2011-11-12–01:14

A Djatlov-incidens

Akárhogyan is forgatjuk/ferdítjük, bármennyire is szomorú ezt elismerni, az emberek jelentős része (legalábbis a hírek vonatkozásában) a halállal, az elmúlással kapcsolatos információkra bukik. A konteósok egy csoportja (szerves részét képezvén a Nagy Egésznek és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének) hasonlóképpen vélekedik: az az igazi összeesküvés-elmélet, ahol – lehetőleg minél rejtélyesebb körülmények között – emberek földi pályafutása végére kerül egy véres pont, azaz inkább kérdőjel.

Amint azt látni/olvasni fogjátok, mai írásunk nem szűkölködik sem halálban, sem titokzatos, megmagyarázhatatlan eseményekben. Most is arra biztatunk mindenkit, hogy tartson velünk; garantáltan nem fogunk unatkozni.

Gondolom, senkit nem fog meglepni, ha most is azzal kezdjük, amit büntetőjogászok és harcban edzett zsaruk történeti tényállásnak, forgatókönyvírók és angolszász anyanyelvű jegyzőkönyvvezetők pedig chain of events-nek neveznek.

1.) Az előzmények

1959 legelején járunk, az egykori Szovjetunió egyik legnagyobb egyetemi városában, amely akkoriban a Szverdlovszk nevet viselte (1924 előtt és 1991 után: Jekatyerinburg). A helyi műszaki egyetem hallgatói éppencsakhogy kipihenték a szilveszteri mulatozások és az utóbulik fáradalmait, s erőt gyűjtenek az első féléves vizsgákra. A fejfájós kornyadozás közben egyiküknek (bizonyos Igor Alekszejevics Djatlovnak, a rádiótechnikai kar ötödéves hallgatójának) hirtelen eszébe jut, hogy mi lenne, ha az egyetemi hegymászókör tagjai egy kiadós sízős kirándulás segítségével szabadulnának meg a tartós másnaposság kellemetlen tüneteitől.

A merész gondolatot szó, majd tett követi; egy héten belül összeszervez egy kilenc fős csapatot (hét fiatalembert és két nőt), melynek hat tagja még egyetemi hallgató, a további három pedig friss diplomás mérnökember. Ez utóbbiak közül az egyik a helyi Uralmas nehézgépipari gigavállalatnál, a másik kettő pedig a Cseljabinszk-40 fedőnevű, akkoriban zárt városnak minősülő településen (ma: Ozjorszk) dolgozik, és nem akárhol: annál a vállalatnál, amely (a 817-es hadrendi számot viselve) a szovjet hadsereg plutónium-szükségleteinek kielégítéséért felel.

Az ifjak (a legidősebb közülük 25 éves, a legfiatalabb 21) lelkesen készülődnek: összekészítik a szükséges cuccot, átböngészik a hatalmas kincsnek számító térképeket, meghallgatják a közép- és hosszútávú meteorológiai előrejelzéseket, majd eldöntik, hogy nem kispályáznak: az eredetileg pár naposra tervezett, mintegy 50 kilométeres túra helyett bevállalnak egy kéthetes, több mint 200 kilométeres síkirándulást, néminemű hegymászással kombinálva. Az egyetemtől és a munkahelyektől beszerzik a távolmaradási hozzájárulásokat, az illetékes hatóságoktól az útvonalengedélyt (emlékeztetőül: 1959-et írunk, s a Szovjetunió azon körzetében járunk, ahol a középhatótávolságú rakéták száma jelentősen meghaladja a húsboltok, cukrászdák és pártonkívüli állampolgárok számát – összesen).

Egyes források szerint Djatlov ezt az alkalmat egyfajta tréningnek is szánta, mert nagy álma az volt, hogy a diploma megszerzését követően egy valódi sarkköri kutatócsoportba is kéri majd a felvételét. Azzal viszont minden forrás egyetért, hogy a kilencfős társaság (csikóéveik ellenére) nem volt kezdő sem sízés (vagy síelés..?), sem hegymászás tekintetében: már középiskolás koruk óta, minden évszakban szorgalmasan járták a hegyeket, s távolról sem voltak kocaturistáknak nevezhetők. Ennek ellenére (a körülményekre később még visszatérünk) hozzájuk csapódik egy profi magashegyi túravezető (a 38 éves Alekszandr Alekszandrovics Zolotarjov), aki a felkészülés utolsó napjaiban végig a csoporttal van, s aki végül – tizedik emberként – teamtag lesz.

2.) A túra

Háromhetes készülődés után végül vasárnap, 1959. január 25-én útnak indulnak Szverdlovszkból. Az első ötszáz kilométert vonattal teszik meg, egészen egy Ivdel nevű kisvárosig, ahol eltöltik az éjszakát, majd másnap reggel továbbindulnak, ezúttal egy teherautóval, amely ingajáratban közlekedik a környék erdőkitermelései között. Maga a túra 27-én kezdődik egy Vizsaj nevű településen, ahol – reggeli után – a csapat felcsatolja a járósítalpakat, hátukra veszik a zsákokat és a sátrakat, majd nekivágnak első céljuk, az Otorten-hegy felé. A hangulat kiváló: a srácok nevetgélnek és sztoriznak, viccelődnek a csajokkal, a tempót mindenki nagyszerűen bírja – egyszóval minden a legnagyobb rendben.

Szerdán (28-án) reggel azonban egy nem várt esemény zavarja meg a derűsnek ígérkező napot: Jurij Jefimovics Judin, a harmadéves mérnök-közgazdász-hallgató rosszul lesz; hastáji fájdalmakra panaszkodik, valamint hőemelkedése is van. A csoport nem akar semmit sem kockáztatni, ezért Jurijt (élénk tiltakozása ellenére) visszafordítják az alig húsz kilométerre található Vizsajba, ahol biztosított az orvosi ellátás, a kilenc főre fogyatkozott csapat pedig folytatja útját az észak-keleti hegyek felé, a bennszülött manysi vadászok (más néven vogulok, amúgy finnugor nyelvrokonaink) ösvényeit követve.

És innen a történet már csak a hátrahagyott naplótöredékek, valamint a később megtalált fotók, továbbá a nyomozás bűnügyi dokumentumai és a különféle szakértői vélemények alapján rekonstruálható. Nem vesszünk górcső alá minden momentumot, mert az túl hosszú lenne, s a konteó szempontjából talán indifferens is. Elégedjetek meg azzal, hogy a társaság vasárnap, február elsején délután tábort ver egy hegyoldalban (1.080 méteres tengerszint feletti magasságban), mégpedig egy olyan helyen, amelyet a terület őslakosai a saját nyelvükön Halálhegynek (Halat Szjal) neveznek. Fát gyűjtenek, tüzet gyújtanak, konzerveket melegítenek, körülbelül hét órakor megvacsoráznak, tán még munkásmozgalmi nótákat is énekelnek egy kicsit a tábortűz körül, mint lelkiismeretes komszomolecekhez illik. A fáradtabbak nagyjából kilenc óra felé hálózsákjaikba bújnak, a kitartóbbak még hoznak egy kis tűzrevalót a közeli erdőből, mert az a mínusz 18-20 fok azért mégiscsak valami, ami ráadásul éjjelre még hűlni fog…

3.) A kutatás

Amikor az előre megjelölt időpontban (február 12-én) a csoportból senki sem érkezik haza, a családok nyugtalankodni kezdenek, noha Jurij Judin (tudjátok, a beteg) azzal a hírrel tért haza két héttel korábban, hogy Djatlov azt üzente: lehet, hogy pár napot késni fognak. Amikor 16-án még mindig semmi hír róluk, az egyetem először saját hatáskörben próbál a nyomukra bukkanni, eredménytelenül. A hozzátartozók nem bírják tovább és 18-án riadót fújnak: február 19-én a milícia, a hadsereg, a hegyimentők, valamint több száz önkéntes ered az eltűntek nyomába, főként az azóta felépült Jurij útmutatásai alapján.

Február 22-én már a légierőt is bevetik: alacsonyan szálló felderítőgépek és helikopterek térképezik fel a csoport vélelmezett útvonalait körülbelül 4.000 négyzetkilométeren (ez egy Csongrád megyényi terület). Az utolsó táborhely nyomára végül február 26-án bukkannak; először a levegőből veszik észre a hóval már félig beborított sátrakat és a tűzhelyek nyomait, majd a földi mentőcsapatok is a helyszínre érnek. És amit ott találnak…

4.) Furcsaságok a helyszínen

A nyomozás iratainak 1959-ben elrendelt „titkos!” minősítését és zárt kezelését 1990-ben részben feloldották, s azóta elég sok helyen megjelentek. Az itt, ebben az alpontban olvasható információk (a lehetőségekhez képest) a száraz tényeket rögzítik – vagy azokat, amelyek jelenleg száraz ténynek tűnnek.

Öt holttestet még aznap megtalálnak, a további négyre csak a tavaszi olvadások után, májusban bukkannak, száz-háromszáz méterre a társaik tetemétől; egy 4 méter mély vízmosásban egymás mellett feküdtek.

Lássuk tehát, melyek voltak azok a furcsa körülmények, amelyek a konteókat 53 (és fél) éve éltetik. Gyenge idegzetűek a most következőket lehetőleg ne olvassák este, pláne ne egyedül egy sátorban.

a.) A nagy közös sátor oldalvászna (ahol a kilenc főből hatan szoktak aludni) belülről volt felvágva, mintha a bentlévők olyan gyorsan akartak volna kijutni, hogy nem volt türelmük (idejük?) a sátor (madzaggal összefont) bejáratával bíbelődni.

b.) A holttestek közül kettőn (máshol: hármon) nem volt lábbeli, hármójuk (más források szerint négyük) pedig csak alsóneműt viselt.

c.) A boncolás megállapította, hogy ötük halálának oka a kihűlés volt, hárman fizikai sérüléseikbe haltak bele, a kilencedik halálok pedig vegyes volt (fizikai trauma + kihűlés).

d.) A fizikai sérülések között is akadnak szokatlanok – vagy inkább nehezen megmagyarázhatóak. A két lány közül az egyik (Ljudmilla Alekszandrovna Dubinyina) esetében például úgy tört el minden (!) bordája és úgy mozdultak el egyes belső szervei, hogy külsérelmi nyom nem is látszott rajta; később egy repülőorvos azt a hasonlatot találta mondani, hogy olyan volt, mintha Ljudmilla legalább 100 km/órás sebességgel repült volna, majd felsőteste hirtelen egy sűrített levegőből álló, kicsit rugalmas falba ütközött volna.

e.) Ljudmilla szája nyitva volt, nyelve teljesen hiányzott. Ezt később azzal magyarázták, hogy a test bomlása ott kezdődött (ő is azok közé tartozott, akiket csak májusban találtak meg). Igenám, de az eredeti jegyzőkönyv csak a hiányzó nyelvet említi (отсутствует язык), a hiány okát nem, ami egy boncmestertől elég trehány hozzáállás.

f.) Zolotarjov (a túravezető, aki nem mellesleg a 38. születésnapján hal meg) holttestét megvizsgálva azt tapasztalták, hogy csak a jobb oldali bordái törtek el, ugyanúgy, mint Ljudmilla esetében. Mindkettőjük ruházata közepesen radioaktívnak bizonyult. Egy forrás tudni véli, hogy a radioaktivitást hat holttest esetében regisztrálták.

g.) Az események időpontjában a Halálhegytől mintegy 50 kilométerre egy másik turistacsoport is táborozott; ők azt nyilatkozták, hogy február elsejéről másodikára virradó éjjelen a Halálhegy fölött furcsa, különböző nagyságú, vöröses-narancssárgás, illetve kékes színű gömböket láttak lebegni, majd ide-oda cikázni.

h.) A történtek rekonstruálása során megállapították, hogy a „meneküléskor” a táborhelytől annyifelé futottak ugyan, ahányan voltak, de később mindannyian találkoztak a közeli erdő szélén, egy hatalmas fenyőfa alatt, körülbelül 900 méterre a sátoroktól. Ugyanitt egy kisebb tűz nyomát is felfedezték.

i.) A fenyőfa ágairól nagyjából 4,5–5 méter magasságig le voltak törve a kisebb gallyak, mintha valaki felmászott volna a fára. Ez elég embertpróbáló feladat lehetett, mert az első ágak csak 2,8-3 méter magasságban kezdődtek. Négy embernek sebes volt a tenyere és a térde/combja, mintha megpróbálkoztak volna a fáramászással, talán sikertelenül. A letört gallyak mellesleg ott voltak a fa alatt: nem tüzelték el őket (noha tüzet – mint említettem – gyújtottak).

j.) A csoport francia családnevű tagja (Nyikoláj Thibeaux-Brignolle építőmérnök) szerethette a karórákat, mert mindjárt kettőt is találtak a csuklóján. Mindkettőnek be volt zúzva az üvege; az egyik óra 08.14-et, a másik 08.39-et mutatott, amikor megállt.

k.) Két hegymászó (Rusztem Vlagyimirovics Szlobogyin és Zinajda Alekszejevna Kolmogorova) kezén apró égésnyomokat és vízhólyagokat találtak – de kormot vagy szenet egy mikronnyit sem.

l.) Rusztem koponyaalapi törést is szenvedett, amitől – orvosi vélemény szerint – azonnal elvesztette az eszméletét. Igenám, de Rusztem testét a fenyőfa és a tábor között félúton találták meg, egyméteres puha hórétegen; a környéken se kő, se fa, se semmi. Még csak más személy lábnyoma sem.

m.) A helyszíni beszámolók szerint a február 26-án fellelt öt holttest mindegyikének nagyon furcsa színű, már-már narancssárga volt a bőrszíne, különösen az arcuk és a kézfejük. Ez a szín állítólag egészen a temetésekig kitartott.

n.) Miután a sátrat pánikszerűen, futva elhagyták, s miután az erdőszéli fa alatt összegyűltek és tüzet gyújtottak, körülbelül 20-25 perc elteltével – valami miatt – a teljes csoport megpróbált visszajutni a tőlük nagyjából 900 méterre fekvő eredeti táborhelyre. Ez senkinek sem sikerült; a legközelebb Zinajdának sikerült érnie, akinek a 900-ból 650 métert sikerült megtennie, mielőtt összeesett volna. Mellesleg Zinajda holtteste körül vérnek tűnő nyomokat rögzítettek (pár cseppet a hóban), amelyek (mint utólag kiderült) nem tőle, és nem is a társaitól származtak. Az elsődleges vércsoportvizsgálat után a bizonyítékot továbbküldték egy moszkvai laborba egy aprólékosabb kontrollra, de a minták valahogy elkallódtak a hosszú úton…

Ehhez a ponthoz még három érdekesség, aztán megyünk tovább.

o.) Az eredeti mentőcsoport tagja volt egy szverdlovszki publicista, bizonyos Jurij Jarovoj is, aki – korának egyfajta oknyomozó újságírójaként – belevetette magát a történtek feltérképezésébe. Nyolc évvel az események után írt is belőle egy krimit, ami a „Nehézségek legmagasabb kategóriája” (Высшей категории трудности) címet viselte. A szerző később elmondta, hogy az Újságírószövetség és a Belügyminisztérium cenzorai kétszer is átiratták vele az egészet (Jurij fegyelmezett szovjet íróként a megjelenés előtt természetesen benyújtotta a kéziratot véleményezésre az illetékesekhez), mígnem (egy kicsit meghepiendesítve) sikerült elfogadtatnia azt. Ami azt illeti, Jarovoj egy titokzatos autóbalesetben vesztette életét feleségével együtt valamikor 1986-ban, s újságírói hagyatékából pont az a két dosszié hiányzott, amelyekbe az incidenssel kapcsolatos magánnyomozásának dokumentumait gyűjtötte.

p.) 1991-ben egy másik újságíró, Anatolij Guscsin engedélyt kap az ügyészségtől, hogy a Djatlov-ügy – zárolás alól nemrégiben feloldott – aktáit áttanulmányozhassa. Nos, Anatolij szerint a szigorúan oldalszámozott dossziék hiányosak voltak: több tucat oldal egyszerűen ki volt tépve, továbbá egy titokzatos borítékmelléklet, amelyre több benthagyott jelentés is hivatkozik, úgyszintén hiányzott. Mellesleg Anatolij barátunk ugyancsak meglepi a nagyérdeműt egy könyvvel. Az alkotás “Az államtitkok ára: kilenc élet” (Цена гостайны – девять жизней) sokat ígérő címmel bír…

r.) Az elsők között érkezett a helyszínre egy Marija Ivanovna nevű mentős, aki kevéssel halála előtt azt nyilatkozta, hogy a tábor környékén eredetileg tizenegy holttestet találtak, de két órával később, miután a Specnaz-egységek is megérkeztek, már csak kilenc maradt.

Magyarázatos ápdét: Ez értelemszerűen azt is jelenti, hogy Marija eredetileg látta mind a kilenc hullát, de aztán (valamilyen okból kifolyólag) négyet a katonák eltemettek a közeli vízmosásban, s ezeket csak májusban “találják meg” – újra… Hogy a ráadás két hulla ki volt és hová tűnt, nem tudni.

5.) A nyomozás

Ahhoz képest, hogy mégiscsak kilenc ember furcsa körülmények közepette bekövetkezett haláláról beszélünk, a büntetőeljárást (legalábbis annak nyílt, nem titkosított részét) viszonylag gyorsan lezárják: eltűnés miatt február 19-én rendelik el a nyomozást, 26-án megtalálják az első öt holttestet, május 4-én a másik négyet, s május 19-én megszületik a nyomozást megszüntető határozat, amelyben „A halál oka ismeretlen; valószínűsíthetően egy mindent elsöprő külső erő miatt következett be” végső következtetés szerepel. Történik ez akkor, amikor a hatályos szovjet büntetőeljárási jogszabályok lazán lehetővé tették volna a további határidő-módosításokat, akár évekre elnyúlóan is.

Utólag (mármint a kilencvenes években, miután az ügy egyes részleteit nyilvánosságra hozták) több résztvevő azt állította, hogy politikai oldalról hatalmas nyomás nehezedett a nyomozókra annak érdekében, hogy minél hamarabb és „minél kevesebb csinnadrattával” tegyenek pontot az ügy végére. Kirendeltek például mindenféle szakértőket (orvos, meteorológus, geológus, még néprajzosokat is), majd a legtöbbjüket arra kérték, hogy megállapításaikat sűrítsék egy-másfél oldalba. Az egyetemi csoporttársak kihallgatása során szemmel láthatóan nagyobb figyelmet fordítottak az elhunytak tanulmányi eredményeire és társadalmi munkavégzésükre, mint például arra, hogy milyen habitusú, személyiségű embereknek ismerték őket.

Egy Szorokin nevű (azóta elhunyt, de annak idején az ügy felderítésében aktívan részt vett) KGB-tiszt hozzátartozója 2004-ben azt nyilatkozta egy orosz tévéműsorban, hogy emlékezete szerint Szorokin már február negyedikén (!) úgy távozott otthonról, hogy azt mondta a családjának: most jó három hétig nem fogják látni, mert egy kiemelt állambiztonsági ügyben dolgozik, lévén hogy „valami hülye hegymászók olyasmibe keveredtek, amibe nem kellett volna”.

Az incidens közvetlen környékét (nagyvonalúan számoltak, mert egy fél magyar megyényi területre, vagyis 1500 négyzetkilométerre vonatkoztatták) 1962 nyaráig zárt területnek minősítették, ahová csak külön engedéllyel lehetett belépni.

6.) A konteók

Elérkeztünk tehát a habhoz a tortán; tekintsük át röviden (mert az idő halad), melyek azok a potenciális lehetőségek, amelyek még mindig ott keringenek a levegőben a lassan 54 évvel ezelőtti tragikus események magyarázataként.

6.1.) A lavina

Hegyvidéken vagyunk, ráadásul a tél kellős közepén, úgyhogy a hógörgeteg teóriája automatikusan adta magát. Furcsa ugyan, hogy a szakképzett hegyi túrázók lavinaveszélyes hegyoldalon vertek tábort, amelynek dőlésszöge elérte a 15 fokot, de mindenki követhet el hibát. Arra a felvetésre pedig, hogy milyen lavina az, amely után a kutatóexpedíció egyfelől még lábnyomokat is talált, másfelől pedig három hét elteltével a sátor még mindig látszott a levegőből, a havas magyarázat elkötelezettjei az válaszolják: hegyvidéken a szél csodákat tud művelni.

A hivatalosságok a mai napig ezt a verziót látszanak bátorítani, nem sajnálva időt és energiát például arra, hogy számos internetes fórumon, különböző nickek felhasználásával, akár hamisított bizonyítékok kreálásával a konteóhívőket megpróbálják jobb belátásra bírni…

6.2.) A bennszülöttek

Felröppentek olyan hírek is, melyek szerint a helybéli manysi vadászok ölték volna meg a hegymászókat, mert őseik szellemének megszentségtelenítőit látták a turistákban. Igaz ugyan, hogy – amint azt említettük –  a holttesteken nem voltak külsérelmi nyomok, de a manysiknak nem is volt szükségük arra, hogy lemészárolják Djatlovékat; elég, ha rájukijesztettek valamivel az éjszaka folyamás, s arra kényszerítették őket, hogy hiányos öltözékben kirohanjanak a mínusz huszonakárhány-harminc fokba, a természet elvégezte a többit.

És hogy miért nem csináltak ebből ügyet a hatóságok? Nos, abban az időben (1958-1960) nagyon komoly altalaj-feltárások folytak a Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzetben, mert jelentős kőolaj-tartalékokra bukkantak, s a kitermelés előkészítése folyt; senkinek nem hiányzott volna nyílt konfrontációba keveredni az őslakosokkal. Lehet, hogy a háttérben még alku is köttetett a törzsi vezetőkkel: hivatalos oldalról nem forszírozzák a kilencrendbéli emberölés elkövetőinek felkutatását, a másik oldalról pedig nem gördítenek akadályokat a kőolaj/földgáz kitermelői elé.

Mivel csak egyetlen forrás említi, nem is hangsúlyozom azt az állítólagos manysi legendát, mely szerint a Halálhegy onnan kapta a nevét, hogy valamikor évszázadokkal ezelőtt kilenc (!) manysi vadász lelt furcsa, megmagyarázhatatlan halált a környéken, holmi repülő szellemek miatt. A vadászok bordái összetörtek, s megfagyott tetemeikre csak hetekkel később bukkantak a hozzátartozók…

6.3.) A mérgezés

Lévén, hogy a fiatalok első pillantásra meglehetősen irracionális dolgokat is tettek (sátorvászon kivágása, mezítláb történő távozás, szétfutás, majd találkozó a fenyőfa alatt, visszatérési kísérletek arra a helyre, ahonnan alig 20-25 perccel korábban pánikszerűen távoztak, stb.), logikusnak tűnik egy kollektív mérgezés lehetőségét is megvizsgálni. A hallucinogén anyag akár véletlenül, akár szándékosan is a hegymászók szervezetébe kerülhetett; ez utóbbi esetben a mérgezéses konteó összefolyik a következő (fegyverkísérletes) változattal. Az erre vonatkozó teszteket és laborvizsgálatokat biztosan elvégezték, de az eredményeket (már ha egyáltalán kimutatható volt) meghamisították.

6.4.) A fegyverkísérlet

Szibéria és a kazah sztyeppe mellett az Ural vidéke is megfelelő környezet a különféle új (inkább taktikai, mint stratégiai) fegyverfajták kipróbálásához. A Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzetben (ahol a Halálhegy is található) a Vörös Hadsereg több bázist és kísérleti telepet is fenntart(ott), ahol – egyes hírek szerint – a nem-konvencionális hadviselés szakemberei is feltünedeztek. A hegymászók véletlenül egy kísérleti fegyver áldozataivá válhattak (lásd a furcsa, csak belső sérüléseket dokumentált kórbonctani jelentések). Ennek alátámasztásául egyes források olyan, speciálisan megmunkált fémlemezekre utalnak, amelyeket állítólag a helyszín közelében találtak, de amelyeket (felső utasításra) kihagytak a tárgyi bizonyítékok közül. Az is elképzelhető, hogy nem a fegyver ölte meg őket, hanem a fegyver felhasználói – s mindössze azért, mert szemtanúi voltak valaminek, aminek nem lett volna szabad.

A hivatalos titkolózás ebben az esetben teljesen érthető, arról nem is beszélve, hogy (amint azt már említettük) a halottak közül ketten is olyan munkahelyen dolgoztak, ahol minden a hadseregnek volt alárendelve.

Alkonteó 1.: a poszt elején szó volt arról, hogy milyen hirtelen bukkant fel a csoporttagok között a 38 éves Zolotarjov. Nos, őt két héttel korábban senki sem ismerte, de amikor Djatlov benyújtotta útvonalengedélyét, behívatták a KGB-hez és azt mondták neki, hogy az engedélyt megkapja ugyan, de ennek feltétele, hogy egy általuk kiválasztott illető is velük kell tartson. Djatlov beleegyezett, s aláírta a titoktartási nyilatkozatot is. Ez a valaki volt Zolotarjov, aki – túl azon, hogy tényleg képzett túravezető volt –, főállásban a belső (esetleg a katonai) elhárítás tisztjeként tevékenykedett.

Alkonteó 2.: A kísérleti fegyver egyfajta mentális módszerrel befolyásolta az áldozatokat, pillanatnyi elmezavart és/vagy pánikreakciót váltva ki belőlük. A KGB már a kirándulás elején eldöntötte, hogy a diákokon fogják kipróbálni az új masinát, s eredetileg Zolotarjovnak meg kellett volna menekülnie, hogy aztán hihető magyarázattal szolgáljon a többiek haláláról, de valami nem úgy működött, ahogy működnie kellett volna.

6.5.) Az UFO-teória

A kilenc sízőt egy (vagy több) földönkívüli jármű támadta meg (lásd a furcsa fények a táborhely felett), vagyis egy tipikusan negyedik típusú találkozásról beszélhetünk, amely – valami miatt – nagyon rossz véget ért. Lehet, hogy élve akarták őket magukkal vinni (lásd még az Eltűntek posztunk 5.2-es alpontját), de hiba csúszott az ítík számításába; lehet, hogy csak mintavételt akartak eszközölni, de eldurvult a helyzet.

6.6.) Cherchez la femme

A csoporton belüli ivararányok miatt a két lányra többen is ráhajtottak, s emiatt tört ki egy óriási, később a tettlegességig fajuló veszekedés. Egyesek szerint Jurij Judkinnak is azért kellett visszafordulnia, mert a csoport vezetője benne látta legfőbb riválisát: mindketten Ljudmillát nézték ki maguknak, már odahaza. Hogy pontosan ki kivel, miért, hogyan és ki ellen, soha nem fogjuk megtudni, de a tragédia mozgatórugója (mint annyiszor a történelemben) most is a féltékenység és a hormonok voltak.

6.7.) A jeti

A kriptozoológia rajongói természetesen a hegyi ember felbukkanását látják a leghihetőbb magyarázatnak: a kirándulók megzavarták a jeti békés hétköznapjait, aki (?) ezért véres bosszút állt.

Akárhogyan is történt, kilenc ember már nem tért haza a kirándulásból, s ez elől még a nagyhatalmú pártállam sem tudott kitérni: a halálos incidens helyének nevét hivatalosan is Djatlov-hágóra változtatták, s Jekatyerinburgban, a helyi egyetem patronálásával a mai napig működik egy egyesület, melynek vezetője Igor Djatlov egyik hajdani barátja, Igor Kuncevics. Az egyesület (alapítvány?) célja, hogy rábírja az orosz igazságügyi szerveket: minden anyagot hozzanak nyilvánosságra, ami az egykori nyomozás és titkos információgyűjtés során keletkezett, és ha szükséges, újból vegyék elő a dossziét és folytassák a büntetőeljárást, mert egyrészt a felelősöknek (már ha vannak ilyenek) bűnhődniük kell, másrészt pedig mert a közvélemény (és az érintett családok) megérdemlik a hiteles, objektív és minden részletre kiterjedő tájékoztatást.

Tudom, hogy ez a poszt nem lesz a természetjárók kedvenc olvasmánya, remélem azonban, hogy ez őket sem fogja megakadályozni abban, hogy elmondják véleményüket a kommentek között. Kérdezzetek, érveljetek, kételkedjetek, vitatkozzatok, tájékoztassatok s lássuk, kiben milyen CSI-szakember rejtőzik – és mindenekelőtt ígérjétek meg, hogy februárban soha nem fogtok sátortáborozni a Djatlov-hágó közelében…

PS: Google-maps használata felesleges; én szóltam…

Ide kattintva olvashatjátok a Konteóblog eddigi legsikeresebb írásának, az újrahasznosított Djatlov-posztnak az eredeti 1500 kommentjét is, amelyet a freeblog.hu másfél évvel ezelőtt magyarázat nélkül “elvesztett”. Köszönet mdmselle-nek és Biztcop-nak helyreállításhoz nyújtott segítségért!


Ápdét: A Djatlov-poszt kibővített, 21%-kal hosszabb verziója is elolvasható a Konteó 1 című könyvben, amelyet 20%-os engedménnyel ide kattintva rendelhetsz meg, vagy 2013. november elsejétől megvásárolhatsz az Alexandra és a Libri nagyobb boltjaiban.

Kategória: EgyébCímkék: , , , , , , ,

3 372 hozzászólás

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

 3372. sztalker — 2017-12-06 12:53 

3370. jukeey

Lehet róla szó!

3371. xian06

A töltet nem fog felrobbanni természetesen pusztán egy hajtóanyag-tartály detonációjától, annál biztonságosabban vannak élesítve a nukleáris eszközök, de „piszkosbomba-hatás” lehetséges, vagyis a radioaktív cucc (pl. plutónum 239) szétszóródik, és az nagyon is veszélyes, súlyosan mérgező, rákkeltő anyag. Lehet, hogy ezt is ki akarták zárni Ivanovék, mikor a völgybe rendeltek annyi sugárdetektoros szakértőt, de persze akkor is leginkább a saját egészségük védelmében tehették ezt, hisz addigra a roncsok java részét már felderítették, összeszedték.

Azt viszont elképzelhetőnek tartom, hogy nem tudták teljesen mentesíteni a környéket akkor (és tán azóta sem!), így bizony lehetséges, hogy mégis csak lapul ott egy atomtöltet-maradvány valahol a Lozva folyó völgyében ma is.

 3371. xian06 — 2017-12-04 15:50 

Az hogy a ruházatokon sugárzást mértek elhetett attól hogy az atombomba kiesett a rakétából? Vagy csak lezuhant melléjük a roncs amiben benne volt? Futhatta-e le attól félve hogy felrobban az atombomba?

 3370. jukeey — 2017-12-04 01:28 

@sztalker:

Ezekről a makettekről hogyhogy nem raktál fel pár fotót? Az lenne csak igazán szemléletes!

 3369. sztalker — 2017-12-03 21:52 

Szerintem érdemes visszatérni a 2. roncselemhez (a rakéta farokrésze a stabilizátorokkal), legalábbis egy komment erejéig.

http://kepkezelo.com/images/5hs7kbclh9lnuvmdd480.jpg

Itt pedig a egy valódi szerkezeten bemutatva a roncs feltételezett törési-szakadási vonalait:

http://kepkezelo.com/images/9t8z6pmyrzfsy1jn1lqo.jpg

Ugyanis már csupán ez a roncselem is elegendő lehet annak bizonyítására, hogy egy valódi (R5-ös) rakétaszerkezet robbant szét nem messze Gyatlovéktól, a 2. roncsdarab sok olyan részletet rejt, ami ezt valószínűsíti (vagyis nehéz lenne véletlenül egy hozzá hasonlatos tárggyal összetéveszteni), vagy legalábbis nagyon kicsi a statisztikai esélye, hogy pont egy ilyen alakú ismeretlen objektumot fotózhattak le aznap este. Ellentétben a hágónál talált ismeretlen fémlemezzel (amit én a 8. roncselemnek fogadnék el), ennél a 2. elemnél már megpróbálom bizonyítani is az eddigi magyarázataimat, mert látok rá esélyt. Nézzük hát sorjában ezeket a részleteket:

A fenti mellékelt rajzon eléggé részletesen bejelöltem, hogy miként képzelhető el ennek a roncselemnek az elhelyezkedése az egész törzsszerkezethez képest, de itt, ennél a roncselemnél nem csak a panelvonalak menti szakadási hasonlóság lesz érdekes, hanem egy nagyon jellegzetes mintázatot (sziluettet) is látni vélek ezen az elemen, ami a rakéta irányítási mechanizmusával áll szoros kapcsolatban, és talán megerősíti a LOX-szivárgáson alapuló elképzelésemet.

A roncs alsó részén, a kis kiugró nyúlványok valószínűleg egy gázterelő szárnynak a maradványai, amit az ún. tolóerővektor-eltérítéshez használhattak (több műszaki megoldás is létezik ebben a műfajban, az oroszok egy az egyben a náci rakétatudósok szerkezetét vették át a saját R5-ös rakétájukban, a hírhedt német V2-es mintájára), és ez a sziluett is eléggé árulkodó lehet a rakétarobbanásra:

http://kepkezelo.com/images/v85sikenerj3hxqxfym0.jpg

A jobb láthatóság kedvéért idemásoltam egy eredeti kollekciót is, hogy „testközelből” is érezhessük ezt a forgatható szerkezetet, s ha szabadna még egy kitérő megjegyzést is tennem ehhez, akkor érdemes megnéznetek a rakéta alján található alkatrészek, pántok lemezeinek alakját és széleinek lekerekítettségét is, mintha a korábban már elemzett 5. és 6. roncselemek (tartópánt-darabok) képei köszönne vissza ezekben is.

http://kepkezelo.com/images/8l3cxfe31fogxdifo10x.jpg

A gázterelő szárnyak nagyon magas hőállóságú anyagból, grafitból készültek (a grafit kb. 3500 °C-ig nem olvad meg), a struktúra pedig a fúvókából kiáramló forró gázsugár elmozgatásával képes korrigálni a rakéta iránytartását, amit egy inerciális (tehetetlenségi) giroszkópos rendszer szabályoz szinte automatikusan, emberi kontroll v. beavatkozás nélkül. (A téma után jobban érdeklődőknek az internetes angol keresőszavak: thrust vectoring; graphite jet vane –, a rendszer ma is használatos új generációs harci repülőgépeken, ahogy persze mindenféle típusú rakétákon, beleértve a hírhedt Scud-okat is.) Azt meg különösen pikánsnak érzem, hogy a rakéta műszeres rekeszei a két hajtóanyag-tartály KÖZÖTT foglalnak helyet (egészen pontosan a LOX-tartály alatt), és noha a tűz leginkább a rakéta alsó részén pusztított, azért az egész felületét érintette az oxigén-szivárgás miatt, tehát nem kizárt, hogy mire a hágóig ért, már az irányítási rendszere is felmondhatta a szolgálatot.

Ennek a gázterelő szárnynak a pozícióját – vagyis hogy abnormálisan eltekeredve –, legalább 120°-os szögben áll, ahelyett, hogy szinte függőleges állásban (0—20 fokok között) lenne (lásd a rakétamúzeumi fotókat!), arra utal: a rendszer elkeseredetten próbálta korrigálni a fellépő aszimmetrikus tolóerőt, hogy a szerkezetet még valahogy a helyes irányon tartani tudja, de ez ekkorra már reménytelen eset lehetett. Az is valószínű, hogy ilyen meredek állásszög már eleve nem megvalósítható nagy sebességű repülésnél (hiszen a hangsebesség többszörösénél kis mértékű szárny-elforgatások is elegendőek, hogy a gázáramot radikálisan befolyásolják), vagyis a rakétánk ekkor már eleve kisebb sebességgel, kevesebb tolóerővel haladhatott. (Az sem kizárt persze, hogy a robbanás ereje forgatta el ennyire a grafitszárnyakat, de ezt valahogy kevésbé tartom valószínűnek.) Ezekből a szárnyacskákból összesen 4 db van a rakétán, mind a stabilizátorok alján helyezkedik el, de statikailag a törzshöz vannak illesztve, gyakorlatilag a meghajtóházból (aktuátor) kilógó forgástengelyen „lógnak”, ezért is maradhatott meg a roncson függő darab, hiába szakadt le felette a kilépőél alja.

Az is tisztán látszik, hogy mennyi minden éghetett szét ott alul, a kevésbé hőálló részek (lábazat, pányvázórúd, a stabilizátor alsó, vékonyabb részei) mind átszakadhattak, leszakadhattak, vagy egyszerűen csak szétolvadtak a nagy külső hőtől, amit a szivárgó LOX tüze generált. Ezek ugyanis nem hőállóak, mint a grafitszárnyak (ott még egy speciális védőpajzs – szintén grafit – is védi kissé a meghajtó forgató elektromotor, az aktuátor házát a forró gáztól, plusz egy vastag fém védőlemez is takar kissé a tengely felett), vagyis a szerkezet külső része nagyon is megsínylette ezt a tüzet. Az is feltűnő, hogy mindkét stabilizátor alja mennyire hasonlóan pusztult el, pont ugyanazokon a vékony be- és kilépőéleken találhatók „lyukak” és hiányok, mert ezek a részek vékonyabbak, mint a stabilizátorok középső szekciói. (Lásd a múzeumi fotón a stabilizátor keresztmetszetét.) Hasonlóképp (ahogy a rakétamúzeumi képeken sincsenek már rajta) a külön felcsatolható „dekorációs” elemnek számító kicsike stabilizátor-végek („fin-tips”), ezek is szintén elsőként szakadhattak le a roncsról.

Az elfordult gázterelő szárny viszont ezzel az extrém állásával óhatatlanul leégethette a farokrész felét, de még akár a burkolatot is a közelében, hogy ilyen meredek szögben terelte el a forró égésgázt kifelé. A végén már minden éghetett ott hátul – gondolom – innentől kezdve pedig akármilyen szögben is állhattak ezek a terelőszárnyak, a rakéta már halálra volt ítélve.

(Az is érdekes kérdés lehet, hogy mi történhetett magával a fúvókával – az égőtér alsó részével, ahonnan a forró gáz kiáramlik –, mert fotókon nem látszik ez a nagy roncselem, és ebben a farokrészben sem maradhatott, ahhoz túl nagy darab. Valószínűleg apránként éghetett szét, ahogy a körötte körbefutó hűtőcsövekben áramló etil-alkoholt elérte kívülről a tűz, a végétől az eleje felé haladva lassan elenyészhetett, ahogy mi is körbeharapdáljuk a fagylalttölcsért, amint végeztünk a gombócokkal, hogy lejjebb jussunk a fagyival, míg végül a tűz el nem érte az égőkamrát is, ami akkor kirobbant, s ezzel tényleg bevégeztetett.)

Az elülső (látható) stabilizátor-szárny teteje (szakszerűen: belépőéle) pedig szinte teljesen a panelvonal mentén tűnt el, ez lehet talán a leginkább árulkodó jele, hogy a szerkezet egy rakéta eleme lehetett valamikor, mivel a neve is mutatja: belépőél, vagyis a légáramlattal (most még a LOX-szal is) ez találkozik leghamarabb a szárnyszerkezetből, ezt érhette el a legkorábban is a tűz, ezért éghetett szét teljesen, vagy gyengült meg a hőtől annyira, hogy a robbanás után a szegecselés mentén simán levált az egész felső szekció, mintha késsel vágták volna el.

Noha hivatalosan nem láthatnánk a takarásban lévő hátulsó stabilizátort, sem pedig az elfordult gázterelő szárnyat ebből a szögből, ezek mégis látszanak! Miért? Mert a kiszakadt kilépőélek „lyukán” át már előtűnik a sziluettjük, sőt látható (ahogy az első ábrámon be is rajzoltam ezt) egy pici kis befűződés, ahol éppen a szárnyvég panelnél szakadt le a hátsó stabilizátor vége, azaz egy ILLESZTÉSNÉL történt a leválás megint. (A hátsó stabilizátor belépőéle, azaz a szárny „teteje” nem látható teljes mértékben, de a felső része bizonyosan hiányzik, különben felül kiugrana a roncs árnyképéből.)

Hasonlóképp kísértetiesen egyezik a rakéta törzsén végig elhelyezkedő szervizajtók helyzete a roncson észlelt szakadásokhoz, valószínűleg az erőhatások ezek mentén nyírhatták szét a burkolólemezeket.

Otthon egyébként elkészítettem a rakéta farokrészének makettjét (1:18-as, kb. „tenyérnyi” méretben), átlátszó műanyag fóliából, amire filctollal rárajzolgattam a panelvonalakat, továbbá gyurmáztam is kicsit — mert ez a legjobb 3D-s szimuláció a világon szerintem, és nem kell hozzá drága szoftver! –, így egyszerűen lehetett forgatgatni a szerkezetet, hogy rekonstruálni lehessen a fotón látható alakzatot. (De használtam rabichálót is korábban, amit ollóval kivagdaltam itt-ott pl. a rácsbordázat szimulációjához, mert azt még mindig így a legegyszerűbb a térben mozgatni.) Végig azon röhögtem, hogy mekkora poén lenne, ha egy vacak olló és néhány átlátszó fólia meg filctoll elegendő lenne ahhoz, hogy ezt az egész elvetemült bagázst – Ivanovtól Hruscsovon át Brezsnyevig, vagy Malinovszkij marsallig, vagy akárkicsodákig, akik végig akadályozták, hogy fény derüljön a titokra, végre lebuktassa. Mert csak ez az egyetlen kép is elegendő lehetne, hogy cáfolja a korábbi ufós meg infrahangos elméleteket.

 3368. petiba — 2017-11-26 23:18 

@Rogal Dorn:

Kolléga, de rég örvendeztettél meg bennünket jelenléteddel 🙂

 3367. jukeey — 2017-11-25 08:33 

@Rogal Dorn:

Hogy az év februárjában és márciusában több rakéta is átszállt a térség fölött, az kétségtelen, függetlenül attól hogy a hadsereg (vagy egyéb illetékes) nyilvánossá tette, vagy egyáltalán maradt-e fenn mindenről pontos nyilvántartásuk (időnként kerülnek elő öreg beszerzési és szállítmányozási papírok, amiből lehet sejteni ezt-azt, és még a sereg mai illetékesei is meglepődnek rajta, legalábbis látszólag). Az urali rakétázgatást többek között épp a Djatlov-ügy hozta reflektorfénybe, miután a nyomozásban is felmerült a lehetőség, ezt úgy látom az orosz Djatlovosok egybehangzóan elismerik, mert többfelé hitelesnek tűnő megfigyelők hasonlóan és egy időben dokumentálták az eseteket (tehát nem Kolja bácsi a kocsmából hazamenet). Arra viszont nincs bizonyíték, hogy Djatlovék esetéhez bármiféle rakétának köze lenne, bár indítéknak talán nem zárható ki. Talált tárgyakból már a 90-es években összejött pár tonna “garantáltan hiteles bizonyíték” a helyszínt és környékét megjárt gyűjtőknél, a töltényhüvelytől a vodkásüvegen át a rozsdás szamovárig, ezek nyilván úgy 99%-ban egymás szemetét szedték össze. A helyzet fokozódik, pl asszem épp 2007-ben valakik egy eredetinek tűnő rakétaalkatrésszel díszítették fel az emlékművet, amit hamarosan elloptak. Ha pedig még van valaki, aki tudja az igazat és rosszul jönne annak kiderülése, mert mondjuk tekintélyes ember és ciki lenne ha kiderülne hogy papus kivégzőosztagot küldött egy csapat túrázóra, az nyugodt lehet.

 3366. sztalker — 2017-11-24 13:27 

@Rogal Dorn:

Pont az a bökkenő, hogy NINCSENEK roncsok (kivéve a 8. elemet, amit 2007-ben találtak, és valószínűleg az is egy R5-ös származik az is, de tényleg nem dokumentálható, hogy mikori), hanem FÉNYKÉPEK vannak olyan levegőben szálló objektumokról, amik kísértetiesen hasonlítanak egy akkoriban használatos közepes hatótávolságú rakéta alkatrészeihez. Amilyen rakétát mellesleg az év február 2-án (!) fellőttek egy dél-oroszországi bázisról (Kapusztyin Jar).

Továbbá nem csak ezek a roncs-felvételek állnak rendelkezésre, hanem a még nagyon is egyben lévő (de már lefelé süllyedő) szerkezetet is lekapta Szlobogyin és Krivosenko, mikor az áthaladt felettük. Sajnos nem az ujjamból szoptam ezt az elméletet, ha megnézed a fotókat, azok sziluettje és kiáramló gáz okozta csóva nagyon is ezt valószínűsíti.

Gyatlovék halálát pedig közvetett módon az a szennyeződés okozta, ami végigáztatta a sátorhelyük környékét, mikor a szivárgó cseppfolyós oxigén elérte a talajt, a tűzveszélyes és mínusz 180 fokos folyadék lekergette őket arról a hegyoldalról, ahol már órák óta várták Gyatlovék egy kísérleti magaslégköri atomrobbantásra. Pont azért voltak ott, olyan magasan azon a kitett helyen, mert onnan nyílt a legjobb kilátás az előttük elterülő tájra, és pontosan ismerhették a robbantás idejét, és a koordinátákat is.

Éppen annak kicsi a valószínűsége, hogy mondjuk Zolotarev (akinek a nyakában talált fényképezőgépében találták ezeket a roncs-fotókat) ezeket NEM OTT és NEM akkor készítette, valamint annak, hogy Krivo és Szlobo egészen véletlenül egy ugyanolyan típusú rakétaszerkezetet fotózott le, mely csak békésen átsuhant felettük, és más nem történt.

Valószínűleg rengeteg (jó minóségű) kép készült, de csak ezeket hagyták meg, ugyanakkor ezek is elegendőek ahhoz, hogy rekonstruálható legyen a szerkezet, de még annak a műszaki hibája (LOX-szivárgás) is.

Egyébként én is szívesebben dolgoznék a korábbi szél-elméletemen, hidd el, mert az „tiszta száraz érzés”, de sajnos, ha egy objektum 99%-osan olyan alakú, mint egy égőkamra, és képes világító csóvát is húzni maga után, mivel olyan forró, akkor az bizony egy égőkamra.

 3365. Rogal Dorn — 2017-11-24 12:17 

Tisztelt sztalker, névválasztásodhoz méltón, alaposan kutattad a lehetséges verziók közül a fegyverkisérleti mellékszálat. A roncsok természetesen ezt alátámasztani látszanak, viszont azt, hogy mikor kerülhettek azok oda, semmi sem bizonyítja. Annak a valószínűsége, hogy pont akkor és ott, azon az éjszakán végeznek a szovjetek rakétakísérletet (éjjel?) olyan valószínűséggel rendelkezik szerintem, mint egy meteorittalálat a sátrukon. Persze véletlenek vannak, de a tudományos materializmus egy kategóriába sorolja őket a csodával.;-)

 3364. sztalker — 2017-11-13 19:23 

Lehet, hogy ez lesz a 8. roncselem?

http://kepkezelo.com/images/j8cmnyduwtp9tlkn5bqc.jpg

Sokáig nem is foglalkoztam a hágónál 2007-ben talált fémdarabbal, mivel teljesen amorf alakja miatt lehetetlennek gondoltam a pontos beazonosítását.

Nemrég azonban, hogy a kommentelésekhez kénytelen voltam mindig végigpörgetni a poszt tetejét a képeivel együtt, megakadt a szemem ezen a roncselemen, és ahogy közelebbről is megnéztem, láttam, hogy ezen is van egy rácslemez-lenyomat. Noha nem ismerem a fotón látható darab pontos méretét, de mivel mostanra már van egy eléggé részletes burkolatrács-hálóm az R5-ös rakéta farokrészéről, gondoltam, egy próbálkozást megér, hátha bele tudom illeszteni ezt egy üres helyre.

Ez persze csak hipotézis, hogy pont abból a sarokból hiányzik egy ilyen alakú elem, de olyan szépen „beleült” a rácsháló egyik részébe, hogy nem volt szívem kihagyni…

Az eddig azonosított nagyobb területű roncsokat egymás mellé kiterítve ez a darabka is összhangban lehet a többi roncsdarab törésvonalával, ha rekonstruálni akarjuk a szétrobbant égőtér hengerpalástját.

Ehhez is készítettem egy rajzot:

http://kepkezelo.com/images/necwmqtqemx7102t9j1f.jpg

A 4-es roncselemmel szomszédos lehetett, valamint a stabilizátor-szárnyat hordozó 2-es elemmel is, továbbá az is nagyon érdekes, hogy pont a háló sarkainál fellépő feszültségek miatt repedhetett be ott, vagy szakadhattak ki így a szélei. Természetesen bizonyítani nem tudom, de elképzelhetőnek tartom, hogy ilyen erők hatására történt. (Ahogy persze az is lehetséges, hogy máshonnan származik, és puszta véletlen, hogy ilyen alakja van. Ismétlem: ez nem a burkolórács része, hanem egy összefüggő felületű vékony fémlemez, de a belepréselt rácslenyomat sokat segíthet a helyes pozicionálásához.)

Ha igaz a feltételezésem, akkor ez is a farokrész darabja lesz, annak is a legaljánál, leghátul helyezkedhetett el, és tán épp ezért, ez szakadhatott ki a leghamarabb is az eddig azonosított roncsok közül, vagyis a legközelebb eshetett le Gyatlovékhoz. Talán ezért is felejthették ott a katonák? Miközben visszafelé haladva összeszedegették a roncsokat, erre már nem maradhatott idejük, vagy ha meg is találták, elszállítani már nem tudták, mert a nagy kapkodásban inkább a táborhelyet és a holttesteket kellett rendbe tenniük.

Nagyon érdekes még a 4-es elem alakja is, ezt külön is bejelöltem a roncselemek lefedettségi rajzán. Két fényképen is egy szinte teljesen azonos alakú, de kontúrjaiban mégsem tökéletesen egybevágó roncsot láthatunk. Meg merem hát kockáztatni, hogy ugyanarról a roncsdarabról készültek ezek a fotók, de kissé más szögből. A roncsdarab felszíne annyira egyenetlen vastagságú lehetett, hogy ez más-más kontúrokat mutatott a felvételeken.

http://kepkezelo.com/images/fthe571q23ytv90fyv03.jpg

Az égőtérben bekövetkezett robbanás ereje belülről kifelé hatva sok kirepülő alkatrészt (pl. csöveket, vezetékeket, szivattyúk darabjait, tartópántokat) is átpréselhetett a rácslemezen, tartóbordákon, meg az azon fekvő borítólemezeken keresztül, ezek is okozhattak olyan deformációkat („kidudorodásokat”) a roncsokon, amitől eltérő körvonala lehet egy alakzatnak különböző szögek alatt fotózva, ha a fény másképpen verődik vissza a felületéről, különösen éjszaka.

(folyt. köv.)

 3363. zizzi — 2017-11-07 01:07 

@sztalker:

abba ne hagyd! én teljesen sztalker-követő lettem 😉

 3362. sztalker — 2017-11-06 12:01 

S ha még nem unjátok a „rácsozásaimat”, írnék még erről kicsit, meg posztolnék is hozzá néhány új rajzot.

Mint kiderült, az egyik „fúvókás” képen is ez a burkolórács (az R5-ös rakétatörzs merevítő bordázata egy dróthálóval megerősítve) szerepel, majd kiverte az ember szemét, ott virított végig előttem, szinte premier plánban, csak ezt eddig valamilyen „trutymónak” (ami esetleg a kamera objektívjére fröccsent) gondoltam. De nem, ez is a rácsozatot ábrázolja, egy egészen erős perspektivikus torzításban, de sajnos semmi kétség: pontosan egyezik a korábban már közölt rácsmintázat alakjával, ezeket a képeket is néha egészen közelről, 15-25 méterről fotózhatták Gyatlovék.

Ahogy a másik, korábban általam szintén a fúvóka kúppalástjának vélt fotón is ugyanennek a rácsnak a hengerpalástja lebeg, de az vesse rám az első követ, aki ezt a két idomot kapásból ki tudta volna szúrni.

Akkor nézzük a rajzi szimulációkat ezekhez is:

http://kepkezelo.com/images/1urzy3y6h0a67fti7861.jpg

A rácsháló elülső része jobban világít a fotókon, mert ez a rész lehetett a legközelebb az égőtér kirobbanásához, nagyon felmelegedett, a háló leszakadt hátsó része (ami, mint valami „uszály” egy dróton hozzákötődve mindig repült vele együtt) meg hamarabb lehűlhetett, ha nem érte akkora hőhatás. Valószínűnek tartom, hogy a farokrész szintén levált nagy eleme, amin a stabilizátor-szárnyak is vannak, azokkal a rögzítőpántokkal állt kapcsolatban, amik most oly erősen fénylenek (2 világító pötty egymás mellett) a háló mögötti sötét térrészben a képen. Mind az egymástól mért távolságuk, mind az „uszály” hossza eléggé jól egyezik a rács palást tervrajzán korábban bemutatottakkal (a teljes palást rajzát lásd az előző kommentemnél).

http://kepkezelo.com/images/8nvwrj761nbzopjqp6t7.jpg

Itt jól látható, hogy milyen elképesztő erőhatások kellettek ahhoz, hogy ennyire deformáljanak egy eredetileg hengeres alakú burkolóelemet. A két fotó nem teljesen azonos, a háttérben világító folt mérete változott kissé, míg a rácsháló szinte alig mozdult el ezalatt, vagyis nem egyszerűen egy képrészlet kinagyításáról van itt szó: egymás közelében álló emberek kellett, hogy készítsék ezeket a képeket, vagy ugyanaz a személy (Zolotarev), de kis időkülönbséggel csak.

De maradjunk még kicsit ennél a fotónál, mert érdemes!

A képen ugyanis az égőkamra (tüzelőtér) gömb formája látszik, és sajnos ezzel kapcsolatban az a szomorú hír, hogy ha már ezt az alakzatot látjuk szabadon zuhanni a levegőben, akkor bizony vége van az előadásnak, konyec filmá, lehet menni a ruhatárba a kabátokért, mert ez a rakétagépezet innentől, hogy elvesztette a fő meghajtó egységét, már nem nagyon repülhetett sokáig, legfeljebb, ha a tehetetlensége vihette még előre, meg a robbanás erőhatásai a roncsokat, de valahol a Lozva-völgy felett már szét kellett szóródniuk ezeknek a daraboknak, Gyatlovéktól szerintem csak néhány (max. 3-4) kilométernyire.

Bizonyosan ez lehetett a legfényesebb objektum valamennyi felettük szálló roncsdarab közt (ahogy látjuk a rácsnál: azt is szépen átvilágította a mögötte izzó gömbszerű tüzelőtér), biztosan nem lehetett nem észrevenni, vagy kihagyni a fotózását. Ugyanakkor nem lehetett éppenséggel veszélytelen sem a közelében lenni, valszeg fehéren izzhatott még ez a fém, akár 2500 C fok felett is, hiszen ekkora hőhatásnak lehetett kitéve még a robbanás előtt, ha nem többnek, ha ebbe még a beszivárgó LOX (cseppfolyós oxigén) is besegített.

http://kepkezelo.com/images/u8nq54kkiruzbei7ornp.jpg

Gondolom, most már könnyebben felismerhető ez a tárgy, és a sziluettjébe „beleharapó” kis ovális forma is értelmet nyert ezzel: itt eshetett ki a LOX-kupola (a cseppfolyós oxigént az égéskamrába injektáló és egyben üzemanyagot is keverő-porlasztó részt hívják így) egyik keverőfeje (ez kb. akkora, mint egy autó motorjában az elosztófej), ez a jellegzetes félkörív a rajzon is jól kivehető. A leszakadt tüzelőtér meg egy kb. 90 cm széles „üst”, ami most fénylő csóvát húzva maga után, mint egy üstökös, végig bevilágíthatta a környéket.

Maga a fúvóka része az égőtérnek még ennél is hamarabb szétéghetett, amiben közrejátszhatott az a német rakétatechnológiai trükk is (amit később az oroszok a náci tudósoktól átvettek, leginkább a hírhedt V2-es hajtóművének mintáján, ami a most szóban forgó R5-ös rakéta motorjának, az RD-103-as hajtóműnek az alapja is volt), hogy az üzemanyagot (itt most etil-alkoholt) az elégetése előtt végigkeringették a fúvóka palástja menti csőhálózatban, hogy így hűtse kívülről a felforrósodott égőtér burkolatát. Ezek a szivattyúvezetékek sajnos jó robbanási pontok lehettek, ha a tűz már átterjedt a farokrészre.

Mindent összevetve olyan jó 3 hetük lehetett a katona elvtársaknak, hogy összeszedjék ezeket a roncsokat, és hogy csináljanak valamit Gyatlovék tetemeivel is, meg a legzavaróbb bűnjelekkel, amik nagyon szembeötlőek lehettek volna később a civilek előtt.

Jómagam most már szinte alig fogadok el hitelesnek tűnő dokumentumot az üggyel kapcsolatban a fotóikon kívül, lényegében minden olyan körülményt v. tárgyat, iratot, amit könnyen lehet mozgatni, kicserélni (beleértve holttesteket és ruhákat, fényképezőgépet stb. is) a magam részéről kivettem a jövőben vizsgálandó objektumok közül, és ténylegesen tán csak 4-5 elem maradt, amit szerintem nem hamisíthattak meg, ezért támpontként elfogadhatónak tartok: a megfagyott, különleges lábnyomaik a lejtőn, esetleg maga a sátor, amit nehéz lett volna újra felállítani, a fenyő a levágott gallyaival (ezeket sem ragaszthatták már vissza), no és a hasonlóképp legallyazott patakmeder oldala, és esetleg a verem, amit vagy elfelejtettek betemetni később, vagy nem tulajdonítottak neki túl nagy jelentőséget, ha egyáltalán észrevették azt a helyszínre kiérkező katonák. MINDEN MÁST szabadon mozgathattak, tologathattak, cserélgethettek a völgyben, ha akartak, ezt már ellenőrizni nemigen lehet, sajnos.

De ezeket a fotókat akkor is hiba volt meghagyniuk, mindet, ami aznap készült, ki kellett volna venniük a dokumentumok közül.

(folyt. köv.)

 3361. zsolthy — 2017-11-03 19:43 

A jetis elmélethez annyit, hogy ugye a holttesteken nem volt nyoma külsérelemnek. Viszont ha egy akkora hatalmas állat mint a jeti támadta volna meg őket, akkor elég sok és nagy külsérelmi nyomot kellett volna hogy találjanak a testeken!!!

 3360. sztalker — 2017-10-29 21:41 

De megint lenne még itt valami…

Hölgyeim és Uraim, bemutatom a 7. roncselemet:

http://kepkezelo.com/images/s93524nk44kw01q3253l.jpg

Nem adta meg magát nekem olyan könnyen a kicsike, sokáig egy izzó gázfelhőnek néztem, amit esetleg hosszan exponáltak, de nem, ő egy burkolórács lesz, teljes életnagyságban, sőt, mindjárt 2 nagy darab is úszik a levegőben csak egy vékony kis lemezdarabbal összekötve, mint valami uszály, ahogy a levegőben lifeg a 2 összetartozó elem.
Aki az eredeti, kontraszt nélküli képekre kíváncsi, azoknak meg összeraktam itt egybe:

http://kepkezelo.com/images/k7cyi9ffg2cb2t1z0sku.jpg

(Eredetileg teljesen más rajzot akartam készíteni, a roncsfotók sorrendjét és azok készítési helyét próbáltam rekonstruálni, ezért újra elővettem a korábbi képeket is ehhez. Ekkor villant át az agyamon, hogy hasonló térbeli alakzatot, rácsszerkezetet láttam én már korábban egy rakétás honlapon.)

Íme az orosz R5-ös rakéta törzsének metszete a tartóbordázattal:

http://kepkezelo.com/images/z3obl443pwjk91678b9k.jpg

Ez a rácsszerkezet rendkívül praktikus mérnöki megoldás egyébként: erős és stabil, igazi „minimálfelületet” eredményez, pont ilyen kell ott, ahol a súly (a szerkezet önsúlya) fontos: repülés, űrhajózás, építészet. (Máskülönben pl. a modern felhőkarcolók megbízható struktúráját is hasonló rácsrendszer alkotja.)

Ez a 7. roncsdarab is a rakéta farokrészéből (hát honnan máshonnan?!) származik, érdemes megfigyelni a sötét éjszakában még látványosan izzó panel elemeket és rögzítőkapcsokat, ezek a fémrészek kissé vastagabbak, mint a rács vékonyabb hálója, így tovább is tart, amíg kihűlnek a zuhanás közben, szépen világítanak a fotókon.

http://kepkezelo.com/images/4ddgztg4pc3kepfjnczo.jpg

Valószínűleg az égőtérben bekövetkezett robbanás áldozata lett ez az elem is, akárcsak az korábban azonosítottak. A törzset körülölelő rácsbordázatról szakadt le ez a tartórács (vagy háló), ezt burkolja aztán be a külső sima lemezfelület, amit kívülről látunk a rakétán.

Sajnos ez a darab sem került elő a helyszínelésnél, ahogy a korábbi 6 roncsdarab sem. Ugyanakkor érdekes, hogy a méretének ismeretében – a fő elem, „uszály” nélkül is olyan jó emberes nagyságú darab –, vagyis legalább 150 x 180 cm-es lehet. Ezt is viszonylag közelről fotózhatták többen is a gyerekek közül, no meg Zolo papa is, az általam feltételezett legkisebb távolság akár 20-25 méter lehetett csak a fotóstól! (Zolónál ez már inkább 70 méter, de valószínűleg azért, mert a sátor eleve közelebb lehetett a rakétához, a roncsok oda hamarabb elértek, ha sokan a „kilátódombra” másztak fel, az messzebb eshetett a sátortól, hiába volt magasabban, de a roncsoktól meg akár 50-100 méterrel távolabb, hozzájuk később érhettek el a törmelékek.)

A tárgy valószínűleg kissé változtatta az alakját, ahogy lefelé lebegett a szélben, mögötte kissé elcsavarodva a hozzátartozó kisebb rácsdarabka is, mint valami vitorla, hiszen eléggé nagy felületű volt, és eléggé vékony is. (Aki otthonos CAD-programokban, az modellezheti, ha akarja, AutoCad-ben, ArchiCad-ben, jómagam csak átrajzoltam fóliára a kontrasztosított képek mintázatát, és ezeket az állományokat digitalizáltam, majd rétegenként újrarajzoltam Photoshopban a rakéta burkolati rácsrajza alapján értelmezve.)

Mellesleg ez a legnagyobb méretű (de nem súlyú!) roncselem is eddig. Azt is érdemes megfigyelni rajta (ez leginkább a digitális feldolgozás rajzán látszik jól), hogy mennyivel jobban kitágult az égőtér égéskamra felőli részénél (ez annak a gömbölyded része, ahol a legmagasabb a hőmérséklet a 2 hajtóanyag elégetésekor), mint a fúvókás részénél (hosszú harang-alakú képlet, a kiáramló gázoknak). Ebből arra következtetek, hogy mégiscsak az robbanhatott fel elsőként, és csak utána repedt el v. nyílhatott ki a fúvókája, noha mindkét elemet hűtőbordák veszik körül, sőt hűtőfolyadékkal is védik, de extra hőtől ezek is megolvadhatnak, köszönhetően a külső burkolatot hosszú ideig érő cseppfolyós oxigén gerjesztette hőségnek. (Mintha egy vaslemezt egyszerre 2 ember hegesztene, egy belülről, egy meg kívülről, igen hamar átlyukad.)

Azt is valószínűnek tartom, hogy ez a probléma már az indítás után igen hamar (talán 5-6 perccel?) már fenn állhatott, a szerkezet így repülhette át a fél országot, míg valahol a Lozva-völgy közelében be nem fejezte az útját végleg.

Szintén ebből következő spekulációm, hogy a szerencsétlen gép még javában a levegőben volt, s a nem kevésbé szerencsétlen (no meg mit sem sejtő) Gyatlovék még szintén javában készülődtek a fotózáshoz, mikor már elindulhattak feléjük az első felderítő v. roncskereső alakulatok. (Pontosabban az Észak-Urál vonulataihoz, a részleteket annyira ők sem ismerhették még ekkor.) Merthogy 15-20 perc várakozás után – miközben híre-hamva nincs a rakétának a célterület felett – bizonyossá válhatott a kilövés sikertelensége, a rakéták percek alatt tesznek meg félezer kilométereket, nem igen érdemes hát reménykedni, hogy sikeresen megérkezik majd, ha időben fellőtték. Ez a szerkezet ráadásul a normál 3-4 kilométeres másodpercenkénti sebessége helyett jó, ha annak tizedével vánszoroghatott csak.

Valószínű egyébként, hogy az illetékeseket nem is annyira a rakéta repülési sebessége meg magassága izgatta már ekkor, hanem az IRÁNYA, vagyis, hogy le ne térjen lakottabb részek felé, esetleg nyugati területekre, ahol fontosabb városok és erőművek is lehetnek. Az észak-északkeleti irány szerencsére nem nagyon érintett volna ilyeneket, legfeljebb néhány fegyenctelep, esetleg bányászfalu van az Ob és Jenyiszej folyók közti térségben (ami felett szerintem tervezhették az atomkísérletet), ez már eleve alig lakott, legfeljebb az őslakos nyenyecek fáztak volna rá, ha nagyon félresikerül felettük a cirkusz, vagy rájuk hullanak a roncsok. (És különben is: minek annyi nyenyec, elvtársak, he?)

De a roncsok tényleg nincsenek meg, barátaim, ellenben továbbra is van egy szakadt sátrunk meg kilenc hullánk.

 3359. xian06 — 2017-10-29 14:21 

Ma is volt orosz rakéta teszt és érdekes köröket fotóztak le…..

 3358. kaffer — 2017-10-21 18:55 

@liillami:

És szétzúzott belső szervekkel, fára másznak, hóbarlangot vájnak, ágakból padlót csinálnak és páran elindulnak vissza a sátor felé.

 3357. liillami — 2017-10-21 10:10 

Az eddig legvalószínűbb és legelfogadottabb verzió szerint be nem jelentett kísérleti robbantás volt. Egy termobarikus bombát robbantottak fel, ami tud olyat okozni, hogy látszólag nincs külső sérülés, de a belső szerveket szétzúzza. A repülő/bomba hangja kiválthatta az eszeveszett menekülést, ami miatt hátrahagyták a ruháikat is, a hiányzó szemek, nyelv stb. pedig valószínűleg vadállatok műve.

 3356. sztalker — 2017-10-20 21:50 

Készítettem egy térképes ábrát a rakéta általam feltételezett útvonaláról, át a közeli hegycsúcsok felett, majd a Holat Szjal hegyoldala mellett, ahol Gyatlovék sátraztak éppen, végül a Lozva-völgyön keresztül, vagy még kicsikét azon is túl, ameddig szerintem juthatott, ha mindvégig képes volt egyenletesen tartania a süllyedési értékét (az ún. süllyedési v. ereszkedési „profilt”.)

http://kepkezelo.com/images/mwy7ve6lpt9azfocye7g.jpg

Szlobogyin elhíresült fotóját használtam a repülési irányszög (fok), és a süllyedési érték (azaz siklószám, az egyenes vonal meredekségét v. laposságát” adja meg, hány egységet halad vízszintesen, amíg 1 egységet süllyed, lásd még: y = ax + b, ami most a keresett „x” értéke, aki így szereti inkább), kalkulációjához.

Noha ez nem egy éles kontúros felvétel, én mégis megkockáztattam egy kb. feles értékű rövidülést a látott perspektíva alapján, amennyivel „megrövidülve” látszik a szerkezet törzse ezen a képen az eredeti arányú rakétatörzs hosszához képest. (Akit érdekel: 20.8 méter magas, legvastagabb részein 1, 6 méter átmérőjű hengeres törzsről van szó a valóságban.) Szlobogyin tehát már félig-meddig szemből kapta le a feléje vadul repülő szerkezetet (az másodpercenként akár 150-200 métert is megtéve, azaz 6-700 km/órás értékkel közeledett hozzá). Az így kapott szöget elég jó közelítéssel el lehet egyébként fogadni egy Kapusztyin Jarról történt indítással, ez térképen, földgömbön is ellenőrizhető, ha vonalat húzunk Asztrahán városa — ami mellett fekszik az egykor titkos Kapusztyin Jar–Zsitkur bázis (ez utóbbi a hírhedt orosz „51-es körzet” egyébként) –, és a Gyatlov-hágó, valamint az ott átfutó délkör adta szöggel.

http://kepkezelo.com/images/pwcnc4tsmu3yez6weaxb.jpg

A siklási érték számításához meg feltételeztem, hogy Szlobogyin keze azért csak nem remeghetett túlságosan, de a biztonság kedvéért (no meg hogy megint térképet rajzolgathassak nektek és magamnak is végre!) legalább 4-féle értékkel számoltam (lásd: A, B, C, D-lehetőségeket az ábrán), de mindegyik esetében fixálva egy kb. 1000-1010 méteres képzeletbeli magassági pontot a Holat Szjal oldala mellett, amit a szerkezetnek érintenie kellett, hogy amikor a rakéta a sátruk közelében elhúzzon felettük lassan süllyedve, és épp kilépve a sűrű felhőtakaróból, akkor abban a felhőben világítva Szlobo még pont el tudja azt kapni a kamerájával, ahogy Zolo és Krivo meg már a tiszta égbolt alatt haladóként fotózhassa le másodpercekkel Szlobo után a kilátódombról.

(Hogy miért ragaszkodom következetesen ahhoz, hogy felhőréteg volt közvetlenül felettük a csúcs közelében? Mert Zolotarev nem tudta volna elkészíteni a „roncsfotókat”, ha ott, azon a magasságon felhőtakaró – értsd: sűrű, tejszerű köd – lepi be őket, márpedig a képein 2-300 méterig is ellátni, tiszta kellett hogy legyen az ég, mivel messziről is élesen, jól kivehetőek a kisebb pontszerű tárgyak a levegőben – a lehulló alkatrészek darabjai. Az átizzott és vakítóan világító kis gázterelő fúvóka-palást körül sem látni olyan párafelhőt vagy ködösséget, mint amit Szlobogyin rakétás fotóján megfigyelhetünk, ahol az egész szerkezetet egy misztikusan derengő fényburok veszi körül. Mint ahogy nem tudtam volna összerakni a széttört alkatrészeket sem, meg az elhajlott fémlemezek nyúlványai sem különültek volna el olyan jól a képeken. Szerintem 1000 méterig simán lenyúlhatott a felhőzet a hegyen aznap éjjel, a rakéta meg kb. 1010-1030 méter magasságban repülhetett ebben a felhőben, mikor Szlobo lekaphatta benne.)

Az eltérő meredekségű siklószámok (lásd: 15, 20, 25, 30 — minél nagyobb a szám értéke, annál laposabb szögben ereszkedik a rakéta) eltérő repülési távolságot is generálnak, vagyis megjósolható, hogy meddig haladhatott át a völgyrendszer felett, amíg a domborzatba csapódott. Így ki lehet spekulálni egy jó 8-10, esetleg 16-17 kilométeres távolságot a sátortól mérve a becsapódásáig, ami felett a sérült rakéta a hátsó részéből egyre szórja kifelé a szétégett farokrésze roncsait, lásd a roncsmező sávját a térképen. (Természetesen nem tudhatjuk, hogy mindvégig mennyire tartotta magát a sérült szerkezet ehhez az állandó értékhez, hogy még a levegőben szállva felrobbanhatott-e a hajtóanyag-tartálya, mert akkor hamarabb lehullottak a nagyobb roncsok, igaz, ekkor meg szélesebb sávban kellett szétszóródniuk, mint ha egyszerűen csak egy domboldalba csapódtak volna be. Ugyanakkor a repülési irányszöget mindvégig tartották volna a roncsdarabjai is mindkét esetben.)

Szerintem nem meglepő, hogy Gyatlovék alig vették észre időben a masinát, és a fotózásakor majdnem le is maradtak róla, mert az annyira alattomosan a „kertek alatt” jött be, nagyon alacsonyan, a hágó előtti csúcsokat szinte érintve (lásd a 30-as siklószámnál csak 5-10 méterekkel felette!), hogy a felhős égen még akkor sem lett volna könnyű így észrevenni, ha sokkal magasabban táboroznak, fotózgatnak, akár a hegytetőn is, mert nem az égre fel, hanem inkább valahová a lábuk elé, annak magasságában kellett volna keresgélniük őt a tekintetükkel, ha meg akarják találni ezt a lassan feléjük lopakodó veszedelmes fényfoltot, ami időnként ki-kivillanhatott a távoli csúcsok sziluettjei mögül.

De azért magunk között szólva mégiscsak oltári nagy pechjük lehetett ezeknek a gyerekeknek, ha csak ezen az 5-10(?) méteren múlott akkor az életük, mert a tőlük csak 3 kilométerre magasodó orom (1007 m) megállíthatta volna ezt a lopakodót némi szerencsével, de még az előtt is volt legalább két nagy felmagasodó hegygerinc-tető meg csúcs, amelyek felett át kellett haladnia ennek a rakétának szintén eléggé alacsonyan.

Mivel nem vagyok igazságügyi szakértő, nem merek jobban spekulálni ezekkel az adatokkal, ezért hát csak a neten talált topográfiai térképre vetítettem rá ezeket az értékeket, de sajnos még ezeknek a precíz szögtartó katonai vetületeknek is vannak hibahatárai, már a térképek rajzolásánál is 0,1 milliméteres pontatlansággal számolhatunk (ennyi a topo kihúzási szabvány hivatalosan), ami legalább 5-10 méteres eltéréseket generálhat a valóságban, léptéktől függően is persze…

Ahogy sajnos az irányszög és a siklószám sem lehet egzakt a mi esetünkben soha egy ilyen “lesifotós”-stílusú kép alapján saccolgatva a különféle perspektivikus rövidüléseket, ismerjük be, a többi optikai tényezőről, mint a torzítások, lencsehibák stb. akkor még nem is beszélve.)

Az viszont biztos, és ezt eléggé perdöntőnek érzem az ügy kapcsán a roncsfotók eddigi elemzései után, hogy amiket Zolóék lefotóztak, azok bizony nem légből kapott dolgok meg optikai jelenségek (pláne nem szellemlények echtoplazmái, mert ilyen elméletek is terjednek!) voltak, hanem valódi, kézzelfogható tárgyak, gépelemek, AZOKNAK PEDIG LE KELLETT HULLANIUK valahol (a közelükben), EZEK A RONCSOK VISZONT NINCSENEK SEHOL! (Ezeket a szél nem fogja csak úgy elsodorni, ahhoz túl nehezek, jó méteres objektumok is vannak köztük.) Az általában roncsdarabokként bemutatott tárgyakat, amiket a hágó közelében megtalált rakétadarabokként szoktak meghatározni a különféle honlapokon, sajnos nem ilyen típusú és kategóriájú rakétából származnak, leginkább egy félméteres gumitömítés képét idézik szívesen, de az egy kisebb kutatószondához tartozhat, amelyek tesztelése és fejlesztése valóban a szverdkovszki körzetben zajlott. Az R5-ös rakéta viszont már egy másik, folyékony hajtóanyagú, katonai felhasználásra kifejlesztett típus, ezeknek az elemeiből SEMMIT sem találtak ez idáig ott, azokat tehát valakiknek sikerült maradéktalanul összeszedniük. (Könnyű, de erős, hőálló, nem könnyen korrodáló titán-ötvözetekről van szó, a repülésből, űrhajózásból jól ismert gépészeti kikönnyítési fémmaratásokkal, „lyukakkal”, hogy felesleges önsúlyt ne hordozzon a szerkezet.)

S ha már összeszedték azokat a roncsbegyűjtők, akkor, gondolom, előbb-utóbb el kellett hogy jussanak a sátorig. Innentől pedig bármilyen forgatókönyv elképzelhető. Tényleg.

(folyt. köv.)

 3355. zizzi — 2017-10-17 21:54 

@sztalker:

Egyre biztosabb vagyok az igazadban!!

 3354. sztalker — 2017-10-14 21:47 

Próbáltam összefoglalni egy rajzon a sérült szerkezet agóniáját:

http://kepkezelo.com/images/vdob8311ahayt633eua1.jpg

Szóval aznap nem igen bontottak pezsgőt Koroljovék…

Apropó, Koroljov! Bár nem tartottam olyan fontosnak, de a fellövés dátuma (február 2-a) szöget ütött a fejemben, és találtam egy ugyanilyen fellövési időpontot 3 ÉVVEL KORÁBBRÓL (1956-ból), amikor ténylegesen nukleáris tesztet hajtottak végre ugyanezzel a típussal a Kara-kum sivatag felett detonálva a nukleáris töltetet. („Bajkál-kísérlet”.)

Nem lehet, hogy a rakétás elvtársak is kissé babonásak voltak, he? Szerették volna megismételni (de most más töltettel és más terület felett), de ragaszkodtak a szerencsét hozó dátumhoz? (Egyébként roppant sok ilyen rögzült szokás, babona van még ma is a fegyveres erők állományában lévők közt, akár a légierő, akár más fegyvernem esetében, ezért még ezt sem tartom kizártnak, hogy ilyen is közrejátszhatott egy erőltetett startnál.)

A rakéta siklási értéke (siklószám) már adhat fogódzót, hogy legyen egy hozzávetőleges képünk arról, hogy meddig is lehetett még a levegőben, hogy áthúzott Gyatlovék felett (ezt lehet Szlobogyin fotójából kispekulálgatni, már ha a srác egyenesen tartotta a kameráját…), de ahogy a kihullott farokrész darabjait néztem, olyan sokáig már nem repülhetett stabilan, mert legalább 2 stabilizátor-szárnyacska is leesett Zolóék közelében a farokrésszel együtt, ettől akár pörgésbe is kezdhetett, de bizonyosan nem húzta már sokáig.

 3353. sztalker — 2017-10-12 13:29 

Az ígért 5. és 6. roncselemek, meg az őket ért erőhatások ábrái:

http://kepkezelo.com/images/n991jfc6la9iq295z6eb.jpg

Itt látható, hogy ezek egy nagyobb rögzítőpánt szomszédos (!!!) elemei voltak, még a szegecsek kiszakadása is összeillik, a fenébe is…

Az égőtér nagy fúvókájának átégése miatt valszeg a burkolat is kezdett szétégni a faroknál, és minden elem szétrepülhetett a robbanásoktól. Az erőhatásokról és a lerobbanási sorrendről (ennél az 5-6-os alkatrészpárnál) készítettem egy magyarázó illusztrációt is, hogy miért épp így szakadhattak szét, mint a csokipapír v. az ázott levestészta.

http://kepkezelo.com/images/yhz0zi3j59hyd89w7l28.jpg

Asszem, ez a kép is önmagáért beszél — sajnos.

Ma csak ennyit, de még jelentkezem később anyagokkal,
addig is legyetek jók.
(No meg: jelszóváltás, zárcsere, szervermentés, ahogy eddig szoktuk.)

sz

 3352. sztalker — 2017-10-10 12:17 

Találtam új Zolotarev-fotókat a roncsok lehullásáról, ezzel jól ki tudtam egészíteni azt a részletesebb rajzot, amit a témához készítettem, és ami a gyerekek fotózgatási helyét, meg felvételeinek a számát is tisztázná végre.

Íme a vázlat:

http://kepkezelo.com/images/e5p412q3djq3xuo75py0.jpg

Ez foglalja össze a fotózási eseményeket, továbbá a rakéta süllyedése mentén, azt figyelve, nagyjából hol állhattak a megfigyelők, fényképezgetők.

De előbb még az új Zolotarev-fotókhoz a link:

https://docviewer.yandex.com/view/0/?*=DhhX5UOCJoVs5slQQFRFOEt9q7F7InVybCI6InlhLWRpc2stcHVibGljOi8vSTk5Y0xNekY1bUVRZ3daakJPNGFFbVBOTWFKMkd0d0o3dTJKRWo5QjVrST0iLCJ0aXRsZSI6ItCd0L7QstGL0LUg0LfQsNCz0LDQtNC60Lgg0JQuZG9jIiwidWlkIjoiMCIsIm5vaWZyYW1lIjpmYWxzZSwidHMiOjE0OTYxMjI5NDQ2Mzd9

A képeket mindenképp érdemes átnézni ebben a kis dolgozatban, de a szöveg szerintem csak halandzsa, fogalma nem volt a szerzőnek, hogy mik is lehetnek a fotókon, de ez már legyen az ő baja… Viszont örömmel fedezetem fel itt, hogy egyrészt Zolo is készített egy „utolsó fotó“-val azonos exponálást az R5-ös rakéta égő hátsó részéről (ez szinte azonos Krivo híres fotójával, csak álló formátum), ezzel VÉGLEGESEN MEGCÁFOLVA, hogy ez a híres kép valamilyen exponálási hiba lehetett (pl. a mentőcsapatok véletlenül elkattintották a sátorban Krivo kameráját, amikor ott pakolgattak), esetleg a filmtekercs sérülhetett meg. Nos nem! R5-ös rakéta ő hátulról, a lelkem, és punktum. (Eichar, te meg mehetsz szörfözni Floridába Szvetlanácskáddal együtt, aki meg tutira megmondta egykor mindenkinek a blogjában, hogy ezeknek a képeknek nem lehet közük az ügyhöz, merthogy 300 kilométerre [!] lehetett tőlük akkor ez a fénylő objektum… Mert azt szakértők már kiszámították szerinte. Nos akkor három nagyságrendet tévedtek…, ha egyáltalán volt is bármilyen vizsgálat szerintem. Kedves Svetlana Oss: menj el inkább parlamenti képviselőnek, jó?!)

Másrészt annak is megörültem nagyon, hogy már korábban beazonosított roncselemekről találtam itt vadiúj képeket (hogy miknek örül már az ember vénségére, igaz?!), mint a 4-es (legutóbb azonosított) alkatrészem, erről majd később lesz rajz is, akárcsak a legújabb 5-6-osakról is.

Szóval sok kedves régi ismerőst köszönthettek újra itt, ezen a szép „panorámaképen“:

http://kepkezelo.com/images/5i17dum1uxzbxjy0dwx3.jpg

Nem kevesebb, mint 6 db (!) azonosított roncselem szállingózik itten lefelé, kérem, akit érdekel, nagyítgathatja is: az elsőként megtalált rögzítőpánt (1. elem) foltja jobb szélen, alul; az a nagy ovális folt tőle balra az egyik fúvóka-palást (3. elem); középtájon fent a nagy, fényes alakzat az a 4-es elem foltja lesz; a két kicsike csillagszerű pötty meg a bal felső sarok irányában az 5. és 6. vadiúj, egykor összetartozó roncselemek: ezek egy másik szétesett rögzítőpánt darabkái.

A nagyon karakteres „cápauszonyos“ farokdarab (2. elem) a stabilizátor-szárnyakkal pedig a bal alsó részen látható, itt még nagyon kicsike foltként, noha ez a legnagyobb méretű az összes roncsdarab közt eddig. A legközelebbi roncsdarab jó, ha 30 méterre lehetett Zolotarevtől, de a roncsok is eltérő távolságban vannak fölötte, ahogy éppen zuhannak alá, akár még a 150 méternyire lévők is látszanak.

Jól megbecsülhető a robbanás folyamata is: előbb az egyik rögzítőpánt adja meg magát – ez is van leghátul a rakéta farkánál, majd követi a fúvóka kúpja, aztán a 4. elem – egy komplett szervizajtó meg környéke, egy másik rögzítőpánt közepe a jól felismerhető lyukas kikönnyítéssel (6. elem) meg a szomszédos lemez – ezek már a robbanáskor szétszakadtak, most már külön-külön zuhannak, és legutoljára a farokrész a „szárnyacskákkal“ (stabilizátorok), ez még nagyon távol van a kamerától. (Azér’ olyan sok már nem volt hátra szegény rakétánknak sem, ha most belegondolunk, vagyis nem csak Gyatlovéknak volt ez az átlagosnál kissé rosszabb napjuk, na.)
(Ezeket a darabokat külön-külön képkockákon is megtaláljátok majd ezen az orosz oldalon. Hamarosan ezeket is fel fogom majd dolgozni, ha lesz rá időm, ígérem.)

Továbbá Szlobogyin fantasztikus gázszivárgós-rakétásának egy sokkal lágyabb, finomabb tónusú feldolgozását is megtaláltam itt, ezt is nézzétek meg, érdemes! (Az előző kommentemben már belinkeltem ezt a szép fotót.) Valószínúleg a ködös-felhős idő miatt lehetett ennyire szórt fényű és sejtelmes atmoszférájú ez a kép, de szerintem ez közelíti meg leginkább az akkori felhős-borús éjszaka hangulatát. (Itt fejjel lefelé áll, de ez lényegtelen.)

Visszatérve Zolo (a fenti orosz nyelvű oldalon) #14-es sorszámú fotójához:

http://kepkezelo.com/images/yy8eq652vigmmqgxa8xt.jpg

Ez a kép tehát végleg cáfolja, hogy véletlen exponálás, vagy filmemulzió-sérülés történhetett, mint sokan állítják, mert szinte azonos minőségű és beállítású Krivosenko híres „utolsó fotójával”. (Úgy vélem, ehhez már nincs mit hozzáfűznöm, a kép önmagáért beszél.)

Mivel itt még jobban kitölti a képmezőt a fényfolt, szinte biztos, hogy egészen közel mehetett el a feje felett, jó, ha megvolt az 20 méter, ha nem kevesebb! (Plusz érdekesség: ez a kép túlexponált, a finom árnyalatok eltűnnek a fényfoltban, ellentétben a sokkal gondosabb Krivosenko fotójával, mert ő színszűrót is használt, azért is tudtuk a részleteket megkülönböztetni azon a fényfolton, vagyis a belső kerek folt égése — ami a hajtógázokból jön, meg a külső „aura”, ami meg a szivárgó oxigén felhője — nála szépen elválik egymástól. Zolóén nem, mert színszűrő nélkül minden egybefolyik. Utólag is köszi, Krivó!)

Ez a 20 méteres magasság ill. távolság azért lehet fontos, mert a baleset rekonstruálásához nem ártana tudni a rakéta sebességét is, ez is fontos tényező lehet. Épp ezért – ezt a közeli felvételt most látva – szerintem jóval lassabban haladhatott a szerkezet, mint vártam, jóval a hangsebesség alatt, mert különben nemigen kaphatta volna le Zolo, meg Krivo sem átlagos kamerákkal. (A hangrobbanás okozta lökéshullámról nem is szólva, ami szintén pusztító lett volna, nem fotózgattak volna még ezt-azt, ha átélik ilyen közelről.)

De mivel egy rakéta átesési sebessége azért kikalkulálható (nagyon lassan nem repülhet, mert a tolóerőn kívül nincs más, ami a levegőben tartaná, szárnyak, vezérsíkok is alig, ezek a kis stabilizátor-szárnyacskák hátul csak pörgés-, forgás-korrekciókra képesek csak, elég felhajtóerőt nem biztosítanak), így a 2 érték közé átlagolni lehet a valós értéket. 1000 km/óra körül repülő tárgyat biztosan nem fotóztak volna le Gyatlovék ilyen szépen, másrészt meg 500 km/óra alatt le fog zuhanni egy ilyen rakéta, legalábbis a saját becslésem szerint. A kettő közé simán vehetjük az átlagnak a 700 km/órát, ezt még elképzelhetőnek is tartom, ha ügyesek, egy Forma-1-es kocsinál 2x gyorsabb dolgot kellett lefotózniuk, ezt 20, 50, 250 méteres távolságokról jól meg is csinálta Zolo, Krivo és Szlobo. (Zolotarev „roncsképei“ is igen változatos távolságokat mutatnak, egy általam jól kivesézett fúvóka-palást kúpszelet-darab a valóságban kb. 50-80 cm-es darab, ekkora dobozban férne el, ha becsomagolnánk. Ezért is gondolom, irtó közel kellett ám lennie ezekhez a forró tárgyakhoz az öregnek, 10-15 méterre is talán. És nem sebesült meg ott senki ezektől? Kötve hiszem…)
Ezzel az értékkel pedig meghatározhatjuk, hogy mennyire tudták azt követni szemmel, kamerával, és hogy a szerkezet mennyi kárt okozhatott, ha ilyen alacsonyra került a fejük fölé: a szivárgó hajtóanyag közvetlenül folyhatott rájuk, NAGYON-NAGYON GYORSAN, hogy ráeszmélni sem volt idejük. (Ekkor tehát a szél szerepe már nem is olyan fontos a kiszórásban, legalábbis a sátornál, meg a „kilátódombon“ őket ért csapás után. Igazán csak a lejtőre visszamászásnál lehetett a szélnek akadályozó szerepe, meg a völgy felé lesodort tűzveszélyes permet miatt, de éjfél körülre az erőssége is 20 km/óra alá csökkenhetett, egészen hajnalig, így inkább a LOX-szennyezés lehetett a nagyobb bajuk Gyatlovéknak.)

Továbbá felvázolhatjuk, hogy mennyire közelítette meg a hegyet, merre mehetett az útvonala, mert minél alacsonyabban megy át Gyatlovék felett, annál távolabb is kell elrepülnie a csúcstól oldalirányban, máskülönben beleütközne.

(Ezért feltételeztem, hogy lehetett egy magasabban fekvő kilátóhelyük valahol, erre meg igazán alkalmas a sátor felett magasodó kis dombocska teteje, amin majdnem 970 méterig kis sétával fel lehet sétálni a csúcs felé, és csak utána kezd eléggé meredekké válni, hogy már kényelmetlen legyen a mászás, nézzétek meg térképen.)

A siklási szöget, meg értéket is lehet kalkulálni valahogy, mert ha Zolotarev felett 20 méteren süvített át, Szlobo meg alig tudta a felhők mögül lekapni, akkor az ereszkedése (ha az egyenletes volt persze, de hát semmi nem biztos itt, mégiscsak egy sérült szerkezetről beszélünk!) is lehet 10:1-hez, esetleg 15:1-hez (siklószámok), kb ennyit saccoltam Szlobó képét vizsgálva, vagyis megnézhetjük, hogy meddig repült még tovább ezt az értéket tartva, mielőtt a földbe csapódott, ill. ha még előtte szét nem robbant. (Szlobo fotózhatta a rakétát úgy 250-300 méterről, de még a sátor szintjén, 906 méteren, Zolo meg feljebb, akár 50-100 méterrel is, a felhőalapig (amíg nincs felhő) felmászhatott Krivóval, hogy ott várják a szép fényeket a kísérleti robbantás után, mert ott még jobb a rálátás a szibériai síkságra, onnan már alig lóg bele csúcs a képbe.)

Folyt. köv.

 3351. sztalker — 2017-10-10 11:41 

@kaffer:

Nem az egész cucc robbant fel felettük, hanem a rakéta farokrésze égett szét lassacskán, és mire a hágóhoz ért, ezek a darabok hullottak ott rájuk. (Addigra már a rakéta égőtere is szétolvadhatott a reája ömlő extra oxigén okozta hőtől, hasonlóan a levegőbefúvásos fémkohászathoz stb, csak itt a folyékony oxigén adta a plusz levegőt, ami még újabb 500+1000 fokkal is növelheti a hőmérsékletet, ezt nem tervezték bele a mérnökök az alkatrészek hőállóságába…)

Ahogyan a cseppfolyósított oxigént (LOX) tartalmazó oxidálóanyag-tartály szivárgása (érts: ÖMLÖTTt belőle a cucc!) is folytatódott felettük, ebből kaptak a legtöbbet.
Ruhák, sátor, felszerelés — minden.

Ennek nem kell akkor meggyulladnia, de ha felettük vannak szikrák meg égő hajtóanyag-felhők (alkohol), akkor jobb, ha elfutsz onnan, mert te is kigyulladsz.

A rakétaszerkezet már csak jóval az ő sátorhelyük v. „kilátópontjuk” UTÁN zuhanhatott le, hiszen már amúgy is eléggé alacsonyan repült, de ez lehetett még akár 7-8 v. akár 10 kilométerrel távolabb, részben a Lozva-völgy északi részén, esetleg még távolabb, ebben az irányban már nincsenek magas hegyek, se dombok nagyon, kisebb halmok csak. Ráadásul nyáron ez egy mocsaras lápos vidék, lakatlan, legfeljebb manysik, fakitermelők járhatnak arrafelé. (Sok roncs belesüllyedhetett a mocsárba.)

Ivanov egyik feladata a sok közül éppen az lehetett, hogy amennyire csak lehet, próbálja már a Gyatlov-hágó szűk területén tartani a keresőcsapatokat, ne hogy nagyon messzire elkóricáljanak, mert esetleg találnak mág valamit, amit nem kellene, és abból következtethetnek erre a balesetre.

(Erre is lehetett egyébként vészforgatókönyve Ivanovnak: akkor baromi gyorsanvéletlenül „felfedezte” volna az árokban heverő testeket — amikről már tudott végig –, így koncentrálva a nyomozást a szűk helyszínre.) Én legalábbis ezt tartom valószínűnek.

Zolotarev fotóiról:

Ezek olyan apró kis fényfoltok, hogy csak alapos nagyító-képelemző eljárással lesznek szembeötlőek, akkor ilyesmit otthon nemigen csinálhatott senki, mint manapság.

Sajnos az igazságügyi szakértői vonal is már a hatóságok ellenőrzése alatt lehetett, ők meg csak a nagyon-nagyon szembeötlő dolgokat maszkírozták el, ennyi bőven elég volt ahhoz, hogy ne lehessen nyomra bukkanni.

A következő kommentemben részletesen beszámolok majd az új Zolotarev-képekről, azok elemzése meg szintén folyamatban van, fogok rajzokat is készíteni.

(Sajnos akárhogy forgatgatom ezeket a roncsokat, mindig valamilyen tartóelem-rész jön ki belőlük a farokrészből, sokukon még az erőhatás okozta szakadások is megmaradtak, ahogy szétmállott a lemez, mint a puha levestészta. Lásd majd az 5. és 6. roncselemnél, pár nap múlva kész lesz a magyarázó rajza azoknak is. Bár ne lenne igazam.)

 3350. kaffer — 2017-10-09 12:28 

@sztalker:

Ha az egész cucc felrobbant, akkor milyen hajtóanyag szóródott rájuk ? Akkor csak a roncsok hullhattak az égből..
De tegyük fel hogy nagyjából így történt. Akkor a képek megfejtése ugyanígy megtörtént a hatóságok részéről, vagy fogalmuk sem volt, hogy mi van az utolsó képeken ?

 3349. sztalker — 2017-10-08 15:49 

Ezt biztos nem fogjátok elhinni, pedig így is történhetett, lehet, hogy csak 50 vagy 100 méteren múlhatott az életük?!

Szlobogyin fotóján törtem a fejem, hogy miért ennyire „csámpás”, vagyis hogy nincs középre komponálva, pedig nem igénytelen a kép, biztosan volt ideje a srácnak előkészülni hozzá.

Mivel nem jutottam semmire, inkább Krivosenkóét kezdtem volna elemezni, mert távolságot akartam mérni, hogy a rakéta útvonalát meg a lehetséges roncskihullás területét megbecsüljem, az térképre tegyem.
(Szlobogyin képe egyébként jó nagyon szögméréshez, mert a szerkezetet rövidülésben és süllyedésben is mutatja: a hosszú törzsű rakéta itt meglehetősen „tömzsi”, s mivel közeledő objektum, ebből kiszámítható, hogy kb. mekkora szögben haladt feléjük, mennyit ereszkedhetett — persze csak nagy szórással. Mert felhős a kép, nincsenek rajta pontos kontúrok.)

Krivosenkóé viszont szép tiszta, csak homályos, mert bemozdult, hiszen nagyon gyorsan haladó rakétát próbált lekapni.

De ekkor gondolkodtam el azon, hogy miként lehetséges egy viszonylag kicsi testű szerkezetről (az R5-ös törzsátmérője 1,5 méternél alig több, ha hozzáveszem a fúvókán kiáramló gázok fényfoltjának átmérőjét, plusz még teszek hozzá kis „halót”, aurát, esetleg még a szivárgó oxigén ködfüggönyét is, akkor sem lesz ez több, mint max. 4-5 méteres átmérő.
De az nagyon kicsi ám, ezen a képen viszont szép nagy, a bal felső sarokban jól odakomponált a fényfolt.

Nagyon közel kellett akkor lennie hozzá a fotósnak, hogy ekkorát tudjon belőle kihozni. (Ráadásul ez nem amolyan „kivágott” képrészlet, mint sok más esetben, a teljes képmezőt láthatjuk.) Ez nem hagyott nyugodni, és elkezdtem saccolgatni, hogy mennyire kell közel lenni ahhoz, hogy egy tárgyat ekkorának láthassak. Így jutattam arra a következtetésre, hogy olyan 50-100 méternél nem lehetett akkor tőle messzebb Krivosenko, amikor elkattintotta a gépet. Vegyük a nagyobb, a 100 méteres értéket most konteós jóindulatból.

100 méter. Az nagyon kevés! Nagyon-nagyon.

És akkor jöttem rá az összefüggésre:

Ez azt jelentheti, hogy ha ők akkor a sátrukkal 906 méteres magasságban táboroztak, és onnan fotózgattak, akkor a SZERKEZET MAGASABBAN SEM REPÜLHETETT EL FELETTÜK, MINT 100 MÉTER, mert ha több lenne, akkor nem csak ezt a 100 méteres TÁVOLSÁGOT, de a 100 méteres MAGASSÁGOT is észlelnénk, hiszen akkor meg a magasság miatt lenne kisebb, mint most az a fényfolt, és nem ilyen nagy, ahogy a filmen látszik, igaz? (A kamerának tök mindegy, hogy az távolság VAGY magasság, ezt a két fogalmat csak mi, emberek választjuk külön, az optika nem, ha valami messze van, akkor az messze van, akkor sem lehet nagyobb v kisebb rajta egy 5×5 méteres tárgy.)

Vagyis 100 MÉTERNÉL MAGASABBAN SEM repülhetett el akkor felettük.

(Pontosabban kiszámítva inkább az 50 méternél is kisebb érték lesz a helyes, ha utánaszámolunk az eredeti Leica-méretkategóriájú negatív filmen a 36 x 24 mm-es képmezőn belül mekkora arányú területet fedhet le ez a fényfolt. Ez kb. 6 mm, ehhez kell a világító folt eredeti méretét – az általam kb. 5 métert (= 5000 mm) számolni, hogy megkapjuk, mennyivel kisebb lett a képen, tehát mennyivel kellett ehhez messzebb lennie.)

No de a Holat Szjal-hegy, amin most sátraznak, az is csak 1097 méter magas, tehát, ha hozzáadjuk a sátorhelyük magasságához (906 m) még azt a jóindulatú 100 métert is, akkor is csak 1006 métert kapunk. Hiányzik 91 méter!

A rakéta tehát a CSÚCS ALATT repült feléjük (így megvalósulhat a 100 méteren belüli lefotózása), és mivel nem csapódott bele a hegybe (mert akkor szegény Gyatlovék még élnének, mi meg nem rajtuk szórakoznánk itt már évek óta), szépen elzúgott a magas kupola-alakú dóm MELLETT, szépen a sátruk irányába, végig PÁRHUZAMOSAN a meredek hegyfallal, majd a SÁTRUK FÖLÖTT is áthaladt.

Érdemes újra elővenni Szlobogyin sejtelmes felhős-rakétás képét, én ezt most kiegészítettem egy ábrával, belekomponálva, hogy mi is történhetett ott:

http://kepkezelo.com/images/wpe3zcy7lexkd8cf9dmx.jpg

A szerkezet áthaladt felettük, majd végigszórta a szivárgó cseppfolyós oxigénnel őket, de rendesen!, sőt, a levegő lökéshulláma is komoly lehetett, biztosan belerázkódott a sátor, és kisebb hólavinák is indultak a lejtő felé a csúcsról, a mínusz 180 fokos LOX (folyékony oxigén) felhője meg elkeveredhetett ezzel a hófúvással, majd később itt-ott meg is gyulladt felettük, amikor az etil-alkohol cseppecskéi kezdtek elvegyülni a rakéta fúvókáin kiáramló gázokkal, ezzel teljessé téve az infernót szegény Gyatlovéknak.

De addigra már nekik nem sok esélyük maradt.

Mert a baj most sem járt egyedül, mivel NEM MINDENKI maradt meg eleve a sátor magasságának szintjén, voltak, akiknek még ez sem lehetett elég, a sokkal szebb kilátás érdekében még feljebb mászhattak, hogy onnan gyönyörködjenek majd a vakító atomvillanásban, amit bármely percben vártak már akkor, február 2-án, valamivel éjfél után pár perccel. (Ahogy én most képzelem az időpontot, persze…)

S hogy miből gondolom mindezt, hogy egyesek felmászkálgathattak oda?

Ha most újra elővesszük a „trükkös” izzó rézdróttal beégetett fotót, Krivosenkó rakétás képét, a jobb oldali karcolásnak tűnő hegy-sziluett (ez a szomszédos csúcs, amivel közel azonos magasságon táboroznak most) SOKKAL LAPOSABB, mint a hegyről készült más fotókon látható, amikor azt a SÁTORRAL AZONOS MAGASSÁGON készítették. Ott a hegy árnyéka sokkal MAGASABB, meredekebbnek látszik. (A részleteknek utána kell nézni, de pl. a völgyről készült rajzokon is meredekebbnek rajzolták azt a csúcsot a sátornál. Az illusztrációhoz a korábbi, hegyről készült fotót használtam, de ezek sem hitelesek teljesen, csak a példát akartam szemléltetni vele.)

http://kepkezelo.com/images/8torkqz846w0flac1o38.jpg

Vagyis akik készítették ezt az „előkalibrálási”, pozícionálási kis árnyképet drótból, majd beleégették a filmbe, hogy majd a villanásnál legyen egy fix kameraállásuk, vagy egy érdekes kettős exponálású fotómontázsuk, AZOK EZT MÁR EGY NAGYOBB MAGASSÁGON, talán 80-100 méternél magasabban a sátruk felett tették már meg, mert ennyivel jobban ráláthattak a szemközti csúcsra. E miatt meg annak képe sokkal laposabb is lett, rövidült a perspektívától. (Aki akarja, kipróbálhatja.)

