2013-07-08–00:10

Génmódosítás-konteók

Mai témánk több szempontból is különlegesnek számít a globális (vagyis a teljes emberiséget és az egész földgolyót érintő) konteók között. Először is azért, mert szinte bizonyos, hogy valamennyien találkoztunk már génmódosított organizmussal, még akkor is, ha a randi idején erről nem volt tudomásunk (a valószínű kontaktpontokról majd kicsit később). Különleges a téma azért is, mert furcsa helyzet áll fenn vele kapcsolatban: mindkét tábor (az ellenzők és a bátorítók) egyforma vehemenciával vádolja a másikat azzal, hogy az ideológiai térfél túloldalán álló sző összeesküvést az emberiség ellen, ami – valljuk be – meglehetősen pikáns helyzetet eredményez.

A Konteóblog most sem akar igazságot tenni, mégkevésbé pálcát törni egyik vagy másik oldal felett. Célunk és küldetésünk nem változott: a lehetőségekhez képest objektíven bemutatni a hátteret, ismertetni a legfontosabb érveket és ellenérveket, felvázolni a különböző összeesküvés-elméleteket, majd rátok bízni, hogy leteszitek-e valamelyik verzió mellé a voksotokat, avagy – a csatamező fölé emelkedve – arisztokratikus távolságtartással figyelitek a további összecsapásokat.

Noha a Konteóblog olvasóiról nem tételezem fel, hogy ne hallottak volna a GMO-ról (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban én is ezzel a közismert rövidítéssel fogom helyettesíteni a kicsit nehézkes „génmódosított organizmus” kifejezést), azért engedjétek meg, hogy nagyon röviden összefoglaljam, mi a fenéről is van szó.

1.) A meghatározás

Többféle definíció forog közszájon, melyek közül talán a legegyszerűbb a következő: GMO-nak nevezzük azt az élő szervezetet, melynek génállományát emberi beavatkozás változtatta meg. A meghatározásnak biológiailag meglehetősen tág értelmezési tartományt biztosító „élő szervezet” szóösszetétel arra utal, hogy GMO lehet baktérium, vírus, gomba, növény, állat, vagy akár emberi lény is (hogy ezek kombinációjáról most ne is beszéljünk). Ez az európai megközelítés; bizonyos amerikai szakértők a természetes kiválasztódás, vagy a spontán mutációk eredményeként létrejövő változásokat is génmódosítottaknak tekintik. Nyelvtanilag igazuk is van.

2.) Egy kis visszatekintés

Malacvágtában tekintsük át a GMO-hoz vezető, körülbelül százötven éves tudományos felfedezések sorát.

2.1.) A kísérletek

Az iskolai biológiaórákról sokan emlékszünk még Gregor Mendel nevére, aki a XIX. század második felében egy brünni Ágoston-rendi kolostor (vagy monostor?) kertjében sétálgatva elgondolkozott azon, hogy a környezet mennyire befolyásolja a növények tulajdonságait. Elkezdett virágokat keresztezni, és megfigyeléseit tudományos alapossággal dokumentálta is. 1873-ban Louis Pasteur az első, aki a párizsi szabadalmi és védjegyügyi hivatalnál bejegyzi az első, élő szervezetre vonatkozó kizárólagossági jogosultságot: onnan kezdve csak ő állíthat elő (pontosabban: csak ő tenyészthet és forgalmazhat) egy bizonyos élesztőgombát, amelyet a sörgyártásban hasznosítottak.

A huszadik század első éveiben egy amerikai biológus (Thomas Morgan) volt az, aki a keresztezési próbálkozásokat – emeltebb szinten – a szerencsétlen ecetmuslicákon folytatta, és soktízezer muslica élete árán megfogalmazta az öröklődés kromoszómaelméletét (ezért 1933-ban megdobták egy orvostudományi Nobel-díjjal).

Az ötvenes években bukkan fel a Watson-Wilkins-Crick hármas, akik a dupla csavaros DNS-t fedezik fel (szintén orvosi Nobel-díj, 1962-ben). Alig tíz év telt el, s Paul Berg már megpróbálkozik az első génmódosítással: kísérleti alanya az emlősök beleiben élő kóli-baktérium, melynek genetikai állományába kívülről juttatott be egy részletet a rákkeltő SV40-es vírus DNS-éből. És innen nincs megállás: a hetvenes években jóformán nem múlik el hónap, hogy újabb és újabb (egyelőre továbbra is bakteriális szintű) génmódosítási próbálkozások ne történnének valamelyik laborban.

1982 meghozza az első komolyabb állatkísérletet: a biológus-kutatók és idült alkoholisták által oly jól ismert fehéregerek egyik embrionális példányának DNS-ébe beültetik (nem tudom, jó szó-e a „beültetés”, de hirtelenjében nem találtam megfelelőbbet) a jóval nagyobb vándorpatkány azon hormonjának DNS-szekvenciáját, amely a növekedésért felelős. Az eredmény pontosan az, amire számítottak: a nyomorult fehéregér (akit senki sem kérdezett) patkány-nagyságúra nő. Egy évre rá dohánynövényt módosítanak úgy, hogy ez ellenálló legyen egy bizonyos antibiotikummal szemben.

Mindezen kísérletekkel párhuzamosan folynak a klónozási próbálkozások is, amely a genetika másik területe ugyan (itt és most nem is foglalkozunk vele), de legalább olyan intenzitású biológiai, egészségügyi, jogi és etikai kérdéseket generál, mint a génmódosítás.

2.2.) A GMO felbukkanása a hétköznapokban

A mesterséges génmódosítások eredményei a nyolcvanas-kilencvenes években jelentek meg a hétköznapi fogyasztási cikkek között, gyógyszertárak, áruházak és élelmiszerboltok polcain. Az egyik első ilyen termék a GMO-k segítségével létrehozott rekombináns inzulin volt, amely 1983-ban kapta meg a gyártási engedélyt, s azóta is cukorbetegek tízmilliói használják. Ezelőtt az időpont előtt szarvasmarhák és sertések hasnyálmirigyét felhasználva állították elő. 1990-ben válik mindenki számára elérhetővé az első olyan élelmiszer-csoport (tejtermékekről van szó), amelynek létrehozásához olyan enzimeket használtak fel, amelyek nagyipari előállítása nem valósulhatott volna meg GMO-k nélkül.

1993-ban a missouri Monsanto nevű cég (hallani fogunk még róla később) beszerzi az amerikai Gyógyszer- és Élelmiszer-Engedélyezési Hivatal jóváhagyását és olyan GMO-gyökerű növekedési hormont dob a piacra, amely a tehenek tejhozamánál 20-30%-os emelkedést generál. Egy évvel később megjelenik a piacokon az első génmódosított paradicsom (leszedés után sokkal tovább marad friss, mint a hagyományos verzió), ’96-ban ugyancsak a Monsanto szabadalmaztatja azt a GMO-szóját, amely sokkal ellenállóbb a betegségeknek és a kártevőknek. Ezt hónapokon belül követi a hasonló tulajdonságokkal bíró kukorica, burgonya, illetve gyapot is, amelyeket sok tízezer hektáron kezdenek el termeszteni az USA-ban.

A sor vég nélkül folytatható, de nem ez a célunk, mindössze rögzíteni szeretnénk, hogy a GMO-termékek körülbelül húsz éve mindenki számára elérhetőek, noha az utóbbi években több állam (többek között Magyarország is) határozottan kiáll a GMO-mentes mezőgazdaság és élelmiszertermelés mellett. És nem is akármilyen szinten:

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, […], valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

(Magyarország Alaptörvénye, XX. cikk)

3.) Egy kis kitekintés

Nemzetközi statisztikák szerint 2012-ben a világon körülbelül 160 millió hektáron termesztettek GMO-kultúrnövényeket (ez 9%-os növekedés a 2011-es állapotokhoz képest). Mivel tudom, hogy a hektárral, mint mértékegységgel sokan bajban vannak (főleg az urbánus olvasók), elárulom, hogy 160 millió hektár az 1,6 millió négyzetkilométer, vagyis úgy tizenhét magyarországnyi terület. Másképpen mondva: nagyjából ekkora területen fekszik mondjuk Irán, vagy (Európa-centrikusoknak) ez körülbelül három Spanyolország. Hogy ez sok vagy kevés, döntse el ki-ki maga.

Példálózó jelleggel lássuk, hogyan is viszonyulnak más államok a GMO kérdésköréhez.

3.1.) Abszolút tiltáspártiak

A már említett hivatalos hazai hozzállással nem vagyunk egyedül. A teljes GMO-mentességet (vagyis azt, hogy területükön nem termeszthető ilyen növény) tűzték zászlajukra a sógorok, de ide tartozik Európából például Görögország, Bulgária, Luxembourg, s a portugál tartomány Madeira is. A szaúdi kormány két évvel ezelőtt hasonló döntést hozott, noha a homokdünék, a kőolajfúrókutak és a nyilvános lefejezések országa nem kifejezetten a mezőgazdaságáról híres.

3.2.) Középutasok

Franciaország, Spanyolország, Svájc, Ausztrália, Csehország, Szlovákia – pár példa azokra az országokra, ahol komoly ellenőrzési és engedélyezi eljárás mellett ugyan, de szabadon vethetők és arathatók (szedhetők, szüretelhetők, stb.), továbbá kereskedelmi forgalomba is hozhatók GMO-növények.

3.3.) A GMO bajnokai

A világon felbukkanó GMO-termékek 44%-a az USA-ból származik (2012-es adat). A második helyezett Brazília (19%), a bronzérmes Argentína (16%). Szintén az élbolyhoz tartozik India (7%), Kanada (5%), Kína (3%), valamint Paraguay (2%). A többiek csak futottak még. Az Egyesült Államok kukoricatermésének 85%-a, az ottani szója 94%-a, a gyapot 91%-a, míg az Amerikában termesztett repce 90%-a génmódosított növény.

3.4.) Európa

Ha kicsit közelebbről megnézzük földrészünk releváns adatait, rádöbbenhetünk, hogy Európa a fasorban sincs a GMO-térképeken. Ebben a régióban a termőföldek mindössze alig egy ezreléke (0,1%-a) érintett a GMO-termesztésben. Hogy ez örömhír vagy inkább keseregni kéne miatta, nos, ennek eldöntése ismét csak rátok van bízva. A spanyol mezőgazdaság adja az európai GMO-k 80%-át, a második 10%-kal a szárazföldi Portugália (a már említett madeirai kivétellel), s a maradék egytizeden viszonylag testvériesen osztozik Csehország, Románia és Szlovákia.

Össz-európai kontextusban (kevés kivétellel) két GMO van engedélyezve nagyipari mértékben: a Monsanto Mon810-es kódszámú kukoricája, illetve a német BASF nevéhez köthető Amflora fantázianevű keményítőburgonya. Az amerikaiak kukoricáját (a brüsszeli rábólintás ellenére) Ausztria, Magyarország, Franciaország, Görögország, Németország, Bulgária és Luxembourg kitiltotta területéről.

4.) GMO-állatok

Ami bennünket illet, mai posztunkban főleg a növényi GMO-val foglalkozunk, de igazságtalan lenne megfeledkezni azokról a próbálkozásokról, amelyek állatok genetikai (és ezen keresztül fizikai és/vagy viselkedésbeli) jellemzőinek megváltoztatására irányultak. Mindenki hallott már például azokról a díszhalakról, amelyekbe valami medúzagén-szekvenciákat juttattak, minek következtében az eredetileg fekete-fehér halak vígan fluoreszkáltak sárgán, zölden vagy rózsaszínben úszkálás közben (lásd a GloFish-projektet). Az egér-patkány kísérletet már említettük. A francia GenOway cég kifejezetten arra szakosodott, hogy különféle kísérleti laboroknak genetikailag módosított egereket állít elő, megrendelésre. Egyetlen ilyen egér ára a viszonylag szerény 50 eurótól ennek a kétszázszorosáig terjed. Egy biztos: az ilyen alapanyagból készült egérpörkölt ára nem a mi zsebünknek való.

Egy kanadai egyetemi kutatóintézet szakemberei létrehoztak (kitenyésztettek?) egy olyan sertésfajtát (mondanom sem kell: génmanipulációs módszerekkel, háziegér és kólibaktérium kombinált DNS-szekvenciáival), amelynek széklete sokkal kevesebb foszfort tartalmaz, mint a jóféle háztáji fajtáké. S ezt nem pusztán szórakozásból tették: a disznótrágya nagyon magas foszfortartalma okozza a sertéstelepek környéki talajok gyakorlatilag teljes sterilizálását, az alattuk található talajvizek totális elszennyeződését. Az EnviroPig fedőnevű program a tavaly fejeződött be, szegény disznókat 2012 nyarán eutanáziában részesítették. Az ezt követő disznótorról nincsenek információink.

A brit OxiTec cég kutató komoly előrehaladást értek el Brazíliában és Malajziában olyan moszkitók génmódosításos „előállításával”, amelyek már nem terjesztik a paludizmusnak nevezett trópusi betegséget, s ezzel párhuzamosan képesek (lesznek) arra, hogy idővel kiszorítsák a hagyományos moszkitókat.

5.) Pro és kontra

A GMO szurkolói, illetve ellendrukkerei úgy 25 éve folytatják a harcot egymás (de leginkább a még közönyös kívülállók) meggyőzése érdekében. Lássuk, milyen érveket és bizonyítékokat sorakoztatnak fel (vélt vagy valós) igazuk mellett, s milyen vádakkal illetik a szembenálló felet.

5.1.) A Yes-GMO tábor

Az emberi kultúra és civilizáció fejlődésének egyik konkrét mutatója az, hogy milyen mértékben akarunk, merünk és tudunk beavatkozni a természetes folyamatokba. Ha körülnézünk, mindenfelé beavatkozást látunk: beavatkozás az utak leaszfaltozása, a házak építése, a vízvezetékek lefektetése, a bányászat, a műanyagok gyártása, a fűtés, a halászás… Ha őseink nem avatkoztak volna be a természet évmilliárdokon keresztül zavartalan rendjébe, még ma is barlangokban élnénk, a születéskor várható átlagos élettartam nem haladná meg a 25 évet, s nem nézhetnénk a tehetségkutató versenyeket a plazmatévénken.

A génmódosítások zöme az emberi élet minőségének javítását szolgálja. Vagy tényleg jobb egy napi 15 liter tejet adó tehén annál, amelyik rendszeresen 40 litert ad? Kérdezzenek meg egy kukoricatermesztő parasztot, hogy baj-e, ha a növény ellenáll a fuzáriumnak (ez egy méreganyagot termelő gombafertőzés) és dühöng-e a gazda, ha a kukoricacsövek kétszer akkorák, mint a kezeletlen elődjének. Mutassanak egy ír vagy székely krumplitermesztőt, aki jobban örül a hektáronkénti 25 tonnának, mint az 55-nek, vagy amelyik mosolyogva, hálateli szívvel szedi a kolorádóbogarat a levelekről.

Jobb terméshozamok, egészségesebb növények, kevesebb vesződség a gyomokkal és az állati kártevőkkel. Tényleg olyan rossz lenne mindez?

A világon jelenleg 880-900 millió ember formálisan éhezik. A Föld lakosságának 12-15%-a napi 1200 kilokalóriánál kevesebbel kénytelen beérni az egészségügyileg minimálisnak tartott 2500 helyett. Az emberiség hús iránti kereslete 2050-ig megduplázódik, gabonaszükséglete várhatóan 80%-kal növekedni fog, ugyanakkor különféle okokból (szikesedés, vízkészletek csökkenése, sivatagosodás, környezetszennyezés, stb.) a termőterületek nagysága csökkenő tendenciát mutat. Honnan és mivel akarjuk etetni negyven év múlva az akkor már kilencmilliárd embertársunkat? A kiskertekben, apró parcellákon megtermelt (állítólagos) bio-élelmiszerek nemcsak sokkal drágábbak az ipari módszerekkel és mennyiségben termesztett társaiknál, de mindig is egy szűk, fizetőképes elit gasztrohobbijának lesznek a tárgyiasult elemei. Arról nem is beszélve, hogy a bioigazolások komolyságával és megbízhatóságával kapcsolatban már sokszor megfogalmazódtak nagyon kemény kételyek, külföldön és idehaza egyaránt.

Génmódosított (génkezelt) kukorica, szója és krumpli 17 éve van a piacon, de az ellenzők mindeddig nem tudtak egyetlen olyan objektív és elfogulatlan, konkrét és egyértelmű laboreredményt sem produkálni, amely félreérthetetlenül kimondta volna, hogy ezek fogyasztása akár az állatokra, akár az emberekre negatív következményekkel járt volna. A Food and Drug Administration, vagyis az amerikai élelmiszerbiztonsági hatóság a világ egyik legszigorúbb, ugyanakkor legátláthatóbb módon működő hasonló intézménye, s a brit, finn, francia és holland társszerveiről ugyancsak nem mondható el, hogy hányaveti, felelőtlen módon végeznék munkájukat. Hogy lehet, hogy a fejlett nyugati világ egyetlen állami (tehát nagy gazdasági érdekcsoportokhoz nem köthető) egészségügyi intézete sem fogalmazott meg az elmúlt közel két évtizedben konkrét és általános tiltást a génmódosításokkal kapcsolatban? Persze egy-egy termékről olykor kiderül, hogy nem felel meg az egyes nemzeti vagy nemzetközi szabványoknak, de ez előfordul a gépjárműgyártásban, a gyerekjáték-előállítóknál és az ásványvíz-palackozók esetében is, emiatt mégse akarja egy normális ember sem generálisan betiltani az autókat, a gyerekjátékokat vagy az ásványvizet.

A harcos GMO-ellenzők többsége (hasonlóan a sötétzöld, radikális környezetvédőkhöz) mind eladta magát azon gazdasági szereplőknek, akik abban érdekeltek, hogy minél több vegyszerre legyen szükség a gyomirtásban és az állati kártevők elleni harcban, hogy saját, elavult technológiájú, alacsony hozamú mezőgazdasági termékeiknek továbbra is megmaradjon a felvevőpiaca, akik lusták (vagy intellektuálisan képtelenek) felvenni a kesztyűt a tudomány legújabb vívmányait alkotó módon alkalmazó versenytársakkal szemben. A GMO-ellenzők azok, akik a haladás ellen vannak, akik képtelenek a váltásra. S ők azok, akik (ha ebben a versenyben ők nyernek) felelősek lesznek az egyre durvább éhínségekért, teljes régiók leszakadásáért, s az ebből egyenesen következő, minden eddigi mértéket messze meghaladó migrációs hullámért, mellyel a Nyugat hamarosan szembesülni kénytelen.

És ha teljesen betiltjuk a génmódosítást, akkor feledkezzünk meg az ezzel a technológiával készült gyógyszerekről is? Álljunk vissza a marha-hasnyálmirigyből készült inzulinra? Dobjuk ki a génkezelt kecskék tejéből készülő speciális (véralvadásgátló) plazma-proteint, amely a trombózis megelőzésének egyik leghatékonyabb és legkorszerűbb eszköze? Egyetlen génmódosított kecskétől egy év alatt annyi anti-koagulánst (úgynevezett humán antitrombint) lehet nyerni, amennyit (ezt megelőzően) 40 ezer liter (!) emberi vérből tudtak kivonni. Érzékeltetésül: Magyarországon az önkéntes véradók évente körülbelül 250 ezer liter vért adnak, tehát (antitrombin szempontjából) hat kecske ki tudná őket váltani. És – hogy az állatvédőket is megnyugtassuk – a génmódosított kecskéknek kutyabajuk, már halehet ilyet mondani. 

A génterápia egy viszonylag új módszer több, súlyos betegség gyógyítására, illetve a tünetek enyhítésére, melynek során génmódosított vírusokat juttatnak az emberi szervezetbe. Ilyen terápiával kezelnek többek között rákosokat, Parkinson-kórban szenvedőket, cukorbetegeket, izomsorvadásosokat, súlyos anyagcsere-betegségekkel (például cisztás fibrózissal) születetteket. Tiltsuk be ezeket a módszereket is, több millió ember talán utolsó reményét, csak azért, mert génkezelt vírusokat használunk fel gyógyításukhoz, vagy kínjaik enyhítésére?

A GMO-t ellenzőknek óriási a felelősségük abban is, hogy egy elképesztő intenzitású, ki tudja, kik által finanszírozott kommunikációs kampánnyal próbálják ellehetetleníteni az egész géntechnológiai ágazatot, diabolizálják a génkezelt termékeket, riogatják a tájékozatlan, konteókra kiéhezett tömegeket mindenféle horrorisztikus jövőképpel. Ne hagyjuk befolyásolni magunkat, hallgassunk a józan észre és a szakértőkre!

Kedves olvasó, tedd a szívedre a kezed: ha neked az éhség, a betegség és a nyomor, illetve (a másik oldalon) a teli has, az egészség és a legalább viszonylagos jólét között kellene választanod, mire szavaznál?

5.2.) A Non-GMO csapat

A génmódosításokkal létrehozott élőlények (legyenek azok baktériumok, növények vagy állatok) teljesen környezetidegenek, hiszen a természetben, az ember közreműködése nélkül nem jöttek (és nem is jöhetnének) létre, ami az első intő jel. A természeti egyensúly, az evolúció roppant kényes dolog, s amikor az ember Istent játszott, annak sohasem lett jó vége.

Az első GMO-k alig  20 éve jelentek meg, hosszútávú hatásaik még váratnak magukra. Számtalan olyan súlyos betegséget ismerünk, amelyek kialakulásához évtizedekre van szükség. Az azbeszt rákkeltő hatásáról például sokáig fogalmunk sem volt, használtuk is bőszen építkezéseknél, szigeteléseknél, fékbetétek gyártásánál, s sok tízezer halálra volt szükség ahhoz, hogy egészségkárosító hatása nyilvánvalóvá váljon, s alkalmazását betiltsák. Pedig az azbeszt természetes anyag. A röntgensugárzásról sem tudták sokáig, hogy milyen katasztrofális másodlagos hatásai lehetnek, pedig a kor legnagyobb tudósai dolgoztak vele. A dohányzás sem két hét alatt végez az emberrel, miként az alkohol vagy a McDonald’s hamburgere sem. Hosszú éveknek kell eltelnie ahhoz, amíg az ember észbekap, de akkor már – a legtöbb esetben – késő.

Mindenféle ellenkező híresztelés ellenére számos laborban végeztek kísérleteket a génmódosított organizmusok mindenféle válfajával, s az eredmények minimum riasztóak. Csak hogy az egyik legfrissebb kutatási eredményt említsem: 2012 szeptemberében a roppant tekintélyes amerikai „Food and Chemical Toxicology” című folyóirat (amely az élelmiszer-toxikológiai kutatások egyik legelismertebb fóruma) leközölte a Caen-i Egyetem molekuláris biológia professzora, Giles-Eric Séralini és csapata által lefolytatott, és két éven át tartó (összesen 3,2 millió euróba került) kísérletsorozat eredményeit. A következtetés (és most csak a lényeget ragadjuk ki) ez: az amerikai Monsanto cég NK103-as, majd az NK603-as kódszámú génmódosított kukoricájával etetett patkányok a kísérlet 13. hónapjáig teljesen egészségesnek és tünetmentesnek tűntek, majd ekkor jöttek a bajok: az OMG-vel etetett állatok szervezetében robbanásszerűen kifejlődtek a különféle rosszindulatú tumorok, amelyek sokszor az állat eredeti súlyának 20-25%-át is elérték. A nőstényeknél az emlőrák dominált, a hímeknél főleg a belső szervek (máj és vesék) robbantak le. A 24. hónap végére az OMG-vel etetett állatok 80%-ánál alakult ki valamilyen daganat, míg a kontrollcsoportnál (tehát azoknál, amelyek normál kukoricát kaptak) ez az arány alig érte el a 25%-ot. Mindkét csoport (az OMG és a másik) egyaránt 100 patkányból állt.

És most tegyük gyorsan hozzá, hogy egy kísérleti patkány átlagos élettartama 24 hónap (ezért is tartott ennyi ideig a kísérletsorozat). Rövid fejszámolás (általános iskola, ötödik osztályos matek): az, ami egy 24 hónapig élő patkány életében 13 hónap, az egy átlagos ember számára úgy 40-42 év… Magyarul: a GMO által kiváltott rákrobbanás első jeleiig még nagyjából (és statisztikailag) úgy 25 évet kell várni. De akkor bizony eljön, s ha nem állítjuk meg, globális méreteket fog ölteni!

A tudomány ismeri a „kereszthatás” kifejezést, ami (egyszerűen megfogalmazva) annyit tesz, hogy ha egy A anyagnak X a hatása C szervezetre, egy B anyagnak Y a hatása ugyancsak C-re, akkor ha az A és a B anyagot egyidőben alkalmazzuk C-re, ezek együttes hatása nem biztos, hogy csak X + Y lesz, hanem lehet, hogy Z. És ez a Z gyakran több (vagy súlyosabb), mint X + Y.

Hú, remélem, tudtatok követni, nem bonyolítottam túl…

Ezt most csak azért említjük, mert a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban minden kereszthatásra nem lehet előzetesen kísérletet elvégezni; ezek hatásai csak a való életben fognak megmutatkozni, túl azon, hogy senki ne mondja, hogy a két hétig friss maradó paradicsom, vagy a 24 órán belül beérő banán normális dolog…

Az a legborzasztóbb, hogy az ember soha sehol nem lehet biztos abban, hogy az a paradicsom vagy krumpli, amit egy vasárnapi ebéd során jóízűen betermel, nem génkezelt-e… Nem tudjuk, hogy az a csirke, amelynek kirántott combját éppen rágcsáljuk, a disznó, amelyből az a guszta tarja keletkezett, amit a grillen baráti körben éppen sütögetünk, az a szarvasmarha, melynek a tejét a gyerekeink reggelire megisszák, szóval az az állat nem kapott-e génkezelt kukoricát vagy szóját az etetéskor.

Persze vannak szabályok és állítólagos garanciák (elméletileg számos országban fel kell tüntetni a termék csomagolásán, hogy génmódosított-e), de a GMO-sok bizony magas ívben tesznek a hasonló regulákra. Őket csak a profit érdekli, s ennek érdekében nemcsak újságírókat és tudósokat, hanem teljes kormányokat is megvásárolnak, tokkal-vonóval. A pénz nem akadály, a GMO-ban érintett vállalatok elképesztő összegek felett rendelkeznek, melyek jeletős részét az emberek félretájékoztatására és hamis (meghamisított) kísérleti eredmények népszerűsítésére használják.

5.3.) A nagyon kemény kontrák

Az igazán radikális GMO-ellenesek egyenesen az emberiség elleni összeesküvésről beszélnek, melynek keretein belül az Új Világrend zsoldosaiként fellépő génmódosítási vállalatok kifejezetten az emberek génállományának megváltoztatására törekednek termékeikkel. Új, engedelmesebb és könnyebben megvezethető humanoidokat szeretnének alattvalóként, s a GMO-élelemiszerek és –takarmányok kizárólag ezt a célt szolgálják. Alattomosabban, lassabban, kevésbé látványosan, de biztosabban, mint a chemtrail. És gyakran előjönnek a fluorid-párhuzamok is, legalábbis ami a hatásmechanizmust illeti. No persze az összeesküvést kitervelőknek az sincs ellenükre, ha mondjuk 20-25 év múlva az emberiség bizonyos százaléka (20-tól 70 százalékig vannak találgatások és előrejelzések) tényleg elpusztul daganatos és más, gyógyíthatatlan betegségekben, elvégre tudjuk, hogy a népességszabályozás, az emberiség létszámának bizonyos határokon belül tartása egyike a New World Order stratégiai célkitűzéseinek.

Arról meg végképp nem is beszélve, hogy az a technológia, amellyel ma krumpli vagy muslica genetikai állományát módosítjuk, holnap egy emberét fogja megváltoztatni. Tökéletes katonákról már olvastunk, talán itt az ideje egy új emberfaj megalkotásának, amilyenre az Új Világrendnek szüksége lesz.

6.) Kínzó kérdések

Nem akarok senkit befolyásolni, de a vita megkezdését elősegítendő felteszek pár kérdést, amelyekre tőletek várom a válaszokat:

a.) Ismertek-e másik olyan országot, amelyik alkotmányában (alaptörvényében) szerepel az adott ország GMO-mentessége?

b.) Van-e értelme ilyet kijelenteni, amikor hét szomszédunk közül csupán egy tiltja a GMO előállítását és felhasználását? Romániában például a Magyarországgal 130 kilométeren keresztül határos Arad megyében több, mint 100 hektáron termesztenek a Monsanto-féle Mon810-ből, s ugyanezt a típust Szlovákiában is megtalálhatjuk.

c.) Tudjátok-e, hogy az Európai Bíróság az egyik 2012. szeptemberi ítéletében kijelentette, hogy az EU tagállamai nem tilthatják meg, hogy területükön a gazdák génmódosított növényeket termesszenek?

d.) Tudjátok-e, hogy a Magyarországra importált állati takarmánykeverékek döntő többsége dél-amerikai eredetű szójalisztet tartalmaz, ami főként Brazíliából, Argentínából és Paraguayból származik? És most tessenek visszalapozni jelen poszt 3.3-as pontjához…

xxx XXX xxx

Megismétlem: a génmódosított organizmusok (s ezen belül a GMO-élelmiszerek) témaköre olyan komplex valami, hogy mai posztunkban tényleg csak a felszínt kapargattuk (a szövegbe esetlegesen becsúszott szakszerűtlen kifejezésekért utólag is elnézést kérek a profiktól). Arra ez az írás azonban remélhetőleg elég, hogy akit tényleg érdekel a téma, kedvet kapjon az utánaolvasásra, a forráskutatásra, s ízlésének, világnézetének és meggyőződésének megfelelően kialakítson magában egy véleményt. Esetleg (az olvasottak vagy a vita hatására) megváltoztassa a már meglévőt. Mindenkit bátorítok, hogy a kommentek között engedje szabadjára a teljes érvhadseregét, akár a GMO-k mellett, akár ezek ellen akar kardoskodni. Az esélyek egyenlőek (legalábbis itt, a Konteóblogon), a bíró pártatlan, a szabályok egyértelműek és visszamenőleg nem változnak (ellentétben holmi hazai törvényekkel).

Rajta hát, vitára fel, de előtte szavazzatok egyet kettőt! És kérlek, tényleg válaszolj mindkét kérdésre!

Ápdét: a génmódosítás-konteók kibővített verzióját elolvashatod a 2014. május 24-én a könyvesboltokba kerülő Konteó2-ben, további 29 válogatott összeesküvés-elmélettel együtt.

 

Kategória: EgyébCímkék: , , ,

286 hozzászólás

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

 286. petiba — 2018-08-20 14:21 

@pandacsoki:

Valszeg igazad van. Kérdés (pesze, csak költői) vajon a szivatósdi játékról a banya is tudott, vagy őt is meglepetésként érte?

 285. petiba — 2018-08-20 14:20 

@pandacsoki:

Hát ja, ez olyan, mint az emissziós-botrány. Vizsgálta vajon bárki az amcsi autókat?

 284. pandacsoki — 2018-08-16 21:35 

@petiba: na igen, csak ha 66 milliárdért veszem azt a lovat, előtte alaposabban meg kelletetett vóna nézni, millyen állapotban van…
sztem ez az eladás egy összehangolt titkosszolgálati és vállalati akció a németek szivatására, mint ahogy a menekültáradat is, meg az összeugrasztás Putyinnal és Iránnal (ez utóbbi eddig nem sikerült).

 283. petiba — 2018-08-15 22:21 

@pandacsoki:

Egyszerűen eladták a kehes lovat. Lehet, szereztek némi bennfentes infót arról, hogy tarthatatlan a hozzáállás és jönnek a buktaperek. Így gyors eladták a beteg lovat. (férjhez adták a felkoppintott leányt XD )

 282. pandacsoki — 2018-08-11 20:30 

@petiba: mondjuk az is megérne egy konteót, hogy bár a Monsanto vagy 40 éve gyártja és forgalmazza ezt a szart minden akadály nélkül, érdekes módon pont most hozta meg egy amcsi bíróság az első, rekord összegű kártérítésről az ítéletet, hogy a németek tavaly pár milliárdért megvették a boszorkánykonyhát.

 281. petiba — 2018-08-11 19:53 

@untermensch4:

A kártevők ugyanazok lesznek. Mondjuk a gyapottok bagolylepkéből nem lesz hettyempitty (fantázianév XD ) nevű új kártevő. Csak a sok eszetlenül végzett mérgezés miatt ellenállóvá válnak a jelenlegi kártevők.
Kiskertemben sikeresen védekezek a rovarkártevők ellen Neem olajjal, a gombás betegségek ellen pedig tej, tejsavó, rozmaring és/vagy kakukkfű illó olajjal. Nyilván nagyüzemi módszerekkel ez nehezebben megy, de nem hiszem, hogy ha valaki tízszeres, százszoros mennyiségben vásárolja meg a előbbieket, nem jut hozzá olcsóbban, mint én. De a szent haszon minden nemes szándékot megelőz. Hogy aztán a gyógyszerek mennyivel kerülnek többe, mint az egészséges élelmiszer, azt én nem tudom, de remélem is kell megtudnom.
Az biztos, hogy amíg nagyüzemben szaporodnak az előemberek, addig szükség lesz a nagyüzemi módszerekre is. Bár, attól, hogy etetni tudjuk valami szarral a harmadik (vagy inkább negyedik, ötödik-) világbeli emberszabásúakat is, azzal csak méginkább túlnövik élőhelyüket, és még ennél is többen fognak éhezni. Amíg ezt az ördögi kört meg nem szakítjuk – de azt nem a génmódosított „élelmiszerrel” fogjuk – addig nincs sok esély az egészséges élelmiszerek termelésére.
Pár éve beszélgettem az egyik menő séfünkkel. (Mo. 20 legjobb séfje között ott van a srác) Akkor még azt vallotta, hogy soha nem lesz rá mód és lehetőség, hogy mindenki bioélelmiszert, de minimum nem agyonmérgezettet ehessen, és hogy azt a mennyiséget sem lehet bio módon előállítani, amennyit az ún. „fejlettnyugaton” elfogyasztunk. És hogy minél több minőségi ételt felszolgáló étterem lesz, annál kevésbé fogják ők is tudni biztosítani a biofarmokról, biotermelőktől kikerülő élelmiszert. Akkor még vitáztunk kicsit arról is, hogy mi teremti meg a másikra az igényt. A fogyasztóképes kereslet a michelin-kategóriájú éttermeket, vagy a nagyon színvonalas éttermek teremtik meg a fogyasztóképes keresletet. Aztán a közelmúltban meglepődve hallottam a véleményének a változását a bioélelmiszerekről, a felelős gazdálkodásról és állattenyésztésről.
Na, de kicsit messzire kanyarodtam Monsantóéktól.

 280. petiba — 2018-08-11 19:37 

Na, talán mégis kiderül, hogy ami szar, az szar? Már el is nézést a profán fogalmazásért…

Kártérítést kell fizetnie rákkeltő gyomirtói miatt a Monsantónak – a cég még mindig tagad A Monsanto vegyipari óriáscég köteles csaknem 290 millió dolláros kártérítést fizetni rákkeltő gyomirtói egyik áldozatának. Erről hozott döntést pénteken délután egy San Franciscó-i bíróság. Az esküdtszék felelősnek mondta ki a közelmúltban a német Bayer tulajdonába került óriásvállalatot abban, hogy – miközben tudott Roundup nevű gyomirtója rákkeltő hatásáról – nem tájékoztatta vásárlóit a szer használatának lehetséges következményeiről. A júniusban kezdődött per a maga nemében az első volt: először mondták ki bíróságon, hogy a glifozátot tartalmazó Roundup gyomirtó rákkeltő, és először nyert pert ez ügyben az egyik áldozat. A per után várhatóan további áldozatok ezrei adhatnak be perkeresetet a Monsanto ellen, de amerikai sajtójelentések szerint máris ezernyi ilyen jellegű per van folyamatban országszerte. A pénteki ítélethozatal után a Monsanto közleményt adott ki, amelyben tudatta, hogy fellebbez az ítélet, illetve az egészen pontosan 287 millió dolláros kártérítés ellen. A cég mindig tagadta, hogy glifozátos gyomirtói rákbetegséget okoznának.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/188852/

 279. untermensch4 — 2018-01-22 20:18 

@petiba: ” ” akkor mit használunk, hal és mikor, milyen növénykultúrában helyette?”

Pont azt és pont úgy, ahogy a glifozát megjelenése előtt. Nem a vegyszerek fogják megoldani az éhezés problémáját, hanem a születésszabályozás és az oktatás. ”

És ki garantálja hogy a kártevők is pont ugyanazok lesznek. Náluk is zajlik ám az evolúció. Azért fejlesztgetnek mindig új irtószereket (és nemesítenek ellenállóbb növényeket) mert a kártevők is fejlődnek.

 278. untermensch4 — 2018-01-22 20:14 

@petiba: ” árukapcsolással szabadalmaztatták a glifozátnak ellenálló első génmódosított haszonnövényt, a Roundup szóját, amelyet később több GM-növény követett”
És egyiket sem tették kötelezővé, sőt a többi szójafélét és egyéb növényeket sem tiltották be.
Kérdés: nem glifozfáttal permetezett, nem roundup -szóját mennyi és milyen szerrel/szerekkel kell permetezni hogy egységnyi területen ugyanannyi szója teremjen? Ezeknek a szereknek mik az egészségügyi kockázatai?
” Az élet a talajjal kezdődik, amely változatos összetételű, óriási élő mikrobaközösség. Számos feladatot lát el: lebontja, átalakítja és eljuttatja a tápanyagokat a növények számára felvehető formában a gyökerekhez. A talaj közvetve, a növényeken keresztül táplálja az embereket és az állatokat. Megszűri és tisztítja a vizet. A benne élő növények, fák, bokrok segítségével javítja a levegő minőségét.”
Hidropóniás növénytermesztésnél a növények gyökereit károsító talajlakó baktériumok problémája megszűnik. Egyébként maga az idézett rész brilliáns, tényleg. A talaj javítja a levegő minőségét… a szaharában biztos a tiszta homok miatt olyan tiszta a levegő. 🙂
„mert hiába teszi kötelezővé az alaptörvény „a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság” fenntartását, amikor ”
Amikor van ez a törvényi helyzet (bár vszeg ez a cikk már nyilvánvalóan meghaladja a jogász bácsi saját maga által vélelmezett biológusi képzettségét):
http://criticalbiomass.blog.hu/2013/08/22/mi_is_az_a_gmo

A tej-parát nem értem. Több mint 25 éve napi 2 liter felett van az átlagos fogyasztásom (nem tudom mennyivel felette…) és ebben volt évekig az egykori, belülről fekete fényvédő réteges műanyag zacskós és műanyag-mellékízű féltartós tej is, a dobozosaknál meg nem nagyon nézem a származást (szinte kizárt hogy „bio” tejet igyak, izé… ha a talajban mindenhol európában kimutatható a glifozfát és az AMPA akkor a „bio” az most hogy is van…) és soha nem forraltam, még melegíteni is ritkán…

 277. petiba — 2018-01-22 19:35 

@gigabursch:

” akkor mit használunk, hal és mikor, milyen növénykultúrában helyette?”

Pont azt és pont úgy, ahogy a glifozát megjelenése előtt. Nem a vegyszerek fogják megoldani az éhezés problémáját, hanem a születésszabályozás és az oktatás.

 276. gigabursch — 2018-01-22 12:53 

@petiba:

Értem én, de ettől még a
266. @gigabursch:
kérdésem továbbra is él.

Halkan jegyzem meg, a DDT még ma is kimutatható. Csakhogy 30 év alatti emberekben.
50 éve betiltották…

 275. petiba — 2018-01-21 22:48 

Az Európai Unió glifozáttal károsítja egészségünket

Negyven év óta arra a feltételezésre alapozva engedélyezik világszerte a glifozát nevű gyomirtó szert, hogy az gyorsan elbomlik a természetben, s nincs semmi mellékhatása. Az utóbbi években sajnos az derült ki, hogy a nagymértékű glifozáthasználat súlyos egészségügyi és környezeti károkat okozott. Hatása sokkal szélesebb körű és jóval veszélyesebb, mint ahogy az engedélyező hatóságok gondolták. 1998-ban Pusztai Árpád professzor a glifozátot a XXI. század DDT-jének jósolta. (A DDT egy, a hatvanas években betiltott rovarméreg.) De vegyük sorba a tényeket és az eseményeket!

A glifozát óriási területeken alkalmazott és a legnagyobb mennyiségben felhasznált mezőgazdasági vegyszer a világon. A Monsanto cég szabadalmaztatta 1974-ben – mint totális gyomirtó szert –, majd amikor a védettsége lejárt, árukapcsolással szabadalmaztatták a glifozátnak ellenálló első génmódosított haszonnövényt, a Roundup szóját, amelyet később több GM-növény követett.

