2011-11-12–01:14

A Djatlov-incidens

Akárhogyan is forgatjuk/ferdítjük, bármennyire is szomorú ezt elismerni, az emberek jelentős része (legalábbis a hírek vonatkozásában) a halállal, az elmúlással kapcsolatos információkra bukik. A konteósok egy csoportja (szerves részét képezvén a Nagy Egésznek és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének) hasonlóképpen vélekedik: az az igazi összeesküvés-elmélet, ahol – lehetőleg minél rejtélyesebb körülmények között – emberek földi pályafutása végére kerül egy véres pont, azaz inkább kérdőjel.

Amint azt látni/olvasni fogjátok, mai írásunk nem szűkölködik sem halálban, sem titokzatos, megmagyarázhatatlan eseményekben. Most is arra biztatunk mindenkit, hogy tartson velünk; garantáltan nem fogunk unatkozni.

Gondolom, senkit nem fog meglepni, ha most is azzal kezdjük, amit büntetőjogászok és harcban edzett zsaruk történeti tényállásnak, forgatókönyvírók és angolszász anyanyelvű jegyzőkönyvvezetők pedig chain of events-nek neveznek.

1.) Az előzmények

1959 legelején járunk, az egykori Szovjetunió egyik legnagyobb egyetemi városában, amely akkoriban a Szverdlovszk nevet viselte (1924 előtt és 1991 után: Jekatyerinburg). A helyi műszaki egyetem hallgatói éppencsakhogy kipihenték a szilveszteri mulatozások és az utóbulik fáradalmait, s erőt gyűjtenek az első féléves vizsgákra. A fejfájós kornyadozás közben egyiküknek (bizonyos Igor Alekszejevics Djatlovnak, a rádiótechnikai kar ötödéves hallgatójának) hirtelen eszébe jut, hogy mi lenne, ha az egyetemi hegymászókör tagjai egy kiadós sízős kirándulás segítségével szabadulnának meg a tartós másnaposság kellemetlen tüneteitől.

A merész gondolatot szó, majd tett követi; egy héten belül összeszervez egy kilenc fős csapatot (hét fiatalembert és két nőt), melynek hat tagja még egyetemi hallgató, a további három pedig friss diplomás mérnökember. Ez utóbbiak közül az egyik a helyi Uralmas nehézgépipari gigavállalatnál, a másik kettő pedig a Cseljabinszk-40 fedőnevű, akkoriban zárt városnak minősülő településen (ma: Ozjorszk) dolgozik, és nem akárhol: annál a vállalatnál, amely (a 817-es hadrendi számot viselve) a szovjet hadsereg plutónium-szükségleteinek kielégítéséért felel.

Az ifjak (a legidősebb közülük 25 éves, a legfiatalabb 21) lelkesen készülődnek: összekészítik a szükséges cuccot, átböngészik a hatalmas kincsnek számító térképeket, meghallgatják a közép- és hosszútávú meteorológiai előrejelzéseket, majd eldöntik, hogy nem kispályáznak: az eredetileg pár naposra tervezett, mintegy 50 kilométeres túra helyett bevállalnak egy kéthetes, több mint 200 kilométeres síkirándulást, néminemű hegymászással kombinálva. Az egyetemtől és a munkahelyektől beszerzik a távolmaradási hozzájárulásokat, az illetékes hatóságoktól az útvonalengedélyt (emlékeztetőül: 1959-et írunk, s a Szovjetunió azon körzetében járunk, ahol a középhatótávolságú rakéták száma jelentősen meghaladja a húsboltok, cukrászdák és pártonkívüli állampolgárok számát – összesen).

Egyes források szerint Djatlov ezt az alkalmat egyfajta tréningnek is szánta, mert nagy álma az volt, hogy a diploma megszerzését követően egy valódi sarkköri kutatócsoportba is kéri majd a felvételét. Azzal viszont minden forrás egyetért, hogy a kilencfős társaság (csikóéveik ellenére) nem volt kezdő sem sízés (vagy síelés..?), sem hegymászás tekintetében: már középiskolás koruk óta, minden évszakban szorgalmasan járták a hegyeket, s távolról sem voltak kocaturistáknak nevezhetők. Ennek ellenére (a körülményekre később még visszatérünk) hozzájuk csapódik egy profi magashegyi túravezető (a 38 éves Alekszandr Alekszandrovics Zolotarjov), aki a felkészülés utolsó napjaiban végig a csoporttal van, s aki végül – tizedik emberként – teamtag lesz.

2.) A túra

Háromhetes készülődés után végül vasárnap, 1959. január 25-én útnak indulnak Szverdlovszkból. Az első ötszáz kilométert vonattal teszik meg, egészen egy Ivdel nevű kisvárosig, ahol eltöltik az éjszakát, majd másnap reggel továbbindulnak, ezúttal egy teherautóval, amely ingajáratban közlekedik a környék erdőkitermelései között. Maga a túra 27-én kezdődik egy Vizsaj nevű településen, ahol – reggeli után – a csapat felcsatolja a járósítalpakat, hátukra veszik a zsákokat és a sátrakat, majd nekivágnak első céljuk, az Otorten-hegy felé. A hangulat kiváló: a srácok nevetgélnek és sztoriznak, viccelődnek a csajokkal, a tempót mindenki nagyszerűen bírja – egyszóval minden a legnagyobb rendben.

Szerdán (28-án) reggel azonban egy nem várt esemény zavarja meg a derűsnek ígérkező napot: Jurij Jefimovics Judin, a harmadéves mérnök-közgazdász-hallgató rosszul lesz; hastáji fájdalmakra panaszkodik, valamint hőemelkedése is van. A csoport nem akar semmit sem kockáztatni, ezért Jurijt (élénk tiltakozása ellenére) visszafordítják az alig húsz kilométerre található Vizsajba, ahol biztosított az orvosi ellátás, a kilenc főre fogyatkozott csapat pedig folytatja útját az észak-keleti hegyek felé, a bennszülött manysi vadászok (más néven vogulok, amúgy finnugor nyelvrokonaink) ösvényeit követve.

És innen a történet már csak a hátrahagyott naplótöredékek, valamint a később megtalált fotók, továbbá a nyomozás bűnügyi dokumentumai és a különféle szakértői vélemények alapján rekonstruálható. Nem vesszünk górcső alá minden momentumot, mert az túl hosszú lenne, s a konteó szempontjából talán indifferens is. Elégedjetek meg azzal, hogy a társaság vasárnap, február elsején délután tábort ver egy hegyoldalban (1.080 méteres tengerszint feletti magasságban), mégpedig egy olyan helyen, amelyet a terület őslakosai a saját nyelvükön Halálhegynek (Halat Szjal) neveznek. Fát gyűjtenek, tüzet gyújtanak, konzerveket melegítenek, körülbelül hét órakor megvacsoráznak, tán még munkásmozgalmi nótákat is énekelnek egy kicsit a tábortűz körül, mint lelkiismeretes komszomolecekhez illik. A fáradtabbak nagyjából kilenc óra felé hálózsákjaikba bújnak, a kitartóbbak még hoznak egy kis tűzrevalót a közeli erdőből, mert az a mínusz 18-20 fok azért mégiscsak valami, ami ráadásul éjjelre még hűlni fog…

3.) A kutatás

Amikor az előre megjelölt időpontban (február 12-én) a csoportból senki sem érkezik haza, a családok nyugtalankodni kezdenek, noha Jurij Judin (tudjátok, a beteg) azzal a hírrel tért haza két héttel korábban, hogy Djatlov azt üzente: lehet, hogy pár napot késni fognak. Amikor 16-án még mindig semmi hír róluk, az egyetem először saját hatáskörben próbál a nyomukra bukkanni, eredménytelenül. A hozzátartozók nem bírják tovább és 18-án riadót fújnak: február 19-én a milícia, a hadsereg, a hegyimentők, valamint több száz önkéntes ered az eltűntek nyomába, főként az azóta felépült Jurij útmutatásai alapján.

Február 22-én már a légierőt is bevetik: alacsonyan szálló felderítőgépek és helikopterek térképezik fel a csoport vélelmezett útvonalait körülbelül 4.000 négyzetkilométeren (ez egy Csongrád megyényi terület). Az utolsó táborhely nyomára végül február 26-án bukkannak; először a levegőből veszik észre a hóval már félig beborított sátrakat és a tűzhelyek nyomait, majd a földi mentőcsapatok is a helyszínre érnek. És amit ott találnak…

4.) Furcsaságok a helyszínen

A nyomozás iratainak 1959-ben elrendelt „titkos!” minősítését és zárt kezelését 1990-ben részben feloldották, s azóta elég sok helyen megjelentek. Az itt, ebben az alpontban olvasható információk (a lehetőségekhez képest) a száraz tényeket rögzítik – vagy azokat, amelyek jelenleg száraz ténynek tűnnek.

Öt holttestet még aznap megtalálnak, a további négyre csak a tavaszi olvadások után, májusban bukkannak, száz-háromszáz méterre a társaik tetemétől; egy 4 méter mély vízmosásban egymás mellett feküdtek.

Lássuk tehát, melyek voltak azok a furcsa körülmények, amelyek a konteókat 53 (és fél) éve éltetik. Gyenge idegzetűek a most következőket lehetőleg ne olvassák este, pláne ne egyedül egy sátorban.

a.) A nagy közös sátor oldalvászna (ahol a kilenc főből hatan szoktak aludni) belülről volt felvágva, mintha a bentlévők olyan gyorsan akartak volna kijutni, hogy nem volt türelmük (idejük?) a sátor (madzaggal összefont) bejáratával bíbelődni.

b.) A holttestek közül kettőn (máshol: hármon) nem volt lábbeli, hármójuk (más források szerint négyük) pedig csak alsóneműt viselt.

c.) A boncolás megállapította, hogy ötük halálának oka a kihűlés volt, hárman fizikai sérüléseikbe haltak bele, a kilencedik halálok pedig vegyes volt (fizikai trauma + kihűlés).

d.) A fizikai sérülések között is akadnak szokatlanok – vagy inkább nehezen megmagyarázhatóak. A két lány közül az egyik (Ljudmilla Alekszandrovna Dubinyina) esetében például úgy tört el minden (!) bordája és úgy mozdultak el egyes belső szervei, hogy külsérelmi nyom nem is látszott rajta; később egy repülőorvos azt a hasonlatot találta mondani, hogy olyan volt, mintha Ljudmilla legalább 100 km/órás sebességgel repült volna, majd felsőteste hirtelen egy sűrített levegőből álló, kicsit rugalmas falba ütközött volna.

e.) Ljudmilla szája nyitva volt, nyelve teljesen hiányzott. Ezt később azzal magyarázták, hogy a test bomlása ott kezdődött (ő is azok közé tartozott, akiket csak májusban találtak meg). Igenám, de az eredeti jegyzőkönyv csak a hiányzó nyelvet említi (отсутствует язык), a hiány okát nem, ami egy boncmestertől elég trehány hozzáállás.

f.) Zolotarjov (a túravezető, aki nem mellesleg a 38. születésnapján hal meg) holttestét megvizsgálva azt tapasztalták, hogy csak a jobb oldali bordái törtek el, ugyanúgy, mint Ljudmilla esetében. Mindkettőjük ruházata közepesen radioaktívnak bizonyult. Egy forrás tudni véli, hogy a radioaktivitást hat holttest esetében regisztrálták.

g.) Az események időpontjában a Halálhegytől mintegy 50 kilométerre egy másik turistacsoport is táborozott; ők azt nyilatkozták, hogy február elsejéről másodikára virradó éjjelen a Halálhegy fölött furcsa, különböző nagyságú, vöröses-narancssárgás, illetve kékes színű gömböket láttak lebegni, majd ide-oda cikázni.

h.) A történtek rekonstruálása során megállapították, hogy a „meneküléskor” a táborhelytől annyifelé futottak ugyan, ahányan voltak, de később mindannyian találkoztak a közeli erdő szélén, egy hatalmas fenyőfa alatt, körülbelül 900 méterre a sátoroktól. Ugyanitt egy kisebb tűz nyomát is felfedezték.

i.) A fenyőfa ágairól nagyjából 4,5–5 méter magasságig le voltak törve a kisebb gallyak, mintha valaki felmászott volna a fára. Ez elég embertpróbáló feladat lehetett, mert az első ágak csak 2,8-3 méter magasságban kezdődtek. Négy embernek sebes volt a tenyere és a térde/combja, mintha megpróbálkoztak volna a fáramászással, talán sikertelenül. A letört gallyak mellesleg ott voltak a fa alatt: nem tüzelték el őket (noha tüzet – mint említettem – gyújtottak).

j.) A csoport francia családnevű tagja (Nyikoláj Thibeaux-Brignolle építőmérnök) szerethette a karórákat, mert mindjárt kettőt is találtak a csuklóján. Mindkettőnek be volt zúzva az üvege; az egyik óra 08.14-et, a másik 08.39-et mutatott, amikor megállt.

k.) Két hegymászó (Rusztem Vlagyimirovics Szlobogyin és Zinajda Alekszejevna Kolmogorova) kezén apró égésnyomokat és vízhólyagokat találtak – de kormot vagy szenet egy mikronnyit sem.

l.) Rusztem koponyaalapi törést is szenvedett, amitől – orvosi vélemény szerint – azonnal elvesztette az eszméletét. Igenám, de Rusztem testét a fenyőfa és a tábor között félúton találták meg, egyméteres puha hórétegen; a környéken se kő, se fa, se semmi. Még csak más személy lábnyoma sem.

m.) A helyszíni beszámolók szerint a február 26-án fellelt öt holttest mindegyikének nagyon furcsa színű, már-már narancssárga volt a bőrszíne, különösen az arcuk és a kézfejük. Ez a szín állítólag egészen a temetésekig kitartott.

n.) Miután a sátrat pánikszerűen, futva elhagyták, s miután az erdőszéli fa alatt összegyűltek és tüzet gyújtottak, körülbelül 20-25 perc elteltével – valami miatt – a teljes csoport megpróbált visszajutni a tőlük nagyjából 900 méterre fekvő eredeti táborhelyre. Ez senkinek sem sikerült; a legközelebb Zinajdának sikerült érnie, akinek a 900-ból 650 métert sikerült megtennie, mielőtt összeesett volna. Mellesleg Zinajda holtteste körül vérnek tűnő nyomokat rögzítettek (pár cseppet a hóban), amelyek (mint utólag kiderült) nem tőle, és nem is a társaitól származtak. Az elsődleges vércsoportvizsgálat után a bizonyítékot továbbküldték egy moszkvai laborba egy aprólékosabb kontrollra, de a minták valahogy elkallódtak a hosszú úton…

Ehhez a ponthoz még három érdekesség, aztán megyünk tovább.

o.) Az eredeti mentőcsoport tagja volt egy szverdlovszki publicista, bizonyos Jurij Jarovoj is, aki – korának egyfajta oknyomozó újságírójaként – belevetette magát a történtek feltérképezésébe. Nyolc évvel az események után írt is belőle egy krimit, ami a „Nehézségek legmagasabb kategóriája” (Высшей категории трудности) címet viselte. A szerző később elmondta, hogy az Újságírószövetség és a Belügyminisztérium cenzorai kétszer is átiratták vele az egészet (Jurij fegyelmezett szovjet íróként a megjelenés előtt természetesen benyújtotta a kéziratot véleményezésre az illetékesekhez), mígnem (egy kicsit meghepiendesítve) sikerült elfogadtatnia azt. Ami azt illeti, Jarovoj egy titokzatos autóbalesetben vesztette életét feleségével együtt valamikor 1986-ban, s újságírói hagyatékából pont az a két dosszié hiányzott, amelyekbe az incidenssel kapcsolatos magánnyomozásának dokumentumait gyűjtötte.

p.) 1991-ben egy másik újságíró, Anatolij Guscsin engedélyt kap az ügyészségtől, hogy a Djatlov-ügy – zárolás alól nemrégiben feloldott – aktáit áttanulmányozhassa. Nos, Anatolij szerint a szigorúan oldalszámozott dossziék hiányosak voltak: több tucat oldal egyszerűen ki volt tépve, továbbá egy titokzatos borítékmelléklet, amelyre több benthagyott jelentés is hivatkozik, úgyszintén hiányzott. Mellesleg Anatolij barátunk ugyancsak meglepi a nagyérdeműt egy könyvvel. Az alkotás “Az államtitkok ára: kilenc élet” (Цена гостайны – девять жизней) sokat ígérő címmel bír…

r.) Az elsők között érkezett a helyszínre egy Marija Ivanovna nevű mentős, aki kevéssel halála előtt azt nyilatkozta, hogy a tábor környékén eredetileg tizenegy holttestet találtak, de két órával később, miután a Specnaz-egységek is megérkeztek, már csak kilenc maradt.

Magyarázatos ápdét: Ez értelemszerűen azt is jelenti, hogy Marija eredetileg látta mind a kilenc hullát, de aztán (valamilyen okból kifolyólag) négyet a katonák eltemettek a közeli vízmosásban, s ezeket csak májusban “találják meg” – újra… Hogy a ráadás két hulla ki volt és hová tűnt, nem tudni.

5.) A nyomozás

Ahhoz képest, hogy mégiscsak kilenc ember furcsa körülmények közepette bekövetkezett haláláról beszélünk, a büntetőeljárást (legalábbis annak nyílt, nem titkosított részét) viszonylag gyorsan lezárják: eltűnés miatt február 19-én rendelik el a nyomozást, 26-án megtalálják az első öt holttestet, május 4-én a másik négyet, s május 19-én megszületik a nyomozást megszüntető határozat, amelyben „A halál oka ismeretlen; valószínűsíthetően egy mindent elsöprő külső erő miatt következett be” végső következtetés szerepel. Történik ez akkor, amikor a hatályos szovjet büntetőeljárási jogszabályok lazán lehetővé tették volna a további határidő-módosításokat, akár évekre elnyúlóan is.

Utólag (mármint a kilencvenes években, miután az ügy egyes részleteit nyilvánosságra hozták) több résztvevő azt állította, hogy politikai oldalról hatalmas nyomás nehezedett a nyomozókra annak érdekében, hogy minél hamarabb és „minél kevesebb csinnadrattával” tegyenek pontot az ügy végére. Kirendeltek például mindenféle szakértőket (orvos, meteorológus, geológus, még néprajzosokat is), majd a legtöbbjüket arra kérték, hogy megállapításaikat sűrítsék egy-másfél oldalba. Az egyetemi csoporttársak kihallgatása során szemmel láthatóan nagyobb figyelmet fordítottak az elhunytak tanulmányi eredményeire és társadalmi munkavégzésükre, mint például arra, hogy milyen habitusú, személyiségű embereknek ismerték őket.

Egy Szorokin nevű (azóta elhunyt, de annak idején az ügy felderítésében aktívan részt vett) KGB-tiszt hozzátartozója 2004-ben azt nyilatkozta egy orosz tévéműsorban, hogy emlékezete szerint Szorokin már február negyedikén (!) úgy távozott otthonról, hogy azt mondta a családjának: most jó három hétig nem fogják látni, mert egy kiemelt állambiztonsági ügyben dolgozik, lévén hogy „valami hülye hegymászók olyasmibe keveredtek, amibe nem kellett volna”.

Az incidens közvetlen környékét (nagyvonalúan számoltak, mert egy fél magyar megyényi területre, vagyis 1500 négyzetkilométerre vonatkoztatták) 1962 nyaráig zárt területnek minősítették, ahová csak külön engedéllyel lehetett belépni.

6.) A konteók

Elérkeztünk tehát a habhoz a tortán; tekintsük át röviden (mert az idő halad), melyek azok a potenciális lehetőségek, amelyek még mindig ott keringenek a levegőben a lassan 54 évvel ezelőtti tragikus események magyarázataként.

6.1.) A lavina

Hegyvidéken vagyunk, ráadásul a tél kellős közepén, úgyhogy a hógörgeteg teóriája automatikusan adta magát. Furcsa ugyan, hogy a szakképzett hegyi túrázók lavinaveszélyes hegyoldalon vertek tábort, amelynek dőlésszöge elérte a 15 fokot, de mindenki követhet el hibát. Arra a felvetésre pedig, hogy milyen lavina az, amely után a kutatóexpedíció egyfelől még lábnyomokat is talált, másfelől pedig három hét elteltével a sátor még mindig látszott a levegőből, a havas magyarázat elkötelezettjei az válaszolják: hegyvidéken a szél csodákat tud művelni.

A hivatalosságok a mai napig ezt a verziót látszanak bátorítani, nem sajnálva időt és energiát például arra, hogy számos internetes fórumon, különböző nickek felhasználásával, akár hamisított bizonyítékok kreálásával a konteóhívőket megpróbálják jobb belátásra bírni…

6.2.) A bennszülöttek

Felröppentek olyan hírek is, melyek szerint a helybéli manysi vadászok ölték volna meg a hegymászókat, mert őseik szellemének megszentségtelenítőit látták a turistákban. Igaz ugyan, hogy – amint azt említettük –  a holttesteken nem voltak külsérelmi nyomok, de a manysiknak nem is volt szükségük arra, hogy lemészárolják Djatlovékat; elég, ha rájukijesztettek valamivel az éjszaka folyamás, s arra kényszerítették őket, hogy hiányos öltözékben kirohanjanak a mínusz huszonakárhány-harminc fokba, a természet elvégezte a többit.

És hogy miért nem csináltak ebből ügyet a hatóságok? Nos, abban az időben (1958-1960) nagyon komoly altalaj-feltárások folytak a Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzetben, mert jelentős kőolaj-tartalékokra bukkantak, s a kitermelés előkészítése folyt; senkinek nem hiányzott volna nyílt konfrontációba keveredni az őslakosokkal. Lehet, hogy a háttérben még alku is köttetett a törzsi vezetőkkel: hivatalos oldalról nem forszírozzák a kilencrendbéli emberölés elkövetőinek felkutatását, a másik oldalról pedig nem gördítenek akadályokat a kőolaj/földgáz kitermelői elé.

Mivel csak egyetlen forrás említi, nem is hangsúlyozom azt az állítólagos manysi legendát, mely szerint a Halálhegy onnan kapta a nevét, hogy valamikor évszázadokkal ezelőtt kilenc (!) manysi vadász lelt furcsa, megmagyarázhatatlan halált a környéken, holmi repülő szellemek miatt. A vadászok bordái összetörtek, s megfagyott tetemeikre csak hetekkel később bukkantak a hozzátartozók…

6.3.) A mérgezés

Lévén, hogy a fiatalok első pillantásra meglehetősen irracionális dolgokat is tettek (sátorvászon kivágása, mezítláb történő távozás, szétfutás, majd találkozó a fenyőfa alatt, visszatérési kísérletek arra a helyre, ahonnan alig 20-25 perccel korábban pánikszerűen távoztak, stb.), logikusnak tűnik egy kollektív mérgezés lehetőségét is megvizsgálni. A hallucinogén anyag akár véletlenül, akár szándékosan is a hegymászók szervezetébe kerülhetett; ez utóbbi esetben a mérgezéses konteó összefolyik a következő (fegyverkísérletes) változattal. Az erre vonatkozó teszteket és laborvizsgálatokat biztosan elvégezték, de az eredményeket (már ha egyáltalán kimutatható volt) meghamisították.

6.4.) A fegyverkísérlet

Szibéria és a kazah sztyeppe mellett az Ural vidéke is megfelelő környezet a különféle új (inkább taktikai, mint stratégiai) fegyverfajták kipróbálásához. A Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzetben (ahol a Halálhegy is található) a Vörös Hadsereg több bázist és kísérleti telepet is fenntart(ott), ahol – egyes hírek szerint – a nem-konvencionális hadviselés szakemberei is feltünedeztek. A hegymászók véletlenül egy kísérleti fegyver áldozataivá válhattak (lásd a furcsa, csak belső sérüléseket dokumentált kórbonctani jelentések). Ennek alátámasztásául egyes források olyan, speciálisan megmunkált fémlemezekre utalnak, amelyeket állítólag a helyszín közelében találtak, de amelyeket (felső utasításra) kihagytak a tárgyi bizonyítékok közül. Az is elképzelhető, hogy nem a fegyver ölte meg őket, hanem a fegyver felhasználói – s mindössze azért, mert szemtanúi voltak valaminek, aminek nem lett volna szabad.

A hivatalos titkolózás ebben az esetben teljesen érthető, arról nem is beszélve, hogy (amint azt már említettük) a halottak közül ketten is olyan munkahelyen dolgoztak, ahol minden a hadseregnek volt alárendelve.

Alkonteó 1.: a poszt elején szó volt arról, hogy milyen hirtelen bukkant fel a csoporttagok között a 38 éves Zolotarjov. Nos, őt két héttel korábban senki sem ismerte, de amikor Djatlov benyújtotta útvonalengedélyét, behívatták a KGB-hez és azt mondták neki, hogy az engedélyt megkapja ugyan, de ennek feltétele, hogy egy általuk kiválasztott illető is velük kell tartson. Djatlov beleegyezett, s aláírta a titoktartási nyilatkozatot is. Ez a valaki volt Zolotarjov, aki – túl azon, hogy tényleg képzett túravezető volt –, főállásban a belső (esetleg a katonai) elhárítás tisztjeként tevékenykedett.

Alkonteó 2.: A kísérleti fegyver egyfajta mentális módszerrel befolyásolta az áldozatokat, pillanatnyi elmezavart és/vagy pánikreakciót váltva ki belőlük. A KGB már a kirándulás elején eldöntötte, hogy a diákokon fogják kipróbálni az új masinát, s eredetileg Zolotarjovnak meg kellett volna menekülnie, hogy aztán hihető magyarázattal szolgáljon a többiek haláláról, de valami nem úgy működött, ahogy működnie kellett volna.

6.5.) Az UFO-teória

A kilenc sízőt egy (vagy több) földönkívüli jármű támadta meg (lásd a furcsa fények a táborhely felett), vagyis egy tipikusan negyedik típusú találkozásról beszélhetünk, amely – valami miatt – nagyon rossz véget ért. Lehet, hogy élve akarták őket magukkal vinni (lásd még az Eltűntek posztunk 5.2-es alpontját), de hiba csúszott az ítík számításába; lehet, hogy csak mintavételt akartak eszközölni, de eldurvult a helyzet.

6.6.) Cherchez la femme

A csoporton belüli ivararányok miatt a két lányra többen is ráhajtottak, s emiatt tört ki egy óriási, később a tettlegességig fajuló veszekedés. Egyesek szerint Jurij Judkinnak is azért kellett visszafordulnia, mert a csoport vezetője benne látta legfőbb riválisát: mindketten Ljudmillát nézték ki maguknak, már odahaza. Hogy pontosan ki kivel, miért, hogyan és ki ellen, soha nem fogjuk megtudni, de a tragédia mozgatórugója (mint annyiszor a történelemben) most is a féltékenység és a hormonok voltak.

6.7.) A jeti

A kriptozoológia rajongói természetesen a hegyi ember felbukkanását látják a leghihetőbb magyarázatnak: a kirándulók megzavarták a jeti békés hétköznapjait, aki (?) ezért véres bosszút állt.

Akárhogyan is történt, kilenc ember már nem tért haza a kirándulásból, s ez elől még a nagyhatalmú pártállam sem tudott kitérni: a halálos incidens helyének nevét hivatalosan is Djatlov-hágóra változtatták, s Jekatyerinburgban, a helyi egyetem patronálásával a mai napig működik egy egyesület, melynek vezetője Igor Djatlov egyik hajdani barátja, Igor Kuncevics. Az egyesület (alapítvány?) célja, hogy rábírja az orosz igazságügyi szerveket: minden anyagot hozzanak nyilvánosságra, ami az egykori nyomozás és titkos információgyűjtés során keletkezett, és ha szükséges, újból vegyék elő a dossziét és folytassák a büntetőeljárást, mert egyrészt a felelősöknek (már ha vannak ilyenek) bűnhődniük kell, másrészt pedig mert a közvélemény (és az érintett családok) megérdemlik a hiteles, objektív és minden részletre kiterjedő tájékoztatást.

Tudom, hogy ez a poszt nem lesz a természetjárók kedvenc olvasmánya, remélem azonban, hogy ez őket sem fogja megakadályozni abban, hogy elmondják véleményüket a kommentek között. Kérdezzetek, érveljetek, kételkedjetek, vitatkozzatok, tájékoztassatok s lássuk, kiben milyen CSI-szakember rejtőzik – és mindenekelőtt ígérjétek meg, hogy februárban soha nem fogtok sátortáborozni a Djatlov-hágó közelében…

PS: Google-maps használata felesleges; én szóltam…

Ide kattintva olvashatjátok a Konteóblog eddigi legsikeresebb írásának, az újrahasznosított Djatlov-posztnak az eredeti 1500 kommentjét is, amelyet a freeblog.hu másfél évvel ezelőtt magyarázat nélkül “elvesztett”. Köszönet mdmselle-nek és Biztcop-nak helyreállításhoz nyújtott segítségért!


Ápdét: A Djatlov-poszt kibővített, 21%-kal hosszabb verziója is elolvasható a Konteó 1 című könyvben, amelyet 20%-os engedménnyel ide kattintva rendelhetsz meg, vagy 2013. november elsejétől megvásárolhatsz az Alexandra és a Libri nagyobb boltjaiban.

Kategória: EgyébCímkék: , , , , , , ,

3,196 hozzászólás

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

 3196. Rogal Dorn — 2016-11-29 18:31 

nygniko:

Értem, vagyis egy használhatatlan kályhát cipeltek magukkal feleslegesen, és megfagytak a sátorban, mielőtt elhagyták volna azt az oldalponyvát kivágva. Köszi a tippet Eichar! 🙂

 3195. becsuszoszereles1k — 2016-11-28 00:07 

3194.@nygniko: Szpaszibo! 🙂

 3194. nygniko — 2016-11-27 20:01 

Újabb infók.

Sziasztok !
Azok kedvéért, akik még nem olvasták, nem árulom el a végkövetkeztetést, de pár dolgot leírok. Most fejeztem be Donnie Eichar könyvének elolvasását és ajánlom mindenkinek, akit érdekel a téma, több új dolog van benne: Jugyinnal, aki visszafordult, személyesen többször is találkozott. Szakértőkkel konzultált, elment a helyszínre is.

A plusz infók:

– Jugyin nem beteg lett, hanem reumás volt. Már az elején fájt a lába, de a reumája miatt is túrázott, mert jót tett neki. Azt hitte végig tudja csinálni, de az utolsó visszafordulási lehetőségnél lett egyértelmű a csapat többi tagja számára is hogy nem folytathatja a túrát.

– Jugyin nem egyből visszament az egyetemre, hanem a szülőfalujába ment, ahol eltöltött pár napot és táviratozni is elfelejtett a csoport késéséről, így amikor ő visszaért az egyetemre, már folyt a kutatás, tehát nem igaz az infó, hogy azért indultak későn, mert ő jelezte a késést. Ő sem tért vissza és őt is eltűntnek tartották nyilván pár napig.

– a hordozható kályha összeszerelése, amit magukkal vittek (hidegtől merevedett ujjakkal) 1 óra (!!!) – ez a csoport naplójában volt leírva, mert összeszerelési rekordot akartak felállítani és párszor mérték.

– a manysi vadászok: nagyon barátságos emberek. Az arra tévedt túrázókat megvendégelik teára, aki éhes megetetik, aki eltévedt útbaigazítják. A keresésnél is segítettek. Ők csak nagyon rövid ideig szerepeltek a lehetséges gyanúsítottak listáján, mert sok túrázó ismerte őket és mindig kedvesek voltak, soha senkiről nem beszéltek a negatívan, ezért kizárták, hogy ők lettek volna.

A fenti írt könyvet ajánlom mindenkinek, tulajdonképpen mindent megmagyaráz, csak apróbb kérdések maradnak nyitva, amik az összkép szempontjából nem annyira lényegesek.

 3193. becsuszoszereles1k — 2016-11-21 21:46 

3190.@Rogal Dorn:

Értem.

3191.@kaffer:

Kb. ennyi, igen.

 3192. Rogal Dorn — 2016-11-21 20:06 

@kaffer:

Meg egymásról levagdosni a használható ruhadarabokat.
Engem személy szerint leginkább a menekülést kiváltó ok érdekel.

 3191. kaffer — 2016-11-21 20:02 

A rendelkezésre álló információkból / amikből ki tudja mennyi az igaz /, itt már nem lesz megoldás. Egy csomó dologra nincs logikus magyarázat, ahogy azt sem tudjuk hogy időrendben ki mikor halt meg. Ki kinek próbált segíteni, ki kit próbált meggyőzni a szerinte helyes lépésekről. Hogy miért hagyták el a sátrat, az a fő kérdés. Aztán mikor látták meghalni a társaikat, az kemény lehetett…

 3190. Rogal Dorn — 2016-11-21 19:52 

@becsuszoszereles1k:

Én azt gondolom továbbra is, hogy valami miatt pánik tört ki a sátorban. Kivágták, kimenekültek, mindenki ahogy volt. Le a nagy fenyőhöz. Elképzelhetőnek tartom, hogy éjszaka rossz irányba menekültek, hiszen ha az elözö táborhely felémennek visszafelé, akkor esetleg a másik sátor illetve tartalék felszereléshez jutottak volna. Valószínű, szerintem, hogy rájöttek a tévedésre, a fenyő alatt. Krivo és Doro vagy fel akartak mászni a fára, vagy csak szimplán tüzet akartak gyújtani, nem tudom, lényeg, hogy ők haltak mag először. Zinajda, Djatlov, Slobo vissza akartak menni a sátorhoz, vagy az otthagyott tárgyakért, vagy nem tudom. Részben a fa alattiak ruháiban, vagyis akkor már Krivo és Doro halottak. Közben a másik csoport Zolo vezetésével a frontharcos tapasztalatában bízva, menedéket épített a vízmosásban. Így utólag kiderült, hiába.

A sérülések tekintetében nem tudok véleményt alkotni, de furcsák az szent. A pánik okát sem tudom elképzelni sem.

Az elemlámpák esetében azért jelezném, -30 fokban az akkori “laposelemek” nem tartanak soká, az izzó fogyasztása akkoriban komoly volt a mai ledekéhez képest. Nem hinném, hogy a havas szélben sokat láttak volna. A baltákat és késeket viszont a sátorban hagyták. Az lehet hasznosabb lett volna.

 3189. becsuszoszereles1k — 2016-11-20 23:39 

3188.@Rogal Dorn:

Jó, de tény, hogy volt egy külön sátruk is.

Ha tényleg érdekel, akkor a 2014. évi hozzászólásoknál, különösen az őszi, téli aktivabb időszakban irtak között megtalálod, és a naplóikban.
Ha leirnád a saját elképzelésedet, az jó lenne. Természetes okokra gondolsz? Balesetre? Vagy mire? Azért kilenc ember nem kevés, hogy csak úgy egyszerre vesszen oda.

Mire alapozod, hogy semmi nem veszélyeztette őket? Mi az, hogy “abban az időben”? Olyan időjárásban? Ja, igy már értem. A madár nem járt arra abban az itéletidőben…Lehetséges.

Még annyit, hogy a labaz a nagy fenyő irányával (ahol végül meghaltak) ellenkező irányban volt, tehát jöttek a labaz felől, tehát a hágótól a hegyre, ahol idő előtt, kényszerűen gyorsan lesátoroztak. A nagy fenyőhöz viszont tovább kellett volna menni. Lehet, hogy eredetileg ott táboroztak volna le, de már nem volt kedvük elmenni odáig, mert túl későn este értek fel a hegyre? (Talán túráztak már azon az útvonalon máskor is, ismerték a terepet.)
Mivel kevesebben lettek Jugyin távozása miatt, igy hirtelen úgy döntöttek, hogy egy sátorban is elférnek, ha a nagyobb túra felszereléseket nem a nagy sátorban tartják, hanem átrakják a másik sátorba – ami egyébként kétszemélyes volt.
Mivel az útjuk vélhetően a nagy fenyő irányába vezetett tovább, netán megbeszélték, hogy a Zolo, Kolo és Tibo mint Zolo “szárnysegéde”, és legjobb szerelésben lévők előreviszik a holmit… Igen, késő volt, fáradtak voltak, nagyon kemény volt az idő, de akkor mit kerestek még mindig kinn ezek a fiúk, ahelyett, hogy a sátorban lettek volna, bár nem fűtöttek be, ami eléggé furcsa. Ráadásul fényképezőgéppel Zolo a nyakában. Ha járőröztek egyet, minek, ha a madár nem járhatott arra…ha gyanakodtak, ha kerestek valami nagyon is konkrét dolgot…
A lábnyomokról még az juthatna eszünkbe, hogy a kezdeti összevissza szétfutó nyomok után rendezetten következő nyomok arra utalhatnak akár, hogy először nagyon megijedtek valamitől, és szétfutottak, hogy eltávolodjanak a sátortól, de aztán mégis összetartottak és levonultak. Márpedig értelmes cél nélkül nem rendeződtek volna össze és nem mentek volna egy cél felé. Egyébként volt elemlámpa a korábban kinnlévőknél, később a keresők megtalálták eldobva, lemerülve – onnan lehet tudni, hogy nem sötétben botorkáltak, legalább is valameddig. Ez persze már ismételgetés.

 3188. Rogal Dorn — 2016-11-20 21:28 

@becsuszoszereles1k:

Elnézve az utolsó táborverésről készült fotót, nem hinném, hogy a kis sátorral vesződtek volna. Abban az időben semmilyen vadállat vagy ember nem veszélyeztette a készleteiket. Ezért nem hiszek a külső támadásban sem.

 3187. becsuszoszereles1k — 2016-11-16 12:57 

3184.@Rogal Dorn:

Egyre gondoltunk.

A szálirány-vágás iránya bizonyiték épp olyan hiteles adat, mint M. Sharavin beszámolója. 🙂

A neked cimzett, 3173. hsz.-ben leirtam, hogy volt még egy, kisebb sátor. És valóban, tárolásra használták, hogy a labaznál-e, vagy fent a hegyen, az esetleg kérdés lehetne.

Viszont tudod miből van itt a keveredés? Nem az árok, ami egyébként vizmosás, és a folyómenti labaz/tároló keveréséből! Hanem annak a keveréséből, hogy a hegyen tároltak-e a második sátorban, vagy egy kicsit arrébb? Szerintem a kicsit arrébb a logikusabb. És a n a p l ó k-ból mintha az derülne ki, hogy arra a nagy fenyőre volt felfüggesztve a kissátor – a kaják miatt is, amelyik alatt megtalálták Krivo és Doro holttestét…Lehet, hogy igy már logikus is, miért oda futottak a sátorból?

Hiszen, ha az Ivdel folyó melletti táborozás helyszinén hagyják, akkor azt is berakják a labazba, nem hagyják valamelyik fenyőfán lógni.

Kérdés: Akár a labazból, akár a nagy fenyőről, hová lett a második sátor?

 3186. Rogal Dorn — 2016-11-16 10:58 

A lavinát pedig teljes mértékben el lehet vetni, amiatt is, mert az utolsó táborveréses fotó előterében látható hóba szúrt síbot(?) a febr.26.-i sátor megtalálását ábrázolón is ugyan ott van, csak a másik oldalról készült. A sílécek helyzete nem ennyire egyértelmű, de a bot pozíciója szerintem perdöntő.

 3185. Rogal Dorn — 2016-11-16 10:32 

Még egy észrevétel.

Tiboruhoz intézném a kérdést, a gumitömítéses fotó honnan származik, és mikori? Ugyanis a képen nem a Djatlovék korából származó kabát látható a tömítést tartó emberen, illetve a felirat rajta nem ciril betűs és a betűk alatt lévő “toll” piktogramm arról tanúskodik, hogy pehelykabát. Bátran állítható, hogy biztosan nem a Szovjetunió terméke. A kabát szabása és patentgombjai sem illik bele a “miliöbe”… 😀

 3184. Rogal Dorn — 2016-11-16 10:19 

@becsuszoszereles1k:
A szövetszálak vizsgálatából kiderült, az hogy belülről vágták ki. Biztos a havat szerette volna lekaparni a baltával a sátorponyváról, ha van a sátorban valaki, biztos, hogy kiszól:-Maraggyá má tesó!

 3183. Rogal Dorn — 2016-11-16 10:13 

@jukeey:

Tehát, szerinted éjjel tervszerűen, hiányos ruházatban hagyták el a sátrat az oldalán keresztűl, ezzel persze használhatatlanná téve azt, majd az éjszaka folyamán menedéket építettek a jeges szélben (-20 fok), amit a víz és a hideg ellen fából készült padozattal látnak el? Hmmm. Mégis milyen fénynél? Milyen eszközökkel? Mindenük szinte a sátorban maradt. Kaja-pia-eszközök.

Két dolog van itt összekeveredve, a tartalékoknak épített menedék, és a májusban megtalált 4 fő az “árokban”. Én az árokról kérdeztem.

Tiboru 2 sátrat említ a posztban. Logikus is lett volna egy tartalék…

 3182. becsuszoszereles1k — 2016-11-13 19:31 

3177., 3180.@warr: Ez a Sharavin gyerek azt nyilatkozta, hogy a sátor előtt heverő baltával (fejszével?) előszöris belevágott a sátor oldalába.
Nem tudom, hogy ők már berogyva találták-e a sátrat -, mert akkor hogy vágott bele a ponyvába? Amúgy pedig minek vágott bele? Rejtélyek…

 3181. becsuszoszereles1k — 2016-11-13 19:19 

3176.@jukeey:

Vezettek, mert ‘légi felderitéssel’ vették észre a két tűzhelyet. A két tűz helyét, amikor a folyók menti utukon sötétedésre letáboroztak és tüzet raktak főzéshez, melegedéshez -, még mielőtt elindultak volna, hogy átkeljenek a hágón és ledekkoljanak a végzetes helyen. Ebből a második tüzet ott gyújtották este, ahol másnap délelőtt 10 óra körül – naplóbeirásuk szerint is, elég későn kelve – épitették meg a labazt. Ezért mondtam, amit mondtam, de ezekszerint pontatlanul. Akkor a labazt a helyszinen kutatva vették észre a keresők.

Mellesleg már akkor is furcsállottam a “lustálkodásukat”, vagy nem volt egy ilyen túra vagy egy ilyen mestercsapat annyira katonás? Ha meg nem pihenhetnek, amennyit akarnak, mert fogy a munició is és szintidő is van talán, akkor különösen nem értem ezt a “lazaságot”… Valamikor kora délután indultak neki a hágónak és a tiltott hegynek, a Nap meg már négy előtt lement – valahogy igy emlékszem. Egyenesen valami másfél órás út lett volna, de tettek egy kisebb kitérőt jobbra.

Egyébként a folyótól vagy a hágótól kezdődően már nem is csináltak képeket, ha jól emlékszem – talán egy kép van fönt a hegyen, sötétben, a csoportból néhányan sziluettként látszanak rajta, vélhetően a sátor bejáratánál. Azt mondtuk, hogy talán Kolo kattintotta mögöttük állva. Meg a hires legutolsó felvétel…

 3180. warr — 2016-11-12 14:11 

@jukeey: Kösz a pontosítást 🙂

Asszem akkor kijelenthető, hogy nem vehető 100%-ra, hogy azokat a vágásokat Djatlovék okozták. Akár lehetett már a megtalálás után is (aka. nyomok összezavarása)…

 3179. jukeey — 2016-11-12 04:04 

@warr:

Talán kissé túlzottan igyekeztem tömör lenni, de azt hiszem világos hogy a késői felfedezés nem a vágásra, hanem annak módjára vonatkozik. A vágást természetesen azonnal észrevette mindenki.

De akkor ezt a részt részletesebben:

Az első helyszíneléskor összegyűjtött bizonyítékokat (köztük a sátrat) a március 1-én a helyszínre érkező Ivanov az Ivdeli kapitányságra küldette, majd figyelmét a terep felmérésére és további keresésre fordította. Ivdelben a névvel is rendelkező legnagyobb helyiségben tárolták a tárgyakat, az úgynevezett “Lenin-szobában”. Itt egy varrónői gyakorlattal is rendelkező alkalmazott szeme megakadt rajta, és szólt az épp a helyiségben tartózkodó Vladimir Korotaev nyomozónak az észrevételéről. Ekkor kértek fel egy szakértőt, Henrietta Eliseevna Csurkinát, hogy alaposabban vizsgálja meg a sátrat. Ő is arra jutott, hogy mind a behatolási pontok, mind a vágások felületei arra utalnak, hogy a sérüléseket okozó kés belülről kifelé irányuló mozdulattal ütötte át és metszette fel a szövetet.

A jelenlegi szakértők egyébként kifogásolják Csurkina jelentésének alaposságát (csak néhány nagyobb vágást ismertet részletesen), hiányolják a fotóanyagot is (nem készített további, közeli fotókat, így mára csak a teremben készült, teljes sátrat ábrázoló fotók maradtak meg); ezért nem tekintik 100%-ig biztosra vehetőnek a szakvéleményt.

Ám az a megfigyelés, hogy a sátor belső oldalán több, egyértelműen belülről származó sérülés is volt amely kés döfésétől származott csak nem sikerült átütnie szövetet, szerintem kellően megalapozottá teszi, hogy a sátrat valóban belülről vagdosták össze. Az viszont már kétségesebb, hogy akár külső erőszak, akár pánikszerű kijutás céljából ejtettek ennyi, különböző irányú és hosszúságú vágást, köztük egy vízszintes irányú egyenes vágássorozatot; inkább a sátor javíthatatlan károsítására irányuló törekvésnek látszik.

 3178. Rumcájsz von Jicsin — 2016-11-11 13:43 

@warr:
Ha jól emlékszem, a nyomozó irodájában állították fel a sátrat és egy takarítónőnek?? vagy valaki más nőnek tűnt fel, hogy a szálak úgy állnak, mintha belülről vágták volna fel.
Azt gondolom, hogy a tetthelyen mindenkinek, minden gondja nagyobb volt annál, minthogy ezen rágódjanak.

 3177. warr — 2016-11-11 10:29 

Február 26 – Több részre oszlanak, Boris diáktársával, Mihail Sharavinnal, és egy erdésszel, Ivan Pasinnal a Halatszjalra megy. Ők találták meg és vizsgálták át először a sátrat.

Március 14-30 – Felfedezik a sátor kivágásanak belülről való megtörténtét.

Ez csak nekem nagyon fura? Több mint két hét (vagy akár egy hónap) elteltével fedezik csak fel a sátor különös sérüléseit? :-/

 3176. jukeey — 2016-11-11 09:01 

@Rogal Dorn:

Az árokbeli lelőhelyről:
A parton levő fasorról a lelőhely melletti 20 méteres szakaszon ágak hiányoztak, melyeket késsel távolítottak el, ezekből állt a gödörben talált fapadozat. Ez a kompozíció pihenőhelyre/menedékre utal, a faág bélelés egyrészt azért kell hogy ne a fagyos havon ücsörögjenek, másrészt a verem alja ne olvadjon fel annyira, hogy jeges vízben kelljen tocsogniuk.

A szétszaladásról:
A nyomok egyenesen tartottak lefelé a hegyoldalban a völgy szélén levő árokhoz, a holttestek közül 3 ezen vonal mentén hevert, 2 a már árokhoz nagyon közeli fa alatt, négy az árokban; tehát végig egy egyenes vonalon. Ez inkább kifejezetten iránytartó, tájékozódó képesség birtokában levő magatartásra utal. A szétszaladós fantáziálás csak a sátoron lévő vágást magyarázó egyik feltételezés, a pánikelmélet vadhajtása. Hogy be voltak szarva az biztos, de modern városias hisztizésről szó sem lehetett.

Következtetések: Menedéket/búvóhelyet készítettek, mely hosszabb tartózkodásra is alkalmas (az árok ehhez kedvező, mert a hó elég mély egy nagyobb verem kialakításához is, és a terep sík a völgy szélén, így nem fenyeget lejtőn való megcsúszás veszélye sem). A művelet legalább egy órát igénybe vett akkor is, ha több ember dolgozott rajta; tehát a sátorból való távozás után legalább a csapat egy része tűrhető állapotban huzamosabb ideig dolgozott a túlélésen. A közeli tábortüzet magyarázhatja, hogy hiányos öltözet vagy/és sérülések miatt nem mindenki volt munkára fogható öltözékben/állapotban; vagy felváltva dolgoztak, időnként a tűznél átmelegedettek lecserélték a hókotrásban/ággyűjtésben áthűlteket. Mivel már jelentős mennyiségű ág elrendezve a kész verembe került, a munka nagy részén túl voltak, amikor a halál lecsapott rájuk. A három hegyoldalban levő holttestre így a következő magyarázatok lehetnek:
1: Még lefelé menet haltak meg és maradtak ott, a többiek már nélkülük mentek tovább az árokig, ott tüzet rakni és menedéket készíteni.
2/a: A tragédia egyszerre érte őket, de hárman menekülni próbáltak visszafelé, eközben érte őket utol a többieket még odalent sújtó csapás.
2/b: Súlyos sérülésekkel még részben mozgásképesen túlélték a többiekkel végző csapást, és annak elvonultával megpróbáltak visszajutni a sátorhoz, ám már nem volt erejük megtenni ezt a csekély távot sem, menet közben sorra lemerültek.

@becsuszoszereles1k:
A labazt nem légi felderítéssel találták meg, a légi próbálkozások semmilyen eredményre sem vezettek. Bár korábban valóban megcsócsáltunk Rogal kérdéseire vonatkozó információkat, álljon itt még egyszer tömörítve, kronológiaszerűen, nevekkel:

Február 17 – A túrázók rokonai kezdenek aggódni, felkeresik a túraklubot. Lev Szemenovics Gordo elhessenti őket.

Február 18 – Az aggódó rokonság minden kapcsolatát megmozgatja, hogy az egyetem és a sportklub vezetőire nyomást gyakorolhassanak, Ezalatt Gordo botránytól tartva csitítgatja a kedélyeket, megnyugtatja saját magát és kollégáit a késésre utaló távirattal.

Február 19 – Az aggódó rokonságnak sikerül kapcsolatba lépni több egyetemi főgóréval, vagy legalább üzenetet eljuttatni nekik, köztük Georgy Semenovich Ortyukovu ezredesnek, aki az egyetem katonai részlegének taktikai oktatója. Felismerik a helyzet komolyságát, és napirendre tűzik az ügyet.

Február 20 – Az egyetemen rendkívüli ülést tartanak az eltűnt diákok ügyében. Keresési akciót határoznak el, a szervezéssel a túraklub elnöke, A. M. Vishnevsky, és a diákönkormányzat elnöke, V. E. Slobodin lesz megbízva. A túraklub “An-2” típusú kisrepülőgépét korlátlanul rendelkezésre bocsájtják légi kereséshez és a földi keresők célba juttatásához.

Február 21 – Túrázókból és diákokból három keresőcsoportot állítanak össze. Sikerül elérniük egy épp az Uralban túrázó csoportot is, akik készséggel csatlakoztak az ügyhöz. Felhívják a belügyminisztériumot, ígéretet kapnak hogy szükség esetén az A. A. Cserniseva parancsnoksága alatt álló Ivdel laktanyából kiküldenek nekik egy szakaszt rádióval és kutyával felszerelve. A regionális erdészettől azonnal kapnak két erdőőrt és két manysi vadászt.

Február 22 – Felszedik az erdészet embereit és célba juttatták az egyik saját csoportjukba vegyítve. Terjed a hír egyéb sportkörökben és oktatási intézményekben, így diákokból és túrázókból néhány további csapat alakul, szintén kisrepülővel vagy helikopterrel támogatva. Az álláspont az volt, hogy valamikor a túrájuk vége felé bajba kerültek egy nagyobb hegyen, és jól felszerelt táborukban várják a segítséget.

Február 23-25 – Boris Slobtsova diák vezetésével és az erdészet embereivel kiegészülve kis csapat érkezik az Otortenre, átvizsgálják ezt és egy kisebb szomszédos hegyet is, megállapítják hogy ott nincsenek. Úgy döntenek, hogy ha már úgyis közel vannak az útvonal elejéhez, megpróbálják rekonstruálni az Auspiya völgyön és a Halatszjal hegyen át, hátha legalább valami nyomra bukkannak.

Február 26 – Több részre oszlanak, Boris diáktársával, Mihail Sharavinnal, és egy erdésszel, Ivan Pasinnal a Halatszjalra megy. Ők találták meg és vizsgálták át először a sátrat. Estére visszatértek a táborukba, ahová a csapat többi része, Jurij Sharavin, az adóvevővel is felszerelt Jegor Szemenovics, valamint a két manysi vadász is visszaérkeztek, ekkor tudtak hírt adni az eseményről. A sátortól elhoztak néhány holmit, többek között a talált alkoholt, melyet továbbra is bizakodva megittak a sikerre, csak Pasin erdész jegyezte meg, hogy szerinte itt már a halottakra kéne inni.

Február 27 – Újra szétoszolva folytatták a keresést, Jurij és Mihail duójának jutott a Lozva-völgy, így ők találták meg a fa alatt heverő két holttestet még délelőtt, akkor azonnal vissza is tértek a táborukba. 13:30 körül érkeztek meg helikopterrel a nyomozók: Karelin Csernyisova, Eugene P. Maslennikov, Vaszilij Tempalov, valamint vadászok két kutyával. Tempalov a kutyákkal találta meg Gyatlov testét, majd Zináét. Beazonosította a holttesteket, az egyik fa alattit Zolotarevként, csak néhány nap múlva derült ki hogy az valójában Dorosenko. Megkezték a hó szurkálását úgynevezett “lavinaszondákkal”, ezek 3 méter hosszú, fémhegyű botok, melyeket négyzetméterenként legalább öt helyen szúrnak a hóba a sikeres találat reményében. További testeket aznap nem találtak, ám megtalálták a hegyoldal egyes szakaszain épen megmaradt lábnyomokat, melyeket egybehangzóan 8-9 pár, rendezetten lefelé vonuló emberi lábnyomként azonosítottak, és megállapították hogy némelyik csak zoknit viselt. A nyomrögzítés során a sátorról és közvetlen környékéről készített egy teljes filmtekercs tönkrement amikor az egyik nyomozó elejtette, és ez a hiba csak napokkal később derült ki, amikor a pótlásra már nem volt lehetőség (a rögzítést ettől eltekintve is rendkívül hanyag és felületes munkának minősítették később). Az erőszakos cselekmény a pénz és az alkohol megmaradása ellenére már aznap felmerült, egy megfarigcsált síbot és egy szétvágott 3 kilós sonka miatt, ugyanis elég valószínűtlen hogy a saját holmijaikkal és élelmükkel ilyen pazarlóan bánjanak egy hoszzú túra legelején.

Február 28 – Eredménytelen keresés.

Március 1 – A Szverdlovszki ügyészség a helyszínre küldi Nyikityivics Lev Ivanovot, aki átveszi az irányítást.

Március 2 – Eredménytelen keresés.

Március 3 – A diákcsoport a két manysival megtalálja a labazt (55 kiló tartalék élelem, ruházat és szerszámok), ezután hazautaznak. Moszkva 2 neves hegymászót szalajt szakértőként, Bardin Suleskót és Baskint, ezek megállapítják hogy lavina nem lehetett.

Március 4 – Eredménytelen keresés.

Március 5 – Megtalálják Rustem holttestét.

Március 6-12 Eredménytelen keresés, 8-án a hegymászók is hazautaznak. Moszkvai és Szverdlovszki honatyák és egyházi személyek bűnbakkeresési törekvése, utasítják a rendőröket a manysik nyaggatására.

Március 13 – újabb, húszfős diákcsapat szerveződött a kereséshez, kérelmüket jóváhagyták, és megkapták a korábban beígért katonai segítséget 10 fős utászegység formájában, valamint a rendelkezésükre bocsájtottak két Mi-4 helikoptert (ezek nem a helyszínen, hanem Ivdelben állomásoztak).

Március 14-30 – Felfedezik a sátor kivágásanak belülről való megtörténtét. A bizonyítékok közül előkerül egy katonai kapca, a helyszínelők egyike sem emlékezett rá. A manysi vonal tarthatatlannak bizonyul, ejtik őket.

Március 31 – Minden helyszínen tartózkodó 10-15 percen át egy délről észak felé nagy magasságban lassan mozgó, változó erejű fényjelenséget lát.

Április 1-május 4 – a Lozva-völgy szurkálása. Az ügy egyre inkább elhíresül, a külföldi sajtó is kezdi pedzegetni.

Május 5 – Kurikov manysi vadász felhívja a figyelmet az árokparton összevagdosott fákra, előkerülnek a hiányzó holttestek. Itt azonnal feltűnik, hogy egyiküknél ahhoz hasonló katonai kapca van, amely az első adag bizonyíték közül előkerült. E két tárgy eredetét nem sikerült tisztázni.

Május 6-17 fejvakargatás, noszogatás, lebaszás.

Május 18 – Ivanov nyomozó elküldi a Szverdlovszk városi egészségügyi-járványügyi állomásra a holttestekből és tárgyi bizonyítékokból vett mintákat, hogy végezzenek el rajta néhány vizsgálatot. Ellenőrizték a radioaktivitást is (Ivanov ezt állítólag kifejezetten kérte), és ez az egy eredmény pozitív lett.

Május 25 – Az intézet befejezi a viszgálatot, megküldi az eredményt Ivanovnak, aki jelentést ír és továbbítja feletteseinek.

Május 28 – A jelentésben szereplő “radioaktivitás” szóra néhány elvtárs felhúzza a szemöldökét. Akik előző nap habzó szájjal követelték a tettesek tálcára tett fejét, hirtelen arra jutnak, hogy nincs itt semmi látnivaló, baleset volt, ügy azonnali hatállyal lezárva, oszoljunk.

Forrás: Alekszej Ivanovics Rakityin – Смерть, идущая по следу

 3175. sztalker — 2016-11-10 18:39 

@becsuszoszereles1k:

Mondjuk a sátorban evéshez-iváshoz olyan sok fény talán mégsem kell (elég lehet egy kisebb elemlámpa), hacsak nem akar még valaki írogatni is naplót v. ilyesmit. Valami olyasmire én is emlékszem, mintha Zolo v. valaki más teljes ruházatban lehetett volna kint, amíg a többiek bent pihiznek, és ezt felfoghatjuk afféle őrségnek is.

Ha tehát kint volt valaki tőlük, akkor elég nehéz elképzelni, hogy egy hozzájuk közeledő idegen ember v. embercsoport reflektora, elemlámpája világítana be hozzájuk (mert voltak ilyen elméletek is, hogy csapat közelített a sátrukhoz), mert még mielőtt ezt lefotóznák, tuti, hogy a kint strázsáló szól a bent ülőknek, hogy „helyzet van, gyerekek, kapjátok össze magatokat!” és ekkor a legkevésbé a kamerát fogja valaki elővenni, gondolom, pláne, ha egy szál alsóban ejtőzik az illető éppen.

Ezért gondolnám, hogy ha az utolsó kép az nem egy véletlen exponálás volt (persze lehetséges), akkor inkább vmi felfénylés, erősebb és váratlan fényváltozás lehetett kint, amit pont lekaptak brahiból. Ráadásul a kukucskálós becsillanáshoz nem kell feltétlenül erős spot-fény, vagy robbanás okozta fellángolás, csóva, ezzel talán a tüzérségi lövedék-, rakéta-, meg egyéb ilyen elméleteket is ki lehetne ejteni. (Plusz ezek még zajjal is járhatnak, amire én első blikkre inkább kimennék megnézni, hogy mi az, vagy gyorsan a kukucskálóhoz szorítanám a szememet, mintsem fotóznám, ha gyorsan választanom kéne a kettő közül.) Vmi olyasmi lehetett, ami azért nem ér meg annyit, hogy ki is menjenek érte a hidegbe, de eléggé érdekes. (Az UFÓ-s dolgokat most kihagynám a magam részéről.)

 3174. becsuszoszereles1k — 2016-11-10 15:18 

3167.@sztalker:

Az utolsó felvételen a becsillanás, az valóban látszik.

Sátorban: Lét dolgot nem tudok, hogy őrködtek-e és, hogy volt-e villanyoltás.

Ha mindenki aludt, bár sötétben, de olyan fáradtan nem hiszem, hogy bárki felébredt egy beszűrődő fényre. Lehet az is, hogy nagyon éberek voltak, bár már az utolsó naplóbejegyzésről is megállapitottuk – Djatlové volt asszem -, hogy teljes kábulatban révedezve irták, még az aznapi dátum is lemaradt, vagy hosszú szolgálatban irta a naplót és elmulasztotta bedátumozni az új napon…

Amig pedig nem aludtak, addig gondolom fény volt a sátorban, a kintről jövő fény nem lett volna különösebben feltűnő.
Ha mindenki húzta a lóbőrt, sötét is volt, de őrködött valaki, akkor lehetséges a dolog…saját gép volt az inkább, hisz szinte mindenkinek volt gépe, de amúgy is a fejük alatt tatották alvás közben, netán a nyakukban őrizték…

 3173. becsuszoszereles1k — 2016-11-10 14:58 

3169.@Rogal Dorn:

A 3164-ben van a foto? állványos lista:
2532. becsuszoszereles1k — 2013-10-24 00:37

“2529. @piszkosfredakapitany:

—-
Fenykepezogepek: 4 Zorkij a satorban +1 Zolo nyakaban, 2 FED (FED-2 ?) – de 1 biztosan (Jugyin szerint), Krivoe’ volt, es amit nem is talaltak meg soha tobbe; +cserelheto objektiv, fenyszuro, videokereso (es stativ).”

Viszont nagyon jó, hogy csomaglistaként teszed fel a kérdést, azt ugyanis nem tudjuk.
Ez a lista, amiben – zárójelben? – a stativ szerepel, ez a szerencsétlenség után, a sátor megtalálása alkalmával készült. Hm.
Emlékszünk rá, hogy Jugyin szerint volt a holmik között – ki voltak téve szemlére is az UPI/az egyetemük aulájában a vizsgálatok alatt – néhány ismeretlen darab, tehát ami a csoport csomaglistáján nem szerepelt (pl. 1 pár régi tipusú katonai kapca; egy hosszú orosz? katonai köpeny…ha jól emlékszem).

A sátor erre a túrára már meg lett nagyobbitva, Djatlov Igor egybeépitett két sátrat, valamint feltalálta hozzá a fűtést is.
Mégis úgy emlékszem, hogy egy második, kisebb sátrat is emlegettek -, hogy ők-e a naplóban, vagy a vizsgálatok -, megjegyezve, hogy abban mégsem aludt senki, hanem inkább oda rakták be a holmijaikat – talán mert eggyel kevesebben lettek és elfértek, vagy igy hamarabb sátrat tudtak verni, ami elég kivánatos volt az utolsó alkalommal… Segitsen valaki, mert nem emlékszem pontosan, de mintha ez inkább a labaznál lett volna…fellógatták a fára, mert kaja is volt benne, természetesen? Bár a labaz az egy gödör volt, lefedve, álcázva…a keresésnél a repülőről találták meg hol is van…

 3172. sztalker — 2016-11-10 11:31 

@Rogal Dorn:

A harmadik kérdésedre (sátor) azt tudom mondani, hogy én úgy tudom, Djatlovék a korábbi túráikon mindig 2 db sátrat vittek magukkal, de most, a legutolsó túrán már újítottak, és csak 1 db, de nagyobb méretű sátruk volt. (Ne feledjük, az eredeti terv szerint Jugyin — aki később visszafordult, mert megbetegedett — is velük tartott volna, így a 10 ember egy légtérben tartózkodhatott végig. Jugyin nélkül meg tán kissé még kényelmesebben is ellehettek.)

Erre írtam még egy szösszenetben, hogy talán nem is a jobb sportteljesítmény indokolhatta az egyetlen (nagyobb) sátrat, hanem inkább az, hogy így Zolo barátunk (és talán maga Djatlov is, aki addigra már kissé elvesztette a respektjét a csapattagok előtt) jobban megfigyelhette a gyerekeket éjjel-nappal, szóval nehezebben lehetett pusmogni és konfrontálni.
(De ez utóbbi véleményem már csak az én rosszindulatú spekulációm csupán, biztonsági okokból jómagam valahogy jobban támogatnám a 2 sátras dolgot, mert bármi rossz megtörténhet a hegyekben, jól jöhet egy tartalék mindig, még ha cipelni is kell, és helyet is foglal.)

Még csak annyit a 2. kérdésedhez („szétfutnak a szélrózsa minden irányába”), hogy pánikban az ember ilyen. Aztán vagy gyorsan visszaáll a racionális „üzemmódba”, ahogy tanulta, vagy nem…
Egy FÁRADT és BEPÁNIKOLT ember meg még kevésbé tudja átlátni a helyzetét, erre sok baleseti kivizsgáló tudna mesélni, hogy kiképzett és jó szakemberek is totál hülyén viselkednek, ha nem aludtak már egy napja, vagy korábban egészen más tevékenységet folytattak (buliztak v. maszekoltak), és az agyuk még nem állt át teljesen az új tevékenységre. Djatlovék eléggé fáradtan sátraztak le aznap este, gondolatban már az alvásra készülhettek, és még előttük volt a túra nehezebb része másnap, ami tudattalanul azért mindenkit idegesíthetett (sztem magát Djatlovot is, csak nem mutatta), még ha nem is beszélt róla nyíltan mások előtt, nehogy „nyuszinak” nézzék őt, v. kivívja Djatlov rosszallását v. nyilvános megszégyenítését. (Lásd a naplójukat, abból azért kiérezni ezt a bizonytalanságot az utolsó napokban.)

 3171. Rogal Dorn — 2016-11-09 20:22 

Újraolvasva a posztot, két kérdés merült fel bennem. ( Ha valahol a “kommentlavinában” megválaszolódtak, akkor bocsánat…)

1. Az árokban megtalált holttestek mit kerestek ott, emlékeim szerint valami ágakból hevenyészett padozat is volt alattuk.

2. Mint fegyelmezett hegymászók és túrázók, miért a szélrózsa minden irányába szaladtak szét?

és három a magyar igazság:

3. A leírásban az szerepel, hogy a megtalált sátorban a kilencből hatan szoktak aludni. A másik sátor meglett? Illetve ki melyikben aludt?

 3170. Rogal Dorn — 2016-11-09 20:01 

@Rogal Dorn:

*szerintetem

 3169. Rogal Dorn — 2016-11-09 19:57 

Huuuh. Még mindig megy a rejtély felgöngyölítése?

A fotó intem véletlen exponálás, pl. mikor valaki odaadja a másiknak a fényképetőgépet és véletlenül lenyomja az exponáló gombot.

Az állvány szerepel a csomaglistán?

 3168. oberon — 2016-11-09 17:18 

Nekem elsőre valami égő dolog jutott eszembe, amire megpróbáltak ráközelíteni, de nem sikerült.
Aztán utána olvastam a többiek verzióit is.
A probléma már ott felmerül, h szándékos, csak rosszul sikerült, vagy véletlenül elsütött képet látunk e?

 3167. sztalker — 2016-11-09 11:37 

@becsuszoszereles1k:

Maradjunk még kicsit a sátor belsejében, és az utolsó fotónál.

Én elképzelhetőnek tartom, hogy az utolsó fénykép a sátor BELSEJÉBEN készült, és nincs másról szó, minthogy az egyik kémlelőnyíláson beszűrődő éles fényt kapta le valaki (nem is biztos, hogy a gép tulajdonosa, hanem aki épp megmarkolta a masinát). A lejjebb csatolt képeken valami hasonló effektus látható, vagyis Djatlovék fotóján a középső sokszögű folt magának az objektív lencsének a tükröződése, a világító négyzet a sátornyílás (kukucskáló) — ezért sem ovális az alakja –, a beszűrődő fény meg nem egy rakéta v. csóvát húzó egyéb objektum, hanem egy nagyon erős sarki fényjelenség (?) átszüremkedése az egyik nyíláson.

Talán olyan hirtelen világított be rájuk a fény, hogy ezt az érdekes hatást mindenképp szerették volna lekapni, és semmi kedvük nem volt ezért még a hidegbe is kimenni, hiszen magát a sarki fény jelenségét már látták eleget.

(A beszűrődő fényt persze más is okozhatta, nem csak északi fény, ezt nem vitatom, de a „lencse-hatás” akkor is nagyon jellemző az ilyen típusú fotóknál, sőt, erre még külön művészi effektus-készlet is van pl. a mai képfeldolgozó programokban, meg a filmes, mozis fényelő-szoftverekben. Nagyon közkedvelt hatás az ilyesféle „becsillanás”, mozgalmassá és életszerűvé teszi a képet v. jelenetet, noha régebben fotóshibának tartották, mára viszont inkább divat lett. Én is sokat használtam egykor.)

http://kepfeltoltes.hu/161109/lens_effect-1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/161109/lens_effect-2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

És Djatlovéké:

http://kepfeltoltes.hu/161109/lens_effect-3_Djatlov_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Egyébként bárki kipróbálhatja ezt: kartonból vágjon ki késsel egy kis négyzetet, a kartonlapot tegye egy fényforrás (pl. a sötét szobában a világító tévéképernyő) elé, és mobiltelefonjával próbálja lefotózni. Ennyi.

(Ja, lustáknak meg: Photoshop: -> Effects -> Render -> Lens flare menü.)

 3166. becsuszoszereles1k — 2016-11-08 22:18 

3165.@sztalker:

Ha nagyon akarjuk.
De nem sarki fények miatt mentek, ezért a helyükben én stativ nélkül kattintottam volna néhányat, és kész.
Ha mégis benne volt a programjukban, akkor is, abban az időjárásban a labazban hagytam volna a stativot. Főleg, ha nehéz, nem összecsukható stativ volt.
Viszont tény, hogy vittek stativot. Már ha vittek valóban. 😀
Nem erőltetem, ha másnak se jut eszébe semmi.
Szerintem nem volt semmilyen fedőtevékenység, simán hegyetmászni indultak ők eredetileg, ennyi…

 3165. sztalker — 2016-11-08 19:55 

@becsuszoszereles1k:

Ha nagyon akarunk, akkor erre a statív-dologra is találhatunk vmi indokot.

1957-58 között volt a Nemzetközi Geofizikai Év, és nem kizárt, hogy az akkori intenzív napfolttevékenységek miatt sokan mentek ki pl. sarki fényeket fotózni. Például egy ilyen művelet is indokolhat fotósállványt, ráadásul a gyerekek már eléggé Északon voltak ahhoz, hogy legyen esélyük ilyen jelenséget lekapni.

(Néha előfordul, hogy még a mi szélességi körünkön is látható, de volt már példa asszem Floridából látott sarki fényre is, amikor a Napból a szokásosnál intenzívebb részecskeáram éri el a Földet.)

Sőt, az a bizonyos híres utolsó fotójuk Djatlovéknak ugyanígy lehetett egy efféle jelenség, ha nagyon erőltetjük ezt a témát.
Mindenesetre fedőtevékenységnek is kapóra jöhet egy ilyen megfigyelés, kutakodás, azt elismerem.

 3164. becsuszoszereles1k — 2016-11-08 15:36 

A stativ!!

Eg paraszthajszállal múlt harmadik évfordulója, hogy az egyik legfontosabbnak tartott témát ejtettük. Ez pedig a fényképezőgép…

Na de, minek kellett a stativ egy magassági túrához a sportfokozatért?!
Mit kellett marhatisztán, precizen lefotózni, fix helyről vagy beállitani fotózáshoz?

Tényleg kell egy ilyet még pluszban cipelni?? :-O

Itt lehet egy kicsit feleleveniteni a támát:

Hsz.: 2529
2532. becsuszoszereles1k — 2013-10-24 00:37

“2529. @piszkosfredakapitany:

—-
Fenykepezogepek: 4 Zorkij a satorban +1 Zolo nyakaban, 2 FED (FED-2 ?) – de 1 biztosan (Jugyin szerint), Krivoe’ volt, es amit nem is talaltak meg soha tobbe; +cserelheto objektiv, fenyszuro, videokereso (es stativ).

Fotozok: Zolo 2 Zorkij, Szlobo 1 Zorkij, Gyatlov 1 Zorkij, Luda 1 (?), Zina 1 (?), Krivo 2 FED +video…lassan osszejon a 10 gep.”

Továbbá:
Hsz.: 2561-2598
2609
2694
2695
2696

 3163. egyeves — 2016-10-12 13:31 

JAV!
annak esélye….. rendkívül alacsony.

 3162. egyeves — 2016-10-12 13:11 

Üdv nektek!
Pár dolog kiegészítésül:
Elolvastam a Donnie Eichar könyvet, szerintem egy lufi az egész.
én egészen konkrétan semmi új infóhoz nem jutottam belőle, semmi olyan nincs benne, ami a neten ne lenne fenn (itt + a wikipedián + van egy részletes angol oldal). Ehhez még hozzájön az amerikai ember rácsodálkozása az orosz valóságra, aminek szerintem semmi értelme nincsen, az ő odautazásának meg pláne, mert az égvilágon semmit nem tett hozzá az ügyhöz.

Írta itt valaki, hogy a vágás a sátoron kívülről volt, ezt megcáfolták már korábban, biztos hogy vágás volt (nem szálirányban futott, mint egy szakadás, hanem keresztül a szálakon és belülről vágták, mert belül meg van a nyoma a kés kifutásának).

Ugyanakkor a könyv nagyon erőlködik az infrahang teória elfogadtatása mellett, de ha tényleg megrémültek valamitől (ami szerintem vitán felüli), akkor az ugyanúgy lehetett robbanás, rakéta zaj, fegyver zaj, valami más egyéb mesterséges vagy természetes zaj.

Az egészen biztos, hogy ezek a túrázók nem kezdő hülye gyerekek voltak, akik először láttak hideget-havat-sátrat-erdőt-zajokat-stb.
Tehát iszonyatos bajban lehettek, ha cipő nélkül elhagyták a sátrat.

Abban is egészen biztos vagyok, hogy 750-1000 méter sétában (a fánál lévő menedéktől vissza a sátorig) nem fagyhatott meg félúton senki, ezt abból gondolom, hogy rengeteg Nansen-Amundsen-Scott-Shackleton útleírást olvastam és az ember iszonyatosan szívós (főleg adrenalin sokkban) és szerintem annak az esélye, hogy 3 személy is a sátor felé vezető úton essen össze. Bár az előzmények ismeretében ezt nehéz kiokoskodni.

Pár kérdés a részemről:

– Van-e arra bizonyíték (vagy erős gyanú), hogy ketten összeverekedtek?
– Miért nem lehetett az adott napon is fénykorong, ha máskor láttak? Mi zárja azt ki, mert szerintem semmi az ég világon.

 3161. totopad — 2016-08-29 14:26 

Sziasztok! Még új vagyok a kommentelők közt, de engem is megfogott a téma, mióta láttam a filmet és utána olvastam a storynak részletesebben.

Elolvastam az ajánlott könyvet és egyrészt nagyon tetszett, mert iszonyat sok részlet derült ki a naplókból és a nyomozásból, amit korábban sehol sem olvastam, tök jó, ahogy kizár tök jól egy csomó konteót, de a srác elméletével nem tudok mit kezdeni alapvetően. Önmaga által leírt részleteket hagy teljesen figyelmen kívűl és csak sarkallatos, lekerekített módon próbálja megoldani az ügyet Önmagának ellentmondva ő is konteót gyártván.

Még el is hinném az infrahangot, de, hogy nem természetes jelenség volt az biztos. Miért próbálták meg eltusolni az esetet fentről – a könyv alapján többször is volt erre kisérlet-, miért titkosították az ügyet, miért voltak szétszaggatva az áldozatok ruhái stb… Még Jugyin-nal is tudott beszélni, aki szerint is valami fegyveres banda támadt rájuk. Tehát elhiszem, az infrahangot, de minimum valami szovjet kisérlet részesei lehettek.

 3160. cirus — 2016-08-19 09:30 

Ezt láttátok?

http://www.hirado.hu/2016/08/16/ujabb-fordulat-a-gyatlov-rejtelyben/

Egy új expedíció szerint rossz koordinátákat adtak meg eddig a rejtélyes uráli tragédia helyszínéről. A kutatók szerint fémdetektorral is érdemes lenne megvizsgálni a holttestek valódi helyét.

Máig megoldatlan a Gyatlov-rejtély; nyolc orosz egyetemista és tapasztalt hegyi túravezetőjük 1959-es halála az Urál északi részén.

A csoport tagjait 1959. február 1-jéről 2-ra virradó éjszaka érte utol a vég a Holatcsahl hegyen, melyet a helyi manysik a Halottak hegyének hívnak.

Fagyott holttesteiket különféle sérülésekkel találták meg a környéken, de hogy mi történt velük pontosan, azt ma is csak találgatják.

A csoport vezetője Igor Gyatlov után Gyatlov-hágónak nevezett területen most újabb expedíciót tartott a csoport emlékére létrehozott társaság.

Vezetőjük, Jurij Kuncsevics szerint évtizedekig rossz helyet tartottak nyilván a tragédia helyszíneként.

„Expedíciónk egyik tagja fényképeket készített arról a pontról, ahol a dokumentumok szerint a testek egy része hevert. Ám ez nem egyezett azzal, amit a korabeli felvételeken látunk” – mondta el a TASSZ hírügynökségnek.

Néhány egyetemistát egy fenyőfa alatt ért a halál, aminek a megjelölt ponton a nyoma sem látható. Kuncsevics emberei ezért keresni kezdték, és meg is találták a fát, bár ma már kidőlve fekszik a hegyoldalon.
A kutató szerint nem zárható ki, hogy a holttestek megadott koordinátái tévesek.

Kuncsevics úgy véli, érdemes lenne a most azonosított helyen új vizsgálatokat végezni, többek közt fémdetektorral is átfésülni a terepet.

Egyes beszámolók szerint a tragédia idején mindenféle, katonai gyakorlatokból származó roncsokat lehetett látni a hágón, talán ezekre céloz a Gyatlov-csoport emlékezetére alapított társaság vezetője.

A 14 tagú 2016-os expedíció, melynek biológusok, halászok, vadászok, favágók és diákok is tagjai, augusztus elsején indult a kies hegyvidékre, ahol azóta is kutatnak.

Egy elhagyott, titkos katonai reptér maradványait is felfedezték, bár szerintük ez a létesítmény nem függ össze a tragédiával.

A Gyatlov-csoport tagjai haláluk éjszakáján közös sátrukból menekültek ki, hiányos öltözékben, máig ismeretlen okból.

A ponyvát belülről késsel felvágták, mezítláb indultak el; egyeseket a kihűlés ölt meg, másokat egy autókarambolhoz mérhető, megmagyarázhatatlan fizikai erőhatás.

Egyes holttestek ruhadarabjain erős radioaktivitást mértek, némelyeket megcsonkítottak, volt akinek a teste sötétbarnára színeződött, haja megszürkült.

A rejtélyes esetről számtalan összeesküvés elmélet is született, a történetet könyvek, filmek dolgozták fel.

 3159. zolcsi — 2016-08-15 15:43 

Szintén tudom ajánlani Donnie Eichar könyvét. A végén olyan magyarázattal áll elő, amit kezdetben nagyon nem akaródzott elhinnem a misztikum teljes hiánya miatt, de pár sor után már meggyőzött.

Több újdonság is szerepel a könyvben (bár lehet, hogy ezek az infók itt már elhangzottak és csak számomra újak). Például kiderül, hogy a túrát idő előtt feladó Juraj Jugyin melyik teóriára esküszik: szerinte a csoport látott valamit, amit nem lett volna szabad, és fegyveresek arra kényszerítették őket, hogy eljátsszák ezt a szétszóródós-lengén öltözött színjátékot, hogy teljesen összezavarjanak vele mindenkit.

Eloszlat egy csomó tévhitet is: például hogy az ominózus éjszakán senki sem látott fényeket az égen a környéken, ellenben több mint két héttel később, február 17-én többen is (és ez egybeesett egy hivatalosan is elismert rakétateszttel). Több poént viszont nem lövök le: izgalmas könyv, rengeteg mindent tisztáz, egy csomó elméletet megcáfol, a végén pedig felkínál egy megoldást, ami megállja a helyét.

 3158. SLC — 2016-08-06 21:08 

@katacita: Köszi az ajánlást, meg fogom keresni a könyvet 🙂

 3157. SLC — 2016-08-06 21:07 

@Szabó András: Köszönöm az ajánlást 🙂
Sajnos az oldal magánélet miatt nem lett befejezve, és nem is tudom mikor lesz időm komolyan foglalkozni vele.

 3156. laposelemer — 2016-08-05 10:16 

@katacita:

Olvastam a könyvet, nagyon jó, a szerző alaposan utánajárt a dolgoknak és tisztáz jó néhány, itt is szereplő téves mendemondát. Szerintem az általa talált megoldás elég hihető verzió.

Utánaolvastam a Kármán-örvénysornak (nagyon szép fotók vannak róla a guglin), meg az infrahangnak, és a körülmények szerencsétlen egybeesése miatt alkalmasnak a tűnik arra, hogy a sátorozók fejvesztve kimeneküljenek a sátorból. És ez a kulcskérdés. Utána már esélyük sem volt a töksötétben, üvöltő szélben, hófúvásban, sérülésekkel súlyosbítva megtalálni a sátrat (és egymást) a kopár hegyoldalban, ahol még viszonyítási pontok sincsenek. Valószínűleg a tájékozódásuk is összezavarodott, mentek amerre a lábuk vitte őket, lefelé. A mínusz 30 fok pedig időt sem hagyott nekik.

A körülmények szerencsétlen egybeesésén a hegy alakját, a szél erősségét és irányát, és a sátor helyét értem. Szóval valóban rosszkor voltak rossz helyen, de a helyi viszonyok nem ismerete, az időjárás figyelmen kívül hagyása, a sátor nem megfelelő helyen való felállítása okozhatta a tragédiát.

 3155. Szabó András — 2016-07-25 09:51 

Sziasztok!
Még egy kis plusz olvasnivalót is ajánlanék a témáról:
http://dyatlov.corneliusnoir.hu/

 3154. katacita — 2016-06-26 22:37 

Sziasztok!

Valamikor másfél éve elmerültem a témában, de amúgy nem vagyok egy konteógyártó típus, úgyhogy nem tettem le a voksom egyik megoldás mellett sem.

Biztos többen hallottátok, hogy megjelent egy könyv magyarul az esetről, Halálhegy a címe, a szerző Donnie Eichar. (Rákerestem a nevére a kommentek között, de nem találtam, úgyhogy talán még nem volt róla szó.)
A srác elment többször Oroszországba, beszélt a túlélő Jurijjal meg az alapítványt vezető Kunceviccsel is, bejárta a helyszínt is. Egy csomó naplórészlet meg rengeteg fotó van a könyvben, szerintem igazán jól sikerült.
Ő mondjuk kizárt kb mindent, és mikor már teljesen elkeseredett, hogy tényleg nincs megoldás, akkor elkezdett időjárási témákban kutakodni, és innentől

SPOILER – legalábbis a könyvre nézve 😀

és végül ő az infrahangnál lyukadt ki, amelyet az erős szél és a hegy kupolaformájának találkozása okoz. Beszélt kutatókkal, akik direkt ezekkel a jelenségekkel foglalkoznak, akik megerősítették abban, hogy az erős szél valóban okozhatott infrahangot, ami pánikot váltott ki a túrázókban, ezért minden alapos indok nélkül kimenekültek a sátorból. Aztán amikor megszűnt a jelenség, és észbe kaptak, hogy ezt nem kellett volna, akkor késő volt. A könyvben ez szépen le van vezetve, egyébként ott is említik azt a kísérletet, amit valaki itt is, amikor egy hangversenyen bocsátottak ki infrahangot, és az emberek nekiálltak pánikszerűen menekülni.

Szerintem érdemes elolvasni a könyvet, nekem a végén már az egekben volt a pulzusom, egyben lenyomtam az egészet, nekem igényes munkának tűnik.

 3153. becsuszoszereles1k — 2016-05-17 14:41 

3152.@oberon:

Hasonlóan, én sem gondolkodtam azóta sem Djatlovékon.
*

Ludánál valószinűbb az újraélesztés miatti bordatörés, mivel ő legfelül volt, rajta nem nehezedett senki, ráadásul szinte függőleges helyzetben találták, kicsit térdelve (bár, ami lehet post mortem megrogyás); a többieknél, a gödörben, lehetnek post mortem is a törések. Nem úgy volt, hogy max. Tibo nyomhatta volna Ludát, de csak oldalról, mint aki jobbról a legszélső volt a gödörben? Lévén, az összes fiú a gödörben volt, nem? Ráadásul Kolo nem nehezedhetett Ludára, lévén a bal szélen voltak Zoloval, legmélyebben, és egymást átfogva Zoloval?

Luda nyelve? Elharaphatta egy rossz ugrástól-eséstől is, amihez hozzájárulhatott a fázás, dermedtség, remegés…

De, ha szerinted idegenkezűségre kell gyanakodni, akkor épp úgy lehetett kinzás – inkább kényszerités, túlerő – áldozata is.
*
Szerintem többségünk az idegenkezűségre voksol. Hogy aztán klasszikus idegenkezűség-e, vagy a tudomány eddigi állása szerint nem ismert idegen erő hatása?

Ha idegenkezűség, akkor egyből @bobby ésszerű, észszerű gyanúja ötlik fel Vörösszakállról -, aki a hegycsúcsra indulás előtti utolsó szállásukon mi mindent kihúzott belőlük a vidám társaság közepette, hogy majd utánuk menjen a társaival, hogy végezzen velük. Pont Ludának tűnt fel a figura, le is jegyezte a naplójában, mintha félt is volna…
Lehet, hogy a vörösszakállas ugyanúgy észrevette Ludán a felismerést. Még az is lehet, hogy nyomatékul utolsóként ölték meg, ki tudja milyen “hagyományok” szerint…

Ám mi van akkor, ha nem a gulágosok Djatlovéktól, hanem a csapat hallott-látott meg tőlük-róluk valamit, amit nem kellett volna?! Djatlov furcsán szélsőségesen is kezdett viselkedni és irányitani a csapatot, még az útvonalon is változtatott -, nyilván tudta, de legalább óvatossá tette a rádöbbenés, hogy veszélyben vannak, hogy nem sok jóra lehet számitani ilyen helyzetben arrafelé, legföljebb utolsó sanszként ügyesen előremenekülni…
Amire újra fel kell hivni a figyelmet: ugyanabban az időpontban, ugyanazon a környéken más csoportok is túráztak Djatlovék egyeteméről (UPI), teljes nyogalommal, és hajuk szála sem görbült. Pont egy ilyen épp hazaérkező csapat fordult vissza önkéntesen a keresésükre. Konteóként persze ez lehet gyanús is… 😀 Jó lenne pontosan emlékezni, de mintha lenne olyan statisztika, hogy ugyanakkor történt néhány nem rendhagyó halálos hegymászó-baleset a tájékon.
De miért hagyták el a sátrat?!

***Vagy? Zoloék csapata volt felöltözve legjobban, és Zolo meg Tibo már előzetesen kinn sertepertéltek – a faalatti csapatban talán csak Szlobo, lehet, hogy áltatásképpen. Ebben a mezitlábas csapatban volt Igor, a vezér és Krivo a tényező Cseljabinszkből, ha barátilag, ha terelésnek, mint – esetleg – Szlobo felöltözöttsége – mintha őt is magukkal invitálták volna Zoloék a kinti levegőzésre…elfelejtettem, hogy volt-e fényképezőgép nála is…

A beöltözöttek közt volt 3 potenciálisan gyanús szereplő: a profi és árnyékvezér Zolo, a hallgatag, individuális Kolo és a gulágon született és nevelkedett, apátlan és nyugati – szovjetorosz(?) származású Tibo. Valamint a nagypolgári, és vezetői beosztású papával biró Luda.
Amúgy a program már az elején néhány tizkilométeres távról többszázra módosult – hivatalosan!
A profik intézték el a mezitlábasokat, vagy tkp. Krivót? barátostól? Plusz a “járulékos veszteség”…Tehát Zolót Krivo miatt küldték volna Djatlov csoportjába túrázni…
Őket magukat pedig tényleg szerencsétlen baleset érte a természetben…
Sokaknak feltűnt közülünk, hogy a csapat kezdett szétválni, kettészakadni – nem csoda, ha az előbbi verzióban gondolkodunk.***
*

A narancsgömbök az éjszakai égbolton a másik gyanús jelenség, de amire nemigen volt válasz eddig.

 3152. oberon — 2016-05-11 18:34 

@becsuszoszereles1k:

Megmondom őszintén, azóta nem gondolkodtam rajta, viszont tartom magam az akkori konklúzióimhoz. Számomra most is az idegenkezűség a legelfogadhatóbb magyarázat.
De ha már itt vagyok, konteozom kicsit 🙂
Számomra az, hogy Ludmilla nyelvsérülése még életében következett be, tény, amit a gyomrában megtalált vér is bizonyít. Az viszont, hogy erőszakkal lett eltávolítva, korántsem. Anno arra jutottam, hogy akár a didergés/remegés közben is elharaphatta, majd a vér miatt fuldokolhatott és a többiek ezért próbálták meg újraéleszteni, aminek köszönhetőek a bordatörései, mivel ahogy erre egy mentős ismerős felhívta a figyelmem, újraélesztésnél ez majdnem törvényszerű. A sérült nyelv pedig később könnyebben indult oszlásnak a patakban, főleg a felmelegedéskor.
Ami szöget ütött a fejemben, hogy ha mégsem élesztették újra, hanem megfagyott vagy megfulladt (nem tudni, hogy milyen ütemben került bele a vér a gyomrába, lehet, hogy csak fokozatosan), akkor nem e lehetnek a bordatörései ugyanúgy, mint Zoloé, post mortem sérülések? A fagyott csont könnyebben törik, amit a halál után sem az inak, sem semmilyen más szövet nem erősít. Ha Zolo volt legalul, akkor 3-an nehezedtek rá, Ludmillára csak ketten (Kolo és Tibo) plusz a megsaccolhatatlan hó, majd később az esetleges víztömeg. Lehetséges lenne e, hogy a halál beállta után a rájuk nehezedő testek súlyától törtek volna e így szét? Mert ha igen, akkor az nagyban befolyásolná szerintem a történetet, mivel ezekkel a sérülésekkel a legnehezebb elszámolni.

 3151. becsuszoszereles1k — 2016-05-11 16:44 

3149.@blackcat666:

Nem beszéltem sugárveszélyről, vagy sugárzás okozta halálról, úgyhogy teljesen igazad van.
Csak a posztból tudsz kiindulni (onnan tudjuk azt is, hogy a csoportot keresőknek nem lett semmi baja semmiféle sugárzástól), és ha találsz még további információkat -, főként a külföldi Dyatlov-fórumokról.
Ezért, ha tényleg morfondirozni akarsz rajta, mivel az eddigi kommentek kényszerűen mindig visszatértek a legelső momentumhoz, a legelső kérdéshez, amire sehogysem kapunk választ, kiderülhet számodra is, hogy enélkül a válasz nélkül nem juthatunk semmire, pedig akár végigmehetünk a teljes sztorin, akár aprólékos részleteiben is.
A kulcskérdés pedig változatlanul és továbbra is az, hogy: miért hagyták el a sátrat és miért nem tértek vissza még időben, ha el is hagyták azt? _ Tudatosan nem tettem hozzá most, hogy ‘pánik szerűen’ és hogy ‘alulöltözötten’ – honnan tudhatnánk? Nem biztos, hogy helyesen extrapoláltunk; mindig kell egy másféle nézőpont.
Szóval, ha erre a kérdésre lenne egy jó válaszod. Egyen vagy ketten nem boldogulunk vele…

 3150. becsuszoszereles1k — 2016-05-11 16:13 

3148.@oberon:

Szia! Á, igazából csak a cseljabinszki hir “ihletett meg” (de nem mint előzmény) az újabb becsúszószerelésre. 😀

Neked? Van valami új ötleted? 🙂

 3149. blackcat666 — 2016-05-11 13:21 

@becsuszoszereles1k: A cseljabinszki katasztrófa egyszer jelentett egy robbanást, amelynek fényét nagy területen látták, akár a “Djatlov-incidens” helyszinén is látható volt- de egy évvel az eset előtt.
Másrészt jelentett egy szétszóródó radioaktiv szennyezést, ami szintén nagy területet érintett, és évtizedekig, akár évszázadokig komoly veszélyt jelent/het. A radioaktiv sugárzás azonban közvetlenül nem érezhető, tehát nem magyarázza a PÁNIKSZERŰ menekülést és a néhány órán belüli halált
A néhány órán belüli halálhoz extrém erős sugárzás kell, és akkor a néhány hónappal később érkező mentőcsapat tagjai is jócskán kaptak volna a sugárzásból, és a köztük előforduló gyakori betegségek/halálesetek gyanút keltettek volna, még ha ez akkor nem is kap nyilvánosságot. Az ilyen mértékű sugárszennyezettség nyomai viszont a mai napig kimutathatóak lennének a helyszinen, és a rejtély meg is oldodott volna,

Ha kevésbé, de még mindig veszélyesen sugárszennyezett területre tévednek, akkor valószinűleg az történt volna, hogy a csoport tagjai szépen befejezik a kirándulást, hazamennek, és néhány hét-hónap-év múlva egymás után meghalnak fehérvérűségben, ilyen -olyan rákos megbetegedésekben, esetleg aki szerencsés és ellenálló a szervezete, akár ma is élne.

 3148. oberon — 2016-05-11 09:12 

@becsuszoszereles1k:

Szia! Örömmel látom, hogy még mindig foglalkoztat a dolog 🙂

 3147. becsuszoszereles1k — 2016-05-03 16:03 

3146.@blackcat666:

Rajzoljunk!

Ami a pusztulást és a károkat illeti, itt vannak leirva – többnyire mint statisztika.
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=9&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwiMtsmcp7PMAhUJEiwKHZ4ICCsQFghHMAg&url=http%3A%2F%2Fwww.kisalfold.hu%2Ftudomany%2Fmajak_a_vilagtortenelem_legsulyosabb_atomkatasztrofaja%2F2400490%2F&usg=AFQjCNF-k30irA6TOTJND_EUg-r2FFfT6g&sig2=yrUhoOTRC3ZdX_xVKBtP4A&bvm=bv.120853415,d.bGg

A Djatlov-csoport meg nem “hős város”, hanem 9 ember, névvel, cimmel, oskolával (hires, kiemelt – a Szibériát immáron gazdaságilag meglovagoló kvázi ipari fejlesztés-fejlődés felsőfokú oktatási farvizén agyakat biztositandó).

Ne vegyél minden szót szó szerint, vagy olvasd el az összes eddig kommenteléssel született konklúziót – 3400 hsz.-t!

A pánikszerű menekülés az, gondolom, következmény.

Másutt IS, mindenütt kereshetjük a megoldást, akár egyedül is. Ha a tűt kell megtalálni a perzsa szőnyegen, át kell vizsgálni az egészet, és lehet, hogy már nem is ott van…
Mondj Te is valamit! Nem én vagyok a moderátor mediátor. :-DD
___________________________________

Hölgyeim! Uraim! Kérem, tegyék meg tétjeiket! 🙂

 3146. blackcat666 — 2016-05-03 12:49 

@becsuszoszereles1k:
Rajzoljunk egy kb 400 km -es kört Cseljabinszk köré. Ezen a körön belül számos település van, ezek lakói között egy ilyen feltételezett baleset sok áldozatot szedett volna, miért pont csak a Djatlov csoport néhány tagjának halála került volna nyilvánosságra?
És bár a katonaság sok mindenre képes, de egy legalább 400 km hosszuságú földalatti bázis létezése sem hihető…
Továbbá a nyomok pánikszerű menekülésre utalnak, amit egy megnövekedett rádioaktiv sugárzás nem magyaráz, hiszen ezt közvetlenül nem is észlelték volna.
Valahol máshol kell keresni a megoldást 🙂

 3145. becsuszoszereles1k — 2016-04-30 23:40 

3144.@kaffer:

Elég jól ismered és emlékszel a hozzászólásokra, egy-egy hipotézisre, teóriára, ami itt kialakult a többéves kommentelés nyomán?
Hogy tilosban jártak volna, azt nem nagyon gondoltuk, vagy legalábbis inkább úgy, ha nem tudtak róla, ill. megdőlt a hipotézis, mármint nem szólt mellette több bizonyiték (ab ovo kár is ezt a kifejezést használni), mint ellene.

