2011-11-12–01:14

A Djatlov-incidens

Akárhogyan is forgatjuk/ferdítjük, bármennyire is szomorú ezt elismerni, az emberek jelentős része (legalábbis a hírek vonatkozásában) a halállal, az elmúlással kapcsolatos információkra bukik. A konteósok egy csoportja (szerves részét képezvén a Nagy Egésznek és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének) hasonlóképpen vélekedik: az az igazi összeesküvés-elmélet, ahol – lehetőleg minél rejtélyesebb körülmények között – emberek földi pályafutása végére kerül egy véres pont, azaz inkább kérdőjel.

Amint azt látni/olvasni fogjátok, mai írásunk nem szűkölködik sem halálban, sem titokzatos, megmagyarázhatatlan eseményekben. Most is arra biztatunk mindenkit, hogy tartson velünk; garantáltan nem fogunk unatkozni.

Gondolom, senkit nem fog meglepni, ha most is azzal kezdjük, amit büntetőjogászok és harcban edzett zsaruk történeti tényállásnak, forgatókönyvírók és angolszász anyanyelvű jegyzőkönyvvezetők pedig chain of events-nek neveznek.

1.) Az előzmények

1959 legelején járunk, az egykori Szovjetunió egyik legnagyobb egyetemi városában, amely akkoriban a Szverdlovszk nevet viselte (1924 előtt és 1991 után: Jekatyerinburg). A helyi műszaki egyetem hallgatói éppencsakhogy kipihenték a szilveszteri mulatozások és az utóbulik fáradalmait, s erőt gyűjtenek az első féléves vizsgákra. A fejfájós kornyadozás közben egyiküknek (bizonyos Igor Alekszejevics Djatlovnak, a rádiótechnikai kar ötödéves hallgatójának) hirtelen eszébe jut, hogy mi lenne, ha az egyetemi hegymászókör tagjai egy kiadós sízős kirándulás segítségével szabadulnának meg a tartós másnaposság kellemetlen tüneteitől.

A merész gondolatot szó, majd tett követi; egy héten belül összeszervez egy kilenc fős csapatot (hét fiatalembert és két nőt), melynek hat tagja még egyetemi hallgató, a további három pedig friss diplomás mérnökember. Ez utóbbiak közül az egyik a helyi Uralmas nehézgépipari gigavállalatnál, a másik kettő pedig a Cseljabinszk-40 fedőnevű, akkoriban zárt városnak minősülő településen (ma: Ozjorszk) dolgozik, és nem akárhol: annál a vállalatnál, amely (a 817-es hadrendi számot viselve) a szovjet hadsereg plutónium-szükségleteinek kielégítéséért felel.

Az ifjak (a legidősebb közülük 25 éves, a legfiatalabb 21) lelkesen készülődnek: összekészítik a szükséges cuccot, átböngészik a hatalmas kincsnek számító térképeket, meghallgatják a közép- és hosszútávú meteorológiai előrejelzéseket, majd eldöntik, hogy nem kispályáznak: az eredetileg pár naposra tervezett, mintegy 50 kilométeres túra helyett bevállalnak egy kéthetes, több mint 200 kilométeres síkirándulást, néminemű hegymászással kombinálva. Az egyetemtől és a munkahelyektől beszerzik a távolmaradási hozzájárulásokat, az illetékes hatóságoktól az útvonalengedélyt (emlékeztetőül: 1959-et írunk, s a Szovjetunió azon körzetében járunk, ahol a középhatótávolságú rakéták száma jelentősen meghaladja a húsboltok, cukrászdák és pártonkívüli állampolgárok számát – összesen).

Egyes források szerint Djatlov ezt az alkalmat egyfajta tréningnek is szánta, mert nagy álma az volt, hogy a diploma megszerzését követően egy valódi sarkköri kutatócsoportba is kéri majd a felvételét. Azzal viszont minden forrás egyetért, hogy a kilencfős társaság (csikóéveik ellenére) nem volt kezdő sem sízés (vagy síelés..?), sem hegymászás tekintetében: már középiskolás koruk óta, minden évszakban szorgalmasan járták a hegyeket, s távolról sem voltak kocaturistáknak nevezhetők. Ennek ellenére (a körülményekre később még visszatérünk) hozzájuk csapódik egy profi magashegyi túravezető (a 38 éves Alekszandr Alekszandrovics Zolotarjov), aki a felkészülés utolsó napjaiban végig a csoporttal van, s aki végül – tizedik emberként – teamtag lesz.

2.) A túra

Háromhetes készülődés után végül vasárnap, 1959. január 25-én útnak indulnak Szverdlovszkból. Az első ötszáz kilométert vonattal teszik meg, egészen egy Ivdel nevű kisvárosig, ahol eltöltik az éjszakát, majd másnap reggel továbbindulnak, ezúttal egy teherautóval, amely ingajáratban közlekedik a környék erdőkitermelései között. Maga a túra 27-én kezdődik egy Vizsaj nevű településen, ahol – reggeli után – a csapat felcsatolja a járósítalpakat, hátukra veszik a zsákokat és a sátrakat, majd nekivágnak első céljuk, az Otorten-hegy felé. A hangulat kiváló: a srácok nevetgélnek és sztoriznak, viccelődnek a csajokkal, a tempót mindenki nagyszerűen bírja – egyszóval minden a legnagyobb rendben.

Szerdán (28-án) reggel azonban egy nem várt esemény zavarja meg a derűsnek ígérkező napot: Jurij Jefimovics Judin, a harmadéves mérnök-közgazdász-hallgató rosszul lesz; hastáji fájdalmakra panaszkodik, valamint hőemelkedése is van. A csoport nem akar semmit sem kockáztatni, ezért Jurijt (élénk tiltakozása ellenére) visszafordítják az alig húsz kilométerre található Vizsajba, ahol biztosított az orvosi ellátás, a kilenc főre fogyatkozott csapat pedig folytatja útját az észak-keleti hegyek felé, a bennszülött manysi vadászok (más néven vogulok, amúgy finnugor nyelvrokonaink) ösvényeit követve.

És innen a történet már csak a hátrahagyott naplótöredékek, valamint a később megtalált fotók, továbbá a nyomozás bűnügyi dokumentumai és a különféle szakértői vélemények alapján rekonstruálható. Nem vesszünk górcső alá minden momentumot, mert az túl hosszú lenne, s a konteó szempontjából talán indifferens is. Elégedjetek meg azzal, hogy a társaság vasárnap, február elsején délután tábort ver egy hegyoldalban (1.080 méteres tengerszint feletti magasságban), mégpedig egy olyan helyen, amelyet a terület őslakosai a saját nyelvükön Halálhegynek (Halat Szjal) neveznek. Fát gyűjtenek, tüzet gyújtanak, konzerveket melegítenek, körülbelül hét órakor megvacsoráznak, tán még munkásmozgalmi nótákat is énekelnek egy kicsit a tábortűz körül, mint lelkiismeretes komszomolecekhez illik. A fáradtabbak nagyjából kilenc óra felé hálózsákjaikba bújnak, a kitartóbbak még hoznak egy kis tűzrevalót a közeli erdőből, mert az a mínusz 18-20 fok azért mégiscsak valami, ami ráadásul éjjelre még hűlni fog…

3.) A kutatás

Amikor az előre megjelölt időpontban (február 12-én) a csoportból senki sem érkezik haza, a családok nyugtalankodni kezdenek, noha Jurij Judin (tudjátok, a beteg) azzal a hírrel tért haza két héttel korábban, hogy Djatlov azt üzente: lehet, hogy pár napot késni fognak. Amikor 16-án még mindig semmi hír róluk, az egyetem először saját hatáskörben próbál a nyomukra bukkanni, eredménytelenül. A hozzátartozók nem bírják tovább és 18-án riadót fújnak: február 19-én a milícia, a hadsereg, a hegyimentők, valamint több száz önkéntes ered az eltűntek nyomába, főként az azóta felépült Jurij útmutatásai alapján.

Február 22-én már a légierőt is bevetik: alacsonyan szálló felderítőgépek és helikopterek térképezik fel a csoport vélelmezett útvonalait körülbelül 4.000 négyzetkilométeren (ez egy Csongrád megyényi terület). Az utolsó táborhely nyomára végül február 26-án bukkannak; először a levegőből veszik észre a hóval már félig beborított sátrakat és a tűzhelyek nyomait, majd a földi mentőcsapatok is a helyszínre érnek. És amit ott találnak…

4.) Furcsaságok a helyszínen

A nyomozás iratainak 1959-ben elrendelt „titkos!” minősítését és zárt kezelését 1990-ben részben feloldották, s azóta elég sok helyen megjelentek. Az itt, ebben az alpontban olvasható információk (a lehetőségekhez képest) a száraz tényeket rögzítik – vagy azokat, amelyek jelenleg száraz ténynek tűnnek.

Öt holttestet még aznap megtalálnak, a további négyre csak a tavaszi olvadások után, májusban bukkannak, száz-háromszáz méterre a társaik tetemétől; egy 4 méter mély vízmosásban egymás mellett feküdtek.

Lássuk tehát, melyek voltak azok a furcsa körülmények, amelyek a konteókat 53 (és fél) éve éltetik. Gyenge idegzetűek a most következőket lehetőleg ne olvassák este, pláne ne egyedül egy sátorban.

a.) A nagy közös sátor oldalvászna (ahol a kilenc főből hatan szoktak aludni) belülről volt felvágva, mintha a bentlévők olyan gyorsan akartak volna kijutni, hogy nem volt türelmük (idejük?) a sátor (madzaggal összefont) bejáratával bíbelődni.

b.) A holttestek közül kettőn (máshol: hármon) nem volt lábbeli, hármójuk (más források szerint négyük) pedig csak alsóneműt viselt.

c.) A boncolás megállapította, hogy ötük halálának oka a kihűlés volt, hárman fizikai sérüléseikbe haltak bele, a kilencedik halálok pedig vegyes volt (fizikai trauma + kihűlés).

d.) A fizikai sérülések között is akadnak szokatlanok – vagy inkább nehezen megmagyarázhatóak. A két lány közül az egyik (Ljudmilla Alekszandrovna Dubinyina) esetében például úgy tört el minden (!) bordája és úgy mozdultak el egyes belső szervei, hogy külsérelmi nyom nem is látszott rajta; később egy repülőorvos azt a hasonlatot találta mondani, hogy olyan volt, mintha Ljudmilla legalább 100 km/órás sebességgel repült volna, majd felsőteste hirtelen egy sűrített levegőből álló, kicsit rugalmas falba ütközött volna.

e.) Ljudmilla szája nyitva volt, nyelve teljesen hiányzott. Ezt később azzal magyarázták, hogy a test bomlása ott kezdődött (ő is azok közé tartozott, akiket csak májusban találtak meg). Igenám, de az eredeti jegyzőkönyv csak a hiányzó nyelvet említi (отсутствует язык), a hiány okát nem, ami egy boncmestertől elég trehány hozzáállás.

f.) Zolotarjov (a túravezető, aki nem mellesleg a 38. születésnapján hal meg) holttestét megvizsgálva azt tapasztalták, hogy csak a jobb oldali bordái törtek el, ugyanúgy, mint Ljudmilla esetében. Mindkettőjük ruházata közepesen radioaktívnak bizonyult. Egy forrás tudni véli, hogy a radioaktivitást hat holttest esetében regisztrálták.

g.) Az események időpontjában a Halálhegytől mintegy 50 kilométerre egy másik turistacsoport is táborozott; ők azt nyilatkozták, hogy február elsejéről másodikára virradó éjjelen a Halálhegy fölött furcsa, különböző nagyságú, vöröses-narancssárgás, illetve kékes színű gömböket láttak lebegni, majd ide-oda cikázni.

h.) A történtek rekonstruálása során megállapították, hogy a „meneküléskor” a táborhelytől annyifelé futottak ugyan, ahányan voltak, de később mindannyian találkoztak a közeli erdő szélén, egy hatalmas fenyőfa alatt, körülbelül 900 méterre a sátoroktól. Ugyanitt egy kisebb tűz nyomát is felfedezték.

i.) A fenyőfa ágairól nagyjából 4,5–5 méter magasságig le voltak törve a kisebb gallyak, mintha valaki felmászott volna a fára. Ez elég embertpróbáló feladat lehetett, mert az első ágak csak 2,8-3 méter magasságban kezdődtek. Négy embernek sebes volt a tenyere és a térde/combja, mintha megpróbálkoztak volna a fáramászással, talán sikertelenül. A letört gallyak mellesleg ott voltak a fa alatt: nem tüzelték el őket (noha tüzet – mint említettem – gyújtottak).

j.) A csoport francia családnevű tagja (Nyikoláj Thibeaux-Brignolle építőmérnök) szerethette a karórákat, mert mindjárt kettőt is találtak a csuklóján. Mindkettőnek be volt zúzva az üvege; az egyik óra 08.14-et, a másik 08.39-et mutatott, amikor megállt.

k.) Két hegymászó (Rusztem Vlagyimirovics Szlobogyin és Zinajda Alekszejevna Kolmogorova) kezén apró égésnyomokat és vízhólyagokat találtak – de kormot vagy szenet egy mikronnyit sem.

l.) Rusztem koponyaalapi törést is szenvedett, amitől – orvosi vélemény szerint – azonnal elvesztette az eszméletét. Igenám, de Rusztem testét a fenyőfa és a tábor között félúton találták meg, egyméteres puha hórétegen; a környéken se kő, se fa, se semmi. Még csak más személy lábnyoma sem.

m.) A helyszíni beszámolók szerint a február 26-án fellelt öt holttest mindegyikének nagyon furcsa színű, már-már narancssárga volt a bőrszíne, különösen az arcuk és a kézfejük. Ez a szín állítólag egészen a temetésekig kitartott.

n.) Miután a sátrat pánikszerűen, futva elhagyták, s miután az erdőszéli fa alatt összegyűltek és tüzet gyújtottak, körülbelül 20-25 perc elteltével – valami miatt – a teljes csoport megpróbált visszajutni a tőlük nagyjából 900 méterre fekvő eredeti táborhelyre. Ez senkinek sem sikerült; a legközelebb Zinajdának sikerült érnie, akinek a 900-ból 650 métert sikerült megtennie, mielőtt összeesett volna. Mellesleg Zinajda holtteste körül vérnek tűnő nyomokat rögzítettek (pár cseppet a hóban), amelyek (mint utólag kiderült) nem tőle, és nem is a társaitól származtak. Az elsődleges vércsoportvizsgálat után a bizonyítékot továbbküldték egy moszkvai laborba egy aprólékosabb kontrollra, de a minták valahogy elkallódtak a hosszú úton…

Ehhez a ponthoz még három érdekesség, aztán megyünk tovább.

o.) Az eredeti mentőcsoport tagja volt egy szverdlovszki publicista, bizonyos Jurij Jarovoj is, aki – korának egyfajta oknyomozó újságírójaként – belevetette magát a történtek feltérképezésébe. Nyolc évvel az események után írt is belőle egy krimit, ami a „Nehézségek legmagasabb kategóriája” (Высшей категории трудности) címet viselte. A szerző később elmondta, hogy az Újságírószövetség és a Belügyminisztérium cenzorai kétszer is átiratták vele az egészet (Jurij fegyelmezett szovjet íróként a megjelenés előtt természetesen benyújtotta a kéziratot véleményezésre az illetékesekhez), mígnem (egy kicsit meghepiendesítve) sikerült elfogadtatnia azt. Ami azt illeti, Jarovoj egy titokzatos autóbalesetben vesztette életét feleségével együtt valamikor 1986-ban, s újságírói hagyatékából pont az a két dosszié hiányzott, amelyekbe az incidenssel kapcsolatos magánnyomozásának dokumentumait gyűjtötte.

p.) 1991-ben egy másik újságíró, Anatolij Guscsin engedélyt kap az ügyészségtől, hogy a Djatlov-ügy – zárolás alól nemrégiben feloldott – aktáit áttanulmányozhassa. Nos, Anatolij szerint a szigorúan oldalszámozott dossziék hiányosak voltak: több tucat oldal egyszerűen ki volt tépve, továbbá egy titokzatos borítékmelléklet, amelyre több benthagyott jelentés is hivatkozik, úgyszintén hiányzott. Mellesleg Anatolij barátunk ugyancsak meglepi a nagyérdeműt egy könyvvel. Az alkotás “Az államtitkok ára: kilenc élet” (Цена гостайны – девять жизней) sokat ígérő címmel bír…

r.) Az elsők között érkezett a helyszínre egy Marija Ivanovna nevű mentős, aki kevéssel halála előtt azt nyilatkozta, hogy a tábor környékén eredetileg tizenegy holttestet találtak, de két órával később, miután a Specnaz-egységek is megérkeztek, már csak kilenc maradt.

Magyarázatos ápdét: Ez értelemszerűen azt is jelenti, hogy Marija eredetileg látta mind a kilenc hullát, de aztán (valamilyen okból kifolyólag) négyet a katonák eltemettek a közeli vízmosásban, s ezeket csak májusban “találják meg” – újra… Hogy a ráadás két hulla ki volt és hová tűnt, nem tudni.

5.) A nyomozás

Ahhoz képest, hogy mégiscsak kilenc ember furcsa körülmények közepette bekövetkezett haláláról beszélünk, a büntetőeljárást (legalábbis annak nyílt, nem titkosított részét) viszonylag gyorsan lezárják: eltűnés miatt február 19-én rendelik el a nyomozást, 26-án megtalálják az első öt holttestet, május 4-én a másik négyet, s május 19-én megszületik a nyomozást megszüntető határozat, amelyben „A halál oka ismeretlen; valószínűsíthetően egy mindent elsöprő külső erő miatt következett be” végső következtetés szerepel. Történik ez akkor, amikor a hatályos szovjet büntetőeljárási jogszabályok lazán lehetővé tették volna a további határidő-módosításokat, akár évekre elnyúlóan is.

Utólag (mármint a kilencvenes években, miután az ügy egyes részleteit nyilvánosságra hozták) több résztvevő azt állította, hogy politikai oldalról hatalmas nyomás nehezedett a nyomozókra annak érdekében, hogy minél hamarabb és „minél kevesebb csinnadrattával” tegyenek pontot az ügy végére. Kirendeltek például mindenféle szakértőket (orvos, meteorológus, geológus, még néprajzosokat is), majd a legtöbbjüket arra kérték, hogy megállapításaikat sűrítsék egy-másfél oldalba. Az egyetemi csoporttársak kihallgatása során szemmel láthatóan nagyobb figyelmet fordítottak az elhunytak tanulmányi eredményeire és társadalmi munkavégzésükre, mint például arra, hogy milyen habitusú, személyiségű embereknek ismerték őket.

Egy Szorokin nevű (azóta elhunyt, de annak idején az ügy felderítésében aktívan részt vett) KGB-tiszt hozzátartozója 2004-ben azt nyilatkozta egy orosz tévéműsorban, hogy emlékezete szerint Szorokin már február negyedikén (!) úgy távozott otthonról, hogy azt mondta a családjának: most jó három hétig nem fogják látni, mert egy kiemelt állambiztonsági ügyben dolgozik, lévén hogy „valami hülye hegymászók olyasmibe keveredtek, amibe nem kellett volna”.

Az incidens közvetlen környékét (nagyvonalúan számoltak, mert egy fél magyar megyényi területre, vagyis 1500 négyzetkilométerre vonatkoztatták) 1962 nyaráig zárt területnek minősítették, ahová csak külön engedéllyel lehetett belépni.

6.) A konteók

Elérkeztünk tehát a habhoz a tortán; tekintsük át röviden (mert az idő halad), melyek azok a potenciális lehetőségek, amelyek még mindig ott keringenek a levegőben a lassan 54 évvel ezelőtti tragikus események magyarázataként.

6.1.) A lavina

Hegyvidéken vagyunk, ráadásul a tél kellős közepén, úgyhogy a hógörgeteg teóriája automatikusan adta magát. Furcsa ugyan, hogy a szakképzett hegyi túrázók lavinaveszélyes hegyoldalon vertek tábort, amelynek dőlésszöge elérte a 15 fokot, de mindenki követhet el hibát. Arra a felvetésre pedig, hogy milyen lavina az, amely után a kutatóexpedíció egyfelől még lábnyomokat is talált, másfelől pedig három hét elteltével a sátor még mindig látszott a levegőből, a havas magyarázat elkötelezettjei az válaszolják: hegyvidéken a szél csodákat tud művelni.

A hivatalosságok a mai napig ezt a verziót látszanak bátorítani, nem sajnálva időt és energiát például arra, hogy számos internetes fórumon, különböző nickek felhasználásával, akár hamisított bizonyítékok kreálásával a konteóhívőket megpróbálják jobb belátásra bírni…

6.2.) A bennszülöttek

Felröppentek olyan hírek is, melyek szerint a helybéli manysi vadászok ölték volna meg a hegymászókat, mert őseik szellemének megszentségtelenítőit látták a turistákban. Igaz ugyan, hogy – amint azt említettük –  a holttesteken nem voltak külsérelmi nyomok, de a manysiknak nem is volt szükségük arra, hogy lemészárolják Djatlovékat; elég, ha rájukijesztettek valamivel az éjszaka folyamás, s arra kényszerítették őket, hogy hiányos öltözékben kirohanjanak a mínusz huszonakárhány-harminc fokba, a természet elvégezte a többit.

És hogy miért nem csináltak ebből ügyet a hatóságok? Nos, abban az időben (1958-1960) nagyon komoly altalaj-feltárások folytak a Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzetben, mert jelentős kőolaj-tartalékokra bukkantak, s a kitermelés előkészítése folyt; senkinek nem hiányzott volna nyílt konfrontációba keveredni az őslakosokkal. Lehet, hogy a háttérben még alku is köttetett a törzsi vezetőkkel: hivatalos oldalról nem forszírozzák a kilencrendbéli emberölés elkövetőinek felkutatását, a másik oldalról pedig nem gördítenek akadályokat a kőolaj/földgáz kitermelői elé.

Mivel csak egyetlen forrás említi, nem is hangsúlyozom azt az állítólagos manysi legendát, mely szerint a Halálhegy onnan kapta a nevét, hogy valamikor évszázadokkal ezelőtt kilenc (!) manysi vadász lelt furcsa, megmagyarázhatatlan halált a környéken, holmi repülő szellemek miatt. A vadászok bordái összetörtek, s megfagyott tetemeikre csak hetekkel később bukkantak a hozzátartozók…

6.3.) A mérgezés

Lévén, hogy a fiatalok első pillantásra meglehetősen irracionális dolgokat is tettek (sátorvászon kivágása, mezítláb történő távozás, szétfutás, majd találkozó a fenyőfa alatt, visszatérési kísérletek arra a helyre, ahonnan alig 20-25 perccel korábban pánikszerűen távoztak, stb.), logikusnak tűnik egy kollektív mérgezés lehetőségét is megvizsgálni. A hallucinogén anyag akár véletlenül, akár szándékosan is a hegymászók szervezetébe kerülhetett; ez utóbbi esetben a mérgezéses konteó összefolyik a következő (fegyverkísérletes) változattal. Az erre vonatkozó teszteket és laborvizsgálatokat biztosan elvégezték, de az eredményeket (már ha egyáltalán kimutatható volt) meghamisították.

6.4.) A fegyverkísérlet

Szibéria és a kazah sztyeppe mellett az Ural vidéke is megfelelő környezet a különféle új (inkább taktikai, mint stratégiai) fegyverfajták kipróbálásához. A Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzetben (ahol a Halálhegy is található) a Vörös Hadsereg több bázist és kísérleti telepet is fenntart(ott), ahol – egyes hírek szerint – a nem-konvencionális hadviselés szakemberei is feltünedeztek. A hegymászók véletlenül egy kísérleti fegyver áldozataivá válhattak (lásd a furcsa, csak belső sérüléseket dokumentált kórbonctani jelentések). Ennek alátámasztásául egyes források olyan, speciálisan megmunkált fémlemezekre utalnak, amelyeket állítólag a helyszín közelében találtak, de amelyeket (felső utasításra) kihagytak a tárgyi bizonyítékok közül. Az is elképzelhető, hogy nem a fegyver ölte meg őket, hanem a fegyver felhasználói – s mindössze azért, mert szemtanúi voltak valaminek, aminek nem lett volna szabad.

A hivatalos titkolózás ebben az esetben teljesen érthető, arról nem is beszélve, hogy (amint azt már említettük) a halottak közül ketten is olyan munkahelyen dolgoztak, ahol minden a hadseregnek volt alárendelve.

Alkonteó 1.: a poszt elején szó volt arról, hogy milyen hirtelen bukkant fel a csoporttagok között a 38 éves Zolotarjov. Nos, őt két héttel korábban senki sem ismerte, de amikor Djatlov benyújtotta útvonalengedélyét, behívatták a KGB-hez és azt mondták neki, hogy az engedélyt megkapja ugyan, de ennek feltétele, hogy egy általuk kiválasztott illető is velük kell tartson. Djatlov beleegyezett, s aláírta a titoktartási nyilatkozatot is. Ez a valaki volt Zolotarjov, aki – túl azon, hogy tényleg képzett túravezető volt –, főállásban a belső (esetleg a katonai) elhárítás tisztjeként tevékenykedett.

Alkonteó 2.: A kísérleti fegyver egyfajta mentális módszerrel befolyásolta az áldozatokat, pillanatnyi elmezavart és/vagy pánikreakciót váltva ki belőlük. A KGB már a kirándulás elején eldöntötte, hogy a diákokon fogják kipróbálni az új masinát, s eredetileg Zolotarjovnak meg kellett volna menekülnie, hogy aztán hihető magyarázattal szolgáljon a többiek haláláról, de valami nem úgy működött, ahogy működnie kellett volna.

6.5.) Az UFO-teória

A kilenc sízőt egy (vagy több) földönkívüli jármű támadta meg (lásd a furcsa fények a táborhely felett), vagyis egy tipikusan negyedik típusú találkozásról beszélhetünk, amely – valami miatt – nagyon rossz véget ért. Lehet, hogy élve akarták őket magukkal vinni (lásd még az Eltűntek posztunk 5.2-es alpontját), de hiba csúszott az ítík számításába; lehet, hogy csak mintavételt akartak eszközölni, de eldurvult a helyzet.

6.6.) Cherchez la femme

A csoporton belüli ivararányok miatt a két lányra többen is ráhajtottak, s emiatt tört ki egy óriási, később a tettlegességig fajuló veszekedés. Egyesek szerint Jurij Judkinnak is azért kellett visszafordulnia, mert a csoport vezetője benne látta legfőbb riválisát: mindketten Ljudmillát nézték ki maguknak, már odahaza. Hogy pontosan ki kivel, miért, hogyan és ki ellen, soha nem fogjuk megtudni, de a tragédia mozgatórugója (mint annyiszor a történelemben) most is a féltékenység és a hormonok voltak.

6.7.) A jeti

A kriptozoológia rajongói természetesen a hegyi ember felbukkanását látják a leghihetőbb magyarázatnak: a kirándulók megzavarták a jeti békés hétköznapjait, aki (?) ezért véres bosszút állt.

Akárhogyan is történt, kilenc ember már nem tért haza a kirándulásból, s ez elől még a nagyhatalmú pártállam sem tudott kitérni: a halálos incidens helyének nevét hivatalosan is Djatlov-hágóra változtatták, s Jekatyerinburgban, a helyi egyetem patronálásával a mai napig működik egy egyesület, melynek vezetője Igor Djatlov egyik hajdani barátja, Igor Kuncevics. Az egyesület (alapítvány?) célja, hogy rábírja az orosz igazságügyi szerveket: minden anyagot hozzanak nyilvánosságra, ami az egykori nyomozás és titkos információgyűjtés során keletkezett, és ha szükséges, újból vegyék elő a dossziét és folytassák a büntetőeljárást, mert egyrészt a felelősöknek (már ha vannak ilyenek) bűnhődniük kell, másrészt pedig mert a közvélemény (és az érintett családok) megérdemlik a hiteles, objektív és minden részletre kiterjedő tájékoztatást.

Tudom, hogy ez a poszt nem lesz a természetjárók kedvenc olvasmánya, remélem azonban, hogy ez őket sem fogja megakadályozni abban, hogy elmondják véleményüket a kommentek között. Kérdezzetek, érveljetek, kételkedjetek, vitatkozzatok, tájékoztassatok s lássuk, kiben milyen CSI-szakember rejtőzik – és mindenekelőtt ígérjétek meg, hogy februárban soha nem fogtok sátortáborozni a Djatlov-hágó közelében…

PS: Google-maps használata felesleges; én szóltam…

Ide kattintva olvashatjátok a Konteóblog eddigi legsikeresebb írásának, az újrahasznosított Djatlov-posztnak az eredeti 1500 kommentjét is, amelyet a freeblog.hu másfél évvel ezelőtt magyarázat nélkül “elvesztett”. Köszönet mdmselle-nek és Biztcop-nak helyreállításhoz nyújtott segítségért!


Ápdét: A Djatlov-poszt kibővített, 21%-kal hosszabb verziója is elolvasható a Konteó 1 című könyvben, amelyet 20%-os engedménnyel ide kattintva rendelhetsz meg, vagy 2013. november elsejétől megvásárolhatsz az Alexandra és a Libri nagyobb boltjaiban.

Kategória: EgyébCímkék: , , , , , , ,

3 302 hozzászólás

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

 3302. becsuszoszereles1k — 2017-05-02 05:39 

3299.@butyko:

Jó reggelt!
@Sztalker milyen közel járt ugyanehhez a hipotézishez. Vagy megoldáshoz?

Csak azt nem értem, hogy legalább az újabb időkben hogy-hogy nem jutott eszébe egyetlen komoly Djatlov-téma kutatónak sem a Kármán-féle örvénysor lehetősége, holott a tudós azt már 1959. előtt rég leirta, de 1963-ig biztosan, hisz akkor hunyt el. Egy mondat Kármán Tódor szakmai életrajzából: ” Kármán a szélcsatorna használatával végrehajtott tanulmányai közben figyelt fel 1911-ben egy váltakozó irányba forgó örvény kialakulására egy lapos akadály mögött, amit róla neveztek el Kármán-örvénysornak, vagy -örvényútnak;”

Mozgó ábra a Kármán-féle örvénysorról, meg egy wiki-link, de hogy rögtön el is tudjuk képzelni – részben – magát a hangot, például a légvezetékek zengése is a kialakuló örvénysornak köszönhető…

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b4/Vortex-street-animation.gif

https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwispev1mNDTAhVDuxQKHf6aC6EQFgglMAA&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FK%25C3%25A1rm%25C3%25A1n-f%25C3%25A9le_%25C3%25B6rv%25C3%25A9nysor&usg=AFQjCNFMo8YPXeqE1LCGdBwzL7x47sKlXg&sig2=LBq5DDtRR-r951vcuKgx9g

Rezonancia katasztrófák világunkban –
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=4&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwispev1mNDTAhVDuxQKHf6aC6EQFgg6MAM&url=http%3A%2F%2Fslideplayer.hu%2Fslide%2F2770627%2F&usg=AFQjCNG3IHe8DX9Id4e3YYHCLd5vsW-Mqw&sig2=Kdux9V3UToNvH_fvj2urcw

 3301. butyko — 2017-05-02 04:33 

“Az egyik legújabb és legalaposabb könyvet Donnie Eichar jegyzi (2013-as, magyarul Halálhegy címen tavaly megjelent), aki új, sokak szerint az eddigi legmeggyőzőbb elmélettel állt elő arról a kulcsmomentumról, vagyis arról, miért menekültek a sátorból a túrázók. Szerinte lehetséges, hogy azon az éjszakán a hegy körül fújó erős szél ritka, de természetes jelenséget, a Kármán Tódorról elnevezett úgynevezett Kármán-féle örvénysort hozott létre.
Az örvénysor fülsiketítő zajjal jár, amit infrahang is kísér. Ez a fül számára hallhatatlanul mély, ugyanakkor a kísérletek azt mutatják, hogy képes pánikrohamot, irracionális viselkedést kiváltani az emberekből. Eichar szerint ez magyarázatot adhat az ép ésszel felfoghatatlan tényre, hogy miért hagyta hátra a csoport a szállását.”

 3300. becsuszoszereles1k — 2017-04-29 23:57 

@maya: Jó, majd elolvasom a könyvben a titokzatos okot, ami végzett velük és ami amúgy természeti. De ez csak az egyik része a dolognak egy blogon. A másik része a kommentelés. Az meg abból áll, hogy hozzászólunk a témához, illetve beszélgetünk róla egymással. Igy nem muszáj mindenkinek ugyanazt előbányászni, elolvasni valahol máshol, hanem megosztjuk egymással a többlet tudást, a többlet információt. Legalább a második kérésre mindenképp. Csak, hogy pörögjön, már akit érdekel egy-egy téma.

A ‘senki’ kifejezés használata bármilyen módon helytelen, ha minősited általa az embert. De én értettem, mire gondolsz, ezt bizonyitja az egyértelműsitő mondatom is. Az idézőjelek sokat segithettek nekem ebben.

 3299. oberon — 2017-04-28 21:12 

@maya:

@maya:

Próbálom röviden, mert am én is be tudok lendülni 🙂
Tény, h ahhoz, hogy meghaljanak, nem törvényszerű, h kellett külső beavatkozás. Ez csak az én véleményem.
Bármire is gondolsz, bár látom, h melyik irányból közelíted meg a dolgot, mégsem tudom “elhinni”. Talán ez a legjobb szó. Hihetetlennek tűnik, mivel egy helyhez és időhöz kötött eseményről lenne szó, ami halkan mondva talán precedenst is teremtett volna a maga 9, mai napig “megmagyarázatlan” halálesetével kapcsolatban, mivel nem sok hasonló esetet lehet felmutatni, nemcsak Oroszországot tekintve.
(Ezt úgy mondom, h nem olvastam el az egész internetet :), tehát nyugodtan ér cáfolni)
De bármi is történt akk, az biztos, hogy borzalom és tragédia volt.

 3298. oberon — 2017-04-28 20:47 

@Rogal Dorn:

Legelőször is elfogadom, hogy más állásponton vagyunk az “idegenek” jelenlétét illetően.
Én a racionalitást, és minden más, eddig általam tapasztalt realitást figyelembe véve tartom az egyik legvalószínűbb magyarázatnak az agresszorok jelenlétét.
De én sem tudom, h mi történt azon az éjszakán.
Ennek ellenére kicsit eljátszva a gondolattal, miért ne lehettek volna ott mások is? Ugyanúgy, ahogy Djatlovék, csak hivatalos papírok és leadott útiterv nélkül? És ha ott lettek volna, milyen bizonyítékot vagy nyomokat hagytak volna? Nem lehet e maga a sátor kivágása is egy ilyen bizonyíték, amit esetleg félreértelmezünk? És még számos lehetőséget lehetne mondani.
Az, h Zolo frontharcos volt, az egy tény. Ahogy az is, h attól még, h ő frontharcos volt, a többiek még nem válnak azzá egy csapásra, bármi is történik velük. Bizonyos idő eltelhetett, mire az esetleges első sokk után arra jutottak, h harcolni fognak. AZ időjárásnak köszönhetően ez az idő az életükbe került.
Nyilván, mindezek csak találgatások és logikázás, mint mindannyiunknál.
Félreértés ne essék, nekem nem rögeszmém ez a teória, csak amolyan konklúzióm. Védeni próbálom leegyszerűsítve, miközben én is megpróbálok másoknál rávilágítani az esetleges buktatókra.

 3297. maya — 2017-04-28 20:30 

Oberon, becsuszoszereles, petiba es a tobbiek:

Az ide leirt infoim nem a sajat fejembol pattantak elo, hanem (mint irtam) korabeli kepek, csaladtagok+baratok+tulelo nyilatkozatai, naplobejegyzesek, fizikusok, tudosok, meteorologusok tenyszeru alatamasztasai, a jutubon megnezett videok, melyeket direct ezert szervezett turazok tagjai keszitettek (uazon idoben, telen, stb), dokumentarista feltarasok es folytathatnam, melyeket felturtam a 2013-17 idoszakban. Mindezeket osszevetve es latva a blogra irtakat, arra jutottam, h en mar tovabb nem reszletezem a temat. Nincs hozza kedvem, annyira felesleges lenne (alabb irtam, miert), raadasul a tema complex, rengeteget kene irnom s ugyse ernek vele semmit, hisz nyilvanvalo, h mindenki kitart a sajat velemenye mellett, legyen az racionalis v irracionalis, meg ugyis “ismetles”…
Maradok az allaspontom mellett, ritka termeszeti jelenseg volt (nyilvan nem lavina, foldrenges v ehhez hasonlo akkor is ismert es ki is vizsgalt jelenseg), illetve pontosabban tobb termeszeti jelenseg komboja, melyek kozul volt, amit a 60as evek vegen fedeztek fel, s volt amivel csak ujabban a ketezres evekben kezdtek foglalkozni. 59-ben senki nem tudhatta ezeket, v ezek kozul egyesek letezeset, v, h letrejohet-e ott s ugy s akkor, se merni v utolag feltarni. (ha bkit erdekel, mint irtam, utananezhet az Eichar-fele dokumentumkonyvben, erdeklodhet orvos, fizikus, etc ismeros+baratnal a temarol, valamint felturhatja a netet – a deepnetet is, h valamirevalo hivatalos infokra tegyen szert. Ahogy en is) Es mivel pl a Nooaa (ahova csak meghivassal + kiserovel lehet bejutni, tobbszori vizsgalat+atvilagitas+anuszkukkantas utan) legkorkutato tudosai+fizikusai is ezt tamasztjak ala (ervekkel & tenyekkel), (es nemcsak ok), ezert en kb 90%-ban hajlok e varians fele. Szerencsetlen veletlenek sorozatos egybeesese vezetett a tragediahoz. Most mar tudni, h e jelenseg kialakulasahoz nem is lehetett volna idealisabb idojarasi & terepviszonyokat talalni, m amilyenek azon az ejszakan voltak a Halat Szjalon. Ezt akkor senki nem tudhatta. H milyen tokeletes tereptargy. Es emiatt panikoltak be (az audiohatasok oruletbe kergettek oket s megmagyarazhatatlanok voltak szamukra) mindannyian, s kivagva a satrat lemenekultek a volgybe, s 6 oran belul megfagytak. S ennyi. Csak persze 1 szemtanuk nelkuli szornyu tragediat probalunk rekonstrualni s emiatt ilyen misztikus.

Par adat a temahoz:
– A hegyek neve: Otorten=vadlibafeszekhegy, Halat Szjal=halotthegy, m nem terem ott semmi s nem lehet vadaszni se (mansi szavak)
– Az emlitett term.jelensegekre jellemzo, h sok ideig tartanak, tehat a remuletes panik is sokaig tartott.
– A halotthegy (ivgyeliek szerint, s ok ott elnek) mindig rettento szeles & kiserteties a viharok vonyitasa. Telen meg (a fent emlitett jutubos turavideok tanusaga szerint) joforman lehetetlen a haladas, fenyes nappal kemeny ferfiak alig birtak vanszorogni az oriasi hoban, az orokke uvolto szelektol meg semmit nem hallani (felhuzva se ertettem, h mit ordit a kameraba a sivito szeltol).
– A sator egesz biztosan belulrol volt kivagva (nem cipzaras, hanem kifuzos volt, amit sok ido kibontani) – jo ideig hittek, h kivulrol, aztan eszrevettek, h belulrol van kivagva s ezt szakertok nagyitoval is megvizsgaltak+alatamasztottak.
– Minden foto (melyeken jol latszanak), akta, jelentes konkretan 9 labnyomrol beszel, ezert zartak ki minden idegenkezuseget. Semmilyen labnyom v egyeb jel nem utalt arra, h mas is jart volna ott, es lavina v havazas sem volt akkor. Ezert latszott meg a 9 nyom. De ellenoriztek a munkataborokat is (legkozelebbi tobb, m 100 kmre volt) es sehonnan nem szoktek meg fegyencek. De emberfelettien nehez kozlekedni ott a hoban, a szelben, stb., meg nappal is.

Szvsz:
Miutan halalosan bepanikoltak s kirohantak a satorbol, semmit se lattak, m a hold hajnali 4-kor kelt fel azon az ejszakan, ok meg addigra mar mind halottak voltak, hisz meg vacsi elott (pm.8-10?) elmenekultek s -30 volt, mely -40 foknak erzodott az oruletes szeltol. Kint egyebkent se hallani semmit a szeltol, de azon az ejszakan amilyen borzalom tombolt egesz biztos semmi mas hangot nem lehetett hallani. S mivel nem lattak, nem hallottak s az orult paniktol gondolkodni se tudtak szerencsetlenek, ezert aztan elszakadtak egymastol. Sztem nem is talalkoztak tobbet. Volt a 2 srac a cedrus alatt, ok probaltak a labazhoz jutni, de nem tudtak a folyon atkelni s ezert mentek a fahoz, ahol a letordelt agakbol raktak tuzet melegedni, de mar tul keso volt. Volt Gyatlov, Zina s Rusztik, ok a hatsok voltak, valszeg le se jutottak a fakig (a nyomok szerint nem), s ahogy mult az ideghatas, probaltak visszamaszni, de tul keson. S volt Ljuda, Sasha, Tibo s Kolo akik a sotetben a vizmosas fele botorkaltak, ahova jol bele is zuhantak a 7,5 m mely koves patakba s osszezuztak magukat (patologiai jelenteseket + postmortem kepek alapjan egyik feluk serult), kiveve Kolot (lehet o felul esett masokra, pl) es valszeg o ment vissza a cedrushoz mikor meglatta a tuzet (a cedrusnal 3 par labnyomot talaltak), s latva, h a 2 srac meghalt, levagta ruhaikat s probalta bebugyolalni veluk a vizmosasban haldoklo masik 3 tarsat. S ha igy volt, akkor valszeg o vaghatta le a par agat, amibol azt a kezdetleges “padlot” keszitette a vizmosasban maguknak. Kitarto kutatasaim eredmenyekeppen sztem kb igy tortent. Semmi misztikum, csak borzalom s tragedia. De mivel szemtanuk nelkuli, ezert nem lehet ennel pontosabban rekonstrualni. De en ezzel megbekeltem 😊

Oberon: az emberi tamadas racionalis (lenne) ugyan, de en egybol kizartam s utolag be is bizonyosodott (fent leirtam), h ember nem lehetett (se mansik, se fegyencek, se katonak). SEMMILYEN emberi nyom nem volt arra az oveket kiveve, mindenuk megvolt, semmi nem hianyzott a satorbol, melyek BELULROL vagtak fel, etc. Es de igen, bizony vannak olyan termeszeti jelensegek, melyek orakig tartanak! Ez is ilyen volt. A vilagnezetunk ezzel v enelkul nyilvan nem valtozik 😊 Es tovabbra is nagyra ertekelem, h kiolvastal (kedves toled) 😊

Becsuszoszereles: “lelkes kommentelo”..? 😲 Nahat, ennek se neztek meg…Pont az ellenkezoje vagyok. Csak elkovettem azt a tevedest, h leirtam az elso kommentet, utana meg mar illik valaszolni.. Igen, tudom, h mindent kiveseztetek, nem is allitottam, h en talaltam fel a spanyolviaszt. De pl az, h “termeszeti jelenseg” billion dologra utalhat (nem, nem foldrenges, nyilvan, es igen, ennel tobbre utaltam, de mar nem irom le, m lasd fent). De amint lattam, errol pont nem volt eddig szo (plane, h “uj” teoria, relative). Nem irtam olyat, h “1 egyetemista senki”! (en is voltam), hanem azt, h egyetemistak leven MEG “senkik” voltak. Hatalmas kulonbseg, es az id.jel is mas ertelmet ad.

Petiba: latom, h jartas vagy a kozmologiaban es 1 biz. hatarig engem is igazan erdekel. De annyira megsem, h ilyen melyrehatoan belemenjek itt a Gyatlov-posztnal 😊 Kulonben is, az egesz csak elmeleti fizikan alapszik, ami ugye az, h valosagos jelensegek alapjan mindenfele nem igazolt ELMELETEKET gyartanak, melyek alapjan aztan ujabb elmeleteket, szoval az egesz tobb, m zavaros. Feregjaratok, fekete lyukak, sotet anyag, sotet energia es tarsai SZAZ SZAZALEKIG csak elmelet. Mert a valosagban nemhogy letrehozni, de meg csak megfigyelni sem sikerult soha senkinek 1 ilyet se. Einstein, Hawking es haverjaik nyilvan nem tevedhetetlenek, barmekkora zsenik is (de ilyet nem is allitottam). Sot, tevedeseikre voltak is peldak. Ennek ellenere az univerzum mukodeset az atlagembernel megiscsak jobban ertik 😊 Amint latom, te olyan vilagban elsz, amiben szamodra szo szerint barmi lehetseges lehet es semmi sem biztos, en viszont ilyenben pillanatig se tudnek letezni. Az en vilagom foldhozragadtabb, es vannak benne bizonyossagok (meg ha nem is orokervenyuek) es lehetetlensegek (legalabbis jelenlegi tudasunk szerint) es valos+biztos tenyek (meg akkor is, ha “minden” relative) – en csak ilyen vilagban tudok elni. Es igen, mint irtam, mind a 3000+ kommentet vegigolvastam, DE (mint ezt is irtam) lassan es hosszu idon at (2013-17 kozott 😃) Nem emlekszem erre az altalam felvetett elmeletre (bar altalanossagban a term.jelenseg nyilvan taglalva volt) De elhiszem, h mindent kiveseztetek, es nem is koptatom tovabb a klavit 😊 Ja, es nem huztam fel magam “annyira” es kulonben is gyorsan elmulik nalam az ilyen 😊
PS. Remeltem, h ez rovidebb lesz….hat nem…

 3296. Rogal Dorn — 2017-04-28 18:59 

@kaffer:

Oké, én értem, és tudom is, meg emléxem is. Csak oberonnak válaszoltam. 🙂

Take it easy… 😀

 3295. kaffer — 2017-04-28 18:20 

@Rogal Dorn:
Ez is ki lett tárgyalva lejjebb elég részletesen.
Hogy kerültek volna oda fegyveresek ?
Ha oda is keverednek, miért ellenségesek a túrázókkal ?
Ha már ellenségesek, miért nem intézik el őket pillanatok alatt ?
Abban az időjárásban véletlenül nem találhatták meg senki a sátrukat. Ha meg direkt őket akarták levadászni, annak kellett volna oka, nyoma legyen.
Tök életszerűtlen, hogy voltak még valakik akkor a környéken.
Régebben már írtam, fogalmam sincs hogy mi történhetett, de gyanítom, hogy a nyomozást lezáró hatóságoknak sem volt épkézláb magyarázatuk a történtekre.

 3294. Rogal Dorn — 2017-04-28 17:41 

@oberon:

A fegyveresek jelenléte elég valószínűtlen, ugyanis hogyan kerülhettek azok oda? Már ott voltak? Őket keresték? stb. A nullához tart annak az esélye, hogy bárki is ott lett volna. Tegyük fel ott voltak a fegyveresek. Djatlovék tisztában vannak az esélyekkel, így mivel nincs vesztenivalójuk inkább nekikmennének mint a biztos halál, a sötétben bóklászás -30 fokban. Ja és Zolotarjev frontharcos volt.

 3293. oberon — 2017-04-28 15:55 

@Rogal Dorn:

Ahogy látom, nagyjából hasonló véleményen vagyunk. Inkább mondjuk úgy, hogy függeléket fűznék hozzád. 🙂
Mind a látási, mind a hallási viszonyok jócskán elmaradtak reménykeltőtől, ez szerintem is vitán felüli.
(Csak így, zárójelben, ha jól emlékszem, éjszaka valamikor megáll a szél, de ez is csak kérdéseket szülne: Éltek e még akkor? Számított volna e már egyáltalán, hogy élnek e még akkor? stb).
Magának a tűznek a meggyújtása a fánál nem csak a meleg miatt lehetett, hanem jelzőtűz gyanánt is a sötétben, ha már egyszer nem hallhatják egymást.
A szélirányt tekintve a hang a fától és a vízmosástól nézve a sátor felé terjedt volna, amolyan “színháziasan”. Szóval az egyik felet még vhogy lehetett vna hallani, a másikat kizárt.
És a sátor, az alpha és omega. 🙂
Szerintem Zolo és Tibo, a ruházatukat, barátságukat és Zolo fényképezőjét tekintve inkább a sátron kívül tartózkodhattak, amikor beindultak az események. Akár a sátorban, akár azon kívül, bárhol is kezdődött.
Egyáltalán nem bizonyított, és elég nehezen is bizonyítható, hogy a sátrat a 9 túrázó valamelyike vágta fel. Emellett szól az is, amit már sokan említettek. A sátor felvágása amolyan all in, mert még ha meg is gondolják magukat 10 perc múlva, ott már nemigazán lehet meghúzniuk magukat. Ha mégis valaki kivágta volna vmi veszekedés v bármi miatt, akkor hosszas és művészies k.rv. an.á.ás kíséretében felöltözött volna mindenki, és további hosszas és művészies beszéd után lesétáltak volna a fenyőhöz, aztán egy fél erdőtűz mellett kihúzták volna reggelig.
Ehelyett alul öltözötten nekivágtak az éjszakának, sőt, nemhogy neki, hanem órákig benne tartózkodtak ahelyett, h bármikor is visszainduljanak. Tartok tőle, hogy Zináék próbája már túl későn történt, amikor az esélyeik a lehetetlen felé tendáltak.
Nem sok olyan dolgot lehet találni a felvetések között, ami órákig fennáll, tudatában is vagy, hogy fennáll, és oly mértékű félelemmel tölt el, hogy inkább választod azt a gyilkos hideget, minth megpróbálj megbizonyosodni róla, h egyáltalán tart e még az a valami “esemény”.
Ebből kifolyólag a “felderítés” feladatát inkább várnám Zolotól és Tibotól, mint Zináéktól, normális esetben.
Ha csak a most leírt néhány felvetést megnézzük, kevés magyarázat marad a pakliban.
A tömeghisztéria, mint esélyes, kissé “hihetetlennek” tűnik, mármint olyan szempontból, hogy azt valami hanghatás, zaj, fény, földrengés vagy bármi ilyesmi idézte elő/kísérte. Ha így is történt volna, mint pár sorral feljebb is írtam, órákig nem tarthatott. És tegyük fel, még ha láttak v hallottak is volna vmi addig ismeretlent, nem gondolnám, hogy egy idő után nem mondják azt, h meg a frászkarikát, egy életem, egy halálom, de visszamegyek a ruháimért, különben itt fagyok meg a hidegben.
Ennek ellenére inkább megfagytak a hidegben. 6-an, a jelentések szerint.
Szóval a tömeghisztéria, még ha ki is alakul, előbb utóbb lényegesen alábbhagy, főleg ha telik az idő, sőt, az elmenekülésből fakadóan egyre kevésbé vagy kitéve a hatásának.
Ha mégis az ördög jelenik meg, vagy valami tényleg “über durva” dolog történik, akkor meg Kamcsatkáig futna mindenki, még ha félúton megfagy is, nemhogy “letáborozik” valamivel odébb, sőt, még nekiáll menedéket is csinálni.
Nekem nagyon úgy tűnik, hogy kikényszerítették őket a sátorból, majd ugyanígy lekényszerítették őket a fához, ahol
rögtönzött “váltságtervet” készítve megpróbáltak túlélni. Valószínűleg Zina idővel megelégelhette a “tétlenséget”, és elindult felfelé. Ez még ebben az esetben is elfogadható, hogy Zina például tudhatta, h ha felmegy, lelövik. De elérte azt a pontot, hogy mégsem az amúgy számára is nyilvánvalóan felfogott gyilkos időjárásban van több esélye a túlélésre, hanem akkor, ha mondjuk ők 3-an, mert a többiek nem ezt látják a legjobb döntésnek, visszamennek és megpróbálják. Nyilván, ha valóban fegyveresek vagy bárkik is tartották őket távol a sátruktól, akkor sem így, sem úgy nem lett volna fikarcnyi esélyük sem. Így viszont, hogy még “órákig” örlődhettek is addig, amíg egyáltalán döntésre jutottak, biztosan esélytelen volt a dolog.
Jó lenne nem csak kizárni lehetőségeket, hanem kitalálni is újabbakat, amik talán szintén megfelelnének a “bizonyítékoknak” és az élet törvényei által alkotott próbáknak is.
Sorry, h ilyen hosszú lett, de esik az eső és volt időm 🙂

 3292. Rogal Dorn — 2017-04-28 11:26 

@oberon:

Szerintem a vizuális megfigyelés (a fára mászással egyetemben) az utolsó fénykép (a sátor felállítás) ismeretében szinte lehetetlen volt. A -30 fok és a szél huzamosabb ideig való elviselése (10 perc után) bármilyen tevékenységet megakadályoz. Ásás, tűzgyújtás, stb. A hang terjedése sem szokványos, a viharos szél süvítésén és a kemény fagyos dara kopogásán kívül semmit sem hallani. Akár egymást sem.

Aki ilyenkor katonai kísérletet hajt végre, az a megfigyelés lehetőségét is kizárja, illetve az eredményt is csak az aktuális körülményekre vonatkoztathatja, azokból messzemenő következtetést levonni botorság.

Mivel Dj(Gy)atlovék érzékszerveinek a hatótávolsága és hatékonysága meglehetősen korlátozott lehetett (szél+fáradság+sötétség+sátor), ezért vagy a közvetlen közelükben történhetett valami, vagy a sátoron belül. Persze, ha elfogadjuk, hogy a sátor oldalát fölvágva távoztak. Esetleg tömeghisztéria.

Értelmes ember, abban megállapodhatunk, hogy Dj(Gy)atlovék azok voltak, ilyen időben nem hagyja el a sátrat, nem torzsalkodik, és a legkisebb baja is nagyobb annál, hogy szerelmi jelenetet rendezzen. Uff….

 3291. petiba — 2017-04-27 17:37 

@oberon:

Maximálisan egyetértek.

@maya:

“bar szomoruan latom, mennyire felesleges irnom…hosszu idon at gepelem a “regenyeket” (mint mondtam, nem tudok roviden irni :-/), erre meg csak el se olvassak!? Pedig elolvasni mennyivel egyszerubb, m leirni..:-(”

Bocs, de te végigolvastad a >3000 hozzászólást? Mert ha igen, akkor megtaláltad volna azt, hogy amit te leírtál, már mások is leírták. Kb. százszor. Ne haragudj meg érte, ha azok, akik már minden elméletet, ami felmerült az oldalon elolvastak (sokszor, sokak által felvetettként) azok már csak átfutják, hátha van valami új, de lényegében már nem lehet új, mert 3000 hsz. elég ahhoz bőven, hogy minden elmélet kivesézett legyen.
De ez nem személyed elleni merénylet, felesleges felhúzni magadat emiatt.

@becsuszoszereles1k:

Szerintem ebben az ügyben ennyi év elteltével már kizárt egy “végleges, tévedhetetlen megoldás”…

Amúgy lehet, hogy Kaffernak van igaza, és ma se tudják, hogy mi a frász történt ott.

 3290. petiba — 2017-04-27 17:09 

@maya:

“De igen, muszaj fenyevekben gondolkodnunk!”

Nem muszáj. Ha muszáj lenne fényévekben gondolkoznunk, akkor ma még azt tanulnánk, hogy a Nap kering a Föld körül. Amikor kényelmesen leragadunk egy ezerszázalékosnak gondolt elmélet mellett, az a tudomány halála.

“Egyreszt, m a feny a jelenlegi ismereteink szerint a leggyorsabban terjedo hatas.”

Így van. A jelenlegi ismereteink szerint. De az, hogy jelenleg mi így gondoljuk és így ismerjük, az nem jelenti azt, hogy így is van.

“Masreszt mert a terido 4 dimmenziojabol az ido az egyetlen, amely folyamatos esemenyek sorozata es csak EGYETLEN iranyban lehet haladni benne. Nem lehet kikerulni. Az idoutazas nyilvanvaloan lehetetlen!”

Az általunk ismert téridő általunk ismert négy dimenziójáról beszélünk csak. Jelenlegi ismereteinkkel lehetetlennek gondoljuk az időutazást. Ez így van. Ám én pl. soha nem merném azt kijelenteni, hogy NYILVÁNVALÓAN lehetetlen.

“Es ezt nem en allitom (mert ugye, who am I?), hanem az Einstein, Hawking, etc kaliberu elmek.”

Hát, nagy elmék, az biztos, de attól még ők is tévedhettek. Most pl. a CERN ezerrel nyomja a neutrínós kísérleteket, mert erős gyanújuk támadt a srácoknak, hogy esetleg a fénynél is nagyobb sebességgel közlekedhetnek.
A Higgs-bozon is okozhatja még elméletek összeomlását.
Aztán az is érdekes, hogy Einstein,-relativitás elmélet,- fénysebesség, ezek összekötődnek, de az miért nincs meg, hogy Einstein (és Rosen) már 1935-ben megfogalmazták az egyirányú féreglyukak fogalmát, (Einstein-Rosen híd)és ezzel máris egérutat biztosított a fénysebességtől független téridő-utazásnak. Most akkor mindent elhiszünk Einsteinnek, vagy csak tetszőlegesen mazsolázunk? A féreglyukak segítségével – már ha igaza volt Einsteinnek és a későbbi kutatóknak (Thorne) – akik a kétirányú féreglyukakról beszélnek – máris törölhetjük azt az elképzelést, hogy a fénysebességnél nincs “gyorsabb” sebesség, “ezért” lehetetlen más galaxisok között az utazás…

“Harmadreszt, a mi naprendszerunkben nincsen ertelmes civilizacio.”

Ezt honnan tudod ilyen biztosan? Jelenleg a Föld élővilágának egy része még “nincs felfedezve”. Jelenlegi becslések szerint a tengeri fajok 91, a szárazföldi fajok 86 (!!!) százaléka ismeretlen még a tudomány számára.
Érted! Itt élnek a Földön, mondjuk a szárazföldön, és még nincsenek rendszerbe foglalva, pedig nem olyan fejlett intelligenciáról beszélünk, amely esetleg akar és tud rejtőzni előlünk.

“Negyedreszt ha holmi ufok legyoznek a lehetetlent s elugrananak hozzank MINIMUM 2000 fenyev x 9,5 billio km-re egy kavera mondjuk, akkor errol a nagy tettukrol tutira minket is ertesitenenek.”

A fényévekről, távolságokról lásd Einstein féreglyukait. Ufóékról meg nem gondolom, hogy a facebookon bejelentkeznének kávéra.

 3289. becsuszoszereles1k — 2017-04-26 20:13 

3280.@maya:

Elöre is köszönjük, és ha valóban kommentelni akarsz, mint a hozzászólásaidból is kitűnik, akkor arról beszélj, amit eddig még senki nem vetett fel! Egyet ki is emeltem a szövegedből.

Az összes többi információ, amit leirtál, előttünk mind ismert. Mivel mi is alaposan tanulmányoztuk a különféle forrásokat, akár az idegennyelvűeket is.
Végül is fenn áll a téves meggyőződés veszélye, ha egy új hozzászóló résztvevő nem olvassa végig az addigi kommenteket. De nincs is ezzel semmi baj, csupán nem kell fölöslegesen csalódottnak lenni, mert nincs rá okod csak nem tudsz róla.

Épp ezért te se érezd fölöslegesnek saját erőfeszitéseidet, ahogy mi sem érezzük annak sem a te munkádat, sem a magunkét! Kivéve mondjuk, ha esetleg államügyész vagy itélőbiró vagy, mert akkor kellemetlen koppanás lehet egy ennyire más halmazállapotú közeg… 😀 Mondjuk ettől nem félek, mert az egyik megjegyzésed, mi szerint ‘egy egyetimista az senki’ kétséget se hagy felőle. De nyilván úgy értetted, hogy akinek még nincs diplomája…

A végleges, tévedhetetlen megoldás nehezen fog megszületni, hacsak nem mennyei megvilágosodásként, lévén állandóan új kételyek és új ötletek, új verziók, új scenáriók merülnek fel bennünk – sokszor hosszabb kihagyásokkal a kommentelésben akár…

Aminek a részletes leirását szivesen olvasnám tőled, amit ki is emeltem a szövegedből, arról első benyomásként igy magamtól annyit tudnék mondani, személyes tapasztalat alapján, hogy alapvetően egy súlyos földrengés élethű leirásának felel meg leginkább, ráadásul az epicentrumban. De te ennél sokkal többre utalsz, valamire, ami az 1959-es tudásszinten, tudományos-technikai szinten erősen túlmutat, de amihez ma már talán van magyarázat, elegendő tudás – legalább is a kijelentésed ezt a meggyőződésedet sugallja. Ezért gondoltam, hogy beszélj róla, amennyiben továbbra is ilyen lelkesen kommentelnél. Hogy hosszan irsz-e vagy röviden? Ahogy jön…

3275.hsz., fentről a 6. bekezdés – @maya szövege: ““Ritka termeszeti jelensegtol ijedtek meg azon a szornyu ejszakan. Olyantol, ami most 2017ben is ritka s nehez felismerni, bemerni, nemhogy ‘59ben. Akkoriban az meg meg sem volt nevezve, nemhogy bmilyen muszeruk lett volna bemerni azt. A hatasait se ismertek akkor. Olyan ritka foldrajzi hely is kell hozza, h letrejohessen, s ezek a szerencsetlenek pont a kozepebe satoroztak. Mikor elobb a kornyezet, aztan a labad alatt a fold, aztan a belso szerveid is remegni kezdenek s tarsul hozza csomo mas tunet is, s ugy erzed&hallod, h 1 hatalmas tehervonat siklik feled orult tempoban, irto konnyen kitor a panik, plane ejjel, koromsotetben – barmilyen tokos harcedzett vagy. Aki tudja, milyen a tomegpanik, annak nem kell magyarazni, h eleg ha paran bepanikoltak s rogton atragadt a tobbire, osztonszeruen cselekedtek, semmire se gondolva, csak az osi felelembol jovo menekulesre. A tobbi mar ismert, a termeszet elvegezte a dolgat, 6 oran belul mind halott volt.””

___________

@oberon: Szia! 🙂

 3288. oberon — 2017-04-26 16:42 

@maya:

Végigolvastam 🙂
Köszi a piros pontokat 🙂
Hát, hiszed vagy sem, de 2-3 tucat hozzászólásom biztosan van, mindent összevetve. Nem mondom, h pótold őket 🙂 , de azt viszont mondom, h sok mindent megpróbáltam kivesézni jómagam is.
Az is tény, h nagyon sokat utánaolvastam és kutattam előtte.
Az én konklúzióm nem változott azóta sem, én az idegenkezűségre jutottam (nem földönkívüli 🙂 ), mivel racionális embernek tartom magam, ahogy te is magadat.
Éppen ebből kiindulva kevésbé látok racionalitást olyan dolgokban, legyen az katonai, természeti és egyéb konteó, amikhez rendkívül kis valószínűség társul amellett, h egyáltalán tudják e igazolni a legfőbb bizonyítékokat, például az általad is említett, szerintem is eredeti fotókat, vagy a testen atlált sérüléseket.
Az egyik fő kétségem a természeti magyarázatokkal, lavinával, földrengéssel, fényhatásokkal és a többivel szemben, hogy egyik sem tarthatott órákig ezek közül úgy, h azt ne észlelték volna azonnal mások is, vagy később ne került volna elő a nyomozás során. Ezzel szemben némi homályos info van vmi narancssárga fényekről, amik bár meg is ismétlődhettek, sőt, akár akkor is megtörténhettek, nem gondolnám, h órákig tartottak volna. Ami az emberek legalább 95 %-ában közös, az az, hogy élni akarnak. Racionálisan/nagy számok törvénye alapján nézve úgy vélem, ők is így gondolkodhattak. Ennek tudatában kell megnézni azt, hogy ők a hiányos öltözetük ellenére, éjjel, a viharos szélben inkább választották a -30, -40 fokot, mint magát a ruhájukat, ételüket és egyéb fontos eszközeiket tartalmazó sátrat. ÉN arra jutottam, h az egyetlen természeti dolog, ami ott lehetett ennyi ideig és ilyen páni félelmet okozhatott, vagy bizonyosságot a biztos halál felől, az az ember.
Mindamellett Occam borotváját is figyelembe véve ez semminemű kognitív disszonanciát sem okoz sem az én, sem mások eddigi világnézetében.. 🙂

 3287. maya — 2017-04-26 15:53 

Biztosan olvastam a kommentjeid, csak oszinten szolva inkabb a tartalomra s nem a nickekre figyeltem, ugyh most igy emlekezetbol nem tudom osszetarsitani…:(

Kedves toled, h kiolvasol, es igen-igen, kapsz erte piros pontokat :-))

 3286. oberon — 2017-04-26 14:49 

@maya:

Ha elovastad az összes kommentet, akk bizonyára találkoztál az én korábbi hozzászólásaimmal is.. 🙂
Most viszont, mea culpa, pótolom a hozzászólásaid teljes elolvasását, mivel az igazság az, h bár nem végig, de mindet olvastam. Remélem, h ezzel szereztem némi jó pontot nálad, mivel tetszik a temperamentumod.. 🙂
Írok, amint végeztem velük 🙂

 3285. maya — 2017-04-26 14:33 

@oberon:

Konkretan az, h mennyi idot elpocsekoltam feleslegesen a kommentek irasaval, mikozben kiderult, h v senki, v csak nagyon kevesen olvassak el, s azt is erosen feluletesen – ami tobb, m frusztralo. A te 3279.sz. kommentedben irtakbol nyilvanvalo, h nem olvastad az altalam eddig irtakat. 🙁
…en pl, lassan ugyan es sok idon at, de elolvastan e posztnal minden kommentet…
No, de olvani nem muszaj, nyilvan, mint ahogy irni sem, a konkluziokat levontam 🙂

 3284. oberon — 2017-04-26 14:07 

@maya:

Mi is dühített fel konkrétan? 🙂

 3283. kaffer — 2017-04-26 14:01 

@oberon:

Én is hasonlóképp látom. Ha ez egy elfuserált katonai kísérlet lett volna, nem hiszem hogy valaha is nyilvánosságra kerül az ügy. Elolvasva elég sok forrást, nagyon úgy látom, hogy a nyomozás végén kb ott tartottak orosz barátaink, ahol mi most. Nagyjából fogalmuk sem volt, hogy miért hagyták el a sátrat Djatlovék..

 3282. maya — 2017-04-26 13:54 

Ok, becsuszoszereles, amint lesz kis idom (most sajnos nincs), talan irok rola…bar szomoruan latom, mennyire felesleges irnom…hosszu idon at gepelem a “regenyeket” (mint mondtam, nem tudok roviden irni :-/), erre meg csak el se olvassak!? Pedig elolvasni mennyivel egyszerubb, m leirni..:-(
S azert szuletnek ilyen kommentem, m pl az oberon utobbija is…(pedig az eddigiekben reg leirtam, h ez a menekulos-szetszakados-etc resz hogyan is tortent rekonstrualva :-/ )

===

Par hozzafuznivalo oberon elso kommentjehez: az eredeti mansi interjuk szerint a bennszulottek maguk mondtak el, h a Halotthegy NEM szent helyuk, nem is volt az soha, es vadaszat szempontjabol is tok erdektelen szamukra. Kulonben sincsenek mar szent hegyeik, mert a fiatalok mar egyaltalan nem vallasosak s csak par oreg imadkozik meg, de ok a koruk miatt nem birnak eljarni a regi szent helyekre (sot, a mansi nyelv is kihaloban, sajnos, mar csak paran beszelik meg)
A 9-bol nemcsak 8, hanem mind a 9 kepzett volt, a ceklatetkos Zolo harcolt a 2VHban, hihetetlenul kepzett volt, raadasul elismert magashegyi turavezeto, vmi eromunel dolgozott s kozben hadmernoknek tanult, masodkepzeskent.
Az Ural azon reszen IS elismerten tobb katonai bazis is volt (csucsrajaratott hideghaborus Szovjetunio idejen), tehat eppenseggel lehetett volna vmi katonai akcio is (ne ugy kepzeljuk el, h pl a sator mogotti hegy tetejen), vhol tavolabb, aminek a (hatalmas visszhangzo hegyek kozt igencsak jol terjedo) HANGJA halalra remithette oket. (az audiohatasok bizonyitottan sokkal erosebb hatast valtanak ki az emberi szervezetbol a vizualisnal). Persze idokozben ezt a varianst en is elvetettem, a tiedtol meroben mas megfontolasokbol.
Az utobbi kommentedre nem reagalok, annyira felduhitett, viszont megoriznem inkabb a civilizalt hozzaallast.

 3281. oberon — 2017-04-26 13:22 

Az előző hsz-ba akartam írni a sátor elhagyásáról, ezt most tudom pótolni.
Szóval, amit ezzel kapcsolatban ténynek vehetünk, az talán az, h ha nem is pont a sátorban, de azon a területen, ahol a sátor volt, veszélyesebb lett vna maradniuk, mint kimenni alulöltözötten a -30 -40 fokba. Az, h mindenki elhagyta a sátrat, arra enged következtetni, h valószínűleg egy mindenki által “észlelt” dologról/eseményről lehetett szó. Az, h ketten felmásztak a fára, valószínűsíti, h a “dolog” esetleg látható lehetett. (A nagy szél és a távolság miatt a hallhatóság, még ha volt is, kizárható, így elsősorban vizuális módon akarhattak megbizonyosodni a veszély fennállásáról). Rendkívül elgondolkodtató az a tény, h a csapat 3 részre oszlott. Logikus lépés a négy fős csapattól a vízmosásban való menedék készítése arra az esetre, ha huzamosabb ideig kellene a sátortól távol maradni. (Kérdéses, h Zolo csapata teljes meggyőződésből akart-e menedéket készíteni amiatt, mert tisztában voltak vele, h nem mehetnek vissza a sátorhoz, vagy csak amolyan bebiztosításból..)
Doro és Krivo fánál maradása a leghiányosabb öltözetük miatt ésszerűnek tűnik, főleg, h megpróbáltak tüzet gyújtani. Ami viszont meglehetősen érthetetlen a tűzzel kapcsolatban, h a fának pont azon oldalán találták meg a nyomait, ahonnan az akkori időjárási jelentések alapján a szél fújt. A meglehetősen erős szél. Mint tudjuk, mindannyian tapasztalt túrázók voltak, éppen ezért számomra érthetetlen, hogy miért nehezítették még azzal is a sorsukat, h a fa “nehezebbik” oldalán gyújtottak tüzet. Az egyik eshetőségnek az tűnik, hogy azért, h a tűz fényét a lehető legjobban megpróbálják leplezni, történetesen a sátor irányába. Fura az is, h a fa alatt csak 3-4 pár lábnyomot találtak. A két fiúé adott, viszont akkor a többieké, például a 4 ásóé miért nincs ott? Zina, Djatlov és Szlobo közül pedig szintén nem járhatott ott mindenki, mert akk az legalább 5 lábnyom lenne.. Ebből következik, hogy hol szakadhattak szét, ha elvileg együtt mentek le, rendezetten..
Az is szöget üthet az ember fejébe, hogy mindezek ellenére 3an mégis visszaindulnak a sátor felé. Nyilván nem várhatunk a hipotermia előrehaladtával ésszerű, összefüggő gondolkodást, azonban az, h 3an mégis elindultak felfelé, erre utal. Nehéz kérdés, talán megválaszolhatatlan is, hogy Zináék all in alapon indultak-e vissza, amolyan nincs veszteni valónk döntés miatt, vagy azért, mert úgy vélhették, h a korábbi veszély már elmúlt. Nyilván a tervük fontos részét képezhette a sátorhoz való visszatérésük esetén a normális felöltözés. A kérdés viszont az, h ezt miért nem Zolo és Tibo próbálta meg, akik a többiekhez képest sokkal jobban fel voltak öltözve? Logikus magyarázatnak tűnhet, hogy párhuzamosan cselekedtek, ami rendben is lenne, azonban az nem, h olyanok induljanak el vissza a tetőre 1,5 km-t, akik valszeg vissza sem érnek, lévén, h mezítláb vannak. Az egymáson megtalált ruhadarabok, letört ágak, a fa és a vízmosás között talált “ösvény” azt támasztja alá, hogy igenis volt valamiféle kapcsolat/kommunikáció a három csapat között, így még érthetetlenebbnek tűnik a dolog.

 3280. oberon — 2017-04-26 12:24 

@becsuszoszereles1k:

Szia 🙂

 3279. oberon — 2017-04-26 12:23 

Szerintem a “katonai akció”, “bombás” és egyéb, “military vonalon mozgó “megoldási kísérletek” életszerűtlenek. Nyilván mindenki a saját szemszögéből, szubjektíven közelíti meg a dolgokat, de azért álljunk csak meg egy pillanatra, és próbáljuk meg objektíven nézni ezen felvetésekre.
1959 van, Szovjetunió, a paranoia, a titkolózás és titkosítás, a “bűvészmutatványok” időszaka. Ha azon még túl is lépünk vhogy, hogy egy több, mint 17 millió km2-es országban pont egy “szent” helyen (bár én sem gondolom, h egyébként visszatartó dolog lett vna, de azért talán mégis) akarnának katonai kísérletet végezni, azért valljuk be őszintén, jobb helyet is találhattak vna.. Ha mégis ragaszkodtak a hágóhoz, előtte azért elvárható lenne a terület “ellenőrzése”, h nem e túrázik-e ott éppen valami társaság, nincs e arra vmi védett virág 🙂 stb. Ha esetlegen ezen is sikerül vhogy átugrani, felmerül a kérdés. Ha ez egy ultratitkos, hiper-szuper, csilli-villi bomba, gáz, v akármi tesztelése v bármilye is volt, véletlenül nem vizsgálnák meg utána a helyszínt, h ugyan már elvtársak, bevált e a kísérlet, v fiaskó lett-e? 🙂
Itt merül fel a következő “érdekesség”. Ha ellenőrzik a bomba/gáz/vmi által okozott hatásokat, mennyi az esély arra, h nem találnak meg legalább 1 holttestet, akinek amúgy nem kellene ott lennie? Szerintem kicsi.
Namármost, ha mégis titkos kísérlet, amiben “véletlenül” meghal 9 ember, akik közül 8 ambiciózus, tanult és “jövőbeli reménység”, mennyi esélyt láttok arra, hogy legyintenek egyet és előadják a hülyét, mint akik nem tudnak semmiről? Ehelyett mindenféle katonai és egyéb logikával szembemenve visszalépnek az árnyékba, és hagyják, h egyetemisták, manysik meg mindenféle önkéntes és egyéb arc rászabaduljon az amúgy addig “titkos katonai kísérlet” helyszínére? És mindezt persze még mindig a Szovjetunióban.. 🙂
Azon felvetés is eléggé megmosolyogtató, h esetleg véletlen történt robbanás v bármi. Hát nem tudom, h ti h vagytok vele, de szerintem azért valamennyire a kézifegyvereket is “figyelem” alatt tarthatták abban az időben, nemh efféle komolyabb “fegyvereket”, ezért nem gondolnám, h csak úgy, mindenki tudta nélkül arra tévedhetett volna egy bomba v bármi, hasonló eszköz.
Egy szó mint száz, ha ez katonai akció/kísérlet v bármi lett vna, akk ott vagy nem voltak a helyzet magaslatán jó páran a hadseregnél, vagy esetleg az egész kísérlet tervét a legközelebbi óvodában dolgoztatták ki a gyerekekkel…mondom ezt szubjektív véleményből :).
Sorry, ha esetleg csapongó lett kicsit, de sietve írtam.

 3278. becsuszoszereles1k — 2017-04-26 12:10 

@maya: Na, ezt viszont valóban új információnak találom, mivel teljes meggyőződéssel beszélsz róla. Vagyis konkrétan tudod mire gondolsz, talán még részed is volt benne – bár hálisten életben vagy -, vagy hozzád közelállóval, közelállókkal esett meg; vagy hivatalból, szakmaiságból, etc. ismered ilyen jól.

Szivesen olvasnánk róla alaposan kifejtve is. Köszönjük.

“Ritka termeszeti jelensegtol ijedtek meg azon a szornyu ejszakan. Olyantol, ami most 2017ben is ritka s nehez felismerni, bemerni, nemhogy ‘59ben. Akkoriban az meg meg sem volt nevezve, nemhogy bmilyen muszeruk lett volna bemerni azt. A hatasait se ismertek akkor. Olyan ritka foldrajzi hely is kell hozza, h letrejohessen, s ezek a szerencsetlenek pont a kozepebe satoroztak. Mikor elobb a kornyezet, aztan a labad alatt a fold, aztan a belso szerveid is remegni kezdenek s tarsul hozza csomo mas tunet is, s ugy erzed&hallod, h 1 hatalmas tehervonat siklik feled orult tempoban, irto konnyen kitor a panik, plane ejjel, koromsotetben – barmilyen tokos harcedzett vagy. Aki tudja, milyen a tomegpanik, annak nem kell magyarazni, h eleg ha paran bepanikoltak s rogton atragadt a tobbire, osztonszeruen cselekedtek, semmire se gondolva, csak az osi felelembol jovo menekulesre. A tobbi mar ismert, a termeszet elvegezte a dolgat, 6 oran belul mind halott volt.”

 3277. maya — 2017-04-26 01:18 

Hello petiba 😊

A reszletes valaszod ertekelem, viszont azt nem, h vegig az osszefuggo kontextusbol ragadsz ki 1-1 mondatot, s igy a megfelelo szovegkornyezet nelkul minimum (!) ertelmezhetetlen, hacsak nem egyenesen felreertheto amit irtam.. :-/ ☹

De, volt kis felreertes, m a “felnotas dilinyos” jelzot altalanossagban irtam, s nem hittem, h magadra veszed esetleg, kulonben is, csak jatekos piszkalodas volt, es nem olyan bunko sertes, m pl az “idiota” lett volna (“lekezelni” meg vegkepp nem akartam senkit, mert who am..?)

Te csak ne derulj a vadregenyeimen 😝 (no, de mar rajottem, mi a gond – mikor valaszolok, nem varom meg, mig rovid lenyegge all ossze a fejemben, hanem elkezdek irni ugy, h csapongani hagyom a gondolataim – s ime a vegeredmeny :-/ )

Az utobbi evekben mar epp eleget “nyomoztam”, “astam”, kutattam ahhoz, h most elerjek egy pontig, ami kielegito magyarazattal szolgalt. Egy igencsak nehezen meggyozheto racionalis ember vagyok, de ez a varians ugy kb 90%-ban kielegito szamomra. Kemenyen megdolgoztam a nyugalmamert! Leirtam ide sokmindent az utobbi evek kutatasai(m)bol. Nem tudom, minek, hisz (mint latom) a tema mar leragott csont, valszeg v senki, v nem sokan olvassak el, amit ezzel kapcs irtam (ime, te is sok olyat kerdesz ujra, amire elotte mar valaszoltam) – de egyebkent se akarok senkit semmirol meggyozni. Ugy gondolom, a konteoelmeletet pont ti (is) generaljatok…ugy tunik, mintha nem is akarnatok, h valamifele normalis megoldas szulessen (persze ha az ember nem ert vmit, v nem talal ra magyarazatot, akkor jon a fantazia)…Mondjuk kicsit azert zavar, h joforman senki sem nyitott semmire, uertem mindenki meg van gyozodve a sajat igazarol, es/vagy nem hisz senkineksemmitsoha ezugyben (m pl te is, bocsi), v mar nem is erdekli a tema. Elkestem, hat elkestem.

Hat figy, en tavolrol se s kicsit se akarom fenyezni az akkori komcsi maximumra jaratott hideghaborus szovjet kormanyt (bar soha egyetlen kormanyt sem, hisz mindnek van epp eleg vaj a fejen). Tudom jol, milyen szornyusegeket tettek, es, h egyik se jobb a masiknal. De ami teny, az teny, es pont nem a patologus fog meggyozni, hanem pl az 5 szerencsetlen postmortem kepei, akiket ugyan (nyilvan) nem ismertem csak keprol, de megis absolut felismerhetoek voltak a laborban keszult fotokon. Az esetleges atplasztikazott fake-testekrol mar irtam 😊 A pathologic eredmeny mar csak a pont a mondat vegere. Minden feltett kerdesedre ott van leirva a valasz az elobbi kommentjeimben, meg ha esetleg nem is neked cimezve (pl. miert 11 hulla=urban legend, etc), majd ha lesz idod, olvasd csak el. Ivanov-interju relative friss, s 1 oreg kb 90 eves flotas mi a turonak hazudna, plane ha nem is oroszban el s 2017 van?! Bmi lehet hazugsag, misztifikalas, elsikalas, stb, de a kepek/csaladtagok allitasai biztosak szamomra. Meg a kesobbi interjuk nagyresze is (figyelembe veve mimikat, testbeszedet, hasonlokat is). Ja, nem is az a lenyeg, h “mit titkositottak s mit nem”, hanem az, h a 80-as evek elejen torvenyesen MEGSEMMISITHETTEK volna (ha olyan nagy titok lett volna, s azzal ugy vegleg lezarva), de NEM tettek…hanem kb 88ban feloldottak a titkositas alol. Ez azert sokat elmond. S a tenyek mindig makacs dolgok. Es kulonben is: Occam borotvaja!

Ritka termeszeti jelensegtol ijedtek meg azon a szornyu ejszakan. Olyantol, ami most 2017ben is ritka s nehez felismerni, bemerni, nemhogy ‘59ben. Akkoriban az meg meg sem volt nevezve, nemhogy bmilyen muszeruk lett volna bemerni azt. A hatasait se ismertek akkor. Olyan ritka foldrajzi hely is kell hozza, h letrejohessen, s ezek a szerencsetlenek pont a kozepebe satoroztak. Mikor elobb a kornyezet, aztan a labad alatt a fold, aztan a belso szerveid is remegni kezdenek s tarsul hozza csomo mas tunet is, s ugy erzed&hallod, h 1 hatalmas tehervonat siklik feled orult tempoban, irto konnyen kitor a panik, plane ejjel, koromsotetben – barmilyen tokos harcedzett vagy. Aki tudja, milyen a tomegpanik, annak nem kell magyarazni, h eleg ha paran bepanikoltak s rogton atragadt a tobbire, osztonszeruen cselekedtek, semmire se gondolva, csak az osi felelembol jovo menekulesre. A tobbi mar ismert, a termeszet elvegezte a dolgat, 6 oran belul mind halott volt.

Ha neked 25.000 ember kivegzese “joval egyszerubb” a Gyatlov-ugynel (9 ember!, diakok, akik meg “senkik” voltak) haaat izlesek es pofonok (en real beallitottsagu vagyok, ezert a szamok sokat jelentenek szamomra). De soha tobbe ne emlitsd akkor “a nagy szamok torvenyet” ezek utan..

Ufok…amint latom, ezt se olvastad el…☹
Mert nem irnal ilyesmiket, h : “..Pl. azok, akik hihetetlen szűklátókörűen röhögnek azokon, akik szerint ilyen nagy számok esetén nem hihetünk a bolygónk egyedüli, egyszeri és kizárólagos fejlődésében.
Nem a fénysebességben kell gondolkodnunk. Az eddigiektől merően eltérő térelméleteken dolgozik már tudósok hada…”,

ha elotte elolvastad volna, h: “…Megnyugtatlak, nem vagyok sem bigott, sem ontelt, sem csokevenyes kepzeloereju racionalitast figyelmen kivul hagyo ember. Meggyozodesem, h mas galaxisokban, sot, talan a mi galaxisunkban levo mas naprendszerekben is fellelheto ertelmes/kevesbe ertelmes eletforma/civilizacio…”

Ezt a “,,hihetetlen szűklátókörűen röhögnek azokon, akik..”-et meg en talalom sertonek…de mivel nem ingem, nem is fogom magamra venni 😉

“..merően eltérő térelméleteken dolgozik már tudósok hada..” – aha, ilyen zsenialis “tudosok hada” figyelt meg hosszu idon at nem is olyan regen egy galaxist, es szorgalmasan gyujtottek rola minden adatot, mig ki nem derult aztan, h az a biz.galaxis mar reg nincs is ott (!), es csupan a fenyvisszaverodeset vizsgaltak! Fenyvisszaverodesrol gyujtottek hosszu ideig adatokat, anelkul, h eszrevettek volna, h az NEM galaxis!? Nem is volt olyan regen… :-/ Hat ennyit errol (es meg ki tudja, mi minden van, amirol nem tudunk)…Mert szerintem az ember ugyan kepes fantasztikus dolgokra, de ugyanakkor egyre gyakrabban eltelik onnon csodalatossagaval, elfeledve ezaltal sajat kicsinyseget, sajnos.

Az ufo-fanok nagyobb resze szvsz (veled ellentetben) pont a kevesbe hozzaertok. De igen, muszaj fenyevekben gondolkodnunk! Egyreszt, m a feny a jelenlegi ismereteink szerint a leggyorsabban terjedo hatas. Masreszt mert a terido 4 dimmenziojabol az ido az egyetlen, amely folyamatos esemenyek sorozata es csak EGYETLEN iranyban lehet haladni benne. Nem lehet kikerulni. Az idoutazas nyilvanvaloan lehetetlen! Es ezt nem en allitom (mert ugye, who am I?), hanem az Einstein, Hawking, etc kaliberu elmek. Harmadreszt, a mi naprendszerunkben nincsen ertelmes civilizacio. S kov. naprendszer lasd elobbi kommentem. Negyedreszt ha holmi ufok legyoznek a lehetetlent s elugrananak hozzank MINIMUM 2000 fenyev x 9,5 billio km-re egy kavera mondjuk, akkor errol a nagy tettukrol tutira minket is ertesitenenek.

Hat persze, h emberkent gondolkodom,hisz ember vagyok, es foldlakokent, mert foldlako vagyok 😊 mi mindannyian KIZAROLAG foldlakokat ismerunk, nyilvan, de azert a foldi fajok kozt is vannak hasonlosagok: pl gyilkolni csak okkal “szokas” barmilyen fajnal (ehseg, onvedelem, stb) – szerencsetlen repulobalesetet szenvedett hivo katolikus uruguayi sracok is kizarolag eletosztonbol ettek meg a csaladtagjaikat/barataikat az Andokban azon a majd’3 teli honapon at…stb. S foldhozragadtsagom miatt ugy hiszem, holmi csoda folytan idelatogato idegen fajok se tamadnanak gyilokbol rank ok nelkul, csak ugy, ukkmukkfukk 😛

Tenyleg a gilinyokhoz (tudom mi a gyurusfereg, koszi 😝 ) hasonlitasz az ufokkal szemben? You made my day :-DDD Csak az a nagy kulonbseg, h a gilik s mi uazon foldon/ben elunk, mig ufok s mi NEM. S mi nem akarunk gilit olni, de muszaj kertet asni s ezert olykor felbevagott baleset tortenik. Az ufok viszont nem velunk egybolygon elnek, akik neha balesetkeppen megolnek 1-1et kozulunk…ugyebar. Szoval a hasonlat absolute nem jo😊

Az ilyen “ingyen megosztom a neten” cucc nagyon klassz (es marketingorientalt) dolog, m pl Doctorow is, es ugy hiszem igencsak osztonzo az eladasokra 😊

 3276. zizzi — 2017-04-24 16:17 

ebbe ma botlottam bele…..
nem vagyok UFO hívő, meg ellenes sem, nincs ma még akkora tudásunk, hogy eldönthessük, egy széklábban vagyunk-e egy atomi részecske része (utalás egy nagyon régi kedvenc sci-fimre… 😉 .
Mindenesetre ez igen érdekes (hogy igaz-e, az persze kérdéses 😉 ), konteósoknak akár csemege is lehet így a teaidő kezdetén:

http://utcaemberek.blogspot.hu/2017/04/halalos-idegen-talalkozas-cia.html?spref=fb

 3275. kaffer — 2017-04-24 11:44 

@qdiace:

Az egész ügyben ez a legkevésbé izgalmas részlet, amúgy lejjebb már bőven ki lett tárgyalva.

 3274. qdiace — 2017-04-24 07:38 

O F F !

(Be kell vallanom, erről a blogról ismerem az eseményt.)

Amióta tudok róla, azóta böki a csőrömet egy kérdés: az emblematikus figura nevét mi magyarok tkp. miért írjuk Dj-vel, ha egyszer van Gy betűnk? Ld. pl. alább.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyatlov-rejt%C3%A9ly

 3273. petiba — 2017-04-23 23:32 

@maya:

“Hat latod, ez az egyike a szamtalan oknak, amiert nem szoktam kommentelni: annyira idegesitoen felreertheto az iras.”

Szerintem semmi félreértés nem volt.

“Latod, az ezelotti kommentem minden rosszindulat, sertes v. lekezelo szandek nelkul irtam, megis te lekezeloen bantonak talaltad…”

Hát, ez – “A jeti, ufo es tarsai felnotas dilinyosaknak valo hulyeseg – mar elnezest” – sztem azért elég lekezelő, és bántó, már aki magára vette.
Nekem azért ennél sokkal több kell ahhoz, hogy morcosra vegyem a figurát XD

“Meg nem birok roviden sem irni”

Ne is tedd! Mondjuk pont én sem vagyok azzal vádolható, hogy szófukar tőmondatokban fogalmaznék, plusz imádom mesterünk (meg egy-két bestof kolléga) barokkos, jól összeszerkesztett körmondatait.
Szal, mindig derűvel tölt el az a ritka pillanat, amikor valaki még nálam is hosszabban bírja szusszal.

“A tulmisztifikalas ellenere sem tartom olyan titkosnak az ugyet, foleg ha szem elott tartom, h a szovjet torvenyek alapjan a titkositott aktakat torvenyesen (!) meg lehetett semmisiteni 20-25 ev elteltevel”

Ó, nekem nem azzal van bajom, hogy mit titkosítottak, inkább azzal, hogy mit hallgattak el, hamisítottak meg, ferdítettek el, maszkírovkáztak, vagy tüntettek el a legcsekélyebb nyom nélkül. Mert az az érdekes. Amit 20-25 év elteltével feloldottak a titkosítás alól, arról még mindig csak azt tudjuk, amit ők annak idején nem semmisítettek meg, vagy nem ferdítettek el. Vagy amit hozzáköltöttek, kitaláltak.
Tipikus “aztsemhiszemelamitkérdeznek” sztori. A meleg-hideg nagyhatalmi háborúsdi, a rothadó kapitalizmus, a nyugat elleni folyamatos “partizánharcban” bármit, nem: BÁRMIT bármilyen módon eltüntethettek, megsemmisíthettek nyomtalanul. Átírathattak, vagy teljesen új sztorikat kreálhattak bármiről, még az sem okozott törést, ha valaminek a totális ellenkezőjéről kellett beszámolni. Szemrebbenés nélkül ment a maszkírovka. Emlékezzünk csak a katyni mészárlásra. A kommancsok 1940-ben kivégeztek 20-25 ezer lengyel tisztet. Sikeresen rámaszkírovkázták a németekre. Emiatt kivégeztek több német embert. Megsemmisítettek mindent, amit lehetett az ügyről találni, és nyugodtan ültek a babérjaikon, egészen 1990-ig, amikor kénytelenek voltak eltűrni, hogy kiderült az igazság. Pedig mennyivel egyszerűbb ügy volt ez a vérengzés, mint a Djatlov-féle sztori!

“De a patologusok jelentesei alapjan ok voltak”
Szerinted ha bement a patológiára Vaszilij Vaszilijevics Ivanov, és azt mondta, hogy kedves eftársak, ezek a jelentések azt mondják, hogy ez X, ez Y, ez pedig Z, akkor patológus visszaszólt, hogy dehát Ivanov eftárs, Vászka barátocskám, galambocskám, ez itt annyira nem lehet X, hogy tudom, hogy B, akkor nem várt volna rá egy kis szabad vasútépítés a tajgában, hullavagdosás helyett?

A patológiai zárón az volt, aminek lennie kellett. És ez azért működhetett viszonylag problémamentesen, mert a szovjet lakosság megtanulta az efféle probémamentes elvárásteljesítés minden fogását. Ez volt az életük.

“tanacsos lenne minden egyes ufo-fannak par csillagaszati temaju szakkonyveket is elolvasnia a sok hulyeseg mellett. Es akkor tudataban lenne talan az univerzum diktalta tavolsagoknak is”

Látod, ez megint lekezelő szöveg. Egyrészt az “ufó-fan”-ok jó része pont szakmabeli, akik olyannyira leteszik a voksukat amellett, hogy vannak mások is, hogy az életüket arra szánják, hogy óriási “fülek” mellett ücsörögjenek. Erről szól pl. az egész SETI projekt, gyanítom dollármilliárdokból. Mégis, pl. a jelenlegi tudásszintünkkel – ott az Arecibo Obszervatórium, képességei szerint a földi adásokat a földtől csak §,3 fényévnyi távolságig érzékelné. Idegen civilizációk esetében pont nem az univerzum diktálta távolságok jelentik számunkra a problémát. Ez olyan, mintha a föld körüli utat csak lóháton vagy szekéren próbálnánk prezentálni, és kiröhögnénk azt, aki azt mondaná, hogy a Párizs-Moszkva (kb. 2500 km) távolságot erős három óra alatt meg lehet tenni, pedig de, ma már a különösebb erőlködés nélkül. (persze nem lóháton)

“vajon ki is hagyja figyelmen kivul a nagy szamok torvenyet”

Pl. azok, akik hihetetlen szűklátókörűen röhögnek azokon, akik szerint ilyen nagy számok esetén nem hihetünk a bolygónk egyedüli, egyszeri és kizárólagos fejlődésében.
Nem a fénysebességben kell gondolkodnunk. Az eddigiektől merően eltérő térelméleteken dolgozik már tudósok hada.

“A masik, h bmi rossz/baj/negative tortenik, mindig elorancigaljak az ufokat is. Miert? Pl ha en egy idegen orszagba/hazba/emberhez megyek, nem fegyverrel tamadok ra, hanem bekesen bekerezkedem hozza.”

Mámeg a humánego túlpörgése. Ki meri azt állítani, hogy egy idegen civilizáció csak humanoid lehet? De ha humanoid is, ki meri állítani, hogy pont úgy kell gondolkozniuk, viselkedniük,mint nekünk földlakóknak? Még a földön is rendkívül eltérő értelmezése látható annak az egyszerű parancsnak is, hogy ne ölj. Ki meri állítani, hogy csak a humánetikához hasonló etikai ítélőkészsége van bármely más idegen fajnak?
Vagy hadd említsem már meg a kis szorgos gyűrűsférgeimet (magyarul giliszta) a veteményesben. Eszem ágában sincs nemhogy kinyírni, de még akár csak megsebesíteni őket. Ennek ellenére gyakran kettőbe ásózok egyet-egyet. De az se jut eszembe, hogy ne ássam fel a földet e gilik miatt.

“A 11 holttestes mese urban legend”
Biztos? Esküszöl? Ott voltál? Vagy olvastad valamelyik mesét, és elhitted tutira?” – nem voltam ott, nem eskuszom, nem hiszek mesekben – nem irtam ilyet, honnan veszed ezt?? Es NE szemelyeskedj. “elhitted tutira?” – ezt pont te kerdezed..??”

Nem személyeskedés, kérdés. Miért pont ezt, vagy azt hiszed el, és nem a másik infót? Mert bizonyíték az pont semmire sincs.Se pro, se kontra.

“Konteo-konyveket “erdemes-e megvenni” – csak egy utalás akart lenni, hogy átlag olvasónak valszeg nem érdemes megvenni, de aki évek óta ide jár, és élvezi az adott szellemi terméket, az tartozik ennyivel.
Hogy egy másik blogger példájával is éljek, nehogy bármilyen módon személyeskedésnek tűnjön: évek óta készítjük a csodásabbnál csodásabb házikenyereket, egy bizonyos Libor Mária netes receptjeiből. Életemben ilyen jó kenyereket nem ettem. A neten bármelyik receptjét sec-perc alatt elérem, minden lényeges infóval, sőt, a hozzászólók hozzáadott értékeivel, ingyenesen. Lényegében nem éri meg megvenni a könyveket (bár én abszolút könyvpárti vagyok) ennek ellenére a blog olvasóinak jó része megvette a könyvet.Mert ez a minimum azért a sok szuper receptért és melóért, amit a honlapjába fektetett. Na, erről ennyit.

Ne haragudj meg érte, de magát a djatlov-témát kielemző szöveget már nem olvastam el, persze nem személyes érdektelenség az oka, hanem az, hogy derekasan végigolvastam a hozzászólásoknak kb. a felét. De amikor ennyi hozzászólásból kb. minden elméletet már öten-hatan felfedeztek, kiveséztek, elkezdtem halálra unni a sztorit, és nem bírtam továbbolvasni a hozzászólásokat. És ez az egyetlen olyan poszt, aminek nem értem a végére. (eddig)

Hú, nincs időm újraolvasni, hibát javítani, mert már ülve alszom. Jóéjt!

 3272. maya — 2017-04-23 18:23 

Szivesen, kaffer.
Igen, mar regota erdekel ez a tema, irtam, h vmiert nagyon magaval ragado. Ja, mar evek ota beleastam magam, csak nem irtam ide, mert egyreszt sajnos nem tudok roviden irni, csak ilyen “regenyeket”, ami nagyon sok idom felveszi, mert lassan gepelek, s idom az nincs, masreszt regebb nem tudtam meg annyit az ugyrol, mint pl most, s ezert nem is lattam ertelmet eddig irni rola.

———————–

Koszi, rumcajsz.
De, nekem van ra valaszom, mint mar az elso kommentben is irtam (vagy veletlenul vmi katonai akcioba csoppentek, vagy vmilyen szamukra ismeretlen s ritka termeszeti jelenseg). Es tovabbra is meg vagyok errol gyozodve, sot, azota arra jutottam, h a termeszeti jelenseg volt (egyebkent is az a sokkal logikusabb) – mert ha veletlen katonai akcio aldozatai, annak lettek volna nyomai, es a csaladok addig utottek volna a vasat, amig kiderul legalabb egy resze, foleg, mert volt akiknek egyetlen gyerekuk volt (ezek mind jo csaladbol szarmaztak, diplomas ill jomodu szulok gyerekei voltak, Gyatlov mernok szulok gyereke, Ljuda apja gyarigazgato volt, Rusztik szulei egyetemi professzorok voltak es nagyon jomoduak, o volt a “gazdag fiu” s egyben a legszerenyebb, stb. Nem beszelve, h ezek a szulok mennyi nehezseget legyoztek igy is: pl Ivgyelben akartak oket a hatosagok kozos sirba temetni, de a szulok kiharcoltak nagy nehezen, h hazavihessek oket, zartkoporsos csaladi szertartast akartak (az elso 5 holttestrol van szo, akik meg “turheto” allapotban voltak), de kiharcoltak, h nyiltkoporsos rendes temetes legyen, ahol rengeteg ember vonult veluk a temetobe, kulon sirokba temettek, es meg hosszan sorolhatnam…szoval az akkori kommunista szovjet hatosagokkal szembeszallva sok mindent elertek ezek a szerencsetlen szulok).

Felkutattam es elolvastam minden racionalisnak tuno ezzel kapcs.infot/hivatalos dokut/korabeli fotokat/postmortem kepeket/csaladtagokkal, nyomozokkal, keresokkel, stb folytatott interjukat/dokufilmeket, stb (a fene essen mar ebbe a Gyatlov-temaba, h mennyi idom felemesztette mar!) Es vegul, de nem utolsosorban elolvastam (egyelore meg) ebook formaban az Eichar-konyvet – o egy megszallott dokumentarista, aki tobb, m 4 evig nyomozott a temaban, amig megirta ezt a nonfiction dokukonyvet, tobbszor jart Oroszorszagban, Jekatyerinburgban es elsokent (!), bejarta a Gyatlovek utvonalat, elment telen a Gyatlov-hagohoz, ahol a sator allt s ahol a testeket megtalaltak! Azonkivul beszelt a Gyatlov-alapitvany fejevel, az egyetlen -akkor meg elo- tulelovel Yuri Yudinnal, az osszes eletben levo rokonnal/csaladtaggal, a meg elo nyomozokkal/kutatokkal, beszelt a nyomozast vezeto Ivanovval is, ezenkivul orvosszakertokkel, fizikusokkal, szaktudosokkal, meteorologusokkal, stb. Tehat, szvsz, ennel alaposabban mar nem is lehetett volna utanajarni (o is a tema fanatikusa lett 😊 ), es bar elotte is sokan nyomozgattak (foleg a kenyelmes fotelukbol), ennyire melyen s alaposan meg soha senki. Es vegul felvazolt egy valoszinu lehetoseget, amelyet veletlenul fedezett fel biz.tudosok jovoltabol, es amelyet az en gyakorlatias, foldhozragadt agyam elfogad. Egyreszt, mert en is erre tippeltem vegig, masreszt, mert nem lehet megcafolni – mint ahogy a tobbi elmeletet meg lehet. Es mert meggyozott, h racionalis tenyeket bemutato szakemberek es tudosok konkluzioja ez. Es mivel az en agyam nem igazan tudja elfogadni, ha vminek nincs esszeru magyarazata, azt meg plane nem, h valaminek ne legyen valamilyen megoldasa, hat ezert astam ennyit s ilyen melyre ennyi ideje mar. Ez a lehetseges megoldas most mar megnyugtat annyira, h lekattanjak a temarol, es egyebkent se fogunk mar ennel tobbet megtudni ugyse, azt hiszem…

Az ezelotti kommentem csak a tiboru cikkehez fuzott kiegesziteseket tartalmazta. Az emlitett (s eddigi legracionalisabb, legelfogadhatobb) magyarazatot, amelyet a konyv is s az altalam ismert anyagok is alatamasztanak, direct nem irtam le, m nem akartam spoilerezni. De, mint mar elobb is emlitettem, erdeklodes eseten leirhatom.

…es mar megint “regeny” lett…:-/ (talan jobb lesz visszaallnom readonlyba..)

 3271. Rumcájsz von Jicsin — 2017-04-23 16:25 

@maya:
Szép, korrekt és tárgyilagos a levezetésed ill. ismertetőd.

DE!
A kérdések kérdésére nálad sincs válasz!
Felnőtt, értelmes, hegyi és téli-túrázásban nagy gyakorlattal rendelkező, épeszű emberek, éjnek évadján, MIÉRT vágják miszlikbe a sátrukat, MIÉRT és HOVA indulnak el nem megfelelő öltözetben, mezítláb, minusz 30 fokban?
Mi volt/lehetett a kényszerítő körülmény/esemény?

Erre viszont, élő ember, akárcsak jóindulattal elfogadható választ még nem adott!!
Minden más részemről érdektelen!

 3270. kaffer — 2017-04-23 13:53 

@maya:

Köszi az infókat, látom beleástad magad témába 🙂

 3269. meggymag — 2017-04-22 15:02 

@petiba:3265.