Hazánk is megszavazta, öt évig használatban marad a legnépszerűbb és leggyűlöltebb méreg

Az engedélyezés másik fontos indoka az volt, hogy e vegyszer a növényekben megakadályozza a sejtjeik számára létfontosságú aromás (gyűrűs szerkezetű) aminosavak szintézisét, de nincs semmiféle hatása az emberi és állati sejtekre, mert azokban ez az anyagcsereút nem működik. Számukra az aromás aminosavakat a táplálék biztosítja. Kiderült azonban, hogy a glifozát nemcsak a növényekben gátolja meg az aromás aminosavak szintézisét, hanem számos baktériumban és gombában is, és ezeket elpusztítja. Ezt tudva 2010-ben a Monsanto úgy szabadalmaztatta a glifozátot, mint szelektív mikroba elleni szert. Ez a tény egyértelműen bizonyítja, a multicég tisztában volt e vegyszer baktérium- és gombaölő tulajdonságával. Az már csak hab a tortán, hogy a glifozátrezisztencia segíti az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulását is, ahogy azt a szakirodalom leírja.

Ahogy világszerte elterjedt és nőtt a glifozát felhasználása, nyilvánvalóvá vált: a vegyszer és bomlásterméke, az AMPA felhalmozódik a környezetben, összegyűlik a talajban, a vízben, a vízmedrek iszapjában. Tehát nem igaz, hogy könnyen lebomlik a természetben. Nemcsak hogy nem bomlik le, de összegyűlik a környezetben, és eljut mindenhová, megjelenik még az állatok és az emberek vizeletében is. A nyugat-európai talajoknak már a 45 százalékát beszennyezte, sőt a magyar talajokban is előfordul. Kiderült az is, hogy némely glifozátot tartalmazó készítmény a hozzáadott vegyszerek miatt sokkal mérgezőbb, mint önmagában a szer. Hazánkban ezért a múlt évben számos készítményt vontak ki a forgalomból. Sajnos maga a glifozát a piacon maradt.

A Monsanto példája ismét igazolja: a szabadságharc legfeljebb a politikai szájkarate szintjén létezik.

A tapasztalatok szerint a többszörös kezelés hatására megváltozott összetételű, gyomirtó szereknek és antibiotikumoknak ellenálló baktériumközösségek alakulnak ki a talajtól a bélflóráig mindenütt, ahol csak a glifozát megjelenik. Ez az a pont, ahol e vegyszer egészségkárosító és környezetromboló hatását nyakon lehet csípni. A mikrobák (baktériumok, gombák, vírusok) működése elengedhetetlen a földi élethez. Az élet a talajjal kezdődik, amely változatos összetételű, óriási élő mikrobaközösség. Számos feladatot lát el: lebontja, átalakítja és eljuttatja a tápanyagokat a növények számára felvehető formában a gyökerekhez. A talaj közvetve, a növényeken keresztül táplálja az embereket és az állatokat. Megszűri és tisztítja a vizet. A benne élő növények, fák, bokrok segítségével javítja a levegő minőségét.

A kutatások bizonyítják, a glifozát megváltoztatja a talajban élő mikroorganizmusok összetételét, és hozzájárul a neki ellenálló mikrobák kiszelektálódásához. Ezt követően kialakul az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia is. A talajbaktériumokról a rezisztencia átterjed a növényekre, gyomrezisztenciát okozva. A megváltozott baktérium- és gombaközösség hatására megnő a betegségekre való érzékenység. A rezisztencia az élelmiszerláncon keresztül átterjedhet az állatokra és az emberekre is. Ez súlyos probléma, mert a bélrendszerünkben élő baktérium- és gombaközösség jelentős hatással van szervezetünk működésére, és számos élettani folyamatot befolyásol az öregedéstől az autoimmun betegségek kialakulásán át a szerveink működéséig. A mikrobiális közösség megváltozása átalakítja ezeket a folyamatokat is.

Az utóbbi évek kutatásai feltárták, bélrendszerünk nem csak a táplálék lebontásáért és a salakanyagok kiürítéséért felelős. Egészségünk számos olyan folyamattól függ, amelyet csak a változatos összetételű mikrobaközösség képes biztosítani. A mikrobák sokfélesége az immunrendszerünket tréningezi, stimulálja. Ha nincs elég stimulus, az idővel allergiás vagy immunológiai problémákhoz vezethet. Az emberi emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok genetikai anyagának összessége (a mikrobiom) kölcsönhatásban áll emberi génjeinkkel, és azokat sokféle módon befolyásolja. A bélben élő nagyszámú élőlény trilliónyi gént oszt meg egymással és velünk. Ehhez képest a mindössze 25 ezer emberi génünk semmiségnek tűnik. A kölcsönhatás azért lehetséges, mert a genetikai kód univerzális, azaz a különféle szervezetek génjei ugyanazt a „nyelvet” beszélik.

A bélrendszerünkben élő mikrobiota „második agyként” működik, és háromféle módon is üzen a valódi agynak: a vagus idegen át, az immunrendszeren keresztül és a mikrobiota termelte neurotranszmittereken (az agyműködést befolyásoló vegyületeken) keresztül. Bizonyos dolgokról már tudjuk, hogy a tudatos agyunk helyett azokról a „második” agyunk dönt. Ilyen az ételválasztás, de az is a bélflóra összetételétől függ, hogy kövérek vagy soványak vagyunk-e. Az egészséges bélflóra állítja elő számunkra energiánk 5–15 százalékát. A bélben élő baktériumok és gombák számos, a szervezet működése szempontjából elengedhetetlen vegyületet szintetizálnak számunkra, amelyeket az emberi sejtjeink nem tudnak előállítani. Ilyenek a gyűrűs aminosavak, a belőlük készített vitaminok (például a K2) vagy a gyulladáscsökkentő és a bélrák kialakulását megakadályozó rövid szénláncú zsírsavak, a már említett hormonok és neurotranszmitterek, mint a szerotonin vagy a dopamin.

Ez teszi érthetővé, hogy miért káros minden élőlény számára a glifozát, amely elpusztítva bizonyos baktériumokat és gombákat, felborítja a mikrobiális közösségek egyensúlyát. A bélflóra esetében a felborult egyensúly bélgyulladást, majd lyukasbél-szindrómát okoz, rontva immunrendszerünk és szerveink működését. A bélgyulladás megrázóan sok betegség indítója, az allergiától az autoimmun betegségeken keresztül, a szívinfarktuson, az agyvérzésen át a cukorbetegségig. Felelős az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint egész sor idegrendszeri és viselkedési probléma kialakulásáért is.

De más egészségkárosodást is okoz. A patkányokon a máj elzsírosodását figyelték meg, amikor ivóvizükbe igen kis koncentrációban glifozátot kevertek. Ez a gyomirtó szer megváltoztatja a növények összetételét, és így a tápértékét is. 2015-ben a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet úgy minősítette, hogy „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében”. Az EU azonban nem osztja ezeket az aggályokat: 2017. november 27-én az Európai Tanács minősített többségű határozata újabb öt évvel meghosszabbította a glifozát uniós használatának engedélyét. Magyarország is az engedélyezés mellett szavazott.

A glifozát törvényes használatának uniós elismerése a közösségi és a hazai jogba ütközik. Egyrészt szöges ellentétben áll az EU közös környezetvédelmi politikájában rögzített megelőzés és elővigyázatosság alapelveivel. Az utóbbiak alapján ha az egészségügyi és/vagy környezeti ártalom kockázatára ugyan nem is lenne tudományos bizonyíték, de a kockázat valószínű, akkor a védelem hatékonysága érdekében úgy kell eljárni, mintha a legsúlyosabb ártalom állt volna elő. Másrészt a vegyszertilalom megtagadása az alaptörvényünk XX. és XXI. cikkeit is sérti. A közhatalom ez esetben ugyanis elmulasztja annak az alkotmányos kötelezettségének a teljesítését, hogy neki kell érvényesítenie az emberek egészséges környezethez való jogát. Egyúttal a testi és lelki egészséghez való, mindenkit megillető jog is sérül, mert hiába teszi kötelezővé az alaptörvény „a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság” fenntartását, amikor a törvény ezt aláássa a GMO-diktátum vegyszerhasználatának engedélyezésével.

A glifozát nem az élet fenntartásához, hanem a természetes lebontó és építő ciklusok felborulásához vezet. Világméretű összefogásra van szükség ahhoz, hogy a glifozát és bomlásterméke, az AMPA kikerüljön környezetünkből és a táplálékláncból. Első lépésként a növényekben és állati termékekben engedélyezett szermaradékértékek kötelező felülvizsgálatát kell elrendelni. Ebben a harcban Magyarországnak kellene élen járnia.

Bardócz Zsuzsa
az MTA táplálkozástudomány-doktora, professor emeritus

Tanka Endre
az MTA jogtudománydoktora, proffessor emeritus

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.20.

 274. gigabursch — 2017-12-08 12:46 

@petiba:
Én az életben nem forraltam fel tehéntejet, s nem is tervezem.
Pedig pár köbméternyi már lement rajtam…

 273. petiba — 2017-12-07 22:03 

@gigabursch:

Ja, persze, tudom, vannak itthon is biotej előállító gazdaságok, de az általuk előállított és itthon eladott mennyiség az szinte elveszik a nagyüzemben, műanyagon tartott, hozamfokozós, (bár ezt elvileg asszem 2006 óta nem illik adni) „megelőzéses” antibiotikumot és gmo szóját feletető gazdaságok (nevezzük inkább ipari üzemeknek) termelési és értékesítési mennyisége mellett.

Pl. a Mizo bio teje kapható is az egyik (l..l) diszkontmultinál,(ez az egy termék, amit csányitól veszek, de ötszáz forintokat nem szívesen adok ki 1 liter biotejre) abból van itthon tartalék mindig, bár mi nagyrészt friss tejet iszunk.Persze nem bio-t. Friss biotejet csak a sógoréknál sikerült eddig találni a pályaszállás istállójában XD

Bár most elbizonytalanítottak a friss tejjel kapcsolatban, egyes infóim szerint (remélem tévesek) a magyar tehenek állítólag szinte száz százalékban tbc-sek. Szerinted? (mi nem csak forralva isszuk…)

 272. gigabursch — 2017-12-07 15:44 

@petiba:
Mondjuk személy szerint ismerek egy tehenészetet, ami garantáltan GMO mentes táppal eteti a teheneket (nem a reklám helye) MArtontej (Ráckeresztúr)
Vannak azért itthon többen is, csak nehéz rájuk találni.

 271. jukeey — 2017-12-07 09:47 

Nem is a pénzbeli nyereséget vontam kétségbe, hisz ki is fejtettem hogy jó sok vacakra be tudják majd váltani. Egy darabig. Aztán majd jön hogy kéne valami de nem lehet pénzzel előteremteni, más meg pont nem kéne, de pénzért sem szabadulhatnak tőle.

 270. petiba — 2017-12-06 21:50 

@jukeey:

Ó, dehogynem lehet nyerni! Főleg ha sikeresen perelik azokat a szerencsétlen gazdákat, akiknek esze ágában sincs pl. monsantó vetőmagot használni, de ugye a pollenek előtt nincs kerítés, és aztán szabadalmi díjak megfizetése nélküli monsantós vetést perelnek, amihez egy-két korpás hajú bíró is odateszi a magáét, és dől a lé a szarokért. Ők meg persze nem a saját szarjukat eszik, hanem a bioterményeket. Az aussik már most vagy (majdnem) húszmillió hektáron biogazdálkodnak. Ha még most nem úgy lenne, majd a monsantó-félék fogják felvásárolni a biogazdálkodásokat, és majd abból is leszedik a magukét.

 269. jukeey — 2017-12-06 19:02 

Majd vehetnek a pénzükön jó sok gmo gezemicét, világítós falonátjáró hőkövető magyarvizslát, s mi csak szem-szájnak ingere. A végén akkor is ők szívják a legnagyobbat, ha mindent keresztülvisznek, ezen nem lehet nyerni.

 268. petiba — 2017-12-06 17:32 

@jukeey:

Mióta már az sem titok, hogy a vágó és tejelő állatok szinte száz százaléka GMO-szójás tápot kap, hát, mit mondjak, győzelemre állnak a gazemberek…különben is, van az a pénz, amiért döntéshozóink haja bekorpásodik, ezt már amúgy is tudjuk.

 267. jukeey — 2017-12-06 02:08 

@petiba:

Az talán „angyalibb”, hogy miután fejedelmünk élénken ágálva szögezte le hogy „génpiszkált növénynek itt helye nincs és punktum”, azóta Budapesten többször élénken népszerűsítették az emberi génmódosítást is. Sor került ilyenekre pl a „Brain Bar” fesztiválokon, melyeket közismert multik mellett bőkezűen támogatott egy „Design Terminal” nevű ügynökség is, amely nem „kétes külföldi” elemek által pénzelt alapítvány, hanem kedves vezetőnk által csilliárdokkal tömött garantáltan helybeli, sőt, kormányközeli szervezet. Az éhség miatt nem kell aggódni, sokféle csúcstech megoldás felmerült, pl „saját magunkat fogjuk enni”, persze csak képletesen, modern biotechnológia útján, nem késsel-villával lábtól kezdve. Kelleni is fog, ha bejön a „csok” és leszünk vagy húszmilliárdan. Szerintük betegek sem leszünk persze, mert saját génjeink újraépítése csaknem halhatatlanná tesz, már ha valaki ragaszkodik ehhez az elavult organikus testhez. Tehát a mi kis teszkósceaușescunk és hű társai szerint pl kukoricát génmódosítani még nem szép dolog, de embert már illene? Egyébként nem tudom miért is kéne egészségesnek lennie egy évszázadok óta betegesen élő lakosságnak: a büszke lovasnép, aki a nagy termelő – újabban digitális – jólétben már a biciklire se nagyon tud felülni. Öleljük hát kebelünkre nagy baráti testvérországunk, Kína tudományát, ahol az emberi génmódosítás kutatása és kipróbálása teljesen korlátlan, sőt, már sikerült is nekik kifejlett élő ember teljes szerveiben génmódosítást végrehajtaniuk, pl májban. Máris nyugodtan ihatnánk hát Ivánékkal egy asztalnál a vodkát, nyakló és kockázat nélkül. Bezzeg ezek az európai, nyugati kóklerek csak hátráltatják a fejlődést, egyedül szövetmintán engednek kísérletezni, és azt is meg kell semmisíteni 7 napon belül. És még csak az internetet se cenzúrázzák rendesen. Pfff.

 266. petiba — 2017-12-04 22:23 

@gigabursch:

Az a sátáni, hogy amíg van növényvédelem, addig lesz éhes ember is. Egyre több…De egyre betegebb…

 265. gigabursch — 2017-12-04 12:39 

Értem én, hogy tiltsuk be (ha nem is rögtön), de mégis akkor mit használunk, hal és mikor, milyen növénykultúrában helyette?

http://erdo-mezo.hu/2017/11/28/ot-evvel-meghosszabitottak-a-glifozat-engedelyet/

Magyarán: Be akarják tiltani a glifozátot.
Ez még rendben lenne, de lassan már ott tartunk, hogy a betiltott vegyszerek kapcsán mindig kérdés, hogy kinek van nagyobb tiltólistája:
A WADA dopping-listája, vagy a világ növényvédelmi vegyszereinek listája a kövérebb?
A fene se tudja.
Viszont az bizonyos, hogy amíg éhes ember van, addig növényvédelem lesz.
Ráadásul vegyszeres.

 264. adamjensen — 2017-07-01 14:05 

@doomguard:
1) Valóban, toxikus, hisz a nevében is bennevan, meg a sötétzöldek is állandóan ezt hangoztatják, az viszont már messze nem ilyen egyértelmű (és a sötétzöldek valamiért már nem ilyen büszkék rá), hogy az a toxin, amit a MON810 termel, elképesztően szelektív. Nem elég, hogy rovarspecifikus, de az ilyen mérgek alig néhány fajra veszélyesek csak, a többit békénhagyják. http://criticalbiomass.blog.hu/2010/04/08/toxin_mellek_hatas
http://criticalbiomass.blog.hu/2015/12/08/a_gmo_veszelyei_4_bt-toxin_termelo_novenyek
2) Ezzel egyetértek. Sajnos így van, bár a glifozát annyira nem durva környezetkárosító, csak persze a több gyomirtó miatt
valamivel drágább lesz a kaja.
3) Ez sajnos szintén valószínű, de nem éppen ezért vannak a másodlagos és szintén totális gyomirtók, hogy mint az antibiotikumrezisztencia esetében, átvegyék a glifozát helyét? Szerintem megérős deal.

 263. adamjensen — 2017-07-01 13:52 

@tarkonyka:
Tudom, régi a komment, de fontos szerintem lámpást gyújtani a fejekben ilyen témákban is.
Szóval hol is kezdjem? Mondjuk ott, hogy Séralini kísérletét és eredményeit aligha jogos tudományosnak nevezni, mert
1) erősen bulvárszagú az egész cikk (i.e.: hírverésalapnak írhatták)
2) hemzseg a módszertani hibától (http://criticalbiomass.blog.hu/2012/09/21/gmo_444_rak_44_vilagvege_avagy_seralini_prof_pocsek_statisztikaja)
3) ha jól tudom vissza is vonták
+1) ugyanezen a blogon van egy másik kiváló cikk az „alobbitanulmányhamisítmegamúgyis” konteó ellenében, meggyőző, érdemes megnézni: http://criticalbiomass.blog.hu/2014/09/14/a_gmo_veszelyei_2_genera
+2) úgy teljes egészében ez a bolg (criticalbiomass.blog.hu) jó alaposan körüljárja a témát, több, mint száz cikkel csak egyes transzgénikus élőlények felhasználásairól, főleg biológusok írják és tele van hivatkozással.

 262. csibirkas — 2016-12-08 21:36 

És a kérdések:

a) – tudtommal más alkotmányban nem szerepel, és nem is hiszem, h. ebben a kérdésben olyan jogászoknak kellene dönteni, akik azt sem tudják a timin, vagy az uracil, stb…
b) Ausztrián kívül a horvátok is tiltják, Szerbiában pedig a világ legkomolyabb GMO ellenes szabályozása van hatályban. A kukorica pollen csak 200 m-en belül képes termékenyíteni, ezért ez esetben van értelme a tiltásnak. Amit veszélyesebbnek tartok, az a nyíregyi piac, ahol a senki által nem ellenőrzött félhektáros kisgazdák szabadon veszegetik az ukrajnából becsempészett vetőmagot.
c) Az csak az indokolatlan tiltásra vonatkozik. De azt elfelejtették közölni, mi az indokolt. Szóval patthelyzet.
d) Magyarországra konkrétan GMO szóját importálunk, és itthon keverjük bele ezt a takarmányba. A hazai, GMO-mentes szója pedig megy nyugatra. A Nestlé mogyorós csokiban pl. magyar szója a „mogyoró”.

 261. csibirkas — 2016-12-08 21:22 

Petibá!

„német Bayer konszern USA-béli leányvállalata, a Monsanto”

Azt hiszem félreértettük egymást. A Pusztai-féle esemémyeket már régóta ismerem, ami meglepett, az az, hogy a Monsanto-t egy ’98-as eseménnyel kapcsolatban Bayer leányvállalatként említed, pedig a felvásárlásra – hivatalosan – csak 2016 Szeptemberében került sor.

Kicsit off, de érdekes, h. az EU akkor kezdte el erősen vizsgálni a glifozát (totális gyomírtó, a „Roundup Ready” génnel rendelkező növényeknél is ezt használják) egészségkárosító hatásait, amikor a Bayer épp elkezdett a Monsanto megvételéről tárgyalni. Ment is lefelé az árfolyam rendesen. Miután az üzlet megköttetett, hirtelen kiderült, h. a problémákért a – Monsanto által már nem, de a többi gyártó által még használt – adalékanyag a felelős.

 260. petiba — 2016-12-08 08:30 

És még egy rövid, de velős hozzászólása kkbk-n:

„Györgyey János is sokkal őszintébben fogalmaz, ha nem egy újságban érvel, hanem szűkebb körben nyilatkozik meg. Egy szegedi tudományos fórumon birtokunkban lévő hangfelvétele szerint ugyanis szó szerint ezt mondta: „a génmódosított növényekről minden olyan marketingdumát, hogy az az éhezést oldja meg a Földön, meg hasonló, azt nyugodtan el lehet felejteni! Soha nem erre találták ki őket, nem ezért fejlesztették őket! A nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják.” (Fölszólalásának fölvétele birtokunkban van.) Kár, hogy nem erről írtak Dudits úrral közös cikket – nagyobb sikere lett volna.”

 259. petiba — 2016-12-08 08:25 

@csibirkas:

„Kézben” nincs, de gugli barátunk segít. Elsőre csak ezt találtam, de ha téged érdekel a téma, gugli neked is barátod.

2013-as blogbejegyzés a kkbk blogon:

„A politikusok gmo-mentességről szóló kommunikációja csak üres kampányfogás, „a dohánylobbi erősebb volt”, a politikusok hazudnak, lopnak és gazdagodnak, mily meglepő:

Pusztai Árpád professzor, a skót tudományos akadémia tagja, skóciai laborjában génmódosított burgonyával etette a kísérleti patkányait – mesélte a BBC-ben – erre az állatok teljesen degeneráltak lettek, egészségkárosító hatásokra figyeltek fel, immunrendszerük legyengült, a génkezelt burgonyával etetett patkányok szervei: mája, szíve, agya a normálisnál kisebbek voltak.Tévedés kizárva: Pusztai az Aberdeeni Egyetem vezető patológusával (kórbonctani szakorvosával) dolgozott együtt, akinek a szakterületén 37 éves tapasztalata volt.

Pusztait először ünnepelték a sajtóban, aztán lejárató kampány indult ellene. Maga a Királyi Társaság (az Akadémia) állt az élére a Pusztai-ellenes kampánynak. A Lancet szerkesztőjét megfenyegették, hogy az állásával játszik, ha megjelenteti Pusztai írását. A szerkesztő azonban bátor ember és becsületes tudós volt, nem adta fel: kijelentette, hogy Pusztai munkája fontos kutatási irányt nyit, olyat, amelyet sürgősen követni kell. Meg is jelent az írás (1999-ben) a Lancet-ben. Pusztai maga is harcba szállt, vitatkozott, tisztázott dolgokat, magyarázatokat fűzött. Két szívroham lett az ára. Milyen ironikus, bizonyára nem ilyen sorsra vágyott a kommunista diktatúrából a nyugati szabadságba emigrált tudós. Később kiderült a génmódosítással, permetezéssel foglalkozó multinacionális Monsanto cég „jóban volt” Bill Clintonnal, az akkori USA-elnökével. Clinton felhívta Tony Blairt és leállítatták a kutatásokat – mondta el a háttérinformációkat Pusztai egyik skót kollégája. Pusztait kirúgták és a kutatócsoportot feloszlatták. Ezután a kutató hazaköltözött szintén tudós feleségével Magyarországra.

forrás: Kossuth Rádió 2009. szeptember”

 258. csibirkas — 2016-12-07 19:05 

Petiba!

A Monsanto elvileg csak idén nyáron került a Bayer tulajdonába.
De ha van valami 2014 előtti forrásod, ahol ezt leírják, arra nagyon kíváncsi lennék.

 257. francesco dott — 2016-12-02 11:30 

Pont a Monsanto fog kellemetlensegekkel bajlodni! Az Albert Speer „vednoksege” alatt rabszolgamunkat alkalmazo nagy naci cegek jo resze ma is termel ezerrel. Van amelyik precizios fegyvert es precizios kepalkoto diagnosztikai berendezest egy uzemben. Jonevu szolid ceg az jonevu szolid ceg marad, mint a Vietnam-bizniszbe beszallito genetikai remgyar is. Ha minden zsivany hirtelen megdoglene es minden gazember vallalkozas hirtelen leallna, szocialis valsag utne ki. Mindannyian reszben bunosek vagyunk, mert a hatunkon visszuk oket. Pedig egy lassan kibontakozo passziv rezisztencia padlora tenne ezeket is, pelda ra a puliszkarobbanas 1989 decemberben Abszurdisztanban.

 256. petiba — 2016-11-30 20:59 

A XX. század végén a génkezelt élelmiszerekre vonatkozó kutatásokra nagy várakozással tekintett a világ, sokan bíztak abban, hogy az olcsónak nevezett, és nagy mennyiségben előállítható élelem sok éhező ország problémáira kínál megoldást.

1998. augusztus 10-én az angol Granada tévécsatorna egy magyar származású biológus kutatóval készített interjút, dr. Pusztai János Árpáddal, aki a génkezelt élelmiszerek gyors piaci megjelenése helyett óvatosságra intett, mivel egy francia biológus kutatásainak nyomán és saját kísérleteinek tapasztalai alapján nem tartotta kizártnak, hogy a génkezelt élelmiszerek nagymértékben elősegítik a rák kifejlődését a kísérleti állatok szervezetében.
A műsort követően az akkori brit miniszterelnök, Tony Blair telefonon azonnal felhívta dr. Pusztai munkahelyének vezetőjét, és követelte, hogy egyszer és mindenkorra „hallgattassák el” Pusztait. (!)
Később kiderült, hogy Blair nem is nézte az említett adást, barátja és szövetségese, Bill Clinton telefonált neki az óceánról túlról. (!!)
Kis idő múlva a történet újabb fordulatot vett, ugyanis állítólag Bill Clinton sem nézte az említett műsort (az USA más időzónában van), hanem a Rotschild család tulajdonában lévő német Bayer konszern USA-béli leányvállalata, a Monsanto igazgatója sürgette a „szükséges lépések megtételét.” (!!!)

Dr. Pusztait és tudós kollégáját Stanley Ewent másnap elbocsátották a kutatóintézetből, számítógépét elkobozták, kutatócsoportjának 23 kollégáját szélnek eresztették. A génkezelt élemiszerek azóta is zavartalanul terjednek szerte a világon, a Monsanto a napokban kötött szerződést egy hatalmas biológiai feldolgozóüzem építésére Ukrajna területén.

Nemes Péter, London

 254. gigabursch — 2016-08-12 21:21 

254. @zizzi:
Meg se lepődök.

 252. petiba — 2016-05-18 17:42 

@tiboru:

Jaja, ez közismert, hogy a 444-en minden mindig PONT FORDÍTVA VAN XD

 249. meggymag — 2015-11-26 21:40 

@blackcat666:

„3. Ha korlátozod az óvodás kártyalimitjét vagy a kártyájára feltöltött zsebpénzt, akkor nem szerezhet be akármit.
A pénzzel való bánást, akár papir, akár elektronikus formában van, meg kell tanulni, különben igy is, úgy is ráfázol.“

Lehet, nem vetted észre, de a 3. utániakban az ovódást az eltervezett kártyásiasítás kísértetiessége miatt emlegettem fel, „csak“ megdöbbentö szemléltetésnek szántam.
Egyrészt azért mert azt hittem, hogy nevetséges lehetetlenség ha már az ovódások is mint önálló fogyasztók léphetnek fel, döntési képességgel felruházva.
Láttam, hogy nem mindenkit ugyanaz döbbent meg; már csak az ovódás limitjére gondoltál, arra pl. nem, hogy akkor már számolnia is kéne tudnia, vagy valami hajmeresztöt vásárol, stb.
Engem igenis, megdöbbentett mert abban a szokásosnál messzebbmenö függöség következményét „láttam elöre“ . Valóban, a következmény az, hogy a pénzzel való bánást alig fog kelleni/lehetni megtanulni mert a mezei ember nem is viszi odáig, hogy a pénzével bánnia kéne.

„…. hogy ennek két oldala van.“
Az oldalak nagysága vagy jelentösége azonban nem egyforma, és ritkán kiegyensúlyozott
Ovódássorba kerülhetek felnött létemre, átlátszó kimagyarázások kíséretében. Mintha nem pont egy bünszervezet, terror szervezet az aki a leghamarabb jönne rá, hogyan kell egy törvényesített dolgot áthágni!

„Miközben a világ a mini-tőzsdekrachot figyelte, a Financial Times anonim írása ismét a készpénz eltörlésére szólított fel.
A „Védőbeszéd egy másik barbár relikvia eltörlése mellett” címen megjelent cikk szerzője azon kesereg, hogy az emberek egyre inkább a készpénz felhalmozása mellett döntenek a gazdasági összeomlásra felkészülendő, ami a szerző szerint „komoly torzulást okoz a gazdasági rendszerben, még kis mennyiségben is”.
Szóval miért rossz, ha az emberek fizikailag a kezükben tarthatják a saját pénzüket? Segítség nélkül ki nem találnánk: azért mert ez korlátozza a világ leginkább demokráciaellenes intézményeinek, a központi bankoknak a hatalmát.
„A készpénz, vagyis egy látra szóló és nulla százalékos kamatot tartalmazó eszköz létezése korlátozza a központi bankok gazdaságélénkítő képességét. A legfőbb aggodalom, hogy amint egy központi bank a negatív kamatok irányába mozdul, az emberek még nagyobb mértékben fogják készpénzre váltani betéteiket.”
Kiemelve, hogy a készpénz nyomon követése nem lehetséges, az író úgy gondolja, hogy annak eltörlése ezzel szemben „megkönnyítené a kormányok életét, hiszen könnyűszerrel felszámolhatnák az informális gazdaságot”.
A készpénz eltörlésével a kormány egyszerűen leemelhetné a kirótt adót az állampolgárok bankszámlájáról.
„Az általános forgalmi adó felszámítása és visszatérítése például automatikusan és valós időben történhetne az érintett bankszámlák között.”

A cikk azt javasolja, hogy vezessenek be valamilyen büntető díjat a készpénzhasználatra, így „a készpénzhasználók kénytelenek lennének fizetni az anonimitásért,” azonkívül egy ilyen megoldással a „monetáris politika a készpénzhasználókat is érintené”.
A dátummal ellátott bankjegyek idővel elveszítenék értéküket, miközben az emberek azért is fizetnének, ha elektronikus megtakarításaikat készpénzre akarnák váltani és fordítva.A cikkben leírt javaslatok Kenneth Rogoff, az IMF korábbi vezető közgazdászának véleményét tükrözik, aki a nagy címletű bankjegyek, mint például a 100 és 500 eurósok fokozatos bevonását javasolta.

Rogoff már tavaly is a készpénz eltörlését javasolta, szintén egy Financial Times cikkben, az adóelkerülés és illegális tevékenységek felszámolása” érdekében, illetve, hogy megakadályozzák a készpénzfelvételt, amikor a kamatráták a nullához közelítenek.
A készpénz eltörlésének kérdése az idei Bilderberg találkozón is asztalra került, amelyen a Financial Times gazdasági főszerkesztője, Martin Wolf is részt vett.
Szintén májusban az angol jegybank közgazdásza, Jim Leaviss írt a London Telegraph-ban arról, hogy a „készpénznélküli társadalom megvalósítása kizárólag úgy lehetséges, ha „minden egyéb fizetési módszer kizárása mellett mindenki számára kötelezővé teszik az állami bankban vezetett elektronikus számlát”, amit „közvetlenül az állam felügyelne”.
Nagy-Britanniában például már minden 5000 font feletti készpénzfelvétel „gyanús tevékenységnek” minősül, miközben Franciaországban éppen holnaptól lép életbe az a törvény, amelynek értelmében 1000 euró feletti összeget tilos készpénzben kifizetni.
Amikor a készpénz eltörlésére vonatkozó propaganda felerősödik, tudható, hogy a hatalom ideges és komolyabb lépésekre készül.
A gazdaságpolitikában nem létezik még egy olyan lépés, ami a szabadságot a készpénz betiltásához hasonló mértékben korlátozná.
Természetesen a készpénz megszűnésével erősödne a nemesfémek iránti érdeklődés, így azok szükségszerű betiltásával a teljes gazdasági diktatúrához már csupán egyetlen apróság hiányzik majd…

Forrás: http://www.idokjelei.hu /  libertyblitzkrieg.com, infowars.com

Vagyis a saját örökölt vagy megdolgozott pénzem visszavonhatatlanul egy bankban van, amelyböl csak meghatározott összegeket költhetek el. Ha a banknak „rosszul“ megy akkor korlátozhatja a kiadásaimat is. Készpénzt kiad nekem, de csak bizonyos összegig, ami miatt büntetést kell fizetni, mivel ez az összeg kikerül a bank ellenörzése alól..

 248. meggymag — 2015-11-26 18:09 

Az EP leszavazta a GMO-import tagállami tilalmára vonatkozó javaslatot

További részletek: http://komlomedia.hu/hir.php?hir=6424#ixzz3scN42J1g

 247. blackcat666 — 2015-05-28 12:07 

A GMO-val kapcsolatban a dolog szakmai, környezetvédelmi részéhez nem tudok hozzászólni, de az biztos, hogy az egyén függőségét növeli, mint pl. a mobiltelefon, Facebook, stb.
Vagyis rá leszel utalva a GMO cégek szabadalommal védett vetőmagjára. De ez a folyamat azóta tart, hogy nem magad pattintod a kőbaltát, és vadászol a mammutra, hanem a sarki boltban vásárolod a húst. Egyre jobban függünk a társadalomtól, és ennek mindig két oldala van.

Meggymag megjegyzéséhez pedig:
„Hogy hogyan érzi majd magát az egyes ember, ha fillér sincs a zsebében….Mert
mostmár nem az lessz a kérdés, hogy még ki ismeri az ö saját kis anyagi állapottyát nekije rajta kívül, hanem az hogy még ki nem?…,ha már az ovódás is maga döntheti el, hogy mire van szüksége és azt a kártyájával be is szerezheti.”

1. Miért érezném magam jobban, ha egy papirdarab van a zsebemben amire tizezer Ft van ráirva, mintha egy müanyaglap van, ami pl. ugyanennyi értéket jelentó bit-et tartalmaz?

2. Az igaz, hogy a kártyán levő pénz mennyiségét más is tudhatja, de a pénzed mennyiségét is, amennyiben a bankban tartod, nem pedig kp-ben a párnacihában.

3. Ha korlátozod az óvodás kártyalimitjét vagy a kártyájára feltöltött zsebpénzt, akkor nem szerezhet be akármit.
A pénzzel való bánást, akár papir, akár elektronikus formában van, meg kell tanulni, különben igy is, úgy is ráfázol.

 246. meggymag — 2015-05-28 11:07 

@meggymag:

Kiigazítás:
Neki magának pedig /azokból/ a GMO- termékekböl KELLETT vásárolnia, és /azt/ azokat KELL tovább feldolgoznia?

 245. meggymag — 2015-05-26 11:14 

@petiba:

Már a fenti leírásból is kiderül, hogy az egész mezögazdasági (de egyéb gazdasági ágakra is ervényes) globalizáció elindult, hogy azt már nem lehet megakadályozni, esetleg lassítani. Mint mindennek ennek is lehetnek elönyei és hátrányai, döntöen pedig az fog elterjedni, ami a „hatalmasabb“ lobbi érdekeit szolgálja.
A tiltakozás egyik legrégibb módszere a nem kívánt árut nem megvásárolni:
“a vásárlókat pedig a folyamat végén megfelelő információkkal kell ellátni, hogy szabadon dönthessenek arról, GMO-mentes vagy GMO-s terméket vásárolnak-e.“

Ezt ugyan most is el lehet mondani, de hogyan szerzek ennek érvényt? Föleg
„a folyamat végén“? És hogy van az a szabadsággal, amikor a folyamatnak már vége van?
Szinte hiába vannak ilyen információim, hogy viszem végbe, hogy ne vásároljam meg azokat, ha a hazai termelönek, kereskedönek a GMO-mentes termékei kb. felét EL KELL adnia? Neki magának pedig azokból KELLETT vásárolnia, és azt KELL tovább feldolgoznia?

„Ma a magyar takarmánypotenciál 3,8 millió tonna, folyó áron durván 300 milliárd forint, a nagyrészt Dél- és Észak-Amerikából beérkező, 90-95 százalékban génmódosított szója ebből több mint 60 milliárdos nagyságrendetjelent, miközben a Magyarországon megtermelt 80 ezer tonnányi GMO-mentes, jól nyomon követhető, biztonságos szójabab 60 százaléka elhagyja az országot,..“
akkor hogyan? Ha nem lehetek ura annak, hogy kitöl mit vásárolok és kinek miböl mennyit adok el, vagy egyáltalán, a saját termékeimböl??? Ez nyilván nem véletlen, hogy így történik.
Vagy csak egyszerüen elvesztette a teljes magyar mezögazdaság és kereskedelem teljes módon a józan eszét? /még akkor is ha egyesek szerint az sohse volt teljesen rendben!/ Vagy az van, hogy a nagy globális kereskedelemben egy termék eladását kötelezöen össze lehet kötni még más termék eladásával? Vagyis, ha azt akarom megvásárolni ami nálam nem nö, akkor adott esetben hozzá kell vásárolnom a másik féltöl olyat is ami nálam is nö, de hiába, mert a partner nekem olyat is el akar adni? ha meg azt a másik GMO-s módszerekkel állította elö, akkor annyi? Illetve nem több mint fix 0,9 %?
A GMO esetében az már szinte mindegy, hogy mennyi. Ha bejött, akkor ott marad. Kötök még egy-két partnerrel kereskedelmi szerzödést, akkor az annyiszor 0,9 %, ahány szerzödés, évente.
Nem beszélve arról, hogyha a szomszéd ország nem olyan visszamaradottan kényes mint én és vidáman GMO-zik tutti-ban?

Akkor meg minek az egész cirkusz: hogy feltüntetem az árún,hogy mi minden van benne? Na és? Nem vásárolom meg és ezzel tönkreteszem a saját sarki kereskedömet, aki nem tehet másképp? Aki már fulladozik mert ott van a nyakán a multi, akinél minden kapható és mindent olcsóbban ad? Majd beáll családostól a multihoz boltot seperni, autót mosni, ha minden kötél szakad.
Használjak olyan kifejezéseket, hogy mindezen legszigorúbban vett és korrektnek feltüntetett nemzetközileg szabályozott intézkedés humbug?, magyarul szélhámosság? Szemfényvesztés, a feltételezett legjobb akarat mellett is? Csak azok a valakik hihetik el a választás lehetöségét, akik nem gondolják át a teljes folyamatot elejétöl végig. De hogyan is? nem tudhat mindenki mindent. Még az sem akinek az a dolga, hogy tudja, mert nincs elég adat a GMO végsö hatását illetöen. De vetni, azt kell, minden tavasszal.
Tehát, akinek érdekében áll a GMO, az azt értékesíti. A politika pedig csak a szemfényvesztést végzi, hogy a népesség nyugodtabban terjessze és használja a GMO-t. (Alternatíva nincs. Vagy ott marad a GMO ahol kitalálták a TTIT-es klórozott csirkékkel együtt és kész. Vagy GMO-zik Európa a maga módján. Ha belenyugszik abba, hogy továbbra is kivitelezi a nagytehetségü embereit, aztán majd megveszi drága pénzért és behoz részötleteket, díjakat oszt külföldre szakadt honfitársaknak, bohóckodik ámérika védö szárnyai alatt…

Tisztában vagyok azzal, hogy túlzok is, de árnyaltabban ily röviden hosszú hsz.-ben nem tudom megfogalmazni azt ami fúrja/fájja/fenyegeti szerintem Európát.

Példás polgár létemre úgy indulok el hazulról, hogy beteszem a bevásárló kosaramba a szemüveget, egy nagyítót, a gyerek kísérletezö mikroszkópját, egy élelmiszeripari kislexikont, hogy majd át tudjam tanulmányozni a már még bolhányi betüknél is kissebbekkel írt szövegecskét arról, hogy mi minden van abban az 1 liter hüsítöben és mi minden nincsen már benne abban a másik liter „teljes értékü“ tejben. Hol van a páratlan aromájú barackízben a mag, mert gyümölcs darabok alig láthatók, igazából zselésített.

Igyekszem a boltból minél hamarabb kisietni, még mielött eszembe jutna, hogy 100-as villanykörtét keressek, mert az úgy sem kapható az energia takarékosság és a klímaváltozás feltartása miatt. Úgyszintén kimondottan helyeselhetö, szigorú energia és kerozin megtakarítás folyt le miközben idejutott Kínából a fokhagyma, a felvidékröl a Mandarin, dél Afrikából a szekfü virág, Argentínából a zamatos pirospaprika, és Belgiumból a paradicsom. Luxemburgból a borivottan pacskolódzó EU törzsfönök.
Nem is tett azoknak, egy törzsfönek sem jót az alkohol, mégsem maradtak meg a békepipánál. Kár öket utánnozni.

