2013-04-03–00:59

Ókori dodekaéderek (rövidposzt)

A régészek által feltárt (általában verejtékes és hosszadalmas munka árán kiásott), érdekesebbnél érdekesebb leletek (remélem helyesen használom a szót!) számos esetben okoztak már fejtörést a magunkfajta kétkezi konteósoknak.

Egyszer (ha sok pénzünk lesz és felülünk a repülőre) egy teljes posztot szánunk majd az olyan cuccoknak, mint a bagdadi elem, az antiküthérai mechanizmus vagy a palenquei űrhajós, de addig is – főleg azoknak, akik még nem ismerik – röviden bemutatjuk a rejtélyes ókori dodekaédereket.

Mai rövidposztunk témája először akkor jutott eszembe, amikor az alternatív Bermuda-háromszögekről gyűjtöttem anyagot. Abban a posztban, a 3. pontnál elég részletesen leírom, hogy mi is ez a mértani test, úgyhogy itt nem bonyolódnék bele. A lényeg: egy olyan szabályos térmértani alakzat, amelynek 12 oldala van, s ezek mindegyike egy szabályos ötszög (pentagon). Az ókori dodekaédereink (rövidítsük ezentúl ódének, mert megőrülök, ha még sokszor le kell írnom) esetében (túl azon, hogy üregesek) az ötszögeken még egy-egy lyuk is van, csak hogy még érdekesebb legyen. Ja, és a csúcsain kis gömböket helyeztek el a készítők, amitől kicsit olyanok lettek, mint a filmekből ismert úszó-lebegő víziaknák.

Európa területén mintegy száz darab ilyet találtak eddig, méghozzá az itt megszemlélhető térképen zölddel jelölt helyszíneken. Amint az látható, a legnyugatibb pont Wales, a legkeletibb pedig nagyjából a mi Duna-kanyarunk. A régészek egy csoportja a II-III. századra (mások időszámításunk kezdetére) teszik a leletek készítését. És ami a legérdekesebb: senki nem tudta eddig kitalálni, hogy ezek az ódék pontosan mire valók voltak.

Még pár háttérinformáció:

– az ódékat egyedül találták meg, tehát hiába tették tűvé az egész feltárást, Nagy-Britanniától Dél-Franciaországon keresztül Magyarországig egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy kettő vagy ennél több bukkant volna elő egy helyszínen;

– a feltalálási helyek annyira változatosak voltak, amennyire ezt el lehet képzelni: találtak ódét – többek között – nemesi villa konyhai tűzhelyének hamujában, katonai táborhely pihenési körletében, templom padlózatán, vízmosásban, istállóban és bordélyházban;  

– az ódék főként bronzból készültek, de találtak már márványból és féldrágakőből is;

– átmérőjüket tekintve 4 és 12 centiméter közöttiek, tömegük nyolc dekától akár fél kilóig is elmehet;

– vannak szinte agyondíszített és teljesen puritán példányok is;

– az oldalaikon látható lyukak néha egyforma nagyok, néha eltérőek; ezekkel kapcsolatban egyetlen törvényszerűség állapítható meg: a test szemben lévő oldalain található lyukak mindig egyforma méretűek;

– noha a jelzett kor (i.sz. I-III. századok) minden szempontból elég szépen dokumentált, sem a fennmaradt írásos, sem a képzőművészeti, sem más források egyetlen (írott, rajzolt vagy akár verbális) utalást sem tesznek ezekre a tárgyakra.

Mivel ez egy rövidposzt (és más különösebb célom nincs vele, csupán csak meg szeretném szellőztetni a Djatlov-rejtély megoldásába talán már egy kicsit egyoldalúan belefáradt elméteket), nem is gatyázok sokat, hanem zárásként felsorolom, hogy mire tippeltek eddig a régészek, történészek, etnográfusok, mérnökök, gasztronómusok, művészek, csillagászok és oroszlánszelídítők (hogy csak a fontosabb érintetteket említsem):

– zászlórúd csúcsdísze, tojástartó, búzacsíráztató, gyerekjáték, dobókocka, gyertyatartó, vallási kegytárgy, ruhagomb, halászháló-súly, masszírozó-szerkezet, csengő, csillagászati megfigyelőeszköz, fegyver, fűszertartó, mérnöki kalibrálóeszköz, asztali dísz, távolságmérő, orvosságos üvegtartó, satöbbi, satöbbi, satöbbi…

Nekem az a verzió tetszett a legjobban, mely szerint ez egyfajta vizsgamunka lehetett, amivel az inaséveiket letudó ifjú kézművesek (kőfaragók, fémöntők, kovácsok) bebizonyították, hogy elsajátították a szakma minden csínját-bínját.  

De bármi is ezek közül, az első (és megkerülhetetlen) kérdés: miért csak egyet találtak egy-egy helyszínen, és az elmúlt kétezer évben miért cakkpakk csak százvalahány darabot az egész egykori Római Birodalom területén..? Tájékoztatásul: a második században a birodalom kiterjedése elérte a 6,5 millió négyzetkilométert, lakossága pedig meghaladta a 80 millió főt.

Persze konteósok vagyunk, tehát gondolhatunk itt időutazásra, ufókra, bolygómodellre (Niburu!!!), örökmozgóra vagy akár nullponti energia-megcsapoló szerkezetre is, szabad a gazda!

Érdeklődve várom a megfejtési javaslataitokat, régészeknek (mondjuk innen) kiemelten örülnék.

És ne feledjétek: ha a szíveteken viselitek a Konteó sorsát, kattintsatok ide és szavazzatok kedvenc blogotokra! Nyomd meg a “Vote” gombot, írd be az emailcímed, majd a postafiókodba érkező linkre kattintással máris leadtad a voksod, megnövelve így a bloggazda esélyét arra, hogy júniusban elutazhasson valami stramm helyre, ahol helyetted is jól fogja érezni magát! Pillanatnyilag harmadikok vagyunk, de a kanadai srác erősen jön felfelé…

Részletek ebben a posztban!

Kategória: EgyébCímkék:

319 hozzászólás

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

 319. cartwright — 2017-10-25 22:10 

Kicsit leült már ez a poszt, de szeretném feldobni egy kicsit. Egy rövid félórás olvasgatás után (átfutottam a hozzászólások nagy részét is) talán tudok egy megoldást, amit a 307-es hozzászólás röviden már említett. Ehhez figyelme kell venni a dodekaéderek megjelenési idejét (római császárok kora), a meghatározott alakját és jellegzetességeit, amit az 52-es hozzászólásban marbe összefoglalt, és egy kis saját érdeklődést az őskor-ókor technikai eszközeinek maradványai után. Szóval, a megoldásom egy olyan naptár, ami a Föld körülbelüli gömb alakjára emlékeztetően, és készítőjének tudásával a Föld Nap körüli keringési idejével (kb. 365 nap és 1/4 nap) ami képes volt egyszerű eszközként pontosan kimérni a 365 napot. Ezt a Julius caesar által megreformált naptár már tudta, hiszen a caesar, azért is vezettette be, mert már nagyon eltolódtak a tavaszi és őszi napéjegyenlőséget jelző napok, az addig használt naptárban.
A használat módja a következő lehetett. Bármelyik lapjára lehelyezett dodekaéder, öt kis gömböcskén áll, és a felső sorban szintén öt, alatta középen pedig tíz gömb található. A tizenkét lapon hat különböző méretű furat vagy lyuk található, ezek egy kis átmérőtől egyre nagyobbak, és a szemközti oldalakon megegyező méretűek. Egy vékony zsinórt rögzítettek a legkisebb és a kicsivel nagyobb furathoz, majd a szemközti legkisebb lyukon kivezették. Minden nap egy hurkot kötöttek először a felső öt, majd az alatta lévő tízhez (vagy felváltva felül és középen), így tizenöt napot számoltak, ami nagyjából lefedi a Hold alakváltozását Újholdtól Teliholdig (növekvő Hold). Utána naponta vissza fejtették a hurkokat, és újabb tizenöt napot számoltak (fogyó Hold). Ezután az eggyel nagyobb furatba vitték a zsinórt, és újból végigcsinálták a harminc napot. Ezt a hat különböző lyukon megcsinálták, így egy körülbelüli félévet, azaz 180 napot számoltak, majd újra végigcsinálták a legnagyobb lyuktól 30 naponta haladva vissza, és eljutottak 360 napig. Utána az alul lévő 5 gömböcskét hurkolták át naponta egyszer, és még öt napot számoltak a 360-hoz, így megkapták a teljes évet. Valószínűleg a szökőnapot is hozzánk hasonlóan, 4 évente hozzáadták, így pontosan tudták számolni az év hosszát. A napszámláló dodekaéder megfelel a kritériumoknak, egy helyen elég volt egy belőle, viszonylag tartós anyagból készült, elég kicsi volt, hogy kézbe lehessen venni, vagy vinni, és lehetett arra használni, amire tervezték. Ha olyan kezébe került, aki nem volt tisztában a funkciójával, az használhatta bármire, amire akarta, vagyis amit a hozzászólók többsége fejtegetett.
további jó gondolkodást mindenkinek

 318. becsuszoszereles1k — 2015-04-08 08:17 

@becsuszoszereles1k:

…ami a “Caesar”-t illeti, szereny tapasztalatunk es meglatasunk az lehet, hogy minden hatalom, minden rendszer annyit er, amennyi benne az Isteni szellem, valamint annyit, mennyiben marad egyben benne az Egy, vagy (racionalisan) attributumaira osztod, hogy felfogd – ami pedig maga a bukas…

 317. becsuszoszereles1k — 2015-04-08 07:59 

@becsuszoszereles1k:

…a norveg-minta, ahogy te mondod, es valoszinuleg, lenyeget tekintve az ugynevezett Jacquard-kotes, ami egyreszt azt jelenti, hogy duplafalu az anyag, ami pedig azt jelenti, hogy (leegyszerusitve es csakis lyukkartyaval, tehat “programozva” egy minimum kokorszaki kibernetika szerint) legkevesebb 2 lyuk lehet egymas mellett, mig a tuloldalon szinten 2 lyuk az elulso kettok koze’ te’ve. A dodekaeder nem felel meg ennek az elvnek, annak ellenere, hogy nem csupan sikgepek, de fantasztikus, 3D-kotesre alkalmas Jacquard-gepek leteznek ma mar, a nagyszeru lyoni takacsnak koszonhetoen.
Itt egy nagyon szemleletes, rovid muszaki tanulmany, ahol osszehasonlithatjuk a szovest az ode’-val, de fokent megcsodalhatjuk ezt a nagyszeru talalmanyt. Lathatoan, a szellemi toke nem ve’sz el, sot, esetleg fel nem ismert utakon tor fel.

Link:https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=4&cad=rja&uact=8&ved=0CDUQFjAD&url=http%3A%2F%2Fwww.pt.bme.hu%2Ffutotargyak%2F57_BMEGEPTMG12_2013tavaszi%2FTerm%25C3%25A9szetes%2520polimerek%2520SZ%25C3%2596V%25C3%2589S_FONATOL%25C3%2581S%2520r%25C3%25B6videbb1.pdf&ei=7bwkVcmmKo31aLyzgZgD&usg=AFQjCNGmRnOzia6iAVdHNEo18woDQwhlGA&sig2=A6VTtHhQwZqVrz2LmyGPUw

 316. becsuszoszereles1k — 2015-04-08 01:15 

@gigabursch:

Kesztyu kotesnel kivezeto nyilasra abban az esetben van szukseg, ha a tudas oly magas (a Romai Birodalom elotti) szintjen allunk, hogy dodekaederen kotjuk a kesztyut…

 315. gigabursch — 2015-04-07 15:45 

7. @mnandi:
https://www.youtube.com/watch?v=6C4UtXidAEw

Amúgy egyébként a legnagyobb bakitömeg a filmben az csak a szokásos a hazai a filmgyártásban.
Mert azon még szo-szo el lehet menni, hogy feketefenyőt látunk egy csomó helyen, bár ez ugyebár a filmes helyszíneink javán sosem élt, de sebaj.
Az akác már egy nagyobb probléma, dettó bálványfa.
De az igazán szép, amikor szép, motorfűrésszel hajkolt, tarvágott erdők helyén zajlik valami, s látszik bent a mesterséges gépi ültetés a pásztákban. (ebben pl. azért hálivúd is erős, elég csak megnézni Galdiátor című csodát, de persze a fantasy-filmek is jól teljesítenek ezen a fronton, lásd Sárkányszív, szóval nem épp egy unikális jelenség)

 314. gigabursch — 2015-04-07 14:44 

@becsuszoszereles1k:
A miért volt szükség dodekaéderre kérdésedre annyit mondanék, hogy egy kesztyűnek általában 5 ujja van s vele szemben kell egy kivezető nyílás is valahol, rögtön kettőt lehet ugyanolyan “norvég-mintás” módon elkészíteni.
Tehát mind a 12 oldal lefedve.

Inkább az a kérdés, hogy egy ilyen tudás miért veszhet el?

Erre is van tippem.

Jött a kedves Ceasar, és elkövette Európa első több millió halálos áldozattal járó népirtását és egyszerűen elveszett a szellemi tőke mögüle. A demokrácia és a nép(i)köztársaság nevében és érdekében. Exportált egy kis fejlett civilizációt.
Ahogy manapság is teszik.

 313. becsuszoszereles1k — 2015-04-07 14:15 

Ha ez a megoldas a dodekaederre, nem vall tulzottan kreativ “korszellemre”! 😀

Kesztyukoteshez minek ilyen szerkentyu, ilyen elnyuhetetlen anyagbol – mert meg ha pancelkesztyut csinaltak volna rajta (akkor ez a vegtelen lassu termelekenyseg is ertheto volna, femszallal valo munkahoz viszont tul kicsi a hely benne), mikor 2-4-6-vegtelen szamu pofonegyszeru” fembottal (kototu”), de meg kihegyezett faaggal is pillanatok alatt meg lehet kotni egy otujju kesztyut (es nem csak ot ujjat!)?
Amugy az 5-os struktura jellemzo ra – lehet, hogy egyszerre mind a ket kesztyut kotottek (csomoztak) rajta? :-O Kulonben folosleges is lehetne a masik fe’lfele…ketten meg nem dolgozhattak rajta egyszerre, mert ahhoz szinten kicsi egy ilyen bronz/marvany/feldragako” dodekaeder (4-12 cm/ 8 dekatol fel kiloig)), igaz, vagy szazat talaltak eddig belole (ami persze nem olyan sok egesz Nyugat-Europara+ vetitve).

Jatek? Felkilos? Dragako”bol (1/2~)??
Gondoltam: valami gombolyu” “rozsafuzer”/”imamalom”, de keves lehetett meg hozza a hivo”… Neheze’k halfogashoz (aranyhalakat is beleertve)? Tavol-keleti MLM-es a’ru, mert ott sem volt semmi fogalmuk mire lehetne hasznalni… Azok az ET-k hozhattak a foldre, akik anno a tavol-keleti nepek koze landoltak, es maszkirovkailag keveredtek veluk japok ne’ven… 😀

“Illuzórikus világ = vetített kép a barlang falán = holografikus világegyetem…(akár Poincaré-féle dodekaéder, akár más formában)”
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&uact=8&ved=0CCQQFjAB&url=http%3A%2F%2Fvilaghelyzete.blogspot.com%2F2013%2F12%2Ftudomanyos-felfedezesjapan-tudosok.html&ei=dsIjVeeXC4SwsAH4o4PgDg&usg=AFQjCNFW9WVIfKgv8Rd0z6K_mNu3hg4ucw&sig2=qp2hEYukzKUVMQzJJ-QtlA&bvm=bv.89947451,d.bGg
*

“A tudományban számos javaslat született az univerzum globális alakjára. A primitív geometriák mellett felvetődött a Poincaré-féle dodekaédertér, egy pozitív görbületű tér, amelynek szemközti lapjai egy kicsit elforgatva azonosítva vannak. Ezt Jean-Pierre Luminet és társai javasolták 2003-ban, majd 2008-ban meg is becsülték az elforgatás lehetséges mértékét.”[wiki]
*

Vagy: a zart (veges) univerzum modellje az ode’? -‘Mi van az univerzum peremen tul?’

https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&uact=8&ved=0CCQQFjAB&url=http%3A%2F%2Flegendavadasz.hu%2Fcsillagaszat%2Fmi_van_az_univerzum_peremen_tul&ei=ysMjVdKSEMWrsgGuhoDQDA&usg=AFQjCNEFtZikL9zfs9Hc2NQadCZykpX8Mg&sig2=GETwFTSd02BA6_-R4T8Odw
*

 312. rdos — 2015-04-06 09:00 

@pinda: 310. Igen, ez lehet a megoldás. 🙂 Gratulálok. Ja, és köszi az infót.

 311. gigabursch — 2015-03-27 09:45 

310. @pinda:

Engem meggyőztél.

Tökéletes válasz számomra.

 310. pinda — 2015-03-26 14:27 

…nagyon sok komment végigolvasása után döntöttem úgy, hogy rákeresek erre a dologra, és ezután a tavalyi videó után nekem nincsenek kétségeim afelől, hogy ezt valami ilyesmire használták (kesztyű- vagy kötél-kötésre, ahogy azt már több kommenttárs említette):

https://www.youtube.com/watch?v=poGapxsanaI
(a videó végén van a lényeg, addig csak kötöget, ő meg is mutatja szépen, hogy hogyan csinálja:
https://www.youtube.com/watch?v=76AvV601yJ0 )

 309. gacsat — 2015-02-07 16:31 

@niharana:
Nincsenek gömböcskék a sarkain.

 308. leonitre — 2014-11-15 18:08 

@Rókakígyó:

https://www.youtube.com/watch?v=6C4UtXidAEw

Volt, csak nem látszódik a tömegben 😉

 307. realcorpus — 2014-05-28 20:30 

@rebel:
Pedig csak egy egyszerű naptár. 12 lap, 30 él…
=)

 305. rebel — 2014-04-23 15:43 

Nyilvánvaló: atlantiszi hi-tech maaradványai, valamilyen kristály technológia, hiszen ott a kristályok voltak az alfa és omega, szinten mindent speciális kristályokkal oldottak meg, repülés (antigravitáció), energiafejlesztés (nullponti), kommunikáció (kristálykoponyák és gömbök – a mesék varázsgömbjei innen diffundáltak). Az atlantisziak 40 ezer évvel ezelőtt kiépített globális civilizációja, valahogy a föld energiamezőit használta, plusz a kristályokat pl szállításra is, ennek egyik fő állomása Stonehenge volt, antigravitációs szállító csatornák voltak, amik villámgyorsan repítettek, mint a sűrített levegős posta, egy-egy csomagot mértettől függetlenül ezen a hálózaton, de a teleportálást is korlátozottan használták (a szíriuszi (később vénuszi) származású Helipoliszi testvériség), amennyire a vezetőségnek szüksége volt rá…
a dodekaéderek ezen több tízezer éves technológiai eszközök alkatrészei, valószínűleg a kristályok tárolására használták. Az ókori népek, már ezeket mint ősi “isteni” eszközöket tisztelte csupán, fogalmuk nem volt mire valók… ahogy nekünk sem..

Mindez amit leírtam természetesen egy teória a vadabbak közül és nem tény. De nekem tetszik… hinni akarom… 😉

 304. András — 2013-06-21 17:17 

@1kutya:
Szerintem a kelta fővezérek így osztották szét a zsákmanyolt pénzt.
Ott volt egy làda pénz. A legelső alvezér a legkisebb szemben álló lyukakat fogta be és addig keverte, húzogatta a pénzek között míg tele nem lett, majd kiürítette és jött a kovetkező! ( azt mondjuk nme tudom, hogy az érmék nagysága stimmel e a lukakéval, vagy azok értékével).
Ha végeztek a többi maradt a törzsfőé. Így, ha harcba indultak valaki ellen kb. Mindenki tudta, mennyi lesz a zsákmányból a része!

A másik kicsit abszurd.
Lehet hogy a főpapok az utódláskor használták, ha nem az első szülöttség volt a fontos. Akinek legnagyobb lukba is befért és az ellenoldalon kifért, az lett az első. Így mérte le a fiú örokosöket és nem volt duma, hogy ki az első szülött, vagy anyuka kedevnce, vagy több felesége volt, egy halom gyerek, fiatal férfi….. A főpap így szelektált. Tudunk phallosz kultuszokról.

 303. becsuszoszereles1k — 2013-06-11 13:47 

@niharana: Az olocsan csilaghur a tunderek es a pixik viraga!
http://erdeivarazslatok.blogspot.co.il/2012/04/novenyek-magiaban-olocsan-csillaghur.html

Keresztben átellenes, vékony szálas levelei, fehér virágai alapján jól felismerhetı a
gyertyános-tölgyesek tömeges növénye az olocsán csillaghúr (Stellaria holostea).

Maga a dodekaeder(pentagon): Platon elvenek miniatur modellje (es a tukoreffektus)[Kepek]
Link: http://search.lycos.fr/b.php?u=sqc.yvnz_ercerbxyrtrvcF_fyn_erqrnxrqbQ%2F3102RIrynaarvO_nanvpenZ_OY%2Foy%2Fgfvgen%2Frq.aryrbxerqani.jxm.jjj%2F%2F%3Acggu&s=unknown&p=1&rd=search.lycos.fr&as=www.zkw.vanderkoelen.de

Platon filozofiaja alapjan a negy elem: Tűz a tetraéder, levegő az oktaéder, víz az ikozaeder, föld a kocka. A dodekaéder volt, eszerint az elmélet szerint az Arisztotelész feltételezte ötödik elem, az: éter.
Termeszetben: hidrogenatomok,kristaly>kvazikristalyok,pirit, natrium-klorid, timso, klaszterek(nanoreszecskek), platoni szenhidrogenek.
Link: http://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=platon%20dodekaeder&source=web&cd=1&cad=rja&ved=0CCsQFjAA&url=http%3A%2F%2Fde.wikipedia.org%2Fwiki%2FPlatonischer_K%25C3%25B6rper&ei=NQi3UeTIJI7htQbZ5IG4AQ&usg=AFQjCNGT3EktbyiQhXhlIRhaTbVC5IrOSg

 302. niharana — 2013-06-11 09:09 

[A pollen alapján a növényt egyik haverom fejtette meg (csakhogy ne ékeskedjek más tollával).]

Szóval az általam talált pollen a Stellaria holostea azaz az olocsán csillaghúr pollenje:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Olocsáncsillaghúr
http://pinterest.com/debbiecoalminer/microscopic

A kérdések továbbra sem hagynak nyugodni. Mit tud ez a növény? Mivel figyelték meg a mikroszkópikus pollent?

Tiboru, többiek! HELP!

 301. becsuszoszereles1k — 2013-06-10 18:34 

@niharana: Pfff! Ez ugy tunik, ugyanaz!:) Gratula!
Az allatkertben nem tudjak mi lehet az ode’?:)

 300. niharana — 2013-06-10 09:57 

Most muszáj volt regisztrálnom!

Megfejtettem!
Hétvégén voltunk az állatkertben a kölökkel, és a hatalmas orr fölött láncbafűzve ott voltak a pollenek.
Hát nem egy (több) odé nézett le rám?
Most rá is kerestem:
http://www.brainpickings.org/index.php/2011/01/18/rob-kesseler-pollen/

Nézzétek!!!
csodálatos az egyezés, még a bütykök is az éleken ott vannak.
Viszont ez számomra további kérdéseket vet fel
1 volt mikroszkópjuk ill legalább nagyítójuk elődeinknek?
2 milyen pollen ez (mérgező, gyógyító, bódító…)?
3 miért pont ezt tisztelték?

u.i.
remélem ezt a posztot még figyeli más is

 299. trissza — 2013-05-28 14:38 

Ha tényleg bört feszítettek rá, talán hangszer lehetett.a különböző méretű lyukak miatt különböző hangokat adott.

 297. szekertabor — 2013-04-24 16:24 

@mercenario: “nyílván nem egy, ördögimádók által használt zsidó templomról van szó, hanem a gonosznak az egész történelmen áthúzódó szabályos egyházi szervezetéről”

Ezt a mondatot vagy félreértettem, vagy némi kiigazításra szorul.

Az idézett kifejezés a Jelenések Könyvében van, és a szmirnai gyülekezet vezetőjéhez “angyalához” szól:
“Tudok nyomorúságodról, és szegénységedről, pedig gazdag vagy, és azok káromlásáról, akik zsidóknak mondják magukat, pedig nem azok, hanem a Sátán zsinagógája.”

A kereszténység (keresztyénség) üldözését a korabeli zsidóság kezdte, és amikor (az egyébként vallási téren igen toleráns) Róma folytatta, a diaszpórában élő zsidóság lelkesen asszisztált hozzá. Így a szmirnai gyülekezetnek írt bíztatás nem valamely sátánista, vagy annak bélyegzett szektát említ, de nem is valami szimbolikus gonoszt, hanem pusztán a keresztényeket kirívóan gyűlölő és üldöző szmirnai zsidó közösséget.

Lásd még: Polycarpus (Szent Polikárp) vértanúsága.
http://churchofgod.hu/content.php?act=szmirnai

 296. witchp — 2013-04-19 21:17 

@mercenario:
228.
Bocs a fáziskésésért, de nem mindig jutok nethez (bármennyire ritka is ez manapság).
Számomra ez az elmélet a nyertes:-), és ha szerzel egy odét egy szerb ócskapiacon, én hívlak meg egy (két, ill. ízlés szerinti mennyiségű) sörre. 🙂

 295. szekertabor — 2013-04-17 15:49 

Nekem az tűnik fel, hogy a szemben levő lyukak mindig azonos átmérővel rendelkeznek. Ebből arra következtetek, hogy a célja az, hogy egy adott átmérőjű rúdra fel lehessen húzni.

Mivel egy helyszínen csak egyet találtak, és az alakja miatt nem lehet úgy elhelyezni, hogy a szemben levő oldalai függőlegesek legyenek, elvethető, hogy valamilyen tengely (pl vécépapír-guriga) kétoldali feltámasztását szolgálták volna.

Mivel azonban bármelyik oldalán stabilan leállítható, függőleges rúdrögzítésre alkalmas. Kőből vagy fémből lévén, viszonylag súlyosak, tehát, számításaim szerint, akár fél-egy méter hosszú rúd is stabilan megáll benne.

Az etalon-elméletet erősíti, hogy helyszínenként egynél többet nem találtak. Persze kellene valami ésszerű ötlet, hogy mit mérhettek, kalibrálhattak vele.

Még az is megfordult a fejemben, hogy otthon készítek magamnak egyet, és kipróbálom, hogy milyen geometriájú síkidomokat tudok a segítségével szerkeszteni.

Ebből logikusan következik, hogy az ókori konteósok is egyszerűen csak megpróbáltak rájönni, hogy mi a fene ez, és ezért készítettek maguknak egy-egy modellt. 🙂

 294. bio — 2013-04-16 22:58 

@gacsat:
Ez nem tűnik túl szofisztikált titkosítsnak: a betűsorban szabályos távolságban követik egymást a kívánt betűk… Egy kicsit is gyakorlott kódfejtőnek kb. fél perc lehet feltörni.

bio

 293. gacsat — 2013-04-16 16:20 

Meg a bot elrohad. Nem megoldásnak szántam, csak megjegyzésnek. Ráadásul ilyen titkosításról az Égei környékről tudok. Mindazonáltal, ha néhánynak megtalálnák a párját, az valószinűsítené ezt az elméletet.

 292. nevermind — 2013-04-16 16:04 

@gacsat:
Ez nagyon jó, lehet, hogy ez a megoldás.. és azért nem találtak mellette botot, nehogy valaki összerakja…

 291. gacsat — 2013-04-16 15:06 

Létezik egy titkosírási módszer, aminek az a lényege, hogy egy bizonyos átmérőjű botra felcsavarnak spirál alakban egy szalagot, és a bot hosszában írnak rá. Az üres helyre össze-vissza betűket írnak. Az értelmes szöveg egy ugyanolyan átmérőjű bottal rekonstruálható.