De miért kellett még magasabbra menniük? Valószínűleg a még teljesebb panoráma miatt, mikor tökéletes kilátást kerestek a fotóikhoz, hogy a szemben lévő csúcs minél kevésbé zavarjon bele a leendő témájuk képkivágatába. Késő éjjelre már enyhült a szél, a sebessége 20 km/óra alá is mehetett, már lehetett kicsit mozogni (de cudars hideg volt továbbra is, –20 C fok simán meglehetett!), de így is bevállalhatták egyesek ezt a kalandot is.

Feltételezem, hogy azért nem mentek csak még magasabbra, mert lehetett egy VASTAG FELHŐRÉTEG IS FELETTÜK, talán olyan 1000 métertől felfelé, ami miatt nem lett volna értelme a csúcsra felkapaszkodniuk, de biztosan gondoltak rá, mert a hegytető lehetett volna a tökéletes fotós hely! Eléggé tágas, lapos, sima, csak a hideg és a szél tette volna kényelmetlenné nekik az ott tartózkodást. De a felhőzet miatt nem lehetett sok értelme, így felmentek, amíg csak lehetett jól fotózni.

Miért nem tudta Zolo és Krivo is lefotózni SZEMBŐL a feléjük tartó rakétát, mint Szlobo?

Valószínűleg azért, mert ők ketten már szépen „behelyezkedtek” a várható atomvillanás irányába (ami persze megegyezett a feléjük közeledő végzettel, csak épp ellentétes volt azzal!), így eléggé macerás lehetett gyorsan hátrafordulniuk és lekapniuk a közeledő hang és fény forrását. Feltételezem, hogy Zolo hasalhatott v félig térdelve feküdt a hóban (mintha fegyverrel lőne kamera helyett, hisz egykor profi katona volt), szorosan tartva a gépét, valamivel mögötte és kissé a feje fölötti lejtő szintjén meg Krivo állhatott az állványra szerelt gépével, mindent előkészítve várva a nagy villanásra. Nem nehéz elképzelni, hogy ilyen felállásban kissé lekéshették a rakétánk „belépőjét”: Zolónak fel kellett volna tápászkodnia, és gyorsan hátrafordulnia a gépével, Krivónak meg az állványon lévő masinájával kellett volna ráállnia egy a KAMERÁJA BEÁLLÍTOTT ÁLLVÁNYMAGASSÁGA FELETT vonuló tárgyra. Ezért maradhattak le még ekkor róla, míg Szlobo a sátornál pont szemből láthatta, ő gyorsan mozoghatott, kezében szabadon tartva a kameráját sikeresen befoghatta még az exponáláshoz. (Később viszont mindketten szépen lekapták — Zolo előbb, mint Krivo, mint most kiderült az újonnan talált képei alapján, amit majd később elemzek itt –, ahogy a szerkezet pont felettük átzúgva belekerült a célkeresztjükbe, csak a gombot kellett lenyomniuk gyorsan.)

Ezért is fordulhatott elő, hogy Szlobogyin még a felhős égbolton át (valahonnan a sátor környékének magasságából fotózhatott a srác) repülő ködös rakéta képét kapta le, ami akkor éppen elhagyhatta az 1050 métert, és süllyedt tovább rendületlenül, de társai fent, a kilátóhelyen már a tisztán látható rakétát, ami addigra a FELHŐZET ALÁ került, roppant közel elszállva felettük. (Zolotarev felett kb. 20 méterrel! S hogy erre mi a bizonyíték? A következő kommentemben majd elmondom azt is.)

Csakhogy ez a plusz 80-100 méter (vagy talán több, esetleg kissé kevesebb?) most nem igazán volt szerencsés húzás. Mivel szerintem a hegy mentén végigsöprő rakéta gázcsóvái (de nem csak a szivárgó anyagok, hanem az égőtérben elégő gázok is a fúvókákon kiáramolva) szabályosan LESODORHATTÁK, VAGY HAJTÓANYAGGAL BETERÍTHETTÉK azokat, akik ezen a szinten üldögéltek, álltak fotózgattak, miegyéb, de tutira nem X-faktort néztek, az már biztos.

Pedig lehet, hogy az is jobb lett volna nekik, mint ami még rájuk várt.

A csúcspontja az eseményeknek akkor jött el — néhány másodpercre a fentebb leírtak bekövetkezte után egyébként –, mikor ez a jobb sorsra érdemes szerkezet egyszerűen kezdett felettük lassan darabokra szakadni, miközben áthúzott felettük, majd a völgy északi része felett is, egészen a Lozva széles folyóvölgye felé. de sok alkatrész a farok körüli térségből meg éppen a sátruk felé zuhanva lefelé égett széjjel, mint a csillagszóró. Távol túrázó szemtanúk meg „fültanúk” szerint legalább 2 nagy robbanást és felfénylést lehetett észlelni a völgy környékéről, amit belülről fény világított meg ekkor, és az kiszűrődni látszott. Véleményem szerint – noha a felrobbanás pontos okát nem ismerhetem, de magára a 2 jól elkülönült robbanásra azzal a magyarázattal tudnék szolgálni, hogy ezek szerintem a hajtóanyag-tartályok detonációi lehettek egymás után, a cseppfolyós oxigéné, és az etil-alkoholé. (Talán valahol a Lozva északi része felett, esetleg a mögötte fekvő lapályon érhettek földet az utolsó maradványok, köztük a fej is a töltettel, lett légyen az akármi is.)

Maga a farokrész a rakétán pedig azért kezdett lehullogatni rájuk, mert szétégett, a szivárgó oxigén a szerkezet hátuljához érve egyesült az égőtérből a fúvókákon át kiáramló gázokkal, ott ezzel tovább hevítette az égést, ami már meghaladta a szerkezet hő- és szerkezetállóságát: szétolvadt. (Szlobo képén látszik is az aszimmetrikus csóva: felfelé kidudorodik az extra égéstől.) Ezek a farokrész tetején lévő darabkák kezdtek most leesni róla, amiket Zolotarev bajtárs oly ügyesen megörökített tucatnyi felvételén. Ez a folyamat szerintem már önmagában is heves robbanásokkal járt, ahogy egy-egy szerkezeti elem megadta magát, és lerobbant róla, míg végül leesett a közelben. A kisebb roncsdarabok a szél sodrása szerint még sokáig a levegőben kerenghettek (izzottak, világítottak mint a szentjánosbogarak), és valószínűleg mind erdős területen szóródhattak már szét, az akkori éjszakai észak-északnyugati szél a Nyugat-Szibériai-alföld felé fújhatta őket. Ha nincs szennyeződés hajtóanyagtól, akkor a lehulló ízzó elemek talán nem is okoztak volna nagy bajt, de így képesek lehettek fel-felgyújtani felettük a rájuk szivárgó anyagot, ami, ha eléri a beszórt sátrukat, meg őket is, akik szintén átitatódtak vele, könnyen lángba borulhatnak.

Képelemzések:

http://kepkezelo.com/images/fayrr73d77c8w66wxyuz.png

Ha most megnézzük újra Szlobogyin fotóját, láthatjuk, hogy mi is volt benne olyan „fura” elsőre. Szegény Szlobó barátunk azért nem tudta szépen megkomponálni a képét – vagyis „középre tenni’ a rakéta fényfoltját benne, mert ezt megakadályozta a hegy, maga a nagy kupola, a Halat Szjal tömbje, ami feketén ott magasodhatott a kép jobb oldalán túl, ezért Szlobó ettől balra, és középre pozícionált, gondolva, hogy itt fog előtűnni az hamarost, ám a rakéta sajnos túl gyorsan bukkanhatott elő neki, hogy azt kézzel gyorsan követni is tudja, mivel ő a csúcs MAGASSÁGÁBAN várta, hát arra is készült fel előre a gépével. De a rakéta ALACSONYABBAN jött be a képmezőbe, mint ahogy várta, így majdnem ki is futott belőle, alig tudta már„befogni” Szlobo, hogy valahogy rajta legyen a fotóján.

Még megpróbálkozhatott utánamenni is, de nem kézzel „svenkelni”, hanem lefutni a lejtőn, mert akkor követhetné valahogy még, és a rakéta eleje (fej-rész) még talán nem maradna le, mint most, de a szerkezet gyorsabb lehetett, vagy Szlobo eleshetett, megijedt, nem tudhatom.

Utána már amúgy sem fotózgatott ott senki, kivéve Zolotarevet, a roncsképeivel.

Szerintem Zolo mellett, talán kissé előtte ott állhatott még Luda is azon a magasabb szinten (talán fotózással fűzhette a csajt?), így a lányt erős ütés érte a teljes mellkasán, mögötte Zolót meg a jobb oldalán, de talán a mögöttük szintén kattintgató Krivo megúszhatta ott komolyabb sérülés nélkül, mert az előtte állók felfoghatták azt. Ki tudja, talán még az ász Gyatlov is mellettük lehetett, az arcán látható késpenge-szerű páros vágások származhattak éppen lehulló roncsokból is.

http://kepkezelo.com/images/3fv6a7h1b49kk49b4mng.jpg

Zolo „3-fejű” képén meg alul esetleg még kivehető a havas lejtő ívelt fehéres sávja, a jobb oldalon meg a szemben magasodó hegy fekete sziluettje is alul. Zolo lekaphatta a robbanás utáni néhány tized-másodpercet, amikor pár pillanatra az egész hágó meg völgy fényárba borult felettük, ennek a kezdete látszódhat már a képén. (Esetleg a rájuk ömlő LOX-permet, amit meg a szél sodor a völgy felé – ezt is el tudom képzelni, meg azt is, hogy ezek után hanyatt-homlok menekült, aki tudott onnan, vissza a sátorhoz. Amit szintén elárasztott addigra ez az öntet. Ezzel a sorsuk végleg megpecsételődött.)

A lehulló darabok többsége már inkább a Lozva-völgy távolabbi részébe csapódott, vagy még tovább is repülhetett, mielőtt leért. Magára a Gyatlov-hágóra, vagy a lejtőre kevés eshetett, talán az a pár kisebb darab (fúvóka, amiből 4-nek kellene lenni, de csak 1 van meg Zolónál; deformálódott rögzítőpánt; farokrész-darab stabilizátor-szárnyakkal és egy fél szervizajtó-kerettel; no meg a részben ezt belülről kitöltő keretváz az egészben maradt szervizajtóval meg annak környékével. Egyelőre legalábbis ilyeneket (4 roncsdarabot) véltem azonosítani eddig Zolotarev képein*. (Vagy valami tréfás ügynök a nyakába akasztott egy kamerát, amiben ilyen filmtekercs volt, hogy ezzel ennyi munkát adjon nekem. Jelentem: sikerült.)

——
*[Lábjegyzet: tegnap még találtam 2 új roncselemet Zolo új fotói közt, az 5. és 6. elemek egy tartópánt részei voltak, amik külön-külön estek le, a már korábban azonosított 1. elem szomszédja volt ez is, valószínűleg az égőtér és a fúvókakoszorú-egység — itt 4 kis fúvóka-kúp van — közti tartóelem lehetett, naná, hogy ez is a farokrészhez tartozhatott. Rajzot később csinálok hozzá.]

Ha a szerkezet simán eltrafálja a hegyet Délről, rögtön a hágónál, vagy a hegy másik oldalánál robban szét, akkor Gyatlovék kis szerencsével túlélhetik, mert nem szennyeződnek be, elég, ha gyorsan az ellenkező irányba kezdenek menekülni, minél távolabb innen, le, a Lozva-völgy felé. De átitatva hajtóanyaggal és sérültekkel ez már reménytelen ügy volt.

—–
Megmondom az őszintét, ma tényleg kicsit elfáradtam, megint köszi a türelmet, remélem, nincs igazam, ennyit azért nem kellett volna szenvedniük szegény gyerekeknek, meg ma is ki kellett hagytam kedvenc karakteremet, az öreg manysi vadászt, szal nagyon nem lesz jó ez így, barátaim, nagyon.

(folyt. köv.)

 3348. sztalker — 2017-10-04 21:43 

A negyedik elem.

Mármint szerintem az, rakéta roncsdarab lesz ő is, szintén a farokrészből, nézzétek meg a jellegzetes alakját a szervizajtónak (az orosz tervezőmérnök férfiak úgy látszik ilyen formákban élhették ki a krónikus nőhiányt a távoli szibériai zárt városokban, de hát tényleg ilyen alakú, na!), amit szépen a helyére is forgattam a tervrajzon:

http://kepkezelo.com/images/yo4x65sdaky2qqmt3oz6.jpg

Az eredeti fotó meg itt lesz, aki ellenőrízni szeretné:

http://kepkezelo.com/images/e9j8cv1tqreszi4g31h6.jpg

Csak még egy pár mondatot a korábbi fúvókás kommentemhez:

Az a roncsdarab nem véletlenül izzott ám úgy, hogy majd kiverhette a fénye az ember szemét. (Ezért is nézték sokan ufónak, gömbvillámnak meg tüzérségi robbanásnak, én sokáig fellobbanó gázgömbnek véltem, esetleg a szél által generált pörgő-forgő gázlencsének, de tévesen.) A magyarázat, vagyis hogy miért ez lehetett a legragyogóbb roncsdarab, ami szegény Zolo felé suhant, az nem más, minthogy a vékony, hőálló fúvókapalást nagyon átforrósodhatott, hiszen közvetlen kapcsolata volt még korábban is a rajta kiáramló több ezer fokos égésgázokkal, nem csak a robbanás hőjével.

Másrészt elég könnyű súlyú is lehetett, nagy felszínnel, így még a szél is eléggé közel sodorhatta Zolóhoz, aki jó képet csinálhatott róla, mivel nagyon vakító objektum volt.

Még Zolo híres 3 fejű képéhez is pár szót:

Ha jobban megnézitek, nem csak a korábban felsorolt dolgok miatt hasonló beállítás ez, mint Krivosenkóé. Még a vízszintes csíkok is jól illeszkednek Krivo rakétás fotóján a szivárgó gáztartály permetének irányával, amit a szél hajt a völgy felé, Északnyugatról. Hasonlóképp vannak ezek a vonalak Zolóén is, a szerkezet robbanása után (ami nem lehetett messzebb tőlük olyan másfél kilométernél, így becsülöm) a szél is sodort mindenféle cuccot hozzájuk. A robbanás fénye biztosan betöltötte az egész völgyet, Zolónak épp a kezdetét sikerülhetett lekapnia.

A „füleshez”, azaz kitől is kaphatták a tippet Gyatlovék, hogy érdemes lenne a környéken akkor portyázni, mert készül valami arrafelé.

Azon kívül, hogy Zolónak pont akkor volt a születésnapja, és ezt nem csak egy éjszakai sátrazással szerette volna ott megülni, hanem egy élményfotózással is, ami csak egyszer lehet az életben, talán mások is tudhattak még erről. Kezdve azzal, hogy a Gyatlov-hágó még mindig a szverdlovszki oblaszty (járás) területe, vagyis a környék fejesei simán cimmoghattak ezt-azt még Szverdlovszkban, a főiskolán is Gyatlovéknak, hogy ez a körzet most valamiért egy kiemelt fontosságú esemény helyszínének közelében lesz, azzal lesz határos stb.

Georgij Ortyukov, az ezredes elvtárs is gyanús, hiszen tartalékos tiszt-képző tanfolyamot tartott náluk, a főiskolán, tőle meg simán jöhetett a „rakétás” vonal, hogy mi lesz a rakomány, az persze nem ismert, de a helyszín, Nyugat-Szibéria, az mondjuk addigra már igen. Talán elkezdtek erről beszélgetni, tippelgetni néhányan közülük.

De még a főiskolánál maradva: Eichart említi a könyvében, hogy a helyi hegymászóklub vezetője, aki egyben tanáruk is, Abram Kikoin, fivére volt a híres fizikusnak, Iszaak Kikoinnak. Innen is jöhetett füles, akár csak egy elejtett megjegyzés gyanánt, amiből aztán Krivosemko, Szlobogyin (mind cseljabinszki mérnökök, ugye!), és a mindig penge Gyatlov szépen összerakhatták a lényeget: kössük egybe a túraminősítést egy kis titkos maszek fotózással, ott aztán senki sem láthat majd minket!

Hogy Zolóért küldtek-e, mikor az egyik tag lemondta a bulit, vagy ő kereshette meg őket (mivel hasonló fülese lehetett neki is, belügyes múltja okán, és gyorsan megnézte a térképen, hogy hová lenne érdemes ehhez leutazni vidékre, hogy páholyból fotózhasson a szülinapján, és bizony Szverdlovszk nyert, meg a Harkályok) tán sose derül már ki. De azt gyanítom, hogy a dátumból a februári hónapot ismerhették csak pontosan a gyerekek, esetleg azt, hogy a buli a hónap ELEJÉN lehet majd.

Ezért hülyültek meg már előző hó 31-én, ha emlékeztek az útinaplóikra, tiszta ideg volt az egész csapat, mert féltek, hogy lekéshetnek róla, ha az már másnapra virradóra, február 1-én történik, ezért egész éjjel mászkálhattak a táboruk meg a hágó teteje közt, hogy ne mulasszák el még véletlenül sem, legalábbis a nagy fotómániások biztosan nem akarták kihagyni. (Ludácska sem véletlenül morcanhatott be a fiúkra akkoriban, hiszen a csajok nem ilyen vad szelekre varrták össze a sátrat, hogy már a túra elején ilyen sz@rság miatt szétmenjen, mert valakiknek az atomfelhő-fotózás a hobbija, na de ilyen áron, hogy képzelitek ezt?! Nagyon fáradtak és kialvatlanok lehettek a gyerekek másnapra, és még akkor kellett csak igazán beindulniuk, labazt építgetniük, meg felmászniuk a csúcshoz is, de tüzelő meg nyista, mert lekéssük, ha most nekiállunk gyűjteni.)

Még az is elképzelhető, hogy tudhattak valamilyen időkorlátról (embergóról) is Zolóék, talán olyasmit, hogy mondjuk hajnali 3 v. 4 óra UTÁN már biztosan NEM lesz kísérleti robbantás, ezért utána már lehet kicsit pihizgetni, eszegetni, mert legközelebb már csak másnap este csinálhatják a katonák, addig meg mennek, másznak Gyatlovék, nehogy még a túrát is lekéssék emiatt, és akkor ugrik a minősítés is, ami viszont már tényleg blamázs lenne a suliban, rajtuk röhögne az egész kolesz is.

Szóval keresték a bajt a fiaink, s hát végül meg is találták.

sztalker

(Folyt. köv.)

 3347. sztalker — 2017-10-04 20:54 

(FOLYTATÁS)

Továbbá:

Noha sokan Zolo fotóit a patakmederben eltöltött víz eróziójától „roncsfilmnek” is nevezik, meg esetleg a pánik miatti kapkodós exponálású selejtnek tartják, szerintem nem ez a helyzet.

Az ún. „3 fejű” képét mert (azon 3 sötét folt van alul, ezért becézik így) én megegyező értékű felvételnek tartom Krivo híres „utolsó képével”, amit mindenki ismer már. Mivelhogy szerintem mindkettő UGYANOTT, SZINTE UGYANAKKOR készülhetett (pontosabban Zolo nyert, mert az övé kb. 1-2 másodperccel későbbi szerintem), mert pont akkor robbanhatott fel a felettük épp most áthúzó szerkezet.

A két képet egymásra illesztettem, és kissé átfedtem a tónusaikat, de nem torzítottam, nem forgattam el őket:

http://kepkezelo.com/images/eyxhmgq3k2qylpcw7mnh.jpg

Jól látszik, hogy szinte AZONOS KOMPOZÍCIÓS SZERKESZTÉSŰEK, és szinte AZONOS KAMERAÁLLÁSÚAK lehettek. (Vagyis a két srác egymás mögött kuporogva fotózhatott ott, a sátornál, mindketten már jó régen várták, hogy exponálhassanak végre, amikor ez a váratlan dolog megzavarhatta őket, de azért fegyelmezetten elkattintották a gépüket mindketten. Ugyanott vannak a nagyobb tónusfoltok — világosság, sötétség iránya, azok hasonló arányban is állnak egymással. (Akkor az a szakadékba befolyt víz nagyon „tudhatott valamit”, igaz? Micsoda véletlen, pláne, ha a képek sorrendje is ez volt a tekercsen, és nem csak a szétvágás után kezdődött ezzel a híres képével Zolónak.)

Nekem ez a történetem az eseményekre — még ha sokan nem is hiszik el, vagy nem akarják elképzelni, hogy ilyesmi megtörténhet, de ha belegondolunk, hogy egy 11 kockából álló képsorozaton (ez Zolo filmje)lehet találni 5-féle (egymástól különböző) TENGELY-SZIMMETRIKUS tárgyat 7 darab filmkockán. Tehát 11-ből 7 kockán tudok azonosítani olyan alakzatokat, melyek egészen véletlenül, ha összeillesztjük azokat, kiadják egy akkoriban használt rakéta alkatrészeit (vagy roncsait, ha úgy tetszik).

De ez még nem minden. Valami (megint!) „véletlen” folytán, ezek az elemek pontosan e szerkezet HÁTSÓ részéhez tartozó darabok. Vagyis még véletlenül sem tudtam az orr-rész, esetleg a töltőcsonk darabjaira rábukkannom, hiába lettem most egyesek szerint „rakétarajongó”.(Egyébként nem vagyok az.) Nem. Én csakazértis fúvóka, meg stabilizátor-részeket (szárnyak) vélnék látni bennük, biztos, mert már vén szenilis vagyok. (Azért ebben lehet némi igazság, elismerem.) Ezek pedig hátul találhatóak egy rakétán, bizony.

Ez a hátsó traktus azért lehet fontos, mert ha tényleg éppen őket (a sátrat) elhagyva hullott ott szét, akkor PONTOSAN EZEKNEK A RONCSOKNAK kellett a legközelebb érniük akkor hozzájuk, merthogy ezek a darabok a robbanás lökéshulláma miatt ekkor éppen ELLENKEZŐ irányba, FELÉJÜK repültek, hiszen hátul, a rakéta farokrészéhez tartoztak. (A törzs-rész, fej-rész repültek előre tovább, túl akár még a Lozva völgyén is a robbanás után is, de még az oldalirányban kiszóródó roncsok is szállhattak KIFELÉ, messzire tőlük — részben a völgy felett szintén a Lozva irányába, vagy a velük szomszédos völgy fölött, a felé is, de mind-mind TÁVOLODVA TŐLÜK!

Egyedül a farokrész így szétrobbanó egységei repülhettek most VISSZAFELÉ, egyre KÖZELEDVE hozzájuk egy vízszintesen szálló rakéta esetén . Ezért is kaphatta le őket a tán már félájult Zolotarev. (A hangsebesség többszörösével, és tőle már ekkor tőle jó 4-5 kilométerre szétporladó darabokat nemigen örökíthette volna meg szegény, pláne nem egy közönséges kamerával. Ezek a most feléjük sodort darabok viszont egyszerűen belelógtak a képbe, a feje felett „úszhattak bele”, neki már csak vadul nyomkodnia kellett… )

Ezen érdemes lenne elgondolkodni kissé, mert szerintem magyarázná ezeket a fotókat.

Itt láthatjátok Zolo „műveit”, a honlap LEGALJÁN, sajnos ehhez teljesen LE KELL GÖRGETNI azt:

http://dyatlov-pass.com/controversy?lid=1#zolotoryovcamera

(Ja, egyébként Zolo itteni, 6. fotója, is „megvan” már, ma reggel tudtam beazonosítani, hogy a speciális paralelogramma-szerű szervizajtó és a környéke van rajta, annak is a belső elemei lehetnek, nem a burkolaté. Ezzel a hátsó traktus másik oldala is kiegészült, egészen „véletlenül”)

FOLYT. KÖV.

 3346. sztalker — 2017-10-04 20:50 

A fúvókás képek:

http://kepkezelo.com/images/6odmztbu5m3n2dmi82b4.jpg

http://kepkezelo.com/images/gh2ue48uo8swh1egsunz.jpg

Ezen a nagyításon látszik a felső, kisebb átmérőjű lyuk íve a palást tetején:

http://kepkezelo.com/images/blzxsh35yr02xe3bsgbp.jpg

A képek eredeti kivágatukban:

hátétépé://kepkezelo.com/images/f9fod68886x1pgfo1lq5.jpg

A szóban forgó fúvókák egy mostani, ép rakétán. A jobb oldalin piros védőpárna is van, de jól látni, hogy mennyire vékony maga a fémlemez, hogy milyen könnyen deformálódhatna erőhatásra:

http://kepkezelo.com/images/p5m06pyp666weojg2hum.jpg

FOLYT. KÖV.

 3345. theodorus — 2017-10-04 18:39 

Jó estét!

Számomra ez tűnik a legvalószínűbb magyarázatnak eddig erre a rejtélyre sztalker.
Várom a folytatást. : )

 3344. sztalker — 2017-10-03 18:03 

A fúvókás képek:

http://kepkezelo.com/images/6odmztbu5m3n2dmi82b4.jpg

http://kepkezelo.com/images/gh2ue48uo8swh1egsunz.jpg

Ezen a nagyításon látszik a felső, kisebb átmérőjű lyuk íve a palást tetején:

http://kepkezelo.com/images/blzxsh35yr02xe3bsgbp.jpg

A képek eredeti kivágatukban:

http://kepkezelo.com/images/f9fod68886x1pgfo1lq5.jpg

A szóban forgó fúvókák egy mostani, ép rakétán. A jobb oldalin piros védőpárna is van, de jól látni, hogy mennyire vékony maga a fémlemez, hogy milyen könnyen deformálódhatna erőhatásra:

http://kepkezelo.com/images/p5m06pyp666weojg2hum.jpg

Továbbá:

Noha sokan Zolo fotóit a patakmederben eltöltött víz eróziójától „roncsfilmnek” is nevezik, meg esetleg a pánik miatti kapkodós exponálású selejtnek tartják, szerintem nem ez a helyzet.

Az ún. „3 fejű” képét mert (azon 3 sötét folt van alul, ezért becézik így) én megegyező értékű felvételnek tartom Krivo híres „utolsó képével”, amit mindenki ismer már. Mivelhogy szerintem mindkettő UGYANOTT, SZINTE UGYANAKKOR készülhetett (pontosabban Zolo nyert, mert az övé kb. 1-2 másodperccel későbbi szerintem), mert pont akkor robbanhatott fel a felettük épp most áthúzó szerkezet.

A két képet egymásra illesztettem, és kissé átfedtem a tónusaikat, de nem torzítottam, nem forgattam el őket:

http://kepkezelo.com/images/eyxhmgq3k2qylpcw7mnh.jpg

Jól látszik, hogy szinte AZONOS KOMPOZÍCIÓS SZERKESZTÉSŰEK, és szinte AZONOS KAMERAÁLLÁSÚAK lehettek. (Vagyis a két srác egymás mögött kuporogva fotózhatott ott, a sátornál, mindketten már jó régen várták, hogy exponálhassanak végre, amikor ez a váratlan dolog megzavarhatta őket, de azért fegyelmezetten elkattintották a gépüket mindketten. Ugyanott vannak a nagyobb tónusfoltok — világosság, sötétség iránya, azok hasonló arányban is állnak egymással. (Akkor az a szakadékba befolyt víz nagyon „tudhatott valamit”, igaz? Micsoda véletlen, pláne, ha a képek sorrendje is ez volt a tekercsen, és nem csak a szétvágás után kezdődött ezzel a híres képével Zolónak.)

Nekem ez a történetem az eseményekre — még ha sokan nem is hiszik el, vagy nem akarják elképzelni, hogy ilyesmi megtörténhet, de ha belegondolunk, hogy egy 11 kockából álló képsorozaton (ez Zolo filmje)lehet találni 5-féle (egymástól különböző) TENGELY-SZIMMETRIKUS tárgyat 7 darab filmkockán. Tehát 11-ből 7 kockán tudok azonosítani olyan alakzatokat, melyek egészen véletlenül, ha összeillesztjük azokat, kiadják egy akkoriban használt rakéta alkatrészeit (vagy roncsait, ha úgy tetszik).

De ez még nem minden. Valami (megint!) „véletlen” folytán, ezek az elemek pontosan e szerkezet HÁTSÓ részéhez tartozó darabok. Vagyis még véletlenül sem tudtam az orr-rész, esetleg a töltőcsonk darabjaira rábukkannom, hiába lettem most egyesek szerint „rakétarajongó”.(Egyébként nem vagyok az.) Nem. Én csakazértis fúvóka, meg stabilizátor-részeket (szárnyak) vélnék látni bennük, biztos, mert már vén szenilis vagyok. (Azért ebben lehet némi igazság, elismerem.) Ezek pedig hátul találhatóak egy rakétán, bizony.

Ez a hátsó traktus azért lehet fontos, mert ha tényleg éppen őket (a sátrat) elhagyva hullott ott szét, akkor PONTOSAN EZEKNEK A RONCSOKNAK kellett a legközelebb érniük akkor hozzájuk, merthogy ezek a darabok a robbanás lökéshulláma miatt ekkor éppen ELLENKEZŐ irányba, FELÉJÜK repültek, hiszen hátul, a rakéta farokrészéhez tartoztak. (A törzs-rész, fej-rész repültek előre tovább, túl akár még a Lozva völgyén is a robbanás után is, de még az oldalirányban kiszóródó roncsok is szállhattak KIFELÉ, messzire tőlük — részben a völgy felett szintén a Lozva irányába, vagy a velük szomszédos völgy fölött, a felé is, de mind-mind TÁVOLODVA TŐLÜK!

Egyedül a farokrész így szétrobbanó egységei repülhettek most VISSZAFELÉ, egyre KÖZELEDVE hozzájuk egy vízszintesen szálló rakéta esetén . Ezért is kaphatta le őket a tán már félájult Zolotarev. (A hangsebesség többszörösével, és tőle már ekkor tőle jó 4-5 kilométerre szétporladó darabokat nemigen örökíthette volna meg szegény, pláne nem egy közönséges kamerával. Ezek a most feléjük sodort darabok viszont egyszerűen belelógtak a képbe, a feje felett „úszhattak bele”, neki már csak vadul nyomkodnia kellett… )

Ezen érdemes lenne elgondolkodni kissé, mert szerintem magyarázná ezeket a fotókat.

Itt láthatjátok Zolo „műveit”, a honlap LEGALJÁN, sajnos ehhez teljesen LE KELL GÖRGETNI azt:

http://dyatlov-pass.com/controversy?lid=1#zolotoryovcamera

(Ja, egyébként Zolo itteni, 6. fotója, is „megvan” már, ma reggel tudtam beazonosítani, hogy a speciális paralelogramma-szerű szervizajtó és a környéke van rajta, annak is a belső elemei lehetnek, nem a burkolaté. Ezzel a hátsó traktus másik oldala is kiegészült, egészen „véletlenül”.)

 3343. jukeey — 2017-10-03 06:11 

Prózaibb oka nem lehetett annak a megtorpanásnak, tötymörgésnek a hegyen? Mondjuk valamelyik csajnak megjött a havi. Nem látta valaki a neten Zina menstruációs naptárát?

 3342. sztalker — 2017-10-02 16:55 

Tegnap este végre ezt is megleltem.

A rakétámból valók, mi másból!

http://kepkezelo.com/images/d8v2aikddh2njm2d7ax8.jpg

Itt láhatóak valódi szerkezeten és modellen bejelölgetve a roncsok helyei:

http://kepkezelo.com/images/7rwskwp4rrpieqrizhru.jpg

http://kepkezelo.com/images/ob4fsxqnbj84vxwb3oqh.jpg

Akkor tehát mégis az „M”-változat volt ez a rakétacsaládból (R5), lehet látni a szervizajtó jellegzetes formáján, ami mentén széthasadt az egész farokrész. Még jól felismerhetőek a stabilizátorok (szárnyak) belső részei is, azok nem törtek le.

Zolo teljes képe, eredeti kivágatban, nem az általam retusált és montázsolt változat:

hátétépéhttp://kepkezelo.com/images/yx7h1bxpavbye73fxsgt.jpg

Nem csak ezeket fotózta le Zolo, de megtaláltam a fúvóka szétroncsolódott képét is, ezeket majd holnap dolgozom fel és posztolom. (Zolo gyakorlatilag dokumentálta saját halálát – utólag is főhajtásom előtte.)

Szóval ezek nem égő madarak voltak…

S ha ennyi még nem lenne elég, akkor sajnos van mára egy másik bejelentésem is:

Szinte BIZONYOSRA vehető, hogy Gyatlovék aznap éjjel fotózni mentek fel a Holat Szjal oldalára, mégpedig egy nagyon ritka és látványos, nagy kiterjedésű eseményt, hogy képesek voltak annyit szenvedni érte, akár másnap hajnalig is, ha kell. (Ahogy már előző éjjel is azt leshették az erdőben, a fotósok közülük biztosan akkor sem nagyon aludtak éjszaka, csak ők erről szemérmesen nem írtak a naplóikban.)

Íme a bizonyíték, az ún. „Utolsó fotó”, amit Krivosenko készített.

Most nem a fénylő foltot és abból gomolygó felhőket kell nézni rajta, hanem kissé odébb, azt a hajszálvékony fehér „szőrszálat” vagy karcolást, amit sokan a filmtekercs sérülésének tudtak be.

Szó sincs róla!

Az atommérnök srác már jó előre kiválasztotta a legjobb pozíciót, ami a Lozva-völgy, esetleg a Nyugat-szibériai-síkság felé látszik, Krivo hajszálpontosan komponált.

Hogyan csinálhatta ezt este?

Nagyon egyszerűen: talán még nappal kiment az állvánnyal a helyre, ott egy VÉKONY DRÓTTAL pontosan körbekontúrozta a szemben lévő Pamjatnyik-csúcs sziluettjét (emlékeztek: a holtteste zsebében volt egy rézdrót-gombolyag), majd rögzítette azt. Késő este, mikorra várták az eseményt, már volt hová irányítania a kameráját.

És hogyan látok meg egy cérnavékony sötét drótot tök sötétben, szélben?

FELHEVÍTETTE. Gyufával v. öngyújtóval, kis tűzzel annyira felizzatta, hogy az már jól látszott a keresőben is, le lehetett fotózni, belekomponálni a képbe, véglegesen rögzíteni az állványon a gépet, ha közben ott is kellett volna hagyniuk az állványra szerelt masinát.

De ez még nem minden!

Krivosenko – szerintem, bár én nem vagyok fotós – a következő trükköt is bevetette: Előbb exponál egyet a vörösen izzó drótos kontúrral a teljes sötétségben, majd NEM tekeri előre a filmet. Értitek?! Krivosenko egy KETTŐS EXPONÁLÁST tervezhetett ott, és akkor, kint a halál f…án mínusz húsz fokban és legalább 30-40 kilométeres szélben (óvatos becslés!) egy jeges hegyoldalon, álmatlanul, éhesen, fázva.

Ha ugyanis nem teker a fimen, a következő exponálás még mindig UGYANERRE a hegykontúros filmkockára fog esni, és a 2 alakzat EGYÜTT jelenik majd meg, ha előhívják a filmet. (Régi trükk, de jó trükk.)

http://kepkezelo.com/images/oqemzh4p0irdidu09821.jpg

Az eredmény a szemközti csúcs sziluettje, és egy szép nagy villanás által felragyogó égbolt, aminek erős fényén nem gyengíthet még sem a vastag felhőréteg, sem az esetleges havazás sem.

De vajon miféle „villanás” lehetne ilyen erős???

No comment.

(Én a magam részéről tán még Selena Gomez kedvéért sem igen lennék hajlandó napok óta egész éjjel fagyoskodni ilyen helyeken, de ők képesek rá, hogy még éjjel is úton legyenek, ha kell, mert különben lekésik a nagy látvanyt, mély völgyekből aljából és erdők fái alatt nem lehetne ilyen szép képeket csinálni, igaz?)

Na, ez tett be Jugyinnak is, mikor Gyatlov árkon-bokron át hajtotta őket, amikor hajnali 4 órakor az elhagyatott geológus telepre értek, és reggel már megint rohanni kellett a hágóhoz síléccel tovább – lásd a térképemen korábban –, hát ő ebbe már nem ment bele.

Gondolom, a többi már stimmel, kár lenne újra leírnom, hogy nem azt kapták, amit vártak.

De azért ugye, hogy milyen jó, ha van nálunk egy kis rézdrót, igaz?

De ezen is buktak meg most Gyatlovék nálunk.

(Aki akar, készíthet éppenséggel valószínűség-számításokat, hogy cáfolja a fenti okfejtést, különösen a rézdrót gyakorisági előfordulására az Északi szélesség 60. fokától feljebb férfiruha-zsebekben, de én inkább most arra lennék kíváncsi, hogy vajon a Kara-tenger és Novaja Zemlja felé, esetleg csak a Lozva-völgy keleti része felé nézegetve várták Gyatlovék az „égi tüneményt”, merthogy nem a hátuk mögül, az is biztos, noha végül is onnan jött a Mikulás, mint tudjuk… Ha nem „nuki” volt a tervben, akkor meg egy olyan nagy felhőképző-permetezésről lehetett szó, amit a teljes nyugat-szibériai térségből látni lehetett volna, de a sátruktól meg mindenképpen, hogy mind arra fordíthatták okos kis fejecskéjüket Harkályaink utolsó estéjükön.)

Ismét köszi a türelmet – holnap fúvókás képekkel jövök majd, legalábbis most így tervezem.

 3341. sztalker — 2017-10-01 13:49 

No kérem!

Akkor hát őkelmét körözném, vagyis egy ehhez nagyon-nagyon hasonlatos rögzítőpántot (kötőelemet), ami valószínűleg a felrobbant hajtóanyag-tartály hengerpalástját kötötte össze egy másik fő résszel, egy másik tartállyal, vagy talán az égéstérrel.

http://kepkezelo.com/images/es0pgda5rw06vsjxpw0l.jpg

Amint látható, azért próbáltam kissé árnyalni és pontosítani a tárgy lehetséges formáját, hogy a műszaki háttérrel rendelkező szegény konteósok se kapjanak infarktust tőle. Így már kicsit szimpatikusabb a kicsike, igaz?

Még annyit, hogy ilyen rögzítőelemből jó pár darab lehetett ott, még ha csak egyet sikerült akkor gyorsan lekapnia a gépével Zolo bajtársnak (vagy Gyatlov pajtásnak?) hirtelenjében, de röpködhettek másfélék is. (Nézzétek végig a fotóikat, sok szép spekuláció lehet még itten! De azt legalább már elmondhatjuk, hogy nem lángoló madarakat, denevért stb. ábrázolnak ezek a képek, és már ez is haladás, szerintem.)

Talán a méreteit is meg merem saccolni, de csak óvatosan, ne nagyon átkozzatok. Úgy 40 X 60 X 10 centiméteres tárgyról lehet szó, a súlyát meg nyilván az anyaga határozza meg. Ebben sem merek biztosra menni, de még ha nagyon könnyű (és rohadt drága) titánötvözetről is lenne szó, még akkor is vagy 5-6 kilogrammot nyomhatott (vagyis üthetett) őkelme, már amikor nem repült feléd majd hangsebességgel, mert akkor még az is szorzó lehet a képletben, ugye.

Szóval nem lehetett könnyű akkoriban az élet arrafelé.

Összefoglaltam az általam eddig elképzelt forgatókönyvet egy kis rajzocskában, pihentetőnek akkor most jöjjön ez, aztán majd folytatom.

http://kepkezelo.com/images/xgdiiwd2yhuzbyf1uf33.jpg

Mivel nem vagyok mérnök, se gépésztechnikus, nem is igen akarok sokat hozzátenni ehhez a „T”-alakú tengelyszimmetrikus objektumhoz annál, amiket eddig írogattam róla. De ha figyelembe veszem a síklapjainak a torzulását, nagyon valószínűnek tartom, hogy a robbanás okozta erőhatások nyomait viseli magán, ezért is lehetett ennyire meggörbült, mert a 3 ponton tartó szegecselés mentén még kapcsolatban állhatott egy röpke ideig a kötési tárgyával (tartáéy?), mielőtt szétvetette volna a robbanás. A szegecsekkel együtt meg kiszakadhatott, gondolom. Innentől már inkább igazságügyi (fizikus, mérnök) szakembereké lenne a pálya, ezért én is mással folytatom.

Mivel ez nem egy könnyű kis tárgy (sátorvászon-darab, gumitömítés, esetleg vékony burkolólemeze egy rakétának), a szél aligha sodorgathatta kilométereken át a völgy felett, ha valamelyik Gyatlovos le tudta kapni az egyszerű kamerájával ilyen szép nagy méretben, hát akkor igencsak közel kellett ennek elrepülnie felette. Vagyis nem kizárt, hogy a sátor környékénél érhetett földet (finoman szólva, vagyis belecsapódott a hóba az izzó fém srapnel, egy bazi nagy mélyedést, később olvadt felszínt hagyva abban.) Találtak ilyen „hot spot” helyet a sátornál, talán miután kiemelték a roncsot a katonák, egyszerűen felöntötték a helyét vízzel, hogy így fagyjon meg az a környék? Nem tudhatom. Ahogy azt sem, hogy miféle sérüléseket okozhat egy ilyen „lövedék”, ha fejbe kólint valakit, még akár a sátorban ejtőzve.

Ide tartozna még, hogy nem valószínű, hogy az erdőből fotózták ezt, mert egy rakéta, ha átzúg felettük, óhatatlanul gyorsan kell, hogy szálljon, mert nincsenek plusz felhajtóerőt biztosító szárnyfelületei (vagyis nem tud szépen siklani), tehát, ha nem zuhant még le előttük, és képes volt a levegőben simán áthaladni felettük (lásd Krivo fotóját, aki még „seggből” valahogy le is tudta fotózni a fúvókáját), őrült sebes kellett, hogy legyen!, Az Otorten-csúcs távolságát, tőlük kb. 11 kilométerre olyan 30-40 másodperc alatt simán megtehette, ha hangsebességnél gyorsabb volt, akkor még ennyi sem kellett hozzá. Vagyis ahhoz, hogy még le lehessen fotózni egy ilyen kihulló tárgyat, nem igen volt idő onnan messzire elkóricálni, még a lejtőn lefelé sem nagyon, ha jól kalkulálok. (Bár erre a válenkij-cipős Zolónak tényleg jó esélyei lehettek, ez tény.) Különben meg mákszemnyi méretű foltocska látszódott volna a filmkockán csak, teleobjektívről meg nem tudok, hogy lett volna náluk. (De kérlek benneteket, hogy mindig ellenőrizzétek le az állításaimat, és korrigáljatok, ha rosszul becsülnék valamit, végtére is nem vagyok szakember.)

Még pár szót az R5-ös „Pobeda” (Győzelem) rakétákról.

Ebbe a családba is számos változat tartozik, a típus katonai (NATO) kódja egyébként SS-3 „Shyster” (Zugprókátor), és sok fejlesztésen átesett már 1959-ig. Az R5A légkörkutató verzión kívül, a Gyatlov-hágónál feltételezett balesetet szenvedett R5M típus (ezt lőhették fel Kapusztyin Jarból), de van W5A kóddal szintén légkörszondására kifejlesztett verziója is. Mivel nem akarok szakértő lenni ebben, és elfogadom a február 2-ai indítási dátumot Kapusztyin Jarból, akkor onnan valóban csak egy „M”-típusú érhette el a hágót, ha elfogadjuk a hatótávolsági limiteket. A korai alaptípusé mintegy 1200 kilométert volt képes csak repülni, ahhez viszont, hogy Gyatlovékig érjen, sokkal közelebb, Kujbisev, Orenburg, Magnyitogorszk, Orszk városok környékéről kellett volna indulnia. Tehát ez összhangban lehet a hivatalosan megadott fellövési dátummal.

Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy itt is minden a SÚLYON múlik, mármint a rakomány (hasznos terhelés, azaz a robbanófej helyén lévő anyag, angolul payload – „fizető rakomány”) súlyán, mert ezt kell feljuttatni megadott mennyiségű hajtóanyaggal. Ha a rakomány súlya KISEBB (max. 1300 kilogramm lehet ennél a rakétatípusnál) a normálisnál, akkor már eleve NAGYOBB hatótávot lehet megtenni vele. (Hasonlóan a repüléshez, csak itt grammokban számolnak, nem kilókban, annyira drága és bonyolult technikáról van szó.)

A típuskönyvekben, táblázatokban szinte mindig a maximális értékeket adják meg a laikus érdeklődőknek a paraméterek közül, de a valóságban egy függvény (diagram) mentén lehet számolni, és így kikalkulálni a változókat. Ezt csak érdekességképp jegyeztem meg, mert nem tudhatjuk, hogy PONTOSAN milyen súlyú rakománya lehetett a feltételezett szerkezetnek, ahogy azt sem, hogy honnan indult, mert Bajkonur-Tyuratam (Kazahsztán, Aral-tó) is, de akár Shary Shagan (Balhas-tó melléke, itt is teszteltek rakétákat) is lehettek indítási bázisok, ha esetleg mégis meghamisították a kilövési jegyzőkönyvet. Ezek a helyek sem teljesen azonos szélességi körön vannak (ami szintén fontos a röppálya miatt, a Föld szögsebessége nagyobb az Egyenlítőhöz közeledve, akár ez is befolyásoló tényező lehet!), és egyelőre nincs több információnk az indítás körülményeiről.

Ahogy pl. az üzemanyag „keverése” sem mindegy, a LOX és etanol konfigurációt árnyalhatja az etil-alkohol vízzel hígítása is, amit alkalmaztak is e típusnál, gondolom a vízgőz itt extra tolóerőt ad cserébe a kis hígulásért (értsd: vizezik a vodkát, na!), vagyis biztosan megérheti ezt így csinálni. (A repülésben hasonlót sugárhajtóműveknél szoktak alkalmazni régebben, vízzel fecskendezték az égésteret a plusz felszállási tolóerőhöz a Rolls-Royce Conway motoroknál, volt is külön víztartály ehhez, de a lehűtés is jó trükk, mert ekkor csökkenhet az üzemanyag térfogata, így több fér a tankba, ezt is használták mint hatótávolság-növelő módszert repülőgépekben, pl. a Qantas légitársaságnál.)

Szakértők reakcióit várva:
Üdv,
sz

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Más téma, de ehhez kapcsolható.

Most pedig Gyatlovék útvonaláról, amikor a hágóhoz értek.

Egyre jobban eluralkodik bennem az az érzés, hogy szándékosan figyeltek, vártak egy látványosságra, nem csak véletlenszerűen akkor éjjel a hegyen.

Mintha féltek volna estére mélyen bemenni az erdőbe, mindig valamilyen magas pont környékén éjszakáztak, sőt már sötétedésre is ilyen helyre akartak érni.

A térképen, amit orosz honlapról rajzoltam át, jól látszik ez:

http://kepkezelo.com/images/6jmzl1s2jhvwznien19v.jpg

Mehettek volna egy hosszabb, de kevésbé meredek útvonalon a hágóig, vezet arra ösvény az Auszpia-folyó mentén, de lehet, hogy ez az útvonal nem volt elég rövid nekik, gyorsan fel akartak érni január 31-én a völgy széléig, a majdnem a hágó tetejéig besötétedés előtt. (Innen már csak egy kis séta, hogy az egész völgybe leláthasson az ember.)

Ezt roppant furcsának tartom, mert egyébként bitang jól tájékozódtak a gyerekek, vajon milyen céljuk lehetett ezekkel a kilátópontokkal, mi felé tekintgethettek?

Már az első ilyen helyen is látszik, hogy a nagy magas hegy (Pamjatnyik-csúcs, 905 méter) nem takar ki sokat a látványból, ha ott állnak. Mintha ez lett volna a céljuk, minél nagyobb területet befogni a szemükkel vagy a fényképezőgépükkel? Ugyanakkor az időjárás nagyon változó volt, nem lehetett azt mondani, hogy érdemes egy csúcs közelében várakozni vagy letáborozni, mert a nagy havazások végig betettek a távoli látványnak.

Tehát már ekkor, 31-én a hágó tetejének közelében szerettek volna táborozni, de ez akkor lehetetlen volt, az erős szél, és a mély hó miatt kénytelenek lejjebb tábort keresni, de ott meg jó minőségű tűzifából van kevés. Mégis a védettebb helyet választják. Legalábbis most ezzel magyarázzák a viselkedésüket.

A labazt is itt építik meg másnap, itt költik el a reggelijüket 10:00-kor, majd újra nekiindulnak, most már az utolsó táborhelyük felé.
Ezért én úgy érzem, mintha csak a körülmények miatt cselekedtek volna így, nagyon siettek, nagyon késésben voltak, mintha féltek volna, hogy lemaradnak valamiről.

(A magam részéről logikusan úgy képzeltem volna, hogy szépen, kényelmesen felmegyek az ösvényen az erdő közepéig, ott letáborozok a völgyben, másnap labaz-építgetés, és utána megyek tovább a Holat Szjal oldalán, majd estére megint az erdőben jöhet a tábortüzes sátorozás plusz kályha éjjelre a pokoli hidegben.)

Mintha nem akartak volna ESTÉRE EGY ERDŐBEN TÁBOROZNI, SOKKAL SZÍVESEBBEN ÉJSZAKÁZTAK ERDŐSZÉLEN, DE LEGFŐKÉPP MAGASLATI HELYEN, ahol jó a kilátás. Félnek, hogy elmulasztanak valamit (esetleg valakit?, aminek (akinek?) a látványához érdemes magasra mászni, és estig ilyen helyet keresnek.

Még a kályhás melegedésről is lemondanak, csak hogy magasságot tartsanak?

Elképzelhető, hogy az utolsó táboruknál, a Holat Szjal oldalában Zolo és Krivo azért maradtak kint, hogy ők figyeljenek erre az eseményre, és az addig pihenni, vagy eszegetni próbáló társaiknak azonnal jelezzenek, ha kezdődik, hogy mindnyájan le tudják azt fotózni (A felszerelést ezért is készíthették elő mindig, csak épp nem volt még alkalom, hogy állványt és színszűrőt használjanak.)

De éjszaka nem sok minden jöhet szóba színszűrős fotónak, hacsak nem sarki fény, meteor, de olyan rossz, felhős időben, ami akkor volt, ennek nem sok a realitása.

De akkor mire várhattak, mit szerettek volna fotózni a magasból?

Szerintem vagy egy rakétakilövésre, vagy egy környéken lezajló légkörkutatási kísérletre várhattak, a kettő nem zárja ki egymást, de az utóbbinak nagyobb lehet a valószínűsége. Bár ki tudja? Ha végig azt tervezték, hogy a Lozva-völgy mentén a gerinceken mennek végig (akkor, gondolom, azokon is éjszakáztak volna, ugyanúgy, mint a Halat Szjal-nál tették), vagyis lehet, hogy egy hosszabb kísérletsort akartak fotózgatni, ami a környékükön zajlott, ők meg vagy megtudták az időpontját, vagy maguk is szerves részesei lehettek ennek, csak mi még nem jöttünk rá, hogy mi is lehetett az a kísérlet pontosan.

(Régebben eljátszottam azzal az ötlettel is, hogy rádiótechnikai tudásukat terepen is tesztelhették éppen, nagyon extrém időjárásban, esetleg szándékosan keltett rádiózavarok közt, ha tegyük fel egy zavaró aereszol-felhő rétegen keresztül kellene rádióadásokat venniük-leadniuk. Pontosabban: időnként a felhő alatt, felett, vagy akár BENNE is, de valszeg ez nem vállalták volna mind a kilencen — Jugyinnal tízen– , csak a legelvetemültebbek. Ráadásul csak kisebb súlyú eszközöket vihettek volna így magukkal, nem sok hely maradt a zsákjaikban, ezért ezt elvetettem. Ahogy a szupertitkos lézer-mézer, mikrohullámú, esetleg spéci tüzérségi stb. kísérletezgetéseket is, mert ezeket örültek, ha laborban meg tudjták akkor csinálni a kor tudósai, nemhogy terepen, ráadásul tele lett volna a környék megfigyelőkkel. A rakéta sziluettjéig értelmezéséig még a robotrepülőgépes indításokat is elképzelhetőnek tartottam, hogy ezeknek a sugárhajtóműve, indító rakétafokozata okozhatott galibát, ezekhez is használnak spéci hajtóanyagokat, és elég keveset lehet tudni a fejlesztésükről, még annyit sem, mint a rakétákéról.)

Viszont, ha igaz, hogy nem véletlenül várhatták azt a rakétaszerkezetet ott, akkor egyben ők maguk is felelősek lehetnek saját halálukért, még ha kisebb mértékben is. Ha az erdő mélyén maradtak volna éjszakára, és nem egy ennyire kitett helyen, akkor valószínűleg megússzák, mert lett volna idejük jól felöltözni, mikor kezdődik a ribillió felettük. A sátor szövete elég jól védte volna őket a kihullásoktól addig, amíg összeszedelőzködnek, és gyorsan tovább állnak onnan.

Ennyit egyetlen fotó sem érne meg.

 3340. jukeey — 2017-09-30 11:13 

@sztalker:

Ne izgulj, tudtommal a dokumentumok fényképestül megvannak az ügyészségi irattárban: ereklyeként őrzik, talán még pénzért mutotgatnák is ha Putyinék szorítanának kicsit a rendőrségi költségvetésen. Ott ugyan az a szokás, hogy 25 évvel a végleges lezárás után a döglött ügyek aktáit is megsemmisítik, de amikor Djatlov is sorra került, az épp szolgálatban levő Tujkov külön rakatta és megőrzésüket korlátlan ideig meghosszabította, mint “társadalmilag jelentős ügy”. Nem csoda, akkor már évek óta írók és riporterek adogatták egymásnak a kilincset hogy engedélyt kérjenek a megtekintésükhöz, a médiában és a Halatcsalon is tombolt a Djatlov-őrület. Talán hiba volt digitalizálni, a sok kamucikkben sokszor még a fényképeket is összekeverik, vagy a képaláírást cseszik el, hamisítványokkal spékelik meg; miközben bibliányi terjedelemben próbálnak bemesélni olyan átlátszó konteókat, mint például hogy a Wuktil olajmező fúrótornyai számára Ivdelből helikopterrel szállított utánpótlás balesete okozta a tragédiát (fagyállónak metanol, indikátornak radioaktív jód). Nonszensz. Remélem jól őrzik az irattárban azokat a relikviákat, mert fokozódik a veszélye, hogy egy elszánt helybeli konteós elvtárs betör és meglovasítja a magángyűjteménye számára. Mostanában egyébként nem sok új infót találtam, de sikerült beazonosítanom egy eddig nem nevesített szereplőt a kutatócsapatból: a Zina holttestét jelző kutya neve Mojszejev, többet egyelőre nem sikerült róla kideríteni, de fontos lehet ha ennyire elhallgatták (talán a kgb küldte).

 3339. sztalker — 2017-09-29 21:50 

Az is lehet, hogy a rakéta felrobbanására is megvan a bizonyíték, nézzétek meg ezt a képet:

http://kepkezelo.com/images/0wf9l5pbe3lm3q55yaiv.jpg

Vagyis már nem csak a 2 féle hajtóanyag, ami az R5-ös rakétákból rájuk szóródott (LOX meg etil-alkohol), de valószínűleg MAGA A RAKÉTATEST robbanása is halálosan megsebesíthette őket a sátornál (ha maga a hangsebességgel áthaladó test okozta lökéshullám nem lett volna épp elég, gondolom), vagy talán a lejtő felső részein.

A fent bemontázsolt fotókat a Zolo nyakában talált kamerához társítják, de ettől függetlenül bárki készíthette a csoportjukból, talán maga Gyatlov is, ha az ő gépének sorozatszáma volt ez.

Itt vannak teljes nagyságukban Zolo képei:

http://kepkezelo.com/images/wz1gtmzhkbigv6bil3y7.jpg

http://kepkezelo.com/images/5l2v5pc5xvozt4cze2w6.jpg

Viszont, ha valaki tud más magyarázatot ezekre a tengely-szimmetrikus objektumokra, akkor szívesen meghallgatom, addig is várom a rakétaszakértők reagálását, véleményét.

(Szerintem ez egy összekötőelem a tartályok és égéstér közt, és most izzik, repül a levegőben, miután mindkét hajtóanyag-tartály felrobbant, rajta, középen a lyuk pedig ún. kikönnyítési zóna, amit a mérnökök alkalmaznak, ha fontos a súlycsökkentés, mint a repülésben, rakétáknál.)

Mindent kivágtam papírból, forgatgattam, rekonstruáltam, próbáljátok ki ti is!

A hasonló kínai rakétát ábrázoló fotón a rakétatest a külső burkolata nélkül látható, azért is nagyon érdekes! (A burkolatra még tesznek áramlásvédő profilokat is, ezek eltakarják az ilyen illesztéseket.)

Szóval ezeket a fotókat sem lett volna szabad bent hagyniuk a készletben nekik…

(Bocs, hogy ma csak ennyi volt, órák óta csak az R5-ösök műszaki rajzait bújtam, a szememet kinéztem márt tőlük.)

De azért talán megérte.

sz

 3338. sztalker — 2017-09-28 21:34 

3335. kaffer:
Jugyin tán épp a vonatára várhatott a vasútállomáson valhol Ivgyelnél, de ez most csak saccolom. (Egyébként egy ilyen tűzijáték simán ellátszik ezer kilométerekre is, mert nagy magasságban robbantják fel, tényleg látványosak lehettek akkoriban.)

3336. jukeey:
Szerintem lehettek hozzá saját embereik, akik pontosan tudták, hogy mit kell keresni, ha kihullik valami, és nem feltétlenül szorulnak rá más alakulatokra (vagy akár fegyvernemekre is), ha nem muszáj.)Ha valami nagyon spéci cucc, vagy stratégiai dolog áll az ügy mögött, akkor nem hiszem, hogy helyieket szívesen bevonnak. Ha a térségből indítják és oda várják (azaz ott csapódik be) talán több megfigyelő és követőegység is lett volna arrafelé, hamar rájuk akadnak, és ahogy mondod, mondjátok, nyomuk sem maradt volna szegény gyerekeknek. Ezért gondolom, hogy ott a cucc csak átrepülhetett (messzebbről), majd leesett. Legalábbis szerintem.
Egyébként a LOX nagyon jól illik a sebeikhez, sok sérülést magyarázna, nyomtalanul elpárolog, a hó csak fagyott marad utána, akárcsak a lábnyomaik.

———————-

Készítettem rajzot a sérült rakétára ható erőkről is, ami talán a lesüllyedésének egyik oka lehetett:

http://kepkezelo.com/images/kpaitb2ittl8z277cull.jpg

A másik ok valószínűleg maga a szivárgás okozta teljesítmény-csökkenés lehetett, az elégtelen tolóerő, hogy a magasba jusson. (Igen gyorsan kell szivattyúzni az égéstérbe, és igen sokat a 2 féle hajtóanyagból, a metanolból, és a cseppfolyósított, nagyon hideg oxigénből egyszerre.)
Hogy mennyire hideg, arra összehasonlításképp a Földön eddig mért legalacsonyabb természetes körülmények között észlelt hőmérsékletet, a mínusz 92 C fokot lehetne említeni, azt a Déli -sarkon mérték, és ekkor már a pingvinek is fázhattak ott, szerintem.

Szegény Gyatlovéknak meg ennek a hidegnek majd kétszeresét (!) is el kellett viselniük, amikor végigpermetezte őket ez a kiömlő folyadék.
Pontosabban a LOX – cseppfolyós oxigén – folyadék halmazállapotban olyan –-200 C fokon jól kezelhető, szivattyúzható a rakéták tartályába, ezt speciális tartálykocsikkal végzik, maga a művelet nem egy életbiztosítás olyan több száz méter sugarú körig bezárólag, de mindig vannak akik szeretnek veszélyesen élni… A már párolgó és lassan „melegedő” anyag is lehetett vagy mínusz 180, esetleg mínusz 130 fokos még mindig, a legjobb esetben is, amikor rájuk hullott, vagy beterítette a sátruk környékét és a cuccaikat. (Ezzel magyarázható pl. hogy miként válhattak le se perc alatt még az orrhegyeik is egyeseknek – tehát nem csak szegény megboldogult Michael Jacksonnak esett le az egykor, és nem a madarakat kell ezért elsősorban hibáztatni, ahogy Ivanovék tették –, de sajnos Krivosenko, Dorosenko is elveszíthette azokat így, ha sikerült eltaknyolniuk a nagy rohanásban valahol a sátornál, és beleért a fejük egy ilyen permet felhóbe.) Zina és Szlobogyin meg csak a lejtő alsóbb részein, ahol már volt kevéske növényzet, kisebb cserjék, törpefenyők mögül próbáltak valahogy lassan felfelé lopakodni, ahogy lejjebb meg valószínűleg Gyatlov is az ágakba kapaszkodva, hogy valami védelmet tudjanak élvezni a feléjük leáradó fagyos permettel szemben. (Nem véletlenül látni az űrhajók kilövésénél is a magasból lehulló jégdarabokat: azok is mind a kriogén hajtóanyag-tartályokra kívülről ráfagyott nedvességnek a nyomai, ezt nem lehet elkerülni ilyenkor, akármennyire is szigetelik, rá fog fagyni a pára.)

Az pedig, hogy pontosan honnan is lőtték fel (Kapusztyin Jarból, esetleg egy Urál-közeli térségből) Gyatlovék szempontjából végül is akkor már tök mindegy volt, ők csak küzdöttek az életükért.
Még a közönséges magaslégköri szondázás (alkálifém-vegyületek kiszórásával mesterséges felhőket képeznek) közben történt baleset is elképzelhető, és hogy ezt a balesetet titkolják, szándékosan hamisíthattak meg ehhez más rakétakilövési adatokat. Nem tudhatom. (Az viszont tény: Kapusztyin Jar mindig is csak tisztán katonai rakétabázis volt – akár csak az amerikai Vandenbergh –, és még ma is az, itt jóval diszkrétebben intézhették az elvtársak az ilyen kísérleti indításokat, nem kellett még osztozni az ott koslató tudományos űrkutatókkal, meg azok felszerelésével, mint a Tyuratam-Bajkonur komplexumban.)

Miért nem tüntettek el a katonák minden nyomot Gyatlovék után?

Én a magam részéről azt sem tartom kizártnak, hogy annyira lekötötte őket a távolabbi roncsvadászat, hogy egyszerűen már túl későn bukkanhattak rá a sátorra, meg az annak közelében heverő tetemekre. Azokat is csak véletlenül jelenthette valaki. (Feltételezem, hogy a sátor sötét pontja a hófehér hegyoldalban jól kivehető maradt sokáig, hiszen így akadtak rá a civil mentőcsapatok is később, a szerkezete csak megroggyant kissé, de még állt!) Ha Gyatlovék útvonala teljesen kiesett abból a műveleti területből, akkor csak véletlenül akadhattak rájuk.

Miért táboroztak olyan rossz helyen, a hegyoldalban?

Ha nem jószántukból, akkor utasíthatták őket, hogy egy műveleti térség határán vannak, ha feljebb mennek a labaznál, ahol most dekkolnak, akkor nem jöhetnek le a völgybe másnap reggelig, akkor végig ott kell maradniuk a szeles lejtő fölött éjszakára, semmiképp sem lejjebb a szemközti csúcs magasságánál. Miért? Ezt is jó lenne tudni, ha egyáltalán ez volt a sátorverésük oka. Talán nem volt kedvük 1-2 fegyveres egyenruhással még egy napot eltölteni ott lent, az Auszpia-völgyben, hát akkor már inkább a bivakolás ott fent ezerrel, de legalább magukban (plusz manysi vadászzal, kedvenc figurámmal, a karakterét Morgan Freemanre írnám!) legfeljebb bosszúból mindent lefotóznak majd, ha már ennyire felhívták a katonák a figyelmüket a területre, hogy itt valami készülni fog hamarost. Így aztán fotóztak is, ebben pedig maga Zolo járt elől jó példával, aztán a többiek is szépen követték, ahogy kell.

Azt nem merem feltételezni, hogy Zolót már eleve azért küldték oda, hogy Gyatlovékat konzumálja a fotózásra, vagy valami illegális dologra vegye rá őket, hogy így elaltassa a félelmüket, bizonytalanságukat. Azt sem, hogy az egész Harkály-csapatot (Zolóval egyetemben) egy csapdába küldték volna, hogy hiteles tanúi legyenek egy katonai kísérletnek, aminek fotóit kiszivárogtatva nyugatra, a térségbe lehet csalogatni a kémrepülőgépeket, amiket nagyon-nagyon szerettek volna már lelőni Hruscsovék. De bevallom, még a rakétás fotó elemzése ELŐTT, eljátszottam ezzel a gondolattal is, mert Gyatlovék pompás szemtanúk lettek volna egy ilyen színjátékban, a tökéletes balekok, mert nem fogatlan manysi pásztorok, vagy alkoholista favágók voltak ők, akik össze-vissza hadoválnak, kamerájuk meg nincs. Gyatlovék magasan képzett műszaki értelmiségiek, mérnökök voltak ellenben, az ő állításaik és fotóik abszolút hitelesek lehettek volna Langley-ban a CIA-nál, vagy bárhol egy NATO-elemzőnél, és ha meghaltak, mert túl jól sikerült a színháziasdi, hát így még jobb, ugye, mert még nagyobb a füst Szverdlovszkban, az egész járás erről beszél, a temetésükről, a fotóikról pusmog mindenki, hát tutira berepül majd idáig az U-2 a Lozváig, mert itt kell lennie egy titoknak, mi meg majd készen várjuk őkelmét…

Vagyis próbáltam ötletelni, hátha ilyesmi lehet mögötte.

(Újabb „spin-off”, de csak elvetemült hívőknek! Oswald barátunk — igen, Lee Harvey az, személyesen, Dallasból! — valószínűleg “énekelt” egy cseppnyit még két elektroncső összeforrasztása közt a minszki rádiógyárban az általa ismert U2-esek fedélzeti elektronikai rendszeréről, hiszen volt alkalma Japánban közelebbi kapcsolatba kerülni ezekkel. De az is igaz, hogy az oroszok addigra már a gép teljes papírdokumentációját megszerezték, igazán már csak maga a gép kellett nekik, mivel saját, hasonló kémgépüket szerették volna továbbfejleszteni általa, a JAK–25RV-t. Szóval kicsi ez a konteós világ, igaz?)

De a rakétás felvételek után már az ilyen forgatókönyveket nem tartom eléggé reálisnak, noha Zolo szerepét sehogyan sem tudom hová tenni ebben a sztoriban, és Jugyin sem segített ezt tisztázni sosem. Pedig Zolotarev – ha Jugyin ebben nem hazudott – akkor nagyon is aktívan fényképezgetett a saját „titkos” gépével, csak éppen nem tudni, hogy mit.

Apropó, kamera! Zolo nyakában – egyes adatok szerint – valójában Gyatlov kamerája volt, azt később ezért nem is Zolo anyjának, hanem Gyatlov családjának szolgáltatták vissza, mert Igor apja a gép sorozatszámát igazolni tudta egy áruházi blokkal.
Ezek szerint a „roncsfotókat” maga Gyatlov készíthette, majd ez a kamera valahogy átkerült Zolotarev nyakába? (Talán Gyatlov nem akarta magával vinni a rémes lejtős levonulásnál, inkább az öreg nyakába akasztotta, akit most otthagytak, hogy majd később érte jönnek, addig is vigyázzon rá a sátorban?)

Sok részletet jó lenne tudni, de valószínűleg ezek sosem fognak már pontosan tisztázódni.

Ma is köszi a türelmeteket, jó éjt mindenkinek, és másnap is kellemes konteózást!

——–
PS:

Szóval csak azt az utolsó filmkockát kellett volna Szlobogyin filmtekercséről levágni egy ollóval, és akkor sosem jutunk el idáig. (Krivosenko fotója túl speciális szögből készült ahhoz, hogy árulkodó legyen.)

Csak egy kis nyisszantás. Ennyi kellett volna…

Egyébként nem tudja valaki, hogy megvan-e még valahol az eredeti kép?
(Már úgy értem, hogy ma, csütörtök éjjel is megvan-e még ott, ahol tartották eddig. Mostanában kicsit gyorsabban zajlanak az események. Én valahogy nem fogadnék rá.)

 3337. jukeey — 2017-09-28 07:19 

Jobbat találtam. Mivel az északkeleti irány ellentmond a hitelesített megfigyeléseknek, melyek egybehangzóan északi irányt határoztak meg, inkább Tagil környékén néztem körül: Akkoriban már egy ideje arrafelé dekkolt a 19-es tankezred és a 18-as tüzérdandár. Ezek összevonásával 1960-ban hozták létre a 202-es rakétadandárt, majd a 42-es rakétaezredet (a hadtest egyébként már akkor alkalmas volt helyből csapást mérni Nyugat-Európára, de jelenleg is aktív). Ennek nyilván voltak előzményei, rakétaügyben előbb előfordulhattak ott illetékes elvtársak. Különféle fegyverek és harcjárművek tesztelését addig is végezték, kiképzés is folyt. Miért ne lehetett volna ott 59-ben akár R-12-esekből is néhány darab (az is szállítható volt teherautón, bár sín is akadt elég)? És miért ne puffanthattak volna el egyet-egyet az Ural fölött akár tesztelés, akár kiképzés vagy hadgyakorlat céljából (persze egy cserfesszájú parancsnok Djatlovnak már nyáron odaszólt hogy idén az Uralba menjen túrázni, mert ezen a télen szép arktikus rakétazáporokat lehet majd megfigyelni arrafelé)? Egyébként úgy látom hajtóanyagokból elég sokfélével próbálkoztak, oxidálószerként viszont nem folyékony oxigént, hanem savkeverékeket használtak (főleg salétromsavat). Egy lefulladt lövedéket talán ellenőriztettek velük, ha kelletlenül is, de vajon kimentek volna 500 km-re érte, esetleg odaszóltak volna egy közelebb állomásozó hadtestnek hogy nézzenek már utána és küldjék át ha találnak roncsokat – illetőleg ha túrázó civilekbe botlanak útközben, feltétlenül verjék agyon őket?

 3336. kaffer — 2017-09-27 21:58 

@sztalker:

“Pedig Gyatlovék sátra szinte méterre (!) ezzel azonos magasságon (906 méter) feküdt, mintha már ezzel is próbáltak volna valamiféle összefüggést eltitkolni, ködösíteni a helyszínelést vezetők”
Eltitkolni, ködösíteni ? Meg több helyen olvastam, hogy manipuláltk a helyszínt, a jelentéseket, jegyzőkönyveket, pakolgatták a halottakat kit a domboldalra, kit a vízmosásba. Hát ezt a problémát ott akkor a nagy Szovjetúnióban így próbálták megoldani ? Ez totál életszerűtlen, ettől akkor ott sokkal egyszerűbb megoldásokat alkalmaztak. Jugyin meg vagy vetített, vagy nem, de hol is volt ő akkor, amikor Gyatlovék épp élvezni akarták a tüzijátékot ?

 3335. sztalker — 2017-09-27 21:34 

3333. jukeey
3332. zizzi
🙂
Én is köszi!

3331. kaffer:
Sztem Jugyin végig kamuzott mindenkinek, mert egyértelműen tisztázhatta volna pl. Zolotarev szerepét az ügyben, mivel ő az igazi kakukktojás itt, de ő ehelyett inkább az összes lényegtelen részlettel árasztotta el az újságírókat. Legalábbis szerintem. Mondjuk Svetlana Oss-t sem kell félteni, ő is megsütötte a maga pecsenyéjét ezzel a sztorival, jól egymásra találtak itt páran. Eichartnak meg talán nem is őt, Jugyint mutatták be, mikor ott járt, ahogy talán a Gyatlov-hozzátartozók sem biztos, hogy igaziak lehettek a könyvében, az a floridai szörfös srác még saját tolmácsot sem vitt magával, dunsztja nem volt a szovjet és kelet-európai viszonyokról, azt csinálhattak vele ott, amit akartak, szerintem végig megvezették, és a háta mögött még jól ki is röhöghették szegényt, ahogy én az oroszokat ismerem.)

———————

Az általam feltételezett magaslégköri atomrobbantáshoz is készítettem egy skiccet, hogy nagyjából egyértelmű legyen a meghibásodott rakéta röppályája.

http://kepkezelo.com/images/dmbsw6he26p556uvi6mn.jpg

Ha figyelembe veszzük Szlobogyin képét a már süllyedő szerkezetről, meg Krivosenkó fotóját, és tudjuk azt, hogy a rakéta törzsátmérője kb. 1,5 méter, akkor a már általam korábban becsült 1000 méteres fejük feletti átrepülési magasság is túl soknak tűnik most, még kevesebbnek kellett annak lennie!

Így még félelmetesebb lehetett ez az áthúzás a számukra, talán csak pár száz méterrel a sátruk felett, épp a csúcs mögött zúghatott el, biztosan volt légnyomás okozta lökéshullám is, pláne, ha a masinánk gyorsabb volt a hangsebességnél. (De ezt nem merném állítani, mert nem értek a rakétatechnológiához, hogy mennyire lehetett szétesve már akkorra a szerkezet, mennyi tolóerőhöz maradt elég hajtóanyag benne, és az mennyire hatékonyan éghetett el szivárgó tartály esetén.)

Vagyis még kevesebb ideig maradhatott levegőben, ha folytatta a süllyedést (ezt persze nem tudhatjuk), talán csak max. 50-100 km-ig?, mint ahogy azt sem, hogy nem robbantották-e fel távirányítással, még mielőtt becsapódott volna. (Bár ezt sem tartom valószínúnek, ezt már hamarabb érdemes lett volna megtenniük, ahogy elhagyta a délnyugat-uráli nagyobb településeket, ha tényleg Kapusztyin Jarról indították.)

Mindenesetre előkapartam pár településnevet atlaszokból (a névírást magyarosítva adom meg, így talán könnyebb visszaírni oroszra), ha valaki szeretne, vagy tud kutakodni a térség archív meteorológiai adatbázisai, vagy népi folklóranyagai közt, hátha talál valami kis nyomot egy szokatlan fény- és hangjelenségről, becsapódásról (meteoritnak is nézhették!) aznapról anno.

A Gyatlov-hágótól távolodva, Északkelet felé, ha ezt az irányt tartotta, ezek a nagyobb települések:

Nyatszinvol,
Hulimszunt,
Igrim,
Szartinyja,
Szerginszkij,
Serkal,
Verhnyenyilgyina,
Lomborozs,
Konda,
Csangokurt,
Oktyabrszkoje,
Uszty-Manja,
Berjezovo,
Szojszva,
Szalehard.

Sosem lehet tudni…

Más téma, a térképekről jutott eszembe, de ide írom most.

Az is feltűnt, hogy a hivatalos helyszínelők milyen csapnivalóan pozícionálták Gyatlovék holttesteit, tárgyait térképeken, Vagyis hogy egyáltalán nem jelölték ezeket valódi méretarányos térképen (ami korrekt léptékű, távolságot, szöget mérhetsz rajta), hanem mindenki össze-vissza rajzolgatott nagy lelkesedéssel kockás papírokra meg füzetekbe, de igazán pontos rajz, mint pl. egy régészeti feltárásnál lenni szokott, nem készült. Pedig Gyatlovék biztosan kaptak pontos topográfiai térképet a túrájukhoz, és akkor pont Ivanov, a kivizsgáló nem tartja fontosnak egy ekkora, több 10 négyzetkilométeres térség pontos feltárását? (Ehelyett mindent leírtak, fotóztak, hogy mitől mennyi méterre van, csak éppen azt az objektumot pl. fenyőt, sátrat, vermet stb. nem, ahonnan számolták a többi távolságát.) Ez pedig szerintem nem volt véletlen! Csak magára a veremnek a pontos helyére van vagy 3-féle pozíciónk, ami egyszerűen nonszensz egy bűnügyi helyszínelésnél! Az is eléggé gyanús, hogy a „katonai“ (ún. topográfiai) térképeken a szemben lévő csúcs (Pamjatnyik-csúcs) magassága 905 méter, de a rajzokon, skicceken mindenhol következetesen 880 métert írtak mellé a helyszínelők. Ezt vajon honnan vehették? Pedig Gyatlovék sátra szinte méterre (!) ezzel azonos magasságon (906 méter) feküdt, mintha már ezzel is próbáltak volna valamiféle összefüggést eltitkolni, ködösíteni a helyszínelést vezetők. (Már Ivanov előtt is.) Annyira azért nem kellett volna spórolni a térképszelvények vásárlásával, hogy efféle sajtcetlikre firkantott ákombákom jegyzeteket kelljen az utókornak kisilabizálgatnia, hogy a szememet majd kinéztem már, de tényleg. (Még a fenyő berajzolását is elcseszték, mint utólag kiderült, a szépen kidekorált ceruzarajzon, mert jóval közelebb ábrázolták, úgy nem jöhetett volna ki a lemért 300 méter Gyatlov holttestétől. De gondolom azzal a rajzolgatással is telt ott az idő a hágónál…)

A végére hagytam egy kis konteós csemegét még Gyatlovék oldalvizén (mert ma nem volt jobb ötletem, sajnos, és persze bocs!) maradva, olyan éjszakai „spin-off”-nak, azaz, aki akar kicsit kutakodni még rakétás-katonás-vezérkari vonalon, annak figyelmébe ajánlanám, hogy az akkori légvédelmi parancsnok, későbbi marsall, aki a hadászati rakéta-parancsnokságot is létrehozta, Szergej Birjuzov s népi zenekara (beosztottai), milyen furcsa véget is értek pár évvel később Jugoszláviában, mikor sikerült rossz időben nekirepülniük egy hegynek valahol Belgrád közelében a sereg egyik IL—18-asával.
Túlélők persze nem voltak.

Valahogy már akkor sem.

https://en.wikipedia.org/wiki/Sergey_Biryuzov

http://serbianna.com/analysis/archives/3570

hátétépé://aviation-safety.net/database/record.php?id=19641019-0

 3334. jukeey — 2017-09-27 06:09 

Putyin nem rokona Ortyukov ezredesnek véletlenül? Feltűnő, hogy Rakityin is csak futólag említi néhányszor a nevét a könyvében (mármint nem Putyint), rá vonatkozó adatgyűjtés csak eldugott orosz fórumokon található. Guscsin anno még csak egyszer említette, bizonyára véletlen hogy épp a bizonyítékok hitelességét megkérdőjelező szövegkörnyezetben. Most akkor Putyinék akarják az írók tollán keresztül ravaszul a néhai ezredesre verni a balhét, vagy az írók bizonyos irányokba ma is csak nagyon óvatosan mernek tapogatózni?

Akár gusztustalannak is titulálható elméletem nekem is van, úgymond “magánjellegű” ügy ugyanis továbbra sem zárható ki, de az ezredes nevének felmerülése óta ennek az elméletnek végre egy konkrét gyanúsítottja is van: az egyetemen Ortyukov szemet vetett a vonzó fiatal Ludmillára, kezdeményezett hát egy kis flörtöt: szép szóval, vasalt egyenruhával, csillogó plecsnikkel, iskolai kedvezményekkel, jó állás és gyors előremenetel ígéretével próbálta elkápráztatni; szóval mindennel, amiről egy modern, tehetséges, ambíciózus lány csak álmodhat, talán még nagyobb mennyiségű készpénzzel is. Ám azt kellett tapasztalnia, hogy mindez nem elég, a lány visszautasítja szerelmét, vagy az áhított kiváltságokért elfogadja ugyan, de csak felületesen, ő itt már csak másod vagy sokadhegedűs lehet. Így amikor titkos (akár teljes mértékig viszonzatlan) szerelme ahelyett, hogy vele, a vörös szovjet medvével töltené szabadságát, inkább a kies Uralban boldogíttatja magát arra érdemtelen tejfelesszájú bikákkal, elhatározta hogy ha nem lehet az övé, ne lehessen másoké sem. Tulajdonképpen mellékes, hogy volt-e köztük valami, vagy teljes visszautasításban részesült, hasonló eset többféleképpen előfordult már. Az is mindegy, hogy hatalmával visszaélve profi kivégzőosztagot ugrasztott a csapat első ismert állomásához, az Otorten hegyhez lesben állni – akiknek szigorúan meghagyta hogy amatőrnek kell látszani és lőfegyvert sem használhatnak – vagy Szverdlovszk külvárosában bérelt fel néhány tehetséges rászorulót; titkosszolgálati háttérrel mindkettőhöz megvoltak a biztos kapcsolatai. A végeredmény ismert: kilenc hulla; a rakétaügy pedig csak összezavarta az ábrát; oly feleslegesen, hiszen tisztáztuk hogy a rakéták akkoriban gyakoribbak voltak az orosz (vagy szovjet) égen, mint a finn tavak fölött a vadlibák, ezek még a kertek alatt a jó öreg Volga mentén is atomot pufogtattak. Innestől már könnyen összerakhatók a részletek: Ortyukovnak katonai és tanári tekintélye, titkosszolgálati hatalma, pilóta képzettsége együttesen sem lett volna elég (vagy még esetében is kirívó túlkapásnak számított volna) hogy a biztonság kedvéért csak úgy lefújja vagy csírájában elfojtsa a meginduló kálváriát; de ott lehetett a helyszínen, a nyomozók előtt megtekinthetett minden bizonyítékot, szükség esetén eltüntethette vagy módosíthatta őket az átadásuk előtt, tévútra terelő hamis bizonyítékokat is hagyhatott. Ilyen “bizonyíték” lehetett egy fegyverraktár, reaktor vagy kutatólabor padlójáról vagy kukájából szervált csipetnyi, kissé radioaktív por, amit a holttestek előkotrásakor rájuk hintett. Tudta, hogy ha elkezdik forszírozni a rakétaügyet meg a sugárzást, a kopókat minden szinten azonnali hatállyal lábhoz parancsolják, így akkor is megússza a lebukást a bérenceivel együtt, ha netán mégis elkerülte a figyelmét valami (néhány elejtett megjegyzéssel igyekezett is téves gyanút ébreszteni Ivanovban és Okisevben).

Lassan összejön két forgatókönyvre való, a kettőből sűrűn váltogatott jeleneteket lehet összevágni, hogy a nézőknek esélyük se legyen rendesen követni, így nem is tűnhet fel a bármelyikben levő logikai ellentmondások tömkelege. Jó lenne eredeti orosz hang, felirattal, hogy végképp követhetetlen legyen az egész, ráadásul az olvasáskényszer miatt a pocsék kivitelezés sem lenne olyan kirívó. Ha nem találunk oroszul folyékonyan hadaró munkatársakat, bármilyen egzotikus nyelv megteszi, szláv előnyben; csak ne angol vagy német legyen, mert azokat errefelé manapság sokan felismerik. Forgatási helyszínnek és időpontnak szerintem megfelel a Gellért-hegy is januárban, a Kékes mégiscsak túl messze van és nehezebb terep a Halatcsalnál, mégha nem is olyan hideg. Néhány menekülős jelenet alkonyatkor, a szereplők által kézben tartott kamerákkal (pontosabban mobiltelefonokkal), a kutya se gondolná hogy nem a Himalájában készült. Utólag itthon számítógéppel rávágunk néhány robbanós effektet és kész is. Csupa kipróbált és bevált recept. Ha egy-egy néző mégis átlátna a turpisságon, azok is értékelni fogják a filmet, legfeljebb nem akcióhorror, hanem paródia kategóriában; bukás vagy reklamáció tehát kizárt. Zolotarev szerepét vállalom, addig majd növesztem a bajszom.

 3333. zizzi — 2017-09-27 00:39 

@sztalker:

Ellentétben a T. előttem szólókkal (kaffer és petibá) én teljesen sztalker-hívő lettem, pláne, amikor megnéztem az alábbi képet is:

http://galeria.index.hu/tudomany/2017/05/24/magaslegkori_es_urbeli_atomrobbantasok/12

Hát nem PONTOSAN olyan, mint az utolsó képek????

Na jó-jó, azt a kabátot lehet mással is magyarázni, nem kell oda manysi vadász, talán ez az egy, ami már a mese….de a többi…!! És nem teszek kacsintós szmájlit, mert TÉNYLEG jónak tartom a leírtakat, ez lehet a megfejtés!!

 3332. kaffer — 2017-09-26 23:43 

@sztalker:

Pont hozzá akartam szólni, de Petibá kb azt írta amit én terveztem. Remek kis sztori ez is, bár az előzőhöz képest kicsit túltoltad az atommal, az öreg manysival a kopott zubbonyban, 🙂 meg a roncsok összeszedésével / hisz itt nem esett le semmi elvileg, csak a folyékony cucc/. Meg ha az azóta már otthon sziesztázó Jugyin több 100 km-ről várta az égi tüneményt,/ és nem látta / akkor azt láthatták volna pár millióan a környéken.
És ott van az aduász, ha elcseszték a robbantást és a rakéta meghibásodott, arról mi itt most nem valószínű hogy beszélgetünk. Úgy tüntetnek el mindent nyom nélkül, hogy öröm lett volna nézni. Jugyin nem túl rég halt meg, simán beszélhetett volna ha tudott volna valamit. Ehhez képest annyit mondott a halála előtt, ha egyet kérhetne istentől, szeretné megtudni, hogy mi történt a Halál hegyen azon az éjszakán a barátaival.

 3331. petiba — 2017-09-26 22:35 

@sztalker:

Bár, elárulom, kaffer kollégával értek egyet, az általam is és általa is vázolt elmélet-buktatók miatt (is), ennek ellenére élvezetes volt olvasni a teóriádat, alaposan kidolgozott, bizonyára százszor végigrágott, és amennyire lehet, “megkutatott” elmélet. Bár nem tartom valószínűnek, hogy így történt, de annyira azért meggyőztél, hogy akár így is történhetett volna.(szerintem nem, de ez semmit nem von le dolgozatod értékéből).

Alapvetésből úgy gondolom, hogy különösebb erőfeszítés nélkül számolhatták volna fel az egész tábort a “takarítók”, emberestől, sátrastól, mindenestől. Nyom nélkül eltüntethették volna az egész expedíciót. Főleg egy olyan területen, ahol azért a havazás nem szökőéves esemény. De amúgy sem. Viszont tényleg bírtam a sztorit! 🙂
Annak tükrében ez pláne nagy szó, hogy egy bizonyos mennyiséget elérve (talán 6-700 kommentnél? nem tudom már)képtelen voltam tovább olvasni a hsz-okat. De sztalker-művek alkotása azért magával ragadott és végigolvastam. Ez nagy szó ám! XD

 3330. sztalker — 2017-09-26 21:05 

S hogy most már megvan az az átkozott rakétánk is, így beszéljünk tán kicsit annak rakományáról is, amit innentől már nem lesz nehéz kikövetkeztetnünk, kedves konteós kollégák.

Előbb-utóbb úgyis ki kell mondanunk, hát legyünk túl rajta, igaz?

A Gyatlovék feje felett veszélyesen alacsonyan átsüvítő meghibásodott szerkezet orr-részében egy nukleáris töltet lehetett, amit kb. 4-500 kilométeres magasságban akartak felrobbantani, valahol a Nyugat-szibériai térség felett, tehát nem egy szimulált rakományról („dummy”, pl. 1 tonna ólom) hanem egy nagyon is éles robbanófejről volt szó esetünkben.

Mielőtt még abbahagynátok ennek az írásnak az olvasását, kérlek benneteket, hogy még a következő mondatomat is próbáljátok végigolvasni, és utána meg fogtok bocsátani nekem, meglátjátok!

Igenis voltak rakétával, nagy magasságban végrehajtott, ún. MAGASLÉGKÖRI ATOMROBBANTÁSOK. Ezek kisebb töltetek voltak, mint amiket a bombázó repülőgépekről hajigáltak le, majd pár kilométeres magasságban robbantottak fel, vagy amiket a föld alatti atomrobbantásoknál használtak. Kisebbek, hogy beleférjenek a rakéta rakterébe, de így nagy magasságba is fel tudták őket vinni, és ott felrobbantani.

http://index.hu/tudomany/2017/06/13/fel_evszazad_multan_profitalhatunk_a_legdurvabb_atomrobbantasokbol/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Starfish_Prime

http://galeria.index.hu/tudomany/2017/05/24/magaslegkori_es_urbeli_atomrobbantasok/6

(Maga a robbantás nem jár különösebben nagy veszéllyel a földön nézelődőkre, legalábbis eleinte, mert a nagy magasságban – a világűr határán — szétterülő por csak később fogja elérni a talajt – akár évek múlva — , és közben az egész bolygónk légkörében szétszóródik, a sugárzó anyag koncentráció így nem egy kis területet ér, hanem egyenletesen szétoszlik. Ezek a kísérletek az 1960-as évek elejéig folytak, és jól kimutathatóak az akkori kiszóródások nyomai a sarki jégrétegekben még ma is.)

Egy ilyen kísérletre került volna sor aznap éjjel, csak félresikerült (a töltet szerencsére nem aktiválódott, maga a nukleáris láncreakció nem következett be), mert a rakéta meghibásodása folytán letért a röppályájáról, és lassan, a szivárgó üzemanyaga miatt darabokra szakadva, szétégve lezuhant a térségben, jóval a hágón túl valahol.

Gyatlovék pedig nem véletlenül voltak OTT, és AKKOR, AZNAP ESTE AZON A MAGASSÁGON, mert mindannyian gyönyörködni akartak abban a látványban, ami egy ilyen kísérleti robbanás után fényárba borítja az égboltot, de úgy, hogy legyen bár felhős vagy viharos is az idő, az égbolt fel fog ragyogni, a gyönyörű fények egy országnyi(!) területet bevilágítanak ilyenkor.

Egyszeri, megismételhetetlen látványosság!

Állványok, színszűrők, kamerák, nem gyújtanak tüzet, nem rakják össze a kályhát, ragaszkodnak a tábor szeles és kopár helyéhez, egész este alig esznek a fiaink. Előtte Gyatlov árkon-bokron hajtotta őket, hogy még IDŐBEN a hágóhoz érjenek (csak a napot tudták, meg hogy estefelé lesz, az órát, percet biztosan nem), mert innen, a magasból nézve szép igazán a tűzijáték, az erdőbe nem érdemes lemenni, nem akarják elmulasztani ezt a színjátékot.

Gondosan kiválasztják a tábor helyét, a szél most nem izgatja őket, pedig egyre erősödik, csak a szemben lévő csúcs, csak az ne lógjon bele majd a képbe, nehogy kitakarjon bármit is, így hát vele egy magasságban szépen tábort vernek, bár az időjárás ezt nem indokolná, de meg merik kockáztatni azt a helyet.

Várnak.

Izgatottak, mert nem teljesen legális és veszélytelen, amit csinálnak, és kissé át is fáztak már ezen a nedves, szeles helyen, de Gyatlov megígérte nekik, hogy felejthetetlen látvány vár majd rájuk innen, amire örökre emlékezni fognak.

Krivosenko és Szlobogyin is előkészültek már a fotós felszereléssel, mivel ők Cseljabinszkban dolgoztak, nem volt különösebben nehéz megtudniuk az időpontot, ezzel a minősítő túrával összekötve pedig ez lehet majd a kalandjuk fénypontja. (Ráadásul egy kis szakmai kíváncsiság is van most bennük, hisz atomenergiai mérnökök.)

De nincsenek teljesen csak maguk, a Harkály-csoport, mert mióta Jugyin otthagyta őket, a nagy teherautó-platós veszekedést követően, amikor Gyatlov ragaszkodott a Halat Szjal „páholyához”, és hallani sem akart a „zsöllyéhez”, vagyis hogy aznap a völgyben legyenek lent, és onnan fotózzák a tűzbe borult égboltot, Jugyin visszafordult, túl veszélyesnek tartva a kalandnak ezt a részét.

Ezért is vették szívesen, hogy az Auszpia-folyó menti táborukban megismert idősebb manysi velük tart a sílécével, hiszen Jugyin távoztával volt még hely a sátorban aznap estére, és az öreg igazán kellemes beszélgetőtársnak bizonyult, ahogy elüldögélt régi viseltes zubbonyán a padlón, meg is kínálták a sátorban egy kis itókával, hogy így várják közösen az előadást.

Zolonak meg mindegy volt. Neki Gyatlov üzent még vagy másfél héttel korábban, hogy lenne üresedés, mivel valaki lemondta a csapatból a részvételt, és nagyon szívesen látja. Éppenséggel mehetett volna a másik csapattal is, akik nem a hágó felé túráztak, mert a látvány mindenhonnan fenomenálisnak ígérkezett, de mikor Igorral erről beszélgettek, ő is a legjobb nézőpontnak tartotta a hegyoldalt, ahonnan majd szépen ráláthatnak az Északkelet-szibériai tájra és a színpompás felhőre..

Mindenki arrafelé vizslat, már éjfél is elmúlt, tudják, hogy hamarosan kezdődik. És akkor veszik észre azt az alacsonyan megjelenő, ellentétes irányból közeledő fényfoltot, ami kezd egyre nagyobb lenni, majd egyre fényesebb, a színeit pedig időnként váltogatja, hol narancsos vakító, hol meg kissé kékes-fehéres árnyalatban játszik.

A vér meghűl bennük, amikor a tudatára ébrednek, hogy ez lenne az a hordozórakéta, amelyiknek most valahol a mezoszférában kellene kibocsátani a terhét, jó 500 kilométeres magasságban, tőlük meg jó pár száz kilométerre Keletre, és nem éppen csak 1000 MÉTERREL a fejük felett végigsüvítenie!

Szlobogyin is alig tudja lekapni ezt az eszközt a gépével, mert szinte a csúcs alatt bukkant fel váratlanul, és láthatóan süllyed tovább az a rohadék, most töri át felettük a felhőket!

Krivosenko gyorsan fordul egyet az állvány körül, így neki könnyebb a kamerájával befogni a most épp felettük áthaladó fényfoltot, ami olyan hangos és fényes, hogy szinte belesüketülnek, belevakulnak a látványába mindannyian.

A többi már puszta feltételezés, hogy ki, és hogyan futhatott az életéért, mikor a szél a kispriccelő cseppfolyós oxigént a fejük felett elkezdte rájuk teríteni, hogy Zolo hogy volt képes megörökíteni egy ilyen belobbanást, hogy utána hogyan menekülhettek vissza a sátrukba szennyezetten, vagy cipelhették be oda a súlyos sérülteket a szabadból.

A lényeg szerintem nem ez. A lényeg az, hogy sajnos létezhetett egy HARMADIK ok is a már eddig feltártakon túl (azaz: folyékony oxigén kihullása okozta fagyás, és ugyanígy az oxigén és metanol okozta tűzveszély), ami szintén a sátor környékének az elhagyására kényszeríthette őket: ez pedig a radioaktív szennyeződéstől való félelmük.

Noha utólag már biztos, hogy ez akkor ott vaklárma volt, ők akkor ezt nem tudhatták, azt viszont tudniuk kellett – mert voltak köztük nukleáris mérnökök –, hogy ha ilyen fajtájú kiszóródás is érte őket a rakétából, nem csak hajtóanyag, akkor hetek, hónapok múltán meg fognak halni, ha a ruhájuk szennyeződött, azt tehát minél előbb mentesíteni kell az esetleges radioaktív portól. Ráadásul – ellentétben a rájuk ömlő oxigéntől meg esetlegesen a metanoltól –, ennek nincsen látható és érezhető hatása: színe, szaga, íze, csak műszerrel lenne most kimutatható.

Ha nem lett volna elég bajuk eddig is, akkor most még ezt a szörnyű pszichés hatást is el kellett viselniük Gyatlovéknak.

Ezért is őszinte elismerésem a bátor kis Zina lánynak, hogy mindezek ellenére képes volt visszaindulni a lejtőn felfelé – talán hogy Luda barátnőjét megmentse, Szlobogyin – gondolom – meg Zinának próbált volna valahogy segíteni, de a lefelé feléjük áramló szél a fagyos oxigént fújta végig az arcukba, amiért le kellett kushadniuk, ha felálltak, a felettük repülő tűzcsóvák égették volna halálra őket. Így várhatták a helyzet javulását, miközben lassan megfagytak a lejtőn.

Innentől már sokkal tisztább a kép, igaz?

Gyatlov „vászonbocskora” most egyben a radioaktív szennyeződéstől is védi őt, ha le kell caplatnia a havas lejtőn.

Az a fel nem robbant bomba talán még ma is ott hever valahol Nyugat-Szibériában, talán egy kisebb település is ráépülhetett azóta, ki tudja? Ezért nem hajlandóak az ügy titkosságát feloldani azóta sem.

Az, hogy nem Novaja Zemlján robbantottak most hagyományos technikával, és nem is a Szemipalatyinszk-i föld alatti tesztelőhelyen, azzal magyarázható, hogy az U2-esek mindkét helyszínt könnyen elérhették, ehhez nem kellett mélyen berepülniük a szovjet területek fölé. Novaja Zemlján ’58-tól kezdve aktív tevékenység folyt, ezt folyamatosan figyelték külföldről, még a briteknek is voltak U2-es egységeik, noha ez nem köztudott. Az sem véletlen, hogy egy ilyen nukleáris magaslégköri robbantás előtt éppen ebben a térségben végeztek komoly meteorológiai légkörkutatásokat is, és micsoda véletlen, azok is hasonló magasságban végrehajtott, mesterséges felhőket létrehozó rakétaszonda kísérletek voltak, csak alkálifém-oxidokkal, -nitritekkel. (Igaz, hivatalosan csak a ’60-as évek elejétől folytak ilyen magaslégköri nukleáris tesztek a SZU-ban, ellentétben az USÁ-val, ahol már ’58-tól, de mondjuk, ha fenti feltételezés helytálló, akkor talán nem véletlenül…)

A baleset után a helyszínre tehát legalább 2 FAJTA katonai egység érkezhetett: egyrészt rakétások, akiknek csak a roncsokat kellett összeszedniük, másrészt a nukleáris rakományt és szennyezést vizslató csapat, akiknek meg biztosítania kellett, hogy ha történt is a környéken nukleáris szennyezés (jelentős nem volt), az semmiképp ne terjedjen tovább. A hágót csak érintőlegesen vizsgálhatták át akkor, hiszen komoly darabok itt nem hullhattak le, de a holttesteket bizony már akkor kiszúrhatták, és átrendezhették.

Ivanov első feladata tehát az lehetett, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a térség valóban tiszta, a holttestek nem tartalmaznak veszélyes mértékű radioaktív szennyeződést, és csak ezek után lehetett lefolytatni mindenféle komolyabb boncolást, egyáltalán MEGÉRINTENI a holttesteket, azok ruházatát. (Egyesek szerint a megrendelt nagy mennyiségű metanol a boncoláshoz szintén az esetleges radioaktív por ruházatból való kimosására, a testek átmosására szolgált. Ivanovék biztosra akartak menni.)

Láthatjuk, hogy Jugyinnak sem kellett rájönnie semmire, hiszen már aznap rossz érzés foghatta el, ha hazafelé tartva azon a bizonyos éjjelen nem látta a feje felett a hatalmas kivilágosodást, hiába várta, innen már sejthetett valamit. Mikor pedig nem érkezett hír Gyatlovékról, akkor meg már biztosan TUDTA, hogy eltűnésüknek köze volt ehhez az eseményhez valamilyen formában. Ez lehetett hát Jugyin nagy titka, amit hurcolászott egész életében, és féltve családtagjait, nem mert beszélni róla senkinek.

Azt is átérezhetjük, hogy mennyire lényegtelen volt a hatóságoknak minden, ami csak magának a rakétaszerkezetnek a robbanásával volt kapcsolatos, nem csináltak volna nagy cirkuszt egy kis hajtóanyag-kiömlésből, akárhány egyetemista, vagy manysi, vagy rénszarvaspásztor, favágó meg fegyenc hal is bele, csak ez ÖNMAGÁBAN még nem lett volna elég ok a titkolózásra.

De a „rakomány”, az már más tészta, ugyebár, és ezt sosem fogják elismerni, mert ha egy nagyobb térség ettől szennyeződhetett (valahol Nyugat-Szibériában), annak a következményeit ma is állnia kellene a hatóságoknak, ha teszem azt a példa kedvéért az obi-ugorok kártérítési igényt nyújtanának be az évtizedek óta őket sújtó, mindeddig ismeretlen okú génhibákkal született gyermekeik miatt Putyin elnöknél.

Az is tuti, hogy Krivosenko állványát, rajta a törött színszűrős kamerájával nem ő maga vitte be a sátorba, hanem csak később raktak ott rendet egyesek, hogy szembeötlő bűnjelek azért ne maradhassanak elöl. Talán a sátrat is megpróbálhatták áthurcolászni, de azt olyan stabilan lefektették Gyatlovék, hogy erről inkább lemondtak.

Meg az is, hogy miért csak azoknak a teóriáját (meg könyvét, honlapját, filmjeit stb.) népszerűsítik, kapnak „külső segítséget és infókat”, akik a közelében sem lehetnek az igazságnak, mint pl. Rakityin, Oss, Eichart…

Pedig Gyatlovék csak jó helyen akartak lenni jókor…, hát nem az lett belőle.