A Monsanto szánt, a GMO vet, a magyar és egyéb földmüvesek aratnak.
Én aláírok minden tiltakozást, amit csak lehet, ám azok csak lelkiismereti érzéstelenítések, nincs több hatásuk, mint idegesíteni a politikusokat. Dönteni
valami más dönt, amit én nem tudok megdönteni. Néha tözsdének nevezik azt a valamit és minden jel szerint hatalmasabb mint az nemzetek kormányai.
Melyeknek annyi önállóságát is mi eddig megmarada hajlítaná a Zsanklód még szebb és szorosb csokorba.
A bankok is készülödnek a „fejlettebb“ világ sorsát és jólétét tovább javítani. Komolyan mérlegelik, hogyan szüntessék meg a készpénzt mint olyat, egyedüli fizetöeszköznek csak a bankkártyát meghagyván. Nem lesz akkor többé adócsalás sem, feketézés sem, a korrupció csak személyi és egyesületi kölcsönös kedvezményezések formájában tengödne, ami nagy jótétemény az
emberiség számára. Hogy hogyan érzi majd magát az egyes ember, ha fillér sincs a zsebében, vagy ha még van, de az már fillért sem ér, azzal létrejönni a maga dolga lesz, a legrosszabb esetben fordúljon lélekgyógyászhoz. Mert
mostmár nem az lessz a kérdés, hogy még ki ismeri az ö saját kis anyagi állapottyát nekije rajta kívül, hanem az hogy még ki nem? Jobban fejlödik majd a jövö nemzedék öntudata is, ha már az ovódás is maga döntheti el, hogy mire van szüksége és azt a kártyájával be is szerezheti. Ahelyett, hogy megalázkodva kéregetné a zsebpénzét a zsarnokoskodó, a sajátmaga sikertelenségeit gyerekein kiélö, idöszerütlen, elöítéletekkel terhelt szülejétöl.

Légyszíves, ne mondd, hogy nem értetted meg, akkor sem, ha érthetetlenek a soraim, de ugyanazt szószerint, amit Zászlós Tibor, Dr. Koppány György, vagy
Kulik Zoltán és még sokan mások tudnak és elmondanak, azt nem ismételtem.
Rengetegen érzik, tudják, gyanítják, hogy ez a feltarthatatlan, egeket ostromló civillizációs haladás már nem „jó értelemü“ és az rengeteg embert aggaszt. Ahhoz képest igazán csodálatos, hogy mindezeket mégsem vették le a politikusok végleg a napirendröl. De érthetöbb lesz, ha belátom, hogy nem a politikusok döntik el hogy merre tekerik a kormányrudat.

 244. petiba — 2015-05-25 20:45 

Hiába a tilalom, idén is találtak GMO-mentesnek jelzett, valójában génmanipulált vetőmagot. Végleg elvesztettük a harcot? Mit tehet Magyarország a génmódosított termények ellen? A kérdésekre a Vasárnapi Újság próbálta megtalálni a válaszokat. A GMO-mentes Európáért fogtak össze Brüsszelben az uniós agrárminiszterek, akik megtiltanák, hogy köztermesztésbe kerüljenek a génmódosított növények. Ez is bizonyítja, milyen óriási az a lobbi, amely ilyen kukoricát, szóját, paradicsomot – csak hogy néhányat említsünk a sok közül – szeretne a gazdák földjében látni. Már a magyar alaptörvény is tiltja, hogy a hazai föld szennyezett legyen, és egyre több kezdeményezés születik a kontinensen a génmódosított növények elterjedésének megakadályozásáért. Széles szakmai és társadalmi összefogással alakult meg a GMO-mentes Magyarországért Közhasznú Társaság, mely a veszélyekre és a következményekre is szeretné a figyelmet felhívni. A fogyasztónak kell tudni választania Az alapítók egyike, Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatója a Vasárnapi Újságnak elmondta, már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazódott a gondolat, hogy az importból beérkező GMO-s szóját hazai, nem GMO-s terménnyel, illetve más, elfelejtett takarmányokkal kell kiváltani. A szakember meggyőződése, hogy a fogyasztó a GMO-mentes terméket választja majd, nem igaz ugyanis az az állítás, hogy a magyar fogyasztó csak az árat figyeli, ha megkapja a választás lehetőségét is, a civil szerveződésnek pedig utóbbit elérni a legfontosabb feladata. GMO már van, válaszok még nincsenek Dr. Koppány György tudományos kutató a műsorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a GMO-val természetidegen anyagok, növények jönnek létre, amelyek potenciális veszélyt is jelenthetnek, azt pedig, hogy pontosan milyet, még senki nem tudja. Egy GMO-s kukorica például rezisztens kell legyen bizonyos növényvédő szerekkel szemben, a gyökerén pedig olyan mennyiségű toxint kell termelnie, amely megakadályozza a kukoricabogár elszaporodását. A kérdés azonban az, hogy ezek a toxinok hogyan bomlanak le a talajban, eljutnak-e az élővizekbe, azon keresztül pedig az élelmiszerláncba – tette hozzá a kutató. Magyarország a GMO-t tiltó eltökéltségével ma még egy kis sziget Európában, ahol – bár a félelmek mindenhol nagyok, és valamennyire jogosak is – nagyon komoly lobbiérdek dolgozik – emlékeztetett a szakember. Maradjon itthon a tiszta szója Kulik Zoltán a Vitafort Zrt. elnöke is a magyar termékek védelmét sürgette a Vasárnapi Újságban. Emlékeztetett arra is, hogy amikor a génmentes mezőgazdasági termékekért kezdeményezés megindult, takarmányozási cégként elsőként csatlakoztak. Ma a magyar takarmánypotenciál 3,8 millió tonna, folyó áron durván 300 milliárd forint, a nagyrészt Dél- és Észak-Amerikából beérkező, 90-95 százalékban génmódosított szója ebből több mint 60 milliárdos nagyságrendet jelent, miközben a Magyarországon megtermelt 80 ezer tonnányi GMO-mentes, jól nyomon követhető, biztonságos szójabab 60 százaléka elhagyja az országot, Svájcba, Németországba, Angliába megy, ezt a folyamatot pedig mindenképp meg kell állítani. Nyomkövetés! Zászlós Tibor is úgy vélte, hogy a Magyarországon megtermelt értékes alapanyagokat további feldolgozásra, itthoni munkahelyek teremtésére, fenntartására kellene használni. Kulik Zoltán szerint megoldás lehet a Magyarországon szívesen termő és kiváló takarmány-alapanyagnak számító napraforgóból, repcéből többet termeszteni, a szójababtermelést pedig bővíteni. De az élelmiszeriparnak is alkalmassá kell válnia arra, hogy elkülönítetten, pontosan nyomon követhetően, beazonosíthatóan tudjon előállítani tojást, sertéshúst, a vásárlókat pedig a folyamat végén megfelelő információkkal kell ellátni, hogy szabadon dönthessenek arról, GMO-mentes vagy GMO-s terméket vásárolnak-e. Közgazdasági csoda? Zászlós Tibor azt hangsúlyozta, a cég alapvetően garantáltan tiszta magyar vetőmagokat használ, így az általuk takarmányozott tehenek teje, húsa is GMO-mentes, és mindez az uniós elvárásoknak megfelelően nyomon is követhető. Amikor egy termék olcsóbb dobozolva, mint nyersen, lehet ugyan egy irigylésre méltó „közgazdasági csoda”, de a szakember szerint ilyenkor inkább hamis, nem nyomon követhető áruról lehet szó. Teljes GMO-mentességre törekedni persze lehetetlenség, hiszen a GMO-nyomok már az élet minden területén megtalálhatók – magyarázta dr. Koppány György tudományos kutató. Az EU ezért a GMO-mentességhez 0,9 százalékban határozza meg a véletlenül vagy elkerülhetetlenül bekerült szennyeződés mennyiségének felső határát. (Kossuth Rádió)

 243. gigabursch — 2015-05-15 08:14 

Igencsak kíváncsi lennék, hogy a méhek „rejtélyes” pusztulása mennyire áll összefüggésben a GMO repce és társainak termőterületével.

 242. meggymag — 2015-02-20 22:43 

@petiba: 241.
http://www.magyardiplo.hu/1481-a-szerzodes-amely-a-kormany-helyere-az-oriascegeket-ulteti–

Az IT-ben van még ehhez hasonló cikk elég,de ezen az oldalon jobboldalt fennt, ott van egy felhívás: Stop TTIP-Mondj nemet a trójai egyezményre.
Kérlek, mit tartasz erröl a felhívasról?
Jó-e azt aláírni, vagy megint egy internet csapdáról lehet szó?

 241. gigabursch — 2015-02-20 10:53 

Tanulságos elolvasni az alábbi cikket:

Pusztai Árpád munkásságáról és ellehetetlenítéséről szól. Más formában már volt róla szó (fent három találat van Pusztai Árpádról), de ez így még egy adalék.

http://kkbk.blog.hu/2013/08/01/genmodositott_elelmiszerek_pusztai_arpad_293

 240. petiba — 2015-02-19 16:12 

@ibmvader:

Sajnos ez már nem áll fenn. Mindig van az pénz, amitől korpásodik a zember haja.

Az Alaptörvényünk pl. hiába garantálja a génmódosítástól mentes mezőgazdaságot, ha az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami joggal szemben. És mi történt januárban? Az EP elfogadta azt az irányelvet, amely a gmo növények termesztésének tagállami korlátozását biztosítaná, de persze nem. A mese arról szól, hogy a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy akarják-e engedni a a gmo-termesztést, vagy nem. A valóság meg az, hogy a tagállamoknak ahhoz van joguk, hogy jogszabályban rögzített módon eljárást kezdeményezzenek, megfelelő okokkal indokolva a tiltást. De ezeknek az indokoknak „kényszerítő jellegűnek” kell lenniük ahhoz, hogy azt a bizottság, vagy az EFSA elfogadja. De ezt a „kényszerítő jelleget” teljesen önkényesen értelmezhetik. Azaz a döntés elutasító is lehet, tehát a mocsadék szarházi Monsanto akár neonkék, kétlábon járó kukoricát is termeszt(et)het Magyarországon. És ez nem sérti az EU alapszerződését, mert abban a személyek, áruk, szolgáltatások no meg a szent tőke szabad, korlátozásmentes áramlása az alapelv. Azaz bármilyen GMO cucc termesztési engedélye az egész unióra szól, és ez alól próbálhat egy tagállam mentességet kapni. Gyenge próbálkozás lesz.
A bal és jobbliberális uniós küldöttbagázsunk persze ezt a hátrányos változtatást is simán megszavazta. Egyébként ez az egész azt jelenti, hogy pl. egy adott gmo cucc engedélyéről szóló szavazásnál 19 tagország nemmel szavaz, 4 tartózkodik, 5 megszavazza a gmo engedélyét, akkor a minősített szavazásnak „hála”, ez kevés az elutasításhoz (!!!) és megvan az engedély.
A legsötétebb fejezet persze az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás megkötése. Az usákéknál a megállapodás fő szorgalmazói, lobbistái a gmo-ipar biotech cégei, vetőmaggyártók, és termesztők. Navajonmámér?

Az idióta uniós fővezírek (persze nem idióták ők, csak szarháziak) meg nem Európa érdekeit képviselik (amikor egy fő adócsaló-bajnok az unió vezetője, mit várjunk)hanem a saját zsebükét, azaz azét, aki azt megtömi. Úgyhogy ne legyünk túl optimisták az unióval kapcsolatban, már ami a gmo-t illeti. Csak megy a vetítés, de a háttérben már minden le van papírozva. És ne legyenek illúzióink, pártunk és kormányunk – pont úgy mint az előző tette – látványos sóhajtások közben mindig, mindent meg fog szavazni, amit kell.

 239. Nagy Fehér Ember — 2015-02-19 15:40 

@rdos:
@gigabursch:

Ha valakit közelebbről érdekel, ez az úgynevezett Beljajev-kísérlet.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Beljajev-k%C3%ADs%C3%A9rlet

 237. gigabursch — 2015-01-30 11:18 

@rdos:
Arról a kísérletről úgy három-négy éve volt a Kossuthon egy majd egész órás műsor.

Az alapszitu az, hogy a kutatóorvos szibériai volt, tehát őt nem lehetett már tovább száműzni és a másik nagy elvárás az volt, hogy prémtenyésztésért nevelejenek sarki rókákat.
A kutató nem volt buta és kölök koruktól kezdve szétválogatta a kedves és az agresszív hajlamú példányokat, s ezeket szaporította egymás utánban.
(Végülis hely volt, koszt jutott, oda a párt se nagyon küldött csinovnyikokat, idő is akadt, stb…)
Namost a faszi majd két évtized után elkezdett azzal fogalakozni, hogy mi van akkor, ha többgenerációs szelíd rókák közé harcost tesz be, ill fordítva.
Az eredmény mindkét esetben halálos kimenetelű volt.

Utána a faszi kutatásait felhasználva megvizsgáltak néhány büntetőtelepet már a 60-as években, ill. egyes büntetőtelepekre berakott eltérő viselkedésű ember sorsát és a közösség problémáit.

Az eredmény ugyanaz.

De miért is fontos ez?
Azért mert a PC-s baromsághalmaz a szegregáció eltörléséről halálosan veszedelmes, még akkor is, ha a tudomány ezt bebizonyította, s ezt mindenféle idióta nem képes tudomásul venni.

 236. ibmvader — 2015-01-29 23:51 

@meggymag:
Szerencsere itt azert kicsit jobb a helyzet egyenlore. Az EU annyira meg nem engedekeny. Vannak orszagok ahol lehet, de ha nem tevedek, akkor csak nagyon keves fajtat lehet itt termeszteni, konkretan 2rol tudok. Az EU a fenntarthato mezogazdasagot tamogatja, az integralt es ekologikus termesztest foleg, az uj programban ami 2020ig szol legalabbis ez van. Erre ad penzt/tamogatast a mezogazdaszoknak. Az EU-nak versenytarsa az USA. Sajat magukkal tolnanak ki, ha a gmot hagynak elterjedne itt.

 235. meggymag — 2015-01-29 22:15 

@ibmvader:
Amitleírtál,azt énis így tudom. A magam részéröl Európára
vonatkozóan jutott eszembe ugyanaz:”Tehát a lényeg, hogy lassan, de biztosan, akarva-akaratlanul minden kukorica, szója, stb. az amerikai kontinensen GMO-s lesz…”,
kérdés, hogy akkor mire való az EU ez esetben tanusított
engedékenysége,miszerint minden ország maga dönthet aGMO
alkalmazásáról?
Ha egy-két ország bevezeti,lehetséges, hogy pár év múlva
már mindenhol ott van a kicsi sürün lakott Európában.
Lehetséges a konteózni?:két légy egycsapásra:demokratikus
választási lehetöség elöszörre, minek utánna úgyis oda kerül,ahova aGMO-nak kerülnie kell,amit majd a jogorvos
sem orvosolhat.

 234. ibmvader — 2015-01-28 11:48 

OFF: Helló mindenkinek, már régtol olvasom az oldal tartalmát, de most határoztam el, hogy beregisztrálok, hogy én is kifejthessem a véleményemet.
ON:
Leírnám én is a véleményemet a GMO témával kapcsolatban. Ha valami olyat mondanék amit már valaki egyszer leirt, akkor elnézést érte, de rengeteg a komment és nincs idom végigolvasni.
Szerintem a legnagyobb gond talán nem is magával a génmódosítással van, hanem az abból kifolyó problémákkal. Eloszor is leszogezném, hogy az orvosi tudományban támogatom a génmódosítás fejlesztését, ott van pl. az inzulin ami sokak számára létszukséglet.
A gyógyszerek nem tudnak szaporodni, terjedni maguktól stb. tehát ha valami baki is lenne, bevonják oket és ezzel eltunik a piacról, a másik dolog pedig, hogy nem tudnak keresztezodni más orvosságokkal. Viszont foleg a novényeknél már nagyon más a helyzet. Az elterjedésuket nem lehet meggátolni. Ez foleg USA-ban és Dél-Amerikában nyilvánul meg. Rengeteg olyan esetrol olvasni, amikor is egy GMO-s és egy nem GMO-s parcella volt egymáshoz kozel és a GMO-sal keresztezodott az amelyik eredetileg nem volt az. Na most mivel a GMO-s a gyártó magántulajdona (akiknek kulon emberei vannak arra, hogy figyelemmelkisérjék nem-e termeszti valaki az o általuk kifejlesztett novényeket feketén), ezért olyan buntetést is kiszabhatnak a gazdának, ami teljesen tonkre teszi a vállalkozását, illetve ot. Brazíliában például azok az egyszeru emberek, akik a magjaikat gondoson elrakták és generációról-generációra adták át gyermekeiknek és termesztették most gondban vannak, mert már nagyon sok esetben „szennyezett” a kukoricájuk génmódosított szekvenciákkal. Tehát a lényeg, hogy lassan, de biztosan, akarva-akaratlanul minden kukorica, szója, stb. az amerikai kontinensen GMO-s lesz, ami 1 hatalmas cég kezében van és aminek a jogait csakis ok birtokolják.
Az USA-ban amúgy kilobbizták maguknak, hogy ott ne kelljen feltuntetni ha valamilyen élelmiszer GMO-t tartalmaz. Európában érdekes helyzet van. Termeszteni sok országban nem lehet, ha egy novényi eredetu termék tarlamaz tobb mint 0,9% GMO-t azt fel kell tuntetni, viszont az állatokat nyugodtan etethetik GMO-s szójával, kukoricával a gazdák, de az már nem lesz feltuntetve az etiketten a hústerméken.
Bocsi, hogy kicsit hosszúra sikeredett, még sokkal tobb mindent is leírtam volna, de már nem akarlak untatni benneteket 😀

 233. rdos — 2015-01-28 11:35 

@jukeey: A középkorhoz képest főleg a XIX. század végétől és a XX. században volt dokumentált „ember méret növekedés”, de ez inkább a középkor általános alultápláltságából és a rossz közegészségügyi viszonyokból származott. Amiről Te beszélsz, az valós folyamat, kis túlzással háziasítottuk magunkat. A háziasítás tüneteit valóban hoztuk, „satnyábbak”, kisebb agyúak, gyerekesebbek lettünk.

A Szu-ban volt sarki róka háziasítási kísérlet egy sarki róka telepen. Meglepő, de 20 generáció és a szelektált tovább tenyésztés elég volt ahhoz hogy a sarki rókákból viselkedésre kutyusok lettek. Fülük lelógott, agyuk kisebb lett, játékosak maradtak öreg korukig, a kutatók a saját gyermekeikhez az óvodájukba beengedték a „sarki róka kutyákat”. A gyerekek és a kisrókák nagy örömére.

Már most az is igaz, ahogy az orvostudomány fejlődött úgy romlott a génállományunk. Gondoljunk csak arra, egy erősen rövidlátó egyednek „halászva vadászva gyűjtögetve” milyen életkilátásai voltak? Az orvostudományban ez egy komoly dilemma, ma a Taigetosz nem píszí.

Szóval „vicces”, de ma tényleg az van, hogy a GMO-t elvetjük, de a saját génállományunkat rontjuk. 🙁

 232. jukeey — 2015-01-27 20:38 

http://idokjelei.hu/2014/05/a-legujabb-kutatasok-szerint-az-emberek-egyre-butabbak-kisebbek-es-gyengebbek/

http://www.metazin.hu/index.php/item/2635-2635/2635-2635

http://napidoktor.hu/blog/friss-hirek/napi-hirek/romlanak-az-emberiseg-mentalis-kepessegei/

http://hirhatar.com/milyen-iranyba-valtozik-az-emberiseg/

Úgy tűnik, ahhoz egyesek még elég „okosak”, hogy hosszas ókumlálás után fel -és beismerjék a helyzetet (ami mellesleg könnyen megállapítható eszközök, írástudás és számolás nélkül is bárki számára), ám ahhoz már ők is elég tompák, hogy utódaik tervezett sorozatgyártását az idáig vezető romlottság fenntartásának és terjesztésének szellemében ildomosnak tartsák.

 231. rdos — 2015-01-27 15:53 

@jukeey: 231. Abban igazad van, hogy eddig az ment, ha jobb lett az „ellátmány”, akkor indult a népességrobbanás. Viszonylag új fejlemény, hogy ahol jómód van, ott annak ellenére, hogy képesek lennének több gyereket eltartani a népek, valahogy mégsem akaródzik a szülőknek a sok gyermek vállalása. Vagyis lehetséges, hogy elegendő a fejlett – nagy hozamú agrokultúrát a jómóddal kombinálni. Én nem ellenezném.

Nyilván a linkemen említett önellátó város az felesleges, a vidéknek is léteznie kell, ha másért nem, mert sok ember szívesebben él és/vagy dolgozik vidéken. És ha már dolgozik, néhányan miért ne dolgozhatnának a mezőgazdaságban, ahogy teszik ma is.

Bacik vírusok valóban boszorkányos gyorsasággal mutálódnak, a veszély nagyon is reális. Szerintem hagyjuk meg az elhárítást a járványügynek.

 230. jukeey — 2015-01-27 14:34 

Ezt valaki már feldobta.

„ne vidékről érkezzen a városokba az energia, az élelmiszer, illetve a hulladékot vagy a szennyvizet se juttassuk kívülre, hanem meg kell tanulni bezárni ezeket az anyag- és energiaköröket, miközben a természetet háborítatlanul hagyjuk”

Szépen hangzik, így a „fejlett” népek milliárdjai vagy akár billiói elvileg ellehetnek viszonylag kis területen egymás tetején 1000 rétegben fejenkint 10 négyzetméteren – persze panorámamonitor falak közt ahogy igazi kánanánhoz illik. A természet háborítatlanul hagyásával ugyan kicsit elkéstek, bár ha ténylegesen emberbolyokba zárkóznak és békén hagyják a területet, esélyt adnak neki a részleges regenerálódásra és fennmaradásra; és talán az életet választó emberek számára is jobb kilátás lenne a parki ősmaradvány – kísérleti patkány – eleven génbank szerepnél.

De vannak vele aprócska problémák:

Az egyik rövidebb távú: 60000 éve az megy, hogy ha új (olyan-amilyen) ellátmányozási módszert talál ki egy csoport, népességhatványozódás következik be. Ha a lakosság nagy része valamilyen szinten egyensúlyba is került, mindig akadt egy kisebb csoport amely gombamód szaporodni kezdett és terjesztette a fertőt, igyekezett mindenütt gyökerestől kiirtani a harmóniát és az abban élőket. Most mi gátolná meg a globálisan és egyöntetűen profitcentrikus jónépet (a takarítónénitől a matematikusig), hogy elkezdjenek minden talpalatnyi helyet várossá változtatni és következő fantasztikus fejlődési lépcsőfokként jöhessen mondjuk zselé papi vacsira?

Lehet hogy már a másik sem olyan hosszútávú: mi gátolja meg a spontán leromlásban ezeket az emberbolyokat és haszonnövényeit, állatait avagy sejttenyészeteit? Még ha teszem azt gmo nélkül meg is oldják hogy egy csoport mutáns mikroba (vírusok, bacik, penészek stb) ne rohasszák le globálisan pár hét alatt magostul az állomány felét, ezzel óriási ínséget okozva; a spontán természetes degradálódás egy normális ökoszisztéma, természetes környezet nélkül megindul, és gyorsul. „Nemesítéssel” talán húzhatják-halaszthatják kicsit a végső összeomlást, de végül mégiscsak gmo-val „védhetik ki”.

 229. rdos — 2015-01-27 12:54 

@rebel: 228. GMO-ba direkt nem akartam beleszólni. Az agrokultúrában nem csak a genetika nyújthat segítséget. A kulcsszó: „aeropónia”.

http://energiaoldal.hu/forradalmi-magyar-modszer-150-kg-paradicsom-negyzetmeterenkent/

1/20-a vízfelhasználással 25-szörös terméshozam!

Nem mellékesen olyan kérdéseket is megold mint a kommunális szennyvíz.

Adott a technológia arra hogy akár 100 mrd ember is gond nélkül ellátható – etethető lesz sártekénken! Ja, hogy ez egy nagyon jó hír, a sajtó meg a nagyon riogatókat szereti? Talán ezért nem ütötte meg a tudatdeformáló fősodrat „ingerküszöbét”.

 228. jukeey — 2015-01-27 01:29 

Na ez az. Két különböző „fejlődési” vonal ez, és kívülről nincs értelme annak, hogy melyik helyes, melyik jó, csak belül és egymáshoz viszonyítva. Mivel az új egyértelműen elpusztítja a régit, a régi számára az új biztosan rossz. Azok az „előnyök” amiket az új „fejlődés”, a tudomány oldalán felhoztál, ismét jobbára olyan problémák „orvoslására” látszat-jók, amit az alkalmazása okozott. Nyerünk a vámon pozitív perspektívát, mondjuk panelcserélgetést egy vaskaszniban egy újabb tönkretett bolygón, vagy úton a következő felé, mi? És ebből lesz jó több száz év? Az erő sötét oldala legyen veled hát.

 227. rebel — 2015-01-26 22:15 

@jukeey:
A fejlődés, azaz a progresszió, haladás, előrébb lépés, nem teljesen ugyanaz mint az evolúció; azaz a természetes, automatikus, leginkább biológiai fejlődés.
Való igaz, hogy az emberi technológiai progresszió vagy akár mentális, szellemi progresszió, nem elsősorban biológiai evolúció. Attól még fejlődés. Sem egyikre, sem másikra sem azt nem mondhatjuk hogy jó, sem azt hogy rossz. Mindegyiknek van előnye-hátránya, s innen kezdve egy szubjektív vita lehet, hogy ki szerint melyiknek több; én pozitivistaként abszolút a jelen ösvényre voksolok, minden hátrányával együtt.
Fejlődésnek, haladásnak nevezzük és ebbe a halmazba minden imént felsorolt fejlődés-féle egyaránt tartozik. Ha egy állapotból átlép valami egy előnyösebb állapotba.
Pl egy torz elhibázott GMO nyilván nem pozitív és hasznos fejlődés, azaz nem valós fejlődés. De egy előnyös és üdvös gmo, ami pl betegséget töröl el mellékhatások nélkül, az hasznos, pozitív progresszió. Nyugodt lélekkel rá lehet mondani, hogy jó.
A természetellenestől ódzkodással elkéstünk néhány évezredet…
Amikor urbanizálódni kezdtünk lemondtunk a természetes és természettel szimbiotikus harmonikus útról, és megerőszakoltuk, elvittük intellektuális és technológiai irányba drasztikusan ezt. Ám az urbanizációnak és azzal együtt járó elitizmusnak, ez elengedhetetlen feltétele és oszlopa. Hogy ez hogy jó -e vagy rossz. Rossz kérdés.
Természetesen a biológiai szelekció aspektusából számos téren visszafejlődött az emberi faj, korcsosult és torzult, a természetellenes fejlődés miatt többek közt. Azonban e torz természetellenes progressziónak élvezzük egy csomó előnyét és vívmányát is, ami nem jött volna létre soha, ha nincs ez a kisiklása az emberi fajnak… ha maradtunk volna a régi ősi természeti vágányon, biztos príma vadászok lennénk, izmosabbak, szívósabbak és bivaly immunrendszerünk meg idegrendszerünk lenne… de mégis sokkal halandóbbak lennénk, az orvostudomány nem mentene meg ennyi életet, fele ennyi sem lenne az átlagéletkor és a gondolkodásunk is az animálishoz állna közelebb, aminek szintén van előnye és hátránya is bőven…. továbbá számítógép és internet sem igazán létezne, sem űrutazás és nanotechnológia stb stb
Azt mondom, amit réven vesztettünk, a vámon nyertük, vagy tán még többet is. Egy szimbiotikus természeti harmónia egy szint után jelentős fejlődésre nem képes, stagnál… lényegében egy barlanglakó vagy legfekljebb nomád sátrazó, vadászgató állatfaj maradtunk volna (indián félék, ami persze gyönyörű valóban, mint oylan) ám igen sok üdvös perspektíva nem nyílt volna meg számunkra. Pozitivistaként annyit tudok mondani, hogy ki kell várni a végét (nyilván nem mi fogjuk mert addigra már rég sírban leszünk), de az emberiség kvázi ha elér egy viszonylag stabilizálódott és stagnált fejlettségi szintet (ha nem is a tudomány végét, hiszen nem tudhatjuk hogy lehetséges-e ez egyáltalán) pl amikor a géntechnológiák révén megszűnnek a betegségek, akár egy technológiai aranykor is beköszönthet. Nem lesz éhezés, több száz év, egészséges, gazdag, boldog élet vár ezen kor gyermekére, és a Galaxis meghódítása (s akár extrém mentális szintek, mondjuk megvilágosodás).. amik csodálatos dolgok lehetnek és nagyon jók… eme kvázi paradicsomi végcélhoz csak ez a rögös út vezet… a természeti rendes evolúció útja kevésbé, illetve egészen másféle üdv felé vezethetnek.. Szerintem az előbbi a jobb. Létezik, létezhet tehát igencsak pozitív és üdvös szcenárió a természettől eltávolodott, elkorcsosult populációnak is, nem feltétlen és kiázórlag rossz.

 226. jukeey — 2015-01-26 15:55 

@rebel:

Azoknak a jövőkutatóknak ebben igazuk van, és ezt sajnos látszólag igen jó színben lehet feltüntetni bizonyos szituációkban. Az már más dolog, hogy a „fejődés” az általad is használt értelemben minek is a fejlődése? Az életnek, ahogy eddig, azon belül egy fajnak – jelen esetben embernek; vagy ez már valami más? Fajok, azok adottságainak fokozódása/finomodása vagy újak kifejlesztése, romlatlan fenntartása az egyedek meglevő adottságainak sokrétű felhasználásával, egymással és a környezettel kölcsönhatásban. Ez így ment a első baktériumtól a majomfélékig. Amennyiben egy faj zöme minden mástól eltekintve feladja adottságai túlnyomó részének használatát, erősen specializált és gépekkel „segített” tevékenységekre szorítkozva, mesterséges környezetben sokasodva elkezd veszíteni azokból (ezzel egyben természetes módon a kihalás útjára lép), ám génmódosítással óhatja állapotát fenntartani vagy „javítani”, az már talán inkább a gyártáshoz van közelebb. Hogy ez jó vagy rossz, „fejlődés” vagy sem? A „fejlődés” négymilliárd éves jelentését alapul véve semmi esetre sem; kívülről nézve viszont értelme sincs a kérdésnek, így mindenkinek magának kell tudni. De ha már jövőkutatásnál tartunk, több mint aktuális a földtörténeti korokat három nagyobb részre tagolni, az élet megjelenése előtti Hadaikum maradhat, az azóta eltelt időket egy új csoportba összefoglalni, és végül napjainkban valami más kezd kialakulni (a korszak kezdete datálható mondjuk a gének közelmúltbeli felfedezésére, az első génmódosított – akár csak „gyógyított” vagy géntechnikával elősegített/befolyásolt születésű – emberek közeljövőbeni megjelenésére, vagy akár visszamenőleg a tűz használatára, ezen majd a tudomány jól elvitatkozhat és megmondja a tutit).

 225. rebel — 2015-01-25 19:10 

@jukeey:
Egy fontos progresszív irányelvet nem szabad szem elől téveszteni, mert ha ebbe a hibába esünk, akkor a fejlődést gátoljuk, vagy ha nincs beleszólásunk, legalábbis nem értjük és lemaradunk. Minden felfedezés és újítás olyan, ami egyrészt nem fekete-fehér, másrészt pedig BIZTOS, hogy van jó oldala. Mégpedig azért, mert a tudós – tökéletesen biztosak lehetünk benne – nem ártó szándékkal fejleszt és kutat (hacsak nem hadi kutatás-fejlesztésről van szó… ez az egy a kivétel), a fejlődésért dolgozó tudód felfedez, kifejleszt valamit, azt progresszív és üdvös szándékkal és céllal teszi, tette mindig is. A génmódosítást sem azért dolgozták ki hogy a tömeget pusztítsák, hanem egy sor VALÓS előnye is van bizonyos megoldásoknak. Pl nem betegszenek meg bizonyos génmódosított haszonélőlények (azért írom így, mert bizony nem csak növényekről van szó, USA-ban a csirkéket és marhákat is manipuláljak sok helyen – pl ha jól tévedek, a 60 napos csirke, ami a kikeléstől számított 2 hónap múlva már vágható…. ez persze speciel nem biztos hogy éppen valós előny a fogyasztóknak, de az iparnak mindenképp ugyebár) stb
Éppen ezért – konteósság ide vagy oda – már patológiás paranoia, azt képzelni, hogy csak és kizárólag rossz, akár a génmódosítás, akár más fejlesztés, újítás kutatás, menynek vannak árnyoldalai, hátrányai ( minek nincs?), amire a globálelit legalábbis fittyet hány és amíg teheti alkalmazza pofátlanul, tojva arra hogy mérgezi-tizedeli a tömeget… (így emberiségellenes bűncselekményt elkövetve – node az elit, mint olyan, létezése eleve már önmagában emberiségellenes bűncselekmény,ó; vagy akár épp direkt csinálja a tizedelést, mint extrém paranoid konteók vázolják ugyebár.. pl Chemtrail, fluorid stb)…
A génmódosítást, génmanipulációt tehát tökéletesen biztos hogy nem azért kezdték el kutatni, hogy ártsanak vele, hanem egyszerűen amikor rájöttek hogy ilyet lehet, azonnal elkezdtek azon agyalni, hogy hogy lehetne a fejlődés szolgálatába állítani, az emberiség életminőségét jobbá tenni. Pl egyes jövőkutatók szerint, pár évtized és a génmanipuláció segítségével eltűnnek a betegségek, korcsosulások stb… mindenki hosszú (sőt extrémen hosszabb) egészséges boldog életet élhet … stb stb Tehát saját érdekben kéretik a jó oldalát is nézni mindennek, különben ha ezt nem tesszük, nagyon nyomorúságos sanyarú életet kreálunk magunknak, mindenben csak a rosszat, a bajt, a támadást, a veszélyt látni, mindentől félni, mindenben a negatív konspirációt kutatni… pokoli boldogtalan életet eredményez és egy megkeseredett, beteg elmét… jószándékkal írom azt… be positive…! 😉
(No persze kinek nem inge ne vegye magára!)

 224. jukeey — 2015-01-24 06:51 

Van egy olyan sejtésem, hogy ebben nagy üzletet szimatolnak egyesek. Mondjuk közeljövőben a „hagyományos” termék ritkaság lesz (már ha sikerül megoldani), így mehet jó pénzért az elit asztalára, a „nép” meg azon kapja magát, hogy kajolhatja a fél -vagy teljesen „kész”, szépen csomagolt és „megfizehető” teszkós abrakot. A húsz milla magyar nem jött össze -legalábbis egyelőre (pedig sok jó ember egymás hegyén-hátán is elfér) – addig termeljenek hát valami különlegeset, a dupla profit a lényeg. Minderről természetesen a – szintén profitra törekvő, nyúl és libatelepek után egyre inkább méhkaptárakra emlékeztető – lakosság világszerte mit sem tehet, kizárólag az elit a hibás, akik a szent tudományt rosszra használják.

 222. gigabursch — 2015-01-15 10:52 

No ami azt illeti, mőltkor szaladtam bele egy előadásba a TeCsőn.
A címe jó volt, a beltartalom vacak.

Genezis vagy Génezés.

Mindenesetre a cím nagyon is valós.
Az egyik Isteni, a másik emberi.

 220. rebel — 2015-01-07 18:42 

@jukeey:
Ó persze, természetesen… csakis hitvita… 😀
Hát akkor testvér, legyen neked a te hited szerint!
Menj békével..! 😉

 219. becsuszoszereles1k — 2015-01-07 09:01 

@rebel: Na latod, fo” a deffenziva…

 218. jukeey — 2015-01-07 01:36 

Hát bennem ennél az emo/pragma jin/jang koktélnál kristályosodott ki végképp, hogy ez is csak egy hitvita :D.

 217. rebel — 2015-01-07 00:35 

@becsuszoszereles1k:
….sem nem erőlködöm sem nem általános iskolai… nem tehetek róla hogy nincs meg az értelmi szinted, hogy felfogd miről irkálok… részemről lezárva

 216. becsuszoszereles1k — 2015-01-06 22:59 

@rebel: Jol van, ne erolkodj mar! Jo? Ko:sz. Csupan tiszteletbol reagaltam.
Es ilyen altalanos iskolai eszmefuttatasokkal se farassz, plane ne permanensen:
„… az emo felünk felel az intuícióért is jobbára, és nem a raci… az érzéki csalódás is emo oldal…”

 215. rebel — 2015-01-06 22:29 

@becsuszoszereles1k:
„Mi az, h. kenytelenek?!”
Szerintem ezt a kérdést nem tetted volna fel, ha elolvastad volna/megértetted volna eme irományom…

 214. becsuszoszereles1k — 2015-01-06 22:09 

@rebel:

Tenyleg nem vagy egy gondolatolvaso! 😀 Mi az, h. kenytelenek?!

Off: Van valami szemelyes uzeneted is a szamomra? Mert en sem vagyok gondolatolvaso! 😀

 213. becsuszoszereles1k — 2015-01-06 21:50 

@petiba:
Quei me amat, amat et canem meum.

 212. petiba — 2015-01-06 20:31 

@jukeey:

Ezzel momentán teljesen egyet értek.
Mondjuk még jó sokat erőlködnek a nagy hadronütköztetővel, oszt majd jól helybe jön a fekete lyuk, és akkor legalább összekerülünk a derék svejci birkapásztorokkal és bankárokkal, méghozzá igen-igen szorosan…

 211. jukeey — 2015-01-06 18:39 

Mindenesetre lassan ideje lenne hogy süssenek a higgs-bozonjukból egy szép nagy űrhajót, felpakolják a nyitott ajtajú egyetemeiket, a mindezt lehetővé tevő kiszolgáló zombitömegeket, eliteket és hívőket, és elhúznának a bús univerzumba a saját szemükkel meggyőződni arról, milyen is egy fekete lyuk közepén (hátha épp a teremtő isten bujkál valamelyikben); mielőtt a lelkesen asszisztáló tömegek nekiállnak még a hegyek legyalulásának is.