“Azt nem tudom, hogy “érdemes”-e megvenni a könyveket. De szerintem aki évek óta olvassa, élvezi, tökingyen ezt a többéves szellmi értéket, az tartozik annyival, hogy megveszi a három könyvet. Én örültem, hogy viszonozhatom valamivel, hogy évek óta kellemes szórakozást, színvonalas kikapcsolódást, szellemi játékot nyújt az oldal. Hogy “megismertem” azt a nyitott, szellemi kihívásokra is alkalmas és hajlandó társaságot, akik ide bejáratosak. Szóval, én úgy gondolom, mindenképpen jól teszed, ha megveszed a könyveket. (nem kapok ám százalékot a Konteo brand promóciójáért XD )”

Aláírtam

[Nem azért mintha felszólítottál volna. Csak akkora lett az aláirásos, listás mánia, hogy százszor inkább itt mint… , ésénsekapokázalékot]

 3268. maya — 2017-04-22 12:40 

Hello petiba 😊
Hat latod, ez az egyike a szamtalan oknak, amiert nem szoktam kommentelni: annyira idegesitoen felreertheto az iras. Latod, az ezelotti kommentem minden rosszindulat, sertes v. lekezelo szandek nelkul irtam, megis te lekezeloen bantonak talaltad…Meg nem birok roviden sem irni…:-/

A Gyatlov-temat en se szeretem (bar messzemenoen sem annyira idegesito, m pl az Elisa Lam story) – azt irtam rola, valamiert magaval ragado. Veled ellentetben, en ugy gondolom, epp eleg mindent lehet ezzel kapcs. pontosan tudni, es sok lenyeges informacio is elerheto, csak utana kell alaposabban nezni. Csak a sok befolyasolo ok miatt (az akkori szovjet kormany iranti bizalmatlansag, a szovjetek orokos titkolozasa, a bmilyen kudarc el nem ismerese, az akkori avitt technologiak, stb) tulmisztifikaltak az egesz ugyet. De a korabeli (aldozatok altal) keszitett fotok, irott naplok elerhetoek, mint ahogy az orvosi szakvelemenyek/boncolasi jegyzokonyvek, holttestekrol keszult fotok, tanuvallomasok, turautvonaltervek, stb. is. Csak asni kell. Melyre.

A tulmisztifikalas ellenere sem tartom olyan titkosnak az ugyet, foleg ha szem elott tartom, h a szovjet torvenyek alapjan a titkositott aktakat torvenyesen (!) meg lehetett semmisiteni 20-25 ev elteltevel, az pedig lejart a 80-as evek elejen, ugye (59-ben titkositottak). De megse semmisitettek meg oket, hanem azok a 80-as evek vegen (!) is megtalalhatoak voltak a szovjet irattarakban, mikor is elerhetove tettek azokat a kozonseg szamara. Mondjuk, nem is lett volna ertelme pont ezeket eltuntetni, mikor akkoriban olyan kenyes aktakat is elerhetove tettek, melyek komoly blamazst jelentettek az akkori Szovjetuniora (tomegmeszarlasok, embertelen kinzasok – vasabroncsban szetzuzott fejek, savba meritett emberek, stb – , tunteto gyari munkasok lelovese es hasonlok – hat mi lett volna ezek mellett 9 hegymaszo barminemu halala?)
“A fotók készülhettek akárhol, a holttestek lehettek akárkik, a boncoláson” – 😀 . A fotok a turan keszultek, a laborban a holttestekrol keszult fotok pedig, szvsz, tuti roluk keszultek, ugyanis az elso 5 holttestet par nap leforgasa alatt megtalaltak (Dorosenko, Krivoniscsenko, Gyatlov, Zina, Rusztik), addig meg a fagyott teli hoban fekudtek, ami jol tartositotta, emiatt tisztan felismerhetoek mind az 5-en (vagy esetleg ugy gondolod, h direct atplasztikaztak ’59-ben holmi idegen holttesteket s aztan elrejtettek oket a hoban itt-ott..? s lefizettek a patologusokat mind, akik boncoltak oket, aztan meg elkuldtek kulonbozo varosokba mindenfele laborokba analizisekre a kivagott szerveiket..? 😊 ) Viccelek, nehogy megsertodj megint! A holttestekrol keszult fotok biztosan ok, szemmellathatoan, legalabbis az elobb felsorolt 5. A majusi 4 testrol pedig a szuleik se tudtak volna szemre megallapitani, h ok-e (pont a testek elorehaladott bomlasi allapota miatt zartkoporsos temetes volt, csak a Ljuda apjanak – tulzott insistalasara – mutattak meg egy pillanatra a lanyat, s szerencsetlen apa rogton el is ajult! Amit nem csodalok, hisz a honapokig vizben azott testek horrorisztikusan neztek mar ki) De a patologusok jelentesei alapjan ok voltak (es egyszeruen nem hiszek egy orszagmeretu osszeskuvesben ez ugyben).

Latom, te mas szemszogbol latod a dolgokat, ami nem is baj, sot, nagyon jo, h mi emberek nem vagyunk egyformak. De en viszont (foldhozragadt leven) mindig a tenyekre hagyatkozom, a tenyek pedig rendkivul makacs dolgok. Azok alapjan pedig az elozoleg irt konkluziokra jutottam, es tovabbra is kitartok mellettuk.

Az ufokkal kapcs. dolgot se hiaba irtam. Nem igazan dijazom, h olyan szavakat akarsz a szamba adni, melyeket sose mondtam/irtam, olyan gondolatokat, melyeket sose gondoltam! Bar ezt a temat tul boven nem fejtenem inkabb ki, azert tanacsos lenne minden egyes ufo-fannak par csillagaszati temaju szakkonyveket is elolvasnia a sok hulyeseg mellett. Es akkor tudataban lenne talan az univerzum diktalta tavolsagoknak is pl. Mert ilyesmirol “ ez egy végtelenül rövidlátó, öntelt, és csökevényes képzelőerővel, és matematikailag a nagy számok törvényének teljes figyelmen kívül hagyásával megvert hit” szo sincs. Koszi! :-/ Megnyugtatlak, nem vagyok sem bigott, sem ontelt, sem csokevenyes kepzeloereju racionalitast figyelmen kivul hagyo ember. Meggyozodesem, h mas galaxisokban, sot, talan a mi galaxisunkban levo mas naprendszerekben is fellelheto ertelmes/kevesbe ertelmes eletforma/civilizacio. Viszont, ha te tisztaban lennel a vilagegyetemben tapasztalhato tavolsagokkal, akkor tudnad, h ha csak a sajat galaxisunk (milky way) mereteit vesszuk alapul, az ugy 100.000 fenyev(!). Es ha – tegyuk fel – kurvanagy mazlink van, es a hozzank legkozelebbi bmilyen eletforma/civilizacio ugy 500-1000 fenyevnyire lenne, itt a “kozelben” (mert universalis tavolsagban az “kozel”), az akkor is azt jelentene, h eljonni ide hozzank bekoszonni, h “szia, mizu nalatok, foldlakok?” s visszamenni is 1000-2000 FENYevbe telne! Es 1 lightyear az olyan 9,5 Billio (igen, billio) kilometer! (vajon ki is hagyja figyelmen kivul a nagy szamok torvenyet..?). Nos, ezek ismereteben meg mindig azt gondolod, h idezlek: “azt sem zárhatjuk ki, hogy látogatják a Naprendszerünket, a Földet, sőt, azt sem, hogy folyamatosan itt vannak, ki tudja, mióta!”?? Ez, ugye, nem komoly? H ilyen tavolsagokat/nehezsegeket/lehetetlensegeket lekuzdve idejonnek hozzank minden jelzes nelkul? Ugyan mar. Lehetetlenseg! Nem a letuk, hanem a kapcsolat. Es a fenti szamok fuggvenyeben a mi rovid kis embereletunk kizarja ezt. Nos, ezek alapjan ne csodalkozz, ha egy olyan felnott embert, aki ezek ismereteben is ufokban gondolkozik, felnotas dilinyosnak nezek (minimum. sorry) 😊

A masik, h bmi rossz/baj/negative tortenik, mindig elorancigaljak az ufokat is. Miert? Pl ha en egy idegen orszagba/hazba/emberhez megyek, nem fegyverrel tamadok ra, hanem bekesen bekerezkedem hozza. Miert feltetelezik hat mindig az (esetleges) ufokrol ezt a rosszindulatot/erofitogtatos tamadast/gyilkos osztont..?

“ “A 11 holttestes mese urban legend”
Biztos? Esküszöl? Ott voltál? Vagy olvastad valamelyik mesét, és elhitted tutira?” – nem voltam ott, nem eskuszom, nem hiszek mesekben – nem irtam ilyet, honnan veszed ezt?? Es NE szemelyeskedj. “elhitted tutira?” – ezt pont te kerdezed..?? 😲 Ezt a 11 hullas infot KIZAROLAG csak egy (!) forrasbol olvastam, pedig igencsak sok forrast (foleg hivatalosakat) atbongesztem. Ezert aztan, mivel sehol mashol nem fellelheto, csak urban legend a szamomra.
—————————-

Off.
Koszi szepen a Konteo-konyvekkel kapcs infoidat! 😊 Bar mar masnap megrendeltem oket (meg mielott irtad volna), mert a konyvek mindig is a gyengeim voltak s utolso penzem is rajuk koltom, mert bar az emberek nagyreszehez hasonloan en is visualis tipus vagyok, ezert jol jonnenek az illusztraciok/terkepek/stb, de ettol fuggetlen nem kepeskonyvet keresek, mert bar vannak szenzaciohajhaszo cikkek is, azert az nagyon tetszik, h ertelmesen, gyakorlatiasan es nagy utanajarassal vannak megirva, es mert a krimi annyira az en mufajom! Mondjuk ha nem irod, akkor se hinnem, h bmi jutalekot kapnal konyvreklamert 😊 A blogbol tul sokat nem profitaltam, emiatt nem erzem, h “tartoznek”, de a tobbeves szellemi erteket (es szeretett personal hobbyt) szo nelkul elismerem. Olyat sehol nem kerdeztem, h a Konteo-konyveket “erdemes-e megvenni”, ezert ezt a celzasod nem ertem 😊 A konyveket (Konteo 1,2,3, Kemek kremje, Eichar-konyv) azt irtak majus elso hetvegeig kiszallitjak – bar nem az Otortenen lakom(?!) Jo, h meg iden :-/ Turelmetlen leven az utobbi dokukonyvet felhajtottam ebook formaban s masfel nap alatt le is gyurtam – megerte! Sok ujdonsagot tartalmazott (erdeklodes eseten leirhatom).
———————–

A poszthoz par hozzafuznivalo (nem okoskodasbol, nem korrigalasbol, nem szorszalhasogatasbol! Hanem mert most ennyit tudni rola eppen, es a nagyresze kulonben se valtoztat a tenyeken. Es hatha ertekeled a kutatasaim erofesziteseit! 😊 )
– Nem a tartos masnapossag tuneteitol akartak szabadulni 😊, (spoiler!) ezek szo szerint igazi szuzek voltak es ritkan, nagyon keveset ittak, 59-ben volt. (fel sem tudjuk fogni mar…)
– Sok heten at keszitettek elo a turat, utvonalterv kellett, engedelyek, stb, 59-ben ez nem volt aprosag.
– Legfokeppen azert mentek, h (spoiler!) megszerezzek a 3-as szamu hegymaszoi minositest, ami akkor a legnagyobb volt. Es ra is szolgaltak, megerdemeltek volna. Ok akkor epp a 2es szamuak voltak, de az egyetem legelismertebb-erosebb hegymaszocsapata.
– Parnapos 50 km.es turanak indult, amit Gyatlov kibovitett tobbhetes 200 km.nel nagyobbra (Spoiler! Gyatlovot az anyja a diplomazas miatt nagyon nem akarta elengedni, de o azt mondta a huga szerint szoszerint “ez lesz az utolso turam, edesanyam” – s szerencsetlen anyjuk egy eleten at magat hibaztatta emiatt a halalos agyaig!)
– “a terkep az ember legjobb baratja” c. kepet NEM a Gyatlov csapat, hanem a keresocsapat tagjai keszitettek 59 februar vegen.
– Yuri Yudin, a tizedik (tulelo) tag nem “hasfajdalmak, hoemelkedes” miatt fordult vissza, hanem (spoiler!) sajat beszamoloja alapjan (!) gyerekkorabol szarmazo, egesz eletet atkisero komoly hatfajdalmak es kronikus reuma miatt, a Lozva folyo menten talalhato nevtelen geologiai teleprol, egy vasrudakat szallito lovasszeker s agg vezetoje tarsasagaban.
– Amikor 59-ben tabort vertek azon a hegyen, a hegynek nem volt neve, csak utolag adtak nevet neki a bennszulott mansik “Halat Szjal”, ami pontosan nem “Halottak hegye” ahogy a teves forditas irja, hanem “Halott hegy”, mivel a mansik szerint nincs rajta elet, tehat nem jo vadaszterulet sem.
– Yuri Yudin, a hazatero beteg (spoiler!) ELFELEJTETT szolni az egyetem vezetosegenek a 2-3 napos kesesrol, amire Gyatlov kerte, mivel elobb a szulei falujaba ment s ott toltotte a hatralevo idot, kb. Febr. 16-ig. Ezert lelkiismeretfurdalasa is volt kesobb. Az aggodast-keresest is emiatt kezdtek hamarabb.
– A csaladtagok nem feb.12, hanem feb.16 jelentik (spoiler!) Rufina (szinten egyetemi hallgato), a Gyatlon 2 evvel fiatalabb huga (4en voltak testverek, 2 nagyobb fiu, 2 kisebb lany, s intellectual mernok szulok) jelenti elsokent a csaladtagok kozul az egyetem vezetosegenek, h a batyja csoportja nem ert vissza feb.16,an. A vezetoseg nem veszi komolyan.
– Nem talaltak “aznap” semmilyen 5 holttestet, csak a satrat. (spoiler!) S este leven (koran lenyugszik ott a nap, subarctic ovezet leven) visszatertek a taborba s csak masnap folytattak a keresest. Az elso 2 holttestre veletlenul talaltak ra, mert epp taborhelyet kerestek egy soktagu kutatocsapatnak, melyre “fentrol” kaptak utasitast, h taborhelyet keressenek…s 2 elenjaro kereso (a Gyatlov foiskolai baratai) a cedrus alatt a taborhelyet keresve vettek eszre a hobol kiallo megfagyott emberi terdet…amely a Krivoe volt…es szo nelkul ramutattak…es utana rogton segitseget/tanukat hivtak….aztan lavinaszondakkal folytattak a keresest miutan megvolt Dorosenko is, s ratalaltak a nyirfa alatt Gyatlovra, aztan majd Zinara. S majd csak jopar nap mulva az 5. holttestre, Rusztikra.
– A holttestek kozul NEM 2on nem volt labbeli, hanem epphogy ketton volt! (spoiler!) Tibon s Zolon volt csizma (senki mason nem) s rajtuk is azert, m az utolagos vizeletmintakbol megallapitottak, h ok 2en mentek ki pisilni.
– A boncolas (mindketto!) azt allapitotta meg, h (spoiler!) 6 holttesttel a hypothermia vegzett (cedrus alatt talalt Doro es Krivo, nyir alatti Gyatlov, aztan Zina s Rusztik, s kesobbi 4bol Kolovatov), s 3-an fizikai serulesben haltak meg (Ljuda, Tibo, Sasha) – ok belezuhantak egy 7,5 (!) meteres kovekkel tele patakba, vizmosasba, ahol gyerekjatek ekkora zuhanas utan borda-, koponya-, egyeb toreseket szenvedni!
– Ljudanak (spoiler!) nemcsak a nyelve hianyzott (ami elbomlott a 4 honapnyi vizben azas alatt), hanem az egesz arca – pont ezert ajult el szerencsetlen apja is, aki soha tobbe nem tudta feldolgozni lanya elveszteset.Foto: http://dyatlov-pass.com/resources/340/Lyudmila-Dubinina-post-mortem-2.jpg
– A (spoiler!) vizsgalat szerint a testek nem voltak radioaktivak, csak par ruhadarab, de azok is csak a magasabb, de normalis szinten (akkoriban! Mert manapsag – olvastam-, h az a radioaktivitas most tok normalis, sot, joforman keves!), es utolag kiderult, h a patak-vizmosason felul volt egy hegyseg (a nevet elfelejtettem) ahol vmi radioaktiv cuccot beontottek a patakba, ami levitte a parszaz meterre fekvo testekig, stb…
– Amit en pl egyaltalan nem ertek (!), h Sasha rengeteg tetkoja kozt volt pl. az alkarjan 1 cekla! Mondom CEKLA. Lattam a fotot is. Igazi voros cekla. Hat mondjatok meg, milyen normalis ember tetovaltat egy CEKLAT magara?!?!…😲
– A (spoiler!)hivatalos (es elerheto) iratokban a narancsszin gomboket febr. 18-20 korul lattak (nyilvanvaloan az akkoriban fellott s allamilag elismert meteorologiai kemszondak voltak), a sracok viszont febr. elsejen ejjel haltak meg.
– Rusztik (spoiler!) testet nem “puha hoban” talaltak meg, csak hoban, s a kepek tanusaga szerint is kavicsos terepen lelte halalat. A hypothermia tunetei a mozgaszavar, egyensulyveszteseg, szedules stb, szerencsetlenek probaltak 3an visszajutni a satorhoz, kozben elestek, masztak, kusztak, stb, aki (pl Rusztem) kore/sziklara esett min. 1,80 m magasbol, az minimum betorte a koponyajat, stb, Zina is kobe verte az orrat, ott volt a kepen mellette….
– A cedrus a satortol nem 900 meterre (0,9 km), hanem 1,5 kilometerre (1,5 km) van. A -30 fokban, ami a metszo hideg szeltol (szakertok szerint) minimum – 40 foknak erzodott, azert nem volt mindegy! (spoiler!) A fenyo alatt 3 (harom) par emberi labnyomot talaltak. Tehat nem jart ott az egesz csapat, csak 3 ember. A Hold akkori adatok szerint leghamarabb hajnali 4 orakor kelt vagy kesobb. Addig a hold nelkul az ejszaka KOROMSOTET volt. Ezek a szerencsetlenek eleg koran, meg vacsora elott (elokeszitett, de meg nem evett sonka pl) kirohantak a satorbol. Sok idobe telt lebotorkalni plane labbeli nelkul masfel kilometert a fagyott, jeges mely hoban abban az orulten heves szelben….nem reszletezem, de 3 csoportra szakadtak. Emiatt talaltak 3 par labnyomot a cedrus alatt, 3 megfagyott embert (Gyatlov, Zina, Rusztik) visszamaszni a sator fele, s a tobbit a vizmosasban. A legszomorubb adat: a csoport tagjai a sator elhagyasa utan MAXIMUM 6 orat elhettek meg…..maximum. (ezeket mind hivatalos jelentesekben olvastam)
– Az a biz. csaladtag “hegymaszok belekeveredtek vmibe” szovege utolag kiderult, h hamis irany volt. Az illeto sosem mondott ilyet.
– Nem, az ugyet, akkori merce szerint (es figyelembe veve a korulmenyeket is) , egyaltalan nem zartak le tul koran – es azt is allami nyomasra, mert hideghaboru es fegyverkiserletek meg minden…nehogymar 9 hegymaszo holtteste akadalyozna barmiben is!

 3267. becsuszoszereles1k — 2017-04-21 09:48 

DJATLOV-incidens _ SZÁMITÓGÉPES JÁTÉKOK listája a kommentekből

3070. jukeey — 2014-11-01 08:03

Azért egy kis játék még nem árt meg, bár az eredeti Djatlov-esettől biztosan abszolút el kell vonatkoztatni. De addig is van itt pár újdonság az idei évben, például Wolfenstein új része (The New Order). Csak most fedeztem fel, hogy erre a Kholat-ra keresgéltem rá; így hát télen jöhet az ss és a gestapo, a kgb majd csak tavasszal kerül sorra :D.
____________________________________________________

3071. becsuszoszereles1k — 2014-11-01 10:27

@jaydamasta:

“közben az Animal Planeten majdnem megoldják a rejtélyt.”
https://www.youtube.com/watch?v=5GPIsaP7OKc
____________________________________________________

3101. SLC — 2015-04-16 00:22

Ma kaptam a hírt, hogy játék is készül az incidensből:
https://www.youtube.com/watch?v=8Q9c_TZk4Do
____________________________________________________

3109. molnibalage — 2015-06-11 10:04

Egy játék a témát felhasználva.
http://www.playdome.hu/cikk/42772/kholat
____________________________________________________

3114. tubitubi — 2015-08-07 21:24

https://www.youtube.com/watch?v=3taDQgXT_6o
Elég érdekes, minden a yetihez vezet.

_____________________________________________________

UPDATE anno

3160. cirus — 2016-08-19 09:30

Ezt láttátok?

http://www.hirado.hu/2016/08/16/ujabb-fordulat-a-gyatlov-rejtelyben/

Egy új expedíció szerint rossz koordinátákat adtak meg eddig a rejtélyes uráli tragédia helyszínéről. A kutatók szerint fémdetektorral is érdemes lenne megvizsgálni a holttestek valódi helyét.

 3266. petiba — 2017-04-20 21:55 

@maya:

Szia maya!

Sokakkal ellentétben én pont nem szeretem ezt a posztot. Méghozzá azért nem, mert semmiről nem lehet tudni, hogy mi igazi, valódi információ, mi hamis, vagy esetleg szándékosan elferdített dezinformáció.
Közel hatvan éves történet, Szovjetunió, Cseka, GPU, NKVD, OGPU, GUGB, NKGB, MGB, MVD, KGB (valamelyik ezek közül, vagy így, ebben a sorrendben) A fotók készülhettek akárhol, a holttestek lehettek akárkik, a boncoláson (már ha tényleg volt) születhetett bármilyen eredmény, azt fogjuk róla tudni (hinni) amit az akkoriak akartak, hogy tudjon róla a világ. Szóval annyi a bizonytalansági tényező, hogy semmit nem tudok komolyan venni. Emiatt pedig találgatni sem érdemes, (szerintem), pláne nem kijelenteni, hogy tuti ez történt, vagy ez tuti nem történhetett.
Azt viszont egészen biztos nem érdemes, hogy ilyet leírjál:
“jeti, ufo es tarsai felnotas dilinyosaknak valo hulyeseg”
Ide elsősorban és főleg nem félnótások és dilinyósok járnak.
Az ufó témát félnótás dilinyósoknak való hülyeségnek tartani szerintem elég nagy hülyeség, Djatlovtól teljesen függetlenül. Hinni hihetsz abban, hogy ebben az – egyesek szerint időben és térben – végtelen univerzumban csak a Földön alakult ki az élet, csak itt és csak most, csak nekünk, de ez egy végtelenül rövidlátó, öntelt, és csökevényes képzelőerővel, és matematikailag a nagy számok törvényének teljes figyelmen kívül hagyásával megvert hit lenne. Mert tudásod, ismereted nincs róla.
Én úgy gondolom, – félretéve a lekezelő minősítéseket – minimum sokkal-sokkal óvatosabban érdemes ufó-kérdésben fogalmazni. (arról már nem is szólva, mit jelent maga az ufó szó)
Én úgy gondolom, nem zárhatjuk ki, hogy létezik más intelligens létforma. Azt sem zárhatjuk ki, hogy nálunk évmilliárdokkal előbb járnak technikai fejlettség ügyében. Ezáltal azt sem zárhatjuk ki, hogy látogatják a Naprendszerünket, a Földet, sőt, azt sem, hogy folyamatosan itt vannak, ki tudja, mióta! Ebből pedig az következik, hogy akár idegenek is meglephették őket. És ha nem lenne egyértelmű, ezzel nem azt állítom, hogy ők voltak (én nem vagyok olyan merész, hogy biztos tudattal, meggyőződéssel állítsak bármit ebben a témában) csak azt, hogy nem lehet őket sem kizárni.

“A 11 holttestes mese urban legend”
Biztos? Esküszöl? Ott voltál? Vagy olvastad valamelyik mesét, és elhitted tutira?

Off. Az első kötetben van pár kép, a másodikban már talán csak egy-kettő, a harmadikban asszem nincs egy sem. Komment, ha jól emlékszem, “szerzői jogi” okokból nincs benne, viszont vannak benne plusz információk, amelyek az adott posztban nem szerepelnek a neten, csak a könyvben.
Azt nem tudom, hogy “érdemes”-e megvenni a könyveket. De szerintem aki évek óta olvassa, élvezi, tökingyen ezt a többéves szellmi értéket, az tartozik annyival, hogy megveszi a három könyvet. Én örültem, hogy viszonozhatom valamivel, hogy évek óta kellemes szórakozást, színvonalas kikapcsolódást, szellemi játékot nyújt az oldal. Hogy “megismertem” azt a nyitott, szellemi kihívásokra is alkalmas és hajlandó társaságot, akik ide bejáratosak. Szóval, én úgy gondolom, mindenképpen jól teszed, ha megveszed a könyveket. (nem kapok ám százalékot a Konteo brand promóciójáért XD )

 3265. becsuszoszereles1k — 2017-04-20 21:15 

DJATLOV-incidens _ SZÁMITÓGÉPES JÁTÉKOK listája a kommentekből

3070. jukeey — 2014-11-01 08:03

Azért egy kis játék még nem árt meg, bár az eredeti Djatlov-esettől biztosan abszolút el kell vonatkoztatni. De addig is van itt pár újdonság az idei évben, például Wolfenstein új része (The New Order). Csak most fedeztem fel, hogy erre a Kholat-ra keresgéltem rá; így hát télen jöhet az ss és a gestapo, a kgb majd csak tavasszal kerül sorra :D.
___________________________________________________________________

3071. becsuszoszereles1k — 2014-11-01 10:27

@jaydamasta:

“közben az Animal Planeten majdnem megoldják a rejtélyt.”
https://www.youtube.com/watch?v=5GPIsaP7OKc
____________________________________________________________________

3101. SLC — 2015-04-16 00:22

Ma kaptam a hírt, hogy játék is készül az incidensből:
https://www.youtube.com/watch?v=8Q9c_TZk4Do
____________________________________________________________________

3109. molnibalage — 2015-06-11 10:04

Egy játék a témát felhasználva.
http://www.playdome.hu/cikk/42772/kholat
____________________________________________________________________

3114. tubitubi — 2015-08-07 21:24

https://www.youtube.com/watch?v=3taDQgXT_6o
Elég érdekes, minden a yetihez vezet.

___________________________________________________________________

UPDATE

3160. cirus — 2016-08-19 09:30

Ezt láttátok?

http://www.hirado.hu/2016/08/16/ujabb-fordulat-a-gyatlov-rejtelyben/

Egy új expedíció szerint rossz koordinátákat adtak meg eddig a rejtélyes uráli tragédia helyszínéről. A kutatók szerint fémdetektorral is érdemes lenne megvizsgálni a holttestek valódi helyét.

 3264. maya — 2017-04-18 20:12 

Ez egy majdnem 6 eves poszt (es 58 eves sztori), mely mai napig aktiv. Ugy hiszem, nem hiaba. Van ebben a temaban valami, ami akaratlanul is magaval ragad.
A posztot 2013-ban olvastam, kommentestol. Nemreg ujra rabukkantam az Eichar-konyv kapcsan (melyet ugyan nem olvastam meg, ezert szivesen vennem, ha azok akik mar olvastak, rovid velemenyt irnanak rola, h erdemes-e megvenni. Pl az errol keszult film szvsz hatalmas marhasag lett).
Nem vagyok kommentelos tipus, ezert komolyan nem ertem magam, h most miert irom ezt…(?)

A Gyatlov-incidensben (es az ehhez hasonlokban) a felderithetetlenseguk es titokzatossaguk az erdekes. Az, h annyi ido elteltevel sem lehet tudni pontosan…Mivel en racionalis es foldhozragadt vagyok, biztos vagyok benne, h mindig a legegyszerubb varians a megoldas (Occam borotvaja). A kommentekben (itt es mashol is) ugy osszekavartak a dolgokat, h elszedul tole az ember. A hajam az egnek all 1-1 elmelettol 🙂

Meggyozodesem, h vagy valamilyen katonai akcio, vagy valamilyen ritka termeszeti jelenseg aldozatai lettek.
A jeti, ufo es tarsai felnotas dilinyosaknak valo hulyeseg – mar elnezest.
A bennszulottek sem voltak, hisz se nyomokat nem hagytak a hoban, se kulserelmi nyomokat (kes, lofegyver, egyeb vadaszeszkoz) a testeken, a holmijuk se hianyzott, es legfokeppen manysiknak okuk se volt ra.
A nougy megmosolyogtato, de viccnek is gyenge.
Mergezes ugyan mar, fent az Uralon, az Otortenen? Nem kolumbiai droglabor az…:-D
Szandekos kiserleti alanyok sem, arra nem ilyen kaliberu embereket valasztanak (ezek fiatalok, voltak, fizikailag erosek, egyetemistak, tarsadalmi hasznossaguak, nagyreszuk befolyasos, illetve intellektualis csaladi hatterrel, diplomas szulok, a Rustem apja egyetemi profeszor volt, a Ljudae cegigazgato, stb – es, ha titkos katonai tevekenyseg veletlen aldozatai lettek, pont emiatt nem tudtak “eltussolni” meg jobban az ugyet az illetekesek). Ha megis bmilyen kiserlet aldozatai lettek, akkor csakis veletlenul.
Lavina sem volt, mint utolag bebizonyosodott, de attol nem estek volna epp ilyen orult panikba, h meg a csizmajukat se kapjak fel futtukban.

Ami esszeru es kezenfekvo, az a katonai tevekenyseg vagy ritka termeszeti jelenseg. Csak ez a 2 dolog racionalis. Ezek kemeny, edzett ifjak voltak, tobbeves turazoi tapasztalattal (ezek mind kiderulnek a naplobejegyzesekbol, rokonok, ismerosok beszamoloibol). Nem ijedtek meg az arnyekuktol (en pl. nem vagyok egy nyul tipus, de 59-ben a szovjet telben ilyen turara tuti nem vallalkoztam volna), akik pontosan tudtak, milyen az orosz tel az Uralon, h aki ejjel labbeli, ruhazat s semmi felszereles nelkul elhagyja a satrat az a biztos halalba megy, stb. De megis megtettek. 9 profi es kemeny, edzett hegymaszo ugy megijedt valamitol, h ejjel a -30 fokban esz nelkul kirohan a satorbol, labbeli nelkul, minimalis ruhazatban, semmi felszereles nelkul (se kesztyu, se sapka, se gyufa, semmi), ketsegbeesve szetvagva a satrat (ami az egyetlen menedekuk es ami igy hasznalhatatlanna valt) es minden iranyba rohanva (errol tanuskodnak a kepeken latott labnyomok osszevisszasaga is). Kesobb ugyan talalkoztak, de addig mivel hidegben, hoban “rohantak” percek telhettek el…elkepzelem, ahogy szerencsetlenek halalra remulve, orditva vagdossak a satrat, majd eszuket vesztve az irtozatos felelemtol, mert csak igy tortenhetett, h egyikuknek sem jutott eszebe 1 normalis gondolat sem, h labbelit, kabatot, egyebet felkapva magukkal vigyek…nem, ok csak eszeveszetten menekulni akartak, a hidegben, a sotetben, hisz a remulet teljesen hatalmukba keritette. Aztan valszeg kiabalva egymasnak osszetalalkoztak es hajnalig (!) lentmaradtak a fenyonel, olyan hatalmas panikban voltak…tiszta horror lehetett.

Az egyetlen rejtely, h mitol ijedhettek meg ennyire mind? Bizonyara olyasvalamitol, amirol tudtak, h pillanatokon belul megoli oket, vagy valamitol, amivel azelott meg sosem talalkoztak. Szerintem 2fele dolog lehetett: vmi titkos katonai tevekenyseg vagy vmi ritka termeszeti jelenseg. Ami valamiert halalosan felelmetes volt ahhoz, h 9 harcedzett, profin kepzett fiatalt ugy az oruletbe kergessen, h teljesen irracionalisan viselkedjenek, sajat halalukat okozva ezzel.

A volgyben probaltak a fenyore maszni, h lassak, mi tortenik a satornal. Ez volt a legmagasabb, innen lathattak a legtavolabb. A fenyon ver es borszovetdarabokat talaltak, a fiukon pedig maszasra utalo zuzodasokat.
Probaltak tuzet gyujtani (biztos egyikuk-masikuknal volt par hasznos holmi, gyufa, stb), de csak kis tuzet sikerult gyujtani. Es kis tuz kis meleg. Azert voltak rajtuk egesnyomok, mert probaltak a tuzhoz kozelbujni.
Ketten olyan helyen dolgoztak, ahol radioaktiv sugarzasnak voltak kiteve, igy a ruhajukra is jutott. A tobbiek a halaluk utan levagtak roluk (fagyott testrol csak levagni lehetett) es igy masokon is kimutathato volt vmi enyhe radioaktivitas.
A “narancsszinu” bor tulzas. Bar bizonyara elszinezodott a boruk a hoban a naptol.
A hianyzo nyelvrol annyit, h en megneztem az osszes kepet a halottakrol, ugy a megtalalasi helyen, mint a laborban keszulteket, es Ljudanak nemhogy nyelve, de arca sem volt mar! Kb 4 honapig fekudt a patakban, arccal a vizbe borulva, s a hideg viz kimosta a szemgolyoit, az orrarol a porcot,a szovetet az arcarol. Mint ahogy a masik 3 fiunak is a vizmosasban.
A torott bordak stb a testekre nehezedo hatalmas mennyisegu ho, jeg sulyatol lehetett, hisz tobb meternyi ho alatt voltak honapokig. Meg aztan ki tudja, hogyan huztak ki oket a vizmosasbol es hogyan bantak a testekkel a megtalalas utan..?
A 11 holttestes mese urban legend.
A sztorira az elmult 58 ev alatt rengeteg valotlan mese rakodott mar ra….

Nekem az egeszben az a nagy kerdes, h mitol tudtak ennyire halalra remulni?? Bar ezt bizonyara mar nem fogjuk megtudni. Mindenesetre, miutan a 2 fiu halalra fagyott a cedrus alatt, a megmaradottakbol 4-en annyira feltek tovabbra is, h nem mertek visszamenni a satorhoz, hanem inkabb menedeket probaltak epiteni agakbol. A masik 3 nem tudom milyen indittatasbol probalt visszajutni a satorhoz, ha elotte nyilvanvaloan halalra remulten lerohantak a fenyoig s hajnalig ott is maradtak…plane nem ertem, honnan meritettek a batorsagot, foleg Zina, aki a legmesszebb jutott egyedul, miutan Rustem es Igor elestek mar…


Off: Tiboru, a Konteo 1,2,3 konyvekben vannak kepek/terkepek, stb is vagy csak iras az egesz? Es vannak e benne az itteni kommentekbol is, vagy csak a posztok? Szeretnem megrendelni oket, de elotte jo lenne tudni ezeket. Valaszod elore koszi.

 3263. becsuszoszereles1k — 2017-03-07 22:30 

@sztalker:

Hát, igaz a tréfa, miszerint akárhogy is rakjuk össze. 🙂

Ahogy te is, és az “imént” Rogal Dorn is mondtátok.

Á, végszót egyikünk se mondhat ki.

“Azért lenne még itt valami, elvtársak…” [by Sztalker]
Egyáltalán nem tartom méltányosnak, ha a továbbiakban te kitennéd a lelked a kommentek irásában – szükségszerűen egyre növelve a távolságot a poszt témájától is -, mi, többiek pedig éhes cápákként lakmároznánk itt kedvünkre.
Érted, hogy mi ebben a felelősségünk és a visszásság – mivel nem cápák vagyunk, hanem emberek: a dolog voajőrsége, lévén a tudásnak, a tájékozottságnak is van intimitása.

Természtesen ez csak az én álláspontom, a kommentelési lehetőség szerintem is továbbra is bárki előtt nyitva áll.

 3262. sztalker — 2017-03-07 16:01 

@becsuszoszereles1k:

🙂
Köszi, de én már óvatos vagyok „végső változatot” leírni.

Meg persze örülök, ha tetszett.

Azért lenne még itt valami, elvtársak…

Az egy nagyon őrült korszak volt ám, és hiába is írunk hipotéziseket arról, hogy HOGYAN haltak meg ezek a gyerekek, azt, hogy MIÉRT, tehát hogy végül is ki v. mi a fene okozta, okozhatta ezt a pechet, amibe belefutottak akkor éjjel, biztosan sose fogjuk megtudni.

Hidegháború. De nem csak a két szuperhatalom közt, de azokon belül is, és ha a legkegyetlenebb verzió (szándékos katonai kísérletezés tiszta tömegpusztító fegyverekkel) lenne a kiváltó oka haláluknak, még akkor sem lenne eléggé undorító ez az ügy, mert még ezt is lehet űberelni.

Koroljov. Talán ő az oka mindennek az egésznek, szegény, pedig ritka egy rendes, okos fazon volt. Egyszerűen túl zseniális ahhoz, hogy katona honfitársai ezt csak úgy lenyeljék, mert irigyek voltak a sikereire. Amikor egyre nagyobb teljesítményű rakétákat volt képes készíteni, amit még az amerikai ellenfelei sem igen tudtak lehajrázni, akkor érezhetően kezdett megfagyni körötte a levegő saját hazájában.

Képzeljük el, hogy én egy hadászati bombázóparancsnok vagyok, ezidáig a legfontosabb fegyvernem legfontosabb embere, akinek közvetlen telefonvonala volt Sztálinhoz, most meg Hruscsovhoz, és akkor jön ez a kis mitugrász meg a csapata, és én kiesek a pikszisből napok alatt.

Ugyanis az történt, hogy egy komplett iparág épült fel a klasszkus nukleáris támadási elv létrehozására: bombázók tízezrei indulnak el távoli céljuk felé, hatalmas atombombákkal lerombolják az ellenség fontos célpontjait, és olyan sokan vannak, hogy képtelenség mindet lelőni, egy részük sikerrel jár majd, győzött a mennyiségi hadviselés.

Aztán ez hirtelen megváltozik a ballisztikus rakéták megjelenésével, és engem, meg a hű embereimet elkezdenek szépen szívatni.

Hruscsov, Koroljov, meg a rakétásaik. Szóval mindenki.

De nem csak engem, hanem az összes katonai atomtudóst, mérnököt, fizikust is, mint az állat, ezerrel.

Hogy ez az eddigi felállás nem elég hatékony, Hruscsov elvtárs nem akar velünk beszélni, mert Koroljov elvtárstól kell engedélyt kérni ehhez is (mármint az a rohadék mondja meg Nyikitának, hogy kivel érdemes szóba állnia, hát megáll az ész!), hogy túl sokat kérünk, nem vagyunk eléggé hatákonyak és gyorsak, a bombák túl nagyok, nem férnek bele a rakéta hasznos teher kategóriájába, és amúgy sem dolgozunk meg a pénzünkért, hanem csak dőzsölünk itten, a jövő a szupergyors és pontos, lelőhetetlen ballisztikus lövedékeké, nem a repülőgépeké.

Még a telefonomat is leszerelik, szolgálati kocsimat nekem kell fizetnem, nem kapok meghívót a Kremlbe novhétre. (Ezt mondjuk csak a pia miatt bánom.)

Basszus.

És sajnos tudom, hogy 5-6 éven belül tényleg ez a nyikhaj Koroljov lesz a sztár Hruscsovéknál, én meg mehetek vidékre ezredparancsnoknak a felderítéshez, járőrőzés orrba–szájba a Bering-tenger felett Északon, ahol a madár se jár.

Nem lesz ez így jó, elvtársak, hát most mit csináljunk, gyerekek? Hát mit?

Hát talán hozzuk előre kissé ezt az atomháborút, amíg nekünk vannak TÉNYLEGESEN bevethető fegyvereink, Koroljovék meg próbálkozzák halálra magukat, naponta ötször robbanjanak fel a qrva KÍSÉRLETI csodaszarjaikkal, 5 évig tuti nem lesz bevethető darab még tán kéttucatnyi sem ezekből, a mérnökeink meg nem fogják neki „tranzisztorizálni”, (lekisebbíteni) azokat a jó kis vaskos orosz hidrogénbombákat, mert annak a hülyének minden deka számít, amit a világűrbe fel kell juttatnia. (Legszívesebbn én lőném ki, oda, hogy ne is lássam többet ezt a kis önelégült majmot, méghogy Nobel-díjra is felterjeszetették? És engem? És minket, akik az életünket kockáztattuk Joszifért, az egyetlen igazi vezérünkért, hát ezt nem hagyjuk annyiban, elvtársak. Hát nem, elvtársak. Ugye, hogy igen, elvtársak?)

Rávesszük Nyikitát, meg a félhülye Központi Bizottságát, hogy most érdemes minden eszközzel rámenni az ellenségre (kerül, amibe kerül), ha ez bejön, akkor az új világrendben már mi leszünk a marsallok és az ipari beszállítók, „ — Koroljov fiam, maga elkésett! — Tudom tanár… izé hadászati légimarsall elvtárs, nem volt elég rendszerbe állítható rakétánk… — Kuss, maga mostantól nekem fog jelenteni, a dácsájából meg holnapra költözzön ki.”

Nem lesz itt, baj, elvtársak, elvégre vagy tízszer többen vagyunk, mint az USA besorozott állománya, Nyugat-Európában is vagy ennyivel több hadosztályunk bevethető bármikor, addig nyomjuk, amíg a csövön kifér Hruscsovnak, neki nem lesz más választása, mindent felperzselünk, elgázosítunk, felrobbantunk, lebombázunk, de azért is előbb leszünk ott, mint ez a Koroljov-gyerek a bigyóival, hogy az ég rohasztotta volna másra.

És akkkor végre béke lesz!

Békém lesz.

Úgy legyen.

(Még visszatérek:
sztalker)

 3261. becsuszoszereles1k — 2017-03-07 11:42 

Részemről ennyi, Harkályok! Béke legyen Veletek! 🙂
https://youtu.be/KAGSTmHdK_E?t=116

 3260. Rogal Dorn — 2017-03-07 08:35 

Tisztelt nagyrabecsült olvtársak! Ezek szerint “mother russia”, nem először, felzabálta hűséges fiait, akik vagy diverzánsként, vagy árulóként, vagy a szocialista embereszmény mintapéldányiként, így vagy úgy, de megpusztultak a hóval borított lankákon. Lenin vezesse léptüket a kommunizmus hullákkal szegélyezett útján. 🙂

 3259. becsuszoszereles1k — 2017-03-06 19:42 

3258.@sztalker:

“de mindnyájan hűek voltak a Szovjetunióhoz, szeretett hazájukhoz, ehhez kétség sem fér.”

‘Mondjuk. De közben baleset érte őket.’

Igen, végül is katonai tanintézménybe jártak. Tehát járőrversennyel egybekötött tájékozódási-futás vizsga volt…

Most ha ezt itt megfejtettük, megfejtetted (bocs), merthogy nagyon tuti az elképzelés, minden eresztékében szépen ül a sztori, de akkor ezzel vége is a bő félévszázados ötletviadalnak? :-O Vagy van még ötleted? 🙂

 3258. sztalker — 2017-03-06 17:30 

@becsuszoszereles1k:

Ez persze egy fiktív történet volt, de talán nyomokban tartalmazhat valóságos elemeket is, ahogy mondani szokták.
Megpróbáltam kitölteni sztorival azt, amit Jugyin barátunk magával vitt az örök símezőkre, meg amiről Zolotarev papa tán írogatni készült ott lent, a „Naftás-árokban”.

1.
Gyatlovék nem voltak diverzánsok a saját országukban, hanem „hadi játékot” szimuláltak, azaz ez a túra egy diverzáns-gyakorlat volt. (A fikció szerint, persze, én is csak játszok az adatokkal.)

Gyakorlat volt, de immár 4-500 kilométeres terheléssel. Tehát már TÖBB a fizikai teherbírás és logisztikai firlefrancnál (mint a korábbi síeléseik itt-ott). Itt esetleg már konkrét időre és helyre kellett a köztes állomásokon „bejelentkezniük” (mondjuk azért walky-talkyval, mert az nem megy könnyen tönkre, és majd élesben is kicsi adót kapnak, mert kell a hely a zsákban másnak, hogy minek, azt mindenkinek a képzeletére bíznám).

Gyatlovék „csapata” egy jövőbeli, idegen NATO ország területén (ez utóbbit nem nehéz azonosítani, ugye?) végrehajtandó diverzáns tevékenység menetét tesztelte, ha esetleg sor kerülne az elkövetkezendő években (1959-63 közt?) ilyesmire.

Ha jól sikerül, ezt másutt is, másokkal is kipróbálják és beveszik a stratégiai tervezésbe a legmagasabb szinteken is.

Talán Zolónál nem csak ENGEDÉLY volt (útvonalra), de PARANCS is (amit néha megmutatott), azaz simán lekezelhetett mindennemű akadékoskodó kiskatonát, ha éppen muszáj volt.
(Ezzel próbálom Zolo szerepét megerősíteni, mert valamiért mégiscsak kellhetett ő ide, de nem tiszta, hogy mi is lehetett az a szerep pontosan, hát én most ezt találtam ki rá.)

A kütyü(ke)t egyszerűen lenyűlták az elvtársak. Mondjuk Kubából, vagy egy kanadai v. nyugat-európai NATO-bázisról, Nem kellett ilyet utángyártani – bár pl. mi, magyarok is fejlesztgettünk hasonlót még az ötvenes évek közepétől, csak kevesebb tranzisztorral, és nagyobb méretben, gondolom. A GRU – a szovjet katonai hírszerzés ezért jött létre, beszerezte, amit kell, akár a legfrissebb amerikai tudományos újságot is eljuttatták a szovjet Gulag-tudósoknak 1 héten belül New Yorkból Szibériába, a zárt városoba, ha kellett, ilyesmi sose volt gond nekik.

2–3.
Nem. Ez is fikció tőlem, de a völgyben MINDENKI BARÁT volt, ezért találtam ki ezt a „fedett” katonai gyakorlat (vizsga) történetet. Pont azért lenne ez drámai, mert a völgyben (Lozva-völgy) saját honfitársaik nem sietnek a segítségükre, hagyják őket meghalni (vagy sokáig kétségek közt várakozni, amíg már túl késő nem lesz), ez már át is csúszhat akár szándékos emberölés kategóriába is a segítségnyújtás elmulasztása/baleseti ok esetéből.

(Egyébként a legtöbb ellenőrző ponton nem is kellett volna kis mobil, mert azoknak megfelelne egy régebbi, vaskosabb csöves adó-vevő is, hiszen az őrszemeknek nem kell úgy sietniük, időre lesiklani, csúcsra felhágni stb, ezért játszottam el a Gyatlov-csapat spéci kütyüjével, ami csak nekik, esetleg a völgybe pár embernek lehetett csak.)

A Gyatlov-völgy (bocs, -hágó) meg éppen csak egy kis darabkája lett volna az egész körtúrának, és akik velük beszéltek, lehet, hogy nem is tudták pontosan, hogy hol is vannak a fiúk, csak mantrázták a szokásos dumát.
Nincs még likvidálás, baleseti felállásban vagyunk, mindenki teszi a dolgát, rádióznak.

Ha nincs gázpermet, akkor szépen körbejárják a Lozva-völgy hegykoszorúját, majd visszatérnek Ivdelbe (és hogy gyorsan haladjanak, mert jön a tanév, vasút és teherkocsis szakasz is van, meg katonai ellenőrzőpontok, Zolo „nyílt parancsa” ekkor megint besegíthet, nem fogják lekésni az összeköttetéseket) gondolom, visszafelé a labazt megint érintve, az tehát valós pihenőállomás volt, azért is kellett ott megépíteni. A rádiózgatás nélkül ez a túra „közönséges” sportrekordnak”, sielési nagytúrának (ma talán: challenge? v. ilyesmi kategória?) látszik egy kívülálló szemében. (Mellesleg ez a másik indoka is egy pici rádiótelefonnak, könnyű elrejteni, ha nem akarják, hogy lássák mások. Talán Zolo személyes pakkjában lapulhatott a labazig. És ekkor Jugyin sem tudhatott róla, mondjuk. Vagyis mondom én, aki csak ötletelgettem egy ilyen szerkentyűvel, tutit nem tudok.)

Az „elvtársak” is lehet, hogy csak parancsot teljesítettek (lásd később a KAL 007-es járat lelövését, ahol mindenki a felettese felé nyalt ezerrel, ahelyett, hogy mert volna egyéni döntést vállalni, aztán a legvégén a legalsó szintre verték rá a balhét), vagyis nem biztos, hogy szándékos félrevezetés, mondjuk inkább azt, hogy információhiány, késlekedés lehetett az ok, hogy leküldhették oda őket éjjelre menedéket ásatni ezerrel, és a legtöbbje ezt sokáig be is kajálta. (Amíg aztán Dorosenkó észre nem vette a tábortűz erősödését, pedig nem is tettek rá újabb kérget, no és a színe is kezdett a lángnak változni, majd jött az átható szag, ekkor Krivóval együtt már komolyan elkezdtek harcolni az igazukért a csoport többi tagja + Zolo ellenében, de addigra kihűltek teljesen, a többiek meg kifáradhattak a tök felesleges veremásástól, mivel a szél megfordulása miatt amúgy is eltűnt a szélárnyék a fa mögül, és jött helyette lefelé a „permet”.)

A „Nafta-völgyre”, meg Zolóék „Naftás-árokjára” csak később bukkannak rá, amikor a térségből nem jön visszajelzés. (A Gyatlov-hágóval szomszédos kis völgy meg nagyon is hasonló karakterisztikájú a mi „gázos” völgyünkével, úgyhogy szerintem az is kaphatott bőven a cuccból, csak ott nem lehettek emberek. Vagy ki tudja?)

4.
Lásd 1-es pontot.

Likvidálás nem volt, legalábbis, amire te gondolhatsz e szó hallatán, de olyat el tudok képzelni, hogy a másnap délre, kora délutánra (ez az időtől és látási viszonyoktól is függhet) a völgy felett köröző helikopterről 1-2 felderítő csörlövel leereszkedett, lemászottt, és ha még életjeleket talált Szlobogyinnál, vagy az árokban Tibónál, akkor adott neki egy „kegyelemütést”, de csak a további szenvedéseik elodázása miatt, úgyis menthetetlenek voltak. Ez – sajnos – beleférhet egy ilyen szomorú történetbe, és az illetékesek innentől már az eltussolásra, és a szemmel látható bűnjelek mielőbbi összegyűjtésére összpontosítottak, ha meg akarták úszni a fejmosást. (Tehát nem akarták megölni őket, baleset okozta a halálukat.) Ha ez már megvolt (ezek egy kisebb zsákban is elfértek: walky-talky, 1-2 gázmaszk, ha volt véletlenül a sátrukban és lehozta valaki, kések, Zolo maszek fényképezőgépe stb.)

A baleset híján Zolót előléptetik, Gyatlovék meg dönthetnek, hogy akarják-e vállalni élesben is pár év múlva ezt egy igazi „első csapás” hadműveletben most már mint katonák (nem, ha van eszük), esetleg fiatalok kiképzésére koncentrálva ugaynezt a seregen belül mint kiképzők folytatják-e, megspékelve híradástechnikai, rádiós végzettségükkel, ami így nem vész kárba. (Gyatlov szerintem igen, amolyan „utánpótlás-képzés programban”, álcázott sportkör vezetőként), Doro és Krivo doktorijához már megvan az anyag, ők kiemelten fontos kutatási-fejlesztési feladatok vezetői lehetnek fiatal koruk ellenére szintén a hadseregen belül, vagyis nem kell mondjuk 24 órás műszakokat lenyomniuk valamelyik atomerőmű kezelőpultjánál, hogy biztosítsák Ufa város áramellátását, hanem részt vehetnek egy szigorúan titkos tudományos-katonai fejlesztésben, amihez jó fizetést és eléggé tűrhető életkörülményeket biztosítanak majd nekik s leendő családjuknak.

„nem estek kétségbe a gázveszély miatt, mert tudtak segitséget kérni.”

Pszichés hatás, egy bármilyen kapcsolat ilyenkor a környezettel megnyugtathatja az embert, biztonságérzetet jelenthet, még ha tudjuk is, hogy akivel beszélünk, az távol van. (Lásd: lelki segélyszolgálat v. ilyesmi.) Továbbá: sajnos az ember bajban is optimista marad, szívesebben hallja ki ezt, mint a számára kedvezőtlent, legalábbis az elején.

Összefoglalva: felhasználhatta őket a hadsereg, hogy kipróbáljon egy korszerűbb hadviselési formát (gyors reagálású, hegyvidéki diverzáns tevékenység az ellenség területén, tökéletes logisztikával és modern rádiókommunikációval), cserébe Gyatlovék kiemelt sportkörként működhettek, kiváltságokat kaptak, később pedig megtarthatták mindezt, ha úgy döntenek, folytatni akarják a karrierjüket a seregben. Ezt ők nem bánták, tehát nem voltak teljesen naívak, katonai feladatokat láttak el, ezt titokban tartották, de mindnyájan hűek voltak a Szovjetunióhoz, szeretett hazájukhoz, ehhez kétség sem fér.

De közben baleset érte őket.

Mondjuk.

 3257. becsuszoszereles1k — 2017-03-06 01:44 

3255.@sztalker:

Hát, ja.

3256.:

Az érvelést tekintve nagyon jó kerettörténet vagy forditva.

Elismételném a hipotézist, izé, a konteót, ahogy én értettem:
– Ab ovo az egész Djatlov-csoport diverzáns volt. Bár az atomfiúk néha még maszekoltak is akár ezen belül.
– Rendelkeztek korszerű rádiótechnikával, azaz tranzisztoros rádió adóvevővel, amiről az atomfizikusokon, valamint Zolon és Gyatlovon kivül senki nem tudott a csoportból, ezen az estén mutatták meg nekik is. Sajnos brahiból.
– A tranzisztoros ősmobil amerikai szajré volt kubai-orosz beszerzésben.
– Bemutató- vagy próbahivást végeztek az eszközzel a szomszédos hegyre, azonos magasságban, amelyre érkezett vétel válasz.
– Beütött a katasztrófa a gázzal.
– Rendezték soraikat és az adó-vevő nyujtotta biztonságérzettel vonultak le a biztonságosabb völgybe.
– Leérve ismét használták a mobilt, helyzetjelentésre, kvázi segélykérésre.
– A válaszoló(k) segitség helyett elvtársilag hitegették őket.
– Zolonál is ha volt egy ilyen tranzisztoros vókitóki, az elektromosság által felgyújthatta vele a gázfelhőt, mármint a csoportot akár.

1.) A “más ideológia mentén” ha azt jelenti, hogy a külföld (az ‘imprlista’ ellenség) javára, akkor
a) hogy kerül hozzájuk kubai-orosz kézből az amerikai tranzisztoros kütyü, vagy az alkatrész tranzisztor, amiből aztán Gyatlov összerakja a kütyüt, hiszen tudjuk, hogy csinált ő már olyan adót – gondolom, az egyetem laborjában -, amivel haza tudott üzenni a szüleinek…vagy adó-vevőt?…elnézést, de bőcsész…
b) vagy ellopták valami jobb hazai raktárból?
c) vagy ne vegyem szószerint…
d) vagy mindegy is…

2.) Adás a kütyüvel a szomszédos Pamjatnyik hegycsúcsra, ez lehet baráti ellenség barát, aki velük akciózik

3.) Adás a völgyből hová? Valahová, ahonnan elvtársak válaszolnak
a) nekik is van ősmobiljuk?
b) lehet, h. ez a hang maga Szemjon, a csoportot pedig lebuktatta “A” terv szerinti likvidálással egybekötve?
c) ha nincs a gázbaleset meddig túrázott volna velük, hogy lebukjanak az ősmobillal, mint diverzánsi mivoltuk bizonyitékával
d) ha nem Zolo vette az adásukat, hanem más elvtársak a központban (akár Ivdelben lévő szervek), netán addigra már a Pamjatnyik csúcson, mivel ez egy beetetés volt a kütyüvel, akkor “B” terv: Zolo teljesitse a parancsot

4.) Mi volt a “C” terv – ha se katasztrófa helyzet, se ősmobil elővevés nincs és nem is beetetés a kütyü? Lehet, hogy másképp, máskor dekonspirálódtak, Zolót likvidálónak küldték velük? De egyedül?

Hát, a konteóból ez a négy pont nem világos.
– Mármint a kiindulási pont, miszerint nem estek kétségbe a gázveszély miatt, mert tudtak segitséget kérni.
Ellentmondás: titkos csoportként titkos eszköz segitségével, magukat dekonspirálva…
– Vagy nem diverzánsok
– Vagy minden szereplő diverzáns, és emiatt a katasztrófából sem lehetett menteni őket, hogy titok maradjon minden? Tehát nem dekonspirálódás…

Sztalker, asszem irhatsz még pár eszmefuttatást ezügyben. 🙂

 3256. sztalker — 2017-03-05 12:30 

Mielőtt erről a korábban már említett (és persze csak általam feltételezett) eszközről beszélnék, ami akkor este náluk lehetett, talán fontosabb lenne feltenni egy nagyon kényes kérdést, amit eddig eléggé kerülgettünk:

Lehettek-e „Harkályaink” kiképzett diverzáns ügynökök?

Ja, és hogy még brutálisabb legyen: már rögtön a kezdetektől fogva azok, amióta a Gyatlov-csapat tevékenykedett, tehát már évek óta, tehát csak egyfajta fedősztori lenne ez a sok-sok síelés és túrázgatás?

Szívem szerint elutasítanám ezt a változatot, mert sokkal több dolog szól ellene, mint mellette. (Őszintén mondom nektek: évek alatt én is kicsit megkedveltem így látatlanban is őket, annyit olvasgattam, nézegettem a képeiket, csíptem a burájukat meg minden, és biztosan ti is.) De ennek ellenére is végig kellene játszanunk ezt a (fiktív) történetet is, mert következetesnek kell maradnunk, minden és mindenki kapjon esélyt ebben a rejtélyben.

A kulcsszó talán ez lehet: rádiótechnika.

Nem a síelésen és a hegyi túrákon, az edzett ifjúságon lenne a hangsúly, ahogy eddig gondoltuk (vagy elhitették velünk „ŐK”?), hanem az utóbbin, a rádiótechnikán.

Pontosabban a csúcstechnológián. (Fiatalabbaknak: ne tessék mosolyogni, akkor tényleg az volt a csúcs.)

1959-et írunk.

(Ez itt a reklám helye, hamarosan folytatjuk: Hogy is kezdődik a Havanna c. film Robert Redforddal a főszerepben? Mit is kellene neki átcsempésznie a kubai vámosok orra előtt egy csinos lány kérésére a gerilláknak?)

Hát bizony, az a qrva tranzisztor. Pontosabban a tranzisztoros híradástechnikai eszközök, melyek kicsik, nem romlanak el (mint a elektroncsövesek), praktikusak, hordozhatóak, könnyűek. Hát mi kell még egy diverzáns osztag hátizsákjába, ha nem pont egy ilyen kütyü, he?

És milyen fakultásra járt a legtöbb Gyatlovos: hát rádiótechnika.
„Teccik” érteni.

Kiváló tanulók, kiváló sportolók, kiváló rádiótechnikusok,(atom)fizikusok.
Ezt is „teccik” érteni.

A labaz megépítéséig biztosan nem vehették elő Gyatlovék ezt a „walky-talky-t (kézi rádióadó-vevő), amit (persze csakis az én rosszindulatú feltételezésem szerint) azon a túrán magukkal vihettek. (Tán tényleg egy „original” amcsi Motorola típus lehetett. Mondjuk ’57-ből?, szpaszíbá, GRU; gracias, Fidel!)

Viszont a sátorban aznap este, hogy se fűtés, se Zolo (aki lement addig kvaterkázni a katonacimboráihoz), se jobb szórakozás, hát birtokba vették a „kicsikét” a csapattagok. Talán így volt, talán Zolónál is lehetett egy másik, amit magánál cipelt mindig, talán másképp történhetett, de én szeretnék eljátszani azzal a gondolattal, hogy megeshetett éppen így is.

A forgatókönyv innentől tehát így alakul:

Gyatlov (aki persze régóta tud mindent) most végre felhomályosítja a maradék csapattagokat is e túra kissé eltérő ideológiai hátteréről, ám ez sokkal jobban sikerül, mint ahogy várta, a szó szoros értelmében egymás kezéből kapkodják ki ezt az „ős-mobilt” (ne tessék röhögni, Galaxy-sok, egyszer ti is meg fogtok öregedni, de meg ám!) a gyerekek, szinte belemelegednek, hogy milyen cuki, hisz erről tanultak és vizsgáztak is, de hogy zsebben is elfér? Szó szerint belemelegednek, sokan le is vetkőznek, jó a hangulat.
Bár vacsizni akartak (a késeket már elővették), a sonkáig nem jutottak el, annyira nem tudtak betelni vele. Pláne, mikor Igor (de lehetett Szemjon is), végre hivatalosan is használja, bejelentkezik az innen pár kilométerre lévő személynél (egy közeli hegycsúcson), aki nyugtázza a vételt, majd vissza a zsebbe a kicsikét. Hát meg kell zabálni! (Akár az Otortenig is működhet egy ilyen készüléknek a hatótávolsága, az a sátortól kb. 11 km légvonalban. Lehetséges, de azért nem biztos.)

A többit már nem nehéz elképzelni, és itt lehet a magyarázat arra, hogy miért is vonultak le olyan magabiztosan Gyatlovék. Talán kaptak egy gyors választ a segélykérésükre:
„– Vettem, nyugodtan lemehetnek a völgybe, az anyag nem veszélyes és hamar elpárolog. Tudunk magukról, az éjszakát lehetőleg a völgyben töltsék el — menedékben, tűzgyújtással óvatosan, amíg a helyzet nem javul. Reggel önökért küldünk az esetleges sérültek miatt, ha mégis lennének, addig ott várjanak további utasításig.”

Abba most nem mennék bele, hogy rövidhullámon vajon milyen vételi viszonyok lehetnek egy efféle zárt, hegycsúcsokkal körbevett völgy esetén lentről, mert ehhez pontosan tudni kellene az akkori műszaki eszközök adatait, de megkockáztatom, hogy talán Zolo barátunk épp ezért bandukolt le vacsora előtt ahhoz a fenyőhöz. (És talán másodlagos tevékenységként megpróbálta jól megünnepelni születésnapját is némi itókával, pár ottani őr társaságában, ha egyáltalán voltak ott ilyenek.)

Mely fenyőfa PONTOSAN ugyanannyi (1500) méterre van légvonalban Gyatlovék sátrától, mint a velük szemben lévő (Pamjatnyik nevű) csúcstól.

Vagyis 1500 méterre.

Az is. Pontosan.

Ááá, ez csak véletlen…

Szóval hülyítették a fiúkat-lányokat ezerrel, és ők ezért húzták-halasztották a saját életük megmentését, mert hittek a szép szavaknak. Ha akkor rögtön a labaz felé fut mindenki, talán fagyási sérülésekkel, kisebb mérgezéssel megúszzák a dolgot.
Mire rájöttek, már késő volt. Talán Dorosenko és Krivosenko sose kajálta be ezt a mesét (Zolotarev meg hát nem volt fizikus, sajnos, viszont katonai vezető volt, és neki meg a parancshoz kellett ragaszkodnia, ezt meg elvárta a többiektől is), úgyhogy elég komoly pofozkodások is lehettek közöttük e szerint a forgatókönyv szerint aznap este ott lent.

Ráadásul a jó ég tudja, hogy mennyire használhat a vételi viszonyoknak, ha közben létrejön a völgy felett egy párafelhő, mely miriád szemcsényi folyadékból áll, mely idővel elektrosztatikusan is feltöltődhet (és kigyulladhat véletlenül), meg hát egyáltalán…

Talán meg is sérülhetett a walky-talkyjuk még a sátorban, épp a bejelentkezésük után. Talán Zina furcsa sebei a derekának jobb oldalén épp innen származnak: Gyatlov mellett ült, az nyomogatta a gombokat, mutatta neki a frekvencia-váltásokat, mikor rájuk szakadt a sátor, az adóvevő meg belevágott Zina oldalába, mint egy gumibot. („Gumibot-jellegű ütéshez hasonlatos seb a lány jobb oldalán”.)

Talán mérgükben lent hiába próbálkoztak sikeres adással, ez nem jött össze nekik (részben a hegyek miatt, túl mélyen voltak), talán valaki mérgében (vagy már a kezdődő gázmérgezés hatása alatt) el is hajította ezt az átkozott vacakot, a többiek meg utána, hogy legalább mindenkinek legyen esélye egy próbahíváshoz… és akkor zuhannak páran bele egy szakadékba?

S hogy mire lehet még jó egy (mondjuk már nem működő) kézi adó-vevő?
Hát például arra, hogy agyoncsapjunk vele egy embert, ha már látjuk, hogy úgy szenved a szerencsétlen, mint egy állat, és már nincs hátra sok az életéből, de már könyörögni sem tud, mert nem jön ki hang a torkán a fuldoklástól.

Az utolsóként fölfelé induló, Zina eléri a haldokló Szlobogyint, majd minden maradék erejével lesújt rá (többször), hogy az ne szenvedjen tovább. Aztán elhajítja a telót, hisz tudja, hiába is érne fel magasabbra, már ő sem tud kiadni hangot a torkán, semmilyen értelmes szöveget nem tudna se megfogalmazni, se kimondani a túloldalon őt hallgató embernek… Már csak hörgést hallanának.

Zina még 150 métert mászik.

UTÓIRAT-1

Kísérlet:
Végy egy elektromos eszközt és helyezd azt egy könnyen gyulladó (400 fok Celsius alatti) gázfelhőbe, majd kapcsold is be.

Ha Zolónál is volt egy ilyen az árokban…?

UTÓIRAT-2

Dorosenko és Krivosenko ruháján (amiből később pár darab másokra, pl. Ludára került, mert levágtákk a halott fiúkról) enyhe radioaktivitást mutattak ki.

Ez eddig rendben is van, hisz mindketten a cseljabinszki atomerőmű nukleáris mérnökei voltak, alapból kapott ott mindenki egy kicsit ebből, akárcsak az USÁ-ban, vagy bárhol akkoriban ilyen helyeken.

De vajon, ha egy hátországban végrehajtandó diverzáns osztagnak kellene egy kicsi, még tán kísérleti stádiumban leledző (tehát eléggé veszélyes) taktikai nukleáris fegyvert (akár neutronbomba, aktatáska-atombomba) elhelyeznie kiemelten fontos, eldugott v. nehezen megközelíthető célpontok (bunkerek, raktárak) megsemmisítésére, ráadásul rossz időjárási körülmények, terepviszonyok közt, akkor erre a kényes feladatra milyen típusú ember jöhetne szóba? (Na, van már egy kis konteós borzongásotok?)

Nagyon diszkréten kérdezném meg, hogy nem lehetett-e ezeknek az atommérnök fiúknak időnként (hébe-hóba, netalántán, esetleg, véletlenül „maszekban”) más „túrázgatásuk” is arrafelé a hegyekben akár Gyatlovék nélkül is?

Talán kicsikét más formájú hátizsákkal?

Talán abban meg kicsinykét más („gyakorló”) felszereléssel is?

Épphogy csak? Mondjuk…

UTÓIRAT-3

Hát megint nem elfelejtettem benaplózni ezt a sok uncsi infót a saját kis jegyzetfüzetecskémbe, he?
Talán, mint Zina meg a többiek is a saját naplóikba aznap este ott fent a sátornál.

Biztos, ami biztos…

 3255. sztalker — 2017-03-05 12:10 

Még egy cseppet Ivanovnál és népi zenekaránál maradva (aztán ezzel be is fejezném a gyanúsítgatásukat, ígérem!), mielőtt más, izgalmasabb kérdésekre térnénk rá.

Azért nem csak 1 orvos volt ám ott! Nehéz elképzelni, hogy valakinek közülük nem esik le a kopejka, hogy ők csak színjátéknak kellenek már. (Még magát Ivanovot sem akarom, mint embert bántani ezért, csak mint esküt tett szakit, de ha tényleg ekkora kókler volt, hogy nem látta a lényeget, vagy nem hallgatta meg a társai ötleteléseit, akkor meg csak arra gondolhatok: saját, vagy a csapat védelmében tehette mindezt. Úgysem fogjuk már ezt megtudni.)

Jelenet a boncasztalnál:

Ivanov (belép a terembe):
— Mi ez az istenverte szag itt, elvtársak, már megint mit sikerült eltörniük?
— Jelentem, Ivanov elvtárs, ez innen jön. (Egy zsákra mutat.)
— És abban meg mi van?
— A késeiket raktuk oda külön, ahogy kérte.
— Hadd nézzem! (Ivanov belelekotor, szagolgatja a kések nyelét.)
— Lenne egy-két tippem, ha nem bánja, ezredes elvtárs.
E tán etán? Netán metán? He, he, he… (Önelégült kuncogás.)
— Nekem is lenne egy-két tippem, Szergej Szergejevics! Az olyan kiváló orvosokra, mint maga, mindig szüksége lesz hazánknak a sarkkörön túli területeken, hát szívesen beajánlom majd magát Vorkután és Norilszkban, ha gondolja. De tudom ajánlani Novaja Zemlját is, csak arra vigyázzon, hogy ott több a medve, mint az ember, ha érti, mire gondolok.
— Értettem, Ivanov elvtárs!

Még csak annyit ehhez a fiktív dialógushoz: nagy különbség van ám a holttestekről készült fotók nézegetése, és egy igazi boncolás közt. Mi, akik évek óta a Gyatlov-témán rágódunk csak vicik-vacak fekete-fehér fotókat láthatunk már, de azok a dokik ténylegesen ott voltak a holttestek feltárásánál, saját kezükkel vágták fel, darabolták szét a belső szerveiket, vettek mintákat, gyűjtötték be a szerológiai anyagokat. Óhatatlanul szagolták, tapintották és közvetlen közelről láthatták a szöveteik állapotát. Mert nagyon nem mindegy, hogy milyen görcsös kézmozdulatokat lehet látni egy hullán, hogy azt kihűlés, netán egy infarktusos merevgörcs, esetleg egy náci koncentrációs tábor gázkamrája okozta. Hogy milyen elszíneződések és szagok lehetnek még a tüdő-, a gyomortartalom, a máj szöveteiben stb.

Az biztos, hogy a hozzátartozóknak nem lehetett elmondani a TELJES igazságot, ez világos. („Tisztelt édesapa, édesanya: gyermekük legalább 3, esetleg 5 órán át szenvedett pokoli kínok közt, mielőtt elveszítette volna eszméletét. Halálát etilén-mérgezéses fulladás okozta, mely előbb émelygéssel, hányással, később egyensúly- és mozgászavarral, egyre erősödő köhögéssel és fulladásérzettel társult, minek következtében cselekvő- és mozgásképessége olyannyira lecsökkent, hogy az alacsony hőmérsékleten hőháztartása felborult, kihűlt, végül megfagyott. A testén található súlyos, életveszélyes sérüléseit részben saját maga okozta azzal, hogy órákon át levegőért küszködve próbált fára mászni, miközben onnan akár többször is leesett, így zúzva össze csontozatát, ill. dezorientált állapotában belezuhanhatott egy sziklahasadékba, melyben eszméletvesztéséig tartózkodott, ott teste folyadék halmazállapotú gázfürdőben többször kigyulladt, kisebb-nagyobb égési sérüléseket is okozva neki, majd halála után a nagyobb víztartalmú szervei a gáz reakcióképessége miatt lebomolhattak. Ám megnyugtatásukra közöljük, hogy mindezen kínokat nem élte át hiába: pártunk és kormányunk eltökélt szándéka, hogy éveken belül sikerrel megindíthassa igazságos háborúját az imperialista világ utolsó dekadens bástyája, az Amerikai Egyesült Államok ellen egy minden eddiginél hatásosabb harceszközzel, mely gyermekük sajnálatos halálát is okozta, így a kommunizmus majd az egész világon győzni fog. Világ proletárjai, egyesüljetek! Most pedig álljunk fel mindannyian, s énekeljük el az Internacionálét és a szovjet himnuszt.”)

Vagy:
Fogsz egy kondért, haver, beleszórsz frissen pucolt borsót, vizet öntesz rá és elkezded melegíteni ezerrel. Idővel megjelennek ám az oldalán a felfelé araszolgató kis hernyócskák, mert nem kapnak levegőt. Mint Gyatlovék, plusz még mínusz 30 fok hideg is van bónusznak.
(Ez meg a cinikus változat volt. Ez se jobb, ugye?)

Azaz: akárkinek, akármit is próbáltak volna szépítgetni az ügyről a helyi katonai vezetők (vagy akár maga Hruscsov a Kremlből), az sehogy nem lett volna jó, mert kilógott volna a lóláb a félig-meddig összefércelt fedősztorik miatt, az egészet meg túl veszélyes lett volna kiszivárogtatni, még a szülőknek is, nemhogy bármilyen médiának, hát szerintem hagyták az egészet a fenébe, akinek kérdése volt, az közvetlenül mehetett Ivanovhoz, vagy a többi kivizsgálóhoz. Ők meg csak hümmögtek (abból nincs baj, ugye?), Ivanov meg kitalálta magának (hogy végre leszálljanak róla) ezt légnyomás okozta láthatatlan falat, meg a tűzgömböket. Így elég sokáig élhetett nyugiban, esetleg piálgatva, mint a legtöbb orosz, hogy oldja a feszültséget és tompítsa az agyát. Az az újságíró már kevésbé járhatott jól, aki talán tényleg megtalálta a hiányzó részeket az aktából, és vesztére könyvet is próbált róla írni, és ezt előtte el is mondta valakinek a környezetében. Ha ez igaz. De ezt se tudjuk már meg soha.

(Már csupán praktikus okokból is jobb volt a szolgálatoknak hallgatni a dologról: a SZU-ban amúgy sem létezett sajtószabadság — ahogy ma se sok van ebből Oroszországban–, tehát csírájában nulla infó állt rendelkezésre a népnek az ilyen kényesebb dolgokról, viszont a pletykálgatás – pl. az áldozatok rokonai révén – már macerásabb ügy lett volna nekik, mert városról városra, faluról-falura járva kellett volna mindenkit felkeresni és megfélemlítéssel hallgatásra bírni, hogy a gyermeke halálának körülményeiről ne beszélgessen senkivel, ha jót akar magának és megmaradt szeretteinek. Így megspóroltak egy kis autókázást az Észak-urali Oblaszty és Szverdlovszk város körzetében.)

——————-

De mégis van még itt valami, ami nem hagy nyugodni a Gyatlov-rejtélyben, mert talán magyarázatul szolgálhat a sátorból kimenekülő kis csapat döntésére: hogy miért mehettek le olyan határozottan egyenest a völgy kellős közepén magasodó fához, és nem is próbálkoztak a tartalék táboruk (labaz) felé venni az elején az irányt.

Gondoljuk csak el: tél van, este van, hideg, fuldokolnak, köhögnek, a gázpermet az előbb lobbant az arcukba és el kell hagyniuk ezt a hegyi magaslatot, mert a sátruk használhatatlan. Nem csak hogy alul van öltözve a csapat fele, de igazán sok gyufát, gyújtóst sem vesznek le magukkal. Pedig mindannyian nedvesek, fáznak, át vannak ázva. (Vagy hamarosan azok lesznek, és ezt tudniuk kell, hiszen profi túrázók.) Ekkor még azt sem tudhatják, hogy eleve vesztésre állnak egy levegőnél nehezebb vegyülettel (etilén) szemben, amely lesüllyed majd utánuk és utoléri mindegyiküket, hanem bíznak a sikeres menekülési tervben. Le a völgybe, a permetfelhő elmúlása után meg visszatérünk, mint Svarci a Terminátoros mozikban.

Ez eddig még rendben is lenne, de hogy gyújtósnak papírt, könnyen éghető anyagokat sem keresnek a sátorban, az már zavaróbb nekem. Honnan vehették biztosra, hogy lent biztonságban lesznek, másodpercek alatt hogy tudják megállapítani, hogy az őket ért csapás majd idővel el fog múlni, nem sűrűbb ez gáz, mint a levegő, a mennyisége pedig elviselhető lesz idővel, hígulni fog. Honnan ez a magabiztosság perceken belül? (Kis zseblámpát tűznek a megroggyant sátorra, mely így most FELFELÉ világít!, a levonulásukkor is elhelyeznek egyet a lejtőn. Talán az is felfelé nézhetett?!)

Ha én lettem volna ilyen szituban, biztos, hogy nem zseblámpákat pakolgatok irányfénynek, hanem ami papírból van és éghető (nélkülözhető) anyag van a sátorban, azt mind a zsebembe gyűröm, mert lent megvesz majd az isten hidege, ha nem tudok gyorsan egy nagy tüzet rakni, ahhoz meg ajánlott az ilyesmi, mivel a fakérgek, a tűzifának való cserjék nem fognak könnyen lángra lobbanni a szabadban. (Ekkor még csak az égbolt „lángol” felettük, a talajszinten nincs gázpermet jelentős mértékben.) Az útlevelek v. személyes iratok, útvonalengedély kivételével én az összes éghető papírt (beleértve akár még a térképeket, az összes maszek noteszt és szerelmes naplót, „otorteni pamfletet”, újságpapírt, párttagkönyvet meg anyámkínját összeszedtem volna, hogy ne fagyjak meg. (És persze vodkát is, ha még megtalálom a sötét sátorban az üveget, mert tűzgyújtásnál jól jöhet egy löttyintés a gyújtóshoz ebből a szeszből.)

Gyanítom, hogy lehetett oka annak, miért hanyagolták ezeknek a dolgoknak a begyűjtését, miközben persze őrülten öltözködhettek a félpucérak, a felöltözöttek meg már indultak is lefelé. Talán lehetett náluk valami (egy eszköz), ami megmagyarázná ezt a furcsaságot, és kissé más megvilágításba helyezné „Harkályaink” szerepét ebben a tragikus történetben.

S hogy mi lehetett ez az eszköz? Erről írok majd legközelebb.

 3254. sztalker — 2017-03-05 11:02 

@becsuszoszereles1k:

Ez se rossz, köszi!
🙂

Bár most nem néztem nagyon utána, a következő megjegyzés eléggé gyanús:

„fémolvadékok tisztításához”

Pl. az ún. nukleáris szaporítóreaktorokban a mag körül van egy külső védelmi burok is, amiben ilyen olvadt fémes folyadékokat használnak a hőelvezetéshez. (De talán „hagyományos” atomreaktorokban is dívik még ez a módi, én spec most a tóriumos kísérleti atomerőművekről olvastam ilyet, ezeket ma is tervezgetik az urán utáni ínséges évekre az atommérnökök.)

A szaporító erőművek meg a gyakori és nem hasadó Urán 238-ból állítanak elő (neutron-bombázással, amit kis láncreakcióval idéznek elő) Plutónium 239-et, ez már jól hasad, és ezt így könnyebb előállítani, mint elválasztani (processzálni, dúsítani) a hasadó Urán 235-öt az Urán 238-tól centrifugákkal, esetleg gázszűrőkkel pici kerámialyukakon átpréselve évek, évtizedek alatt, lassan, lassan…, vagy a zűrösebb (szintén hasítható) Urán 233-at, mert ez utóbbinál meg sok felesleges veszélyes (radioaktív) melléktermék képződik, ami tárolást igényel.

A plutónium meg a modern atomfegyverek alapanyaga elsősorban, ma is ez megy ezerrel. (Pl. Franciaországban minden nagyobb városban van egy ilyen „kicsike” eldugott szaporítóállomás, ami nem is olyan szembetűnő, mint egy óriási erőműkomplexum rengeteg reaktorral, pl. Paks, Csernobil, ezek a kis „tenyésztőreaktorok” szorgalmasan dolgozgathatnak szerte-széjjel a világban, kevésbé is szúrnak szemet, az Ural is tele lehetett velük akár, és még mai is üzemelgethetnek itt-ott.)

E szerint a forgatókönyv alapján egy ipari-katonai szennyezés mentesítése is szóba jöhet, hogy képesek voltak legalább 1000 méteres magasságban kiszórni ilyen permetet, hogy ezzel megfékezzenek, semlegesítsenek egy súlyos kiömlést (pollúciót) valahol a völgyön túl, de a szél átírta a történet.

Egyébként Dorosenko és Krivosenko radioaktív ruhájáról később még fogok írni.

 3253. becsuszoszereles1k — 2017-03-04 20:05 

3241.@sztalker:

Találtam valami érdekeset. De Te majd kifejted, ha kell.
Tehát: Mihez állitottak elő ott és akkoriban elemi nátriumot?

“Óvintézkedések
Ahogy más alkálifémek, úgy a nátrium is elemi formában erősen gyúlékony és kismértékben robbanásveszélyes amikor vízzel érintkezik. Tárolása kémiailag kevéssé reakcióképes folyékony szénhidrogén, például petróleum alatt történik. Ártalmatlanítása metanollal vagy etanollal történik.”

“Felhasználása
katalizátorként az észterek előállításánál
ötvözetek fizikai szerkezetének tökéletesítéséhez
szappangyártáshoz
világítástechnikában: nátriumgőzlámpa
fémolvadékok tisztításához
hőelvezető folyadékként nukleáris erőművekben, és csúcsteljesítményű belsőégésű motorokban
redukálószer más könnyen oxidálódó fémek előállítására (alumínium (Al))”

“Élettani tulajdonságai
Az emberi szervezetben körülbelül 80-100 gramm nátrium található. Nagyobb része oldott állapotban van, kisebb részét pedig a csontok, kötőszövetek raktározzák. A nátrium – szorosan összefüggve a káliummal (K) – az úgynevezett ozmotikus nyomás fenntartásában fontos szerepet játszik. Ugyanilyen elengedhetetlen az idegrendszeri ingerületek átvitelénél is.”

“A 19. század végén a szóda és szén 1100 °C-on történő hevítésével állították elő.

{\displaystyle \mathrm {Na_{2}CO_{3}(l)+2\ C(s)\rightleftharpoons 2\ Na(g)+3\ CO(g)} \,\!}

Nátrium-karbonát reakciója szénnel, elemi nátrium képződése és szén-monoxid fejlődése közben. /oda-vissza lejátszódó folyamat/

Manapság nátrium-klorid (NaCl) olvadékának elektrolízisével állítják elő.” [Forrás: Nátrium – Wikipédia]

 3252. sztalker — 2017-03-03 12:05 

@jukeey:

Köszi, jó anyag!
🙂

Hamarost írok még pár kommentet a dologhoz, most csak nagyon röviden annyit (ami talán nem volt benne az előző HSZ-eimben), hogy a hivatalos Gyatlov-konteók közt van egy ún. „bombaelveszejtés” is, egy „thermo-baric” (ez a vákuumbombák hivatalos megszépítő definíciója tképpen, mivel hő-, és nyomáshullámon alapulnak) fegyveré, amit a térség felett (Urál) ejtettek le véletlenül. (Vagy csak így mosakodik a hadsereg, és nem is volt az annyira véletlen, hanem a Lozva-völgy maga a célpont, csak nem merik felfedni azóta sem.)

Egy ballisztikus rakéta 1. v. 2. fokozati tartálya is tartalmazhat több tonnányi etilén-alapú hajtóanyagot, ami kiszóródhat, ha nem jól sikerül az indítás. Ez már megközelítheti azt a mennyiséget, ami, ha meggyűlik egy zárt völgy alján, az ott tartózkodók órákon belül elveszíthetik a tájékozódóképességüket, és fuldokolni kezdenek tőle. Ha nem hagyják ott azonnal a sérült társaikat (ami kegyetlenség lenne, lásd a legutóbbi magyar busztragédiát is Veronában), akkor sajnos nekik sem lesz elég idejük kimászni abból a völgykatlanból.

 3251. jukeey — 2017-03-03 06:53 

Ivanovékról és a “meséjükről” kicsit bővebben:

http://www.kp.ru/daily/26120.4/3013200/
2013-ban készült, külföldön élő 94 éves ex-ügyész: Jefgenyij Okisev, 1959-ben Szverdlovszk Régió, ügyészség, vizsgálati osztály, helyettes vezető.

“A helyzetünk Ivanovval nagyon nehéz volt. Az áldozatok szülei bejöttek az irodámba és kiabáltak hogy náci, titkolod az igazságot. Ezt a szégyent, hogy minket lefasisztáztak. Nem tudtunk aludni ezektől a vádaktól. De egyikünk sem tudott mit mondani, csak a feletteseink utasításait. Képzeljük csak el a helyzetet: bejön egy apa vagy egy anya sírva. Mondja hogy egyetlen fia vagy lánya van csak, az halt meg ott. Nem érti, és nem hiszi el hogy baleset volt. Mondd hát neki hogy baleset. Valószínűleg egy hurrikán vagy földrengés vagy ilyesmi…”

Rövid magyar összefoglalás a cikkről:
Miután kiderült hogy a turistákat meggyilkolták, az ügyészség megszervezett egy nyomozócsoportot Lev Ivanov vezetésével, Okisev volt érte a felelős. Első körben a manysikat vették elő rablógyilkossággal vagy babonaságokkal kapcsolatban; ám mint kiderült, rablás nem történt, a hegy semmivel sem “szentebb” vagy “tabubb” nekik, mint bármely más környékbeli hegy, és akármilyen hegyért aligha rendeztek volna vérengzést (érdekes hogy a manysiknak szállást akartak biztosítani, de inkább kint aludtak a kutyákkal). Előtérbe került viszont a holttestek érdekes színe, melyről Ivanov számolt be Okisevnek, aki háborús veteránként már sok fagyott holttestet látott, de ilyet nem. Ezen kívül a furcsán összevagdalt sátor, valamint a környéken az utóbbi időben tapasztalt fényjelenségek, melyekkel kapcsolatban több tanú távoli zörejről is beszámolt (tehát hangja is lehetett azoknak a fénylő dolgoknak). Ekkor vetődött fel a nyomozásban a katonai tevékenység lehetősége. Az olvadáskor helyszínre siető és intézkedést különösebb indoklás nélkül átvevő Ortyukovval is beszélt Okisev, aki győzködte őt, hogy nem volt a környéken semmilyen katonai tevékenység. Ennek ellenére Okisev levelet írt az államügyészségre, hogy katonai műveletekről érdeklődjön az Ural körzetben, és utasította Ivanovot a sugárzás laboratóriumi ellenőriztetésére. Mint tudjuk, a vizsgálat pozitív lett, a válaszlevélben viszont Urakov helyettes államügyész elengedte a füle mellett az érdeklődést (tehát nem tagadta, de nem is erősítette meg, ennek Okisev nagy jelentőséget tulajdonít), és utasításba adta, hogy az ügyet zárják le balesetként. Ezzel egy ügy kellős közepén, amikor végre néhány holttesten érdekes sérüléseket és nyomokat találtak, az ügyet kényszerűségből lezárták.

Nem ebben a cikkben van, de Ivanov lányával és az áldozatok élő rokonaival készült interjúkból az is kiderül, hogy Ivanov később egyedül, személyesen, nem hivatalosan felkereste a hozzátartozókat, bocsánatot kérve a tehetetlenségért, biztosítva őket hogy a végsőkig elmentek az ügy érdekében. Ám végső soron Ivanov is élete végéig csak találgatott, mi lehet az ügy megoldása. A szülők jobbára katonai tevékenységet sejtettek a háttérben, főleg Luda apja, ő személyesen Hruscsovra orrolt lánya elvesztéséért.

Megkérdezték Hruscsov fiát is, apja nem mesélt-e neki valamit konkrétan erről az esetről, illetve van e tudomása Ural területen végzett rakétatesztelésről. Válaszok: erről az esetről ő csak a médiákban értesült, tudomása szerint rakétakísérleteket azokban az években csak Kazahsztáni területeken folytattak, melyek hatótávolsága nem lett volna elég az Ural eléréséhez (egyébként lehet hogy elérhettek, és más területekről is vannak valószínűsíthető adatok, bár csak egy kamcsatkai eset bizonyított).

 3250. sztalker — 2017-02-28 15:05 

3244. kaffer

Sajna, akkoriban mindent kipróbáltak, amivel meglehetne nyerni egy ilyen háborút.

De tényleg mindent.

Nukleáris meghajtású (!) hajók, repülőgépek, rakéták, ami belefér…

Még az is lehet, hogy nem Ivánék ötlete volt ez a „permetezés”,
hanem pont Joe bácsiék kezdték el Új-Mexikóban, 1947-ben.
(legyen a városka neve: Roswell… S amikor ki kellett találni,
hogy ugyan mi a fészkes fenéhez lenne hasonlatos egy baromi nagy
deformálódott tartály, rajta nyílásokkal a gáz kiszórásához, hát
nem találtak jobb ötletet, mint az ufót. De ezt is megbánták,
mert túl nagy izgalmat váltott ki, hát erre jött a lezuhant ballon teória. Talán így volt, talán nem, ki tudhatja?)

Visszatérve Gyatlovék holttesteinek eltüntetéséhez:

Jogos, amit mondasz, hogy sokkal simább lett volna egy abszolút eltűnés (semmi nem maradt utánuk, az évszázad rejtélye), de azért
ez nem az Antarktisz, meg a kongói dzsungel, túl sok falun és ellenőrzési ponton átmentek már, hogy ne lehessen követni a nyomaikat
a hágóig.

Lehet, hogy tényleg volt egy „moratórium”, egy határidő, amíg néhány vegyész szaki, meg Ivanov orvosai lejelentették a főnököknek az
esélyeket, hogy meg lehet-e úszni ezt a bulit egy „ismeretlen eredetű,
láthatatlan falba csapódás erejének megfelelő nagyságú ütés
kiváltotta erőhatás” fedősztorival a sebekre (amit én is, te is, mindenki a világon bekajált), vagy sem.

10 perc alatt tudták a helyszínre érkezők, hogy lavinával nem lehet lefedni a sztorit, és ha a nép nem veszi be a kihűlést, akkor baj lesz.

Csak hát Gyatlovék nem közönséges favágók voltak (vagy Gulag-lakók), tehát az örökre eltűnésüket nem lehetett már megszervezni. Ha Ivanovék azt jelezték volna vissza, hogy annyi bűnjelet találtunk a gázra, hogy indokolt lesz a sátorhely teljes felszámolása, és a felszíni holttestek további „megdolgozása” (pl. villámcsapás a fánál,
szakadékba esés, medvemarcangolással, stb.), akkor tán olyasmit találnak ki rá.
Végszükség esetén a plazmagömbök, gömbvillám, ufó jöhetett
szóba. Az utóbbi azért lehetett még jó, mert a kommunista Szovjetunióban nem igazán preferálták a vallásosságot,és itt most
nem nagyon ütközött ez a dolog az istenképpel, ami pl a nyugati
világban már problémásabb, Ivánéknál még belefért a materialista ideológiába: Isten nem létezik, az ember nem kiváltságos lény,
így lehetnek földönkívüliek bárhol. Jobb híján engedték ezt is terjeszteni.

Az etilénes gáz megúszhatónak látszott, mert a bomlástermékei eltűntek (víz és szén-dioxid), pontosabban az egyetlen bűnjel, az a Gyatlovék
arcára fagyott jégréteg volt, csak ez lett dokumentálva hivatalosan
(és ezt láthatjuk mi is a fotókon), az aktából pedig kivehették pl.
a gyomortartalom vegyelemzési adatait, mert ott még lehetett vmennyi
gázt kimutatni (és a boncolók érezhették is amikor belenyúltak).
Talán a fakérgek is át lehettek még egy ideig itatva ezzel, akkor lehet, hogy azt is.

Más nem nagyon volt, mert a külsérelmi nyomok nem mutattak egyértelműen idegenkezűségre, és a kések eltüntetése is
ezért volt fontos, mert biztos, ami biztos, ha vérnyomok is lettek volna még rajtuk (mert saját magukat is megvagdoshatták véletlenül)
azzal kellett volna még valamit kezdeni pl. az ügyésznek (leszámolás egymással, féltékenység?), így jobbnak látszott az összes kést kivenni a bizonyítékok közül. (Lásd még a fanyél átitatódását a gázzal.)

Így most utólag visszagondolva, talán feltűnhetett néhányuknak a boncteremben, hogy „Nézd már, Szása, hogy mennyire hasonlít
Zolo bőre arra a jó kis gőte-preparátumra, amit a prof szertárában ejtettünk le, és a formaldehides oldat meg ráfolyt a cipőnkre, emlékszel, mekkora buli volt medikus korunkban hülyülni azokkal
a kettévágott halakkal és magzatokkal? Még a színük és a tapintásuk is hasonló volt, emlékszel?

Vagyis Ivanov meséje azért jöhetett be az autóbaleset-erejű láthatatlan fallal, aminek belecsapódott Luda és Zolo,
mert ritkán fordul elő egy boncolóorvos praxisában, hogy mínusz 30 fokon etilén gázzal átitatott és roncsolt emberi bőr struktúrájával találkozzék.

Pontosabban 3 helyen esetleg lehetne ilyen szitu: pl. a Titán nevű hold felszínén, a Terminátor 2-ben (amikor a higanyos faszi darabokra fagy a tartálykocsi levétől),meg még tán Dr. Prof. Mengele és a
japán megszálló Mandzsúriai Hadsereg végezhetett ilyesféle vizsgálatokat embereken.

(Ez az „ütközés” talán meg így történhetett: Zolo mindig is bírta a lányt, együtt másztak fel a fenyőre levegőért, és Szemjon most is segített neki, de még a nyakában volt a kamerája. Mikor mindketten
lebukfenceztek, a fenyőgallyak és a talaj hórétege miatt nem zúzták halálra magukat, de pont kettejük között volt a gép, mindannyiuk
mellkasa reccsenhetett… A fakérgeknél talált nadrág is ezzel magyarázható esetleg: Luda combja a zuhanáskor megsérült — megvágta magát ekkor — , de a seb nem volt komoly, viszont az etilén-oxidtól
átitatott szövet piszkosul fájhatott neki, marta a nyílt sebet,
ezért inkább levágta késsel. Nem bánta, ha a csupasz bőrére hull a permet, vagy fázik a hidegben, mert még az is elviselhetőbb volt számára, mint ez a folyamatosa dörzsölés. Gyatlovnak is ki kellett már
a végén gombolkoznia, mert hát „szaglott”, vagyis nem a kihűléses halál hőérzet-csalódás áldozata volt egyikük sem, nem a „melegségérzettől” vetkőztek, hanem a maró gáztól szenvedtek az utolsó
perceikig. A vastag, réteges ruha lett volna kívánatos mindegyiküknek, de csak párnak volt ilyen szerencséje. Később már egymást támogatva
indulhatott vagy a labaz, vagy a domboldal felé Zolo és Luda, mikor árokba zuhantak a társaikkal, de ott is egymás mellett várták be a véget, Luda szörnyű arcsebei meg nem szorulnak magyarázatra.)

 3248. Rogal Dorn — 2017-02-28 14:48 

@sztalker:

Annak idején az atombomba hatását is a katonai élőerőn vizsgálták, nem pedig ifjúmunkásokon. Tankban, teherautón, fedezékben, fa mögött….Amúgy a szovjet munkatáborok elitéltjei is megfelelő emberanyaggal rendelkeztek, és még részvéttáviratot sem kellett írni a hozzátartozóknak. Egyszerű a megoldás. Csak nem látjuk a fától az erdőt.

 3247. sztalker — 2017-02-28 14:18 

3243. becsuszoszereles1k
3244. kaffer

🙂
Köszi!

3246. Rogal Dorn

Bárcsak igazad lenne, mert akkor ipari baleset/szennyeződés lenne az eset, és ez engem is jobban megnyugtatna.

Tényleg.

Csak már nehezen hiszek el bármit is az Uralról meg a Szovjetunióról.
(Az Ural szó mással is behelyettesíthető alkalomadtán.)

Egyébként lehet, hogy ipari baleset volt, és el is akarták mondani a közvéleménynek a cuccost (a szülőknek persze illett volna), de amikor látták az árokban heverők állapotát, már letettek erről.

Én sem dokumentum-értékű irománynak szántam ezt az „első csapás” kommentemet,csak eljátszadoztam kicsit vele.

De el tudok képzelni egy ilyen sztorit is, ha akarod:

Karrierista katona ezredes szeretné letenni a kis/nagydoktoriját, és ehhez kéne neki gyorsan egy kimutatás az emberi szervezet
tűrőképességének változásáról ennyi, meg ennyi érték közt, konkrétan a fent nevezett feltételezett hadműveleti szitu keretei közt.

Ki segíthet neki, hogy meglegyen nyárra a 700 oldal, tele táblázattal és térképpel, hogy előléptethessék majd vezérőrnaggyá az ő új kiképzési tervtanulmánya miatt? Hát Szemjon Zolotarev, akivel még együtt erőszakolhatták a német nőket Königsbergnél v. tudomisén hol.

Kéz kezet mos, de véletlenül belegyalogolnak egy lezárt völgybe idő előtt, és ettől kezdve nem akarják ezt a maszek dolgot
a vezérkarnál túllihegni, mert fejmosás lesz belőle, hát eltussolják. Innentől kezdve vége ám a kandidátusi aspirálásoknak stikában, elvtársak!

Aláírás: Vorosilov marsall.

 3246. Rogal Dorn — 2017-02-28 11:54 

Kedves sztalker, becsülöm a kitartásod, de nem osztom a véleményedet, az akkori Szovjetunió ezt nem így oldotta volna meg. Ha katonai kíérlet vagy baleset okozta volna a haláleseteket, soha nem engednek civileket a keresésükre és soha nem tudódik ki a történet. Amúgy meg simán kivezényelnek egy század katonát és akkor mehet az esettanulmány. Az Otorten tudomásom szerint kedvelt túracélpont volt akkor és azóta is. A téli változat sem volt annyira vészes. Ez a probléma.
A hatóságok nem engedtek volna odaveszni ennyi jólképzett fiatal “kádert” egy kísérletben, amikor éppen nagy szükség volt a szakképzett, tetterős szakemberekre. Egyikük sem a bukdácsoló típus volt, hanem ambíciózus jótanulók, és a rendszer hívei. Ezt az is bizonyítja, hogy még óvóbácsit is adtak melléjük Zolotarjev személyében.

 3245. pakesz — 2017-02-28 08:48 

Sziasztok,

A hely manysi nevével, illetve legendával kapcsolatban annak idején sikerült egy hiteles forrást találnom, idemásolnám ezt a kb 1500 kommenttel ezelőtti hozzászólásom:

Nos, a Debreceni Egyetem Finnugor nyelvtudományi Tanszék Folia Uralica Debreceniensa 17. Debrecen, 2010 c kiadványában(pdf) található egy ismertetés A.K. Matvejev Urali helynévszótáráról. Itt olvasható többek közt az a megállapítás, hogy a „ –szjal” kis csúcs-ot jelent, egy név második tagjaként.(tehát nem valószínű az az egyik belinkelt oldalon olvasható spekuláció a nyírfa-liget megoldásról a hegy nevére vonatkozóan.) Megtudhatjuk, hogy Matvejev prof. felbecsülhetetlen értékű gyűjtőmunkát végzett évtizedekig terepen, többek közt 1955-56-ban az uráli (ivgyeli) manysiknál, aminek egyik eredménye a helynévszótár, amely először 1980-ban jelent meg. A szótár fenn van a neten, sajnos djvu formátumban, így csak egy online konvertálóprogam segítségével lapoztam bele, és a Holat-szjal névnél (persze cirill betűkkel) a következő olvasható:

” Manysi név, jelentése halottak hegye. Élő legenda, hogy a hegytetőn elpusztult 9 manysi, időnként hozzáteszik, hogy ez a vízözön idején történt. Más variációkban forró víz öntött el mindent, de ez a hegytető száraz maradt, hogy becsalja az embereket, akik odamenekültek, meghaltak. Innen a hegy elnevezése”.

A szócikk végén megemlíti, hogy a közeli hágót az itt szerencsétlenül járt Gyatlovékról nevezték el. A lényeg: hiteles, tudományos forrás igazolja a hegy nevét és a manysi legendát, nem tűnik ilyen net-en terjedő legendának.

 3244. kaffer — 2017-02-27 20:32 

@sztalker:

Komolyan el kellene gondolkodnod, hogy hogy tudnád kamatoztatni az írói vénádat 🙂
Jó a sztori, bár mint mondtam, ebben a verzióban nem nagyon hiszek, viszont jobbat meg nem tudok.
Számomra érthetetlen hogy ott van egy csapat hulla, akiket feláldoztak a tudomány oltárán / vagy balesetet szenvedtek, ez szabadon választott / miért is nem tüntetik el úgy őket, hogy soha a nyomukat sem találnák meg. Ott és akkor ez nem lett volna nagy szenzáció, elvesztek, így jártak, oszoljunk elvtársak, nincs itt semmi látnivaló !
Így meg cikk lett, sőt a külföldi újságok is elvitték a hírt és mint látszik mi még mindig itt találgatunk. Szerintem ha az általad vázolt dolog történik, a katonaság tud a dologról, akkor ezt azonnal rövidre zárják.
Ui: A néni meg akkor beszél 11 hulláról, mikor a vízmosásban lévő 4 még nyugodtan pihent a hó alatt, tehát ez semmiképp sem stimmel, szerintem az egész rárakódott legenda.

 3243. becsuszoszereles1k — 2017-02-27 19:32 

@sztalker:
Soraid dicsérik fantáziádat! Ütött talált – ahogy mondják. 😀
Elkelne Tőled egy kiadós monográfia “A hiábaháború románca” cimmel…

 3242. sztalker — 2017-02-27 17:52 

Történet 8 pár lábnyomra és 11 holttestre.

Ennek a hipotézisnek az alapját a következőképp vezetném le:

3 ember ki tud ásni egy akkora vermet, amit találtak? Nem valószínű.
5 ember? Kétséges.
7 ember? Nagy nehezen.
9 ember? Valószínűleg igen, ha minden körülmény adott hozzá.
És 11 ember? Szinte biztos!

Emlékeztek még arra a női szemtanúra (ápolónő?), aki magabiztosan állította, hogy látott még legalább 2 idegen holttestet a helyszínen?
Az eddigiek ismeretében én ezt már nem is nagyon tartom olyan lehetetlen állításnak, csak talán az illetőt később megfenyegették, megzsarolták, hogy fogja vissza magát, ha továbbra is családja körében szeretné leélni a maradék életét, és viszont. („Akasztani való, bolond nő…” Ismerjük a filmet.)