 290. gacsat — 2013-04-16 15:02 

@tiboru: Viaszvesztéses rézöntés. Szobrászok használják.

 289. bio — 2013-04-15 17:15 

(Hmmm… kétszer sikerült az “akkori” helyett “akkor” megoldást írnom… Legalább következetesen vagyok béna.)

 288. bio — 2013-04-15 17:14 

… vagy esetleg kocsis üldözésekkor használták az akkor kémek? Ezt szórták a kocsik kereke elé, hogy kiszúrja – mint a mai szeges megoldásnál.

A tüskék a sok használat miatt koptak le ilyen gömbölyűre, eredetileg mindegyik hegyes volt.

Hogy miért csak egyet találtak egy helyen? Hát, mert drága cucc volt ez – és, mivel tudták, hogy fakerék ellen úgyis alkalmatlan, minek öljenek pénzt sok ilyenbe? Egy darab épp annyira hatásos.

A karikák mérete: azért volt átellenes oldalanként azonos, mert a gyártósorra csak így lehetett felrakni.

“Someone get a hose, I’m on fire.”

bio

 287. bio — 2013-04-15 17:10 

Bazz, rájöttem, mi ez: marokerősítő/masszírozó! Gumiból még nem tudták csinálni, ugyebár, mint a mai gumitóruszokat, kőből túl melós volt kifaragni, a fából vagy cserépből készülteket pedig állandóan összetörték a bikanyakú rómaiak.

Hogy miért csak ennyi? Mert egy akkor fitneszklub saját márkás cucca volt, így csak az ő gymjeikben volt megtalálható. A lukak nagysága pedig a cucc keménységét mutatta.

Mit nyertem?

bio

 286. nevermind — 2013-04-15 14:39 

Lehet, hogy egy botra tűzve hajították el. A bot (és a lyuk) átmérője határozhatta meg a távolságot, ameddig el tudták dobni.

Talán azért nem találhattak botot az ódé mellett, mert esetleg külön kellett tárolni, mint mostanság a fegyvert és a töltényt.

Persze így megint az a kérdés, hogy miért találtak egyet minden vidéken? (talán ennyire hatékony volt..)

 285. nevermind — 2013-04-15 13:55 

Üdvözlet mindenkinek, elsősorban tiborunak! Folyamatosan követtem a blog sorsát, és várva várom, mikor lep meg minket új anyaggal a Mester.. Eddig még nem szóltam hozzá, most én is átesem ezen a tűzkersztségen.

Lehet, hogy már írta valaki, a kommenteken még nem rágtam át magam teljesen, ezért elnézést, ha ismétlés lesz belőle.

Honnan tudjátok, hogy Itáliában nincs ilyen tárgy? Nem találtak a leletek között, az igaz. Ettől még lehet a Vatikánban, vagy egyéb, ma is működő titkos társaságnál, féltve őrzött helyen..

 284. FilcTroll — 2013-04-14 07:37 

@siolrog: Azért nem írnak róla, mert egy titkos szekta cucca ez, amiről csak a beavatottak tudtak. Vagy épp a korabeli nwo-összeesküvő pre-illuminátus kötélverők, vagy az ő ellenségeik. 🙂

Szerintem Szent Dobókocka ez, jóseszköz, aminek a bütykeire színes fonalakból ábrákat hurkoltak, majd a felkelő Nap sugarainál torokhangú imákat kántálva magasra feldobták. Pörgött-forgott az ódé a napsugarakban, aztán ahogy leesett, nem gurult el, hanem megállt a lábain: egyértelmű volt a jóslat.

 283. tiboru — 2013-04-13 23:40 

@boldog:

Üdv, köszi a reget és a kommentet; ez utóbbiból jöhet még 🙂

 282. boldog — 2013-04-13 22:45 

boldog vagyok, hogy regisztráltam. Üdvözlet mindenkinek, különös tekintettel a blog dolgos és szellemes szerzőjének.
Az ókori dodekaéderek rejtélye álmatlan éjszakákat okozott, reménytelenül töprengve meredtem a Holdra, mígnem egy szép napon megvilágosodott: csakis valamiféle napóra lehetett. Vagy hold. Teliholdkor esetleg rátették egy táblázatra, amiről leolvashatták a kívánt adatokat/jóslatokat. A különböző lyukakon különböző formájú képletek érkeztek a lapra, ezek is hordozhattak jelentést.
A sarkok bogyói afféle lábak, távtartók, meg talán szimbolikus díszek, esetleg a bolygókat ábrázolták. (Nem tudom, akkoriban hányat számoltak össze.)
Mindenképpen valami statikusabb, nyugodtabb használatra gondolok, mert márványból is készítették, és az igen törékeny.
Megfordult bennem, hogy gyertyát helyeztek bele, és a vetülő fénykörök játszhattak szerepet, például egy kultikus körtánc misztikumát erősítendő.

 281. ahmet — 2013-04-13 10:58 

@gigabursch: A Honfoglalást az Erdészeti Szki testületileg nézte meg. Volt pár pont, ahol több száz diák visított a röhögéstől: Árpád vezér kibújik az akácágak között, meg a szabályos rácsba ültetett nemesnyarasban bóklászik…

 280. bio — 2013-04-12 23:41 

@kuvart:
Eddig ez a kedvenc tippem 🙂

Sztem lassan eljutunk oda, hogy összedobjuk a pénzt, hogy valaki kiutazzon és megnézze a múzeumban – mert úgy látszik, máshogy nem tudható meg…

bio

 279. bio — 2013-04-12 23:39 

@gigabursch:

Szia,
a tipp remek! Sajna, ahogy banyaszlanyka már ráhibázott, ezek valóban cipészszerszámok (vasalók) – de sztem akár arra is lehetnek használni, amire to mondod 🙂

bio

 278. zizzi — 2013-04-12 22:56 

@belakoma:
246.
“…..
Eredetileg persze minden írás egyenesekből, jól karcolható, faragható, véshető formákból állt, ezek közé értve akár a korai latint, etruszkot is.
….”

Remelem, a rovasirast csak veletlenul hagyad ki a sorbol ;).

 277. zizzi — 2013-04-12 22:55 

@mercenario:
230.
“…….
“A dogon papok hiedelme szerint a Szíriusz egyik bolygójáról a távoli múltban kétéltű lények érkeztek a Földre és tanították, információkkal látták el őket. E lényeket Nommo-nak nevezték.
Barlangjuk falán a velük és űrhajójukkal való találkozást is megörökítették.” ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Dogonok ).
……..”

latjatok, ez az IGAZI konteo: most Malit fogjak tonkrebombazni, ahol az osi tudas meg jelen van. Korabban Irakot bombaztak tonkre es raboltak totalisan ki, ahol meg nyomokban megtalalhato volt ennek az osi kulturanak valamilyen maradeka….

 276. kuvart — 2013-04-12 13:09 

Erre a tárgyra vonatkozóan:
http://library.blogs.delaware.gov/files/2012/06/Personal-Item-e1338568177901.jpg

Mármost tökegyértelmű, hogy egy korabeli tejhabosító.

A nyelébe beleépített csavarvonalas rugót ellenkező irányba kellett tekergetni, majd egyszerűen tejbe mártva elengedni. Bepörgött mint az állat, és felhabosította a tejet.

A fésű sem rossz ötlet, de akkor leginkább a My Little Pony sörényfésűre tippelnék.
Vagy egy kőegyszerű kulcs.

 275. gigabursch — 2013-04-12 10:03 

@bio:
Dimenzióti nem ismerem, de ha nem valami finom, kétujjas cipészszerszám, hanem annál jóval nagyobb, marokra fogható, akkor ültetéshez, dugványozáshoz való ékásó.

 274. gigabursch — 2013-04-12 10:01 

@belakoma:
Én mondjuk bányamécsként kezelném – só, vagy ércbányában

 273. bio — 2013-04-12 01:40 

(Esetleg macsó fogkefe? :D)

 272. bio — 2013-04-12 01:39 

@belakoma:
Hát, lehet, hogy nem jó tippek, de sokkal érdekesebbek, mint a szimpla fésű 😀

bio

 271. bio — 2013-04-12 01:39 

@belakoma: Ez sztem egy kanálgép 😀

(Katonaviseltek tuti érteni fogják)

bio

 270. belakoma — 2013-04-12 00:03 

Hát, a többi, kérdésként felrakott cuccuk se egyszerű rejtvény manapság. Úgy a nagy-, de inkább a dédszülők korában lehettek ilyesmikkel képben a népek:
http://www.pencaderheritage.org/main/photos/photo_what/frame.html

Párszáz év múlva kegytárgyként, vallási kellékként sorolják majd be őket…

 269. belakoma — 2013-04-11 23:50 

@bio: Nekem valami régi autó, indexe ugrik be róla, illetve a teherautók szélességét jelző kis bajusz a régmúltból.
Csak sajna tutira rossz a tipp, mert sokkal öregebbenek tűnik…
Úgyhogy marad valami ismeretlen szövő-fonó-motollaalkatrész.

 268. banyaszlanyka — 2013-04-11 11:44 

@bio:

🙂
Ez jó! Tényleg passzolom! A méret valóban sokat segítene, de ha tippelnem kellene én is fésűre gondolnék, csak nem emberi használatra tervezett fésűre, hanem amivel fonáskor/szövéskor a gyapjúszálakat kifésülik. Erre utal az anyaga, és az aránylag vastag markolata, lévén hogy jól meg kellett markolni, és strapabírónak is kellett lennie. De lehet hogy sima emberi fésű..

 267. bio — 2013-04-10 02:07 

@banyaszlanyka:
Megkockáztatva, hogy a cikk szétoffolásáért tök jogosan kidob a bloggazda – és megígérve,hogy ez az uccsó – itt van még egy:

http://library.blogs.delaware.gov/files/2012/06/Personal-Item-e1338568177901.jpg

A dolog extra szépsége, hogy egyelőre én sem tudom, mi ez. Nyilván azt tippelném, hogy egy egyszerű fésű – de ki tudja? (Mondjuk, segítene, ha legalább a méretét ismernénk…)

bio

 266. bio — 2013-04-10 01:58 

@banyaszlanyka:
Namost, az a nagy b. helyzet, hogy eltaláltad: ezek cipészvasalók 😉

Kongratula!

bio

 265. banyaszlanyka — 2013-04-09 15:37 

@bobby:

😀
Ott a pont!!

 264. banyaszlanyka — 2013-04-09 15:37 

@bio:

Na ez megfogott 🙂 nézegetem a képet, tisztára mint ha egy kis kerti kapa lenne, de úgy néz ki mint ha lenne egy, a lapjára merőleges szára is, szerintem valami cipész szerszám, de csak tippelek 🙂
egyébként köszi a fejtörőt!
Azért remélem egyszer valaki megfejti és majd röhögve fogjuk a fejünket, hogy bakker, miket ki nem néztünk egy vasalótalpcsiszolóbol?

 263. bobby — 2013-04-09 15:29 

@banyaszlanyka:
Bár a jó öreg Daniken nincs itt,de beszéltem vele és azt mondja,hogy természetesen tudja,hogy mi célra szolgált eme furcsa eszköz.A Földön élő idegenek használták,méghozzá hologramok kivetítésére a jámbor földieknek.A lyukak nagysága arra szolgált,hogy különböző méretű kivetítéseket tudjanak csinálni.A lyukak közé egy kis fiolaszerű valamit tettek,amelynek a közepén volt a kivetítendő kép,körülötte pedig füstszerű anyag hömpölygött.Az eszközök nagysága pedig attól függött,hogy éppen a Földünkön élő idegenek melyik faja használta.Értelemszerűen a kisebbek használták a kisebbeket…-)

 262. bio — 2013-04-09 14:32 

@banyaszlanyka: Hát, igen, az jó kérdés, hogy milyen tevékenység eszköze lehetne ez – de ez már csak így van a speckó szakszerszámoknál néha. Kíváncsi vagyok, például, hogy segítség vagy előzetes uismeretek nélkül hány ember tudná megmondani, milyen szakma szerszáma például ez:

http://m.cdn.blog.hu/ma/maimanohaz/image/afna/Patzsch/000.jpg

Pedig ez nem is ezer-kétezeréves cucc, szerintem még ma is tuti használják ezen szakma művelői.

bio

 261. banyaszlanyka — 2013-04-09 09:04 

@bio:

Szia!

Igen, valóban jogos a felvetésed, csak nem jut eszembe, hogy mi lehetett ennyire specializálódott tárgy.. mondjuk ha tengeren, vagy tengerparton találják biztosan valami hajózási segédeszköz lenne (mondjuk korai tájoló, vagy valamiféle iránymeghatározó), mert akkor logikus lenne a kevés darabszám, de ez ellen is szólna a sokféle méret, habár iránytűből és szextánsból is van több méret manapság is. Az is lehet hogy egy ilyen szerkezetnek csak alkotóeleme volt és a szerkezet többi része mondjuk fából készült, és ezért nem fogunk soha rájönni a valódi felhasználási módra, mert a teljes szerkezetet leírás híján nem tudjuk reprodukálni.

 260. lumpi — 2013-04-08 23:33 

Sziasztok

Nem hiszem, hogy erdemben hozza tudnek szolalni a temahoz, bevallom lovesem sincs mi a rak lehet ez. De mikor megmutattam a kepet a baratnomnek, azt mondta milyen marha jo lenne egy ilyen talpmaszirozonak mikozben irja a diplomajat.

Remelem azert tudtunk valamit hozzaadni a nagy kozosbe.

 259. lorgerm — 2013-04-08 21:29 

Nekem tetszik a házasságkötős tipp. A 2×6 lukra is van magyarázat: a táltosok általában 6 ujjal születtek (vagy foggal, de az itt nem játszik).

A térképet nézegetve a Kárpát-medencében is van 3 darab, azokat pontosan hol találták és hol vannak (kiállítva)?

 258. FilcTroll — 2013-04-08 19:35 

Nagy nehezen, de találtam druida kapcsolatot, kis szódával elmegy. Mi van, ha a cucc az ún. Druidatojás tárolására szolgált?

“Druidatojás: A druidatojást a legendák úgy írják le, mint a kígyók megszáradt köpete, s mágikus gyógyító erővel bír. Plinius azt írta, hogy egy gall druida megmutatott egyet neki, aki azt mondta ezt ‘anguinum’ néven emlegetik. (…) Ez nem egy elterjedt eszköze a modern druidizmusnak, noha néhányan földelő eszközként használják, hogy az egészségtelen energiát a tojásba vezessék, ahol eltárolják és átalakul valami pozitív energiává.”

Az ódé lehet földenergia antenna. A bütykökön tényleg áll, de ha kell, mozgatható. Jól ki van tömve megszáradt kígyóköpettel és nyeli a rossz energiákat. És nyilván színes fonalak vannak a bütykökön hatásfokozó szimbólumokkal. Úgy ürítik, hogy tűzbe dobják és minden szerves kiég belőle.

Kicsi közösség, titkos eszköz: aranysarló, fagyöngy, varázsital.

Na? 🙂

 257. bio — 2013-04-08 16:42 

@banyaszlanyka:

Szia,

“Szerintem az tuti hogy nem használati tárgy volt, lévén nagyon keveset találtak, azt is túlságosan elszórva..”

Ha valami specializálódott tevékenység eszköze volt, akkor nem kellett, hogy sok legyen belőle.

Az is lehet, hogy sokkal több létezett, csak olyan anyagokból, amik nem élték túl az elmúlt évszázadokat.

bio

 256. banyaszlanyka — 2013-04-08 15:45 

Üdv mindenkinek!

Először is gratuláció a posztért, a rengeteg hozásszólásért meg pláne!
Elég érdekes kis mütyür az kétségtelen. Szerintem az tuti hogy nem használati tárgy volt, lévén nagyon keveset találtak, azt is túlságosan elszórva.. a térképen lévő leletek között az akkor közlekedési viszonyokat figyelembe véve elég nagy a távolság.
Nekem a mérőeszköz sem jön be, mert egy mérőeszköz ahogy már említették is egy adott méretet mér, ezek pedig szinte mind különbözőek, és ami mondjuk a mai Anglia területén 1 ódé, az már a mai Németország területén 2,5 ódé? a számok csak hasra ütés.
A vallási kegytárgy sem lehet valami jó, hiszen ha ilyen ritka volt, akkor elég nagy népcsoportot kellett kiszolgálni, és nem valószínű, hogy katonai táborhelyen,vagy konyhatűzhelyben találták volna meg.
A játék szintén kizárt, mert egy az, hogy nagyon ritka, a másik pedig, nem kis szaktudás kelhetett egy ilyen előállításához akkoriban, és nem hiszem, hogy épp játékot gyártottak volna ilyen tudással, pl. a holdra szállás után még mi mindég csak fakutyáztunk a tó jegén, vagy bigéztünk a grundon.
A gránát szintén nem jó, hiszen akkor ahogy már írták is többet találtak volna egy helyen.

Én személy szerint orvosi segédeszközre tippeltem, de rájöttem, hogy ez sem jó, hiszen akkor biztosan maradt volna róla leírás.
Szóval valami olyan kellet hogy legyen, aminek nem volt meghatározó a méretazonosság, a funkcióját be tudta úgy is tölteni.
De abban biztos vagyok, hogy Erich Von Daniken egy frappáns rendeletetéssel fog minket megörvendeztetni, ha egyszer észreveszi…
Addig meg legyen csiganehezék.. és azért voltak különböző lyukméretek, hogy a különböző méretű csigákra rá lehessen rakni, az oldalán lévő kis kiállások pedig azért, hogy ha belenőtt a csiga a legnagyobb lyukba is, akkor sem tudta agyon nyomni. 🙂
Amúgy nekem, No. 1 a stílussün XDDD

 255. bio — 2013-04-08 11:09 

Tényleg… sztem a gall harcosok a druida főzte varázsital hatáasának leellenőrzésére csinálták ezeket. Ha egy sima fémtömbből puszta kézzel ki tudták lapítgatni-hajlítgatni ezt az alakot, akkor a főzet jól sikerült.

bio

 254. bio — 2013-04-08 11:07 

@mosmivan: Vagy még inkább Odix 😉

bio

 253. mosmivan — 2013-04-08 10:22 

Amúgy meg ha gallia és környéke, akkor dodekaéderix. 🙂

 252. mosmivan — 2013-04-08 10:22 

Azt hiszem, hogy a földrajzi elhelyezkedés miatt valóban a kelta népség a leginkább gyanús.
Sok ötlet volt/lesz a felhasználással kapcsolatban, nekem is volt korábban, de 1 dolog nem fér a fejembe:

A kötőgép/transzponder/gyertyatartó/sörnyitó időbelisége.
Akármilyen szerepű tárgy “fejlesztése” időigényes. Találtak mondjuk 2-300 évvel korábbi/későbbi cuccost, ami valamilyen szinten az ÓDÉ előfutára/továbbfejlesztett verziójának tűnt?

Mert szerintem ha funkcionális tárgy, akkor minimum a formaterv csiszolódhatott volna a tapasztalatok alapján (mondjuk bütykök nélkül, vagy bütyök helyett kampó, v kicsit más alak, v más alakú lyukak, stb).

Vélemény?

 251. untermensch4 — 2013-04-08 09:06 

@bio: “lehet hogy galliában volt “divatos” a cucc de emigránsok terjesztették”
nem tudjuk, a térkép alapján tippeltem erre, mivel a keltáknál nem volt olyasféle centrum mint róma, a domborzati viszonyok pedig nem indokolják hogy gallia és a keletibb helyek között ne legyen ódé, marad az emberi tényező: a divatmajomkodás ár akkor is befolyásolhatta dolgok terjedését

 250. freca — 2013-04-08 03:40 

jó, nem bosszantom fel magam az Indiana Jones horizontúakkal

 249. lorgerm — 2013-04-07 23:42 

Ez egy ókori kötőgép. Sapkát, zoknit, kesztyűt köthettek vele:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=ai6x5-mentg

🙂

 248. mummimster — 2013-04-07 23:26 

@bio:

Mondjuk, ha valóban a 3-ik századra tehető a készítési idő, akkor azért a római birodalom már igencsak túl volt a fénykorán, sőt, ekkor már erőteljesen elindul a lejtmenet, ezért egy ilyen egyszerű eszköz( ha maradunk, az általam vélt célnál) általi újítás,tapasztalat bevitele semmi hasznot nem hozott volna, így egyszerűen elsikkadt.

A díszítésről annyit, ha erre használták, akkor akár lehet a tulajdonosának az egyedi jelzése vagy csak sima dísz( láttam én rokkát is gyönyörűen kifaragva, és mégis csak egy ugyanilyen használati tárgy).

Ha tovább gondolkodom, tudnék még találni más általam logikusnak vélt használati funkciót, közben pedig lehet,hogy egyszerűen valamilyen dísz(bár a megtalálási helyek szerintem ennek ellent mondanak).

 247. belakoma — 2013-04-07 23:02 

@bio:
A leletek zöme meg egyszerűen kelta hatalmi, kulturális központok és környékük, ahol megpróbálták valamennyire összekapni magukat, netán valamiféle szövetséget, egységet, mondhatni valmiféle „ellencivilizációt” kialakítani a római hódítást nem különösebben kedvelő kelták.

 246. belakoma — 2013-04-07 22:57 

@bio: Meg akadt még egy rakat helyen találtak mindenféle, az oghamra emlékeztető karcokat, jeleket, és igen, semmi köze hozzá a rómaiaknak, ahogy – az eddig kiderültek alapján – a posztbeli leletekhez sem.
Viszont – állítólag – pont húsz jelből állt, ami szépen összecseng a a posztbeli odéval, minden jelnek megvolt a maga egyedi értelmezése (fák, bolygók, mikor ki szerint), és „csak” a negydik századtól kezdve feleltették meg a latinbetűs abc-nek.

Eredetileg persze minden írás egyenesekből, jól karcolható, faragható, véshető formákból állt, ezek közé értve akár a korai latint, etruszkot is.

 245. bio — 2013-04-07 22:43 

@mummimster: Hát, a rómaiak sikerének egyik legfőbb pillére volt a tudás és tapasztalatok hatékony elterjesztése a birodalmon belül.

És még valami: ha valóban az lenne ez a cucc, amit tippelsz, akkor leginkább célszerszám lenne – és a célszerszámoknál viszonylag kevéssé volt akkoriban jellemző a díszítettség. Márpedig azok a bogyók a sarkokon nem nagyon látszanak másnak, mint dísznek.

Ettől még mindig ez az egyik kedvenc tippem 🙂

bio

 244. bio — 2013-04-07 22:39 

@belakoma: Az oghamot leginkább csak a brit szigetek kelta népei használták – leginkább az írek. Úgy alakították ki, hogy jól lehessen keményebb felület egyenes szélére írni – mert leginkább oda vésték: szikla széleire, fák törzsére. Egyenes vonalakból, rovátkából áll, mert leginkább vésték, és görbe vonalakat, íveket igen nehéz vésni – pláne, ha nem ideális eszközzel csinálják.

Ismerni már ismerhették a Britanniát meghódító rómaiak – de mindenesetre kevés dolgot magyarázna meg – például a leletek elhelyezkedését.

bio

 243. mummimster — 2013-04-07 22:36 

@bio:

Talán csak egy ott elterjedt készítési módról volt szó, amit nem tartottak érdemesnek átvenni a római birodalom egészére….

De hát pusztán csak a gyakorlati műszaki ember beszél belőlem, így akár lehet bármi más is… :))

 242. belakoma — 2013-04-07 22:34 

@bio: Igen, az ogamra. Nem nagyon ismerem, de amit eddig láttam belőle, összecseng(het) a fentebbiekkel. Legalábis nem kevésbé, mint a a többi tipp 🙂

 241. placid — 2013-04-07 20:47 

@freca: miért vagy olyan biztos ebben? mert a rómaiak azt írták?

szvsz nagyon is emlékezhettek rá még, lehet hogy ezeket használták térképkészítéshez.

az oroszok is tanulmányozták a földi energetikai vonalakat és összefüggéseket, erről bővebben itt: http://www.spiritofmaat.com/archive/nov2/thegrids.htm

az ábrákon kiemelten láthatók a föld-dodekaéder csúcspontjai. ez teljesen passzol a poincaré-féle dodekaéder-univerzum elmélethez.

(az illusztációkon látszik az európai grid, a cikkben pedig említést tesznek légköri anomáliákról is, ennek majd még utánanézek részletesebben, hátha van valami összefüggés a Djatlov-helyszínnel.)

szvsz az ókori dodekaéderek lehettek akár térképészeti eszközök is, a csúcsok a föld energetikai háromszögeinek középpontját adják meg, megfelelő forgatással pedig az egész térháló felrajzolható, kiteríthető.

ebbe már könnyű belerajzolni az egyes kontinensek általuk ismert (vagy emlékezetükben megtartott) partvonalait és pozicionálni saját helyüket a világban. és a messzevetődött rokonokét is…

DE:
A/ meg kéne tudni az egyes dodekaéderek pontos méreteit is, hogy a méretarányokat és ebből következően a léptékhelyességet ellenőrizhessük.
B/ miért nem kőbe vésték a térképeket? titkolni akarták a rómaiak elől? ja nem, a követ nem tudták volna magukkal vinni.
C/ tuti világító földgömböt is tudtak így csinálni a csemetéknek. 🙂

 240. FilcTroll — 2013-04-07 20:22 

Hosszan olvasgattam a druidákról, de nyoma sincs sehol olyan utalásnak, ami csak egy kicsit is hozzàjuk köthetné az ódékat. Kár, mert a druida-elmélet tetszetős :). Valaki tudja esetleg, hogy a ludasi kelta nekrpoliszból került-e elő ódé? Hátha…

 239. bio — 2013-04-07 20:15 

@mercenario: Erről az Atatürkös dolgoről nem is hallotam… ciki ilyennel lebukni 🙂

bio

 238. bio — 2013-04-07 19:59 

@mercenario: “Piri Reis”

Ha Piri csinálja, az már nem Reis 😀

Én kérek elnézést.

bio

UI: A Piri Reis térképek amúgy az egyik nagy kedvenceim.

 237. bio — 2013-04-07 19:57 

@mummimster:
Szia,
tetszik az ötlet, mert józan és egész sok érdekességet megmagyaráz.

Egyetlen dolgot nem: miért csak Galliában ls Britanniában találtak – meg még pár kósza helyen? Tuti vertek kötelet Hispániában meg az anyaországban is.
Puszta véletlen lenne, hogy ott (még) nem került elő ilyen cucc?

bio

 236. bio — 2013-04-07 19:51 

@belakoma:
“A kelták fura kis betűit magyarázzák egyese valahogy a csillagképekkel is, ”

Milyen betűiket? A keltáknak nem volt saját ábécéjük. Vagy esetleg az oghamra gondolsz?

bio

 235. bio — 2013-04-07 19:49 

@tiboru:
Öööö… azt ugye tudod, hogy a piramis ezen “csodálatos” képességeit mind egytől-egyig megcáfolja az élet? A kaja pontosan ugyanolyan gyorsan romlik benne, mint mellette, a borotvapengét nem élesíti ki, stb…

Egyébként ez otthon, egyszerű kísérletekkel könnyen ellenőrizhető. De, ha akarod, a következő bloggyűlésen bemutathatod a kizárólag piramissal élezett penge hatékonyságát borotválás közben 😉

bio

 234. bio — 2013-04-07 19:47 

@untermensch4:
“lehet hogy galliában volt “divatos” a cucc de emigránsok terjesztették”

Szia,
ezt honnan tudjuk?

bio

 233. kvantum — 2013-04-07 19:09 

@mercenario:

Akár… 🙂
A szájhagyományuk régi, a hírhedt részletek viszont nem feltétlen régebbiek annál, mint az őket meglátogató nyugatiak. Valahol olvastam erről egy cikket, megpróbálom megkeresni majd. A szájhagyományt meg úgy sem tudod ellenőrizni, hogy 600 éve vagy tegnap keletkezett! 🙂

 232. mercenario — 2013-04-07 17:06 

@kvantum: Esetleg olyan, mint a Catal Hüyük ásatás, ahol a falu népe gyártotta a kőkorszaki cserepet, amíg egy vázán meg nem jelent Atatürk? Dogon fizikatanár bácsi a falusi iskolából pingálja a barlangban a Higgs-bozon bomlását a legújabb expedíció fogadása előtt 🙂

 231. kvantum — 2013-04-07 16:16 

@mercenario:

Dogonokra már vannak feltételezések, hogy nem biztos minden pontos információjuk olyan régi, mint azt mi gondolnánk. Az őket vizsgáló nyugatiak és átadhattak sok információt, mivel nagyon hosszú időn át tanulmányozták őket.
Minden estre azért persze érdekesek…

 230. mercenario — 2013-04-07 15:59 

Jó kis konteó kerekedik az ódéből 🙂 Nem teljesen off:

Ha már az ilyen tárgyaknál tartunk, amint Tiboru mester a bevezetőben ezt említette (“egy teljes posztot szánunk majd az olyan cuccoknak, mint a bagdadi elem, az antiküthérai mechanizmus vagy a palenquei űrhajós”), akkor a sorban nagyon elöl állnának Piri Reis középkori térképei.