Előbbi hsz.-omnál sem állitottam, hogy tilosban jártak, hanem inkább azt, hogy később alakult ki ilyen helyzet.
Ugyanakkor valóban felvettem azt a szálat is, hogy hátha Krivo (és Igor, esetleg Zolo, Tibo, Kolo… 😀 ) mégiscsak tilosban jártak…
Érted. Csak “hangosan” gondolkodunk, azaz közösen. Senki nem jelent ki semmit tutira. Ez idestova 60 éve nem sikerült senkinek.

Többen gondoltak már arra is, hogy az eset ugyan megtörtént, de ez az összeállitott (hozzáférhető) anyag hiányos: vagy mert sok részlet nem (volt) publikus, vagy mert tudatosan megtévesztő; vagy hogy hoax, teszt, játék, vagy amit akartok…

 3144. kaffer — 2016-04-29 17:22 

@becsuszoszereles1k:

Ezzel az a bajom, hogy ha tilosban jártak, megbuktak, akkor mi most itt erről nem igen beszélgetnénk. Mibe tellett volna őket nyomtalanul eltüntetni ? Kevesebbért tűntek el emberek arrafelé..

 3143. becsuszoszereles1k — 2016-04-29 13:26 

3142.@blackcat666:

A távolságra én is gondoltam, de egyrészt itt van ez a kecsegtető idézet:
““A robbanás olyan látványos volt, hogy szemtanúk vallomásai alapján még több száz kilométerről is látható volt és a korabeli szovjet hivatalos sajtó távoli villámlásként illetve északi fényként magyarázta.””
Másrészt meg ki tudja mik vannak ott a föld alatt és mekkora kiterjedésűek.
Nem is a közvetlen halálukat okozó dologként gondoltam, hanem hátha látták az egészet, vagy valamit, és azt nem kellett volna látniuk -, ráadásul Krivo esetleg azonositani is tudta az eseményt előzetes tapasztalatai, illetve helyismerete segitségével Cs-40-ről – az életrajzát nyilván ismerték, de azt is, hogy netán Djatlovékkal túrázni ment, mindenesetre, hogy nincs a munkahelyén.
Igy még tovább konteózhatunk, hiszen tudjuk, hogy – ha jól emlékszem – Krivót mintha nem engedték volna el a munkahelyéről (Cs-40)…, talán volt rá oka, hogy ne legyen ott, és hogy minél távolabb legyen? És egy útvonal-változtatásra (irányát és hosszát-távolságát tekintve is) rávegye esetleg Igort, akivel nem mellesleg a legjobb barátok voltak. Háát, nem tudom. Djatlov ráadásul nem adta le a túratervet az UPI-nál (az egyetemük), pedig köteles lett volna! Ezek az eddigi kérdőjelek is kezdenek értelmet nyerni…

 3142. blackcat666 — 2016-04-29 12:16 

@becsuszoszereles1k:
Ozersk (Cseljabiszk)-Vizhay(Vizsaj, a Djatlov csapat startpontja)) távolsága légvonalban legalább 3-400 km
(Két Vizhay nevű település van a “környéken” egyik 540 km, a másik több mint 700 km közuton Cseljabinszktól.)
Tehát nemcsak az időbeli, de a térbeli távolság is tetemes a cseljabinszki baleset szinhelyétől.
Elképzelhetetlen az hogy mégha történt is egy újabb, mindeddig titkos baleset Cseljabinszkban, ez olyan méretű lehetett volna, hogy egy népes csapat gyakorlatilag azonnali halálát okozza több száz km távolságban.

 3141. becsuszoszereles1k — 2016-04-29 10:04 

Az 1957-es Kistim-tragédia.
1957. szeptember 29. Cseljabinszk-40 _ Cseljabinszk-65 (Majak)

1.) Link: http://ob121.blog.hu/2013/05/31/majak_463 — “Az amerikaiak számára Garry Powers készített pár fényképet a létesítményről 1960 májusában egy U2-es repülőgépről.”
[Mint ismert, sikeresen lelőtték a helyszin felett, aminek nyomán történtek bizonyos kompromisszumok is a hidegháború elég meleg ölén…]

A Djatlov-csoportból Jurij Krivonyisenko [Krivo] már 1957-ben itt dolgozott, sőt, a katasztrófa idején mint mentesitő…

Majak: a világtörténelem legnagyobb atomkatasztrófája
“Teljes nevén Majak Termelési Egyesülés, korábbi nevein Kombinát–817, Mengyelejev Állami Vegyiművek. 1994 előtt Ozjorszk várost Cseljabinszk–40, illetve Cseljabinszk–65 néven illették, és olyannyira titkos volt, hogy még a térképeken sem szerepelt.”
2.) Link: https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=9&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwiMtsmcp7PMAhUJEiwKHZ4ICCsQFghHMAg&url=http%3A%2F%2Fwww.kisalfold.hu%2Ftudomany%2Fmajak_a_vilagtortenelem_legsulyosabb_atomkatasztrofaja%2F2400490%2F&usg=AFQjCNF-k30irA6TOTJND_EUg-r2FFfT6g&sig2=yrUhoOTRC3ZdX_xVKBtP4A&bvm=bv.120853415,d.bGg

1959. február 2. – a Djatlov-csoport pusztulása [R. I. P.]
Szorokint tisztet viszont már február 4.-én hivatalosan kirendelik az ügyben, holott a csapatért február 12-16.-tól kezdenek aggódni és keresésbe fogni – ami inkább az okok sokkal korábbi ismeretét jelzi, mint a csapat balesetéről való értesülés elsődlegességét; csak igy válik érthetővé a terület hatóság általi lezárása és a hivatalos keresés a közösségi, civil kutatás után, majd az ügy zárolása (részbeni megnyitása: 1994).

Jelen Konteoblog poszt:
6.5.) Az UFO-teória
“A kilenc sízőt egy (vagy több) földönkívüli jármű támadta meg (lásd a furcsa fények a táborhely felett),”

– helyett inkább ez, a furcsa narancsszinű gömbökhöz (2. link): “A robbanás olyan látványos volt, hogy szemtanúk vallomásai alapján még több száz kilométerről is látható volt és a korabeli szovjet hivatalos sajtó távoli villámlásként illetve északi fényként magyarázta.”

Pusztán 1 év telt el a katasztrófa és a Djatlov-incidens között! Lehettek további váratlan események Cseljabinszk-65 területén, illetve azokat kisérő jelenségek, például a komplexum földalatti részeiben.

A titoktartás és a titkolózás viszont vátozatlanul érvényben volt.

 3139. sal272 — 2016-01-31 10:29 

@rrobin:
Igen Rrobin, ez a valószínű, hogy rájuk dőlt egy hótömb. Erről írt nemrég Сергей Доля.
http://sergeydolya.livejournal.com/1163567.html
Van egy ábra és egy dokumentumfilm.

 Visszajelzés3138. KépsoRock – Halálhegy – A Dyatlov-rejtély (2013) — 2016-01-25 14:00 

[…] nagyon nagyra becsült írója tartott egy kis beszélgetést. A Djatlov-incidensről szóló cikke a kedvenceim közé tartozott, úgyhogy nagyon vártam, hogy ez a nem […]

 3136. tiboru — 2015-12-28 16:30 

@albu:

És mi még népszerűsítjük is 🙁

Ez a szerző mellesleg nagy rajongója lehet a Konteóblognak, elég szépen merít a különböző posztjaimból… Biztosan nagyon büszke a cikkei olvasottságára 🙂

 3134. kaffer — 2015-12-20 21:18 

@rrobin:

Igen, elképzelhető hogy az ítéletidő okozta a bajt.
De írod, hogy azért álltak meg rossz helyen, hogy minél előbb a meleg sátorban lehessenek. Ehhez képest nem volt befűtve. És még mindig hibapont, hogy miért mennek el messzire hiányos öltözékben, ami gyakorlatilag öngyilkosság. Még ha ki is menekülnek a sátorból, pár méter után rá kell jöjjenek, megfelelő öltözet nélkül esélytelen a dolog..

 3133. rrobin — 2015-12-20 05:27 

Még egy kis adalék az alább megejtettekhez:

– A helyszinelők által készített képen jól látható a sátor közepén egybefüggő homogén hótömeg. Az is jól látszik, hogy nem utólagosan, a tragédia után behavazott sátor van a képen.

– A sátorverés előtti képen látszik, hogy erős szél, itéletidő volt. A sátor helyének megválasztásában a rossz idő hatással volt, mint ahogy nyilván ennek tudható be a rosszul felállított sátor is. A túrázók akkor, ott semmi mással nem törődtek, csak hogy mielőbb a meleg sátorban tudhassák magukat.

– Hogy a sátor belülről, avagy kivülről lett e kivágva, nem tudható. Ami a valószinűbb, hogy a sátor egyáltalán nem lett kivágva, azt a sátorra zúduló hótömeg szakította ki, amikor hirtelen összepréselte a sátor belsejében lévő néhány köbméter levegőt.

– A négy utólag megtalált áldozat a vízmosásban az itéletidő, a hideg ellen keresett menedéket, ott fagytak halálra.

– Az már a sátorverésről készült képen is látszik, hogy milyen borzalmas hideg lehetett. A minusz harminc, de még a minusz húsz fok is elviselhető néhány óráig, persze arra alkalmas öltözetben, azonban ha mindehhez szélvihar is társul, akkor a kihűlés, a fagyhalál bekövetkezhet akár fél óra, sőt, még néhány perc alatt is.

Nincs itt semmiféle titok, semmi konteó. A problémát és a halált a hibás, felelőtlen túravezetés okozta, nem pedig a mansik, az ufo-k vagy amcsi kémek.

A titkosításra egy magyarázat létezhet. Ezzel a húzással a SZU-ban tartózkodó, ott aktív tevékenységet végző kémeket akarták ráugrasztani az “ügyre” ezzel is lefoglalva némi ellenséges erőforrást. Ez egyben, a dolog jellege, a tragédia sajátos helyszíne okán apropót kínált, legalábbis kínálhatott az ellenséges ügynökök személyének megismerésére, feltárására is.

 3132. rrobin — 2015-12-20 04:54 

A legvalószínűbb magyarázat – mint ahogy az lenni szokott – a legegyszerűbb. Lavina biztosan nem történt, feltehető azonban, hogy február 1-én éjjel hócsuszamlás temette be a sátor egyik oldalát, ahol négy ember feküdt (Zolotarjov, Kolevatov, Tibo és Dubinyina). A hócsuszamlás olyan erejű volt, mintha egy 10-cm vastagságú betonfal zuhant volna rájuk. Ez jól magyarázza a bordasérüléseket (külsérelmi nyom nélkül). Tibo – aki általában úgy feküdt, hogy a fényképezőgépét a feje alá tette – koponyája beszakadt.

A csapat tagjai – attól félve, hogy újabb hócsuszamlás várható – azonnali menekülésbe kezdtek. Kivágták belülről a sátor falait, a sebesülteket (három vagy négy fő) magukkal vonszolva. Arra sem hagytak időt, hogy lábbeliket húzzanak fel. Lefelé indultak a völgybe, ahol az „alaptáboruk” („labaz”) és holmijaik többsége volt. Másfél kilométert gyalogoltak vaksötétben, – 30 fokos hidegben, mély hóban, míg az erdő szélére értek. A fenyőfánál tüzet raktak, amely azonban nem volt képes felmelegíteni őket. A csapat itt kettévált, a három legegészségesebb, Djatlov, Kolmogorova és Szlobogyin visszafelé indult a sátorhoz lábbeliért és meleg holmikért, útközben azonban megfagytak.

Ugyancsak fagyhalál várt a gyenge, folyton elhaló tűz mellett a lábbeli nélküli Krivonyiscsenkóra és Dorosenkóra. Az égési sérülések is azzal magyarázhatók, hogy szó szerint a bőrüket égetve próbáltak meleghez jutni. Miután megfagytak, a másik négy életben maradott levágta róluk a ruháikat, de ez sem segített rajtuk, hiába húzódtak a mélyedésbe, mindannyian megfagytak.

 3131. morat — 2015-11-03 19:47 

@jukeey:

Simán lehet, hogy kiterelték a túrázókat az erdő szélére, de lelőni őket nem volt gyomruk, ezért inkább továbbálltak és sorsukra hagyták őket azzal, hogy úgysem élhetik túl. Majd amikor már eltávolodtak látták, hogy tüzet raktak… Akkor a támadók rájöttek, hogy akár túl is élhetik, ezért visszafordultak befejezni, amit elkezdtek.
Nekem egyébként a fegyverkísérlet is hihető levegőben robbanó gránátokkal, csak sok értelme nincs, mert nem nagyon volt arrafelé mit eltalálni, különösen olyan fegyverrel, ami nem hagy bombatölcsért.

 3130. jukeey — 2015-11-03 07:44 

3127. odradek

Nem biztos, hogy elhunytakról vettek le ruhát. A fánál pár szóval megbeszélték a tervet: menedékhelyet kell építeni, ehhez viszont ennyi személyre több ember munkája kell, akiknek szükséges nyakig hóban turkálni, majd szintén hóban gázolva gallyakat összehordani a kibéleléshez. Ez zokniban bajos, tűznél ücsörögve lehetetlen, ezért az építésre kevésbé alkalmasak átadták ruháik egy részét a dolgozni kezdőknek, ők maguk ez alatt egy hevenyészett tűzrakásnál próbálván melegen tartani magukat.

3129. morat

Nem mindjárt a kiterelés után kezdték őket hagyni simán meghalni. A sátornál valóban legfeljebb dulakodás lehetett, ez után viszont még tüzet raktak, hóbarlangot ástak és késsel gallyat gyűjtöttek bélelőanyagnak. Mindez legalább 1-2 órás meló lehetett, bajos lett volna többszörös bordatörésekkel és tüdőbevérzéssel; tehát nagyjából épségben végezhették a munkát, és csak a vége felé kapták meg az igazi mórest. Egész eddig komolyan hátráltató sérülése legfeljebb a tűznél levőknek lehetett (esetleg Djatlov is már ekkor itt pecózhatott súlyos agyrázkódással), de az sem biztos, akár válthatták is egymást.

Ha hagyták volna őket, talán mind túlélik; biztosan a ruháikból összetákolnak egy tűrhető menetfelszerelést egy-két fő számára, és a menedékben kicsit lengén is átvészelnek 1-2 napot, amíg segítséget hoznak a faluból. Erre már nem kerülhetett sor.

 3129. morat — 2015-11-02 23:10 

Kb két éve (vagy régebben?) nagyon sokat agyaltam anno ezen én is, jó kis konteo volt. Most az a hülye vicc jut róla eszembe, hogy:
– Ki az, korán kel és kenyeret süt, de nem a pék?
– ???
– De, a pék!

Ami kevés megbízható info van ebben a sztoriban az arra utal, hogy valakik az éjszaka közepén erőszakosan kiterelték őket, feldúlták a sátrukat és némi dulakodás után simán hagyták őket meghalni a szibériai éjszakában.
Vannak olyan misztikus infók amik ennek ellentmondanak (pl. nincsenek idegen lábnyomok), de ezekről utóbb általában kiderül, hogy a pocsék (nem létező?) nyomrögzítés miatt megbízhatatlan info, rárakódott legenda réteg olyanoktól, akik ott sem voltak.

Persze nyitva marad a kérdés, hogy ki és miért intézte el őket? Sose fogjuk megtudni…

 3128. odradek — 2015-10-29 18:18 

@becsuszoszereles1k: Nem ruha nélkül futottak el a sátortól, hanem a kemény fagyhoz képest alulöltözve. A több helyen megtalálható fotók alapján Szlobogyinon halálakor inget, Kolmogorova pulóvert viselt, vagyis nem volt rajtuk kabát. Volt, aki cipőt sem húzott a sietségben.
(Egyébként Zolotarjovnak sem voltak meg a szemei a holttestek májusi megtalálásakor, Dubinyináéval együtt az ő testét is kikezdte a bomlás, és az erdei állatok. Ehhaz képest több helyen egyenesen azt írják, hogy a lánynak ki volt vágva a nyelve. Na, így születnek az igazi mendemondák.)

 3127. odradek — 2015-10-29 16:39 

A neten vannak még fotók a holttestekről, s ha ezek hitelesek, akkor megállapítható, hogy a májusban talált tetemek a felfedezésükkor már bomlásnak indultak, Dubinyina holttestének ekkor már nemcsak a nyelve hiányzott, hanem a szemei és az állkapcsának egy része is.
Akik tovább bírták, érthető okból magukhoz illetve magukra vették az előttük elhunytak ruháit. Ezzel magyarázható, hogy a fa alatti két holttesten csak alsónemű volt. Amikor elhagyták a sátrat, nyilván több ruha volt rajtuk is. A később megtaláltak közül Zolotarjov például Dubinyina kabátját és sapkáját viselte, Dubinyina lábán pedig a fa alatt fekvő Krivonisenko nadrágjából rögtönzött bocskorféle volt.

 3126. becsuszoszereles1k — 2015-10-18 18:22 

@sjm84hu:

Biztos a szemunk kaprazik, mert nekem konteoilag meg a rendezo ur hasonlitott nagyon valamelyik kicsapongobb fiura kozuluk (Tibo?)! 😀

Ket dolog ugrik most be.
Az egyik, hogy igazabol nem tudunk erdemben elmozdulni az eredeti kerdestol: Miert hagyta’k el a satrukat?! Me’g mindig nincs valasz.

A masik pedig, hogy itt meg vagyunk gyozodve, hogy aluloltozotten rohantak ki, menekultek el! Holott, jobban megnezve es belegondolva, maximum cipo” nem volt nemelyeken, de zokni igen – a hoban megmaradt nyomok alapjan…valamint, hogy a felveteleken, miutan kiastak oket: mindegyik fel van oltozve (es a leirasokbol is kiderul; meghozza, eleg retegesen – ahogy kell); a ket kivetel a fa alatti ket tetem, de o”k, mintha le lennenek vetkoztetve (amint ezt is alaposan atbeszeltuk).

Vagy a teli megszallott konteozasban mire ertettuk, hogy ruha nelkul futottak el a satortol? Rejtely… :-O

****

 3125. sjm84hu — 2015-10-18 13:10 

@sjm84hu:

Jó… Nem élte túl, de akkor is hasonlít rá… 😀

 3124. sjm84hu — 2015-10-18 12:38 

Sziasztok! Igazán nem akarok hülyeséget írni, de a túlélő I.A.Djatlov arvonásai kísértetiesen hasonlítanak számomra arra Djatlovéra aki vezetése alatt 1986ban a levegőbe repítették Csernobil 4es számú reaktorát. Ismétlem: számomra…

 Visszajelzés3123. Szeretlek Magyarország — 2015-10-18 09:54 

[…] és csak 1990-ban, részlegesen oldották fel a titkosítást. Az rejtélyes esetről részletesen itt olvashattok.- Nekünk, magyaroknak melyek a kedvenc történeteink?- Minden olyan összeesküvés-elmélet, […]

 3122. labellohu — 2015-10-17 10:50 

Itt a megoldás: Már több kép is bizonyítja, hogy felbukkant Szíriában a TOS-1A, “Solntsepyoknak” (Tűző Nap) nevezetű tüzérségi páncélos.
Röviden annyit, hogy a tank méltó a rettegett hírnevére, annak ellenére, hogy igazából még soha nem vetették be nyíltan. Az amerikai elemzők is csak annyit mondanak: nem lennének az ellenség helyébe, mert ez a 24 rakéta a földi poklot hozza el számukra. A rakéták pedig olyan intenzív és nagy hőmérsékletű robbanást idéznek elő, hogy vákuum alakul ki, ami meg is folytja azokat, akik a célterületen vannak, de túlélték a töltetek becsapódását. Állítólag a jelenléte önmagában elég arra, hogy morálisan megtörje az ellenséget, ami inkább menekülőre fogja, mintsem a saját kárán tapasztalja az új Katyusa erejét. Hasonló rakétával kísérletezhettek, mert az eredmény megmagyaráz mindent!

 3121. kaffer — 2015-09-02 17:12 

Elolvastam az összes hozzászólást, meg mellé még amit itt ott össze lehet csipegetni. Hosszas töprengés után arra jutottam, hogy fogalmam sincs hogy mi történt. Az hogy mi nem, arra vannak tippjeim. Először is, 1959, Szovjetúnió. Tényleg komolyan gondolja valaki, hogy ha a fiatalok fegyverkísérletbe csöppennek, vagy bármilyen hatósággal kerülnek bármilyen összetűzésbe, akkor mi itt 2012-ben erről értekezünk ? Ott a világvégén úgy eltüntetik őket, hogy soha senki nem látja őket többé. A családoknak részvéttávirat, oszt jónapot. Rablás ugye szinte kizárva, mert semmi sem tűnt el. Nekem az sem életszerű, hogy valakik csak úgy valami bosszú miatt üldözőbe veszik őket a minusz 20-ban és hóviharban. Amerikai, kínai diverzánsok a Szovjetúnió közepén ? Ebben sem látok rációt. Manysik békések, nem volt okuk bántani a túrázókat.
Az évek során az ügyre ráragadt kiszínezett híreknek szerintem a nagy része csak legenda. A néni ugye 11 halottról beszél, mikor még nem is volt csak 5. A rádióaktivitás is tévút, ha mindenhol és mindenkinél találtak volna, akkor oké, de ugye csak egy egy ruhadarabon volt.
Én úgy gondolom, hogy a szovjet hatóságok akkor ott döbbenten álltak és fogalmuk sem volt, hogy mi történhetett. És ha ők akkor nem találtak értelmes magyarázatot, akkor a meglévő információkból már mi sem igen fogunk. Találgatni persze lehet és élvezetes is volt olvasni a sok kommentet. Egy dolog tűnik biztosnak, mert arról kép van, hogy borzasztó rossz idő volt az utolsó este. Szerintem ez a kulcsa a dolognak. De mint fenn írtam, arra nem nagyon van magyarázat, hogy miért mentek le hiányos öltözékben..

 3120. falseflag — 2015-08-22 23:37 

@carapace:
Rosszkor voltak, rossz helyen, eltüntették őket. Valami valóban nem lehetett frankó, talán valamelyik résztvevő magas párt beosztású rokona, ekkor jöhetett a B megoldás: dezinformáció. Én továbbra sem látok benne semmi különlegest, a szovjet idők titkosszolgálatai abszolút halálpontosan és félelmetesen tették a dolgukat.

 3119. carapace — 2015-08-22 23:09 

@falseflag:

Minden ilyen KGBs, specnazos stb stb teóriával az a baj, hogy akkoriban ha az állam el akart tusolni valamit, akkor arról nulla infó szivárgott ki. Ebben az esetben is meglett volna a lehetőségük, idejük, hogy a nyomokat 100 százalékban eltüntessék. Ehhez képest a területre engedtek egy rakás civil keresőt, rengeteg infó szivárgott ki később is. Persze felmerül a kérdés, hogy nincs-e emögött valami elterelő célzat, na de a miért kérdése még igy is fennáll.

 3118. jukeey — 2015-08-10 01:56 

Az biztos.

Még azt gondolom, nem pusztán a rejtélyesnek tűnő halálos kimenetel miatt népszerű annyira ez az ügy, ennél világszerte durvábbak is vannak napi rendszerességgel különféle körökben. Vannak akik zabálják az ilyeneket, de néhány nemcsak a műfaj rajongóinak tűnik fel. Az ismert szereplők elég vegyes, de nagyjából átlagos társaságnak tűnnek, melyekkel könnyebb együttérezni, mint mondjuk eleve zavaros vizeken evező áldozatokkal. A helyszín is sokat dob rajta, nem olyan hétköznapi mint mikor közismerten veszélyes környéken tartózkodó szerencsétleneket suvasztanak el. Az idők során a történetre rakódott pletykák és költemények csak fokozták a helyzetet. Van már ebben gyilkosság, sport, diktatúra, politika, kémkedés, kies helyszín, vad bennszülöttek, haditechnika, drog, nőügy, stb. Mindenki könynen belemagyarázhatja a saját vesszőparipáit, az olyan jeles tudományok, mint ufológia és kriptozoológia, ennél egyértelműbb eseteket is fel szoktak használni. Ez így együtt már sokak figyelmét felkeltheti, ha meg elég nagyra nő a kupac, csak annál nehezebb megkerülni.

 3117. falseflag — 2015-08-10 00:14 

@jukeey:
Ön félre értett. Hozzászólásomban nem a KGB volt a lényeg, hanem hogy valamire ráfutottak, amire nem kellett volna. Rosszkor, rossz helyen. KGB, katonai elhárítás, polgári titkosszolgálat, MVD, MGB, mindegy hogy hívjuk. Komoly diktatúra volt, és Dzerzsinszkij óta mindig volt valami. És ők intézkedtek, és informálták a külvilágot.

 3116. jukeey — 2015-08-09 20:57 

Na épp ez a kgb dolog bizonytalan. Sztálin után fokozatosan leépítették és felszámolták a korábbi nemzetbiztonsági és hírszerzési hivatalokat, majd létráhozták helyettük az egységes, ám akkor még szűkös létszámú kgb-t 1954-ben. Csak fokozatosan duzzasztották fel határőröstül meg testőrgárdástul 300 000-re a hivatalos állományt. 1959-ben még közvetve is csak pár száz fő kapcsolódott hozzá, nem volt kapacitás minden mókusőrs mellé egy kgb-ügynököt állítani. Épp ezért a későbbi rendszerváltás után az eset feszegetői is inkább a katonai ügyészség felé tapogatóztak.

 3115. falseflag — 2015-08-08 14:37 

Számomra nagyon meglepő, hogy egy ilyen témához ennyi hsz érkezik. Persze, Tiboru mester is így kezdte:
“….az emberek jelentős része (legalábbis a hírek vonatkozásában) a halállal, az elmúlással kapcsolatos információkra bukik….. az az igazi összeesküvés-elmélet, ahol – lehetőleg minél rejtélyesebb körülmények között – emberek földi pályafutása végére kerül egy véres pont, azaz inkább kérdőjel…..” Elismerésem a felismerésért….

Ami nekem érdektelenné teszi az egészet, az az időpont.
1959.
Szovjetunió. Tombol a diktatúra, igaz, már rég nem Sztálin, de….
A KGB birodalma.
Amit itt tudunk, azt mind tőlük tudjuk…………..
A túrázók rosszkor rossz helyen voltak. A KGB gépezetének pedig egy finom ujjgyakorlat…..

Mindig eszembe jut, hogy Bajkonur sem ott van, ahol tudtuk…….

 3114. tubitubi — 2015-08-07 21:24 

https://www.youtube.com/watch?v=3taDQgXT_6o
Elég érdekes, minden a yetihez vezet.

 3113. jukeey — 2015-07-07 19:07 

Nem hasból ránézésre véleményeztem, végignyomtam és van bőven összehasonlítási alapom, még igyekeztem szolid lenni. Az egész konstrukció tulajdonképpen éppencsakhogy mondható játéknak, inkább egy olyan passzív demonstrációhoz hasonlít, mint a “Dear Esther”. Szép, csillog és zúg, állad leesik. Tartalom csak pár sor zavart elméjű szöveg, de legalább rövid. Egy óra hosszára elámulsz hogy fúj a szél meg csillog a jégcsap; kidőlt fák, távoli fények, érdekes sziklák, stb. Aztán vége, és egy újabb óra hossza alatt lezavarod a még bejáratlan ösvényeken. Nagyon picike az egész terület és gyakorlatilag töküres. Mellé az összes szövege kábé feleannyi, mint ennek a posztnak kommentek nélkül, és übergagyi. Nem mondom hogy kidobott idő, mert eleinte megvan a hangulata, de aki tényleges játékot és tartalmat akar, arra ne számítson.

Spoiler start
Röhögsz egyet az apróhirdetésnyi cetlik szövegein amikor az elsőket összeszeded (van kb két tucat, ez lenne a történet). Elgyönyörködsz egy néha utadban megjelenő lángnyelvekből álló ártalmatlan szellemcsajon; kitör a frász amikor először kerget meg egy tűzvész (az összesen 3 darabból) vagy először lecsap egy szellem (van belőlük öt helyen pár darab). Természeti anomáliákat tanulmányozott egy orosz szervezet, az egyikre ráépítettek egy börtönt és ott foglyokkal kísérleteztek. A lezáró jelenetben egy sátorhoz jutsz, amelyből fény szűrődik ki, odalépsz; ekkor elsötétül a kép, sikoltozás tör ki és ponyva reccsenése hallatszik.
Spoiler end

 3112. warr — 2015-07-07 12:46 

@warr: Na persze csak a linket hagytam le…

http://jateknaplo.blog.hu/2015/07/06/kholat

 3111. warr — 2015-07-07 12:45 

@jukeey: Itt azért jobbakat írnak róla, ha valaki esetleg mégis nekiveselkedne 🙂

 3110. jukeey — 2015-06-26 20:46 

Kholat:

Megszereztem, kipróbáltam. Több órás teliholdas éjszakai bolyongás, jobbára orkánszerű, kissé havas szélben. A helyszín nem éppen egy sítúrára is alkalmas kopott öreg hegység, inkább egy gleccservájt szurdokrendszer a Himalájából. Néhol furcsa totemek, karóra tűzött koponyák, cölöphöz láncolt csontvázak; mintha nem is manysik élnének a környéken, hanem egy emigráns kannibáltörzs. Akadnak elhagyott létesítmények is, egy gáztelepszerű vasvázas tűztorony már messziről látszik. Tájképnek nem egy nagy cucc, de a különleges effektek jók, például a kísértetiesebb helyeken levő megmagyarázhatatlan forrásból származó hangok és fényjelenségek, egy régióban sűrű hamuköd, máshol tűzviharok, stb. A szél is kimondottan jó, belehallatszik ahogy a sátorlapot rázza vagy a sziklákon megtörik, máshol fák közt süvít vagy szinte fütyül, néhol furcsa beazonosíthatatlan zajok keverednek bele. Gyakran egyszerűen csak kisebb köveken heverő papírfecnik széltől nem zavartatva talán évtizedek óta ott heverve várják a lelkes felfedezőt. A naplórészletek a szerzőjük hangján hangosan “felolvasódnak”, de nagyon gagyik. Ezt is alulmúlják a főhős néha elhangzó, egészen zakkant, ám szerencsére kimondottan rövid monológjai. Ipari mennyiségű eltűnés-eltussolásról is szó esik, spontán égéstől a spontán megfagyásig. Mászni és ugrani nem lehet, már egy térdig érő kiszögellés is áthághatatlan akadályt képez. Mivel a bolyongáson kívül szinte semmit nem lehet csinálni, kihívást főképp a tájékozódás jelent. Nem kell hozzá éppen kvantumszámítógép, de erős videokártya ajánlott ha valaki ki akarja próbálni, mert elég rosszul optimalizált cucc.

 3109. molnibalage — 2015-06-11 10:04 

Egy játék a témát felhasználva.
http://www.playdome.hu/cikk/42772/kholat

 3108. meifen — 2015-05-13 20:02 

Továbbá, amiken még gondolkodtam:

Lábnyomok ill. azok hiánya:
Nem 2 óra múlva, sőt, még nem is másnap kezdték el őket keresni. Nyílt tér. A szél fúj. Még jó, hogy nem találtak tisztességes lábnyomokat! Akármennyire is legyen fagyott a hó, annyi porhó mindig van, hogy a szél befedje a nyomokat, sőt, még ha a megtalálásuk előtt havazott is! Mármint hogy nagy mennyiségű hó hullot, mert ugye ez arrafelé, abban az évszakban nem kizárt.
Az pedig igencsak rontott a helyzeten, hogy “amatőr” csapat ért ki először a helyszínre, akik gondolom alaposan összejárkálták a helyszínt, feltúrták a sátrat stb. Tudom, és szerintem mindenki tudja, hogy ők csak jót akartak, nem szándékosan barmolták össze a helyszínt.
Sátor alig volt befedve hóval->lefújta róla a szél.

Szerintem a manysiknak ebben a színdarabban nem jutott szerep, ezt a szálat én teljesen elvágtam, már az elején.

Jobban utánaolvasva, OK, elhiszem a fénygömböket. Valóban sok minden lehetett.

Még azzal a lehetőséggel is meg vagyok békülve, hogy valamiféle kísérleti területre keveredtek, mivel elvileg eltértek az eredeti útitervtől/útiránytól. Belecsöppentek valamiféle fegyverkísérletbe, az abból származó hangokat vélték lavinának, nem az erős szél csalóka hangját. OK. De KGB-sek, katonák személyes jelenlétét és szerepét a történtekben kizártnak tartom.

 3107. meifen — 2015-05-13 19:30 

Ismét egy ezeréves poszt, amihez muszály hozzászólnom, mert évek óta az egyik kedvenc témám. Vasárnap kezdtem el olvasni, de még nem jutottam el a hozzászólások végére, pedig sajnos néha még a munkahelyemen is ezt a blogot olvasgatom :/

Az mindenki számára egyértelmű, hogy valaminek – valami ilyesztő dolognak – kellett történnie, mert mi másért vágták volna fel belülről a sátor oldalát? Egyértelmű, hogy gyorsan akartak távozni/kellett távozniuk. De ennek okáról majd később fejteném ki a véleményemet.

Az én olvasatomban logikám szerint a következőképpen történtek a dolgok – a testek elhelyezkedésére vonatkozóan:

Fenyő alatt: Dorosenko, Krivonyisenko
Hóban, egyenes volnaban a fenő és a sátor között: Dyatlov, Szlobogyin, Zinajda
Vízmosásban: Ljudmila, Zolotarjov, Kolevatov, Thibeaux

Megtörténik a sátorból való pánikszerű távozás, akár így, akár úgy, de eljutnak az alá a bizonyos fa alá. Gondolom ez abban a farkasordító hidegben, térdig érő hóban nem volt egyszerű, valószínűleg ezért is írták több helyen, hogy nem rohantak, hanem rendezetten gyalogoltak. Most gondoljunk bele: akkora hóban rohanni nem egyszerű, így X méter után én elhiszem, hogy már csak “sétálni” tudtak.
Tehát a fa alatt “gyülekeznek”, tüzet gyújtanak. Egyenlőre még mindannyian ott vannak. Ljudmila, Zolotarjov, Kolevatov, Thibeaux tovább akarnak menni, távolodni szeretnének a sátortól. (Talán már nappal ráleltek a vízmosásra? Esetleg már napközben elkezdték azt a bizonyos padozatot építeni?)
Dyatlov a pánik elültével azt akarja, hogy térjenek vissza a sátorhoz – akár véglegesen, akár azért, hogy az életbenmaradáshoz szükséges holmit magukhoz vegyék -, ezt azonban a többség megtagadja. Esetleg az emiatt kialakult vita hevében verekednek össze Szlobogyinnal. Dyatlov berág, és úgy gondolja, hogy akkor majd ő egyedül visszamegy, és elhozza azt, amit egyedül elbír. Elindul. Ljudmila, Zolotarjov, Kolevatov, Thibeaux elindulnak az ellenkező irányba, a vízmosás felé.
Egy bizonyos idő elteltével – mivel Dyatlov-nak se híre, se hamva – Szlobogyin úgy dönt, hogy ő utána megy (talán lelkiismeretfurdalása is van a verekedés miatt). Útközben meglátja a földön fekvő Dyatlov-ot, aki – itt most nem akarok találgatni, hogy a sokk/kimerültség/sérülései miatt – összeesett, elvesztette az eszméletét és meghalt. Megmozdította a testet, hogy megnézze, él-e még. Olvasatomban így alakulhatott ki az a testtartás Dyatlov-nál, amiről valahol fentebb azt írták, hogy akkor alakul ki, ha a testet a halál beállta után megmozdítják/megfordítják. A látványtól/helyzettől sokkot kap, tovább botorkál, úgy érzi, most már muszály elérnie a sátrat. Sérülései és a sokk+kimerültség miatt aztán ő is elveszíti az eszméletét. Később megfagy.
Zinajda már nem bír magával, pánikol, a fiúk után rohan, Dorosenko és Krivonyisenko sem tudja megállítani, de ők annyira félnek, hogy nem akarnak nekivágni az útnak. Szóval Zinajda hullafáradtan a pániktól/sokktól stb. elhalad először Dyatlov, majd Szlobogyin teste mellett, teljesen ki van borulva, fáradt, ilyedt, egyre jobban szédül (ilyen helyzetben sajnos az eszméletvesztés normális), így őt is eléri a végzete.
Az idő csak telik, és a fa alatt várakozók már kezdenek kétségbe esni, de elindulni a sátor felé nem mernek, mert gyanús nekik, hogy tásaik még nem tértek vissza, de a vízmosás felé sem akarnak menni, mert mi van, ha mégis csak visszajön az a három, aki a sátorhoz ment? Nem akarják csak úgy otthagyni őket. Így hát úgy döntenek, hogy felmásznak a fára, mert mégiscsak egy völgyben vannak, talán már a fa alsó ágairól is jobb kilátást remélnek. Felmásznak-leesnek, alaposan összetörik magukat, eszméletüket elvesztik, kihűlnek, meghalnak.
Ljudmila, Zolotarjov, Kolevatov és Thibeaux a vízmosásnál kínlódnak a padozat felállításával. Azért az már nekik is feltűnt, hogy társaiknak már rég ott kellene velül lenniük, ezért valaki/bár valószínűbb, hogy ketten elindulnak visszafelé, a fenyőhöz, hogy megnézzék, mi a helyzet. Ott megtalálják Dorosenko és Krivonyisenko holttestét (valószínűleg a zuhanás következtében egymás hegyén-hátán, így egymás mellé fektetik őket, ruháikat levágják, hogy magukat melegítsék, amennyire lehetséges). Dyatlov-ék sehol, így nem is várnak rájuk tovább, visszamennek a másik kettőhöz.

Ami a vízmosásnál történhetett: teljes kimerültségükben beleestek a vízmosásba (ugyan mitől ne lennének kimerültek), aztán kihűltek, megfagytak. Nem akarok most ezen agyalni, sem túlbonyolítani. Beleestek, megfagytak, meghaltak.

Én a lavina-elméletet erőltetem, mármint, hogy valamit hallottak, amiről azt hitték, hogy lavina. Hegyek közötti városban/városrészben élek, tudom milyen hangja tud lenni a szélnek. Néha ilyesztő. Szó szerint “dörgő”. Így hihették azt – szerintem -, hogy lavina. Pánik, sátor oldala kivágva, futás!

Szerintem nem volt ott KGB, Jeti, UFO, fénygömb (na jó, fények lehettek, de nem UFO fényei, hanem hőlégballon, repülő, helikopter, rakéta, tudom is én…)

 3106. logiszton — 2015-04-17 23:05 

Az IPM jelenlegi/áprilisi/ számában közölt cikkben/három részes, a márciusi számban kezdődött/ írják-feltételezik, hogy a csoport hangágyú, illetve mikrohullámú fegyverkísérletbe futott bele. Ami tekintve, hogy arrafelé akkoriban csak útvonaltervvel és engedéllyel lehetett kóborolni, elég valószínűtlen. Bár arra hivatkozik a cikkíró, hogy rosszul sülhetett el a dolog és nem a kijelölt célterületen jelent meg a fegyverhatás, hanem attól jóval távolabb és ebbe kerültek bele Gyatlovék. A sérülések egy részéből következtet erre. Viszont ilyen kísérletre nincs bizonyíték.
Maradok a gömbvillámnál.

 3105. jukeey — 2015-04-16 17:38 

Biztos lesz valami kijelző a frásznak :D. Talán számértékkel is mutatja, azt írják a félelem foka hatással lesz az irányíthatóságra, imitálni, hogy például egy vészjósló barlangban kissé – hogy ne mondjam – meg vagy szeppenve. Ha az egéren nem remegne izzadva legalább a tenyered az előző kinti sziklaomlós nyavajatöréstől 😀

Szerintem ez ugyan teljesen felesleges, a játékost kell lebilincselni, nem a monitort. Majd meglátjuk, puding próbája. A nehézség meg nem gond, a legtöbb játékban állítható, nehogy ezen bukjanak rajongókat/vásárlókat.

Nem biztos hogy team-en múlik az összhatás, sok játéknak a hosszas stáblista ellenére csak néhány ember adja a lelkét. Olyan is létezik, melyet más területen véletlenül meggazdagodott játékos készíttetett a saját tervei alapján.

 3104. becsuszoszereles1k — 2015-04-16 15:23 

@jukeey: “Tulelo horror”! Duplan nehezitett jatek! Pfff… Kerdes, hogy mi lesz a frasz mertekegysege (gondolom a “:D” nem arra vonatkozott, egyben alkalmas az extrapolalasra & asszocialasra), de legalabb nem= vegtelennel, hacsak nem a ‘vegtelen’.

Kivancsi vagyok a szoftveralkotok fantaziajara a ‘hangulatfestoi’ virtualis vilagon (kep) tul – mert ok persze teamben agyaltak rajta. 😀

 3103. jukeey — 2015-04-16 14:57 

http://kholat.com/
Még mindig nem sokat mutatnak, nagyon titokzatosak.

Minden bizonnyal az lesz látható a monitoron, amit akárki a fejéből kinézve láthatna egy uráli sétán; a játékos személyesíti meg ezt a virtuális személyt, egér és billentyűzet általi irányítással. Ríltájm és full interaktív. Intuíció bőven elegendő, a többi menet közben kialakul. Lehet sétálgatni és nézdegélni a hegyek között, aztán majd történnek dolgok. A készítők “túlélő horror”-ként határozták meg, melyben a frásznak mértékegysége van :D. Multiplayer (onlájn) szinte kizárt ilyen stílusban, valószínűleg szóló téma lesz. Ilyenért ugyan nem kell pont Kholat, számos stílusban és környezetben vannak hasonlók régóta, de azért kíváncsi leszek rá.

 3102. becsuszoszereles1k — 2015-04-16 11:40 

@SLC: Hurra! Ez gyorsan ment! 🙂

Von Jicsin ota tudjuk, hogy engem ‘tasziccsa kiskegyemet a teknika’, szoval: hogy kell ezt jatszani (leiras valami, vagy in tuitive)?
Kozossegi, online modozata is van (vagy eleve az, vagy hogy – en speciel nem akarnek magamban gyatlovozni a gepen, persze a geppel jatszom, vagy nem? 🙂

 3101. SLC — 2015-04-16 00:22 

Ma kaptam a hírt, hogy játék is készül az incidensből:
https://www.youtube.com/watch?v=8Q9c_TZk4Do

 3100. saleirmoon — 2015-01-15 14:56 

Íme az én véleményem:

Lavina- “Egy forrás tudni véli, hogy a radioaktivitást hat holttest esetében regisztrálták.” Csak egy azok közül,amit nem okozhat lavina.A többszemélyes sátrat csak félig temette be a hó.Ha lavina volt,miért csak félig temette be a hó?

Bennszülöttek-ugyancsak nem okozhattak radioaktivitást,illetve az idegenkezűséget is kizárták.Ha “csak” rájuk ijesztettek,hogyan törték el a csontjaikat úgy,hogy külsérelmi nyom nem látszik?

Mérgezés-az idegenkezűséget kizárták,verekedés,hallucináció nem lehetett,az az utóbbi miatt verekedés lett volna,külsérelmi nyom lett volna,de ilyet nem találtak egyik testen sem.

Fegyverkísérlet- a.)Miért csak két holttest volt radioaktív,ha ilyen “fegyvert” használtak?A többin miért nem?
b.)Úgyszintén a külsérelmi nyomok hiánya miatt kizártnak tartom.

UFO-Még nem bizonyították tudomásom szerint,hogy léteznének,így ezt is kizártnak találom.

Cherchez la femme- “A csoporton belüli ivararányok miatt a két lányra többen is ráhajtottak, s emiatt tört ki egy óriási, később a tettlegességig fajuló veszekedés.” Ismét a külsérelmi nyomok hiánya aggaszt engem,hiszen ha tettlegességig fajult a dolog,akkor külsérelmi nyomoknak is lenniük kellene,de nem hinném,hogy a töréseket ők okozták volna egymásnak.

Jeti-A külsérelmi nyomok hiánya aggaszt,hiszen ez a túlméretezett “állat” nem intézhetett el 9 embert úgy,hogy csontjaikat töri,de kívültől nem látsztódik semmi.

Medve-télen még békésen alusszák a téli álmukat,külsérelmi nyom nincs,nyomokat pedig nem találtak a holttestek közelében,így a medve is ki van zárva.

 3099. zsofiahuszar — 2015-01-06 02:00 

Helló!
Nem olvastam végig az összes hozzászólást, szóval lehet, hogy már valaki felvetette az ötletet, de miből gondoljátok, hogy az összes sérülésük a sátorelhagyás incidens közben vagy után történt?
A két srácon verekedésre utaló nyomok voltak, esetleg összeverekedtek valamin, majd ennek következményeként, mivel mindenki ideges volt, nem haladtak olyan sokat aznap és táboroztak le egy olyan helyen, ami nem tűnik logikus választásnak. Esetleg még aznap korábban baleset érte néhányukat, vagy egyet, a fotókon is látszik, hogy egyik srácra ráesett egy csomó hó, akkor gondolom előfordulhat olyasmi is, hogy összefagyott hó esik rájuk a fákról, vagy valaki megcsúszik és lebuckázik a domboldalon. És a sérült/ek miatt táboroztak le illogikus helyen. Majd ezek után jött az esemény, ami kiváltotta a sátor elhagyását, ami nem tudom mi volt. Én a furcsa fényjelenséget is elképzelhetőnek tartom, mert én is láttam már ilyet, mikor táboroztam, narancssárga gömböt az égen repülni, akkorának látszott, mint a hold (talán gömbvillám volt, nem tudom). Ha közelebb lett volna, biztos nagyon pánikba esek és elfutok. Az hogy két srác is felmászott a fára pucéron, nekem inkább menekülő jellegnek tűnik. Ha nézelődni akartak volna, nem a ruhátlant küldik fel, hózivatarban pedig még nappal se látni olyan messzire, éjjel meg max. néhány méterre. Butaságnak tűnik. Az hogy elhagyták a sátrat, és rögtön mind más irányba röppentek szét (kivéve a hegy felé, talán ott volt az ijedelem forrása), és csak később indultak egy irányba, meg az, hogy messzire mentek a sátortól, hogy nem igazán akartak a sátorhoz visszamenni, nekem mind menekülés jellegre utal. Talán megjelent(ek) a fénygömb(ök), a sátorban is lehetett látni a villódzást, megijedtek, kivágtak egy kémlelőnyílást, még jobban pánikba estek, kivágták a sátrat, és próbáltak minél messzebbre jutni. Aztán a korábban szerzett sérüléseik, és a kihűlés hozzásegítették őket a halálhoz. Az angol nyelvű leírás arról, hogy milyen fényeket látott a másik csoport, szerintem eléggé ráillik az utolsó titokzatos fényképre.
Azt lehet tudni, hogy a lábnyomok hány méter után változtattak irányt? Hogy hány métert tettek meg mind más irányba és hány méter után kezdtek el egy irányba haladni?

 3098. Nagy Fehér Ember — 2015-01-05 21:42 

@rebel: Semmi gond. Lesörözzük. ( Ha van pénzed 😛 )

Az a gond ezekkel a filmekkel-cikkekkel, hogy komoly utánajárás – hogy ne mondjam: nyomozómunka – nélkül összedobálnak valami innen is, onnan is, aztán annyi. Igénytelen, ocsmány munkát végeznek. Nem azt mondom, hogy könnyű fellelni az esettel kapcsolatban tényeket – és itt az a kérdés, hogy mit nevezhetünk annak, ugye -, de ha az ember szán rá egy kis időt és energiát, akkor azért ennél jóval komolyabb anyaggal is elő lehet rukkolni. Főleg miután itt is rengeteg anyag és forrás van fent, egy kutatónak már csak a kommentek elolvasása is kincsesbánya. Lehetne.
No mindegy.

 3097. rebel — 2015-01-05 20:10 

@Nagy Fehér Ember:
A gond az, hogy végigszenvedtem ezt a UFO-magazin szintű csodafilmet, mert végig azt vártam, hogy valahogy a többi para szirszart legalább részben összehozzák a Djatlov esettel… vagy legalább a végén lesz egy konklúzió amibe belevonják… de semmi…. 😮
Lógsz másfél órával az életemből… 😀

 3096. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 16:11 

ebbol nem derul ki, de a konyvbol igen, hogy naluk a szoba falan levo tapeta(!) tele volt firkalva matematikai kepletekkel, es mar “csecsemokent” kenytelen volt ezeket nezegetni… 😀
Vot: http://moly.hu/konyvek/kertesz-erzsebet-szonya-professzor

 3095. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 16:01 

@becsuszoszereles1k: Ja, amugy megertem, hogy o”k a virtualis valosag epitoi (amilyen a Djatlov-incidens hivatalos dokumentacioja is), csak egyelore meg azt nem ertem, hogy akkor most van egy virtualis vilag (lesz) a matrixban, vagy ez valami almatrix, vagy epp forditva, ez egy javitott masodik kiadas, vagy hogy?! Csak konteozom! 😛

 3094. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 15:48 

@Rumcájsz von Jicsin:
Herr Von Jicsin! Most provokal?! Pont itt, a minden konteosok meghitt teli szallasan, a Djatlov-incidensen?! :O

Egyszeruen, a lopkodok pofatlansaganak is legyen hatara! Ugyanis en okadok mar ettol az ujsagirasnak nevezett ocso’ megelhetesi szajtolastol online… [ Tavolrol sem Tiborunak prokatorkodok fogadatlanul – kulonben is, van ugyvedje – kulonben meg nem vagyok jogasz! 😀 ] Am de, valaha azert az ujsagirashoz illett k. sokat tanulni (tul azon, hogy egy komoly firkasz fellabbal mindig a…, manapsag, csak ha az IS elrabolja, hihi, de azok biztos nem a Zorigosok lesznek! Szvsz meg egy igazi olom paginat nem lattak eletukben! Hm?!), tehat, az sem artott, ha a verbeli zsurnaliszta mar gyerekkoratol szivta magaba a tudast, mint Szonya professzor a matekot… 😛

 3093. Rumcájsz von Jicsin — 2015-01-05 10:16 

@becsuszoszereles1k:
Hűha!
Kiskegyed kemény lett, mint a kád széle! 🙄

 3092. tiboru — 2015-01-05 10:09 

@llzoli:

Az Origó is lop, ez van. Ők legalább voltak olyan dörzsöltek, hogy valóban átfogalmazták egy kicsit a szöveget, úgyhogy csak hosszas bizonyítási eljárás után lehetne rájukverni a plágiumot, ehhez meg se időm, se pénzem.

Mindenesetre az Origót eddig se olvastam, s ezek után még ennyire se fogom olvasni.

 3091. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 07:35 

“Fogd ra’ a nyuszira!” 😛

 3090. Nagy Fehér Ember — 2015-01-04 18:13 

@becsuszoszereles1k: Nem merem. Örök időre kitiltanának a teljes internetről 😛

 3089. becsuszoszereles1k — 2015-01-04 17:38 

@becsuszoszereles1k:

3087.@Nagy Fehér Ember: Maskor tedd hozza azt is, amit gondolsz… 🙂

 3088. becsuszoszereles1k — 2015-01-04 17:34 

Most akkor tenyleg: Ezekutan kerdes, hogy melyotok nem olvasta ezt a tobb, mint harom eve e’lo”, pezsgo” posztot, itt a blogon – a maga kb. 1500+3087 kommentjevel? Az Origo? Vagy akik betoltatok ide az evfordulo miatt kikopkodott kis helykitolto irasokat, amiket valahonnan szinte stemplivel masolva adtak elo” a nagyerdemunek, mint sajat szellemi es informacios szulemenyt nevezett szajtok? Azert ennyire ne csusszon mar el az aranyerzekunk, csak azert, hogy elorukkoljunk valami ujjal a temaban…mert ha me’g lenne benne uj info (sic. @rebel)… :O

 3087. Nagy Fehér Ember — 2015-01-04 17:16 

@rebel: Csak azért tettem ide, mert a cikk szövege néhol gyanúsan emlékeztet Tiboru szövegére.

@rebel: Ugye? 😀

 3086. lebearpolaar — 2015-01-04 09:37 

@Nagy Fehér Ember: jaj, csak az origós FB-os kommentáradatig ne jussatok el… 🙂

 3085. sanyandy — 2015-01-04 06:03 

Sziasztok!

Épp most akartam linkelni az Origó-cikket, de látom, elkéstem vele. 🙂

Azért elolvasom.

 3084. innercircle — 2015-01-04 00:00 

@rebel: Nemhogy új nincs a cikkben, de még a régi sem. Mintha a Star Wars-t úgy foglalták volna össze, hogy “Voltak a javák és sokminden felrobbant.” Időpocsékolás 🙁

 3083. rebel — 2015-01-03 23:06 

@Nagy Fehér Ember:
Jaj gyerekek nemá…!!! Olgoj Chorchoj??? 😮
Most ez komoly?
Hogy lehetett eljutni az urali jégvilágtól a góbi sivatagi mítikus óriás féregig…? Uramisten.. és mindez a Natgeo-n… Azt hittem eddig, az egy tudományos csatorna…. ész megáll…
Ennyi erővel és ilyen szinten vizsgálva, akármi és bármi lehetett… Tatooin bolygóról jött, eltévedt Bantha buckalakók is simán kinyírhatták Djatlovékat… így is elég nagy a zűrzavar és köd az ügyben… ezt még lehetett fokozni..? És pont a Natgeo? Döbbenet… Jól írtad, ebben tényleg van “minden”… 😀

 3082. rebel — 2015-01-03 22:31 

@Nagy Fehér Ember:
Ebben a cikkben mi új van? Átfutottam, de úgy látom, csak a lerágott, jól ismert infókat ismétli újra… ha netán valami elkerülte a figyelmem, kérlek jelezd..! 😉

 3081. llzoli — 2015-01-03 22:20 

Nem fogok gyanúsítgatni, majd úgy is megteszitek helyettem, de ez az origós cikk tök ugyanaz, mint ez. A menete, a felépítése, mindene. Csak egy kicsit át van fogalmazva minden mondat (de előfordul, hogy még az se.)

 3080. Nagy Fehér Ember — 2015-01-03 21:45 

Tiboru, talán érdekel: http://www.origo.hu/tudomany/felfedezo/20141230-otvenot-eve-nincs-ra-magyarazat.html

(Bár nyilván olvastad Te is:) )

 3079. Nagy Fehér Ember — 2014-12-10 21:54 

Van benne minden, talán érdemes megnézni:
https://www.youtube.com/watch?v=s4VNu-HBWOc

 3078. captain — 2014-12-05 14:38 

Megnéztem a google maps-en és a google earth-el is és az érintett terület egy sávban (egészen véletlenül) csak egy homályos zöld folt. A sávtól jobbra és balra persze minden elfogadható minőségben látható (pl a folyó a part menti fenyőerdőkkel). Csak az érintett sáv van kiretusálva. Érdekes.
Szerintem ott kísérleteztek valamivel amiről nekünk nem kell tudnunk (szerintük).

 3077. midarine — 2014-11-29 18:38 

Hajlamos vagyok én is, a belépő új infók hatására- még ha jól megvizsgálva őket,elvetve – túlkombinálni. Sokkal egyszerűbb lehet a megoldás, persze ott van a szemünk előtt, csak nehéz eldönteni melyikük is a valós infó ill. melyikük dezinformáció.
Az én konteóm:
Fegyverkísérlet, Djatlovék rossz időben-rossz helyen, a vízmosásban talált holttesteket oda vitték, ergo nem ott haltak meg, SŐT!!! Tovább megyek, a többiek sem ott haltak ill. a sátrat is manipulálták. Nem tudom részletesen megmagyarázni,kifejteni de valahogy így képzelem! 3:) 🙂

 3076. midarine — 2014-11-29 18:23 

Minden hozzászólóban van egy csipetnyi igazság, ebből a sok morzsából kell összegyúrni az akkor történteket, persze nehéz eldönteni ill. objektívan dönteni melyikből mennyi a helyes vagy kellő mennyiség … sok ilyen okos gondolat villog még bennem … 😀 😀 😀

 3075. midarine — 2014-11-29 18:12 

Sziasztok! A national geon most adták le az Oroszország titkos aktáit, amiben taglalták a Djatlov sztorit,ugyan csak fél órás volt de, a lényeg benne volt. Elégé nyitva hagyták a történtet, de az általánosságban felmerülő kérdéseket/válaszokat – lavina,Ufo,fegyverkísérlet,ügynökkérdés,nukleáris érintettség – megpróbálták bemutatni.

 3074. jukeey — 2014-11-28 01:34 

Akkor te nagyon felületesen tanulmányoztad át az anyagot. Nem geigerszámlálóval mentek keresni, hanem a vizsgálat harmadik hónapja végén, a nyomozók által laborba küldött ruhákon találtak enyhe radioaktivitást, a laborjelentés is megtekinthető. Ez vetett véget a nagyszabású, mégis inkább polgári vizsgálatnak, melyhez a frissen megalakított, még alacsony létszámú kgb-nek nem volt köze (az egyetemi professzorok kapcsolatainak hála a belügyminisztérium utasítására egy közeli laktanyából ugyan ugrasztottak egy kutyás mentőosztagot, majd az ásogatáshoz egy utász egységet, de ezt talán maguktól is megtették volna). Mellesleg elég sok interjú van/volt idős hozzátartózókkal és leszármazottaikkal, akik bőven mutogatnak régi családi fotókat. Nézz szét jobban.

 3073. rockstar88 — 2014-11-27 21:12 

Sziasztok, mióta a bejegyzés megjelent követtem kb a blogot (ezt is és a régit is), olvastam a kommenteket, és mindig elő akartam valamivel én is állni, ami bizonyítható, logikus, minden ezen a konteón belül számító „elmélet kategória” számára elfogadható, de sosem volt ötlet.. lassan 3 év telt el mióta én erről először hallottam (ez nem sokan az eredeti blog bejegyzés előtt volt.), rengeteg időm ment el oroszról, angolra, angolról magyar fordításokra, nem csak google translate-ről van itt szó…bizonyos kulcs szavak szótárazásáról, stb. És igazából tök őszintén, nagyon hittem abban, hogy mondjam.. annak hogy van egy dolog, ami bizonyíthatóan, valami sötét dolog..és én egyszer oda megyek, ugyan arra, meg nézem, hogy hol voltak, hogy haltak meg, miért haltak meg.. még is csak tisztelet, itt 9 ember…Most az elmúlt pár hónapban újra előkerült ez így bennem megint kifejezetten elkezdett érdekelni. Amit eltudtok képzelni (gportál szintű orosz oldalaktól, murders-ig..) minden orosz anyagot, angol anyagot, tudományos alátámasztást elolvastam,át gondoltam, meg próbáltam logikusan – és „azért mert én nem tudom, még lehet ilyen” szemszögből át gondolni.. voltak dolgok amiken napokig kattogtam.. Hozzátartozik, hogy én imádok sziklát,és hegyet mászni, és elég rég óta is csinálom..voltam már magas-hegyen is [Negoj,Saltzburgi hegyek, Gro venediger.. , ] kifejezetten hidegben..sőt..most nem fogok életrajzot írni, tapasztatlanak számítok. Pont ez volt az első olyan indok ami miatt ez az egész felkeltette az érdeklődésem anno,, hogy ha durván nézzük vehetjük mászó balesetnek. Nagyon sokan írtatok olyan elméleteket, amin elgondolkoztam, hogy vajon, én egy ilyen helyzetben (itt azért a csapatból jó páran tapasztaltabbak voltak nálam..) hogyan reagálnék.. de igazából számomra ezek sosem voltak totálisan elfogadhatóak, vagy relevánsak az egész dologgal kapcsolatban.. ügye voltak életképes dolog, de mindig maradt valami amit nem lehet megmagyarázni. Ez pont ettől csodálatos..

Én arra jutottam, így sok oldal átolvasgatása után,boncolási jegyzőkönyvek, szemtanú vallomások, titkos írásban rögzített interjúk stb. után ,hogy (itt kérek előre elnézést, hogy hosszú lesz..)

Biztos volt már valaki aki kifejtette, hogy egy lavinánál, nyilván a minél gyorsabb menekülés oldalra a lényeg, de hozzátartozik, ami menthető „érték” pláne túl élési szempontból és kézközelben van (sátorban voltak) azt meg kell fogni! Tegyük itt gyorsan hozzá iszonyatosan tapasztalt emberek voltak ott, és nyilván tudjátok a legtekintélyesebb ember, ha alap helyzetben nem is, de vészhelyzetben irányító szerepbe lép (Zolotarjov) és nem engedi a pánikot felül kerekedni.. de ők nem is ilyenek voltak, olvastátok biztos, hogy a story szerint a csapat lány tagjai is mai „fiúkat” simán kenterbeverő erővel, képességekkel rendelkeztek.. Szóval kizárt az, hogy ilyen emberek csak úgy valamitől pánik szerűen meneküljenek, úgy hogy az összes „kőbevésett” szabályt semmibe vegyék, elfussanak 900 métert, ami nem a raktáruk, ha nem egy fenyő. Ott legyenek két órát, ássanak egy Den-t KÉZZEL, 3man vissza induljanak, 4en meg a már meg ásott den-től lefele a hegyről, mikor tisztában voltak vele, hogy lakott terület nagyon nem a közelben van. Egyszerűen minden logikátlan az egész cselekmény szálban.. A szét futás, egy helyen találkozás,tűzgyújtás famasszás, öltözékek, SÉRÜLÉSEK (feltűnt hogy senkin nem voltak nagyon durva fagyási sérülések? Nem mondok vele valószínűleg új dolgot, hogy de, ilyen időjárásban nem két óra kell egy fagyáshoz, ha nem negyed annyi idő sem, és ez szemmel látható, elfekedés,szövetsérülés..) és a további dolgok (ideg tárgyak a táborhelyen, idegen fém darabok..májusi kereső csapat is látta a narancssárga gömböket..stb stb..).. Ma pár ismerősömmel beszélgettem erről, és véletlenül ki csúszott, hogy mi van akkor ha egy újabb Blairwitch.. és tényleg. Nem egy meredek dolgot találtak ki akkoriban szocik, és mi volt az amit pont ez miatt kezdtek el újra alkalmazni? Occam borotvája. Mit mond ki ez a tétel? „ Ha egy feltevésre, cselekményre, történésre, több magyarázat létezik, akkor mindig a azt kell választani releváns megoldásnak ami kevesebb (tudományos..) feltételezést tartalmaz.” Na ez a tétel magyarázza a magyarázatom.. Szóval mindent bele lehet magyarázni ebbe a storyba, a ufóktól kezdve a jetikig, a kormány titkolózását, a titkos túlvilági átjárót, és olvassatok vissza.. még vagy 500 dolgot. Pont ez miatt ez egy tökéletes (mai napig talpán álló) konteó, ami egy igazi nagy káosz.. NEM LÉTEZIK TÖKÉLETES DOLOG. Ez pont ezért egy előre kitervelt, dezinformálás, mert mindenki meg találhatja benne azt amiben szeretne hinni, vagy pedig hisz. Mai napig pénzt hoz az országnak, mai napig nincs megoldás. Mert nem is létezik megoldás. Többen írtátok itt is, és külföldi oldalakon is, és saját „kutatásom” is oda jutott, hogy a csoportból jó páran olyanok voltak, mint ha az „incidens” előtt nem is léteztek volna.. mert valószínűleg egy két kivétellel nem is léteztek. De azért ez mindig leköttette az emberek figyelmét.. amikor nem akkor mindig épp történt valami.. (halott írok,[feloldott [nem is titkosított] dokumentumok, túraengedély újra nyitás.. előkerült titokzatos tanúk, 11 holtest, zárt temetőbe temetett hullák..és tudjátok még rengeteg ilyen dolog volt..) valakinek ezt mindig megérte fenn tartani. De ha meg vizsgáltok mindent az Occam tétel alapján mindig oda lehet jutni, hogy a legelfogadhatóbb dolog az, hogy ez meg sem történt. Volt már a világon ennél nagyobb kitalált és meg kreált összeesküvés, valószínűleg lesz is, amire kész ipar ágak épületek.. De akkor most már (nem akarok senkit untatni..) röviden meg próbálom magam igazolni…

Exhumálás.. Mai napig senki nem próbálta meg exhumálni a holtesteket, hol ott tudomány terén már tartottunk ott, hogy pár csontból azt meg mondják milyen munkát végeztél, hány éves voltál, merre fele éltél.. stb. Biztos, hogy ha ez megtörtént volna, a családok követelnék a magyarázatot, a tudományos válaszokat,a mai napokban is helytálló feltevéseket. De ez nem történt meg.
Már feljebb is írtam, ha ezt az összeesküvést, úgy veszítek hogy egy kreált dolog, minden értelmet nyer, ez mindenkit befogad, és még sem, mert egyetlen egy olyan paranormális,természeti stb, dolog sem tudja tökéletesen lefedni. Ha ez akkor ott megtörtént volna, szerintetek az akkori KGB ebből bármit hagyott volna meg jeleni? Vagy ekkora csinnadrattát vernek körülötte? NEM. Biztos hogy nem, pláne egy katonai akcióba, engednek civileket beavatkozni mint kutatók, és mint „légi mentők”? Pedig ha ők Geiger számlálóval indultak keresni (ezt nagyon sok helyen „igazoltnak” tekintik) akkor ők feltételezték (amennyiben én tévedek, és van rejtély) hogy itt valami oltári nagy gáz van, és a civileket nem hogy oda, de még csak 200km-eres körzetbe se engedtek volna, nem hogy ott kutatni. Mit láttak a szemtanúk? Felismerhetetlenségig roncsolódott testeket, milyen szemtanúk? A szemtanúk ép úgy lehetett bárki (akár még tanuló kgb-sek is..) mint a megtalált hullák, akiknek az előéletéét előkapták, felszínezték (titkos városban dolgozókról higgyétek el nem derült volna, ki hogy ott dolgoztak, ha ők nem akarják.. és biztos hogy nem akarták volna) és kitették őket a hegyre, hogy jé hulla.. Tudmásom szerint a storyban, úgy nyert bizonyítást, hogy ők ők, hogy Jurij, igazolta, hogy igen ezek Dyatlovék.. Kitudja hol és mikor és miben haltak meg, és hol voltak éppen addig tárolva…meg vannak hullák, meg van a story, mi kell még? Marketing, tévében újságba, síró panaszkodó rokonok, felháborodott rokonok, egy szívhez szóló eladható story (szerelem..meg magyarázhatatlan halál fialókkal..) Most az ember, az ember. [SZÖGEZZÜK LE NEM VAGYOK RASSZISTA DE EZ A LEGJOBB PÉLDÁM) a Zsidók rokonai a mai napig perlik akit lehet a MÁV-tól kezdve, a vasutas pajtásig MINDENKIT, mert elősegítették a deportálást.. Most szerintetek, a rokonság nem perelte volna le a csillagot is a székházról, ha ez tényleg megtörtént volna? Ne felejtsük el hogy a story szerint volt olyan elvtárs aki azt mondta a rokonoknak „hogy jött távirat és minden rendben,” ezért indult csak akkor a kutatás amikor. Most sincs nagy demokrácia, de valamelyik nemzetközi, emberi jogokat védő bíróságon igen, ha máshol nem is, verhetnék a balhét a hiányos nyomozás miatt, és az összes többi dolog miatt. De ez sem történt meg.. Nem megyek bele a többi tárgyi bizonyítékba , mert ha az én feltételezésem igaz, ezeket mind szándékosan gyártották, így cáfolni sem kell.

Részemről az a leglogikusabb, hogy hallgatok a józan eszemre, na és persze a Occam elméletére.. minden egyes itt felbukkanó verziót, úgy vizsgáltam, hogy mennyire támasztja alá az összes dolgot.. és ez igen, ez tényleg meg magyaráz rengeteg dolgot.. Ez így is ugyan olyan, érdekes dolog, mint amilyenek eddig gondoltam, ezt kitalálni, kivitelezni, életben tartani.. pláne életben tartani mai napig, kinek az érdeke, miért az érdeke.. ez nem kevés energiát és időt igényelt. Miért? Miről terelték el a figyelmet?

OFF: Tiboru köszönöm szépen ezt a három éves „leckét” ez szerintem magasan a legérdekesebb dolog 🙂 és Gratulálok, a kifejezetten igényes íráshoz, és illusztráláshoz 🙂

 3072. becsuszoszereles1k — 2014-11-01 13:02 

@becsuszoszereles1k:

“During the Cold War, a group of Soviet hikers disappeared in the Ural mountains. When they were finally discovered, it was clear that something had killed them — but what, exactly?”
https://www.youtube.com/watch?v=8pp6POvlER4#t=118

Az izraeli konteos kollegak Djatlov oldala!
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0CBsQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.fxp.co.il%2Fshowthread.php%3Ft%3D7548506&ei=QL1UVJKMA-fV7ga28IHICw&usg=AFQjCNEnGbW_vfS23xS2tPZoXEb7TO7dYw&sig2=gszPgTDhghvZ4ubgSD1MfQ

 3071. becsuszoszereles1k — 2014-11-01 10:27 

@jaydamasta:

“közben az Animal Planeten majdnem megoldják a rejtélyt.”
https://www.youtube.com/watch?v=5GPIsaP7OKc

 3070. jukeey — 2014-11-01 08:03 

Azért egy kis játék még nem árt meg, bár az eredeti Djatlov-esettől biztosan abszolút el kell vonatkoztatni. De addig is van itt pár újdonság az idei évben, például Wolfenstein új része (The New Order). Csak most fedeztem fel, hogy erre a Kholat-ra keresgéltem rá; így hát télen jöhet az ss és a gestapo, a kgb majd csak tavasszal kerül sorra :D.

 3069. meggymag — 2014-11-01 05:38 

3068. gigabursch

Mondanám én is.

 3068. gigabursch — 2014-11-01 04:20 

Egyesek még mindig nem tudják, hogy a halál nem játék

 3067. jukeey — 2014-11-01 00:51 

Na ez a videó már ígéretesebb, az a robajlós-omladozós barlang hatásos. Végre gépigény is van, elég korrektnek tűnik.

 3066. jaydamasta — 2014-10-31 23:21 

Rakéták és jeti(k) egyszerre.

 3065. jaydamasta — 2014-10-31 23:20 

közben az Animal Planeten majdnem megoldják a rejtélyt.

 3064. becsuszoszereles1k — 2014-10-31 22:29 

@molnibalage:

Hurra! Koszi! 🙂
Es mikor lehet jatszani? Majd kerunk eligazito tanacsokat! 🙂

“IDDQD – orok elet, ingyen loszer” ! 😀

 3062. chilis — 2014-09-21 17:22 

Olyan katonai kísérlet területére keveredhettek, mint amilyet tiboru a Bermuda-háromszög rejtélyénél írt le az infrahangról:
http://konteo.blogrepublik.eu/2011/02/09/a-bermuda-haromszog/

 3061. jukeey — 2014-08-27 09:47 

A szinte álló, trailernek szánt videók láttán tartottam tőle hogy valami puzzle-szerű (hirtelen a siberia 1-2 jutott eszembe ami még kissé mozgó is és hangulatos); de unreal-engine van emlegetve, akkor pedig valódi 3d-nek kell lennie, lehet hegyet mászni :). Jó jel hogy a film bukta, és a játékot sokkal később harangozták be, így nem áll fenn a veszély hogy csak egy “filmsiker” lenyúzott második kutyabőre. Mindenesetre ha ebből 3d játéknak is kelendő affért akarnak kihozni, sokkal többet és ügyesebben kell hozzátenniük a filmnél; így lehet jó játék, de a Djatlov-esethez csak nagyon távolról lesz köze (legalább a játék címe sem Djatlov, ez így tisztességesebb). Kár hogy csak tavaszra ígérik, téli estéken lenne ideális kipróbálni, és ha bejön, művelni.

 3060. becsuszoszereles1k — 2014-08-27 00:44 

@kilau: Koszonet a linkert!

Szep munka eddig, erdekes. Azt irja a szajt, hogy a lengyelek es meg egy csoport kesziti. Magyar szakerto nincs koztuk?! 🙂

 3058. miazhogynagyonis — 2014-08-26 01:42 

Bocsi, csak most tévedtem erre.

1. Kis gyújtórobbantás – álmukból felveri őket, azt hiszik lavina, leggyorsabban kijutni a sátorból, be az erdőbe a nagy fák közé.

2. Odaérnek a helyi legmagasabb fához, de lavinának se híre, se … nosza másszunk fel körülnézni, hátha onnan látszik mi volt ez a zaj.
Fára nem sikerült feljutni, viszont az elmúlt percekben nem történt semmi különleges, menjünk vissza a sátrakhoz felöltözni.

3. Alig indulnának, felettük robban a a korábban begyújtott kísérleti vegyi bomba, aminek csak a villanását látják, de mindenki arra fut, amerre éppen áll. Rohanás közben jön a lökéshullám, szétszórja őket. Aki az epicentrumban volt, az azonnal meghal a nyomástól, aki “jó” irányba szaladt, azzal később végez a vegyi anyag.

4. A családtagok nyomására valamit tenni kell, elindítják a kutatást, de minden résztvevő tudja, nem szabad eredményt elérni, csak rész megállapításokat jegyzőkönyveznek, létrehozzák a fene se tudja mi történt hangulatot.
A hadsereg jól járt, ingyen jutott nem várt tesztalanyokhoz az új fegyver kipróbálásakor, de hogyan? Az a lökött Szerjózsa pont azért lett melléjük adva, nehogy bekövetkezzen, ami történt.

 3057. chilis — 2014-08-16 13:04 

Hát én olvasom.
Tegnap éjszaka olvastam el először a posztot, aztán 100 kommentet. Rémes volt. Kimentem a mosdóba, és magától lejjebb mozdult a kilincs. Hiába tudtam racionálisan, hogy a kilincs évek óta rossz, mégis megijedtem. Aztán álmomból is felriadtam. Hiába tudtam, hogy a változékony időjárás miatt hol vékonyabb, hol vastagabb paplannal takarózom, és valószínűleg csak melegem volt.

Álláspontom még nem kiforrott, nem vagyok tehát a kémtéma híve.Sem. De annyit hozzátennék, hogy információért, átadott dolgokért nemcsak pénzt lehet kínálni. Zsarolással is rá lehet venni valakit valamire. Gyűlölheti is valaki a rendszert. Más ok is lehet.

 3056. licus — 2014-08-15 16:42 

2500 körül tartok, és ezt már senki se olvassa – de leírom, mert nem sok logikai bukfenc maradt észrevétlen az ALÁBBIAKON kívül.

1) Kémjátszma – mit kap 1959-ben az az orosz, aki elad pl. vmi SZU hadititkot? Pénzt? De mit veszel érte a SZU-ban, ahol semmi sincs a boltokban? Ha egy nap 10 tojás héját találja a szemetedben az azt összegyűjtő házmester, akkor feljelent (ez a dolga), h valahonnan extra pénzed lett luxuscikkekre. Ez nem vicces túlzás…

2) Tehát nem vehetsz házat, hajót, repülőt, ékszereket, nem utazhatsz külföldre az így kapott pénzből. A fiatalabb konteósok szövegéből az érződik, h Rambo és Bond filmek kliséi mentén vág az agyuk (mert azért vág!)

3) A SZU határait jól őrizték, onnan disszidálni aligha lehetett. Hát még a kellős közepéből, az Uralból!!!! Kazah, komi stb. határ BELSŐ határ volt. Igazi külföld sokezer kilométerre.

4) Manysik, kazahok stb. közé elvegyülő kínai kémek: attól, h nekünk minden ferdeszemű egyforma, ők még óriási különbségeket látnak az arcokon. De van ennél egy még fontosabb kizáró ok is – a kultúrában, nyelvben! 1959-ben hol találsz olyan kínait, aki úgy tud beszélni, viselkedni mint egy manysi??? KB. annyi ilyen ember akadt volna Kínában, mint Zanzibárban, Norvégiában vagy Új-Zélandon.

5) Emberek kikergetése sátorból, h a támadók ott megkeressék amiért jöttek (kém-teória): és ha épp a pulóvere ujjában viszi magával valamelyik kikergetett a mikrofilmet, amit keresnek????

(Off: Schmidt Évát nagyon-nagyon távolról ismertem az 1970-es években, szinte áhitattal néztem utána, ha láttam: azt mesélték ugyanis, h ő BELSŐ ÚTLEVÉL nélkül odaszökött a SZU-beli finnugor népekhez. Finnugor beszélőt ugyanis a nyelvészek az első világháború után aligha láttak (majd pont ezeket a renitens, nyugatinak számító magyar fürkészeket fogják odaengedni kutatni a manysi területekre…) A nyelvészeknek mi maradt? 100 éven át a 19. században lejegyzett finnugor szövegeket elemezgették. Mire újra odajutottak (1990-es évek), nem sok maradt ezekből a népekből.)

 3055. jukeey — 2014-08-14 00:46 

Érdeklődőknek továbbra is ajánlom a netes keresők orosz nyelvű használatát; a nyelvet nem beszélők számára (mint jómagam) nagy segítség a google fordító, mely magyar beírásra is jó tippeket ad, de cirill bevitelre is egyszerű lehetőség van. Videóanyagokba éppcsak belekukkantottam, de pl a korábban említett könyvet egy fordító segítségével kiválóan lehet értelmezni.

Tévécsatornák is behatóbban foglalkoztak(nak) az üggyel, egész interjúsorozatot és sót csináltak belőle, itt láthatjuk pl Zolo kitüntetéseit és fényképezőgépét (vagy egy ugyanolyat)
https://www.youtube.com/watch?v=OM0qlXtm3Jk
https://www.youtube.com/watch?v=YwMXizs2TMc

http://www.kp.ru/daily/diatlov-pass/
Megtekinthetők az eredeti ügyiratok és bizonyítékok, itt van pl Ludmilla bicskája:
http://www.kp.ru/daily/25968/2905761/

Érdemes a youtube-on beírni hogy:
Тайна перевала Дятлова серия
És mindjárt egész dokumentumfilm-sorozat tárul elénk, amely “az árva kukkot se” eset fennállása esetén is tanulságos, legalább a Csomolungmánál icipicit lankásabb hegy, és a Grand Kanyonra nem igazán emlékeztető szerencsétlen vízmosás közeli, részletes és valós bemutatásával.

Szaporodnak a Gyatlov-szakértők, akik a helyszínen turkálva egymás és túrázók otthagyott szemetét mutogatják bizonyítékként, pléhvödörtől töltényhüvelyig
https://www.youtube.com/watch?v=OXCrHPek2m0

Gyönyörködhetünk ahogy tévéstábok, diákok, túrázók sátrat kivágva bukdácsolnak a vízmosáshoz; ki sötétben és mezitláb, ki világosban felöltözve, vérmérséklet szerint. Egy nyomorult ficam se fordult még elő, a legkomolyabb hómozgásnak pedig faágakról nyakba szakadó meglepetés-zuhany bizonyult. A legembertpróbálóbb élmény az azóta túrát megismétlő több ezer személy számára minden bizonnyal az volt, amikor valamelyikük eleresztett egy-egy laposat a szűk sátrakban.

 3054. licus — 2014-08-13 20:29 

Lehet-e új szempontot találni egy ennyire körüljárt ügynél? Lehet, de nem lesztek boldogok tőle:( Nemrég tévedtem ide, két napja olvasom az elejétől, 1800 körül tartok, most így látom:

Vidéki város a SZU-ban az ötvenes évek végén. Mindenki fél, minden családban van halott (háború, perek, gulág). Ezek egyike Tibo francia apja, aki egyike lehetett a sokezernyi ny-európai beetett baloldali munkásnak/mérnöknek, akit a SZU magához csalt – aztán megijedt tőlük, és (perekben) halomra gyilkolta őket. Gondoljatok bele: egy (boldog) kismama férjét kivégzik, és a fiatal özvegy a gulágra kerül, ott szül…

A közeg: mint Orwell 1984-ében. TV alig volt; könyvkiadás, rádió, újságok, filmipar a párt kezében. Celeb-hírek, színes magazinok??? Divatlapok? Boltok? Cuccok? Járgányok? Szórakozás???? Szinte semmi. Unalom, kisszerűség, ital, sport, természetjárás – ez maradt (beépített ügynökökkel, félve élvezve).

Ám az emberek kiváncsiak. Nem lehet mindig csak a szomszédasszony félrelépéseiről pletykálni. Minden zárt, titkos és tilos – de épp ez a rejtélyek legjobb táptalaja. Vegyétek hozzá a despotikus rendőrségi/katonasági állapotokat – a “szervek” bármit megtehettek. Munkaköri leírásuk: “tedd, amit a főnök mond (mert máskülönben hamar kampec neked)”. Ám ugyanez volt a főnök munkaköri leírása is – őt is vihette a fekete kocsi bármikor. Tehát a (bal)eset hivatalos dokumentálásának semmiféle leírt előírást nem kellett követnie.

Az elején valaki leírta, h ma 9 svájci egyetemista hegymászó ehhez hasonló halála nem lehetne ilyen rejtélyes. Igaz! Más valaki az akkori rendszer “információterjedési viszonyokat elemző kisérletéről” beszélt.

Abban a zárt közegben ez számunkra ma már _elképzelhetetlenül_lefojtott_ eset volt!

Mi ennyire konteó számunkra ez a konteó? A háttérben az akkori világ szörnyűségei és ezek előterében a fényképeken az életet mégis élvezni akaró arcok. Ez vadabb hatásában, mint az UFO vagy a jeti. Erre reagálunk ennyi kommenttel.

(A történet magyarázata számomra: túlerőltetett túra, gyenge felszerelés, talán végletes légnyomásváltozás vagy CAT szél, meteorológiai egybeesések, fegyverkisérletek – aztán emiatt hókolonc sátorraomlása? vagy mindezek kombinációja?), majd a pánik és a hideg.)

Olvasom tovább…

 3053. alexia — 2014-08-12 09:25 

Nem tudom, mennyire kapcsolódik, azt sem, hogy mennyire igaz, de ezt ma olvastam az origón:

http://www.origo.hu/nagyvilag/20140811-egyelore-megmagyarazhatatlan-esemenyeket-tapasztalnak-az-ural-hegysegben.html

 3052. jukeey — 2014-08-12 01:19 

@nobodyelsa:

A hullafoltok nagy részéréről megállapították hogy életükben szerzett zúzódás (tehát volt bőven külső sérülés), a belső vérzések miatt a törések szintén. Nem sodorta őket víz, saját maguk által ásott hóüregben voltak, az olvadni kezdő hó tömörödése-rogyása miatt legfeljebb pár métert mozdulhattak. A hullák “kicsiarakás”-ként helyezkedtek el, a két alsót huzamosabb ideig mosta a meder alján csordogáló hólé, a felsőket csak a fentebbről szivárgó olvadék. A nyelv és szemhiányos eset is minden bizonnyal életben bekövetkezett sérülés volt, erre utal a hiány felülete, a nyelvcsont sérülése, a gyomorban talált vér, közvetve az egereknek túl vizes a rákoknak még túl sekély és fagyos környezet.

A legelfogulatlanabb és legrészletesebb leírást ebben a könyvben találtam:
http://murders.ru/Dyatloff_group_1.html

Ez letölthető is sok helyről egy darabban, csak írd be a címe után hogy скачать (rtf-ben legjobb, esetleg pdf, az fb2-es ebúkvackot inkább hagyd).

 Visszajelzés3050. Birkák vagytok » Összeesküvés-elméletek és -gyakorlatok – hol az igazság? — 2014-08-11 12:12 

[…] (holokauszt, holdra szállás, 911, magyar rendszerváltás), illetve egyéb rejtélyes eset (Gyatlov-incidens, Voynich-kézirat, malajziai repülőgép eltűnése) van, amely megmozgatja az emberek […]

 3049. nobodyelsa — 2014-08-10 14:16 

Több álmatlan éjszakát töltöttem a fenti 3048 komment elolvasásának, most regisztráltam is.
Nem szeretnék Djatlovékkal álmodni, de leírom néhány gondolatomat… (Sok új nem lesz benne)
Elnézést kérek, hogy nem tudom, melyik melyik kommenthez kapcsolódik, sajnos nem jegyzeteltem olvasás közben.
1. Hogyan lehetséges az, hogy valaki összevissza töri magát, miközben a nyakába akasztott fotóapparát sértetlen marad?
E sorok írója, valódi szőkenőhöz méltóan néhány évvel ezelőtt (de az örök női kíváncsiságtól vezérelve – mintha sejtette volna, hogy még hasznos lehet egy ilyen tapasztalat) lemodellezett egy ilyen balesetet. Jelentem, lehetséges. Nem kell hozzá más, csak egy kis havas-jeges járda, egy kis csúszás, meg egy nagy zakó. A bal kézben laptoptáska, arra nagyon vigyáztam, hogy össze ne törjön. Cserébe a jobb vállal sikerült az esést tompítani, közben ripityára törve a vállcsontot. Ha valaki annyira félti a fényképezőgépjét, hogy két kézzel fogja… Szerintem el lehet képzelni.
2. Nem emlékszem, írta-e valaki, hogy a sátor bejárata kívülről vagy belülről volt bekötve? Meg lehet ezt állapítani, pl onnan, hogy a zsinórokon a csomó kifelé vagy befelé, a sátor belseje felé nézett?
3. Habár pillanatnyilag nekem a “bepánikoltak és saját magukat tették ártalmatlanná” verzió tűnne a leghihetőbbnek, a csempészes konteónál arra gondoltam, hogy mi van, ha a csapat a korábban érintett, nem általuk épített raktárból magával vitt valamit, ami hianyzott a csempészeknek? Vagy a csempészek azt hitték, hogy ők vitték el azt a valamit magukkal, ami onnan hiányzik, és követték a csapatot, majd vissza akarták szerezni tőlük. Azután a négyek úgy is odakerülhettek a vízmosáshoz, hogy a csempészek velük vitettek oda valamit, a csempész találkozó helyszínére, majd ott tovább már nem volt rájuk szükségük, legyilkolták őket?
4. A vizmosásban talált testeken melyik sérülés lehetett post mortem? Egyes törések, felszíni sérülések? Ahogy a víz sodorhatta a testeket? A hó mint egy nagy hűtőkamra hónapokon át (az olvadásig) jól konzerválhatta a testeket, a frissen olvadó hólé hőmérséklete sem lehetett sokkal több 0-1 foknál? Vagy lehetséges, hogy a fagyott földön, a hó alatt csordogáló víz több fokkal melegebb, mint a környezete? Így “jegelve” nem nagyon indulhattak be még a bomlási folyamatok?

 3048. manton — 2014-07-30 11:10 

Szerintem ideje len ne visszatérnünk ehhez a medvelójeti elmélethez, mert most végre megtalálták a barlangjukat!!!!!
http://index.hu/tudomany/2014/07/29/ket_ujabb_rejtelyes_lyukat_fedeztek_fel_sziberiaban/
És mint tudjuk, a történelem ismétli önmagát!

 3047. gigabursch — 2014-07-22 14:45 

Kedves [tiboru]!

Épp a mai napon akadtam bele egy linkbe, ami Cseljabinszk térségét mutatja be. Igazában ez csak egy adalék az esemény környezetéhez.

http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2013/11/25/az_eltitkolt_csernobil

 3046. cseko46 — 2014-07-12 19:02 

Tegyük fel.
2 -bd kutató a katonai célokból elkulönitet zónából.
A hideg téli orosz éjszakában.
Ahol is a Napoleoni seregek. És a Német megszálók is.Meg fagytak.
Egy teszt csoportal kiván kempingezni.
A csoportba rendkivüli meg bizással.
Utólag egy emberkét méng bele delegálnak.

Egyet pedig az orvosi kordináció FELMÉRÉSE IGÉNYÉVEL ki vonnak.

Most pedig lásuk a kutatási aktust.

AZ OROSZ HIDEGBEN VALAMI KUTYÜ OLYAN MELEGET SUGÁROZ.
HOGY ALSÓ NEMÜBEN LEHET CSOPORTOSAN ELL HALÁLOZNI.
Ez a nem kivánt melék hatás.
Tört bordák és más álapotok diagnoziálása .

Van 5 fő aki viszont.

Anyira felvilanyozódik hogy a sátort meg rongálva.
FEJVESZTVE TÁVOZIK A SZINRŐL
De igen csak fázhat .EZÉRT IS KIVÁN VISZA KERÜLNI A SÁTORBA.
ILLETVE GYÜJTENE TÜZI FÁT.
Valószinüleg ezekre a kutyü.
Ugy fejtetki hatást hogy sárgává lett az arcuk és a kezeik.
De ugye az e fajta embereken tesztelt. termikus fegyver kütyük, bevétéséről nem maradhat szemtanu.

Ám mintha olvastam volna hogy egy anternához hasonlo kütüvel fel égettek egy hajót a nyilt vizen jó mesziről. Az amcsik.

 3045. jukeey — 2014-07-11 13:10 

A testeket te is láthatod ha rákeresel a fotókra, ott vannak mind azon frissiben a hó alól kikotorva. A négy patakmedri hulla eléggé elcsúfult – ez meg is magyarázza a csukott koporsókat – de közülük is csak ketten lettek jobbára felismerhetetlenek. A temetésekről is vannak fotók, látszik hogy ahol a “jóízlés” még megengedte, nyitva voltak a koporsók. Kétségtelen hogy “jó” hullákat találtak és temettek el. Ráadásul az eredeti keresőcsapatok fele az egyetem önkéntese volt, egy ilyen bukkant a táborhelyre és az első hullákra, ők személyesen is ismerték az áldozatokat; a völgyek lépésenkénti áttúrásához és a hiányzó hullák felleléséhez is főleg ők maradtak (a pontos névsorok fennmaradtak a rendőrségi levéltárban). Az “egy Szorokin” nevű ügynök valószínűleg kamu, miként a Maria Ivanovna akárkicsodovszka nevű “mentős” is (hol csúnya hullákat emlegető boncmesterként, hol halottlátó vérszimatként jelenik meg). Az a baj hogy sokan készpénznek veszik a cikkben felsorolt tételeket, holott Tiboru csak alapos konteótudorként kötelességtudóan és pártatlanul ismertette a neten kerengő teóriákat, függetlenül azok valóságtartalmától. Sajnos részletes, bőséges és eredeti infók oroszul elérhetők; a web nagy nemzetközi vizein csak felületes koholmányok terjedtek el, és bővültek már eleve téves információkon alapuló feltevésekkel vagy egyazegybe szemenszedett valótlanságokkal (utóbbiban a film mindent überel).

 3044. ilex01 — 2014-07-11 08:14 

Természetesen én sem tudtam elolvasni az összes hozzászólást, így nem tudom, hogy az én verzióm mennyire új. Eddig nagyon sok érdekes és kevésbé hihető magyarázattal találkoztam.

Úgy vettem észre, hogy a többség abból indult ki, hogy mi okozta az adott ember halálát, milyen nyomokat találtak a holttesteken.
Nos, én úgy gondolom, hogy a megtalált holttestek nem a hegymászóké voltak, vagy legalábbis nem mind. Ez elsőre elég merész állításnak tűnik, de szerintem ez az a magyarázat, ami úgy-ahogy még emészthető.

Az 1. indok: A temetésen nem lehetett felnyitni a koporsókat, következésképpen a családtagok nem láthatták az elhunytakat. A testek felismeréséhez nem volt szükség feltétlenül a hozzátartozók felismeréséhez, ez az utóbb megtalált testek esetében értelmetlen is lett volna. Tehát a testeket csak a helyszínre érkezők és a boncolást végző orvosok láthatták.

2: A Szovjetunióban semmi sem volt elképzelhetetlen, amint az a nyomozás menetén is látszik. A boncnoknak egyszerűen meg lehetett mondani, hogy ki kicsoda, és neki ekképp kellett kezelnie a holttestet. Gondolom azt felesleges bizonygatni, hogy az állam keze vastagon benne volt a nyomozásban.
A testcserét azután hajthatták végre, hogy február harmadikán az a bizonyos illető vmilyen bajbajutott hegymászókról beszélt.
Néhány helyen említik, hogy a sátrat már elkezdte befedni a hó, és ez a képen is látszik. Érdekes módon a lábnyomok mégis látszottak.

Tehát az én elméletem szerint a túrázok valami olyasmit láttak, amit nem lett volna szabad, ezután elfogták vagy megölték őket, és holttesteket szállítottak a helyszínre. A sátrat meg a helyszínt úgy rendezték be, hogy összezavarják a nyomokat. Például bemásztak a sátorba, kivágták belülről, majd visszazárták. Hogy mindezt miért? Azért, hogy nehezítsék a nyomozók munkáját az ügyben.

Úgy gondolom, hogy a narancssárga és kék gömbök jelenségét is beszervezett források szolgáltatták, akik szándékosan adtak misztikus jelleget a tragédiának. A holttesteken tapasztalható hasonlóságokat az okozhatja, hogy egy helyről “szállították” a testeket. Az azonosítatlan vér pedig valamelyik elkövető, vagy a magyarázatom szerint valamelyik igazi áldozattól származhat. Éppen ezért kellemetlen volt a jelenléte, tehát eltüntették.

Tudom, az elméletem eléggé összeesküvés elmélet szagú, de ahogy a hatóság a bizonyítékkal bántak, az arra enged következtetni, hogy a szokásosnál nagyobb részük volt a tragédiában.

 3043. istvan — 2014-06-27 20:31 

Én is csak pár hete találtam meg ezt a blogot, és csak most regisztráltam, hogy írhassak ide. A kommenteknek és is csak egy részét olvastam el (kb. a felét), de úgy érzem, csak egy dolog jöhet szóba az eset okaként. Kb. ezt a videót találtam a legelfogadhatóbbnak: https://www.youtube.com/watch?v=QLs6GN03yxw
Amúgy szerintem néhány lehetőséget kár is volt itt megemlíteni, annyira lehetetlen, pl. lavina, manysik, de főleg a csoporton belüli veszekedést, mely inkább viccelődő, illetve gúnyos írásokra ösztönözte az embereket (bár volt ezek közt is hasznos, mivel rámutatott a dolog lehetetlenségére, de valamelyiknél kedvem lett volna odaírni, hogy ne vicceljen mások halálával, illetve ne gyalázza őket). Kb. 2-3 hozzászóló véleményét tartottam csak nagyon ésszerűnek, mely az enyémet is árnyalta, de inkább csak megerősítette. (Most nincs már időm visszanézni, kiké volt…)
Befejezőül csak annyit, hogy ez a dal jutott most eszembe:
https://www.youtube.com/watch?v=iwlkdLfjGKM
vagy pl. itt a szövege is megvan oroszul és magyarul is:
http://slagermuzeum.network.hu/video/orosz_dalok/puszta_nema_taj__step_da_step_krugom_pavel_lisician

 3042. baalamiga — 2014-06-06 09:46 

Hú, csak nemrég találtam a blogra, minden nap pótlom a lemaradást.

Ez a poszt állatjó. Nem olvastam végig minden kommentet, de a Halálhegy c. film ezt a témát dolgozza fel, nem is túl rosszul.
A neten djetlov-képekre rákeresve szép számmal vannak helyszíni fotók, a hideg futkos tőlük a hátamon.

 3041. jukeey — 2014-06-06 00:50 

Az a baj hogy a négy legösszetörtebb holttest a félkész menedéknél csoportosult. Inkább úgy néz ki, hogy a menedék kibélelése közben rajtuk ütöttek, kicsinálták őket, aztán behajigálták a saját maguk által ásott – nem annak szánt – hókriptába.

 3040. rebel — 2014-06-05 15:39 

Amúgy jut eszembe, az egyik fiatalnak olyan sérülései vannak ugyebár, mintha magasról zuhant volna le. Nem biztos hogy a fáról esett le, hanem az is lehet, hogy a titkosszolgálati találkozóra jött emberek helikopterrel jöttek és nem messze várt rájuk a pilóta a géppel, akit amikor kitört a csetepaté a támadók közül valaki rádión odahívott és helikopterre beszállta a harcba, vagy csak odajött értük hogy felszálljanak rá, és lezuhant egyetemista belekapaszkodhatott a helikopter talpába vagy akár fel is ugrott rá a fülképbe felszálláskor, majd leesett vagy lelökték… ez kizárt szerintetek vagy sem?