Talán a következő történhetett.
A hágónál már volt 2 őrszem (2 kiskatona), akik várták őket, Zolo beszélhetett velük, és mivel mindannyian katonák voltak (Zolo persze civilben, „fedetten”, de igazolta magát), kissé össze is haverkodhattak egymással. Az sem lehetetlen, hogy azért is választották el Zolót ezek az őrök a csapattól, hogy ezzel mintegy zsarolva Gyatlovékat, akadályozzák az ő továbbjutásukat a völgyben, hisz vezető nélkül ez már nem lett volna annyira könnyű nekik, a létszámmal és az engedélyekkel el kell számolniuk. Így viszont mindenki jól érezte magát, Zolo kicsit anekdotázhatott velük, a gyerekek meg fent a sátornál lazulhattak cseppet vacsoráig, amíg Zolo úgyis visszajön. Mivel katonai kontroll alatt voltak, ez abszolút biztonságot is jelenthetett, nem volt mitől tartaniuk, le is vetkőzhettek, ejtőzhettek a sátorban.

Hogy mikor, és hová mehetett le Zolo még a nagyobb havazás előtt? (Így az ő csizmájának nyomát a hó addigra szépen betakarhatta.) Talán csak a völgy közepéig, aljáig, ahol dumcsiztak egymással, esetleg a katonák bázisa a fenyő mögötti domboldalon lehetett, ahol később (szándékosan) egy helikopter-leszállóhelyet csináltak, 250 méteres körben minden fa kivágásával megsemmisítve a tábor nyomait. Talán megmutathatták nekik a felszerelésüket, és meg is nyugtathatták őt így:
„Hidd el, elvtárs, nem lesz itt semmi gond, mindig csak lezárják másnap reggelig a térséget, reggelre lehet indulni, és majd meglátod, hogy milyen jó kis tűzijáték lesz este, mi mindig ezt szoktuk nézni az Otorten felett, nagyon tudnak ám a fiúk ott! Van saját kamerád? Hozd már le, mert ilyet nem látsz többet, haver! Távcsövünk van, kaja, van, nem maradsz le semmiről.”
(Vagyis szegények ugyanúgy nem lehettek tisztában a pontos helyzetükkel, mert akkor nem viselkedtek volna így, és óvatosabban járnak el.)

Így Gyatlovék (most Igor lehetett a sátornál a „parancsnok”) nem csak azért nem rohantak hanyatt-homlok rögtön a labaz felé, mert fuldokoltak, a lányok haja meg perzselődött, de tudhatták, hogy Zolót is értesíteniük kell az eseményekről, hisz az erdőből legfeljebb a sátor körüli villódzást szúrhatta ki ő a katonákkal, ha egyáltalán.

Ettől kezdve már nem nehéz kitalálni, hogy mi is lehetett a fánál, mindannyian arra futhattak (mert a fa mögötti táborban lehetettek Zolóék, ezt elmondták előtte Gyatlovéknak), majd mikor kezdték érezni azt a szagot, amit ott fent is, a katonák szintén beszállhattak a buliba. (Eleinte persze vonakodva, és lehet, hogy vissza is akarták kergetni az egész bagázst a sátorhoz, de Gyatlovék elmesélték a sztorijukat a gázlobbanással ott fent. Ugyanakkor ez a „győzködés” súlyos időveszteséget is jelenthetett később mindannyiuk életében.) A tányérsipkásoknak nem lehetett rádiójuk, mert akkor azonnal leadják a drótot, de azért biztosan tökéletesen felszereltek és jól ruházottak voltak, esetleg még egy szerény vegyvédelmi táska is létezhetett a cuccaik közt, amiben egy gázálarc nagyon jól jöhet ilyenkor, legalábbis egy ideig.

Lehet, hogy ekkor döbbentek rá ők is, hogy mennyire megvezették őket a fejeseik évek óta, tehát valamelyst most már jobban szimpatizálhattak a túrázókkal, mint a szolgálati szabályzat szentírásával.

És innentől szabad a pálya, bármilyen sakkjátszmát le lehet játszani a szereplőkkel, amiben így már kézifegyverek is szerepet kaphattak (hisz az mindig náluk volt), de ahogy telt az idő, nem nagyon volt más lehetősége senkinek, minthogy kimásszon a völgyből.

A katonák visszamehettek az őrhelyükre, és ott fuldokoltak, majd miután ez a hely számukra is tarthatatlanná vált, nekiindultak a domboldalnak, fel, a 904 méteres (Pamjatnyik nevű) csúcsnak, a Halálheggyel szemközt, aminek a tetején szintén lehetett egy őrhely, vagy egy mérőállomás) , esetleg ők is a labaz felé (stikában) vették az irányt, ha már tudtak a létezéséről Zolótól. De a meredek domboldalon a sok fa közt elestek, megfulladtak. Ha cigiztek, akkor meg el lehet képzelni… Talán ott, nem túl messze a fenyőtől találhatták meg a holttesteiket a pár nappal később kiérkező felderítők, mert a tűzijáték vége után a 2 katona nem jelentkezett, nem tértek vissza a körleteikbe, így elkezdték keresni őket.

A feltételezett szemtanúnak, az ápolónőnek nem is kellett magát a holttesteket látni, elég volt, ha az egyenruhákat kiszúrja, ahogy esetleg zsákokba pakolják azokat, tányérsapka, övek stb. Nem civil holmi.

Legelőször tehát az ő tetemeiket kellett valahogy elszállítani, hogy a később érkező, Gyatlovékat kereső iskolások és hivatalos mentőalakulatok ne tudják az esetet összekapcsolni a hadsereggel. Mivel pontosan ismerték a gázmérgezés szimptómáit, a legfontosabb, ezt megerősítő bizonyítékokat talán már ekkor elvihették a völgyből, Gyatlovék holttesteivel nem is nagyon foglalkoztak, mert tudták, legalább 1-2 hét előnyük van, addigra szellőzik a völgy, a szintén őket képviselő hivatalos kivizsgálók meg majd húzzák-halasztják itt a dolgokat, jól összekavarják a nyomokat, itt-ott le fogják nyúlni azt, ami bűnjel lehet (pl. kések.)

Egyedül a manysik jelenthettek némi sz@rt a palacsintában (bár itt inkább a ventilátor szó stílszerűbb lenne, a szellőzés miatt, nemde?), úgyhogy őket biztonsági okokból jó előre úgy elverték („rendkívül meggyőző hatású kihallgatás”), hogy ők ettől kezdve mukkanni sem mertek, csak mikor már a kutyáik elkezdtek komplett emberi alkarcsontokat kikapargatni a hóból az ároknál, akkora már nem játszhatták tovább a hülyét, hát nekiálltak az árokásásnak.

Szépen, komótosan, sokat fényképeszkedve, mint a bakfislányok. Hadd teljen az idő, hadd mérjenek le minden centi havat mindenhol, a boncolás ráér. Tán még locsoltak, permeteztek vizet is a szakadékba, hogy „segítsék” a feltárását a hulláknak (és ezzel a gáz hígulását). Majd mostak, locsoltak a hullaházban tovább ezerrel. És most már azt is tudjuk, hogy miért.

 3241. sztalker — 2017-02-27 17:42 

Zolotarev titka, a Gyatlov-túra igazi célja.

A megoldáshoz vissza kell kicsit repülnünk időben az 1950-es évek világába, a két szuperhatalom fegyverkezési versenyéhez, az első (atom) csapás doktrínájához.

Az nyer, aki először üt, és ezzel megsemmisíti a másik fél bevethető atomfegyvereit. Innentől már szabad a pálya, a többi egyszerű számtan, mennyiségi fölény, s ebben a Szovjetunió (a maga sok millió feláldozható kiskatonájával) jól állt.

De sajnos mindig volt egy kis probléma az atomfegyverekkel, mégpedig a radioaktivitás, és ebből kifolyólag az önveszélyesség, a saját csapatok sugárszennyeződése, a le(atom)bombázott területek használhatatlansága hetekig-hónapokig, amíg a sugármentesítést el nem végzi rajta az agresszor ország. Ez hosszú idő. (Addig kész öngyilkosság belépni egy ilyen területre védőfelszerelés nélkül.)

Ez lett volna hát az egyik nagy megoldatlan feladat, hogy vajon mivel lehetne kiváltani ezeket a nagyon hatékony, de rendkívül veszélyes fegyvereket.

A másik, az pedig az újonnan kifejlesztett rakétatechnológiából adódott, itt meg olyan rövid a cselekvési idő, hogy csupán félórákról, percekről beszélhetünk, ha elindítanak egy ilyen rakétafejet a célja felé.
Mi lehet a megoldás? Minden nagyhatalom próbálta hát kikísérletezni a „tiszta atombombát”, melynek hatóereje vetekszik ezekkel a nukleáris töltetekkel, de nincs radioaktivitásuk. Ugyanakkor túlságosan is nagy területeket pusztítanak el, nem lehet kisebb, taktikai-hadműveleti célokra pontosan „kicentizni” a hatásukat, ezért rendkívül károsak lehetnek a saját előörsök, saját előrenyomult csapategységek számára. (Azok is elpusztulhatnak.)

Az ún. FAE (Fuel Air Explosive) fegyverek, melyet leegyszerűsítve a vákuumbombák elvén működő (folyadék v. porkoncentrációs berobbantású) lökéshullámokkal pusztító harceszközöknek hívunk, elméletileg megfelelnének erre a célra. Olcsók, nagy mennyiségben előállíthatóak, a pusztító erejük majdnem azonos egy-egy kisebb atomtöltetével, tehát érdemes ezekkel nyitni egy támadást, mert az így elpusztított területeket szinte azonnal birtokba lehet venni a saját csapatoknak, a radioaktív szennyezés nem fogja akadályozni a rajtuk áthaladó gyors reagálású, diverzáns egységek előrenyomulását.

Viszont ennek a fegyvernek is vannak problémái, ami csökkenti a hatásfokát. Most csak röviden a hőmérséklet és időjárás-függőséget, a bonyolult, többlépcsős porlasztási előrobbantásokat említve.
A Szovjetunió mindvégig ragaszkodott az első csapás elvéhez, és hamar rájöhettek, hogy az újonnan fejlesztett interkontinentális rakétákra szerelt atomtöltetek nem ideálisak önmagukban a III. világháború elindításához, ha azt meg is akarják nyerni.

Hiába építették fel az Északi-sarkkörhöz közel (Arhangelszki körzet) a félig-meddig titkos Pleszeck rakétaindítási bázist (1960), amely nagyon közel volt a sarkkör miatt az USA északi (alaszkai) területéhez, tudták, hogy előbb-utóbb az ellenség is ezt fogja majd tenni: megépíti a maga „ellen-Pleszeckjét”, természetesen a SZU-hoz legközelebb, mert így csak 25-30 perc a rakétafejek repülési ideje, vagyis valahol majd Alaszkában. (Igaz, most még csak az oroszoknak van ilyen, és ez is egy olyan titok, amiért az U2-esek hajlandóak több ezer kilométert berepülni föléjük.)

És itt jöhetnek képbe Gyatlovék.

Talán létezhetett egy olyan támadási terv a vezérkarnál, amely azon alapult, hogy figyelve majd az amerikai rakétarepülőterek, rakétasilók alaszkai építését (ne feledjük: ekkor még nem voltak tengeralattjáróra felszerelt atomrakéták, amelyek a víz alatt rejtetten mozoghatnak!), MÉG AZOK BEFEJEZÉSE ELŐTT, rájuk megelőző csapást mérnek.

De ehhez meg nem állt rendelkezésükre az oroszoknak annyi atomrobbanófej, és sajnos igazán jól működő rakéta sem, bár bőszen kísérleteztek ezekkel, de az első csapásnál nem lehet kockáztatni, biztosra kell menni. (Ekkor épült Kazahsztánban Tyuratam-Bajkonur bázis, de az túl messze van az USÁ-tól, a Kapusztyin Jar katonai telep is az oroszországi részen, innen nem lehet első csapást indítani.)

A terv tehát az lehetett, hogy az első csapást ilyen HAGYOMÁNYOS ELVEN MŰKÖDŐ „TISZTA” TÖMEGPUSZTÍTÓ fegyverekkel (mint a vákuumbomba, FAE) fogják mérni majd, méghozzá úgy, hogy egész völgyeket gázosítanak majd el Alaszkában, ahol sejthetően rakétasilók lehetnek majd és berobbantják őket.. Ehhez nem is kell pontosan ismerni azok helyét, elég a völgyet kisöpörni, az is tönkreteheti a fegyverzetet. Ez egyszerűbb, mintha drága és ritka nukleáris tölteteket vetnének be FELTÉTELEZETT célpontokra. Ez utóbbiak inkább az ellenség kormányzati és gazdasági célpontjaira irányulnának (Washington, New York, Boston, Miami stb.), így az első csapással rögtön lefejezhetnék az ellenséget.
(És honnan lehet a leghamarabb eljutni ez utóbbi a városokhoz? Talált. Pl. Kubából. Na? Kicsit így is nézhetjük az 1962-es évet.)

Eljöhetett a „most, vagy soha!” pillanat.

És az orosz katonai stratégák meggyőzhették erről Hruscsovot, aki mindenben zöld utat adott nekik.
Viszont az így elárasztott és kisöpört völgyek (amiket úgy gázosítottak volna el, hogy nehézbombázók ezreit pl, Mjasziscsev M–4, M—104 „Bison”, Tupoljev Tu—16 „Badger” , Tu—95 „Bear” küldik föléjük, amelyek javát hiába lövi le az ellenség, még így is képesek lesznek kiszórni a terhüket) sem teljesen tiszták a saját csapatok áthaladására, megszállására. Hogy a térségben haladni tudjanak a saját hegyivadász és diverzáns feladatú előörsök, eleinte valószínűleg a GERINCEKEN és nem a völgyeken kell elérniük majd a konkrét megsemmisítési céljukat. (Ezek a vákuumbomba által el nem pusztított létesítmények, bázisok, hidak, vasúti csomópontok, raktárak, bunkerek stb.)

Tehát gerinceken, hegyek ormán. Alaszkában meg tél van, és hideg.
És hó, orrba-szájba, minden mennyiségben.

Meg völgy, ahol lesz majd egy-két nukleáris bázis, de a fene tudja, hogy pontosan hol, és hogy melyik silóban kuksol majd ott a madárka.

Hát pusztuljon az egész völgy, az a biztos!

(A Lozva-völgyet sem csak a széliránya miatt szemelhették ki erre a kísérletre, hanem az éghajlata, terepe is jó lehetett „Alaszkának”, mert a Kaukázus már egy mérsékelt övi magashegység, Kamcsatka meg baromi messze van a moszkvai tudósoknak, és a rengeteg aktív vulkán miatt nem lehet jól megtervezni a kísérleteket.)

De mivel egy ilyen aeroszolos-vákuumbombás kiszóródás is nehezen kiszámítható gázpermet-szennyeződéssel járhatott (mert nem mindig sikerült pontosan kiszámítani az értékeket), hát jó lett volna tudni, hogy mennyit képes egy ilyen GERINCTÚRÁN, kissé SZENNYEZETT völgykoszorú mentén teljesíteni egy profi hegyivadász, vagy sielő.

Vagy „gyatlovista” Harkály Szverdlovszkból.

Mert ha a fiatalok képesek megtenni egy ilyen erőltetett 4-500 kilométeres utat „alaszkai” körülmények közt (és ők ráadásul még csak nem is katonák!), akkor érdemes qrva gyorsan elkezdeni kiképezni vagy 10-20 ezer ilyen speciális feladatra alkalmas srácot a nagy Vörös Hadseregen belül, és már meg is nyerték Hruscsovéknak a háborút. Legalábbis papíron.

Ja, és mindezt „holnapra kérném, elvtársak, ugye értve vagyok?!!”
Most volt aztán nagy gebasz a fejeseknél, hogy honnan lehetne előkaparni, a kísérleti terephez gyorsan odaküldeni egy olyan csapatot, amelyiken lehetne vizsgálni a túra ALATT és UTÁN bekövetkezett teljesítmény és fertőzöttségi (mérgezési) tüneteket, a HOSSZÚ TÁVÚ HADRAFOGHATÓSÁGOT.

Apróhirdetés: Önkéntesek (lenne ilyen?), és a kísérletről mit sem tudó alanyok kerestetnek. (Fizetés megegyezés szerint, a túra után a pénztárnál.)

És ekkor léphet színre Zolotarev barátunk is, akit valaki nagyon szívesen ajánl, mint e vállalkozás lehetséges vezetőjét, háborús múlttal, hírszerzési tapasztalattal (?), és nagy sielési, magashegyi vezetői gyakorlattal.

Kérem szépen!

Jugyin azt szúrhatta ki, hogy amikor Gyatlovot és Zolót behívták mindig a katonai körzetek parancsnokai az engedélyükkel, azok a szokásos unott v. elutasító modorukkal ellentétben nagyon is szívélyesen fogadhatták őket, és a helyett, HOGY LEBESZÉLTÉK VOLNA ŐKET A TÚRÁRÓL (ami természetes lett volna), MÉG ŐK BESZÉLTÉK RÁ ŐKET, hogy ez milyen jó, és a pártnak, hadseregnek mennyire kiemelt érdeke lesz majd ez.

???

Ugyan, mi értelme lenne az ilyesminek, ha még a völgyekben sem mozoghatnak szabadon, (meg itt se, elvtársak, meg ott se menjenek át), de máskülönben meg csak jöjjenek, jöjjenek, fogyasszanak az elvtársak, várjuk magukat szeretettel. Nehogy visszaforduljanak! Nehogy!

Zolo meg kiszúrhatta, hogy Jugyin rájött. (Persze idővel Gyatlov is, mert nem volt hülye, de mint vezető, neki kötelességei voltak, ezt már végig kellett csinálni, ha a fene fenét eszik akkor is.)

Talán lerítt Jugyin képéről, hogy ezt nem veszi be, és a többiek is látták „hogy valami baja van”, hát Zolo hazaengedte a „reumájával”.
(Esetleg még négyszemközt rákacsintott v. a szája elé tette az ujját, mondván nem lenne jó erről többet beszélnie másoknak, mert baja lehet belőle. És ennyiben maradtak.)

Vajon tudhatott a tervről a többi csapattag?

Aligha, mert szerintem a lányok biztosan nem vállalják be, hacsak mindenkit meg nem fenyegettek (kicsapás), vagy lekenyereztek (álommeló a diploma után) valamivel. Ráadásul Doro és Krivo már diplomás, végzett mérnökök voltak, elég jó állással Cseljabinszkban, nukleáris mérnökként.
Ámbár ez utóbbit alapul véve nem kizárható az sem, hogy velük talán még egy exkluzív alkut is köthettek a fejesek (amiről még Zolo és Gyatlov sem tudott), hogy a túrán tapasztaltakat egy atommérnök szemével, szakértőként is vélelmezzék. A csapat többi tagja rádiótechnikai, geológiai, gazdasági mérnök fakultásokra járt, ők lehettek igazi kívülállók csak.

(Most jusson eszünkbe, hogy vajon miért éppen Doro és Krivo kezdett –pucér testük ellenére – oly őrült mértékben fára mászni, és lelkesen gázkoncentrációt mérni a fenyőgallyak közt? Talán kicsikét több lehetett ebben puszta sejtésnél, talán már a sátor elhagyása óta tudhatták, mire megy ki ez a játék, csak nem akartak pánikot kelteni.)

Persze senki nem akarta megölni őket, sem azt, hogy mérgezési tünetekben szenvedjenek életük végéig (valszeg sokan úgyis sokan rákosak lettek volna közülük, ha ki is jutnak a völgyből), csak éppen nem találtak gyorsan olyan tesztalanyokat, akik eléggé jártasak voltak a környéken, és mind korban, mind egészségi állapotban megfelelhettek volna egy ilyen feladatra. A balesetük oka a szélirány váratlan megváltozása volt, ezt meg nem lehetett pontosan előre jelezni. Ha rendben megteszik a túrát, utána még évekig vizsgálták volna őket mindenféle mondvacsinált okokra hivatkozva a („sport”)orvosok, de talán Zolo a helyszínen is vezetett már egy naplót, amiben mindegyikük napi teljesítményét kódolta, a megtett távot és cipelt terheket feljegyezte, az időjárási helyzetet rögzítette, fényképpel, notesszal.

Hát dióhéjban ennyi lenne a történet, amiből az a tanulság, hogy nem mindig jó szem előtt lenni, ha nem ismered a barátaidat.

Utóirat:
És vajon miért nem vette fel az USA akkor a kesztyűt, ahogy azt Ivánék szerették volna? Egyrészt jól dokumentálták az U2-eseik az oroszok csekély hadra fogható nukleáris robbanófej-készletét, másrészt már régóta a tengeralattjárókra szerelt közepes hatótávú rakétákra helyezték át ezt az „első csapás” elvét, amiket nehéz nyomon követni. (Innentől meg túl nagy lesz a kockázat mindkét félnek.) A túrázók tehát szinte a semmiért haltak meg. Hruscsov, ha legalább a szülőknek elmondja a dolog hátterét, biztosan nemzetbiztonsági titkot szivárogtat ki ezzel, így maradhatott ennyi ideig fű alatt a dolog. Akkoriban így mentek a dolgok.

 3240. gigabursch — 2017-02-27 17:24 

Uhhh.

Egy fedett ügynök és egy durva kísérlet.
Egyelőre levegőért kapkodok. Gyorsan iszom is egy sört…

 3239. sztalker — 2017-02-27 17:15 

@becsuszoszereles1k:

Köszi az infót, noha én etilén-oxidra írtam a sztorit, sok más vegyület is játszhat még ebben a buliban.

Utólag jutott eszembe, hogy a folyékony-hajtóanyagú rakétákban is használják ezt, pl. a hidrogén-peroxiddal, és a hidrazinnal egyetemben.

https://history.nasa.gov/conghand/propelnt.htm

Továbbá ipari vegyi szennyeződést is jól el lehet tussolni ilyen „metánszivárgásos” hírekkel, ha lenne infónk környékbeli havária -gyakorlatról, kórházi személyzet berendeléséről, túzoltók szokatlan viselkedéséről stb, az indokolhatna ilyet is.

Én ugyan másra tippelek, de ezekkel is beérném, sőt, az jobb lenne, mint amit most feltételezek a háttérben, sajnos.

Hogy valójában mire is kellhettek nekik Gyatlovék.

 3238. becsuszoszereles1k — 2017-02-26 20:49 

Megvan végre a metanolról szóló eredeti anyag linkje, meg amit irtam hozzá akkor. [OFF: Akkoriban nem volt ékezetes betűm ezen a gépen, csak a W10-zel sikerült ismét szert tenni rá, elnézést a fárasztó olvasásért! 🙂 ON ]

És igy a link alapján van legalább egy olyan konkrét tény is, ami egyezik Sztalker feltételezésével és eddigi elméleti érvelésével.

Emlékszünk, hogy egyszer nem engedték Djatlovékat tovább, 3 napig dekkoltak egyhelyben. A SZevernuje1-en?
Abban az időpontban szállitották le a metanol tartályos gépet, ami le is szállt egy környéken lévő bázison valahol. Akkor csak valami úttorlaszról volt szó, most úgy gondolom, hogy ez a 3 nap biztonsági várakoztatás volt, a helyzet vizsgálata miatt. Hiszen aztán tovább engedték a csoportot.

Viszont a továbbiakban azt irják, hogy február 2.-án felrobbant “egy” szállitó helikopter – mármint a földön… Szerintem a két eset ugyanaz.

Fontos, hogy: a metanollal szemben szélárnyékkal sem lehet védekezni!
_____________________________________________________________________

1786. becsuszoszereles1k — 2013-04-08 18:27

“…azt irjak, hogy a)Amikor uttorlasz miatt nem tudtak tovabbmenni, az egyertelmuen utlezaras/terulet lezaras volt, veszelyes anyag legiszallitasa tortent [metanol, amire a teruleten talalhato (gaz) furasoknal volt szukseg, ami egyebkent egyesszamu allami program volt]. b) A varatlanul(? meteorologiai elorejelzes) kialakult szelsoseges idojaras miatt szallitas kozben a metanol befagyott a szallito tartalyokba, azonnal foldre kellett helyezni. c) Februar 2-an felrobbant egy szallito helikopter, a metanol reakcioba lep a nedvesseggel (a ho latyakos lesz, elolvad, olajosan sikossa valik), gaz halmazallapotba kerul, lassan szetterjed suru elegyet alkotva a levegovel; szelarnyekban sem lehet ellene vedekezni…”

1702.@SLC linkben
http://gipotezi.ru/sekretnye-materialy/katastrofa-u-gory-holatchahl
http://gipotezi.ru/sekretnye-materialy/katastrofa-u-gory-holatchahl
______________________________________________________________________

 3237. sztalker — 2017-02-26 11:52 

Tűz az árokban.

Miért találták tiszta jégbe fagyva az árok holttesteit?

(Azon túlmenően, hogy a víz – azaz most a jég – tisztaságáért az etilén-oxid antibaktericid hatása is felelős lehetett.)

Valszeg azért, mert az árok egymás után többször is kigyulladhatott. Az ekkor keletkezett szén-dioxid nem használt a haldoklóknak, és a szintúgy keletkezett víz sem, az meg rögtön rájuk fagyott szegényekre. Ugyanakkor a fellobbanó tüzeket a havazás időnként meg el-elolthatta. Ez váltakozhatott jó ideig, amíg egy jégburokba nem sűrűsödött az ároknak ez a nyitott része. Ha elég magas volt már a gázkoncentráció, az könnyen begyulladhatott szinte bármitől, nem kellett ehhez gyufát gyújtani, egy szikra is elég lehetett, pl. műszálas anyagok, egy sapka v. zokni, ha az ember összedörzsölte a lábujjait, megvakarta magát. Egyszerűen menthetetlenek voltak ilyen helyzetben, profi mentőalakulatok segítsége nélkül (itt kevés lett volna az elsősegély-nyújtási tapasztalatuk a téli hegyi baleseteknél).
Zolo, ha még tudott beszélni, biztos a pisztolyáért rimánkodhatott, bárcsak nála lenne most, mert bizony használná.

(Természetesen ez az „égés” nem mindenben egyezik meg a hétköznapi környezetünkben előforduló ún. „lassú” meg „tökéletlen” égésekkel, tehát a kandalló, tábortűz, grillezés stb. eseteivel. Azok kormoznak, de hőhatást is keltenek, ezért lehet mellettük jól melegedni.)

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/altalanos-kemia/mit-nevezunk-egesnek/gyors-es-lassu-tokeletes-es-tokeletlen-eges

Lásd még pl. az amerikai INDYCAR autóversenyeket, itt szintén hasonló üzemagyag okoz tüzet — a metanol. A lángokat sokszor alig látni eleinte (persze vannak), de ezek sem melegítenek, inkább pörkölnek, tehát veszélyesek azért az emberre.

 3236. sztalker — 2017-02-26 11:46 

„Temessetek be minket!”

Még a következő is megtörténhetett – ki tudja?

Ahogy ásták a vermet (akkor még csak „szélfogónak“, a fenyő árnyékában, felül nyitottan, hogy ott várják majd ki a reggelt a permet elálltáig), látszott, hogy nem lesz ez elég nagy 7 embernek. (Doro és Krivo ekkor már halottak lehettek.)

Talán a verem tetejére szánhatták a letört gallyakat? Azokat egymáson keresztbe téve és fakéreg „cserepekkel” fedve, arra meg hóburkolat „szigeteléssel” ellátva fedett veremből így tervezhették meg a jégkunyhót?

De mikor látták, hogy ez túl sokáig tartana és sokan kezdtek már nagyon rosszul lenni a belélegzett gáztól, ezzel a tervvel felhagytak.
Lehet, hogy ekkor kezdett megfordulni a szél (nyugatiról északira, az egyetlen kijáratuk FELŐL, sajnos), és lassan kezdett megtelni a völgy gázzal, mert a hágó meg lezárta Délen a kiáramlását, így most már olyan rosszul voltak, hogy amúgy sem dolgozhattak volna tovább semmiféle veremásásban. Meg semmilyen más komoly erőfeszítést igénylő tevékenységre nem lehettek képesek.

Esetleg valaki kitalálta közülük, hogy magát a patakmedret kellene TERMÉSZETES FEDEZÉKKÉNT használni, az már helyből vagy 2 méterrel mélyebb lehet, a jobban öltözöttek meg valahogy rátolhatnák a havat a mederben kuksoló alul öltözöttekre.

Ezzel megmentenék őket a pusztulástól, mert már annyira dermedtek, hogy nem fognak tudni kimászni a völgyből, nekik ez az árok lehet az utolsó esélyük. (Gyatlov, Luda, Zina.) A félbehagyott verem meg már nem lesz megfelelő, túlságosan nyitott felülről, hogy most már nagyobb lett a gáz koncentrációja.

Ezért segíthetett nekik Zolo és Kolevatov, Szlobogyin, Tibo. A jobb ruhájúaknak még megvolt a lehetőség a labaz felé, felfelé a hágón, le a túloldalán. A sátorhoz akkor senki sem tervezett felmenni, mert abból a magasságból még jött permet lefelé, nem tisztult a levegő. Lefelé, a Lozva-völgy felé nem mehettek, mert most éppen ONNAN fújt feléjük, egyenesen szemükbe ez a gázos permet. A sátoros túrához már jó levegőkoncentráció kell, amíg az nincs, marad a lapulás minél kisebb mozgással, valamilyen zárt barlangban. Ha nem tudsz elég gyorsan mozogni, nincs esélyed kijönni a völgyből. („Temessetek be minket!”)

Lehet, hogy nem teljesen véletlenül tévedtek a patakmeder felé? Talán éppen a késeikkel akartak egy nagyobb lyukat vágni a jégben, mikor az mindannyiuk alatt beszakadhatott? Ha mindenki a késével karistolgatott éppen, mikor leestek, akkor az magyarázat lehet arra, hogy miért nem találták meg azokat a felszínen az első helyszínelésnél (Doro és Krivo késeit persze ekkora már a többiek magukhoz vehették), és egészen a tavaszi feltárásig azok nem is kerülhettek elő. Akkor meg vagy eltüntették azokat Ivanov emberei (én ezt tartom valószínűnek, ahogy korábban írtam), vagy tán még mindig a patak mélyén heverhetnek valahol (ezt kevésbé valószínű, mert már teljesen átvizslattak arra mindent a szuvenir vadászok, de ebben az esetben meg Ivanovék adják vissza a helyszínelői diplomájukat. Is.)

 3235. sztalker — 2017-02-26 11:37 

Jugyinról:

S amíg Ivanov élt, Jugyin barátunk sem mert pofázni, mert tudta, hogy a másik is tudja… Szóval a szokásos felállás.

Később meg már amolyan megélhetési sztár lett belőle, ezt viszont meg lehet érteni, őt sem vetette fel a pénz, ezért legalább kapott valamit.

Ivanovot és társait csak annyiban menteném fel a hazudozás bűne alól, hogy talán ők is az életükkel játszottak (naná, mert ők legalább pontosan tudták, hogy miféle horror zajlódhatott ott), Jugyin viszont csak sejthette, a részleteket talán sosem rakhatta össze teljesen. Ha az életem a tét, akkor sajnos nem a szakmai becsület lesz az első, ezt lássuk be.

Ezért is hagyhatták a fejesek, hogy mindenki a tűzgömbökről és fényjelenségekről beszéljen inkább, mert ez még mindig jobb volt időhúzásnak (ritka természeti jelenség, végszükség esetén ufó), mint a gyilkosság, vagy katonai kísérlet, ipari baleset, hisz ezek mind bűncselekmények, a hozzá tartozó felelőseikkel.

A tűzgömbökről, mozgó fényjelenségekről:

Bár a teljes igazságot sosem fogjuk megismerni, én meg szakértője nem vagyok a témának, mégis úgy gondolom, hogy a nagyobb, pl. az Otorten csúcsa közelében fellobbanó gömbök egy-egy „előporlasztási” robbanásai voltak az aeroszol-permetnek (ezt vagy kiszórták, vagy tartályokban dobták le), és szondákkal figyelhették, hogy mennyire sikerült a megfelelő koncentrációt előállítani a permetből. Ezek a szondák lehettek talán a völgy felett átrepülő kicsi világító fények (még nappal is lehettek ilyenek), amelyek talán a szélben ejtőernyőzve, vagy kisebb szárnyfelülettel a levegőben vitorlázva bele-belerepültek a párafelhőbe, miközben a fémtestük körül felizzott néha ez a gáztömeg. (De egy elszabadult kis ejtőernyő is képes lehet a szelek szárnyán órákig a levegőben maradni.)

Természetesen véletlen belobbanások is lehettek, amit bármilyen gyúanyag kiválthatott, akár elektrosztatikus feltöltődés, villámlás is, ha a meteorológiai viszonyok ezt lehetővé tették. (De még a láthatatlanul kicsi mikrometeoritok is „ingerelheték” ezt a pára réteget, így láthatóvá váltak, amíg áthaladtak rajta ezek a porszemnyi meteoritok)

Este már nem látni a repülőgépeket (amúgy sincsenek ezek a katonai bombázó v. tankergépek kivilágítva), és rosszabb, szelesebb időben 4-5 kilométeres magasságból talán a hangjuk sem hallatszik le annyira.
És este a „chemtrail” sem látszik annyira, ha ezek a szóródások járnak valamilyen látható kondenzációs felhővel is. (Ezt nem tudom, de lehet.)
Ezek is indokolhatták a szórási, bomba leejtési időpontok kiválasztását.

Valódi vákuumbomba-robbantást valószínüleg nem itt, a Lozva-völgyben hajthattak végre, mert az már olyan lökéshulámokkal járó explóziókat okoz, amit titokban tartani lehetetlen, nyomai megmaradnának. Ráadásul ez a fegyvertípus igazán a föld (talaj) közeli magasságban hatásos, valódi pusztítást modellező kísérletet tehát 1-200 méter magasságon felrobbantott fegyverrel lett volna érdemes végrehajtani, itt viszont jóval 1 kilométeres, a hegyek csúcsai felett lezajló jelenségeket figyeltek meg. (Hacsak nem a leszálló pára föld közeli koncentrációjának tartósságát akarták tesztelni, és tényleg bele-bele robbantottak talajközelben is, csak az nem sikerült, ezért nem pusztult el senki a völgyekben robbanástól, nem semmisültek meg egész hegyoldalnyi erdők, nem omlottak le sziklafalakk a hegyekről. Ilyen nem volt.)

A Lozva-völgy szélviszonyai és területi nagysága miatt ideális lehet ilyen permetezési kísérleti helyszínnek. Nyugaton zárt (Otorten-vonulat), így a lakottabb nyugat-uráli városok a nyugatról jövő szelek miatt természetes védelmet élveznek, hiszen azok felőlük fújnak, így Perm, Ufa, Pecsora városok nem fognak kapni belőle. Kelet felé viszont nyitott, Szibéria ezen területe alig lakott, hatalmas mocsárvidék húzódik el errefelé több száz kilométerig, itt csak kisebb települések találhatók. A párafelhő tehát erre fogja elhagyni a térséget (maga a Lozva-völgy kb. fele Pest nagyságú terület), és Északon, Délen is vannak határoló hegyei, ezek sem engedik tovább (pl. Délre, Szverdlovszk felé) az aeroszolt.

Egy érdekes momentum a helyi repülőgép-balesetekkel kapcsolatban:

Ez az etilén-pára lehetne a felelős azokért a balesetekért? Ha egy dugattyús motoros kisgép belerepül, annak leállhat a motorja a kompresszió megváltozása miatt (nincs elég oxigén). Nagyobb, gázturbinás meghajtású gépek, helikopterek meg simán fel is robbanhatnak már attól, ha a kompresszoruk elkezdi beszívni, a turbinájuk meg sűríteni ezt a robbanékony elegyet. (A kerozinfelhő is okozhat ilyen veszélyt, pedig az kevésbé lobbanékony, és a gyulladáspontja is magasabb, a cseppjei is sokkal nagyobbak.)

E fegyver fejlesztésének okáról majd később írok, lehetett nyomós oka ezeknek a kísérleteknek, hogy ilyen komolyan vették és erőltették akkoriban. Nem csak játszadozásból permetezték be a fél Urált.

 3234. sztalker — 2017-02-25 13:17 

Miért nem találták meg a késeiket?

Először azt hittem, a manysik nyúlhattál le azokat, ha legalább Doro és Krivo holttestét megláthatták, hiszen azok nem voltak a hó alatt. Talán még a menedék és a fenyő közti területen, ahol a fakérgek voltak szétszórva, ott is felszedhették a késeket a manysik, és elteszik maguknak jobb időkre, jól jöhet az még szarvastrancsírozásnál, vérbosszúnál stb.

Aztán meg azt hittem, talán a kutatócsoport kollegistái, az amatőr kurkászok tehették zsebre őket (szuvenír a hágóból, 1959, a szép napok emlékére, Szergej), de amikor egyre több holttest került elő, már nem volt a képükön bőr bevallani ezt a lopást, mert ez bizonyíték eltüntetése is lehet, és az már kemény dolog, kicsaphatják őket a fősuliból.

De nem. Jobb tippem van.

Szerintem a késeket Ivanov és emberei nyúlták le, megtalálták őket az árokba esettek holttesteinél és a menedék közelében, ahol Gyatlovék eldobták azokat, mert már felhagytak az ásogatással.

Akik az árokba estek, azok rengeteg etilén gázzal kerültek kapcsolatba, átjárhatta a ruházatukat, de a kések markolatát is, ami faanyag lehetett.

Ezt a gázt (pl. Oxiran márkanéven) használják a restaurátorok is a régi papíranyagok baktériummentesítésére, mert sterilizáló hatása van.
Ugyanígy a faipar is használja mindenféle faépületek kártevő mentesítésére.

És pont ez lehetett a baj Ivanovéknakl is, hogy ezek a porózus anyagok — ellentétben a fémekkel (a késpengével) — már képesek MAGUKBA SZÍVNI TARTÓSAN ezt, ami nagyon jó pl. a bútorkészítőknek és a könyvrestaurátoroknak, ugye.

De qrvára nem jó mondjuk egy törvényszéki vizsgálatnál, mert még évekig (!) ki lehet mutatni bennük a cuccost, mivel a porózus szerkezet sajnos megőrzi azt. (A papír is faanyag tképpen.)

Legalább 1 db nyomorult vadászkést mégiscsak meg kellett volna találniuk valahol! (Szlobo zsebében volt ugyan egy bicska, de azt nemigen használhatta, mert az afféle játékkés lett volna a kéreghántáshoz.)
Tökös szibériai gyerekek, hegyi túrázók, ráadásul oroszok meg nem lépnek ki kés, fegyver nélkül sátorból még vécézni se, az biztos, nemhogy egy erdei túléléshez, ami most nem gyakorlat, hanem éles szitu, az eddigi legveszélyesebb helyzet az életükben. Még a csajoknak is lehetett saját, komoly pengéjük.

Hogy mennyire kimutatható ez a gáz később a faalapú papírokban, azt jól jelzi, hogy régóta foglalkoznak az így restaurált könyvek okozta MÉRGEZÉSSEL, mint egyfajta foglalkozási ártalommal a restaurátor és antikvár könyves szakmákban, múzeumi tárlók esetében. (Lásd a kimásolt idézeteket.)

IDÉZET-1:
„Ezek az eredmények azt mutatták, hogy az etilén-oxiddal fertőtlenített könyvtári anyagok etilén-oxid kibocsátása, még többszöri friss levegővel való átöblítés után is, ténylegesen létező jelenség. Ez felhívta a figyelmet arra, hogy az etilén-oxiddal fertőtlenített könyvtári anyagokat célszerű egy zárt, de jól szellőztetett helyre vinni, ahol a levegő etilén-oxid koncentrációját rendszeresen lehet mérni, és az anyagot csak akkor szabad a raktárba visszavinni, ha a helyiség levegőjének etilén-oxid koncentrációja tartósan az egészségügyi határérték alatt van.”

IDÉZET -2:
„Fertőtlenítés időtartama: 4 óra. Színtelen, a levegőnél nehezebb gáz. Különösen robbanásveszélyes. Forráspontja 10,7 °C. Nagyon hatásos, kiváló behatoló képességű fertőtlenítőszer. Az etilén-oxid gyúlékony, robbanóképes, az emberre nézve erősen mérgező, rákkeltő hatású gáz. Robbanásveszély miatt általában 50% metil-formiáttal, 10% széndioxiddal vagy freonokkal keverve hozzák forgalomba. Az etilén-oxid és a levegő keveréke 2,6 tf% felett robbanóképes, ezért a gázosítás hígítatlan etilén-oxiddal csak vákuumkamrában lehetséges. Hatásos rovarok, egyes fakárosító gombák, pl. penészgombák és nagy dózis esetén baktériumok ellen is. Rovarok petéit is elpusztítja. Nem okoz színváltozást és felület-elváltozást műtárgyakon. Aránylag rövid fertőtlenítési időre van szükség. A gáz hatóképessége növekvő fanedvességgel növekszik.”

Az eredeti linkek:

http://www.arsalba.hu/pdf/etilenoxid.pdf
http://epa.oszk.hu/00400/00402/00001/pdf/ISIS_2001.pdf

Ivanov megdolgozott a fizetéséért, ahogy a többiek is, akik szépen szellőztetgették a hullákat, ahogy csak tudták.

 3233. sztalker — 2017-02-24 13:05 

Így a famászás azért nyer értelmet, mert ezek az aeroszol-cseppecskék nem olyanok, mint az esőcseppek (egyrészt mikroszkopikus méretőek, másrészt meg nagyon gyúlékonyak), amelyek gyorsan lehullnak, ezek viszont LE LEBEGNEK szépen lassan.

De azért jönnek, jönnek, mert nehezebbek a levegőnél.

Ezért időt és energiát spórolok, ha 10 méter magasan már meg tudom állapítani, hogy ott fent van-e, vagy nincs változás. (Más a színe a lángnak.)

Ha a talajon, a tábortűz mellett nézem ezt, akkor 5-10 percet veszíthetek, amíg leér a földig egy ilyen cseppecske, de ha Doro leszól fentről, hogy: “Már kékesebb!”, akkor érdemes elindulni a sátor v. labaz felé, mert menet közben egyre tisztul majd a levegőm, csökkent a gáz benne. Kezd elállni az “eső”.

Ha meg azt kiáltja Doro, hogy: “Egyre vörösödik!” a láng, akkor mehet a jégbüfé ezerrel, mert nem hagyta abba a nyavalyás, és ha elindulnánk, útközben meghalnánk, mire a sátorhoz elérünk.
(Akkor már inkább szagolom a büdös zoknikat egy lyukban, hátha eláll 1-2 óra alatt.) Hacsak addig meg nem fagyok, ugye.

Vagy ott nem hagynak a társaim a félkész szaratovval.

(A mai bombákhoz még finomabb cuccokat, igazi nanoszemcséket használnak — tehát sokszor port, és nem folyadékot –, hiszen az is képes berobbanni. Lásd a porrobbanás jelenségét pl. a szénbányákban, onnan is lophatták az ötletet.)

 3232. sztalker — 2017-02-24 12:06 

Mi segíthette még Gyatlovékat a gázkoncentráció megállapításában?

Például annak a színe, mert ez függött a levegő oxigénmennyiségétől is.

Minél kékebb, annál dúsabb, ahogy a hidegből a melegebb (lilás-narancsos-sárgás) felé tendált, és ahogy az esélyeik is csökkentek.

(De ha a távolban égett egy fatető, akkor elég volt csak azt vizslatni, hogy lássák a helyzet változását.)

Talán ez lehetett az egyetlen “szép” dolog a haldoklásukban.

http://kepkezelo.com/images/idj99omgrj3tp1bk9neh.jpg

 3231. sztalker — 2017-02-24 06:29 

@becsuszoszereles1k:

A túra útvonalának újratervezéséhez adnék 2 tippet:

1. Jugyin talán nem az akkor kiújuló reumája miatt fordult vissza, hanem a LEENDŐ reumája miatt, amit attól kapott VOLNA, ha az eredeti tervekkel ellentétben VÉGIG A GERINCEKEN kellett volna sátorozniuk, ami neki már sok lett volt.

Lehet, hogy az útvonalengedélyüket
felülbírálták, és kaptak egy utasítást, hogy mikor, meddig mehetnek le a völgyekbe. Innentől Jugyin tudta, hogy a sátor eleve nem lesz alkalmas azokra a szélviszonyokra, amikkel így találkozhatnak. (És az ő reumás alkata sem.)
Tehát amikor hazaindult, már lehetett egy kis találkozó a katonák, Zolo és Gyatlov között. Persze ezt nem naplózták. (Ő tehát féligazságokkal traktált mindenkit haláláig, talán azért, mert félt.)

Vagyis amikor Jugyin visszafordult, már tudhatták Gyatlovék, hogy a túra ebben az eredeti formájában befuccsolt, vagy baromi kemény lesz…
De mivel még nem voltak a hegyek között, csak elméletileg kellett félniük, nekiállhattak a térkép böngészésének.
(Gyatlov: Lemegyünk este, tüzet rakunk, senki se látja! Zolo: Hülye vagy? Hát le is lőhetnek, én ismerem őket!)

Amikor meglátták a téli hágót és a havas csúcsot a valóságban is, akkor persze mindez komolyra fordult.

2. Vmelyik lány a naplójában írja, hogy vajon mi lesz majd velük azokon a hideg, szeles gerinceken? Ha rutinos túrázók, akkor tuti, hogy nem először néznek szembe ilyennel. (De mindig le-le mehettek az erdőkbe pihizni és melegedni, tüzet rakni.) De ha az egész útvonal ennyire szigorítottan csak a gerincek mentén lesz járható most, akkor tényleg nagy sz@rban lehetnek még ők is, a profi harkályok. (Plusz, ha Zina varrogatta össze a sátrat 2 darabból, akkor ő meg aztán igazán tudhatta, hogy mennyire erős a szerkezete ilyesmihez. Nem nagyon.)

Gyatlov testhelyzete:
Lehet, akkor viszont Zina kuksolt a jégbarlangban (mondjuk Szlobóval?), a hős Igor meg elindult, de csak addig jutott. (Baromira sűrű gázban mászhatott, elájult, kihűlt. A többiek meg utána, egyesével, amikorra a koncentráció már csökkent, viszont ők meg annyira legyengültek, hogy nem tudták elérni a tiszta levegő magasságát. (Ez a sátor előtt már meglehetett volna, tán csak 1-200 méter hibádzhatott?)

Reggelre a völgy kitisztult, a cucc elpárolgott (kivéve árok mélye), a szélirány visszaállt a szokásos nyugatira, így a „gázdugulás” a hágónál megszűnt.

Jöhetett a KGB, vagy Ivanov a kollegistákkal turkálni.

 3230. sztalker — 2017-02-24 05:33 

@kaffer:

Sajnos ezt nem én fundáltam ki, hanem a hadsereg…
-:(
(Én csak feltételezem, hogy ez lehetett ott akkor.)

A döntéseikről:

— A gázkoncentráció ellenőrzése kéreggyújtással: jó döntés.

— Jégbarlang a hó alatt: jó döntés

— A sátor elhagyása: akkor kényszerhelyzetben voltak, talán utólag vitatható, de pl. a lányok hisztizhettek, és sokan félpucéran fagyoskodtak a szélben, fulladoztak. A lejtó FELÉIG biztosan indokolt lehetett lemenniük, hogy ne szédüljenek el.

Hiába hoznak le takarót, ruhát, ez átitatódik a cuccal az még mérgezőbb, ilyenkor vízpermet (folyóvizes lemosás)enyhítene rajtuk, hogy higítsa az etilént.

Mivel a gáznak a gyújtáspontja csak 400 Celsius fok, ez a fele a gyufa láng hőmérsékletének…

Vagyis már ott fent voltak lángolások (lent még nem!), ami eléggé ijesztő lehetett. Hajuk, szemöldökük pörkölődhet, lányok sikítoznak stb.

Lásd még a rendőrös hasonlatot megint a gyors döntésekről.

 3229. becsuszoszereles1k — 2017-02-23 16:47 

3224.@sztalker:

Hogy benépesedik lassan a táj – kisérteties… :-O

Igen, anno erről a 904 méteres magassági pontról izgalmas beszélegtés zajlott.

Ami a folyókat illeti: nem úgy volt, hogy a Lozvától átnyergeltek az Auszpiához, vagyis útvonalat változtattak, ott változtattak útonalat? Mert az egyik hsz.-nál lévő (jó kis) térképet elnézegetve, nem véletlen, hogy a Lozvától akartak kibukkannni az Otortenre. Ha a folyó melletti út nem is rövidebb, bár logikusan de, akkor is kevesebb távon és meredélyen (inkább semennyin) kellett volna átvergődniük, mint végül az Auszpiától, bár az is csak 1-1,5 órányi volt. És amit eddig nem értettem, hogy az Auszpiától minek mentek volna a Hágón át, amikor az kerülő, de a térkép szerint nem is arra mentek, hanem pont szembe át tudtak vágni az Otortenre. Ha a Lozva-völgyben haladtak volna végig, akkor – nem bizti, de sokkal közelebb van – indokolt a Hágón való áthaladás emlegetése.
Ez lett volna az idegesitő hir Djatlovnak Vizsajban? Mondjuk nem, mert ez egy későbbi hir, vagy későbbi esemény…De miért nem zavarták őket vissza a nyavalyába? Mind a váratlan robbanásos avária, mind a kisérlet, depláne, ha zárt (katonai) terület, bőven indokolt lett volna egy ilyen intézkedés. Nem, ez igy sehogyan sem jó…

Igy meg végképp nem is értem, hogy minek mentek az Otortenre. Már, ha a Lozva völgyében rendszeres kisérletek folytak.

Ugyanakkor úgy tudni, hogy az Otorten, vagy bizonyos turista útvonalak sűrűn használatban voltak a kirándulók által. Csak nem kizárólag az egyetemistáknak és hasonlóknak fenntartva???!!!
****
Djatlov volt megforditva (hullafoltok az ellenkező testoldalon], ha jól emlékszem.

 3228. kaffer — 2017-02-23 13:10 

@sztalker:

Szépen kifundáltad ezt az etilénes dolgot, de bevallom nekem ez eddig a legkevésbé életszerű. Ettől függetlenül érdekes.
Idézek tőled, ” Gyatlovék nagyon okos és higgadt fiatalok voltak (+ Zolo, a veterán), nem hoztak rossz döntéseket, csak kicsit pechük is lehetett.”
Nos hogy mi történt, azt nem tudjuk, de hogy nem hoztak rossz döntéseket, azt kétlem. Félek hogy a sátor elhagyása hiányos cuccban már eleve rossz döntés volt és az utána következők sem sem tűnnek túl jónak a végeredmény tükrében. Bármi is történt, együtt kellett volna maradniuk, ehhez képest 3 “csapatban” találták meg őket. Az a gyanúm, hogy nagyon nem volt ott egyetértés, mikor valaki feltette a kérdést, hogy most aztán mit csináljunk..

 3227. sztalker — 2017-02-23 12:38 

3225. kaffer

„Persze ők azért lemennek a legmélyebb pontra.”

LEMENEKÜLNEK, mert ott kapnak még levegőt, fent nem, és fent hidegebb is van a szél miatt, az erdőben biztosan nem fúj úgy.

„Ez az etilén-oxid az állatokra nincs hatással ?”

De igen, hiszen gerinces emlősök, madarak is ugyanúgy mérgeződnek.

Voltak az árok környékén lehullott madártetemek, megégve.
Pont ez vezetett nyomra, ez nekem gyanús lett. (A madarak leszédülnek, és fent, a fák tetején, ha meg-meggyullad a gáz, megéghetnek, már nem nagyon tudnak repülni.)

A Lozva-völgyből pedig sok állat megérezve a permetezést már elmenekülhetett, házi állat meg kevés lehettett.

Volt egy olyan „gyatlovos” konteó is, ha emlékszel, ahol az orosz biológus rénszarvastámadást feltételezett. mert akkoriban a farkasok valami miatt feljöttek a hegyekbe, és felkergették ide a szarvasokat.

Nem lehet, hogy ezért? (Megérezhettek valamit.)

 3226. sztalker — 2017-02-23 12:25 

@Rogal Dorn:

1. nagy szél volt

És annak az irány egész nap változott, és persze az ereje is.

Egy meteorológus szaki kommentjét ajánlom:
1957. pakesz — nál olvashatod.

Továbbá, ez egy zárt völgy, ahová be fog szorulni minden cucc, mert nem tudja könnyen kifújni a szél egyrészt a hágó miatt, másrészt a Halat Szjal-lal szembeni magas hegyoldal miatt.
Az egyetlen kijárata Észak felé, a Lozva-völgy irányába pedig eléggé szűk. És ha ráadásul még innen (tehát Észak-Északnyugatról) fúj be valamit, akkor csapdában vagy.

Nem lenne baj, ha nyár lenne, de mínusz 30 van, és nincs sok ruhád.

2.rohadt hideg (bár a -30 celsius a Szovjetunióban nem számít annak lsd. hidegháború

Olvasd el, amit a vákuumbombákról írtam, a legérzékenyebb pontjuk a hőmérséklet, tehát érdemes lenne tudni a katonáknak, hogy milyen határértékekig vethetők be harctéren. (Alaszka, sarkkör stb.) Mert a trópusokon okés, csak nagyon instabilak a koncentrácó tekintetében, a légköri viszonyok miatt.

3.örültek, hogy a sátornak a helyét ki tudták alakítan

A helyet nem tartom relevánsnak, széltől (akkor) védett pont, a MAGASSÁG már más kérdés, lásd alul Becsúszószerelés-nek írt hipotézisemet erről véletlen magassági egyezésről a szomszéd hegyet illetően

4.valószínűleg tüzelőjük nem volt

Nem véletlenül fűzték be teljesen a sátor nyílását, tán kicsit büdi volt bent, de a testük melege így is elég lehetett, hogy kibírják. (Mellesleg eléggé tököseknek kellett lenniük, ha olyan sokáig kibírták a tortúrákat a völgyben később. Lásd csak magát a fáramászást + barlangtúrás.)

5.hidegben és sötétben csücsülve elfogyasztották szegényes vacsorájukat (az alkoholfogyasztás nem bizonyított)
6.mivel dögfáradt és átfagyott mindenki, a sötétben az alvás a legjobb “szórakozás”

Talán csak nekikezdtek annak a nagy sonkának, amikor beindultak az események. Akik jól fel voltak öltözve, valószínűleg kint álldogálhattak, talán felváltva volt a vacsi, 4-es csoportokban, hogy jobban elférjenek, mert szűken lettek volna.

7.ha valaki dohányzik -30 C fokban a sátor előtt, az nem kispályás, de ebben a szélben nem gyújthatott rá senki

Szikrát bármi okozhat, megfened a kést, de a fényképezőgép zármechanizmusában is van sok fém, Zolónak a nyakában is lógott masina.

8.aki alul öltözötten a sátorból, mint a legszélvédettebb helyről a környéken, kirohan, annak nagyon nyomós indoka kell legyen erre-pánik

A sátor szétszakadt, „szelelt”, már csak holmiraktárnak volt jó, újra össze kellett volna varrni.
A nyomós indok meg az, hogyha nem kapsz levegőt, mert fuldokolsz, akkor nem maradsz ott, ha nem tudod elszeparálni magad a fojtogató gáztól. Bónusz: ez ráadásul gyúlékony is.
És talán (ezt akkor még nem tudhatták) egyre súrúbb (és gyúlékonyabb) lesz.

9.sötétben szélben és fagyban nem áll neki senki jégkunyhót építeni, tüzet rakni se nagyon, gondolkozni és elmerengeni, hogy mi szoríjja ki a katlanból “aoxigént” meg kb. a legendás jógikon kívül szerintem senki még atomtudós se

De. Ha csak pár órád maradGyatlovék rájöttek, hogy mi a „bibi”, csak már kissé elkéstek, már a sátor után rögtön a labaz felé kellett volna futniuk, de remélték, hogy lent nyugisabb lesz a helyzet.
A labaz sem a tartaléksátor miatt lett volna jó, hanem az már egy NAGYOBB, NYITOTTABB völgy oldalában feküdt, ahol nem sűrűsödhetett volna annyira össze a cucc, mint a szűkebb Gyatlov-völgyben. Mindenképpen mérgezést szenvednek, és fagyásokat is, de bebújva a kis 5-személyes sátorba páran túlélhették volna, mert azt el lehetett szigetelni a környezettől. Talán. Gyatlovék nagyon okos és higgadt fiatalok voltak (+ Zolo, aveterán), nem hoztak rossz döntéseket, csak kicsit pechük is lehetett.

10.a hegymászók és túrázók stb. azért szemelnek ki célokat, mert önmagukat próbálják felülmúlni, legyőzni stb

A sportolók általában ilyenek, másképp nem megy. -:)

11.bár nem voltak kifejezetten hegymászók, Zolotarjevet kivéve, volt tapasztalatuk, illetve gondolom (biztos) már megtették többen is ezt az útvonalat sikerrel

Igen! Gyatlovék (én úgy tudom) voltak már korábban a hágónál, csak éppen nem a csúcsnál éjszakázva, úgyhogy nem volt ismeretlen számukra a vidék. Épp ezért lehettek magabiztosak ilyen több száz kilométeres túrákon. De lehet, hogy picit túlvállalták ezt most.

12.a korábban létesített “raktárban” hagyott holmijaikért visszafelé betértek volna, vagyis inkább azt gondolnám, hogy nem jó irányba hagyták el a sátrat, vagyis a túlélés reményében a “labaz” felé mentek volna, míg rá nem jöttek, hogy elmérték az irányt

Lásd 9-est. (Mint a rendőr a bíróságon: nekem 1 másodpercem volt, hogy eldöntsem: lőjek-e, maguknak megy egy hónap…)

13.a pánik ha kitör, nehéz értelmes magyarázatot találni az eseményekre hideg józan gondolkodónak a meleg szobában

Egyetértek, és az eleinte szétágazó lábnyomok mutatják, hogy rendesen be is voltak sz@rva úgy kb. fél percig (ki nem lett volna?), de később összeszedték magukat. Valaki mégiscsak kitett egy elemlámpát a sátorra, és lehet, hogy amit meg a lejtőn találtak lámpát, azt sem elejtették, hanem szándékosan otthagyták irányjelzőnek. Nyilván, akik jó ruhában voltak, rögtön előreszaladhattak, a pucéraknak még kellett azért valamit magukra kapni. Talán ők hagyhatták ott ezeket.

+1.szerintem továbbra is a sátorban kellett valaminek történnie, és a magyarázata sokkal egyszerűbb

Például a sátorban ülők láttak egy belobbanást (mert Zolo barátunk akart egy szép totálképet a sátorról, ezért kiment fotózni. Katt.. Aztán a többit már talán az Otortenről is lehetett volna látni, annyira látványos volt.
De lehetett egy spontán belobbanás is a közelükben, ha a koncentráció elért egy szintet.
Ha ez már ekkor egyfajta kisebb vákuummal jár (szívóhatás), akkor a sátor megemelkedhet, vagy a lobbanás irányába dől el, aztán vissza (lökéshullám)… Szal nekem ennyi épp elég lenne, hogy kivágjam onnan magam késsel v. ami van nálam.

 3225. kaffer — 2017-02-23 12:08 

@sztalker:

Bepermetezik a Lozva völgyet, de a katona nem az mondja nekik hogy hátra arc srácok, hanem hogy magasan táborozzatok. Hmmm
Persze ők azért lemennek a legmélyebb pontra.
Ez az etilén-oxid az állatokra nincs hatással ?
Nem vagyok képben az ott megtalálható fajokkal, de csak éltek ott is állatok.

 3224. sztalker — 2017-02-23 11:28 

3222. becsuszoszereles1k

Miért olyan magasságban táboroztak, mint a szemben lévő csúcs?

Ezt én most a katonai zárt területbe belépésükkel tudnám magyarázni:
Ez az egyezés nekem is feltűnt, de ha tényleg egy katonai terepen mozogtak, lehet, hogy szólhattak nekik még a hágó elérése előtt, hogy semmiképp ne menjenek LEJJEBB aznap, mint a szomszédos csúcs magassága.

Ezt nem tudhatjuk, hogy így volt-e, de az is lehet, hogy véletlen.

Amikor elérték az Auspia-folyó völgyét, talán kaptak egy ilyen utasítást az útvonaluk közelében őrködő katonától. Az viszont nem mondta el neki, hogy MIÉRT nem szabad lejjebb menniük, mert talán vele sem közölték a felettesei.

(Indokolhatta, hogy a kísérletet végzők tudatában voltak annak a veszélynek, amit a völgyekbe lehulló, és onnan nehezebben elillanó gáz okozhat, ezért volt ez a tiltás)

Nem tartom kizártnak, hogyha a teljes Lozva-völgyben folyt „permetezési” kísérlet, a környező hegykoszorúkon itt-ott lehettek megfigyelők és néhol őrök is.

Ezt Gyatlovék nem írogatták be a naplóikba, mert talán figyelmeztették őket, hogy nem lenne jő ötlet. (Ahogy a fotózgatás sem, kivéve pl. rénszarvast meg hóbaglyot mondjuk.) De talán ezt maguktól is tudták.

Nem vagyok militarista, nem ez a kedvenc magyarázatom a „gyatlovra”, és mindannyian tudjátok, hogy én egy természeti erőt okoltam mindig is a halálukért, de most már a vegyi szennyezést, katonai kísérletet jobban rá tudom húzni az esetre.

Indokaim:

Túl sok tűzeset jelenik meg, ahová a gyerekek beteszik a lábukat (ahová lépek ott tűz terem!), nincsenek gyufák szétszórva, tök sötétben is jól látnak (mert az ég már villódzik), szándékosan nedves, azaz a gázt oldó, rosszul égő anyagokba botlunk.

A fenyőfán ki kellett vágni egy ágcsoportot, hogy nehogy véletlenül felgyújtsák az egészet a fejük felett, amikor felmásznak oda friss levegőt szívni és a koncentrációt ellenőrizni.

Ezeknek semmi értelme nem lenne egy hagyományos síbaleset, lavina, hóvihar esetén, csak ha egy tűzveszélyes helyen tartózkodnának.

Sőt, a hótól nedves ruha még ÉPPEN HOGY JAVÍTJA az életesélyeiket (mert oldja a gázt), ellenben a nagy tábortűz, amit rakniuk kellett volna sok-sok száraz gallyból (amit ugye nem tettek meg órák alatt sem, hanem ezalatt jégkunyhót fúrtak mélyen a hó alá) azonnal lángba borítaná az egész erdőt, így őket is.

A tűz most halál, a víz és hó a megmentő.

Csak hát hideg van, és gyenge a ruházatuk.

A gázkoncentráció percről-percre nő, ami nem elég ugyan egy erdőtűzhöz (mert akkor annak nyoma lenne), de ahhoz elég, hogy megfulladjanak, görcsösen tudjanak csak mozogni, lelassuljon a mozgásuk.

Aki bepánikol, egyre gyorsabban fog lélegezni, így még több gázt nyel be, ettől még rosszabbul lesz, attól még jobban pánikol… És így tovább.

Másnapra a gáz lassan elkeveredik a levegővel, nyoma nincs, csak mélyen a szakadékban. Az tavaszra párolog el.

Én ezeket a jeleket tartom a túrázók halálát okozó sarkalatos tüneteknek, amit egy MESTERSÉGES vegyület (vmilyen etilén-származék)
okozhatott. És elég sok, nagy mennyiség.

És onnantól, hogy kimondtam a MESTERSÉGES szót, sajnos azt is ki kell mondanom, hogy igenis, lehet, hogy voltak a környéken megfigyelőegységek, katonák (akik közül szintén meghalhatott pár), mert ilyen mennyiségű permet nem fog csak egyetlen véletlenül lezuhant bombától kialakulni. (illetve játszik még egy qurva nagy vegyi kombinát robbanás valahol, amit szívem szerint jobban is szeretnék, de inkább a tányérsipkások állnak most nyerésre nálam per pillanat. Kavarog is a gyomrom eléggé.)

Később fogok írni arról, hogy szerintem mire is használhatták a Lozva-völgyet (ez kb. 100 négyzetkilométer, a Gyatlov-hágó — ez is egy zárt völgy — pedig ennek csak egy kisebb része) a katonák, amikor nekiláttak ott „permetezgetni”.

Mérgezési jelek a túrázókon:

– A hullák testhelyzete az árokban azt mutatja, a fejüket magasan próbálják tartani, ezért vannak olyan kitekert pózban.

– Gyatlov laza ruházata: ajánlott az etilén-oxid mérgezésnél, hogy minél kevésbé érintkezzen a bőr a szennyezett ruhával. Az ő ruhája addigra már nagyon erős koncentrációnak lehetett kitéve, teljesen átitatódhatott vele.

Lásd még kezeinek görcsös okölbe szorítását a nyaka körül: ezek fuldoklásos eszméletvesztés tünetei lehetnek.

– Megkockáztatom, hogy Zena fordíthatta meg Szlobogyint, amikor elhaladt (pontosabban felkúszott térdelő-vánszorgó módon) mellette, mert meg akart győződni arról, hogy él-e még. Post mortem sérülések.

– Hab a szájuk szélén.

– A gáz a szemeket is károsítja. Az etanol vízben oldódik, a nyelv, a szemgolyó, ha ráfröccsen ebből valami, sérülhet.

— Luda sebei. A legmélyebbre eshetett az árokban, ő „nyelhette be” a legtöbbet ebből az anyagból. Akár a szó szoros értelmében! Talán még a nyelve is belelóghatott ebbe a mixtúrába, amitől ösztönösen leharaphatta azt, annyira erős ingert válthatott ki belőle egy ilyen ingerlő folyadék. Valszeg nem is élt már ezután sokáig a lány.

Az etilén-oxid — C2H4O (= ETO) jellemzői, és élettani hatása:
– éteres szagú, színtelen
– tűz- és robbanásveszélyes
– erősen illékony
– belélegezve mérgező
– szemet, bőrt, légutakat izgatja
– vízzel jól elegyedik (hígul)
– bőrrel érintkezésbe lépve fagyási sérülést okoz
– tüdőirritáció, légszomj
– görcsök, szédülés, izomrángások
– fulladásos eszméletvesztés
– biológiailag lebomlik
– baktériumölő hatású, sterilizálásra is használják

Oltása:
– vízpermettel, köddel, száraz porral

Talajmentesítés:
– megvárni, amíg a talaj fagymentes nem lesz
– vízzel permetezés

 3223. Rogal Dorn — 2017-02-22 20:29 

Ohhhó kedves olvtársak! Húzzuk már meg azt a gyeplőt!

-ha megnézzük az utolsó fényképet és elfogadjuk bizonyítéknak, akkor:
1. nagy szél volt
2.rohadt hideg (bár a -30 celsius a Szovjetunióban nem számít annak lsd. hidegháború 😉
3.örültek, hogy a sátornak a helyét ki tudták alakítani
4.valószínűleg tüzelőjük nem volt
5.hidegben és sötétben csücsülve elfogyasztották szegényes vacsorájukat (az alkoholfogyasztás nem bizonyított)
6.mivel dögfáradt és átfagyott mindenki, a sötétben az alvás a legjobb “szórakozás”
7.ha valaki dohányzik -30 C fokban a sátor előtt, az nem kispályás, de ebben a szélben nem gyújthatott rá senki
8.aki alulöltözötten a sátorból, mint a legszélvédettebb helyről a környéken, kirohan, annak nagyon nyomós indoka kell legyen erre-pánik
9.sötétben szélben és fagyban nem áll neki senki jégkunyhót építeni, tüzet rakni se nagyon, gondolkozni és elmerengeni, hogy mi szoríjja ki a katlanból “aoxigént” meg kb. a legendás jógikon kívül szerintem senki még atomtudós se
10.a hegymászók és túrázók stb. azért szemelnek ki célokat, mert önmagukat próbálják felülmúlni, legyőzni stb.
11.bár nem voltak kifejezetten hegymászók, Zolotarjevet kivéve, volt tapasztalatuk, illetve gondolom (biztos) már megtették többen is ezt az útvonalat sikerrel
12.a korábban létesített “raktárban” hagyott holmijaikért visszafelé betértek volna, vagyis inkább azt gondolnám, hogy nem jó irányba hagyták el a sátrat, vagyis a túlélés reményében a “labaz” felé mentek volna, míg rá nem jöttek, hogy elmérték az irányt
13.a pánik ha kitör, nehéz értelmes magyarázatot találni az eseményekre hideg józan gondolkodónak a meleg szobában
+1.szerintem továbbra is a sátorban kellett valaminek történnie, és a magyarázata sokkal egyszerűbb

Bocsi a sok leütésért…

 3222. becsuszoszereles1k — 2017-02-22 18:22 

3219.@sztalker:

Figyelembe vettem! :-O 🙂

Keresési tippekért köszönet!

Nem kerozinról volt szó a repülőgép leszállitásánál, hanem a tartályában vitt anyag kiszóródásáról.
No, akkor inkább megkeresem azt a kommentet, hogy világos legyen, meg hátha tényleg jó valamire az az infó is… Egyelőre 2013 októbere tájékától olvastam át a hozzászólásokat a mai napig. Igen tanulságos volt, és változatlanul para. 🙂 Mivel mindnyájan be voltunk állva a “külsérelmi nyomok nélkül” programra, igy leggyakrabban a modern fény-, hő-, hang-, vegyi fegyverekre, kvázi a katonai kisérletekre esik a gyanú, illetve a másik végén pedig a brutális gyilkosságra, hiszen hogyne volnának már külsérelmi nyomok, vagy ahogy @jukeey mondja: “szarrá voltak verve”.
A két szimatolási pont között pedig a legkülönfélébb eszmefuttatások, megfigyelések, láb- és széljegyzetek 🙂 megtalálhatóak.
——————–

Az egyik ilyen, hogy miért pont 904 méteren táboroztak le, mármint, hogy miért nem 905 vagy 901, stb…Oké. Nem tudjuk.

Nekem meg erről az jutott eszembe, hogy nem is az Otorten volt a végcéljuk. Tudjuk, hogy Igor többet akart…
Tiboru ezt irja a poszt elején:
“az eredetileg pár naposra tervezett, mintegy 50 kilométeres túra helyett bevállalnak egy kéthetes, több mint 200 kilométeres síkirándulást, néminemű hegymászással kombinálva. Az egyetemtől és a munkahelyektől beszerzik a távolmaradási hozzájárulásokat, az illetékes hatóságoktól az útvonalengedélyt…”
[A 200+ km-es rész csak maga a sitúra és a hegyek. Addig a helyszinig, az Uralig közel 500 km utazás is van Szverdlovszkból indulva!]

A neten másutt még hozzáteszik (hadd ne mondjam, hogy a Tiborutól lekoppintott szöveg (legalább is ameddig olvastam) bevezetőjeként – G-Portál 2015. szerző Notti): “A tervek szerint 16 nap alatt 350 kilométert tettek volna meg síelve érintve Otorten és Ojko-Csakur hegyeit.”
——————
Ebből az érdekel, hogy még tovább akartak menni, de hogy valóban érinteni akarták-e az Otortent, vagy miért vették célba?
Hogy az ismerten rossz időjárás miatt, azt csak akkor tudom elfogadni, ha az Otortenen át vezetett az egyetlen lehetséges útvonal.
Idekivánkozik még az is, hogy vagy nem tudtak semmit a manysi hagyományról a helyet illetően – ezt képtelenségnek tartom. Vagy ismerték, de a hiedelem nem érdekelte őket. A meteorológiai előkészületek keretében azonban komolyan számitásba kellett volna venniük a hegyet, és ha igen, akkor elkerülni.
Lehetséges, hogy a rossz látási viszonyok miatt eltévedtek, legalább egy kicsit, és ez a kicsi a kimerültségükkel kombinálva fatális hibának bizonyult.
Bár ez már rég felvetődött a kommentekben, mármint, hogy tovább akartak volna menni és ettől a hagytől távolabb lesátorozni, de akkor az is rejtély, hogy miért annyira későn indultak fel a hegyekbe – az Auszpiya folyó mellől…

Az első megválaszolatlan kérdés előtt, hogy miért hagyták el a sátrat, van egy legelső kérdés: Miért mentek az Otortenre?

 3221. kaffer — 2017-02-22 12:31 

Egy gondolat.
Mondhatjuk hogy tüzetesen átvizsgálták a környéket, mert ugye négy ember először meg sem lett. Viszont döglött állatokról nem szóltak hírek. Oké hogy nem azokat keresték, de csak feltűnt volna ha találnak elpusztult állatot is.

 3220. sztalker — 2017-02-22 11:59 

A FAMÁSZÁSHOZ:

Még egy dolog indokolhatta, hogy felmásszanak, ott vizslassanak.

A szélirány változása.

Meggyújtják a leszálló „cseppecskéket”, és aszerint döntik majd el, hogy merre jelzik a szélirányt, hogy merre érdemes kitörniük a völgyből.

De közben mindig változhat a szél, ami keresztülhúzná a tervüket.

MIÉRT MARADTAK SOKÁIG AZ ERDŐBEN?

A lehulló „permet” az erdőben a fák miatt talán kevésbé volt zavaró, ahogy a hóesés v. eső elől is menedék alá próbálunk futni. (Lásd még fedett jégkunyhó.) Persze ez csak átmeneti enyhülés, mert így is fel fog halmozódni alul a gáz, csak lassabban. Ezért is viszolyoghattak kicsit attól, hogy a NYÍLT LEJTŐKRE visszamásszanak eleinte. (Ott ugye szabadon hullik rájuk a cucc.) Később viszont nem volt már más választásuk.

Ráadásul a ruházat is kezdi lassan „beszívni” ezt a folyadékot, átitatja őket a méreg. A fák alatt, pláne egy fenyőnél, ahol még tűlevélzet is van, és nagy, terebélyes fa, egy természetes esernyő alatt érezhették magukat egy ideig. Plusz egy ilyen nagy fa akár szélfogónak is megfelel, csak itt inkább „gázárnyék” és „gázfogó” kifejezéseket lehetne használni… Mögötte mindig pihenhettek kicsikét.

A FAKÉRGEKRŐL:

A fene tudja, de még az is lehet, hogy nem csak a jégbarlang aljának kibélelésére akarták használni ezeket (hogy ne fázzanak benne a pucér túrázók), hanem egyfajta szigetelőréteget is akarhattak még belőle, hátha az is védi majd őket. De ahogy „fokozódott” a helyzet, ezt a kísérletezgetést abbahagyták. Vagy esetleg, mivel nedves fa volt, talán oldotta a gázt (az etanol hígul vízben(.

Fakéreg mint szivacs???

Ezt is kellene próbálni!

 3219. sztalker — 2017-02-22 11:32 

3217. kaffer
3218. becsuszoszereles1k

Vegyétek figyelembe, hogy ez a gáz NEHEZEBB a levegőnél.

Már évekkel ezelőtt is azt mondtam, amikor elkezdtem vizsgálni a völgyet, hogy valami láthatatlan, de SÚLYOS dolgot kellene itt keresni, ezért indultam el a levegő felé, mert annak is van súlya, és ha rád zuhan (= szél felülről, hátulról stb), akkor odacsaphat a földhöz.

Az etilén-oxid másfélszer NEHEZEBB, mint az a levegő, amiben élsz.

Ha nem pont ennyi, lehet, hogy túlélik, mert akkor igaza lenne annak, aki az elkeveredésről és a szél általi elfújásáról beszél. Sőt, ha talán csak néhány tizeddel nehezebb gáz lett volna (pl 1.2 v 1.3-szor nehezebb csak), tán akkor is megúszzák, mert pl. 1 órával tovább tartana a mérgező gáz lesüllyedése. Ha meg ez egy nagyon nehéz gáz lett volna, pl kétszer nehezebb, mint a levegő, akkor meg valahol a lejtő alján már biztosan elkezdenek haldoklani, ott lennének a holttesteik.

Le fog süllyedni, mintha egy óriási hordóba állnál (hordó = katlan), és öntenék beléd a vizet. amíg el nem éri a szádat. Akkor feljebb mászol. (Fenyő.) De ha már nem tudsz?

Ha éjszaka kissé csillapult a szél, akkor már az is elég lehetett, hogy elkezdjen lassan hullani rájuk a permet. (Addig tényleg nem érhette el őket.) A völgyből pedig nem lehet gyorsan kijönni sem neked (Gyatlov), sem pedig annak a gáznak.

A „völgy” szó itt gyakorlatilag nem létezik most, mert ez egy üst v. katlan, egy óriási hordó. (Ha a szél Nyugatról v. Észak-nyugat felől jön, akkor pont a hágó lesz egy gát (képzeld el pl. a Hoover gátat a Colorado-folyón), és ez meg fogja kissé állítani az oda beáramló szelet. De mivel ez a gáz még nehezebb is, előbb-utóbb ez fog felhalmozódni alul, tehát neked fel kell jönnöd onnan.)

3218. becsuszoszereles1k

Tippek ipari vegyi szennyezési helyszínekre:

Meg kellene nézni, hogy melyek azok a városok kb. 100 kilométeren belül, ahol lehetett akkor vegyi kombinát, vagy valamilyen tároló. Persze titkos katonai üzem, raktár is lehetett, ezt már nehezebb lenne kiszúrni, hiszen nem fogják őket térképeken jelölni.

Vegyi üzemnél ajánlott folyókat keresni, vasútvonal sem árt, ha van. (A folyóvíz nem csak az előállítás miatt lehet fontos, de sok gáznál az oltáshoz is ajánlott.)

Közeli nagyobb települések Nyugaton:

Krasznoviserszk
Troicko-Pécsorszk
Telposziz
Voj-Vozs
Lemtibozs

Keleten, hátha onnan is jöhetett:

Polunocsnuje
Nyakszimvol

Tehát ezen a vonalon is el lehet indulni, aki kutakodni akar.

Az sem kizárt, hogy ezt az anyagot rakéta hajtóanyagként is próbálgathatták, mert ez már az űrkutatás hajnala volt (úrverseny, de a légvédelmi rakéták is ekkor kezdtek egyre ütősebbek lenni).

Bár a gázmennyiség miatt én egy nagyobb szerkezetet feltételeznék és nem légvédelmi rakétákat, inkább nagy hatótávolságú robbanófejeseket.
Ha megreped egy több tonnás üzemanyagtartály egy ilyen szerkezeten, akkor nagy magasságból kiszórhatja a cuccot, de maga a rakétatest valahol másutt fog csak lezuhanni, amit hiába találnak meg, nem fogják a két dolgot összekapcsolni, és mivel nem érkezik azonnal lakossági bejelentés, nem is fognak a völgyhöz eljutni.

Egyébként a vákuumbomba csak egy tartály, elméletileg, ha ez nem robban fel, akkor a felhasadt tartályt egy darabban simán el lehet vinni, ezt még titokban meg is tehették a tányérsipkások, ha az valahol a hágó közelében ért talajt. Hivatalosan ezek a szerkezetek ejtőernyővel szoktak lesüllyedni az aktiválási magasságig (földközelben), ahol beindítják a robbantásokat, először a gázanyag kiszórásához kell egy explózió, utána egy kicsit várnak, amíg ez a permet szétterül, majd jön az igazi begyújtó robbantás, ami adja a lökéshullámokat. (Az első a vákuum szívóhatása lesz, a második a levegővisszaáramlás hatása.)

Azt kellene tudni, hogy mennyi gáz kell ahhoz, hogy egy ekkora területen mérgezést tudjon okozni, ha kiszóródik. Kisebb tartály szerintem nem elég ehhez, én inkább valamilyen légi „permetezésre” gyanakodnék.

A repülőgép hajtóanyag jó ötlet, de pl. a kerozin jellegzetes szaga örökre ott fog terjengeni még, és nem okoz olyan mérgezést, mint az etanol-oxid. Hacsak nem kísérleteztek egy újfajta meghajtási móddal.

 3218. becsuszoszereles1k — 2017-02-21 23:31 

3216.@sztalker:

A vákuumbomba szót csak képletesen, mintegy munkacimként használtam, igen, idézőjelbe tehettem volna…Bizonyiték, hogy igazából az etanol-oxidra hivatkoztam.

A mindenféle összehasonlitásokat az elméleted bizonyitása vagy elvetése miatt gondoltam.

Azért a hely időjárási viszonyain -a te hipotézised szerint is -most komolyabban elgondolkodva, jó választ látok benne a saját feltételezésemre, illetve kérdésemre, hogy miért is volt a manysik (bennszülöttek) számára tabu a hegy, vagyis mi volt az a halálos fenyegetést jelentő veszély, ami tutira eljön, de kiszámithatatlan a pontos ideje és a hatása, már ha van ott élő lélek… – hát ugye, maga az időjárás, speciálisan abban a katlanban lehet a legobjektivebb tipp.

Ha ez természetes ok – azért azt tudni kellene, hogy ennek a tabunak a hagyománya mikorra vezethető vissza és egybe esik-e a szovjet rendszer idejével, valamely technikai-, ipari-, etc. vivmányával (lehet idézőjelben is és anélkül is), még korábbi időkre visszavezethető tényezőkkel. Tehát, ha a jelenség oka valóban természeti (klima), vulkán egyéb hasonló hiján honnan származhat még ilyen vákuum hatás konkrétan azon a helyen. Akár a talajból.

Volt ott akkoriban arrafelé ilyen gáz permet leszállás, ülepedés egy szállitógép kényszerleszállitása miatt, aminek a tartályába belefagyott a gázfúrások helyszinére a terület fölött szállitott folyadék – elfelejtettem mi volt az…valami metanol vagy metanol valami, vagy ami a levegőn vált metanol valamivé. Arról persze azt mondták, hogy eloszlott a levegőben, veszélytelen volt, ki sem tudták mutatni…most nem keresem elő, de azért figyelemre méltó egybeesés.

 3217. kaffer — 2017-02-21 19:00 

Fene tudja…
Ha nincs szél, akkor pont a fejük fölött kellett lenni a cuccnak. Arra kb annyi az esély, mint mikor az Üvegtigrisben Kavicsot agyoncsapta a meteordarab 🙂 Egy a sok millióhoz.
Ha a szél vitte arra, akkor egyrészt folyamatosan hígul, van rá tér bőven, másrészt, ha van szél, akkor az ahogy hozza, úgy viszi is. Elvileg akkor épp volt szél. Attól hogy völgy, a szél ugyanúgy süvít. Pl egy komolyabb futballstadionra is azt gondolná az ember, hogy szélvédett, aztán van hogy a partjelző kezéből majd kiviszi a szél a zászlót.

 3216. sztalker — 2017-02-21 17:24 

Köszi a visszajelzéseket!

Gyors válaszok, később még fogok írni bővebben, úgyhogy most mindenkinek csak a lényeget írom vissza:

3210. rdos:
🙂
Köszi én is, örülök, ha tetszett.

A rövidségről:
Hááát tegnap este kissé nehezen tudtam én is megemészteni, hogy nem úgy alakultak a dolgaim, ahogy akartam, és teljesen más megoldást kínált fel az élet, úgyhogy hosszabbra eresztettem a lét. Sajnos még ma is tart ez.

Valami olyasmit tudok most ígérni neked, hogy kisebb szakaszokban fogom majd darabolni a részleteket, csak még most is sokszor a hatása alatt vagyok a dolgoknak. Biztos megérted, megértitek. Köszi.

————————————————-

3211. becsuszoszereles1k
🙂

„Gondolom, ilyen vákuumbomba-hatás csak vákuumbombával érhető el, ergo a természetben nem terem.”

Tudom, hogy sokan félreértik, mert tán én sem írtam meg ezt eléggé tisztán.
Nem robbant fel vákuumbomba. Semmilyen bomba nem robbant fel felettük, én csak éppen erről morfondíroztam, amikor beugrott az ötlet.

A vákuumbomba EGYIK ALAPANYAGA kezdett szépen a fejükre hullani.

Hasonlat:
Van egy dinamit rúd. Ezt nem robbantom fel, hanem szépen ledarálom egy házi darálógépen, és ezt a port belekeverem a te ételedbe (italodba).
Te ezt szépen megiszod. 1 óra múlva rosszul leszel tőle, és mondjuk, hogy meghalsz. Mérgezés.

Tehát nem a vákuumbomba HATÁSA (a lökéshullám), hanem az ANYAGA (ezek icipici folyadékcseppecskék) okozta az ő MÉRGEZÉSÜKET.

A vákuumbomba vagy besült (mert elbaszarintották a kísérletet), vagy eleve csak az alapanyagának a levegőben történő terjedését vizsgálták, távoli műszerekkel, amiket csak napok múlva fognak kiértékelni, a völgyben semmiféle katona nincs ilyenkor.

Vagy: ez az alapanyag egy közönséges vegyipari szivárgás miatt keveredhetett ide (nem bombához kellett, hanem fagyállóhoz gyártották), és a kutya sem foglalkozott ezzel a felhővel, mert a gyárban este mindenki hazament a munkából, és csak reggel vették észre a repedt tartályokat. A hágónál azonban egy csapdába került a felhő, mert ez a völgy és a hegykoszorúi egy óriási pezsgőspohár, ami alul egyre szűkül. Alul sok gáz összegyűlik és nem tud tovább elkeveredni a levegővel, mert felülről mindig csak ömlik rá az újabb adag a hegyről. Legalul vannak most Gyatlovék, pont a fenyőnél.

A Gyatlov-hágó rejtély: mérgezés, a levegőjüket mérgezte meg egy olyan anyag, ami:

— lassan gyűlik és egyre mérgezőbb lesz (pl. émelygés, szédülés)

— tűzveszélyes (ha gyufát gyújtasz, lerepülhet a fejed)

— lassan kiszorítja a levegőt, mert ANNÁL NEHEZEBB, így előbb-utóbb megfulladsz.

+1 Bónusz: ha mégis a tűzgyújtás mellett döntesz, mert te melegben szeretnél mondjuk meghalni, és nem hidegben, ha már mindenképp meg kell murderelni itt, az se fog menni, mert ez a fajta égés TÖKÉLETES ÉGÉS, azaz nem fogsz tőle jól átmelegedni, hanem csak a tested kap lángra, egy óriási, kékes-lilás (? – na most segíts, Norbi!) fáklya lesz belőled.

Ezek kb. 2-3 óra alatt bekövetkeznek, de először még nem veszed észre, mert alig vannak tünetei, utána már mozgásképtelen és egyre beszámíthatatlanabb állapotba kerülsz. Ráadásul a KÖRNYEZETI VISZONYOK most fontosabbak, mert ha nem gyújtasz gyufát, akkor nem tudsz melegedni. A hidegben pedig lassan megfagysz.
Ha ruhád se nagyon van, akkor halálra vagy ítélve, mert a szervezeted hőháztartása összeomlik.

Ha mozogsz, azért halsz meg, mert belélegzed a MÉRGET.
Ha nem mozogsz, akkor KIHÜLSZ, MEGFAGYSZ.
Ha tüzet gyújtasz, akkor FELLÁNGOLSZ, FELROBBANSZ.

HÁRMAS CSAPÁS, igazi „apokalipszis” (de tán még Dante poklában legmélyén sem szívatják az ottani trógereket ennyire).

MÉRGEZÉS + FAGYÁS + TŰZHALÁL.

„…az atomtudósoknak – miért nem az volt a legeslegeslegelső gondolata, ha már gyanút fogtak saját reakcióik miatt (köhögés), hogy azonnal felfelé, magasabb hely felé kell távolodni, netán menekülni?”

Jó kérdés, és a fején találtad a szöget, de lehet, hogy a többiek már nagyon szenvedtek, és mindenki levegőt akart, márpedig a nélkül 5 perc múlva nem maradsz élve.

De lehet, hogy OPTIMISTÁK voltak, mert:
Éppen a csúcs közelében vannak, a környező hegyek v. a távoli dombok felől jön valami torokfullasztó pára, hátha csak IDE FÚJTA A SZÉL, aztán majd továbbszáll, mi meg szépen lassan visszamászunk fél órán belül, addig a hülye is kibírja állva.

Viszont arra csak később mertek gondolni, hogy ez a pára nem repül tovább, mert másfélszer nehezebb a levegőnél, ezért velük együtt fog leáramlani a lejtőkön. Csak egy kicsit később ér le, 1-2 óra (?) alatt.

És nem hagyja abba a leáramlást. Jön, jön, jön, több ezer köbméternyi, százezer köbméternyi, mittommén, nem vagyok vegyész. (Se Norbi.)

De ekkor már lent voltak a lejtő alján, és újra vissza kellett volna oda mászniuk, tehát vagy elkezdték meggyőzni a többieket, hogy a legrosszabbra számítva építsenek egy FEDETT JÉGKUNYHÓT, vagy egy KÍSÉRLETTEL akarták meggyőzni a kétkedőket, hogy az „áldás” bizony lassan csordogál ám lefelé a fejük felett, csak még nem érte el a talajt, ezért nem érzik itt is a fulladást. Doro v. Krivó tehát felmászott a fenyő tetejére egy nedves gallyal, ami lent alig égett, miközben a többiek a fa körül nézték, ahogy egyre feljebb haladva az ág kezd lassan parázslani, mint egy csillagszóró. Na, ez már tényleg meggyőzte a hezitálókat, de ezzel is súlyos perceket (vagy félórákat, órákat,) vesztettek az életükből. A pánik meg akkor törhetett ki másodjára náluk (az első persze a sátornál volt, fent), mikor valaki megérezte itt is azt a maró, éterhez hasonlatos szagot, amit fent már átéltek, és most kezdődik az egész újra előlről…

Röviden, Doroéknak lett végül igazuk, de mindnyájan belehaltak.

A manysis kérdéseidre a válaszom:
a) Nem tudom, a néprajz és a tényanyag itt összemosódhat. Akár évszázadok is „összesűrűsödnek ilyenkor a regék világában.

b) Dettó, lásd fent.

c) A következő azonosságot tudom elképzelni. Mint tudod, én sokáig propagáltam a „szél-elméletemet” és ennek megvolt az oka. Itt nem az a lényeg, hogy MICSODA hullik le, hanem inkább az, hogy ennek a völgynek és a környező hegyeknek a pereme egy speciális kürtő, amiben a levegőből bele eső, oda bekerülő dolgok sokáig a levegőben MARADHATNAK, mert nem tudnak onnan kiszabadulni. (Csapdába kerülnek) Azaz a légörvények akár gázt, akár port, bármilyen permetet levihetnek a völgy aljáig, ahelyett, hogy szépen továbbhaladnának azok a völgyek lábáig. A hágó ezt megakadályozza, mert elég magas. Ez nem egy NYITOTT domborzati elem, hanem ZÁRT. Ezért lehetett ez csapda mindenféle ember, állat számára is.

„Ha netán kiderülne, hogy ez a hatás kvázi spontán is létrejöhet..”

Valami hasonló történik akkor, amikor egy vulkán elkezdi kiokádni magából az anyagot, és az a te környezetedben felhalmozódik, azaz KISZORÍT téged (pl a láva, ha ráömlik a házadra), akkor neked onnan menned kell.
De ugyanezt csinálhatja a légnemű anyagokkal is, pl a levegőnél nehezebb szén-dioxid KISZORÍTJA a te levegődet, te meg megfulladsz. Ilyesmi történt a Nyos-tónál Afrikában, éjjel egész falvak haltak ki, mert a láthatatlan és NEHÉZ szén-dioxid elfoglalta az ő falujuk feletti levegőt. Ugyanígy, a Gyatlov-hágó völgyébe bekerülő NEHEZEBB anyagok, ki fogják szorítani az itt már meglévő KÖNNYEBBEKET, pl. a levegőt. Csak itt még kapsz annyi segítséget, hogy az etanol-oxid legalább „büdös”, és gyúlékony, tehát szagolhatod és láthatod, ha közeledne felülről a te kis vackodba, ami most a völgy alja, ahol vagytok a túrázókkal. De ha ezt nem veszed észre időben (mert nem gyújtod meg a levegőben az idegen gázt,), akkor bizony meg fogsz fulladni.

Hogy konkrétan milyen „cseles” csapdák lehettek a manysik szerint itt azt én csak ennek a tükrében tudom értelmezni, mert akár közönséges mészárlásokhoz is jó lehet egy zárt völgy, ahol pl. a harcosokat a falhoz szorítja egy másik, így azok nem tudnak kimenekülni. Szarvasok bekerítésére is lehet jó hadicsel egy ilyen hely.

——————————————————————

3212. Rogal Dorn

Lásd fentebb, lehet, hogy pont az a szél volt az, ami az örvénylésével a katlanban bent tarthatta a cuccot. Sajnos én sem vagyok szakember, hogy ezt képletekkel be tudjam bizonyítani, de azt hiszem, pont a hideg lehetett az, ami miatt a vákuumbomba kísérletre sor került akkor (esetleg előző nap este, csak messziről sodorhatta ide a permetet egy hóvihar???). Mivel igazán hatékony, harctéren is bevethető (nem kísérleti) vákuumbombát csak a 60-as évek végétől kezdtek használni, addig még lehetett vagy tíz év is mire pontosan sikerült „belőni” az arányokat. (Erről még lehet, hogy fogok írni később), ebbe pedig beleférhetett némi kísérletezgetés. (Az egyik cél lehetett például az ilyenkor, hogy milyen éghajlatú országokban lehet majd ezt használni, mennyire kell hidegnek és szelesnek lennie ott az időnek, hogy ledobják. Például az USA alaszkai része, Kanada északi tartományai, csupa kis bájos NATO-tagállamban…)

De lehetett szimpla vegyipari kiszóródás (pollution) extra nagy mértékben, volt már ilyesmi az Uralban, lásd Kystim-Majak, meg ilyen nyalánkságok.
Lakatlan területen nem lesz sok lakossági bejelentés.

———————————-

3214. kaffer
Egyrészt lásd, amit Becsúszószerelés-nek írtam a KISZORÍTÓSDI-ról (a nehezebb elfoglalja a helyet a könnyebb elől), másrészt, ahogy leírtam a döntési helyzetben lévők állapotát: reflexből is lemehettek, sokáig örültek, ha levegőt kapnak, nemhogy Dorosenko magyarázzon neki mindenféle parciális gázokról…

Ahogy legelőször írtam, és ahogy szerintem is elképzelhető:
RÖGTÖN 2 CSAPAT alakult, 7 ember kapart, mint az állat (a jégbarlangot), és csak a 2 fizikus barátunk mászkált fára, hogy lássák, mennyi idejük van még a gáz sűrűsödéséig, de akár még a lejtőn lefelé menet is megbeszélhették egymással ezt a jó kis ásásversenyt a halállal. Azt se felejtsd el, hogy tök sötétben voltak, viszont a tűzgyújtás adhatott nekik eleinte még egy kis meleget, amíg a gázkoncentráció ezt megengedte.
A csupasz lábúaknak ez sokat jelenthetett akkor. Később már sem melegedésre, sem világításra nem lehetett könnyen használni a tüzet, mert veszélyes volt. Nagyon nehéz lett volna a még lélegezhető levegőjű völgyben a csapat rosszul öltözött tagjait rávenni arra, hogy kezdjenek el visszafutni a sátorhoz, vagy a hágó mögötti labazhoz. Ráadásul az utóbbi még messzebb lett volna úgy 4-500 méterrel, és ott is félútig FELFELÉ kellett volna haladni a fojtogató párában.

Ja, és lehetséges, hogy felfelé már a képükbe is spriccelte a gázt a szél, ahogy fújt le a hegyről.) Lefelé még a hátukban volt, és a koncentrációja is elviselhető.

Tény, hogy kockáztattak, és vesztettek.) A labaz jó megoldás lett volna talán, de ezt sem lehet fixre venni.)

Talán, ha a 4 jobban öltözött nem önfejűsködik, és mégis be tudják együtt fejezni a barlangot, akkor sikerülhetett volna. Ők viszont gyorsan ki akartak innen törni (mert megtehették, nem fáztak annyira), és árokba estek.

 3215. Rogal Dorn — 2017-02-21 15:09 

@kaffer:

Akkor egyet értünk. 😀 Túlbonyolítottuk már.

 3214. kaffer — 2017-02-21 14:26 

Sztalker !

Szép munka, de nekem ez még annyira sem életszerű, mint a szeles teória.
A gáz, vagy permet elől LESZALADNAK a völgy aljába, hogy aztán a fára mászással jussanak levegőhöz. És kergeti ugyan őket a permet, de arra még van idejük, hogy barlangot ássanak, szépen kibéleljék faágakkal..
Hmm…
Valami sokkal banálisabb dolog történhetett, sajnos már nincs rá esély hogy megtudjuk.

 3213. Rogal Dorn — 2017-02-21 14:11 

Bocsánat, sikerült manysiul írnom…

 3212. Rogal Dorn — 2017-02-21 14:04 

@sztalker:

Szép elmélet, rövidre is zárná a rejtélyt. Egy dolog miatt nem tartom ezt a változatot sem tökéletesnek, bár nem vagyok szakértője a gázok viselkedésének, a nagy szelet nem vetted figyelembe, az megakadályozott szerintem minden hasonló permetképződésnek és fokozatos alászállásnak. Az utolsó képen látható, hogy komoly hófúvással kellett megküzdeniük, vagyis a körülmények nem voltak alkalmasak a “katlan” gázzal való feltöltődéséhez. A -30 celsius fokos hideg sem éppen kedvező ilyen körülmények kialakulásához. Igaz, mondhatod, ha ilyen “nagyokos” vagyok találjak ki jobbat… 😀

 3211. becsuszoszereles1k — 2017-02-21 00:29 

3209.@sztalker:

Ez szép volt!

Gondolom, ilyen vákuumbomba-hatás csak vákuumbombával érhető el, ergo a természetben nem terem.

Ez lenne az első dolog, amit vizsgálni (tudni, netán) kellene.

Második kérdés, igen praktikus: A srácoknak, mondjuk közülük az atomtudósoknak – miért nem az volt a legeslegeslegelső gondolata, ha már gyanút fogtak saját reakcióik miatt (köhögés), hogy azonnal felfelé, magasabb hely felé kell távolodni, netán menekülni?

A harmadik, immáron utólagos, de talán hasznos információ lehetne, ha megtudhatnánk:
a) a nemenjoda Halál-hegyen történt – nyilván szabadszemmel érthetetlen – halálesetek milyen időközönként történtek
b) a halál tényén kivül, meg hogy mindig 9-es csoportban (ha jól emlékszem) estek áldozatul, milyen más közös volt az esetekben
c) a Djatlov-csoport és a többi szerencsétlenség maradványai, jellegzetességei utalhatnak-e azonos okokra, mint például vákuumbomba vagy más etilén-oxiddal előforduló, vagy elkövethető esemény

Mert, ha a manysik egyértelműen kerülték a helyet, nyilván nem az első eset után, hanem hosszabb tapasztalat eredménye képpen, akkor a szerencsétlenségek nagyon hasonlithattak egymásra, amiből ők egyetlen okot hámoztak ki. Egy visszatérő és – számukra – kezelhetetlen, halálos veszélyt.
Hogy egyértelműen “lezárták” a helyet, azt jelentheti, hogy a veszély jelenléte vagy megjelenése biztos volt, ám kiszámithatatlan.

Ha netán kiderülne, hogy ez a hatás kvázi spontán is létrejöhet, arra az esetre van olyan kitétel a misztikában, hogy a vákuum egy negativ közeg…aztán meg jeges hidegség…ugye eszünkbe jut a Harry Potterből, amikor a srácok épp utaznak a vonaton például, és jönnek a rémek a gomolyban és minden félelmetesen hűl le… :-O 🙂

 3210. rdos — 2017-02-20 22:54 

@sztalker: Gratulálok. Ez eddig a “legkerekebb történet”. 🙂 Még egyszerűbben fogalmazva ez lehet “a” megoldás.

Már csak azon filózom, milyen lehet amikor nem röviden írsz. 🙂 Nem szemrehányólag mondtam, élvezet olvasni hsz-eidet, de komolyan. 🙂

Mondjuk én csak a freeblogos időszakig követtem figyelemmel minden kommentet, eddig illetve a mai hsz-edig az infrahang tűnt számomra a “gyilkosnak”, de a “találmányod”, az Etilén-oxid “bomba” ha lehet “még jobb”. 11 Celsius felett elpárolog alatta folyadék, plusz még rákkeltő is. 🙁

Ilyen halált senkinek nem kívánok, ez a fagyos földi pokol, de ha kell éget is. 🙁

https://hu.wikipedia.org/wiki/Etil%C3%A9n-oxid

Wiki kémiában jó, lám a Nolbi is hogy kinézte a “polcukol vegyjelét” belőle. 🙂

 3209. sztalker — 2017-02-20 21:46 

Hahó, Gyatlovosok, senki ne aludjon, még nem ért véget a történet!

De nem ám.

Szóval nagyon rövid leszek, mert este van, és már épp eleget rágódtunk ezen a sztorin, úgyhogy kezdem is, mert már jó lenne lezárni:

Gyorsan előre kell bocsátanom, hogy egy teljesen más ok miatt keveredtem el egy katonai oldalra, hogy olvasgassak ezt-azt a mindközönségesen csak a „vákuumbombának” (aeroszol, thermobar stb. stb. fegyvereknek a működéséről, és itt akadt meg a szemem egy érdekességen, mármint azon, hogy a legfőbb robbanást előidéző vegyületük, az etilén-oxid égése során (mikor a második lépcsőben belobban ez a gáz, és ez hatalmas légritka teret idéz elő), szal ennek a végterméke az nem más, mint

SZÉN-DIOXID ÉS VÍZ..

Ugye, ilyenkor már kezd egy finom kis bizsergés megindulni minden jobbfajta egészséges konteós ember gyomrában, de mindannyian tudjuk azt is, hogy természetesen nem lehetett ott, abban a völgyben akkora robbanás, hogy az nyomot ne hagyott volna a tájon, növényzeten, csak a szegény sielőinken lennének borzalmas sebek. (És hát persze nem is volt ott bombarobbanás.)

De nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy egy ilyen szép (értitek, a CO2 és a H2O míly tökéletes és láthatatlan gyilkosok lehetnének, mert az élet és az anyagcserénk résztvevői !), hát megpróbáltam erőltetni, hogy esetleg nagy magasságon, csökkentett hatásfokkal csak szén-dioxid hullana reájuk, mint a harmat, és az ölné, altatná el barátainkat a túlvilágra…

De hát nem. Az nem jött össze, sehogyan nem lehetett kis robbanás nagy végtermékkel.

De, mint kiderült, maga az etilén-oxid önmagában lehet a bűnös.
(C2H4O, ahogy képletben felírják.)

Lett légyen itt most szó egy rosszul kivitelezett bombarobbantási kísérletről, esetleg a levegőbe kerülő ipari szennyeződésről (mert ez a vegyület sok másnak is az alapja, etilén-glükolt is ebből állítanak elő), és bárhol bekövetkezhet egy szivárgás egy tartályban este, amit csak másnapra vesznek észre a gyárban a szakik.

Merthogy ez az anyag a levegőnél NEHEZEBB (kb. 1,5-ször), és akármennyire kevéske is van eleinte belőle, folyamatosan hullik lefelé, mint egy permet (aeroszol, ezért is használták később pl. aknák hatástalanítására, mert az aknamező felett egy tartályból kipárolgó gázpermet szépen eléri a földet, majd azt berobbantva előbb egy szívó – vákkum, majd egy levegővisszzaáramló – nyomáshullám keletkezik, ez mindent és mindenkit „kiráz“ a bőréből.)