———-
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de eddig ez volt a legundorítóbb feltételezésem a Gyatlov-üggyel kapcsolatban, amitől nekem is kicsit háborog a gyomrom, bevallom, úgyhogy most be is fejezem, megköszönve türelmeteket. Bár ne lenne igazam!

(De azért továbbra is vigyázzatok magatokra: zebrán szétnézünk, ha tüzet kérnek tőlünk, nem adunk, a jelszócsere meg már nagyon ajánlatos lenne mindünknél, merthogy Putyinék az ilyesmivel nem szoktak viccelni.)

 3329. sztalker — 2017-09-26 20:37 

@jukeey:

A szóban forgó szerkentyű egy közepes hatótávolságú rakéta volt, és ezeket már valóban eléggé jól lehetett — a kisebb súlyuk miatt — mozgatni terepen, önjáró kilövőjárműveken, míg az óriásrakétákat legfeljebb csak vasúton (de azt mondjuk profin csinálták Ivánék, sőt, még ma is csinálják), ezért is jött szóba a térség vasúti hálózatának részletes felderítése az U2-esekkel.

Egyébként még az is ironikus, hogy pont Szverdlovszkban fejlesztették a kisebb légkörkutató-szondákat (ezek szilárd hajtóanyagúak, nem veszélyesek), és a tesztbázisuk is a térségben volt.

De létezhetett egy másik nyomós ok is a rakétameghibásodáson túl, ami miatt ekkora volt a titkolózás ebben az ügyben. A következő kommentemben erről írok majd részletesebben.

 3328. jukeey — 2017-09-26 10:58 

Ámbár az is érdekes, hogy az eset után még legalább két hónapig folytatták a rakétázást, lazán a kereső önkéntesek és vizsgálatot folytató nyomozók feje felett (hacsaknem eleve az eset után zajlott az egész). Elevenítsük csak fel: március 31-én észleltek a helyszínen tartózkodók egy nagy magasságban délről észak felé mozgó fényt. Ennek hatására Vaszilij Tempalov nyomozó, Ivanov beosztottja körbeérdeklődött az Ural vonalán, és kiderült hogy korábban, február 17-én több helyen is láttak hasonlót, egyik még a helyi lapban is megjelent: a Tagil folyó csírázó iparvidékén, 450 kilométerrel délebbre. E két időponton kívül persze lehetett több lövés is amit pont nem észleltek, akár Djatlovék eltűnésekor vagy az előtt, akár a nyomozás lezárása után, ám ilyenekről nincs adat. Mindenesetre ezek szerint északi irányba tartottak a rakéták az Ural hegyvonulata fölött, végcéljuk talán a hegység északi része, vagy a mellette levő Bolshezemelskaya Tundra. A kazahsztáni rakétalőterek is ezen a vonalon voltak, de sokkal délebbre, ez esetben sűrűn lakott területek fölött is átszállt volna a rakéta (például épp Jekatyerinburg), és olyan kényes pontok fölött, mint Cseljabinszk; ám errefelé nem volt észlelés, és kísérleti jelleggel aligha vállalták volna be az útszakaszt. Marad az, hogy valahol az Ural déli részén alakítottak ki egy kilövőállást, mondjuk ott, ahol most a Viszimszkij természetvédelmi terület van, az akkoriban épp eléggé gyéren lakott lehetett ilyesmihez; ráadásul nincs túl messze Tagil-től, ami megmagyarázhatja, miért került bele még a helyi újságba is (nemcsak a környék volt már valamelyest lakott, de talán a lövedék sem érte el teljes repülési magasságát, úgy pedig nyilván feltűnőbb). Hogy ennek mi köze lehetett Djatlovékhoz? Legalább annyi, hogy szerepe volt a nyomozás korai leállításában, miután a rendőrök elkezdték feszegetni a kérdést, több viszont nem feltétlenül. Brazil paraoldalak állítólagosnak is kétes információival most nem foglalkozok, bár gyanítom hogy egy vámpíros vagy Bermuda-háromszöges “Halálhegy: A Gyatlov-rejtély 2” filmből jól meg lehetne élni, csak kérni kéne rá lóvét a kormánybiztos úrtól és leforgathatnánk a Kékesen mobiltelefonnal (tutisiker), a számlákat megdumálnánk egy nepáli utazási irodával, aztán irány a riviéra.

 3327. kaffer — 2017-09-25 23:27 

@sztalker:

Azért ha tényleg egy rakéta volt, az mekkora fricskája
a sorsnak. Abban az irdatlan nagyrészt lakatlan pusztaságban pont a sátrukra és a hegyoldalukra érkezett a cucc. És nyilván a Gyatlov sztori nem vicces, de az Üvegtigris egy részlete ugrott be, mikor “Kavicsot” búcsúztatják, akit este kerékpározás közben agyoncsapott egy meteordarab. Arra sem volt nagyobb esély, mint erre.

 3326. sztalker — 2017-09-25 20:41 

A rakéta általam feltételezett útvonaláról készítettem egy sematikus térképet, amin jelöltem az akkor lehetséges szélirányt, és a szennyeződési (kihullási) sávot is.

http://kepkezelo.com/images/sasx6j2lj0qy1as6emnz.jpg

A két rakétáról készült fotó alapján azok helyzetét is megpróbáltam valahogy besaccolni, amikor Szlobogyin és Krivosenko lekapta ezt a szerkezetet a kamerájával, de ezek is inkább csak becslések, szakértők elemzése kellene ehhez. (Mivel teleobjektívjük nem volt, én a magam szakállára becsültem meg, hogy mekkora lehetne egy ilyen szerkezet egy képkivágaton, ha nagy sebességgel közelítene-távolodna a hegyoldal felett. (Ahhoz, hogy ilyen nagy fényfolt látszódjék teleobjektív nélkül, szerintem eléggé közel, és alacsonyan kellett már szállnia a rakétának, és lassabban is a normálisnál.)

Ehhez a témához kapcsolódhat még szerintem, hogy ha ez a szerkezet már ilyen alacsony szállt, de legalább hangsebességgel (vagy annak többszörösével is akár, még ha sérült is volt már), akkor a közelükbe érve a hangrobbanás lökéshullámai nagyon megrázhatták szegény Gyatlovékat a sátornál. Az is lehet, hogy ezeket a robbanásokat hallhatták a tőlük vagy 40-50 kilométerre éjszakázó másik turistacsoport tagjai is, majd összekapcsolták azt a szintén a rakétából kiáramló anyag égésével a hágó felett, mintha tüzérség v. bombarobbanások, villámlások lettek volna azok. (A kilométernél is magasabb Halat Szjal-hegy sajnos eléggé kellemetlenül „belelóghatott” most egy ilyen lökéshullámba, ami a lejtőkön végigseperhetett, de még ha a hegy sátorral ellentétes oldalát éri csak ilyen légnyomás, még az is indíthat el hólavinákat a másik oldalon, úgy vélem.)

Azt is valószínűnek tartom, hogy ez a rakéta nem sokkal a Gyatlov-hágó (Észak-Urál déli része) elérése előtt hibásodhatott csak meg, pont előttük, hogy ilyen alacsony magasságú pályára kényszerült, mert különben sokan megemlítették volna az addig átrepült területek lakosai közül. A következő nagyobb városok felett kellett volna elrepülnie, és ezt csak úgy tehette meg észrevétlenül, ha jó magasan, legalább száz kilométeres magasságban halad át rajtuk, hogy alig látszódjon: Szaratov, Kujbisev, Togliatti, Ufa, Perm. Persze a rossz időjárás és vastag felhőzet is nehezítette volna az észlelését éjszaka, de egy ilyen kategóriájú rakéta eléggé feltűnő fény- és hanghatással járt volna arrafelé, ha csak pár kilométeres magasságban húz el többszörös hangsebességgel a lakott területek felett. (Itt lehetne egy kis kutatómunkát is végezni, hogy mennyi volt aznap a felhőalap magassága a hágó környékén, aminél lejjebb repülve már jól látszik egy objektum – lásd Krivosenko fotóját –, mert akkor az egy fix adat lenne végre, amivel a röppályáját megbecsülhetnénk, de a tartályokban lévő folyadékok mennyiségét is akár, vagy hogy meddig repülhetett még a Nyugat-szibériai-alföld felett, mielőtt talajba ütközik.)

Gyatlovék halálához is ide kívánkozhat még, hogy ha tényleg egy műszaki hiba miatt került ilyen alacsony repülési szintre a szerkezet (vagyis nem kísérleteztek valamiféle kiszórással, ami nem nagyon valószínű szerintem, mert az olyan anyagot inkább a rakéta fejrészének a rakterében szállítanák és nem az üzemanyagtankjában), akkor bizony eléggé hamar elindulhattak a hágó felé a kereső-begyűjtő alakulatok, mert Kapusztyin Jarról 8-10 percen belül el kellett érnie a rakétának Gyatlovék térségét, és tán negyedórán belül a célterületet is, amit mindig figyelnek (most talán a Kara-tenger egy pontját hadihajókról), úgyhogy a riasztás azonnal megtörténhetett. Gyorsan kikalkulálhatták a beérkező észlelések után, hogy hol szakadt meg a lánc, és forró nyomon már indult is az akció. Ezt csak a haláluk kategorizálása miatt lenne érdekes, mert ha még valakit életben találtak a katonák, akkor már a segítségnyújtás elmulasztása ügyében lehet felelőst keresni, nem csak gondatlanságból elkövetett baleseti kategóriákban. (A legcsúnyább persze a gyilkosság, ha agyonütik őket hajnalban, de én szeretnék jóhiszemű lenni.)

A katonák egyébként – ha voltak – vagy nagyon siethettek, vagy 2 független csapatot alkothattak (egyik a sátornál, másik a völgyben?), ha nem vették észre Gyatlov „vegyvédelmi“ vászonbocskorát. Ez – utólag látható – hiba volt, a sátorból kivágott szimmetrikus alakzatot ki kellett volna szúrnia közülük valakinek, ha már találkozott a kivágott lábbelivel meg tulajdonosával valahol a lejtőn v. a völgyben. A sátor akkor még állt, csak kicsit roskadhatott meg, eléggé zavaróan tátonghatott a közepén az a szabályos „U“-alakú tépés. (Pedig csak ki kellett volna szakítania a közepét, vagy még belevágni itt-ott, hogy amorf lyuknak nézzék később a mentőcsapatok.)

Gyatlovék sátornál elszenvedett csapásaihoz még annyit, hogy nem csak a nagy hideget – amit a rájuk ömlő fagyos kriogén LOX-permet okoz –, de a nagy hőt is el tudom képzelni, ez talán csak a közvetlenül felettük lévő levegőben volt érezhető, amikor a fejük felett kezdett lassan reakcióba lépni minden elképzelhető anyaggal a cseppfolyós oxigén. Ezek a heves égések, robbanások (ha a metanol is szivároghatott még a rakétából) komoly hőfejlődéssel járhattak. Sajnos a folyékony oxigén jelenlétében minden kémiai reakció (itt most égés) sokkal hevesebben és sokkal alacsonyabb gyulladási hőmérsékleten – akár 100 C fokkal is! – megy végbe (lásd acetilén-hegesztés, az akár 3500 fokig képes hőt termelni), mint a közönséges levegőn. Ott mindig van sok semleges nitrogén is a levegő oxigénje mellett, ami nem táplálja az égést, de itt most sajnos töményen állt rendelkezésre az O2, tonnákban. Ezért is volt ajánlatos behúznia a fejüket, lehasalni a lejtőn is, ha felettük izzó csóvákat sodort a szél, de még a sátor kivágásánál is ügyelhettek, nehogy a késükkel szikrát okozzanak, ha nekiállnak durván kaszabolni a vásznat, talán inkább óvatosan kézzel repesztették, szakították azt.

 3325. sztalker — 2017-09-25 20:30 

@kaffer:

Sajnos nem voltam ott…
🙂

Siethettek, vagy túl lusták voltak a hóval már félig befútt holttesteket újra kiásni. Ha bekukkantottak a sátorba, és megtalálták az útvonalengedélyüket, meg a „stáblistát”, akkor változhatott a terv, mert Gyatlovék nem manysi bennszülöttek voltak, látták, hogy hiányozni fognak Szverdlovszkból, és komolyan kutatnak majd utánuk.

Másként oldották meg: Ivanovval.

(Egyébként nem kizárt, hogy pl. a veremben talált régi katonai zubbony valami helyi manysi remetéé lehetett, aki szintén előbújt a tűzijátékra, és hozta a saját cókmókját a piknikhez, de őt a kutya sem kereshette. Ez persze csak az én ötletelésem.)

A következő kommentemben még írok a katonákról, talán az a verzió is lehetett ott a völgyben, meg a sátornál.

 3324. kaffer — 2017-09-25 18:07 

@sztalker:

Ügyes, nagyon ügyes ! Főleg a képek magyarázata.
De ha valóban egy elcseszett rakéta okozta a bajt
és a hadsereg már bőven a helyszínen volt a keresés
megkezdése előtt, miért nem tüntettek el mindent ?
Nem sokkal egyszerűbb lett volna, mint helyt adni
a találgatásoknak, újságcikkeknek, meg a magyar
konteosoknak ? 🙂

 3323. sztalker — 2017-09-24 20:23 

Arra is lehet magyarázat, hogy miért nem lehetett jól azonosítani a híres “utolsó fotójukon” szereplő objektumot, egy lángoló rakétát.

Ez a kép egy nagyon szerencsétlen szögből — közvetlenül a rakéta hátulja, fúvókája felől készülhetett (talán csak pár perccel az őket ért csapás előtt a sátruknál), és pont a rakéta műszaki meghibásodása — a cseppfolyós oxigén szivárgása és kiszóródása — okozta, hogy ebből a nézőpontból teljesen szokatlan alakzatúnak (lekerekített sarkú négyzethez hasonlító fényfolt) látszódott.

Ennek az oka pedig nagyon egyszerű, és azt kell most mondanom, hogy egyedül ezt érzem eddig az egyetlen, talán több, mint közvetett, vagyis már inkább KÖZVETLEN BIZONYÍTÉKNAK (végre kimondtam!) a Gyatlov-ügyben az idegenkezűségre.

A következő történt:

http://kepkezelo.com/images/tzi0rcszo7ffqy7bntc5.jpg

Vagyis míg normális esetben egy fúvókából kiáramló égéscsóva hátulról nézve pontosan kör alakú, hiszen a rakéta stabilizáló ún. irányfelületei (“szárnyacskái”, 4 db kis fémlap a rakéta hátulján a törzsön, amik a levegőáramot terelik, megakadályozva a légörvényeket, és a szerkezet forgását) MÖGÖTT jelenik meg (ezeket a szárnyakat így nem is látjuk hátulról), addig most — speciális esetben –, a rakéta elején lévő folyékony oxigéntartály permete SZINTÉN csóvát képzett, ez pedig, mivel a szárnyak ELŐTT képződött, óhatatlanul ÁTHALADT rajtuk, a szárnyacskák egy szabályos, hasábszerű légáramba terelték ezt a kiáramló gázfelhőt. (Hiszen ez a dolguk, ezt csinálják a levegővel is, mint most a hibás tartályból kicsorgó cseppfolyós oxigénnel is tették.)

Végül a 2 gázáram: az elégett metanolé (szabályos kör alak), és a folyékony oxigéné (szabályos négyzet) ÖSSZEMOSÓDOTT, hátulról lefotózva ezt, leginkább egy kissé lekerekített sarkú ragyogó folthoz volt hasonlítható, amit aztán mindenki — köztük sajnos én is! — tévesen vagy egy sötét helyiségben vágott kisablakon bevilágító fénynek, esetleg ufónak, vagy vmilyen tüzérségi lövedéknek, gyújtógránátnak, aeroszol-bombának stb. gondoltunk.

Krivosenko barátunk színszűrő-használata sem lehetett véletlen. A metanol égése valószínűleg egy narancsos-vöröses fényfoltot, a kispriccelő oxigén körötte meg egy fehéres-kékes? (szervetlen kémia, ó, anyám!) fénylést mutathatott, és a kettő együtt eléggé baró lehetett akkor. Legalábbis eleinte.

http://kepkezelo.com/images/kaqavjky3o306ch1kfc8.jpg

Így, utólag persze már nem olyan nehéz kivenni, hogy itt 2 db JÓL ELKÜLÖNÍTHETŐ, egymás MÖGÖTT világító fényfolt van. Még azt is láthatjuk, hogy mennyire felmelegíti ez a 2 kiáramlás a környező levegőt, hogy ott mennyire homályos a kép (és nem csak a tárgy mozgása miatt!), sőt még azt is meg merném kockáztatni, hogy a fényfolt bal oldalát enyhe ívben végigfutó vonalat a Gyatlovék sátorhelye felett fújó erős szél okozhatta, ami az egész gáztömeget kissé az ellenkező irányba fújta, valószínűleg a hágó irányába és a völgy fölé.

Szóval ezért is hagyhatták meg a “Gyatlov-kollekcióban” ezt a képet a későbbi kivizsgálók (ahogy az öreg Zolotarev roncsképeit is, amik a völgyben szálldosó izzó csóvákról, de akár meggyulladt madarakról? is készülhettek), mert szinte bármit beleláthat az ember, ha akar, még a véletlen exponálást is.

———–

Csak érintőlegesen tartozik ide, de most mégis ideírom, bocs:

Azt is látnunk kell ebben az ügyben, hogy a helyszínre kiküldött első roncsvadászok v. katonai felderítők(?) azért elsősorban nem Gyatlovék szép szeméért és likvidálásukért érkezhettek oda, az elsődleges feladatuk akkor még bizonyosan csak a roncsdarabok összeszedése, elszállítása lehetett, és ezt sem annyira a titkosság megőrzése miatt elsősorban, hanem a rakétabaleset mielőbbi pontos kiértékelése érdekében kellett gyorsan megtenniük. Párolgó anyagok, megolvadó alkatrészek, a tűz mindent felemészthet idővel. (Nem tudhatom, hogy a völgyben tényleg volt-e valamilyen maradvány, vagy csak tüzek itt-ott, ami este látszódhatott repülőgépekről is. A szerkezet akár 2-300 kilométert is repülhetett még, mert abban az irányban magas hegyek nem állták útját, lakatlan vidék felett, rossz időben este a kutya nem vette észre, ha földre zuhant egy mocsárban az Ob folyó egyik mellékágánál.) A katonák talán már tényleg csak holttesteket találhattak a völgyben, ráadásul szanaszéjjel, de ezek az össze-vissza heverő hullák akár még a munkájukat (anyagbegyűjtés, helyszíni vizsgálat) is nehezíthette, ezt nem tudjuk. Bizonyosan jóváhagyással tették, amit tettek, majd átadhatták a terepet egy másik csapatnak, ők pedig szépen elvonultak onnan a talált anyagokkal. Mire a Gyatlovékat kereső mentőcsapatok is odaértek, már meg volt az a mesterterv, amihez tartania kellett magát minden kivizsgálónak, aki pedig nem úgy reagált rá, azt egyszerűen leváltották. Amíg a kutatócsapatok nem akadtak rá a holttestekre, addig a szervek egyszerűen hagyták, hogy minden menjen a maga útján. Az első tetemek előbukkanása után viszont, amikortól már hivatalosan is bűnügyi helyszínné vált a völgy, Ivanovot már megfelelően eligazítva küldik oda. De valószínűleg ekkor még nem tájékoztatják őt minden részletről, erre csak valamikor májusban, az utolsó 4 holttest megtalálásakor kerül sor, amikor Moszkvába rendelik egy alapos eligazításra.

 3322. sztalker — 2017-09-24 13:41 

3318. zizzi-nek:
Ígérem, benne lesz a válaszom. 🙂

Szóval ezt kerestem évek óta: a cseppfolyós oxigént (rövidítve: LOX), a láthatatlan gyilkost, ami alig hagy nyomot maga után.

Ez lehet a felelős azokért a kezeiken talált fura sebekért, amiket sokan veremásással, famászással, ökölharccal, vagy egyéb erőszakos tevékenységgel magyaráztak.

http://kepkezelo.com/images/m34yviwt3nhpxpldvvo4.jpg

Valójában a bőrük jött le ettől a nagyon hideg (–100 C fok körüli!) és agresszív anyagtól, ami még a vérzéseket is rögtön elállította, egyszerűen befagyasztotta a sebet mindenestül.
(Ahogy ma is használják kicsiben gyorsfagyasztó flakonokban a sportolók a meccseken.) Csak itt több tonnányi zúdulhatott rájuk, körbefolyva a sátrukat, vagy éppen elárasztva őket abban, majd nyom nélkül eltűnt – elpárolgott.
Maradtak a sebek, és az átitatott ruházat, ami mostantól abszolút tűzveszélyt jelentett, legjobb volt hát minél előbb megszabadulni tőle, de hát mínusz 20 fokban akkor mit csináljanak ruha nélkül ott a hegyen, ha még a sátrukban is bokáig állnak benne? (Gyatlov tán a sátorban lévő holmik kimentésére is használhatta a vászonbocskorát, azzal bemászhatott, ezt-azt próbált kimenteni, hogy ne legyenek kénytelenek csupaszon levonulni azon a lejtőn, pár száraz ruha életeket menthet ebben a hidegben.)
Ez az anyag bőrrel, szemmel érintkezve azonnali fagyást okoz, ez még csak fokozhatta a kínjaikat. Ráadásul, akit ruhában ért ez a „fürdő”, arra úgy ráfagyhatott, hogy eltávolítani sem lehetett róla sérülés nélkül.
Hiányzó szemöldökök, bőrhiányok, ahol nincs védőruha a kifröccsenő anyag felpuhítja a szövetet, a nagy szélben cafatokban hámlik le róluk a bőrük. Az orruk hegye sokuknál leválik, mindenféle vágás, szúrás nélkül is.

Ide másolom a folyékony oxigén tűzveszélyességi adatlapját, szerintem végigolvasni is horror, leginkább a Terminátor-2 c. film tartálykocsis jelenetével lehetne illusztrálni, ha valakire ilyen árad ipari mennyiségben. (Bár ott nitrogént használtak, ami legalább nem tűzveszélyes.)

hátétépé://www.omfi.hu/icsc/PDF/PDF08/icsc0880_HUN.PDF

Légzőrendszer-irritáció, a vele átitatott anyag, pl. ruha tűzveszélyes, és a levegőnél ez is kicsit nehezebb gáz, kb. a metanollal hasonló mértékben (1,1-es szorzó.) Mélyen lehűtött, kriogén anyag. (A rakéták feltöltésénél is a legvégére hagyják ennek a szivattyúzását a tartálykocsikból, a tüzelőanyag után, mert roppant reakcióképes, közvetlenül csak a kilövés előtt lehet beletölteni az üres tankba, a tartályban tárolni sokáig ott sem lehet! Nem véletlenül cserélték le a szilárd – angolul: solid – hajtóanyagú változatokkal azokat a folyékony üzemanyagú rakétafajtákat, amiket ki lehetett ezzel váltani, és csak a legnagyobb tolóerejű, óriásrakétáknál használják ma is az ilyen anyagokat, mert óriási tolóerőt tudnak biztosítani.)

Vagyis lehetséges, hogy a 2 anyag EGYSZERRE érte el őket a sátornál a rakétából folyamatosan szivárgó tartályokból (lásd a sűrűségük azonosságát), de ha csak az oxigén volt a bűnös, akkor az is elegendő lehetett egy váratlan csapáshoz, ami azonnali pánikot okozhatott náluk. Részemről az egyik is bőven elég lenne…

Lehet, hogy Szlobogyin éppen ezt a szivárgó rakétát fotózhatta le, amint a még felhős ég FELETT repül (ezért is oly ködös ez a kép, noha jól fókuszált, és nem bemozdult.)

http://kepkezelo.com/images/fsw6zsmmgy5cqvmo5azo.jpg

A híres „utolsó fotójuk”, melyet valszeg Krivosenkó műve (színszűróvel, állványról, tehát bőven lehetett ideje előkészülni hozzá, akkor még biztosan nem volt se pánik, se hófúvás) pedig már azért nem ködös, csak homályos kissé, mert a rakéta közvetlenül felettük (tehát már a felhőzet ALATT) repülhetett el – közeledett, esetleg távolodott? – igen nagy sebességgel, ami miatt nem tudta eléggé élesre állítani az objektívjét, a tárgy ahhoz túl gyors volt és túl közel volt már.

http://kepkezelo.com/images/qbj0terhlnd4p3qzujn5.jpg

Tehát ezért kellett onnan, a sátortól gyorsan lemenniük a völgybe Gyatlovéknak:

1. Tűzveszély. A völgyre lehulló gázpermet lángra kaphatott bármikor, bármitől.

2 . Ettől az a anyagtól (ami szerintem elsősorban a folyékony oxigén lehetett, másodsorban meg egy alkoholszármazék: metanol v. acetilén) átázva nagyon lehűlhettek, mert ez a roppant jól párolgó anyag a párolgás közben hőt von el, kihűlnek a nagy szélben és hidegben még jobban, mint bármikor valaha is. Csak tűz mellett tudnának melegedni, de azt azon a helyen, a sátornál öngyilkosság lenne meggyújtani, ráadásul ott nincs is ehhez elég tűzifájuk (csak pár darabka), az most csak az erdőben található, ahogy a ruháikat is csak egy biztonságos helyen csavarhatják, száríthatják ki, ahol nincs akkora szél, így akár még pucéran is lehet egy kis esélyük a tűz mellett melegedni. A szél ekkor kb. Nyugatról-Északnyugatról a hágó felé fújja ezt a permetet, ha a labaz felé indulnának, akkor át kellene kelniük ezen a felhőn, legalább 1 kilométeren át benne caplatva, a csupasz, jeges hegyoldalon, és csak a hágó túlsó oldalán (az már az Auszpia-folyó völgye) leereszkedve újabb 1 kilométer után érnének el oda, de ott sem igen vannak olyan nagy, széles törzsű fenyők, ami köré kiteregethetnék a ruháikat. A labaz élelemtartaléka most lényegtelen. Veremépítésre sem alkalmas az a környék. A nagy fenyők csoportját a völgyben, amik a patakmeder mellett sorakoznak, ellenben már korábbról ismerhették Gyatlovék, a legelső ilyen fához akartak lejutna, amilyen gyorsan csak lehet.

Amíg el nem hagyják a veszélyzónát – ahol felettük időnként be-begyullad a gáz, mert valószínűleg az üzemanyag is (valamilyen alkoholos vegyület, metanol, acetilén?) is szóródhatott még rájuk, ami már 3-400 C fokon gyúlékony, ezt egy szikra is belobbanthatja, a cseppfolyós oxigén pedig, noha önmagában nem ég, sajnos nagyon jól táplálja az égést. Ez most az átitatott ruháikra is vonatkozik, a legkisebb szikra is rájuk égetheti azt örökre.

Most pár dolgot még a súlyos sebesülésekről.

Semmit sem tudok bizonyítani abból, hogy Zolo és Luda a sátornál kapta a szörnyű sebeit. Ahogyan azt sem, hogy logikusan ebből levezetve ők ott is haltak meg, esetleg magában a sátorban, vagy valahol annak közvetlen közelében. (E szerint tehát nem vonultak le a többiekkel.) Mégis lenne egy olyan gyanúm, feltételezve az őket ért folyékony oxigén tulajdonságait, hogy azok a sérülések, amik a testüket érték, nagyon is lehetnek egy ilyen gyorsan kitáguló hideg gáz következményei, és a társaik egyszerűen nem voltak olyan helyzetben, hogy bármit is tegyenek a tragédia pillanatában értük, vagyis ez még nem zárná ki a higgadt „szenvtelen” szervezett levonulás tényét, hogy magukra hagyták őket. (Nyílegyenes vonalban mentek le a fáig, ez pontos tervezést, összehangolt működést feltételez, akárkit is követtek, de legalább 500 méterig jól kivehető egyenes lábnyom-sort hagytak maguk után.)

Elképzelhető, hogy Luda éppen kiszaladt Zolo hívására (kiáltozására) a sátorból, mikor kettőjüket egyszerre érhette a legerősebb behatás ebből az anyagból. Vagy így is történhetett: sokan állhattak kint, de ők ketten voltak a legávolabb a sátortól, mikor észlelték a lassan rájuk hulló permetfelhőt, Luda Zolo előtt szaladt, ezért őt teljes mellkasán, Zolót csak a jobb oldalán érhette ez a leáramlás, és mindketten felbuktak, a rájuk fröccsenő anyag meg szétroncsolta itt-ott az arcukat. (A társaik is orra eshettek ebben a talajon most gomolygó, szétspriccelő gázszőnyegben, de ők még elérték a sátrat, csak alsótestük szennyeződhetett inkább.) Mivel vérnyomokat nem találtak a sátor helyszínén, sem körötte, de úgy tudom, hogy sehol sem a völgy területén, ahol Gyatlovék később megfordultak (sem a veremben, sem a szakadéknál, a fán is inkább csak bőrfoszlányokat), ezért ez a gáz v. folyadékömlés ott intézhette el őket végzetesen. Olyan szinten szenvedhettek fagyást v. ütést ettől, ami teljesen extrém, a sebeik viszont azonnal befagytak a kriogén anyagtól. (Ilyen néha téli hadszintereken is előfordul: a golyó ütötte sebek ekkor nem véreznek.) Arra a kérdésetekre sem tudok mit felelni, hogy akkor mi is történhetett később ott fent velük, hogy lesz így meg a levezető 8 (9?) pár jól kivehető lábnyom, hogy Krivosenkó itt adja-e rá a kabátját a lányra, és csavarja a lábát rongyokba, meg annak sapkája hogy kerül át Zolóra, s végül ki (kik) viszi(k) le őket a közös „sírjukba”, a szakadékba.

Ugyanakkor pár dolgot ezzel kapcsolatban most már sokkal gyanúsabbnak látok, és nagyobb esélyt adok egy ilyen fenti forgatókönyvnek, mint korábban.

Néhány visszaemlékezés említ olyan kereskedelmi pilótát, aki a mentőcsapatok megérkezése előtt kisrepülőgépével a közelben áthaladva még ki tudott venni 2 holtan fekvő embert – az egyikük nő lehetett — a sátornál. A sátrat először megtaláló csapat egyik tagja bevallotta, hogy bizony ők itták meg a helyszínen talált üveg vodkát (v. orvosi alkoholtt?) Gyatlovék egészségére örömükben, mert az üres sátor láttán azt hitték, a turisták még életben lehetnek valahol a völgyben. Az egész sátorban érezni lehetett az alkohol(!) szagát, mintha szétlocsolták volna(!) és ennek oka így — akkor – gyorsan meg is oldódott. (A boncoláshoz rendelt hordónyi metilalkoholt már mondtam.) Sokan beszéltek nem azonosított bakancsnyomokról, és páran a sátorban (és állítólag a veremben is) talált, 1920-as mintájú katonai zubbonyról, ismeretlen szemüvegről (bár ez utóbbi kétséges, hiszen Jugyin nem mindent azonosíthatott pontosan.)

Ha volt idejük és lehetőségük a sátrat megtaláló roncsvadászoknak eltüntetni a legszembetűnőbb bűnjeleket (pl. Gyatlov „cipőjét”), talán a 2 holttestel sem akartak túl sokat bajlódni. Egyszerűen levonszolhatták őket (akár a kivágott sátorlap segítségével?) a többi holttest mellé, valahová a szakadékba, ahol páran már hevertek, és annyi havat hánytak rájuk, amennyit csak tudtak. Talán Zolo keze már akkor annyira görcsben állt, hogy nem volt értelme kivenni a kezéből a ceruzát és üres noteszt, de a kameráját sem vették le róla, ha tudták: a filmeket már úgyis az ő embereik hívják majd elő a központban, a hegyekben meg nincs fotólabor, ugyebár, hiába találják meg őket ott, azonnal nem lesznek látható bűnjelek.

(Pár ruhadarabot meg kést szerintem ugyanígy később téphettek le a fáról, hogy legalább ne legyenek szem előtt, pláne 5 méteres magasságban [!], mert az esetleg elárulhatta volna Gyatlovék valódi tevékenységét, a ruhaszárítást, a hóban szanaszét heverő ruhák meg önmagukban így már nem is voltak olyan zavaróak, ugye?.)

Krivosenko kését Ivanovék végül is megtalálták a szakadékban, mikor a 4 holttestet felfedezték (ezt nemrég megtaláltam az orosz nyelvű jegyzőkönyv táblázatában, ez volt az egyetlen kés, amit felleltek a szabadban, a többi a sátorban maradt, pár kisebb bicska volt csak néhány holttest zsebében, amit valószínűleg nem is használhattak már a völgyben, legfeljebb a sátornál. (Krivosenko szüleinek meg azért nem adták vissza a fiukét, mert „finn kés” volt, ez a fajta még fegyvernek minősült akkor, és neki meg nem volt rá rendőrségi engedélye, tehát el kellett kobozni a családtól hivatalosan utólag.)

A gyomortartalom alapján megbecsült halálozási időpont.

Az orvosok max. 6-8 órát adtak nekik a legutóbbi étkezésüktől számítva (ez aznap délelőtt, valahol a labaz körüli erdőben volt), e szerint már jóval aznap éjfél előtt (feb. 1-én) halottnak kellett lenniük.

Elméletileg.

Ami igaz is lehet egy ÁTLAGOS HÉTKÖZNAPI anyagcsere-folyamat alapján, mikor semmiféle stressz (pontosabban rossz, negatív hatású stressz, ún. distressz) nem éri az embert, tehát a tápanyagok feldolgozása a gyomorban, bélben a megszokott ütemben zajlik. Egészen a hágóig jól bevált napi rutin szerint táboroztak, ettek, aludtak a gyerekek.

De ha aznap még este kb. 21:00-kor, vagy még később is bömbölt a szél a sátruknál, akkor Gyatlovék végig annak a lecsitulására várhattak – akár órákig is! – hogy vacsorázni tudjanak már végre-valahára, nem csak kuksolni ott bent, még a dolgukat sem végezhették el ekkora szélben, hófúvásban azon a nyomorúságos helyen. Fűtés nincs, Gyatlov “csodakályhája” szétszedve hever mellettük, baromi hideg van így. Talán még beszélgetni sem nagyon lehet, ha kint 60-70 km/órás szél süvölt, a sátrat meg nem éppen ilyen körülményekre varrogatták öszze a lányok, mint ez a sasfészek, ahol most tábort vertek. Leginkább a lyukakat tömködhették benne este vacsi helyett Gyatlovék.

Ilyenkor „összeszorul” a gyomrunk, ami egy természetes reakció, a vegetatív idegrendszerünk készenlétbe helyezi az életben maradási funkciókat veszély esetére, a többi funkció (tápanyag-feldolgozás, relaxáció, elernyedés, szaporodás stb.) rovására, mert erre kell most az energia. Ha ehhez hozzávesszük még azt a várakozási időszakot is, mikor a szél elültével a felettük megjelent fényeket vizslatták, fotózták, talán vitatkoztak róla, és csak utána mehettek vissza páran vacsorázni, innentől indulna újra a lenyugvási, táplálkozási, pihenési folyamat. (A vacsorát elkezdhették, mert a felvágott sonkán, kitöltött kakaón kívül a padlón sok ételhulladék, kekszmaradvány is volt.) Ezt követően pedig újra meglehetősen stresszesnek mondanám szegény Gyatlovék hátralévő óráit, hogy finoman fogalmazzak.

Épp ezért én a magam részéről nem venném nagyon szigorúan mérvadónak, hogy mennyit élhettek még a sátorverés után, mert az az időjárás és a sátor állapota miatt is kétséges. Tibo órái 20:11-kor, és 20:45-kor álltak meg, de ez persze ugyanúgy nem bizonyítja, hogy mindez a sátornál elszenvedett hatástól volt, de én inkább elképzelhetőnek tartom, hogy ott, mint hogy a lejtőn vagy a szakadéknál.

Letámolyoghatott-e Szlobogyin és Tibo, ha mindketten a sátornál sérültek meg?

Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy aki egyáltalán járni tudott közülük, az akármennyire is rosszul volt, most emberfeletti erővel, de legalább feltápászkodott és elindult a többiekkel. (A fejükre kaphattak ütést, vagy beverték azt valamiben, ahogy Zina meg az egyik támasztó sílécet kaphatta telibe az oldalával a sátornál, attól is lehetett a derekánál olyan furcsa sebesülése) De az már lehetséges, hogy a lejtő közepén már nem jutottak túl saját erejükből, itt összeestek, eleinte támogatták, cipelhették őket. Aki tudott menni, az inkább a saját életét menthette ekkor, például Gyatlov is. Ha lemaradtak, vagy megálltak segíteni társaikon, az alkoholos tüzelőanyag bódító hatása utolérhette őket, pláne, ha a szél már enyhült, a levegőnél kicsit nehezebb gáz egy része lassan kezdett rájuk folyni a völgy tetejéről, a hasonlóan tűzveszélyes oxigénnel egyetemben, amik így együtt halálosak lehettek. A kábulattól egyesek még nehezebben tudtak mozogni és gondolkodni.

 3321. sztalker — 2017-09-24 12:13 

3319. sztalker — 2017-09-23 14:32

@zizzi:
@gigabursch:

Nagyon köszi a támogatásotokat, és persze mindenkinek, aki segített ebben a teóriámban!
—–

Egyelőre csak hipotézisként merem kezelni ezt az elméletet, mert már óvatos vagyok, mindannyian tudjátok, hogy miért.

Most gyorsan csak annyit, hogy sok részlet még nem teljesen kidolgozott, hogy csak egy mai új fejleményt osszak meg gyorsan veletek:

Még alkoholfelhő, sőt még alkálifém- (lítium. nátrium, cézium stb) por kiszóródás sem kell feltétlenül az első halálos csapáshoz, ehhez elég egyetlen egy ilyen (lent is olvasható) rakéta-hajtóanyag.

Ez pedig nem más, mint a KÖZÖNSÉGES OXIGÉN, FOLYÉKONY halmazállapotban, mely, ha rájuk ömlik, súlyos fagyás-, és bőrsérüléseket fog okozni.
Márpedig ezeknek a rakétáknak az egyik (oxidálóanyagot tartalmazó) tartálya, az bizony folyékony O2-t vitt magával. (Nagyon hatékony oxidálószer ugyanis.)

Ha lehet, ennek az anyagnak MÉG ANNYI NYOMA SEM MARADHATOTT ott, mint bármely más, eddig felsorolt vegyi származéknak, mert ennél nyomtalanabbul párolgó cucc nem sok lehet a világon! (Én legalábbis így gondolnám, mint laikus.) A levegőnk oxigénjéről van ugyanis szó.

Az őket ért ilyen „égi leforrázás-fagyás”(mert ez leginkább ilyen sérüléseket okoz, továbbá a gyorsan kiterjedő oxigén hatása sok, légnyomással járó lökéshullámot is kelthet, jól megdobja őket és sátrukat), ami először csak szétkergeti őket ott a hegyoldalon, majd szegények kénytelenek gyorsan mégis visszatérni a valamelyest menedéket nyújtó sátor-vackukba, hogy valahogy rendbe szedjék a ruházatukat.

Ezt követheti egy MÁSODIK CSAPÁS, azaz kezd lassan feléjük lehullani-szivárogni a sérült rakéta ÜZEMANYAGTARTÁLYÁBÓL az alkohol-permet (vagy vmilyen alkohol-szerű vegyület, ami nem csak metanol lehetett), az tehát már csak hab volt a tortán. (Ha igen, ha hullott rájuk még az is, ekkor állhatnak neki vadul szellőztetni, kabátot szárítani és gyömöszölni résekbe, „vegyvédelmi”, azaz tűzálló, fagyálló „cipőt-bocskort” fabrikálni sátorlapból.) Esetleg, ha még le is zuhan közéjük egy „szivárgó” roncsdarab, azt a bátor Gyatlov és Dorosenko megpróbálják odébbhúzni-vonni, hogy legalább ne a sátrukra ömöljön a cucc, amíg összekészítik magukat egy kicsit. Ekkor is sokan megsérülhetnek, Gyatlov ezért is szabdalhatott ki egy olyan lábvédő holmit a vászonból, bármennyire is szél volt, meg sötét éjszaka. (Aztán később eldobta, azt a szél elvihette, de amíg belegázolt a folyadékba, az védte a lábait. A bokáján viszont megmaradhattak a sebek, ha ott feltörte, az anyag meg jól felmarta-égette a bőrét.)

Maga a felettük átrepülő eszköz talán jó száz kilométerekre, esetleg valahol a lakatlan Nyugat-Szibériai síkság tajgás részén lehullik. Mivel a célnak tervezett becsapódási helyre (pl. a Novaja Zemlja szigete melletti, a Kara-tenger vidékére?) nem érkezik meg, a keresés-kutatás rögtön megindul a roncsok után. (A 200 km-es magasság valóban eléggé gyanúsan kevésnek tűnik, talán 4-500 km-re tervezhették, de csak ennyi lett belőle, így hát ezt dokumentálták papíron. A dátumot meg átírták, de vannak még időzónák is, meg téli-nyári időszámítási rendszerek, ezek 1-2 órát módosíthatnak egy dátumon, gondolom.)

Még „meleg” azaz most olvasom én is (bocs a kapkodásért!) ezeket az infókat a folyékony oxigén veszélyeiről, az esetleges bőrsérülésekről (lásd a sok bőrleválást, a harmadfokú égéseket egyeseknél):

https://www.researchgate.net/publication/47636799_Unusual_hand_frostbite_caused_by_refrigerant_liquids_and_gases

De legfőképp ezt nézzétek, a fenti oldalról másoltam ide:

http://kepkezelo.com/images/1i9dry4lmllp9nrkxl92.jpg

Nem ismerősek ezek a sebek ahhoz, amiket Krivosenko testén láttunk?

(Szegények talán előbb „belenyúlhattak” egy ilyen gázpermetbe, oxigén-fröccsbe, és ilyen sérült kézzel mászhattak később fára, ha még gáz is volt a ruhájukban, a csupasz, bőr nélküli kezük-lábuk ott sokkal súlyosabban éghetett meg — harmadfokú égési sebek, mint egy normál tűzben, nem csoda, hogy majd megőrülhettek a fájdalomtól és a hidegtől…)

—–

@gigabursch:

Annyit tudok erre most gyorsan válaszolni neked, hogy létezik egy Gyatlov Társaság, akik valamilyen szinten gondozzák az áldozatok dokumentumait, az üggyel kapcsolatos információs anyagokat, van honlapjuk is tán, és tartanak gyűléseket is a folyó kutatási eredményekről-elméletekről.

Azt tudom mondani még ezzel kapcsolatban, hogy ha úgy gondoljátok, lefordíthatjuk angolra az elmélet vázát, amit elküldhetünk ide-oda, az esettel foglalkozó fórumoknak (nem csak a Gy.T.-nak), hogy ők is véleményezzék azt, ha akarják. A hozzátartozők persze úgyis annak fognak majd hinni, aminek, akinek akarnak, mi nem hiszem, hogy olyan helyzetben lennénk, hogy nélkülük képesek legyünk kieszközölni valamilyen hivatalos (akár félhivatalos) vizsgálatot pl. a holttestek ruházatának v. akár az exhumált testek szöveteinek újravizsgálatát. De a nyilvános fórumokat (sajtót, de nem feltétlenül a bulvárt) kulturált módon meg lehet keresni, amit olvasva valódi szakértők (mi sajnos laikusok vagyunk) már talán nekiállhatnak tudományosan kielemezni, szimulálni ezt a hipotézist, ha látnak benne fantáziát.

Minden segítséget megköszönök, ahogy az eddigi pozitív visszajelzéseteket is, függetlenül, hogy ez lehet-e a megoldás, attól függetlenül is szerintem eddig ez jó buli volt! (Én legalábbis így éreztem.)

Ismételten köszi mindenkinek, majd meglátjuk, meddig jutunk, mi magyar konteósok.

(Mivel csak bejelentkezve láttam a saját kommentemet, hát feltettem újra, bocs, ha nektek 2x jelent meg. Vagy ŐK már elkezdték??? :-))

 3320. sztalker — 2017-09-23 14:32 

@zizzi:
@gigabursch:

Nagyon köszi a támogatásotokat, és persze mindenkinek, aki segített ebben a teóriámban!
🙂

Egyelőre csak hipotézisként merem kezelni ezt az elméletet, mert már óvatos vagyok, mindannyian tudjátok, hogy miért.

Most gyorsan csak annyit, hogy sok részlet még nem teljesen kidolgozott, hogy csak egy mai új fejleményt osszak meg gyorsan veletek:

Még alkoholfelhő, sőt még alkálifém- (lítium. nátrium, cézium stb) por kiszóródás sem kell feltétlenül az első halálos csapáshoz, ehhez elég egyetlen egy ilyen (lent is olvasható) rakéta-hajtóanyag.

Ez pedig nem más, mint a KÖZÖNSÉGES OXIGÉN, FOLYÉKONY halmazállapotban, mely, ha rájuk ömlik, súlyos fagyás-, és bőrsérüléseket fog okozni.
Márpedig ezeknek a rakétáknak az egyik (oxidálóanyagot tartalmazó) tartálya, az bizony folyékony O2-t vitt magával. (Nagyon hatékony oxidálószer ugyanis.)

Ha lehet, ennek az anyagnak MÉG ANNYI NYOMA SEM MARADHATOTT ott, mint bármely más, eddig felsorolt vegyi származéknak, mert ennél nyomtalanabbul párolgó cucc nem sok lehet a világon! (Én legalábbis így gondolnám, mint laikus.) A levegőnk oxigénjéről van ugyanis szó.

Az őket ért ilyen „égi leforrázás-fagyás”(mert ez leginkább ilyen sérüléseket okoz, továbbá a gyorsan kiterjedő oxigén hatása sok, légnyomással járó lökéshullámot is kelthet, jól megdobja őket és sátrukat), ami először csak szétkergeti őket ott a hegyoldalon, majd szegények kénytelenek gyorsan mégis visszatérni a valamelyest menedéket nyújtó sátor-vackukba, hogy valahogy rendbe szedjék a ruházatukat.

Ezt követheti egy MÁSODIK CSAPÁS, azaz kezd lassan feléjük lehullani-szivárogni a sérült rakéta ÜZEMANYAGTARTÁLYÁBÓL az alkohol-permet (vagy vmilyen alkohol-szerű vegyület, ami nem csak metanol lehetett), az tehát már csak hab volt a tortán. (Ha igen, ha hullott rájuk még az is, ekkor állhatnak neki vadul szellőztetni, kabátot szárítani és gyömöszölni résekbe, „vegyvédelmi”, azaz tűzálló, fagyálló „cipőt-bocskort” fabrikálni sátorlapból.) Esetleg, ha még le is zuhan közéjük egy „szivárgó” roncsdarab, azt a bátor Gyatlov és Dorosenko megpróbálják odébbhúzni-vonni, hogy legalább ne a sátrukra ömöljön a cucc, amíg összekészítik magukat egy kicsit. Ekkor is sokan megsérülhetnek, Gyatlov ezért is szabdalhatott ki egy olyan lábvédő holmit a vászonból, bármennyire is szél volt, meg sötét éjszaka. (Aztán később eldobta, azt a szél elvihette, de amíg belegázolt a folyadékba, az védte a lábait. A bokáján viszont megmaradhattak a sebek, ha ott feltörte, az anyag meg jól felmarta-égette a bőrét.)

Maga a felettük átrepülő eszköz talán jó száz kilométerekre, esetleg valahol a lakatlan Nyugat-Szibériai síkság tajgás részén lehullik. Mivel a célnak tervezett becsapódási helyre (pl. a Novaja Zemlja szigete melletti, a Kara-tenger vidékére?) nem érkezik meg, a keresés-kutatás rögtön megindul a roncsok után. (A 200 km-es magasság valóban eléggé gyanúsan kevésnek tűnik, talán 4-500 km-re tervezhették, de csak ennyi lett belőle, így hát ezt dokumentálták papíron. A dátumot meg átírták, de vannak még időzónák is, meg téli-nyári időszámítási rendszerek, ezek 1-2 órát módosíthatnak egy dátumon, gondolom.)

Még „meleg” azaz most olvasom én is (bocs a kapkodásért!) ezeket az infókat a folyékony oxigén veszélyeiről, az esetleges bőrsérülésekről (lásd a sok bőrleválást, a harmadfokú égéseket egyeseknél):

file:///D:/OXIGEN%20–%20FOLYEKONY%20–%20ICSC%200880%20PDF.PDF

https://www.researchgate.net/publication/47636799_Unusual_hand_frostbite_caused_by_refrigerant_liquids_and_gases

De legfőképp ezt nézzétek, a fenti oldalról másoltam ide:

http://kepkezelo.com/images/1i9dry4lmllp9nrkxl92.jpg

Nem ismerősek ezek a sebek ahhoz, amiket Krivosenko testén láttunk?

(Szegények talán előbb „belenyúlhattak” egy ilyen gázpermetbe, oxigén-fröccsbe, és ilyen sérült kézzel mászhattak később fára, ha még gáz is volt a ruhájukban, a csupasz, bőr nélküli kezük-lábuk ott sokkal súlyosabban éghetett meg — harmadfokú égési sebek, mint egy normál tűzben, nem csoda, hogy majd megőrülhettek a fájdalomtól és a hidegtől…)

—–

@gigabursch:

Annyit tudok erre most gyorsan válaszolni neked, hogy létezik egy Gyatlov Társaság, akik valamilyen szinten gondozzák az áldozatok dokumentumait, az üggyel kapcsolatos információs anyagokat, van honlapjuk is tán, és tartanak gyűléseket is a folyó kutatási eredményekről-elméletekről.

Azt tudom mondani még ezzel kapcsolatban, hogy ha úgy gondoljátok, lefordíthatjuk angolra az elmélet vázát, amit elküldhetünk ide-oda, az esettel foglalkozó fórumoknak (nem csak a Gy.T.-nak), hogy ők is véleményezzék azt, ha akarják. A hozzátartozők persze úgyis annak fognak majd hinni, aminek, akinek akarnak, mi nem hiszem, hogy olyan helyzetben lennénk, hogy nélkülük képesek legyünk kieszközölni valamilyen hivatalos (akár félhivatalos) vizsgálatot pl. a holttestek ruházatának v. akár az exhumált testek szöveteinek újravizsgálatát. De a nyilvános fórumokat (sajtót, de nem feltétlenül a bulvárt) kulturált módon meg lehet keresni, amit olvasva valódi szakértők (mi sajnos laikusok vagyunk) már talán nekiállhatnak tudományosan kielemezni, szimulálni ezt a hipotézist, ha látnak benne fantáziát.

Minden segítséget megköszönök, ahogy az eddigi pozitív visszajelzéseteket is, függetlenül, hogy ez lehet-e a megoldás, attól függetlenül is szerintem eddig ez jó buli volt! (Én legalábbis így éreztem.)

Ismételten köszi mindenkinek, majd meglátjuk, meddig jutunk, mi magyar konteósok.

 3319. gigabursch — 2017-09-22 11:33 

Erős gyanúm, hogy Sztalker megfejtette az események szerencsétlen együttállását és a tragédia valós hátterét.

Kérdés:
Nemzetközi szinten ezt hogyan lehet publikálni?
Magyarán a többi Gyatlovos fórumra hogyan lehet eljuttatni az egészet.
Ez két okból fontos:
– egyrészt lehet ezzel egy kis hazai dicsőséget dokumentálni
– másrészt más anyagi forrásokkal rendelkezők kutatók esetleg ezt a helyszínen i rendesen lemodelleznék

S mindemellett az egykori áldozatok megnyugtatóan feküdhetnének a sírjukban és szeretteik emlékezete is megnyugodna.

 3318. zizzi — 2017-09-22 00:45 

@sztalker:

csak annyit, hogy nagyon tetszik, amiket eddig fejtegettél, segiteni nem tudok, csak annyit tettem, hogy a gugli mapbe beirtam az útvonalat (Kapusztyin Jar, Asztraháni régió, Oroszország – vizhay szverdovszki régió oroszország) szinte légvonalban 2380 km (32 óra kocsival 😉 ), ha valóban “csak” 200 km magasra ment a rakéta, akkor is elrepülhetett addig….
Egyetlen bökkenő valóban az, hogy miért lefele futottak….dehát ezt is meg lehet valahogy magyarázni.
Szóval van olvasóközönség, csak csöndben várjuk a további magyarázatot, eredményt, mert szerintem EZ AZ!!!!!

 3317. sztalker — 2017-09-21 16:55 

Másról akartam írni, de keresgélés közben kiütötte a szememet ez:

„1959 February 2 – . Launch Site: Kapustin Yar. LV Family: R-5. Launch Vehicle: R-5M.
Nation: Russia. Agency: RVSN. Apogee: 200 km (120 mi). ”


Vagyis egy folyékony hajtóanyagú (alkohol) közepes hatótávolságú rakétát, ami elért egy 200 km-es csúcsmagasságot, akkoriban mégis csak indítottak Kapusztyin Jarról. (A Kaszpi-tenger mellett, közel a mai Volgográdhoz.)

Egy ilyen kis bájos szerkezet lenne ő, egyem a szívét, ni:

http://www.astronautix.com/r/r-5m.html
http://www.astronautix.com/r/r-5.html

Ha ez a szerkezet Délről Északkelet felé repült, éppenséggel érinthette az Urál ominózus részét is. (Vagy annak darabjai, rakománya.)

Pont.

Kis szakértő segítséget megköszönnék, ha valaki tudná pontosítani a kilövés idejének, útvonalának részleteit, hogy érdemes-e ezen a vonalon maradnom.

(Nagyjából megfelelő mennyiségű nafta lenne itt: 10-11 tonna az alkoholos üzemanyag-tartály súlya, kábé ugyanennyi a folyékony oxigéné is. A hasznos terhelés — robbanófej tömege úgy 1,3 tonna, amit most bármivel kitölthettek.)

Ennek a rakétatípusnak voltak civil légkörkutató verziói is (R-5A), amivel a magaslégkört (több száz kilométeres magasságban) szondázták, aeroszolokkal, finom alkálifém-nitrátokkal szórtak be azt, hogy az így kialakuló fényes felhők mozgásából és alakjából tudjanak következtetni az ottani állapotokra. A Gyatlov-tragédia napján viszont nem volt ilyen meteorológiai változatú fellövés, csak ez a katonai.
Sok fényjelenség az Urál felett lehetett ilyen mesterséges felhő-kiszórás eredménye is, de sikertelen kísérlet esetén egy alacsonyabb magasságon szétterülő permet már veszélyes lehet, az alkálifémek vegyületei nagyon hevesen reagálnak a vízzel (pára, csapadék, hó), tüzet okoznak hő- és fényhatással együtt. És ehhez még gáz sem kell.

 3316. sztalker — 2017-09-20 17:37 

@gigabursch:

Az időjárási állapotokat itt olvashatod:
1957. pakesz — 2013-04-14 08:35


Vagyis késő estére már mérséklődött a szél, és szerintem ekkor kezdhettek ők is kikukucskálni a sátrukból. (Addig nem lett volna értelme elhagyni a helyüket, akármi is történik velük, kivéve tán egy lövedék robbanását a sátornál, olyan meg nem volt.)

Az is érdekes, hogy a mentésben egykor részt vett hallgató szerint, amikor a völgyben, a fánál keresgéltek Gyatlovék után, mindenki furcsállotta, hogy mennyire szélcsendes az a rész, ellentétben a hegyoldallal, ahol állandóan süvít.

https://www.kp.ru/daily/26186/3075303/

Átfordítottam angolra az idézett részt:

“- And I then watched the same thing. On the slope there were very strong winds, and under the cedar there was no wind.”

(A szerző egyébként elfogultan gyilkosság-párti, ettől függetlenül érdemes elolvasni ezt a konteót is, ő is valamilyen mérgező gázfelhőt tart felelősnek a sátorból kimenekülésükért, de nem a halálukért, mint én.)

Vagyis Gyatlovék kénytelenek voltak fára mászni a magasabban már érezhető szél miatt, hogy HATÉKONYABBAN SZÁRÍTKOZHASSANAK, akár úgy is, hogy saját testükkel, háttal a fatörzsnek felfeküdve a fa szeles oldalán mintegy kiterítik magukat a gallycsonkokon állva, és nem csak a ruháikat feszítik ki csomókkal az alsó gallyak közé. (Ez már-már bibliai kép is lehetne — Krisztus urunk a kereszten –, de én még ezt is el tudom képzelni, ha nagyon fáztak, és gyorsan el akarták párologtatni magukból a naftát, hogy tűz mellé ülhessenek már valahogy.) A lejtőn lefelé — ha még volt kis havazás — kaphattak vízből is bőven. Viszont az erdőben és az ároknál már sokkal védettebb helyen voltak széltől, hótól, gáztól.

—–
Az én elképzelésem szerint az erős szél igenis odasodorhatott valamit (v. valamiket) a csúcs közelébe, tán kissé a sátruk felett, vagy akár vele egy magasságban, elég, ha csak egy ejtőernyőre szerelt tartályra gondolunk (bizonyos bombák esetén ilyet használnak), amely megrepedt, és végigszórva egy sávot átrepülhetett felettük. A pechük az lehetett, hogy ha Gyatlovék akkor éppen egy nyitott sátorbejáratnál édőztek, a legelső dolog, amit beborított ez a folyadék v. gáz, az a cipőik és földön fekvő holmijaik voltak a sátor alján, pont annak bejáratánál. Hiába párolgott el a gáz java gyorsan, míg egy ruhát ki lehet csavarni, teregetni, szárítani valahogy egy arra alkalmas helyen, egy vastagabb és kitekerhetetlen lábbelit már nem lehet kiszárítani 4-5 órán belül, azalatt meg vagy megégnek ott fenn, vagy megfagynak, ha ilyen cuccban üldögélnek a hideg szeles helyen. Nem volt hát értelme magukkal vinni a cipőket.

Ráadásul ez a csapás másodperceken belül bekövetkezhetett, lelkiekben nem is készülhettek fel rá időben, talán Zolo v. Tibo — akik esetleg kint álltak a szabadban még rájuk kiálthatott a közeledő veszélyt látva, de hát nem lehet elég gyorsan befűzni egy sátrat, ráadásul az sosem lesz teljesen hermetikus ilyesmik ellen, nem is erre tervezték. Talán Zina és Szlobo kézujjai ekkor sérülhettek meg égéstől-fagyástól (a gyorsan párolgó anyag fagyást okozhat), mikor kifelé nézelődtek, vagy a sátrat fűzögették.

A lényeg az, hogy szerintem, hogy MINDENKI SZENNYEZETT lett ettől az anyagtól MINIMUM ALSÓRUHUZÁTIG (nadrágig, esetleg derékmagasságig, a földön üldögélők meg sajnos akár mellkasig is), de az igazán pechesek — pl. Zolo, Tibo — esetleg egész testükre, bőrükre kaphattak belőle, pláne, ha mondjuk Zolo — jó katonaként — még le is kushadt előtte a hóba. (Zolo hírhedt fotója, amit a szakma “3 fejű képnek” hív, mert 3 sötét beszűrődés is látszik rajta — ami szerintem a perforáció hibája csak — , talán épp egy ilyen gázlobbanást mutat, ami a kiömlő anyag begyulladásától eredhetett.)

http://kepkezelo.com/images/stvxs48j69fzms60dun4.jpg

Zolo, Luda akár átmenetileg meg is vakulhattak ettől, ha a lé a szemükbe fröccsent. (Talán ezért sem mertek úgy lerohanni a lejtőn később, és nem mindenki volt képes a saját cuccát szárítgatni a fánál, rákényszerült mások segítségére is.)

Innentől indul az a bizonyos stopperóra, és ezzel alaphangon megvan a csapat hendikep-szorzója is, ami azért nem semmi, ha belegondolunk.

(A többi már tényleg csak bónusz, mindegyik 1 pontot ér: légnyomástól fejsérülés sátornál, altatógáz-hatás, szakadékba esés tökig metanolosan bordatörésekkel, fáról leesés, megégés, esetleg még fulladás, ha egy olyan verembe szuszakolod be magad, ami nem teljesen zárt, hiszen oda eleve több nafta folyik be, mivel az mély gödör, így a levegőd is elfogy, mert ez előbb-utóbb kiszorítja onnan az oxigént, de ugyanígy jársz akkor is, ha teljesen befalazod magad, mert 3-4 ember ugyanúgy el fogja használni azt a kevés levegőt, csak most a saját szén-dioxidodtól fogsz elaludni. Ha meg csak 1 főnek jutna elég levegő, akkor viszont érdemes a társaidat jól kikergetned onnan, mert úgy már jó esélyeid lehetnek: pl. ott bujkáló erdőmunkás vagy remete régi típusú katonai zubbonyban, aki szintén fulladozik, és most előjön, velük tartó, szintén verem-ülőhelyre aspiráló őrkatona fegyverrel szintén előnyben: 2 pont, Gázrobbanás 3 pont. Aki ezekből legalább 4 pontot összeszed, annak automatikusan törlik a jövő évi Pravda-előfizetését Szverdlovszkban.)

Ha teszem azt mindez nyáron történik (pl júliusban) azon a helyen egy átlagos turistacsapattal, akkor azok simán túlélik, mert nincs akkora hideg még éjjel sem azokon a szeles lejtőkön. Télen, hideg éjszakában, és a sima hegyoldalon lecaplatva viszont annyira kihűltek Gyatlovék, hogy innentől már csoda lett volna, ha valaki életben marad, pláne, hogy nincs külső segítségük.

 3315. gigabursch — 2017-09-20 08:27 

@sztalker:
Még régebben, sok éve vetettem fel kérdésként, hogy milyen időjárás volt?
Tudom, alaki előkotort valami régi adatokat is erről.

Ha és amennyiben anticiklon volt a terület felett, úgy simán megvan az a hatás, hogy du 5 körül (ez már sötétedés vastagon) még tütül a szél, de este tízre meg totál szélcsend van.

 3314. sztalker — 2017-09-19 18:06 

3308. theodorus
3310. kaffer
Köszi, ha tetszett!

Sorjában, előbb te,
theodorus:

Ha nem is közvetlenül katonai, de a nemzetbiztonságot, esetleg a diplomáciát nagyon érintő dolog lehet mögötte, ezt már én is így érzem, (Régebben mást mondtam volna erről, de az régen volt.)

Arra is gondolj a Szovjetunió esetében, hogy ott minden a hadigazdaság alá van (bocs: volt) szervezve, tehát még egy gombóc fagylaltnak is stratégiai titok volt minden adata, mert sosem lehet tudni, ugye.

Most csak egy nagyon őrült ötletet dobok fel Neked, pont a rakétatechnológiával és a diplomáciával kapcsolatban: A megveszekedett ötvenes években mindenki korszerű hordozóeszközökre áhítozott (ahogy helyesen írtad), és bár hivatalosan még gyerekcipőben járt, de a kínai mérnökök keze alatt is égett azért a munka. Csakhogy képmutató egy helyzet állt elő azzal, hogy papíron a vörös Kína az oroszoknak barát volt (kommunizmust épített), a valóságban pedig egy kiszámíthatatlan, erőszakos, rendkívül diktatórikus szövetséges (valójában ellenség), akivel szinte semmit sem lehetett kezdeni, amíg a diktátora (Mao) meg nem halt, és valamelyest képesek voltak az elzárkózó politikájukat feladni.
Ezt most csak azért írtam ide, hogy lásd, mennyire értelmetlen lett volna belemenni egy olyan diplomáciai hercehurcába, ha nyilvánosságra kerül egy esetleges érintettsége Kínának ebben az ügyben (vagy bármilyen kárban, amit ők okoztak más “baráti” országnak), ha ez nemzetközi szinten kitudódik. Egyszerűen nem lett volna semmi értelme az egésznek, mert egyrészt az akkori barát nem okozhat kárt a hős testvér szovjet népnek, másrészt meg ha tényleg vétlenek benne az oroszok, akkor meg miért vállalnák magukra? Az hát a legjobb, ha mindenkinek hallgatunk, még szegény szülőknek is. (Ööö… persze azért azokat a lezuhant darabokat gyorsan elvisszük onnan, megvizsgáljuk, hátha megtudhatjuk belőle, hogy barátaink pontosan milyen szintjén állanak a barátságunknak.) Ez persze fikció, biztosan nem ez történt, de valami hasonló lehet a Gyatlov-ügy megett, ami tán még érdekesebb, mint maga a konkrét eset.

A többiekre válasz, csak röviden:

Termobar vagy „nuki”?
Nem, a két rendszert itt külön kell kezelni, ezek más működésű fegyverek, a radioaktív anyagok mindig, mindenhol nagyon szigorú „rezsimek” alá tartoztak, vagyis az ilyen fegyverek Hirosima óta külön „kasztját” képezik a fegyverkezési előírásoknak, vagyis külön-külön fejlesztik a hagyományos alapú (ilyennek számít még a termobarikus vákuumbomba), és a nukleáris töltetűeket. Vagy az egyik robbant ott, vagy a másik. (Hogy mennyire „paráznak” a radioaktivitást illetően, gondolj a szegényített urán tartalmú lőszerek ügyére Irakban, ezek sugárzási szintje elhanyagolható, de mégis amolyan piszkosbombaként kezdték kezelni a sajtóban.)

Szovjet bombázók:
Ebben már inkább volt elmaradása a SZU-nak az amcsikkal szemben, ellentétben a rakétatechnológiával, igyekeztek lemásolni az ellenfél gépeit, és a szovjet ipari gépgyártás szintjén megoldani a problémát, hogy finoman fogalmazzak. De nagy konstruktőrök voltak pl. Tupoljev és Mjasziscsev (őt Sztálin nagyon utálta), akik egyenrangú gépeket tudtak tervezni az ellenfélével, Tupoljevet még a Brit Királyi Repülőgépépítő Társaság is felvette tagnak, sok kategóriarekord gépet épített.

Rakétatechnika előretörése vs. bombázók:
Igaz! (Erre írtam is egy kis szösszenetet, lásd: 3262. sztalker, ha érdekel.) Egyébként a másik oldal sem volt különb: a hirosimai hőst, Tibbets ezredest egyszerűen kirúgták a légierő állományából, mert nem tudtak mit kezdeni vele, nem volt már hely annyi embernek ott, a pénzt és erőforrásokat a rakéták fejlesztésére kellett fordítani.

Sürgés-forgás rakétabázisokon:
Volt belőlük bőven, szentigaz. Nem véletlenül repdestek felettük U2-esekkel. Tyuratam–Bajkonur, Kapusztyin Jar, SaryShagan, Pleszeck. Akkoriban még nem vált szét a űrkutatási és katonai rakétabázis fogalma. De az is igen érdekes lehet a Gyatlov-ügy kapcsán, hogy pont abban az időszakban sokáig (kb. 1 évig!) semmiféle beerepülést nem tettek az amerikaiak U2-vel, Ivánék már úgy ki voltak éhezve, hogy lelőhessenek egyet, hogy szinte mindent annak néztek. Az oroszok ’59-ben már áttelepítették ballisztikus rakétáik javát vasúti szerelvényekre, ekkor egy csapásra eltűntek a szovjet rakéták Bajkonurból, Kapusztyin Jar-ból. Nem véletlen, hogy előtérbe kerültek a még ismeretlen szovjet vasúti szárnyvonalak felderítései, terveztek kémrepüléseket Északról le, egészen a 60. szélességi körig. (Na, hol is fekszik a Gyatlov-hágó? Na?) Garry Powers lett volna az első olyan U2-es pilótája, aki KERESZTÜLREPÜLI a Szovjetuniót. Előtte csak berepülések voltak, az amerikaiak, angolok — mert ők is repültek saját Canberra gépeikkel — a légtérsértés után gyorsan kirepültek a szovjet területről. Talán nem véletlen, hogy a szovjet félnek érdeke volt annyira becsalni az ellenséget a belső területei fölé, amennyire csak lehet, erre az Ural középső és északi részei tökéletesen alkalmasak lehettek. (A lelőtt Powers pár száz kilométerre Délre a Gyatlov-hágótól repült volna át az Ural felett, hogy folytassa az utat Arhangelszk területe felé, de odáig már nem jutott el, Szverdlovszknál le tudták szedni. A térség tehát akkoriban kiemelten fontos lehetett mindkét fél számára.)

———————————————————————-
3310. kaffer

Lefelé menekülés, nagy szél, gázmennyiség:

Nem tudom, hogy valóban lehetett-e annyi abból az anyagból, hogy az veszélyt jelentsen a völgy aljában lévőkre is, ha a levegőnél nehezebb gázról van szó. Ahogy írtam korábban, ember legyen a talpán, aki ott, és akkor képes pontosan meghatározni annak a vegyületnek a fajtáját. Ők joggal hihették azt, hogy ez egy metanol-pára, ami ha jól eloszlik a szélben, kevés marad belőle, ami leérhet. De pl. a propilén-oxid már sokkal nehezebb lehet, abból mindenképp több jutna le. Egyszerűen nyakon öntötte őket valami, ők meg ott állhattak „megfürödve”, tűzveszélyben.

Másrészt a mostani dolgozatomat életszerűbbnek tartom, mint a korábbi aereoszol-felhős szennyezést, mert az sokkal több időt és eszközt hagyott volna számukra a meneküléshez. Konstatálták volna, hogy kiszóródás van, a jól védő sátor (impregnált) alatt szépen felöltöztek volna, és ha már megunták a fényképezgetést, vagy már nagyon köhögnek, utána lemennek, teljes lábbeliben, ruhával, de páran akár a síléceiket is használhatták volna ehhez. Lent pedig nem egy szál gatyában kell vermet ásogatniuk, illetve akkora tüzet rakhatnak, amekkora bőven elég a megmelegedésükhöz. De ha nem maradna abba a szóródás, hát próbálnak kigyalogolni a térségéből, itt figyelembe véve a szélirányokat, domborzatot is persze.

Egy váratlan gázbeáramlás viszont kész tények elé állítja őket: levonulás vagy tűzhalál. Azonnal kell döntened. Kész. Nincs szükség nagy kiszóródásra, sem pedig a levegőnél nehezebb gázra, elegendő, ha csak a ruhád szennyezett, már ezzel is a halál fia vagy a hidegben tűz nélkül, váltás száraz ruha nélkül. Bónusz: altatógáz belélegzése, egyre lassuló mozgás és reflexek. Nekem valahogy ennyi elég lenne.

A szél erejének biztosan van köze az esethez. Sokáig kuksolhattak bent, nem mertek kimozdulni. Mire kezdett lecsendesedni, ők is kezdtek előmászkálódni és megtapasztalni az új helyzetet, ami kint körülveszi őket (lásd fények és feléjük közeledő mozgó-világító objektumok, de még van idő fotózni, és egy színszűrőt is feltenni a kamerára, Szlobogyin kezd visszavetkőzni a vacsihoz, de jé, mitől lett hirtelen édes íze a sonkának???, a lányok furcsa, fanyar szagot kezdenek érezni, és ez kivételesen most nem Dorosenko hónaljából jön, mint szokott), de szerintem csak ezután, a már nyitott sátor előtt érhette őket váratlanul az a behatás, ami végül is a vesztüket okozta.

 3313. theodorus — 2017-09-18 20:41 

@kaffer: A 4 áldozatot, a néni szerint, a kgb helyezte a vízmosásba (a cikkben feljebb olvasható). Persze lehet mondani, hogy a halálos ágyán elmondottakat csak rosszul értelmezték, sőt akár ki is vehető a “bizonyítékok” közül, de akkor is sok a kérdőjel, amit Te is leírsz. Ezt az “ők se tudják mi történt” verziót, pont az ügy utóélete miatt nem tudom elfogadni. Akkor miért titkosították? Miért csak részleges a feloldás, illetőleg miért szükséges még ’96ban is az ezzel kapcsolatos esetleg cenzúrázatlan anyagok megsemmisítése/elkobzása? Talán tartanak attól, hogy olyan következtetésre juthatnak, amely egy szigorúan titkos dolgot érint? Mondjuk idegen lényeket? Hát kérem, erre most is gondolnak, “élő konteó”…
Ebből fakadóan én csak racionális érvelést tudok elfogadni.

Csak hogy a nagyhatalmi arroganciát, melyről már írtam, alátámasszam:
http://www.sciencealert.com/russia-covered-up-a-nuclear-fallout-worse-than-chernobyl-confidential-report-reveals
“And as recently as 2014, researchers still didn’t have access to information about what ended up happening to those people. ”
Erre az egészre is véletlenül akadtak rá…

 3312. kaffer — 2017-09-18 20:13 

@theodorus:

Alighanem egy csomó dolog csak legenda. Amikor a 11 áldozatot látta a néni, akkor 4-en még a vízmosásban pihentek, fogalmuk sem volt hogy hol vannak. Akkor a 11 hogy jött ki ? Lentebb írtam már, nekem nagyon gyanús, hogy a hatóságnak ugyanúgy lövésük sem volt hogy mi történt, ahogy most nekünk. És mivel nem voltak büszkék magukra, lezárták az ügyet, oszt jónapot 🙂

 3311. theodorus — 2017-09-18 19:59 

@kaffer: Igen, gondoltam erre, de az ügy így is túl sok kételyt tartalmaz. Ott a vérminta, a 11 áldozatos verzió (ebben még ugye +2 áldozat van, továbbá másik négy holtestet máshova visznek), Jurij Jarovoj két eltűnt dossziéja, ami ’96ban volt.
Az utódállamnak vagy valami posztkommunista maradványnak, milyen érdeke lehet ennyi idő elteltével is visszatartania/eltüntetnie az információkat? És itt számomra az ufók, a jeti, a bennszülöttek háttérhatalma, meg a lavina, bármilyen rossz konteós is vagyok ettől, nálam számításba sem jöhet.

 3310. kaffer — 2017-09-18 19:45 

@sztalker:

Ez aztán szép munka, gratulálok !

A hibapontokra Petibá rámutatott, amik közül a lefelé menekülés a legproblémásabb. Ha rájöttek hogy mivel is állnak szemben, a lehető legrosszabb megoldás volt lefelé menni. Kémiában, én sem vagyok erős, abba inkább nem szólnék bele.
Még annyit tennék hozzá, hogy a sátorverésnél nagyon kemény hóvihar volt / az utolsó fotón látszik / , elvileg ezért is verték fel a sátrat ott ahol és ezért nem volt tüzelőjük, mert a terv nem ez a hely volt éjszakára. Tehát ha nagy szél volt, akkor brutális mennyiségű gáznak kellett lennie, mert a szélvihar gyorsan kipucolja a környéket. Ha meg nem, akkor akár meg is fulladhattak volna a völgyben, mielőtt elkezdenek szárítkozni, fára mászni, hóbarlangot építeni. Még egyszer mondom, nagyon szép kis dolgozat, de valahogy nem tudok benne hinni. Bár eddig egyik elmélet sem győzött meg.

 3309. kaffer — 2017-09-18 19:34 

@theodorus:

Ezzel annyi a probléma, hogy ha valóban az történt amit írtál, akkor az egyetemi hegymászókör ide, rokonok oda, elő sem kerültek volna az áldozatok. Mert gondolom azért a hadsereg nagyjából tudta hogy mit és hol csinált. És a baleset nyomait úgy tüntetik el, hogy soha senki nem tudott volna meg semmit

 3308. theodorus — 2017-09-18 18:56 

@sztalker:

Jó napot Neked is! : )

Én valamiféle katonai fegyver(ek) tesztjére gondolok vagy ahogy Te írod új hozzászólásodban, lehet akár “elhagyott” szállítmány is. A KGB megjelenése, a gyorsan lefojtatott nyilvános nyomozás, a kozmetikázott jelentések, a máig titkosított anyagok stb. szerintem mind erre utalnak. A kémiához nem értek, így azzal kapcsolatosan nem is reagálnék felvetéseidre.

Mivel sok helyen felmerül, a radioaktív ruhák, illetve a megmagyarázhatatlan belső sérülések miatt termobarikus bomba tesztje/használata is, ezért utána néztem ennek a dolognak egy kicsit, mivel egy ilyen bomba is okozhat elvileg radioaktivitást (? – laikus vagyok, nem tudom, akárhogy is, ezen a vonalon mentem egy picit tovább).
https://books.google.com.ua/books?id=yKpqBgAAQBAJ&pg=PT5&hl=hu&source=gbs_selected_pages&cad=2#v=onepage&q&f=false
A könyv címe: Steven J. Zaloga: The Kremlin’s Nuclear Sword – The Rise and Fall of Russia’s Strategic Nuclear Forces (1945-2000)
Sajnos nincs lapszámozás (legalábbis én nem látok), így csak gyors fordításban pár érdekes részlet. Egyébként árnyaltan a Te verziódhoz is köze lesz.
A második fejezet 1953-1959-es időszakkal foglalkozik melynek címe: bombázók vs rakéták. Itt a 2.1-es rész alatt olvashatjuk, hogy a korai szovjet bombázók nem voltak felhasználóbarátak (pl. nem volt rajtuk WC), s ez is mutatta a kellő tapasztalatuk hiányát a nagy hatótávolságú stratégiai bombázók küldetései esetében. Igaz, hogy a legénységet mindig koruk legjobbjai alkották, de gyakran heti kétszer is 10 órás éjszakai bevétsen kellett résztvenniük (persze ezek gyakorlatok voltak, nem élesített atomfegyverekkel – az amcsik még gyakorlatozni is élessel jártak). A korai raktárakat még a KGB egy különleges egysége védte, egészen 1959ig, ugyanis megkezdődött a súlypont áthelyezés a rakétákra, ami Korolyov komoly sikereinek is köszönhető.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szergej_Pavlovics_Koroljov
1959 elején még csak hét rakétás egység volt, az év végére számuk 22-re nőtt.

Mindezt csak azért írtam le, hogy érzékeltessem, akkor éppen pont nagy volt a sürgésforgás, új bázisok létrehozása, így könnyen lehetséges az elveszett rakomány is, nem lenne egyedülálló egyetlen nagyhatalomtól sem.
Továbbá ebben az időben születtek meg új rakétatípusok, a már feljebb említett Korolyovnak köszönhetően, melyeket szintén tesztelni kellett. Nem feltétlenül élesített atom- vagy hidrogénfejjel ellátva, hanem akár más töltetek is felkerülhettek ugyebár ezekre. Egy levegőben történő robbanás, talán igazolhatná a viszonylag kevés égő állat tetemet, ami akár meghibásodás következménye is lehetett vagy éppen a szivárgó folyékony üzemanyag (bár itt a párolgás és egyéb tényezők, melyekre semmi rálátásom, tipikusan a sötétben tapogatózás és a hozzánemértés példáját adják : D).

Amik számomra nagy kérdőjelek, azok a Ljudmilla és Zolotarjov sérülései, a ruhákon kimutatott radioaktivitás, a 6.4.1-es alkonteó, a gumitömítés… Túl nagy a titkolózás, s szerintem e mögött, a minden nagyhatalom esetében megtalálható végtelen arrogancia állhat. A legyőzhetetlen szovjet hadsereg, mely éppen a kommunisták aktuális ellenségével vívja űrháborúját, ahol nem léteznek sorozatgyilkosok, ahol mindenki dolgozik, pont ott történne olyan, hogy a szovjet rendszer alapjait, a dolgos, okos megérdemelt pihenőjüket töltő fiatalságot, valami részég kádár vagy valami félresikerült kísérlet okán lényegében értelmetlenül megölik, holott haláluk könnyűszerrel elkerülhető lett volna? Egyáltalán, hogy kerülhettek olyan területre, ahol ilyen fegyverkísérletet hajtottak végre? Ha pedig menet közben történt valami egy szállítógéppel, bombázóval vagy rakétával, akkor innentől fogva ki lehet biztonságban? Majd imádkozzanak, hogy ne egy nagyobb város felett történjen hasonló? Na nem. Ez nem történhetett meg, ezáltal meg sem történt, legalábbis nem ebben a formában.
Valahogy így tudom elképzelni. : ) Elsikálni nem tudták az egész ügyet. Az egyetem, a hegymászókör, na meg ki tudja, milyen akkori hatalmaskodók rokoni szálai köthetőek az áldozatokhoz.

Köszönöm, hogy megosztottad gondolataid.

 3307. sztalker — 2017-09-18 17:44 

3306. gigabursch
3305. petiba

Köszi, hogy legalább ti ketten végig tudtátok olvasni.
🙂

Próbálok pontokba összefoglalva reagálni rájuk.

Először gigabursch kollégához:

“Hány ppm a mérgező-, a bódító, a nedvesítő koncentráció?
Nem lehet, hogy az egyik kizárja a másikat?”

De, lehet, és sajnos én sem vagyok sem kémikus, sem fizikus, ugyanakkor nagyon sok olyan vegyi anyag ismert, aminek még most sincs teljesen felmérve az emberi szervezetre mért pontos hatása, mivel ehhez olyan kísérleteket kellene elvégezni pontosan, ami hivatalosan nem lenne etikus. (Csak súgom: Dr. Mengele…)
Maradnak hát a legális állatkísérletek, és a hozzánk hasonló emlősök alapján mérik ki ezeket a határértékeket.

De! Például pont az etilén-oxid esetében sok tanulmány az igen ritka baleseteket is alapul vette az anyag mérgezőségi szintjének (bocs, de nem tudom a szakzsargont) a kalibrálásához. Pont egy orosz ipartelepen történt ilyen eset, az életben maradt sérültet alaposan kivizsgálták, így lehetett pontosítani sok adatot.

Azt is vedd figyelembe, hogy igen HIDEG és SZELES környezetet vettem alapul a gáz-elméletemhez, a Gyatlov-hágó azért nem egy steril vegyi kombinát tartálya.
Ide tartozik, hogy ugyanezek a fent felsorolt körülmények vonatkozhatnak magukra az áldozatokra is (azaz Gyatlovékra), vagyis nem kell feltétlenül egy gáztengerben fürdened, elég, ha egy ilyen szennyezett ruhában beleesel egy szakadékba, és ott ragadsz, mert nem fognak téged száraz ruhába áttekerni (mert nincs), sem pedig felmelegíteni tűz mellett (mert elégsz). Ez akár Zolo v. Tibo esete is lehetne. Mozogni alig tudsz, a bordatörésesről ruhát levenni persze lehet, gondolom, de nem biztos, hogy jót teszel vele. (Amíg normál körülmények közt 1-2 óra alatt ellátják a sérültet, itt ezalatt megfagysz, ha csak zokniban és nadrágban vagy Ehhez nem kell még extra gáz.) Idemásoltam egyet a sok ismertető közül, itt is kutakodhatsz koncentrációs értékek után:

https://www.atsdr.cdc.gov/mmg/mmg.asp?id=730&tid=133

file:///G:/Djatlov%20shots%20new%202017/ETILEN-OXID/biztonsagi%20adatlap.html

file:///G:/Djatlov%20shots%20new%202017/ETILEN-OXID/ETILEN-OXID%20ILO%20-%20web.html

Amit kapásból el tudok képzelni: pont a sátruk közelében pottyanhatott le egy kisebb-közepesebb méretű „tartály”, ami kiszakadt, majd részben lefolyhatott rájuk, de a baromi nagy szélben gyorsan szét is terült, kezdett elpárologni. Ahogy egyre jobban körbevette őket, otthagytak csapot-papot Gyatlovék, és a legrövidebb úton próbáltak onnan lemenni egy biztos helyre, ahol a tűzgyújtás és szárítkozás megoldható. Ennyi. De a hátukban persze még ott volt az a bizonyos veszélyforrás, és egészen addig nem mertek oda visszatérni, amíg a közelében égés-lángolás volt.(Éppenséggel ezt is kuksolhatták a fán 2 zokniszárítás közt a mínusz 20 fokban, de aztán megunták vagy megfagytak bele.) Az is lehet, hogy ez a leesett darab egy NAGYOBB STRUKTÚRA része volt, ami meg ezalatt lassan beszórta a völgyet. Ez utóbbi nem lett volna akkora baj, mint az, hogy pont az ő csúcsukra is zuhant egy darab, mert az meg pont a nyakukba dőlhetett. (Ha csak aeroszol hullik, akkor még a sátor is eléggé biztonságos lett volna egy ideig, amíg szépen felöltöznek.)
Ez persze csak az én teóriám. Ugyanakkor olvadt hófoltot találtak a sátor közelében, a távoli szemtanúk leírása szerint a völgy felett fénylések, robbanások látszottak, hallatszottak. (Gyatlovék fotóit tehát én elfogadom az események dokumentumaiként, szerintem nem véletlen exponálások és filmhibák, hanem gázgömbök fényei, közük lehet a halálukhoz.)

Most petiba kollégának:

1. Gáz, honnan?
Lásd fent, csak annyi kiegészítéssel, hogy egy EGÉSZEN KICSI, pár száz kilogrammos „rakomány” is okozhat kellemetlen perceket, mert gázok cseppfolyós állapotból nagyon drasztikusan mehetnek át a légnemű fázisba, lásd gázpalack. (Csak egy ötlet: a környéken használt meteorológiai” v. kutatószondák rakétáját máskor rádiótechnikai zavaróeszközként is használták, ezek kicsi, harcászati rakéták valójában, amelyek fejébe gázt tankoltak. Amikor ezt a harctér felett kiszórták, az feltöltődött elektrosztatikusan, és zavarta a rádióvételt az alatta elterülő területeken.) De lehetnek nagyobb rakéták folyékony hajtóanyagú fokozatai is éppenséggel, amelyek már 10-20 tonnás tartályok. (A kis kutatórakéták mind szilárd hajtóanyagúak, azok nem okozhatnak ilyen gyulladást, ezért ott csak a rakétafej „tartalma” jöhet szóba. Cserébe sajnos a szilárd hajtóanyag nem is elég hatékony, igaz, biztonságos.)

2. Szárítás, facsonk:
A pulóver v. nadrág szárait kötözöm a csonkokra, nem pedig „fogasként” akasztom rájuk. A két csonk közé feszítem ki. Ha a szél a fa felé fúj, a törzsére szépen rásimíthatja. Nekem ez nagyobb szárítási felületnek tűnik, mintha csak a tűleveles gallyakra hánynám fel, ami lehet, hogy egyszerűbb egy vizes ruhánál, de itt most minden percük drága volt, egészen addig nem ülhettek tűz mellé, amíg van bennük gyúlékony anyag. (Ezek a hajtóanyagok pedig azért kicsit lobbanékonyabbak, mint a 98-as benzin, nem véletlenül használják rakétákban.)

3. Leömlő gáz:
A Nyos-tó esete:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyos-t%C3%B3

Csak ott a szén-dioxid „jött le”, ami nem gyúlékony, csak éppen elalszik tőle az ember örökre. Igaz, a CO2 szagtalan is, azért is halhattak meg ott olyan sokan, sajnos.

Megjegyzés: nem lehet, hogy az a sok ödéma, felgyülemlett folyadék Gyatlovék szerveiben egy ilyen irritáció eredménye? (Hasonlóan a bőrük elszíneződéséhez.)

4. Ruházat átitatódása:
Egyrészt: párolgás. Rendkívül illékony anyagokról van szó! (Nem is lenne ez baj, ha nem lennének olyan gyúlékonyak is egyben, sajnos, itt tehát megint a tűzveszély a lényeg, nem a „kölni” szaga, vagy íze.) Lásd még a párolgási, környezetben lebomlási sebességét az etilén-oxidnál, ez csak pár óra!

Másrészt: nem véletlenül szellőztethették még a holttesteket sokáig a szabadban, és talán nem véletlenül rendeltek több száz liter (!) alkoholt a boncolásukhoz. Ezen az irdatlan mennyiségen mások is kiakadtak már. (Az egyik szag elnyomja a másikat, hogy mindenki értse.)

5. A gáz elillan a magasban:
Vedd figyelembe a szelet, ami változó erősséggel fújhatott az események alatt, azaz egyre gyengülhetett. Vagyis eleinte sok gázt egyszerűen átfújt a hágó felett, az nem jutott le hozzájuk. Ahogy viszont gyengült, a hágóból a gáz már nem tudott kijutni, mert valamivel nehezebb volt a levegőnél. Ez szépen, lassan lefolyhatott. (Nem véletlenül „nehezek” a harci gázok is, hisz így jól el tudják lepni a lövészárkok és fedezékek védőit.) Ez volt az ő pechük, a pezsgőspohár, azaz a völgy alján voltak éppen, ha nem ilyen szűk völgyben vannak, akkor talán megúszhatják.

Példák a sűrűségre: az acetilén önmagában a levegőnél ugyan könnyebb, de a vele alkotott keveréke már nehezebb kissé. A metanol éppen csak az, 1.1 a szorzó. Az ETO (etilén-oxid): 1.5 (hasonló a CO2-hoz, lásd Nyos-tó, fent), a propilén-oxid meg 2.0, azaz kétszer nehezebb a levegőnél. De sok más anyag is lehet még, én most csak ezeket soroltam. (Végül is csak a vegyészek és a tűzoltók ismerik ezt pontosan, ember legyen a talpán, aki kapásból rávágja egy hegyi túrán éjjel, hogy mi fog történni ha metanol vagy dietil-éter ég mellettem.)

6. Megpörkölődött kisállatok, meg zoknik?
A zoknikat ók maguk égették meg, mert nagyon siettek a tűz mellé guggolni, hogy megmelegedhessenek már végre (amit meg is tudok érteni). De az is lehet, hogy a tűz mellett csavargatták őket, így éghették meg. (Aztán már óvatosabbak lettek, messzebb csavarták ki belőle a naftát — ha volt eszük.)

A döglött madarak esetét nem én találtam ki, utánanáthetsz akár itt is, van kép is hozzá, ahol a kutatók tartják a tetemeket a kezükben.

http://www.viafanzine.jor.br/site_vf/pag/5/dyatlov_part04.htm

“First responders noticed a large number of dead birds, mainly white ptarmigans, in the forest area where tourists were hiding: in the vicinity of the cedar and the ravine. Consequently, the impact of a deadly force on living organisms would have occurred.”

Egyébként pont Ivanov említi, hogy a fák teteje az erdőhatárnál egy sávban láthatóan meg volt égve. Mások erre a gömbvillám-, meg lézerfegyver+UFÓ-teóriákat részesítik előnyben, én a gázpermet szélben belobbanását támogatom: ahol a koncentráció nagyobb, a 300-400 C fokos gyulladáspontú gáz már a legkisebb szikrától is ellobbanhat, a szél pedig izzó csóvákat sodor magával, amik hamar kialszanak, nagy tüzeket nem okoznak. De én azért nem mennék feléjük, ha lehet.

Nem t’om, hogy átmentem-e a vizsgán, de legalább megpróbáltam, igaz?

 3306. gigabursch — 2017-09-18 12:45 

@sztalker:
Hoppá…
Aha…

Upsz…
Amit leírtál az nem kevés és megdöbbentő is.

A gáz nedvesítése c. dolog nekem nem egyértelmű, maga a gáz terjedése viszont igen.
Itt megont minden a ppm-eken múlik.

Hány ppm a mérgező-, a bódító, a nedvesítő koncentráció?
Nem lehet, hogy az egyik kizárja a másikat?

 3305. petiba — 2017-09-18 12:34 

@sztalker:

folyt.

“ott, a sátruknál sőt, nagyon is higgadtan gondolkoztak”

“A megoldás az, hogy gyorsan visszatérnek majd a völgyből a sátorhoz, ha már ott kicsit megszárították a most rajtuk csöpögő ruhát, és valamelyest megmelegedtek egy szerény tűznél. (A sátornál nem volt tűzifájuk ehhez, meg veszélyes is lett volna ott a mindenfelé spriccelő gázban tüzet rakni.)”

Most ha ez a bizonyos gáz, (vagy alkoholban oldott gáz?)”lefelé” megy, azaz a földhöz legközelebbi teret tölti ki, ahelyett, hogy elillanna a magasba, akkor nem volt higgadt dolog a völgybe, LEFELÉ menekülni a völgybe, lefelé tartó gázkeverék (vagy mi) tömeggel együtt. Ha ez egy levegőnél nehezebb gáz, akkor nem lett volna szabad a szélcsendes völgy felé szaladniuk.

Hogyhogy a sátornál nem volt tüzifájuk? Táborozós-kiscserkészes alaptétel a tűzrakóhely készítése, majd sátorverés a tűzrakóhely körül, és megfelelő mennyiségű tüzelő összegyűjtése. Gatyarepesztő mínuszok között meg aztán pláne. Vajon miért nem volt tüzelő a sátruk körül?

Alkohol-gáz-izé keverékkel átitatott rongy az illékonyabb alkotórészek elpárolgása (“megszáradása”) után nem marad továbbra is gyúlékony? Ha egy rongyot átitatok pl. benzinnel, majd a napon “megszárítom”, nem fog ugyanúgy lángra lobbanni az első szikrától? (csak kérdés,nem tudom a helyes választ)

…………………

“Ezért gyorsan SZELLŐZŐNYÍLÁSOKAT kezdenek vágni a sátrukon, hogy a párolgást elősegítsék. Egyre többet. Igen, ezeket nem menekülési céllal vágták Gyatlovék, és nem is azért, mert nagyon fulladoztak volna (a gáz alul folyt be), hanem hogy a szél minél jobban átszellőztesse a holmijukat. Előbb a sátor tetején vágnak keskeny réseket, talán próbálkoznak oda szuszakolni egy kettétört síbotot is, hogy kifeszítsék vele a ponyvát, de mivel a bambuszrúd belseje üreges, ezzel szellőzőcsövet is eszkábálhattak éppenséggel, hogy az majd jól kihúzza a levegőt a sátorból. Sajnos még ez is kevés most, kénytelenek nagy hasítékokkal szétmetélni az egész sátorponyvát.”
“Sajnos még ez is kevés most, kénytelenek nagy hasítékokkal szétmetélni az egész sátorponyvát.”

“inkább siessen lefelé velük, ne a cuccait csomagolja, ha nem akar szénné égni ebben a gázfelhőben, ami most a lábuknál gomolyog. Fájó szívvel, de elhajítja a batyuját nem messze a sátortól.”

Még a ruháját is elhajítja, ami a túlélését segítené, mert nem akar szénné égni a gáz-alkohol-izé felhőben, de előtte nekiállnak a sátrat nyáriasítani, szellőzőnyílások vágásával, síbottördeléssel, alátámasztásokkal, ponyvafeszegetéssel, stb.? Ha az életemet féltem, mert mindjárt felrobbanok/szénné égek, akkor nem állok neki sátrat “takarítani”. Szerintem.

……………………

“Ahogy lejjebb értek a völgyben, valószínűleg lejjebb adták az igényeiket is e téren, mert tudták, hogy a gázpermet – ami nehezebb a levegőnél — idővel le fog folyni a völgybe, ezzel megakadályozva a nagyobb tüzek szítását. Bizonyosan ekkor fogant meg bennük az a gondolat, hogy nem lehet megúszni verem építése nélkül ezt az éjszakát”

Veremépítés a völgyben? Még megágyazni a lefelé terülő gáznak?

………………..

Víznél illékonyabb anyaggal átitatott ruhák szárítása.
Keress erős, egészséges fenyőágakat, rázd le róluk a havat fektesd rá a szárítani kívánt textilt, minél nagyobb felületet vízszintesbe téve. Gyakran forgasd meg a ruhát a szárító felületen és gyakran fordítsd ki színére, visszájára. (Ural Wash and Dry – haladóknak)

………………….

“beillesztenünk a jól bevált „kágébé-uráncsempész-hegyirabló-gyíkember per jeti-infrahang” modulokat”

Hát valahonnan/valakik által csak odakerült ez a gázfelhőizé…mondjuk valamiféle, általunk még ismeretlen aromás szénhodrogénvegyülettel működött a geekemberek ufója, aztán rájöttek, hogy valami baj van a hajtóművekkel, kényszerleszállás lesz itten kérem, ezért kiengedték a kerót, akarom mondani ezt az ufóbenzint, vagy mit, és Gyatlovék csak rosszkor voltak rossz helyen, az ufóék pont rájuk eresztették az ufókerozint. Aztán még éppen hallották is a földbecsapódást, ami váratlan és még ismeretlen hullámokat idézett elő, amitől meg jól meghaltak szegények.

……………………

“Még nagyobb baj volt viszont, hogy az őket ilyen szépen lekergető anyag (ami lehetett akár acetilén-származék, metanol, etilén-oxid, propilén-oxid, dietil-, vagy dimetil-éter stb.) tényleg NEHEZEBB lehetett a levegőnél, így szépen le is süllyedt hozzájuk a völgybe, a fenyőig. ”
Na, itt cáfoltad meg az elméletedet, pedig jól indult.
Nem lehettek túl higgadtak, ha a lefelé terülő gáz elől nem tepertek fel minél magasabbra.

………………..

“Nagyon sok kisemlős rágcsáló és madár tetemét találtak (sok madár meg is volt pörkölődve) a helyszínelők a térségben.”

Megpörkölődött kisállatok, meg zoknik? Hogy pörkölődhetett meg bármi, ha egy extrém tűzveszélyes, szétterülő anyag terítette be a völgyet, a hegyoldalt? Ha volt bármilyen tűz, márpedig kellett, hogy legyen, ha egyes dolgok megpörkölődtek, akkor ott szét kellett volna égnie a fél domboldalnak, a völgyben nem maradhatott volna semmi épen, minden szénné égett volna. Pörkölődés kis tüzecskében van, ha viszont van kis tüzecske egy benzin (vagy ufókeró) felhő környékén, annak csúnya nagy robbanás és tűzpokol a vége…Szerintem.

…………..

A többi valszeg stimmel, bár egy törölközőt azért szétvágni…asszony mit szólt hozzá? Vagy elrejtetted a maradványokat , XD

Egyáltalán nem volt unalmas, sőt, inspiráló, gondolkodásra késztető.

Igazán megírhatnád a nagy, átfogó, szintetizált tiboru konteót, lenne hozzá tehetséged.
Remélem nem vitték még el nagy, fekete elsötétített autóban a mestert, ellenszenves öltönyös-napszemcsis fickók, akik belépve az oldal admin felületére néha küldenek pár semmitmondó üzit a mester nevében, hogy nehogy gyanút fogjunk…

 3304. petiba — 2017-09-17 22:31 

@sztalker:

Azt a picuri mindenit, kolléga, te aztán ráértél 🙂
Nekem már patológiás tüneteim voltak a Djatlov-témától, de annyira behalt a környék, hogy ezúttal erőt vettem magamon, és elolvastam, amit írtál. Szerintem ez a dolgozat teljesítette a konteós PhD-s disszertáció követelményeit, a főnök távollétében vállalom a vizsgáztatást, szerintem megvédted, kijár a fokozat XD

Azért, mint ideiglenes konzulens ( 🙂 ) feltennék pár kérdést kutatásod témájában.

Az egyik, és legfontosabb kérdés, hogy honnan jött a gáz? Honnan volt annyi gáz, amennyi egy fél hegyoldal beterítéséhez elegendő? Nyílt terepen? (márminthogy nem zárt térben)

Facsonk kérdéskör teregetés viszonylatban. Ha van egy vizes ruhám, amit normál körülmények között szeretnék megszárítani, azt biztos, hogy nem egy fogasra akasztom, mert az nem hatékony. Márpedig a csonkolt fenyőág az a fogast helyettesíti. Ha hatékonyabban akarok szárítani, akkor egy kötélre (drótra) kopasz faágra hajtom rá a ruhát. Ha még hatékonyabban, és sürgősebben akarok valamit megszárítani, akkor kigombolva, minél inkább széthúzva vízszintesen fektetve szárítok, ellenkező esetben a nedvesség felgyűlik a holmi legalsó pontjain, amelyek sokáig vizesek maradnak. A teregetőre kifektetett ruha megfelelője a komplett, ágacskákkal, tűlevéllel ellátott fenyőág(már ha fenyő), illetve a rá fektetett ruha. Szal, nem érdemes csonkolni a fenyőágat, épp ellenkezőleg.

Sajnos nem tartozom a konteóblog fizika-kémia tanszékéhez, így az alábbiakat csak nagyon zárójelben írom (((((sok zárójel))))) ( el nem tudom képzelni, hogy egy gáz, ami nem extrém, (csak laborban előállítható) fizikai körülmények között van, az egy hegyoldalon “ömlik lefelé, mint egy sárlavina, vagy gleccservíz-áradás a tavaszi olvadás alatt. Befolyik a sátorba, meg a cipők cuppogósra eláznak a – még nyomás alatt sem levő – folyékony gáztól.
De véletlenül sem állítom, hogy ilyen nem lehet, ( kevés vagyok egy ilyen állításhoz), csak és kizárólag annyit emelek ki, hogy ezt mennyire nem tudom elképzelni.
(plusz egy bónusz antifizikus kérdés – minuszsokfokban még van párolgás? Nem az van, hogy a ruha száradás helyett magába fagyasztja a vizet, egyéb folyadékot? Vagy még ilyen mínuszban is olyan illékony, hogy nem marad a ruhában? De akkor hogy maradhatott felszívó közeg nélkül a hegyoldalban, hogyan ömölhetett le a sátor környékén illanás, felszívódás, elpárolgás nélkül?

“Noha a boncolás nem állapított meg szembetűnő szervi elváltozásokat náluk, a szövettani eredmények sem mutattak ki alkoholt (etil-alkohol), mégis azt tartom a legvalószínűbb haláloknak legtöbbjüknél, hogy egyszerűen képtelenek voltak már mozogni a gáz okozta narkózistól, és ezért fagytak halálra.”