 3039. becsuszoszereles1k — 2014-06-05 09:41 

na vegre, betoltottem (tiboru! szakaszolni kene mar ezt a ksok kommentet). hogy all az incidens? jeti tenyleg nem letezik, ez nekem inkabb helyi roviditesnek tunik – tan a manysikat kene meghekkelni (jut eszembe) etimologiailag.

 3038. rebel — 2014-06-04 23:42 

De jeti nem létezik… 😉

 3037. titan — 2014-06-04 23:31 

Jeti is lehetett, az is abba a kategoriaba tartozik, mint a manysi vadaszok, megijedtek tole menekules minel tavolabb a satortol, az meg ott maradt szetnezett a sator korul, semmit sem vitt el estleg mezet nyalogatott az uvegbol.
A turazok fejvesztve hianyos oltozekben el, visszamenni nem mernek, fara maszas elment e mar a jeti vagy tobb jeti. Leesnek megutik magukat, tuzre esnek vagy annyira faznak mar nem is erzik ha megegenk, hideg fagyasi serules. Tetelezzuk fel letezik a jeti akkor is a serulesek egy resze a gyenge pont ebben az elmeletben, meg mindig maradok a katonai kiserlet mellett.

 3035. jukeey — 2014-05-08 09:57 

Szerintem az indíték inkább előre kitervelt, esetleg egyszerűen élvezetből. A rablótámadás egyértelműen kizárható, kilencejük holmijai között összesen több mint ezer rubel volt (és nem is dugták el). Ez több, mint egy különösen jól kereső orvos havi fizetése (a “смерть идущая по следу” tanulmányban ezt is részletesen taglalják, az akkori átlagkeresetekkel is számszerűen példázva, konkrét értékekre már nem emlékszem, de havi 500 rubel fix-szel egy ember könnyen viccelt). A könyv egyébként online is olvasható, de sok helyen többféle formában képestül letötlhető (rtf-ben érdemes): http://murders.ru/Dyatloff_group_1.html

Ha eleve mögöttes céllal túráztak, akkor mindnyájuknak benne kellett lenni, különben az érintettek halálra ítélik társaikat; ami nem feltétlenül okoz nekik lelkiismeretfurdalást ha eleve sötét ügyekben járnak, de aztán hogy számolnak el velük? Egy lavinabalesetet vagy bukószelet senki se kajált volna be; arra pedig valószínűleg egyikük sem alapozott hogy majd ők is meghalnak és akkor nem lesznek gyanúsak. Hogy mindnyájan benne lettek volna valamiben, tehát elég valószínűtlen, de talán nem zárható ki. Ekkor esetleg Judin nem volt benne, így már indulás előtt eltervezték hogy Vizsajban beadnak neki valamit amitől reggelre elkapja a cifrafosás, és hazaküldhetik.

Vagy inkább a csoport egyes tagjait otthoni ügyeik miatt el akarták tenni láb alól, és a túra csak kapóra jött; az illetékes összedörzsölte kezeit és megszervezett egy kivégzőosztagot, hogy az Otortennél bevárják a csapatot (akár nem pont Sverdlovsk körzetből, hanem a másik három szomszédos valamelyikéből közelítették meg ezt a határon levő hegyet).

Esetleg elvetemült polgárok vadászgató csoportja kiszúrta a társaságot és remek alkalmat látott benne a fajdlövészetnél érdekesebb program szervezéséhez.

A plusz két hullának viszont úgy tűnik kábé annyi valóságalapja van, mint hogy a helyszínt specnazosok szimatolták körbe geiger-müller számlálóval, Djatlov meg a kágébétől kért engedélyt a túrázáshoz.

 3034. rebel — 2014-04-23 17:10 

Bandita rablótámadás szerintem marhaság. Két okból.
1. 50-100 km-re lakott területtől. Szibériában, -20-30 fokban, hóban ugye senki nem gondolja komolyan hogy útonállók táboroznak áldozatra lesve. Röhejes lenne. Hiszen általában a madár sem jár arra, továbbá a turistáktól mit rabolnak? Síruhát, sítalpat? Pénz sok nem nagyon lehet náluk (nem amerikai turisták, hanem szovjet egyetemisták)
2. A századközepi szovjet körülmények között egy rabló, útonálló csapat hogy tudta volna már megoldani, hogy azon az isten háta mögötti, zord környéken tevékenykedik? Ugyan már…

Ha támadás érte őket, ami valóban sanszos, csakis valakik akik vagy ottani profi ügynökök/katonák egy környékbeli titkos bázisból (SPOILER ebben a film nagyon szemléletes), vagy esetleg valakik akik követték őket a falutól. De hát azok meg miért nem előbb támadták meg őket miért meneteltek volna utánuk sok tucat km-ert mély hóban, viszontagságos úton, nehéz terepen. Egy egyszeri rablónak nincs is ehhez felszerelése, sem szakértelme, nem vállalták volna be, hogy követik őket. Ha sima rablótámadás lett, volna az még a település közelében történt volna.

Az ügynökös verzió szerintem is sanszos, akár sugárzó kabát átadás, akár valami más okból, de meglehet nagyon is hogy magas szintű titkosszolgálati találkozó volt. Szerintem nem átadás, hanem a közeli katonai bázis és titkos kisérletekkel kapcsolatos találkozó lehetett az. Pl a csoportból a két KGB-s éjszaka kilopódzik, amikor mindenki alszik, a közelben találkozik az amerikai (?) csoporttal vagy ki tudja milyen nemzetiségűvel (nem fontos leragadni mindig csak USA-nál, lehettek azok akár másik KGB-sek, kínaiak, franciák, akárkik…)
Hogy aztán bemenjenek együtt a titkos bázisba és megmutassák az érdeklődőnek a kisérleteket, nyilván valamiért cserébe és nem puszta jószándékból, akár az is lehet hogy közös titkos katonai-titkosszolgálati kutatások és kisérletek (fegyver prototipus, bio fegyver akármi, mini atomfegyver, akármi bármi satöbbi…. mindenesetre a sugárzás valami ilyesmire utal).

A randi megtörtént csakhogy a csoportból valaki(k) követték a két KGB-st és emiatt – vagy akármi más, pl egy vita, gyanus viselkedés stb – indult el a “lavina”. Harc kezdődött, aminek a vége az lett hogy így kihalt mindenki… a zajra nyilván mindenki felébredt és rohant oda segíteni; és mellesleg SPOILER, itt jön be a képbe a film érdekes utalása, hogy VALÓJÁBAN 11 HOLTEST VOLT, csak a két titokzatos testet az orosz hatóságok eltitkolták… (a találkozóra érkező másik csoport két tagja is belehalt a dulakodásokba) Vajon ennek mennyi a valóság alapja?
Nekem így összeáll a dolog.

 3033. realcorpus — 2014-04-22 11:33 

Ezt már régebben olvastam. Valaki megemlítette, hogy valami bukó-szél(?) okozhatta, hogy szanaszét szóródtak. Nekem az elég elképzelhetőnek tűnt, itt (ha jól emlékszem) nem talált támogatóra az ötlet. Persze a többi is érdekes fejtegetés volt.

 3032. patun — 2014-04-15 20:06 

Csak az itteni 30xx kommentet olvastam végig és bocsánat, ha már volt, de többször felmerült a “ha fegyverkísérlet, miért nincs nyoma” téma. Amióta először “berepültek” a narancsszín gömbök és a “nyomtalan” bombák, az a kísérlet jár az eszemben, ami után “tehetséges” kémia-tanerőnket eltiltották a további prezentációktól. Ilyesmi lett volna a cél, csak nem szólt, hogy fejeket le: http://www.youtube.com/watch?v=WETPMQhPGg0 Mellette meg ezt találtam: http://www.youtube.com/watch?v=Qs7JGkHqXzs (úgy 2.14-nél…)

A legendás szovjet precizitást ismerve nem elképzelhetetlen, hogy a kísérlet “házhoz ment”, azaz noha nem az ő területükre tervezték, problémák akadtak a kontrollálásával.

 3031. jukeey — 2014-04-11 15:12 

Íme egy példa a kgb adatvezetésére és tárolására az 50-es években:
http://www.betekinto.hu/2008_3_lupkovics

Eme alaposság és precizitás láttán – még ha le is számítom a fentebb mellékelt írásból a “forradalom” zűrzavarát – nekem nagyon úgy tűnik hogy puszta elírások tömkelegei miatt ártatlan emberek százainak ajtajában kopoghattak egyenruhás vagy civil gumitalpúak, ugyanakkor szimpatikus gyilkosok százait vállveregetéssel engedhették haza, akták kilói keveredhettek megyékkel a rendeltetési helyüknél távolabb; így pár évvel a Gyatlov eset előtt a titkosszolgálatok létszámának felére csökkentésével frissen megalakult kgb köreiben.

Szerintem akiknek volt egy csepp sütnivalójuk, meg akik régi csinovnyik módra precízen vezették az adatokat, azokat még a háború előtt leölette kivégzőosztaggal vagy a “javítómunka-táborokkal” Sztálin “elvtárs” (kijár neki a tiszteletteljes megszólítás, ne feledjük hogy csak tetszhalott). Aztán sok propagandán nevelkedett poronty megtanulta szépen a “lábhoz”, “ül” “csóvál” parancsokat, de ha a gazdi épp nem arrafelé nézett, könnyen a lábtörlőre piszkíthatott. Hát még akiken nem fogott annyira a rizsa meg a rinya. Így hát a fene nagy szigorúságban, nyilvántartásban és félelemben, a még egy darabig továbbra is fennálló elhurcolások mellett nemcsak hogy jobban felvirágzott a korrupció, de megindulhatott az orosz maffia kialakulása is.

 3030. sztalker — 2014-04-08 14:11 

Gyatlov és a banditák

— Ha csak bosszú a támadók célja, akkor Gyatlovék már első percben tudhatják, hogy mi a helyzet.

— Ha meg rablás a cél, akkor miért nincsenek erre utaló egyértelmű jelek? (Milyen „rabló” az, aki csak megmotoz, de nem kíváncsi a pénzedre, órádra, ékszeredre stb.?)

Azt is jó lenne tudni, hogy miféle módokon intézték arrafelé, az Ural északi részén a vitás ügyeiket a helyiek, ha már foglalkozunk ezzel a megtorló, bosszúálló szállal.

Azt simán el tudom képzelni, hogy egy-két környéken bujkáló embert (akik talán Gulagokról menekültek, vagy esetleg elszöktek a nehéz fakitermelő v. bányamunka elől, tehát nem elítéltek, inkább közönséges munkakerülők, betegek, kitaszított népség) talán-talán még segíthettek is a helyi lakosok, tudhattak a búvóhelyeikről, esetleg hagytak ott nekik valami kis ételt (ha nem szűkölködtek ők maguk is ebben), ha mások nem látták ezt, félve attól, hogy még ezért is feljelenthetik az elöljárónál őket, de mivel az egyszerű orosz emberek eléggé szolidárisak is, elképzelhetőnek tartom, hogy megoszthatták néha velük az ételmaradékokat, hagyhattak kint nekik kidobott ruhákat stb.

Viszont azt már kevésbé tudom elképzelni, hogy egy szervezett bűnbanda garázdálkodását eltűrjék, ha van tudomásuk róla. Ez már önmagában is veszélyes lehet, mert simán belekeverhetik őket is egy ügybe, ha valaki feljelenti őket.

Egy teljesen az erdőben élő csapat akkoriban baromira illegális lehetett szerintem, mert minden mozgásukhoz engedély kellett, napokra eltűnni egy szovhozból, kolhozból v. bányából, még ha civil is az illető, nem pedig elítélt kényszermunkás, akkor is feltűnő lehet. Bármit találnak náluk, ami kicsit is gyanúsan nem az övék, az nagyon veszélyes.

Ha elszigeteltségben élnek, akkor biztosan örülnek minden élelemnek, amit találnak pl. konzervnek, mert eléggé praktikus. Nem tudom, hogy Gyatlovéknál volt-e ilyen, de én biztos vittem volna magammal, ha túrára megyek. Esetleg hiányzott-e a sátorból pár doboz? A meleg ruházat is lehet nagyon értékes egy ilyen vidéken, később átszabhatják-varrhatják, a címkéket, monogramokat kivághatják később belőlük, hogy így álcázzák az előző tulajdonost v. eredetét, de takaró is jól jöhet a hidegben. Nekem zavaró, hogy a sátorban nincsenek ilyen hiányok ezekből a dolgokból. Ha kint kell cidriznem őrségben, biztosan magamra kapok minden meleg holmit, de magammal is viszek tán még párat később.

Ha meg a tökéletes megoldást választhatnám, mint bűnöző v titkosszolga, katona, akkor a holttestek teljes megsemmisítésére tennék kísérletet, vagyis rögtön tarkón lőném az egész bagázst, nem pocsékolnék időt a kínzásra meg a kihűlés álcázására, minden testet szétdarabolnék, kupacba hordanék, leönteném benzinnel és meggyújtanám, a maradványokat csomagolnám aztán könnyebben szállítható zsákokba, de még az égési területet is összekaparnám, hóval jól befedném, a sátrat magammal vinném és másutt semmisíteném meg. Gyatlovék után csak a lábnyomaik maradnának, meg talán a sátor helyének nyomai, egyéb semmi.

Ez lenne hát az igazi Gyatlov-rejtély, a 9 túrázó tökéletes eltűnése, és holttest híján még nehezebb lenne a hatóságok helyzete, mert előbb azt meg kell ugye találni, hogy hivatalos nyomozás indulhasson, addig csak keresgélhetik őket égen-földön.
(A környék java része mocsár, ezt láthatjuk a térképeken, az lenne a jó helyszín egy teljes eltüntetésre, nem pedig a vermek.)

1-2 év múlva úgyis megindul majd a holttá nyilvánításuk és lassan mindenki lemond róluk, valamilyen balesetet vélelmezve a haláluk okaként.

Tehát az, aki hajlandó órákat eltölteni ilyen lekergetős szívatással, majd később az agyoncsapkodásukkal, nem zavarja a fa alatt maradt 2 hulla, az nagyon-nagyon elvetemült lehet, igencsak biztonságban érezheti magát. De még a sátor felgyújtása is sokkal jobb álcázás lett volna szerintem, mert még több bizonyíték semmisülhetett volna meg.

Van még két momentum, amit érdemes figyelembe venni.
Egyrészt a legközelebbi Gulag is vagy 60 kilométerre volt onnan, ha hinni lehet a szakértőknek, meg a helyi viszonyokat ismerőknek.

A másik, az magának a nyomozást vezető embernek a későbbi viselkedése, életútja. Mindvégig kitartott elképzelése mellett, hogy vmi ismeretlen erő okozhatta ezeket a sérüléseket, de hátralévő életében ez volt az egyetlen meg nem oldott esete, ráadásul élete végéig foglalkozott az üggyel. Ha valami nagyon komoly összeesküvésbe nyúlt volna bele, biztosan nem engedik, hogy ilyesmiket állítson és posztján maradhasson. (A kettő együtt pedig teljesen kizárt, szerintem.) Mintha maga Earl Warren megtagadná a róla elnevezett Warren-bizottság munkáját azzal, hogy szerinte Oswald nem is egyedül hajtotta végre a merényletet, hanem tettestársai voltak, tehát a jelentés hazudik. Ilyen hozzáállás akkoriban még Amerikában is kicsapná a biztosítékot, nemhogy a Szovjetunióban. (Valószínűleg a Gyatlov-ügyben „szagolgató” újságírók, írók sem azért voltak rövid életűek, mert rájöttek valamire, hanem azért, mert hetet-havat összehordhattak mindenféle alap nélkül, amit nem nagyon díjaztak a felsőbb szervek és párttagok.) Pont azt az embert hagyják végig a helyén, akinek a kezén a legtöbb bizonyíték átment a vizsgálat során, aki a legtöbbet láthatta az eset kapcsán és végig szkeptikus marad? Ha Johnsonék oda tudták rendelni anno saját embereket a dallasi eseményekhez, akik azt írtak le, azt írtak alá a boncolásnál, oda néztek, amit parancsba adtak nekik, akkor pont ebben az országban ne lenne arra pár fickó, akik még azt is tanúsítják, hogy lila színű kerti törpék voltak a tettesek, ha ez a párt utasítása? Vagy bármit, amit csak odafönt akarnak.

—————————————-
3024. oberon

IDÉZET:
„csupán negyed óránként sétáltak át a fához, hogy megnézzék a két srácot. Két ilyen időpont között halhattak meg, ahogyan két ilyen időpont között mászhattak fel a fára. Lehet, hogy a sátrat ellenőrizni, lehet a támadókat, lehet a hideg miatt vagy lehet, hogy 1 vélt vad miatt”

VÁLASZ:
Rajtuk kívül van még ott 7 egészséges ember, köztük 2 jól felöltözött, de vannak eléggé jó felsőruházattal bírók is, és Doro meg Krivo szégyelli, hogy legalább egy kis időre hozzájuk bújjon melegedni? Egy sincs, aki segítene nagyobb tüzet készíteni nekik, legalább a fagyűjtésben, fakéreg lehántásában?

IDÉZET:
„Bizonyos hómagasságnak lenni kell a verem megfelelő mélységéhez. Ez a vízmosásban volt csak adott, a fánál nem. 75 méter pedig nem leküzdhetetlen távolság.”

VÁLASZ:
Lehet, de fogadni mernék, hogy ha csak a hómélység lenne az ok, akkor tán még a fa mögött húzódó vízmosás is szóba jöhetett volna, ami még közelebb is van hozzá, mint az, ahol ástak. Ezt tényleg nem tudom, de a térképeken sok időszakos vízmeder látható a környéken.
(Az én változatom szerint egyszerűen ott ástak, ahol voltak, az első, viszonylagos szélvédettséget biztosító helyen, mert nem tudtak már nagyon mozogni, legfeljebb ágakat hurcolászni.)

IDÉZET:
„Elpattanhat a húr akár a hypothermia, akár bármi más miatt is, ami miatt Zina elindul felfelé. Szlobo utána indul, ahogy később Gyatlov is. A kvartett pedig vissza a veremhez. Én itt érzem a törést a csapatban. Ez lehetett az az idő, ahol az agymüködésük már nem 100%osan dolgozott.”

VÁLASZ:
Nagyon furcsa, hogy nem egy cipős megy fel oda, és persze vissza is majd, esetleg megvinni a jó hírt: „Képzeljétek, elmentek, elmentek, gyertek gyorsan vissza velem, most már biztosan megmenekültünk!” Ha Zináék felderíteni mennek, és nem pedig utolsó erejükből másznak még valahogy felfelé (ahogy én gondolom), akkor mitől lett a két csoport fizikai állapota ennyire különböző egy veremásás után? (Feltéve, ha eddig nincsenek sérüléseik, ahogy te állítod, csak fáznak nagyon.) Zolóék talán nem elkeseredettek, ők jobban bírják, kevésbé dolgozták ki magukat, jobban tűrik a hideget, meg gyávábbak is?

Például Zinát és Gyatlovot hogyan ölték meg? Gyatlovot sima ökölharccal a túlvilágba küldik? Zinát meg esetleg kipontozza egy bíró v. X-Faktoros zsűri? Mert komoly sérüléseik nem voltak. (Szlobogyin más eset, de az is furcsa, hogy mindhárman felfűzhetőek egy vonalra. Még véletlenül sem akar se Gyatlov, se Zina letérni erről az egyenesről, mikor szerintetek rájuk támadnak és agyonütik őket, mintha vmi „húzná” őket a sátor felé. Ahhoz képest az agyuk eléggé jól tartotta az irányt.) A Don-kanyarról szóló dokumentumfilmben láttam azt a visszaemlékezést, ami amiben a szemtanúk beszámoltak az út mellett heverő megfagyott holttestekről, de a legdöbbenetesebb számukra azok kezei voltak, mintha feléjük nyúltak volna haláluk pillanatában, mintha valamit el akarnának érni, meg akarnának fogni. Ez nekem nagyon hasonlít ahhoz, ahogy Gyatlov holttestét megtalálták, a kezei maga előtt voltak

Nem inkább arról van szó, hogy gyakorlatilag már csak ők maradtak egy ilyen utolsó „támadás”, v. felderítés megtételére? De akkor már a vízmosásban lévőknek magatehetetlennek kellene lenniük, nem? De mitől? Őket ott, a vízmosásnál agyonverik, de Gyatlovékat nem, ill. ők vmi miatt mégis bíznak a támadók későbbi jóindulatában? A fától 300 méterre „agyoncsapják” Gyatlovot. Rendben. A többi 4 vízmosásban üldögélő meg még vár 1-2 órát, hátha történik valami (vajon mi? Szólnak, hogy kandikamera volt az egész?), visszajönnek Zináék, v. lejönnek a rablók, de amikor azok tényleg lejönnek hozzájuk, akkor se Kolevatov, se Tibo, se Zolo nem képes megvédenie magát (még annyira sem, mint Szlobo és Gyatlov), hanem simán harcképtelenné tudják tenni őket valahol a vízmosásban, vagy valahol szorosan mellette. 3 erős fiatal férfi, köztük egy veterán. A legbátrabb fazon az egész csoportból Szlobogyin, a lantművészbe ojtott lappangó Terminátor :))), és persze Zina, a lány, ha tényleg a fától indult.

IDÉZET:
„Senki sem kísért senkit sem sehová.”

VÁLASZ:
Akkor szüret, mert ezek szerint a sátor elhagyása után a pocsék látótávolságban mindvégig folytatják az utat lefelé 1500 méteren át, és ahol az első árok van, ott „lecsücsülnek” és várják a halált v. a rablókat. Ennyit a nagy rejtőzködésről. Mert lesni, kivárni másképp, máshol is lehetne, de ők juszt is az euklidészi legrövidebb egyenes mentén érzik csak jól magukat.

IDÉZET:
„’’ (sztalker): Pont ez a problémám ezzel a verzióval, mert az emberek vagy elmenekülnek vmi elől, vagy felveszik a harcot vele’’
(oberon):
Ez elég sarkalatos gondolkodásra vall. Vagy esetleg fekete-fehér világban élsz. Az általam említett kivárás is 1 lehetséges emberi viselkedésforma, ha hiszed, ha nem, és emellett még sorolni lehetne párat ilyen esetben.”

VÁLASZ:
Ja, tudod, hol? Egy vendéglőben, amikor várod a pincért, öregem, hogy mér’ nem jön már… Sajnos minden ősünk azért maradt életben, mert vagy elfutott (jó lába volt), vagy felvette a harcot (jó ökle) a támadóval szemben. Ha kivárásra játszol ilyen esetben, biztosan ottmaradsz. 4-5 órán belül kihűlhetnek, de miért könnyítik meg azzal a támadók dolgát, hogy pont előttük telepednek le?

IDÉZET:
„Lehet, hogy 2 órában egyeztek meg, mikor a fa alatt megvolt a tanácskozást. Ezen két órán belül meghalt Doro és Krivo, majd amikor lejárt az idő,”

VÁLASZ:
De egyáltalán, ha pocsék idő van, nem látni el messzire, akkor mit képzelhettek, gondolhattak Gyatlovék, hogy miként lehet majd megállapítani a sátornál az „üresedést”? Kapnak róla egy SMS-t a mobiljukra, vagy mi? Fellőnek egy rakétát Vörösszakállúék? Amit te mondasz, az úgy működhetne, hogy már eleve 1-2 bátor fazon (pl. Zolo és Tibo, a jól öltözöttek) odalopakodnak és folyamatosan lesik a szitut, időnként visszaküldve vkit maguk közül, hogy szóljon a többieknek, hogy mennyi az annyi.(Ássanak tovább, vagy lehetvisszamenni) Hiába másznak fára, nem hiszem, hogy az nagyon javítana a rossz idő miatt, vagy legalábbis ritka alkalom lehet, ha van javulás, kitisztul, ráadásul este van.. (Ugyanez egyébként fordítva is működik, ha tüzet raknak lent, nem biztos, hogy fent simán kiszúrják, de megkeresni sem lenne olyan könnyű ilyenkor valakit az erdőben, hacsak nem olyan hülye az illető, hogy pont a ház elé parkol, akarom mondani, ás vermet…)
Folyamatosan figyelni tehát MINDKÉT (e szerint hülye) félnek érdekében állna, mert később annál több baja, munkája lesz ebből: Gyatlovék előtt egyszer csak felbukkan egy fegyveres őrjárat a hófúvásból, és már ütnek, lőnek is rájuk a banditák, ők viszont reggel eshetnének pofára, ha nincs meg a létszám, mert az egyik turista olajra lépett, pedig olyan szépen meg volt az egész előre tervezve. Akkor pl. mi van, mennek halalizni végig az Urálon? Turista, kicsi barátocskám, gyere elő, nem bántunk, csak megszámolunk? És ha az addig bebújt egy manysi vacokba onnan 7 kilométerre, mert egész éjjel ment? A havazás meg kezdte a nyomait befedni? Gondold el, hogy van egy nyúl, aki hülyét csinál a vadászokból, akik kénytelenek másnap az ő nyomát követni, pedig biztos lenne más dolguk.
De még őrség sem kell a sátornál, ha összekötözöd a kezüket-lábukat, levetkőzteted őket, mert már ennyivel is le lesznek terhelve, biztosan nem kell lemenni majd értük létszámellenőrzésre. Saját maguknak csinálnak munkát. (Én így: tarkónlövés sátornál mindenkit, sátorba be teljes létszámmal, takarodóra felkészül, alvás ébresztőig, reggel pihenten ébredés, kisimult ráncok és fakultatív fogmosás — vagy kefe nincs, vagy fog — reggeli kávé és tea+kontinentálisan, azaz hideg sonkával, amit otthagytak Zináék. Sátorban szabad szuvenírvadászat. Hullák vissza sátor. Sátor benzinnel leápol+gyufa gyújt, sátor leó, hóval befed, egész állomány reggeli tornához levonul. Kész. Jöhet a KGB.)
Azért írom le így ezeket, mert nem hinném, hogy ne gondolták volna át ezt a támadók (ha voltak) előtte, mielőtt lépnek akár egyet is. Minél átgondolatlanabb egy bankrablás, minél tovább tart, minél inkább rákényszerülsz, hogy menet közben módosíts alapvető dolgokon („megváltozik a terv, most már ölni akarnak”, meg ilyesmi, amiket írsz), annál hülyébb helyzetbe kerülhetnek. Ehhez megint csak azt fűzném hozzá: nem két banda leszámolása ez, az egyik csoport tagjai BIZTOSAN HIÁNYOZNI fognak 2 hónap múlva, amikor kezdődik a szemeszter az egyetemen. A fél Szovjetunó a tetteseket keresi majd, az biztos. Ezt azoknak is tudniuk kell, akik most nagyon királyok a hegyekben. (Ehhez képest k*rvára nem tüntetik el a hullák többségét, a sátrat meg pláne, bővelkednek kajában és takarókban, pénzben, nem kell elvenniük Szlobo útlevelét, még könnyebb így azonosítani majd őt, se levetkőztetni őket, hogy esetleg csak a holttest maradjon utánuk stb, biztos értük jön és kimenti őket akkor vmi konspiráló helikopter v. ilyesmi.)

IDÉZET:
„A támadóké, akik ölni mentek vagy ölni akartak, és a túrázóké, akik azt hitték, kirabolják őket. Ha ez megvan, akkor értelmetlenné válik a kérdésed.”

VÁLASZ:
És amikor a támadók rájuk törnek, akkor még ők maguk sem tudják, hogy mit is akarnak? Mert honnan tudhatják, hogy nem 9 tökig felöltözött fazon jön-e ki esetleg abból a sátorból, akik még talán náluk is jobban fel vannak szerelve? Akkor „csak rablásosat” fogunk játszani, de ha már alváshoz vannak öltözve Gyatlovék, akkor lehet „gyilkosozni” is? (Már tudom is rá a válaszodat: folyamatosan távcsövezik őket az Otortenről, kábé 50 méteres látótávolság mellett…) Ha azzal a céllal mennek, hogy konkrétan van 2-3 ember, akikre pikkelnek, és azokat mindenképp elteszik majd láb alól, akkor hidd el, azzal fogják kezdeni, nem fognak ilyen szívatós játékba. A többi meg járulékos veszteség, hogy tanú ne maradjon. Ha meg rablás, akkor maximálisan ki fogják forgatni őket az értékeikből.
Nem az a bajom a sátor elfoglalásával, a felváltott őrködéssel mellette fent a hideg hegyoldalban, hogy értelmetlen és felesleges, majd az elvonulás a töksötét éjszakában hazafelé v. majd reggel mittomén hová, ahová be vannak jelentve a lakcímkártyájuk szerint, mindezt csak azért, hogy a turisták megkaphassák végre a magukét (vmiért, nemtom miért, kinek az anyját szidhatták Ivdelben), hanem az, hogy a támadók feltételezik, hogy a megtámadottak (Gyatlovék) hogyan fognak majd viselkedni, ha később szabadon lesznek eresztve egy rövid sallerezés után.
Ez olyan, mintha egy sporthorgász feladná a hal fárasztását, pedig már majdnem kifogta. Ha a bosszú vezeti őket, akkor nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy ne élvezzék ki a kiszemelt ember halálát és legfőképp annak szenvedését előtte. Ha meg csak egyszerű fegyencek, biztosan nekiállnak dorbézolni is, erőszakoskadni, a csajokkal kicsit „szórakozni”, fogdosni őket, tojva a következményekre. (Beszéltél már olyan normális nővel, akit csak „megfogdostak” kicsit is? Ő aztán biztosan nem fog ilyen fazonokkal a jövőben alkudozni semmiről, nemhogy felderítse a fészküket, pláne bármilyen fegyver nélkül.)

IDÉZET:
„Azért hagyták el a sátrat idő előtt, mert észrevették a tüzet. 2. Valószínűleg azért voltak durvábbak a lentiekkel, mert biztosra mehettek az ölés tekintetében”

VÁLASZ:
És ha Gyatlovék nem gyújtanak tüzet? Ha elindulnak akárhová, de legalább egy 4-5 kilométerre lévő pont felé, akkor mi van? (És ott gyújtanak.) Ha van köztük egy elveszett biatlonista, őstehetségű triatlonista, született maratonfutó, vasember-ivadék? A támadók tudtak a gondolatukban olvasni? „Nézd, főnök, ezeknek úgyis mindegy, tök hülyék, kizavarjuk őket, azok lemennek az erdőszélig, ott majd szépen építenek egy vermet, de úgyis megfagynak addigra, mi meg holnap felszedelőzködünk, hisz ideje lenne már hazamenni az asszonyhoz, négy napja nem láttam, ezek miatt a turisták miatt, pedig tényleg szép egy túra volt, meg meg is vagyok elégedve magammal (meg a pártunkkal), hisz megérte ennyit szívni, ha már ilyen kies tájon gázolhatok át étlen-szomjan napokon keresztül.”

Tudniillik, ha ennyire lesz*rják őket (Gyatlovékat), mert ezt veszem ki a szavaidból, akkor miért nem kerekednek fel azonnal, és indulnak vissza? Egyáltalán, ha a gyilkost nem érdekli az áldozata, akkor őrséget sem kell állítani, meg le se kell mennie megnéznie a felfelé haladókat a lejtőn, hiszen úgyis halálra fagytak, ez már szépen el van tervezve (mint a trafikpályázat), itt nem lehet váratlan dolog, fennakadás, igaz?. Ha esetleg van 1-2 elszökött fazon, aki nincs meg, hát istenem, majd letagadom, ha esetleg értem jön egy NKVD-s tiszt éjjel, hogy kihallgasson. Van időnk, jó erőben vagyunk, sőt, szívesen hajkurászunk egész nap elszökött turistákat, mert ennél nagyobb élvezet nincs is a fenyők meg nyírek közt bolyongva az Észak-Urál lejtőin. Szinte már fizetnék is érte, mint egy amerikai, hogy emberre vadásszon.

Egy szó, mint száz: én biztos nem hagynék egy fazont se csak úgy lemenni, lesétálni, ha tényleg a halálukra játszom. Ennél azért jobban tisztelem az ellenségemet, de saját magamnak se akarok az ellensége lenni. Bármi megtörténhet. Például akkor mi van, ha Gyatlovék kinyírják egymást, csak 1 marad, de az rendesen felöltözik a többi ruhájába, eszik a húsukból, megissza a vérüket és lelép? Nem kell több, 1 tanú is elegendő, hogy akasztófára juttasson. Vagy összeakad egy manysival, aki segít neki elbújni, favágóval, aki ad neki enni, stb, stb. Ennyire nem mehetsz tutira, ha emberekre támadsz, a minimum az, hogy őrzöd őket valahogy.

IDÉZET:
„Mert hókupacok meg bombák ’’csak úgy’’ nem repkednek még az Otortenen sem. Másodszor ha valóban bibliai büntetéssorozat veszi kezdetét, akkor inkább futnak hanyatt-homlok mindenfelé, minthogy megvárják a vezér bika elindulását nyakában a kolomppal. Harmadszor pedig totál életszerűtlen szerintem, mivel ha arra van idő, hogy ’’elkezdjék’’ követni az első nekiindulót, akkor 1-2-nek arra is lett volna ideje, hogy cipőt húzzon és aztán utolérje az előremenőket.”

VÁLASZ:
Tök sötétben, szélben, hófúvásban te rögtön megmondod, hogy mi a helyzet? Nincs vezérbika ilyenkor, bárki követhet bárkit, a tömeghisztéria így működik. Ennyi. Csőlátás van, csőgondolkodással.

IDÉZET:
„-30-ban azért nem biztos, hogy az első dolgok között szerepelne az, hogy elővedd a f*rk*d.
Erre mérget vehetsz.”

VÁLASZ:
Te is, hogy megteszik, ha annyira elvetemültek, hogy nem számít már 9 ember élete se nekik, ráadásul pont egy ép (tehát eléggé meleg) sátor lenne erre a legalkalmasabb (hiszen ti mondogatjátok mindig, hogy azt csak utólag vághatták ki), félrevezetésül, és Gyatlovéknak is ezért adhattak a kezébe tán egy zseblámpát, amit később megtaláltak a lejtőn, majd egy másikkal — szintén az ellenség megtévesztése végett, mondanom se kell — pedig magát a sátrat világították ki, de előbb még egy szándékosan lemerült elemet is beletettek, nehogy tényleg fényt adjon és tényleg odavonzzon valakit, csak úgy tűnjön később, hogy ezzel is teljes legyen a megtévesztés… :)))
(Agatha Christie ír ilyeneket, ott mindenre gondolnak a gyilkosok, sose zavarják meg őket, ott minden klappol, azért is szeretik őt sokan.)

Aki még emlékszik Mark Twain örökbecsű Hucklebbery Finn kalandjai c. regényének arra a részére, mikor szegény Jimet, a szökött négert próbálja Tom Sawer „hivatalosan”, az olvasmányai által elképzelt módon kiszabadítani a rozzant kalyibából, ahová elzárták, miközben mindenféle módon álcázni akarják őt, na, az a fejezet adná vissza leginkább ennek a viselkedésnek a sutaságát a leghűebben szerintem. Ha ki akarták nyírni őket, mi a fészkes fenének kell ekkora hajcihő a nyomok eltüntetéséhez, ha eleve otthagyják a kilométerekről jól látható sátrat? Vagy akár azokat a lefelé vezető nyomokat? Mert még azt is elfogadom, hogy egyikük szétkaszabolja, de utána még lámpát is tesz rá, mint jelzőfény?

IDÉZET:
„A sátor kirablásáról pedig talán annyit, hogy honnan tudnád, hogy mi hiányzik, ha az már nem volt ott, amikor katalogizálták azokat, amik ’’még’’ megvoltak?”

VÁLASZ:
Akkor meg miért mindenki Jugyin fotografikus memóriájára hivatkozik, amikor a nyomozók mutogatják a holmijaikról készített képeket? Vagy talán Gyatlovék meglovasíthattak volna valamit az egyik tanyáról, ami nem az övék volt? Nem nagyon volt ott ilyen érték szerintem, akkora volt a córesz, ha nézitek a fotókat, mint nálunk a törökdúlás után vidéken, ha jól láttam. Fentebb írtam, de úgy tudom, hogy még konzervek, takarók sem hiányoznak nagyon a sátorból, de műszaki cikkek, fényképezőgépek sem. (Zolo simán tarthatott magánál egy teljesen „maszek” gépet is, amire csak a saját képeit rögzíti, így nem kell szétvagdalnia a tekercseket, ha majd leadja a túra anyagát az elöljáróinak, vagy bekérik tőle csatolt anyagként a fotókat, mint dokumentumot, ha visszaérnek. Erről nem biztos, hogy tudhatott Jugyin. Ezért sem ismerhette azt fel, nem biztos, hogy egy titkos fényképezőgép, inkább egy saját, házi kamera lehetett Zolotarev nyakában, amivel pl. a sarki fényt, vagy a vadludakat, baglyokat v. mittomén miket kapott le hobbiból.)

—————————-
3025. jukeey
Ha Gyatlovéknak nincs lőfegyverük, akkor itt egy rejtőzködési megoldás van: a menekülés, minél messzebbre, amíg lehet. Ha máskülönben épek (még nincsenek összeverve), akkor ezt kell kijátszani. A vízmosás — mint írtam korábban — még a fenyőnél is KÖZELEBB van a sátorhoz, még csak nem is mögötte helyezkedik el, ha a fa felé indulnak a sátortól, jó eséllyel előbb érnek ide a támadók. És ez az egész haladék legfeljebb az esti órákra érvényes, nappal, ha még él valaki, a jobban öltözöttek közül és ott marad, biztosan a kezükre kerül. Azt az időt kellene kihasználni, amíg nincsenek a nyomukba, nem üldözik őket, mint a fogolyszökéseknél szokott lenni, a reggeli ébresztőig kell kihasználni az időt, előnyt szerezni, utána már beindul a gépezet.

Lehet röhögni azon, hogy nem írják le a gyilkosaik nevét, hanem jégszobrot csinálnak inkább róluk, de ne feledd, semmi esélyük, ha ilyen „banánhéjon” elcsúsznak. Semmi. Gyatlovék legálisan tartózkodtak abban a térségben, büntetlen állampolgárok, a törvény teljesen az ő oldalukon áll, nem hiszem, hogy bármilyen vadorzó, vagy fegyenc, manysi v. helyi falusi bandafőnök ki tudna ilyen 9-es gyilkosságból mászni, hogy olyan felső kapcsolatai lennének ehhez, talán egy tyúklopási ügyhöz, v. csempészéshez igen, de ehhez biztosan nem.

IDÉZET:
„A csapat késeinek egy része egyébként nem került elő, a nyomozók abban reménykedtek hogy olvadás után meglesznek a hiányzó darabok a patakparton, és akkor a sátorkivágással is okosabbak lesznek, de még olvadozás közben leintette őket a mindenható párt.’

VÁLASZ:
Lehet, de én meg inkább azt mondom, hogy mikor elkezdték „leltározni” ott a cuccot a sátornál a kollegisták, meg mindenféle népek, valakinek nagyon megtetszhettek azok a dolgok, de mire a hullák is előkerültek (sok még aznap a fa alól és a lejtőről), már nem volt képe az illetőnek bevallani a lenyúlást, mert látta, hogy milyen súlyos helyzet van, az egész környék nyomozati helyszínné vált rögtön (mivel nem mondjuk az Otorten mellett, egy szakadékban akadtak rá a turisták holttesteire, ahogy páran remélték, hanem a közvetlen közelben), így inkább hallgatott, mint a sült hal. Ha kiderül, hogy bizonyítékot, bűnjelet stb. próbált eltenni, akkor repülhet az egyetemről v. ahonnan jött.

Azoknak pedig, akik lenézik a szovjet adattárolást, azoknak figyelmébe ajánlom, hogy mindenkiről nagyon precíz aktát vezettek, de nem Lenin bácsi és Sztálin miatt, ez nem afféle „bolsevik stílus” volt, hanem már a cári időktől fogva csinovnyikok (kishivatalnokok) hada űzte ezt a játékot több száz éve, ehhez képest a német precizitás smafu! Ha csak gyanú merülne fel, hogy ki lehet egy ilyen ügy mögött, tutira van hová nyúlni a nyomozóknak, rögtön a rokonok, ismerősök lesznek az első kuncsaftjaik, halál fia az, aki nem adja fel a szökevényt, nem szól a hatóságoknak. Ott nem hívhatod fel telefonon az ügyvédedet. Ha valami működött Szibériában, meg a lágerekben, egyáltalán a Szovjetunióban, az éppen az aktakészítés és a bürokrácia, ott nem kallódnak el trehányságból ilyen iratok, csak, ha akarják.

 3029. jukeey — 2014-04-08 01:34 

Ami a filmes helyszínt illeti, picit sántít. Gyatlovék sátra a “csúcstól” mindössze 300 méterre volt, a filmen 1-2 kilométerrel feljebb robbantással kisebb sziklagörgeteget idéztek elő. Az eredeti helyszínről több videót is néztem anno orosz oldalakon túraismétlőktől (de több száz fős Gyatlov-emléktúrát is tartottak pár évvel ezelőtt, asszem 2007-ben). Javaslom próbálj ilyen videókat találni, én oroszul keresgélve akadtam ezekre, nem jegyeztem fel őket. A film egyébként egy különösen elfuserált hatásvadászat, nemcsak minden fellelhető eszméletlen kamut próbáltak egybegyúrni, de még rá is tettek egy nagy lapáttal, és azt ferdítették el még jobban, amit csak lehetett.

Ezen kívül írd be videós oldalakon hogy lavina, avalanche, лавина, és gyönyörködj. Hozd be külön lapokon a Kékes és a Холатчахль hegyek képeit, térképeit, és hasonlítsd össze méretben, meredekségben, hepehupában, sziklásságban. Még keresztmetszeti képek is találhatók túraoldalakon. Mindezek tekintetében az orosz médiában is inkább csak arról megy a vita hogy kik és miért nyírták ki őket. Szívszorító volt nézni mai interjúkat, pl egy idős néni, Zolo még élő unokahúga gyerekkori fényképeit mutogatva bizonygatja a riporternek hogy szerinte Zolo – akit érthetetlen okból sokan gyanúsítanak – nem lehetett ügynök.

Minden jel arra utal, hogy szálláskiépítés (hómenedék) közben érte őket támadás. Lehet hogy felváltva csinálták, amíg az egyik csapat jobban öltözve kotorta az üreget és gyűjtötte az ágakat, a másik csapat a fa alatt melegedett (és talán mellesleg őrködött). Vagy csak úgy voltak vele hogy a pár jobban öltözött egyazegybe végigcsinálja, addig a többiek próbálják kihúzni valahogy a fa alatt. Ez megmagyarázza a kettéválást, végül a rajtaütéskor szóródhattak szét jobban, mert a támadók nem voltak elég nagy létszámfölényben a két kis csoport teljes bekerítéséhez.

Hogy melyik csapat maradt tovább életben, az is jó kérdés, többhetes-hónapos fagyott, illetve félig kiolvadt hullákról lévén szó, ezt orvosilag nem tudták órára, napra sem pontosan belőni. Ha a támadók közeledve vagy már messzebbről észlelték hogy a parton mi folyik, összpontosíthattak Zolóékra, tudva hogy a fa alattiak hiába menekülnek, úgysem jutnak messzire; viszont ha a fa alattiakra összpontosítanak, akkor Zolóék még kereket oldhatnak. A létszámuktól, profizmusuktól is függ hogy megoszthatták-e erőiket, de szerintem elsősorban inkább egyesült erővel Zolóékra rontottak, akik felvették a harcot (ha menekülnek, lehet mégiscsak utánuk küldtek volna pár golyót, nehogy a téli erdőben felszívódjanak).

A jelentésekben egyébként szerepel hogy a sátor összetaposott környékén több helyen hugyozási nyomok is voltak, ezekből nemhogy mintát nem vettek, de még le se fotózták a trehány nyomozók. Az arrafelé példátlan lavinát meg a nyomait viszont ezek szerint úgy elfújta a bukószél, hogy még a manysik se találták.

 3028. numspa — 2014-04-05 20:29 

Sziasztok!

Falusi libaként kommenteltem ide, de elfelejtettem a nick jelszavát.
Egyre inkább hajlok a régi favorit verzióm, a lavina felé, főleg mióta láttam a zs-kat. mozifilmet, hiszen ott legalább a helyszíneket szépen felvették. Amit sztalker is is ír, tökéletes helyszín egy ripegő.ropogó, üvöltő, morajló lavinára. A hangjára megijedtek, BELÜLRŐL kivágták a sátrat (mivel a cipő és cucc a sátor alapjául szolgált, futottak, ahogy alvásra készülődtek.
A kérdés örök:
-miért másztak lent fára?
-ill. miért váltak háromfelé?

Bármelyik konteót vesszük alapul, véleményem szerint, ez a két kérdés az, ami meghatározza az összválaszt.

Mi az, amit az erdő széli nagy fenyőről látni lehetett?
Mi az, emi elől az erdő széli nagy fenyőre menkülni kellett?
Mi az, amit annyira látni/ami elől annyira menekülni kellett, hogy az igyekezetben megsérültek és több emberes ág is letört.

Amin még érdemes elgondolkodni (tudom, már egy párszor megtettük), de egyre fontosabbnak érzem, melyik kis csapat maradt legtovább életben?

Szerintem a lavina után igyekeztek valami éjszakai kalyibát építeni (megtalált rőzsakötegek), de ez nem jött be, utolsó túlélők visszaindultak a betemetett sátorhoz.

Kérdés:
Ha lavina volt, a sátorról elolvadhatott-e a hó, vagy elhordhatta-e a szél, mire a keresők megtalálták, míg a lábnyomokat (fel-le) megőrizte a hóréteg.

 3027. miamai — 2014-03-10 20:18 

@manton:

Isten hozott a klubban!! :))))
Az első 1500 kommenten túljutottál már? :)))))

Őrület, hogy embereket ennyi idő után még mindig gondolkodásra, billentyűragadásra késztet ez a történet!

 3026. manton — 2014-03-10 18:55 

Sziasztok, nem olvastam még végig mindent, konkrétan a felénél se vagyok, oroszul se tudok, vagy ilyesmi, azt se néztem, mennyire él a poszt mostanság, de azért jó lenne néhány dolgot tisztázni, mert már a normális dolgok is gyanúsak.
Valaki írta pl, hogy milyen furi, hogy Kolevatov alig van a képen, hogy az ő fotója van leverve az emlékműről, satöbbi… Há’ nemtom, én sem szeretem, ha fényképeznek, és nem vagyok titkosünynök… Ő ilyen volt, nah. A fotó meg… Azért nem két éves az az emlékmű, az a csoda, h a többi megvan még! Nincs ebben semmi fura.
A másik ilyen, hogy hithű orosz fiatalok kirándulnak, egy meg lázadó…. Gondoljatok azért bele, ezek jólképzett, felnőtt emberek, pontosan tudták, abban a rendszerben meg főleg, hogy mennyire lehet veszélyes, ha ilyen alakkal barátkoznak… Gondolom, jófej gyerek volt, néha mondott hülyeséget, amire legyintettek, de soha semmi igazán durva; pár röplap meg még izgalmasnak is tűnhetett a szemükben… feltéve, ha tényleg olyan hithű szocik voltak. Mert ismerjük el, okos, értelmes felnőtt ember, aki felelősségteljes munkát végez, akár még hihet is a rendszerben, de ahhoz is van elég esze, hogy tudja, kinek mikor mit kell mondani. Nem lehetett hát túl nagy vita köztük, politkai értelemben legalább is, amiből egyértelmű, hogy a srác nem volt veszélyes ilyen téren. Nem szállt rá hát senki.
Zolo a másik. Ennyi kitüntetéssel, ilyen tapasztalattal pont, hogy nem gyanús, hogy túravezető, és pont a gulágok felé tartó csoporttal megy. Egyrészt tényleg jó, ha vigyáz a társaságra – politikai, katonai, túravezetői, minden értelemben -, másrészt nyilván megvannak a maga kapcsolatai, hogy elintézze magának, hogy azt csinálja öreg napjaiban, amit szeret. Ha szeret túrázni, nyilvánvaló, hogy túravezetőnek áll. Oké, hogy a rendszer nem mond le egy ilyen jól képzett, jól bevált, hűséges emberéről, aki jó, ha mindig kéznél van, de miért is ne tehetne neki engedményeket? Ha gáz van, úgyis könnyen elintézi a vadonban, akit kell, amúgy meg éli világát boldogan. Valaki azt is mondta, haza akart utazni, azért ment a fiúkkal, és nem vmi másik csapattal – részemről teljesen hihető a dolog.
Volt még jópár ilyesmi felvetésetek, de ezek maradtak meg legjobban… szóval, csak azt akarom mondani, hogy az ilyen apróságokat nem szabad túlmisztifikálni, mert csak bezavar az amúgy is kaotikus képbe. Sebek, nyomok, halottak, hol 9, hol 11…
Amúgy a film felvet egy érdekes dolgot is, nevezetesen, hogy a főszereplő csajnak van egy visszatérő álma, hogy elragadja a sötétség… Nem mintha különösebben hinnék a reinkarnációban, vagy ilyesmi, de maga az ötlet érdekes… (kicsi.. najó, nagy spoiler jön, de asszem, igazából ezt fölsleges is leírni ideXD)
Szóval, elkapják őket, ezek után visszatérnek a múltba, 50 évvel korábbanra, csak épp szörnyek lettek… namost ha a csajt nézzük csak, mert ugye neki voltak álmai… szóval, a jövőbeli énje, ami visszament a múltba, folyamatosan él, fizikailag jelen van a világon, amikor a szülei gyerekek, felnőnek, amikor ő megfogan, megszületik, felnő, és odamegy… Két teste van, és ezek közt valamiféle mentális kapcsolat! (kár, h nem erre épült a film, jó ötlet:P) Gyakorlatilag ő “emlékszik”, h mi történik vele. Éveken át tartó deja vu…
Namost amiért ez számomra érdekes, az az, h annak ellenére, hogy alapvetően nem hiszek a reinkarnációban, elég sok erre utaló eset van a világon. Pl kisgyerekek a régi családjukról mesélnek, tudják, hogy néz ki egy bizonyos ház tőlük x ezer kilóméterre, hogy hívják, hogy néznek ki az ott lakók, satöbbi… Lehet, hogy pár pár év múlva tényleg jön valaki, akit rejtélyes erővel vonz a hely, odamegy, transzba esik, és (ha nem hal meg rögtön szívrohambanXD), mindent elmesél…
Ha figyelembe vesszük, h a reinkarnáció szerint a lelkek nem azonnal születnek újra, akkor esélyes, hogy itt, most, a blogon a 9 legfanatikusabb Gyatlov-kutató AZ a 9… Vagy legalább is egy részük!:D

Az persze, hogy valójában mi lett velük, ki, mi, hogyan és miért intézte el őket, nyilván előttem is rejtély, de azt hiszem, alapvetően rossz oldalán fogjuk meg a dolgot. Nem az a lényeg (még!), hogy mi történt, vagy hogy miért, hanem hogy miért ködösítenek. Annak mi az oka, hogy nem eltussolják, meg nem történtté teszik az egészet, hogy aztán mindenki elfelejtse, hanem hagyják, hogy pörögjön-forogjon a dolog, egymásnak ellentmondó, ellenőrizhetetlen infok alapján… És senki nem köpött semmit azóta sem! Félnének? Még mindig? Kétlem!
Szerintem egyszerűen csak… senkit nem érdekelt az egész akkor, se a KGB-t, se senkit, amikor rájöttek, hogy a társaság SEMMIT nem látott/hallott/tudott, amit nem kellett volna; és otthagyták őket a francba. Csak hát addigra már volt ott minden, erőszak-kínzás-halottak… Lehetett volna takarítani, persze, csak hát minek? Minél több ember tud róla, annál többen pofázhatnak, meg hát ki a fene szeret takarítani abban a kutyahidegben…? Viszont ha otthagyják őket, a természet intézi a dolgot.
Aztán jöttek az amatőr kutatócsoportosok, és minden maradék nyomot is összekuszáltak. Az egyik ezt látott, a másik azt, senki se tud semmit, gyanús holttestek, még gyanúsabb sérülések… De a legnagyobb erőfeszítés, amiket ŐK tettek a dolog érdekében, a hamis boncolási jegyzőkönyvek voltak, azt is csak a családok kedvéért, mert hát valamit csak muszáj volt adni nekik, ha már így meglett az a 9 szerencsétlen… tisztes orosz ember meg nem kérdez, ugyebár…
Az, hogy a külföldi sajtó is felkapta a dolgot, már csak hab a tortán. Örökre megpecsételték az egész ügy sorsát.

Az egésznek az a lényege, hogy nincs lényege.
Most az egyszer tényleg az történt, hogy az elején senkit se érdekelt az egész, utána meg már nehéz lett volna takarítani, hát ránk, konteósokra bízták a dolgot – ez volt a leggazdaságosabb. Nincs, aki köpjön bármit is, mert nincs mit, nem hullottak fejek a SZU soraiban, és még csak pénzbe se került az egész. A keresésre kivezényelt egységeknek meg amúgy is jól jött a gyakorlatozás…
Az egyetlenek, akik talán érdemi infokat tudnának rendelkezésünkre bocsátani – már ha élnek még – azok a boncnok(ok), meg a munkatársai(k), őket megereste valaki? Tudtommal nem…

Ettől függetlenül nekiesek a kommentek másik felének, és várom a reinkarnálódott Kolevatovot, akit a legjobban szeretek az egész bandából, hogy ossza meg velem előző élete…. izzé, halála rejtélyét:D

 3025. jukeey — 2014-01-25 13:06 

Ha ketten valóban nem voltak jelen (az öltözékük mindenesetre gyanús ilyen szemponból), az a tiszta fagyasztós meló mellett (ami lehet amúgyse jött volna be) nyomósabb ok lenne, hogy a támadók miért nem kezdtek a sátornál hirigelni. Ha mégis azonnal agyonverésbe, netán lövöldözésbe kezdenek, a két felöltözött távollevő kiáltások vagy pláne fegyverzaj alapján megneszelheti a dolgot, és felfogván hogy már nem tehetnek semmit, megpucolásba kezdhetnek (főleg ha nem gépesített gyilkosok voltak – Vizsaj két nap, távíró és indul a helikopteres kersés). Ám ha cipő nélkül lenge öltözékben, de épségben lezavarják a hegyről a népet, számíthatnak arra hogy a két kódorgó a segítségükre siet, főleg ha nem látnak a közelükben-nyomukban senkit, esetleg abban a hitben vannak, és a lezavartaktól is azt az infót kapják, hogy a „rablók” legalábbis egyelőre nem tudnak a létezésükről. Holott dehogynem; és ezután elég volt messziről szemmel tartani a völgyet tüzet lesve, aztán megindulni.

A 75 méteres táv lehetett rejtőzési cél, ha a nagy fa és a tűzrakás mellett építenek menedéket, az kész lebukás. Havazásban terepen 75 méter már elég lehet ahhoz, hogy elkerülje a figyelmet, de még nincs is túl messze ahhoz, hogy mondjuk negyedóránként melegedni mehessenek. Ez a rejtőzés nem is olyan lehetetlen, hisz a keresőknek sem tűnt fel az ággyűjtés, és ha a menedék elkészülte után a csapájukat egy faággal elegyengetik, a hóesés hamar nagyjából eltüntetheti a nyomot (kivéve a manysik és néhány gyakorlott egyéb erdőjáró előtt); ráadásul a két segítségért induló nyomot hagyhat a tűzrakás mellől látványosan félrevezetve.

A távolság oka lehetett még az is, hogy hóbarlang készítéséhez nem volt közelebb elég mély a patakmeder, tűzgyújtásra viszont csak a fa környéki rész volt alkalmas, mert a szélkitettség miatt azon a részen csak 10 centiméteres hó tudott megállni, tehát könnyű volt egy kis területen a havat félresöpörve tüzet rakni. Ez az oka annak is, hogy az első két hullát olyan könyen megtalálták, nem tudta rendesen beborítani őket a hó (a keresők eredetileg az Otortenre haladtak volna tovább, de alig indultak el, véletlenül észrevették hogy az első nagy fa alatt valami sötét dolog van – a következő hármat már kutyák szagolták ki 10-20 centis hóréteg alatt). Méteres hó tetején macerás tüzet rakni, előtte talajig leásni szintén.

Még ha „ártatlan” rablógyilkosságnak hitték is a szitut (mert mindenképp meg kellett halniuk, még ha elvileg csak kivert kutyaként megfagyással is, ha a „rablók” nem akarták kockáztatni, hogy az akár még több napos feltételezett uráli útjuk közepén vagy vége felé katonai helikopter jelenjen meg a fejük fölött), fennálhatott az a veszély hogy a tettesek meg akarnak bizonyosodni arról, hogy a hideg elvégezte a dolgát; ha a sátrat alaposabban átnézve észlelik hogy két fővel többnek kellett volna lenni, akkor szinte biztos. Ha a gyilkosok nem sértődős vagy vérszomjas vándorok vagy környékbeliek voltak, hanem a társadalom mélyebb bugyraiból nagyobb szabású és sötétebb ügyben érkeztek, egy vagy több áldozat sejthette is a szitut, hogy ez az egész őmiatta (miattuk) is lehet; ám akár fel volt(ak) rendesen öltözve akár nem, nem volt más választás mint a többiekkel tartani és megpróbálni megúszni valahogy. Ott van még az esély arra is, mi van ha tényleg nem tudták hogy kilencen vannak, és csak akkor indultak komolyabban szétcsapni, amikor erre rájöttek?

A gyilkosok nevét felírni? 😀 Vagy ha a nevüket nem is tudták, legalább fantomképet rajzolhattak volna (esetleg menedéképítés helyett jégszobrot róluk), alvószerelésben amúgy is alap a zsebekben tartani a naplókat és az írószerszámokat; lehettek olyan hanyagok hogy ezt elmulasztották, és még rajtaütéskor se vettek magukhoz ilyesmit?

Sátorfal-összevagdosást kábé annyira csinálták ők, mint a szemkitolást és nyelvkitépést. Valamelyik támadó szeretett késsel játszani, a megfarigcsált síbot is erre utal; valószínűleg őrködni hagyták ott a fazont, ha részt vett volna a kivégzésben, jó eséllyel lett volna ott szúrt seb is. A csapat késeinek egy része egyébként nem került elő, a nyomozók abban reménykedtek hogy olvadás után meglesznek a hiányzó darabok a patakparton, és akkor a sátorkivágással is okosabbak lesznek, de még olvadozás közben leintette őket a mindenható párt.

 3024. oberon — 2014-01-24 18:54 

@sztalker:

’’ ha van még mellettem pár jó erőben lévő társam, másszanak azok, akik haragszanak magukra.’’
Éppen ez a lényeg. Nincsenek ott jó ideig a társak, mivel 7-en vermet ásnak és csak Doro és Krivo van a fa alatt. Ez csak tipp, de lehet, hogy csupán negyed óráként sétáltak át a fához, hogy megnézzék a két srácot. Két ilyen időpont között halhattak meg, ahogyan két ilyen időpont között mászhattak fel a fára. Lehet, hogy a sátrat ellenőrizni, lehet a támadókat, lehet a hideg miatt vagy lehet, hogy 1 vélt vad miatt. Az ok az ő fejükben rejlik, ha sikerült belemászni, szólj, azonban maga a fáramászás tényként kezelendő. Szerintem önszántukból.

’’ Mert akkor vhol ott kezdték volna ásni a vermet is, hogy ne kelljen már annyit mászkálniuk (75 méter).’’
Bizonyos hómagasságnak lenni kell a verem megfelelő mélységéhez. Ez a vízmosásban volt csak adott, a fánál nem. 75 méter pedig nem leküzdhetetlen távolság. Hóviharban mégis elég ahhoz, hogy látótávolságon kívül legyen. Lehetett volna akár 150 méterre is, lényegét tekintve nem változott volna semmi.

’’ de azt nem tudnám elképzelni, hogy zoknisokat küldjenek fel felderítésre (Szlobo, Zina),’’
Szlobo és Zina az után indul fel, hogy a két halott fiút megtalálják, ám ennek ellenére Zolo még további várakozást javasol. Elpattanhat a húr akár a hypothermia, akár bármi más miatt is, ami miatt Zina elindul felfelé. Szlobo utána indul, ahogy később Gyatlov is. A kvartett pedig vissza a veremhez. Én itt érzem a törést a csapatban. Ez lehetett az az idő, ahol az agymüködésük már nem 100%osan dolgozott. Értelemszerűen azok akik lent maradtak vagy ugyan így gondolták, vagy megbíztak Zolo helyzetmegítélésében, ami még némi kivárást javasolt.

’’ mert ha pl. fáért mentek le, akkor hol van az a fa?’’
Sztem már beleolvadba a környezetbe.. : ) De viccet félretéve a hó alatt is lehetett vagy eltüzelték azt is, a fene se tudja. Lehet, hogy 3-4 fát szedtek csak össze, mikor megindultak az események. Amúgy + a fáért való lemenetel csak 1 ötlet. Mondhatnám azt is, hogy manysi fagraffitit mentek le karcolni az erdőbe.. Ami lényeges, úgy tűnik, hogy 2-en nem voltak a sátorban az eseményekkor.

’’ bevisszük az erdőbe” az illetőt v. szétválunk 5-6 felé, csak poénból, mindegy, de nem könnyítjük meg a dolgát, még akkor sem, ha nem tartjuk gyilkosnak őket.’’
Valóban, ide nem kellenek gyilkosok. Ez a történet magányos öngyilkosokról szólna..

’’ Én rohadt értelmetlennek találnám, hogy pl mászkálgatok fel-alá egy sávban gallyakat cipelve, majd megszakadva, miközben bármikor lejöhet arra egy fazon (fegyverrel), és én épp háttal álok neki…’’
Ha ott lennél a fa alatt dideregve, akkor a melegen és a szél előli elbújáson járna elsősorban az eszed. 1500 méter elég volt ahhoz sztem, hogy felfogják a szélben, derékig érő hóban és a sötétben való menekülés értelmetlenségét. Ehelyett meleget próbáltak csinálni és szélvédett helyet. Valóban értelmetlennek tűnik..

’’ Ha pedig vki lekíséri őket idáig’’
Senki sem kísért senkit sem sehová.

’’ Pont ez a problémám ezzel a verzióval, mert az emberek vagy elmenekülnek vmi elől, vagy felveszik a harcot vele’’
Ez elég sarkalatos gondolkodásra vall. Vagy esetleg fekete-fehér világban élsz. Az általam említett kivárás is 1 lehetséges emberi viselkedésforma, ha hiszed, ha nem, és emellett még sorolni lehetne párat ilyen esetben.

’’ de semmiképp nem fognak ilyen módon, ennyire kiszolgáltatva várni a másik döntésére.’’
Lehet, hogy 2 órában egyeztek meg, mikor a fa alatt megvolt a tanácskozást. Ezen két órán belül meghalt Doro és Krivo, majd amikor lejárt az idő, Zina nem volt hajlandó tovább várni és elindult felfelé. Ennyi kb a történet. Amúgy + miért várták volna, hogy mikor mészárolják le őket, ha rablóknak hitték a támadókat és nem gyilkosoknak?
Másrészt jobban jártak volna, ha pillangókat csinálnak a hóba verem helyett, mialatt kivárnak?

’’ Azért mondtam ezt példának, mert nem érzem a motivációt a rablásra, mi a fészkes fenét kereshettek, mert nem vittek el semmit onnan’’
Csupán 2 nézőpont van nagyban nézve. A támadóké, akik ölni mentek vagy ölni akartak, és a túrázóké, akik azt hitték, kirabolják őket. Ha ez megvan, akkor értelmetlenné válik a kérdésed.

’’ Viszont elgondolkodtál már azon, hogy a banditák vajon mi a fészkes fenének hagyták volna el reggel előtt azt a sátrat? Ők hol a csudában éjszakáztak volna?’’
Szerintem nem mindig figyelsz arra, amit írok. 1. Azért hagyták el a sátrat idő előtt, mert észrevették a tüzet. 2. Valószínűleg azért voltak durvábbak a lentiekkel, mert biztosra mehettek az ölés tekintetében. 3. Visszasétálhattak a sátorba, mialatt ellenőrizték a domboldalban levő tetemeket is, (Gyatlovot ekkor is megfordíthatják) 4. Miután alszanak és kivárják a reggelt, kivágják a sátrat és útnak indulnak. Így megfelel? Semmin sem változtat.

’’ hogy külön kiállítanak egész éjjelre őrséget, hogy figyelgessék az esetleges felfelé mászókat.’’
Pár óráról van szó. Ha 1 óra után veszik észre a tüzet, akkor csak 1 óráról. Erre nehéz pontos választ adni. De azért felöltözve, 6 embert számolva negyed órát kint töltve, felet bent, kettes váltással azért kibírható szerintem. Jómagan is voltam már szarabb helyzetben.

’’ És az is életszerűtlen szerinted, hogy valaki egyszerűen csak elindul közülük lefelé (baszki, sarkon fordul és simán otthagyja őket!), mert a hó v. egyéb dolog csak nem akarja abbahagyni a sátor „bombázását”, vagy a sátor mellett (én inkább erre szavazok) hókupacok csapódnak le folyamatosan felülről? (Az most mindegy, hogy mitől.) Az illetőt meg elkezdik követni lassan a többiek, mert az ember már csak ilyen.’’
Elöször is rohadtul nem mind1, hogy mitől. Mert hókupacok meg bombák ’’csak úgy’’ nem repkednek még az Otortenen sem. Másodszor ha valóban bibliai büntetéssorozat veszi kezdetét, akkor inkább futnak hanyatt-homlok mindenfelé, minthogy megvárják a vezér bika elindulását nyakában a kolomppal. Harmadszor pedig totál életszerűtlen szerintem, mivel ha arra van idő, hogy ’’elkezdjék’’ követni az első nekiindulót, akkor 1-2-nek arra is lett volna ideje, hogy cipőt húzzon és aztán utolérje az előremenőket. Az ember már csak ilyen.

’’ Légy szíves konkretizáld, hogy kik lehetnek szerinted azok a fegyverrel, jó meleg ruházattal ellátott helyi személyek, akik csak úgy szórakozásból (mert se a csajokra nem buknak, se kajára, piára, órára, távcsőre, kamerára, se semmire) arra szoktak járni nyom nélkül, helyi bázis nélkül (a manysik csak tudnának róluk), nem kell félniük a lebukástól, mert minden papírjuk rendben, bárhol is akadnának fent egy ellenőrzésen, simán el tudnak számolni a náluk lévő stukkerral, zsákmányolt aranyröggel (mert mást nem tudok elképzelni, ami Gyatlovéknál lehetett és kellett nekik, hát elvitték).’’
Ha sikerült visszamennem az időben, ígérem konkretizálom. A véleményem szerint a telepen tartozkódó személyek közül lehettek valakik, bár ez inkább megérzés, mint bizonyítható dolog. Az átutazó vadászoktól régi katonákon át kalandorokon keresztül bármiféle társaság lehetett, nem kellett feltétlenül eszetlen exsitteseknek lenniük. De a manysi sem teljesen kizárható ahogyan a kémcsapat vagy az éppen arra járó bármiféle erőszakosabb társaság sem, akinek szüksége volt 1 átmeneti szállásra éjszakára. A sátor kirablásáról pedig talán annyit, hogy honnan tudnád, hogy mi hiányzik, ha az már nem volt ott, amikor katalogizálták azokat, amik ’’még’’ megvoltak?

’’ Mert a fegyencek biztos, hogy végigmennek a csajokon,’’
-30-ban azért nem biztos, hogy az első dolgok között szerepelne az, hogy elővedd a f*rk*d.
Erre mérget vehetsz.

’’ Dorosenko leteperéséhez kéne vagy 3 fő közülük’’
Doro-t leteperi a hideg és a fánál szerzett sérülései.

’’ mit követhetett el ez a 9 szerencsétlen túrázó, vajon mit?’’
Szerintem már biztos volt telitalálatunk ezzel kapcsolatban. A baj az, hogy nem repül konfetti a levegőből és nem jönnek be csinos lányok ölelgetni a telitalálatnál. Ebből kifolyólag valahol édesmind1 lenne ezen törni magunkat, mert vagy elfogadod amit valaki ír, vagy nem, se cáfolni, se igazolni mindent elsöprően egyik oldalt sem lehet. Ettől függetlenül magát a gyilkosság tényét az ok pontos megléte vagy ’’vélt’’ hiánya nem befolyásolja számomra.

 3023. sztalker — 2014-01-22 17:07 

@oberon:
„Doro és Krivo a fa alatt maradnak.Ez idő alatt másznak fel a fára.”

Figyelj, ha én vagyok a legkevésbé felöltözött, és megvesznék a hidegtől, nincs az az isten, hogy fára másszak, ha van még mellettem pár jó erőben lévő társam, másszanak azok, akik haragszanak magukra. Éppen Doro és Krivo önfeláldozása (mivel a kutya nem verte őket agyon) lehet a magyarázat arra, hogy a nagy fához csak kevesen jutottak el. Mert akkor vhol ott kezdték volna ásni a vermet is, hogy ne kelljen már annyit mászkálniuk (75 méter). Ha Zolo és Tibo sértetlenek, attól még szóban eligazíthatják a többieket egy ultra bonyolult high-tech verem elkészítéséről, de azt nem tudnám elképzelni, hogy zoknisokat küldjenek fel felderítésre (Szlobo, Zina), ha ők ellenben jó erőben és ruházatban vannak. Még Luda és Zina is eléggé jól fel voltak öltözve, Kolevatov is, csak cipóben szenvedtek hiányt.

„Zolo és Tibo megússza a sátras jelenetet. A 7 társukkal vagy felfelé menet vagy pedig lent találkoznak. Igazából lényegtelen.”

Nem egészen, mert ha pl. fáért mentek le, akkor hol van az a fa? Vagy az a zsák, madzag, amivel átkötik az összeszedett gallyakat, azt nem viszik magukkal v. az ölükben hozzák?
Vagy abban az esetben, ha csak simán lemennek sétálni 700-800 métert, telis-tele hagyva lábnyomokkal a lejtőt, miért nem tanácsolják inkább azt a lefelé vonuló társaiknak, hogy ugyan már, ne tartsunk magunkat ezen az irányon nyílegyenesen, mert a hülye is megtalálhat, még egy vak is tán (erre írtam a gyerek járókás hasonlatot), próbáljunk valahol elbújni, bárhol, ami nincs ennyire szem előtt.Az sem baj, ha követi az a gazember a nyomunkat, akkor legalább kanyargunk egy kicsit, „bevisszük az erdőbe” az illetőt v. szétválunk 5-6 felé, csak poénból, mindegy, de nem könnyítjük meg a dolgát, még akkor sem, ha nem tartjuk gyilkosnak őket. Amit te felvázolsz, az inkább 2 versengő csapat, rivális társaság esetén lenne természetes szerintem, 2 csoport, akik nem szeretnének egymás szemtávolságán belül lenni, de nem retteg az egyik a másiktól. Ugyanis Gyatlovék nagyon is kiszolgáltatott helyzetben vannak (egyrészt a hidegtől, másrészt egy ismeretlen szándékú veszélyforrástól), ez utóbbit pedig, ha Zolo velük volt, mindenképp fontosabbnak tartom. Én rohadt értelmetlennek találnám, hogy pl mászkálgatok fel-alá egy sávban gallyakat cipelve, majd megszakadva, miközben bármikor lejöhet arra egy fazon (fegyverrel), és én épp háttal álok neki… Majd szépen eldugom a bicsakot, vissza zsebembe és odamegyek hozzá, hogy pofán vághasson.

Ha pedig vki lekíséri őket idáig (pl. néhány őr), akkor meg szerintem nonszensz, hogy ott is maradnak! Még a saját gyereked is ellentmondana neked ilyenkor, már csak a önérzete miatt is, juszt is ott fog játszani a homokozóban, ahol neki tetszik, juszt is azzal, amihez kedve van, ha már ennyire parancsolgatod őt…!

Azt meg nehéz elképzelni, hogy őrök ellenőrzik őket mindvégig a fa mellett, de aztán elunják, és ekkor vár még Zina, Gyatlov, Szlobo egy-két órácskát, hátha addigra (éjfélre?) elhagyják a sátrukat fent a gazemberek. Ez az idő mind az ő életükből megy el, nekik ketyeg az a k*rva óra, tehát akkor legalább bebújnak abba a verembe, összebújva kellene megtalálni őket egymást melegítve. Biztosan nem hagyják a két srácot egymást átkarolva megpusztulni a fa alatt.

Pont ez a problémám ezzel a verzióval, mert az emberek vagy elmenekülnek vmi elől, vagy felveszik a harcot vele, de semmiképp nem fognak ilyen módon, ennyire kiszolgáltatva várni a másik döntésére. (Esetleg „lefagynak” a döntésképtelenség miatt, de az sem tart órákig, ez csak védekezési reflex.) Ha pl. 2 turista csapat összevész és „haragszomrád” van köztük, akkor talán elválnak egymástól, de ha az egyik jól felfegyverzett, a másik meg gyakorlatilag védtelen, biztosan nem fognak úgy tenni, mintha ez nem lenne probléma.

„Ez egy teljesen más helyzet egy teljesen más helyszínen. Emellett nem nekem kellene egyedül megcsinálni, hanem 5-6 másik társammal együtt. Fegyverrel a kezünkben.. Na most akkor kié is az a kisbusz?”

De akkor érdemes rögtön el is hajtani onnét a zsákmánnyal, nehogy sokáig szemben kelljen állnotok annyi emberrel. Azért mondtam ezt példának, mert nem érzem a motivációt a rablásra, mi a fészkes fenét kereshettek, mert nem vittek el semmit onnan (Jugyin szerint, aki „leltározott” a fényképek alapján), hanem tán még esetleg hoztak is, állítólag találtak ott egy ismeretlen pár kesztyűt, de lehet, hogy nem tiszta hírforrásból származik ez az infó. Tehát inkább TÖBB, mint kevesebb cucc van egy ilyen „rablás” után?

„Lett volna értelme az eszeveszett menekülést választani az ideglenes bevackolással és későbbi visszamenetellel szemben?”

A menekülésük nem eszeveszett, kaptak időt, szabd teret (szerinted), hogy túléljék. Rendben. Viszont elgondolkodtál már azon, hogy a banditák vajon mi a fészkes fenének hagyták volna el reggel előtt azt a sátrat? Ők hol a csudában éjszakáztak volna? Volt egy hordozható felszerelésük, amit magukkal vittek? A te elképzelésed szerint nem is Gyatlovék szakították ki a sátrukat késsel, hanem utólag tették ezt a gazemberek, hogy ezzel félrevezessék a nyomozókat. Tehát, ha van egy kiszakított sátrunk, ami nem sok mindenre jó, és a rablók nem is keresnek ott semmit, de baromi hideg van, akkor Gyatlovék arra a következtetésre jutnak, hogy érdemes várni egy kicsit, majd csak elmennek azok onnan pár óra múlva. Ha meg van egy ép sátor, amiben éppen most vackolják el magukat a szerencsés banditák (mind a 6-7 fő?), akkor még inkább jó lesz bízni abban, hogy hamarost lesz ott fenn üresedés, meg rendes fickók ezek, lehet, hogy megengedik, hogy legalább a csajok odabújhassanak hozzájuk majd.

Tudod, mit mondanék én erre?
Nem lett volna inkább értelme a 2 lányt (Zina, Luda) túszként maguknál tartaniuk a rablóknak a sátornál, vagy elvonulásukkor egy ideig magukkal vinni, hogy ezzel is zsarolhassák Gyatlovékat, jobban lent tartsák őket az erdőben? Mert nem hiszem, hogy Gyatlovék feleslegesen megkockáztatnak egy ilyen felmászást, de a banditák sem hiszem, hogy annyira jól érezték magukat abban a pocsék időben, hogy külön kiállítanak egész éjjelre őrséget, hogy figyelgessék az esetleges felfelé mászókat.

„Amúgy meg 1 percig talpig rettenetben kivágom a sátrat, majd amikor már kint vagyok, konstatálom, hogy -Bazz, ennek vége van. Na jól van, akkor menjünk már le cipő és minden nélkül másfél km-t az éjszakába.. Ez nagyon életszerűtlennek hangzik.”

És az is életszerűtlen szerinted, hogy valaki egyszerűen csak elindul közülük lefelé (baszki, sarkon fordul és simán otthagyja őket!), mert a hó v. egyéb dolog csak nem akarja abbahagyni a sátor „bombázását”, vagy a sátor mellett (én inkább erre szavazok) hókupacok csapódnak le folyamatosan felülről? (Az most mindegy, hogy mitől.) Az illetőt meg elkezdik követni lassan a többiek, mert az ember már csak ilyen. Ráadásul este van és egy baromi nehéz nap után voltak, fáradtak és nem akarnak egy ideig gondolkodni, hanem a legelső döntés mellett állnak ki, függetlenül annak helyességétől? („Húzd, húzd!” — mondja az egyik pilcsi, hát húzzák is mindahányan a kormányt, pedig tolni kellene, de nem fognak vitatkozni ezen, mert túl fáradtak, míg csak meg nem halnak — úgy 2 perc múlva. Ez is egy valós szitu volt, azért írtam le. Teljesen mindegy, hogy mit „néznek be” az emberek ilyenkor, a lényeg, hogy gondolkodás nélkül végrehajtják, ha olyan helyzetbe kerülnek, hogy csak egyetlen információt tudnak értelmezni normálisan, az agyuk — a fáradtságtó, pániktól stb — a többit elrejti előlük. Követik társukat.)

„A majdnem 1 napos előny az össze-vissza eltévedő városi túrázóknak ezen a számukra ismeretlen vidéken a helyet ismerő személyekkel szemben édeskevés.”

Légy szíves konkretizáld, hogy kik lehetnek szerinted azok a fegyverrel, jó meleg ruházattal ellátott helyi személyek, akik csak úgy szórakozásból (mert se a csajokra nem buknak, se kajára, piára, órára, távcsőre, kamerára, se semmire) arra szoktak járni nyom nélkül, helyi bázis nélkül (a manysik csak tudnának róluk), nem kell félniük a lebukástól, mert minden papírjuk rendben, bárhol is akadnának fent egy ellenőrzésen, simán el tudnak számolni a náluk lévő stukkerral, zsákmányolt aranyröggel (mert mást nem tudok elképzelni, ami Gyatlovéknál lehetett és kellett nekik, hát elvitték). Mert a fegyencek biztos, hogy végigmennek a csajokon, tutira kifosztják a sátrat, de leginkább kerülik az embert, amíg lehet. Ha meg kinyírják őket, biztosan nem fognak szórakozni velük órákig csak azért, hogy kihűlésnek látszódjék az egész. A manysik biztosan otthon vannak a terepen, de pl. csak Dorosenko leteperéséhez kéne vagy 3 fő közülük, hacsak nincs náluk stukker, mert kábé akkorák, mint egy kutya ülve (bocs, manysik!)… Összesen nincs tán az egész járásban annyi férfi közülük, hogy kiadjanak egy kézilabdacsapatra valót. Azok akkor mind ott gyűltek aznap? Vagy volt náluk dobtáras Kalasnyikov, az lehet… A szervezett hadsereg meg nem szarozik, lelőnek mindent, ha útban vagy nekik, mielőtt kettőt kérdezel, ha meg titkos szolgálatok, akkor meg ugyanott vagyunk, hogy mit követhetett el ez a 9 szerencsétlen túrázó, vajon mit?

„Addig mindenki összeszedhette a dolgait és még vígan oda is érhetett. Nyilvánvalóan nem először tehették meg az utat. Együtt amúgy is feltűnőek lettek volna. De külön külön ’’vadászni’’ nem lehetett annyira az.”

Folyamatos bosszúhadjárat arra vetődő idegenek ellen. Ha nem muszáj, akkor én talán mégsem mennék. Valahogy nem fizetik meg.

 3022. oberon — 2014-01-21 17:22 

@sztalker:

’’ Zolo és Tibo csak ül v. áll, egy fatörzsnek támaszkodva és osztják az észt?’’
Vermet ásnak és gallyakat gyűjtenek a többiekkel, míg Doro és Krivo a fa alatt maradnak.
Ez idő alatt másznak fel a fára.

’’ Meglátják a vérben forgó Zolót, és megkérdik, hogy ki volt az, aki ezt tette vele?’’
Zolo és Tibo megússza a sátras jelenetet. A 7 társukkal vagy felfelé menet vagy pedig lent találkoznak. Igazából lényegtelen.

’’ Próbáld ki! Menj be egy autoparkolóba, és „sallerezz meg” egy 7 fős, huszonévesekből álló társaságot, akik pl. egy kisbuszban ülnek, hogy adják át azt neked.’’
Ez egy teljesen más helyzet egy teljesen más helyszínen. Emellett nem nekem kellene egyedül megcsinálni, hanem 5-6 másik társammal együtt. Fegyverrel a kezünkben.. Na most akkor kié is az a kisbusz?

’’ Azt hiszed, hogy csak úgy hagyják magukat terelgetni Gyatlovék, majd pont a legelső útjukba eső vízmosásba letelepszenek, várva az elkerülhetetlent?’’
Egyrészt nem terelgették őket, másrészt igen, elképzelhetőnek tartom. Jobban mint a lavinát vagy valamilyen ’’hatás’’-t. Azonban már többször írtam, de ismétlés a tudás anyja alapon, nem az elkerülhetetlent várták, hanem a ’’vihar’’ távozását. Ezért sem futottak bele az éjszakába mint valami megriasztott szarvas csorda, hanem logikára épülő emberi döntéseket hozva tették azt, aminek a nyomait találták meg később a keresők. Jó lenne már végre, ha mondanál is 1 lehetőséget a hovára, ami nem a labaz, hogy hova a büdös francba menekültek volna el és hogyan élték volna túl egyáltalán a másnapot étel, meleg cipő, kesztyű és egyéb dolgok nélkül? Lett volna értelme az eszeveszett menekülést választani az ideglenes bevackolással és későbbi visszamenetellel szemben?

’’ Vagy inkább Gyatlovéké, akik nézték, hogy mi a fenét is lehetne most csinálni ebben a hülye helyzetben, hogy sikerült jól leamortizálniuk a saját sátrukat, ezzel meg az egész túrát.’’
Valamit tisztázzunk. Ha pánikszerűen vágták ki a sátrat, akkor valószínűleg pánikszerűen is futottak el onnan a fenébe. Vissza se nézve. HA meg nem így történt, hanem ott köröztek és tanakodtak a sátor körül, akkor mi a fenéért nem húzták már fel azokat a bakancsokat?
Amúgy meg 1 percig talpig rettenetben kivágom a sátrat, majd amikor már kint vagyok, konstatálom, hogy -Bazz, ennek vége van. Na jól van, akkor menjünk már le cipő és minden nélül másfél km-t az éjszakába.. Ez nagyon életszerűtlennek hangzik. Vagy menekültek az elején fejvesztve sátorellenőrizgetés nélkül le az erdőbe, vagy a kitörésük után nem engedték őket vissza a holmijaikért.

’’ nem lett volna egyszerűbb szétrombolni mindent, hogy lavinának lássék?’’
A legtöbb ember számára nyilvánvaló, hogy az Otorten nem megfelelő hely lavina kialakulásához. Ergo miért éppen egy olyan dologgal akarnák elterelni a gyanút, aminek a megtörténte majdnem, hogy lehetetlen?

’’ honnan gondolod, hogy ilyenkor minden embercsoport egyben marad? Szerintem pont ez az életszerűtlen, a támadóknak ott fent, a sátornál kellett volna a zsebek kiürítése (pl nincs-e náluk forgópisztoly, jelzőrakéta v. egy jó kis aranyóra stb)’’
Lehetett motozás. Azonban lőfegyvert kerestek, HA kerestek, mivel csak az jelenthetne rájuk veszélyt. Nem hinném, hogy úgy kell a sátorból való kitörés utáni rövid incidensre tekinteni, mintha Daneil Craig-et vagy Liam Nielsen-t kapták volna el a gonoszok valamelyik filmjükben. Egyetemistákról van szó, akik szerintem képesek voltak átgondolni a helyzetet. Sajnos létezik olyan rétege az embereknek, akik forrófejűen támadtak volna, ezzel társaik és a maguk életét kábé feláldozva, de ezek a fiatalok nem olyanok voltak szvsz. Mivel Zolo és Tibo a legjobban öltözött, ezért nekik van esélyük túlélni. Jól hangzik, azonban hiába szemtanúk, a 7 társuk haláláról fognak jelentést adni, nem a túlélésükről. Zolo ha gondolkodott is a menekülésen, mindenképpen segíteni akart, márcsak a hivatali küldetése okán is, hogy a fiatalok egyáltalán esélyt kaphassanak a túlélésre. Túrák ide, túrák oda, ilyen helyzetben, hogy sátor meg minden dolog nélkül be kell magad ásni meg a többi, nem sűrűn lehettek előtte. Ezért kellett Zolo mindenképpen, hogy ezt a tudást átadja, valamint segédkezzen a munkálatokban. Az idő elteltével azonban kezdtek legyengülni és kihűlni, ezért az átmeneti dolog túlélésért való küzdelemmé vált. A támadókat később ilyen állapotban fogadták. Mondhatni fél lábbal a túloldalon. Ezt a már halálos várakozást unhatták meg Zináék és indultak fel már nincs vesztenivalónk alapon. Ezzel szemben Zolo még további lent maradásra kérhette őket.
Ezen a ponton tudom elképzelni azt, hogy esetleg törés jelentkezik a csapat egységében.
Barátság, Hűség, Bajtársaiasság, Önzetlenség, Hősiesség, Segítőkészség, Önfeláldozás, Kötelességtudat, Sajnálat, Kényszer, Érdek stb. Válazd ki ezek közül, hogy kit mi motiválhatott az ottmaradásra a menekülésre képtelen társaival. Még1x mondom, ha egyáltalán el akartak menekülni.

’’ hogy páran leírják a náluk lévő jegyzetfüzetbe gyilkosaik nevét’’
Ehhez tudniuk kellett volna a támadóik nevét. Azt is sanszosnak tartom, hogy az arcukat felfedték volna, nemhogy a nevüket. Másrészt nem gondolom, hogy abban a helyzetben ez az első gondolataik között szerepelt volna, mikor később eszükbe juthatott esetleg, akkor meg a hideg miatt már képtelenek lehettek írni. Bár ez a papíros dolog eléggé Hollywoodos szerintem.

’’ majd a lassan 1 napos előnnyel előttük járó turisták elé vágnak a sztrádán, hogy hátrányukat ledolgozzák. A teljes falunak benne kell ehhez lennie, de 50 évig senki nem említi, annyira összetartó társaság ez.’’
Miért is kellene ehhez a teherautó? HA meg mégis kellene, minek ahhoz a falu? A majdnem 1 napos előny az össze-vissza eltévedő városi túrázóknak ezen a számukra ismeretlen vidéken a helyet ismerő személyekkel szemben édeskevés. Valamint nem gondolom, hogy konferencia-hívást tolt Szergej az iPhone-jával, hanem megbeszélték, hogy 3 nap múlva az Otortennél van a meeting. Addig mindenki összeszedhette a dolgait és még vígan oda is érhetett. Nyilvánvalóan nem először tehették meg az utat. Együtt amúgy is feltűnőek lettek volna. De külön külön ’’vadászni’’ nem lehetett annyira az.

 3021. sztalker — 2014-01-20 14:11 

@oberon:

Zolo és Tibo hol lehetettek, amikor a sebeiket szerezték?

Mert azt nehezen tudom elképzelni, hogy miután végignézik a társaik leterelését (mondjuk egy fa mögé bújva), utána nem segítenek azonnal a 2 nagyon átfázott srác: Doro és Krivo felmelegítésében, hogy nekik kelljen fára mászni, mikor majdnem szétfagytak már. Zolo és Tibo csak ül v. áll, egy fatörzsnek támaszkodva és osztják az észt?

Ha meg már korábban megverik őket, az meg azoknak nem tűnik fel, akik esetleg kimaradtak ebből a verésből éppen? (Nagyon nem verhették meg őket a sátornál, mert akkor nem jöhettek volna le a vízmosásig.)
Meglátják a vérben forgó Zolót, és megkérdik, hogy ki volt az, aki ezt tette vele? Erre ő azt mondja, hogy ura a helyzetnek, folytassátok csak a veremásást, fahordást, nem lesz itt baj?

„A másik, hogy 1-2 sallertől még senki nem ájul el, de arra pont elég, hogy mindenki kussoljon és elinduljon lefelé vagy elfelé.”

Próbáld ki! Menj be egy autoparkolóba, és „sallerezz meg” egy 7 fős, huszonévesekből álló társaságot, akik pl. egy kisbuszban ülnek, hogy adják át azt neked. Ma. Jó időben.
Ez fegyverhasználat nélkül, fegyverek felmutatása nélkül nem fog menni, ha meg pl nincsen lőszered (mert más nem indokolná ezt a fajta „fegyverhasználati tilalmat”, akkor minél tovább mászkálsz (lőszer nélkül, csak a dióverővel), annál nehezebb helyzetbe kerülsz, te, a támadó! Nagy bankra nagy banda megy rabolni, kicsire meg a magányos elkövetők, de nem véletlenül. Azt hiszed, hogy csak úgy hagyják magukat terelgetni Gyatlovék, majd pont a legelső útjukba eső vízmosásba letelepszenek, várva az elkerülhetetlent?

„A nyomokról annyit, hogy a sátor körül 20 méteres sugárban le volt tiporva a hó. A körbeállás nyoma is lehetett,”

Vagy inkább Gyatlovéké, akik nézték, hogy mi a fenét is lehetne most csinálni ebben a hülye helyzetben, hogy sikerült jól leamortizálniuk a saját sátrukat, ezzel meg az egész túrát. A sátor visszafűzéséről már beszéltem, minek kellett volna ilyet csinálniuk a támadóknak, nem lett volna egyszerűbb szétrombolni mindent, hogy lavinának lássék?

„Szerintem a puskára annyi veszélyt jelentesz a kifaragott botocskákkal, mint vasrudas thai-boxosra a pályakezdő könyvtáros.. Ezzel ők is tisztában kellett, hogy legyenek.”

Itt nem a golyóállóság a lényeg, hanem a ruházat hőállósága: Zolo és Tibo annyira fel voltak ám öltözve, hogy ha nincsenek sérüléseik, akkor árkon-bokron át elmehetnek, elszökhetnek a helyszínről, szemtanúnak számítanak, képesek eljutni a labazig, sőt tovább is, vagy elbújnak vhol. Tehát ha nem tudtak róluk a támadók, akkor az nagyon is javítja Gyatlovék esélyeit, ha meg tudtak, és nem verték őket rögtön agyon, akkor meg hülyék voltak, bocs… Erre mondtam azt, hogy van egy „igazság pillanata” a támadáskor, amikor a támadó fél totális fölénnyel élhet, ha ezt akkor kihagyja, az az ő baja. Utána már nem lesz ilyen alkalom, utánuk menni meg nagyon macerás. Honnan gondolod, hogy ilyenkor minden embercsoport egyben marad? Szerintem pont ez az életszerűtlen, a támadóknak ott fent, a sátornál kellett volna a zsebek kiürítése (pl nincs-e náluk forgópisztoly, jelzőrakéta v. egy jó kis aranyóra stb) után, hátul kezüket megkötözve, mindenkit levetkőztetve lehajtaniuk. Sőt, én a 2 csajt magammal is vittem volna pl. túszként, ha nagyon ugrálni akarnak a fiúk ott lent. Akármennyire is hideg van, totál szívás önmagaddal szemben még utólagos turistavadászatot tartani. Ha ilyen csökött egy bandavezérük van, az az ő bajuk…

De milyen orosz rabló az, aki meghagyja az órákat? 🙂

De mondok még egyszerűbbet: ha a turisták nem halnak meg rögtön és a hulláik sincsenek utólag elégetve, nem lehetséges-e, hogy páran leírják a náluk lévő jegyzetfüzetbe gyilkosaik nevét v. a történteket? Papír és toll sokuknál volt, ha megtalálnak egy ilyen holttestet a nyomozók, már ki is adhatják az országos körözést. Ez nem zavarna egy bűnözőt?

„Lévén, hogy nem aktuális a helyszín, véleményüket kicsit későbbre és odébbra koordinálták”

Persze, már látom is, ahogy előveszik a késeiket a csűrben, az anyázás után, de meggondolják magukat. Megvárják, hogy a falu egyetlen használható teherautójára felmásszanak Gyatlovék, és elinduljanak. Utána tartanak egy termelési értekezletet, és kiássák a falu mellett titokban elkapart régi GMC világháborús kölcsönbérleti teherkocsit, azt üzembe helyezik, majd a lassan 1 napos előnnyel előttük járó turisták elé vágnak a sztrádán, hogy hátrányukat ledolgozzák. A teljes falunak benne kell ehhez lennie, de 50 évig senki nem említi, annyira összetartó társaság ez. Vagy felhívják walkie-talkien az Otorten közelében fát vágó haverjaikat, hogy indul az akció, találkozunk a szokásos erdei fegyverraktárnál este 7-kor, ahogy szoktuk.

 3020. oberon — 2014-01-18 19:02 

@sztalker:

’’ Részletesebben lebontom, ahogy képzelem:’’
Az értem, hogy mit szeretnél mondani, csak ezt nem értem benne:
’’ 3. Útközben lefelé (már elhagyva a lejtő közepét?) Zina és Szlobo megáll, vitatkoznak (talán Gyatlovval?), majd megfordulnak, csak ők ketten’’
Elképzelhetetlennek tartom, hogy mikor még el sem kezdődött az igazi halálos kaland, Zina és Szlobo már be is adta volna a kulcsot az elkövetkezendő közös erőfeszítések oltárán..
Értelemszerűen az ebből származó dolgokra is hasonlóképpen tekintek.

’’ Bár Szlobo tényleg nem sokat mászkálhatott ilyen komoly sérülésekkel.’’
Szlobo majdnem 100%, hogy már semennyit sem sétált azzal a fejsérüléssel.

’’ ha volt apró „kukucskáló” nyílás a sátron, talán az azon áthatoló gomolygó fények (a sarki fény lassan „lüktet”, hullámzik!) okozhattak ilyen négyszögletes formájú, világító alakzatot, amit valaki belülről fotózott.’’
ÖÖ…Zolo gépét, ami rommá ázott, a nyakán találták meg, vagyis a bennelevő képeknek is kalács. Az utolsó látható kép valóban a sátorban készülhetett, de a kettő nem ugyanaz.
Úgy gondoltam amit korábban írtam, hogy Zolo, miután leindulhatott a sátortól fáért, valszeg Tiboval, akár a naplemente fényképezése miatt is vihette a gépet. Ez abban gyökeredzik, hogy a sátor felállításának vége és a naplemente kb egy időpontra eshetett. Mivel így ő nem volt ott a támadók megjelenésénél, mert lent volt már, a masina is rajta maradt. Az, hogy a nyakában volt, mikor megtalálták, azt is bizonyíthatja, hogy hitt a túlélésükben, ami valószínűleg esélyes volt, csak valami/valakik miatt más véget ért a történet.

’’ „El tudod képzelni, hogy több 10 méteres távolságra szétszakadjanak?”
’’ Én el.’’ Én viszont nem. Ezen szerintem akkor felesleges is tovább rugóznunk.

’’ Nézd, ha egy banda rendszeresen garázdálkodik arrafelé, akkor annak biztosan híre megy, vannak előzményei, vannak hasonló esetek stb.’’
A hagyományt úgy értettem, hogy ez lehetett egy bizonyos körökben/rétegben/akárhol ismert, ha nem is bevett módszer. Az éghajlat nagyban befolyásolja az ilyen dolgok lokális kötöttségét. Ahol hangyák vannak, ott ugye a nyakig beásás jeleskedik ebben a kategóriában, és még sorolhatnánk. Az ember sajnos túlzottan is kreatív embertársa kínzása terén. Nem gondoltam én sem, hogy havi 1 ilyen gyilkosság lenne. Azonban úgy, mint pl a középkorban a keréktörés, ez is néhanapján felkerült a porondra. Ez csak 1 meglátás részemről.