De mi van akkor, ha ez a végső belobbanás ELMARAD, mert nem elég a gázkoncentráció, vagy rosszul állították be a gyújtótöltet mennyiségét, esetleg befuccsolt a gyutacs? (Vagy szivárog egy gáztartály.)

Hát akkor, kérem szépen az lesz, hogy szépen lassan kezdi beteríteni a hegyet-völgyet, talajt és árkokat, azaz a teljes domborzatot ez az aeroszol koncentráció, míg aztán vagy belobban spontán (valami szikrától), vagy a földi légkörzés kezdi higítani, és szépen elkeveredik a levegővel, így a koncentrációja (veszélyessége) csökken.

És akkor most itt vagyunk Zoloéknál a Gyatlov-hágón azon az estén, egy szép nagy ZÁRT, MÉLY VÖLGY (kaldera, azaz üst-szerű földrajzi mélyedés, hasonló a vulkáni kráterekhez), és innentől nem lesz nehéz kitalálni, ugye, hogy mi fog történni, kedves konteósok.

http://kepkezelo.com/images/b2gwp1a8gfyv239t864a.jpg

Szegény Zolo barátunk a sátor előtt, tán épp egy cigire akart rágyújtani, amikor egy egész fáklya lobbant fel a kezében, megrémítve és megégetve őt. Ezt még a sátorban ülők is látták, a többit nem kell részleteznem, mert már töviről-hegyire ismerjük a történet elemeit.
Az egyre jobban fuldokló (mert ez a gázpermet émelygést, nehéz légzést, dezorientációt is okoz, súlyosan mérgező lehet nagy koncentrációban) sielők aztán úgy döntöttek (rosszul), hogy le kell menniük az erdőbe, hogy egy kis levegőt kapjanak, kerül, amibe kerül, nem akarnak itt fenn köhécselni. Csakhát akkor még nem biztos, hogy pontosan tudták ennek az anyagnak az összetevőjét, és mivel lefelé menet egyre jobban érezték magukat, hát kicsit meg is nyugodhattak.

Ám valahol félúton, mégis csak a falra vetítethette az ördögöt közülük valaki (tán az egyik atomfizikus társuk), hogy mi van akkor, ha ez egy levegőnél nehezebb gyúlékony anyag, mert az előbb-utóbb sajna utol fogja érni őket, azaz jobban tennék, ha kissé összekapnák magukat, mert eléggé (hogy érthető legyek: qurvára, de nagyon) vesztésre állnak a kémiával szemben.

Ekkor dönthettek úgy, hogy mindenféle finomkodás nélkül 2 fő csoportot hoznak létre maguk közül: az egyik folyamatosan nézni fogja a koncentrációt a levegőben a fán, ezalatt a másik csapat (ők lettek volna a jobban öltözöttek, a csizmások) pedig szépen nekiáll egy FÖLD ALATTI JÉGKUNYHÓ, azaz tulajdonképpen egy hóba vájt búvárharang kiásáásához, mert ha elkezd a fejükre hullani az áldás, akkor egyszerűen meg fognak fulladni. (Vagyis nem melegedni kellett, mint az eszkimók kunyhója, hanem valami tető kellett a fejük fölé, csak ezt a kutatók később egyszerűen kiásták a hóbol, így értelmét vesztette a funkció számukra.)

Gyatlovék csapdába estek, 2 tűz közé kerültek azzal, hogy levonultak a szűk völgybe (ahelyett, hogy inkább a kicsit távolabbi, de jóval nyitottabb völgyben fekvő labaz felé vették volna az irányt.) Ha rájuk hull ez a permet (az etilén-oxid), akkor képtelenek lesznek tüzet gyűjtani, mert még a legkisebb gyufagyújtástól is a képükbe robban a gáz, ez a tűz tehát melegedésre alkalmatlan most, ezért is vannak korom nélküli égési sebek rajtuk (szinte tökéletes égés), viszont, ha nincs tűz, akkor nem kapnak meleget, meg fognak fagyni!

De sajnos nem is mozoghatnak, ugrándozhatnak, vagy siethetnek lefelé a völgy kijáratáig, nem futhatnak ki a völgyből a meztelen lábú alulöltözött társaikkal, mert a nagy mozgás meg több levegővételt jelent, vagyis egyre jobban fognak fulladozni a beszívott mérgező gáztól, így akkor meg ettől halnak meg.

Jó kis helyzet, mi? Ti mit csináltatok volna aznap éjjel mínusz 30 fokban egy szál zokniban? Én biztosan pánikba estem volna, az tuti.

Ők így okoskodtak: Doro és Krivo rögtön felmásznak a fenyőre, mert az a legmagasabb, ráadásul egy kis dombon is áll a völgy közepén, és szándékosan olyan gallyakat gyújtanak meg, AMELYEK NEHEZEN ÉGNEK, MERT NEDVESEK. Ekkor még nem tudták pontosan, hogy utoléri-e őket a permet, ezért reménykedtek, hátha nem következik be a legroszzabb, amitől tartani lehet, azaz a fa legteteje felé mászó sielők kezében ELKEZD FELLIZZANI A FAÁG, mint valami népi erdei Szabadságszobor.
Pedig sajnos ez történhetett, azaz látták, hogy fokozatosan kezdi őket betakarni az etanolos gáz párája, ahogy szétterül a völgy alján, és egyre nagyobb lánggal ég a fa alatti tábortűz, pedig nem is tesznek rá új gallyakat!

Megkezdődött a vesenyfutás az idővel az életükért.

Teljes erőből ásták a jégbarlangot, hogy olyan mély legyen, hogy mindenki elférhessen benne, ha kell, de annyira kifáradtak, hogy egyre többet és többet kellett a levegőből lélegezniük, ami meg kezdett lassan megtelni az etanol-oxid koncentrációjával. Ezt időnként úgy is ellenőrízték Gyatlovék, hogy szándékosan gyufát gyújtottak (kissé eltartva maguktól), hogy lássák a láng nagyságán, hogy mennyi adatott még neki az életből. Vagy a halálból.

Azt utóbbit pedig nem volt nehéz kitalálni, hiszen a két nagydarab fickó (Krivo és Doro) sem bírta már sokáig ezt a hercehurcát (fára fel a gallya, majd le, meggyújtani, aztán cseréltek), közben hülyére égették mindenüket az egyre nagyobb és nagyobb lángoktól, miközben a légzésük akadozott, mert a fulladás és a köhögés kínozta őket, és nekik így kellett fára mászniuk!
Nem csoda, hogy szinte egyszerre haltak meg, ahogy az erejük elfogyott, lebucskáztak és végük is volt.

Ugye, most már tudjuk, hogy miért kellett a testüket messzire elhúzni a tűztől…

Ugye, most már tudjuk, hogy miért kellett nagy, nedves ágakkal letakarni őket.

Ugye most már tudjuk, hogy azt a tábortüzet ember már nem olthatta el ott és akkor…

Ugye? Ugye? Ugye…

A fulladás és az oxigénhiány mindenkit rákényszerített, hogy legalább egyszer felmásszon a fenyőre, lehetőleg magasra, hogy egy kis levegőhöz jusson, ha már nem melegedhet. De egyre feljebb kellett mászni a fán, mert a levegőt kezdte kiszorítani az alul meggyűlő gáz.
Egymás után pottyantak le, sokuk bordája ekkor még csak megrepedhetett, de nagyjából még mozgásképesek voltak.

Négyen közülük (a jobban öltözöttek) már elunták ezt a hülyéskedést a halállal, és úgy döntöttek, lesz, ami lesz, ők kimásznak ebből a pokoli völgyből, fel, a lehető legrövidebb úton a hágó másik oldalán magasodó hegyre (ennek a lejtője meredekebb volt, mint ahonnan lejöttek, ahol a sátrukat hagyták), és miközben felfelé akartak futni, alattuk összeomlott egy hóhíd, és belezuhantak egy négy-öt méter mély szakadékba, az eddigi csontrepedéseikből és zúzódásaikból súlyos törések és életveszélyes sérülések keletkeztek, páran már nem is nyerték visza öntudatukat innentől.

Akik mégis tudtak még gondolkodni és beszélni (pl. Zolo), azokra szörnyű egy vég várt, hiszen a lefelé hulló aeroszol permet kezdte szépen körbevenni őket az árokban, mozogni nem lehetett, tüzet gyújtani melegedéshez úgysem, csendes hideg magányban kellett eltávozniuk az élők sorából.

Valószínűleg Zina már nem bírta tovább ezt a horrort (megmondom őszintén, szeritem senki sem bírta volna ki közülünk sem), úgy döntött, hogy visszakúszik-mászik a sátor felé, ami most elképesztő vállalkozásnak tűnt (1500 méter), mert alig kapott levegőt, és teljesen átfagyott a jégverem kiásásától.
Sajnos nem hallgatott Gyatlov intelmére, aki azt tanácsolhatta neki, hogy lassan másszon, mint a lajhár, mert különben rosszul lesz a sok belélegzett gáztól, és könnyen elájulhat. Zina rengeteg levegőt vett, képtelen volt már olyan magasra eljutni a lejtőn, hogy a gázkoncentráció felé kerüljön, és túlélje. (Idővel persze egyre jobban higult a permet, és Gyatlov erre játszhatott. Amíg a többiek szépen elhaltak mellőle, talán be tudott bújni a félig kész jégverembe, alig mozgott, nem fogyasztott energiát, nem lélegzett be sokat a permetből.) De ő is rettenetesen fázott, és addigra kihűlt, ezért ő sem tudott 300 méternél messzebb elkecmeregni a fától.

És mi történt Szlobogyinnal? Ugye emlékeztetek arra, hogy a teste körül egy „jégburkot” találtak a kutatócsapatok? Nos, a trükkös Szlobo barátunk, mivel volt nála gyufa, időnként meg-meg gyújthatott néhány szálat, és figyelte, hogy a felvillanás elég halvány-e már ahhoz, hogy a koncentráció csökkenését mutassa. (Akkor mászott mindig egy kicsit előre.) Az égéskor ilyenkor víz és szén-dioxid keletkezik, a vízpára rögtön ráfagy az emberre, és egy réteget képez. (A CO2 meg nem mérgező a szabad levegőn, illetve nekik már úgyis mindegy volt, szegényeknek.) De ő sem tudott kikecmeregni még időben a katlanból.

Még egy érdekesség. Az etanol-oxid MÁR ÖNMAGÁBAN a bőrrel érintkezve FAGYÁSI SÉRÜLÉST okoz, tehát Gyatlovék KÉTSZERESEN is megfagytak, ha lehet ezt így mondani. (És nem is nagyon tűnt fel senkinek az extra jég.)

Az etanol-oxid okozta talaj méregtelenítése pedig egy vicc, és lehet, hogy ez volt sokáig a Gyatlov-rejtély megoldásának az akadálya: ugyanis a hivatalos kézikönyvek szerint elég ilyenkor megvárni a szennyezett talaj természetes felmelegedését, az olvadást, innentől a gáz már el fog keveredni a levegővel, nem okoz további problémát, biológiailag lebomlik, nagyon illékony. Esetleg egy kis vízzel permetezés se árthat, de ez minden… Mondtam, hogy mákjuk van mindig a gumitalpúaknak, hogy a fene esne beléjük.

Melelsleg baktérium ölő hatása is van, talán ezért is volt annyira tiszta, áttetsző az a jégtömb, amiből aztán kivésték a 4 egymáson heverő holttestet, mert a vízi élőlényeket pusztíthatja, ennek hiányában meg szép, áttetsző a jég.

Az etanol-oxid magyarázat lehet a fák tetejének elszenesedésére is, ami spontán gyulladás eredménye lehetett, ahogy a koncentráció nőttön-nőtt a völgy alján, és időnként lángra kapott. Vagy ahogy szegény Dorosenkóék gyújtogattak mindent, amit értek a vége felé.

A patakmedrekbe esett madártetemek is valahogy így kerülhettek oda, előbb elkábultak, majd leeshettek. A sátor mellett talált megolvadt, 4 méter átmérőjű hófolt is egy kisebb fellobbanásé, és nem gömbvillám v. plazmagömb (ufó) olvaszthatta meg.

A helyszínelők közé vegyülő katonai személyek (ha volt közük az eseményekhez, és ez nem ipari baleset volt) tehát nem nagyon kellett mást tenniük, mint megvárni valahogy a tavaszt, hogy az olvadással egyben a bizonyítékok is elpárologjanak, húzták-halasztották a szondázást a völgyben, mindig máshol kerestették a holttesteket, vagy a manysi indiánokat (akik kiszagolhatták a tutit, akárcsak a kutyáik a hullákat) leszerelték ezzel-azzal.

Az olvadásokra aztán mindenki megkapta azt, amire vágyott: a kutatók a hiányzó hullákat, a katonák a gáz (és ezzel a legfőbb bűnjel) elpárolgását, mi, konteósok meg a rejtélyt, hogy legyen min rágódnunk. (Ja, Ivanov, a nyomozás vezető tisztje meg a lassú ám tartós becsavarodást, hogy a repülő tűzgömbök nem kerültek elő azóta sem.)

Ugye elhiszitek hát nekem, hogy ma egy ritka egy szar napom volt, lehet, hogy le is iszom magam kicsit most így estére. Ennyire rohadt halált még én sem tudtam volna kitalálni senkinek, ők pedig tényleg nem érdemelték meg ezt.

De mi legalább most sem egy óriási gázpalack alján mozgunk, amiből fokozatosan szorul ki az oxigén, ahogy a gáz egyre lejjebb és lejjebb süllyed, mert hát nehezebb, és kell neki a hely… Mert hát lehet, hogy velük is ez történt.

 3208. Rogal Dorn — 2017-02-03 09:42 

@Estván:

“Vizsajtól nem messze kezdték megközelíteni az első komolyabb célpontot, a terv szerinti végállomás Otorten-hegy csúcsa felé vezető hágót, ami a helyi őslakos manysik nyelvén Holatcsahlnak (Kholat Syakhl) hívott hegyen át vezet. A magyarral közeli nyelvrokonságban álló manysik nyelvén a Kholat Syakhl halott sziklát, halottak hegyét jelent, ami később események fényében ez még hátborzongatóbbnak hat.”

Olyannyira közeli a nyelvrokonság, hogy le sem kellett volna fordítani magyarra a hegy nevét. A “Holatcsahl” nyílvánvalóan “Halottcsal”! Vagyis a halottakat odacsalja, vagy az élőket… De ez az ööszehasonlító nyelvtudomány szempontjából részletkérdés. 🙂

Nem akarom a cikket minősíteni, de közeli rokonságban van a próbavarrással, azaz a férceléssel… 😀

(Bocsánat hölgyem….)

 3207. Estván — 2017-02-02 21:05 

A média ismét “előszedte” 🙂

http://index.hu/tudomany/til/2017/02/02/gyatlov_rejtely/

 3206. jukeey — 2017-01-26 04:55 

Nem akartam kilyukadni semmire, csak gondoltam páran érdekesnek fogják találni, talán új ötletek is keletkeznek belőle. És lőn.

 3205. becsuszoszereles1k — 2017-01-24 23:49 

@jukeey: Végre valami újdonság!
Netán arra akarsz kilyukadni, hogy mégiscsak katonai kisérletbe csöppentek Djatlovék?
Az is érdekes, hogy szolgált a kinai határon, és mi is beszéltünk itt atom iránt érdeklődő távol-keletiekről, akik szintén a manysi vidéken tudtak legsikeresebben “lopakodni”. De kölcsönös lehetett az érdeklődés. És, ha emlékeztek a csoport elképzelt leverésével kapcsolatban, ha valami idegen kommandó lett volna az elkövető: sikeresen rekonstruálták az akkori európai tipusra (nem ázsiai testfelépités) kidolgozott távol-keleti közelharc módszereket -szerintem bizonyitották is -Djatlovék sérülései alapján és a korabeli, ottani igazságügyi orvostanban leirt esetek segitségével. Ortyukov meg lehet, hogy – egyéb más mellett – speciálisan éppen a távol-keleti vonalnak volt a szakértője.

@kaffer és @Rogal Dorn utóbbi véleményével is egyetértek.

 3204. Rogal Dorn — 2017-01-24 10:59 

@kaffer:

Abban az időben nem kellett hírzárlat, nem volt élő adásban egy CNN riporter sem… 🙂

 3203. kaffer — 2017-01-24 00:15 

@jukeey:

Hát igen, amit “tudunk”, az sem biztos hogy úgy volt.
Egy csomó mindent meg nem is tudunk.
Így nem könnyű 🙂

 3202. jukeey — 2017-01-23 16:31 

Ami feltűnt, egy név ami csak egyszer bukkan fel Guscsin könyvében, ám többször is Rakityin könyvében: Ortyukov. Az a tanár, aki a mentés szervezésében részt vett az egyetemen. Mint imént említettem, az Otorten környékén a légi felderítést is ő végezte az egyetem gépével. Eddig még átsiklottam rajta, de most kiszúrtam, hogy Rakityin a rendőrség irattárában megmaradt dokumentumok említésekor közli a szerzőt, mely néhány esetben ez az Ortyukov! Ez már kicsit érdekesebbé tette a személyét, de a legjobb:

Ki volt vajon az, aki az ároknál utolsóként fellelt helyszínen lábatlankodott, és felügyelte az feltárást? Nem Ivanov, nem is Tempalov nyomozó, hanem Ortyukov ezredes az egyetemről. Nosza, elő Guscsin könyve, név keresése, mindössze egy találat, amikor a bizonyítékok listájáról értekezik: “Nyilvánvaló, hogy a vizsgálatot végző gondosan került bizonyos részleteket, a lista egyes tételeit nehézkes lett volna manipulálni. Itt van például Nyikolaj Ivanovics Kuzminova levele Nyizsnyij Szalda-ból: 1959-ben Ivdelben szolgáltam és részt vettem a keresésben, az UPI katonai részlegének vezetője irányított minket, Ortyuhov ezredes, mi egy kunyhóban laktunk az erdőben.” És nála mindössze ennyi van róla. Itt h-val van, hogy ezt Kuzminova vagy Guscsin írta-e így, esetleg nyomdai hiba, azt nem lehet tudni, Rakityin mindenütt k-val írja, és első említésekor a teljes nevet megadja.

Jöhet az elmélkedés. Mondjuk illetékes elvtárséknak dunsztjuk sem volt a helyzetről, de nem is akadályozták meg a rendőrségi vizsgálatot, mondván jók lesznek azok terepmunkára, csak jobb körökbe ne üssék bele az orrukat. Azt az ezredesre bízták, de akkor az meg miért randalírozott mégis a helyszínen? Látván a rendőrök töketlenkedését, szükségesnek tűnt hogy abba is beleavatkozzon? Fűzhette magánügy valamelyik áldozathoz vagy annak közeli hozzátartozójához, amely magánnyomozásra sarkallta? Vagy lehet nemcsak utólag szimatolta a büdöset, hanem ő szellentette el magát, és ezt felettesei sem tudták? Miért ragaszkodott kimondottan Ivanov a radioaktivitás ellenőrzéséhez, talán Ortyukov mesterkedéseiből sejtett meg valamit, vagy épp tőle kapott tippet? Élnek-e rokonai vagy leszármazottai ennek az ezredesnek, és ha igen, milyen szerepet töltenek be piciny társadalmunk oroszországi részén napjainkban? Költői kérdés: Георгий Семёнович Ортюков ezredes továris, hol méltóztatott tartózkodni 1959 január 30 és február 1 között?

Mindenesetre ennek az Ortyukovnak megpróbáltam kicsit részletesebben utánanézni, találtam pár képet és egy rövid életrajzot, a hitelességét sajnos nem áll módomban ellenőrizni:
Született 1914 május 15; Szverdlovszk régió, Pokrov. Középiskolát végzett, majd építkezéseken és alumíniumüzemben művezetőként tevékenykedett. 1936-ban jelentkezett katonai iskolába, 1939-ben tanulmányait megszakítva önkéntesként vonult a finn háborúba. A karjalai síelő zászlóaljba osztották be, itt kitüntetést szerzett egy erősen őrzött vasúti híd elfoglalásában való részvételével. 1940-ben a kínai határon teljesített szolgálatot, ide már követte családja (feleség, gyerek), egy sivatagi földkunyhóban éltek. 1941-ben áthelyezték az Altajba, semmivel sem jobb körülmények közé; itt robbanógolyó találta a lábán, mely évekig gyógyulni alig akaró kínzó sebet okozott neki. 1942-ben visszatért Szverdlovszkba és befejezte a katonai iskolát, zászlóaljparancsnok lett és kiképző. 1944-ben megítélték neki a “vörös csillag rendjel” kitüntetést. 1951-56 között Zsukovnál dolgozott a titkárságon, emellett oktatott, továbbképezték, megkapta az alezredesi rangot, Zsukovval közeli kapcsolatba került. Ezután ezredesként az Ural körzetbe helyezték, de Zsukov környezetéből valamiért az emlékét is ki akarták törölni, az összes képről amin együtt szerepeltek, eltüntették. Elkezdték követelni rajta valami rejtélyes dokumentum egy eltűnt oldalát, mely a korábban általa felügyelt titkárság hatáskörébe tartozott, börtönnel fenyegették arra az esetre, ha nem kerül elő, erre csak a vállát tudta vonogatni kínosan. A papírlapot hamarosan nélküle megtalálták a szekrény alatt, nyilván véletlenül csúszott le, ezt megúszta. Zsukov bizalmát visszakapta, jó ismerősök maradtak, állítólag kimondottan baráti viszonyban, gyakran együtt utaztak. 1956-ban került az egyetemre (UPI, ahol Gyatlovék is tanultak), mint a katonai tanszék vezetője és egyben taktikai oktatója. Ez nem is változott haláláig: 1979 január 28, hólyagrák. Bőrbetegség is kínozta, amelyről ő azt állította hogy közönséges ekcéma, rossz nyelvek szerint sugárfertőzést kaphatott valahol. Sok mendemonda keringett róla ismerősei körében is, főleg Zsukovval való kapcsolata és időnként egyetemen kívüli titokzatos megbízásai voltak téma, melyekről igyekezett nem beszélni. Többek között katonai kísérletekkel kapcsolatban is hírbe hozták, például többfokozatú rakéták tesztelése – csak mondom, ez a része végképp nehezen ellenőrizhető.

 3201. Rogal Dorn — 2017-01-06 16:31 

@Rogal Dorn:

Jelentem sikerült. Külön élmény a nedves kézhez hozzátapadó fémkilincs, és a máskor “kibírhatatlanul” hidegként aposztrofált hidegvíz meleg érzete a lényegesen hidegebb levegőhöz képest. Csudajó buli, ajánlom…

 3200. Rogal Dorn — 2017-01-06 16:09 

Tisztelt konteo és Djatlov hívek!

Az éjjel gyakorlatban is lehetőségünk lesz kipróbálni, milyen komolyságú ok és indok kell ahhoz, hogy az ember elhagyja meleg fészkét hiányos öltözetben. A dohányosok előnyben vannak. 😀
Tegnap délután jó példát mutattam, kipróbáltam a “pain air” zuhanyzást, természetesen meleg vízzel. 🙂 Ma egy hajmosást fogok bemutatni az udvaron. Akinek kedve szottyan, az aludhat sátorban az éjjel, majd annak oldalát felhasítva, forró tea vagy kávé esetleg forralt bor mellett elmerenghet a Halat Szjal közelében bekövetkezett eseményeken. Szigorúan persze mindezt zokniban és klottgatyában. :-))))

 3199. kaffer — 2017-01-04 23:52 

@dani18:

Sztalker teóriája egy a sok közül.
A hírzárlat meg a titkosítás mértéke egyáltalán nem bizonyított.
Nyilván nem voltak büszkék magukra, mert a nyomozás nem oldotta meg a kérdéseket, így pihentették az ügyet.

 3198. dani18 — 2016-12-29 11:40 

Kedves Mindenki!

Karácsonyra leptem meg magam mind a 3 kötettel és a tegnapi nap folyamán értem a gyatlov-incidenshez.

Remélem nem árulok el titkot, hogy tiboru kiegészítette a saját bejegyzését sztalker hozzászólásaival, illusztrációival.

A megjegyzés helytálló, valóban lehet valóságalapja. De kérdem én, hogy akkor mi ez a nagy hírzárlat? Titkosított akták? Fények?

 3197. SLC — 2016-12-23 17:42 

@nygniko: Elolvastam én is a könyvet, és úgy gondolom, a sátorból való menekülésre elfogadható magyarázatot adott a szerző, bár én kicsit továbbgondoltam a dolgot, és így még hihetőbb…
Ami utána történt, azt nagyon nagy vonalakban lett csak összerakva, a szerző kihagyott egy csomó dolgot, de van amire megint csak elfogadható magyarázatot adott. Ettől függetlenül szerintem mi is felépítettük már a történet vázát annyira, hogy ez a része érthető legyen.
Amit nagyon hiányoltam, az a naplók szövege, igazán bele lehetett volna tenni a függelékbe, mert a könyvben csak pár sort idéznek.
Mindent összevetve érdemes elolvasni, mert komoly szakemberekkel, tudósokkal kooperált a szerző a megfejtés érdekében, de nem ad mindenre kiterjedő választ.

 3196. Rogal Dorn — 2016-11-29 18:31 

nygniko:

Értem, vagyis egy használhatatlan kályhát cipeltek magukkal feleslegesen, és megfagytak a sátorban, mielőtt elhagyták volna azt az oldalponyvát kivágva. Köszi a tippet Eichar! 🙂

 3195. becsuszoszereles1k — 2016-11-28 00:07 

3194.@nygniko: Szpaszibo! 🙂

 3194. nygniko — 2016-11-27 20:01 

Újabb infók.

Sziasztok !
Azok kedvéért, akik még nem olvasták, nem árulom el a végkövetkeztetést, de pár dolgot leírok. Most fejeztem be Donnie Eichar könyvének elolvasását és ajánlom mindenkinek, akit érdekel a téma, több új dolog van benne: Jugyinnal, aki visszafordult, személyesen többször is találkozott. Szakértőkkel konzultált, elment a helyszínre is.

A plusz infók:

– Jugyin nem beteg lett, hanem reumás volt. Már az elején fájt a lába, de a reumája miatt is túrázott, mert jót tett neki. Azt hitte végig tudja csinálni, de az utolsó visszafordulási lehetőségnél lett egyértelmű a csapat többi tagja számára is hogy nem folytathatja a túrát.

– Jugyin nem egyből visszament az egyetemre, hanem a szülőfalujába ment, ahol eltöltött pár napot és táviratozni is elfelejtett a csoport késéséről, így amikor ő visszaért az egyetemre, már folyt a kutatás, tehát nem igaz az infó, hogy azért indultak későn, mert ő jelezte a késést. Ő sem tért vissza és őt is eltűntnek tartották nyilván pár napig.

– a hordozható kályha összeszerelése, amit magukkal vittek (hidegtől merevedett ujjakkal) 1 óra (!!!) – ez a csoport naplójában volt leírva, mert összeszerelési rekordot akartak felállítani és párszor mérték.

– a manysi vadászok: nagyon barátságos emberek. Az arra tévedt túrázókat megvendégelik teára, aki éhes megetetik, aki eltévedt útbaigazítják. A keresésnél is segítettek. Ők csak nagyon rövid ideig szerepeltek a lehetséges gyanúsítottak listáján, mert sok túrázó ismerte őket és mindig kedvesek voltak, soha senkiről nem beszéltek a negatívan, ezért kizárták, hogy ők lettek volna.

A fenti írt könyvet ajánlom mindenkinek, tulajdonképpen mindent megmagyaráz, csak apróbb kérdések maradnak nyitva, amik az összkép szempontjából nem annyira lényegesek.

 3193. becsuszoszereles1k — 2016-11-21 21:46 

3190.@Rogal Dorn:

Értem.

3191.@kaffer:

Kb. ennyi, igen.

 3192. Rogal Dorn — 2016-11-21 20:06 

@kaffer:

Meg egymásról levagdosni a használható ruhadarabokat.
Engem személy szerint leginkább a menekülést kiváltó ok érdekel.

 3191. kaffer — 2016-11-21 20:02 

A rendelkezésre álló információkból / amikből ki tudja mennyi az igaz /, itt már nem lesz megoldás. Egy csomó dologra nincs logikus magyarázat, ahogy azt sem tudjuk hogy időrendben ki mikor halt meg. Ki kinek próbált segíteni, ki kit próbált meggyőzni a szerinte helyes lépésekről. Hogy miért hagyták el a sátrat, az a fő kérdés. Aztán mikor látták meghalni a társaikat, az kemény lehetett…

 3190. Rogal Dorn — 2016-11-21 19:52 

@becsuszoszereles1k:

Én azt gondolom továbbra is, hogy valami miatt pánik tört ki a sátorban. Kivágták, kimenekültek, mindenki ahogy volt. Le a nagy fenyőhöz. Elképzelhetőnek tartom, hogy éjszaka rossz irányba menekültek, hiszen ha az elözö táborhely felémennek visszafelé, akkor esetleg a másik sátor illetve tartalék felszereléshez jutottak volna. Valószínű, szerintem, hogy rájöttek a tévedésre, a fenyő alatt. Krivo és Doro vagy fel akartak mászni a fára, vagy csak szimplán tüzet akartak gyújtani, nem tudom, lényeg, hogy ők haltak mag először. Zinajda, Djatlov, Slobo vissza akartak menni a sátorhoz, vagy az otthagyott tárgyakért, vagy nem tudom. Részben a fa alattiak ruháiban, vagyis akkor már Krivo és Doro halottak. Közben a másik csoport Zolo vezetésével a frontharcos tapasztalatában bízva, menedéket épített a vízmosásban. Így utólag kiderült, hiába.

A sérülések tekintetében nem tudok véleményt alkotni, de furcsák az szent. A pánik okát sem tudom elképzelni sem.

Az elemlámpák esetében azért jelezném, -30 fokban az akkori “laposelemek” nem tartanak soká, az izzó fogyasztása akkoriban komoly volt a mai ledekéhez képest. Nem hinném, hogy a havas szélben sokat láttak volna. A baltákat és késeket viszont a sátorban hagyták. Az lehet hasznosabb lett volna.

 3189. becsuszoszereles1k — 2016-11-20 23:39 

3188.@Rogal Dorn:

Jó, de tény, hogy volt egy külön sátruk is.

Ha tényleg érdekel, akkor a 2014. évi hozzászólásoknál, különösen az őszi, téli aktivabb időszakban irtak között megtalálod, és a naplóikban.
Ha leirnád a saját elképzelésedet, az jó lenne. Természetes okokra gondolsz? Balesetre? Vagy mire? Azért kilenc ember nem kevés, hogy csak úgy egyszerre vesszen oda.

Mire alapozod, hogy semmi nem veszélyeztette őket? Mi az, hogy “abban az időben”? Olyan időjárásban? Ja, igy már értem. A madár nem járt arra abban az itéletidőben…Lehetséges.

Még annyit, hogy a labaz a nagy fenyő irányával (ahol végül meghaltak) ellenkező irányban volt, tehát jöttek a labaz felől, tehát a hágótól a hegyre, ahol idő előtt, kényszerűen gyorsan lesátoroztak. A nagy fenyőhöz viszont tovább kellett volna menni. Lehet, hogy eredetileg ott táboroztak volna le, de már nem volt kedvük elmenni odáig, mert túl későn este értek fel a hegyre? (Talán túráztak már azon az útvonalon máskor is, ismerték a terepet.)
Mivel kevesebben lettek Jugyin távozása miatt, igy hirtelen úgy döntöttek, hogy egy sátorban is elférnek, ha a nagyobb túra felszereléseket nem a nagy sátorban tartják, hanem átrakják a másik sátorba – ami egyébként kétszemélyes volt.
Mivel az útjuk vélhetően a nagy fenyő irányába vezetett tovább, netán megbeszélték, hogy a Zolo, Kolo és Tibo mint Zolo “szárnysegéde”, és legjobb szerelésben lévők előreviszik a holmit… Igen, késő volt, fáradtak voltak, nagyon kemény volt az idő, de akkor mit kerestek még mindig kinn ezek a fiúk, ahelyett, hogy a sátorban lettek volna, bár nem fűtöttek be, ami eléggé furcsa. Ráadásul fényképezőgéppel Zolo a nyakában. Ha járőröztek egyet, minek, ha a madár nem járhatott arra…ha gyanakodtak, ha kerestek valami nagyon is konkrét dolgot…
A lábnyomokról még az juthatna eszünkbe, hogy a kezdeti összevissza szétfutó nyomok után rendezetten következő nyomok arra utalhatnak akár, hogy először nagyon megijedtek valamitől, és szétfutottak, hogy eltávolodjanak a sátortól, de aztán mégis összetartottak és levonultak. Márpedig értelmes cél nélkül nem rendeződtek volna össze és nem mentek volna egy cél felé. Egyébként volt elemlámpa a korábban kinnlévőknél, később a keresők megtalálták eldobva, lemerülve – onnan lehet tudni, hogy nem sötétben botorkáltak, legalább is valameddig. Ez persze már ismételgetés.

 3188. Rogal Dorn — 2016-11-20 21:28 

@becsuszoszereles1k:

Elnézve az utolsó táborverésről készült fotót, nem hinném, hogy a kis sátorral vesződtek volna. Abban az időben semmilyen vadállat vagy ember nem veszélyeztette a készleteiket. Ezért nem hiszek a külső támadásban sem.

 3187. becsuszoszereles1k — 2016-11-16 12:57 

3184.@Rogal Dorn:

Egyre gondoltunk.

A szálirány-vágás iránya bizonyiték épp olyan hiteles adat, mint M. Sharavin beszámolója. 🙂

A neked cimzett, 3173. hsz.-ben leirtam, hogy volt még egy, kisebb sátor. És valóban, tárolásra használták, hogy a labaznál-e, vagy fent a hegyen, az esetleg kérdés lehetne.

Viszont tudod miből van itt a keveredés? Nem az árok, ami egyébként vizmosás, és a folyómenti labaz/tároló keveréséből! Hanem annak a keveréséből, hogy a hegyen tároltak-e a második sátorban, vagy egy kicsit arrébb? Szerintem a kicsit arrébb a logikusabb. És a n a p l ó k-ból mintha az derülne ki, hogy arra a nagy fenyőre volt felfüggesztve a kissátor – a kaják miatt is, amelyik alatt megtalálták Krivo és Doro holttestét…Lehet, hogy igy már logikus is, miért oda futottak a sátorból?

Hiszen, ha az Ivdel folyó melletti táborozás helyszinén hagyják, akkor azt is berakják a labazba, nem hagyják valamelyik fenyőfán lógni.

Kérdés: Akár a labazból, akár a nagy fenyőről, hová lett a második sátor?

 3186. Rogal Dorn — 2016-11-16 10:58 

A lavinát pedig teljes mértékben el lehet vetni, amiatt is, mert az utolsó táborveréses fotó előterében látható hóba szúrt síbot(?) a febr.26.-i sátor megtalálását ábrázolón is ugyan ott van, csak a másik oldalról készült. A sílécek helyzete nem ennyire egyértelmű, de a bot pozíciója szerintem perdöntő.

 3185. Rogal Dorn — 2016-11-16 10:32 

Még egy észrevétel.

Tiboruhoz intézném a kérdést, a gumitömítéses fotó honnan származik, és mikori? Ugyanis a képen nem a Djatlovék korából származó kabát látható a tömítést tartó emberen, illetve a felirat rajta nem ciril betűs és a betűk alatt lévő “toll” piktogramm arról tanúskodik, hogy pehelykabát. Bátran állítható, hogy biztosan nem a Szovjetunió terméke. A kabát szabása és patentgombjai sem illik bele a “miliöbe”… 😀

 3184. Rogal Dorn — 2016-11-16 10:19 

@becsuszoszereles1k:
A szövetszálak vizsgálatából kiderült, az hogy belülről vágták ki. Biztos a havat szerette volna lekaparni a baltával a sátorponyváról, ha van a sátorban valaki, biztos, hogy kiszól:-Maraggyá má tesó!

 3183. Rogal Dorn — 2016-11-16 10:13 

@jukeey:

Tehát, szerinted éjjel tervszerűen, hiányos ruházatban hagyták el a sátrat az oldalán keresztűl, ezzel persze használhatatlanná téve azt, majd az éjszaka folyamán menedéket építettek a jeges szélben (-20 fok), amit a víz és a hideg ellen fából készült padozattal látnak el? Hmmm. Mégis milyen fénynél? Milyen eszközökkel? Mindenük szinte a sátorban maradt. Kaja-pia-eszközök.

Két dolog van itt összekeveredve, a tartalékoknak épített menedék, és a májusban megtalált 4 fő az “árokban”. Én az árokról kérdeztem.

Tiboru 2 sátrat említ a posztban. Logikus is lett volna egy tartalék…

 3182. becsuszoszereles1k — 2016-11-13 19:31 

3177., 3180.@warr: Ez a Sharavin gyerek azt nyilatkozta, hogy a sátor előtt heverő baltával (fejszével?) előszöris belevágott a sátor oldalába.
Nem tudom, hogy ők már berogyva találták-e a sátrat -, mert akkor hogy vágott bele a ponyvába? Amúgy pedig minek vágott bele? Rejtélyek…

 3181. becsuszoszereles1k — 2016-11-13 19:19 

3176.@jukeey:

Vezettek, mert ‘légi felderitéssel’ vették észre a két tűzhelyet. A két tűz helyét, amikor a folyók menti utukon sötétedésre letáboroztak és tüzet raktak főzéshez, melegedéshez -, még mielőtt elindultak volna, hogy átkeljenek a hágón és ledekkoljanak a végzetes helyen. Ebből a második tüzet ott gyújtották este, ahol másnap délelőtt 10 óra körül – naplóbeirásuk szerint is, elég későn kelve – épitették meg a labazt. Ezért mondtam, amit mondtam, de ezekszerint pontatlanul. Akkor a labazt a helyszinen kutatva vették észre a keresők.

Mellesleg már akkor is furcsállottam a “lustálkodásukat”, vagy nem volt egy ilyen túra vagy egy ilyen mestercsapat annyira katonás? Ha meg nem pihenhetnek, amennyit akarnak, mert fogy a munició is és szintidő is van talán, akkor különösen nem értem ezt a “lazaságot”… Valamikor kora délután indultak neki a hágónak és a tiltott hegynek, a Nap meg már négy előtt lement – valahogy igy emlékszem. Egyenesen valami másfél órás út lett volna, de tettek egy kisebb kitérőt jobbra.

Egyébként a folyótól vagy a hágótól kezdődően már nem is csináltak képeket, ha jól emlékszem – talán egy kép van fönt a hegyen, sötétben, a csoportból néhányan sziluettként látszanak rajta, vélhetően a sátor bejáratánál. Azt mondtuk, hogy talán Kolo kattintotta mögöttük állva. Meg a hires legutolsó felvétel…

 3180. warr — 2016-11-12 14:11 

@jukeey: Kösz a pontosítást 🙂

Asszem akkor kijelenthető, hogy nem vehető 100%-ra, hogy azokat a vágásokat Djatlovék okozták. Akár lehetett már a megtalálás után is (aka. nyomok összezavarása)…

 3179. jukeey — 2016-11-12 04:04 

@warr:

Talán kissé túlzottan igyekeztem tömör lenni, de azt hiszem világos hogy a késői felfedezés nem a vágásra, hanem annak módjára vonatkozik. A vágást természetesen azonnal észrevette mindenki.

De akkor ezt a részt részletesebben:

Az első helyszíneléskor összegyűjtött bizonyítékokat (köztük a sátrat) a március 1-én a helyszínre érkező Ivanov az Ivdeli kapitányságra küldette, majd figyelmét a terep felmérésére és további keresésre fordította. Ivdelben a névvel is rendelkező legnagyobb helyiségben tárolták a tárgyakat, az úgynevezett “Lenin-szobában”. Itt egy varrónői gyakorlattal is rendelkező alkalmazott szeme megakadt rajta, és szólt az épp a helyiségben tartózkodó Vladimir Korotaev nyomozónak az észrevételéről. Ekkor kértek fel egy szakértőt, Henrietta Eliseevna Csurkinát, hogy alaposabban vizsgálja meg a sátrat. Ő is arra jutott, hogy mind a behatolási pontok, mind a vágások felületei arra utalnak, hogy a sérüléseket okozó kés belülről kifelé irányuló mozdulattal ütötte át és metszette fel a szövetet.

A jelenlegi szakértők egyébként kifogásolják Csurkina jelentésének alaposságát (csak néhány nagyobb vágást ismertet részletesen), hiányolják a fotóanyagot is (nem készített további, közeli fotókat, így mára csak a teremben készült, teljes sátrat ábrázoló fotók maradtak meg); ezért nem tekintik 100%-ig biztosra vehetőnek a szakvéleményt.

Ám az a megfigyelés, hogy a sátor belső oldalán több, egyértelműen belülről származó sérülés is volt amely kés döfésétől származott csak nem sikerült átütnie szövetet, szerintem kellően megalapozottá teszi, hogy a sátrat valóban belülről vagdosták össze. Az viszont már kétségesebb, hogy akár külső erőszak, akár pánikszerű kijutás céljából ejtettek ennyi, különböző irányú és hosszúságú vágást, köztük egy vízszintes irányú egyenes vágássorozatot; inkább a sátor javíthatatlan károsítására irányuló törekvésnek látszik.

 3178. Rumcájsz von Jicsin — 2016-11-11 13:43 

@warr:
Ha jól emlékszem, a nyomozó irodájában állították fel a sátrat és egy takarítónőnek?? vagy valaki más nőnek tűnt fel, hogy a szálak úgy állnak, mintha belülről vágták volna fel.
Azt gondolom, hogy a tetthelyen mindenkinek, minden gondja nagyobb volt annál, minthogy ezen rágódjanak.

 3177. warr — 2016-11-11 10:29 

Február 26 – Több részre oszlanak, Boris diáktársával, Mihail Sharavinnal, és egy erdésszel, Ivan Pasinnal a Halatszjalra megy. Ők találták meg és vizsgálták át először a sátrat.

Március 14-30 – Felfedezik a sátor kivágásanak belülről való megtörténtét.

Ez csak nekem nagyon fura? Több mint két hét (vagy akár egy hónap) elteltével fedezik csak fel a sátor különös sérüléseit? :-/

 3176. jukeey — 2016-11-11 09:01 

@Rogal Dorn:

Az árokbeli lelőhelyről:
A parton levő fasorról a lelőhely melletti 20 méteres szakaszon ágak hiányoztak, melyeket késsel távolítottak el, ezekből állt a gödörben talált fapadozat. Ez a kompozíció pihenőhelyre/menedékre utal, a faág bélelés egyrészt azért kell hogy ne a fagyos havon ücsörögjenek, másrészt a verem alja ne olvadjon fel annyira, hogy jeges vízben kelljen tocsogniuk.

A szétszaladásról:
A nyomok egyenesen tartottak lefelé a hegyoldalban a völgy szélén levő árokhoz, a holttestek közül 3 ezen vonal mentén hevert, 2 a már árokhoz nagyon közeli fa alatt, négy az árokban; tehát végig egy egyenes vonalon. Ez inkább kifejezetten iránytartó, tájékozódó képesség birtokában levő magatartásra utal. A szétszaladós fantáziálás csak a sátoron lévő vágást magyarázó egyik feltételezés, a pánikelmélet vadhajtása. Hogy be voltak szarva az biztos, de modern városias hisztizésről szó sem lehetett.

Következtetések: Menedéket/búvóhelyet készítettek, mely hosszabb tartózkodásra is alkalmas (az árok ehhez kedvező, mert a hó elég mély egy nagyobb verem kialakításához is, és a terep sík a völgy szélén, így nem fenyeget lejtőn való megcsúszás veszélye sem). A művelet legalább egy órát igénybe vett akkor is, ha több ember dolgozott rajta; tehát a sátorból való távozás után legalább a csapat egy része tűrhető állapotban huzamosabb ideig dolgozott a túlélésen. A közeli tábortüzet magyarázhatja, hogy hiányos öltözet vagy/és sérülések miatt nem mindenki volt munkára fogható öltözékben/állapotban; vagy felváltva dolgoztak, időnként a tűznél átmelegedettek lecserélték a hókotrásban/ággyűjtésben áthűlteket. Mivel már jelentős mennyiségű ág elrendezve a kész verembe került, a munka nagy részén túl voltak, amikor a halál lecsapott rájuk. A három hegyoldalban levő holttestre így a következő magyarázatok lehetnek:
1: Még lefelé menet haltak meg és maradtak ott, a többiek már nélkülük mentek tovább az árokig, ott tüzet rakni és menedéket készíteni.
2/a: A tragédia egyszerre érte őket, de hárman menekülni próbáltak visszafelé, eközben érte őket utol a többieket még odalent sújtó csapás.
2/b: Súlyos sérülésekkel még részben mozgásképesen túlélték a többiekkel végző csapást, és annak elvonultával megpróbáltak visszajutni a sátorhoz, ám már nem volt erejük megtenni ezt a csekély távot sem, menet közben sorra lemerültek.

@becsuszoszereles1k:
A labazt nem légi felderítéssel találták meg, a légi próbálkozások semmilyen eredményre sem vezettek. Bár korábban valóban megcsócsáltunk Rogal kérdéseire vonatkozó információkat, álljon itt még egyszer tömörítve, kronológiaszerűen, nevekkel:

Február 17 – A túrázók rokonai kezdenek aggódni, felkeresik a túraklubot. Lev Szemenovics Gordo elhessenti őket.

Február 18 – Az aggódó rokonság minden kapcsolatát megmozgatja, hogy az egyetem és a sportklub vezetőire nyomást gyakorolhassanak, Ezalatt Gordo botránytól tartva csitítgatja a kedélyeket, megnyugtatja saját magát és kollégáit a késésre utaló távirattal.

Február 19 – Az aggódó rokonságnak sikerül kapcsolatba lépni több egyetemi főgóréval, vagy legalább üzenetet eljuttatni nekik, köztük Georgy Semenovich Ortyukovu ezredesnek, aki az egyetem katonai részlegének taktikai oktatója. Felismerik a helyzet komolyságát, és napirendre tűzik az ügyet.

Február 20 – Az egyetemen rendkívüli ülést tartanak az eltűnt diákok ügyében. Keresési akciót határoznak el, a szervezéssel a túraklub elnöke, A. M. Vishnevsky, és a diákönkormányzat elnöke, V. E. Slobodin lesz megbízva. A túraklub “An-2” típusú kisrepülőgépét korlátlanul rendelkezésre bocsájtják légi kereséshez és a földi keresők célba juttatásához.

Február 21 – Túrázókból és diákokból három keresőcsoportot állítanak össze. Sikerül elérniük egy épp az Uralban túrázó csoportot is, akik készséggel csatlakoztak az ügyhöz. Felhívják a belügyminisztériumot, ígéretet kapnak hogy szükség esetén az A. A. Cserniseva parancsnoksága alatt álló Ivdel laktanyából kiküldenek nekik egy szakaszt rádióval és kutyával felszerelve. A regionális erdészettől azonnal kapnak két erdőőrt és két manysi vadászt.

Február 22 – Felszedik az erdészet embereit és célba juttatták az egyik saját csoportjukba vegyítve. Terjed a hír egyéb sportkörökben és oktatási intézményekben, így diákokból és túrázókból néhány további csapat alakul, szintén kisrepülővel vagy helikopterrel támogatva. Az álláspont az volt, hogy valamikor a túrájuk vége felé bajba kerültek egy nagyobb hegyen, és jól felszerelt táborukban várják a segítséget.

Február 23-25 – Boris Slobtsova diák vezetésével és az erdészet embereivel kiegészülve kis csapat érkezik az Otortenre, átvizsgálják ezt és egy kisebb szomszédos hegyet is, megállapítják hogy ott nincsenek. Úgy döntenek, hogy ha már úgyis közel vannak az útvonal elejéhez, megpróbálják rekonstruálni az Auspiya völgyön és a Halatszjal hegyen át, hátha legalább valami nyomra bukkannak.

Február 26 – Több részre oszlanak, Boris diáktársával, Mihail Sharavinnal, és egy erdésszel, Ivan Pasinnal a Halatszjalra megy. Ők találták meg és vizsgálták át először a sátrat. Estére visszatértek a táborukba, ahová a csapat többi része, Jurij Sharavin, az adóvevővel is felszerelt Jegor Szemenovics, valamint a két manysi vadász is visszaérkeztek, ekkor tudtak hírt adni az eseményről. A sátortól elhoztak néhány holmit, többek között a talált alkoholt, melyet továbbra is bizakodva megittak a sikerre, csak Pasin erdész jegyezte meg, hogy szerinte itt már a halottakra kéne inni.

Február 27 – Újra szétoszolva folytatták a keresést, Jurij és Mihail duójának jutott a Lozva-völgy, így ők találták meg a fa alatt heverő két holttestet még délelőtt, akkor azonnal vissza is tértek a táborukba. 13:30 körül érkeztek meg helikopterrel a nyomozók: Karelin Csernyisova, Eugene P. Maslennikov, Vaszilij Tempalov, valamint vadászok két kutyával. Tempalov a kutyákkal találta meg Gyatlov testét, majd Zináét. Beazonosította a holttesteket, az egyik fa alattit Zolotarevként, csak néhány nap múlva derült ki hogy az valójában Dorosenko. Megkezték a hó szurkálását úgynevezett “lavinaszondákkal”, ezek 3 méter hosszú, fémhegyű botok, melyeket négyzetméterenként legalább öt helyen szúrnak a hóba a sikeres találat reményében. További testeket aznap nem találtak, ám megtalálták a hegyoldal egyes szakaszain épen megmaradt lábnyomokat, melyeket egybehangzóan 8-9 pár, rendezetten lefelé vonuló emberi lábnyomként azonosítottak, és megállapították hogy némelyik csak zoknit viselt. A nyomrögzítés során a sátorról és közvetlen környékéről készített egy teljes filmtekercs tönkrement amikor az egyik nyomozó elejtette, és ez a hiba csak napokkal később derült ki, amikor a pótlásra már nem volt lehetőség (a rögzítést ettől eltekintve is rendkívül hanyag és felületes munkának minősítették később). Az erőszakos cselekmény a pénz és az alkohol megmaradása ellenére már aznap felmerült, egy megfarigcsált síbot és egy szétvágott 3 kilós sonka miatt, ugyanis elég valószínűtlen hogy a saját holmijaikkal és élelmükkel ilyen pazarlóan bánjanak egy hoszzú túra legelején.

Február 28 – Eredménytelen keresés.

Március 1 – A Szverdlovszki ügyészség a helyszínre küldi Nyikityivics Lev Ivanovot, aki átveszi az irányítást.

Március 2 – Eredménytelen keresés.

Március 3 – A diákcsoport a két manysival megtalálja a labazt (55 kiló tartalék élelem, ruházat és szerszámok), ezután hazautaznak. Moszkva 2 neves hegymászót szalajt szakértőként, Bardin Suleskót és Baskint, ezek megállapítják hogy lavina nem lehetett.

Március 4 – Eredménytelen keresés.

Március 5 – Megtalálják Rustem holttestét.

Március 6-12 Eredménytelen keresés, 8-án a hegymászók is hazautaznak. Moszkvai és Szverdlovszki honatyák és egyházi személyek bűnbakkeresési törekvése, utasítják a rendőröket a manysik nyaggatására.

Március 13 – újabb, húszfős diákcsapat szerveződött a kereséshez, kérelmüket jóváhagyták, és megkapták a korábban beígért katonai segítséget 10 fős utászegység formájában, valamint a rendelkezésükre bocsájtottak két Mi-4 helikoptert (ezek nem a helyszínen, hanem Ivdelben állomásoztak).

Március 14-30 – Felfedezik a sátor kivágásanak belülről való megtörténtét. A bizonyítékok közül előkerül egy katonai kapca, a helyszínelők egyike sem emlékezett rá. A manysi vonal tarthatatlannak bizonyul, ejtik őket.

Március 31 – Minden helyszínen tartózkodó 10-15 percen át egy délről észak felé nagy magasságban lassan mozgó, változó erejű fényjelenséget lát.

Április 1-május 4 – a Lozva-völgy szurkálása. Az ügy egyre inkább elhíresül, a külföldi sajtó is kezdi pedzegetni.

Május 5 – Kurikov manysi vadász felhívja a figyelmet az árokparton összevagdosott fákra, előkerülnek a hiányzó holttestek. Itt azonnal feltűnik, hogy egyiküknél ahhoz hasonló katonai kapca van, amely az első adag bizonyíték közül előkerült. E két tárgy eredetét nem sikerült tisztázni.

Május 6-17 fejvakargatás, noszogatás, lebaszás.

Május 18 – Ivanov nyomozó elküldi a Szverdlovszk városi egészségügyi-járványügyi állomásra a holttestekből és tárgyi bizonyítékokból vett mintákat, hogy végezzenek el rajta néhány vizsgálatot. Ellenőrizték a radioaktivitást is (Ivanov ezt állítólag kifejezetten kérte), és ez az egy eredmény pozitív lett.

Május 25 – Az intézet befejezi a viszgálatot, megküldi az eredményt Ivanovnak, aki jelentést ír és továbbítja feletteseinek.

Május 28 – A jelentésben szereplő “radioaktivitás” szóra néhány elvtárs felhúzza a szemöldökét. Akik előző nap habzó szájjal követelték a tettesek tálcára tett fejét, hirtelen arra jutnak, hogy nincs itt semmi látnivaló, baleset volt, ügy azonnali hatállyal lezárva, oszoljunk.

Forrás: Alekszej Ivanovics Rakityin – Смерть, идущая по следу

 3175. sztalker — 2016-11-10 18:39 

@becsuszoszereles1k:

Mondjuk a sátorban evéshez-iváshoz olyan sok fény talán mégsem kell (elég lehet egy kisebb elemlámpa), hacsak nem akar még valaki írogatni is naplót v. ilyesmit. Valami olyasmire én is emlékszem, mintha Zolo v. valaki más teljes ruházatban lehetett volna kint, amíg a többiek bent pihiznek, és ezt felfoghatjuk afféle őrségnek is.

Ha tehát kint volt valaki tőlük, akkor elég nehéz elképzelni, hogy egy hozzájuk közeledő idegen ember v. embercsoport reflektora, elemlámpája világítana be hozzájuk (mert voltak ilyen elméletek is, hogy csapat közelített a sátrukhoz), mert még mielőtt ezt lefotóznák, tuti, hogy a kint strázsáló szól a bent ülőknek, hogy „helyzet van, gyerekek, kapjátok össze magatokat!” és ekkor a legkevésbé a kamerát fogja valaki elővenni, gondolom, pláne, ha egy szál alsóban ejtőzik az illető éppen.

Ezért gondolnám, hogy ha az utolsó kép az nem egy véletlen exponálás volt (persze lehetséges), akkor inkább vmi felfénylés, erősebb és váratlan fényváltozás lehetett kint, amit pont lekaptak brahiból. Ráadásul a kukucskálós becsillanáshoz nem kell feltétlenül erős spot-fény, vagy robbanás okozta fellángolás, csóva, ezzel talán a tüzérségi lövedék-, rakéta-, meg egyéb ilyen elméleteket is ki lehetne ejteni. (Plusz ezek még zajjal is járhatnak, amire én első blikkre inkább kimennék megnézni, hogy mi az, vagy gyorsan a kukucskálóhoz szorítanám a szememet, mintsem fotóznám, ha gyorsan választanom kéne a kettő közül.) Vmi olyasmi lehetett, ami azért nem ér meg annyit, hogy ki is menjenek érte a hidegbe, de eléggé érdekes. (Az UFÓ-s dolgokat most kihagynám a magam részéről.)

 3174. becsuszoszereles1k — 2016-11-10 15:18 

3167.@sztalker:

Az utolsó felvételen a becsillanás, az valóban látszik.

Sátorban: Lét dolgot nem tudok, hogy őrködtek-e és, hogy volt-e villanyoltás.

Ha mindenki aludt, bár sötétben, de olyan fáradtan nem hiszem, hogy bárki felébredt egy beszűrődő fényre. Lehet az is, hogy nagyon éberek voltak, bár már az utolsó naplóbejegyzésről is megállapitottuk – Djatlové volt asszem -, hogy teljes kábulatban révedezve irták, még az aznapi dátum is lemaradt, vagy hosszú szolgálatban irta a naplót és elmulasztotta bedátumozni az új napon…

Amig pedig nem aludtak, addig gondolom fény volt a sátorban, a kintről jövő fény nem lett volna különösebben feltűnő.
Ha mindenki húzta a lóbőrt, sötét is volt, de őrködött valaki, akkor lehetséges a dolog…saját gép volt az inkább, hisz szinte mindenkinek volt gépe, de amúgy is a fejük alatt tatották alvás közben, netán a nyakukban őrizték…

 3173. becsuszoszereles1k — 2016-11-10 14:58 

3169.@Rogal Dorn:

A 3164-ben van a foto? állványos lista:
2532. becsuszoszereles1k — 2013-10-24 00:37

“2529. @piszkosfredakapitany:

—-
Fenykepezogepek: 4 Zorkij a satorban +1 Zolo nyakaban, 2 FED (FED-2 ?) – de 1 biztosan (Jugyin szerint), Krivoe’ volt, es amit nem is talaltak meg soha tobbe; +cserelheto objektiv, fenyszuro, videokereso (es stativ).”

Viszont nagyon jó, hogy csomaglistaként teszed fel a kérdést, azt ugyanis nem tudjuk.
Ez a lista, amiben – zárójelben? – a stativ szerepel, ez a szerencsétlenség után, a sátor megtalálása alkalmával készült. Hm.
Emlékszünk rá, hogy Jugyin szerint volt a holmik között – ki voltak téve szemlére is az UPI/az egyetemük aulájában a vizsgálatok alatt – néhány ismeretlen darab, tehát ami a csoport csomaglistáján nem szerepelt (pl. 1 pár régi tipusú katonai kapca; egy hosszú orosz? katonai köpeny…ha jól emlékszem).

A sátor erre a túrára már meg lett nagyobbitva, Djatlov Igor egybeépitett két sátrat, valamint feltalálta hozzá a fűtést is.
Mégis úgy emlékszem, hogy egy második, kisebb sátrat is emlegettek -, hogy ők-e a naplóban, vagy a vizsgálatok -, megjegyezve, hogy abban mégsem aludt senki, hanem inkább oda rakták be a holmijaikat – talán mert eggyel kevesebben lettek és elfértek, vagy igy hamarabb sátrat tudtak verni, ami elég kivánatos volt az utolsó alkalommal… Segitsen valaki, mert nem emlékszem pontosan, de mintha ez inkább a labaznál lett volna…fellógatták a fára, mert kaja is volt benne, természetesen? Bár a labaz az egy gödör volt, lefedve, álcázva…a keresésnél a repülőről találták meg hol is van…

 3172. sztalker — 2016-11-10 11:31 

@Rogal Dorn:

A harmadik kérdésedre (sátor) azt tudom mondani, hogy én úgy tudom, Djatlovék a korábbi túráikon mindig 2 db sátrat vittek magukkal, de most, a legutolsó túrán már újítottak, és csak 1 db, de nagyobb méretű sátruk volt. (Ne feledjük, az eredeti terv szerint Jugyin — aki később visszafordult, mert megbetegedett — is velük tartott volna, így a 10 ember egy légtérben tartózkodhatott végig. Jugyin nélkül meg tán kissé még kényelmesebben is ellehettek.)

Erre írtam még egy szösszenetben, hogy talán nem is a jobb sportteljesítmény indokolhatta az egyetlen (nagyobb) sátrat, hanem inkább az, hogy így Zolo barátunk (és talán maga Djatlov is, aki addigra már kissé elvesztette a respektjét a csapattagok előtt) jobban megfigyelhette a gyerekeket éjjel-nappal, szóval nehezebben lehetett pusmogni és konfrontálni.
(De ez utóbbi véleményem már csak az én rosszindulatú spekulációm csupán, biztonsági okokból jómagam valahogy jobban támogatnám a 2 sátras dolgot, mert bármi rossz megtörténhet a hegyekben, jól jöhet egy tartalék mindig, még ha cipelni is kell, és helyet is foglal.)

Még csak annyit a 2. kérdésedhez („szétfutnak a szélrózsa minden irányába”), hogy pánikban az ember ilyen. Aztán vagy gyorsan visszaáll a racionális „üzemmódba”, ahogy tanulta, vagy nem…
Egy FÁRADT és BEPÁNIKOLT ember meg még kevésbé tudja átlátni a helyzetét, erre sok baleseti kivizsgáló tudna mesélni, hogy kiképzett és jó szakemberek is totál hülyén viselkednek, ha nem aludtak már egy napja, vagy korábban egészen más tevékenységet folytattak (buliztak v. maszekoltak), és az agyuk még nem állt át teljesen az új tevékenységre. Djatlovék eléggé fáradtan sátraztak le aznap este, gondolatban már az alvásra készülhettek, és még előttük volt a túra nehezebb része másnap, ami tudattalanul azért mindenkit idegesíthetett (sztem magát Djatlovot is, csak nem mutatta), még ha nem is beszélt róla nyíltan mások előtt, nehogy „nyuszinak” nézzék őt, v. kivívja Djatlov rosszallását v. nyilvános megszégyenítését. (Lásd a naplójukat, abból azért kiérezni ezt a bizonytalanságot az utolsó napokban.)

 3171. Rogal Dorn — 2016-11-09 20:22 

Újraolvasva a posztot, két kérdés merült fel bennem. ( Ha valahol a “kommentlavinában” megválaszolódtak, akkor bocsánat…)

1. Az árokban megtalált holttestek mit kerestek ott, emlékeim szerint valami ágakból hevenyészett padozat is volt alattuk.

2. Mint fegyelmezett hegymászók és túrázók, miért a szélrózsa minden irányába szaladtak szét?

és három a magyar igazság:

3. A leírásban az szerepel, hogy a megtalált sátorban a kilencből hatan szoktak aludni. A másik sátor meglett? Illetve ki melyikben aludt?

 3170. Rogal Dorn — 2016-11-09 20:01 

@Rogal Dorn:

*szerintetem

 3169. Rogal Dorn — 2016-11-09 19:57 

Huuuh. Még mindig megy a rejtély felgöngyölítése?

A fotó intem véletlen exponálás, pl. mikor valaki odaadja a másiknak a fényképetőgépet és véletlenül lenyomja az exponáló gombot.

Az állvány szerepel a csomaglistán?

 3168. oberon — 2016-11-09 17:18 

Nekem elsőre valami égő dolog jutott eszembe, amire megpróbáltak ráközelíteni, de nem sikerült.
Aztán utána olvastam a többiek verzióit is.
A probléma már ott felmerül, h szándékos, csak rosszul sikerült, vagy véletlenül elsütött képet látunk e?

 3167. sztalker — 2016-11-09 11:37 

@becsuszoszereles1k:

Maradjunk még kicsit a sátor belsejében, és az utolsó fotónál.

Én elképzelhetőnek tartom, hogy az utolsó fénykép a sátor BELSEJÉBEN készült, és nincs másról szó, minthogy az egyik kémlelőnyíláson beszűrődő éles fényt kapta le valaki (nem is biztos, hogy a gép tulajdonosa, hanem aki épp megmarkolta a masinát). A lejjebb csatolt képeken valami hasonló effektus látható, vagyis Djatlovék fotóján a középső sokszögű folt magának az objektív lencsének a tükröződése, a világító négyzet a sátornyílás (kukucskáló) — ezért sem ovális az alakja –, a beszűrődő fény meg nem egy rakéta v. csóvát húzó egyéb objektum, hanem egy nagyon erős sarki fényjelenség (?) átszüremkedése az egyik nyíláson.

Talán olyan hirtelen világított be rájuk a fény, hogy ezt az érdekes hatást mindenképp szerették volna lekapni, és semmi kedvük nem volt ezért még a hidegbe is kimenni, hiszen magát a sarki fény jelenségét már látták eleget.

(A beszűrődő fényt persze más is okozhatta, nem csak északi fény, ezt nem vitatom, de a „lencse-hatás” akkor is nagyon jellemző az ilyen típusú fotóknál, sőt, erre még külön művészi effektus-készlet is van pl. a mai képfeldolgozó programokban, meg a filmes, mozis fényelő-szoftverekben. Nagyon közkedvelt hatás az ilyesféle „becsillanás”, mozgalmassá és életszerűvé teszi a képet v. jelenetet, noha régebben fotóshibának tartották, mára viszont inkább divat lett. Én is sokat használtam egykor.)

http://kepfeltoltes.hu/161109/lens_effect-1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/161109/lens_effect-2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

És Djatlovéké:

http://kepfeltoltes.hu/161109/lens_effect-3_Djatlov_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Egyébként bárki kipróbálhatja ezt: kartonból vágjon ki késsel egy kis négyzetet, a kartonlapot tegye egy fényforrás (pl. a sötét szobában a világító tévéképernyő) elé, és mobiltelefonjával próbálja lefotózni. Ennyi.

(Ja, lustáknak meg: Photoshop: -> Effects -> Render -> Lens flare menü.)

 3166. becsuszoszereles1k — 2016-11-08 22:18 

3165.@sztalker:

Ha nagyon akarjuk.
De nem sarki fények miatt mentek, ezért a helyükben én stativ nélkül kattintottam volna néhányat, és kész.
Ha mégis benne volt a programjukban, akkor is, abban az időjárásban a labazban hagytam volna a stativot. Főleg, ha nehéz, nem összecsukható stativ volt.
Viszont tény, hogy vittek stativot. Már ha vittek valóban. 😀
Nem erőltetem, ha másnak se jut eszébe semmi.
Szerintem nem volt semmilyen fedőtevékenység, simán hegyetmászni indultak ők eredetileg, ennyi…

 3165. sztalker — 2016-11-08 19:55 

@becsuszoszereles1k:

Ha nagyon akarunk, akkor erre a statív-dologra is találhatunk vmi indokot.

1957-58 között volt a Nemzetközi Geofizikai Év, és nem kizárt, hogy az akkori intenzív napfolttevékenységek miatt sokan mentek ki pl. sarki fényeket fotózni. Például egy ilyen művelet is indokolhat fotósállványt, ráadásul a gyerekek már eléggé Északon voltak ahhoz, hogy legyen esélyük ilyen jelenséget lekapni.

(Néha előfordul, hogy még a mi szélességi körünkön is látható, de volt már példa asszem Floridából látott sarki fényre is, amikor a Napból a szokásosnál intenzívebb részecskeáram éri el a Földet.)

Sőt, az a bizonyos híres utolsó fotójuk Djatlovéknak ugyanígy lehetett egy efféle jelenség, ha nagyon erőltetjük ezt a témát.
Mindenesetre fedőtevékenységnek is kapóra jöhet egy ilyen megfigyelés, kutakodás, azt elismerem.

 3164. becsuszoszereles1k — 2016-11-08 15:36 

A stativ!!

Eg paraszthajszállal múlt harmadik évfordulója, hogy az egyik legfontosabbnak tartott témát ejtettük. Ez pedig a fényképezőgép…

Na de, minek kellett a stativ egy magassági túrához a sportfokozatért?!
Mit kellett marhatisztán, precizen lefotózni, fix helyről vagy beállitani fotózáshoz?

Tényleg kell egy ilyet még pluszban cipelni?? :-O

Itt lehet egy kicsit feleleveniteni a támát:

Hsz.: 2529
2532. becsuszoszereles1k — 2013-10-24 00:37

“2529. @piszkosfredakapitany:

—-
Fenykepezogepek: 4 Zorkij a satorban +1 Zolo nyakaban, 2 FED (FED-2 ?) – de 1 biztosan (Jugyin szerint), Krivoe’ volt, es amit nem is talaltak meg soha tobbe; +cserelheto objektiv, fenyszuro, videokereso (es stativ).

Fotozok: Zolo 2 Zorkij, Szlobo 1 Zorkij, Gyatlov 1 Zorkij, Luda 1 (?), Zina 1 (?), Krivo 2 FED +video…lassan osszejon a 10 gep.”

Továbbá:
Hsz.: 2561-2598
2609
2694
2695
2696

 3163. egyeves — 2016-10-12 13:31 

JAV!
annak esélye….. rendkívül alacsony.

 3162. egyeves — 2016-10-12 13:11 

Üdv nektek!
Pár dolog kiegészítésül:
Elolvastam a Donnie Eichar könyvet, szerintem egy lufi az egész.
én egészen konkrétan semmi új infóhoz nem jutottam belőle, semmi olyan nincs benne, ami a neten ne lenne fenn (itt + a wikipedián + van egy részletes angol oldal). Ehhez még hozzájön az amerikai ember rácsodálkozása az orosz valóságra, aminek szerintem semmi értelme nincsen, az ő odautazásának meg pláne, mert az égvilágon semmit nem tett hozzá az ügyhöz.

Írta itt valaki, hogy a vágás a sátoron kívülről volt, ezt megcáfolták már korábban, biztos hogy vágás volt (nem szálirányban futott, mint egy szakadás, hanem keresztül a szálakon és belülről vágták, mert belül meg van a nyoma a kés kifutásának).

Ugyanakkor a könyv nagyon erőlködik az infrahang teória elfogadtatása mellett, de ha tényleg megrémültek valamitől (ami szerintem vitán felüli), akkor az ugyanúgy lehetett robbanás, rakéta zaj, fegyver zaj, valami más egyéb mesterséges vagy természetes zaj.

Az egészen biztos, hogy ezek a túrázók nem kezdő hülye gyerekek voltak, akik először láttak hideget-havat-sátrat-erdőt-zajokat-stb.
Tehát iszonyatos bajban lehettek, ha cipő nélkül elhagyták a sátrat.

Abban is egészen biztos vagyok, hogy 750-1000 méter sétában (a fánál lévő menedéktől vissza a sátorig) nem fagyhatott meg félúton senki, ezt abból gondolom, hogy rengeteg Nansen-Amundsen-Scott-Shackleton útleírást olvastam és az ember iszonyatosan szívós (főleg adrenalin sokkban) és szerintem annak az esélye, hogy 3 személy is a sátor felé vezető úton essen össze. Bár az előzmények ismeretében ezt nehéz kiokoskodni.

Pár kérdés a részemről:

– Van-e arra bizonyíték (vagy erős gyanú), hogy ketten összeverekedtek?
– Miért nem lehetett az adott napon is fénykorong, ha máskor láttak? Mi zárja azt ki, mert szerintem semmi az ég világon.

 3161. totopad — 2016-08-29 14:26 

Sziasztok! Még új vagyok a kommentelők közt, de engem is megfogott a téma, mióta láttam a filmet és utána olvastam a storynak részletesebben.

Elolvastam az ajánlott könyvet és egyrészt nagyon tetszett, mert iszonyat sok részlet derült ki a naplókból és a nyomozásból, amit korábban sehol sem olvastam, tök jó, ahogy kizár tök jól egy csomó konteót, de a srác elméletével nem tudok mit kezdeni alapvetően. Önmaga által leírt részleteket hagy teljesen figyelmen kívűl és csak sarkallatos, lekerekített módon próbálja megoldani az ügyet Önmagának ellentmondva ő is konteót gyártván.

Még el is hinném az infrahangot, de, hogy nem természetes jelenség volt az biztos. Miért próbálták meg eltusolni az esetet fentről – a könyv alapján többször is volt erre kisérlet-, miért titkosították az ügyet, miért voltak szétszaggatva az áldozatok ruhái stb… Még Jugyin-nal is tudott beszélni, aki szerint is valami fegyveres banda támadt rájuk. Tehát elhiszem, az infrahangot, de minimum valami szovjet kisérlet részesei lehettek.

 3160. cirus — 2016-08-19 09:30 

Ezt láttátok?

http://www.hirado.hu/2016/08/16/ujabb-fordulat-a-gyatlov-rejtelyben/

Egy új expedíció szerint rossz koordinátákat adtak meg eddig a rejtélyes uráli tragédia helyszínéről. A kutatók szerint fémdetektorral is érdemes lenne megvizsgálni a holttestek valódi helyét.

Máig megoldatlan a Gyatlov-rejtély; nyolc orosz egyetemista és tapasztalt hegyi túravezetőjük 1959-es halála az Urál északi részén.

A csoport tagjait 1959. február 1-jéről 2-ra virradó éjszaka érte utol a vég a Holatcsahl hegyen, melyet a helyi manysik a Halottak hegyének hívnak.

Fagyott holttesteiket különféle sérülésekkel találták meg a környéken, de hogy mi történt velük pontosan, azt ma is csak találgatják.

A csoport vezetője Igor Gyatlov után Gyatlov-hágónak nevezett területen most újabb expedíciót tartott a csoport emlékére létrehozott társaság.

Vezetőjük, Jurij Kuncsevics szerint évtizedekig rossz helyet tartottak nyilván a tragédia helyszíneként.

„Expedíciónk egyik tagja fényképeket készített arról a pontról, ahol a dokumentumok szerint a testek egy része hevert. Ám ez nem egyezett azzal, amit a korabeli felvételeken látunk” – mondta el a TASSZ hírügynökségnek.

Néhány egyetemistát egy fenyőfa alatt ért a halál, aminek a megjelölt ponton a nyoma sem látható. Kuncsevics emberei ezért keresni kezdték, és meg is találták a fát, bár ma már kidőlve fekszik a hegyoldalon.
A kutató szerint nem zárható ki, hogy a holttestek megadott koordinátái tévesek.

Kuncsevics úgy véli, érdemes lenne a most azonosított helyen új vizsgálatokat végezni, többek közt fémdetektorral is átfésülni a terepet.

Egyes beszámolók szerint a tragédia idején mindenféle, katonai gyakorlatokból származó roncsokat lehetett látni a hágón, talán ezekre céloz a Gyatlov-csoport emlékezetére alapított társaság vezetője.

A 14 tagú 2016-os expedíció, melynek biológusok, halászok, vadászok, favágók és diákok is tagjai, augusztus elsején indult a kies hegyvidékre, ahol azóta is kutatnak.

Egy elhagyott, titkos katonai reptér maradványait is felfedezték, bár szerintük ez a létesítmény nem függ össze a tragédiával.

A Gyatlov-csoport tagjai haláluk éjszakáján közös sátrukból menekültek ki, hiányos öltözékben, máig ismeretlen okból.

A ponyvát belülről késsel felvágták, mezítláb indultak el; egyeseket a kihűlés ölt meg, másokat egy autókarambolhoz mérhető, megmagyarázhatatlan fizikai erőhatás.

Egyes holttestek ruhadarabjain erős radioaktivitást mértek, némelyeket megcsonkítottak, volt akinek a teste sötétbarnára színeződött, haja megszürkült.

A rejtélyes esetről számtalan összeesküvés elmélet is született, a történetet könyvek, filmek dolgozták fel.

 3159. zolcsi — 2016-08-15 15:43 

Szintén tudom ajánlani Donnie Eichar könyvét. A végén olyan magyarázattal áll elő, amit kezdetben nagyon nem akaródzott elhinnem a misztikum teljes hiánya miatt, de pár sor után már meggyőzött.

Több újdonság is szerepel a könyvben (bár lehet, hogy ezek az infók itt már elhangzottak és csak számomra újak). Például kiderül, hogy a túrát idő előtt feladó Juraj Jugyin melyik teóriára esküszik: szerinte a csoport látott valamit, amit nem lett volna szabad, és fegyveresek arra kényszerítették őket, hogy eljátsszák ezt a szétszóródós-lengén öltözött színjátékot, hogy teljesen összezavarjanak vele mindenkit.

Eloszlat egy csomó tévhitet is: például hogy az ominózus éjszakán senki sem látott fényeket az égen a környéken, ellenben több mint két héttel később, február 17-én többen is (és ez egybeesett egy hivatalosan is elismert rakétateszttel). Több poént viszont nem lövök le: izgalmas könyv, rengeteg mindent tisztáz, egy csomó elméletet megcáfol, a végén pedig felkínál egy megoldást, ami megállja a helyét.

 3158. SLC — 2016-08-06 21:08 

@katacita: Köszi az ajánlást, meg fogom keresni a könyvet 🙂

 3157. SLC — 2016-08-06 21:07 

@Szabó András: Köszönöm az ajánlást 🙂
Sajnos az oldal magánélet miatt nem lett befejezve, és nem is tudom mikor lesz időm komolyan foglalkozni vele.

 3156. laposelemer — 2016-08-05 10:16 

@katacita:

Olvastam a könyvet, nagyon jó, a szerző alaposan utánajárt a dolgoknak és tisztáz jó néhány, itt is szereplő téves mendemondát. Szerintem az általa talált megoldás elég hihető verzió.

Utánaolvastam a Kármán-örvénysornak (nagyon szép fotók vannak róla a guglin), meg az infrahangnak, és a körülmények szerencsétlen egybeesése miatt alkalmasnak a tűnik arra, hogy a sátorozók fejvesztve kimeneküljenek a sátorból. És ez a kulcskérdés. Utána már esélyük sem volt a töksötétben, üvöltő szélben, hófúvásban, sérülésekkel súlyosbítva megtalálni a sátrat (és egymást) a kopár hegyoldalban, ahol még viszonyítási pontok sincsenek. Valószínűleg a tájékozódásuk is összezavarodott, mentek amerre a lábuk vitte őket, lefelé. A mínusz 30 fok pedig időt sem hagyott nekik.

A körülmények szerencsétlen egybeesésén a hegy alakját, a szél erősségét és irányát, és a sátor helyét értem. Szóval valóban rosszkor voltak rossz helyen, de a helyi viszonyok nem ismerete, az időjárás figyelmen kívül hagyása, a sátor nem megfelelő helyen való felállítása okozhatta a tragédiát.

 3155. Szabó András — 2016-07-25 09:51 

Sziasztok!
Még egy kis plusz olvasnivalót is ajánlanék a témáról:
http://dyatlov.corneliusnoir.hu/

 3154. katacita — 2016-06-26 22:37 

Sziasztok!

Valamikor másfél éve elmerültem a témában, de amúgy nem vagyok egy konteógyártó típus, úgyhogy nem tettem le a voksom egyik megoldás mellett sem.

Biztos többen hallottátok, hogy megjelent egy könyv magyarul az esetről, Halálhegy a címe, a szerző Donnie Eichar. (Rákerestem a nevére a kommentek között, de nem találtam, úgyhogy talán még nem volt róla szó.)
A srác elment többször Oroszországba, beszélt a túlélő Jurijjal meg az alapítványt vezető Kunceviccsel is, bejárta a helyszínt is. Egy csomó naplórészlet meg rengeteg fotó van a könyvben, szerintem igazán jól sikerült.
Ő mondjuk kizárt kb mindent, és mikor már teljesen elkeseredett, hogy tényleg nincs megoldás, akkor elkezdett időjárási témákban kutakodni, és innentől

SPOILER – legalábbis a könyvre nézve 😀

és végül ő az infrahangnál lyukadt ki, amelyet az erős szél és a hegy kupolaformájának találkozása okoz. Beszélt kutatókkal, akik direkt ezekkel a jelenségekkel foglalkoznak, akik megerősítették abban, hogy az erős szél valóban okozhatott infrahangot, ami pánikot váltott ki a túrázókban, ezért minden alapos indok nélkül kimenekültek a sátorból. Aztán amikor megszűnt a jelenség, és észbe kaptak, hogy ezt nem kellett volna, akkor késő volt. A könyvben ez szépen le van vezetve, egyébként ott is említik azt a kísérletet, amit valaki itt is, amikor egy hangversenyen bocsátottak ki infrahangot, és az emberek nekiálltak pánikszerűen menekülni.

Szerintem érdemes elolvasni a könyvet, nekem a végén már az egekben volt a pulzusom, egyben lenyomtam az egészet, nekem igényes munkának tűnik.

 3153. becsuszoszereles1k — 2016-05-17 14:41 

3152.@oberon:

Hasonlóan, én sem gondolkodtam azóta sem Djatlovékon.
*

Ludánál valószinűbb az újraélesztés miatti bordatörés, mivel ő legfelül volt, rajta nem nehezedett senki, ráadásul szinte függőleges helyzetben találták, kicsit térdelve (bár, ami lehet post mortem megrogyás); a többieknél, a gödörben, lehetnek post mortem is a törések. Nem úgy volt, hogy max. Tibo nyomhatta volna Ludát, de csak oldalról, mint aki jobbról a legszélső volt a gödörben? Lévén, az összes fiú a gödörben volt, nem? Ráadásul Kolo nem nehezedhetett Ludára, lévén a bal szélen voltak Zoloval, legmélyebben, és egymást átfogva Zoloval?

Luda nyelve? Elharaphatta egy rossz ugrástól-eséstől is, amihez hozzájárulhatott a fázás, dermedtség, remegés…

De, ha szerinted idegenkezűségre kell gyanakodni, akkor épp úgy lehetett kinzás – inkább kényszerités, túlerő – áldozata is.
*
Szerintem többségünk az idegenkezűségre voksol. Hogy aztán klasszikus idegenkezűség-e, vagy a tudomány eddigi állása szerint nem ismert idegen erő hatása?

Ha idegenkezűség, akkor egyből @bobby ésszerű, észszerű gyanúja ötlik fel Vörösszakállról -, aki a hegycsúcsra indulás előtti utolsó szállásukon mi mindent kihúzott belőlük a vidám társaság közepette, hogy majd utánuk menjen a társaival, hogy végezzen velük. Pont Ludának tűnt fel a figura, le is jegyezte a naplójában, mintha félt is volna…
Lehet, hogy a vörösszakállas ugyanúgy észrevette Ludán a felismerést. Még az is lehet, hogy nyomatékul utolsóként ölték meg, ki tudja milyen “hagyományok” szerint…

Ám mi van akkor, ha nem a gulágosok Djatlovéktól, hanem a csapat hallott-látott meg tőlük-róluk valamit, amit nem kellett volna?! Djatlov furcsán szélsőségesen is kezdett viselkedni és irányitani a csapatot, még az útvonalon is változtatott -, nyilván tudta, de legalább óvatossá tette a rádöbbenés, hogy veszélyben vannak, hogy nem sok jóra lehet számitani ilyen helyzetben arrafelé, legföljebb utolsó sanszként ügyesen előremenekülni…
Amire újra fel kell hivni a figyelmet: ugyanabban az időpontban, ugyanazon a környéken más csoportok is túráztak Djatlovék egyeteméről (UPI), teljes nyogalommal, és hajuk szála sem görbült. Pont egy ilyen épp hazaérkező csapat fordult vissza önkéntesen a keresésükre. Konteóként persze ez lehet gyanús is… 😀 Jó lenne pontosan emlékezni, de mintha lenne olyan statisztika, hogy ugyanakkor történt néhány nem rendhagyó halálos hegymászó-baleset a tájékon.
De miért hagyták el a sátrat?!

***Vagy? Zoloék csapata volt felöltözve legjobban, és Zolo meg Tibo már előzetesen kinn sertepertéltek – a faalatti csapatban talán csak Szlobo, lehet, hogy áltatásképpen. Ebben a mezitlábas csapatban volt Igor, a vezér és Krivo a tényező Cseljabinszkből, ha barátilag, ha terelésnek, mint – esetleg – Szlobo felöltözöttsége – mintha őt is magukkal invitálták volna Zoloék a kinti levegőzésre…elfelejtettem, hogy volt-e fényképezőgép nála is…

A beöltözöttek közt volt 3 potenciálisan gyanús szereplő: a profi és árnyékvezér Zolo, a hallgatag, individuális Kolo és a gulágon született és nevelkedett, apátlan és nyugati – szovjetorosz(?) származású Tibo. Valamint a nagypolgári, és vezetői beosztású papával biró Luda.
Amúgy a program már az elején néhány tizkilométeres távról többszázra módosult – hivatalosan!
A profik intézték el a mezitlábasokat, vagy tkp. Krivót? barátostól? Plusz a “járulékos veszteség”…Tehát Zolót Krivo miatt küldték volna Djatlov csoportjába túrázni…
Őket magukat pedig tényleg szerencsétlen baleset érte a természetben…
Sokaknak feltűnt közülünk, hogy a csapat kezdett szétválni, kettészakadni – nem csoda, ha az előbbi verzióban gondolkodunk.***
*

A narancsgömbök az éjszakai égbolton a másik gyanús jelenség, de amire nemigen volt válasz eddig.

 3152. oberon — 2016-05-11 18:34 

@becsuszoszereles1k:

Megmondom őszintén, azóta nem gondolkodtam rajta, viszont tartom magam az akkori konklúzióimhoz. Számomra most is az idegenkezűség a legelfogadhatóbb magyarázat.
De ha már itt vagyok, konteozom kicsit 🙂
Számomra az, hogy Ludmilla nyelvsérülése még életében következett be, tény, amit a gyomrában megtalált vér is bizonyít. Az viszont, hogy erőszakkal lett eltávolítva, korántsem. Anno arra jutottam, hogy akár a didergés/remegés közben is elharaphatta, majd a vér miatt fuldokolhatott és a többiek ezért próbálták meg újraéleszteni, aminek köszönhetőek a bordatörései, mivel ahogy erre egy mentős ismerős felhívta a figyelmem, újraélesztésnél ez majdnem törvényszerű. A sérült nyelv pedig később könnyebben indult oszlásnak a patakban, főleg a felmelegedéskor.
Ami szöget ütött a fejemben, hogy ha mégsem élesztették újra, hanem megfagyott vagy megfulladt (nem tudni, hogy milyen ütemben került bele a vér a gyomrába, lehet, hogy csak fokozatosan), akkor nem e lehetnek a bordatörései ugyanúgy, mint Zoloé, post mortem sérülések? A fagyott csont könnyebben törik, amit a halál után sem az inak, sem semmilyen más szövet nem erősít. Ha Zolo volt legalul, akkor 3-an nehezedtek rá, Ludmillára csak ketten (Kolo és Tibo) plusz a megsaccolhatatlan hó, majd később az esetleges víztömeg. Lehetséges lenne e, hogy a halál beállta után a rájuk nehezedő testek súlyától törtek volna e így szét? Mert ha igen, akkor az nagyban befolyásolná szerintem a történetet, mivel ezekkel a sérülésekkel a legnehezebb elszámolni.

 3151. becsuszoszereles1k — 2016-05-11 16:44 

3149.@blackcat666:

Nem beszéltem sugárveszélyről, vagy sugárzás okozta halálról, úgyhogy teljesen igazad van.
Csak a posztból tudsz kiindulni (onnan tudjuk azt is, hogy a csoportot keresőknek nem lett semmi baja semmiféle sugárzástól), és ha találsz még további információkat -, főként a külföldi Dyatlov-fórumokról.
Ezért, ha tényleg morfondirozni akarsz rajta, mivel az eddigi kommentek kényszerűen mindig visszatértek a legelső momentumhoz, a legelső kérdéshez, amire sehogysem kapunk választ, kiderülhet számodra is, hogy enélkül a válasz nélkül nem juthatunk semmire, pedig akár végigmehetünk a teljes sztorin, akár aprólékos részleteiben is.
A kulcskérdés pedig változatlanul és továbbra is az, hogy: miért hagyták el a sátrat és miért nem tértek vissza még időben, ha el is hagyták azt? _ Tudatosan nem tettem hozzá most, hogy ‘pánik szerűen’ és hogy ‘alulöltözötten’ – honnan tudhatnánk? Nem biztos, hogy helyesen extrapoláltunk; mindig kell egy másféle nézőpont.
Szóval, ha erre a kérdésre lenne egy jó válaszod. Egyen vagy ketten nem boldogulunk vele…

 3150. becsuszoszereles1k — 2016-05-11 16:13 

3148.@oberon:

Szia! Á, igazából csak a cseljabinszki hir “ihletett meg” (de nem mint előzmény) az újabb becsúszószerelésre. 😀

Neked? Van valami új ötleted? 🙂

 3149. blackcat666 — 2016-05-11 13:21 

@becsuszoszereles1k: A cseljabinszki katasztrófa egyszer jelentett egy robbanást, amelynek fényét nagy területen látták, akár a “Djatlov-incidens” helyszinén is látható volt- de egy évvel az eset előtt.
Másrészt jelentett egy szétszóródó radioaktiv szennyezést, ami szintén nagy területet érintett, és évtizedekig, akár évszázadokig komoly veszélyt jelent/het. A radioaktiv sugárzás azonban közvetlenül nem érezhető, tehát nem magyarázza a PÁNIKSZERŰ menekülést és a néhány órán belüli halált
A néhány órán belüli halálhoz extrém erős sugárzás kell, és akkor a néhány hónappal később érkező mentőcsapat tagjai is jócskán kaptak volna a sugárzásból, és a köztük előforduló gyakori betegségek/halálesetek gyanút keltettek volna, még ha ez akkor nem is kap nyilvánosságot. Az ilyen mértékű sugárszennyezettség nyomai viszont a mai napig kimutathatóak lennének a helyszinen, és a rejtély meg is oldodott volna,

Ha kevésbé, de még mindig veszélyesen sugárszennyezett területre tévednek, akkor valószinűleg az történt volna, hogy a csoport tagjai szépen befejezik a kirándulást, hazamennek, és néhány hét-hónap-év múlva egymás után meghalnak fehérvérűségben, ilyen -olyan rákos megbetegedésekben, esetleg aki szerencsés és ellenálló a szervezete, akár ma is élne.

 3148. oberon — 2016-05-11 09:12 

@becsuszoszereles1k:

Szia! Örömmel látom, hogy még mindig foglalkoztat a dolog 🙂

 3147. becsuszoszereles1k — 2016-05-03 16:03 

3146.@blackcat666:

Rajzoljunk!

Ami a pusztulást és a károkat illeti, itt vannak leirva – többnyire mint statisztika.
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=9&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwiMtsmcp7PMAhUJEiwKHZ4ICCsQFghHMAg&url=http%3A%2F%2Fwww.kisalfold.hu%2Ftudomany%2Fmajak_a_vilagtortenelem_legsulyosabb_atomkatasztrofaja%2F2400490%2F&usg=AFQjCNF-k30irA6TOTJND_EUg-r2FFfT6g&sig2=yrUhoOTRC3ZdX_xVKBtP4A&bvm=bv.120853415,d.bGg

A Djatlov-csoport meg nem “hős város”, hanem 9 ember, névvel, cimmel, oskolával (hires, kiemelt – a Szibériát immáron gazdaságilag meglovagoló kvázi ipari fejlesztés-fejlődés felsőfokú oktatási farvizén agyakat biztositandó).

Ne vegyél minden szót szó szerint, vagy olvasd el az összes eddig kommenteléssel született konklúziót – 3400 hsz.-t!

A pánikszerű menekülés az, gondolom, következmény.

Másutt IS, mindenütt kereshetjük a megoldást, akár egyedül is. Ha a tűt kell megtalálni a perzsa szőnyegen, át kell vizsgálni az egészet, és lehet, hogy már nem is ott van…
Mondj Te is valamit! Nem én vagyok a moderátor mediátor. :-DD
___________________________________

Hölgyeim! Uraim! Kérem, tegyék meg tétjeiket! 🙂

 3146. blackcat666 — 2016-05-03 12:49 

@becsuszoszereles1k:
Rajzoljunk egy kb 400 km -es kört Cseljabinszk köré. Ezen a körön belül számos település van, ezek lakói között egy ilyen feltételezett baleset sok áldozatot szedett volna, miért pont csak a Djatlov csoport néhány tagjának halála került volna nyilvánosságra?
És bár a katonaság sok mindenre képes, de egy legalább 400 km hosszuságú földalatti bázis létezése sem hihető…
Továbbá a nyomok pánikszerű menekülésre utalnak, amit egy megnövekedett rádioaktiv sugárzás nem magyaráz, hiszen ezt közvetlenül nem is észlelték volna.
Valahol máshol kell keresni a megoldást 🙂

 3145. becsuszoszereles1k — 2016-04-30 23:40 

3144.@kaffer:

Elég jól ismered és emlékszel a hozzászólásokra, egy-egy hipotézisre, teóriára, ami itt kialakult a többéves kommentelés nyomán?
Hogy tilosban jártak volna, azt nem nagyon gondoltuk, vagy legalábbis inkább úgy, ha nem tudtak róla, ill. megdőlt a hipotézis, mármint nem szólt mellette több bizonyiték (ab ovo kár is ezt a kifejezést használni), mint ellene.

Előbbi hsz.-omnál sem állitottam, hogy tilosban jártak, hanem inkább azt, hogy később alakult ki ilyen helyzet.
Ugyanakkor valóban felvettem azt a szálat is, hogy hátha Krivo (és Igor, esetleg Zolo, Tibo, Kolo… 😀 ) mégiscsak tilosban jártak…
Érted. Csak “hangosan” gondolkodunk, azaz közösen. Senki nem jelent ki semmit tutira. Ez idestova 60 éve nem sikerült senkinek.

Többen gondoltak már arra is, hogy az eset ugyan megtörtént, de ez az összeállitott (hozzáférhető) anyag hiányos: vagy mert sok részlet nem (volt) publikus, vagy mert tudatosan megtévesztő; vagy hogy hoax, teszt, játék, vagy amit akartok…

 3144. kaffer — 2016-04-29 17:22 

@becsuszoszereles1k:

Ezzel az a bajom, hogy ha tilosban jártak, megbuktak, akkor mi most itt erről nem igen beszélgetnénk. Mibe tellett volna őket nyomtalanul eltüntetni ? Kevesebbért tűntek el emberek arrafelé..

 3143. becsuszoszereles1k — 2016-04-29 13:26 

3142.@blackcat666:

A távolságra én is gondoltam, de egyrészt itt van ez a kecsegtető idézet:
““A robbanás olyan látványos volt, hogy szemtanúk vallomásai alapján még több száz kilométerről is látható volt és a korabeli szovjet hivatalos sajtó távoli villámlásként illetve északi fényként magyarázta.””
Másrészt meg ki tudja mik vannak ott a föld alatt és mekkora kiterjedésűek.
Nem is a közvetlen halálukat okozó dologként gondoltam, hanem hátha látták az egészet, vagy valamit, és azt nem kellett volna látniuk -, ráadásul Krivo esetleg azonositani is tudta az eseményt előzetes tapasztalatai, illetve helyismerete segitségével Cs-40-ről – az életrajzát nyilván ismerték, de azt is, hogy netán Djatlovékkal túrázni ment, mindenesetre, hogy nincs a munkahelyén.
Igy még tovább konteózhatunk, hiszen tudjuk, hogy – ha jól emlékszem – Krivót mintha nem engedték volna el a munkahelyéről (Cs-40)…, talán volt rá oka, hogy ne legyen ott, és hogy minél távolabb legyen? És egy útvonal-változtatásra (irányát és hosszát-távolságát tekintve is) rávegye esetleg Igort, akivel nem mellesleg a legjobb barátok voltak. Háát, nem tudom. Djatlov ráadásul nem adta le a túratervet az UPI-nál (az egyetemük), pedig köteles lett volna! Ezek az eddigi kérdőjelek is kezdenek értelmet nyerni…

 3142. blackcat666 — 2016-04-29 12:16 

@becsuszoszereles1k:
Ozersk (Cseljabiszk)-Vizhay(Vizsaj, a Djatlov csapat startpontja)) távolsága légvonalban legalább 3-400 km
(Két Vizhay nevű település van a “környéken” egyik 540 km, a másik több mint 700 km közuton Cseljabinszktól.)
Tehát nemcsak az időbeli, de a térbeli távolság is tetemes a cseljabinszki baleset szinhelyétől.
Elképzelhetetlen az hogy mégha történt is egy újabb, mindeddig titkos baleset Cseljabinszkban, ez olyan méretű lehetett volna, hogy egy népes csapat gyakorlatilag azonnali halálát okozza több száz km távolságban.

 3141. becsuszoszereles1k — 2016-04-29 10:04 

Az 1957-es Kistim-tragédia.
1957. szeptember 29. Cseljabinszk-40 _ Cseljabinszk-65 (Majak)

1.) Link: http://ob121.blog.hu/2013/05/31/majak_463 — “Az amerikaiak számára Garry Powers készített pár fényképet a létesítményről 1960 májusában egy U2-es repülőgépről.”
[Mint ismert, sikeresen lelőtték a helyszin felett, aminek nyomán történtek bizonyos kompromisszumok is a hidegháború elég meleg ölén…]

A Djatlov-csoportból Jurij Krivonyisenko [Krivo] már 1957-ben itt dolgozott, sőt, a katasztrófa idején mint mentesitő…

Majak: a világtörténelem legnagyobb atomkatasztrófája
“Teljes nevén Majak Termelési Egyesülés, korábbi nevein Kombinát–817, Mengyelejev Állami Vegyiművek. 1994 előtt Ozjorszk várost Cseljabinszk–40, illetve Cseljabinszk–65 néven illették, és olyannyira titkos volt, hogy még a térképeken sem szerepelt.”
2.) Link: https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=9&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwiMtsmcp7PMAhUJEiwKHZ4ICCsQFghHMAg&url=http%3A%2F%2Fwww.kisalfold.hu%2Ftudomany%2Fmajak_a_vilagtortenelem_legsulyosabb_atomkatasztrofaja%2F2400490%2F&usg=AFQjCNF-k30irA6TOTJND_EUg-r2FFfT6g&sig2=yrUhoOTRC3ZdX_xVKBtP4A&bvm=bv.120853415,d.bGg

1959. február 2. – a Djatlov-csoport pusztulása [R. I. P.]
Szorokint tisztet viszont már február 4.-én hivatalosan kirendelik az ügyben, holott a csapatért február 12-16.-tól kezdenek aggódni és keresésbe fogni – ami inkább az okok sokkal korábbi ismeretét jelzi, mint a csapat balesetéről való értesülés elsődlegességét; csak igy válik érthetővé a terület hatóság általi lezárása és a hivatalos keresés a közösségi, civil kutatás után, majd az ügy zárolása (részbeni megnyitása: 1994).

Jelen Konteoblog poszt:
6.5.) Az UFO-teória
“A kilenc sízőt egy (vagy több) földönkívüli jármű támadta meg (lásd a furcsa fények a táborhely felett),”

– helyett inkább ez, a furcsa narancsszinű gömbökhöz (2. link): “A robbanás olyan látványos volt, hogy szemtanúk vallomásai alapján még több száz kilométerről is látható volt és a korabeli szovjet hivatalos sajtó távoli villámlásként illetve északi fényként magyarázta.”

Pusztán 1 év telt el a katasztrófa és a Djatlov-incidens között! Lehettek további váratlan események Cseljabinszk-65 területén, illetve azokat kisérő jelenségek, például a komplexum földalatti részeiben.

A titoktartás és a titkolózás viszont vátozatlanul érvényben volt.

 3139. sal272 — 2016-01-31 10:29 

@rrobin:
Igen Rrobin, ez a valószínű, hogy rájuk dőlt egy hótömb. Erről írt nemrég Сергей Доля.
http://sergeydolya.livejournal.com/1163567.html
Van egy ábra és egy dokumentumfilm.

 Visszajelzés3138. KépsoRock – Halálhegy – A Dyatlov-rejtély (2013) — 2016-01-25 14:00 

[…] nagyon nagyra becsült írója tartott egy kis beszélgetést. A Djatlov-incidensről szóló cikke a kedvenceim közé tartozott, úgyhogy nagyon vártam, hogy ez a nem […]

 3136. tiboru — 2015-12-28 16:30 

@albu:

És mi még népszerűsítjük is 🙁

Ez a szerző mellesleg nagy rajongója lehet a Konteóblognak, elég szépen merít a különböző posztjaimból… Biztosan nagyon büszke a cikkei olvasottságára 🙂

 3134. kaffer — 2015-12-20 21:18 

@rrobin:

Igen, elképzelhető hogy az ítéletidő okozta a bajt.
De írod, hogy azért álltak meg rossz helyen, hogy minél előbb a meleg sátorban lehessenek. Ehhez képest nem volt befűtve. És még mindig hibapont, hogy miért mennek el messzire hiányos öltözékben, ami gyakorlatilag öngyilkosság. Még ha ki is menekülnek a sátorból, pár méter után rá kell jöjjenek, megfelelő öltözet nélkül esélytelen a dolog..

 3133. rrobin — 2015-12-20 05:27 

Még egy kis adalék az alább megejtettekhez:

– A helyszinelők által készített képen jól látható a sátor közepén egybefüggő homogén hótömeg. Az is jól látszik, hogy nem utólagosan, a tragédia után behavazott sátor van a képen.

– A sátorverés előtti képen látszik, hogy erős szél, itéletidő volt. A sátor helyének megválasztásában a rossz idő hatással volt, mint ahogy nyilván ennek tudható be a rosszul felállított sátor is. A túrázók akkor, ott semmi mással nem törődtek, csak hogy mielőbb a meleg sátorban tudhassák magukat.

– Hogy a sátor belülről, avagy kivülről lett e kivágva, nem tudható. Ami a valószinűbb, hogy a sátor egyáltalán nem lett kivágva, azt a sátorra zúduló hótömeg szakította ki, amikor hirtelen összepréselte a sátor belsejében lévő néhány köbméter levegőt.

– A négy utólag megtalált áldozat a vízmosásban az itéletidő, a hideg ellen keresett menedéket, ott fagytak halálra.

– Az már a sátorverésről készült képen is látszik, hogy milyen borzalmas hideg lehetett. A minusz harminc, de még a minusz húsz fok is elviselhető néhány óráig, persze arra alkalmas öltözetben, azonban ha mindehhez szélvihar is társul, akkor a kihűlés, a fagyhalál bekövetkezhet akár fél óra, sőt, még néhány perc alatt is.

Nincs itt semmiféle titok, semmi konteó. A problémát és a halált a hibás, felelőtlen túravezetés okozta, nem pedig a mansik, az ufo-k vagy amcsi kémek.

A titkosításra egy magyarázat létezhet. Ezzel a húzással a SZU-ban tartózkodó, ott aktív tevékenységet végző kémeket akarták ráugrasztani az “ügyre” ezzel is lefoglalva némi ellenséges erőforrást. Ez egyben, a dolog jellege, a tragédia sajátos helyszíne okán apropót kínált, legalábbis kínálhatott az ellenséges ügynökök személyének megismerésére, feltárására is.

 3132. rrobin — 2015-12-20 04:54 

A legvalószínűbb magyarázat – mint ahogy az lenni szokott – a legegyszerűbb. Lavina biztosan nem történt, feltehető azonban, hogy február 1-én éjjel hócsuszamlás temette be a sátor egyik oldalát, ahol négy ember feküdt (Zolotarjov, Kolevatov, Tibo és Dubinyina). A hócsuszamlás olyan erejű volt, mintha egy 10-cm vastagságú betonfal zuhant volna rájuk. Ez jól magyarázza a bordasérüléseket (külsérelmi nyom nélkül). Tibo – aki általában úgy feküdt, hogy a fényképezőgépét a feje alá tette – koponyája beszakadt.