Hogy lehet, hogy a ruhájukat totál átitatta az etil-alkohol (illetve a benne oldott gáz?) és mégsem tudták kimutatni később a ruházatukból? Apa egyel több etilalkoholt tölt a pohárba a kelleténél, (mondjuk vodkát) és kicsit leönti a zakóját a piával. Hát, hacsak nem színműszál szövetből készült a ruhadarab, akkor az biztos,hogy apu zakójában nagyon sokáig kimutatható lenne még a ráborított etil-alkohol. Pláne, ha egy jóféle kisüsti a borítmány XD

Folyt.köv. de majd csak holnap.

 3303. sztalker — 2017-09-17 20:40 

Szép estét mindenkinek! Mindnyájan kényelmesen ültök? Biztos?

Jó, akkor kezdem.

GYATLOV UTOLSÓ TALÁLMÁNYA

Lehet, hogy megvan a közvetett bizonyíték az idegenkezűségre Gyatlovék halálában. Továbbá fény derülhet Gyatlov egy nagy titkára – talán az utolsó nagy dobására –, mellyel akaratlanul is elárulta nekünk gyilkosát.

Arra a mindeddig pontosan meg nem válaszolt kérdésre ugyanis, hogy vajon mi a fészkes fenét is csinálhattak ott lent, annál a magas fánál túrázóink, talán mégis csak van pontos magyarázat.

Nem, nem csupán nézelődtek, vagy gallyakat gyűjtögettek ott szorgalmatosan egy tábortűzhöz, és nem is valami (vagy valaki) elől menekülni akarván vagdosták le annak a jobb sorsra érdemes fenyőfának az alsó ágait azzal a szándékkal, hogy felmásszanak rá, hogy csak a facsonkok maradtak meg a szegény cédrus törzsén olyan jó 5 méteres magasságig.

Nem, egyiket sem. Harkályaink egészen mást csináltak ott: TEREGETTEK. A saját ruháikat. Sőt, nem csak teregettek, de előtte bizony még jól ki is csavarták kézzel a naftától bűzlő holmijaikat, ahogy persze ez erejükből tellett. A gáztól jól átázott ruháikat szárítgatták hát ott, azokon a gallyakon kiterítve, hogy utána legyen még esélyük a már „csak” vizes és hideg (!!!) ruhákban a tűz mellett kissé megmelegedniük, mielőtt halálra fagynának. Mert egy gyúlékony, valamilyen telítetlen szénhidrogénnel átitatott ruhában nem ajánlatos rögtön tűz mellé kuporodni, lássuk be. (Már, ha életben akarsz maradni, persze.) És mindezt a szárítgatást este, mínusz 20 fokban, szélben, havazásban, gyenge ruházatban (egyesek egyenesen félmeztelenül) végezték!

Sok levágott gally még a faágakon lógott, nem is szedték le azokat, hisz nem is volt rá szükségük. Nekik csak a faág CSONKJAIRA volt szükségük. Volt is vagy húsz darab ilyen kis „szarvacska” a fa törzsén körös-körül, amivel igencsak próbára tették a későbbi kutatók, kivizsgálók rejtvényfejtő képességét.

http://kepkezelo.com/images/l7v2ay8onsbdw4953stx.jpg

Mi is történhetett a fánál valójában?

De ne szaladjunk annyira előre, hiszen ők se tették ezt akkor, ott, a sátruknál sőt, nagyon is higgadtan gondolkoztak.

Amikor a sátornál rájuk zúdult egy valóságos gázpermet-zuhany — mintha az egész táborhelyüket nyakon öntötték volna –, ez az áradat elérte az éppen nyitott bejáratú sátrukat, az épp benne ülőkkel vagy állókkal együtt, sőt, az esetleg még kint álldogáló 1-2 fő is kaphatott a nyakába ebből a szagos zuhéból.

A sátorban ALUL MINDEN NEDVES LETT A GÁZTÓL, beleértve a földön heverő ÖSSZES CIPŐT IS (hisz ezeket mindig a padlón tartották, közel a bejárathoz), nem véletlen, hogy eszük ágában sem volt, hogy felvegyék őket, még kísérletet sem tettek erre, hiszen úgyis csak „cuppogott” volna benne a lábuk.

De még rosszabb, hogy ŐK MAGUK LETTEK NYAKIG NAFTÁSAK, ami azért rossz, mert így akárhová is mennek, menekülnek majd, a SZÁRÍTKOZÁST NEM LEHET MEGÚSZNI, KIKERÜLNI. (Sokkal szerencsésebb lett volna, ha csak a táborhelyük ázik el, de ők nem, a testük és ruhájuk nem lesz gázzal szennyezett, mert akkor gyorsan kereshettek volna egy száraz helyet valahol másutt, ahol elvackolják magukat átmenetileg reggelig, de így, hogy tetőtől-talpig úsznak a metanolban?) Most képzeljük el: felettük izzó gázcsóvák, szikrák(!) röpködnek, a szél süvít, a havazás még messze nem szűnt meg, ott állnak nyakon öntve a dermesztő hideg éjszakában száraz ruha nélkül. Ezek után nem nehéz belátni, hogy nem sok választási lehetőségük maradt. Ott fent nem maradhattak, de a szárítkozás a völgyben amúgy is bizony nehéz lesz, hogy nincs váltás száraz ruhájuk.
Hiába mennek le a szélcsendesebb völgybe, ott mégsem vetkőzhetnek le rögtön meztelenre az erdőben, hogy tűz mellé üljenek, és így vészeljék át az egész hideg éjszakát. Csak kis ideig bírnák így ki ott lent a völgyben, beláthatjuk.

Ez az anyag ráadásul – mivel szénhidrogén-származék – a ruhán is áthatol, sőt, a bőrön is felszívódó, zsírban jól oldódó vegyület, ami hamar eljut az agyba, az idegrendszerükre hatással lesz. Amíg a bőrük is illatozik tőle, csupaszon még kis tűzhöz sem közelíthetnek életveszély nélkül, nemhogy „benzines” cipőben, zokniban, kesztyűben.
(Csak a példa kedvéért: felöltözve állok a benzinkút mellett, a cipőmet leveszem, magam mellé teszem. A benzinkutas lelocsol a fejem búbjától a lábam ujjáig benzinnel, majd telitölti a cipőmet is vele. Utána gyufát gyújt előttem és az arcom előtt kezd vele hadonászni. Mindezek után én erre úgy reagálok, hogy felhúzom a cipőmet? Ugye hogy nem.)

A megoldás az, hogy gyorsan visszatérnek majd a völgyből a sátorhoz, ha már ott kicsit megszárították a most rajtuk csöpögő ruhát, és valamelyest megmelegedtek egy szerény tűznél. (A sátornál nem volt tűzifájuk ehhez, meg veszélyes is lett volna ott a mindenfelé spriccelő gázban tüzet rakni.) Utána visszatérnek ide, a sátrukhoz, a többi meleg holmiért, de mielőtt lemennének, mindenképpen ki kell valahogy SZÁRÍTANIUK, SZELLŐZTETNIÜK a cuccaikat a sátorban, amik most ott hevernek a földön a zsákokban, hogy legyen száraz bélelt holmijuk majd az éjjeli hidegben. Az így felvett ruhák már eléggé kiszáradtak addigra ahhoz (mert ez a gáz erősen párolgó, illékony), hogy bennük már kényelmesen LEMEHESSENEK ÚJRA A VÖLGYBE, ÉS STABIL BÚVÓHELYEN, MOST MÁR NAGY TŰZ MELLETT vészeljék át az éjjel második felét. Tehát egy jó kis éjszakai oda-vissza túrázgatás előtt álltak Gyatlovék. (Le—föl—le, ez testvérek közt is 4500 méter, de talán nem kell mindenkinek megtenni, a jobb erőben lévők segítenek majd a többiek ruháit lecipelni valahogy.) Ennek fényében már érthető, hogy nem fognak majd őrült módon lerohanni a lejtőn, mert takarékoskodniuk kell az erejükkel.

Ezért gyorsan SZELLŐZŐNYÍLÁSOKAT kezdenek vágni a sátrukon, hogy a párolgást elősegítsék. Egyre többet. Igen, ezeket nem menekülési céllal vágták Gyatlovék, és nem is azért, mert nagyon fulladoztak volna (a gáz alul folyt be), hanem hogy a szél minél jobban átszellőztesse a holmijukat. Előbb a sátor tetején vágnak keskeny réseket, talán próbálkoznak oda szuszakolni egy kettétört síbotot is, hogy kifeszítsék vele a ponyvát, de mivel a bambuszrúd belseje üreges, ezzel szellőzőcsövet is eszkábálhattak éppenséggel, hogy az majd jól kihúzza a levegőt a sátorból. Sajnos még ez is kevés most, kénytelenek nagy hasítékokkal szétmetélni az egész sátorponyvát. Talán annyi szerencséjük azért van a szellőztetésben, hogy szélben éppenséggel nincs hiány. Sőt, a bejáratot még akár vissza is fűzhetik, ha nem szeretnék, hogy másnap délelőtt a délnyugati, nyugati szelek innen is befújjanak, mert akkor már át is fújhatnak rajta, sok holmijuk kirepülhetne így.

Látva a helyzet súlyosságát, Gyatlov önző módon próbál gyorsan összekaparni valami kis „túlélőcsomagot” magának: egy pár lucskos cipőt teker egy szintén csatakos ingbe, gondolva, hogy majd lefelé menet eléggé kiszáradhatnak ahhoz, hogy ezekkel jobb eséllyel vágjon majd bele a visszaútba, de többen is rászólhatnak, hogy inkább siessen lefelé velük, ne a cuccait csomagolja, ha nem akar szénné égni ebben a gázfelhőben, ami most a lábuknál gomolyog. Fájó szívvel, de elhajítja a batyuját nem messze a sátortól. De hogy a társaiknak se legyen igazuk teljesen, azért a jó kis szőrmebundáját csak sikerül valahogy az egyik résbe begyömöszölnie, milyen jól fogja őt az majd melegíteni pár óra múlva, ha már érte jött!, Addigra pedig szépen kiszárad majd és fel lehet venni. (Hiába no, azért kicsit mindig önző volt a mi Gyatlovunk, ismerjük el.)

Most már látjátok, hogy miért kellett az összes ruhájukat meglazítaniuk, hogy miért voltak a zsebeikben a kesztyűk és zoknik, nem pedig a kezükön-lábukon? Gáztól átázott sapkák, kabátok, de most mind használhatatlan és tűzveszélyes. Vészhelyzetben nincs idő a ruhák kigombolására és a zipzár húzogatására, ha már lángolsz, ezért sokan inkább be se gombolkoznak, van, aki még a gombjait is levágja. Az egész testükről csöpög lefelé a nafta, le a hóra, ahogy lecsorog ez a FAGYÁLLÓ anyag (hasonlóan az etilén-glükolhoz) megolvasztja a havat a cuppogó zoknis lábuk alatt, ami később így fagy meg, ezért maradhattak meg a lábnyomaik hetekig a lejtőn, és ezért nem sikerült azóta sem ilyen hosszú ideig ilyesmit reprodukálnia senkinek azon a hegyoldalon. (A sátor mellett sok, a hóba félig beleolvadt ruhát találtak később.)

Zolo megy elől a karjára erősített iránytűvel pontosan tudják tartani az irányt, a cél a legközelebbi szárítkozásra alkalmas terep, lehetőleg magas fákkal, aminek a törzsén a széllel szembe kiteregetve apránként meg lehet szárítkozni, mindig csak 1-1 ruhát levetve, kicsavarva, majd kifeszítve és kiteregetve, de óvatosan, hogy közben ne fagyjanak meg. Mivel nincs váltás ruhájuk, óhatatlanul át fognak fázni ebben a cudar időben, a szél még csak fokozza a hidegérzetüket. Ugyanakkor micsoda paradoxon: a fagyállónak köszönhetően később pont azoknál NEM mutatnak ki fagyási sérüléseket, akik most tetőtől-talpig átáztak és dideregnek a jeges szélben, és fordítva: akiken voltak fagyásnyomok, azok talán kevesebbet kaphattak ebből az éteres folyadékból a ruhájukra, kezükre.

A tervük tehát mindeddig az volt, hogy az erdőben megvárják a havazás végét, a fánál nagyjából kipárologtatják a ruháikat a gáztól a facsonkokra csomózva-kötözve, majd ugyanezeket a víztől még nedves (!) és pokoli hideg (!!) ruhákat újra felvéve (!!!) próbálnak egy kisebb tűz mellett melegedni, és innentől már „csak” a nedvességet kiszárítani a holmijaikból. A sorrend tehát fontos, ha nem akarsz élő fáklya lenni az Urál közepén. Ahogy lejjebb értek a völgyben, valószínűleg lejjebb adták az igényeiket is e téren, mert tudták, hogy a gázpermet – ami nehezebb a levegőnél — idővel le fog folyni a völgybe, ezzel megakadályozva a nagyobb tüzek szítását. Bizonyosan ekkor fogant meg bennük az a gondolat, hogy nem lehet megúszni verem építése nélkül ezt az éjszakát, és valószínűleg csak másnap reggel lesz értelme visszamenni a sátorhoz az addigra már jól használható meleg cuccaikhoz. Utána: labaz, vagyis a tartalékraktár, majd le, Vizsajba, végül vissza Szverdlovszkba, ennek a túrának már úgyis befellegzett.

Az tehát, hogy Dorosenko és Krivosenko ilyen hülyén volt felöltözve (lásd hosszú nadrág fölött úszógatya!), össze-vissza felhúzott zoknik, ezek mind azt bizonyítják, hogy megpróbálták apránként kiszárítani a ruháikat, és mindig az éppen tisztát vették le a fáról és húzták magukra. (Vagyis nem a sátornál keverték össze a holmijukat.)

Nem véletlenül vágták hát le később társaik az egyiküknek CSAK A NADRÁGJÁT, a másiknak meg CSAK A SZVETTERÉT. Mínusz 20-30 fokban az ember nem lehet válogatós (nekem csak Hugo Boss-nadrág jó, ezt nem veszem fel, vidd vissza!), nem, sajnos csak azokat használhatták, amelyek már eléggé ki voltak szellőztetve.
Sokuknak csak az alsó ruházata lett naftás, ha éppen ültek a sátorban, mások meg felül szennyeződhettek be jobban, ha a nyakuk közé kapták kint a szabadban. Megindult hát a nagy ruha-cserebere. (Most gondoljunk a kettévágott ruhákra, szerintem előbb jól megszagolták ezeket, hogy érdemes-e magukkal vinni a verembe, vagy csak bűzlene ott.)

Így azt sem szabad biztosra vennünk, hogy pont Dorosenko és Krivosenko haltak meg elsőként, mert róluk ruhákat vágtak le. Éppenséggel mások is lehettek előttük, csak AZOKON MÉG NEM VOLT HASZNÁLHATÓ (KISZELLŐZTETETT) ruha, így nem sok értelme lett volna abban lángra lobbanni a tűz mellett ugrálva…

Sokuk keze a ruhák KICSAVARÁSÁNÁL is sérülhetett, a bőr lejött róla. Luda körmei is letörtek. Az óvatlan Krivosenko nem várta meg zoknijának kiszáradását, súlyos égési sebeket szerzett a lábán. (Erdő mellett nem jó lakni, tűz mellett nem jó metanolos kesztyűt kicsavarni, ehhez menj messzebb, te kis lusta!)
Emlékeztek, hogy milyen furcsa volt az, hogy egy ÉGETT ZOKNI van egy SÉRTETLEN LÁBRA húzva és fordítva? Nos itt van rá a magyarázat. (Azért a KGB nem ennyire furmányos, hogy ilyen páros zoknicserékkel rejtjeles üzeneteket kódoljon a CIA-s kettős ügynökeinek.) Sajnos Gyatlovék nem nagyon válogathattak a készletből, azt húzták magukra, amit éppen tisztára száradva találtak a fán.

Végül is a CSOMÓK vezettek nyomra. Bizony, ezek a kis jelentéktelen bogok a holmijaikon. A fa alatt egy övet találtak, az egyik végén CSOMÓVAL. Nem messze innen egy ÖSSZEGYŰRT (értsd: kicsavart!), KIFORDÍTOTT (értsd: kívül még „szagos”) mellényt. Mindenütt SZÉTSZAGGATOTT, CSAVART, NYÚZOTT HOLMIKAT. Fáslit, végein CSOMÓVAL. Sapkát, rajta LYUKAKKAL, DRÓTTAL ÁTKÖTÖZVE. Krivosenko zsebében RÉZDRÓT-GOMBOLYAG, SELYEMSZALAG. Szlobogyin zsebében KÖTELEK.

Valahogy így nézhetett ki egy fuszekli-szárítás mondjuk Dorosenko-módra:
Végy egy nadrágszíjat. A fém övcsat részét húzd rá a faág csonkjára, a másik végét pedig csomózd rá a hozzá legközelebbi, vele egy magasságban lévő csonkra. A szíjra teregesd rá a zoknikat, de akár nadrágot is akaszthatsz rá száradni, ízlés szerint. (Ural Wash & Dry kezdőknek.)

Így jutottunk hát el ahhoz a magas fához. A fenyőnk alsó része volt az „alacsonyabb” szárítási fokozat ezen a mi tábori fregolinkon, ha szabad így mondani, de lent csak a lányok és az abszolút kezdők alázták magukat. Az igazán férfias az a „kettes program” lehetett ezen a mi kis mosógép-centrifugánkon, ott fent, vagy 5 méter magasan, ott lehetett gyorsan és hatékonyan kiszárítani a cuccaidat. Illetve szerintem még kellett, hogy legyen egy fapados módszer is, amikor nem csomózgattál semmit sem, hanem te magad voltál a facsonk, felmásztál a legvastagabb ágra, szembefordultál a széllel, széttártad kezed-lábad, hogy az minden ruhádat jól átjárja és közben reménykedtél, hogy hamar lejöhetsz majd melegedni utána a tűz mellé. Apropó, facsonk: nem lehet, hogy Zinácska egy ilyen kiálló csonkra esett rá, amikor dideregve próbált lekecmeregni egy magasabb gallyról, kezében egy pulóverrel?

Na, ezért már csak érdemes volt ébren maradnotok késő estig, ugye?

(Itt adnék egy szerény lehetőséget a más hipotéziseket felvonultató konteós frakcióknak is, nehogy paranoiával vádoljatok. Szóval ebbe a „mosok-centrifugázok-teregetek-vasalok” műveletsorba kellene most majd valahogy beillesztenünk a jól bevált „kágébé-uráncsempész-hegyirabló-gyíkember per jeti-infrahang” modulokat is multitaszking módon.)

A fa alsó ágait már csak a fokozott tűzveszély miatt is érdemes lehetett levágniuk, ha éppen változna a szél, és a tűz belekapna azok tűleveleibe.

De még csak most jött a java.

Azzal gondolom mindenki egyetért, ha az eddigieket elolvasta, hogy valószínűleg voltak már jobb napjaik is Harkályainknak, mint ott, aznap éjjel.

Még nagyobb baj volt viszont, hogy az őket ilyen szépen lekergető anyag (ami lehetett akár acetilén-származék, metanol, etilén-oxid, propilén-oxid, dietil-, vagy dimetil-éter stb.) tényleg NEHEZEBB lehetett a levegőnél, így szépen le is süllyedt hozzájuk a völgybe, a fenyőig. (Hasonlóan egy folyadékhoz, pl. vízhez, ez a sűrű gáz is követi a terep domborzatát, a patakmedreket, a mélyedések mentén lefolyik, színtelen, de a szaga, íze elárulhatja, ahol nagyobb koncentrációban már jelen van.) Ezért aztán valószínűleg túrázóink akkor sem gyújthattak volna nagy tüzet, ha valami csoda folytán mindegyikük épségben eléri a fát és rendesen meg tud szárítkozni a gáztól, és „csak” csuromvizesek, átfázottak lettek volna. A völgy igazi csapda volt ilyen szempontból, de hát más közeli hely nemigen jöhetett szóba akkor, ahová lemehettek volna szárítkozni. (Sajnos a labaz erdeje sem ilyen.) Mivel a vermüket is egy patakmederben voltak kénytelen kiásni, mert ott van hozzá elég vastag hó, nem nehéz elképzelni, hogy egy ilyen alacsonyan fekvő részben mennyire felhalmozódhatott a lefolyó gáz koncentrátuma, ami több gázrobbanást is kiválthatott, ezek egyike még a vermet is beomlaszthatta, az éppen benne fekvőkkel, vagy mellette tartózkodókkal együtt. (Pláne, ha a gáz fagyálló hatása még a hó szerkezetét is befolyásolta, talán latyakossá tette?) Csak ezután hurcolják át a sérülteket a most egyetlen természetes biztonságot nyújtó szakadékba, ahol Zolo bácsi még hanyatt fekve is tud készíteni néhány zavaros képet a nyakában lógó géppel úgy, hogy mikor be-berepül fölé néhány parázsló csóva, mindig megnyomja az exponáló gombot…

Bizonyos telítetlen szénhidrogének (ilyen pl. az etilén-oxid, propilén-oxid) képesek ELEKTROSZTATIKUSAN feltöltődni, ami még fokozza a tűzveszélyességüket, arról nem is beszélve, hogy már alacsony hőmérsékleten (–20, –30 fokon) is könnyen gyulladnak, ráadásul ÜTÉSRE, NYOMÁSRA (értsd ezalatt akár a szelet is) képesek belobbanni, innentől kezdve Gyatlovék völgye leginkább Dante jeges-tüzes poklához lehetett hasonlatos.

De lehetett még egy tényező is ebben a szörnyű színjátékban, ami végül is Gyatlovék tragikus halálához vezetett, és az utóbbi időben egyre inkább ezt érzem a legfajsúlyosabbnak valamennyi szerencsétlen tényező közül. Ez pedig a következő: A fentebb felsorolt szénhidrogén-származékok mindegyike egyben INHALÁCIÓS NARKOTIKUM is, azaz belélegezve a gerincesek élőlények szervezetére altató hatású szerként hat. Nagyon sok kisemlős rágcsáló és madár tetemét találtak (sok madár meg is volt pörkölődve) a helyszínelők a térségben. Ha Gyatlovék már az első percben egy komoly dózist kaptak ebből az anyagból a sátruknál (márpedig szerintem igenis kaptak), akkor nemhogy óráik, de inkább csak negyedórájuk lehetett a teljesen beszámítható gondolkodásra és aktív cselekvésre, mert előbb-utóbb mindegyikőjüknek az ÁLMOSSÁGGAL, mint legfőbb veszéllyel kellett szembenéznie. (Ezek a gázok a paraszimpatikus idegrendszer hatását erősítik, azaz elernyesztik, ellazítják az embert, a küzdő funkciók helyett az emésztési, tápanyag-feldolgozási „békésebb” biológiai folyamatok működését erősítik, az ember egyre kevésbé képes koncentrálni és erőt kifejteni, harcolni.) Noha a boncolás nem állapított meg szembetűnő szervi elváltozásokat náluk, a szövettani eredmények sem mutattak ki alkoholt (etil-alkohol), mégis azt tartom a legvalószínűbb haláloknak legtöbbjüknél, hogy egyszerűen képtelenek voltak már mozogni a gáz okozta narkózistól, és ezért fagytak halálra. (Mit is csinálunk először, ha valaki elájult? Elkezdjük szépen pofozgatni, hogy valahogy magához térítsük, túrázóink talán ehhez folyamodhattak az utolsó perceikben, hogy ne engedjék társaikat végleg elkábulni a hidegben.)

Az biztos, hogy a „tettes” egy gyorsan párolgó, és a vízzel jól elegyedni képes anyag kell, hogy legyen, különben Gyatlovék nemigen tudták volna kimosni a ruhájukból, mert hogy nem a vörösbort csavarták és szárították ki a cuccaikból a fánál, az tuti. Továbbá igen gyúlékonynak is kell lennie, hogy ne merjenek nagyobb tűzzel kísérletezni, még ilyen téli havas-jeges viszonyok közt sem. Ugyanakkor a környezetében könnyen lebomló, később nehezen kimutatható anyagnak is kell lennie egyben, mert különben látható jelei maradtak volna a völgyben. (Csak példaképpen: az etilén-oxid folyóvízben 6 óra [!] alatt, állóvízben 4 nap alatt bomlik le.) A fagyálló, és narkózist okozó hatásokat, és hogy valószínűleg nehezebb volt a levegőnél már említettem. (Ez utóbbi esetében elég érdekes lehetett, hogy miután a gáz lefolyt, valósággal „áthaladt” néhány, a lejtőn lefelé v. felfelé haladó túrázón, a felettük levő hegyoldal már kezdett kitisztulni, innentől inkább a völgy aljában rekedtek voltak nagyobb veszélyben, ahová ez a gázfolyam haladt tovább. Ez magyarázhatná, ha valaki a lejtőn inkább a visszafordulás mellett döntött.)

Az, hogy voltak-e már sérültjeik a sátornál, nem bizonyított. Mégis, ha ránézünk arra a szétkaszabolt sátorlapra, szinte óhatatlanul eszünkbe kell, hogy jusson valamiféle célzatosság azokkal az értelmetlenül kusza vágásnyomokkal. (Vannak kicsik, de vannak köztük „faltól-falig” méretűek is.)

Biztos, hogy ezek csak szellőzőnyílások lehettek? Nem lehetett éppenséggel más funkciójuk is? Mit akarhattak ezzel Gyatlovék?

Először egy amolyan tábori hordágy hevenyészett tervrajzát véltem belelátni ebbe a krikszkrakszba, mert hát mi van akkor, ha teszem azt Szlobogyin barátunk éppen lefejelte Gyatlov földön heverő„csodakályháját”, esetleg Tibo kaphatott kint légnyomást és beverte a fejét, mikor valaki (talán épp Zolo, a veterán katona) elkiálthatta magát: — „Feküdj!” Erre mindenki a maga módján ezt meg is tette. (Szlobóra meg még rádőlhetett egy kameraállvány is, meg is repedt az egyik színszűró a fotómasinán.) Lehet, hogy éppen egy sílécekből és pár síbotból álló, 1-2 személyes vászonhordágyat próbáltak kivágni a sátorlapból ezek a gyerekek, hogy azzal vigyék le a sérültjeiket? Már majdnem megörültem ennek a felfedezésemnek, de az istennek sem tudtam hihetően megfeleltetni a vágásokat egy épkézláb hordágyas szerkezettel, pedig nagyon kerestem ám bennük azt a „Burda-szabásmintát”.

És itt akadtam el.

Ekkor újra elővettem a sátorról készült összes rajzot, köztük azt is, ami a hiányzó, kiszakított részeket mutatja. (Szerintem most vegyétek elő ti is, higgyétek, érdemes.)

Most csak a középső, a sátorból kiszakított szimmetrikus alakzatra koncentráljatok. Ez az a kép:

http://kepkezelo.com/images/iesdndp09m59joaji0j5.jpg

Mivel semmi nem jutott eszembe róla, hát gyorsan kivágtam papírból és elkezdtem össze-vissza hajtogatni, tekergetni a kezemben. (Ezt most ti is megtehetitek.)

Rájöttetek, hogy mi is lehet ez? Szabad a gazda?

Nos ez volt Gyatlov „cipője”.

Vagy nevezhetjük akár vászonból készült bocskornak is (hiszen nem lehetetlen, hogy elődei még hasonlót hordtak valamikor, csak azt nem sátorlapból vágták ki.)

http://kepkezelo.com/images/f77zv81arp0ghrq2yd0t.jpg

Jól nézzétek meg, hogy mennyire egyszerűen és ötletesen oldotta meg, aki kivágta, arra is ügyelt, hogy a két láb közti távolság elég legyen egy rendes sebességgel járó embernek, a 2 lábrész össze van kötve, hogy még akkor se veszítse el őket, ha az egyiket lefújná a szél a lábáról (vagy amíg éppen szabdalja a másik felét a ponyvából), vagy esetleg kioldódna járás közben, mert akkor így is tudná maga után vonszolni a párját, esetleg időnként levéve azokat, csak a vállára vetve egyszerre mindkettőt. A sarkainál a „felhajtó” rész szolgálja a rögzítést, itt köthette át az egész vászongöngyöleget egy madzaggal a viselője, jó erősen, miután belebugyolálta a lábát.

Emlékeztek még Gyatlov lábsebeire. A bokájánál, szimmetrikusan?

Ott törhette fel a kemény sátorvászon, amit azért választott ez a nagyon ügyes főiskolás srác, mert az egy IMPREGNÁLT, TÚZ-, ÉS VÍZÁLLÓ, VEGYI ANYAGOKNAK IS ELLENÁLLŐ szövet. És neki most pont ilyen kellett!

Pedig ott volt a cipője neki is a sátorban, ahogy a többieknek is, ott sorakoztak szépen, egymás mellett, ahogy szoktak, érintetlenül.
Mégsem azt használta. Mégsem azokat a cipőket használták, inkább lementek csupasz lábbal a hómezőn. Gyenge ruházatban, és inkább kísérletet tesznek egy cipő formájú alakzat kivágására az Észak-Urál közepén, mínusz húsz fokban, töksötétben. Hát nincs ezeknek jobb dolguk, kérem?

Azt hiszem, most már mindannyian értitek.

Magunk között szólva, azért mekkora egy zseniális mérnök lehetett volna ez a srác, nem? Még ha nem is most csinált ilyet először, akkor is nagy bátorság kellett ahhoz, hogy pontosan kivágja ilyen zord körülmények közepette ezt az alakzatot. És nem rontotta el!

Én bevallom nektek férfiasan, otthon kipróbáltam törülközővel, de lehet más anyag is, nekem működött. Lépegettem. Nevettem.

Ilyen volt hát a mi Gyatlovunk észjárása! Igor Gyatlové, a kiváló rádiótechnikus mérnökhallgatóé, amatőr fotósé, és profi magashegyi túrázóé. Ez volt az ő utolsó trükkje, amivel mégis csak segített leleplezni az igazi gyilkosukat – a gázt –, és magyarázatot adni annyi sok furcsaságra ebben a kacifántos ügyben. Ezért úgy gondolom, hogy ha ez a megfejtés, akkor az elsősorban az ő érdeme, Gyatlové, az övé kell, hogy legyen, én itt most csak lejegyeztem nektek.

S végül Jugyin.

Akkor most az tegye fel a kezét, aki szerint Jugyin NEM tudott mindenről azóta, hogy az első pontos rajzok megjelentek a sátor vágásairól. Mert az, hogy Ivanovot tájékoztatták a szervek a tényleges okról még a legelején, az szinte biztos, és mint hivatalos személy biztosan nem is tért el a neki kiadott parancstól, tőle nem is vártam mást, hazudott, ahogy kérték.

Na de Jugyin? Ő is félelemből tette mindezt? Jugyinnak rá kellett volna jönnie ebből a vágásból már az elején. Mert azt senki ne mondja nekem, hogy Gyatlov ezt ott és akkor, abban a szent minutumban találta ki, bizonyos, hogy voltak tervei egy ilyen vészhelyzeti forgatókönyvhöz, ha nem is éppen cipővel, de bármi egyébbel kapcsolatban, biztos beszélgethettek ilyenről és ötletelhettek egymással a gyerekek, hasonlóan a fenti hordágyas spekulációmhoz. Talán épp ezért állt ki olyan gyorsan a reuma Jugyin barátunk csontjaiból, hogy rá egy évre már folytatta a téli, hegyi túrázgatásait az Urálban, mintha mi sem történt volna, hogy rájött, nem kell semmiféle misztikumot vagy rejtélyt keresni a környéken, egy sajnálatos dolog történt csupán, szörnyű pech, hogy rossz helyen voltak akkor a társai, a hegyek végül is nem tehetnek semmiről, és a Harkályok közül senki sem hibázott.

De akkor legalább maradt volna csöndben, igaz?

——————–

Most már tényleg nem fárasztalak tovább benneteket, kedves konteós barátaim, mert még aludnom is kéne, no meg kora reggel nekem kell nyitni azt a rohadt irodát is. Lehet tán megint hosszú voltam kissé, de azért ugye nem voltam nagyon unalmas?

Szóval vigyázzatok magatokra, tudjátok: erdőbe menet behajtás csak gyufával, száraz zoknit zsebre tenni. A peron széléhez meg nem állunk, ha szerelvény közelít. Én legalábbis mostantól már biztosan nem teszem. Pláne, hogy ezt most nektek ide kiposztoltam.

Mert sosem lehet tudni, hogy kiknél is van most az a cipő.

sztalker

 3302. becsuszoszereles1k — 2017-05-02 05:39 

3299.@butyko:

Jó reggelt!
@Sztalker milyen közel járt ugyanehhez a hipotézishez. Vagy megoldáshoz?

Csak azt nem értem, hogy legalább az újabb időkben hogy-hogy nem jutott eszébe egyetlen komoly Djatlov-téma kutatónak sem a Kármán-féle örvénysor lehetősége, holott a tudós azt már 1959. előtt rég leirta, de 1963-ig biztosan, hisz akkor hunyt el. Egy mondat Kármán Tódor szakmai életrajzából: ” Kármán a szélcsatorna használatával végrehajtott tanulmányai közben figyelt fel 1911-ben egy váltakozó irányba forgó örvény kialakulására egy lapos akadály mögött, amit róla neveztek el Kármán-örvénysornak, vagy -örvényútnak;”

Mozgó ábra a Kármán-féle örvénysorról, meg egy wiki-link, de hogy rögtön el is tudjuk képzelni – részben – magát a hangot, például a légvezetékek zengése is a kialakuló örvénysornak köszönhető…

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b4/Vortex-street-animation.gif

https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwispev1mNDTAhVDuxQKHf6aC6EQFgglMAA&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FK%25C3%25A1rm%25C3%25A1n-f%25C3%25A9le_%25C3%25B6rv%25C3%25A9nysor&usg=AFQjCNFMo8YPXeqE1LCGdBwzL7x47sKlXg&sig2=LBq5DDtRR-r951vcuKgx9g

Rezonancia katasztrófák világunkban –
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=4&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwispev1mNDTAhVDuxQKHf6aC6EQFgg6MAM&url=http%3A%2F%2Fslideplayer.hu%2Fslide%2F2770627%2F&usg=AFQjCNG3IHe8DX9Id4e3YYHCLd5vsW-Mqw&sig2=Kdux9V3UToNvH_fvj2urcw

 3301. butyko — 2017-05-02 04:33 

“Az egyik legújabb és legalaposabb könyvet Donnie Eichar jegyzi (2013-as, magyarul Halálhegy címen tavaly megjelent), aki új, sokak szerint az eddigi legmeggyőzőbb elmélettel állt elő arról a kulcsmomentumról, vagyis arról, miért menekültek a sátorból a túrázók. Szerinte lehetséges, hogy azon az éjszakán a hegy körül fújó erős szél ritka, de természetes jelenséget, a Kármán Tódorról elnevezett úgynevezett Kármán-féle örvénysort hozott létre.
Az örvénysor fülsiketítő zajjal jár, amit infrahang is kísér. Ez a fül számára hallhatatlanul mély, ugyanakkor a kísérletek azt mutatják, hogy képes pánikrohamot, irracionális viselkedést kiváltani az emberekből. Eichar szerint ez magyarázatot adhat az ép ésszel felfoghatatlan tényre, hogy miért hagyta hátra a csoport a szállását.”

 3300. becsuszoszereles1k — 2017-04-29 23:57 

@maya: Jó, majd elolvasom a könyvben a titokzatos okot, ami végzett velük és ami amúgy természeti. De ez csak az egyik része a dolognak egy blogon. A másik része a kommentelés. Az meg abból áll, hogy hozzászólunk a témához, illetve beszélgetünk róla egymással. Igy nem muszáj mindenkinek ugyanazt előbányászni, elolvasni valahol máshol, hanem megosztjuk egymással a többlet tudást, a többlet információt. Legalább a második kérésre mindenképp. Csak, hogy pörögjön, már akit érdekel egy-egy téma.

A ‘senki’ kifejezés használata bármilyen módon helytelen, ha minősited általa az embert. De én értettem, mire gondolsz, ezt bizonyitja az egyértelműsitő mondatom is. Az idézőjelek sokat segithettek nekem ebben.

 3299. oberon — 2017-04-28 21:12 

@maya:

@maya:

Próbálom röviden, mert am én is be tudok lendülni 🙂
Tény, h ahhoz, hogy meghaljanak, nem törvényszerű, h kellett külső beavatkozás. Ez csak az én véleményem.
Bármire is gondolsz, bár látom, h melyik irányból közelíted meg a dolgot, mégsem tudom “elhinni”. Talán ez a legjobb szó. Hihetetlennek tűnik, mivel egy helyhez és időhöz kötött eseményről lenne szó, ami halkan mondva talán precedenst is teremtett volna a maga 9, mai napig “megmagyarázatlan” halálesetével kapcsolatban, mivel nem sok hasonló esetet lehet felmutatni, nemcsak Oroszországot tekintve.
(Ezt úgy mondom, h nem olvastam el az egész internetet :), tehát nyugodtan ér cáfolni)
De bármi is történt akk, az biztos, hogy borzalom és tragédia volt.

 3298. oberon — 2017-04-28 20:47 

@Rogal Dorn:

Legelőször is elfogadom, hogy más állásponton vagyunk az “idegenek” jelenlétét illetően.
Én a racionalitást, és minden más, eddig általam tapasztalt realitást figyelembe véve tartom az egyik legvalószínűbb magyarázatnak az agresszorok jelenlétét.
De én sem tudom, h mi történt azon az éjszakán.
Ennek ellenére kicsit eljátszva a gondolattal, miért ne lehettek volna ott mások is? Ugyanúgy, ahogy Djatlovék, csak hivatalos papírok és leadott útiterv nélkül? És ha ott lettek volna, milyen bizonyítékot vagy nyomokat hagytak volna? Nem lehet e maga a sátor kivágása is egy ilyen bizonyíték, amit esetleg félreértelmezünk? És még számos lehetőséget lehetne mondani.
Az, h Zolo frontharcos volt, az egy tény. Ahogy az is, h attól még, h ő frontharcos volt, a többiek még nem válnak azzá egy csapásra, bármi is történik velük. Bizonyos idő eltelhetett, mire az esetleges első sokk után arra jutottak, h harcolni fognak. AZ időjárásnak köszönhetően ez az idő az életükbe került.
Nyilván, mindezek csak találgatások és logikázás, mint mindannyiunknál.
Félreértés ne essék, nekem nem rögeszmém ez a teória, csak amolyan konklúzióm. Védeni próbálom leegyszerűsítve, miközben én is megpróbálok másoknál rávilágítani az esetleges buktatókra.

 3297. maya — 2017-04-28 20:30 

Oberon, becsuszoszereles, petiba es a tobbiek:

Az ide leirt infoim nem a sajat fejembol pattantak elo, hanem (mint irtam) korabeli kepek, csaladtagok+baratok+tulelo nyilatkozatai, naplobejegyzesek, fizikusok, tudosok, meteorologusok tenyszeru alatamasztasai, a jutubon megnezett videok, melyeket direct ezert szervezett turazok tagjai keszitettek (uazon idoben, telen, stb), dokumentarista feltarasok es folytathatnam, melyeket felturtam a 2013-17 idoszakban. Mindezeket osszevetve es latva a blogra irtakat, arra jutottam, h en mar tovabb nem reszletezem a temat. Nincs hozza kedvem, annyira felesleges lenne (alabb irtam, miert), raadasul a tema complex, rengeteget kene irnom s ugyse ernek vele semmit, hisz nyilvanvalo, h mindenki kitart a sajat velemenye mellett, legyen az racionalis v irracionalis, meg ugyis “ismetles”…
Maradok az allaspontom mellett, ritka termeszeti jelenseg volt (nyilvan nem lavina, foldrenges v ehhez hasonlo akkor is ismert es ki is vizsgalt jelenseg), illetve pontosabban tobb termeszeti jelenseg komboja, melyek kozul volt, amit a 60as evek vegen fedeztek fel, s volt amivel csak ujabban a ketezres evekben kezdtek foglalkozni. 59-ben senki nem tudhatta ezeket, v ezek kozul egyesek letezeset, v, h letrejohet-e ott s ugy s akkor, se merni v utolag feltarni. (ha bkit erdekel, mint irtam, utananezhet az Eichar-fele dokumentumkonyvben, erdeklodhet orvos, fizikus, etc ismeros+baratnal a temarol, valamint felturhatja a netet – a deepnetet is, h valamirevalo hivatalos infokra tegyen szert. Ahogy en is) Es mivel pl a Nooaa (ahova csak meghivassal + kiserovel lehet bejutni, tobbszori vizsgalat+atvilagitas+anuszkukkantas utan) legkorkutato tudosai+fizikusai is ezt tamasztjak ala (ervekkel & tenyekkel), (es nemcsak ok), ezert en kb 90%-ban hajlok e varians fele. Szerencsetlen veletlenek sorozatos egybeesese vezetett a tragediahoz. Most mar tudni, h e jelenseg kialakulasahoz nem is lehetett volna idealisabb idojarasi & terepviszonyokat talalni, m amilyenek azon az ejszakan voltak a Halat Szjalon. Ezt akkor senki nem tudhatta. H milyen tokeletes tereptargy. Es emiatt panikoltak be (az audiohatasok oruletbe kergettek oket s megmagyarazhatatlanok voltak szamukra) mindannyian, s kivagva a satrat lemenekultek a volgybe, s 6 oran belul megfagytak. S ennyi. Csak persze 1 szemtanuk nelkuli szornyu tragediat probalunk rekonstrualni s emiatt ilyen misztikus.

Par adat a temahoz:
– A hegyek neve: Otorten=vadlibafeszekhegy, Halat Szjal=halotthegy, m nem terem ott semmi s nem lehet vadaszni se (mansi szavak)
– Az emlitett term.jelensegekre jellemzo, h sok ideig tartanak, tehat a remuletes panik is sokaig tartott.
– A halotthegy (ivgyeliek szerint, s ok ott elnek) mindig rettento szeles & kiserteties a viharok vonyitasa. Telen meg (a fent emlitett jutubos turavideok tanusaga szerint) joforman lehetetlen a haladas, fenyes nappal kemeny ferfiak alig birtak vanszorogni az oriasi hoban, az orokke uvolto szelektol meg semmit nem hallani (felhuzva se ertettem, h mit ordit a kameraba a sivito szeltol).
– A sator egesz biztosan belulrol volt kivagva (nem cipzaras, hanem kifuzos volt, amit sok ido kibontani) – jo ideig hittek, h kivulrol, aztan eszrevettek, h belulrol van kivagva s ezt szakertok nagyitoval is megvizsgaltak+alatamasztottak.
– Minden foto (melyeken jol latszanak), akta, jelentes konkretan 9 labnyomrol beszel, ezert zartak ki minden idegenkezuseget. Semmilyen labnyom v egyeb jel nem utalt arra, h mas is jart volna ott, es lavina v havazas sem volt akkor. Ezert latszott meg a 9 nyom. De ellenoriztek a munkataborokat is (legkozelebbi tobb, m 100 kmre volt) es sehonnan nem szoktek meg fegyencek. De emberfelettien nehez kozlekedni ott a hoban, a szelben, stb., meg nappal is.

Szvsz:
Miutan halalosan bepanikoltak s kirohantak a satorbol, semmit se lattak, m a hold hajnali 4-kor kelt fel azon az ejszakan, ok meg addigra mar mind halottak voltak, hisz meg vacsi elott (pm.8-10?) elmenekultek s -30 volt, mely -40 foknak erzodott az oruletes szeltol. Kint egyebkent se hallani semmit a szeltol, de azon az ejszakan amilyen borzalom tombolt egesz biztos semmi mas hangot nem lehetett hallani. S mivel nem lattak, nem hallottak s az orult paniktol gondolkodni se tudtak szerencsetlenek, ezert aztan elszakadtak egymastol. Sztem nem is talalkoztak tobbet. Volt a 2 srac a cedrus alatt, ok probaltak a labazhoz jutni, de nem tudtak a folyon atkelni s ezert mentek a fahoz, ahol a letordelt agakbol raktak tuzet melegedni, de mar tul keso volt. Volt Gyatlov, Zina s Rusztik, ok a hatsok voltak, valszeg le se jutottak a fakig (a nyomok szerint nem), s ahogy mult az ideghatas, probaltak visszamaszni, de tul keson. S volt Ljuda, Sasha, Tibo s Kolo akik a sotetben a vizmosas fele botorkaltak, ahova jol bele is zuhantak a 7,5 m mely koves patakba s osszezuztak magukat (patologiai jelenteseket + postmortem kepek alapjan egyik feluk serult), kiveve Kolot (lehet o felul esett masokra, pl) es valszeg o ment vissza a cedrushoz mikor meglatta a tuzet (a cedrusnal 3 par labnyomot talaltak), s latva, h a 2 srac meghalt, levagta ruhaikat s probalta bebugyolalni veluk a vizmosasban haldoklo masik 3 tarsat. S ha igy volt, akkor valszeg o vaghatta le a par agat, amibol azt a kezdetleges “padlot” keszitette a vizmosasban maguknak. Kitarto kutatasaim eredmenyekeppen sztem kb igy tortent. Semmi misztikum, csak borzalom s tragedia. De mivel szemtanuk nelkuli, ezert nem lehet ennel pontosabban rekonstrualni. De en ezzel megbekeltem 😊

Oberon: az emberi tamadas racionalis (lenne) ugyan, de en egybol kizartam s utolag be is bizonyosodott (fent leirtam), h ember nem lehetett (se mansik, se fegyencek, se katonak). SEMMILYEN emberi nyom nem volt arra az oveket kiveve, mindenuk megvolt, semmi nem hianyzott a satorbol, melyek BELULROL vagtak fel, etc. Es de igen, bizony vannak olyan termeszeti jelensegek, melyek orakig tartanak! Ez is ilyen volt. A vilagnezetunk ezzel v enelkul nyilvan nem valtozik 😊 Es tovabbra is nagyra ertekelem, h kiolvastal (kedves toled) 😊

Becsuszoszereles: “lelkes kommentelo”..? 😲 Nahat, ennek se neztek meg…Pont az ellenkezoje vagyok. Csak elkovettem azt a tevedest, h leirtam az elso kommentet, utana meg mar illik valaszolni.. Igen, tudom, h mindent kiveseztetek, nem is allitottam, h en talaltam fel a spanyolviaszt. De pl az, h “termeszeti jelenseg” billion dologra utalhat (nem, nem foldrenges, nyilvan, es igen, ennel tobbre utaltam, de mar nem irom le, m lasd fent). De amint lattam, errol pont nem volt eddig szo (plane, h “uj” teoria, relative). Nem irtam olyat, h “1 egyetemista senki”! (en is voltam), hanem azt, h egyetemistak leven MEG “senkik” voltak. Hatalmas kulonbseg, es az id.jel is mas ertelmet ad.

Petiba: latom, h jartas vagy a kozmologiaban es 1 biz. hatarig engem is igazan erdekel. De annyira megsem, h ilyen melyrehatoan belemenjek itt a Gyatlov-posztnal 😊 Kulonben is, az egesz csak elmeleti fizikan alapszik, ami ugye az, h valosagos jelensegek alapjan mindenfele nem igazolt ELMELETEKET gyartanak, melyek alapjan aztan ujabb elmeleteket, szoval az egesz tobb, m zavaros. Feregjaratok, fekete lyukak, sotet anyag, sotet energia es tarsai SZAZ SZAZALEKIG csak elmelet. Mert a valosagban nemhogy letrehozni, de meg csak megfigyelni sem sikerult soha senkinek 1 ilyet se. Einstein, Hawking es haverjaik nyilvan nem tevedhetetlenek, barmekkora zsenik is (de ilyet nem is allitottam). Sot, tevedeseikre voltak is peldak. Ennek ellenere az univerzum mukodeset az atlagembernel megiscsak jobban ertik 😊 Amint latom, te olyan vilagban elsz, amiben szamodra szo szerint barmi lehetseges lehet es semmi sem biztos, en viszont ilyenben pillanatig se tudnek letezni. Az en vilagom foldhozragadtabb, es vannak benne bizonyossagok (meg ha nem is orokervenyuek) es lehetetlensegek (legalabbis jelenlegi tudasunk szerint) es valos+biztos tenyek (meg akkor is, ha “minden” relative) – en csak ilyen vilagban tudok elni. Es igen, mint irtam, mind a 3000+ kommentet vegigolvastam, DE (mint ezt is irtam) lassan es hosszu idon at (2013-17 kozott 😃) Nem emlekszem erre az altalam felvetett elmeletre (bar altalanossagban a term.jelenseg nyilvan taglalva volt) De elhiszem, h mindent kiveseztetek, es nem is koptatom tovabb a klavit 😊 Ja, es nem huztam fel magam “annyira” es kulonben is gyorsan elmulik nalam az ilyen 😊
PS. Remeltem, h ez rovidebb lesz….hat nem…

 3296. Rogal Dorn — 2017-04-28 18:59 

@kaffer:

Oké, én értem, és tudom is, meg emléxem is. Csak oberonnak válaszoltam. 🙂

Take it easy… 😀

 3295. kaffer — 2017-04-28 18:20 

@Rogal Dorn:
Ez is ki lett tárgyalva lejjebb elég részletesen.
Hogy kerültek volna oda fegyveresek ?
Ha oda is keverednek, miért ellenségesek a túrázókkal ?
Ha már ellenségesek, miért nem intézik el őket pillanatok alatt ?
Abban az időjárásban véletlenül nem találhatták meg senki a sátrukat. Ha meg direkt őket akarták levadászni, annak kellett volna oka, nyoma legyen.
Tök életszerűtlen, hogy voltak még valakik akkor a környéken.
Régebben már írtam, fogalmam sincs hogy mi történhetett, de gyanítom, hogy a nyomozást lezáró hatóságoknak sem volt épkézláb magyarázatuk a történtekre.

 3294. Rogal Dorn — 2017-04-28 17:41 

@oberon:

A fegyveresek jelenléte elég valószínűtlen, ugyanis hogyan kerülhettek azok oda? Már ott voltak? Őket keresték? stb. A nullához tart annak az esélye, hogy bárki is ott lett volna. Tegyük fel ott voltak a fegyveresek. Djatlovék tisztában vannak az esélyekkel, így mivel nincs vesztenivalójuk inkább nekikmennének mint a biztos halál, a sötétben bóklászás -30 fokban. Ja és Zolotarjev frontharcos volt.

 3293. oberon — 2017-04-28 15:55 

@Rogal Dorn:

Ahogy látom, nagyjából hasonló véleményen vagyunk. Inkább mondjuk úgy, hogy függeléket fűznék hozzád. 🙂
Mind a látási, mind a hallási viszonyok jócskán elmaradtak reménykeltőtől, ez szerintem is vitán felüli.
(Csak így, zárójelben, ha jól emlékszem, éjszaka valamikor megáll a szél, de ez is csak kérdéseket szülne: Éltek e még akkor? Számított volna e már egyáltalán, hogy élnek e még akkor? stb).
Magának a tűznek a meggyújtása a fánál nem csak a meleg miatt lehetett, hanem jelzőtűz gyanánt is a sötétben, ha már egyszer nem hallhatják egymást.
A szélirányt tekintve a hang a fától és a vízmosástól nézve a sátor felé terjedt volna, amolyan “színháziasan”. Szóval az egyik felet még vhogy lehetett vna hallani, a másikat kizárt.
És a sátor, az alpha és omega. 🙂
Szerintem Zolo és Tibo, a ruházatukat, barátságukat és Zolo fényképezőjét tekintve inkább a sátron kívül tartózkodhattak, amikor beindultak az események. Akár a sátorban, akár azon kívül, bárhol is kezdődött.
Egyáltalán nem bizonyított, és elég nehezen is bizonyítható, hogy a sátrat a 9 túrázó valamelyike vágta fel. Emellett szól az is, amit már sokan említettek. A sátor felvágása amolyan all in, mert még ha meg is gondolják magukat 10 perc múlva, ott már nemigazán lehet meghúzniuk magukat. Ha mégis valaki kivágta volna vmi veszekedés v bármi miatt, akkor hosszas és művészies k.rv. an.á.ás kíséretében felöltözött volna mindenki, és további hosszas és művészies beszéd után lesétáltak volna a fenyőhöz, aztán egy fél erdőtűz mellett kihúzták volna reggelig.
Ehelyett alul öltözötten nekivágtak az éjszakának, sőt, nemhogy neki, hanem órákig benne tartózkodtak ahelyett, h bármikor is visszainduljanak. Tartok tőle, hogy Zináék próbája már túl későn történt, amikor az esélyeik a lehetetlen felé tendáltak.
Nem sok olyan dolgot lehet találni a felvetések között, ami órákig fennáll, tudatában is vagy, hogy fennáll, és oly mértékű félelemmel tölt el, hogy inkább választod azt a gyilkos hideget, minth megpróbálj megbizonyosodni róla, h egyáltalán tart e még az a valami “esemény”.
Ebből kifolyólag a “felderítés” feladatát inkább várnám Zolotól és Tibotól, mint Zináéktól, normális esetben.
Ha csak a most leírt néhány felvetést megnézzük, kevés magyarázat marad a pakliban.
A tömeghisztéria, mint esélyes, kissé “hihetetlennek” tűnik, mármint olyan szempontból, hogy azt valami hanghatás, zaj, fény, földrengés vagy bármi ilyesmi idézte elő/kísérte. Ha így is történt volna, mint pár sorral feljebb is írtam, órákig nem tarthatott. És tegyük fel, még ha láttak v hallottak is volna vmi addig ismeretlent, nem gondolnám, hogy egy idő után nem mondják azt, h meg a frászkarikát, egy életem, egy halálom, de visszamegyek a ruháimért, különben itt fagyok meg a hidegben.
Ennek ellenére inkább megfagytak a hidegben. 6-an, a jelentések szerint.
Szóval a tömeghisztéria, még ha ki is alakul, előbb utóbb lényegesen alábbhagy, főleg ha telik az idő, sőt, az elmenekülésből fakadóan egyre kevésbé vagy kitéve a hatásának.
Ha mégis az ördög jelenik meg, vagy valami tényleg “über durva” dolog történik, akkor meg Kamcsatkáig futna mindenki, még ha félúton megfagy is, nemhogy “letáborozik” valamivel odébb, sőt, még nekiáll menedéket is csinálni.
Nekem nagyon úgy tűnik, hogy kikényszerítették őket a sátorból, majd ugyanígy lekényszerítették őket a fához, ahol
rögtönzött “váltságtervet” készítve megpróbáltak túlélni. Valószínűleg Zina idővel megelégelhette a “tétlenséget”, és elindult felfelé. Ez még ebben az esetben is elfogadható, hogy Zina például tudhatta, h ha felmegy, lelövik. De elérte azt a pontot, hogy mégsem az amúgy számára is nyilvánvalóan felfogott gyilkos időjárásban van több esélye a túlélésre, hanem akkor, ha mondjuk ők 3-an, mert a többiek nem ezt látják a legjobb döntésnek, visszamennek és megpróbálják. Nyilván, ha valóban fegyveresek vagy bárkik is tartották őket távol a sátruktól, akkor sem így, sem úgy nem lett volna fikarcnyi esélyük sem. Így viszont, hogy még “órákig” örlődhettek is addig, amíg egyáltalán döntésre jutottak, biztosan esélytelen volt a dolog.
Jó lenne nem csak kizárni lehetőségeket, hanem kitalálni is újabbakat, amik talán szintén megfelelnének a “bizonyítékoknak” és az élet törvényei által alkotott próbáknak is.
Sorry, h ilyen hosszú lett, de esik az eső és volt időm 🙂

 3292. Rogal Dorn — 2017-04-28 11:26 

@oberon:

Szerintem a vizuális megfigyelés (a fára mászással egyetemben) az utolsó fénykép (a sátor felállítás) ismeretében szinte lehetetlen volt. A -30 fok és a szél huzamosabb ideig való elviselése (10 perc után) bármilyen tevékenységet megakadályoz. Ásás, tűzgyújtás, stb. A hang terjedése sem szokványos, a viharos szél süvítésén és a kemény fagyos dara kopogásán kívül semmit sem hallani. Akár egymást sem.

Aki ilyenkor katonai kísérletet hajt végre, az a megfigyelés lehetőségét is kizárja, illetve az eredményt is csak az aktuális körülményekre vonatkoztathatja, azokból messzemenő következtetést levonni botorság.

Mivel Dj(Gy)atlovék érzékszerveinek a hatótávolsága és hatékonysága meglehetősen korlátozott lehetett (szél+fáradság+sötétség+sátor), ezért vagy a közvetlen közelükben történhetett valami, vagy a sátoron belül. Persze, ha elfogadjuk, hogy a sátor oldalát fölvágva távoztak. Esetleg tömeghisztéria.

Értelmes ember, abban megállapodhatunk, hogy Dj(Gy)atlovék azok voltak, ilyen időben nem hagyja el a sátrat, nem torzsalkodik, és a legkisebb baja is nagyobb annál, hogy szerelmi jelenetet rendezzen. Uff….

 3291. petiba — 2017-04-27 17:37 

@oberon:

Maximálisan egyetértek.

@maya:

“bar szomoruan latom, mennyire felesleges irnom…hosszu idon at gepelem a “regenyeket” (mint mondtam, nem tudok roviden irni :-/), erre meg csak el se olvassak!? Pedig elolvasni mennyivel egyszerubb, m leirni..:-(”

Bocs, de te végigolvastad a >3000 hozzászólást? Mert ha igen, akkor megtaláltad volna azt, hogy amit te leírtál, már mások is leírták. Kb. százszor. Ne haragudj meg érte, ha azok, akik már minden elméletet, ami felmerült az oldalon elolvastak (sokszor, sokak által felvetettként) azok már csak átfutják, hátha van valami új, de lényegében már nem lehet új, mert 3000 hsz. elég ahhoz bőven, hogy minden elmélet kivesézett legyen.
De ez nem személyed elleni merénylet, felesleges felhúzni magadat emiatt.

@becsuszoszereles1k:

Szerintem ebben az ügyben ennyi év elteltével már kizárt egy “végleges, tévedhetetlen megoldás”…

Amúgy lehet, hogy Kaffernak van igaza, és ma se tudják, hogy mi a frász történt ott.

 3290. petiba — 2017-04-27 17:09 

@maya:

“De igen, muszaj fenyevekben gondolkodnunk!”

Nem muszáj. Ha muszáj lenne fényévekben gondolkoznunk, akkor ma még azt tanulnánk, hogy a Nap kering a Föld körül. Amikor kényelmesen leragadunk egy ezerszázalékosnak gondolt elmélet mellett, az a tudomány halála.

“Egyreszt, m a feny a jelenlegi ismereteink szerint a leggyorsabban terjedo hatas.”

Így van. A jelenlegi ismereteink szerint. De az, hogy jelenleg mi így gondoljuk és így ismerjük, az nem jelenti azt, hogy így is van.

“Masreszt mert a terido 4 dimmenziojabol az ido az egyetlen, amely folyamatos esemenyek sorozata es csak EGYETLEN iranyban lehet haladni benne. Nem lehet kikerulni. Az idoutazas nyilvanvaloan lehetetlen!”

Az általunk ismert téridő általunk ismert négy dimenziójáról beszélünk csak. Jelenlegi ismereteinkkel lehetetlennek gondoljuk az időutazást. Ez így van. Ám én pl. soha nem merném azt kijelenteni, hogy NYILVÁNVALÓAN lehetetlen.

“Es ezt nem en allitom (mert ugye, who am I?), hanem az Einstein, Hawking, etc kaliberu elmek.”

Hát, nagy elmék, az biztos, de attól még ők is tévedhettek. Most pl. a CERN ezerrel nyomja a neutrínós kísérleteket, mert erős gyanújuk támadt a srácoknak, hogy esetleg a fénynél is nagyobb sebességgel közlekedhetnek.
A Higgs-bozon is okozhatja még elméletek összeomlását.
Aztán az is érdekes, hogy Einstein,-relativitás elmélet,- fénysebesség, ezek összekötődnek, de az miért nincs meg, hogy Einstein (és Rosen) már 1935-ben megfogalmazták az egyirányú féreglyukak fogalmát, (Einstein-Rosen híd)és ezzel máris egérutat biztosított a fénysebességtől független téridő-utazásnak. Most akkor mindent elhiszünk Einsteinnek, vagy csak tetszőlegesen mazsolázunk? A féreglyukak segítségével – már ha igaza volt Einsteinnek és a későbbi kutatóknak (Thorne) – akik a kétirányú féreglyukakról beszélnek – máris törölhetjük azt az elképzelést, hogy a fénysebességnél nincs “gyorsabb” sebesség, “ezért” lehetetlen más galaxisok között az utazás…

“Harmadreszt, a mi naprendszerunkben nincsen ertelmes civilizacio.”

Ezt honnan tudod ilyen biztosan? Jelenleg a Föld élővilágának egy része még “nincs felfedezve”. Jelenlegi becslések szerint a tengeri fajok 91, a szárazföldi fajok 86 (!!!) százaléka ismeretlen még a tudomány számára.
Érted! Itt élnek a Földön, mondjuk a szárazföldön, és még nincsenek rendszerbe foglalva, pedig nem olyan fejlett intelligenciáról beszélünk, amely esetleg akar és tud rejtőzni előlünk.

“Negyedreszt ha holmi ufok legyoznek a lehetetlent s elugrananak hozzank MINIMUM 2000 fenyev x 9,5 billio km-re egy kavera mondjuk, akkor errol a nagy tettukrol tutira minket is ertesitenenek.”

A fényévekről, távolságokról lásd Einstein féreglyukait. Ufóékról meg nem gondolom, hogy a facebookon bejelentkeznének kávéra.

 3289. becsuszoszereles1k — 2017-04-26 20:13 

3280.@maya:

Elöre is köszönjük, és ha valóban kommentelni akarsz, mint a hozzászólásaidból is kitűnik, akkor arról beszélj, amit eddig még senki nem vetett fel! Egyet ki is emeltem a szövegedből.

Az összes többi információ, amit leirtál, előttünk mind ismert. Mivel mi is alaposan tanulmányoztuk a különféle forrásokat, akár az idegennyelvűeket is.
Végül is fenn áll a téves meggyőződés veszélye, ha egy új hozzászóló résztvevő nem olvassa végig az addigi kommenteket. De nincs is ezzel semmi baj, csupán nem kell fölöslegesen csalódottnak lenni, mert nincs rá okod csak nem tudsz róla.

Épp ezért te se érezd fölöslegesnek saját erőfeszitéseidet, ahogy mi sem érezzük annak sem a te munkádat, sem a magunkét! Kivéve mondjuk, ha esetleg államügyész vagy itélőbiró vagy, mert akkor kellemetlen koppanás lehet egy ennyire más halmazállapotú közeg… 😀 Mondjuk ettől nem félek, mert az egyik megjegyzésed, mi szerint ‘egy egyetimista az senki’ kétséget se hagy felőle. De nyilván úgy értetted, hogy akinek még nincs diplomája…

A végleges, tévedhetetlen megoldás nehezen fog megszületni, hacsak nem mennyei megvilágosodásként, lévén állandóan új kételyek és új ötletek, új verziók, új scenáriók merülnek fel bennünk – sokszor hosszabb kihagyásokkal a kommentelésben akár…

Aminek a részletes leirását szivesen olvasnám tőled, amit ki is emeltem a szövegedből, arról első benyomásként igy magamtól annyit tudnék mondani, személyes tapasztalat alapján, hogy alapvetően egy súlyos földrengés élethű leirásának felel meg leginkább, ráadásul az epicentrumban. De te ennél sokkal többre utalsz, valamire, ami az 1959-es tudásszinten, tudományos-technikai szinten erősen túlmutat, de amihez ma már talán van magyarázat, elegendő tudás – legalább is a kijelentésed ezt a meggyőződésedet sugallja. Ezért gondoltam, hogy beszélj róla, amennyiben továbbra is ilyen lelkesen kommentelnél. Hogy hosszan irsz-e vagy röviden? Ahogy jön…

3275.hsz., fentről a 6. bekezdés – @maya szövege: ““Ritka termeszeti jelensegtol ijedtek meg azon a szornyu ejszakan. Olyantol, ami most 2017ben is ritka s nehez felismerni, bemerni, nemhogy ‘59ben. Akkoriban az meg meg sem volt nevezve, nemhogy bmilyen muszeruk lett volna bemerni azt. A hatasait se ismertek akkor. Olyan ritka foldrajzi hely is kell hozza, h letrejohessen, s ezek a szerencsetlenek pont a kozepebe satoroztak. Mikor elobb a kornyezet, aztan a labad alatt a fold, aztan a belso szerveid is remegni kezdenek s tarsul hozza csomo mas tunet is, s ugy erzed&hallod, h 1 hatalmas tehervonat siklik feled orult tempoban, irto konnyen kitor a panik, plane ejjel, koromsotetben – barmilyen tokos harcedzett vagy. Aki tudja, milyen a tomegpanik, annak nem kell magyarazni, h eleg ha paran bepanikoltak s rogton atragadt a tobbire, osztonszeruen cselekedtek, semmire se gondolva, csak az osi felelembol jovo menekulesre. A tobbi mar ismert, a termeszet elvegezte a dolgat, 6 oran belul mind halott volt.””

___________

@oberon: Szia! 🙂

 3288. oberon — 2017-04-26 16:42 

@maya:

Végigolvastam 🙂
Köszi a piros pontokat 🙂
Hát, hiszed vagy sem, de 2-3 tucat hozzászólásom biztosan van, mindent összevetve. Nem mondom, h pótold őket 🙂 , de azt viszont mondom, h sok mindent megpróbáltam kivesézni jómagam is.
Az is tény, h nagyon sokat utánaolvastam és kutattam előtte.
Az én konklúzióm nem változott azóta sem, én az idegenkezűségre jutottam (nem földönkívüli 🙂 ), mivel racionális embernek tartom magam, ahogy te is magadat.
Éppen ebből kiindulva kevésbé látok racionalitást olyan dolgokban, legyen az katonai, természeti és egyéb konteó, amikhez rendkívül kis valószínűség társul amellett, h egyáltalán tudják e igazolni a legfőbb bizonyítékokat, például az általad is említett, szerintem is eredeti fotókat, vagy a testen atlált sérüléseket.
Az egyik fő kétségem a természeti magyarázatokkal, lavinával, földrengéssel, fényhatásokkal és a többivel szemben, hogy egyik sem tarthatott órákig ezek közül úgy, h azt ne észlelték volna azonnal mások is, vagy később ne került volna elő a nyomozás során. Ezzel szemben némi homályos info van vmi narancssárga fényekről, amik bár meg is ismétlődhettek, sőt, akár akkor is megtörténhettek, nem gondolnám, h órákig tartottak volna. Ami az emberek legalább 95 %-ában közös, az az, hogy élni akarnak. Racionálisan/nagy számok törvénye alapján nézve úgy vélem, ők is így gondolkodhattak. Ennek tudatában kell megnézni azt, hogy ők a hiányos öltözetük ellenére, éjjel, a viharos szélben inkább választották a -30, -40 fokot, mint magát a ruhájukat, ételüket és egyéb fontos eszközeiket tartalmazó sátrat. ÉN arra jutottam, h az egyetlen természeti dolog, ami ott lehetett ennyi ideig és ilyen páni félelmet okozhatott, vagy bizonyosságot a biztos halál felől, az az ember.
Mindamellett Occam borotváját is figyelembe véve ez semminemű kognitív disszonanciát sem okoz sem az én, sem mások eddigi világnézetében.. 🙂

 3287. maya — 2017-04-26 15:53 

Biztosan olvastam a kommentjeid, csak oszinten szolva inkabb a tartalomra s nem a nickekre figyeltem, ugyh most igy emlekezetbol nem tudom osszetarsitani…:(

Kedves toled, h kiolvasol, es igen-igen, kapsz erte piros pontokat :-))

 3286. oberon — 2017-04-26 14:49 

@maya:

Ha elovastad az összes kommentet, akk bizonyára találkoztál az én korábbi hozzászólásaimmal is.. 🙂
Most viszont, mea culpa, pótolom a hozzászólásaid teljes elolvasását, mivel az igazság az, h bár nem végig, de mindet olvastam. Remélem, h ezzel szereztem némi jó pontot nálad, mivel tetszik a temperamentumod.. 🙂
Írok, amint végeztem velük 🙂

 3285. maya — 2017-04-26 14:33 

@oberon:

Konkretan az, h mennyi idot elpocsekoltam feleslegesen a kommentek irasaval, mikozben kiderult, h v senki, v csak nagyon kevesen olvassak el, s azt is erosen feluletesen – ami tobb, m frusztralo. A te 3279.sz. kommentedben irtakbol nyilvanvalo, h nem olvastad az altalam eddig irtakat. 🙁
…en pl, lassan ugyan es sok idon at, de elolvastan e posztnal minden kommentet…
No, de olvani nem muszaj, nyilvan, mint ahogy irni sem, a konkluziokat levontam 🙂

 3284. oberon — 2017-04-26 14:07 

@maya:

Mi is dühített fel konkrétan? 🙂

 3283. kaffer — 2017-04-26 14:01 

@oberon:

Én is hasonlóképp látom. Ha ez egy elfuserált katonai kísérlet lett volna, nem hiszem hogy valaha is nyilvánosságra kerül az ügy. Elolvasva elég sok forrást, nagyon úgy látom, hogy a nyomozás végén kb ott tartottak orosz barátaink, ahol mi most. Nagyjából fogalmuk sem volt, hogy miért hagyták el a sátrat Djatlovék..

 3282. maya — 2017-04-26 13:54 

Ok, becsuszoszereles, amint lesz kis idom (most sajnos nincs), talan irok rola…bar szomoruan latom, mennyire felesleges irnom…hosszu idon at gepelem a “regenyeket” (mint mondtam, nem tudok roviden irni :-/), erre meg csak el se olvassak!? Pedig elolvasni mennyivel egyszerubb, m leirni..:-(
S azert szuletnek ilyen kommentem, m pl az oberon utobbija is…(pedig az eddigiekben reg leirtam, h ez a menekulos-szetszakados-etc resz hogyan is tortent rekonstrualva :-/ )

===

Par hozzafuznivalo oberon elso kommentjehez: az eredeti mansi interjuk szerint a bennszulottek maguk mondtak el, h a Halotthegy NEM szent helyuk, nem is volt az soha, es vadaszat szempontjabol is tok erdektelen szamukra. Kulonben sincsenek mar szent hegyeik, mert a fiatalok mar egyaltalan nem vallasosak s csak par oreg imadkozik meg, de ok a koruk miatt nem birnak eljarni a regi szent helyekre (sot, a mansi nyelv is kihaloban, sajnos, mar csak paran beszelik meg)
A 9-bol nemcsak 8, hanem mind a 9 kepzett volt, a ceklatetkos Zolo harcolt a 2VHban, hihetetlenul kepzett volt, raadasul elismert magashegyi turavezeto, vmi eromunel dolgozott s kozben hadmernoknek tanult, masodkepzeskent.
Az Ural azon reszen IS elismerten tobb katonai bazis is volt (csucsrajaratott hideghaborus Szovjetunio idejen), tehat eppenseggel lehetett volna vmi katonai akcio is (ne ugy kepzeljuk el, h pl a sator mogotti hegy tetejen), vhol tavolabb, aminek a (hatalmas visszhangzo hegyek kozt igencsak jol terjedo) HANGJA halalra remithette oket. (az audiohatasok bizonyitottan sokkal erosebb hatast valtanak ki az emberi szervezetbol a vizualisnal). Persze idokozben ezt a varianst en is elvetettem, a tiedtol meroben mas megfontolasokbol.
Az utobbi kommentedre nem reagalok, annyira felduhitett, viszont megoriznem inkabb a civilizalt hozzaallast.

 3281. oberon — 2017-04-26 13:22 

Az előző hsz-ba akartam írni a sátor elhagyásáról, ezt most tudom pótolni.
Szóval, amit ezzel kapcsolatban ténynek vehetünk, az talán az, h ha nem is pont a sátorban, de azon a területen, ahol a sátor volt, veszélyesebb lett vna maradniuk, mint kimenni alulöltözötten a -30 -40 fokba. Az, h mindenki elhagyta a sátrat, arra enged következtetni, h valószínűleg egy mindenki által “észlelt” dologról/eseményről lehetett szó. Az, h ketten felmásztak a fára, valószínűsíti, h a “dolog” esetleg látható lehetett. (A nagy szél és a távolság miatt a hallhatóság, még ha volt is, kizárható, így elsősorban vizuális módon akarhattak megbizonyosodni a veszély fennállásáról). Rendkívül elgondolkodtató az a tény, h a csapat 3 részre oszlott. Logikus lépés a négy fős csapattól a vízmosásban való menedék készítése arra az esetre, ha huzamosabb ideig kellene a sátortól távol maradni. (Kérdéses, h Zolo csapata teljes meggyőződésből akart-e menedéket készíteni amiatt, mert tisztában voltak vele, h nem mehetnek vissza a sátorhoz, vagy csak amolyan bebiztosításból..)
Doro és Krivo fánál maradása a leghiányosabb öltözetük miatt ésszerűnek tűnik, főleg, h megpróbáltak tüzet gyújtani. Ami viszont meglehetősen érthetetlen a tűzzel kapcsolatban, h a fának pont azon oldalán találták meg a nyomait, ahonnan az akkori időjárási jelentések alapján a szél fújt. A meglehetősen erős szél. Mint tudjuk, mindannyian tapasztalt túrázók voltak, éppen ezért számomra érthetetlen, hogy miért nehezítették még azzal is a sorsukat, h a fa “nehezebbik” oldalán gyújtottak tüzet. Az egyik eshetőségnek az tűnik, hogy azért, h a tűz fényét a lehető legjobban megpróbálják leplezni, történetesen a sátor irányába. Fura az is, h a fa alatt csak 3-4 pár lábnyomot találtak. A két fiúé adott, viszont akkor a többieké, például a 4 ásóé miért nincs ott? Zina, Djatlov és Szlobo közül pedig szintén nem járhatott ott mindenki, mert akk az legalább 5 lábnyom lenne.. Ebből következik, hogy hol szakadhattak szét, ha elvileg együtt mentek le, rendezetten..
Az is szöget üthet az ember fejébe, hogy mindezek ellenére 3an mégis visszaindulnak a sátor felé. Nyilván nem várhatunk a hipotermia előrehaladtával ésszerű, összefüggő gondolkodást, azonban az, h 3an mégis elindultak felfelé, erre utal. Nehéz kérdés, talán megválaszolhatatlan is, hogy Zináék all in alapon indultak-e vissza, amolyan nincs veszteni valónk döntés miatt, vagy azért, mert úgy vélhették, h a korábbi veszély már elmúlt. Nyilván a tervük fontos részét képezhette a sátorhoz való visszatérésük esetén a normális felöltözés. A kérdés viszont az, h ezt miért nem Zolo és Tibo próbálta meg, akik a többiekhez képest sokkal jobban fel voltak öltözve? Logikus magyarázatnak tűnhet, hogy párhuzamosan cselekedtek, ami rendben is lenne, azonban az nem, h olyanok induljanak el vissza a tetőre 1,5 km-t, akik valszeg vissza sem érnek, lévén, h mezítláb vannak. Az egymáson megtalált ruhadarabok, letört ágak, a fa és a vízmosás között talált “ösvény” azt támasztja alá, hogy igenis volt valamiféle kapcsolat/kommunikáció a három csapat között, így még érthetetlenebbnek tűnik a dolog.

 3280. oberon — 2017-04-26 12:24 

@becsuszoszereles1k:

Szia 🙂

 3279. oberon — 2017-04-26 12:23 

Szerintem a “katonai akció”, “bombás” és egyéb, “military vonalon mozgó “megoldási kísérletek” életszerűtlenek. Nyilván mindenki a saját szemszögéből, szubjektíven közelíti meg a dolgokat, de azért álljunk csak meg egy pillanatra, és próbáljuk meg objektíven nézni ezen felvetésekre.
1959 van, Szovjetunió, a paranoia, a titkolózás és titkosítás, a “bűvészmutatványok” időszaka. Ha azon még túl is lépünk vhogy, hogy egy több, mint 17 millió km2-es országban pont egy “szent” helyen (bár én sem gondolom, h egyébként visszatartó dolog lett vna, de azért talán mégis) akarnának katonai kísérletet végezni, azért valljuk be őszintén, jobb helyet is találhattak vna.. Ha mégis ragaszkodtak a hágóhoz, előtte azért elvárható lenne a terület “ellenőrzése”, h nem e túrázik-e ott éppen valami társaság, nincs e arra vmi védett virág 🙂 stb. Ha esetlegen ezen is sikerül vhogy átugrani, felmerül a kérdés. Ha ez egy ultratitkos, hiper-szuper, csilli-villi bomba, gáz, v akármi tesztelése v bármilye is volt, véletlenül nem vizsgálnák meg utána a helyszínt, h ugyan már elvtársak, bevált e a kísérlet, v fiaskó lett-e? 🙂
Itt merül fel a következő “érdekesség”. Ha ellenőrzik a bomba/gáz/vmi által okozott hatásokat, mennyi az esély arra, h nem találnak meg legalább 1 holttestet, akinek amúgy nem kellene ott lennie? Szerintem kicsi.
Namármost, ha mégis titkos kísérlet, amiben “véletlenül” meghal 9 ember, akik közül 8 ambiciózus, tanult és “jövőbeli reménység”, mennyi esélyt láttok arra, hogy legyintenek egyet és előadják a hülyét, mint akik nem tudnak semmiről? Ehelyett mindenféle katonai és egyéb logikával szembemenve visszalépnek az árnyékba, és hagyják, h egyetemisták, manysik meg mindenféle önkéntes és egyéb arc rászabaduljon az amúgy addig “titkos katonai kísérlet” helyszínére? És mindezt persze még mindig a Szovjetunióban.. 🙂
Azon felvetés is eléggé megmosolyogtató, h esetleg véletlen történt robbanás v bármi. Hát nem tudom, h ti h vagytok vele, de szerintem azért valamennyire a kézifegyvereket is “figyelem” alatt tarthatták abban az időben, nemh efféle komolyabb “fegyvereket”, ezért nem gondolnám, h csak úgy, mindenki tudta nélkül arra tévedhetett volna egy bomba v bármi, hasonló eszköz.
Egy szó mint száz, ha ez katonai akció/kísérlet v bármi lett vna, akk ott vagy nem voltak a helyzet magaslatán jó páran a hadseregnél, vagy esetleg az egész kísérlet tervét a legközelebbi óvodában dolgoztatták ki a gyerekekkel…mondom ezt szubjektív véleményből :).
Sorry, ha esetleg csapongó lett kicsit, de sietve írtam.

 3278. becsuszoszereles1k — 2017-04-26 12:10 

@maya: Na, ezt viszont valóban új információnak találom, mivel teljes meggyőződéssel beszélsz róla. Vagyis konkrétan tudod mire gondolsz, talán még részed is volt benne – bár hálisten életben vagy -, vagy hozzád közelállóval, közelállókkal esett meg; vagy hivatalból, szakmaiságból, etc. ismered ilyen jól.

Szivesen olvasnánk róla alaposan kifejtve is. Köszönjük.

“Ritka termeszeti jelensegtol ijedtek meg azon a szornyu ejszakan. Olyantol, ami most 2017ben is ritka s nehez felismerni, bemerni, nemhogy ‘59ben. Akkoriban az meg meg sem volt nevezve, nemhogy bmilyen muszeruk lett volna bemerni azt. A hatasait se ismertek akkor. Olyan ritka foldrajzi hely is kell hozza, h letrejohessen, s ezek a szerencsetlenek pont a kozepebe satoroztak. Mikor elobb a kornyezet, aztan a labad alatt a fold, aztan a belso szerveid is remegni kezdenek s tarsul hozza csomo mas tunet is, s ugy erzed&hallod, h 1 hatalmas tehervonat siklik feled orult tempoban, irto konnyen kitor a panik, plane ejjel, koromsotetben – barmilyen tokos harcedzett vagy. Aki tudja, milyen a tomegpanik, annak nem kell magyarazni, h eleg ha paran bepanikoltak s rogton atragadt a tobbire, osztonszeruen cselekedtek, semmire se gondolva, csak az osi felelembol jovo menekulesre. A tobbi mar ismert, a termeszet elvegezte a dolgat, 6 oran belul mind halott volt.”

 3277. maya — 2017-04-26 01:18 

Hello petiba 😊

A reszletes valaszod ertekelem, viszont azt nem, h vegig az osszefuggo kontextusbol ragadsz ki 1-1 mondatot, s igy a megfelelo szovegkornyezet nelkul minimum (!) ertelmezhetetlen, hacsak nem egyenesen felreertheto amit irtam.. :-/ ☹

De, volt kis felreertes, m a “felnotas dilinyos” jelzot altalanossagban irtam, s nem hittem, h magadra veszed esetleg, kulonben is, csak jatekos piszkalodas volt, es nem olyan bunko sertes, m pl az “idiota” lett volna (“lekezelni” meg vegkepp nem akartam senkit, mert who am..?)

Te csak ne derulj a vadregenyeimen 😝 (no, de mar rajottem, mi a gond – mikor valaszolok, nem varom meg, mig rovid lenyegge all ossze a fejemben, hanem elkezdek irni ugy, h csapongani hagyom a gondolataim – s ime a vegeredmeny :-/ )

Az utobbi evekben mar epp eleget “nyomoztam”, “astam”, kutattam ahhoz, h most elerjek egy pontig, ami kielegito magyarazattal szolgalt. Egy igencsak nehezen meggyozheto racionalis ember vagyok, de ez a varians ugy kb 90%-ban kielegito szamomra. Kemenyen megdolgoztam a nyugalmamert! Leirtam ide sokmindent az utobbi evek kutatasai(m)bol. Nem tudom, minek, hisz (mint latom) a tema mar leragott csont, valszeg v senki, v nem sokan olvassak el, amit ezzel kapcs irtam (ime, te is sok olyat kerdesz ujra, amire elotte mar valaszoltam) – de egyebkent se akarok senkit semmirol meggyozni. Ugy gondolom, a konteoelmeletet pont ti (is) generaljatok…ugy tunik, mintha nem is akarnatok, h valamifele normalis megoldas szulessen (persze ha az ember nem ert vmit, v nem talal ra magyarazatot, akkor jon a fantazia)…Mondjuk kicsit azert zavar, h joforman senki sem nyitott semmire, uertem mindenki meg van gyozodve a sajat igazarol, es/vagy nem hisz senkineksemmitsoha ezugyben (m pl te is, bocsi), v mar nem is erdekli a tema. Elkestem, hat elkestem.

Hat figy, en tavolrol se s kicsit se akarom fenyezni az akkori komcsi maximumra jaratott hideghaborus szovjet kormanyt (bar soha egyetlen kormanyt sem, hisz mindnek van epp eleg vaj a fejen). Tudom jol, milyen szornyusegeket tettek, es, h egyik se jobb a masiknal. De ami teny, az teny, es pont nem a patologus fog meggyozni, hanem pl az 5 szerencsetlen postmortem kepei, akiket ugyan (nyilvan) nem ismertem csak keprol, de megis absolut felismerhetoek voltak a laborban keszult fotokon. Az esetleges atplasztikazott fake-testekrol mar irtam 😊 A pathologic eredmeny mar csak a pont a mondat vegere. Minden feltett kerdesedre ott van leirva a valasz az elobbi kommentjeimben, meg ha esetleg nem is neked cimezve (pl. miert 11 hulla=urban legend, etc), majd ha lesz idod, olvasd csak el. Ivanov-interju relative friss, s 1 oreg kb 90 eves flotas mi a turonak hazudna, plane ha nem is oroszban el s 2017 van?! Bmi lehet hazugsag, misztifikalas, elsikalas, stb, de a kepek/csaladtagok allitasai biztosak szamomra. Meg a kesobbi interjuk nagyresze is (figyelembe veve mimikat, testbeszedet, hasonlokat is). Ja, nem is az a lenyeg, h “mit titkositottak s mit nem”, hanem az, h a 80-as evek elejen torvenyesen MEGSEMMISITHETTEK volna (ha olyan nagy titok lett volna, s azzal ugy vegleg lezarva), de NEM tettek…hanem kb 88ban feloldottak a titkositas alol. Ez azert sokat elmond. S a tenyek mindig makacs dolgok. Es kulonben is: Occam borotvaja!

Ritka termeszeti jelensegtol ijedtek meg azon a szornyu ejszakan. Olyantol, ami most 2017ben is ritka s nehez felismerni, bemerni, nemhogy ‘59ben. Akkoriban az meg meg sem volt nevezve, nemhogy bmilyen muszeruk lett volna bemerni azt. A hatasait se ismertek akkor. Olyan ritka foldrajzi hely is kell hozza, h letrejohessen, s ezek a szerencsetlenek pont a kozepebe satoroztak. Mikor elobb a kornyezet, aztan a labad alatt a fold, aztan a belso szerveid is remegni kezdenek s tarsul hozza csomo mas tunet is, s ugy erzed&hallod, h 1 hatalmas tehervonat siklik feled orult tempoban, irto konnyen kitor a panik, plane ejjel, koromsotetben – barmilyen tokos harcedzett vagy. Aki tudja, milyen a tomegpanik, annak nem kell magyarazni, h eleg ha paran bepanikoltak s rogton atragadt a tobbire, osztonszeruen cselekedtek, semmire se gondolva, csak az osi felelembol jovo menekulesre. A tobbi mar ismert, a termeszet elvegezte a dolgat, 6 oran belul mind halott volt.

Ha neked 25.000 ember kivegzese “joval egyszerubb” a Gyatlov-ugynel (9 ember!, diakok, akik meg “senkik” voltak) haaat izlesek es pofonok (en real beallitottsagu vagyok, ezert a szamok sokat jelentenek szamomra). De soha tobbe ne emlitsd akkor “a nagy szamok torvenyet” ezek utan..

Ufok…amint latom, ezt se olvastad el…☹
Mert nem irnal ilyesmiket, h : “..Pl. azok, akik hihetetlen szűklátókörűen röhögnek azokon, akik szerint ilyen nagy számok esetén nem hihetünk a bolygónk egyedüli, egyszeri és kizárólagos fejlődésében.
Nem a fénysebességben kell gondolkodnunk. Az eddigiektől merően eltérő térelméleteken dolgozik már tudósok hada…”,

ha elotte elolvastad volna, h: “…Megnyugtatlak, nem vagyok sem bigott, sem ontelt, sem csokevenyes kepzeloereju racionalitast figyelmen kivul hagyo ember. Meggyozodesem, h mas galaxisokban, sot, talan a mi galaxisunkban levo mas naprendszerekben is fellelheto ertelmes/kevesbe ertelmes eletforma/civilizacio…”

Ezt a “,,hihetetlen szűklátókörűen röhögnek azokon, akik..”-et meg en talalom sertonek…de mivel nem ingem, nem is fogom magamra venni 😉

“..merően eltérő térelméleteken dolgozik már tudósok hada..” – aha, ilyen zsenialis “tudosok hada” figyelt meg hosszu idon at nem is olyan regen egy galaxist, es szorgalmasan gyujtottek rola minden adatot, mig ki nem derult aztan, h az a biz.galaxis mar reg nincs is ott (!), es csupan a fenyvisszaverodeset vizsgaltak! Fenyvisszaverodesrol gyujtottek hosszu ideig adatokat, anelkul, h eszrevettek volna, h az NEM galaxis!? Nem is volt olyan regen… :-/ Hat ennyit errol (es meg ki tudja, mi minden van, amirol nem tudunk)…Mert szerintem az ember ugyan kepes fantasztikus dolgokra, de ugyanakkor egyre gyakrabban eltelik onnon csodalatossagaval, elfeledve ezaltal sajat kicsinyseget, sajnos.

Az ufo-fanok nagyobb resze szvsz (veled ellentetben) pont a kevesbe hozzaertok. De igen, muszaj fenyevekben gondolkodnunk! Egyreszt, m a feny a jelenlegi ismereteink szerint a leggyorsabban terjedo hatas. Masreszt mert a terido 4 dimmenziojabol az ido az egyetlen, amely folyamatos esemenyek sorozata es csak EGYETLEN iranyban lehet haladni benne. Nem lehet kikerulni. Az idoutazas nyilvanvaloan lehetetlen! Es ezt nem en allitom (mert ugye, who am I?), hanem az Einstein, Hawking, etc kaliberu elmek. Harmadreszt, a mi naprendszerunkben nincsen ertelmes civilizacio. S kov. naprendszer lasd elobbi kommentem. Negyedreszt ha holmi ufok legyoznek a lehetetlent s elugrananak hozzank MINIMUM 2000 fenyev x 9,5 billio km-re egy kavera mondjuk, akkor errol a nagy tettukrol tutira minket is ertesitenenek.

Hat persze, h emberkent gondolkodom,hisz ember vagyok, es foldlakokent, mert foldlako vagyok 😊 mi mindannyian KIZAROLAG foldlakokat ismerunk, nyilvan, de azert a foldi fajok kozt is vannak hasonlosagok: pl gyilkolni csak okkal “szokas” barmilyen fajnal (ehseg, onvedelem, stb) – szerencsetlen repulobalesetet szenvedett hivo katolikus uruguayi sracok is kizarolag eletosztonbol ettek meg a csaladtagjaikat/barataikat az Andokban azon a majd’3 teli honapon at…stb. S foldhozragadtsagom miatt ugy hiszem, holmi csoda folytan idelatogato idegen fajok se tamadnanak gyilokbol rank ok nelkul, csak ugy, ukkmukkfukk 😛

Tenyleg a gilinyokhoz (tudom mi a gyurusfereg, koszi 😝 ) hasonlitasz az ufokkal szemben? You made my day :-DDD Csak az a nagy kulonbseg, h a gilik s mi uazon foldon/ben elunk, mig ufok s mi NEM. S mi nem akarunk gilit olni, de muszaj kertet asni s ezert olykor felbevagott baleset tortenik. Az ufok viszont nem velunk egybolygon elnek, akik neha balesetkeppen megolnek 1-1et kozulunk…ugyebar. Szoval a hasonlat absolute nem jo😊

Az ilyen “ingyen megosztom a neten” cucc nagyon klassz (es marketingorientalt) dolog, m pl Doctorow is, es ugy hiszem igencsak osztonzo az eladasokra 😊

 3276. zizzi — 2017-04-24 16:17 

ebbe ma botlottam bele…..
nem vagyok UFO hívő, meg ellenes sem, nincs ma még akkora tudásunk, hogy eldönthessük, egy széklábban vagyunk-e egy atomi részecske része (utalás egy nagyon régi kedvenc sci-fimre… 😉 .
Mindenesetre ez igen érdekes (hogy igaz-e, az persze kérdéses 😉 ), konteósoknak akár csemege is lehet így a teaidő kezdetén:

http://utcaemberek.blogspot.hu/2017/04/halalos-idegen-talalkozas-cia.html?spref=fb

 3275. kaffer — 2017-04-24 11:44 

@qdiace:

Az egész ügyben ez a legkevésbé izgalmas részlet, amúgy lejjebb már bőven ki lett tárgyalva.

 3274. qdiace — 2017-04-24 07:38 

O F F !

(Be kell vallanom, erről a blogról ismerem az eseményt.)

Amióta tudok róla, azóta böki a csőrömet egy kérdés: az emblematikus figura nevét mi magyarok tkp. miért írjuk Dj-vel, ha egyszer van Gy betűnk? Ld. pl. alább.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyatlov-rejt%C3%A9ly

 3273. petiba — 2017-04-23 23:32 

@maya:

“Hat latod, ez az egyike a szamtalan oknak, amiert nem szoktam kommentelni: annyira idegesitoen felreertheto az iras.”

Szerintem semmi félreértés nem volt.

“Latod, az ezelotti kommentem minden rosszindulat, sertes v. lekezelo szandek nelkul irtam, megis te lekezeloen bantonak talaltad…”

Hát, ez – “A jeti, ufo es tarsai felnotas dilinyosaknak valo hulyeseg – mar elnezest” – sztem azért elég lekezelő, és bántó, már aki magára vette.
Nekem azért ennél sokkal több kell ahhoz, hogy morcosra vegyem a figurát XD

“Meg nem birok roviden sem irni”

Ne is tedd! Mondjuk pont én sem vagyok azzal vádolható, hogy szófukar tőmondatokban fogalmaznék, plusz imádom mesterünk (meg egy-két bestof kolléga) barokkos, jól összeszerkesztett körmondatait.
Szal, mindig derűvel tölt el az a ritka pillanat, amikor valaki még nálam is hosszabban bírja szusszal.

“A tulmisztifikalas ellenere sem tartom olyan titkosnak az ugyet, foleg ha szem elott tartom, h a szovjet torvenyek alapjan a titkositott aktakat torvenyesen (!) meg lehetett semmisiteni 20-25 ev elteltevel”

Ó, nekem nem azzal van bajom, hogy mit titkosítottak, inkább azzal, hogy mit hallgattak el, hamisítottak meg, ferdítettek el, maszkírovkáztak, vagy tüntettek el a legcsekélyebb nyom nélkül. Mert az az érdekes. Amit 20-25 év elteltével feloldottak a titkosítás alól, arról még mindig csak azt tudjuk, amit ők annak idején nem semmisítettek meg, vagy nem ferdítettek el. Vagy amit hozzáköltöttek, kitaláltak.
Tipikus “aztsemhiszemelamitkérdeznek” sztori. A meleg-hideg nagyhatalmi háborúsdi, a rothadó kapitalizmus, a nyugat elleni folyamatos “partizánharcban” bármit, nem: BÁRMIT bármilyen módon eltüntethettek, megsemmisíthettek nyomtalanul. Átírathattak, vagy teljesen új sztorikat kreálhattak bármiről, még az sem okozott törést, ha valaminek a totális ellenkezőjéről kellett beszámolni. Szemrebbenés nélkül ment a maszkírovka. Emlékezzünk csak a katyni mészárlásra. A kommancsok 1940-ben kivégeztek 20-25 ezer lengyel tisztet. Sikeresen rámaszkírovkázták a németekre. Emiatt kivégeztek több német embert. Megsemmisítettek mindent, amit lehetett az ügyről találni, és nyugodtan ültek a babérjaikon, egészen 1990-ig, amikor kénytelenek voltak eltűrni, hogy kiderült az igazság. Pedig mennyivel egyszerűbb ügy volt ez a vérengzés, mint a Djatlov-féle sztori!

“De a patologusok jelentesei alapjan ok voltak”
Szerinted ha bement a patológiára Vaszilij Vaszilijevics Ivanov, és azt mondta, hogy kedves eftársak, ezek a jelentések azt mondják, hogy ez X, ez Y, ez pedig Z, akkor patológus visszaszólt, hogy dehát Ivanov eftárs, Vászka barátocskám, galambocskám, ez itt annyira nem lehet X, hogy tudom, hogy B, akkor nem várt volna rá egy kis szabad vasútépítés a tajgában, hullavagdosás helyett?

A patológiai zárón az volt, aminek lennie kellett. És ez azért működhetett viszonylag problémamentesen, mert a szovjet lakosság megtanulta az efféle probémamentes elvárásteljesítés minden fogását. Ez volt az életük.

“tanacsos lenne minden egyes ufo-fannak par csillagaszati temaju szakkonyveket is elolvasnia a sok hulyeseg mellett. Es akkor tudataban lenne talan az univerzum diktalta tavolsagoknak is”

Látod, ez megint lekezelő szöveg. Egyrészt az “ufó-fan”-ok jó része pont szakmabeli, akik olyannyira leteszik a voksukat amellett, hogy vannak mások is, hogy az életüket arra szánják, hogy óriási “fülek” mellett ücsörögjenek. Erről szól pl. az egész SETI projekt, gyanítom dollármilliárdokból. Mégis, pl. a jelenlegi tudásszintünkkel – ott az Arecibo Obszervatórium, képességei szerint a földi adásokat a földtől csak §,3 fényévnyi távolságig érzékelné. Idegen civilizációk esetében pont nem az univerzum diktálta távolságok jelentik számunkra a problémát. Ez olyan, mintha a föld körüli utat csak lóháton vagy szekéren próbálnánk prezentálni, és kiröhögnénk azt, aki azt mondaná, hogy a Párizs-Moszkva (kb. 2500 km) távolságot erős három óra alatt meg lehet tenni, pedig de, ma már a különösebb erőlködés nélkül. (persze nem lóháton)

“vajon ki is hagyja figyelmen kivul a nagy szamok torvenyet”

Pl. azok, akik hihetetlen szűklátókörűen röhögnek azokon, akik szerint ilyen nagy számok esetén nem hihetünk a bolygónk egyedüli, egyszeri és kizárólagos fejlődésében.
Nem a fénysebességben kell gondolkodnunk. Az eddigiektől merően eltérő térelméleteken dolgozik már tudósok hada.

“A masik, h bmi rossz/baj/negative tortenik, mindig elorancigaljak az ufokat is. Miert? Pl ha en egy idegen orszagba/hazba/emberhez megyek, nem fegyverrel tamadok ra, hanem bekesen bekerezkedem hozza.”

Mámeg a humánego túlpörgése. Ki meri azt állítani, hogy egy idegen civilizáció csak humanoid lehet? De ha humanoid is, ki meri állítani, hogy pont úgy kell gondolkozniuk, viselkedniük,mint nekünk földlakóknak? Még a földön is rendkívül eltérő értelmezése látható annak az egyszerű parancsnak is, hogy ne ölj. Ki meri állítani, hogy csak a humánetikához hasonló etikai ítélőkészsége van bármely más idegen fajnak?
Vagy hadd említsem már meg a kis szorgos gyűrűsférgeimet (magyarul giliszta) a veteményesben. Eszem ágában sincs nemhogy kinyírni, de még akár csak megsebesíteni őket. Ennek ellenére gyakran kettőbe ásózok egyet-egyet. De az se jut eszembe, hogy ne ássam fel a földet e gilik miatt.

“A 11 holttestes mese urban legend”
Biztos? Esküszöl? Ott voltál? Vagy olvastad valamelyik mesét, és elhitted tutira?” – nem voltam ott, nem eskuszom, nem hiszek mesekben – nem irtam ilyet, honnan veszed ezt?? Es NE szemelyeskedj. “elhitted tutira?” – ezt pont te kerdezed..??”

Nem személyeskedés, kérdés. Miért pont ezt, vagy azt hiszed el, és nem a másik infót? Mert bizonyíték az pont semmire sincs.Se pro, se kontra.

“Konteo-konyveket “erdemes-e megvenni” – csak egy utalás akart lenni, hogy átlag olvasónak valszeg nem érdemes megvenni, de aki évek óta ide jár, és élvezi az adott szellemi terméket, az tartozik ennyivel.
Hogy egy másik blogger példájával is éljek, nehogy bármilyen módon személyeskedésnek tűnjön: évek óta készítjük a csodásabbnál csodásabb házikenyereket, egy bizonyos Libor Mária netes receptjeiből. Életemben ilyen jó kenyereket nem ettem. A neten bármelyik receptjét sec-perc alatt elérem, minden lényeges infóval, sőt, a hozzászólók hozzáadott értékeivel, ingyenesen. Lényegében nem éri meg megvenni a könyveket (bár én abszolút könyvpárti vagyok) ennek ellenére a blog olvasóinak jó része megvette a könyvet.Mert ez a minimum azért a sok szuper receptért és melóért, amit a honlapjába fektetett. Na, erről ennyit.

Ne haragudj meg érte, de magát a djatlov-témát kielemző szöveget már nem olvastam el, persze nem személyes érdektelenség az oka, hanem az, hogy derekasan végigolvastam a hozzászólásoknak kb. a felét. De amikor ennyi hozzászólásból kb. minden elméletet már öten-hatan felfedeztek, kiveséztek, elkezdtem halálra unni a sztorit, és nem bírtam továbbolvasni a hozzászólásokat. És ez az egyetlen olyan poszt, aminek nem értem a végére. (eddig)

Hú, nincs időm újraolvasni, hibát javítani, mert már ülve alszom. Jóéjt!

 3272. maya — 2017-04-23 18:23 

Szivesen, kaffer.
Igen, mar regota erdekel ez a tema, irtam, h vmiert nagyon magaval ragado. Ja, mar evek ota beleastam magam, csak nem irtam ide, mert egyreszt sajnos nem tudok roviden irni, csak ilyen “regenyeket”, ami nagyon sok idom felveszi, mert lassan gepelek, s idom az nincs, masreszt regebb nem tudtam meg annyit az ugyrol, mint pl most, s ezert nem is lattam ertelmet eddig irni rola.

———————–

Koszi, rumcajsz.
De, nekem van ra valaszom, mint mar az elso kommentben is irtam (vagy veletlenul vmi katonai akcioba csoppentek, vagy vmilyen szamukra ismeretlen s ritka termeszeti jelenseg). Es tovabbra is meg vagyok errol gyozodve, sot, azota arra jutottam, h a termeszeti jelenseg volt (egyebkent is az a sokkal logikusabb) – mert ha veletlen katonai akcio aldozatai, annak lettek volna nyomai, es a csaladok addig utottek volna a vasat, amig kiderul legalabb egy resze, foleg, mert volt akiknek egyetlen gyerekuk volt (ezek mind jo csaladbol szarmaztak, diplomas ill jomodu szulok gyerekei voltak, Gyatlov mernok szulok gyereke, Ljuda apja gyarigazgato volt, Rusztik szulei egyetemi professzorok voltak es nagyon jomoduak, o volt a “gazdag fiu” s egyben a legszerenyebb, stb. Nem beszelve, h ezek a szulok mennyi nehezseget legyoztek igy is: pl Ivgyelben akartak oket a hatosagok kozos sirba temetni, de a szulok kiharcoltak nagy nehezen, h hazavihessek oket, zartkoporsos csaladi szertartast akartak (az elso 5 holttestrol van szo, akik meg “turheto” allapotban voltak), de kiharcoltak, h nyiltkoporsos rendes temetes legyen, ahol rengeteg ember vonult veluk a temetobe, kulon sirokba temettek, es meg hosszan sorolhatnam…szoval az akkori kommunista szovjet hatosagokkal szembeszallva sok mindent elertek ezek a szerencsetlen szulok).