 210. rebel — 2015-01-06 17:49 

@petiba:
OFF
Néhány észrevétel ehhez, de már nagyon offban vagyunk
1. a vallásos tudósokra már megtalálta a választ az emberiség gondolkodó fele, MERT OLYAN NEVELÉST KAPTAK, leginkább ezért van; úgy beléjük sulykolták, gyakorlatilag agymosták őket gyerekkorukban az un. „konzervatív nevelés” nevezetű agy-gyilkos elmeterroral, hogy hiába tanult ki egy tudományt kiváló szintre és lett tudós, egyúttal maradt hívő is, legalábbis formálisan. Kisebb részük bizniszből látvány vallásos, ld Vize E Szilveszter MTA elnökként bazilikai média csintadrattával való szégyenteljes hitvallása… nyilván kapott egy szép kis támogatást a klérustól az MTA ekkoriban teljesen véletlen egybeesésként.. 😉
(pont az előbb írtam, a vérbeli tudós bármire képes szinte, ha van egy tudományos célja) Jah van még néhány nyomorult un. megtért tudós is, ezek két csoporta oszthatók. Az egyik, aki szimplán megőrült (ugye a tudós is ember), a másik pedig akinek volt egy megmagyarázhatatlan élménye, ezért érte pszichés zavar szerencsétlent, és kínjában jobb híján, hogy ne őrüljön meg teljesen, a kisebb rosszat választotta az őrületben, a hit vallás tébolyát… 😀
(jah és hát van még egy promós biznisz vallásos csoportjuk is, akiket a klérus pénzel busásan, hogy látványosan térjenek meg tudósként…)
Egy igazi tudós, aki nem is őrül meg, nem is megvesztegethető, max odáig juthat, ahová Einstein is. A természet illetve az univerzum kultiválásáig, azaz a panteizmushoz hasonló sajátos kvázi hitvilágig (amit szerényebb képességű embertársaink rendre félre értenek és nem átallanak még érként is használni Einstein idézeteket, teljesen tévesen), hogy maga az univerzum egy intelligens lény… de ez sem hit, csak inkább egy ábránd, ami biztos, hogy agnosztikus volt mind Einstein, mint általában a tudós mint olyan az (két kisebb, és egyre csökkenő halmazuk, a hívő tudós és az ateista tudós)

2. továbbra sem érted a bizonyítás – cáfolat triviális alapelvét sajnos. Nem létet, tagadást nem kell és nem is lehet bizonyítani. Csak állítást, létező dolog kijelentése követel bizonyítékot. Alapos tagadáshoz, azaz cáfolathoz bőven elég annyi, hogy bejelentjük ERRE NINCS BIZONYÍTÉK. Kész ennyi! Ha valamire nincs bizonyíték, máris cáfolva van mint tény.. Marad teória… nem bonyolult ez sem pedig túlzottan… 😉
Ezzel együtt abban igazad van, hogy az ateizmus is dogma, ha valaki mereven tagad bármiféle transzcendenciát, illetve felsőbb vagy belső (mindenben jelen levő és mindet alkotó), ha tetszik kvázi teremtő vagy tervező univerzális szuper-elmét (vagy fogalmazzuk meg bárhogy is az istent), hiszen az hogy nincs bizonyíték, még nem teljes cáfolat, csak annak cáfolata, hogy bizonyos tény volna. A misztikus dolgok „előnye” hogy a legtöbbjük cáfolhatatlan, mivel a kvázi definíciója kilép a keretekből, ahol a logika és a ráció használható. Azaz lényegében a való világból és egy elképzelt, vágyott, fantázia világ kitalált „szabályai” szerint igyekszik felépíteni azt. Így hát sok mindent nem lehet vele kezdeni egyelőre, mint elviselni azokat a szerencsétleneket, akik ebben a mentális csapdában vergődnek (a tudomány ezen is dolgozik amúgy, előbb-utóbb végére fog járni eme ultimális dilemmának is remélem, akár úgy hogy bizonyít, akár úgy hogy cáfol – nekem teljesen mindegy, mindkettőnek örülni fogok, mivel én a tiszta igazság után vágyódom mindig ;)); teljesen érthető tehát hogy „látszólagos logikai bukfenceket” produkál minduntalan; csak egy apró bibi van, ami sárga tollú, csőre van, két lábon totyog és hápog, az barátom, általában kacsa szokott lenni.. tehát a látszólagos-ként megfogalmazott eufemizmusodat sajnos Occam bácsi lenyisszantja…;)

3. A tagadást és a nemtudást, agnoszticizmust, sajnos látványosan kevered. Mind a tudomány mind a legtöbb progresszív gondolkodó ember nem tagad sem isten jellegű valamit, sem transzcendenciát (főleg hogy paralel univerzum(ok) és anti részecskék és velük anti univerzum, már tényszerűen ismertek ugyebár – akár ezek köztük valamelyik is lehet az a kvázi világ, amit most még transzcendensnek vélünk); a metafizika előkelő helyen van a filozófia diszciplínájában nem véletlenül. Egyetlen komoly tudós sem legyint rá szinte (szegény fanatikus ateista Dawkins kivételével)… Annyit tudunk tehát biztosan, hogy nem tudjuk… talán lehet… de egy talán-al sokra nem megyünk… nincs plauzibilis teória egyelőre isten létére, ezért sajnos nem nagyon van mit vizsgálni, ezzel együtt renegát és rebellis tudósok mégis saját szakállukra kutatgatják így-úgy, leginkább para módszerekkel; de hát a paratudomány is fontos, sokminden jött már át világából a mainstream tudományéba és integrálva lett napjainkra…

 209. petiba — 2015-01-06 17:21 

@jukeey:

A hit az egy nagyon furcsa dolog, látszólagos logikai bukfencek sorozatát képes produkálni. A hitet gyakorlatilag károsodott érzékszerveknek, idegrendszernek, hormonrendszernek (?) tulajdonítod. (ha jól értem) Az, hogy mondjuk te nem hiszel valamiféle istenben, intelligens tervezőben, felsőbb rendű, spirituális hatalomban,létformában, az is egy hit. Dogma. Mondhatnám, Isten nem létére épp úgy nincs bizonyítékod, mint ahogy nekem sincs a létére. De azért ha keresünk, találunk. Ott az egyik legkézenfekvőbb, „legközelibb” bizonyítékunk – mi magunk vagyunk. Ha az emberi szervezet működését, a tápcsatornát, az enzimeket, a tartószerkezet, az agyműködést, a szaporodást-öröklődést, a kromoszómák végein a telomérek működését, az immunrendszert stb. kicsit mélyebben, „tudományosan” megvizsgálgatjuk, akkor mérhetetlenül „elcseszett gondolkodásra” vall ezt a magasrendű sejtszerveződést a véletlennek tulajdonítani és nem valamiféle magasabb rendű (nálunk mindenesetre jóval magasabb rendű) entitás által létrehozott valaminek.
A te vélekedésed szerint (ha jól értettelek) tudomány, és hit, azaz egy istenfélő tudós az valamiféle fából vaskarika, pedig azért ha kicsit kifaggatod gugli barátunkat, egészen sok természettudóst, legyen akár fizikus, biokémikus, genetikus, agysebész – találhatsz, akik élő példái annak, hogy nemhogy megférnek egymással hit és tudomány,de elősegítik egymást.
És akkor kiemelem, hogy hit alatt én nem a vallásról beszélek. Kizárólag a teremtő, vagy tervező fensőbb Tudatról. Hogy ehhez a hithez, milyen vallás kapcsolódik, vagy nem is kapcsolódik, az már egészen más kérdés.

Az ateizmus alkonya címen írt egy jó kis könyvet A. McGrath. Ő a molekuláris biofizika doktora, aki mellesleg Oxfordban a teológiatörténet professzoraként tanított.

 208. rebel — 2015-01-06 17:03 

@jukeey:
Jól írsz, jókat, érdekeseket (persze nekem nem sok újat), de nagyon elmentünk a témától… Annyit csak röviden ehhez, ahol még nem vagy képben, hogy az emo felünk felel az intuícióért is jobbára, és nem a raci… az érzéki csalódás is emo oldal… istenélmény ugyebár pl, azaz annak képzelt dolog (na itt már valóban belép a raci is… nyilván van benne egy csipetnyi abból is…nem fekete-fehér a sztori nyilván – erről prímán referál a jin és jang szimbólum) Na így már összeáll? 😉

 207. rebel — 2015-01-06 16:59 

@petiba:
Ha fizeted, iszom én viszkit is barát.. de nincs rá keret, a házi páleszt viszont a szabolcsi rokonyok küldik rendszeresen.. ;-D

 206. rebel — 2015-01-06 16:57 

@becsuszoszereles1k:
A tudomány KÉNYTELEN karöltve az elittel működni, mert nem tehet mást, ha fejlődni akar, márpedig akar… nagyon akar… Lásd pl LHC projekt vagy épp a Gerosimenko üstökös projekt… egy vérbeli tudós aki rákattant egy kutatási területre és esélyt lát az új felfedezésére (akár személyes ego ambíciókkal Nóbel díjra hajtva, vakár csak valóban az emberiség segítése az úton – szinte mindegy is), akkor pitbullként, szinte bármi áron igyekszik minden akadályt elgördíteni, biztosítani magának a hozzá szükséges dolgokat így a pénzt is. Ez elítélendő?
A vallási is az elittel karöltve működött és működik, mitöbb az egyházak az elitbe igencsak betagozódtak és jelenleg is szerves részei (a bolygó egyik legnagyobb ha nem a legnagyobb ingatlan tulajdonosai az egyházak – és ez csak az ingatlan vagyonuk)
Azonban a tudományos világ elkötelezett, aktív és korrekt fele abszolút nincs betagozódva az elitbe, nem is érdekli a pénz (csak addig és annyira, amíg és amennyire az adott projekt finanszírozásához kell neki), nem motiválja hatalom, sem fényűzés vagy becsvágy (talán utóbbi némelyeket némileg), csak egy dolgok: az emberiség fejlődésének szolgálata, előbbre vivése, az IGAZSÁG KERESÉSE, a valóság megismerése és semmi más… nem bonyolult ez pedig…

Ergo abszolút gumicsont azon rágódni, hogy a tudomány az elittel kollaborál és korlátolt módon emiatt össze is mosni vele… ez parasztvakító gumicsont is pont az elit egyik manipulációja (itt is lehet konteózni!), hogy a fogyasztó-termelő zombi-tömeg és a tudomány közti szakadékot fenntartsa és mélyítse… a tömegbutaság nagyon fontos nekik… a tudománynak pedig ez nem kell, ezért szegények próbálnak is ismeretet terjeszteni, folyamatosan cikkeznek, konferenciáznak, filmeket készítenek stb (és nyitva az egyetemek ajtaja is…)

Örülök hogy legalább már tetszik neked az amit te körkörös érvelésnek látsz… nagy lépés ez ombre…! 😉 Immár láthatóan jó úton jársz, hogy felnyíljon a szemed, hamarosan már nem csak tetszeni fog, hanem végre MEG IS ÉRTED és integrálod… szurkolok neked…. 😉

 205. jukeey — 2015-01-06 14:32 

@rebel:

Tehát a tudomány „fejlődéséhez” nélkülözhetetlen egy hatalmas agyament tömeg elitestül, melyeknek viszont ez inkább árt, mint használ. Akkor ez így messze túlmutat azon, hogy a tudományra szüksége lenne akár egyénnek akár tömegnek, a tudomány vívmányai oly hasznos és kellemes dolgok lennének nekik. Na de akkor erről szálljunk le, tisztáztuk ugyan hogy nem mented fel a tömeget, de mégis kicsit túlzott elfogultságot érzek, túl negatívat az egyébként szerintem is ugyancsak kirívóan negatív elit irányába, és túl pozitívat a (legyek nagyon szolid) legalábbis megkérdőjelezhető értékű tudomány irányába.

Ezt az emocionális-pragmatikus-realista mizériát talán még érdemes lenne boncolgatni picit, írtad hogy elírtad és pont fordítva, pedig lehet mégis inkább az első, elírt verzió a közelebbi, legalábbis amennyiben elfogadjuk ezt a kétoldalú vázlatot. Szerintem a hitnek nincs helye egy 100% emocionális rendszerben; érzékszervek, érzületek, érzelmek, végtagok általi kapcsolat, reakciók és kölcsönhatások a belső igények/érzések és a külvilág között, itt nincs helye nem érzékelhető és nem létező marhaságoknak, hacsak nincs súlyosan károsodva valamelyik érzékszerv vagy még inkább az idegrendszer, hormonrendszer. Ez abszolút racionalitás. Itt bejön a képbe a gondolkodás, mely hasznos, de szerintem csak egyetlen képesség a sok közül, nem fontosabb, nem nagyobb prioritású bármelyik másiknál, érzékszerveknél vagy végtagoknál, melyek a szervezetek „eszközei” csupán. Egy feldolgozó egység, mely előrejelezni próbál, valószínűséggel rendelkező visszatérési értéket dob vissza az inputból, melyet aztán az egyén megfontol és bekalkulál cselekedeteibe vagy nem. A hit inkább afféle hiba, talán a gondolkodó egységbe szorult/plántált hibás „algoritmus”, ami alapból rossz visszatérési értékhez vezet? Vagy csak sérült emóció, mint pl betegesen túltengő félelem, a gyávaság, mely eleve hibás inputot ad a gondolkodásnak? Vagy mindkettő vagy bármelyik? Talán nem véletlen és ugyancsak passzintos az „istenfélő” kifejezés is. De hogy elcseszett gondolkodás kell a hit kialakulásához, az szerintem tutira vehető, emóció nem elég.

 204. gigabursch — 2015-01-06 11:02 

@rebel:
Mindenkinek hinnie kell valamiben…
– Én azt hiszem, iszom még egyet.

Anno a Morisson”s-ban volt egy festmény a falon.
Nesquick nyuszi, fején Horn Gyula ketrecével, s alatta a szöveg:
Igyál még egy whískeyt és fogd rá a Gyuszira!

De röviden és tömören.
Bár a hit és a vallás együttjár mint borsó meg a héja, de a kettő egymással nem keverhető.

 203. petiba — 2015-01-06 10:27 

Na, a lényeg meg lemaradt:

Az EU és az Egyesült Államok szinte teljesen titokban, tárgyalásokat folytat egy új szabadkereskedelmi egyezményről (Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség – TTIP). A tervezett megállapodás, valamint a Kanada és az EU között nemrég tető alá hozott szabadkereskedelmi egyezmény (Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény – CETA) számos rejtett veszélyt tartalmaz. Fenyegetést jelentenek egészségünkre, környezetünkre és a munkakörülményeinkre, amelyek megvédéséért keményen küzdöttünk sok éven keresztül.

Mondj nemet Te is a trójai egyezményekre! Írd alá a petíciót itt:
http://www.mtvsz.hu/trojai

Másfél hónap alatt több mint 940 ezer aláírás az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény ellen!
Segíts Te is, hogy december 9-re meglegyen az egymillió, s ezzel köszönthessük az Európai Bizottság új elnökét, a LuxLeaks-es Junckert 60. születésnapján!

 202. petiba — 2015-01-06 10:22 

@becsuszoszereles1k:

🙂

Ifjú rebelt whisky ivásra felszólítani, hehe, nem túl szerencsés gondolat, amúgyis – önbevallás – pálinkában utazik 😀

Egyébiránt pedig csodálom a kitartást, illetve mosolygok a cumini sector meggyőzésének kísérletén. Nem árt, ha az ember odafigyel, hogy mit respektál 😛

Olyan latinos hangulatban vagyok XD.

Hominis ingenium oratione agnoscitur.
Laus in ore propria fordescit.
Oratio vitae simulacrum.
Imperare sibi maximum imperium est.
Iuventus ventus.

😉

 201. becsuszoszereles1k — 2015-01-06 08:16 

@rebel:

Peldaul: „ezért kénytelenek a fejlesztés-kutatás és a valóság megismerése mellett, kapacitásuk jelentős részét alárendelni az elit és a biznisz céljainak.. ez nem a tudományról szól, hanem az elitről..” – De biz’a, ez eppen a tudomanyrol szol, az elittel karoltve!!! Persze nem varom el, hogy gondolatolvaso legyel, csak egy kicsit! 😀

Tolem hiaba varsz ervelest es cafolatot, amig be vagy szorulva sajat sajnalatos, bar tetszetos circulus vitiosus-odba, kulonos tekintettel az elit kepzodmenyere, vagyis amig egyhelyben toporogsz…

– Nem is mondta senki, hogy a valosag megismerese es leirasa vegtelen, hanem hogy a valosag (vilagmindenseg?<az is mi? ehh!) szuntelenul valtozo.
Ha te arra varsz, hogy majd a tudomany elobb vegrehajtja a maga osszes tudomanyos muveletet (eljarasat) a Valosagon 🙂 , es akkor te vegre, tuti es vegso biztonsagerzettel hatradolhetsz a hokedlidon, akkor igyal inkabb egy kicsit tobb whisky-t, azt mondom!

 200. rebel — 2015-01-06 01:56 

@becsuszoszereles1k:
Elképesztő ütős érvelés cáfolat… ez a lehengerlő…. szóhoz sem jutok.. 😀

 199. rebel — 2015-01-05 23:10 

@jukeey:
Tesó te kevered a tudományt és a biznisz világot… méghozzá igen durván….
A tudományra hányod rá azt, amit az üzleti-vállalati világ, azaz AZ ELIT kényszerít rá az emberiségre illetve a tudományra…
Megismétlem, sajnos láthatóan alapfogalmakkal nem vagy tisztában…
A tudomány nagy gyengesége valóban (ám nem a tudomány tehet róla), hogy jelen világrendben extrém mód ki van szolgáltatva az elitnek, a pénznek, mert baromi drága a tudományos kutatás és működés.. ezért kénytelenek a fejlesztés-kutatás és a valóság megismerése mellett, kapacitásuk jelentős részét alárendelni az elit és a biznisz céljainak.. ez nem a tudományról szól, hanem az elitről..
Olyan szinten keversz dolgokat hogy elszomorító, és még hisztizel is emiatt…Ez sajnos csak rád nézve elkeserítő nagyon… ne szólj szám, nem fáj fejem… 😉

Jaj éls inkább ne próbálj okoskodni ha ennyire képtelen vagy szillogizmusokra..! Attól hogy valami végtelen, egyáltalán nem következik belőle hogy a megismerése és leírása is végtelen – abszolúte nem… jézusatyaúristen… gondold át újra kérlek..! XD

 198. jukeey — 2015-01-05 20:49 

rebel:
Lássuk: Nem kell csüggedni, mert ha már mechanikailag is nagyon döcög a hardver, a tudománnyal a dokibácsik majd jól szétszednek és úgy-ahogy összeraknak, esetleg pár dolgot fantasztikus pótalkatrészekre cserélnek. Kicsit visszás nekem hogy a tudomány eszerint főképp olyan problémák olyan-amilyen orvoslásával óhajtja magát igazolni, melyeket ha eredetileg nem is ő indított el, de régóta elhivatottan fenntartja és messzemenően fokozza? A tudománynak köszönhetően tulajdonképp születéstől egy mérgezett szűk környezetben és plusz úgymond „egészségtelen” életmóddal kell kell felnőni és élni, sok hasonló generációval visszamenőlegesen (másra már helyet sem hagyott meg máshogy nem is lehetne jó ugyebár ezt rég megaszondták). Így az is súlyos függőségbe és károsodásba nő bele, aki még esetleg „gyárilag” adottság szintjén okésan meglenne prüntyögő vacakságok nélkül. Ha meg már a futószalag is komolyan akadozni fog, ott lesz az addigra már kiforrott gmo; addig meg ellehetnek még egy darabig abban a hitben hogy ha bekajálják a tutirecept omegazsírsavas vitaminos akármicsodás abrakot és időnként pállanak egy óra hosszát valami konditeremben, akkor minden faszányosan fog működni, ráadásul további akárhány generáción át. Hát kérem, így mennyei mannát is tunkolhatnak, akkor se lesz jó (gmo után majd az aromás szénhidrát-zselé vagy a minden bizonnyal luxuscikké váló sejttenyésztett műhús is jó lesz akár több millió évig).

Azt ha meg a valóság tényleg végtelen (márpedig nagyon úgy fest hogy nemcsak időben de még az anyag szerkezeti összetettségében is az), ismerhetik egy darabig, szedhetik ízekre; ebben becsúszónak adnék igazat. Pár dolgot aztán kipécéznek és iparrá tesznek, minden mást elpusztítanak illetve pár írmagot sufniba tesznek hátha jó lesz még valamire, vagy csak mutogatni hogy na ilyen is volt valamikor.

becsuszoszereles1k:
Jól értettem én csak gondoltam ugratlak vele egy kicsit, bocs ha félresikerült, amúgy a reklamálás már nem erre vonatkozott.

 197. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 20:26 

@rebel: Olvasd mar vissza sajat szovegedet! 😀 A szofizmusod tenyleg lehengerlo. 😀

 196. rebel — 2015-01-05 19:23 

@rebel:
…utolsó sor törlendő… 🙂

 195. rebel — 2015-01-05 19:12 

@becsuszoszereles1k:
Látszik nem érted a tudomány alapfogalmait sem. Akkor lennének hívők, ha a teóriákat, feltevéseket, hipotéziseke ténynek vennék. Ezt pont a hívők teszik, bizonyítatlan, pláne misztikus, tehát bizonyíthatatlan elképzeléseket vesznek ténynek…. Ez a nettó butaság, ezért a hit a buták mentsvára..
A tudományos ember a tényt nevezi meg ténynek, és le is teszi a bizonyítékot mellé. Amire nincs bizonyíték, azt nem nevezi ténynek.. Tekintve hogy a tudomány nem hazudik (legalábbis elvileg és hivatalosan) Nem bonyolult ez pedig. Próbáld megérteni.

Ha te a tudományos gondolkodást hitnek képzeled, az csak a te bajod, de akkor saját farkadba harapsz ha a tudomány vívmányait használod. Gyorsan dobd ki a számítógéped az ablakon, mert nem tudhatod mikor robban rád és meghalhatsz.. meg mi van ha hamis választ ad egy kérdésre, mi van ha téved?? Kocsiba se nagyon ülj, tudósok tervezték. Mi van ha egyszer elrepül? Vagy az is rád robbanhat bármikor… nemde?
Orvoshoz se menj, bármi bajod van. Menj inkább paphoz, vagy mágushoz..! Tök mindegy nem? Szívműtét kéne? Vigyázz az tudomány hit..! Vagy belehalsz vagy nem, nem tudhatod…. menj hát inkább a papbácsihoz imádkozzatok együtt! Szerinted kb ekvivalens a két dolog… nemde?
Fogd fel hogy a bármerre fordulsz a tudomány és a tudományos gondolkodás eredményeit élvezed… leginkább azoknak köszönheted hogy élsz… és azt is hogy milyen életminőségen élsz.. És a számítógépek általában nem robbannak ránk és megbízható válaszokat adnak (elhanyagolható hibahatárral), továbbá a műtétek nagy része is sikerül (itt már nagyobb a hiba ráta, de sok egyéb járulékos tényező is van ugyebár), ezért a lehető legszánalmasabb ostobaság, élvezni, használni valami produktumait, de azért acsarkodva vitatni és degradálni azt..

De sokan gondolkodnak úgy mint te persze; ezért ez egy akceptálandó és legitim szemlélet természetesen. (vannak bizonyos mentális jellegek, amik szerint is fel lehet osztani jellemző halmazokra az embereket, nem neveznék meg egy ilyen halmazt sem, de mint írtam az emberi elme két fő attributuma, a naiv és a racionális elme dominanciájának aránya is lehet egy ilyen aspektus)
Éppen ezért javasoltam hogy hagyjuk a tudomány és maradjunk az emo-raci kettősségnél… és elemezd, hogy mikor hiszel az emo- és mikor a raci- „agyféltekédnek”… ott lesz elhantolva az eb… 😉
gondold és nevezd a tudományos világot hívőbbek Továbbá pont ezért írtam

 194. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 16:46 

@rebel:
„De hát írtam, a mű nincs kész. A tudományt, mint majd akkor kérjük számon kérem szépen, ha bejelentette, megismerte, megragadta a teljes valóságot, teljes igazságot, és bizonyított minden kérdést.”

Meg nem is lesz kesz, leven a valosag (?) az idoben nem megismerheto, mert vegtelen (valtozo). Akkor a te terminologiad szerint a tudosok mindaddig az ostobasag allapotaban leledzo hivok ( 😀 *hipotezo”rok*) lesznek…

 193. rebel — 2015-01-05 16:15 

@rebel:
A racionális-pragmatikus gondolkodásmód, vagy az emocionális-naív-fanatikus…? Előbbi a kvázi hívő gondolkodásmód, utóbbi a kvázi tudományos nyilván… FORDÍTVA…!!!!!!! (siettem bocs)

 192. rebel — 2015-01-05 16:12 

@jukeey:
Korrekt. A tudomány sok aspektusból analóg a vallással. Abban is hogy népbutításra és tömegpusztításra használják fel.
Azonban ahogy Jézus sem tehet szegény arról, hogy a nevében 1000 év alatt milliárdnyi embert öltek meg EMBEREK, úgy a tudomány sem tehet arról, hogy emberek, felhasználják hamis aljas célokra. Mindkettő, ha az emberi tényező mocskát letisztítjuk róla, akkor egészen más valamit kapunk, mint amit a felszínen látunk.

A vallások nyilván nem tömegek átverésére, elhülyítéséra és pusztítására lettek dizájnolva (bár némelyik elég gyanús), hanem amikor kialakultak leginkább a tömeg fegyelmezése, kordában tartása, s bizony nem ritkán a hatalom stabilizálása volt a céljuk első sorban (tökéletesen mindegy milyen misztikumot találtak ki erre az alkotók)… a tudomány mikor kialakult egyetlen egy cél vezérelte, az igazság és valóság megismerése, a kérdések helyes korrekt megválaszolása, őszintén, abszolút hazugság mentesen.
Azonban a probléma ott van, és azért vannak a fals társadalmi jelenségek, mert a mai napig a kettők kaotikus zagyvaléka van a fejekben…
Hit az ostobák mentsvára bizony. Aki képes az élete fundamentumait olyan dolgokra helyezni, melyekről nincs maradéktalan bizonyítéka, az ostoba.

A tudás pedig biztos dolgokra tényekre igyekszik alapozni. A gond csak az vele, hogy míg a vallások, legalábbis a főbbek, évezredek óta készen állnak, rég befejezett művek. (bár némelyik fejlődőképes azért némileg, pl katolicizmus, bár fundamentumait, alap dogmáit az sem szívesen bolygatja )
A tudomány viszont még messze nincs kész a művével. Még csak azt sem tudjuk, hol tart az úton a valóság és igazság teljes megismerésében. Talán még félúton sem…
Innen kezdve hogy kérhetnénk már számon a tudományt mint olyat? Legfeljebb a művelőit feddhetjük hibáikért, azok viszont esendő emberek zömmel, legalábbis tévedés és hibázás jogával, pláne kimondott alantas szándékkal is, ha épp olyan az illető…
Sem a tudomány sem a hit-vallás-egyház vlága tehát nem azt gyakorolja társadalmi szinten az emberekre vetítve, ami az írott-íratlan doktrínáiban van vagy kellene legyen, hanem egész mást, gyakran szinte az ellenkezőjét. Éppen ezért eme oppozítum, dilemma ill. vita teljesen értelmetlen és hiába való.

Ezért társadalmi aspektusbrl célszerű váltani a pszichológiaira, ha e problematikában előrébb kívánunk lépni. Nézzük csak meg az emberi gondolkodásmód alap jellemzőit! Racionális-emocionális… pragmatikus-naív-fanatikus ugyebár, sok mellett.. figyeljük meg melyik a sikeresebb és hatékonyabb? A racionális-pragmatikus gondolkodásmód, vagy az emocionális-naív-fanatikus…? Előbbi a kvázi hívő gondolkodásmód, utóbbi a kvázi tudományos nyilván… E két jellegből minden létező ember elméjében van valamennyi, valamilyen arányban ugyebár. (pont ebből van a legtöbb galiba és félreértés) Csak az kérdés hogy melyik dominál…

Máris láthatjuk, hogy hol van az eb elhantolva.
naiv-fanatikus-emocionális gondolkodásmód dominált volna akkor még szellemekhez imádkoznánk mai napig a tűz körül ülve ágyékkötőben… de hálisten nem ez dominál az emberi lénynél, legalábbis egy jelentős részénél, hanem a ráció, pragmatikus és praktikus szemlélet… és ennek köszönhetjük hogy most itt egymásnak gépelgetünk tranzisztorok milliárdjaival pár négyzetcentiméteren, melyek több gigahertzen rezegve, adatokat kódolnak….

A vita persze lényegében – egyelőre – eldönthetetlen. Pont azért mert mindenki elméjében mindkét jelleg jelen van és különféle arányban mixelődik…
De hát írtam, a mű nincs kész. A tudományt, mint majd akkor kérjük számon kérem szépen, ha bejelentette, megismerte, megragadta a teljes valóságot, teljes igazságot, és bizonyított minden kérdést.

 191. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 15:24 

@jukeey:

nem reklamaltam a 18-as karikat, hanem azt mondtam, hogy ha nyiltan akarnank beszelni a kerdesrol, akkor ki kellene tenni a 18-as karikat (a fiatalkoruak miatt; de ez nem „vedett” blog…)
csak, hogy le ne maradjak mar a szokimondasban: szar ugy, hogy igy ertetted! (direkt kisbetukkel irtam – bocs a Grammatikatol, hehe… :/ )

Ezt talaltam, szerintem epp passzol ahhoz, amit irtal:)
A FB-rol vettem, haat nem en talaltam (hanem Sandor Matyas):
https://www.facebook.com/OccupyTesla

A szoveg kezdete:
* #OccupyTesla
Author: John Eustor

If we look at ancient cultures we can see the same questions asked then, as they are asked today.

Who are we? …
Tovább
Fordítás megtekintése *

 190. jukeey — 2015-01-05 13:40 

Hát mégis túlzottan belekavarok ebbe, de ezt a tudomány vs hit dolgot nemtom szó nélkül hagyni. A tudománynak megvan az a csalóka illúziója hogy valódi, így első ránézésre esetleg már pusztán ettől jobbnak tűnhet. Hagyján lenne, ha kissé belenézne saját kialakulásába, felülvizsgálná céljait és módszereit, helyretenné magát. Ám egyazegybe ugyanabban a szellemben használják, amiben a vallás is kialakult és szavakba öntve álarcot húzott rá; sőt, lévén hogy ez még műxik is, annál hatékonyabban és annál nagyobb disznóságokra. Nem is nagyon eltúlzott költői hasonlat ha azt mondom, a jelenkor fő vallása a tudomány, istene a technológia. „Kicsiben” általában máig a klasszikus vallás rosszabb ómen, tömegszinten viszont egyre inkább a tudomány, híven követve az emberi hülyeséggel megalapozott, hittel kikövezett folyamatot. Lehet hogy az élet nem lombikban keletkezett, de most éppen ott végzi. És nem fog érkezni semmilyen kaporszakállú mikulás hogy összeráncolt szemöldökkel fejét csóválva rittyentsen egy kis ejnye-bejnye „világvége” murit, aztán jól helyretegye a dolgokat. Ehhez képest a korábbi geomumus, párezer piciny atombombácska és egy nukleáris telecske mindössze egy alapos nagytakarítás, „jeges felfrissülés” lenne a Föld számára, mely után jó esélyekkel újra pompával felvirulhat. Sokáig ehhez a gmo témához azért nem is szóltam hozzá mert ez már olyan gyalázat, amilyet az eddigi vallások prófétái, pátriárkái, szerzetesei, apácái egyéb rossznyavajái együttvéve kétezer év alatt nem tudtak kiötölni (igaz nem azért mert olyan faszagyerekek lettek volna); s így tartottam attól hogy olyasmit találok mondani, mint például a génpiszkáló zseniális lángelmék megérdemelnék hogy üzemi balesetből kifolyólag elefántormány nőjön a hátsó fertályukra. Persze ha neaggyisten (:D) egy bányászokkal tömött zuhanó kasban találnám magam, akkor is szeretném hogy legalább halálom alkalmával ne ostoba hazugságok duruzsoljanak a fülembe, és nyugodtan felidézhessek egy szép futó (valódi) képet utoljára, szóval ha az egyik elkezdene mellettem miatyánkozni, egész biztos nem az lenne a reakcióm hogy hevesen keresztet kezdek hányni magamra.

Elnézést a túlzott moderáltságomért, tudom én hogy elvileg nincs már cenzné meg az ura, láttam hogy valaki már hiányolta a bekarikázott 18-as tartalmat is innen :D, és a „leromlott” kifejezésemet is túl lájstoként reklamálták; így az őszintébb hangvételű stílust igénylők elképzeléseihez szolgáljanak támpontul eme dicső történelmi hagyatékok, tetszés szerint némi újkori szlenggel tarkítva ma is az önkifejezés gyöngyszemei:
http://biroszabolcs.blog.hu/2013/06/16/egy_emlekezetes_levelvaltas
http://mno.hu/migr_1834/kacskaringos-karomkodas-szabo-gyurka-cimere-768315
Azt a kupoláját 😀

Hopp, látom van új poszt is, holnap nekiesek, most mennem kell.

 189. rebel — 2015-01-04 17:43 

@gigabursch:
Nekem egy üveg Whiskey is bőven elég reményt ad kedves barátom… (és biza, azt ha a kezemben markolom, vitathatatlanul létezik… ;)) 😀

 188. gigabursch — 2015-01-04 14:07 

@rebel:
A hit az ostobák mentsvára.

Nos kedves barátom:
Zuhanó kasban nincs ateista bányász.

Szóval eljön majd az életben az a pont, amikor rájössz arra, hogy a nagy szent tudomány vallástól, felekezettől függetlenül nem képes neked reményt és útmutatást adni, szemben a hittel, ami igen.
Nekem olymindegy, hogy hová fogsz tartozni, de rádöbbensz arra, hogy az élet nem egy tudományos lombikban keletkezett és messze túlmutat azon, amit ma a tudomány képes bárhogy is ábrázolni.

Ez a nap mindenkinél eljön.

 187. rebel — 2015-01-03 22:21 

Hát… sokkal okosabb nem lettem, sok újat nem tudtam meg a mellékelt hivatkozásokból.. Azt reméltem pedig valami fatálisan ultimális illetve ultimálisan fatális evidencia lesz bennük a GMO ellen…;)

 186. becsuszoszereles1k — 2015-01-02 06:54 

@rebel:
😀 Jo. Addig elgondolkodom a ‘Az amobatol a homo sapiens sapiens Kr. u. 2015-os modellig es utan’ teman…

 185. rebel — 2015-01-02 01:01 

Hátööö… pár napig csöndben leszek (nagy örömötökre…) asszem míg ezeken átrágom magam… 😀

 184. becsuszoszereles1k — 2015-01-01 13:38 

@becsuszoszereles1k: vagy tovabbi illusztraciok szavaitokra, peldaul a tudomanyt illetoen, vagy egy pelda, nem is tudom mire (es ez a legnagyobb baj, amikor felmerulHET a kerdes: ‘Kinek az erdeke?’), szvsz a tiszta szandekra… 🙂

Egy doki mondja:
http://filantropikum.com/egy-hires-kardiologus-elarulja-hogy-mi-a-sziv-es-errendszeri-betegsegek-igazi-oka/

Volt egy vilagnap – a vilag egy pontjan rendhagyo, interaktiv, oromet ado es kapo, felemelo es ajandekkent meglepetesek sorozatat tartogato kezdemenyezes…
https://www.youtube.com/watch?v=E8umFV69fNg

 183. becsuszoszereles1k — 2014-12-31 19:04 

@jukeey: Itt van meg egy fontos dokumentum az o”si es eredeti(autentikus), valamint a „fejlodes” kovetkezmenyeinek a bemutatasara! [Ha kerhetem, ne Leni Riefenstahl szemelyevel legyunk elfoglalva! Koszonet!] Amulhatunk a romlason (es ez csak par evtized… :/ )

Az ‘Almom Afrikarol” cimu dokumentum filmjehez: „A színész, rendező, fotográfus Leni Riefenstahl korának egyik nagy legendájává vált. Félretéve olyan egykori, politikailag terhelt, nemzetközileg mégis elismeréssel fogadott filmjeit, mint amilyen Az akarat diadala, Riefenstahl a második világháború után a fotózás felé fordult. A hetvenes évek elején a szudáni núbiaiak között élt, és két jelentős, róluk készült fotóalbumot adott ki. Ez a dokumentumfilm az e törzsekhez való, harminc évvel későbbi visszatérését örökítette meg. Az akkor 98 éves Riefenstahlra és stábjára nem egy veszély leselkedett a háború-dúlta országban, ahol nemcsak egy fegyveres támadást, de helikopterük kényszerleszállását is túlélték. Ez a dokumentumfilm, mely Riefenstahl 1970-es évekbeli, első núbiai látogatásának képeit a jelen valóságával állítja szembe, egy hajdan büszke nép hanyatlását és Riefenstahl számos egykori, élete legboldogabb korszakában szerzett barátjának elvesztése miatt érzett fájdalmát örökíti meg.” [Forras: PORT.hu]”

Link: https://www.youtube.com/watch?v=m01CqGL4YME#t=16

 182. jukeey — 2014-12-31 07:27 

Igaz, erre az „agyhalott zombi” kifejezésre emlékszem valamelyik posztból, elég passzintos. Viszont az „állati szinten vegetáló” kifejezést minden állat nevében kikérem magamnak 😀

Szerinted egy tömeg egészségének lerontásához rásegítés kell? Nem kell ide méreg, „káros” dolgok vagy gmo, elegendő ha egy populáció egyszerűen lemond (vagy „lemondatják”) évmilliók alatt kifejlődött képességeinek használatáról, lemond vagy megfosztják a már pusztán anatómiailag is igényelt mozgástértől és aktivitástól; és az adottságok leromlása általában sokkal gyorsabb, mint a kifejlődése. Néhány ezer év már ember esetén is számottevő lehet, szépen látható hatás már az ipari forradalom előtt is (talán az elit-tömeg tyúk-tojás probléma sem olyan átláthatatlan, mint amilyennek elsőre tűnik). Igaz hogy a gmo csak egy újabb csepp a tengerben, kutyafüle pl a robbanómotorhoz képest, ami immár több mint száz éve amellett hogy egész pofás hatásfokú méregfelhővé változtatja az egyre kisebb helyre összezsúfolódott tömegek légterét és széles-e vidékét, attól a kevés és már akkoriban is igencsak korlátolt mozgásformától és mozgástértől is megfosztotta őket, amiben korábban még részük lehetett. És igénylik a tőlük megvont mozgásszabadságot, megcsörren bennük egy ösztönös riasztó hogy itt valami gáz van, hallgatnak érzékszerveikre hogy ez bizony pföööjh (amíg még egyáltalán képesek észlelni)? Francokat, kezüket-lábukat-koponyaalapjukat törnék hogy „menőbb” emblémájú guruló és mérgező vasdarabjuk legyen, mellé kitalálnak maguknak olyan egészen eszméletlen marhaságokat amiket jól az elitre lehet kenni, és így ők már nem is hibásak semmiben (pl kemtrél, hogy csak a legdurvább agymenést említsem). Rég nem kell ezeket tenyészteni, megy már magától mint a karikacsapás. Ha a képességek értékelésétől eltekintünk, és csak a „betegségek”, „szindrómák” és hasonlók gyarapodó listáját nézzük; a korábban egyáltalán nem létező vagy csak szélsőséges különlegességként ismert nyavaják megjelenésében és közönségessé, már-már illendővé válásában mennyi szerepe van egy élet, egy felnövés alatt „környezeti” ártalmaknak való kitettségnek, és mennyi a populáció eredendő leromlásának, az megérne egy komolyabb nyilvános elemzést (nincs kétségem hogy ilyen kutatások vannak és az emberi gmo papíron már vázlatként ott van, mint viszonylag közeli jövőben óhatatlanul szükségessé váló, haladéktalanul kidolgozandó dolog). Pl bizonyos „nemesített” aranyhalfajták, amik úszásra is képtelenek; ugyebár néhány különc példányt afféle populációként elkülönítenek és szaporodásukat elősegítik, a normálisaktól pedig megszabadulnak. Így a nyomorult populáció azok után hogy őseik ötszáz-millió éve úszkálnak a vizekben, néhány évszázadnyi halgeneráció alatt a puszta mozgásképességüket is elvesztették (kaptak helyette nyavajákat és túlérzékenységeket). Vagy ott vannak az észak-amerikai indiánok akik köszönték szépen nem kértek rabszolgaságból és fölpusztításból; populációk kiirtva, helyettük egy kisebb, „hajlíthatóbb” afrikai populáció (ott sem mindenki állt ám szóba fehérekkel vagy hagyta magát csicskáztatni) importálva és szaporodásuk elősegítve, illetve az ólredi „nemesített” hódítók szaporodása dettó elősegítve. Hogy aztán egy penészes úszásra képtelen aranyhal vagy egy köszvényes aranyeres melós mennyivel nemesebb mondjuk egy fogassüllőnél vagy egy izmos vadásznál, költői dolog. Ez így persze nem fog sokáig működni, szal keményen kelleni fog a „gyócceripar”, meg az emberi génmódosítás, és tíz körömmel kapni fognak rajta, rá se kell segíteni.

Termelős gmo-hoz vissza: oké, mondják csak hogy a génpiszkált, ilyen-olyan rovarok elleni enzimeket termelő cucc minden bizonnyal-beláthatóan-valószínűleg-feltehetően semleges az emberekre. És mi van az emberi géneket tartalmazó gmo állatokkal és bizony növényekkel is, merthogy állítólag már olyanok is vannak: http://idokjelei.hu/2012/05/emberi-genek-a-kiserleti-gmo-rizsben/
Mondják csak azt hogy emberi gének millióit tartalmazó falat kaja is semleges az emberi szervezetre, hihető lesz. Egyesek azzal érvelnek hogy hát fogyasztva a gyomorsav ugye úgyis szétdúrja (nagyjából-hozzávetőlegesen-hellyelközzel legalábbis, az emésztési hatásfokról nem túl híres letespedt jónép esetében tán jó ha félig): http://www.origo.hu/tudomany/20111203-a-novenyi-mikrornsek-befolyasoljak-az-allatok-es-az-ember-genmukodeset.html
É mi van bőrrel érintkezve, szájban nyálkahártyával, vagy akár pollenek és poruk belégzésével?
Különféle tudományágak jeles képviselőiről, „lángelméiről” annyit, hogy elég sokan az emberi génmódosítás szükségessége mellett érvelnek, és nemcsak Stephen Hawking…

Na kimondottan gmo élelmiszerekre és állati-növényi kaja-takarmány-gyógyszer génmódosításra koncentrálva a lehető legtömörebben: szerintem a lehető leggyalázatosabb dolog amit „tudomány” és „fejlődés” címszó alatt eddig kitaláltak (a Földi életre pedig ez lesz visszavonhatatlanul végzetes), de „népegészségügy” szempontjából csak vihar a biliben. Vegyék, vigyék nyugodtan, sok vizet nem zavar.