Ezek egy, “az alexandriai délkör (a mai keleti hosszúság 30. foka) és a Ráktérítő kereszteződése” fölött elhaladó műhold perspektívájából mutatják a fel nem fedezett Észak és Dél – Amerikát és az Antarktisz jég alatti valódi, nemrég fúrásokból megismert partvonalát, “az ortografikus vetületben szerkesztett térkép olyan képet mutat, mintha a világűrből látnánk a Földet”, és “hogyan került Antarktisz” ” középkori térképekre többé-kevésbé megfelelő hosszúsági fokokon, és a 20. században megismert jégtakaró alatti partvonallal ábrázolva”? ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Piri_reisz_t%C3%A9rk%C3%A9pe )

Ezenkívül ide kívánkoznának szerintem a “primitív” “őserdei” afrikai dogon törzs Szíriusszal kapcsolatos ismeretei, akik az ókorban leírták a Szíriusz és társégiteste speciális elliptikus pályáját, amit a későbbi időkben csillagászok igazoltak is.

“A dogonoknak meglepően pontos csillagászati ismeretei vannak. Tudomásuk van arról, hogy a Naprendszer bolygói a Nap körül keringenek, tudnak a Jupiter holdjairól, a Föld tengely körüli forgásáról, s arról is, hogy még végtelen számú csillag létezik.” “A dogon törzs hiedelemvilágának középpontjában a Szíriusz áll. A barlangrajzok közt szereplő tojás alakú ellipszisről hiszik és állítják, hogy egy keringési pályát ábrázol és az ellipszisen a Szíriuszt ugyanarra a helyre helyezték, ahol az valójában van: az ellipszis széléhez közel eső fókuszpontba, és tudnak a Szíriusz társcsillagáról is, és azt állítják, hogy az 50 éves periódusokban kerüli meg a Szíriuszt. A törzs 50 éves időközönként ünnepli meg az ehhez kapcsolódó “Szigui-ünnep”-et, pompás rituálékkal kísérve.”

“A dogon papok hiedelme szerint a Szíriusz egyik bolygójáról a távoli múltban kétéltű lények érkeztek a Földre és tanították, információkkal látták el őket. E lényeket Nommo-nak nevezték.
Barlangjuk falán a velük és űrhajójukkal való találkozást is megörökítették.” ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Dogonok ).

Ódé, antiküthérai kütyü, Piri Reis, na meg a kínai törzs, akik rossz nyelvek szerint nem is Homo sapiens? Darázsfészek, Tiboru mester 🙂

 229. mummimster — 2013-04-07 15:48 

Sziasztok!

Sok-sok olvasás után csak beregisztráltam…. 😀

Szerintem ez egy egyszerű, különböző méretű kötelek sodrására szolgáló eszköz. Az egyik oldalon lévő lyukon bedugták az 5 db különálló pl. kenderszálat, a másik oldalon kivezették és hozzákötötték az 5 bütyökhöz,aztán egyszerűen elkezdték csavarni,így kaptak egy sokkal erősebb (kb 5x) kötelet.

Az,hogy miért csak ennyit találtak? Mert csak bizonyos szakemberek használták, és gyakorlatilag hozzájuk mentek az ” ügyfelek”.
Talán ez magyarázná meg a területi és időbeli elosztást,mert ez akkor azon a területi régióban élő népeknél és abban a szűk korban volt használva, és emiatt nem is terjedt tovább. 🙂

 228. mercenario — 2013-04-07 15:30 

@witchp: 165. witchp — 2013-04-04 21:14

“Hmmm…ez tetszik. Tényleg minden stimmel.
Csak azt nem értem, hogy te most mit is tartasz a falon: ódét, fekete gyertyát vagy lukat?”

🙂 egy null javadra a szócsavarért 🙂
Nálam a sorrend így van: van a fal, abban tartok egy lyukat, a lyukban tartok egy szeget, a szegen tartok egy karikát, azon van a Feszület, rajta egy nyaklánc, azon egy Tau amelyet Assisiben kaptam. Az ajtómon pedig van egy kötény, rajta egy szögmérő, egy kalapács és egy olyan tortakiszedő forma, az egész körül egy piros kör és átlósan egy ferde piros sáv, alatta egy rozsdás szeggel egy átlyukasztott üres 7,62-es Kalasnyikov lőszer rézhüvelye beverve. Fekete gyertyával nem szolgálhatok, sem ódével, de sörnyitóm az van, és sör is jut minden jó havernek, aki nem fordul vissza az ajtómból. Fonott fehér széken a pálmafák alatt a csillagfényes éjjeli hűvösben nagyon finom 🙂

 227. regressziv — 2013-04-07 14:14 

Erre most akadtam rá véletlenül:

http://www.life.hu/tested-lelked/20130404-az-eltunt-kolonia-rejtelye-az-eszakkarolinahoz-tartozo-roanoke-szigeten-megalapitottak.html

Nem rémlik, hogy itt szóba került volna. Nem a legádázabb történet, de adott esetben egyszer lehetne versenyző egy voks populin 🙂

Ez meg egy olyan sztori, ami esélyes, hogy kamu, mert aztán (én legalábbis) hazai, kissé ezoterikus irányba hajló oldalakon kívül sehol nem találtam róla semmit, de ez is érdekes 🙂

http://megmagyarazhatatlan.network.hu/blog/megmagyarazhatatlan-misztikus-dolgok-rejtelyek-csodak-hirei/holtak-erdeje

 226. belakoma — 2013-04-07 03:21 

@tiboru: Persze! Az egyik lukán bedobott borotvpenge simán ki tud esni a másikon!

 225. belakoma — 2013-04-07 03:14 

@csrob:
Kár elvetni pedig. A futárból ki lehet verni az üzenet tartalmát, jó pénzért, egyéb érvelésért el is mondja szívesen, ha viszont nem ismeri, vagy rejtjelzett (divat volt akkoriban is), akkor nem fognak vele kezdeni semmit, legfeljebb elvész az az üzenet, amit ő vitt magával.

Fegyverként nem sok értelme van egy ilyen, ekkora tárgynak. A robbantósdit megjegyezték, felírták volna a rómaiak, hajítófegyvernek zsenge, annyit sem ér, mint egy ugyanakkora kő, ütőfegyver nehezékének volt már akkor is baltájuk, lukas kövük, réz-, bronzdarabjuk.

Egyfajta „jogarszerűségnek” rangjelző díszfegyvernek esetleg elmehetne, de ahhoz sok rajta a luk.

 224. belakoma — 2013-04-07 03:09 

Felmerült valahol a méretkülönbség kérdése is. Úgy tűnik, a méret mellékes. Az oldalak száma, kiképzése meghatározz a cucc szögállását, a csücskiben lakó bütykök helyzetét meg a furatokba dugott bot, ujj, akármi. Innentől egy megfelelő kiindulási ponthoz képest teljesen egyedi helyzetben lehet számolgatni a csücskeit, madzagot tekerni rá, vagy egyszerűen nézegetni.

A leletek mellett nem találtak sehol, semmilyen más cumót, ami valamennyire hasonló típusú, jellegű lett volna a különböző helyszíneken? Dolment, lukas vagy karcolt követ, ilyesmit?

 223. belakoma — 2013-04-07 03:03 

A gyártásáról páran kommenteztek. Simán, kényelmesen kiönthető volt bronzból, rézből az akkoriban ismert technológiával, eszközökkel akár egy darabban, akár oldalanként is.
Utólag nyugodtan forraszthatták is (képben voltak vele, de ennek látszódnia kéne a cuccon), de kovácsheggesztéssel is összerakhatták, bár az számukra, egy ilyen fura formájú eszköznél sokkal macerásabb lett volna (megfelelő sablont kellett volna faragniuk hozzá pl. kőből, vasból, ami összetartja melegen az egész cumót), mint pl. egyben kiönteni, majd utólag bizgetni egy kicsit a darabot.

Felmerült fentebb a kockába esztergált kocka miértje. Nincs neki igazán oka, célja, pusztán az, hogy meg lehet csinálni. Egyben valamennyire az esztergályostanulók egyfajta készségfelmérésére is használták, érdekesebb felaladot adva nekik a megszokott marhaságoknál. Ha valami maradékanyagból meg tudja rendesen csinálni, akkor már tud annyira esztergálni, hogy kaphat éles melót is.
Az enyém speciel elég ronda lett, igaz nem is mélyedtem el ebben a szép szakmában…

 222. belakoma — 2013-04-07 02:54 

Számológép.

Merthát olyan sok kütyüjük nem volt szegényeknek, mint nekünk, hogy mindenre mást használjanak, ezért a kis odéjüket kézbevéve, az ujjukat, vagy egy-két botot átdugva a megfelelő lukakon, már hozzá is jutottak egy olyan eszközhöz, amelyiknek valamennyi csücske egyedileg beazonosítható, és megfelelő sorrendben feltekert madzag simán ki is adhatja a valamelyik jól kiválasztott, másik oldalon a kívánt eredményt.

 221. belakoma — 2013-04-07 02:50 

Akkor már én is…

Író-, olvasó-, és titkosítógép.
A kelták fura kis betűit magyarázzák egyese valahogy a csillagképekkel is, 12 mindenféle bolygó együttállásával, azok közé húzott egyenesekkel, és az egyenesek leképezéséből született kriksz-krakszok betűként való értelmezésével.
Na, jó keltánk írni-olvasni nem nagyon tud, az égöveket, bolygókat viszont ismeri, tv híján nézegeti is eleget az esti eget, képben van vele.

Ír neki a sógora, kriksz-krakszok a birkabőrön, emberünk meg elővesz az odéját, beledugja a Marsnak, Holdnak, akárminek megfelelő botocskát (ötön áll a cucc, kettőt meghatároz a botocskája, a mardék a bolygólista), amiben eredetileg megegyeztek, a megfelelő minta szerint feltekeri a cuccra az így már beazanosítható többi bolygó szerinti csücskökre a madzagját, az oldalanként megkapott mintázat szerint már be is tudja magának azonosítani a jeleket, és nekiláthat szántani, vagy megverhei a csalfa asszonyt, netán szólhat a többieknek, hogy balhé van, jönnek a gótok-hunok-rómaiak (a nem kívánt törlendő).

Írni meg fordítva. Ha tudja a bolygósorrendjét, akkor a kirajzolódó mintákat csak a megfelelő sorrendben kell a birkabőrre karcolgatnia.

 220. kvantum — 2013-04-07 00:13 

@smaragdbeka:

“OFF

http://aprod.hu/hirdetes/fali-ora-IDYgjr.html

A fali karóra jött be. :)”

Megvettem! 🙂

 219. kvantum — 2013-04-07 00:11 

@Rókakígyó:

“a fali karóra-ra ad 2 db találatot…”

Na ezt nem is próbáltam, fel sem merült bennem.
Csodálkozom, hogy csak kettőt találtunk eddig, lehet értékes retro kultusztárgy lesz? 🙂

 218. kvantum — 2013-04-07 00:07 

@Rókakígyó:

104. Rókakígyó — 2013-04-04 03:35

@kvantum: és mire jó ez a kocka?

Esztergályos bizonyították ezzel rátermettségüket, Nehéz egy tömbből kiesztergálni, érdekesség. Semmilyen funkciója nincs, jól néz ki. (Mint az odé?)

 217. becsuszoszereles1k — 2013-04-07 00:05 

208. @mdmselle:

🙂 Annak nemileg grandoman, hacsak nem 1 ode’= 1 gyar (ikebana)

De igaz, ha egy fa cernaspulniba 4 szoget vertunk, zsinor jott ki belole:)
Muanyagbol ilymodon keszitett funkcionalis zsinorok, kulcstartonak fokeppen – megtekinthetok a Fabri-dizajncenterben…:)

 216. untermensch4 — 2013-04-06 23:42 

@bio: a “külső” lelőhelyek is tudtommal bőven a kelták elterjedtségi területén belül estek, a kapcsolat szempontjából viszont érdekes az a kelta szokás ahogyan a túlnépesedést kezelték: a tavasszal születettek költöznek, ohne szavazás. lehet hogy galliában volt “divatos” a cucc de emigránsok terjesztették

 215. bio — 2013-04-06 22:09 

Amúgy azt még nem írtam, hogy egyetértek azokkal, akik porblémásnak látják az elterjedést a római birodalommal azonosítani. Tény, hogy az összes hely azon belül van – de ez kb. olyan, mintha valami pölö csak Vas és Zala megyében fordulna elő, és ezért Magyarországra jellemzőnek mondanánk. Az elterjedés egyértelműen Gallia és Britannia, plusz egy-két darab máshol. Azt pölö tudjuk-e, hogy a három “külső” lelet lelőhelyének van-e bármilyen közvetlenebb kapcsolata Galliával vagy Britanniával (pölö olyan palotában találták őket, ami olyan emberé volt, aki előtte Galliában vagy Britanniában teljesített szolgálatot)?

bio

 214. bio — 2013-04-06 21:59 

@Salamancai űrhajós:
Bocs, de max tippelgethetünk, hogy mi a fontos és mi nem. Persze, egyes tippek jóval jogosabbnak tűnnek, mint a többi – és az általad vázolt lista valóban a “leggyanúsabb” pontokat summázza – de akkor is max tippelhetünk. Képzeljük például el, hogy a mi kultúránkat nem ismerő, de logikusan gondolkodó idegen egy focilabdát analizál ilyen módon. Nyilván nem tudná nem észrevenni, hogy a felület mintája szimmetrikus – fontosnak tartaná tehát. És, a valóságban fontos egy labda esetében a ráfestett minta? A legkevésbé sem.

bio

 213. bio — 2013-04-06 21:55 

@freca:
“aki járt hadgyakorlaton, az tudja, hogy jelezve vannak a vezetési pontok, máskülönben káosz lenne”

Franc tudja, mi anno a térkép nevű csodasággal egész jól elnavigáltunk, vezetési pontok lehet, hogy voltak, de nem néztük őket…

bio

 212. bio — 2013-04-06 21:53 

A lényegről amúgy még nem is esett szó: ezek az izék androidosok voltak vagy iOS ketyegett bennük?

Csak, hogy tudjuk, hogy a buzik vagy a hipszterek használták-e.

bio

 211. FilcTroll — 2013-04-06 20:49 

@freca: Nem a kötekedés végett mondom, de arra semmilyen bizonyíték nincs, hogy az elit ne rendelkezhetett volna nagyon alapos csillagászati ismeretekkel. Sőt, inkább az a valószínűtlen, hogy csak úgy pikk-pakk feledésbe merült mindaz, amit korábbi civilizációk erről tudtak. Márpedig nagyon sokat tudtak, pl. tele van piramisokkal meg ősi csillagvizsgálókkal az egész bolygó. Azt elhiszem, hogy a római vagy középkori átlagsurmó mit sem tudott ilyesmikről, de ők ma sem látnak az orruknál rovább.

 210. gacsat — 2013-04-06 17:17 

Mindkét tippemet lelőtted. Először dobókockának gondoltam, de a fél kilós súly ezt kizárta. Aztán mestervizsgának (remekműnek).

 209. freca — 2013-04-06 16:07 

google képkeresőn eredeti római zászló nulla
kis zászlók tömegesen vannak és voltak
aki járt hadgyakorlaton, az tudja, hogy jelezve vannak a vezetési pontok, máskülönben káosz lenne

 208. mdmselle — 2013-04-06 12:21 

Azt nem tudom miért ilyen keveset találtak, és miért csak egyet egy helyen, de én ezzel a tárggyal konkrétan tudnék kötelet fonni. Nem hegymászó kötelet, hanem zsinórfélét ruhához. Egy az egyben olyan a felépítési elve, mint a tricotin nevű kis szerkentyűnek. Egy oldal körüli bütykökre fel kell tekerni a fonalat, és folyamatosan áthurkolgatni, a kész zsinór pedig a szemközti oldal lyukán keresztül jön ki, és pont nagyon ideális, ha a szemközti oldalak lyuka ugyanolyan átmérőjű. És az is hasznos, hogy nem minden oldalon ugyanolyan méretű a lyuk, mert más-más vastagságú zsinórt lehet vele készíteni, különböző vastagságú fonalakból.

Egy ilyen cuccal fél óra alatt megkötnék egy méternyi zsinórt, gyorsan lehet vele dolgozni. Lehet, hogy azért volt egy helyen belőle csak egy, mert egy zsinórkészítő asszony látta el az egész közösséget zsinórral.

Lehet hogy hülyeség amit mondok, sőt biztos, de ha nekem a kezembe adnának egy ilyen tárgyat, hogy kezdjek vele valamit, akkor zsinórkészítésre használnám.

 207. vanek — 2013-04-06 10:13 

@FilcTroll: Azt a szélvédőre ragasztották… 😉

 206. FilcTroll — 2013-04-06 07:14 

A régész olvtársak szerintem simán tudják, hogy megmarad-e a zászló leletként.

Nem mellesleg a négycentis ódé egy evőpálcikából/fogpiszkálóból készült zászlórúd csúcsán volt? 🙂

 205. freca — 2013-04-06 01:11 

A glóbusz kitüntetett pontjainak jelzését vélők elfelejtik, hogy a rómaiak, kelták stb nem sejtették, hogy a Föld gömb alakú.

 204. freca — 2013-04-06 01:09 

Zászló vagy zászlórúd ugyan miképp maradhatott volna meg? Pláne földdel takart közegben.

 203. manysivadasz — 2013-04-06 00:33 

Pár napig nem volt alkalmam erre járni, az elmúlt egy-két órában meg Gyatlovon lovagoltam (oké, késö van), úgyhogy többen lelötték már a megoldást: egyértelmüen kelta cuccról van szó. A római hódítás után a druida tanok nem tüntek el, hanem alámerültek, gyakorlatilag létrejött egy többé-kevésbé spontán titkos társaság, a beavatottaké, akik szétszóródtak a birodalomban. Az ode egyszerre volt a szóbeli hagyomány matematikai-geometriai képletbe sürítése, és a beavatottak jele.
Hogy aztán mi lett a tudással és a társasággal, nem tudni. Ha léteztek volna a római kor után is titkos társaságok Európában, akkor lehetne találgatni, de hát ilyenekröl sajnos nem tudunk…

 202. untermensch4 — 2013-04-06 00:07 

a “házasságkötő terem”-teória nekem jónak tűnik, rövid ideig divatos metódus lehetett az ódés esküvő amire nem hívtak meg rómaiakat…
a tea-tojást úgy értettem hogy a nagy bronz üstből ceremoniálisan ivást olvastam a keltákról, esetleg egy félig-meddig titkos társaság tagjai ilyenben adagolták az anyagot a főzethez (mivel nem volt zárt sör de jövedéki adó sem, nyitás helyett elkészítéshez kell). ebben a drinkelős változatban azért nem írtak róla a rómaiak mert az ivászatokra sem hívták meg őket

 201. phantomlord — 2013-04-05 23:53 

@jani22:
“Nem sörnyitó.”

A világon minden sörnyitó. Csak akad, amit másra is lehet használni :o)

 200. bio — 2013-04-05 23:35 

@Salamancai űrhajós:
Sztem megoldottad! 😀

bio

 199. abigel — 2013-04-05 22:36 

A belső faluk el van dolgozva, lecsiszolva, ilyesmi? vagy ezzel nem foglalkoztak a készítők? Ezt nem ártana tudni.

 198. abigel — 2013-04-05 22:25 

@abigel: ó,most látom, páran megelőztek

 197. specnaz86 — 2013-04-05 22:18 

Hát ha soha nem talaltak bennük semmit, nem hiszem, hogy valaminek a tartója v. álványa lett volna. Zászlórud csucsdisze sem mert ennyi lelet után csak találnak vmelyik mellet zászlót v. zászlórudat is.
Ha mégis járt bele valami azt csak ritkán tették bele és külön tárolták, az is lehet, hogy amit beledugtak az 1 másik személynél volt! Ezért nem találták meg soha egyhelyen öket.
Aztán, hogy mire használták vagy mit csináltak velük, pasz! Lehet, hogy időről időre össze jártak oszt össze dugták amijűk van! 🙂

 196. abigel — 2013-04-05 22:09 

@tiboru: úgy emlékszem, magyarul viaszveszejtéses technikának mondják.

 195. lacafoto84 — 2013-04-05 22:06 

Véleményem szerint egy ókori titkos társaság, mint manapság a szabadkőművesek jelképe lehetett. E tárgy felmutatásával, vagy egy bizonyos rúdra való ráillesztésére -mivel a szembelévő oldalukon a luk mérete megegyezik- azonosították be az illetőt. E társaság tagjai vezető illetve iránytó beosztású emberek voltak. Tán még az is lehetséges, hogy az ők leszármazottjai alapítottak több titkos társaságot, mely a világ bizonyos pontjain befolyásolják az élet történéseit még manapság is.
Ha megnézzük a térképet, akkor jól láthatjuk, hogy többnyire Gallia területén találták a dodekaédereket. ( de hülye szó) Aki kicsit is jártas a történelemben, az jól tudja, hogy ez idő tájt több “barbár” nép is szövetkezett a császár ellen. Tán ezeknek a szövetségeknek a jelképe is lehetett. Leszögezném, hogy a modern történelem tanítások mondják, hogy “barbár”, amikor is nekik is volt kultúrájuk, hitük, történelmük, csak a történelem süllyesztőjében elvesztek. Tény, hogy a római birodalom kifejlett kultúrájához képest nem annyira kifejlett volt azoknak a népeknek a társadalmi rétegződése, mint a birodalom irányítóié. De egy kicsit el is kalandoztam a lényegről.
E társaság oszlopos tagjai művelt,okos emberek lehetek, akik jártasak voltak a térgeometriában és a történelemben is, ezen kívül jól átlátták a politikai eseményeket és hadi eseményeket is. Olykor tán meg még manipulálták is az adott vezetőt.

 194. FilcTroll — 2013-04-05 21:07 

@zltn: És a bütykökre tekert színes fonalakkal ki lehet rajzolni a felületre a főbb energiavonalakat. Bár a négycentis eléggé zsúfolt lesz, de talán még “olvasható.”

 193. zltn — 2013-04-05 19:44 

Na sziasztok, én is pár éve csöndben olvasom a blogot de ehhez muszáj hozzászólnom.

Most nem olvastam végig az első 8 kommentnél többet, mert nem tetszett milyen irányba tapogatóztak ezek a hozzászólók. Szerintem nem véletlen hogy tiboru atyánk felhozta a föld relytélyes pontjairól szóló posztot.
Mi más lenne alkalmas szemléltetni a föld különleges pontjait jelölő szabályos csúcsokat mint egy szilárd dodekaéder pontokkal a csúcsainál? Szóval én mindenképp az ősi tudás továbbadásának eszközére tippelek.

Riszpekt, Zoli

 192. jani22 — 2013-04-05 19:13 

tiboru már megint a Te hibád! Fontos dolgokat akartam elintézni, és na tessék, leragadtam itt.

Az eddigi hozzászólásokat is figyelembe véve egyértelmű, hogy az ódé

Nem sörnyitó.

Azért van a sarkain bütyök, mert síkfelületre téve jól látható minden szögből, sőt át is lehet kukucskálni rajta. Bárhogy teszem le, mindig ugyanolyannak látszik. Lehetne szobadísz is, amit valamelyik lökött mester kitalált, és csak a közelben terjedt el nehéz elkészítése miatt.

Mivel alakja tiszta és nem természetes, így szerintem megkülönböztető jelzés volt viselőjének, mint régebben a rendőrautó villogó/forgó kék fénye.

Valószínűleg tartom, hogy az ódé formája alapján a helyi népességnek első blikre nem az elektron, vagy az univerzum alakja ugrott be, így pl. felismerési rendszerként használhatták a földönkívüli alakváltók, vagy testrablók.

Hogy a kupiban is megtalálható? Nyilván a biológiai megfigyeléseket végző szakasszisztensé volt.

A méretbeli különbség jelképezte, hogy kinek mekkora van.

Általában a leletek valamiféle tragédiához köthetők. Itt is ez történt. Men in Black K és D ügynökök időben rájuk akadtak, így elmaradt a rajzás (ezért van belőlük kevés).

De majd megkérdezem anyósomat is, biztos meg fogja mondani a tutit.

🙂

 191. falusiliba — 2013-04-05 14:39 

@sztalker:
Hehe, nekem is ez jutott eszembe, az ókor imbuszkulcsa, a dodeka.:)

 190. sztalker — 2013-04-05 14:19 

Most a kedvencem az a római sátorrudak sarkait összekötő elem (©Roman IKEA )elmélete :))), de találtam ilyet is:

http://www.dodecaeder.nl/en/hypothese

ebben meg naptári előrejelzési procedúráról írnak a téli gabona pontos elvetéséhez (nem olvastam végig, bocs), a beeső fény arányát véve alapul, ami szélességi körönként más-más lehet (ebben lehet valami, elismerem), ezért nincs sok és egyforma darab sem, és azok is távol a Birodalom déli, melegebb vidékeitől. Viszont a magyarázó rajzon úgy látom, hogy a 2 szemben lévő lyuk nem azonos méretű.

 189. falusiliba — 2013-04-05 13:40 

Az, hogy egy db került elő mindenhonnan, az nem jelenti azt, hogy az adott köreztben az az egy darab volt belőle.
A szemben lévő oldalait szerintem egyszerre fúrták ki, ezért is ugyanakkorák a lyukak.

Lehet, valamilyen szabványosító, méret ellenőrző segédeszköz. Az is lehet, hogy valamilyen forró tárgyat formáltak vele (nyilván valamilyen rudat, illetve ennek több változatát, átmérőtől függően), a kis gombok lassabban melegedtek fel, így egy rongy segítségével mozgatható (és fogható) maradt a dodeka.

Az olvastam valahol, hogy az egyikben viaszt találtak.
Lehet áldozati gyertyaöntők munkaeszköze is. Különböző méretű gyertyákhoz.

Szerintem azért nem maradt róla fenn említés, mert teljesen hétköznapi tárgynak számított.

 188. freca — 2013-04-05 13:14 

rögtön látszott,hogy öntve van

Szerintem fontos, hogy olyan kicsik is vannak belőle, mint 4 cm.

Zászlórúd-díszre gyanakszom.

Nem tudhatjuk, hogy nem voltak-e valami hasonlók fából készítve, amik persze nem maradtak fenn.
Ha igen, az enyhít az egypéldányosságok rejtélyén.
Akkor arra lehet gyanakodni, hogy a fennmaradtak csak a luxusváltozatok vagy az első számú vezetőhöz kötődőek.
Ez a zászlórúdvég-dísz verzióját erősíti.