Felkutattam es elolvastam minden racionalisnak tuno ezzel kapcs.infot/hivatalos dokut/korabeli fotokat/postmortem kepeket/csaladtagokkal, nyomozokkal, keresokkel, stb folytatott interjukat/dokufilmeket, stb (a fene essen mar ebbe a Gyatlov-temaba, h mennyi idom felemesztette mar!) Es vegul, de nem utolsosorban elolvastam (egyelore meg) ebook formaban az Eichar-konyvet – o egy megszallott dokumentarista, aki tobb, m 4 evig nyomozott a temaban, amig megirta ezt a nonfiction dokukonyvet, tobbszor jart Oroszorszagban, Jekatyerinburgban es elsokent (!), bejarta a Gyatlovek utvonalat, elment telen a Gyatlov-hagohoz, ahol a sator allt s ahol a testeket megtalaltak! Azonkivul beszelt a Gyatlov-alapitvany fejevel, az egyetlen -akkor meg elo- tulelovel Yuri Yudinnal, az osszes eletben levo rokonnal/csaladtaggal, a meg elo nyomozokkal/kutatokkal, beszelt a nyomozast vezeto Ivanovval is, ezenkivul orvosszakertokkel, fizikusokkal, szaktudosokkal, meteorologusokkal, stb. Tehat, szvsz, ennel alaposabban mar nem is lehetett volna utanajarni (o is a tema fanatikusa lett 😊 ), es bar elotte is sokan nyomozgattak (foleg a kenyelmes fotelukbol), ennyire melyen s alaposan meg soha senki. Es vegul felvazolt egy valoszinu lehetoseget, amelyet veletlenul fedezett fel biz.tudosok jovoltabol, es amelyet az en gyakorlatias, foldhozragadt agyam elfogad. Egyreszt, mert en is erre tippeltem vegig, masreszt, mert nem lehet megcafolni – mint ahogy a tobbi elmeletet meg lehet. Es mert meggyozott, h racionalis tenyeket bemutato szakemberek es tudosok konkluzioja ez. Es mivel az en agyam nem igazan tudja elfogadni, ha vminek nincs esszeru magyarazata, azt meg plane nem, h valaminek ne legyen valamilyen megoldasa, hat ezert astam ennyit s ilyen melyre ennyi ideje mar. Ez a lehetseges megoldas most mar megnyugtat annyira, h lekattanjak a temarol, es egyebkent se fogunk mar ennel tobbet megtudni ugyse, azt hiszem…

Az ezelotti kommentem csak a tiboru cikkehez fuzott kiegesziteseket tartalmazta. Az emlitett (s eddigi legracionalisabb, legelfogadhatobb) magyarazatot, amelyet a konyv is s az altalam ismert anyagok is alatamasztanak, direct nem irtam le, m nem akartam spoilerezni. De, mint mar elobb is emlitettem, erdeklodes eseten leirhatom.

…es mar megint “regeny” lett…:-/ (talan jobb lesz visszaallnom readonlyba..)

 3271. Rumcájsz von Jicsin — 2017-04-23 16:25 

@maya:
Szép, korrekt és tárgyilagos a levezetésed ill. ismertetőd.

DE!
A kérdések kérdésére nálad sincs válasz!
Felnőtt, értelmes, hegyi és téli-túrázásban nagy gyakorlattal rendelkező, épeszű emberek, éjnek évadján, MIÉRT vágják miszlikbe a sátrukat, MIÉRT és HOVA indulnak el nem megfelelő öltözetben, mezítláb, minusz 30 fokban?
Mi volt/lehetett a kényszerítő körülmény/esemény?

Erre viszont, élő ember, akárcsak jóindulattal elfogadható választ még nem adott!!
Minden más részemről érdektelen!

 3270. kaffer — 2017-04-23 13:53 

@maya:

Köszi az infókat, látom beleástad magad témába 🙂

 3269. meggymag — 2017-04-22 15:02 

@petiba:3265.

“Azt nem tudom, hogy “érdemes”-e megvenni a könyveket. De szerintem aki évek óta olvassa, élvezi, tökingyen ezt a többéves szellmi értéket, az tartozik annyival, hogy megveszi a három könyvet. Én örültem, hogy viszonozhatom valamivel, hogy évek óta kellemes szórakozást, színvonalas kikapcsolódást, szellemi játékot nyújt az oldal. Hogy “megismertem” azt a nyitott, szellemi kihívásokra is alkalmas és hajlandó társaságot, akik ide bejáratosak. Szóval, én úgy gondolom, mindenképpen jól teszed, ha megveszed a könyveket. (nem kapok ám százalékot a Konteo brand promóciójáért XD )”

Aláírtam

[Nem azért mintha felszólítottál volna. Csak akkora lett az aláirásos, listás mánia, hogy százszor inkább itt mint… , ésénsekapokázalékot]

 3268. maya — 2017-04-22 12:40 

Hello petiba 😊
Hat latod, ez az egyike a szamtalan oknak, amiert nem szoktam kommentelni: annyira idegesitoen felreertheto az iras. Latod, az ezelotti kommentem minden rosszindulat, sertes v. lekezelo szandek nelkul irtam, megis te lekezeloen bantonak talaltad…Meg nem birok roviden sem irni…:-/

A Gyatlov-temat en se szeretem (bar messzemenoen sem annyira idegesito, m pl az Elisa Lam story) – azt irtam rola, valamiert magaval ragado. Veled ellentetben, en ugy gondolom, epp eleg mindent lehet ezzel kapcs. pontosan tudni, es sok lenyeges informacio is elerheto, csak utana kell alaposabban nezni. Csak a sok befolyasolo ok miatt (az akkori szovjet kormany iranti bizalmatlansag, a szovjetek orokos titkolozasa, a bmilyen kudarc el nem ismerese, az akkori avitt technologiak, stb) tulmisztifikaltak az egesz ugyet. De a korabeli (aldozatok altal) keszitett fotok, irott naplok elerhetoek, mint ahogy az orvosi szakvelemenyek/boncolasi jegyzokonyvek, holttestekrol keszult fotok, tanuvallomasok, turautvonaltervek, stb. is. Csak asni kell. Melyre.

A tulmisztifikalas ellenere sem tartom olyan titkosnak az ugyet, foleg ha szem elott tartom, h a szovjet torvenyek alapjan a titkositott aktakat torvenyesen (!) meg lehetett semmisiteni 20-25 ev elteltevel, az pedig lejart a 80-as evek elejen, ugye (59-ben titkositottak). De megse semmisitettek meg oket, hanem azok a 80-as evek vegen (!) is megtalalhatoak voltak a szovjet irattarakban, mikor is elerhetove tettek azokat a kozonseg szamara. Mondjuk, nem is lett volna ertelme pont ezeket eltuntetni, mikor akkoriban olyan kenyes aktakat is elerhetove tettek, melyek komoly blamazst jelentettek az akkori Szovjetuniora (tomegmeszarlasok, embertelen kinzasok – vasabroncsban szetzuzott fejek, savba meritett emberek, stb – , tunteto gyari munkasok lelovese es hasonlok – hat mi lett volna ezek mellett 9 hegymaszo barminemu halala?)
“A fotók készülhettek akárhol, a holttestek lehettek akárkik, a boncoláson” – 😀 . A fotok a turan keszultek, a laborban a holttestekrol keszult fotok pedig, szvsz, tuti roluk keszultek, ugyanis az elso 5 holttestet par nap leforgasa alatt megtalaltak (Dorosenko, Krivoniscsenko, Gyatlov, Zina, Rusztik), addig meg a fagyott teli hoban fekudtek, ami jol tartositotta, emiatt tisztan felismerhetoek mind az 5-en (vagy esetleg ugy gondolod, h direct atplasztikaztak ’59-ben holmi idegen holttesteket s aztan elrejtettek oket a hoban itt-ott..? s lefizettek a patologusokat mind, akik boncoltak oket, aztan meg elkuldtek kulonbozo varosokba mindenfele laborokba analizisekre a kivagott szerveiket..? 😊 ) Viccelek, nehogy megsertodj megint! A holttestekrol keszult fotok biztosan ok, szemmellathatoan, legalabbis az elobb felsorolt 5. A majusi 4 testrol pedig a szuleik se tudtak volna szemre megallapitani, h ok-e (pont a testek elorehaladott bomlasi allapota miatt zartkoporsos temetes volt, csak a Ljuda apjanak – tulzott insistalasara – mutattak meg egy pillanatra a lanyat, s szerencsetlen apa rogton el is ajult! Amit nem csodalok, hisz a honapokig vizben azott testek horrorisztikusan neztek mar ki) De a patologusok jelentesei alapjan ok voltak (es egyszeruen nem hiszek egy orszagmeretu osszeskuvesben ez ugyben).

Latom, te mas szemszogbol latod a dolgokat, ami nem is baj, sot, nagyon jo, h mi emberek nem vagyunk egyformak. De en viszont (foldhozragadt leven) mindig a tenyekre hagyatkozom, a tenyek pedig rendkivul makacs dolgok. Azok alapjan pedig az elozoleg irt konkluziokra jutottam, es tovabbra is kitartok mellettuk.

Az ufokkal kapcs. dolgot se hiaba irtam. Nem igazan dijazom, h olyan szavakat akarsz a szamba adni, melyeket sose mondtam/irtam, olyan gondolatokat, melyeket sose gondoltam! Bar ezt a temat tul boven nem fejtenem inkabb ki, azert tanacsos lenne minden egyes ufo-fannak par csillagaszati temaju szakkonyveket is elolvasnia a sok hulyeseg mellett. Es akkor tudataban lenne talan az univerzum diktalta tavolsagoknak is pl. Mert ilyesmirol “ ez egy végtelenül rövidlátó, öntelt, és csökevényes képzelőerővel, és matematikailag a nagy számok törvényének teljes figyelmen kívül hagyásával megvert hit” szo sincs. Koszi! :-/ Megnyugtatlak, nem vagyok sem bigott, sem ontelt, sem csokevenyes kepzeloereju racionalitast figyelmen kivul hagyo ember. Meggyozodesem, h mas galaxisokban, sot, talan a mi galaxisunkban levo mas naprendszerekben is fellelheto ertelmes/kevesbe ertelmes eletforma/civilizacio. Viszont, ha te tisztaban lennel a vilagegyetemben tapasztalhato tavolsagokkal, akkor tudnad, h ha csak a sajat galaxisunk (milky way) mereteit vesszuk alapul, az ugy 100.000 fenyev(!). Es ha – tegyuk fel – kurvanagy mazlink van, es a hozzank legkozelebbi bmilyen eletforma/civilizacio ugy 500-1000 fenyevnyire lenne, itt a “kozelben” (mert universalis tavolsagban az “kozel”), az akkor is azt jelentene, h eljonni ide hozzank bekoszonni, h “szia, mizu nalatok, foldlakok?” s visszamenni is 1000-2000 FENYevbe telne! Es 1 lightyear az olyan 9,5 Billio (igen, billio) kilometer! (vajon ki is hagyja figyelmen kivul a nagy szamok torvenyet..?). Nos, ezek ismereteben meg mindig azt gondolod, h idezlek: “azt sem zárhatjuk ki, hogy látogatják a Naprendszerünket, a Földet, sőt, azt sem, hogy folyamatosan itt vannak, ki tudja, mióta!”?? Ez, ugye, nem komoly? H ilyen tavolsagokat/nehezsegeket/lehetetlensegeket lekuzdve idejonnek hozzank minden jelzes nelkul? Ugyan mar. Lehetetlenseg! Nem a letuk, hanem a kapcsolat. Es a fenti szamok fuggvenyeben a mi rovid kis embereletunk kizarja ezt. Nos, ezek alapjan ne csodalkozz, ha egy olyan felnott embert, aki ezek ismereteben is ufokban gondolkozik, felnotas dilinyosnak nezek (minimum. sorry) 😊

A masik, h bmi rossz/baj/negative tortenik, mindig elorancigaljak az ufokat is. Miert? Pl ha en egy idegen orszagba/hazba/emberhez megyek, nem fegyverrel tamadok ra, hanem bekesen bekerezkedem hozza. Miert feltetelezik hat mindig az (esetleges) ufokrol ezt a rosszindulatot/erofitogtatos tamadast/gyilkos osztont..?

“ “A 11 holttestes mese urban legend”
Biztos? Esküszöl? Ott voltál? Vagy olvastad valamelyik mesét, és elhitted tutira?” – nem voltam ott, nem eskuszom, nem hiszek mesekben – nem irtam ilyet, honnan veszed ezt?? Es NE szemelyeskedj. “elhitted tutira?” – ezt pont te kerdezed..?? 😲 Ezt a 11 hullas infot KIZAROLAG csak egy (!) forrasbol olvastam, pedig igencsak sok forrast (foleg hivatalosakat) atbongesztem. Ezert aztan, mivel sehol mashol nem fellelheto, csak urban legend a szamomra.
—————————-

Off.
Koszi szepen a Konteo-konyvekkel kapcs infoidat! 😊 Bar mar masnap megrendeltem oket (meg mielott irtad volna), mert a konyvek mindig is a gyengeim voltak s utolso penzem is rajuk koltom, mert bar az emberek nagyreszehez hasonloan en is visualis tipus vagyok, ezert jol jonnenek az illusztraciok/terkepek/stb, de ettol fuggetlen nem kepeskonyvet keresek, mert bar vannak szenzaciohajhaszo cikkek is, azert az nagyon tetszik, h ertelmesen, gyakorlatiasan es nagy utanajarassal vannak megirva, es mert a krimi annyira az en mufajom! Mondjuk ha nem irod, akkor se hinnem, h bmi jutalekot kapnal konyvreklamert 😊 A blogbol tul sokat nem profitaltam, emiatt nem erzem, h “tartoznek”, de a tobbeves szellemi erteket (es szeretett personal hobbyt) szo nelkul elismerem. Olyat sehol nem kerdeztem, h a Konteo-konyveket “erdemes-e megvenni”, ezert ezt a celzasod nem ertem 😊 A konyveket (Konteo 1,2,3, Kemek kremje, Eichar-konyv) azt irtak majus elso hetvegeig kiszallitjak – bar nem az Otortenen lakom(?!) Jo, h meg iden :-/ Turelmetlen leven az utobbi dokukonyvet felhajtottam ebook formaban s masfel nap alatt le is gyurtam – megerte! Sok ujdonsagot tartalmazott (erdeklodes eseten leirhatom).
———————–

A poszthoz par hozzafuznivalo (nem okoskodasbol, nem korrigalasbol, nem szorszalhasogatasbol! Hanem mert most ennyit tudni rola eppen, es a nagyresze kulonben se valtoztat a tenyeken. Es hatha ertekeled a kutatasaim erofesziteseit! 😊 )
– Nem a tartos masnapossag tuneteitol akartak szabadulni 😊, (spoiler!) ezek szo szerint igazi szuzek voltak es ritkan, nagyon keveset ittak, 59-ben volt. (fel sem tudjuk fogni mar…)
– Sok heten at keszitettek elo a turat, utvonalterv kellett, engedelyek, stb, 59-ben ez nem volt aprosag.
– Legfokeppen azert mentek, h (spoiler!) megszerezzek a 3-as szamu hegymaszoi minositest, ami akkor a legnagyobb volt. Es ra is szolgaltak, megerdemeltek volna. Ok akkor epp a 2es szamuak voltak, de az egyetem legelismertebb-erosebb hegymaszocsapata.
– Parnapos 50 km.es turanak indult, amit Gyatlov kibovitett tobbhetes 200 km.nel nagyobbra (Spoiler! Gyatlovot az anyja a diplomazas miatt nagyon nem akarta elengedni, de o azt mondta a huga szerint szoszerint “ez lesz az utolso turam, edesanyam” – s szerencsetlen anyjuk egy eleten at magat hibaztatta emiatt a halalos agyaig!)
– “a terkep az ember legjobb baratja” c. kepet NEM a Gyatlov csapat, hanem a keresocsapat tagjai keszitettek 59 februar vegen.
– Yuri Yudin, a tizedik (tulelo) tag nem “hasfajdalmak, hoemelkedes” miatt fordult vissza, hanem (spoiler!) sajat beszamoloja alapjan (!) gyerekkorabol szarmazo, egesz eletet atkisero komoly hatfajdalmak es kronikus reuma miatt, a Lozva folyo menten talalhato nevtelen geologiai teleprol, egy vasrudakat szallito lovasszeker s agg vezetoje tarsasagaban.
– Amikor 59-ben tabort vertek azon a hegyen, a hegynek nem volt neve, csak utolag adtak nevet neki a bennszulott mansik “Halat Szjal”, ami pontosan nem “Halottak hegye” ahogy a teves forditas irja, hanem “Halott hegy”, mivel a mansik szerint nincs rajta elet, tehat nem jo vadaszterulet sem.
– Yuri Yudin, a hazatero beteg (spoiler!) ELFELEJTETT szolni az egyetem vezetosegenek a 2-3 napos kesesrol, amire Gyatlov kerte, mivel elobb a szulei falujaba ment s ott toltotte a hatralevo idot, kb. Febr. 16-ig. Ezert lelkiismeretfurdalasa is volt kesobb. Az aggodast-keresest is emiatt kezdtek hamarabb.
– A csaladtagok nem feb.12, hanem feb.16 jelentik (spoiler!) Rufina (szinten egyetemi hallgato), a Gyatlon 2 evvel fiatalabb huga (4en voltak testverek, 2 nagyobb fiu, 2 kisebb lany, s intellectual mernok szulok) jelenti elsokent a csaladtagok kozul az egyetem vezetosegenek, h a batyja csoportja nem ert vissza feb.16,an. A vezetoseg nem veszi komolyan.
– Nem talaltak “aznap” semmilyen 5 holttestet, csak a satrat. (spoiler!) S este leven (koran lenyugszik ott a nap, subarctic ovezet leven) visszatertek a taborba s csak masnap folytattak a keresest. Az elso 2 holttestre veletlenul talaltak ra, mert epp taborhelyet kerestek egy soktagu kutatocsapatnak, melyre “fentrol” kaptak utasitast, h taborhelyet keressenek…s 2 elenjaro kereso (a Gyatlov foiskolai baratai) a cedrus alatt a taborhelyet keresve vettek eszre a hobol kiallo megfagyott emberi terdet…amely a Krivoe volt…es szo nelkul ramutattak…es utana rogton segitseget/tanukat hivtak….aztan lavinaszondakkal folytattak a keresest miutan megvolt Dorosenko is, s ratalaltak a nyirfa alatt Gyatlovra, aztan majd Zinara. S majd csak jopar nap mulva az 5. holttestre, Rusztikra.
– A holttestek kozul NEM 2on nem volt labbeli, hanem epphogy ketton volt! (spoiler!) Tibon s Zolon volt csizma (senki mason nem) s rajtuk is azert, m az utolagos vizeletmintakbol megallapitottak, h ok 2en mentek ki pisilni.
– A boncolas (mindketto!) azt allapitotta meg, h (spoiler!) 6 holttesttel a hypothermia vegzett (cedrus alatt talalt Doro es Krivo, nyir alatti Gyatlov, aztan Zina s Rusztik, s kesobbi 4bol Kolovatov), s 3-an fizikai serulesben haltak meg (Ljuda, Tibo, Sasha) – ok belezuhantak egy 7,5 (!) meteres kovekkel tele patakba, vizmosasba, ahol gyerekjatek ekkora zuhanas utan borda-, koponya-, egyeb toreseket szenvedni!
– Ljudanak (spoiler!) nemcsak a nyelve hianyzott (ami elbomlott a 4 honapnyi vizben azas alatt), hanem az egesz arca – pont ezert ajult el szerencsetlen apja is, aki soha tobbe nem tudta feldolgozni lanya elveszteset.Foto: http://dyatlov-pass.com/resources/340/Lyudmila-Dubinina-post-mortem-2.jpg
– A (spoiler!) vizsgalat szerint a testek nem voltak radioaktivak, csak par ruhadarab, de azok is csak a magasabb, de normalis szinten (akkoriban! Mert manapsag – olvastam-, h az a radioaktivitas most tok normalis, sot, joforman keves!), es utolag kiderult, h a patak-vizmosason felul volt egy hegyseg (a nevet elfelejtettem) ahol vmi radioaktiv cuccot beontottek a patakba, ami levitte a parszaz meterre fekvo testekig, stb…
– Amit en pl egyaltalan nem ertek (!), h Sasha rengeteg tetkoja kozt volt pl. az alkarjan 1 cekla! Mondom CEKLA. Lattam a fotot is. Igazi voros cekla. Hat mondjatok meg, milyen normalis ember tetovaltat egy CEKLAT magara?!?!…😲
– A (spoiler!)hivatalos (es elerheto) iratokban a narancsszin gomboket febr. 18-20 korul lattak (nyilvanvaloan az akkoriban fellott s allamilag elismert meteorologiai kemszondak voltak), a sracok viszont febr. elsejen ejjel haltak meg.
– Rusztik (spoiler!) testet nem “puha hoban” talaltak meg, csak hoban, s a kepek tanusaga szerint is kavicsos terepen lelte halalat. A hypothermia tunetei a mozgaszavar, egyensulyveszteseg, szedules stb, szerencsetlenek probaltak 3an visszajutni a satorhoz, kozben elestek, masztak, kusztak, stb, aki (pl Rusztem) kore/sziklara esett min. 1,80 m magasbol, az minimum betorte a koponyajat, stb, Zina is kobe verte az orrat, ott volt a kepen mellette….
– A cedrus a satortol nem 900 meterre (0,9 km), hanem 1,5 kilometerre (1,5 km) van. A -30 fokban, ami a metszo hideg szeltol (szakertok szerint) minimum – 40 foknak erzodott, azert nem volt mindegy! (spoiler!) A fenyo alatt 3 (harom) par emberi labnyomot talaltak. Tehat nem jart ott az egesz csapat, csak 3 ember. A Hold akkori adatok szerint leghamarabb hajnali 4 orakor kelt vagy kesobb. Addig a hold nelkul az ejszaka KOROMSOTET volt. Ezek a szerencsetlenek eleg koran, meg vacsora elott (elokeszitett, de meg nem evett sonka pl) kirohantak a satorbol. Sok idobe telt lebotorkalni plane labbeli nelkul masfel kilometert a fagyott, jeges mely hoban abban az orulten heves szelben….nem reszletezem, de 3 csoportra szakadtak. Emiatt talaltak 3 par labnyomot a cedrus alatt, 3 megfagyott embert (Gyatlov, Zina, Rusztik) visszamaszni a sator fele, s a tobbit a vizmosasban. A legszomorubb adat: a csoport tagjai a sator elhagyasa utan MAXIMUM 6 orat elhettek meg…..maximum. (ezeket mind hivatalos jelentesekben olvastam)
– Az a biz. csaladtag “hegymaszok belekeveredtek vmibe” szovege utolag kiderult, h hamis irany volt. Az illeto sosem mondott ilyet.
– Nem, az ugyet, akkori merce szerint (es figyelembe veve a korulmenyeket is) , egyaltalan nem zartak le tul koran – es azt is allami nyomasra, mert hideghaboru es fegyverkiserletek meg minden…nehogymar 9 hegymaszo holtteste akadalyozna barmiben is!

 3267. becsuszoszereles1k — 2017-04-21 09:48 

DJATLOV-incidens _ SZÁMITÓGÉPES JÁTÉKOK listája a kommentekből

3070. jukeey — 2014-11-01 08:03

Azért egy kis játék még nem árt meg, bár az eredeti Djatlov-esettől biztosan abszolút el kell vonatkoztatni. De addig is van itt pár újdonság az idei évben, például Wolfenstein új része (The New Order). Csak most fedeztem fel, hogy erre a Kholat-ra keresgéltem rá; így hát télen jöhet az ss és a gestapo, a kgb majd csak tavasszal kerül sorra :D.
____________________________________________________

3071. becsuszoszereles1k — 2014-11-01 10:27

@jaydamasta:

“közben az Animal Planeten majdnem megoldják a rejtélyt.”
https://www.youtube.com/watch?v=5GPIsaP7OKc
____________________________________________________

3101. SLC — 2015-04-16 00:22

Ma kaptam a hírt, hogy játék is készül az incidensből:
https://www.youtube.com/watch?v=8Q9c_TZk4Do
____________________________________________________

3109. molnibalage — 2015-06-11 10:04

Egy játék a témát felhasználva.
http://www.playdome.hu/cikk/42772/kholat
____________________________________________________

3114. tubitubi — 2015-08-07 21:24

https://www.youtube.com/watch?v=3taDQgXT_6o
Elég érdekes, minden a yetihez vezet.

_____________________________________________________

UPDATE anno

3160. cirus — 2016-08-19 09:30

Ezt láttátok?

http://www.hirado.hu/2016/08/16/ujabb-fordulat-a-gyatlov-rejtelyben/

Egy új expedíció szerint rossz koordinátákat adtak meg eddig a rejtélyes uráli tragédia helyszínéről. A kutatók szerint fémdetektorral is érdemes lenne megvizsgálni a holttestek valódi helyét.

 3266. petiba — 2017-04-20 21:55 

@maya:

Szia maya!

Sokakkal ellentétben én pont nem szeretem ezt a posztot. Méghozzá azért nem, mert semmiről nem lehet tudni, hogy mi igazi, valódi információ, mi hamis, vagy esetleg szándékosan elferdített dezinformáció.
Közel hatvan éves történet, Szovjetunió, Cseka, GPU, NKVD, OGPU, GUGB, NKGB, MGB, MVD, KGB (valamelyik ezek közül, vagy így, ebben a sorrendben) A fotók készülhettek akárhol, a holttestek lehettek akárkik, a boncoláson (már ha tényleg volt) születhetett bármilyen eredmény, azt fogjuk róla tudni (hinni) amit az akkoriak akartak, hogy tudjon róla a világ. Szóval annyi a bizonytalansági tényező, hogy semmit nem tudok komolyan venni. Emiatt pedig találgatni sem érdemes, (szerintem), pláne nem kijelenteni, hogy tuti ez történt, vagy ez tuti nem történhetett.
Azt viszont egészen biztos nem érdemes, hogy ilyet leírjál:
“jeti, ufo es tarsai felnotas dilinyosaknak valo hulyeseg”
Ide elsősorban és főleg nem félnótások és dilinyósok járnak.
Az ufó témát félnótás dilinyósoknak való hülyeségnek tartani szerintem elég nagy hülyeség, Djatlovtól teljesen függetlenül. Hinni hihetsz abban, hogy ebben az – egyesek szerint időben és térben – végtelen univerzumban csak a Földön alakult ki az élet, csak itt és csak most, csak nekünk, de ez egy végtelenül rövidlátó, öntelt, és csökevényes képzelőerővel, és matematikailag a nagy számok törvényének teljes figyelmen kívül hagyásával megvert hit lenne. Mert tudásod, ismereted nincs róla.
Én úgy gondolom, – félretéve a lekezelő minősítéseket – minimum sokkal-sokkal óvatosabban érdemes ufó-kérdésben fogalmazni. (arról már nem is szólva, mit jelent maga az ufó szó)
Én úgy gondolom, nem zárhatjuk ki, hogy létezik más intelligens létforma. Azt sem zárhatjuk ki, hogy nálunk évmilliárdokkal előbb járnak technikai fejlettség ügyében. Ezáltal azt sem zárhatjuk ki, hogy látogatják a Naprendszerünket, a Földet, sőt, azt sem, hogy folyamatosan itt vannak, ki tudja, mióta! Ebből pedig az következik, hogy akár idegenek is meglephették őket. És ha nem lenne egyértelmű, ezzel nem azt állítom, hogy ők voltak (én nem vagyok olyan merész, hogy biztos tudattal, meggyőződéssel állítsak bármit ebben a témában) csak azt, hogy nem lehet őket sem kizárni.

“A 11 holttestes mese urban legend”
Biztos? Esküszöl? Ott voltál? Vagy olvastad valamelyik mesét, és elhitted tutira?

Off. Az első kötetben van pár kép, a másodikban már talán csak egy-kettő, a harmadikban asszem nincs egy sem. Komment, ha jól emlékszem, “szerzői jogi” okokból nincs benne, viszont vannak benne plusz információk, amelyek az adott posztban nem szerepelnek a neten, csak a könyvben.
Azt nem tudom, hogy “érdemes”-e megvenni a könyveket. De szerintem aki évek óta olvassa, élvezi, tökingyen ezt a többéves szellmi értéket, az tartozik annyival, hogy megveszi a három könyvet. Én örültem, hogy viszonozhatom valamivel, hogy évek óta kellemes szórakozást, színvonalas kikapcsolódást, szellemi játékot nyújt az oldal. Hogy “megismertem” azt a nyitott, szellemi kihívásokra is alkalmas és hajlandó társaságot, akik ide bejáratosak. Szóval, én úgy gondolom, mindenképpen jól teszed, ha megveszed a könyveket. (nem kapok ám százalékot a Konteo brand promóciójáért XD )

 3265. becsuszoszereles1k — 2017-04-20 21:15 

DJATLOV-incidens _ SZÁMITÓGÉPES JÁTÉKOK listája a kommentekből

3070. jukeey — 2014-11-01 08:03

Azért egy kis játék még nem árt meg, bár az eredeti Djatlov-esettől biztosan abszolút el kell vonatkoztatni. De addig is van itt pár újdonság az idei évben, például Wolfenstein új része (The New Order). Csak most fedeztem fel, hogy erre a Kholat-ra keresgéltem rá; így hát télen jöhet az ss és a gestapo, a kgb majd csak tavasszal kerül sorra :D.
___________________________________________________________________

3071. becsuszoszereles1k — 2014-11-01 10:27

@jaydamasta:

“közben az Animal Planeten majdnem megoldják a rejtélyt.”
https://www.youtube.com/watch?v=5GPIsaP7OKc
____________________________________________________________________

3101. SLC — 2015-04-16 00:22

Ma kaptam a hírt, hogy játék is készül az incidensből:
https://www.youtube.com/watch?v=8Q9c_TZk4Do
____________________________________________________________________

3109. molnibalage — 2015-06-11 10:04

Egy játék a témát felhasználva.
http://www.playdome.hu/cikk/42772/kholat
____________________________________________________________________

3114. tubitubi — 2015-08-07 21:24

https://www.youtube.com/watch?v=3taDQgXT_6o
Elég érdekes, minden a yetihez vezet.

___________________________________________________________________

UPDATE

3160. cirus — 2016-08-19 09:30

Ezt láttátok?

http://www.hirado.hu/2016/08/16/ujabb-fordulat-a-gyatlov-rejtelyben/

Egy új expedíció szerint rossz koordinátákat adtak meg eddig a rejtélyes uráli tragédia helyszínéről. A kutatók szerint fémdetektorral is érdemes lenne megvizsgálni a holttestek valódi helyét.

 3264. maya — 2017-04-18 20:12 

Ez egy majdnem 6 eves poszt (es 58 eves sztori), mely mai napig aktiv. Ugy hiszem, nem hiaba. Van ebben a temaban valami, ami akaratlanul is magaval ragad.
A posztot 2013-ban olvastam, kommentestol. Nemreg ujra rabukkantam az Eichar-konyv kapcsan (melyet ugyan nem olvastam meg, ezert szivesen vennem, ha azok akik mar olvastak, rovid velemenyt irnanak rola, h erdemes-e megvenni. Pl az errol keszult film szvsz hatalmas marhasag lett).
Nem vagyok kommentelos tipus, ezert komolyan nem ertem magam, h most miert irom ezt…(?)

A Gyatlov-incidensben (es az ehhez hasonlokban) a felderithetetlenseguk es titokzatossaguk az erdekes. Az, h annyi ido elteltevel sem lehet tudni pontosan…Mivel en racionalis es foldhozragadt vagyok, biztos vagyok benne, h mindig a legegyszerubb varians a megoldas (Occam borotvaja). A kommentekben (itt es mashol is) ugy osszekavartak a dolgokat, h elszedul tole az ember. A hajam az egnek all 1-1 elmelettol 🙂

Meggyozodesem, h vagy valamilyen katonai akcio, vagy valamilyen ritka termeszeti jelenseg aldozatai lettek.
A jeti, ufo es tarsai felnotas dilinyosaknak valo hulyeseg – mar elnezest.
A bennszulottek sem voltak, hisz se nyomokat nem hagytak a hoban, se kulserelmi nyomokat (kes, lofegyver, egyeb vadaszeszkoz) a testeken, a holmijuk se hianyzott, es legfokeppen manysiknak okuk se volt ra.
A nougy megmosolyogtato, de viccnek is gyenge.
Mergezes ugyan mar, fent az Uralon, az Otortenen? Nem kolumbiai droglabor az…:-D
Szandekos kiserleti alanyok sem, arra nem ilyen kaliberu embereket valasztanak (ezek fiatalok, voltak, fizikailag erosek, egyetemistak, tarsadalmi hasznossaguak, nagyreszuk befolyasos, illetve intellektualis csaladi hatterrel, diplomas szulok, a Rustem apja egyetemi profeszor volt, a Ljudae cegigazgato, stb – es, ha titkos katonai tevekenyseg veletlen aldozatai lettek, pont emiatt nem tudtak “eltussolni” meg jobban az ugyet az illetekesek). Ha megis bmilyen kiserlet aldozatai lettek, akkor csakis veletlenul.
Lavina sem volt, mint utolag bebizonyosodott, de attol nem estek volna epp ilyen orult panikba, h meg a csizmajukat se kapjak fel futtukban.

Ami esszeru es kezenfekvo, az a katonai tevekenyseg vagy ritka termeszeti jelenseg. Csak ez a 2 dolog racionalis. Ezek kemeny, edzett ifjak voltak, tobbeves turazoi tapasztalattal (ezek mind kiderulnek a naplobejegyzesekbol, rokonok, ismerosok beszamoloibol). Nem ijedtek meg az arnyekuktol (en pl. nem vagyok egy nyul tipus, de 59-ben a szovjet telben ilyen turara tuti nem vallalkoztam volna), akik pontosan tudtak, milyen az orosz tel az Uralon, h aki ejjel labbeli, ruhazat s semmi felszereles nelkul elhagyja a satrat az a biztos halalba megy, stb. De megis megtettek. 9 profi es kemeny, edzett hegymaszo ugy megijedt valamitol, h ejjel a -30 fokban esz nelkul kirohan a satorbol, labbeli nelkul, minimalis ruhazatban, semmi felszereles nelkul (se kesztyu, se sapka, se gyufa, semmi), ketsegbeesve szetvagva a satrat (ami az egyetlen menedekuk es ami igy hasznalhatatlanna valt) es minden iranyba rohanva (errol tanuskodnak a kepeken latott labnyomok osszevisszasaga is). Kesobb ugyan talalkoztak, de addig mivel hidegben, hoban “rohantak” percek telhettek el…elkepzelem, ahogy szerencsetlenek halalra remulve, orditva vagdossak a satrat, majd eszuket vesztve az irtozatos felelemtol, mert csak igy tortenhetett, h egyikuknek sem jutott eszebe 1 normalis gondolat sem, h labbelit, kabatot, egyebet felkapva magukkal vigyek…nem, ok csak eszeveszetten menekulni akartak, a hidegben, a sotetben, hisz a remulet teljesen hatalmukba keritette. Aztan valszeg kiabalva egymasnak osszetalalkoztak es hajnalig (!) lentmaradtak a fenyonel, olyan hatalmas panikban voltak…tiszta horror lehetett.

Az egyetlen rejtely, h mitol ijedhettek meg ennyire mind? Bizonyara olyasvalamitol, amirol tudtak, h pillanatokon belul megoli oket, vagy valamitol, amivel azelott meg sosem talalkoztak. Szerintem 2fele dolog lehetett: vmi titkos katonai tevekenyseg vagy vmi ritka termeszeti jelenseg. Ami valamiert halalosan felelmetes volt ahhoz, h 9 harcedzett, profin kepzett fiatalt ugy az oruletbe kergessen, h teljesen irracionalisan viselkedjenek, sajat halalukat okozva ezzel.

A volgyben probaltak a fenyore maszni, h lassak, mi tortenik a satornal. Ez volt a legmagasabb, innen lathattak a legtavolabb. A fenyon ver es borszovetdarabokat talaltak, a fiukon pedig maszasra utalo zuzodasokat.
Probaltak tuzet gyujtani (biztos egyikuk-masikuknal volt par hasznos holmi, gyufa, stb), de csak kis tuzet sikerult gyujtani. Es kis tuz kis meleg. Azert voltak rajtuk egesnyomok, mert probaltak a tuzhoz kozelbujni.
Ketten olyan helyen dolgoztak, ahol radioaktiv sugarzasnak voltak kiteve, igy a ruhajukra is jutott. A tobbiek a halaluk utan levagtak roluk (fagyott testrol csak levagni lehetett) es igy masokon is kimutathato volt vmi enyhe radioaktivitas.
A “narancsszinu” bor tulzas. Bar bizonyara elszinezodott a boruk a hoban a naptol.
A hianyzo nyelvrol annyit, h en megneztem az osszes kepet a halottakrol, ugy a megtalalasi helyen, mint a laborban keszulteket, es Ljudanak nemhogy nyelve, de arca sem volt mar! Kb 4 honapig fekudt a patakban, arccal a vizbe borulva, s a hideg viz kimosta a szemgolyoit, az orrarol a porcot,a szovetet az arcarol. Mint ahogy a masik 3 fiunak is a vizmosasban.
A torott bordak stb a testekre nehezedo hatalmas mennyisegu ho, jeg sulyatol lehetett, hisz tobb meternyi ho alatt voltak honapokig. Meg aztan ki tudja, hogyan huztak ki oket a vizmosasbol es hogyan bantak a testekkel a megtalalas utan..?
A 11 holttestes mese urban legend.
A sztorira az elmult 58 ev alatt rengeteg valotlan mese rakodott mar ra….

Nekem az egeszben az a nagy kerdes, h mitol tudtak ennyire halalra remulni?? Bar ezt bizonyara mar nem fogjuk megtudni. Mindenesetre, miutan a 2 fiu halalra fagyott a cedrus alatt, a megmaradottakbol 4-en annyira feltek tovabbra is, h nem mertek visszamenni a satorhoz, hanem inkabb menedeket probaltak epiteni agakbol. A masik 3 nem tudom milyen indittatasbol probalt visszajutni a satorhoz, ha elotte nyilvanvaloan halalra remulten lerohantak a fenyoig s hajnalig ott is maradtak…plane nem ertem, honnan meritettek a batorsagot, foleg Zina, aki a legmesszebb jutott egyedul, miutan Rustem es Igor elestek mar…


Off: Tiboru, a Konteo 1,2,3 konyvekben vannak kepek/terkepek, stb is vagy csak iras az egesz? Es vannak e benne az itteni kommentekbol is, vagy csak a posztok? Szeretnem megrendelni oket, de elotte jo lenne tudni ezeket. Valaszod elore koszi.

 3263. becsuszoszereles1k — 2017-03-07 22:30 

@sztalker:

Hát, igaz a tréfa, miszerint akárhogy is rakjuk össze. 🙂

Ahogy te is, és az “imént” Rogal Dorn is mondtátok.

Á, végszót egyikünk se mondhat ki.

“Azért lenne még itt valami, elvtársak…” [by Sztalker]
Egyáltalán nem tartom méltányosnak, ha a továbbiakban te kitennéd a lelked a kommentek irásában – szükségszerűen egyre növelve a távolságot a poszt témájától is -, mi, többiek pedig éhes cápákként lakmároznánk itt kedvünkre.
Érted, hogy mi ebben a felelősségünk és a visszásság – mivel nem cápák vagyunk, hanem emberek: a dolog voajőrsége, lévén a tudásnak, a tájékozottságnak is van intimitása.

Természtesen ez csak az én álláspontom, a kommentelési lehetőség szerintem is továbbra is bárki előtt nyitva áll.

 3262. sztalker — 2017-03-07 16:01 

@becsuszoszereles1k:

🙂
Köszi, de én már óvatos vagyok „végső változatot” leírni.

Meg persze örülök, ha tetszett.

Azért lenne még itt valami, elvtársak…

Az egy nagyon őrült korszak volt ám, és hiába is írunk hipotéziseket arról, hogy HOGYAN haltak meg ezek a gyerekek, azt, hogy MIÉRT, tehát hogy végül is ki v. mi a fene okozta, okozhatta ezt a pechet, amibe belefutottak akkor éjjel, biztosan sose fogjuk megtudni.

Hidegháború. De nem csak a két szuperhatalom közt, de azokon belül is, és ha a legkegyetlenebb verzió (szándékos katonai kísérletezés tiszta tömegpusztító fegyverekkel) lenne a kiváltó oka haláluknak, még akkor sem lenne eléggé undorító ez az ügy, mert még ezt is lehet űberelni.

Koroljov. Talán ő az oka mindennek az egésznek, szegény, pedig ritka egy rendes, okos fazon volt. Egyszerűen túl zseniális ahhoz, hogy katona honfitársai ezt csak úgy lenyeljék, mert irigyek voltak a sikereire. Amikor egyre nagyobb teljesítményű rakétákat volt képes készíteni, amit még az amerikai ellenfelei sem igen tudtak lehajrázni, akkor érezhetően kezdett megfagyni körötte a levegő saját hazájában.

Képzeljük el, hogy én egy hadászati bombázóparancsnok vagyok, ezidáig a legfontosabb fegyvernem legfontosabb embere, akinek közvetlen telefonvonala volt Sztálinhoz, most meg Hruscsovhoz, és akkor jön ez a kis mitugrász meg a csapata, és én kiesek a pikszisből napok alatt.

Ugyanis az történt, hogy egy komplett iparág épült fel a klasszkus nukleáris támadási elv létrehozására: bombázók tízezrei indulnak el távoli céljuk felé, hatalmas atombombákkal lerombolják az ellenség fontos célpontjait, és olyan sokan vannak, hogy képtelenség mindet lelőni, egy részük sikerrel jár majd, győzött a mennyiségi hadviselés.

Aztán ez hirtelen megváltozik a ballisztikus rakéták megjelenésével, és engem, meg a hű embereimet elkezdenek szépen szívatni.

Hruscsov, Koroljov, meg a rakétásaik. Szóval mindenki.

De nem csak engem, hanem az összes katonai atomtudóst, mérnököt, fizikust is, mint az állat, ezerrel.

Hogy ez az eddigi felállás nem elég hatékony, Hruscsov elvtárs nem akar velünk beszélni, mert Koroljov elvtárstól kell engedélyt kérni ehhez is (mármint az a rohadék mondja meg Nyikitának, hogy kivel érdemes szóba állnia, hát megáll az ész!), hogy túl sokat kérünk, nem vagyunk eléggé hatákonyak és gyorsak, a bombák túl nagyok, nem férnek bele a rakéta hasznos teher kategóriájába, és amúgy sem dolgozunk meg a pénzünkért, hanem csak dőzsölünk itten, a jövő a szupergyors és pontos, lelőhetetlen ballisztikus lövedékeké, nem a repülőgépeké.

Még a telefonomat is leszerelik, szolgálati kocsimat nekem kell fizetnem, nem kapok meghívót a Kremlbe novhétre. (Ezt mondjuk csak a pia miatt bánom.)

Basszus.

És sajnos tudom, hogy 5-6 éven belül tényleg ez a nyikhaj Koroljov lesz a sztár Hruscsovéknál, én meg mehetek vidékre ezredparancsnoknak a felderítéshez, járőrőzés orrba–szájba a Bering-tenger felett Északon, ahol a madár se jár.

Nem lesz ez így jó, elvtársak, hát most mit csináljunk, gyerekek? Hát mit?

Hát talán hozzuk előre kissé ezt az atomháborút, amíg nekünk vannak TÉNYLEGESEN bevethető fegyvereink, Koroljovék meg próbálkozzák halálra magukat, naponta ötször robbanjanak fel a qrva KÍSÉRLETI csodaszarjaikkal, 5 évig tuti nem lesz bevethető darab még tán kéttucatnyi sem ezekből, a mérnökeink meg nem fogják neki „tranzisztorizálni”, (lekisebbíteni) azokat a jó kis vaskos orosz hidrogénbombákat, mert annak a hülyének minden deka számít, amit a világűrbe fel kell juttatnia. (Legszívesebbn én lőném ki, oda, hogy ne is lássam többet ezt a kis önelégült majmot, méghogy Nobel-díjra is felterjeszetették? És engem? És minket, akik az életünket kockáztattuk Joszifért, az egyetlen igazi vezérünkért, hát ezt nem hagyjuk annyiban, elvtársak. Hát nem, elvtársak. Ugye, hogy igen, elvtársak?)

Rávesszük Nyikitát, meg a félhülye Központi Bizottságát, hogy most érdemes minden eszközzel rámenni az ellenségre (kerül, amibe kerül), ha ez bejön, akkor az új világrendben már mi leszünk a marsallok és az ipari beszállítók, „ — Koroljov fiam, maga elkésett! — Tudom tanár… izé hadászati légimarsall elvtárs, nem volt elég rendszerbe állítható rakétánk… — Kuss, maga mostantól nekem fog jelenteni, a dácsájából meg holnapra költözzön ki.”

Nem lesz itt, baj, elvtársak, elvégre vagy tízszer többen vagyunk, mint az USA besorozott állománya, Nyugat-Európában is vagy ennyivel több hadosztályunk bevethető bármikor, addig nyomjuk, amíg a csövön kifér Hruscsovnak, neki nem lesz más választása, mindent felperzselünk, elgázosítunk, felrobbantunk, lebombázunk, de azért is előbb leszünk ott, mint ez a Koroljov-gyerek a bigyóival, hogy az ég rohasztotta volna másra.

És akkkor végre béke lesz!

Békém lesz.

Úgy legyen.

(Még visszatérek:
sztalker)

 3261. becsuszoszereles1k — 2017-03-07 11:42 

Részemről ennyi, Harkályok! Béke legyen Veletek! 🙂
https://youtu.be/KAGSTmHdK_E?t=116

 3260. Rogal Dorn — 2017-03-07 08:35 

Tisztelt nagyrabecsült olvtársak! Ezek szerint “mother russia”, nem először, felzabálta hűséges fiait, akik vagy diverzánsként, vagy árulóként, vagy a szocialista embereszmény mintapéldányiként, így vagy úgy, de megpusztultak a hóval borított lankákon. Lenin vezesse léptüket a kommunizmus hullákkal szegélyezett útján. 🙂

 3259. becsuszoszereles1k — 2017-03-06 19:42 

3258.@sztalker:

“de mindnyájan hűek voltak a Szovjetunióhoz, szeretett hazájukhoz, ehhez kétség sem fér.”

‘Mondjuk. De közben baleset érte őket.’

Igen, végül is katonai tanintézménybe jártak. Tehát járőrversennyel egybekötött tájékozódási-futás vizsga volt…

Most ha ezt itt megfejtettük, megfejtetted (bocs), merthogy nagyon tuti az elképzelés, minden eresztékében szépen ül a sztori, de akkor ezzel vége is a bő félévszázados ötletviadalnak? :-O Vagy van még ötleted? 🙂

 3258. sztalker — 2017-03-06 17:30 

@becsuszoszereles1k:

Ez persze egy fiktív történet volt, de talán nyomokban tartalmazhat valóságos elemeket is, ahogy mondani szokták.
Megpróbáltam kitölteni sztorival azt, amit Jugyin barátunk magával vitt az örök símezőkre, meg amiről Zolotarev papa tán írogatni készült ott lent, a „Naftás-árokban”.

1.
Gyatlovék nem voltak diverzánsok a saját országukban, hanem „hadi játékot” szimuláltak, azaz ez a túra egy diverzáns-gyakorlat volt. (A fikció szerint, persze, én is csak játszok az adatokkal.)

Gyakorlat volt, de immár 4-500 kilométeres terheléssel. Tehát már TÖBB a fizikai teherbírás és logisztikai firlefrancnál (mint a korábbi síeléseik itt-ott). Itt esetleg már konkrét időre és helyre kellett a köztes állomásokon „bejelentkezniük” (mondjuk azért walky-talkyval, mert az nem megy könnyen tönkre, és majd élesben is kicsi adót kapnak, mert kell a hely a zsákban másnak, hogy minek, azt mindenkinek a képzeletére bíznám).

Gyatlovék „csapata” egy jövőbeli, idegen NATO ország területén (ez utóbbit nem nehéz azonosítani, ugye?) végrehajtandó diverzáns tevékenység menetét tesztelte, ha esetleg sor kerülne az elkövetkezendő években (1959-63 közt?) ilyesmire.

Ha jól sikerül, ezt másutt is, másokkal is kipróbálják és beveszik a stratégiai tervezésbe a legmagasabb szinteken is.

Talán Zolónál nem csak ENGEDÉLY volt (útvonalra), de PARANCS is (amit néha megmutatott), azaz simán lekezelhetett mindennemű akadékoskodó kiskatonát, ha éppen muszáj volt.
(Ezzel próbálom Zolo szerepét megerősíteni, mert valamiért mégiscsak kellhetett ő ide, de nem tiszta, hogy mi is lehetett az a szerep pontosan, hát én most ezt találtam ki rá.)

A kütyü(ke)t egyszerűen lenyűlták az elvtársak. Mondjuk Kubából, vagy egy kanadai v. nyugat-európai NATO-bázisról, Nem kellett ilyet utángyártani – bár pl. mi, magyarok is fejlesztgettünk hasonlót még az ötvenes évek közepétől, csak kevesebb tranzisztorral, és nagyobb méretben, gondolom. A GRU – a szovjet katonai hírszerzés ezért jött létre, beszerezte, amit kell, akár a legfrissebb amerikai tudományos újságot is eljuttatták a szovjet Gulag-tudósoknak 1 héten belül New Yorkból Szibériába, a zárt városoba, ha kellett, ilyesmi sose volt gond nekik.

2–3.
Nem. Ez is fikció tőlem, de a völgyben MINDENKI BARÁT volt, ezért találtam ki ezt a „fedett” katonai gyakorlat (vizsga) történetet. Pont azért lenne ez drámai, mert a völgyben (Lozva-völgy) saját honfitársaik nem sietnek a segítségükre, hagyják őket meghalni (vagy sokáig kétségek közt várakozni, amíg már túl késő nem lesz), ez már át is csúszhat akár szándékos emberölés kategóriába is a segítségnyújtás elmulasztása/baleseti ok esetéből.

(Egyébként a legtöbb ellenőrző ponton nem is kellett volna kis mobil, mert azoknak megfelelne egy régebbi, vaskosabb csöves adó-vevő is, hiszen az őrszemeknek nem kell úgy sietniük, időre lesiklani, csúcsra felhágni stb, ezért játszottam el a Gyatlov-csapat spéci kütyüjével, ami csak nekik, esetleg a völgybe pár embernek lehetett csak.)

A Gyatlov-völgy (bocs, -hágó) meg éppen csak egy kis darabkája lett volna az egész körtúrának, és akik velük beszéltek, lehet, hogy nem is tudták pontosan, hogy hol is vannak a fiúk, csak mantrázták a szokásos dumát.
Nincs még likvidálás, baleseti felállásban vagyunk, mindenki teszi a dolgát, rádióznak.

Ha nincs gázpermet, akkor szépen körbejárják a Lozva-völgy hegykoszorúját, majd visszatérnek Ivdelbe (és hogy gyorsan haladjanak, mert jön a tanév, vasút és teherkocsis szakasz is van, meg katonai ellenőrzőpontok, Zolo „nyílt parancsa” ekkor megint besegíthet, nem fogják lekésni az összeköttetéseket) gondolom, visszafelé a labazt megint érintve, az tehát valós pihenőállomás volt, azért is kellett ott megépíteni. A rádiózgatás nélkül ez a túra „közönséges” sportrekordnak”, sielési nagytúrának (ma talán: challenge? v. ilyesmi kategória?) látszik egy kívülálló szemében. (Mellesleg ez a másik indoka is egy pici rádiótelefonnak, könnyű elrejteni, ha nem akarják, hogy lássák mások. Talán Zolo személyes pakkjában lapulhatott a labazig. És ekkor Jugyin sem tudhatott róla, mondjuk. Vagyis mondom én, aki csak ötletelgettem egy ilyen szerkentyűvel, tutit nem tudok.)

Az „elvtársak” is lehet, hogy csak parancsot teljesítettek (lásd később a KAL 007-es járat lelövését, ahol mindenki a felettese felé nyalt ezerrel, ahelyett, hogy mert volna egyéni döntést vállalni, aztán a legvégén a legalsó szintre verték rá a balhét), vagyis nem biztos, hogy szándékos félrevezetés, mondjuk inkább azt, hogy információhiány, késlekedés lehetett az ok, hogy leküldhették oda őket éjjelre menedéket ásatni ezerrel, és a legtöbbje ezt sokáig be is kajálta. (Amíg aztán Dorosenkó észre nem vette a tábortűz erősödését, pedig nem is tettek rá újabb kérget, no és a színe is kezdett a lángnak változni, majd jött az átható szag, ekkor Krivóval együtt már komolyan elkezdtek harcolni az igazukért a csoport többi tagja + Zolo ellenében, de addigra kihűltek teljesen, a többiek meg kifáradhattak a tök felesleges veremásástól, mivel a szél megfordulása miatt amúgy is eltűnt a szélárnyék a fa mögül, és jött helyette lefelé a „permet”.)

A „Nafta-völgyre”, meg Zolóék „Naftás-árokjára” csak később bukkannak rá, amikor a térségből nem jön visszajelzés. (A Gyatlov-hágóval szomszédos kis völgy meg nagyon is hasonló karakterisztikájú a mi „gázos” völgyünkével, úgyhogy szerintem az is kaphatott bőven a cuccból, csak ott nem lehettek emberek. Vagy ki tudja?)

4.
Lásd 1-es pontot.

Likvidálás nem volt, legalábbis, amire te gondolhatsz e szó hallatán, de olyat el tudok képzelni, hogy a másnap délre, kora délutánra (ez az időtől és látási viszonyoktól is függhet) a völgy felett köröző helikopterről 1-2 felderítő csörlövel leereszkedett, lemászottt, és ha még életjeleket talált Szlobogyinnál, vagy az árokban Tibónál, akkor adott neki egy „kegyelemütést”, de csak a további szenvedéseik elodázása miatt, úgyis menthetetlenek voltak. Ez – sajnos – beleférhet egy ilyen szomorú történetbe, és az illetékesek innentől már az eltussolásra, és a szemmel látható bűnjelek mielőbbi összegyűjtésére összpontosítottak, ha meg akarták úszni a fejmosást. (Tehát nem akarták megölni őket, baleset okozta a halálukat.) Ha ez már megvolt (ezek egy kisebb zsákban is elfértek: walky-talky, 1-2 gázmaszk, ha volt véletlenül a sátrukban és lehozta valaki, kések, Zolo maszek fényképezőgépe stb.)

A baleset híján Zolót előléptetik, Gyatlovék meg dönthetnek, hogy akarják-e vállalni élesben is pár év múlva ezt egy igazi „első csapás” hadműveletben most már mint katonák (nem, ha van eszük), esetleg fiatalok kiképzésére koncentrálva ugaynezt a seregen belül mint kiképzők folytatják-e, megspékelve híradástechnikai, rádiós végzettségükkel, ami így nem vész kárba. (Gyatlov szerintem igen, amolyan „utánpótlás-képzés programban”, álcázott sportkör vezetőként), Doro és Krivo doktorijához már megvan az anyag, ők kiemelten fontos kutatási-fejlesztési feladatok vezetői lehetnek fiatal koruk ellenére szintén a hadseregen belül, vagyis nem kell mondjuk 24 órás műszakokat lenyomniuk valamelyik atomerőmű kezelőpultjánál, hogy biztosítsák Ufa város áramellátását, hanem részt vehetnek egy szigorúan titkos tudományos-katonai fejlesztésben, amihez jó fizetést és eléggé tűrhető életkörülményeket biztosítanak majd nekik s leendő családjuknak.

„nem estek kétségbe a gázveszély miatt, mert tudtak segitséget kérni.”

Pszichés hatás, egy bármilyen kapcsolat ilyenkor a környezettel megnyugtathatja az embert, biztonságérzetet jelenthet, még ha tudjuk is, hogy akivel beszélünk, az távol van. (Lásd: lelki segélyszolgálat v. ilyesmi.) Továbbá: sajnos az ember bajban is optimista marad, szívesebben hallja ki ezt, mint a számára kedvezőtlent, legalábbis az elején.

Összefoglalva: felhasználhatta őket a hadsereg, hogy kipróbáljon egy korszerűbb hadviselési formát (gyors reagálású, hegyvidéki diverzáns tevékenység az ellenség területén, tökéletes logisztikával és modern rádiókommunikációval), cserébe Gyatlovék kiemelt sportkörként működhettek, kiváltságokat kaptak, később pedig megtarthatták mindezt, ha úgy döntenek, folytatni akarják a karrierjüket a seregben. Ezt ők nem bánták, tehát nem voltak teljesen naívak, katonai feladatokat láttak el, ezt titokban tartották, de mindnyájan hűek voltak a Szovjetunióhoz, szeretett hazájukhoz, ehhez kétség sem fér.

De közben baleset érte őket.

Mondjuk.

 3257. becsuszoszereles1k — 2017-03-06 01:44 

3255.@sztalker:

Hát, ja.

3256.:

Az érvelést tekintve nagyon jó kerettörténet vagy forditva.

Elismételném a hipotézist, izé, a konteót, ahogy én értettem:
– Ab ovo az egész Djatlov-csoport diverzáns volt. Bár az atomfiúk néha még maszekoltak is akár ezen belül.
– Rendelkeztek korszerű rádiótechnikával, azaz tranzisztoros rádió adóvevővel, amiről az atomfizikusokon, valamint Zolon és Gyatlovon kivül senki nem tudott a csoportból, ezen az estén mutatták meg nekik is. Sajnos brahiból.
– A tranzisztoros ősmobil amerikai szajré volt kubai-orosz beszerzésben.
– Bemutató- vagy próbahivást végeztek az eszközzel a szomszédos hegyre, azonos magasságban, amelyre érkezett vétel válasz.
– Beütött a katasztrófa a gázzal.
– Rendezték soraikat és az adó-vevő nyujtotta biztonságérzettel vonultak le a biztonságosabb völgybe.
– Leérve ismét használták a mobilt, helyzetjelentésre, kvázi segélykérésre.
– A válaszoló(k) segitség helyett elvtársilag hitegették őket.
– Zolonál is ha volt egy ilyen tranzisztoros vókitóki, az elektromosság által felgyújthatta vele a gázfelhőt, mármint a csoportot akár.

1.) A “más ideológia mentén” ha azt jelenti, hogy a külföld (az ‘imprlista’ ellenség) javára, akkor
a) hogy kerül hozzájuk kubai-orosz kézből az amerikai tranzisztoros kütyü, vagy az alkatrész tranzisztor, amiből aztán Gyatlov összerakja a kütyüt, hiszen tudjuk, hogy csinált ő már olyan adót – gondolom, az egyetem laborjában -, amivel haza tudott üzenni a szüleinek…vagy adó-vevőt?…elnézést, de bőcsész…
b) vagy ellopták valami jobb hazai raktárból?
c) vagy ne vegyem szószerint…
d) vagy mindegy is…

2.) Adás a kütyüvel a szomszédos Pamjatnyik hegycsúcsra, ez lehet baráti ellenség barát, aki velük akciózik

3.) Adás a völgyből hová? Valahová, ahonnan elvtársak válaszolnak
a) nekik is van ősmobiljuk?
b) lehet, h. ez a hang maga Szemjon, a csoportot pedig lebuktatta “A” terv szerinti likvidálással egybekötve?
c) ha nincs a gázbaleset meddig túrázott volna velük, hogy lebukjanak az ősmobillal, mint diverzánsi mivoltuk bizonyitékával
d) ha nem Zolo vette az adásukat, hanem más elvtársak a központban (akár Ivdelben lévő szervek), netán addigra már a Pamjatnyik csúcson, mivel ez egy beetetés volt a kütyüvel, akkor “B” terv: Zolo teljesitse a parancsot

4.) Mi volt a “C” terv – ha se katasztrófa helyzet, se ősmobil elővevés nincs és nem is beetetés a kütyü? Lehet, hogy másképp, máskor dekonspirálódtak, Zolót likvidálónak küldték velük? De egyedül?

Hát, a konteóból ez a négy pont nem világos.
– Mármint a kiindulási pont, miszerint nem estek kétségbe a gázveszély miatt, mert tudtak segitséget kérni.
Ellentmondás: titkos csoportként titkos eszköz segitségével, magukat dekonspirálva…
– Vagy nem diverzánsok
– Vagy minden szereplő diverzáns, és emiatt a katasztrófából sem lehetett menteni őket, hogy titok maradjon minden? Tehát nem dekonspirálódás…

Sztalker, asszem irhatsz még pár eszmefuttatást ezügyben. 🙂

 3256. sztalker — 2017-03-05 12:30 

Mielőtt erről a korábban már említett (és persze csak általam feltételezett) eszközről beszélnék, ami akkor este náluk lehetett, talán fontosabb lenne feltenni egy nagyon kényes kérdést, amit eddig eléggé kerülgettünk:

Lehettek-e „Harkályaink” kiképzett diverzáns ügynökök?

Ja, és hogy még brutálisabb legyen: már rögtön a kezdetektől fogva azok, amióta a Gyatlov-csapat tevékenykedett, tehát már évek óta, tehát csak egyfajta fedősztori lenne ez a sok-sok síelés és túrázgatás?

Szívem szerint elutasítanám ezt a változatot, mert sokkal több dolog szól ellene, mint mellette. (Őszintén mondom nektek: évek alatt én is kicsit megkedveltem így látatlanban is őket, annyit olvasgattam, nézegettem a képeiket, csíptem a burájukat meg minden, és biztosan ti is.) De ennek ellenére is végig kellene játszanunk ezt a (fiktív) történetet is, mert következetesnek kell maradnunk, minden és mindenki kapjon esélyt ebben a rejtélyben.

A kulcsszó talán ez lehet: rádiótechnika.

Nem a síelésen és a hegyi túrákon, az edzett ifjúságon lenne a hangsúly, ahogy eddig gondoltuk (vagy elhitették velünk „ŐK”?), hanem az utóbbin, a rádiótechnikán.

Pontosabban a csúcstechnológián. (Fiatalabbaknak: ne tessék mosolyogni, akkor tényleg az volt a csúcs.)

1959-et írunk.

(Ez itt a reklám helye, hamarosan folytatjuk: Hogy is kezdődik a Havanna c. film Robert Redforddal a főszerepben? Mit is kellene neki átcsempésznie a kubai vámosok orra előtt egy csinos lány kérésére a gerilláknak?)

Hát bizony, az a qrva tranzisztor. Pontosabban a tranzisztoros híradástechnikai eszközök, melyek kicsik, nem romlanak el (mint a elektroncsövesek), praktikusak, hordozhatóak, könnyűek. Hát mi kell még egy diverzáns osztag hátizsákjába, ha nem pont egy ilyen kütyü, he?

És milyen fakultásra járt a legtöbb Gyatlovos: hát rádiótechnika.
„Teccik” érteni.

Kiváló tanulók, kiváló sportolók, kiváló rádiótechnikusok,(atom)fizikusok.
Ezt is „teccik” érteni.

A labaz megépítéséig biztosan nem vehették elő Gyatlovék ezt a „walky-talky-t (kézi rádióadó-vevő), amit (persze csakis az én rosszindulatú feltételezésem szerint) azon a túrán magukkal vihettek. (Tán tényleg egy „original” amcsi Motorola típus lehetett. Mondjuk ’57-ből?, szpaszíbá, GRU; gracias, Fidel!)

Viszont a sátorban aznap este, hogy se fűtés, se Zolo (aki lement addig kvaterkázni a katonacimboráihoz), se jobb szórakozás, hát birtokba vették a „kicsikét” a csapattagok. Talán így volt, talán Zolónál is lehetett egy másik, amit magánál cipelt mindig, talán másképp történhetett, de én szeretnék eljátszani azzal a gondolattal, hogy megeshetett éppen így is.

A forgatókönyv innentől tehát így alakul:

Gyatlov (aki persze régóta tud mindent) most végre felhomályosítja a maradék csapattagokat is e túra kissé eltérő ideológiai hátteréről, ám ez sokkal jobban sikerül, mint ahogy várta, a szó szoros értelmében egymás kezéből kapkodják ki ezt az „ős-mobilt” (ne tessék röhögni, Galaxy-sok, egyszer ti is meg fogtok öregedni, de meg ám!) a gyerekek, szinte belemelegednek, hogy milyen cuki, hisz erről tanultak és vizsgáztak is, de hogy zsebben is elfér? Szó szerint belemelegednek, sokan le is vetkőznek, jó a hangulat.
Bár vacsizni akartak (a késeket már elővették), a sonkáig nem jutottak el, annyira nem tudtak betelni vele. Pláne, mikor Igor (de lehetett Szemjon is), végre hivatalosan is használja, bejelentkezik az innen pár kilométerre lévő személynél (egy közeli hegycsúcson), aki nyugtázza a vételt, majd vissza a zsebbe a kicsikét. Hát meg kell zabálni! (Akár az Otortenig is működhet egy ilyen készüléknek a hatótávolsága, az a sátortól kb. 11 km légvonalban. Lehetséges, de azért nem biztos.)

A többit már nem nehéz elképzelni, és itt lehet a magyarázat arra, hogy miért is vonultak le olyan magabiztosan Gyatlovék. Talán kaptak egy gyors választ a segélykérésükre:
„– Vettem, nyugodtan lemehetnek a völgybe, az anyag nem veszélyes és hamar elpárolog. Tudunk magukról, az éjszakát lehetőleg a völgyben töltsék el — menedékben, tűzgyújtással óvatosan, amíg a helyzet nem javul. Reggel önökért küldünk az esetleges sérültek miatt, ha mégis lennének, addig ott várjanak további utasításig.”

Abba most nem mennék bele, hogy rövidhullámon vajon milyen vételi viszonyok lehetnek egy efféle zárt, hegycsúcsokkal körbevett völgy esetén lentről, mert ehhez pontosan tudni kellene az akkori műszaki eszközök adatait, de megkockáztatom, hogy talán Zolo barátunk épp ezért bandukolt le vacsora előtt ahhoz a fenyőhöz. (És talán másodlagos tevékenységként megpróbálta jól megünnepelni születésnapját is némi itókával, pár ottani őr társaságában, ha egyáltalán voltak ott ilyenek.)

Mely fenyőfa PONTOSAN ugyanannyi (1500) méterre van légvonalban Gyatlovék sátrától, mint a velük szemben lévő (Pamjatnyik nevű) csúcstól.

Vagyis 1500 méterre.

Az is. Pontosan.

Ááá, ez csak véletlen…

Szóval hülyítették a fiúkat-lányokat ezerrel, és ők ezért húzták-halasztották a saját életük megmentését, mert hittek a szép szavaknak. Ha akkor rögtön a labaz felé fut mindenki, talán fagyási sérülésekkel, kisebb mérgezéssel megúszzák a dolgot.
Mire rájöttek, már késő volt. Talán Dorosenko és Krivosenko sose kajálta be ezt a mesét (Zolotarev meg hát nem volt fizikus, sajnos, viszont katonai vezető volt, és neki meg a parancshoz kellett ragaszkodnia, ezt meg elvárta a többiektől is), úgyhogy elég komoly pofozkodások is lehettek közöttük e szerint a forgatókönyv szerint aznap este ott lent.

Ráadásul a jó ég tudja, hogy mennyire használhat a vételi viszonyoknak, ha közben létrejön a völgy felett egy párafelhő, mely miriád szemcsényi folyadékból áll, mely idővel elektrosztatikusan is feltöltődhet (és kigyulladhat véletlenül), meg hát egyáltalán…

Talán meg is sérülhetett a walky-talkyjuk még a sátorban, épp a bejelentkezésük után. Talán Zina furcsa sebei a derekának jobb oldalén épp innen származnak: Gyatlov mellett ült, az nyomogatta a gombokat, mutatta neki a frekvencia-váltásokat, mikor rájuk szakadt a sátor, az adóvevő meg belevágott Zina oldalába, mint egy gumibot. („Gumibot-jellegű ütéshez hasonlatos seb a lány jobb oldalán”.)

Talán mérgükben lent hiába próbálkoztak sikeres adással, ez nem jött össze nekik (részben a hegyek miatt, túl mélyen voltak), talán valaki mérgében (vagy már a kezdődő gázmérgezés hatása alatt) el is hajította ezt az átkozott vacakot, a többiek meg utána, hogy legalább mindenkinek legyen esélye egy próbahíváshoz… és akkor zuhannak páran bele egy szakadékba?

S hogy mire lehet még jó egy (mondjuk már nem működő) kézi adó-vevő?
Hát például arra, hogy agyoncsapjunk vele egy embert, ha már látjuk, hogy úgy szenved a szerencsétlen, mint egy állat, és már nincs hátra sok az életéből, de már könyörögni sem tud, mert nem jön ki hang a torkán a fuldoklástól.

Az utolsóként fölfelé induló, Zina eléri a haldokló Szlobogyint, majd minden maradék erejével lesújt rá (többször), hogy az ne szenvedjen tovább. Aztán elhajítja a telót, hisz tudja, hiába is érne fel magasabbra, már ő sem tud kiadni hangot a torkán, semmilyen értelmes szöveget nem tudna se megfogalmazni, se kimondani a túloldalon őt hallgató embernek… Már csak hörgést hallanának.

Zina még 150 métert mászik.

UTÓIRAT-1

Kísérlet:
Végy egy elektromos eszközt és helyezd azt egy könnyen gyulladó (400 fok Celsius alatti) gázfelhőbe, majd kapcsold is be.

Ha Zolónál is volt egy ilyen az árokban…?

UTÓIRAT-2

Dorosenko és Krivosenko ruháján (amiből később pár darab másokra, pl. Ludára került, mert levágtákk a halott fiúkról) enyhe radioaktivitást mutattak ki.

Ez eddig rendben is van, hisz mindketten a cseljabinszki atomerőmű nukleáris mérnökei voltak, alapból kapott ott mindenki egy kicsit ebből, akárcsak az USÁ-ban, vagy bárhol akkoriban ilyen helyeken.

De vajon, ha egy hátországban végrehajtandó diverzáns osztagnak kellene egy kicsi, még tán kísérleti stádiumban leledző (tehát eléggé veszélyes) taktikai nukleáris fegyvert (akár neutronbomba, aktatáska-atombomba) elhelyeznie kiemelten fontos, eldugott v. nehezen megközelíthető célpontok (bunkerek, raktárak) megsemmisítésére, ráadásul rossz időjárási körülmények, terepviszonyok közt, akkor erre a kényes feladatra milyen típusú ember jöhetne szóba? (Na, van már egy kis konteós borzongásotok?)

Nagyon diszkréten kérdezném meg, hogy nem lehetett-e ezeknek az atommérnök fiúknak időnként (hébe-hóba, netalántán, esetleg, véletlenül „maszekban”) más „túrázgatásuk” is arrafelé a hegyekben akár Gyatlovék nélkül is?

Talán kicsikét más formájú hátizsákkal?

Talán abban meg kicsinykét más („gyakorló”) felszereléssel is?

Épphogy csak? Mondjuk…

UTÓIRAT-3

Hát megint nem elfelejtettem benaplózni ezt a sok uncsi infót a saját kis jegyzetfüzetecskémbe, he?
Talán, mint Zina meg a többiek is a saját naplóikba aznap este ott fent a sátornál.

Biztos, ami biztos…

 3255. sztalker — 2017-03-05 12:10 

Még egy cseppet Ivanovnál és népi zenekaránál maradva (aztán ezzel be is fejezném a gyanúsítgatásukat, ígérem!), mielőtt más, izgalmasabb kérdésekre térnénk rá.

Azért nem csak 1 orvos volt ám ott! Nehéz elképzelni, hogy valakinek közülük nem esik le a kopejka, hogy ők csak színjátéknak kellenek már. (Még magát Ivanovot sem akarom, mint embert bántani ezért, csak mint esküt tett szakit, de ha tényleg ekkora kókler volt, hogy nem látta a lényeget, vagy nem hallgatta meg a társai ötleteléseit, akkor meg csak arra gondolhatok: saját, vagy a csapat védelmében tehette mindezt. Úgysem fogjuk már ezt megtudni.)

Jelenet a boncasztalnál:

Ivanov (belép a terembe):
— Mi ez az istenverte szag itt, elvtársak, már megint mit sikerült eltörniük?
— Jelentem, Ivanov elvtárs, ez innen jön. (Egy zsákra mutat.)
— És abban meg mi van?
— A késeiket raktuk oda külön, ahogy kérte.
— Hadd nézzem! (Ivanov belelekotor, szagolgatja a kések nyelét.)
— Lenne egy-két tippem, ha nem bánja, ezredes elvtárs.
E tán etán? Netán metán? He, he, he… (Önelégült kuncogás.)
— Nekem is lenne egy-két tippem, Szergej Szergejevics! Az olyan kiváló orvosokra, mint maga, mindig szüksége lesz hazánknak a sarkkörön túli területeken, hát szívesen beajánlom majd magát Vorkután és Norilszkban, ha gondolja. De tudom ajánlani Novaja Zemlját is, csak arra vigyázzon, hogy ott több a medve, mint az ember, ha érti, mire gondolok.
— Értettem, Ivanov elvtárs!

Még csak annyit ehhez a fiktív dialógushoz: nagy különbség van ám a holttestekről készült fotók nézegetése, és egy igazi boncolás közt. Mi, akik évek óta a Gyatlov-témán rágódunk csak vicik-vacak fekete-fehér fotókat láthatunk már, de azok a dokik ténylegesen ott voltak a holttestek feltárásánál, saját kezükkel vágták fel, darabolták szét a belső szerveiket, vettek mintákat, gyűjtötték be a szerológiai anyagokat. Óhatatlanul szagolták, tapintották és közvetlen közelről láthatták a szöveteik állapotát. Mert nagyon nem mindegy, hogy milyen görcsös kézmozdulatokat lehet látni egy hullán, hogy azt kihűlés, netán egy infarktusos merevgörcs, esetleg egy náci koncentrációs tábor gázkamrája okozta. Hogy milyen elszíneződések és szagok lehetnek még a tüdő-, a gyomortartalom, a máj szöveteiben stb.

Az biztos, hogy a hozzátartozóknak nem lehetett elmondani a TELJES igazságot, ez világos. („Tisztelt édesapa, édesanya: gyermekük legalább 3, esetleg 5 órán át szenvedett pokoli kínok közt, mielőtt elveszítette volna eszméletét. Halálát etilén-mérgezéses fulladás okozta, mely előbb émelygéssel, hányással, később egyensúly- és mozgászavarral, egyre erősödő köhögéssel és fulladásérzettel társult, minek következtében cselekvő- és mozgásképessége olyannyira lecsökkent, hogy az alacsony hőmérsékleten hőháztartása felborult, kihűlt, végül megfagyott. A testén található súlyos, életveszélyes sérüléseit részben saját maga okozta azzal, hogy órákon át levegőért küszködve próbált fára mászni, miközben onnan akár többször is leesett, így zúzva össze csontozatát, ill. dezorientált állapotában belezuhanhatott egy sziklahasadékba, melyben eszméletvesztéséig tartózkodott, ott teste folyadék halmazállapotú gázfürdőben többször kigyulladt, kisebb-nagyobb égési sérüléseket is okozva neki, majd halála után a nagyobb víztartalmú szervei a gáz reakcióképessége miatt lebomolhattak. Ám megnyugtatásukra közöljük, hogy mindezen kínokat nem élte át hiába: pártunk és kormányunk eltökélt szándéka, hogy éveken belül sikerrel megindíthassa igazságos háborúját az imperialista világ utolsó dekadens bástyája, az Amerikai Egyesült Államok ellen egy minden eddiginél hatásosabb harceszközzel, mely gyermekük sajnálatos halálát is okozta, így a kommunizmus majd az egész világon győzni fog. Világ proletárjai, egyesüljetek! Most pedig álljunk fel mindannyian, s énekeljük el az Internacionálét és a szovjet himnuszt.”)

Vagy:
Fogsz egy kondért, haver, beleszórsz frissen pucolt borsót, vizet öntesz rá és elkezded melegíteni ezerrel. Idővel megjelennek ám az oldalán a felfelé araszolgató kis hernyócskák, mert nem kapnak levegőt. Mint Gyatlovék, plusz még mínusz 30 fok hideg is van bónusznak.
(Ez meg a cinikus változat volt. Ez se jobb, ugye?)

Azaz: akárkinek, akármit is próbáltak volna szépítgetni az ügyről a helyi katonai vezetők (vagy akár maga Hruscsov a Kremlből), az sehogy nem lett volna jó, mert kilógott volna a lóláb a félig-meddig összefércelt fedősztorik miatt, az egészet meg túl veszélyes lett volna kiszivárogtatni, még a szülőknek is, nemhogy bármilyen médiának, hát szerintem hagyták az egészet a fenébe, akinek kérdése volt, az közvetlenül mehetett Ivanovhoz, vagy a többi kivizsgálóhoz. Ők meg csak hümmögtek (abból nincs baj, ugye?), Ivanov meg kitalálta magának (hogy végre leszálljanak róla) ezt légnyomás okozta láthatatlan falat, meg a tűzgömböket. Így elég sokáig élhetett nyugiban, esetleg piálgatva, mint a legtöbb orosz, hogy oldja a feszültséget és tompítsa az agyát. Az az újságíró már kevésbé járhatott jól, aki talán tényleg megtalálta a hiányzó részeket az aktából, és vesztére könyvet is próbált róla írni, és ezt előtte el is mondta valakinek a környezetében. Ha ez igaz. De ezt se tudjuk már meg soha.

(Már csupán praktikus okokból is jobb volt a szolgálatoknak hallgatni a dologról: a SZU-ban amúgy sem létezett sajtószabadság — ahogy ma se sok van ebből Oroszországban–, tehát csírájában nulla infó állt rendelkezésre a népnek az ilyen kényesebb dolgokról, viszont a pletykálgatás – pl. az áldozatok rokonai révén – már macerásabb ügy lett volna nekik, mert városról városra, faluról-falura járva kellett volna mindenkit felkeresni és megfélemlítéssel hallgatásra bírni, hogy a gyermeke halálának körülményeiről ne beszélgessen senkivel, ha jót akar magának és megmaradt szeretteinek. Így megspóroltak egy kis autókázást az Észak-urali Oblaszty és Szverdlovszk város körzetében.)

——————-

De mégis van még itt valami, ami nem hagy nyugodni a Gyatlov-rejtélyben, mert talán magyarázatul szolgálhat a sátorból kimenekülő kis csapat döntésére: hogy miért mehettek le olyan határozottan egyenest a völgy kellős közepén magasodó fához, és nem is próbálkoztak a tartalék táboruk (labaz) felé venni az elején az irányt.

Gondoljuk csak el: tél van, este van, hideg, fuldokolnak, köhögnek, a gázpermet az előbb lobbant az arcukba és el kell hagyniuk ezt a hegyi magaslatot, mert a sátruk használhatatlan. Nem csak hogy alul van öltözve a csapat fele, de igazán sok gyufát, gyújtóst sem vesznek le magukkal. Pedig mindannyian nedvesek, fáznak, át vannak ázva. (Vagy hamarosan azok lesznek, és ezt tudniuk kell, hiszen profi túrázók.) Ekkor még azt sem tudhatják, hogy eleve vesztésre állnak egy levegőnél nehezebb vegyülettel (etilén) szemben, amely lesüllyed majd utánuk és utoléri mindegyiküket, hanem bíznak a sikeres menekülési tervben. Le a völgybe, a permetfelhő elmúlása után meg visszatérünk, mint Svarci a Terminátoros mozikban.

Ez eddig még rendben is lenne, de hogy gyújtósnak papírt, könnyen éghető anyagokat sem keresnek a sátorban, az már zavaróbb nekem. Honnan vehették biztosra, hogy lent biztonságban lesznek, másodpercek alatt hogy tudják megállapítani, hogy az őket ért csapás majd idővel el fog múlni, nem sűrűbb ez gáz, mint a levegő, a mennyisége pedig elviselhető lesz idővel, hígulni fog. Honnan ez a magabiztosság perceken belül? (Kis zseblámpát tűznek a megroggyant sátorra, mely így most FELFELÉ világít!, a levonulásukkor is elhelyeznek egyet a lejtőn. Talán az is felfelé nézhetett?!)

Ha én lettem volna ilyen szituban, biztos, hogy nem zseblámpákat pakolgatok irányfénynek, hanem ami papírból van és éghető (nélkülözhető) anyag van a sátorban, azt mind a zsebembe gyűröm, mert lent megvesz majd az isten hidege, ha nem tudok gyorsan egy nagy tüzet rakni, ahhoz meg ajánlott az ilyesmi, mivel a fakérgek, a tűzifának való cserjék nem fognak könnyen lángra lobbanni a szabadban. (Ekkor még csak az égbolt „lángol” felettük, a talajszinten nincs gázpermet jelentős mértékben.) Az útlevelek v. személyes iratok, útvonalengedély kivételével én az összes éghető papírt (beleértve akár még a térképeket, az összes maszek noteszt és szerelmes naplót, „otorteni pamfletet”, újságpapírt, párttagkönyvet meg anyámkínját összeszedtem volna, hogy ne fagyjak meg. (És persze vodkát is, ha még megtalálom a sötét sátorban az üveget, mert tűzgyújtásnál jól jöhet egy löttyintés a gyújtóshoz ebből a szeszből.)

Gyanítom, hogy lehetett oka annak, miért hanyagolták ezeknek a dolgoknak a begyűjtését, miközben persze őrülten öltözködhettek a félpucérak, a felöltözöttek meg már indultak is lefelé. Talán lehetett náluk valami (egy eszköz), ami megmagyarázná ezt a furcsaságot, és kissé más megvilágításba helyezné „Harkályaink” szerepét ebben a tragikus történetben.

S hogy mi lehetett ez az eszköz? Erről írok majd legközelebb.

 3254. sztalker — 2017-03-05 11:02 

@becsuszoszereles1k:

Ez se rossz, köszi!
🙂

Bár most nem néztem nagyon utána, a következő megjegyzés eléggé gyanús:

„fémolvadékok tisztításához”

Pl. az ún. nukleáris szaporítóreaktorokban a mag körül van egy külső védelmi burok is, amiben ilyen olvadt fémes folyadékokat használnak a hőelvezetéshez. (De talán „hagyományos” atomreaktorokban is dívik még ez a módi, én spec most a tóriumos kísérleti atomerőművekről olvastam ilyet, ezeket ma is tervezgetik az urán utáni ínséges évekre az atommérnökök.)

A szaporító erőművek meg a gyakori és nem hasadó Urán 238-ból állítanak elő (neutron-bombázással, amit kis láncreakcióval idéznek elő) Plutónium 239-et, ez már jól hasad, és ezt így könnyebb előállítani, mint elválasztani (processzálni, dúsítani) a hasadó Urán 235-öt az Urán 238-tól centrifugákkal, esetleg gázszűrőkkel pici kerámialyukakon átpréselve évek, évtizedek alatt, lassan, lassan…, vagy a zűrösebb (szintén hasítható) Urán 233-at, mert ez utóbbinál meg sok felesleges veszélyes (radioaktív) melléktermék képződik, ami tárolást igényel.

A plutónium meg a modern atomfegyverek alapanyaga elsősorban, ma is ez megy ezerrel. (Pl. Franciaországban minden nagyobb városban van egy ilyen „kicsike” eldugott szaporítóállomás, ami nem is olyan szembetűnő, mint egy óriási erőműkomplexum rengeteg reaktorral, pl. Paks, Csernobil, ezek a kis „tenyésztőreaktorok” szorgalmasan dolgozgathatnak szerte-széjjel a világban, kevésbé is szúrnak szemet, az Ural is tele lehetett velük akár, és még mai is üzemelgethetnek itt-ott.)

E szerint a forgatókönyv alapján egy ipari-katonai szennyezés mentesítése is szóba jöhet, hogy képesek voltak legalább 1000 méteres magasságban kiszórni ilyen permetet, hogy ezzel megfékezzenek, semlegesítsenek egy súlyos kiömlést (pollúciót) valahol a völgyön túl, de a szél átírta a történet.

Egyébként Dorosenko és Krivosenko radioaktív ruhájáról később még fogok írni.

 3253. becsuszoszereles1k — 2017-03-04 20:05 

3241.@sztalker:

Találtam valami érdekeset. De Te majd kifejted, ha kell.
Tehát: Mihez állitottak elő ott és akkoriban elemi nátriumot?

“Óvintézkedések
Ahogy más alkálifémek, úgy a nátrium is elemi formában erősen gyúlékony és kismértékben robbanásveszélyes amikor vízzel érintkezik. Tárolása kémiailag kevéssé reakcióképes folyékony szénhidrogén, például petróleum alatt történik. Ártalmatlanítása metanollal vagy etanollal történik.”

“Felhasználása
katalizátorként az észterek előállításánál
ötvözetek fizikai szerkezetének tökéletesítéséhez
szappangyártáshoz
világítástechnikában: nátriumgőzlámpa
fémolvadékok tisztításához
hőelvezető folyadékként nukleáris erőművekben, és csúcsteljesítményű belsőégésű motorokban
redukálószer más könnyen oxidálódó fémek előállítására (alumínium (Al))”

“Élettani tulajdonságai
Az emberi szervezetben körülbelül 80-100 gramm nátrium található. Nagyobb része oldott állapotban van, kisebb részét pedig a csontok, kötőszövetek raktározzák. A nátrium – szorosan összefüggve a káliummal (K) – az úgynevezett ozmotikus nyomás fenntartásában fontos szerepet játszik. Ugyanilyen elengedhetetlen az idegrendszeri ingerületek átvitelénél is.”

“A 19. század végén a szóda és szén 1100 °C-on történő hevítésével állították elő.

{\displaystyle \mathrm {Na_{2}CO_{3}(l)+2\ C(s)\rightleftharpoons 2\ Na(g)+3\ CO(g)} \,\!}

Nátrium-karbonát reakciója szénnel, elemi nátrium képződése és szén-monoxid fejlődése közben. /oda-vissza lejátszódó folyamat/

Manapság nátrium-klorid (NaCl) olvadékának elektrolízisével állítják elő.” [Forrás: Nátrium – Wikipédia]

 3252. sztalker — 2017-03-03 12:05 

@jukeey:

Köszi, jó anyag!
🙂

Hamarost írok még pár kommentet a dologhoz, most csak nagyon röviden annyit (ami talán nem volt benne az előző HSZ-eimben), hogy a hivatalos Gyatlov-konteók közt van egy ún. „bombaelveszejtés” is, egy „thermo-baric” (ez a vákuumbombák hivatalos megszépítő definíciója tképpen, mivel hő-, és nyomáshullámon alapulnak) fegyveré, amit a térség felett (Urál) ejtettek le véletlenül. (Vagy csak így mosakodik a hadsereg, és nem is volt az annyira véletlen, hanem a Lozva-völgy maga a célpont, csak nem merik felfedni azóta sem.)

Egy ballisztikus rakéta 1. v. 2. fokozati tartálya is tartalmazhat több tonnányi etilén-alapú hajtóanyagot, ami kiszóródhat, ha nem jól sikerül az indítás. Ez már megközelítheti azt a mennyiséget, ami, ha meggyűlik egy zárt völgy alján, az ott tartózkodók órákon belül elveszíthetik a tájékozódóképességüket, és fuldokolni kezdenek tőle. Ha nem hagyják ott azonnal a sérült társaikat (ami kegyetlenség lenne, lásd a legutóbbi magyar busztragédiát is Veronában), akkor sajnos nekik sem lesz elég idejük kimászni abból a völgykatlanból.

 3251. jukeey — 2017-03-03 06:53 

Ivanovékról és a “meséjükről” kicsit bővebben:

http://www.kp.ru/daily/26120.4/3013200/
2013-ban készült, külföldön élő 94 éves ex-ügyész: Jefgenyij Okisev, 1959-ben Szverdlovszk Régió, ügyészség, vizsgálati osztály, helyettes vezető.

“A helyzetünk Ivanovval nagyon nehéz volt. Az áldozatok szülei bejöttek az irodámba és kiabáltak hogy náci, titkolod az igazságot. Ezt a szégyent, hogy minket lefasisztáztak. Nem tudtunk aludni ezektől a vádaktól. De egyikünk sem tudott mit mondani, csak a feletteseink utasításait. Képzeljük csak el a helyzetet: bejön egy apa vagy egy anya sírva. Mondja hogy egyetlen fia vagy lánya van csak, az halt meg ott. Nem érti, és nem hiszi el hogy baleset volt. Mondd hát neki hogy baleset. Valószínűleg egy hurrikán vagy földrengés vagy ilyesmi…”

Rövid magyar összefoglalás a cikkről:
Miután kiderült hogy a turistákat meggyilkolták, az ügyészség megszervezett egy nyomozócsoportot Lev Ivanov vezetésével, Okisev volt érte a felelős. Első körben a manysikat vették elő rablógyilkossággal vagy babonaságokkal kapcsolatban; ám mint kiderült, rablás nem történt, a hegy semmivel sem “szentebb” vagy “tabubb” nekik, mint bármely más környékbeli hegy, és akármilyen hegyért aligha rendeztek volna vérengzést (érdekes hogy a manysiknak szállást akartak biztosítani, de inkább kint aludtak a kutyákkal). Előtérbe került viszont a holttestek érdekes színe, melyről Ivanov számolt be Okisevnek, aki háborús veteránként már sok fagyott holttestet látott, de ilyet nem. Ezen kívül a furcsán összevagdalt sátor, valamint a környéken az utóbbi időben tapasztalt fényjelenségek, melyekkel kapcsolatban több tanú távoli zörejről is beszámolt (tehát hangja is lehetett azoknak a fénylő dolgoknak). Ekkor vetődött fel a nyomozásban a katonai tevékenység lehetősége. Az olvadáskor helyszínre siető és intézkedést különösebb indoklás nélkül átvevő Ortyukovval is beszélt Okisev, aki győzködte őt, hogy nem volt a környéken semmilyen katonai tevékenység. Ennek ellenére Okisev levelet írt az államügyészségre, hogy katonai műveletekről érdeklődjön az Ural körzetben, és utasította Ivanovot a sugárzás laboratóriumi ellenőriztetésére. Mint tudjuk, a vizsgálat pozitív lett, a válaszlevélben viszont Urakov helyettes államügyész elengedte a füle mellett az érdeklődést (tehát nem tagadta, de nem is erősítette meg, ennek Okisev nagy jelentőséget tulajdonít), és utasításba adta, hogy az ügyet zárják le balesetként. Ezzel egy ügy kellős közepén, amikor végre néhány holttesten érdekes sérüléseket és nyomokat találtak, az ügyet kényszerűségből lezárták.

Nem ebben a cikkben van, de Ivanov lányával és az áldozatok élő rokonaival készült interjúkból az is kiderül, hogy Ivanov később egyedül, személyesen, nem hivatalosan felkereste a hozzátartozókat, bocsánatot kérve a tehetetlenségért, biztosítva őket hogy a végsőkig elmentek az ügy érdekében. Ám végső soron Ivanov is élete végéig csak találgatott, mi lehet az ügy megoldása. A szülők jobbára katonai tevékenységet sejtettek a háttérben, főleg Luda apja, ő személyesen Hruscsovra orrolt lánya elvesztéséért.

Megkérdezték Hruscsov fiát is, apja nem mesélt-e neki valamit konkrétan erről az esetről, illetve van e tudomása Ural területen végzett rakétatesztelésről. Válaszok: erről az esetről ő csak a médiákban értesült, tudomása szerint rakétakísérleteket azokban az években csak Kazahsztáni területeken folytattak, melyek hatótávolsága nem lett volna elég az Ural eléréséhez (egyébként lehet hogy elérhettek, és más területekről is vannak valószínűsíthető adatok, bár csak egy kamcsatkai eset bizonyított).

 3250. sztalker — 2017-02-28 15:05 

3244. kaffer

Sajna, akkoriban mindent kipróbáltak, amivel meglehetne nyerni egy ilyen háborút.

De tényleg mindent.

Nukleáris meghajtású (!) hajók, repülőgépek, rakéták, ami belefér…

Még az is lehet, hogy nem Ivánék ötlete volt ez a „permetezés”,
hanem pont Joe bácsiék kezdték el Új-Mexikóban, 1947-ben.
(legyen a városka neve: Roswell… S amikor ki kellett találni,
hogy ugyan mi a fészkes fenéhez lenne hasonlatos egy baromi nagy
deformálódott tartály, rajta nyílásokkal a gáz kiszórásához, hát
nem találtak jobb ötletet, mint az ufót. De ezt is megbánták,
mert túl nagy izgalmat váltott ki, hát erre jött a lezuhant ballon teória. Talán így volt, talán nem, ki tudhatja?)

Visszatérve Gyatlovék holttesteinek eltüntetéséhez:

Jogos, amit mondasz, hogy sokkal simább lett volna egy abszolút eltűnés (semmi nem maradt utánuk, az évszázad rejtélye), de azért
ez nem az Antarktisz, meg a kongói dzsungel, túl sok falun és ellenőrzési ponton átmentek már, hogy ne lehessen követni a nyomaikat
a hágóig.

Lehet, hogy tényleg volt egy „moratórium”, egy határidő, amíg néhány vegyész szaki, meg Ivanov orvosai lejelentették a főnököknek az
esélyeket, hogy meg lehet-e úszni ezt a bulit egy „ismeretlen eredetű,
láthatatlan falba csapódás erejének megfelelő nagyságú ütés
kiváltotta erőhatás” fedősztorival a sebekre (amit én is, te is, mindenki a világon bekajált), vagy sem.

10 perc alatt tudták a helyszínre érkezők, hogy lavinával nem lehet lefedni a sztorit, és ha a nép nem veszi be a kihűlést, akkor baj lesz.

Csak hát Gyatlovék nem közönséges favágók voltak (vagy Gulag-lakók), tehát az örökre eltűnésüket nem lehetett már megszervezni. Ha Ivanovék azt jelezték volna vissza, hogy annyi bűnjelet találtunk a gázra, hogy indokolt lesz a sátorhely teljes felszámolása, és a felszíni holttestek további „megdolgozása” (pl. villámcsapás a fánál,
szakadékba esés, medvemarcangolással, stb.), akkor tán olyasmit találnak ki rá.
Végszükség esetén a plazmagömbök, gömbvillám, ufó jöhetett
szóba. Az utóbbi azért lehetett még jó, mert a kommunista Szovjetunióban nem igazán preferálták a vallásosságot,és itt most
nem nagyon ütközött ez a dolog az istenképpel, ami pl a nyugati
világban már problémásabb, Ivánéknál még belefért a materialista ideológiába: Isten nem létezik, az ember nem kiváltságos lény,
így lehetnek földönkívüliek bárhol. Jobb híján engedték ezt is terjeszteni.

Az etilénes gáz megúszhatónak látszott, mert a bomlástermékei eltűntek (víz és szén-dioxid), pontosabban az egyetlen bűnjel, az a Gyatlovék
arcára fagyott jégréteg volt, csak ez lett dokumentálva hivatalosan
(és ezt láthatjuk mi is a fotókon), az aktából pedig kivehették pl.
a gyomortartalom vegyelemzési adatait, mert ott még lehetett vmennyi
gázt kimutatni (és a boncolók érezhették is amikor belenyúltak).
Talán a fakérgek is át lehettek még egy ideig itatva ezzel, akkor lehet, hogy azt is.

Más nem nagyon volt, mert a külsérelmi nyomok nem mutattak egyértelműen idegenkezűségre, és a kések eltüntetése is
ezért volt fontos, mert biztos, ami biztos, ha vérnyomok is lettek volna még rajtuk (mert saját magukat is megvagdoshatták véletlenül)
azzal kellett volna még valamit kezdeni pl. az ügyésznek (leszámolás egymással, féltékenység?), így jobbnak látszott az összes kést kivenni a bizonyítékok közül. (Lásd még a fanyél átitatódását a gázzal.)

Így most utólag visszagondolva, talán feltűnhetett néhányuknak a boncteremben, hogy „Nézd már, Szása, hogy mennyire hasonlít
Zolo bőre arra a jó kis gőte-preparátumra, amit a prof szertárában ejtettünk le, és a formaldehides oldat meg ráfolyt a cipőnkre, emlékszel, mekkora buli volt medikus korunkban hülyülni azokkal
a kettévágott halakkal és magzatokkal? Még a színük és a tapintásuk is hasonló volt, emlékszel?

Vagyis Ivanov meséje azért jöhetett be az autóbaleset-erejű láthatatlan fallal, aminek belecsapódott Luda és Zolo,
mert ritkán fordul elő egy boncolóorvos praxisában, hogy mínusz 30 fokon etilén gázzal átitatott és roncsolt emberi bőr struktúrájával találkozzék.

Pontosabban 3 helyen esetleg lehetne ilyen szitu: pl. a Titán nevű hold felszínén, a Terminátor 2-ben (amikor a higanyos faszi darabokra fagy a tartálykocsi levétől),meg még tán Dr. Prof. Mengele és a
japán megszálló Mandzsúriai Hadsereg végezhetett ilyesféle vizsgálatokat embereken.

(Ez az „ütközés” talán meg így történhetett: Zolo mindig is bírta a lányt, együtt másztak fel a fenyőre levegőért, és Szemjon most is segített neki, de még a nyakában volt a kamerája. Mikor mindketten
lebukfenceztek, a fenyőgallyak és a talaj hórétege miatt nem zúzták halálra magukat, de pont kettejük között volt a gép, mindannyiuk
mellkasa reccsenhetett… A fakérgeknél talált nadrág is ezzel magyarázható esetleg: Luda combja a zuhanáskor megsérült — megvágta magát ekkor — , de a seb nem volt komoly, viszont az etilén-oxidtól
átitatott szövet piszkosul fájhatott neki, marta a nyílt sebet,
ezért inkább levágta késsel. Nem bánta, ha a csupasz bőrére hull a permet, vagy fázik a hidegben, mert még az is elviselhetőbb volt számára, mint ez a folyamatosa dörzsölés. Gyatlovnak is ki kellett már
a végén gombolkoznia, mert hát „szaglott”, vagyis nem a kihűléses halál hőérzet-csalódás áldozata volt egyikük sem, nem a „melegségérzettől” vetkőztek, hanem a maró gáztól szenvedtek az utolsó
perceikig. A vastag, réteges ruha lett volna kívánatos mindegyiküknek, de csak párnak volt ilyen szerencséje. Később már egymást támogatva
indulhatott vagy a labaz, vagy a domboldal felé Zolo és Luda, mikor árokba zuhantak a társaikkal, de ott is egymás mellett várták be a véget, Luda szörnyű arcsebei meg nem szorulnak magyarázatra.)

 3248. Rogal Dorn — 2017-02-28 14:48 

@sztalker:

Annak idején az atombomba hatását is a katonai élőerőn vizsgálták, nem pedig ifjúmunkásokon. Tankban, teherautón, fedezékben, fa mögött….Amúgy a szovjet munkatáborok elitéltjei is megfelelő emberanyaggal rendelkeztek, és még részvéttáviratot sem kellett írni a hozzátartozóknak. Egyszerű a megoldás. Csak nem látjuk a fától az erdőt.

 3247. sztalker — 2017-02-28 14:18 

3243. becsuszoszereles1k
3244. kaffer

🙂
Köszi!

3246. Rogal Dorn

Bárcsak igazad lenne, mert akkor ipari baleset/szennyeződés lenne az eset, és ez engem is jobban megnyugtatna.

Tényleg.

Csak már nehezen hiszek el bármit is az Uralról meg a Szovjetunióról.
(Az Ural szó mással is behelyettesíthető alkalomadtán.)

Egyébként lehet, hogy ipari baleset volt, és el is akarták mondani a közvéleménynek a cuccost (a szülőknek persze illett volna), de amikor látták az árokban heverők állapotát, már letettek erről.

Én sem dokumentum-értékű irománynak szántam ezt az „első csapás” kommentemet,csak eljátszadoztam kicsit vele.

De el tudok képzelni egy ilyen sztorit is, ha akarod:

Karrierista katona ezredes szeretné letenni a kis/nagydoktoriját, és ehhez kéne neki gyorsan egy kimutatás az emberi szervezet
tűrőképességének változásáról ennyi, meg ennyi érték közt, konkrétan a fent nevezett feltételezett hadműveleti szitu keretei közt.

Ki segíthet neki, hogy meglegyen nyárra a 700 oldal, tele táblázattal és térképpel, hogy előléptethessék majd vezérőrnaggyá az ő új kiképzési tervtanulmánya miatt? Hát Szemjon Zolotarev, akivel még együtt erőszakolhatták a német nőket Königsbergnél v. tudomisén hol.

Kéz kezet mos, de véletlenül belegyalogolnak egy lezárt völgybe idő előtt, és ettől kezdve nem akarják ezt a maszek dolgot
a vezérkarnál túllihegni, mert fejmosás lesz belőle, hát eltussolják. Innentől kezdve vége ám a kandidátusi aspirálásoknak stikában, elvtársak!