’’ De ha nagyon megverik őket (ahogy pl. én tenném ilyen esetben), akkor nem nagyon érnek le a lejtőn sem, hanem ottmaradnak magatehetetlenül, nem vonulnak le. Ha meg csak tessék-lássék módon fenyegetem meg őket, akkor tesznek rám, és mihelyst eltűnnek a hófúvásban, akkor keresgéltethetem az embereimmel, hogy hol is lehetnek.’’
Azt kellene megértened végre, hogy rohadtul mindegy volt, hogy futnak/ásnak/fekszenek/ülnek vagy akármit is csinálnak, az időjárás önmagában megölte volna őket. Ami beleköphetett a levesükbe, az Zolo volt, (mint mondtam, sztem Tiboval lent voltak fáért) aki ugye háborús tapasztalata miatt valószínűleg volt már hasonló helyzetben, ezért tudta mi ilyenkor a teendő. Biztosan elmagyarázta volna annak a fiatalos hévben lángoló önjelölt tájfutónak, hogy komám, ha lenyomsz 5 kilométert, akkor jó vagy nálam 1 üveg vodkára. És am ha elfutnak 5 kilométert? 10-et? 20-at? 50-et? Volt egyáltalán valami ezeken belül vagy csak a vadon? Mert ha meg is élték volna futva a reggelt, melegedni kellett volna és enni, ergo tűz gyújtás valszeg. Amint ez megvan, száll a szép füst, amit látnak az üldözők, utolérik őket és ugrott a lélekszakadt éjszakai rohanás értelme. A másik, hogy 1-2 sallertől még senki nem ájul el, de arra pont elég, hogy mindenki kussoljon és elinduljon lefelé vagy elfelé. Miért keresgélték volna őket? Vártak volna pár órát, aztán Isten hírével csá. Azonban a tűz égése egyet jelentett a módszer halálával. Ezért léphetett életbe a B terv.

’’ Mert van közöttük jobban öltözött is, ők veszélyesek’’
Szerintem a puskára annyi veszélyt jelentesz a kifaragott botocskákkal, mint vasrudas thai-boxosra a pályakezdő könyvtáros.. Ezzel ők is tisztában kellett, hogy legyenek.

’’ akkor számbéli fölény lenne kívánatos, de azoknak meg nyomaik lennének vhol biztosan, ennyi ember nem fog kint cidrizni a sátor mellett, meg a lejtőn ilyen pocsék időben csak azért, hogy a vezér nyugodtan pihenhessen bent.’’
6 fegyveres bőven elég az egészre. 2 őrködik kint, aztán x időnként cserélnek. A többiek isznak, kártyáznak, esznek meg elbandáznak ott bent. Véleményem szerint a még nem kivágott sátorban. Ha volt is vezér, biztosan nem császár volt, hogy a plebs kint fagyoskodjon, miközben ő luxusozik a megszállt villában. A nyomokról annyit, hogy a sátor körül 20 méteres sugárban le volt tiporva a hó. A körbeállás nyoma is lehetett, amit az elején tettek, majd később annak is a sugara, ahol sétálhattak a sátor körül, nem e jönnek vissza.

’’ Vagy meg kellene találni azt a bizonyos indokot, de nagyon…’’
Trójának talán különleges indok miatt kellett pusztulnia? De legyen 1 lehetséges. A telepen a fiatalok előadták a janit, ha nem is feltűnő formában, amit a későbbi tettesek nem vettek jó néven. Pontosabban elb*szt* őket az ideg. Lévén, hogy nem aktuális a helyszín, véleményüket kicsit későbbre és odébbra koordinálták, mivel elég szar következményekkel járt volna rájuk nézve, hogyha elintézik ott helyben ama befolyással rendelkező szülők ’’ficsur’’ gyermekeit.. Hogy ki mit mondhatott kinek, az jó kérdés. Igazából most már talán örök kérdés is marad. Bár konteós lévén sztem csak 1 időre.. : ) Azonban (előre sorry),’’hülye fasz’’-ozásért is öétek már..

 3019. jukeey — 2014-01-18 01:39 

Nem biztos hogy egy bepánikolós 9-en 18-felé szaladás bármilyen veszélyhelyzetben is ésszerűnek vagy ösztönösnek tűnhet. Megfagyni sem olyan unalmas társaságban, sőt, talán nem is muszály megfagyni. Akár tartottak üldözéstől akár nem, az egészen nyilvánvaló lehetett hogy hazafelé menetelés vagy felszívódási próbálkozás közben sorra rogynak össze megfagyni, akár együtt akár külön; legfeljebb üldözés esetén garantálják az agresszoroknak hogy ne kelljen harcolniuk, és túl sokat caplatniuk sem a garantáltan holt testek ellenőrzésére. A lehető legolcsóbban és legesztelenebbül adták volna magukat. Jószándékról biztos nem, de arról hogy húzzanak a picsába rögvest ha nem akarnak golyót, meggyőzhették őket. A hóbarlang készítését valószínűleg nem fejezhették be, ha csak ágakat gyűjtögettek (késsel), egy órán belül is érhette őket támadás, de ha a barlangot is ők vájták, akkor lapát híján akár több órát is tevékenykedhettek, csak akkor két csapatban felváltva tűznél melegedve . Én így számítom a tevékenységüket, eszméletlen hisztériázásra és súlyos sérültek hurcolására nem látok reális esélyt. A Lozva-völgyet az első holttestek megtalálásakor elkezdték botokkal felszurkálni, pont a nagy fa és a patak környékénél kezdve, az ággyűjtési nyomokra nem figyeltek fel, a botok nem voltak elég hosszúak a sikerhez a mély hó miatt; talán nem is sejtették a mélységet, esetleg Gyatlovéknak is csak a szorult helyzet miatti felfokozott működés és főcélként rejtekhelykeresés mutatott rá (hiszti és pánik helyett). Egy lemetszett tetejű fenyőcsemete már akkor feltűnt valakinek a parton, de nem tulajdonítottak neki jelentőséget, és további két hónap során az egész völgyet átbotozták, mire végre a Manysik is körülnéztek. Az lehet hogy Gyatlovék nem voltak épp manysi bennszülöttek, csak mintaelvtársak, de szerintem totálisan elmeroggyantak sem, és mellesleg jó erőben levő, túrázni kedvelő fiatalok.

 3018. sztalker — 2014-01-17 17:27 

3015. oberon

„Magát az okozót kellene megtalálni, mert a lámpa eldőléséből fakadó pániknövekedés már csak okozat.”

Itt én nem is a sötétség okozta pánikra gondoltam rögtön, hanem pl. arra, hogy össze-vissza kaszabolnak, késsel hadonásznak a töksötétben ilyenkor mindent, talán még egymást is megsértik, ki tudja?

„Ami érthetetlen számomra, hogy valami nagyon nagy para éri őket a sátorban, lélekszakadva kimenekülnek belőle, sietve elhagyják, mennek le a lejtőn, jön a hatás és miután magukhoz térnek Zináék, a sátor felé indulnak vissza, ahonnan az előbb menekültek, ahogy csak tudtak.. Miért nem inkább lefelé, ahová amúgy is indultak?”

Részletesebben lebontom, ahogy képzelem:

1. Először paráznak a sátornál, majd kicsit lehiggadnak, de nem nyugszanak meg
2. Mindnyájan elindulnak lefelé a lejtőn
3. Útközben lefelé (már elhagyva a lejtő közepét?) Zina és Szlobo megáll, vitatkoznak (talán Gyatlovval?), majd megfordulnak, csak ők ketten
4. Zinéák tehát mennek most már FELFELÉ, FELFELÉ
5. A többi 7 turista meg LEFELÉ, LEFELÉ…
6, „HATÁS”, amit MINDNYÁJAN EGYSZERRE szenvednek el tehát a szétválásuk után következik be.

Szlobo és Zina Addigra vagy jó 500-600 méterre lehetnek a fátol), még a lejtő felénél innen (nem érhették még el a lejtő mértani közepét). A lefelé haladóktól is jó pár száz méterekre. Ha egy ideig felfelé haladtak már, akkor ezt a mozgásukat talán automatikusan, ösztönösen is folytathatták még egy ideig, miután magukhoz tértek az ütéstől. Bár Szlobo tényleg nem sokat mászkálhatott ilyen komoly sérülésekkel. Zina meg, ha magához tér, talán azt sem tudja, hol van, csak arra emlékezik, hogy tovább, tovább (mint a lenini úton, bocs! :)), menni, menni felfelé stb… Ezt csak feltételezem, nem biztos, hogy pont ilyesmi volt, de el tudok képzelni egy ilyen traumát, amikor az ember még a saját nevére sem emlékszik utána, csak próbálja folytatni, ami utoljára még az agyában maradt, a rövid távú memóriája sérülhetett, csak jöval később kezdene derengeni neki, hogy milyen dolgok is történtek vele percekkel korábban. Közlekedési balesetek áldozatainál, akik mozgóképesek maradtak, előfordul, hogy sokan pl. „keringenek körbe-körbe”, mint valami őrült gép, vagy hisztérikusan nevetgélnek, mintha mi se történt volna, vagy elszaladnak, de hallottam olyat is, hogy halál nyugodtan leülnek a földre újságot olvasni, miközben köröttük véres emberek üvöltöznek és rohangálnak. Ilyenkor egy védekező mechanizmus léphet fel az embernél, talán így próbálja megnyugtatni önmagát, hogy vmilyen „pótcselekvést” művel.
(Akit ez jobban érdekel, annak röviden elmondom a kedvencemet: egy kanadai légi baleset után a kivonuló egyik tűzoltó véletlenül a saját köpenyét tette az egyik túlélő sérültre, hogy ne fagyjon meg a hidegben, de mivel azon TŰZOLTÓK felirat volt, a szerencsétlent mindig visszairányították menteni a roncsokhoz kiérkező rendőrök és mentőalakulatok, míg vagy a hatodik kör után, csak leesett valakinek, hogy mit is műveltek vele… Ő annyira elbambult, hogy nem is fogta fel a helyzet iróniáját.)

„de Zolo lefelé menet a naplementét is fényképezhette a nyakában talált géppel. Csak ugye már nem ment fel többet a sátorba, hogy lerakhassa.”

Nekem az utolsó fényképről inkább egy sarki fény lekapása jut mindig az eszembe, ha volt apró „kukucskáló” nyílás a sátron, talán az azon áthatoló gomolygó fények (a sarki fény lassan „lüktet”, hullámzik!) okozhattak ilyen négyszögletes formájú, világító alakzatot, amit valaki belülről fotózott. Ha már be volt fűzve a sátor, és nem akartak újra vacakolni az kinyitásával, hogy megint kimenjen az a jó meleg a fotós hülyesége miatt, hát belülről készítettek egy fotót, legfeljebb addig lekapcsolhatták a belső lámpát, hogy a kedvébe járjanak. („Ugye nem gondolod, hogy a te kedvedért fogom megint ki-be fűzni a sátrat, ugye?” — kérdezhette pl. Zina.)Lehet, hogy rövid ideig láthatóvá vált ott ez a jelenség és nem akarták kihagyni.

„El tudod képzelni, hogy több 10 méteres távolságra szétszakadjanak?”

Én el. Ha a jobban öltözöttek már eleve jobban hasíthatták a havat, mint a csupasz lábúak, zoknisok, ha közben (ahogy talán Zina és Szlobó) leállnak vmin vitatkozni stb. Lehet, hogy eleinte nagyon rendezett menet volt az övék, de fél kilométer után már ez nem biztos, hogy megállná a helyét szerintem. Ráadásul a látótávolság sok mindent meghatározhat ilyenkor, ha az kicsi volt, máris elveszettnek érezhették magukat ilyen pánikban.

„Itt viszont tisztában voltak a támadók is azzal, hogy a kesztyű hiány önmagában aláírta a halálos ítéletüket, mert onnantól, hogy az ujjaik lefagynak, olyan hidegben pikk-pakk, esélytelenek bárminemű fogásra, eszközkészítésre vagy bármiféle dologra, amihez az ujjaikra szükségük van. Ha esetleg ez egy bevett módszer volt arra felé, akkor pedig a hagyományoknak köszönhetően biztos nem csöcsre mehettek.”

Nézd, ha egy banda rendszeresen garázdálkodik arrafelé, akkor annak biztosan híre megy, vannak előzményei, vannak hasonló esetek stb. Nem hiszem, hogy pont erre az egy alkalomra áll össze pont akkor és ott egy elvetemült társaság, majd oszlik is fel utána, mintha sose léteztek volna, akár egy mai popegyüttes, amelyik szerdán megalakul, csütörtökön lemezt ad ki, péntekre meg már fel is szívódott nyom nélkül. A hideg őket is korlátozza piszkosul, nagyon indokoltnak kell lennie annak az oknak, amiért ezt a támadást végrehajtják ilyen kutya hidegben, de úgy, hogy még sátruk sem nagyon van. Mellesleg, ha én vagyok az egyik kópé, lehet, hogy beszólok a vezérnek, hogy visszamentem a Gulágra, mert ott legalább van fix priccsem, napi egyszeri meleg kajám, a munka meg csak naplementéig tart…

„A sátorból való kiterelés és az elzavarás során egyértelműen kaptak fenyítést, már csak a rend kedvéért is.”

De ha nagyon megverik őket (ahogy pl. én tenném ilyen esetben), akkor nem nagyon érnek le a lejtőn sem, hanem ottmaradnak magatehetetlenül, nem vonulnak le. Ha meg csak tessék-lássék módon fenyegetem meg őket, akkor tesznek rám, és mihelyst eltűnnek a hófúvásban, akkor keresgéltethetem az embereimmel, hogy hol is lehetnek. Mert van közöttük jobban öltözött is, ők veszélyesek lehetnek, ezért említettem, hogy mindenkit levetkőztettem volna ilyenkor, vagy megkötözve hajtottam volna csak le. Minden más esetben meg fegyveres kísérő kellene hozzájuk, de annak sem lesz túl kellemes egy ilyen séta. Ha a támadók kevesen vannak, ajánlatos, hogy baromi jó fegyvereik (automata) legyenek, hogy távolról is hatékonyan tudjanak 9 embert sakkban tartani, felügyelni, egyáltalán elriasztani. Ha meg nincs sok fegyverük, akkor számbéli fölény lenne kívánatos, de azoknak meg nyomaik lennének vhol biztosan, ennyi ember nem fog kint cidrizni a sátor mellett, meg a lejtőn ilyen pocsék időben csak azért, hogy a vezér nyugodtan pihenhessen bent. Vagy meg kellene találni azt a bizonyos indokot, de nagyon…

3016. jukeey

„Az egyetlen esély az alulöltözött többségnek elrejtőzve kibírni, míg páran segítséget hoznak.”

És szerinted honnan hoznak segítséget? Az mikorra érhet oda? Ha pedig ennyire sürgeti őket az idő, akkor miért nem azt teszik, hogy összebújnak az alul öltözöttek melegíteni egymást, a jó erőben lévők meg elmennek ruhákért azonnal? Ne mondd, hogy direkt várnak 2-3 v. 4 órát, hátha elmennek a csúnya bácsik (nénik?) onnan… És ha nem, akkor tévedtünk, fagyjatok csak meg nyugodtan, és mi is oda fekszünk mellétek, várva a kegyelemütést.. Ha nem vagyok bekerítve, biztosan fogok küzdeni az életemért, el fogok indulni a labaz felé. Vagy be, az erdőbe, gyertek utánam, gazemberek, ha tudtok.

„A csermelyen pedig nem lett volna nehéz áthúzni sérülteket, ugyanis dugig volt hóval”

Ja, egy hónap múlva biztosan tele lehetett, mire ott is ástak, végre megtalálták őket. Én nem lennék annyira biztos azokban a hóviszonyokban.

Viszont azóta leszűrtem azt a tanulságot, hogy mit is kell csinálnom, ha esetleg az Urálba vet a sorsom, hiszen kézenfekvő a megoldás: ha engem bármiféle fegyveres fazon üldöz ott, akkor csak arra kell vigyáznom, hogy pontosan 10 méteres távolságra legyek tőle, mert vadásztilalom van turistákra, tehát sem lőfegyvert, sem kést, kézigránátot nem lehet használni ellenük, kizárólag az ökölharc, rúgás, puskatus a megengedett (esetleg gáz v. méreg:). Ha 10 méteren túl kis előnyre teszek szert, meg sem állok a legközelebbi településig, mert úgy sem mer az üldözőm tenni semmit ellenem, legfeljebb káromkodik és az öklét rázza felém, mint az albán légvédelem. Ti nem így látjátok?
(Ja, de arra viszont baromi sok idejük marad, hogy semmiféle nyomot ne hagyjanak maguk után, biztosan van nekik egy külön eltakarító brigádjuk, amit mindig a zsákmányolt cucc árából fedezntek.:))

Te 9 embert meg tudsz győzni ott fent arról, hogy jó szándékú vagy („csak egészen rövid kihallgatás lesz, fogkefét és pizsamát hozzon magával”), csak menjenek már el onnan, de eközben nem kell fegyvert használnod, nem is kíséred őket, nem őrzöd azt a több száz négyzetméteres területet, ahol tevékenykednek majd, nem is igen vagy kíváncsi rá, hogy hol vannak, viszont egyszer mégis csak lemész agyonverni őket (nehogy egy is túlélje), amit fent nem szívesen tettél meg, de lent már igen, mert rájöttél, hogy az milyen jó, de ha mondjuk egy közülük elindul ágon-bokron át, akkor van annyi boldog embered, bandatagod, hogy azok szívesen mennek utána a tök sötét éjszakában, ahelyett, hogy dőzsölnének mondjuk, akkor az szerinted átgondolt bűnelkövetőkre vall? Mert éppen egy ilyen elszökéses szitu lenne itt nekem a természetesebb, nem pedig az, mint mikor a mama beteszi a kicsit a járókába, hogy ott játsszon szépen addig, amíg ő a konyhában főzöget, meg takarítgat, a rácsok miatt úgysem tud kibújni onnan a pici.

 3017. jukeey — 2014-01-17 04:11 

A csermelyen pedig nem lett volna nehéz áthúzni sérülteket, ugyanis dugig volt hóval, épp ezért pont ott próbáltak kuckót vájni – csak ott volt ehhez elég vastag a hó. De szerintem sebesültcibálás nem játszik, ha kaptak is némi noszogatást, mindnyájan járóképesen jutottak le a völgybe. Csak később kapták a komolyabb dorgálást, de azután már nem volt alkalom elsősegélyt nyújtani, meg értelme se nagyon lett volna. Elképelhető hogy az ellenállásuk ha nem is sikeres, de valamelyest hatékony volt, ezért keveredett némi bosszús fenyítés is a sima agyonütésbe.

 3016. jukeey — 2014-01-17 03:49 

Segítsééééééég, ettől már teljesen pánikba vagyok esve! Félelmetes robajt hallanak az összvissz 300 méterre levő csúcs irányából, és attól tartva hogy az arrafelé félúton levő bukkanóról elképzelhetetlen mennyiségű hótömeg indult meg feléjük, elkezdik kivágni a sátrat, majd hosszan lefelé igyekeznek a gerinc oldalában, pontosan egy potenciális lavina útjába.

9 túrázó összetörése a Halatszjalon ~ 9 ovis halálugrása egy behavazott homokozóban.

Lehetséges hómozgás ~ Cunami a biliben.

A Labazhoz nem biztos hogy lett volna értelme menni, nem kaja kellett volna nekik, hanem fegyver (esetleg sok ruha, de azt kockázatos lett volna visszajuttatni). Az egyetlen esély az alulöltözött többségnek elrejtőzve kibírni, míg páran segítséget hoznak.

 3015. oberon — 2014-01-16 23:43 

@sztalker:

A lámpától nem hiszem, hogy annyira megijedtek volna. Magát az okozót kellene megtalálni, mert a lámpa eldőléséből fakadó pániknövekedés már csak okozat. Kintről elméletileg fény nem szűrődhetett volna be. A sátorállítás és a napnyugta időpontjából kiszámítható, hogy majdnem 100% bizonyossággal már sötétben, (nem biztos, hogy éjjel) történtek a dolgok.
Ha egyéb más fényjelenség lett volna, akkor max azt próbálták megörökíteni az uccsó képen. Bár személy szerint én ezt a vonalat is elvetem, ahogy a lavinát is. Mi lehetett ezeken kívül még a pánik kiváltó, ami távoltartja őket a bejárattól és ami miatt inkább belefutnak az általad gondolt hatásba a lejtőn?

’’ Később, ha Zina magához is tér, már nem igazán beszámítható, mászik felfelé, mint a gép, a mögötte fekvő Szlobót (vagy 150 méterre tőle) talán addigra úgy befedi a hó, hogy esetleg észre sem veszi.’’
Értem amúgy/látom magam előtt az általad elképzelt storyt. Ami érthetetlen számomra, hogy valami nagyon nagy para éri őket a sátorban, lélekszakadva kimenekülnek belőle, sietve elhagyják, mennek le a lejtőn, jön a hatás és miután magukhoz térnek Zináék, a sátor felé indulnak vissza, ahonnan az előbb menekültek, ahogy csak tudtak.. Miért nem inkább lefelé, ahová amúgy is indultak?

’’ Aki ilyesmire vetemedik, az mindenre képes, tehát nem hiszem, hogy Gyatlovék ebben az esetben nagyon elemezgették volna azok mögöttes szándékait is.’’
Teljesen korrekt amit írsz. Azonban annak ellenére, hogy elzavarnak a sátortól, de 1-2 óra múlva sem jönnek utánnad, nem ébredezne benned egy aprócska kis remény vagy hit, hogy ezek lehet nem is megölni akarnak? Biztos vagyok benne, hogy bennük is felmerülhetett, hogy gyilkosokkal van dolguk. Azonban az idő előrehaladása többek között igazolhatta számukra, hogy tévedhettek. Aztán ugye mégsem..

’’ Így legfeljebb a kíváncsiságot tudnám elfogadni hasonló motivációként (vajon mi történhet a sátornál?)’’
Mint feljebb írtam, bizonyosan bizonytalanságban telt el a lenti idő. Féltek is, kiváncsiak is voltak, mérgesek is, de szerintem a legnagyobb ellenfelük a kétségek között őrlödés volt. Meg akarnak ölni minket vagy sem? Kirabolták-e a sátrat? Elmehettek már onnan? Nem kellene elmenekülnünk? Kibírjuk reggelig a hidegben? Visszainduljunk már? Ki meri majd bevállalni? Stb-stb.

’’ Ez azért nem sivatag, ahol a legközelebbi oázis is száz kilométerekre lenne, vagy antarktiszi jégmező, ahol meg a kutatóállomás van hasonlóképp az isten háta mögött.’’
Nem sivatag persze, de azért eléggé az isten háta mögött voltak. A helyszín jelen esetben élelmet és vizet adott volna a sivataggal ellentétben, azonban meleget nem. Ami talán a legfontosabb lett volna az esetükben. Mindemellett a labazhoz vezető utat nem is biztos, hogy tudták. Odafelé nappal odataláltak, de korántsem biztos, hogy képesnek tartották e magukat a a visszamenetelre vagy a labaz megtalálására. Szerintem hosszúnak vélték az oda vissza utat, ezért inkább úgy gondolkodhattak, hogy kicsit várunk, aztán megjátszuk a sátrat. Csak ugye az idő pörgött közben, ami a legeslegnagyobb ellenségük volt az egész cselekmény alatt.

’’ De szerintem meg ott van a kutya elásva, hogy soha nem voltak teljesen együtt a sátorból való kitörésük után,’’
Ezen sokat agyaltam én is. A két bevetett ágy és a ’jól’öltözöttségük miatt Tibo és Zolo fekete lovak nálam. Bennük nem vagyok biztos, hogy a sátorban voltak a pánik kirobbanásakor. Azt is el tudom képzelni, hogy fáért lehettek lent, és amikor kitört a pánik (amit Zolo lehet csillapítani tudott volna a jelenlétével) akkor a 7 fenti a 2 lentihez indult el, mivel tudták, hogy hova mentek. Csak halkan merem mondani, de Zolo lefelé menet a naplementét is fényképezhette a nyakában talált géppel. Csak ugye már nem ment fel többet a sátorba, hogy lerakhassa.

’’ Akkor például nem fakéreg-maradványok lennének Gyatlov ujjai közt, hanem ruhafoszlányok, emberi bőrcafatok stb. Még a Krivosenko karján talált fognyomokról is inkább feltételezik egyesek (ez tmás honlapon olvastam), hogy saját maga okozta a harapásokat, mert annyira átfagyott és érzéketlenné válhatott a karja, hogy ijedtségében meg akart győződni arról, hogy érez-e e még vele valamit egyáltalán.’’
Jó észrevételnek tartom a köröm alatti nyomok hiányának a felvetését. Bizonyítható valahogy az ottlétük/hiányuk? Az pedig, hogy Krivo maga nézte meg a saját fogaival önön testén, hogy érez e még valami fájdalmat, hát, elég nevetségesnek hangzik. Erre ez jutott eszembe: Mindenki másképp csinálja.. : )

’’ Ha nagyon szétszakadt a csapat, az elől menők nem foglalkoztak azzal, hogy mi a fene is történik a hátuk mögött.’’
El tudod képzelni, hogy több 10 méteres távolságra szétszakadjanak? A lenti események nem azt sugallják szvsz, hogy ez egy cserbenhagyásos banda lett volna. Miért éppen a lefelé menetnél hagynák hátra a társaikat? Értem én, hogy gyorsabban mentek volna, de igazából abban egyetértünk, hogy a lejtő bizonyos szakaszáig sz-szo épségben érkeztek le, a nyomok alapján rendezetten, együtt. Ahol már nem látszanak a nyomok, ott miért váltak volna szét vagy hagyták volna hátra akár a sérültebbeket is? Nem tudom beilleszteni a történetedbe, hogy szanaszét voltak. Ha kaptak is valamit, azt együtt kapták, ami azért behatárolhatóvá teszi a mentési zónát, vagyis nem vakon kellett átfésülnie 2-3 embernek 4-5 hektárt, ami valóban órákig tartott volna. De ez csak 1 vélemény.

’’ Azért, nem cipelték őket is a fához, mert nem mozgathatóak már sokan közülük, talán erre akkor jöttek rá, amikor átpasszírozták őket az egyik patakmedren, a lejtőn haladva, ami nem lehetett valami könnyű, és a sérülteknek sem igazán használt. A lehető legoptimálisabb helyen pakolták hát le őket, melléjük tervezve a vermet, amiből aztán inkább kripta lett, mert sorra hunytak el a sebesültek…”
A vízmosásig lehúznak mindenkit bordatöréstől, belsővérzéstől, ájulástól függetlenül, árkon-bokron-cserjén át, nem törődve az elemekkel és a sebesültekkel sem. Ezt száz métereken át csinálják a hős megmentők, akik nem kis fizikai teljesítményt bemutatva lehúzzák az esetenként a magatehetetlen (nem írok számot) rohadtul nem könnyű testeket. Aztán amikor megtették már velük az út oroszlán részét, ergo számos módon súlyosbították a sérültek állapotát, nem gyújtanak nekik tüzet a veremnél, valamint nem húzzák őket a már piti 75 méter környéki fa alatti tűzhöz (holott a tűz melege lett volna az egyik legfontosabb a kihűlés küszöbén állóknak..) hanem leesik nekik, hogy HÉ, hát ezt elb*szt*k, mert nem szabadott volna őket húzkodni. Mire a másik: -Jó, akkor hagyjuk itt őket ahol vannak, aztán lépjünk a p*cs*ba, ezeknek úgyis kalács…
Na ezt nehezen tudnám elképzelni. HA ennyit lehozták őket, akkor a fához húzás az már belefért volna simán. Amit meg is tettek volna abban az esetben, ebben biztos vagyok. Egyből a tűzhöz is lehetett volna húzni a sérülteket, ha már keresztül húzták amúgy is őket mindenen.

’’ Mire végre elkészült az a verem, már nem volt kinek használni azt, addigra sorra meghaltak a súlyos sebesültek.’’
Ez elég hülyén hangzik. Mennyi az esélye annak, hogy elcsesznek alsó hangon ¾ órát a veremmel,(ami előtt már ugye lehúzták a hullákat) és amire elkészülne, meghal mind. Felettébb Hoolywoodosnak tűnik számomra. Max azt tudnám elképzelni, hogy ásás közben meghal az utolsó sebesült is, akiért még lett volna értelme tovább csinálni. Mért fejeznék be a vermet? Miért nem lépnek le, Kolo is, és melegednek fel a sátorhoz való felindulás előtt? Miért virrasztott Kolo tovább a hullák mellett?

’’ de azt valahogy nem érzem természetesnek, hogy pont egy lányt fognak majd felküldeni””
Én sem gondolnám. Úgy gondolom, hogy Zina karakán személyiség lévén ’’önállósította’’ magát, hogy ő márpedig megelégelte a várakozást, megy és megnézi, mi a helyzet sátor fronton. Szlobo, mivel a fa alatt melegedett, ennek tanúja volt és a lány után indult. Majd miután Gyatlov szembesül Zináék távozásával, ő is elindul. A többit már írtam.

’’ le kellett volna vetkőztetni őket, minimum a kezeiket hátul összekötve elhajtani, lehajtani a turistákat az erdőbe’’
’’ A „fagyasztásos” módszerhez nagyon elkelne előbb még egy kis ütlegelés is, megdolgozni őket,’’
Szerintem egyszerűbb lenne ezt a fagyasztásos módszert -30-ban, süvítő szélben (ami ugye fokozza a hidegérzetet meg hűsít is..) átbeszélni. Kongóban biztos, hogy nem a ’’fagyasztásos’’ technikával operálnak. Itt viszont tisztában voltak a támadók is azzal, hogy a kesztyű hiány önmagában aláírta a halálos ítéletüket, mert onnantól, hogy az ujjaik lefagynak, olyan hidegben pikk-pakk, esélytelenek bárminemű fogásra, eszközkészítésre vagy bármiféle dologra, amihez az ujjaikra szükségük van. Ha esetleg ez egy bevett módszer volt arra felé, akkor pedig a hagyományoknak köszönhetően biztos nem csöcsre mehettek.
A sátorból való kiterelés és az elzavarás során egyértelműen kaptak fenyítést, már csak a rend kedvéért is.

’’ ha csak csúszol lefelé, mint a szánkón, csak most épp szánkó nélkül,’’
Szerintem képtelenség ott ilyen formában lecsúszni, felgyorsulni meg biztosan.

 3014. sztalker — 2014-01-16 15:33 

@gigabursch:

„S az még bír a súllyal nem úgy mint egy sátor, aminek a vázát a sílécek és botok adják.”

Van olyan meglátás is (egy külföldi honlap kommentelője írta), hogy azok a bevágások (késsel?) az egyik bambusz síboton valamilyen próbálkozások lehettek arra, hogy megnézzék, lehet-e azt fa gyújtósnak használni (a helyszínen v. tán az erdőbe „letelepülésük esetén), de más meg inkább állati karom nyomaival hozta összefüggésbe a karcolásokat.

Én inkább megkockáztatom, hogy talán vmiféle ideiglenes sátorrudat szerettek volna összebuherálni a síbotokból ekkor, azért vagdoshatták az egyiket össze késsel, és a sötétben meg szélben ott majomkodhattak vele, majd feladták a kísérletezést. (Mindenesetre a medvés támadásnál azért hihetőbbnek tartanám ezt a verziót, mert a maci karmainak nyoma biztosan másutt is megmaradt volna, nem csak azon a boton, meg a havon, hanem egy-két arcon is tán…)

„Gyatlov szerintem merő felelősségtudatból indulhatott vissza, hisz felelős a csoportért, de már nem tudott visszajutni.”

Szerintem legalább ennyi mindent fel lehetne róni Gyatlovnak, ami miatt nagyon is érezhetett bűntudatot is akár, ezért is iparkodott nagyon, mikor az események összecsaptak a fejük felett:

— Elszámítja az útvonalat, járhatatlan (v. nehezebben járható) helyeken kell így végigmenniük

— Ezért is erőlteti a téves útvonal drasztikus korrigálását később nyílegyenes átvágásokkal, ha kell, árkon-bokron át (késésben vannak), de ez a csapat minden tagjának megerőltető lehet

— 1 sátor sokkal veszélyesebb, mint 2 kisebb, mert nincs tartalék (igaz, sokkal praktikusabb és talán súlyban könnyebb is)

— Az új, „megbuherált” sátor (ami 2 kicsiből lett összerakva) az ő ötlete volt, de talán pont az összeillesztés miatt szerkezetileg nem elég erős, teljesen szétesik, amikor kivágják, nem lehet terepen javítgatni

— A szétszedhető („atom”)kályha :))) egy felesleges súly mindvégig a túra során, csak a baj van vele (ez is Gyatlov „találmánya”), de vinni kell, ha törik, ha szakad, még ha nem is tudják használni rendesen, ő mégis ragaszkodik hozzá, sok baj forrása lehet, hogy mégis kénytelenek hidegben éjszakázni

— A sátorhely, a csúcs alatti zónában inkább kényszermegoldás lehetett aznap estére, mert nagyon kitett hely (pl. szélnek, aminek az iránya váltakozhat), de még lavinának is (még ha nincs is olyan hóhelyzet, ami ezt indokolná), mert a felettük magasodó hegyoldal bizony eléggé meredek

— Lehet (ezt csak feltételezem), hogy mindvégig, a fent leírtakon kívül, még makacsul hajthatta is az embereit az Otorten-hegy (a túra fő célja) felé, függetlenül a társai aktuális fizikai és lelki állapotától. (Gondolom, ti se írnátok le pl. a főnökötökről elmarasztaló véleményt egy közösen vezetett naplóba, ezért nincs talán nyoma ilyesminek a beírásokban.)

Az biztos, hogy akkor is rettentő nagy lelki terhet kellett volna élete hátralevő részében magával cipelnie, ha túl is éli (és hivatalosan sem vonják felelősségre a történtekért), mert a hozzátartozók biztosan hibáztatták volna őt a szeretteik haláláért v. megnyomorodásáért.

 3013. gigabursch — 2014-01-15 20:48 

836. alfredostroessner

Nos megnéztem a két videót.

Ilyen szélben még a szar is kifagy az emberből, kemények ezek az orosz gyerekek.

De ha mindez még havazással is együtt jár és ilyen körülmények között kell kimenni, az kemény.

VISZONT!

Azon merengtem, hogy a Zoloék azért voltak felöltözve – míg a többiek próbáltak bent melegedni – mert próbáltak még kint ügyködni, hogy a sátrat a fújó szél, nehogy olyan helyzetbe rakja önmagával, ahogy rengeteg kocsi járt a 2013. márc. 14-i hóviharban, hófúvásban. Aki átélte tudja. 20-25 perc alatt kocsikat temetett be egy-egy szélcsatornában a hó. S az még bír a súllyal nem úgy mint egy sátor, aminek a vázát a sílécek és botok adják.
Ennek kapcsán elmerengtem, hogy a bejárat használhatatlanná vált (befalazódott), se ki – se be és egymással óbégatva azt magyarázhatták, hogy bazi gyorsan húzzunk el lefelé, mert nagy baj lehet még ebből. Nincs messze a labaz, addig minden Tajgaszökevény kibírja.

Aztán kiderült menet közben, hogy annyira nem, sőt mégsem bírják úgy és elindult a csoport szétmállása, majd visszakapcsolódnék oda, amit már korábban a @3005-ben kifejtettem.

Saját magukat pusztították el, és aki még egy kicsit bírta, abból kitört a düh és azon vezette la akit hibásnak tartott.

Gyatlov szerintem merő felelősségtudatból indulhatott vissza, hisz felelős a csoportért, de már nem tudott visszajutni.

Szomorú tragédia, amit kissé higgadtabban alighanem kis vergődéssel, de simán túléltek volna.

A sérülésekkel kapcsolatosan fenntartom a fenti véleményemet.

 3012. sztalker — 2014-01-15 16:49 

@oberon:

„A másik esetben szintén 3-4 ember küzd a sátorral, a többiek pedig csupán riadt szemekkel néznek és remegő ajkakkal imádkoznak legalább 1 percig, hogy minél előbb legyen már kivágva a sátor ahelyett, hogy magukkal foglalkoznának, ha már szóba jött a túlélési ösztön.”

Nehéz ezt így higgadt fejjel elképzelnünk. Én most csak azt tudom erre felhozni neked, hogy pl. a gyakori diszkótüzek és áruháztüzek okán nem véletlenül tették kötelezővé a kijáratok utca felé való nyitását az USÁ-ban (ezért csapnak fejbe arrafelé az ajtóval, ha az utcán bámészkodsz a kirakatok előtt:), mert egyszerűen feltornyosultak a hullák az első sorok mögött. Ilyenkor mindenki nyomja, tolja az előtte lévőt, és abban igazad lehet, hogy inkább akadályozza, mint segíti ezzel a kijutást. Hasonlóképp nagyon át kell gondolni egy sportcsarnok nézőinek mozgását is a kijáratok felé, vagy metróbejárókban haladó emberek terelését biztosító oszlopsorokat, kordonokat és egyéb terelőelemeket, mert egy pánik után gyorsan bedugulhat a tömeg, és agyonnyomják egymást. Szerintem is inkább noszogathatták őket v. sikoltoztak, üvöltöztek velük hátulról, majd lökhették, nyomhatták a késes társaikat a mögöttük lévők, ezzel is fokozva a pánikot.

„Számomra úgy néz ki ez a dolog, mintha féltek volna a bejárat közelébe menni, vagy egyszerűen nem tudtak. ”

Ha nappal lett volna, akkor azt mondanám, hogy még talán vmi árnyék is vetülhet azon a résen befelé rájuk (vminek v. vkinek az árnyéka), de ha meg sötétségben voltak, azt is simán el tudom képzelni, hogy az addig világításra használt lámpát (zseblámpát?) vki leejtette idegességében, vagy felrúgta stb, tehát a hirtelen sötétség még jobban megijeszthette őket, fokozta a kavarodást. Ha erős fényjelenség volt abból az irányból, az este talán valóban beszűrődhetett, de ezt is bizonyítani kellene vmivel.

„Gyatlov akkor eszméletlen volt eddig vagy sem? Ha igen, meddig? Ha igen, mikor ütötte ki egy ilyen csapás után még Szlobot? Miután kiütötte, hol volt, hogy nem találták? Mégha Szlobo be is durcizna a pofontól, Zina az iránta érzett vonzalma miatt ott hagyná a p*cs*ba haldokolni a társait ahelyett, hogy ő is lefelé indulna el vagy a társai keresésére?”

Ezt én másképp látom. Abból indulok ki, hogy UGYANAZ a hatás, EGY IDŐBEN végzett Szlobóval (végzetes), talán Zinával (ő csak elájult), akik a lejtőn FELFELÉ mentek, mint azokkal, akik lefelé: pl. Gyatlovval és társaival. De a köztük lévő távolság már igen nagy volt, jóval a látó- és hallótávolságon túl (ha cudar egy hófúvás is éri őket), így a két csoport a saját közelében lévő társait menti. Gyatlov lassan magához tér, de jóval közelebb van már a lejtő aljához, mint Zináék, tehát ő lefelé megy, mikor feltápászkodik az esésből. Szlobó nem sokáig élhet, Zina meg eszméletlen, hiába szólnak nekik, nem válaszolhatnak. Később, ha Zina magához is tér, már nem igazán beszámítható, mászik felfelé, mint a gép, a mögötte fekvő Szlobót (vagy 150 méterre tőle) talán addigra úgy befedi a hó, hogy esetleg észre sem veszi. Én őket kevésbé tekintem aktívnak a mentésben, mint Gyatlovot és Kolót, akik lejjebb szenvedhették el a sérüléseiket és rögtön nekikezdtek valahogy segíteni a közelükben levőkön.

„Ez igaz is lenne abban az esetben, ha gyilkosként tekintettek volna a támadóikra. Ők azonban rablókként tekinthettek/tekintettek rájuk, ami nagyban befolyásolta a két dologhoz való viszonyulás közti eltérést.”

Tudod a jogi kategóriák és fogalmak nagyban függnek a körülményektől is. Példák: Ha ellopok egy inkubátort és előtte kiveszek belőle egy csecsemőt, akkor mi is vagyok tulajdonképpen? Ha ellopok egy vasúti biztosítóberendezést, vagy egy stoptáblát akkor mit is csinálok? Ha a hajó fedélzetéről a nyílt tengeren a vízbe dobok egy embert (a cápák közé), sőt, ha nem szedem fel a hajótöröttet a vízből, akkor mit is követek el?

Azért írom ezt le, mert akkor itt is hasonló történt, nem véletlen, hogy pl. a vadnyugaton a lótolvajlást halállal büntették, hisz nem az állat értéke volt itt a nagy kár, hanem a hiányából fakadó veszteség: gyakorlatilag halálra ítélték azt, akitől megfosztották mozgóképességét a vad indiánok vidékén.

Aki ilyesmire vetemedik, az mindenre képes, tehát nem hiszem, hogy Gyatlovék ebben az esetben nagyon elemezgették volna azok mögöttes szándékait is.

„Az általad említett ösztön jelen esetben csak a végén jelentkezik, addig tudatosan felépített lépésekről beszélhetünk szerintem.”

Igen, és ezeket a lépéseket a társaik iránt érzett segítség motiválja szerintem, nem pedig a félelem, mert akkor biztosan jobban elrejtették volna őket, vagy ők maguk is beljebb másznak az erdőben, nem pedig végig a fa és árok közt ingáznak. Így legfeljebb a kíváncsiságot tudnám elfogadni hasonló motivációként (vajon mi történhet a sátornál?), de az meg nem állhatott fent, mert akkor hamarabb elindultak volna felfelé. Inkább a sátor állapotában lehettek bizonytalanok, nem a „lakóiban”.

„…semmi közepén vannak, felfoghatta mindenki, hogy értelmetlen lenne.”

Ez azért nem sivatag, ahol a legközelebbi oázis is száz kilométerekre lenne, vagy antarktiszi jégmező, ahol meg a kutatóállomás van hasonlóképp az isten háta mögött.
Ezzel tehát megint nem értek egyet. Ti mindig TELJES létszámú és EGÉSZSÉGES fizikai állapotú csoporttagokat képzeltek a fa alá. (Vagyis MINDENKI ott van a csoportból.) De ne feledd: pontosan tudták, hogy a legközelebbi labaz nincs fényévekre, ha semmi más bajuk nincs, mint a gyenge ruházat, akkor sokuknak igenis lenne esélye odafelé indulni, ha nincsenek éppen körbevéve fegyveresekkel. De szerintem meg ott van a kutya elásva, hogy soha nem voltak teljesen együtt a sátorból való kitörésük után, keresték egymást, mentették egymást, mindig csak nagyon kevés olyan ember volt köztük, aki tudott cselekedni.
(Mert vagy egyedül volt még a szerencsétlen, vagy nem volt nála kés, csak gyufa, tehát mire az a társa is előkerült, aki a tűzgyújtásban segíthetett volna, még tovább fázhattak, vagy nem voltak elegen, hogy fakérget is szedjenek meg vermet is ássanak, meg hurcolásszák is a társaikat stb.)

Ezért feltételezem, hogy már eleve nagy hendikeppel indult ez az egész túlélésük.

„Más olyan nyomot meg mit hagytak volna?”

Akkor például nem fakéreg-maradványok lennének Gyatlov ujjai közt, hanem ruhafoszlányok, emberi bőrcafatok stb. Még a Krivosenko karján talált fognyomokról is inkább feltételezik egyesek (ez tmás honlapon olvastam), hogy saját maga okozta a harapásokat, mert annyira átfagyott és érzéketlenné válhatott a karja, hogy ijedtségében meg akart győződni arról, hogy érez-e e még vele valamit egyáltalán.

„Kicsivel feljebb Zina és Szlobo ott hagyja őket. Ezért mondtam, hogy szerintem nem vagy következetes.”

Éppen, hogy következetes vagyok, mert ha ők hátul mentek le, akkor talán Gyatlov volt az utolsó aki tanúja lehetett ennek, Ha nagyon szétszakadt a csapat, az elől menők nem foglalkoztak azzal, hogy mi a fene is történik a hátuk mögött. Az esés után mindenki a közelében lévőket támogathatta fel, vagy próbálta a behavazott testüket megkülönböztetni a szintén fehér hóbuckáktól..

„Vagy miért nem húzzák át őket a fához? ”
„A 4 test miért nem a szélvédett veremben van megfagyva? Miért beszórva vannak a vízmosásba? Vagy csak úgy, időtöltés képpen szenvedtek a veremmel? Ezek számomra következetlen gondolatok egymásra szórásának látszanak. Ne vedd sértésnek, nem annak szántam.”

Nem veszem sértésnek, csak olvasd el újra, amit ezekről írtam, hátha másokat is érdekel ez a beszélgetésünk.
Azért, nem cipelték őket is a fához, mert nem mozgathatóak már sokan közülük, talán erre akkor jöttek rá, amikor átpasszírozták őket az egyik patakmedren, a lejtőn haladva, ami nem lehetett valami könnyű, és a sérülteknek sem igazán használt. A lehető legoptimálisabb helyen pakolták hát le őket, melléjük tervezve a vermet, amiből aztán inkább kripta lett, mert sorra hunytak el a sebesültek…

A tűzgyújtással meg lehet, hogy meg kellett várni Gyatlovot, mert attól, hogy Koló zsebében is volt gyufa (amit a boncolásnál találtak), nem biztos, hogy az eredetileg is az övé volt, lehet, hogy azt is pl. Tibótól „gyűjtötte be” Kolevatov, valahonnan a lejtőről lehurcolászása közben, mire végre-valahára megtalálta őt egy jó félóra után. Ezt én is csak elképzelni tudom.

„Megy a para a sátorban, kitörtnek, kicsi séta, aztán –Hé, mi a rákért nem a labazhoz megyünk? ”

Sztem azért, mert még mindig egyszerűbb dolog eltávolodni annyira a veszélyes hegyoldalról esetleg rájuk szakadó lavina elől, mint 2 kilométert mászkálni abban az általad említett vastag hóban a labazig. Nekem ez lenne a praktikusabb magyarázat. Az mindenesetre nyújthatott egyfajta biztonságérzetet nekik, hogy viszonylag elérhető távon belül van egy tartalékraktáruk, tehát nem kell észvesztő gyorsasággal összeszedni minden cuccot most, inkább az életüket, vagy finomabban szólva a testi épségüket óvják meg azzal, hogy lejjebb mennek, hátha tényleg megindul ez a hótömeg most felettük, aztán majd később visszamennek.

„Most éppen Zina és Szlobo még el van tűnve (szépen), Gyatlov nem eszméletlen és nem bántja Szlobot. Akkor most mivan? ”

Ezek az én feltételezéseim, tehát nem kell rá mérget venni, de szerintem ilyen is előfordulhatott:
A lejtő felénél Zina és Szlobo (akik ketten, lemaradva leghátul mentek) már nagyon nem értett egyet a levonulással, valami miatt vissza szerettek volna menni (cipőért, ruháért, Lenin összesért 🙂 stb), de még fent a sátornál is összekaphattak emiatt Gyatlovval, akár 1-2 pofon erejéig is. Gyatlov alattuk taposhatta a havat a lejtőn, időnként vissza-visszanézhetett rájuk
(leginkább Zina miatt tette ezt, akinek ekkorra már végképp kieshetett a kegyeiből v. elvesztette nála a tiszteletét, bizalmát stb), és tanúja lehetett a szándékuknak. Persze hagyta őket visszafordulni, ezt nem akadályozta meg, legfeljebb Szlobónak adhatott egy maflást, és folytatta az útját lefelé, egyre távolodtak hát egymástól. (Gyatlovék lefelé, Zináék ketten most már felfelé haladtak.) De erről a visszafordulásról senki más nem tudhatott a lejtőn elől haladók közül, ők tehát úgy gondolták, hogy a két eltűnt is valahol az ő magasságukon lesz majd talán, ott is kereshették hát sokáig őket, amíg Gyatlov nem szólt nekik. Ez természetesen csak az én forgatókönyvem, nem tudom bizonyítani, de így is el tudom képzelni az eseményeket.

„Mit keresnek a testek a verem helyett a vízmosásban?”

Mire végre elkészült az a verem, már nem volt kinek használni azt, addigra sorra meghaltak a súlyos sebesültek.

„Azért csak odaszólt volna annyit, hogy hé Kolo, lelépek a p….ba..”

Lehet, hogy így is történt, sőt, látási viszonyoktól függően, tán még mutathatott is valamit arrafelé, a légköritől függően meg akár pökhetett is egyet felé…
:)))

„Azonban ahelyett, hogy elmenekültek volna a biztos halálba, Gyatlovék lent tüzet gyújtottak meg a többi. Ezért avatkoznak be, mert látják, nem fagynának meg maguktól.. Aztán amikor találkoznak először Zinával, aki időközben megunta a lenti várakozást, egyértelművé válik, először a lány számára, hogy igen nagyot tévedtek a szándékokkal kapcsolatban. ”

Tényleg nem tudhatom, hogy akkor pontosan milyen erőnléti viszonyok voltak Gyatlovék csoportján belül, de azt valahogy nem érzem természetesnek, hogy pont egy lányt fognak majd felküldeni (mindenféle fegyver nélkül, mert a zsebeiben csak vacak holmik voltak) oda, felderítőnek. Még akkor sem, ha Szlobóval megy. De ez az én személyes véleményem.

„Ezért avatkoznak be, mert látják, nem fagynának meg maguktól.. ”

Pont itt látom ennek a kifárasztós, kihűlősdire játszó elméletnek a gyengeségét, önmagában a laza ruházat szerintem nem végezne velük olyan gyorsan, ahhoz inkább le kellett volna vetkőztetni őket, minimum a kezeiket hátul összekötve elhajtani, lehajtani a turistákat az erdőbe, de még így is képesek lennének valahogy eliszkolni a vakvilágba. És ha mondjuk egyikük kihúzza egy természetes barlangos mélyedésben az erdő közepén reggelig és összetalálkozik valamilyen arra járó favágó, vadász, gulagos, manysi népséggel? A „fagyasztásos” módszerhez nagyon elkelne előbb még egy kis ütlegelés is, megdolgozni őket, hogy gyorsítsák, egy helyben tartsák áldozataikat, nem? De akkor miért nem verik szét Zinát, Kolót, Gyatlovot meg a két srácot a fa alól egy füst alatt, mondjuk nem sokkal a sátor elhagyáasa után? Én mindenkit körben leültettem volna meztelenül egy tisztáson és aki megmozdul, arra jól ráverek, de még akkor is elkelt volna a megkötözés.

Ha meg hagyják őket egy ilyen 70 méteres sávban nyugodtan tevékenykedni, annak őrzéséhez is sokkal több ember kell, hogy figyelje az eseményeket, pláne, ha sötét van.

„1500 méterre a sátortól olyan hóviharban, hogy 60-70 méternél nagyobb látótávolság nappal sem lehetett, szerinted mennyire van a szemük előtt, ember??!”

Annyira van a LÁBUK ELŐTT, ember, hogy csak el kell gurítanod egy labdát a lejtőn, ahol először beleesik az árokba, ott vannak a turisták.. ahogy írtam is.

http://kepfeltoltes.hu/140115/lejto_makett_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Ide másolom ezt a metszetet, jól látszik az alul lévő vízmosás, ami egyébként közelebb van a sátorhoz, ha csak a lejtőn lefelé mész, és nem térülsz ki a fenyő felé, de ez a kép talán azt is érdekelheti, aki szerint a hegycsúcs oldala egyáltalán nem is meredek a sátor felett…

Zina, Szlobo és Gyatlov felfelé vezető útját is rárajzolták (középen, kis alakokkal jelezve a holttesteiket), és az is kivehető belőle, hogy a nagy fenyő már egy másik lejtőszögű oldalon helyezkedik el a völgyben, ami kicsit meredekebb, mint az a hosszú, egybefüggő elszórtan fás rész, ahol szerintem a balesetet elszenvedhették.
(A rajzon balról jobbra átlósan áthúzódó vonal a számértékekkel egy emléktúra útvonala, amit pár éve tettek meg a rajongók a vízmosásban talált holttestek sírjáig, ezt a képet egy orosz honlapról másoltam ki.)

Én valahogy nem tévednék el, de erről nem akarok vitatkozni, lehet, hogy igazad van.

„Mégis úgy tűnik, hogy a fához mentek elsőre..”

Lehet, hogy voltak olyanok is, mint pl. Krivo és Doro, akik elsőként odamentek, mert ott várták, keresték a többieket, és mert kisebb sérüléseik is lehettek. De Zolóékat szerintem már rögtön a vízmosáshoz cipelhették. Ha Kolevatov gyújtott nekik tüzet (vagy Gyatlov?), akkor még melegedhettek is ott. (Majd Ludáéknak is fognak gyújtani, de előbb tán le kéne őket hozni a lejtőről vmi biztosabb helyre.)

„Mert inkább arról volt eddig szó, hogy nekivágta őket a talajnak, csúsztak stb. Ha együtt mentek lefelé, (miért ne tették volna), akkor nagyjából egy behatárolható területen belül kell lennie mindenkinek. Ez nem vakon keresés, hanem azért nagyjából beitájolt. Itt rengeteg idő visszajönne, ami miatt lenne erő és stb felmenni a sátorhoz. Remélem nem gondolod, hogy akár 100 métert is repülhettek.”

Könnyebbeket kérdezz!
Nem biztos, hogy szétszórta őket ez a hatás, de ha volt hófúvás, akkor az pl. betakarhatta a testüket, ha sokáig eszméletlenek voltak az eséstől. Sokan kerülhettek hó alá, talán ki is kellett kaparni őket alóla. Ez is idő. Ha lélegeztetni kell őket, az is eltart egy darabig. Egyszerre csak 1 emberrel tudnak foglalkozni. Vannak, akik a bordatöréseiket is ilyesmihez kötik, én ehhez nem értek, nem tudok neked erről érdemben nyilatkozni.
Repülhettek? Páran lehet, de elég, ha csak csúszol lefelé, mint a szánkón, csak most épp szánkó nélkül, befelé az egyre sűrűbben emelkedő (a lejtőn összevissza növő) cserjék közé… Valamelyik csak megállít majd, nem? Ha nagy sebességgel csapódsz a jeges-fagyos hórétegbe arccal előre, az sem túl kellemes.

„Remélem senki sem hiszi, hogy lefolytaják a vizsgálatokat, majd miután végeznek, ráengedik az egyetemista keresőket a területre mint1 figyelemelterelés végett? ”’’
Örülök, hogy ebben egyetértünk.„

Lehet, hogy pl. a manysik már nagyon unhatták azt a sok töketlenkedést, amit a kivizsgálók ott műveltek már a vidékükön egy hónapja, és talán többet is tudhattak az eseményekről (bár nem hiszem, hogy közük lett volna a turisták halálához), hogy finoman „odairányították” a kutatókat a vízmosáshoz, ezzel végre felgyorsítva az eseményeket, hadd legyen már nyugi a környékükön. Ilyet is simán el tudok képzelni.

 3011. oberon — 2014-01-15 10:50 

@sztalker:

’’ A pánik pont így működik, hogy az agyad megakad, „körbejár”, mint egy elakadt magnetofon-tű, csak 1 dolgot akarsz: kikerülni onnan! Nem fognak a cipők felé indulni v. nyúlkálni.’’
Azért kezdték el kivágni a sátor oldalát (ha ők tették), mert azonnal ki akartak jutni onnan. Ha 7-9 ember nagyon gyorsan akar onnan kijönni, ergo semmi sem számít, csak a sátorból való kimenekülés, akkor aláírom, hogy nekiállhat 3-4 ember vágni a vásznat, de attól még érthetetlen számomra, hogy a többiek, akik nem férnek oda a sátor oldalához vagy nincs késük, miért nem kezdenek el szórakozni a bejárat kikötésével, esetleg ha azzal sem, még mindig ott van az, hogy cipőt húzzanak. Időben jobban is jöttek volna ki, visszanézve.
A másik esetben szintén 3-4 ember küzd a sátorral, a többiek pedig csupán riadt szemekkel néznek és remegő ajkakkal imádkoznak legalább 1 percig, hogy minél előbb legyen már kivágva a sátor ahelyett, hogy magukkal foglalkoznának, ha már szóba jött a túlélési ösztön..
Számomra úgy néz ki ez a dolog, mintha féltek volna a bejárat közelébe menni, vagy egyszerűen nem tudtak. Namármost akkor ki/mi lehetett az, ami ezt a félelmet okozhatta náluk? Azon az állásponton vagyok, hogy ki a kérdés és nem a mi.

’’ Továbbá az is előfordulhat, hogy a lejtőn a kábulatából lassan magához térő Gyatlov már csak akkor botorkál le hozzájuk (vagy a vízmosáshoz, vagy a nagy fához), amikorra Kolevatov, Doro és Krivo is már órákig keresgélik (szólongatják Zinát és Szlobót, mindhiába.
Ekkor veti oda nekik Gyatlov:
– Ti Zináékat keresitek itt már egy órája? Hisz ők legalább egy kilométerre lehetnek feljebb, még láttam őket visszamenni, Rusztemnek be is húztam egyet rendesen!’’
Ezt gondolom poénból írtad.. : ) Ha mégsem, akkor: Gyatlov akkor eszméletlen volt eddig vagy sem? Ha igen, meddig? Ha igen, mikor ütötte ki egy ilyen csapás után még Szlobot? Miután kiütötte, hol volt, hogy nem találták? Mégha Szlobo be is durcizna a pofontól, Zina az iránta érzett vonzalma miatt ott hagyná a p*cs*ba haldokolni a társait ahelyett, hogy ő is lefelé indulna el vagy a társai keresésére?

’’ Szerintem meg igen, mert ha a gyilkos bizonyosan ott van még a közelükben, akkor az a LEGNAGYOBB probléma’’
Ez igaz is lenne abban az esetben, ha gyilkosként tekintettek volna a támadóikra. Ők azonban rablókként tekinthettek/tekintettek rájuk, ami nagyban befolyásolta a két dologhoz való viszonyulás közti eltérést. Előfordulhat, ha egyértelmű lett volna számukra, hogy az életükre törnek, nem csak az értékeikre, akkor nekifutottak volna az éjszakának. De a többség sztem nem vágott volna neki semmiképpen, márcsak technikai okokból sem.
Úgy gondolom, hogy az átvészelés volt a céljuk, mikor a fánál megbeszélhették a továbbiakat, nem pedig a túlélésük. Megkockáztatom azt is, ha a támadók nem jönnek le a sátorból, néhányan megérték volna a reggelt. Ez azonban szintén nem történt meg.
Az általad említett ösztön jelen esetben csak a végén jelentkezik, addig tudatosan felépített lépésekről beszélhetünk szerintem.

’’ sarki fűszerest nem biztos, hogy gondolkodás nélkül kimenteném a Dunából.)’’
’’ „Azzal pedig, hogy te elfutsz, nem biztos, hogy neked is van a nagyobb esélyed a túllésre.”’’
Az első evidens. A tárgynál maradva írtam a véleményem. Ezek a srácok évek óta ismerték egymást, voltak köztük barátok is.. Gráfban lerajzolva szépen mutatná szerintem, hogy azért a végén mindenki számíthatott valakire. Emellett biztos vagyok benne, hogy bajtársiassan viselkedtek volna, márcsak kötelességből is. Ha volt 2-3 sérül és 1-2, aki azokkal akart maradni, akkor már csak a csapatszellem miatt is velük maradtak volna a fennmaradó egyének. Ha 1 mégis el is akarna indulni mindenáron, értelmetlen lenne. Am meg szerintem volt megbeszélés a fa alatt a leérkezésük után (bárhogyan is érkeztek le) és akkor ki lett veséz
ve a menekülés verzió is, de lévén a semmi közepén vannak, felfoghatta mindenki, hogy értelmetlen lenne.

’’ De, ha már ezt a vonalat akarod erőltetni, akkor meg én kérdezek vissza azzal, hogy miért nincs nyoma pl. bosszúnak Gyatlovék részéről, hiszen egy sarokba szorított (=halálraítélt) ember még halálában is borsot törhet ellensége orra alá, ahogy sokszor írtam: utolsó erejével megnyomorítja azt, belevág egy golyóstollat a szemébe, bicskát az arcába stb.’’
Láttál valakit a tettesek közül? : ) Azon töröm magam, hogy láthass… : )
Ha vérre gondolsz, az sajnos könnyen mehetett a lecsóba. Más olyan nyomot meg mit hagytak volna? Ha esetleg volt is valami botfegyverük, lehet, csak olvadás után vált láthatóvá, azonban akkor már titkosan ment a nyomozás. Bár az a katona kabát meg fásli lehetett ilyen nyom..

’’ Mondok rá példát: Te vagy Kolevatov, arra eszmélsz, hogy heversz a lejtőn, tök sötét van, de amúgy is baromira rosszul látsz, mert zúg és fáj a fejed, de valahogy még tudsz mozogni és beszélni, majd észreveszed, hogy a kezeid közt haldoklik Ludmilla, tőled 30-40 méterre meg hever egy test, amit te Zolóénak vélsz, de nem tudod, hogy él-e még, Akkor most rögtön visszaindulsz a sátorhoz,’’
Egyértelmű, hogy segítenék, de nem hinném, hogy csak eszetlenül nekiállva. Kicsivel feljebb Zina és Szlobo ott hagyja őket. Ezért mondtam, hogy szerintem nem vagy következetes.
Egyébként meg ha már annyira mindenki egyből a vízmosáshoz húzkod mindenkit a fa és az alatta égő tűz helyett, (ápropó ha már a sebesülteket a vízmosáshoz húzták le, miért nem ott gyújtanak nekik tüzet? Vagy miért nem húzzák át őket a fához? Egy kis meleg azért jól jött vna nekik..)Visszatérve, miután Gyatlov és Kolo megkeresi és lehúzza Tibot, Ludát és Zolot, (Doro és Krivo beadta az unalmast, Zina és Szlobo pedig kiközösítette a többieket) kiássák és felgallyazzák a vermet, amit mellesleg rohadtul nem is úgy tűnik, hogy használtak volna. Szerinted megfagynak a végére a sebesülések és a kimerültség miatt. A 4 test miért nem a szélvédett veremben van megfagyva? Miért beszórva vannak a vízmosásba? Vagy csak úgy, időtöltés képpen szenvedtek a veremmel? Ezek számomra következetlen gondolatok egymásra szórásának látszanak. Ne vedd sértésnek, nem annak szántam.

’’ A labaz felé, ami a hágó mögött van, ha már nem áll a sátor.’’
Gondold végig. Megy a para a sátorban, kitörtnek, kicsi séta, aztán –Hé, mi a rákért nem a labazhoz megyünk? Ha ez így töürténik, nincs hatás a lejtő alján. Ehelyett lemennek végig. Nem úgy tűnik, mintha a labaz felé nem tudtak vagy akartak menni? A domb megkerülése pedig 1 méteres hóban egyenlő lett volna az öngyilkossággal. Tisztában voltak a hóviszonyokkal az előző napi vánszorgásuk miatt. Ez igaz az elmenekülésre is.

’’ Gyatlov biztosan vissza akart menni a sátorhoz, meg a lejtőn maradt eltűntekhez (Zina, Szlobo), esze ágában sem volt ottmaradni, amíg nem tudja, hogy mi van a társaival, és én ezt nagyon is korrekt, csapatvezetői attitűdnek tartom, jó hajóskapitány lett volna, szerintem.’’
Most éppen Zina és Szlobo még el van tűnve (szépen), Gyatlov nem eszméletlen és nem bántja Szlobot. Akkor most mivan? Jó lenne logikus korlátok közé szorítani a lehetőségeket, mert így bármi lehetséges bárhogyan mindentől függetlenül..

’’ a meleg takarók és kötszer, pálinka az persze most hatékony lehet.’’
Ezt már korábban írtam. A támadók 1-2 üveg orosz vodka , 1 pakli kártya, 1-1 katona sonka és pokrócok társaságában, időnként mozogva simán lehúzhattak ott 2-3 órát.

’’ „Ha pedig tényleg magukat akarták menteni már, akkor miért dobálták be a veremnél a hullákat előtte?”
Nem adtál rá választ. Mit keresnek a testek a verem helyett a vízmosásban?

’’ Kolo még várta Gyatlovot, mikor ér oda a következő gallyal, de ő már nem jött.’’
Azért csak odaszólt volna annyit, hogy hé Kolo, lelépek a p….ba..

’’ Látod, te is azt írod, hogy kifosztott sátor! De akkor mi a rossebet vittek el onnan?’’
Ez egy kétoldalú érme. Az egyik oldalról a diákok kivárnak lent, hogy az általuk rablóknak hitt banda elmenjen, (mivel nem látnak fel, ezért kénytelenek biztosra menni, vagyis kivárni), a másik oldalról a támadók (akikről a diákok nem tudják, hogy gyilkosok!!) várják, hogy megfagyjanak a lentiek. Azonban ahelyett, hogy elmenekültek volna a biztos halálba, Gyatlovék lent tüzet gyújtottak meg a többi. Ezért avatkoznak be, mert látják, nem fagynának meg maguktól.. Aztán amikor találkoznak először Zinával, aki időközben megunta a lenti várakozást, egyértelművé válik, először a lány számára, hogy igen nagyot tévedtek a szándékokkal kapcsolatban. Ez szerintem simán érthető. Nem volt semmiféle sátorkifosztás, ők hitték azt, hogy ki lesz fosztva. De sajnos már egyikük sem járt ott, hogy ellenőrizhesse.

’’ De nem a szemük előtt ment be a házba, ember!!!’’
1500 méterre a sátortól olyan hóviharban, hogy 60-70 méternél nagyobb látótávolság nappal sem lehetett, szerinted mennyire van a szemük előtt, ember??!

’’ Ha követed a lejtőt (ahol lementek), a legelső, utadat keresztező akadály a vízmosás.
No comment. De tényleg!’’
Mégis úgy tűnik, hogy a fához mentek elsőre..

’’ Bocs,de Most magamat idézem, 2999. sztalker’’
Én is csak magamat tudom idézni. 1500 méter 15 % -os domboldalon egy fiatal, tapasztalt és ambíciózus sarkkörre készülő túrázónak nem okozhatott volna akadályt. Korábban is ki akartam erre térni, de akkor itt teszem. Mekkora területre szórhatta szét őket az a ’’hatás’’? Mert inkább arról volt eddig szó, hogy nekivágta őket a talajnak, csúsztak stb. Ha együtt mentek lefelé, (miért ne tették volna), akkor nagyjából egy behatárolható területen belül kell lennie mindenkinek. Ez nem vakon keresés, hanem azért nagyjából beitájolt. Itt rengeteg idő visszajönne, ami miatt lenne erő és stb felmenni a sátorhoz. Remélem nem gondolod, hogy akár 100 métert is repülhettek.

’’ „Remélem senki sem hiszi, hogy lefolytaják a vizsgálatokat, majd miután végeznek, ráengedik az egyetemista keresőket a területre mint1 figyelemelterelés végett? ”’’
Örülök, hogy ebben egyetértünk.

 3010. sztalker — 2014-01-14 17:06 

3003. titan

🙂 Még próbálok írni hasonló eseteket, példákat ezzel kapcsolatban.

3008. oberon
„…mi lehet az az ok vagy dolog (a pánik mértékétől függetlenül), ami arra sarkallja őket, hogy többen elcsesszenek legalább 1 percet a sáror nehézkes kivágásával ahelyett, hogy ezen idő alatt elmenjenek a sátor bejáratánál levő cipőikhez, felhúzzák azokat, és a bejáraton át távozzanak.”

A pánik pont így működik, hogy az agyad megakad, „körbejár”, mint egy elakadt magnetofon-tű, csak 1 dolgot akarsz: kikerülni onnan! Nem fognak a cipők felé indulni v. nyúlkálni.

Valaki felkiált: Kifelé!!! (mert jön a lavina v. lőnek ránk stb.), erre a másik is felüvölt: De hát befűztétek a nyílást!!! Erre valaki: Gyorsan a késeket!!! Ha éppen a sonkát kezdték már szeletelni (mivel az szépen ki volt készítve középre), talán nem is kellett a bökőket nagyon keresgélni, hanem az már a kezükben lehetett, és most gyorsan nekiálltak vele a vászonnak. Az már más kérdés, hogy ez lassabb, mint ha gyorsan kifűzik a bejáratot, de ki tudhatta ezt akkor, hisz ilyet még nem nagyon csinálhattak előtte, igaz?

Plusz ez a kis késlekedés (az istennek se hasad ez a rohadt vászon, segítsetek ti is!!!) még tovább fokozhatta a feszültséget és a kitörési kényszert, tehát mint az őrült, ki letépi láncát, ugye, kifutottak a nagyvilágba. Itt azt is megvitathatjuk, hogy inkább vmi hanghatás v. robbanás zaja lehetne-e a lavínafrász alternatívája, mint pl. lövések, mert akkor meg szerintem az ember ösztönösen a földre hasalna, nem? Ha puskagolyók süvítését (fütyülését) hallom, akkor előbb tán nem is menekülök, hanem lehasalok, függetlenül, hogy szabad ill. zárt térben (sátor) vagyok. Egy tompa puffanás (hókupac csapódik le a sátor mellett, mintha lavina indulna, a sátrat nem is kell ehhez eltalálnia, elég, ha csak hallják a becsapódását), vagy távoli moraj, robaj inkább egy természeti erő fenyegetését jelentené számukra, amiből a menekülést vonnák le azonnal, pergőtűz meg golyók süvítéséből pedig a fedezékbe vonulást. De elismerem, hogy ez meglehetősen spekulatív így, tulajdonképpen ki kellene ezt próbálnunk, skacok! Keresni és toborozni pár gyanútlan önkéntest (akik nem hallottak még a Gyatlov-sztoriról, de van még ilyen? :)), és kipróbálni a szitu 2 verzióját, hogy lássuk, reflexszerűen miképp viselkedik ezekre egy ember v. embercsoport.

(Egyébként a repülőgépek vészkijáratainak az elhelyezkedését, nagyságát is tesztelgetik ilyen kísérletekkel, sok kimenekülési próbát le is kellett állítaniuk az elemzőknek, mert az önkéntesek elkezdték agyonnyomni egymást, pedig a jutalmuk csak pár száz dollár lett volna az elsőként kiszabadulóknak és nem pedig az életük, mint a valóságban!)

„Egyrészről természetesnek veszed, hogy pl. Kolo hősiessen cirkál a sebesültek után km-eket, felhasználva minden erejét…”

A válaszom egyszerű: nem veszem természetesnek, csak a nagyjából megfelelő ruházata és komolyabb sérüléseinek hiánya miatt gondolom, továbbá ő is a vízmosásban hever, mint a többi három sérült. De lehet, hogy eszméletlenül feküdt ő is a lejtőn vhol, helyette meg Zina rohangászott fel-alá és dolgozta halálra magát Gyatlovval együtt. Nekem mindegy. (Bár az, Kolónál is volt bicska és gyufa, szerintem inkább reálisabbá teszi azt a magyarázatot.)

Továbbá az is előfordulhat, hogy a lejtőn a kábulatából lassan magához térő Gyatlov már csak akkor botorkál le hozzájuk (vagy a vízmosáshoz, vagy a nagy fához), amikorra Kolevatov, Doro és Krivo is már órákig keresgélik (szólongatják Zinát és Szlobót, mindhiába.
Ekkor veti oda nekik Gyatlov:
— Ti Zináékat keresitek itt már egy órája? Hisz ők legalább egy kilométerre lehetnek feljebb, még láttam őket visszamenni, Rusztemnek be is húztam egyet rendesen!
De a keresésükre elpocsékolt energiájukat (idejüket) saját maguktól vették el, ezzel is rontva a túlélési esélyeiket. Sok ilyen apróság lehetett, ami lassan összeadódva legyengíthette őket.

„…hogy pl. gyilkosságnál miért nem menekültek el? Mondhatnám azt is, uazért, amiért Kolo le fel futkosott a társaiért..
Nem tűnik következetesnek az, amit írsz.”

Szerintem meg igen, mert ha a gyilkos bizonyosan ott van még a közelükben, akkor az a LEGNAGYOBB probléma (és nem a hideg, nem a sebesülések meg haldoklók, visszajutás a sátorhoz), de minden perc, amit felesleges tevékenységgel töltenek, az gyengíti a túlélési esélyüket. Erről már írtam példákat feljebb, de még akkor fogok újabbakat is. Az ember (meg minden élőlény is) mindig a fontossági sorrendet mérlegeli (akár akarja, akár nem, ez ösztönös), máskülönben nem lenne értelme a túlélési ösztönnek, gyorsan kihalnánk. Lehet, hogy ez egy nyugodt, steril helyzetben nem nyilvánvaló, de fenyegetettség esetén rögtön előjön mindenkiből. Már az embrió is küzd az anyaméhben, ha abortáni akarják, igyekszik elfordulni az őt szurkáló tű, eszköz elől.)

„Ha valaki miatt feláldozod magad, az nem döntés eredménye?”

De, csak ez nem tipikus. Van, aki ezt megteszi, a többség pedig nem. Ha egy autó leesik a hídról, akkor sokan megállnak és nézik, ahogy süllyed. De csak nagyon kevesen fognak utánaugrani, hogy kimentsék a benne ülőket, igaz? Egyébként az ilyen döntések sem afféle „gondolkodás v mérlegelés” eredményei csupán, éppen hogy ezzel ellentétes, automatikus reakciók inkább, ez egyénenként változó lehet. Valószínűleg a primitívebb állatoknál, amelyek szintén „társadalmat” alkotnak, ezt kiválthatja egy vegyi inger is (pl hangyák, termeszek, méhek stb), de az embernél már sokkal bonyolultabb ez. Talán a természet azt is nézi ilyenkor, hogy az egyed mennyire fontos, mennyire könnyen reprodukálható, mennyire éri meg a csoportnak, ha minden tagja azonnal feláldozza magát, mintha ez fakultatív lenne. Röviden: egy dolgozó hangyát hamarabb fog pótolni a boly, mint esetleg téged, aki hasznosabb lehetsz még a családod , barátaid, munkatársaid számára, semmint azonnal együtt halj meg a társaddal. Valami ilyesmi lehet ennek a magyarázata. (Nem véletlen, hogy csak legközelebbi családtagjaink védelme, barátaink fognak minket ilyen elhatározásra juttatni, a sarki fűszerest nem biztos, hogy gondolkodás nélkül kimenteném a Dunából.)

„Azzal pedig, hogy te elfutsz, nem biztos, hogy neked is van a nagyobb esélyed a túllésre.”

De, valszeg éppen ezt KELLETT volna tenniük, ha életben akartak volna maradni egy ilyen (erőszakos támadás) szituban. Ha nincsen szóba jöhető fegyverük (önvédelemhez v. ellentámadáshoz, kitöréshez), infójuk a támadók helyzetéről (akárhol lehetnek, nem fognak odatelefonálni, hogy mikor jönnek), Gyatlovéknak percről-percre gyengül az erejük, akkor már csak a legegészségesebbek tehetik meg azt, hogy elszökjenek. A sérülteknek meg eleve nehéz mozogniuk. Hasonlóan egy börtönlázadáshoz: aki tud fut, aki ottmarad, azt elkapják. (Vagy saját maga bújik el, ha tud.) Azt nem mondom, hogy pl. egy apa és fia, egy anya és gyereke otthagyná a szerettét, férj-feleség hasonlóan meghalna a másikért, de azért Gyatlovék mégsem voltak testvérek… (Ha jól tudom, de érhetnek még meglepetések, azt elismerem! :)))

De, ha már ezt a vonalat akarod erőltetni, akkor meg én kérdezek vissza azzal, hogy miért nincs nyoma pl. bosszúnak Gyatlovék részéről, hiszen egy sarokba szorított (=halálraítélt) ember még halálában is borsot törhet ellensége orra alá, ahogy sokszor írtam: utolsó erejével megnyomorítja azt, belevág egy golyóstollat a szemébe, bicskát az arcába stb. Elvetemült japán katonák még haláluk után is öltek meg úgy jenkiket, hogy egy kibiztosított kézigránátra feküdtek egy fa alá, majd öngyilkosok lettek, hogy elkerüljék a fogság szégyenét. Az odaérkező, testüket elmozdító ellenség így utána ment a halálba, mikor a gránát felrobbant…

„Kétlem, hogy azok az emberek nem tudták volna normálisan felmérni az erejüket/lehetőségeiket. A 3 kilométer oda-vissza pedig még az általad gondolt mentés után is leküzdhető lett vna.”

Felmérték a saját erejüket, csak elszámították kissé magukat.
Mondok rá példát: Te vagy Kolevatov, arra eszmélsz, hogy heversz a lejtőn, tök sötét van, de amúgy is baromira rosszul látsz, mert zúg és fáj a fejed, de valahogy még tudsz mozogni és beszélni, majd észreveszed, hogy a kezeid közt haldoklik Ludmilla, tőled 30-40 méterre meg hever egy test, amit te Zolóénak vélsz, de nem tudod, hogy él-e még, Akkor most rögtön visszaindulsz a sátorhoz, esetleg még előtte odacsúszol Zolo csizmáját leszedni, vagy Luda felső kabátját kezded el lefejteni? Nem inkább segítesz nekik, ha másképp nem, hát beszélsz hozzájuk, hogy megnyugodjanak? Vagy keresel egy szélvédettebb helyet, ahová eldughatod őket? Egy testet mégiscsak könnyebb lefelé húzni a lejtőn, mint felfelé, függetlenül, hogy az nem meredek.
Ezért gondolom, hogy a lehető legközelebbi helyre vitték őket, ahol legalább a szél nem hordta be őket hóval, kevésbé volt csontig hatoló a hideg. Csak később hallod meg Krivo és Doro hangját az erdőből (ők talán hamarabb értek le, de ők is „nyekkentek” egy jókorát), de hiába van ott Doro és Krivo, ők nem mennek vissza, mert járni is alig tudnak, de legalább letördelik a nagyobb ágakat a fáról amivel majd ki lehet bélelni egy vermet. A két srác örül, hogy felváltva melegedhetnek a tűz mellett (az egyik melegszik, addig a másik mászik, ágakat tör le, vagy lesi a sátor állapotát, esetleg Zináék testét), nemhogy még visszamenjenek másfél kilométert, ha még áll egyáltalán a sátor. Amire Tibót is lecsúsztatod a vízmosáshoz, addigra előkerül Gyatlov is, de hiába mennétek most vissza sátorhoz, addigra Doro és Krivo „kiestek”, szétfagyva hevernek a fa alatt. Betakarnátok őket, de mivel? A saját ruhátok nektek kell, halott még nincs a vízmosásban, akiről levehetnétek, ráadásul Luda hisztériásan sír, hallgatni is rossz, nemhogy egyáltalán hozzáérni.

„Hova a bánatba menekült volna vki mezítláb, alulöltözve esetleg még sérülten is, lámpa és iránytű nélkül bele az éjszakába? És mennyit szted? Ha egy kicsit is átgondolod, uannyi mind2 esetben az esély. 50-50. A veremnél maradva azonban kihasználható lehetőség maradna pl. a sátorba való visszajutásra, a túraútvonal ismeretében mások jövetelére az Otorten fix helye miatt, stb..”

A labaz felé, ami a hágó mögött van, ha már nem áll a sátor. Zseblámpa és iránytű egyébként volt náluk, a zsebeikben, de nem hiszem, hogy eltévedtek volna, annyira nem bonyolult a helyszín, inkább a látótávolság lehetett nagyon kevés. A verem meg nem a segítők éjszakázására készült, hanem a súlyos sebesülteknek, akiket nem lehetett mozgatni. Gyatlov biztosan vissza akart menni a sátorhoz, meg a lejtőn maradt eltűntekhez (Zina, Szlobo), esze ágában sem volt ottmaradni, amíg nem tudja, hogy mi van a társaival, és én ezt nagyon is korrekt, csapatvezetői attitűdnek tartom, jó hajóskapitány lett volna, szerintem. Kolo meg egyszerűen odafagyott, mert nem rázta fel időben senki, teljesen kimerült ő is, mire menthette volna magát.

„Most őszintén, reggel visszajövünk, (mondjuk egy kiadós alvás után) és méegnézzük, hogy túlélték e a társaink azt a pár órát sérülten, alultözötten a -30-ban, amíg mi a melegben pihentünk? ”

A kiszakadt sátorban nem volt valami meleg (de az általad feltételezett támadóknak sem lehetett igazán), jó, ha két ember szépen bevackolja magát az ott lévő pokrócokba, de mert nem zárható, így nem is tudják a levegővel felmelegíteni, ami szigetelné őket. (A kályha csak dísz.) Aki felmegy, az inkább spártai körülményekre számítson, igaz, a meleg takarók és kötszer, pálinka az persze most hatékony lehet.

„Ha pedig tényleg magukat akarták menteni már, akkor miért dobálták be a veremnél a hullákat előtte?”

Az az idő is eljön, amikor magukat mentik, többet nem tehetnek. Simán megtörténhetett, hogy mire elkészültek a veremmel, addigra Luda meghalt, és Tibo már korábban sem mutatott életjeleket, de nem tudták, nem merték levetkőztetni. Gyatlov már nem várt tovább, miközben a gallyakat hurcolászta a fenyőnél, hát nekiindult. Kolo még várta Gyatlovot, mikor ér oda a következő gallyal, de ő már nem jött. Zoló lehet, hogy kérte, ne hagyja egyedül meghalni stb. Verem van, de már nincs kinek… Bármit el tudok ilyen helyzetben képzelni.

„hogy lent ideig-óráig kibackelve visszamehetnek a kifosztott sátorba a dolgaikért.”

Látod, te is azt írod, hogy kifosztott sátor! De akkor mi a rossebet vittek el onnan? Egy gyémánt nyakláncot v. aranyrögöket, plutóniumkazettát? Ha simán elkezdték leltározni a kutatást segítő kollegisták a sátrat, anélkül, hogy feltűnt volna nekik, hogy azt feldúlták, kifosztották volna, akkor nem nagyon pusztíthattak ott ilyen barbár legények. Ha láttál már lakásfeltörést, akkor lenne elképzelésed, hogy milyen az, ha valaki keresi az értéket. Ha meg egy konkrét dolgot kerestek, akkor a támadók biztosan hivatalos szervet képviseltek, nem hiszem, hogy ilyen bérmunkát vademberekre bíznak. (Nyikoláj Nyikolájevics, így néz ki egy plutóniumkazetta, most megmutatom magának még egyszer, jól nézze meg, ezt hozzák el nekünk onnan, az órák, meg a pénz a maguké lehet.) Viszont azt Gyatlovék is tudták volna, hogy mennyi az annyi, lebuktak a titkos csempészakciójukkal. A KGB/GRU meg nem hagy tanúkat ilyen esetben, az tuti, akkor már inkább a csoportos öngyilkosság… Sőt, ha igazi rablók, akkor még ott fent úgy szétverik a sátrat a támadáskor, hogy Gyatlovék a saját szemükkel láthatják is a zabrálást, ahogy egymás közt szétosztják a cuccost. Még jó, hogy a lányokra nem fáj a foguk, igaz? (Mellesleg azt is nehéz elképzelni, hogy ezt például kihagynák az ilyen elvetemült emberek, hiába is tiltanád meg nekik, biztosan elszórakoznának Zináékkal. Ha pedig én nő lennék és ilyen inzultusnak csak a közelébe kerülnék, biztosan nem szeretnék annak még a helyszínére sem visszamászni, ezt meg én mondom…)

„Akkor nézd meg, hogyy Ambrus Attila, mialatt körözték, mennyire közel lakott sokáig a rendőrséghez. És könnyebb volt nekik megtalálniuk? :”

De nem a szemük előtt ment be a házba, ember!!! (Egyébként Tribuszerné is a pesti Halálcsillag-rendőrközpont előtt villamosozott el sokáig — talán még láthattam is őt reggelenként, hmm? — , ott vette meg előtte a kis közértben a jughurtot, minden reggel.)

Ha követed a lejtőt (ahol lementek), a legelső, utadat keresztező akadály a vízmosás.
No comment. De tényleg!

’’ Gyatlovék azért mégsem voltak kocaturisták’’

Ezt arra értettem, hogy nem voltak elveszett emberek, tudták, hogy hol vannak, és hogyan kell túlélni a hegyekben. Míg mások meghalnak, mert nem tudnak kinyitni egy konzervet, csak elektromos konzervnyitóval…

„De a sátorig nem tudtak felmenni 1500 métert.. : )”

Az 1500 méterre:
(Bocs,de Most magamat idézem, 2999. sztalker ):
…MINDENKI sérült volt már addigra (sokan életveszélyesen, mások a sokktól, plusz a jéghideg lejtőn eltöltött 10-20 perctől v. órától — nekem mindegy az időtartam, az a lényeg, hogy k*rvára legyengülsz, még mielőtt bármit is csinálnál, már rosszabbak az esélyeid ettől, mintha egy sportolót a 400 méteres gátfutás rajtja előtt még jól megvernék az öltözőjében, hidegkamrába is zárnék, szerinted ő is csúcsot tudna futni a sportpályán?), mindenkinek ketyegett már az a bizonyos óra!

„Azt kétlem, hogy nem tudtak a bicská(k)ról, de nem hinném, hogy fegyvernek akarták volna használni őket.”

Akkor inkább faragnak maguknak egy kést fából? Teljesen mindegy, hogy ki tudják-e verni a kezemből a golyóstollat, Rambó-kést, fakést, dárdát, ha nincs a kezemben semmi, akkor védtelen vagyok. De ha nem is védekezem, még könnyebben meg fognak ölni. Kizárt, hogy ne védekeztek volna valamivel, ha van bármilyen szúrófegyverük.

„Remélem senki sem hiszi, hogy lefolytaják a vizsgálatokat, majd miután végeznek, ráengedik az egyetemista keresőket a területre mint1 figyelemelterelés végett? ”

Ebben egyetértünk, ezért én is úgy gondolom, hogy nem lehetett itt olyan mélységben szervezett akció, amit sokan feltételeznek, vagy valami nagyon titkos fegyverkísérlet, mert egy „csodafegyver”, az mindig úgy kell a katonáknak, politikusoknak, mint egy falat kenyér, tehát biztosan figyelemmel követték volna annak minden mozgását, hatását. Inkább valami banális kis hiba, ami csak később eshetett le valakinek. De én akkor is inkább természeti jelenségre, hatásra gyanakodnék elsősorban. Ezért is írtam le ezeket a fenntartásaimat a katonai dolgokkal kapcsolatban. Egy modern fegyver nagyon drága, biztosan nem lehet csak úgy „eljátszani” vele kontrollálás nélkül. A hétköznapi, közkatonák által is birtokolható fegyverek (pl kézigránátok, aknák) hatásai pedig közismertek ezt rögtön kiszúrták volna a szakértők, sőt még a civilek is tán. Ezt én is így látom.

 3009. jukeey — 2014-01-14 11:46 

Ez van, éppenhogy a gyilkosságot lehet sokféleképp rakosgatni úgy, hogy “ne vérezzen ezer sebből”. Természeti jelenség, ember tragédiája, frászkarika, mindezekhez nem orosz túraklubosok kellettek volna fél évszázada az Uralba, még csak nem is drogon élő egyetemisták napjainkban az Alpokba vagy Epelcsbe, hanem egyenesen diliházban felnőtt ápoltak a káosz létsíkjára.

 3008. oberon — 2014-01-14 10:47 

@sztalker:

2999:

’’ Pont, hogy nem monokli, hanem SZIMMETRIKUS, azaz MINDKÉT szemöldök sérült sokuknál…’’
Elég érdekes, hogy hasoncsúsznak, meg arccal a földnek csapódnak, amitől mindkét szemöldök megsérül, de az orr viszont nem.. Am meg, Tükör Szimetrikus a szemöldökök sérülése, vagy SZIMETRIKUSAK, mert MINDKÉT oldalon vannak??
Valamint nem mindenkinél van ilyesfajta sérülés, ami azért a többségnél elvárható lenne.

’’ Csak hát ők, ugye, nem a sátor kijáratán mentek ki (ami be volt fűzve), hanem egy késsel kaszaboltak maguknak egy visszafoltozhatatlan lyukat.’’
Ha ők tették.. Érdekes elgondolkodni rajta, neked is, hogy mi lehet az az ok vagy dolog (a pánik mértékétől függetlenül), ami arra sarkallja őket, hogy többen elcsesszenek legalább 1 percet a sáror nehézkes kivágásával ahelyett, hogy ezen idő alatt elmenjenek a sátor bejáratánál levő cipőikhez, felhúzzák azokat, és a bejáraton át távozzanak.
Innen nézve úgy tűnik, hogy a bejárat felé nem tudtak kijönni. Mi torlaszolhatta/zárhatta el az utat a bejártnál? Lavina?? Ugyanmár… Akkor?

’’ 10-20 perctől v. órától — nekem mindegy az időtartam, az a lényeg, hogy k*rvára legyengülsz, még mielőtt bármit is csinálnál, már rosszabbak az esélyeid ettől,’’
Az időtartam az egyik legfontosabb a nagy hideg miatt. Nyáron 30 fokban nem hűlnének ki pillanatok alatt. Erről beszélek én is már 1 ideje. Mégis, nálad a sérült emberek még tüzet raknak, gallyat vágnak, embereket mentenek/keresnek meg vermet ásnak, nembeszélve a többi kisebb dologról. De a sátort véletlenül sem próbálják meg, minek nekünk cipő és más.. Egyrészről természetesnek veszed, hogy pl. Kolo hősiessen cirkál a sebesültek után km-eket, felhasználva minden erejét, ugyanakkor kérdezed, hogy pl. gyilkosságnál miért nem menekültek el? Mondhatnám azt is, uazért, amiért Kolo le fel futkosott a társaiért..
Nem tűnik következetesnek az, amit írsz.

’’ De talán én döntésképes lennék,’’
’’ ezért élném túl, és aki velem tartana, talán az is’’
Ha valaki miatt feláldozod magad, az nem döntés eredménye?
Számomra kicsit ’’katonásan’’ gondolkodsz. Nincs ezzel semmi baj, de van élet a katonaságon kívül/túl is. Nem lehet mindent katonaként szemlélni. Másrészt Gyatlovékban nagyobb volt szerintem a bajtársiasság annál, minthogy otthagyják 1mást. Ez nálam minden esetre fenn van tartva, ami csak történhetett. Azzal pedig, hogy te elfutsz, nem biztos, hogy neked is van a nagyobb esélyed a túllésre.

’’ Én tehát ezt látom ebben az ügyben, Gyatlovék kifutottak az időből, mire önmagukra is szántak volna egy kicsit, addigra lekésték a „vonatot”, mint mikor késve érsz ki a pályaudvarra és már nem tudsz felugrani rá…’’
Elég röhejesnek hangzik ez annak a tudatában, hogy Gyatlov például a sarkkörre készült.
Kétlem, hogy azok az emberek nem tudták volna normálisan felmérni az erejüket/lehetőségeiket. A 3 kilométer oda-vissza pedig még az általad gondolt mentés után is leküzdhető lett vna. Főleg lefelé már felöltözve stb..Nem hinném, hogy a fáradtság vagy távolság tartotta volna vissza őket. Márcsak azért sem, mert ha lent maradnak, akkor is a biztos halál várt rájuk. Vesztenivalójuk nem lett volna.

’’ Ha olyan agresszív erőszak éri őket, amiket ti feltételeztek, biztosan belátják, hogy csakis az egészséges, mozgóképes társaiknak van esélyük (de nekik sincs túl sok idejük már!), tehát ha törik, ha szakad, de az életüket csak meneküléssel tudják megmenteni, még ha ezért ott is kell hagyni sérült társaikat.’’
Kb. 4 km-t tettek meg aznap @sztalker! Hova a bánatba menekült volna vki mezítláb, alulöltözve esetleg még sérülten is, lámpa és iránytű nélkül bele az éjszakába? És mennyit szted? Ha egy kicsit is átgondolod, uannyi mind2 esetben az esély. 50-50. A veremnél maradva azonban kihasználható lehetőség maradna pl. a sátorba való visszajutásra, a túraútvonal ismeretében mások jövetelére az Otorten fix helye miatt, stb..
Vagy bele a semmibe, aztán csá? Mégha valami falu lett vna a közelben, de az sem volt.

’’ ha a sátorban nincs hatékony lőfegyver, akkor nem igazán van értelme bármiféle menekülésnek oda.’’
Mint írtam korábban, nem fegyverért és hasonlóért indultak fel, hanem cipőkért és ruháért/kötszerért, abban bízva, hogy a támadók már leléptek. Ekkor találkozhattak össze a felmenők a lejövőkkel, akik a tűz miatt indultak le. Addig viszont a sátorban időztek. 2-3 fegyveres meg a sátornál simán őrködhetett 15-20 perces váltásokkal, ha esetleg vissza akarnák foglalni a sátort. Bár erre ők sem nagyon számíthattak.

’’ egyre inkább tettek le arról is, hogy érdemes-e oda-vissza utat tenni, inkább arról győzhették meg egymást, hogy otthagyják a társaikat a veremben (amennyire csak lehet, jól megépítve azt), felmennek, de már csak másnap reggel jönnek le hozzájuk a takarókkal, hátha még akkor is életben vannak páran közülük.”
Most őszintén, reggel visszajövünk, (mondjuk egy kiadós alvás után) és méegnézzük, hogy túlélték e a társaink azt a pár órát sérülten, alultözötten a -30-ban, amíg mi a melegben pihentünk? Ennyi erővel el is vághatták volna a torkaikat, mert a kettő túlélésének kb uannyi esélye lett vna. Szerintem ez 1 rossz gondolatmenet. Ha felértek vna a cuccokért, akkor azzal vissza is indulnak, ha leérnek velük, ha nem. Ha pedig tényleg magukat akarták menteni már, akkor miért dobálták be a veremnél a hullákat előtte? Akik még élhettek is.. És Kolo miért nem indult el a többiekkel, miért ült le inkább megfagyni?

’’ Hol vannak egész éjjel a támadók, ha nem másznak be a sátorba? A lejtőn grasszálnak? Az erdőben mászkálnak? Ők nem fáznak? Ha tanúja vagyok annak, hogy csapatomból 4-5 embert agyonvernek’’
Az én verzióm szerint fent a sátornál/sátorban. Miután elzavarták onnan a diákokat, akik sértetlenül, max pár saller/öklös után menetelnek lefelé annak a tudatában, hogy mindenki él közülük. Mivel rablótámadásra gyanakodhattak, lévén senkit sem öltek meg, ezért bízhattak abban, hogy lent ideig-óráig kibackelve visszamehetnek a kifosztott sátorba a dolgaikért.

’’ Senki nem húz el befelé az erdőbe, hogy legalább egérutat nyerjen, amíg nem jönnek érte is?’’
Amikor egyértelművé vált a dolog, megjegyzem méterekre a támadóktól, már nem lett vna értelme elkezdeni futni.

’’ Itt maradunk, nincsenek sérüléseink, de nem megyünk fel, igaz, el se szökünk innen, és mindannyian félünk rendületlenül.’’
Számomra inkább bizonytalanok voltak a jó döntést illetően, nem pedig féltek vagy rettegtek abban a verzióban, ahol rájuk törtek.

’’ Gyatlovék azért mégsem voltak kocaturisták’’
De a sátorig nem tudtak felmenni 1500 métert.. : )

’’ Ha engem szorosan körbevesznek, akkor miért mászok fára?’’
Az általan említett szituációban max a sátort zárták körbe a támadók még a legelején..

’’ Ha kirabolok egy bankot, akkor biztosan nem a bankkal szemben lévő házba fogok bemenni elbújni (hacsak nem átjáróház az v. minden más út már le van zárva), mert megkönnyítem az üldözőim munkáját.’’
Akkor nézd meg, hogyyAmbrus Attila, mialatt körözték, mennyire közel lakott sokáig a rendőrséghez. És könnyebb volt nekik megtalálniuk? : ) Ha támadó lennék, én is azt mondanám, hogy már árkon-bokron túl futottak. Meg sem fordulna a fejemben, hogy vannak olyan arrogánsak az áldozataim, hogy ott/itt maradnak. Na ebből is kiindulhattak Zoloék a többi, korábban már felsorolt érvek mellett.