És még egy komment a posztban leírt barlangász-dologhoz: Hogy plazmatévé, allergiatapasz, kötelező röntgenbesugárzás, himlőoltás, szappanopera, fölgázvezeték, asztmaszpré, gmo, „naptej” és egyéb nyalánkságok nélkül egy ember kizárólag harminc éves barlangban rothadó életre legyen kárhoztatva, az a lehető legostobább bekövesedett közhelyek egyike, ami nyilván az antropológia legfeltűnőbb és leghíresebb, orrba-szájba nyomatott barlangos-rajzos leleteiből ered. Erről már kevesen tudnak mesélni, mint pl ez a 73 éves, láthatóan egész tűrhető egészségnek örvendő, húszéves városiakat leköröző busman fazon (aki 92 éves elődjét váltotta le annak halála után): https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=rlLgQ_lFA-E

 181. rebel — 2014-12-30 15:11 

@jukeey:
Már megint nem sikerült személyeskedés nélkül…. Nem élek semmilyen hitben. Tényeket elemzek, feltevéseke és teóriákat, ebből véleményt formálok, amiben nem hiszek.. A hit az ostobák mentsvára… Az én véleményeim teljesen képlékenyek, nyitott vagyok minden újra; valós érvekkel, bizonyítékokkal természetes könnyen módosítok a véleményeimen, és álláspontjaimom. Kb ezek annyira hitek, mint ahogy a tudomány is hisz, mumkahipotézisben, bár egyfajta hit ez is valóban, ám nem naiv hit, hanem praktikus és pragmatikus munkahipotetikus álláspont… Marhára nem mindegy…

Mellesleg amit hiszel hogy hiszek, tévhit… 😀
Mert nem ezt gondolom, hanem nagyjából egyetértek veled… Soha nem gondoltam és nem is beszéltem – írtam, sem itt sem máshol arról, hogy a nagytömeg amblok milyen – szavaiddal élve – „faszagyerek”… Pont ellenkezőleg, teljesen tisztában vagyok azzal, és ez nem hit, hogy a tömeg túlnyomó többsége igencsak – megint a szavaiddal élve – „leromlott”… én ennél sokkal nyersebben szoktam fogalmazni: agymosott agyhalott zombi…
Csakhogy az ostoba, állati szinten vegetáló tömeget, AZ ELIT TENYÉSZTI, és tenyésztette mindenkor.. neki pont ez kell – ahogy frappánsan (bár némi képzavarral mert az ember egy faj, nincsenek alfajai, legfeljebb típusai, rasszai) és diszkriminatívan fogalmaztad meg: „termelésre-fogyasztásra nemesített fajta”…
Amit felvetsz érdekes dilemma, ám amolyan oximoron jellegű, tyúk tojás probléma… Mi volt előbb a buta tömeg, amiből felbuggyan a felszínre mindig néhány kiemelkedő elme, és lesz az elit (volt ilyen elit is, de már rég kihalt, az a törzsfő, aki a csatában elöl ment és magát áldozta, ha kellett, törzse legkisebb legjelentéktelenebb tagjáért is, mert megvolt a vezetői korrekt felelősségtudata… a mai elit és ez már évezredek óta így van, uralkodni, leigázni, élősködni, hatalmaskodni és dőzsölni akar és teszi azt.. fütyül az egyénre, olyannyira, hogy folyamatos tömegpusztulást idéz elő működésével és létével – ergo az elitizmus, a nácizmusnál és a kommunizmusnál együttvéve is súlyosabb és aljasabb, emberellenes- emberiségellenes bűncselekmény)..
Vagy esetleg netán az oppozitív szcenárió; valamikor az első elitek egy konspirációt alkottak tudatosan a tömeg ellen… Ezen el lehet spekulálni, rágódni rajta mint gumicsonton, de amíg időgépünk nem lesz és hozzá vételen időnk hogy minden létező helyet és időt a fáról lejövetelünk óta, tételesen végignézzünk, addig e kérdés marad teljesen értelmetlen tyúk tojás probléma; tekintve hogy nem tudjuk és nem is tudhatjuk a pontos és bizonyos választ rá. Ennél sokkal egyszerűbb és célszerűbb a jelent nézni, és megfigyelni hogy az elit mit-hogyan tesz, és a kizsigerelt, kiszolgáltatott, rabszolgatömeg mit hogy tesz… Miért romlott le utóbbi, miért lettek agyhalott zombik? Mert azzá tették őket tudatosan!!! A tömegbutítás, tömegmanipuláció, de nem csak mentálisan, hanem még a tömeg egészségnek is többé vagy kevésbé tudatos konspiratív lerontása igencsak gyanítható… és itt vissza is kanyarodhatunk a GMO-hoz, gyanítható hogy ennek a része ez is, de megismétlem hogy többek közt; olyannyira többek közt, hogy aki csak a GMO-n rugózik, nem látja a fától az erdőt…

 180. jukeey — 2014-12-30 09:25 

Rebelnek amúgy zömmel jó meglátásai vannak, de míg ő abban a hitben él hogy van a nagy ártatlan tömeg, melyben szinte mindenki faszagyerek, ám mégis hagyja magát orránál fogva vezetni a csúnya elit által, akik mindenről tehetnek; addig az én meglátásom hogy van a végletekig spontán leromlott tömeg, melyben az elit csak mintegy fizikai törvényszerűségként felgyülemlett góc. Így aztán a jónép aktuális kirakatroblémái kapcsán hiába rohan le néha más jónépeket vagy focizgat elitek (királyok, cárok, képviselők, főpapok, popsztárok, tudósok, akárkik) fejeivel, marhára nem lesz tőle jobb. Tehát a legnagyobb „összeesküvést” (és egyben a rengeteg kisebb táptalaját) nem pár csúnya rossz ember csinálja tudatosan, hanem maga a tömeg, anékül, hogy ezzel tisztában lenne.

 179. becsuszoszereles1k — 2014-12-30 00:03 

178.@rebel: Bagoly mondja verebnek? 😀

Amugy innentol ki lehetne tenni a 18-as „karikat” a temaban – mar ha komolyan akarnank folytatni -, csak erre nincs lehetoseg…

 178. jukeey — 2014-12-29 18:28 

Félreértés ne essék, ez nem a saját hozzáállásom kifejtése volt, mindössze a helyzet száraz áttekintése.

 177. rebel — 2014-12-29 18:01 

@jukeey:

Wow… milyen „kedves, szeretetteli, humanista” szemlélet… (de azt nem mondom, hogy teljesen abszurd és irracionális, sajnos van benne sok igazság is… ahogy végül is a Mein Kampf-ban is volt némi… ;))

 176. jukeey — 2014-12-29 07:00 

Jah, „élővilág” meg „vadon élő” fajok miatt aggódni végképp felesleges, ez már ma történelem – főleg a szárazföldeken csekélyke maradványa üvegbúra alá való különlegesség vagy legfeljebb laborban megőrzendő kísérleti alapanyag.

 175. jukeey — 2014-12-29 06:44 

Csak azért berzenkednek, mert még nincs „köztudat”-ban. Pár évtized és az lesz „szavazás”, hogy milyen öröklődő emberi génmódosítás legyen kötelező és milyen ne, valamint a nem öröklődő piszkálások közül melyik menjen „tébé”-re. És üvöltve fogják követelni „tüntetve”. Az tuti hogy előbb utóbb muszály lesz piszkálni, mert a génállomány magától romlik egy degeneráltan élő faj esetén, és hiba lenne azt gondolni hogy félnapi akármilyen meló, legyen az budipucolástól az egyenletmegoldásig, utána aszfaltcsíkon elgurulni egy sterilizált óvóhelyig a tévé elé, olyan nagyon fejlett/fejlesztő dolog. Biztos hogy ez az évezredek óta termelésre-fogyasztásra „nemesített” fajta vígan nyüvek módjára fog szaporodni akkor is, ha melója után egy folyosó falánál stócokba rakott fülkékbe kell bebújnia. Rég nincs igénye mozgásszabadságra, élő környezetre, majd lesz igénye menő matricára a hálófülkéjén vahy elitebb stócban való elhelyezésre, meg neki majd futja f@szkarikát lilászölddé tevő génpiszkára is, mindenki meg lesz elégedve.

 174. becsuszoszereles1k — 2014-12-28 20:18 

Oh! Hat meg en mennyire orulok sajat ugrasszeru fejlodesemnek! 😀

Ebben a ‘rundo”-ban keso van szinte mindenhez, marmint almainkhoz kepest (az elojeleket mi rakjuk ki). Peldaul, mert ha egy teljes vertikum maffia uzemmodban mukodik(es a mentalitas maga itt a fo”: ‘minden kene, kiveve tanulas es munka’), akkor a felulvizsgalo, elszamoltato, megjavito szakertok is csak abban a mechanizmusban tudnak ugykodni – kozben persze boszen „dekontaminalva” a rendszert. Vagy nem biztos, hogy mar nincs keso egy ilyen szervesen illeszkedo, bar nem tul aerodinamikus, de megis otthonos atvaltozashoz. Lehet, hogy minden megy a kukaba – me’g idejeben – ez amolyan felig szerves megoldas -, vagy ridegen torik, roskad es ezert valik hasznalhatatlanna (statikai tenyezoket esetleg lehet ragozni). Szoval, eleget talalgattunk – lehet, hogy minden ga’z adas es minden fe’kezes ki van szamolva, ill. szamitva -, ha optimista akarok lenni. Bizzunk a normalis (Gauss) eloszlasban (peldaul a nepesedesnel ez rogton bejon, ha nem izgatjuk fel magunkat a szuletendo emberek nemzetisegen, ugye – ez is amolyan macro-torpe faktor)…

 173. rebel — 2014-12-28 17:54 

@becsuszoszereles1k:
Örülök hogy végre sikerült egy lépést „feljebb” tenned, a makró szint felé, és már nagyobb rendszerekben, generálisan szemlélni a problémát. S máris a GMO igencsak eltörpül, mondhatni csepp lesz a tengerben.

Akár káros akár nem káros (nem tudjuk!), már csak akár azért is kivonható a forgalomból (mint ahogy kedves Viktátorunk is megalkotmányozta ugyebár), MERT KÉTES, mert gyanús…!!! Lehet ez is egy alap természetesen, valami erősen vitatható, gyanus, kétes és tömegek hiszik róla azt hogy nagyon rossz; mindez már akár elég lehet politikailag hogy valamit megszüntessünk, mégha tudományosan ez kevés is, a politikának már lehet bőven elég érv, hogy szavazásra bocsássa és eltakarítsa (de amúgy teljesen ugyebár nem sikerült Orbánéknak sem egyelőre)… Node akkor másik száz és száz hasonlót, sőt TÉNYSZERŰEN TUDOTTAN ÉS ISMERTEN, bizonyítottan káros mérgező, tömeg tizedelő dolgok miért maradnak? Pl a cukor, az alkohol, a töménytelen egészségtelen zsíros húskészítmény, a színező anyagok… és megismétlem, könyvet írhatunk tele arról, hogy mikkel mérgeznek minket, a tömeg élelmezésben és továbbá még sok sok könyvet hogy mikkel mérgez minket a teljes tömeg ellátás, akár még beleérthetjük a mentális mérgezést is, ami a tömeg kommunikációból és médiából jön. Ezt is csak ismételhetem, MINDEN az égvilágon, ami csak tömeg- előtaggal rendelkező termékű globál multi, vagy akár lokál-, de mammut -vállalatoktól jön, szinte kivétel nélkül káros, mérgező, s nem ritkán hosszú távon igencsak katalizál nem csak betegségeket, hanem halált is; s a legszomorúbb hogy ebbe beleértendő vastagon a tömeg egészségügy, orvoslás és gyógyszer ipar is; melynek ugyebár pont ellenkezője lenne a feladata. Ha ezt mind számba vesszük, akkor bizony a GMO már szinte nevetségesen apró darab lesz a nagy puzzle-ben.

Igen, én is egyetértek azzal, hogy már a gyanús és kétes és negatív közvélekedéssel bíród dolgokat is, biztos, ami biztos iktassuk ki ha tehetjük, hiszen egyrészt nem zörög a haraszt, másrészt, mivel a gyanú alapos, a pánik nem teljesen mítikus, vígan kiderülhet, hogy a bírálóknak és ellenzőknek van igazuk, beigazolódhat, hogy káros, akár halálos veszélyt is jelent. Ahogy a biztonsági övet sem azért tesszük fel mert biztos hogy baleset lesz, de van rá mindig esély, ezért muszáj. Nos kb ilyen biztonsági óvintézkedésként egészen nyugodtan be lehet(ne) tiltani akár globálisan is a GMO-t… Szóval én abszolút egyetértek Orbánékkal ebben, e szemszögből. Másik aspektus viszont a tudományé, akinek szintén igaza van, mert azt mondja, hogy az eddigi kutatások nem mutatták ki tényszerűen ezt a vélelmezett káros hatást, pláne nem minden létező GMO-ra… S ha mérlegre tesszük a tömeg ellátásban való előnyeit, és ha prompt kivonnánk belőle, annak beláthatatlan negatív következményeit (akár már közép szintű országokban is esetleg éhínség pl), akkor muszáj használni egyelőre, amíg nincs jobb helyette… (tehát bizony jogos a felvetés: már úgy néz ki, hogy VALÓBAN KÉSŐ, bármit csinálni eső után köpönyeg, mivel hirtelen nem kivonható a tömegtermelésből a GMO mert összeomlana, mert lényegében a nagy létszámú társadalmak szinte kiszolgáltatottá váltak neki – mint sok más tömeg ellátási technológiának is – köztük számos ismerten káros, és messze túlnépesedtük azt a limitet, amit még GMO nélkül megfelelően el lehetne látni) USA tehát – nyilván a biznisz itt persze a mérvadó de – a racionális tudományos aspektust követi.. Hazánk pedig inkább az emocionális, szinte már babonás, de polkorrekt óvatosságot. Egyik sem a másik alá való szerintem, mindaddig amíg a GMO-ról nem tudjuk tökéletesen biztosan hogy ilyen veszélyes és káros.

Azonban USA-hoz képest, illetve USA léptékeiben (és még az sem a világ legnagyobb országa… gondoljunk csak az egymiliárd körüli Indiára vagy az inkább már másfélmilliárdra hajazó Kínára..!!!), ám mégiscsak 300 millió embert kell jóllakasson nap mint nap, nem pedig 10 milliócskát… Valószínűleg ha USA 10 milliós lenne, ugyanígy korlátoznák és kiiktatnák a GMO-t, ha Magyarország 300 milliós lenne, akkor nálunk kb ugyanígy, vagy még tán jobban is lenne GMO… Ezt sem árt végiggondolni. Nincs más nincs jobb, már annyira beékelődött a tömegtermelésbe és -ellátásba, hogy meglehet akár össze is omlana a tömeg ellátás ilyen nagy országokban nélküle, ha promt leállítanánk…!!!! Oké rendben, értjük, gyanus; éppen ezért szerintem két dolgot kellene pánik szerűen csinálni; az egyik, hogy fanatikusan vizsgálni-kutatni-tesztelni fáradhatatlanul, amíg pro vagy kontra, vitathatatlan BIZTOS TÉNYEKHEZ NEM JUTUNK; a másik pedig, hogy nagyon gyorsan KERESÜNK JOBBAT, amivel ki tudjuk váltani, és az is legalább ugyanilyen hatékony, és segítségével a tömeg ellátás zavartalan marad…

Hogy a GMO-sok egy (vagy több) nagy globál multi maffia; az megint más tészta. Valóban nyilvánvalóságig úgy néz ki hogy azok. Na és? Miért más nem az? Az összes extra profitos globál multi IS NYILVÁNVALÓAN MAFFIA!!!! (szinte kivétel nélkül, vagy simán lehet hogy nincs is kivétel – javallatik, a konteós alapmű, a The Corporation c filmecske, ha valaki netán nem látta volna)… Egyik sem különb a Deákné vásznánál és még össze is dolgoznak (itt vannak ám finom konteók)… Akkor tessék mondani miért nem szidjuk az összes többit is? Miért a GMO-sokon szörnyülködünk a többivel nem foglalkozunk (vagy csak néhánnyal)? Az összes tömegtermelő élelmiszeripari cégnél (és persze a többinél is, élén a gyógyszeriparral), bűncselekmények sokasága mutatható – vagy mutatható volna – ki, ha mélyre ásunk. Akkor mi ez a diszkrimináció? Én azt mondom: mindent vagy semmit! Egyenlő elbírálást a multikkal szemben, tehát teljes és FOLYAMATOS (ez kulcsfontosságú, mert mind azt csinálja, hogy vizsgálatok idejére eltüntet minden disznóságot, aztán elmennek az ellenőrök és folytatják tovább a csalásokat és felháborító emberellenes bűncselekményeket… és nem csak a GMO-sok hanem MINDEGYIKÜK nyilvánvalóan) átláthatóságot, átvilágítást, minden egyes technológiát tételesen és folyamatosan ellenőrizni!!!

Na és a többi technológia? Oké, a GMO gyanús. Van még sok más gyanús. Aztán van még sok más ami meg BIZONYOSAN KÁROS, ÉS MÉGIS HASZNÁLJUK, alkalmazzuk a tömeg ellátásban, és nem egy nem kettő, hanem inkább százas (vagy tán ezres) nagyságrendű… H-AAA–LLL–ÓÓÓ!!!!! Jóreggelt! Azokkal mi lesz bősz igazság bajnokai!!! Heló heló..!!!! (nyugi… én is bősz igazság bajnoka vagyok, tehát magamnak is szól… :))
Megint csak azt mondhatom ne diszkrimináljunk! Egyenlő elbírálást KIVÉTEL NÉLKÜL MINDEN GYANÚS ÉS PLÁNE ISMERTEN KÁROS tömeg ellátó technológiának. Könyörgöm amikor emberek életéről, életminőségéről, egészségéről van szó lehet pardon? Nem lehet! Még akkor sem ha mérleg másik serpenyőjében az van hogy egyáltalán biztosítani és fenntartani tudjuk a létüket..? Vagy mégis? Ez lehet az egyetlen fatális ellenérv. Tehát mondhatjuk azt, hogy itt már a lét a tét, nemhogy a fenntarthatóság, hanem a túlélés; emiatt MUSZÁJ ALKALMAZNI A LEGTÖBB ILYEN GYANÚS ILLETVE ISMERTEN KÁROS TÖMEGELLÁTÓ IPARI TECHNOLÓGIÁT, amíg nincs más és jobb és persze nagyon szigorú ellenőrzés mellett (ami azért többé-kevésbé megvan, főleg ilyen USA jellegű gazdagabb helyeken.. de abba inkább bele se gondoljunk, hogy mi van ilyen téren Kínában, Indiában vagy pl Indonéziában és Iránban… brrrrr.. szabályos népirtás zajlik kérem szépen….)

A kérdés tehát igencsak jogos és aggasztó, VAJON KÉSŐ-E és ezektől már nem fogunk tudni szabadulni egy jó ideig, amíg nem találunk jobbakat, illetve nem gyomláljuk ki a rosszakat végleg… Saját magunkat kényszerítettük bele (mint emberiség) a hülyeségünkkel ebbe a csapdába, amiből rövidtávon nincs – de még közép sincs kiút ?? Hát sajnos igencsak így tűnik…
Mit tehetünk? Szerintem rövid távon semmit. Meg kell(ene) kezdeni társadalmi szinteken, mind a politikának, tudománynak, oktatás-nevelésnek számos dolog szigorúbb szabályozását, illetve át szabályozását. Fáj nem fáj, nagyon szigorú születés szabályzást kellene bevezetni… Guidestones ide vagy oda, akkor is helyes, ha nem is fél milliárd, de azt mondom, hogy kb 2 milliárd környékén tartani globálisan a létszámot, tehát minden extrém túlnépesedett ország szépen szabályozza magát vissza néhány generáció alatt, kb a jelen lakossága egyharmadára! Nem kell 35 milliós Tokió, hanem bőven elég a 10 milliós.. Nem egymilliárdos India és Kína, hanem harmadannyi bőven elég lesz.. s ha ezt elérjük, akkor biztos hogy nem lesz szükség ilyen torz extrém és kétes megoldásokra mint a GMO is többek közt…

 172. becsuszoszereles1k — 2014-12-28 13:22 

Vizsgalatok pro es kontra – a kommentekben van a vitamin inkabb!

Link: https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=7&cad=rja&uact=8&ved=0CEEQFjAG&url=http%3A%2F%2Fbiologiaievolucio.blogspot.com%2F2013%2F10%2Fgmo-tenyek-tukreben.html&ei=m-ufVJizFcrSaJblgtAC&usg=AFQjCNHJ__lzQsmCV0NPYdZSvyXpAoDKDQ&sig2=OGJ8zR2D_UWyv2E4zEZ2iQ

Fentebb, a kollega altal vazolt, az emberi tarsadalom tortenelmi strukturalodasa szempontjabol mar nem annyira konkret (akar maffiozo, akar nem) cegek, ill. az emberiseg ellatasat (politikailag legalabbis) biztosito eljarasok lesz az aktualis kerdes, hanem a biologiai let vegso, aramvonalas belekomponalasa egy teljesen mesterseges szocialis letbe. Nem gondolom, hogy igy lesz, mert sokmindenen mulik az – es az a baj, hogy foleg rajtunk -, de belegondolva a sok nyalcsorgatoval bevont „muanyag” kajaba es mindennemu vonzataiba, nem tudom mive fogunk valni bizonyos ido utan (es nem csak fizikailagfiziologiailag, hanem teljes valonkban), ha csak bamban varjuk a szankba a sultgalambot…
Szvsz a GMO es hasonlo vitak is arrol szolnak, hogy mar keso-e, es mihez…:/

 171. rebel — 2014-12-28 02:25 

Tegyük fel tény hogy a GMO mérgező, rákkeltő és halálos. (csak feltehetjük, mivel ugyebár nem tény) Tegyük fel, hogy holnaptól megszűnik, betiltják, vége..! És akkor garantálom, hogy SEMMI NEM VÁLTOZNA! Ugyanúgy döglenénk mint a legyek, ugyanannyi rákos lenne és sok egyéb betegség, ugyanolyan egészségtelen maradna, és lenne a tömeg, rövid- közép és hosszú távon is… a Tömeges rák 20 éve kezdődött amióta van GMO? Vagy inkább már elkezdődött az 50 években, vagy még előbb, amióta a tömeg termelésben (nem csak élelmiszer) százával használnak rákkeltő anyagokat…
Amíg maradéktalan tényszerű bizonyíték nincs, sajnos csak ostobák komolytalan ajvékolása marad a GMO hisztéria. És ezzel – ha valóban maffia – akkor pont az ő malmukra van hajtva a víz.. Esetleg meg kéne csinálni minél több tesztet, minél több GMO termékkel, a kontra tesztetek, reprodukált kisérleteket, úgy olyat és annyit, ami elég ahhoz hogy tényszerű megállapításokat tehessünk…

Addig viszont vegyük észre hogy a tömegtermelés, tömegellátás nagyipar GMO nélkül is egy nagy emberellenes maffia… Ha a GMO is mérgez, akkor csak a sok egyéb mellett egy újabb adalék lesz. Kb olyan ez mint egy sorozatgyilkos aki megölt eddig 100 embert és kiderül hogy van egy 101-edik is.. mit is változtat a dolog? Nagy jelentősége nincs már..

Pár cikk amit pont mostanában publikáltak a szuper élemiszeriparról… Vicces ha valaki a GMO miatt hisztériázik és pánikol, miközben a sok egyéb halálos szemetet meg szemrebbenés nélkül tömi magába..

http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20140417-igy-csinal-belolunk-drogost-az-elelmiszeripar.html

http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20140730-feher-takony-a-parizsiban-msm-mechanikusan-szeparalt-hus-pink-slime-white-slime.html

 170. becsuszoszereles1k — 2014-12-27 22:00 

@rebel:
Szerintem, en a GMO-hoz, valamint a konteo blog konteo vetuleteihez tartottam magam, persze megemlitve kozben epp egy konkret es aktualis megkozelitesi modot, az ugynevezett objektiv szemleletet es annak aldasos szelsosegeit, amit nagy konteozasi szelcsend miatt most epp te mutattal be. A halovany visszhang pedig epp mi voltunk @eltakaritono-vel…
Amit meg irnek, az OFF lenne… BUEK!

 169. rebel — 2014-12-27 21:35 

@becsuszoszereles1k:
OFF
Tyűhha… hát tán lehet én tévesztettem el a házszámot, de azt hittem ez a poszt a GMO-ról szól és értelemszerűen alá pedig a GMO-ról kommentelünk és nem pedig egymásról…
Ezért is kérdem riadtan, hogy akkor most jó helyen járok-e? Akkor most ez a GMO poszt, vagy netán a „Mi a véleményed Rebel olvtársól?” – poszt..?
Vagy esetleg a mi a véleményetek egymásról?” – poszt..?

 168. becsuszoszereles1k — 2014-12-27 21:18 

😀 Mivel most ugyis mero” unnepi hangulat, a’gyban reggeli az elet, annyiban megenekelnem @rebell stilusat, hogy o” tulajdonkeppen egy verbal karikaturista, aki Harmadik szemet a groteszk es az abszurd kozott jaratva, mintegy kivulallo objektum modjara mutatja be az erdeklodo blog olvasonak az eltomegesedve tomegtermelo tomeg tomeghiszterikus tulelese negativ tendenciainak konteoit, amelyben elesen erzekelteti velunk azt az inspirativ erot, amely a latszolag tomeg- es zombi letre itelt emberiseget kiranthatja a csavabol a nemletezo valasztas kenyszerito erejenel fogva, miszerint akkor tulajdonkeppen hagyhatjuk a francba az egesz inkorrekt es atlatszo kaoszt, es elhetjuk a mindennapjainkat a legjobb tudasunk szerint, amennyire lehet, normalisan: ez meg a pozitiv konteo benne. Szoval minden csak konteo itt a konteon – mindig elfelejtjuk valahogy. Szellemi jatek [sic. tiboru]… 😀

 167. rebel — 2014-12-27 14:51 

@eltakaritono:
Mivel te nem csak intelligensnek látszol, hanem természetesen nyilván az is vagy, ezért nyilván tudod, hogy az előző bírás(om), sem nem a GMO védelméről szólt, sem nem volt GMO párti… 😉

 166. eltakaritono — 2014-12-27 11:20 

Mérhetetlen ostobaságnak tartom a GMO termékek elterjesztését világszerte. Elérve egy kritikus határt (tömeget) a folyamat szinte visszafordíthatatlanná válik, úgy „fertőzhetik” végig a világot a módosított növényekkel (állatokkal), mint ahogy egy új, fékezhetetlen vírus száguldhat végig bolygónkon.
Irritáló az a szemtelen, aljas, haszonelvű hozzáállás, amivel a GMO cégek viszik át akaratukat döntéshozókon, törvényhozókon, ahogy elhallgatnak, megfélemlítenek, zsarolnak, nyomulnak. Rosszabbak, mint egy lerázhatatlan amway ügynök, mert amivel nyomulnak, az életellenes.
Megdöbbentő tud lenni, amikor emberek istennek képzelik magukat.Nukleáris energiával játszadoznak, úgy, hogy soha nem tudják kizárni a baleset, vagy a rossz kezekbe kerülés veszélyét. GMO-val játszadoznak, úgy, hogy ha véletlenül (vagy szándékosan) kiszabadulnak a GMO-fertőzött élőlények, nem tudják megállítani a szaporodást, illetve kereszteződést. Ez olyan, mintha patkányméreggel játszadoznánk, Konakion birtoklása nélkül.
A legszomorúbb pedig az, amikor intelligens(nek látszó) emberek veszik védelmükbe azt a technikát, aminek nem szakértői, és a nyilvánosan hozzáférhető információknak is csak töredékét ismerik. Kutatás-fejlesztésben dolgozó szerint puskaporos hordóval játszadozunk (nem ezt a kifejezést használta) de megfizetnek.
A „fejlesztés” szót itt erősen megkérdőjelezem. A nemesítést tekinthetjük fejlesztésnek, a lárvadöglesztővé korcsosult kukoricát nem tartom annak. A növény immunerősítése fejlesztés, a méreganyag kiválasztásának képessége nem fejlesztés, hanem lerontás.
GMO-párti és GMO-ellenző közötti vitával pont az a baj, ami a dohányos, vagy nem dohányzó jogainak ütköztetésével. Kinek erősebbek a jogai? Ha én nem akarok GMO-fertőzött élelmiszerhez, ruházathoz, veteményeshez „jutni”, biztosítani tudja-e a jogaimat az, aki viszont mindezzel élni akar? Természetesen nem.

Egyelőre örülök annak, hogy döntéshozóink felfogták, mekkora előny – közvetlen, és gazdaságilag közvetett előny – a GMO mentes Magyarország. A kérdés az, hogy egyrészt mennyire és hogyan fogják tudni ezt betartani és betarthatni, meg az, hogy van-e az a pénz, amiért a politikusnak korpásodik a haja, és tudjuk, hogy van. Tehát valószínűleg csak idő és az eddig felajánlottnál kicsit több pénz kérdése csak, hogy mikor fogjuk tárt karokkal fogadni a Monsanto-féle terroristákat.

Ez egy nagyon visszafogott oldal, a Vidékfejlesztési Minisztérium jegyzi, érdemes átolvasni, többek között a génmentességet garantáló cégek listái miatt is. Meg úgy egyébként is.

http://www.gmoterkep.hu/

 165. rebel — 2014-12-27 02:41 

@n1m1:
1. Nem voltak 20 évvel ezelőtt 20 milliós megapoliszok, pont itt a bibi. Nézz nyugodtan utána.. 20 évvel ezelőtt a legnagyobb városok is alig haladták meg a 10 milliós létszámot. Persze nyilván az is extrém, és annak is vastagon kell a tömeg ellátás, azonban épp ez az, hogy 10-20 év alatt a legnagyobb megapoliszok duplázták a létszámukat… sőt van pár, ami triplázta! (pedig akkor is 10 millió körül laktak bennük) a leg durvább Tokio 20 éve kb 10 millió körül volt, most 35 millió körül van; de New York, Sao Paolo, Hong-kong, Szöül, Jakarta, Delhi és Sanghai.. is nagyjából duplázták a létszámukat e 20 év alatt… és hadd ne is soroljam tovább, mert van még jó pár tucat… 10-20 milliós nagyváros a bolygón… És mennyi van az 1-10 millós halmazban??? Planetárisan TÍZEZERNYI!!! Még ezek is megapoliszok, Budapest is az..!

Pont itt van az eb elhantolva, hogy nem csak az extrém létszámot, de ezt az extrém növekedést, már csak extrém technológiákkal lehet követni; folyamatosan innoválni és fejleszteni kell, hogy ne legye krízis! Épp emiatt martak rá 10 körömmel, amint megjelent a génmódosítás, az adekvát nagyvállalatok… Már 20 éve úgy álltunk, hogy szinte minden mindegy, de meg kell oldani a tömegek ellátását, mely tömegek ráadásul ilyen őrületes iramban duzzadnak fel a megapoliszokban.. A 20 évvel ezelőtt technológiák és kapacitás lenne most, vagy nem léteznének ezek a létszámok, hanem viszonylag stagnáltak volna (tehát legfeljebb 10-20%-al növekednek és nem 100-200%-al), vagy ha mégis, akkor afrikanizálódott volna már a valaha fejlett világ is és globális éhínség lenne és káosz lenne, egymást sütnénk nyárson az utcákon… többek közt pont a GMO-nak „köszönhetjük” a fenntarthatóságot…

A GMO mellett fel lehet sorolni még százas nagyságrendű egyéb tömeg ellátási technológiát, ami káros mérgező és hosszú távon halált is okozhat… százával vannak rákkeltő dolgok, súlyos mellékhatású dolgok, amiket kénytelenek vagyunk használni, mert ilyen léptékben jelenleg nincs más megoldás… nincs már más választás… (mit szeretnének a az örjöngő GMO parások, hogy kiírtsuk az emberiség felét gyorsan? Akkor nem lesz szükség GMO-ra… ez pl lehet egy „szuper megoldás”- ugyanis számolj csak… e 20 éve alatt majd megduplázta a létszámát az emberiség) választhatjuk esetleg a nagy kipusztulást és tömeges urbanizációs éhínségeket, kríziseket, vagy választhatjuk az egészségtelen tömeg -technológiákat jobb híján, de legalább úgy-ahogy fenntartjuk ezt az embertelen fertelmet amiben vegetálunk… Könnyű okoskodni tájékozatlanul, kritizálni pánikot és hisztériát kelteni, de megolást nem kínálni… mi válthatja ki úgy ezeket a technológiákat – és megismétlem a GMO egy a sok közül, van még másik száz és száz tömeg ellátási nagyipar technológia, ami legalább olyan mérgező és káros mellékhatásokkal bír (sőt a legtöbbnél sokkal biztosabb a veszély, mint a GMO-nál, aminél nincs is bizonyítva még vitathatatlanul)…

Azt gondolom, hogy ez a GMO körüli hisztéria kísértetiesen hasonlít a dohány és a marihuána kapcsán is tapasztalhatóra… ÉS EZEK INKÁBB A KONTEÓK… itt globál multi szinten, igencsak gyaníthatóan lobbi érdekek csapnak össze…. valakik nem tudnak harapni a dohány tortából elég nagyot, ami nekik kell, ezért betámadják a dohányipart… (a zsíros húsok, cukor stb egy sor legalább annyira káros dolog van mint a dohányzás…. azokkal senkinek semmi problémája) az alkohol ugyanolyan káros, ha nem károsabb mint a THC, mégis az alkoholtól nyugodtan dögölhetünk mint a legyek, ha füvezni merünk meg megyünk börtönbe…. Nyilvánvalóak és átlátszóak ezek a lobbi háborúk, és igen sanszos hogy a GMO hisztéria is csak ennyi, és semmi több… Ha valódi és helyes konteót akarunk gyártani, inkább meg kéne nézni mely globál biznisz érdekkörök maradtak ki a GMO bizniszből, ahogy a dohány bizniszből is és jobb híján hát heves lobbi kampányt csinálnak, hogy támadják, gyengítsék, ha lehet meg is szüntessék ezen iparágakat…

Mindez nyilvánvalóan következik abból, hogy egy rakás más technológia ami ugyanilyen káros vagy még károsabb, illetve bizonyítottan káros (míg megismétlem a GMO mint olyan amblok való károssága vita tárgya mai napig), mégis vígan és boldogan alkalmazzák, „semmi problémája nincs velük senkinek.. pl cukros festett üdítő italok, kommersz szeszes italok, mérgező illetve legalábbis kétes adalékokkal és élelmiszer ipari kemikáliákkal telenyomott élelmiszerek… megintcsak igen gyanús, sőt nem ritkán ismerten káros tápanyagokkal és egyéb kemikáliákkal teletömött haszonállatok (csirkék, marhák, sertések), bár itt már a GMO is belép a képbe valóban, a kukorica tápok pl… mérgező ruhafestékek, műanyagok és akkor még a gyógyszeriparról szót sem ejtettem… stb stb… nem sorolom tovább… teleírhatnánk ezekről ezer és ezer oldalas könyveket… Száz és száz, vagy inkább ezer és ezer ilyen káros tömeg technológiát fogyasztunk, s nincs velük „semmi probléma” (mert a lobbik azokra nem fordították a fókuszt), néhány önkényesen ki van emelve, mint a dohány és a GMO, pl (de van még pár), prostituálva vannak és hisztéria és pánik van keltve körülöttük… (holott ugyebár a GMO-nál biztos tényeink sincsenek)

Ez az inkorrekt és átlátszó, kettős, hármas, vagy ki tudja hányas MÉRCÉK… olyan szinten láthatóak az értelmes, nyitott szemű ember számára, hogy csak legyint az egészre és nem is kíván ezzel a szánalmas hazug káosszal foglalkozni…

 164. n1m1 — 2014-12-27 00:24 

@rebel:
Az első GM növények 1996-ban kerültek forgalomba.Húsz évvel ezelőtt is voltak 20 milliós poliszok mégsem éheztek ezek az emberek.A tömegtermelés akkor is jelen volt, amikor még a GMO-nak híre-hamva sem volt.Előrébb tart a világ élelmezése ezen növények termesztésével ?Húsz év eltelt meg kell nézni mi van a mérleg két serpenyőjében, negatív van bőven pozitív kevesebb.

 163. becsuszoszereles1k — 2014-12-26 22:45 

Hat, orvos ne legyel, se pap… 😀

 162. rebel — 2014-12-26 18:55 

@n1m1:
… az igaz, de szerinted ez csak a GMO-s vállalatokra igaz? Hát könyörgöm, a teljes globalista multi világra egyaránt igaz ez, akik bármi olyat gyártanak-szolgáltatnak, mely termék nevének vagy kategóriájának előtagja a „tömeg” szó… (meg a többire is persze)

Maradva csak a tömeg élelmezésnél, GMO ide vagy oda, anélkül is az a jelenség van nyilván, amiről írsz…

Azonban az érem másik oldala, hogy ilyen tömeg méretben gyártani-szolgáltatni, termelni nem nagyon lehet másképp sajnos, tetszik-nem testszik… (elképesztő sok és igen szigorú előírások vannak így is… amiket a nagy bősz konteós harcosok, akik közben maguk is zabálják a tömegtermelés termékeit, elegánsan megfeledkeznek arról, hogy szét vannak szivatva az ilyen nagyvállalatok, hány és hány előírást szabványt kell betartaniuk, mennyi ellenőrzés és büntetés, amit el kell szenvedjenek – persze sajnálni nem kell őket, mert az extraprofitjuk megvan vastagon így is…)

Lett volna esze az emberi fajnak, és még időben észbe kaptunk volna, és elejét vesszük ennek a természetellenes, emberellenes, torz és beteg őrületnek, amit urbanizációnak és metropolisznak neveznek; azaz nem bújtunk volna össze egymás valagába, egymás hegyire-hátára milliós településekre, és ott még jobban nem szaporodtunk volna fel, azaz túl… (a legnagyobb megapoliszok ma már 20-30 milliósak a bolygón ugyebár)…
A tömegélelmezés, tömeg termelés, tömeg szolgáltatások nélkül, ez a sok millió parazita éhes száj, kb 90%-ban ott döglene meg az emeletes házakban (a legtöbb már pár hét után, ha leállnának a tömeg szolgáltatások, – ellátás és tömeg termelés)..
Szóval ezt az oldalát nézve, akár hálásak is lehetünk ezeknek a globál multi giga vállalatoknak, hogy biztosítják nekünk e, szánalmas és beteges, „broiler keltetőkben” vegetáló zombiknak, hogy ne pusztuljunk ki rövid úton (a hosszú távú tizedelődés meg…. hát az egy egész más téma… nos úgy tűnik, azt is biztosítják nekünk…)… 😉

 161. n1m1 — 2014-12-26 18:09 

A GMO már rég nem konteó.Ha megnézi az ember azt a mocskot, amit ezek a cégek az elmúlt évtizedekben maguk után hagytak, még egy laikus fejében is megkondítják a vészharangot.

 160. becsuszoszereles1k — 2014-12-26 17:59 

@rebel:
Szeretem a genkezelt humorodat! 😀

Na, pont azert, mert kozepen allsz, es nekik pont egy mindenunnen az o” ellenseguknek (ellenzekuknek) latszo megmondo ember a jo buli. Pont, mint a 157. hsz.: egyszerre mellette es ellene! Zsenialis!
Hinni nem – pont a GMO-t akarod ram kenni?! 😀 -, siman csak konteozni szoktam. 😉

 159. rebel — 2014-12-26 15:23 

@becsuszoszereles1k:
Hát, barátom, picit mellényúltál; igencsak ráfaragnának velem, ha valóban valamit sunnyognak azok… Mert adott esetben (ha valami disznóságot kiszagolnék), ajánlhatnának bármennyit; ha az igazságról van szó, megvesztegethetetlen vagyok… 😉

A véleményeim, pont ezért izgatják fel majdnem mindig a két szemben álló tábort, szinte minden vitában, szinte egyaránt, mivel általában az igazság valahol félúton van a két álláspont (hitvilág) közt; én meg mindig valahol ott középen, az objektív igazság környékén kotorászok, vagy legalábbis arra törekszem erősen. Így aztán általában mindkét szélről nézve az „ellenség” közé tartozom…

Jelen esetben pl, te nyilvánvalóan GMO konteó vallásúként azt képzeled, amit írtam az a GMO mellett szól.
Ám ha megkérdeznél egy elkötelezett, meggyőződéses GMO hívőt, azt pont az ellenkezőjét jelentené ki, hogy márpedig ez az írás inkább a GMO ellenes volt… 😉

Noshát, ám épp ezért nagyon balga lépés volna, bármely hasonló témában, bármelyik táborból engem felkérni hogy álljak be, ha és amennyiben ott valami disznóság van, mert igencsak rés lennék a pajzsukon. Amint rájövök valami sunnyogásra, mutyira, márkis buktatom az egész bagázst (már ha tudom – és persze ha megérem… mert nem ér pl. egy „véletlen baleset”…. ;))

 158. becsuszoszereles1k — 2014-12-26 08:04 

@rebel:
T. Rebel! Lehet, hogy hamarosan kinez neked egy Monsanto PR-os allas! 😀

 156. rebel — 2014-12-25 23:16 

A baj az, hogy nem látunk tisztán. Nem kicsit, nagyon…

A patkányos tesztet, még reprodukálni kéne jó párszor, kontroll tesztek kellenek; majd tökéletesen hitelesíteni az átvitelét az emberre (tehát hogy 24 hónap szigorúan adekvát 40 évvel stb)… mindezt szigorú tudományos igénnyel körül járni és vitathatatlan bizonyítékot alkotni belőle, ha alkalmas arra (ha meg nem, akkor nyilván vagy eltenni a teóriák közé a polcra, vagy megcáfolni és elvetni)… Ami eddig van, az sajnos kevés. Ennyi és önmagában ez a teszt sajnos (?) gyenge és kevés ahhoz, hogy amblok megszüntesse az emberiség planetárisan a GMO-t. A genetika tudománya ráadásul igen bonyolult és szenzitív. Ezer és ezerféle génmódosítás van. Mi van ha közülük némelyik valóban rákkeltő, más meg telejsen neutrális? A patkányokon nem tesztelték le az összes forgalomban levő GMO-t hanem egyet… ott van másik hatszázhetvenkettő, amit meg még nem teszteltek így le patkányon, vagy ha igen, akkor nem ez lett az eredménye.