A csapat tagjai – attól félve, hogy újabb hócsuszamlás várható – azonnali menekülésbe kezdtek. Kivágták belülről a sátor falait, a sebesülteket (három vagy négy fő) magukkal vonszolva. Arra sem hagytak időt, hogy lábbeliket húzzanak fel. Lefelé indultak a völgybe, ahol az „alaptáboruk” („labaz”) és holmijaik többsége volt. Másfél kilométert gyalogoltak vaksötétben, – 30 fokos hidegben, mély hóban, míg az erdő szélére értek. A fenyőfánál tüzet raktak, amely azonban nem volt képes felmelegíteni őket. A csapat itt kettévált, a három legegészségesebb, Djatlov, Kolmogorova és Szlobogyin visszafelé indult a sátorhoz lábbeliért és meleg holmikért, útközben azonban megfagytak.

Ugyancsak fagyhalál várt a gyenge, folyton elhaló tűz mellett a lábbeli nélküli Krivonyiscsenkóra és Dorosenkóra. Az égési sérülések is azzal magyarázhatók, hogy szó szerint a bőrüket égetve próbáltak meleghez jutni. Miután megfagytak, a másik négy életben maradott levágta róluk a ruháikat, de ez sem segített rajtuk, hiába húzódtak a mélyedésbe, mindannyian megfagytak.

 3131. morat — 2015-11-03 19:47 

@jukeey:

Simán lehet, hogy kiterelték a túrázókat az erdő szélére, de lelőni őket nem volt gyomruk, ezért inkább továbbálltak és sorsukra hagyták őket azzal, hogy úgysem élhetik túl. Majd amikor már eltávolodtak látták, hogy tüzet raktak… Akkor a támadók rájöttek, hogy akár túl is élhetik, ezért visszafordultak befejezni, amit elkezdtek.
Nekem egyébként a fegyverkísérlet is hihető levegőben robbanó gránátokkal, csak sok értelme nincs, mert nem nagyon volt arrafelé mit eltalálni, különösen olyan fegyverrel, ami nem hagy bombatölcsért.

 3130. jukeey — 2015-11-03 07:44 

3127. odradek

Nem biztos, hogy elhunytakról vettek le ruhát. A fánál pár szóval megbeszélték a tervet: menedékhelyet kell építeni, ehhez viszont ennyi személyre több ember munkája kell, akiknek szükséges nyakig hóban turkálni, majd szintén hóban gázolva gallyakat összehordani a kibéleléshez. Ez zokniban bajos, tűznél ücsörögve lehetetlen, ezért az építésre kevésbé alkalmasak átadták ruháik egy részét a dolgozni kezdőknek, ők maguk ez alatt egy hevenyészett tűzrakásnál próbálván melegen tartani magukat.

3129. morat

Nem mindjárt a kiterelés után kezdték őket hagyni simán meghalni. A sátornál valóban legfeljebb dulakodás lehetett, ez után viszont még tüzet raktak, hóbarlangot ástak és késsel gallyat gyűjtöttek bélelőanyagnak. Mindez legalább 1-2 órás meló lehetett, bajos lett volna többszörös bordatörésekkel és tüdőbevérzéssel; tehát nagyjából épségben végezhették a munkát, és csak a vége felé kapták meg az igazi mórest. Egész eddig komolyan hátráltató sérülése legfeljebb a tűznél levőknek lehetett (esetleg Djatlov is már ekkor itt pecózhatott súlyos agyrázkódással), de az sem biztos, akár válthatták is egymást.

Ha hagyták volna őket, talán mind túlélik; biztosan a ruháikból összetákolnak egy tűrhető menetfelszerelést egy-két fő számára, és a menedékben kicsit lengén is átvészelnek 1-2 napot, amíg segítséget hoznak a faluból. Erre már nem kerülhetett sor.

 3129. morat — 2015-11-02 23:10 

Kb két éve (vagy régebben?) nagyon sokat agyaltam anno ezen én is, jó kis konteo volt. Most az a hülye vicc jut róla eszembe, hogy:
– Ki az, korán kel és kenyeret süt, de nem a pék?
– ???
– De, a pék!

Ami kevés megbízható info van ebben a sztoriban az arra utal, hogy valakik az éjszaka közepén erőszakosan kiterelték őket, feldúlták a sátrukat és némi dulakodás után simán hagyták őket meghalni a szibériai éjszakában.
Vannak olyan misztikus infók amik ennek ellentmondanak (pl. nincsenek idegen lábnyomok), de ezekről utóbb általában kiderül, hogy a pocsék (nem létező?) nyomrögzítés miatt megbízhatatlan info, rárakódott legenda réteg olyanoktól, akik ott sem voltak.

Persze nyitva marad a kérdés, hogy ki és miért intézte el őket? Sose fogjuk megtudni…

 3128. odradek — 2015-10-29 18:18 

@becsuszoszereles1k: Nem ruha nélkül futottak el a sátortól, hanem a kemény fagyhoz képest alulöltözve. A több helyen megtalálható fotók alapján Szlobogyinon halálakor inget, Kolmogorova pulóvert viselt, vagyis nem volt rajtuk kabát. Volt, aki cipőt sem húzott a sietségben.
(Egyébként Zolotarjovnak sem voltak meg a szemei a holttestek májusi megtalálásakor, Dubinyináéval együtt az ő testét is kikezdte a bomlás, és az erdei állatok. Ehhaz képest több helyen egyenesen azt írják, hogy a lánynak ki volt vágva a nyelve. Na, így születnek az igazi mendemondák.)

 3127. odradek — 2015-10-29 16:39 

A neten vannak még fotók a holttestekről, s ha ezek hitelesek, akkor megállapítható, hogy a májusban talált tetemek a felfedezésükkor már bomlásnak indultak, Dubinyina holttestének ekkor már nemcsak a nyelve hiányzott, hanem a szemei és az állkapcsának egy része is.
Akik tovább bírták, érthető okból magukhoz illetve magukra vették az előttük elhunytak ruháit. Ezzel magyarázható, hogy a fa alatti két holttesten csak alsónemű volt. Amikor elhagyták a sátrat, nyilván több ruha volt rajtuk is. A később megtaláltak közül Zolotarjov például Dubinyina kabátját és sapkáját viselte, Dubinyina lábán pedig a fa alatt fekvő Krivonisenko nadrágjából rögtönzött bocskorféle volt.

 3126. becsuszoszereles1k — 2015-10-18 18:22 

@sjm84hu:

Biztos a szemunk kaprazik, mert nekem konteoilag meg a rendezo ur hasonlitott nagyon valamelyik kicsapongobb fiura kozuluk (Tibo?)! 😀

Ket dolog ugrik most be.
Az egyik, hogy igazabol nem tudunk erdemben elmozdulni az eredeti kerdestol: Miert hagyta’k el a satrukat?! Me’g mindig nincs valasz.

A masik pedig, hogy itt meg vagyunk gyozodve, hogy aluloltozotten rohantak ki, menekultek el! Holott, jobban megnezve es belegondolva, maximum cipo” nem volt nemelyeken, de zokni igen – a hoban megmaradt nyomok alapjan…valamint, hogy a felveteleken, miutan kiastak oket: mindegyik fel van oltozve (es a leirasokbol is kiderul; meghozza, eleg retegesen – ahogy kell); a ket kivetel a fa alatti ket tetem, de o”k, mintha le lennenek vetkoztetve (amint ezt is alaposan atbeszeltuk).

Vagy a teli megszallott konteozasban mire ertettuk, hogy ruha nelkul futottak el a satortol? Rejtely… :-O

****

 3125. sjm84hu — 2015-10-18 13:10 

@sjm84hu:

Jó… Nem élte túl, de akkor is hasonlít rá… 😀

 3124. sjm84hu — 2015-10-18 12:38 

Sziasztok! Igazán nem akarok hülyeséget írni, de a túlélő I.A.Djatlov arvonásai kísértetiesen hasonlítanak számomra arra Djatlovéra aki vezetése alatt 1986ban a levegőbe repítették Csernobil 4es számú reaktorát. Ismétlem: számomra…

 Visszajelzés3123. Szeretlek Magyarország — 2015-10-18 09:54 

[…] és csak 1990-ban, részlegesen oldották fel a titkosítást. Az rejtélyes esetről részletesen itt olvashattok.- Nekünk, magyaroknak melyek a kedvenc történeteink?- Minden olyan összeesküvés-elmélet, […]

 3122. labellohu — 2015-10-17 10:50 

Itt a megoldás: Már több kép is bizonyítja, hogy felbukkant Szíriában a TOS-1A, “Solntsepyoknak” (Tűző Nap) nevezetű tüzérségi páncélos.
Röviden annyit, hogy a tank méltó a rettegett hírnevére, annak ellenére, hogy igazából még soha nem vetették be nyíltan. Az amerikai elemzők is csak annyit mondanak: nem lennének az ellenség helyébe, mert ez a 24 rakéta a földi poklot hozza el számukra. A rakéták pedig olyan intenzív és nagy hőmérsékletű robbanást idéznek elő, hogy vákuum alakul ki, ami meg is folytja azokat, akik a célterületen vannak, de túlélték a töltetek becsapódását. Állítólag a jelenléte önmagában elég arra, hogy morálisan megtörje az ellenséget, ami inkább menekülőre fogja, mintsem a saját kárán tapasztalja az új Katyusa erejét. Hasonló rakétával kísérletezhettek, mert az eredmény megmagyaráz mindent!

 3121. kaffer — 2015-09-02 17:12 

Elolvastam az összes hozzászólást, meg mellé még amit itt ott össze lehet csipegetni. Hosszas töprengés után arra jutottam, hogy fogalmam sincs hogy mi történt. Az hogy mi nem, arra vannak tippjeim. Először is, 1959, Szovjetúnió. Tényleg komolyan gondolja valaki, hogy ha a fiatalok fegyverkísérletbe csöppennek, vagy bármilyen hatósággal kerülnek bármilyen összetűzésbe, akkor mi itt 2012-ben erről értekezünk ? Ott a világvégén úgy eltüntetik őket, hogy soha senki nem látja őket többé. A családoknak részvéttávirat, oszt jónapot. Rablás ugye szinte kizárva, mert semmi sem tűnt el. Nekem az sem életszerű, hogy valakik csak úgy valami bosszú miatt üldözőbe veszik őket a minusz 20-ban és hóviharban. Amerikai, kínai diverzánsok a Szovjetúnió közepén ? Ebben sem látok rációt. Manysik békések, nem volt okuk bántani a túrázókat.
Az évek során az ügyre ráragadt kiszínezett híreknek szerintem a nagy része csak legenda. A néni ugye 11 halottról beszél, mikor még nem is volt csak 5. A rádióaktivitás is tévút, ha mindenhol és mindenkinél találtak volna, akkor oké, de ugye csak egy egy ruhadarabon volt.
Én úgy gondolom, hogy a szovjet hatóságok akkor ott döbbenten álltak és fogalmuk sem volt, hogy mi történhetett. És ha ők akkor nem találtak értelmes magyarázatot, akkor a meglévő információkból már mi sem igen fogunk. Találgatni persze lehet és élvezetes is volt olvasni a sok kommentet. Egy dolog tűnik biztosnak, mert arról kép van, hogy borzasztó rossz idő volt az utolsó este. Szerintem ez a kulcsa a dolognak. De mint fenn írtam, arra nem nagyon van magyarázat, hogy miért mentek le hiányos öltözékben..

 3120. falseflag — 2015-08-22 23:37 

@carapace:
Rosszkor voltak, rossz helyen, eltüntették őket. Valami valóban nem lehetett frankó, talán valamelyik résztvevő magas párt beosztású rokona, ekkor jöhetett a B megoldás: dezinformáció. Én továbbra sem látok benne semmi különlegest, a szovjet idők titkosszolgálatai abszolút halálpontosan és félelmetesen tették a dolgukat.

 3119. carapace — 2015-08-22 23:09 

@falseflag:

Minden ilyen KGBs, specnazos stb stb teóriával az a baj, hogy akkoriban ha az állam el akart tusolni valamit, akkor arról nulla infó szivárgott ki. Ebben az esetben is meglett volna a lehetőségük, idejük, hogy a nyomokat 100 százalékban eltüntessék. Ehhez képest a területre engedtek egy rakás civil keresőt, rengeteg infó szivárgott ki később is. Persze felmerül a kérdés, hogy nincs-e emögött valami elterelő célzat, na de a miért kérdése még igy is fennáll.

 3118. jukeey — 2015-08-10 01:56 

Az biztos.

Még azt gondolom, nem pusztán a rejtélyesnek tűnő halálos kimenetel miatt népszerű annyira ez az ügy, ennél világszerte durvábbak is vannak napi rendszerességgel különféle körökben. Vannak akik zabálják az ilyeneket, de néhány nemcsak a műfaj rajongóinak tűnik fel. Az ismert szereplők elég vegyes, de nagyjából átlagos társaságnak tűnnek, melyekkel könnyebb együttérezni, mint mondjuk eleve zavaros vizeken evező áldozatokkal. A helyszín is sokat dob rajta, nem olyan hétköznapi mint mikor közismerten veszélyes környéken tartózkodó szerencsétleneket suvasztanak el. Az idők során a történetre rakódott pletykák és költemények csak fokozták a helyzetet. Van már ebben gyilkosság, sport, diktatúra, politika, kémkedés, kies helyszín, vad bennszülöttek, haditechnika, drog, nőügy, stb. Mindenki könynen belemagyarázhatja a saját vesszőparipáit, az olyan jeles tudományok, mint ufológia és kriptozoológia, ennél egyértelműbb eseteket is fel szoktak használni. Ez így együtt már sokak figyelmét felkeltheti, ha meg elég nagyra nő a kupac, csak annál nehezebb megkerülni.

 3117. falseflag — 2015-08-10 00:14 

@jukeey:
Ön félre értett. Hozzászólásomban nem a KGB volt a lényeg, hanem hogy valamire ráfutottak, amire nem kellett volna. Rosszkor, rossz helyen. KGB, katonai elhárítás, polgári titkosszolgálat, MVD, MGB, mindegy hogy hívjuk. Komoly diktatúra volt, és Dzerzsinszkij óta mindig volt valami. És ők intézkedtek, és informálták a külvilágot.

 3116. jukeey — 2015-08-09 20:57 

Na épp ez a kgb dolog bizonytalan. Sztálin után fokozatosan leépítették és felszámolták a korábbi nemzetbiztonsági és hírszerzési hivatalokat, majd létráhozták helyettük az egységes, ám akkor még szűkös létszámú kgb-t 1954-ben. Csak fokozatosan duzzasztották fel határőröstül meg testőrgárdástul 300 000-re a hivatalos állományt. 1959-ben még közvetve is csak pár száz fő kapcsolódott hozzá, nem volt kapacitás minden mókusőrs mellé egy kgb-ügynököt állítani. Épp ezért a későbbi rendszerváltás után az eset feszegetői is inkább a katonai ügyészség felé tapogatóztak.

 3115. falseflag — 2015-08-08 14:37 

Számomra nagyon meglepő, hogy egy ilyen témához ennyi hsz érkezik. Persze, Tiboru mester is így kezdte:
“….az emberek jelentős része (legalábbis a hírek vonatkozásában) a halállal, az elmúlással kapcsolatos információkra bukik….. az az igazi összeesküvés-elmélet, ahol – lehetőleg minél rejtélyesebb körülmények között – emberek földi pályafutása végére kerül egy véres pont, azaz inkább kérdőjel…..” Elismerésem a felismerésért….

Ami nekem érdektelenné teszi az egészet, az az időpont.
1959.
Szovjetunió. Tombol a diktatúra, igaz, már rég nem Sztálin, de….
A KGB birodalma.
Amit itt tudunk, azt mind tőlük tudjuk…………..
A túrázók rosszkor rossz helyen voltak. A KGB gépezetének pedig egy finom ujjgyakorlat…..

Mindig eszembe jut, hogy Bajkonur sem ott van, ahol tudtuk…….

 3114. tubitubi — 2015-08-07 21:24 

https://www.youtube.com/watch?v=3taDQgXT_6o
Elég érdekes, minden a yetihez vezet.

 3113. jukeey — 2015-07-07 19:07 

Nem hasból ránézésre véleményeztem, végignyomtam és van bőven összehasonlítási alapom, még igyekeztem szolid lenni. Az egész konstrukció tulajdonképpen éppencsakhogy mondható játéknak, inkább egy olyan passzív demonstrációhoz hasonlít, mint a “Dear Esther”. Szép, csillog és zúg, állad leesik. Tartalom csak pár sor zavart elméjű szöveg, de legalább rövid. Egy óra hosszára elámulsz hogy fúj a szél meg csillog a jégcsap; kidőlt fák, távoli fények, érdekes sziklák, stb. Aztán vége, és egy újabb óra hossza alatt lezavarod a még bejáratlan ösvényeken. Nagyon picike az egész terület és gyakorlatilag töküres. Mellé az összes szövege kábé feleannyi, mint ennek a posztnak kommentek nélkül, és übergagyi. Nem mondom hogy kidobott idő, mert eleinte megvan a hangulata, de aki tényleges játékot és tartalmat akar, arra ne számítson.

Spoiler start
Röhögsz egyet az apróhirdetésnyi cetlik szövegein amikor az elsőket összeszeded (van kb két tucat, ez lenne a történet). Elgyönyörködsz egy néha utadban megjelenő lángnyelvekből álló ártalmatlan szellemcsajon; kitör a frász amikor először kerget meg egy tűzvész (az összesen 3 darabból) vagy először lecsap egy szellem (van belőlük öt helyen pár darab). Természeti anomáliákat tanulmányozott egy orosz szervezet, az egyikre ráépítettek egy börtönt és ott foglyokkal kísérleteztek. A lezáró jelenetben egy sátorhoz jutsz, amelyből fény szűrődik ki, odalépsz; ekkor elsötétül a kép, sikoltozás tör ki és ponyva reccsenése hallatszik.
Spoiler end

 3112. warr — 2015-07-07 12:46 

@warr: Na persze csak a linket hagytam le…

http://jateknaplo.blog.hu/2015/07/06/kholat

 3111. warr — 2015-07-07 12:45 

@jukeey: Itt azért jobbakat írnak róla, ha valaki esetleg mégis nekiveselkedne 🙂

 3110. jukeey — 2015-06-26 20:46 

Kholat:

Megszereztem, kipróbáltam. Több órás teliholdas éjszakai bolyongás, jobbára orkánszerű, kissé havas szélben. A helyszín nem éppen egy sítúrára is alkalmas kopott öreg hegység, inkább egy gleccservájt szurdokrendszer a Himalájából. Néhol furcsa totemek, karóra tűzött koponyák, cölöphöz láncolt csontvázak; mintha nem is manysik élnének a környéken, hanem egy emigráns kannibáltörzs. Akadnak elhagyott létesítmények is, egy gáztelepszerű vasvázas tűztorony már messziről látszik. Tájképnek nem egy nagy cucc, de a különleges effektek jók, például a kísértetiesebb helyeken levő megmagyarázhatatlan forrásból származó hangok és fényjelenségek, egy régióban sűrű hamuköd, máshol tűzviharok, stb. A szél is kimondottan jó, belehallatszik ahogy a sátorlapot rázza vagy a sziklákon megtörik, máshol fák közt süvít vagy szinte fütyül, néhol furcsa beazonosíthatatlan zajok keverednek bele. Gyakran egyszerűen csak kisebb köveken heverő papírfecnik széltől nem zavartatva talán évtizedek óta ott heverve várják a lelkes felfedezőt. A naplórészletek a szerzőjük hangján hangosan “felolvasódnak”, de nagyon gagyik. Ezt is alulmúlják a főhős néha elhangzó, egészen zakkant, ám szerencsére kimondottan rövid monológjai. Ipari mennyiségű eltűnés-eltussolásról is szó esik, spontán égéstől a spontán megfagyásig. Mászni és ugrani nem lehet, már egy térdig érő kiszögellés is áthághatatlan akadályt képez. Mivel a bolyongáson kívül szinte semmit nem lehet csinálni, kihívást főképp a tájékozódás jelent. Nem kell hozzá éppen kvantumszámítógép, de erős videokártya ajánlott ha valaki ki akarja próbálni, mert elég rosszul optimalizált cucc.

 3109. molnibalage — 2015-06-11 10:04 

Egy játék a témát felhasználva.
http://www.playdome.hu/cikk/42772/kholat

 3108. meifen — 2015-05-13 20:02 

Továbbá, amiken még gondolkodtam:

Lábnyomok ill. azok hiánya:
Nem 2 óra múlva, sőt, még nem is másnap kezdték el őket keresni. Nyílt tér. A szél fúj. Még jó, hogy nem találtak tisztességes lábnyomokat! Akármennyire is legyen fagyott a hó, annyi porhó mindig van, hogy a szél befedje a nyomokat, sőt, még ha a megtalálásuk előtt havazott is! Mármint hogy nagy mennyiségű hó hullot, mert ugye ez arrafelé, abban az évszakban nem kizárt.
Az pedig igencsak rontott a helyzeten, hogy “amatőr” csapat ért ki először a helyszínre, akik gondolom alaposan összejárkálták a helyszínt, feltúrták a sátrat stb. Tudom, és szerintem mindenki tudja, hogy ők csak jót akartak, nem szándékosan barmolták össze a helyszínt.
Sátor alig volt befedve hóval->lefújta róla a szél.

Szerintem a manysiknak ebben a színdarabban nem jutott szerep, ezt a szálat én teljesen elvágtam, már az elején.

Jobban utánaolvasva, OK, elhiszem a fénygömböket. Valóban sok minden lehetett.

Még azzal a lehetőséggel is meg vagyok békülve, hogy valamiféle kísérleti területre keveredtek, mivel elvileg eltértek az eredeti útitervtől/útiránytól. Belecsöppentek valamiféle fegyverkísérletbe, az abból származó hangokat vélték lavinának, nem az erős szél csalóka hangját. OK. De KGB-sek, katonák személyes jelenlétét és szerepét a történtekben kizártnak tartom.

 3107. meifen — 2015-05-13 19:30 

Ismét egy ezeréves poszt, amihez muszály hozzászólnom, mert évek óta az egyik kedvenc témám. Vasárnap kezdtem el olvasni, de még nem jutottam el a hozzászólások végére, pedig sajnos néha még a munkahelyemen is ezt a blogot olvasgatom :/

Az mindenki számára egyértelmű, hogy valaminek – valami ilyesztő dolognak – kellett történnie, mert mi másért vágták volna fel belülről a sátor oldalát? Egyértelmű, hogy gyorsan akartak távozni/kellett távozniuk. De ennek okáról majd később fejteném ki a véleményemet.

Az én olvasatomban logikám szerint a következőképpen történtek a dolgok – a testek elhelyezkedésére vonatkozóan:

Fenyő alatt: Dorosenko, Krivonyisenko
Hóban, egyenes volnaban a fenő és a sátor között: Dyatlov, Szlobogyin, Zinajda
Vízmosásban: Ljudmila, Zolotarjov, Kolevatov, Thibeaux

Megtörténik a sátorból való pánikszerű távozás, akár így, akár úgy, de eljutnak az alá a bizonyos fa alá. Gondolom ez abban a farkasordító hidegben, térdig érő hóban nem volt egyszerű, valószínűleg ezért is írták több helyen, hogy nem rohantak, hanem rendezetten gyalogoltak. Most gondoljunk bele: akkora hóban rohanni nem egyszerű, így X méter után én elhiszem, hogy már csak “sétálni” tudtak.
Tehát a fa alatt “gyülekeznek”, tüzet gyújtanak. Egyenlőre még mindannyian ott vannak. Ljudmila, Zolotarjov, Kolevatov, Thibeaux tovább akarnak menni, távolodni szeretnének a sátortól. (Talán már nappal ráleltek a vízmosásra? Esetleg már napközben elkezdték azt a bizonyos padozatot építeni?)
Dyatlov a pánik elültével azt akarja, hogy térjenek vissza a sátorhoz – akár véglegesen, akár azért, hogy az életbenmaradáshoz szükséges holmit magukhoz vegyék -, ezt azonban a többség megtagadja. Esetleg az emiatt kialakult vita hevében verekednek össze Szlobogyinnal. Dyatlov berág, és úgy gondolja, hogy akkor majd ő egyedül visszamegy, és elhozza azt, amit egyedül elbír. Elindul. Ljudmila, Zolotarjov, Kolevatov, Thibeaux elindulnak az ellenkező irányba, a vízmosás felé.
Egy bizonyos idő elteltével – mivel Dyatlov-nak se híre, se hamva – Szlobogyin úgy dönt, hogy ő utána megy (talán lelkiismeretfurdalása is van a verekedés miatt). Útközben meglátja a földön fekvő Dyatlov-ot, aki – itt most nem akarok találgatni, hogy a sokk/kimerültség/sérülései miatt – összeesett, elvesztette az eszméletét és meghalt. Megmozdította a testet, hogy megnézze, él-e még. Olvasatomban így alakulhatott ki az a testtartás Dyatlov-nál, amiről valahol fentebb azt írták, hogy akkor alakul ki, ha a testet a halál beállta után megmozdítják/megfordítják. A látványtól/helyzettől sokkot kap, tovább botorkál, úgy érzi, most már muszály elérnie a sátrat. Sérülései és a sokk+kimerültség miatt aztán ő is elveszíti az eszméletét. Később megfagy.
Zinajda már nem bír magával, pánikol, a fiúk után rohan, Dorosenko és Krivonyisenko sem tudja megállítani, de ők annyira félnek, hogy nem akarnak nekivágni az útnak. Szóval Zinajda hullafáradtan a pániktól/sokktól stb. elhalad először Dyatlov, majd Szlobogyin teste mellett, teljesen ki van borulva, fáradt, ilyedt, egyre jobban szédül (ilyen helyzetben sajnos az eszméletvesztés normális), így őt is eléri a végzete.
Az idő csak telik, és a fa alatt várakozók már kezdenek kétségbe esni, de elindulni a sátor felé nem mernek, mert gyanús nekik, hogy tásaik még nem tértek vissza, de a vízmosás felé sem akarnak menni, mert mi van, ha mégis csak visszajön az a három, aki a sátorhoz ment? Nem akarják csak úgy otthagyni őket. Így hát úgy döntenek, hogy felmásznak a fára, mert mégiscsak egy völgyben vannak, talán már a fa alsó ágairól is jobb kilátást remélnek. Felmásznak-leesnek, alaposan összetörik magukat, eszméletüket elvesztik, kihűlnek, meghalnak.
Ljudmila, Zolotarjov, Kolevatov és Thibeaux a vízmosásnál kínlódnak a padozat felállításával. Azért az már nekik is feltűnt, hogy társaiknak már rég ott kellene velül lenniük, ezért valaki/bár valószínűbb, hogy ketten elindulnak visszafelé, a fenyőhöz, hogy megnézzék, mi a helyzet. Ott megtalálják Dorosenko és Krivonyisenko holttestét (valószínűleg a zuhanás következtében egymás hegyén-hátán, így egymás mellé fektetik őket, ruháikat levágják, hogy magukat melegítsék, amennyire lehetséges). Dyatlov-ék sehol, így nem is várnak rájuk tovább, visszamennek a másik kettőhöz.

Ami a vízmosásnál történhetett: teljes kimerültségükben beleestek a vízmosásba (ugyan mitől ne lennének kimerültek), aztán kihűltek, megfagytak. Nem akarok most ezen agyalni, sem túlbonyolítani. Beleestek, megfagytak, meghaltak.

Én a lavina-elméletet erőltetem, mármint, hogy valamit hallottak, amiről azt hitték, hogy lavina. Hegyek közötti városban/városrészben élek, tudom milyen hangja tud lenni a szélnek. Néha ilyesztő. Szó szerint “dörgő”. Így hihették azt – szerintem -, hogy lavina. Pánik, sátor oldala kivágva, futás!

Szerintem nem volt ott KGB, Jeti, UFO, fénygömb (na jó, fények lehettek, de nem UFO fényei, hanem hőlégballon, repülő, helikopter, rakéta, tudom is én…)

 3106. logiszton — 2015-04-17 23:05 

Az IPM jelenlegi/áprilisi/ számában közölt cikkben/három részes, a márciusi számban kezdődött/ írják-feltételezik, hogy a csoport hangágyú, illetve mikrohullámú fegyverkísérletbe futott bele. Ami tekintve, hogy arrafelé akkoriban csak útvonaltervvel és engedéllyel lehetett kóborolni, elég valószínűtlen. Bár arra hivatkozik a cikkíró, hogy rosszul sülhetett el a dolog és nem a kijelölt célterületen jelent meg a fegyverhatás, hanem attól jóval távolabb és ebbe kerültek bele Gyatlovék. A sérülések egy részéből következtet erre. Viszont ilyen kísérletre nincs bizonyíték.
Maradok a gömbvillámnál.

 3105. jukeey — 2015-04-16 17:38 

Biztos lesz valami kijelző a frásznak :D. Talán számértékkel is mutatja, azt írják a félelem foka hatással lesz az irányíthatóságra, imitálni, hogy például egy vészjósló barlangban kissé – hogy ne mondjam – meg vagy szeppenve. Ha az egéren nem remegne izzadva legalább a tenyered az előző kinti sziklaomlós nyavajatöréstől 😀

Szerintem ez ugyan teljesen felesleges, a játékost kell lebilincselni, nem a monitort. Majd meglátjuk, puding próbája. A nehézség meg nem gond, a legtöbb játékban állítható, nehogy ezen bukjanak rajongókat/vásárlókat.

Nem biztos hogy team-en múlik az összhatás, sok játéknak a hosszas stáblista ellenére csak néhány ember adja a lelkét. Olyan is létezik, melyet más területen véletlenül meggazdagodott játékos készíttetett a saját tervei alapján.

 3104. becsuszoszereles1k — 2015-04-16 15:23 

@jukeey: “Tulelo horror”! Duplan nehezitett jatek! Pfff… Kerdes, hogy mi lesz a frasz mertekegysege (gondolom a “:D” nem arra vonatkozott, egyben alkalmas az extrapolalasra & asszocialasra), de legalabb nem= vegtelennel, hacsak nem a ‘vegtelen’.

Kivancsi vagyok a szoftveralkotok fantaziajara a ‘hangulatfestoi’ virtualis vilagon (kep) tul – mert ok persze teamben agyaltak rajta. 😀

 3103. jukeey — 2015-04-16 14:57 

http://kholat.com/
Még mindig nem sokat mutatnak, nagyon titokzatosak.

Minden bizonnyal az lesz látható a monitoron, amit akárki a fejéből kinézve láthatna egy uráli sétán; a játékos személyesíti meg ezt a virtuális személyt, egér és billentyűzet általi irányítással. Ríltájm és full interaktív. Intuíció bőven elegendő, a többi menet közben kialakul. Lehet sétálgatni és nézdegélni a hegyek között, aztán majd történnek dolgok. A készítők “túlélő horror”-ként határozták meg, melyben a frásznak mértékegysége van :D. Multiplayer (onlájn) szinte kizárt ilyen stílusban, valószínűleg szóló téma lesz. Ilyenért ugyan nem kell pont Kholat, számos stílusban és környezetben vannak hasonlók régóta, de azért kíváncsi leszek rá.

 3102. becsuszoszereles1k — 2015-04-16 11:40 

@SLC: Hurra! Ez gyorsan ment! 🙂

Von Jicsin ota tudjuk, hogy engem ‘tasziccsa kiskegyemet a teknika’, szoval: hogy kell ezt jatszani (leiras valami, vagy in tuitive)?
Kozossegi, online modozata is van (vagy eleve az, vagy hogy – en speciel nem akarnek magamban gyatlovozni a gepen, persze a geppel jatszom, vagy nem? 🙂

 3101. SLC — 2015-04-16 00:22 

Ma kaptam a hírt, hogy játék is készül az incidensből:
https://www.youtube.com/watch?v=8Q9c_TZk4Do

 3100. saleirmoon — 2015-01-15 14:56 

Íme az én véleményem:

Lavina- “Egy forrás tudni véli, hogy a radioaktivitást hat holttest esetében regisztrálták.” Csak egy azok közül,amit nem okozhat lavina.A többszemélyes sátrat csak félig temette be a hó.Ha lavina volt,miért csak félig temette be a hó?

Bennszülöttek-ugyancsak nem okozhattak radioaktivitást,illetve az idegenkezűséget is kizárták.Ha “csak” rájuk ijesztettek,hogyan törték el a csontjaikat úgy,hogy külsérelmi nyom nem látszik?

Mérgezés-az idegenkezűséget kizárták,verekedés,hallucináció nem lehetett,az az utóbbi miatt verekedés lett volna,külsérelmi nyom lett volna,de ilyet nem találtak egyik testen sem.

Fegyverkísérlet- a.)Miért csak két holttest volt radioaktív,ha ilyen “fegyvert” használtak?A többin miért nem?
b.)Úgyszintén a külsérelmi nyomok hiánya miatt kizártnak tartom.

UFO-Még nem bizonyították tudomásom szerint,hogy léteznének,így ezt is kizártnak találom.

Cherchez la femme- “A csoporton belüli ivararányok miatt a két lányra többen is ráhajtottak, s emiatt tört ki egy óriási, később a tettlegességig fajuló veszekedés.” Ismét a külsérelmi nyomok hiánya aggaszt engem,hiszen ha tettlegességig fajult a dolog,akkor külsérelmi nyomoknak is lenniük kellene,de nem hinném,hogy a töréseket ők okozták volna egymásnak.

Jeti-A külsérelmi nyomok hiánya aggaszt,hiszen ez a túlméretezett “állat” nem intézhetett el 9 embert úgy,hogy csontjaikat töri,de kívültől nem látsztódik semmi.

Medve-télen még békésen alusszák a téli álmukat,külsérelmi nyom nincs,nyomokat pedig nem találtak a holttestek közelében,így a medve is ki van zárva.

 3099. zsofiahuszar — 2015-01-06 02:00 

Helló!
Nem olvastam végig az összes hozzászólást, szóval lehet, hogy már valaki felvetette az ötletet, de miből gondoljátok, hogy az összes sérülésük a sátorelhagyás incidens közben vagy után történt?
A két srácon verekedésre utaló nyomok voltak, esetleg összeverekedtek valamin, majd ennek következményeként, mivel mindenki ideges volt, nem haladtak olyan sokat aznap és táboroztak le egy olyan helyen, ami nem tűnik logikus választásnak. Esetleg még aznap korábban baleset érte néhányukat, vagy egyet, a fotókon is látszik, hogy egyik srácra ráesett egy csomó hó, akkor gondolom előfordulhat olyasmi is, hogy összefagyott hó esik rájuk a fákról, vagy valaki megcsúszik és lebuckázik a domboldalon. És a sérült/ek miatt táboroztak le illogikus helyen. Majd ezek után jött az esemény, ami kiváltotta a sátor elhagyását, ami nem tudom mi volt. Én a furcsa fényjelenséget is elképzelhetőnek tartom, mert én is láttam már ilyet, mikor táboroztam, narancssárga gömböt az égen repülni, akkorának látszott, mint a hold (talán gömbvillám volt, nem tudom). Ha közelebb lett volna, biztos nagyon pánikba esek és elfutok. Az hogy két srác is felmászott a fára pucéron, nekem inkább menekülő jellegnek tűnik. Ha nézelődni akartak volna, nem a ruhátlant küldik fel, hózivatarban pedig még nappal se látni olyan messzire, éjjel meg max. néhány méterre. Butaságnak tűnik. Az hogy elhagyták a sátrat, és rögtön mind más irányba röppentek szét (kivéve a hegy felé, talán ott volt az ijedelem forrása), és csak később indultak egy irányba, meg az, hogy messzire mentek a sátortól, hogy nem igazán akartak a sátorhoz visszamenni, nekem mind menekülés jellegre utal. Talán megjelent(ek) a fénygömb(ök), a sátorban is lehetett látni a villódzást, megijedtek, kivágtak egy kémlelőnyílást, még jobban pánikba estek, kivágták a sátrat, és próbáltak minél messzebbre jutni. Aztán a korábban szerzett sérüléseik, és a kihűlés hozzásegítették őket a halálhoz. Az angol nyelvű leírás arról, hogy milyen fényeket látott a másik csoport, szerintem eléggé ráillik az utolsó titokzatos fényképre.
Azt lehet tudni, hogy a lábnyomok hány méter után változtattak irányt? Hogy hány métert tettek meg mind más irányba és hány méter után kezdtek el egy irányba haladni?

 3098. Nagy Fehér Ember — 2015-01-05 21:42 

@rebel: Semmi gond. Lesörözzük. ( Ha van pénzed 😛 )

Az a gond ezekkel a filmekkel-cikkekkel, hogy komoly utánajárás – hogy ne mondjam: nyomozómunka – nélkül összedobálnak valami innen is, onnan is, aztán annyi. Igénytelen, ocsmány munkát végeznek. Nem azt mondom, hogy könnyű fellelni az esettel kapcsolatban tényeket – és itt az a kérdés, hogy mit nevezhetünk annak, ugye -, de ha az ember szán rá egy kis időt és energiát, akkor azért ennél jóval komolyabb anyaggal is elő lehet rukkolni. Főleg miután itt is rengeteg anyag és forrás van fent, egy kutatónak már csak a kommentek elolvasása is kincsesbánya. Lehetne.
No mindegy.

 3097. rebel — 2015-01-05 20:10 

@Nagy Fehér Ember:
A gond az, hogy végigszenvedtem ezt a UFO-magazin szintű csodafilmet, mert végig azt vártam, hogy valahogy a többi para szirszart legalább részben összehozzák a Djatlov esettel… vagy legalább a végén lesz egy konklúzió amibe belevonják… de semmi…. 😮
Lógsz másfél órával az életemből… 😀

 3096. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 16:11 

ebbol nem derul ki, de a konyvbol igen, hogy naluk a szoba falan levo tapeta(!) tele volt firkalva matematikai kepletekkel, es mar “csecsemokent” kenytelen volt ezeket nezegetni… 😀
Vot: http://moly.hu/konyvek/kertesz-erzsebet-szonya-professzor

 3095. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 16:01 

@becsuszoszereles1k: Ja, amugy megertem, hogy o”k a virtualis valosag epitoi (amilyen a Djatlov-incidens hivatalos dokumentacioja is), csak egyelore meg azt nem ertem, hogy akkor most van egy virtualis vilag (lesz) a matrixban, vagy ez valami almatrix, vagy epp forditva, ez egy javitott masodik kiadas, vagy hogy?! Csak konteozom! 😛

 3094. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 15:48 

@Rumcájsz von Jicsin:
Herr Von Jicsin! Most provokal?! Pont itt, a minden konteosok meghitt teli szallasan, a Djatlov-incidensen?! :O

Egyszeruen, a lopkodok pofatlansaganak is legyen hatara! Ugyanis en okadok mar ettol az ujsagirasnak nevezett ocso’ megelhetesi szajtolastol online… [ Tavolrol sem Tiborunak prokatorkodok fogadatlanul – kulonben is, van ugyvedje – kulonben meg nem vagyok jogasz! 😀 ] Am de, valaha azert az ujsagirashoz illett k. sokat tanulni (tul azon, hogy egy komoly firkasz fellabbal mindig a…, manapsag, csak ha az IS elrabolja, hihi, de azok biztos nem a Zorigosok lesznek! Szvsz meg egy igazi olom paginat nem lattak eletukben! Hm?!), tehat, az sem artott, ha a verbeli zsurnaliszta mar gyerekkoratol szivta magaba a tudast, mint Szonya professzor a matekot… 😛

 3093. Rumcájsz von Jicsin — 2015-01-05 10:16 

@becsuszoszereles1k:
Hűha!
Kiskegyed kemény lett, mint a kád széle! 🙄

 3092. tiboru — 2015-01-05 10:09 

@llzoli:

Az Origó is lop, ez van. Ők legalább voltak olyan dörzsöltek, hogy valóban átfogalmazták egy kicsit a szöveget, úgyhogy csak hosszas bizonyítási eljárás után lehetne rájukverni a plágiumot, ehhez meg se időm, se pénzem.

Mindenesetre az Origót eddig se olvastam, s ezek után még ennyire se fogom olvasni.

 3091. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 07:35 

“Fogd ra’ a nyuszira!” 😛

 3090. Nagy Fehér Ember — 2015-01-04 18:13 

@becsuszoszereles1k: Nem merem. Örök időre kitiltanának a teljes internetről 😛

 3089. becsuszoszereles1k — 2015-01-04 17:38 

@becsuszoszereles1k:

3087.@Nagy Fehér Ember: Maskor tedd hozza azt is, amit gondolsz… 🙂

 3088. becsuszoszereles1k — 2015-01-04 17:34 

Most akkor tenyleg: Ezekutan kerdes, hogy melyotok nem olvasta ezt a tobb, mint harom eve e’lo”, pezsgo” posztot, itt a blogon – a maga kb. 1500+3087 kommentjevel? Az Origo? Vagy akik betoltatok ide az evfordulo miatt kikopkodott kis helykitolto irasokat, amiket valahonnan szinte stemplivel masolva adtak elo” a nagyerdemunek, mint sajat szellemi es informacios szulemenyt nevezett szajtok? Azert ennyire ne csusszon mar el az aranyerzekunk, csak azert, hogy elorukkoljunk valami ujjal a temaban…mert ha me’g lenne benne uj info (sic. @rebel)… :O

 3087. Nagy Fehér Ember — 2015-01-04 17:16 

@rebel: Csak azért tettem ide, mert a cikk szövege néhol gyanúsan emlékeztet Tiboru szövegére.

@rebel: Ugye? 😀

 3086. lebearpolaar — 2015-01-04 09:37 

@Nagy Fehér Ember: jaj, csak az origós FB-os kommentáradatig ne jussatok el… 🙂

 3085. sanyandy — 2015-01-04 06:03 

Sziasztok!

Épp most akartam linkelni az Origó-cikket, de látom, elkéstem vele. 🙂

Azért elolvasom.

 3084. innercircle — 2015-01-04 00:00 

@rebel: Nemhogy új nincs a cikkben, de még a régi sem. Mintha a Star Wars-t úgy foglalták volna össze, hogy “Voltak a javák és sokminden felrobbant.” Időpocsékolás 🙁

 3083. rebel — 2015-01-03 23:06 

@Nagy Fehér Ember:
Jaj gyerekek nemá…!!! Olgoj Chorchoj??? 😮
Most ez komoly?
Hogy lehetett eljutni az urali jégvilágtól a góbi sivatagi mítikus óriás féregig…? Uramisten.. és mindez a Natgeo-n… Azt hittem eddig, az egy tudományos csatorna…. ész megáll…
Ennyi erővel és ilyen szinten vizsgálva, akármi és bármi lehetett… Tatooin bolygóról jött, eltévedt Bantha buckalakók is simán kinyírhatták Djatlovékat… így is elég nagy a zűrzavar és köd az ügyben… ezt még lehetett fokozni..? És pont a Natgeo? Döbbenet… Jól írtad, ebben tényleg van “minden”… 😀

 3082. rebel — 2015-01-03 22:31 

@Nagy Fehér Ember:
Ebben a cikkben mi új van? Átfutottam, de úgy látom, csak a lerágott, jól ismert infókat ismétli újra… ha netán valami elkerülte a figyelmem, kérlek jelezd..! 😉

 3081. llzoli — 2015-01-03 22:20 

Nem fogok gyanúsítgatni, majd úgy is megteszitek helyettem, de ez az origós cikk tök ugyanaz, mint ez. A menete, a felépítése, mindene. Csak egy kicsit át van fogalmazva minden mondat (de előfordul, hogy még az se.)

 3080. Nagy Fehér Ember — 2015-01-03 21:45 

Tiboru, talán érdekel: http://www.origo.hu/tudomany/felfedezo/20141230-otvenot-eve-nincs-ra-magyarazat.html

(Bár nyilván olvastad Te is:) )

 3079. Nagy Fehér Ember — 2014-12-10 21:54 

Van benne minden, talán érdemes megnézni:
https://www.youtube.com/watch?v=s4VNu-HBWOc

 3078. captain — 2014-12-05 14:38 

Megnéztem a google maps-en és a google earth-el is és az érintett terület egy sávban (egészen véletlenül) csak egy homályos zöld folt. A sávtól jobbra és balra persze minden elfogadható minőségben látható (pl a folyó a part menti fenyőerdőkkel). Csak az érintett sáv van kiretusálva. Érdekes.
Szerintem ott kísérleteztek valamivel amiről nekünk nem kell tudnunk (szerintük).

 3077. midarine — 2014-11-29 18:38 

Hajlamos vagyok én is, a belépő új infók hatására- még ha jól megvizsgálva őket,elvetve – túlkombinálni. Sokkal egyszerűbb lehet a megoldás, persze ott van a szemünk előtt, csak nehéz eldönteni melyikük is a valós infó ill. melyikük dezinformáció.
Az én konteóm:
Fegyverkísérlet, Djatlovék rossz időben-rossz helyen, a vízmosásban talált holttesteket oda vitték, ergo nem ott haltak meg, SŐT!!! Tovább megyek, a többiek sem ott haltak ill. a sátrat is manipulálták. Nem tudom részletesen megmagyarázni,kifejteni de valahogy így képzelem! 3:) 🙂

 3076. midarine — 2014-11-29 18:23 

Minden hozzászólóban van egy csipetnyi igazság, ebből a sok morzsából kell összegyúrni az akkor történteket, persze nehéz eldönteni ill. objektívan dönteni melyikből mennyi a helyes vagy kellő mennyiség … sok ilyen okos gondolat villog még bennem … 😀 😀 😀

 3075. midarine — 2014-11-29 18:12 

Sziasztok! A national geon most adták le az Oroszország titkos aktáit, amiben taglalták a Djatlov sztorit,ugyan csak fél órás volt de, a lényeg benne volt. Elégé nyitva hagyták a történtet, de az általánosságban felmerülő kérdéseket/válaszokat – lavina,Ufo,fegyverkísérlet,ügynökkérdés,nukleáris érintettség – megpróbálták bemutatni.

 3074. jukeey — 2014-11-28 01:34 

Akkor te nagyon felületesen tanulmányoztad át az anyagot. Nem geigerszámlálóval mentek keresni, hanem a vizsgálat harmadik hónapja végén, a nyomozók által laborba küldött ruhákon találtak enyhe radioaktivitást, a laborjelentés is megtekinthető. Ez vetett véget a nagyszabású, mégis inkább polgári vizsgálatnak, melyhez a frissen megalakított, még alacsony létszámú kgb-nek nem volt köze (az egyetemi professzorok kapcsolatainak hála a belügyminisztérium utasítására egy közeli laktanyából ugyan ugrasztottak egy kutyás mentőosztagot, majd az ásogatáshoz egy utász egységet, de ezt talán maguktól is megtették volna). Mellesleg elég sok interjú van/volt idős hozzátartózókkal és leszármazottaikkal, akik bőven mutogatnak régi családi fotókat. Nézz szét jobban.

 3073. rockstar88 — 2014-11-27 21:12 

Sziasztok, mióta a bejegyzés megjelent követtem kb a blogot (ezt is és a régit is), olvastam a kommenteket, és mindig elő akartam valamivel én is állni, ami bizonyítható, logikus, minden ezen a konteón belül számító „elmélet kategória” számára elfogadható, de sosem volt ötlet.. lassan 3 év telt el mióta én erről először hallottam (ez nem sokan az eredeti blog bejegyzés előtt volt.), rengeteg időm ment el oroszról, angolra, angolról magyar fordításokra, nem csak google translate-ről van itt szó…bizonyos kulcs szavak szótárazásáról, stb. És igazából tök őszintén, nagyon hittem abban, hogy mondjam.. annak hogy van egy dolog, ami bizonyíthatóan, valami sötét dolog..és én egyszer oda megyek, ugyan arra, meg nézem, hogy hol voltak, hogy haltak meg, miért haltak meg.. még is csak tisztelet, itt 9 ember…Most az elmúlt pár hónapban újra előkerült ez így bennem megint kifejezetten elkezdett érdekelni. Amit eltudtok képzelni (gportál szintű orosz oldalaktól, murders-ig..) minden orosz anyagot, angol anyagot, tudományos alátámasztást elolvastam,át gondoltam, meg próbáltam logikusan – és „azért mert én nem tudom, még lehet ilyen” szemszögből át gondolni.. voltak dolgok amiken napokig kattogtam.. Hozzátartozik, hogy én imádok sziklát,és hegyet mászni, és elég rég óta is csinálom..voltam már magas-hegyen is [Negoj,Saltzburgi hegyek, Gro venediger.. , ] kifejezetten hidegben..sőt..most nem fogok életrajzot írni, tapasztatlanak számítok. Pont ez volt az első olyan indok ami miatt ez az egész felkeltette az érdeklődésem anno,, hogy ha durván nézzük vehetjük mászó balesetnek. Nagyon sokan írtatok olyan elméleteket, amin elgondolkoztam, hogy vajon, én egy ilyen helyzetben (itt azért a csapatból jó páran tapasztaltabbak voltak nálam..) hogyan reagálnék.. de igazából számomra ezek sosem voltak totálisan elfogadhatóak, vagy relevánsak az egész dologgal kapcsolatban.. ügye voltak életképes dolog, de mindig maradt valami amit nem lehet megmagyarázni. Ez pont ettől csodálatos..

Én arra jutottam, így sok oldal átolvasgatása után,boncolási jegyzőkönyvek, szemtanú vallomások, titkos írásban rögzített interjúk stb. után ,hogy (itt kérek előre elnézést, hogy hosszú lesz..)

Biztos volt már valaki aki kifejtette, hogy egy lavinánál, nyilván a minél gyorsabb menekülés oldalra a lényeg, de hozzátartozik, ami menthető „érték” pláne túl élési szempontból és kézközelben van (sátorban voltak) azt meg kell fogni! Tegyük itt gyorsan hozzá iszonyatosan tapasztalt emberek voltak ott, és nyilván tudjátok a legtekintélyesebb ember, ha alap helyzetben nem is, de vészhelyzetben irányító szerepbe lép (Zolotarjov) és nem engedi a pánikot felül kerekedni.. de ők nem is ilyenek voltak, olvastátok biztos, hogy a story szerint a csapat lány tagjai is mai „fiúkat” simán kenterbeverő erővel, képességekkel rendelkeztek.. Szóval kizárt az, hogy ilyen emberek csak úgy valamitől pánik szerűen meneküljenek, úgy hogy az összes „kőbevésett” szabályt semmibe vegyék, elfussanak 900 métert, ami nem a raktáruk, ha nem egy fenyő. Ott legyenek két órát, ássanak egy Den-t KÉZZEL, 3man vissza induljanak, 4en meg a már meg ásott den-től lefele a hegyről, mikor tisztában voltak vele, hogy lakott terület nagyon nem a közelben van. Egyszerűen minden logikátlan az egész cselekmény szálban.. A szét futás, egy helyen találkozás,tűzgyújtás famasszás, öltözékek, SÉRÜLÉSEK (feltűnt hogy senkin nem voltak nagyon durva fagyási sérülések? Nem mondok vele valószínűleg új dolgot, hogy de, ilyen időjárásban nem két óra kell egy fagyáshoz, ha nem negyed annyi idő sem, és ez szemmel látható, elfekedés,szövetsérülés..) és a további dolgok (ideg tárgyak a táborhelyen, idegen fém darabok..májusi kereső csapat is látta a narancssárga gömböket..stb stb..).. Ma pár ismerősömmel beszélgettem erről, és véletlenül ki csúszott, hogy mi van akkor ha egy újabb Blairwitch.. és tényleg. Nem egy meredek dolgot találtak ki akkoriban szocik, és mi volt az amit pont ez miatt kezdtek el újra alkalmazni? Occam borotvája. Mit mond ki ez a tétel? „ Ha egy feltevésre, cselekményre, történésre, több magyarázat létezik, akkor mindig a azt kell választani releváns megoldásnak ami kevesebb (tudományos..) feltételezést tartalmaz.” Na ez a tétel magyarázza a magyarázatom.. Szóval mindent bele lehet magyarázni ebbe a storyba, a ufóktól kezdve a jetikig, a kormány titkolózását, a titkos túlvilági átjárót, és olvassatok vissza.. még vagy 500 dolgot. Pont ez miatt ez egy tökéletes (mai napig talpán álló) konteó, ami egy igazi nagy káosz.. NEM LÉTEZIK TÖKÉLETES DOLOG. Ez pont ezért egy előre kitervelt, dezinformálás, mert mindenki meg találhatja benne azt amiben szeretne hinni, vagy pedig hisz. Mai napig pénzt hoz az országnak, mai napig nincs megoldás. Mert nem is létezik megoldás. Többen írtátok itt is, és külföldi oldalakon is, és saját „kutatásom” is oda jutott, hogy a csoportból jó páran olyanok voltak, mint ha az „incidens” előtt nem is léteztek volna.. mert valószínűleg egy két kivétellel nem is léteztek. De azért ez mindig leköttette az emberek figyelmét.. amikor nem akkor mindig épp történt valami.. (halott írok,[feloldott [nem is titkosított] dokumentumok, túraengedély újra nyitás.. előkerült titokzatos tanúk, 11 holtest, zárt temetőbe temetett hullák..és tudjátok még rengeteg ilyen dolog volt..) valakinek ezt mindig megérte fenn tartani. De ha meg vizsgáltok mindent az Occam tétel alapján mindig oda lehet jutni, hogy a legelfogadhatóbb dolog az, hogy ez meg sem történt. Volt már a világon ennél nagyobb kitalált és meg kreált összeesküvés, valószínűleg lesz is, amire kész ipar ágak épületek.. De akkor most már (nem akarok senkit untatni..) röviden meg próbálom magam igazolni…

Exhumálás.. Mai napig senki nem próbálta meg exhumálni a holtesteket, hol ott tudomány terén már tartottunk ott, hogy pár csontból azt meg mondják milyen munkát végeztél, hány éves voltál, merre fele éltél.. stb. Biztos, hogy ha ez megtörtént volna, a családok követelnék a magyarázatot, a tudományos válaszokat,a mai napokban is helytálló feltevéseket. De ez nem történt meg.
Már feljebb is írtam, ha ezt az összeesküvést, úgy veszítek hogy egy kreált dolog, minden értelmet nyer, ez mindenkit befogad, és még sem, mert egyetlen egy olyan paranormális,természeti stb, dolog sem tudja tökéletesen lefedni. Ha ez akkor ott megtörtént volna, szerintetek az akkori KGB ebből bármit hagyott volna meg jeleni? Vagy ekkora csinnadrattát vernek körülötte? NEM. Biztos hogy nem, pláne egy katonai akcióba, engednek civileket beavatkozni mint kutatók, és mint „légi mentők”? Pedig ha ők Geiger számlálóval indultak keresni (ezt nagyon sok helyen „igazoltnak” tekintik) akkor ők feltételezték (amennyiben én tévedek, és van rejtély) hogy itt valami oltári nagy gáz van, és a civileket nem hogy oda, de még csak 200km-eres körzetbe se engedtek volna, nem hogy ott kutatni. Mit láttak a szemtanúk? Felismerhetetlenségig roncsolódott testeket, milyen szemtanúk? A szemtanúk ép úgy lehetett bárki (akár még tanuló kgb-sek is..) mint a megtalált hullák, akiknek az előéletéét előkapták, felszínezték (titkos városban dolgozókról higgyétek el nem derült volna, ki hogy ott dolgoztak, ha ők nem akarják.. és biztos hogy nem akarták volna) és kitették őket a hegyre, hogy jé hulla.. Tudmásom szerint a storyban, úgy nyert bizonyítást, hogy ők ők, hogy Jurij, igazolta, hogy igen ezek Dyatlovék.. Kitudja hol és mikor és miben haltak meg, és hol voltak éppen addig tárolva…meg vannak hullák, meg van a story, mi kell még? Marketing, tévében újságba, síró panaszkodó rokonok, felháborodott rokonok, egy szívhez szóló eladható story (szerelem..meg magyarázhatatlan halál fialókkal..) Most az ember, az ember. [SZÖGEZZÜK LE NEM VAGYOK RASSZISTA DE EZ A LEGJOBB PÉLDÁM) a Zsidók rokonai a mai napig perlik akit lehet a MÁV-tól kezdve, a vasutas pajtásig MINDENKIT, mert elősegítették a deportálást.. Most szerintetek, a rokonság nem perelte volna le a csillagot is a székházról, ha ez tényleg megtörtént volna? Ne felejtsük el hogy a story szerint volt olyan elvtárs aki azt mondta a rokonoknak „hogy jött távirat és minden rendben,” ezért indult csak akkor a kutatás amikor. Most sincs nagy demokrácia, de valamelyik nemzetközi, emberi jogokat védő bíróságon igen, ha máshol nem is, verhetnék a balhét a hiányos nyomozás miatt, és az összes többi dolog miatt. De ez sem történt meg.. Nem megyek bele a többi tárgyi bizonyítékba , mert ha az én feltételezésem igaz, ezeket mind szándékosan gyártották, így cáfolni sem kell.

Részemről az a leglogikusabb, hogy hallgatok a józan eszemre, na és persze a Occam elméletére.. minden egyes itt felbukkanó verziót, úgy vizsgáltam, hogy mennyire támasztja alá az összes dolgot.. és ez igen, ez tényleg meg magyaráz rengeteg dolgot.. Ez így is ugyan olyan, érdekes dolog, mint amilyenek eddig gondoltam, ezt kitalálni, kivitelezni, életben tartani.. pláne életben tartani mai napig, kinek az érdeke, miért az érdeke.. ez nem kevés energiát és időt igényelt. Miért? Miről terelték el a figyelmet?

OFF: Tiboru köszönöm szépen ezt a három éves „leckét” ez szerintem magasan a legérdekesebb dolog 🙂 és Gratulálok, a kifejezetten igényes íráshoz, és illusztráláshoz 🙂

 3072. becsuszoszereles1k — 2014-11-01 13:02 

@becsuszoszereles1k:

“During the Cold War, a group of Soviet hikers disappeared in the Ural mountains. When they were finally discovered, it was clear that something had killed them — but what, exactly?”
https://www.youtube.com/watch?v=8pp6POvlER4#t=118

Az izraeli konteos kollegak Djatlov oldala!
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0CBsQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.fxp.co.il%2Fshowthread.php%3Ft%3D7548506&ei=QL1UVJKMA-fV7ga28IHICw&usg=AFQjCNEnGbW_vfS23xS2tPZoXEb7TO7dYw&sig2=gszPgTDhghvZ4ubgSD1MfQ

 3071. becsuszoszereles1k — 2014-11-01 10:27 

@jaydamasta:

“közben az Animal Planeten majdnem megoldják a rejtélyt.”
https://www.youtube.com/watch?v=5GPIsaP7OKc

 3070. jukeey — 2014-11-01 08:03 

Azért egy kis játék még nem árt meg, bár az eredeti Djatlov-esettől biztosan abszolút el kell vonatkoztatni. De addig is van itt pár újdonság az idei évben, például Wolfenstein új része (The New Order). Csak most fedeztem fel, hogy erre a Kholat-ra keresgéltem rá; így hát télen jöhet az ss és a gestapo, a kgb majd csak tavasszal kerül sorra :D.

 3069. meggymag — 2014-11-01 05:38 

3068. gigabursch

Mondanám én is.

 3068. gigabursch — 2014-11-01 04:20 

Egyesek még mindig nem tudják, hogy a halál nem játék

 3067. jukeey — 2014-11-01 00:51 

Na ez a videó már ígéretesebb, az a robajlós-omladozós barlang hatásos. Végre gépigény is van, elég korrektnek tűnik.

 3066. jaydamasta — 2014-10-31 23:21 

Rakéták és jeti(k) egyszerre.

 3065. jaydamasta — 2014-10-31 23:20 

közben az Animal Planeten majdnem megoldják a rejtélyt.

 3064. becsuszoszereles1k — 2014-10-31 22:29 

@molnibalage:

Hurra! Koszi! 🙂
Es mikor lehet jatszani? Majd kerunk eligazito tanacsokat! 🙂

“IDDQD – orok elet, ingyen loszer” ! 😀

 3062. chilis — 2014-09-21 17:22 

Olyan katonai kísérlet területére keveredhettek, mint amilyet tiboru a Bermuda-háromszög rejtélyénél írt le az infrahangról:
http://konteo.blogrepublik.eu/2011/02/09/a-bermuda-haromszog/

 3061. jukeey — 2014-08-27 09:47 

A szinte álló, trailernek szánt videók láttán tartottam tőle hogy valami puzzle-szerű (hirtelen a siberia 1-2 jutott eszembe ami még kissé mozgó is és hangulatos); de unreal-engine van emlegetve, akkor pedig valódi 3d-nek kell lennie, lehet hegyet mászni :). Jó jel hogy a film bukta, és a játékot sokkal később harangozták be, így nem áll fenn a veszély hogy csak egy “filmsiker” lenyúzott második kutyabőre. Mindenesetre ha ebből 3d játéknak is kelendő affért akarnak kihozni, sokkal többet és ügyesebben kell hozzátenniük a filmnél; így lehet jó játék, de a Djatlov-esethez csak nagyon távolról lesz köze (legalább a játék címe sem Djatlov, ez így tisztességesebb). Kár hogy csak tavaszra ígérik, téli estéken lenne ideális kipróbálni, és ha bejön, művelni.

 3060. becsuszoszereles1k — 2014-08-27 00:44 

@kilau: Koszonet a linkert!

Szep munka eddig, erdekes. Azt irja a szajt, hogy a lengyelek es meg egy csoport kesziti. Magyar szakerto nincs koztuk?! 🙂

 3058. miazhogynagyonis — 2014-08-26 01:42 

Bocsi, csak most tévedtem erre.

1. Kis gyújtórobbantás – álmukból felveri őket, azt hiszik lavina, leggyorsabban kijutni a sátorból, be az erdőbe a nagy fák közé.

2. Odaérnek a helyi legmagasabb fához, de lavinának se híre, se … nosza másszunk fel körülnézni, hátha onnan látszik mi volt ez a zaj.
Fára nem sikerült feljutni, viszont az elmúlt percekben nem történt semmi különleges, menjünk vissza a sátrakhoz felöltözni.

3. Alig indulnának, felettük robban a a korábban begyújtott kísérleti vegyi bomba, aminek csak a villanását látják, de mindenki arra fut, amerre éppen áll. Rohanás közben jön a lökéshullám, szétszórja őket. Aki az epicentrumban volt, az azonnal meghal a nyomástól, aki “jó” irányba szaladt, azzal később végez a vegyi anyag.

4. A családtagok nyomására valamit tenni kell, elindítják a kutatást, de minden résztvevő tudja, nem szabad eredményt elérni, csak rész megállapításokat jegyzőkönyveznek, létrehozzák a fene se tudja mi történt hangulatot.
A hadsereg jól járt, ingyen jutott nem várt tesztalanyokhoz az új fegyver kipróbálásakor, de hogyan? Az a lökött Szerjózsa pont azért lett melléjük adva, nehogy bekövetkezzen, ami történt.

 3057. chilis — 2014-08-16 13:04 

Hát én olvasom.
Tegnap éjszaka olvastam el először a posztot, aztán 100 kommentet. Rémes volt. Kimentem a mosdóba, és magától lejjebb mozdult a kilincs. Hiába tudtam racionálisan, hogy a kilincs évek óta rossz, mégis megijedtem. Aztán álmomból is felriadtam. Hiába tudtam, hogy a változékony időjárás miatt hol vékonyabb, hol vastagabb paplannal takarózom, és valószínűleg csak melegem volt.

Álláspontom még nem kiforrott, nem vagyok tehát a kémtéma híve.Sem. De annyit hozzátennék, hogy információért, átadott dolgokért nemcsak pénzt lehet kínálni. Zsarolással is rá lehet venni valakit valamire. Gyűlölheti is valaki a rendszert. Más ok is lehet.

 3056. licus — 2014-08-15 16:42 

2500 körül tartok, és ezt már senki se olvassa – de leírom, mert nem sok logikai bukfenc maradt észrevétlen az ALÁBBIAKON kívül.

1) Kémjátszma – mit kap 1959-ben az az orosz, aki elad pl. vmi SZU hadititkot? Pénzt? De mit veszel érte a SZU-ban, ahol semmi sincs a boltokban? Ha egy nap 10 tojás héját találja a szemetedben az azt összegyűjtő házmester, akkor feljelent (ez a dolga), h valahonnan extra pénzed lett luxuscikkekre. Ez nem vicces túlzás…

2) Tehát nem vehetsz házat, hajót, repülőt, ékszereket, nem utazhatsz külföldre az így kapott pénzből. A fiatalabb konteósok szövegéből az érződik, h Rambo és Bond filmek kliséi mentén vág az agyuk (mert azért vág!)

3) A SZU határait jól őrizték, onnan disszidálni aligha lehetett. Hát még a kellős közepéből, az Uralból!!!! Kazah, komi stb. határ BELSŐ határ volt. Igazi külföld sokezer kilométerre.

4) Manysik, kazahok stb. közé elvegyülő kínai kémek: attól, h nekünk minden ferdeszemű egyforma, ők még óriási különbségeket látnak az arcokon. De van ennél egy még fontosabb kizáró ok is – a kultúrában, nyelvben! 1959-ben hol találsz olyan kínait, aki úgy tud beszélni, viselkedni mint egy manysi??? KB. annyi ilyen ember akadt volna Kínában, mint Zanzibárban, Norvégiában vagy Új-Zélandon.

5) Emberek kikergetése sátorból, h a támadók ott megkeressék amiért jöttek (kém-teória): és ha épp a pulóvere ujjában viszi magával valamelyik kikergetett a mikrofilmet, amit keresnek????

(Off: Schmidt Évát nagyon-nagyon távolról ismertem az 1970-es években, szinte áhitattal néztem utána, ha láttam: azt mesélték ugyanis, h ő BELSŐ ÚTLEVÉL nélkül odaszökött a SZU-beli finnugor népekhez. Finnugor beszélőt ugyanis a nyelvészek az első világháború után aligha láttak (majd pont ezeket a renitens, nyugatinak számító magyar fürkészeket fogják odaengedni kutatni a manysi területekre…) A nyelvészeknek mi maradt? 100 éven át a 19. században lejegyzett finnugor szövegeket elemezgették. Mire újra odajutottak (1990-es évek), nem sok maradt ezekből a népekből.)

 3055. jukeey — 2014-08-14 00:46 

Érdeklődőknek továbbra is ajánlom a netes keresők orosz nyelvű használatát; a nyelvet nem beszélők számára (mint jómagam) nagy segítség a google fordító, mely magyar beírásra is jó tippeket ad, de cirill bevitelre is egyszerű lehetőség van. Videóanyagokba éppcsak belekukkantottam, de pl a korábban említett könyvet egy fordító segítségével kiválóan lehet értelmezni.

Tévécsatornák is behatóbban foglalkoztak(nak) az üggyel, egész interjúsorozatot és sót csináltak belőle, itt láthatjuk pl Zolo kitüntetéseit és fényképezőgépét (vagy egy ugyanolyat)
https://www.youtube.com/watch?v=OM0qlXtm3Jk
https://www.youtube.com/watch?v=YwMXizs2TMc

http://www.kp.ru/daily/diatlov-pass/
Megtekinthetők az eredeti ügyiratok és bizonyítékok, itt van pl Ludmilla bicskája:
http://www.kp.ru/daily/25968/2905761/

Érdemes a youtube-on beírni hogy:
Тайна перевала Дятлова серия
És mindjárt egész dokumentumfilm-sorozat tárul elénk, amely “az árva kukkot se” eset fennállása esetén is tanulságos, legalább a Csomolungmánál icipicit lankásabb hegy, és a Grand Kanyonra nem igazán emlékeztető szerencsétlen vízmosás közeli, részletes és valós bemutatásával.

Szaporodnak a Gyatlov-szakértők, akik a helyszínen turkálva egymás és túrázók otthagyott szemetét mutogatják bizonyítékként, pléhvödörtől töltényhüvelyig
https://www.youtube.com/watch?v=OXCrHPek2m0

Gyönyörködhetünk ahogy tévéstábok, diákok, túrázók sátrat kivágva bukdácsolnak a vízmosáshoz; ki sötétben és mezitláb, ki világosban felöltözve, vérmérséklet szerint. Egy nyomorult ficam se fordult még elő, a legkomolyabb hómozgásnak pedig faágakról nyakba szakadó meglepetés-zuhany bizonyult. A legembertpróbálóbb élmény az azóta túrát megismétlő több ezer személy számára minden bizonnyal az volt, amikor valamelyikük eleresztett egy-egy laposat a szűk sátrakban.

 3054. licus — 2014-08-13 20:29 

Lehet-e új szempontot találni egy ennyire körüljárt ügynél? Lehet, de nem lesztek boldogok tőle:( Nemrég tévedtem ide, két napja olvasom az elejétől, 1800 körül tartok, most így látom:

Vidéki város a SZU-ban az ötvenes évek végén. Mindenki fél, minden családban van halott (háború, perek, gulág). Ezek egyike Tibo francia apja, aki egyike lehetett a sokezernyi ny-európai beetett baloldali munkásnak/mérnöknek, akit a SZU magához csalt – aztán megijedt tőlük, és (perekben) halomra gyilkolta őket. Gondoljatok bele: egy (boldog) kismama férjét kivégzik, és a fiatal özvegy a gulágra kerül, ott szül…

A közeg: mint Orwell 1984-ében. TV alig volt; könyvkiadás, rádió, újságok, filmipar a párt kezében. Celeb-hírek, színes magazinok??? Divatlapok? Boltok? Cuccok? Járgányok? Szórakozás???? Szinte semmi. Unalom, kisszerűség, ital, sport, természetjárás – ez maradt (beépített ügynökökkel, félve élvezve).

Ám az emberek kiváncsiak. Nem lehet mindig csak a szomszédasszony félrelépéseiről pletykálni. Minden zárt, titkos és tilos – de épp ez a rejtélyek legjobb táptalaja. Vegyétek hozzá a despotikus rendőrségi/katonasági állapotokat – a “szervek” bármit megtehettek. Munkaköri leírásuk: “tedd, amit a főnök mond (mert máskülönben hamar kampec neked)”. Ám ugyanez volt a főnök munkaköri leírása is – őt is vihette a fekete kocsi bármikor. Tehát a (bal)eset hivatalos dokumentálásának semmiféle leírt előírást nem kellett követnie.

Az elején valaki leírta, h ma 9 svájci egyetemista hegymászó ehhez hasonló halála nem lehetne ilyen rejtélyes. Igaz! Más valaki az akkori rendszer “információterjedési viszonyokat elemző kisérletéről” beszélt.

Abban a zárt közegben ez számunkra ma már _elképzelhetetlenül_lefojtott_ eset volt!

Mi ennyire konteó számunkra ez a konteó? A háttérben az akkori világ szörnyűségei és ezek előterében a fényképeken az életet mégis élvezni akaró arcok. Ez vadabb hatásában, mint az UFO vagy a jeti. Erre reagálunk ennyi kommenttel.

(A történet magyarázata számomra: túlerőltetett túra, gyenge felszerelés, talán végletes légnyomásváltozás vagy CAT szél, meteorológiai egybeesések, fegyverkisérletek – aztán emiatt hókolonc sátorraomlása? vagy mindezek kombinációja?), majd a pánik és a hideg.)

Olvasom tovább…

 3053. alexia — 2014-08-12 09:25 

Nem tudom, mennyire kapcsolódik, azt sem, hogy mennyire igaz, de ezt ma olvastam az origón:

http://www.origo.hu/nagyvilag/20140811-egyelore-megmagyarazhatatlan-esemenyeket-tapasztalnak-az-ural-hegysegben.html

 3052. jukeey — 2014-08-12 01:19 

@nobodyelsa:

A hullafoltok nagy részéréről megállapították hogy életükben szerzett zúzódás (tehát volt bőven külső sérülés), a belső vérzések miatt a törések szintén. Nem sodorta őket víz, saját maguk által ásott hóüregben voltak, az olvadni kezdő hó tömörödése-rogyása miatt legfeljebb pár métert mozdulhattak. A hullák “kicsiarakás”-ként helyezkedtek el, a két alsót huzamosabb ideig mosta a meder alján csordogáló hólé, a felsőket csak a fentebbről szivárgó olvadék. A nyelv és szemhiányos eset is minden bizonnyal életben bekövetkezett sérülés volt, erre utal a hiány felülete, a nyelvcsont sérülése, a gyomorban talált vér, közvetve az egereknek túl vizes a rákoknak még túl sekély és fagyos környezet.

A legelfogulatlanabb és legrészletesebb leírást ebben a könyvben találtam:
http://murders.ru/Dyatloff_group_1.html

Ez letölthető is sok helyről egy darabban, csak írd be a címe után hogy скачать (rtf-ben legjobb, esetleg pdf, az fb2-es ebúkvackot inkább hagyd).

 Visszajelzés3050. Birkák vagytok » Összeesküvés-elméletek és -gyakorlatok – hol az igazság? — 2014-08-11 12:12 

[…] (holokauszt, holdra szállás, 911, magyar rendszerváltás), illetve egyéb rejtélyes eset (Gyatlov-incidens, Voynich-kézirat, malajziai repülőgép eltűnése) van, amely megmozgatja az emberek […]

 3049. nobodyelsa — 2014-08-10 14:16 

Több álmatlan éjszakát töltöttem a fenti 3048 komment elolvasásának, most regisztráltam is.
Nem szeretnék Djatlovékkal álmodni, de leírom néhány gondolatomat… (Sok új nem lesz benne)
Elnézést kérek, hogy nem tudom, melyik melyik kommenthez kapcsolódik, sajnos nem jegyzeteltem olvasás közben.
1. Hogyan lehetséges az, hogy valaki összevissza töri magát, miközben a nyakába akasztott fotóapparát sértetlen marad?
E sorok írója, valódi szőkenőhöz méltóan néhány évvel ezelőtt (de az örök női kíváncsiságtól vezérelve – mintha sejtette volna, hogy még hasznos lehet egy ilyen tapasztalat) lemodellezett egy ilyen balesetet. Jelentem, lehetséges. Nem kell hozzá más, csak egy kis havas-jeges járda, egy kis csúszás, meg egy nagy zakó. A bal kézben laptoptáska, arra nagyon vigyáztam, hogy össze ne törjön. Cserébe a jobb vállal sikerült az esést tompítani, közben ripityára törve a vállcsontot. Ha valaki annyira félti a fényképezőgépjét, hogy két kézzel fogja… Szerintem el lehet képzelni.
2. Nem emlékszem, írta-e valaki, hogy a sátor bejárata kívülről vagy belülről volt bekötve? Meg lehet ezt állapítani, pl onnan, hogy a zsinórokon a csomó kifelé vagy befelé, a sátor belseje felé nézett?
3. Habár pillanatnyilag nekem a “bepánikoltak és saját magukat tették ártalmatlanná” verzió tűnne a leghihetőbbnek, a csempészes konteónál arra gondoltam, hogy mi van, ha a csapat a korábban érintett, nem általuk épített raktárból magával vitt valamit, ami hianyzott a csempészeknek? Vagy a csempészek azt hitték, hogy ők vitték el azt a valamit magukkal, ami onnan hiányzik, és követték a csapatot, majd vissza akarták szerezni tőlük. Azután a négyek úgy is odakerülhettek a vízmosáshoz, hogy a csempészek velük vitettek oda valamit, a csempész találkozó helyszínére, majd ott tovább már nem volt rájuk szükségük, legyilkolták őket?
4. A vizmosásban talált testeken melyik sérülés lehetett post mortem? Egyes törések, felszíni sérülések? Ahogy a víz sodorhatta a testeket? A hó mint egy nagy hűtőkamra hónapokon át (az olvadásig) jól konzerválhatta a testeket, a frissen olvadó hólé hőmérséklete sem lehetett sokkal több 0-1 foknál? Vagy lehetséges, hogy a fagyott földön, a hó alatt csordogáló víz több fokkal melegebb, mint a környezete? Így “jegelve” nem nagyon indulhattak be még a bomlási folyamatok?

 3048. manton — 2014-07-30 11:10 

Szerintem ideje len ne visszatérnünk ehhez a medvelójeti elmélethez, mert most végre megtalálták a barlangjukat!!!!!
http://index.hu/tudomany/2014/07/29/ket_ujabb_rejtelyes_lyukat_fedeztek_fel_sziberiaban/
És mint tudjuk, a történelem ismétli önmagát!

 3047. gigabursch — 2014-07-22 14:45 

Kedves [tiboru]!

Épp a mai napon akadtam bele egy linkbe, ami Cseljabinszk térségét mutatja be. Igazában ez csak egy adalék az esemény környezetéhez.

http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2013/11/25/az_eltitkolt_csernobil

 3046. cseko46 — 2014-07-12 19:02 

Tegyük fel.
2 -bd kutató a katonai célokból elkulönitet zónából.
A hideg téli orosz éjszakában.
Ahol is a Napoleoni seregek. És a Német megszálók is.Meg fagytak.
Egy teszt csoportal kiván kempingezni.
A csoportba rendkivüli meg bizással.
Utólag egy emberkét méng bele delegálnak.

Egyet pedig az orvosi kordináció FELMÉRÉSE IGÉNYÉVEL ki vonnak.

Most pedig lásuk a kutatási aktust.

AZ OROSZ HIDEGBEN VALAMI KUTYÜ OLYAN MELEGET SUGÁROZ.
HOGY ALSÓ NEMÜBEN LEHET CSOPORTOSAN ELL HALÁLOZNI.
Ez a nem kivánt melék hatás.
Tört bordák és más álapotok diagnoziálása .

Van 5 fő aki viszont.

Anyira felvilanyozódik hogy a sátort meg rongálva.
FEJVESZTVE TÁVOZIK A SZINRŐL
De igen csak fázhat .EZÉRT IS KIVÁN VISZA KERÜLNI A SÁTORBA.
ILLETVE GYÜJTENE TÜZI FÁT.
Valószinüleg ezekre a kutyü.
Ugy fejtetki hatást hogy sárgává lett az arcuk és a kezeik.
De ugye az e fajta embereken tesztelt. termikus fegyver kütyük, bevétéséről nem maradhat szemtanu.

Ám mintha olvastam volna hogy egy anternához hasonlo kütüvel fel égettek egy hajót a nyilt vizen jó mesziről. Az amcsik.

 3045. jukeey — 2014-07-11 13:10 

A testeket te is láthatod ha rákeresel a fotókra, ott vannak mind azon frissiben a hó alól kikotorva. A négy patakmedri hulla eléggé elcsúfult – ez meg is magyarázza a csukott koporsókat – de közülük is csak ketten lettek jobbára felismerhetetlenek. A temetésekről is vannak fotók, látszik hogy ahol a “jóízlés” még megengedte, nyitva voltak a koporsók. Kétségtelen hogy “jó” hullákat találtak és temettek el. Ráadásul az eredeti keresőcsapatok fele az egyetem önkéntese volt, egy ilyen bukkant a táborhelyre és az első hullákra, ők személyesen is ismerték az áldozatokat; a völgyek lépésenkénti áttúrásához és a hiányzó hullák felleléséhez is főleg ők maradtak (a pontos névsorok fennmaradtak a rendőrségi levéltárban). Az “egy Szorokin” nevű ügynök valószínűleg kamu, miként a Maria Ivanovna akárkicsodovszka nevű “mentős” is (hol csúnya hullákat emlegető boncmesterként, hol halottlátó vérszimatként jelenik meg). Az a baj hogy sokan készpénznek veszik a cikkben felsorolt tételeket, holott Tiboru csak alapos konteótudorként kötelességtudóan és pártatlanul ismertette a neten kerengő teóriákat, függetlenül azok valóságtartalmától. Sajnos részletes, bőséges és eredeti infók oroszul elérhetők; a web nagy nemzetközi vizein csak felületes koholmányok terjedtek el, és bővültek már eleve téves információkon alapuló feltevésekkel vagy egyazegybe szemenszedett valótlanságokkal (utóbbiban a film mindent überel).

 3044. ilex01 — 2014-07-11 08:14 

Természetesen én sem tudtam elolvasni az összes hozzászólást, így nem tudom, hogy az én verzióm mennyire új. Eddig nagyon sok érdekes és kevésbé hihető magyarázattal találkoztam.

Úgy vettem észre, hogy a többség abból indult ki, hogy mi okozta az adott ember halálát, milyen nyomokat találtak a holttesteken.
Nos, én úgy gondolom, hogy a megtalált holttestek nem a hegymászóké voltak, vagy legalábbis nem mind. Ez elsőre elég merész állításnak tűnik, de szerintem ez az a magyarázat, ami úgy-ahogy még emészthető.

Az 1. indok: A temetésen nem lehetett felnyitni a koporsókat, következésképpen a családtagok nem láthatták az elhunytakat. A testek felismeréséhez nem volt szükség feltétlenül a hozzátartozók felismeréséhez, ez az utóbb megtalált testek esetében értelmetlen is lett volna. Tehát a testeket csak a helyszínre érkezők és a boncolást végző orvosok láthatták.

2: A Szovjetunióban semmi sem volt elképzelhetetlen, amint az a nyomozás menetén is látszik. A boncnoknak egyszerűen meg lehetett mondani, hogy ki kicsoda, és neki ekképp kellett kezelnie a holttestet. Gondolom azt felesleges bizonygatni, hogy az állam keze vastagon benne volt a nyomozásban.
A testcserét azután hajthatták végre, hogy február harmadikán az a bizonyos illető vmilyen bajbajutott hegymászókról beszélt.
Néhány helyen említik, hogy a sátrat már elkezdte befedni a hó, és ez a képen is látszik. Érdekes módon a lábnyomok mégis látszottak.

Tehát az én elméletem szerint a túrázok valami olyasmit láttak, amit nem lett volna szabad, ezután elfogták vagy megölték őket, és holttesteket szállítottak a helyszínre. A sátrat meg a helyszínt úgy rendezték be, hogy összezavarják a nyomokat. Például bemásztak a sátorba, kivágták belülről, majd visszazárták. Hogy mindezt miért? Azért, hogy nehezítsék a nyomozók munkáját az ügyben.

Úgy gondolom, hogy a narancssárga és kék gömbök jelenségét is beszervezett források szolgáltatták, akik szándékosan adtak misztikus jelleget a tragédiának. A holttesteken tapasztalható hasonlóságokat az okozhatja, hogy egy helyről “szállították” a testeket. Az azonosítatlan vér pedig valamelyik elkövető, vagy a magyarázatom szerint valamelyik igazi áldozattól származhat. Éppen ezért kellemetlen volt a jelenléte, tehát eltüntették.

Tudom, az elméletem eléggé összeesküvés elmélet szagú, de ahogy a hatóság a bizonyítékkal bántak, az arra enged következtetni, hogy a szokásosnál nagyobb részük volt a tragédiában.

 3043. istvan — 2014-06-27 20:31 

Én is csak pár hete találtam meg ezt a blogot, és csak most regisztráltam, hogy írhassak ide. A kommenteknek és is csak egy részét olvastam el (kb. a felét), de úgy érzem, csak egy dolog jöhet szóba az eset okaként. Kb. ezt a videót találtam a legelfogadhatóbbnak: https://www.youtube.com/watch?v=QLs6GN03yxw
Amúgy szerintem néhány lehetőséget kár is volt itt megemlíteni, annyira lehetetlen, pl. lavina, manysik, de főleg a csoporton belüli veszekedést, mely inkább viccelődő, illetve gúnyos írásokra ösztönözte az embereket (bár volt ezek közt is hasznos, mivel rámutatott a dolog lehetetlenségére, de valamelyiknél kedvem lett volna odaírni, hogy ne vicceljen mások halálával, illetve ne gyalázza őket). Kb. 2-3 hozzászóló véleményét tartottam csak nagyon ésszerűnek, mely az enyémet is árnyalta, de inkább csak megerősítette. (Most nincs már időm visszanézni, kiké volt…)
Befejezőül csak annyit, hogy ez a dal jutott most eszembe:
https://www.youtube.com/watch?v=iwlkdLfjGKM
vagy pl. itt a szövege is megvan oroszul és magyarul is:
http://slagermuzeum.network.hu/video/orosz_dalok/puszta_nema_taj__step_da_step_krugom_pavel_lisician

 3042. baalamiga — 2014-06-06 09:46 

Hú, csak nemrég találtam a blogra, minden nap pótlom a lemaradást.

Ez a poszt állatjó. Nem olvastam végig minden kommentet, de a Halálhegy c. film ezt a témát dolgozza fel, nem is túl rosszul.
A neten djetlov-képekre rákeresve szép számmal vannak helyszíni fotók, a hideg futkos tőlük a hátamon.

 3041. jukeey — 2014-06-06 00:50 

Az a baj hogy a négy legösszetörtebb holttest a félkész menedéknél csoportosult. Inkább úgy néz ki, hogy a menedék kibélelése közben rajtuk ütöttek, kicsinálták őket, aztán behajigálták a saját maguk által ásott – nem annak szánt – hókriptába.

 3040. rebel — 2014-06-05 15:39 

Amúgy jut eszembe, az egyik fiatalnak olyan sérülései vannak ugyebár, mintha magasról zuhant volna le. Nem biztos hogy a fáról esett le, hanem az is lehet, hogy a titkosszolgálati találkozóra jött emberek helikopterrel jöttek és nem messze várt rájuk a pilóta a géppel, akit amikor kitört a csetepaté a támadók közül valaki rádión odahívott és helikopterre beszállta a harcba, vagy csak odajött értük hogy felszálljanak rá, és lezuhant egyetemista belekapaszkodhatott a helikopter talpába vagy akár fel is ugrott rá a fülképbe felszálláskor, majd leesett vagy lelökték… ez kizárt szerintetek vagy sem?

 3039. becsuszoszereles1k — 2014-06-05 09:41 

na vegre, betoltottem (tiboru! szakaszolni kene mar ezt a ksok kommentet). hogy all az incidens? jeti tenyleg nem letezik, ez nekem inkabb helyi roviditesnek tunik – tan a manysikat kene meghekkelni (jut eszembe) etimologiailag.

 3038. rebel — 2014-06-04 23:42 

De jeti nem létezik… 😉

 3037. titan — 2014-06-04 23:31 

Jeti is lehetett, az is abba a kategoriaba tartozik, mint a manysi vadaszok, megijedtek tole menekules minel tavolabb a satortol, az meg ott maradt szetnezett a sator korul, semmit sem vitt el estleg mezet nyalogatott az uvegbol.
A turazok fejvesztve hianyos oltozekben el, visszamenni nem mernek, fara maszas elment e mar a jeti vagy tobb jeti. Leesnek megutik magukat, tuzre esnek vagy annyira faznak mar nem is erzik ha megegenk, hideg fagyasi serules. Tetelezzuk fel letezik a jeti akkor is a serulesek egy resze a gyenge pont ebben az elmeletben, meg mindig maradok a katonai kiserlet mellett.

 3035. jukeey — 2014-05-08 09:57 

Szerintem az indíték inkább előre kitervelt, esetleg egyszerűen élvezetből. A rablótámadás egyértelműen kizárható, kilencejük holmijai között összesen több mint ezer rubel volt (és nem is dugták el). Ez több, mint egy különösen jól kereső orvos havi fizetése (a “смерть идущая по следу” tanulmányban ezt is részletesen taglalják, az akkori átlagkeresetekkel is számszerűen példázva, konkrét értékekre már nem emlékszem, de havi 500 rubel fix-szel egy ember könnyen viccelt). A könyv egyébként online is olvasható, de sok helyen többféle formában képestül letötlhető (rtf-ben érdemes): http://murders.ru/Dyatloff_group_1.html

Ha eleve mögöttes céllal túráztak, akkor mindnyájuknak benne kellett lenni, különben az érintettek halálra ítélik társaikat; ami nem feltétlenül okoz nekik lelkiismeretfurdalást ha eleve sötét ügyekben járnak, de aztán hogy számolnak el velük? Egy lavinabalesetet vagy bukószelet senki se kajált volna be; arra pedig valószínűleg egyikük sem alapozott hogy majd ők is meghalnak és akkor nem lesznek gyanúsak. Hogy mindnyájan benne lettek volna valamiben, tehát elég valószínűtlen, de talán nem zárható ki. Ekkor esetleg Judin nem volt benne, így már indulás előtt eltervezték hogy Vizsajban beadnak neki valamit amitől reggelre elkapja a cifrafosás, és hazaküldhetik.

Vagy inkább a csoport egyes tagjait otthoni ügyeik miatt el akarták tenni láb alól, és a túra csak kapóra jött; az illetékes összedörzsölte kezeit és megszervezett egy kivégzőosztagot, hogy az Otortennél bevárják a csapatot (akár nem pont Sverdlovsk körzetből, hanem a másik három szomszédos valamelyikéből közelítették meg ezt a határon levő hegyet).

Esetleg elvetemült polgárok vadászgató csoportja kiszúrta a társaságot és remek alkalmat látott benne a fajdlövészetnél érdekesebb program szervezéséhez.

A plusz két hullának viszont úgy tűnik kábé annyi valóságalapja van, mint hogy a helyszínt specnazosok szimatolták körbe geiger-müller számlálóval, Djatlov meg a kágébétől kért engedélyt a túrázáshoz.

 3034. rebel — 2014-04-23 17:10 

Bandita rablótámadás szerintem marhaság. Két okból.
1. 50-100 km-re lakott területtől. Szibériában, -20-30 fokban, hóban ugye senki nem gondolja komolyan hogy útonállók táboroznak áldozatra lesve. Röhejes lenne. Hiszen általában a madár sem jár arra, továbbá a turistáktól mit rabolnak? Síruhát, sítalpat? Pénz sok nem nagyon lehet náluk (nem amerikai turisták, hanem szovjet egyetemisták)
2. A századközepi szovjet körülmények között egy rabló, útonálló csapat hogy tudta volna már megoldani, hogy azon az isten háta mögötti, zord környéken tevékenykedik? Ugyan már…

Ha támadás érte őket, ami valóban sanszos, csakis valakik akik vagy ottani profi ügynökök/katonák egy környékbeli titkos bázisból (SPOILER ebben a film nagyon szemléletes), vagy esetleg valakik akik követték őket a falutól. De hát azok meg miért nem előbb támadták meg őket miért meneteltek volna utánuk sok tucat km-ert mély hóban, viszontagságos úton, nehéz terepen. Egy egyszeri rablónak nincs is ehhez felszerelése, sem szakértelme, nem vállalták volna be, hogy követik őket. Ha sima rablótámadás lett, volna az még a település közelében történt volna.

Az ügynökös verzió szerintem is sanszos, akár sugárzó kabát átadás, akár valami más okból, de meglehet nagyon is hogy magas szintű titkosszolgálati találkozó volt. Szerintem nem átadás, hanem a közeli katonai bázis és titkos kisérletekkel kapcsolatos találkozó lehetett az. Pl a csoportból a két KGB-s éjszaka kilopódzik, amikor mindenki alszik, a közelben találkozik az amerikai (?) csoporttal vagy ki tudja milyen nemzetiségűvel (nem fontos leragadni mindig csak USA-nál, lehettek azok akár másik KGB-sek, kínaiak, franciák, akárkik…)
Hogy aztán bemenjenek együtt a titkos bázisba és megmutassák az érdeklődőnek a kisérleteket, nyilván valamiért cserébe és nem puszta jószándékból, akár az is lehet hogy közös titkos katonai-titkosszolgálati kutatások és kisérletek (fegyver prototipus, bio fegyver akármi, mini atomfegyver, akármi bármi satöbbi…. mindenesetre a sugárzás valami ilyesmire utal).

A randi megtörtént csakhogy a csoportból valaki(k) követték a két KGB-st és emiatt – vagy akármi más, pl egy vita, gyanus viselkedés stb – indult el a “lavina”. Harc kezdődött, aminek a vége az lett hogy így kihalt mindenki… a zajra nyilván mindenki felébredt és rohant oda segíteni; és mellesleg SPOILER, itt jön be a képbe a film érdekes utalása, hogy VALÓJÁBAN 11 HOLTEST VOLT, csak a két titokzatos testet az orosz hatóságok eltitkolták… (a találkozóra érkező másik csoport két tagja is belehalt a dulakodásokba) Vajon ennek mennyi a valóság alapja?
Nekem így összeáll a dolog.

 3033. realcorpus — 2014-04-22 11:33 

Ezt már régebben olvastam. Valaki megemlítette, hogy valami bukó-szél(?) okozhatta, hogy szanaszét szóródtak. Nekem az elég elképzelhetőnek tűnt, itt (ha jól emlékszem) nem talált támogatóra az ötlet. Persze a többi is érdekes fejtegetés volt.

 3032. patun — 2014-04-15 20:06 

Csak az itteni 30xx kommentet olvastam végig és bocsánat, ha már volt, de többször felmerült a “ha fegyverkísérlet, miért nincs nyoma” téma. Amióta először “berepültek” a narancsszín gömbök és a “nyomtalan” bombák, az a kísérlet jár az eszemben, ami után “tehetséges” kémia-tanerőnket eltiltották a további prezentációktól. Ilyesmi lett volna a cél, csak nem szólt, hogy fejeket le: http://www.youtube.com/watch?v=WETPMQhPGg0 Mellette meg ezt találtam: http://www.youtube.com/watch?v=Qs7JGkHqXzs (úgy 2.14-nél…)

A legendás szovjet precizitást ismerve nem elképzelhetetlen, hogy a kísérlet “házhoz ment”, azaz noha nem az ő területükre tervezték, problémák akadtak a kontrollálásával.

 3031. jukeey — 2014-04-11 15:12 

Íme egy példa a kgb adatvezetésére és tárolására az 50-es években:
http://www.betekinto.hu/2008_3_lupkovics

Eme alaposság és precizitás láttán – még ha le is számítom a fentebb mellékelt írásból a “forradalom” zűrzavarát – nekem nagyon úgy tűnik hogy puszta elírások tömkelegei miatt ártatlan emberek százainak ajtajában kopoghattak egyenruhás vagy civil gumitalpúak, ugyanakkor szimpatikus gyilkosok százait vállveregetéssel engedhették haza, akták kilói keveredhettek megyékkel a rendeltetési helyüknél távolabb; így pár évvel a Gyatlov eset előtt a titkosszolgálatok létszámának felére csökkentésével frissen megalakult kgb köreiben.

Szerintem akiknek volt egy csepp sütnivalójuk, meg akik régi csinovnyik módra precízen vezették az adatokat, azokat még a háború előtt leölette kivégzőosztaggal vagy a “javítómunka-táborokkal” Sztálin “elvtárs” (kijár neki a tiszteletteljes megszólítás, ne feledjük hogy csak tetszhalott). Aztán sok propagandán nevelkedett poronty megtanulta szépen a “lábhoz”, “ül” “csóvál” parancsokat, de ha a gazdi épp nem arrafelé nézett, könnyen a lábtörlőre piszkíthatott. Hát még akiken nem fogott annyira a rizsa meg a rinya. Így hát a fene nagy szigorúságban, nyilvántartásban és félelemben, a még egy darabig továbbra is fennálló elhurcolások mellett nemcsak hogy jobban felvirágzott a korrupció, de megindulhatott az orosz maffia kialakulása is.

 3030. sztalker — 2014-04-08 14:11 

Gyatlov és a banditák

— Ha csak bosszú a támadók célja, akkor Gyatlovék már első percben tudhatják, hogy mi a helyzet.

— Ha meg rablás a cél, akkor miért nincsenek erre utaló egyértelmű jelek? (Milyen „rabló” az, aki csak megmotoz, de nem kíváncsi a pénzedre, órádra, ékszeredre stb.?)

Azt is jó lenne tudni, hogy miféle módokon intézték arrafelé, az Ural északi részén a vitás ügyeiket a helyiek, ha már foglalkozunk ezzel a megtorló, bosszúálló szállal.

Azt simán el tudom képzelni, hogy egy-két környéken bujkáló embert (akik talán Gulagokról menekültek, vagy esetleg elszöktek a nehéz fakitermelő v. bányamunka elől, tehát nem elítéltek, inkább közönséges munkakerülők, betegek, kitaszított népség) talán-talán még segíthettek is a helyi lakosok, tudhattak a búvóhelyeikről, esetleg hagytak ott nekik valami kis ételt (ha nem szűkölködtek ők maguk is ebben), ha mások nem látták ezt, félve attól, hogy még ezért is feljelenthetik az elöljárónál őket, de mivel az egyszerű orosz emberek eléggé szolidárisak is, elképzelhetőnek tartom, hogy megoszthatták néha velük az ételmaradékokat, hagyhattak kint nekik kidobott ruhákat stb.

Viszont azt már kevésbé tudom elképzelni, hogy egy szervezett bűnbanda garázdálkodását eltűrjék, ha van tudomásuk róla. Ez már önmagában is veszélyes lehet, mert simán belekeverhetik őket is egy ügybe, ha valaki feljelenti őket.

Egy teljesen az erdőben élő csapat akkoriban baromira illegális lehetett szerintem, mert minden mozgásukhoz engedély kellett, napokra eltűnni egy szovhozból, kolhozból v. bányából, még ha civil is az illető, nem pedig elítélt kényszermunkás, akkor is feltűnő lehet. Bármit találnak náluk, ami kicsit is gyanúsan nem az övék, az nagyon veszélyes.

Ha elszigeteltségben élnek, akkor biztosan örülnek minden élelemnek, amit találnak pl. konzervnek, mert eléggé praktikus. Nem tudom, hogy Gyatlovéknál volt-e ilyen, de én biztos vittem volna magammal, ha túrára megyek. Esetleg hiányzott-e a sátorból pár doboz? A meleg ruházat is lehet nagyon értékes egy ilyen vidéken, később átszabhatják-varrhatják, a címkéket, monogramokat kivághatják később belőlük, hogy így álcázzák az előző tulajdonost v. eredetét, de takaró is jól jöhet a hidegben. Nekem zavaró, hogy a sátorban nincsenek ilyen hiányok ezekből a dolgokból. Ha kint kell cidriznem őrségben, biztosan magamra kapok minden meleg holmit, de magammal is viszek tán még párat később.

Ha meg a tökéletes megoldást választhatnám, mint bűnöző v titkosszolga, katona, akkor a holttestek teljes megsemmisítésére tennék kísérletet, vagyis rögtön tarkón lőném az egész bagázst, nem pocsékolnék időt a kínzásra meg a kihűlés álcázására, minden testet szétdarabolnék, kupacba hordanék, leönteném benzinnel és meggyújtanám, a maradványokat csomagolnám aztán könnyebben szállítható zsákokba, de még az égési területet is összekaparnám, hóval jól befedném, a sátrat magammal vinném és másutt semmisíteném meg. Gyatlovék után csak a lábnyomaik maradnának, meg talán a sátor helyének nyomai, egyéb semmi.

Ez lenne hát az igazi Gyatlov-rejtély, a 9 túrázó tökéletes eltűnése, és holttest híján még nehezebb lenne a hatóságok helyzete, mert előbb azt meg kell ugye találni, hogy hivatalos nyomozás indulhasson, addig csak keresgélhetik őket égen-földön.
(A környék java része mocsár, ezt láthatjuk a térképeken, az lenne a jó helyszín egy teljes eltüntetésre, nem pedig a vermek.)

1-2 év múlva úgyis megindul majd a holttá nyilvánításuk és lassan mindenki lemond róluk, valamilyen balesetet vélelmezve a haláluk okaként.

Tehát az, aki hajlandó órákat eltölteni ilyen lekergetős szívatással, majd később az agyoncsapkodásukkal, nem zavarja a fa alatt maradt 2 hulla, az nagyon-nagyon elvetemült lehet, igencsak biztonságban érezheti magát. De még a sátor felgyújtása is sokkal jobb álcázás lett volna szerintem, mert még több bizonyíték semmisülhetett volna meg.

Van még két momentum, amit érdemes figyelembe venni.
Egyrészt a legközelebbi Gulag is vagy 60 kilométerre volt onnan, ha hinni lehet a szakértőknek, meg a helyi viszonyokat ismerőknek.

A másik, az magának a nyomozást vezető embernek a későbbi viselkedése, életútja. Mindvégig kitartott elképzelése mellett, hogy vmi ismeretlen erő okozhatta ezeket a sérüléseket, de hátralévő életében ez volt az egyetlen meg nem oldott esete, ráadásul élete végéig foglalkozott az üggyel. Ha valami nagyon komoly összeesküvésbe nyúlt volna bele, biztosan nem engedik, hogy ilyesmiket állítson és posztján maradhasson. (A kettő együtt pedig teljesen kizárt, szerintem.) Mintha maga Earl Warren megtagadná a róla elnevezett Warren-bizottság munkáját azzal, hogy szerinte Oswald nem is egyedül hajtotta végre a merényletet, hanem tettestársai voltak, tehát a jelentés hazudik. Ilyen hozzáállás akkoriban még Amerikában is kicsapná a biztosítékot, nemhogy a Szovjetunióban. (Valószínűleg a Gyatlov-ügyben „szagolgató” újságírók, írók sem azért voltak rövid életűek, mert rájöttek valamire, hanem azért, mert hetet-havat összehordhattak mindenféle alap nélkül, amit nem nagyon díjaztak a felsőbb szervek és párttagok.) Pont azt az embert hagyják végig a helyén, akinek a kezén a legtöbb bizonyíték átment a vizsgálat során, aki a legtöbbet láthatta az eset kapcsán és végig szkeptikus marad? Ha Johnsonék oda tudták rendelni anno saját embereket a dallasi eseményekhez, akik azt írtak le, azt írtak alá a boncolásnál, oda néztek, amit parancsba adtak nekik, akkor pont ebben az országban ne lenne arra pár fickó, akik még azt is tanúsítják, hogy lila színű kerti törpék voltak a tettesek, ha ez a párt utasítása? Vagy bármit, amit csak odafönt akarnak.

—————————————-
3024. oberon

IDÉZET:
„csupán negyed óránként sétáltak át a fához, hogy megnézzék a két srácot. Két ilyen időpont között halhattak meg, ahogyan két ilyen időpont között mászhattak fel a fára. Lehet, hogy a sátrat ellenőrizni, lehet a támadókat, lehet a hideg miatt vagy lehet, hogy 1 vélt vad miatt”

VÁLASZ:
Rajtuk kívül van még ott 7 egészséges ember, köztük 2 jól felöltözött, de vannak eléggé jó felsőruházattal bírók is, és Doro meg Krivo szégyelli, hogy legalább egy kis időre hozzájuk bújjon melegedni? Egy sincs, aki segítene nagyobb tüzet készíteni nekik, legalább a fagyűjtésben, fakéreg lehántásában?

IDÉZET:
„Bizonyos hómagasságnak lenni kell a verem megfelelő mélységéhez. Ez a vízmosásban volt csak adott, a fánál nem. 75 méter pedig nem leküzdhetetlen távolság.”