’’ Egy k*rva kést, bicskát nem hagynak el, nem verik ki a kezükből, mindig visszateszik azt a zsebükbe, ahol meg is találják azokat a kutatók.’’
Háát @bobbyval ezen elrugóztunk anno. Téged is kérdezlek. Hány késről is beszélünk? Mert ha jól számolok, 1, max 2 kés, vagyis inkább bicska, (amit fagyott ujjakkal különösen könnyű lehetett gyorsan kinyitni és előrántani..) volt náluk. Namármost ha nem 30-50 cm-es maga a penge, akkor egy puskatussal előbb pofánverem bármelyiket, márcsak az eszközök hosszát tekintve is.. Szóval nyugodtan hadonászhattak volna, de ezzel sztem ők is tisztában voltak. Am meg a zsebekben azok a dolgok voltak SZVSZ, amik azokban a kabátokban maradtak nappalról, amiket sietve felkapkodtak. Ha cipőre nem volt idő, akkor ezekre sem.. Tehát. Azt kétlem, hogy nem tudtak a bicská(k)ról, de nem hinném, hogy fegyvernek akarták volna használni őket.

A ’’HATÁS’’-ról pedig: Tegyük fel, igazak a fények. Tegyük fel, katonai kísérlet vagy UFO. Hogyan lehetséges, hogy akkor a terület nem lett egyből lezárva? Biztos vagyok benne, hogy mind a légtér, mind az ég figyelve volt akkoriban. Valahol kijött vna, hogy akkor éjjel vmi szokatlan történt. Telefon a KGB-nek, gyors jelentés, intézkedés, feltéképezés, nyomozás stb, van elrendelve azonnal. Ez 100 %. Remélem senki sem hiszi, hogy lefolytaják a vizsgálatokat, majd miután végeznek, ráengedik az egyetemista keresőket a területre mint1 figyelemelterelés végett? Van az oroszoknak is archív UFO-s felvételük. Azon nem úgy tűnik, mintha az a terület később megnyításra kerülne a civilek előtt. Namármost. Ha nem nyitják meg, akkor a Gyatlov Hágónál miért tették volna? Ha katonai kísérlet, akkor azt általában meg szokták figyelni. Kétlem, hogy pont azt a kísérletet nem nézik, ahol 9-en meghalnak. Ha Olja elvtársnőt mégis éppen akkor szerették orálisan és lemaradt a buliról, miután visszatért a valóságba, a koordináták alapán azért csak kiderült volna, hogy Hé, há mink robbogattunk errefelé, kérem alásan. Azonban ez nem történt meg. Tátott szájjal állt a KGB is a dolgok előtt. Azt meg ugye te sem hiszed, hogy vmelyik más ország gyakorolgatott akkor a CCCP terülén? : ) Akkor hogy is van ez? Katonai kísérlet, amiről nem tud a katonaság, vagy 9-es UFO gyilkosság, amire nincs precedens? Esetleg más dimenzióból érkezett valami, ami valamilyen hatást okozott pont ott, ahol 9 ember túrázott? Hát akkor sztem ennyi erővel a Tasmán Ördög is lehetett..

 3007. oberon — 2014-01-14 10:21 

@gigabursch:

Sokáig én is hasonlóan képzeltem el a dolgot. De ahogy belemerültem, tudomásul kellett vennem, hogy számos eseményt/sérülést nem okozhatott pusztán a véletlen vagy a balszerencse.

 3006. ipartelep — 2014-01-14 10:15 

Kedves @titan: Az UFO verzió azért tartható, mert ellentmondásmentes. Ugyanakkor azért gyenge mégis, mert “fehér folt”, vagyis nem informál a részletekről (a miértről, és a hogyanról). De ezen esetnél nincsenek erős elméletek, csak gyengék (mint ez), és még sokkal gyengébbek (a többi).

Egy kis elméleti megalapozás ;-): Amikor konkurens elméletek (magyarázatok) közül kell választani, akkor több eljárási szabály is van. Az egyik szabály az, hogy azok az elméletek nem jók, amelyek: a. önellentmondásosak, vagy b. ellentmondanak, vagy nem felelnek meg jól a tényeknek. Ugyanis az önelletmondás logikai szintű lehetetlenséget jelent, a faktuális ellentmondás (vagy meg nem felelés) meg fizikai szintűt. Egy elmélet esetében egyik sem jó ajánlólevél, és ha valóban igazolódik az ilyen ellentmondás, akkor az az elmélet “rosszaságát” jelenti. Persze az probléma, hogy a “b típusú” ellentmondás (a faktuális) hogyan igazolódhat. De ebbe nem megyek bele – hosszú mese.

Ugye az eddigiekből már kiderülhetett, hogy én nagyon racionális, logikus, és “tudománypárti” vagyok. Hogy lehet akkor mégis – kérdezhetné a gyanútlan első bálozó – hogy “UFO párti” vagyok ez ügyben? Hát úgy, hogy semelyik másik magyarázat nem megfelelő, mindegyik ellentmondásos (lásd fentebb), vagyis ezer sebből vérzik. Persze UFO-n én nem “repülő csészealj”-at, hanem “nem azonosított repülő tárgy”-at értek.

És hogy az mi lehetett, azt nem tudom, csak találgathatok. Két eset lehetséges: 1. Ez a sokak által látott izé valami természeti jelenség. Mivel még nem fedeztük fel a világ összes jelenségét, és törvényszerűségét, könnyen előfordulhat hogy ez is egy ilyen természeti jelenség. Pl. előfordulhat, hogy a Földön vannak olyan helyek, amelyek közelében valamely ismeretlen természeti jelenség ilyen hatásokat vált ki. Lásd pl. a Norvégiai- Hessdalen-i fényjelenségeket.
2. Ez egy Földön kívüli civilizáció technikai eszköze. Ez esetben egyáltalán nem biztos, hogy maguk az élőlények is “benne vannak”, inkább az a valószínű, hogy valamilyen MI-vel (mesterséges intelligencia) rendelkező gép, amolyan szonda, ami felméri a terepet.

Tehát, összefoglalva: Mint mondtam, az ellentmondásos elméletek elvetendőek. Ami marad, az a Sherlock Holmes-i mondásnak megfelelő: “Ha a lehetetlent kizártuk, ami marad, az az igazság, akármilyen valószínűtlen legyen is.” Persze az túlzás, hogy “igazság”. Itt inkább csak valószínűségekről, józan belátásról, vizsgálati, és gondolkodási módszerről van szó. Hogy mi az igazság ez ügyben, azt egyelőre nem tudjuk, és tartok attól, hogy nem is fogjuk megtudni.

 3005. gigabursch — 2014-01-14 09:06 

Nekem még mindig meggyőződésem, hogy egyszerűen bent voltak a sátorban mind.
Elkezdett a szél másképp tutulni, furcsa hangja lett.

Kimentek ketten felöltözve, hogy mi a franc ez a furcsa zaj. (hegyek között tud ilyet a szél, főleg erdőszélek közelében)
Jött a “lavinapánik”, Srácok nyomás lefelé!

Elindultak lefelé, összegyűltek a cirbolyafenyőnél, páran tüzet raktak.
Közben ketten visszamentek a cuccokért, de vsz. elidőzhettek, eltűnhetett a tűz fénye.

Közben ketten elindultak a tábor irányába cuccokért és tűzgyújtóért, ahol a hó fogságába kerültek, majd még ketten.
Róluk már fentebb említést tettem.

Visszaértek fentről a többiek, de már csak hárman maradtak, tűzzel gondok voltak, a kihűlés hamar beállt.

Most már totális pánik, veszekedés, “Porthos-féle önlefegyverzés”, egy kis verekedés, kölcsönös kiütés, fagyhalál.

Vége.

Tisztán emberi tragédia.

 3004. titan — 2014-01-14 00:25 

Szoval az egbol jott valami, plusz a hatosag eltussolja az ugyet. Ez szerintem logikus magyarazat, sarosak az ugyben, vagyis katonai kiserlet vagy annak kovetkezmenye.
Ha az egen bizonyithatoan nem volt semmi akkor lehet mashogyan is gondolkodni. A lavinat persze az egi dolog is okozhatta, viszont az onmagaban nem eleg arra, hogy ilyen forman veszitsek eletuket, sztalker fejtegetesei nagyon kozel jarnak az igazsaghoz

 3003. titan — 2014-01-13 23:47 

Latom en mar ezt csak ugy tudjuk megfejteni, ha elmegyunk a helyszinre,:-) lehet szervezkedni kozeledik februar 1. 🙂

sztalker fejtegetese all hozzam legkozelebb. A bajom azzal, hogy emberkek szamoltak le emberkekkel nem a seruleseknel van, hiszen azok leteznek, viszont semmi nyom arra vonatkozolag valakik jarhattak meg ott rajtuk kivul. Kellett volna lenni nem ket harom embernek ha mar fegyver nelkul kilenc embert ripityara pofoznak.
A masik a sator panikszeru elhagyasa, valaki irta kitores volt az (mint Budan :-)), szoval ha kitores akkor ket harom fegyvertelen ferfi hogyan fogdos ossze kilenc embert aki kilenc fele szalad, tehat legalabb ok is kellett, hogy legyenek kilencen vagy tobben, es akkor is fegyver nelkul ? Nem hinnem. ha kitornek lovok rajuk, valakinel kellett volna lennie lot sebnek.
Egyre tobb helyen van utalas a sarga gombokre, a tuzgolyokra az egbol, a megporkolt fakra, helikopterek hoztak volna embereket pofozkodni? Nem hiszem, de valami az egbol jott erre sok utalas van, es hinnunk kell benne hiszen az olvasason kivul masra nem tamaszkodhatunk (na majd feb.2-an ha ott leszunk :-).
Szoval valami UFO? Ipartelep is azt mondja. Nem hiszem hogy marlako hosszukaru nagyszemu korpasz lenyekre gondol. En sem hiszek az ufokban, de ezt is irta mar valaki, az ufo, azt jelenti ismeretlen repulo targy. Ez lehet katonai kiserleti raketa valami, vagy annak kovetkezmenye, vagy valamilyen termeszeti jelenseg, valami amit azert meglehet magyarazni es nem marlakok szalltak a foldre. Sokkal kezzelfghatobb , magyarazhatobb dolog az a valami. Legalabbis szerintem.

 3002. jukeey — 2014-01-13 20:55 

Nos tisztázzuk újra a Холатчахль hegy jellegét: területe és magassága kb akkora mint a Kékes. Utóbbi a csúcsától a lábáig girbegurba bércekkel szabdalt, a Холатчахль-ról mindössze két nagyobb és két kisebb bérc ereszkedik le egyenletesen (a két kisebb egyikén volt a sátor, a két nagyobb a szomszédos hegyekkel való összeköttetés); ez azért van, mert a Холатчахль ~négyszázmillió évvel öregebb, volt ideje simábbra kopni. A Холатчахль legmeredekebb része a délkeleti hegyoldal (nem a sátor fölőtt), itt van egy ~80 méteres sáv, ahol a lejtés eléri a 32 fokot. Ennél meredekebb lejtő nincs(!), hacsaknem valakik néhány bukkanó pár méteres oldalát tekintik annak, és szörnyűséges lavina meg frászkarika forrásának. A kékesen ugyancsak 30-35 fok közöttiek a legmeredekebb, lejtőnek nevezhető nagyságú területek. A terep a Kékesnél tehát inkább enyhébb lenne, csak a klíma a jóval északabbi fekvés miatt sokkal rosszabb (a skandináv országok déli részének magasságában van).

Az akkori ismert orosz kísérletekről és hadianyagokról elég szép tanulmányok és cáfolatok vannak Gyatlov-ügyben is. Na persze lehetnek nem ismert dolgok is, de például légutakba feljutó, majd ott robbanva szemet belülről kinyomó és nyelvet leszakító „nanobombák” létezésében én is kételkedek, még ha manapság technikailag kivitelezhetők is esetleg, nem hinném hogy megérné kifejleszteni.

Csak úgy mellesleg említem néhány személyes élményemet, mely már többször eszembe jutott az ügyről. Egy nyári reggelen kiszemelt folyóparti pecahelyemre érkezve nádégetés friss jeleit tapasztaltam az innenső parton; még füstölgött kissé, de nem vészesen, így mivel nem volt kedvem messzebbre kerózni vagy a túlsó, akkor pont árnyékos parton letelepedni, megálltam. A folyó északról folyt dél felé, a szél ellenkező irányba fújt. Hamarosan közeledő csattogásra és búgó hangra figyeltem fel a túlsó (égetésmentes) parton északról. A forrása elhaladt előttem, volt alkalmam jól szemügyre venni: forgószél, mely alakját jól kirajzolta a víz, ~5-6 méter magas, változó átmérőjű és alakú légörvény, alakját és méretét időnként víz rajzolta ki. Közvetlenül a felszín fölött haladt, kissé bukdácsolva a nádas legszélén, néha a felszínbe marva nagy mennyiségű vizet szívott fel körben, melyet a tetején csattanva összecsapott, majd visszaejtett, néha pedig a nádba tépett bele tördelve. Ifjoncként évente 1-2 alkalommal volt szerencsém bejárni a Mátra hegység zegzugait, kétszer télen is. Előszeretettel kerestem a „mászható” fákat és veszélyesnek jelzett helyeket, nagy ívben kerülve az ösvényeket; ilyen alkalommal volt szerencsém pattogó terméskövek közt csúszni lefelé a kissé túlzottan felázottnak bizonyuló hegyoldallal együt, miközben a reflexből fejemre kapott alkaromról több fejnyi kő is lepattant, karcolást vagy kék foltot akkor sem sikerült begyűjtenem, hangya és csaláncsípés volt a legsúlyosabb sérülésem. Egyszer éjjel is továbbhaladva szarvascsorda indult meg körülöttem, szerintem csak azért keltek fel mert különben ráléptem volna az egyikre; mozdulatlanul megvártam míg elcaplattak mellettem. Túrázni jó dolog, még akkor is ha néha ordítozva kell elzavarni néhány agresszívabb kóbor ebet, esetleg csalánosba vagy vízbe rohanni ha van olyan kéznél :D. A hideget és a sok cókmókot viszont nagyon utálom, így Urálba nem mennék, Gyatlov-túrában rám ne számítsatok :D.

 3001. sztalker — 2014-01-13 17:23 

@igazitrebics:

Bármi játszik, ami képes jól odab*szni őket (bocs, de így talán érzékletesebb:))), okozza azt természeti erő, mesterséges eredetű áramlat (ezért írtam a rakétás sztorit is, mert egy vákuumbomba és hozzá hasonló kaliberű robbanások az egész völgyet kisöpörnék, egy szűk sávban ható kiáramlás meg talán kevésbé tűnne fel még a kivizsgálóknak sem, vagy például szándékosan félrenéznek).

Ha pechük van, akkor pont alatta vonulnak le, attól függően, hogy milyen magasan vannak a lejtőn, olyan mértékben és olyan jelleggel szenvedik el a sérüléseiket.
(Közben lefelé bukdácsolnak, csúsznak, hosszú ideig hevernek, legyengülnek, próbálják „utolérni” magukat — sérültek összehordása, eltűntek megtalálása, sátor állapotának ellenőrzése fára mászással stb.)

A többi már csak túlélési gyakorlat, de kifutnak az időből.

Ki kell oda menni, hetekig vizsgálni fákat, abban a sávban mintát venni pl. a fák szerkezetében felhalmozódott anyagokról, amiből talán ki lehet mutatni olyan összetevőket, hogy az nem tartalmaz-e olyan vegyületeket, amit rakéta-hajtóanyagban is van, hátha a csapadék lemosta ezeket és beépültek a fákba, ellenpróbaként pedig összehasonlítani ezeket az értékeket egy hasonló völggyel, ahol meg nincsenek ilyen eltérések…

Megkérdezni kémikusokat, hogy egy ilyen rakétahajtóanyag belélegzése (ha a fejed felett húz el 1-2 méterre majdnem hangsebességgel egy ilyen szerkezeet) okozhat-e bármilyen elszíneződést, bomlást a nyálkahártyán, nyelven, szemen, ami akár ki is marhatja azokat később (mint egyfajta sav), ha nincs gyors orvosi segítség.

Megnézni, hogy a hely topográfiájából fakadóan kialakulhatnak-e olyan légörvények, amelyek képesek keresztülhúzni egy levonuló embercsapat számítását, elég, ha csak kicsit megdobja őket, „gyönyörűen” le lehet siklani azon a lejtőn, az alsó 700 métere már tele van kisebb-nagyobb fákkal, a többit már elintézik azok.
(Ehhez meg az egész területet rendesen be kellene ültetni érzékelőkkel és figyelni, hogy milyen változások adódhatnak, ezeket később kiértékelni.)

A törött óráik igen beszédesek: 8:14, 8:39 és 8:45. Nagyon is elképzelhetőnek tartom, hogy előbb elszenvedtek egy kisebb hatást (8:14), ami kiváltotta a pánikot, majd rá úgy fél órával vhol már a lejtő közepe alatt v. alsó részén a végzetes csapást (8:40 körül).

 3000. igazitrebics — 2014-01-13 16:33 

@sztalker:
Az kizárt dolog, hogy én vitatkozzam veled! 🙂
Csak kérdezem, mi van a szélnyírással? Az már nem játszik?

Jéééééé! 3000-dik vagyok!!!

 2999. sztalker — 2014-01-13 15:16 

2985. igazitrebics

„A meleg mellett ahhoz, hogy a hó megcsúszhasson megfelelő dőlésszögű lejtő is szükségeltetik! Az sincs! Ahol tábort vertek, ott 15-18 fokos a lejtő. A lavina meg csak akkor csúszkál ha a lejtő min.23-25 fokos!!”

Ne csak a sátor alatti lejtő szögét nézd (ami kb. 15-18 fok), hanem a sátor FELETTI szöget is, ott elég meredek (akár 60-70 fok is megvan) ahhoz, hogy azért okozzon problémát. (Maga a csúcs lapos, de nem az számít, hanem az oldalfalak, ahonnan megindulhat egy „áldás” feléjük.)

Te sem lennél nyugodt addig, amíg el nem érsz egy olyan szintet, ahonnan már biztosan tudod, hogy nem fog baj érni, de a jó 200 méterre felettük emelkedő hegyoldal (a szintvonalak sűrűségéből láthatod) igenis jóval meredekebb volt, mint a völgy alsó része… (A hó meg ugyebár lefelé fog csúszni.)

Este meg a kutya sem fog ott hómintákat elemezni, meg zseblámpával világítgatni, hogy meggyőzze a társait, hanem szerintem, mindenki levonul vagy egy jó kilométert, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz alapon. De ha már itt tartunk, én meg egy ilyen mondatot tudok elképzelni (pl. Ludmillától), hogy:
„ — Egy másodpercig nem vagyok hajlandó abban a sátorban lenni, amíg ilyen állapotok vannak ezen a szinten, ti viszont csináljatok azt, amit akartok. Majd visszajövök később!”

Persze az okoskodók is rájönnek, hogy van valami igazság abban, amit pl. Luda mondott, mivel a sátor így kiszakadva már használhatatlan az ott tartózkodásra, így ők is utána mennek.

(Fakultatív módon páran úgyis visszamennek majd csomagolni és a cuccukat lehozni, de csak azután, miután látják, hogy legalább negyed óráig nincs újabb hómozgás, annyi idő alatt pedig simán megtehettek 500-600 métert, vagy többet is.)

Továbbá az sem boldogítaná őket, ha nem egy halálos lavinával lenne dolguk: bőven elég, ha „csak” lesodorja a cuccukat úgy 2-300 méteren keresztül (nem kell, hogy teljesen beborítsa őket, meghaljanak), benne van mindenük, mire azokat összeszedik, az is eléggé fárasztó dolog lehet a hideg éjszakában

2986. oberon

„A karcolások és horzsolások nagy részét szerintem is okozhatták ágak és egyéb dolgok. Azonban sem monoklit, sem orrvérzést sem pedig más, a testeken levő sérüléseket nem. ”

De azokat nem is a vonszolás, hanem a váratlan hóba csapódásuk okozhatta, vagy a havon siklás sokáig, ahol a fej kiálló részei (pl. az orr, szemöldökök, száj) erősen sérülhet a horzsolódástól. Pont, hogy nem monokli, hanem SZIMMETRIKUS, azaz MINDKÉT szemöldök sérült sokuknál… Látod, nekem meg ez a furcsa seb!

2997. oberon

„Röviden: 10 percen belül eldől, hogy tényleg cápa érkezett-e, vagy csak a 60 körüli turistanő nézte be a lába közé került moszatot..”

De utána nem marad ott egy használhatatlan sátor, vagyis, ha a kijáraton rohannak ki, utána vissza lehet térni és
1, vagy folytatni az eddigi heverészést (opció bátrabbaknak)
2, vagy a gyávábbak vihetik a cókmókjukat és levonulhatnak az erdőbe éjszakázni , a többieknek legalább több hely jut majd… Csak hát ők, ugye, nem a sátor kijáratán mentek ki (ami be volt fűzve), hanem egy késsel kaszaboltak maguknak egy visszafoltozhatatlan lyukat. Vagyis — ellentétben a lefújt cápariadóval, vaklármával — most sikerült önmaguknak súlyos kárt okozniuk.

„Ők lent voltak 2-? órát legalább. Bőven le kellett volna esnie valakinél, hogy az a cápa csak vaklárma volt. ”

Igen ám, csakhogy ők nem egészségesen érték már el a fát, hanem valamilyen szinten MINDENKI sérült volt már addigra (sokan életveszélyesen, mások a sokktól, plusz a jéghideg lejtőn eltöltött 10-20 perctől v. órától — nekem mindegy az időtartam, az a lényeg, hogy k*rvára legyengülsz, még mielőtt bármit is csinálnál, már rosszabbak az esélyeid ettől, mintha egy sportolót a 400 méteres gátfutás rajtja előtt még jól megvernék az öltözőjében, hidegkamrába is zárnék, szerinted ő is csúcsot tudna futni a sportpályán?), mindenkinek ketyegett már az a bizonyos óra!
Ebben az esetben nem olyan sima ügy az, hogy higgadtan feltérképezzék az őket ért hatást (bármi volt is az), hanem az, hogy mindenkit megmentsenek és magukat is biztonságba helyezzék.

Ahogy más kommentelők is utaltak rá: a vízmosás és a fa között inkább csak faágakat húzogathattak, nem pedig a fától a vízmosásig a sérülteket. Ez összhangban van az én lejtős sérüléses elméletemmel is, a lejtőn heverőket a legközelebbi természetes menedékbe (vízmosás) húzzák, utána kezdik csak meg annak közelében az ágakkal bélelt menedék építését. (Az ágakat meg onnan hozzák, ahol azok a legközelebb találhatók és a legalkalmasabbak is ilyen kibélelésre.)

„Addig mennék, másznék, futnék, amíg csak bírom, ha a társaim maradni akarnak, az legyen az ő problémájuk, ők haljanak meg ott.’’
Megnyugtató lenne veled az oldalamon háborúba indulni..”

De talán én döntésképes lennék, ezért élném túl, és aki velem tartana, talán az is. Megölni úgysem tudjuk ellenségeinket bicskákkal, de menekülni van még esélyünk.
Képzeld el, ha minden csatában mindenki haláláig harcolna, ha nem lenne visszavonulás, erőgyűjtés. Ne keverd össze a bajtársiasságot ill. a segítségnyújtást az önfeláldozással ill. az öngyilkossággal! Itt nem erről van szó, Gyatlovék éppen hogy nagyon is jól súlyozták a problémát szerintem, azaz pontosan addig segítették (a maguk rovására, a saját testi épségük, energiájuk kockáztatásával) a súlyosan sérült társaikat, amíg csak lehetett, amíg annak értelme volt. Utána már ők is magukat mentették (elindultak, vagy csak egyedül Gyatlov indult el?) a sátor felé, ami megmenthette volna ő(ke)t. Ez teljesen természetes emberi hozzáállás. Amiről te beszélsz, az meg egy támadás, vagyis abban az esetben a legnagyobb fenyegető erő az, ami mindent felül fog írni (az ellenség, amely bármikor végezhet velem, meg a sérültekkel is), ebben az esetben az én beleszólásom már másodlagos, hiába segítenék haldokló társaimon, jómagam is ott pusztulnék, ezzel még jobban növelném a támadók sikerét. Ez a különbség egy baleset és egy támadás közti segítségnyújtás esetén, ha van érdemi beleszólásom az események alakulásába, akkor felelősség, lelkiismeret terhel, ha nincs, mert képtelen vagyok jobban uralni a helyzetet, többet tenni, automatikusan a saját túlélésem kerekedik (tudattalanul is!) felül, de nem is várja el senki a másiktól (még a hadseregben sem!), hogy ezen a határon túl is cselekedjék! (Persze szép tett az élete árán is mást megmentő ember, de ez nem lehet elvárás.) A hajóskapitánytól is csak azt várják el, hogy mindvégig a hajóján maradjon, de azt már nem, hogy vele együtt is süllyedjen el! (Ez utóbbi már egyéni döntés, akár agyon is lőheti magát, ha jólesik neki.). Ennél pontosabban nem tudom megfogalmazni ezt. Világosan látszik, mikor jön el az a pillanat, amikor megköszönik a tisztek az együttműködést, utána már mindenki a maga felelősségére cselekedhet, mentheti a saját életét. Ez azért van így, mert úgy sem lehetne ennek az ellenkezőjét kérni, mivel az emberi természet ezt úgy sem tolerálná ilyen helyzetben. Erre szép példák vannak a hajózásból, katonaságból, az ellenpéldák (minden visszavonulást halállal büntetünk stb.) pedig elrettentő minták, ezek is ismertek. (Mellesleg az oly csodált kamikazék is önkéntesek voltak például, bevetésük előtt meg szándékosan küldték el bulizni őket, sokat, hogy kiélhessék még maradék életüket. Tehát nem kényszerítettek őket, ahogyan sokan gondolják)

Én tehát ezt látom ebben az ügyben, Gyatlovék kifutottak az időből, mire önmagukra is szántak volna egy kicsit, addigra lekésték a „vonatot”, mint mikor késve érsz ki a pályaudvarra és már nem tudsz felugrani rá…

Már a felütés is rossz lehetett. Ha aznap egy nehéz menetszakaszon voltak túl, gondolatban már lezárhatták azt a napot, már régen a másnapi tevékenységekről beszélhettek és töprenghettek. Én ezt a fáradtságot és figyelmetlenséget tartom a legfontosabbnak az események láncolatában, mert nem tudtak azonnal higgadtan reagálni egy őket ért hatásra, mivel abszolút biztonságban érezhették magukat. Szinte csak kapkodták a fejüket, nem tervezték, hogy ilyen dolgokall kell perceken belük foglalkozniuk.

Ha olyan agresszív erőszak éri őket, amiket ti feltételeztek, biztosan belátják, hogy csakis az egészséges, mozgóképes társaiknak van esélyük (de nekik sincs túl sok idejük már!), tehát ha törik, ha szakad, de az életüket csak meneküléssel tudják megmenteni, még ha ezért ott is kell hagyni sérült társaikat. (Nem érdemes energiát fektetni a megmentésükbe, ahogy a katonaorvosok is rögtön a közepes súlyosságú sérülteket mentik először, mert a haldoklókról sajnos le kell mondaniuk, a könnyűek meg ráérnek később is. Itt is érvényesül a súlyozás.) Vedd úgy, hogy ez egy csoporton belüli tisztáldozat, az egyetlen és mindent felülíró cél most a túlélés! Minden csak utána következhet. És éppen ezeknek a nyomait nem nagyon látom ebben az esetben, annál inkább egy szerencsétlen baleset (természetes v. mesterséges eredetű) utáni kapkodó, lázas tevékenységet. Még talán Gyatlov lelkiismeret-furdalása lehetett az oka, hogy annyira kimerült, hogy már képtelen volt feljutni a sátorig. (Talán voltak rossz döntései, amik közrejátszhattak a balesetben pl. a sátorhely kiválasztása, az elfuserált kályha, és ő ezt érezte is mindvégig) A hulla fáradt Kolevatov csak ledőlhetett kicsit pihenni (talán ő is visszaindult volna később), majd egyszerűen megfagyott, hiszen addigra egyedül maradt, senki nem rázta fel, hogy figyelmeztesse a fagyhalálra. (Tipikus esetei ennek a Don-kanyarban történtek, akik egyedül megálltak pihenni, sosem ébredtek már fel.)

Hadd mondjak még valamit a sátor felé haladókról, akiknek a holtteste a lejtőn feküdt.
Amennyiben őket üldözik, akkor arra is választ kéne kapni, hogy az üldöző vajon mennyire lehetett felfegyverezve, milyen típusú veszély fenyegethette az erdőből felfelé mászókat, mert ha a sátorban nincs hatékony lőfegyver, akkor nem igazán van értelme bármiféle menekülésnek oda. Mi értelme lenne 5 perc előnnyel elérni a sátrat és gyorsan beburkolózni egy jó meleg takaróba, ha egy gazember utánam jön és belém lő? Lőfegyver viszont nem volt a sátorban Gyatlovéknak hacsak nem vmiféle riasztópisztoly, esetleg Zolo eldughatott egy kisebb pisztolyt vhová (amiről csak ő tudott, de ezt az infót esetleg most megosztotta velük is) , amit talán már érdemes lett volna megkeresni Gyatlovéknak. De akkor ezt miért nem találták meg a kutatók később a sátor leltározásánál? (Majd pont ezt vitték volna el a sátorból a banditák, de minden mást meg otthagytak, szépen rendet hagyva maguk után, még a lifegő bekecset sem szedték le a sátor átkutatásakor a kivágott lyukból?) Ez is egy olyan momentum, ami nagyon zavaró számomra, rengeteg energiát elpocsékolni egy kétséges visszaútra, ha nincs hatékony védekezőeszköz a sátorban, vajon megéri ez a cél?
Esetleg az ott lévő nagyobb kések, balta? De az se sokat ér puska ellen, ha meg a támadó is gyengén felszerelt (csak kések, botok), akkor meg nem is annyira veszélyes az a támadó, igaz? Esetleg vmilyen állat lenne a rettegés oka? Vagy inkább egy hatás???

Továbbá közvetlen életveszély (üldözés) esetén mi értelme lenne bármiféle segélyhívásnak, -jelzésnek onnan? Ha öt perc múlva kinyiffantanak, akkor az már igazán nem boldogítana, hogy leadok a sátorból egy vészhívást (ha lenne ott mondjuk rádió), vagy fellövök egy rakétát (hogy lássák a legközelebbi faluban v. Gulagon), inkább rárontanék helyette utolsó erőmmel a támadómra, és a szemébe szúrnék egy tollat, biztosítótűt v. ilyesmit, nem? (Ha nem is hal meg, mint én, de legalább örökre megnyomorodik.)

Inkább baleset esetén nyújtana egyértelmű célt egy ilyen biztos pont, mint a sátor (ha még áll, mert nem látni el odáig), ahol megmelegedhetnénk, erőt gyűjtenénk, rakétával jelezgetnénk (másnap talán elindul vki errefelé, ha látja), vinnénk le takarókat, kötszert.

Végig okoskodhattak azon is Gyatlovék, hogy aki felmegy a sátorhoz ruhákért, annak vissza is kell majd jönnie onnan a többieknek lehozva azt. De ahogy egyre fáradtabbak lettek, érezték erejük végét (Doro és Krivo leestek és megfagytak a fa alatt), a verem csak nem akart elkészülni, az ingázás a fa és vízmosás közt kiszívta az energiájukat, úgy egyre inkább tettek le arról is, hogy érdemes-e oda-vissza utat tenni, inkább arról győzhették meg egymást, hogy otthagyják a társaikat a veremben (amennyire csak lehet, jól megépítve azt), felmennek, de már csak másnap reggel jönnek le hozzájuk a takarókkal, hátha még akkor is életben vannak páran közülük. Aztán ahogy kezdtek Tibóék egymás után meghalni, egyre kevesebb értelme volt az egésznek, és feladták, maradék erejükkel felfelé indultak.

Hol vannak egész éjjel a támadók, ha nem másznak be a sátorba? A lejtőn grasszálnak? Az erdőben mászkálnak? Ők nem fáznak? Ha tanúja vagyok annak, hogy csapatomból 4-5 embert agyonvernek, akkor én remélem, hogy később engem majd nem fognak ugyanúgy (azért mert pl. kék szemű vagyok, vagy 1 méter nyolcvan magas, vagy nyolcvan kiló, vagy párttag, vagy miértÍ?), tehát inkább gyűjtöm a gallyat, ásom a lyukat, mint a gép, mintha mi se történt volna? Úgy, hogy bármikor lejöhetnek oda (a vízmosás a lejtő alján van, csak le kell egyenesen jönni a sátortól) a gazemberek, és azt tesznek velem, velünk, amit csak akarnak? Senki nem húz el befelé az erdőbe, hogy legalább egérutat nyerjen, amíg nem jönnek érte is?

Ezért tenném le én is inkább a voksom egy váratlanul bekövetkezett természet jelenség, vagy elfuserált rakétaindításból adódó gáznyomás okozta sérülés mellett, mindkettőben a légnyomást téve felelőssé a történtekért, mint egy emberi attak mellé.

Itt maradunk, nincsenek sérüléseink, de nem megyünk fel, igaz, el se szökünk innen, és mindannyian félünk rendületlenül. Ezt meg azért nem szívesen fogadnám el, mert Gyatlovék azért mégsem voltak kocaturisták (mint vmi elpuhult városi ember, aki életében először van a hegyekben), se nem gyerekek, szenilis, öreg idősek, akik nehezen mozognak, lassabban járhat az agyuk stb. Mind egészséges huszonévesek, Zolo ugyan érettebb, de katonai múltja most előny is. Tehát szerintem csak már meglévő sérülésiek akadályozhatják az ő tevékenységüket ott lent, vagy közvetlenül hatnak rájuk valamivel, körbeveszik őket, de ez vmiért nem zavarja Gyatlovékat, rendületlenül ásnak, másznak, faragnak, tevékenykednek? Ha engem szorosan körbevesznek, akkor miért mászok fára? Ha messzebb vannak tőlem az őrzőim, akkor meg miért nem próbálok megszökni, kitörni, áttörni, menekülni?

Ha kirabolok egy bankot, akkor biztosan nem a bankkal szemben lévő házba fogok bemenni elbújni (hacsak nem átjáróház az v. minden más út már le van zárva), mert megkönnyítem az üldözőim munkáját. Egy k*rva kést, bicskát nem hagynak el, nem verik ki a kezükből, mindig visszateszik azt a zsebükbe, ahol meg is találják azokat a kutatók.

 2998. jukeey — 2014-01-11 21:23 

Némi vér nanáhogy eltűnhetett hetek alatt, pláne hogy az utolsó 1-2 hétben olvadó hólé csordogált rajtuk.

Korábban említettem némi hómenedéképítsi módszereket (verem, barlang, jégkunyhó, stb), ezeknek fontos közös eleme a faágakkal való kibélelés, hogy ne jegen/havon/fagyos talajon kelljen ücsörögni*feküdni; itt sem volt jele más jellegű felhasználásnak (tehát nem hordágy vagy csúszka).

20 méteres, nagyjából téglalap alakú terület, semmi célt nem szolgált, a patakparton növő fasáv ezen mellettük levő szakaszáról gyűjtöttek ágakat a kibéleléshez. Nyilván hülyeség lett volna mondjuk a patak túlsó partján kissé távolabb kezdődő erdőből deltoid alakú területen gyűjtögetni és onnan odahurcolni. Nyilván az erdőben kör alakban gyűjtögettek volna, de többszemélyes hóbarlanghoz csak a patakmederben volt kellő vastagságú, 3-4 méteres hóréteg.

Újraélesztésnél valóban előfordulhat bordatörés, na de ilyen: „Bordaközi izmok és tüdő erős vérzése, jobb szívkamra szabálytalan ovális alakú , 4,0 * 4,0 cm-es diffúz impregnálása, halál oka a jobb szívkamra súlyos sérülése, kiterjedt vérzés a mellkasi üregben”. Ehhez egy vagy több gyors és erős ütés vagy rúgás kell inkább. Megjegyezték hogy ha a szíve nem sérült volna, a belső vérzésbe akkor is mindenképp belehalt volna. Nyelvcsont és pajzsmirigyporc szokatlan mobilitást mutattak, ám erről nem volt egyértelműen megállapítható hogy fojtogatás okozta-e. A bal comb alsó harmadánál elöl véraláfutásos zúzódás, 10,0 cm * 5 cm (tehát nem hullafolt, életében keletkezett plezúr). A szemgolyók teljes egészében hiányoznak, sérülésre vagy bomlásra utaló jelek nincsenek, akkor maradt volna legalább sclera (ínhártya). Az orrporc eltört, az orrcsont ép. A nyelvét tőből kitépték, a környező állkapcsi izmok és a nyelvcsont is sérültek, gyomrában 100 köbcentiméter nyálkás sötétvörös vér.

(ufo témába nem mennék bele részletesen, tömören: valószínűnek tartom hogy viszonylag sok élő bolygó létezik, melyek bizonyos hányadán kialakul technikai szerveződés, ám az űrutazás is távolságtól függően évmilliókat vesz igénybe még ugyanazon galaxison belül is, miközben bolygók és csillagok tízmilliárdjai között lehet dúskálni – bár azok átkutatását esetleg önreprodukáló szondákkal hatványozódva lehet gyorsítani; idegen fajok vagy szervetlen szerkezeteik jelenlétére vagy múltbeli látogatására a Földön nincs jel, kamu viszont annyi hogy már egy igazit is jogosan kétkedve fogadnék; mindettől eltekintve az is sántít hogy űrutazásig vetemedett látogatók vagy automata szondák részéről talán az első és egyetlen feltűnő fizikai beavatkozással járó megnyilvánulás 9 bennszülött brutális kinyírása; sz’al ha nagyon szolidan akarom kifejezni magam, akkor totálisan elhanyagolható a valószínősége, ráadásul ez ügyben is nagy mértékben megfigyelhetők “félreértések” ilyen irányba is)

 2997. oberon — 2014-01-11 17:32 

@sztalker 2989
’’ Elmész úszni egy trópusi tengerpartra, majd egy fürdőző bekiabál: cápa!!! Te miként fogsz reagálni?’’
Röviden: 10 percen belül eldől, hogy tényleg cápa érkezett-e, vagy csak a 60 körüli turistanő nézte be a lába közé került moszatot.. Ők lent voltak 2-? órát legalább. Bőven le kellett volna esnie valakinél, hogy az a cápa csak vaklárma volt. Aztán édesmind1, hogy 8 tömegpszihológiailag befolyásolt társa elremeg a helyzeten, biztosan elindult vna vki (Tibo-Zolo-Kolo-Gyatlov), ha nem tartotta vna vmi vissza a sátortól. Természeti hatást nem tudok ilyent elképzelni ott. Abban biztos vagyok, hogy valaki megtette vna, ha ez opcióként szerepelhetett volna.

’’ Ha a lábnyomaik végig levezettek volna a fáig,’’
HA a természet nem úgy működne ott, hogy a hágó aljába hordja a havat, köztük a vízmosásba is, akkor nem takarta volna be a szél hóval azt az utolsó, alsó kb 500 métert. Szerintem + az a 7? lábnyom folytatódott volna úgyanúgy lefelé.

’’ Ha jól olvastam, a sátor egyik kiszakadt nyílásán ott lifegett egy fennakadt bekecs is’’
Ez a gyilkosságba is simán beleférne, ha azért vágták ki a sátrat, hogy kitörjenek.

@jukeey 2990
Halkan jegyzem csak meg, hogy kevés eséllyel történhetett nappal, bármi is történt.
A többivel nagyjából egyetértek.

@sztalker 2991
’’Komolyan mondom, még egy Fradi–Újpest meccs után is több vér marad, mint Gyatlovék esetében.’’
Amíg élsz és vérzel, addig a rád szálló hó mossa le. Mikor elesel, esetleg eszméletlenül, az arcodhoz érő hó is elolvad és lemossa, ameddig élsz. A halál beállta utáni csekély mennyiségű még kifolyó vér pedig röhögve eltűnhetett 3 hét alatt. Sztem.

’’ Bocs, de én akkor sem „rejtőznék a ház előtt”, ha megengednék is azt üldözőim, ennyire azért nem könnyíteném meg a dolgukat.
Nappal kizártnak tartom a dolgot, éjszaka viszont 1500 méter (amit hihettek többnek is), a hóvihar miatt szerintem elegendő távolság ahhoz, hogy a teljesség igénye nélkül ezeket figyelembe véve:(szo-szo biztonságérzet/sátorhoz való visszatérés lehetősége/labaz/egérút/szélvédettség/erdő/csapda/sérült(ek) ápolása/mezítlábasok hatótávolsága stb. dolgokat figyelembe véve szvsz nem 1 rossz döntés volt azt oda és úgy kigondolni..

’’Addig mennék, másznék, futnék, amíg csak bírom, ha a társaim maradni akarnak, az legyen az ő problémájuk, ők haljanak meg ott.’’
Megnyugtató lenne veled az oldalamon háborúba indulni..

@SLC 2992
Faágak voltak a verem alján is. Annak a padlójához is gyűjthették, esetleg egy sérült alá ágynak. És ahogy látom, @jukeey is erről ír a 2996-ban. Nem egyértelmű, hogy hordágyként vagy csúszkaként használhatták őket.

@ipartelep 2994
az UFO verzió azért nem jó, mert “nem hisztek benne” hülyeség a köbön. Részben már elmondtam miért -persze nem akarok itt tudományfilozófiai kiselőadást tartani – ez a közönség ehhez túl gyenge, és értetlen.’’
ÓÓÓ, Mindentudóó, Ipartelep, kinek ’’lénye’’ köztünk lebeg, mi a francért nem keresel hozzád illő embereket? Kiknek esze nincs mint neked.. Tanulok Én ha érdekel, ezt csinálnom, magamért kell. Ám mielőtt belémveszel, okításod nem érdekel. Gyűrd össze és gyorsan tedd el, HA nem változtatsz, inkább menj el! Aztán gyorsan döntse el kend, mit tesz majd ezt követően.
Am+: Nem hiszek az UFO-kban, hanem tényként kezelem, hogy vannak. Ezt annak ellenére mondom, hogy semmiféle egyéni UFO tapasztalatom/kapcsolatom/észlelésem/jelenésem soha sem volt! Ha más nem is, a matek meggyőz mindenkit arról, hogy az egyik legnagyobb ostobaság azt hinni, hogy csak mi vagyunk ebben a hatalmas univerzumban. Ettől függetlenül miért ölték volna meg azt a 9 embert?? Meg egyáltalán. 9 azért még tőlük is elég nagy pofátlanság és dőreség lett vna. SZVSZ.

@jukeey 2995
Kérdeztem anno az orvos és mentős ismerőst erről. Egyértelműen állították, hogy a hidegben könnyebben törnek a csontok, szakadnak az inak, stb. Ha Luda esés miatt harapta el a nyelvét, esetleg a hidegtől való remegéstől, akkor a rajta segíteni akaró társa a nyelv torokról való eltávolítása során bármennyire is hihetetlennek tűnik, ha nem is kitéphette, de tovább sérthette a nyelvet, ami később a sérülés miatt sokkal könnyebben is bomlott, ha azt a stádiumot egyáltalán megérte. Másrészről pedig a fuldokló lány újraélesztésekor, ahogy a Baywatch-ból sokan tudhatják, megpróbálták felköhögtetni fele a vért, ami nem sikerült. Eközben nyelhette a gyomrába is az ott található mennyiséget. A bordatörések a mellkas=tűdő megfelelő mélységig történő lenyomásakor is keletkezhettek. A bordák számai és mindkét oldalon való hasonló elhelyezkedésük alapján (általában a mentőben is azok törnek), ha nem kétséget kizáróan, de nagy valószínűséggel kijelenthető volt szerintük, hogy a lányt megpróbálták újraéleszteni, azonban belefulladt a saját vérébe.

@jukeey 2996
’’ 20 méter hosszú téglalap alakú területet’’
Mi célt szolgálhatott?

 2996. jukeey — 2014-01-11 12:30 

Nem vonszoltak semmit a nagy fától a menedékig. Egész pontosan a völgy hiábavaló feltúrása után 5 arra járó manysi vadász is körülszaglászott, kiszúrtak egy fenyőcsemetét aminek bicskával le volt vágva a teteje, majd több környező fenyőt és nyírt amiről szintén késsel távolítottak el ágakat, és környékükön néhol az ágak vonszolásának nyomai is fennmaradtak. Mindezek nem egy utat rajzoltak ki, hanem egy 20 méter hosszú téglalap alakú területet a patakparton, 55-75 méterre a nagy fától, és nem fél mázsa fölötti emberi testeket vonszoltak valamiféle ághordágyon (eléggé egyértelműen csak ággyűjtést végeztek a menedék kiépítéséhez a közvetlen közelben). Ezt a részt részletesebben feltúrták, ekkor találtak két tépett ruhadarabot, egy nadrágot és egy pulóvert. A keresők elkezdtek ásni a gyanús 20 méteres szakasz egyik végén, ám mélyebben olvadási és eljegesedési rétegekbe ütköztek, ekkor kértek segítséget a katonáktól, akik lapátokkal és csákányokkal két embert küldtek. Csakhamar rá is bukkantak az áldozatokra.

 2995. jukeey — 2014-01-11 11:51 

A vér miatt nem aggódnék. Főleg a nyelvkitépés járhat komolyabb vérzéssel, ám mivel toroktájt jelentkezik, nem spricceli össze sugárban még a környező fák törzsét is, mint mondjuk egy elvágott torokkal vergődő áldozat esetében. Mindkét fajta hiányt még életben keletkezett sérülésnek állapította meg a vizsgálat, teljes eltávolításként; tehát nem volt nyoma sem a helyükön való rothadásnak, sem postmortem állatcsócsálásnak (utóbbit ettől függetlenül is kizárták a helyszínelők); ellenben volt nyoma vérzésnek, főképp a kitépett nyelvű áldozat gyomrában (mely esetben a nyelvcsont tépett roncsolása is erőszakos kitépésre utal, jól bevált és jól ismert oldszkúl módszerek ezek). De ezt a szem és nyelvtémát is megrágcsáltuk már párszor, volt szó az eredményekről.

 2994. ipartelep — 2014-01-11 11:38 

Kedves @titan: kérdezed: Ami halalukat okozta az egbol jott, de mi?
Erre a jelenlegi információink és tudásunk alapján egy jó válasz van: nem tudjuk, hogy mi volt az az UFO.
Ez persze kiábrándító, hiszen itt mindenki “tudja”, vagy véli tudni, vagy úgy tesz mintha tudná mi történt. És ez a viselkedés egy kifejezetten összeesküvés elméletes oldalon nem meglepő, vagy kárhoztatható. Legfeljebb némelyek számára vicces a sok, tényeknek, és körülményeknek fittyet hányó, nagyon erőszakolt “magyarázat”.

Amit én gondolok az ügyről, azt már az első itteni hsz-emben leírtam (Megj: akkor még sokkal kevesebb részletet tudtam az ügyről, és mégis, meglepő módon a további részletek is csak ezt erősítették): A többi lehetőség csekélyebb valószínűsége miatt (mert valahol – sok helyen – mindegyik ütközik a most ismert – vagy ismerni vélt – tényekkel) annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy valamiféle UFO ölte meg őket.

Az UFO-elmélet sem 100%-os persze. Ugyan teljesen, hiánytalanul, és ellentmondásmentesen összepasszol a tényekkel, de ez részben amiatt van, mert – hogy is mondjam csak? – az elmélet, a magyarázat fehér foltjait egyszerűen csak kitöltjük vele – mivel nem ismerjük a részleteket, a motivációkat, az okot, és a célt. Az UFO elmélet itt kicsit olyan (nem teljese egészében olyan!), mintha valamely ismeretlen jelenség magyarázatául Istent hoznánk fel, mondván, hogy ugyan a részleteket nem ismerjük, de az ő útjai úgyis kifürkészhetetlenek, csak ő tehette, oszt jó napot. Itt nyilván nem pontosan ez a helyzet, de annyiban hasonló, hogy a fehér foltokat nem lehet másként magyarázni, és ezek a fehér foltok ettől a magyarázattól még nem töltődnek fel színekkel.

Az az álláspont persze – ami itt sokatoktól olvasható – hogy az UFO verzió azért nem jó, mert “nem hisztek benne” hülyeség a köbön. Részben már elmondtam miért -persze nem akarok itt tudományfilozófiai kiselőadást tartani – ez a közönség ehhez túl gyenge, és értetlen. Egy elméletben nem azért kell hinni, vagy nem hinni, mert az előítélet ezt vagy azt mondatja veled, hanem azért, mert az illeszkedik a tényekhez, és nem ellentmondásos. Az UFO elmélet illeszkedik, és nem ellentmondásos. Csak persze az a baja, hogy semmit nem tudunk az UFO-król, így sok a fehér folt. De még mindig jobb, mint az ellentmondásos- vagy tényeknek ellentmondó, vagy nem illeszkedő elméletek. Amilyen rajta kívül az összes többi olyan.

Szívesen magyaráznék még (tudom, hogy nagy szükség lenne rá), de most betelt a hsz. mennyiségi kerete. 😉

 2993. titan — 2014-01-10 23:43 

@ipartelep:
Elolvastam a portugal oldalt, ez az eddigiek kozul amit olvastam a legjobban osszeefoglalt. Ha nem is erosit a katonai kiserlet mellett, cafolja a meg ket lehetseges dolgot a lavinat es az emberi tamadast.

Amit mashol nem olvastam, pl. a sarga gomboket tuzgolyonak emliti, a sator korul fenykepen is szepenk a latszik a fagyott jeg, a fak koronai torzse megperzselodott. Halottakon szemmellathatoan latszik, hogy komolyabb serules erte egy jo kiados veresnel.

A legnyomasrol, a vakumrol is ir , az emberre valo hatasukrol. Ami halalukat okozta az egbol jott, de mi?

 2992. SLC — 2014-01-10 22:02 

@gigabursch: A portugál cikkel kapcsolatban én is egyetértek. A fényképről kikértem házi szakértőnk véleményét, ő is azt mondta, amit te és én: lehet filmhiba vagy valami kosz az objektíven, de nagyon nagy eséllyel nem egy repülő tárgy van a képen. A cikk amúgy sem adott megoldást, bár a hóval kapcsolatosan jó meglátásai vannak. Ilyen téren egybevág a gipotezi.ru anyagával (csak jelzem ipartelep kollégának: ott is megoldották az esetet; meg a murders.ru oldalon vagy féltucat megoldást lehet találni, sőt ha oroszul keresünk, akkor tucatnyit), lehet, hogy érdemes lenne ilyen szempontból is elemezni az esetet.

Azzal, hogy négyen belepotyogtak oda, mondasz valamit. 1959 május elején a kutatók egy furcsa felfedezést tettek. A nagy fenyőtől egy sávban délnyugati irányban letördelt fenyőgallyak tűntek elő a hó alól, mintha arrafelé vonszolták volna a fáról levágott nagyobb ágakat. Ezen az úton haladva aztán találtak kisebb fákat is, melyeknek a tetejéről tördeltek vagy vágtak le ágakat. A “fenyő út” végén volt a hóbarlang (vagy menedék), és attól nem messze találták meg a négy holttestet a vízmosás alján. Elképzelhető, hogy egy vagy két sérültet próbáltak fenyőágakon elhúzni a menedékhez, de elnézték az irányt és belepotyogtak egy ilyen csapdába. Nem tudom ki és hogyan sérülhetett meg korábban, de ha ott egymásra estek, akkor ott is be lehetett gyűjteni néhány törést.
Aztán később olvadásnál a hótömegek összecsúsztak, és teljesen befedték őket.

 2991. sztalker — 2014-01-10 17:17 

@jukeey:
Komolyan mondom, még egy Fradi–Újpest meccs után is több vér marad, mint Gyatlovék esetében.

Például a szemgolyókat, nyelvet csak a halál beállta után „piszkálgathatták” ki szerinted, hogy nem véres ettől sehol sem a ruhájuk?
(Esetleg a jól végzett munka utáni emlékként.)
Nem inkább arról van szó, hogy egy kisebb, kezdeti sérülés bomlott aztán tovább a szabadban, vagy a vízmosás alján?

Kolevatov bal térdén lévő sebet hogy kötözték be gézzel, ha az eü-doboz a sátorban maradt (amiben állitólag volt a kötszer), visszamentek érte?
(Szerintem még egy korábbi sérülés nyomai lehettek ezek, csak nem írták fel a naplójukba, mert nem tartották annyira fontosnak, vagy még aznap történt.)

Nincs egy „tisztességes” gyomros rúgás, gégére mért ütés, csak ökölharc, fejbeverés, fülek(!), orrok, szemöldök és homloksérülések?
(Erre írtam azt, hogy „kiálló” részek a fejükön, ami surlódástól, eséstől is sérülhet, például ki a fene hajtana a szemöldökre, fülekre egy verekedésnél, az olyan érzékeny vagy fontos pont? Én nem tudom, nem értek hozzá.)
Lehet, hogy magyaráz ezek közül néhányat az, hogy mélyen süppedhettek a hóba, talán néha derékig is, de akkor is furcsa, hogy csak deréktól felfelé vannak komoly sebeik. Azt is elfogadom, ha a hullákat később behányták a vízmosásba, akkor az is okozhat ilyesmi horzsolásokat, de pl. Gyatlovról nehezen képzelem el, hogy csak ököllel harcolna, ha van bicsak is nála.

„Menekülni a többség számára hiányos öltözékben nem volt értelme, elrejtőzve túlélni talán. ”

Bocs, de én akkor sem „rejtőznék a ház előtt”, ha megengednék is azt üldözőim, ennyire azért nem könnyíteném meg a dolgukat. Addig mennék, másznék, futnék, amíg csak bírom, ha a társaim maradni akarnak, az legyen az ő problémájuk, ők haljanak meg ott.

 2990. jukeey — 2014-01-10 16:21 

Biztosan próbáltak bökőt mártani, nem ettek elég spenótot hozzá.

Már többször, többen hangsúlyozták hogy gyilkosság esetén tetteseket és indítékot kéne felutatni, mintha azok nélkül nem is lehetne gyilkosság (“Egy gyilkosságnál ezekre a kérdésekre kell(ene) választ adni:– Ki(k)?– Miért?– Mivel?– Mikor?– Hol?”, “ezzel az a baj megint, hogy az indok még mindig nem világos”).

Na mármost ha “pölö” hetek után meglelik a kissé alkesz X.Tihamér bácsit az ágyában már elég “laza” állapotban, baltával a fejében; dugipénze nem hiányzik, tévéje is a helyén bekapcsolva, a ház nincs felforgatva, attól még nem fognak ilyeneket gondolni: kicsit sokat vedelve zsonglórködött és véletlenül beleállt a fejébe, utánozni próbálta az esti krimiben látottakat, az öngyilkosság ilyen szörnyű módját választotta, satöbbi. Idegen ujjlenyomat sincs, még a baltanyélen se, erőszakos behatolásnak nem maradt nyoma. Legfeljebb nem lesz meg a tettes és az indíték, de a gyilkosság aligha kétségbe vonható, még akkor is, ha a szomszédnéni a múltkor ufót látott a kertjében. Kikérdeznek pár bennszülöttet és X.Tihamér bácsi kisszámú ismerősét, semmi extra. Bekerül a megoldatlan ügyek közé és kész, de hogy gyilkossági ügy, az tuti; indíték vagy tettes ide vagy oda, halál beáltának időpontja +/- egy nap ide vagy oda.

Itt adott kilenc hulla, melyek közül 5 “korábbi” elvileg szerezhette kisebb-nagyobb sérüléseit esésektől a dokik szerint, tereptől függően. A rendőrök látták a terepet és erősen kételkedtek ebben. Négy “későbbi” hulla egyenesen szarrá volt verve, egy részük megcsonkítva, melyeket már a dokik szerint sem szerezhettek csetlésbotlásból még szakadéknál sem, nemhogy egy nyomorult patakparton (az igazi(!) dokik szerint még életükben, vérezve történt mindez velük). A szemkitoló, nyelvkitépő, fejbetörő, karkicsavaró, bordazúzó, térdficamító, de a nyomot nem hagyó fénygömbök, torkosborzok, jetik és szelek még a kriptozoológusok és ufológusok szerint is mondhatni viszonylag ritkák, gyilkosok viszont szoktak hasonlót alkotni.

Menekülni a többség számára hiányos öltözékben nem volt értelme, elrejtőzve túlélni talán. Minimum abban a hitben lehetnek hogy a sátrat úgyis fújhatják, a “rablók” elviszik; de ha kapisgálták is a gyilkos szándékot, akkor sem volt más választás, legfeljebb jobban kellett sietni (bár Zolóék akkor egyből húzhattak volna, cserbenhagyva a többieket). Egy üreg a hóban, ahova két kis lyuk faággal megfelelő szellőzést biztosít, és több ember könnyen tarthat benn elviselhető hőmérsékletet, megfelelő menedék és esetleg rejtekhely lehet, amíg pár menetképes tag segítséget hoz. Éhen könnyen kibírják egy hétig, szomlyazni meg nem kell a hó miatt, csak próbálni elég meleget tartani és lehetőleg nem megfulladni. Ezt próbálták kivitelezni akkor még komoly sérülések nélkül (bár a térdfásli arra utal, hogy pár rúgást már lezavaráskor kioszthattak a vonakodóknak), de nem volt rá idejük, mert jött a valódi támadás. Az indítékra, tettesekre és végrehajtókra (amennyiben a kető különbözik) pedig sok lehetséges verzió marad mindörökre nyitott (és eddig manysi elkövetők messze a legkevésbé gyanúsak).

 2989. sztalker — 2014-01-10 14:25 

2986. oberon

„ — Úgy tudom, hogy Kolevatovnál is volt gyufa’’
Nem találkoztam ezzel az infoval. Tudnál hivatkozni?”

A zsebében átázott gyufásdoboz volt, de azt már ne kérd tőlem számon, hogy ez előtte v. utána, a vízmosásban heverés miatt ázott-e át…
🙂

(„Kolevatov was well insulated… …From the right pocket doctors retrieved a box of matches that was soaked wet.”

http://www.ermaktravel.com)

2986. oberon
2985. igazitrebics

„Ez olyan, mintha valaki megnyerné az 5-ös lottót, aztán belecsap a villám.”

Nem egészen. A lavinafrászt BÁRMI kiválthatja pl. sötétben, amit hajlandóak elhinni. Ez a helyzet, sajnos, mert senki nem fog a helyszínen vitatkozni a természettel, hanem inkább menekül, és csak aztán fogja elemezni a dolgokat.

Tehát ugyanaz a dolog idézte elő a sátortól való menekülésüket (valami a csúcsnak csapódott, v. hatással volt rá, amitől egy kisebb hógöröngy elérhette őket, de még a sátorhoz sem kell ehhez csapódnia, elég, ha mellettük történik valami zavaró, amit annak éreznek (pl. hallanak).

Roppant egyszerű példát mondok:
Elmész úszni egy trópusi tengerpartra, majd egy fürdőző bekiabál: cápa!!! Te miként fogsz reagálni?

— Ellenőrzöd a farokuszony jellegét (hátha csak delfin)?
— Megvárod, míg a közeledbe nem ér (hátha nem is veszélyes faj, csak kis macskacápa v. ilyesmi), esetleg cápabébi, amivel el tudsz majd bánni)?
— Szembefordulsz vele, alámerülsz és ellenőrzöd, hogy nem egy tréfás kedvű fürdőző csatolt magára egy jelmezt?
— Esetleg megvárod, amíg egy csónak feléd indul és kiment a vízből?
— Szép komótosan, ahogy illenék, úszol visszafelé, mintha mi se történt volna, hátha nem is te vagy a célpontja őkelmének?

A választ nem is kell leírnom, mindannyian először az életünket fogjuk menteni, valszeg egy rettenetesen gyors úszással. Mit gondolsz, miért írtam le a fenti repülős példákat? Nem ezerszer, de inkább százezerszer begyakorolt reakciókat is elcsesznek teljesen profik, ha például éjszaka van, nincs viszonyítási, ellenőrzési lehetőségük, tehát rutinból kell cselekedniük. De ettől még nem biztos, hogy fel is ismerik a helyzetet azonnal. (És mint látjuk, később sem. Ott, azokban a balesetekben meg 300 ember halt meg, ezt meg én mondom.)

De mondok hétköznapit is: mész az autóddal, és hirtelen eléd ugrik egy állat (kutya, nyúl), nem a méretét fogod nézni (ha kicsi, akkor jobb lenne elütni, ha nagy: pl őz, szarvas, akkor meg tényleg jobb kikerülni), hanem rögtön elfordítod a kormányt. Ha nincs szerencséd, pont egy kamion jön a másik oldalon veled szemben…

Plusz tömegpszichózis, ami sokszor éppen ront, mint használ egy helyzet megítélésében, ezt is vedd figyelembe.

Kábé 500 méterig van infónk (lábnyomok) az általuk megtett útról, plusz egy a lejtőn otthagyott zseblámpa. Ha a lábnyomaik végig levezettek volna a fáig, akkor nem is kellett volna Dorosenko és Krivosenko testét felkutatni, csak követik a csapást, nem? (1 nap után akadtak csak rájuk, ahogy a sátrat megtalálták.) Miután eltűntek a lábnyomok, a kutatók kábé azok irányát tartva lementek az erdőbe és elkezdték azt is átfésülni, így ötlött a szemükbe az a szép, magas fenyőfa is, hát oda is bementek, így fedezték fel a holttesteiket alatta. Az, hogy mi a fene is történt velük 500 méter megtétele után, az mindmáig kétséges. Pont ezért gyanakszom egy ilyen fajsúlyú természeti jelenség kiváltotta pánikra, amivel nem igazán jó viccelni. Lehet, hogy azért nem vittek magukkal holmikat, mert nem is tervezték az erdőig tartó sétát, de biztonsági okokból nem akartak ott maradni, ha mégis megindul a lejtő.

Tehát nem várhatjuk el azt a szitut, hogy vki kimegy, leméri a hóhelyzetet, és anyja életére esküszik, hogy itt nem lesz lavina, mindenki nyugodjon meg, ez csak egy veszélytelen kis „löket” volt egy hóvihar miatt, menjünk szépen vissza a sátorba és kezdjen csak nyugisan jó melegen öltözködni meg felmálházni a cuccost, aztán vagy bivakolunk itt hálózsákban, vagy levonulunk szépen lassan az erdőbe éjszakázni, ha fázunk a szétszakadt sátorban.
Ennek csakis az ellenkezője természetes szerintem: minél gyorsabban el onnan, aztán majd útközben meglátjuk mi lesz. (Aki tud, az felkap magára valamit, aki nem, az meg szedi a virgácsait, hogy minél előbb túl legyen ezen a kellemetlen szitun.)

A sátor tetejére még feltesznek egy zseblámpát (állítólag felfelé fordítva), talán ezzel is a pozíciójukat jelezve.

Még annyit a sátornál őket ért erőszakos emberi támadásról:
Ha jól olvastam, a sátor egyik kiszakadt nyílásán ott lifegett egy fennakadt bekecs is, amikor a kutatók megtalálták, tehát roppant gyorsan kellett elhagyniuk azt, valaki már nem fért át rajta teljes ruházatban, hát gyorsan kibújt belőle. Ebből meg arra következtetnék, hogy ha kerestek is valamit rajtuk a támadóik (ha voltak), az nem igazán a sátorban lehetett, hanem vagy rajtuk (a testükön?), vagy a kezükben, esetleg ők maguk (csak a személyük, nem pedig személyes tárgyaik, a túra tárgyai) a tényleges célpont. Mert azért a sátrat biztosan átkutatják, kirámolják, ha bent van elrejtve valami. Továbbá azt sem hiszem, hogy utána ilyen bonyolult rekonstrukciót hajtanának végre a gyilkosaik, hogy képesek egy ilyen szőrmekabátot is odapasszírozni a nagyobb hitelesség kedvéért…
(„Hé, bandatag! Az a beavató próbád, hogy mássz be ebben a bekecsben oda, fűzd be belülről a sátrat teljesen, majd hasítsd ki jól az oldalát, majd úgy bújj át a résen, hogy a kabát fennakadjon rajta, érted?
A szintidő 80 másodperc, aki alatta teljesít, azt felvesszük a bandába első osztályú csicskának, a vesztes marad lótifuti v. tarkónlövés, ez utóbbi persze szabadon választott…” :))))

2988. jukeey

Ezzel az a baj megint, hogy az indok még mindig nem világos (mi volt a céljuk ezzel a támadóknak: bosszú, anyagi érdek, csak szadizás?), továbbá sok ember kell hozzá, mert vagy 9 négyzetkilométeres terület a hágó, tehát ha nem veszik körbe őket jó szorosan, nem felügyelik Gyatlovékat, biztosan meg fognak szökni páran közülük. Én például ekkor tudnám elképzelni a bakancsok levételét a sérültekről. Továbbá ez a körülzárás már azt is feltételezi, hogy sokukat jól megvertek közülük, hogy sérüléseik miatt rákényszerülnek menedék építésére. (De akkor a támadók szándéka is világos kell, hogy legyen már előttük.) Ha még senki nem sérült ekkor, biztosan terveznek egy szökést a jobban öltözöttek.
Ha lenne lehetőségem, bizonyosan elbújnék vhol, elindulnék egy nyiladék mentén, menteném az irhámat. Az ember mindig a legsúlyosabb helyzetre reagál, csak utána fog gondolkozni az ezt követő feladaton. (Ilyesmiről írtam feljebb is.) Éppen a sérültek kérték volna az épeket, hogy meneküljenek! És sajnos, tényleg ez is szokott történni a valóságban, ha legalább pár embernek van reménye, hogy így túlélje. Gondold végig, hogy mennyi esélyük lenne, ha pont a támadóik szeme előtt építenek vackot és ruházkodnak át Gyatlovék? Függetlenül a támadók szándékától, ezt meg én tartom életszerűtlennek.
(Példa: megszökik egy csomó rab a börtönből és szökés közben szépen lassan segítgetik egymást, ahelyett, hogy előbb a maguk életét mentenék? Még a régi cellatársak sem hiszem, hogy így döntenének. Addig lesznek együtt és segítik egymást, amíg mindnyájan hasonló eséllyel rendelkeznek, de utána már EGYÉNILEG próbálnak szerencsét, ha a másik már képtelen velük tartani.)
Ezt nem érzem ellentmondásnak. Egy baleset esetén a mentő ember segítsége az életben maradás kulcsa (ezt érzi is a segítő, ezért is van a sérült mellett), egy támadás esetén a menekülő ember az egyetlen, aki ott életben maradhat. (Basszus, de hát pont erről szólnak a jó kis börtönös-szökéses, háborús-hadifoglyos filmek is, nem?) Ez nekem is így logikus. Gyatlovéknak nem igazán vannak fegyvereik (csak bicskák, egy biztosítótű, meg pár fémtartalmú tárgy: pl. iránytű stb), amivel jól meg tudnák védeni magukat, ha azoknak meg lőfegyvereik vannak. Két megoldás marad hátra: segítségkérés, jelzés (de kinek, kitől várható ilyen, és mikorra érhet ide?, és milyen eszközzel: rádióval, jelzőrakétával, tűzzel?), és a menekülés (akárhová, csak el innen, hogy ne kapjanak el).

Nem igazán frankó ez „felnézegetünk a sátor felé, hátha elmentek már azok a rosszfiúk onnan, aztán majd úgyis lesz valami estig” hozzáállás. És pl. este mi lesz? Baromi hideg lesz, az biztos, de addigra még az az esélyük is elszáll, hogy elbújjanak valahol az erdőségben a jól öltözöttek, vagy elmenjenek a labaz felé (akár kerülő utakon is).. Vagyis hurokba tennék a fejüket szerintem, ha legalább páran nem próbálnák meg a szökést, kerül, amibe kerül az.. Ehelyett egy baromi szűk területen mozog mindenki, csoportokban, meg egyenes vonalak mentén, egymást átölelve találják meg a testüket.

„A patakparton összecsapás alakult ki, melyet csak nehézségek árán tudtak a támadók lebonyolítani.”

Bocs, de akkor meg én, a megtámadott rögtön elhúzok onnan, mint az a bizonyos vadliba, ha az engem megtámadó nem tud rajtam felülkerekedni, akkor esélyem van! Mindenki szanaszéjjel ment volna egy ilyen után, de annyira, hogy az istennek se lehetett volna utána összeszedni a hulláikat szépen egy kupacra, hanem ott fagytak volna meg az erdő közepén a hosszan tartó üldözés után. Pont az a baj, hogy még EKKOR SEM DÖRDÜL EL LÖVÉS, NINCS SZÚRT SEB. Mert előbb-utóbb még a rendőr is beléd lő ám, ha nem állsz meg felszólításra, igaz? Ők, a támadók meg nem, ennyire jószívűek, inkább agyonveretik magukat, mintsem beléd mártsanak például egy bökőt? Hmmm.

 2988. jukeey — 2014-01-10 11:33 

Egy nagy fa mögött a sátorral ellentétes oldalon levő tűz megintcsak inkább nappali időpontot feltételez (ami a fiktív lavina szempontjából mellékes), éjjel ez nem lenne elég a tűz fénye és a megvilágított környezet elrejtéséhez – nappal igen, és persze déli szél is feltételezhető belőle (a nyomozás egyébként nem állapított meg pontos szélirányt, csak az arrafelé általában szibéria felől fújó keletit valószínűsítették). Maradok a lezavarós-kifagyasztós taktikánál, mely szerint egy korán reggel történt rajtaütés után a “jólöltözöttek” nekiálltak rejtekhelyként és menedékhelyként használható kibélelt üreget vájni a hóban, addig a csapat másik fele valamivel távolabb tűzzel és ruhacserékkel védekezett a kihűlés ellen egy olyan helyen, ahonnan a lejtőt és a sátrat is szemmel tarthatták (pl Gyatlov az összesen három zokniját a tűz mellett is hol a bal, hol a jobb lábára húzta át, hogy egyik se fagyjon el). Rájöttek hogy az őket elzavaró állítólagos rablók ki akarják nyírni őket, és előbb-utóbb a fagyasztási eredmények ellenőrzésére indulnak; ezért rejtőzés mellett döntöttek, hogy később a mellettük elhaladó gyilkosok figyelmét elkerülve legalább a néhány cipős tag felszívódhasson ellenkező irányba, esetleg ottmaradt felszereléshez juttathassa a többieket vagy siker esélyével felvehesse a harcot kevesebb számú ellenséggel (a valószínűleg itt maradó többségnek napokig, akár egy hétig is ki kellett volna húzniuk amíg a többiek segítséget hoznak). Itt valószínűleg a Belorusz frontot is megjárt Zolo ötletei nyomtak a latban, de túrázóként a többiek sem lehettek teljesen tanácstalanok. Ám nem volt idejük teljesen felkészülni, a támadók túl korán megindultak (talán ha a tüzet nem is, a szél ellenére a füstöt mégis kiszúrták, vagy egyszerűen csak lejárt a várható kihűlési idő). A patakparton összecsapás alakult ki, melyet csak nehézségek árán tudtak a támadók lebonyolítani. Ezalatt a fánál levők egy része megpróbált a sátor felé haladni, ketten hősiesen vállalkoztak az ellenség feltartására vagy már nem voltak menetkész állapotban. Ők, és a kifulladt, átfázott, lemaradozó menekülők már nem tudtak komoly ellenállást kifejteni, ezért a patakpartnál végzett támadók, vagy azok egy része könnyen utolérték őket és fél kézzel elbántak velük komolabb ütleg nélkül, vagy egyszerűen csak hagyták a már feltűnően botladozó szerencsétleneket menet közben maguktól összerogyni azzal, hogy ha mégis eljutnának a sátorig, az otthagyott két emberük majd intézkedik; és egyből mentek vissza a patakhoz rendet csinálni. Végül csak hó alá kellett ásni a négy zúzott hullát, és elsöpörni a nyomokat egy fenyőággal.

Hómenedékekről magyarul csak ezt találtam hirtelen a weben:
http://mtp.info.hu/index.php?view=article&catid=38%3Atulelesi-technikak&id=64%3Ahobol-keszithet-menedekek&option=com_content&Itemid=77

 2987. oberon — 2014-01-10 10:55 

@sztalker:

Most olvastam vissza, és láttam, hogy @titan élt a lottós hasonlattal, nem pedig Te. Sorry a tévesztésért. Ettől függetlenül az állításom fenntartva.

 2986. oberon — 2014-01-10 10:51 

@sztalker:

’’ Úgy tudom, hogy Kolevatovnál is volt gyufa’’
Nem találkoztam ezzel az infoval. Tudnál hivatkozni?

’’ Azért, mert még nem halt meg, a szerencsétlen….Légyszi a surranódat, mert odavágok…)
Gondolom, nem kell magyaráznom. :(((’’
Ezzel a bekezdéssel nagyjából egyetértek. Azonban azt kétlem, hogy Zolo tovább húzta volna, mint Kolo, a te verziód szerint. 1 helyen is találták meg őket, tehát még az sem játszik, hogy Kolo nem tudta, hol van Zolo. Miért nem vette le a csizmáját? Vagy Tiboét? Mindketten nem élhették túl Kolo-t, ebben szerintem megegyezhetünk.
’’ Ahogy mindig írtam, a lavinafrász hajthatta őket’’
Ahogy számodra a gyilkosság elfogadhatatlan, számomra úgyanúgy a lavina és annak cullangjai.

’’ Pont ez a lényeg, hogy elég, ha csak 1 ember magához tér (aki csak fél óráig „dekkol”), az már elkezdheti a mentést, keresni a többieket. Ebben nem látok problémát. Még így is sokáig tarthat, mire megtalálja őket, ha a szél befútta a testüket és nem válaszolnak, mert eszméletlenek. Ez tarthat órákig, pláne, ha nincs más segítsége sokáig. (Pl. Kolevatovnak Gyatlov, vagy amíg az nem ér oda, addig Doro és Krivo.)’’
Na ezt itt nem tudom elfogadni. Ha valaki eszméletlenül fekszik 1 órát abban a hidegben, az meghal. Ha másért nem is, a maghője folyamatosan zuhanna lefelé, minek következtében forró leves, meleg takaró és egyebek nélkül hiába találnának rá, mert menthetetlen lenne. Ez 4-5 fokos hűlésnél már bőven játszik. Sapka, cipő, kesztyű és legfőképpen mozgás nélkül, hóba fekve vagy temetve, süvítő szélben hogyan húzhatná valaki 1 óráig abban az időben Ennek ellénre te nem is 1, hanem esetenként több óráról is beszélsz…

’’ Sérüléseket okozhat már a hóban vonszolásuk is, pláne, ha cserjés, bokros részeken kell átcipelni a testüket (és fel sem jajdulnak, hogy képen, homlokon vágta őket egy ág, mert
még nincsenek maguknál.) Ennyi.’’
A karcolások és horzsolások nagy részét szerintem is okozhatták ágak és egyéb dolgok. Azonban sem monoklit, sem orrvérzést sem pedig más, a testeken levő sérüléseket nem. Hacsak nem direkt húzták/lökték/vágták neki őket vastag ágaknak a megfelelő szögben. De ezt úgye te sem hiszed? Kétlem, hogy a legsűrűbb cserjés felé vonszolták volna le őket, márcsak azért sem, mert a mentők a saját maguk dolgát is jócskán megnehezítették volna.

’’ Nekem meg nagyon nagy hiányérzetem van itt lőtt és szúrt sebek terén, no és pl. töltényhüvelyek terén is, ha esetleg figyelmeztető lövéseket adnak le rájuk a miheztartás végett, akkor bizony maradna ilyesmi’’
Ha kicsit mesterkélt akarok lenni, akkor fel is vehették a földről a hüvelyeket. Ha nem akarok mesterkélt lenni, akkor pedig azt mondom, hogy 3 héttel a balhé után nem biztos, hogy az a töltényhüvely (vagy néhány) látható helyen maradt. Az olvadástól a hózáporon át jónéhány dolog eltüntethette a keresők szeme elől. Nem valami nagy tárgyakról beszélünk.. Lehetséges, hogy az olvadáskor előkerültek volna (ha voltak), de ugye akkor már jött a másik 4 holttest és a titkosítás. Harmadrészt pedig lehet, hogy meg is találtak néhányat, viszont ahogy más dolgok is, lehet elrejtésre kerültek a nyilvánosság szeme elől. Bár az én álláspontom még mindig az, hogy nem feltétlenül volt szükség lövésre.

’’ Külföldi oldalon olvastam (lehet, hogy nem igaz, bocs), hogy Doro és Krivo afféle fogadalmat tettek a túra előtt, hogy leszoknak a cigiről (gondolom, nem a rák miatt, hanem a
sportkarrier és sportteljesítmény okán), tehát azt … hanysi-manysik stb., Zolóról nem is szólva, ugye, aki mindent dokumentál, még rátesznek a lapáttal önmaguknak ezzel is.’’
Őszintén szólva én is nehezen emésztem meg, hogy kémek vagy csempészek lettek volna. Mint már korábban is említettem, szerintem az út során történt események okozhatták a halálukat.

’’ Nem mondtam, hogy verekedtek’’
Nem is kellett, hogy mond. A testek erről árulkodnak bárki számára, aki átolvassa a sérüléseiket.

’’ Ismétlem, ezek az én személyes meglátásaim az esettel kapcsolatban, mert nekem vhogy mindig ezek jönnek elő.’’
Nekem meg mások. Ennek ellenére pro-kontra csak-csak haladunk. Aztán lehet, hogy egyszer ugyanazt fogjuk látni. : )

’’ Én erre csak annyit mondanék: ma is rengeteg hegymászó tűnik el, majd egyszer csak megtalálják a mumifikálódott holttestüket egy gleccser alján..’’
Ez okés. De itt 9 ember halt meg. És még azt sem lehet mondani, hogy hegymászás közben.

Véleményem szerint, amit @bobbyval közösen sikerült anno közös nevezőre is hoznunk, hogy attól a sátortól cipő nélkül nem sok esetben jöttek volna el. Nem lehettek annyira ostobák ők sem, hogy elhiggyék, hiába indult meg a hó és menekülnünk kell azonnal, cipő nélkül sokáig élhetnek. Emellett anélkül, hogy a sátor bedőlt volna, (ami ugye nem történt meg), kétlem, hogy akkora pánikot okozott volna, hogy fejvesztve menekülnek ki belőle.
Ha mégis ezt teszik, tehát kirohannak, menekülnek sátort kivágva, nem hiszem el, hogy nem esett volna le nekik maximum 100 méter után, hogy:
-Hé vazzeg, nincs is lavina. Há mennyünk mán vissza 1-2 surranóért. Doro,Krivo ezt a kört ti nyertétek. Mi addig lemegyünk a fához csiholni 1 kis tüzet a biztonság kedvéért… vagy valami hasonló.
Ennek ellenére nem fordultak vissza, hanem mentek tovább lefelé minden eszköz nélkül. Majd amikor már majdnem leértek, kapnak valami ’’hatást’’, ami aztán tényleg vízbe teszi őket. Most én élnék a te hasonlatoddal: Ez olyan, mintha valaki megnyerné az 5-ös lottót, aztán belecsap a villám. Vagyis itt 9 emberre értve. Nem tűnik hihetetlennek számodra?

 2985. igazitrebics — 2014-01-09 14:48 

A lavináról, ill. a lavinaveszélyről:

Ez a terület úgy általában nem lavinaveszélyes. Ahol voltak, ott ezelőtt soha nem regisztráltak lavinát!

A lavinák úgy általában a legmelegebb napszakban következnek be. Úgy általában, a hegy déli oldalán, mert az tud a legjobban felmelegedni. Ahol ők voltak, az a hegység keleti oldala és abból kiindulva, hogy zseblámpát használtak valamikor este, éjjel történt a dolog. Tehát a meleg elfelejtve.

A meleg mellett ahhoz, hogy a hó megcsúszhasson megfelelő dőlésszögű lejtő is szükségeltetik! Az sincs! Ahol tábort vertek, ott 15-18 fokos a lejtő. A lavina meg csak akkor csúszkál ha a lejtő min.23-25 fokos!!

Következtetés: a lavinát el lehet felejteni!!

 2984. sztalker — 2014-01-09 13:54 

2978. titan

A váratlanság nagyon súlyosbító tényező lehet, ha pl. elfáradt embereknek kell gyorsan döntést hozni. (Erre friss példák lehetnek a Colgan Air buffalói és az Air France 447-es járat pilótáinak balesetei, hiába voltak nagyon képzettek, az egyik esetben dögfáradtan kellett dolgozniuk, a másikban pedig rögtön bepánikoltak egy teljesen váratlan szituációtól, mert az agyuk már „előre futott”, gondolatban nem ott voltak, ahol lenniük kellett volna, már előre eltervezték a következő cselekedetüket, ahelyett, hogy a helyzetet értékelték volna ki.

Mindkét esetben a váratlanul bekövetkező esemény okozott pánikot, amit később már nem tudtak levetkezni és hibát hibára halmoztak, pedig szimulátor gyakorlaton biztosan megfeleltek volna.) Azért ilyen példákat hoztam fel, mert szakmailag „zsírprofikkal” esett meg (sajnos), de a körülmények erősebbek voltak náluk. Tehát magát a pánikot is szokni kell, gyakorolni, nem csak magát a helyzet megoldását, na!

Gyatlovék esetében egy nehéz napon voltak túl, nem voltak „készültségben” agyilag, egy hirtelen beálló helyzet a fáradt embereket gyors döntésre kényszerítheti, utána már a dolgok mennek a maguk medrében. (A Colgan Air pilótái pl. egységesen maguk felé húzták a botkormány, mert ez a természetes emberi reakció, de a kiképzés szerint pont ellenkezőleg kellett volna tenniük, hogy megússzák, viszont annyira kialvatlanok és fáradtak voltak, hogy már nem tudtak higgadtan gondolkodni.)

Ezért is írtam bele a lejtős sztoriba Zináék renegát viselkedését (hogy esetleg visszafordultak a lejtőn, mert fáztak, vagy nem érezték indokoltnak a levonulást, csak az első pillanatokban még ők is alávették magukat a többség akaratának — tömegpszichózis –, amíg kissé le nem higgadtak egy kilométer után), mert minél több ember néz szembe egy problémával, annál nagyobb az esélye, hogy más megoldásokat kapunk. Legfeljebb nem érvényesítheti azonnal az akaratát, vagy nem meri azt rögtön felvállalni.

Visszatérve a lejtő topográfiájára:
A térképeken is jól látszik, hogy lépcsős, hullámos ez a terep végig (a szintvonalak sűrűsödése-ritkulása mutatja ezt), de a műholdas fotókon is láthatjátok ennek nyomait úgy, hogy nagyon sok árnyékos terület tűnik elő, ezek sokkal meredekebbek. (Ráadásul eléggé hóbuckás, egyenetlen is mindenhol, a hó alatti kövekről nem is szólva). Sajnos eltérő vastagságú és állagú hórétegek lehetnek ezeken a szinteken, van, ahol csak alig süppedsz bele a hóba, ráadásul az keményre fagyott, de bizonyos szakaszokon lehet akár méteres vastagságú is, amiben nehéz mozogni, ezek váltogathatják egymást, lehet egy jeges, csúszós réteg is a felszín alatt, amin eleshetsz és tízmétereket is csúszhatsz, amíg valami cserje meg nem állít.

Létezik olyan is, amikor egy egész lejtő csúszik meg (tehát nem a hótömeg sodródik lefelé), vagyis minden rajta lévő dologgal, emberrel EGYÜTT MOZOG, ha ekkor kibillensz az egyensúlyodból, könnyen eleshetsz, csúszhatsz a jégen. (Maga a lejtő elmozdulás nem jelentős, csak pár méter lehet.) A lejtő felső 500 méterén talált lábnyomok kizárják, hogy lavina lett volna abban a magasságban, de még mindig van egy 1000 méteres lejtős alsó szakasz (ami lépcsős, ahogy feljebb írtam) a nagy fáig , ami lehetett olyan állapotban, hogy okozzon gondot a rajta áthaladóknak. Mivel ekkor nem fog feltorlódni hótömeg alul, az erdőnél, sem pedig nem fogja a rajta lévő embereket vastag hóréteg belepni, mint egy lavina esetében, nehéz lehet ilyet utólag kimutatni, mert nem szemmel láthatóak a károk.

A lejtőn levonulásukhoz:
Eleinte lehetett szabályos, rendezett, nem túl távol egymástól (talán a felső 500 méteren még), de idővel a jobban öltözött lábbelisek átvehették a vezetést és az élre törve teljesen elszakadtak a hátul botladozóktól, akik már nagyon fázhattak zokniban v. csupasz lábbal. (A zseblámpát is itt veszthették el vhol.) Akár 300-400 méteres közt is hagyva a csoport tagjai közt, plusz a látó- és hallótávolság is (a hóvihar miatt, szél zúgása miatt) korlátozott lehetett. Vagy, ha nem is végig, de kifoghattak egy nagyon kellemetlen hófúvást (ha akkor fordul a szél iránya) vhol a lejtő közepén, amikor elveszíthették a társaikat a látóterükből. Innentől már vesztésre állnak, mert a kommunikációjuk korlátozott.

(Hogy az elől menők miért siettek, arról már írtam: ha lavinától féltek, a legelsők a biztonságos erdőből már visszamehetnek menteni a később betemetett társaikat, de ha
mindenki a hó alá kerül, úgy már nehezebb, ezért nem sértődhettek meg a hátul vánszorgók, hogy nem támogatják őket Zolóék, hanem előrefutnak.)

2983. oberon

Úgy tudom, hogy Kolevatovnál is volt gyufa, tehát meggyújthatta akár Doro és Krivo tábortüzét, ha hangosan kiabált feléjük, megtalálhatták egymást.

Már korábban eldönthette a csapat, hogy a nagy fánál találkoznak, tehát erre emlékezhettek később is.

„Miért nem használják fel Tibo vagy Zolo csizmáját, ha Ludának hoznak ruhát Krivorol?”

Azért, mert még nem halt meg, a szerencsétlen. Majd ha meghal, akkor lehúzom róla. Emberek vagyunk, nem állatok. Ők a társaim, én még mozgóképes vagyok. Viszont, hogy ez órákig tart, az már más kérdés. Mikor látták, hogy Ludának bevégeztetett, hát róla is leszedték.
(– „ Figyuzzá’ mán Zolóka, neked annyi, ugye tudod?” Légyszi a surranódat, mert odavágok…)
Gondolom, nem kell magyaráznom. :(((

Pont ezért hal meg a két srác — Doro és Krivo — legelőszőr, mert ilyen a szituáció. Pont őrajtuk fogják aztán igazolnia a ruhák levágását. (Gyatlov és Luda kapják.)

„Te pedig azt ugrod át, hogy mit keresnek kint a hóban cipő meg minden nélkül, ha a hatás csak a lejtő aljánál éri el őket?”

Ahogy mindig írtam, a lavinafrász hajthatta őket, ami feltételezi, hogy le kell menniük az erdőig. Ha feljebb éri őket a hatás, akkor biztosan közelebb vannak a sátorhoz, akkor
talán oda másznak vissza, de nem így történt, sajnos.

„Valamint ha 1 órát fekszik valaki cipő/+sapka nélkül a hóban, főleg eszméletlenül és sérülten, akkor nem hinném, hogy, mindenki felébredt volna 1 óra -30-ban való fekvésután.”

Pont ez a lényeg, hogy elég, ha csak 1 ember magához tér (aki csak fél óráig „dekkol”), az már elkezdheti a mentést, keresni a többieket. Ebben nem látok problémát. Még így is sokáig tarthat, mire megtalálja őket, ha a szél befútta a testüket és nem válaszolnak, mert eszméletlenek. Ez tarthat órákig, pláne, ha nincs más segítsége sokáig. (Pl. Kolevatovnak Gyatlov, vagy amíg az nem ér oda, addig Doro és Krivo.)

Sérüléseket okozhat már a hóban vonszolásuk is, pláne, ha cserjés, bokros részeken kell átcipelni a testüket (és fel sem jajdulnak, hogy képen, homlokon vágta őket egy ág, mert
még nincsenek maguknál.) Ennyi.

„De sokaknak milyen hihetetlennek tűnik, hogy ’’csak’’ 1 gyilkosság lett volna, mindenféle sci-fi/horror és egyéb nélkül. Nem?”

Nekem meg nagyon nagy hiányérzetem van itt lőtt és szúrt sebek terén, no és pl. töltényhüvelyek terén is, ha esetleg figyelmeztető lövéseket adnak le rájuk a miheztartás végett, akkor bizony maradna ilyesmi, plusz a sátron is egy be-kimeneti lyuk is jólesne, mondjuk… (Nem kell, hogy vér legyen, elég lenne a lyuk is nekem. :))

Külföldi oldalon olvastam (lehet, hogy nem igaz, bocs), hogy Doro és Krivo afféle fogadalmat tettek a túra előtt, hogy leszoknak a cigiről (gondolom, nem a rák miatt, hanem a
sportkarrier és sportteljesítmény okán), tehát azt is nehezen tudom például elképzelni, hogy pont egy szupertitkos kémakció előtt, ahol vagy a nemzet aranyát, vagy annak titkos
fegyverét, kémlistáját fogják átcsempészni az ellenségnek, még hiányzik nekik egy ilyen önsanyargatás (mondjuk ki: igazi „önszivatás” a cigiről leszokás, nem?) is, mintha nem lenne elég, hogy nyomukban a KGB, meg kínaiak, elhárítás, hanysi-manysik stb., Zolóról nem is szólva, ugye, aki mindent dokumentál, még rátesznek a lapáttal önmaguknak ezzel is.

„Tibo, Zolo és Doro kivel verekedett és legfőképpen miért?”

Nem mondtam, hogy verekedtek, de Tibo karját pl. vonszolás közben is kicsavarhatják véletlenül, vagy ha felfordítják a testét, hogy megnézzék, él-e még, Doro keze simán megsérülhet, ha kitámasztja azt, mikor ez az erő váratlanul fellöki hátulról a lejtőn, aztán ezzel a sérült kézzel mászik fára később, majd csúszik és zuhan is le róla, esetleg sokszor…
(A különös orr, homlok, száj, szemöldök, kéz sérülésekről írtam már feljebb, csináltam egy hevenyészett rajzot is ehhez, ahogy reflexszerűen a hóba zuhannak, valami belepasszírozza őket, sokan csak csúsznak a havon , mások esetleg fejjel bele is vágódnak a jeges hórétegbe.)

Ismétlem, ezek az én személyes meglátásaim az esettel kapcsolatban, mert nekem vhogy mindig ezek jönnek elő.

„Am olvasnék hasonló esetekről még, amelyeket ezenféle hatás okozott.”

Én erre csak annyit mondanék: ma is rengeteg hegymászó tűnik el, majd egyszer csak megtalálják a mumifikálódott holttestüket egy gleccser alján, mert évtizedekkel korábban beleestek egy ilyen hasadékba, és esély sem volt rá, hogy kimentsék őt onnan. Ha viszont egyedül volt az illető és nincs szemtanú, akkor az életben meg nem tudják a pontos körülményeket, csak egy hullát lehet tanulmányozni, ami teljesen deformálódott.

Itt jegyzem meg, hogy sok más honlapon megemlítik az Alpokban talált Ötzi rézkori „jégember” esetét, azzal a párhuzammal, hogy annak minden hajszála ép, teste nincs úgy roncsolva, mint pl. Gyatlovéké, pedig évezredek óta jégben volt. De a legújabb kutatások szerint őt rituálisan feláldozták, tehát nem az életéért küzdve halt meg harcban, sem pedig vadászbalesetben mondjuk lezuhanva, hanem saját maga választotta ezt a szertartásos kivégzési módot, mintegy szépen felkészülve rá, hogy társai feláldozzák. Még ezt is el akartam mondani, hogy kicsit árnyaljam a képet a hóban megtalált testek állapotáról. Csak még egy megjegyzés: magának az „Ötzi-gyilkosságnak” is van paranormális szála — „Ötzi bosszúja” , akit ez érdekel, de mivel én ebben annyira nem hiszek, nem is másolom ide ezeket az anyagokat, de aki akarja, az keressen rá a neten arra, hogy miért haltak meg a jégembert megtaláló tudósok, boncmesterek, kutatók, filmesek, fotósok olyan sokan mostanra. Valószínűleg ebből is csináltak egy jófajta bulvárszenzációt az újságírók és kutatók, mint Gyatlovékból. De attól még tényleg érdekes lehet egyes konteósoknak, elismerem.)

 2983. oberon — 2014-01-09 09:39 

@sztalker:

’’ Például a nagy fenyő alatt rakott tűzhöz, hogy kicsit melegedjenek…’’
Akkor most le kellene tisztázni először is 2 dolgot. Az első, hogy akkor mikor is került elő Szlobo, mert a gyufája nélkül tűz sem lehetett.. A másik, hogy a fánál miért a sátornak ellentétes, déli oldalon rakták meg a tüzet, ha az ki volt téve a délről fújó szélnek?
Nekem ebből az jön le, hogy el akarták ’’rejteni’’ a tüzet a sátortól. Nem hinném, hogy baj lett volna, ha a lavina látja meg..

’’ de ha mondjuk csak az addigra hülyére fagyott Doro és Krivo az egyetlen mozgásképes ember, akkor azok baromira örülnek, ha nem kell felmenniük egy kilométert.’’
Akkor ki ásta ki a vermet és vágta a gallyakat többek között? Mert ha ezt is Kolo, akkor sanszos, hogy van UFO szál is, mivel normális ember ezt nem zongorázta volna végig.. (keresés/mentés/keresés/mentés/kis bunyó/ásás/ágak/mindenki ápolása stb).

De azt is mindenki átugorja (vajon miért?), amikor arról beszélek, hogy MINDENKI fekszik a JÉGHIDEG lejtőn úgy legalább 1 ÓRÁT KÁBÁN, ESZMÉLETLENÜL, majd ezek közül azok, akik szerencsésebbek (mert pl. rögtön elájultak a becsapódástól, így ízmaik elernyedtek, ezért kevésbé sérülhettek, mint a testüket megfeszítő társaik, akiket talán éppen a kisebb erő zúzott halálra — ez is lehet egy paradoxon!) lesznek kénytelenek foglalkozni a többiekkel. (Akik újabb 1 órát is várhatnak, mire rájuk kerül a sor.)
Te pedig azt ugrod át, hogy mit keresnek kint a hóban cipő meg minden nélkül, ha a hatás csak a lejtő aljánál éri el őket? Miért hagyták el a sátrat? Valamint ha 1 órát fekszik valaki cipő/+sapka nélkül a hóban, főleg eszméletlenül és sérülten, akkor nem hinném, hogy, mindenki felébredt volna 1 óra -30-ban való fekvés után. Amit te írsz, hogy némelyek még vártak is a mentésre, stb, az már önmagában bőven elég idő lett volna a fagyhalálhoz sérülések nélkül is.

’’ mások vonszolhatták őket, igaz?’’
Kik? A később előbukkant Gyatlov? A sérült Zolo/Luda/Tibo? A mozgásképtelen Doro/Krivo? Esetleg a visszainduló Zina? Netán az elő sem került Szlobo?

Ez a körbeverekedés, amiről írsz, számomra elképzelhetetlen. Gyatlov és Szlobo meccsét még megeszem Zina miatt, de a többi? Tibo, Zolo és Doro kivel verekedett és legfőképpen miért? A többiekről nem is beszélve. Nem hinném, hogy egy olyan csapat, ami régóta ismeri egymást, egy olyan alkalommal fog egymásnak ugrani, amikor a legnagyobb szükségük van egymásra. Nem is beszélve a szovjet bajtársiasság eszményének lábbal tiprásáról.