A patkány teszt hibalehetőségeit teljesen kizárták? Nyilván nem. Mi van ha a szomszéd épületben meg nagyteljesíményű gépek mentek, extrém erős rákkeltő elektromágneses hatással, és nem is a GMO-tól mentek gallyra szegény állatkák, hanem ettől.. és száz és száz ilyen hibalehetőséget lehet kitalálni, ezért szokta a tudomány egy-egy kulcsfontosságú tesztjét, kisérletét többször megcsinálni, multiplikatíve reprodukálni, nem egyszer, nem kétszer, és ha mind pontosan egyirányba mutat, akkor az már egy tudományos érv lehet.
Én is félek a pletykák és konteók miatt a GMO-tól, azonban ez egy animálisan primitív, másszóval ostoba, ösztönszerű emberi tipikus félelem.

Nos jelen állás szerint úgy tűnik hogy az ostoba tudatlan tömeg nassolja inkább ezt a konteót is (mint a legtöbbet), mert minél butábbak vagyunk minél tudatlanabbak és tájékozatlanabbak, minél több dolgot nem értünk, annál inkább lehet riogatni ugyebár minket… ez, az emberi tömegbutaság a konteó egyik fő táptalaja… az értelmesebb emberek meg annyira nem paráznak, bár a bogár ott a segglyukban, hogy mi van ha mégis… Hiszen valóban sem pro, sem kontra nincs ez a téma kellőképp körüljárva… És talán itt van inkább a konteó? Mert a GMO-t alkalmazó nagyvállalatok nem azt gondolják, tudják, mondják, hogy tudjuk hogy a GMO halálos méreg hosszú távon ezért tussoljuk el a nagy profitért, hanem inkább azt, hogy nem tudjuk pontosan hogy egyáltalán a GMO maga mint olyan mennyire káros vagy nem, és hogy a sok száz fajtája közül vajon melyik káros vagy nem illetve, melyik mennyire az… ebben a nagy kaotikus katyvaszban pedig a legjobb ha eltusolunk mindent, lefizetünk mindenkit, hátráltatjuk, szabotáljuk a tudományos előrelépést e területen, és jó így ahogy van, ameddig csak lehet, mert kaszáljuk a nagy lóvét…

Mindezek pedig egy olyan képletet körvonalaznak, hogy bár konteó mindenképp gyanítható, ha káros a GMO, ha nem, viszont ahogy kiderülhet hogy rákkeltő és halálos minden ami GMO (ez a skála legnegatívabb vége), úgy az is kiderülhet vígan, hogy a GMO egyáltalán nem káros, semmilyen szinten semmilyen formában, és semelyik változata sem…
A legfőbb gond tehát hogy szinte semmit sem tudunk csak nagyon keveset.

Egyszerű munkásparaszti ésszel mindenesetre ha végig gondoljuk. A természet folyamatosan géneket módosít, ez az evolúció, a pozitív mutáció… MELY FOLYAMATOS, mindig történik… tehát folyamatosan fogyaszt minden élőlén az élet megjelenése óta TERMÉSZETES GMO-ZOTT SEJTEKET!!! Bizony! A természet génmódosításait nem tudjuk kivédeni, mert nem is tudunk róluk, hogy éppen hol van, de azt viszont tudjuk, hogy van és szinte mindenben van. Innen kezdve pedig, már rég kihalt volna az élet a Földön, ha maga egy módosult génnel bíró sejt akármilyen hosszú távon is halálos (rákkal vagy mással) hatású lenne, hiszen évmilliók alatt a természet azért ezt már igencsak „kitesztelte”…

Azt mondom tehát, túl van ez (is) lihegve kicsit (vagy nagyon?), de azért nem árt résen lenni… ezért én azt is x-eltem be a szavazólapon, hogy az igazság valahol középen lehet tán…

 154. realcorpus — 2014-10-29 07:46 

@zizzi:
Eleinte volt egy kósza gondolatom, hogy valamiféle GMO-s cuccot szerettek volna behozni és ezt bizonyos (anyagi) feltételek mellett engedték volna, mivel látszólag itt tiltva van, de amikor kiderült, hogy étolajos a téma, elhessegettem. Ezek szerint korán…

Amúgy csak nekem furcsa ez a részlet?:
„…bevételének jelentős részét génmódosított és génmódosításmentes szója feldolgozásból szerzi.”
Egyértelműbb lett volna valahogy így, szerintem:
…bevételének jelentős részét szója feldolgozásából szerzi, aminek egy (vagy nagy) része génmódosított.

 153. petiba — 2014-10-28 19:39 

@zizzi:

Várható volt…mindig van az a pénz…és mindig van az a gazember…

 152. zizzi — 2014-10-28 14:39 

Nocsak, nocsak….

http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/csalas-gyanujaban-a-bunge-1255474

(….)
„Brutális lobbi a GMO mellett

A Bunge üzletfilozófiája egyébként a GMO terén szöges ellentétben áll a magyar kormány törekvéseivel, vagyis a genetikailag módosított termékekkel szemben megfogalmazott zéró toleranciával. Köztudott, Magyarország a GMO tiltását az alaptörvényben is megfogalmazta. A Bunge azonban, amely magvak felvásárlásával, eladásával, szállításával és feldolgozásával foglalkozik, bevételének jelentős részét génmódosított és génmódosításmentes szója feldolgozásból szerzi. 2004-ben a Greenpeace is aggodalmát fejezte ki a vállalkozás gyakorlata miatt.”
(…)

 151. bloodmagexxx — 2014-07-20 21:14 

@siridar: Teljesen igazad van, nehogy véletlenül a valóságról beszéljünk, egyszerűen személyeskedjünk kicsit!

 150. siridar — 2014-07-20 19:40 

@bloodmagexxx: Üdvözöljük a Monsanto cég tiszteletreméltó képviselőjét 🙂 🙂 🙂

 149. bloodmagexxx — 2014-07-20 19:18 

Azért egy-két kiegészítést érdemes hozzátenni: A génmódosítás nem húsz éves technológia, az első GM baktériumot 1972 -ben közölték le. A rekombináns DNS technológia kb. fél évvel fiatalabb, mint a mikroprocesszor, amiből az elsőt 1972-ben alkották meg. Ugye milyen hülyeség lenne, ha azzal akarna valaki érvelni, hogy minden számítógépet be kellene tiltani, mert a mikroporcesszor technológia még túl friss.

Az azbeszt, röntgensugárzás párhuzam hülyeség: Azért nem tudtuk sokáig, hogy veszélyesek, mert senki sem vizsgálta őket. (A „sokáig” ez esetben erősen viszonylagos, a Röntgensugárzás rákkeltő hatását vagy tizenöt év alatt felfedezték. ) A kérdés az, hogy volt -e olyan veszélyes anyag, amit tizedannyira tanulmányoztak, mint a GMOkat és nem látták, hogy veszélyes. Ugyanis ez egy pofátlanul túlkutatott terület, több ezer különbző cikket írtak már a GMOk hatásáról, mindben azt találták, hogy veszélytelenek.

„számos laborban végeztek kísérleteket a génmódosított organizmusok mindenféle válfajával, s az eredmények minimum riasztóak”

Vagyis olyan ezerhátszáz vizsgálatban nem találtak semmilyen hatást, de akad öt-tíz statisztikailag kritikán aluli cikk, ahol nagyon kis mintaszámon mintha láttak volna valami gyenge, ellentmondó hatást. Ennél több cikket találhatsz a C-vitamin káros hatásairól. Ha neked ez a „riasztó” eredmény, akkor nem tudom, mit eszel egyáltalán, mert ennél csak riasztóbb élelmiszereket kapsz a boltban.

„A nőstényeknél az emlőrák dominált, a hímeknél főleg a belső szervek (máj és vesék) robbantak le”

Talán célszerű lenne elolvasni is azt a közleményt, ha már emlegetitek. A vizsgálat ereménye éppen az lett, hogy a hímek GMO kukorica fogyasztása után egyharmad eséllyel haltak meg rákban, ha ez a vizsgálat szerinted meggyőző, akkor ez az eddigi leghatékonyabb rákellenes szer.

„az, ami egy 24 hónapig élő patkány életében 13 hónap, az egy átlagos ember számára úgy 40-42 év…”

Nyilván ha egy átlagos patkány három percig tudja visszatartani a lélegzetét, akkor egy ember két órán át. Ha egy patkányt egy hét alatt öl meg a pestis, akkor egy embert csak egy év alatt. stb.

„Ezt most csak azért említjük, mert a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban minden kereszthatásra nem lehet előzetesen kísérletet elvégezni”

És a nem-génmódosított élemiszerek hatásai? Úgy mégis ki vizsgálta meg, hogy a búza amit eszel rákkeltő -e? Elárulom a nagy titkot: Soha senki. Érdekes, azt senki sem kutatja.

„Nem tudjuk, hogy az a csirke, amelynek kirántott combját éppen rágcsáljuk, a disznó, amelyből az a guszta tarja keletkezett, amit a grillen baráti körben éppen sütögetünk, az a szarvasmarha, melynek a tejét a gyerekeink reggelire megisszák, szóval az az állat nem kapott-e génkezelt kukoricát vagy szóját az etetéskor. ”

De, egészen biztosan tudhatjuk. Igen. Európában minden jószág GM-szóján hízik föl, mert olcsóbb, mint a nem-GM. De senki sem akadályoz meg benne, hogy GMO mdentes bio sertést vegyél háromszoros áron. Ja, hogy nem telik rá? Így jártál. A vicc az egészben az, hogyha most azonnal betiltanánk az összes GM-takarmányon hizlalt jószágot, akkon nem az lenne a vége, hogy a mostani áron kapnál GMO mentes karajt, hanem az összes hús ára megemelkedne és a mostani áron soha az életben nem kapnál többet húst, csak jóval drágábban.

„ha mondjuk 20-25 év múlva az emberiség bizonyos százaléka (20-tól 70 százalékig vannak találgatások és előrejelzések) tényleg elpusztul daganatos és más, gyógyíthatatlan betegségekben”

Miért, most halhatatlanok az emberek?

 148. realcorpus — 2014-06-13 11:36 

Az EU magasba emelte kezeit: Azt csináltok, amit akartok!
http://kms.mtva.hu/hir/608/az_unios_tagallamok_maguk_hatarozhatjak_meg_milyen_mertekben_engedelyezik_a_genmodositott_szervezetek_termeszteset
Ez épp a külhoni hírek között van. Biztosan én voltam figyelmetlen, hogy ezt a hazai hírek között nem vettem észre…

 147. ujfiu — 2014-06-05 11:13 

A GMO-val egy probléma van (és ezt a gyógyszeriparból ismerhetjük is). Ha valamit ellenállóbbá teszünk más élőlények (baktériumok, bogarak stb.) ellen, akkor csak idő kérdése (márpedig ezen élőlények reprodukciója elég gyors, így kevesebb idő kell), hogy mikor lesznek az adott módosításra immúnisak. Példaként ott van az antibiotikum. A feltalálásakor szinte mindent lehetett vele gyógyítani, azóta egyre erősebb, egyre nagyobb dózis kell adott betegség kezelésére. Ugyanez igaz a GMO-s növényekre is. És ez már nem csak elméletben igaz, ugyanis bizonyított tény, hogy nemsokkal azután, hogy a burgonyát génmódosítással ellenállóbbá tették a burgonyabogarak ellen, a bogarak immúnisak lettek erre, sokkal erősebbek lettek (és csak gondoljunk bele, hogy ha az erősebb növénynek ellenállnak, akkor mit tesznek a non-GMO burgonyával).

További hátránya (ami sajnos hazánkat is eléggé fenyegeti), hogy mivel a gén-kezelt fajok ellenállóbak ezért (az ínvázív fajokhoz hasonlóan) elnyomják az őshonos (jelen esetben módosítatlan) növényeket. Hazánkra ez úgy jelent veszélyt, hogy a környező országokban a határ mentén termesztett GMO növények magjait a szél áthozhatja a határon, és ha „megfertőzi” az itteni földeket, akkor egyrészt szinte kiirthatatlan lesz, másrészt (ha porozásról beszélünk) beépül a hagyományos növényekbe.

Ami meg számomra furcsa, hogy ha Magyarországon tiltólistásak az ilyen növények (ha jól tudom csak a termesztése, feldolgozott élelmiszerben bejöhetnek az országba), akkor pl a Monsanto miért van jelen kis hazánkban? Hivatalosan egyébként itthon nem génmódosítással, hanem keresztezéssel és nemesítéssel foglalkozik 🙂

És még egy utolsó gondolat: India is fel van sorolva, mint nagy GMO termesztő. Ennél hozzá kell tenni, hogy ez a gerilla marketing miatt van, ugyanis a Monsanto ott is megvetette a lábát, először olcsóbban kínálta nekik a vetőmagot a hagyományosnál, utána pedig ellehetetlenítette, hogy visszatérjenek a simára (egyrészt „mafia” módszerekkel zsarolja a földműveseket, hogy az ő vetőmagjait vegye; másrészt állítólag GMO-s növény termesztése után a hagyományos növény már nem életképes ugyanabban a talajban.)

 145. realcorpus — 2014-05-12 11:58 

@benetnash:
Nem kell ilyen nagy kört futni (külföldre). Itthon elég megnézni, hogy a tenyésztett állatok mit esznek. A táp tartalmaz génmódosított terméket. Szóval, ami húst eszel (csirke, malac, stb.), az még életében bekajolta a kezelt cuccot.

 144. tiboru — 2013-11-30 09:58 

Friss hír a posztban is említett Séralini-tanulmány utóéletéről:

http://index.hu/tudomany/egeszseg/2013/11/29/visszavontak_a_gmo-val_mergezett_patkanyokrol_szolo_tanulmanyt/

 143. benetnash — 2013-11-24 10:42 

Bocs, ha már valaki felvetette az alábbi dilemmát, aszongya:
1.) Tudjuk, hogy Szlovákia nem tiltja a GMO-t.
2.) Azt is tudjuk, hogy bizonyos multi-cégek költség-bűvészkedés végett szándékosan „utaztatnak meg” bizonyos termékeket (pl tej), és az egyik országban termeltet adják el a másikban (a magyar tejet a szlováknak, míg nekünk jut a szlovák „mliéko”).
3.) Akkor most az oké, hogy minálunk nem lehet GMO-t termeszteni/tenyészteni, de ez a fogyasztónak mindegy, mert láss csudát: mi isszuk a (valószínűleg) GMO-val etetett, megeshet maga is GMO-s marháktól származó tejet, míg a szlovik isszák a mi, GMO-mentesünket. Ez egyedül gazdasági szempontból jelent hát valamit (vagyis míg mi töredékét tudjuk termelni, mint a „felturbózott” GMO-sok, addig ők sokkal többet) – kicsit magunkkal tolunk ki, nem? – Ha már úgyis mindegy…

Szóval a kérdésem: A multiláncok belső (tehát vállalaton belüli) árumozgatását is ellenőrzik-e, vagy tényleg csak azt kodifikáltuk az alkotmányban, hogy „mi aztán nem termesztünk/tenyésztünk GMO-kat, de bátran beengedjük az így keletkezett élelmiszereket, saját lakosságunkat tehát kitesszük a GMO-k beláthatatlan hatásainak, cserébe mi exportáljuk az általunk – gazdaságtalanabbul – előállított GMO-mentes cuccokat, ha-ha-ha, milyen jól megszivattuk magunkat, de jó is lesz minekünk juhéj”?

 142. spinat — 2013-09-09 13:10 

még nem olvastam a kommenteket, de ha eddig nem volt, akkor megjegyezném a következöket:

1, a beültetés kifejezés jó
2, mivel az antibiotikumok baktériumellenes szerek, ezért az összes dohánynövényre hatástalanok.
3, a modified fordítása lehet módosított, vagy módosult. Magyarul nem mindegy.

Ja, és a GMO nem megy bele abba, aki megeszi 🙂 Genfreie Tomaten! Ez a német zöldek jelszava. Akkor hogy várjunk többet magyar politikusoktól?

A génmódosítás egy módszer és önmagában nem is lehet veszélyes, ogy általánosságban egy GMO sem veszélyes. Minden attól függ, hogy mi lett beültetve és hogyan müködik. PL a kukorica módosított változata, ami egy bizonyos kártevö elleni mérget termeli. Ez addig ok, hogy ott termesztik, ahol ez a kártevö elöfordul. Az már nem, hogy több mérget termel, mint amennyi permetezéssel a környezetbe kerülne. Az meg pláne nem, hogy a Monsanto ott is el akarja terjeszteni, ahol a károkozó elö sem fordul (még).
A Monsantot kéne betiltai nem a GMO-kat. Ugyanis ök igyekeznek a piacot fertözni, hogy utána már ne lehessen mondani, hogy ez GMO mentes övezet. Aztán meg mint fentebb is lett írva, nekik a GMO termékeik csak arra jók, hogy egyéb más dolgaikat is rákényszerítsék a jámbor parasztra. Mocskos banda, még mocskosabb eszközökkel.

èrtelmes szabályozás kéne (nálunk?), ahol nem a módszert tiltanák, hanem a terméket kéne a gyártó költségére független laborokban vizsgálni, hogy adott területen van-e egyáltalán értelme, és van-e kimutatható elönye a klasszikus módszerekkel szemben.

 139. tommi — 2013-08-23 00:23 

Szerintem tökmindegy. Annyi méreganyag jut be a szervezetünkbe, hogy részletkérdés a GMO.

 138. elmebeteg — 2013-08-22 18:11 

Na szóval ott tartottam hogy…

Parasztbácsi hazavisz egy zsákkal az új GMO búza-vetőmagból, majd így szól:

-Na lássuk, mit vettem!?

Azzal előveszi a házi elektronmikroszkópját, és lazán visszafejti a búza DNS-kódját.

Na ekkor 2 dolog történhet:

1. „- Nahát, de ügyesen beprogramozták ezt a búzát…!”

2. „- Wazze ezek engem átvertek! Ez nem is GMO!!!”

3. Hát ugye ez a kis történet nem nagyon életszerű. Ugye? Honnan fogjuk tudni, hogy télleg génkezelt búzát (almát, banánt) vettünk?

Hát igazából sehonnan. Oszt ha a búzánk a génizélgetés ellenére nem hozza a várt 2xes termést, hát az azé van mer rossz vót az idő meg minden szar…

Amúgy ki tud még olyan dolgot mondani, ami lehet, hogy nincs is, pedig tonnányi irodalma van, meg szakértői, akik amúgy abból élnek, hogy kutatják és reklámozzák azt a valamit?

(Én! Én! Én! Ufók! Atlantisz! Kriptozoológiailag kutatott mindenféle ocsmány emberevő izék!!!)

 137. elmebeteg — 2013-08-22 15:28 

Ugyan már!

Nincs is olyan, hogy GMO növény. Csak a ‘gyártói’ azt mondták, hogy van, mert így:

a.: drágábban lehet ugyanazt a szar vetőmagot eladni.

b.: ha netán sikerül kiszorítani a piacról a ‘hagyományos’ meg ‘bio’ vetőmagokat, a GMO gyártók monopolhelyzetbe kerülnek, és az ‘a.:’ pont tartóssá válik. Ráadásul mindezt szinte ‘ingyen’,csak némi globális reklámozás meg az ellentábor lefikázása kell hozzá…

 136. SLC — 2013-08-16 00:16 

@tiboru: a cég hírét ismerve ezt inkább nem is kommentálnám.

 134. tiboru — 2013-08-08 17:58 

@dugong:

Sajnos már nem emlékszem pontosan, a régebbi jegyzeteim között volt. Annyit tudok csak (ezt annó felírtam), hogy a Le nouvel Observateur c. hetilap egyik tavalyi (?) számában volt egy rövid cikk a génmódosított rovarokról (a folyóirat nyomtatott verziójáról van szó).

 133. dugong — 2013-08-07 17:21 

Tiboru, meg tudod adni azt a referenciat ahol az OxiTec ceg olyan GMO moszkitokat csinalt amik maguktol elterjednek egy populacioban? Szemelyes okbol erdekelne de guglival csak azt talaltam hogy steril szunyogokat csinaltak amiknek az utodai meg larvakent megdoglenek. Koszi elore is. (a paludizmus egyebkent magyarul malaria)

 132. darkosia — 2013-08-04 20:05 

Én inkább középutas vagyok. Inkább tiltogassák és akadályozzák a gmo terjedését ezáltal elérve hogy én már csak áttételesen és mértékkel egyek génmódosított cuccot. Inkább ez, minthogy szabadjára engedjék, annál azért komolyabb a veszély. Másrészről meg százmilliók éhezése is valós probléma, bár gyanítom az így elért megnövekedett terméshozamok a világ gazdagabb felén jelentenek olcsóbb élelmiszert, nem pedig a szegényebb felén nagyobb termelést.

Viszont a nem-gmo pártos részben egy bekezdésnyi szöveg volt a Giles-Eric Séralini-féle kísérletről. Nem tudom volt -e írva a kommentekben (bevallom nem olvastam végig ha már ennyire megkésve szólok hozzá), de az a kísérlet egy nagy humbug. Lásd:
http://www.origo.hu/tudomany/20121026-gyenge-labakon-all-a-genmodositott-kukoricat-tamado-tanulmany.html
Dióhéjban a két fő probléma vele:
-10-es elemszámú csoportok, ami mindenképp rettentően kicsi következtetések levonására.
(ekkor egyetlen patkány meg, vagy épp meg nem betegedése 10%-ot változtat az eredményen…)
-Nem volt előre rögzítve, mi lesz megvizsgálva milyen statisztikai próbával. Enélkül a statisztika áltudomány, mert minden adattömeget lehet addig vizsgálni amíg szignifikáns eredményt kapunk. Hiszen eleve van egy 5%-os (általában ennyi) hibalehetőség, tehát 20-30 dolgot megnézve, ennek megfelelően utólag kiemelve a releváns pontokat bármi és annak az ellenkezője is alátámasztható.
Ennek a két dolognak lehetnek olyasmi következményei, hogy a tanulmány eredményei szerint az étrenden belül 11% részesedésnyi gmo kukoricával etetni a patkányokat több daganatot okoz, mint 33%-kal.
Ettől még lehet a gmo ártalmas, csak a statisztikus előtört belőlem.

 131. kvantum — 2013-08-01 22:51 

„Minden eddigi tudásunknak ellentmond, de magyar kutatók vizsgálatai szerint a táplálékból teljes növényi gének is bejuthatnak az emberi vérbe.
Csabai István (ELTE) és Spisák Sándor (Semmelweis Egyetem) bélbetegségek genetikai nyomait keresték a vérben kollégáikkal. Olyan DNS-töredékeket vizsgáltak, amelyek a vérplazmában, a sejteken kívül, szabadon fordulnak elő (cell-free-DNS, cf-DNS).

Meglepetésükre olyan nagyobb DNS-darabokat is sikerült azonosítani, amelyek növényekből, például paradicsomból származnak. A darabok egy része elég nagy volt ahhoz, hogy egy egész gént hordozzon.

Ez ellentmond eddigi tudásunknak, mely szerint a táplálékból származó DNS-molekulák alkotóelemeikre (nukleotidokra) esnek szét az emésztés során, így a vérbe komplett DNS-szakaszok már juthatnak be. Úgy tűnik, hogy erre mégis van lehetőség, valószínűleg leginkább azoknál az embereknél, akiknek a bélrendszerében gyulladások vannak.

Csabai István zavarba ejtőnek nevezte az eredményeket, amelyek alapján egyrészt újra kell gondolni a nukleinsavak emésztésével kapcsolatos tudásunkat. Másrészt felmerül annak lehetősége, hogy a genetikailag módosított növényekből olyan gének is bejuthatnak a vérbe, amelyeket már a növényekbe is úgy ültettek be (transzgének).”

Forrás: Origó

 130. spinat — 2013-08-01 20:51 

igérem, a cikket is elolvasom késöbb. CSak egy megjegyzés még elötte a fenti hsz alapján. A világon termelt szója jelentös része géntechnológiailag módosított. Szója pedig mindenben van.

Aztán meg ott a triticale is, amit már évtizedek óta eszünk.

A monsanto meg egy mocsok banda.

 129. spinat — 2013-08-01 20:49 

Nem olvastam még el a cikket, de megjegyezném, hogy ha a definício „GMO-nak nevezzük azt az élő szervezetet, melynek génállományát emberi beavatkozás változtatta meg.”, akkor minden amit eszünk, iszunk, viselünk, az GMO, márpedig már többezer éve.

 128. edmamu — 2013-07-29 22:21 

@kacsa:
„Takarmány: nem verik nagy dobra, hogy az állati takarmányban rendszeresen ott virít a GM szója.”

Ez az, aminek a jelentőségét valahogy nem mérjük fel! Mindnyájan, akik nem vegetáriánusok vagyunk esszük a GMO-s takarmánnyal nevelt állatok húsát, a tojást, isszuk a tejet, esszük a sajtot…
Lehet, hogy létezik ma Magyarországon olyan táp, ami nem tartalmaz GMO-t, de a gyakorlatban fellelhetetlen.

 127. djzozzx — 2013-07-26 11:33 

Sziasztok!

Tiboru már rég óta olvasom a blogjaid nagyon de csak most regisztráltam nagyon jók az írásaid élvezettel olvasom
egy kis érdekesség a Monsantonak Magyarországon is van gyára Kecsekeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézet mellet …

 126. FilcTroll — 2013-07-24 07:45 

Sajtófigyelő
/ a Monsanto meghátrált az EUban:

kitekinto.hu/global/2013/07/22/monsanto_-_hatraarc/

 125. kacsa — 2013-07-23 00:57 

Bár már kicsit kihűlt a téma (rég jártam erre), de azért kiírom magamból a véleményemet. Mégiscsak olcsóbb, mint egy pszichológus 😉

Egyrészt nagyon nagy falat ez a téma, ha az etikai résztől eltekintünk, általában más aggályok szoktak felmerülni egy kutatásokban használt GM egér, mint a MON810 kapcsán. Úgy érzem, hogy az ellenzőknek és a támogatóknak is nagyrészt igaza van, csak ugyanannak a dolognak a két végét fogják meg: ez egy nagy lehetőség, de sok buktatót rejthet magában. Hiányolom a támogatókból azt a fajta alázatot (?), hogy egyrészt tévedhetnek, másrészt nem feltétlenül ismernek minden körülményt, ami a genetikaimódosítás hatásainak megítéléséhez szükséges.

Ha az emberi/állati fogyasztásra szánt növényeket nézzük: nagy üzlet, hiszen ennie mindenkinek kell. Minél többet uralnak ebből a piacból, annál nagyobb a nyereség. GM növények esetén ez talán könnyebben is valósítható meg, mint a normál termelés esetén, hiszen a vetőmagokat úgy kezelik, hogy a termelő ne tudjon magának eltenni a következő évre a termésből csíraképes vetőmagot, másrészt olyan szerződést íratnak vele alá, ami sok szempontból megköti a kezét (milyen vegyszert használhat vagy akár azt is, hogy melyik orvoshoz mehet el, ha beteg). Ez a mocskosviláguralomratörőcégek nézőpont mellett egy másik gondot is felvet. Valaki említette már korábban a biológiai sokféleség problémáját: ha a világon sok búzafajtát termesztenek, például az adott táj éghajlatához megfelelő fajtát, akkor egy esetleges új kártevő vagy betegség kisebb kárt tud tenni a világtermelés szintjén, mint ha a világon egy fajtát termesztenek a világon és megjelenik egy arra specializálódott kártevő. A sokféleség egyik letéteményeseként szokták emlegetni a génbankokat, melyeknek idehaza tudtommal igen rosszul áll a szénája.
És akkor még nem is volt szó az EU vetőmag-engedélyeztetési „huncutkodásáról”, amit mostanában rebesgetnek.

Ahhoz, hogy egy GM fajtáról eldöntsék, hogy nem ártalmas-e, sok vizsgálat kell, a szekértáboroktól független vizsgálókkal és itt bukik el a dolog: sok vizsgálat -> sok idő és pénz (addig sem fial az a pénz, amit a fajta kifejlesztésébe fektettek) és független kutatók kellenek úgy, hogy a vizsgálathoz és a publikációhoz az érintett cég hozzájárulása is kell. Vajon milyen kutatóknak hajlamosabbak megadni az engedélyt, aki jót vagy aki rosszat publikálna az ő termékükről? 😉 És itt jutottam el oda, hogy egyszerű földi halandóként nagy eséllyel nem mostanság fogom megismerni mondjuk a MON810 környezetre és fogyasztóra gyakorolt tényleges hatását. Ha egy növény toxint termel, az nem biztos, hogy csak a célfajra gyakorol hatást, ha meg rezisztens egy gyomirtóra, akkor egyrészt több gyomirtó használatára sarkallhatja a termesztőt, ami szennyezéshez vezethet, másrészt más már említette a génmegszökés lehetőségét.

Azt nem tudom, hogy versenyhátrányba kerül-e az ország, ha nem termeszt GM növényeket, hiszen addig, amíg az emberek ódzkodnak az ismeretlentől és hajlandóak megfizetni a hagyományosat, addig akár erre a piacra is specializálhatják magukat a hazai termelők. Ráadásul ebben az esetben a vetőmag még olcsóbb is, bár a termés nem biztos, hogy akkora lesz, mintha GM lenne.

Takarmány: nem verik nagy dobra, hogy az állati takarmányban rendszeresen ott virít a GM szója. Az eladó tudatlanságból (?) lazán eladja az ilyen takarmányt GM mentesként még akkor is, ha a vevő direktbe rákérdez, csak nem tudja a bolhabetűket elolvasni (egy nagy magyar cég tojótápján feleakkora betűvel van rajta az, hogy „genetikailag módosított szervezeteket tartalmaz”, mint az összes többi szöveg, ami szintén már az olvashatatlanság határát súrolja). Ennyit Magyarország GMO mentességéről…

Ez eléggé hosszú és nagyrészt kontra lett, pedig becsszóra megeszem én még az 1 kilós GM almát is, ha bebizonyítják, hogy nem ártalmas az egészségre vagy ha nagyon éhes vagyok :). Hiszen az egyfajta luxus, hogy még azt is megválogathatjuk, milyen kukoricafajtát szeretnénk enni.

 124. mira11 — 2013-07-20 23:08 

az index is a témát kerülgette csütörtökön. 🙂

http://divany.hu/eletmod/2013/07/18/miert_kell_minket_megvedeni_a_gmo-tol/

 123. siolrog — 2013-07-19 07:54 

@igazitrebics:

Jó hogy említed a prionokat, mert az meg arra példa, hogy a táplálkozással is bekerülhetnek olyan fehérje-részek a szervezetbe, amelyek adott esetben az agy-test gátat átlépve magában az agyban tudnak összeomlást okozni.

Az emberre minden fajidegen fehérje, vagy olyan fehérje, amihez nem szokott hozzá évmilliós evolúciója során, veszélyes lehet. Ezért csak nagyon óvatosan, hosszas teszteléssel lett volna szabad a GMO-nak teret engedni.
Persze a hajó már elment.

 122. siolrog — 2013-07-19 07:41 

A szója, még a nem GMO is, ráadásul mai napig lezáratlan viták kereszttüzében áll, fitoösztrogén tartalma miatt (bele tud piszkálni az ember hormonháztartásába). Na most a GMO ezt még megfejeli egy komplett növényvédelmi vegyszerkészlettel, hát….

 121. igazitrebics — 2013-07-19 07:28 

@siolrog:
Hááát igen!
Ugyanakkor ez csak egy vékony szeletkéje a córesznek. Mi történik az élőlényekkel? Mi történik az életet szabályozó egyéb élőlényekkel(baci, vírus, prion stb)?

 120. siolrog — 2013-07-19 07:16 

@igazitrebics:

Milyen érdekes, a 7. (!) fotó egy-az egyben megvalósítja Tiboru posztjának nyitó montázsát…

(paradicsom-mag nálam is kelt már ki a termésben, de a többi vmi egészen szörnyű jövő bevillanása…)

 119. igazitrebics — 2013-07-18 12:59 

Nem GMO, hanem a radioaktivitás áldásos hatása a növényekre Fukusimából.
Az embernek rögtön összefut a nyála!!

http://intellihub.com/2013/07/17/disturbing-photos-of-fukushima-mutant-fruit/

 118. sztalker — 2013-07-18 12:47 

 117. gigabursch — 2013-07-18 09:10 

@Vanek B. Eduard:

Igen, ez pont olyan, mint amikor azt mondják, hogy akkor, amikor a kenyeret még otthon sütötték, a gyerekek harmadát elvitte a kanyaró.

 116. gigabursch — 2013-07-18 08:32 

Lehet, hogy a Jóisten a maga képére formálta az embert.
Lehet, hogy ezzel megadta neki a lehetőséget, hogy a saját keretei között teremtsen.

De azt a lehetőséget nem kapta meg, hogy Istent játsszon.

Márpedig ez a GMO-s műsor erről (is) szól.

Amúgy, lehet, hogy kis hazánkban nem lehet kapni GMIO vetőmagot, de (DE!!!):
– minden állati takarmány tele van legalább 95 %-ban GMO-t tartalmazó takarmánnyal és
– minden olyan étel, ami többlet fehérjét, de legfőképp szója(lecitint) tartalmaz, az mind GMO szennyezett.

nem beszélve a hormonnal tömött disznóról, marháról, pulykáról és tyúkról, ami sütés közben elveszíti tömege 30-40%-át, mert a hormonok hatására „felvizesednek” az állatok. Olyanok lesznek mint a Delma Light. Ugyanaz a takony van benne szilárdanyagként, csak vízzel jól fel van hígítva és hogy mégse folyjon, így adalékanyagot kell adjanak hozzá.

Ennyit a jelenlegi valós és álszent törvénykezésről.

Szóval az a biztos, ha nagyanyád kertjéből elhozol pár tyúkot, ami csalánon meg gilisztákon nő fel, valamint az évek óta saját kutricájában tartott kukoricából kerül etetésre.

Amúgy meg – ha lehetne – meg kéne kérdezni a fiatalon elhunyt portolókat arról, hogy mégis mennyi szójafehérjét tartalmazó izomport ettek.

UFF

 115. siolrog — 2013-07-15 20:46 

„élelemmel bevitt DNS nem szennyezheti az emberi sejtek DNS-ét”
Élelemmel nem, de más módon (infekcióval) bekerülhet a vér-és nyirokrendszerbe és ilyen módon az egész szervezetbe.

Az emberben jelentős számú nem kódoló gén van. Ezek forrása/funkciója rejtély. Egyesek szerint, na ugye kik, az Annunakik szándékosan kapcsolták ki ezeket a géneket, mert ezek vmi jövőbeli feladatunkhoz tartoznak majd, stb…

Más nézet szerint ezek ősi baktérium-gének maradványai. Ha ezek a baktériumok károsak voltak, akkor lényegében ugyanaz történt természetes úton, mint a GMO-növényekkel ma, beépültek azért, hogy olyan fehérjéket termeltessenek a szervezettel, ami segít az idegen bacik felismerésében, ezáltal hatékonyan mozgósítja az immunrendszert…
De miként kapcsolódhattak ki?

 114. siolrog — 2013-07-15 20:26 

A GMO tk. hasonlít a hagyományos növény és állatnemesítésre, de van néhány nagy különbség (többan jeleztek ilyeneket).

Egyik, hogyha elszúrják a fejlesztést Monsantoék és társaik. Ilyen esetekben a hagyományos nemesítésnél semmi probléma, mert a torzszülöttet elsősorban a gazda/nemesítő, másodsorban a természetes szelekció kiszelektálná.

Más azonban a helyzet pl. a genetikailag módosított kukoricával, az még virágporával is terjeszti a módosított gént. Találkozhattunk itt „Az önző gén”-teoriával, na ez pont az az eset lesz. Ha kikerül a módosított génformáció, terjedni fog, invazív lesz, mert többlet túlélési eséllyel, rezisztenciával fog rendelkezni (lásd multirezisztens tbc-baci, patkányirtón felnövő patkányok, stb.) Mint 23 doomguard írja, ez már meg is történt az USA-ban, a glifozát-rezisztens gyomok köszönik, jól vannak…

Úgyhogy olvasgatva a sokféle szempontot nem kaptam kedvet sem GMO kukorica/szója, sem aszpartám fogyasztására, szerencsére még választhatok mást. A Monsanto kitűzőjét pedig akkor sem hordanám, ha fizetnének érte, a kiváló lombhullató termékük nyomán született rengeteg kéz- és lábnélküli vietnámi és amerikai csecsemő jutna eszembe róla mindig. Egyéb turpisságaikról pedig itt is lehet olvasni

http://epa.oszk.hu/00000/00005/00015/korny5.html

 113. laszcar — 2013-07-15 18:22 

Egy érdekes cikk, nem kimondottan a GMO-ról, de így talán még konteósabb…
http://index.hu/velemeny/olvir/2013/07/15/harc_a_magokert_aki_etet_az_diktal/

 112. kisstamas — 2013-07-14 00:12 

Szuper cikk Tiboru, de szerintem egy pici tudományos áttekintés nélkül a vita értelmetlen, ezért azt kicsit hiányoltam is. Engedjétek meg, hogy a magam korlátolt szintjén kis laikusoknak célzott betekintést nyújtsak a tudományos „hátországba”.

Szerintem azzal mindenképpen érdemes tisztában lenni, hogy az állati dnsből nem tudnak szakaszok (pl gének)átkerülni például az állat húsnak elfogyasztásával. Idegen DNS szakaszok beültetése sokkal nehezebb annál, mint, hogy csak megetetjük a dns-t tartalmazó táplálékot az állattal. A táplálékkal bevitt DNS-t az emberi szervezetben a nukleázok alkotóelemeire bontjá (a sejten kívülid DNSre általában ez a sors vár, de a sejteken belüli idegen DNS is általában rövid úton kiváltja az adott sejt halálát.) Ez például bizonyos vírusokkal szembeni védekezésben is jól megnyilvánul.
Szóval élelemmel bevitt DNS nem szennyezheti az emberi sejtek DNS-ét. (Célzott bevatokozást amúgy is nehéz elérni, ha belegondolunk hogy mennyire nagyon sok sejtből is áll egy ember.)

A DNS-t módosítani annyira nehéz, hogy példál a hőskorban a beültetni kívánt DNS-sel szennyezett aranydarabakat „lőttek” a baktériumokba, remélve, hogy azutána DNS-t összetörve pont megfelelő helyre beépül a pont megfelelő helyre került szakasz. Mondnom sem kell ,hogy mekkora volt a siker aránya.
Egy kicsit kifinomultabb módszera sejtek/baktériumok hirtelen lehűtéssel vagy kis elektromos sokkal való „felnyitása” és DNS bejuttatása. De csak azért mert odaadujuk egy sejtnek a DNS-t az nem fog csak úgy beépülni.

Az igazi veszély azonban a következő:
Nem az emberi DNSbe észrevétlenül beépülő DNS szakaszok a legkártékonyabbak, hanem a DNS manipulált fajokkal termeltetett (értelemszerűen) fajidegen anyagok(túlzott mértékű) fogyasztása. Például egy DNS manipulált kártevőnek ellenálló krumplinak a rovarirtószintje a normálisan permetezett sokszorosa.

 111. paracelsus — 2013-07-13 15:58 

Heh… még hogy az éhezés… Jelenleg épp elég élelmiszert termelnek a világon, hogy senki se éhezzen, csak az elosztási rendszerrel vannak bajok… ezen a csoda-GMO sem segít.