 187. tiboru — 2013-04-05 12:34 

@igazitrebics:

Ja, én is meglepődtem, mert első blikkre úgy tűnt, hogy a varratokat is lehet látni az éleknél…

 186. zizzi — 2013-04-05 11:27 

@marbe:

180.

há! újabb elvetemült teóriám támadt:
– a leletek földrajzi elterjedése folytán a kelták igencsak gyanúsak
– a kelták legendásan rajongtak a bonyolult egymásba fonódó motívumokért (celtic knot), meg a pentagramokért, stb..
– az eszköz valami bonyolult fonat elkészítését segítette a rücskök és lyukak segítségével (körmöcske az ötödiken)
Jó-jó, de minden rendes kelta asszony fonogatott otthon a szabad idejében, kizárt, hogy sorba álltak volna az egyetlen eszközért a faluban…Ez igaz. Tehát igen ritka alkalmakkor kellett csak a cucc.
És még egy kérdés: mi az amiből csak egy van egy faluban?
Hát a házasságkötő terem! 😀

En is a Te teoriadra szavaznek, ha lehetne hol ;).

A fonalfonas eleve bejon, ma is fonnak a lanyok kigyoszeru akarmit kicsit hasonlo eszkozzel; hozzateve a vallasi misztikumot (meg az 5-5 ujjhegy bedugasat) megerhette a faradsagot a kutyu elkeszitese.

A poszt olvasasakor nekem is a macska-jutalomfalat-adagolo-forgo-keszulek jutott eloszor eszembe, csak elvetettem a sok luk miatt. A szexi alkalmazast meg a meretek kulonbozosege miatt, szoval azert a hazankbol elszarmazott Staller-leany se nagyon orulne mondjuk egy 12 cm marvanykutyunek ;).

 185. ireneadler — 2013-04-05 10:20 

Sziasztok!

Ha a matematika/titkos tudományok felöl közelítem, akkor:
Az odé az 5 szabályos test egyike, a dodekaéder az ókori görög pitegoreusoknak volt a titkos szimbóluma, csak a bevatottak ismerhették. (ha jól emlékszem ez kr.e 400 körül volt). Tehát mint szimbólum a titkos tudáshoz kapcsolódott. A körökbe akár falapokat is tehettek, ami megfelelő sorrendben feltéve, magát a tudást adta át. Lehet, hogy ezért volt mindig egy helyen csak egy belőle, mert a mester így tanította a beavatottakat. A fa lapocskák pedig veszély esetén könnyen elégethetőek voltak, illetve aki nem ismeri a szimbólumrendszert, annak semmit sem mond, akár rá is lehet fogni, hogy csak egy játék.
” Az ókorban misztikus szerepet tulajdonítottak a szabályos testeknek. Ezt tükrözi pl. az is, hogy Platon Kr.e. 429-398 beépítette őket a saját rendszerébe azért szokás a szabályos testeket platoni testeknek is nevezni. A föld, tűz levegő és a víz megfelelője a kocka, a tetraéder, oktaéder és az ikozaéder volt. Az ötödik szabályos test a dodekaéder alkotta a világegyetem burkát. ”

A keltákhoz annyiban köthető, hogy az odét sokan a pentagramm 3 dimenziós variánsának tartják…. és a kelták szerették a körábrázolásokat is.

 183. igazitrebics — 2013-04-05 08:56 

@tiboru:
Na, szóval a viaszvesztéses formázásról és öntészetről itt lehet olvasni. Semmi csoda. Magyarán a szöveg szerint nem kovácsolták, mint ahogy Te gondoltad, hanem öntötték!

 182. warr — 2013-04-05 08:46 

@marbe: Oké, én átpártolok ehhez az ötlethez 🙂

 181. pityer — 2013-04-05 08:09 

@Salamancai űrhajós:

Ez egy hülyeség. Mármint nem a te hozzászólásod, hanem az elmélet. Hát hol használt az I-II században a római hadsereg parittyát??? Olyan fejlett hadászati mérnökeik voltak, amiket tán’ még ma is megirigyelhetnénk. Eszméletlen hajító, vetőgépekkel rendelkeztek Nem is beszélve arról, hogy a gyalogsági phalanx alakzat nem is tette lehetővé a parittyázást.

És megint ott tartunk amúgy, hogy lokális a lelet. Nincs köze a rómaiakhoz, higgyétek el. Ha lenne, akkor találtak volna az Appennini-félszigeten is, illetve más provinciában is, de ezt már fentebb beszéltük.

 180. marbe — 2013-04-05 01:56 

há! újabb elvetemült teóriám támadt:

– a leletek földrajzi elterjedése folytán a kelták igencsak gyanúsak
– a kelták legendásan rajongtak a bonyolult egymásba fonódó motívumokért (celtic knot), meg a pentagramokért, stb..
– az eszköz valami bonyolult fonat elkészítését segítette a rücskök és lyukak segítségével (körmöcske az ötödiken)

Jó-jó, de minden rendes kelta asszony fonogatott otthon a szabad idejében, kizárt, hogy sorba álltak volna az egyetlen eszközért a faluban…Ez igaz. Tehát igen ritka alkalmakkor kellett csak a cucc.

És még egy kérdés: mi az amiből csak egy van egy faluban?
Hát a házasságkötő terem! 😀

És hogyan zajlik egy tradicionális kelta lagzi?
A vőlegény és menyasszony kezét összekötik különböző színű és jelentésű szalagokkal! (tessék kiguglizni, lusta vagyok linket posztolni).

Nyilván mostanra elkorcsosult a szertartás, és feledésbe merült az eredeti roppant bonyolult csomó/fonat, amit csak a magasan és speciálisan képzett személy (pap) volt képes elkészíteni, és amitől hiteles lett a frigy.

Tehát a 2*5 darab gondosan lecsiszolt és különböző átmérőjű lyukba a vőlegény meg a menyasszony is beledugja a megfelelő ujjait (a nagyba a hüvelyket, stb…), majd a pap/druida szépen elkészíti a bonyolult fonatot miközben elmormolja/énekli/zümmögi a megfelelő áldást, mindenki boldog, stb. 🙂

Ez többek között megmagyarázza miért nem találtak benne semmit, mert nyilván sokáig nem bírták az összekötözést a felek, meg azt is miért ilyen ritkák, azaz vannak ennyire szétszórva a térképen…Illetve azt is, hogy miért csak 10 lyuk volt rendesen megcsinálva, meg azt is, hogy miért különböző méretűek a lyukak, meg maguk a dodekaéderek, és miért nem teljesen szabályosak: mert csak körülbelüli pontosságra törekedtek. Meg magába a dodekaéder formába, viszonylag kényelmesen bele lehet dugni 5 ujjat az egyik oldalon meg a másikon is. Illetve az ódék mérete kb. egy narancsnyi méretű volt, tehát az is nagyjából stimmel normális emberi ujjakhoz/kezekhez viszonyítva.

Azt viszont nem magyarázza meg, miért pont márványból, meg bronzból volt, meg mi a fenének csináltak rá 2 kidolgozatlan extra (nagy) lyukat… 🙁

 179. untermensch4 — 2013-04-05 00:40 

@tiboru:
szerintem ez magyarul a viaszmintás precíziós öntés
http://www.youtube.com/watch?v=SuhK17wGgSs
volt már tippnek a teatojás?

 178. mercenario — 2013-04-05 00:29 

@bedivere: Sajnos nincs igaza. Ezek a, szóval, hogy milyen udvarias Ön, ahogy nevezi, “mesterlegény társaságok” nemcsak a huszadik századig működtek, bárcsak így tettek volna. Sajnos, valamennyiünk legnagyobb pechére ezek a “mesterlegény társaságok” nem hagyták abba a működést a 20. század beköszöntésével, hanem, ahogy mondja, jelentős szerepük volt a politikában is. Habár ez sem igaz, sajnos. Mert jelentős szerepük a politikában (is) mindmáig, valamennyiünk legnagyobb pechére, igencsak megvan. Ha ugyanarra a, szóval, hogy milyen udvarias Ön, ahogy nevezi, “mesterlegény társaságok”-ra gondolunk 🙂

 177. mercenario — 2013-04-05 00:18 

@FilcTroll: Az biztos, hogy nem adja el az, akinek ez szakmai kellék, az százas! De egy régiségkereskedőnél sokminden van, vagy lehet. Talán nem is tudja, mi az. Vagy, elmondja, látott ilyet, vagy készített. Vagy csevap evés közben megkérdi utána a pincér, hogy honnan jöttem 🙂 Hírt szerezni különb s különb féle módokon lehet, tanusíthatom 🙂

 176. chevyfan — 2013-04-05 00:08 

Üdv!

Nem a poszthoz kapcsolódik, csak most futottam bele:
http://www.youtube.com/watch?v=TLSEj1_ZxAA&feature=player_embedded

 175. tiboru — 2013-04-04 23:29 

@tiboru:

Aki keres, az talál 🙂

Cire perdue = Lost-wax casting, nem tudom, mi lehet magyarul, de valami fémöntési technológia.

http://en.wikipedia.org/wiki/Lost-wax_casting

Aszittem valami rejtélyesebb 🙁

 174. tiboru — 2013-04-04 23:26 

@siolrog:

Hm. Azt írja Amélia (egy 1910-es francia csókát idézve), hogy:

“La plupart des auteurs s’accordent à reconnaître que les dodécaèdres ont été coulés selon la technique de la cire perdue.”

Vagyis:

“A szerzők többsége egyetért abban, hogy az ódékat az elvesztett viasz technikájával ragasztották össze.”

Elvesztett viasz technikája?! Tudja valaki, mi ez?

 173. siolrog — 2013-04-04 23:17 

@dr. Lópici Gáspár:

Köszi, engem meggyőztél. Akkor tehá érdemes üres óráinkban olvasgatni a pentagondodekaederekről:
http://arxiv.org/ftp/arxiv/papers/1206/1206.0946.pdf

 172. FilcTroll — 2013-04-04 23:16 

@mercenario: Ez a druida-vonal tetszetős. Miután “ők” már nem a druidákon “lovagoltak” tovább, az a csapat elgyengült, feloldódott, cuccaik szétgurultak. Az ódék sztem is kultikus tárgyak, de nem hinném, hogy akad valaki, aki pénzért megválik egy ilyentől, talán csak ha találta-lopta. És ha átöröklődött ez a hagyomány, akkor nyilván továbbra is titkos, nem fognak lebukni pénzért… 🙂

 171. lefthand — 2013-04-04 22:55 

 170. bedivere — 2013-04-04 22:30 

@tiboru: Üdv, Tiboru!
A piramisok különös energiájáról én is hallottam már, azt is olvastam, hogy 1949-ben egy cseh feltaláló, Karel Drbal egy borotvapenge élező eszközt tervezett, ami egy kis műanyag piramis volt. Ezt alkalmazva akár százszor is lehetett használni egy pengét, és a találmányt be is jegyezték – a cseh és szlovák emberek örömére, akik így sok penge árát megtakaríthatták (szabadalmi szám: 91304).
Lehet, hogy a dodekaéderek nem csak mestermunkák voltak a kézműves céheknél, de egy titkos, a szakmát kitanuló fiatalokat tömörítő társaság szimbólumai is? A mesterlegény társaságok ókori megefelelőiről lenne szó? A középkorban nagyon sok inas tagja volt ezeknek az érdekvédelmi szervezeteknek, akár az ő jelvényük is lehetett. Akinél nem volt ilyen, tudhatták: nem beavatott. Több mesterlegény társaság egészen a 20. századig működött, és jelentős szerepük volt a politikában is.

 169. dr. Lópici Gáspár — 2013-04-04 22:08 

@Rókakígyó: 90.

Csak manapság van szükség az utak gyakori karbantartására. A rómaiak az örökkévalóságnak építették az utakat, nem létezett még a tervezett avulás. Ami kész volt, az jó volt 100-200 évig, a szekerek vasalatlan kerekei pedig lassan koptatták a követ.

@siolrog: 112.

Az egyes darabok méretbeli különbségének oka a technológia fejlődésében keresendő. Ahogy az eszközkészítő műhely(ek)ben egyre gyakorlottabbak lettek a csiszolásban, egyre kisebb lett a “haszontalan” keret.
A köralakú vésések funkciója nem a díszítés, hanem a lencse hatékonyabb felragasztását hivatott elősegíteni. Nagyon felületen jobban tapad a sziloplaszt, ugyebár. 🙂
Bőrrel csak az értetlen utókor vonta be, amikor már elfeledett volt az eredeti funkció.

@siolrog: 139.

Ez egyszerű, nyilván valami statívon használták, a gömböcskék azért kellettek, hogy ne a méregdrága lencsén álljon a műszer. Arról nem is beszélve, hogy a lencsék domborúak voltak. Szóval védelem és stabilitás.

 168. 1kutya — 2013-04-04 21:45 

@Salamancai űrhajós: viszont arra jó lehetett, hogy az összes érmét beledobálták, megrázták (fel-le), aztán ami kiesett egy-egy lyukpáron az ért x-et, a másik y-t, a harmadik z-t… mint egy rosta!

 167. 1kutya — 2013-04-04 21:39 

@papszi: pénzváltó lenne? ez egész jó konteó, most már csak annyit kéne tudni, hogy a lyukak mérete egyezik é? merthogy a kocka mérte itt nem számít!

egyébként bankosként én támogatom 🙂

 166. mercenario — 2013-04-04 21:23 

Parittyaellenőrzés? De a többi helyen a birodalomban se tojásdobálással fejezték ki nemtetszésüket, mint hajdani hazámban ma dívik 🙂 Ott, a többi helyen miért nincs? Ahol találtak, ott viszont az említett vallási irányzat jelen volt. A katarok elleni háborúk levéltári anyagában nincs nyoma? Mert a titokzatos fekete ruhás szellemi vezetőikre nagyon utazott a korabeli hatalom. Van egy ötletem. Habár már nincs dolgom a Balkánon, remélem nem is lesz, nagyon szeretek arrafelé mászkálni csak úgy, meg ott zabálni. A Banja Lukai Szerb Köztársaságban a legegyszerűbb vendéglőkben csodálatos a pljeskavica, Mostarban hihetetlen fügeszörp van, Szarajevóban, nem messze a kötöznivaló gazember Mladics aknavetős támadásának áldozatai emlékére készített elmléktől a piacon van egy “halal” (muszlim kóser 🙂 ) vendéglő, ahol a borjúcsevap kihagyhatatlan. Ha arra járok, ahol rengeteg bogumil emlék van és gyanús, hogy valamilyen formában működnek, viszek legközelebb egy fotót egy ékszerésznek vagy rézművesnek, kérve, hogy csináljon egyet, de megsúgom, ha van egy régi, tudok rá igen szép pénzért vevőt. Ha belesétál, akkor nem parittyalőszer-ellenörző, hanem a kultusz kelléke. Figyeljétek, ha egy ————– turista véletlenül beleesett a Neretvába a Stari Mostról, akkor bogumil-katar kellék 🙂

 165. witchp — 2013-04-04 21:14 

@mercenario:
162.
Hmmm…ez tetszik. Tényleg minden stimmel.
Csak azt nem értem, hogy te most mit is tartasz a falon: ódét, fekete gyertyát vagy lukat?

 164. Salamancai űrhajós — 2013-04-04 20:31 

Találtam egy honlapot! Ez az alaszkai cég azt mondja, hogy megfejtették az ódék titkát:
parittyalőszer-minőségellenőrző készülék, amit a római hadsereg használt. 🙂

http://www.romansystemsengineering.com/

Itt egy összefoglaló cikk:
http://www.ktuu.com/business/ktuu-soldotna-based-firm-claims-solution-to-roman-mystery-083111,0,5879693.story

Mindenképp érdekes ötlet…

 163. Félszemű Babilon — 2013-04-04 20:27 

@siolrog:

Csak a gallokbol indultam ki, marpedig ok eleg sok borsot tortek a romaiak orra ala. 😉

 162. mercenario — 2013-04-04 19:13 

Az elterjedés és az, hogy csak egyetlenegy van a lelőhelyen, az az illető korban gyakorlatilag semmi más “szakmához” nem köthető, mint a vándor kelta pap, aki a druida vallási közösség előtt igazolja magát a jelvénnyel, amelynek korábbi, pitagoreus szimbolikához (http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%BCthagoreusok) a pentagrammához (http://hu.wikipedia.org/wiki/Pentagramma) köthető formája van. A szabadkőművesség egyik előfutára, az okcitán katar eretnekség (dualista vallás, http://hu.wikipedia.org/wiki/Gnoszticizmus de lásd még http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Ireneus) egyik jellemzője szintén a vándor pap volt, aki a beavatást végezte.

Érdemes figyelni a szóhasználatra a Szentírásban, ahol bizonyos kontextusban nem másról, mint a sátán ZSINAGÓGÁJÁról (kiemelés mercenariótól) történik említés. Mivel a szerző miatt tévedés kizárva 🙂 nyílván nem egy, ördögimádók által használt zsidó templomról van szó, hanem a gonosznak az egész történelmen áthúzódó szabályos egyházi szervezetéről, a Salamon templomának építésekor rejtelmes szimbolikát bevivő ismeretlenektől kezdve a kelta druidákig, akik a középkorig nyúltak, az ókori említett irányzatok, hozzá a manicheizmus, a katarok, bogumilok, majd tőlük és belőlük a rózsakeresztesek, szabadkőművesek, ma meg “ŐK”, de a több szálon futó “sátán egyháza” az Armaggedeon után esedékes Végítéletig és az örökkön égő tüzes tóba való vettetésig folyamatos (volt, lesz).

A halmozódás is kelta, mondjuk én még nagyon keresgélnék utána Máltán is, nemcsak a földben, hanem az Inkvizíció által lefoglalt és megőrzött bűnjeleket (rengeteg könyv, kabbala-tábla, tarokk lapok, stb.) a középkor óta tároló, ma múzeumi intézményekben is. Nagy valószínűséggel az állandóan vándorló, egyedül élő, vándorlás közbeni halált kereső, tudását szóban átadó (az egész kelta tudásanyag verbális volt) és egyetlen utódot “kinevelő” vándor “pap” korra jellemző “szekus igazolványa” lehetett az ódé, esetleg adott szertatrások idején egy fekete gyertyával a lukban. Mondjuk nálam speciel nem egy ilyen van a falon 🙂

 161. siolrog — 2013-04-04 19:02 

@Félszemű Babilon:

Tökösek voltak azok a kelták, ez több menetben kiderült…
Már csak a druida vallást megfejtetlen részeit kell rekonstruálni…:)

 160. tiboru — 2013-04-04 18:58 

@Salamancai űrhajós:

“… nem úgy volt, hogy az egymással szemben lévő lyukak azonos átmérőjűek? Akkor nem értem a legelső képet.”

Lehet, hogy ez egy unortodox ódé.

 159. tiboru — 2013-04-04 18:55 

@a9r1a:

Szia, üdvözlünk!

Látod, nem is fájt olyan nagyon 😛

 158. Félszemű Babilon — 2013-04-04 17:03 

A 157-es @siolrog 136. kommentjere akart menni 🙂

 157. Félszemű Babilon — 2013-04-04 17:02 

Ez egy nagyon jo kerdes! Nem vagyok tortenesz, de ha a keltak ilyen tudas birtokaba jutottak (azaz az odek az univerzum egyfajta egyszerusitett modelljekent szolgaltak) akkor valoszinuleg megprobaltak a romaiak elol mindenaron eltitkolni… A helyukben en sem akartam volna, hogy a gyarmatositok kezei koze keruljon, igy hat eldugtak ezeket, es a romaiak a letezesukrol mit sem sejtettek.

 156. wazelin — 2013-04-04 16:43 

Számomra meglepő módon az időutazás/teleportálás nem merült fel. Ezek szerintem olyan eszközök voltak, amit az utazó vitt magával, ezzel tudott visszamenni, amennyi ODE-t megtaláltak, azok vagy meghaltak, vagy annyira tetszett nekik itt, hogy itt maradtak. Persze az is lehet, hogy elvesztette az eszköz a kapcsolatot, és itt ragadtak. Mindenhol egy volt, mert itt már nem keveredtek.

Amúgy bio gyorséttermes ötlete nagyon tetszik 🙂

 155. maestro — 2013-04-04 16:29 

ha megnézitek a képen lévő odé vagy mi felületét, akkor jól látszik, hogy a lyuk körül van valami lenyomat, illetve a gömbök mellett is.

első ránézésre úgy néz ki, mint valami szegecs/tömítés helye/nyoma.

szerintem ez most pont nem egy ilyen egyszerű használati tárgy, vagy valami ilyesmi, mert bármilyen felhasználása feleslegessé teszi a felületeken lévő dolgokat.

pl. dátumbélyegző szerintem azért nem lehet, mert leszámítva a lyukak méretét, minden oldal egyforma, ezzel pedig elég kevés információ “tárolható”.

esetleg még az ágyúgolyó/tüzijáték/fegyver-t tudom elképzelni, és azok az általam tömítés/szegecs helyének vélt formák tényleg azok. Mondjuk telerakták puskaporral, a külsejére illesztettek valami bőrt aminek a külsején jó éles dolgok voltak, aztán azzal szórták az ellenséget. Elég erős ahhoz, hogy a robbanás ne vigye szét, viszont a lyukakon keresztül bármilyen cuccot ki tud magából lőni.

de ezt is erőltetettnek érzem, szóval igazából fogalmam sincs, de az biztos, hogy nem véletlenül néz ki a lyukak méretét leszámítva minden oldala pontosan ugyanúgy, pláne az oldalak felülete.

 154. magura — 2013-04-04 16:23 

Üdv!

A kulcs szerintem a lokalitásban van. Tehát a tárgy egy bizonyos helyhez (régióhoz) kötődik, sőt bizonyos időszakhoz. A másik fontos dolog, hogy egy adott kisebb területen egy van belőle. Mivel korlátozott az előfordulása és a rómaiak sem tudtak róla, én valami titkos társaságot gondolok a tárgy mögé. Ők használták valamire. Kelták, druidák vagy hasonlók testvérisége. A D egyébként az univerzum szimbóluma, és az aranymetszés megtalálható benne.
Szóval mire használhatták? Azonosító vagy pecsét? Lehet, de ez nem indokolja pont ezt a formát.
Két fő tippem van:

Kommunikációra használták, valamilyen fondorlatos módon, a testület így tartotta a kapcsolatot.

A másik lehetőség, hogy egy vagy több titkos hely (búvóhely, szent hely, bánya) kinyitására, vagy működtetésére alkalmas (slussz) kulcs volt.

Mindkét esetben értelmezhető a területi elrendeződése a leleteknek.

Tűzhelyben meg azért találták meg, mert valaki oda rejtette, talán pont a rómaiak elől.

 153. sztalker — 2013-04-04 16:22 

A dodekaéderesről nem tudok, de
a piramisos dologhoz csak annyit, hogy Martin Gardner matematikus egyszer poénból írt egy (szándékosan) áltudományos cikket erről a penge-hús-piramis dologról (árilis elsejére asszem) egy tudományos újságban, de ez annyira jól sikerült, hogy sokan ezzel bizonyítottnak islátták ezt a legendát, így ez (sajnos) egy ujabb lökést adott a témának a hetvenes években.

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:5Jr99lX59usJ:www.termeszetvilaga.hu/tv98/tv9802/gardner.html+roger+penrose%2BPIRAMIS+ELM%C3%89LET&cd=3&hl=en&ct=clnk&gl=hu

 152. tiboru — 2013-04-04 15:55 

Biztosan sokan hallottak a négyzet alapú gúla (aka. piramis) állítólagos furcsa képességeiről.

(Akiknek ez újdonság, azoknak mondom, hogy ha az ember egy bármilyen (akár maga által készített) piramisba mondjuk egy darab nyers húst tesz (ha jól emlékszem, a magasság 2/3-ához), akkor ez a hús sokkal lassabban fog megromlani, mintha a piramison kívül tárolnánk. Ugyancsak sokan állítják, hogy az életlenné vált pengék ugyanitt tárolva visszanyerik eredeti vágóképességüket. A fáraók ezért készítettek maguknak piramisokat – hogy a testük lassabban induljon bomlásnak. Ha piramis alakú “ketrecben” alszol, napi 2 óra pihenés abszolút regenerálja a szervezetet – mondják).

No, kérdésem: mi van, ha a piramishoz hasonlóan a dodekaédernek (és esetleg duálisának, az ikozaédernek is) vannak hasonló (esetleg még combosabb, még izgalmasabb) tulajdonságai? Vagy ha nincsenek is, az ókoriak még hihettek ebben. És akkor tényleg valamiféle varázseszköz lehetett, s kizárólag a helyi főpap használhatta.

Olvasott, hallott valaki valami hasonlóról (mm a dodekaéder speciális tulajdonságairól)?

 151. Salamancai űrhajós — 2013-04-04 15:06 

@Salamancai űrhajós: … és még inkább az óDét. 😛 Jó lenne egy komment-szerkesztés opció… vagy nekem egy kávé. 😀

 150. Salamancai űrhajós — 2013-04-04 14:57 

@Salamancai űrhajós: “A neten van egy videó, ahol totál primitív módszerekkel készítik el, agyag öntőforma felhasználásával.”

Mármint az óbét. 😀

 149. Salamancai űrhajós — 2013-04-04 14:56 

@papszi: Nem az a gond, hogy a változó méretű érmék nem egyeznek a lyuk méretével, hanem az, hogy nem is kör alakúak, tehát bele sem férnek a lyukba.

A neten van egy videó, ahol totál primitív módszerekkel készítik el, agyag öntőforma felhasználásával. Ha megérte volna hamisítani, biztosan hamisították volna. És nagyobb tömegben találnánk meg. Ez a fő gondom: a korlátozott elterjedtség és a kis szám. Piac vagy pénzváltó volt minden második településen, tehát kellett volna több ilyen cucc.

Egy fémlemezt hamisítani pont akkora kihívás lett volna, mint egy érmét – mivel a kor érméi dombornyomott fémlemezek. E technológiával elég jó másolásvédelmet lehetett volna készíteni egy érmeszortírozó lapra – hozzátéve, hogy méret alapján válogatni nem volt akkoriban sok értelme.

A másik gondom, hogy többen jönnek az erős központi hatalommal. Nos, itt a 0-300 időszakról beszélünk nagyjából, ami eléggé változatos e szempontból. Az erős hatalmi centralizációból és a fénykorból eljutunk Diocletianusig, aki már arra kényszerült, hogy a tetrarchia bevezetésével négy részre ossza a birodalmat (2 augustus, 2 caesar). Érdekes, hogy a nyugati fél cézári területe eléggé jól fedi az óbék előfordulását.

 148. siolrog — 2013-04-04 14:46 

@Salamancai űrhajós:

Én még nem láttam félkorong érmét, de nem vagyok járatos az érmetörténetben. A múzeumokban tényleg nagyon eldeformálódott érméket is látni, ami alapvetően a nagymértkű kopást jelzi.

A mérésben teljesen igazad van. Azonban a fő oldalakat nem tudták megreszelni a címer/felirat miatt, harmadik oldalról, mint Te is írod, szabad volt a pálya. Ha tömeges volt a hamisítás, egy ilyen „bedobós” gyors-ellenőrzési módszer azért elég hatékony lehetett.

Persze, ha az érmét újraöntötték, az ellen ez nem védett…

 147. papszi — 2013-04-04 14:38 

@Salamancai űrhajós:

A forma, jó kérdés, talán azért, mert egy sima lemezt jóval egyszerűbben lehetne hamisítani. Ezt az ODE-t szerintem e kor technológiai szintjén nem lehetett megbontani, manipulálni és újra kiönteni, pláne, ha volt rajt vmi egyedi jelölés. Az anyag részletkérdés, ebből a szempontból az egyediség előnyt jelenthet, ha a kiadó hivatal nyomon szerette volna követni a eszköz útját.

A pénz alakja jó felvetés. Nem szabályos kör alakúak voltak a pénzérmék, de a súlyuk még kevésbé volt szerintem egységes, és ha belegondolsz csak a szélükből lehetett kinyerni, mert már akkor is használták a dombornyomást.

Egyébként nem kizárt, hogy mind a két ellenőrzési módszert egyszerre használták, csak egy mérleg nem okozott ilyen fejtörést a régészeknek.