Miért menekültek ki a sátorból? Mi volt az a hatás, amitől megsérültek? Hogyan találták meg azokat, akik be voltak temetve (netán eszméletlenek is),ergo nem tudtak kiabálni? Melyik súlyos sérült vagy halálosan fáradt egyénnek volt még annyi ereje, hogy kiássa az a vermet? Hogyan sikerült a tűz mellett megfagyni? Zolo és Luda miért sérült sokkal súlyosabban?
Miért nem próbálták meg a sátrat előbb, ha minden cucc abban volt? Kolo, a mentős miért fekszik a már 3 halott (Zolo-Tibo-Luda) mellett ahelyett, hogy Zináékkal menne felfelé, vagy a tüzet rakná, míg visszatérnek? Szerinted Gyatlov és Kolo keresett és mentett meg mindenkit? (Zolo-Tibo-Luda sérült, Zina-Szlobo meg sincs, Doro és Krivo pedig nem tud/akar menni).
Miért nem használják fel Tibo vagy Zolo csizmáját, ha Ludának hoznak ruhát Krivorol?
Miért vannak a fa környékére kényszerítve 1 egyszeri hatás miatt? Hol vannak eme hatásnak a nyomai? Mik lehetnek ezek? Ki vágta ki a sátrat? Miért? Zináék hogy lehet, hogy pont egyenesen a sátor felé mentek felfelé, ha nem is látták/hitték, hogy ott van? (az egyenes itt nem mértanilag, hanem hozzávetőlegesen értendő). A haldokló/halott Luda miért adja a haldokló/halott Zolonak a ruháját? A sérülés és a halál közötti időt nézve Luda lent hal meg. Mi okozza a sérüléseit lent? (Persze ha nem a hulláját mentik le a lejtőről). Stb.
Első körben ezekre jó lenne választ kapni. Nem vakon hiszek a gyilkosságban, (megj. Sokáig ’’ellenzője’’ is voltam), de a legkevesebb megmagyarázhatatlan pont abban van. Ez vagy tetszik, vagy nem. De sokaknak milyen hihetetlennek tűnik, hogy ’’csak’’ 1 gyilkosság lett volna, mindenféle sci-fi/horror és egyéb nélkül. Nem?
Am olvasnék hasonló esetekről még, amelyeket ezenféle hatás okozott. Hasonló gyilkosságot inkább fel lehetne mutatni sztem..

 2982. gigabursch — 2014-01-09 09:36 

@ipartelep:
Erről beszélek.

Ez is egy teoróia.
Pont.

Engem nem győzött meg.
Pont.

Amúgy a fényes nappal lévő képen a folt szerintem nem más mint egy kósza páracsepp az optikán.
Pont.

Legalább annyit megtehetnél, hogy mások véleményét tiszteletben tartsd!
Nem kell velük egyetérteni, lehet jelezni az ellentmondásokat, de a kioktatásodból köszönöm nem kérek!

Amúgy bő két órát rászántam a történetre, mert először elolvastam a google fordítást, majd utána türelmesen értelmeztem.

S lehet, hogy szerinted iszonyatos erők kellenek egyes sérülésekhez és ebben még egyet is értünk, de tudod én már láttam vízihullát, akit februárban találtak meg.
Edzésen tőle nem messze futottunk el, illetve megálltunk mert mégsincs ilyen minden nap.
Hallgattuk a beszélgetést, ami kb. így zajlott egy szakaszon.
– …mivel víz volt a tüdejében az erős fagy hatására a bordák repedtek,…

Egyébként csak halkan jegyzem meg.
(Mindez nekem ebben a szent pillanatban esett le, hogy majd 20 éve láttam egy különös esetet a Népsziget oldalában és ott halottam egy mondatfoszlányt).
Aki itt orvos az majd elmagyarázza ennek a mondatfoszlánynak a különös mélységét (már ha van).

.
Amúgy meg egy jótanács.

Bár nem nagy állat, de ha szembekerülsz, sose hidd, hogy erősebb lehetsz egy rozsomáknál.
Medvénél meg pláne. Főleg, ha tavasz van és nem rég kelt fel álmából

 2981. ipartelep — 2014-01-09 09:19 

Kedves @gigabursch: 1. Elolvastad a belinkelt cikket? Meg is értetted?

2. Ahogy mondani szokás, a te egyéni szoc. problémád, hogy hiszel-e az UFO-k ban. Mellesleg, az UFO rövidítés ezt jelenti: Unidentified Flying Object, vagyis, “nem azonosított repülő tárgy”. Na most, ezek szerint, te nem hiszel a nem azonosított repülő tárgyak létezésében. Ez pedig azt jelenti, hogy a hited szerint vagy minden repülő tárgy azonosított, vagy nincsenek repülő tárgyak. Mivel a második nyilvánvalóan – még szerinted is – hamis (repülő tárgyakban te is hiszel), csak az marad, hogy azt hiszed, hogy minden repülő tárgy azonosított. Vagyis nincs olyan repülő tárgy, amit nem azonosítottak.
Ezt most itt fent, csak azért írtam le ilyen részletesen, hogy lásd: Nem jó, ha “hit” kérdésévé tesszük a világ jelenségeit. De semmilyen következtetést nem rágok a szádba, jobb ha magad jössz rá.

3. Ha valaki nem tud különbséget tenni egy (több) száraz UFO megfigyelés leírása, és Daniken nem megfigyelései, hanem fantasztikus elméletei között, és azt gondolja, hogy ezek ismeretelméletileg ugyanazon kategóriába tartoznak, hát az az ő baja. Daniken egy fantaszta, aki még csak nem is “áltudós”. Különféle megalapozatlan meséket gyárt, és azokat jó pénzért eladja. A tanúk meg semmiféle meséket nem gyártottak (ebben az esetben, és nem általában az UFO tanúk), hanem elmondták, hogy mit láttak.

4. Maradjunk annyiban, hogy az egyik ember egyik sérülését okozhatta egy kivételesen tartózkodó, nem éhes, gyáva rozsomák (“vagy valami olyasmi”) is (az orr hegyének a hiányára gondolok). A többi sérüléshez viszont egy kivételesen erős, elszánt, dühös, nagyon nagy, és különleges, igen fejlett technikai lehetőségekkel rendelkező rozsomák szükségeltetett. Én nem mondom, hogy ilyen rozsomák nem létezik a beláthatatlanul nagy világegyetem valamely szegletében. Lehet, hogy van ilyen rozsomák.

No de viccen kívül: Van egy teljesen plauzibilis megoldás. Magyarul: messze jobb, mint bármelyik másik. Ez minden tényt (amit egyáltalán tud, hiszen a részleteket senki nem tudhatja most – nem tudjuk, miért tesz ilyet egy UFO, és hogyan működik az) magyaráz, ellentmondásmentesen illeszkednek bele a tények), a többi meg ezer sebből vérzik. És van néhány mókás ember, akik – nyilván a maguk szórakoztatására – tovább görgetik a “forgatókönyveiket”, elméleteiket. Ez emberileg teljesen érthető: Nagyon nehéz belátnia azt az embernek, hogy tévedett, hiszen az “arcvesztéssel” jár. Hiszik ezt ők. De van egy jó hírem nekik: A körömszakadtáig védett butaság sokkal nagyobb arcvesztéssel jár.

 2980. gigabursch — 2014-01-09 06:23 

@gigabursch:
Persze ott lent aztán el is szabadulhattak az indulatok, ment egy körmérkőzés egyedi “szökési” lehetőségekkel. De a végeredmény adott.

 2979. gigabursch — 2014-01-09 06:21 

@ipartelep:
Személy szerint nem hiszek az UFO-kban.

Pont.

Az erre való hivatkozást ugyanúgy nem fogadom el itt, mint Dänikennél.

Pont.

Amúgy meg azon már egy ideje merengek, hogy a nég vízmosásos ember hogy kerülhetett oda.

Mint a fel-le mászkálás, pofon,vezekedés stb.

De!

Álláspontom szerint először ketten, majd (elmaradás, kiabáls, tudomisén mi) még ketten elindultak az alaptábor felé.
Erős a fagy, sok a hó, tud az furcsán kérgesen fagyni, és közben egy nagy üreget beteríteni a szél segítségével.

Aki egy ilyen (lentről felfele) jég-porhó-kéreg kombóba beleesik, az csapdába kerül.
Egy három-négy méteres hófalból, pláne egy vízmosás aljában mondjuk egy bokaficammal szinte lehetetlen kimászni.
Egy kicsit elgémberedtek, jött a következő kettő, zutty.

A sérüléskre nézve fenntartom továbbra is, hogy egy később arra járó rozsomák vagy valami ilyesmi okozhatta, ahogy ezt már úgy egyszer fentebb kifejtettem.
Alig kienegedett mirelit hús egy eléhezett jószágnak életmentő.

A maradék szétoszlása és elhalálozása már csak az erő és a kihűlés kérdése.
Nem is oly rég ment ebben a Bear Grylls-es műsorban, hogyha a fejed nincs befedve -10°C alatt és nem eszel folyamatosan – KIHŰLSZ!

 2978. titan — 2014-01-08 21:41 

@sztalker:
Ez a szabalyos masirozasuk az ami megmutatja, hatalmas panik tort ki rajtuk a satorban, majd hirtelen lenyugodtak es rendezeten elvonultak , de miert zokniban? Ugy tunik mar nem panikoltak megsem akartak egy istenert sem visszamenni a satorhoz a csizmakert.

A tovabbiakban irtakkal is egyez em nekem is hasonlo gondolataim vannak.

Csak egy valamit kellen megfejtenunk es osszeallna kirakosdi, miert vagtak ki a sator oldalat, es miert hagytak ott zokniban?

 2977. titan — 2014-01-08 21:29 

@oberon:

Hat igen ez az, hogy mindegyik verzioban talalunk valami ellentmondast, az meg mar szubjektiv ki melyiket tartja magahoz legkozelbbinek. Pl. en termeszetfelettit, ufot ilyesmit elvetem mert nem hiszek benne, persze van aki azt preferalja mivel hisz benne es az tokeletesen magyarazna is mindent.
Nekem harom dolog marad ami korul lehet mozogni,
katonai kiserlet (vagy valami hasonlo) , lavina (vagy valami hasonlo), kulso emberi tenyezo gyilkossag vagy valami hasonlo.

En meg egy dolgon vacilaltam, ugye mernokok vagy palantak, haroman valami atom mittudomenhol intezteben dolgoztak. Mi van ha a futest nem faval csutkaval akartak megoldani hanem egy zsebreaktorral ami nem ugy sult el ahogy gondoltak. Sugarazas is megvan miert volt, aki beakarta inditani, megvan azis miert nem mertek visszamenni a satorhoz es nem is nagyon volt szandekukban, haroman is mar csak akkor indultak vissza mikor mar vegkimerulesben fagyhalal elott voltak.
Ez ok is, viszont elvetettem mivel akkor honnan a serulesek?
Lehet, valami olyasmiban lesz az igazsag, hogy nem csak egy eset hanem egyszerre tobb megtortent, egy kis kiserlet, egy kis lavina, egy kis gyilkossag egyszerre, habar a veletlenekben sem igazan hiszek, persze megis van aki megnyeri a lotto otostk attol pedig sokkal gyakrabban megtortenik hogy valakit agyonsujt a villam, persze lotto otose is legyen meg a villam is agyonusse az mar tenyleg veletlen.

 2976. sztalker — 2014-01-08 17:36 

2971. titan:

Igen, én is hasonló fenntartásokkal fogadom ezeket, mert kábé olyan ez — most tényleg nem akarom elviccelni ezt a Gyatlov-ügyet, de nem tudom megállni –, mint mondjuk
Pesten a Deák téren a metróállomás mozgólépcsői:
az egyiken mennek lefelé az utasok szépen egymás mögött, ahogy kell, a másikon meg felfelé… 🙂

Gyatlovék NYÍLEGYENESEN mennek 905 méter magasságig a hágóra felmászás után a Halat Szjal oldalában, aztán táborverés, majd NYÍLEGYENESEN (a fenyőig) lefelé, majd megint NYÍLEGYENESEN vissza a sátorig.

Ne már, hogy közben csak a támadók, meg mindenféle dolgok/gömbök (?) cikáztak ott köröttük, de ők erre meg füle botjukat sem mozgatják, nyílegyenesen törnek mindig céljaik
felé, ahogyan kell egy szovjet embernek.

Persze lehet, hogy a komszomolos múlt lehet ennek is oka…

(De azon is gondolkodtam, hogy talán másnap reggel vmilyen geológiai mintát akartak talán venni azon a 905 méteres szinten, hátha ez különbözik a szemben lévő 905 méteres hegy szerkezetétől — amit esetleg már más geológusok feltérképezhettek korábban –, ezért is lehet ez különös a magasság-egybeesés.
Vagy pedig a hipertitkos miniatűr tranzisztoros rövidhullámú vevőjüket beárnyékolta az a hegy, így nem értették jól a CIA-tiszt utasításait Ivdelből…
Látjátok, már megint az én rosszindulatú lelkem a hibás.)

2973. oberon:

„Amúgy hova szállították volna őket? X száz méterre, mert ott jobb meghalni?”

Például a nagy fenyő alatt rakott tűzhöz, hogy kicsit melegedjenek…

„Ez esetben azonban, ha valóban erre utaltak a tények, hogyan voltak képesek megtalálni bárkit is?”

Kiabáltak egymásnak, már aki tudott beszélni, ill. válaszolni…
Sztem akit így (kérdés-felelet) alapján megtaláltak a sötétben, azt kiásták, biztonságba húzták, és mentek újra keresni a többieket.

De lehet, hogy ezt a kutatást sokáig csak 1(!) ember végezte (pl Kolevatov?), mindenféle segítség nélkül. Szó szerint hullára dolgozhatta magát, még vizelnie sem volt ideje.
Esetleg beeshetett a fánál melegedő Krivó–Doro pároshoz így:
„ — Gyertek segíteni, sokan a hó alatt vannak még, ti kaparjátok ki, én legalább a vízmosásig próbálom lehúzni őket!”
Gyatlov meg csak ezek után botorkálhat lefelé, majd megy újra vissza segíteni a lejtőre.

Nem tudom hányan, és milyen állapotban vészelhették át azt a „hatást” a lejtő alsó harmadánál, de ha mondjuk csak az addigra hülyére fagyott Doro és Krivo az egyetlen mozgásképes ember, akkor azok baromira örülnek, ha nem kell felmenniük egy kilométert.

De azt is mindenki átugorja (vajon miért?), amikor arról beszélek, hogy MINDENKI fekszik a JÉGHIDEG lejtőn úgy legalább 1 ÓRÁT KÁBÁN, ESZMÉLETLENÜL, majd ezek közül azok, akik szerencsésebbek (mert pl. rögtön elájultak a becsapódástól, így ízmaik elernyedtek, ezért kevésbé sérülhettek, mint a testüket megfeszítő társaik, akiket talán éppen a kisebb erő zúzott halálra — ez is lehet egy paradoxon!) lesznek kénytelenek foglalkozni a többiekkel. (Akik újabb 1 órát is várhatnak, mire rájuk kerül a sor.)

Azt tehát nem vitatom, amikor olyat állítanak, hogy annyira súlyosak voltak egyeseknek a sebei, hogy egyedül nem mozoghattak, de attól még mások vonszolhatták őket, igaz?

Lehet, hogy Gyatlov arra eszmél, hogy hever a hóban és valami pislákol lent, 150-200 méterre, nagy nehezen odavánszorog, kiabál a hóviharban Doróéknak, akik a tüzet
gyújtották, és megpróbál ő is melegedni kicsit, no meg segíteni a többieknek. Gyatlov nem fog elindulni rögvest felfelé, ha közben Kolo is megérkezik azzal, hogy segítsen azoknak, akik a lejtőn hevernek szanaszéjjel, miközben a látótávolság csak pár tíz méter lehet. Gyatlov talán Zinácskája után indult volna felfelé (merthogy ő pl. sehol sincs még, Szlobo szintén eltűnt), de most mindenkinek a fixen ismert helyű áldozatokat kell menteni, akik válaszolnak, a halottak, eltűntek jöhetnek utána.

Elcsattanhat 1-2 pofon is köztük ilyenkor? Hát persze!

Verekedhetett Szlobo és Gyatlov a sátornál a nagy kirohanásuk után? Persze! Nem biztos, hogy a társaik rögtön közbeavatkoznak, mert ez „hatalmi” verekedés, nem pedig ellenséges támadás, tehát amíg nem folyik vér, addig igyekeznek félrenézni, csak később választják szét őket egymástól.

Lehet ebben nőügy is (pl. Zina)? Miért ne, akkor még pikánsabb a dolog, de lényegét tekintve ugyanaz. Mindnyájan ismerjük az ilyen helyzeteket.(Értsd: jobb belőle kimaradni, ha később jót akarsz magadnak, nemde?)

Nincs is baj a te logikáddal, hiszen mindenképp felmentek volna a sátorhoz, csak éppen a rendelkezésre ÁLLÓ ENERGIÁJUK FOGYOTT EL ADDIGRA, éppen a havas lejtőn
heverészés és mentés miatt.

Sőt, én azt is el tudom képzelni, hogy még a fánál is pofozkodhatott ilyesmik miatt Gyatlov például Kolevatovval.
(„– Neked itt a helyed, barátom, ezek majdnem meghalnak, hát nem érted? Menj, ha majd ha biztonságba helyeztük őket!”)

De olyat sem zárnék ki (ezt se vetette fel senki eddig, pedig vártam rá), hogy Zina és Szlobo már a lejtő alján VISSZAFORDULTAK a sátor felé, FELFELÉ MÁSZTUKBAN érte őket ez a hatás, ami Szlobo számára azonnal halálos, Zina számára pedig hosszan tartó eszméletvesztéssel járó volt. Előtte, még a lejtőn Gyatlov is neheztelhetett rájuk, pl. így:

— Hé, Rusztem, Zina, ti visszamentek, teljesen hülyék vagytok?!
— Te vagy a hülye, Igor, mi lehozzuk a cuccainkat, nem fogunk itt a semmiért megfagyni!
— Megtiltom!
— Kit érdekelsz, rohadj meg a túráddal együtt, igaz, Zina?
— Durr! (Gyatlov ad egy maflást Szlobónak, aki azt rendesen viszonozza, végül a lány beavatkozik. Utána mindenki megy a maga dolgára.)

Persze Gyatlov barátunknak végig az agyában lehetett, hogy nélküle fognak esetleg turbékolni majd a fiatalok ott fenn, de ezt a gondolatot akkor félretette. Viszont, hogy az
istennek sem kerültek elő a társai, hát ő is elindult órákkal később utánuk, amíg csak bírta szusszal.

Ismétlem, ha nem láttak el messzire a rossz idő miatt, az esetleg elsodort sátor egy legyengült embernek halálos túra lehetett, mert vissza kellett utána jönnie.

Azt elfogadom, hogy ma seperc alatt lefutnak a havas lejtőn az edzett ruszki srácok a sátottól a fenyőig, de hülyére fagyva már nehezen mozog az ember, ráadásul sötét is van.

2973. oberon:

„Ebben az esetben meg a sátor felé lett volna a legrövidebb, vagyis meglátták volna, hogy a sátor még áll.”

Ha nem olyan rossz a látótávolság, akkor valóban az a praktikus, hogy kissé FERDÉN, legalább pár száz méterre (ameddig el lehet látni az időjárástól függően, és a sötétség
miatt) a sátortól tervezik az utat, így, ha nem találják a sátrat (mert elvitte a lavina v. vmi egyéb), akkor nem is folytatják ezt az irányt, ezzel nyerhetnek úgy 3-400 métert a hágón átkeléssel a labaz felé. (Ha rögtön nyílegyenesen indulnak a labaz felé, úgy meg talán kiesik a látókörükből a sátor sziluettje, pedig, ha az áll, akkor mégiscsak az a legrövidebb
út a túléléshez.)

De lehet, hogy addigra már csak Gyatlov volt olyan fizikai állapotban (Zina él, de még eszméletlen a lejtőn, később is csak pár métert araszol felefelé, Kolevatov meg kimerülve elalszik és
halálra fagy a vízmosásban), hogy elinduljon, így nem is kellett ezt senkivel megvitatnia, csak önmagával, így elindult Zina felé, amíg bírta.

 2975. ipartelep — 2014-01-08 14:07 

Csaxólok, hogy az ügy meg van oldva (már amennyire ez az ügy megoldható): http://www.viafanzine.jor.br/site_vf/pag/5/dyatlov_part01.htm
(Gyk: 4 részes, és a Google fordítóval le kell fordíttatni.)

Persze, ha jól esik, lehet tovább rugózni a lavinás, szeles, infrahangos, KGB-s, haramiás, atom- és egyéb kísérletes, stb. verziókon is a végtelenségig.

 2974. oberon — 2014-01-08 09:57 

@titan:

’’ valamit ugyis elvittek volna a satorbol.’’
Erre egy másik kérdéssel tudok legjobban felelni. Honnan tudnánk valamiről, hogy eltűnt, ha azt sem tudjuk, hogy ott volt?

’’ A masik, ha rajuk tamadtak nem hinnem puska kes nelkul tettek volna, akkor viszont hogy nincs legalabb egy lot vagy szurt seb.’’
Igen, ez valóban érdekes. DE bármelyiket is teszi,(lövés/szúrás), egyértelművé tették volna a gyilkosságot. Ahogyan viszont látjuk, pont, hogy ennek elkerülése lehetett a cél, vagyis a kétségek közé taszítás.

’’ Szalo ko, a filmbol jutott eszembe, ha lattad, berobbantottak a hegyoldalt csinaltak kisebb lavinat es repkedtek a kovek.’’
Az a film számomra no comment.. : ) De akkor is lennie kellene egy lerobbantott hegyoldalnak, ami látszana.

’’ Verekedest helyezed eloterbe, en azert zarom ki mert nem futottam ra olyan beszamolora, ahol verekedesbol eredo seruleseket irnanak le. Linkelj be olyat, hol irja ami alapjan verekedesre lehet gondolni?’’
Linkelni nem akarok, mert nagyon hosszú lenne. Figyelmedbe ajánlom a murders.ru-n Szlobo és Tibo sérüléseit. Azok szerintem egyértelművé teszik a dolgot. Emellett szerintem kettejük teste az egyik kulcs az eseményekhez.

 2973. oberon — 2014-01-08 09:55 

@sztalker:

Ahogy látom, rám hárul a reagálás hálátlan feladata.

’’ Egy gyilkosságnál ezekre a kérdésekre kell(ene) választ adni:
– Ki(k)?
– Miért?
– Mivel?
– Mikor?
– Hol?
Ebből jó, ha egyet, a helyszínt be tudjátok lőni, a többi csak merő találgatás.’’
Na mert a többi verzió az talán nem.. : ) Mégis szerintem a legkevesebb találgatás ebben van..
Számomra a legfontosabb kérdés a hogyan. Ha sikerül megválaszolni, akkor a többi is előbukkanhat. Azonban olyan dolgokra kellene választ adni szerinted a gyilkosság pártiaknak, amik más teóriáknál ugyanúgy fel vannak téve, de még mindig megválaszolatlanok.. De ami késik, az csak később ér ide.. : )

’’ Arról van szó, hogy ha a lejtőn szenvedik el a sérüléseiket, akkor az egyik csoport (a súlyos sebesültek) semmiképp nem tudnak eljutni a fához könnyedén, őket a kevésbé sérült társaik már eleve a szakadékba húzzák, hogy egy ideiglenes, de mégiscsak szélvédett helyre juttassák őket.’’
Ennyi erővel és energiával a labazhoz is elmehetettek volna, meg vissza a sátorhoz is.
Valamint hogyan lehet, hogy para van a lejtőn, amitől megsérülnek, néhányan súlyosan, ennek ellenére mégis megjárják párszor a domboldalt, mire megtalálnak mindenkit és le is mentik őket. Ez alatt semmi? Amúgy meg egyáltalán lehetséges lehetett megtalálni ennyi szétszóródott embert a sötétben? Ha biztosnságos volt a domboldal (mivel mentettek), akkor legalább 1 valaki miért nem ment fel a sátorhoz? Főleg, ha látta, hogy nagy a baj.
Hihették, hogy nincs ott már, de 1 próbát megér alapon simán meg lehetett volna próbálni (ami mint már tudjuk, be is jött volna)
+ Miért ásnak vermet, ha még azzal is megy az idő? Ebben az esetben a szélvédettség már nem igazán játszik, mivel a fele banda már Karónnal volt félúton át a Styx folyón..
Nagyon mesterkéltnek tűnik ez a dombról lehúzogatós dolog számomra.

’’ amelyeken nem biztos, hogy át tudnak cipelni egy sérült embert.’’
Amúgy is necces lenne. Egyébként pedig úgy tűnik a lábnyomokból, (bár ez csak 1 dolog), hogy saját maguk sétáltak le a fáig.

’’ a szakadékban heverők olyan súlyos állapotban voltak már, hogy nem lehetett őket tovább szállítani, a fához, tehát a közelükben kezdtek el egy vermet ásni nekik.’’
Amúgy hova szállították volna őket? X száz méterre, mert ott jobb meghalni? Mi értelme lett volna például Zolot már cipelni, ha megvoltak neki a sérülései? És mi volt a terv? Ha levisszük őket a veremig, akkor majd ott meggyógyulnak? Alternatíva nélkül elég nagy hülyeségnek tűnik bárhová is mozdítani őket, mivel se kórház, se orvos, mindemellett még nagyon kárt is okozhatnak. Max a sátorba lehetett volna kötszer vagy valami, de ez ugye nem számított, a lényeg, hogy lehúzzák őket a semmiért..

’’ El lehet képzelni, hogy ez mennyire megerőltető lehetett a többiek számára is. Addig, amíg mindenkit össze nem szedtek a lejtőről, de lehet, hogy Szlobót soha meg sem találták, csak keresgélték a fáról’’
Ez idő alatt a sátor is beleférhetett volna. Ha a testeket megtalálták, a sátor is meglett volna sztem.

’’ El lehet képzelni, hogy ez mennyire megerőltető lehetett a többiek számára is. Addig, amíg mindenkit össze nem szedtek a lejtőről, de lehet, hogy Szlobót soha meg sem találták, csak keresgélték a fáról…Kolevatov igen, talán akkor vágta le róla a ruhát és vitte el a fázó lánynak a 75 méterre lévő vízmosásba’’
Luda a sérülései a megszerzésétől számolva nem élhetett sokáig. Namármost 1. megsérül a lejtőn 2. megkeresik 3. leviszik 4. még él lent, mivel fázik 5. egy olyan embernek visznek ruhát (nem vagyok érzéketlen) akinek már amúgy is mindegy. Itt elég kemény paradoxonok vannak számomra. Ha csak az időt nézzük, Luda kb 6x meghalt volna abban az időintervallumban, nemhogy még lent ruhára legyen szüksége. Szerintem.

’’ de ha nem voltak tudatában annak, hogy mi is pusztította el őket pontosan a lejtőn, és egy lavinára tippeltek (azaz egyszerre csak mindenki a hó alá kerül, te például mire gondolnál?),’’
Szerintem én is lavinára. Ergo amint vége, elindulnék vagy a sátorhoz vagy a labazhoz..
Ha másért nem is, cipőkért biztosan.. Ennek ellénre jogosnak tartom, hogy hihették, hogy a sátort is elsodorta a hó, vagyis nincs hova visszamenni. Ez esetben azonban, ha valóban erre utaltak a tények, hogyan voltak képesek megtalálni bárkit is? És hogyan lehet, hogy mindenki túlélte a lejtőt? Szlobonak is túl kellett élnie, mivel nála volt csak gyufa, ha jól emléxem, ami úgye kellett előtte a tűzhöz..

’’ a labaz felé akartak visszaindulni, mert nagyjából az az irány sem lenne rossz sötétben, ráadásul az egy biztos célpont a megmenekülésükhöz.’’
Ha így akartak volna tenni, akkor mérlegelték volna szvsz, hogy nem menthet mindenki, vagyis valaki(k)nek el kell indulnia a labazhoz, mivel a mentés után már késő lenne elindulnia. Ebben az esetben meg a sátor felé lett volna a legrövidebb, vagyis meglátták volna, hogy a sátor még áll.

 2972. jukeey — 2014-01-08 03:57 

Manysik: nem volt “szent” hely (erről is terjedelmes cirill tanulmányok vannak); ha az lett volna, akkor is tudták, ha kinyírnak egy éjjel ott megalvó 9 ruszkit 100 jön helyettük hetekig dúlni; netán indokot adnak nekik népirtásra és az összes szent hely lebetonozására-ledúrására; ha valaki úgy dönt hogy nem érdemes pl tévét meg nagyothallókészüléket gyártani, és szimpatikusabb neki egy medve szelleme mint egy gerendára szögelt fazon, attól még nem fogyatékos. Ezt gyorsan belátta a párt meg a szerv is, és mivel épp nem volt érdekük egy kis manysiirtás, és t’án még kivételesen az igazságra is kíváncsiak voltak, gyorsan ejtették a lehetőséget.

Veszélyes lavinát ott még bombával is bajos lenne okozni. Egyébként karácsony körül odáig vetemedtem hogy megnéztem a filmet (trailere láttán tavasz óta nem volt épp kényszeres nézhetnékem, most került rá sor jobb híján). Megtörtént eset alapján a nagy ló…sörényt; de a Gyatlovos nevezék nélkül is durván pocsék.

Katonai kísérlettel való összefüggés persze nem zárható ki mint indíték, de a halálukat egyértelműen manuálisan idézték elő a felelősök. Oroszul keress rá; a külsérelmi nyomok hiányát (“olyan volt mintha”) nem egy doki mondta, hanem ugyanolyan személyek állították, akik szakadékot csináltak a patakpartból, specnazt az egyetemistákból, geiger-müller számlálót egy laborvizsgálatból. Sajna ez az ügy rohadtul nem olyan misztikus mint a 20-szor félrefordított és csaknem ugyanannyiszor kiszínezett forrásokban, viszont többszörös gyilkosságnak így is épp elég rejtélyes, minek hozzáképzelni még a t’án dinoszauruszokat is?

 2971. titan — 2014-01-08 00:49 

@oberon:

Nem allitom, hogy biztos katonai kiserletbe futottak be, viszont erre van a legkevesebb ellentmondas, persze itt is akad olyan amit nem igazan lehet megmagyarazni.

Akarhogy is forgatom a tamadas verziot nem igazan jon be. Ahogy mar tobbszor is kerdezik kik es miert csinaltak.
Katonasag, kgb? Ilyen modon amator munka szerintem kizarva.
Szokott fegyencek, gyilkosok? Azok valamit ugyis elvittek volna a satorbol.
Esetleg lehettek volna a manysik, szent terulet menyetek innen. Nem hinnem megakartak volna oket olna, akkor viszont honnan a serulesek?
Bosszu? Pl. a szakalas pasi a keprol? Itt meg az nem stimmel mit vacakolok veluk, elengedem oket , utanuk megyek majd karatezok veluk mint Bruce Lee. Puskaval vagy kessel pillanat alatt elinteztek volna oket es befejezve az ugy. A masik, ha rajuk tamadtak nem hinnem puska kes nelkul tettek volna, akkor viszont hogy nincs legalabb egy lot vagy szurt seb. Ha mar bunyoztak csak elsult volna egy loves is.

Szalo ko, a filmbol jutott eszembe, ha lattad, berobbantottak a hegyoldalt csinaltak kisebb lavinat es repkedtek a kovek. De a legnyomas is nekivaghata oket valami sziklnak, kemenyre fagyott honak, pl. itt van Sshumacher, ha valaki harom het mulva talal ra a sipalyan az is rejtelyes eset lenne mi tortent vele. Fekszik , fejserules korulotte nincsenek labnyomok.
Igy van bombara utalok dolgokrol nem irnak, nem hagyomanyos bombazara gondolok.

Verekedest helyezed eloterbe, en azert zarom ki mert nem futottam ra olyan beszamolora, ahol verekedesbol eredo seruleseket irnanak le. Linkelj be olyat, hol irja ami alapjan verekedesre lehet gondolni?

 2970. sztalker — 2014-01-06 17:42 

Egy gyilkosságnál ezekre a kérdésekre kell(ene) választ adni:

— Ki(k)?
— Miért?
— Mivel?
— Mikor?
— Hol?

Ebből jó, ha egyet, a helyszínt be tudjátok lőni, a többi csak merő találgatás.

Kezdve azzal, hogy szerintem nem jó a SÁTOR–>FENYŐ–>SZAKADÉK útvonal, mert pl. a szakadék (vízmosás) akár közelebb is lehet a sátortól, mint az a bizonyos magas fenyőfa.

Arról van szó, hogy ha a lejtőn szenvedik el a sérüléseiket, akkor az egyik csoport (a súlyos sebesültek) semmiképp nem tudnak eljutni a fához könnyedén, őket a kevésbé sérült társaik már eleve a szakadékba húzzák, hogy egy ideiglenes, de mégiscsak szélvédett helyre juttassák őket.

Akik először elérték a fenyőt, azok egy ideig várakozhattak az utánuk jövőkre, de idővel kénytelenek voltak a keresésükre indulni, mivel se hírük, se hamvuk nem volt. Mikor megtalálták őket szanaszéjjel szórva a lejtőn, onnan már nem vitték (húzták, vonszolták) át keresztül-kasul vízmosásokon a fenyőig, hanem a legrövidebb úton egyszerűen követték a lejtő esését, és az útjukba eső vízmosást választották védelemül számukra.

Ahhoz, hogy nyílegyenesen elérjék a fát a sátortól, többször is metszeniük kell olyan patakmedreket, amelyeken nem biztos, hogy át tudnak cipelni egy sérült embert.
Továbbá az az oldala a lejtőnek, ahol a fa is áll, már kicsit meredekebb is, ráadásul sokkal sűrűbben be van nőve fákkal (plusz este van), ezeket szintén nehéz lehet kerülgetni, ha egy sebesültet vonszolsz. Ez az én elképzelésem, vagyis a szakadék holttestei közül legalább hárman ott is haltak meg, ahol letették (lecipelték őket) a lejtőről. (Vagy elvánszorogtak önmaguktól.) Talán csak Kolevatov, Gyatlov, esetleg Zina lehettek azok, akik „ingáztak” a fa és a szakadék közt, mert a szakadékban heverők olyan súlyos állapotban voltak már, hogy nem lehetett őket tovább szállítani, a fához, tehát a közelükben kezdtek el egy vermet ásni nekik.

El lehet képzelni, hogy ez mennyire megerőltető lehetett a többiek számára is. Addig, amíg mindenkit össze nem szedtek a lejtőről, de lehet, hogy Szlobót soha meg sem találták, csak keresgélték a fáról (Doró nem vállalta a túrát, annyira fázott, halott még nem volt, tehát senkiről sem merte leszedni a ruhát, de pl. fára mászással segített ebben, ahogy tudott. Kolo és Gyatlov mehetett volna, de akkor ki húzza le a lejtőről a haldoklókat? Mire ezzel végezhettek, teljesen kimerültek. Végül Zina és Gyatlov már nem bírta tovább és végül elindultak felfelé.
(De akár Kolo és Gyatlov, Doro és Krivo, Zina is feküdhettek kábán fél-egy órát egyedül a lejtőn, addig jól átfagyva és nedvesedve a mentés előtt, mert őket meg senki nem mentette…)

Ludán tehát úgy lehet rajta Krivo szvettere és égett nadrágja, hogy ő maga sosem járt a fenyőnél (ahogy szerintem Zolo és Tibo sem), de talán Kolevatov igen, talán akkor vágta le róla a ruhát és vitte el a fázó lánynak a 75 méterre lévő vízmosásba, amikor Gyatlov is Doróról annak ingét, és mindenki ment a maga dolgára…

Én legalábbis így gondolom.

Azt se felejtsük el, hogy mi könnyen dobálózunk 1000 meg 1500 méterekkel, de ha nem voltak tudatában annak, hogy mi is pusztította el őket pontosan a lejtőn, és egy lavinára tippeltek (azaz egyszerre csak mindenki a hó alá kerül, te például mire gondolnál?), akkor igenis kockázatos lehet rögtön visszamenni a sátorhoz (pláne, ha kicsi a látótávolság), ha annak már hűlt helye van (a cuccok szétszórva, vagy mélyen hó alatt), mert rögtön indulhatsz is vissza, igaz? (=3000 méter a semmiért), vagy bónuszként a labazhoz, az meg onnan még 2000 méter (összesen tehát 3500, vagy rögtön a labazhoz a fenyőtől, de az is legalább 2500 méter lesz toronyiránt). Igaz, a labaz ebben az esetben már tuti lenne, csak ne lenne olyan átkozottul hideg…

Mivel hajszálpontos helyük nincs a holttesteknek a lejtőn (sokféle verzió van erről is, van ahol végig a patakmeder mellé teszik, van ahol nyílegyenesen húzzák meg őket a sátor irányába, ezért szoktak „rádiuszokat”, sugarakat ívelni a fenyőfától 300, 180, 150 méterenként a mostani kutatók), tehát én még azt sem zárnám ki, hogy esetleg közvetlenül a labaz felé akartak visszaindulni, mert nagyjából az az irány sem lenne rossz sötétben, ráadásul az egy biztos célpont a megmenekülésükhöz.

A fenti rakétás sztorit azért írtam, mert lehet, hogy ha Doro és Krivo mentek leghátul, ők még láthatták is ezt a feléjük tartó valamit, és tisztában lehettek, hogy az a kilövőhely baromi messze lehet, hogy jelezzenek feléjük, addig már nem jutnak el élve aznap este, tehát jobb inkább visszamenni…

 2969. sztalker — 2014-01-06 16:29 

Rakétakísérlet?

Esetleg el lehetne gondolkodni egy föld-levegő rakéta véletlen indításából adódó helyzeten is.

Az ötvenes évek végére már kifejlesztették a SZ–75 Dvina (1950-es évek)SZ–75M Volhov (1957) rakétákat (az U2-esek ellenszerét), ez egy vegyes hajtóanyagú (szilárd-folyékony) légvédelmi rakéta volt, az első fokozata csak másodpercekig égett, ezzel gyorsította fel (booster) a szerkezetet a második, folyékony meghajtású fokozat (abban salétromsav és nitrogén-tetroxid oxidálószerrel égetnek el kerozint), így már fél percen belül a hangsebesség háromszorosát is eléri a szerkezet.

Itt a gond csak a szilárd hajtóanyag azon tulajdonsága lehet, hogy annak az égése nem igazán szabályozható (ellentétben a folyékony bázisú fokozattal), mert végig fog égni, ha már egyszer begyulladt (kábé úgy, mint egy bazi nagy csillagszóró karácsonykor), mert ebben a formációban az oxidálóanyag kötve van az üzemanyaghoz erősen (ammónium-nitrátok, perklorát stb) egyfajta kristályos formában van az egész (vagy kocsonyás, „zselatinos” nitrocellulóz) állomány, ami azt jelenti, hogy leállíthatatlan lesz a kilövés után, amíg tart az anyag, addig viszi előre a rakétát. Ezt a folyamatot távirányítással sem lehet szabályozni (ellentétben a folyékony hajtóanyag esetében), legfeljebb a kormányokkal, vezérsíkokkal, de magával a „gázadagolással” — mint pl. egy autónál — nem, de még kis mikrofúvókákkal — amiket a folyékony hajtóanyag táplál — sem, vagyis nagyon veszélyes lehet az indításkor egy ilyen berendezés, ha váratlanul beindul. (Tárolás szempontjából viszont praktikus, mert kevésbé robbanékony és korróziókeltő, nem annyira mérgező anyag, mint a folyékony bázísúak, amiket tárolni önmagában is életveszély.) Hasonló eset történt a Challenger űrsikló katasztrófájakor is, a már szétrobbant folyékony hajtóanyag-tartály után még vígan repült mindkét booster a „saját feje után”, kénytelenek voltak távirányítással felrobbantani őket, nehogy lakott terület felé kerüljenek.

Viszont az ilyesmi azt is jelentheti, hogy egy közeli (4-5 km-re lévő) indításkor (ez lehet véletlen, vagy elektromos rövidzárlat, pontatlanul előkészített kilövés stb.) a kirepülő rakéta kiszámíthatatlan pályán fog mozogni. Ha végigcikázik a völgyek közt 600-700 km-es sebességgel (vagy még gyorsabban, hangsebességgel) már az is eléggé rémisztő, nem kell, hogy élesítve legyen a robbanófej, de még a második (hangsebesség feletti rakétafokozat) beindítására sincs szükség ahhoz, hogy a hátul kilépő gázsugár ereje súlyos sérüléseket okozzon.

(A szerkezet aztán szépen „kiég”, ahogy kell, és 10-20 kilométerrel később lezuhan, de még hamarabb is, ha nem indul be a folyadék-hajtóanyagú fokozat.)

Ha egy ilyen méteres átmérőjű és kb. 10 méter hosszú szerkezet pár méterrel az ember feje felett süvít el (teszem azt éppen egy lejtőn), az meghatározó élmény lehet, no meg maradandó is, ha pont a fejemre irányul ez a gázsugár…

Ha nem ütközik csúcsba (mert egy radaros magasságmérő esetleg eleve megakadályozza, hogy a földbe ütközzön — ezt sajnos nem tudom), akkor szépen eltűnik az Urál hegyei felett vhol, amig csak le nem esik. De a sebessége olyan gyors, hogy mire észbe kapnának az indítói, már el is tűnt a szemük elől, plusz a látótávolság sem lehetett akkoriban valami sok.

A „cikázó gömbök”, az utolsó fénykép stb. jelenségekre nekem legfeljebb egy ilyen mesterséges eredetű válaszom lenne, bár nem vagyok híve ennek a katonai vonalnak, elismerem. A környéken talált majdnem méteres átmérőjű gumigyűrűről jutott az eszembe ez (függetlenül attól, hogy arra miféle magyarázatot adtak végül is a szakértők), de az biztos, hogy a szilárd/folyékony hajtóanyagú rakéták kifejlesztése nem volt egy diadalmenet sehol sem (a németeknél és az amcsiknál sem), tehát nem kell szerintem feltétlenül kísérleti eszközben gondolkodnunk, ha egy már rendszeresített rakéta indítása is eléggé közveszélyes (meg önveszélyes) művelet már önmagában is. Az más kérdés, hogy képesek voltak-e akár több (2-3) ilyen elfuserált indítást is végrehajtani gyorsan egymás után a kitelepült rakétások (ha voltak ott egyáltalán) a térségben, mivel ezek az eszközök igencsak drágának számítottak akkoriban, tehát nem szívesen lettem volna annak a helyében, akinél leltárhiánya volt belőle. A leírások szerint egyesével nem, csak 6-os csoportokban telepítették ezeket (amúgy is legalább kettőt indítottak egymás után 1 légi célra), amelyek így teljesen nem voltak már észrevehetetlenek felülről a légi felderítés számára, de ettől még nyugodtan „trükközhettek” a fiúk egyéb elszórt magányos kilövőhelyekkel is.

Szívesen venném, ha egy volt rakétás esetleg hozzászólna ehhez a vonalhoz is, bármiféle személyes tapasztalat, vagy szakismeret a témában segítene.

http://hu.wikipedia.org/wiki/SZ%E2%80%9375_Dvina

 2968. gigabursch — 2014-01-06 12:55 

@zolcsi:
Ez így logikus, de erősen Darwin-díjas történet/teória.

 2967. col1973 — 2014-01-06 10:59 

Üdv.
Ma reggel, a szomszéd Öregúrral folytatott beszélgetés kapcsán jutottam el az oldalra. Az említett Úr, közel a 80-hoz, elmesélt egy volt KGST-s találkozót, amin részt vett. Vagyis annak egy érdekes beszélgetését, egy Szovjet építészmérnök “nyugdíjas”!!!!!!!!, hölggyel. A felkiáltó jelek a hölgy kora miatt fontosak. 40 évesen ugyanis nem sokan mentek nyugdíjba, főleg nem a Nagy Testvérnél. Persze megvolt a magyarázat hogy hogyan sikerült idejekorán az állami csecsre cuppanni.

“-Jekatyerinburg mellett “építettünk a szintén mérnök férjemmel és még sok kollégánkkal együtt egy várost (a név nem szerepelt), ami elkészülte után kaptunk egy “jó” ajánlatot. Miszerint költözzünk be az egyik frekventált lakásba, és vegyünk részt egy kísérletben. Azonnali kiemelt nyugdíjellátást, profi egészségügyi és egyéb szolgáltatásokat kapunk. Mi kell még egy fiatal építésznek? Ja, a kísérletet is ismertették velünk. Csak egy egyszerű atomtámadást kell elviselnünk minden földi jóért cserébe. Természetesen senkit nem fog érni semmilyen baj.
Azért így utólag elég naivak voltunk a férjemmel-”

Na most ehhez mit lehet még hozzátenni? Talán annyit hogy az “Öregúr” egy többdiplomás tanárember aki bejárta a föld összes valamirevaló országát előadásokat tartani. Tehát a szavahihetőségéhez nem fér kétség.Részemről nem.

 2966. ipartelep — 2014-01-06 10:28 

Az esetről már az első nap után kialakult a véleményem, és az, azóta a sok-sok további apró részlet megismerésével csak megerősödött. De arról “nem is nyitok vitát”, hiszen nem látok komolyan vehető alternatívát. Viszont néhány érdekesség, csak úgy halomra hányva:

1. Az általam javasolt paranormális (“tisztánlátó”, “halottlátó”, stb.) vonal másnak is eszébe jutott (eléggé triviális egyébként), és megkérdeztek kb. 5 ilyen jóembert (fényképeket csipeszeltek fel, azok hátoldalát látták, és tapintották csak.). Azon kívül, hogy viszonylag jól eltalálták, hogy ki halt meg, ki nem (de nem tisztázott, hogy ez a “viszonylag jól” pontosan mit jelent), más egyéb, értékelhető információt nemigen (vagyis nem) adtak. Illetve, az ezoterikusoktól megszokott módon (gyakorlatilag minden ilyesmivel foglalkozó ember ezoterikus), hadováltak, vagy – olyan is volt, aki – a kiváltó, “természetfeletti” okról nem akart beszélni.
Természetesen, ettől ez a vonal még továbbra is járható, csak az ilyen mókusok szövegeit nagyon erős kritikával kell kezelni. Hiszen gyerekek ők, akik legfeljebb is, csak “teszik, de nem tudják”.

2. A katonai kísérlet, KGB-s ügy verziót az is erősen gyengití, hogy Hruscsov azt “kérte” Ortjukovéktól, hogy bármi áron találják meg őket. Ha bármilyen módon is benne lett volna az állam, akkor Hruscsov ennyire nem lett volna “kíváncsi”.

3. A völgyben megtalált kapca, és a katonai kabát simán lehetett Zolotarjové is. Judinnak nem volt kötelező látnia mindenki minden ruhadarabját, főleg, hogy azok (a ruhák) részben voltak rakva, és ő (Judin) a tényleges túrán már nem is vett részt. És ti ugyan nagyrészt nyeretlen kétévesek vagytok, akik nem láttatok kapcát közelről, de elárulom, hogy nem hogy a fejlett SZU-ban, de Magyarországon is használatos volt a kapca (pl. bányákban, a munkaruha részeként), még a 90-es évek elején is (utána meg javarészt megszűntek a mély művelésű bányák).

4. Érdekes módon, a Wikipédia hibásan adja meg a sátor koordinátáit. A valós helynél kb 1-1.2 km-rel keletebbre teszi.

5. A helyszín terepviszonyait (térkép, szintvonalak, Google Earth) átnézve, az derül ki, hogy a fától vissza kellett hogy lássanak a sátorra. Ugyanis a fa nem a völgy alján, hanem a sátorral ellentétes túloldalán van. De mivel nem a a bokros, erdős területhatárán, hanem beljebb áll, könnyen lehet, hogy a jó rálátás miatt (is) másztak fel rá, és vágták le azon az oldalon az ágait. Az is nagyon figyelemreméltó, hogy a tüzet a fa sátorral átellenes oldalán gyújtották. Vagyis, ugyan nagyon kellett a tűz (-30 fokban nyilván), de nem akarták, hogy a sátortól látsszon, vagy feltűnő legyen. Ez arra utal, hogy az a valami akkor még a sátornál volt.

6. Zolotarjovék “menedéke” nem a fától tovább (a sátorral átellenesen), hanem a fától “lefelé menve” a völgy alján volt. Vagyis nem menekültek még messzebbre (valószínűleg nem is jutottak volna messzire), hanem a lehető legközelebbi helyen próbáltak meg egy helyet keresni, ahol meghúzzák magukat a vész elmúltáig.

7. Jó lenne tudni, hogy a sátor melyik oldalán menekültek ki, de főleg az első 20 méterük nyomvonala lenne érdekes. Ugyanis, az a “valami”, ami kiugrasztotta őket, a sátor déli végénél lehetett pár méterre, vagy onnan közelített (van egy kép, amelyen egy terület a sátor közelében kör alakban “eljegesedett”. Azt talán valami hőhatás érte, megolvadt a hó, majd megfagyott.

8. Úgy tűnik, nem csak egy “utolsó kép” van, hanem kettő. Vagyis az ismert utolsó képen kívül van még egy (valószínűleg a tényleges legutolsó), ami szintén azt a “valamit” ábrázolja. Egy még elmosódottabb fényalakzatot. Szerintem az, hogy a legutolsó képeket éjjel valami fényre (mégpedig, nagynak tűnőre) “lőtték el”, önmagában kizár szinte minden amúgy ilyen esetekben “kézenfekvő” (lavina, szél, fegyencek, katonák stb.) magyarázatot. És még egy filozófiai megjegyzés itt: Az “occam borotvája” elv nem azt jelenti (nem az az értelme, nem azt mondja), hogy “mindig a legegyszerűbb magyarázat az igaz”. Hanem mást jelent… 😉

9. Az emberileg, és a körülmények ismeretében is teljesen érthető, hogy a pánik pillanatában, és utána 1 perccel, miért nem a “labaz” felé menekültek (annak iránya a valós menekülési irányuktól 90 fok-os szöget zárt be, és kb. 1,5 km-re volt a sátortól). Nem mellesleg, a “valami” kezdetben a labaz irányában volt. Utána meg, amikor lementek “toronyiránt” a völgybe, a kocka már nagyrészt el volt vetve. Más bajuk is volt, és inkább a sátorhoz szerettek volna visszamenni, mint egy újabb, kb. 2.5 km-es túrával, a hegygerincen át a labazhoz. Ahol nem is volt olyan, és annyi felszerelés, ami nekik elég lett volna.

10. A sátortól 20 m-re való megállás, összerendeződés arra utal, hogy ott már nem volt az a _közvetlen_, életveszélyes fenyegetettség, ami a sátorban rájuk ijesztett. Nyilván a kimenekülés után ott megálltak, és visszanéztek, hogy mi van. Viszont az, hogy utána lementek a völgybe, egymás mellett, rendezetten, arra utal, hogy nem mehettek vissza a sátorhoz, az a valami ott maradt. Szerintem még világított is nekik, vagyis nem koromsötétben botorkáltak lefele.

11. Jó lenne tudni, hogy a korabeli ruszki órák meddig bírták kézmeleg nélkül a -20-30 fokot. Leálltak a hidegtől, vagy csak akkor, amikor lejártak?

12. Az először megtalált társaság ruháit vajon átvizsgálták-e radioaktivitásra? Bár a megtalált sugárzás simán magyarázható úgy is, hogy valamelyikük a munkahelyén szedte össze.

13. Gyatlov, és azt hiszem egy másik is, kabátja ki volt gombolva, mintha a halála előtt nagy melege lett volna – a mínusz 30-ban… Kissé furcsa…

És így tovább. Részleteiben nagyon sok kérdés van. És a fő kérdésre sem tudjuk – nem is fogjuk tudni – a választ: Miért ölte meg őket az a valami? Hogy hogyan ölte meg őket, az részben tudott: valamiféle célzott mechanikai behatással, de közben fényes is volt, meleg is volt, talán sugárzott is. És még mindig nem világos, hogy az a “valami” természetes, vagy mesterséges jelenség.

 2965. oberon — 2014-01-03 10:29 

@titan:

’’ valaki hanyatloki az aldozatot majd paros labbal ugral rajta. Ez nem jon be, mi a fenenek ugral rajta? Akin meg ugralnak miert turi?’’
Zoloról van szó. Legalább már 1 órája kint van a hidegben, rengeteg energiát vesztett. Mikor a közelharcra kerül sor, a támadója a gyorsabb, és mondjuk 1 lökéssel/horoggal/ütéssel a földre küldi. Ahogyan Zolo négykézláb állna fel, kap egy bordarúgást. Acélbetétes cirkálóval ez különösen hatásos lehetett. Majd amikor Zolo a fájdalommal küzdve próbál valamit még csinálni, kap még 1-et. Hogy ezt talpalás vagy egy ismételt rugás, nehéz lenne megmondani. De ez is 1 koreográfiai lehetőség, ami mellett még akadnak mások is. A mellkason ugrálást jelképesen értettem, azonban reálisan nézve is lehet, hogy volt a támadók között olyan beteg állat, aki meg is csinálhatta akár.

’’ egyikuket szikla talalatta el (fejserules).’’
Gondolom itt Szlobogyinra gondolsz. Miközben hanyatt esett? Akkor hogyan került hasra? Vagy a levegőben repült 1 kő? Akkor hol a kráter, ahonnan kiszakadt? Vagy hogyan értendő a szálló kő?

’’ Tibot eltalalhatta egy szikladarab.’’
Itt kb az előbbi kérdések. Annyi még, hogy akkor hogyan került a vízmosásba? Valamint kivel verekedett előtte, aki kicsavarta a kezeit? Bár a verekedést Szlobonál is kérdezhetnénk.

’’ katonailag lezart teruletre tevedtek, ez tobb forrasban is benne van.’’
Ha pedig egy ottani legenda szerinti gonosz banya területére tévedtek volna, akkor meg az csinálta volna ki őket..

’’ Katonai kiserlet, ha a fejem folott robbanak a bombak probalok arra menekulni ahol nem robban vagy nem er oda a hatasa, esetleg a fak miatt takarasban vagyok. A masik nem vagyok biztos abban fejuk felett robbant e, de valami hang , feny, iz szag eluzte oket a satortol.’’
Tehát azt mondod, ha jól értem, hogy a sátortól valami katonai kísérlet üldözte el őket. Ez fenn állt folyamatosan, mivel nem mertek visszaindulni. Elbújnak a fáknál (gondolom mert ott nincs gáz), majd nézik/várják a dolog végét. Eltelik X idő, majd all in alapon 3-an nekivágnak a lehetetlennek, meghalnak, majd ennek örömére/bánatára VALAKIK megszórják az eddig biztonságosnak hitt erdőt is most már bombával, mivel ugye attól van a balhé, ahol a még megmaradt, (Zolo,Tibo,Kolo és Luda?) is bombatalálatot szenved. Ezt sem bombatölcsérek/kráterek, sem törmelékek, sem pedig törött fák nem bizonyítják többek között. Amellett darabra kb mennyi bombáról is beszélünk? És időről? Mert ha ezek a srácok éltek másfél órát, akkor ott biztosan nem két bomba posszanhatott el..

 2964. titan — 2014-01-02 20:37 

Nehéz mások és önmagam ismétlése nélkül mindig új érvekkel meggyőzni a bombás és egyéb hasonló katonai kísérlet mellett voksolókat, de talán most sikerül.. : )
HA bombák röpködtek/robbantak szét a környéken és/vagy a közelükben, ami miatt kitört a pánik és kialakult a menekülés, hogy lehet, hogy nincs egyetlen 1 olyan sérülés vagy nyom sehol és senkin sem, ami egyértelműen alátámasztaná a bombákat? Értem én, hogy Zolo meg Luda, de ha Zolo mellkasán ugrasz kettőt, vagy rádobbantasz, akkor a lábad gyorsulása is megközelítheti azt a tempót és erőt, amiről az az orvos beszélt. A vastag ruha pedig némiképpen tompítja azt, ami miatt nincs egyértelmű külsérelmi nyom sem. Amúgy a 100 km/órás hasonlat meglepő, hogy csak 1 doki szájából hangzott el. Lehet kicsit misztifikálni akart, mert véleményem szerint többen felhívták volna a figyelmet erre, ha annyira nyilvánvaló vagy fontos lett volna. Lehet egy félig részeg és betépett ember feltűnési viszketegség hatása alatti megnyilvánulásáról van szó..
A másik, hogy kétlem, hogy órákon át szőnyegbombázás lett volna, ami szép lassan megölt mindenkit olyan sérüléseket okozva, mintha verték vagy kínozták volna őket, mindezt mindenféle nyom nélkül. Emellett érdekes, hogy miért nem mentek vissza a sátorhoz. Tegyük fel, hogy fél vagy 1 óráig tényleg az Otorten a céltábla. És utána? Inkább szép lassan egymás után halálra fagynak, minthogy 1 valaki legalább bevállalja, és felmenjen a sátorhoz? Nem volt vesztenivalójuk, mégis inkább lent maradtak megfagyni. Nem áll össze valahogy. Nem vetem el a katonai kísérletet, csak jó lenne már olvasni egy hihető, logikusan felépített verziót, mert szerintem az édes kevés, hogy bizonyos idő meg van magyarázva, a többi meg csak lóg a levegőben. Ha 1 bomba végzett volna velük, akkor mindenki szana-szét lenne egy kráter környékén. Amúgy meg milyen bomba fektetné 1 irányba a 3 domboldalban lévő holttestet?
HA pedig tényleg bomba okozta Zolo és Luda sérülését, akkor kik és miért vitték őket a veremhez? Mindezt úgy, hogy a sátorhoz nem mertek visszamenni, de a hullákat le merték hozni. Tibot ki üti fejbe? Doro és Krivo miért mászik a fára, ha a bombákat úgy is lehet hallani és látni? Miért kellett a már korábban meghalt (mert ugye a sérüléseibe gyorsan belehalt) Ludára felhúzni a később a fa alatt meghalt Krivo ruháit? Ha pedig nem a bombától sérült meg Luda, akkor mitől vagy kitől? Stb. Ezekre is választ kellene adni, nem csak annyi, hogy belefutottak egy bombazáporba vagy bombakísérletbe, aztán csá.
Egyébként mennyi az esélye annak, hogy pont az Otortennél van bármilyen kísérlet, ami nyilvánvaló, hogy a manysik számára ha nem is közkedvelt, de tisztelt hely? Kétlem, bármennyire is szartak mindenre a ruszkik, hogy csak úgy szétbombázták volna azt a domboldalt.

2840-re

Van robbanasok okozta serules (en nem hagyomanyos bombakra gondolok ,azert lenne jo tudni mivel is kiserleteztek akkoriban az oroszok). Most neztem meg az amerikai filmet (hat ok naggyabol mindent belehoztak amit mi itt eddig szoba hoztunk). Egy kisebb lavina , rajuk robbantottak ugye a filmben , repul a szikla az okozhat fejserulest. A legnyomas siman leszakithatja a belso szerveket es az inkabb valoszinubb, minthogy valaki hanyatloki az aldozatot majd paros labbal ugral rajta. Ez nem jon be, mi a fenenek ugral rajta? Akin meg ugralnak miert turi?
Lehet, hogy csak egy doki alitotta a serulesek eredetet, viszont mindenhol lehet rola olvasni, ezt is jo lenne ellenorizni.

A katonai kiserlettol valo menekules magyarazza miert nem mentek rogton vissza a satorhoz, lehetett ott feny hang robbanas hatas, vagy valami vegyi maro hatas, vartak szunjon elmuljon, tobb helyen tobbfelekeppen kaphattak serulest mielott elertek volna a satrat. Nem bomba rakta oket egysorba , addig volt erejuk, egyikuket szikla talalatta el (fejserules). Ha valakik lettek volna a satornal akkor nem varnak, hanem elpucolnak onnan mielobb minel messzebb.

Zolot es Ludat a veremnel erte a serules, senki sem vitte oda oket, labukon mentek. Tibot eltalalhatta egy szikladarab.
Fara maszas talan mikor csendesedett a dolog, vagy valahogy jelet akartak adni pl. magasrol ego faklyaval. Krivo hamarabb meghalt mint Luda. Mindannyian a fanal lehettek, ketten fentrol lepottyantak akkor meg a tobbi elt, es felhasznaltak a ruhaikat.

Otortennel tobbszor is volt valamilyen katonai dologvolt, katonailag lezart teruletre tevedtek, ez tobb forrasban is benne van.

Kb. 100 hozzaszolassal meg levagyok maradva de majd potolom 🙂

 2963. titan — 2014-01-02 20:14 

@oberon:

“Elolvastam az 1388 és 1398-as hozzászólásaidat, azonban túlságosan nagy vonalakban fogalmazol ahhoz, hogy egyértelműen összeálljon egy kerek egész. Kicsit pontosíthatnád, részletezhetnéd és megszerkeszthetnéd az elméletedet”

Szerintem elobb a csontvazat kell osszeallitanunk, hogy pontossan mi hogyan tortent lehetetlen lesz osszerakni. Ha mar azt megtudjuk mi , mik , ki, kik miatt hagytak el a satrat, az is nagy eredmeny.

Probalok valaszolni a 2824-re

“Lavina: Ha megindul nem áll meg. Mikor megáll, általában vége van. Miért fagytak meg lent az erdőben ahelyett, hogy visszamentek volna a sátorhoz? 2x nincs lavina, ott meg amúgy se nagyon szokott lenni. Senki sem hal meg a lavinától, mégis a többségén erőszakos halálra utaló nyomok vannak. Hogy is van ez? A sátor áll, de őket elsodorja a lavina? Ez is hihetetlen. Netán Zolo és Luda a lavinától hal meg? Akkor meg miért vitték a hullájukat a veremhez? És tovább.. Ez a lavina verzió sztem nagyon gyenge.

Katonai kísérlet: Egyetértek @piszkosfredkapitany 2821 és @titan 2820 meglátásával. Miszerint belesétáltak véletlenül egy necces zónába. Max ezt tudom egyenlőre elképzelni. De például ha a föld felett robbanó bomba volt, ami nem hagy krátert, akkor kérdezném, hogy miért biztonságosabb 1500 m nyílt terepen végigrohanni, mint a sátornál maradni vagy hasra feküdni bárhol a környéken? Emellett ha bombarobbanásra ébrednek, vagy a közelükben”

Lavinaval egyetertek.
Katonai kiserlet, ha a fejem folott robbanak a bombak probalok arra menekulni ahol nem robban vagy nem er oda a hatasa, esetleg a fak miatt takarasban vagyok. A masik nem vagyok biztos abban fejuk felett robbant e, de valami hang , feny, iz szag eluzte oket a satortol.

 2962. ipartelep — 2014-01-02 13:41 

Kedves @bobby: Örülök, hogy elolvastad a kommentjeimet. A megértéshez vezető út a kommentek elolvasásával van kikövezve – hogy ilyen költőien mondjam. Hogy aztán mennyire, és mit értettél meg belőlük, az más kérdés. Ha most ezt a részét elkezdeném pontokba szedve elemezni, az szerintem nem tenne jót a légkörnek. Ezért hagyom.

És azért is hagyom, mert – bevallom – igazából nekem rohadtul közömbös, hogy mit hisztek rólam. Engem itt, hogy úgy mondjam, két dolog szórakoztatna: 1. Az értelmes emberekkel való értelmes csevegés, és 2. Olyan emberek információit olvasni, akik valóban tudnak újat mondani az ügyről. Borítsa jótékony homály, hogy mit gondolok az első pontról, a másodikról meg csak annyit, hogy a hollywoodi stílusú forgatókönyvek írói (vannak páran) itt szerepet tévesztettek. Magyarán: kurvára nem tudtok semmi újat hozzátenni a témához, a fantazmagóriáitok meg csak arról árulkodnak, hogy – megint csak kíméletesen mondva – “világinterptretációitok” naivak, gyerekesek.

Természetesen nekem is van hibám az ügyben: Az a hibám, hogy az ilyesmit (amiről fentebb szónokoltam) néha szóvá teszem. Továbbá az is hibám lehet, hogy az eszkalálódás első jelére még nem fogom be a szám, hanem hozzászólok párat. Nyilván ilyenkor már kiváltképpen nem a tartalomról esik szó (amit szeretek, és amiről egyébként azt gondolom, hogy már senki nem tud újat mondani benne, róla), hanem csak szó szót követ, ahogy az a rendes netes afférokban már történni szokott.

Hogy azért a végén valami tárgyhoz tartozót is mondjak. Természetesen az én “elméletem” sincs kidolgozva (forgatókönyvszinten pláne nem – és nem is lesz), de ezt hangsúlyoztam is. Elmondtam, hogy ez csak egy vélemény, amiről úgy gondolom, hogy ez tűnik a legvalószínűbbnek. De a részletekről, hogy akkor az a valami mit, hogyan, miért csinált, azokról – ez érthető ugye? – semmit nem tudok mondani. Hiszen ha tudnék… huhú, ha ezt tudnám, akkor azt hiszem nem itt pofozgatnálak titeket, okítva (hiábavalóan) érveléstechnikára. 😉

Igazából én azt gondolom az ügyről, hogy a tények egy nagy része nem ismert (ez triviális). Egy másik részük fel nem ismert (ott a helyszínen a nyomozáskor), vagy/és torzult. A nem ismert tényekkel nem lehet mit tenni, azok valószínűleg örökre elvesztek (kivéve, ha valaki megfogadja az erre vonatkozó tanácsomat). A torzult tényekkel (információkkal) is gondok vannak: Nem tudjuk, melyek torzak, és milyen irányban. Ezért mondtam, hogy ugyan még sokáig lehet kavargatni a szart, de ebből már nem fog kisülni semmi új, plauzibilis, igaz, stb, vagyis olyasmi amit eddig nem tudtunk. Kivéve ugye, ha az általam említett nyomozati paradigmaváltás megtörténik. De arról, ti naiv első bálozók azt hiszitek, hogy “okkult” dolog. És persze, magatok is teljesen össze vagytok zavarodva ez ügyben, és kiváltképpen nem értitek, hogy az meg hogyan lehet, hogy ez az okos Ipartelep egyfelől élesre fent karddal hadakozik a racionális tudományos megközelítés mellett, másfelől meg bedob egy “okkult” izét.
De attól tartok, hogy eme paradoxon megfejtését már nem fogom elmagyarázni nektek. 😉

 2961. bobby — 2014-01-02 12:34 

@ipartelep:
A lényeges hozzászólásaid:
1.-Véleményed szerint az uccsó fénykép a kulcs,mert sötétben készült és egy fényjelenséget örökít meg,ami többeket is megégethet(bár véletlenül az ilyen ember(ek) a tűznél voltak megtalálhatók.
2.-Kizárod a hagyományos gyilkosságot,a lavinát és a csodafegyvert
3.-Leírod,hogy szerinted nagyon megijedtek valamitől(közben kiigazítod witchup kollégát,hogy ez nem poltergeist).
4.-Kijavítod SLC-t,hogy nincs olyan,hogy természetfeletti.
5.-Kizárod az orosz fegyverkísérletet
6.-Vitába szállsz becsuszóval a természet szó jelentéséről
7.-Mesélsz a katonák feje fölötti robbantásról
8.-Egyéves kommentelő sztoriját hülyének nevezed,majd felszólítod,hogy dolgozza ki a saját sztoriját.
9.-Becsuszóról való gondolataid osztottad meg a közzel
10.-Oberon barátomat is sikerült bekóstolnod
11.-Kivételesen viszonylag normális hangnemben szólsz oberonhoz
12.-Becsuszóval is normálisan beszéslsz és beismered,hogy azon kívül,hogy a fénygömböket tartod felelősnek a halálukért-semmit sem tudsz mondani.
13.-Érdekesnek találod a 9 manysi halálát
14.-A szürke hajról kérdezed a többieket
15.-A kommentelők többségét leszólod
16.-Megmondod a véleményed rólam és felszólítasz,hogy a mondandód tartalmáról beszéljek.Okés,legyen!Nekem is gyanúsak a gömbök.Ennyit tudok az elméletedről mondani,mert Te sem tudsz többet mondani róla.Akkor most ki is a magabiztos,nagypofájú kis hülye?Ahhoz képest,hogy nincs az elméleted(bár ez nem is elmélet)mögött semmi elképzelés,elég nagy hangon adod elő magad.De jöhet nyugodtan a tartalomról való oktatás…

 2960. ipartelep — 2014-01-02 08:14 

Kedves @bobby: Neked (és mindenkinek) a stílusom minősítése helyett a mondanivalóm tartalmával kellene foglalkoznod. Csak az ugye nem megy… Ostoba sztereotípiák, és közhelyek helyett (“a stílus maga az ember”, “más szemében a szálkát…”) figyelni kéne arra, hogy mit mondok. És persze, tudni kéne olyan alapvető dolgokat, hogy – ha már a parajelenségekről van szó -, akkor más dolog maga a jelenség (ami vagy tény, vagy nem tény. gyk.: megtörtént-történik, avagy nem), és más dolog annak a magyarázata, a róla szóló elméletek. Amelyek lehetnek ezoterikusak, áltudományosak, okkultak, és lehetnek tudományosak. Persze ez utóbbi nektek – a megszólalásaitok alapján-kínai. Ha valakik ennyire tudatlanok, ámde ennyire magabiztos, nagy pofájúak, akkor őket szabadjon már “kis hülyéknek” neveznem. Mert azok is.

Szóval: Tessék már a tartalomra koncentrálni, ha lehet. Menni fog, vagy kezdjek erről egy kis oktatást?

 2959. oberon — 2014-01-02 07:50 

@bobby 2956
Mondtam már, hogy kezdtél hiányozni? : )

Off
Írtam az e-mailedre.
On

 2958. oberon — 2014-01-02 07:46 

@becsuszoszereles1k + @jukeey:
Ha az emlékem nem csal, akkor spontán őszülés akkor is bekövetkezhet a hullákon, ha az adrenalin szintjük az eget veri a halál pillanatában, és a halál beállta miatt a lebontásukhoz szükséges (nem emléxem) micsoda már nem termelődik tovább. Ekkor az adrenalin beőszíti a hajat. Kerestem a forrást, de az a gyanúm, hogy nem a netről tudom, hanem vagy mondták, vagy láttam valahol. Amint megvan, hivatkozom is, ha addig nem előz meg valaki.

 2957. bobby — 2014-01-02 07:43 

@jukeey:
Szerintem meg pont nincsenek letisztázva a dolgok.Nézd csak meg,hogy miken vitázunk még mindig:távolságok,felszerelések,sérülések,a sátor belseje…Már az is adhat egy fix hátországot,ha ezeket végre letisztázzuk.

 2956. bobby — 2014-01-02 07:37 

@ipartelep:
Érdekes ember vagy…Leszólod az okkult vonalat,de a médium jöhetne.Különben van egy mondás:a stílus maga az ember.Sok mindent elárul Rólad,hogy értetlen kis hülyéknek nevezed a kommtársakat.Erről egy másik mondás jut eszembe:más szemében a szálkát is…
Nem azzal van a gond,hogy elmondod a véleményed,hanem hogy ezt erőteljesen lekezelő és személyeskedő stílusban teszed.

 2955. ipartelep — 2014-01-01 21:16 

Nos… nem azért írtam ide, hogy vitatkozzam, hanem azért, mert érdekel az ügy, és feltételeztem, hogy ez egy fórum, ahol van valamiféle konstruktivitás. Főleg nem azért, hogy olyan “értelmes” emberekkel vitatkozzam, akik mellém beszélnek, és nem is értik amit mondok. Az ilyenek vitatkozzanak csak magukban. Én elmondtam, amit gondolok az ügyről (mellesleg: az _összes_ hozzászólást elolvastam, továbbá, sok külföldi beszámolót is, fényképeket a halottakról, boncolási jegyzőkönyvet, stb.), és ha nem látok számomra érdekes hozzámszólást, akkor nincs mit mondanom. Engem a “konstrukció” érdekel, és nem az, hogy értetlen kis hülyékkel vitatkozzak valami oda nem tartozó, mellékes dolgon.

Ennek szellemében egy (a “kötött” vagy lökött? gondolkodásúak számára, nyilván meredek) észrevétel: Ugyan erősen parajelenség (nem misztikum, nem ezoterikus, nem természetfeletti, “csak” para), de érdemes lett volna megpróbálni (ha megpróbálták, nem tudok róla) egy (több) “tisztánlátó” (clairvoyance, “médium”) véleményét kikérni. Mint ahogy az pl. megtörtént a Peter Sutcliffe a yorkshire-is hasfelmetsző ügyében is, amikor is Nella Jones helyes, bár nem teljes, és átfogó (ez a para-dolog már csak így műxik) információkkal szolgált az ügyben. És a Seuso ügyben is történt hasonló – persze azokat nem tudjuk ellenőrizni.

Ugyanis nekem úgy tűnik, hogy ha itt nem kerül elő új indformáció, akkor az eddigieket lehet forgatni ide meg oda, össze meg vissza kutyulni, de abból új információ, megoldás, erős elmélet már nem fog kiderülni. Vagyis, új tények kellenének. Új tényeket meg most, 54 évvel az események után, hagyományos módon már bajos (gyakorlatilag esélytelen) lesz szerezni. Viszont az általam mondott módon…

 2954. SLC — 2014-01-01 17:53 

Boldogat mindenkinek!
Nálunk beteg a kölök, úgyhogy nem volt viháncolás 🙁

Találkoztam “oroszos kapcsolatommal”, úgy néz ki, meg lesz csinálva a csapatnapló is. Időpontot sajnos nem tudok mondani.

@bobby: most már úgy-ahogy tudok írni, ahogy a lehetőségeim engedik, beszállok én is.

@jukeey: pl. ha meglesz a csapatnapló, akkor a három naplót és a fényképeket összerakva egy ötletbörze keretében szépen végigmehetünk az egészen. Ha nem sül ki belőle semmi, akkor legalább teljes bizonyossággal kizárhatunk dolgokat. De szerintem a csapat működéséről megtudhatunk egyet s mást. És mivel eddig külön végeztük a munkát, lehet, hogy valaki észrevett olyasmit, amin én átsiklottam és viszont, és a kettőt összerakva már talán értelmes következtetéseket tudunk levonni. Én most egy darabig rá fogok érni ezzel foglalkozni.

 2953. jukeey — 2014-01-01 16:32 

Csak azt nem tudom mit elemezhetnénk még? A lényeges infók szét vannak szortírozva, eredetük és igazságtartalmuk meghatározva. Lehet “szavazni”: haragosok, vetélytársak, fegyencek, kgb, cia moszad vagy egyéb.

 2952. oberon — 2014-01-01 15:24 

Szép Új Esztendőt!

OFF/
Mindenki túlélte? : D
ON

@SLC 2940
Viszont.

@ipartelep 2941
’’ Úgyhogy kár rugózni a bizonytalan jelentéktelen mellékkörülményen.’’
Abban a helyzetben, ha mi futnánk az életünkért, akkor nem hinném, hogy számodra egyformán jönne át a 900 és az 1500 méter. De am szerintem is kár ezen rugózni, mivel ez csak egy faág, míg nekünk a fatörzs kell.

1.Röviden elég gyenge érv a ’’tehetség’’ hiánya. Ha máshogy nem, akkor legalább vázlatosan, mindenféle metafora és cullang nélkül, szárazon dobd be a közösbe. Addig csak egy szubjektív vélemény, amely egy olyan házra hasonlít, ami az első emelettől kezdődik földszint és alap nélkül.
2.Én sem szeretem itt az OFF dolgokat, tehát Pont.
3.’’ Ha sok ember hisz mindenféle hülyeségben (okkult, ezoterikus, babonás dolgok), én meg nem attól nem én leszek a hülye, hanem ők.’’
Tisztázzunk valamit. Attól, hogy valaki hisz valamiben, még nem lesz hülye. Jelen pillanatban azok a dolgok, amik nem mindennapiak és amikre a köznyelv a természetfeletti szót használja, többségében nem bizonyítottak. Szvsz majd az idő választ ad arra, melyik nézőpontnak lesz igaza. Addig viszont elég arrogáns lépés lehülyézni valakit, aki esetleg nem a tiéddel egyező nézeteket vall. Egyébként pedig nem hangzik hülyén szerinted, hogy lebegő/cikázó/égő/repkedő/ütlegelő/gyilkos/ és agresszív narancs sárga gömb és barátai ’’öljünk túrázósat’’ játszott 59-ben Szibériában úgy, hogy azóta sem jutott eszükbe megint ilyent csapatni?
5’’ Amúgy meg, min változtatna az, ha éppen most jöttem volna ide? Kevesebb eséllyel lenne igazam? ;-)’’ Két részre bontom. 1: Úgy gondolom, hogy nem olvastad végig az összes kommentet. Néhányan az elejétől itt vannak és körbefutották már párszor a dolgot. Ha itt lettél volna az elejétől vagy végigolvastad volna a kommenteket, akkor láttad volna ezt.
Tizenhetedszerre már unalmas, felesleges és szerintem fárasztó is beírni valamit. Az viszont, hogy már nem az infok beszórása van, ami több ezer kommentig ment, hanem konspiráció, az nem azt jelenti, hogy az itt levők nagy része nincsen tisztában amúgy az információk nagy részével, független attól, hogy falsh vagy korrekt forrásból származnak.
2: Nem is lehetne kevesebb eséllyel igazad, mivel 1 igazság van ebben az ügyben, vagy az vagy nem alapon.
Sok minden vagyok, de hurráoptimista biztosan nem. Megoldásra törekszem, nem kifogásra, ezért is keresem, míg meg nem találom. Ha már jellemezni kellene, akkor jelen esetben inkább pragmatikusnak mondanám magamat.

Ui: A gömböket és a fényeket már elég sokszor kiveséztük, és hidd el, nem véletlenül vannak parkoló pályán. Ebben az esetben az ember Twin Peakset várna, azonban csak Szomszédokat kap, ha érted, mire gondolok.

 2951. bobby — 2014-01-01 10:18 

Különben tényleg ennyire nincs kedvetek egy kis közös elemzéshez?Mert eddig összesen hárman vagyunk…
Azért(mivel a remény hal meg utoljára) még egyszer megadom az e-mail címem:bobby0526@freemail.hu
Ne kelljen már könyörögnöm…-)

 2950. bobby — 2014-01-01 10:13 

@becsuszoszereles1k:
Valószínűleg arra gondolt nagy tudású kommtársunk,hogy a nagy ijedtség vagy bánat klasszikus tünete az,ha valaki rövid idő alatt megőszül…-)

 2949. becsuszoszereles1k — 2014-01-01 02:04 

@jukeey: Tudod, az nem ugyanaz, mintha gyanutlanul mennek…:)):/

Jo volt a negativos otleted!:))

Amugy mit jelentett volna, ha megoszul a hajuk? (Nincs kedvem guglizni.:()

 2948. jukeey — 2014-01-01 00:17 

Ja és, több száz tökös kilencfős társaság ment oda az elmult 20 évben mezitlábfutni, hajuxála nem görbült 😀

 2947. becsuszoszereles1k — 2013-12-31 23:59 

2942.@ipartelep:

Csak azert, hogy masok is tudjak, es ne kelljen “kitalalniuk”:

“Richard Phillips Feynman (/ˈfaɪnmən/; May 11, 1918 – February 15, 1988) was an American theoretical physicist known for his work in the path integral …” (wiki)

Jokepu, laza gyerek volt! (foto/wiki)

Bar idezed ot, tehat nyilvan mondott ilyet, de mivel egy ekkora tudos nem mondhat ekkora kozhelyet, attol tartok nem pont arra szandekozott volna utalni, hogy “kulonfele elmeletek vannak”…:))) – maskor megjelolheted a forrast nyugodtan, biztos ami biztos (ha mar ‘tekintelyre hivatkozol’).

Utalok ennyit idezgetni, de meg egy utolso, toled:
“Az egész merő egy rejtély előttem is. És nagyon hátborzongató is. De talán azért is tetszik… ;-)”

Isten veled!:)))

 2946. jukeey — 2013-12-31 23:48 

Valaki biztos összekeverte a negatívokkal 😀

 2945. jukeey — 2013-12-31 23:45 

Nem volt kiszürkülve a hajuk, még azoké sem, akiknek félig már le volt mállva a fejéről (ajánlom figyelmedbe a már többször kivesézett fotókat). Ennyit arról, hogy a tények egyik elméletbe se férnek bele; ha kiszűrjük a netes terjedés során kissé megváltozott infókat és rábukkanunk az eredeti tényekre, azért marad pár passzintos lehetőség.

 2944. ipartelep — 2013-12-31 21:36 

Még valamit: Bár már valaki rákérdezett, de nem érkezett rá válasz. Tényleg szürke volt a hajuk? Hánynak, kiknek? Mert ugye, az valami olyasmit is jelenthetne, sőt ebben az esetben, valószínűleg jelentene is, hogy hirtelen (pár perc, vagy óra) alatt megőszültek. Az meg “beszédes”.

 2943. ipartelep — 2013-12-31 20:53 

Ha már ilyen jól belelendültem… Még egy “olvasata” érdekel engem ennek a rejtélynek: A 9 ember legendája. Ha ez igaz, akkor ugye, eddig 2x, vagy 3x 9 (a repülős baleset nem tudom, hogy milyen messze történt a Halálhegytől) ember halt meg ott. Persze ebből egy csapat (a repülős), lehet, hogy nem is pont ott történt, a manysi legenda meg ugye, kissé “bizonytalan”. Érdekes lenne tudni, hogy az mikor történt, mennyire legenda, mennyire valós esemény. Mindenesetre azt gondolom erről, hogy ma igen tökös 9 fős társaságnak kell lennie annak, amely az események ismeretében odamerészkedne. Állítólag nem is mennek kilencen… Azért érdekes lenne, egy kilenc fős, válogatott, tudományos-katonai expedíció (természetesen a leghatásosabb fegyverekkel felszerelkezve). 😉

 2942. ipartelep — 2013-12-31 20:40 

Kedves @becsuszoszereles1k: Nekem egyáltalán nem zavaró az ékezetek nélküli szöveg, tekintve, hogy az internet hajnalán úgy írtam magam is (az egykori levelezőlistámon nem is lehetett ékezeteket használni), sőt kis idő kellett, hogy rászokjam az ékezetes írásra.

Az ide nem tartozó kvantumtémához csak annyit, hogy arról Richard Feynman (majd kitalálod, ki volt ő 😉 ) ezt mondta: “Azt hiszem, biztonsággal kijelenthetjük, hogy senki sem érti a kvantummechanikát.” Ez persze csak egy “argumentum ad verecundiam”, de hadd ne kelljen ezt most itt bővebben kifejtenem. Egyezzünk ki abban, hogy különféle elméletek vannak.

Idézőjelre mindig szükség van, ha idézünk valakitől. Ha azt nem használod, akkor a saját szöveged értelmezhetőségét rontod le.

Tényleg örülök annak, hogy kíváncsi vagy az én elméletemre (ami az enyém 😉 ), és kérdezel felőle. Azonban itt csalódást fogok okozni, de azt kell mondjam, hogy ez egy gyenge lábakon álló elmélet. Ugyan a számba jöhető sokféle magyarázat közül ezt tartom a legvalószínűbbnek, de a részleteit nem tudom kidolgozni. Vagyis, egyszerűen (bonyolultan se) nem tudom megmondani, hogy hogyan merényelték meg őket a fénygömbök. Az egész merő egy rejtély előttem is. És nagyon hátborzongató is. De talán azért is tetszik… 😉

 2941. ipartelep — 2013-12-31 20:23 

Kedves @oberon: Semmi veszekedést nem akarok. És akkor nem is lesz. Egyébként, jól reagáltál a talán kissé szigorú soraimra, ezért dicséret jár neked. 😉

Nézzük:
A 2906. hsz-ben említett “900 méter” magában a blogposztban olvasható. Tehát őket kárhoztasd érte, ha hibás. Egyébként meg az, hogy a menekülés távolsága 900, vagy 1500 m volt, az teljesen indifferens. Mind a kettő egyformán sok, ha a körülményeket nézzük. És arra utal, hogy nagyon megijedtek, féltek, vagy arra hogy addig üldözte valami őket, és csak ott “nyugodtak le”. Tehát azon semmi nem múlik, hogy 900, vagy 1500 m-re volt a fenyőfa.
Egyébként – csak, hogy ne legyen igazad 😉 – ezt találtam erről: “Ekkor tűnt fel, hogy Zinaida, Szlobogyin és Gyatlov a sátor és a fenyő között meghúzható 900 méter (más források szerint 1500 méter) hosszú egyenes mentén feküdtek.”
Úgyhogy kár rugózni a bizonytalan jelentéktelen mellékkörülményen.

A pontokra:
1. Mint az olvasható az első hozzászólásomban, én a “fényeket” okolom a történtek miatt. És mint az szintén olvasható, fogalmam sincs, hogy mik azok a fények, hogyan működnek, honnan jöttek, miért, és hogyan tettek ilyet. Tudom, hogy itt egyesek hollywoodi forgatókönyveket megszégyenítő történeteket agyaltak ki, de én sajnos ebben nem vagyok ennyire tehetséges. 😉 Természetesen, azért gondolok egy-s mást a fényekről, de azt nem tudom, hogy pontosan hogyan csinálták.
Még egy kiegészítés ehhez: Ha egy ismeretlen eseményt próbálunk kitalálni, és többféle, elméletileg lehetséges változat van, akkor az egyes esetek egyfajta “valószínűségi mezőben” helyezhetőek el. Ez gyakorlatilag azt jelenti (és úgy képezzük), hogy a tényekből próbálunk egy minél összefüggőbb, és következetesebb elméletet kicsiholni. Az olyan esetekkel van baj (a Djatlov-eset ilyen), amikor a tények egy nagy része semmilyen elméletbe nem illeszthető bele ellentmondásmentesen.

2. Ezt a témát felesleges folytatni itt. Elhiheted, hogy értek valamelyest az episztemológiához, és a tudományfilozófiához is. Halálra untatnám vele a konteós közönséget. 😉

3. Az lehet, hogy ez “alternatív meglátás”, de akkor az a meglátások általános világának a baja – hogy ilyen szépen mondjam. Magyarabbul: Ha sok ember hisz mindenféle hülyeségben (okkult, ezoterikus, babonás dolgok), én meg nem attól nem én leszek a hülye, hanem ők.

4. Go to 1.

5. Sajnos (vagy nem) elég rutinos debattőr vagyok már. Tehát túl vagyok pár száz vitán nagyon sokféle témákban. Sok hülyeséget láttam, olvastam már, van orrom hozzájuk. (Persze nem teszem mindig szóvá őket, hiszen az “elégedetlenséget” vélt ki. 😉 ) Szerinted nem régóta vagyok itt, szerintem meg már kommentelgettem itt (nem eme blogposztban) 3 éve is. Akkor most kinek lehet igaza? 😉 Amúgy meg, min változtatna az, ha éppen most jöttem volna ide? Kevesebb eséllyel lenne igazam? 😉

És végül: Dicséretes a hurráoptimizmusod. Mondjuk nem releváns az ügy szempontjából, de dicsérem azért. Én is azt mondom, hogy nem szabad feladni a kutatást, továbbá, hogy (kis ömlengés következik) a kutatás viszi előre a tudás zászlaját (satöbbi). Eme nagy optimizmusomnak csak némi filozófiai szkepicizmusom, és annál is sokkal nagyobb mértékű realizmusom szab határt. De a szándék, és a cél szerintem is fontos: “A csillagokig, s tovább!” 😉

 2940. SLC — 2013-12-31 19:51 

@jukeey: úgy látom egyáltalán nem vágjátok miről dumálok, úgyhogy téma részemről lezárva.

@becsuszoszereles1k: szerintem ne strapáld magad ennyire 🙂

Mindenkinek BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!

 2939. becsuszoszereles1k — 2013-12-31 19:33 

2931.@ipartelep:

Tudom, hogy nagyon zavaro ekezetek nelkuli szoveget olvasni – emiatt ujra elnezest kerek mindenkitol.

Teljesen igazad van – ovonalul.

Semmilyen csizma nem kerult az asztalra. Ugyanis, te azt mondtad, hogy minden termeszet, amire en azt mondtam, hogy minden termeszet, de akkor nevezzuk inkabb vilagmindensegnek (csak mert hetkoznapi gondolkodasunk szerint ez kevesse jut eszunkbe, azt a szot hallva, hogy termeszet). Termeszet vagy vilagmindenseg: “kvantumtema”.
Es a temat tokeletesen megertettem Michael Talbot “Holografikus univerzum” cimu konyve alapjan, ami ugye D. J. Bohm uj es unortodox kvantum elmeletet, uj paradigmajat mutatja be.

A masok szovegenek “eleresztese”; “hozzaszolaskent”; raadasul idezojel nelkul – egy helyen esett meg, ahol osszegyujtottem az eddig leirt almokat, csakhogy egyutt lassuk. (Ezt a felmondatot kellett volna hozzairni kommentkent? Nem ereztem ugy. Magat a format pedig eppugy hozzaszolasnak tartom; esetleg segedkommentnek,:))
Szerintem itt speciel nem volt szukseg idezojelbe tetelre, mert a cim (vagy tema megjeloles), es a szerzok neve, ami utan kettospontot tettem, egyertelmusiti, hogy a nicknev tulajdonosanak szavai/sorai/szovege; ugyanakkor teljes szoveg, nem csak egy abbol idezett resz. – Ahol pedig nem teljes szoveget masoltam at (azzal a szandekkal, hogy egy helyen legyenek, a kiemelt tema szerint osszefuggoen olvashato legyen) – ott idezojelbe is tettem, es szogletes zarojelben harom ponttal jeloltem a hianyzo reszek helyet a szovegben.

Ezt igy mind le kellene irni hozza kommentben? Elgondolkodtatsz.

Varnam, mint erdeklodo kommentelo, a te elejtett otleteid bovebb kifejteset is, mint peldaul az utolso foto kapcsan ‘a feny, ami tobb feny is lehetett’ szerinted; ami aztan uldozte oket; ‘szakaszosan kinozta oket – jatszadozott veluk (rengeteg serules)’; ‘kuzdottek vele az aldozatok, pedig lathatatlan volt’ (a feny?), ‘kezzelfoghatatlan’ “(szoszerint is)” stb.
Mar akkor megertettem amit irtal, miszerin honnan is tudhatnad, hiszen nem voltal ott, de lehetett akar igy is…Megis utolerheto egy belso logika: feny, ami uldoz, kinoz, termeszetesen kezzel nem megfohato, ja! kimaradt! eget – ez valoban mind illik a fenyre valamilyen minosegeben, jozan magyarazat, csak mibol, honnan eredt ez a feny?
De mi az, hogy Gyatlovek kuzdottek a kezzelfoghatatlannal? Es soraidbol az tunik ki, hogy fizikailag kuzdottek, sot, kozelharcban (hiszen irod, hogy nem tudtak megfogni; gondolom fenyt megfogni ellentmondott volna addigi tanulmanyaiknak a fenyrol), szerinted ez a sok serulesbol olvashato ki(szvsz serules fenytol, tavolrol is erheti az embert).

[Szimpla idezojelbe tettem a regebbi kommentedben leirtakat, mert szoszerint nem tudom idezni. Visszakeresni meg nem szukseges, mert csak a tartalmukat akartam itt felidezni.]

 2938. jukeey — 2013-12-31 17:03 

A kegyetlen csillagokat még én hoztam fel poénból, egyébként kétszer is elolvastam, nagyra értékelem – mint szórakoztató irodalmat. De hogy egy parajelenség még nyomeltüntetéssel is foglalkozzon hogy a szerencsétlen nyomozóknak nehezebb legyen felderíteni, és kizárólag komolyabb paraufológusok láthassanak tisztán az ügyben, az nem semmi.

Mondjuk egy gonosz manysi szellem rávette szerencsétlen Zolót hogy agyonverje társait, fába verdesse a fejét, kinyomja a saját szemeit, aztán hóba rejtse áldozatait, melléjük másszon és utolsó erejével még a saját mellkasát is bezúzza a hitelesség kedvéért.

Egyébként szerintem sem volt volt ámokfutás, viszont néhány pofon valószínűleg eldurrant már a sátornál. Sajnos a részben szakadt, részben vágott ruhadarabokról (beleértve a holttestektől távolabb a hóból előkapartakat) nem készültek fotók, a lábnyomokról is csak néhány, és a sátor közelében talált hóbahugyozási nyomokat sem vizsgálták meg rendesen.

 2937. oberon — 2013-12-31 14:22 

@SLC:

A lent történt eseményeket fél vagy teljesen őrült/ hallucináló/ zavarosan gondolkodó/mozgáskorlátolt/rettegő vagy ezek keverékét átélő emberek nem tudták volna elvégezni, mivel pont, hogy tudatos lépések megvalósításainak tűnnek. Mint már írtam, én az emberkéz okozta gyilkosság mellett teszem le a voksom. Bár nincs kőbe vésve, egyre nagyobb a meggyőződésem benne.

 2936. oberon — 2013-12-31 14:14 

@ipartelep:

’’ Úgy mondtál valamit, hogy közben semmit nem mondtál. Semmi informatívat, semmi ténybelit, semmi újat.’’
Elfogadom a véleményedet, bár abszolút nem értek vele egyet. Ha informatívat szeretnél, akkor fel szeretném hívni a figyelmed, hogy a 2906-ban általad írt 900 méter hibás, mivel 1500 métert szerettél volna írni szvsz.,

1. Mondhatnál pár lehetséges verziót is arra a pánikot okozó valamire, ami bár elkergette őket a sátortól, még játszadozott is velük, összeverte őket majd pedig a tetemeiket beledobta a vízmosásba.
2. Mint írtam, egyetértek azzal, hogy valóban vegyülnek néha színek a mindennapokba. Azonban ettől még nem beszélhetünk szivárványról, ’’ ha érted az általad elkezdett, általam meg folytatott metaforát.’’
3. ’’ Értelmes ember nem beszél sem okkultizmusról, se természetfelettiről. Az “értelmetlen” az igen.’’ Alternatív meglátás. Akkor a te világodban szerintem értelmetlen vagyok. Most már ezt is tudom, köszi. : )
4. Ha szerinted a fénygömbök közvetlen szerepvállalása okozta a tragédiát, akkor ezt fejtsd is ki, aztán megláthatjuk, hogyan is néznek ki az általad elképzelt jelenetek.
5. ’’ Szalmabábokkal ne viaskodj! Ugyan sokatok hozzászólásain látszik, hogy kissé – hogy úgy mondjam – bizonytalanul tájékozódtok a világban (lásd fentebb az egyik kollégát, aki jóformán meg sem tudja fogalmazni a mondanivalóját), és az ismereteitek felszínesek’’ Nekem a te világod képzeltnek tűnik velünk kapcsolatban. Valamint ki is mondja/állítja ezt? Túlzott dőreség a részedről ilyen lekezelően beszélni bármelyikünkről is, főleg úgy, hogy szerintem nem régóta vagy itt.
+’’A győztesek soha sem adják fel, mert akik feladják, sohasem győznek.’’
Röviden ennyi a véleményem az utolsó bekezdésedről.

 2935. SLC — 2013-12-31 13:55 

@oberon: Nyilván nem úgy kell elképzelni a “természetfelettit”, hogy megy, és tarkón csapja Szlobogyint. Fentebb emlegettük Lőrincz Laci bácsi regényét, a Kegyetlen csillagokat. Ott sem a “természetfeletti” vagy az “okkult” gyilkolja le a hajó legénységét, hanem valamilyen ismeretlen erő hatására megőrülnek, és egymást ölik halomra.
Lehet, hogy Csaposnak van igaza, és elpukkant a sátor közelében egy régebbről ottmaradt, ideggázzal töltött kísérleti akna. Ami azután történt, azt hiába akarjuk józan ésszel kikövetkeztetni, mivel semmi köze a józan észhez, színtiszta, minden logikát nélkülöző őrület vett erőt a csapat tagjain, az irányította a cselekedeteiket is. Még bonyolultabb a helyzet, ha nem is egyformán hatott a szer, volt aki józanabb maradt, volt akinek teljesen elborult az agya… És mivel nem látjuk át a cselekedetek mozgatórugóit, “természetfelettit” vagy “okkultat” látunk benne.

Mindazonáltal érdekes elnézni, hogy maga a szó milyen reakciókat vált ki belőletek 🙂

 2934. ipartelep — 2013-12-31 12:34 

@oberon: Úgy mondtál valamit, hogy közben semmit nem mondtál. Semmi informatívat, semmi ténybelit, semmi újat.