VÁLASZ:
Lehet, de fogadni mernék, hogy ha csak a hómélység lenne az ok, akkor tán még a fa mögött húzódó vízmosás is szóba jöhetett volna, ami még közelebb is van hozzá, mint az, ahol ástak. Ezt tényleg nem tudom, de a térképeken sok időszakos vízmeder látható a környéken.
(Az én változatom szerint egyszerűen ott ástak, ahol voltak, az első, viszonylagos szélvédettséget biztosító helyen, mert nem tudtak már nagyon mozogni, legfeljebb ágakat hurcolászni.)

IDÉZET:
„Elpattanhat a húr akár a hypothermia, akár bármi más miatt is, ami miatt Zina elindul felfelé. Szlobo utána indul, ahogy később Gyatlov is. A kvartett pedig vissza a veremhez. Én itt érzem a törést a csapatban. Ez lehetett az az idő, ahol az agymüködésük már nem 100%osan dolgozott.”

VÁLASZ:
Nagyon furcsa, hogy nem egy cipős megy fel oda, és persze vissza is majd, esetleg megvinni a jó hírt: „Képzeljétek, elmentek, elmentek, gyertek gyorsan vissza velem, most már biztosan megmenekültünk!” Ha Zináék felderíteni mennek, és nem pedig utolsó erejükből másznak még valahogy felfelé (ahogy én gondolom), akkor mitől lett a két csoport fizikai állapota ennyire különböző egy veremásás után? (Feltéve, ha eddig nincsenek sérüléseik, ahogy te állítod, csak fáznak nagyon.) Zolóék talán nem elkeseredettek, ők jobban bírják, kevésbé dolgozták ki magukat, jobban tűrik a hideget, meg gyávábbak is?

Például Zinát és Gyatlovot hogyan ölték meg? Gyatlovot sima ökölharccal a túlvilágba küldik? Zinát meg esetleg kipontozza egy bíró v. X-Faktoros zsűri? Mert komoly sérüléseik nem voltak. (Szlobogyin más eset, de az is furcsa, hogy mindhárman felfűzhetőek egy vonalra. Még véletlenül sem akar se Gyatlov, se Zina letérni erről az egyenesről, mikor szerintetek rájuk támadnak és agyonütik őket, mintha vmi „húzná” őket a sátor felé. Ahhoz képest az agyuk eléggé jól tartotta az irányt.) A Don-kanyarról szóló dokumentumfilmben láttam azt a visszaemlékezést, ami amiben a szemtanúk beszámoltak az út mellett heverő megfagyott holttestekről, de a legdöbbenetesebb számukra azok kezei voltak, mintha feléjük nyúltak volna haláluk pillanatában, mintha valamit el akarnának érni, meg akarnának fogni. Ez nekem nagyon hasonlít ahhoz, ahogy Gyatlov holttestét megtalálták, a kezei maga előtt voltak

Nem inkább arról van szó, hogy gyakorlatilag már csak ők maradtak egy ilyen utolsó „támadás”, v. felderítés megtételére? De akkor már a vízmosásban lévőknek magatehetetlennek kellene lenniük, nem? De mitől? Őket ott, a vízmosásnál agyonverik, de Gyatlovékat nem, ill. ők vmi miatt mégis bíznak a támadók későbbi jóindulatában? A fától 300 méterre „agyoncsapják” Gyatlovot. Rendben. A többi 4 vízmosásban üldögélő meg még vár 1-2 órát, hátha történik valami (vajon mi? Szólnak, hogy kandikamera volt az egész?), visszajönnek Zináék, v. lejönnek a rablók, de amikor azok tényleg lejönnek hozzájuk, akkor se Kolevatov, se Tibo, se Zolo nem képes megvédenie magát (még annyira sem, mint Szlobo és Gyatlov), hanem simán harcképtelenné tudják tenni őket valahol a vízmosásban, vagy valahol szorosan mellette. 3 erős fiatal férfi, köztük egy veterán. A legbátrabb fazon az egész csoportból Szlobogyin, a lantművészbe ojtott lappangó Terminátor :))), és persze Zina, a lány, ha tényleg a fától indult.

IDÉZET:
„Senki sem kísért senkit sem sehová.”

VÁLASZ:
Akkor szüret, mert ezek szerint a sátor elhagyása után a pocsék látótávolságban mindvégig folytatják az utat lefelé 1500 méteren át, és ahol az első árok van, ott „lecsücsülnek” és várják a halált v. a rablókat. Ennyit a nagy rejtőzködésről. Mert lesni, kivárni másképp, máshol is lehetne, de ők juszt is az euklidészi legrövidebb egyenes mentén érzik csak jól magukat.

IDÉZET:
„’’ (sztalker): Pont ez a problémám ezzel a verzióval, mert az emberek vagy elmenekülnek vmi elől, vagy felveszik a harcot vele’’
(oberon):
Ez elég sarkalatos gondolkodásra vall. Vagy esetleg fekete-fehér világban élsz. Az általam említett kivárás is 1 lehetséges emberi viselkedésforma, ha hiszed, ha nem, és emellett még sorolni lehetne párat ilyen esetben.”

VÁLASZ:
Ja, tudod, hol? Egy vendéglőben, amikor várod a pincért, öregem, hogy mér’ nem jön már… Sajnos minden ősünk azért maradt életben, mert vagy elfutott (jó lába volt), vagy felvette a harcot (jó ökle) a támadóval szemben. Ha kivárásra játszol ilyen esetben, biztosan ottmaradsz. 4-5 órán belül kihűlhetnek, de miért könnyítik meg azzal a támadók dolgát, hogy pont előttük telepednek le?

IDÉZET:
„Lehet, hogy 2 órában egyeztek meg, mikor a fa alatt megvolt a tanácskozást. Ezen két órán belül meghalt Doro és Krivo, majd amikor lejárt az idő,”

VÁLASZ:
De egyáltalán, ha pocsék idő van, nem látni el messzire, akkor mit képzelhettek, gondolhattak Gyatlovék, hogy miként lehet majd megállapítani a sátornál az „üresedést”? Kapnak róla egy SMS-t a mobiljukra, vagy mi? Fellőnek egy rakétát Vörösszakállúék? Amit te mondasz, az úgy működhetne, hogy már eleve 1-2 bátor fazon (pl. Zolo és Tibo, a jól öltözöttek) odalopakodnak és folyamatosan lesik a szitut, időnként visszaküldve vkit maguk közül, hogy szóljon a többieknek, hogy mennyi az annyi.(Ássanak tovább, vagy lehetvisszamenni) Hiába másznak fára, nem hiszem, hogy az nagyon javítana a rossz idő miatt, vagy legalábbis ritka alkalom lehet, ha van javulás, kitisztul, ráadásul este van.. (Ugyanez egyébként fordítva is működik, ha tüzet raknak lent, nem biztos, hogy fent simán kiszúrják, de megkeresni sem lenne olyan könnyű ilyenkor valakit az erdőben, hacsak nem olyan hülye az illető, hogy pont a ház elé parkol, akarom mondani, ás vermet…)
Folyamatosan figyelni tehát MINDKÉT (e szerint hülye) félnek érdekében állna, mert később annál több baja, munkája lesz ebből: Gyatlovék előtt egyszer csak felbukkan egy fegyveres őrjárat a hófúvásból, és már ütnek, lőnek is rájuk a banditák, ők viszont reggel eshetnének pofára, ha nincs meg a létszám, mert az egyik turista olajra lépett, pedig olyan szépen meg volt az egész előre tervezve. Akkor pl. mi van, mennek halalizni végig az Urálon? Turista, kicsi barátocskám, gyere elő, nem bántunk, csak megszámolunk? És ha az addig bebújt egy manysi vacokba onnan 7 kilométerre, mert egész éjjel ment? A havazás meg kezdte a nyomait befedni? Gondold el, hogy van egy nyúl, aki hülyét csinál a vadászokból, akik kénytelenek másnap az ő nyomát követni, pedig biztos lenne más dolguk.
De még őrség sem kell a sátornál, ha összekötözöd a kezüket-lábukat, levetkőzteted őket, mert már ennyivel is le lesznek terhelve, biztosan nem kell lemenni majd értük létszámellenőrzésre. Saját maguknak csinálnak munkát. (Én így: tarkónlövés sátornál mindenkit, sátorba be teljes létszámmal, takarodóra felkészül, alvás ébresztőig, reggel pihenten ébredés, kisimult ráncok és fakultatív fogmosás — vagy kefe nincs, vagy fog — reggeli kávé és tea+kontinentálisan, azaz hideg sonkával, amit otthagytak Zináék. Sátorban szabad szuvenírvadászat. Hullák vissza sátor. Sátor benzinnel leápol+gyufa gyújt, sátor leó, hóval befed, egész állomány reggeli tornához levonul. Kész. Jöhet a KGB.)
Azért írom le így ezeket, mert nem hinném, hogy ne gondolták volna át ezt a támadók (ha voltak) előtte, mielőtt lépnek akár egyet is. Minél átgondolatlanabb egy bankrablás, minél tovább tart, minél inkább rákényszerülsz, hogy menet közben módosíts alapvető dolgokon („megváltozik a terv, most már ölni akarnak”, meg ilyesmi, amiket írsz), annál hülyébb helyzetbe kerülhetnek. Ehhez megint csak azt fűzném hozzá: nem két banda leszámolása ez, az egyik csoport tagjai BIZTOSAN HIÁNYOZNI fognak 2 hónap múlva, amikor kezdődik a szemeszter az egyetemen. A fél Szovjetunó a tetteseket keresi majd, az biztos. Ezt azoknak is tudniuk kell, akik most nagyon királyok a hegyekben. (Ehhez képest k*rvára nem tüntetik el a hullák többségét, a sátrat meg pláne, bővelkednek kajában és takarókban, pénzben, nem kell elvenniük Szlobo útlevelét, még könnyebb így azonosítani majd őt, se levetkőztetni őket, hogy esetleg csak a holttest maradjon utánuk stb, biztos értük jön és kimenti őket akkor vmi konspiráló helikopter v. ilyesmi.)

IDÉZET:
„A támadóké, akik ölni mentek vagy ölni akartak, és a túrázóké, akik azt hitték, kirabolják őket. Ha ez megvan, akkor értelmetlenné válik a kérdésed.”

VÁLASZ:
És amikor a támadók rájuk törnek, akkor még ők maguk sem tudják, hogy mit is akarnak? Mert honnan tudhatják, hogy nem 9 tökig felöltözött fazon jön-e ki esetleg abból a sátorból, akik még talán náluk is jobban fel vannak szerelve? Akkor „csak rablásosat” fogunk játszani, de ha már alváshoz vannak öltözve Gyatlovék, akkor lehet „gyilkosozni” is? (Már tudom is rá a válaszodat: folyamatosan távcsövezik őket az Otortenről, kábé 50 méteres látótávolság mellett…) Ha azzal a céllal mennek, hogy konkrétan van 2-3 ember, akikre pikkelnek, és azokat mindenképp elteszik majd láb alól, akkor hidd el, azzal fogják kezdeni, nem fognak ilyen szívatós játékba. A többi meg járulékos veszteség, hogy tanú ne maradjon. Ha meg rablás, akkor maximálisan ki fogják forgatni őket az értékeikből.
Nem az a bajom a sátor elfoglalásával, a felváltott őrködéssel mellette fent a hideg hegyoldalban, hogy értelmetlen és felesleges, majd az elvonulás a töksötét éjszakában hazafelé v. majd reggel mittomén hová, ahová be vannak jelentve a lakcímkártyájuk szerint, mindezt csak azért, hogy a turisták megkaphassák végre a magukét (vmiért, nemtom miért, kinek az anyját szidhatták Ivdelben), hanem az, hogy a támadók feltételezik, hogy a megtámadottak (Gyatlovék) hogyan fognak majd viselkedni, ha később szabadon lesznek eresztve egy rövid sallerezés után.
Ez olyan, mintha egy sporthorgász feladná a hal fárasztását, pedig már majdnem kifogta. Ha a bosszú vezeti őket, akkor nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy ne élvezzék ki a kiszemelt ember halálát és legfőképp annak szenvedését előtte. Ha meg csak egyszerű fegyencek, biztosan nekiállnak dorbézolni is, erőszakoskadni, a csajokkal kicsit „szórakozni”, fogdosni őket, tojva a következményekre. (Beszéltél már olyan normális nővel, akit csak „megfogdostak” kicsit is? Ő aztán biztosan nem fog ilyen fazonokkal a jövőben alkudozni semmiről, nemhogy felderítse a fészküket, pláne bármilyen fegyver nélkül.)

IDÉZET:
„Azért hagyták el a sátrat idő előtt, mert észrevették a tüzet. 2. Valószínűleg azért voltak durvábbak a lentiekkel, mert biztosra mehettek az ölés tekintetében”

VÁLASZ:
És ha Gyatlovék nem gyújtanak tüzet? Ha elindulnak akárhová, de legalább egy 4-5 kilométerre lévő pont felé, akkor mi van? (És ott gyújtanak.) Ha van köztük egy elveszett biatlonista, őstehetségű triatlonista, született maratonfutó, vasember-ivadék? A támadók tudtak a gondolatukban olvasni? „Nézd, főnök, ezeknek úgyis mindegy, tök hülyék, kizavarjuk őket, azok lemennek az erdőszélig, ott majd szépen építenek egy vermet, de úgyis megfagynak addigra, mi meg holnap felszedelőzködünk, hisz ideje lenne már hazamenni az asszonyhoz, négy napja nem láttam, ezek miatt a turisták miatt, pedig tényleg szép egy túra volt, meg meg is vagyok elégedve magammal (meg a pártunkkal), hisz megérte ennyit szívni, ha már ilyen kies tájon gázolhatok át étlen-szomjan napokon keresztül.”

Tudniillik, ha ennyire lesz*rják őket (Gyatlovékat), mert ezt veszem ki a szavaidból, akkor miért nem kerekednek fel azonnal, és indulnak vissza? Egyáltalán, ha a gyilkost nem érdekli az áldozata, akkor őrséget sem kell állítani, meg le se kell mennie megnéznie a felfelé haladókat a lejtőn, hiszen úgyis halálra fagytak, ez már szépen el van tervezve (mint a trafikpályázat), itt nem lehet váratlan dolog, fennakadás, igaz?. Ha esetleg van 1-2 elszökött fazon, aki nincs meg, hát istenem, majd letagadom, ha esetleg értem jön egy NKVD-s tiszt éjjel, hogy kihallgasson. Van időnk, jó erőben vagyunk, sőt, szívesen hajkurászunk egész nap elszökött turistákat, mert ennél nagyobb élvezet nincs is a fenyők meg nyírek közt bolyongva az Észak-Urál lejtőin. Szinte már fizetnék is érte, mint egy amerikai, hogy emberre vadásszon.

Egy szó, mint száz: én biztos nem hagynék egy fazont se csak úgy lemenni, lesétálni, ha tényleg a halálukra játszom. Ennél azért jobban tisztelem az ellenségemet, de saját magamnak se akarok az ellensége lenni. Bármi megtörténhet. Például akkor mi van, ha Gyatlovék kinyírják egymást, csak 1 marad, de az rendesen felöltözik a többi ruhájába, eszik a húsukból, megissza a vérüket és lelép? Nem kell több, 1 tanú is elegendő, hogy akasztófára juttasson. Vagy összeakad egy manysival, aki segít neki elbújni, favágóval, aki ad neki enni, stb, stb. Ennyire nem mehetsz tutira, ha emberekre támadsz, a minimum az, hogy őrzöd őket valahogy.

IDÉZET:
„Mert hókupacok meg bombák ’’csak úgy’’ nem repkednek még az Otortenen sem. Másodszor ha valóban bibliai büntetéssorozat veszi kezdetét, akkor inkább futnak hanyatt-homlok mindenfelé, minthogy megvárják a vezér bika elindulását nyakában a kolomppal. Harmadszor pedig totál életszerűtlen szerintem, mivel ha arra van idő, hogy ’’elkezdjék’’ követni az első nekiindulót, akkor 1-2-nek arra is lett volna ideje, hogy cipőt húzzon és aztán utolérje az előremenőket.”

VÁLASZ:
Tök sötétben, szélben, hófúvásban te rögtön megmondod, hogy mi a helyzet? Nincs vezérbika ilyenkor, bárki követhet bárkit, a tömeghisztéria így működik. Ennyi. Csőlátás van, csőgondolkodással.

IDÉZET:
„-30-ban azért nem biztos, hogy az első dolgok között szerepelne az, hogy elővedd a f*rk*d.
Erre mérget vehetsz.”

VÁLASZ:
Te is, hogy megteszik, ha annyira elvetemültek, hogy nem számít már 9 ember élete se nekik, ráadásul pont egy ép (tehát eléggé meleg) sátor lenne erre a legalkalmasabb (hiszen ti mondogatjátok mindig, hogy azt csak utólag vághatták ki), félrevezetésül, és Gyatlovéknak is ezért adhattak a kezébe tán egy zseblámpát, amit később megtaláltak a lejtőn, majd egy másikkal — szintén az ellenség megtévesztése végett, mondanom se kell — pedig magát a sátrat világították ki, de előbb még egy szándékosan lemerült elemet is beletettek, nehogy tényleg fényt adjon és tényleg odavonzzon valakit, csak úgy tűnjön később, hogy ezzel is teljes legyen a megtévesztés… :)))
(Agatha Christie ír ilyeneket, ott mindenre gondolnak a gyilkosok, sose zavarják meg őket, ott minden klappol, azért is szeretik őt sokan.)

Aki még emlékszik Mark Twain örökbecsű Hucklebbery Finn kalandjai c. regényének arra a részére, mikor szegény Jimet, a szökött négert próbálja Tom Sawer „hivatalosan”, az olvasmányai által elképzelt módon kiszabadítani a rozzant kalyibából, ahová elzárták, miközben mindenféle módon álcázni akarják őt, na, az a fejezet adná vissza leginkább ennek a viselkedésnek a sutaságát a leghűebben szerintem. Ha ki akarták nyírni őket, mi a fészkes fenének kell ekkora hajcihő a nyomok eltüntetéséhez, ha eleve otthagyják a kilométerekről jól látható sátrat? Vagy akár azokat a lefelé vezető nyomokat? Mert még azt is elfogadom, hogy egyikük szétkaszabolja, de utána még lámpát is tesz rá, mint jelzőfény?

IDÉZET:
„A sátor kirablásáról pedig talán annyit, hogy honnan tudnád, hogy mi hiányzik, ha az már nem volt ott, amikor katalogizálták azokat, amik ’’még’’ megvoltak?”

VÁLASZ:
Akkor meg miért mindenki Jugyin fotografikus memóriájára hivatkozik, amikor a nyomozók mutogatják a holmijaikról készített képeket? Vagy talán Gyatlovék meglovasíthattak volna valamit az egyik tanyáról, ami nem az övék volt? Nem nagyon volt ott ilyen érték szerintem, akkora volt a córesz, ha nézitek a fotókat, mint nálunk a törökdúlás után vidéken, ha jól láttam. Fentebb írtam, de úgy tudom, hogy még konzervek, takarók sem hiányoznak nagyon a sátorból, de műszaki cikkek, fényképezőgépek sem. (Zolo simán tarthatott magánál egy teljesen „maszek” gépet is, amire csak a saját képeit rögzíti, így nem kell szétvagdalnia a tekercseket, ha majd leadja a túra anyagát az elöljáróinak, vagy bekérik tőle csatolt anyagként a fotókat, mint dokumentumot, ha visszaérnek. Erről nem biztos, hogy tudhatott Jugyin. Ezért sem ismerhette azt fel, nem biztos, hogy egy titkos fényképezőgép, inkább egy saját, házi kamera lehetett Zolotarev nyakában, amivel pl. a sarki fényt, vagy a vadludakat, baglyokat v. mittomén miket kapott le hobbiból.)

—————————-
3025. jukeey
Ha Gyatlovéknak nincs lőfegyverük, akkor itt egy rejtőzködési megoldás van: a menekülés, minél messzebbre, amíg lehet. Ha máskülönben épek (még nincsenek összeverve), akkor ezt kell kijátszani. A vízmosás — mint írtam korábban — még a fenyőnél is KÖZELEBB van a sátorhoz, még csak nem is mögötte helyezkedik el, ha a fa felé indulnak a sátortól, jó eséllyel előbb érnek ide a támadók. És ez az egész haladék legfeljebb az esti órákra érvényes, nappal, ha még él valaki, a jobban öltözöttek közül és ott marad, biztosan a kezükre kerül. Azt az időt kellene kihasználni, amíg nincsenek a nyomukba, nem üldözik őket, mint a fogolyszökéseknél szokott lenni, a reggeli ébresztőig kell kihasználni az időt, előnyt szerezni, utána már beindul a gépezet.

Lehet röhögni azon, hogy nem írják le a gyilkosaik nevét, hanem jégszobrot csinálnak inkább róluk, de ne feledd, semmi esélyük, ha ilyen „banánhéjon” elcsúsznak. Semmi. Gyatlovék legálisan tartózkodtak abban a térségben, büntetlen állampolgárok, a törvény teljesen az ő oldalukon áll, nem hiszem, hogy bármilyen vadorzó, vagy fegyenc, manysi v. helyi falusi bandafőnök ki tudna ilyen 9-es gyilkosságból mászni, hogy olyan felső kapcsolatai lennének ehhez, talán egy tyúklopási ügyhöz, v. csempészéshez igen, de ehhez biztosan nem.

IDÉZET:
„A csapat késeinek egy része egyébként nem került elő, a nyomozók abban reménykedtek hogy olvadás után meglesznek a hiányzó darabok a patakparton, és akkor a sátorkivágással is okosabbak lesznek, de még olvadozás közben leintette őket a mindenható párt.’

VÁLASZ:
Lehet, de én meg inkább azt mondom, hogy mikor elkezdték „leltározni” ott a cuccot a sátornál a kollegisták, meg mindenféle népek, valakinek nagyon megtetszhettek azok a dolgok, de mire a hullák is előkerültek (sok még aznap a fa alól és a lejtőről), már nem volt képe az illetőnek bevallani a lenyúlást, mert látta, hogy milyen súlyos helyzet van, az egész környék nyomozati helyszínné vált rögtön (mivel nem mondjuk az Otorten mellett, egy szakadékban akadtak rá a turisták holttesteire, ahogy páran remélték, hanem a közvetlen közelben), így inkább hallgatott, mint a sült hal. Ha kiderül, hogy bizonyítékot, bűnjelet stb. próbált eltenni, akkor repülhet az egyetemről v. ahonnan jött.

Azoknak pedig, akik lenézik a szovjet adattárolást, azoknak figyelmébe ajánlom, hogy mindenkiről nagyon precíz aktát vezettek, de nem Lenin bácsi és Sztálin miatt, ez nem afféle „bolsevik stílus” volt, hanem már a cári időktől fogva csinovnyikok (kishivatalnokok) hada űzte ezt a játékot több száz éve, ehhez képest a német precizitás smafu! Ha csak gyanú merülne fel, hogy ki lehet egy ilyen ügy mögött, tutira van hová nyúlni a nyomozóknak, rögtön a rokonok, ismerősök lesznek az első kuncsaftjaik, halál fia az, aki nem adja fel a szökevényt, nem szól a hatóságoknak. Ott nem hívhatod fel telefonon az ügyvédedet. Ha valami működött Szibériában, meg a lágerekben, egyáltalán a Szovjetunióban, az éppen az aktakészítés és a bürokrácia, ott nem kallódnak el trehányságból ilyen iratok, csak, ha akarják.

 3029. jukeey — 2014-04-08 01:34 

Ami a filmes helyszínt illeti, picit sántít. Gyatlovék sátra a “csúcstól” mindössze 300 méterre volt, a filmen 1-2 kilométerrel feljebb robbantással kisebb sziklagörgeteget idéztek elő. Az eredeti helyszínről több videót is néztem anno orosz oldalakon túraismétlőktől (de több száz fős Gyatlov-emléktúrát is tartottak pár évvel ezelőtt, asszem 2007-ben). Javaslom próbálj ilyen videókat találni, én oroszul keresgélve akadtam ezekre, nem jegyeztem fel őket. A film egyébként egy különösen elfuserált hatásvadászat, nemcsak minden fellelhető eszméletlen kamut próbáltak egybegyúrni, de még rá is tettek egy nagy lapáttal, és azt ferdítették el még jobban, amit csak lehetett.

Ezen kívül írd be videós oldalakon hogy lavina, avalanche, лавина, és gyönyörködj. Hozd be külön lapokon a Kékes és a Холатчахль hegyek képeit, térképeit, és hasonlítsd össze méretben, meredekségben, hepehupában, sziklásságban. Még keresztmetszeti képek is találhatók túraoldalakon. Mindezek tekintetében az orosz médiában is inkább csak arról megy a vita hogy kik és miért nyírták ki őket. Szívszorító volt nézni mai interjúkat, pl egy idős néni, Zolo még élő unokahúga gyerekkori fényképeit mutogatva bizonygatja a riporternek hogy szerinte Zolo – akit érthetetlen okból sokan gyanúsítanak – nem lehetett ügynök.

Minden jel arra utal, hogy szálláskiépítés (hómenedék) közben érte őket támadás. Lehet hogy felváltva csinálták, amíg az egyik csapat jobban öltözve kotorta az üreget és gyűjtötte az ágakat, a másik csapat a fa alatt melegedett (és talán mellesleg őrködött). Vagy csak úgy voltak vele hogy a pár jobban öltözött egyazegybe végigcsinálja, addig a többiek próbálják kihúzni valahogy a fa alatt. Ez megmagyarázza a kettéválást, végül a rajtaütéskor szóródhattak szét jobban, mert a támadók nem voltak elég nagy létszámfölényben a két kis csoport teljes bekerítéséhez.

Hogy melyik csapat maradt tovább életben, az is jó kérdés, többhetes-hónapos fagyott, illetve félig kiolvadt hullákról lévén szó, ezt orvosilag nem tudták órára, napra sem pontosan belőni. Ha a támadók közeledve vagy már messzebbről észlelték hogy a parton mi folyik, összpontosíthattak Zolóékra, tudva hogy a fa alattiak hiába menekülnek, úgysem jutnak messzire; viszont ha a fa alattiakra összpontosítanak, akkor Zolóék még kereket oldhatnak. A létszámuktól, profizmusuktól is függ hogy megoszthatták-e erőiket, de szerintem elsősorban inkább egyesült erővel Zolóékra rontottak, akik felvették a harcot (ha menekülnek, lehet mégiscsak utánuk küldtek volna pár golyót, nehogy a téli erdőben felszívódjanak).

A jelentésekben egyébként szerepel hogy a sátor összetaposott környékén több helyen hugyozási nyomok is voltak, ezekből nemhogy mintát nem vettek, de még le se fotózták a trehány nyomozók. Az arrafelé példátlan lavinát meg a nyomait viszont ezek szerint úgy elfújta a bukószél, hogy még a manysik se találták.

 3028. numspa — 2014-04-05 20:29 

Sziasztok!

Falusi libaként kommenteltem ide, de elfelejtettem a nick jelszavát.
Egyre inkább hajlok a régi favorit verzióm, a lavina felé, főleg mióta láttam a zs-kat. mozifilmet, hiszen ott legalább a helyszíneket szépen felvették. Amit sztalker is is ír, tökéletes helyszín egy ripegő.ropogó, üvöltő, morajló lavinára. A hangjára megijedtek, BELÜLRŐL kivágták a sátrat (mivel a cipő és cucc a sátor alapjául szolgált, futottak, ahogy alvásra készülődtek.
A kérdés örök:
-miért másztak lent fára?
-ill. miért váltak háromfelé?

Bármelyik konteót vesszük alapul, véleményem szerint, ez a két kérdés az, ami meghatározza az összválaszt.

Mi az, amit az erdő széli nagy fenyőről látni lehetett?
Mi az, emi elől az erdő széli nagy fenyőre menkülni kellett?
Mi az, amit annyira látni/ami elől annyira menekülni kellett, hogy az igyekezetben megsérültek és több emberes ág is letört.

Amin még érdemes elgondolkodni (tudom, már egy párszor megtettük), de egyre fontosabbnak érzem, melyik kis csapat maradt legtovább életben?

Szerintem a lavina után igyekeztek valami éjszakai kalyibát építeni (megtalált rőzsakötegek), de ez nem jött be, utolsó túlélők visszaindultak a betemetett sátorhoz.

Kérdés:
Ha lavina volt, a sátorról elolvadhatott-e a hó, vagy elhordhatta-e a szél, mire a keresők megtalálták, míg a lábnyomokat (fel-le) megőrizte a hóréteg.

 3027. miamai — 2014-03-10 20:18 

@manton:

Isten hozott a klubban!! :))))
Az első 1500 kommenten túljutottál már? :)))))

Őrület, hogy embereket ennyi idő után még mindig gondolkodásra, billentyűragadásra késztet ez a történet!

 3026. manton — 2014-03-10 18:55 

Sziasztok, nem olvastam még végig mindent, konkrétan a felénél se vagyok, oroszul se tudok, vagy ilyesmi, azt se néztem, mennyire él a poszt mostanság, de azért jó lenne néhány dolgot tisztázni, mert már a normális dolgok is gyanúsak.
Valaki írta pl, hogy milyen furi, hogy Kolevatov alig van a képen, hogy az ő fotója van leverve az emlékműről, satöbbi… Há’ nemtom, én sem szeretem, ha fényképeznek, és nem vagyok titkosünynök… Ő ilyen volt, nah. A fotó meg… Azért nem két éves az az emlékmű, az a csoda, h a többi megvan még! Nincs ebben semmi fura.
A másik ilyen, hogy hithű orosz fiatalok kirándulnak, egy meg lázadó…. Gondoljatok azért bele, ezek jólképzett, felnőtt emberek, pontosan tudták, abban a rendszerben meg főleg, hogy mennyire lehet veszélyes, ha ilyen alakkal barátkoznak… Gondolom, jófej gyerek volt, néha mondott hülyeséget, amire legyintettek, de soha semmi igazán durva; pár röplap meg még izgalmasnak is tűnhetett a szemükben… feltéve, ha tényleg olyan hithű szocik voltak. Mert ismerjük el, okos, értelmes felnőtt ember, aki felelősségteljes munkát végez, akár még hihet is a rendszerben, de ahhoz is van elég esze, hogy tudja, kinek mikor mit kell mondani. Nem lehetett hát túl nagy vita köztük, politkai értelemben legalább is, amiből egyértelmű, hogy a srác nem volt veszélyes ilyen téren. Nem szállt rá hát senki.
Zolo a másik. Ennyi kitüntetéssel, ilyen tapasztalattal pont, hogy nem gyanús, hogy túravezető, és pont a gulágok felé tartó csoporttal megy. Egyrészt tényleg jó, ha vigyáz a társaságra – politikai, katonai, túravezetői, minden értelemben -, másrészt nyilván megvannak a maga kapcsolatai, hogy elintézze magának, hogy azt csinálja öreg napjaiban, amit szeret. Ha szeret túrázni, nyilvánvaló, hogy túravezetőnek áll. Oké, hogy a rendszer nem mond le egy ilyen jól képzett, jól bevált, hűséges emberéről, aki jó, ha mindig kéznél van, de miért is ne tehetne neki engedményeket? Ha gáz van, úgyis könnyen elintézi a vadonban, akit kell, amúgy meg éli világát boldogan. Valaki azt is mondta, haza akart utazni, azért ment a fiúkkal, és nem vmi másik csapattal – részemről teljesen hihető a dolog.
Volt még jópár ilyesmi felvetésetek, de ezek maradtak meg legjobban… szóval, csak azt akarom mondani, hogy az ilyen apróságokat nem szabad túlmisztifikálni, mert csak bezavar az amúgy is kaotikus képbe. Sebek, nyomok, halottak, hol 9, hol 11…
Amúgy a film felvet egy érdekes dolgot is, nevezetesen, hogy a főszereplő csajnak van egy visszatérő álma, hogy elragadja a sötétség… Nem mintha különösebben hinnék a reinkarnációban, vagy ilyesmi, de maga az ötlet érdekes… (kicsi.. najó, nagy spoiler jön, de asszem, igazából ezt fölsleges is leírni ideXD)
Szóval, elkapják őket, ezek után visszatérnek a múltba, 50 évvel korábbanra, csak épp szörnyek lettek… namost ha a csajt nézzük csak, mert ugye neki voltak álmai… szóval, a jövőbeli énje, ami visszament a múltba, folyamatosan él, fizikailag jelen van a világon, amikor a szülei gyerekek, felnőnek, amikor ő megfogan, megszületik, felnő, és odamegy… Két teste van, és ezek közt valamiféle mentális kapcsolat! (kár, h nem erre épült a film, jó ötlet:P) Gyakorlatilag ő “emlékszik”, h mi történik vele. Éveken át tartó deja vu…
Namost amiért ez számomra érdekes, az az, h annak ellenére, hogy alapvetően nem hiszek a reinkarnációban, elég sok erre utaló eset van a világon. Pl kisgyerekek a régi családjukról mesélnek, tudják, hogy néz ki egy bizonyos ház tőlük x ezer kilóméterre, hogy hívják, hogy néznek ki az ott lakók, satöbbi… Lehet, hogy pár pár év múlva tényleg jön valaki, akit rejtélyes erővel vonz a hely, odamegy, transzba esik, és (ha nem hal meg rögtön szívrohambanXD), mindent elmesél…
Ha figyelembe vesszük, h a reinkarnáció szerint a lelkek nem azonnal születnek újra, akkor esélyes, hogy itt, most, a blogon a 9 legfanatikusabb Gyatlov-kutató AZ a 9… Vagy legalább is egy részük!:D

Az persze, hogy valójában mi lett velük, ki, mi, hogyan és miért intézte el őket, nyilván előttem is rejtély, de azt hiszem, alapvetően rossz oldalán fogjuk meg a dolgot. Nem az a lényeg (még!), hogy mi történt, vagy hogy miért, hanem hogy miért ködösítenek. Annak mi az oka, hogy nem eltussolják, meg nem történtté teszik az egészet, hogy aztán mindenki elfelejtse, hanem hagyják, hogy pörögjön-forogjon a dolog, egymásnak ellentmondó, ellenőrizhetetlen infok alapján… És senki nem köpött semmit azóta sem! Félnének? Még mindig? Kétlem!
Szerintem egyszerűen csak… senkit nem érdekelt az egész akkor, se a KGB-t, se senkit, amikor rájöttek, hogy a társaság SEMMIT nem látott/hallott/tudott, amit nem kellett volna; és otthagyták őket a francba. Csak hát addigra már volt ott minden, erőszak-kínzás-halottak… Lehetett volna takarítani, persze, csak hát minek? Minél több ember tud róla, annál többen pofázhatnak, meg hát ki a fene szeret takarítani abban a kutyahidegben…? Viszont ha otthagyják őket, a természet intézi a dolgot.
Aztán jöttek az amatőr kutatócsoportosok, és minden maradék nyomot is összekuszáltak. Az egyik ezt látott, a másik azt, senki se tud semmit, gyanús holttestek, még gyanúsabb sérülések… De a legnagyobb erőfeszítés, amiket ŐK tettek a dolog érdekében, a hamis boncolási jegyzőkönyvek voltak, azt is csak a családok kedvéért, mert hát valamit csak muszáj volt adni nekik, ha már így meglett az a 9 szerencsétlen… tisztes orosz ember meg nem kérdez, ugyebár…
Az, hogy a külföldi sajtó is felkapta a dolgot, már csak hab a tortán. Örökre megpecsételték az egész ügy sorsát.

Az egésznek az a lényege, hogy nincs lényege.
Most az egyszer tényleg az történt, hogy az elején senkit se érdekelt az egész, utána meg már nehéz lett volna takarítani, hát ránk, konteósokra bízták a dolgot – ez volt a leggazdaságosabb. Nincs, aki köpjön bármit is, mert nincs mit, nem hullottak fejek a SZU soraiban, és még csak pénzbe se került az egész. A keresésre kivezényelt egységeknek meg amúgy is jól jött a gyakorlatozás…
Az egyetlenek, akik talán érdemi infokat tudnának rendelkezésünkre bocsátani – már ha élnek még – azok a boncnok(ok), meg a munkatársai(k), őket megereste valaki? Tudtommal nem…

Ettől függetlenül nekiesek a kommentek másik felének, és várom a reinkarnálódott Kolevatovot, akit a legjobban szeretek az egész bandából, hogy ossza meg velem előző élete…. izzé, halála rejtélyét:D

 3025. jukeey — 2014-01-25 13:06 

Ha ketten valóban nem voltak jelen (az öltözékük mindenesetre gyanús ilyen szemponból), az a tiszta fagyasztós meló mellett (ami lehet amúgyse jött volna be) nyomósabb ok lenne, hogy a támadók miért nem kezdtek a sátornál hirigelni. Ha mégis azonnal agyonverésbe, netán lövöldözésbe kezdenek, a két felöltözött távollevő kiáltások vagy pláne fegyverzaj alapján megneszelheti a dolgot, és felfogván hogy már nem tehetnek semmit, megpucolásba kezdhetnek (főleg ha nem gépesített gyilkosok voltak – Vizsaj két nap, távíró és indul a helikopteres kersés). Ám ha cipő nélkül lenge öltözékben, de épségben lezavarják a hegyről a népet, számíthatnak arra hogy a két kódorgó a segítségükre siet, főleg ha nem látnak a közelükben-nyomukban senkit, esetleg abban a hitben vannak, és a lezavartaktól is azt az infót kapják, hogy a „rablók” legalábbis egyelőre nem tudnak a létezésükről. Holott dehogynem; és ezután elég volt messziről szemmel tartani a völgyet tüzet lesve, aztán megindulni.

A 75 méteres táv lehetett rejtőzési cél, ha a nagy fa és a tűzrakás mellett építenek menedéket, az kész lebukás. Havazásban terepen 75 méter már elég lehet ahhoz, hogy elkerülje a figyelmet, de még nincs is túl messze ahhoz, hogy mondjuk negyedóránként melegedni mehessenek. Ez a rejtőzés nem is olyan lehetetlen, hisz a keresőknek sem tűnt fel az ággyűjtés, és ha a menedék elkészülte után a csapájukat egy faággal elegyengetik, a hóesés hamar nagyjából eltüntetheti a nyomot (kivéve a manysik és néhány gyakorlott egyéb erdőjáró előtt); ráadásul a két segítségért induló nyomot hagyhat a tűzrakás mellől látványosan félrevezetve.

A távolság oka lehetett még az is, hogy hóbarlang készítéséhez nem volt közelebb elég mély a patakmeder, tűzgyújtásra viszont csak a fa környéki rész volt alkalmas, mert a szélkitettség miatt azon a részen csak 10 centiméteres hó tudott megállni, tehát könnyű volt egy kis területen a havat félresöpörve tüzet rakni. Ez az oka annak is, hogy az első két hullát olyan könyen megtalálták, nem tudta rendesen beborítani őket a hó (a keresők eredetileg az Otortenre haladtak volna tovább, de alig indultak el, véletlenül észrevették hogy az első nagy fa alatt valami sötét dolog van – a következő hármat már kutyák szagolták ki 10-20 centis hóréteg alatt). Méteres hó tetején macerás tüzet rakni, előtte talajig leásni szintén.

Még ha „ártatlan” rablógyilkosságnak hitték is a szitut (mert mindenképp meg kellett halniuk, még ha elvileg csak kivert kutyaként megfagyással is, ha a „rablók” nem akarták kockáztatni, hogy az akár még több napos feltételezett uráli útjuk közepén vagy vége felé katonai helikopter jelenjen meg a fejük fölött), fennálhatott az a veszély hogy a tettesek meg akarnak bizonyosodni arról, hogy a hideg elvégezte a dolgát; ha a sátrat alaposabban átnézve észlelik hogy két fővel többnek kellett volna lenni, akkor szinte biztos. Ha a gyilkosok nem sértődős vagy vérszomjas vándorok vagy környékbeliek voltak, hanem a társadalom mélyebb bugyraiból nagyobb szabású és sötétebb ügyben érkeztek, egy vagy több áldozat sejthette is a szitut, hogy ez az egész őmiatta (miattuk) is lehet; ám akár fel volt(ak) rendesen öltözve akár nem, nem volt más választás mint a többiekkel tartani és megpróbálni megúszni valahogy. Ott van még az esély arra is, mi van ha tényleg nem tudták hogy kilencen vannak, és csak akkor indultak komolyabban szétcsapni, amikor erre rájöttek?

A gyilkosok nevét felírni? 😀 Vagy ha a nevüket nem is tudták, legalább fantomképet rajzolhattak volna (esetleg menedéképítés helyett jégszobrot róluk), alvószerelésben amúgy is alap a zsebekben tartani a naplókat és az írószerszámokat; lehettek olyan hanyagok hogy ezt elmulasztották, és még rajtaütéskor se vettek magukhoz ilyesmit?

Sátorfal-összevagdosást kábé annyira csinálták ők, mint a szemkitolást és nyelvkitépést. Valamelyik támadó szeretett késsel játszani, a megfarigcsált síbot is erre utal; valószínűleg őrködni hagyták ott a fazont, ha részt vett volna a kivégzésben, jó eséllyel lett volna ott szúrt seb is. A csapat késeinek egy része egyébként nem került elő, a nyomozók abban reménykedtek hogy olvadás után meglesznek a hiányzó darabok a patakparton, és akkor a sátorkivágással is okosabbak lesznek, de még olvadozás közben leintette őket a mindenható párt.

 3024. oberon — 2014-01-24 18:54 

@sztalker:

’’ ha van még mellettem pár jó erőben lévő társam, másszanak azok, akik haragszanak magukra.’’
Éppen ez a lényeg. Nincsenek ott jó ideig a társak, mivel 7-en vermet ásnak és csak Doro és Krivo van a fa alatt. Ez csak tipp, de lehet, hogy csupán negyed óráként sétáltak át a fához, hogy megnézzék a két srácot. Két ilyen időpont között halhattak meg, ahogyan két ilyen időpont között mászhattak fel a fára. Lehet, hogy a sátrat ellenőrizni, lehet a támadókat, lehet a hideg miatt vagy lehet, hogy 1 vélt vad miatt. Az ok az ő fejükben rejlik, ha sikerült belemászni, szólj, azonban maga a fáramászás tényként kezelendő. Szerintem önszántukból.

’’ Mert akkor vhol ott kezdték volna ásni a vermet is, hogy ne kelljen már annyit mászkálniuk (75 méter).’’
Bizonyos hómagasságnak lenni kell a verem megfelelő mélységéhez. Ez a vízmosásban volt csak adott, a fánál nem. 75 méter pedig nem leküzdhetetlen távolság. Hóviharban mégis elég ahhoz, hogy látótávolságon kívül legyen. Lehetett volna akár 150 méterre is, lényegét tekintve nem változott volna semmi.

’’ de azt nem tudnám elképzelni, hogy zoknisokat küldjenek fel felderítésre (Szlobo, Zina),’’
Szlobo és Zina az után indul fel, hogy a két halott fiút megtalálják, ám ennek ellenére Zolo még további várakozást javasol. Elpattanhat a húr akár a hypothermia, akár bármi más miatt is, ami miatt Zina elindul felfelé. Szlobo utána indul, ahogy később Gyatlov is. A kvartett pedig vissza a veremhez. Én itt érzem a törést a csapatban. Ez lehetett az az idő, ahol az agymüködésük már nem 100%osan dolgozott. Értelemszerűen azok akik lent maradtak vagy ugyan így gondolták, vagy megbíztak Zolo helyzetmegítélésében, ami még némi kivárást javasolt.

’’ mert ha pl. fáért mentek le, akkor hol van az a fa?’’
Sztem már beleolvadba a környezetbe.. : ) De viccet félretéve a hó alatt is lehetett vagy eltüzelték azt is, a fene se tudja. Lehet, hogy 3-4 fát szedtek csak össze, mikor megindultak az események. Amúgy + a fáért való lemenetel csak 1 ötlet. Mondhatnám azt is, hogy manysi fagraffitit mentek le karcolni az erdőbe.. Ami lényeges, úgy tűnik, hogy 2-en nem voltak a sátorban az eseményekkor.

’’ bevisszük az erdőbe” az illetőt v. szétválunk 5-6 felé, csak poénból, mindegy, de nem könnyítjük meg a dolgát, még akkor sem, ha nem tartjuk gyilkosnak őket.’’
Valóban, ide nem kellenek gyilkosok. Ez a történet magányos öngyilkosokról szólna..

’’ Én rohadt értelmetlennek találnám, hogy pl mászkálgatok fel-alá egy sávban gallyakat cipelve, majd megszakadva, miközben bármikor lejöhet arra egy fazon (fegyverrel), és én épp háttal álok neki…’’
Ha ott lennél a fa alatt dideregve, akkor a melegen és a szél előli elbújáson járna elsősorban az eszed. 1500 méter elég volt ahhoz sztem, hogy felfogják a szélben, derékig érő hóban és a sötétben való menekülés értelmetlenségét. Ehelyett meleget próbáltak csinálni és szélvédett helyet. Valóban értelmetlennek tűnik..

’’ Ha pedig vki lekíséri őket idáig’’
Senki sem kísért senkit sem sehová.

’’ Pont ez a problémám ezzel a verzióval, mert az emberek vagy elmenekülnek vmi elől, vagy felveszik a harcot vele’’
Ez elég sarkalatos gondolkodásra vall. Vagy esetleg fekete-fehér világban élsz. Az általam említett kivárás is 1 lehetséges emberi viselkedésforma, ha hiszed, ha nem, és emellett még sorolni lehetne párat ilyen esetben.

’’ de semmiképp nem fognak ilyen módon, ennyire kiszolgáltatva várni a másik döntésére.’’
Lehet, hogy 2 órában egyeztek meg, mikor a fa alatt megvolt a tanácskozást. Ezen két órán belül meghalt Doro és Krivo, majd amikor lejárt az idő, Zina nem volt hajlandó tovább várni és elindult felfelé. Ennyi kb a történet. Amúgy + miért várták volna, hogy mikor mészárolják le őket, ha rablóknak hitték a támadókat és nem gyilkosoknak?
Másrészt jobban jártak volna, ha pillangókat csinálnak a hóba verem helyett, mialatt kivárnak?

’’ Azért mondtam ezt példának, mert nem érzem a motivációt a rablásra, mi a fészkes fenét kereshettek, mert nem vittek el semmit onnan’’
Csupán 2 nézőpont van nagyban nézve. A támadóké, akik ölni mentek vagy ölni akartak, és a túrázóké, akik azt hitték, kirabolják őket. Ha ez megvan, akkor értelmetlenné válik a kérdésed.

’’ Viszont elgondolkodtál már azon, hogy a banditák vajon mi a fészkes fenének hagyták volna el reggel előtt azt a sátrat? Ők hol a csudában éjszakáztak volna?’’
Szerintem nem mindig figyelsz arra, amit írok. 1. Azért hagyták el a sátrat idő előtt, mert észrevették a tüzet. 2. Valószínűleg azért voltak durvábbak a lentiekkel, mert biztosra mehettek az ölés tekintetében. 3. Visszasétálhattak a sátorba, mialatt ellenőrizték a domboldalban levő tetemeket is, (Gyatlovot ekkor is megfordíthatják) 4. Miután alszanak és kivárják a reggelt, kivágják a sátrat és útnak indulnak. Így megfelel? Semmin sem változtat.

’’ hogy külön kiállítanak egész éjjelre őrséget, hogy figyelgessék az esetleges felfelé mászókat.’’
Pár óráról van szó. Ha 1 óra után veszik észre a tüzet, akkor csak 1 óráról. Erre nehéz pontos választ adni. De azért felöltözve, 6 embert számolva negyed órát kint töltve, felet bent, kettes váltással azért kibírható szerintem. Jómagan is voltam már szarabb helyzetben.

’’ És az is életszerűtlen szerinted, hogy valaki egyszerűen csak elindul közülük lefelé (baszki, sarkon fordul és simán otthagyja őket!), mert a hó v. egyéb dolog csak nem akarja abbahagyni a sátor „bombázását”, vagy a sátor mellett (én inkább erre szavazok) hókupacok csapódnak le folyamatosan felülről? (Az most mindegy, hogy mitől.) Az illetőt meg elkezdik követni lassan a többiek, mert az ember már csak ilyen.’’
Elöször is rohadtul nem mind1, hogy mitől. Mert hókupacok meg bombák ’’csak úgy’’ nem repkednek még az Otortenen sem. Másodszor ha valóban bibliai büntetéssorozat veszi kezdetét, akkor inkább futnak hanyatt-homlok mindenfelé, minthogy megvárják a vezér bika elindulását nyakában a kolomppal. Harmadszor pedig totál életszerűtlen szerintem, mivel ha arra van idő, hogy ’’elkezdjék’’ követni az első nekiindulót, akkor 1-2-nek arra is lett volna ideje, hogy cipőt húzzon és aztán utolérje az előremenőket. Az ember már csak ilyen.

’’ Légy szíves konkretizáld, hogy kik lehetnek szerinted azok a fegyverrel, jó meleg ruházattal ellátott helyi személyek, akik csak úgy szórakozásból (mert se a csajokra nem buknak, se kajára, piára, órára, távcsőre, kamerára, se semmire) arra szoktak járni nyom nélkül, helyi bázis nélkül (a manysik csak tudnának róluk), nem kell félniük a lebukástól, mert minden papírjuk rendben, bárhol is akadnának fent egy ellenőrzésen, simán el tudnak számolni a náluk lévő stukkerral, zsákmányolt aranyröggel (mert mást nem tudok elképzelni, ami Gyatlovéknál lehetett és kellett nekik, hát elvitték).’’
Ha sikerült visszamennem az időben, ígérem konkretizálom. A véleményem szerint a telepen tartozkódó személyek közül lehettek valakik, bár ez inkább megérzés, mint bizonyítható dolog. Az átutazó vadászoktól régi katonákon át kalandorokon keresztül bármiféle társaság lehetett, nem kellett feltétlenül eszetlen exsitteseknek lenniük. De a manysi sem teljesen kizárható ahogyan a kémcsapat vagy az éppen arra járó bármiféle erőszakosabb társaság sem, akinek szüksége volt 1 átmeneti szállásra éjszakára. A sátor kirablásáról pedig talán annyit, hogy honnan tudnád, hogy mi hiányzik, ha az már nem volt ott, amikor katalogizálták azokat, amik ’’még’’ megvoltak?

’’ Mert a fegyencek biztos, hogy végigmennek a csajokon,’’
-30-ban azért nem biztos, hogy az első dolgok között szerepelne az, hogy elővedd a f*rk*d.
Erre mérget vehetsz.

’’ Dorosenko leteperéséhez kéne vagy 3 fő közülük’’
Doro-t leteperi a hideg és a fánál szerzett sérülései.

’’ mit követhetett el ez a 9 szerencsétlen túrázó, vajon mit?’’
Szerintem már biztos volt telitalálatunk ezzel kapcsolatban. A baj az, hogy nem repül konfetti a levegőből és nem jönnek be csinos lányok ölelgetni a telitalálatnál. Ebből kifolyólag valahol édesmind1 lenne ezen törni magunkat, mert vagy elfogadod amit valaki ír, vagy nem, se cáfolni, se igazolni mindent elsöprően egyik oldalt sem lehet. Ettől függetlenül magát a gyilkosság tényét az ok pontos megléte vagy ’’vélt’’ hiánya nem befolyásolja számomra.

 3023. sztalker — 2014-01-22 17:07 

@oberon:
„Doro és Krivo a fa alatt maradnak.Ez idő alatt másznak fel a fára.”

Figyelj, ha én vagyok a legkevésbé felöltözött, és megvesznék a hidegtől, nincs az az isten, hogy fára másszak, ha van még mellettem pár jó erőben lévő társam, másszanak azok, akik haragszanak magukra. Éppen Doro és Krivo önfeláldozása (mivel a kutya nem verte őket agyon) lehet a magyarázat arra, hogy a nagy fához csak kevesen jutottak el. Mert akkor vhol ott kezdték volna ásni a vermet is, hogy ne kelljen már annyit mászkálniuk (75 méter). Ha Zolo és Tibo sértetlenek, attól még szóban eligazíthatják a többieket egy ultra bonyolult high-tech verem elkészítéséről, de azt nem tudnám elképzelni, hogy zoknisokat küldjenek fel felderítésre (Szlobo, Zina), ha ők ellenben jó erőben és ruházatban vannak. Még Luda és Zina is eléggé jól fel voltak öltözve, Kolevatov is, csak cipóben szenvedtek hiányt.

„Zolo és Tibo megússza a sátras jelenetet. A 7 társukkal vagy felfelé menet vagy pedig lent találkoznak. Igazából lényegtelen.”

Nem egészen, mert ha pl. fáért mentek le, akkor hol van az a fa? Vagy az a zsák, madzag, amivel átkötik az összeszedett gallyakat, azt nem viszik magukkal v. az ölükben hozzák?
Vagy abban az esetben, ha csak simán lemennek sétálni 700-800 métert, telis-tele hagyva lábnyomokkal a lejtőt, miért nem tanácsolják inkább azt a lefelé vonuló társaiknak, hogy ugyan már, ne tartsunk magunkat ezen az irányon nyílegyenesen, mert a hülye is megtalálhat, még egy vak is tán (erre írtam a gyerek járókás hasonlatot), próbáljunk valahol elbújni, bárhol, ami nincs ennyire szem előtt.Az sem baj, ha követi az a gazember a nyomunkat, akkor legalább kanyargunk egy kicsit, „bevisszük az erdőbe” az illetőt v. szétválunk 5-6 felé, csak poénból, mindegy, de nem könnyítjük meg a dolgát, még akkor sem, ha nem tartjuk gyilkosnak őket. Amit te felvázolsz, az inkább 2 versengő csapat, rivális társaság esetén lenne természetes szerintem, 2 csoport, akik nem szeretnének egymás szemtávolságán belül lenni, de nem retteg az egyik a másiktól. Ugyanis Gyatlovék nagyon is kiszolgáltatott helyzetben vannak (egyrészt a hidegtől, másrészt egy ismeretlen szándékú veszélyforrástól), ez utóbbit pedig, ha Zolo velük volt, mindenképp fontosabbnak tartom. Én rohadt értelmetlennek találnám, hogy pl mászkálgatok fel-alá egy sávban gallyakat cipelve, majd megszakadva, miközben bármikor lejöhet arra egy fazon (fegyverrel), és én épp háttal álok neki… Majd szépen eldugom a bicsakot, vissza zsebembe és odamegyek hozzá, hogy pofán vághasson.

Ha pedig vki lekíséri őket idáig (pl. néhány őr), akkor meg szerintem nonszensz, hogy ott is maradnak! Még a saját gyereked is ellentmondana neked ilyenkor, már csak a önérzete miatt is, juszt is ott fog játszani a homokozóban, ahol neki tetszik, juszt is azzal, amihez kedve van, ha már ennyire parancsolgatod őt…!

Azt meg nehéz elképzelni, hogy őrök ellenőrzik őket mindvégig a fa mellett, de aztán elunják, és ekkor vár még Zina, Gyatlov, Szlobo egy-két órácskát, hátha addigra (éjfélre?) elhagyják a sátrukat fent a gazemberek. Ez az idő mind az ő életükből megy el, nekik ketyeg az a k*rva óra, tehát akkor legalább bebújnak abba a verembe, összebújva kellene megtalálni őket egymást melegítve. Biztosan nem hagyják a két srácot egymást átkarolva megpusztulni a fa alatt.

Pont ez a problémám ezzel a verzióval, mert az emberek vagy elmenekülnek vmi elől, vagy felveszik a harcot vele, de semmiképp nem fognak ilyen módon, ennyire kiszolgáltatva várni a másik döntésére. (Esetleg „lefagynak” a döntésképtelenség miatt, de az sem tart órákig, ez csak védekezési reflex.) Ha pl. 2 turista csapat összevész és „haragszomrád” van köztük, akkor talán elválnak egymástól, de ha az egyik jól felfegyverzett, a másik meg gyakorlatilag védtelen, biztosan nem fognak úgy tenni, mintha ez nem lenne probléma.

„Ez egy teljesen más helyzet egy teljesen más helyszínen. Emellett nem nekem kellene egyedül megcsinálni, hanem 5-6 másik társammal együtt. Fegyverrel a kezünkben.. Na most akkor kié is az a kisbusz?”

De akkor érdemes rögtön el is hajtani onnét a zsákmánnyal, nehogy sokáig szemben kelljen állnotok annyi emberrel. Azért mondtam ezt példának, mert nem érzem a motivációt a rablásra, mi a fészkes fenét kereshettek, mert nem vittek el semmit onnan (Jugyin szerint, aki „leltározott” a fényképek alapján), hanem tán még esetleg hoztak is, állítólag találtak ott egy ismeretlen pár kesztyűt, de lehet, hogy nem tiszta hírforrásból származik ez az infó. Tehát inkább TÖBB, mint kevesebb cucc van egy ilyen „rablás” után?

„Lett volna értelme az eszeveszett menekülést választani az ideglenes bevackolással és későbbi visszamenetellel szemben?”

A menekülésük nem eszeveszett, kaptak időt, szabd teret (szerinted), hogy túléljék. Rendben. Viszont elgondolkodtál már azon, hogy a banditák vajon mi a fészkes fenének hagyták volna el reggel előtt azt a sátrat? Ők hol a csudában éjszakáztak volna? Volt egy hordozható felszerelésük, amit magukkal vittek? A te elképzelésed szerint nem is Gyatlovék szakították ki a sátrukat késsel, hanem utólag tették ezt a gazemberek, hogy ezzel félrevezessék a nyomozókat. Tehát, ha van egy kiszakított sátrunk, ami nem sok mindenre jó, és a rablók nem is keresnek ott semmit, de baromi hideg van, akkor Gyatlovék arra a következtetésre jutnak, hogy érdemes várni egy kicsit, majd csak elmennek azok onnan pár óra múlva. Ha meg van egy ép sátor, amiben éppen most vackolják el magukat a szerencsés banditák (mind a 6-7 fő?), akkor még inkább jó lesz bízni abban, hogy hamarost lesz ott fenn üresedés, meg rendes fickók ezek, lehet, hogy megengedik, hogy legalább a csajok odabújhassanak hozzájuk majd.

Tudod, mit mondanék én erre?
Nem lett volna inkább értelme a 2 lányt (Zina, Luda) túszként maguknál tartaniuk a rablóknak a sátornál, vagy elvonulásukkor egy ideig magukkal vinni, hogy ezzel is zsarolhassák Gyatlovékat, jobban lent tartsák őket az erdőben? Mert nem hiszem, hogy Gyatlovék feleslegesen megkockáztatnak egy ilyen felmászást, de a banditák sem hiszem, hogy annyira jól érezték magukat abban a pocsék időben, hogy külön kiállítanak egész éjjelre őrséget, hogy figyelgessék az esetleges felfelé mászókat.

„Amúgy meg 1 percig talpig rettenetben kivágom a sátrat, majd amikor már kint vagyok, konstatálom, hogy -Bazz, ennek vége van. Na jól van, akkor menjünk már le cipő és minden nélkül másfél km-t az éjszakába.. Ez nagyon életszerűtlennek hangzik.”

És az is életszerűtlen szerinted, hogy valaki egyszerűen csak elindul közülük lefelé (baszki, sarkon fordul és simán otthagyja őket!), mert a hó v. egyéb dolog csak nem akarja abbahagyni a sátor „bombázását”, vagy a sátor mellett (én inkább erre szavazok) hókupacok csapódnak le folyamatosan felülről? (Az most mindegy, hogy mitől.) Az illetőt meg elkezdik követni lassan a többiek, mert az ember már csak ilyen. Ráadásul este van és egy baromi nehéz nap után voltak, fáradtak és nem akarnak egy ideig gondolkodni, hanem a legelső döntés mellett állnak ki, függetlenül annak helyességétől? („Húzd, húzd!” — mondja az egyik pilcsi, hát húzzák is mindahányan a kormányt, pedig tolni kellene, de nem fognak vitatkozni ezen, mert túl fáradtak, míg csak meg nem halnak — úgy 2 perc múlva. Ez is egy valós szitu volt, azért írtam le. Teljesen mindegy, hogy mit „néznek be” az emberek ilyenkor, a lényeg, hogy gondolkodás nélkül végrehajtják, ha olyan helyzetbe kerülnek, hogy csak egyetlen információt tudnak értelmezni normálisan, az agyuk — a fáradtságtó, pániktól stb — a többit elrejti előlük. Követik társukat.)

„A majdnem 1 napos előny az össze-vissza eltévedő városi túrázóknak ezen a számukra ismeretlen vidéken a helyet ismerő személyekkel szemben édeskevés.”

Légy szíves konkretizáld, hogy kik lehetnek szerinted azok a fegyverrel, jó meleg ruházattal ellátott helyi személyek, akik csak úgy szórakozásból (mert se a csajokra nem buknak, se kajára, piára, órára, távcsőre, kamerára, se semmire) arra szoktak járni nyom nélkül, helyi bázis nélkül (a manysik csak tudnának róluk), nem kell félniük a lebukástól, mert minden papírjuk rendben, bárhol is akadnának fent egy ellenőrzésen, simán el tudnak számolni a náluk lévő stukkerral, zsákmányolt aranyröggel (mert mást nem tudok elképzelni, ami Gyatlovéknál lehetett és kellett nekik, hát elvitték). Mert a fegyencek biztos, hogy végigmennek a csajokon, tutira kifosztják a sátrat, de leginkább kerülik az embert, amíg lehet. Ha meg kinyírják őket, biztosan nem fognak szórakozni velük órákig csak azért, hogy kihűlésnek látszódjék az egész. A manysik biztosan otthon vannak a terepen, de pl. csak Dorosenko leteperéséhez kéne vagy 3 fő közülük, hacsak nincs náluk stukker, mert kábé akkorák, mint egy kutya ülve (bocs, manysik!)… Összesen nincs tán az egész járásban annyi férfi közülük, hogy kiadjanak egy kézilabdacsapatra valót. Azok akkor mind ott gyűltek aznap? Vagy volt náluk dobtáras Kalasnyikov, az lehet… A szervezett hadsereg meg nem szarozik, lelőnek mindent, ha útban vagy nekik, mielőtt kettőt kérdezel, ha meg titkos szolgálatok, akkor meg ugyanott vagyunk, hogy mit követhetett el ez a 9 szerencsétlen túrázó, vajon mit?

„Addig mindenki összeszedhette a dolgait és még vígan oda is érhetett. Nyilvánvalóan nem először tehették meg az utat. Együtt amúgy is feltűnőek lettek volna. De külön külön ’’vadászni’’ nem lehetett annyira az.”

Folyamatos bosszúhadjárat arra vetődő idegenek ellen. Ha nem muszáj, akkor én talán mégsem mennék. Valahogy nem fizetik meg.

 3022. oberon — 2014-01-21 17:22 

@sztalker:

’’ Zolo és Tibo csak ül v. áll, egy fatörzsnek támaszkodva és osztják az észt?’’
Vermet ásnak és gallyakat gyűjtenek a többiekkel, míg Doro és Krivo a fa alatt maradnak.
Ez idő alatt másznak fel a fára.

’’ Meglátják a vérben forgó Zolót, és megkérdik, hogy ki volt az, aki ezt tette vele?’’
Zolo és Tibo megússza a sátras jelenetet. A 7 társukkal vagy felfelé menet vagy pedig lent találkoznak. Igazából lényegtelen.

’’ Próbáld ki! Menj be egy autoparkolóba, és „sallerezz meg” egy 7 fős, huszonévesekből álló társaságot, akik pl. egy kisbuszban ülnek, hogy adják át azt neked.’’
Ez egy teljesen más helyzet egy teljesen más helyszínen. Emellett nem nekem kellene egyedül megcsinálni, hanem 5-6 másik társammal együtt. Fegyverrel a kezünkben.. Na most akkor kié is az a kisbusz?

’’ Azt hiszed, hogy csak úgy hagyják magukat terelgetni Gyatlovék, majd pont a legelső útjukba eső vízmosásba letelepszenek, várva az elkerülhetetlent?’’
Egyrészt nem terelgették őket, másrészt igen, elképzelhetőnek tartom. Jobban mint a lavinát vagy valamilyen ’’hatás’’-t. Azonban már többször írtam, de ismétlés a tudás anyja alapon, nem az elkerülhetetlent várták, hanem a ’’vihar’’ távozását. Ezért sem futottak bele az éjszakába mint valami megriasztott szarvas csorda, hanem logikára épülő emberi döntéseket hozva tették azt, aminek a nyomait találták meg később a keresők. Jó lenne már végre, ha mondanál is 1 lehetőséget a hovára, ami nem a labaz, hogy hova a büdös francba menekültek volna el és hogyan élték volna túl egyáltalán a másnapot étel, meleg cipő, kesztyű és egyéb dolgok nélkül? Lett volna értelme az eszeveszett menekülést választani az ideglenes bevackolással és későbbi visszamenetellel szemben?

’’ Vagy inkább Gyatlovéké, akik nézték, hogy mi a fenét is lehetne most csinálni ebben a hülye helyzetben, hogy sikerült jól leamortizálniuk a saját sátrukat, ezzel meg az egész túrát.’’
Valamit tisztázzunk. Ha pánikszerűen vágták ki a sátrat, akkor valószínűleg pánikszerűen is futottak el onnan a fenébe. Vissza se nézve. HA meg nem így történt, hanem ott köröztek és tanakodtak a sátor körül, akkor mi a fenéért nem húzták már fel azokat a bakancsokat?
Amúgy meg 1 percig talpig rettenetben kivágom a sátrat, majd amikor már kint vagyok, konstatálom, hogy -Bazz, ennek vége van. Na jól van, akkor menjünk már le cipő és minden nélül másfél km-t az éjszakába.. Ez nagyon életszerűtlennek hangzik. Vagy menekültek az elején fejvesztve sátorellenőrizgetés nélkül le az erdőbe, vagy a kitörésük után nem engedték őket vissza a holmijaikért.

’’ nem lett volna egyszerűbb szétrombolni mindent, hogy lavinának lássék?’’
A legtöbb ember számára nyilvánvaló, hogy az Otorten nem megfelelő hely lavina kialakulásához. Ergo miért éppen egy olyan dologgal akarnák elterelni a gyanút, aminek a megtörténte majdnem, hogy lehetetlen?

’’ honnan gondolod, hogy ilyenkor minden embercsoport egyben marad? Szerintem pont ez az életszerűtlen, a támadóknak ott fent, a sátornál kellett volna a zsebek kiürítése (pl nincs-e náluk forgópisztoly, jelzőrakéta v. egy jó kis aranyóra stb)’’
Lehetett motozás. Azonban lőfegyvert kerestek, HA kerestek, mivel csak az jelenthetne rájuk veszélyt. Nem hinném, hogy úgy kell a sátorból való kitörés utáni rövid incidensre tekinteni, mintha Daneil Craig-et vagy Liam Nielsen-t kapták volna el a gonoszok valamelyik filmjükben. Egyetemistákról van szó, akik szerintem képesek voltak átgondolni a helyzetet. Sajnos létezik olyan rétege az embereknek, akik forrófejűen támadtak volna, ezzel társaik és a maguk életét kábé feláldozva, de ezek a fiatalok nem olyanok voltak szvsz. Mivel Zolo és Tibo a legjobban öltözött, ezért nekik van esélyük túlélni. Jól hangzik, azonban hiába szemtanúk, a 7 társuk haláláról fognak jelentést adni, nem a túlélésükről. Zolo ha gondolkodott is a menekülésen, mindenképpen segíteni akart, márcsak a hivatali küldetése okán is, hogy a fiatalok egyáltalán esélyt kaphassanak a túlélésre. Túrák ide, túrák oda, ilyen helyzetben, hogy sátor meg minden dolog nélkül be kell magad ásni meg a többi, nem sűrűn lehettek előtte. Ezért kellett Zolo mindenképpen, hogy ezt a tudást átadja, valamint segédkezzen a munkálatokban. Az idő elteltével azonban kezdtek legyengülni és kihűlni, ezért az átmeneti dolog túlélésért való küzdelemmé vált. A támadókat később ilyen állapotban fogadták. Mondhatni fél lábbal a túloldalon. Ezt a már halálos várakozást unhatták meg Zináék és indultak fel már nincs vesztenivalónk alapon. Ezzel szemben Zolo még további lent maradásra kérhette őket.
Ezen a ponton tudom elképzelni azt, hogy esetleg törés jelentkezik a csapat egységében.
Barátság, Hűség, Bajtársaiasság, Önzetlenség, Hősiesség, Segítőkészség, Önfeláldozás, Kötelességtudat, Sajnálat, Kényszer, Érdek stb. Válazd ki ezek közül, hogy kit mi motiválhatott az ottmaradásra a menekülésre képtelen társaival. Még1x mondom, ha egyáltalán el akartak menekülni.

’’ hogy páran leírják a náluk lévő jegyzetfüzetbe gyilkosaik nevét’’
Ehhez tudniuk kellett volna a támadóik nevét. Azt is sanszosnak tartom, hogy az arcukat felfedték volna, nemhogy a nevüket. Másrészt nem gondolom, hogy abban a helyzetben ez az első gondolataik között szerepelt volna, mikor később eszükbe juthatott esetleg, akkor meg a hideg miatt már képtelenek lehettek írni. Bár ez a papíros dolog eléggé Hollywoodos szerintem.

’’ majd a lassan 1 napos előnnyel előttük járó turisták elé vágnak a sztrádán, hogy hátrányukat ledolgozzák. A teljes falunak benne kell ehhez lennie, de 50 évig senki nem említi, annyira összetartó társaság ez.’’
Miért is kellene ehhez a teherautó? HA meg mégis kellene, minek ahhoz a falu? A majdnem 1 napos előny az össze-vissza eltévedő városi túrázóknak ezen a számukra ismeretlen vidéken a helyet ismerő személyekkel szemben édeskevés. Valamint nem gondolom, hogy konferencia-hívást tolt Szergej az iPhone-jával, hanem megbeszélték, hogy 3 nap múlva az Otortennél van a meeting. Addig mindenki összeszedhette a dolgait és még vígan oda is érhetett. Nyilvánvalóan nem először tehették meg az utat. Együtt amúgy is feltűnőek lettek volna. De külön külön ’’vadászni’’ nem lehetett annyira az.

 3021. sztalker — 2014-01-20 14:11 

@oberon:

Zolo és Tibo hol lehetettek, amikor a sebeiket szerezték?

Mert azt nehezen tudom elképzelni, hogy miután végignézik a társaik leterelését (mondjuk egy fa mögé bújva), utána nem segítenek azonnal a 2 nagyon átfázott srác: Doro és Krivo felmelegítésében, hogy nekik kelljen fára mászni, mikor majdnem szétfagytak már. Zolo és Tibo csak ül v. áll, egy fatörzsnek támaszkodva és osztják az észt?

Ha meg már korábban megverik őket, az meg azoknak nem tűnik fel, akik esetleg kimaradtak ebből a verésből éppen? (Nagyon nem verhették meg őket a sátornál, mert akkor nem jöhettek volna le a vízmosásig.)
Meglátják a vérben forgó Zolót, és megkérdik, hogy ki volt az, aki ezt tette vele? Erre ő azt mondja, hogy ura a helyzetnek, folytassátok csak a veremásást, fahordást, nem lesz itt baj?

„A másik, hogy 1-2 sallertől még senki nem ájul el, de arra pont elég, hogy mindenki kussoljon és elinduljon lefelé vagy elfelé.”

Próbáld ki! Menj be egy autoparkolóba, és „sallerezz meg” egy 7 fős, huszonévesekből álló társaságot, akik pl. egy kisbuszban ülnek, hogy adják át azt neked. Ma. Jó időben.
Ez fegyverhasználat nélkül, fegyverek felmutatása nélkül nem fog menni, ha meg pl nincsen lőszered (mert más nem indokolná ezt a fajta „fegyverhasználati tilalmat”, akkor minél tovább mászkálsz (lőszer nélkül, csak a dióverővel), annál nehezebb helyzetbe kerülsz, te, a támadó! Nagy bankra nagy banda megy rabolni, kicsire meg a magányos elkövetők, de nem véletlenül. Azt hiszed, hogy csak úgy hagyják magukat terelgetni Gyatlovék, majd pont a legelső útjukba eső vízmosásba letelepszenek, várva az elkerülhetetlent?

„A nyomokról annyit, hogy a sátor körül 20 méteres sugárban le volt tiporva a hó. A körbeállás nyoma is lehetett,”

Vagy inkább Gyatlovéké, akik nézték, hogy mi a fenét is lehetne most csinálni ebben a hülye helyzetben, hogy sikerült jól leamortizálniuk a saját sátrukat, ezzel meg az egész túrát. A sátor visszafűzéséről már beszéltem, minek kellett volna ilyet csinálniuk a támadóknak, nem lett volna egyszerűbb szétrombolni mindent, hogy lavinának lássék?

„Szerintem a puskára annyi veszélyt jelentesz a kifaragott botocskákkal, mint vasrudas thai-boxosra a pályakezdő könyvtáros.. Ezzel ők is tisztában kellett, hogy legyenek.”

Itt nem a golyóállóság a lényeg, hanem a ruházat hőállósága: Zolo és Tibo annyira fel voltak ám öltözve, hogy ha nincsenek sérüléseik, akkor árkon-bokron át elmehetnek, elszökhetnek a helyszínről, szemtanúnak számítanak, képesek eljutni a labazig, sőt tovább is, vagy elbújnak vhol. Tehát ha nem tudtak róluk a támadók, akkor az nagyon is javítja Gyatlovék esélyeit, ha meg tudtak, és nem verték őket rögtön agyon, akkor meg hülyék voltak, bocs… Erre mondtam azt, hogy van egy „igazság pillanata” a támadáskor, amikor a támadó fél totális fölénnyel élhet, ha ezt akkor kihagyja, az az ő baja. Utána már nem lesz ilyen alkalom, utánuk menni meg nagyon macerás. Honnan gondolod, hogy ilyenkor minden embercsoport egyben marad? Szerintem pont ez az életszerűtlen, a támadóknak ott fent, a sátornál kellett volna a zsebek kiürítése (pl nincs-e náluk forgópisztoly, jelzőrakéta v. egy jó kis aranyóra stb) után, hátul kezüket megkötözve, mindenkit levetkőztetve lehajtaniuk. Sőt, én a 2 csajt magammal is vittem volna pl. túszként, ha nagyon ugrálni akarnak a fiúk ott lent. Akármennyire is hideg van, totál szívás önmagaddal szemben még utólagos turistavadászatot tartani. Ha ilyen csökött egy bandavezérük van, az az ő bajuk…

De milyen orosz rabló az, aki meghagyja az órákat? 🙂

De mondok még egyszerűbbet: ha a turisták nem halnak meg rögtön és a hulláik sincsenek utólag elégetve, nem lehetséges-e, hogy páran leírják a náluk lévő jegyzetfüzetbe gyilkosaik nevét v. a történteket? Papír és toll sokuknál volt, ha megtalálnak egy ilyen holttestet a nyomozók, már ki is adhatják az országos körözést. Ez nem zavarna egy bűnözőt?

„Lévén, hogy nem aktuális a helyszín, véleményüket kicsit későbbre és odébbra koordinálták”

Persze, már látom is, ahogy előveszik a késeiket a csűrben, az anyázás után, de meggondolják magukat. Megvárják, hogy a falu egyetlen használható teherautójára felmásszanak Gyatlovék, és elinduljanak. Utána tartanak egy termelési értekezletet, és kiássák a falu mellett titokban elkapart régi GMC világháborús kölcsönbérleti teherkocsit, azt üzembe helyezik, majd a lassan 1 napos előnnyel előttük járó turisták elé vágnak a sztrádán, hogy hátrányukat ledolgozzák. A teljes falunak benne kell ehhez lennie, de 50 évig senki nem említi, annyira összetartó társaság ez. Vagy felhívják walkie-talkien az Otorten közelében fát vágó haverjaikat, hogy indul az akció, találkozunk a szokásos erdei fegyverraktárnál este 7-kor, ahogy szoktuk.

 3020. oberon — 2014-01-18 19:02 

@sztalker:

’’ Részletesebben lebontom, ahogy képzelem:’’
Az értem, hogy mit szeretnél mondani, csak ezt nem értem benne:
’’ 3. Útközben lefelé (már elhagyva a lejtő közepét?) Zina és Szlobo megáll, vitatkoznak (talán Gyatlovval?), majd megfordulnak, csak ők ketten’’
Elképzelhetetlennek tartom, hogy mikor még el sem kezdődött az igazi halálos kaland, Zina és Szlobo már be is adta volna a kulcsot az elkövetkezendő közös erőfeszítések oltárán..
Értelemszerűen az ebből származó dolgokra is hasonlóképpen tekintek.

’’ Bár Szlobo tényleg nem sokat mászkálhatott ilyen komoly sérülésekkel.’’
Szlobo majdnem 100%, hogy már semennyit sem sétált azzal a fejsérüléssel.

’’ ha volt apró „kukucskáló” nyílás a sátron, talán az azon áthatoló gomolygó fények (a sarki fény lassan „lüktet”, hullámzik!) okozhattak ilyen négyszögletes formájú, világító alakzatot, amit valaki belülről fotózott.’’
ÖÖ…Zolo gépét, ami rommá ázott, a nyakán találták meg, vagyis a bennelevő képeknek is kalács. Az utolsó látható kép valóban a sátorban készülhetett, de a kettő nem ugyanaz.
Úgy gondoltam amit korábban írtam, hogy Zolo, miután leindulhatott a sátortól fáért, valszeg Tiboval, akár a naplemente fényképezése miatt is vihette a gépet. Ez abban gyökeredzik, hogy a sátor felállításának vége és a naplemente kb egy időpontra eshetett. Mivel így ő nem volt ott a támadók megjelenésénél, mert lent volt már, a masina is rajta maradt. Az, hogy a nyakában volt, mikor megtalálták, azt is bizonyíthatja, hogy hitt a túlélésükben, ami valószínűleg esélyes volt, csak valami/valakik miatt más véget ért a történet.

’’ „El tudod képzelni, hogy több 10 méteres távolságra szétszakadjanak?”
’’ Én el.’’ Én viszont nem. Ezen szerintem akkor felesleges is tovább rugóznunk.

’’ Nézd, ha egy banda rendszeresen garázdálkodik arrafelé, akkor annak biztosan híre megy, vannak előzményei, vannak hasonló esetek stb.’’
A hagyományt úgy értettem, hogy ez lehetett egy bizonyos körökben/rétegben/akárhol ismert, ha nem is bevett módszer. Az éghajlat nagyban befolyásolja az ilyen dolgok lokális kötöttségét. Ahol hangyák vannak, ott ugye a nyakig beásás jeleskedik ebben a kategóriában, és még sorolhatnánk. Az ember sajnos túlzottan is kreatív embertársa kínzása terén. Nem gondoltam én sem, hogy havi 1 ilyen gyilkosság lenne. Azonban úgy, mint pl a középkorban a keréktörés, ez is néhanapján felkerült a porondra. Ez csak 1 meglátás részemről.

’’ De ha nagyon megverik őket (ahogy pl. én tenném ilyen esetben), akkor nem nagyon érnek le a lejtőn sem, hanem ottmaradnak magatehetetlenül, nem vonulnak le. Ha meg csak tessék-lássék módon fenyegetem meg őket, akkor tesznek rám, és mihelyst eltűnnek a hófúvásban, akkor keresgéltethetem az embereimmel, hogy hol is lehetnek.’’
Azt kellene megértened végre, hogy rohadtul mindegy volt, hogy futnak/ásnak/fekszenek/ülnek vagy akármit is csinálnak, az időjárás önmagában megölte volna őket. Ami beleköphetett a levesükbe, az Zolo volt, (mint mondtam, sztem Tiboval lent voltak fáért) aki ugye háborús tapasztalata miatt valószínűleg volt már hasonló helyzetben, ezért tudta mi ilyenkor a teendő. Biztosan elmagyarázta volna annak a fiatalos hévben lángoló önjelölt tájfutónak, hogy komám, ha lenyomsz 5 kilométert, akkor jó vagy nálam 1 üveg vodkára. És am ha elfutnak 5 kilométert? 10-et? 20-at? 50-et? Volt egyáltalán valami ezeken belül vagy csak a vadon? Mert ha meg is élték volna futva a reggelt, melegedni kellett volna és enni, ergo tűz gyújtás valszeg. Amint ez megvan, száll a szép füst, amit látnak az üldözők, utolérik őket és ugrott a lélekszakadt éjszakai rohanás értelme. A másik, hogy 1-2 sallertől még senki nem ájul el, de arra pont elég, hogy mindenki kussoljon és elinduljon lefelé vagy elfelé. Miért keresgélték volna őket? Vártak volna pár órát, aztán Isten hírével csá. Azonban a tűz égése egyet jelentett a módszer halálával. Ezért léphetett életbe a B terv.

’’ Mert van közöttük jobban öltözött is, ők veszélyesek’’
Szerintem a puskára annyi veszélyt jelentesz a kifaragott botocskákkal, mint vasrudas thai-boxosra a pályakezdő könyvtáros.. Ezzel ők is tisztában kellett, hogy legyenek.

’’ akkor számbéli fölény lenne kívánatos, de azoknak meg nyomaik lennének vhol biztosan, ennyi ember nem fog kint cidrizni a sátor mellett, meg a lejtőn ilyen pocsék időben csak azért, hogy a vezér nyugodtan pihenhessen bent.’’
6 fegyveres bőven elég az egészre. 2 őrködik kint, aztán x időnként cserélnek. A többiek isznak, kártyáznak, esznek meg elbandáznak ott bent. Véleményem szerint a még nem kivágott sátorban. Ha volt is vezér, biztosan nem császár volt, hogy a plebs kint fagyoskodjon, miközben ő luxusozik a megszállt villában. A nyomokról annyit, hogy a sátor körül 20 méteres sugárban le volt tiporva a hó. A körbeállás nyoma is lehetett, amit az elején tettek, majd később annak is a sugara, ahol sétálhattak a sátor körül, nem e jönnek vissza.

’’ Vagy meg kellene találni azt a bizonyos indokot, de nagyon…’’
Trójának talán különleges indok miatt kellett pusztulnia? De legyen 1 lehetséges. A telepen a fiatalok előadták a janit, ha nem is feltűnő formában, amit a későbbi tettesek nem vettek jó néven. Pontosabban elb*szt* őket az ideg. Lévén, hogy nem aktuális a helyszín, véleményüket kicsit későbbre és odébbra koordinálták, mivel elég szar következményekkel járt volna rájuk nézve, hogyha elintézik ott helyben ama befolyással rendelkező szülők ’’ficsur’’ gyermekeit.. Hogy ki mit mondhatott kinek, az jó kérdés. Igazából most már talán örök kérdés is marad. Bár konteós lévén sztem csak 1 időre.. : ) Azonban (előre sorry),’’hülye fasz’’-ozásért is öétek már..

 3019. jukeey — 2014-01-18 01:39 

Nem biztos hogy egy bepánikolós 9-en 18-felé szaladás bármilyen veszélyhelyzetben is ésszerűnek vagy ösztönösnek tűnhet. Megfagyni sem olyan unalmas társaságban, sőt, talán nem is muszály megfagyni. Akár tartottak üldözéstől akár nem, az egészen nyilvánvaló lehetett hogy hazafelé menetelés vagy felszívódási próbálkozás közben sorra rogynak össze megfagyni, akár együtt akár külön; legfeljebb üldözés esetén garantálják az agresszoroknak hogy ne kelljen harcolniuk, és túl sokat caplatniuk sem a garantáltan holt testek ellenőrzésére. A lehető legolcsóbban és legesztelenebbül adták volna magukat. Jószándékról biztos nem, de arról hogy húzzanak a picsába rögvest ha nem akarnak golyót, meggyőzhették őket. A hóbarlang készítését valószínűleg nem fejezhették be, ha csak ágakat gyűjtögettek (késsel), egy órán belül is érhette őket támadás, de ha a barlangot is ők vájták, akkor lapát híján akár több órát is tevékenykedhettek, csak akkor két csapatban felváltva tűznél melegedve . Én így számítom a tevékenységüket, eszméletlen hisztériázásra és súlyos sérültek hurcolására nem látok reális esélyt. A Lozva-völgyet az első holttestek megtalálásakor elkezdték botokkal felszurkálni, pont a nagy fa és a patak környékénél kezdve, az ággyűjtési nyomokra nem figyeltek fel, a botok nem voltak elég hosszúak a sikerhez a mély hó miatt; talán nem is sejtették a mélységet, esetleg Gyatlovéknak is csak a szorult helyzet miatti felfokozott működés és főcélként rejtekhelykeresés mutatott rá (hiszti és pánik helyett). Egy lemetszett tetejű fenyőcsemete már akkor feltűnt valakinek a parton, de nem tulajdonítottak neki jelentőséget, és további két hónap során az egész völgyet átbotozták, mire végre a Manysik is körülnéztek. Az lehet hogy Gyatlovék nem voltak épp manysi bennszülöttek, csak mintaelvtársak, de szerintem totálisan elmeroggyantak sem, és mellesleg jó erőben levő, túrázni kedvelő fiatalok.

 3018. sztalker — 2014-01-17 17:27 

3015. oberon

„Magát az okozót kellene megtalálni, mert a lámpa eldőléséből fakadó pániknövekedés már csak okozat.”

Itt én nem is a sötétség okozta pánikra gondoltam rögtön, hanem pl. arra, hogy össze-vissza kaszabolnak, késsel hadonásznak a töksötétben ilyenkor mindent, talán még egymást is megsértik, ki tudja?

„Ami érthetetlen számomra, hogy valami nagyon nagy para éri őket a sátorban, lélekszakadva kimenekülnek belőle, sietve elhagyják, mennek le a lejtőn, jön a hatás és miután magukhoz térnek Zináék, a sátor felé indulnak vissza, ahonnan az előbb menekültek, ahogy csak tudtak.. Miért nem inkább lefelé, ahová amúgy is indultak?”

Részletesebben lebontom, ahogy képzelem:

1. Először paráznak a sátornál, majd kicsit lehiggadnak, de nem nyugszanak meg
2. Mindnyájan elindulnak lefelé a lejtőn
3. Útközben lefelé (már elhagyva a lejtő közepét?) Zina és Szlobo megáll, vitatkoznak (talán Gyatlovval?), majd megfordulnak, csak ők ketten
4. Zinéák tehát mennek most már FELFELÉ, FELFELÉ
5. A többi 7 turista meg LEFELÉ, LEFELÉ…
6, „HATÁS”, amit MINDNYÁJAN EGYSZERRE szenvednek el tehát a szétválásuk után következik be.

Szlobo és Zina Addigra vagy jó 500-600 méterre lehetnek a fátol), még a lejtő felénél innen (nem érhették még el a lejtő mértani közepét). A lefelé haladóktól is jó pár száz méterekre. Ha egy ideig felfelé haladtak már, akkor ezt a mozgásukat talán automatikusan, ösztönösen is folytathatták még egy ideig, miután magukhoz tértek az ütéstől. Bár Szlobo tényleg nem sokat mászkálhatott ilyen komoly sérülésekkel. Zina meg, ha magához tér, talán azt sem tudja, hol van, csak arra emlékezik, hogy tovább, tovább (mint a lenini úton, bocs! :)), menni, menni felfelé stb… Ezt csak feltételezem, nem biztos, hogy pont ilyesmi volt, de el tudok képzelni egy ilyen traumát, amikor az ember még a saját nevére sem emlékszik utána, csak próbálja folytatni, ami utoljára még az agyában maradt, a rövid távú memóriája sérülhetett, csak jöval később kezdene derengeni neki, hogy milyen dolgok is történtek vele percekkel korábban. Közlekedési balesetek áldozatainál, akik mozgóképesek maradtak, előfordul, hogy sokan pl. „keringenek körbe-körbe”, mint valami őrült gép, vagy hisztérikusan nevetgélnek, mintha mi se történt volna, vagy elszaladnak, de hallottam olyat is, hogy halál nyugodtan leülnek a földre újságot olvasni, miközben köröttük véres emberek üvöltöznek és rohangálnak. Ilyenkor egy védekező mechanizmus léphet fel az embernél, talán így próbálja megnyugtatni önmagát, hogy vmilyen „pótcselekvést” művel.
(Akit ez jobban érdekel, annak röviden elmondom a kedvencemet: egy kanadai légi baleset után a kivonuló egyik tűzoltó véletlenül a saját köpenyét tette az egyik túlélő sérültre, hogy ne fagyjon meg a hidegben, de mivel azon TŰZOLTÓK felirat volt, a szerencsétlent mindig visszairányították menteni a roncsokhoz kiérkező rendőrök és mentőalakulatok, míg vagy a hatodik kör után, csak leesett valakinek, hogy mit is műveltek vele… Ő annyira elbambult, hogy nem is fogta fel a helyzet iróniáját.)

„de Zolo lefelé menet a naplementét is fényképezhette a nyakában talált géppel. Csak ugye már nem ment fel többet a sátorba, hogy lerakhassa.”

Nekem az utolsó fényképről inkább egy sarki fény lekapása jut mindig az eszembe, ha volt apró „kukucskáló” nyílás a sátron, talán az azon áthatoló gomolygó fények (a sarki fény lassan „lüktet”, hullámzik!) okozhattak ilyen négyszögletes formájú, világító alakzatot, amit valaki belülről fotózott. Ha már be volt fűzve a sátor, és nem akartak újra vacakolni az kinyitásával, hogy megint kimenjen az a jó meleg a fotós hülyesége miatt, hát belülről készítettek egy fotót, legfeljebb addig lekapcsolhatták a belső lámpát, hogy a kedvébe járjanak. („Ugye nem gondolod, hogy a te kedvedért fogom megint ki-be fűzni a sátrat, ugye?” — kérdezhette pl. Zina.)Lehet, hogy rövid ideig láthatóvá vált ott ez a jelenség és nem akarták kihagyni.

„El tudod képzelni, hogy több 10 méteres távolságra szétszakadjanak?”

Én el. Ha a jobban öltözöttek már eleve jobban hasíthatták a havat, mint a csupasz lábúak, zoknisok, ha közben (ahogy talán Zina és Szlobó) leállnak vmin vitatkozni stb. Lehet, hogy eleinte nagyon rendezett menet volt az övék, de fél kilométer után már ez nem biztos, hogy megállná a helyét szerintem. Ráadásul a látótávolság sok mindent meghatározhat ilyenkor, ha az kicsi volt, máris elveszettnek érezhették magukat ilyen pánikban.

„Itt viszont tisztában voltak a támadók is azzal, hogy a kesztyű hiány önmagában aláírta a halálos ítéletüket, mert onnantól, hogy az ujjaik lefagynak, olyan hidegben pikk-pakk, esélytelenek bárminemű fogásra, eszközkészítésre vagy bármiféle dologra, amihez az ujjaikra szükségük van. Ha esetleg ez egy bevett módszer volt arra felé, akkor pedig a hagyományoknak köszönhetően biztos nem csöcsre mehettek.”

Nézd, ha egy banda rendszeresen garázdálkodik arrafelé, akkor annak biztosan híre megy, vannak előzményei, vannak hasonló esetek stb. Nem hiszem, hogy pont erre az egy alkalomra áll össze pont akkor és ott egy elvetemült társaság, majd oszlik is fel utána, mintha sose léteztek volna, akár egy mai popegyüttes, amelyik szerdán megalakul, csütörtökön lemezt ad ki, péntekre meg már fel is szívódott nyom nélkül. A hideg őket is korlátozza piszkosul, nagyon indokoltnak kell lennie annak az oknak, amiért ezt a támadást végrehajtják ilyen kutya hidegben, de úgy, hogy még sátruk sem nagyon van. Mellesleg, ha én vagyok az egyik kópé, lehet, hogy beszólok a vezérnek, hogy visszamentem a Gulágra, mert ott legalább van fix priccsem, napi egyszeri meleg kajám, a munka meg csak naplementéig tart…

„A sátorból való kiterelés és az elzavarás során egyértelműen kaptak fenyítést, már csak a rend kedvéért is.”

De ha nagyon megverik őket (ahogy pl. én tenném ilyen esetben), akkor nem nagyon érnek le a lejtőn sem, hanem ottmaradnak magatehetetlenül, nem vonulnak le. Ha meg csak tessék-lássék módon fenyegetem meg őket, akkor tesznek rám, és mihelyst eltűnnek a hófúvásban, akkor keresgéltethetem az embereimmel, hogy hol is lehetnek. Mert van közöttük jobban öltözött is, ők veszélyesek lehetnek, ezért említettem, hogy mindenkit levetkőztettem volna ilyenkor, vagy megkötözve hajtottam volna csak le. Minden más esetben meg fegyveres kísérő kellene hozzájuk, de annak sem lesz túl kellemes egy ilyen séta. Ha a támadók kevesen vannak, ajánlatos, hogy baromi jó fegyvereik (automata) legyenek, hogy távolról is hatékonyan tudjanak 9 embert sakkban tartani, felügyelni, egyáltalán elriasztani. Ha meg nincs sok fegyverük, akkor számbéli fölény lenne kívánatos, de azoknak meg nyomaik lennének vhol biztosan, ennyi ember nem fog kint cidrizni a sátor mellett, meg a lejtőn ilyen pocsék időben csak azért, hogy a vezér nyugodtan pihenhessen bent. Vagy meg kellene találni azt a bizonyos indokot, de nagyon…

3016. jukeey

„Az egyetlen esély az alulöltözött többségnek elrejtőzve kibírni, míg páran segítséget hoznak.”

És szerinted honnan hoznak segítséget? Az mikorra érhet oda? Ha pedig ennyire sürgeti őket az idő, akkor miért nem azt teszik, hogy összebújnak az alul öltözöttek melegíteni egymást, a jó erőben lévők meg elmennek ruhákért azonnal? Ne mondd, hogy direkt várnak 2-3 v. 4 órát, hátha elmennek a csúnya bácsik (nénik?) onnan… És ha nem, akkor tévedtünk, fagyjatok csak meg nyugodtan, és mi is oda fekszünk mellétek, várva a kegyelemütést.. Ha nem vagyok bekerítve, biztosan fogok küzdeni az életemért, el fogok indulni a labaz felé. Vagy be, az erdőbe, gyertek utánam, gazemberek, ha tudtok.

„A csermelyen pedig nem lett volna nehéz áthúzni sérülteket, ugyanis dugig volt hóval”

Ja, egy hónap múlva biztosan tele lehetett, mire ott is ástak, végre megtalálták őket. Én nem lennék annyira biztos azokban a hóviszonyokban.

Viszont azóta leszűrtem azt a tanulságot, hogy mit is kell csinálnom, ha esetleg az Urálba vet a sorsom, hiszen kézenfekvő a megoldás: ha engem bármiféle fegyveres fazon üldöz ott, akkor csak arra kell vigyáznom, hogy pontosan 10 méteres távolságra legyek tőle, mert vadásztilalom van turistákra, tehát sem lőfegyvert, sem kést, kézigránátot nem lehet használni ellenük, kizárólag az ökölharc, rúgás, puskatus a megengedett (esetleg gáz v. méreg:). Ha 10 méteren túl kis előnyre teszek szert, meg sem állok a legközelebbi településig, mert úgy sem mer az üldözőm tenni semmit ellenem, legfeljebb káromkodik és az öklét rázza felém, mint az albán légvédelem. Ti nem így látjátok?
(Ja, de arra viszont baromi sok idejük marad, hogy semmiféle nyomot ne hagyjanak maguk után, biztosan van nekik egy külön eltakarító brigádjuk, amit mindig a zsákmányolt cucc árából fedezntek.:))

Te 9 embert meg tudsz győzni ott fent arról, hogy jó szándékú vagy („csak egészen rövid kihallgatás lesz, fogkefét és pizsamát hozzon magával”), csak menjenek már el onnan, de eközben nem kell fegyvert használnod, nem is kíséred őket, nem őrzöd azt a több száz négyzetméteres területet, ahol tevékenykednek majd, nem is igen vagy kíváncsi rá, hogy hol vannak, viszont egyszer mégis csak lemész agyonverni őket (nehogy egy is túlélje), amit fent nem szívesen tettél meg, de lent már igen, mert rájöttél, hogy az milyen jó, de ha mondjuk egy közülük elindul ágon-bokron át, akkor van annyi boldog embered, bandatagod, hogy azok szívesen mennek utána a tök sötét éjszakában, ahelyett, hogy dőzsölnének mondjuk, akkor az szerinted átgondolt bűnelkövetőkre vall? Mert éppen egy ilyen elszökéses szitu lenne itt nekem a természetesebb, nem pedig az, mint mikor a mama beteszi a kicsit a járókába, hogy ott játsszon szépen addig, amíg ő a konyhában főzöget, meg takarítgat, a rácsok miatt úgysem tud kibújni onnan a pici.

 3017. jukeey — 2014-01-17 04:11 

A csermelyen pedig nem lett volna nehéz áthúzni sérülteket, ugyanis dugig volt hóval, épp ezért pont ott próbáltak kuckót vájni – csak ott volt ehhez elég vastag a hó. De szerintem sebesültcibálás nem játszik, ha kaptak is némi noszogatást, mindnyájan járóképesen jutottak le a völgybe. Csak később kapták a komolyabb dorgálást, de azután már nem volt alkalom elsősegélyt nyújtani, meg értelme se nagyon lett volna. Elképelhető hogy az ellenállásuk ha nem is sikeres, de valamelyest hatékony volt, ezért keveredett némi bosszús fenyítés is a sima agyonütésbe.

 3016. jukeey — 2014-01-17 03:49 

Segítsééééééég, ettől már teljesen pánikba vagyok esve! Félelmetes robajt hallanak az összvissz 300 méterre levő csúcs irányából, és attól tartva hogy az arrafelé félúton levő bukkanóról elképzelhetetlen mennyiségű hótömeg indult meg feléjük, elkezdik kivágni a sátrat, majd hosszan lefelé igyekeznek a gerinc oldalában, pontosan egy potenciális lavina útjába.

9 túrázó összetörése a Halatszjalon ~ 9 ovis halálugrása egy behavazott homokozóban.

Lehetséges hómozgás ~ Cunami a biliben.

A Labazhoz nem biztos hogy lett volna értelme menni, nem kaja kellett volna nekik, hanem fegyver (esetleg sok ruha, de azt kockázatos lett volna visszajuttatni). Az egyetlen esély az alulöltözött többségnek elrejtőzve kibírni, míg páran segítséget hoznak.

 3015. oberon — 2014-01-16 23:43 

@sztalker:

A lámpától nem hiszem, hogy annyira megijedtek volna. Magát az okozót kellene megtalálni, mert a lámpa eldőléséből fakadó pániknövekedés már csak okozat. Kintről elméletileg fény nem szűrődhetett volna be. A sátorállítás és a napnyugta időpontjából kiszámítható, hogy majdnem 100% bizonyossággal már sötétben, (nem biztos, hogy éjjel) történtek a dolgok.
Ha egyéb más fényjelenség lett volna, akkor max azt próbálták megörökíteni az uccsó képen. Bár személy szerint én ezt a vonalat is elvetem, ahogy a lavinát is. Mi lehetett ezeken kívül még a pánik kiváltó, ami távoltartja őket a bejárattól és ami miatt inkább belefutnak az általad gondolt hatásba a lejtőn?

’’ Később, ha Zina magához is tér, már nem igazán beszámítható, mászik felfelé, mint a gép, a mögötte fekvő Szlobót (vagy 150 méterre tőle) talán addigra úgy befedi a hó, hogy esetleg észre sem veszi.’’
Értem amúgy/látom magam előtt az általad elképzelt storyt. Ami érthetetlen számomra, hogy valami nagyon nagy para éri őket a sátorban, lélekszakadva kimenekülnek belőle, sietve elhagyják, mennek le a lejtőn, jön a hatás és miután magukhoz térnek Zináék, a sátor felé indulnak vissza, ahonnan az előbb menekültek, ahogy csak tudtak.. Miért nem inkább lefelé, ahová amúgy is indultak?

’’ Aki ilyesmire vetemedik, az mindenre képes, tehát nem hiszem, hogy Gyatlovék ebben az esetben nagyon elemezgették volna azok mögöttes szándékait is.’’
Teljesen korrekt amit írsz. Azonban annak ellenére, hogy elzavarnak a sátortól, de 1-2 óra múlva sem jönnek utánnad, nem ébredezne benned egy aprócska kis remény vagy hit, hogy ezek lehet nem is megölni akarnak? Biztos vagyok benne, hogy bennük is felmerülhetett, hogy gyilkosokkal van dolguk. Azonban az idő előrehaladása többek között igazolhatta számukra, hogy tévedhettek. Aztán ugye mégsem..

’’ Így legfeljebb a kíváncsiságot tudnám elfogadni hasonló motivációként (vajon mi történhet a sátornál?)’’
Mint feljebb írtam, bizonyosan bizonytalanságban telt el a lenti idő. Féltek is, kiváncsiak is voltak, mérgesek is, de szerintem a legnagyobb ellenfelük a kétségek között őrlödés volt. Meg akarnak ölni minket vagy sem? Kirabolták-e a sátrat? Elmehettek már onnan? Nem kellene elmenekülnünk? Kibírjuk reggelig a hidegben? Visszainduljunk már? Ki meri majd bevállalni? Stb-stb.

’’ Ez azért nem sivatag, ahol a legközelebbi oázis is száz kilométerekre lenne, vagy antarktiszi jégmező, ahol meg a kutatóállomás van hasonlóképp az isten háta mögött.’’
Nem sivatag persze, de azért eléggé az isten háta mögött voltak. A helyszín jelen esetben élelmet és vizet adott volna a sivataggal ellentétben, azonban meleget nem. Ami talán a legfontosabb lett volna az esetükben. Mindemellett a labazhoz vezető utat nem is biztos, hogy tudták. Odafelé nappal odataláltak, de korántsem biztos, hogy képesnek tartották e magukat a a visszamenetelre vagy a labaz megtalálására. Szerintem hosszúnak vélték az oda vissza utat, ezért inkább úgy gondolkodhattak, hogy kicsit várunk, aztán megjátszuk a sátrat. Csak ugye az idő pörgött közben, ami a legeslegnagyobb ellenségük volt az egész cselekmény alatt.

’’ De szerintem meg ott van a kutya elásva, hogy soha nem voltak teljesen együtt a sátorból való kitörésük után,’’
Ezen sokat agyaltam én is. A két bevetett ágy és a ’jól’öltözöttségük miatt Tibo és Zolo fekete lovak nálam. Bennük nem vagyok biztos, hogy a sátorban voltak a pánik kirobbanásakor. Azt is el tudom képzelni, hogy fáért lehettek lent, és amikor kitört a pánik (amit Zolo lehet csillapítani tudott volna a jelenlétével) akkor a 7 fenti a 2 lentihez indult el, mivel tudták, hogy hova mentek. Csak halkan merem mondani, de Zolo lefelé menet a naplementét is fényképezhette a nyakában talált géppel. Csak ugye már nem ment fel többet a sátorba, hogy lerakhassa.