 146. sztalker — 2013-04-04 14:17 

Egymás után gyorsan 6-féle átmérőjű „rudat” tudok felszeletelni egy elég széles pengéjű késsel, ha átdugom a lyukain. A kis bütykök (golyócskák) adják azt a fix vastagságot, ami ezekben az ókori „zsetonokban” közös. Praktikus eszköznek kell lennie, hogy kicsi és hordozható legyen, gyorsan le lehessen „porciózni” az adagokat (fejadagokat?, fizetési „bónokat”?). Az anyagának (bronz) azért mindenképp keményebbnek kell lennie, mint amit átdugnak rajta (pl. fa v. valami sótömzs? — nem tudom, hogy a higroszkópos só össze tud-e pl. állni rúddá — de a só értékes fizetség lehetett akkoriban is, sőt még később is, a nép aranya volt). A lyukak átmérője meg a helyi (értsd: családi, faluközösségi devizaárfolyamot — ©Matolcsy-tallért jelezhették: rokonszenves rabszolga nagyobbat, nem párttag, de szorgalmas rabszolga meg kisebb átmérőjű zsetont kapott, viszont egyformán sz*rt se értek, akarom mondani vékonyak voltak, nehogy má’ jól járjál.

Szal értitek, ki volt ez akkor is találva odafönt rendesen.

Vagy raglán-páncél tekercseléséhez EU-szabvány (a raglánhoz is millió kis karika kell drótból), de ahhoz túl nagy lyukak is vannak rajta.

 145. Salamancai űrhajós — 2013-04-04 13:59 

@papszi: Miért ilyen a formája? Miért ez az anyaga? Sokkal egyszerűbb lenne egy vas- vagy bronzlemez, esetleg ezüst, amin egymás mellett lyukak vannak.

A másik gond az, hogy a korabeli érmék még nem szabályos kör alakúak voltak, mint a maiak!

A rómaiak már használtak körgyűrűt, koszorút vagy egyéb mintát, ami a vert pénz két oldalán meghatározza a pénz széleit, de a peremet még nem tudták megformázni. (A perem az érme “palástja”, ami általában recés, sima vagy szaggatottan recés).

Tehát a szabályos kör alakú lyukakon szabálytalan félkorongokat kellett volna áttuszkolniuk.
Sokkal egyszerűbb (és már a pénzverés történetének korai szakaszában létező) hitelesítési eljárás volt a súlymérés vagy a próbakő használata.

 144. siolrog — 2013-04-04 13:46 

@papszi:

Lehet, hogy gyakorlatilag büntetésként, ahol nagyon (durván)hamísították a birodalmi érméket, kineveztek egy hiteles helyet, ahol kötelező volt bizonyos tranakcióknál a pénz hitelesítése…

 143. warr — 2013-04-04 13:40 

@papszi: ez a pénzszortírozó ötlet sem rossz. Mondjuk a díszítéseket nem magyarázza, meg ilyen célre pontosan megfelet volna egy kocka is 🙂

 142. papszi — 2013-04-04 13:22 

@siolrog:

Talán, mert a birodalom magjában a központi hatalom ereje mindig nagyobb volt, így ott nem volt feltétlen a szükséges a mérés. Gondoljunk csak arra, hogy egy rendelet, vagy parancs hónapokba telt, mire eljutott a birodalom egy-egy távoli pontjára Rómából. Valamint még arra gondolnék, hogy ezt birodalom ezt a saját monopóliumába igyekezett tartani így a kontrollt erőtelejesebben a birodalom perifériáján kellett érvényesíteni.

2, Nem az ODE-k mérete lehet a mérvadó, hanem a lyukaké. De ezt is csak úgy lenne érdemes vizsgálni, hogy időszakonként kellene csoportosítani a használatban lévő ODE-kat.

 141. a9r1a — 2013-04-04 13:22 

2. – kiegészítés: bőrszíj, madzag fonásához.
(ilyen azoknak volt, akik megengedhették maguknak, a többinek fából volt pl.)

 140. a9r1a — 2013-04-04 13:13 

Üdvözletem a megjelenteknek!

Hihetetlen, hogy ezért regisztráltam… 🙂

Ötletek:
1. – mivel a szemben lévő lyukak egyformák, talán egy dróthúzó eszköz, amivel lehet vékonyítani az adott drótot.
(a kis számukra való tekintettel talán valami puhább, vagy nemesfém dróthoz volt kitalálva, ha létezett ilyesmi)
Gondolom voltak akkoriban is drótok nem? Ez egy kis hordozható eszköz. Mondjuk a 12 cm-eseken lévő lyukakkal már vicces lenne drótot húzni.
2. – bőrszíj vagy madzag húzáshoz sodráshoz használható kézi alkalmatosság.

Így egyelőre ez tűnt a legegyszerűbbnek nekem.

 139. siolrog — 2013-04-04 13:11 

@mosmivan:

Nekem nagyon szimpatikus az ókori geodéziai műszer elmélete, de akkor mi a funkciója a síkonkénti 5 gömb(gomba)-szerű lábacskának?

 138. siolrog — 2013-04-04 13:01 

@papszi:

Ez egész hihetőnek tűnik, de akkor miért nem találtak a Birodalom centrumában ilyeneket? (Ahol a legnagyobb szükség lett volna rá…?)
És miért kül. méretűek az ODE-k?

 137. mosmivan — 2013-04-04 12:56 

Még egy lehetőség:

Távolság mérésére:

http://1.bp.blogspot.com/-hGlshlKOTU0/UMXUhkkf82I/AAAAAAAACDU/JEjO2xYa2a8/s1600/roman+dodecahedron.JPG

a) Tegyük fel, hogy a rómaiak használták, miközben arrafelé hódítottak. Ha jól rémlik, Britannia provincia elfoglalása után már nem nagyon volt jelentős hódítása a birodalomnak. Ezért lehet, hogy csak ott fordul elő.

b) a védekező kelták használták ugyanezen célból.

Félig off, de ugye mindenkinek megvan a 2. VH-ban a gátrobbantól által használt kis szerkezet működési elve? Kb ugyanez, csak itt több távolság mérését teszi lehetővé a több oldal.

Vélemény?

 136. siolrog — 2013-04-04 12:55 

@Félszemű Babilon:

„az univerzum formája leginkább egy Poincaré-féle dodekaéder térrel írható le”

A vallási kegytárgy/szakrális célú tárgy c. magyarázó elmélet több, eddig ellentmondásosnak tartott dolgot megmagyaráz. Én is a legesélyesbb három közé sorolnám. De akkor miért nem említik a római írott források?

 135. papszi — 2013-04-04 12:55 

Üdv Mindenkinek!

A válasz egyszerű 🙂

A Római Birodalomban térnyerésével elindult a távolsági keresekedelem, így szükség volt a birodalomban a pénzeszközök szabványosítására. Már a Római korban is előfordult, hogy a pénzérméket lecsiszolták, hogy a belőlük kinyert nemesfémet (vagy csak sima fémet) újra hasznosítsák, anélkül, hogy a pénz névértéke csökkent volna. Most nem jut eszembe a latin kifejezés, de később a magyar királyok is gyakran alkalmazták ezt a technikát (kamara haszna) utána kell ovasnom…

A váltópénzek használata miatt volt szükség több méretű lyukra.
Azért volt egy-egy térségben csak egy darab, mivel csak egy hivatalnoknak volt joga ezen eszköz használatához. (lásd pl. a szabad királyok városok kulcsa – polgármester).

Ebből adódóan, amelyik pénz beesett a lyukon alkalmatlan volt a fizetésre.

Lényegében ennyi…de egy felvetésnek talán elmegy 🙂

 134. Salamancai űrhajós — 2013-04-04 12:52 

A dodekaéder és az ikozaéder egymás duálisai. (Köszönöm, Wikipédia! :D)

Amiért ez érdekes lehet:
Ha a kis gömböcskékre ráragasztunk egy-egy szabályos háromszöget, akkor a végeredmény egy szabályos ikozaéder lesz. Szabályos háromszöget könnyebb kivágni pl. vastag bőrből vagy fából, mint szaabályos ötszöget.

Lehet, hogy ez valójában egy ikozaéder alakú tárgy belső váza? Esetleg egy sablon, olyasmi, mint a kaptafa?

 133. csrob — 2013-04-04 12:51 

@enrico9palazzo: Szabályos ötszög rajzolásához pont az lenne a praktikusabb, ha a lapjával érintkezne a felülettel, bizbaszok nélkül. Valamint ahhoz egy szabályos ötszög alakú lap is elég volna, nem kellene hozzá egy (2D-s formához képest) bonyolult dodekaéder, szerintem.

 132. csrob — 2013-04-04 12:48 

@mosmivan: Mi volt az a szmájli ott kolléga? Bronzból készült szexuális segédeszközre teszik tippelni??? :)))

Komolyodjunk: csak azért, mert a belső éleken nincs kopás (nem tudunk kopásról), még nem vetném el a “valamit beledugtak” dolgot. Ilyen alapon akkor ha ezt az izét mégis dobták, akkor a golyócskáknak kellene kopottnak/ütődöttnek lenniük… Mondjuk egy mai ceruzahegyező lukáról te meg tudnád állapítani, hogy 10-szer vagy 10 ezerszer dugtak már bele ceruzát hegyezni?

 131. enrico9palazzo — 2013-04-04 12:41 

Egyébként a kis golyócskák sztem arra kellettek, h.stabilabban álljon a lapján.
Lehet, h. valamiért fontos volt egy szabályos 5 szöget rajzolni. Erre is kiválóan alkalmas ez a forma. 5szög -> pentagram innentől kezdve akármilyen varázslásra is használhatták.

 130. untermensch4 — 2013-04-04 12:38 

én ötvözném az eddigi verziók némelyikét. időutazók a kelták között (a katedrális régészei?) vmi balszerencse folytán ott rekednek. tudnak az ódé-dilemmáról a 20.századtól az ő jelenükig, hát elhatározzák hogy szétszóródnak a kelták között felszerelkezve fejenként egy ódével. talán az időutazós technológiához jó célmegjelölő (akár az univerzum alakja vagy más ma még ismeretlen fizikai-matematikai izé miatt) ha mégis kiemelnék őket, ha meg nem akkor mivel egyesével települnek (és ha az új faluban egy másik fickónak is van ilyenje akkor az egyik továbbáll) ha ott halnak meg a múltban akkor is hagynak nyomot a régészeken keresztül.
másik: távolságmérő amit egy szekta/szubkultúra tagjai használtak és mindenkinek személyes darabot kalibráltak (nem szabványosak). a lyukakhoz használatos lencsék,pálcák jobb is ha különbözőek, a beavatottak így is tudják használni, az “ellenség” meg akárhány megszerzése után se jön rá. a dudorok azért vannak hogy fonal-gombolyítónak vagy titkosírásikészüléknek álcázzák (az esetlegesen elfogott és megkínzott szektás bevallja hogy üzenetet lehet küldeni vele, meg ujjméretet venni gyűrűkészítéshez.
a mérési funkció nem zárja ki az időutazós verziót mert az ódé-kat el kell juttatni a jövendőbeli lelőhelyekre kizárólag akkori földrajzi adatok alapján

 129. enrico9palazzo — 2013-04-04 12:32 

@marbe: Nagyon jól összeszedted!
Sztem a lapjai a fontosak nem a csúcsai v. az élei. Talán le kellett tenni őket egy asztalra de maga a lapja nem volt szabad h. hozzáérjen. Lehet, h. volt rajta valami bevonat v. ilyesmi.
Szerintem egyébként nem biztos, h. azért üreges, h. tároljanak benne valamit. Lehet, h. csak át kellett dugni rajta valamit.
Én valamiféle hivatalos/hiteles rajzeszközre tippelek figyelembe véve, h. csak 1 volt belőle mindenhol. Miből volt akkoriban pontosan 12? Ma kézenfekvő lenne a havi osztás, de akkoriban asszem még nem 12 hónap volt 1 év…

 128. mosmivan — 2013-04-04 12:30 

A valami tartó dolgot elvetném a következők miatt:

1: Miért nem maradt pl viasz nyoma, vagy karcolás a lyukak belső élein, ha ki-be húzogattak valamit ( 😀 ).

2: Ha csak mondjuk menórát tartottak benne a szabadkőművesek, vagy keresztet a keresztények, akkor az miért nem ugyanabból az anyagból készült, mint az ereklye, amit tartott?

Az tuti, hogy valami komolyabb funkciójú cucc lehetett, mert ritka és földrajzilag elég jól elosztva találtak darabokat.

Térkapunak mondjuk túl kicsi.

 127. mosmivan — 2013-04-04 12:27 

Dobókocka-elmélet és a kis bizbaszok a csúcson:

Mint korábban írtam, és valóban kis labda volt benne, aminek ki kellett férnie mondjuk 2 lyukon, akkor a kis bizbaszok pont hasznosak.

Ugyanis ha nincsenek bizbaszok a csúcsokon, akkor a kis labda kevésbé látszik, hogy rendesen megtalálta a lyukat. És így lehet csalni, ha az ember eléggé gyorskezű.

Azonban ha a kis bogyók miatt az ódé lyukas felszíne mintegy 3/4 centivel a föld felé kerülnek, akkor tisztán látszik, hogy a kis laszti a lyukban van-e vagy sem.

 126. mrparpila — 2013-04-04 12:15 

@bio: :))) Ezért gondolom, hogy ez a cucc is valami végtelenül prózai dologhoz kellett.

 125. Salamancai űrhajós — 2013-04-04 12:10 

@csrob: Komolyra fordítva a szót: egyetértek, a forma a lényeg. Tehát az hogy

1. dodekaéder
2. rozsdamentes és vízálló anyagból
3. minden lapján kör alakú lyuk van
4. a szemben lévő lyukak átmérője megegyezik
5. a sarkain gömböcskék vannak (melyek vagy rövid nyakon ülnek, vagy közvetlenül a dodekaéder sarkán)

Vajon ez egy szerszám, vagy használati tárgy? Milyen feladatra alkalmas egy tárgy, ami a fenti jellemzőkkel bír?

 124. csrob — 2013-04-04 12:09 

@Salamancai űrhajós: Oké. 🙂 Akkor ha nem is neked, de azoknak érveltem, akik kitartanak a gurító-dobódolog elmélet mellett. Demertőknemviccelnekám! 🙂

 123. Salamancai űrhajós — 2013-04-04 12:06 

@csrob: Köszönöm, de nem kell lebeszélni a dobókocka-elméletről, mivel vicc volt. 🙂 Erre a kommentemre utaltam vele:

” 118. Salamancai űrhajós — 2013-04-04 11:52

RÁJÖTTEM, HOGY MIK EZEK AZ IZÉK!!!

Szerintem megtaláltuk a dobókockákat a Voynich-kéziratban ismertetett szerepjátékhoz. :D”

 122. csrob — 2013-04-04 12:03 

@Salamancai űrhajós: Tisztelettel, továbbra is próbálnálak lebeszélni a dobókocka-elméletről. Volt szerencsém ifjú (na jó, még ifjabb) éveimben szerepjátékozni, és a gyári szimpla dodekaéder-dobókocka bizony remekül betöltötte a szerepét anélkül is, hogy kis biszbaszokat heggesztettünk volna a sarkaiba. Szóval ha dobókocka (vagy bármi dobni/gurítanivaló), akkor miért elengedhetetlenek a biszbaszok a sarkairól? Láttuk, hogy vannak különböző méretűek, “díszítésűek”, szóval akármi is ez, elvileg bizonyos eltérések megengedettek vagy szükségszerűek voltak. De a biszbaszok állandók. Miért? Szerintem a gurítás ezt nem indokolja.

 121. Salamancai űrhajós — 2013-04-04 11:59 

Ööö… nem úgy volt, hogy az egymással szemben lévő lyukak azonos átmérőjűek? Akkor nem értem a legelső képet.

Elvileg a középső lyukon át látnunk kéne a túloldali lyuk belső peremét. Ugyanakkora, de távolabb van…

Ehhez képest csak a hátteret látjuk.

 120. Salamancai űrhajós — 2013-04-04 11:56 

@tiboru: Igen, ez engem is zavar. Mármint hogy semmi sem maradt abból a valamiből, amit beledugtak. Több, mint száz ódé, mindegyiken 12 lyuk, és sehol semmi maradvány. Ha mentegetni próbálnám az elméletet, azt mondanám, hogy a kristálylencse és az ezüst értékes volt, ezért kiszedték belőle a hanyatlás korában… de én is érzem, hogy erőltetett magyarázat. 🙂

Egyelőre a dobókocka-teória a legszimpatikusabb a számomra. 😀 Rögtön a Vojnich-kéziratot is megmagyarázhatnánk vele, két konteó egy csapásra. B)

 119. sztalker — 2013-04-04 11:55 

@SLC:
:)))
Azt képzeld, hogy mit fognak majd ezer meg ezer év múlva mondani az akkori történ-ÉSZ-ek, rég-ÉSZ-ek a mi egykori bakelit hanglemezeinkről, mert mondjuk, hogy csak a korai rep-es videók maradnak majd fenn ebből a korból, tudjátok, amin a kissé hormonzavaros fekete legények susogós szerkóban a nyakukba akasztott lemezjátszókkal mórikálnak, és karcolgatják a fekete korongot. Osztán egyszer valakinek majd leesik a tantusz, hogy jééé, ezeken (mikro)barázdák is voltak ám, bakker…

Szal így múlik el a (mi) világ(unk) dicsősége. Is.

 118. Salamancai űrhajós — 2013-04-04 11:52 

RÁJÖTTEM, HOGY MIK EZEK AZ IZÉK!!!

Szerintem megtaláltuk a dobókockákat a Voynich-kéziratban ismertetett szerepjátékhoz. 😀

 117. SLC — 2013-04-04 11:30 

Nekem erről a szakközepes szakmai beavatási feladat jutott eszembe. Kaptunk 12 db pár centi hosszú rézhuzalt, és abból kellett kockát forrasztani. Neeeem pákával, LÁNG FÖLÖTT!
Nem tudom, hány évfolyamnak volt ez a gyakorlati feladata, de sokan megcsináltuk, és gondolom máig sok ilyen teljesen funkciótlan, rézhuzalból épített kocka hányódik a háztartásokban – és mindenhol csak egy darab. Pár ezer év múlva majd törhetik a fejüket a régészek, hogy mi a fenének kellett nekünk ilyesmi, és miért pont olyan a területi eloszlása amilyen, és miért csak 1 db van belőle mindenhol…

Szóval szerintem lehet, hogy valami szakmai beavatási munka volt; de lehet, hogy valami szekta szent tárgya volt, és gyertyát, vagy ki tudja mit kellett beletenni a szertartások alkalmával, azért van rajta lyuk, és azért vannak a bütykök.

Ha vizsgamunka, akkor nem véletlen az ötszög használata: négy- hat- vagy nyolcszöget könnyű szerkeszteni, de a szabályos ötszög már más tészta…

 116. Félszemű Babilon — 2013-04-04 10:49 

Sziasztok!

Most már én sem bírtam tovább szó nélkül – évek óta olvasom a blogot, de még sosem szóltam hozzá. Először is ezer hála és köszönet Tiborunak a töprengéssel eltöltött többszáz óráért. 🙂

Szóval, teljesen véletlenül bukkantam a következő kozmológiai elméletre:
http://physicsworld.com/cws/article/news/2003/oct/08/is-the-universe-a-dodecahedron
http://en.wikipedia.org/wiki/Shape_of_the_Universe#Spherical_universe

Eszerint az univerzum formája leginkább egy Poincaré-féle dodekaéder térrel írható le… Az eddigi mérések ezt megerősíteni látszanak.

Lehet, hogy csak véletlen, de nem ez lenne az első eset, hogy őseink ráéreztek nagy igazságokra, technikai fejlettségüket meghazudtoló módon. Vagy éppenséggel valakiktől segítséget kaptak? Valakik rávezették őket? Lehet, hogy ezért őrízték áhítattal ezeket az ódéket, és ezért volt belőlük csak egy-egy darab mindenhol? Mindenestre ez a vallási / tudományos célt támasztaná alá.

Akárhogy is, érdekes egybeesés… 🙂

 115. csrob — 2013-04-04 10:45 

Sziasztok!
A legnagyobb rejtély, hogy több évnyi olvasás után miért ez az első poszt, ahol végigolvasom a hozzászólásokat, és kényszert érzek regisztrálni, és mindenféle szaktudás nélkül beleugatni… 🙂

Nade szerény véleményemről:

– Csak most, a századik poszt környékén vetette fel valaki, amire egyrészt gondoltam, hogy ha etalon volna, akkor szerintem nem különböző méretekben létezne valószínűleg.

– a robbanóeszközös vonalról én nagyon leszállnék, mert nem tűnik túl hatékony fegyvernek az, ami viszonylag pici, de (sarkítok) 50 falunként egyetlenegy van belőle. Egy ilyen izé bevetésénél akkor már egyszerűbbnek és hatékonyabbnak tűnik, hogy 15 vaskos legény kaszát-kapát ragad, aztán üsdvágdnemapád. Ha lenne belőle egy ládára való egy helyen, akkor még csakcsak…

– a bütykök-lyukak rendszerét, mint fonallal feltekerendő titkos üzenetküldő dolgot szintén elvetettem, mert ha csak a most folytatódó Trónok harcára gondolok, csak a Falnál egy hadosztálynyi holló állt készenlétben, hogy üzenetet vigyen, ha kell. Vagyis ha a falusi főfütty jól felspulnizta a fontos meszidzset erre a cuccra, és elküldte, akkor nem bonyolíthatott túl aktív postaforgalmat, mert meg kellett várnia, amíg az üzenőóde visszatér hozzá. Ezen a módon elég körülményes lett volna rendkívüli tanácskozást összehívni mondjuk hirtelen támadó ellenek ügyében.

– azt az elgondolást még nem olvastam (éppen ezért lehet, hogy én megyek nagyon mellé ezzel), hogy a kis bütykök nem valaminek a feltekerésére szolgáltak, és nem is arra, hogy a gömbformához közelítve jobban guruljon, hanem épp ellenkezőleg: hogy bármelyik oldalán jobban megálljon (ennek a brit kiskertész által talált, gombaformájú bütykök sem mondanak ellent így ránézésre). Tehát egyrészt jobban megáll, mintha nem lenne rajta bütyök, másrészt az ellenoldali azonos méretű lyukakat tekintve a beledugott valami jobban megáll benne.

Vagyis nálam az maradt a kérdés, hogy mi az, amiből vidékenként egy van, sík felületre helyezik (mondjuk egy asztalra), hogy valamit függőlegesen beleállítsanak, ami – mai fogalmakkal – ceruza-, vagy gyertyavastagságú?

Remélem, össze tudtam zavarni mindenkit… 🙂

 114. snug — 2013-04-04 10:45 

OFF
http://kivultagasabb.blog.hu/2013/04/03/osszeeskuves-elmeletek_az_oltasoktol_obamaig

Természetesen mi, a konteo blog olvasói és hozzászólói nemcsak ‘elhisszük’ ezeket, hanem TUDJUK, hogy minden egyes összeesküvéselmélet igaz!
🙂
ON

Szerintem ezekben vagy snidlinget termesztettek, vagy valami szexuális segédeszközként használták.

 113. mosmivan — 2013-04-04 10:29 

Találtam egy elég érdekes felvetést, miszerint egy játék lehetett.

http://ancientcoincollecting.blogspot.hu/2011/06/roman-dodecahedron.html

Összefoglalva angolul nem tudóknak:
Labda van az ódé-be, akkora, hogy mondjuk csak 2 lyukon fér ki. Ódé eldob, ha a labda kifér (ennek megítélésében segíthettek a gombócok), akkor +1 pont, vagy akármi.

A leletek ritkaságát mondjuk nem magyarázza. Talán lehet, hogy csak két főpap játszhatta 🙂

 112. siolrog — 2013-04-04 10:18 

88. dr. Lópici Gáspár, 109. warr

A távolság, ill. földmérő ütős magyarázatnak tűnik. A köv.kérdések „elvarrásával”:

Miért kül. nagyságúak, egy mérőeszköznek mai tudásunk szerint egyformának kéne lennie? Miért van egyes darabokon díszítés, ez szükségtelen a funkcióhoz? A bőrborítás akadályozza a funkciót. Nagyon ritka dolog, hogy egy birodalmi központ, vagy a centrum rosszabbul van ellátva egy eszközzel, mint a periféria.

 111. FilcTroll — 2013-04-04 10:15 

Én arra jutottam Benneteket is olvasva, hogy az ódé mérete érdekes kérdés. Nagyon valószínű, hogy a leletek közül mindegyik használható volt arra, amire szánták. A funkcionális tárgyaknak általában van egy optimális mértetük, sztem elfogadhatjuk, hogy ez a holmi a 4-13 centis változatokban használható kényelmesen. Ennek a méretnek számtalan előnye van, pl. mindig magadnál tarthatod (bár a nagyok nehezebbek), könnyű elrejteni, továbbá ez egy “egykezes” eszköz.

Bizonyosan lényeges a forma: ahogy többen rámutattak, az ódé a spéci térgeometria miatt a kevés számú “asztali” véletlengenerátorok egyike, tulajdonképpen egy sok oldalú dobókocka, ami azonos eséllyel gördül bármelyik lapjára.

Nekem a bütykökről továbbra is valamilyen madzag, cérna, fonál, bélhúr, fűszál stb. rátekerése jut eszembe. Ezzel a módszerrel bármilyen térhálót meg lehet jeleníteni a felszínen.
A bütykökre egy másik magyarázat, hogy távtartókról van szó: ha az ódét véletlengenerátornak használták, azaz gurították, akkor ezek miatt jobban gurul, azaz “véletlenebbül” viselkedik.

A 4.hsz-ben kszabó olvtárs “Hóhér Céh kalkulátora” nagyon is ihletett ötlet ezek mentén! 🙂

 110. siolrog — 2013-04-04 09:49 

@witchp:

„a puskapor a középkorban jelent meg Európában, nem?”

Európában 1323-tól gyártanak lőport, tehát a kérdésedre a válasz: igen. Én viszont 44-ben azt írtam, hogy a dodekéderekben egy olyan robbanóanyag lehetett, ami más elven működött, mint a puskapor.

Kicsit annak az analógiájára, hogy pl. a vikingek az iránytű feltalálása előtt a Nap alapján pozícionálták magukat. Tehát a tájékozódás problémát tökéletesen megoldották iránytű nélkül, de aztán az egész elfelejtődött az iránytű feltalálásával. A kis napkő berendezésükről pedig ugyanígy konteozhatnánk, ha mostanában nem lett volna egy elfogadható magyarázat (Lásd: http://explorertravel.hu/hirek/rajottek-mi-volt-valojaban-rejtelyes-viking-napko)

„mégis guruló/hajíthatós miniatűr bombákról beszélünk?”

Nem, csak fejtegettem a saját ötletemet 44,49,50,61,72 kommentekben. Elnézést, ha kicsit bő lére eresztve, vagy sulykolósra sikerült. De ezt a tapasztalt konteos társaság csak egy ötletnek tartja a sok közül, mint az ellenérvek alapján látjuk.

„: kik, hogyan, mivel működtették, és miért felejtették el a technológiát még egy ötszáz évre utána?”

Az előbb felsorolt kommentekben ezt megtalálod.

Érdekesek viszont az általad belinkelt elemzések, amelyek tudományosan érvelnek két, egymást kizáró megoldás (távolság/földmérés, ill naptár) mellett. Vagyis nincs még meg a megoldás, lehet agyalni…

 109. warr — 2013-04-04 09:48 

Ha igaz az, hogy két teljesen egyforma ilyet még nem találtak, az kissé érdekesebbé teszi. Persze a vizsgamunka-verzió éppen még akkor is szóba jöhetne 🙂
Amúgy a földmérőeszköz ötlet nekem tetszik.

 108. smaragdbeka — 2013-04-04 09:40 

@kvantum:

OFF

http://aprod.hu/hirdetes/fali-ora-IDYgjr.html

A fali karóra jött be. 🙂

 107. gtibor — 2013-04-04 09:11 

Üdv!