1. _Nem csak_ a sátor kivágása (sötétben, mínusz sok fokban, nagy hóban, szélben) utal pánikra, hanem azok a tények is, hogy messzire elfutottak- menekültek, és hiányos ruhában. És mint erre a további tények utalnak, jó okuk is volt a pánikszerű menekülésre, hiszen eléggé kínos halált haltak mindannyian.

2. A szürke hétköznapokat néha színesítik bizonyos dolgok. Ugyan nem gyakran (ettől szürke a nagyja), de it-ott vegyülnek színek is – ha érted az általad elkezdett, általam meg folytatott metaforát.

3. Értelmes ember nem beszél sem okkultizmusról, se természetfelettiről. Az “értelmetlen” az igen. Te hova tartozol? Vagyis: Bőven lehetnek olyan természeti (benne a mesterséges is) jelenségek, amelyeket még nem ismerünk, de amelyek itt közrejátszhattak. Ha pl. tényleg léteznek azok a világító gömbök, azok minden bizonnyal fizikai jelenségek, és nem “okkultak”. Szorgalmi feladat: Mesélje már el nekem valaki, hogy mi az az “okkult”, milyen jellemzői vannak, hogyan működik, mi különbözteti meg a nem okkulttól (mitől okkult), milyen bizonyítékok vannak a létezésére, de különösen a szubsztancia szerinti másságára?

4. Ha léteznek a fénygömbök, sajnos azokról egyelőre csak annyit tudhatunk, hogy léteznek. És semmit a tulajdonságaikról, tehát azt sem, hogy hogyan tudnak megölni 9 embert. De mindenesetre a fizikai fénygömbök elmélete (amiket ráadásul többen is láttak) még mindig plauzibilisebb, mint valami okkult hülyeség.

5. Szalmabábokkal ne viaskodj! Ugyan sokatok hozzászólásain látszik, hogy kissé – hogy úgy mondjam – bizonytalanul tájékozódtok a világban (lásd fentebb az egyik kollégát, aki jóformán meg sem tudja fogalmazni a mondanivalóját), és az ismereteitek felszínesek, de az okkultista, vagy természetfeletti megoldásnak azért itt nem volt erős tábora. Úgyhogy, maradva a realitásoknál, elegendő, ha a nem létező “természetfeletti” helyett inkább az így is nagyon rejtélyes, természetes megoldásokon gondolkodunk.

Bár… szerintem már nincs min. Mivel új adat, információ nincs, legfeljebb is csak az eddigieket lehet újra (és újra, és újra) gondolni. De, azt hiszem, ebből már nem fog kisülni semmi eget rengető megoldás.

 2933. oberon — 2013-12-31 11:58 

Először is, szerintem nem bizonyítható egyértelműen, hogy pánikolva vágták ki a sátort. Mások is kivághatták, majd beköthették a bejáratát, ezzel is elterelve a gyanút.
Másfelől számos dolog létezését elfogadom, fogjuk rá, hiszek is néhányban, de az az igazság, (szerintem mindannyiunk igazsága), hogy bármit is szeretnénk, mindig azok a fránya szürke hétköznapok néznek vissza ránk, sárkányok, pegazusok, varázslók és egyebek nélkül.
Ebből kifolyólag az ismert világ, már ma is elég tág keretein belül maradva próbálok gondolkodni elsőre, másodszorra és sokadszorra is addig, amíg már végső elkeseredésemben az okkultimushoz folyamodnék. Na ekkor inkább újra átrágom a régieket, hátha átsiklottam valamin.
Egyébként pedig azon túl, hogy tök flash rámondani valami parásat, jó lenne kicsit jobban kifejteni ezt, akár részletekbe menően is, mert így csak lóg a levegőben.
Az agresszív, repkedő fénygömb(ök)kel kapcsolatban lenne egy olyan kérdésem, hogy hogyan tud olyan sérüléseket csinálni a túrázókon, mint néhány keménylegény másokon egy jó kis kocsmai verekedés után? Valamint ha maradunk a tényeknél, materiálisan, akkor a holttesteket nézegetve, a hidegnek köszönhetően láthatjuk 5-nek az utolsó testtartását.
Itt nem lehetett bizonyíték hamisítás, mivel azok a testek szoborrá fagytak, a végtag letörése nélkül neccesen tehették volna más testhelyzetbe őket. Szóval, Szlobo testtartása egyértelműen úgy néz ki, mint akit mozdulat közben hátulról tarkón vágtak/ütöttek.
Nálam ez egy rá vagy ellentámadásnak tűnik, amit félbeszakított azon ütés a tarkóján, amitől elveszthette az eszméletét. Aztán mikor előásták, elénk tárult a kép, amit lehet, hogy nem jól értelmeztünk. Kétlem, hogy bármilyen ’’természetfeletti’’ dolog hagyta volna őket vermet ásni meg a többi, amit a túlélésükért tettek. Bármennyire is tűnik kiábrándítónak, ebben a ’’természetalatti’’ világban, amiben vagyunk, szvsz mindenre megtalálható a racionális magyarázat, a kérdés, hogy képesek vagyunk e megtalálni.

 2932. SLC — 2013-12-31 11:06 

@witchp: Értem én, lehet, hogy én sem mertem volna beszélni vele. A tudás magával hoz valami visszavonhatatlan elkötelezettséget is, és lehet, hogy jobb nem tudni bizonyos dolgokat.

@witchp: a gond ezzel az, hogy tapasztalataim szerint nincs laza kirándulás okkult irányba. Ha ott belepancsolunk valamibe – akár akaratlanul is -, abból nehéz lesz kijönni. Én sem akarok elmenni ilyen irányba, csak a fantáziámat piszkálja a dolog, mert szerintem nem lehet véletlen, hogy sokunkra ennyire erősen hat a téma. Életem során kutattam már történelmi rejtélyeket, végigolvastam az ezoterikus és UFO irodalmat, de az álmaimon ezt nem vettem észre. Itt meg nem csak én, de többen mások is beszámoltak hasonló tapasztalatokról. Ez azért érdekes, és mint ilyen, engem nem hagy nyugodni. Ilyen vagyok 🙂

@becsuszoszereles1k: gyors kutatás eredménye:
355. siridar “Kíváncsian várom a válaszaidat és mégegyszer: no offense, nem kötözködöm, de sok más olvasóhoz hasonlóan hosszú órákat töltöttem ezzel a történettel, még álmodtam is róla és nagyon várom a mozifilmet!”

880. lebearpolaar “…múlt éjjel Gyatlovval beszélgettem egy elég zord és havas tájon, Tibo csajozási múltjáról pletykált. Álmomban, természetesen :)”

1051. emmalisa “De most megyek, mert már tegnap éjjel is Ljudmilával dumáltam álmomban. :)”

1566. falusiliba “Álmomban Luda megcsúszott a jeges havon, miközben a dühöngő szél elől menekültek és végigszánkázott a domboldalon, össze-vissza bukdácsolva (volt hasonló élményem), sehogy sem tudott lefékezni, a végén belecsapódott a naaagy fenyőbe.”

1599. lebearpolaar “Jelenleg úgy érzem, hogy ennek a fordításába fogok belebetegedni kicsit, mert már tegnap éjjel is havas erdőkben mászkáltam álmomban. :D”

2815. lebearpolaar “(iszonyú sok időt töltöttem az általuk + kutatócsoport által készített képek elemzésével és muszáj volt leállnom, mert már éjjel is havas erdőkről és szovjet túrázókról álmodtam… :D)”

 2931. ipartelep — 2013-12-31 07:48 

Kedves @becsuszoszereles1k: Nem “zavartad meg a köreimet”, ne tarts ettől. Azonban, én nem tudok veled mit kezdeni. A probléma elsősorban az – és a többiektől bocsesz a kis offtocsikolásért – hogy te összefüggéstelenül írsz, sőt még bizonyos formai szabályokat sem tartasz be. Gondolok itt arra, hogy hozzászólásként “elereszted” a mások által írt szövegeket, de úgy, hogy néha még csak idézőjelbe sem teszed, és alig, vagy semennyire sem kommenteled azt. A te általad ide citált (hogy kerül a csizma az asztalra?) kvantumtémás hasonlattal élve, mintha esetlegesen, véletlenszerűen működnél. Egyébként a kvantumtémára tett (amúgy kevés) megjegyzésedből látom, hogy nem sok fogalmad van róla. De ez is kurvára mellékes itt, nemdebár? Mert ugyanis, ha valaki a következőket mondja: “Én azt gondolom, hogy a Djatlovékkal történteknek valami közük van a parajelenségekhez (valamelyikhez), és a parajelenségek meg valamilyen módon kvantumjelenségek.” Akkor ez egy értelmes, – bár nyilván, mostanában nem igazán ellenőrizhető elmélet lenne -, legalább ilyen konteós szinten lehetne róla beszélgetni. No de te nem mondasz semmi ilyet… Ismétlem: Zavarosan, össze vissza beszélsz, sőt, szerintem még fogalmazni sem tudsz értelmesen, tisztán, és világosan. Így pedig “nehéz”, hogy ezzel az irodalmi klasszikussal éljek. 😉

 2930. becsuszoszereles1k — 2013-12-31 03:52 

Almok; elmenyek —

@SLC: Én Zina szemén keresztül láttam, ahogy menekül a sátor felé hegynek föl, csúszkál, esik-kel, közben őrülten zihál. Aztán belebukik a hóba, és sötétség. Egész határozottan az volt az érzésem, hogy halálosan rémült és menekül. Aztán felébredtem, bár nem teljesen aludtam, csak egyfajta félálomban láttam ezt, azért maradt meg ennyire élénken.
——————————–

@witchp: Amikor a legintenzívebben foglalkoztam ezzel az üggyel, én is álmodtam róla…
Zinát láttam, a képekről ismert havas tájban, egyedül ült egy nagy kövön olyan “gondolkodó” pózban, és elmerengve nézett a távolba.
Valamikor régen begyakoroltam azt a technikát, hogy “tudatosítsam”, hogy álmodok, “meg tudjak jelenni” az álomban és irányíthassam azt. Most is eszembe jutott, hogy itt az alkalom, odamehetek hozzá, és megkérdezhetem tőle, hogy mi történt vele.
Hát, egyszerűen nem mertem. Úgy döntöttem, hogy félek, nem merem megszólítani, nem merem neki feltenni a kérdést…így el is tűnt az álomkép. Azóta sem álmodtam többet erről.
*
Nagyon élesen emlékszem erre az álomra-talán ha egész életemből egy tucat álmot, köztük az ismétlődőket is,- tudok így felidézni.

Talán érdekes lehet, talán csak a saját freudi perverzióm, pontosan emlékszem arra is, hogy mitől féltem:
Első gondolat: amit el fog mondani, az olyan – “természetfeletti” – érthetetlen, ijesztő magyarázat lesz, amitől hónapokig-évekig rettegni fogok. Nem akarom tudni. (Ilyen szempontból elég “fura” vagyok, pl. egyetlen egy X-akták epizód egyetlen egy öt perces jelenete is hónapokig kísértett :P)
Második gondolat: Kétségbeesetten segítségre van szüksége. Ha most esetleg meghallgatom, később zaklatni, “kísérteni” fog, akkor is, amikor erre nem vagyok felkészülve.
——————————-

@becsuszoszereles: Egyszer en is lattam Gyatlovot sziklacsucsokon at sielni epp szembe, mint egy robogo mozdony; az arcan kemeny elszantsag tukrozodott. A jelenetben az az ero volt felelmetes, amivel mozgott.
——————————–

@raggakody: “[…]Ha nem haragszik meg “a mi kis közösségünk”, elmesélnék valamit. Fizika szakon végeztem, ezért ily módon szemléltem az eddig született teóriákat. Tudjátok, amit meg tudok fogni, azt elhiszem blabla… Emiatt azokat az elképzeléseket, melyek nem egyeznek az általam elfogadott ( és nekem betanított ) racionális képzetekkel, el is vetettem. Nade. Nem is olyan régen, úgy augusztus végén meséltem a barátnőmnek az itt olvasott Gyatlov (bocsi, én már csak így írom az egyszerűség kedvéért) incidensről, és amikor meséltem róla, neki is beindult a fantáziája. Elolvastuk közösen a blogon írt esetet, illetve SLC honlapját is párhuzamban, ( Gratula SLC, jól sikerült, és élveztük a napló fordításokat, köszönjük nektek!) aztán napokig ez volt a téma. Na és most jön az, ami nekem fura, bár nem biztos, hogy ehhez köthető. Én az a fajta ember vagyok, aki mindig pozitív, és leszar mindent. Abban a hónapban “pánikrohamom” volt, azt hittem meghalok, és annyira bedurvult, hogy mentő vitt be. A pánikrohamot azért írtam, mert ezt állapították meg. Nálam. HA-HA. De ami durva, hogy aznap a barátnőm otthon volt egyedül, és a szobája zárt ajtaján keresztül látott “árnyakat” menni a konyha felé. Szegény addig nem mert kimenni, míg az anyukája haza nem ért. Mikor anyuja hazaért, szokásos módon bement a konyhába, felkapcsolta a villanyt, ami szétpukkant. Ha a barátnőmnél pukkant volna szét az a Tesco-s izzó, akkor tuti a szívroham. De ezzel még nincs vége, mert mikor b.nőm picit megnyugodott, és kezdett elaludni, hirtelen véres ízt érzett a szájában ( Ljudmilla hiányzó nyelve???? ), és mintha húzták volna lefelé. Mindegy, túlélte. De azóta nem akar velem beszélni erről az esetről, és én egyetértek vele. Lehet, hogy csak érzelmi kivetülések okozták a pánikot nálam, vagy nála ezt az elképzelhetetlen baromságot, amit csak olcsó tv csatornákon látni. Ami biztos, hogy kezdem nem egyből elvetni a “természetfeletti” teóriákat, és a manysi legendát sem dobom ki a kukába ezek után.[…]”
——————————

 2929. becsuszoszereles1k — 2013-12-31 03:18 

2927.@witchp: :))D

“Én csak azt írtam le, amit tapasztaltam, ez a külső behatások eredménye, ami több embernél (az erről álmodók “statisztikai mintája”, és ennek elemzése) kihozhat értelmezhető eredményt (a tudatalattink dolgozik).”

A valasztas meg majd ettol az eredmenytol fugg.
Szerintem eddig az eleg egyertelmu valaszutig mar tobb kommentelo kozosseg is eljutott, de meg senki nem tert el semerre, maximum az almokig mentek (de az olvasottakbol itelve, nemigen tudtak megmagyarazni). Nem akarok “okkultoskodni”, de lehet, hogy “meg vagyunk torpantva”??:))

 2928. becsuszoszereles1k — 2013-12-31 02:54 

2916.@ipartelep:

En nem erre a J. Bohmre gondoltam, akinek az evszamat megadod, mert o egy zenesz volt:

“2. Érdekes lenne, ha “Joseph Bohm” fizikus (Joseph Böhm 1795-1876) leírta volna töviről hegyire a természetet, megfejtette volna a “kvantumrejtélyt”, és a parajelenségeket. Ez még Niels Bohr fizikusnak sem sikerült…”

– Joseph Böhm (Hungarian: Böhm József; 4 April 1795 – 28 March 1876) was a violinist and a director of the Vienna Conservatory. He was born in Pest, to a …

Hanem egy sokkal kesobb szuletett amerikai fizikusra:

– David Joseph Bohm FRS (20 December 1917 – 27 October 1992) was an American theoretical physicist who contributed innovative and unorthodox ideas to …

– Niels Bohr (1885–1962), Danish atomic physicist, Nobel Prize in physics 1922;

[Biztosan csak elnezted.]

 2927. witchp — 2013-12-31 01:08 

@becsuszoszereles1k:
“Szerintem nem erdemes elmenni okkult iranyba.”
Szerintem most két irányunk van. Az “okkult”, meg az “oknyomozó”. A logika csődöt mondott, ezt most be kell látnunk. Illetve feladott nekünk négy-öt lehetőséget, amiből, ha megfeszülünk, sem tudunk továbblépni. Egy laza kis kirándulást az okkult útra szerintem megér az ügy. Annak ellenére, amit az előbb írtam, én NEM hiszek a szellemekben, kísértetekben. Én csak azt írtam le, amit tapasztaltam, ez a külső behatások eredménye, ami több embernél (az erről álmodók “statisztikai mintája”, és ennek elemzése) kihozhat értelmezhető eredményt (a tudatalattink dolgozik).
A másik út kétségtelenül az oknyomozói út. Részemről orosz (vagy bármilyen szláv) nyelvtudás híján esélyem sincs, hogy komolyan információt gyűjtsek az esetről, és ez nem kicsit bosszant. Amilyen nyelveken tudok, ott semmilyen érdemi fórumot nem találtam erről a témáról.
Paradigmaváltásra van szükségünk, hogy továbbléphessünk (vagy nagyon nagy munkabírású önkéntes orosz fordítókra :D).
Szerintem :-).

 2926. becsuszoszereles1k — 2013-12-30 23:48 

@SLC:
OFF – Ha nem lenne tudasod, akkor nem tudnad elvegezni a munkat. Minden embernek van tudasa es kepessege.:)
[A felso tudomanyok olyan integralt foka a tudasnak, ami arra valo, hogy az abban foglalatoskodok minel celratorobben es minel pontosabban kifejezhessek magukat “egymas kozt” ujabb gondolataik kifejtese erdekeben. Az emberi gondolatok egyik kifejezesi modja. A muveszet ugyanugy. De hogy a foldmuves munkajatol buza no” a foldbol, vagy hogy a tehen hazatalal egyedul, ez sokkal nagyobb dolog. Ha ugy tetszik, sokkal integraltabb tudas. Szerintem ezen lehetne inkabb elcsodalkozni, nem a kvantumfizikan. Bar az egyseget megsejteni nem volt kis eredmeny azon az uton.]

ON – Szerintem nem erdemes elmenni okkult iranyba. Mert gondoljunk bele: megis hogyan?
[Nem az esetleges elmenyek egyszeru osszegyujtesere gondolok. Hanem azokbol valo tavolabbi kovetkeztetesek levonasara.]

 2925. witchp — 2013-12-30 22:51 

@SLC:
Közben nekem is elkezdte piszkálni a csőrömet ez az álom-kérdés, főleg, hogy tényleg sokan említették az elmúlt kommentekben…(ha kell segítség az átolvasáshoz, szólj:-), az elkövetkező egy-két héten lesz erre fordítható időm.).

Nagyon élesen emlékszem erre az álomra-talán ha egész életemből egy tucat álmot, köztük az ismétlődőket is,- tudok így felidézni.

Talán érdekes lehet, talán csak a saját freudi perverzióm, pontosan emlékszem arra is, hogy mitől féltem:
Első gondolat: amit el fog mondani, az olyan – “természetfeletti” – érthetetlen, ijesztő magyarázat lesz, amitől hónapokig-évekig rettegni fogok. Nem akarom tudni. (Ilyen szempontból elég “fura” vagyok, pl. egyetlen egy X-akták epizód egyetlen egy öt perces jelenete is hónapokig kísértett :P)
Második gondolat: Kétségbeesetten segítségre van szüksége. Ha most esetleg meghallgatom, később zaklatni, “kísérteni” fog, akkor is, amikor erre nem vagyok felkészülve.
Ezek nehezen érthető dolgok, de nálad bízom benne, hogy érthető lesz a lényeg:-)

 2924. SLC — 2013-12-30 22:20 

@becsuszoszereles1k:
OFF
Annyira nem kell megijedni. 🙂 Örülök, hogy ide olvasott, szerteágazó érdeklődésű emberek járnak, mert sajnos a közvetlen környezetemben nem ismerek ilyet. Nekem a munkám nem kíván meg semmi tudást, csupán ilyen beállítottságú vagyok. És a környezetemben bárkinek kezdenék beszélni kvantumfizikáról, történelmi rejtélyekről, Degas képeiről vagy akár aktuálpolitikáról, úgy néznének rám, mint egy kétfejű borjúra. Azt még csak elhiszik, hogy van ilyen, de nem értik az egészet… No mindegy.
ON

@witchp: Köszi! Azt hiszem visszalapozok, és elkezdem keresni a többi hasonló sztorit.

 2923. becsuszoszereles1k — 2013-12-30 21:53 

2916.@ipartelep:
Elenezesedet kerem, hogy megzavartam koreidet.:))Nem is volt kerdes szamomra.
Erre gondolok: “De a “megfejtés” azért még egy kicsit távolabbi, és nagyobb szabású dolog lesz.”
Meg erre: “3. A többi meg amit írsz, zavaros. Előbb gatyába kéne ráznod a gondolataidat, utána érdemes csak előrukkolni velük. Ezt ne vedd baszogatásnak, sokan esnek ebbe a hibába rajtad kívül is.”

4. ahogy gondolod.

Az 1. pontodban: “Éppenséggel pont arról beszéltem, hogy “minden a természet”, és nincs olyan, hogy “természetfeletti”.” – Nem kerlek, hogy olvasd el pontosan, amit irtam, mert pontosan tudod, hogy ugyanezt irtam.

Orulok, hogy elismered Joseph Bohmot.:)

 2922. becsuszoszereles1k — 2013-12-30 21:37 

2914.@SLC:

OFF/ON – “néha kezdek félni tőled, ” – akkorat vert a szivem, nagyon megijedtem, hogy mit akarsz mondani…, nagyon megdobbentem…
Ket dolgot akkor mondanom kell: olyan hivatasom van, amiben a leheto legtobb dologra (minel komplexebb ismeret birtokaban) kell tudni reagalni/nyilvanosan -kulonben nuku fizetes:(; valamint megvan hozza a korom.

Ezzel egyutt nagyon megtisztelsz, de tavolrol sincs igy, bar igy lenne.

 2921. witchp — 2013-12-30 18:44 

Amikor a legintenzívebben foglalkoztam ezzel az üggyel, én is álmodtam róla…
Zinát láttam, a képekről ismert havas tájban, egyedül ült egy nagy kövön olyan “gondolkodó” pózban, és elmerengve nézett a távolba.
Valamikor régen begyakoroltam azt a technikát, hogy “tudatosítsam”, hogy álmodok, “meg tudjak jelenni” az álomban és irányíthassam azt. Most is eszembe jutott, hogy itt az alkalom, odamehetek hozzá, és megkérdezhetem tőle, hogy mi történt vele.
Hát, egyszerűen nem mertem. Úgy döntöttem, hogy félek, nem merem megszólítani, nem merem neki feltenni a kérdést…így el is tűnt az álomkép. Azóta sem álmodtam többet erről.

 2920. egyeves — 2013-12-30 18:41 

@ipartelep:

Olyan dolgokat is belelátsz a kommentembe, ami nincs ott.

 2919. ipartelep — 2013-12-30 18:10 

Kedves @egyeves: Ha van egy olyan konteo-d, hogy a ruszkik fegyverkisérleteztek Djatlovékon, akkor tessék, add elő. Én ugyan ezt nem hiszem, és gondolom – részben el is mondtam, hogy miért -, de én nem azért vagyok itt, hogy mások konteoival vitatkozzak (legalábbis, egy ésszerű határon, mennyiségen felül nem), és azt bizonygassam, hogy nincs igazuk.
De az aztán meg főleg nem érdekel itt, hogy a ruszkik “hány százalékban” próbálták ki embereken a fegyvereiket. Ezt egy gyenge konteonak gondolom, más szóval üres handabandázásnak, ami a “ruszkik” “közismert”, és vélt antihumanizmusából táplálkozik, vagy/és a valós történelmi példák eszetlen továbbgondolásából. És az ilyesmi nem vet jó fényt a kitalálójára. De nekem olyan mindegy, hogy egy kifejezetten konteo blogon hülye konteók is repkednek té- és tova… 😉

Szóval, a lényeg: ne velem folytasd a vitát. találd ki a saját külön bejáratú konteódat (mint ahogy én is kitaláltam, és előadtam az enyémet), és tárd elénk. Ezzel tehetsz legtöbbet az ügy érdekében.

 2918. egyeves — 2013-12-30 15:45 

@ipartelep:

Igen, szerintem (és nem csak szerintem) az oroszok (és a többiek is) egészen biztosan kipróbálták az összes fegyver, gáz, akármi hatását.
Ez ezer százalék.
Mint ahogy a gyógymódokat is kipróbálják embereken, sokszor a tudtuk nélkül.

A természetfeletti szón kár rugózni, van létjogosultsága, az tartozik oda, amit még nem tudunk megmagyarázni és nem passzol a természetről EDDIG kialakított nézeteinkbe.

És mivel egyikőnk se volt ott, nem tudhatjuk, hogy ki és milyen minőségben volt jelen a helyszínen és hogy tanácstalanok voltak-e vagy csak annak akartak látszódni.

Nem állítom, hogy kisérleteztek velük, lehet hogy igen, lehet hogy nem, és még ha igen is a válasz, lehet hogy rosszkor voltak rossz helyen.
Aki adott nekik útvonalengedélyt, az nem szükségképpen tudhatta, hogy ott akármit is tesztelhetnek.

 2917. ipartelep — 2013-12-30 14:53 

@SLC: Nem mindegy, hogy mennyire a fejük fölött. Biztosan láttad azt a filmet, amelyen az usákok teszteltek egy atombombát a sivatagban, gyalogos katonai (élőerő) aszisztenciával. Légi robbantás volt, de természetesen nem közvetlenül alatta álltak. Szóval ilyesmi jobb helyeken is előfordult. De az, amit te (vagy ti) sugalltok itt, hogy a SZU szándékos, életveszélyes teszteket csinált, az: 1. Igazolásra szorul, 2. Legfeljebb akkor, és annyiban volna köze az itteni ügyhöz, ha kiderülne, hogy itt is katonai kísérlet folyt. Ez – a katonai kísérlet – nem kizárt, de komoly érvek szólnak ellene.

 2916. ipartelep — 2013-12-30 14:45 

@becsuszoszereles1k: Sajnos több sebből is vérzik, amit írsz: 1. Természetesen, a “természet”-en nem csak az általad felsoroltakat értjük. Hanem gyakorlatilag minden “dolgot”. Éppenséggel pont arról beszéltem, hogy “minden a természet”, és nincs olyan, hogy “természetfeletti”. (Csak az ezoterikusok álmaiban.)
2. Érdekes lenne, ha “Joseph Bohm” fizikus (Joseph Böhm 1795-1876) leírta volna töviről hegyire a természetet, megfejtette volna a “kvantumrejtélyt”, és a parajelenségeket. Ez még Niels Bohr fizikusnak sem sikerült (gyakorlatilag egyik sem), bár tagadhatatlan, hogy ő a kvantumtémában igencsak spíler volt. De a “megfejtés” azért még egy kicsit távolabbi, és nagyobb szabású dolog lesz.
3. A többi meg amit írsz, zavaros. Előbb gatyába kéne ráznod a gondolataidat, utána érdemes csak előrukkolni velük. Ezt ne vedd baszogatásnak, sokan esnek ebbe a hibába rajtad kívül is.
4. Hogy konkrétabban mire gondoltam Gyatlovékkal kapcsolatban, azt a korábbi, 3-4, de különösen az első hozzászólásomban leírtam. Sajnos, annál konkrétabb gondolatom nincs az ügyről, és attól tartok, hogy újabb adatok, és tények felbukkanásának hiányában már nem is lesz.

 2915. SLC — 2013-12-30 14:09 

@ipartelep: Egyébként atombombát a SZU pl. saját katonái feje fölött robbantott, hogy tesztelje a romboló hatást és a sugárzás okozta károkat.

 2914. SLC — 2013-12-30 14:07 

@becsuszoszereles1k: Én Zina szemén keresztül láttam, ahogy menekül a sátor felé hegynek föl, csúszkál, esik-kel, közben őrülten zihál. Aztán belebukik a hóba, és sötétség. Egész határozottan az volt az érzésem, hogy halálosan rémült és menekül. Aztán felébredtem, bár nem teljesen aludtam, csak egyfajta félálomban láttam ezt, azért maradt meg ennyire élénken.
Egyébként néha kezdek félni tőled, annyi téren tudsz reagálni. Amire föntebb gondoltál az a kvantum fluktuáció, leírhatod így is, szerintem többen értjük, mint nem.

@ipartelep: ezt én is így látom.

 2913. becsuszoszereles1k — 2013-12-30 13:57 

2909. @ipartelep:
“Magyarul, fingunk sincs róla, hogy azok mik, és hogy működnek, meg egyáltalán miről van szó.”

Mert termeszetkent csak a zold, a taj, az allatok stb., esetleg meg az elemek (viz-tuz-levego-fold) egyuttesere gondolunk, nem pedig a vilagmindensegre mint termeszetre.

Valami fogalmat mar alkottunk rola, azert Joseph Bohm fizikus es tarsai mar jol leirtak, sot el is magyaraztak a termeszetet, a “kvantum bugyogasat”, hogyan es miert materializalodnak vagy nem a szuntelenul mozgasban levo (vagy nem), de mindenkepp megujulo kvantum-konstellaciok. Szoval azt, hogy egyszerre van es nincs vilagmindenseg; valahogyan csak maga a torvenyszeruseg letezik, jatszadozik. Az a vilagmindenseg.
“Valaminek” a “materializacioja” is csak a megfigyelo megfigyelese (oseredeti onmagat latva, oriasi csavar/ tukor, lezer) – szoval, “az elso 20 oldal” biztosan nehez es “eszbontoan” uj az embernek.:)
Valami ismerosebbet, (tudatahoz es tudasahoz) kozelebbit, kapisgalhat az emberiseg errol sajat hiedelemvilagabol, ahol sokminden felsejlett, es sokminden feledesbe merult.

Nade gondolsz valami konkretabbra Gyatlovekkal kapcsolatban, vagy a hellyel magaval kapcsolatban, esetleg ismersz valami legendat; vagy szamodra kirajzolodott valami uj elkepzeles? Vagy mirol lenne szo?

2907.@SLC – Aki hajlando leirni…valoban izgalmas lenne egyutt latni ezeket az alom- vagy mas tipusu elmenyeket(2895.@raggakody); erdekes lehet, milyen osszkepet alkot, vagy milyen kozos elemek lennenek benne stb.

 2912. ipartelep — 2013-12-30 12:47 

@egyeves: Tehát, szerinted, az oroszok, az ötvenes években (annak is a végén) az új fegyvereiket kipróbálták civileken. Minden új fegyverüket, vagy csak néhányat? És milyen civileken? Saját állampolgárokon, vagy a gulág lakóin?

Ez érdekes téma lenne, de én nem erről beszéltem. Hanem arról, hogy ha a Djatlov csoport egy titkos katonai fegyverkísérletbe csöppent volna bele, akkor igencsak valószínűtlen lett volna az, hogy a kutatásba civileket is bevonnak. Márpedig bevontak, és jó nagy felhajtást csináltak. Ez arra utal, hogy ez ügyben a hatóságok nem sárosak, és ők is csak néztek, mint Jocó a moziban, hogy mi a fene történhetett itt.

 2911. egyeves — 2013-12-30 11:35 

@ipartelep:
”hogy abban a Szovjetúnióban, ahol akkora volt titkolózás, hogy a még a térképeket is meghamisították (a “zárt városok” körül), ott mindenféle civileket is belevonnak a nagyszabású kutatásba egy “fegyverkísérleti terepen”

Hát szerintem pedig ha van egy új fegyver, azt bizony kipróbálják civileken.
Pont arrafelé történt az is, hogy egy urali falura szórtak valami ideggázt.
Szóval ezt abszolúte nem vetném el.

Persze nekem az egész történetben az a legkülönösebb, hogy mitől lehet annyira megrémülni, hogy a biztos halálba futnak. Kilencen! És nem kezdő kilenc, aki megijjed a saját árnyékától…

 2910. SLC — 2013-12-29 20:57 

@ipartelep: Ezért tettem idézőjelbe a természetfelettit 🙂

 2909. ipartelep — 2013-12-29 20:20 

@SLC: Bocs, de nincs olyan, hogy “természetfeletti”. Minden jelenség, a “narancsszínű gömb”- től kezdve a nem azonosított repülő tárgyon át az esetleges “repülő csészealjig” (és tovább) a természet része. Legfeljebb némelyik, hogy úgy mondjam, “közvetlenebbül” természetes jelenség, mások meg mesterségesek. De hogy valami “természet feletti” legyen, no olyan nincs.
Hanem olyan van, hogy vannak bizonyos természetes, vagy mesterséges eredetű jelenségek, amiket észlelünk (néha), de nem tudjuk őket magyarázni. Magyarul, fingunk sincs róla, hogy azok mik, és hogy működnek, meg egyáltalán miről van szó. Ilyenkor pedig az egyik elképzelés negligálja őket, mondván, hogy “ilyenek nincsenek is”, a másik meg azt mondja, hogy ezek a “túlvilág” és stb. jelenségei. Mind a kettő ilyen elképzelés tévedés.

 2908. SLC — 2013-12-29 20:17 

@ipartelep: én erről már leszoktam, pedig semmi rossz tapasztalatom nem volt. Pár hátborzongatóan rossz érzést leszámítva.
Ami a kiváltó okot illeti, egyetértek veled.

@witchp: Az idézet dolgát jól gondoltad 🙂

 2907. SLC — 2013-12-29 20:10 

@raggakody: Köszönöm 🙂
Ami az élményeitek illeti, érdemes lenne összeszedni a tapasztalatainkat ilyen téren is. Többen álmodtunk már az incidensről például. Én egy éve próbálom elhessegetni az incidens kapcsán a “természetfeletti” beavatkozásával kapcsolatos rossz érzéseim, de nem igazán akar sikerülni. Egyszerűen vannak rossz helyek.
Falun nőttem fel, parasztházban. Gyerekkoromban visszatérő rémképem volt a pincéből felmászó csontvázak légiója. Aztán mikor eljött az internetes korszak, az ablakom elé állítottak egy oszlopot az új kábeleknek. A gödör kiásásánál rögtön előkerült egy emberi koponya. Akkor derült ki számunkra, hogy több mint száz éve az a terület temető volt. Szóval előfordulhat, hogy van valami ezekben a megérzésekben/tapasztalatokban, de óvatosnak kell lenni velük.

@becsuszoszereles1k: erről beszélek fentebb 🙂

@jukeey: “A fával megrakott kályha” esetére úgy emlékszem, hogy a szemtanúk emlékei nem egyeztek ezen a ponton: volt aki szerint össze volt készítve, mások szerint a sarokba volt lerakva.

 2906. ipartelep — 2013-12-29 19:53 

Nem, kedves witchp, én ezt nem gondolnám poltergeist esetnek. Az nem ilyen, legalábbis részleteiben nem. Itt valami sokkal súlyosabb erőszak, ráadásul célzott erőszak (a poltergeistben a tárgyak mintegy “szándék nélkül”, esetlegesen repkednek) történt. Gondolj csak arra – és kedves Tiboru, hallod-e, mintha ez a momentum nem lenne eléggé kihangsúlyozva a blogposztodban, pedig igencsak jelentős -, hogy szegények szó szerint tele voltak mindenféle sérülésekkel. Az egész olyan, mintha szakaszosan közelharcot folytattak volna valamiféle “megfoghatatlan” (szó szerint is), és leküzdhetetlen erővel. Azért mondom, hogy “szakaszosan”, mert a jelek szerint az eseménysor nem úgy zajlott le, hogy az a valami pár perc alatt lerohanta őket mint egy gőzmozdony, hanem valami miatt még “játszadozott” is velük.

Szóval, tényleg rendkívül furcsa, és hátborzongató az eset. És különösen figyelemreméltó a kezdete, vagyis az a pánik, ahogy elindult. Valahogy már a sátornál rájuk támadt az a valami, de úgy, hogy ténylegesen nagyon megijedhettek tőle – ezért a pánikszerű, szó szerint fejvesztett menekülés. Azt nem tudom, hiszen honnan tudhatnám, hogy akkor rögtön követte-e őket (de valószínűleg akkor még nem), de ha azok között a körülmények között (éjjel, méteres hó, cipő nélkül, hiányos ruházatban, -20 fokban) 900 métert menekültek, akkor _tényleg_ nagyon meg kellett valamitől ijedniük. No most, én valójában nehezen tudok olyasmit elképzelni, amitől ennyire meg lehet ijedni. Ugyanis, az ijedtség egy kicsit más jelenség mint a félelem. A különbség nem csak az időtartamban, és a félelem racionális összetevőjében van (félek, mert féltem az életem – ez természetes emberi érzés), hanem abban is, hogy az ilyen nagyfokú ijedtségben kell hogy legyen egy “ősi”, zsigeri, irracionális elem. Amely “nem tudja megmagyarázni” hogy mivel került szembe… Ugyanis, ha az ember ugyan nagyon fenyegetett helyzetben van (háború, vadállatok fenyegetése, életveszélyes krízishelyzet, stb.), akkor ugyan nagyon fog félni, de észnél lesz, “megmagyarázza magának” a félelme okát. Nekem úgy tűnik, hogy ezek a szerencsétlenek ott akkor valami irracionális félelemmel találkoztak, amit nem tudtak magyarázni sehogy sem, hanem csak fejvesztve menekültek előle. Legalábbis az első pár másodpercük olyan lehetett. Utána már – miután eltávolodtak – összeszedték magukat, hiszen eléggé stramm társaság volt. Csak hát, ott tényleg valami “leküzdhetetlennel” kerültek szembe, esélyük sem volt. És ez azért eléggé nyugtalanító. (Én is szoktam néha éjjel – ráadásul egyedül – mászkálni az erdőben. 😉 )

 2905. witchp — 2013-12-29 19:21 

@ipartelep:

poltergeist…egy olyan lehetőség, ami eddig nem bukkant fel, de zseniális. Megmagyarázná a legnehezebben magyarázható pontot, a pánikszerű menekülést a sátorból.
Ki állhat a jelenség központjában? Így elsőre a lányokat, Zolót, Szlobogyint és Kolevatovot kizárnám.
És a súlyos sérülések? Főleg a bordatörésekre gondolok. Lehet ilyen elementáris erejű?
Asszem ennek utána kell olvasnom egy kicsit, egy verziót megér :-).

Mr. Spock mintha Sherlock Holmestól kölcsönzött volna, de erre most nem esküdnék meg 🙂

 2904. SLC — 2013-12-29 19:10 

@jukeey: “és reggel indult meg Gyatlovék levadászása” – ezen én is gondolkoztam, de a halál beállta az utolsó étkezés után 6-8 órával történt, és ez eléggé behatárolja időben az eseményeket.

 2903. ipartelep — 2013-12-29 12:08 

A fentebbi Hamlet idézeten kívül találtam még egy ide illőt Mr. Spocktól: “Ha kizárjuk a lehetetlent, ami marad – bármily valószínűtlen – valószínűleg az igazság.” Ez persze, inkább irodalom, mint logika.

Nos… természetes, hogy egy eset megfejtésénél mindenki az elképzelhetőből, a gyakoriból, a már látottból indul ki. Hát ki látott már olyat, hogy valamilyen fénygömbök megöljenek embereket? No de, pl. ki látott már ilyet?: https://www.google.hu/search?q=spont%C3%A1n+%C3%A9g%C3%A9s&espv=210&es_sm=93&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=9fy_Urf5BbPbygPqh4DoBw&ved=0CAkQ_AUoAQ&biw=1280&bih=932

Vagy ki látott már “rekurrens spontán pszichokinézist” (poltergeist)? Aki látott, nem örült neki, a többiek meg el sem hiszik, hogy van olyan. És folytathatnám…

Tehát, érthető, hogy mindenki “hagyományos” gyilkosságra gondol, már amennyiben ilyen körülmények között az lehet hagyományos (nem nagyon). Mindenesetre, erőszak biztosan volt. Egymást merényelték volna meg? Még, ha fel is tesszük ezt, kérdés, hogy hogyan tették. Néhányan agyonütnek másokat (hogyan, mivel?), majd ők szépen megfagynak, talán lelkiismeret-furdalásból? Idegenek (vadászok, KGB, rablók, USA kémek, stb.) ütnek rajtuk? De fegyver nélkül intézik el őket, ráadásul ilyen bonyolult módon, amibe kollektív menekülés, fára mászás, tűzgyújtás, padozatépítés, sőt sátorhoz való visszajutási kísérlet is belefér? Naggggyon macerás.
Lavina csapott le rájuk a 15%-os lejtőn? Nem túl gyakori… Akkor olyan szélvihar, aminek folyományaként ilyenek történnek? Eggggészen valószínűtlen. Ruszki fegyverkísérlet? Miféle fegyver? A Ruszkiknak 59-ben volt olyan fegyverük, ami ma sincs senkinek (a Földön), és ami legfeljebb a sci-fikben létezik? Na meg persze az is életszerű nagyon, hogy abban a Szovjetúnióban, ahol akkora volt titkolózás, hogy a még a térképeket is meghamisították (a “zárt városok” körül), ott mindenféle civileket is belevonnak a nagyszabású kutatásba egy “fegyverkísérleti terepen”. És folytathatnám… Nem, nem, itt semmi hagyományos megoldás nem jön össze. Marad a “lehetetlen”. Ami ma még azért lehetetlen, mert nagyon keveset (vagyis inkább szinte semmit) tudunk róla.

 2902. jukeey — 2013-12-29 01:36 

@Oberon:
A fával megrakott kályha láttán először meg sem fordult a fejemben reggeli (netán éjközépi) rajtaütés, de később többször végigrágva háromféleképpen tudtam elfogadhatóan megmagyarázni:
-Az első hogy edzésből nem is akartak begyújtani, csak a biztonság kedvéért vagy a lányok aggodalma miatt készítették össze, ha mégis muszály lenne.
-A második hogy a kályha egyszeri megrakása biztosan nem elegendő az akkori-ottani hosszú éjszakára; ezért újra megrakták, hogy ha álmukban didergésre ébrednének, csak meg kelljen gyújtani; ám aztán jól beburkolózva mégsem került rá sor.
-A harmadik hogy a támadók tették félrevezetésből, vagy mert közbejött szószólójuk döntése a vadászat megíndítására. Ha az áldozatokat lezavarták megfagyni, végül az összetörtebb hullákat elrejtették, fontos volt nekik hogy látszólag túrabaleset legyen, vagy legalábbis minél jobban leplezzék magukat; ebbe a sátor belülről való összevagdosása mellett a kályha megrakása is beleférhet, és ha nem is kreáltak sok kamunyomot, jópár igazit biztosan elegyengettek.
—Ettől függetlenül nem zártam ki hogy a támadás mégiscsak estére, esetleg éjjel két tűzgyújtás közé esett, akkor a faágakkal bélelt hóüreg használva is lehetett, és reggel indult meg Gyatlovék levadászása (talán csak fagyott testek ellenőrzésére számítottak); ez esetben az is előfordulhatott, hogy amíg a völgyben közelharc dúlt, a túrázók egy része megpróbált visszajutni a sátorhoz, de vagy kellő fogadtatásban részesültek, vagy menet közben utolérték őket.

A nyomok egy részével és a pontos időpontokkal, eseménysorozattal lehet legózni, de a gyilkosságra utaló jelek számomra egyértelműek. Semmi kívülép-belülroncs testek, semmi szakadékos-lavinás meredély; egyértelműen kívülről összevert hullák egy lankás havas hegyoldalban (ahol 20 éve rendeznek városi “fanok” is mezitlábfutást februáronként az ügy által ihletve). A sérüléses félreértést az okozza, hogy a kamujelentést (idegenkezűségre utaló jel nincs, elemi csapás) összekeverik a valódi vizsgálati dokuentációval (totálisan összetört áldozatok). A terepet meg egyrészt fordítási hibák (vízmosás-szakadék), másrészt a 200 méterre levő parkolót szörnyű messzinek találó olvasók képzelete misztifikálja. Súlyosbítja a helyzetet hogy az eredeti anyagok oroszul vannak, ráadásul ott is elég sok a kamu, így a komolyabb nyugatabbi adatgyűjtőknek igen nehéz dolguk van. Az indíték és a tettesek körének beszűkítésébe, vagy csak a már elkészült elemzések tanulmányozásába semmi kedvem mélyen belemerülni, már az is nagy szó, hogy a “mi történt velük” határozottan kirajzolódik a nagy káoszból: kinyírták őket. Akár tényleg benne volt egy vagy több tag valami komolyabb dologban, akár valami bagatell magánügyben. Aztán így 50 év után nézzen utána aki tud; akik megpróbálták, tűzközelben se jutottak semmire.

@raggakody: Ha már senki sem dől be a halálos telefonhívásnak, és az öldöklő videokazetta is unalmas, itt a gyilkos blog, rettegjetek 😀

 2901. ipartelep — 2013-12-28 22:48 

Hát, érdekes egy eset, nem mondom… 😉
Szerintem az utolsó fénykép a kulcs a megfejtéshez. Már ha az egész ügy nem egy orbitális nagy átverés, amit a KGB, a Vörös Hadsereg, meg a Politikai bizottság agyalt ki, valamely aktuális pártkongresszus tiszteletére. De ez kevéssé valószínű, és egészen életszerűtlen.

Tehát az utolsó kép a kulcs. Miért? Sötétben készült. Látjuk az addig készült fényképeket. Nappali fénynél készült mindegyik. Sötétben nem is próbálkoztak fényképezni, hiszen minek? Nyomós oknak kellett legyen, hogy ezt az utolsó képet mégis elkattintották valamire a sötétben. Ami persze valami szemmel látható fényjelenség volt.

Én azt gondolom, hogy ez az ismeretlen fényjelenség ijesztette meg őket annyira, hogy elhagyták a sátrukat, és éjjel, részben felöltözve, eszközök nélkül, -20 fokban, egy méteres hóban, 900 méterre menekültek előle. És valószínűleg ez is támadta meg őket valamilyen módon, és ez okozta közvetlenül, vagy közvetve a halálukat.

Hogy mi ez a fény, azt nem tudom. Lehetséges, hogy természeti jelenség, de az is lehet, hogy valamilyen idegen értelmes lény alkotása. A szovjet fegyverkísérletet technikai-, és egyéb okokból is kizárom.

És ennyi. Elképzelem: Megvan a sátor, elcihelődnek, készülnek lefeküdni. Az is lehet, hogy páran még elmentek fáért. De már sötét van. Ekkor megjelenik a fény, majd közelebb jön. Észreveszik néhányan. Valaki le is fényképezi. Nincs annyi idő sem, hogy mindenki rendesen felöltözzön, a fény a közelükbe jön. Túl közelre. Van akit megéget. Rájönnek, hogy ez veszélyes. Hanyatt homlok menekülnek. Lehet, hogy több ilyen “fény” is volt, és követték őket. Olyasmivel találkoztak, amire álmukban sem számíthattak.

Szóval: Az eset olyan, mintha a kőkorszaki embernek a villámcsapásos esetekre kellett volna racionális magyarázatot találnia. Sok minden eszébe juthatott volna, de az biztosan nem, hogy ez (a villám) egy természeti, elektromos jelenség.

“Több dolgok vannak földön és egen,
Horatio, mintsem bölcselmetek
Álmodni képes.”

 2900. whitebeard — 2013-12-28 22:37 

Valaki már említette az infrahangot mint a tragédia kiváltójaként, vmi főnszéllel kapcsolatban:
http://hir.ma/kulfold/megoldodott-a-dyatlov-rejtely-video/181818?utm_source=DZ&utm_medium=DZ&utm_campaign=DZ

 2899. oberon — 2013-12-28 17:41 

@jukeey
’’ A teljesen közönséges kályhát összerakva és tűzifával feltöltve találták meg a sátorban.’’
Ha ez tényként kezelhető, akkor mindjárt más a leányzó fekvése. Végiggondolva ez azt is alátámaszthatná, hogy nyugodtan felkészültek már az éjszakára, amikor közbejött valami.
Így viszont én hívom fel a figyelmet a rajtaütéses verzió egyik horpadására, ami az lenne, hogy akkor a támadók miért nem gyújtottak be? Ha hiteles a dolog, akkor ez mindenképpen nehezen érthető. Hacsak nem rövid ottlétet terveztek, ami időre nem lett volna érdemes begyújtani. Később meg ugye felpöröghettek a dolgok.
Másrészről pedig akkor az is megerősítést nyerhetne, hogy Zolo és Tibo esetleg fáért volt kint, ami ugye magával hozná, hogy a fa és sátor közötti távolság esetleg nem csak felmenetelkor és a lemeneküléskor lett megjárva, hanem többször is.

’’ A vízmosás jobbára egy időszakos csermely, gyakorlatilag csak olvadékvíz-elvezető, a sátor alatt ~700 méterrel kezdődik a hegyoldalban (nagyjából félúton az ominózus fenyőhöz), és 5 kilométerrel északabbra a völgy közepén a Lozva folyóba ömlik, tehát sehonnan nem hozhatott semmit.’’
Így akkor az nem lehetséges, amit a 2893-ban feltételeztem. Köszi az infokért am, mert legalább rendet tesznek egy-két dologban, amitől tovább lehet szűkíteni és faragni a verziókat.

’’ “1 beszólás miatt is lehetett” pontosan ez a szakértők véleménye is, viszont mindeddig nem találtak olyan jelet, amely különösebben valószínűsítene valamilyen indítékot vagy tettest.’’
Ha csak a felbujtó és társai (vagy azok sem) tudták az indítékot, akkor a tettes(ek) elfogása nélkül (aminek már sanszos, hogy technikailag kalács) az nem lesz meg soha. A tetteseket meg ugye nehéz megtalálni az indíték nélkül. A 22-es csapdája.. : )

@becsuszoszereles1k
’’ Ha 1 ilyen beszolas hatasa eltart ennyi ideig es ilyen minuszokban – akkor biztosan…:)’’
Igazából ehhez jó lenne egy kis jellemrajz az elkövető/sértett/felbujtó/ stb személyiségéről, de az bizton állítható, hogy nemhogy nem kizárt az esélye, sajnos elég sok is. Tegyük fel:
Néhány telepen tartózkodó keményebb gyerek kicsit felönt a garatra, nem kell macskásra gondolni, elég csak ha kicsit megBatmanaesedik tőle valamelyik. Kinézi az amúgy csinos és feltűnő Zinát magának, majd támadásba lendül. Szlobo vagy Gyatlov persze reagál, és lehet olyant mond vagy tesz, ami bár nem szül azonnali reakciót a Szovjetunió lágy ölelése miatt, de mindenképpen kivágja a biztosítékot. Az útvonalat pikk-pakk megtudhatták, a többi pedig már történelem. Ha mondjuk nézzük a fiúk között elég érzékeny pontokat nyomkodó, édesanyánk vélt foglalkozását taglaló szóösszetételt, ha olyan embert talál meg, simán lehet az is a szikra, ami begyújtja a lángot. Sokféle indíték elképzelhető, ami ittasan ráadásul még jogosnak is tűnhet. Meg amúgy is, nem kell, hogy igazuk is legyen, elég ha csak balhézhattak.

 2898. becsuszoszereles1k — 2013-12-28 17:06 

2895.@raggakody: Remelve, hogy azota nem ismetlodtek meg a jelensegek, megis csak halkan merem mondani, hogy az eddigi kommentekben csak alomban latott “harkalyokrol” olvashattunk…
[Egyszer en is lattam Gyatlovot sziklacsucsokon at sielni epp szembe, mint egy robogo mozdony; az arcan kemeny elszantsag tukrozodott. A jelenetben az az ero volt felelmetes, amivel mozgott.]

 2897. becsuszoszereles1k — 2013-12-28 16:31 

@jukeey:

Koszonom szepen!

OFF a forditashoz:
[A sator helyszinenek terkepet nezegetve viziom tamadt a haromszogekrol…]
– ugyanitt – a Gyatlov-incidensnel is sokszor felrevezeto forditasi hiba web nelkul is elofordul, peldaul: a “szinusz” es a “koszinusz” szavak is forditasi hibabol szulettek!
“[…]A trigonometria következo, nagy fejlodési szakasza Indiában ment végbe. Aryabhata,
az indiai matematikus és csillagász (476–550) Aryabhata-Siddhanta címu muvében jelenik
meg eloször a szinusz modern fogalma, azaz a fél középponti szög és a fél húr kapcsolata. […]
A szinuszra a jya, a koszinuszra a kojya, a verszinuszra az ukramajya, az inverz szinuszra az
otkram jya kifejezést használta. Ezekbol a szavakból félrefordítás útján lett szinusz és
koszinusz.”
Forras: https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&ved=0CCoQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.math.klte.hu%2F~kovacsa%2FSzakdSzAE.pdf&ei=0be-UqDUBfKQ4gTTkoHQCQ&usg=AFQjCNFgOQ5OWiFxjaVC21QgH2m-wfUKfA&sig2=gQhVsbY0G088d1euVin_Bg

ON –
@oberon: Ha 1 ilyen beszolas hatasa eltart ennyi ideig es ilyen minuszokban – akkor biztosan…:)

 2896. jukeey — 2013-12-28 01:46 

@becsuszoszereles1k:
Google. Az a titka hogy oroszul kell beírni a Gyatlov-hágót (перевал Дятлова), annyi anyagot találhatsz hogy orosz anyanyelvvel is egy hónapig tartana átrágni. Az első sorok után nyilvánvaló lesz hogy a konteók felének alapköve a google fordító hibája :). A leghitelesebb forrásnak egyébként a murders.ru bizonyult, a leggazdagabb médiaanyaghoz pedig a Комсомольская правда linkjeivel jutottam. Különösen ajánlom figyelmedbe a Смерть, идущая по следу című könyvet.

@oberon: A teljesen közönséges kályhát összerakva és tűzifával feltöltve találták meg a sátorban.
A vízmosás jobbára egy időszakos csermely, gyakorlatilag csak olvadékvíz-elvezető, a sátor alatt ~700 méterrel kezdődik a hegyoldalban (nagyjából félúton az ominózus fenyőhöz), és 5 kilométerrel északabbra a völgy közepén a Lozva folyóba ömlik, tehát sehonnan nem hozhatott semmit.
“1 beszólás miatt is lehetett” pontosan ez a szakértők véleménye is, viszont mindeddig nem találtak olyan jelet, amely különösebben valószínűsítene valamilyen indítékot vagy tettest.

 2895. raggakody — 2013-12-27 20:36 

Sziasztok! Tiboru, először is köszönöm neked az oldalt, örülök, hogy még anno rátaláltam. Azóta ajánlásomra sok ismerősöm is látogatja, és már nem kell nekik magyaráznom, mit is jelent, hogy “konteó”. Ha nem haragszik meg “a mi kis közösségünk”, elmesélnék valamit. Fizika szakon végeztem, ezért ily módon szemléltem az eddig született teóriákat. Tudjátok, amit meg tudok fogni, azt elhiszem blabla… Emiatt azokat az elképzeléseket, melyek nem egyeznek az általam elfogadott ( és nekem betanított ) racionális képzetekkel, el is vetettem. Nade. Nem is olyan régen, úgy augusztus végén meséltem a barátnőmnek az itt olvasott Gyatlov (bocsi, én már csak így írom az egyszerűség kedvéért) incidensről, és amikor meséltem róla, neki is beindult a fantáziája. Elolvastuk közösen a blogon írt esetet, illetve SLC honlapját is párhuzamban, ( Gratula SLC, jól sikerült, és élveztük a napló fordításokat, köszönjük nektek!) aztán napokig ez volt a téma. Na és most jön az, ami nekem fura, bár nem biztos, hogy ehhez köthető. Én az a fajta ember vagyok, aki mindig pozitív, és leszar mindent. Abban a hónapban “pánikrohamom” volt, azt hittem meghalok, és annyira bedurvult, hogy mentő vitt be. A pánikrohamot azért írtam, mert ezt állapították meg. Nálam. HA-HA. De ami durva, hogy aznap a barátnőm otthon volt egyedül, és a szobája zárt ajtaján keresztül látott “árnyakat” menni a konyha felé. Szegény addig nem mert kimenni, míg az anyukája haza nem ért. Mikor anyuja hazaért, szokásos módon bement a konyhába, felkapcsolta a villanyt, ami szétpukkant. Ha a barátnőmnél pukkant volna szét az a Tesco-s izzó, akkor tuti a szívroham. De ezzel még nincs vége, mert mikor b.nőm picit megnyugodott, és kezdett elaludni, hirtelen véres ízt érzett a szájában ( Ljudmilla hiányzó nyelve???? ), és mintha húzták volna lefelé. Mindegy, túlélte. De azóta nem akar velem beszélni erről az esetről, és én egyetértek vele. Lehet, hogy csak érzelmi kivetülések okozták a pánikot nálam, vagy nála ezt az elképzelhetetlen baromságot, amit csak olcsó tv csatornákon látni. Ami biztos, hogy kezdem nem egyből elvetni a “természetfeletti” teóriákat, és a manysi legendát sem dobom ki a kukába ezek után. Köszönöm, hogy olvastatok, és további sok jó-teót kívánok nektek a következő évre is! Én itt leszek! ( Csak a barátnőm meg ne tudja…)

 2894. becsuszoszereles1k — 2013-12-27 20:01 

2427.@alexia:

Az ember soha nem figyel elegge!:)

” A szibériai képek viszont csak filmen vannak meg […] 1990-ben […] Csak azon csodálkoztam, hogy akkor is azért még Szovjetunió volt, ehhez képest tulajdonképpen szabadon mozoghatott, utazhatott, nem kellet neki útvonaltervet egyeztetni meg ilyesmi. (Mondjuk furcsa is lett volna, a tajgában útvonalterv… De mielőtt még bárki erre gondolna, nem volt ő funkcionárius, meg nem voltak “úgy” kapcsolatai.) De nem érte semmilyen bántódás, pedig egy szál magában ment, a profi fotósfelszerelésével, meg persze sátorral és egyebekkel.”

Marpedig ilyen magyar utazo /dokumentumfilmes csak egyetlen egy jart arrafele: Szalkai Zoltan!
O keszitette a “Gyaloglas gulagfoldon” cimu (es meg sok mas, pl. a hantikrol szolo) dokumentumfilmet.

Link: a film
https://www.youtube.com/watch?v=KPpkh3FhUbg
https://www.youtube.com/watch?v=KPpkh3FhUbg

Link: Zarora – Szalkai Zoltan
https://www.youtube.com/watch?v=RNGHp9EyrKc

 2893. oberon — 2013-12-27 17:12 

@piszkosfredakapitany 2883
’’ És ehhez kellett egy kissé elvonulni, mert mondjuk nem vette volna ki magát jól, ha pl. Szverdlovszk közepén posszan el az a bizonyos berendezés…’’
Miért vitt volna magával Gyatlov ennyi embert, ha necces is lehet a kísérlet. Miért kockáztatná a többiek életét? Miért ’’publikálná’’ a titkos kísérletét ennyi ember előtt?
Miért nem teszi ezt mondjuk 1-2 napos kiruccanás alkalmával? Ha kockáztat, miért ilyen távol a segítségtől? Stb. Szubjektív, de szerintem nincs kályha vonal.

@jukeey 2885
’’ Aki találgatni akar, annak nem lesz könnyű leszűkíteni a kört.’’
Nálam Vörösszakáll simán játszik, vagy valaki(k) a telepről, akik megtudhatták az útvonalat az Otortennel,mint biztos ponttal. Hogy ez ottani friss vagy egy korábbi feltépett, esetleg régóta gennyező seb, nehéz lenne megmondani. De abból, ahogy a leírásaik és a fényképek alapján viselkedtek, nem egy rosszban sántikáló bagázsnak tűnnek. Eleve sok a dokumentációjuk, aminél azért kevesebbet várnék és más jellegűt tilosban sétálgatás esetén. Úgy gondolom, hogy az út során szerzett/okozott/elkövetett dolog miatt kellett meghalniuk. Relatíve spontán gyilkosságnak tűnik, nem pedig már hetek óta tervezettnek.
A megfagyasztós terv pikk-pakk megvan, nem igényelhetett napokat az előkészület hozzá.
Ezt a vonalat is meg lehetne rágni esetleg.

@becsuszoszereles1k 2886
Én nem tartom a kályhát feltétlenül fontosnak,max annyiban, hogy miért nem rakták össze, ha tudták, hogy hideg lesz.
És itt szimpla kályhaként értve, nem csodakályhaként. : D

@jukeey 2888
’’ A labor szerint a sugárzás épp a “megengedett” érték határán volt; de számításba véve hogy a szennyeződés rákerülésének ideje ismeretlen, elképzelhetőnek tartották, hogy korábban sokkal intenzívebb is lehetett.’’
Ha jól tudom, akkor a vízmosásban levőkön találtak csak sugárzást. Mi van akkor, (lévén katonai körzet van a környéken (és ki tudja még mi)), ha a vízmosás hozta magával? Jól lenne tudni, hogy a víz honnan eredt és kerülhetett e bele az útja során bármiféle radioaktív hulladék, urán vagy más, ami rákerülhetett a ruhákra.

’’ Nem tudhatjuk 100%-ig megállapítani, hogy a túra valóban csak túra volt-e, de minden jel arra utal’’
Számomra is.

@becsuszoszereles1k 2889
’’ – leszamolas – nade miert, mi volt/lehetett az oka a leszamolasnak?’’
Akár 1 beszólás miatt is lehetett. Marian Cozma esete is mutatja, hogy vannak olyanok, akik a balhét keresve bármin fenn tudnak akadni. Ha eközben szemtanúk sincsenek a környéken, képzelheted a következményeket. Ilyen helyzet is lehetett akkor az Otortenen.

 2892. egyeves — 2013-12-27 13:33 

 2891. becsuszoszereles1k — 2013-12-27 12:22 

@jukeey: :))
Az anyagot, amit lattal-hallottal-olvastal, ha tudnad mellekelni…

 2890. jukeey — 2013-12-27 11:54 

http://www.alliteracio.eoldal.hu/img/picture/1186/halvany-lila-dunszt.jpg

Úgy tűnik nemrég kész őrület volt ez oroszországban tévésóval, interjúkkal és cikksorozatokkal. Az interjúkból egy kukkot se értek, de az írásokba beleolvasgattam fordítóval, és a közvélemény főleg a hadsereget hibáztatja. A kriminalisztikai szakértők szerint meg épp a hadsereg a kevésbé valószínű, de okosabbat ők se tudtak kitalálni.

 2889. becsuszoszereles1k — 2013-12-27 10:25 

@jukeey: “Hangosan gondolkodasnal” nem szamit, ha “kilatszanak” a lehetetlen otletek is.:))

– leszamolas – nade miert, mi volt/lehetett az oka a leszamolasnak?

 2888. jukeey — 2013-12-27 03:43 

Ez az “überkályha” nagyon tetszik 😀
Szinte látom magam előtt ahogy Gyatlov előhúz a zsebéből egy zacsi plútóniumot, “na ezt nézzétek gyerekek mit nyúltam a kémiaszertárból; hej, atyuska bátyuska géppuska, lesz itt mindjárt meleg”.

A labor szerint a sugárzás épp a “megengedett” érték határán volt; de számításba véve hogy a szennyeződés rákerülésének ideje ismeretlen, elképzelhetőnek tartották, hogy korábban sokkal intenzívebb is lehetett. Mivel itt a rendőrségi vizsgálat és dokumentáció leállt, csak későbbi elemzések próbálták a sugárzás eredetét kutatni, melyek szerint némelyikük munkahelye és lakóhelye volt a forrás, illetve egymás ruháit is szennyezhették (erről már korábban többször volt szó, Cseljabinszk). Ha a túra alatt sugárzás érte volna őket, nem ennyit észleltek volna, és nem csak pár ruhán.

Nem tudhatjuk 100%-ig megállapítani, hogy a túra valóban csak túra volt-e, de minden jel arra utal, például:
Nemcsak távollétkimagyarázás, hisz annak rendje és módja szerint belekezdtek. A vasútállomáson még botrányt is rendeztek, kozckáztatva ezzel egy esetleges küldetést. Épp elég közönséges túracuccot cipeltek magukkal ahhoz, hogy speckó felszerelésre vagy mérőeszközökre ne maradjon kapacitásuk.

Nem zárom ki hogy lehetett valami hátsó szándék a túrával, de hajlamosabb vagyok azt feltételezni, hogy csak mint leszámolásra ideális alkalom játszott szerepet (illetve titkos küldetés esetén sem biztos, hogy a megölésük azzal összefüggött). Ha pedig kiderül hogy egy “atomkályhának” vagy a tengerszint fölötti magasságnak – amit ráadásul akkoriban a Halatszjal esetén (is) 100 méterrel kevesebbnek adtak meg a maihoz képest – kulcsszerepe van, adjatok egy kalapot és megeszem.

 2887. becsuszoszereles1k — 2013-12-26 23:56 

2885.@jukeey:
“Aki találgatni akar, annak nem lesz könnyű leszűkiteni a kört.”
Ha a Gyatlov-konteo erdeti kerdeserol: miert kellett ennek a kilenc diaknak meghalnia? – atugrunk
2883.@piszkosfredakapitany otletere:
” A dolog lehetett egy valamiféle über-kályha is…elég belegondolni pl. ennek katonai hasznába: akkor még vastagon fatüzelésű kályhák-gulyáságyúk voltak rendszerben, ezeket mondjuk ki lehetett volna váltani: könnyebb, kisebb, nem kell keccsölni az utánpótlással sem…”,
kulonosebben mar nem is fontos az elkovetoi kor (szukitese).
Ugyanakkor, ha nem volt aktualis a fatuzeles kivaltasa uber-kalyhaval, ki kenyszerithette volna a rendszert az ellenkezojere? [Legfoljebb, majd ha Gyatlov lett volna az illetekes fomufti egyszer talan…:(] Gyatlovek “elmultak”, viszont a kalyha, uber-kalyha, kalyhaszabadalom megmaradt…Egyelore ez a pont sem egyertelmu.

 2886. becsuszoszereles1k — 2013-12-26 23:13 

@oberon: Igaz!
Tehat megallapithatjuk, hogy kulso beavatkozas tortent; hogy kilences gyilkossag tortent; hogy kimondottan kovettek/vadasztak oket; hogy likvidalasi cellal vartak oket; hogy nem radioaktiv (egyeb) anyag atadasa/atvetele volt az akcio/tura celja; inkabb titkos probakiserlet (magankezdemenyezesu, vagy szukkorben ismert tervkent); “legtisztabb” modon torteno likvidalassal vegul – termeszeti korulmenyek +emberi beavatkozas (van-e szerepe a 905 kontra 905 meter magassagnak/terepnek, ha igen, mi az; vagy elejthetjuk a feltetelezest?

Mutathat-e egyertelmuen a fentiekre az esemenyek strukturaja?:
@oberon “Más lehetséges szerkezetet nehéz találni, amiben szabadon cserélgethetik a ruháikat, mégis erőszakos sérüléseket szenvednek. Mindenképpen kellett lennie bizonyos időnek, amikor szabadon voltak. Ez viszont másképpen nehezen elképzelhető, csak ebben az aspektusban, vagyis, hogy kikergették őket a biztos halálba, ami azonban csak a közbeavatkozásuk által lett valóban biztos.”

Most ket tovabbi izgalmas reszlet bukkant fel szamunkra, talan ki kellene elemezni (tovabb szukiteni a cselekmenyt; a fenti baziselmeletet melyiteni) – csak nekem egyelore nincs semmilyen konkretabb elkepzelesem:

@jukeey: “valakik kimondottan a megölésükre érkeztek, az útiterv ismeretében az első fontos pontként szereplő Otorten-en álltak lesben…”

@piszkosfredakapitany: “ha nem alapból mentek a Geiger-Müller mérővel, akkor valószínűleg nem urán (vagy hasonló) csempészés/ellenségnek átadás miatt kergették őket.
Viszont a kályha még mindig gyanús 🙂 Korábban már írtam (és biztos nem csak én), hogy elképzelhető, hogy Gyatlovék a saját szakállukra (vagy max a közvetlen vezetők tudtával) kísérletezgettek”

 2885. jukeey — 2013-12-26 22:25 

Józan vélemény. Bár fantáziámnak anno első olvasatra a katonai sumákolás volt szimpatikusabb kísérlettel vagy balesettel, végül már a sok innen-onnan összehordott zagyvalék ismeretében is inkább a közönséges erőszakot tartottam nagyságrendekkel valószínűbbnek; miután pedig a sok elferdítés és hozzátoldás közül előbukkantak az eredeti infók, nem is igazán maradt helye más következtetésnek. A nyomozás valószínűleg olvadás után sem vezetett volna további eredményre, és ígyis-úgyis lezárták volna valami kamuval; de a laboratórumi eredmény még ehhez képest is idejekorán véget vetett neki. Innestől viszont végképp csak találgatni lehet az indítékot és a tetteseket, egyikük haragosától a titkosszolgálatokig bárki megszervezhette. Emlékszem valaki azzal érvelt hogy márpedig ez az 50-es szu Sztálin után nem sokkal, hogy be volt szarva mindneki; én meg annál inkább elképzelhetőnek tartottam hogy hatalommal sikeres visszaéléseket lehet titokban tartani. De mostmár azért is utánaolvastam a közönséges bűnözésnek, és nagyon úgy tűnik hogy egy kis béragyonverésre kapható civil rosszarcok is ugyanúgy előfordultak mint bármely más korszakban és országban. Aki találgatni akar, annak nem lesz könnyű leszűkiteni a kört.

 2884. oberon — 2013-12-26 12:01 

2804

2881 @jukeey,

”Ekkor talán rablótámadásnak álcázva lezavarták őket a hegyoldalon, azzal hogy a sátor meg a cucc innestől az övék hateccikhanem(“‘”‘). Csakhogy nem rablók voltak, és amikor délután vették a lapot, hogy a kifagyasztós taktika nem vált be, lementek megdolgozni őket mielőtt besötétedne és esetleg észrevétlenül felszívódhatnának. A faágakkal bélelt hóüreg lehetett az éjszakára való felkészülés és a támadók elől való rejtőzés egyben, hiszen délutánra leeshetett nekik hogy a sátortól nem tágító támadók a vesztüket akarják, így már a labaz felé sem mertek visszaindulni attól tartva, hogy csapdába sétálnának.”

2882 @becsuszoszereles1k

”“Ha követték őket, az csak látótávolságon kívül lehetett a nyomaikon. Viszont elképzelhetőnek tartok egy olyan verziót, hogy valakik kimondottan a megölésükre érkeztek, az útiterv ismeretében az első fontos…”
Igy kepzelem en is.”

Ezt próbáltam én is rekonstruálni a 2804-ben. Nehéz névre pontosan megmondani, hogy kik voltak, de független a csoporttól (manysik,fegyveresek,csempészek,kémek,katonák stb.) az eseménysor során valószínűleg eltávolították őket a sátortól, mindemellett el is zárták a labazhoz vezető utat. A lenti dolgok (fa alatti tűz, verem, gallyak, ruhacserék stb.) pedig azt támasztják alá, hogy ki akarták húzni valameddig, amikor is lépni tudnak. Csak ugye a támadók nem hagyták mégsem teljesen a természetre, mivel valószínűleg a túrázók jobban bírták a hideget, mint arra számítottak, ezért közbe kellett lépniük.
Más lehetséges szerkezetet nehéz találni, amiben szabadon cserélgethetik a ruháikat, mégis erőszakos sérüléseket szenvednek. Mindenképpen kellett lennie bizonyos időnek, amikor szabadon voltak. Ez viszont másképpen nehezen elképzelhető, csak ebben az aspektusban, vagyis, hogy kikergették őket a biztos halálba, ami azonban csak a közbeavatkozásuk által lett valóban biztos. Ha végiggondoljuk, hogy mikor kezdett összeállni a kép a nyomozók számára, hogy 9-es gyilkosság történt a Szovjetunióban, vagyis lefordítva kudarcot vallottak 9 értelmiségi fiatalok ”megvédésében”, úgy döntöttek, hogy a szülőknek, külföldnek és egyéb felmerülő személyeknek adott hosszas magyarázkodás és mis-másolás helyett inkább ködösítenek (hozzáteszem ők sem láthattak tisztán és érthették/tudhatták, hogy mi történt)ezért amikor feltűntek a májusi testek, amik ráadásul még radioaktivitást is mutattak, lehet, hogy megijedtek, hogy kémkedés lehet a dologban, ezért le is titkosították azonnal az ügyet. Ha nem sima gyilkosságot feltételeztek volna már egyből az elejétől, akkor szerintem azonnal titkosítottak volna. Így viszont bízhattak a tettesek előkerítésében, amivel némiképpen megbékéltették volna többek között a hozzátartozókat, azonban zsákutcába jutottak, amihez kapóra jött a 4 megtalált test és az az azokat övező még több kérdés. Aztán itt vagyunk és barkochbázunk, hogy mi lehet igaz és mi nem. Bevált, nem? : )
Bármilyen természeti erő esetében lett volna néhány tag, aki azonnal meghal (lavina/szél/stb), azonban úgy tűnik, hogy mind a 9 leérhetett a fához, ami sok mindent kizár. Az után, hogy leértek, nehezen elképzelhető, hogy legalább 1 valaki ne élte volna túl az éjszakát, vagy ment volna vissza a sátorhoz akkor, ha am megtehette volna. Nem hinném, hogy ha nagy szél lett volna, nem várnak ki, míg csitul, vagy a lavina órák hosszan megindult volna lefelé, amikor ők felfelé.. : )
Egy olyan erő van, ami megölhette az amúgy már berendezkedett és fedezékbe vonult túrázókat, az pedig emberi, nem pedig természeti. Ha bomba lett volna rájuk dobva, ha máson nem is, a fákon látszana. Ha a tudatuk lett volna módosítva, akkor nemhogy nem tesznek am teljesen logikus túlélési lépéseket, de még 1 helyen sem találtuk volna őket, mivel szétfutottak volna elsőre, és nem hinném, hogy abban az időben egymásra talált volna pont a fánál a 9 ember. Néhány test szétszórva lenne mindenfelé. Mi az, ami nem hagy maga után lavinát, krátert, kidőlt fákat vagy szana-szét heverő néhol leszakadt tagú testeket? Szerintem olyan ember, aki a lehető ”legtisztábban” szeretne ölni..
De mindez egyéni vélemény persze.

 2883. piszkosfredakapitany — 2013-12-26 07:59 

Radioaktivitás ügyében 2874-esben lehet elásva a kutya, ez viszont szűkíti a lehetőségeket: ha nem alapból mentek a Geiger-Müller mérővel, akkor valószínűleg nem urán (vagy hasonló) csempészés/ellenségnek átadás miatt kergették őket.
Viszont a kályha még mindig gyanús 🙂 Korábban már írtam (és biztos nem csak én), hogy elképzelhető, hogy Gyatlovék a saját szakállukra (vagy max a közvetlen vezetők tudtával) kísérletezgettek, persze a Szovjetunió nagyobb dicsőségére. És ehhez kellett egy kissé elvonulni, mert mondjuk nem vette volna ki magát jól, ha pl. Szverdlovszk közepén posszan el az a bizonyos berendezés…ha más nem azért, mert kissé többen is tudomást szereztek volna a dologról. A dolog lehetett egy valamiféle über-kályha is…elég belegondolni pl. ennek katonai hasznába: akkor még vastagon fatüzelésű kályhák-gulyáságyúk voltak rendszerben, ezeket mondjuk ki lehetett volna váltani: könnyebb, kisebb, nem kell keccsölni az utánpótlással sem…
Lehet kissé beteg ez az eszmefuttatásom (is), de ezt tudjátok be a karácsonyi kaja-túladagolásnak 🙂 Boldog ünnepeket!

 2882. becsuszoszereles1k — 2013-12-26 05:24 

“Ha követték őket, az csak látótávolságon kívül lehetett a nyomaikon. Viszont elképzelhetőnek tartok egy olyan verziót, hogy valakik kimondottan a megölésükre érkeztek, az útiterv ismeretében az első fontos…”
Igy kepzelem en is.

 2881. jukeey — 2013-12-26 01:13 

Pontosan a nyílegyenes vonalon mentek az Auszpiya mellett felállított labaztól az Otorten irányába, nem tettek semmiféle kerülőt semmiféle “hágó” irányába, a vonal mentén egy szakaszon a sátorhoz nagyjából félúton megtalálták a nyomaikat (sílécek és síbotok nyomait). A sikeres keresőcsapat (az egyik a 3 egyetemi diákcsoport közül) ekkor oszlott háromfelé a nyomok követésére és körülnézésre, így rövidesen meg is találták lentebb a labazt, fentebb a sátrat. Szóval itt inkább az utólagos idióta névadásra lehetne rácsodálkozni, ha nem lett volna jellemző már a gyarmatosítás felfedezőire is. Inkább arról lehet szó, hogy a hegynek már jól bevált neve volt, nem keresztelhették át Gyatlov-hegynek az újdonsült felfedezők, ahhoz tekintélyesebb elvtársnak kellett volna ott feldobni a talpát. Maga a Halatszjal egyébként egy kicsivel nagyobb és egy kicsivel simábbra kopott a Kékesnél, tehát nem épp egy Mount Blanc vagy Csomolungma, egy leendő sarkkutatónak reggeli bemelegítésnek is gyenge (a túra tervezett menete 350 km 16 nap alatt, napi átlagosan 22 km ennél sokkkal nehezebb terepeken is).

Nem tűnik esélyesnek hogy menekültek volna valakik elől. Ha más hegymászókat észleltek volna, inkább megpróbáltak volna velük kapcsolatba lépni, vagy ha gyanúsnak és veszélyesnek találták volna a másik csapatot, táborverés nélkül az éj leple alatt lerázni őket. Ha követték őket, az csak látótávolságon kívül lehetett a nyomaikon. Viszont elképzelhetőnek tartok egy olyan verziót, hogy valakik kimondottan a megölésükre érkeztek, az útiterv ismeretében az első fontos pontként szereplő Otorten-en álltak lesben, onnan kiszúrták hogy délután a szomszéd hegyen táborverés zajlik, és reggel mielőtt felcihelődhettek volna, rájuk csaptak. Ekkor talán rablótámadásnak álcázva lezavarták őket a hegyoldalon, azzal hogy a sátor meg a cucc innestől az övék hateccikhanem(“‘”‘). Csakhogy nem rablók voltak, és amikor délután vették a lapot, hogy a kifagyasztós taktika nem vált be, lementek megdolgozni őket mielőtt besötétedne és esetleg észrevétlenül felszívódhatnának. A faágakkal bélelt hóüreg lehetett az éjszakára való felkészülés és a támadók elől való rejtőzés egyben, hiszen délutánra leeshetett nekik hogy a sátortól nem tágító támadók a vesztüket akarják, így már a labaz felé sem mertek visszaindulni attól tartva, hogy csapdába sétálnának.

 2880. becsuszoszereles1k — 2013-12-25 19:01 

Figyelemmel a @sztalker altal mellekelt terkepre:
http://kepfeltoltes.hu/131220/kivagat_Gyatlov-hago_905_m-es_csucs_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
– csak azt furcsalom, hogy a haromszor-negyszer hosszabb utvonalon mentek, at a hagon es a kopar platon, mig az Auszpia melletti osveny vegetol rogton fenn lettek volna a Halatcsahal-hegyen, azaz a 905 meteres ponton. Viszont igy is, ugy is ketszer kellett athaladniuk 34-es meredelyen.
Valaki emlitette kommentben, hogy talan lattak magukkal “parhuzamosan” haladni valakiket, akik elol esetleg sietni kellett. Hat ha osszekoti az ember a szemkozti 905 m-es hegycsucsot a fenyovel, akkor az epp parhuzamos a hagot es a platot osszekoto egyenessel, de akar tovabb is. Ha ezek a valakik a szemkozti 905-os csucsrol indultak, akkor a faig mentek, es onnan eljuthattak a satorhoz – nekik annyiban volt konyebb, hogy csak egy 34-esen kellett atjutni, bar azt folfele(?/mint Zinaek…), illetve, ha nem a nagyfa fele mentek, hanem a 905-os pont es a sator helye kozotti egyenes vonalon, akkor a terkep szerint semmi ilyen meredelyuk nem volt, ezen az uton is “parhuzamosan” haladnak veluk a turazok, majd a ket nyomvonal egyre kozelit, es valahol a satornal talalkozik is.

 2879. becsuszoszereles1k — 2013-12-24 22:48 

2874. @jukeey:

“~16:00 volt halál beálltának elfogadva, ami még majdnem egy órával naplemente előtt van). Átlagosan 15 perc alatt szoktak lekocogni…”
Nem, a nyomozas szerint – a fotokon lathato fenyviszonyok alapjan is kutatva az esemenyek idejet, es visszakeresve az akkori Napallasokat – legkesobb 15 orakor mar lement a Nap, de inkabb elobb, de semmikepp nem kesobb.
Viszont a foton, a feltetelezes szerinti utolso – tehat az utolso terepen tortent – satorvereskor meg nem volt teljes sotetseg.
Ha igaz a hivatalos megallapitas, hogy 16 orakor kovetkezett be a csoport tagjainak a halala, akkor 15 ora es 16 ora kozott kellett, hogy 1.)felverjek a satrat (ami amugy nem volt kifeszitve, ami tobbekkozt a futes miatt fontos, tehat, hogy meglegyen a teljes belmagassag); 2.)bepakoljanak; 3.)megagyazzanak; 4.)elovegyek az etelt; 5.)me’g faragjanak is belole; 6.)nemelyek levegyek a ruhajukat, cipojuket; 7.)ketten el tudjak hagyni a satrat valamilyen okbol; 8.)Gyatlov irjon nehany sort a naploba; 9.)lejussanak zokniban a nagy fenyoig; 10.)mindannyian meghaljanak.

Ezek szerint az adatok szerint reggel 8-10 ora kozott ettek utoljara – 6-8 oraval a halal elott, a patologiai vizsgalat szerint. Hat-nyolc oran keresztul nem volt erkezesuk enni valamit, holott – szinten a vizsgalatok alapjan: labaz-sator helyenek tavolsaga +nehez idojarasi- es latasi viszonyok alapjan – az utat a labaztol a 905 meter magas pontig (@sztalker) kevesebb, mint 2 orahossza alatt kellett (volna), hogy megtegyek.
A labaz megepitese nem tudom mennyi idot vett igenybe, mert azt a hegyre indulas napjan keszitettek el (korabban, ahogy terveztek volna, mindig faradtak voltak hozza). Ugyanakkor a naploban mintha azt olvastam volna, hogy a hegyre indulas reggelen eleg keson keltek, 10 ora korul, mert faradtak voltak, viszont ekkorra jol kipihentek magukat.
12:30-13:00 korul legkesobb el kellett indulniuk a hago iranyaban a hegyre. (10-12 kozott meg kellett epiteni a labazt.)
Mindez, amennyiben 16 orakor mar halottak voltak (ropke/szuk egy ora leforgasa alatt, egyeb “aprosagokkal” egyutt).

 2878. jukeey — 2013-12-24 21:47 

Újabb burleszk (volt már spontán ijesztgetés nélküli és medveüldözős, ez sem rossz), és szélelmélet másodszor.

Úgy tűnik a külsérelmi nyom-tévhit kitartóan marad. Felhívom a figyelmet, hogy csak a nyomozást lezáró, felsőbb utasításra készült kamuirat szerint nem voltak külső beavatkozásra utaló nyomok, végzett elemi csapás és fagy az áldozatokkal. Valójában a később nyilvánosságra hozott törvényszéki orvosi vizsgálatban ilyen megállapítások vannak:

Az első 5 holttest esetén horzsolások, karcolások, kisebb zúzódások (főleg a fa alatti testeken), egyiküknél orrvérzés; ezek nem utalnak egyértelműen erőszakra, szerezhették gyötrelmük közben vagy korábban esésektől. A legsúlyosabb sérülés Rustem repedt homlokcsontja és halántéka volt, fölötte a bőr horzsolt és duzzadt, de nem nyílt szét, ez is keletkezhetett egy esésből. Halálos sérüléseik nem voltak, a halál közvetlen oka mindegyiküknél kihűlés (elfagyott ujjak, hidegtől bekövetkezett belső változások egyértelműek); tehát nem állapítottak meg erőszakos beavatkozást, de nem is zárták ki azt. Ezért a nyomozók akiknek a terep és a holttestek helyzete láttán ennek ellenére is gyanús volt a szitu, március folyamán több környéken vadászgató manysit őrizetbe vettek, és csak március végén tisztázták őket.

A 4 patakmedri holttest mindegyikénél súlyos külső roncsolásokat (is) állapítottak meg, ezek egy részéről bizonytalan hogy nem szétmállott hullafolt-e, más részükről szövettanilag is egyértelmű hogy még életükben szerzett vérzéses zúzódás, illetve Kolevatov térde volt még bizonytalan, de az egyébként ép bokája körül levő gézkötés miatt valószínű, hogy a térde még életében sérült meg, onnan csúszott lejjebb a kötés. Főleg Tibo zúzott válláról gyanús, hogy előrefeszített vállal karhátracsavarástól szerezhette. A négy áldozat közül csak kettőnek volt ideje arra, hogy a kihűlési folyamat kimutathatóan meginduljon (Ludmilla és Kolevatov), de az ő esetükben is sérüléseket állapítottak meg haláloknak (pl. Ludmilla esetén: “jobb szívkamra súlyos sérülése, kiterjedt vérzés a mellkasi üregben”).

Ezeket valahogy elfújta a szél 😀

 2876. zolcsi — 2013-12-24 16:10 

Van egy minden misztikumot nélkülöző, (fú, ennek nem lesz sikere :D) nyilván ezer sebből vérző, inkább csak szórakozásképp gyártott teóriám. 😀

Mi van, ha egy túl jól sikerült csíny miatt történt az egész? Mondjuk,épp nincsenek mind a kilencen a nagysátorban (szó volt róla, hogy valaki a felhasításkor nem volt benn). Tételezzük fel, hogy mondjuk ketten hiányoznak (pisilni mentek, vagy átmentek valamiért a kisebbik sátorba). A bent lévő hét ember eközben rémtörténeteket mesél egymásnak.A két távolmaradó ezalatt úgy dönt, hogy megijeszti őket (a hecc kedvéért). Odabenn az egyikük épp nagyon beleéli magát a mesélésbe: olyan rémtörténetet sikerül alkotnia, hogy a legtöbbüknek szinte rángatóznak az idegei.. a sátorban lévők feszengenek,borzonganak a remek sztoritól.

Ekkor:1. vagy rájuk törnek az ijesztgető társak (például elmaszkírozva, ijesztő grimasszal az arcukon, vagy fejszével a kezükben).
2. Vagy nem is törnek rájuk, csak rémisztő hangokat adnak ki a sátor körül, kaparásszák a sátor oldalák, ilyesmi.
A nagyon rémisztó történet hatására mindenkin eluralkodik a félelem: az egyikük reflexből felhasítja a sátrat, és mind kitódulnak a szabadba. Olyan jól sikerült és hatásos csíny volt, hogy alig felöltözve is beleviharzanak az éjszakába. A két ijesztgető látja, hogy a többiek nagyon megrémültek, kétségbeesetten kiabálnak, hogy “nyugi, álljatok meg”. A mene-
külők ezt nem hallják, csak futnak, minél messzebb… Egy ideig futnak, aztán megcsúsznak (ezért tűnnek el bizonyos táv után
a lábnyomok) és hason vagy háton tesznek meg további 100-200 métert. Egyikük szétüti a fejét egy sziklában, másik két egyén bordasérülést szenved. Kell ahhoz egyébkémt komolyabb külsérelmi nyom, hogy eltörjön a borda? Szerintem nem (egy focimeccsen eltörte egy haverom két bordáját, és az égvilágon semmi nyoma nem volt. Ergó miért ne törhetne el egy egész sor borda így?)
Valószínűleg mire elérik a fákat, már egyikük-másikuk tudatosítja, hogy tréfa volt az egész. Valamelyest megnyugodnak, bár van három súlyos sebesültjük (akár már halott is lehet valamelyikük). Az épen maradtak megpróbálnak jelezni a két ütődöttnek ijesztgetőnek, hogy segítségre szorulnak- felmásznak a fára, hogy onnan integessenek, közben megpróbálnak pár gallyból összehozni egy tábortüzet, de csak aprócska lángot tudnak lobbantani. Alig érzik a talpukat, +csúszik a jeges hó, esélyük sincs visszajutni a sátorhoz..a sértetlenek közül hárman mégis megpróbálnak visszajutni(gondolom a legjobban felöltözött negyedik ott marad a három sebesülttel, de egyikük sem él túl sokáig a hidegben). A három lengén öltözött tag
iparkodik felfelé a lejtőn, közben a két ijesztgető ruhákkal megpakolva elindul lefelé. Talán negyed óra múlva el is érik őket, de már késő: pár tucat méterre egymástól, de mindhármójuk kihűlt és meghalt. A két meglévő csávó nem tudja elviselni a dolgot, csak arra tudnak gondolni, hogy ezt sehogy sem fogják tudni kimagyarázni, lassan tudatosítják, hogy gyakorlatilag megöltek hét embert. A bűntudatuk elviselhetetlen: úgyhogy levetkőznek, így ítélik magukat halálra. Ennyi.
A fényekre az égen lehetne a magyarázat egy nagyobb teljesítményű lámpa (ha volt ilyenjük), a radioaktivitásra meg: mivel csak pár ruha sugárzott,maguk a testek ill. a talaj nem,
akkor lehet, hogy a sátorban lévő Gyatlov által összetákolt minikályha bocsátott ki sugárzást, és a legközelebb ülő(k)
öltözéke ezt benyelte?
Kellemes ünnepeket! 😀

 2874. jukeey — 2013-12-24 07:16 

Érdekes fényképanyagra bukkanhattál, belinkelnéd?

Ez a katonai eredetű irtás nekem továbbra is bűzlik, ismereteim szerint márciusban és áprilisban főképp civilek (köztük egy egyetemi csoport) kutatták át a Lozva-völgyet, szó szerint lépésről lépésre végigszurkálva a havat, csak pár katona segített be nekik, és a vízmosás gyanússá válásakor (amire egyébként 5 arra járó manysi vadász hívta fel a figyelmüket) a katonáktól kértek két erős tagot lapátokkal és csákányokkal a hatékonyabb ásáshoz.

A vízmosás partja egyébként ott 7 méter széles, 30 fokos lejtő volt, tehát nem győzöm hangsúlyozni hogy nem szakadék, csak egy Magyarországon is közönséges hegyipatak (szerintem a google fordító ferdítése tévesztett meg némelyeket orosz szövegek alapján). Hozzátenném hogy több száz műkedvelő (főleg mióta az interneten is elterjedt) próbálta rekonstruálni hasonló időpontban és felszereléssel az eseményeket, köztük a cipőtlen futást sötétben a nagy fáig (bár a hivatalos anyagban ~16:00 volt halál beálltának elfogadva, ami még majdnem egy órával naplemente előtt van). Átlagosan 15 perc alatt szoktak lekocogni, bukások előfordultak, sérülés nem.

Viszont mostmár odáig vetemedtem hogy ruszki forrásokban utánanéztem a radioaktivitás ügyének: úgy tűnik a megléte nem kamu, csak a legtöbb helyen a tálalása. A helyszínen ugyanis senkinek sem jutott eszébe ilyesmivel foglalkozni, tehát az hogy “valakik” egyből körbeszaglásztak volna egy Geiger-Müller számlálóval, abszolút valótlan. Hetekkel az utolsó hullák megtalálása, majd az orvosi vizsgálat lezárása után, a nyomozás elakadásakor jutott eszükbe a zsaruknak hogy jobb híján ezt is ellenőrizhetik, ezért a már a korábban nyomrögzítéshez vett talajmintákat, az orvosok által a holttestekből vett mintákat és pár ruhadarabot beküldték a Szverdlovszk Közegészségügyi-Járványügyi Állomásra, radiológiai vizsgálatra. A vizsgálati eredmény fénymásolatai is megtekinthetők a nyilvánosságra hozott egyéb iratok között, ez már inkább meggyőző (az viszont igaz, hogy csak 3 ruhadarab volt szennyezett, a talaj és a hullák tisztának bizonyultak). Az eredmény megérkezésekor, május 25 után figyelt fel az ügyben a “radioaktivitás” szóra a KGB, 3 nappal később az ügy le volt zárva balesetként, a nyomozók így olvadás után már vissza se mehettek az addig esetleg hó alatt rejtőző nyomokat és bizonyítékokat keresni, meg lett kötve a kezük.

 2873. sztalker — 2013-12-22 14:23 

2870. jukeey

Bocs, hogy hozzászólok, de szerintem a te általad felsorolt okok közül egyik sem igazolja azt a bizonyos 905 méteres magasságot.
Ha megnézed a fotókat, akkor láthatod, hogy se akkor, se most azon a magasságon a hágó felett nincsenek fák. A szomszédos 905 m magas hegy tetején sincs már erdő,
tehát valami egyéb ok kellett, hogy indokolja ezt a magasságot.

(Tehát nem a sátorozási hely általános indokait vitatom most, hanem arra lennék kíváncsi, hogy miért mentek még jóval a hágó elérése után is feljebb jó pár száz métereket a havas hegyoldalban, hogy pontosan a 905 méteres csúccsal legyenek egy vonalban?
Mi indokolhat ilyet. Egyszerű véletlen talán? Mértek valamit? Pontosan ennyi hiányzik ahhoz, hogy ellássanak esetleg valameddig? Közben párszor javulhatott is a látótávolság, nem biztos, hogy mindvégig csak ennyire korlátozott volt. Továbbá, ha már korábban is járhattak arra, talán ugyanazt a táborhelyet keresték fel? Ez is elképzelhető. A mai kutatók kb. 30 méteres pontossággal feltételeznek egy táborverési zónát, 3 lehetséges táborhelyet ezen a magasságon, ennyire pontosan tudták utólag belőni a helyszínt a régi fotók alapján)

2871. oberon

Nagy tömegű katonai objektumot nem lehetett egyszerű oda telepíteni, mozgatni, ha nincsenek járható utak, csak ösvények meg ilyen nyiladékok, ezért én inkább egy kisebb, mozgathatóbb egységet tudnék csak elképzelni. Egy fix telepítésű rakétasilót biztosan nem, ahhoz kiszolgáló létesítmények egész sora kell, legfeljebb kisebb harcászati rakétás alakulatot, rádiótávírász, rádiós zavaró egységeket stb.

2872. jukeey

„csak az hogy nem is volt ilyen irtás vagy más időszakban más okból keletkezett.”

A régi képeken lehet látni, ahogy kiépül az a kör alakú tisztás, eleinte csak egy kisebb sávot irtanak, csak később lesz ekkora méretű. Tehát a 4 utolsó holttestet már erről a helyről vitték el helikopterekkel.
Ha viszont tudnánk bizonyítani, hogy már azok megtalálása ELŐTT megindult ott egy ilyen erdőirtás, az tényleg gyanús körülménynek számítana…

Az biztos, hogy ott van egy egyenletes lejtésű (34 fokos) hegyoldal, elég sima ahhoz, hogy több gép is elférjen rajta, de a lejtőszög azért nem kevés, szerintem.
Továbbá fákat visszaültetni kevésbé könnyű, mint kivágni őket, ez talán indokolhatná, hogy miért kényszerültek így álcázni egy pontot, de ez is csak feltételezés.

 2872. jukeey — 2013-12-21 16:00 

Tehát nyugatias szél fújt, ráadásul lehetett erős; ez esetben nemcsak az előrelátható körülmények, hanem a szél délutáni feltámadása is kiprovokálhatott korai sátorverést. Csak fél kilométerről láthatták a pontos helyet a hegyoldal egyenetlenségei miatt; de azt hogy arrafelé erdő van, már korábban is észlelhették, s talán épp a szél felerősödésekor döntöttek úgy hogy ott meg fognak állni; ha tartják az irányt, hóviharban sem téveszthetik el. Ha esetleg már korábban szinte vakon botorkáltak a kavargó hóban az Otorten irányába, lehet épp az erdőszéllel való véletlen ütközés kínálkozott megállásra. Hóvihar legfeljebb egy könnyed kiruccanást tesz valószínűtlenné a vízmosáshoz. Az erdő és gerinc keleti szélén biztosan lehetett érezni hogy kevésbé kavar a nyugati szél, a fák és tüzelő közelsége mindenképp pozitívum. Sátor helyét szélárnyékos erdőszélre nem tudnák “belőni”, de pontos koordinátákra és tengerszint fölötti magasságra egy közeli dombtetővel összefüggésben feltétlenül? Lehet hogy a geológusok behálózták és kinyírták őket egy ehhez ideális előre meghatározott magasságon, majd fénygömbökre kenték az egészet; esetleg a Feng Shui áldozatai lettek?