’’ Akkor például nem fakéreg-maradványok lennének Gyatlov ujjai közt, hanem ruhafoszlányok, emberi bőrcafatok stb. Még a Krivosenko karján talált fognyomokról is inkább feltételezik egyesek (ez tmás honlapon olvastam), hogy saját maga okozta a harapásokat, mert annyira átfagyott és érzéketlenné válhatott a karja, hogy ijedtségében meg akart győződni arról, hogy érez-e e még vele valamit egyáltalán.’’
Jó észrevételnek tartom a köröm alatti nyomok hiányának a felvetését. Bizonyítható valahogy az ottlétük/hiányuk? Az pedig, hogy Krivo maga nézte meg a saját fogaival önön testén, hogy érez e még valami fájdalmat, hát, elég nevetségesnek hangzik. Erre ez jutott eszembe: Mindenki másképp csinálja.. : )

’’ Ha nagyon szétszakadt a csapat, az elől menők nem foglalkoztak azzal, hogy mi a fene is történik a hátuk mögött.’’
El tudod képzelni, hogy több 10 méteres távolságra szétszakadjanak? A lenti események nem azt sugallják szvsz, hogy ez egy cserbenhagyásos banda lett volna. Miért éppen a lefelé menetnél hagynák hátra a társaikat? Értem én, hogy gyorsabban mentek volna, de igazából abban egyetértünk, hogy a lejtő bizonyos szakaszáig sz-szo épségben érkeztek le, a nyomok alapján rendezetten, együtt. Ahol már nem látszanak a nyomok, ott miért váltak volna szét vagy hagyták volna hátra akár a sérültebbeket is? Nem tudom beilleszteni a történetedbe, hogy szanaszét voltak. Ha kaptak is valamit, azt együtt kapták, ami azért behatárolhatóvá teszi a mentési zónát, vagyis nem vakon kellett átfésülnie 2-3 embernek 4-5 hektárt, ami valóban órákig tartott volna. De ez csak 1 vélemény.

’’ Azért, nem cipelték őket is a fához, mert nem mozgathatóak már sokan közülük, talán erre akkor jöttek rá, amikor átpasszírozták őket az egyik patakmedren, a lejtőn haladva, ami nem lehetett valami könnyű, és a sérülteknek sem igazán használt. A lehető legoptimálisabb helyen pakolták hát le őket, melléjük tervezve a vermet, amiből aztán inkább kripta lett, mert sorra hunytak el a sebesültek…”
A vízmosásig lehúznak mindenkit bordatöréstől, belsővérzéstől, ájulástól függetlenül, árkon-bokron-cserjén át, nem törődve az elemekkel és a sebesültekkel sem. Ezt száz métereken át csinálják a hős megmentők, akik nem kis fizikai teljesítményt bemutatva lehúzzák az esetenként a magatehetetlen (nem írok számot) rohadtul nem könnyű testeket. Aztán amikor megtették már velük az út oroszlán részét, ergo számos módon súlyosbították a sérültek állapotát, nem gyújtanak nekik tüzet a veremnél, valamint nem húzzák őket a már piti 75 méter környéki fa alatti tűzhöz (holott a tűz melege lett volna az egyik legfontosabb a kihűlés küszöbén állóknak..) hanem leesik nekik, hogy HÉ, hát ezt elb*szt*k, mert nem szabadott volna őket húzkodni. Mire a másik: -Jó, akkor hagyjuk itt őket ahol vannak, aztán lépjünk a p*cs*ba, ezeknek úgyis kalács…
Na ezt nehezen tudnám elképzelni. HA ennyit lehozták őket, akkor a fához húzás az már belefért volna simán. Amit meg is tettek volna abban az esetben, ebben biztos vagyok. Egyből a tűzhöz is lehetett volna húzni a sérülteket, ha már keresztül húzták amúgy is őket mindenen.

’’ Mire végre elkészült az a verem, már nem volt kinek használni azt, addigra sorra meghaltak a súlyos sebesültek.’’
Ez elég hülyén hangzik. Mennyi az esélye annak, hogy elcsesznek alsó hangon ¾ órát a veremmel,(ami előtt már ugye lehúzták a hullákat) és amire elkészülne, meghal mind. Felettébb Hoolywoodosnak tűnik számomra. Max azt tudnám elképzelni, hogy ásás közben meghal az utolsó sebesült is, akiért még lett volna értelme tovább csinálni. Mért fejeznék be a vermet? Miért nem lépnek le, Kolo is, és melegednek fel a sátorhoz való felindulás előtt? Miért virrasztott Kolo tovább a hullák mellett?

’’ de azt valahogy nem érzem természetesnek, hogy pont egy lányt fognak majd felküldeni””
Én sem gondolnám. Úgy gondolom, hogy Zina karakán személyiség lévén ’’önállósította’’ magát, hogy ő márpedig megelégelte a várakozást, megy és megnézi, mi a helyzet sátor fronton. Szlobo, mivel a fa alatt melegedett, ennek tanúja volt és a lány után indult. Majd miután Gyatlov szembesül Zináék távozásával, ő is elindul. A többit már írtam.

’’ le kellett volna vetkőztetni őket, minimum a kezeiket hátul összekötve elhajtani, lehajtani a turistákat az erdőbe’’
’’ A „fagyasztásos” módszerhez nagyon elkelne előbb még egy kis ütlegelés is, megdolgozni őket,’’
Szerintem egyszerűbb lenne ezt a fagyasztásos módszert -30-ban, süvítő szélben (ami ugye fokozza a hidegérzetet meg hűsít is..) átbeszélni. Kongóban biztos, hogy nem a ’’fagyasztásos’’ technikával operálnak. Itt viszont tisztában voltak a támadók is azzal, hogy a kesztyű hiány önmagában aláírta a halálos ítéletüket, mert onnantól, hogy az ujjaik lefagynak, olyan hidegben pikk-pakk, esélytelenek bárminemű fogásra, eszközkészítésre vagy bármiféle dologra, amihez az ujjaikra szükségük van. Ha esetleg ez egy bevett módszer volt arra felé, akkor pedig a hagyományoknak köszönhetően biztos nem csöcsre mehettek.
A sátorból való kiterelés és az elzavarás során egyértelműen kaptak fenyítést, már csak a rend kedvéért is.

’’ ha csak csúszol lefelé, mint a szánkón, csak most épp szánkó nélkül,’’
Szerintem képtelenség ott ilyen formában lecsúszni, felgyorsulni meg biztosan.

 3014. sztalker — 2014-01-16 15:33 

@gigabursch:

„S az még bír a súllyal nem úgy mint egy sátor, aminek a vázát a sílécek és botok adják.”

Van olyan meglátás is (egy külföldi honlap kommentelője írta), hogy azok a bevágások (késsel?) az egyik bambusz síboton valamilyen próbálkozások lehettek arra, hogy megnézzék, lehet-e azt fa gyújtósnak használni (a helyszínen v. tán az erdőbe „letelepülésük esetén), de más meg inkább állati karom nyomaival hozta összefüggésbe a karcolásokat.

Én inkább megkockáztatom, hogy talán vmiféle ideiglenes sátorrudat szerettek volna összebuherálni a síbotokból ekkor, azért vagdoshatták az egyiket össze késsel, és a sötétben meg szélben ott majomkodhattak vele, majd feladták a kísérletezést. (Mindenesetre a medvés támadásnál azért hihetőbbnek tartanám ezt a verziót, mert a maci karmainak nyoma biztosan másutt is megmaradt volna, nem csak azon a boton, meg a havon, hanem egy-két arcon is tán…)

„Gyatlov szerintem merő felelősségtudatból indulhatott vissza, hisz felelős a csoportért, de már nem tudott visszajutni.”

Szerintem legalább ennyi mindent fel lehetne róni Gyatlovnak, ami miatt nagyon is érezhetett bűntudatot is akár, ezért is iparkodott nagyon, mikor az események összecsaptak a fejük felett:

— Elszámítja az útvonalat, járhatatlan (v. nehezebben járható) helyeken kell így végigmenniük

— Ezért is erőlteti a téves útvonal drasztikus korrigálását később nyílegyenes átvágásokkal, ha kell, árkon-bokron át (késésben vannak), de ez a csapat minden tagjának megerőltető lehet

— 1 sátor sokkal veszélyesebb, mint 2 kisebb, mert nincs tartalék (igaz, sokkal praktikusabb és talán súlyban könnyebb is)

— Az új, „megbuherált” sátor (ami 2 kicsiből lett összerakva) az ő ötlete volt, de talán pont az összeillesztés miatt szerkezetileg nem elég erős, teljesen szétesik, amikor kivágják, nem lehet terepen javítgatni

— A szétszedhető („atom”)kályha :))) egy felesleges súly mindvégig a túra során, csak a baj van vele (ez is Gyatlov „találmánya”), de vinni kell, ha törik, ha szakad, még ha nem is tudják használni rendesen, ő mégis ragaszkodik hozzá, sok baj forrása lehet, hogy mégis kénytelenek hidegben éjszakázni

— A sátorhely, a csúcs alatti zónában inkább kényszermegoldás lehetett aznap estére, mert nagyon kitett hely (pl. szélnek, aminek az iránya váltakozhat), de még lavinának is (még ha nincs is olyan hóhelyzet, ami ezt indokolná), mert a felettük magasodó hegyoldal bizony eléggé meredek

— Lehet (ezt csak feltételezem), hogy mindvégig, a fent leírtakon kívül, még makacsul hajthatta is az embereit az Otorten-hegy (a túra fő célja) felé, függetlenül a társai aktuális fizikai és lelki állapotától. (Gondolom, ti se írnátok le pl. a főnökötökről elmarasztaló véleményt egy közösen vezetett naplóba, ezért nincs talán nyoma ilyesminek a beírásokban.)

Az biztos, hogy akkor is rettentő nagy lelki terhet kellett volna élete hátralevő részében magával cipelnie, ha túl is éli (és hivatalosan sem vonják felelősségre a történtekért), mert a hozzátartozók biztosan hibáztatták volna őt a szeretteik haláláért v. megnyomorodásáért.

 3013. gigabursch — 2014-01-15 20:48 

836. alfredostroessner

Nos megnéztem a két videót.

Ilyen szélben még a szar is kifagy az emberből, kemények ezek az orosz gyerekek.

De ha mindez még havazással is együtt jár és ilyen körülmények között kell kimenni, az kemény.

VISZONT!

Azon merengtem, hogy a Zoloék azért voltak felöltözve – míg a többiek próbáltak bent melegedni – mert próbáltak még kint ügyködni, hogy a sátrat a fújó szél, nehogy olyan helyzetbe rakja önmagával, ahogy rengeteg kocsi járt a 2013. márc. 14-i hóviharban, hófúvásban. Aki átélte tudja. 20-25 perc alatt kocsikat temetett be egy-egy szélcsatornában a hó. S az még bír a súllyal nem úgy mint egy sátor, aminek a vázát a sílécek és botok adják.
Ennek kapcsán elmerengtem, hogy a bejárat használhatatlanná vált (befalazódott), se ki – se be és egymással óbégatva azt magyarázhatták, hogy bazi gyorsan húzzunk el lefelé, mert nagy baj lehet még ebből. Nincs messze a labaz, addig minden Tajgaszökevény kibírja.

Aztán kiderült menet közben, hogy annyira nem, sőt mégsem bírják úgy és elindult a csoport szétmállása, majd visszakapcsolódnék oda, amit már korábban a @3005-ben kifejtettem.

Saját magukat pusztították el, és aki még egy kicsit bírta, abból kitört a düh és azon vezette la akit hibásnak tartott.

Gyatlov szerintem merő felelősségtudatból indulhatott vissza, hisz felelős a csoportért, de már nem tudott visszajutni.

Szomorú tragédia, amit kissé higgadtabban alighanem kis vergődéssel, de simán túléltek volna.

A sérülésekkel kapcsolatosan fenntartom a fenti véleményemet.

 3012. sztalker — 2014-01-15 16:49 

@oberon:

„A másik esetben szintén 3-4 ember küzd a sátorral, a többiek pedig csupán riadt szemekkel néznek és remegő ajkakkal imádkoznak legalább 1 percig, hogy minél előbb legyen már kivágva a sátor ahelyett, hogy magukkal foglalkoznának, ha már szóba jött a túlélési ösztön.”

Nehéz ezt így higgadt fejjel elképzelnünk. Én most csak azt tudom erre felhozni neked, hogy pl. a gyakori diszkótüzek és áruháztüzek okán nem véletlenül tették kötelezővé a kijáratok utca felé való nyitását az USÁ-ban (ezért csapnak fejbe arrafelé az ajtóval, ha az utcán bámészkodsz a kirakatok előtt:), mert egyszerűen feltornyosultak a hullák az első sorok mögött. Ilyenkor mindenki nyomja, tolja az előtte lévőt, és abban igazad lehet, hogy inkább akadályozza, mint segíti ezzel a kijutást. Hasonlóképp nagyon át kell gondolni egy sportcsarnok nézőinek mozgását is a kijáratok felé, vagy metróbejárókban haladó emberek terelését biztosító oszlopsorokat, kordonokat és egyéb terelőelemeket, mert egy pánik után gyorsan bedugulhat a tömeg, és agyonnyomják egymást. Szerintem is inkább noszogathatták őket v. sikoltoztak, üvöltöztek velük hátulról, majd lökhették, nyomhatták a késes társaikat a mögöttük lévők, ezzel is fokozva a pánikot.

„Számomra úgy néz ki ez a dolog, mintha féltek volna a bejárat közelébe menni, vagy egyszerűen nem tudtak. ”

Ha nappal lett volna, akkor azt mondanám, hogy még talán vmi árnyék is vetülhet azon a résen befelé rájuk (vminek v. vkinek az árnyéka), de ha meg sötétségben voltak, azt is simán el tudom képzelni, hogy az addig világításra használt lámpát (zseblámpát?) vki leejtette idegességében, vagy felrúgta stb, tehát a hirtelen sötétség még jobban megijeszthette őket, fokozta a kavarodást. Ha erős fényjelenség volt abból az irányból, az este talán valóban beszűrődhetett, de ezt is bizonyítani kellene vmivel.

„Gyatlov akkor eszméletlen volt eddig vagy sem? Ha igen, meddig? Ha igen, mikor ütötte ki egy ilyen csapás után még Szlobot? Miután kiütötte, hol volt, hogy nem találták? Mégha Szlobo be is durcizna a pofontól, Zina az iránta érzett vonzalma miatt ott hagyná a p*cs*ba haldokolni a társait ahelyett, hogy ő is lefelé indulna el vagy a társai keresésére?”

Ezt én másképp látom. Abból indulok ki, hogy UGYANAZ a hatás, EGY IDŐBEN végzett Szlobóval (végzetes), talán Zinával (ő csak elájult), akik a lejtőn FELFELÉ mentek, mint azokkal, akik lefelé: pl. Gyatlovval és társaival. De a köztük lévő távolság már igen nagy volt, jóval a látó- és hallótávolságon túl (ha cudar egy hófúvás is éri őket), így a két csoport a saját közelében lévő társait menti. Gyatlov lassan magához tér, de jóval közelebb van már a lejtő aljához, mint Zináék, tehát ő lefelé megy, mikor feltápászkodik az esésből. Szlobó nem sokáig élhet, Zina meg eszméletlen, hiába szólnak nekik, nem válaszolhatnak. Később, ha Zina magához is tér, már nem igazán beszámítható, mászik felfelé, mint a gép, a mögötte fekvő Szlobót (vagy 150 méterre tőle) talán addigra úgy befedi a hó, hogy esetleg észre sem veszi. Én őket kevésbé tekintem aktívnak a mentésben, mint Gyatlovot és Kolót, akik lejjebb szenvedhették el a sérüléseiket és rögtön nekikezdtek valahogy segíteni a közelükben levőkön.

„Ez igaz is lenne abban az esetben, ha gyilkosként tekintettek volna a támadóikra. Ők azonban rablókként tekinthettek/tekintettek rájuk, ami nagyban befolyásolta a két dologhoz való viszonyulás közti eltérést.”

Tudod a jogi kategóriák és fogalmak nagyban függnek a körülményektől is. Példák: Ha ellopok egy inkubátort és előtte kiveszek belőle egy csecsemőt, akkor mi is vagyok tulajdonképpen? Ha ellopok egy vasúti biztosítóberendezést, vagy egy stoptáblát akkor mit is csinálok? Ha a hajó fedélzetéről a nyílt tengeren a vízbe dobok egy embert (a cápák közé), sőt, ha nem szedem fel a hajótöröttet a vízből, akkor mit is követek el?

Azért írom ezt le, mert akkor itt is hasonló történt, nem véletlen, hogy pl. a vadnyugaton a lótolvajlást halállal büntették, hisz nem az állat értéke volt itt a nagy kár, hanem a hiányából fakadó veszteség: gyakorlatilag halálra ítélték azt, akitől megfosztották mozgóképességét a vad indiánok vidékén.

Aki ilyesmire vetemedik, az mindenre képes, tehát nem hiszem, hogy Gyatlovék ebben az esetben nagyon elemezgették volna azok mögöttes szándékait is.

„Az általad említett ösztön jelen esetben csak a végén jelentkezik, addig tudatosan felépített lépésekről beszélhetünk szerintem.”

Igen, és ezeket a lépéseket a társaik iránt érzett segítség motiválja szerintem, nem pedig a félelem, mert akkor biztosan jobban elrejtették volna őket, vagy ők maguk is beljebb másznak az erdőben, nem pedig végig a fa és árok közt ingáznak. Így legfeljebb a kíváncsiságot tudnám elfogadni hasonló motivációként (vajon mi történhet a sátornál?), de az meg nem állhatott fent, mert akkor hamarabb elindultak volna felfelé. Inkább a sátor állapotában lehettek bizonytalanok, nem a „lakóiban”.

„…semmi közepén vannak, felfoghatta mindenki, hogy értelmetlen lenne.”

Ez azért nem sivatag, ahol a legközelebbi oázis is száz kilométerekre lenne, vagy antarktiszi jégmező, ahol meg a kutatóállomás van hasonlóképp az isten háta mögött.
Ezzel tehát megint nem értek egyet. Ti mindig TELJES létszámú és EGÉSZSÉGES fizikai állapotú csoporttagokat képzeltek a fa alá. (Vagyis MINDENKI ott van a csoportból.) De ne feledd: pontosan tudták, hogy a legközelebbi labaz nincs fényévekre, ha semmi más bajuk nincs, mint a gyenge ruházat, akkor sokuknak igenis lenne esélye odafelé indulni, ha nincsenek éppen körbevéve fegyveresekkel. De szerintem meg ott van a kutya elásva, hogy soha nem voltak teljesen együtt a sátorból való kitörésük után, keresték egymást, mentették egymást, mindig csak nagyon kevés olyan ember volt köztük, aki tudott cselekedni.
(Mert vagy egyedül volt még a szerencsétlen, vagy nem volt nála kés, csak gyufa, tehát mire az a társa is előkerült, aki a tűzgyújtásban segíthetett volna, még tovább fázhattak, vagy nem voltak elegen, hogy fakérget is szedjenek meg vermet is ássanak, meg hurcolásszák is a társaikat stb.)

Ezért feltételezem, hogy már eleve nagy hendikeppel indult ez az egész túlélésük.

„Más olyan nyomot meg mit hagytak volna?”

Akkor például nem fakéreg-maradványok lennének Gyatlov ujjai közt, hanem ruhafoszlányok, emberi bőrcafatok stb. Még a Krivosenko karján talált fognyomokról is inkább feltételezik egyesek (ez tmás honlapon olvastam), hogy saját maga okozta a harapásokat, mert annyira átfagyott és érzéketlenné válhatott a karja, hogy ijedtségében meg akart győződni arról, hogy érez-e e még vele valamit egyáltalán.

„Kicsivel feljebb Zina és Szlobo ott hagyja őket. Ezért mondtam, hogy szerintem nem vagy következetes.”

Éppen, hogy következetes vagyok, mert ha ők hátul mentek le, akkor talán Gyatlov volt az utolsó aki tanúja lehetett ennek, Ha nagyon szétszakadt a csapat, az elől menők nem foglalkoztak azzal, hogy mi a fene is történik a hátuk mögött. Az esés után mindenki a közelében lévőket támogathatta fel, vagy próbálta a behavazott testüket megkülönböztetni a szintén fehér hóbuckáktól..

„Vagy miért nem húzzák át őket a fához? ”
„A 4 test miért nem a szélvédett veremben van megfagyva? Miért beszórva vannak a vízmosásba? Vagy csak úgy, időtöltés képpen szenvedtek a veremmel? Ezek számomra következetlen gondolatok egymásra szórásának látszanak. Ne vedd sértésnek, nem annak szántam.”

Nem veszem sértésnek, csak olvasd el újra, amit ezekről írtam, hátha másokat is érdekel ez a beszélgetésünk.
Azért, nem cipelték őket is a fához, mert nem mozgathatóak már sokan közülük, talán erre akkor jöttek rá, amikor átpasszírozták őket az egyik patakmedren, a lejtőn haladva, ami nem lehetett valami könnyű, és a sérülteknek sem igazán használt. A lehető legoptimálisabb helyen pakolták hát le őket, melléjük tervezve a vermet, amiből aztán inkább kripta lett, mert sorra hunytak el a sebesültek…

A tűzgyújtással meg lehet, hogy meg kellett várni Gyatlovot, mert attól, hogy Koló zsebében is volt gyufa (amit a boncolásnál találtak), nem biztos, hogy az eredetileg is az övé volt, lehet, hogy azt is pl. Tibótól „gyűjtötte be” Kolevatov, valahonnan a lejtőről lehurcolászása közben, mire végre-valahára megtalálta őt egy jó félóra után. Ezt én is csak elképzelni tudom.

„Megy a para a sátorban, kitörtnek, kicsi séta, aztán –Hé, mi a rákért nem a labazhoz megyünk? ”

Sztem azért, mert még mindig egyszerűbb dolog eltávolodni annyira a veszélyes hegyoldalról esetleg rájuk szakadó lavina elől, mint 2 kilométert mászkálni abban az általad említett vastag hóban a labazig. Nekem ez lenne a praktikusabb magyarázat. Az mindenesetre nyújthatott egyfajta biztonságérzetet nekik, hogy viszonylag elérhető távon belül van egy tartalékraktáruk, tehát nem kell észvesztő gyorsasággal összeszedni minden cuccot most, inkább az életüket, vagy finomabban szólva a testi épségüket óvják meg azzal, hogy lejjebb mennek, hátha tényleg megindul ez a hótömeg most felettük, aztán majd később visszamennek.

„Most éppen Zina és Szlobo még el van tűnve (szépen), Gyatlov nem eszméletlen és nem bántja Szlobot. Akkor most mivan? ”

Ezek az én feltételezéseim, tehát nem kell rá mérget venni, de szerintem ilyen is előfordulhatott:
A lejtő felénél Zina és Szlobo (akik ketten, lemaradva leghátul mentek) már nagyon nem értett egyet a levonulással, valami miatt vissza szerettek volna menni (cipőért, ruháért, Lenin összesért 🙂 stb), de még fent a sátornál is összekaphattak emiatt Gyatlovval, akár 1-2 pofon erejéig is. Gyatlov alattuk taposhatta a havat a lejtőn, időnként vissza-visszanézhetett rájuk
(leginkább Zina miatt tette ezt, akinek ekkorra már végképp kieshetett a kegyeiből v. elvesztette nála a tiszteletét, bizalmát stb), és tanúja lehetett a szándékuknak. Persze hagyta őket visszafordulni, ezt nem akadályozta meg, legfeljebb Szlobónak adhatott egy maflást, és folytatta az útját lefelé, egyre távolodtak hát egymástól. (Gyatlovék lefelé, Zináék ketten most már felfelé haladtak.) De erről a visszafordulásról senki más nem tudhatott a lejtőn elől haladók közül, ők tehát úgy gondolták, hogy a két eltűnt is valahol az ő magasságukon lesz majd talán, ott is kereshették hát sokáig őket, amíg Gyatlov nem szólt nekik. Ez természetesen csak az én forgatókönyvem, nem tudom bizonyítani, de így is el tudom képzelni az eseményeket.

„Mit keresnek a testek a verem helyett a vízmosásban?”

Mire végre elkészült az a verem, már nem volt kinek használni azt, addigra sorra meghaltak a súlyos sebesültek.

„Azért csak odaszólt volna annyit, hogy hé Kolo, lelépek a p….ba..”

Lehet, hogy így is történt, sőt, látási viszonyoktól függően, tán még mutathatott is valamit arrafelé, a légköritől függően meg akár pökhetett is egyet felé…
:)))

„Azonban ahelyett, hogy elmenekültek volna a biztos halálba, Gyatlovék lent tüzet gyújtottak meg a többi. Ezért avatkoznak be, mert látják, nem fagynának meg maguktól.. Aztán amikor találkoznak először Zinával, aki időközben megunta a lenti várakozást, egyértelművé válik, először a lány számára, hogy igen nagyot tévedtek a szándékokkal kapcsolatban. ”

Tényleg nem tudhatom, hogy akkor pontosan milyen erőnléti viszonyok voltak Gyatlovék csoportján belül, de azt valahogy nem érzem természetesnek, hogy pont egy lányt fognak majd felküldeni (mindenféle fegyver nélkül, mert a zsebeiben csak vacak holmik voltak) oda, felderítőnek. Még akkor sem, ha Szlobóval megy. De ez az én személyes véleményem.

„Ezért avatkoznak be, mert látják, nem fagynának meg maguktól.. ”

Pont itt látom ennek a kifárasztós, kihűlősdire játszó elméletnek a gyengeségét, önmagában a laza ruházat szerintem nem végezne velük olyan gyorsan, ahhoz inkább le kellett volna vetkőztetni őket, minimum a kezeiket hátul összekötve elhajtani, lehajtani a turistákat az erdőbe, de még így is képesek lennének valahogy eliszkolni a vakvilágba. És ha mondjuk egyikük kihúzza egy természetes barlangos mélyedésben az erdő közepén reggelig és összetalálkozik valamilyen arra járó favágó, vadász, gulagos, manysi népséggel? A „fagyasztásos” módszerhez nagyon elkelne előbb még egy kis ütlegelés is, megdolgozni őket, hogy gyorsítsák, egy helyben tartsák áldozataikat, nem? De akkor miért nem verik szét Zinát, Kolót, Gyatlovot meg a két srácot a fa alól egy füst alatt, mondjuk nem sokkal a sátor elhagyáasa után? Én mindenkit körben leültettem volna meztelenül egy tisztáson és aki megmozdul, arra jól ráverek, de még akkor is elkelt volna a megkötözés.

Ha meg hagyják őket egy ilyen 70 méteres sávban nyugodtan tevékenykedni, annak őrzéséhez is sokkal több ember kell, hogy figyelje az eseményeket, pláne, ha sötét van.

„1500 méterre a sátortól olyan hóviharban, hogy 60-70 méternél nagyobb látótávolság nappal sem lehetett, szerinted mennyire van a szemük előtt, ember??!”

Annyira van a LÁBUK ELŐTT, ember, hogy csak el kell gurítanod egy labdát a lejtőn, ahol először beleesik az árokba, ott vannak a turisták.. ahogy írtam is.

http://kepfeltoltes.hu/140115/lejto_makett_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Ide másolom ezt a metszetet, jól látszik az alul lévő vízmosás, ami egyébként közelebb van a sátorhoz, ha csak a lejtőn lefelé mész, és nem térülsz ki a fenyő felé, de ez a kép talán azt is érdekelheti, aki szerint a hegycsúcs oldala egyáltalán nem is meredek a sátor felett…

Zina, Szlobo és Gyatlov felfelé vezető útját is rárajzolták (középen, kis alakokkal jelezve a holttesteiket), és az is kivehető belőle, hogy a nagy fenyő már egy másik lejtőszögű oldalon helyezkedik el a völgyben, ami kicsit meredekebb, mint az a hosszú, egybefüggő elszórtan fás rész, ahol szerintem a balesetet elszenvedhették.
(A rajzon balról jobbra átlósan áthúzódó vonal a számértékekkel egy emléktúra útvonala, amit pár éve tettek meg a rajongók a vízmosásban talált holttestek sírjáig, ezt a képet egy orosz honlapról másoltam ki.)

Én valahogy nem tévednék el, de erről nem akarok vitatkozni, lehet, hogy igazad van.

„Mégis úgy tűnik, hogy a fához mentek elsőre..”

Lehet, hogy voltak olyanok is, mint pl. Krivo és Doro, akik elsőként odamentek, mert ott várták, keresték a többieket, és mert kisebb sérüléseik is lehettek. De Zolóékat szerintem már rögtön a vízmosáshoz cipelhették. Ha Kolevatov gyújtott nekik tüzet (vagy Gyatlov?), akkor még melegedhettek is ott. (Majd Ludáéknak is fognak gyújtani, de előbb tán le kéne őket hozni a lejtőről vmi biztosabb helyre.)

„Mert inkább arról volt eddig szó, hogy nekivágta őket a talajnak, csúsztak stb. Ha együtt mentek lefelé, (miért ne tették volna), akkor nagyjából egy behatárolható területen belül kell lennie mindenkinek. Ez nem vakon keresés, hanem azért nagyjából beitájolt. Itt rengeteg idő visszajönne, ami miatt lenne erő és stb felmenni a sátorhoz. Remélem nem gondolod, hogy akár 100 métert is repülhettek.”

Könnyebbeket kérdezz!
Nem biztos, hogy szétszórta őket ez a hatás, de ha volt hófúvás, akkor az pl. betakarhatta a testüket, ha sokáig eszméletlenek voltak az eséstől. Sokan kerülhettek hó alá, talán ki is kellett kaparni őket alóla. Ez is idő. Ha lélegeztetni kell őket, az is eltart egy darabig. Egyszerre csak 1 emberrel tudnak foglalkozni. Vannak, akik a bordatöréseiket is ilyesmihez kötik, én ehhez nem értek, nem tudok neked erről érdemben nyilatkozni.
Repülhettek? Páran lehet, de elég, ha csak csúszol lefelé, mint a szánkón, csak most épp szánkó nélkül, befelé az egyre sűrűbben emelkedő (a lejtőn összevissza növő) cserjék közé… Valamelyik csak megállít majd, nem? Ha nagy sebességgel csapódsz a jeges-fagyos hórétegbe arccal előre, az sem túl kellemes.

„Remélem senki sem hiszi, hogy lefolytaják a vizsgálatokat, majd miután végeznek, ráengedik az egyetemista keresőket a területre mint1 figyelemelterelés végett? ”’’
Örülök, hogy ebben egyetértünk.„

Lehet, hogy pl. a manysik már nagyon unhatták azt a sok töketlenkedést, amit a kivizsgálók ott műveltek már a vidékükön egy hónapja, és talán többet is tudhattak az eseményekről (bár nem hiszem, hogy közük lett volna a turisták halálához), hogy finoman „odairányították” a kutatókat a vízmosáshoz, ezzel végre felgyorsítva az eseményeket, hadd legyen már nyugi a környékükön. Ilyet is simán el tudok képzelni.

 3011. oberon — 2014-01-15 10:50 

@sztalker:

’’ A pánik pont így működik, hogy az agyad megakad, „körbejár”, mint egy elakadt magnetofon-tű, csak 1 dolgot akarsz: kikerülni onnan! Nem fognak a cipők felé indulni v. nyúlkálni.’’
Azért kezdték el kivágni a sátor oldalát (ha ők tették), mert azonnal ki akartak jutni onnan. Ha 7-9 ember nagyon gyorsan akar onnan kijönni, ergo semmi sem számít, csak a sátorból való kimenekülés, akkor aláírom, hogy nekiállhat 3-4 ember vágni a vásznat, de attól még érthetetlen számomra, hogy a többiek, akik nem férnek oda a sátor oldalához vagy nincs késük, miért nem kezdenek el szórakozni a bejárat kikötésével, esetleg ha azzal sem, még mindig ott van az, hogy cipőt húzzanak. Időben jobban is jöttek volna ki, visszanézve.
A másik esetben szintén 3-4 ember küzd a sátorral, a többiek pedig csupán riadt szemekkel néznek és remegő ajkakkal imádkoznak legalább 1 percig, hogy minél előbb legyen már kivágva a sátor ahelyett, hogy magukkal foglalkoznának, ha már szóba jött a túlélési ösztön..
Számomra úgy néz ki ez a dolog, mintha féltek volna a bejárat közelébe menni, vagy egyszerűen nem tudtak. Namármost akkor ki/mi lehetett az, ami ezt a félelmet okozhatta náluk? Azon az állásponton vagyok, hogy ki a kérdés és nem a mi.

’’ Továbbá az is előfordulhat, hogy a lejtőn a kábulatából lassan magához térő Gyatlov már csak akkor botorkál le hozzájuk (vagy a vízmosáshoz, vagy a nagy fához), amikorra Kolevatov, Doro és Krivo is már órákig keresgélik (szólongatják Zinát és Szlobót, mindhiába.
Ekkor veti oda nekik Gyatlov:
– Ti Zináékat keresitek itt már egy órája? Hisz ők legalább egy kilométerre lehetnek feljebb, még láttam őket visszamenni, Rusztemnek be is húztam egyet rendesen!’’
Ezt gondolom poénból írtad.. : ) Ha mégsem, akkor: Gyatlov akkor eszméletlen volt eddig vagy sem? Ha igen, meddig? Ha igen, mikor ütötte ki egy ilyen csapás után még Szlobot? Miután kiütötte, hol volt, hogy nem találták? Mégha Szlobo be is durcizna a pofontól, Zina az iránta érzett vonzalma miatt ott hagyná a p*cs*ba haldokolni a társait ahelyett, hogy ő is lefelé indulna el vagy a társai keresésére?

’’ Szerintem meg igen, mert ha a gyilkos bizonyosan ott van még a közelükben, akkor az a LEGNAGYOBB probléma’’
Ez igaz is lenne abban az esetben, ha gyilkosként tekintettek volna a támadóikra. Ők azonban rablókként tekinthettek/tekintettek rájuk, ami nagyban befolyásolta a két dologhoz való viszonyulás közti eltérést. Előfordulhat, ha egyértelmű lett volna számukra, hogy az életükre törnek, nem csak az értékeikre, akkor nekifutottak volna az éjszakának. De a többség sztem nem vágott volna neki semmiképpen, márcsak technikai okokból sem.
Úgy gondolom, hogy az átvészelés volt a céljuk, mikor a fánál megbeszélhették a továbbiakat, nem pedig a túlélésük. Megkockáztatom azt is, ha a támadók nem jönnek le a sátorból, néhányan megérték volna a reggelt. Ez azonban szintén nem történt meg.
Az általad említett ösztön jelen esetben csak a végén jelentkezik, addig tudatosan felépített lépésekről beszélhetünk szerintem.

’’ sarki fűszerest nem biztos, hogy gondolkodás nélkül kimenteném a Dunából.)’’
’’ „Azzal pedig, hogy te elfutsz, nem biztos, hogy neked is van a nagyobb esélyed a túllésre.”’’
Az első evidens. A tárgynál maradva írtam a véleményem. Ezek a srácok évek óta ismerték egymást, voltak köztük barátok is.. Gráfban lerajzolva szépen mutatná szerintem, hogy azért a végén mindenki számíthatott valakire. Emellett biztos vagyok benne, hogy bajtársiassan viselkedtek volna, márcsak kötelességből is. Ha volt 2-3 sérül és 1-2, aki azokkal akart maradni, akkor már csak a csapatszellem miatt is velük maradtak volna a fennmaradó egyének. Ha 1 mégis el is akarna indulni mindenáron, értelmetlen lenne. Am meg szerintem volt megbeszélés a fa alatt a leérkezésük után (bárhogyan is érkeztek le) és akkor ki lett veséz
ve a menekülés verzió is, de lévén a semmi közepén vannak, felfoghatta mindenki, hogy értelmetlen lenne.

’’ De, ha már ezt a vonalat akarod erőltetni, akkor meg én kérdezek vissza azzal, hogy miért nincs nyoma pl. bosszúnak Gyatlovék részéről, hiszen egy sarokba szorított (=halálraítélt) ember még halálában is borsot törhet ellensége orra alá, ahogy sokszor írtam: utolsó erejével megnyomorítja azt, belevág egy golyóstollat a szemébe, bicskát az arcába stb.’’
Láttál valakit a tettesek közül? : ) Azon töröm magam, hogy láthass… : )
Ha vérre gondolsz, az sajnos könnyen mehetett a lecsóba. Más olyan nyomot meg mit hagytak volna? Ha esetleg volt is valami botfegyverük, lehet, csak olvadás után vált láthatóvá, azonban akkor már titkosan ment a nyomozás. Bár az a katona kabát meg fásli lehetett ilyen nyom..

’’ Mondok rá példát: Te vagy Kolevatov, arra eszmélsz, hogy heversz a lejtőn, tök sötét van, de amúgy is baromira rosszul látsz, mert zúg és fáj a fejed, de valahogy még tudsz mozogni és beszélni, majd észreveszed, hogy a kezeid közt haldoklik Ludmilla, tőled 30-40 méterre meg hever egy test, amit te Zolóénak vélsz, de nem tudod, hogy él-e még, Akkor most rögtön visszaindulsz a sátorhoz,’’
Egyértelmű, hogy segítenék, de nem hinném, hogy csak eszetlenül nekiállva. Kicsivel feljebb Zina és Szlobo ott hagyja őket. Ezért mondtam, hogy szerintem nem vagy következetes.
Egyébként meg ha már annyira mindenki egyből a vízmosáshoz húzkod mindenkit a fa és az alatta égő tűz helyett, (ápropó ha már a sebesülteket a vízmosáshoz húzták le, miért nem ott gyújtanak nekik tüzet? Vagy miért nem húzzák át őket a fához? Egy kis meleg azért jól jött vna nekik..)Visszatérve, miután Gyatlov és Kolo megkeresi és lehúzza Tibot, Ludát és Zolot, (Doro és Krivo beadta az unalmast, Zina és Szlobo pedig kiközösítette a többieket) kiássák és felgallyazzák a vermet, amit mellesleg rohadtul nem is úgy tűnik, hogy használtak volna. Szerinted megfagynak a végére a sebesülések és a kimerültség miatt. A 4 test miért nem a szélvédett veremben van megfagyva? Miért beszórva vannak a vízmosásba? Vagy csak úgy, időtöltés képpen szenvedtek a veremmel? Ezek számomra következetlen gondolatok egymásra szórásának látszanak. Ne vedd sértésnek, nem annak szántam.

’’ A labaz felé, ami a hágó mögött van, ha már nem áll a sátor.’’
Gondold végig. Megy a para a sátorban, kitörtnek, kicsi séta, aztán –Hé, mi a rákért nem a labazhoz megyünk? Ha ez így töürténik, nincs hatás a lejtő alján. Ehelyett lemennek végig. Nem úgy tűnik, mintha a labaz felé nem tudtak vagy akartak menni? A domb megkerülése pedig 1 méteres hóban egyenlő lett volna az öngyilkossággal. Tisztában voltak a hóviszonyokkal az előző napi vánszorgásuk miatt. Ez igaz az elmenekülésre is.

’’ Gyatlov biztosan vissza akart menni a sátorhoz, meg a lejtőn maradt eltűntekhez (Zina, Szlobo), esze ágában sem volt ottmaradni, amíg nem tudja, hogy mi van a társaival, és én ezt nagyon is korrekt, csapatvezetői attitűdnek tartom, jó hajóskapitány lett volna, szerintem.’’
Most éppen Zina és Szlobo még el van tűnve (szépen), Gyatlov nem eszméletlen és nem bántja Szlobot. Akkor most mivan? Jó lenne logikus korlátok közé szorítani a lehetőségeket, mert így bármi lehetséges bárhogyan mindentől függetlenül..

’’ a meleg takarók és kötszer, pálinka az persze most hatékony lehet.’’
Ezt már korábban írtam. A támadók 1-2 üveg orosz vodka , 1 pakli kártya, 1-1 katona sonka és pokrócok társaságában, időnként mozogva simán lehúzhattak ott 2-3 órát.

’’ „Ha pedig tényleg magukat akarták menteni már, akkor miért dobálták be a veremnél a hullákat előtte?”
Nem adtál rá választ. Mit keresnek a testek a verem helyett a vízmosásban?

’’ Kolo még várta Gyatlovot, mikor ér oda a következő gallyal, de ő már nem jött.’’
Azért csak odaszólt volna annyit, hogy hé Kolo, lelépek a p….ba..

’’ Látod, te is azt írod, hogy kifosztott sátor! De akkor mi a rossebet vittek el onnan?’’
Ez egy kétoldalú érme. Az egyik oldalról a diákok kivárnak lent, hogy az általuk rablóknak hitt banda elmenjen, (mivel nem látnak fel, ezért kénytelenek biztosra menni, vagyis kivárni), a másik oldalról a támadók (akikről a diákok nem tudják, hogy gyilkosok!!) várják, hogy megfagyjanak a lentiek. Azonban ahelyett, hogy elmenekültek volna a biztos halálba, Gyatlovék lent tüzet gyújtottak meg a többi. Ezért avatkoznak be, mert látják, nem fagynának meg maguktól.. Aztán amikor találkoznak először Zinával, aki időközben megunta a lenti várakozást, egyértelművé válik, először a lány számára, hogy igen nagyot tévedtek a szándékokkal kapcsolatban. Ez szerintem simán érthető. Nem volt semmiféle sátorkifosztás, ők hitték azt, hogy ki lesz fosztva. De sajnos már egyikük sem járt ott, hogy ellenőrizhesse.

’’ De nem a szemük előtt ment be a házba, ember!!!’’
1500 méterre a sátortól olyan hóviharban, hogy 60-70 méternél nagyobb látótávolság nappal sem lehetett, szerinted mennyire van a szemük előtt, ember??!

’’ Ha követed a lejtőt (ahol lementek), a legelső, utadat keresztező akadály a vízmosás.
No comment. De tényleg!’’
Mégis úgy tűnik, hogy a fához mentek elsőre..

’’ Bocs,de Most magamat idézem, 2999. sztalker’’
Én is csak magamat tudom idézni. 1500 méter 15 % -os domboldalon egy fiatal, tapasztalt és ambíciózus sarkkörre készülő túrázónak nem okozhatott volna akadályt. Korábban is ki akartam erre térni, de akkor itt teszem. Mekkora területre szórhatta szét őket az a ’’hatás’’? Mert inkább arról volt eddig szó, hogy nekivágta őket a talajnak, csúsztak stb. Ha együtt mentek lefelé, (miért ne tették volna), akkor nagyjából egy behatárolható területen belül kell lennie mindenkinek. Ez nem vakon keresés, hanem azért nagyjából beitájolt. Itt rengeteg idő visszajönne, ami miatt lenne erő és stb felmenni a sátorhoz. Remélem nem gondolod, hogy akár 100 métert is repülhettek.

’’ „Remélem senki sem hiszi, hogy lefolytaják a vizsgálatokat, majd miután végeznek, ráengedik az egyetemista keresőket a területre mint1 figyelemelterelés végett? ”’’
Örülök, hogy ebben egyetértünk.

 3010. sztalker — 2014-01-14 17:06 

3003. titan

🙂 Még próbálok írni hasonló eseteket, példákat ezzel kapcsolatban.

3008. oberon
„…mi lehet az az ok vagy dolog (a pánik mértékétől függetlenül), ami arra sarkallja őket, hogy többen elcsesszenek legalább 1 percet a sáror nehézkes kivágásával ahelyett, hogy ezen idő alatt elmenjenek a sátor bejáratánál levő cipőikhez, felhúzzák azokat, és a bejáraton át távozzanak.”

A pánik pont így működik, hogy az agyad megakad, „körbejár”, mint egy elakadt magnetofon-tű, csak 1 dolgot akarsz: kikerülni onnan! Nem fognak a cipők felé indulni v. nyúlkálni.

Valaki felkiált: Kifelé!!! (mert jön a lavina v. lőnek ránk stb.), erre a másik is felüvölt: De hát befűztétek a nyílást!!! Erre valaki: Gyorsan a késeket!!! Ha éppen a sonkát kezdték már szeletelni (mivel az szépen ki volt készítve középre), talán nem is kellett a bökőket nagyon keresgélni, hanem az már a kezükben lehetett, és most gyorsan nekiálltak vele a vászonnak. Az már más kérdés, hogy ez lassabb, mint ha gyorsan kifűzik a bejáratot, de ki tudhatta ezt akkor, hisz ilyet még nem nagyon csinálhattak előtte, igaz?

Plusz ez a kis késlekedés (az istennek se hasad ez a rohadt vászon, segítsetek ti is!!!) még tovább fokozhatta a feszültséget és a kitörési kényszert, tehát mint az őrült, ki letépi láncát, ugye, kifutottak a nagyvilágba. Itt azt is megvitathatjuk, hogy inkább vmi hanghatás v. robbanás zaja lehetne-e a lavínafrász alternatívája, mint pl. lövések, mert akkor meg szerintem az ember ösztönösen a földre hasalna, nem? Ha puskagolyók süvítését (fütyülését) hallom, akkor előbb tán nem is menekülök, hanem lehasalok, függetlenül, hogy szabad ill. zárt térben (sátor) vagyok. Egy tompa puffanás (hókupac csapódik le a sátor mellett, mintha lavina indulna, a sátrat nem is kell ehhez eltalálnia, elég, ha csak hallják a becsapódását), vagy távoli moraj, robaj inkább egy természeti erő fenyegetését jelentené számukra, amiből a menekülést vonnák le azonnal, pergőtűz meg golyók süvítéséből pedig a fedezékbe vonulást. De elismerem, hogy ez meglehetősen spekulatív így, tulajdonképpen ki kellene ezt próbálnunk, skacok! Keresni és toborozni pár gyanútlan önkéntest (akik nem hallottak még a Gyatlov-sztoriról, de van még ilyen? :)), és kipróbálni a szitu 2 verzióját, hogy lássuk, reflexszerűen miképp viselkedik ezekre egy ember v. embercsoport.

(Egyébként a repülőgépek vészkijáratainak az elhelyezkedését, nagyságát is tesztelgetik ilyen kísérletekkel, sok kimenekülési próbát le is kellett állítaniuk az elemzőknek, mert az önkéntesek elkezdték agyonnyomni egymást, pedig a jutalmuk csak pár száz dollár lett volna az elsőként kiszabadulóknak és nem pedig az életük, mint a valóságban!)

„Egyrészről természetesnek veszed, hogy pl. Kolo hősiessen cirkál a sebesültek után km-eket, felhasználva minden erejét…”

A válaszom egyszerű: nem veszem természetesnek, csak a nagyjából megfelelő ruházata és komolyabb sérüléseinek hiánya miatt gondolom, továbbá ő is a vízmosásban hever, mint a többi három sérült. De lehet, hogy eszméletlenül feküdt ő is a lejtőn vhol, helyette meg Zina rohangászott fel-alá és dolgozta halálra magát Gyatlovval együtt. Nekem mindegy. (Bár az, Kolónál is volt bicska és gyufa, szerintem inkább reálisabbá teszi azt a magyarázatot.)

Továbbá az is előfordulhat, hogy a lejtőn a kábulatából lassan magához térő Gyatlov már csak akkor botorkál le hozzájuk (vagy a vízmosáshoz, vagy a nagy fához), amikorra Kolevatov, Doro és Krivo is már órákig keresgélik (szólongatják Zinát és Szlobót, mindhiába.
Ekkor veti oda nekik Gyatlov:
— Ti Zináékat keresitek itt már egy órája? Hisz ők legalább egy kilométerre lehetnek feljebb, még láttam őket visszamenni, Rusztemnek be is húztam egyet rendesen!
De a keresésükre elpocsékolt energiájukat (idejüket) saját maguktól vették el, ezzel is rontva a túlélési esélyeiket. Sok ilyen apróság lehetett, ami lassan összeadódva legyengíthette őket.

„…hogy pl. gyilkosságnál miért nem menekültek el? Mondhatnám azt is, uazért, amiért Kolo le fel futkosott a társaiért..
Nem tűnik következetesnek az, amit írsz.”

Szerintem meg igen, mert ha a gyilkos bizonyosan ott van még a közelükben, akkor az a LEGNAGYOBB probléma (és nem a hideg, nem a sebesülések meg haldoklók, visszajutás a sátorhoz), de minden perc, amit felesleges tevékenységgel töltenek, az gyengíti a túlélési esélyüket. Erről már írtam példákat feljebb, de még akkor fogok újabbakat is. Az ember (meg minden élőlény is) mindig a fontossági sorrendet mérlegeli (akár akarja, akár nem, ez ösztönös), máskülönben nem lenne értelme a túlélési ösztönnek, gyorsan kihalnánk. Lehet, hogy ez egy nyugodt, steril helyzetben nem nyilvánvaló, de fenyegetettség esetén rögtön előjön mindenkiből. Már az embrió is küzd az anyaméhben, ha abortáni akarják, igyekszik elfordulni az őt szurkáló tű, eszköz elől.)

„Ha valaki miatt feláldozod magad, az nem döntés eredménye?”

De, csak ez nem tipikus. Van, aki ezt megteszi, a többség pedig nem. Ha egy autó leesik a hídról, akkor sokan megállnak és nézik, ahogy süllyed. De csak nagyon kevesen fognak utánaugrani, hogy kimentsék a benne ülőket, igaz? Egyébként az ilyen döntések sem afféle „gondolkodás v mérlegelés” eredményei csupán, éppen hogy ezzel ellentétes, automatikus reakciók inkább, ez egyénenként változó lehet. Valószínűleg a primitívebb állatoknál, amelyek szintén „társadalmat” alkotnak, ezt kiválthatja egy vegyi inger is (pl hangyák, termeszek, méhek stb), de az embernél már sokkal bonyolultabb ez. Talán a természet azt is nézi ilyenkor, hogy az egyed mennyire fontos, mennyire könnyen reprodukálható, mennyire éri meg a csoportnak, ha minden tagja azonnal feláldozza magát, mintha ez fakultatív lenne. Röviden: egy dolgozó hangyát hamarabb fog pótolni a boly, mint esetleg téged, aki hasznosabb lehetsz még a családod , barátaid, munkatársaid számára, semmint azonnal együtt halj meg a társaddal. Valami ilyesmi lehet ennek a magyarázata. (Nem véletlen, hogy csak legközelebbi családtagjaink védelme, barátaink fognak minket ilyen elhatározásra juttatni, a sarki fűszerest nem biztos, hogy gondolkodás nélkül kimenteném a Dunából.)

„Azzal pedig, hogy te elfutsz, nem biztos, hogy neked is van a nagyobb esélyed a túllésre.”

De, valszeg éppen ezt KELLETT volna tenniük, ha életben akartak volna maradni egy ilyen (erőszakos támadás) szituban. Ha nincsen szóba jöhető fegyverük (önvédelemhez v. ellentámadáshoz, kitöréshez), infójuk a támadók helyzetéről (akárhol lehetnek, nem fognak odatelefonálni, hogy mikor jönnek), Gyatlovéknak percről-percre gyengül az erejük, akkor már csak a legegészségesebbek tehetik meg azt, hogy elszökjenek. A sérülteknek meg eleve nehéz mozogniuk. Hasonlóan egy börtönlázadáshoz: aki tud fut, aki ottmarad, azt elkapják. (Vagy saját maga bújik el, ha tud.) Azt nem mondom, hogy pl. egy apa és fia, egy anya és gyereke otthagyná a szerettét, férj-feleség hasonlóan meghalna a másikért, de azért Gyatlovék mégsem voltak testvérek… (Ha jól tudom, de érhetnek még meglepetések, azt elismerem! :)))

De, ha már ezt a vonalat akarod erőltetni, akkor meg én kérdezek vissza azzal, hogy miért nincs nyoma pl. bosszúnak Gyatlovék részéről, hiszen egy sarokba szorított (=halálraítélt) ember még halálában is borsot törhet ellensége orra alá, ahogy sokszor írtam: utolsó erejével megnyomorítja azt, belevág egy golyóstollat a szemébe, bicskát az arcába stb. Elvetemült japán katonák még haláluk után is öltek meg úgy jenkiket, hogy egy kibiztosított kézigránátra feküdtek egy fa alá, majd öngyilkosok lettek, hogy elkerüljék a fogság szégyenét. Az odaérkező, testüket elmozdító ellenség így utána ment a halálba, mikor a gránát felrobbant…

„Kétlem, hogy azok az emberek nem tudták volna normálisan felmérni az erejüket/lehetőségeiket. A 3 kilométer oda-vissza pedig még az általad gondolt mentés után is leküzdhető lett vna.”

Felmérték a saját erejüket, csak elszámították kissé magukat.
Mondok rá példát: Te vagy Kolevatov, arra eszmélsz, hogy heversz a lejtőn, tök sötét van, de amúgy is baromira rosszul látsz, mert zúg és fáj a fejed, de valahogy még tudsz mozogni és beszélni, majd észreveszed, hogy a kezeid közt haldoklik Ludmilla, tőled 30-40 méterre meg hever egy test, amit te Zolóénak vélsz, de nem tudod, hogy él-e még, Akkor most rögtön visszaindulsz a sátorhoz, esetleg még előtte odacsúszol Zolo csizmáját leszedni, vagy Luda felső kabátját kezded el lefejteni? Nem inkább segítesz nekik, ha másképp nem, hát beszélsz hozzájuk, hogy megnyugodjanak? Vagy keresel egy szélvédettebb helyet, ahová eldughatod őket? Egy testet mégiscsak könnyebb lefelé húzni a lejtőn, mint felfelé, függetlenül, hogy az nem meredek.
Ezért gondolom, hogy a lehető legközelebbi helyre vitték őket, ahol legalább a szél nem hordta be őket hóval, kevésbé volt csontig hatoló a hideg. Csak később hallod meg Krivo és Doro hangját az erdőből (ők talán hamarabb értek le, de ők is „nyekkentek” egy jókorát), de hiába van ott Doro és Krivo, ők nem mennek vissza, mert járni is alig tudnak, de legalább letördelik a nagyobb ágakat a fáról amivel majd ki lehet bélelni egy vermet. A két srác örül, hogy felváltva melegedhetnek a tűz mellett (az egyik melegszik, addig a másik mászik, ágakat tör le, vagy lesi a sátor állapotát, esetleg Zináék testét), nemhogy még visszamenjenek másfél kilométert, ha még áll egyáltalán a sátor. Amire Tibót is lecsúsztatod a vízmosáshoz, addigra előkerül Gyatlov is, de hiába mennétek most vissza sátorhoz, addigra Doro és Krivo „kiestek”, szétfagyva hevernek a fa alatt. Betakarnátok őket, de mivel? A saját ruhátok nektek kell, halott még nincs a vízmosásban, akiről levehetnétek, ráadásul Luda hisztériásan sír, hallgatni is rossz, nemhogy egyáltalán hozzáérni.

„Hova a bánatba menekült volna vki mezítláb, alulöltözve esetleg még sérülten is, lámpa és iránytű nélkül bele az éjszakába? És mennyit szted? Ha egy kicsit is átgondolod, uannyi mind2 esetben az esély. 50-50. A veremnél maradva azonban kihasználható lehetőség maradna pl. a sátorba való visszajutásra, a túraútvonal ismeretében mások jövetelére az Otorten fix helye miatt, stb..”

A labaz felé, ami a hágó mögött van, ha már nem áll a sátor. Zseblámpa és iránytű egyébként volt náluk, a zsebeikben, de nem hiszem, hogy eltévedtek volna, annyira nem bonyolult a helyszín, inkább a látótávolság lehetett nagyon kevés. A verem meg nem a segítők éjszakázására készült, hanem a súlyos sebesülteknek, akiket nem lehetett mozgatni. Gyatlov biztosan vissza akart menni a sátorhoz, meg a lejtőn maradt eltűntekhez (Zina, Szlobo), esze ágában sem volt ottmaradni, amíg nem tudja, hogy mi van a társaival, és én ezt nagyon is korrekt, csapatvezetői attitűdnek tartom, jó hajóskapitány lett volna, szerintem. Kolo meg egyszerűen odafagyott, mert nem rázta fel időben senki, teljesen kimerült ő is, mire menthette volna magát.

„Most őszintén, reggel visszajövünk, (mondjuk egy kiadós alvás után) és méegnézzük, hogy túlélték e a társaink azt a pár órát sérülten, alultözötten a -30-ban, amíg mi a melegben pihentünk? ”

A kiszakadt sátorban nem volt valami meleg (de az általad feltételezett támadóknak sem lehetett igazán), jó, ha két ember szépen bevackolja magát az ott lévő pokrócokba, de mert nem zárható, így nem is tudják a levegővel felmelegíteni, ami szigetelné őket. (A kályha csak dísz.) Aki felmegy, az inkább spártai körülményekre számítson, igaz, a meleg takarók és kötszer, pálinka az persze most hatékony lehet.

„Ha pedig tényleg magukat akarták menteni már, akkor miért dobálták be a veremnél a hullákat előtte?”

Az az idő is eljön, amikor magukat mentik, többet nem tehetnek. Simán megtörténhetett, hogy mire elkészültek a veremmel, addigra Luda meghalt, és Tibo már korábban sem mutatott életjeleket, de nem tudták, nem merték levetkőztetni. Gyatlov már nem várt tovább, miközben a gallyakat hurcolászta a fenyőnél, hát nekiindult. Kolo még várta Gyatlovot, mikor ér oda a következő gallyal, de ő már nem jött. Zoló lehet, hogy kérte, ne hagyja egyedül meghalni stb. Verem van, de már nincs kinek… Bármit el tudok ilyen helyzetben képzelni.

„hogy lent ideig-óráig kibackelve visszamehetnek a kifosztott sátorba a dolgaikért.”

Látod, te is azt írod, hogy kifosztott sátor! De akkor mi a rossebet vittek el onnan? Egy gyémánt nyakláncot v. aranyrögöket, plutóniumkazettát? Ha simán elkezdték leltározni a kutatást segítő kollegisták a sátrat, anélkül, hogy feltűnt volna nekik, hogy azt feldúlták, kifosztották volna, akkor nem nagyon pusztíthattak ott ilyen barbár legények. Ha láttál már lakásfeltörést, akkor lenne elképzelésed, hogy milyen az, ha valaki keresi az értéket. Ha meg egy konkrét dolgot kerestek, akkor a támadók biztosan hivatalos szervet képviseltek, nem hiszem, hogy ilyen bérmunkát vademberekre bíznak. (Nyikoláj Nyikolájevics, így néz ki egy plutóniumkazetta, most megmutatom magának még egyszer, jól nézze meg, ezt hozzák el nekünk onnan, az órák, meg a pénz a maguké lehet.) Viszont azt Gyatlovék is tudták volna, hogy mennyi az annyi, lebuktak a titkos csempészakciójukkal. A KGB/GRU meg nem hagy tanúkat ilyen esetben, az tuti, akkor már inkább a csoportos öngyilkosság… Sőt, ha igazi rablók, akkor még ott fent úgy szétverik a sátrat a támadáskor, hogy Gyatlovék a saját szemükkel láthatják is a zabrálást, ahogy egymás közt szétosztják a cuccost. Még jó, hogy a lányokra nem fáj a foguk, igaz? (Mellesleg azt is nehéz elképzelni, hogy ezt például kihagynák az ilyen elvetemült emberek, hiába is tiltanád meg nekik, biztosan elszórakoznának Zináékkal. Ha pedig én nő lennék és ilyen inzultusnak csak a közelébe kerülnék, biztosan nem szeretnék annak még a helyszínére sem visszamászni, ezt meg én mondom…)

„Akkor nézd meg, hogyy Ambrus Attila, mialatt körözték, mennyire közel lakott sokáig a rendőrséghez. És könnyebb volt nekik megtalálniuk? :”

De nem a szemük előtt ment be a házba, ember!!! (Egyébként Tribuszerné is a pesti Halálcsillag-rendőrközpont előtt villamosozott el sokáig — talán még láthattam is őt reggelenként, hmm? — , ott vette meg előtte a kis közértben a jughurtot, minden reggel.)

Ha követed a lejtőt (ahol lementek), a legelső, utadat keresztező akadály a vízmosás.
No comment. De tényleg!

’’ Gyatlovék azért mégsem voltak kocaturisták’’

Ezt arra értettem, hogy nem voltak elveszett emberek, tudták, hogy hol vannak, és hogyan kell túlélni a hegyekben. Míg mások meghalnak, mert nem tudnak kinyitni egy konzervet, csak elektromos konzervnyitóval…

„De a sátorig nem tudtak felmenni 1500 métert.. : )”

Az 1500 méterre:
(Bocs,de Most magamat idézem, 2999. sztalker ):
…MINDENKI sérült volt már addigra (sokan életveszélyesen, mások a sokktól, plusz a jéghideg lejtőn eltöltött 10-20 perctől v. órától — nekem mindegy az időtartam, az a lényeg, hogy k*rvára legyengülsz, még mielőtt bármit is csinálnál, már rosszabbak az esélyeid ettől, mintha egy sportolót a 400 méteres gátfutás rajtja előtt még jól megvernék az öltözőjében, hidegkamrába is zárnék, szerinted ő is csúcsot tudna futni a sportpályán?), mindenkinek ketyegett már az a bizonyos óra!

„Azt kétlem, hogy nem tudtak a bicská(k)ról, de nem hinném, hogy fegyvernek akarták volna használni őket.”

Akkor inkább faragnak maguknak egy kést fából? Teljesen mindegy, hogy ki tudják-e verni a kezemből a golyóstollat, Rambó-kést, fakést, dárdát, ha nincs a kezemben semmi, akkor védtelen vagyok. De ha nem is védekezem, még könnyebben meg fognak ölni. Kizárt, hogy ne védekeztek volna valamivel, ha van bármilyen szúrófegyverük.

„Remélem senki sem hiszi, hogy lefolytaják a vizsgálatokat, majd miután végeznek, ráengedik az egyetemista keresőket a területre mint1 figyelemelterelés végett? ”

Ebben egyetértünk, ezért én is úgy gondolom, hogy nem lehetett itt olyan mélységben szervezett akció, amit sokan feltételeznek, vagy valami nagyon titkos fegyverkísérlet, mert egy „csodafegyver”, az mindig úgy kell a katonáknak, politikusoknak, mint egy falat kenyér, tehát biztosan figyelemmel követték volna annak minden mozgását, hatását. Inkább valami banális kis hiba, ami csak később eshetett le valakinek. De én akkor is inkább természeti jelenségre, hatásra gyanakodnék elsősorban. Ezért is írtam le ezeket a fenntartásaimat a katonai dolgokkal kapcsolatban. Egy modern fegyver nagyon drága, biztosan nem lehet csak úgy „eljátszani” vele kontrollálás nélkül. A hétköznapi, közkatonák által is birtokolható fegyverek (pl kézigránátok, aknák) hatásai pedig közismertek ezt rögtön kiszúrták volna a szakértők, sőt még a civilek is tán. Ezt én is így látom.

 3009. jukeey — 2014-01-14 11:46 

Ez van, éppenhogy a gyilkosságot lehet sokféleképp rakosgatni úgy, hogy “ne vérezzen ezer sebből”. Természeti jelenség, ember tragédiája, frászkarika, mindezekhez nem orosz túraklubosok kellettek volna fél évszázada az Uralba, még csak nem is drogon élő egyetemisták napjainkban az Alpokba vagy Epelcsbe, hanem egyenesen diliházban felnőtt ápoltak a káosz létsíkjára.

 3008. oberon — 2014-01-14 10:47 

@sztalker:

2999:

’’ Pont, hogy nem monokli, hanem SZIMMETRIKUS, azaz MINDKÉT szemöldök sérült sokuknál…’’
Elég érdekes, hogy hasoncsúsznak, meg arccal a földnek csapódnak, amitől mindkét szemöldök megsérül, de az orr viszont nem.. Am meg, Tükör Szimetrikus a szemöldökök sérülése, vagy SZIMETRIKUSAK, mert MINDKÉT oldalon vannak??
Valamint nem mindenkinél van ilyesfajta sérülés, ami azért a többségnél elvárható lenne.

’’ Csak hát ők, ugye, nem a sátor kijáratán mentek ki (ami be volt fűzve), hanem egy késsel kaszaboltak maguknak egy visszafoltozhatatlan lyukat.’’
Ha ők tették.. Érdekes elgondolkodni rajta, neked is, hogy mi lehet az az ok vagy dolog (a pánik mértékétől függetlenül), ami arra sarkallja őket, hogy többen elcsesszenek legalább 1 percet a sáror nehézkes kivágásával ahelyett, hogy ezen idő alatt elmenjenek a sátor bejáratánál levő cipőikhez, felhúzzák azokat, és a bejáraton át távozzanak.
Innen nézve úgy tűnik, hogy a bejárat felé nem tudtak kijönni. Mi torlaszolhatta/zárhatta el az utat a bejártnál? Lavina?? Ugyanmár… Akkor?

’’ 10-20 perctől v. órától — nekem mindegy az időtartam, az a lényeg, hogy k*rvára legyengülsz, még mielőtt bármit is csinálnál, már rosszabbak az esélyeid ettől,’’
Az időtartam az egyik legfontosabb a nagy hideg miatt. Nyáron 30 fokban nem hűlnének ki pillanatok alatt. Erről beszélek én is már 1 ideje. Mégis, nálad a sérült emberek még tüzet raknak, gallyat vágnak, embereket mentenek/keresnek meg vermet ásnak, nembeszélve a többi kisebb dologról. De a sátort véletlenül sem próbálják meg, minek nekünk cipő és más.. Egyrészről természetesnek veszed, hogy pl. Kolo hősiessen cirkál a sebesültek után km-eket, felhasználva minden erejét, ugyanakkor kérdezed, hogy pl. gyilkosságnál miért nem menekültek el? Mondhatnám azt is, uazért, amiért Kolo le fel futkosott a társaiért..
Nem tűnik következetesnek az, amit írsz.

’’ De talán én döntésképes lennék,’’
’’ ezért élném túl, és aki velem tartana, talán az is’’
Ha valaki miatt feláldozod magad, az nem döntés eredménye?
Számomra kicsit ’’katonásan’’ gondolkodsz. Nincs ezzel semmi baj, de van élet a katonaságon kívül/túl is. Nem lehet mindent katonaként szemlélni. Másrészt Gyatlovékban nagyobb volt szerintem a bajtársiasság annál, minthogy otthagyják 1mást. Ez nálam minden esetre fenn van tartva, ami csak történhetett. Azzal pedig, hogy te elfutsz, nem biztos, hogy neked is van a nagyobb esélyed a túllésre.

’’ Én tehát ezt látom ebben az ügyben, Gyatlovék kifutottak az időből, mire önmagukra is szántak volna egy kicsit, addigra lekésték a „vonatot”, mint mikor késve érsz ki a pályaudvarra és már nem tudsz felugrani rá…’’
Elég röhejesnek hangzik ez annak a tudatában, hogy Gyatlov például a sarkkörre készült.
Kétlem, hogy azok az emberek nem tudták volna normálisan felmérni az erejüket/lehetőségeiket. A 3 kilométer oda-vissza pedig még az általad gondolt mentés után is leküzdhető lett vna. Főleg lefelé már felöltözve stb..Nem hinném, hogy a fáradtság vagy távolság tartotta volna vissza őket. Márcsak azért sem, mert ha lent maradnak, akkor is a biztos halál várt rájuk. Vesztenivalójuk nem lett volna.

’’ Ha olyan agresszív erőszak éri őket, amiket ti feltételeztek, biztosan belátják, hogy csakis az egészséges, mozgóképes társaiknak van esélyük (de nekik sincs túl sok idejük már!), tehát ha törik, ha szakad, de az életüket csak meneküléssel tudják megmenteni, még ha ezért ott is kell hagyni sérült társaikat.’’
Kb. 4 km-t tettek meg aznap @sztalker! Hova a bánatba menekült volna vki mezítláb, alulöltözve esetleg még sérülten is, lámpa és iránytű nélkül bele az éjszakába? És mennyit szted? Ha egy kicsit is átgondolod, uannyi mind2 esetben az esély. 50-50. A veremnél maradva azonban kihasználható lehetőség maradna pl. a sátorba való visszajutásra, a túraútvonal ismeretében mások jövetelére az Otorten fix helye miatt, stb..
Vagy bele a semmibe, aztán csá? Mégha valami falu lett vna a közelben, de az sem volt.

’’ ha a sátorban nincs hatékony lőfegyver, akkor nem igazán van értelme bármiféle menekülésnek oda.’’
Mint írtam korábban, nem fegyverért és hasonlóért indultak fel, hanem cipőkért és ruháért/kötszerért, abban bízva, hogy a támadók már leléptek. Ekkor találkozhattak össze a felmenők a lejövőkkel, akik a tűz miatt indultak le. Addig viszont a sátorban időztek. 2-3 fegyveres meg a sátornál simán őrködhetett 15-20 perces váltásokkal, ha esetleg vissza akarnák foglalni a sátort. Bár erre ők sem nagyon számíthattak.

’’ egyre inkább tettek le arról is, hogy érdemes-e oda-vissza utat tenni, inkább arról győzhették meg egymást, hogy otthagyják a társaikat a veremben (amennyire csak lehet, jól megépítve azt), felmennek, de már csak másnap reggel jönnek le hozzájuk a takarókkal, hátha még akkor is életben vannak páran közülük.”
Most őszintén, reggel visszajövünk, (mondjuk egy kiadós alvás után) és méegnézzük, hogy túlélték e a társaink azt a pár órát sérülten, alultözötten a -30-ban, amíg mi a melegben pihentünk? Ennyi erővel el is vághatták volna a torkaikat, mert a kettő túlélésének kb uannyi esélye lett vna. Szerintem ez 1 rossz gondolatmenet. Ha felértek vna a cuccokért, akkor azzal vissza is indulnak, ha leérnek velük, ha nem. Ha pedig tényleg magukat akarták menteni már, akkor miért dobálták be a veremnél a hullákat előtte? Akik még élhettek is.. És Kolo miért nem indult el a többiekkel, miért ült le inkább megfagyni?

’’ Hol vannak egész éjjel a támadók, ha nem másznak be a sátorba? A lejtőn grasszálnak? Az erdőben mászkálnak? Ők nem fáznak? Ha tanúja vagyok annak, hogy csapatomból 4-5 embert agyonvernek’’
Az én verzióm szerint fent a sátornál/sátorban. Miután elzavarták onnan a diákokat, akik sértetlenül, max pár saller/öklös után menetelnek lefelé annak a tudatában, hogy mindenki él közülük. Mivel rablótámadásra gyanakodhattak, lévén senkit sem öltek meg, ezért bízhattak abban, hogy lent ideig-óráig kibackelve visszamehetnek a kifosztott sátorba a dolgaikért.

’’ Senki nem húz el befelé az erdőbe, hogy legalább egérutat nyerjen, amíg nem jönnek érte is?’’
Amikor egyértelművé vált a dolog, megjegyzem méterekre a támadóktól, már nem lett vna értelme elkezdeni futni.

’’ Itt maradunk, nincsenek sérüléseink, de nem megyünk fel, igaz, el se szökünk innen, és mindannyian félünk rendületlenül.’’
Számomra inkább bizonytalanok voltak a jó döntést illetően, nem pedig féltek vagy rettegtek abban a verzióban, ahol rájuk törtek.

’’ Gyatlovék azért mégsem voltak kocaturisták’’
De a sátorig nem tudtak felmenni 1500 métert.. : )

’’ Ha engem szorosan körbevesznek, akkor miért mászok fára?’’
Az általan említett szituációban max a sátort zárták körbe a támadók még a legelején..

’’ Ha kirabolok egy bankot, akkor biztosan nem a bankkal szemben lévő házba fogok bemenni elbújni (hacsak nem átjáróház az v. minden más út már le van zárva), mert megkönnyítem az üldözőim munkáját.’’
Akkor nézd meg, hogyyAmbrus Attila, mialatt körözték, mennyire közel lakott sokáig a rendőrséghez. És könnyebb volt nekik megtalálniuk? : ) Ha támadó lennék, én is azt mondanám, hogy már árkon-bokron túl futottak. Meg sem fordulna a fejemben, hogy vannak olyan arrogánsak az áldozataim, hogy ott/itt maradnak. Na ebből is kiindulhattak Zoloék a többi, korábban már felsorolt érvek mellett.

’’ Egy k*rva kést, bicskát nem hagynak el, nem verik ki a kezükből, mindig visszateszik azt a zsebükbe, ahol meg is találják azokat a kutatók.’’
Háát @bobbyval ezen elrugóztunk anno. Téged is kérdezlek. Hány késről is beszélünk? Mert ha jól számolok, 1, max 2 kés, vagyis inkább bicska, (amit fagyott ujjakkal különösen könnyű lehetett gyorsan kinyitni és előrántani..) volt náluk. Namármost ha nem 30-50 cm-es maga a penge, akkor egy puskatussal előbb pofánverem bármelyiket, márcsak az eszközök hosszát tekintve is.. Szóval nyugodtan hadonászhattak volna, de ezzel sztem ők is tisztában voltak. Am meg a zsebekben azok a dolgok voltak SZVSZ, amik azokban a kabátokban maradtak nappalról, amiket sietve felkapkodtak. Ha cipőre nem volt idő, akkor ezekre sem.. Tehát. Azt kétlem, hogy nem tudtak a bicská(k)ról, de nem hinném, hogy fegyvernek akarták volna használni őket.

A ’’HATÁS’’-ról pedig: Tegyük fel, igazak a fények. Tegyük fel, katonai kísérlet vagy UFO. Hogyan lehetséges, hogy akkor a terület nem lett egyből lezárva? Biztos vagyok benne, hogy mind a légtér, mind az ég figyelve volt akkoriban. Valahol kijött vna, hogy akkor éjjel vmi szokatlan történt. Telefon a KGB-nek, gyors jelentés, intézkedés, feltéképezés, nyomozás stb, van elrendelve azonnal. Ez 100 %. Remélem senki sem hiszi, hogy lefolytaják a vizsgálatokat, majd miután végeznek, ráengedik az egyetemista keresőket a területre mint1 figyelemelterelés végett? Van az oroszoknak is archív UFO-s felvételük. Azon nem úgy tűnik, mintha az a terület később megnyításra kerülne a civilek előtt. Namármost. Ha nem nyitják meg, akkor a Gyatlov Hágónál miért tették volna? Ha katonai kísérlet, akkor azt általában meg szokták figyelni. Kétlem, hogy pont azt a kísérletet nem nézik, ahol 9-en meghalnak. Ha Olja elvtársnőt mégis éppen akkor szerették orálisan és lemaradt a buliról, miután visszatért a valóságba, a koordináták alapán azért csak kiderült volna, hogy Hé, há mink robbogattunk errefelé, kérem alásan. Azonban ez nem történt meg. Tátott szájjal állt a KGB is a dolgok előtt. Azt meg ugye te sem hiszed, hogy vmelyik más ország gyakorolgatott akkor a CCCP terülén? : ) Akkor hogy is van ez? Katonai kísérlet, amiről nem tud a katonaság, vagy 9-es UFO gyilkosság, amire nincs precedens? Esetleg más dimenzióból érkezett valami, ami valamilyen hatást okozott pont ott, ahol 9 ember túrázott? Hát akkor sztem ennyi erővel a Tasmán Ördög is lehetett..

 3007. oberon — 2014-01-14 10:21 

@gigabursch:

Sokáig én is hasonlóan képzeltem el a dolgot. De ahogy belemerültem, tudomásul kellett vennem, hogy számos eseményt/sérülést nem okozhatott pusztán a véletlen vagy a balszerencse.

 3006. ipartelep — 2014-01-14 10:15 

Kedves @titan: Az UFO verzió azért tartható, mert ellentmondásmentes. Ugyanakkor azért gyenge mégis, mert “fehér folt”, vagyis nem informál a részletekről (a miértről, és a hogyanról). De ezen esetnél nincsenek erős elméletek, csak gyengék (mint ez), és még sokkal gyengébbek (a többi).

Egy kis elméleti megalapozás ;-): Amikor konkurens elméletek (magyarázatok) közül kell választani, akkor több eljárási szabály is van. Az egyik szabály az, hogy azok az elméletek nem jók, amelyek: a. önellentmondásosak, vagy b. ellentmondanak, vagy nem felelnek meg jól a tényeknek. Ugyanis az önelletmondás logikai szintű lehetetlenséget jelent, a faktuális ellentmondás (vagy meg nem felelés) meg fizikai szintűt. Egy elmélet esetében egyik sem jó ajánlólevél, és ha valóban igazolódik az ilyen ellentmondás, akkor az az elmélet “rosszaságát” jelenti. Persze az probléma, hogy a “b típusú” ellentmondás (a faktuális) hogyan igazolódhat. De ebbe nem megyek bele – hosszú mese.

Ugye az eddigiekből már kiderülhetett, hogy én nagyon racionális, logikus, és “tudománypárti” vagyok. Hogy lehet akkor mégis – kérdezhetné a gyanútlan első bálozó – hogy “UFO párti” vagyok ez ügyben? Hát úgy, hogy semelyik másik magyarázat nem megfelelő, mindegyik ellentmondásos (lásd fentebb), vagyis ezer sebből vérzik. Persze UFO-n én nem “repülő csészealj”-at, hanem “nem azonosított repülő tárgy”-at értek.

És hogy az mi lehetett, azt nem tudom, csak találgathatok. Két eset lehetséges: 1. Ez a sokak által látott izé valami természeti jelenség. Mivel még nem fedeztük fel a világ összes jelenségét, és törvényszerűségét, könnyen előfordulhat hogy ez is egy ilyen természeti jelenség. Pl. előfordulhat, hogy a Földön vannak olyan helyek, amelyek közelében valamely ismeretlen természeti jelenség ilyen hatásokat vált ki. Lásd pl. a Norvégiai- Hessdalen-i fényjelenségeket.
2. Ez egy Földön kívüli civilizáció technikai eszköze. Ez esetben egyáltalán nem biztos, hogy maguk az élőlények is “benne vannak”, inkább az a valószínű, hogy valamilyen MI-vel (mesterséges intelligencia) rendelkező gép, amolyan szonda, ami felméri a terepet.

Tehát, összefoglalva: Mint mondtam, az ellentmondásos elméletek elvetendőek. Ami marad, az a Sherlock Holmes-i mondásnak megfelelő: “Ha a lehetetlent kizártuk, ami marad, az az igazság, akármilyen valószínűtlen legyen is.” Persze az túlzás, hogy “igazság”. Itt inkább csak valószínűségekről, józan belátásról, vizsgálati, és gondolkodási módszerről van szó. Hogy mi az igazság ez ügyben, azt egyelőre nem tudjuk, és tartok attól, hogy nem is fogjuk megtudni.

 3005. gigabursch — 2014-01-14 09:06 

Nekem még mindig meggyőződésem, hogy egyszerűen bent voltak a sátorban mind.
Elkezdett a szél másképp tutulni, furcsa hangja lett.

Kimentek ketten felöltözve, hogy mi a franc ez a furcsa zaj. (hegyek között tud ilyet a szél, főleg erdőszélek közelében)
Jött a “lavinapánik”, Srácok nyomás lefelé!

Elindultak lefelé, összegyűltek a cirbolyafenyőnél, páran tüzet raktak.
Közben ketten visszamentek a cuccokért, de vsz. elidőzhettek, eltűnhetett a tűz fénye.

Közben ketten elindultak a tábor irányába cuccokért és tűzgyújtóért, ahol a hó fogságába kerültek, majd még ketten.
Róluk már fentebb említést tettem.

Visszaértek fentről a többiek, de már csak hárman maradtak, tűzzel gondok voltak, a kihűlés hamar beállt.

Most már totális pánik, veszekedés, “Porthos-féle önlefegyverzés”, egy kis verekedés, kölcsönös kiütés, fagyhalál.

Vége.

Tisztán emberi tragédia.

 3004. titan — 2014-01-14 00:25 

Szoval az egbol jott valami, plusz a hatosag eltussolja az ugyet. Ez szerintem logikus magyarazat, sarosak az ugyben, vagyis katonai kiserlet vagy annak kovetkezmenye.
Ha az egen bizonyithatoan nem volt semmi akkor lehet mashogyan is gondolkodni. A lavinat persze az egi dolog is okozhatta, viszont az onmagaban nem eleg arra, hogy ilyen forman veszitsek eletuket, sztalker fejtegetesei nagyon kozel jarnak az igazsaghoz

 3003. titan — 2014-01-13 23:47 

Latom en mar ezt csak ugy tudjuk megfejteni, ha elmegyunk a helyszinre,:-) lehet szervezkedni kozeledik februar 1. 🙂

sztalker fejtegetese all hozzam legkozelebb. A bajom azzal, hogy emberkek szamoltak le emberkekkel nem a seruleseknel van, hiszen azok leteznek, viszont semmi nyom arra vonatkozolag valakik jarhattak meg ott rajtuk kivul. Kellett volna lenni nem ket harom embernek ha mar fegyver nelkul kilenc embert ripityara pofoznak.
A masik a sator panikszeru elhagyasa, valaki irta kitores volt az (mint Budan :-)), szoval ha kitores akkor ket harom fegyvertelen ferfi hogyan fogdos ossze kilenc embert aki kilenc fele szalad, tehat legalabb ok is kellett, hogy legyenek kilencen vagy tobben, es akkor is fegyver nelkul ? Nem hinnem. ha kitornek lovok rajuk, valakinel kellett volna lennie lot sebnek.
Egyre tobb helyen van utalas a sarga gombokre, a tuzgolyokra az egbol, a megporkolt fakra, helikopterek hoztak volna embereket pofozkodni? Nem hiszem, de valami az egbol jott erre sok utalas van, es hinnunk kell benne hiszen az olvasason kivul masra nem tamaszkodhatunk (na majd feb.2-an ha ott leszunk :-).
Szoval valami UFO? Ipartelep is azt mondja. Nem hiszem hogy marlako hosszukaru nagyszemu korpasz lenyekre gondol. En sem hiszek az ufokban, de ezt is irta mar valaki, az ufo, azt jelenti ismeretlen repulo targy. Ez lehet katonai kiserleti raketa valami, vagy annak kovetkezmenye, vagy valamilyen termeszeti jelenseg, valami amit azert meglehet magyarazni es nem marlakok szalltak a foldre. Sokkal kezzelfghatobb , magyarazhatobb dolog az a valami. Legalabbis szerintem.

 3002. jukeey — 2014-01-13 20:55 

Nos tisztázzuk újra a Холатчахль hegy jellegét: területe és magassága kb akkora mint a Kékes. Utóbbi a csúcsától a lábáig girbegurba bércekkel szabdalt, a Холатчахль-ról mindössze két nagyobb és két kisebb bérc ereszkedik le egyenletesen (a két kisebb egyikén volt a sátor, a két nagyobb a szomszédos hegyekkel való összeköttetés); ez azért van, mert a Холатчахль ~négyszázmillió évvel öregebb, volt ideje simábbra kopni. A Холатчахль legmeredekebb része a délkeleti hegyoldal (nem a sátor fölőtt), itt van egy ~80 méteres sáv, ahol a lejtés eléri a 32 fokot. Ennél meredekebb lejtő nincs(!), hacsaknem valakik néhány bukkanó pár méteres oldalát tekintik annak, és szörnyűséges lavina meg frászkarika forrásának. A kékesen ugyancsak 30-35 fok közöttiek a legmeredekebb, lejtőnek nevezhető nagyságú területek. A terep a Kékesnél tehát inkább enyhébb lenne, csak a klíma a jóval északabbi fekvés miatt sokkal rosszabb (a skandináv országok déli részének magasságában van).

Az akkori ismert orosz kísérletekről és hadianyagokról elég szép tanulmányok és cáfolatok vannak Gyatlov-ügyben is. Na persze lehetnek nem ismert dolgok is, de például légutakba feljutó, majd ott robbanva szemet belülről kinyomó és nyelvet leszakító „nanobombák” létezésében én is kételkedek, még ha manapság technikailag kivitelezhetők is esetleg, nem hinném hogy megérné kifejleszteni.

Csak úgy mellesleg említem néhány személyes élményemet, mely már többször eszembe jutott az ügyről. Egy nyári reggelen kiszemelt folyóparti pecahelyemre érkezve nádégetés friss jeleit tapasztaltam az innenső parton; még füstölgött kissé, de nem vészesen, így mivel nem volt kedvem messzebbre kerózni vagy a túlsó, akkor pont árnyékos parton letelepedni, megálltam. A folyó északról folyt dél felé, a szél ellenkező irányba fújt. Hamarosan közeledő csattogásra és búgó hangra figyeltem fel a túlsó (égetésmentes) parton északról. A forrása elhaladt előttem, volt alkalmam jól szemügyre venni: forgószél, mely alakját jól kirajzolta a víz, ~5-6 méter magas, változó átmérőjű és alakú légörvény, alakját és méretét időnként víz rajzolta ki. Közvetlenül a felszín fölött haladt, kissé bukdácsolva a nádas legszélén, néha a felszínbe marva nagy mennyiségű vizet szívott fel körben, melyet a tetején csattanva összecsapott, majd visszaejtett, néha pedig a nádba tépett bele tördelve. Ifjoncként évente 1-2 alkalommal volt szerencsém bejárni a Mátra hegység zegzugait, kétszer télen is. Előszeretettel kerestem a „mászható” fákat és veszélyesnek jelzett helyeket, nagy ívben kerülve az ösvényeket; ilyen alkalommal volt szerencsém pattogó terméskövek közt csúszni lefelé a kissé túlzottan felázottnak bizonyuló hegyoldallal együt, miközben a reflexből fejemre kapott alkaromról több fejnyi kő is lepattant, karcolást vagy kék foltot akkor sem sikerült begyűjtenem, hangya és csaláncsípés volt a legsúlyosabb sérülésem. Egyszer éjjel is továbbhaladva szarvascsorda indult meg körülöttem, szerintem csak azért keltek fel mert különben ráléptem volna az egyikre; mozdulatlanul megvártam míg elcaplattak mellettem. Túrázni jó dolog, még akkor is ha néha ordítozva kell elzavarni néhány agresszívabb kóbor ebet, esetleg csalánosba vagy vízbe rohanni ha van olyan kéznél :D. A hideget és a sok cókmókot viszont nagyon utálom, így Urálba nem mennék, Gyatlov-túrában rám ne számítsatok :D.

 3001. sztalker — 2014-01-13 17:23 

@igazitrebics:

Bármi játszik, ami képes jól odab*szni őket (bocs, de így talán érzékletesebb:))), okozza azt természeti erő, mesterséges eredetű áramlat (ezért írtam a rakétás sztorit is, mert egy vákuumbomba és hozzá hasonló kaliberű robbanások az egész völgyet kisöpörnék, egy szűk sávban ható kiáramlás meg talán kevésbé tűnne fel még a kivizsgálóknak sem, vagy például szándékosan félrenéznek).

Ha pechük van, akkor pont alatta vonulnak le, attól függően, hogy milyen magasan vannak a lejtőn, olyan mértékben és olyan jelleggel szenvedik el a sérüléseiket.
(Közben lefelé bukdácsolnak, csúsznak, hosszú ideig hevernek, legyengülnek, próbálják „utolérni” magukat — sérültek összehordása, eltűntek megtalálása, sátor állapotának ellenőrzése fára mászással stb.)

A többi már csak túlélési gyakorlat, de kifutnak az időből.

Ki kell oda menni, hetekig vizsgálni fákat, abban a sávban mintát venni pl. a fák szerkezetében felhalmozódott anyagokról, amiből talán ki lehet mutatni olyan összetevőket, hogy az nem tartalmaz-e olyan vegyületeket, amit rakéta-hajtóanyagban is van, hátha a csapadék lemosta ezeket és beépültek a fákba, ellenpróbaként pedig összehasonlítani ezeket az értékeket egy hasonló völggyel, ahol meg nincsenek ilyen eltérések…

Megkérdezni kémikusokat, hogy egy ilyen rakétahajtóanyag belélegzése (ha a fejed felett húz el 1-2 méterre majdnem hangsebességgel egy ilyen szerkezeet) okozhat-e bármilyen elszíneződést, bomlást a nyálkahártyán, nyelven, szemen, ami akár ki is marhatja azokat később (mint egyfajta sav), ha nincs gyors orvosi segítség.

Megnézni, hogy a hely topográfiájából fakadóan kialakulhatnak-e olyan légörvények, amelyek képesek keresztülhúzni egy levonuló embercsapat számítását, elég, ha csak kicsit megdobja őket, „gyönyörűen” le lehet siklani azon a lejtőn, az alsó 700 métere már tele van kisebb-nagyobb fákkal, a többit már elintézik azok.
(Ehhez meg az egész területet rendesen be kellene ültetni érzékelőkkel és figyelni, hogy milyen változások adódhatnak, ezeket később kiértékelni.)

A törött óráik igen beszédesek: 8:14, 8:39 és 8:45. Nagyon is elképzelhetőnek tartom, hogy előbb elszenvedtek egy kisebb hatást (8:14), ami kiváltotta a pánikot, majd rá úgy fél órával vhol már a lejtő közepe alatt v. alsó részén a végzetes csapást (8:40 körül).

 3000. igazitrebics — 2014-01-13 16:33 

@sztalker:
Az kizárt dolog, hogy én vitatkozzam veled! 🙂
Csak kérdezem, mi van a szélnyírással? Az már nem játszik?

Jéééééé! 3000-dik vagyok!!!

 2999. sztalker — 2014-01-13 15:16 

2985. igazitrebics

„A meleg mellett ahhoz, hogy a hó megcsúszhasson megfelelő dőlésszögű lejtő is szükségeltetik! Az sincs! Ahol tábort vertek, ott 15-18 fokos a lejtő. A lavina meg csak akkor csúszkál ha a lejtő min.23-25 fokos!!”

Ne csak a sátor alatti lejtő szögét nézd (ami kb. 15-18 fok), hanem a sátor FELETTI szöget is, ott elég meredek (akár 60-70 fok is megvan) ahhoz, hogy azért okozzon problémát. (Maga a csúcs lapos, de nem az számít, hanem az oldalfalak, ahonnan megindulhat egy „áldás” feléjük.)

Te sem lennél nyugodt addig, amíg el nem érsz egy olyan szintet, ahonnan már biztosan tudod, hogy nem fog baj érni, de a jó 200 méterre felettük emelkedő hegyoldal (a szintvonalak sűrűségéből láthatod) igenis jóval meredekebb volt, mint a völgy alsó része… (A hó meg ugyebár lefelé fog csúszni.)

Este meg a kutya sem fog ott hómintákat elemezni, meg zseblámpával világítgatni, hogy meggyőzze a társait, hanem szerintem, mindenki levonul vagy egy jó kilométert, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz alapon. De ha már itt tartunk, én meg egy ilyen mondatot tudok elképzelni (pl. Ludmillától), hogy:
„ — Egy másodpercig nem vagyok hajlandó abban a sátorban lenni, amíg ilyen állapotok vannak ezen a szinten, ti viszont csináljatok azt, amit akartok. Majd visszajövök később!”

Persze az okoskodók is rájönnek, hogy van valami igazság abban, amit pl. Luda mondott, mivel a sátor így kiszakadva már használhatatlan az ott tartózkodásra, így ők is utána mennek.

(Fakultatív módon páran úgyis visszamennek majd csomagolni és a cuccukat lehozni, de csak azután, miután látják, hogy legalább negyed óráig nincs újabb hómozgás, annyi idő alatt pedig simán megtehettek 500-600 métert, vagy többet is.)

Továbbá az sem boldogítaná őket, ha nem egy halálos lavinával lenne dolguk: bőven elég, ha „csak” lesodorja a cuccukat úgy 2-300 méteren keresztül (nem kell, hogy teljesen beborítsa őket, meghaljanak), benne van mindenük, mire azokat összeszedik, az is eléggé fárasztó dolog lehet a hideg éjszakában

2986. oberon

„A karcolások és horzsolások nagy részét szerintem is okozhatták ágak és egyéb dolgok. Azonban sem monoklit, sem orrvérzést sem pedig más, a testeken levő sérüléseket nem. ”

De azokat nem is a vonszolás, hanem a váratlan hóba csapódásuk okozhatta, vagy a havon siklás sokáig, ahol a fej kiálló részei (pl. az orr, szemöldökök, száj) erősen sérülhet a horzsolódástól. Pont, hogy nem monokli, hanem SZIMMETRIKUS, azaz MINDKÉT szemöldök sérült sokuknál… Látod, nekem meg ez a furcsa seb!

2997. oberon

„Röviden: 10 percen belül eldől, hogy tényleg cápa érkezett-e, vagy csak a 60 körüli turistanő nézte be a lába közé került moszatot..”

De utána nem marad ott egy használhatatlan sátor, vagyis, ha a kijáraton rohannak ki, utána vissza lehet térni és
1, vagy folytatni az eddigi heverészést (opció bátrabbaknak)
2, vagy a gyávábbak vihetik a cókmókjukat és levonulhatnak az erdőbe éjszakázni , a többieknek legalább több hely jut majd… Csak hát ők, ugye, nem a sátor kijáratán mentek ki (ami be volt fűzve), hanem egy késsel kaszaboltak maguknak egy visszafoltozhatatlan lyukat. Vagyis — ellentétben a lefújt cápariadóval, vaklármával — most sikerült önmaguknak súlyos kárt okozniuk.

„Ők lent voltak 2-? órát legalább. Bőven le kellett volna esnie valakinél, hogy az a cápa csak vaklárma volt. ”

Igen ám, csakhogy ők nem egészségesen érték már el a fát, hanem valamilyen szinten MINDENKI sérült volt már addigra (sokan életveszélyesen, mások a sokktól, plusz a jéghideg lejtőn eltöltött 10-20 perctől v. órától — nekem mindegy az időtartam, az a lényeg, hogy k*rvára legyengülsz, még mielőtt bármit is csinálnál, már rosszabbak az esélyeid ettől, mintha egy sportolót a 400 méteres gátfutás rajtja előtt még jól megvernék az öltözőjében, hidegkamrába is zárnék, szerinted ő is csúcsot tudna futni a sportpályán?), mindenkinek ketyegett már az a bizonyos óra!
Ebben az esetben nem olyan sima ügy az, hogy higgadtan feltérképezzék az őket ért hatást (bármi volt is az), hanem az, hogy mindenkit megmentsenek és magukat is biztonságba helyezzék.

Ahogy más kommentelők is utaltak rá: a vízmosás és a fa között inkább csak faágakat húzogathattak, nem pedig a fától a vízmosásig a sérülteket. Ez összhangban van az én lejtős sérüléses elméletemmel is, a lejtőn heverőket a legközelebbi természetes menedékbe (vízmosás) húzzák, utána kezdik csak meg annak közelében az ágakkal bélelt menedék építését. (Az ágakat meg onnan hozzák, ahol azok a legközelebb találhatók és a legalkalmasabbak is ilyen kibélelésre.)

„Addig mennék, másznék, futnék, amíg csak bírom, ha a társaim maradni akarnak, az legyen az ő problémájuk, ők haljanak meg ott.’’
Megnyugtató lenne veled az oldalamon háborúba indulni..”

De talán én döntésképes lennék, ezért élném túl, és aki velem tartana, talán az is. Megölni úgysem tudjuk ellenségeinket bicskákkal, de menekülni van még esélyünk.
Képzeld el, ha minden csatában mindenki haláláig harcolna, ha nem lenne visszavonulás, erőgyűjtés. Ne keverd össze a bajtársiasságot ill. a segítségnyújtást az önfeláldozással ill. az öngyilkossággal! Itt nem erről van szó, Gyatlovék éppen hogy nagyon is jól súlyozták a problémát szerintem, azaz pontosan addig segítették (a maguk rovására, a saját testi épségük, energiájuk kockáztatásával) a súlyosan sérült társaikat, amíg csak lehetett, amíg annak értelme volt. Utána már ők is magukat mentették (elindultak, vagy csak egyedül Gyatlov indult el?) a sátor felé, ami megmenthette volna ő(ke)t. Ez teljesen természetes emberi hozzáállás. Amiről te beszélsz, az meg egy támadás, vagyis abban az esetben a legnagyobb fenyegető erő az, ami mindent felül fog írni (az ellenség, amely bármikor végezhet velem, meg a sérültekkel is), ebben az esetben az én beleszólásom már másodlagos, hiába segítenék haldokló társaimon, jómagam is ott pusztulnék, ezzel még jobban növelném a támadók sikerét. Ez a különbség egy baleset és egy támadás közti segítségnyújtás esetén, ha van érdemi beleszólásom az események alakulásába, akkor felelősség, lelkiismeret terhel, ha nincs, mert képtelen vagyok jobban uralni a helyzetet, többet tenni, automatikusan a saját túlélésem kerekedik (tudattalanul is!) felül, de nem is várja el senki a másiktól (még a hadseregben sem!), hogy ezen a határon túl is cselekedjék! (Persze szép tett az élete árán is mást megmentő ember, de ez nem lehet elvárás.) A hajóskapitánytól is csak azt várják el, hogy mindvégig a hajóján maradjon, de azt már nem, hogy vele együtt is süllyedjen el! (Ez utóbbi már egyéni döntés, akár agyon is lőheti magát, ha jólesik neki.). Ennél pontosabban nem tudom megfogalmazni ezt. Világosan látszik, mikor jön el az a pillanat, amikor megköszönik a tisztek az együttműködést, utána már mindenki a maga felelősségére cselekedhet, mentheti a saját életét. Ez azért van így, mert úgy sem lehetne ennek az ellenkezőjét kérni, mivel az emberi természet ezt úgy sem tolerálná ilyen helyzetben. Erre szép példák vannak a hajózásból, katonaságból, az ellenpéldák (minden visszavonulást halállal büntetünk stb.) pedig elrettentő minták, ezek is ismertek. (Mellesleg az oly csodált kamikazék is önkéntesek voltak például, bevetésük előtt meg szándékosan küldték el bulizni őket, sokat, hogy kiélhessék még maradék életüket. Tehát nem kényszerítettek őket, ahogyan sokan gondolják)

Én tehát ezt látom ebben az ügyben, Gyatlovék kifutottak az időből, mire önmagukra is szántak volna egy kicsit, addigra lekésték a „vonatot”, mint mikor késve érsz ki a pályaudvarra és már nem tudsz felugrani rá…

Már a felütés is rossz lehetett. Ha aznap egy nehéz menetszakaszon voltak túl, gondolatban már lezárhatták azt a napot, már régen a másnapi tevékenységekről beszélhettek és töprenghettek. Én ezt a fáradtságot és figyelmetlenséget tartom a legfontosabbnak az események láncolatában, mert nem tudtak azonnal higgadtan reagálni egy őket ért hatásra, mivel abszolút biztonságban érezhették magukat. Szinte csak kapkodták a fejüket, nem tervezték, hogy ilyen dolgokall kell perceken belük foglalkozniuk.

Ha olyan agresszív erőszak éri őket, amiket ti feltételeztek, biztosan belátják, hogy csakis az egészséges, mozgóképes társaiknak van esélyük (de nekik sincs túl sok idejük már!), tehát ha törik, ha szakad, de az életüket csak meneküléssel tudják megmenteni, még ha ezért ott is kell hagyni sérült társaikat. (Nem érdemes energiát fektetni a megmentésükbe, ahogy a katonaorvosok is rögtön a közepes súlyosságú sérülteket mentik először, mert a haldoklókról sajnos le kell mondaniuk, a könnyűek meg ráérnek később is. Itt is érvényesül a súlyozás.) Vedd úgy, hogy ez egy csoporton belüli tisztáldozat, az egyetlen és mindent felülíró cél most a túlélés! Minden csak utána következhet. És éppen ezeknek a nyomait nem nagyon látom ebben az esetben, annál inkább egy szerencsétlen baleset (természetes v. mesterséges eredetű) utáni kapkodó, lázas tevékenységet. Még talán Gyatlov lelkiismeret-furdalása lehetett az oka, hogy annyira kimerült, hogy már képtelen volt feljutni a sátorig. (Talán voltak rossz döntései, amik közrejátszhattak a balesetben pl. a sátorhely kiválasztása, az elfuserált kályha, és ő ezt érezte is mindvégig) A hulla fáradt Kolevatov csak ledőlhetett kicsit pihenni (talán ő is visszaindult volna később), majd egyszerűen megfagyott, hiszen addigra egyedül maradt, senki nem rázta fel, hogy figyelmeztesse a fagyhalálra. (Tipikus esetei ennek a Don-kanyarban történtek, akik egyedül megálltak pihenni, sosem ébredtek már fel.)

Hadd mondjak még valamit a sátor felé haladókról, akiknek a holtteste a lejtőn feküdt.
Amennyiben őket üldözik, akkor arra is választ kéne kapni, hogy az üldöző vajon mennyire lehetett felfegyverezve, milyen típusú veszély fenyegethette az erdőből felfelé mászókat, mert ha a sátorban nincs hatékony lőfegyver, akkor nem igazán van értelme bármiféle menekülésnek oda. Mi értelme lenne 5 perc előnnyel elérni a sátrat és gyorsan beburkolózni egy jó meleg takaróba, ha egy gazember utánam jön és belém lő? Lőfegyver viszont nem volt a sátorban Gyatlovéknak hacsak nem vmiféle riasztópisztoly, esetleg Zolo eldughatott egy kisebb pisztolyt vhová (amiről csak ő tudott, de ezt az infót esetleg most megosztotta velük is) , amit talán már érdemes lett volna megkeresni Gyatlovéknak. De akkor ezt miért nem találták meg a kutatók később a sátor leltározásánál? (Majd pont ezt vitték volna el a sátorból a banditák, de minden mást meg otthagytak, szépen rendet hagyva maguk után, még a lifegő bekecset sem szedték le a sátor átkutatásakor a kivágott lyukból?) Ez is egy olyan momentum, ami nagyon zavaró számomra, rengeteg energiát elpocsékolni egy kétséges visszaútra, ha nincs hatékony védekezőeszköz a sátorban, vajon megéri ez a cél?
Esetleg az ott lévő nagyobb kések, balta? De az se sokat ér puska ellen, ha meg a támadó is gyengén felszerelt (csak kések, botok), akkor meg nem is annyira veszélyes az a támadó, igaz? Esetleg vmilyen állat lenne a rettegés oka? Vagy inkább egy hatás???

Továbbá közvetlen életveszély (üldözés) esetén mi értelme lenne bármiféle segélyhívásnak, -jelzésnek onnan? Ha öt perc múlva kinyiffantanak, akkor az már igazán nem boldogítana, hogy leadok a sátorból egy vészhívást (ha lenne ott mondjuk rádió), vagy fellövök egy rakétát (hogy lássák a legközelebbi faluban v. Gulagon), inkább rárontanék helyette utolsó erőmmel a támadómra, és a szemébe szúrnék egy tollat, biztosítótűt v. ilyesmit, nem? (Ha nem is hal meg, mint én, de legalább örökre megnyomorodik.)