Aláírás: Vorosilov marsall.

 3246. Rogal Dorn — 2017-02-28 11:54 

Kedves sztalker, becsülöm a kitartásod, de nem osztom a véleményedet, az akkori Szovjetunió ezt nem így oldotta volna meg. Ha katonai kíérlet vagy baleset okozta volna a haláleseteket, soha nem engednek civileket a keresésükre és soha nem tudódik ki a történet. Amúgy meg simán kivezényelnek egy század katonát és akkor mehet az esettanulmány. Az Otorten tudomásom szerint kedvelt túracélpont volt akkor és azóta is. A téli változat sem volt annyira vészes. Ez a probléma.
A hatóságok nem engedtek volna odaveszni ennyi jólképzett fiatal “kádert” egy kísérletben, amikor éppen nagy szükség volt a szakképzett, tetterős szakemberekre. Egyikük sem a bukdácsoló típus volt, hanem ambíciózus jótanulók, és a rendszer hívei. Ezt az is bizonyítja, hogy még óvóbácsit is adtak melléjük Zolotarjev személyében.

 3245. pakesz — 2017-02-28 08:48 

Sziasztok,

A hely manysi nevével, illetve legendával kapcsolatban annak idején sikerült egy hiteles forrást találnom, idemásolnám ezt a kb 1500 kommenttel ezelőtti hozzászólásom:

Nos, a Debreceni Egyetem Finnugor nyelvtudományi Tanszék Folia Uralica Debreceniensa 17. Debrecen, 2010 c kiadványában(pdf) található egy ismertetés A.K. Matvejev Urali helynévszótáráról. Itt olvasható többek közt az a megállapítás, hogy a „ –szjal” kis csúcs-ot jelent, egy név második tagjaként.(tehát nem valószínű az az egyik belinkelt oldalon olvasható spekuláció a nyírfa-liget megoldásról a hegy nevére vonatkozóan.) Megtudhatjuk, hogy Matvejev prof. felbecsülhetetlen értékű gyűjtőmunkát végzett évtizedekig terepen, többek közt 1955-56-ban az uráli (ivgyeli) manysiknál, aminek egyik eredménye a helynévszótár, amely először 1980-ban jelent meg. A szótár fenn van a neten, sajnos djvu formátumban, így csak egy online konvertálóprogam segítségével lapoztam bele, és a Holat-szjal névnél (persze cirill betűkkel) a következő olvasható:

” Manysi név, jelentése halottak hegye. Élő legenda, hogy a hegytetőn elpusztult 9 manysi, időnként hozzáteszik, hogy ez a vízözön idején történt. Más variációkban forró víz öntött el mindent, de ez a hegytető száraz maradt, hogy becsalja az embereket, akik odamenekültek, meghaltak. Innen a hegy elnevezése”.

A szócikk végén megemlíti, hogy a közeli hágót az itt szerencsétlenül járt Gyatlovékról nevezték el. A lényeg: hiteles, tudományos forrás igazolja a hegy nevét és a manysi legendát, nem tűnik ilyen net-en terjedő legendának.

 3244. kaffer — 2017-02-27 20:32 

@sztalker:

Komolyan el kellene gondolkodnod, hogy hogy tudnád kamatoztatni az írói vénádat 🙂
Jó a sztori, bár mint mondtam, ebben a verzióban nem nagyon hiszek, viszont jobbat meg nem tudok.
Számomra érthetetlen hogy ott van egy csapat hulla, akiket feláldoztak a tudomány oltárán / vagy balesetet szenvedtek, ez szabadon választott / miért is nem tüntetik el úgy őket, hogy soha a nyomukat sem találnák meg. Ott és akkor ez nem lett volna nagy szenzáció, elvesztek, így jártak, oszoljunk elvtársak, nincs itt semmi látnivaló !
Így meg cikk lett, sőt a külföldi újságok is elvitték a hírt és mint látszik mi még mindig itt találgatunk. Szerintem ha az általad vázolt dolog történik, a katonaság tud a dologról, akkor ezt azonnal rövidre zárják.
Ui: A néni meg akkor beszél 11 hulláról, mikor a vízmosásban lévő 4 még nyugodtan pihent a hó alatt, tehát ez semmiképp sem stimmel, szerintem az egész rárakódott legenda.

 3243. becsuszoszereles1k — 2017-02-27 19:32 

@sztalker:
Soraid dicsérik fantáziádat! Ütött talált – ahogy mondják. 😀
Elkelne Tőled egy kiadós monográfia “A hiábaháború románca” cimmel…

 3242. sztalker — 2017-02-27 17:52 

Történet 8 pár lábnyomra és 11 holttestre.

Ennek a hipotézisnek az alapját a következőképp vezetném le:

3 ember ki tud ásni egy akkora vermet, amit találtak? Nem valószínű.
5 ember? Kétséges.
7 ember? Nagy nehezen.
9 ember? Valószínűleg igen, ha minden körülmény adott hozzá.
És 11 ember? Szinte biztos!

Emlékeztek még arra a női szemtanúra (ápolónő?), aki magabiztosan állította, hogy látott még legalább 2 idegen holttestet a helyszínen?
Az eddigiek ismeretében én ezt már nem is nagyon tartom olyan lehetetlen állításnak, csak talán az illetőt később megfenyegették, megzsarolták, hogy fogja vissza magát, ha továbbra is családja körében szeretné leélni a maradék életét, és viszont. („Akasztani való, bolond nő…” Ismerjük a filmet.)

Talán a következő történhetett.
A hágónál már volt 2 őrszem (2 kiskatona), akik várták őket, Zolo beszélhetett velük, és mivel mindannyian katonák voltak (Zolo persze civilben, „fedetten”, de igazolta magát), kissé össze is haverkodhattak egymással. Az sem lehetetlen, hogy azért is választották el Zolót ezek az őrök a csapattól, hogy ezzel mintegy zsarolva Gyatlovékat, akadályozzák az ő továbbjutásukat a völgyben, hisz vezető nélkül ez már nem lett volna annyira könnyű nekik, a létszámmal és az engedélyekkel el kell számolniuk. Így viszont mindenki jól érezte magát, Zolo kicsit anekdotázhatott velük, a gyerekek meg fent a sátornál lazulhattak cseppet vacsoráig, amíg Zolo úgyis visszajön. Mivel katonai kontroll alatt voltak, ez abszolút biztonságot is jelenthetett, nem volt mitől tartaniuk, le is vetkőzhettek, ejtőzhettek a sátorban.

Hogy mikor, és hová mehetett le Zolo még a nagyobb havazás előtt? (Így az ő csizmájának nyomát a hó addigra szépen betakarhatta.) Talán csak a völgy közepéig, aljáig, ahol dumcsiztak egymással, esetleg a katonák bázisa a fenyő mögötti domboldalon lehetett, ahol később (szándékosan) egy helikopter-leszállóhelyet csináltak, 250 méteres körben minden fa kivágásával megsemmisítve a tábor nyomait. Talán megmutathatták nekik a felszerelésüket, és meg is nyugtathatták őt így:
„Hidd el, elvtárs, nem lesz itt semmi gond, mindig csak lezárják másnap reggelig a térséget, reggelre lehet indulni, és majd meglátod, hogy milyen jó kis tűzijáték lesz este, mi mindig ezt szoktuk nézni az Otorten felett, nagyon tudnak ám a fiúk ott! Van saját kamerád? Hozd már le, mert ilyet nem látsz többet, haver! Távcsövünk van, kaja, van, nem maradsz le semmiről.”
(Vagyis szegények ugyanúgy nem lehettek tisztában a pontos helyzetükkel, mert akkor nem viselkedtek volna így, és óvatosabban járnak el.)

Így Gyatlovék (most Igor lehetett a sátornál a „parancsnok”) nem csak azért nem rohantak hanyatt-homlok rögtön a labaz felé, mert fuldokoltak, a lányok haja meg perzselődött, de tudhatták, hogy Zolót is értesíteniük kell az eseményekről, hisz az erdőből legfeljebb a sátor körüli villódzást szúrhatta ki ő a katonákkal, ha egyáltalán.

Ettől kezdve már nem nehéz kitalálni, hogy mi is lehetett a fánál, mindannyian arra futhattak (mert a fa mögötti táborban lehetettek Zolóék, ezt elmondták előtte Gyatlovéknak), majd mikor kezdték érezni azt a szagot, amit ott fent is, a katonák szintén beszállhattak a buliba. (Eleinte persze vonakodva, és lehet, hogy vissza is akarták kergetni az egész bagázst a sátorhoz, de Gyatlovék elmesélték a sztorijukat a gázlobbanással ott fent. Ugyanakkor ez a „győzködés” súlyos időveszteséget is jelenthetett később mindannyiuk életében.) A tányérsipkásoknak nem lehetett rádiójuk, mert akkor azonnal leadják a drótot, de azért biztosan tökéletesen felszereltek és jól ruházottak voltak, esetleg még egy szerény vegyvédelmi táska is létezhetett a cuccaik közt, amiben egy gázálarc nagyon jól jöhet ilyenkor, legalábbis egy ideig.

Lehet, hogy ekkor döbbentek rá ők is, hogy mennyire megvezették őket a fejeseik évek óta, tehát valamelyst most már jobban szimpatizálhattak a túrázókkal, mint a szolgálati szabályzat szentírásával.

És innentől szabad a pálya, bármilyen sakkjátszmát le lehet játszani a szereplőkkel, amiben így már kézifegyverek is szerepet kaphattak (hisz az mindig náluk volt), de ahogy telt az idő, nem nagyon volt más lehetősége senkinek, minthogy kimásszon a völgyből.

A katonák visszamehettek az őrhelyükre, és ott fuldokoltak, majd miután ez a hely számukra is tarthatatlanná vált, nekiindultak a domboldalnak, fel, a 904 méteres (Pamjatnyik nevű) csúcsnak, a Halálheggyel szemközt, aminek a tetején szintén lehetett egy őrhely, vagy egy mérőállomás) , esetleg ők is a labaz felé (stikában) vették az irányt, ha már tudtak a létezéséről Zolótól. De a meredek domboldalon a sok fa közt elestek, megfulladtak. Ha cigiztek, akkor meg el lehet képzelni… Talán ott, nem túl messze a fenyőtől találhatták meg a holttesteiket a pár nappal később kiérkező felderítők, mert a tűzijáték vége után a 2 katona nem jelentkezett, nem tértek vissza a körleteikbe, így elkezdték keresni őket.

A feltételezett szemtanúnak, az ápolónőnek nem is kellett magát a holttesteket látni, elég volt, ha az egyenruhákat kiszúrja, ahogy esetleg zsákokba pakolják azokat, tányérsapka, övek stb. Nem civil holmi.

Legelőször tehát az ő tetemeiket kellett valahogy elszállítani, hogy a később érkező, Gyatlovékat kereső iskolások és hivatalos mentőalakulatok ne tudják az esetet összekapcsolni a hadsereggel. Mivel pontosan ismerték a gázmérgezés szimptómáit, a legfontosabb, ezt megerősítő bizonyítékokat talán már ekkor elvihették a völgyből, Gyatlovék holttesteivel nem is nagyon foglalkoztak, mert tudták, legalább 1-2 hét előnyük van, addigra szellőzik a völgy, a szintén őket képviselő hivatalos kivizsgálók meg majd húzzák-halasztják itt a dolgokat, jól összekavarják a nyomokat, itt-ott le fogják nyúlni azt, ami bűnjel lehet (pl. kések.)

Egyedül a manysik jelenthettek némi sz@rt a palacsintában (bár itt inkább a ventilátor szó stílszerűbb lenne, a szellőzés miatt, nemde?), úgyhogy őket biztonsági okokból jó előre úgy elverték („rendkívül meggyőző hatású kihallgatás”), hogy ők ettől kezdve mukkanni sem mertek, csak mikor már a kutyáik elkezdtek komplett emberi alkarcsontokat kikapargatni a hóból az ároknál, akkora már nem játszhatták tovább a hülyét, hát nekiálltak az árokásásnak.

Szépen, komótosan, sokat fényképeszkedve, mint a bakfislányok. Hadd teljen az idő, hadd mérjenek le minden centi havat mindenhol, a boncolás ráér. Tán még locsoltak, permeteztek vizet is a szakadékba, hogy „segítsék” a feltárását a hulláknak (és ezzel a gáz hígulását). Majd mostak, locsoltak a hullaházban tovább ezerrel. És most már azt is tudjuk, hogy miért.

 3241. sztalker — 2017-02-27 17:42 

Zolotarev titka, a Gyatlov-túra igazi célja.

A megoldáshoz vissza kell kicsit repülnünk időben az 1950-es évek világába, a két szuperhatalom fegyverkezési versenyéhez, az első (atom) csapás doktrínájához.

Az nyer, aki először üt, és ezzel megsemmisíti a másik fél bevethető atomfegyvereit. Innentől már szabad a pálya, a többi egyszerű számtan, mennyiségi fölény, s ebben a Szovjetunió (a maga sok millió feláldozható kiskatonájával) jól állt.

De sajnos mindig volt egy kis probléma az atomfegyverekkel, mégpedig a radioaktivitás, és ebből kifolyólag az önveszélyesség, a saját csapatok sugárszennyeződése, a le(atom)bombázott területek használhatatlansága hetekig-hónapokig, amíg a sugármentesítést el nem végzi rajta az agresszor ország. Ez hosszú idő. (Addig kész öngyilkosság belépni egy ilyen területre védőfelszerelés nélkül.)

Ez lett volna hát az egyik nagy megoldatlan feladat, hogy vajon mivel lehetne kiváltani ezeket a nagyon hatékony, de rendkívül veszélyes fegyvereket.

A másik, az pedig az újonnan kifejlesztett rakétatechnológiából adódott, itt meg olyan rövid a cselekvési idő, hogy csupán félórákról, percekről beszélhetünk, ha elindítanak egy ilyen rakétafejet a célja felé.
Mi lehet a megoldás? Minden nagyhatalom próbálta hát kikísérletezni a „tiszta atombombát”, melynek hatóereje vetekszik ezekkel a nukleáris töltetekkel, de nincs radioaktivitásuk. Ugyanakkor túlságosan is nagy területeket pusztítanak el, nem lehet kisebb, taktikai-hadműveleti célokra pontosan „kicentizni” a hatásukat, ezért rendkívül károsak lehetnek a saját előörsök, saját előrenyomult csapategységek számára. (Azok is elpusztulhatnak.)

Az ún. FAE (Fuel Air Explosive) fegyverek, melyet leegyszerűsítve a vákuumbombák elvén működő (folyadék v. porkoncentrációs berobbantású) lökéshullámokkal pusztító harceszközöknek hívunk, elméletileg megfelelnének erre a célra. Olcsók, nagy mennyiségben előállíthatóak, a pusztító erejük majdnem azonos egy-egy kisebb atomtöltetével, tehát érdemes ezekkel nyitni egy támadást, mert az így elpusztított területeket szinte azonnal birtokba lehet venni a saját csapatoknak, a radioaktív szennyezés nem fogja akadályozni a rajtuk áthaladó gyors reagálású, diverzáns egységek előrenyomulását.

Viszont ennek a fegyvernek is vannak problémái, ami csökkenti a hatásfokát. Most csak röviden a hőmérséklet és időjárás-függőséget, a bonyolult, többlépcsős porlasztási előrobbantásokat említve.
A Szovjetunió mindvégig ragaszkodott az első csapás elvéhez, és hamar rájöhettek, hogy az újonnan fejlesztett interkontinentális rakétákra szerelt atomtöltetek nem ideálisak önmagukban a III. világháború elindításához, ha azt meg is akarják nyerni.

Hiába építették fel az Északi-sarkkörhöz közel (Arhangelszki körzet) a félig-meddig titkos Pleszeck rakétaindítási bázist (1960), amely nagyon közel volt a sarkkör miatt az USA északi (alaszkai) területéhez, tudták, hogy előbb-utóbb az ellenség is ezt fogja majd tenni: megépíti a maga „ellen-Pleszeckjét”, természetesen a SZU-hoz legközelebb, mert így csak 25-30 perc a rakétafejek repülési ideje, vagyis valahol majd Alaszkában. (Igaz, most még csak az oroszoknak van ilyen, és ez is egy olyan titok, amiért az U2-esek hajlandóak több ezer kilométert berepülni föléjük.)

És itt jöhetnek képbe Gyatlovék.

Talán létezhetett egy olyan támadási terv a vezérkarnál, amely azon alapult, hogy figyelve majd az amerikai rakétarepülőterek, rakétasilók alaszkai építését (ne feledjük: ekkor még nem voltak tengeralattjáróra felszerelt atomrakéták, amelyek a víz alatt rejtetten mozoghatnak!), MÉG AZOK BEFEJEZÉSE ELŐTT, rájuk megelőző csapást mérnek.

De ehhez meg nem állt rendelkezésükre az oroszoknak annyi atomrobbanófej, és sajnos igazán jól működő rakéta sem, bár bőszen kísérleteztek ezekkel, de az első csapásnál nem lehet kockáztatni, biztosra kell menni. (Ekkor épült Kazahsztánban Tyuratam-Bajkonur bázis, de az túl messze van az USÁ-tól, a Kapusztyin Jar katonai telep is az oroszországi részen, innen nem lehet első csapást indítani.)

A terv tehát az lehetett, hogy az első csapást ilyen HAGYOMÁNYOS ELVEN MŰKÖDŐ „TISZTA” TÖMEGPUSZTÍTÓ fegyverekkel (mint a vákuumbomba, FAE) fogják mérni majd, méghozzá úgy, hogy egész völgyeket gázosítanak majd el Alaszkában, ahol sejthetően rakétasilók lehetnek majd és berobbantják őket.. Ehhez nem is kell pontosan ismerni azok helyét, elég a völgyet kisöpörni, az is tönkreteheti a fegyverzetet. Ez egyszerűbb, mintha drága és ritka nukleáris tölteteket vetnének be FELTÉTELEZETT célpontokra. Ez utóbbiak inkább az ellenség kormányzati és gazdasági célpontjaira irányulnának (Washington, New York, Boston, Miami stb.), így az első csapással rögtön lefejezhetnék az ellenséget.
(És honnan lehet a leghamarabb eljutni ez utóbbi a városokhoz? Talált. Pl. Kubából. Na? Kicsit így is nézhetjük az 1962-es évet.)

Eljöhetett a „most, vagy soha!” pillanat.

És az orosz katonai stratégák meggyőzhették erről Hruscsovot, aki mindenben zöld utat adott nekik.
Viszont az így elárasztott és kisöpört völgyek (amiket úgy gázosítottak volna el, hogy nehézbombázók ezreit pl, Mjasziscsev M–4, M—104 „Bison”, Tupoljev Tu—16 „Badger” , Tu—95 „Bear” küldik föléjük, amelyek javát hiába lövi le az ellenség, még így is képesek lesznek kiszórni a terhüket) sem teljesen tiszták a saját csapatok áthaladására, megszállására. Hogy a térségben haladni tudjanak a saját hegyivadász és diverzáns feladatú előörsök, eleinte valószínűleg a GERINCEKEN és nem a völgyeken kell elérniük majd a konkrét megsemmisítési céljukat. (Ezek a vákuumbomba által el nem pusztított létesítmények, bázisok, hidak, vasúti csomópontok, raktárak, bunkerek stb.)

Tehát gerinceken, hegyek ormán. Alaszkában meg tél van, és hideg.
És hó, orrba-szájba, minden mennyiségben.

Meg völgy, ahol lesz majd egy-két nukleáris bázis, de a fene tudja, hogy pontosan hol, és hogy melyik silóban kuksol majd ott a madárka.

Hát pusztuljon az egész völgy, az a biztos!

(A Lozva-völgyet sem csak a széliránya miatt szemelhették ki erre a kísérletre, hanem az éghajlata, terepe is jó lehetett „Alaszkának”, mert a Kaukázus már egy mérsékelt övi magashegység, Kamcsatka meg baromi messze van a moszkvai tudósoknak, és a rengeteg aktív vulkán miatt nem lehet jól megtervezni a kísérleteket.)

De mivel egy ilyen aeroszolos-vákuumbombás kiszóródás is nehezen kiszámítható gázpermet-szennyeződéssel járhatott (mert nem mindig sikerült pontosan kiszámítani az értékeket), hát jó lett volna tudni, hogy mennyit képes egy ilyen GERINCTÚRÁN, kissé SZENNYEZETT völgykoszorú mentén teljesíteni egy profi hegyivadász, vagy sielő.

Vagy „gyatlovista” Harkály Szverdlovszkból.

Mert ha a fiatalok képesek megtenni egy ilyen erőltetett 4-500 kilométeres utat „alaszkai” körülmények közt (és ők ráadásul még csak nem is katonák!), akkor érdemes qrva gyorsan elkezdeni kiképezni vagy 10-20 ezer ilyen speciális feladatra alkalmas srácot a nagy Vörös Hadseregen belül, és már meg is nyerték Hruscsovéknak a háborút. Legalábbis papíron.

Ja, és mindezt „holnapra kérném, elvtársak, ugye értve vagyok?!!”
Most volt aztán nagy gebasz a fejeseknél, hogy honnan lehetne előkaparni, a kísérleti terephez gyorsan odaküldeni egy olyan csapatot, amelyiken lehetne vizsgálni a túra ALATT és UTÁN bekövetkezett teljesítmény és fertőzöttségi (mérgezési) tüneteket, a HOSSZÚ TÁVÚ HADRAFOGHATÓSÁGOT.

Apróhirdetés: Önkéntesek (lenne ilyen?), és a kísérletről mit sem tudó alanyok kerestetnek. (Fizetés megegyezés szerint, a túra után a pénztárnál.)

És ekkor léphet színre Zolotarev barátunk is, akit valaki nagyon szívesen ajánl, mint e vállalkozás lehetséges vezetőjét, háborús múlttal, hírszerzési tapasztalattal (?), és nagy sielési, magashegyi vezetői gyakorlattal.

Kérem szépen!

Jugyin azt szúrhatta ki, hogy amikor Gyatlovot és Zolót behívták mindig a katonai körzetek parancsnokai az engedélyükkel, azok a szokásos unott v. elutasító modorukkal ellentétben nagyon is szívélyesen fogadhatták őket, és a helyett, HOGY LEBESZÉLTÉK VOLNA ŐKET A TÚRÁRÓL (ami természetes lett volna), MÉG ŐK BESZÉLTÉK RÁ ŐKET, hogy ez milyen jó, és a pártnak, hadseregnek mennyire kiemelt érdeke lesz majd ez.

???

Ugyan, mi értelme lenne az ilyesminek, ha még a völgyekben sem mozoghatnak szabadon, (meg itt se, elvtársak, meg ott se menjenek át), de máskülönben meg csak jöjjenek, jöjjenek, fogyasszanak az elvtársak, várjuk magukat szeretettel. Nehogy visszaforduljanak! Nehogy!

Zolo meg kiszúrhatta, hogy Jugyin rájött. (Persze idővel Gyatlov is, mert nem volt hülye, de mint vezető, neki kötelességei voltak, ezt már végig kellett csinálni, ha a fene fenét eszik akkor is.)

Talán lerítt Jugyin képéről, hogy ezt nem veszi be, és a többiek is látták „hogy valami baja van”, hát Zolo hazaengedte a „reumájával”.
(Esetleg még négyszemközt rákacsintott v. a szája elé tette az ujját, mondván nem lenne jó erről többet beszélnie másoknak, mert baja lehet belőle. És ennyiben maradtak.)

Vajon tudhatott a tervről a többi csapattag?

Aligha, mert szerintem a lányok biztosan nem vállalják be, hacsak mindenkit meg nem fenyegettek (kicsapás), vagy lekenyereztek (álommeló a diploma után) valamivel. Ráadásul Doro és Krivo már diplomás, végzett mérnökök voltak, elég jó állással Cseljabinszkban, nukleáris mérnökként.
Ámbár ez utóbbit alapul véve nem kizárható az sem, hogy velük talán még egy exkluzív alkut is köthettek a fejesek (amiről még Zolo és Gyatlov sem tudott), hogy a túrán tapasztaltakat egy atommérnök szemével, szakértőként is vélelmezzék. A csapat többi tagja rádiótechnikai, geológiai, gazdasági mérnök fakultásokra járt, ők lehettek igazi kívülállók csak.

(Most jusson eszünkbe, hogy vajon miért éppen Doro és Krivo kezdett –pucér testük ellenére – oly őrült mértékben fára mászni, és lelkesen gázkoncentrációt mérni a fenyőgallyak közt? Talán kicsikét több lehetett ebben puszta sejtésnél, talán már a sátor elhagyása óta tudhatták, mire megy ki ez a játék, csak nem akartak pánikot kelteni.)

Persze senki nem akarta megölni őket, sem azt, hogy mérgezési tünetekben szenvedjenek életük végéig (valszeg sokan úgyis sokan rákosak lettek volna közülük, ha ki is jutnak a völgyből), csak éppen nem találtak gyorsan olyan tesztalanyokat, akik eléggé jártasak voltak a környéken, és mind korban, mind egészségi állapotban megfelelhettek volna egy ilyen feladatra. A balesetük oka a szélirány váratlan megváltozása volt, ezt meg nem lehetett pontosan előre jelezni. Ha rendben megteszik a túrát, utána még évekig vizsgálták volna őket mindenféle mondvacsinált okokra hivatkozva a („sport”)orvosok, de talán Zolo a helyszínen is vezetett már egy naplót, amiben mindegyikük napi teljesítményét kódolta, a megtett távot és cipelt terheket feljegyezte, az időjárási helyzetet rögzítette, fényképpel, notesszal.

Hát dióhéjban ennyi lenne a történet, amiből az a tanulság, hogy nem mindig jó szem előtt lenni, ha nem ismered a barátaidat.

Utóirat:
És vajon miért nem vette fel az USA akkor a kesztyűt, ahogy azt Ivánék szerették volna? Egyrészt jól dokumentálták az U2-eseik az oroszok csekély hadra fogható nukleáris robbanófej-készletét, másrészt már régóta a tengeralattjárókra szerelt közepes hatótávú rakétákra helyezték át ezt az „első csapás” elvét, amiket nehéz nyomon követni. (Innentől meg túl nagy lesz a kockázat mindkét félnek.) A túrázók tehát szinte a semmiért haltak meg. Hruscsov, ha legalább a szülőknek elmondja a dolog hátterét, biztosan nemzetbiztonsági titkot szivárogtat ki ezzel, így maradhatott ennyi ideig fű alatt a dolog. Akkoriban így mentek a dolgok.

 3240. gigabursch — 2017-02-27 17:24 

Uhhh.

Egy fedett ügynök és egy durva kísérlet.
Egyelőre levegőért kapkodok. Gyorsan iszom is egy sört…

 3239. sztalker — 2017-02-27 17:15 

@becsuszoszereles1k:

Köszi az infót, noha én etilén-oxidra írtam a sztorit, sok más vegyület is játszhat még ebben a buliban.

Utólag jutott eszembe, hogy a folyékony-hajtóanyagú rakétákban is használják ezt, pl. a hidrogén-peroxiddal, és a hidrazinnal egyetemben.

https://history.nasa.gov/conghand/propelnt.htm

Továbbá ipari vegyi szennyeződést is jól el lehet tussolni ilyen „metánszivárgásos” hírekkel, ha lenne infónk környékbeli havária -gyakorlatról, kórházi személyzet berendeléséről, túzoltók szokatlan viselkedéséről stb, az indokolhatna ilyet is.

Én ugyan másra tippelek, de ezekkel is beérném, sőt, az jobb lenne, mint amit most feltételezek a háttérben, sajnos.

Hogy valójában mire is kellhettek nekik Gyatlovék.

 3238. becsuszoszereles1k — 2017-02-26 20:49 

Megvan végre a metanolról szóló eredeti anyag linkje, meg amit irtam hozzá akkor. [OFF: Akkoriban nem volt ékezetes betűm ezen a gépen, csak a W10-zel sikerült ismét szert tenni rá, elnézést a fárasztó olvasásért! 🙂 ON ]

És igy a link alapján van legalább egy olyan konkrét tény is, ami egyezik Sztalker feltételezésével és eddigi elméleti érvelésével.

Emlékszünk, hogy egyszer nem engedték Djatlovékat tovább, 3 napig dekkoltak egyhelyben. A SZevernuje1-en?
Abban az időpontban szállitották le a metanol tartályos gépet, ami le is szállt egy környéken lévő bázison valahol. Akkor csak valami úttorlaszról volt szó, most úgy gondolom, hogy ez a 3 nap biztonsági várakoztatás volt, a helyzet vizsgálata miatt. Hiszen aztán tovább engedték a csoportot.

Viszont a továbbiakban azt irják, hogy február 2.-án felrobbant “egy” szállitó helikopter – mármint a földön… Szerintem a két eset ugyanaz.

Fontos, hogy: a metanollal szemben szélárnyékkal sem lehet védekezni!
_____________________________________________________________________

1786. becsuszoszereles1k — 2013-04-08 18:27

“…azt irjak, hogy a)Amikor uttorlasz miatt nem tudtak tovabbmenni, az egyertelmuen utlezaras/terulet lezaras volt, veszelyes anyag legiszallitasa tortent [metanol, amire a teruleten talalhato (gaz) furasoknal volt szukseg, ami egyebkent egyesszamu allami program volt]. b) A varatlanul(? meteorologiai elorejelzes) kialakult szelsoseges idojaras miatt szallitas kozben a metanol befagyott a szallito tartalyokba, azonnal foldre kellett helyezni. c) Februar 2-an felrobbant egy szallito helikopter, a metanol reakcioba lep a nedvesseggel (a ho latyakos lesz, elolvad, olajosan sikossa valik), gaz halmazallapotba kerul, lassan szetterjed suru elegyet alkotva a levegovel; szelarnyekban sem lehet ellene vedekezni…”

1702.@SLC linkben
http://gipotezi.ru/sekretnye-materialy/katastrofa-u-gory-holatchahl
http://gipotezi.ru/sekretnye-materialy/katastrofa-u-gory-holatchahl
______________________________________________________________________

 3237. sztalker — 2017-02-26 11:52 

Tűz az árokban.

Miért találták tiszta jégbe fagyva az árok holttesteit?

(Azon túlmenően, hogy a víz – azaz most a jég – tisztaságáért az etilén-oxid antibaktericid hatása is felelős lehetett.)

Valszeg azért, mert az árok egymás után többször is kigyulladhatott. Az ekkor keletkezett szén-dioxid nem használt a haldoklóknak, és a szintúgy keletkezett víz sem, az meg rögtön rájuk fagyott szegényekre. Ugyanakkor a fellobbanó tüzeket a havazás időnként meg el-elolthatta. Ez váltakozhatott jó ideig, amíg egy jégburokba nem sűrűsödött az ároknak ez a nyitott része. Ha elég magas volt már a gázkoncentráció, az könnyen begyulladhatott szinte bármitől, nem kellett ehhez gyufát gyújtani, egy szikra is elég lehetett, pl. műszálas anyagok, egy sapka v. zokni, ha az ember összedörzsölte a lábujjait, megvakarta magát. Egyszerűen menthetetlenek voltak ilyen helyzetben, profi mentőalakulatok segítsége nélkül (itt kevés lett volna az elsősegély-nyújtási tapasztalatuk a téli hegyi baleseteknél).
Zolo, ha még tudott beszélni, biztos a pisztolyáért rimánkodhatott, bárcsak nála lenne most, mert bizony használná.

(Természetesen ez az „égés” nem mindenben egyezik meg a hétköznapi környezetünkben előforduló ún. „lassú” meg „tökéletlen” égésekkel, tehát a kandalló, tábortűz, grillezés stb. eseteivel. Azok kormoznak, de hőhatást is keltenek, ezért lehet mellettük jól melegedni.)

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/altalanos-kemia/mit-nevezunk-egesnek/gyors-es-lassu-tokeletes-es-tokeletlen-eges

Lásd még pl. az amerikai INDYCAR autóversenyeket, itt szintén hasonló üzemagyag okoz tüzet — a metanol. A lángokat sokszor alig látni eleinte (persze vannak), de ezek sem melegítenek, inkább pörkölnek, tehát veszélyesek azért az emberre.

 3236. sztalker — 2017-02-26 11:46 

„Temessetek be minket!”

Még a következő is megtörténhetett – ki tudja?

Ahogy ásták a vermet (akkor még csak „szélfogónak“, a fenyő árnyékában, felül nyitottan, hogy ott várják majd ki a reggelt a permet elálltáig), látszott, hogy nem lesz ez elég nagy 7 embernek. (Doro és Krivo ekkor már halottak lehettek.)

Talán a verem tetejére szánhatták a letört gallyakat? Azokat egymáson keresztbe téve és fakéreg „cserepekkel” fedve, arra meg hóburkolat „szigeteléssel” ellátva fedett veremből így tervezhették meg a jégkunyhót?

De mikor látták, hogy ez túl sokáig tartana és sokan kezdtek már nagyon rosszul lenni a belélegzett gáztól, ezzel a tervvel felhagytak.
Lehet, hogy ekkor kezdett megfordulni a szél (nyugatiról északira, az egyetlen kijáratuk FELŐL, sajnos), és lassan kezdett megtelni a völgy gázzal, mert a hágó meg lezárta Délen a kiáramlását, így most már olyan rosszul voltak, hogy amúgy sem dolgozhattak volna tovább semmiféle veremásásban. Meg semmilyen más komoly erőfeszítést igénylő tevékenységre nem lehettek képesek.

Esetleg valaki kitalálta közülük, hogy magát a patakmedret kellene TERMÉSZETES FEDEZÉKKÉNT használni, az már helyből vagy 2 méterrel mélyebb lehet, a jobban öltözöttek meg valahogy rátolhatnák a havat a mederben kuksoló alul öltözöttekre.

Ezzel megmentenék őket a pusztulástól, mert már annyira dermedtek, hogy nem fognak tudni kimászni a völgyből, nekik ez az árok lehet az utolsó esélyük. (Gyatlov, Luda, Zina.) A félbehagyott verem meg már nem lesz megfelelő, túlságosan nyitott felülről, hogy most már nagyobb lett a gáz koncentrációja.

Ezért segíthetett nekik Zolo és Kolevatov, Szlobogyin, Tibo. A jobb ruhájúaknak még megvolt a lehetőség a labaz felé, felfelé a hágón, le a túloldalán. A sátorhoz akkor senki sem tervezett felmenni, mert abból a magasságból még jött permet lefelé, nem tisztult a levegő. Lefelé, a Lozva-völgy felé nem mehettek, mert most éppen ONNAN fújt feléjük, egyenesen szemükbe ez a gázos permet. A sátoros túrához már jó levegőkoncentráció kell, amíg az nincs, marad a lapulás minél kisebb mozgással, valamilyen zárt barlangban. Ha nem tudsz elég gyorsan mozogni, nincs esélyed kijönni a völgyből. („Temessetek be minket!”)

Lehet, hogy nem teljesen véletlenül tévedtek a patakmeder felé? Talán éppen a késeikkel akartak egy nagyobb lyukat vágni a jégben, mikor az mindannyiuk alatt beszakadhatott? Ha mindenki a késével karistolgatott éppen, mikor leestek, akkor az magyarázat lehet arra, hogy miért nem találták meg azokat a felszínen az első helyszínelésnél (Doro és Krivo késeit persze ekkora már a többiek magukhoz vehették), és egészen a tavaszi feltárásig azok nem is kerülhettek elő. Akkor meg vagy eltüntették azokat Ivanov emberei (én ezt tartom valószínűnek, ahogy korábban írtam), vagy tán még mindig a patak mélyén heverhetnek valahol (ezt kevésbé valószínű, mert már teljesen átvizslattak arra mindent a szuvenir vadászok, de ebben az esetben meg Ivanovék adják vissza a helyszínelői diplomájukat. Is.)

 3235. sztalker — 2017-02-26 11:37 

Jugyinról:

S amíg Ivanov élt, Jugyin barátunk sem mert pofázni, mert tudta, hogy a másik is tudja… Szóval a szokásos felállás.

Később meg már amolyan megélhetési sztár lett belőle, ezt viszont meg lehet érteni, őt sem vetette fel a pénz, ezért legalább kapott valamit.

Ivanovot és társait csak annyiban menteném fel a hazudozás bűne alól, hogy talán ők is az életükkel játszottak (naná, mert ők legalább pontosan tudták, hogy miféle horror zajlódhatott ott), Jugyin viszont csak sejthette, a részleteket talán sosem rakhatta össze teljesen. Ha az életem a tét, akkor sajnos nem a szakmai becsület lesz az első, ezt lássuk be.

Ezért is hagyhatták a fejesek, hogy mindenki a tűzgömbökről és fényjelenségekről beszéljen inkább, mert ez még mindig jobb volt időhúzásnak (ritka természeti jelenség, végszükség esetén ufó), mint a gyilkosság, vagy katonai kísérlet, ipari baleset, hisz ezek mind bűncselekmények, a hozzá tartozó felelőseikkel.

A tűzgömbökről, mozgó fényjelenségekről:

Bár a teljes igazságot sosem fogjuk megismerni, én meg szakértője nem vagyok a témának, mégis úgy gondolom, hogy a nagyobb, pl. az Otorten csúcsa közelében fellobbanó gömbök egy-egy „előporlasztási” robbanásai voltak az aeroszol-permetnek (ezt vagy kiszórták, vagy tartályokban dobták le), és szondákkal figyelhették, hogy mennyire sikerült a megfelelő koncentrációt előállítani a permetből. Ezek a szondák lehettek talán a völgy felett átrepülő kicsi világító fények (még nappal is lehettek ilyenek), amelyek talán a szélben ejtőernyőzve, vagy kisebb szárnyfelülettel a levegőben vitorlázva bele-belerepültek a párafelhőbe, miközben a fémtestük körül felizzott néha ez a gáztömeg. (De egy elszabadult kis ejtőernyő is képes lehet a szelek szárnyán órákig a levegőben maradni.)

Természetesen véletlen belobbanások is lehettek, amit bármilyen gyúanyag kiválthatott, akár elektrosztatikus feltöltődés, villámlás is, ha a meteorológiai viszonyok ezt lehetővé tették. (De még a láthatatlanul kicsi mikrometeoritok is „ingerelheték” ezt a pára réteget, így láthatóvá váltak, amíg áthaladtak rajta ezek a porszemnyi meteoritok)

Este már nem látni a repülőgépeket (amúgy sincsenek ezek a katonai bombázó v. tankergépek kivilágítva), és rosszabb, szelesebb időben 4-5 kilométeres magasságból talán a hangjuk sem hallatszik le annyira.
És este a „chemtrail” sem látszik annyira, ha ezek a szóródások járnak valamilyen látható kondenzációs felhővel is. (Ezt nem tudom, de lehet.)
Ezek is indokolhatták a szórási, bomba leejtési időpontok kiválasztását.

Valódi vákuumbomba-robbantást valószínüleg nem itt, a Lozva-völgyben hajthattak végre, mert az már olyan lökéshulámokkal járó explóziókat okoz, amit titokban tartani lehetetlen, nyomai megmaradnának. Ráadásul ez a fegyvertípus igazán a föld (talaj) közeli magasságban hatásos, valódi pusztítást modellező kísérletet tehát 1-200 méter magasságon felrobbantott fegyverrel lett volna érdemes végrehajtani, itt viszont jóval 1 kilométeres, a hegyek csúcsai felett lezajló jelenségeket figyeltek meg. (Hacsak nem a leszálló pára föld közeli koncentrációjának tartósságát akarták tesztelni, és tényleg bele-bele robbantottak talajközelben is, csak az nem sikerült, ezért nem pusztult el senki a völgyekben robbanástól, nem semmisültek meg egész hegyoldalnyi erdők, nem omlottak le sziklafalakk a hegyekről. Ilyen nem volt.)

A Lozva-völgy szélviszonyai és területi nagysága miatt ideális lehet ilyen permetezési kísérleti helyszínnek. Nyugaton zárt (Otorten-vonulat), így a lakottabb nyugat-uráli városok a nyugatról jövő szelek miatt természetes védelmet élveznek, hiszen azok felőlük fújnak, így Perm, Ufa, Pecsora városok nem fognak kapni belőle. Kelet felé viszont nyitott, Szibéria ezen területe alig lakott, hatalmas mocsárvidék húzódik el errefelé több száz kilométerig, itt csak kisebb települések találhatók. A párafelhő tehát erre fogja elhagyni a térséget (maga a Lozva-völgy kb. fele Pest nagyságú terület), és Északon, Délen is vannak határoló hegyei, ezek sem engedik tovább (pl. Délre, Szverdlovszk felé) az aeroszolt.

Egy érdekes momentum a helyi repülőgép-balesetekkel kapcsolatban:

Ez az etilén-pára lehetne a felelős azokért a balesetekért? Ha egy dugattyús motoros kisgép belerepül, annak leállhat a motorja a kompresszió megváltozása miatt (nincs elég oxigén). Nagyobb, gázturbinás meghajtású gépek, helikopterek meg simán fel is robbanhatnak már attól, ha a kompresszoruk elkezdi beszívni, a turbinájuk meg sűríteni ezt a robbanékony elegyet. (A kerozinfelhő is okozhat ilyen veszélyt, pedig az kevésbé lobbanékony, és a gyulladáspontja is magasabb, a cseppjei is sokkal nagyobbak.)

E fegyver fejlesztésének okáról majd később írok, lehetett nyomós oka ezeknek a kísérleteknek, hogy ilyen komolyan vették és erőltették akkoriban. Nem csak játszadozásból permetezték be a fél Urált.

 3234. sztalker — 2017-02-25 13:17 

Miért nem találták meg a késeiket?

Először azt hittem, a manysik nyúlhattál le azokat, ha legalább Doro és Krivo holttestét megláthatták, hiszen azok nem voltak a hó alatt. Talán még a menedék és a fenyő közti területen, ahol a fakérgek voltak szétszórva, ott is felszedhették a késeket a manysik, és elteszik maguknak jobb időkre, jól jöhet az még szarvastrancsírozásnál, vérbosszúnál stb.

Aztán meg azt hittem, talán a kutatócsoport kollegistái, az amatőr kurkászok tehették zsebre őket (szuvenír a hágóból, 1959, a szép napok emlékére, Szergej), de amikor egyre több holttest került elő, már nem volt a képükön bőr bevallani ezt a lopást, mert ez bizonyíték eltüntetése is lehet, és az már kemény dolog, kicsaphatják őket a fősuliból.

De nem. Jobb tippem van.

Szerintem a késeket Ivanov és emberei nyúlták le, megtalálták őket az árokba esettek holttesteinél és a menedék közelében, ahol Gyatlovék eldobták azokat, mert már felhagytak az ásogatással.

Akik az árokba estek, azok rengeteg etilén gázzal kerültek kapcsolatba, átjárhatta a ruházatukat, de a kések markolatát is, ami faanyag lehetett.

Ezt a gázt (pl. Oxiran márkanéven) használják a restaurátorok is a régi papíranyagok baktériummentesítésére, mert sterilizáló hatása van.
Ugyanígy a faipar is használja mindenféle faépületek kártevő mentesítésére.

És pont ez lehetett a baj Ivanovéknakl is, hogy ezek a porózus anyagok — ellentétben a fémekkel (a késpengével) — már képesek MAGUKBA SZÍVNI TARTÓSAN ezt, ami nagyon jó pl. a bútorkészítőknek és a könyvrestaurátoroknak, ugye.

De qrvára nem jó mondjuk egy törvényszéki vizsgálatnál, mert még évekig (!) ki lehet mutatni bennük a cuccost, mivel a porózus szerkezet sajnos megőrzi azt. (A papír is faanyag tképpen.)

Legalább 1 db nyomorult vadászkést mégiscsak meg kellett volna találniuk valahol! (Szlobo zsebében volt ugyan egy bicska, de azt nemigen használhatta, mert az afféle játékkés lett volna a kéreghántáshoz.)
Tökös szibériai gyerekek, hegyi túrázók, ráadásul oroszok meg nem lépnek ki kés, fegyver nélkül sátorból még vécézni se, az biztos, nemhogy egy erdei túléléshez, ami most nem gyakorlat, hanem éles szitu, az eddigi legveszélyesebb helyzet az életükben. Még a csajoknak is lehetett saját, komoly pengéjük.

Hogy mennyire kimutatható ez a gáz később a faalapú papírokban, azt jól jelzi, hogy régóta foglalkoznak az így restaurált könyvek okozta MÉRGEZÉSSEL, mint egyfajta foglalkozási ártalommal a restaurátor és antikvár könyves szakmákban, múzeumi tárlók esetében. (Lásd a kimásolt idézeteket.)

IDÉZET-1:
„Ezek az eredmények azt mutatták, hogy az etilén-oxiddal fertőtlenített könyvtári anyagok etilén-oxid kibocsátása, még többszöri friss levegővel való átöblítés után is, ténylegesen létező jelenség. Ez felhívta a figyelmet arra, hogy az etilén-oxiddal fertőtlenített könyvtári anyagokat célszerű egy zárt, de jól szellőztetett helyre vinni, ahol a levegő etilén-oxid koncentrációját rendszeresen lehet mérni, és az anyagot csak akkor szabad a raktárba visszavinni, ha a helyiség levegőjének etilén-oxid koncentrációja tartósan az egészségügyi határérték alatt van.”

IDÉZET -2:
„Fertőtlenítés időtartama: 4 óra. Színtelen, a levegőnél nehezebb gáz. Különösen robbanásveszélyes. Forráspontja 10,7 °C. Nagyon hatásos, kiváló behatoló képességű fertőtlenítőszer. Az etilén-oxid gyúlékony, robbanóképes, az emberre nézve erősen mérgező, rákkeltő hatású gáz. Robbanásveszély miatt általában 50% metil-formiáttal, 10% széndioxiddal vagy freonokkal keverve hozzák forgalomba. Az etilén-oxid és a levegő keveréke 2,6 tf% felett robbanóképes, ezért a gázosítás hígítatlan etilén-oxiddal csak vákuumkamrában lehetséges. Hatásos rovarok, egyes fakárosító gombák, pl. penészgombák és nagy dózis esetén baktériumok ellen is. Rovarok petéit is elpusztítja. Nem okoz színváltozást és felület-elváltozást műtárgyakon. Aránylag rövid fertőtlenítési időre van szükség. A gáz hatóképessége növekvő fanedvességgel növekszik.”

Az eredeti linkek:

http://www.arsalba.hu/pdf/etilenoxid.pdf
http://epa.oszk.hu/00400/00402/00001/pdf/ISIS_2001.pdf

Ivanov megdolgozott a fizetéséért, ahogy a többiek is, akik szépen szellőztetgették a hullákat, ahogy csak tudták.

 3233. sztalker — 2017-02-24 13:05 

Így a famászás azért nyer értelmet, mert ezek az aeroszol-cseppecskék nem olyanok, mint az esőcseppek (egyrészt mikroszkopikus méretőek, másrészt meg nagyon gyúlékonyak), amelyek gyorsan lehullnak, ezek viszont LE LEBEGNEK szépen lassan.

De azért jönnek, jönnek, mert nehezebbek a levegőnél.

Ezért időt és energiát spórolok, ha 10 méter magasan már meg tudom állapítani, hogy ott fent van-e, vagy nincs változás. (Más a színe a lángnak.)

Ha a talajon, a tábortűz mellett nézem ezt, akkor 5-10 percet veszíthetek, amíg leér a földig egy ilyen cseppecske, de ha Doro leszól fentről, hogy: “Már kékesebb!”, akkor érdemes elindulni a sátor v. labaz felé, mert menet közben egyre tisztul majd a levegőm, csökkent a gáz benne. Kezd elállni az “eső”.

Ha meg azt kiáltja Doro, hogy: “Egyre vörösödik!” a láng, akkor mehet a jégbüfé ezerrel, mert nem hagyta abba a nyavalyás, és ha elindulnánk, útközben meghalnánk, mire a sátorhoz elérünk.
(Akkor már inkább szagolom a büdös zoknikat egy lyukban, hátha eláll 1-2 óra alatt.) Hacsak addig meg nem fagyok, ugye.

Vagy ott nem hagynak a társaim a félkész szaratovval.

(A mai bombákhoz még finomabb cuccokat, igazi nanoszemcséket használnak — tehát sokszor port, és nem folyadékot –, hiszen az is képes berobbanni. Lásd a porrobbanás jelenségét pl. a szénbányákban, onnan is lophatták az ötletet.)

 3232. sztalker — 2017-02-24 12:06 

Mi segíthette még Gyatlovékat a gázkoncentráció megállapításában?

Például annak a színe, mert ez függött a levegő oxigénmennyiségétől is.

Minél kékebb, annál dúsabb, ahogy a hidegből a melegebb (lilás-narancsos-sárgás) felé tendált, és ahogy az esélyeik is csökkentek.

(De ha a távolban égett egy fatető, akkor elég volt csak azt vizslatni, hogy lássák a helyzet változását.)

Talán ez lehetett az egyetlen “szép” dolog a haldoklásukban.

http://kepkezelo.com/images/idj99omgrj3tp1bk9neh.jpg

 3231. sztalker — 2017-02-24 06:29 

@becsuszoszereles1k:

A túra útvonalának újratervezéséhez adnék 2 tippet:

1. Jugyin talán nem az akkor kiújuló reumája miatt fordult vissza, hanem a LEENDŐ reumája miatt, amit attól kapott VOLNA, ha az eredeti tervekkel ellentétben VÉGIG A GERINCEKEN kellett volna sátorozniuk, ami neki már sok lett volt.

Lehet, hogy az útvonalengedélyüket
felülbírálták, és kaptak egy utasítást, hogy mikor, meddig mehetnek le a völgyekbe. Innentől Jugyin tudta, hogy a sátor eleve nem lesz alkalmas azokra a szélviszonyokra, amikkel így találkozhatnak. (És az ő reumás alkata sem.)
Tehát amikor hazaindult, már lehetett egy kis találkozó a katonák, Zolo és Gyatlov között. Persze ezt nem naplózták. (Ő tehát féligazságokkal traktált mindenkit haláláig, talán azért, mert félt.)

Vagyis amikor Jugyin visszafordult, már tudhatták Gyatlovék, hogy a túra ebben az eredeti formájában befuccsolt, vagy baromi kemény lesz…
De mivel még nem voltak a hegyek között, csak elméletileg kellett félniük, nekiállhattak a térkép böngészésének.
(Gyatlov: Lemegyünk este, tüzet rakunk, senki se látja! Zolo: Hülye vagy? Hát le is lőhetnek, én ismerem őket!)

Amikor meglátták a téli hágót és a havas csúcsot a valóságban is, akkor persze mindez komolyra fordult.

2. Vmelyik lány a naplójában írja, hogy vajon mi lesz majd velük azokon a hideg, szeles gerinceken? Ha rutinos túrázók, akkor tuti, hogy nem először néznek szembe ilyennel. (De mindig le-le mehettek az erdőkbe pihizni és melegedni, tüzet rakni.) De ha az egész útvonal ennyire szigorítottan csak a gerincek mentén lesz járható most, akkor tényleg nagy sz@rban lehetnek még ők is, a profi harkályok. (Plusz, ha Zina varrogatta össze a sátrat 2 darabból, akkor ő meg aztán igazán tudhatta, hogy mennyire erős a szerkezete ilyesmihez. Nem nagyon.)

Gyatlov testhelyzete:
Lehet, akkor viszont Zina kuksolt a jégbarlangban (mondjuk Szlobóval?), a hős Igor meg elindult, de csak addig jutott. (Baromira sűrű gázban mászhatott, elájult, kihűlt. A többiek meg utána, egyesével, amikorra a koncentráció már csökkent, viszont ők meg annyira legyengültek, hogy nem tudták elérni a tiszta levegő magasságát. (Ez a sátor előtt már meglehetett volna, tán csak 1-200 méter hibádzhatott?)

Reggelre a völgy kitisztult, a cucc elpárolgott (kivéve árok mélye), a szélirány visszaállt a szokásos nyugatira, így a „gázdugulás” a hágónál megszűnt.

Jöhetett a KGB, vagy Ivanov a kollegistákkal turkálni.

 3230. sztalker — 2017-02-24 05:33 

@kaffer:

Sajnos ezt nem én fundáltam ki, hanem a hadsereg…
-:(
(Én csak feltételezem, hogy ez lehetett ott akkor.)

A döntéseikről:

— A gázkoncentráció ellenőrzése kéreggyújtással: jó döntés.

— Jégbarlang a hó alatt: jó döntés

— A sátor elhagyása: akkor kényszerhelyzetben voltak, talán utólag vitatható, de pl. a lányok hisztizhettek, és sokan félpucéran fagyoskodtak a szélben, fulladoztak. A lejtó FELÉIG biztosan indokolt lehetett lemenniük, hogy ne szédüljenek el.

Hiába hoznak le takarót, ruhát, ez átitatódik a cuccal az még mérgezőbb, ilyenkor vízpermet (folyóvizes lemosás)enyhítene rajtuk, hogy higítsa az etilént.

Mivel a gáznak a gyújtáspontja csak 400 Celsius fok, ez a fele a gyufa láng hőmérsékletének…

Vagyis már ott fent voltak lángolások (lent még nem!), ami eléggé ijesztő lehetett. Hajuk, szemöldökük pörkölődhet, lányok sikítoznak stb.

Lásd még a rendőrös hasonlatot megint a gyors döntésekről.

 3229. becsuszoszereles1k — 2017-02-23 16:47 

3224.@sztalker:

Hogy benépesedik lassan a táj – kisérteties… :-O

Igen, anno erről a 904 méteres magassági pontról izgalmas beszélegtés zajlott.

Ami a folyókat illeti: nem úgy volt, hogy a Lozvától átnyergeltek az Auszpiához, vagyis útvonalat változtattak, ott változtattak útonalat? Mert az egyik hsz.-nál lévő (jó kis) térképet elnézegetve, nem véletlen, hogy a Lozvától akartak kibukkannni az Otortenre. Ha a folyó melletti út nem is rövidebb, bár logikusan de, akkor is kevesebb távon és meredélyen (inkább semennyin) kellett volna átvergődniük, mint végül az Auszpiától, bár az is csak 1-1,5 órányi volt. És amit eddig nem értettem, hogy az Auszpiától minek mentek volna a Hágón át, amikor az kerülő, de a térkép szerint nem is arra mentek, hanem pont szembe át tudtak vágni az Otortenre. Ha a Lozva-völgyben haladtak volna végig, akkor – nem bizti, de sokkal közelebb van – indokolt a Hágón való áthaladás emlegetése.
Ez lett volna az idegesitő hir Djatlovnak Vizsajban? Mondjuk nem, mert ez egy későbbi hir, vagy későbbi esemény…De miért nem zavarták őket vissza a nyavalyába? Mind a váratlan robbanásos avária, mind a kisérlet, depláne, ha zárt (katonai) terület, bőven indokolt lett volna egy ilyen intézkedés. Nem, ez igy sehogyan sem jó…

Igy meg végképp nem is értem, hogy minek mentek az Otortenre. Már, ha a Lozva völgyében rendszeres kisérletek folytak.

Ugyanakkor úgy tudni, hogy az Otorten, vagy bizonyos turista útvonalak sűrűn használatban voltak a kirándulók által. Csak nem kizárólag az egyetemistáknak és hasonlóknak fenntartva???!!!
****
Djatlov volt megforditva (hullafoltok az ellenkező testoldalon], ha jól emlékszem.

 3228. kaffer — 2017-02-23 13:10 

@sztalker:

Szépen kifundáltad ezt az etilénes dolgot, de bevallom nekem ez eddig a legkevésbé életszerű. Ettől függetlenül érdekes.
Idézek tőled, ” Gyatlovék nagyon okos és higgadt fiatalok voltak (+ Zolo, a veterán), nem hoztak rossz döntéseket, csak kicsit pechük is lehetett.”
Nos hogy mi történt, azt nem tudjuk, de hogy nem hoztak rossz döntéseket, azt kétlem. Félek hogy a sátor elhagyása hiányos cuccban már eleve rossz döntés volt és az utána következők sem sem tűnnek túl jónak a végeredmény tükrében. Bármi is történt, együtt kellett volna maradniuk, ehhez képest 3 “csapatban” találták meg őket. Az a gyanúm, hogy nagyon nem volt ott egyetértés, mikor valaki feltette a kérdést, hogy most aztán mit csináljunk..

 3227. sztalker — 2017-02-23 12:38 

3225. kaffer

„Persze ők azért lemennek a legmélyebb pontra.”

LEMENEKÜLNEK, mert ott kapnak még levegőt, fent nem, és fent hidegebb is van a szél miatt, az erdőben biztosan nem fúj úgy.

„Ez az etilén-oxid az állatokra nincs hatással ?”

De igen, hiszen gerinces emlősök, madarak is ugyanúgy mérgeződnek.

Voltak az árok környékén lehullott madártetemek, megégve.
Pont ez vezetett nyomra, ez nekem gyanús lett. (A madarak leszédülnek, és fent, a fák tetején, ha meg-meggyullad a gáz, megéghetnek, már nem nagyon tudnak repülni.)

A Lozva-völgyből pedig sok állat megérezve a permetezést már elmenekülhetett, házi állat meg kevés lehettett.

Volt egy olyan „gyatlovos” konteó is, ha emlékszel, ahol az orosz biológus rénszarvastámadást feltételezett. mert akkoriban a farkasok valami miatt feljöttek a hegyekbe, és felkergették ide a szarvasokat.

Nem lehet, hogy ezért? (Megérezhettek valamit.)

 3226. sztalker — 2017-02-23 12:25 

@Rogal Dorn:

1. nagy szél volt

És annak az irány egész nap változott, és persze az ereje is.

Egy meteorológus szaki kommentjét ajánlom:
1957. pakesz — nál olvashatod.

Továbbá, ez egy zárt völgy, ahová be fog szorulni minden cucc, mert nem tudja könnyen kifújni a szél egyrészt a hágó miatt, másrészt a Halat Szjal-lal szembeni magas hegyoldal miatt.
Az egyetlen kijárata Észak felé, a Lozva-völgy irányába pedig eléggé szűk. És ha ráadásul még innen (tehát Észak-Északnyugatról) fúj be valamit, akkor csapdában vagy.

Nem lenne baj, ha nyár lenne, de mínusz 30 van, és nincs sok ruhád.

2.rohadt hideg (bár a -30 celsius a Szovjetunióban nem számít annak lsd. hidegháború

Olvasd el, amit a vákuumbombákról írtam, a legérzékenyebb pontjuk a hőmérséklet, tehát érdemes lenne tudni a katonáknak, hogy milyen határértékekig vethetők be harctéren. (Alaszka, sarkkör stb.) Mert a trópusokon okés, csak nagyon instabilak a koncentrácó tekintetében, a légköri viszonyok miatt.

3.örültek, hogy a sátornak a helyét ki tudták alakítan

A helyet nem tartom relevánsnak, széltől (akkor) védett pont, a MAGASSÁG már más kérdés, lásd alul Becsúszószerelés-nek írt hipotézisemet erről véletlen magassági egyezésről a szomszéd hegyet illetően

4.valószínűleg tüzelőjük nem volt

Nem véletlenül fűzték be teljesen a sátor nyílását, tán kicsit büdi volt bent, de a testük melege így is elég lehetett, hogy kibírják. (Mellesleg eléggé tököseknek kellett lenniük, ha olyan sokáig kibírták a tortúrákat a völgyben később. Lásd csak magát a fáramászást + barlangtúrás.)

5.hidegben és sötétben csücsülve elfogyasztották szegényes vacsorájukat (az alkoholfogyasztás nem bizonyított)
6.mivel dögfáradt és átfagyott mindenki, a sötétben az alvás a legjobb “szórakozás”

Talán csak nekikezdtek annak a nagy sonkának, amikor beindultak az események. Akik jól fel voltak öltözve, valószínűleg kint álldogálhattak, talán felváltva volt a vacsi, 4-es csoportokban, hogy jobban elférjenek, mert szűken lettek volna.

7.ha valaki dohányzik -30 C fokban a sátor előtt, az nem kispályás, de ebben a szélben nem gyújthatott rá senki

Szikrát bármi okozhat, megfened a kést, de a fényképezőgép zármechanizmusában is van sok fém, Zolónak a nyakában is lógott masina.

8.aki alul öltözötten a sátorból, mint a legszélvédettebb helyről a környéken, kirohan, annak nagyon nyomós indoka kell legyen erre-pánik

A sátor szétszakadt, „szelelt”, már csak holmiraktárnak volt jó, újra össze kellett volna varrni.
A nyomós indok meg az, hogyha nem kapsz levegőt, mert fuldokolsz, akkor nem maradsz ott, ha nem tudod elszeparálni magad a fojtogató gáztól. Bónusz: ez ráadásul gyúlékony is.
És talán (ezt akkor még nem tudhatták) egyre súrúbb (és gyúlékonyabb) lesz.

9.sötétben szélben és fagyban nem áll neki senki jégkunyhót építeni, tüzet rakni se nagyon, gondolkozni és elmerengeni, hogy mi szoríjja ki a katlanból “aoxigént” meg kb. a legendás jógikon kívül szerintem senki még atomtudós se

De. Ha csak pár órád maradGyatlovék rájöttek, hogy mi a „bibi”, csak már kissé elkéstek, már a sátor után rögtön a labaz felé kellett volna futniuk, de remélték, hogy lent nyugisabb lesz a helyzet.
A labaz sem a tartaléksátor miatt lett volna jó, hanem az már egy NAGYOBB, NYITOTTABB völgy oldalában feküdt, ahol nem sűrűsödhetett volna annyira össze a cucc, mint a szűkebb Gyatlov-völgyben. Mindenképpen mérgezést szenvednek, és fagyásokat is, de bebújva a kis 5-személyes sátorba páran túlélhették volna, mert azt el lehetett szigetelni a környezettől. Talán. Gyatlovék nagyon okos és higgadt fiatalok voltak (+ Zolo, aveterán), nem hoztak rossz döntéseket, csak kicsit pechük is lehetett.

10.a hegymászók és túrázók stb. azért szemelnek ki célokat, mert önmagukat próbálják felülmúlni, legyőzni stb

A sportolók általában ilyenek, másképp nem megy. -:)

11.bár nem voltak kifejezetten hegymászók, Zolotarjevet kivéve, volt tapasztalatuk, illetve gondolom (biztos) már megtették többen is ezt az útvonalat sikerrel

Igen! Gyatlovék (én úgy tudom) voltak már korábban a hágónál, csak éppen nem a csúcsnál éjszakázva, úgyhogy nem volt ismeretlen számukra a vidék. Épp ezért lehettek magabiztosak ilyen több száz kilométeres túrákon. De lehet, hogy picit túlvállalták ezt most.

12.a korábban létesített “raktárban” hagyott holmijaikért visszafelé betértek volna, vagyis inkább azt gondolnám, hogy nem jó irányba hagyták el a sátrat, vagyis a túlélés reményében a “labaz” felé mentek volna, míg rá nem jöttek, hogy elmérték az irányt

Lásd 9-est. (Mint a rendőr a bíróságon: nekem 1 másodpercem volt, hogy eldöntsem: lőjek-e, maguknak megy egy hónap…)

13.a pánik ha kitör, nehéz értelmes magyarázatot találni az eseményekre hideg józan gondolkodónak a meleg szobában

Egyetértek, és az eleinte szétágazó lábnyomok mutatják, hogy rendesen be is voltak sz@rva úgy kb. fél percig (ki nem lett volna?), de később összeszedték magukat. Valaki mégiscsak kitett egy elemlámpát a sátorra, és lehet, hogy amit meg a lejtőn találtak lámpát, azt sem elejtették, hanem szándékosan otthagyták irányjelzőnek. Nyilván, akik jó ruhában voltak, rögtön előreszaladhattak, a pucéraknak még kellett azért valamit magukra kapni. Talán ők hagyhatták ott ezeket.

+1.szerintem továbbra is a sátorban kellett valaminek történnie, és a magyarázata sokkal egyszerűbb

Például a sátorban ülők láttak egy belobbanást (mert Zolo barátunk akart egy szép totálképet a sátorról, ezért kiment fotózni. Katt.. Aztán a többit már talán az Otortenről is lehetett volna látni, annyira látványos volt.
De lehetett egy spontán belobbanás is a közelükben, ha a koncentráció elért egy szintet.
Ha ez már ekkor egyfajta kisebb vákuummal jár (szívóhatás), akkor a sátor megemelkedhet, vagy a lobbanás irányába dől el, aztán vissza (lökéshullám)… Szal nekem ennyi épp elég lenne, hogy kivágjam onnan magam késsel v. ami van nálam.

 3225. kaffer — 2017-02-23 12:08 

@sztalker:

Bepermetezik a Lozva völgyet, de a katona nem az mondja nekik hogy hátra arc srácok, hanem hogy magasan táborozzatok. Hmmm
Persze ők azért lemennek a legmélyebb pontra.
Ez az etilén-oxid az állatokra nincs hatással ?
Nem vagyok képben az ott megtalálható fajokkal, de csak éltek ott is állatok.

 3224. sztalker — 2017-02-23 11:28 

3222. becsuszoszereles1k

Miért olyan magasságban táboroztak, mint a szemben lévő csúcs?

Ezt én most a katonai zárt területbe belépésükkel tudnám magyarázni:
Ez az egyezés nekem is feltűnt, de ha tényleg egy katonai terepen mozogtak, lehet, hogy szólhattak nekik még a hágó elérése előtt, hogy semmiképp ne menjenek LEJJEBB aznap, mint a szomszédos csúcs magassága.

Ezt nem tudhatjuk, hogy így volt-e, de az is lehet, hogy véletlen.

Amikor elérték az Auspia-folyó völgyét, talán kaptak egy ilyen utasítást az útvonaluk közelében őrködő katonától. Az viszont nem mondta el neki, hogy MIÉRT nem szabad lejjebb menniük, mert talán vele sem közölték a felettesei.

(Indokolhatta, hogy a kísérletet végzők tudatában voltak annak a veszélynek, amit a völgyekbe lehulló, és onnan nehezebben elillanó gáz okozhat, ezért volt ez a tiltás)

Nem tartom kizártnak, hogyha a teljes Lozva-völgyben folyt „permetezési” kísérlet, a környező hegykoszorúkon itt-ott lehettek megfigyelők és néhol őrök is.

Ezt Gyatlovék nem írogatták be a naplóikba, mert talán figyelmeztették őket, hogy nem lenne jő ötlet. (Ahogy a fotózgatás sem, kivéve pl. rénszarvast meg hóbaglyot mondjuk.) De talán ezt maguktól is tudták.

Nem vagyok militarista, nem ez a kedvenc magyarázatom a „gyatlovra”, és mindannyian tudjátok, hogy én egy természeti erőt okoltam mindig is a halálukért, de most már a vegyi szennyezést, katonai kísérletet jobban rá tudom húzni az esetre.

Indokaim:

Túl sok tűzeset jelenik meg, ahová a gyerekek beteszik a lábukat (ahová lépek ott tűz terem!), nincsenek gyufák szétszórva, tök sötétben is jól látnak (mert az ég már villódzik), szándékosan nedves, azaz a gázt oldó, rosszul égő anyagokba botlunk.

A fenyőfán ki kellett vágni egy ágcsoportot, hogy nehogy véletlenül felgyújtsák az egészet a fejük felett, amikor felmásznak oda friss levegőt szívni és a koncentrációt ellenőrizni.

Ezeknek semmi értelme nem lenne egy hagyományos síbaleset, lavina, hóvihar esetén, csak ha egy tűzveszélyes helyen tartózkodnának.

Sőt, a hótól nedves ruha még ÉPPEN HOGY JAVÍTJA az életesélyeiket (mert oldja a gázt), ellenben a nagy tábortűz, amit rakniuk kellett volna sok-sok száraz gallyból (amit ugye nem tettek meg órák alatt sem, hanem ezalatt jégkunyhót fúrtak mélyen a hó alá) azonnal lángba borítaná az egész erdőt, így őket is.

A tűz most halál, a víz és hó a megmentő.

Csak hát hideg van, és gyenge a ruházatuk.

A gázkoncentráció percről-percre nő, ami nem elég ugyan egy erdőtűzhöz (mert akkor annak nyoma lenne), de ahhoz elég, hogy megfulladjanak, görcsösen tudjanak csak mozogni, lelassuljon a mozgásuk.

Aki bepánikol, egyre gyorsabban fog lélegezni, így még több gázt nyel be, ettől még rosszabbul lesz, attól még jobban pánikol… És így tovább.

Másnapra a gáz lassan elkeveredik a levegővel, nyoma nincs, csak mélyen a szakadékban. Az tavaszra párolog el.

Én ezeket a jeleket tartom a túrázók halálát okozó sarkalatos tüneteknek, amit egy MESTERSÉGES vegyület (vmilyen etilén-származék)
okozhatott. És elég sok, nagy mennyiség.

És onnantól, hogy kimondtam a MESTERSÉGES szót, sajnos azt is ki kell mondanom, hogy igenis, lehet, hogy voltak a környéken megfigyelőegységek, katonák (akik közül szintén meghalhatott pár), mert ilyen mennyiségű permet nem fog csak egyetlen véletlenül lezuhant bombától kialakulni. (illetve játszik még egy qurva nagy vegyi kombinát robbanás valahol, amit szívem szerint jobban is szeretnék, de inkább a tányérsipkások állnak most nyerésre nálam per pillanat. Kavarog is a gyomrom eléggé.)

Később fogok írni arról, hogy szerintem mire is használhatták a Lozva-völgyet (ez kb. 100 négyzetkilométer, a Gyatlov-hágó — ez is egy zárt völgy — pedig ennek csak egy kisebb része) a katonák, amikor nekiláttak ott „permetezgetni”.

Mérgezési jelek a túrázókon:

– A hullák testhelyzete az árokban azt mutatja, a fejüket magasan próbálják tartani, ezért vannak olyan kitekert pózban.

– Gyatlov laza ruházata: ajánlott az etilén-oxid mérgezésnél, hogy minél kevésbé érintkezzen a bőr a szennyezett ruhával. Az ő ruhája addigra már nagyon erős koncentrációnak lehetett kitéve, teljesen átitatódhatott vele.

Lásd még kezeinek görcsös okölbe szorítását a nyaka körül: ezek fuldoklásos eszméletvesztés tünetei lehetnek.

– Megkockáztatom, hogy Zena fordíthatta meg Szlobogyint, amikor elhaladt (pontosabban felkúszott térdelő-vánszorgó módon) mellette, mert meg akart győződni arról, hogy él-e még. Post mortem sérülések.

– Hab a szájuk szélén.

– A gáz a szemeket is károsítja. Az etanol vízben oldódik, a nyelv, a szemgolyó, ha ráfröccsen ebből valami, sérülhet.

— Luda sebei. A legmélyebbre eshetett az árokban, ő „nyelhette be” a legtöbbet ebből az anyagból. Akár a szó szoros értelmében! Talán még a nyelve is belelóghatott ebbe a mixtúrába, amitől ösztönösen leharaphatta azt, annyira erős ingert válthatott ki belőle egy ilyen ingerlő folyadék. Valszeg nem is élt már ezután sokáig a lány.

Az etilén-oxid — C2H4O (= ETO) jellemzői, és élettani hatása:
– éteres szagú, színtelen
– tűz- és robbanásveszélyes
– erősen illékony
– belélegezve mérgező
– szemet, bőrt, légutakat izgatja
– vízzel jól elegyedik (hígul)
– bőrrel érintkezésbe lépve fagyási sérülést okoz
– tüdőirritáció, légszomj
– görcsök, szédülés, izomrángások
– fulladásos eszméletvesztés
– biológiailag lebomlik
– baktériumölő hatású, sterilizálásra is használják

Oltása:
– vízpermettel, köddel, száraz porral

Talajmentesítés:
– megvárni, amíg a talaj fagymentes nem lesz
– vízzel permetezés

 3223. Rogal Dorn — 2017-02-22 20:29 

Ohhhó kedves olvtársak! Húzzuk már meg azt a gyeplőt!

-ha megnézzük az utolsó fényképet és elfogadjuk bizonyítéknak, akkor:
1. nagy szél volt
2.rohadt hideg (bár a -30 celsius a Szovjetunióban nem számít annak lsd. hidegháború 😉
3.örültek, hogy a sátornak a helyét ki tudták alakítani
4.valószínűleg tüzelőjük nem volt
5.hidegben és sötétben csücsülve elfogyasztották szegényes vacsorájukat (az alkoholfogyasztás nem bizonyított)
6.mivel dögfáradt és átfagyott mindenki, a sötétben az alvás a legjobb “szórakozás”
7.ha valaki dohányzik -30 C fokban a sátor előtt, az nem kispályás, de ebben a szélben nem gyújthatott rá senki
8.aki alulöltözötten a sátorból, mint a legszélvédettebb helyről a környéken, kirohan, annak nagyon nyomós indoka kell legyen erre-pánik
9.sötétben szélben és fagyban nem áll neki senki jégkunyhót építeni, tüzet rakni se nagyon, gondolkozni és elmerengeni, hogy mi szoríjja ki a katlanból “aoxigént” meg kb. a legendás jógikon kívül szerintem senki még atomtudós se
10.a hegymászók és túrázók stb. azért szemelnek ki célokat, mert önmagukat próbálják felülmúlni, legyőzni stb.
11.bár nem voltak kifejezetten hegymászók, Zolotarjevet kivéve, volt tapasztalatuk, illetve gondolom (biztos) már megtették többen is ezt az útvonalat sikerrel
12.a korábban létesített “raktárban” hagyott holmijaikért visszafelé betértek volna, vagyis inkább azt gondolnám, hogy nem jó irányba hagyták el a sátrat, vagyis a túlélés reményében a “labaz” felé mentek volna, míg rá nem jöttek, hogy elmérték az irányt
13.a pánik ha kitör, nehéz értelmes magyarázatot találni az eseményekre hideg józan gondolkodónak a meleg szobában
+1.szerintem továbbra is a sátorban kellett valaminek történnie, és a magyarázata sokkal egyszerűbb

Bocsi a sok leütésért…

 3222. becsuszoszereles1k — 2017-02-22 18:22 

3219.@sztalker:

Figyelembe vettem! :-O 🙂

Keresési tippekért köszönet!

Nem kerozinról volt szó a repülőgép leszállitásánál, hanem a tartályában vitt anyag kiszóródásáról.
No, akkor inkább megkeresem azt a kommentet, hogy világos legyen, meg hátha tényleg jó valamire az az infó is… Egyelőre 2013 októbere tájékától olvastam át a hozzászólásokat a mai napig. Igen tanulságos volt, és változatlanul para. 🙂 Mivel mindnyájan be voltunk állva a “külsérelmi nyomok nélkül” programra, igy leggyakrabban a modern fény-, hő-, hang-, vegyi fegyverekre, kvázi a katonai kisérletekre esik a gyanú, illetve a másik végén pedig a brutális gyilkosságra, hiszen hogyne volnának már külsérelmi nyomok, vagy ahogy @jukeey mondja: “szarrá voltak verve”.
A két szimatolási pont között pedig a legkülönfélébb eszmefuttatások, megfigyelések, láb- és széljegyzetek 🙂 megtalálhatóak.
——————–

Az egyik ilyen, hogy miért pont 904 méteren táboroztak le, mármint, hogy miért nem 905 vagy 901, stb…Oké. Nem tudjuk.

Nekem meg erről az jutott eszembe, hogy nem is az Otorten volt a végcéljuk. Tudjuk, hogy Igor többet akart…
Tiboru ezt irja a poszt elején:
“az eredetileg pár naposra tervezett, mintegy 50 kilométeres túra helyett bevállalnak egy kéthetes, több mint 200 kilométeres síkirándulást, néminemű hegymászással kombinálva. Az egyetemtől és a munkahelyektől beszerzik a távolmaradási hozzájárulásokat, az illetékes hatóságoktól az útvonalengedélyt…”
[A 200+ km-es rész csak maga a sitúra és a hegyek. Addig a helyszinig, az Uralig közel 500 km utazás is van Szverdlovszkból indulva!]

A neten másutt még hozzáteszik (hadd ne mondjam, hogy a Tiborutól lekoppintott szöveg (legalább is ameddig olvastam) bevezetőjeként – G-Portál 2015. szerző Notti): “A tervek szerint 16 nap alatt 350 kilométert tettek volna meg síelve érintve Otorten és Ojko-Csakur hegyeit.”
——————
Ebből az érdekel, hogy még tovább akartak menni, de hogy valóban érinteni akarták-e az Otortent, vagy miért vették célba?
Hogy az ismerten rossz időjárás miatt, azt csak akkor tudom elfogadni, ha az Otortenen át vezetett az egyetlen lehetséges útvonal.
Idekivánkozik még az is, hogy vagy nem tudtak semmit a manysi hagyományról a helyet illetően – ezt képtelenségnek tartom. Vagy ismerték, de a hiedelem nem érdekelte őket. A meteorológiai előkészületek keretében azonban komolyan számitásba kellett volna venniük a hegyet, és ha igen, akkor elkerülni.
Lehetséges, hogy a rossz látási viszonyok miatt eltévedtek, legalább egy kicsit, és ez a kicsi a kimerültségükkel kombinálva fatális hibának bizonyult.
Bár ez már rég felvetődött a kommentekben, mármint, hogy tovább akartak volna menni és ettől a hagytől távolabb lesátorozni, de akkor az is rejtély, hogy miért annyira későn indultak fel a hegyekbe – az Auszpiya folyó mellől…

Az első megválaszolatlan kérdés előtt, hogy miért hagyták el a sátrat, van egy legelső kérdés: Miért mentek az Otortenre?

 3221. kaffer — 2017-02-22 12:31 

Egy gondolat.
Mondhatjuk hogy tüzetesen átvizsgálták a környéket, mert ugye négy ember először meg sem lett. Viszont döglött állatokról nem szóltak hírek. Oké hogy nem azokat keresték, de csak feltűnt volna ha találnak elpusztult állatot is.

 3220. sztalker — 2017-02-22 11:59 

A FAMÁSZÁSHOZ:

Még egy dolog indokolhatta, hogy felmásszanak, ott vizslassanak.

A szélirány változása.

Meggyújtják a leszálló „cseppecskéket”, és aszerint döntik majd el, hogy merre jelzik a szélirányt, hogy merre érdemes kitörniük a völgyből.

De közben mindig változhat a szél, ami keresztülhúzná a tervüket.

MIÉRT MARADTAK SOKÁIG AZ ERDŐBEN?

A lehulló „permet” az erdőben a fák miatt talán kevésbé volt zavaró, ahogy a hóesés v. eső elől is menedék alá próbálunk futni. (Lásd még fedett jégkunyhó.) Persze ez csak átmeneti enyhülés, mert így is fel fog halmozódni alul a gáz, csak lassabban. Ezért is viszolyoghattak kicsit attól, hogy a NYÍLT LEJTŐKRE visszamásszanak eleinte. (Ott ugye szabadon hullik rájuk a cucc.) Később viszont nem volt már más választásuk.

Ráadásul a ruházat is kezdi lassan „beszívni” ezt a folyadékot, átitatja őket a méreg. A fák alatt, pláne egy fenyőnél, ahol még tűlevélzet is van, és nagy, terebélyes fa, egy természetes esernyő alatt érezhették magukat egy ideig. Plusz egy ilyen nagy fa akár szélfogónak is megfelel, csak itt inkább „gázárnyék” és „gázfogó” kifejezéseket lehetne használni… Mögötte mindig pihenhettek kicsikét.

A FAKÉRGEKRŐL:

A fene tudja, de még az is lehet, hogy nem csak a jégbarlang aljának kibélelésére akarták használni ezeket (hogy ne fázzanak benne a pucér túrázók), hanem egyfajta szigetelőréteget is akarhattak még belőle, hátha az is védi majd őket. De ahogy „fokozódott” a helyzet, ezt a kísérletezgetést abbahagyták. Vagy esetleg, mivel nedves fa volt, talán oldotta a gázt (az etanol hígul vízben(.

Fakéreg mint szivacs???

Ezt is kellene próbálni!

 3219. sztalker — 2017-02-22 11:32 

3217. kaffer
3218. becsuszoszereles1k

Vegyétek figyelembe, hogy ez a gáz NEHEZEBB a levegőnél.

Már évekkel ezelőtt is azt mondtam, amikor elkezdtem vizsgálni a völgyet, hogy valami láthatatlan, de SÚLYOS dolgot kellene itt keresni, ezért indultam el a levegő felé, mert annak is van súlya, és ha rád zuhan (= szél felülről, hátulról stb), akkor odacsaphat a földhöz.

Az etilén-oxid másfélszer NEHEZEBB, mint az a levegő, amiben élsz.

Ha nem pont ennyi, lehet, hogy túlélik, mert akkor igaza lenne annak, aki az elkeveredésről és a szél általi elfújásáról beszél. Sőt, ha talán csak néhány tizeddel nehezebb gáz lett volna (pl 1.2 v 1.3-szor nehezebb csak), tán akkor is megúszzák, mert pl. 1 órával tovább tartana a mérgező gáz lesüllyedése. Ha meg ez egy nagyon nehéz gáz lett volna, pl kétszer nehezebb, mint a levegő, akkor meg valahol a lejtő alján már biztosan elkezdenek haldoklani, ott lennének a holttesteik.

Le fog süllyedni, mintha egy óriási hordóba állnál (hordó = katlan), és öntenék beléd a vizet. amíg el nem éri a szádat. Akkor feljebb mászol. (Fenyő.) De ha már nem tudsz?

Ha éjszaka kissé csillapult a szél, akkor már az is elég lehetett, hogy elkezdjen lassan hullani rájuk a permet. (Addig tényleg nem érhette el őket.) A völgyből pedig nem lehet gyorsan kijönni sem neked (Gyatlov), sem pedig annak a gáznak.

A „völgy” szó itt gyakorlatilag nem létezik most, mert ez egy üst v. katlan, egy óriási hordó. (Ha a szél Nyugatról v. Észak-nyugat felől jön, akkor pont a hágó lesz egy gát (képzeld el pl. a Hoover gátat a Colorado-folyón), és ez meg fogja kissé állítani az oda beáramló szelet. De mivel ez a gáz még nehezebb is, előbb-utóbb ez fog felhalmozódni alul, tehát neked fel kell jönnöd onnan.)

3218. becsuszoszereles1k

Tippek ipari vegyi szennyezési helyszínekre:

Meg kellene nézni, hogy melyek azok a városok kb. 100 kilométeren belül, ahol lehetett akkor vegyi kombinát, vagy valamilyen tároló. Persze titkos katonai üzem, raktár is lehetett, ezt már nehezebb lenne kiszúrni, hiszen nem fogják őket térképeken jelölni.

Vegyi üzemnél ajánlott folyókat keresni, vasútvonal sem árt, ha van. (A folyóvíz nem csak az előállítás miatt lehet fontos, de sok gáznál az oltáshoz is ajánlott.)

Közeli nagyobb települések Nyugaton:

Krasznoviserszk
Troicko-Pécsorszk
Telposziz
Voj-Vozs
Lemtibozs

Keleten, hátha onnan is jöhetett:

Polunocsnuje
Nyakszimvol

Tehát ezen a vonalon is el lehet indulni, aki kutakodni akar.

Az sem kizárt, hogy ezt az anyagot rakéta hajtóanyagként is próbálgathatták, mert ez már az űrkutatás hajnala volt (úrverseny, de a légvédelmi rakéták is ekkor kezdtek egyre ütősebbek lenni).

Bár a gázmennyiség miatt én egy nagyobb szerkezetet feltételeznék és nem légvédelmi rakétákat, inkább nagy hatótávolságú robbanófejeseket.
Ha megreped egy több tonnás üzemanyagtartály egy ilyen szerkezeten, akkor nagy magasságból kiszórhatja a cuccot, de maga a rakétatest valahol másutt fog csak lezuhanni, amit hiába találnak meg, nem fogják a két dolgot összekapcsolni, és mivel nem érkezik azonnal lakossági bejelentés, nem is fognak a völgyhöz eljutni.

Egyébként a vákuumbomba csak egy tartály, elméletileg, ha ez nem robban fel, akkor a felhasadt tartályt egy darabban simán el lehet vinni, ezt még titokban meg is tehették a tányérsipkások, ha az valahol a hágó közelében ért talajt. Hivatalosan ezek a szerkezetek ejtőernyővel szoktak lesüllyedni az aktiválási magasságig (földközelben), ahol beindítják a robbantásokat, először a gázanyag kiszórásához kell egy explózió, utána egy kicsit várnak, amíg ez a permet szétterül, majd jön az igazi begyújtó robbantás, ami adja a lökéshullámokat. (Az első a vákuum szívóhatása lesz, a második a levegővisszaáramlás hatása.)

Azt kellene tudni, hogy mennyi gáz kell ahhoz, hogy egy ekkora területen mérgezést tudjon okozni, ha kiszóródik. Kisebb tartály szerintem nem elég ehhez, én inkább valamilyen légi „permetezésre” gyanakodnék.

A repülőgép hajtóanyag jó ötlet, de pl. a kerozin jellegzetes szaga örökre ott fog terjengeni még, és nem okoz olyan mérgezést, mint az etanol-oxid. Hacsak nem kísérleteztek egy újfajta meghajtási móddal.

 3218. becsuszoszereles1k — 2017-02-21 23:31 

3216.@sztalker:

A vákuumbomba szót csak képletesen, mintegy munkacimként használtam, igen, idézőjelbe tehettem volna…Bizonyiték, hogy igazából az etanol-oxidra hivatkoztam.

A mindenféle összehasonlitásokat az elméleted bizonyitása vagy elvetése miatt gondoltam.

Azért a hely időjárási viszonyain -a te hipotézised szerint is -most komolyabban elgondolkodva, jó választ látok benne a saját feltételezésemre, illetve kérdésemre, hogy miért is volt a manysik (bennszülöttek) számára tabu a hegy, vagyis mi volt az a halálos fenyegetést jelentő veszély, ami tutira eljön, de kiszámithatatlan a pontos ideje és a hatása, már ha van ott élő lélek… – hát ugye, maga az időjárás, speciálisan abban a katlanban lehet a legobjektivebb tipp.

Ha ez természetes ok – azért azt tudni kellene, hogy ennek a tabunak a hagyománya mikorra vezethető vissza és egybe esik-e a szovjet rendszer idejével, valamely technikai-, ipari-, etc. vivmányával (lehet idézőjelben is és anélkül is), még korábbi időkre visszavezethető tényezőkkel. Tehát, ha a jelenség oka valóban természeti (klima), vulkán egyéb hasonló hiján honnan származhat még ilyen vákuum hatás konkrétan azon a helyen. Akár a talajból.

Volt ott akkoriban arrafelé ilyen gáz permet leszállás, ülepedés egy szállitógép kényszerleszállitása miatt, aminek a tartályába belefagyott a gázfúrások helyszinére a terület fölött szállitott folyadék – elfelejtettem mi volt az…valami metanol vagy metanol valami, vagy ami a levegőn vált metanol valamivé. Arról persze azt mondták, hogy eloszlott a levegőben, veszélytelen volt, ki sem tudták mutatni…most nem keresem elő, de azért figyelemre méltó egybeesés.

 3217. kaffer — 2017-02-21 19:00 

Fene tudja…
Ha nincs szél, akkor pont a fejük fölött kellett lenni a cuccnak. Arra kb annyi az esély, mint mikor az Üvegtigrisben Kavicsot agyoncsapta a meteordarab 🙂 Egy a sok millióhoz.
Ha a szél vitte arra, akkor egyrészt folyamatosan hígul, van rá tér bőven, másrészt, ha van szél, akkor az ahogy hozza, úgy viszi is. Elvileg akkor épp volt szél. Attól hogy völgy, a szél ugyanúgy süvít. Pl egy komolyabb futballstadionra is azt gondolná az ember, hogy szélvédett, aztán van hogy a partjelző kezéből majd kiviszi a szél a zászlót.

 3216. sztalker — 2017-02-21 17:24 

Köszi a visszajelzéseket!

Gyors válaszok, később még fogok írni bővebben, úgyhogy most mindenkinek csak a lényeget írom vissza:

3210. rdos:
🙂
Köszi én is, örülök, ha tetszett.

A rövidségről:
Hááát tegnap este kissé nehezen tudtam én is megemészteni, hogy nem úgy alakultak a dolgaim, ahogy akartam, és teljesen más megoldást kínált fel az élet, úgyhogy hosszabbra eresztettem a lét. Sajnos még ma is tart ez.

Valami olyasmit tudok most ígérni neked, hogy kisebb szakaszokban fogom majd darabolni a részleteket, csak még most is sokszor a hatása alatt vagyok a dolgoknak. Biztos megérted, megértitek. Köszi.

————————————————-

3211. becsuszoszereles1k
🙂

„Gondolom, ilyen vákuumbomba-hatás csak vákuumbombával érhető el, ergo a természetben nem terem.”

Tudom, hogy sokan félreértik, mert tán én sem írtam meg ezt eléggé tisztán.
Nem robbant fel vákuumbomba. Semmilyen bomba nem robbant fel felettük, én csak éppen erről morfondíroztam, amikor beugrott az ötlet.

A vákuumbomba EGYIK ALAPANYAGA kezdett szépen a fejükre hullani.

Hasonlat:
Van egy dinamit rúd. Ezt nem robbantom fel, hanem szépen ledarálom egy házi darálógépen, és ezt a port belekeverem a te ételedbe (italodba).
Te ezt szépen megiszod. 1 óra múlva rosszul leszel tőle, és mondjuk, hogy meghalsz. Mérgezés.

Tehát nem a vákuumbomba HATÁSA (a lökéshullám), hanem az ANYAGA (ezek icipici folyadékcseppecskék) okozta az ő MÉRGEZÉSÜKET.

A vákuumbomba vagy besült (mert elbaszarintották a kísérletet), vagy eleve csak az alapanyagának a levegőben történő terjedését vizsgálták, távoli műszerekkel, amiket csak napok múlva fognak kiértékelni, a völgyben semmiféle katona nincs ilyenkor.

Vagy: ez az alapanyag egy közönséges vegyipari szivárgás miatt keveredhetett ide (nem bombához kellett, hanem fagyállóhoz gyártották), és a kutya sem foglalkozott ezzel a felhővel, mert a gyárban este mindenki hazament a munkából, és csak reggel vették észre a repedt tartályokat. A hágónál azonban egy csapdába került a felhő, mert ez a völgy és a hegykoszorúi egy óriási pezsgőspohár, ami alul egyre szűkül. Alul sok gáz összegyűlik és nem tud tovább elkeveredni a levegővel, mert felülről mindig csak ömlik rá az újabb adag a hegyről. Legalul vannak most Gyatlovék, pont a fenyőnél.

A Gyatlov-hágó rejtély: mérgezés, a levegőjüket mérgezte meg egy olyan anyag, ami:

— lassan gyűlik és egyre mérgezőbb lesz (pl. émelygés, szédülés)

— tűzveszélyes (ha gyufát gyújtasz, lerepülhet a fejed)

— lassan kiszorítja a levegőt, mert ANNÁL NEHEZEBB, így előbb-utóbb megfulladsz.

+1 Bónusz: ha mégis a tűzgyújtás mellett döntesz, mert te melegben szeretnél mondjuk meghalni, és nem hidegben, ha már mindenképp meg kell murderelni itt, az se fog menni, mert ez a fajta égés TÖKÉLETES ÉGÉS, azaz nem fogsz tőle jól átmelegedni, hanem csak a tested kap lángra, egy óriási, kékes-lilás (? – na most segíts, Norbi!) fáklya lesz belőled.

Ezek kb. 2-3 óra alatt bekövetkeznek, de először még nem veszed észre, mert alig vannak tünetei, utána már mozgásképtelen és egyre beszámíthatatlanabb állapotba kerülsz. Ráadásul a KÖRNYEZETI VISZONYOK most fontosabbak, mert ha nem gyújtasz gyufát, akkor nem tudsz melegedni. A hidegben pedig lassan megfagysz.
Ha ruhád se nagyon van, akkor halálra vagy ítélve, mert a szervezeted hőháztartása összeomlik.

Ha mozogsz, azért halsz meg, mert belélegzed a MÉRGET.
Ha nem mozogsz, akkor KIHÜLSZ, MEGFAGYSZ.
Ha tüzet gyújtasz, akkor FELLÁNGOLSZ, FELROBBANSZ.

HÁRMAS CSAPÁS, igazi „apokalipszis” (de tán még Dante poklában legmélyén sem szívatják az ottani trógereket ennyire).

MÉRGEZÉS + FAGYÁS + TŰZHALÁL.

„…az atomtudósoknak – miért nem az volt a legeslegeslegelső gondolata, ha már gyanút fogtak saját reakcióik miatt (köhögés), hogy azonnal felfelé, magasabb hely felé kell távolodni, netán menekülni?”

Jó kérdés, és a fején találtad a szöget, de lehet, hogy a többiek már nagyon szenvedtek, és mindenki levegőt akart, márpedig a nélkül 5 perc múlva nem maradsz élve.

De lehet, hogy OPTIMISTÁK voltak, mert:
Éppen a csúcs közelében vannak, a környező hegyek v. a távoli dombok felől jön valami torokfullasztó pára, hátha csak IDE FÚJTA A SZÉL, aztán majd továbbszáll, mi meg szépen lassan visszamászunk fél órán belül, addig a hülye is kibírja állva.

Viszont arra csak később mertek gondolni, hogy ez a pára nem repül tovább, mert másfélszer nehezebb a levegőnél, ezért velük együtt fog leáramlani a lejtőkön. Csak egy kicsit később ér le, 1-2 óra (?) alatt.

És nem hagyja abba a leáramlást. Jön, jön, jön, több ezer köbméternyi, százezer köbméternyi, mittommén, nem vagyok vegyész. (Se Norbi.)

De ekkor már lent voltak a lejtő alján, és újra vissza kellett volna oda mászniuk, tehát vagy elkezdték meggyőzni a többieket, hogy a legrosszabbra számítva építsenek egy FEDETT JÉGKUNYHÓT, vagy egy KÍSÉRLETTEL akarták meggyőzni a kétkedőket, hogy az „áldás” bizony lassan csordogál ám lefelé a fejük felett, csak még nem érte el a talajt, ezért nem érzik itt is a fulladást. Doro v. Krivó tehát felmászott a fenyő tetejére egy nedves gallyal, ami lent alig égett, miközben a többiek a fa körül nézték, ahogy egyre feljebb haladva az ág kezd lassan parázslani, mint egy csillagszóró. Na, ez már tényleg meggyőzte a hezitálókat, de ezzel is súlyos perceket (vagy félórákat, órákat,) vesztettek az életükből. A pánik meg akkor törhetett ki másodjára náluk (az első persze a sátornál volt, fent), mikor valaki megérezte itt is azt a maró, éterhez hasonlatos szagot, amit fent már átéltek, és most kezdődik az egész újra előlről…

Röviden, Doroéknak lett végül igazuk, de mindnyájan belehaltak.

A manysis kérdéseidre a válaszom:
a) Nem tudom, a néprajz és a tényanyag itt összemosódhat. Akár évszázadok is „összesűrűsödnek ilyenkor a regék világában.

b) Dettó, lásd fent.

c) A következő azonosságot tudom elképzelni. Mint tudod, én sokáig propagáltam a „szél-elméletemet” és ennek megvolt az oka. Itt nem az a lényeg, hogy MICSODA hullik le, hanem inkább az, hogy ennek a völgynek és a környező hegyeknek a pereme egy speciális kürtő, amiben a levegőből bele eső, oda bekerülő dolgok sokáig a levegőben MARADHATNAK, mert nem tudnak onnan kiszabadulni. (Csapdába kerülnek) Azaz a légörvények akár gázt, akár port, bármilyen permetet levihetnek a völgy aljáig, ahelyett, hogy szépen továbbhaladnának azok a völgyek lábáig. A hágó ezt megakadályozza, mert elég magas. Ez nem egy NYITOTT domborzati elem, hanem ZÁRT. Ezért lehetett ez csapda mindenféle ember, állat számára is.

„Ha netán kiderülne, hogy ez a hatás kvázi spontán is létrejöhet..”

Valami hasonló történik akkor, amikor egy vulkán elkezdi kiokádni magából az anyagot, és az a te környezetedben felhalmozódik, azaz KISZORÍT téged (pl a láva, ha ráömlik a házadra), akkor neked onnan menned kell.
De ugyanezt csinálhatja a légnemű anyagokkal is, pl a levegőnél nehezebb szén-dioxid KISZORÍTJA a te levegődet, te meg megfulladsz. Ilyesmi történt a Nyos-tónál Afrikában, éjjel egész falvak haltak ki, mert a láthatatlan és NEHÉZ szén-dioxid elfoglalta az ő falujuk feletti levegőt. Ugyanígy, a Gyatlov-hágó völgyébe bekerülő NEHEZEBB anyagok, ki fogják szorítani az itt már meglévő KÖNNYEBBEKET, pl. a levegőt. Csak itt még kapsz annyi segítséget, hogy az etanol-oxid legalább „büdös”, és gyúlékony, tehát szagolhatod és láthatod, ha közeledne felülről a te kis vackodba, ami most a völgy alja, ahol vagytok a túrázókkal. De ha ezt nem veszed észre időben (mert nem gyújtod meg a levegőben az idegen gázt,), akkor bizony meg fogsz fulladni.

Hogy konkrétan milyen „cseles” csapdák lehettek a manysik szerint itt azt én csak ennek a tükrében tudom értelmezni, mert akár közönséges mészárlásokhoz is jó lehet egy zárt völgy, ahol pl. a harcosokat a falhoz szorítja egy másik, így azok nem tudnak kimenekülni. Szarvasok bekerítésére is lehet jó hadicsel egy ilyen hely.

——————————————————————

3212. Rogal Dorn

Lásd fentebb, lehet, hogy pont az a szél volt az, ami az örvénylésével a katlanban bent tarthatta a cuccot. Sajnos én sem vagyok szakember, hogy ezt képletekkel be tudjam bizonyítani, de azt hiszem, pont a hideg lehetett az, ami miatt a vákuumbomba kísérletre sor került akkor (esetleg előző nap este, csak messziről sodorhatta ide a permetet egy hóvihar???). Mivel igazán hatékony, harctéren is bevethető (nem kísérleti) vákuumbombát csak a 60-as évek végétől kezdtek használni, addig még lehetett vagy tíz év is mire pontosan sikerült „belőni” az arányokat. (Erről még lehet, hogy fogok írni később), ebbe pedig beleférhetett némi kísérletezgetés. (Az egyik cél lehetett például az ilyenkor, hogy milyen éghajlatú országokban lehet majd ezt használni, mennyire kell hidegnek és szelesnek lennie ott az időnek, hogy ledobják. Például az USA alaszkai része, Kanada északi tartományai, csupa kis bájos NATO-tagállamban…)

De lehetett szimpla vegyipari kiszóródás (pollution) extra nagy mértékben, volt már ilyesmi az Uralban, lásd Kystim-Majak, meg ilyen nyalánkságok.
Lakatlan területen nem lesz sok lakossági bejelentés.

———————————-

3214. kaffer
Egyrészt lásd, amit Becsúszószerelés-nek írtam a KISZORÍTÓSDI-ról (a nehezebb elfoglalja a helyet a könnyebb elől), másrészt, ahogy leírtam a döntési helyzetben lévők állapotát: reflexből is lemehettek, sokáig örültek, ha levegőt kapnak, nemhogy Dorosenko magyarázzon neki mindenféle parciális gázokról…

Ahogy legelőször írtam, és ahogy szerintem is elképzelhető:
RÖGTÖN 2 CSAPAT alakult, 7 ember kapart, mint az állat (a jégbarlangot), és csak a 2 fizikus barátunk mászkált fára, hogy lássák, mennyi idejük van még a gáz sűrűsödéséig, de akár még a lejtőn lefelé menet is megbeszélhették egymással ezt a jó kis ásásversenyt a halállal. Azt se felejtsd el, hogy tök sötétben voltak, viszont a tűzgyújtás adhatott nekik eleinte még egy kis meleget, amíg a gázkoncentráció ezt megengedte.
A csupasz lábúaknak ez sokat jelenthetett akkor. Később már sem melegedésre, sem világításra nem lehetett könnyen használni a tüzet, mert veszélyes volt. Nagyon nehéz lett volna a még lélegezhető levegőjű völgyben a csapat rosszul öltözött tagjait rávenni arra, hogy kezdjenek el visszafutni a sátorhoz, vagy a hágó mögötti labazhoz. Ráadásul az utóbbi még messzebb lett volna úgy 4-500 méterrel, és ott is félútig FELFELÉ kellett volna haladni a fojtogató párában.

Ja, és lehetséges, hogy felfelé már a képükbe is spriccelte a gázt a szél, ahogy fújt le a hegyről.) Lefelé még a hátukban volt, és a koncentrációja is elviselhető.

Tény, hogy kockáztattak, és vesztettek.) A labaz jó megoldás lett volna talán, de ezt sem lehet fixre venni.)

Talán, ha a 4 jobban öltözött nem önfejűsködik, és mégis be tudják együtt fejezni a barlangot, akkor sikerülhetett volna. Ők viszont gyorsan ki akartak innen törni (mert megtehették, nem fáztak annyira), és árokba estek.

 3215. Rogal Dorn — 2017-02-21 15:09 

@kaffer:

Akkor egyet értünk. 😀 Túlbonyolítottuk már.

 3214. kaffer — 2017-02-21 14:26 

Sztalker !