Csak egy-két dolog a témával kapcsolatban:

Hajlamosak vagyunk lebecsülni a régi korok embereit, mintha mi tudnánk most mindent a legjobban, pedig biztosan nincs így minden esetben. 🙂 Az nem jelent semmit, hogy ma nem sikerül tökéletesen elkészíteni ilyen tárgyakat. 🙂

A lelőhelyek elhelyezkedéséből való következtetéseket tekintve is csak óvatosságra intek. A jelzett térkép csak a mostani állapotot jelöli, a dokumentált régészeti lelőhelyeket. Nem tudjuk, mennyi darab maradt magánkézben, sőt, még számtalan darabot találhatnak az elkövetkező időkben, még az Appennini-félszigeten is. A tatárlakai lelet ugrott be, az ékírásaival(?), aminek egyébként hitelességét a mai napig vitatják. Egy-egy ókori tárgy akár több ezer km-re is elkerülhet a rendeltetési helyétől. Adott korban, természetesen.

Most így elsőre ennyi jutott eszembe, aztán majd elkezdek gondolkodni is. 😀

 106. pityer — 2013-04-04 07:47 

@almoragh:

Nem, nem írsz hülyeséget, ebben az esetben (amíg elő nem kerül további bizonyíték), addig mindenki csak találgatni tud.

Bár nem vagyok kelta-szakértő, de rengeteg forrás maradt fenn róluk az ókori görögöktől, és a rómaiak is beszámolnak róluk sok helyen. Ezekből az tűnik ki, hogy akármennyire is szétszórtan éltek, hasonló kultúrával rendelkeztek mind a nyugat- mind a közép-európai kelták. Nem igazán valószínű – a térképet elnézve – hogy ilyen éles határral el lehetne választani egy azon népcsoport kultúráját.

Ahogy írtam az előzőekben, a mai Spanyolország területén, illetve a Balkánon is éltek kelták, ott azonban egy darab sem fordult elő.

Azon gondolkodom, hogy mi lehet az – akár a mai világban – amiből egy van csak minden háztartásban. Illetve lehet több is, de egy bőven elég.

pl. valami időmérő szerkezet. Valamiféle napóra. Bár nem tudom, hogy abban az időben a vallási vezetőkön kívül minek lett volna rá bárkinek szüksége.

 105. Rókakígyó — 2013-04-04 03:52 

@kvantum: a fali karóra-ra ad 2 db találatot…

 104. Rókakígyó — 2013-04-04 03:35 

@kvantum: és mire jó ez a kocka?

A falióra meg már nem kapható, most más gagyi a divat…

 103. kvantum — 2013-04-04 02:24 

Kezdjük ezzel:

http://antik.vatera.hu/jatek/regi_ritka_jatek_kockaban_kocka_rez_v_bronz_1728240821.html

Nem reklámozni akarok, csak lusta voltam lefényképezni a mienket, ugyanis van a családban több is, az esztergályosok számára való tekintettel. Tegyük fel, hogy 2000 év múlva rábukkannak erre, és vakargathatják a fejüket, mi célt is szolgáltathatott, ráadásul mi értelme volt egy tömbből elkészíteni az egészet. (Ugyanis a linkből nem feltétlenül derül ki, de ez egyetlenegy tömbből van esztergálva, semmi hegesztés, ragasztás nincs benne, pont ez a lényege.)

Mondok jobbat:

Van az a kínai gagyi arany, műrolex falióra, mai napig lehet kapni búcsúkban, vagy falusi csurblikban. Ezt szokták a Irigy Hónaljmirigyben is a bokszolók mögött vinni mint világbajnoki övet paródiaként. Ha arra is rátalálnának 2000 év múlva úgy, hogy valamiért már csak alig tudnának a kultúránkról (?), azt fogják hinni ekkora ízlésficamos és amorf óriások éltek korábban a Földön. 🙂

Tehát arra szerettem volna rávilágítani, hogy mindenki valószínűleg a homlokára csapna, ha megtudná mi célt is szolgáltak az dodekaéderek, annyira profán lenne a megoldás! 🙂

Utóirat: Aki tudja melyik falióráról van szó -szerintem mindenkinek a családjában volt már legalább egy ilyen- mondja már meg hogyan lehetne rátalálni keresővel, mert én a keresésnek nagy művelője vagyok, de istenért nem sikerült egyetlenegy képet sem találni róla. Segítségül elárulom, mely szavakkal nem fog sikerrel járni a “falióra” szó mellé: giccs, kínai, gagyi, retro, műrolex, rolex, kézi, karóra, régi. 🙂 Angolul sem jártam sikerrel. Olyan nincs, hogy ne lenne róla kép a neten! Lehet megtaláltam a Google gyenge pontját??? XD

 102. tiboru — 2013-04-04 01:22 

@bio:

:-)))

 101. bio — 2013-04-04 00:55 

(Ha valaki a fentit komolyan veszi, felkeresem és lefejelem.)

 100. bio — 2013-04-04 00:55 

Gyerekek, túlbonyolíjjátok. Ne feledjük, hogy a rómaiakról – tehát az olaszok őseiről – van szó. Ez a tárgy tehát nem más, mint spagettiadag-kimérő (olyan, mint modernben pölö ez: http://t3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTlUBLZwYt7p4MICV0cCWXfxCAtkp8ANpE2pPjaciW3-JNrB-5jxA). Azért van többféle lukméret, mert így ki lehet mérni egyszemélyes, kétszemélyes, meg családi adagot.

És miért csak egy-egy? Mert ezt egy akkori étteremlánc használta, és nekik az adott helyeken volt egy-egy éttermük.

Mystery solved, jöhet a következő.

bio

 99. tiboru — 2013-04-04 00:42 

@bio:

Hát ha nagyon erőltetjük, fibulának talán elmennének (a kisebbek), de ezeket (mm a fibulákat) egy-egy lelőhelyen (általában sírban) tucatjával találták, nemhogy megyénként egyet-egyet…

 98. bio — 2013-04-04 00:35 

@emmalisa:
És ezekben a forrásokban van bármiféle magyarázatkísérlet, hogy miért csak egy-egy került elő egy ásatáson? Ezek a magyarázatok zömmel nem indokolnák ezt – némelyiknél egyenesen gyanús az egyedüliség, például, ha gomb (amúgy a ruhagomb nem jóval későbbi fejlemény Európában?).

Pusztán véletlen lenne, hogy mindig csak egy-egy ilyen cucc kerül elő?

bio

 97. bio — 2013-04-04 00:29 

@mrparpila:
“Az egyik legérdekesebb darab egy boxerszerű, tompa dudorban végződő tárgy volt. Sokáig próbáltam rájönni, hogy mi lehett (leginkább valami fegyvernek véltem), de a nagyapám felvilágosított, hogy ez bizony egy kézi kukoricamorzsoló.”

Esküszöm, hogy a leírásból rájöttem! Ugyanis nálunk is volt ilyen, és nálunk is pont a padláson a nagyszüleimnél! Frankón!

bio

 96. phantomlord — 2013-04-04 00:10 

Egyszer egy (ál)tudományos adón láttam egy filmet a római orvoslásról. Mutatták benne, hogy sok használati tárgynak egyszerre két funkciója is volt, pl. a mai orvosok szikét és spatulát is hordanak magukkal, a rómaiak viszont a szike nyelét képezték ki úgy, hogy megfordítva spatulaként lehetett használni. Talán az ódé is többfunkciós, ezért nem jut el a megoldáshoz az, aki mindenáron egy, és csakis egy funkciót próbál ráerőltetni.

Én az etalon mellett teszem le a voksom — noha ez is csak egy funkció :o) Olyasmit mértek vele ami kicsi, és nagy mennyiségben elég drága ahhoz, hogy csak kevesen foglalkozzanak vele. Akár ókori pénzszámoló eszköz is lehetett.

 95. gonczi — 2013-04-03 22:59 

@andoc:
ez jól néz ki, és már korábban is hajlottam a fonáltekerés elméletre – pont a kis tüskék miatt.
De akkor miért nem találtak rajtuk / mellettük fonal maradványokat?
Egy lehetséges magyarázat, hogy csak bizonyos időszakokban használták, tekerték be, aztán csak várták a következő évet / ünnepet?

 94. andoc — 2013-04-03 22:36 

Sziasztok, csak eljutottam a regisztrációig, pedig nagyon régen olvasom már a blogot:)
A fonalas verzió nekem tetszik, a japán temari gömbök jutottak eszembe róla: http://www.instructables.com/id/How-to-Make-Temari/
Az, hogy a lyukakba beledugdosva mérni lehet velük valamit, megint nem tűnik buta ötletnek, a gyűrűk meg a kötőtűk méretét is hasonlóan szokták mérni.

De csak ötletelek, hisz egyik se magyarázza meg (sőt), miért csak ennyi van belőlük. Elsőre valami játéknak mondtam volna, de az megint nem valószínű. Különös, hogy ilyen keveset találtak belőle.

A

 93. gonczi — 2013-04-03 22:03 

Ismét egy remek poszt, remek hozzászólásokkal.
– tény, hogy én is már kicsit belefásultam a Gyatlov rejtélybe, úgyhogy épp jókor :)-
A tárgy maga ismerősnek tűnt – láttam már valahol valami múzeumban vagy interneten? – de ennyire nem ragadta meg a fantáziám, nyilván, mert ennyi információ nem volt mellette.
Nekem egy biztosnak tűnik: nem használati tárgyról beszélünk, egyébként találtak volna rá már utalást / vagy többet belőlük.
A szakrális használata tűnik valószínűbbnek.
Kelták, vagy a népvándorlás népei?
Mindkettő egy nagy titok, mindn esetre komoly fémöntés technológiával kellett rendelkezzenek. – ld. a beszámolót fentebb.
A márványból lévők szerintem egy kőfaragó mester próbálkozásai, hogy ilyet ő is tud csinálni. Lehet, egy uralkodói vagy előljárói megrendelésre.
Egy dolog viszont biztosnak tűnik: inkább egy átmeneti hóbort lehetett, mint egy tartós divat: mint az iPhone meg az Android manapság.
Ti mit gondolnátok egy megkövesedett okostelefonról – mondjuk – 1000 év elteltével?
🙂
provokatív, persze.

 92. becsuszoszereles1k — 2013-04-03 21:36 

83. @tiboru:

Hat, szerintem, ha dobalasra-rugdosasra hasznaltak (?), akkor nem hasznalt neki, hogy ennyi reszbol allt, bar a kovacsolas megbizhato dolog.
Az onteshez meg elkeszitik az ontoformat egy olvado materiabol – az eredeti, agyagbol megformalt murol keszult gipszontvenyrol (negativ), abbol az ontoformat (pozitiv), es az ontoforma es a nem emlekszem mi koze (samott fal?) beontik a bronzot, ami kozben a nemkivant anyag kiolvad (legalabb is a szobraszok valahogy igy csinaljak). A lyukakkal, mas cikornyakkal nem tudom mi ujsag.:)

 91. witchp — 2013-04-03 21:33 

Mire is lenne jó ez a blog, ha nem arra, hogy egy laza hétköznapon órákat olvasgassak egy olyan témáról, amiről eddig még soha az életemben nem hallottam? Csak ráadásul, néhány szórakoztató verzió, amit külföldi fórumokon emlegettek, mint lehetséges funkciót:

fűszertojás :))) (SZVSZ zseniális)
gombolyító segédeszköz … valamit rákötöttek (ugye mindenki asszisztált a nagymamájának/dédmamájának fonalgombolyításhoz a két karját párhuzamosan kifeszítve és mozgatva? Lehet, hogy a (z expatriált) római matrónák nem csesztették ilyennel az utódjaikat? Persze ma már csak gombolyítva árulnak fonalat.)

Figyelemreméltó, hogy ha (az itt lévő, nálam sokkal képzettebb kollégák hozzászólásait most egy pillanatra hanyagoljuk, és azt mondjuk, hogy elhisszük, hogy) az ODE-k kb. egy évszázadon belülről származó leletek, vagy legyen kettő-három, de relatíve rövid korszakon belül keletkeztek:
semmiképp nem “használati” (béna az idézőjel, inkább aláhúznám, vagy dőltbetűzném, de az nem megy át) tárgy volt. Nekem szimpatikus a bélyegző-elmélet, mint egy titkos társaság azonosító eszköze. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a leletek egy leszűkíthető, jól meghatározott korból ÉS földrajzi helyről származnak, ez a titkos társaság (ami a titkos társaságok természetéből adódóan vagy vallási, vagy katonai-politikai volt), nem volt hosszú életű.
Ha ennél tovább fennállt volna a titkos társaság, valószínűleg jobban elterjed, és/vagy dekonspirálódott is volna, valamilyen szabadszájú utód/örökös révén, szerintem.
Márpedig ez megmaradt titkosnak! Amennyit én tudok a történelemről (OK, tízszer ennyit tudtam, amikor az érettségire készültem, pedig az se sok), a rómaiak TÉNYLEG mindent dokumentáltak, még ami megfordult a fejükben, azt is. Egy fura dodekaéderről meg biztos írt volna valaki…

Ha google-képeket nézegettek: szerintem nem biztos, hogy a lyukaknak van jelentősége, már ha a lyuk nélküli ODE-k is eredetiek.

—Rettentően utálom, – és ezért voltam majd’ három évig csak olvasó, és nem hozzászóló – hogy SEMMIHEZ sem értek, amit itt fel lehetne használni egy konteó megfejtéséhez/ vagy bármilyen tényszerű és praktikus kiegészítéshez.—

És most tényleg, javítsatok ki, ha nagyon el lennék tévedve, de a puskapor a középkorban jelent meg Európában, nem?-ennek most nem voltam hajlandó utánanézni: és mégis guruló/hajíthatós miniatűr bombákról beszélünk?
(OK, ezért vagyunk konteó-oldalon: de akkor: kik, hogyan, mivel működtették, és miért felejtették el a technológiát még egy ötszáz évre utána?)

Amúgy úgy tűnik, hogy sok külföldi forrás véresen komolyan gondolja (sűlyosan tudományos értekezésekkel alátámasztva) a távolságmérő funkciót. Nos, engem a képletek ellenére sem győztek meg, de aki gondolja, vessen rá egy pillantást:
http://arxiv.org/ftp/arxiv/papers/1206/1206.0946.pdf
http://www.dodecaeder.nl/en/home (ez meg aztán főleg tudományosnak tűnik, de őszintén szólva csak addig olvastam, amíg el nem kezdte egy hatszögön magyarázni az ötszögekről szóló elméletét. Ha hibáztam, és gyorsan ítéltem, mea culpa.)

Még egy apró adalék: választ nem ad, csak kérdez: az egyik francia (bocs, belga…durva volt leírva látni a septante szót) oldal azt írja, hogy NEM TALÁLTAK MÉG KÉt egyforma ODE-t.
Na ez a konteó!

 90. Rókakígyó — 2013-04-03 21:11 

@dr. Lópici Gáspár: de ha ilyen fasza eszköz volt, akkor miért nem használták mindenütt? A geodéták ott is dolgoznak, ahol már vannak utak.

 89. Rókakígyó — 2013-04-03 21:07 

Vannak olyan dolgok, amiket sokat kerestek, de csak nehezen találtak meg. Az egyik ilyen eszköz a viking iránytű, aminek az a lényege, hogy felhős időben is meg tudták a segítségével határozni a nap helyzetét.

http://explorertravel.hu/hirek/rajottek-mi-volt-valojaban-rejtelyes-viking-napko

Ez biztosan jelentősebb találmány volt, mint a most tárgyalt valami.

 88. dr. Lópici Gáspár — 2013-04-03 20:54 

Az ancient dodecahedron-ra a gugli ad néhány találatot. A wikipédia szerint távolságmérő volt, talán lőtávolság felmérésére használták.

Én inkább arra hajlok, hogy földmérő szerszám volt, a római utak nyomvonalának tervezésekor, szintezésekor használhatták. Kétemberes meló, az egyik tartotta a mérőpálcát, a másik belenézett a gömbbe.
Nyilván csiszolt üveglapocskák adták a szerszám lényegét, a különböző méretek különboző nagyításokat adtak.

Megmagyarázza, hogy miért volt kevés (rómában az üveg nagyon drága holmi volt), és azt is, hogy miért csak egy volt egy helyen (egy helyen egyidejűleg csak egy geodéta volt).

Az anyaország úthálózatának kialakítása már megtörtént, oda nem kellett földmérő. Éppen a lelőhelyek környékének fejlesztése folyt, amikor valamiért leálltak a közútfejlesztési projektekkel, összeomlott a birodalom, elfogyott az eu-s pénz, vagy valami ilyesmi.

 87. vacsad — 2013-04-03 20:20 

Hát ha nagyon eleresztem a fantáziám én azt mondanám, hogy ezek bizony palantírok (a la Gyűrűk Ura), amiket egy elveszett törzs használt csak épp a lényeget nem látjuk, ami a dodekaéderek közepében volt elhelyezve 😛

 86. marbe — 2013-04-03 20:04 

@marbe: továbbgondolva, ebből az következik, hogy nem a 12 a bűvös szám, ami elvezethet a megoldáshoz, hanem az 5 vagy a 2×5 vagy a 10, csak kellett egy talp is…

@tiboru: amúgy igen, egész jó kis labdát lehetne egy ilyenből csinálni, de nem Brian módra, hanem pl. úgy hogy ráteker az ember némi fonalat, kenderzsineget, vagy bőrcsíkokat a pöckök mentén fordulva, amíg kellően gömbölyű nem lesz, mint egy gombolyag, de azért van súlya is a bronz váz miatt… 🙂

 85. tiboru — 2013-04-03 20:01 

Biztos láttatok már olyan régi, mélytengeri búvársisakot a XIX. század végéről, nekem most ugrott be a látvány.

És itt jön be a képbe a paleoasztronautika: mi van, ha az ókoriak láttak pár űrhajóst, akik ilyen (hasonló) sisakokat viseltek, s akiket isteneknek hittek? Reprodukálták a látványt, de az idegenek utólag összegyűjtötték a tárgyakat, mert féltek az utókori lelepleződéstől. Csak hát Pech gehabt, nem sikerült mindegyiket összeszedni.

http://www.fotkyfoto.hu/fotok-kepek/antik-buvar-sisak%28572848%29/

http://webaruhaz.hajosparadicsom.hu/buvarsisak_7_cm_4706

 84. tiboru — 2013-04-03 19:54 

@marbe:

Hm, érdekes… Bőrt feszítettek a lyukakra? Ezeknek az angoloknak mindenről a foci meg a labda jut az eszükbe 🙂

Tényleg: a sportszer-verzió már volt? Valami rituális testmozgás, mint a majáknál a Szent Labdajáték…

 83. tiboru — 2013-04-03 19:51 

@becsuszoszereles1k:

Majdnem biztos vagyok abban, hogy kovácsolással illesztették össze a fél (negyed?) darabokat. Az ilyen apró és komplikált (üreges, lyukacsos) tárgyakat elég macerás lehet kiönteni, mint ahogyan az az egyik itt belinkelt oldalon is látszik.

 82. siolrog — 2013-04-03 19:45 

@Attus Germanicus:

Úgy rémlik a druida vallást sem sikerült igazán rekonstruálni.
Stohnhange megalitikus köveit meg néphez kötni sem. Hát most lesz hozzá egy sorozat dodekaéderünk is…:)

 81. marbe — 2013-04-03 19:40 

http://s8int.com/phile/page49.html

Egy angol úriember (Brian Campbell) a kertjében talált egy ilyet bronzból, ami a fellelhető darabok közül az egyik legjobb állapotban van (a link mögött van jó kép is róla).
Az érdekességei:
– nem gömbök, hanem gomba formájú rücskök vannak rajta (engem a kikötőkben található cölöpökre emlékeztet amikhez a hajókat kötik ki, szóval valamit rákötöttek, vagy a Brian szerint lehet, hogy bőrt feszítettek a lyukakra, és a rücskök tartották a helyén….)
– különböző átmérőjű lyukak vannak az oldalain (azt mondjuk nem írja, hogy két szemközti lyuk átmérje különbözik-e vagy sem)
– 12-ből 10 lyuk gyönyörűen ki van dolgozva, még három koncentrikus kört is véstek köré, a maradék kettő viszont elnagyolt, körök nélkül (valószínűleg ezeket nem használták, mondjuk az egyik volt az alja a másik meg a teteje..)

egyre izgibb 😀

 80. siolrog — 2013-04-03 19:33 

@tiboru:

Ebben igazságod vagyon, különösen, ha a kátrány is az összetevők között volt…
Magának a borításnak persze nem kellett nagy hőfokon égnie (Lsd: gyutacs-puskapor).

Viszont nem lesz könnyű a robbanó-elegy összetételének pontos feltárása, ha már a rómaiknak sem sikerült…

Lehet, onnan kellene kiindulni, hogy miért hallgatnak az egészről a más témákban elég precíz írott források.

 79. Attus Germanicus — 2013-04-03 19:26 

Előszöris szeretném leszögezni, hogy mindannyian hülyék vagytok, hogy egy nap alatt ennyit bírtatok írni egy témáról, amiről, röviden összefoglalva, nem tudunk semmit 🙂

Aztán, többekkel egyetértve, én is azt gondolom, hogy a régészeti helyek és a kelta kultúra területe közötti korreláció mértéke túl magas ahhoz, hogy figyelmen kívül volna hagyható. De így is feltűnő, hogy nincs egyetlen találat sem Itáliában, ennek viszont racionális magyarázata lehet, hogy eljutott Rómába néhány darab, de ott az idők folyamán kézen-közön eltűntek.
Az írásbeli emlékek hiánya ez esetben viszonylag könnyen megmagyarázható, hiszen az időszámításunk kezdete körüli időszakból kelta írásos emlékeink nemigen vannak, és ha ez a tárgy valami olyan jellegű volt, amit nem mutogattak a rómaiaknak, akkor teljesen reális, hogy nem marad fenn róla írásos említés.
A helyenként csak egy fennmaradt példány, véleményem szerint, valamiféle szakrális jellegre utal, azaz nem használati tárgy volt, hanem a vallásgyakorlás eszköze, amiből egy helyen mindig elég volt egy.

Na, most máris okosabbak vagyunk, mint a világ összes régésze együtt :-))

 78. becsuszoszereles1k — 2013-04-03 19:09 

63. @witchp:
55. @Rokakigyo

Szinten!
Stilussundiszno!!:DDD

 77. becsuszoszereles1k — 2013-04-03 19:05 

Nagy kep:
-Ugy nez ki, mintha a nyilasok belul sorjasak lennenek, es alul a belsejeben is latszik valami nem eldolgozott resz(?) – vagy ezt csak az ido bronzfoga tette?
Ruhagombnal, plane ekszernel, disztargynal azert ez nem megszokott.

-Az ode’ lapjain is latszanak mintazatok: minden csucs (rucsok) alatt kor (dupla?), a kozepe’n pont-bemelyedessel es a nyilast is dupla kor ovezi.
Ez lehet valami (be)fogo szerszam/eszkoz, amit a keszitesnel hasznaltak? Bar az egyik kis kepen diszitesnek is tunhet, de valamivel csak meg kellett fogni “gyartas” kozben.

-Kozepen korbefut egy varratszeru vonal, mintha az also es a folso “bura” illesztese volna.
Amennyiben az ode’ harci eszkoz, vagy nagy erohatasnak kitett targy, mennyire csokkentheti a szilardsagat, ha ket reszbol van osszeillesztve (ha)?

[Szilardsagtanilag emlekeztet meg zart kagylora; tojasosdoboz tojas/elem formajara, bar annak csak negy oldala van (egyebkent a doboz “papundekli ontvenyen” lathato egy fuggoleges varrat, illetve az also lapjan koralaku benyomat kozepen apro bemelyedessel, ami nem disznek van ott).
Szoval az ode’ szilardsagtanilag stabil (anyagaban is), am ha az illesztest erne erohatas szetpattanna (a kulonbozo formaju magokra is a varratnal utunk ra, hogy konnyen szettorjon), hacsak nem vedik a rucskok (de lehet, hogy az anyagvastagsag miatt megsem?).
Oke fembol, de mi van a kovel? Nagy erohatasnal a rucskok is vigan letorhetnek – tenyleg inkabb az akadalytalan mozgast szolgalhattak. Vagy a kenyelmes/gyors hasznalatot, ha (ultramodern) pecsetrol vagy valamilyen nyomo targyrol van szo.]

 76. tiboru — 2013-04-03 18:58 

@siolrog:

Nem vagyok szakértő, de szerintem az égésnyomok (pláne ha robbanás is volt) megmaradtak volna már egyetlen használat után is (erre viszont semmi hivatkozást nem találtam).

 75. bobby — 2013-04-03 18:54 

Róma területén azért nem találtak,mert ők terjesztették el szerteszét.Vagy az is lehet,hogy tényleg bélyegző volt,ami a régi teljesítménytúrázóknak segített a megtett távokat igazolni.Esetleg olyan lehetett,mint a Dragon ball című örök klasszikusban,hogy ha valaki összegyűjtötte az összeset,akkor kívánhatott egyet a Sharon nevű sárkánytól (a mesében ez általában az volt,hogy valaki támadjon fel)…-)

 74. siolrog — 2013-04-03 18:52 

@siolrog:

folytás=fojtás

 73. siolrog — 2013-04-03 18:51 

@witchp:

Ha a lyukakra vmilyen folytást alkalmaztak, ami elképzelhető, akkor még otthon gyártható puskaporból is elég komoly kis fegyvert lehetne barkácsolni egy 5 cm-esből is, gondolj a pisztolygolyó hüvelyének űrtartalmára

Nehogy kiróbálja vki, úgy járna, mint az ókori villa tulajdonosa…

 72. siolrog — 2013-04-03 18:44 

Tovább gondolkodva a hajítófegyver-koncepcion:

Mivel relatíve kicsi a mérete (4-15 cm átmérő) eléggé hatékony robbanó-gyújtó keverék kellett bele. Kis mérete miatt kis távolságokban kellett használniuk (ókori kézigránát), de azért a begyújtáshoz szükséges tűz forrásának az arcvonaltól kissé távolabb kellett, hogy legyen az állása.

Nyilván olyan borítása volt, ami lassan ég át, hogy egy x*100 m-es futva történő rohamot kibírjon robbanás nélkül. Kellett egy madzag is, amivel hordozni és dobni lehetett, égő tárgyat a harcos mégsem tarthat a kezében.

A kis golyók a csúcsokon majdnem biztos, hogy azt jelentik, hogy a tárgyat sík talajon gurulásra is tervezték. A díszítettség sem mond ellent a fegyver-koncepciónak(, még a II. vh-ban is előfordult, hogy a bombákra feliratokat, „jókívánságokat” festettek, nem beszélve az aranyozott hegyű puskagolyókról, persze az ókorban feltehetően a magasabb rangú harcos fegyvere volt a díszítettebb).

Mivel a szemben fekvő lyukak teljesen azonosak, az egymás mellett lévők nem, ez megfelelő dobási technika mellett fokozta a röppálya stabilitását, mivel a tárgy saját tengelye körül forgott. Szvsz úgy dobhatták el. ahogy ezt ma kalapácsvetésben láthatjuk (itt a csúcs 80-90 m)

 71. tiboru — 2013-04-03 18:18 

@Salamancai űrhajós:

Szellemes ez a verzió az esetleges kristálylencsékről és/vagy ezüsttükrökről, lelki szemeimmel már látom is a galliai diszkókban vadul villódzó fényeket :-), de mi a valószínűsége annak, hogy egyetlen fellelt ódéban sem találtak még nyomokat sem ezekből? Nem vagyok telhetetlen, de valami szilánk vagy törmelék azért jól jönne az elmélet mellett…

 70. Salamancai űrhajós — 2013-04-03 18:10 

@marbe: Most azon gondolkodom, hogy maga a forma is rohadtul fontos volt valamiért nekik.

Eszembe jutott ugyanis, hogy esetleg valaminek az osztályozásához kellett: mint egy gyümölcs-szortírozó gép, ami különböző méretű lyukakkal válogatja szét az almát pl. De rájöttem, hogy ilyesmire sokkal egyszerűbb lett volna egy fa deszka, különböző átmérőjű lyukakkal. És jóval több kellett volna (a poszt számai alapján: olyan mennyiségben találtak ilyen tárgyat a birodalom lakosságára vetítve, mintha a mai Magyarországon egy tárgyból csak 12 darab lenne, és az is mint BAZ megyében).