 110. tiboru — 2013-07-13 10:39 

Nem csak a génmódosítás eredményez ám felháborító dolgokat. Itt a nálunk is folyamatosan kapható spanyol paradicsom meséje:

http://tudatosvasarlo.hu/cikk/paradicsom-pokolbol

 109. tiboru — 2013-07-12 19:48 

OFF:

http://tiboru.blogrepublik.eu/2013/07/12/hat-ez-igy-hogy/

Gyertek és kommenteljetek ott is! Köszi.

 107. valandil — 2013-07-12 12:28 

Azért a GMO terméshozamától nem szabad elájulni: gyakorlatilag nem terem többet, mint a nemGMO – tehát nem ez fogja megoldani az éhezést…
(„Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium adatai szerint a GM növények termesztése nem jár sem a vegyszerhasználat komolyabb csökkenésével, sem pedig a termés jelentős növekedésével (a hagyományos és GM-fajták közötti eltérés legfeljebb néhány százalék), ami pedig a technológia egyik fő ígérete volt.”)

 106. sztalker — 2013-07-12 11:35 

Megszületett az első „dizájnbébi”:
http://nol.hu/tud-tech/20130711-megszuletett_az_elso_dizajnbebi

 105. UnA — 2013-07-11 21:26 

@igazitrebics: Köszi, de bennem az maradt meg, hogy habár nikotinsavval (niacin) kezelve a betegséget lehet gyógyítani, de a kukoricával kapcsolatos hatásmechanizmusra csak ötletelések voltak. Persze én ezt kb. 15 éve olvastam… 🙂

 104. FilcTroll — 2013-07-11 21:04 

@Vanek B. Eduard: Köszönöm, boldoggá tetted a bennem lakó költőt 🙂

Kis színes a kukorica megevéséhez: táplálkozástörténettel foglalkozó ismerősömtől tudom, hogy Magyarországot is érinti az a képzeletbeli választóvonal, aminek két oldalán gyökeresen mást gondoltak valaha a kukoricafogyasztásról. Egyik oldalon a kuki emberi táplálèk is, a másikon kizárólag takarmány.

Aki már vetett pillantást a saját székletére egy kiadós kukoricafalás után, az tudja, hogy az emberi test alig-alig tudja feldolgozni a kukoricát. Persze jelentősebb éhínségek esetén ezek az apróságok kevéssé számítottak, de sok országban ma sem gondolnak a kukoricára komoly emberi táplálékként.

 103. igazitrebics — 2013-07-11 16:11 

@UnA:
„…és amennyire tudom, ennek a mai napig nem ismerik az okát.”

„A betegség konkrét oka a niacin, azaz a B3-vitamin hiánya. Ez a vitamin vízoldékony, így a vizelettel távozik, emiatt pedig napi szinten pótolni kell. Emiatt van az, hogy aki kizárólag feldolgozatlan kukoricára épülő táplálékot fogyaszt, nem jut folyamatosan niacin utánpótláshoz.

A kiváltó ok felfedezésében segített az is, hogy a Mexikóban a pellagra nem volt jellemző, pedig a kukoricát széles körben fogyasztották az országban. Viszont Mexikóban a szemeket a szokásostól eltérő módon dolgozták fel, lime-os vízzel finomították, így a niacin már elérhetővé, „biológiailag hozzáférhetővé” vált az emésztés számára.”

„Pellagra tünetei és kezelése”

http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/pellagra/314

 102. UnA — 2013-07-11 14:27 

@ptur: A túlzott kukorica fogyasztás embernél is betegséget okoz (pellagra), és amennyire tudom, ennek a mai napig nem ismerik az okát.

 101. ptur — 2013-07-11 14:01 

@generalwert: Ok, ott a pont. Ezeket mondjuk könnyebb lenne vizsgálni, mint a daganatkeltő hatást, kíváncsi lennék hány kutatócsoport foglalkozik ilyesmivel(szekunder anyagcsere-termék profil GMO vs. non-GMO).

A patkánykísérlethez még annyit, hogy önmagában már az is elég rémisztő, hogy minden negyedik normál kukoricával patkányban daganatok fejlődtek ki. Ebben a kísérletben mondjuk éjjel-nappal ezt ették az állatok ami megint csak nem áll túl közel a valósághoz.

 100. untermensch4 — 2013-07-10 22:25 

@menjekvagymaradjak: http://eletpalya.munka.hu/foglalkozasok?p_p_auth=svd3ALDu&p_p_id=nppfeorkereso_WAR_nppportlet_INSTANCE_KF8n&p_p_lifecycle=0&p_p_state=pop_up&p_p_mode=view&_nppfeorkereso_WAR_nppportlet_INSTANCE_KF8n_jspPage=%2Fpages%2Ffeorkereso%2Ffeor_erdekesseg_view.jsp&_nppfeorkereso_WAR_nppportlet_INSTANCE_KF8n_id=381
a méheknek e nélkül is volt/van már egy gondjuk: az atkák. az atkairtó túladagolása kinyírja a méheket is, a túl kis mennyiség pedig rezisztens atkákat eredményez amik már jóval többet bírnak a méheknél

 99. untermensch4 — 2013-07-10 22:20 

@gonczi: az usa-ban két olyan felmérés volt ami alapján össze tudták hasonlítani a személyenkénti benzinfogyasztást, a 70-es és 2000-es évek tájáról és bár az autók átlagos üzemanyag-hatékonysága időközben javult mégis nőtt a fogyasztás…

 98. generalwert — 2013-07-10 22:01 

@ptur:

Az egy dolog, hogy a fehérjék lebomlanak, de mi van a többi növényi anyagcsere termékkel? Terpének, sikimisav-útvonal tagjai, stb. Ezek mennyiségére és minőségére is hatással lehet egy beültetett gén, indirekt módon.

 97. dr. Lópici Gáspár — 2013-07-10 20:31 

tiboru, chemtrail jön valamikor?
tegnap megint becsíkozták az eget pest fölött…

 96. tiboru — 2013-07-10 16:46 

@ptur:

Köszönöm a tartalmas székfoglalót, gyere máskor is kommentelni!

 95. ptur — 2013-07-10 13:52 

@boogee: Bocs, nem akarok trollkodni,de a belinkelt cikk úgy baromság ahogy van. Több helyen olvastam hasonló hajmeresztő kreténségeket amit az emberek nagy rész el is hisz, aztán megy a pánikkeltés….

 94. ptur — 2013-07-10 13:43 

Mint lelkes konteo.blog olvasó eddig a sűrű hallgatásba burkolóztam, de mivel ez a poszt különösen szakmába vágó nem bírtam ki, hogy néhány gondolatot ne osszak meg a kedves kommentelőkkel.

Először is gratula Tiborunak a posztért, és bár vannak apró pontatlanságok ez mit sem von le a mű értékéből:)!

Azt már sikerült kitárgyalni, hogy amikor „génmódosítunk” akkor valamilyen módszerrel idegen DNS szekvenciát építünk be a gazdaszervezet genomjába. Ezek a szekvenciák az esetek többségében valamilyen fehérjét kódolnak, tehát a sikeres génbevitelt követően a gazdaszervezet sejtjei nekiállnak termelni az idegen fehérjé(ke)t. Tegyük fel, hogy ez egy krumpliban történek ami ennek következtében a kétszeresére nő. A boldog gazda betakarítja, majd a piacon megveszi Gipsz Jakab aki az egyszerűség kedvéért mondjuk megfőzi. Azok az idegen fehérjék (amelyek elviekben a problémát okozzák) már a főzés alatt jórészt inaktiválódnak (denaturálódnak és/vagy fragmentálódnak). Ha ez nem volt elég akkor Gipsz Jakab emésztőenzimei ezeket a fehérjéket még le is bontják aminosavakra amik már teljesen ártalmatlanok. Egyes tudósok ugyan pedzegetik, hogy hosszabb-rövidebb fehérjék képesek felszívódni, ez azonban jelenleg erősen vitatott. Ezek alapján némi szkepticizmusra azért lehet okunk.

A „hosszú távon rákot/elhülyülést/akármit okoz” témához:
Iszonyúan nehéz (gyakorlatilag lehetetlen) statisztikai módszerekkel 10-20-30 éves távlatokban retrospektíve vizsgálni ezt a problémát. Ehhez megfelelő alanyok kellenek (kellően nagy számú reprezentatív vizsgálati ill. kontroll csoport) akik jól kontrollált körülmények között esznek folyamatosan ilyen időtávlatban GMO élelmiszereket. Ahhoz, hogy megfelelően ki lehessen zárni az egyéb okból bekövetkező daganatos megbetegedéseket, nagyon pontosan kell gyakorlatilag mindent dokumentálni. Ez rettenetesen sok pénzbe kerül, amit meg senki nem hajlandó kifizetni. Az állatkísérletes eredményekből egyébként semmit nem lehet konklúzióként levonni (a patkányoknak/egereknek részben más a metabolizmusa/a táplálék felszívódása + lényegesek a kísérlet egyéb körülményei is), de arra jók, hogy a laikusokat megijessze, vagy hivatkozási alapot teremtsen egyik vagy másik oldalnak.

Itt most nem pro vagy kontra akartam megnyilvánulni, csak úgy gondoltam, hogy némi árnyalnivaló még van a képen. Én a magam részéről persze azt mondom, hogy azért nem árt óvatosnak lenni leginkább azért mert még mindig nagyon kevés a rendelkezésre álló információ.

Kösz mindenkinek aki végigolvasta:)

 93. sztalker — 2013-07-10 13:19 

A GMO-s játszadozás lesz a legkisebb gondunk hamarosan ebben a műfajban, ezért szerintem nem éri meg nagyon kiakadni rajta.

Egy dolog a géntechnológia (aminek a korlátait, lehetőségeit még nem látjuk), egy másik dolog meg annak az üzleti része, ahogy a gyógyszeripar is abból tud közvetlenül pénzt szerezni, hogy levédeti a találmányait és piacra dobja kurrens termékként. A pénzből újabb kutatásokat finanszíroz és persze reklámozza a saját termékeit. Tehát nem lehet elvárni azt, hogy a profit ne jelenjen meg itt valamilyen módon a kutatócégeknél, gyártónál. Csak emlékeztetőül: mikor megindult az emberi genom feltérképezése (a HUGO program), sok kutató egy „élethosszig” tartó állami projektre számított (a fehérköpenyesek 30-40 évig szépen elüldögélgettek volna a laborban a nyugdíjig), ha nem jön valaki a magánszektorból és nem robbantja szét ezt a mentalitást azzal, hogy 10 éven belülire teszi a cél elérését (köszönhetően azért a számítástechnika rohamos fejlődésének is). Ez a versengés kifejezetten jót tett a kutatásnak.

Biztos, hogy nem fog megállni a manipuláció a haszonnövény, -állat szinten, a genetikusok mindenbe bele fognak nyúlni, amibe csak lehet. Ha ez az embernél életet menthet v. komoly életminőséget javít, akkor ezt a lehetőséget már helyből nem tagadhatják meg az emberektől (pl. a rossz génszakasz „lecserélése” egy egészségesre, az őssejt-bankok — részben a saját őssejt állomány, részben a közösségi állomány — felállítása, különösen az utóbbi az, ami a genetikai betegségek esetében hasznos). Ekkor már szükséges lesz jogilag is szabályozni ezt, mert pl. egy harmadik személy genomja is szerepelni fog majd az utódban, mert csak így tudják kiiktatni az egyik örökletes betegséget a gyerekeknél. Ha pedig ez már elfogadottá válik (hasonlóan a spermabankok intézményéhez), innentől kezdve nem lehet majd megállítani a „fajnemesítést”, vagyis azt a határt, amitől már szabadon eldönthetem, hogy én, vagy utódom milyen tulajdonságokkal, képességekkel bírhat majd. Ahogy ma sem tudja senki meggátolni azt, hogy valaki teljesen átplasztikáztassa magát, ha ahhoz van kedve és pénze. (Valahol mindig fog találni egy sebészt erre.) Nyilvánvalóan azok az országok, amelyek rugalmasabbak lesznek e téren egyfajta „génturizmusból” is részesedhetnek, a művelet félig legálissá is válhat. Az egészségbiztosítók másképp bírálják el ügyfeleiket, a hitelezés is megváltozhat. Megindul a vadászat a különleges képességű (élő és holt) személyek genetikai állománya iránt (most lenne jó tudni, hol is nyugszik Mozart, Petőfi, igaz?), illegális adok-veszek csencselések indulnak meg mindenhol a híres vezetők, kiemelkedő képességű tudósok, művészek, sportolók, feltalálók, magas IQ-val rendelkezők stb. DNS-éért.

Eddig tehát minden olyan, mint a Gattaca c. filmben.

Viszont a módosulások nemcsak pl. a munkaerőpiacon v. életmódban, párválasztásnál stb. lesznek érzékelhetőek majd (a gazdag elit génkezeltjei majd jobban és tovább élnek), hanem minden egyébben is: más termékeket, gyógyszereket lehet és kell nekik és nekünk legyártani, más „kultúrájuk” lesz nekik és nekünk, és lassan fizikailag is 2 v. akár 3 emberfaj alakulhat ki. Köztük lehet majd egy „uralkodó”. Óhatatlanul a fenotípusban (a látható külsőnkben) is megjelennek majd ezek a változások, nem csak a genotípusban (külsőleg nem látható génállomány).

Ettől kezdve pedig szépen sutba dobhatjuk az összes eddig tanult társadalmi törvényeinket meg ideáinkat, újra a Neandervölgyben járunk.

 92. menjekvagymaradjak — 2013-07-10 12:36 

Hohó, mit találtam a tumblr-en:

http://jhameia.tumblr.com/post/54386025775/so-monsanto-maker-of-genetically-modified-seeds

Arról gondolom már mindenki hallott, hogy állítólag világszerte drasztikusan csökken a méhek populációja. Most nincs időm utána nézni bővebben, tud esetleg erről a mérgezésről valaki többet?

 91. gonczi — 2013-07-10 11:53 

@gonczi:
Megvan. Pedig már jó régi. 1865-ből való 🙂
Eredetileg az energia kinyerésre és felhasználására vonatkozott:
„Az energia kinyerés hatékonysága növeli a fogyasztást, ami az energia kinyerés hatékonyságának további növeléséhez vezet..” és így tovább.

 90. gonczi — 2013-07-10 11:41 

@untermensch4:
az mi az a Jevons-paradoxon?
Nyilván „Bildungslücke” részemről, de most hallok először róla.

 89. Vanek B. Eduard — 2013-07-10 09:51 

@untermensch4: „rizikófaktorok jönnek és mennek” Ez eddig igaz, de ha nem ismerjük eléggé a rizikókat (márpedig sosem ismerjük), akkor sohasem tudhatjuk, melyik lesz a végzetes hiba: megúszunk kettőt, hármat, de ez nem garancia a negyedikre…

Az összeomlásról: mikor exponenciálisan felfutó adatsorokat látsz, bízvást gondolhatod, hogy ez nem tarthat örökké. Márpedig ilyen felfutást mutat az emberek létszáma, meg vagy tucat egyéb mérőszám. Mikor kipukkan a lufi, az nagyot szól – de ha csak leereszt, már az is hosszú agonizálás.

 88. Vanek B. Eduard — 2013-07-10 09:38 

@FilcTroll: „Vaktában lövöldözünk, mint egy ovis egy Kalasnyikovval.” Azt hiszem, ez a legjobb és legtömörebb megfogalmazása ennek a kérdéskörnek. Sőt az emberiség elmúlt 100-150 évi fejlődésének is…
(Írom mindezt egy internetre kapcsolódó számítódépen, ami állítólag nem volt 150 éve :))

 87. boros — 2013-07-10 03:37 

@boogee:
Hála a jó istennek, mindig is utáltam ezeket az édesítőszeres szarokat, olyan undorító utóízt érzek rajtuk, hogy azok se tudják letagadni a használatát, akik akarnák.

 86. gajner — 2013-07-10 01:50 

paludizmus = malária

 85. FilcTroll — 2013-07-09 23:20 

@kvantum: Köszi, megvolt :)) Inkább úgy kellett volna fogalmazzak, hogy sztem nem tudunk eleget ahhoz, hogy teljes és helytálló analízisünk legyen. Vaktában lövöldözünk, mint egy ovis egy Kalasnyikovval.

 84. untermensch4 — 2013-07-09 20:38 

@Vanek B. Eduard: rizikófaktorok jönnek és mennek. az első gőzmozdony idejében attól féltek hogy az óriási 40km/óra és afölötti sebesség az emberek halálát okozza. mire kiderült hogy az igazán nagy probléma a szén elfüstölése lenne a dologban addig már alig van gőzmozdony. lehet hogy a mostani gmo-termékek közül a káros mellékhatással bíróknak még idejük sem lesz démoni módon az emberiség vesztére törni mert pl a nanotechnológia vagy vmi más olyan áttörést mutat fel ami idejétmúlttá teszi a gmo-t. a helyzet az hogy az emberiség a jevons-pradoxon jelenségét produkálja. előbb-utóbb mindenképpen kevés lesz a termőföld és a terméshozam (világbéke és egyéb jelenleg technológiailag lehetséges utópiák bevezetésével max +50 év és vagy a gmo-hoz hasonlók gyors felhasználása jön bízva hosszú távon pozitív mérlegben vagy a biztos összeomlás az erőforrások szűkössége miatt.

 83. orca — 2013-07-09 16:58 

rőkakígyó rókakígyó akart lenni (bocs)

 82. orca — 2013-07-09 16:57 

Köszönöm a posztot tiborunak; köszönöm a megmondásokat hazitroll, rőkakígyó, slc és sztalker kollegáknak (és még sokaknak másoknak) – ehhez is cukrász vagyok (copyright@sztalkerkollega), de hála nektek, már nem annyira.

 81. boogee — 2013-07-09 16:55 

Az ASZPARTÁM* dosszié!

* Fenil-alanin forrást tartalmaz.

http://nibiru.hu/aspartame.html

 80. Vanek B. Eduard — 2013-07-09 16:53 

Olvastam a minap azt a trivialitást, hogy a „civilizációs betegségeket a civilizáció okozza”. Szóval élelmiszeripar, gyógyszeripar, mezőgazdaság – beleértve a GMO-t. (És bizonyára még a színházak, meg a mozi. :)) Tehát „csak” plusz egy rizikófaktor a GMO. Mint ahogy rizikós volt az első atomrobbantás is (hogy nem lesz-e totális fúzió a légkörben). Viszont ha egyet megúszunk, az nem jelenti, hogy a többit is…

Tiboru, írod: „a születéskor várható átlagos élettartam nem haladná meg a 25 évet”. Viszont az nem mindegy, ez hogy jön ki: ha az újszülöttek harmada meghal, majd a maradék fele is következő 10 évben, akkor az ivarérettséget elért egyedek átlagéletkora már meghaladja a mai magyar férfiakét. Tehát ilyen statisztikának csak akkor higgy, ha te magad hamisítottad :).

 79. generalwert — 2013-07-09 16:19 

@SLC:

Akkor egy konkrét terv áll a háttérben ami működik. Én nem tételezem fel az NWO működését, csak a profitéhes cég + trehány, korrupt hivatal kombinációra utaltam.

 78. untermensch4 — 2013-07-09 15:34 

@netuddki: ” Minden gmo termék levédett, így csak azok termeszthetik és akkora mértékben amire engedélyt kapnak a vállalattól.” ez azért csak jogállami környezetben igaz, ahogy Tiboru mester utalt rá, a jog nem egy olyan jellegű statikus, kiszámítható valami mint a gravitáció, az államok jogérvényesítő hajlandóságán és képességén múlik. pl hogyan tudna a monsanto vagy akárki pereskedni észak-koreában az ottani mg-i minisztérium ellen…?

 77. SLC — 2013-07-09 14:07 

@generalwert: „Ezért kellene szerintem rommá analizálni ezeket a növényeket és figyelni a bennük található vegyületek minőségét és mennyiségét.” – honnan tudod, hogy nem történt meg? Tételezzük fel, hogy az NWO mindenható urai pontosan ismerik a GMO növények vegyületeit és azok hatásait, ezért kezdik nagy területen terjeszteni, ahol szerintük túl sok ember él. Ez lehet mondjuk az éhező harmadik világ. És láss csodát, az éhezők mindenféle betegségekben hullanak el, aminek persze semmi köze a GMO-hoz – fertőzések, járványok, rák, aids -, ezt jól fizetett kutatók bizonyítják. Csak abban nem lehetsz biztos, hogy ki fizeti a kutatókat…

OFF: az esetek nagy többségében én is mobilon olvasom a blogot, jól olvasható és navigálható, csak az a problémám vele, hogy valahol 250 hsz felett már nem tölti be rendesen az oldalt. Majd Tiboruval megbeszélem, mit lehetne tenni 🙂

 76. SLC — 2013-07-09 13:55 

@molnibalage: ezzel én vitatkoznék, mert génmódosítással olyan változásokat lehet létrehozni, amit nemesítéssel soha az életben.

 75. SLC — 2013-07-09 13:50 

@witchp: Semmi gond, azért raktam be a linket, mert kapcsolódik a témához, és kíváncsi vagyok a véleményekre. A tiéd is egy vélemény, nem akadok ki rajta. Egyébként nálam a hírek első két perce ugyanígy kiveri a biztosítékot 😀

 74. molnibalage — 2013-07-09 13:19 

Én elfogadom a génmódosítás szükségességét. Ha valaki nem akarja a génmódosított kaját enni, hát ne tegye. De orvoslás céljából látható, hogy már ma emberek millióinak életét könnyítette meg vagy mentette meg. Aki ezt ellenzi, azt nem tudom komolyan venni, mert már kárára ragaszkodik nevetséges elveihez. A génmódosítás csak technológiában különbözik igazán a növény nemesítéstől, csak éppen sokkal célzottabb és nem véletlenszerű…

 73. becsuszoszereles1k — 2013-07-09 12:27 

69.@unax: Ebbe a „tobblet termelesbe” belejatszik mar a GMO?

„most is többet termel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, mint ami valójában elfogy” – a temafelvetes @rebel-ert kialt!:)

 71. becsuszoszereles1k — 2013-07-09 12:18 

64.@kvantum: Gabona mozgatasa, tarolasa, kezelese – kulcstenyezok
PDF]
A közraktár és az árutőzsde szerepe a magyarországi …
ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/78190/…/de_1154.pd…‎
Írta: L Kozár – 2009 – Idézetek száma: 1 – Kapcsolódó cikkek
térbeli és időbeni mozgatására, tárolására és kezelésére. Ez a tény és az óriási volumen teszi a gabonát a nemzetközi kereskedelem egyik meghatározó …

-cserekereskedelem Argentina legfontosabb gabonaatrako kikotojeben?
-a szabadban valo tarolas vonzza a tolvajokat
-terjed a gabonak allattarto telepeken valo hosszabb tarolasa
-további igények (felhasználói, kereskedelmi) szerint előirt paraméterű gabonaminőségeket tisztítással és keveréssel biztosítjak

 70. kvantum — 2013-07-09 10:51 

@unax:

„elárulom, hogy most is többet termel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, mint ami valójában elfogy”

Ez így van, csak sajnos még így is kevesebbet, mint amennyire jelenleg szükség lenne a világon…

 69. kvantum — 2013-07-09 10:42 

@FilcTroll:

Ajánlom Richard Dawkins Önző gének című könyvét.
Épp pár napja kezdtem újraolvasni, az elején elég jól és érthetően leírja mik is a gének, és csak utána jön az elmélete.

 68. unax — 2013-07-09 10:03 

Akik egy esetleges GMO-mentes átállás utáni élelmiszerhiányt vizionálnak, annak elárulom, hogy most is többet termel a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, mint ami valójában elfogy. Volt erről nemrég egy cikk a BBC News-on, hogy a gazdag országok esetén a kidobott mennyiség átlagosan 30-50%, ennek egy része egyszerűen „esztétikai” okból megy a szemétbe.

 67. FilcTroll — 2013-07-09 08:32 

Remek cikk, príma beszélgetés.

GMO témában nekem az első kérdés: vajon tudjuk-e, hogy mik a gének valójában?

 66. tiboru — 2013-07-09 08:17 

@netuddki:

„Minden gmo termék levédett, így csak azok termeszthetik és akkora mértékben amire engedélyt kapnak a vállalattól. Hiába élne meg egy gmo növény afrika sivatagaiban, ha nem engedélyezik.”

Elméletileg igazad van. Gyakorlatilag meg szívesen megnézném, amint a Monsanto a byumbali bíróságon bepereli Rugando Kwazahili ruandai földművest, aki fél hektáron engedély nélkül termeszti a Mon810-est 🙂

 65. outatime — 2013-07-09 06:24 

hmmmm

French Government, Europe Captured By Junk Science on GMOs, Say Expert Scientists

http://www.forbes.com/sites/jonentine/2013/06/12/french-government-europe-captured-by-junk-science-on-gmos-say-expert-scientists/

hat ez erdekes.

 64. outatime — 2013-07-09 06:21 

@tiboru:

nos, a gyakorlat azt mutatja hogy a U.S. Food and Drug Administration (FDA) nem kotelezi a farmereket ( ertsd nagyvallalatokat ) hogy a cimkere tegyek a GMO jelolest, viszont a GMO ellenes lobbi kiharcolta hogy aki elelmiszert FORGALMAZ annak kell szolni a vevoknek hogy az eladoterben GMO -s arut IS vasarolhat a vevo. ( cseles megoldas nem?:) tehat egy Safeway/Walmart/Raleys/Winco/Kmart/SaveMart supermarketban ( ezek mind nagyok, a Walmartnak a piaci kapitalizacioja $254.22 BILLIO, jelzem, Magyarorszag 2012-es koltsegvetesi forrasa 1.562 milliárd forint volt = $7.1Billio ) kitesznek egy tablat egy felreeso helyen hogy elofordulhat hogy gmos novenyt veszel vagy gmos felkesz vagy keszetelt veszel.

Ennyi.

Erzesem szerint ennel tobb jarna nekunk vasarloknak.

 63. kvantum — 2013-07-09 04:57 

@netuddki:

Dehogy téves. Tanulmányozd a kereslet-kínálat viszonyát!
A gabona például jellemzően nem az a termék, amiből keveset drágán adnak el. A profit a cél. Jelen esetben egy árutőzsdei tranzakció célvezérelt, de eszközorientált. A közgazdaságtan rugalmatlan terméknek nevezné, nem indokolt a pressziós kínálati piac fenntartása, gondold csak végig!

 62. netuddki — 2013-07-09 01:15 

@kvantum: Téves. Minden gmo termék levédett, így csak azok termeszthetik és akkora mértékben amire engedélyt kapnak a vállalattól. Hiába élne meg egy gmo növény afrika sivatagaiban, ha nem engedélyezik. A gmo azért van hogy uralhassanak minden élő szervezetet, és hogy a paradicsom szabadon nő a kertedben?! Nem gond, amerikában már azt is megmondják hogy mi nőhet a kiskertedben. Lassanként minden de minden „valakiknek” a tulajdona lesz. Egyetlen oxigén atomot sem birtokolhatsz majd a végén.

 61. netuddki — 2013-07-09 01:10 

@boogee: Engem érdekel, mert a tünetek fele megvan, persze más okokra is visszavezethetőek, de azért érdekelne a linkgyüjtemény.

 60. kvantum — 2013-07-09 00:53 

Szerintem a GMO kontraproduktív túlnépesedés ellen. Ha többet tudunk előállítani, akkor a népesség is nőni fog, de a termelés mindig csak az egyre növekvő számú éhes száj után kullog majd. A végén majd csak kizárólag GMO-s termék lesz termeszthető azokon a szűk helyeken, amiket a több milliárd ember meghagy majd termesztésre, mert a természetes növények képtelenek lesznek olyan sűrűségben elég alapanyagot adni. Tehát nyilvánvalóan öngerjesztő folyamat, a GMO csak még több éhező embert fog adni a Földnek. Sebaj, a lelkem a vállalaté… 🙂

 59. netuddki — 2013-07-09 00:49 

@boros: Hát ja. Egy önreprodukáló organizmust nem lehet csak úgy visszahívni.
Amúgy érdemes utánanézni, hogy Magyarországnak évente mennyi kárt okoz a gmo szennyezett területek kiszántása, a monsanto még nem adta fel. Ha néhány monsanto értékesítővel ékesítenénk a budapesti belváros lámpaoszlopait talán felhagynának a földünk szennyezésével.

 58. netuddki — 2013-07-09 00:39 

A GMO egy módszer arra, hogy magát az életet levédhessék. Ha az emberiséget épeszű tudósok irányítanák, a gmo legnagyobb támogatója lennék, de így… bármikor bárki földjét hamuvá égetném gmo termények miatt, az emlősökkel folytatott kísérletek miatt, meg egyenesen likvidálni kéne néhány gyökeret.

 57. boros — 2013-07-09 00:35 

Hej Micsurin, Micsurin…

Az a baj, ez is már megint a nagyvállalati logika szerint megy, elfeledkezve az eredeti célról.
Amíg azonban egy szar kocsiszériát vissza lehet vonni, ez itt nem annyira egyszerü… 🙁

 56. boogee — 2013-07-09 00:26 

Az Aszpartám „néhány” mellékhatása:

Látászavarok, szemfájdalom, fülzúgás, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, migrénes fejfájás, egyensúlyzavarok, memóriavesztés, állandó álmosság, végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, depresszió, ingerlékenység, agresszió, álmatlanság, fóbiák, szapora szívverés, légzési nehézségek, hányinger, hasmenés, véres széklet, hasfájás, nyelési fájdalom, bőrviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog, menstruációs zavarok, a haj elvékonyodása, hajhullás, hirtelen súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás, fájdalmas vizelés, túlzott szomjúság, bedagadt lábak (ödéma), visszafordíthatatlan agykárosodás, születési rendellenességek, gyomorfekély, izületi fájdalmak.

És, hogy mi köze az aszpartámhoz a Monsanto-nak?
Akiit érdekel, és Tiboru mester nem akar írni a témában, bemásolom a legátfogóbb linket.

 55. boogee — 2013-07-08 23:42 

@csuri:
Allergiát asztmát és egyéb betegségeket okozó adalékanyagok:
Neve, színe, hatása:
-E-102 (tartrazin) Szintetikus, sok embernek allergiát okoz, Svájcban és Ausztriában betiltották
-E-122 (azorubin) Vörös Szintetikus, allergiát okozhat, az Amerikai Egyesült Államokban nem használják.
-E-124 (neukokcin vagy ponszó 4R) Vörös Szintetikus, az Amerikai Egyesült Államokban betiltották, allergiát okozhat
-E-127 (eritrozin) Vörös Szintetikus, állatkísérletekben az idegrendszer normális mûködését gátolja, allergiát okozhat
-E-131 (patentkék V) Kék Szintetikus, az Amerikai Egyesült Államokban betiltották, allergiára hajlamosít
-E-161g (kantaxantin) Szintetikus, szem- és májkárosodást okoz
-E-171 (titán-dioxid) Fehér Ásványi pigment, gyártása savasodást idéz elõ az élõvizekben
-E-210 (benzoesav és vegyületei) Allergiás csalánkiütéseket, asztmát okozhatnak szintetikus festékanyagokkal együtt fogyasztva, E-300 jelenlétében benzol keletkezik belõlük
-E-220 (kén-dioxid és vegyületei) Fejfájást és hányingert okozhatnak, irritálják az emésztõcsatornát, allergiát, asztma-rohamokat válthatnak ki
-E-249 (kálium-nitrit) Önmagukban nem veszélyesek, de a baktériumok mérgezõ nitritekké alakíthatják õket a hús tárolása, vagy az emésztés során. Fehérjékkel reagálva mutagén és rákkeltõ nitrózaminokká alakulnak
-E-310 (propilgallát)

E-311 (oktilgallát)

E-312 (dodecilgallát) Természetes, de szintetikusan is elõállítják; allergiát kelthet, csecsemõnek nem adható, asztmás és aszpirinérzékeny embereknek a gallátok gyakran panaszokat okoznak. Nugátok, rágcsálnivalók, zacskós levesek antioxidánsai. Az Egyesült Államokban mindhárom fajta gallátot betiltották.

Természetesen csak párat emeltem ki, de jól látható, hogy sokáig használt adalékanyagok hatására több évtized után derül fény!
És akkor még nem beszéltünk a valaki által említett híres vagy inkább hírhedt ASZPARTÁM-ról (E951)!

 54. becsuszoszereles1k — 2013-07-08 23:26 

51. @zizzi es 52. @Rókakígyó: Off Koszonom! Kozben megvolt!:) Arra az „uzenetre” gondoltam, amit szoktatas cimszo alatt emlegettunk!:)

ON 44.@Rokakigyo: „Ne legyenek kétségeink, ha a dolgok így folytatódnak a GMO-s termesztés 100 éven belül az egész világon felváltja a hagyományost.” – es ez mar most latszik a bulldozer szeru indulasbol.

51.@zizzi: „hosszu evek, evtizedek kiserletezese sem eleg egy GMOs noveny bevezetesehez, tobb emberolton at kellene figyelni a hatasukat. Ez viszont nem eleg gyors profittermeles.”
– es ha szabad itt egyet konteozni:), hirtelen(zaros hataridon belul, nincs ido kivarni), mindenaron(hatasok-veszelyek nem ismerete, kutatasi-kiserleti elvek felrugasa)szukseg van irdatlan sok penzre valakinek, valahol, valamire.

 52. untermensch4 — 2013-07-08 22:39 

a fejlődés (főleg ha gyors) produkál olyat aminek a mellékhatásai csak hosszabb idő után nyilvánulnak meg. a kőolaj sokoldalú és kimeríthetetlen mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyagnak tűnt… mondjuk kevés gondunk lenne a kínai dömpingárukkal vitorlás hajókat, gőzmozdonyt és lóvontatást alkalmazó technológiai szinten. a nagy gmo-vitában kb ugyanaz a helyzet mint az intenzív vs bio mezőgazdaság fronton. a 70-es években magyarországon kb 3-szorosára növelték a hektáronkénti terméshozamot kb 14-szeres műtrágya- és 50(!)-szeres gázolajfelhasználás árán. ezek után hol van itt még olyan föld ahol valóban „bio” a termés? ha mindenhol biotermesztésre állnának át akkor is maximum a kubai színvonal lenne elérhető (a mezőgazdaságban). gmo nélkül vagy megáll a népesség (és a gazdaság)növekedése vagy a felesleg éhezik és/vagy háborúzik+menekültködik. konkrét dilemma pl az „aranyrizs” ami az engedélyezés hiányában elég sok a-vitamin-hiány miatt megvakuló gyereket NEM ment meg. pedig ők lehet hogy vállalnák a hosszú távú mellékhatások kockázatát a biztos megvakulás/halál helyett…

 51. Rókakígyó — 2013-07-08 22:07 

@becsuszoszereles1k: az űrhajó 3 darabját kell állítólag összeszedni. Nem próbáltam, csak olvastam.

 50. zizzi — 2013-07-08 21:47 

@becsuszoszereles1k:
48. OFF
ha jol kijatszod magad vele, akkor jutalmul megtalalja, osszeszedi a cseszealjat es elropul, mire automatikusan bejon kereses eredmenyekepp a „Roswell UFO incident”. (osszeszed a kis zold egy zsakot, meg egy radioaktiv anyagos marmonkannat, amivel minden megno, amit meglocsol – ja, ez ON volt ;), a lo is jol kinovi az istallot, meg elengedi a legeleszo tehenet, meg a tyukot, ezzel minddel beszerez nehany alkatreszt a cseszealjhoz).

ON: hosszu evek, evtizedek kiserletezese sem eleg egy GMOs noveny bevezetesehez, tobb emberolton at kellene figyelni a hatasukat. Ez viszont nem eleg gyors profittermeles.
A Contergan jut mindig az eszembe ilyenkor. Annak ugyan semmi koze nincs a GMO-hoz, de egy aranylag artalmatlannak talalt fajdalomcsillapito kez es labnelkuli torzszulotteket eredmenyezett a kismama fogyasztoknal.

 49. witchp — 2013-07-08 21:21 

@SLC: 24.

Kicsit hirtelen járt el a szám, ne haragudj, semmiképp sem személyesen téged támadlak, nagyon érdekes és jó dolgokat szoktál írni is és linkelni is, szinte mindig rákattintok, amit linkelsz…ez a félmondat most nagyon kiverte nálam a biztosítékot.

 48. witchp — 2013-07-08 21:15 

@SLC: 24.

Bocs, nem lesz releváns a hozzászólásom, de az általad linkelt szöveget odáig olvastam, hogy majd Romániából importáljuk a csapvizet, mert az jobb.
Hogy a ffff…. vegyem mégis komolyan az egészet utána???
És az a legrosszabb, hogy még az is lehet, hogy utána igaza van. De mééér kell egy ilyennel…legszívesebben a falba verném a fejem ettől. Vagy hogy higgyem el egy ilyen bődületes hangulatkeltő baromság után, hogy a többi állítása megalapozott?

Basszus, megyek és lenyugszom. Utána megpróbálok a poszt érdemi részén is gondolkodni :-).

 47. becsuszoszereles1k — 2013-07-08 20:43 

8.@Rókakígyó: Mar csak a mellekelt kis jatek uzenetet kellene megfejteni (fatalistak elonyben), mint a Voynich-keziratet!:))

 46. dalecooperugynok — 2013-07-08 20:38 

A természetben is megtalálható valamilyen szinten a génmódosítás. Az Agrobacterium nemzetségbe tartozó bacik beépítenek egy DNS szakaszt a növények örökítőanyagába, amivel különböző hormonok képződését indukálják. Ezek hatására tumorok képződnek, és „ráveszi” a növényt, hogy opinokat termeljen, amit a baci felzabál. Ha jól tudom fel is használják őket GMO termékek előállításához, csak ki kell cserélni a szakaszt amit bevisz a növénybe.

 45. becsuszoszereles1k — 2013-07-08 19:59 

7. @outatime: „nagyon komoly gazdasagi erdekek szolnak a GMO mellett, lassuk be. Talan meg komolyabb filozofiai szempontok ellene.”
Asszem ez lehetne a teorema. A dilemma az, hogy hogyan tudnank meg, mi az igaz(sag). Teljes bizalmatlansag, teljes bizonytalansag, teljes tanacstalansag, esetleg kiszolgaltatottsag erzet – mar ha valaki elgondolkodik rola. Suketszoba, amiben mindenki kiabal.
En sem hiszek benne, hogy „mergezik az elelmiszert” – egyaltalan honnan szokkennek szarba ilyen meggyozodesek? Ugyanakkor lehet karos, ami azert lenne kulonosen aggaszto, mert jonehany karos dolog elkerulheto ugyan, persze meg tobb nem…viszont enni muszaly!
A profitot nem lehet elvalasztani a gazdasagi tevekenysegtol, mivel egymasbol fakad, es nem gondolom, hogy komoly gazdasagi vallalkozasban kizarolagos, elvakult cel a profithajhaszas, vagyis az extraprofit, de ami attol meg letezo jelenseg. Ugyanigy nem gondolom ezt a GMO-rol sem. Millio erdek utkozik vagy keresztezi egymast egy ilyen volumenu elkepzelesnel, illetve gazdasagi intezkedesnel. Hol tart a dolgok koordinalasa peldaul? Legyen szo barmirol is. Persze most arrol beszelgetunk, hogy legyen vagy ne legyen GMO – tehat nem arrol, hogy ne legyen. Csupa kerdojel az elet…:)

 44. generalwert — 2013-07-08 17:53 

Remek poszt, érdekes téma, forrásgazdag kommentek, érzem a késztetést, hogy én is belekontárkodjak valamit az eszmecserébe.

Itt valaki írta, hogy ha keményítőt vonunk ki a növényből, akkor tök mindegy, hogy GMO vagy sem, csak a kivont anyag számít. Na már most a GMO élőlényeknek nem a DNS-e, az örökítőanyaga, a valós génjei okoznak rákot és egyéb betegségeket, hanem a gének alapján elkészülő fehérjék ill. egyéb szerves anyagok. A gének módosítása megváltoztatja egyes fehérjék mennyiségét vagy új, addig az élőlényben nem lévő anyagcsereutakat nyit meg,aminek a melléktermékei/kereszthatásai lehetnek kórosak. Na már most a kérdés az, hogy tudunk-e ezekről az újonnan megjelenő vegyületekről és a feldolgozás során kiszűrhetőek-e? Feltételezem legtöbbször ezt nem tudjuk megtenni, mert nem számítunk arra, hogy cián van a krumpliba (fiktív példa, elnézést). Ezért kellene szerintem rommá analizálni ezeket a növényeket és figyelni a bennük található vegyületek minőségét és mennyiségét.

Egyébként a genetikai módosítás rendkívül elterjedt, szinte mindennapos orvosi/kutatói gyakorlat, fluoreszkáló disznótól kezdve, betegen született egereken át bármi ami szem-szájnak ingere. Szóval én nem vagyok GMO ellen, csak szigorú ellenőrzésnek vetném alá őket és nem hagynám, hogy minimális kontrollal piacra majd onnan a tányéromra kerüljenek.