Szép munka, de nekem ez még annyira sem életszerű, mint a szeles teória.
A gáz, vagy permet elől LESZALADNAK a völgy aljába, hogy aztán a fára mászással jussanak levegőhöz. És kergeti ugyan őket a permet, de arra még van idejük, hogy barlangot ássanak, szépen kibéleljék faágakkal..
Hmm…
Valami sokkal banálisabb dolog történhetett, sajnos már nincs rá esély hogy megtudjuk.

 3213. Rogal Dorn — 2017-02-21 14:11 

Bocsánat, sikerült manysiul írnom…

 3212. Rogal Dorn — 2017-02-21 14:04 

@sztalker:

Szép elmélet, rövidre is zárná a rejtélyt. Egy dolog miatt nem tartom ezt a változatot sem tökéletesnek, bár nem vagyok szakértője a gázok viselkedésének, a nagy szelet nem vetted figyelembe, az megakadályozott szerintem minden hasonló permetképződésnek és fokozatos alászállásnak. Az utolsó képen látható, hogy komoly hófúvással kellett megküzdeniük, vagyis a körülmények nem voltak alkalmasak a “katlan” gázzal való feltöltődéséhez. A -30 celsius fokos hideg sem éppen kedvező ilyen körülmények kialakulásához. Igaz, mondhatod, ha ilyen “nagyokos” vagyok találjak ki jobbat… 😀

 3211. becsuszoszereles1k — 2017-02-21 00:29 

3209.@sztalker:

Ez szép volt!

Gondolom, ilyen vákuumbomba-hatás csak vákuumbombával érhető el, ergo a természetben nem terem.

Ez lenne az első dolog, amit vizsgálni (tudni, netán) kellene.

Második kérdés, igen praktikus: A srácoknak, mondjuk közülük az atomtudósoknak – miért nem az volt a legeslegeslegelső gondolata, ha már gyanút fogtak saját reakcióik miatt (köhögés), hogy azonnal felfelé, magasabb hely felé kell távolodni, netán menekülni?

A harmadik, immáron utólagos, de talán hasznos információ lehetne, ha megtudhatnánk:
a) a nemenjoda Halál-hegyen történt – nyilván szabadszemmel érthetetlen – halálesetek milyen időközönként történtek
b) a halál tényén kivül, meg hogy mindig 9-es csoportban (ha jól emlékszem) estek áldozatul, milyen más közös volt az esetekben
c) a Djatlov-csoport és a többi szerencsétlenség maradványai, jellegzetességei utalhatnak-e azonos okokra, mint például vákuumbomba vagy más etilén-oxiddal előforduló, vagy elkövethető esemény

Mert, ha a manysik egyértelműen kerülték a helyet, nyilván nem az első eset után, hanem hosszabb tapasztalat eredménye képpen, akkor a szerencsétlenségek nagyon hasonlithattak egymásra, amiből ők egyetlen okot hámoztak ki. Egy visszatérő és – számukra – kezelhetetlen, halálos veszélyt.
Hogy egyértelműen “lezárták” a helyet, azt jelentheti, hogy a veszély jelenléte vagy megjelenése biztos volt, ám kiszámithatatlan.

Ha netán kiderülne, hogy ez a hatás kvázi spontán is létrejöhet, arra az esetre van olyan kitétel a misztikában, hogy a vákuum egy negativ közeg…aztán meg jeges hidegség…ugye eszünkbe jut a Harry Potterből, amikor a srácok épp utaznak a vonaton például, és jönnek a rémek a gomolyban és minden félelmetesen hűl le… :-O 🙂

 3210. rdos — 2017-02-20 22:54 

@sztalker: Gratulálok. Ez eddig a “legkerekebb történet”. 🙂 Még egyszerűbben fogalmazva ez lehet “a” megoldás.

Már csak azon filózom, milyen lehet amikor nem röviden írsz. 🙂 Nem szemrehányólag mondtam, élvezet olvasni hsz-eidet, de komolyan. 🙂

Mondjuk én csak a freeblogos időszakig követtem figyelemmel minden kommentet, eddig illetve a mai hsz-edig az infrahang tűnt számomra a “gyilkosnak”, de a “találmányod”, az Etilén-oxid “bomba” ha lehet “még jobb”. 11 Celsius felett elpárolog alatta folyadék, plusz még rákkeltő is. 🙁

Ilyen halált senkinek nem kívánok, ez a fagyos földi pokol, de ha kell éget is. 🙁

https://hu.wikipedia.org/wiki/Etil%C3%A9n-oxid

Wiki kémiában jó, lám a Nolbi is hogy kinézte a “polcukol vegyjelét” belőle. 🙂

 3209. sztalker — 2017-02-20 21:46 

Hahó, Gyatlovosok, senki ne aludjon, még nem ért véget a történet!

De nem ám.

Szóval nagyon rövid leszek, mert este van, és már épp eleget rágódtunk ezen a sztorin, úgyhogy kezdem is, mert már jó lenne lezárni:

Gyorsan előre kell bocsátanom, hogy egy teljesen más ok miatt keveredtem el egy katonai oldalra, hogy olvasgassak ezt-azt a mindközönségesen csak a „vákuumbombának” (aeroszol, thermobar stb. stb. fegyvereknek a működéséről, és itt akadt meg a szemem egy érdekességen, mármint azon, hogy a legfőbb robbanást előidéző vegyületük, az etilén-oxid égése során (mikor a második lépcsőben belobban ez a gáz, és ez hatalmas légritka teret idéz elő), szal ennek a végterméke az nem más, mint

SZÉN-DIOXID ÉS VÍZ..

Ugye, ilyenkor már kezd egy finom kis bizsergés megindulni minden jobbfajta egészséges konteós ember gyomrában, de mindannyian tudjuk azt is, hogy természetesen nem lehetett ott, abban a völgyben akkora robbanás, hogy az nyomot ne hagyott volna a tájon, növényzeten, csak a szegény sielőinken lennének borzalmas sebek. (És hát persze nem is volt ott bombarobbanás.)

De nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy egy ilyen szép (értitek, a CO2 és a H2O míly tökéletes és láthatatlan gyilkosok lehetnének, mert az élet és az anyagcserénk résztvevői !), hát megpróbáltam erőltetni, hogy esetleg nagy magasságon, csökkentett hatásfokkal csak szén-dioxid hullana reájuk, mint a harmat, és az ölné, altatná el barátainkat a túlvilágra…

De hát nem. Az nem jött össze, sehogyan nem lehetett kis robbanás nagy végtermékkel.

De, mint kiderült, maga az etilén-oxid önmagában lehet a bűnös.
(C2H4O, ahogy képletben felírják.)

Lett légyen itt most szó egy rosszul kivitelezett bombarobbantási kísérletről, esetleg a levegőbe kerülő ipari szennyeződésről (mert ez a vegyület sok másnak is az alapja, etilén-glükolt is ebből állítanak elő), és bárhol bekövetkezhet egy szivárgás egy tartályban este, amit csak másnapra vesznek észre a gyárban a szakik.

Merthogy ez az anyag a levegőnél NEHEZEBB (kb. 1,5-ször), és akármennyire kevéske is van eleinte belőle, folyamatosan hullik lefelé, mint egy permet (aeroszol, ezért is használták később pl. aknák hatástalanítására, mert az aknamező felett egy tartályból kipárolgó gázpermet szépen eléri a földet, majd azt berobbantva előbb egy szívó – vákkum, majd egy levegővisszzaáramló – nyomáshullám keletkezik, ez mindent és mindenkit „kiráz“ a bőréből.)

De mi van akkor, ha ez a végső belobbanás ELMARAD, mert nem elég a gázkoncentráció, vagy rosszul állították be a gyújtótöltet mennyiségét, esetleg befuccsolt a gyutacs? (Vagy szivárog egy gáztartály.)

Hát akkor, kérem szépen az lesz, hogy szépen lassan kezdi beteríteni a hegyet-völgyet, talajt és árkokat, azaz a teljes domborzatot ez az aeroszol koncentráció, míg aztán vagy belobban spontán (valami szikrától), vagy a földi légkörzés kezdi higítani, és szépen elkeveredik a levegővel, így a koncentrációja (veszélyessége) csökken.

És akkor most itt vagyunk Zoloéknál a Gyatlov-hágón azon az estén, egy szép nagy ZÁRT, MÉLY VÖLGY (kaldera, azaz üst-szerű földrajzi mélyedés, hasonló a vulkáni kráterekhez), és innentől nem lesz nehéz kitalálni, ugye, hogy mi fog történni, kedves konteósok.

http://kepkezelo.com/images/b2gwp1a8gfyv239t864a.jpg

Szegény Zolo barátunk a sátor előtt, tán épp egy cigire akart rágyújtani, amikor egy egész fáklya lobbant fel a kezében, megrémítve és megégetve őt. Ezt még a sátorban ülők is látták, a többit nem kell részleteznem, mert már töviről-hegyire ismerjük a történet elemeit.
Az egyre jobban fuldokló (mert ez a gázpermet émelygést, nehéz légzést, dezorientációt is okoz, súlyosan mérgező lehet nagy koncentrációban) sielők aztán úgy döntöttek (rosszul), hogy le kell menniük az erdőbe, hogy egy kis levegőt kapjanak, kerül, amibe kerül, nem akarnak itt fenn köhécselni. Csakhát akkor még nem biztos, hogy pontosan tudták ennek az anyagnak az összetevőjét, és mivel lefelé menet egyre jobban érezték magukat, hát kicsit meg is nyugodhattak.

Ám valahol félúton, mégis csak a falra vetítethette az ördögöt közülük valaki (tán az egyik atomfizikus társuk), hogy mi van akkor, ha ez egy levegőnél nehezebb gyúlékony anyag, mert az előbb-utóbb sajna utol fogja érni őket, azaz jobban tennék, ha kissé összekapnák magukat, mert eléggé (hogy érthető legyek: qurvára, de nagyon) vesztésre állnak a kémiával szemben.

Ekkor dönthettek úgy, hogy mindenféle finomkodás nélkül 2 fő csoportot hoznak létre maguk közül: az egyik folyamatosan nézni fogja a koncentrációt a levegőben a fán, ezalatt a másik csapat (ők lettek volna a jobban öltözöttek, a csizmások) pedig szépen nekiáll egy FÖLD ALATTI JÉGKUNYHÓ, azaz tulajdonképpen egy hóba vájt búvárharang kiásáásához, mert ha elkezd a fejükre hullani az áldás, akkor egyszerűen meg fognak fulladni. (Vagyis nem melegedni kellett, mint az eszkimók kunyhója, hanem valami tető kellett a fejük fölé, csak ezt a kutatók később egyszerűen kiásták a hóbol, így értelmét vesztette a funkció számukra.)

Gyatlovék csapdába estek, 2 tűz közé kerültek azzal, hogy levonultak a szűk völgybe (ahelyett, hogy inkább a kicsit távolabbi, de jóval nyitottabb völgyben fekvő labaz felé vették volna az irányt.) Ha rájuk hull ez a permet (az etilén-oxid), akkor képtelenek lesznek tüzet gyűjtani, mert még a legkisebb gyufagyújtástól is a képükbe robban a gáz, ez a tűz tehát melegedésre alkalmatlan most, ezért is vannak korom nélküli égési sebek rajtuk (szinte tökéletes égés), viszont, ha nincs tűz, akkor nem kapnak meleget, meg fognak fagyni!

De sajnos nem is mozoghatnak, ugrándozhatnak, vagy siethetnek lefelé a völgy kijáratáig, nem futhatnak ki a völgyből a meztelen lábú alulöltözött társaikkal, mert a nagy mozgás meg több levegővételt jelent, vagyis egyre jobban fognak fulladozni a beszívott mérgező gáztól, így akkor meg ettől halnak meg.

Jó kis helyzet, mi? Ti mit csináltatok volna aznap éjjel mínusz 30 fokban egy szál zokniban? Én biztosan pánikba estem volna, az tuti.

Ők így okoskodtak: Doro és Krivo rögtön felmásznak a fenyőre, mert az a legmagasabb, ráadásul egy kis dombon is áll a völgy közepén, és szándékosan olyan gallyakat gyújtanak meg, AMELYEK NEHEZEN ÉGNEK, MERT NEDVESEK. Ekkor még nem tudták pontosan, hogy utoléri-e őket a permet, ezért reménykedtek, hátha nem következik be a legroszzabb, amitől tartani lehet, azaz a fa legteteje felé mászó sielők kezében ELKEZD FELLIZZANI A FAÁG, mint valami népi erdei Szabadságszobor.
Pedig sajnos ez történhetett, azaz látták, hogy fokozatosan kezdi őket betakarni az etanolos gáz párája, ahogy szétterül a völgy alján, és egyre nagyobb lánggal ég a fa alatti tábortűz, pedig nem is tesznek rá új gallyakat!

Megkezdődött a vesenyfutás az idővel az életükért.

Teljes erőből ásták a jégbarlangot, hogy olyan mély legyen, hogy mindenki elférhessen benne, ha kell, de annyira kifáradtak, hogy egyre többet és többet kellett a levegőből lélegezniük, ami meg kezdett lassan megtelni az etanol-oxid koncentrációjával. Ezt időnként úgy is ellenőrízték Gyatlovék, hogy szándékosan gyufát gyújtottak (kissé eltartva maguktól), hogy lássák a láng nagyságán, hogy mennyi adatott még neki az életből. Vagy a halálból.

Azt utóbbit pedig nem volt nehéz kitalálni, hiszen a két nagydarab fickó (Krivo és Doro) sem bírta már sokáig ezt a hercehurcát (fára fel a gallya, majd le, meggyújtani, aztán cseréltek), közben hülyére égették mindenüket az egyre nagyobb és nagyobb lángoktól, miközben a légzésük akadozott, mert a fulladás és a köhögés kínozta őket, és nekik így kellett fára mászniuk!
Nem csoda, hogy szinte egyszerre haltak meg, ahogy az erejük elfogyott, lebucskáztak és végük is volt.

Ugye, most már tudjuk, hogy miért kellett a testüket messzire elhúzni a tűztől…

Ugye, most már tudjuk, hogy miért kellett nagy, nedves ágakkal letakarni őket.

Ugye most már tudjuk, hogy azt a tábortüzet ember már nem olthatta el ott és akkor…

Ugye? Ugye? Ugye…

A fulladás és az oxigénhiány mindenkit rákényszerített, hogy legalább egyszer felmásszon a fenyőre, lehetőleg magasra, hogy egy kis levegőhöz jusson, ha már nem melegedhet. De egyre feljebb kellett mászni a fán, mert a levegőt kezdte kiszorítani az alul meggyűlő gáz.
Egymás után pottyantak le, sokuk bordája ekkor még csak megrepedhetett, de nagyjából még mozgásképesek voltak.

Négyen közülük (a jobban öltözöttek) már elunták ezt a hülyéskedést a halállal, és úgy döntöttek, lesz, ami lesz, ők kimásznak ebből a pokoli völgyből, fel, a lehető legrövidebb úton a hágó másik oldalán magasodó hegyre (ennek a lejtője meredekebb volt, mint ahonnan lejöttek, ahol a sátrukat hagyták), és miközben felfelé akartak futni, alattuk összeomlott egy hóhíd, és belezuhantak egy négy-öt méter mély szakadékba, az eddigi csontrepedéseikből és zúzódásaikból súlyos törések és életveszélyes sérülések keletkeztek, páran már nem is nyerték visza öntudatukat innentől.

Akik mégis tudtak még gondolkodni és beszélni (pl. Zolo), azokra szörnyű egy vég várt, hiszen a lefelé hulló aeroszol permet kezdte szépen körbevenni őket az árokban, mozogni nem lehetett, tüzet gyújtani melegedéshez úgysem, csendes hideg magányban kellett eltávozniuk az élők sorából.

Valószínűleg Zina már nem bírta tovább ezt a horrort (megmondom őszintén, szeritem senki sem bírta volna ki közülünk sem), úgy döntött, hogy visszakúszik-mászik a sátor felé, ami most elképesztő vállalkozásnak tűnt (1500 méter), mert alig kapott levegőt, és teljesen átfagyott a jégverem kiásásától.
Sajnos nem hallgatott Gyatlov intelmére, aki azt tanácsolhatta neki, hogy lassan másszon, mint a lajhár, mert különben rosszul lesz a sok belélegzett gáztól, és könnyen elájulhat. Zina rengeteg levegőt vett, képtelen volt már olyan magasra eljutni a lejtőn, hogy a gázkoncentráció felé kerüljön, és túlélje. (Idővel persze egyre jobban higult a permet, és Gyatlov erre játszhatott. Amíg a többiek szépen elhaltak mellőle, talán be tudott bújni a félig kész jégverembe, alig mozgott, nem fogyasztott energiát, nem lélegzett be sokat a permetből.) De ő is rettenetesen fázott, és addigra kihűlt, ezért ő sem tudott 300 méternél messzebb elkecmeregni a fától.

És mi történt Szlobogyinnal? Ugye emlékeztetek arra, hogy a teste körül egy „jégburkot” találtak a kutatócsapatok? Nos, a trükkös Szlobo barátunk, mivel volt nála gyufa, időnként meg-meg gyújthatott néhány szálat, és figyelte, hogy a felvillanás elég halvány-e már ahhoz, hogy a koncentráció csökkenését mutassa. (Akkor mászott mindig egy kicsit előre.) Az égéskor ilyenkor víz és szén-dioxid keletkezik, a vízpára rögtön ráfagy az emberre, és egy réteget képez. (A CO2 meg nem mérgező a szabad levegőn, illetve nekik már úgyis mindegy volt, szegényeknek.) De ő sem tudott kikecmeregni még időben a katlanból.

Még egy érdekesség. Az etanol-oxid MÁR ÖNMAGÁBAN a bőrrel érintkezve FAGYÁSI SÉRÜLÉST okoz, tehát Gyatlovék KÉTSZERESEN is megfagytak, ha lehet ezt így mondani. (És nem is nagyon tűnt fel senkinek az extra jég.)

Az etanol-oxid okozta talaj méregtelenítése pedig egy vicc, és lehet, hogy ez volt sokáig a Gyatlov-rejtély megoldásának az akadálya: ugyanis a hivatalos kézikönyvek szerint elég ilyenkor megvárni a szennyezett talaj természetes felmelegedését, az olvadást, innentől a gáz már el fog keveredni a levegővel, nem okoz további problémát, biológiailag lebomlik, nagyon illékony. Esetleg egy kis vízzel permetezés se árthat, de ez minden… Mondtam, hogy mákjuk van mindig a gumitalpúaknak, hogy a fene esne beléjük.

Melelsleg baktérium ölő hatása is van, talán ezért is volt annyira tiszta, áttetsző az a jégtömb, amiből aztán kivésték a 4 egymáson heverő holttestet, mert a vízi élőlényeket pusztíthatja, ennek hiányában meg szép, áttetsző a jég.

Az etanol-oxid magyarázat lehet a fák tetejének elszenesedésére is, ami spontán gyulladás eredménye lehetett, ahogy a koncentráció nőttön-nőtt a völgy alján, és időnként lángra kapott. Vagy ahogy szegény Dorosenkóék gyújtogattak mindent, amit értek a vége felé.

A patakmedrekbe esett madártetemek is valahogy így kerülhettek oda, előbb elkábultak, majd leeshettek. A sátor mellett talált megolvadt, 4 méter átmérőjű hófolt is egy kisebb fellobbanásé, és nem gömbvillám v. plazmagömb (ufó) olvaszthatta meg.

A helyszínelők közé vegyülő katonai személyek (ha volt közük az eseményekhez, és ez nem ipari baleset volt) tehát nem nagyon kellett mást tenniük, mint megvárni valahogy a tavaszt, hogy az olvadással egyben a bizonyítékok is elpárologjanak, húzták-halasztották a szondázást a völgyben, mindig máshol kerestették a holttesteket, vagy a manysi indiánokat (akik kiszagolhatták a tutit, akárcsak a kutyáik a hullákat) leszerelték ezzel-azzal.

Az olvadásokra aztán mindenki megkapta azt, amire vágyott: a kutatók a hiányzó hullákat, a katonák a gáz (és ezzel a legfőbb bűnjel) elpárolgását, mi, konteósok meg a rejtélyt, hogy legyen min rágódnunk. (Ja, Ivanov, a nyomozás vezető tisztje meg a lassú ám tartós becsavarodást, hogy a repülő tűzgömbök nem kerültek elő azóta sem.)

Ugye elhiszitek hát nekem, hogy ma egy ritka egy szar napom volt, lehet, hogy le is iszom magam kicsit most így estére. Ennyire rohadt halált még én sem tudtam volna kitalálni senkinek, ők pedig tényleg nem érdemelték meg ezt.

De mi legalább most sem egy óriási gázpalack alján mozgunk, amiből fokozatosan szorul ki az oxigén, ahogy a gáz egyre lejjebb és lejjebb süllyed, mert hát nehezebb, és kell neki a hely… Mert hát lehet, hogy velük is ez történt.

 3208. Rogal Dorn — 2017-02-03 09:42 

@Estván:

“Vizsajtól nem messze kezdték megközelíteni az első komolyabb célpontot, a terv szerinti végállomás Otorten-hegy csúcsa felé vezető hágót, ami a helyi őslakos manysik nyelvén Holatcsahlnak (Kholat Syakhl) hívott hegyen át vezet. A magyarral közeli nyelvrokonságban álló manysik nyelvén a Kholat Syakhl halott sziklát, halottak hegyét jelent, ami később események fényében ez még hátborzongatóbbnak hat.”

Olyannyira közeli a nyelvrokonság, hogy le sem kellett volna fordítani magyarra a hegy nevét. A “Holatcsahl” nyílvánvalóan “Halottcsal”! Vagyis a halottakat odacsalja, vagy az élőket… De ez az ööszehasonlító nyelvtudomány szempontjából részletkérdés. 🙂

Nem akarom a cikket minősíteni, de közeli rokonságban van a próbavarrással, azaz a férceléssel… 😀

(Bocsánat hölgyem….)

 3207. Estván — 2017-02-02 21:05 

A média ismét “előszedte” 🙂

http://index.hu/tudomany/til/2017/02/02/gyatlov_rejtely/

 3206. jukeey — 2017-01-26 04:55 

Nem akartam kilyukadni semmire, csak gondoltam páran érdekesnek fogják találni, talán új ötletek is keletkeznek belőle. És lőn.

 3205. becsuszoszereles1k — 2017-01-24 23:49 

@jukeey: Végre valami újdonság!
Netán arra akarsz kilyukadni, hogy mégiscsak katonai kisérletbe csöppentek Djatlovék?
Az is érdekes, hogy szolgált a kinai határon, és mi is beszéltünk itt atom iránt érdeklődő távol-keletiekről, akik szintén a manysi vidéken tudtak legsikeresebben “lopakodni”. De kölcsönös lehetett az érdeklődés. És, ha emlékeztek a csoport elképzelt leverésével kapcsolatban, ha valami idegen kommandó lett volna az elkövető: sikeresen rekonstruálták az akkori európai tipusra (nem ázsiai testfelépités) kidolgozott távol-keleti közelharc módszereket -szerintem bizonyitották is -Djatlovék sérülései alapján és a korabeli, ottani igazságügyi orvostanban leirt esetek segitségével. Ortyukov meg lehet, hogy – egyéb más mellett – speciálisan éppen a távol-keleti vonalnak volt a szakértője.

@kaffer és @Rogal Dorn utóbbi véleményével is egyetértek.

 3204. Rogal Dorn — 2017-01-24 10:59 

@kaffer:

Abban az időben nem kellett hírzárlat, nem volt élő adásban egy CNN riporter sem… 🙂

 3203. kaffer — 2017-01-24 00:15 

@jukeey:

Hát igen, amit “tudunk”, az sem biztos hogy úgy volt.
Egy csomó mindent meg nem is tudunk.
Így nem könnyű 🙂

 3202. jukeey — 2017-01-23 16:31 

Ami feltűnt, egy név ami csak egyszer bukkan fel Guscsin könyvében, ám többször is Rakityin könyvében: Ortyukov. Az a tanár, aki a mentés szervezésében részt vett az egyetemen. Mint imént említettem, az Otorten környékén a légi felderítést is ő végezte az egyetem gépével. Eddig még átsiklottam rajta, de most kiszúrtam, hogy Rakityin a rendőrség irattárában megmaradt dokumentumok említésekor közli a szerzőt, mely néhány esetben ez az Ortyukov! Ez már kicsit érdekesebbé tette a személyét, de a legjobb:

Ki volt vajon az, aki az ároknál utolsóként fellelt helyszínen lábatlankodott, és felügyelte az feltárást? Nem Ivanov, nem is Tempalov nyomozó, hanem Ortyukov ezredes az egyetemről. Nosza, elő Guscsin könyve, név keresése, mindössze egy találat, amikor a bizonyítékok listájáról értekezik: “Nyilvánvaló, hogy a vizsgálatot végző gondosan került bizonyos részleteket, a lista egyes tételeit nehézkes lett volna manipulálni. Itt van például Nyikolaj Ivanovics Kuzminova levele Nyizsnyij Szalda-ból: 1959-ben Ivdelben szolgáltam és részt vettem a keresésben, az UPI katonai részlegének vezetője irányított minket, Ortyuhov ezredes, mi egy kunyhóban laktunk az erdőben.” És nála mindössze ennyi van róla. Itt h-val van, hogy ezt Kuzminova vagy Guscsin írta-e így, esetleg nyomdai hiba, azt nem lehet tudni, Rakityin mindenütt k-val írja, és első említésekor a teljes nevet megadja.

Jöhet az elmélkedés. Mondjuk illetékes elvtárséknak dunsztjuk sem volt a helyzetről, de nem is akadályozták meg a rendőrségi vizsgálatot, mondván jók lesznek azok terepmunkára, csak jobb körökbe ne üssék bele az orrukat. Azt az ezredesre bízták, de akkor az meg miért randalírozott mégis a helyszínen? Látván a rendőrök töketlenkedését, szükségesnek tűnt hogy abba is beleavatkozzon? Fűzhette magánügy valamelyik áldozathoz vagy annak közeli hozzátartozójához, amely magánnyomozásra sarkallta? Vagy lehet nemcsak utólag szimatolta a büdöset, hanem ő szellentette el magát, és ezt felettesei sem tudták? Miért ragaszkodott kimondottan Ivanov a radioaktivitás ellenőrzéséhez, talán Ortyukov mesterkedéseiből sejtett meg valamit, vagy épp tőle kapott tippet? Élnek-e rokonai vagy leszármazottai ennek az ezredesnek, és ha igen, milyen szerepet töltenek be piciny társadalmunk oroszországi részén napjainkban? Költői kérdés: Георгий Семёнович Ортюков ezredes továris, hol méltóztatott tartózkodni 1959 január 30 és február 1 között?

Mindenesetre ennek az Ortyukovnak megpróbáltam kicsit részletesebben utánanézni, találtam pár képet és egy rövid életrajzot, a hitelességét sajnos nem áll módomban ellenőrizni:
Született 1914 május 15; Szverdlovszk régió, Pokrov. Középiskolát végzett, majd építkezéseken és alumíniumüzemben művezetőként tevékenykedett. 1936-ban jelentkezett katonai iskolába, 1939-ben tanulmányait megszakítva önkéntesként vonult a finn háborúba. A karjalai síelő zászlóaljba osztották be, itt kitüntetést szerzett egy erősen őrzött vasúti híd elfoglalásában való részvételével. 1940-ben a kínai határon teljesített szolgálatot, ide már követte családja (feleség, gyerek), egy sivatagi földkunyhóban éltek. 1941-ben áthelyezték az Altajba, semmivel sem jobb körülmények közé; itt robbanógolyó találta a lábán, mely évekig gyógyulni alig akaró kínzó sebet okozott neki. 1942-ben visszatért Szverdlovszkba és befejezte a katonai iskolát, zászlóaljparancsnok lett és kiképző. 1944-ben megítélték neki a “vörös csillag rendjel” kitüntetést. 1951-56 között Zsukovnál dolgozott a titkárságon, emellett oktatott, továbbképezték, megkapta az alezredesi rangot, Zsukovval közeli kapcsolatba került. Ezután ezredesként az Ural körzetbe helyezték, de Zsukov környezetéből valamiért az emlékét is ki akarták törölni, az összes képről amin együtt szerepeltek, eltüntették. Elkezdték követelni rajta valami rejtélyes dokumentum egy eltűnt oldalát, mely a korábban általa felügyelt titkárság hatáskörébe tartozott, börtönnel fenyegették arra az esetre, ha nem kerül elő, erre csak a vállát tudta vonogatni kínosan. A papírlapot hamarosan nélküle megtalálták a szekrény alatt, nyilván véletlenül csúszott le, ezt megúszta. Zsukov bizalmát visszakapta, jó ismerősök maradtak, állítólag kimondottan baráti viszonyban, gyakran együtt utaztak. 1956-ban került az egyetemre (UPI, ahol Gyatlovék is tanultak), mint a katonai tanszék vezetője és egyben taktikai oktatója. Ez nem is változott haláláig: 1979 január 28, hólyagrák. Bőrbetegség is kínozta, amelyről ő azt állította hogy közönséges ekcéma, rossz nyelvek szerint sugárfertőzést kaphatott valahol. Sok mendemonda keringett róla ismerősei körében is, főleg Zsukovval való kapcsolata és időnként egyetemen kívüli titokzatos megbízásai voltak téma, melyekről igyekezett nem beszélni. Többek között katonai kísérletekkel kapcsolatban is hírbe hozták, például többfokozatú rakéták tesztelése – csak mondom, ez a része végképp nehezen ellenőrizhető.

 3201. Rogal Dorn — 2017-01-06 16:31 

@Rogal Dorn:

Jelentem sikerült. Külön élmény a nedves kézhez hozzátapadó fémkilincs, és a máskor “kibírhatatlanul” hidegként aposztrofált hidegvíz meleg érzete a lényegesen hidegebb levegőhöz képest. Csudajó buli, ajánlom…

 3200. Rogal Dorn — 2017-01-06 16:09 

Tisztelt konteo és Djatlov hívek!

Az éjjel gyakorlatban is lehetőségünk lesz kipróbálni, milyen komolyságú ok és indok kell ahhoz, hogy az ember elhagyja meleg fészkét hiányos öltözetben. A dohányosok előnyben vannak. 😀
Tegnap délután jó példát mutattam, kipróbáltam a “pain air” zuhanyzást, természetesen meleg vízzel. 🙂 Ma egy hajmosást fogok bemutatni az udvaron. Akinek kedve szottyan, az aludhat sátorban az éjjel, majd annak oldalát felhasítva, forró tea vagy kávé esetleg forralt bor mellett elmerenghet a Halat Szjal közelében bekövetkezett eseményeken. Szigorúan persze mindezt zokniban és klottgatyában. :-))))

 3199. kaffer — 2017-01-04 23:52 

@dani18:

Sztalker teóriája egy a sok közül.
A hírzárlat meg a titkosítás mértéke egyáltalán nem bizonyított.
Nyilván nem voltak büszkék magukra, mert a nyomozás nem oldotta meg a kérdéseket, így pihentették az ügyet.

 3198. dani18 — 2016-12-29 11:40 

Kedves Mindenki!

Karácsonyra leptem meg magam mind a 3 kötettel és a tegnapi nap folyamán értem a gyatlov-incidenshez.

Remélem nem árulok el titkot, hogy tiboru kiegészítette a saját bejegyzését sztalker hozzászólásaival, illusztrációival.

A megjegyzés helytálló, valóban lehet valóságalapja. De kérdem én, hogy akkor mi ez a nagy hírzárlat? Titkosított akták? Fények?

 3197. SLC — 2016-12-23 17:42 

@nygniko: Elolvastam én is a könyvet, és úgy gondolom, a sátorból való menekülésre elfogadható magyarázatot adott a szerző, bár én kicsit továbbgondoltam a dolgot, és így még hihetőbb…
Ami utána történt, azt nagyon nagy vonalakban lett csak összerakva, a szerző kihagyott egy csomó dolgot, de van amire megint csak elfogadható magyarázatot adott. Ettől függetlenül szerintem mi is felépítettük már a történet vázát annyira, hogy ez a része érthető legyen.
Amit nagyon hiányoltam, az a naplók szövege, igazán bele lehetett volna tenni a függelékbe, mert a könyvben csak pár sort idéznek.
Mindent összevetve érdemes elolvasni, mert komoly szakemberekkel, tudósokkal kooperált a szerző a megfejtés érdekében, de nem ad mindenre kiterjedő választ.

 3196. Rogal Dorn — 2016-11-29 18:31 

nygniko:

Értem, vagyis egy használhatatlan kályhát cipeltek magukkal feleslegesen, és megfagytak a sátorban, mielőtt elhagyták volna azt az oldalponyvát kivágva. Köszi a tippet Eichar! 🙂

 3195. becsuszoszereles1k — 2016-11-28 00:07 

3194.@nygniko: Szpaszibo! 🙂

 3194. nygniko — 2016-11-27 20:01 

Újabb infók.

Sziasztok !
Azok kedvéért, akik még nem olvasták, nem árulom el a végkövetkeztetést, de pár dolgot leírok. Most fejeztem be Donnie Eichar könyvének elolvasását és ajánlom mindenkinek, akit érdekel a téma, több új dolog van benne: Jugyinnal, aki visszafordult, személyesen többször is találkozott. Szakértőkkel konzultált, elment a helyszínre is.

A plusz infók:

– Jugyin nem beteg lett, hanem reumás volt. Már az elején fájt a lába, de a reumája miatt is túrázott, mert jót tett neki. Azt hitte végig tudja csinálni, de az utolsó visszafordulási lehetőségnél lett egyértelmű a csapat többi tagja számára is hogy nem folytathatja a túrát.

– Jugyin nem egyből visszament az egyetemre, hanem a szülőfalujába ment, ahol eltöltött pár napot és táviratozni is elfelejtett a csoport késéséről, így amikor ő visszaért az egyetemre, már folyt a kutatás, tehát nem igaz az infó, hogy azért indultak későn, mert ő jelezte a késést. Ő sem tért vissza és őt is eltűntnek tartották nyilván pár napig.

– a hordozható kályha összeszerelése, amit magukkal vittek (hidegtől merevedett ujjakkal) 1 óra (!!!) – ez a csoport naplójában volt leírva, mert összeszerelési rekordot akartak felállítani és párszor mérték.

– a manysi vadászok: nagyon barátságos emberek. Az arra tévedt túrázókat megvendégelik teára, aki éhes megetetik, aki eltévedt útbaigazítják. A keresésnél is segítettek. Ők csak nagyon rövid ideig szerepeltek a lehetséges gyanúsítottak listáján, mert sok túrázó ismerte őket és mindig kedvesek voltak, soha senkiről nem beszéltek a negatívan, ezért kizárták, hogy ők lettek volna.

A fenti írt könyvet ajánlom mindenkinek, tulajdonképpen mindent megmagyaráz, csak apróbb kérdések maradnak nyitva, amik az összkép szempontjából nem annyira lényegesek.

 3193. becsuszoszereles1k — 2016-11-21 21:46 

3190.@Rogal Dorn:

Értem.

3191.@kaffer:

Kb. ennyi, igen.

 3192. Rogal Dorn — 2016-11-21 20:06 

@kaffer:

Meg egymásról levagdosni a használható ruhadarabokat.
Engem személy szerint leginkább a menekülést kiváltó ok érdekel.

 3191. kaffer — 2016-11-21 20:02 

A rendelkezésre álló információkból / amikből ki tudja mennyi az igaz /, itt már nem lesz megoldás. Egy csomó dologra nincs logikus magyarázat, ahogy azt sem tudjuk hogy időrendben ki mikor halt meg. Ki kinek próbált segíteni, ki kit próbált meggyőzni a szerinte helyes lépésekről. Hogy miért hagyták el a sátrat, az a fő kérdés. Aztán mikor látták meghalni a társaikat, az kemény lehetett…

 3190. Rogal Dorn — 2016-11-21 19:52 

@becsuszoszereles1k:

Én azt gondolom továbbra is, hogy valami miatt pánik tört ki a sátorban. Kivágták, kimenekültek, mindenki ahogy volt. Le a nagy fenyőhöz. Elképzelhetőnek tartom, hogy éjszaka rossz irányba menekültek, hiszen ha az elözö táborhely felémennek visszafelé, akkor esetleg a másik sátor illetve tartalék felszereléshez jutottak volna. Valószínű, szerintem, hogy rájöttek a tévedésre, a fenyő alatt. Krivo és Doro vagy fel akartak mászni a fára, vagy csak szimplán tüzet akartak gyújtani, nem tudom, lényeg, hogy ők haltak mag először. Zinajda, Djatlov, Slobo vissza akartak menni a sátorhoz, vagy az otthagyott tárgyakért, vagy nem tudom. Részben a fa alattiak ruháiban, vagyis akkor már Krivo és Doro halottak. Közben a másik csoport Zolo vezetésével a frontharcos tapasztalatában bízva, menedéket épített a vízmosásban. Így utólag kiderült, hiába.

A sérülések tekintetében nem tudok véleményt alkotni, de furcsák az szent. A pánik okát sem tudom elképzelni sem.

Az elemlámpák esetében azért jelezném, -30 fokban az akkori “laposelemek” nem tartanak soká, az izzó fogyasztása akkoriban komoly volt a mai ledekéhez képest. Nem hinném, hogy a havas szélben sokat láttak volna. A baltákat és késeket viszont a sátorban hagyták. Az lehet hasznosabb lett volna.

 3189. becsuszoszereles1k — 2016-11-20 23:39 

3188.@Rogal Dorn:

Jó, de tény, hogy volt egy külön sátruk is.

Ha tényleg érdekel, akkor a 2014. évi hozzászólásoknál, különösen az őszi, téli aktivabb időszakban irtak között megtalálod, és a naplóikban.
Ha leirnád a saját elképzelésedet, az jó lenne. Természetes okokra gondolsz? Balesetre? Vagy mire? Azért kilenc ember nem kevés, hogy csak úgy egyszerre vesszen oda.

Mire alapozod, hogy semmi nem veszélyeztette őket? Mi az, hogy “abban az időben”? Olyan időjárásban? Ja, igy már értem. A madár nem járt arra abban az itéletidőben…Lehetséges.

Még annyit, hogy a labaz a nagy fenyő irányával (ahol végül meghaltak) ellenkező irányban volt, tehát jöttek a labaz felől, tehát a hágótól a hegyre, ahol idő előtt, kényszerűen gyorsan lesátoroztak. A nagy fenyőhöz viszont tovább kellett volna menni. Lehet, hogy eredetileg ott táboroztak volna le, de már nem volt kedvük elmenni odáig, mert túl későn este értek fel a hegyre? (Talán túráztak már azon az útvonalon máskor is, ismerték a terepet.)
Mivel kevesebben lettek Jugyin távozása miatt, igy hirtelen úgy döntöttek, hogy egy sátorban is elférnek, ha a nagyobb túra felszereléseket nem a nagy sátorban tartják, hanem átrakják a másik sátorba – ami egyébként kétszemélyes volt.
Mivel az útjuk vélhetően a nagy fenyő irányába vezetett tovább, netán megbeszélték, hogy a Zolo, Kolo és Tibo mint Zolo “szárnysegéde”, és legjobb szerelésben lévők előreviszik a holmit… Igen, késő volt, fáradtak voltak, nagyon kemény volt az idő, de akkor mit kerestek még mindig kinn ezek a fiúk, ahelyett, hogy a sátorban lettek volna, bár nem fűtöttek be, ami eléggé furcsa. Ráadásul fényképezőgéppel Zolo a nyakában. Ha járőröztek egyet, minek, ha a madár nem járhatott arra…ha gyanakodtak, ha kerestek valami nagyon is konkrét dolgot…
A lábnyomokról még az juthatna eszünkbe, hogy a kezdeti összevissza szétfutó nyomok után rendezetten következő nyomok arra utalhatnak akár, hogy először nagyon megijedtek valamitől, és szétfutottak, hogy eltávolodjanak a sátortól, de aztán mégis összetartottak és levonultak. Márpedig értelmes cél nélkül nem rendeződtek volna össze és nem mentek volna egy cél felé. Egyébként volt elemlámpa a korábban kinnlévőknél, később a keresők megtalálták eldobva, lemerülve – onnan lehet tudni, hogy nem sötétben botorkáltak, legalább is valameddig. Ez persze már ismételgetés.

 3188. Rogal Dorn — 2016-11-20 21:28 

@becsuszoszereles1k:

Elnézve az utolsó táborverésről készült fotót, nem hinném, hogy a kis sátorral vesződtek volna. Abban az időben semmilyen vadállat vagy ember nem veszélyeztette a készleteiket. Ezért nem hiszek a külső támadásban sem.

 3187. becsuszoszereles1k — 2016-11-16 12:57 

3184.@Rogal Dorn:

Egyre gondoltunk.

A szálirány-vágás iránya bizonyiték épp olyan hiteles adat, mint M. Sharavin beszámolója. 🙂

A neked cimzett, 3173. hsz.-ben leirtam, hogy volt még egy, kisebb sátor. És valóban, tárolásra használták, hogy a labaznál-e, vagy fent a hegyen, az esetleg kérdés lehetne.

Viszont tudod miből van itt a keveredés? Nem az árok, ami egyébként vizmosás, és a folyómenti labaz/tároló keveréséből! Hanem annak a keveréséből, hogy a hegyen tároltak-e a második sátorban, vagy egy kicsit arrébb? Szerintem a kicsit arrébb a logikusabb. És a n a p l ó k-ból mintha az derülne ki, hogy arra a nagy fenyőre volt felfüggesztve a kissátor – a kaják miatt is, amelyik alatt megtalálták Krivo és Doro holttestét…Lehet, hogy igy már logikus is, miért oda futottak a sátorból?

Hiszen, ha az Ivdel folyó melletti táborozás helyszinén hagyják, akkor azt is berakják a labazba, nem hagyják valamelyik fenyőfán lógni.

Kérdés: Akár a labazból, akár a nagy fenyőről, hová lett a második sátor?

 3186. Rogal Dorn — 2016-11-16 10:58 

A lavinát pedig teljes mértékben el lehet vetni, amiatt is, mert az utolsó táborveréses fotó előterében látható hóba szúrt síbot(?) a febr.26.-i sátor megtalálását ábrázolón is ugyan ott van, csak a másik oldalról készült. A sílécek helyzete nem ennyire egyértelmű, de a bot pozíciója szerintem perdöntő.

 3185. Rogal Dorn — 2016-11-16 10:32 

Még egy észrevétel.

Tiboruhoz intézném a kérdést, a gumitömítéses fotó honnan származik, és mikori? Ugyanis a képen nem a Djatlovék korából származó kabát látható a tömítést tartó emberen, illetve a felirat rajta nem ciril betűs és a betűk alatt lévő “toll” piktogramm arról tanúskodik, hogy pehelykabát. Bátran állítható, hogy biztosan nem a Szovjetunió terméke. A kabát szabása és patentgombjai sem illik bele a “miliöbe”… 😀

 3184. Rogal Dorn — 2016-11-16 10:19 

@becsuszoszereles1k:
A szövetszálak vizsgálatából kiderült, az hogy belülről vágták ki. Biztos a havat szerette volna lekaparni a baltával a sátorponyváról, ha van a sátorban valaki, biztos, hogy kiszól:-Maraggyá má tesó!

 3183. Rogal Dorn — 2016-11-16 10:13 

@jukeey:

Tehát, szerinted éjjel tervszerűen, hiányos ruházatban hagyták el a sátrat az oldalán keresztűl, ezzel persze használhatatlanná téve azt, majd az éjszaka folyamán menedéket építettek a jeges szélben (-20 fok), amit a víz és a hideg ellen fából készült padozattal látnak el? Hmmm. Mégis milyen fénynél? Milyen eszközökkel? Mindenük szinte a sátorban maradt. Kaja-pia-eszközök.

Két dolog van itt összekeveredve, a tartalékoknak épített menedék, és a májusban megtalált 4 fő az “árokban”. Én az árokról kérdeztem.

Tiboru 2 sátrat említ a posztban. Logikus is lett volna egy tartalék…

 3182. becsuszoszereles1k — 2016-11-13 19:31 

3177., 3180.@warr: Ez a Sharavin gyerek azt nyilatkozta, hogy a sátor előtt heverő baltával (fejszével?) előszöris belevágott a sátor oldalába.
Nem tudom, hogy ők már berogyva találták-e a sátrat -, mert akkor hogy vágott bele a ponyvába? Amúgy pedig minek vágott bele? Rejtélyek…

 3181. becsuszoszereles1k — 2016-11-13 19:19 

3176.@jukeey:

Vezettek, mert ‘légi felderitéssel’ vették észre a két tűzhelyet. A két tűz helyét, amikor a folyók menti utukon sötétedésre letáboroztak és tüzet raktak főzéshez, melegedéshez -, még mielőtt elindultak volna, hogy átkeljenek a hágón és ledekkoljanak a végzetes helyen. Ebből a második tüzet ott gyújtották este, ahol másnap délelőtt 10 óra körül – naplóbeirásuk szerint is, elég későn kelve – épitették meg a labazt. Ezért mondtam, amit mondtam, de ezekszerint pontatlanul. Akkor a labazt a helyszinen kutatva vették észre a keresők.

Mellesleg már akkor is furcsállottam a “lustálkodásukat”, vagy nem volt egy ilyen túra vagy egy ilyen mestercsapat annyira katonás? Ha meg nem pihenhetnek, amennyit akarnak, mert fogy a munició is és szintidő is van talán, akkor különösen nem értem ezt a “lazaságot”… Valamikor kora délután indultak neki a hágónak és a tiltott hegynek, a Nap meg már négy előtt lement – valahogy igy emlékszem. Egyenesen valami másfél órás út lett volna, de tettek egy kisebb kitérőt jobbra.

Egyébként a folyótól vagy a hágótól kezdődően már nem is csináltak képeket, ha jól emlékszem – talán egy kép van fönt a hegyen, sötétben, a csoportból néhányan sziluettként látszanak rajta, vélhetően a sátor bejáratánál. Azt mondtuk, hogy talán Kolo kattintotta mögöttük állva. Meg a hires legutolsó felvétel…

 3180. warr — 2016-11-12 14:11 

@jukeey: Kösz a pontosítást 🙂

Asszem akkor kijelenthető, hogy nem vehető 100%-ra, hogy azokat a vágásokat Djatlovék okozták. Akár lehetett már a megtalálás után is (aka. nyomok összezavarása)…

 3179. jukeey — 2016-11-12 04:04 

@warr:

Talán kissé túlzottan igyekeztem tömör lenni, de azt hiszem világos hogy a késői felfedezés nem a vágásra, hanem annak módjára vonatkozik. A vágást természetesen azonnal észrevette mindenki.

De akkor ezt a részt részletesebben:

Az első helyszíneléskor összegyűjtött bizonyítékokat (köztük a sátrat) a március 1-én a helyszínre érkező Ivanov az Ivdeli kapitányságra küldette, majd figyelmét a terep felmérésére és további keresésre fordította. Ivdelben a névvel is rendelkező legnagyobb helyiségben tárolták a tárgyakat, az úgynevezett “Lenin-szobában”. Itt egy varrónői gyakorlattal is rendelkező alkalmazott szeme megakadt rajta, és szólt az épp a helyiségben tartózkodó Vladimir Korotaev nyomozónak az észrevételéről. Ekkor kértek fel egy szakértőt, Henrietta Eliseevna Csurkinát, hogy alaposabban vizsgálja meg a sátrat. Ő is arra jutott, hogy mind a behatolási pontok, mind a vágások felületei arra utalnak, hogy a sérüléseket okozó kés belülről kifelé irányuló mozdulattal ütötte át és metszette fel a szövetet.

A jelenlegi szakértők egyébként kifogásolják Csurkina jelentésének alaposságát (csak néhány nagyobb vágást ismertet részletesen), hiányolják a fotóanyagot is (nem készített további, közeli fotókat, így mára csak a teremben készült, teljes sátrat ábrázoló fotók maradtak meg); ezért nem tekintik 100%-ig biztosra vehetőnek a szakvéleményt.

Ám az a megfigyelés, hogy a sátor belső oldalán több, egyértelműen belülről származó sérülés is volt amely kés döfésétől származott csak nem sikerült átütnie szövetet, szerintem kellően megalapozottá teszi, hogy a sátrat valóban belülről vagdosták össze. Az viszont már kétségesebb, hogy akár külső erőszak, akár pánikszerű kijutás céljából ejtettek ennyi, különböző irányú és hosszúságú vágást, köztük egy vízszintes irányú egyenes vágássorozatot; inkább a sátor javíthatatlan károsítására irányuló törekvésnek látszik.

 3178. Rumcájsz von Jicsin — 2016-11-11 13:43 

@warr:
Ha jól emlékszem, a nyomozó irodájában állították fel a sátrat és egy takarítónőnek?? vagy valaki más nőnek tűnt fel, hogy a szálak úgy állnak, mintha belülről vágták volna fel.
Azt gondolom, hogy a tetthelyen mindenkinek, minden gondja nagyobb volt annál, minthogy ezen rágódjanak.

 3177. warr — 2016-11-11 10:29 

Február 26 – Több részre oszlanak, Boris diáktársával, Mihail Sharavinnal, és egy erdésszel, Ivan Pasinnal a Halatszjalra megy. Ők találták meg és vizsgálták át először a sátrat.

Március 14-30 – Felfedezik a sátor kivágásanak belülről való megtörténtét.

Ez csak nekem nagyon fura? Több mint két hét (vagy akár egy hónap) elteltével fedezik csak fel a sátor különös sérüléseit? :-/

 3176. jukeey — 2016-11-11 09:01 

@Rogal Dorn:

Az árokbeli lelőhelyről:
A parton levő fasorról a lelőhely melletti 20 méteres szakaszon ágak hiányoztak, melyeket késsel távolítottak el, ezekből állt a gödörben talált fapadozat. Ez a kompozíció pihenőhelyre/menedékre utal, a faág bélelés egyrészt azért kell hogy ne a fagyos havon ücsörögjenek, másrészt a verem alja ne olvadjon fel annyira, hogy jeges vízben kelljen tocsogniuk.

A szétszaladásról:
A nyomok egyenesen tartottak lefelé a hegyoldalban a völgy szélén levő árokhoz, a holttestek közül 3 ezen vonal mentén hevert, 2 a már árokhoz nagyon közeli fa alatt, négy az árokban; tehát végig egy egyenes vonalon. Ez inkább kifejezetten iránytartó, tájékozódó képesség birtokában levő magatartásra utal. A szétszaladós fantáziálás csak a sátoron lévő vágást magyarázó egyik feltételezés, a pánikelmélet vadhajtása. Hogy be voltak szarva az biztos, de modern városias hisztizésről szó sem lehetett.

Következtetések: Menedéket/búvóhelyet készítettek, mely hosszabb tartózkodásra is alkalmas (az árok ehhez kedvező, mert a hó elég mély egy nagyobb verem kialakításához is, és a terep sík a völgy szélén, így nem fenyeget lejtőn való megcsúszás veszélye sem). A művelet legalább egy órát igénybe vett akkor is, ha több ember dolgozott rajta; tehát a sátorból való távozás után legalább a csapat egy része tűrhető állapotban huzamosabb ideig dolgozott a túlélésen. A közeli tábortüzet magyarázhatja, hogy hiányos öltözet vagy/és sérülések miatt nem mindenki volt munkára fogható öltözékben/állapotban; vagy felváltva dolgoztak, időnként a tűznél átmelegedettek lecserélték a hókotrásban/ággyűjtésben áthűlteket. Mivel már jelentős mennyiségű ág elrendezve a kész verembe került, a munka nagy részén túl voltak, amikor a halál lecsapott rájuk. A három hegyoldalban levő holttestre így a következő magyarázatok lehetnek:
1: Még lefelé menet haltak meg és maradtak ott, a többiek már nélkülük mentek tovább az árokig, ott tüzet rakni és menedéket készíteni.
2/a: A tragédia egyszerre érte őket, de hárman menekülni próbáltak visszafelé, eközben érte őket utol a többieket még odalent sújtó csapás.
2/b: Súlyos sérülésekkel még részben mozgásképesen túlélték a többiekkel végző csapást, és annak elvonultával megpróbáltak visszajutni a sátorhoz, ám már nem volt erejük megtenni ezt a csekély távot sem, menet közben sorra lemerültek.

@becsuszoszereles1k:
A labazt nem légi felderítéssel találták meg, a légi próbálkozások semmilyen eredményre sem vezettek. Bár korábban valóban megcsócsáltunk Rogal kérdéseire vonatkozó információkat, álljon itt még egyszer tömörítve, kronológiaszerűen, nevekkel:

Február 17 – A túrázók rokonai kezdenek aggódni, felkeresik a túraklubot. Lev Szemenovics Gordo elhessenti őket.

Február 18 – Az aggódó rokonság minden kapcsolatát megmozgatja, hogy az egyetem és a sportklub vezetőire nyomást gyakorolhassanak, Ezalatt Gordo botránytól tartva csitítgatja a kedélyeket, megnyugtatja saját magát és kollégáit a késésre utaló távirattal.

Február 19 – Az aggódó rokonságnak sikerül kapcsolatba lépni több egyetemi főgóréval, vagy legalább üzenetet eljuttatni nekik, köztük Georgy Semenovich Ortyukovu ezredesnek, aki az egyetem katonai részlegének taktikai oktatója. Felismerik a helyzet komolyságát, és napirendre tűzik az ügyet.

Február 20 – Az egyetemen rendkívüli ülést tartanak az eltűnt diákok ügyében. Keresési akciót határoznak el, a szervezéssel a túraklub elnöke, A. M. Vishnevsky, és a diákönkormányzat elnöke, V. E. Slobodin lesz megbízva. A túraklub “An-2” típusú kisrepülőgépét korlátlanul rendelkezésre bocsájtják légi kereséshez és a földi keresők célba juttatásához.

Február 21 – Túrázókból és diákokból három keresőcsoportot állítanak össze. Sikerül elérniük egy épp az Uralban túrázó csoportot is, akik készséggel csatlakoztak az ügyhöz. Felhívják a belügyminisztériumot, ígéretet kapnak hogy szükség esetén az A. A. Cserniseva parancsnoksága alatt álló Ivdel laktanyából kiküldenek nekik egy szakaszt rádióval és kutyával felszerelve. A regionális erdészettől azonnal kapnak két erdőőrt és két manysi vadászt.

Február 22 – Felszedik az erdészet embereit és célba juttatták az egyik saját csoportjukba vegyítve. Terjed a hír egyéb sportkörökben és oktatási intézményekben, így diákokból és túrázókból néhány további csapat alakul, szintén kisrepülővel vagy helikopterrel támogatva. Az álláspont az volt, hogy valamikor a túrájuk vége felé bajba kerültek egy nagyobb hegyen, és jól felszerelt táborukban várják a segítséget.

Február 23-25 – Boris Slobtsova diák vezetésével és az erdészet embereivel kiegészülve kis csapat érkezik az Otortenre, átvizsgálják ezt és egy kisebb szomszédos hegyet is, megállapítják hogy ott nincsenek. Úgy döntenek, hogy ha már úgyis közel vannak az útvonal elejéhez, megpróbálják rekonstruálni az Auspiya völgyön és a Halatszjal hegyen át, hátha legalább valami nyomra bukkannak.

Február 26 – Több részre oszlanak, Boris diáktársával, Mihail Sharavinnal, és egy erdésszel, Ivan Pasinnal a Halatszjalra megy. Ők találták meg és vizsgálták át először a sátrat. Estére visszatértek a táborukba, ahová a csapat többi része, Jurij Sharavin, az adóvevővel is felszerelt Jegor Szemenovics, valamint a két manysi vadász is visszaérkeztek, ekkor tudtak hírt adni az eseményről. A sátortól elhoztak néhány holmit, többek között a talált alkoholt, melyet továbbra is bizakodva megittak a sikerre, csak Pasin erdész jegyezte meg, hogy szerinte itt már a halottakra kéne inni.

Február 27 – Újra szétoszolva folytatták a keresést, Jurij és Mihail duójának jutott a Lozva-völgy, így ők találták meg a fa alatt heverő két holttestet még délelőtt, akkor azonnal vissza is tértek a táborukba. 13:30 körül érkeztek meg helikopterrel a nyomozók: Karelin Csernyisova, Eugene P. Maslennikov, Vaszilij Tempalov, valamint vadászok két kutyával. Tempalov a kutyákkal találta meg Gyatlov testét, majd Zináét. Beazonosította a holttesteket, az egyik fa alattit Zolotarevként, csak néhány nap múlva derült ki hogy az valójában Dorosenko. Megkezték a hó szurkálását úgynevezett “lavinaszondákkal”, ezek 3 méter hosszú, fémhegyű botok, melyeket négyzetméterenként legalább öt helyen szúrnak a hóba a sikeres találat reményében. További testeket aznap nem találtak, ám megtalálták a hegyoldal egyes szakaszain épen megmaradt lábnyomokat, melyeket egybehangzóan 8-9 pár, rendezetten lefelé vonuló emberi lábnyomként azonosítottak, és megállapították hogy némelyik csak zoknit viselt. A nyomrögzítés során a sátorról és közvetlen környékéről készített egy teljes filmtekercs tönkrement amikor az egyik nyomozó elejtette, és ez a hiba csak napokkal később derült ki, amikor a pótlásra már nem volt lehetőség (a rögzítést ettől eltekintve is rendkívül hanyag és felületes munkának minősítették később). Az erőszakos cselekmény a pénz és az alkohol megmaradása ellenére már aznap felmerült, egy megfarigcsált síbot és egy szétvágott 3 kilós sonka miatt, ugyanis elég valószínűtlen hogy a saját holmijaikkal és élelmükkel ilyen pazarlóan bánjanak egy hoszzú túra legelején.

Február 28 – Eredménytelen keresés.

Március 1 – A Szverdlovszki ügyészség a helyszínre küldi Nyikityivics Lev Ivanovot, aki átveszi az irányítást.

Március 2 – Eredménytelen keresés.

Március 3 – A diákcsoport a két manysival megtalálja a labazt (55 kiló tartalék élelem, ruházat és szerszámok), ezután hazautaznak. Moszkva 2 neves hegymászót szalajt szakértőként, Bardin Suleskót és Baskint, ezek megállapítják hogy lavina nem lehetett.

Március 4 – Eredménytelen keresés.

Március 5 – Megtalálják Rustem holttestét.

Március 6-12 Eredménytelen keresés, 8-án a hegymászók is hazautaznak. Moszkvai és Szverdlovszki honatyák és egyházi személyek bűnbakkeresési törekvése, utasítják a rendőröket a manysik nyaggatására.

Március 13 – újabb, húszfős diákcsapat szerveződött a kereséshez, kérelmüket jóváhagyták, és megkapták a korábban beígért katonai segítséget 10 fős utászegység formájában, valamint a rendelkezésükre bocsájtottak két Mi-4 helikoptert (ezek nem a helyszínen, hanem Ivdelben állomásoztak).

Március 14-30 – Felfedezik a sátor kivágásanak belülről való megtörténtét. A bizonyítékok közül előkerül egy katonai kapca, a helyszínelők egyike sem emlékezett rá. A manysi vonal tarthatatlannak bizonyul, ejtik őket.

Március 31 – Minden helyszínen tartózkodó 10-15 percen át egy délről észak felé nagy magasságban lassan mozgó, változó erejű fényjelenséget lát.

Április 1-május 4 – a Lozva-völgy szurkálása. Az ügy egyre inkább elhíresül, a külföldi sajtó is kezdi pedzegetni.

Május 5 – Kurikov manysi vadász felhívja a figyelmet az árokparton összevagdosott fákra, előkerülnek a hiányzó holttestek. Itt azonnal feltűnik, hogy egyiküknél ahhoz hasonló katonai kapca van, amely az első adag bizonyíték közül előkerült. E két tárgy eredetét nem sikerült tisztázni.

Május 6-17 fejvakargatás, noszogatás, lebaszás.

Május 18 – Ivanov nyomozó elküldi a Szverdlovszk városi egészségügyi-járványügyi állomásra a holttestekből és tárgyi bizonyítékokból vett mintákat, hogy végezzenek el rajta néhány vizsgálatot. Ellenőrizték a radioaktivitást is (Ivanov ezt állítólag kifejezetten kérte), és ez az egy eredmény pozitív lett.

Május 25 – Az intézet befejezi a viszgálatot, megküldi az eredményt Ivanovnak, aki jelentést ír és továbbítja feletteseinek.

Május 28 – A jelentésben szereplő “radioaktivitás” szóra néhány elvtárs felhúzza a szemöldökét. Akik előző nap habzó szájjal követelték a tettesek tálcára tett fejét, hirtelen arra jutnak, hogy nincs itt semmi látnivaló, baleset volt, ügy azonnali hatállyal lezárva, oszoljunk.

Forrás: Alekszej Ivanovics Rakityin – Смерть, идущая по следу

 3175. sztalker — 2016-11-10 18:39 

@becsuszoszereles1k:

Mondjuk a sátorban evéshez-iváshoz olyan sok fény talán mégsem kell (elég lehet egy kisebb elemlámpa), hacsak nem akar még valaki írogatni is naplót v. ilyesmit. Valami olyasmire én is emlékszem, mintha Zolo v. valaki más teljes ruházatban lehetett volna kint, amíg a többiek bent pihiznek, és ezt felfoghatjuk afféle őrségnek is.

Ha tehát kint volt valaki tőlük, akkor elég nehéz elképzelni, hogy egy hozzájuk közeledő idegen ember v. embercsoport reflektora, elemlámpája világítana be hozzájuk (mert voltak ilyen elméletek is, hogy csapat közelített a sátrukhoz), mert még mielőtt ezt lefotóznák, tuti, hogy a kint strázsáló szól a bent ülőknek, hogy „helyzet van, gyerekek, kapjátok össze magatokat!” és ekkor a legkevésbé a kamerát fogja valaki elővenni, gondolom, pláne, ha egy szál alsóban ejtőzik az illető éppen.

Ezért gondolnám, hogy ha az utolsó kép az nem egy véletlen exponálás volt (persze lehetséges), akkor inkább vmi felfénylés, erősebb és váratlan fényváltozás lehetett kint, amit pont lekaptak brahiból. Ráadásul a kukucskálós becsillanáshoz nem kell feltétlenül erős spot-fény, vagy robbanás okozta fellángolás, csóva, ezzel talán a tüzérségi lövedék-, rakéta-, meg egyéb ilyen elméleteket is ki lehetne ejteni. (Plusz ezek még zajjal is járhatnak, amire én első blikkre inkább kimennék megnézni, hogy mi az, vagy gyorsan a kukucskálóhoz szorítanám a szememet, mintsem fotóznám, ha gyorsan választanom kéne a kettő közül.) Vmi olyasmi lehetett, ami azért nem ér meg annyit, hogy ki is menjenek érte a hidegbe, de eléggé érdekes. (Az UFÓ-s dolgokat most kihagynám a magam részéről.)

 3174. becsuszoszereles1k — 2016-11-10 15:18 

3167.@sztalker:

Az utolsó felvételen a becsillanás, az valóban látszik.

Sátorban: Lét dolgot nem tudok, hogy őrködtek-e és, hogy volt-e villanyoltás.

Ha mindenki aludt, bár sötétben, de olyan fáradtan nem hiszem, hogy bárki felébredt egy beszűrődő fényre. Lehet az is, hogy nagyon éberek voltak, bár már az utolsó naplóbejegyzésről is megállapitottuk – Djatlové volt asszem -, hogy teljes kábulatban révedezve irták, még az aznapi dátum is lemaradt, vagy hosszú szolgálatban irta a naplót és elmulasztotta bedátumozni az új napon…

Amig pedig nem aludtak, addig gondolom fény volt a sátorban, a kintről jövő fény nem lett volna különösebben feltűnő.
Ha mindenki húzta a lóbőrt, sötét is volt, de őrködött valaki, akkor lehetséges a dolog…saját gép volt az inkább, hisz szinte mindenkinek volt gépe, de amúgy is a fejük alatt tatották alvás közben, netán a nyakukban őrizték…

 3173. becsuszoszereles1k — 2016-11-10 14:58 

3169.@Rogal Dorn:

A 3164-ben van a foto? állványos lista:
2532. becsuszoszereles1k — 2013-10-24 00:37

“2529. @piszkosfredakapitany:

—-
Fenykepezogepek: 4 Zorkij a satorban +1 Zolo nyakaban, 2 FED (FED-2 ?) – de 1 biztosan (Jugyin szerint), Krivoe’ volt, es amit nem is talaltak meg soha tobbe; +cserelheto objektiv, fenyszuro, videokereso (es stativ).”

Viszont nagyon jó, hogy csomaglistaként teszed fel a kérdést, azt ugyanis nem tudjuk.
Ez a lista, amiben – zárójelben? – a stativ szerepel, ez a szerencsétlenség után, a sátor megtalálása alkalmával készült. Hm.
Emlékszünk rá, hogy Jugyin szerint volt a holmik között – ki voltak téve szemlére is az UPI/az egyetemük aulájában a vizsgálatok alatt – néhány ismeretlen darab, tehát ami a csoport csomaglistáján nem szerepelt (pl. 1 pár régi tipusú katonai kapca; egy hosszú orosz? katonai köpeny…ha jól emlékszem).

A sátor erre a túrára már meg lett nagyobbitva, Djatlov Igor egybeépitett két sátrat, valamint feltalálta hozzá a fűtést is.
Mégis úgy emlékszem, hogy egy második, kisebb sátrat is emlegettek -, hogy ők-e a naplóban, vagy a vizsgálatok -, megjegyezve, hogy abban mégsem aludt senki, hanem inkább oda rakták be a holmijaikat – talán mert eggyel kevesebben lettek és elfértek, vagy igy hamarabb sátrat tudtak verni, ami elég kivánatos volt az utolsó alkalommal… Segitsen valaki, mert nem emlékszem pontosan, de mintha ez inkább a labaznál lett volna…fellógatták a fára, mert kaja is volt benne, természetesen? Bár a labaz az egy gödör volt, lefedve, álcázva…a keresésnél a repülőről találták meg hol is van…

 3172. sztalker — 2016-11-10 11:31 

@Rogal Dorn:

A harmadik kérdésedre (sátor) azt tudom mondani, hogy én úgy tudom, Djatlovék a korábbi túráikon mindig 2 db sátrat vittek magukkal, de most, a legutolsó túrán már újítottak, és csak 1 db, de nagyobb méretű sátruk volt. (Ne feledjük, az eredeti terv szerint Jugyin — aki később visszafordult, mert megbetegedett — is velük tartott volna, így a 10 ember egy légtérben tartózkodhatott végig. Jugyin nélkül meg tán kissé még kényelmesebben is ellehettek.)

Erre írtam még egy szösszenetben, hogy talán nem is a jobb sportteljesítmény indokolhatta az egyetlen (nagyobb) sátrat, hanem inkább az, hogy így Zolo barátunk (és talán maga Djatlov is, aki addigra már kissé elvesztette a respektjét a csapattagok előtt) jobban megfigyelhette a gyerekeket éjjel-nappal, szóval nehezebben lehetett pusmogni és konfrontálni.
(De ez utóbbi véleményem már csak az én rosszindulatú spekulációm csupán, biztonsági okokból jómagam valahogy jobban támogatnám a 2 sátras dolgot, mert bármi rossz megtörténhet a hegyekben, jól jöhet egy tartalék mindig, még ha cipelni is kell, és helyet is foglal.)

Még csak annyit a 2. kérdésedhez („szétfutnak a szélrózsa minden irányába”), hogy pánikban az ember ilyen. Aztán vagy gyorsan visszaáll a racionális „üzemmódba”, ahogy tanulta, vagy nem…
Egy FÁRADT és BEPÁNIKOLT ember meg még kevésbé tudja átlátni a helyzetét, erre sok baleseti kivizsgáló tudna mesélni, hogy kiképzett és jó szakemberek is totál hülyén viselkednek, ha nem aludtak már egy napja, vagy korábban egészen más tevékenységet folytattak (buliztak v. maszekoltak), és az agyuk még nem állt át teljesen az új tevékenységre. Djatlovék eléggé fáradtan sátraztak le aznap este, gondolatban már az alvásra készülhettek, és még előttük volt a túra nehezebb része másnap, ami tudattalanul azért mindenkit idegesíthetett (sztem magát Djatlovot is, csak nem mutatta), még ha nem is beszélt róla nyíltan mások előtt, nehogy „nyuszinak” nézzék őt, v. kivívja Djatlov rosszallását v. nyilvános megszégyenítését. (Lásd a naplójukat, abból azért kiérezni ezt a bizonytalanságot az utolsó napokban.)

 3171. Rogal Dorn — 2016-11-09 20:22 

Újraolvasva a posztot, két kérdés merült fel bennem. ( Ha valahol a “kommentlavinában” megválaszolódtak, akkor bocsánat…)

1. Az árokban megtalált holttestek mit kerestek ott, emlékeim szerint valami ágakból hevenyészett padozat is volt alattuk.

2. Mint fegyelmezett hegymászók és túrázók, miért a szélrózsa minden irányába szaladtak szét?

és három a magyar igazság:

3. A leírásban az szerepel, hogy a megtalált sátorban a kilencből hatan szoktak aludni. A másik sátor meglett? Illetve ki melyikben aludt?

 3170. Rogal Dorn — 2016-11-09 20:01 

@Rogal Dorn:

*szerintetem

 3169. Rogal Dorn — 2016-11-09 19:57 

Huuuh. Még mindig megy a rejtély felgöngyölítése?

A fotó intem véletlen exponálás, pl. mikor valaki odaadja a másiknak a fényképetőgépet és véletlenül lenyomja az exponáló gombot.

Az állvány szerepel a csomaglistán?

 3168. oberon — 2016-11-09 17:18 

Nekem elsőre valami égő dolog jutott eszembe, amire megpróbáltak ráközelíteni, de nem sikerült.
Aztán utána olvastam a többiek verzióit is.
A probléma már ott felmerül, h szándékos, csak rosszul sikerült, vagy véletlenül elsütött képet látunk e?

 3167. sztalker — 2016-11-09 11:37 

@becsuszoszereles1k:

Maradjunk még kicsit a sátor belsejében, és az utolsó fotónál.

Én elképzelhetőnek tartom, hogy az utolsó fénykép a sátor BELSEJÉBEN készült, és nincs másról szó, minthogy az egyik kémlelőnyíláson beszűrődő éles fényt kapta le valaki (nem is biztos, hogy a gép tulajdonosa, hanem aki épp megmarkolta a masinát). A lejjebb csatolt képeken valami hasonló effektus látható, vagyis Djatlovék fotóján a középső sokszögű folt magának az objektív lencsének a tükröződése, a világító négyzet a sátornyílás (kukucskáló) — ezért sem ovális az alakja –, a beszűrődő fény meg nem egy rakéta v. csóvát húzó egyéb objektum, hanem egy nagyon erős sarki fényjelenség (?) átszüremkedése az egyik nyíláson.

Talán olyan hirtelen világított be rájuk a fény, hogy ezt az érdekes hatást mindenképp szerették volna lekapni, és semmi kedvük nem volt ezért még a hidegbe is kimenni, hiszen magát a sarki fény jelenségét már látták eleget.

(A beszűrődő fényt persze más is okozhatta, nem csak északi fény, ezt nem vitatom, de a „lencse-hatás” akkor is nagyon jellemző az ilyen típusú fotóknál, sőt, erre még külön művészi effektus-készlet is van pl. a mai képfeldolgozó programokban, meg a filmes, mozis fényelő-szoftverekben. Nagyon közkedvelt hatás az ilyesféle „becsillanás”, mozgalmassá és életszerűvé teszi a képet v. jelenetet, noha régebben fotóshibának tartották, mára viszont inkább divat lett. Én is sokat használtam egykor.)

http://kepfeltoltes.hu/161109/lens_effect-1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/161109/lens_effect-2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

És Djatlovéké:

http://kepfeltoltes.hu/161109/lens_effect-3_Djatlov_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Egyébként bárki kipróbálhatja ezt: kartonból vágjon ki késsel egy kis négyzetet, a kartonlapot tegye egy fényforrás (pl. a sötét szobában a világító tévéképernyő) elé, és mobiltelefonjával próbálja lefotózni. Ennyi.

(Ja, lustáknak meg: Photoshop: -> Effects -> Render -> Lens flare menü.)

 3166. becsuszoszereles1k — 2016-11-08 22:18 

3165.@sztalker:

Ha nagyon akarjuk.
De nem sarki fények miatt mentek, ezért a helyükben én stativ nélkül kattintottam volna néhányat, és kész.
Ha mégis benne volt a programjukban, akkor is, abban az időjárásban a labazban hagytam volna a stativot. Főleg, ha nehéz, nem összecsukható stativ volt.
Viszont tény, hogy vittek stativot. Már ha vittek valóban. 😀
Nem erőltetem, ha másnak se jut eszébe semmi.
Szerintem nem volt semmilyen fedőtevékenység, simán hegyetmászni indultak ők eredetileg, ennyi…

 3165. sztalker — 2016-11-08 19:55 

@becsuszoszereles1k:

Ha nagyon akarunk, akkor erre a statív-dologra is találhatunk vmi indokot.

1957-58 között volt a Nemzetközi Geofizikai Év, és nem kizárt, hogy az akkori intenzív napfolttevékenységek miatt sokan mentek ki pl. sarki fényeket fotózni. Például egy ilyen művelet is indokolhat fotósállványt, ráadásul a gyerekek már eléggé Északon voltak ahhoz, hogy legyen esélyük ilyen jelenséget lekapni.

(Néha előfordul, hogy még a mi szélességi körünkön is látható, de volt már példa asszem Floridából látott sarki fényre is, amikor a Napból a szokásosnál intenzívebb részecskeáram éri el a Földet.)

Sőt, az a bizonyos híres utolsó fotójuk Djatlovéknak ugyanígy lehetett egy efféle jelenség, ha nagyon erőltetjük ezt a témát.
Mindenesetre fedőtevékenységnek is kapóra jöhet egy ilyen megfigyelés, kutakodás, azt elismerem.

 3164. becsuszoszereles1k — 2016-11-08 15:36 

A stativ!!

Eg paraszthajszállal múlt harmadik évfordulója, hogy az egyik legfontosabbnak tartott témát ejtettük. Ez pedig a fényképezőgép…

Na de, minek kellett a stativ egy magassági túrához a sportfokozatért?!
Mit kellett marhatisztán, precizen lefotózni, fix helyről vagy beállitani fotózáshoz?

Tényleg kell egy ilyet még pluszban cipelni?? :-O

Itt lehet egy kicsit feleleveniteni a támát:

Hsz.: 2529
2532. becsuszoszereles1k — 2013-10-24 00:37

“2529. @piszkosfredakapitany:

—-
Fenykepezogepek: 4 Zorkij a satorban +1 Zolo nyakaban, 2 FED (FED-2 ?) – de 1 biztosan (Jugyin szerint), Krivoe’ volt, es amit nem is talaltak meg soha tobbe; +cserelheto objektiv, fenyszuro, videokereso (es stativ).

Fotozok: Zolo 2 Zorkij, Szlobo 1 Zorkij, Gyatlov 1 Zorkij, Luda 1 (?), Zina 1 (?), Krivo 2 FED +video…lassan osszejon a 10 gep.”

Továbbá:
Hsz.: 2561-2598
2609
2694
2695
2696

 3163. egyeves — 2016-10-12 13:31 

JAV!
annak esélye….. rendkívül alacsony.

 3162. egyeves — 2016-10-12 13:11 

Üdv nektek!
Pár dolog kiegészítésül:
Elolvastam a Donnie Eichar könyvet, szerintem egy lufi az egész.
én egészen konkrétan semmi új infóhoz nem jutottam belőle, semmi olyan nincs benne, ami a neten ne lenne fenn (itt + a wikipedián + van egy részletes angol oldal). Ehhez még hozzájön az amerikai ember rácsodálkozása az orosz valóságra, aminek szerintem semmi értelme nincsen, az ő odautazásának meg pláne, mert az égvilágon semmit nem tett hozzá az ügyhöz.

Írta itt valaki, hogy a vágás a sátoron kívülről volt, ezt megcáfolták már korábban, biztos hogy vágás volt (nem szálirányban futott, mint egy szakadás, hanem keresztül a szálakon és belülről vágták, mert belül meg van a nyoma a kés kifutásának).

Ugyanakkor a könyv nagyon erőlködik az infrahang teória elfogadtatása mellett, de ha tényleg megrémültek valamitől (ami szerintem vitán felüli), akkor az ugyanúgy lehetett robbanás, rakéta zaj, fegyver zaj, valami más egyéb mesterséges vagy természetes zaj.

Az egészen biztos, hogy ezek a túrázók nem kezdő hülye gyerekek voltak, akik először láttak hideget-havat-sátrat-erdőt-zajokat-stb.
Tehát iszonyatos bajban lehettek, ha cipő nélkül elhagyták a sátrat.

Abban is egészen biztos vagyok, hogy 750-1000 méter sétában (a fánál lévő menedéktől vissza a sátorig) nem fagyhatott meg félúton senki, ezt abból gondolom, hogy rengeteg Nansen-Amundsen-Scott-Shackleton útleírást olvastam és az ember iszonyatosan szívós (főleg adrenalin sokkban) és szerintem annak az esélye, hogy 3 személy is a sátor felé vezető úton essen össze. Bár az előzmények ismeretében ezt nehéz kiokoskodni.

Pár kérdés a részemről:

– Van-e arra bizonyíték (vagy erős gyanú), hogy ketten összeverekedtek?
– Miért nem lehetett az adott napon is fénykorong, ha máskor láttak? Mi zárja azt ki, mert szerintem semmi az ég világon.

 3161. totopad — 2016-08-29 14:26 

Sziasztok! Még új vagyok a kommentelők közt, de engem is megfogott a téma, mióta láttam a filmet és utána olvastam a storynak részletesebben.

Elolvastam az ajánlott könyvet és egyrészt nagyon tetszett, mert iszonyat sok részlet derült ki a naplókból és a nyomozásból, amit korábban sehol sem olvastam, tök jó, ahogy kizár tök jól egy csomó konteót, de a srác elméletével nem tudok mit kezdeni alapvetően. Önmaga által leírt részleteket hagy teljesen figyelmen kívűl és csak sarkallatos, lekerekített módon próbálja megoldani az ügyet Önmagának ellentmondva ő is konteót gyártván.

Még el is hinném az infrahangot, de, hogy nem természetes jelenség volt az biztos. Miért próbálták meg eltusolni az esetet fentről – a könyv alapján többször is volt erre kisérlet-, miért titkosították az ügyet, miért voltak szétszaggatva az áldozatok ruhái stb… Még Jugyin-nal is tudott beszélni, aki szerint is valami fegyveres banda támadt rájuk. Tehát elhiszem, az infrahangot, de minimum valami szovjet kisérlet részesei lehettek.

 3160. cirus — 2016-08-19 09:30 

Ezt láttátok?

http://www.hirado.hu/2016/08/16/ujabb-fordulat-a-gyatlov-rejtelyben/

Egy új expedíció szerint rossz koordinátákat adtak meg eddig a rejtélyes uráli tragédia helyszínéről. A kutatók szerint fémdetektorral is érdemes lenne megvizsgálni a holttestek valódi helyét.

Máig megoldatlan a Gyatlov-rejtély; nyolc orosz egyetemista és tapasztalt hegyi túravezetőjük 1959-es halála az Urál északi részén.

A csoport tagjait 1959. február 1-jéről 2-ra virradó éjszaka érte utol a vég a Holatcsahl hegyen, melyet a helyi manysik a Halottak hegyének hívnak.

Fagyott holttesteiket különféle sérülésekkel találták meg a környéken, de hogy mi történt velük pontosan, azt ma is csak találgatják.

A csoport vezetője Igor Gyatlov után Gyatlov-hágónak nevezett területen most újabb expedíciót tartott a csoport emlékére létrehozott társaság.

Vezetőjük, Jurij Kuncsevics szerint évtizedekig rossz helyet tartottak nyilván a tragédia helyszíneként.

„Expedíciónk egyik tagja fényképeket készített arról a pontról, ahol a dokumentumok szerint a testek egy része hevert. Ám ez nem egyezett azzal, amit a korabeli felvételeken látunk” – mondta el a TASSZ hírügynökségnek.

Néhány egyetemistát egy fenyőfa alatt ért a halál, aminek a megjelölt ponton a nyoma sem látható. Kuncsevics emberei ezért keresni kezdték, és meg is találták a fát, bár ma már kidőlve fekszik a hegyoldalon.
A kutató szerint nem zárható ki, hogy a holttestek megadott koordinátái tévesek.

Kuncsevics úgy véli, érdemes lenne a most azonosított helyen új vizsgálatokat végezni, többek közt fémdetektorral is átfésülni a terepet.

Egyes beszámolók szerint a tragédia idején mindenféle, katonai gyakorlatokból származó roncsokat lehetett látni a hágón, talán ezekre céloz a Gyatlov-csoport emlékezetére alapított társaság vezetője.

A 14 tagú 2016-os expedíció, melynek biológusok, halászok, vadászok, favágók és diákok is tagjai, augusztus elsején indult a kies hegyvidékre, ahol azóta is kutatnak.

Egy elhagyott, titkos katonai reptér maradványait is felfedezték, bár szerintük ez a létesítmény nem függ össze a tragédiával.

A Gyatlov-csoport tagjai haláluk éjszakáján közös sátrukból menekültek ki, hiányos öltözékben, máig ismeretlen okból.

A ponyvát belülről késsel felvágták, mezítláb indultak el; egyeseket a kihűlés ölt meg, másokat egy autókarambolhoz mérhető, megmagyarázhatatlan fizikai erőhatás.

Egyes holttestek ruhadarabjain erős radioaktivitást mértek, némelyeket megcsonkítottak, volt akinek a teste sötétbarnára színeződött, haja megszürkült.

A rejtélyes esetről számtalan összeesküvés elmélet is született, a történetet könyvek, filmek dolgozták fel.

 3159. zolcsi — 2016-08-15 15:43 

Szintén tudom ajánlani Donnie Eichar könyvét. A végén olyan magyarázattal áll elő, amit kezdetben nagyon nem akaródzott elhinnem a misztikum teljes hiánya miatt, de pár sor után már meggyőzött.

Több újdonság is szerepel a könyvben (bár lehet, hogy ezek az infók itt már elhangzottak és csak számomra újak). Például kiderül, hogy a túrát idő előtt feladó Juraj Jugyin melyik teóriára esküszik: szerinte a csoport látott valamit, amit nem lett volna szabad, és fegyveresek arra kényszerítették őket, hogy eljátsszák ezt a szétszóródós-lengén öltözött színjátékot, hogy teljesen összezavarjanak vele mindenkit.

Eloszlat egy csomó tévhitet is: például hogy az ominózus éjszakán senki sem látott fényeket az égen a környéken, ellenben több mint két héttel később, február 17-én többen is (és ez egybeesett egy hivatalosan is elismert rakétateszttel). Több poént viszont nem lövök le: izgalmas könyv, rengeteg mindent tisztáz, egy csomó elméletet megcáfol, a végén pedig felkínál egy megoldást, ami megállja a helyét.

 3158. SLC — 2016-08-06 21:08 

@katacita: Köszi az ajánlást, meg fogom keresni a könyvet 🙂

 3157. SLC — 2016-08-06 21:07 

@Szabó András: Köszönöm az ajánlást 🙂
Sajnos az oldal magánélet miatt nem lett befejezve, és nem is tudom mikor lesz időm komolyan foglalkozni vele.

 3156. laposelemer — 2016-08-05 10:16 

@katacita:

Olvastam a könyvet, nagyon jó, a szerző alaposan utánajárt a dolgoknak és tisztáz jó néhány, itt is szereplő téves mendemondát. Szerintem az általa talált megoldás elég hihető verzió.

Utánaolvastam a Kármán-örvénysornak (nagyon szép fotók vannak róla a guglin), meg az infrahangnak, és a körülmények szerencsétlen egybeesése miatt alkalmasnak a tűnik arra, hogy a sátorozók fejvesztve kimeneküljenek a sátorból. És ez a kulcskérdés. Utána már esélyük sem volt a töksötétben, üvöltő szélben, hófúvásban, sérülésekkel súlyosbítva megtalálni a sátrat (és egymást) a kopár hegyoldalban, ahol még viszonyítási pontok sincsenek. Valószínűleg a tájékozódásuk is összezavarodott, mentek amerre a lábuk vitte őket, lefelé. A mínusz 30 fok pedig időt sem hagyott nekik.

A körülmények szerencsétlen egybeesésén a hegy alakját, a szél erősségét és irányát, és a sátor helyét értem. Szóval valóban rosszkor voltak rossz helyen, de a helyi viszonyok nem ismerete, az időjárás figyelmen kívül hagyása, a sátor nem megfelelő helyen való felállítása okozhatta a tragédiát.

 3155. Szabó András — 2016-07-25 09:51 

Sziasztok!
Még egy kis plusz olvasnivalót is ajánlanék a témáról:
http://dyatlov.corneliusnoir.hu/

 3154. katacita — 2016-06-26 22:37 

Sziasztok!

Valamikor másfél éve elmerültem a témában, de amúgy nem vagyok egy konteógyártó típus, úgyhogy nem tettem le a voksom egyik megoldás mellett sem.

Biztos többen hallottátok, hogy megjelent egy könyv magyarul az esetről, Halálhegy a címe, a szerző Donnie Eichar. (Rákerestem a nevére a kommentek között, de nem találtam, úgyhogy talán még nem volt róla szó.)
A srác elment többször Oroszországba, beszélt a túlélő Jurijjal meg az alapítványt vezető Kunceviccsel is, bejárta a helyszínt is. Egy csomó naplórészlet meg rengeteg fotó van a könyvben, szerintem igazán jól sikerült.
Ő mondjuk kizárt kb mindent, és mikor már teljesen elkeseredett, hogy tényleg nincs megoldás, akkor elkezdett időjárási témákban kutakodni, és innentől

SPOILER – legalábbis a könyvre nézve 😀

és végül ő az infrahangnál lyukadt ki, amelyet az erős szél és a hegy kupolaformájának találkozása okoz. Beszélt kutatókkal, akik direkt ezekkel a jelenségekkel foglalkoznak, akik megerősítették abban, hogy az erős szél valóban okozhatott infrahangot, ami pánikot váltott ki a túrázókban, ezért minden alapos indok nélkül kimenekültek a sátorból. Aztán amikor megszűnt a jelenség, és észbe kaptak, hogy ezt nem kellett volna, akkor késő volt. A könyvben ez szépen le van vezetve, egyébként ott is említik azt a kísérletet, amit valaki itt is, amikor egy hangversenyen bocsátottak ki infrahangot, és az emberek nekiálltak pánikszerűen menekülni.

Szerintem érdemes elolvasni a könyvet, nekem a végén már az egekben volt a pulzusom, egyben lenyomtam az egészet, nekem igényes munkának tűnik.

 3153. becsuszoszereles1k — 2016-05-17 14:41 

3152.@oberon:

Hasonlóan, én sem gondolkodtam azóta sem Djatlovékon.
*

Ludánál valószinűbb az újraélesztés miatti bordatörés, mivel ő legfelül volt, rajta nem nehezedett senki, ráadásul szinte függőleges helyzetben találták, kicsit térdelve (bár, ami lehet post mortem megrogyás); a többieknél, a gödörben, lehetnek post mortem is a törések. Nem úgy volt, hogy max. Tibo nyomhatta volna Ludát, de csak oldalról, mint aki jobbról a legszélső volt a gödörben? Lévén, az összes fiú a gödörben volt, nem? Ráadásul Kolo nem nehezedhetett Ludára, lévén a bal szélen voltak Zoloval, legmélyebben, és egymást átfogva Zoloval?

Luda nyelve? Elharaphatta egy rossz ugrástól-eséstől is, amihez hozzájárulhatott a fázás, dermedtség, remegés…

De, ha szerinted idegenkezűségre kell gyanakodni, akkor épp úgy lehetett kinzás – inkább kényszerités, túlerő – áldozata is.
*
Szerintem többségünk az idegenkezűségre voksol. Hogy aztán klasszikus idegenkezűség-e, vagy a tudomány eddigi állása szerint nem ismert idegen erő hatása?

Ha idegenkezűség, akkor egyből @bobby ésszerű, észszerű gyanúja ötlik fel Vörösszakállról -, aki a hegycsúcsra indulás előtti utolsó szállásukon mi mindent kihúzott belőlük a vidám társaság közepette, hogy majd utánuk menjen a társaival, hogy végezzen velük. Pont Ludának tűnt fel a figura, le is jegyezte a naplójában, mintha félt is volna…
Lehet, hogy a vörösszakállas ugyanúgy észrevette Ludán a felismerést. Még az is lehet, hogy nyomatékul utolsóként ölték meg, ki tudja milyen “hagyományok” szerint…

Ám mi van akkor, ha nem a gulágosok Djatlovéktól, hanem a csapat hallott-látott meg tőlük-róluk valamit, amit nem kellett volna?! Djatlov furcsán szélsőségesen is kezdett viselkedni és irányitani a csapatot, még az útvonalon is változtatott -, nyilván tudta, de legalább óvatossá tette a rádöbbenés, hogy veszélyben vannak, hogy nem sok jóra lehet számitani ilyen helyzetben arrafelé, legföljebb utolsó sanszként ügyesen előremenekülni…
Amire újra fel kell hivni a figyelmet: ugyanabban az időpontban, ugyanazon a környéken más csoportok is túráztak Djatlovék egyeteméről (UPI), teljes nyogalommal, és hajuk szála sem görbült. Pont egy ilyen épp hazaérkező csapat fordult vissza önkéntesen a keresésükre. Konteóként persze ez lehet gyanús is… 😀 Jó lenne pontosan emlékezni, de mintha lenne olyan statisztika, hogy ugyanakkor történt néhány nem rendhagyó halálos hegymászó-baleset a tájékon.
De miért hagyták el a sátrat?!

***Vagy? Zoloék csapata volt felöltözve legjobban, és Zolo meg Tibo már előzetesen kinn sertepertéltek – a faalatti csapatban talán csak Szlobo, lehet, hogy áltatásképpen. Ebben a mezitlábas csapatban volt Igor, a vezér és Krivo a tényező Cseljabinszkből, ha barátilag, ha terelésnek, mint – esetleg – Szlobo felöltözöttsége – mintha őt is magukkal invitálták volna Zoloék a kinti levegőzésre…elfelejtettem, hogy volt-e fényképezőgép nála is…

A beöltözöttek közt volt 3 potenciálisan gyanús szereplő: a profi és árnyékvezér Zolo, a hallgatag, individuális Kolo és a gulágon született és nevelkedett, apátlan és nyugati – szovjetorosz(?) származású Tibo. Valamint a nagypolgári, és vezetői beosztású papával biró Luda.
Amúgy a program már az elején néhány tizkilométeres távról többszázra módosult – hivatalosan!
A profik intézték el a mezitlábasokat, vagy tkp. Krivót? barátostól? Plusz a “járulékos veszteség”…Tehát Zolót Krivo miatt küldték volna Djatlov csoportjába túrázni…
Őket magukat pedig tényleg szerencsétlen baleset érte a természetben…
Sokaknak feltűnt közülünk, hogy a csapat kezdett szétválni, kettészakadni – nem csoda, ha az előbbi verzióban gondolkodunk.***
*

A narancsgömbök az éjszakai égbolton a másik gyanús jelenség, de amire nemigen volt válasz eddig.

 3152. oberon — 2016-05-11 18:34 

@becsuszoszereles1k:

Megmondom őszintén, azóta nem gondolkodtam rajta, viszont tartom magam az akkori konklúzióimhoz. Számomra most is az idegenkezűség a legelfogadhatóbb magyarázat.
De ha már itt vagyok, konteozom kicsit 🙂
Számomra az, hogy Ludmilla nyelvsérülése még életében következett be, tény, amit a gyomrában megtalált vér is bizonyít. Az viszont, hogy erőszakkal lett eltávolítva, korántsem. Anno arra jutottam, hogy akár a didergés/remegés közben is elharaphatta, majd a vér miatt fuldokolhatott és a többiek ezért próbálták meg újraéleszteni, aminek köszönhetőek a bordatörései, mivel ahogy erre egy mentős ismerős felhívta a figyelmem, újraélesztésnél ez majdnem törvényszerű. A sérült nyelv pedig később könnyebben indult oszlásnak a patakban, főleg a felmelegedéskor.
Ami szöget ütött a fejemben, hogy ha mégsem élesztették újra, hanem megfagyott vagy megfulladt (nem tudni, hogy milyen ütemben került bele a vér a gyomrába, lehet, hogy csak fokozatosan), akkor nem e lehetnek a bordatörései ugyanúgy, mint Zoloé, post mortem sérülések? A fagyott csont könnyebben törik, amit a halál után sem az inak, sem semmilyen más szövet nem erősít. Ha Zolo volt legalul, akkor 3-an nehezedtek rá, Ludmillára csak ketten (Kolo és Tibo) plusz a megsaccolhatatlan hó, majd később az esetleges víztömeg. Lehetséges lenne e, hogy a halál beállta után a rájuk nehezedő testek súlyától törtek volna e így szét? Mert ha igen, akkor az nagyban befolyásolná szerintem a történetet, mivel ezekkel a sérülésekkel a legnehezebb elszámolni.

 3151. becsuszoszereles1k — 2016-05-11 16:44 

3149.@blackcat666:

Nem beszéltem sugárveszélyről, vagy sugárzás okozta halálról, úgyhogy teljesen igazad van.
Csak a posztból tudsz kiindulni (onnan tudjuk azt is, hogy a csoportot keresőknek nem lett semmi baja semmiféle sugárzástól), és ha találsz még további információkat -, főként a külföldi Dyatlov-fórumokról.
Ezért, ha tényleg morfondirozni akarsz rajta, mivel az eddigi kommentek kényszerűen mindig visszatértek a legelső momentumhoz, a legelső kérdéshez, amire sehogysem kapunk választ, kiderülhet számodra is, hogy enélkül a válasz nélkül nem juthatunk semmire, pedig akár végigmehetünk a teljes sztorin, akár aprólékos részleteiben is.
A kulcskérdés pedig változatlanul és továbbra is az, hogy: miért hagyták el a sátrat és miért nem tértek vissza még időben, ha el is hagyták azt? _ Tudatosan nem tettem hozzá most, hogy ‘pánik szerűen’ és hogy ‘alulöltözötten’ – honnan tudhatnánk? Nem biztos, hogy helyesen extrapoláltunk; mindig kell egy másféle nézőpont.
Szóval, ha erre a kérdésre lenne egy jó válaszod. Egyen vagy ketten nem boldogulunk vele…

 3150. becsuszoszereles1k — 2016-05-11 16:13 

3148.@oberon:

Szia! Á, igazából csak a cseljabinszki hir “ihletett meg” (de nem mint előzmény) az újabb becsúszószerelésre. 😀

Neked? Van valami új ötleted? 🙂

 3149. blackcat666 — 2016-05-11 13:21 

@becsuszoszereles1k: A cseljabinszki katasztrófa egyszer jelentett egy robbanást, amelynek fényét nagy területen látták, akár a “Djatlov-incidens” helyszinén is látható volt- de egy évvel az eset előtt.
Másrészt jelentett egy szétszóródó radioaktiv szennyezést, ami szintén nagy területet érintett, és évtizedekig, akár évszázadokig komoly veszélyt jelent/het. A radioaktiv sugárzás azonban közvetlenül nem érezhető, tehát nem magyarázza a PÁNIKSZERŰ menekülést és a néhány órán belüli halált
A néhány órán belüli halálhoz extrém erős sugárzás kell, és akkor a néhány hónappal később érkező mentőcsapat tagjai is jócskán kaptak volna a sugárzásból, és a köztük előforduló gyakori betegségek/halálesetek gyanút keltettek volna, még ha ez akkor nem is kap nyilvánosságot. Az ilyen mértékű sugárszennyezettség nyomai viszont a mai napig kimutathatóak lennének a helyszinen, és a rejtély meg is oldodott volna,

Ha kevésbé, de még mindig veszélyesen sugárszennyezett területre tévednek, akkor valószinűleg az történt volna, hogy a csoport tagjai szépen befejezik a kirándulást, hazamennek, és néhány hét-hónap-év múlva egymás után meghalnak fehérvérűségben, ilyen -olyan rákos megbetegedésekben, esetleg aki szerencsés és ellenálló a szervezete, akár ma is élne.

 3148. oberon — 2016-05-11 09:12 

@becsuszoszereles1k:

Szia! Örömmel látom, hogy még mindig foglalkoztat a dolog 🙂

 3147. becsuszoszereles1k — 2016-05-03 16:03 

3146.@blackcat666:

Rajzoljunk!

Ami a pusztulást és a károkat illeti, itt vannak leirva – többnyire mint statisztika.
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=9&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwiMtsmcp7PMAhUJEiwKHZ4ICCsQFghHMAg&url=http%3A%2F%2Fwww.kisalfold.hu%2Ftudomany%2Fmajak_a_vilagtortenelem_legsulyosabb_atomkatasztrofaja%2F2400490%2F&usg=AFQjCNF-k30irA6TOTJND_EUg-r2FFfT6g&sig2=yrUhoOTRC3ZdX_xVKBtP4A&bvm=bv.120853415,d.bGg

A Djatlov-csoport meg nem “hős város”, hanem 9 ember, névvel, cimmel, oskolával (hires, kiemelt – a Szibériát immáron gazdaságilag meglovagoló kvázi ipari fejlesztés-fejlődés felsőfokú oktatási farvizén agyakat biztositandó).

Ne vegyél minden szót szó szerint, vagy olvasd el az összes eddig kommenteléssel született konklúziót – 3400 hsz.-t!

A pánikszerű menekülés az, gondolom, következmény.

Másutt IS, mindenütt kereshetjük a megoldást, akár egyedül is. Ha a tűt kell megtalálni a perzsa szőnyegen, át kell vizsgálni az egészet, és lehet, hogy már nem is ott van…
Mondj Te is valamit! Nem én vagyok a moderátor mediátor. :-DD
___________________________________

Hölgyeim! Uraim! Kérem, tegyék meg tétjeiket! 🙂

 3146. blackcat666 — 2016-05-03 12:49 

@becsuszoszereles1k:
Rajzoljunk egy kb 400 km -es kört Cseljabinszk köré. Ezen a körön belül számos település van, ezek lakói között egy ilyen feltételezett baleset sok áldozatot szedett volna, miért pont csak a Djatlov csoport néhány tagjának halála került volna nyilvánosságra?
És bár a katonaság sok mindenre képes, de egy legalább 400 km hosszuságú földalatti bázis létezése sem hihető…
Továbbá a nyomok pánikszerű menekülésre utalnak, amit egy megnövekedett rádioaktiv sugárzás nem magyaráz, hiszen ezt közvetlenül nem is észlelték volna.
Valahol máshol kell keresni a megoldást 🙂

 3145. becsuszoszereles1k — 2016-04-30 23:40 

3144.@kaffer:

Elég jól ismered és emlékszel a hozzászólásokra, egy-egy hipotézisre, teóriára, ami itt kialakult a többéves kommentelés nyomán?
Hogy tilosban jártak volna, azt nem nagyon gondoltuk, vagy legalábbis inkább úgy, ha nem tudtak róla, ill. megdőlt a hipotézis, mármint nem szólt mellette több bizonyiték (ab ovo kár is ezt a kifejezést használni), mint ellene.

Előbbi hsz.-omnál sem állitottam, hogy tilosban jártak, hanem inkább azt, hogy később alakult ki ilyen helyzet.
Ugyanakkor valóban felvettem azt a szálat is, hogy hátha Krivo (és Igor, esetleg Zolo, Tibo, Kolo… 😀 ) mégiscsak tilosban jártak…
Érted. Csak “hangosan” gondolkodunk, azaz közösen. Senki nem jelent ki semmit tutira. Ez idestova 60 éve nem sikerült senkinek.

Többen gondoltak már arra is, hogy az eset ugyan megtörtént, de ez az összeállitott (hozzáférhető) anyag hiányos: vagy mert sok részlet nem (volt) publikus, vagy mert tudatosan megtévesztő; vagy hogy hoax, teszt, játék, vagy amit akartok…

 3144. kaffer — 2016-04-29 17:22 

@becsuszoszereles1k:

Ezzel az a bajom, hogy ha tilosban jártak, megbuktak, akkor mi most itt erről nem igen beszélgetnénk. Mibe tellett volna őket nyomtalanul eltüntetni ? Kevesebbért tűntek el emberek arrafelé..