Mi van akkor, ha csiszolt kristálylencsék voltak a lyukakban? Valamiféle fénybontó berendezés, vagy ókori diszkógömb. Ha a sík oldalak számát maximalizálni akarták a szimmetrikus, gömbszerű forma megtartásával, akkor a dodekaéder elég jó választás.

És mi van, ha kristálylencsék és befele fordított ezüsttükrök rendszeréről van szó? Megfelelő elosztással létrehozható egy, a mai pentaprizmák működésére emlékeztető eszköz, esetleg egy periszkóp…

 69. FilcTroll — 2013-04-03 18:09 

A néy centis példányokon túl nagy lyukak nem lehetnek. Rudakat dugdosni még a legnagyobbakba is bajos.

 68. witchp — 2013-04-03 18:05 

Ókori fegyverek szakértői cáfoljanak meg, de a gyújtóbomba/hajítófegyver vonalhoz a 4 cm-es átmérő kissé kicsi lesz, nem?

 67. igazitrebics — 2013-04-03 17:23 

No, most ez vagy gyün, vagy megy, vagy valami!

 66. siolrog — 2013-04-03 17:03 

@marbe:

Engem is ez nem hagy nyugodni, hogy miért nem vasból csinálták…
Jézusom, most jövök rá a bronzkor előbb volt, mint a vaskor! (remélem nem mondtam nagy hülyeséget…)

 65. siolrog — 2013-04-03 16:55 

@Salamancai űrhajós:

(megégett tárgyak vizsgálatánál a c-14-es izotópvizsgálat, korábbi felfogásokkal ellentétben, ma már nem számít megbízhatónak, egyébként is, 40-50 év bőven a hibahatáron belül van)

 64. csiga — 2013-04-03 16:54 

a számolóGÉP-et persze úgy kell érteni, hogy számolást segító eszköz, csak nem gondoltám át teljesen, mielőtt megszólaltam 🙂

 63. witchp — 2013-04-03 16:53 

@Rókakígyó:

55.

Basszuskulcs, stílussündisznó… öt perce nem térek magamhoz :DD

 62. csiga — 2013-04-03 16:52 

gyoki hozzászólásából továbbindulva: számológép. Azért volt keveseknek egy-egy helyen, mert kevesen foglalkoztak számolással (lásd még: írástudók alacsony száma).

Vagy mécsestartó.

Vagy ez, vagy az.

 61. siolrog — 2013-04-03 16:49 

Azoknak akik, esetleg hisznek a tárgy katonai rendeltetésében:

A tárgy összes oldalán azért vannak szimmetrikusan a lyukak, hogy hajítás közben a röppálya stabil maradjon. Bár semmit sem tudunk a hajítás és a meggyújtás módjáról, feltételezhetjük, hogy begyulladás után ezek a lyukacskák rakétahajtás elvén működtek volna, vagyis a kiáramló égő anyag az ellenkező irányba hajtotta volna a repülő szerkezetet. Ezt a meggyulladt szerkezetet csak szimmetrikusan elhelyezett lyukakkal lehet kb. egyenes pályán tartani…

 60. marbe — 2013-04-03 16:36 

@marbe: a b) variáció alapján tényleg lehetett valami mérce, vagy etalon, és ezért nem találtak benne semmit, mert bedugták a tárgyat, ha sikerült megfelelt, és már ki is húzták.
De miért szarakodtak volna márvány mérce készítéssel, meg bronzzal? lehetett volna vas vagy agyag esetleg fa is?

 59. marbe — 2013-04-03 16:27 

@Salamancai űrhajós: igen, a lyukak is felettébb gyanúsak, tuti bele tettek valamit, ezért is üreges maga a tárgy. De akkor felmerül a kérdés, hogy a leletekben miért nem maradt abból az anyagból semmi amit beletettek?
a) Lehet hogy lebomlott, méghozzá teljesen az idők során, tehát nem lehetett fa rúd, mert abból csak maradtak volna töredékek. Viszont lehetett valami nagyon gyenge vászon, vagy lágyszárú növények, esetleg élőszövet(hús), zsír? A folyadékokat kizárhatjuk, mert azok kifolytak volna az alsó lyukon. Illetve, elég hülyén hangzik de mondjuk földdel is megtömhették, amit a régészek meg kipiszkáltak belőle, nem zárhatjuk ki 😀
b) csak rövid időre tettek bele valamit, amit mindig ki is vettek belőle. Például az ember aki használta az ujjait dugta bele a lyukakon

 58. becsuszoszereles1k — 2013-04-03 16:22 

20. @emmalisa:

Es a nyikorogva atfordulo konyvespolc moge is beengedtek?:)

 57. Salamancai űrhajós — 2013-04-03 16:18 

@siolrog: Olvastam a magyarázatot, miszerint a római hadvezetés dugdosta el egyesével elleplezendő azt, hogy nem jöttek rá a fegyver működésére.

Sajnos túl életszerűtlen magyarázat a számomra. 🙁

Elvileg a tárgyak keletkezésének ideje I.sz. 100-300, vagy legkorábban Krisztus születésének időszaka. Julius Caesar I.e. 44. március 15-én merényletben elhunyt.

 56. Salamancai űrhajós — 2013-04-03 16:12 

@marbe: Érdekes okfejtés és összefoglalás! 😀

Igazad van: ez valami használati tárgy lehetett. A szimmetrikus méretű lyukak elég gyanúsak: valamit át kellett dugni rajta. Ezzel összefüggésben: gyanítom, hogy egy nagyobb gép vagy eszköz része lehetett. Viszont egy különleges, egyedi eszköz alkotórésze kellett, hogy legyen, tehát nem fegyver, nem valamiféle szállítóeszköz (lószerszám, kocsialkatrész stb), és nem is kereskedelmi használatú.

Mi van akkor, ha valamiféle etalon volt? Más a méret és az anyag, tudom. De érdemes lenne azt megnézni, hogy van-e bármi olyan tulajdonsága az ódéknak, ami egyezik. Vagy, hogy két paraméterének az aránya kiadja-e minden esetben ugyanazt a számot.

Eszembe jutott egy kép, ami David Präkel 4. fotókönyvében van. Egy japán fotós művészi képeket készít olyan gipszöntvényekről és kőfaragványokról, amiket eredetileg a matematikaoktatásban használtak 100-150 éve, bonyolult függvények szemléltetésére.
Ha nem mondják meg, hogy mit látok a képen, valószínűleg az életben nem jövök rá!

Este megpróbálok keresni a neten képeket.

 55. Rókakígyó — 2013-04-03 16:12 

szerintem a lukméret a kulcsa a dolognak. Valami olyasmit tarthattak benne, amik különböző átmérőkben léteztek… mondjuk gyertyát… Ha jól emlékszem ilyen vasmütyürökkel fogták össze a ruhákat is. Akkor a lukméret magyarázata a téli és nyári öltözet:)

Vagy stílussündisznónak használták esetleg…

 54. siolrog — 2013-04-03 16:12 

@Salamancai űrhajós:

Az, hogy csak egy db került elő mindenhonnan, nem lehet véletlen, ez a magyarázat egyik fő eleme, ez maga az összesküvés, manipuláció, tudatos zavarkeltés a dologban szvsz (mert az, hogy nem tudjuk, hogy mi célt szolgált a szerkezet, az még csak a mi „nyomorunk”, nem konteo!)

Lásd még: 49, 50

 53. becsuszoszereles1k — 2013-04-03 16:09 

4. @kszabo:

Akkor ez vagy falafel galvanizalo volt, vagy zsebreaktor tok.

 52. marbe — 2013-04-03 15:52 

Nos, eddig bírtam a háttérből való olvasgatást, üdv minden konteósnak!

Nem gondolom, hogy ez valamiféle dísztárgy lenne, vagy titkos jel, mert az egész felépítése azt sugallja, hogy ez a dizájn tudatos és gondos mérnöki tervezés eredménye, egészen biztosan valami speciális funkció érdekében. De mi lehetett ez a funkció?

Úgy gondolom érdemes egyenként megvizsgálni a bizonyítható tényeket, amik az összes lelet esetében azonosak:
1. dodekaéder az alap
2. szimmetrikus
3. üreges, az oldalakon lyukak
4. a csúcsain gömbökkel
5. bronzból, illetve márványból (tehát fém vagy kő) vannak
6. ritka lelet, és mindig 1 van csak egy helyen

amit nem érdemes vizsgálni, mert különbözőek, vagy nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani és ezért félrevezethet: mikor készültek, a lyukak mérete, díszítés, pontos méret és súly.

1. miért pont dodekaéder?
Két dologhoz lehet köze a dodekaéder formának: az oldalai (12) vagy a csúcsai számának, illetve, hogy elég jól közelíti a gömb formát, de az elkészítése mégsem túl bonyolult.

2. miért szimmetrikus?
miért tervez valaki valamit szimmetrikusra? Azért, hogy mindegy legyen melyik az alja vagy a teteje. És ez mire jó?
Egyrészt arra, hogy ha nem tudja az ember precízen pozicionálni, pl. dobással kell a megfelelő helyre juttatni stb, akkor is biztosan jól érkezzen meg, és el tudja látni a funkcióját. Vagy mint a dobókockánál, ne lehessen kiszámítani, hogy hogy érkezik meg, vagyis pont az a lényeg, hogy mindig máshogy álljon.

3. miért üreges? Hisz jóval egyszerűbb elkészíteni ugyanezt mondjuk tömör márványból. Nos egyrészt azzal, hogy üreges jóval könnyebb lett, főleg kő és fém esetén. De mivel különböző súlyúak és méretűek vannak, ez nem hiszem hogy vezetne valamire…
Másrészt hogy bele lehessen tenni valamit.És erre utalnak az oldalakon található lyukak is (hiszen akár úgy is lehetne üreges belül, hogy nincsenek lyukak rajta, tehát mondjuk bronz lapokból van összehegesztve, de nem 🙂 )

4. a csúcsain gömbökkel, de miért? Szerintem ez a kulcs a megfejtéshez, a gömböcskék. Mégis mi a jóég indokolja a csúcson levő gömböket??? Dobókocka esetében pl. semmi…Tehát miért tervez valaki fémgömböket a sarkokra? Pl. azért, hogy ne érjen az oldala a földhöz. Vagy ahogy korábban írta valaki, hogy valamit hozzá lehessen rögzíteni, fonalakat rátekreni, stb.
Vagy hogy kis felületen érintkezzen a környezetével, kvázi egy rücsök. Ami arra jó, hogy pl. , hogy csökken a súrlódás, vagy az erőhatások koncentrálódjanak a gömbök kicsi felületén és ne oszoljanak el az egész oldalon. tehát lehet vele zúzni, morzsolni, belenyomni valamibe, stb…Sajnos mindhárom lehetőség elég valószínű, és nem zárják ki egymást…pedig ha tudnánk mire jók a rücskök rajta, már tudnánk mire jó az egész ódé…

5. bronzból, illetve márványból (tehát fém vagy kőből) vannak
Mért? Miért nem fából vagy agyagból, hisz az egyszerűbb lenne és olcsóbb is? Vagy miért nem ezüstből vagy aranyból (ez gyakorlatilag kizárja, az ékszer vagy dísztárgy, esetleg vallási/szakrális funkciót)? És miért nem vasból? Lehetséges oka és célja az anyagválasztásnak valószínűleg a tartósság, keménység és kopásállóság, esetleg korrózióvédelem lehetett.
Miért készít valaki valamit kőből vagy bronzból mondjuk fa vagy agyag helyett? Mert extrém erőhatásokat és/vagy hőmérsékleteket kell kibírnia. Az erőhatások pl. eldobták, vagy hozzávágták valamihez, belenyomták valamibe, zúztak vele valamit az agyagot mint alapanyagot kizárják.
Ha pl. tűzbe rakták, vagy meggyújtották, akkor érthető miért nem fából van.
Ha vizes környezetben használták, akkor meg érthető, hogy nem fa és nem vas. Akár forró vízbe is dobhatták.
6. ritka lelet, és mindig 1 van csak egy helyen, de miért???
Vannak olyan használati tárgyak, amik nagyon speciálisak, és elég egy darab belőlük. Sőt akár lehetett pontosan az a cél, hogy egyszerre csak egy darab legyen adott helyen belőle (A bélyegző, mint feljebb elhangzott lehet egy jó irány).
A másik lehetőség, hogy csak extrémen szakképzett mester tudta helyesen kezelni, amiből egyrészt kevés volt, másrészt lehet, hogy annyira speciális funkciója volt, hogy nagyon ritkán kellett használni, így egy mester viszonylag nagy területet képes volt lefedni a szolgáltatásával, és mivel kevés mester volt, nem érte meg konkurálni, egyszerűbb volt szűz területet keresni.

Ezeket a szempontokat figyelembe véve már elég jól lehet szűkíteni a kört…És ez alapján szerintem nagyon valószínű, hogy bizony ezt az eszközt használták valamire.

 51. Salamancai űrhajós — 2013-04-03 15:33 

@siolrog: Az ókori gyújtógránát teória sem lenne rossz… de nem magyarázza azt a körülményt, hogy miért egy és csak egy darab került elő mindenhonnan.

Ha dobófegyver volt, logikusabb lenne hármasával-négyesével, vagy egy egész ládányival találni belőle. Akár korabeli gránátostáskákban, hevederekben stb.

Plusz, ha a rómaiak ellen bevetettek egy ilyen fegyvert, ami ráadásul hatékonynak is bizonyult, nem tudom elképzelni, hogy épp a római birodalmi hadsereg NE csapott volna le rá, hogy kicsit továbbfejlesztve a saját hadseregében rendszeresítse.

 50. siolrog — 2013-04-03 15:22 

@siolrog:

(különösképpen igaz ez Július Cézarra, – márminthogy szándékosan nem vett tudomást a titokzatos szerkezetekről – mivel Cézárt nemcsak katonái imádták, de ő is rendkívűl korrekten és támogatólag viszonyult alárendeltjeihez, távolabbi céljai megvalósulását is segítve ezzel…)

 49. siolrog — 2013-04-03 15:15 

@siolrog:

Ja, azt még meg kell fejteni, miért nem volt egy helyen egyszerre több…

Hát…
Amikor a rómaiak rájöttek, hogy nem tudják megfejteni a robbanó szerkezet működését, a katonai parancsnokok egy összeesküvést szerveztek, ami elfedné az ő fiaskójukat, és eléggé lejáratná a keltákat. Ezért azt kezdték terjeszteni, hogy ezek a szerkezetek a kelták isteneinek a lakóhelyei és minden kelta közösségnek csak egy ilyenje van, amit imád. A katonáikkal pedig begyűjtették a felesleget titokban, és egyenletesen eloszlatták…

A tudósokat és művelteket azonban nem igazán győzte ez meg, de leleplezni sem tudták ezt a hamisságot. Ezért inkább kihagyták az évkönyvekből és a kelták leírásaiból…

 48. Rókakígyó — 2013-04-03 15:12 

@gigabursch: Igen. Ez az. A borítóból is több verzió létezik, én arra gondolok, ami külön leszedhető a könyvről és van eleje meg hátulja a full csatajelenettel. A filmben az ostrom kapcsán 3 komolyabb csatajelenet van, igaz az utolsó vagy 30 perces. Pont ilyen beállítás, mint a borítón, a filmben nincs és látszik, hogy a közelikkel vigyáztak az operatőrök, nehogy csuklók látszanak rajta.:)

 47. Vanek B. Eduard — 2013-04-03 15:03 

@mrparpila: Szerintem is valamilyen ókori nem-mainstream hiedelemhez kapcsolódott. Pl. a korabeli feng-shui szerint az ilyen cucc megvéd a szemmelveréstől (főleg, ha pirkadatkor egy barna kőre lépve a vállad felett hátraköpsz).
Azért egy-egy darab, mert baromi drágán adták: nem az anyag és előállítás árát megfizettetve, hanem a hitét.
Azért nem említik sehol, mert kissé szégyellték a felvilágosodott római polgárok az ilyen távolkeleti babonáikat.

Egyébként az mi, hogy a tetraéder felszíne a legkisebb?Egyenlő térfogat esetén a legnagyobb! Vagy vitázzak Keplerrel? 🙂

 46. Leon Cor Leoni — 2013-04-03 15:00 

@FilcTroll:
Nekem is ez ugrott be elsőre, lehet, hogy túl sok konteót olvasok? 🙂

 45. sanyigeza — 2013-04-03 14:59 

Hello!
Szerintem alapvetően nem kell azon filózni, hogy miért találtak ekkora területen ilyen tárgyakat, mivel ha megnézzük, akkor a középponttól, ami a mai Franciaország, Németalföld, simán lehet a kereskedelemmel akkora szóródás, hogy eljut belőle néhány darab a mi irányunkba, főleg ha mondjuk egyetlen fémműves, vagy műhely munkája az összes. Szvsz, ez egy egyszerű dísztárgy, amivel valakiket egy adott műhely megajándékozott, valamilyen alapon. Ez magyarázhatná az alacsony számát, azt, hogy nem jegyeztek fel róluk semmit. Laikusként nekem ez volt az első gondolatom az egészről.

 44. siolrog — 2013-04-03 14:52 

Érdeklődöm a történelmi kérdések iránt és olvasgattam is e témában, és furcsa módon a kelták mindig meglepetést okoztak. Talán azért, mert a rómaiak, miután – nagy nehezen – legyőzték őket, mégse voltak képesek teljesen kiismerni a keltákat? (És a rómaiak nyomán mi se igazán ismerjük őket..)

Ilyen meglepetések: a kelták keresték a halált a csatákban. Kék színűre festették magukat, senki sem tudja miért. Meztelenül harcoltak. Sosem adták meg magukat. Iszonyatos csatakiáltások. Óriási lángoló tüzes kerekek. Harci szekerek, stb.

Szvsz a dodekéderekben egy olyan robbanóanyag lehetett, ami más elven működött, mint a puskapor. Inkább elvében a mai repeszgránátokhoz hasonlított, de nem fémrészecskék távozhattak a lyukakon, hanem lángoló vmi (kátrány, stb), ami az ellenséges katonára hullva elolthatatlannak bizonyult. Maga a szerkezet golyószerűen gurult, ha nem talált élő célpontra egyből továbbgurulhatott a földön, pusztítva. A rómaiak (a görögökhöz hasonlóan) nagyon kedvelték a zárt harci alakzatokat. Ha egy ilyen szerkezet a falanx páncélzata miatt leesett a földre, még továbbgurulhatott a páncélok fala mögé, fröcskölve az égő anyagot.

Mivel tökéletes volt a felfedezés, mindegyik elműködött. És mivel a kelták nem estek fogságba, nem volt kit kifaggatni, a rómaiak meg ezt a nekik kellemetlen fiaskót egy idő után nem forszírozták…

(Egyébként az, hogy tűzhely hamujában is megtalálták két dolgot bizonyít:

1. Nem volt vallásos rendeltetése, hiszen szent tárgyakat nem szoktak tűzre dobni (kivéve forradalom, de arról tudnánk)

2. Akkor is voltak „kicsit” nem elővigyázatos emberek, az egyik talált egy fel nem robbantat és kíváncsi volt, hogy működik. Rátette a talál tárgyat a tűzhelyére. Mivel a találmány tökéletes volt, nem maradt tanú, aki elmondhatta volna, hogy működik…

 43. almoragh — 2013-04-03 14:21 

@Salamancai űrhajós: lehet, hogy valami “gyarmati” titkosszolgálat holmija volt, talán tényleg üzenetküldésre szolgált, de az is lehet, hogy csak simán igazolták magukat vele.

de mondom, az is lehet, hogy túlzottan a Kim hatása alá kerültem:)

 42. gigabursch — 2013-04-03 14:19 

@Rókakígyó:
Ez a hirdetés nem sokáig látszik, de gondolom erre gondoltál.

http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=egri-csillagok&ID=31660

 41. Salamancai űrhajós — 2013-04-03 14:19 

Azt nem értem, hogy miért nem lehet ebből a cuccból egy helyen több?

Rangjelző? Akkor miért csak Észak-Itáliától Belgiumig használták a birodalom területén? Róma környékén pont nem?

Szakrális tárgy? Miért nem volt belőle kettő? Miért nincs rá semmi utalás a korabeli forrásokban?

Jeltárgy kémeknek? Ez magyarázná a bizarr és változatos megtalálási helyeket, az egyedüliséget és esetleg a területi homogenitást is. De pont egy ilyen egyedi cucc lenne jeltárgy?

Két fő problémám van ezzel a cuccal:
1. Rómában miért nincs egy darab se? Sőt egész Itáliában!
2. Miért nem említik ezt a cuccot sem történeti, sem irodalmi, sem vallási források? Sehol egy említés egy ennyire bizarr cuccra? Miért?

@iksz: Bélyegző, ez tetszik. 🙂 Valami ilyesmi lehet a megoldás. Kérdés, hogy miért nem dátumozhat egy településen két ember, illetve miért ennyire jól körülhatárolt területen használták.

@hazitroll: Fú, ilyen az én Kinderemben is volt, Yodás. És én sem jöttem rá, hogy a fenébe működik. 😀

 40. gyoki — 2013-04-03 14:09 

@pityer: A kelta eredet még azért is érdekes lehet, mert 20 csúcsa van a dodekaédernek, vagyis az ódének, ami úgy a kelta számrendszer alapja, a lyukak meg jelölhették, hogy hányszor húsz…
Másrészt a kelták térképe jobban lefedi a találatokat, mint a római (sab1703.s.a.pic.centerblog.net/06df6298.JPG).

 39. FilcTroll — 2013-04-03 13:54 

De jó játék! 🙂

Szerintem ez egy titkosított üzenetek küldésére szolgáló analóg eszköz. Különféle színű és vastagságú fonalak szinte végtelen variációban fűzhetők a bütykökre, ezek hordozták az üzenetet, mint a csomóírásokban. Azért nem dokumentált, mert a kortársak sem tudtak a létezéséről, csak egy zárt körben használták. Ez valamilyen hírszerzői hálózat éppúgy lehetett, mint egy titkos politikai vagy vallási csoport.

 38. almoragh — 2013-04-03 13:47 

@hazitroll:

Na, ezen én is törtem a fejem vagy negyed órán keresztül:) A legfurcsább az, hogy valamilyen oknál fogva két megskalpolt játékot egymásba lehetne rögzíteni a fejüknél fogva.

DE MINEK?! 🙂

Szerencsére a másik tojásban egy teljesen egyértelműen hasznosítható gurulós játék volt, az végül megnyugtatott. 🙂

Szerintem is valami jelzés lehetett, ahogy Emmalisa is írja a török szabadkőművesekről. Oké, tök más kor, de a Kimben is valami amulettel igazolták magukat egymás előtt a titkosszolgálat emberei… Talán valami hasonló lehetett. Bár a félkilós titkos jelzés egy kicsit durvának tűnik, de ez azért megmagyarázná, miért találták meg olyan sok helyen és miért nem találtak egyszerre többet… Titkos társaság, titkosszolgálat, valami szekta, ilyesmikre gondolok.

Pityer: bár én nem vagyok történész, de úgy tudom, hogy a kelta törzsek között azért voltak elég jelentős eltérések, szóval akár lehetett valami kevésbé elterjedt vallási vagy egyéb holmi is náluk – az, hogy sok helyen, ahol éltek kelták, nem került elő ilyesmi, még nem jelent túl sokat. Bár lehet, hogy hülyeséget írok, ebben az esetben bocs:)

 37. hazitroll — 2013-04-03 13:29 

@tiboru: Bonnban a Rheinisches Landesmuseumben van egy, amin két lyuk is van, egy tanulmány hivatkozza, képet nem találtam, illetve a múzeum honlapján sem, de ez kb. 2 perc keresés után volt. Egy másik tanulmány mondjuk ugyanoda dodekaédert hivatkozik. Ez meg hollandul van, de legalább képpel: http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=4&cad=rja&ved=0CEQQFjAD&url=http%3A%2F%2Fwww.nieuwarchief.nl%2Fserie5%2Fpdf%2Fnaw5-2005-06-2-158.pdf&ei=9xFcUZzTK8SmtAby34DoBQ&usg=AFQjCNFy539RVNry-O8CahFxEvhsYhyAwA&sig2=Pyf3r9hIWmVmYgqWClSX4w&bvm=bv.44697112,d.Yms

 36. tiboru — 2013-04-03 13:09 

@hazitroll:

Igen, a londoni (?) ikozaéderes leletet szándékosan hagytam ki, abból úgyis csak egy darabot találtak (ha jól tudom), ráadásul az nem is lyukas.

 35. hazitroll — 2013-04-03 12:43 

@tiboru: Emmalisához is szól a kérdésem, felvetésem: az elképzelhető, hogy ezek valamiféle kohászati termékminták, bemutatódarabok, hogy mi itt (ott) ilyet tudunk, lehet rendelni bármit, ami ennél nem bonyolultabb? Ismert történelmileg bármi olyan tárgy, ami ilyen szerepet betöltött?
Van, aki megpróbálta kiönteni otthon, nem tudom mennyire tekinthető profinak a technikája: http://www.atomicshrimp.com/st/content/dodecahedron
Neki nem sikerült túl jól/szépen, tehát elképzelhető, hogy valóban lehet akár “mestervizsga” tárgya is egy ilyen.
Izokaéderben is van amúgy majdnem ilyen, ezt szándékosan nem említetted, Té?

 34. hazitroll — 2013-04-03 12:29 

@iksz: Juteszembe a mai kor és a triviális megoldások: az aktuális Kinder tojásokban van ilyen majmok bolygójának tűnő, valójában Star Wars játék. Nekem képpel, leírással negyed óra aaltt nem sikerült rájönnöm, hogy működik… Itt látszik a leírás nagyobb része, meg a játék. http://static.limundoslike.com/originalslika-19039501.jpg

 33. tiboru — 2013-04-03 12:17 

@hazitroll:

Sajnos megintcsak passzolni tudok, esetleg találgatni: figyelemmel arra, hogy a klasszikus bronz rézből és ónból készül (és ha jól tudom, ennek a két fémnek nem nagyon vannak egymás közelében lelőhelyei), a bronzot leginkább a nagy kereskedelmi útvonalak mentén öntötték, ami nem kívánt különösebb technológiai fejlettséget.

De erről talán a technikatörténészek tudnának részletesebb infókat.

Most jut eszembe: viszonylag sok ódét találtak például Észak-Franciaországban és a mai Belgium területén, márpedig ez a vidék nem a bányáiról és a márványáról volt híres, viszont Dél-Anglia és Cornwall az ókor egyik legnagyobb ón-exportőre volt.

 32. iksz — 2013-04-03 11:57 

Vót kántid 😀

A 12-es szám kapcsán nekem is valami asztrológiai funkció ugrik be…csillagjegyek, horoszkóp, hónapok…..

Komojtalan írta feljebb, hogy nem tud olyan kis közösségről ahol vmilyen használati tárgyból ne lehetne 2 db…..

Na én ezen a vonalon kezdtem el agyalni és jelen korunkból egy dolog ugrik be, amiből sok esetben egy van csak, egy bizonyos személynél: BÉLYEGZŐ.

A hónapokat is hozzávéve legyen mondjuk dátumbélyegző 😀

 31. hazitroll — 2013-04-03 11:57 

Nem olvastam utána, de hátha valaki (Tiboru) tudja: a megtalálási helyek közelében van-volt bronz előállítás? Illetve ami márvány/féldrágakő, azoknak a lelőhelyei a megtalálási hely közelében voltak-vannak?

 30. mrparpila — 2013-04-03 11:48 

@tiboru: Köszönöm!