Az újdönsült helikopterleszállóval kapcsolatban támadtak gondolataim-kételyeim. Kétszer volt ott helikopter (legalábbis ismerten akkoriban az eset felderítésével kapcsolatban), a keresésnél és a később talált hullák szállításánál. Ha csináltak oda leszállót, az utóbbi esetben lehetett. Eszembe jut a kétes hitelességű “radioaktív hulla” verzió, mely szerint a késői hullák szállítását nem vállalta a legközelebbi laktanya, mert ólomkoporsókat kértek, amit a rendőrfőnök nem tudott teljesíteni, ezért egy magánhelikoptert kellett hívni. Katonáktól is nagy baromság lett volna pár hulláért és fél kilométerért ezt tenni, de akkor a rendőrfőnök szólt a környékbeli favágóknak hogy pucoljanak meg egy területet a hulláktól 300 méterre, mert a 700 méterre levő domboldali leszállóhely, ahova anno a keresők érkeztek már túl messze van (hacsak nem volt ennél közelebb is leszállásra alkalmas hely a vízmosástól nyugatra)? Az első hullák szállításakor még belefért hogy 500 métert kellett őket szállítani a helikopterig, a késői hulláknál már sok lett volna a 700, de a 300 oké? Függetlenül attól hogy regruták vagy favágók csinálták, ez bűzlik. Ha katonákkal indokolják, akkor az is lehet hogy nyakig benne vannak; ha favágókkal, csak az hogy nem is volt ilyen irtás vagy más időszakban más okból keletkezett.

 2871. oberon — 2013-12-21 10:24 

Rejtett bázis:
Ha oda titkos megfigyelő bázist telepítenek, akkor annak személyzete biztos vagyok benne, hogy semmilyen módon nem mehet ki, főleg nem vadászgatni, mivel felfedték volna a pozíciójukat. Ilyen esetben bőséges étel és muníció szokott a rendelkezésre állni. Ha ki is mentek, szerintem az antenna vagy a szellő javítása miatt tehették. ÜTI vagy más ellenőrzés sem valószínű ilyen helyen, mivel az is felfedné a helyszínt. Rádiós vagy egyéb más kommunikációs csatornát használnak ilyen esetben.
Valószínűleg radarállomás, légköri/világűri megfigyelő vagy légvédelmi üteg esetleg rakéta siló lehetett, ha volt. Jó lenne tudni, hogy az a környék mennyire lehetett forgalmas, mivel az ilyen helyeket el szokták rejteni.

905m:
Nagyon érdekes, hogy azonos magasságon van a két hely. Nem tűnik véletlennek.
Visszanéztem a meteorológiai jelentést, amit @pakesz kommentelt anno 1957-ben. : )
Tőle idézek:
”1957. pakesz — 2013-04-14 08:35

Meteorológiai helyzet az Észak- Urálban 1959.febr.1-2 (felhasznált archív meteorológiai térképek forrása:wetter3_de_archiv) Hát, mozgalmas idő volt.
Február 01. A nap folyamán egy gyorsan áthelyeződő, közepes erősségű ciklon alakítja az időjárást. Áramlási rendszerében a ciklon ún. „hátoldalán” a déli óráktól északnyugat felől igen hideg, estig még nedves, estétől már szárazabb levegő érkezik a térségbe. Havazás napközben még lehetett, éjszaka azonban már nem valószínű Aztán 02.-án napközben fordul a helyzet. Egy közeledő, újabb, kissé erősebb ciklon ún. „előoldalán” néhány fokkal enyhébb levegő érkezik, erősödik a melegfront, valószínűleg délutántól ismét havazik. Szélviszonyok: 01.-én délelőtt még élénk DNY.-i, NY.-i szél a meginduló erőteljes hidegbeáramlásnak köszönhetően átfordul ÉNY.-ira és megerősödik, délután és kora este viharos széllökések is előfordulnak, majd hajnalra jelentősen mérséklődik a légmozgás, ami 02-án délelőtt ismét NY.-ira fordul és élénkül.
(Egyébként az itt többször belinkelt gipotezi_ru 5.-dik oldalán látható térképeken megfigyelhetjük ezt a szélirány változást, az első képen a szélre ezért rajzoltak 3 nyilacskát, délelőtt még délnyugati, ami estére északnyugatira fordul. 02.-án napközben már stabilabb nyugatias áramlás kezdődik.)”

Ha jól értelmeztem, akkor a szél először a hágó teteje felől fújhatott lefelé az erdő irányába (DNY). Ez később megfordult, és az erdő felől kezdett el fújni a sátor irányába, alulról(ÉNY). A sátortól a fenyő felé nézve viszonyítok:
Kiolvasható, hogy a szél alapvetően balról (NY) fújt, ami igaz a lefelé menetelésre is. Csapadék is volt abban a két napban, ami a képek alapján elég bőséges lehetett, ami viharossá erősödő széllel párosult. Ilyen körülmények között azért megkérdőjelezném azon állítást, hogy ők tájolták be a sátor helyét (mármint a másik csúcshoz képest), mivel azok a látási viszonyok nem ezt támasztanák alá. Ismereteim szerint egy fickós hóviharban nem láthattak 40-50 méternél távolabbra, így viszont a másik csúcsot sem láthatták, ami felvet egyből egy kérdést: Kinek lehetett közülük korábbról alapos helyismerete vagy affinitása, amivel be tudta ezt a pontos magasságot lőni, vagy volt e velük valaki más is, aki megtette ezt? Így azonban megint ott lennénk, hogy..
Vagy látták valóban azt a csúcsot, és gyönyörködni akartak benne (ezt sem a képek, sem az időjárás nem támasztja alá), vagy egy megjelölt helyre verték fel a sátrat. Ha ezt kicsit tovább viszem, akkor ha oda szándékosan sátoroztak, akkor valami célja lehetett a magasságnak is és a helyszínnek is.
Akárhogyan csűrjük csavarjuk, valahogy mindig oda lyukadunk ki, hogy a 9 emberen kívül még tartózkodhatott ott más is, akinek szerepe lehetett a tragédiában, ami pedig az idegenkezűséget támasztaná alá.
Ha ez katonai kísérlet miatt lehetett, amiben titokban részt vehettek, akkor lehet, hogy ők is aktív részesei voltak, csak vagy balul sültek el a dolgok, vagy ráébredtek időközben, hogy ők lettek a bárányok az oltáron..
1 szó mint száz, szvsz azt a sátort sehogyan sem tudták volna szemre belőni abban a hóviharban.

 2870. jukeey — 2013-12-20 21:31 

Szerintem a táborhelyválasztásnak igen gyakorlatias okai lehettek.
1 környezeti viszonyok: ha szeles idő volt, akkor azért táboroztak le pont ott, mert nyugatias szél fújt, azért nem mentek feljebb mert a hegycsúcs melletti erdőnek pont ott volt az alsó széle, és a gerinc is feljebb esett egy kicsit, így kettős szélvédelmet (és lavinavédelmet 🙂 ) képezve. Az erdő miatt ráadásul karnyújtáson belül sötétben is tüzelőt szerezhettek volna, ha a begyújtás mellett döntenek.
2 napi táv: olyan táborozásra ideális helyen megállni, ahonnan továbbhaladva már nem férne be aznapra egy másik alkalmas hely elérése és “kiépítése”. Ebbe a célba fényviszonyoktól vagy/és időjárástól függően beleférhet szokatlanul korai vagy késői időpont is. Másnap este már az Otorten oldalában táboroztak volna, ha megérik. Természetesen ha a viszonyok nem túl durvák, és a kondíciójuk jó, kizárólag a napi táv is eldöntheti a helyszínt, de minden bizonnyal figyelembe vették a körülményeket.

Tehát pl látták a hegyoldalból hogy ha az Otorten felé továbbhaladnának, akkor vagy egy csupasz szeles hegyoldalban kéne megállniuk, vagy épp egy sűrű erdő közepén kéne bíbelődniük a lomokkal, ezért előfordulhatott hogy jócskán sötétedés előtt egy erdőszélen álltak meg a praktikus sátorhely érdekében. Ekkor még az is beleférhetett, hogy a csapat egy része lemenjen az innen is feltűnő fás vízmosáshoz ökörködni, valószínűleg a sátor felállításában sem vettek részt mindnyájan. A panoráma a szomszédos dombbal viszont aligha játszott szerepet a helyválasztásban.

A helyszínelők fotóin felülről úgy tűnik mintha egy csupasz hegyoldalban lenne a sátor, de a másik irányból készült fotókon jól látszik hogy szinte a szélső fák tövében verték fel. A sátor helye a mai terepen gondolom csak max 1-2 száz méteren belüli pontatlanságot feltételez, ami valószínűleg nem igazán lényeges.

 2869. sztalker — 2013-12-20 14:39 

http://kepfeltoltes.hu/131220/kivagat_Gyatlov-hago_905_m-es_csucs_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Ilyen ösvények, nyiladékok vezettek a hágóhoz. (A nyiladékokat talán később is vághatták, ezt jó lenne pontosítani). De a 905 méteres keleti hegyre egyértelműen vezet fel útvonal az erdőhatárig, ez biztosan megvolt már akkor is.

Berajzoltam a helikopteres tisztást is (amit a térképrajzolók előszeretettel elfelejtettek), a sátor helye pedig annyiban pontos, hogy legalább 3 sátorverési pontot valószínűsítenek a mostani orosz kutatók a régi nyomozati fotók alapján rekonstruálva azokat, de mind 905 méteres MAGASSÁGBAN van (mint a szemben lévő csúcs), csak a vízszintes koordinátákban nem biztosak.

 2868. sztalker — 2013-12-20 14:00 

@becsuszoszereles1k:

Ha volt elég pontos SZINTVONALAS térképük (ilyenek a már fent is látott topográfiai szelvények, de az ebből készült „lebutított”, torzitgatott turistatérképek is), akkor igen.

Természetesen én nem tudom, hogy pontosan mit vittek a hátizsákjaikban ezekből, de érdemes volt ilyenek alapján megtervezni az útvonalat, mert nagyon részletgazdagok és a domborzatot korrekten jelölik, ami pl. a síterepek, lejtők, veszélyes szakadékok miatt fontos lehetett nekik.
(Tehát nem csak úgy egyszerűen végigmentek egy ösvényen, túraűtvonalon, hanem szabadon átvághattak síléccel völgyeken, dombokra fel és le, ha azt járhatónak érezték a hóviszonyok miatt.) Gondolom én, de lehet, hogy szigorúbban le volt ez írva a passzusukban, hogy hol és meddig mehetnek, milyen útról tilos letérniük.

Ennek is utánanézhettek, ha akartok, mert segíthet a nyomozásban.

A 905 méter magas hegyhez:
Arról van szó, hogy pontosan SZEMMAGASSÁGBAN van velük egy csúcs, tehát nem muszáj nekik a térképet nézni ehhez, addig másznak felfelé, míg ugyanolyan magasra nem jutnak, mint a hegy teteje. Ez tehát itt a kérdés szerintem (nem a magasság, ami bármi lehetne), hogy miért mentek még jóval a hágóra érkezésük (ez egy sík platós rész, kb. 820 méteres magasságban) UTÁN IS LEGALÁBB 100-150 métert a hóban (ez függőleges irányban jelent plusz 80 métert), ha már eleve fáradtak lehettek a hágóra mászás után? Mi v. ki hajtotta még őket, hogy ez a döntés indokolt volt? Miért nem kicsit alatta v. felette volt a sátorhely? Ha vmilyen műszerrel akartak egy bemérést végezni (szintezés?), arra van utalás?

Lehet, hogy még a hágóra felfelé menet láthattak arra a hegyre felfelé menő alakokat v. valami mozgást velük párhuzamosan haladni? A térképen nézzétek meg az ösvényeket. (Ahogy feljebb írtam, van egy felfelé vezető ösvény ott a 905 méteres hegyre, nem csak nyiladékok.) Ez esetleg indokolhat ilyen döntést, de persze lehet véletlen is, talán más felé néztek, más irányba (nem Kelet felé), azért mentek feljebb, hogy messzebb lássanak valamit, amit a hágó magasságáról (820 m) még nem láthattak elég jól.

 2867. becsuszoszereles1k — 2013-12-20 01:34 

2861. @sztalker: Gyatlovek tudhattak pontosan, hogy epp 905 meteren vannak – vagy hogy pontosan mikor vannak 905 meteren, hol kell letaborozni?

 2866. becsuszoszereles1k — 2013-12-20 01:26 

Fakitermeles (es favagok) volt arrafele, emlekezhetunk ra a posztbol:
“Az első ötszáz kilométert vonattal teszik meg, egészen egy Ivdel nevű kisvárosig, ahol eltöltik az éjszakát, majd másnap reggel továbbindulnak, ezúttal egy teherautóval, amely ingajáratban közlekedik a kornyek erdokitermelesei kozott.”

A terkepet (igen specialis terkepet, de allitolag az utvonaltervet is, legalabbis javaslatot) a geologusok fonoketol, Rjagintol (ugy is mint helyi “kiskiraly”; a masik helyi kiskiraly a favagok fonoke Vizsajban) kapjak; meg a passzust is, amivel igazolni tudjak magukat mit keresnek azokon a videkeken; meg nehanapjan -akkor igen draganak szamito – muszereket. Ez a tevekenyseg titkos volt [az UPI-val kotott szerzodes(?) kereteben], es dijazassal jart…(irja a murders).
(A hivatalos utvonalengedely melle minek kellett me’g kulon igazolas? Esetleg kulonleges (zart) teruletekre is be kellett terniuk – a kozetek miatt?)

 2865. piszkosfredakapitany — 2013-12-19 22:43 

A bázisos dologhoz: ahogy már mondtátok, a térképen nincs jelölve sem víz sem villanyvezeték, így nagyobb méretű (pár főnél több) legénység nem hinném, hogy sokáig petézett volna a környéken. Ha pl kint van egy szakasz vagy század (esetleg üteg, ha légósok) huzamosabb ideig, akkor oda elég sok vizet és gázolajat kell szállítani, ami biztos feltűnt volna.
Marad két lehetőség: a teljes lezárás – akkor se útvonalengedély, se semmi, vagy az álcázás, pl GEOLÓGUSNAK…viszont ez esetben inkább tisztekről lehetett szó – azért azt kötve hiszem, hogy egy pl 3 elemit végzett és éppen odavezényelt sorkatonát el lehetne adni akár csak geológushallgatónak is – így a kísérleti telepet/kitelepülést valószínűsítem inkább. Persze nem olyan bunkerrel, mint a filmben 🙂
Bónusz lehetőségként sutyiban kiépült a víz/villany, csak “elfelejtették” térképre tenni: kb ahogy a magyar laktanyák környéke is “nyomdahibásan” volt jelölve sokáig…viszont ez megint olyan szintű keccsölés, hogy feltűnt volna, biztosan: 2 vezeték fut az erdőben és a szarvasitatótól balra eltűnik a földben…kicsit sem gyanús…ha meg a föld alatt viszik, akkor meg a fairtás-árkolás…

 2864. sztalker — 2013-12-19 16:34 

Ez a magyar nyelvű topográfiai jelkulcs, amit a neten találtam.

http://kepfeltoltes.hu/131219/topo_jelkulcs_magyar_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 2863. sztalker — 2013-12-19 16:14 

@gigabursch:

„A 33, 34 és hasonló számok nem tudom mit jelölnek, vsz. valami zónát, de ez egyedi jelzés.”

Szerintem ez lejtőszög lesz (mennyire meredek a hegyoldal), azért írják rá, hogy ne kelljen a szintvonalak sűrűségét vizslatni mindig.

Egyébként pont a helikopteres térséget alakították ki egy 34-es lejtőn, majdnem ott, ahol maga a szám is található a térképen…

Apropó, ezt a 400 méter átmérőjű helikopteres tisztást nem kellett volna esetleg húsz év alatt (!) rávezetnie valakinek arra a térképszelvényre? Milyen gyorsan nő vissza ennyi fa, vagy a baleset után gyorsan újra telepíthettek oda fákat? Ennyire a szívükön viselték a kivizsgálók az erdőgondozást? Vagy inkább szerették volna még ezt is elfelejteni…

 2862. gigabursch — 2013-12-19 15:48 

@sztalker:
Akkaor Halat Szjal térségében látható vonalak és pontok (rendzseresen használok topót, tehát mint autentikus forrás használót kérlek fogadjatok el).

kettőspont-vonal: Közigazgatási határ
A 905,4 m magas csúcstól félegy irányába:
fenyő, lomb eleggyel, 15 méter magas, 20 cm átmérő
A 33, 34 és hasonló számok nem tudom mit jelölnek, vsz. valami zónát, de ez egyedi jelzés.
A nem bezöldített területen élló I és II vonalkák pusztán csak arra utalnak, hogy cserjés, fenyéres foltok.
A rövid szaggatott az nyiladék
A hosszú szaggatott vonal viszont erdei utat jelöl
A háromszög, mellett számmal háromszögelési alappont tfsz magassággal
A négyszög az szintezési pont pontos magassággal
(ez utóbbi kettőnek a sztereo ortofotók kiértékelésénél van jelentőssége, mert fotogrammetriai úton behatárolható a magassága, amit utána már (vagy előtte leszinteznek) és így kalibrálható a térkép.

 2861. sztalker — 2013-12-19 15:29 

Két megjegyzés:

— A nyiladékon lévő 1-es szám valószínűleg azt jelzi, hogy azon a szakaszon már nincs leágazás. (Ahol van, oda nem írtak számot.)

— Nagyon érdekes, hogy a hágó nyugati oldalán magasodó 905 méter magas hegyre (a Halat Szjal-lal szemben) is vezet fel egy ösvény (nem nyiladék) kb. 720 méterig, onnan a csúcs már nincsen nagyon magasan. Lehet ennek köze Gyatlovék szemközt felállított, szintén 905 méteren lévő táborhelyéhez?

 2860. sztalker — 2013-12-19 14:59 

@becsuszoszereles1k:

„meg ilyen teruletre, vagy ilyen alkalmakkor biztosan nem adnak ki turaengedelyt…”

Jogos, de ha már éppen úton vannak, mikor rádöbben valaki, hogy elnézte a dátumozást az egyik írnok, akkor meg már nagyon nehéz őket értesíteni ott a szabadban, hegyek között, völgyek között…

„Olyan gyakori ellenorzes volt ott Sziberia kozepen, hogy kulon labazban kellett dugdosni a leltaron foluli dolgokat?”

Semmiféle tapasztalatom, infóm nincs az akkori állapotokról egy ilyen szibériai kihelyezett egységnél (ha volt is ott, a hágónál ilyesmi egyáltalán), minden, amit erről írtam csak a saját kútfőmből a saját kiskatona-múltamból jött, mely utóbbi nem volt túlságosan dicsőséges v. rendkívül titkos és érdekes, de talán annyira nem is különbözött az övékétől. Ezt
tényleg nem tudom megmondani.

Az ellenőrzés minden szolgálatban lévő egység egyik örök mumusa (ez minden időben, minden seregben így van), ezért bátorkodtam egy ilyen felütést is megjátszani. Ha pl. jön egy váratlan látogató (egyik felettesük, elöljárójuk) helikopterrel, hogy megszemlélje az egységet, akkor nem biztos, hogy időben visszaérnek a helyükre a kiruccanásból és máris „megbuktak” (mi így hívtuk ezt a dolgot a seregben), mehet mindenki „futkosóra” (büntetőzászlóalj), vagy még rosszabb, ha komolyabb a harci helyzet (tényleg érvényben van egy magasabb készültség), akkor bármilyen következménye lehet a dolognak, sajnos… (Nekem is, nektek is volt gondolom ilyen sztoritok sok, akik még leszolgáltátok a katonaidejüket, nem hiszem, hogy ez olyan másképp működne bárhol is a világban. Volt, hogy alig úsztuk meg a hadbíróságot, mikor összetévesztettük a kajaszállító Roburt az ÜTI — ügyeletes tiszt — Roburjával, így csak másodperceink maradtak, hogy felálljunk őrséget „színlelni”, de még így is nagyon rezgett az a bizonyos léc, de adtak ki ellenem
országos körözést is, mert a f*kalap századírnokom rosszul állította ki a könyvemben a szabi lejárati dátumát és én meg nem ellenőriztem le, úgyhogy szépen be is vittek a kóterbe rögtön, ahogy azt kell. :))) Egyébként a „katonaszolidaritás” itt is megvan, ha tudjuk, hogy az elöljáró elhagyta a bázist, akkor általában odaszólunk (telefonon, rádión) az
érintettek felé, ha lehet, hogy nem tiszta a terep (általában kódoltuk ezeket: „Vihar lesz!” — az ÜTI elindult, meg: „Vihar elmúlt” — az ÜTI visszatért a bázisra, lehet tovább kártyázni), de azt mi sem tudtuk sosem, hogy kiket fog majd éppen meglátogatni az ellenőrzőkörútja alatt. Továbbá nem akarom összehasonlítani a magyar késő nyolcvanas éveket a szovjet késő ötvenesekkel, mert azért nagyon más volt a nemzetközi helyzet, az „ingerküszöb”.

 2859. sztalker — 2013-12-19 14:06 

@gigabursch:

Köszi a pontosítást!

Én ezt a leírást találtam a nyiladékokhoz, de ettől eltérhet az akkori szovjet rendszer.

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0027_FTR14/ch01s04.html

A térképes nyiladékokról:
Jelenleg azt keresem, hogy a térképen szereplő (a nyiladék szaggatott vonalára ráírt) 1-es szám egész pontosan mit jelent/kódol, mert ha nem métert, akkor vmilyen kategóriát.

A topo térképekre gyakran visznek rá fontos katonai adatokat: utakra szélességet, terhelési, burkolati infót — járható-e pl. nehéz gépjárművel, harckocsival stb — , a házak falainak vastagsága, magassága, nagyobb erdők fafajtáinak aránya, hidak terhelhetősége, folyószélesség, lejtőszögek stb. mind rajta kell, hogy legyenek) Aki tud, segíthet ebben, mert nekem nincs otthon topo jelkulcsfüzetem (ez több száz ábra, több oldalas kiadvány), de most keresgélek. Jó hír, hogy a magyar jelkulcs azonos a szovjetekével, mert a Varsói Szerződés egységes rendszert kívánt, tehát csak a cirill betűs megírás a különbség köztük.

Felteszem az egész térképszelvényt EREDETI formájában is ide (de kisebb méretben), aki akarja nézegetheti, hátha találunk még egy-két érdekes dolgot rajta.

http://kepfeltoltes.hu/131219/otorten-karta-p-40-083-084-kicsi_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Mint látjátok, nincsenek távvezetékek, csővezetékek (ezeket is illik jelölni a topo térképeken) a nyiladékok mentén sehol. Tehát ha nem erdőgazdálkodás, esetleg pár bányaterület összekötését, könnyebb megközelíthetőségét szolgálták (esetleg pár gulagos fegyenc ezeken a nyiladékokon ment ki napi munkára fát vágni, szánkókon vonszolva farönköket stb), akkor jó lenne tudni, hogy mi másra is szánhatták, mire lehetett még alkalmas ez a hálózat. (Jó időben biztosan jól járható, de télen, méteres hóban ez sem leányálom, bár legalább nyílegyenesen halad, így lerövidíthetünk sok kanyart és kitérőt, amit a turistaösvényeken nem.) Lehet, hogy sokat ezek közül a sávok közül csak álcázásként építettek ki, mert a hadsereg érdekeit szolgálta? Talán a nyugati részen is volt sok ilyen nyiladék, csak azokat már nem tüntették fel rajta, mert az már teljesen zárt katonai terület lehetett? (Ezt kevésbé gondolom, viszont pár „tisztás”, fehér foltú terület, bokorcsoporttal — pontozott vonal — körbevett térség meglehetősen gyanús, talán itt lehetett néhány kísérleti bázis, vagy raktárhelyiség, megfigyelőhely stb.)

Mivel ez a térképszelvény egy eredetileg 1942-es felmérésen alapul, amit 1981-ben frissítettek utoljára (de közben is többször javították, 1963-ban is), nem ártana, ha lenne támpontunk arról, hogy Gyatlovék aznap (1959. feb. 1-én) pontosan miféle állapotú térképpel, térképekkel is rendelkeztek, megmaradt-e valahol a vizsgálóbizottság bizonyítékai között ilyesmi, meg lehet-e ezt vhonnan szerezni, van fent belőle a neten? Mert ennek tudatában már mi is jobban bele tudnánk képzelni magunkat az ő helyükbe, ha gondosan
megtervezve már előre készítettek esetleg maguknak ilyen menekülési útvonalakat pl. az útirányt segítő nyiladékok alapján, ezeket követve a legközelebbi labazokig (több ilyet is hagytak hátra az útjukon), tehát nem biztos, hogy a sátor felé indultak volna akkor, ha más eshetőségük is adódott volna.

Ha meg bekerítették őket (minden irányból agresszorok közelednek feléjük), akkor jobban is felkészülhettek volna vmilyen védelemre, vagy elrejtőzésre. A „kitörés” a sátor felé nekem nem annyira szimpatikus megoldás, mert végig nyílt terepen kell megmutatniuk magukat.

 2858. gigabursch — 2013-12-19 07:59 

@sztalker:

Mint szakmabeli kénytelen vagyok ismét tésztázni pár dolgot:

Nyiladéknak két fontos szerepe van, ebből a második itt nem játszik.
1. Az erdő vágásos erdőgazdálkodásában a térszakozást és a későbbi részletszintű felosztást elősegítő, abszolúte mesterséges vonal.
2. erdőgazdálkodás célját szolgáló egyéb földterületként (az előbbi is beleesik ebbe a jogi kategóriába, és nem csak a hazai szakzsargonnál) különböző infrastrukurák, termékvezetékek, villanyvezetékek számára kialakított védőzóna.

Az, hogy egy nyiladékot 1-2 méter szélesnek gondolsz, az valójában egyébként gyakorlat szerint 6-10 méter szélességet jelent. Tényleg annyi.
Az, hogy egyes szakaszokon közlekedésre is használják, az értelemszerű, de attól még nem út, mert ez utóbbinak van pályaszerkezete.

Viszont a nyiladékok léte rámutat egy fontos tényre:
Itt aktív erdőgazdálkodás folyik.
Persze ez jellemzően vágásos erdőgazdálkodásban merül ki.
Viszont ez rámutat egy következő fontos tényre.
Nem túl bonyolult útitervet adhattak le és nem volt nehéz utánuk indulni, hogy hol a fenében lehetnek, mert jól tájékozható a rendszer.
Viszont ez sok orgyilkosos elméletet megdönt nálam.

 2857. becsuszoszereles1k — 2013-12-18 18:07 

2855.@sztalker: En is erre gondoltam (poen csak a megfogalmazasban volt:))
“De az tény, hogy egy 400 méteres tisztást pikk-pakk elkezdtek csinálni, ahogy megindult a kutatás, szépen lehet látni a fotókon, ahogy tágul a kör az erdőben, egyre…”
Egy lehetseges forgatokonyv volt – azert probaltam elindulni rajta, vagy korbejarni, vagy melyebbre asni benne; a “hangosan meltatlankodas” sajat sakkmatt otleteimnek szolt!:)
Amugy nem hadgyakorlat, bemutato, vagy egyeb ilyen nepes alkalmakra gondoltam – amugy meg ilyen teruletre, vagy ilyen alkalmakkor biztosan nem adnak ki turaengedelyt…(es akkor itt jonnenek a kizarasos modszernek nem kedvezo vegnelkuli variaciok: igen, de a jobb kez nem tudta mit csinal a balkez; nem is biztos, hogy ugy volt, mert ha amugy lett volna; nem hitelesek az informaciok; milyen is volt a fegyelem; terelnek, nem terelnek, hamisak a dokumentumok, stb. stb. stb. vegnelkul). Hanem sima “munkanapra”, amikor egyetlen U2 sem repul be eppen, amugy is beke van (1959); csak kimennek porkoltvadat loni az erdobe, vagy szoszosbukkonyt szedni lekvarnak (ujabb ketsegek: van fegyelem, milyen, titkos, mennyire, stb.)…A periszkopot se beloveshez vagy tuzeleshez gondoltam, hanem a “bekes unalom” idejere.:))[Olyan gyakori ellenorzes volt ott Sziberia kozepen, hogy kulon labazban kellett dugdosni a leltaron foluli dolgokat? Es a fonokok hogy mentek oda titokban? Koltoi kerdes volt csupan!]

 2856. sztalker — 2013-12-18 17:00 

Nyiladék:
Erdőben (nádasban, bozótban) fakinövésektől tisztán tartott füves sáv.
Erdőkben a kivágott és fakinövésektől tisztán tartott egyenes dűlőút.

Csináltam egy vázlatos térképet (1 : 100 000 léptékű topográfiai alap átrajzolásával) arról a környékről, ahová Gyatlovék is mentek.

http://kepfeltoltes.hu/131218/Nyiladekok_es_utak_a_hago_kornyeken_kicsi_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Szembeötlik, hogy rengeteg ilyen keskeny (max. 1-2 méter széles) irtási sáv-hálózat szabdalja tele a keleti zónát, és éppen az ominózus hágó mögötti völgybe is vezet egy,talán ez a leginkább Nyugatra belógó vonal. (Nem messze, mintegy 400 méterre lehet a későbbi helikopteres leszállóhelynél, ami egy legalább 400 méter átmérőjű tisztás volt.)

Tehát a környéken meglehetősen sok kiépített és emberi (esetleg kisebb jármű) haladásra alkalmas hálózat van. Ezeket használhatják az erdőirtásnál, talán a folyón leúsztatva farönköket, a sávokban megközelítve az erdőt.

De használhatja akár a hadsereg is pl. őrjáratozásra v. gyors haladadásra, mivel nyílegyenesek és szinte minden nagyobb csúcs is elérhető általuk. (Nem kell a vadcsapásokon haladniuk, vagy a turistaösvényeken.)

Természetesen ezek nem kiépített utak, csak fairtások (a fák hiánya, egész pontosan), de a tájékozódást megkönnyíthetik, kisebb terheket lehet rajtuk mozgatni, ha az időjárás és a lejtő meredeksége ezt lehetővé teszi.

Azt nem tudom, hogy a Gyatlovék erdejébe vezető egyik ilyen sáv már korábban is meglehetett, vagy csak a baleset után építették ki, de az biztos, hogy a környéken most rengeteg ilyen van, ennek sem ártana utánanézni, hogy akkor, amikor az eset történt voltak-e ilyenek már. (Ez nekem aktív katonai, védelmi tevékenységre utal, de lehet, hogy csak egyszerű mezőgazdasági okai voltak.) Mivel az alaptérkép az 1981-es állapotokat mutatja, nem zárható ki, hogy azóta csináltak arra ennyi „folyosót”, de lehet, hogy már az 1950-es években is volt arra sok ilyen, mikor Gyatlovék arra kóricáltak.

A térkép jelkulcsa a következő:

PIROS = nyiladék (tisztán tartott füves sáv, 1-2 méter széles)

SÁRGA = földút, ösvény, turistaút (nem burkolt út)

KÉK = vízfolyások, patakmedrek

VILÁGOS KÉK = mocsaras területek, lápos részek

FEHÉR FOLT = erdőírtás, tisztás

BARNA FOLTOK = domborzat: hegyek, dombok, magasabb kiemelkedések

ZÖLD = erdő

 2855. sztalker — 2013-12-18 16:54 

@becsuszoszereles1k:

Én csak mint lehetséges forgatókönyvként írtam le ezeket a változatokat vagy indokokat az eltussolás okaként, ha vmilyen aktív tevékenységük (pl. egy lövész-, v. rakétás egység harci ténykedése) közrejátszott a halálukban, vagy egyszerűen csak ott volt egy „ottfelejtett” rádiótechnikai egység éppen, akik már nagyon unhatták a banánt és jobban széjjelnézegettek, rájuk akadhattak.

Ha benne voltak — mert tényleg hadgyakorlat lehetett ott — akkor bizonyosan pásztázták a vidéket, ráadásul (és én épp ezért vagyok eléggé szkeptikus a kísérlet/gyakorlat verzióval szemben — sok megfigyelő is szokott ilyenkor ott lenni, ők „pontozzák”, meg értékelik, filmezik is néha a dolgokat. Ha meg szupertitkos a fegyver, akkor rengeteg műszaki mérnök, tudós is kint lehet, de őrkatona is gondolom…

Az ilyen „periszkópos” dolgokba én most nem mennék bele, a tüzérség simán belő bármit, ha kap koordinátákat (rádión), az ilyesmi vakon megy már a profiknak, a megfigyelők pontosan jelentik a találatot, mellé-, alá-fölé lövéseket stb.

Ezek csak feltételezések, amíg nincs bármiféle tárgyi bizonyíték, vagy hiteles szemtanú az esetről.
(A rakétásoknak, távírászoknak, radarosoknak sem kell nagyon „nézelődniük” az ajtóból, az ő tevékenységük is más távolságokban lesz fontos, a gyors reagálás, jó kommunikáció itt a lényeg, akár száz kilométerekre is lehetnek a céltól.)

A nagy tisztás meg csak egy poén volt tőlem, lehet, hogy pont oda kellett tenni, mert másutt a hófúvás, meg egyenetlen domborzat, szélviszonyok miatt nem tudott volna egyszerre több helikopi is leszállni. De az tény, hogy egy 400 méteres tisztást pikk-pakk elkezdtek csinálni, ahogy megindult a kutatás, szépen lehet látni a fotókon, ahogy tágul a kör az erdőben, egyre nagyobb és nagyobb lesz, amikor talán még nem is fedeztek fel minden holttestet.

 2854. becsuszoszereles1k — 2013-12-18 16:41 

@becsuszoszereles1k: Ja igen, elsikkadt a lenyeg: ertettem, hogy allando radiokapcsolat – szoval tenyleg? Es ez minden? Ugy ertem, hogy mindenre kiterjedo, tenyleg eleg? Azt persze ertem, ha valami tortenik, akkor a drot tavoli vegen rogton tudjak, es azt is, milyen intezkedesre van szukseg. Es akkor lehet, hogy most is tudta’k…es akkor tenyleg nem kell jelenteni a titkos bazisrol semmit, tovabbra is titokban lehet maradni, mert ok tudnak meg mindent legutoljara (nyilvan nekik tulajdonkeppeen csak lovoldozni kell, amikor eljon az ideje, amirol radiokapcsolaton keresztul ertesulnek).
Akkor viszont (mar ha volt ott titkos bazis), megiscsak lattak valamit, hogy kimentek szemrevetelezni a testeket; persze nem, hanem radion utasitast (parancsot) kaptak, hogy erre es erre, nezzek meg az aldozatokat…
Na, ez ugy ertelmetlen ahogy van. Rajuk semmi szukseg nem volt ez ugyben – minek avattak volna be oket (ha latni ugysem lathattak semmit), amikor egeszen mas, fontos, sajat feladatuk volt (ha egyaltalan volt ott ilyen bazis). De ha ott volt is, mindegy – a kizarolagos radiokapcsolat miatt. Vagy, minek mentek ki, ha tilos volt? Tudom, titkos lekvar es vodka lerakat (a bazison belul, hol lehetett fozni lekvart? honnan szereztek be az +vodkat? Tehat, one kijartak…Elobb-utobb hire kelt volna, hogy van ott egy titkos bazis. Tehat egyaltalan nem jartak ki, mert halalos fegyelem volt.)
Asszem, ezt a titkos bazis otletet elvethetjuk.

 2853. gigabursch — 2013-12-18 16:30 

@sztalker:
Követtél te már életedben felfelé, főleg télen vízmosást a medrében?
Hosszabb távon ennek a megoldhatósága nem is a nullához, hanem a mínusz végtelenhez tart!

Én már szakmai okok kapcsán kényszerültem bele ilyenbe. Előrebocsátom: NE TEDD!
Ha kedves a futóműved és egészséged további sorsa számodra.

A fenyők kérdést már fentebb kitárgyaltam, annak az összes félrevezető fordításával együtt. legalább ezen a ponti mi ne térjünk le róla!

 2852. becsuszoszereles1k — 2013-12-18 16:07 

2846. @sztalker: En egyelore meg itt kapirgalnek egy kicsit, hogy titkos bazis (szemtanuk) volt a kozelben, a turistak halalaban vetlen katonakkal (vagy akarki hivatalosan ott tartozkodokkal):
3. “…hisz elhagyták a szolgálati helyüket (a parancsnok meg hagyta), ami nagyon súlyos vétség…”
es
4. “Ha ez ráadásul egy rendkívül titkos feladatú alakulat, folytonos rádiókapcsolattal, akkor még olyan kifogással sem tudnak előállni (összebeszélni, összejátszani a parancsnokukkal), hogy valamilyen külső veszély okán indultak felderítésre…”

Most akkor az ott szolgalok csak akkor lattak ki a bazisukbol, ha kimentek onnan? Es hogy’ vesznek eszre egy esetleges (kozeledo) veszelyt? Nyilvan o”rok sem allhattak kinn, ha a hely maga eszrevehetetlen kellett hogy legyen…
Gondolom, volt valami nezelodo felszerelesuk, legalabb periszkop. Es ha volt, akkor – esetleg, persze kerdes hol voltak beasva a sator es kornyekehez, vagy az erdohoz kepest – lathattak mindent (nem inkabb magaslaton kellett lenniuk, ha a fold alatt is?:/), ami a Gyatlov-csoporttal tortent. Talan azert “hagytak el szolgalati helyuket”, amikor elcsitultak a dolgok, hogy megnezzek az aldozatok allapotat (testek forgatasa) – valamiert;
es talan megis ok jelentette’k, meghozza hivatalosan a tortenteket,
hiszen hitelterdemloen tanusitani tudtak, mint szemtanuk (pro vagy kontra), ki, kik kovettek el a cselekmenyt. Azt nem feltetelezem, hogy azt kellett volna jelenteniuk, hogy megtortent az akcio; inkabb azt feltetelezem, hogy az o titkos allomashelyukrol szakmailag/technikailag egyertelmuen latniuk kellett minden mozgast bizonyos tavolsagon belul (tavolsagig). Es ha ebbe a megfigyelesi tavolsagba peldaul bele kellett esnie a Gyatlov-incidens helyszini esemenyeinek az Otortenen, akkor kerultek volna bajba, ha elhallgatjak, ami nonszensz (mar ha a konteom helyes).

A nagy tisztas kesobbi kialakitasat figyelembe veve, esetleg kozosek voltak az erdekek.
(Az inditek persze szamunkra tovabbra is ismeretlen marad.)

 2851. sztalker — 2013-12-18 14:48 

@becsuszoszereles1k:

Lehetséges, hogy kicsit sok volt annyi hulla együtt, akárki találta is meg őket, talán mire Krivót és Dorót is észrevették a fánál, már elegük lehetett az egészből, rájuk csak egy-egy faágat tettek, a lejtőn heverőket meg próbálgathatták lehúzogatni, de feladták. Vagy tán észre sem vették…

A lejtőn felfelé mászókhoz: ha követik a vízmosás medrét felfelé, akkor más irányból, de viszonylag kis meredekségű hegyoldalon eljuthatnak a hágóra, onnan meg lefelé a labazig, ha nem érezték volna biztonságosnak a direkt sátor-irányt. (És talán nem is látták volna meg őket a sötétben, ha a sátornál még lehttek idegenek.)

Gyatlov kezeihez: egy külföldi oldal kommentelője szerint (nem tudom, hogy igaza van-e), inkább törpe fák (dwarf tree) kéregmaradványait találták meg rajta, sok bokros sáv, alacsonyabb fák is átszeli a lejtőt, ahol mentek.

2847. oberon

Még csak egy megjegyzést a híres kizárásos alapon való megközelítési módszerhez (ahogy ezt Sherlock Holmestól szoktuk volt idézgetni):

Vajon rájöttek volna „kizárásos alapon” a XVI-XVII. században az emberek, tudósok arra, hogy pl. mi okozza a maláriát vagy a leprát, influenzát?
Nem igazán, mert nem voltak még annyira erős mikroszkópjaik, spec a maláriát még a XIX. század végén is „mocsári kigőzölgések” okozta betegségnek (innen a mocsárláz elnevezés), ill. az „erkölcstelen és kicsapongó élet” (ez nem vicc, tényleg hittek ilyet még orvosok is!) következményének tartották. Természetesen ma már ismerjük a szúnyogok által terjesztett betegség, a malária (v. váltóláz) okát, amit a paraziták hordoznak magukban, de akkor még erre nem jöttek rá.

Vagyis ezt a módszert csak akkor érdemes használni, ha pontosan ismerjük az ÖSSZES lehetséges (véges számú) eshetőséget, verziót, mert különben így is téves következtetést vonhatunk majd le. Ahol pl. jól láthatóan 3 út ágazik el egy kereszteződésnél, ott ez nem olyan nehéz döntés, de ahol még az utakat is meg kell előbb keresni (mert benőtte vmi, vagy szándékosan elrejtették), ott ez jóval nehezebb. (Ez pont olyan, mintha nem 90 számból kéne ikszelgetni az ötös lottón, hanem bármennyiből lehetne, csak azt éppen nem
hoznák a tudomásunkra…)

 2850. becsuszoszereles1k — 2013-12-17 23:49 

@becsuszoszereles1k: Vagy epp azert “vizsgaltak meg” a testeket, majd a kornyezo terepet – kik is lehetnek ezek, mi tortent veluk, es kicsit tobben vannak a kelletenel ahhoz, hogy termeszetes halal ok szoba johessen -, mert rajottek, hogy intezkedni kell “gyors lelepes es tisztas kialakitas” ugyben?

 2849. oberon — 2013-12-17 18:37 

@sztalker:

’’ Igen, de azt is vedd figyelembe, hogy mindenféle időjárási, környezeti állapot mindkét félre UGYANÚGY hat’’
Igen tisztában vagyok vele. Figyelembe vettem annál is, hogy a tüzet nem azonnal észlelték fentről, (lehet, csak az idő tisztulásával), és akkor is, amikor lent Zoloék elvesztik a kapcsolatot a fa alatt levőkkel, mivel nem lehetett odalátni. Csak akkor lesz tudomásuk a bajról, amikor már késő.

’’ talán még ők is vmi tüzet rakhatnak kint,’’
Nem utal erre semmi. Kb 3 órát le lehet húzni alkohollal, kártyával és esetleg a hálózsákok használatával szerintem. Persze rendesen felöltözve, nem úgy, mint a fiatalok.

’’ …pl. így esetleg mind a 9 visszajönne a sátorhoz, tegyük föl, akkor most ugyanott, ugyanabban a szituban lennénk, mint ahonnan elindultunk, nem???…’’
Ezen bekezdéssel megint elgondolkodtattál. Arra jutottam, hogy olyan erőfölényük volt a támadóknak, ami annyira egyértelmű volt, hogy nagyon sokáig vagy abszolút eszükbe sem jutott az ellentámadás ötlete. Szerintem abban reménykedtek, hogy a veremben kihúzhatják reggelig, amikor is javulhatnak az esélyeik. Aztán jön a hideg és a fegyveresek.

Sokáig én is elvetettem, hogy bárki idegen is hozzájuk nyúlt volna. Azonban a sérüléseik között van, amit csak emberi kéz okozhatott. Ha nem egymást verték szét, akkor őket verték valaki mások. Ebből jött a fegyveres támadók ötlete, régebben a csempészek, de a manysik is ebbe a csoportba tartoznak a katonai alakulat és a kémcsoport mellett. Arra szeretnék rájönni, hogy melyik lehetett. Ha csak addig nem jön valaki és győz meg mindenkit a konteójával. : )

 2848. becsuszoszereles1k — 2013-12-17 18:33 

@sztalker:
“Egy ötlet például a bűnjel, vagy a szemtanúk helyének eltüntetésére”
Hasonlo megoldas, mint anno a “Meghokkento mesek”-ben: a nyomozo felesege meghivja az elhunyt ferj kollegait vacsorara (tor); akik miutan megettek a finom urucombot, akkor dobbennek ra, hogy epp most nyeltek le az utolso falatot a corpus delictibol…szep nagy tisztas volt az is…
ON- Mindenesetre, tobbukon nem azon a felukon voltak a hullafoltok, amin fekve megtalaltak oket. Mar csak Gyatlovra emlekszem, ot hatonfekve talaltak meg, de az elulso oldalan voltak a hullafoltok (ahelyett, hogy a hatan lettek volna, ha valoban a hatan fekve hal meg)…meg talan Doro-Krivo eseteben is. (Bar azt is megemlitik, hogy kello gyakorlat hianyaban ossze lehet keverni a hullafoltokat a fagyasi foltokkal, marmint a foltok eredetet.)
Szoval ez a teny mutathat a fenti verziora, hogy taboroztak ott valakik (hivatalosan), akik veletlenul-varatlanul rabukkantak a holttestekre, amihez semmi kozuk nem volt amugy. De a varhato kovetkezmenyek ismereteben/tudataban, ugyan miert nyultak volna hozza egyaltalan a testekhez, deplane minek forditottak volna meg oket? Es meg egy tovabbi, lenyegesen tavolabbi ponton is, ha a Gyatlovek es Doroek kozotti tavolsagot nezzuk, nem beszelve az egyre sokasodo labnyomokrol, amit hagytak volna (bar valoszinu a labbelijuk is “lopakodo” tipusu volt, ha ok maguk is titokban (rejtve) allomasoztak ott (U2, egyeb okbol).

 2847. oberon — 2013-12-17 17:35 

@titan:

Összefoglalva válaszolok:

’’ nekem inkabb az nem hiheto, hogy valaki megakar olni hanyat lok majd ugral a mellkasomon, es ezt mind ugy teszi, hogy senki sem vedekezik.’’
Szerintem egy tarkón vagy halántékon vágott, hanyatt vagy bárhogyan esett eszméletlen vagy félig kába embert nem nehéz megtiporni. Onnantól, hogy elveszti az eszméletét, amihez elég 1! ütés is, már csak tehetetlen húsról beszélünk.

’’ Aki azt eleteert kuzd karmol harap rug, nem tudok elkepzelni olyan szituaciot , hogy 9 eleteros szemelyt mint birkakat kivegezzek minden ellenallas nelkul.’’
Ajánlom figyelmedbe Afrika történelmét. 100 ezreket öltek le birkák módjára úgy, hogy szerencsétleneknek esélyük sem volt, ha védekeztek, ha nem. Ahogy az inkáknak sem volt a puskával szemben. Az évszám bár változott a puska kontra ember viszony szerintem nem.
Egyébként pedig szétfagyott, testileg-lelkileg-mentálisan kifáradt emberekről van szó, akiket a veremnél levőket kivéve egyesével intéznek el. Ha verekedtél már, akkor a 2v1 sem igazságos, nemhogy az X vs 1. Véleményem szerint már fél lábbal a halálban voltak a túrázok amúgy is, amikor megkapták a gyilkosaikat a nyakukba. Amúgy meg például a zebra is megrúghatja/sebesítheti az oroszlán(oka)t, előbb utóbb vacsora lesz, már csak azért is, mert nincsenek meg a megfelelő eszközei az egyenlő küzdelemhez. Ahogy szvsz Zoloéknak sem volt meg. Ha egyáltalán meg tudtak még fogni valamit a lefagyott kezeikkel, amiket lehet, már nem is éreztek..

’’ Az viszont kevesbe hiheto, hogy megerkezik nehany marcona pasi es azt kiabalja kifele a satorbol mindenki de ugy hogy belulrol kivagjatok kessel a satorlapot. Majd futni hagyjak oket azutan meggondoljak magukat es megis utannuk mennek agyonverni oket, ok pedig ezt hagyjak minden ellenallas nelkul.’’
Én azt írtam, hogy a sátort a legvégén vágták ki, mikor már meglátták a tüzet és döntöttek, hogy beavatkoznak. Utána már nem terveztek visszajövetelt, ezért már a sátor védelmére sem volt szükségük. Ekkor vágták ki a távozó fegyveresek, nem pedig a fiatalok az elején.

’’ Olyan ero gyozte le oket amivel nem tudtak szembaszallni”
Ebben legalább egyetértünk. Azonban csodálkozom, hogy szerinted 5-6 fegyveres nem ilyen erő.

’’ Nekem ez a hihetetlen, hogy tortent valami megmagyarazhatatlan dolog a turazokkal, kozben megmagyarazhatatlan fenyjelek cikaznak a fejuk felett aminek semmi koze az esemenyekhez.’’
Szerintem is kicsi az esély rá, de nem lehetetlen. Viszont cikázó bombákról még nem hallottam, bár az nem jelent semmit. Jó lenne tudni, hogy voltak e akkoriban cikázó bombák, mert ha nem, akkor a fények nem lehettek azoknak a fényei. Ha viszont nem ember okozta a fényeket, akkor megint előkerül a véletlen faktor..

Konkrétan nem hiszek egy verzióban sem. Megpróbálok végigrágni minden eshetőséget, és kizárásos alapon ’’dolgozom’’. Ha valamit kitalálok vagy összerakok, akkor a felmerülő kérdéseket próbálom megválaszolni, reményeim szerint több – kevesebb sikerrel. Ha olyan érvet kapok, ami egyértelműen és vitathatatlanul megcáfolja, akkor elvetem, azonban egyéni vélemények és nézőpontokat nehéz objektív érvnek venni. Elolvastam az 1388 és 1398-as hozzászólásaidat, azonban túlságosan nagy vonalakban fogalmazol ahhoz, hogy egyértelműen összeálljon egy kerek egész. Kicsit pontosíthatnád, részletezhetnéd és megszerkeszthetnéd az elméletedet, mert úgy könnyebb lenne meggyőződni a működő képességéről vagy éppen arról, hogy nem lehetséges a megtörténte. Néhány kérdésemet és aggályomat a katonai kísérlettel/bombázással kapcsolatban legutoljára a 2824-es és a 2840-es hozzászólásaimban említettem utoljára. Ezekre azért jó lenne választ kapni. Ha lehet ugyanolyan megingathatatlanokat, mint amilyeneket tőlem is vársz/vártok. : )

 2846. sztalker — 2013-12-17 15:17 

De ha már homár, akkor én is írnék néhány változatot a katonai verzióra és holttestek elrejtésének okára.

Ha feltesszük, hogy a környékre telepíthettek néhány légvédelmi alakulatot (pl. az U2-es berepülések miatt), ráadásul ezeket sokkal jobban álcázták is, sokkal mozgékonyabbnak kellett lenniük, akkor lehetséges, hogy a hágó közelében is volt egy ilyesmi harcállás, nem messze Gyatlovéktól, mondjuk az erdőben valahol.

Aki már volt szolgálatban a seregben, az tudja, hogy a váltások közti időszak (amíg meg nem érkezik az új kezelőszemélyzet) mennyire unalmas lehet, ha napokig kell kint lenni terepen, miközben pár konzervvel v. vacak olvasnivalóval kell múlatni az időt. Elképzelhető, hogy páran az éppen szolgálaton kívüli katonák közül (akik nem vizslatták épp a radarernyőt, rádiózást, vagy csak fegyveres őrök voltak, de már felváltották őket) rendszeresen ki-kijártak a környékre pl csapdázni, lőni pár vadat, hogy javítsák a kosztot, vagy volt valahol nem messze egy nem túl nagy rejtekük, ahová azokat a dolgaikat rakták el rendszeresen, amit nem szerettek volna, ha megtalál egy váratlan ellenőrzést végző elöljáró (pl. ügyeletes tiszt – ÜTI — , vagy egy szadista váltásparancsnok, ha éppen ilyet kapnak ki a szolgálatvezénylésükben), ami leginkább étel, ital, egyéb szórakozást biztosító tárgy lehetett, de szigorúan tilthatta a szolgálati szabályzat, a leltár v. rovancs miatt nem lehetett náluk sosem, ha ellenőrzést kaptak. (Teszem azt nyáron ribizlilekvárt szoktak főzni, ha épp kedvük volt, de már ezért is megfenyíthetnek bárkit a seregben, ha valaki rájön és megtalálja a szálláson, vagy pár vodkásüveget ide dugtak, mindig csak kevés cucc volt a bázison, nehogy lebukjanak ilyen piti marhaságok miatt.)

Ha az bevált szokás lehetett akár hónapok óta, hogy néha fél kilométerre is „kiugranak” egy-két dologért (a megértőbb szakaszparancsnokuk jóváhagyásával), simán megtalálhatták így a turisták holttesteit is, mintegy véletlenül rájuk akadva, szinte „belegyalogolva” a helyszínre.

De ekkor nagy bajban vannak, mert:
1, Ha jelentik, akkor simán a nyakukba varrhatják az egészet, anélkül, hogy közük lenne hozzá, vagy legalábbis rohadt nehéz lesz majd kimagyarázni magukat egy ilyen helyzetből egy katonai ügyészség előtt. (Plusz a parancsnok és annak parancsnoka is „repülhet” rögtön, bármiféle nyomozás és indok nélkül, örökre priuszos lesz a karrierjében.). Ráadásul itt nincsen profi ügyvéd meg Mr. Petrocelli a vádlott mellett, könnyen bevarrhatnak bármiért a seregben.

2,Ha nem jelentik, de ha végig óvatlanok voltak és nyomokat hagytak maguk után, most igencsak főhet a fejük, hogy miként tüntessék el ezeket baromi gyorsan, hogy vissza tudjanak érni a harcálláspontjukra, vagy a következő váltás (akik utánuk jön majd pár nap múlva), ne találja meg a nyomaikat, no meg a hullákat (vagy a kettőt lehetőleg együtt ne, mert akkor meg azok jelenthetik az esetet és megint őket keverik gyanúba.)

3, Ha mégis megkockáztatják a tisztességes bejelentést, és bíznak a korrekt kivizsgálásban, ahol a gyilkosság vádja alól majd esetleg mentesülnek, attól még ugyanúgy el fogja őket (és persze a parancsnokaikat is) ítélni a katonai ügyészség, hisz elhagyták a szolgálati helyüket (a parancsnok meg hagyta), ami nagyon súlyos vétség, sokáig fogják inni ennek a levét mindnyájan.

4, Ha ez ráadásul egy rendkívül titkos feladatú alakulat, folytonos rádiókapcsolattal, akkor még olyan kifogással sem tudnak előállni (összebeszélni, összejátszani a parancsnokukkal), hogy valamilyen külső veszély okán indultak felderítésre (talán egy elhagyott raktár esetében lehet ilyen trükkel előjönni, ahol nincs telefonvonal, rádió), ezért mentek el, így akadtak a hullákra, mert minden lehetőségük meg lett volna, hogy azt a veszélyt azonnal jelentsék rádión a parancsnokuk felé, mielőtt önhatalmúlag cselekednek. Ezt a verziót is nagyon nehéz megúszni egy seregben.

Ha mindezeket végiggondolják, lehet, hogy a hullák teljes eltakarítása mellett döntenek, ahogy a lehetőségük biztosítja, imádkozva, hogy mások esetleg addig ne vegyék azokat észre, és hulljon elég sok hó, hogy eltakarja a nyomokat. Talán valamelyik későbbi szolgálat már jelenti az ügyet, vagy „súgnak” egy fejesnek, aki gyorsan kapcsol, „véletlenül” felfedezi (pontosabban felfedezteti) a turistákat, és átveszi az irányítást az ügyben. Innentől már ismerjük a sztorit.

Egy ötlet például a bűnjel, vagy a szemtanúk helyének eltüntetésére:
Függetlenül attól, hogy milyen szinten lehetett benne a hadsereg a halálukban (szándékos, véletlen, semmilyen), vagy csak felfedezték a holttestüket és utána próbálták csak úgy-ahogy elgereblyézni az ügyet, én most adnék egy tippet arra, hogy milyen olcsón és ötletesen lehetne megszabadulni például a közelben lévő harcálláspont nyomaitól (ha volt ott egyáltalán), ha jönne egy hivatalos vizsgálat. Ha egy ilyen légvédelmi egység miatt pár fát, bokrot kivágtak, hogy el tudják helyezni a titkos szerkezetet, akkor a leglogikusabbnak az tűnik, hogy a vizsgálathoz kivonuló katonák helikoptereinek a leszállóhelyét itt jelöljük ki mostantól, ezzel álcázva, mintegy megsemmisítve az eddigi kis tisztást (amit most már esetleg észrevettek volna a kutatócsapatok), egy bazi nagy, akár 500 méter átmérőjű kerek térség létrehozásával, fák százainak kidöntésével, szóval ember legyen a talpán aki utólag ezt észreveszi. A vizsgálóbiztos és összes embere már eleve magára a bűnjelre (pontosabban annak hűlt helyére, egy szép nagy kerek tisztásra) érkezik meg, innen kezdheti a nyomozást. Készítettek is ilyen kerek leszállóhelyet a katonák az erdős és lejtős hegyoldalban(!), tehát nem teljesen sík részen, de ez természetesen csak egy rosszindulatú feltételezés volt most tőlem, személy szerint nem vagyok híve ennek a vonalnak, de azért leírtam. Lehet, hogy nagyon is indokolt volt oda és akkora tisztást építeni.

 2845. sztalker — 2013-12-17 13:48 

2839. oberon

„ — Nem lehettek túl jók a látási viszonyok, úgy X méter után nem is biztos, hogy látták már egymást,”

Igen, de azt is vedd figyelembe, hogy mindenféle időjárási, környezeti állapot mindkét félre UGYANÚGY hat (most a támadók felé is), vagyis azok sem látnak jól, vagyis azoknak is folyamatosan készültségben kell lenniük ilyen esetben! (Vagy szigorúbb őrséget kell fenntartani, ami nem túl kellemes –30 fokban este.)

Tehát, ha jó idő van, és a sátorból minden látszik, akkor Gyatlovék is jól láthatják azt a sátrat az erdőből (ráadásul őket kevésbé vehetik észre, ez előny!) a mellette bulizó bandával (pláne, ha ők sem tudják beüzemelni Gyatlov mester elfuserált csodakályháját, ami szétszerelve hever bent), talán még ők is vmi tüzet rakhatnak kint, ezzel még jobban jelezve a pozíciójukat, megmutatva magukat nyílt terepen (hátrány). Ekkor ez a patthelyzet áll fenn.

Ha meg rossz az idő, akkor meg sokkal jobban kell lesni a csibészeknek, ahogy feljebb írtam, le-lemenni 3-400 méterekre, nézegetni, hogy nem mászik-e már felfelé az egyik nyomoronc turista (esetleg késsel, amiket nem vettek el akkor tőlük), hogy miért nem lehetett őket pár órával ezelőtt jól agyoncsapni (végül is, ha pl. így esetleg mind a 9 visszajönne a sátorhoz, tegyük föl, akkor most ugyanott, ugyanabban a szituban lennénk, mint ahonnan elindultunk, nem??? Kezdődne elölről a „turista-zombivadászat”, a hulláikat meg már nekünk, a banditáknak kellene vhogy visszavinni az erdőbe, vagy újra leterelgetni, hajkurászni őket hosszú percekig, majd visszamászni a főnökhöz jelenteni a helyzetet), ahelyett, hogy gyorsan kivégeztem volna őket még lent, és akkor végleg visszamehetnék melegedni a kis vodkás üvegemhez a többiek mellé heverve a sátorban…
:)))
Ez meg egy másik fajta patthelyzet, ráadásul baromi fárasztó és felesleges is szerintem.

2829. becsuszoszereles1k

„…es az is lehet, hogy Gyatlov repules-eses kozben probalta (osztonosen) elkapni a nyirfahajtast (es kozben mire hasznalta az oklet?).”

El tudom képzelni, hogy Gyatlov is megmászta azt a fát már előtte (akárcsak Krivo és Doro, hogy lássa a lejtőn heverő társait, vagy hogy a sátrat nem vitte-e el ugyanaz az erő, ami őket is, érdemes-e visszamenni oda), vagy ha kiásott vkit a hóból, attól annyira elgémberedtek már addigra az ujjai, hogy kevésbé tudta azokat használni finomabb műveletekhez. Zinának is nagyon fagyott ujjai voltak egyébként, lehet, hogy ő is segíthetett ilyen elsősegélynyújtásban, hóásásban.(A Don-kanyarból ismeretes az is, hogy a fronton egy külön ember végezte a sliccek ki- és begombolását másoknál, ha a dolgukat kellett végezniük, annyira át voltak fagyva pl. az őrségben lévők.)

Ha az őket sújtó erőhatás a lejtőn már mozgásképtelenné teszi a csapat felét, sokuk eszméletlenül hever a hóban (hó alatt?), várva a segítséget, ezzel időt veszítenek (mindnyájan, azok is, akik kevésbé sérültek), mert KÉNYTELENEK megkeresni és összeszedni a társaikat, miközben ők is szenvednek a hidegtől és nedvességtől. Tulajdonképpen a túlélők önmagukat „zsákmányolják ki” ezzel a jószívűségükkel, csak nincsenek akkor még ennek tudatában. Mire ráeszmélnek, hogy reménytelen küzdelem megmenteni a súlyos sérülteket, addigra már nekik sem marad sok erejük, túl későn indulnak visszafelé. Ráadásul, ha a lejtő alsó harmadánál kapják a sebeiket, akkor logikus, hogy a közelebbi (fa, erdő) menedék felé kell haladniuk, mint rögtön vissza, a kilométerre lévő sátorukhoz (ha az még megvan egyáltalán), bár talán ez a döntés lehetett volna a helyes, ha a könnyű sérültek akkor otthagyják a többieket.

(PS: Ha én kezdek kihűlni és érzem, hogy meg fogok halni, de ellenség vesz körül, vagy várom a jöttét, biztosan jó előre a kezeimbe fogom a kinyitott bicskámat, kést a zsebemből, hogy legalább ezek előszedésével ne veszítsek időt, ha eljön a pillanat a végső harcra. Valószínűleg nem fakéreg marad az ujjaim közt ilyenkor.)

 2844. titan — 2013-12-17 00:58 

@oberon:

Az 1388 es az 1398-as beirasomban irtam le mi tortenhetett, most igy visszaolvas, most sem sok mindent valtoztatnek rajta.

 2843. titan — 2013-12-17 00:53 

@titan:

Nem hagyomanyos bombazasra gondolok, valami ami legnyomast okoz, nekem inkabb az nem hiheto, hogy valaki megakar olni hanyat lok majd ugral a mellkasomon, es ezt mind ugy teszi, hogy senki sem vedekezik. Aki azt eleteert kuzd karmol harap rug, nem tudok elkepzelni olyan szituaciot , hogy 9 eleteros szemelyt mint birkakat kivegezzek minden ellenallas nelkul. Ha pedig van ellenallas ha nem is tul nagy sikerrel azt sem tudom elkepzelni, hogy a tamadok ne hasznaljanak fegyvert vagy kest.
Az akkori hatalomrol elkepzelheto, hogy miert ne probaltak volna ki egy olyan fegyvert ami az elolenyekre van igazan hatassal. Fakat nem tor ki viszont emberkeket siman felkap (bukoszel is ezen az otleten alapul). Lehet meg olyan mellekhatasa is, hogy ideglenesen megvakulnak, vagy fojto gaz nem kapnak levegot, ez magyarazna miert az a nagy siettseg ki a satorbol. Az viszont kevesbe hiheto, hogy megerkezik nehany marcona pasi es azt kiabalja kifele a satorbol mindenki de ugy hogy belulrol kivagjatok kessel a satorlapot. Majd futni hagyjak oket azutan meggondoljak magukat es megis utannuk mennek agyonverni oket, ok pedig ezt hagyjak minden ellenallas nelkul. Olyan ero gyozte le oket amivel nem tudtak szembaszallni sem ellenallni neki, ufokban nem hiszek, csak termeszeti vagy katonai lehet.

 2842. titan — 2013-12-16 22:03 

@becsuszoszereles1k:

Nagyon jol osszefoglaltad a dolgokat, en is ezen agyalok, probalom kirakni hogyan is tortenhetett. Itt is van sok megmagyarazhatatlan vagy nehezen megmagyarazhato dolog, viszont itt a legkevesebb ellentmondas.

 2841. titan — 2013-12-16 22:00 

@oberon:
“Ha elfogadjuk, hogy a másik csoport látta a fényt a túrázók irányába, akkor lehet az is, hogy az a gömb már a fiatalok tetemei fölött suhant el, lévén a két esemény egymástól bár függetlenül, mégis hozzávetőleg párhuzamosan történt meg.”
Nekem ez a hihetetlen, hogy tortent valami megmagyarazhatatlan dolog a turazokkal, kozben megmagyarazhatatlan fenyjelek cikaznak a fejuk felett aminek semmi koze az esemenyekhez. Ket hihetetlen dolog egyszerre, nekem tul soknak tunik.

“Ha bombák lettek volna, akkor ott több robbanásról beszélünk. Legalább 3-ról, de néha sokkal többre utalnak a hozzászólások. Ezeket a robbanásokat és fényjeleket nem kellett volna észlelnie annak a másik csoportnak, ahogy a fényt is észlelték?”

Eszleltek a fenyjeleket, hosszu ideig cikaztak abban az iranyban az elmondas szerint. Nem jelenti azt, hogy hangokat is kellett hallaniuk, az sincs kizarva, minimalis hangatassal jart az egesz, hiszen azert katonai kiserlet.

 2840. oberon — 2013-12-16 19:58 

Nehéz mások és önmagam ismétlése nélkül mindig új érvekkel meggyőzni a bombás és egyéb hasonló katonai kísérlet mellett voksolókat, de talán most sikerül.. : )
HA bombák röpködtek/robbantak szét a környéken és/vagy a közelükben, ami miatt kitört a pánik és kialakult a menekülés, hogy lehet, hogy nincs egyetlen 1 olyan sérülés vagy nyom sehol és senkin sem, ami egyértelműen alátámasztaná a bombákat? Értem én, hogy Zolo meg Luda, de ha Zolo mellkasán ugrasz kettőt, vagy rádobbantasz, akkor a lábad gyorsulása is megközelítheti azt a tempót és erőt, amiről az az orvos beszélt. A vastag ruha pedig némiképpen tompítja azt, ami miatt nincs egyértelmű külsérelmi nyom sem. Amúgy a 100 km/órás hasonlat meglepő, hogy csak 1 doki szájából hangzott el. Lehet kicsit misztifikálni akart, mert véleményem szerint többen felhívták volna a figyelmet erre, ha annyira nyilvánvaló vagy fontos lett volna. Lehet egy félig részeg és betépett ember feltűnési viszketegség hatása alatti megnyilvánulásáról van szó..
A másik, hogy kétlem, hogy órákon át szőnyegbombázás lett volna, ami szép lassan megölt mindenkit olyan sérüléseket okozva, mintha verték vagy kínozták volna őket, mindezt mindenféle nyom nélkül. Emellett érdekes, hogy miért nem mentek vissza a sátorhoz. Tegyük fel, hogy fél vagy 1 óráig tényleg az Otorten a céltábla. És utána? Inkább szép lassan egymás után halálra fagynak, minthogy 1 valaki legalább bevállalja, és felmenjen a sátorhoz? Nem volt vesztenivalójuk, mégis inkább lent maradtak megfagyni. Nem áll össze valahogy. Nem vetem el a katonai kísérletet, csak jó lenne már olvasni egy hihető, logikusan felépített verziót, mert szerintem az édes kevés, hogy bizonyos idő meg van magyarázva, a többi meg csak lóg a levegőben. Ha 1 bomba végzett volna velük, akkor mindenki szana-szét lenne egy kráter környékén. Amúgy meg milyen bomba fektetné 1 irányba a 3 domboldalban lévő holttestet?
HA pedig tényleg bomba okozta Zolo és Luda sérülését, akkor kik és miért vitték őket a veremhez? Mindezt úgy, hogy a sátorhoz nem mertek visszamenni, de a hullákat le merték hozni. Tibot ki üti fejbe? Doro és Krivo miért mászik a fára, ha a bombákat úgy is lehet hallani és látni? Miért kellett a már korábban meghalt (mert ugye a sérüléseibe gyorsan belehalt) Ludára felhúzni a később a fa alatt meghalt Krivo ruháit? Ha pedig nem a bombától sérült meg Luda, akkor mitől vagy kitől? Stb. Ezekre is választ kellene adni, nem csak annyi, hogy belefutottak egy bombazáporba vagy bombakísérletbe, aztán csá.
Egyébként mennyi az esélye annak, hogy pont az Otortennél van bármilyen kísérlet, ami nyilvánvaló, hogy a manysik számára ha nem is közkedvelt, de tisztelt hely? Kétlem, bármennyire is szartak mindenre a ruszkik, hogy csak úgy szétbombázták volna azt a domboldalt.

 2839. oberon — 2013-12-16 19:52 

@sztalker:

A 2835-höz:

’’ Csak ennyit akartam erre mondani, nem sok értelme van logikát keresni akkor, ha az életedért küzdesz, mert akkor egyszerűen az életedért küzdesz és kész. Valószínűleg véres, rozsdás késsel a kezükben, golyókkal a testükben találtak volna rájuk vhol az erdő mélyén, szanaszéjjel.’’
Valószínűleg úgy is lett volna, ahogy mondod, ha a támadók nem 3 már szétfagyott és kifáradt szerencsétlent találnak. Így viszont hiába küzdhettek minden erejükkel, az biztosan töredéke volt csak annak, ami lehetett volna normális esetben. Bármennyire is nehéz elfogadni, inkább mészárlás lehetett mint egyenlő küzdelem.

’’ Zina, ha a lejtőn felfelé menet utolérte Gyatlovot és Szlobót,”
Én úgy írtam, hogy együtt indulhattak el, csak elhagyták egymást. Például a két fiú, mikor rájött, hogy lassítja Zinát, meggyőzhették, hogy nyugodtan menjen előre. Tudom, hogy gáznak hallatszik, de mint már említettem, azért mertek egyáltalán elindulni felfelé, mert úgy gondolták, hogy a támadók már elmehettek. Nem lehettek túl jók a látási viszonyok, úgy X méter után nem is biztos, hogy látták már egymást, csak a sátorhoz való hozzávetőleges irányt követték. Nem gondolom én sem, hogy tök egyenes vonalban voltak, azonban oldalra mondjuk 10-15 méteres kilengéssel 1500 méteren még mindig egyenes vonalnak tűnhet a sátor-fa távolsághoz viszonyítva, ami a későbbiek során ’’tökéletes’’ vonalként ragadhatott meg az emberekben.

’’ Nem biztos, hogy ők ásták azt a vermet, lehet, hogy oda akarták elrejteni a holttesteket először vkik, de vmi miatt erre nem került sor, maradt a szakadékba hajigálás, lehet sok post mortem sérülés akár ekkor is.’’
Ezt felvetettem már én is, azonban többek megtámadták ezt azzal, hogy akkor miért vannak szana-szét a holttestek. Szerintem simán lehetnek össze vissza, de azért azt kétlem én is, hogy ha a vermet nekik ásták, nem dobták volna bele őket. Ha nem ők csinálták a vermet, akkor mit csináltak ott annyi ideig? Gubbaszthattak a fák között? Akkor már inkább menekültek volna még mezítláb is. Nekem az a meglátásom, hogy nekik kellett csinálniuk.

’’ De meg vagyok győződve arról, hogy legalább 1-2 fő Gyatlovék csoportjából bizonyosan túléli a helyzetet, ha nem hűl ki annyira, hogy legalább mozogni ne tudjon, mert 7-8 halott ember ruházatából már igenis össze lehet állítani valahogy 1-2 komplett felszerelést,’’
Osztom ezt a véleményt. Éppen ezért jutottam arra a következtetésre, hogy be kellett avatkoznia idegen kezeknek a halálukba, mert ha maguk vannak, 1 ember legalább túlélte volna, aki elmondhatja a történteket.

 2838. slimak — 2013-12-16 18:43 

Sziasztok!
Az elmúlt héten végigolvastam az összes kommentet, az első két nap elég lidérces álmaim voltak tőle. 🙂 Több olyan elmélet is előkerült, aminél hevesen bólogatni kezdtem, hogy na igen, ez például teljesen igaz lehetne… de aztán jöttek a cáfolatok, és sorra elvetettem mindegyiket. (vagy legalábbis részben) Leginkább a váratlan természeti csapást/katonai kísérletbe csöppenést/furcsa véletlenek láncolatát érzem esélyesnek, viszont pont ezeket cáfolja az egyik olyan, nagyon régen említett tény, amit többé elő sem hozott senki, nekem pedig megragadta a figyelmem.

Nem tudom, melyikőtök említette, hogy Kolevatov képe eltűnt az emlékműről, és valakiét (Zoloét) összekarcolták. Nomármost, lehet, hogy csak más konteósok lendültek akcióba, akik őket vélték rosszfiúnak, de bennem azért sok kérdést felvetett…

amelyekre persze bizonyos választ valószínűleg sosem kapunk.:)

 2837. piszkosfredakapitany — 2013-12-16 18:19 

Igazából két verzió között ingadozok, ami igazából négy 🙂
1.) Katonai kísérlet, direkt mentek megnézni (akár kémjátszma keretein belül), rosszul sült el
2.) Ugyanez, csak véletlenül keveredtek oda
3.) Manysi “vicc” rosszul sült el
4.) Rablás rosszul sült el
Az utolsó talán a legkevésbé valószínű, azt hiszem, hogy akkor el is vittek volna cuccokat, bár lehet, hogy arra már nem volt idegük. Bár, ha 9 embert ilyen-olyan módon meggyilkolok, akkor utána arra is van erőm/gyomrom, hogy elvigyem pl. a fotógépeket, kaját, stb.
A korabeli (és azóta nyilvános) forrásokat nem tartom teljesen hitelesnek, így asszem azokkal sem vagyunk kisegítve, maximum jó közelítésre elegendők.
A tüzérséges verzióhoz: hasonlókat olvastam én is, mint amit Sztalker kolléga idézett. Egy ezredparancsnok, Vécsey alezredes írta, hogy a legénység a szemből jövő tüzet nagyon jól és nyugodtan viselte, de amint oldalról is kaptak, úgy megingott a vonal. És mindezt úgy, hogy kiépített, körvédőképes (kis hiánnyal) állásokban voltak.
Ha Gyatlovék is tüzet kaptak, a nyílt terep miatt hasonló helyzetbe kerültek, mint a Seregélyi-zászlóalj. Azt leszámítva, hogy rutinjuk semmi nem volt (kivéve Zolo).
Ha ezt a vonalat követjük, a lövöldözést szinte biztos túlélték páran, őket lehet, hogy egy nem profi, alkalmi osztag intézte el (Basszus, ezek mindent láttak! Iván, egy szakasszal gondoskodj róla, hogy nem maradjon túlélő/nyom! – Da, tavaris polkovnyik!”)

 2836. sztalker — 2013-12-16 14:50 

Még valamit a tüzérségi tűzhöz, ha ezen a vonalon indoltok el, hátha használ:

A szemből érkező támadást (pl. lövéseket) meglehetősen jól, a hátunk mögül érkezőket már kevésbé jól tűrjük pszichésen (kiképzéstől függetlenül, ez természetes emberi reakció), nem véletlenül néz előre mindkét szemünk a ragadozókhoz hasonlóan, de a legkevésbé az ún. OLDALAZÓ tüzet bírja elviselni az ember. (Lásd a fülesbástya – olaszbástya megjelenését a lőfegyverek elterjedésével, azaz kezdték egyre jobban oldalba lőni a támadókat, akik ezt nem szívelték sosem.)

Ha tehát legalább másfél kilométert kell lefutni olyan terepen, ahol minket oldalról ér folyamatosan vmilyen tűzerő v. hatás, az roppant kellemetlen tud lenni. Ezzel talán le lehet szűkíteni azokat az irányokat, ahonnan támadó szándékú dolgokat/embereket v. akármit vártak, észlelhettek. Nyilván nem szívesen futnak bele semmilyen közeledő veszélybe, de hogy oldalról folyamatosan ki legyenek téve több, mint 30-40 percig ilyesminek, az is elgondolkodtató.

Én még azt is el tudom képzelni, hogy a roppant fura szemöldök-, fül-, és orrsérüléseiket saját maguk okozhatták azzal, hogy időnként hirtelen a hóba kellett vágódniuk fedezékül vmi elől, hogy ne vigye el vmi a fejüket v. felsőtestüket. (Vagy egyszerűen ösztönös félelemből.)

Ezen is lehet gondolkodni, talán tudtam vmit segíteni vele.

(PS: Hogy mennyire halálos az oldalazó tűz, azt az egyik, a Don-kanyarban pórul járt osztagunk esete is mutatja, én Rumy ezredes beszámolóját másolnám ide, a támadók jó helyzetből is hátrányba kerültek emiatt:
„Tüzérségi előkészület után megindult a támadás. A parancsomban, de szóban is figyelmeztettem a csapatomat az irány betartására. Volt egy póznás út, amely levezetett Urivba. Ha valaki a póznás utat vette irányszabottnak, azzal azt érte el, hogy az ellenség oldalazó tűzébe jut és megsemmisül. Tehát az irányomat úgy szabtam meg, hogy fedve tudjanak előretörni, oldalazó tűzbe ne juthassanak. Erre nyomatékosan a parancsomban is felhívtam a figyelmet.
… A Seregélyi-féle zászlóaljnak Urivban kellett jobbra fordulni, hogy a templomos magaslatot birtokba vegye. Szomorú dolog, hogy a parancsnok nem ment a csapatával. Nem akarok róla többet mondani. A következménye az lett, hogy a csapat eltévesztette az irányt, a póznás út vonzóereje elhúzta, oldalazó tűzbe került és megtizedelve érkezett csak Urivba, rendezetlen állapotban és a parancsomat, hogy még aznap elérjük a templomos magaslatot, csak másnap tudta alakulataival elérni. Föl is jutottak a templomos magaslatra, amikor oldaltámadást kaptak.”

Rumy Lajos ezredes visszaemlékezéseiből)

 2835. sztalker — 2013-12-16 14:16 

2831. oberon

„ — Kifaragnak néhány botot, ami valszeg kezdetleges a szar kés miatt és görbe mert nem találtak mást. Tegyük fel, sikerül 2 támadót leszúrni. A többi addig nem lő vagy valami? ”

Hogy is írta Krúdy Gyula egy novellájában? Ment a vadász a nyúlra, le is lőtte szegényt, az fel is bukott ettől, de biztos, ami biztos, még jól fejbe is vágta az állatot a fegyvertisztító pálcával, majd mint aki jól végezte dolgát, a ruhája alá tette a halott zsákmányt és lóra pattant boldogan.Ám tapsifüles barátunk nem akart még meghalni ilyen gyorsan, utolsó erejével karmait a vadászba mélyítve szépen kikaparta a beleit, mire rátaláltak, már menthetetlen volt. (Az nem derült ki az írásból, hogy a nyuszit végül is megették-e utána, de a vadásznak mindenesetre szép temetést rendeztek.)

Csak ennyit akartam erre mondani, nem sok értelme van logikát keresni akkor, ha az életedért küzdesz, mert akkor egyszerűen az életedért küzdesz és kész. Valószínűleg véres, rozsdás késsel a kezükben, golyókkal a testükben találtak volna rájuk vhol az erdő mélyén, szanaszéjjel.

Zina, ha a lejtőn felfelé menet utolérte Gyatlovot és Szlobót, akkor nagyon jó kis arzenált találhatott volna a zsebeikben, ha átkutatja azokat, több kést, bicskát, ceruzát/tollat, amivel akár szembe is döfheti még utolsó erejével a támadóját, ha már meg kell halnia, nem megy egyedül a halálba, akárcsak mondjuk Dugovics Titusz barátunk.

„ — A sokk és sérülések sora után rittyentenek még 1 vermet is. ”

Nem biztos, hogy ők ásták azt a vermet, lehet, hogy oda akarták elrejteni a holttesteket először vkik, de vmi miatt erre nem került sor, maradt a szakadékba hajigálás, lehet sok post mortem sérülés akár ekkor is.

Még pár szót a túlélésről.
Közismert volt az az eset, mikor a hetvenes években egy uruguayi rögbicsapat bérelt repülőgépe lezuhant az Andokban, a túlélők hónapokat töltöttek együtt egy rendkívül zord vidéken, miközben sokan megfagytak közülük, sokan a sérülésekbe haltak bele, de a túlélők nem adták fel mindvégig, még kannibalizmusra is hajlandóak voltak, csak túléljék.

Sok mindenben lehetne hasonlóságot felállítani a két ügy között, ha azt vesszük, hogy összeszokott sportemberek, rendkívül rossz környezeti viszonyok közt és a túlélésre alig alkalmas felszereléssel rendelkeznek. De meg vagyok győződve arról, hogy legalább 1-2 fő Gyatlovék csoportjából bizonyosan túléli a helyzetet, ha nem hűl ki annyira, hogy legalább mozogni ne tudjon, mert 7-8 halott ember ruházatából már igenis össze lehet állítani valahogy 1-2 komplett felszerelést, és ha a fene fenét eszik is, ha meg kell innom a másik ember vérét, ennem kell a halott húsából, agyvelejéből stb, de akkor is túlélem, ha folyamatosan észnél vagyok, nem vesztem el a józan ítélőképességemet, tüzet rakhatok, más veszély nem fenyeget (pl. ravasz vadászember v. farkas, medve, ufó, jeti stb.), és biztosan tudom, hogy hol vagyok a térképen, hol van a legközelebbi raktár, és ott mit találhatok majd.

Ha meg dezorientáció, pl. hóvakság kínoz (minden kifehéredik, mert a hó miatt már nem látom a táj részleteit és minden összefolyik a szemem előtt), akkor nem igen tudok felfejlődni olyan egyenes vonalban a sátor felé menet, ahogy a testeket megtalálták a lejtőn, bizonyosan más-más irányokban feküdtek volna szerintem.
De még abban sem vagyok biztos, hogy a térképre jól jelölték-e be később a holttesteket. A helyszínelő rajza szerint sokkal inkább egy sávban fekszenek a sátor felé, ha meg a vízmosást követik végig (ahogy a térképre rajzolták), akkor pedig épp a hágón átvezető legrövidebb úton haladnának felfelé.
(A térképre berajzolt piros pontok — a holttestek — helye már csak azért sem pontos, mert Gyatlov a fától 370 méterre, Szlobó tőle 300 méterre, Zina meg Szlobótól 180 méterre feküdt, a 4-es holttest-csoport pedig 75 méterre volt a fától. Vagyis a hullák egymástól mért távolságának arányai már eleve nem stimmelnek ezen a térképen, és szerintem maga az irány sem biztos, hogy pontos.
Lásd még itt is egy rajzon az elhelyezkedésüket, ezt már korábban közöltem, de ismét kirakom: http://kepfeltoltes.hu/131105/CEDRUS_draw_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Én jobban hiszek a korabeli rajzoknak, mint a mostani térképre belerajzolgatásoknak, de ez már megint az én személyes véleményem.)

http://kepfeltoltes.hu/131216/Map_with_bodies2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/131216/CEDRUS_draw._sator_felol_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

2833. jukeey

Megjegyzés: ezek valóban „profi” topográfiai térképek, 1: 25 000 szögtartó vetületek (pl. tüzérségileg is korrekt a cucc!), tehát le tudjátok rajta mérni a távolságokat és irányokat, a négyzetháló 1×1 km-es osztású, a magassági adatok pontosak, a domborzat részletes és a nagyobb sziklák is jelölve vannak. (Jól látszik tehát, hogy megvolt az az 1500 méter bőven, meg az, hogy 905 méteren állt a sátruk — ez sincs EZEN hajszálpontosan odajelölve, csak körül-belül, de mindegy, nagyjából elfogadható — , mint a tőlük jobbra lévő csúcs is pontosan olyan magas volt, 905 méter.)

Azt is vedd figyelembe, hogy mennyire „hullámos” ez a lejtő, ahogy a szintvonalak sűrűsödnek-ritkulnak mindvégig, tehát nem egy egyenletes meredekségű és szépen lesimított domboldal ez, hanem ahogy a természet megalkotta.

http://kepfeltoltes.hu/131216/Satelit_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 2834. bobby — 2013-12-16 07:47 

Üdv mindenkinek!
Anno beszéltünk egy közös elemzésről,ám azóta csak a nagy csönd.Írtam SLC-nek a honlapján lévő e-mail címre,de mondta,hogy eddig még csak én tettem így.Ezért írtam Tiborunak is,aki engedélyezte,hogy az e-mail címemet leírhassam a gyorsabb kapcsolatfelvétel céljából.SLC-vel hétvégén akarjuk felosztani a feladatokat,szóval várunk mindenkit,aki benne lenne egy kis csapatmunkában.Ide írjatok(mert SLC eléggé el van havazódva hétvégéig):bobby0526@freemail.hu
Természetesen ha valakinek nem jó a hétvége,de későbbi időpont igen,az is írjon nyugodtan,mert több agy többet lát…-)

 2833. jukeey — 2013-12-15 19:15 

Lehet hogy volt már terítéken ez a térkép is, de úgy látom újra előkerültek hejszíni félreértések, és elsikkadhat az ufós skiccek között, ezért belinkelem, mint a legjobb jelölt térkép a helyszínről:

http://s001.radikal.ru/i196/1002/a8/9513e9e08557.jpg

Feltűnő, hogy a gyakran fenemód veszélyes szakadékként emlegetett szerencsétlen behavazott vízmosás a sátor és a tűzrakásos tövű fenyő (itt „kedr” felirat jelzi piros körrel) között félúton kezdődik, és gyakorlatilag útként használhatták, a mentén (vagy épp benne/rajta) haladva (a vízmosás egyébként egy rövid patak forrása, mely a közelben északon a Lozva folyó kezdeti szakaszába ömlik). Nem pont nyílegyenesen a sátor és a fenyő között vezet, de kiváló tájékozódási vonal éjjel is. A fenti térképen látszik a széles környék, jól mérhetők a távolságok, jól látható a domborzat, pontosan be van jelölve a sátor helye (piros kör a csúcstól északkeletre lila felirattal „meszto palatki”) és délen a labaz (szaggatott vonal jelzi az útvonalat a sátor és a raktár között). A helyszíntől délkeletre egy kis dombon van a többek által összefüggésbe hozott – szerintem ártatlan – néhány szikla (számozott fekete jelek „osztanyec pamjatnik” felirattal); mellettük egy „leszállóhely” bizonyosan a keresőcsapatokra utal, akárcsak a labaz melletti „lager szpaszatelej” tábor. A jóval nagyobb Otorten-hegy (ahol állítólag fénygömböt láttak) innen légvonalban nyolc kilométerre észak-északnyugatra van, a vízmosásos Lozva-völgy túlsó oldalán.

Nem vagyok épp egy sí-fun lavinaszakértő, de akárhogy néztem át újra a térképeket és fotókat, szerintem a Halatszjal leglavinabiztosabb részén állították fel a sátrat; egy olyan „hegygerincen”, amire nem rázúdulhat felülről egy lavina, hanem amin már feljebb megtörve épp a mélyebb területek felé irányult volna, mintegy kettéválva “körbefolyta” volna a táborhelyet. Ha pedig épp ezen a lankás gerincen indult volna meg a hóréteg, az aligha lett volna egy mindent elsöprő vagy maga alá temető dolog, csak egy kis megcsúszás, viszont a lábuk és a sátor alatt, velük együtt ment volna lejjebb az egész egy nagyobb területen (persze ennek sem volt semmi jele). Menet közben tisztán beláthatták a terepet, elhaladtak a hegyoldal egy “homorúbb”, meredekebb, lavinaesélyesebb szakasza mellett; a táborhelyen már sem ok, sem mód nem lett volna félpucér futóversenyre lavinavaklárma miatt. Márpedig a különleges bukószél elmélete is azt veszi alapul, merthogy a sátor és a fák közt kellet lenniük hiányos öltözékben, hogy ne maradjon nyoma (elsodort sátor, lecsupaszított-összetört fák); bár szerintem egy ilyen bukószél (amellett hogy gömbvillámnál ritkább kell hogy legyen) talajig leradírozta volna az 1-1,5 méteres havat a hegyoldalban, ami a keresőknek némi utánahavazás és szeles idő ellenére is feltűnhetett volna. Állítólag manysi nyomkereső is volt a mentők közt, de a hódítók se először láttak szibériai tájat télen. Pár lábnyom ugyan könnyebben elkerülheti a figyelmet, felismerhetetlenné válhat vagy eltűnhet, mint pár hektárnyi megtépett hegyoldal, de a gyilkossági verziók is sántítanak. A helyszín utólagos komplett megkoreografálásába már bele se merek gondolni.

Szóval jelenlegi állás szerint az eset továbbra sem történhetett meg sehogy 🙂

 2832. oberon — 2013-12-15 17:02 

@titan:

A ruhán keresztül való ütlegeléstől is sérülhetnek meg nagyon hasonlóan.
Ha elfogadjuk, hogy a másik csoport látta a fényt a túrázók irányába, akkor lehet az is, hogy az a gömb már a fiatalok tetemei fölött suhant el, lévén a két esemény egymástól bár függetlenül, mégis hozzávetőleg párhuzamosan történt meg.
Ha bombák lettek volna, akkor ott több robbanásról beszélünk. Legalább 3-ról, de néha sokkal többre utalnak a hozzászólások. Ezeket a robbanásokat és fényjeleket nem kellett volna észlelnie annak a másik csoportnak, ahogy a fényt is észlelték?

 2831. oberon — 2013-12-15 16:55 

@sztalker:

Hogy mit akarhattak a sátornál? Le lehet szűkíteni pár lehetőségre, de ez az egyik, amit pontosan soha sem fogunk megtudni szvsz.
1 lehetőség: A fiataloknak nagy szájuk volt a telepen, emellett a viselkedésükkel is magukra haragítottak néhány perifériást, akik szerették volna őket megleckéztetni. Ezen akciójuk tragédiába torkollott. Ehhez nem kell senkinek sem államtitkot tudnia vagy szuperkémnek lennie.

’’ Zolo nem mondta volna azt, hogy ti másszatok fára, mert nektek már úgyis mindegy, mi meg a csajokkal addig elvagyunk a veremnél, oszt jól van…’’
A két srác önszántából mászott a fára, amíg Zolo nem ’’elvolt’’ a veremnél, hanem többedmagával készítette azt. Önmagában vaksötétben a hó kiszedése szerszámok nélkül, valamint a gallyak és egyebek odacipelése nem kis időbe telhetett. Tegyük fel, kb 10-15 percenként valaki megnézte a fánál levőket. Ha abban a 10 percben halnak meg, vagy hal meg az egyikük, nem hiszem, hogy bármit tudtak volna tenni ellene. Én arra gondolok, hogy Doro ráeshetett Krivora az egyik le/felmászás közben. A többi már történelem..

’’ De nem, mert nem SÁTORTÓL, hanem a FENYŐTŐL volt az a verem úgy 70 máterre!!! A sátor és a fenyő közti táv pedig egy NYÍLEGYENES VONAL, ezt az irányt nem lehet nem eltéveszteni, hacsak nem teljesen vakok a támadók!’’
Jó. Nézzük máshogyan. Lebukdácsolnak a fenyőig szerintem 30 perc alatt. A lefelé úton megy a tanácskozás és a hátrafelé forgolódás. Nem látják, hallják a támadókat. A nagy fánál megállnak és röviden átértékelik a helyzetet. A percek csak telnek, lassan eltelik 1 óra a sátortól való távozás óta. Lépéskényszerben vannak a hideg miatt. Zolo röviden elmondja a véleményét amit a többiek el is fogadnak. Ismét elmegy közel fél óra. Megkezdődik a megfelelő hely kijelölése a veremhez a sötétben. Miután ez megtörténik, a hó eltávolítása jön. Legalább 40 perccel számolok itt. Ez után a gallyak begyűjtése és egyéb részfeladatok elvégzése. Aztán így tovább, számoljon mindenki a maga számaival, de min. másfél – 2 óráról beszélünk, ami jelentős idő. Azonban a támadók nem követték őket annak ellenére sem, hogy esetleg a fák közé bújva ki is vártak valamennyit. Ez adhatott némi reményt számukra, hogy megúszhatják. Ennek ellenére viszont tenni kellett valamit az azonnal szükség miatt, ami a szél elől való elbújás volt.
Abban az esetben jogos lenne a felvetésed, ha nyilvánvaló lett volna számukra, hogy a támadók utánuk fognak jönni. Szerintem azonban ez nem volt egyértelmű abban a szituációban.
Bár valóban amatőr hibának tűnhet ott vermet ásni, annyira amatőr szerintem is, hogy az már inkább szándékosan megtervezett. Namármost akkor mégis csak valami oka lehetett Zolonak (feltételezem neki volt kellő ismerete és tapasztalata azon veremhez), hogy oda jelölte ki.

’’ Végszükségben meg (ha nincs súlyos sérült), akkor a 9 ember 9 felé fog kifutni a világból, ha a támadók pl. csak 6-an vannak, már marad 3 közülünk’’
Intelligens fiatalok voltak, akik szerintem némiképpen képben voltak a fegyverekkel kapcsolatban (pl. Luda korábbi sebesülése). Tudniuk kellett, hogy ha valamennyire is tud lőni az agresszor banda, akkor 40 méteren belül leszedik őket. Mint ahogy írtam, ajánlatot kaptak. Azonnali halál itt, vagy ’’meg látjuk mi lesz’’ ott. Miért tesztelnék a fegyveresek lövő tudását, ha elsétálhatnak?
Igazából ha a fiatalok el is értek volna a legközelebbi segítségig, ha a támadóknak volt eszük, és miért ne lett volna, el is takarhatták az arcukat. Lett volna néhány álarcos személyleírás, ami ráillik az akkori Szovjetunió minden 3-ik férfijára oszt cső. Kereshették volna őket.
Nem hinném, hogy terv nélkül mentek volna oda. Éppen ezért tudniuk kellett azt is szerintem, hogy elérhetetlen a legközelebbi segítség a túrázók számára, még ha nyíl egyenesen arra indulnának is el.

’’ Akire vadásznak, az most az életéért küzd, és ekkor minden eszköz megengedett.’’
Ezzel teljesen egyetértek. De gondold végig. Kifaragnak néhány botot, ami valszeg kezdetleges a szar kés miatt és görbe mert nem találtak mást. Tegyük fel, sikerül 2 támadót leszúrni. A többi addig nem lő vagy valami? Ha lőnek, akkor már valakit csak leszednek, aztán így tovább. Esélytelen helyzetben voltak. Nem mondom, hogy nem sebesítettek meg senkit a támadók közül, sőt, de a számok ellenük szóltak.
A másik, hogy ha a szemedbe világítanak, akkor nem látsz normálisan. És ugyebár a lámpák a támadóknál voltak, amik ráadásul méterekre is világíthattak…

’’ forgatták” 180 fokkal’’
Tudtommal a test automatikusan előre esik, mivel a hátraesés elkerülésével védi a koponyalapot a halálos sérüléstől. Ha ezt számításba veszem, akkor tök logikus, hogy Zináék is a közelebbi domboldalnak estek neki, ahelyett, hogy a hátrafelé alacsonyabban levő talaj felé hátaztak volna el. Szlobo amúgy meg úgy néz ki szerintem, mint aki éppen egy ütés közben kapott hátulról egy halálos ütést, és a teste abban a pózban esett a hóba, ami az utolsó mozdulatsora volt. A hó megőrizte ezt..

’’ Ők is fáznak, miért nem lesznek már túl ezen az egészen?’’
Hova sietnének? Pár feles melegen tartja őket, amennyire kell. És egyébként is, ki az az állat, aki ilyen időben kint mászkálna? Előttük volt az egész éjszaka, amivel tisztában is voltak.
Szándékosan voltak ott, ergo a hideg és az ébren lét is be lehetett kalkulálva.

Lavina: ’’ Az én elképzelésem az, hogy már eleve sebesülten kerülnek le az erdőbe (amit a lejtőn elszenvedett erőhatás okozott náluk), onnantól pedig egymást próbálják menteni, megkeresni, egyáltalán megpróbálnak logikusan gondolkodni vhogy a sokkhatás után.’’
Ahhoz képest, hogy kaptak hideget meleget, még megvannak. A sokk és sérülések sora után rittyentenek még 1 vermet is. Le is tudod vezetni, hogy ezután ki miért kerül oda, ahol a holttestét megtalálják? Emellett ki hogyan hal meg? Stb.