 3143. becsuszoszereles1k — 2016-04-29 13:26 

3142.@blackcat666:

A távolságra én is gondoltam, de egyrészt itt van ez a kecsegtető idézet:
““A robbanás olyan látványos volt, hogy szemtanúk vallomásai alapján még több száz kilométerről is látható volt és a korabeli szovjet hivatalos sajtó távoli villámlásként illetve északi fényként magyarázta.””
Másrészt meg ki tudja mik vannak ott a föld alatt és mekkora kiterjedésűek.
Nem is a közvetlen halálukat okozó dologként gondoltam, hanem hátha látták az egészet, vagy valamit, és azt nem kellett volna látniuk -, ráadásul Krivo esetleg azonositani is tudta az eseményt előzetes tapasztalatai, illetve helyismerete segitségével Cs-40-ről – az életrajzát nyilván ismerték, de azt is, hogy netán Djatlovékkal túrázni ment, mindenesetre, hogy nincs a munkahelyén.
Igy még tovább konteózhatunk, hiszen tudjuk, hogy – ha jól emlékszem – Krivót mintha nem engedték volna el a munkahelyéről (Cs-40)…, talán volt rá oka, hogy ne legyen ott, és hogy minél távolabb legyen? És egy útvonal-változtatásra (irányát és hosszát-távolságát tekintve is) rávegye esetleg Igort, akivel nem mellesleg a legjobb barátok voltak. Háát, nem tudom. Djatlov ráadásul nem adta le a túratervet az UPI-nál (az egyetemük), pedig köteles lett volna! Ezek az eddigi kérdőjelek is kezdenek értelmet nyerni…

 3142. blackcat666 — 2016-04-29 12:16 

@becsuszoszereles1k:
Ozersk (Cseljabiszk)-Vizhay(Vizsaj, a Djatlov csapat startpontja)) távolsága légvonalban legalább 3-400 km
(Két Vizhay nevű település van a “környéken” egyik 540 km, a másik több mint 700 km közuton Cseljabinszktól.)
Tehát nemcsak az időbeli, de a térbeli távolság is tetemes a cseljabinszki baleset szinhelyétől.
Elképzelhetetlen az hogy mégha történt is egy újabb, mindeddig titkos baleset Cseljabinszkban, ez olyan méretű lehetett volna, hogy egy népes csapat gyakorlatilag azonnali halálát okozza több száz km távolságban.

 3141. becsuszoszereles1k — 2016-04-29 10:04 

Az 1957-es Kistim-tragédia.
1957. szeptember 29. Cseljabinszk-40 _ Cseljabinszk-65 (Majak)

1.) Link: http://ob121.blog.hu/2013/05/31/majak_463 — “Az amerikaiak számára Garry Powers készített pár fényképet a létesítményről 1960 májusában egy U2-es repülőgépről.”
[Mint ismert, sikeresen lelőtték a helyszin felett, aminek nyomán történtek bizonyos kompromisszumok is a hidegháború elég meleg ölén…]

A Djatlov-csoportból Jurij Krivonyisenko [Krivo] már 1957-ben itt dolgozott, sőt, a katasztrófa idején mint mentesitő…

Majak: a világtörténelem legnagyobb atomkatasztrófája
“Teljes nevén Majak Termelési Egyesülés, korábbi nevein Kombinát–817, Mengyelejev Állami Vegyiművek. 1994 előtt Ozjorszk várost Cseljabinszk–40, illetve Cseljabinszk–65 néven illették, és olyannyira titkos volt, hogy még a térképeken sem szerepelt.”
2.) Link: https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=9&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwiMtsmcp7PMAhUJEiwKHZ4ICCsQFghHMAg&url=http%3A%2F%2Fwww.kisalfold.hu%2Ftudomany%2Fmajak_a_vilagtortenelem_legsulyosabb_atomkatasztrofaja%2F2400490%2F&usg=AFQjCNF-k30irA6TOTJND_EUg-r2FFfT6g&sig2=yrUhoOTRC3ZdX_xVKBtP4A&bvm=bv.120853415,d.bGg

1959. február 2. – a Djatlov-csoport pusztulása [R. I. P.]
Szorokint tisztet viszont már február 4.-én hivatalosan kirendelik az ügyben, holott a csapatért február 12-16.-tól kezdenek aggódni és keresésbe fogni – ami inkább az okok sokkal korábbi ismeretét jelzi, mint a csapat balesetéről való értesülés elsődlegességét; csak igy válik érthetővé a terület hatóság általi lezárása és a hivatalos keresés a közösségi, civil kutatás után, majd az ügy zárolása (részbeni megnyitása: 1994).

Jelen Konteoblog poszt:
6.5.) Az UFO-teória
“A kilenc sízőt egy (vagy több) földönkívüli jármű támadta meg (lásd a furcsa fények a táborhely felett),”

– helyett inkább ez, a furcsa narancsszinű gömbökhöz (2. link): “A robbanás olyan látványos volt, hogy szemtanúk vallomásai alapján még több száz kilométerről is látható volt és a korabeli szovjet hivatalos sajtó távoli villámlásként illetve északi fényként magyarázta.”

Pusztán 1 év telt el a katasztrófa és a Djatlov-incidens között! Lehettek további váratlan események Cseljabinszk-65 területén, illetve azokat kisérő jelenségek, például a komplexum földalatti részeiben.

A titoktartás és a titkolózás viszont vátozatlanul érvényben volt.

 3139. sal272 — 2016-01-31 10:29 

@rrobin:
Igen Rrobin, ez a valószínű, hogy rájuk dőlt egy hótömb. Erről írt nemrég Сергей Доля.
http://sergeydolya.livejournal.com/1163567.html
Van egy ábra és egy dokumentumfilm.

 Visszajelzés3138. KépsoRock – Halálhegy – A Dyatlov-rejtély (2013) — 2016-01-25 14:00 

[…] nagyon nagyra becsült írója tartott egy kis beszélgetést. A Djatlov-incidensről szóló cikke a kedvenceim közé tartozott, úgyhogy nagyon vártam, hogy ez a nem […]

 3136. tiboru — 2015-12-28 16:30 

@albu:

És mi még népszerűsítjük is 🙁

Ez a szerző mellesleg nagy rajongója lehet a Konteóblognak, elég szépen merít a különböző posztjaimból… Biztosan nagyon büszke a cikkei olvasottságára 🙂

 3134. kaffer — 2015-12-20 21:18 

@rrobin:

Igen, elképzelhető hogy az ítéletidő okozta a bajt.
De írod, hogy azért álltak meg rossz helyen, hogy minél előbb a meleg sátorban lehessenek. Ehhez képest nem volt befűtve. És még mindig hibapont, hogy miért mennek el messzire hiányos öltözékben, ami gyakorlatilag öngyilkosság. Még ha ki is menekülnek a sátorból, pár méter után rá kell jöjjenek, megfelelő öltözet nélkül esélytelen a dolog..

 3133. rrobin — 2015-12-20 05:27 

Még egy kis adalék az alább megejtettekhez:

– A helyszinelők által készített képen jól látható a sátor közepén egybefüggő homogén hótömeg. Az is jól látszik, hogy nem utólagosan, a tragédia után behavazott sátor van a képen.

– A sátorverés előtti képen látszik, hogy erős szél, itéletidő volt. A sátor helyének megválasztásában a rossz idő hatással volt, mint ahogy nyilván ennek tudható be a rosszul felállított sátor is. A túrázók akkor, ott semmi mással nem törődtek, csak hogy mielőbb a meleg sátorban tudhassák magukat.

– Hogy a sátor belülről, avagy kivülről lett e kivágva, nem tudható. Ami a valószinűbb, hogy a sátor egyáltalán nem lett kivágva, azt a sátorra zúduló hótömeg szakította ki, amikor hirtelen összepréselte a sátor belsejében lévő néhány köbméter levegőt.

– A négy utólag megtalált áldozat a vízmosásban az itéletidő, a hideg ellen keresett menedéket, ott fagytak halálra.

– Az már a sátorverésről készült képen is látszik, hogy milyen borzalmas hideg lehetett. A minusz harminc, de még a minusz húsz fok is elviselhető néhány óráig, persze arra alkalmas öltözetben, azonban ha mindehhez szélvihar is társul, akkor a kihűlés, a fagyhalál bekövetkezhet akár fél óra, sőt, még néhány perc alatt is.

Nincs itt semmiféle titok, semmi konteó. A problémát és a halált a hibás, felelőtlen túravezetés okozta, nem pedig a mansik, az ufo-k vagy amcsi kémek.

A titkosításra egy magyarázat létezhet. Ezzel a húzással a SZU-ban tartózkodó, ott aktív tevékenységet végző kémeket akarták ráugrasztani az “ügyre” ezzel is lefoglalva némi ellenséges erőforrást. Ez egyben, a dolog jellege, a tragédia sajátos helyszíne okán apropót kínált, legalábbis kínálhatott az ellenséges ügynökök személyének megismerésére, feltárására is.

 3132. rrobin — 2015-12-20 04:54 

A legvalószínűbb magyarázat – mint ahogy az lenni szokott – a legegyszerűbb. Lavina biztosan nem történt, feltehető azonban, hogy február 1-én éjjel hócsuszamlás temette be a sátor egyik oldalát, ahol négy ember feküdt (Zolotarjov, Kolevatov, Tibo és Dubinyina). A hócsuszamlás olyan erejű volt, mintha egy 10-cm vastagságú betonfal zuhant volna rájuk. Ez jól magyarázza a bordasérüléseket (külsérelmi nyom nélkül). Tibo – aki általában úgy feküdt, hogy a fényképezőgépét a feje alá tette – koponyája beszakadt.

A csapat tagjai – attól félve, hogy újabb hócsuszamlás várható – azonnali menekülésbe kezdtek. Kivágták belülről a sátor falait, a sebesülteket (három vagy négy fő) magukkal vonszolva. Arra sem hagytak időt, hogy lábbeliket húzzanak fel. Lefelé indultak a völgybe, ahol az „alaptáboruk” („labaz”) és holmijaik többsége volt. Másfél kilométert gyalogoltak vaksötétben, – 30 fokos hidegben, mély hóban, míg az erdő szélére értek. A fenyőfánál tüzet raktak, amely azonban nem volt képes felmelegíteni őket. A csapat itt kettévált, a három legegészségesebb, Djatlov, Kolmogorova és Szlobogyin visszafelé indult a sátorhoz lábbeliért és meleg holmikért, útközben azonban megfagytak.

Ugyancsak fagyhalál várt a gyenge, folyton elhaló tűz mellett a lábbeli nélküli Krivonyiscsenkóra és Dorosenkóra. Az égési sérülések is azzal magyarázhatók, hogy szó szerint a bőrüket égetve próbáltak meleghez jutni. Miután megfagytak, a másik négy életben maradott levágta róluk a ruháikat, de ez sem segített rajtuk, hiába húzódtak a mélyedésbe, mindannyian megfagytak.

 3131. morat — 2015-11-03 19:47 

@jukeey:

Simán lehet, hogy kiterelték a túrázókat az erdő szélére, de lelőni őket nem volt gyomruk, ezért inkább továbbálltak és sorsukra hagyták őket azzal, hogy úgysem élhetik túl. Majd amikor már eltávolodtak látták, hogy tüzet raktak… Akkor a támadók rájöttek, hogy akár túl is élhetik, ezért visszafordultak befejezni, amit elkezdtek.
Nekem egyébként a fegyverkísérlet is hihető levegőben robbanó gránátokkal, csak sok értelme nincs, mert nem nagyon volt arrafelé mit eltalálni, különösen olyan fegyverrel, ami nem hagy bombatölcsért.

 3130. jukeey — 2015-11-03 07:44 

3127. odradek

Nem biztos, hogy elhunytakról vettek le ruhát. A fánál pár szóval megbeszélték a tervet: menedékhelyet kell építeni, ehhez viszont ennyi személyre több ember munkája kell, akiknek szükséges nyakig hóban turkálni, majd szintén hóban gázolva gallyakat összehordani a kibéleléshez. Ez zokniban bajos, tűznél ücsörögve lehetetlen, ezért az építésre kevésbé alkalmasak átadták ruháik egy részét a dolgozni kezdőknek, ők maguk ez alatt egy hevenyészett tűzrakásnál próbálván melegen tartani magukat.

3129. morat

Nem mindjárt a kiterelés után kezdték őket hagyni simán meghalni. A sátornál valóban legfeljebb dulakodás lehetett, ez után viszont még tüzet raktak, hóbarlangot ástak és késsel gallyat gyűjtöttek bélelőanyagnak. Mindez legalább 1-2 órás meló lehetett, bajos lett volna többszörös bordatörésekkel és tüdőbevérzéssel; tehát nagyjából épségben végezhették a munkát, és csak a vége felé kapták meg az igazi mórest. Egész eddig komolyan hátráltató sérülése legfeljebb a tűznél levőknek lehetett (esetleg Djatlov is már ekkor itt pecózhatott súlyos agyrázkódással), de az sem biztos, akár válthatták is egymást.

Ha hagyták volna őket, talán mind túlélik; biztosan a ruháikból összetákolnak egy tűrhető menetfelszerelést egy-két fő számára, és a menedékben kicsit lengén is átvészelnek 1-2 napot, amíg segítséget hoznak a faluból. Erre már nem kerülhetett sor.

 3129. morat — 2015-11-02 23:10 

Kb két éve (vagy régebben?) nagyon sokat agyaltam anno ezen én is, jó kis konteo volt. Most az a hülye vicc jut róla eszembe, hogy:
– Ki az, korán kel és kenyeret süt, de nem a pék?
– ???
– De, a pék!

Ami kevés megbízható info van ebben a sztoriban az arra utal, hogy valakik az éjszaka közepén erőszakosan kiterelték őket, feldúlták a sátrukat és némi dulakodás után simán hagyták őket meghalni a szibériai éjszakában.
Vannak olyan misztikus infók amik ennek ellentmondanak (pl. nincsenek idegen lábnyomok), de ezekről utóbb általában kiderül, hogy a pocsék (nem létező?) nyomrögzítés miatt megbízhatatlan info, rárakódott legenda réteg olyanoktól, akik ott sem voltak.

Persze nyitva marad a kérdés, hogy ki és miért intézte el őket? Sose fogjuk megtudni…

 3128. odradek — 2015-10-29 18:18 

@becsuszoszereles1k: Nem ruha nélkül futottak el a sátortól, hanem a kemény fagyhoz képest alulöltözve. A több helyen megtalálható fotók alapján Szlobogyinon halálakor inget, Kolmogorova pulóvert viselt, vagyis nem volt rajtuk kabát. Volt, aki cipőt sem húzott a sietségben.
(Egyébként Zolotarjovnak sem voltak meg a szemei a holttestek májusi megtalálásakor, Dubinyináéval együtt az ő testét is kikezdte a bomlás, és az erdei állatok. Ehhaz képest több helyen egyenesen azt írják, hogy a lánynak ki volt vágva a nyelve. Na, így születnek az igazi mendemondák.)

 3127. odradek — 2015-10-29 16:39 

A neten vannak még fotók a holttestekről, s ha ezek hitelesek, akkor megállapítható, hogy a májusban talált tetemek a felfedezésükkor már bomlásnak indultak, Dubinyina holttestének ekkor már nemcsak a nyelve hiányzott, hanem a szemei és az állkapcsának egy része is.
Akik tovább bírták, érthető okból magukhoz illetve magukra vették az előttük elhunytak ruháit. Ezzel magyarázható, hogy a fa alatti két holttesten csak alsónemű volt. Amikor elhagyták a sátrat, nyilván több ruha volt rajtuk is. A később megtaláltak közül Zolotarjov például Dubinyina kabátját és sapkáját viselte, Dubinyina lábán pedig a fa alatt fekvő Krivonisenko nadrágjából rögtönzött bocskorféle volt.

 3126. becsuszoszereles1k — 2015-10-18 18:22 

@sjm84hu:

Biztos a szemunk kaprazik, mert nekem konteoilag meg a rendezo ur hasonlitott nagyon valamelyik kicsapongobb fiura kozuluk (Tibo?)! 😀

Ket dolog ugrik most be.
Az egyik, hogy igazabol nem tudunk erdemben elmozdulni az eredeti kerdestol: Miert hagyta’k el a satrukat?! Me’g mindig nincs valasz.

A masik pedig, hogy itt meg vagyunk gyozodve, hogy aluloltozotten rohantak ki, menekultek el! Holott, jobban megnezve es belegondolva, maximum cipo” nem volt nemelyeken, de zokni igen – a hoban megmaradt nyomok alapjan…valamint, hogy a felveteleken, miutan kiastak oket: mindegyik fel van oltozve (es a leirasokbol is kiderul; meghozza, eleg retegesen – ahogy kell); a ket kivetel a fa alatti ket tetem, de o”k, mintha le lennenek vetkoztetve (amint ezt is alaposan atbeszeltuk).

Vagy a teli megszallott konteozasban mire ertettuk, hogy ruha nelkul futottak el a satortol? Rejtely… :-O

****

 3125. sjm84hu — 2015-10-18 13:10 

@sjm84hu:

Jó… Nem élte túl, de akkor is hasonlít rá… 😀

 3124. sjm84hu — 2015-10-18 12:38 

Sziasztok! Igazán nem akarok hülyeséget írni, de a túlélő I.A.Djatlov arvonásai kísértetiesen hasonlítanak számomra arra Djatlovéra aki vezetése alatt 1986ban a levegőbe repítették Csernobil 4es számú reaktorát. Ismétlem: számomra…

 Visszajelzés3123. Szeretlek Magyarország — 2015-10-18 09:54 

[…] és csak 1990-ban, részlegesen oldották fel a titkosítást. Az rejtélyes esetről részletesen itt olvashattok.- Nekünk, magyaroknak melyek a kedvenc történeteink?- Minden olyan összeesküvés-elmélet, […]

 3122. labellohu — 2015-10-17 10:50 

Itt a megoldás: Már több kép is bizonyítja, hogy felbukkant Szíriában a TOS-1A, “Solntsepyoknak” (Tűző Nap) nevezetű tüzérségi páncélos.
Röviden annyit, hogy a tank méltó a rettegett hírnevére, annak ellenére, hogy igazából még soha nem vetették be nyíltan. Az amerikai elemzők is csak annyit mondanak: nem lennének az ellenség helyébe, mert ez a 24 rakéta a földi poklot hozza el számukra. A rakéták pedig olyan intenzív és nagy hőmérsékletű robbanást idéznek elő, hogy vákuum alakul ki, ami meg is folytja azokat, akik a célterületen vannak, de túlélték a töltetek becsapódását. Állítólag a jelenléte önmagában elég arra, hogy morálisan megtörje az ellenséget, ami inkább menekülőre fogja, mintsem a saját kárán tapasztalja az új Katyusa erejét. Hasonló rakétával kísérletezhettek, mert az eredmény megmagyaráz mindent!

 3121. kaffer — 2015-09-02 17:12 

Elolvastam az összes hozzászólást, meg mellé még amit itt ott össze lehet csipegetni. Hosszas töprengés után arra jutottam, hogy fogalmam sincs hogy mi történt. Az hogy mi nem, arra vannak tippjeim. Először is, 1959, Szovjetúnió. Tényleg komolyan gondolja valaki, hogy ha a fiatalok fegyverkísérletbe csöppennek, vagy bármilyen hatósággal kerülnek bármilyen összetűzésbe, akkor mi itt 2012-ben erről értekezünk ? Ott a világvégén úgy eltüntetik őket, hogy soha senki nem látja őket többé. A családoknak részvéttávirat, oszt jónapot. Rablás ugye szinte kizárva, mert semmi sem tűnt el. Nekem az sem életszerű, hogy valakik csak úgy valami bosszú miatt üldözőbe veszik őket a minusz 20-ban és hóviharban. Amerikai, kínai diverzánsok a Szovjetúnió közepén ? Ebben sem látok rációt. Manysik békések, nem volt okuk bántani a túrázókat.
Az évek során az ügyre ráragadt kiszínezett híreknek szerintem a nagy része csak legenda. A néni ugye 11 halottról beszél, mikor még nem is volt csak 5. A rádióaktivitás is tévút, ha mindenhol és mindenkinél találtak volna, akkor oké, de ugye csak egy egy ruhadarabon volt.
Én úgy gondolom, hogy a szovjet hatóságok akkor ott döbbenten álltak és fogalmuk sem volt, hogy mi történhetett. És ha ők akkor nem találtak értelmes magyarázatot, akkor a meglévő információkból már mi sem igen fogunk. Találgatni persze lehet és élvezetes is volt olvasni a sok kommentet. Egy dolog tűnik biztosnak, mert arról kép van, hogy borzasztó rossz idő volt az utolsó este. Szerintem ez a kulcsa a dolognak. De mint fenn írtam, arra nem nagyon van magyarázat, hogy miért mentek le hiányos öltözékben..

 3120. falseflag — 2015-08-22 23:37 

@carapace:
Rosszkor voltak, rossz helyen, eltüntették őket. Valami valóban nem lehetett frankó, talán valamelyik résztvevő magas párt beosztású rokona, ekkor jöhetett a B megoldás: dezinformáció. Én továbbra sem látok benne semmi különlegest, a szovjet idők titkosszolgálatai abszolút halálpontosan és félelmetesen tették a dolgukat.

 3119. carapace — 2015-08-22 23:09 

@falseflag:

Minden ilyen KGBs, specnazos stb stb teóriával az a baj, hogy akkoriban ha az állam el akart tusolni valamit, akkor arról nulla infó szivárgott ki. Ebben az esetben is meglett volna a lehetőségük, idejük, hogy a nyomokat 100 százalékban eltüntessék. Ehhez képest a területre engedtek egy rakás civil keresőt, rengeteg infó szivárgott ki később is. Persze felmerül a kérdés, hogy nincs-e emögött valami elterelő célzat, na de a miért kérdése még igy is fennáll.

 3118. jukeey — 2015-08-10 01:56 

Az biztos.

Még azt gondolom, nem pusztán a rejtélyesnek tűnő halálos kimenetel miatt népszerű annyira ez az ügy, ennél világszerte durvábbak is vannak napi rendszerességgel különféle körökben. Vannak akik zabálják az ilyeneket, de néhány nemcsak a műfaj rajongóinak tűnik fel. Az ismert szereplők elég vegyes, de nagyjából átlagos társaságnak tűnnek, melyekkel könnyebb együttérezni, mint mondjuk eleve zavaros vizeken evező áldozatokkal. A helyszín is sokat dob rajta, nem olyan hétköznapi mint mikor közismerten veszélyes környéken tartózkodó szerencsétleneket suvasztanak el. Az idők során a történetre rakódott pletykák és költemények csak fokozták a helyzetet. Van már ebben gyilkosság, sport, diktatúra, politika, kémkedés, kies helyszín, vad bennszülöttek, haditechnika, drog, nőügy, stb. Mindenki könynen belemagyarázhatja a saját vesszőparipáit, az olyan jeles tudományok, mint ufológia és kriptozoológia, ennél egyértelműbb eseteket is fel szoktak használni. Ez így együtt már sokak figyelmét felkeltheti, ha meg elég nagyra nő a kupac, csak annál nehezebb megkerülni.

 3117. falseflag — 2015-08-10 00:14 

@jukeey:
Ön félre értett. Hozzászólásomban nem a KGB volt a lényeg, hanem hogy valamire ráfutottak, amire nem kellett volna. Rosszkor, rossz helyen. KGB, katonai elhárítás, polgári titkosszolgálat, MVD, MGB, mindegy hogy hívjuk. Komoly diktatúra volt, és Dzerzsinszkij óta mindig volt valami. És ők intézkedtek, és informálták a külvilágot.

 3116. jukeey — 2015-08-09 20:57 

Na épp ez a kgb dolog bizonytalan. Sztálin után fokozatosan leépítették és felszámolták a korábbi nemzetbiztonsági és hírszerzési hivatalokat, majd létráhozták helyettük az egységes, ám akkor még szűkös létszámú kgb-t 1954-ben. Csak fokozatosan duzzasztották fel határőröstül meg testőrgárdástul 300 000-re a hivatalos állományt. 1959-ben még közvetve is csak pár száz fő kapcsolódott hozzá, nem volt kapacitás minden mókusőrs mellé egy kgb-ügynököt állítani. Épp ezért a későbbi rendszerváltás után az eset feszegetői is inkább a katonai ügyészség felé tapogatóztak.

 3115. falseflag — 2015-08-08 14:37 

Számomra nagyon meglepő, hogy egy ilyen témához ennyi hsz érkezik. Persze, Tiboru mester is így kezdte:
“….az emberek jelentős része (legalábbis a hírek vonatkozásában) a halállal, az elmúlással kapcsolatos információkra bukik….. az az igazi összeesküvés-elmélet, ahol – lehetőleg minél rejtélyesebb körülmények között – emberek földi pályafutása végére kerül egy véres pont, azaz inkább kérdőjel…..” Elismerésem a felismerésért….

Ami nekem érdektelenné teszi az egészet, az az időpont.
1959.
Szovjetunió. Tombol a diktatúra, igaz, már rég nem Sztálin, de….
A KGB birodalma.
Amit itt tudunk, azt mind tőlük tudjuk…………..
A túrázók rosszkor rossz helyen voltak. A KGB gépezetének pedig egy finom ujjgyakorlat…..

Mindig eszembe jut, hogy Bajkonur sem ott van, ahol tudtuk…….

 3114. tubitubi — 2015-08-07 21:24 

https://www.youtube.com/watch?v=3taDQgXT_6o
Elég érdekes, minden a yetihez vezet.

 3113. jukeey — 2015-07-07 19:07 

Nem hasból ránézésre véleményeztem, végignyomtam és van bőven összehasonlítási alapom, még igyekeztem szolid lenni. Az egész konstrukció tulajdonképpen éppencsakhogy mondható játéknak, inkább egy olyan passzív demonstrációhoz hasonlít, mint a “Dear Esther”. Szép, csillog és zúg, állad leesik. Tartalom csak pár sor zavart elméjű szöveg, de legalább rövid. Egy óra hosszára elámulsz hogy fúj a szél meg csillog a jégcsap; kidőlt fák, távoli fények, érdekes sziklák, stb. Aztán vége, és egy újabb óra hossza alatt lezavarod a még bejáratlan ösvényeken. Nagyon picike az egész terület és gyakorlatilag töküres. Mellé az összes szövege kábé feleannyi, mint ennek a posztnak kommentek nélkül, és übergagyi. Nem mondom hogy kidobott idő, mert eleinte megvan a hangulata, de aki tényleges játékot és tartalmat akar, arra ne számítson.

Spoiler start
Röhögsz egyet az apróhirdetésnyi cetlik szövegein amikor az elsőket összeszeded (van kb két tucat, ez lenne a történet). Elgyönyörködsz egy néha utadban megjelenő lángnyelvekből álló ártalmatlan szellemcsajon; kitör a frász amikor először kerget meg egy tűzvész (az összesen 3 darabból) vagy először lecsap egy szellem (van belőlük öt helyen pár darab). Természeti anomáliákat tanulmányozott egy orosz szervezet, az egyikre ráépítettek egy börtönt és ott foglyokkal kísérleteztek. A lezáró jelenetben egy sátorhoz jutsz, amelyből fény szűrődik ki, odalépsz; ekkor elsötétül a kép, sikoltozás tör ki és ponyva reccsenése hallatszik.
Spoiler end

 3112. warr — 2015-07-07 12:46 

@warr: Na persze csak a linket hagytam le…

http://jateknaplo.blog.hu/2015/07/06/kholat

 3111. warr — 2015-07-07 12:45 

@jukeey: Itt azért jobbakat írnak róla, ha valaki esetleg mégis nekiveselkedne 🙂

 3110. jukeey — 2015-06-26 20:46 

Kholat:

Megszereztem, kipróbáltam. Több órás teliholdas éjszakai bolyongás, jobbára orkánszerű, kissé havas szélben. A helyszín nem éppen egy sítúrára is alkalmas kopott öreg hegység, inkább egy gleccservájt szurdokrendszer a Himalájából. Néhol furcsa totemek, karóra tűzött koponyák, cölöphöz láncolt csontvázak; mintha nem is manysik élnének a környéken, hanem egy emigráns kannibáltörzs. Akadnak elhagyott létesítmények is, egy gáztelepszerű vasvázas tűztorony már messziről látszik. Tájképnek nem egy nagy cucc, de a különleges effektek jók, például a kísértetiesebb helyeken levő megmagyarázhatatlan forrásból származó hangok és fényjelenségek, egy régióban sűrű hamuköd, máshol tűzviharok, stb. A szél is kimondottan jó, belehallatszik ahogy a sátorlapot rázza vagy a sziklákon megtörik, máshol fák közt süvít vagy szinte fütyül, néhol furcsa beazonosíthatatlan zajok keverednek bele. Gyakran egyszerűen csak kisebb köveken heverő papírfecnik széltől nem zavartatva talán évtizedek óta ott heverve várják a lelkes felfedezőt. A naplórészletek a szerzőjük hangján hangosan “felolvasódnak”, de nagyon gagyik. Ezt is alulmúlják a főhős néha elhangzó, egészen zakkant, ám szerencsére kimondottan rövid monológjai. Ipari mennyiségű eltűnés-eltussolásról is szó esik, spontán égéstől a spontán megfagyásig. Mászni és ugrani nem lehet, már egy térdig érő kiszögellés is áthághatatlan akadályt képez. Mivel a bolyongáson kívül szinte semmit nem lehet csinálni, kihívást főképp a tájékozódás jelent. Nem kell hozzá éppen kvantumszámítógép, de erős videokártya ajánlott ha valaki ki akarja próbálni, mert elég rosszul optimalizált cucc.

 3109. molnibalage — 2015-06-11 10:04 

Egy játék a témát felhasználva.
http://www.playdome.hu/cikk/42772/kholat

 3108. meifen — 2015-05-13 20:02 

Továbbá, amiken még gondolkodtam:

Lábnyomok ill. azok hiánya:
Nem 2 óra múlva, sőt, még nem is másnap kezdték el őket keresni. Nyílt tér. A szél fúj. Még jó, hogy nem találtak tisztességes lábnyomokat! Akármennyire is legyen fagyott a hó, annyi porhó mindig van, hogy a szél befedje a nyomokat, sőt, még ha a megtalálásuk előtt havazott is! Mármint hogy nagy mennyiségű hó hullot, mert ugye ez arrafelé, abban az évszakban nem kizárt.
Az pedig igencsak rontott a helyzeten, hogy “amatőr” csapat ért ki először a helyszínre, akik gondolom alaposan összejárkálták a helyszínt, feltúrták a sátrat stb. Tudom, és szerintem mindenki tudja, hogy ők csak jót akartak, nem szándékosan barmolták össze a helyszínt.
Sátor alig volt befedve hóval->lefújta róla a szél.

Szerintem a manysiknak ebben a színdarabban nem jutott szerep, ezt a szálat én teljesen elvágtam, már az elején.

Jobban utánaolvasva, OK, elhiszem a fénygömböket. Valóban sok minden lehetett.

Még azzal a lehetőséggel is meg vagyok békülve, hogy valamiféle kísérleti területre keveredtek, mivel elvileg eltértek az eredeti útitervtől/útiránytól. Belecsöppentek valamiféle fegyverkísérletbe, az abból származó hangokat vélték lavinának, nem az erős szél csalóka hangját. OK. De KGB-sek, katonák személyes jelenlétét és szerepét a történtekben kizártnak tartom.

 3107. meifen — 2015-05-13 19:30 

Ismét egy ezeréves poszt, amihez muszály hozzászólnom, mert évek óta az egyik kedvenc témám. Vasárnap kezdtem el olvasni, de még nem jutottam el a hozzászólások végére, pedig sajnos néha még a munkahelyemen is ezt a blogot olvasgatom :/

Az mindenki számára egyértelmű, hogy valaminek – valami ilyesztő dolognak – kellett történnie, mert mi másért vágták volna fel belülről a sátor oldalát? Egyértelmű, hogy gyorsan akartak távozni/kellett távozniuk. De ennek okáról majd később fejteném ki a véleményemet.

Az én olvasatomban logikám szerint a következőképpen történtek a dolgok – a testek elhelyezkedésére vonatkozóan:

Fenyő alatt: Dorosenko, Krivonyisenko
Hóban, egyenes volnaban a fenő és a sátor között: Dyatlov, Szlobogyin, Zinajda
Vízmosásban: Ljudmila, Zolotarjov, Kolevatov, Thibeaux

Megtörténik a sátorból való pánikszerű távozás, akár így, akár úgy, de eljutnak az alá a bizonyos fa alá. Gondolom ez abban a farkasordító hidegben, térdig érő hóban nem volt egyszerű, valószínűleg ezért is írták több helyen, hogy nem rohantak, hanem rendezetten gyalogoltak. Most gondoljunk bele: akkora hóban rohanni nem egyszerű, így X méter után én elhiszem, hogy már csak “sétálni” tudtak.
Tehát a fa alatt “gyülekeznek”, tüzet gyújtanak. Egyenlőre még mindannyian ott vannak. Ljudmila, Zolotarjov, Kolevatov, Thibeaux tovább akarnak menni, távolodni szeretnének a sátortól. (Talán már nappal ráleltek a vízmosásra? Esetleg már napközben elkezdték azt a bizonyos padozatot építeni?)
Dyatlov a pánik elültével azt akarja, hogy térjenek vissza a sátorhoz – akár véglegesen, akár azért, hogy az életbenmaradáshoz szükséges holmit magukhoz vegyék -, ezt azonban a többség megtagadja. Esetleg az emiatt kialakult vita hevében verekednek össze Szlobogyinnal. Dyatlov berág, és úgy gondolja, hogy akkor majd ő egyedül visszamegy, és elhozza azt, amit egyedül elbír. Elindul. Ljudmila, Zolotarjov, Kolevatov, Thibeaux elindulnak az ellenkező irányba, a vízmosás felé.
Egy bizonyos idő elteltével – mivel Dyatlov-nak se híre, se hamva – Szlobogyin úgy dönt, hogy ő utána megy (talán lelkiismeretfurdalása is van a verekedés miatt). Útközben meglátja a földön fekvő Dyatlov-ot, aki – itt most nem akarok találgatni, hogy a sokk/kimerültség/sérülései miatt – összeesett, elvesztette az eszméletét és meghalt. Megmozdította a testet, hogy megnézze, él-e még. Olvasatomban így alakulhatott ki az a testtartás Dyatlov-nál, amiről valahol fentebb azt írták, hogy akkor alakul ki, ha a testet a halál beállta után megmozdítják/megfordítják. A látványtól/helyzettől sokkot kap, tovább botorkál, úgy érzi, most már muszály elérnie a sátrat. Sérülései és a sokk+kimerültség miatt aztán ő is elveszíti az eszméletét. Később megfagy.
Zinajda már nem bír magával, pánikol, a fiúk után rohan, Dorosenko és Krivonyisenko sem tudja megállítani, de ők annyira félnek, hogy nem akarnak nekivágni az útnak. Szóval Zinajda hullafáradtan a pániktól/sokktól stb. elhalad először Dyatlov, majd Szlobogyin teste mellett, teljesen ki van borulva, fáradt, ilyedt, egyre jobban szédül (ilyen helyzetben sajnos az eszméletvesztés normális), így őt is eléri a végzete.
Az idő csak telik, és a fa alatt várakozók már kezdenek kétségbe esni, de elindulni a sátor felé nem mernek, mert gyanús nekik, hogy tásaik még nem tértek vissza, de a vízmosás felé sem akarnak menni, mert mi van, ha mégis csak visszajön az a három, aki a sátorhoz ment? Nem akarják csak úgy otthagyni őket. Így hát úgy döntenek, hogy felmásznak a fára, mert mégiscsak egy völgyben vannak, talán már a fa alsó ágairól is jobb kilátást remélnek. Felmásznak-leesnek, alaposan összetörik magukat, eszméletüket elvesztik, kihűlnek, meghalnak.
Ljudmila, Zolotarjov, Kolevatov és Thibeaux a vízmosásnál kínlódnak a padozat felállításával. Azért az már nekik is feltűnt, hogy társaiknak már rég ott kellene velül lenniük, ezért valaki/bár valószínűbb, hogy ketten elindulnak visszafelé, a fenyőhöz, hogy megnézzék, mi a helyzet. Ott megtalálják Dorosenko és Krivonyisenko holttestét (valószínűleg a zuhanás következtében egymás hegyén-hátán, így egymás mellé fektetik őket, ruháikat levágják, hogy magukat melegítsék, amennyire lehetséges). Dyatlov-ék sehol, így nem is várnak rájuk tovább, visszamennek a másik kettőhöz.

Ami a vízmosásnál történhetett: teljes kimerültségükben beleestek a vízmosásba (ugyan mitől ne lennének kimerültek), aztán kihűltek, megfagytak. Nem akarok most ezen agyalni, sem túlbonyolítani. Beleestek, megfagytak, meghaltak.

Én a lavina-elméletet erőltetem, mármint, hogy valamit hallottak, amiről azt hitték, hogy lavina. Hegyek közötti városban/városrészben élek, tudom milyen hangja tud lenni a szélnek. Néha ilyesztő. Szó szerint “dörgő”. Így hihették azt – szerintem -, hogy lavina. Pánik, sátor oldala kivágva, futás!

Szerintem nem volt ott KGB, Jeti, UFO, fénygömb (na jó, fények lehettek, de nem UFO fényei, hanem hőlégballon, repülő, helikopter, rakéta, tudom is én…)

 3106. logiszton — 2015-04-17 23:05 

Az IPM jelenlegi/áprilisi/ számában közölt cikkben/három részes, a márciusi számban kezdődött/ írják-feltételezik, hogy a csoport hangágyú, illetve mikrohullámú fegyverkísérletbe futott bele. Ami tekintve, hogy arrafelé akkoriban csak útvonaltervvel és engedéllyel lehetett kóborolni, elég valószínűtlen. Bár arra hivatkozik a cikkíró, hogy rosszul sülhetett el a dolog és nem a kijelölt célterületen jelent meg a fegyverhatás, hanem attól jóval távolabb és ebbe kerültek bele Gyatlovék. A sérülések egy részéből következtet erre. Viszont ilyen kísérletre nincs bizonyíték.
Maradok a gömbvillámnál.

 3105. jukeey — 2015-04-16 17:38 

Biztos lesz valami kijelző a frásznak :D. Talán számértékkel is mutatja, azt írják a félelem foka hatással lesz az irányíthatóságra, imitálni, hogy például egy vészjósló barlangban kissé – hogy ne mondjam – meg vagy szeppenve. Ha az egéren nem remegne izzadva legalább a tenyered az előző kinti sziklaomlós nyavajatöréstől 😀

Szerintem ez ugyan teljesen felesleges, a játékost kell lebilincselni, nem a monitort. Majd meglátjuk, puding próbája. A nehézség meg nem gond, a legtöbb játékban állítható, nehogy ezen bukjanak rajongókat/vásárlókat.

Nem biztos hogy team-en múlik az összhatás, sok játéknak a hosszas stáblista ellenére csak néhány ember adja a lelkét. Olyan is létezik, melyet más területen véletlenül meggazdagodott játékos készíttetett a saját tervei alapján.

 3104. becsuszoszereles1k — 2015-04-16 15:23 

@jukeey: “Tulelo horror”! Duplan nehezitett jatek! Pfff… Kerdes, hogy mi lesz a frasz mertekegysege (gondolom a “:D” nem arra vonatkozott, egyben alkalmas az extrapolalasra & asszocialasra), de legalabb nem= vegtelennel, hacsak nem a ‘vegtelen’.

Kivancsi vagyok a szoftveralkotok fantaziajara a ‘hangulatfestoi’ virtualis vilagon (kep) tul – mert ok persze teamben agyaltak rajta. 😀

 3103. jukeey — 2015-04-16 14:57 

http://kholat.com/
Még mindig nem sokat mutatnak, nagyon titokzatosak.

Minden bizonnyal az lesz látható a monitoron, amit akárki a fejéből kinézve láthatna egy uráli sétán; a játékos személyesíti meg ezt a virtuális személyt, egér és billentyűzet általi irányítással. Ríltájm és full interaktív. Intuíció bőven elegendő, a többi menet közben kialakul. Lehet sétálgatni és nézdegélni a hegyek között, aztán majd történnek dolgok. A készítők “túlélő horror”-ként határozták meg, melyben a frásznak mértékegysége van :D. Multiplayer (onlájn) szinte kizárt ilyen stílusban, valószínűleg szóló téma lesz. Ilyenért ugyan nem kell pont Kholat, számos stílusban és környezetben vannak hasonlók régóta, de azért kíváncsi leszek rá.

 3102. becsuszoszereles1k — 2015-04-16 11:40 

@SLC: Hurra! Ez gyorsan ment! 🙂

Von Jicsin ota tudjuk, hogy engem ‘tasziccsa kiskegyemet a teknika’, szoval: hogy kell ezt jatszani (leiras valami, vagy in tuitive)?
Kozossegi, online modozata is van (vagy eleve az, vagy hogy – en speciel nem akarnek magamban gyatlovozni a gepen, persze a geppel jatszom, vagy nem? 🙂

 3101. SLC — 2015-04-16 00:22 

Ma kaptam a hírt, hogy játék is készül az incidensből:
https://www.youtube.com/watch?v=8Q9c_TZk4Do

 3100. saleirmoon — 2015-01-15 14:56 

Íme az én véleményem:

Lavina- “Egy forrás tudni véli, hogy a radioaktivitást hat holttest esetében regisztrálták.” Csak egy azok közül,amit nem okozhat lavina.A többszemélyes sátrat csak félig temette be a hó.Ha lavina volt,miért csak félig temette be a hó?

Bennszülöttek-ugyancsak nem okozhattak radioaktivitást,illetve az idegenkezűséget is kizárták.Ha “csak” rájuk ijesztettek,hogyan törték el a csontjaikat úgy,hogy külsérelmi nyom nem látszik?

Mérgezés-az idegenkezűséget kizárták,verekedés,hallucináció nem lehetett,az az utóbbi miatt verekedés lett volna,külsérelmi nyom lett volna,de ilyet nem találtak egyik testen sem.

Fegyverkísérlet- a.)Miért csak két holttest volt radioaktív,ha ilyen “fegyvert” használtak?A többin miért nem?
b.)Úgyszintén a külsérelmi nyomok hiánya miatt kizártnak tartom.

UFO-Még nem bizonyították tudomásom szerint,hogy léteznének,így ezt is kizártnak találom.

Cherchez la femme- “A csoporton belüli ivararányok miatt a két lányra többen is ráhajtottak, s emiatt tört ki egy óriási, később a tettlegességig fajuló veszekedés.” Ismét a külsérelmi nyomok hiánya aggaszt engem,hiszen ha tettlegességig fajult a dolog,akkor külsérelmi nyomoknak is lenniük kellene,de nem hinném,hogy a töréseket ők okozták volna egymásnak.

Jeti-A külsérelmi nyomok hiánya aggaszt,hiszen ez a túlméretezett “állat” nem intézhetett el 9 embert úgy,hogy csontjaikat töri,de kívültől nem látsztódik semmi.

Medve-télen még békésen alusszák a téli álmukat,külsérelmi nyom nincs,nyomokat pedig nem találtak a holttestek közelében,így a medve is ki van zárva.

 3099. zsofiahuszar — 2015-01-06 02:00 

Helló!
Nem olvastam végig az összes hozzászólást, szóval lehet, hogy már valaki felvetette az ötletet, de miből gondoljátok, hogy az összes sérülésük a sátorelhagyás incidens közben vagy után történt?
A két srácon verekedésre utaló nyomok voltak, esetleg összeverekedtek valamin, majd ennek következményeként, mivel mindenki ideges volt, nem haladtak olyan sokat aznap és táboroztak le egy olyan helyen, ami nem tűnik logikus választásnak. Esetleg még aznap korábban baleset érte néhányukat, vagy egyet, a fotókon is látszik, hogy egyik srácra ráesett egy csomó hó, akkor gondolom előfordulhat olyasmi is, hogy összefagyott hó esik rájuk a fákról, vagy valaki megcsúszik és lebuckázik a domboldalon. És a sérült/ek miatt táboroztak le illogikus helyen. Majd ezek után jött az esemény, ami kiváltotta a sátor elhagyását, ami nem tudom mi volt. Én a furcsa fényjelenséget is elképzelhetőnek tartom, mert én is láttam már ilyet, mikor táboroztam, narancssárga gömböt az égen repülni, akkorának látszott, mint a hold (talán gömbvillám volt, nem tudom). Ha közelebb lett volna, biztos nagyon pánikba esek és elfutok. Az hogy két srác is felmászott a fára pucéron, nekem inkább menekülő jellegnek tűnik. Ha nézelődni akartak volna, nem a ruhátlant küldik fel, hózivatarban pedig még nappal se látni olyan messzire, éjjel meg max. néhány méterre. Butaságnak tűnik. Az hogy elhagyták a sátrat, és rögtön mind más irányba röppentek szét (kivéve a hegy felé, talán ott volt az ijedelem forrása), és csak később indultak egy irányba, meg az, hogy messzire mentek a sátortól, hogy nem igazán akartak a sátorhoz visszamenni, nekem mind menekülés jellegre utal. Talán megjelent(ek) a fénygömb(ök), a sátorban is lehetett látni a villódzást, megijedtek, kivágtak egy kémlelőnyílást, még jobban pánikba estek, kivágták a sátrat, és próbáltak minél messzebbre jutni. Aztán a korábban szerzett sérüléseik, és a kihűlés hozzásegítették őket a halálhoz. Az angol nyelvű leírás arról, hogy milyen fényeket látott a másik csoport, szerintem eléggé ráillik az utolsó titokzatos fényképre.
Azt lehet tudni, hogy a lábnyomok hány méter után változtattak irányt? Hogy hány métert tettek meg mind más irányba és hány méter után kezdtek el egy irányba haladni?

 3098. Nagy Fehér Ember — 2015-01-05 21:42 

@rebel: Semmi gond. Lesörözzük. ( Ha van pénzed 😛 )

Az a gond ezekkel a filmekkel-cikkekkel, hogy komoly utánajárás – hogy ne mondjam: nyomozómunka – nélkül összedobálnak valami innen is, onnan is, aztán annyi. Igénytelen, ocsmány munkát végeznek. Nem azt mondom, hogy könnyű fellelni az esettel kapcsolatban tényeket – és itt az a kérdés, hogy mit nevezhetünk annak, ugye -, de ha az ember szán rá egy kis időt és energiát, akkor azért ennél jóval komolyabb anyaggal is elő lehet rukkolni. Főleg miután itt is rengeteg anyag és forrás van fent, egy kutatónak már csak a kommentek elolvasása is kincsesbánya. Lehetne.
No mindegy.

 3097. rebel — 2015-01-05 20:10 

@Nagy Fehér Ember:
A gond az, hogy végigszenvedtem ezt a UFO-magazin szintű csodafilmet, mert végig azt vártam, hogy valahogy a többi para szirszart legalább részben összehozzák a Djatlov esettel… vagy legalább a végén lesz egy konklúzió amibe belevonják… de semmi…. 😮
Lógsz másfél órával az életemből… 😀

 3096. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 16:11 

ebbol nem derul ki, de a konyvbol igen, hogy naluk a szoba falan levo tapeta(!) tele volt firkalva matematikai kepletekkel, es mar “csecsemokent” kenytelen volt ezeket nezegetni… 😀
Vot: http://moly.hu/konyvek/kertesz-erzsebet-szonya-professzor

 3095. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 16:01 

@becsuszoszereles1k: Ja, amugy megertem, hogy o”k a virtualis valosag epitoi (amilyen a Djatlov-incidens hivatalos dokumentacioja is), csak egyelore meg azt nem ertem, hogy akkor most van egy virtualis vilag (lesz) a matrixban, vagy ez valami almatrix, vagy epp forditva, ez egy javitott masodik kiadas, vagy hogy?! Csak konteozom! 😛

 3094. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 15:48 

@Rumcájsz von Jicsin:
Herr Von Jicsin! Most provokal?! Pont itt, a minden konteosok meghitt teli szallasan, a Djatlov-incidensen?! :O

Egyszeruen, a lopkodok pofatlansaganak is legyen hatara! Ugyanis en okadok mar ettol az ujsagirasnak nevezett ocso’ megelhetesi szajtolastol online… [ Tavolrol sem Tiborunak prokatorkodok fogadatlanul – kulonben is, van ugyvedje – kulonben meg nem vagyok jogasz! 😀 ] Am de, valaha azert az ujsagirashoz illett k. sokat tanulni (tul azon, hogy egy komoly firkasz fellabbal mindig a…, manapsag, csak ha az IS elrabolja, hihi, de azok biztos nem a Zorigosok lesznek! Szvsz meg egy igazi olom paginat nem lattak eletukben! Hm?!), tehat, az sem artott, ha a verbeli zsurnaliszta mar gyerekkoratol szivta magaba a tudast, mint Szonya professzor a matekot… 😛

 3093. Rumcájsz von Jicsin — 2015-01-05 10:16 

@becsuszoszereles1k:
Hűha!
Kiskegyed kemény lett, mint a kád széle! 🙄

 3092. tiboru — 2015-01-05 10:09 

@llzoli:

Az Origó is lop, ez van. Ők legalább voltak olyan dörzsöltek, hogy valóban átfogalmazták egy kicsit a szöveget, úgyhogy csak hosszas bizonyítási eljárás után lehetne rájukverni a plágiumot, ehhez meg se időm, se pénzem.

Mindenesetre az Origót eddig se olvastam, s ezek után még ennyire se fogom olvasni.

 3091. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 07:35 

“Fogd ra’ a nyuszira!” 😛

 3090. Nagy Fehér Ember — 2015-01-04 18:13 

@becsuszoszereles1k: Nem merem. Örök időre kitiltanának a teljes internetről 😛

 3089. becsuszoszereles1k — 2015-01-04 17:38 

@becsuszoszereles1k:

3087.@Nagy Fehér Ember: Maskor tedd hozza azt is, amit gondolsz… 🙂

 3088. becsuszoszereles1k — 2015-01-04 17:34 

Most akkor tenyleg: Ezekutan kerdes, hogy melyotok nem olvasta ezt a tobb, mint harom eve e’lo”, pezsgo” posztot, itt a blogon – a maga kb. 1500+3087 kommentjevel? Az Origo? Vagy akik betoltatok ide az evfordulo miatt kikopkodott kis helykitolto irasokat, amiket valahonnan szinte stemplivel masolva adtak elo” a nagyerdemunek, mint sajat szellemi es informacios szulemenyt nevezett szajtok? Azert ennyire ne csusszon mar el az aranyerzekunk, csak azert, hogy elorukkoljunk valami ujjal a temaban…mert ha me’g lenne benne uj info (sic. @rebel)… :O

 3087. Nagy Fehér Ember — 2015-01-04 17:16 

@rebel: Csak azért tettem ide, mert a cikk szövege néhol gyanúsan emlékeztet Tiboru szövegére.

@rebel: Ugye? 😀

 3086. lebearpolaar — 2015-01-04 09:37 

@Nagy Fehér Ember: jaj, csak az origós FB-os kommentáradatig ne jussatok el… 🙂

 3085. sanyandy — 2015-01-04 06:03 

Sziasztok!

Épp most akartam linkelni az Origó-cikket, de látom, elkéstem vele. 🙂

Azért elolvasom.

 3084. innercircle — 2015-01-04 00:00 

@rebel: Nemhogy új nincs a cikkben, de még a régi sem. Mintha a Star Wars-t úgy foglalták volna össze, hogy “Voltak a javák és sokminden felrobbant.” Időpocsékolás 🙁

 3083. rebel — 2015-01-03 23:06 

@Nagy Fehér Ember:
Jaj gyerekek nemá…!!! Olgoj Chorchoj??? 😮
Most ez komoly?
Hogy lehetett eljutni az urali jégvilágtól a góbi sivatagi mítikus óriás féregig…? Uramisten.. és mindez a Natgeo-n… Azt hittem eddig, az egy tudományos csatorna…. ész megáll…
Ennyi erővel és ilyen szinten vizsgálva, akármi és bármi lehetett… Tatooin bolygóról jött, eltévedt Bantha buckalakók is simán kinyírhatták Djatlovékat… így is elég nagy a zűrzavar és köd az ügyben… ezt még lehetett fokozni..? És pont a Natgeo? Döbbenet… Jól írtad, ebben tényleg van “minden”… 😀

 3082. rebel — 2015-01-03 22:31 

@Nagy Fehér Ember:
Ebben a cikkben mi új van? Átfutottam, de úgy látom, csak a lerágott, jól ismert infókat ismétli újra… ha netán valami elkerülte a figyelmem, kérlek jelezd..! 😉

 3081. llzoli — 2015-01-03 22:20 

Nem fogok gyanúsítgatni, majd úgy is megteszitek helyettem, de ez az origós cikk tök ugyanaz, mint ez. A menete, a felépítése, mindene. Csak egy kicsit át van fogalmazva minden mondat (de előfordul, hogy még az se.)

 3080. Nagy Fehér Ember — 2015-01-03 21:45 

Tiboru, talán érdekel: http://www.origo.hu/tudomany/felfedezo/20141230-otvenot-eve-nincs-ra-magyarazat.html

(Bár nyilván olvastad Te is:) )

 3079. Nagy Fehér Ember — 2014-12-10 21:54 

Van benne minden, talán érdemes megnézni:
https://www.youtube.com/watch?v=s4VNu-HBWOc

 3078. captain — 2014-12-05 14:38 

Megnéztem a google maps-en és a google earth-el is és az érintett terület egy sávban (egészen véletlenül) csak egy homályos zöld folt. A sávtól jobbra és balra persze minden elfogadható minőségben látható (pl a folyó a part menti fenyőerdőkkel). Csak az érintett sáv van kiretusálva. Érdekes.
Szerintem ott kísérleteztek valamivel amiről nekünk nem kell tudnunk (szerintük).

 3077. midarine — 2014-11-29 18:38 

Hajlamos vagyok én is, a belépő új infók hatására- még ha jól megvizsgálva őket,elvetve – túlkombinálni. Sokkal egyszerűbb lehet a megoldás, persze ott van a szemünk előtt, csak nehéz eldönteni melyikük is a valós infó ill. melyikük dezinformáció.
Az én konteóm:
Fegyverkísérlet, Djatlovék rossz időben-rossz helyen, a vízmosásban talált holttesteket oda vitték, ergo nem ott haltak meg, SŐT!!! Tovább megyek, a többiek sem ott haltak ill. a sátrat is manipulálták. Nem tudom részletesen megmagyarázni,kifejteni de valahogy így képzelem! 3:) 🙂

 3076. midarine — 2014-11-29 18:23 

Minden hozzászólóban van egy csipetnyi igazság, ebből a sok morzsából kell összegyúrni az akkor történteket, persze nehéz eldönteni ill. objektívan dönteni melyikből mennyi a helyes vagy kellő mennyiség … sok ilyen okos gondolat villog még bennem … 😀 😀 😀

 3075. midarine — 2014-11-29 18:12 

Sziasztok! A national geon most adták le az Oroszország titkos aktáit, amiben taglalták a Djatlov sztorit,ugyan csak fél órás volt de, a lényeg benne volt. Elégé nyitva hagyták a történtet, de az általánosságban felmerülő kérdéseket/válaszokat – lavina,Ufo,fegyverkísérlet,ügynökkérdés,nukleáris érintettség – megpróbálták bemutatni.

 3074. jukeey — 2014-11-28 01:34 

Akkor te nagyon felületesen tanulmányoztad át az anyagot. Nem geigerszámlálóval mentek keresni, hanem a vizsgálat harmadik hónapja végén, a nyomozók által laborba küldött ruhákon találtak enyhe radioaktivitást, a laborjelentés is megtekinthető. Ez vetett véget a nagyszabású, mégis inkább polgári vizsgálatnak, melyhez a frissen megalakított, még alacsony létszámú kgb-nek nem volt köze (az egyetemi professzorok kapcsolatainak hála a belügyminisztérium utasítására egy közeli laktanyából ugyan ugrasztottak egy kutyás mentőosztagot, majd az ásogatáshoz egy utász egységet, de ezt talán maguktól is megtették volna). Mellesleg elég sok interjú van/volt idős hozzátartózókkal és leszármazottaikkal, akik bőven mutogatnak régi családi fotókat. Nézz szét jobban.

 3073. rockstar88 — 2014-11-27 21:12 

Sziasztok, mióta a bejegyzés megjelent követtem kb a blogot (ezt is és a régit is), olvastam a kommenteket, és mindig elő akartam valamivel én is állni, ami bizonyítható, logikus, minden ezen a konteón belül számító „elmélet kategória” számára elfogadható, de sosem volt ötlet.. lassan 3 év telt el mióta én erről először hallottam (ez nem sokan az eredeti blog bejegyzés előtt volt.), rengeteg időm ment el oroszról, angolra, angolról magyar fordításokra, nem csak google translate-ről van itt szó…bizonyos kulcs szavak szótárazásáról, stb. És igazából tök őszintén, nagyon hittem abban, hogy mondjam.. annak hogy van egy dolog, ami bizonyíthatóan, valami sötét dolog..és én egyszer oda megyek, ugyan arra, meg nézem, hogy hol voltak, hogy haltak meg, miért haltak meg.. még is csak tisztelet, itt 9 ember…Most az elmúlt pár hónapban újra előkerült ez így bennem megint kifejezetten elkezdett érdekelni. Amit eltudtok képzelni (gportál szintű orosz oldalaktól, murders-ig..) minden orosz anyagot, angol anyagot, tudományos alátámasztást elolvastam,át gondoltam, meg próbáltam logikusan – és „azért mert én nem tudom, még lehet ilyen” szemszögből át gondolni.. voltak dolgok amiken napokig kattogtam.. Hozzátartozik, hogy én imádok sziklát,és hegyet mászni, és elég rég óta is csinálom..voltam már magas-hegyen is [Negoj,Saltzburgi hegyek, Gro venediger.. , ] kifejezetten hidegben..sőt..most nem fogok életrajzot írni, tapasztatlanak számítok. Pont ez volt az első olyan indok ami miatt ez az egész felkeltette az érdeklődésem anno,, hogy ha durván nézzük vehetjük mászó balesetnek. Nagyon sokan írtatok olyan elméleteket, amin elgondolkoztam, hogy vajon, én egy ilyen helyzetben (itt azért a csapatból jó páran tapasztaltabbak voltak nálam..) hogyan reagálnék.. de igazából számomra ezek sosem voltak totálisan elfogadhatóak, vagy relevánsak az egész dologgal kapcsolatban.. ügye voltak életképes dolog, de mindig maradt valami amit nem lehet megmagyarázni. Ez pont ettől csodálatos..

Én arra jutottam, így sok oldal átolvasgatása után,boncolási jegyzőkönyvek, szemtanú vallomások, titkos írásban rögzített interjúk stb. után ,hogy (itt kérek előre elnézést, hogy hosszú lesz..)

Biztos volt már valaki aki kifejtette, hogy egy lavinánál, nyilván a minél gyorsabb menekülés oldalra a lényeg, de hozzátartozik, ami menthető „érték” pláne túl élési szempontból és kézközelben van (sátorban voltak) azt meg kell fogni! Tegyük itt gyorsan hozzá iszonyatosan tapasztalt emberek voltak ott, és nyilván tudjátok a legtekintélyesebb ember, ha alap helyzetben nem is, de vészhelyzetben irányító szerepbe lép (Zolotarjov) és nem engedi a pánikot felül kerekedni.. de ők nem is ilyenek voltak, olvastátok biztos, hogy a story szerint a csapat lány tagjai is mai „fiúkat” simán kenterbeverő erővel, képességekkel rendelkeztek.. Szóval kizárt az, hogy ilyen emberek csak úgy valamitől pánik szerűen meneküljenek, úgy hogy az összes „kőbevésett” szabályt semmibe vegyék, elfussanak 900 métert, ami nem a raktáruk, ha nem egy fenyő. Ott legyenek két órát, ássanak egy Den-t KÉZZEL, 3man vissza induljanak, 4en meg a már meg ásott den-től lefele a hegyről, mikor tisztában voltak vele, hogy lakott terület nagyon nem a közelben van. Egyszerűen minden logikátlan az egész cselekmény szálban.. A szét futás, egy helyen találkozás,tűzgyújtás famasszás, öltözékek, SÉRÜLÉSEK (feltűnt hogy senkin nem voltak nagyon durva fagyási sérülések? Nem mondok vele valószínűleg új dolgot, hogy de, ilyen időjárásban nem két óra kell egy fagyáshoz, ha nem negyed annyi idő sem, és ez szemmel látható, elfekedés,szövetsérülés..) és a további dolgok (ideg tárgyak a táborhelyen, idegen fém darabok..májusi kereső csapat is látta a narancssárga gömböket..stb stb..).. Ma pár ismerősömmel beszélgettem erről, és véletlenül ki csúszott, hogy mi van akkor ha egy újabb Blairwitch.. és tényleg. Nem egy meredek dolgot találtak ki akkoriban szocik, és mi volt az amit pont ez miatt kezdtek el újra alkalmazni? Occam borotvája. Mit mond ki ez a tétel? „ Ha egy feltevésre, cselekményre, történésre, több magyarázat létezik, akkor mindig a azt kell választani releváns megoldásnak ami kevesebb (tudományos..) feltételezést tartalmaz.” Na ez a tétel magyarázza a magyarázatom.. Szóval mindent bele lehet magyarázni ebbe a storyba, a ufóktól kezdve a jetikig, a kormány titkolózását, a titkos túlvilági átjárót, és olvassatok vissza.. még vagy 500 dolgot. Pont ez miatt ez egy tökéletes (mai napig talpán álló) konteó, ami egy igazi nagy káosz.. NEM LÉTEZIK TÖKÉLETES DOLOG. Ez pont ezért egy előre kitervelt, dezinformálás, mert mindenki meg találhatja benne azt amiben szeretne hinni, vagy pedig hisz. Mai napig pénzt hoz az országnak, mai napig nincs megoldás. Mert nem is létezik megoldás. Többen írtátok itt is, és külföldi oldalakon is, és saját „kutatásom” is oda jutott, hogy a csoportból jó páran olyanok voltak, mint ha az „incidens” előtt nem is léteztek volna.. mert valószínűleg egy két kivétellel nem is léteztek. De azért ez mindig leköttette az emberek figyelmét.. amikor nem akkor mindig épp történt valami.. (halott írok,[feloldott [nem is titkosított] dokumentumok, túraengedély újra nyitás.. előkerült titokzatos tanúk, 11 holtest, zárt temetőbe temetett hullák..és tudjátok még rengeteg ilyen dolog volt..) valakinek ezt mindig megérte fenn tartani. De ha meg vizsgáltok mindent az Occam tétel alapján mindig oda lehet jutni, hogy a legelfogadhatóbb dolog az, hogy ez meg sem történt. Volt már a világon ennél nagyobb kitalált és meg kreált összeesküvés, valószínűleg lesz is, amire kész ipar ágak épületek.. De akkor most már (nem akarok senkit untatni..) röviden meg próbálom magam igazolni…

Exhumálás.. Mai napig senki nem próbálta meg exhumálni a holtesteket, hol ott tudomány terén már tartottunk ott, hogy pár csontból azt meg mondják milyen munkát végeztél, hány éves voltál, merre fele éltél.. stb. Biztos, hogy ha ez megtörtént volna, a családok követelnék a magyarázatot, a tudományos válaszokat,a mai napokban is helytálló feltevéseket. De ez nem történt meg.
Már feljebb is írtam, ha ezt az összeesküvést, úgy veszítek hogy egy kreált dolog, minden értelmet nyer, ez mindenkit befogad, és még sem, mert egyetlen egy olyan paranormális,természeti stb, dolog sem tudja tökéletesen lefedni. Ha ez akkor ott megtörtént volna, szerintetek az akkori KGB ebből bármit hagyott volna meg jeleni? Vagy ekkora csinnadrattát vernek körülötte? NEM. Biztos hogy nem, pláne egy katonai akcióba, engednek civileket beavatkozni mint kutatók, és mint „légi mentők”? Pedig ha ők Geiger számlálóval indultak keresni (ezt nagyon sok helyen „igazoltnak” tekintik) akkor ők feltételezték (amennyiben én tévedek, és van rejtély) hogy itt valami oltári nagy gáz van, és a civileket nem hogy oda, de még csak 200km-eres körzetbe se engedtek volna, nem hogy ott kutatni. Mit láttak a szemtanúk? Felismerhetetlenségig roncsolódott testeket, milyen szemtanúk? A szemtanúk ép úgy lehetett bárki (akár még tanuló kgb-sek is..) mint a megtalált hullák, akiknek az előéletéét előkapták, felszínezték (titkos városban dolgozókról higgyétek el nem derült volna, ki hogy ott dolgoztak, ha ők nem akarják.. és biztos hogy nem akarták volna) és kitették őket a hegyre, hogy jé hulla.. Tudmásom szerint a storyban, úgy nyert bizonyítást, hogy ők ők, hogy Jurij, igazolta, hogy igen ezek Dyatlovék.. Kitudja hol és mikor és miben haltak meg, és hol voltak éppen addig tárolva…meg vannak hullák, meg van a story, mi kell még? Marketing, tévében újságba, síró panaszkodó rokonok, felháborodott rokonok, egy szívhez szóló eladható story (szerelem..meg magyarázhatatlan halál fialókkal..) Most az ember, az ember. [SZÖGEZZÜK LE NEM VAGYOK RASSZISTA DE EZ A LEGJOBB PÉLDÁM) a Zsidók rokonai a mai napig perlik akit lehet a MÁV-tól kezdve, a vasutas pajtásig MINDENKIT, mert elősegítették a deportálást.. Most szerintetek, a rokonság nem perelte volna le a csillagot is a székházról, ha ez tényleg megtörtént volna? Ne felejtsük el hogy a story szerint volt olyan elvtárs aki azt mondta a rokonoknak „hogy jött távirat és minden rendben,” ezért indult csak akkor a kutatás amikor. Most sincs nagy demokrácia, de valamelyik nemzetközi, emberi jogokat védő bíróságon igen, ha máshol nem is, verhetnék a balhét a hiányos nyomozás miatt, és az összes többi dolog miatt. De ez sem történt meg.. Nem megyek bele a többi tárgyi bizonyítékba , mert ha az én feltételezésem igaz, ezeket mind szándékosan gyártották, így cáfolni sem kell.

Részemről az a leglogikusabb, hogy hallgatok a józan eszemre, na és persze a Occam elméletére.. minden egyes itt felbukkanó verziót, úgy vizsgáltam, hogy mennyire támasztja alá az összes dolgot.. és ez igen, ez tényleg meg magyaráz rengeteg dolgot.. Ez így is ugyan olyan, érdekes dolog, mint amilyenek eddig gondoltam, ezt kitalálni, kivitelezni, életben tartani.. pláne életben tartani mai napig, kinek az érdeke, miért az érdeke.. ez nem kevés energiát és időt igényelt. Miért? Miről terelték el a figyelmet?

OFF: Tiboru köszönöm szépen ezt a három éves „leckét” ez szerintem magasan a legérdekesebb dolog 🙂 és Gratulálok, a kifejezetten igényes íráshoz, és illusztráláshoz 🙂

 3072. becsuszoszereles1k — 2014-11-01 13:02 

@becsuszoszereles1k:

“During the Cold War, a group of Soviet hikers disappeared in the Ural mountains. When they were finally discovered, it was clear that something had killed them — but what, exactly?”
https://www.youtube.com/watch?v=8pp6POvlER4#t=118

Az izraeli konteos kollegak Djatlov oldala!
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0CBsQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.fxp.co.il%2Fshowthread.php%3Ft%3D7548506&ei=QL1UVJKMA-fV7ga28IHICw&usg=AFQjCNEnGbW_vfS23xS2tPZoXEb7TO7dYw&sig2=gszPgTDhghvZ4ubgSD1MfQ

 3071. becsuszoszereles1k — 2014-11-01 10:27 

@jaydamasta:

“közben az Animal Planeten majdnem megoldják a rejtélyt.”
https://www.youtube.com/watch?v=5GPIsaP7OKc

 3070. jukeey — 2014-11-01 08:03 

Azért egy kis játék még nem árt meg, bár az eredeti Djatlov-esettől biztosan abszolút el kell vonatkoztatni. De addig is van itt pár újdonság az idei évben, például Wolfenstein új része (The New Order). Csak most fedeztem fel, hogy erre a Kholat-ra keresgéltem rá; így hát télen jöhet az ss és a gestapo, a kgb majd csak tavasszal kerül sorra :D.

 3069. meggymag — 2014-11-01 05:38 

3068. gigabursch

Mondanám én is.

 3068. gigabursch — 2014-11-01 04:20 

Egyesek még mindig nem tudják, hogy a halál nem játék

 3067. jukeey — 2014-11-01 00:51 

Na ez a videó már ígéretesebb, az a robajlós-omladozós barlang hatásos. Végre gépigény is van, elég korrektnek tűnik.

 3066. jaydamasta — 2014-10-31 23:21 

Rakéták és jeti(k) egyszerre.

 3065. jaydamasta — 2014-10-31 23:20 

közben az Animal Planeten majdnem megoldják a rejtélyt.

 3064. becsuszoszereles1k — 2014-10-31 22:29 

@molnibalage:

Hurra! Koszi! 🙂
Es mikor lehet jatszani? Majd kerunk eligazito tanacsokat! 🙂

“IDDQD – orok elet, ingyen loszer” ! 😀

 3062. chilis — 2014-09-21 17:22 

Olyan katonai kísérlet területére keveredhettek, mint amilyet tiboru a Bermuda-háromszög rejtélyénél írt le az infrahangról:
http://konteo.blogrepublik.eu/2011/02/09/a-bermuda-haromszog/

 3061. jukeey — 2014-08-27 09:47 

A szinte álló, trailernek szánt videók láttán tartottam tőle hogy valami puzzle-szerű (hirtelen a siberia 1-2 jutott eszembe ami még kissé mozgó is és hangulatos); de unreal-engine van emlegetve, akkor pedig valódi 3d-nek kell lennie, lehet hegyet mászni :). Jó jel hogy a film bukta, és a játékot sokkal később harangozták be, így nem áll fenn a veszély hogy csak egy “filmsiker” lenyúzott második kutyabőre. Mindenesetre ha ebből 3d játéknak is kelendő affért akarnak kihozni, sokkal többet és ügyesebben kell hozzátenniük a filmnél; így lehet jó játék, de a Djatlov-esethez csak nagyon távolról lesz köze (legalább a játék címe sem Djatlov, ez így tisztességesebb). Kár hogy csak tavaszra ígérik, téli estéken lenne ideális kipróbálni, és ha bejön, művelni.

 3060. becsuszoszereles1k — 2014-08-27 00:44 

@kilau: Koszonet a linkert!

Szep munka eddig, erdekes. Azt irja a szajt, hogy a lengyelek es meg egy csoport kesziti. Magyar szakerto nincs koztuk?! 🙂

 3058. miazhogynagyonis — 2014-08-26 01:42 

Bocsi, csak most tévedtem erre.

1. Kis gyújtórobbantás – álmukból felveri őket, azt hiszik lavina, leggyorsabban kijutni a sátorból, be az erdőbe a nagy fák közé.

2. Odaérnek a helyi legmagasabb fához, de lavinának se híre, se … nosza másszunk fel körülnézni, hátha onnan látszik mi volt ez a zaj.
Fára nem sikerült feljutni, viszont az elmúlt percekben nem történt semmi különleges, menjünk vissza a sátrakhoz felöltözni.

3. Alig indulnának, felettük robban a a korábban begyújtott kísérleti vegyi bomba, aminek csak a villanását látják, de mindenki arra fut, amerre éppen áll. Rohanás közben jön a lökéshullám, szétszórja őket. Aki az epicentrumban volt, az azonnal meghal a nyomástól, aki “jó” irányba szaladt, azzal később végez a vegyi anyag.

4. A családtagok nyomására valamit tenni kell, elindítják a kutatást, de minden résztvevő tudja, nem szabad eredményt elérni, csak rész megállapításokat jegyzőkönyveznek, létrehozzák a fene se tudja mi történt hangulatot.
A hadsereg jól járt, ingyen jutott nem várt tesztalanyokhoz az új fegyver kipróbálásakor, de hogyan? Az a lökött Szerjózsa pont azért lett melléjük adva, nehogy bekövetkezzen, ami történt.

 3057. chilis — 2014-08-16 13:04 

Hát én olvasom.
Tegnap éjszaka olvastam el először a posztot, aztán 100 kommentet. Rémes volt. Kimentem a mosdóba, és magától lejjebb mozdult a kilincs. Hiába tudtam racionálisan, hogy a kilincs évek óta rossz, mégis megijedtem. Aztán álmomból is felriadtam. Hiába tudtam, hogy a változékony időjárás miatt hol vékonyabb, hol vastagabb paplannal takarózom, és valószínűleg csak melegem volt.

Álláspontom még nem kiforrott, nem vagyok tehát a kémtéma híve.Sem. De annyit hozzátennék, hogy információért, átadott dolgokért nemcsak pénzt lehet kínálni. Zsarolással is rá lehet venni valakit valamire. Gyűlölheti is valaki a rendszert. Más ok is lehet.

 3056. licus — 2014-08-15 16:42 

2500 körül tartok, és ezt már senki se olvassa – de leírom, mert nem sok logikai bukfenc maradt észrevétlen az ALÁBBIAKON kívül.

1) Kémjátszma – mit kap 1959-ben az az orosz, aki elad pl. vmi SZU hadititkot? Pénzt? De mit veszel érte a SZU-ban, ahol semmi sincs a boltokban? Ha egy nap 10 tojás héját találja a szemetedben az azt összegyűjtő házmester, akkor feljelent (ez a dolga), h valahonnan extra pénzed lett luxuscikkekre. Ez nem vicces túlzás…

2) Tehát nem vehetsz házat, hajót, repülőt, ékszereket, nem utazhatsz külföldre az így kapott pénzből. A fiatalabb konteósok szövegéből az érződik, h Rambo és Bond filmek kliséi mentén vág az agyuk (mert azért vág!)

3) A SZU határait jól őrizték, onnan disszidálni aligha lehetett. Hát még a kellős közepéből, az Uralból!!!! Kazah, komi stb. határ BELSŐ határ volt. Igazi külföld sokezer kilométerre.

4) Manysik, kazahok stb. közé elvegyülő kínai kémek: attól, h nekünk minden ferdeszemű egyforma, ők még óriási különbségeket látnak az arcokon. De van ennél egy még fontosabb kizáró ok is – a kultúrában, nyelvben! 1959-ben hol találsz olyan kínait, aki úgy tud beszélni, viselkedni mint egy manysi??? KB. annyi ilyen ember akadt volna Kínában, mint Zanzibárban, Norvégiában vagy Új-Zélandon.

5) Emberek kikergetése sátorból, h a támadók ott megkeressék amiért jöttek (kém-teória): és ha épp a pulóvere ujjában viszi magával valamelyik kikergetett a mikrofilmet, amit keresnek????

(Off: Schmidt Évát nagyon-nagyon távolról ismertem az 1970-es években, szinte áhitattal néztem utána, ha láttam: azt mesélték ugyanis, h ő BELSŐ ÚTLEVÉL nélkül odaszökött a SZU-beli finnugor népekhez. Finnugor beszélőt ugyanis a nyelvészek az első világháború után aligha láttak (majd pont ezeket a renitens, nyugatinak számító magyar fürkészeket fogják odaengedni kutatni a manysi területekre…) A nyelvészeknek mi maradt? 100 éven át a 19. században lejegyzett finnugor szövegeket elemezgették. Mire újra odajutottak (1990-es évek), nem sok maradt ezekből a népekből.)

 3055. jukeey — 2014-08-14 00:46 

Érdeklődőknek továbbra is ajánlom a netes keresők orosz nyelvű használatát; a nyelvet nem beszélők számára (mint jómagam) nagy segítség a google fordító, mely magyar beírásra is jó tippeket ad, de cirill bevitelre is egyszerű lehetőség van. Videóanyagokba éppcsak belekukkantottam, de pl a korábban említett könyvet egy fordító segítségével kiválóan lehet értelmezni.

Tévécsatornák is behatóbban foglalkoztak(nak) az üggyel, egész interjúsorozatot és sót csináltak belőle, itt láthatjuk pl Zolo kitüntetéseit és fényképezőgépét (vagy egy ugyanolyat)
https://www.youtube.com/watch?v=OM0qlXtm3Jk
https://www.youtube.com/watch?v=YwMXizs2TMc

http://www.kp.ru/daily/diatlov-pass/
Megtekinthetők az eredeti ügyiratok és bizonyítékok, itt van pl Ludmilla bicskája:
http://www.kp.ru/daily/25968/2905761/

Érdemes a youtube-on beírni hogy:
Тайна перевала Дятлова серия
És mindjárt egész dokumentumfilm-sorozat tárul elénk, amely “az árva kukkot se” eset fennállása esetén is tanulságos, legalább a Csomolungmánál icipicit lankásabb hegy, és a Grand Kanyonra nem igazán emlékeztető szerencsétlen vízmosás közeli, részletes és valós bemutatásával.

Szaporodnak a Gyatlov-szakértők, akik a helyszínen turkálva egymás és túrázók otthagyott szemetét mutogatják bizonyítékként, pléhvödörtől töltényhüvelyig
https://www.youtube.com/watch?v=OXCrHPek2m0

Gyönyörködhetünk ahogy tévéstábok, diákok, túrázók sátrat kivágva bukdácsolnak a vízmosáshoz; ki sötétben és mezitláb, ki világosban felöltözve, vérmérséklet szerint. Egy nyomorult ficam se fordult még elő, a legkomolyabb hómozgásnak pedig faágakról nyakba szakadó meglepetés-zuhany bizonyult. A legembertpróbálóbb élmény az azóta túrát megismétlő több ezer személy számára minden bizonnyal az volt, amikor valamelyikük eleresztett egy-egy laposat a szűk sátrakban.

 3054. licus — 2014-08-13 20:29 

Lehet-e új szempontot találni egy ennyire körüljárt ügynél? Lehet, de nem lesztek boldogok tőle:( Nemrég tévedtem ide, két napja olvasom az elejétől, 1800 körül tartok, most így látom:

Vidéki város a SZU-ban az ötvenes évek végén. Mindenki fél, minden családban van halott (háború, perek, gulág). Ezek egyike Tibo francia apja, aki egyike lehetett a sokezernyi ny-európai beetett baloldali munkásnak/mérnöknek, akit a SZU magához csalt – aztán megijedt tőlük, és (perekben) halomra gyilkolta őket. Gondoljatok bele: egy (boldog) kismama férjét kivégzik, és a fiatal özvegy a gulágra kerül, ott szül…

A közeg: mint Orwell 1984-ében. TV alig volt; könyvkiadás, rádió, újságok, filmipar a párt kezében. Celeb-hírek, színes magazinok??? Divatlapok? Boltok? Cuccok? Járgányok? Szórakozás???? Szinte semmi. Unalom, kisszerűség, ital, sport, természetjárás – ez maradt (beépített ügynökökkel, félve élvezve).

Ám az emberek kiváncsiak. Nem lehet mindig csak a szomszédasszony félrelépéseiről pletykálni. Minden zárt, titkos és tilos – de épp ez a rejtélyek legjobb táptalaja. Vegyétek hozzá a despotikus rendőrségi/katonasági állapotokat – a “szervek” bármit megtehettek. Munkaköri leírásuk: “tedd, amit a főnök mond (mert máskülönben hamar kampec neked)”. Ám ugyanez volt a főnök munkaköri leírása is – őt is vihette a fekete kocsi bármikor. Tehát a (bal)eset hivatalos dokumentálásának semmiféle leírt előírást nem kellett követnie.

Az elején valaki leírta, h ma 9 svájci egyetemista hegymászó ehhez hasonló halála nem lehetne ilyen rejtélyes. Igaz! Más valaki az akkori rendszer “információterjedési viszonyokat elemző kisérletéről” beszélt.

Abban a zárt közegben ez számunkra ma már _elképzelhetetlenül_lefojtott_ eset volt!

Mi ennyire konteó számunkra ez a konteó? A háttérben az akkori világ szörnyűségei és ezek előterében a fényképeken az életet mégis élvezni akaró arcok. Ez vadabb hatásában, mint az UFO vagy a jeti. Erre reagálunk ennyi kommenttel.

(A történet magyarázata számomra: túlerőltetett túra, gyenge felszerelés, talán végletes légnyomásváltozás vagy CAT szél, meteorológiai egybeesések, fegyverkisérletek – aztán emiatt hókolonc sátorraomlása? vagy mindezek kombinációja?), majd a pánik és a hideg.)

Olvasom tovább…

 3053. alexia — 2014-08-12 09:25 

Nem tudom, mennyire kapcsolódik, azt sem, hogy mennyire igaz, de ezt ma olvastam az origón:

http://www.origo.hu/nagyvilag/20140811-egyelore-megmagyarazhatatlan-esemenyeket-tapasztalnak-az-ural-hegysegben.html

 3052. jukeey — 2014-08-12 01:19 

@nobodyelsa:

A hullafoltok nagy részéréről megállapították hogy életükben szerzett zúzódás (tehát volt bőven külső sérülés), a belső vérzések miatt a törések szintén. Nem sodorta őket víz, saját maguk által ásott hóüregben voltak, az olvadni kezdő hó tömörödése-rogyása miatt legfeljebb pár métert mozdulhattak. A hullák “kicsiarakás”-ként helyezkedtek el, a két alsót huzamosabb ideig mosta a meder alján csordogáló hólé, a felsőket csak a fentebbről szivárgó olvadék. A nyelv és szemhiányos eset is minden bizonnyal életben bekövetkezett sérülés volt, erre utal a hiány felülete, a nyelvcsont sérülése, a gyomorban talált vér, közvetve az egereknek túl vizes a rákoknak még túl sekély és fagyos környezet.

A legelfogulatlanabb és legrészletesebb leírást ebben a könyvben találtam:
http://murders.ru/Dyatloff_group_1.html

Ez letölthető is sok helyről egy darabban, csak írd be a címe után hogy скачать (rtf-ben legjobb, esetleg pdf, az fb2-es ebúkvackot inkább hagyd).

 Visszajelzés3050. Birkák vagytok » Összeesküvés-elméletek és -gyakorlatok – hol az igazság? — 2014-08-11 12:12 

[…] (holokauszt, holdra szállás, 911, magyar rendszerváltás), illetve egyéb rejtélyes eset (Gyatlov-incidens, Voynich-kézirat, malajziai repülőgép eltűnése) van, amely megmozgatja az emberek […]

 3049. nobodyelsa — 2014-08-10 14:16 

Több álmatlan éjszakát töltöttem a fenti 3048 komment elolvasásának, most regisztráltam is.
Nem szeretnék Djatlovékkal álmodni, de leírom néhány gondolatomat… (Sok új nem lesz benne)
Elnézést kérek, hogy nem tudom, melyik melyik kommenthez kapcsolódik, sajnos nem jegyzeteltem olvasás közben.
1. Hogyan lehetséges az, hogy valaki összevissza töri magát, miközben a nyakába akasztott fotóapparát sértetlen marad?
E sorok írója, valódi szőkenőhöz méltóan néhány évvel ezelőtt (de az örök női kíváncsiságtól vezérelve – mintha sejtette volna, hogy még hasznos lehet egy ilyen tapasztalat) lemodellezett egy ilyen balesetet. Jelentem, lehetséges. Nem kell hozzá más, csak egy kis havas-jeges járda, egy kis csúszás, meg egy nagy zakó. A bal kézben laptoptáska, arra nagyon vigyáztam, hogy össze ne törjön. Cserébe a jobb vállal sikerült az esést tompítani, közben ripityára törve a vállcsontot. Ha valaki annyira félti a fényképezőgépjét, hogy két kézzel fogja… Szerintem el lehet képzelni.
2. Nem emlékszem, írta-e valaki, hogy a sátor bejárata kívülről vagy belülről volt bekötve? Meg lehet ezt állapítani, pl onnan, hogy a zsinórokon a csomó kifelé vagy befelé, a sátor belseje felé nézett?
3. Habár pillanatnyilag nekem a “bepánikoltak és saját magukat tették ártalmatlanná” verzió tűnne a leghihetőbbnek, a csempészes konteónál arra gondoltam, hogy mi van, ha a csapat a korábban érintett, nem általuk épített raktárból magával vitt valamit, ami hianyzott a csempészeknek? Vagy a csempészek azt hitték, hogy ők vitték el azt a valamit magukkal, ami onnan hiányzik, és követték a csapatot, majd vissza akarták szerezni tőlük. Azután a négyek úgy is odakerülhettek a vízmosáshoz, hogy a csempészek velük vitettek oda valamit, a csempész találkozó helyszínére, majd ott tovább már nem volt rájuk szükségük, legyilkolták őket?
4. A vizmosásban talált testeken melyik sérülés lehetett post mortem? Egyes törések, felszíni sérülések? Ahogy a víz sodorhatta a testeket? A hó mint egy nagy hűtőkamra hónapokon át (az olvadásig) jól konzerválhatta a testeket, a frissen olvadó hólé hőmérséklete sem lehetett sokkal több 0-1 foknál? Vagy lehetséges, hogy a fagyott földön, a hó alatt csordogáló víz több fokkal melegebb, mint a környezete? Így “jegelve” nem nagyon indulhattak be még a bomlási folyamatok?

 3048. manton — 2014-07-30 11:10 

Szerintem ideje len ne visszatérnünk ehhez a medvelójeti elmélethez, mert most végre megtalálták a barlangjukat!!!!!
http://index.hu/tudomany/2014/07/29/ket_ujabb_rejtelyes_lyukat_fedeztek_fel_sziberiaban/
És mint tudjuk, a történelem ismétli önmagát!

 3047. gigabursch — 2014-07-22 14:45 

Kedves [tiboru]!

Épp a mai napon akadtam bele egy linkbe, ami Cseljabinszk térségét mutatja be. Igazában ez csak egy adalék az esemény környezetéhez.

http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2013/11/25/az_eltitkolt_csernobil

 3046. cseko46 — 2014-07-12 19:02 

Tegyük fel.
2 -bd kutató a katonai célokból elkulönitet zónából.
A hideg téli orosz éjszakában.
Ahol is a Napoleoni seregek. És a Német megszálók is.Meg fagytak.
Egy teszt csoportal kiván kempingezni.
A csoportba rendkivüli meg bizással.
Utólag egy emberkét méng bele delegálnak.

Egyet pedig az orvosi kordináció FELMÉRÉSE IGÉNYÉVEL ki vonnak.

Most pedig lásuk a kutatási aktust.

AZ OROSZ HIDEGBEN VALAMI KUTYÜ OLYAN MELEGET SUGÁROZ.
HOGY ALSÓ NEMÜBEN LEHET CSOPORTOSAN ELL HALÁLOZNI.
Ez a nem kivánt melék hatás.
Tört bordák és más álapotok diagnoziálása .

Van 5 fő aki viszont.

Anyira felvilanyozódik hogy a sátort meg rongálva.
FEJVESZTVE TÁVOZIK A SZINRŐL
De igen csak fázhat .EZÉRT IS KIVÁN VISZA KERÜLNI A SÁTORBA.
ILLETVE GYÜJTENE TÜZI FÁT.
Valószinüleg ezekre a kutyü.
Ugy fejtetki hatást hogy sárgává lett az arcuk és a kezeik.
De ugye az e fajta embereken tesztelt. termikus fegyver kütyük, bevétéséről nem maradhat szemtanu.

Ám mintha olvastam volna hogy egy anternához hasonlo kütüvel fel égettek egy hajót a nyilt vizen jó mesziről. Az amcsik.

 3045. jukeey — 2014-07-11 13:10 

A testeket te is láthatod ha rákeresel a fotókra, ott vannak mind azon frissiben a hó alól kikotorva. A négy patakmedri hulla eléggé elcsúfult – ez meg is magyarázza a csukott koporsókat – de közülük is csak ketten lettek jobbára felismerhetetlenek. A temetésekről is vannak fotók, látszik hogy ahol a “jóízlés” még megengedte, nyitva voltak a koporsók. Kétségtelen hogy “jó” hullákat találtak és temettek el. Ráadásul az eredeti keresőcsapatok fele az egyetem önkéntese volt, egy ilyen bukkant a táborhelyre és az első hullákra, ők személyesen is ismerték az áldozatokat; a völgyek lépésenkénti áttúrásához és a hiányzó hullák felleléséhez is főleg ők maradtak (a pontos névsorok fennmaradtak a rendőrségi levéltárban). Az “egy Szorokin” nevű ügynök valószínűleg kamu, miként a Maria Ivanovna akárkicsodovszka nevű “mentős” is (hol csúnya hullákat emlegető boncmesterként, hol halottlátó vérszimatként jelenik meg). Az a baj hogy sokan készpénznek veszik a cikkben felsorolt tételeket, holott Tiboru csak alapos konteótudorként kötelességtudóan és pártatlanul ismertette a neten kerengő teóriákat, függetlenül azok valóságtartalmától. Sajnos részletes, bőséges és eredeti infók oroszul elérhetők; a web nagy nemzetközi vizein csak felületes koholmányok terjedtek el, és bővültek már eleve téves információkon alapuló feltevésekkel vagy egyazegybe szemenszedett valótlanságokkal (utóbbiban a film mindent überel).

 3044. ilex01 — 2014-07-11 08:14 

Természetesen én sem tudtam elolvasni az összes hozzászólást, így nem tudom, hogy az én verzióm mennyire új. Eddig nagyon sok érdekes és kevésbé hihető magyarázattal találkoztam.

Úgy vettem észre, hogy a többség abból indult ki, hogy mi okozta az adott ember halálát, milyen nyomokat találtak a holttesteken.
Nos, én úgy gondolom, hogy a megtalált holttestek nem a hegymászóké voltak, vagy legalábbis nem mind. Ez elsőre elég merész állításnak tűnik, de szerintem ez az a magyarázat, ami úgy-ahogy még emészthető.

Az 1. indok: A temetésen nem lehetett felnyitni a koporsókat, következésképpen a családtagok nem láthatták az elhunytakat. A testek felismeréséhez nem volt szükség feltétlenül a hozzátartozók felismeréséhez, ez az utóbb megtalált testek esetében értelmetlen is lett volna. Tehát a testeket csak a helyszínre érkezők és a boncolást végző orvosok láthatták.

2: A Szovjetunióban semmi sem volt elképzelhetetlen, amint az a nyomozás menetén is látszik. A boncnoknak egyszerűen meg lehetett mondani, hogy ki kicsoda, és neki ekképp kellett kezelnie a holttestet. Gondolom azt felesleges bizonygatni, hogy az állam keze vastagon benne volt a nyomozásban.
A testcserét azután hajthatták végre, hogy február harmadikán az a bizonyos illető vmilyen bajbajutott hegymászókról beszélt.
Néhány helyen említik, hogy a sátrat már elkezdte befedni a hó, és ez a képen is látszik. Érdekes módon a lábnyomok mégis látszottak.

Tehát az én elméletem szerint a túrázok valami olyasmit láttak, amit nem lett volna szabad, ezután elfogták vagy megölték őket, és holttesteket szállítottak a helyszínre. A sátrat meg a helyszínt úgy rendezték be, hogy összezavarják a nyomokat. Például bemásztak a sátorba, kivágták belülről, majd visszazárták. Hogy mindezt miért? Azért, hogy nehezítsék a nyomozók munkáját az ügyben.

Úgy gondolom, hogy a narancssárga és kék gömbök jelenségét is beszervezett források szolgáltatták, akik szándékosan adtak misztikus jelleget a tragédiának. A holttesteken tapasztalható hasonlóságokat az okozhatja, hogy egy helyről “szállították” a testeket. Az azonosítatlan vér pedig valamelyik elkövető, vagy a magyarázatom szerint valamelyik igazi áldozattól származhat. Éppen ezért kellemetlen volt a jelenléte, tehát eltüntették.

Tudom, az elméletem eléggé összeesküvés elmélet szagú, de ahogy a hatóság a bizonyítékkal bántak, az arra enged következtetni, hogy a szokásosnál nagyobb részük volt a tragédiában.

 3043. istvan — 2014-06-27 20:31 

Én is csak pár hete találtam meg ezt a blogot, és csak most regisztráltam, hogy írhassak ide. A kommenteknek és is csak egy részét olvastam el (kb. a felét), de úgy érzem, csak egy dolog jöhet szóba az eset okaként. Kb. ezt a videót találtam a legelfogadhatóbbnak: https://www.youtube.com/watch?v=QLs6GN03yxw
Amúgy szerintem néhány lehetőséget kár is volt itt megemlíteni, annyira lehetetlen, pl. lavina, manysik, de főleg a csoporton belüli veszekedést, mely inkább viccelődő, illetve gúnyos írásokra ösztönözte az embereket (bár volt ezek közt is hasznos, mivel rámutatott a dolog lehetetlenségére, de valamelyiknél kedvem lett volna odaírni, hogy ne vicceljen mások halálával, illetve ne gyalázza őket). Kb. 2-3 hozzászóló véleményét tartottam csak nagyon ésszerűnek, mely az enyémet is árnyalta, de inkább csak megerősítette. (Most nincs már időm visszanézni, kiké volt…)
Befejezőül csak annyit, hogy ez a dal jutott most eszembe:
https://www.youtube.com/watch?v=iwlkdLfjGKM
vagy pl. itt a szövege is megvan oroszul és magyarul is:
http://slagermuzeum.network.hu/video/orosz_dalok/puszta_nema_taj__step_da_step_krugom_pavel_lisician

 3042. baalamiga — 2014-06-06 09:46 

Hú, csak nemrég találtam a blogra, minden nap pótlom a lemaradást.

Ez a poszt állatjó. Nem olvastam végig minden kommentet, de a Halálhegy c. film ezt a témát dolgozza fel, nem is túl rosszul.
A neten djetlov-képekre rákeresve szép számmal vannak helyszíni fotók, a hideg futkos tőlük a hátamon.

 3041. jukeey — 2014-06-06 00:50 

Az a baj hogy a négy legösszetörtebb holttest a félkész menedéknél csoportosult. Inkább úgy néz ki, hogy a menedék kibélelése közben rajtuk ütöttek, kicsinálták őket, aztán behajigálták a saját maguk által ásott – nem annak szánt – hókriptába.

 3040. rebel — 2014-06-05 15:39 

Amúgy jut eszembe, az egyik fiatalnak olyan sérülései vannak ugyebár, mintha magasról zuhant volna le. Nem biztos hogy a fáról esett le, hanem az is lehet, hogy a titkosszolgálati találkozóra jött emberek helikopterrel jöttek és nem messze várt rájuk a pilóta a géppel, akit amikor kitört a csetepaté a támadók közül valaki rádión odahívott és helikopterre beszállta a harcba, vagy csak odajött értük hogy felszálljanak rá, és lezuhant egyetemista belekapaszkodhatott a helikopter talpába vagy akár fel is ugrott rá a fülképbe felszálláskor, majd leesett vagy lelökték… ez kizárt szerintetek vagy sem?

 3039. becsuszoszereles1k — 2014-06-05 09:41 

na vegre, betoltottem (tiboru! szakaszolni kene mar ezt a ksok kommentet). hogy all az incidens? jeti tenyleg nem letezik, ez nekem inkabb helyi roviditesnek tunik – tan a manysikat kene meghekkelni (jut eszembe) etimologiailag.

 3038. rebel — 2014-06-04 23:42 

De jeti nem létezik… 😉

 3037. titan — 2014-06-04 23:31 

Jeti is lehetett, az is abba a kategoriaba tartozik, mint a manysi vadaszok, megijedtek tole menekules minel tavolabb a satortol, az meg ott maradt szetnezett a sator korul, semmit sem vitt el estleg mezet nyalogatott az uvegbol.
A turazok fejvesztve hianyos oltozekben el, visszamenni nem mernek, fara maszas elment e mar a jeti vagy tobb jeti. Leesnek megutik magukat, tuzre esnek vagy annyira faznak mar nem is erzik ha megegenk, hideg fagyasi serules. Tetelezzuk fel letezik a jeti akkor is a serulesek egy resze a gyenge pont ebben az elmeletben, meg mindig maradok a katonai kiserlet mellett.

 3035. jukeey — 2014-05-08 09:57 

Szerintem az indíték inkább előre kitervelt, esetleg egyszerűen élvezetből. A rablótámadás egyértelműen kizárható, kilencejük holmijai között összesen több mint ezer rubel volt (és nem is dugták el). Ez több, mint egy különösen jól kereső orvos havi fizetése (a “смерть идущая по следу” tanulmányban ezt is részletesen taglalják, az akkori átlagkeresetekkel is számszerűen példázva, konkrét értékekre már nem emlékszem, de havi 500 rubel fix-szel egy ember könnyen viccelt). A könyv egyébként online is olvasható, de sok helyen többféle formában képestül letötlhető (rtf-ben érdemes): http://murders.ru/Dyatloff_group_1.html

Ha eleve mögöttes céllal túráztak, akkor mindnyájuknak benne kellett lenni, különben az érintettek halálra ítélik társaikat; ami nem feltétlenül okoz nekik lelkiismeretfurdalást ha eleve sötét ügyekben járnak, de aztán hogy számolnak el velük? Egy lavinabalesetet vagy bukószelet senki se kajált volna be; arra pedig valószínűleg egyikük sem alapozott hogy majd ők is meghalnak és akkor nem lesznek gyanúsak. Hogy mindnyájan benne lettek volna valamiben, tehát elég valószínűtlen, de talán nem zárható ki. Ekkor esetleg Judin nem volt benne, így már indulás előtt eltervezték hogy Vizsajban beadnak neki valamit amitől reggelre elkapja a cifrafosás, és hazaküldhetik.

Vagy inkább a csoport egyes tagjait otthoni ügyeik miatt el akarták tenni láb alól, és a túra csak kapóra jött; az illetékes összedörzsölte kezeit és megszervezett egy kivégzőosztagot, hogy az Otortennél bevárják a csapatot (akár nem pont Sverdlovsk körzetből, hanem a másik három szomszédos valamelyikéből közelítették meg ezt a határon levő hegyet).

Esetleg elvetemült polgárok vadászgató csoportja kiszúrta a társaságot és remek alkalmat látott benne a fajdlövészetnél érdekesebb program szervezéséhez.

A plusz két hullának viszont úgy tűnik kábé annyi valóságalapja van, mint hogy a helyszínt specnazosok szimatolták körbe geiger-müller számlálóval, Djatlov meg a kágébétől kért engedélyt a túrázáshoz.

 3034. rebel — 2014-04-23 17:10 

Bandita rablótámadás szerintem marhaság. Két okból.
1. 50-100 km-re lakott területtől. Szibériában, -20-30 fokban, hóban ugye senki nem gondolja komolyan hogy útonállók táboroznak áldozatra lesve. Röhejes lenne. Hiszen általában a madár sem jár arra, továbbá a turistáktól mit rabolnak? Síruhát, sítalpat? Pénz sok nem nagyon lehet náluk (nem amerikai turisták, hanem szovjet egyetemisták)
2. A századközepi szovjet körülmények között egy rabló, útonálló csapat hogy tudta volna már megoldani, hogy azon az isten háta mögötti, zord környéken tevékenykedik? Ugyan már…

Ha támadás érte őket, ami valóban sanszos, csakis valakik akik vagy ottani profi ügynökök/katonák egy környékbeli titkos bázisból (SPOILER ebben a film nagyon szemléletes), vagy esetleg valakik akik követték őket a falutól. De hát azok meg miért nem előbb támadták meg őket miért meneteltek volna utánuk sok tucat km-ert mély hóban, viszontagságos úton, nehéz terepen. Egy egyszeri rablónak nincs is ehhez felszerelése, sem szakértelme, nem vállalták volna be, hogy követik őket. Ha sima rablótámadás lett, volna az még a település közelében történt volna.

Az ügynökös verzió szerintem is sanszos, akár sugárzó kabát átadás, akár valami más okból, de meglehet nagyon is hogy magas szintű titkosszolgálati találkozó volt. Szerintem nem átadás, hanem a közeli katonai bázis és titkos kisérletekkel kapcsolatos találkozó lehetett az. Pl a csoportból a két KGB-s éjszaka kilopódzik, amikor mindenki alszik, a közelben találkozik az amerikai (?) csoporttal vagy ki tudja milyen nemzetiségűvel (nem fontos leragadni mindig csak USA-nál, lehettek azok akár másik KGB-sek, kínaiak, franciák, akárkik…)
Hogy aztán bemenjenek együtt a titkos bázisba és megmutassák az érdeklődőnek a kisérleteket, nyilván valamiért cserébe és nem puszta jószándékból, akár az is lehet hogy közös titkos katonai-titkosszolgálati kutatások és kisérletek (fegyver prototipus, bio fegyver akármi, mini atomfegyver, akármi bármi satöbbi…. mindenesetre a sugárzás valami ilyesmire utal).

A randi megtörtént csakhogy a csoportból valaki(k) követték a két KGB-st és emiatt – vagy akármi más, pl egy vita, gyanus viselkedés stb – indult el a “lavina”. Harc kezdődött, aminek a vége az lett hogy így kihalt mindenki… a zajra nyilván mindenki felébredt és rohant oda segíteni; és mellesleg SPOILER, itt jön be a képbe a film érdekes utalása, hogy VALÓJÁBAN 11 HOLTEST VOLT, csak a két titokzatos testet az orosz hatóságok eltitkolták… (a találkozóra érkező másik csoport két tagja is belehalt a dulakodásokba) Vajon ennek mennyi a valóság alapja?
Nekem így összeáll a dolog.

 3033. realcorpus — 2014-04-22 11:33 

Ezt már régebben olvastam. Valaki megemlítette, hogy valami bukó-szél(?) okozhatta, hogy szanaszét szóródtak. Nekem az elég elképzelhetőnek tűnt, itt (ha jól emlékszem) nem talált támogatóra az ötlet. Persze a többi is érdekes fejtegetés volt.

 3032. patun — 2014-04-15 20:06 

Csak az itteni 30xx kommentet olvastam végig és bocsánat, ha már volt, de többször felmerült a “ha fegyverkísérlet, miért nincs nyoma” téma. Amióta először “berepültek” a narancsszín gömbök és a “nyomtalan” bombák, az a kísérlet jár az eszemben, ami után “tehetséges” kémia-t