 29. mrparpila — 2013-04-03 11:47 

Hááá, megvan a megoldás, ez egy mobilátjátszó antenna (talán annunaki?). Ezért van elszórtan egy-egy darab. A bizonyíték az alábbi könyvben található: “Mobile Broadband Multimedia Networks: Techniques, Models and Tools for 4G” By Luis M. Correia.
Íme a link: http://books.google.hu/books?id=pSOLTRn0B84C&pg=PA121&lpg=PA121&dq=dodecaeder+antenna&source=bl&ots=2lCtc6M0se&sig=GY_JjwaruMg-7XG_ZbdADD-aNW0&hl=en&sa=X&ei=MfhbUemTE8mE4ASK9oGgDA&ved=0CC4Q6AEwAA#v=onepage&q=dodecaeder%20antenna&f=false

141. oldal 4.1-es kép
Ráadásul ez az ókorihoz képest tákolmánynak tűnik:)

 28. fatianegra — 2013-04-03 11:45 

szerintem funkciótlan, talán dísztárgy. Ha lenne funkciója akkor lenne rá hivatkozás, ha másutt nem akkor a google.com-on. 😉

 27. Rókakígyó — 2013-04-03 11:32 

@gigabursch: Nekem az a fixa ideám, hogy a könyv színes borítóján levő ostromló törökök valamelyikének van órája, csak sajna nincs ilyen borítóm. Asszem ezt a törököt láttuk is.

 26. Rókakígyó — 2013-04-03 11:19 

@tiboru: már kezdtem izgulni, hogy a reggel leadott 5 szavazatom volt a probléma:)

 25. etomi90 — 2013-04-03 11:04 

@pityer: Egyet értek veled abban, hogy e tárgyak szóródása jól lefedi a népvándorlás-kori népek szálláshelyét. Azonban szerintem nem kell feltétlenül pár száz évvel később pakolni a tárgyak keletkezési idejét. Mi van akkor, ha tényleg az I-II. sz. környékén csinált ebből egy nagyobb mennyiséget mondjuk egy őshonos kelta törzs valamilyen megfontolásból. Majd tegyük fel egy katonai beavatkozással járó cselekmény kapcsán (lázadás például, mert amennyire tudom a római hódítások ekkorra már eléggé lagymatag tempóban folytak) elrejtették a vagyontárgyaikat, köztük egy jó pár száz ilyen izét is. A tárgyakat készítő népet kiirtották/kilakoltatták, így nem tudták újra birtokba venni elrejtett vagyontárgyaikat.

Később azonban egy arra tévelygő teszem azt longobárd törzs rábukkant, és hozzánk hasonlóan nem tudták mire való, de mivel sok készült belőle úgy vélték, ez valami fontos dolog lehet és elrakták kabalának. Egyfajta szerencsehozó talizmánként örökítették generációról generációra, ez magyarázza a szétszóródási mintát.

De a kérdés, hogy eredetileg mire való még mindig megválaszolatlan ugyebár. Valószínűleg azért nincsenek róla feljegyzések, mert nekem van igazam 🙂 és eredetileg tényleg egy elszigetelt szubkultúra műve. A tárgyak nagy száma arra utal, hogy e kis közösségben általános lehetett a használata. De persze ebből következik, hogy a házi vallási kegytárgytól a sótartóig bármi lehetett.

 24. tiboru — 2013-04-03 11:00 

@Rókakígyó:

Megint lehet szavazni!

 23. gigabursch — 2013-04-03 10:41 

@kszabo:

OFF
Nem, karóra nem volt.
Végigkockázták egyes pihent emberek az összes csatajelenetet, erről volt is valami híradás még az ilyen nagyértékű agymosodákban mint a Sváby által vezetett Napló.

Viszont a vár elé vonuló török sereg mögött a hegygerincen elfüstölög egy kék trabantszerű izé legjobb emlékeim szerint.

De a csúcs a Honfoglalás című iszonyat.
Amikor a hétfős magyar sereg csatázik a nyolcfős besenyő sereggel a Szentendrei-sziget csúcsán és a háttérben ott van a hajózási utat jelölő zöld úszó, vagy épp a Naszály enyhén megmart oldala, vagy épp a gőzölt fakanálállal zománcozott bográcsban főzött kaja (egyesek szerint pirospaprika is van benne), vagy épp a kijevi fejedelem szőnyeggel letakart Fair-széke.

Na az gáz.

Mert a Magyar Vándor Tisza cipói azok jófejség kategóriába tartoznak.

ON

 22. gigabursch — 2013-04-03 10:34 

Hááát…, bár magam még nem tapasztaltam, de elmondások alapján egy bordélyházban igazi kincseket lehet találni…

:-)))

 21. emmalisa — 2013-04-03 10:32 

@tiboru: Oké, akkor ezt a kérdést tartom szem előtt, de most mennem kell. Este legkésőbb megpróbálok jönni. 🙂

 20. emmalisa — 2013-04-03 10:31 

Hehe egy 1855-ös újságban, azt találtam, hogy a török szabadkőművesek hordtak ilyen alakú függőket, fehér, fényesre csiszolt márványból – rajta vörös pontokkal, amik a vért szimbolizálják, mindezt annak az Alinak az emlékére aki bevezette a szabadkőművességet náluk.
Lloyd’s Weekly Newspaper (London, England), Sunday, April 29, 1855; Issue 649.

Csak, hogy a szabadkőművesek nehogy kimaradjanak.

Egyébként nemrég olyan nagyot csalódtam, mert egy kutatás miatt fel kellett vennem a kapcsolatot a helyi szabadkőművesekkel, és rendes honlapjuk van, meg könyvtáruk. Pedig abban reménykedtem, hogy kicsit titokzatosabbak. 🙂

 19. komojtalan — 2013-04-03 10:30 

Ha mindenhol csak egyet találtak akkor használati tárgy nem lehet. Nem tudok olyan kis – hát még nagyobb – közösséget aminél ne lehessen 2 darab akármiből is. Ezért a vallás/hatalom jut eszembe, azon belül is a 12 hónap, azaz a csillagászat, így inkább a vallás. Mondjuk egy elég erőltetett megoldás: Pap megcinkeli a “kockát”, eldobja és “véletlenül” a nyári hónapra esik, azaz nyarat csinált a faluban. Szerintem ez határozottan jót tett a benne hívőknek és kevésbé az ellenségeinek :-).

 18. tiboru — 2013-04-03 10:25 

@emmalisa:

Hátha valamelyikben kitérnek a magyar kollégák eredményére is…

 17. tiboru — 2013-04-03 10:24 

@emmalisa:

És csak ismételni tudom a nagy kérdést: az oké, hogy gyertyatartó, dobókocka, játék vagy földmérő eszköz, de miért ilyen ritka..? És miért nincs róla semmiféle korabeli említés sehol?

 16. emmalisa — 2013-04-03 10:23 

@tiboru: Hát a magyar forrásokról sajnos nem tudok nyilatkozni, de az angolokhoz jó hozzáférésem van. 🙂

 15. tiboru — 2013-04-03 10:22 

@emmalisa:

Hú, az nagyon izgalmas lenne, pláne ha azt is ki lehetne nyomozni, hogy Magyarországon pontosan hol és mikor találták… Megpróbáltam amatőr módon utánakeresni, de nem jártam sikerrel.

 14. Rókakígyó — 2013-04-03 10:18 

@tiboru: küldjünk rájuk ufókat… vagy jelentsünk fel mindenkit

 13. emmalisa — 2013-04-03 10:15 

@tiboru: Annyit biztosan fel tudok felajánlani, hogyha megtalálom pontosan melyik ásatásokon találták ezeket, meg tudom nézni az ásatási beszámolót, meg közben gyorsan találtam egy pár szaklapot amiben említik.

AZ egyikben azt írják, hogy lehetett gyertyatartó, földmérő eszköz, valamiféle játék tartozéka, vagy egyfajta dobókocka.
(EVAN M. CHAPMAN, FRASER HUNTER, PAUL BOOTH, PETE WILSON, SALLY WORRELL and R.S.O. TOMLIN, Roman Britain in 2008, Britannia , Vol. 40, (2009), pp. 219-364)

 12. hazitroll — 2013-04-03 10:11 

Újra itt…
A kormeghatározást én nagyon kétesnek érzem egy fémtárgynál, ugyanis praktikusan nem lehet. Hiába mondják, hogy a megtalált tárgy mellett ennyi meg ennyi ilyen olyan korú dolog van, ha most összedől egy múzeum, ötezer év múlva mondhatják azt, hogy ötezer éves lelet, de benne van egy fél dinoszaurusz, mellette nem sokkal pár kovás puska… Szerintem piszok nagy zűrt okoz majd ez a jövő régészei között.
(mellékesen a náci ufóknál előkerült szénben levő alu-fogaskerékdarabról is ez a véleményem)
Azzal a történelmi ténnyel sokkal inkább egyetértek, hogy azért nem római, mert a leletek így fordultak elő.
Sokkal érdekesebb, hogy miért mindig egy. Ha bármi funkcionális dolog, akkor kell(ene) lennie cserealkatrésznek. Ha annyira egyedi dolog, mint egy atombomba volt 46-ban, akkor meg nem létezne ennyi. Ha kegytárgy lenne akkor szerintem valami egyéb módon maradt volna fent leírás/ábrázolás róla.
Tehát én sokkal korábbra teszem a keletkezését.
Vagy nem, és ad abszurdum valami olyan jelzőeszköz lehet, amit nem mutogatnak nyíltan – tehát viselték mondjuk ékszerként, de az ókori szabadkőművesek/időutazó nácik erről ismerték meg egymást, hogy a klubnak a tagja. Így érthetőbb az egyediség, és mg a lyukakra is lehet valami magyarázatot találni, ez is valami azonosítási mechanizmus része volt.
Kérdés a hozzáértőbbekhez: a bronz mennyire kopásálló?

 11. mnandi — 2013-04-03 10:04 

bár offtopic, de ha a bevezetőben megmlíttetett, akkor hadd tegyem itt is közzé ezt a linket:
http://www.youtube.com/watch?v=MqhuAnySPZ0

(türelmetlenül várva az erről szóló, valamint az összes többi posztot.) 😀

 10. emmalisa — 2013-04-03 10:00 

Hát jómagam is régész lennék.

 9. tiboru — 2013-04-03 09:51 

@mrparpila:

Üdv a fedélzeten!

 8. mrparpila — 2013-04-03 09:47 

Először is üdv mindenkinek, régóta némán olvasom a blogot, de most nem maradhatok szó nélkül.
Mindig is imádtam a megfejtésre váró ókori, vagy még régebbi kütyüket.
Egy kis off: kb 7 éves lehettem, amikor elég bátorságot gyűjtöttem, hogy felmásszak dédnagyanyám házának padlására, ahol hihetetlen menyiségű cucc halmozódott fel az évtizedek során. Az egyik legérdekesebb darab egy boxerszerű, tompa dudorban végződő tárgy volt. Sokáig próbáltam rájönni, hogy mi lehett (leginkább valami fegyvernek véltem), de a nagyapám felvilágosított, hogy ez bizony egy kézi kukoricamorzsoló.
On
Valamiért azt gondolom, hogy a titokzatos ódé is talán valami hasonló, prózai célt szolgálhatott. Találtam egy érdekes matematika dolgozatot (link: http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/matematika/speckoll/2001/platonic/#dodeca) Néhány térgeometriai érdekesség az aranymetszéssel kapcsolatban címmel. Olvassa el az egészet, akit érdekel a matematika, egy részt azonban idemásolok:
” A görögök, Kepler és az öt elem
A görögök nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a ténynek, hogy csak öt szabályos test létezik. Éppen ezért megfeleltették őket a négy elemnek, a tűznek, a víznek, a földnek és a levegőnek, valamint az Univerzumnak.

Kepler (1571-1630) a következőképpen igazolta e megfeleltetéseket:

Az öt test közül a tetraéder felszíne a legkisebb, az ikozaéderé pedig a legnagyobb; éppen ez mutatkozik meg a szárazság és a nedvesség részleteiben is, így ez a két test a tűznek és a víznek felel meg.
A kocka, szilárdan állva alapjain, a stabil föld jelképe, míg az oktaéder, amelyik szabadon forog a két átellenes csúcsát tartva, a levegőé.
A dodekaéder az Univerzum “megtestesítője” oldalait a Zodiákus 12 jegyének megfeleltetve.”

Ezeket a leleteket mondjuk a görögögtől eléggé távol találták, de erre a zodiákus dologra más is rájöhetett. Talán a golyókra bőrt feszítettek a csillagjegyek képeivel, és gyertyafényben szépen lehetett vele vetíteni, forgatni az itt-ott keresztülhúzott rudakon. Lehet azért csak egyet találtak mindenhol, mert az volt a főpapé, és csak neki lehetett, ebből jövendőltek, stb. Meg aztán bejátszik az aranymetszés is, úgyhogy biztosan sokat lehet játszani egy ilyen ódéval. Esetleg így: http://www.keptelenseg.hu/keptelenseg/dodekaeder-zen-magnes-56714.

Hajrá Tiboru!

 7. mnandi — 2013-04-03 09:28 

@Rókakígyó: 😀
A “Gyula vitéz télen-nyáron” című – vitriolos önparódia – egyik jelenetében erről is megmlékeztek:
(“- És az órát vegye le!”)
https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=bch8v-heIjQ#t=588s

 6. tiboru — 2013-04-03 09:14 

Szolgálati közlemény:

Valami miatt most nem lehet rám szavazni, valamelyik versenytárs feljelentette a Konteóblogot visszaélés (?) miatt… Úgy látszik, ŐK mozgósítanak 🙂

Ne add fel, később térj vissza és szavazz! Köszönöm.

 5. pityer — 2013-04-03 08:04 

Azzal a teóriával, hogy Rómának köze lett volna a dologhoz, több probléma is van:

– a térképet elnézve az Appennini-félszigeten nem találtak egy darabot sem az ominózus tárgyból,
– a rómaiak a meghódított területek lakosaira nem erőltették rá saját kultúrájukat, vallásukat, mítoszvilágukat. Lényegében a közigazgatást szervezték át római mintára,
– valóban adott korban volt a Római Birodalom a legnagyobb kiterjedésű, adott a kérdés, hogy akkor pl. a kis-ázsiai területeken, afrikai területeken miért nem találtak ehhez hasonlót?

Akár valami kelta-eredetű tárgy is lehetne, de ezzel is az a probléma, hogy kelták előfordultak a Balkánon is, illetve a mai Spanyolország egyes területein is, ott akkor miért nem találtak ehhez hasonló tárgyakat?

Ha kicsit elrugaszkodunk a kormeghatározástól és 100-200 évvel későbbre tesszük a tárgy korát, akkor előfordulhat még az is, hogy a 4-5. században Európába vándorolt népek hozták magukkal (hunok, alánok, szászok, vandálok, frankok stb).

Azt mondanám, hogy a tárgy jelenléte egyazon kultúr- és vallási környezetet feltételez, azonban a területen ez a II-III. században nem valósult meg.

Én azt mondom – kikezdve a kormeghatározás tévedhetetlenségét, ám nem lebecsülve a szakembereket -, hogy 100-200 évvel később a frankok vagy szászok hozhatták magukkal a népvándorlásuk során.

Történész végzettségem van. Ezt nem fellengzősségből írom, hanem azért, hogy lássátok, egy történész véleményétől sem jutottunk közelebb a megoldáshoz.

 4. kszabo — 2013-04-03 05:59 

Ha már régészetre is vetemedünk http://juharizsuzsanna.blog.hu/
1 – Dobókocka volt a “Garázdálkodj okosan” társasjátékhoz. Amikor betiltották, mert olyat csak az állam játszhat, a korabeli konteósok titkos jelvénye lett.
2- A Hóhér Céh kalkulátora volt: A hengeres furatokba illó parafadugókra írták az elítéltek neveit, akire elsőnek fordult az kínzás nélkül kivégezték. Majd kivették a dugóját és tovább gurítottak. A játék addig tartott ameddig már csak egy dugó maradt, az kegyelmet kapott. A gömböcskék biztosították a dugók könnyebb eltávolítását, mivel a dugóhúzót még nem találták fel.
Ennek elektronikus változata volt a Hósen tábla http://i1227.photobucket.com/albums/ee424/visioneer7/breastplate-60005m.jpg Amelyben már volt tartós elem “Urim” és memóriakártya “Tummim” márkanévvel. Eredetileg ezzel vezényelték a szolgálatot, majd beleunva jóslásokra használták. Üdv

 3. kszabo — 2013-04-03 05:26 

@Rókakígyó: Volt és gőzmozdony is, csak azt később kivágták. Az óriásplakáton meg Fecske csikkek Dobó előtt, amit a jónép be is karikázott. Üdv

 2. Rókakígyó — 2013-04-03 04:56 

Szörnyen fontos dolog nem lehetett, ha itt kell találgatnunk. A római kollégák elég alaposan dokumentáltak dolgokat, ha jelentős valami lenne, azt leírásból ismernénk. Lehet, hogy olyan, mint a vas az üvegtigrisben… tintatartó-tartó… esetleg ettek belőle valamit…

Időközben megtaláltam az egyik legdokumentáltabb magyar konteót: volt-e karórás török az egri csillagok c. filmben?

 1. skeptoid — 2013-04-03 03:10 

Volt egyfajta torekves a gombformara. A klasszikus focilabda is otszogekbol es hatszogekbol van osszevarrva. Itt csak otszogek vannak, de a kulso butykoket korberajzolva gomb fele torekszik. Ezert peldaul gurulas kozben mar majdnem gombkent viselkedhet. Meg mielott elolvastam a feltetelezeseket a dobokocka megfordult a fejemben. Ha nem is dobokocka, valami tarsasjatek kellekre gondolok, mivel az osszes a romai birodalom idejebol es teruleterol szarmazik. Gyanithato egy kulturabol jon. A szemben levo lyukak azonos merete csak arra serkenti a kis szurkepepemet, hogy valami nyelet dugtak bele. Ha a szemben levo lyukak azonosak, de a tobbi eltero meretu, akkor kulonfele nyelek is beleilleszthetok lehettek. Ha csak a biliardra, vagy rexre gondolunk hanyfelekeppen jatszak, igy ennek is modosulhattak a szabalyai teruletileg, vagy a dodekaeder keszitojenek egyedi felfogasabol, lustasagabol, stb. Lehet, hogy eyfajta golyozas volt, mint amit a francia nyuggerek jatszanak a parkban. Csak avval a kulonbseggel, hogy itt egy golyo, vagy celpont vagy nem tudom hogy hivjam volt. Meglehet, hogy gurulas kozben kellet dobassal megnyelezni, vagy elore kihelyezett rudak valameyikere raguritani. Mittudomen, de a tarsasjatek az amire leginkabb gondolok es ez az eszkoz lehetett a kozponti szereploje, mivel mindenhol csak egyet talaltak belole.

RSS feed for comments on this post.

Ars poetica

Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!

  • Legutolsó hozzászólások

    Tartalom

    CímDátum
    Vendégposzt – A kassai bombázás2017-06-26
    Michael Jackson-konteók2017-05-20
    Átirányítás: 100 év Fátima2017-05-13
    Szolgálati közlemény: Aranykönyv-szavazás, döntő!!!2017-05-11
    Kínos Clinton-konteók (részletek)2017-03-31
    Lindbergh-konteók2017-02-26
    Toxoplazmózis-konteók2017-01-25
    Vendégposzt – Horthy István halála2017-01-06
    A BCCI-sztori2016-11-04
    Villámkonteó: a 200 ezer SIM-kártya esete2016-10-07
    Villámkonteó: robbantás a Nagykörúton!2016-09-25
    Wałęsa-konteók2016-08-21
    Posztajánló: Porton Down2016-08-15
    Reagan és a gellert kapott golyó2016-06-17
    Eyjafjallajökull-konteó2016-05-17
    Kommentposzt: Kiss László2016-04-08
    Lionel Crabb rejtélyes esete2016-03-21
    Hindenburg-konteók2016-02-26
    Bruce Lee halála2016-02-14
    Opus Dei2016-01-23
    Alapítvány-konteók2015-12-19
    Megjelent az e-Konteó2!2015-12-06
    Furcsa történetek 2.02015-11-29
    Shakespeare-konteók2015-11-12
    Frigyláda-konteók2015-10-22
    Per “Dead” Ohlin halála – 18+!!!2015-09-10
    Gary Webb, a CIA és a crack-konteó2015-08-23
    Menekült-konteók2015-07-14
    Ajánló – sorozatok és filmek2015-07-07
    Miss Liberty-konteók2015-06-22
    Na-seby (Villámkonteó)2015-04-14
    Glenn Miller eltűnése2015-04-08
    Kommentposzt: Germanwings-konteók2015-03-30
    Furcsa történetek 1.02015-03-23
    Bob Marley halála2015-03-14
    New Coke – konteók2015-03-02
    Sid Hurwich időgépe2015-02-22
    Alan Turing2015-02-10
    Kommentposzt: rejtélyes betörések2015-01-31
    Halál Chappaquiddickben2015-01-26
    Kommentposzt: Charlie Hebdo2015-01-08
    A Dreyfus-Zola konteók2015-01-05
    Megjelent az e-Konteó1!2014-12-05
    Konteókönyv-felmérés2014-12-01
    Vendégposzt: az ufó-emberrablások2014-11-28
    John Titor története2014-11-19
    Ajánló – A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története2014-10-29
    Fort Knox2014-10-23
    Estonia-konteók2014-09-29
    Rudolf Hess története2014-09-22
    Kurt Cobain halála2014-09-09
    Eilean Mór rejtélye2014-08-18
    Balla Irma halála (részletek)2014-07-27
    Gyíkember-konteók2014-06-12
    A Kovács Béla – ügy2014-05-23
    Kitalált középkor (rövidposzt)2014-05-12
    Georgia Guidestones2014-05-03
    Elisa Lam halála2014-04-15
    Kommentposzt: Welsz Tamás halála2014-03-20
    Kommentposzt: az MH370-es járat2014-03-15
    Magic Johnson – konteó2014-03-12
    Challenger-konteók2014-02-13
    Ophélie Bretnacher halála2014-01-20
    Cicada 33012014-01-06
    Cajamarquillai üregek2013-11-27
    A körmendi gyerekgyilkosság (részletek)2013-11-21
    Vendégposzt: A Nagy Könnyűzenei Sátánista Konteó2013-11-14
    Google-konteók2013-11-03
    A Konteókönyv rendelhető!2013-10-23
    Katrina-konteók2013-10-11
    A denveri repülőtér2013-09-27
    Haszbara-konteók2013-08-25
    Génmódosítás-konteók2013-07-08
    Oopart, avagy tárgyak rosszkor, rossz helyen?2013-06-14
    Konteónak indult…2013-06-09
    Az X bolygó2013-04-27
    Ókori dodekaéderek (rövidposzt)2013-04-03
    Náci repülő csészealjak2013-03-22
    D. B. Cooper története2013-02-19
    Egy pápa lemondása2013-02-11
    A Sunstein-Vermeule – algoritmus2013-01-23
    Eltűntek2013-01-18
    Könyvajánló – Szoftverfrissítés 1.02012-12-13
    Anjikuni-rejtély2012-12-11
    Szent Malakiás próféciái2012-12-03
    Jövőbelátás-konteók2012-11-21
    Chomsky-tízparancsolat2012-11-06
    Mátrix-konteók2012-10-28
    Elbert János halála2012-10-19
    Bohemian Grove2012-09-26
    Robert Maxwell élete és halála2012-08-28
    A Zelnik-ügy – reloaded!2012-08-05
    Kazbegi dinók (rövidposzt)2012-07-20
    A Zsanett-ügy (18+)2012-07-10
    Alternatív Bermuda-háromszögek2012-07-06
    Olof Palme halála2012-05-16
    A torontói jegyzőkönyvek2012-04-21
    Phobosz-összeesküvés (rövidposzt)2012-03-22
    Jörg Haider halála2012-03-14
    Az eltűnt zászlóalj2012-03-09
    A Mary Celeste – rejtély2012-03-01
    Szcientológia-konteók2012-02-07
    Mikrohullám-konteó (rövidposzt)2011-11-12
    Népszámlálás-konteók2011-11-12
    EU-konspiráció2011-11-12
    A Djatlov-incidens2011-11-12
    Fluorid-összeesküvés2011-08-19
    Breivik-merénylet2011-07-25
    A Mikroelektronikai Vállalat – konteó2011-05-26
    Patton tábornok halála2011-05-12
    Skull & Bones2011-04-19
    Réztekercs-konspiráció2011-04-12
    AIDS-konspiráció2011-04-11
    Ajánló – kódfejtők előnyben!2011-04-09
    Moszkva és a csecsenek2011-04-08
    Gandzsa-összeesküvés2011-04-07
    A KAL-007-es járat lelövése2011-04-06
    Globális felmelegedés2011-04-05
    A móri nyolcas gyilkosság2011-04-04
    Kilenc/tizenegy2011-03-30
    A közösségi oldalak – összeesküvés2011-03-29
    Kelly doktor halála2011-03-28
    Roberto Calvi, Isten bankára2011-03-25
    Az arab világ forradalmai2011-03-23
    Martin Luther King halála2011-03-22
    Hajsza az örökmozgó és egy másféle energia után2011-03-21
    Castro és a CIA (átirányítás)2011-03-18
    A USS Liberty megtámadása2011-03-17
    Jézus-összeesküvés2011-03-16
    Ajánló – linkek2011-03-15
    HAARP-összeesküvés2011-03-14
    Chico halála2011-03-11
    JFK – 2.02011-03-10
    JFK – 1.02011-03-10
    Nőellenes világösszeesküvés2011-03-08
    Atomkonspiráció (átirányítás)2011-03-07
    Hasfelmetsző Jack – dosszié2011-03-07
    Gagarin-konteók2011-03-04
    Cigánygyilkosságok2011-03-04
    Robert F. Kennedy meggyilkolása2011-03-03
    Vérvád-konspiráció2011-03-03
    A Council on Foreign Relations2011-03-02
    A szmolenszki katasztrófa2011-03-02
    Atlantisz-konteók2011-03-01
    Nagy német adókonteó2011-02-28
    Illuminátusok2011-02-28
    Ajánló – filmek2011-02-26
    Az Elvis-legenda2011-02-25
    Tunguzka-rejtély2011-02-24
    Nikola Tesla 2.02011-02-23
    Nikola Tesla 1.02011-02-23
    Robbanás Port Chicagóban2011-02-22
    A Fenyő-gyilkosság2011-02-22
    Rákgyógyszer-konteók2011-02-21
    A főtitkár halála2011-02-21
    Nácik aranya2011-02-19
    ODESSA2011-02-18
    A romániai “forradalom”2011-02-18
    Templomosok2011-02-17
    A TWA-800 járat lezuhanása2011-02-16
    WikiLeaks-konteók2011-02-15
    A Voynich-kézirat2011-02-15
    Mormon-összeesküvés – újratöltve!2011-02-14
    Mormon-összeesküvés2011-02-14
    Szabadkőművesek 2.02011-02-13
    Szabadkőművesek 1.02011-02-13
    Bilderberg-konteók2011-02-13
    Men in Black2011-02-12
    UFO-konspiráció2011-02-11
    Jim Morrison halála2011-02-11
    Rejtélyes helyek, titkos bázisok2011-02-10
    Roswell és az M-122011-02-09
    Bermuda-háromszög2011-02-09
    Antarktisz-összeesküvés2011-02-09
    Pearl Harbor – dosszié2011-02-08
    Népek Temploma2011-02-08
    Egy pápa halála2011-02-08
    A MA-240-es járat tragédiája2011-02-07
    A “tökéletes katona”-projekt2011-02-07
    A Kurszk elsüllyedése2011-02-06
    A Litvinyenko-gyilkosság2011-02-06
    Beatles-konteók2011-02-05
    John Lennon halála2011-02-05
    Philadelphia-kísérlet2011-02-04
    Diana hercegnő halála 2.02011-02-03
    Diana hercegnő halála 1.02011-02-03
    A Seuso, a Habsburgok és egy lord – kiegészítő konteó2011-02-02
    A Seuso-ügy2011-02-02
    Titanic-sztori2011-02-01
    Holdraszállás-konteók2011-01-31
    Marilyn Monroe halála2011-01-30

    Innen jöttök