Inkább baleset esetén nyújtana egyértelmű célt egy ilyen biztos pont, mint a sátor (ha még áll, mert nem látni el odáig), ahol megmelegedhetnénk, erőt gyűjtenénk, rakétával jelezgetnénk (másnap talán elindul vki errefelé, ha látja), vinnénk le takarókat, kötszert.

Végig okoskodhattak azon is Gyatlovék, hogy aki felmegy a sátorhoz ruhákért, annak vissza is kell majd jönnie onnan a többieknek lehozva azt. De ahogy egyre fáradtabbak lettek, érezték erejük végét (Doro és Krivo leestek és megfagytak a fa alatt), a verem csak nem akart elkészülni, az ingázás a fa és vízmosás közt kiszívta az energiájukat, úgy egyre inkább tettek le arról is, hogy érdemes-e oda-vissza utat tenni, inkább arról győzhették meg egymást, hogy otthagyják a társaikat a veremben (amennyire csak lehet, jól megépítve azt), felmennek, de már csak másnap reggel jönnek le hozzájuk a takarókkal, hátha még akkor is életben vannak páran közülük. Aztán ahogy kezdtek Tibóék egymás után meghalni, egyre kevesebb értelme volt az egésznek, és feladták, maradék erejükkel felfelé indultak.

Hol vannak egész éjjel a támadók, ha nem másznak be a sátorba? A lejtőn grasszálnak? Az erdőben mászkálnak? Ők nem fáznak? Ha tanúja vagyok annak, hogy csapatomból 4-5 embert agyonvernek, akkor én remélem, hogy később engem majd nem fognak ugyanúgy (azért mert pl. kék szemű vagyok, vagy 1 méter nyolcvan magas, vagy nyolcvan kiló, vagy párttag, vagy miértÍ?), tehát inkább gyűjtöm a gallyat, ásom a lyukat, mint a gép, mintha mi se történt volna? Úgy, hogy bármikor lejöhetnek oda (a vízmosás a lejtő alján van, csak le kell egyenesen jönni a sátortól) a gazemberek, és azt tesznek velem, velünk, amit csak akarnak? Senki nem húz el befelé az erdőbe, hogy legalább egérutat nyerjen, amíg nem jönnek érte is?

Ezért tenném le én is inkább a voksom egy váratlanul bekövetkezett természet jelenség, vagy elfuserált rakétaindításból adódó gáznyomás okozta sérülés mellett, mindkettőben a légnyomást téve felelőssé a történtekért, mint egy emberi attak mellé.

Itt maradunk, nincsenek sérüléseink, de nem megyünk fel, igaz, el se szökünk innen, és mindannyian félünk rendületlenül. Ezt meg azért nem szívesen fogadnám el, mert Gyatlovék azért mégsem voltak kocaturisták (mint vmi elpuhult városi ember, aki életében először van a hegyekben), se nem gyerekek, szenilis, öreg idősek, akik nehezen mozognak, lassabban járhat az agyuk stb. Mind egészséges huszonévesek, Zolo ugyan érettebb, de katonai múltja most előny is. Tehát szerintem csak már meglévő sérülésiek akadályozhatják az ő tevékenységüket ott lent, vagy közvetlenül hatnak rájuk valamivel, körbeveszik őket, de ez vmiért nem zavarja Gyatlovékat, rendületlenül ásnak, másznak, faragnak, tevékenykednek? Ha engem szorosan körbevesznek, akkor miért mászok fára? Ha messzebb vannak tőlem az őrzőim, akkor meg miért nem próbálok megszökni, kitörni, áttörni, menekülni?

Ha kirabolok egy bankot, akkor biztosan nem a bankkal szemben lévő házba fogok bemenni elbújni (hacsak nem átjáróház az v. minden más út már le van zárva), mert megkönnyítem az üldözőim munkáját. Egy k*rva kést, bicskát nem hagynak el, nem verik ki a kezükből, mindig visszateszik azt a zsebükbe, ahol meg is találják azokat a kutatók.

 2998. jukeey — 2014-01-11 21:23 

Némi vér nanáhogy eltűnhetett hetek alatt, pláne hogy az utolsó 1-2 hétben olvadó hólé csordogált rajtuk.

Korábban említettem némi hómenedéképítsi módszereket (verem, barlang, jégkunyhó, stb), ezeknek fontos közös eleme a faágakkal való kibélelés, hogy ne jegen/havon/fagyos talajon kelljen ücsörögni*feküdni; itt sem volt jele más jellegű felhasználásnak (tehát nem hordágy vagy csúszka).

20 méteres, nagyjából téglalap alakú terület, semmi célt nem szolgált, a patakparton növő fasáv ezen mellettük levő szakaszáról gyűjtöttek ágakat a kibéleléshez. Nyilván hülyeség lett volna mondjuk a patak túlsó partján kissé távolabb kezdődő erdőből deltoid alakú területen gyűjtögetni és onnan odahurcolni. Nyilván az erdőben kör alakban gyűjtögettek volna, de többszemélyes hóbarlanghoz csak a patakmederben volt kellő vastagságú, 3-4 méteres hóréteg.

Újraélesztésnél valóban előfordulhat bordatörés, na de ilyen: „Bordaközi izmok és tüdő erős vérzése, jobb szívkamra szabálytalan ovális alakú , 4,0 * 4,0 cm-es diffúz impregnálása, halál oka a jobb szívkamra súlyos sérülése, kiterjedt vérzés a mellkasi üregben”. Ehhez egy vagy több gyors és erős ütés vagy rúgás kell inkább. Megjegyezték hogy ha a szíve nem sérült volna, a belső vérzésbe akkor is mindenképp belehalt volna. Nyelvcsont és pajzsmirigyporc szokatlan mobilitást mutattak, ám erről nem volt egyértelműen megállapítható hogy fojtogatás okozta-e. A bal comb alsó harmadánál elöl véraláfutásos zúzódás, 10,0 cm * 5 cm (tehát nem hullafolt, életében keletkezett plezúr). A szemgolyók teljes egészében hiányoznak, sérülésre vagy bomlásra utaló jelek nincsenek, akkor maradt volna legalább sclera (ínhártya). Az orrporc eltört, az orrcsont ép. A nyelvét tőből kitépték, a környező állkapcsi izmok és a nyelvcsont is sérültek, gyomrában 100 köbcentiméter nyálkás sötétvörös vér.

(ufo témába nem mennék bele részletesen, tömören: valószínűnek tartom hogy viszonylag sok élő bolygó létezik, melyek bizonyos hányadán kialakul technikai szerveződés, ám az űrutazás is távolságtól függően évmilliókat vesz igénybe még ugyanazon galaxison belül is, miközben bolygók és csillagok tízmilliárdjai között lehet dúskálni – bár azok átkutatását esetleg önreprodukáló szondákkal hatványozódva lehet gyorsítani; idegen fajok vagy szervetlen szerkezeteik jelenlétére vagy múltbeli látogatására a Földön nincs jel, kamu viszont annyi hogy már egy igazit is jogosan kétkedve fogadnék; mindettől eltekintve az is sántít hogy űrutazásig vetemedett látogatók vagy automata szondák részéről talán az első és egyetlen feltűnő fizikai beavatkozással járó megnyilvánulás 9 bennszülött brutális kinyírása; sz’al ha nagyon szolidan akarom kifejezni magam, akkor totálisan elhanyagolható a valószínősége, ráadásul ez ügyben is nagy mértékben megfigyelhetők “félreértések” ilyen irányba is)

 2997. oberon — 2014-01-11 17:32 

@sztalker 2989
’’ Elmész úszni egy trópusi tengerpartra, majd egy fürdőző bekiabál: cápa!!! Te miként fogsz reagálni?’’
Röviden: 10 percen belül eldől, hogy tényleg cápa érkezett-e, vagy csak a 60 körüli turistanő nézte be a lába közé került moszatot.. Ők lent voltak 2-? órát legalább. Bőven le kellett volna esnie valakinél, hogy az a cápa csak vaklárma volt. Aztán édesmind1, hogy 8 tömegpszihológiailag befolyásolt társa elremeg a helyzeten, biztosan elindult vna vki (Tibo-Zolo-Kolo-Gyatlov), ha nem tartotta vna vmi vissza a sátortól. Természeti hatást nem tudok ilyent elképzelni ott. Abban biztos vagyok, hogy valaki megtette vna, ha ez opcióként szerepelhetett volna.

’’ Ha a lábnyomaik végig levezettek volna a fáig,’’
HA a természet nem úgy működne ott, hogy a hágó aljába hordja a havat, köztük a vízmosásba is, akkor nem takarta volna be a szél hóval azt az utolsó, alsó kb 500 métert. Szerintem + az a 7? lábnyom folytatódott volna úgyanúgy lefelé.

’’ Ha jól olvastam, a sátor egyik kiszakadt nyílásán ott lifegett egy fennakadt bekecs is’’
Ez a gyilkosságba is simán beleférne, ha azért vágták ki a sátrat, hogy kitörjenek.

@jukeey 2990
Halkan jegyzem csak meg, hogy kevés eséllyel történhetett nappal, bármi is történt.
A többivel nagyjából egyetértek.

@sztalker 2991
’’Komolyan mondom, még egy Fradi–Újpest meccs után is több vér marad, mint Gyatlovék esetében.’’
Amíg élsz és vérzel, addig a rád szálló hó mossa le. Mikor elesel, esetleg eszméletlenül, az arcodhoz érő hó is elolvad és lemossa, ameddig élsz. A halál beállta utáni csekély mennyiségű még kifolyó vér pedig röhögve eltűnhetett 3 hét alatt. Sztem.

’’ Bocs, de én akkor sem „rejtőznék a ház előtt”, ha megengednék is azt üldözőim, ennyire azért nem könnyíteném meg a dolgukat.
Nappal kizártnak tartom a dolgot, éjszaka viszont 1500 méter (amit hihettek többnek is), a hóvihar miatt szerintem elegendő távolság ahhoz, hogy a teljesség igénye nélkül ezeket figyelembe véve:(szo-szo biztonságérzet/sátorhoz való visszatérés lehetősége/labaz/egérút/szélvédettség/erdő/csapda/sérült(ek) ápolása/mezítlábasok hatótávolsága stb. dolgokat figyelembe véve szvsz nem 1 rossz döntés volt azt oda és úgy kigondolni..

’’Addig mennék, másznék, futnék, amíg csak bírom, ha a társaim maradni akarnak, az legyen az ő problémájuk, ők haljanak meg ott.’’
Megnyugtató lenne veled az oldalamon háborúba indulni..

@SLC 2992
Faágak voltak a verem alján is. Annak a padlójához is gyűjthették, esetleg egy sérült alá ágynak. És ahogy látom, @jukeey is erről ír a 2996-ban. Nem egyértelmű, hogy hordágyként vagy csúszkaként használhatták őket.

@ipartelep 2994
az UFO verzió azért nem jó, mert “nem hisztek benne” hülyeség a köbön. Részben már elmondtam miért -persze nem akarok itt tudományfilozófiai kiselőadást tartani – ez a közönség ehhez túl gyenge, és értetlen.’’
ÓÓÓ, Mindentudóó, Ipartelep, kinek ’’lénye’’ köztünk lebeg, mi a francért nem keresel hozzád illő embereket? Kiknek esze nincs mint neked.. Tanulok Én ha érdekel, ezt csinálnom, magamért kell. Ám mielőtt belémveszel, okításod nem érdekel. Gyűrd össze és gyorsan tedd el, HA nem változtatsz, inkább menj el! Aztán gyorsan döntse el kend, mit tesz majd ezt követően.
Am+: Nem hiszek az UFO-kban, hanem tényként kezelem, hogy vannak. Ezt annak ellenére mondom, hogy semmiféle egyéni UFO tapasztalatom/kapcsolatom/észlelésem/jelenésem soha sem volt! Ha más nem is, a matek meggyőz mindenkit arról, hogy az egyik legnagyobb ostobaság azt hinni, hogy csak mi vagyunk ebben a hatalmas univerzumban. Ettől függetlenül miért ölték volna meg azt a 9 embert?? Meg egyáltalán. 9 azért még tőlük is elég nagy pofátlanság és dőreség lett vna. SZVSZ.

@jukeey 2995
Kérdeztem anno az orvos és mentős ismerőst erről. Egyértelműen állították, hogy a hidegben könnyebben törnek a csontok, szakadnak az inak, stb. Ha Luda esés miatt harapta el a nyelvét, esetleg a hidegtől való remegéstől, akkor a rajta segíteni akaró társa a nyelv torokról való eltávolítása során bármennyire is hihetetlennek tűnik, ha nem is kitéphette, de tovább sérthette a nyelvet, ami később a sérülés miatt sokkal könnyebben is bomlott, ha azt a stádiumot egyáltalán megérte. Másrészről pedig a fuldokló lány újraélesztésekor, ahogy a Baywatch-ból sokan tudhatják, megpróbálták felköhögtetni fele a vért, ami nem sikerült. Eközben nyelhette a gyomrába is az ott található mennyiséget. A bordatörések a mellkas=tűdő megfelelő mélységig történő lenyomásakor is keletkezhettek. A bordák számai és mindkét oldalon való hasonló elhelyezkedésük alapján (általában a mentőben is azok törnek), ha nem kétséget kizáróan, de nagy valószínűséggel kijelenthető volt szerintük, hogy a lányt megpróbálták újraéleszteni, azonban belefulladt a saját vérébe.

@jukeey 2996
’’ 20 méter hosszú téglalap alakú területet’’
Mi célt szolgálhatott?

 2996. jukeey — 2014-01-11 12:30 

Nem vonszoltak semmit a nagy fától a menedékig. Egész pontosan a völgy hiábavaló feltúrása után 5 arra járó manysi vadász is körülszaglászott, kiszúrtak egy fenyőcsemetét aminek bicskával le volt vágva a teteje, majd több környező fenyőt és nyírt amiről szintén késsel távolítottak el ágakat, és környékükön néhol az ágak vonszolásának nyomai is fennmaradtak. Mindezek nem egy utat rajzoltak ki, hanem egy 20 méter hosszú téglalap alakú területet a patakparton, 55-75 méterre a nagy fától, és nem fél mázsa fölötti emberi testeket vonszoltak valamiféle ághordágyon (eléggé egyértelműen csak ággyűjtést végeztek a menedék kiépítéséhez a közvetlen közelben). Ezt a részt részletesebben feltúrták, ekkor találtak két tépett ruhadarabot, egy nadrágot és egy pulóvert. A keresők elkezdtek ásni a gyanús 20 méteres szakasz egyik végén, ám mélyebben olvadási és eljegesedési rétegekbe ütköztek, ekkor kértek segítséget a katonáktól, akik lapátokkal és csákányokkal két embert küldtek. Csakhamar rá is bukkantak az áldozatokra.

 2995. jukeey — 2014-01-11 11:51 

A vér miatt nem aggódnék. Főleg a nyelvkitépés járhat komolyabb vérzéssel, ám mivel toroktájt jelentkezik, nem spricceli össze sugárban még a környező fák törzsét is, mint mondjuk egy elvágott torokkal vergődő áldozat esetében. Mindkét fajta hiányt még életben keletkezett sérülésnek állapította meg a vizsgálat, teljes eltávolításként; tehát nem volt nyoma sem a helyükön való rothadásnak, sem postmortem állatcsócsálásnak (utóbbit ettől függetlenül is kizárták a helyszínelők); ellenben volt nyoma vérzésnek, főképp a kitépett nyelvű áldozat gyomrában (mely esetben a nyelvcsont tépett roncsolása is erőszakos kitépésre utal, jól bevált és jól ismert oldszkúl módszerek ezek). De ezt a szem és nyelvtémát is megrágcsáltuk már párszor, volt szó az eredményekről.

 2994. ipartelep — 2014-01-11 11:38 

Kedves @titan: kérdezed: Ami halalukat okozta az egbol jott, de mi?
Erre a jelenlegi információink és tudásunk alapján egy jó válasz van: nem tudjuk, hogy mi volt az az UFO.
Ez persze kiábrándító, hiszen itt mindenki “tudja”, vagy véli tudni, vagy úgy tesz mintha tudná mi történt. És ez a viselkedés egy kifejezetten összeesküvés elméletes oldalon nem meglepő, vagy kárhoztatható. Legfeljebb némelyek számára vicces a sok, tényeknek, és körülményeknek fittyet hányó, nagyon erőszakolt “magyarázat”.

Amit én gondolok az ügyről, azt már az első itteni hsz-emben leírtam (Megj: akkor még sokkal kevesebb részletet tudtam az ügyről, és mégis, meglepő módon a további részletek is csak ezt erősítették): A többi lehetőség csekélyebb valószínűsége miatt (mert valahol – sok helyen – mindegyik ütközik a most ismert – vagy ismerni vélt – tényekkel) annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy valamiféle UFO ölte meg őket.

Az UFO-elmélet sem 100%-os persze. Ugyan teljesen, hiánytalanul, és ellentmondásmentesen összepasszol a tényekkel, de ez részben amiatt van, mert – hogy is mondjam csak? – az elmélet, a magyarázat fehér foltjait egyszerűen csak kitöltjük vele – mivel nem ismerjük a részleteket, a motivációkat, az okot, és a célt. Az UFO elmélet itt kicsit olyan (nem teljese egészében olyan!), mintha valamely ismeretlen jelenség magyarázatául Istent hoznánk fel, mondván, hogy ugyan a részleteket nem ismerjük, de az ő útjai úgyis kifürkészhetetlenek, csak ő tehette, oszt jó napot. Itt nyilván nem pontosan ez a helyzet, de annyiban hasonló, hogy a fehér foltokat nem lehet másként magyarázni, és ezek a fehér foltok ettől a magyarázattól még nem töltődnek fel színekkel.

Az az álláspont persze – ami itt sokatoktól olvasható – hogy az UFO verzió azért nem jó, mert “nem hisztek benne” hülyeség a köbön. Részben már elmondtam miért -persze nem akarok itt tudományfilozófiai kiselőadást tartani – ez a közönség ehhez túl gyenge, és értetlen. Egy elméletben nem azért kell hinni, vagy nem hinni, mert az előítélet ezt vagy azt mondatja veled, hanem azért, mert az illeszkedik a tényekhez, és nem ellentmondásos. Az UFO elmélet illeszkedik, és nem ellentmondásos. Csak persze az a baja, hogy semmit nem tudunk az UFO-król, így sok a fehér folt. De még mindig jobb, mint az ellentmondásos- vagy tényeknek ellentmondó, vagy nem illeszkedő elméletek. Amilyen rajta kívül az összes többi olyan.

Szívesen magyaráznék még (tudom, hogy nagy szükség lenne rá), de most betelt a hsz. mennyiségi kerete. 😉

 2993. titan — 2014-01-10 23:43 

@ipartelep:
Elolvastam a portugal oldalt, ez az eddigiek kozul amit olvastam a legjobban osszeefoglalt. Ha nem is erosit a katonai kiserlet mellett, cafolja a meg ket lehetseges dolgot a lavinat es az emberi tamadast.

Amit mashol nem olvastam, pl. a sarga gomboket tuzgolyonak emliti, a sator korul fenykepen is szepenk a latszik a fagyott jeg, a fak koronai torzse megperzselodott. Halottakon szemmellathatoan latszik, hogy komolyabb serules erte egy jo kiados veresnel.

A legnyomasrol, a vakumrol is ir , az emberre valo hatasukrol. Ami halalukat okozta az egbol jott, de mi?

 2992. SLC — 2014-01-10 22:02 

@gigabursch: A portugál cikkel kapcsolatban én is egyetértek. A fényképről kikértem házi szakértőnk véleményét, ő is azt mondta, amit te és én: lehet filmhiba vagy valami kosz az objektíven, de nagyon nagy eséllyel nem egy repülő tárgy van a képen. A cikk amúgy sem adott megoldást, bár a hóval kapcsolatosan jó meglátásai vannak. Ilyen téren egybevág a gipotezi.ru anyagával (csak jelzem ipartelep kollégának: ott is megoldották az esetet; meg a murders.ru oldalon vagy féltucat megoldást lehet találni, sőt ha oroszul keresünk, akkor tucatnyit), lehet, hogy érdemes lenne ilyen szempontból is elemezni az esetet.

Azzal, hogy négyen belepotyogtak oda, mondasz valamit. 1959 május elején a kutatók egy furcsa felfedezést tettek. A nagy fenyőtől egy sávban délnyugati irányban letördelt fenyőgallyak tűntek elő a hó alól, mintha arrafelé vonszolták volna a fáról levágott nagyobb ágakat. Ezen az úton haladva aztán találtak kisebb fákat is, melyeknek a tetejéről tördeltek vagy vágtak le ágakat. A “fenyő út” végén volt a hóbarlang (vagy menedék), és attól nem messze találták meg a négy holttestet a vízmosás alján. Elképzelhető, hogy egy vagy két sérültet próbáltak fenyőágakon elhúzni a menedékhez, de elnézték az irányt és belepotyogtak egy ilyen csapdába. Nem tudom ki és hogyan sérülhetett meg korábban, de ha ott egymásra estek, akkor ott is be lehetett gyűjteni néhány törést.
Aztán később olvadásnál a hótömegek összecsúsztak, és teljesen befedték őket.

 2991. sztalker — 2014-01-10 17:17 

@jukeey:
Komolyan mondom, még egy Fradi–Újpest meccs után is több vér marad, mint Gyatlovék esetében.

Például a szemgolyókat, nyelvet csak a halál beállta után „piszkálgathatták” ki szerinted, hogy nem véres ettől sehol sem a ruhájuk?
(Esetleg a jól végzett munka utáni emlékként.)
Nem inkább arról van szó, hogy egy kisebb, kezdeti sérülés bomlott aztán tovább a szabadban, vagy a vízmosás alján?

Kolevatov bal térdén lévő sebet hogy kötözték be gézzel, ha az eü-doboz a sátorban maradt (amiben állitólag volt a kötszer), visszamentek érte?
(Szerintem még egy korábbi sérülés nyomai lehettek ezek, csak nem írták fel a naplójukba, mert nem tartották annyira fontosnak, vagy még aznap történt.)

Nincs egy „tisztességes” gyomros rúgás, gégére mért ütés, csak ökölharc, fejbeverés, fülek(!), orrok, szemöldök és homloksérülések?
(Erre írtam azt, hogy „kiálló” részek a fejükön, ami surlódástól, eséstől is sérülhet, például ki a fene hajtana a szemöldökre, fülekre egy verekedésnél, az olyan érzékeny vagy fontos pont? Én nem tudom, nem értek hozzá.)
Lehet, hogy magyaráz ezek közül néhányat az, hogy mélyen süppedhettek a hóba, talán néha derékig is, de akkor is furcsa, hogy csak deréktól felfelé vannak komoly sebeik. Azt is elfogadom, ha a hullákat később behányták a vízmosásba, akkor az is okozhat ilyesmi horzsolásokat, de pl. Gyatlovról nehezen képzelem el, hogy csak ököllel harcolna, ha van bicsak is nála.

„Menekülni a többség számára hiányos öltözékben nem volt értelme, elrejtőzve túlélni talán. ”

Bocs, de én akkor sem „rejtőznék a ház előtt”, ha megengednék is azt üldözőim, ennyire azért nem könnyíteném meg a dolgukat. Addig mennék, másznék, futnék, amíg csak bírom, ha a társaim maradni akarnak, az legyen az ő problémájuk, ők haljanak meg ott.

 2990. jukeey — 2014-01-10 16:21 

Biztosan próbáltak bökőt mártani, nem ettek elég spenótot hozzá.

Már többször, többen hangsúlyozták hogy gyilkosság esetén tetteseket és indítékot kéne felutatni, mintha azok nélkül nem is lehetne gyilkosság (“Egy gyilkosságnál ezekre a kérdésekre kell(ene) választ adni:– Ki(k)?– Miért?– Mivel?– Mikor?– Hol?”, “ezzel az a baj megint, hogy az indok még mindig nem világos”).

Na mármost ha “pölö” hetek után meglelik a kissé alkesz X.Tihamér bácsit az ágyában már elég “laza” állapotban, baltával a fejében; dugipénze nem hiányzik, tévéje is a helyén bekapcsolva, a ház nincs felforgatva, attól még nem fognak ilyeneket gondolni: kicsit sokat vedelve zsonglórködött és véletlenül beleállt a fejébe, utánozni próbálta az esti krimiben látottakat, az öngyilkosság ilyen szörnyű módját választotta, satöbbi. Idegen ujjlenyomat sincs, még a baltanyélen se, erőszakos behatolásnak nem maradt nyoma. Legfeljebb nem lesz meg a tettes és az indíték, de a gyilkosság aligha kétségbe vonható, még akkor is, ha a szomszédnéni a múltkor ufót látott a kertjében. Kikérdeznek pár bennszülöttet és X.Tihamér bácsi kisszámú ismerősét, semmi extra. Bekerül a megoldatlan ügyek közé és kész, de hogy gyilkossági ügy, az tuti; indíték vagy tettes ide vagy oda, halál beáltának időpontja +/- egy nap ide vagy oda.

Itt adott kilenc hulla, melyek közül 5 “korábbi” elvileg szerezhette kisebb-nagyobb sérüléseit esésektől a dokik szerint, tereptől függően. A rendőrök látták a terepet és erősen kételkedtek ebben. Négy “későbbi” hulla egyenesen szarrá volt verve, egy részük megcsonkítva, melyeket már a dokik szerint sem szerezhettek csetlésbotlásból még szakadéknál sem, nemhogy egy nyomorult patakparton (az igazi(!) dokik szerint még életükben, vérezve történt mindez velük). A szemkitoló, nyelvkitépő, fejbetörő, karkicsavaró, bordazúzó, térdficamító, de a nyomot nem hagyó fénygömbök, torkosborzok, jetik és szelek még a kriptozoológusok és ufológusok szerint is mondhatni viszonylag ritkák, gyilkosok viszont szoktak hasonlót alkotni.

Menekülni a többség számára hiányos öltözékben nem volt értelme, elrejtőzve túlélni talán. Minimum abban a hitben lehetnek hogy a sátrat úgyis fújhatják, a “rablók” elviszik; de ha kapisgálták is a gyilkos szándékot, akkor sem volt más választás, legfeljebb jobban kellett sietni (bár Zolóék akkor egyből húzhattak volna, cserbenhagyva a többieket). Egy üreg a hóban, ahova két kis lyuk faággal megfelelő szellőzést biztosít, és több ember könnyen tarthat benn elviselhető hőmérsékletet, megfelelő menedék és esetleg rejtekhely lehet, amíg pár menetképes tag segítséget hoz. Éhen könnyen kibírják egy hétig, szomlyazni meg nem kell a hó miatt, csak próbálni elég meleget tartani és lehetőleg nem megfulladni. Ezt próbálták kivitelezni akkor még komoly sérülések nélkül (bár a térdfásli arra utal, hogy pár rúgást már lezavaráskor kioszthattak a vonakodóknak), de nem volt rá idejük, mert jött a valódi támadás. Az indítékra, tettesekre és végrehajtókra (amennyiben a kető különbözik) pedig sok lehetséges verzió marad mindörökre nyitott (és eddig manysi elkövetők messze a legkevésbé gyanúsak).

 2989. sztalker — 2014-01-10 14:25 

2986. oberon

„ — Úgy tudom, hogy Kolevatovnál is volt gyufa’’
Nem találkoztam ezzel az infoval. Tudnál hivatkozni?”

A zsebében átázott gyufásdoboz volt, de azt már ne kérd tőlem számon, hogy ez előtte v. utána, a vízmosásban heverés miatt ázott-e át…
🙂

(„Kolevatov was well insulated… …From the right pocket doctors retrieved a box of matches that was soaked wet.”

http://www.ermaktravel.com)

2986. oberon
2985. igazitrebics

„Ez olyan, mintha valaki megnyerné az 5-ös lottót, aztán belecsap a villám.”

Nem egészen. A lavinafrászt BÁRMI kiválthatja pl. sötétben, amit hajlandóak elhinni. Ez a helyzet, sajnos, mert senki nem fog a helyszínen vitatkozni a természettel, hanem inkább menekül, és csak aztán fogja elemezni a dolgokat.

Tehát ugyanaz a dolog idézte elő a sátortól való menekülésüket (valami a csúcsnak csapódott, v. hatással volt rá, amitől egy kisebb hógöröngy elérhette őket, de még a sátorhoz sem kell ehhez csapódnia, elég, ha mellettük történik valami zavaró, amit annak éreznek (pl. hallanak).

Roppant egyszerű példát mondok:
Elmész úszni egy trópusi tengerpartra, majd egy fürdőző bekiabál: cápa!!! Te miként fogsz reagálni?

— Ellenőrzöd a farokuszony jellegét (hátha csak delfin)?
— Megvárod, míg a közeledbe nem ér (hátha nem is veszélyes faj, csak kis macskacápa v. ilyesmi), esetleg cápabébi, amivel el tudsz majd bánni)?
— Szembefordulsz vele, alámerülsz és ellenőrzöd, hogy nem egy tréfás kedvű fürdőző csatolt magára egy jelmezt?
— Esetleg megvárod, amíg egy csónak feléd indul és kiment a vízből?
— Szép komótosan, ahogy illenék, úszol visszafelé, mintha mi se történt volna, hátha nem is te vagy a célpontja őkelmének?

A választ nem is kell leírnom, mindannyian először az életünket fogjuk menteni, valszeg egy rettenetesen gyors úszással. Mit gondolsz, miért írtam le a fenti repülős példákat? Nem ezerszer, de inkább százezerszer begyakorolt reakciókat is elcsesznek teljesen profik, ha például éjszaka van, nincs viszonyítási, ellenőrzési lehetőségük, tehát rutinból kell cselekedniük. De ettől még nem biztos, hogy fel is ismerik a helyzetet azonnal. (És mint látjuk, később sem. Ott, azokban a balesetekben meg 300 ember halt meg, ezt meg én mondom.)

De mondok hétköznapit is: mész az autóddal, és hirtelen eléd ugrik egy állat (kutya, nyúl), nem a méretét fogod nézni (ha kicsi, akkor jobb lenne elütni, ha nagy: pl őz, szarvas, akkor meg tényleg jobb kikerülni), hanem rögtön elfordítod a kormányt. Ha nincs szerencséd, pont egy kamion jön a másik oldalon veled szemben…

Plusz tömegpszichózis, ami sokszor éppen ront, mint használ egy helyzet megítélésében, ezt is vedd figyelembe.

Kábé 500 méterig van infónk (lábnyomok) az általuk megtett útról, plusz egy a lejtőn otthagyott zseblámpa. Ha a lábnyomaik végig levezettek volna a fáig, akkor nem is kellett volna Dorosenko és Krivosenko testét felkutatni, csak követik a csapást, nem? (1 nap után akadtak csak rájuk, ahogy a sátrat megtalálták.) Miután eltűntek a lábnyomok, a kutatók kábé azok irányát tartva lementek az erdőbe és elkezdték azt is átfésülni, így ötlött a szemükbe az a szép, magas fenyőfa is, hát oda is bementek, így fedezték fel a holttesteiket alatta. Az, hogy mi a fene is történt velük 500 méter megtétele után, az mindmáig kétséges. Pont ezért gyanakszom egy ilyen fajsúlyú természeti jelenség kiváltotta pánikra, amivel nem igazán jó viccelni. Lehet, hogy azért nem vittek magukkal holmikat, mert nem is tervezték az erdőig tartó sétát, de biztonsági okokból nem akartak ott maradni, ha mégis megindul a lejtő.

Tehát nem várhatjuk el azt a szitut, hogy vki kimegy, leméri a hóhelyzetet, és anyja életére esküszik, hogy itt nem lesz lavina, mindenki nyugodjon meg, ez csak egy veszélytelen kis „löket” volt egy hóvihar miatt, menjünk szépen vissza a sátorba és kezdjen csak nyugisan jó melegen öltözködni meg felmálházni a cuccost, aztán vagy bivakolunk itt hálózsákban, vagy levonulunk szépen lassan az erdőbe éjszakázni, ha fázunk a szétszakadt sátorban.
Ennek csakis az ellenkezője természetes szerintem: minél gyorsabban el onnan, aztán majd útközben meglátjuk mi lesz. (Aki tud, az felkap magára valamit, aki nem, az meg szedi a virgácsait, hogy minél előbb túl legyen ezen a kellemetlen szitun.)

A sátor tetejére még feltesznek egy zseblámpát (állítólag felfelé fordítva), talán ezzel is a pozíciójukat jelezve.

Még annyit a sátornál őket ért erőszakos emberi támadásról:
Ha jól olvastam, a sátor egyik kiszakadt nyílásán ott lifegett egy fennakadt bekecs is, amikor a kutatók megtalálták, tehát roppant gyorsan kellett elhagyniuk azt, valaki már nem fért át rajta teljes ruházatban, hát gyorsan kibújt belőle. Ebből meg arra következtetnék, hogy ha kerestek is valamit rajtuk a támadóik (ha voltak), az nem igazán a sátorban lehetett, hanem vagy rajtuk (a testükön?), vagy a kezükben, esetleg ők maguk (csak a személyük, nem pedig személyes tárgyaik, a túra tárgyai) a tényleges célpont. Mert azért a sátrat biztosan átkutatják, kirámolják, ha bent van elrejtve valami. Továbbá azt sem hiszem, hogy utána ilyen bonyolult rekonstrukciót hajtanának végre a gyilkosaik, hogy képesek egy ilyen szőrmekabátot is odapasszírozni a nagyobb hitelesség kedvéért…
(„Hé, bandatag! Az a beavató próbád, hogy mássz be ebben a bekecsben oda, fűzd be belülről a sátrat teljesen, majd hasítsd ki jól az oldalát, majd úgy bújj át a résen, hogy a kabát fennakadjon rajta, érted?
A szintidő 80 másodperc, aki alatta teljesít, azt felvesszük a bandába első osztályú csicskának, a vesztes marad lótifuti v. tarkónlövés, ez utóbbi persze szabadon választott…” :))))

2988. jukeey

Ezzel az a baj megint, hogy az indok még mindig nem világos (mi volt a céljuk ezzel a támadóknak: bosszú, anyagi érdek, csak szadizás?), továbbá sok ember kell hozzá, mert vagy 9 négyzetkilométeres terület a hágó, tehát ha nem veszik körbe őket jó szorosan, nem felügyelik Gyatlovékat, biztosan meg fognak szökni páran közülük. Én például ekkor tudnám elképzelni a bakancsok levételét a sérültekről. Továbbá ez a körülzárás már azt is feltételezi, hogy sokukat jól megvertek közülük, hogy sérüléseik miatt rákényszerülnek menedék építésére. (De akkor a támadók szándéka is világos kell, hogy legyen már előttük.) Ha még senki nem sérült ekkor, biztosan terveznek egy szökést a jobban öltözöttek.
Ha lenne lehetőségem, bizonyosan elbújnék vhol, elindulnék egy nyiladék mentén, menteném az irhámat. Az ember mindig a legsúlyosabb helyzetre reagál, csak utána fog gondolkozni az ezt követő feladaton. (Ilyesmiről írtam feljebb is.) Éppen a sérültek kérték volna az épeket, hogy meneküljenek! És sajnos, tényleg ez is szokott történni a valóságban, ha legalább pár embernek van reménye, hogy így túlélje. Gondold végig, hogy mennyi esélyük lenne, ha pont a támadóik szeme előtt építenek vackot és ruházkodnak át Gyatlovék? Függetlenül a támadók szándékától, ezt meg én tartom életszerűtlennek.
(Példa: megszökik egy csomó rab a börtönből és szökés közben szépen lassan segítgetik egymást, ahelyett, hogy előbb a maguk életét mentenék? Még a régi cellatársak sem hiszem, hogy így döntenének. Addig lesznek együtt és segítik egymást, amíg mindnyájan hasonló eséllyel rendelkeznek, de utána már EGYÉNILEG próbálnak szerencsét, ha a másik már képtelen velük tartani.)
Ezt nem érzem ellentmondásnak. Egy baleset esetén a mentő ember segítsége az életben maradás kulcsa (ezt érzi is a segítő, ezért is van a sérült mellett), egy támadás esetén a menekülő ember az egyetlen, aki ott életben maradhat. (Basszus, de hát pont erről szólnak a jó kis börtönös-szökéses, háborús-hadifoglyos filmek is, nem?) Ez nekem is így logikus. Gyatlovéknak nem igazán vannak fegyvereik (csak bicskák, egy biztosítótű, meg pár fémtartalmú tárgy: pl. iránytű stb), amivel jól meg tudnák védeni magukat, ha azoknak meg lőfegyvereik vannak. Két megoldás marad hátra: segítségkérés, jelzés (de kinek, kitől várható ilyen, és mikorra érhet ide?, és milyen eszközzel: rádióval, jelzőrakétával, tűzzel?), és a menekülés (akárhová, csak el innen, hogy ne kapjanak el).

Nem igazán frankó ez „felnézegetünk a sátor felé, hátha elmentek már azok a rosszfiúk onnan, aztán majd úgyis lesz valami estig” hozzáállás. És pl. este mi lesz? Baromi hideg lesz, az biztos, de addigra még az az esélyük is elszáll, hogy elbújjanak valahol az erdőségben a jól öltözöttek, vagy elmenjenek a labaz felé (akár kerülő utakon is).. Vagyis hurokba tennék a fejüket szerintem, ha legalább páran nem próbálnák meg a szökést, kerül, amibe kerül az.. Ehelyett egy baromi szűk területen mozog mindenki, csoportokban, meg egyenes vonalak mentén, egymást átölelve találják meg a testüket.

„A patakparton összecsapás alakult ki, melyet csak nehézségek árán tudtak a támadók lebonyolítani.”

Bocs, de akkor meg én, a megtámadott rögtön elhúzok onnan, mint az a bizonyos vadliba, ha az engem megtámadó nem tud rajtam felülkerekedni, akkor esélyem van! Mindenki szanaszéjjel ment volna egy ilyen után, de annyira, hogy az istennek se lehetett volna utána összeszedni a hulláikat szépen egy kupacra, hanem ott fagytak volna meg az erdő közepén a hosszan tartó üldözés után. Pont az a baj, hogy még EKKOR SEM DÖRDÜL EL LÖVÉS, NINCS SZÚRT SEB. Mert előbb-utóbb még a rendőr is beléd lő ám, ha nem állsz meg felszólításra, igaz? Ők, a támadók meg nem, ennyire jószívűek, inkább agyonveretik magukat, mintsem beléd mártsanak például egy bökőt? Hmmm.

 2988. jukeey — 2014-01-10 11:33 

Egy nagy fa mögött a sátorral ellentétes oldalon levő tűz megintcsak inkább nappali időpontot feltételez (ami a fiktív lavina szempontjából mellékes), éjjel ez nem lenne elég a tűz fénye és a megvilágított környezet elrejtéséhez – nappal igen, és persze déli szél is feltételezhető belőle (a nyomozás egyébként nem állapított meg pontos szélirányt, csak az arrafelé általában szibéria felől fújó keletit valószínűsítették). Maradok a lezavarós-kifagyasztós taktikánál, mely szerint egy korán reggel történt rajtaütés után a “jólöltözöttek” nekiálltak rejtekhelyként és menedékhelyként használható kibélelt üreget vájni a hóban, addig a csapat másik fele valamivel távolabb tűzzel és ruhacserékkel védekezett a kihűlés ellen egy olyan helyen, ahonnan a lejtőt és a sátrat is szemmel tarthatták (pl Gyatlov az összesen három zokniját a tűz mellett is hol a bal, hol a jobb lábára húzta át, hogy egyik se fagyjon el). Rájöttek hogy az őket elzavaró állítólagos rablók ki akarják nyírni őket, és előbb-utóbb a fagyasztási eredmények ellenőrzésére indulnak; ezért rejtőzés mellett döntöttek, hogy később a mellettük elhaladó gyilkosok figyelmét elkerülve legalább a néhány cipős tag felszívódhasson ellenkező irányba, esetleg ottmaradt felszereléshez juttathassa a többieket vagy siker esélyével felvehesse a harcot kevesebb számú ellenséggel (a valószínűleg itt maradó többségnek napokig, akár egy hétig is ki kellett volna húzniuk amíg a többiek segítséget hoznak). Itt valószínűleg a Belorusz frontot is megjárt Zolo ötletei nyomtak a latban, de túrázóként a többiek sem lehettek teljesen tanácstalanok. Ám nem volt idejük teljesen felkészülni, a támadók túl korán megindultak (talán ha a tüzet nem is, a szél ellenére a füstöt mégis kiszúrták, vagy egyszerűen csak lejárt a várható kihűlési idő). A patakparton összecsapás alakult ki, melyet csak nehézségek árán tudtak a támadók lebonyolítani. Ezalatt a fánál levők egy része megpróbált a sátor felé haladni, ketten hősiesen vállalkoztak az ellenség feltartására vagy már nem voltak menetkész állapotban. Ők, és a kifulladt, átfázott, lemaradozó menekülők már nem tudtak komoly ellenállást kifejteni, ezért a patakpartnál végzett támadók, vagy azok egy része könnyen utolérték őket és fél kézzel elbántak velük komolabb ütleg nélkül, vagy egyszerűen csak hagyták a már feltűnően botladozó szerencsétleneket menet közben maguktól összerogyni azzal, hogy ha mégis eljutnának a sátorig, az otthagyott két emberük majd intézkedik; és egyből mentek vissza a patakhoz rendet csinálni. Végül csak hó alá kellett ásni a négy zúzott hullát, és elsöpörni a nyomokat egy fenyőággal.

Hómenedékekről magyarul csak ezt találtam hirtelen a weben:
http://mtp.info.hu/index.php?view=article&catid=38%3Atulelesi-technikak&id=64%3Ahobol-keszithet-menedekek&option=com_content&Itemid=77

 2987. oberon — 2014-01-10 10:55 

@sztalker:

Most olvastam vissza, és láttam, hogy @titan élt a lottós hasonlattal, nem pedig Te. Sorry a tévesztésért. Ettől függetlenül az állításom fenntartva.

 2986. oberon — 2014-01-10 10:51 

@sztalker:

’’ Úgy tudom, hogy Kolevatovnál is volt gyufa’’
Nem találkoztam ezzel az infoval. Tudnál hivatkozni?

’’ Azért, mert még nem halt meg, a szerencsétlen….Légyszi a surranódat, mert odavágok…)
Gondolom, nem kell magyaráznom. :(((’’
Ezzel a bekezdéssel nagyjából egyetértek. Azonban azt kétlem, hogy Zolo tovább húzta volna, mint Kolo, a te verziód szerint. 1 helyen is találták meg őket, tehát még az sem játszik, hogy Kolo nem tudta, hol van Zolo. Miért nem vette le a csizmáját? Vagy Tiboét? Mindketten nem élhették túl Kolo-t, ebben szerintem megegyezhetünk.
’’ Ahogy mindig írtam, a lavinafrász hajthatta őket’’
Ahogy számodra a gyilkosság elfogadhatatlan, számomra úgyanúgy a lavina és annak cullangjai.

’’ Pont ez a lényeg, hogy elég, ha csak 1 ember magához tér (aki csak fél óráig „dekkol”), az már elkezdheti a mentést, keresni a többieket. Ebben nem látok problémát. Még így is sokáig tarthat, mire megtalálja őket, ha a szél befútta a testüket és nem válaszolnak, mert eszméletlenek. Ez tarthat órákig, pláne, ha nincs más segítsége sokáig. (Pl. Kolevatovnak Gyatlov, vagy amíg az nem ér oda, addig Doro és Krivo.)’’
Na ezt itt nem tudom elfogadni. Ha valaki eszméletlenül fekszik 1 órát abban a hidegben, az meghal. Ha másért nem is, a maghője folyamatosan zuhanna lefelé, minek következtében forró leves, meleg takaró és egyebek nélkül hiába találnának rá, mert menthetetlen lenne. Ez 4-5 fokos hűlésnél már bőven játszik. Sapka, cipő, kesztyű és legfőképpen mozgás nélkül, hóba fekve vagy temetve, süvítő szélben hogyan húzhatná valaki 1 óráig abban az időben Ennek ellénre te nem is 1, hanem esetenként több óráról is beszélsz…

’’ Sérüléseket okozhat már a hóban vonszolásuk is, pláne, ha cserjés, bokros részeken kell átcipelni a testüket (és fel sem jajdulnak, hogy képen, homlokon vágta őket egy ág, mert
még nincsenek maguknál.) Ennyi.’’
A karcolások és horzsolások nagy részét szerintem is okozhatták ágak és egyéb dolgok. Azonban sem monoklit, sem orrvérzést sem pedig más, a testeken levő sérüléseket nem. Hacsak nem direkt húzták/lökték/vágták neki őket vastag ágaknak a megfelelő szögben. De ezt úgye te sem hiszed? Kétlem, hogy a legsűrűbb cserjés felé vonszolták volna le őket, márcsak azért sem, mert a mentők a saját maguk dolgát is jócskán megnehezítették volna.

’’ Nekem meg nagyon nagy hiányérzetem van itt lőtt és szúrt sebek terén, no és pl. töltényhüvelyek terén is, ha esetleg figyelmeztető lövéseket adnak le rájuk a miheztartás végett, akkor bizony maradna ilyesmi’’
Ha kicsit mesterkélt akarok lenni, akkor fel is vehették a földről a hüvelyeket. Ha nem akarok mesterkélt lenni, akkor pedig azt mondom, hogy 3 héttel a balhé után nem biztos, hogy az a töltényhüvely (vagy néhány) látható helyen maradt. Az olvadástól a hózáporon át jónéhány dolog eltüntethette a keresők szeme elől. Nem valami nagy tárgyakról beszélünk.. Lehetséges, hogy az olvadáskor előkerültek volna (ha voltak), de ugye akkor már jött a másik 4 holttest és a titkosítás. Harmadrészt pedig lehet, hogy meg is találtak néhányat, viszont ahogy más dolgok is, lehet elrejtésre kerültek a nyilvánosság szeme elől. Bár az én álláspontom még mindig az, hogy nem feltétlenül volt szükség lövésre.

’’ Külföldi oldalon olvastam (lehet, hogy nem igaz, bocs), hogy Doro és Krivo afféle fogadalmat tettek a túra előtt, hogy leszoknak a cigiről (gondolom, nem a rák miatt, hanem a
sportkarrier és sportteljesítmény okán), tehát azt … hanysi-manysik stb., Zolóról nem is szólva, ugye, aki mindent dokumentál, még rátesznek a lapáttal önmaguknak ezzel is.’’
Őszintén szólva én is nehezen emésztem meg, hogy kémek vagy csempészek lettek volna. Mint már korábban is említettem, szerintem az út során történt események okozhatták a halálukat.

’’ Nem mondtam, hogy verekedtek’’
Nem is kellett, hogy mond. A testek erről árulkodnak bárki számára, aki átolvassa a sérüléseiket.

’’ Ismétlem, ezek az én személyes meglátásaim az esettel kapcsolatban, mert nekem vhogy mindig ezek jönnek elő.’’
Nekem meg mások. Ennek ellenére pro-kontra csak-csak haladunk. Aztán lehet, hogy egyszer ugyanazt fogjuk látni. : )

’’ Én erre csak annyit mondanék: ma is rengeteg hegymászó tűnik el, majd egyszer csak megtalálják a mumifikálódott holttestüket egy gleccser alján..’’
Ez okés. De itt 9 ember halt meg. És még azt sem lehet mondani, hogy hegymászás közben.

Véleményem szerint, amit @bobbyval közösen sikerült anno közös nevezőre is hoznunk, hogy attól a sátortól cipő nélkül nem sok esetben jöttek volna el. Nem lehettek annyira ostobák ők sem, hogy elhiggyék, hiába indult meg a hó és menekülnünk kell azonnal, cipő nélkül sokáig élhetnek. Emellett anélkül, hogy a sátor bedőlt volna, (ami ugye nem történt meg), kétlem, hogy akkora pánikot okozott volna, hogy fejvesztve menekülnek ki belőle.
Ha mégis ezt teszik, tehát kirohannak, menekülnek sátort kivágva, nem hiszem el, hogy nem esett volna le nekik maximum 100 méter után, hogy:
-Hé vazzeg, nincs is lavina. Há mennyünk mán vissza 1-2 surranóért. Doro,Krivo ezt a kört ti nyertétek. Mi addig lemegyünk a fához csiholni 1 kis tüzet a biztonság kedvéért… vagy valami hasonló.
Ennek ellenére nem fordultak vissza, hanem mentek tovább lefelé minden eszköz nélkül. Majd amikor már majdnem leértek, kapnak valami ’’hatást’’, ami aztán tényleg vízbe teszi őket. Most én élnék a te hasonlatoddal: Ez olyan, mintha valaki megnyerné az 5-ös lottót, aztán belecsap a villám. Vagyis itt 9 emberre értve. Nem tűnik hihetetlennek számodra?

 2985. igazitrebics — 2014-01-09 14:48 

A lavináról, ill. a lavinaveszélyről:

Ez a terület úgy általában nem lavinaveszélyes. Ahol voltak, ott ezelőtt soha nem regisztráltak lavinát!

A lavinák úgy általában a legmelegebb napszakban következnek be. Úgy általában, a hegy déli oldalán, mert az tud a legjobban felmelegedni. Ahol ők voltak, az a hegység keleti oldala és abból kiindulva, hogy zseblámpát használtak valamikor este, éjjel történt a dolog. Tehát a meleg elfelejtve.

A meleg mellett ahhoz, hogy a hó megcsúszhasson megfelelő dőlésszögű lejtő is szükségeltetik! Az sincs! Ahol tábort vertek, ott 15-18 fokos a lejtő. A lavina meg csak akkor csúszkál ha a lejtő min.23-25 fokos!!

Következtetés: a lavinát el lehet felejteni!!

 2984. sztalker — 2014-01-09 13:54 

2978. titan

A váratlanság nagyon súlyosbító tényező lehet, ha pl. elfáradt embereknek kell gyorsan döntést hozni. (Erre friss példák lehetnek a Colgan Air buffalói és az Air France 447-es járat pilótáinak balesetei, hiába voltak nagyon képzettek, az egyik esetben dögfáradtan kellett dolgozniuk, a másikban pedig rögtön bepánikoltak egy teljesen váratlan szituációtól, mert az agyuk már „előre futott”, gondolatban nem ott voltak, ahol lenniük kellett volna, már előre eltervezték a következő cselekedetüket, ahelyett, hogy a helyzetet értékelték volna ki.

Mindkét esetben a váratlanul bekövetkező esemény okozott pánikot, amit később már nem tudtak levetkezni és hibát hibára halmoztak, pedig szimulátor gyakorlaton biztosan megfeleltek volna.) Azért ilyen példákat hoztam fel, mert szakmailag „zsírprofikkal” esett meg (sajnos), de a körülmények erősebbek voltak náluk. Tehát magát a pánikot is szokni kell, gyakorolni, nem csak magát a helyzet megoldását, na!

Gyatlovék esetében egy nehéz napon voltak túl, nem voltak „készültségben” agyilag, egy hirtelen beálló helyzet a fáradt embereket gyors döntésre kényszerítheti, utána már a dolgok mennek a maguk medrében. (A Colgan Air pilótái pl. egységesen maguk felé húzták a botkormány, mert ez a természetes emberi reakció, de a kiképzés szerint pont ellenkezőleg kellett volna tenniük, hogy megússzák, viszont annyira kialvatlanok és fáradtak voltak, hogy már nem tudtak higgadtan gondolkodni.)

Ezért is írtam bele a lejtős sztoriba Zináék renegát viselkedését (hogy esetleg visszafordultak a lejtőn, mert fáztak, vagy nem érezték indokoltnak a levonulást, csak az első pillanatokban még ők is alávették magukat a többség akaratának — tömegpszichózis –, amíg kissé le nem higgadtak egy kilométer után), mert minél több ember néz szembe egy problémával, annál nagyobb az esélye, hogy más megoldásokat kapunk. Legfeljebb nem érvényesítheti azonnal az akaratát, vagy nem meri azt rögtön felvállalni.

Visszatérve a lejtő topográfiájára:
A térképeken is jól látszik, hogy lépcsős, hullámos ez a terep végig (a szintvonalak sűrűsödése-ritkulása mutatja ezt), de a műholdas fotókon is láthatjátok ennek nyomait úgy, hogy nagyon sok árnyékos terület tűnik elő, ezek sokkal meredekebbek. (Ráadásul eléggé hóbuckás, egyenetlen is mindenhol, a hó alatti kövekről nem is szólva). Sajnos eltérő vastagságú és állagú hórétegek lehetnek ezeken a szinteken, van, ahol csak alig süppedsz bele a hóba, ráadásul az keményre fagyott, de bizonyos szakaszokon lehet akár méteres vastagságú is, amiben nehéz mozogni, ezek váltogathatják egymást, lehet egy jeges, csúszós réteg is a felszín alatt, amin eleshetsz és tízmétereket is csúszhatsz, amíg valami cserje meg nem állít.

Létezik olyan is, amikor egy egész lejtő csúszik meg (tehát nem a hótömeg sodródik lefelé), vagyis minden rajta lévő dologgal, emberrel EGYÜTT MOZOG, ha ekkor kibillensz az egyensúlyodból, könnyen eleshetsz, csúszhatsz a jégen. (Maga a lejtő elmozdulás nem jelentős, csak pár méter lehet.) A lejtő felső 500 méterén talált lábnyomok kizárják, hogy lavina lett volna abban a magasságban, de még mindig van egy 1000 méteres lejtős alsó szakasz (ami lépcsős, ahogy feljebb írtam) a nagy fáig , ami lehetett olyan állapotban, hogy okozzon gondot a rajta áthaladóknak. Mivel ekkor nem fog feltorlódni hótömeg alul, az erdőnél, sem pedig nem fogja a rajta lévő embereket vastag hóréteg belepni, mint egy lavina esetében, nehéz lehet ilyet utólag kimutatni, mert nem szemmel láthatóak a károk.

A lejtőn levonulásukhoz:
Eleinte lehetett szabályos, rendezett, nem túl távol egymástól (talán a felső 500 méteren még), de idővel a jobban öltözött lábbelisek átvehették a vezetést és az élre törve teljesen elszakadtak a hátul botladozóktól, akik már nagyon fázhattak zokniban v. csupasz lábbal. (A zseblámpát is itt veszthették el vhol.) Akár 300-400 méteres közt is hagyva a csoport tagjai közt, plusz a látó- és hallótávolság is (a hóvihar miatt, szél zúgása miatt) korlátozott lehetett. Vagy, ha nem is végig, de kifoghattak egy nagyon kellemetlen hófúvást (ha akkor fordul a szél iránya) vhol a lejtő közepén, amikor elveszíthették a társaikat a látóterükből. Innentől már vesztésre állnak, mert a kommunikációjuk korlátozott.

(Hogy az elől menők miért siettek, arról már írtam: ha lavinától féltek, a legelsők a biztonságos erdőből már visszamehetnek menteni a később betemetett társaikat, de ha
mindenki a hó alá kerül, úgy már nehezebb, ezért nem sértődhettek meg a hátul vánszorgók, hogy nem támogatják őket Zolóék, hanem előrefutnak.)

2983. oberon

Úgy tudom, hogy Kolevatovnál is volt gyufa, tehát meggyújthatta akár Doro és Krivo tábortüzét, ha hangosan kiabált feléjük, megtalálhatták egymást.

Már korábban eldönthette a csapat, hogy a nagy fánál találkoznak, tehát erre emlékezhettek később is.

„Miért nem használják fel Tibo vagy Zolo csizmáját, ha Ludának hoznak ruhát Krivorol?”

Azért, mert még nem halt meg, a szerencsétlen. Majd ha meghal, akkor lehúzom róla. Emberek vagyunk, nem állatok. Ők a társaim, én még mozgóképes vagyok. Viszont, hogy ez órákig tart, az már más kérdés. Mikor látták, hogy Ludának bevégeztetett, hát róla is leszedték.
(– „ Figyuzzá’ mán Zolóka, neked annyi, ugye tudod?” Légyszi a surranódat, mert odavágok…)
Gondolom, nem kell magyaráznom. :(((

Pont ezért hal meg a két srác — Doro és Krivo — legelőszőr, mert ilyen a szituáció. Pont őrajtuk fogják aztán igazolnia a ruhák levágását. (Gyatlov és Luda kapják.)

„Te pedig azt ugrod át, hogy mit keresnek kint a hóban cipő meg minden nélkül, ha a hatás csak a lejtő aljánál éri el őket?”

Ahogy mindig írtam, a lavinafrász hajthatta őket, ami feltételezi, hogy le kell menniük az erdőig. Ha feljebb éri őket a hatás, akkor biztosan közelebb vannak a sátorhoz, akkor
talán oda másznak vissza, de nem így történt, sajnos.

„Valamint ha 1 órát fekszik valaki cipő/+sapka nélkül a hóban, főleg eszméletlenül és sérülten, akkor nem hinném, hogy, mindenki felébredt volna 1 óra -30-ban való fekvésután.”

Pont ez a lényeg, hogy elég, ha csak 1 ember magához tér (aki csak fél óráig „dekkol”), az már elkezdheti a mentést, keresni a többieket. Ebben nem látok problémát. Még így is sokáig tarthat, mire megtalálja őket, ha a szél befútta a testüket és nem válaszolnak, mert eszméletlenek. Ez tarthat órákig, pláne, ha nincs más segítsége sokáig. (Pl. Kolevatovnak Gyatlov, vagy amíg az nem ér oda, addig Doro és Krivo.)

Sérüléseket okozhat már a hóban vonszolásuk is, pláne, ha cserjés, bokros részeken kell átcipelni a testüket (és fel sem jajdulnak, hogy képen, homlokon vágta őket egy ág, mert
még nincsenek maguknál.) Ennyi.

„De sokaknak milyen hihetetlennek tűnik, hogy ’’csak’’ 1 gyilkosság lett volna, mindenféle sci-fi/horror és egyéb nélkül. Nem?”

Nekem meg nagyon nagy hiányérzetem van itt lőtt és szúrt sebek terén, no és pl. töltényhüvelyek terén is, ha esetleg figyelmeztető lövéseket adnak le rájuk a miheztartás végett, akkor bizony maradna ilyesmi, plusz a sátron is egy be-kimeneti lyuk is jólesne, mondjuk… (Nem kell, hogy vér legyen, elég lenne a lyuk is nekem. :))

Külföldi oldalon olvastam (lehet, hogy nem igaz, bocs), hogy Doro és Krivo afféle fogadalmat tettek a túra előtt, hogy leszoknak a cigiről (gondolom, nem a rák miatt, hanem a
sportkarrier és sportteljesítmény okán), tehát azt is nehezen tudom például elképzelni, hogy pont egy szupertitkos kémakció előtt, ahol vagy a nemzet aranyát, vagy annak titkos
fegyverét, kémlistáját fogják átcsempészni az ellenségnek, még hiányzik nekik egy ilyen önsanyargatás (mondjuk ki: igazi „önszivatás” a cigiről leszokás, nem?) is, mintha nem lenne elég, hogy nyomukban a KGB, meg kínaiak, elhárítás, hanysi-manysik stb., Zolóról nem is szólva, ugye, aki mindent dokumentál, még rátesznek a lapáttal önmaguknak ezzel is.

„Tibo, Zolo és Doro kivel verekedett és legfőképpen miért?”

Nem mondtam, hogy verekedtek, de Tibo karját pl. vonszolás közben is kicsavarhatják véletlenül, vagy ha felfordítják a testét, hogy megnézzék, él-e még, Doro keze simán megsérülhet, ha kitámasztja azt, mikor ez az erő váratlanul fellöki hátulról a lejtőn, aztán ezzel a sérült kézzel mászik fára később, majd csúszik és zuhan is le róla, esetleg sokszor…
(A különös orr, homlok, száj, szemöldök, kéz sérülésekről írtam már feljebb, csináltam egy hevenyészett rajzot is ehhez, ahogy reflexszerűen a hóba zuhannak, valami belepasszírozza őket, sokan csak csúsznak a havon , mások esetleg fejjel bele is vágódnak a jeges hórétegbe.)

Ismétlem, ezek az én személyes meglátásaim az esettel kapcsolatban, mert nekem vhogy mindig ezek jönnek elő.

„Am olvasnék hasonló esetekről még, amelyeket ezenféle hatás okozott.”

Én erre csak annyit mondanék: ma is rengeteg hegymászó tűnik el, majd egyszer csak megtalálják a mumifikálódott holttestüket egy gleccser alján, mert évtizedekkel korábban beleestek egy ilyen hasadékba, és esély sem volt rá, hogy kimentsék őt onnan. Ha viszont egyedül volt az illető és nincs szemtanú, akkor az életben meg nem tudják a pontos körülményeket, csak egy hullát lehet tanulmányozni, ami teljesen deformálódott.

Itt jegyzem meg, hogy sok más honlapon megemlítik az Alpokban talált Ötzi rézkori „jégember” esetét, azzal a párhuzammal, hogy annak minden hajszála ép, teste nincs úgy roncsolva, mint pl. Gyatlovéké, pedig évezredek óta jégben volt. De a legújabb kutatások szerint őt rituálisan feláldozták, tehát nem az életéért küzdve halt meg harcban, sem pedig vadászbalesetben mondjuk lezuhanva, hanem saját maga választotta ezt a szertartásos kivégzési módot, mintegy szépen felkészülve rá, hogy társai feláldozzák. Még ezt is el akartam mondani, hogy kicsit árnyaljam a képet a hóban megtalált testek állapotáról. Csak még egy megjegyzés: magának az „Ötzi-gyilkosságnak” is van paranormális szála — „Ötzi bosszúja” , akit ez érdekel, de mivel én ebben annyira nem hiszek, nem is másolom ide ezeket az anyagokat, de aki akarja, az keressen rá a neten arra, hogy miért haltak meg a jégembert megtaláló tudósok, boncmesterek, kutatók, filmesek, fotósok olyan sokan mostanra. Valószínűleg ebből is csináltak egy jófajta bulvárszenzációt az újságírók és kutatók, mint Gyatlovékból. De attól még tényleg érdekes lehet egyes konteósoknak, elismerem.)

 2983. oberon — 2014-01-09 09:39 

@sztalker:

’’ Például a nagy fenyő alatt rakott tűzhöz, hogy kicsit melegedjenek…’’
Akkor most le kellene tisztázni először is 2 dolgot. Az első, hogy akkor mikor is került elő Szlobo, mert a gyufája nélkül tűz sem lehetett.. A másik, hogy a fánál miért a sátornak ellentétes, déli oldalon rakták meg a tüzet, ha az ki volt téve a délről fújó szélnek?
Nekem ebből az jön le, hogy el akarták ’’rejteni’’ a tüzet a sátortól. Nem hinném, hogy baj lett volna, ha a lavina látja meg..

’’ de ha mondjuk csak az addigra hülyére fagyott Doro és Krivo az egyetlen mozgásképes ember, akkor azok baromira örülnek, ha nem kell felmenniük egy kilométert.’’
Akkor ki ásta ki a vermet és vágta a gallyakat többek között? Mert ha ezt is Kolo, akkor sanszos, hogy van UFO szál is, mivel normális ember ezt nem zongorázta volna végig.. (keresés/mentés/keresés/mentés/kis bunyó/ásás/ágak/mindenki ápolása stb).

De azt is mindenki átugorja (vajon miért?), amikor arról beszélek, hogy MINDENKI fekszik a JÉGHIDEG lejtőn úgy legalább 1 ÓRÁT KÁBÁN, ESZMÉLETLENÜL, majd ezek közül azok, akik szerencsésebbek (mert pl. rögtön elájultak a becsapódástól, így ízmaik elernyedtek, ezért kevésbé sérülhettek, mint a testüket megfeszítő társaik, akiket talán éppen a kisebb erő zúzott halálra — ez is lehet egy paradoxon!) lesznek kénytelenek foglalkozni a többiekkel. (Akik újabb 1 órát is várhatnak, mire rájuk kerül a sor.)
Te pedig azt ugrod át, hogy mit keresnek kint a hóban cipő meg minden nélkül, ha a hatás csak a lejtő aljánál éri el őket? Miért hagyták el a sátrat? Valamint ha 1 órát fekszik valaki cipő/+sapka nélkül a hóban, főleg eszméletlenül és sérülten, akkor nem hinném, hogy, mindenki felébredt volna 1 óra -30-ban való fekvés után. Amit te írsz, hogy némelyek még vártak is a mentésre, stb, az már önmagában bőven elég idő lett volna a fagyhalálhoz sérülések nélkül is.

’’ mások vonszolhatták őket, igaz?’’
Kik? A később előbukkant Gyatlov? A sérült Zolo/Luda/Tibo? A mozgásképtelen Doro/Krivo? Esetleg a visszainduló Zina? Netán az elő sem került Szlobo?

Ez a körbeverekedés, amiről írsz, számomra elképzelhetetlen. Gyatlov és Szlobo meccsét még megeszem Zina miatt, de a többi? Tibo, Zolo és Doro kivel verekedett és legfőképpen miért? A többiekről nem is beszélve. Nem hinném, hogy egy olyan csapat, ami régóta ismeri egymást, egy olyan alkalommal fog egymásnak ugrani, amikor a legnagyobb szükségük van egymásra. Nem is beszélve a szovjet bajtársiasság eszményének lábbal tiprásáról.

Miért menekültek ki a sátorból? Mi volt az a hatás, amitől megsérültek? Hogyan találták meg azokat, akik be voltak temetve (netán eszméletlenek is),ergo nem tudtak kiabálni? Melyik súlyos sérült vagy halálosan fáradt egyénnek volt még annyi ereje, hogy kiássa az a vermet? Hogyan sikerült a tűz mellett megfagyni? Zolo és Luda miért sérült sokkal súlyosabban?
Miért nem próbálták meg a sátrat előbb, ha minden cucc abban volt? Kolo, a mentős miért fekszik a már 3 halott (Zolo-Tibo-Luda) mellett ahelyett, hogy Zináékkal menne felfelé, vagy a tüzet rakná, míg visszatérnek? Szerinted Gyatlov és Kolo keresett és mentett meg mindenkit? (Zolo-Tibo-Luda sérült, Zina-Szlobo meg sincs, Doro és Krivo pedig nem tud/akar menni).
Miért nem használják fel Tibo vagy Zolo csizmáját, ha Ludának hoznak ruhát Krivorol?
Miért vannak a fa környékére kényszerítve 1 egyszeri hatás miatt? Hol vannak eme hatásnak a nyomai? Mik lehetnek ezek? Ki vágta ki a sátrat? Miért? Zináék hogy lehet, hogy pont egyenesen a sátor felé mentek felfelé, ha nem is látták/hitték, hogy ott van? (az egyenes itt nem mértanilag, hanem hozzávetőlegesen értendő). A haldokló/halott Luda miért adja a haldokló/halott Zolonak a ruháját? A sérülés és a halál közötti időt nézve Luda lent hal meg. Mi okozza a sérüléseit lent? (Persze ha nem a hulláját mentik le a lejtőről). Stb.
Első körben ezekre jó lenne választ kapni. Nem vakon hiszek a gyilkosságban, (megj. Sokáig ’’ellenzője’’ is voltam), de a legkevesebb megmagyarázhatatlan pont abban van. Ez vagy tetszik, vagy nem. De sokaknak milyen hihetetlennek tűnik, hogy ’’csak’’ 1 gyilkosság lett volna, mindenféle sci-fi/horror és egyéb nélkül. Nem?
Am olvasnék hasonló esetekről még, amelyeket ezenféle hatás okozott. Hasonló gyilkosságot inkább fel lehetne mutatni sztem..

 2982. gigabursch — 2014-01-09 09:36 

@ipartelep:
Erről beszélek.

Ez is egy teoróia.
Pont.

Engem nem győzött meg.
Pont.

Amúgy a fényes nappal lévő képen a folt szerintem nem más mint egy kósza páracsepp az optikán.
Pont.

Legalább annyit megtehetnél, hogy mások véleményét tiszteletben tartsd!
Nem kell velük egyetérteni, lehet jelezni az ellentmondásokat, de a kioktatásodból köszönöm nem kérek!

Amúgy bő két órát rászántam a történetre, mert először elolvastam a google fordítást, majd utána türelmesen értelmeztem.

S lehet, hogy szerinted iszonyatos erők kellenek egyes sérülésekhez és ebben még egyet is értünk, de tudod én már láttam vízihullát, akit februárban találtak meg.
Edzésen tőle nem messze futottunk el, illetve megálltunk mert mégsincs ilyen minden nap.
Hallgattuk a beszélgetést, ami kb. így zajlott egy szakaszon.
– …mivel víz volt a tüdejében az erős fagy hatására a bordák repedtek,…

Egyébként csak halkan jegyzem meg.
(Mindez nekem ebben a szent pillanatban esett le, hogy majd 20 éve láttam egy különös esetet a Népsziget oldalában és ott halottam egy mondatfoszlányt).
Aki itt orvos az majd elmagyarázza ennek a mondatfoszlánynak a különös mélységét (már ha van).

.
Amúgy meg egy jótanács.

Bár nem nagy állat, de ha szembekerülsz, sose hidd, hogy erősebb lehetsz egy rozsomáknál.
Medvénél meg pláne. Főleg, ha tavasz van és nem rég kelt fel álmából

 2981. ipartelep — 2014-01-09 09:19 

Kedves @gigabursch: 1. Elolvastad a belinkelt cikket? Meg is értetted?

2. Ahogy mondani szokás, a te egyéni szoc. problémád, hogy hiszel-e az UFO-k ban. Mellesleg, az UFO rövidítés ezt jelenti: Unidentified Flying Object, vagyis, “nem azonosított repülő tárgy”. Na most, ezek szerint, te nem hiszel a nem azonosított repülő tárgyak létezésében. Ez pedig azt jelenti, hogy a hited szerint vagy minden repülő tárgy azonosított, vagy nincsenek repülő tárgyak. Mivel a második nyilvánvalóan – még szerinted is – hamis (repülő tárgyakban te is hiszel), csak az marad, hogy azt hiszed, hogy minden repülő tárgy azonosított. Vagyis nincs olyan repülő tárgy, amit nem azonosítottak.
Ezt most itt fent, csak azért írtam le ilyen részletesen, hogy lásd: Nem jó, ha “hit” kérdésévé tesszük a világ jelenségeit. De semmilyen következtetést nem rágok a szádba, jobb ha magad jössz rá.

3. Ha valaki nem tud különbséget tenni egy (több) száraz UFO megfigyelés leírása, és Daniken nem megfigyelései, hanem fantasztikus elméletei között, és azt gondolja, hogy ezek ismeretelméletileg ugyanazon kategóriába tartoznak, hát az az ő baja. Daniken egy fantaszta, aki még csak nem is “áltudós”. Különféle megalapozatlan meséket gyárt, és azokat jó pénzért eladja. A tanúk meg semmiféle meséket nem gyártottak (ebben az esetben, és nem általában az UFO tanúk), hanem elmondták, hogy mit láttak.

4. Maradjunk annyiban, hogy az egyik ember egyik sérülését okozhatta egy kivételesen tartózkodó, nem éhes, gyáva rozsomák (“vagy valami olyasmi”) is (az orr hegyének a hiányára gondolok). A többi sérüléshez viszont egy kivételesen erős, elszánt, dühös, nagyon nagy, és különleges, igen fejlett technikai lehetőségekkel rendelkező rozsomák szükségeltetett. Én nem mondom, hogy ilyen rozsomák nem létezik a beláthatatlanul nagy világegyetem valamely szegletében. Lehet, hogy van ilyen rozsomák.

No de viccen kívül: Van egy teljesen plauzibilis megoldás. Magyarul: messze jobb, mint bármelyik másik. Ez minden tényt (amit egyáltalán tud, hiszen a részleteket senki nem tudhatja most – nem tudjuk, miért tesz ilyet egy UFO, és hogyan működik az) magyaráz, ellentmondásmentesen illeszkednek bele a tények), a többi meg ezer sebből vérzik. És van néhány mókás ember, akik – nyilván a maguk szórakoztatására – tovább görgetik a “forgatókönyveiket”, elméleteiket. Ez emberileg teljesen érthető: Nagyon nehéz belátnia azt az embernek, hogy tévedett, hiszen az “arcvesztéssel” jár. Hiszik ezt ők. De van egy jó hírem nekik: A körömszakadtáig védett butaság sokkal nagyobb arcvesztéssel jár.

 2980. gigabursch — 2014-01-09 06:23 

@gigabursch:
Persze ott lent aztán el is szabadulhattak az indulatok, ment egy körmérkőzés egyedi “szökési” lehetőségekkel. De a végeredmény adott.

 2979. gigabursch — 2014-01-09 06:21 

@ipartelep:
Személy szerint nem hiszek az UFO-kban.

Pont.

Az erre való hivatkozást ugyanúgy nem fogadom el itt, mint Dänikennél.

Pont.

Amúgy meg azon már egy ideje merengek, hogy a nég vízmosásos ember hogy kerülhetett oda.

Mint a fel-le mászkálás, pofon,vezekedés stb.

De!

Álláspontom szerint először ketten, majd (elmaradás, kiabáls, tudomisén mi) még ketten elindultak az alaptábor felé.
Erős a fagy, sok a hó, tud az furcsán kérgesen fagyni, és közben egy nagy üreget beteríteni a szél segítségével.

Aki egy ilyen (lentről felfele) jég-porhó-kéreg kombóba beleesik, az csapdába kerül.
Egy három-négy méteres hófalból, pláne egy vízmosás aljában mondjuk egy bokaficammal szinte lehetetlen kimászni.
Egy kicsit elgémberedtek, jött a következő kettő, zutty.

A sérüléskre nézve fenntartom továbbra is, hogy egy később arra járó rozsomák vagy valami ilyesmi okozhatta, ahogy ezt már úgy egyszer fentebb kifejtettem.
Alig kienegedett mirelit hús egy eléhezett jószágnak életmentő.

A maradék szétoszlása és elhalálozása már csak az erő és a kihűlés kérdése.
Nem is oly rég ment ebben a Bear Grylls-es műsorban, hogyha a fejed nincs befedve -10°C alatt és nem eszel folyamatosan – KIHŰLSZ!

 2978. titan — 2014-01-08 21:41 

@sztalker:
Ez a szabalyos masirozasuk az ami megmutatja, hatalmas panik tort ki rajtuk a satorban, majd hirtelen lenyugodtak es rendezeten elvonultak , de miert zokniban? Ugy tunik mar nem panikoltak megsem akartak egy istenert sem visszamenni a satorhoz a csizmakert.

A tovabbiakban irtakkal is egyez em nekem is hasonlo gondolataim vannak.

Csak egy valamit kellen megfejtenunk es osszeallna kirakosdi, miert vagtak ki a sator oldalat, es miert hagytak ott zokniban?

 2977. titan — 2014-01-08 21:29 

@oberon:

Hat igen ez az, hogy mindegyik verzioban talalunk valami ellentmondast, az meg mar szubjektiv ki melyiket tartja magahoz legkozelbbinek. Pl. en termeszetfelettit, ufot ilyesmit elvetem mert nem hiszek benne, persze van aki azt preferalja mivel hisz benne es az tokeletesen magyarazna is mindent.
Nekem harom dolog marad ami korul lehet mozogni,
katonai kiserlet (vagy valami hasonlo) , lavina (vagy valami hasonlo), kulso emberi tenyezo gyilkossag vagy valami hasonlo.

En meg egy dolgon vacilaltam, ugye mernokok vagy palantak, haroman valami atom mittudomenhol intezteben dolgoztak. Mi van ha a futest nem faval csutkaval akartak megoldani hanem egy zsebreaktorral ami nem ugy sult el ahogy gondoltak. Sugarazas is megvan miert volt, aki beakarta inditani, megvan azis miert nem mertek visszamenni a satorhoz es nem is nagyon volt szandekukban, haroman is mar csak akkor indultak vissza mikor mar vegkimerulesben fagyhalal elott voltak.
Ez ok is, viszont elvetettem mivel akkor honnan a serulesek?
Lehet, valami olyasmiban lesz az igazsag, hogy nem csak egy eset hanem egyszerre tobb megtortent, egy kis kiserlet, egy kis lavina, egy kis gyilkossag egyszerre, habar a veletlenekben sem igazan hiszek, persze megis van aki megnyeri a lotto otostk attol pedig sokkal gyakrabban megtortenik hogy valakit agyonsujt a villam, persze lotto otose is legyen meg a villam is agyonusse az mar tenyleg veletlen.

 2976. sztalker — 2014-01-08 17:36 

2971. titan:

Igen, én is hasonló fenntartásokkal fogadom ezeket, mert kábé olyan ez — most tényleg nem akarom elviccelni ezt a Gyatlov-ügyet, de nem tudom megállni –, mint mondjuk
Pesten a Deák téren a metróállomás mozgólépcsői:
az egyiken mennek lefelé az utasok szépen egymás mögött, ahogy kell, a másikon meg felfelé… 🙂

Gyatlovék NYÍLEGYENESEN mennek 905 méter magasságig a hágóra felmászás után a Halat Szjal oldalában, aztán táborverés, majd NYÍLEGYENESEN (a fenyőig) lefelé, majd megint NYÍLEGYENESEN vissza a sátorig.

Ne már, hogy közben csak a támadók, meg mindenféle dolgok/gömbök (?) cikáztak ott köröttük, de ők erre meg füle botjukat sem mozgatják, nyílegyenesen törnek mindig céljaik
felé, ahogyan kell egy szovjet embernek.

Persze lehet, hogy a komszomolos múlt lehet ennek is oka…

(De azon is gondolkodtam, hogy talán másnap reggel vmilyen geológiai mintát akartak talán venni azon a 905 méteres szinten, hátha ez különbözik a szemben lévő 905 méteres hegy szerkezetétől — amit esetleg már más geológusok feltérképezhettek korábban –, ezért is lehet ez különös a magasság-egybeesés.
Vagy pedig a hipertitkos miniatűr tranzisztoros rövidhullámú vevőjüket beárnyékolta az a hegy, így nem értették jól a CIA-tiszt utasításait Ivdelből…
Látjátok, már megint az én rosszindulatú lelkem a hibás.)

2973. oberon:

„Amúgy hova szállították volna őket? X száz méterre, mert ott jobb meghalni?”

Például a nagy fenyő alatt rakott tűzhöz, hogy kicsit melegedjenek…

„Ez esetben azonban, ha valóban erre utaltak a tények, hogyan voltak képesek megtalálni bárkit is?”

Kiabáltak egymásnak, már aki tudott beszélni, ill. válaszolni…
Sztem akit így (kérdés-felelet) alapján megtaláltak a sötétben, azt kiásták, biztonságba húzták, és mentek újra keresni a többieket.

De lehet, hogy ezt a kutatást sokáig csak 1(!) ember végezte (pl Kolevatov?), mindenféle segítség nélkül. Szó szerint hullára dolgozhatta magát, még vizelnie sem volt ideje.
Esetleg beeshetett a fánál melegedő Krivó–Doro pároshoz így:
„ — Gyertek segíteni, sokan a hó alatt vannak még, ti kaparjátok ki, én legalább a vízmosásig próbálom lehúzni őket!”
Gyatlov meg csak ezek után botorkálhat lefelé, majd megy újra vissza segíteni a lejtőre.

Nem tudom hányan, és milyen állapotban vészelhették át azt a „hatást” a lejtő alsó harmadánál, de ha mondjuk csak az addigra hülyére fagyott Doro és Krivo az egyetlen mozgásképes ember, akkor azok baromira örülnek, ha nem kell felmenniük egy kilométert.

De azt is mindenki átugorja (vajon miért?), amikor arról beszélek, hogy MINDENKI fekszik a JÉGHIDEG lejtőn úgy legalább 1 ÓRÁT KÁBÁN, ESZMÉLETLENÜL, majd ezek közül azok, akik szerencsésebbek (mert pl. rögtön elájultak a becsapódástól, így ízmaik elernyedtek, ezért kevésbé sérülhettek, mint a testüket megfeszítő társaik, akiket talán éppen a kisebb erő zúzott halálra — ez is lehet egy paradoxon!) lesznek kénytelenek foglalkozni a többiekkel. (Akik újabb 1 órát is várhatnak, mire rájuk kerül a sor.)

Azt tehát nem vitatom, amikor olyat állítanak, hogy annyira súlyosak voltak egyeseknek a sebei, hogy egyedül nem mozoghattak, de attól még mások vonszolhatták őket, igaz?

Lehet, hogy Gyatlov arra eszmél, hogy hever a hóban és valami pislákol lent, 150-200 méterre, nagy nehezen odavánszorog, kiabál a hóviharban Doróéknak, akik a tüzet
gyújtották, és megpróbál ő is melegedni kicsit, no meg segíteni a többieknek. Gyatlov nem fog elindulni rögvest felfelé, ha közben Kolo is megérkezik azzal, hogy segítsen azoknak, akik a lejtőn hevernek szanaszéjjel, miközben a látótávolság csak pár tíz méter lehet. Gyatlov talán Zinácskája után indult volna felfelé (merthogy ő pl. sehol sincs még, Szlobo szintén eltűnt), de most mindenkinek a fixen ismert helyű áldozatokat kell menteni, akik válaszolnak, a halottak, eltűntek jöhetnek utána.

Elcsattanhat 1-2 pofon is köztük ilyenkor? Hát persze!

Verekedhetett Szlobo és Gyatlov a sátornál a nagy kirohanásuk után? Persze! Nem biztos, hogy a társaik rögtön közbeavatkoznak, mert ez „hatalmi” verekedés, nem pedig ellenséges támadás, tehát amíg nem folyik vér, addig igyekeznek félrenézni, csak később választják szét őket egymástól.

Lehet ebben nőügy is (pl. Zina)? Miért ne, akkor még pikánsabb a dolog, de lényegét tekintve ugyanaz. Mindnyájan ismerjük az ilyen helyzeteket.(Értsd: jobb belőle kimaradni, ha később jót akarsz magadnak, nemde?)

Nincs is baj a te logikáddal, hiszen mindenképp felmentek volna a sátorhoz, csak éppen a rendelkezésre ÁLLÓ ENERGIÁJUK FOGYOTT EL ADDIGRA, éppen a havas lejtőn
heverészés és mentés miatt.

Sőt, én azt is el tudom képzelni, hogy még a fánál is pofozkodhatott ilyesmik miatt Gyatlov például Kolevatovval.
(„– Neked itt a helyed, barátom, ezek majdnem meghalnak, hát nem érted? Menj, ha majd ha biztonságba helyeztük őket!”)

De olyat sem zárnék ki (ezt se vetette fel senki eddig, pedig vártam rá), hogy Zina és Szlobo már a lejtő alján VISSZAFORDULTAK a sátor felé, FELFELÉ MÁSZTUKBAN érte őket ez a hatás, ami Szlobo számára azonnal halálos, Zina számára pedig hosszan tartó eszméletvesztéssel járó volt. Előtte, még a lejtőn Gyatlov is neheztelhetett rájuk, pl. így:

— Hé, Rusztem, Zina, ti visszamentek, teljesen hülyék vagytok?!
— Te vagy a hülye, Igor, mi lehozzuk a cuccainkat, nem fogunk itt a semmiért megfagyni!
— Megtiltom!
— Kit érdekelsz, rohadj meg a túráddal együtt, igaz, Zina?
— Durr! (Gyatlov ad egy maflást Szlobónak, aki azt rendesen viszonozza, végül a lány beavatkozik. Utána mindenki megy a maga dolgára.)

Persze Gyatlov barátunknak végig az agyában lehetett, hogy nélküle fognak esetleg turbékolni majd a fiatalok ott fenn, de ezt a gondolatot akkor félretette. Viszont, hogy az
istennek sem kerültek elő a társai, hát ő is elindult órákkal később utánuk, amíg csak bírta szusszal.

Ismétlem, ha nem láttak el messzire a rossz idő miatt, az esetleg elsodort sátor egy legyengült embernek halálos túra lehetett, mert vissza kellett utána jönnie.

Azt elfogadom, hogy ma seperc alatt lefutnak a havas lejtőn az edzett ruszki srácok a sátottól a fenyőig, de hülyére fagyva már nehezen mozog az ember, ráadásul sötét is van.

2973. oberon:

„Ebben az esetben meg a sátor felé lett volna a legrövidebb, vagyis meglátták volna, hogy a sátor még áll.”

Ha nem olyan rossz a látótávolság, akkor valóban az a praktikus, hogy kissé FERDÉN, legalább pár száz méterre (ameddig el lehet látni az időjárástól függően, és a sötétség
miatt) a sátortól tervezik az utat, így, ha nem találják a sátrat (mert elvitte a lavina v. vmi egyéb), akkor nem is folytatják ezt az irányt, ezzel nyerhetnek úgy 3-400 métert a hágón átkeléssel a labaz felé. (Ha rögtön nyílegyenesen indulnak a labaz felé, úgy meg talán kiesik a látókörükből a sátor sziluettje, pedig, ha az áll, akkor mégiscsak az a legrövidebb
út a túléléshez.)

De lehet, hogy addigra már csak Gyatlov volt olyan fizikai állapotban (Zina él, de még eszméletlen a lejtőn, később is csak pár métert araszol felefelé, Kolevatov meg kimerülve elalszik és
halálra fagy a vízmosásban), hogy elinduljon, így nem is kellett ezt senkivel megvitatnia, csak önmagával, így elindult Zina felé, amíg bírta.

 2975. ipartelep — 2014-01-08 14:07 

Csaxólok, hogy az ügy meg van oldva (már amennyire ez az ügy megoldható): http://www.viafanzine.jor.br/site_vf/pag/5/dyatlov_part01.htm
(Gyk: 4 részes, és a Google fordítóval le kell fordíttatni.)

Persze, ha jól esik, lehet tovább rugózni a lavinás, szeles, infrahangos, KGB-s, haramiás, atom- és egyéb kísérletes, stb. verziókon is a végtelenségig.

 2974. oberon — 2014-01-08 09:57 

@titan:

’’ valamit ugyis elvittek volna a satorbol.’’
Erre egy másik kérdéssel tudok legjobban felelni. Honnan tudnánk valamiről, hogy eltűnt, ha azt sem tudjuk, hogy ott volt?

’’ A masik, ha rajuk tamadtak nem hinnem puska kes nelkul tettek volna, akkor viszont hogy nincs legalabb egy lot vagy szurt seb.’’
Igen, ez valóban érdekes. DE bármelyiket is teszi,(lövés/szúrás), egyértelművé tették volna a gyilkosságot. Ahogyan viszont látjuk, pont, hogy ennek elkerülése lehetett a cél, vagyis a kétségek közé taszítás.

’’ Szalo ko, a filmbol jutott eszembe, ha lattad, berobbantottak a hegyoldalt csinaltak kisebb lavinat es repkedtek a kovek.’’
Az a film számomra no comment.. : ) De akkor is lennie kellene egy lerobbantott hegyoldalnak, ami látszana.

’’ Verekedest helyezed eloterbe, en azert zarom ki mert nem futottam ra olyan beszamolora, ahol verekedesbol eredo seruleseket irnanak le. Linkelj be olyat, hol irja ami alapjan verekedesre lehet gondolni?’’
Linkelni nem akarok, mert nagyon hosszú lenne. Figyelmedbe ajánlom a murders.ru-n Szlobo és Tibo sérüléseit. Azok szerintem egyértelművé teszik a dolgot. Emellett szerintem kettejük teste az egyik kulcs az eseményekhez.

 2973. oberon — 2014-01-08 09:55 

@sztalker:

Ahogy látom, rám hárul a reagálás hálátlan feladata.

’’ Egy gyilkosságnál ezekre a kérdésekre kell(ene) választ adni:
– Ki(k)?
– Miért?
– Mivel?
– Mikor?
– Hol?
Ebből jó, ha egyet, a helyszínt be tudjátok lőni, a többi csak merő találgatás.’’
Na mert a többi verzió az talán nem.. : ) Mégis szerintem a legkevesebb találgatás ebben van..
Számomra a legfontosabb kérdés a hogyan. Ha sikerül megválaszolni, akkor a többi is előbukkanhat. Azonban olyan dolgokra kellene választ adni szerinted a gyilkosság pártiaknak, amik más teóriáknál ugyanúgy fel vannak téve, de még mindig megválaszolatlanok.. De ami késik, az csak később ér ide.. : )

’’ Arról van szó, hogy ha a lejtőn szenvedik el a sérüléseiket, akkor az egyik csoport (a súlyos sebesültek) semmiképp nem tudnak eljutni a fához könnyedén, őket a kevésbé sérült társaik már eleve a szakadékba húzzák, hogy egy ideiglenes, de mégiscsak szélvédett helyre juttassák őket.’’
Ennyi erővel és energiával a labazhoz is elmehetettek volna, meg vissza a sátorhoz is.
Valamint hogyan lehet, hogy para van a lejtőn, amitől megsérülnek, néhányan súlyosan, ennek ellenére mégis megjárják párszor a domboldalt, mire megtalálnak mindenkit és le is mentik őket. Ez alatt semmi? Amúgy meg egyáltalán lehetséges lehetett megtalálni ennyi szétszóródott embert a sötétben? Ha biztosnságos volt a domboldal (mivel mentettek), akkor legalább 1 valaki miért nem ment fel a sátorhoz? Főleg, ha látta, hogy nagy a baj.
Hihették, hogy nincs ott már, de 1 próbát megér alapon simán meg lehetett volna próbálni (ami mint már tudjuk, be is jött volna)
+ Miért ásnak vermet, ha még azzal is megy az idő? Ebben az esetben a szélvédettség már nem igazán játszik, mivel a fele banda már Karónnal volt félúton át a Styx folyón..
Nagyon mesterkéltnek tűnik ez a dombról lehúzogatós dolog számomra.

’’ amelyeken nem biztos, hogy át tudnak cipelni egy sérült embert.’’
Amúgy is necces lenne. Egyébként pedig úgy tűnik a lábnyomokból, (bár ez csak 1 dolog), hogy saját maguk sétáltak le a fáig.

’’ a szakadékban heverők olyan súlyos állapotban voltak már, hogy nem lehetett őket tovább szállítani, a fához, tehát a közelükben kezdtek el egy vermet ásni nekik.’’
Amúgy hova szállították volna őket? X száz méterre, mert ott jobb meghalni? Mi értelme lett volna például Zolot már cipelni, ha megvoltak neki a sérülései? És mi volt a terv? Ha levisszük őket a veremig, akkor majd ott meggyógyulnak? Alternatíva nélkül elég nagy hülyeségnek tűnik bárhová is mozdítani őket, mivel se kórház, se orvos, mindemellett még nagyon kárt is okozhatnak. Max a sátorba lehetett volna kötszer vagy valami, de ez ugye nem számított, a lényeg, hogy lehúzzák őket a semmiért..

’’ El lehet képzelni, hogy ez mennyire megerőltető lehetett a többiek számára is. Addig, amíg mindenkit össze nem szedtek a lejtőről, de lehet, hogy Szlobót soha meg sem találták, csak keresgélték a fáról’’
Ez idő alatt a sátor is beleférhetett volna. Ha a testeket megtalálták, a sátor is meglett volna sztem.

’’ El lehet képzelni, hogy ez mennyire megerőltető lehetett a többiek számára is. Addig, amíg mindenkit össze nem szedtek a lejtőről, de lehet, hogy Szlobót soha meg sem találták, csak keresgélték a fáról…Kolevatov igen, talán akkor vágta le róla a ruhát és vitte el a fázó lánynak a 75 méterre lévő vízmosásba’’
Luda a sérülései a megszerzésétől számolva nem élhetett sokáig. Namármost 1. megsérül a lejtőn 2. megkeresik 3. leviszik 4. még él lent, mivel fázik 5. egy olyan embernek visznek ruhát (nem vagyok érzéketlen) akinek már amúgy is mindegy. Itt elég kemény paradoxonok vannak számomra. Ha csak az időt nézzük, Luda kb 6x meghalt volna abban az időintervallumban, nemhogy még lent ruhára legyen szüksége. Szerintem.

’’ de ha nem voltak tudatában annak, hogy mi is pusztította el őket pontosan a lejtőn, és egy lavinára tippeltek (azaz egyszerre csak mindenki a hó alá kerül, te például mire gondolnál?),’’
Szerintem én is lavinára. Ergo amint vége, elindulnék vagy a sátorhoz vagy a labazhoz..
Ha másért nem is, cipőkért biztosan.. Ennek ellénre jogosnak tartom, hogy hihették, hogy a sátort is elsodorta a hó, vagyis nincs hova visszamenni. Ez esetben azonban, ha valóban erre utaltak a tények, hogyan voltak képesek megtalálni bárkit is? És hogyan lehet, hogy mindenki túlélte a lejtőt? Szlobonak is túl kellett élnie, mivel nála volt csak gyufa, ha jól emléxem, ami úgye kellett előtte a tűzhöz..

’’ a labaz felé akartak visszaindulni, mert nagyjából az az irány sem lenne rossz sötétben, ráadásul az egy biztos célpont a megmenekülésükhöz.’’
Ha így akartak volna tenni, akkor mérlegelték volna szvsz, hogy nem menthet mindenki, vagyis valaki(k)nek el kell indulnia a labazhoz, mivel a mentés után már késő lenne elindulnia. Ebben az esetben meg a sátor felé lett volna a legrövidebb, vagyis meglátták volna, hogy a sátor még áll.

 2972. jukeey — 2014-01-08 03:57 

Manysik: nem volt “szent” hely (erről is terjedelmes cirill tanulmányok vannak); ha az lett volna, akkor is tudták, ha kinyírnak egy éjjel ott megalvó 9 ruszkit 100 jön helyettük hetekig dúlni; netán indokot adnak nekik népirtásra és az összes szent hely lebetonozására-ledúrására; ha valaki úgy dönt hogy nem érdemes pl tévét meg nagyothallókészüléket gyártani, és szimpatikusabb neki egy medve szelleme mint egy gerendára szögelt fazon, attól még nem fogyatékos. Ezt gyorsan belátta a párt meg a szerv is, és mivel épp nem volt érdekük egy kis manysiirtás, és t’án még kivételesen az igazságra is kíváncsiak voltak, gyorsan ejtették a lehetőséget.

Veszélyes lavinát ott még bombával is bajos lenne okozni. Egyébként karácsony körül odáig vetemedtem hogy megnéztem a filmet (trailere láttán tavasz óta nem volt épp kényszeres nézhetnékem, most került rá sor jobb híján). Megtörtént eset alapján a nagy ló…sörényt; de a Gyatlovos nevezék nélkül is durván pocsék.

Katonai kísérlettel való összefüggés persze nem zárható ki mint indíték, de a halálukat egyértelműen manuálisan idézték elő a felelősök. Oroszul keress rá; a külsérelmi nyomok hiányát (“olyan volt mintha”) nem egy doki mondta, hanem ugyanolyan személyek állították, akik szakadékot csináltak a patakpartból, specnazt az egyetemistákból, geiger-müller számlálót egy laborvizsgálatból. Sajna ez az ügy rohadtul nem olyan misztikus mint a 20-szor félrefordított és csaknem ugyanannyiszor kiszínezett forrásokban, viszont többszörös gyilkosságnak így is épp elég rejtélyes, minek hozzáképzelni még a t’án dinoszauruszokat is?

 2971. titan — 2014-01-08 00:49 

@oberon:

Nem allitom, hogy biztos katonai kiserletbe futottak be, viszont erre van a legkevesebb ellentmondas, persze itt is akad olyan amit nem igazan lehet megmagyarazni.

Akarhogy is forgatom a tamadas verziot nem igazan jon be. Ahogy mar tobbszor is kerdezik kik es miert csinaltak.
Katonasag, kgb? Ilyen modon amator munka szerintem kizarva.
Szokott fegyencek, gyilkosok? Azok valamit ugyis elvittek volna a satorbol.
Esetleg lehettek volna a manysik, szent terulet menyetek innen. Nem hinnem megakartak volna oket olna, akkor viszont honnan a serulesek?
Bosszu? Pl. a szakalas pasi a keprol? Itt meg az nem stimmel mit vacakolok veluk, elengedem oket , utanuk megyek majd karatezok veluk mint Bruce Lee. Puskaval vagy kessel pillanat alatt elinteztek volna oket es befejezve az ugy. A masik, ha rajuk tamadtak nem hinnem puska kes nelkul tettek volna, akkor viszont hogy nincs legalabb egy lot vagy szurt seb. Ha mar bunyoztak csak elsult volna egy loves is.

Szalo ko, a filmbol jutott eszembe, ha lattad, berobbantottak a hegyoldalt csinaltak kisebb lavinat es repkedtek a kovek. De a legnyomas is nekivaghata oket valami sziklnak, kemenyre fagyott honak, pl. itt van Sshumacher, ha valaki harom het mulva talal ra a sipalyan az is rejtelyes eset lenne mi tortent vele. Fekszik , fejserules korulotte nincsenek labnyomok.
Igy van bombara utalok dolgokrol nem irnak, nem hagyomanyos bombazara gondolok.

Verekedest helyezed eloterbe, en azert zarom ki mert nem futottam ra olyan beszamolora, ahol verekedesbol eredo seruleseket irnanak le. Linkelj be olyat, hol irja ami alapjan verekedesre lehet gondolni?

 2970. sztalker — 2014-01-06 17:42 

Egy gyilkosságnál ezekre a kérdésekre kell(ene) választ adni:

— Ki(k)?
— Miért?
— Mivel?
— Mikor?
— Hol?

Ebből jó, ha egyet, a helyszínt be tudjátok lőni, a többi csak merő találgatás.

Kezdve azzal, hogy szerintem nem jó a SÁTOR–>FENYŐ–>SZAKADÉK útvonal, mert pl. a szakadék (vízmosás) akár közelebb is lehet a sátortól, mint az a bizonyos magas fenyőfa.

Arról van szó, hogy ha a lejtőn szenvedik el a sérüléseiket, akkor az egyik csoport (a súlyos sebesültek) semmiképp nem tudnak eljutni a fához könnyedén, őket a kevésbé sérült társaik már eleve a szakadékba húzzák, hogy egy ideiglenes, de mégiscsak szélvédett helyre juttassák őket.

Akik először elérték a fenyőt, azok egy ideig várakozhattak az utánuk jövőkre, de idővel kénytelenek voltak a keresésükre indulni, mivel se hírük, se hamvuk nem volt. Mikor megtalálták őket szanaszéjjel szórva a lejtőn, onnan már nem vitték (húzták, vonszolták) át keresztül-kasul vízmosásokon a fenyőig, hanem a legrövidebb úton egyszerűen követték a lejtő esését, és az útjukba eső vízmosást választották védelemül számukra.

Ahhoz, hogy nyílegyenesen elérjék a fát a sátortól, többször is metszeniük kell olyan patakmedreket, amelyeken nem biztos, hogy át tudnak cipelni egy sérült embert.
Továbbá az az oldala a lejtőnek, ahol a fa is áll, már kicsit meredekebb is, ráadásul sokkal sűrűbben be van nőve fákkal (plusz este van), ezeket szintén nehéz lehet kerülgetni, ha egy sebesültet vonszolsz. Ez az én elképzelésem, vagyis a szakadék holttestei közül legalább hárman ott is haltak meg, ahol letették (lecipelték őket) a lejtőről. (Vagy elvánszorogtak önmaguktól.) Talán csak Kolevatov, Gyatlov, esetleg Zina lehettek azok, akik „ingáztak” a fa és a szakadék közt, mert a szakadékban heverők olyan súlyos állapotban voltak már, hogy nem lehetett őket tovább szállítani, a fához, tehát a közelükben kezdtek el egy vermet ásni nekik.

El lehet képzelni, hogy ez mennyire megerőltető lehetett a többiek számára is. Addig, amíg mindenkit össze nem szedtek a lejtőről, de lehet, hogy Szlobót soha meg sem találták, csak keresgélték a fáról (Doró nem vállalta a túrát, annyira fázott, halott még nem volt, tehát senkiről sem merte leszedni a ruhát, de pl. fára mászással segített ebben, ahogy tudott. Kolo és Gyatlov mehetett volna, de akkor ki húzza le a lejtőről a haldoklókat? Mire ezzel végezhettek, teljesen kimerültek. Végül Zina és Gyatlov már nem bírta tovább és végül elindultak felfelé.
(De akár Kolo és Gyatlov, Doro és Krivo, Zina is feküdhettek kábán fél-egy órát egyedül a lejtőn, addig jól átfagyva és nedvesedve a mentés előtt, mert őket meg senki nem mentette…)

Ludán tehát úgy lehet rajta Krivo szvettere és égett nadrágja, hogy ő maga sosem járt a fenyőnél (ahogy szerintem Zolo és Tibo sem), de talán Kolevatov igen, talán akkor vágta le róla a ruhát és vitte el a fázó lánynak a 75 méterre lévő vízmosásba, amikor Gyatlov is Doróról annak ingét, és mindenki ment a maga dolgára…

Én legalábbis így gondolom.

Azt se felejtsük el, hogy mi könnyen dobálózunk 1000 meg 1500 méterekkel, de ha nem voltak tudatában annak, hogy mi is pusztította el őket pontosan a lejtőn, és egy lavinára tippeltek (azaz egyszerre csak mindenki a hó alá kerül, te például mire gondolnál?), akkor igenis kockázatos lehet rögtön visszamenni a sátorhoz (pláne, ha kicsi a látótávolság), ha annak már hűlt helye van (a cuccok szétszórva, vagy mélyen hó alatt), mert rögtön indulhatsz is vissza, igaz? (=3000 méter a semmiért), vagy bónuszként a labazhoz, az meg onnan még 2000 méter (összesen tehát 3500, vagy rögtön a labazhoz a fenyőtől, de az is legalább 2500 méter lesz toronyiránt). Igaz, a labaz ebben az esetben már tuti lenne, csak ne lenne olyan átkozottul hideg…

Mivel hajszálpontos helyük nincs a holttesteknek a lejtőn (sokféle verzió van erről is, van ahol végig a patakmeder mellé teszik, van ahol nyílegyenesen húzzák meg őket a sátor irányába, ezért szoktak „rádiuszokat”, sugarakat ívelni a fenyőfától 300, 180, 150 méterenként a mostani kutatók), tehát én még azt sem zárnám ki, hogy esetleg közvetlenül a labaz felé akartak visszaindulni, mert nagyjából az az irány sem lenne rossz sötétben, ráadásul az egy biztos célpont a megmenekülésükhöz.

A fenti rakétás sztorit azért írtam, mert lehet, hogy ha Doro és Krivo mentek leghátul, ők még láthatták is ezt a feléjük tartó valamit, és tisztában lehettek, hogy az a kilövőhely baromi messze lehet, hogy jelezzenek feléjük, addig már nem jutnak el élve aznap este, tehát jobb inkább visszamenni…

 2969. sztalker — 2014-01-06 16:29 

Rakétakísérlet?

Esetleg el lehetne gondolkodni egy föld-levegő rakéta véletlen indításából adódó hel