Egyébként azt ne higgye mindenki, hogy itthon nincs egy szál génmódosított növény elvetve. Itt Debrecenben az agrár centrum professzorai arról diskurálnak, hogy milyen menők, mert az illegálisan behozott magvakat 50 hektáron elvetették. Hány agrár egyetem van még itthon? 4-5? Nem bolondok ők se, be kell hozni a lemaradást, amit számunkra a gmo mentesség jelent. Habár nem vagyok otthon a hazai agrárértelmiség külföldi munkavállalásában, szerintem nem lenne rossz dolog, ha a gmo növények tananyagként szerepelnének az egyetemeken.

Utóirat 1: Tudomásom szerint a kolostor és a monostor ugyanaz, csak az előbbi latin, míg utóbbi görög eredetű szó.
Utóirat 2: Mobiltelefonon olvastam a posztot és a kommentek egy részét is és örömmel tapasztaltam, hogy remekül olvasható. Ezt csak úgy megjegyeztem, mert kellemes meglepetés volt 🙂

 43. Rókakígyó — 2013-07-08 17:11 

Ne legyenek kétségeink, ha a dolgok így folytatódnak a GMO-s termesztés 100 éven belül az egész világon felváltja a hagyományost.

 42. tarkonyka — 2013-07-08 16:40 

Megint egy szuper poszt! A cikk elso feleben majdnem meggyoztel, hogy jo ez a GMO es aki mast allit, az a fejlodes utjaban all;) Mindenestre nem elhanyagolhato teny, hogy a GMO ellen kozol a cikk tudomanyos kutatasi eredmenyt, mellette viszont csak a GMO cegek sajat allitasai szerepelnek…

 41. csuuzlee — 2013-07-08 16:18 

http://www.morphcity.com/home/108-un-ambush-india-vs-monsanto

Nemrég volt Indiában, hogy a Monsantó cég GMO-s vetőmagjai befuccsoltak az indiai gazdáknál.
Kezdődött azzal, hogy támogatást vagy hitelt akkor kaptak csak a földművesek, ha monsantós vetőmagot vetettek.
Felvették a hitelt, megvették a magot, elültették a gyapot, padlizsán GMO vetőmagot, aztán nézték, ahogy tönkremegy a zsenge növényke és elpusztul az egész termés. A hitelt persze vissza kellett volna fizetni!
Voltak olyan államok, ahol ezrével lettek öngyilkosok az indiai parasztok!
Másokat pedig a Monsanto perelt be biokalózkodás miatt. Lásd a cikket.
És számos per volt Amerikában is olyan földművesek ellen, akiknek a földjén monsantós termést találtak, és nem tudták igazolni a vetőmag vásárlást abból az évből.
Ugyanis a vásárláskor azt is aláírja a vevő, hogy nem tart meg a termésből vetőmagnak valót a következő évre, majd vásárol újra a cégtől!
Ezt erősítendő kidolgozták az újratermelődést biztosító szervek kifejlődését meggátoló génmódosítást is a növényekben.
Az, hogy ez a fogyasztó szaporító szerveire is hatással lehet… Ki bánja?
Hiszen Bill Gates bácsi is oltaja a 3. világ gyerekeit méhnyakrák ellen! Még a fiúkat is, mert azok is hordozók lehetnek!
Na ennyit a jószándékú cégekről.

 40. csuuzlee — 2013-07-08 15:56 

Jujjuj!
Az FDA-t független meg átlátható szervezetnek beállítani elég nagy csúsztatás!
A Monsantó is, meg gyakorlatilag minden érdekelt cég annyi munkatársát juttatja be ebbe az „állami” szervbe, ahányat csak tud.
http://www.activistpost.com/2012/01/business-as-usual-at-fda.html
Itt például a Bayer AG behatásairól írnak.
És nem kell mondani, kinek az érdekeit képviselik, ha már egyszer bejutottak.

Az európai szervek pedig nem a Monsantót tiltják ( ami érdekes módon egy nagyon szép portugáliai falucska neve eredetileg ), hanem a hasonló profilú európai cégek érdekeit védik, mint a BASF, Bayer vagy Syngenta.
Ezek piacát óvják a Monsantóval szemben Európában. Megint nem az emberek érdekét nézik, hanem a nagytőkéét.

Méghogy szigorú meg átlátható?! Haha!

 39. untermensch4 — 2013-07-08 15:39 

@Ghos†: „A másik – számomra érdekes – kérdés a klónozás. Távol álljon tőlem az ostoba vallási maszlag terjesztése, de nem szabad Istent játszani. Nem teremthetünk a semmiből valamit.
Csak gondoljatok bele, mi lenne ha valaki megszerez egy ilyen szerkezetet és annyi pénzt (=hatalmat) készít magának, amennyit csak akar? Ha az afrikai emberek éhezését ezzel próbálják csökkenteni, akkor még gyorsabb ütemben fog nőni a népesség.” ööö… ezt a gondolatcsokrot kibontanád és részleteznéd a kedvemért?

 38. omron — 2013-07-08 14:19 

@SLC: Üdv Mindenkinek!
Hosszú passzív konteozás után végre rászántam magam a regelésre!
A felvetésre válaszolva: Bár se húsos se tejes nem vagyok, műszaki viszont igen(némi számtekes beütéssel), így dolgozhattam mindkét helyen. A tejesre még emlékszem valamennyire, és állítom, hogy még GMO-ra sincs szükség ahhoz, hogy beinduljon a fantázia! Tulajdonképpen a tejjel sok minden nem történt, pasztőrözés után ment a feldolgozásba. Ott kezdett érdekessé válni az ügy. NDK gépsor, 40 éves konstrukció, amikor tervezték, híre se volt ISO-nak, HACCP-nek. A gyártási előírásokat viszont be kellett tartani, mert volt üzemi labor is, kémiás meg bacis!
Na akkor kezdjük! Először kapott Desint, utána Zinnfestet,(ez valami 12-es Ph-jú finomság) majd hidrogénperoxidot, végül izopropil alkoholt. Az így előkészített masinába érkezett bele az alapanyag, persze öblítés után, de hát…
Aki látott már csavarhúzót, el tudja képzelni, mit csinált a háperox a vassal, aluval.
Ez csak amiről én tudtam, és akkor még ott bűvészkedtek a tejesek is. Azóta már egy volt kolléga biztosan rákban halt meg!
Ez tíz éve történt, hogy azóta mi lehet…?
Mindenesetre boltban nem veszek tejet, meg rokonait!

 37. sztalker — 2013-07-08 13:31 

@doomguard:
23. doomguard

A szakmai vitákhoz:
Nem tudom, hogy ismered-e, de szerintem érdemes elolvasni ezeket a cikkeket is ebben a témakörben.
Asszem először ez csapta ki a biztositékot a magyar sajtóban:

http://mek.oszk.hu/03200/03216/html/
(Pusztai és Bardócz cikke 2004-ben.)

Majd megjelent a Természet Világa c. tud. ismeretterjesztő újságban 6 éve egy jó kis cikksorozat és vita a témáról, akit érdekel (én nagyon jó összefoglalásnak tartom ezeket), itt megkeresheti. Időrendben:

2005 október:
— Venetianer Pál: Féljünk-e a génmanipulált élelmiszerektől? Első rész
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2005/tv0510/venet.html

2005 november:
— Venetianer Pál: Féljünk-e a géntechnológiailag módosított növények termesztésétől? Második rész
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2005/tv0511/vene.html

2006. január:
— Hitek, remények, meggyőződések és a valóság
(Nyílt levél az októberi és novemberi számban megjelent, növényi biotechnológiáról szóló cikk szerzőjéhez)
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2006/tv0601/hitek.html

— Darvas Béla: Tájkép, csata előtt (Venetianer Pálnak dedikálva)
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2006/tv0601/tajkep.html

— Venetianer Pál: Válasz az ellenvetésekre
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2006/tv0601/vene.html

— Néhány gondolat egy, a GM-élelmiszerek biztonságát hirdető ismeretterjesztő cikkről (Pusztai Á.-Bardócz Zs.)
http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2006/tv0601/gm.html

Tehát pro és kontra is lehet csemegézni a téma magyar szakembereitől.

Én is inkább piaci, kereskedelmi háborúnak fogom ezt fel, mintsem tudományos kérdésnek. Időszakos probléma lesz ez is. Vagyis van valami, amit hamarabb kezdünk el használni, mintsem teljesen ismernénk a mellékhatásait, következményeit, viszont igény van rá és ezért piaca is lehet.
Amelyik fél ügyesebben tudja védeni a maga álláspontját, az fog nyerni. Mindkét fél az abszolút győzelmre hajt, vagyis a teljes GMO-világ felé törekvés szemben a teljes GMO mentes mezőgazdaság háborúját akarják most megvívni, ehhez keresnek társakat. Pedig valahol a kettő közé fog ez beállni szerintem, ahogy minden eddigi új felfedezés, technológiai forradalom után is történt (pl. nukleáris energia aránya az áramtermelésben, vagy az antibiotikumoké a gyógyászatban).

Igazság szerint a megoldás nem is a növények, állatok nemesítése, hanem magáé az emberé lehet, lesz majd nemsokára, vagyis MINKET kellene hamarost átalakítani praktikusan olyanná, hogy szinte BÁRMIT meg tudjunk majd emészteni és azt is sokkal-sokkal jobb hatékonysággal… 🙂
De ezt még félve írom le, ugyanakkor szerintem mégis így fog majd egyszer valamikor megoldódni ez a probléma. Egyszerűen átugorjuk majd a géntechnológiában ezt is (táplálékaink manipulálását), mint ahogy az állati erejű munkavégzést felváltottuk a hatékonyabb gőzgépekkel, majd a robbanómotorokkal, az elektromossággal.

Egyszer majd letöltöd magadnak azt a kaját, amit szeretnél vacsira és kiprinteled egy nyomtatón olyan színben és formában, ahogy akarod. És csak annyit, amennyire szükséged lesz. (200 éve még óriás vitorláshajókat álmodtak az emberek, 8-10 árbóccal, léghajókat meg vasúti utazást luxuskupékban aranysujtásos személyzettel. De hát messze nem így lett, ugye.)

 36. csuri — 2013-07-08 13:16 

Jó kis poszt, és marha nagy nyitott kérdés ez az egész…
Én nem vagyok egy túlzottan aggódó típus, de ez a dolog, bevallom, kissé aggaszt. mert annyira nem lehet tudni róla semmit, pláne semmit hosszabb távon.
Mindig eszembe jut a népbetegséggé vált légúti allergia ami itt dúl, és a helyzet évről-évre romlik. Régebben nem tudunk ilyenről, ugye? Ez valahogy kialakult. nem CSAK a parlagfű (meg egyebek is) hatása, hanem valami kereszthatás érvényesül, de még senki nem mutatta ki pontosan, hogy mi is??
Na, valami ilyesmitől tartok a GMO élelmiszerek esetében is.

rókakigyó, házitroll és doomguard hozzászólásai nagyon informatívak voltak számomra, köszönet érte!!

 35. csuri — 2013-07-08 13:06 

@SLC: Hát, a gugli szerint itt van a cég, nem kétség:
http://www.monsanto.com/whoweare/Pages/hungary.aspx

 34. SLC — 2013-07-08 12:56 

„…még ma is barlangokban élnénk, a születéskor várható átlagos élettartam nem haladná meg a 25 évet, s nem nézhetnénk a tehetségkutató versenyeket a plazmatévénken.” – boldog békeidők! Amennyit nyertünk a réven, annyit vesztettünk a vámon.

 33. SLC — 2013-07-08 12:27 

@tiboru: tiboru, az aszpartám is megérne egy konteót 🙂 De talán legjobb lenne összeszedni ezeket egybe: só, aszpartám és a többiek…

 32. SLC — 2013-07-08 12:19 

@komojtalan: én egyre több „élelmiszerrel” vagyok így mostanában, főleg a különböző pogácsákkal és kekszekkel. Nem leszek rosszul tőlük, de elég furán érzem magam, miután ettem belőlük. Lehet, hogy a korral jár :))), de… a fene tudja. Saját készítésű dolgoktól még nem lettem beteg, attól sem, ha a piacon nénik-bácsik dolgait vettem. Azoknak van ízük, zamatuk, míg a bolti – külföldi, primőr, stb – hozzájuk képest olyan, mint a fűrészpor. Rágom, rágom, de se íze, se bűze…

Lehet, hogy ezzel elkanyarodtam a témától, lehet, hogy pont nem, de nem vagyok szakember, csak ennyit tudok hozzátenni. Meg annyit, hogy a kóla is eláll mindenfajta romlás nélkül akármeddig. Egyetlen ilyen anyagot ismerek még, az a műanyag, szóval el lehet gondolkozni, mit etetnek-itatnak meg velünk.

Ha van itt húsiparos, tejiparos olvasó, meséljen már legyen szíves!

 31. lilith18 — 2013-07-08 11:23 

És még valami: A GMO pénzügyi előnyei bizonyára számosak, de a bioélelmiszerek is jó pénzt tudnak hozni a konyhára. Lehet, hogy a bioalma hamarabb romlik, de hát feltalálták már a konzervipart meg az aszalóházakat, szóval ez nem valódi probléma.

A biomezőgazdaság munkahelytermelő ereje pedig szinte mindent felülmúl, így eléggé hamis az az érv, hogy a GMO élelmiszerek mentik meg az emberiséget az éhezéstől. Az a többmilliárd ember, aki napi 1-2 dollárból tengeti az életét GMO-ból sem fog tudni több kaját venni.

 30. Ghos† — 2013-07-08 11:21 

Ahogy az előző hozzászóló is mondta, a GMO kétélű fegyver.

Néhány állatkísérlet árán (most szeretném hozzátenni, hogy módszeresen kínoznám meg az állatbántalmazókat) emberek millióit megmenteni nem vétek.
Ha a mértéktelen szaporodás folytatódik, akkor hamarosan nem lesz elég élelmiszer a fejlett országokban sem, nemcsak a fejletlen / fejlődő országokban. És itt életmentő segítség lehet a sokkal nagyobbra nőtt, több termést hozó növények, a nagyobbra mutált állatok, akiknek értelemszerűen több húsa is van.

Ugyanakkor az örökös ellenérvek. Ki garantálja, hogy nem kevertek bele semmilyen méreganyagot, színezéket, édesítőszert, fertőzést okozó mikroorganizmusokat és azok által termet toxinokat, toxikus vegyi anyagokat vagy akár még durvább mérgeket az ételbe? És itt jóval nagyobb mennyiségekről beszélek.

A másik – számomra érdekes – kérdés a klónozás. Távol álljon tőlem az ostoba vallási maszlag terjesztése, de nem szabad Istent játszani. Nem teremthetünk a semmiből valamit.
Csak gondoljatok bele, mi lenne ha valaki megszerez egy ilyen szerkezetet és annyi pénzt (=hatalmat) készít magának, amennyit csak akar? Ha az afrikai emberek éhezését ezzel próbálják csökkenteni, akkor még gyorsabb ütemben fog nőni a népesség.

 29. szekertabor — 2013-07-08 11:11 

@Rókakígyó:

Szerintem is a gazdasági szempont a kulcskérdés. Jómagam úgy látom, hogy a GMO élelmiszerek igazi kockázata az eredeti tőkefelhalmozás megismétlődése, immár teljesen arctalan és minden személyes felelősségtől mentes szereplőkkel (egy multicég esetében nem beszélhetünk szemet-szemért jellegű büntetésekről, még életellenes cselekmények esetében sem).

A mezőgazdaságban igen hamar kialakulhat (szerintem bizonyos mértékben már ki is alakult) az a helyzet, hogy a gazdaságos termelés miatt teljesen monopolizálódik pl. a vetőmagtermesztés, és a kevésbbé gazdaságos fajták vetőmagjait előállító cégek kiszorulnak a piacról. Ebben az esetben beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha a verseny hiányában az árak elszabadulnak, és egy ország nem képes a monopoltermelőnek megfizetni a vetőmag árát. Gyakorlatilag rabszolgáivá válhatunk azoknak a GMO fejlesztő cégeknek, akik a legsikeresebb termékekkel állnak elő. Ez ma már az informatikában is aggasztó jelenség, de azért számítógép nélkül még valahogyan elvegetálnánk valahogy. Viszont az élelmiszerválság sokkal rémisztőbb kilátás.

Van persze egy másik szempont is, ez pedig a hosszú távú biológiai hatások kérdése, amiről SEMMIT nem lehet tudni, egészen egyszerűen azért, mert a technológia kifejlesztése óta még nem telt el annyi idő, amennyi alatt érdemben vizsgálni lehetne a hosszú távú következményeket. Sokkal gyorsabban vált a GMO termesztés világméretűvé, mint amennyi idő alatt ezt tesztelni kellett volna.

 28. lilith18 — 2013-07-08 11:10 

A GMO kétélű fegyver. Talán még pártolnám is, ha tudnék hinni abban, hogy nem fognak vissszaélni vele. (Nem tudok.)

Egy olyan szabályozás, amely szigorúan szétválasztja a génmódosított vetőmagokat gyártó cégek érdekeltségét a vegyszergyártókéval és a többi járulékos GMO ipari cégekével, talán segíthetne abban, hogy ez a dolog ne ellenünk, hanem értünk dolgozzon.

Ugyanakkor van ebben a GMO témában valami sors-szerű, valami karmikus: miután mára gyakorlatilag kiirtottuk a természetet, és erdő már csupán mutatóba maradt, most keményen dolgozunk saját magunk kiirtásán. El tudom képzelni, hogy ez így helyes és – a Föld többi élőlénye számára – hasznos tevékenység. Túl sokan vagyunk, túl sok erőforrást fogyasztunk a közösből. A természet pedig egyensúlyra törekszik.

 27. Rókakígyó — 2013-07-08 11:09 

@hazitroll: Valszeg azzal lehet kompenzálni, hogy kevesebb foszfortartalmú takarmányt etetnek vele. Ezért nem lesz nagyobb a malac foszfortartalma.

 26. viator — 2013-07-08 10:21 

Egy film a témában: A Monsanto szerint a világ.
Fent van a Youtude-on is:
http://www.youtube.com/watch?v=IMiuh-UnqbE

 25. komojtalan — 2013-07-08 10:19 

Érdekes téma, ebbe így bele sem gondoltam amikor a híradóban láttam a GMO feliratot. Az igazság valahol középen van, mert teljesen azonosulni tudok a gyógyszerrel kapcsolatban, állatok már véleményes, ahogy a növények is. De mi van pl. a növény nemesítéssel? Az is egyfajta GMO, csak lassabb a változás. Ha össze tudnánk hasonlítani egy 1000 éves kukoricát a maival gondolom köszönő viszonyba sem lenne a kettő. A baj az ellenőrzéssel és a felhasználók számával van szerintem. Egy gyógyszert viszonylag kevesen használnak és előtte több éves kísérletekkel bizonyítják az ártalmatlanságát és még így is becsúszik néha a hiba. Ezzel szemben a GMO -sok mindenféle ellenőrzés nélkül adják ki a dolgaikat, pedig ez sokkal több embert érint, ráadásul nagyobb mértékben.

Vettem februárban 1 kiló narancsot. Amikor ettem elég rosszul lettem tőle, semmi megfogható csak valahogy furcsán éreztem magam, ezért a narancs ott maradt a hűtőmben és azóta köszöni szépen jól van. Már kíváncsiságból nem dobom ki meddig bírja látható minőség romlás nélkül. Ne mondja nekem senki, hogy rendben van az hogy fél év alatt nem rohad atomjaira egy narancs, még ha a hűtőben is van. Vagy mondhatnám a spanyol gyümölcsöket. Most már értem miért íztelen a spanyol eper/narancs/paradicsom/stb …, azért mert GMO -s. Ha ez az ára akkor nem kell GMO.

Tehát nem vagyok ellene, viszont jóval szigorúbb ellenőrzés kellene. A GMO ellenesek is a fejüket a homokba dugják a haladást nem lehet megállítani, az kellene a céljuk legyen hogy az ellenőrzést megszigorítani (közel) gyógyszer szintre.

 24. lilith18 — 2013-07-08 10:14 

Hű, de jó kis konteó így reggelire! 😀

 23. SLC — 2013-07-08 10:10 

Nem tudom olvasta-e ezt valaki, sajnos már csak tárolt változatot találtam, de érdekel minden vélemény: http://goo.gl/Wh1xM

 22. doomguard — 2013-07-08 09:53 

Nekem kertészmérnökként és növényorvosként nagyon is szakmába vág ez a GMO téma. 5 évvel ezelőtt szakmai körben volt is egy vitánk (a vitát itt érvek ütköztetéseként, ne hajtépésként képzeljük el) erről.
Én három dolgot említettem meg, ami nekem nagyon bökte a csőröm:

1. Nekem ne mondja senki, hogy az a kukorica, ami kinyírja a belőle táplálkozó kukoricamoly lárvát nem toxikus. Ahogy a cikkben is írták, a kérdés csak az, hogy testtömeghez képest a toxinszint mikor éri el a kritikus mértéket, mivel vélhetőleg felhalmozódó dologról van szó.

2. Tévedés hogy a glifozátrezisztens kukorica gyomirtása kevesebbe kerül. Anno számolgattuk egy gondolatkísérlet erejéig, és kb 1,5x-ös ár jött ki a hagyományos technológiákhoz képest (igaz h azóta kivontak egy csomó hatóanyagot különböző indokokra hivatkozva, amelyek a gyakorlati termesztésben szinte sosem vagy csak ritkán, és szakmai felügyelet hiányában fordultak elő).

3. Keresztrezisztencia. Ha a glifozát-rezisztenciát adó gén kikerül (sajnos azóta már kikerült, az USA-ban van, reménykedem benne, hogy Európába nem kerül át)a természetbe, egy vagy több gyomnövényfajba, az nagyobb csapást jelent a jelenlegi növénytermesztési gyakorlatnak, mint a GMO növények termesztéséből származó plusz. Ha a glifozát hatóanyag elveszti a totális hatását, globálisan olyan 15-20 éven belül rohadt nagy gondok lesznek.

Még azért annyit tennék hozzá, h anno egy élelmiszeripari cégnél dolgoztam, és minden exportra irányuló termékre (még Kínába is, de Nyugat-Európába az összes helyre) kellett a GMO mentességet igazoló nyilatkozat. Szóval a piac is eléggé elutasítja a GMO-t főleg Európában, de a már egyre inkább Ázsiában is.

A genetika és biotechnológia iránt érdeklődőknek tudom ajánlani az említett James D Watson: A molekuláris biológia alapjai c művét. Nehéz de segít megérteni hogy min is alapul az egész dolog.

 21. wittmannger — 2013-07-08 09:45 

A „The Corporation” című film ugrott be elsőre, abba van egy kissebb szösszenet a monsantoval kapcsolatba.

 20. lorgerm — 2013-07-08 09:42 

@tiboru: ha már nyelvtan, a feltételezni ige sem igekötős, tehát olyan nincs, hogy „a Konteóblog olvasóiról nem tételezem fel”, hanem a Konteoblog olvasóiról nem feltételezem, hogy ne… stb.

 19. neorion — 2013-07-08 09:26 

Ennek a génekkel való játszadozásnak nem lesz jó vége, szerintem. Biológusként elborzaszt, amikor például arról olvasok, hogy növényi géneket kombináltak bele állatokba, vagy fordítva.
Ajánlom mindenkinek, akit érdekel a téma, hogy nézzen kicsit utána dr. Pusztai Árpád kutatásainak. Nem véletlenül próbálták elhallgattatni.
http://www.youtube.com/watch?v=KNjMJIvI3RY
http://www.youtube.com/watch?v=HcjoL1-Z_E8

 18. hazitroll — 2013-07-08 09:21 

@mehinator: Ebben kicsit szkeptikus vagyok, például Brnoban is van egy kapucinus kripta, ahol természetes úton-módon (kürtőhatás, száradás) konzerválódott holttestek vannak, hogy úgymond dögivel. Persze nem zárom ki, amit mondasz, de ezt azért alaposan meg kéne vizsgálni, elképzelhetőnek tartom, hogy máshogy készítik elő a temetésre várókat most, mint 20 éve, és egyszerűen az az oka.

 17. hazitroll — 2013-07-08 09:18 

Malacok, foszfát – hozzáértők segítségét kérem.
Azt állítja a fejlesztők-kutató, hogy kevesebb foszfort szarik a malac. A pár perc alatt kikieresett leírások szerint egy általában emészthetetlen anyag (fitinsav) okozza a sok foszfort a disznószarban, az enviropig viszont ezt pont meg tudja emészteni, és jipijájó motherfucker olyan foszfát-vegyületekké alakítja, ami felszívódik benne, és nem fogja túlterhelni a környezetet.
Addig értem, hogy a malacban marad kétszer annyi foszforvegyület, mint eddig – és a foszfor milyen formája az most nekem mindegy. De a malac hogy viseli el, hogy a szervezetében megnő egy vegyület koncentrációja, sőt, nekem mint majd malachúst fogyasztónak a szervezetét ez hogy terheli meg?
(gondolkoztam azon, hogy ez egy más foszforvegyületként mondjuk a húgysavval távozna a disznóból, és az már egy kevésbé káros forma lenne, de erre nem találtam infót pár perc kereséssel)
Középutasként a GMO-k elfogadását esetileg vizsgálnám, hogy a végfogyasztóra – és a környezetre – milyen új terhet ró vagy milyen tehertől szabadítja meg.

 16. mehinator — 2013-07-08 09:17 

A „két hétig friss paradicsom” témájához:
Nem első kézből hallottam, hogy mostanában annyi tartósítószert eszünk, hogy a halottaink lassabban bomlanak. Azon sírások szerint van ez így (állítólag) akik régebben vesznek részt exhumáláson.
Persze ebben önmagában nem látok problémát, ha ez az ára az (egészséges?) hosszabb életemnek, csak érdekességképpen jegyzem meg. Hátha vannak köztünk sírásó konteosok, és megcáfolnak, vagy igazolnak.

 15. hazitroll — 2013-07-08 09:04 

Még egy érdekes felvetés, amit érdemes számításba venni. A „hagyományos” növénynemesítés, oltás ugyan nem eredményez extrém genetikai keveredést, de új szaporodóképes élőlényt létrehozhat (bár ebben kertészek lehet kijavítják). De ha nem is egy új fajta létrehozása a konkrét cél, mégis milyen „természetellenes” az, hogy egy mandulafa egyik fele barack.
Ja, és a növénynemesítés mennyivel elegánsabb szó, mint a GMO! Viszont azt is meg illik említeni, hogy a hagyományos nemesítés viszonylag sok hibrid fajt eredményezett, ami önmagában persze megint nem baj, csak tekinthető természetellenesnek. Ahogy például egy öszvér is, hisz szaporodásra képtelen. (ami persze megint kérdés, hogy mekkora probléma, de egyesek a homoszexualitást is a szaporodásra képtelen indokkal tartják eredendő bűnnek)

 14. tiboru — 2013-07-08 08:28 

@pepinke:

Köszi, a felesleges igekötőt töröltem!

 13. hazitroll — 2013-07-08 08:22 

Látókörszélesítés2:
Az nem igaz – egy az egyben biztosan nem – hogy a GMO növények használata kevesebb vegyszer használatát eredményezi. Sőt, az esetek nagy részében inkább több vegyszer kell, ugyanis realatíve tipikus az, hogy a növényt rezisztenssé teszik adott növényvédőszerrel (gyomirtóval) szemben. Ezek után az adott gyomirtóból kipermeteznek rengeteget, ami mindent kiirt a területen, kivéve a GMO-haszonnövényt. ez viszont így nagy környezetterhelés, és megjelenhetnek – ahogy meg is jelentek – rezisztens gyomnövények is. (ami nyilván génsebészetileg nem ugyanaz, mintha mesterségesen egy ilyen növényt hozok létre, de a végeredményt tekintve szerintem mégis ugyanaz)
Ennél jobb és újabb módszer, hogy a haszonnövényt úgy módosítják, hogy valami olyan toxint termel, ami valamely élősködőjére – ez inkább az állati kártevők ellen hatásos – halálos. Így mondjuk a krumpliról lepottyannak a krumplibogarak. Az előző pontra visszakapcsolva: ez akkor nagyon jó módszer, ha a toxin termelése – és feldúsulása – olyan növényi részekben történik, amit nem fogyasztunk. Krumpli esetén ugye levél és gumó, ráadásul a levelet eszi a krumplibogár.

 12. pepinke — 2013-07-08 08:22 

Kedves Tiboru!

A „2.1.) A kísérletek” rész második sorának végén van egy tetszőlegesen felesleges „el” igekötő.

A témához: szerintem érdemes külön kezelni minden tekintetben a génmódosított élelmiszer és az egyéb génmódosított termékeket, mint gyógyszerek, stb…

Persze valamilyen szinten mindegyik hatása érvényesülhet rosszul hosszabb távon…

Akik pedig kételkednének abban, hogy ez a népesség számának csökkentéséhez vezet, mert hogy ez így túl lassú módszer, azok gondoljanak bele abba, hogy ha a 18. század közepe óta képesek türelmesen mahinálni a Tizenhármak (Cabal), akkor újabb 100-200 év nem jelenthet gondot a TERV végrehajtásában!

 11. Rókakígyó — 2013-07-08 08:15 

A GMO-t érdemes több oldalról megnézni. A jelen helyzetben bátran mondható, hogy aki nem GMO-zik komoly versenyhátrányba kerül. A legtipikusabb példa a szójatermesztés. Jelenleg a világon nincs olyan jelentős szójaelőállító és kereskedő, aki ne állítana elő vagy ne forgalmazna GMO szóját. Miben érint ez bennünket? Jelenleg a takarmányozásban a fehérjebevitel jelentős része szójaalapú. Főleg a tejtermelésben jelentős ez, ahol a tehenek akár 30 liter/nap tejet is képesek adni, a kb 500 kg-os súlyukhoz képest. Ez nem lehetséges másképp csak „doppingolással”. Olyan energia és tápanyagbevitelre van szükség egy ilyen mennyiségű termeléshez, amihez csak high-tech-es anyagokat lehet használni. A szója – bátran kijelenthető – az állattenyésztés alfája és omegája. Hozzátéve, hogy Magyarország (és egész Európa) kevéssé alkalmas szójatermesztésre érthetővé válik, hogy mekkora érdek a szójatermesztés színvonalának fejlesztése. A versenyképesség alapja az egységnyi területen megtermelt jó minőségű és nagy mennyiségű termés előállítása. A szója gyomirtása nem egyszerű, ezért a génmódosításokat elsősorban a totális gyomirtószerekkel való ellenállóságra fejlesztik. Ez azt jelenti, hogyha egy totális gyomirtószerrel lepermetezik a területet, akkor minden növény elpusztul kivéve a szóját, amit genetikailag arra fejlesztettek, hogy ne pusztuljon el. Ezek a gyomirtószerek fillérekbe kerülnek, hasonlítva a hagyományos szerekhez, amik baromi drágák és még nem is túl hatékonyak. Ebből egyrészt az következik, hogy az amerikai szója még a tengeren való utaztatással is kenterbe veri a hagyományosan előállítottat és Európában gyakorlatilag mindenhol ezt a génkezelt szóját használják a takarmányozásban (igen, nálunk is). Aki nem ezt használja, az drágábban termel.

Ez egy közvetett felhasználás, de van közvetlen is. Pl amikor a cornflakes-t odaadjuk a gyereknek reggelire, az is igen nagy valószínűséggel génkezelt kukoricát tartalmaz. Az egyetlen komolyabb halálos balesetet is ilyen génkezelt cornflakes okozta. Akkor tízegynéhány ember halt ebbe bele.

Borítékolható tehát, hogy ahol tiltják a génkezelt növények (állatok) előállítását ott versenyhátrány keletkezik, amit valamilyen módon ellensúlyozni kell. Az EU ezt úgy kezeli, hogy támogatja a mezőgazdasági termelőket. Ez minket is érint és ez az egyik oka annak, hogy Mo. EU-ból való kilépése nonszensz lenne, mert onnantól kezdve az így is hendikeppes mezőgazdaságunk még jobban lemaradna.

A másik oldal: a vetőmagelőállítás olyan méretű biznisz, mint a gyógyszergyártás. Aki vetőmagot ad el az nem szegény cég, főleg ha a sajátját tudja értékesíteni. A vetőmaggyártók egyik fontos tevékenysége, hogy megakadályozza a saját tulajdonú genetikai anyagának koppintását. Azaz a vetőmag reprodukálását a gyártótól függetlenül. Ha a búzát nézzük, akkor ez a vetőmagos cég szempontjából azt jelenti, hogy szinte esélytelen, hogy a házi búzavetőmagelőállítását kontrollálja, ezért komolyabb cégek (Monsanto) nem is foglalkoznak búzavetőmag előállításával nagy léptékben. Ami érdekli őket: a genetikailag könnyen módosítható és védhető vetőmagok. Ilyenek a szója, kukorica és napraforgó. Ezeket a növényeket könnyen lehet módosítani és az előállított vetőmag génállománya könnyen levédhető, hiszen van benne egy szekvenciamódosítás, ami könnyen azonosítható és egyedi. Emiatt veszik nagyon szigorúan a vetőmagelőállítást és hamisítást minden országban.
A genetikai módosítások egy része a rezisztenciakialakításra irányul (gyomirtórezisztencia) a másik része viszont a reprodukció megakadályozására. Ez azt jelenti, hogy genetikai módosítással a nagyértékű szaporítóanyag reprodukciója a megtermelt növény ismételt elvetése után megakadályozható. Ez egy génmódosítás eredménye és annyi látszik belőle, hogy a vetőmagból kikelt növény ismételt elvetése után a növény egyszerűen nem kel ki, mert csíraállapotban elpusztul.

A nagy vetőmagos cégek foglalkoznak általában növényvédőszer, gyógyszer és élelmiszergyártással is. Ha a világ nagy cégeiről beszélünk, akkor általában az olajos és technológiai cégek jutnak eszünkbe, de ezek a cégek is ott vannak az élbolyban. A világ legnagyobb cégei közt kb 10 érintett ebben a bizniszben. A legnagyobb talán a Novartis. A Monsanto a Forbes listán „csak” 344. Ezek a cégek gyakorlatilag korlátlan pénzügyi lehetőségekkel rendelkeznek, ami komoly segítség, ha a törvényhozásban valamit el kell fogadtatni.

 10. hazitroll — 2013-07-08 08:12 

Látókörszélesítés:
Az egy nagyon érdekes kérdés – és részben ki lehet vele fogni az ellenzők zászlójából a vizet – hogy például az emberi felhasználásra szánt GMO kukorica nem ad tovább módosított DNS-t. Ugyanis a keményítőt vonják ki belőle, az pedig nem tartalmaz már DNS szekvenciákat, mert nincs benne fehérje. Illetve ha igen, akkor ugyanannyit tartalmaz egérszarból is. A fenti igaz minden olyan növényre, amit a cukor vagy a keményítőtartalma miatt termesztünk.

 8. Rókakígyó — 2013-07-08 07:10 

Ma pedig a roswelli sajnálatos események 66. évfordulója van. A google kereső ehhez van állítva:)

 7. outatime — 2013-07-08 06:17 

@becsuszoszereles1k:

nagyon komoly gazdasagi erdekek szolnak a GMO mellett, lassuk be. Talan meg komolyabb filozofiai szempontok ellene. EN ha egy ketmillio hektaros fold tulajdonosa lennek valahol a kukorica ov ben es keresnek X millio $-t egy evben NEM gmos kukoricaval de jonne valaki akinek gmos cucca van de azzal X+Y millio $- t keresnek ( legyen akarmilyen kis szam az Y ) — ki az aki nem mondja: gyerunk gmo, csinalj nekem tobb penzt!

uj vilagrend, hm… mindent ra lehet fogni, van amit joggal, van amit nem.

Internet, liberalizmus – mar ez a ket dolog kilugozza az emberek agyat teljessen, az elelmiszert manipulalni ehhez minek?

Nekem az hogy „mergezik az elelmiszert” az olyan…. nem hiszek benne. Nem egeszseges? Miert, 11 evessen Nike cipot ragasztani egeszseges? LosAngelesben lakni egeszseges? Nem sportolni az egeszseges? FeketeAfrikaban egy atlag nap az egeszseges? Fertozott viz, azbeszt, malaria, az egeszseges? Olcson termelni mg termekeket az meg foben jaro bun? fene tudja.

 6. becsuszoszereles1k — 2013-07-08 05:54 

Szoval, GMO letezik…Akkor, hogy ugymondjam, erosen „negyszogesedik a kor”…Ettol pedig elgondolkozom egyrecsak, mi a hejdermenku is az az „Uj Vilagrend”? Halandonak ugyan mi a feszkes fene szuksege van vilagrend birtoklasara, bitorlasara?! Ezen meg tovabb kell gondolkodnom. [Tan a marxizmusban talalkozhattunk valami rautalo okfejtessel, miszerint amolyan klerikalis orok elet nem letezik, am az elet kontinuitasa, az igen, az orok, hiszen mindig szuletnek emberek (no es persze meg is halnak). Regen (nagyon maradian persze) igy mondtak: „Isten adta, Isten elvette.”]
A GMO-elmeletek pro es kontra is ilyenek (egy kozpontbol buzlik?): vagy bevalik vagy nem, vagy megmaradunk vagy nem (bar gyakorlatilag es vegsosoron minden emberi kez/elme alkotasarol el lehetett mondani eddig is ugyanezt, csak ma mar mas leptekekben). Ennyi erovel GMO-nak is nevezhetjuk – ezekszerint – az NWO-t, mivel mindketto – ezekszerint – markaban tartja a vilagot (de a GMO mindenkeppen), marpedig csak egy vilag van!
Reszletesebben: a Yes-ek szerint a GMO kezeben van az eletunk (taplalek es boseg es igazsagos elosztas, amire egyebkent szvsz mar nem is lesz szukseg, mivel a boseg magatol elonti a Foldet! Ezt mintha mar hallottuk volna szinten.). A Non-ok szerint a GMO kezeben van az eletunk (lassu mergezes). A nagyon kemeny kontrak szerint pedig a GMO kezeben van az eletunk (gen-manipulalasanak joga), vagyis az Uj Vilagrend zsoldosainak kezeben – hiszen azt mondja: No GMO, vagyis Uj Vilagrend. Amig a kerdes eldol, addig is profital.
Valoban, valahol kozepen lehet az igazsag (mint mindig) „A nagy zabalas” ugyeben. Kisebb zabalas, jol szervezett gazdasag, mezogazdasag, tobb munka, ugy ertem nem munkanelkuliek tarsadalma es vilaga. Ha a GMO ad absurdum magat az embert hivatott helyettesiteni, es akit koldoket bamulo vegetalasra karhoztat (minek ahhoz boseges taplalkozas?) – nem ertem, mi ebben a poen, vagy legalabb a profit! Az egesz emberiseg utban van? Ah, epp ellenkezoleg?
Inkabb bekapok egy genmodositott organizmust!

 5. outatime — 2013-07-08 05:36 

@zizzi:

hat ez az. Nem szoktunk olcso elelmiszert venni de mint utana jartam husugyben a Hillshire a Sara Lee hez tartozik, a SaraLee meg ugye egy nagy nagy nemzetkozi elelmiszeripari ceg…. nem is folytatom…

a cimken egy arva szo sincs gmo rol…

http://kepfeltoltes.hu/view/130708/hushutoipad_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/130708/ipadhushuto_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

ez azert nem fair…. de mit tudsz csinalni??

 4. zizzi — 2013-07-08 04:23 

Kicsit ellentetesen szavaztam a 2 szavazason, mert NAGYON ellene vagyok, de ha enni akarok (Texas), akkor csak kenytelen vagyok GMO-s etelt is enni.
Nekem mar tul.kepp mindegy, az unokaimnak mar kevesbe….

 3. Panther V — 2013-07-08 02:30 

Tudomásom szerint arrafele nem kell feltüntetni.

 2. Panther V — 2013-07-08 02:27 

A Monsanto egy jó példa. Sok érdekeset lehet írni ezzel kapcsolatban, pl. csak az általuk forgalmazott növényvédô szerekkel lehet permetezni a növényeiket. Sikeresen pereltek farmereket akiknek a kukoricája az általuk készített növények pollenjével lett szennyezett.

 1. outatime — 2013-07-08 02:02 

semmilyen GMO ra utalo feliratot nem talaltam itthon az elelmiszereken. Neztem tejet, hust, uborkat, gyumolcslevet is. ( Californiaban lakom ) most akkor tutira belenyultam es nem vettem semmi GMOs cuccot vagy nem irjak ra? vagy?

RSS feed for comments on this post.

Ars poetica

Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!

  • Legutolsó hozzászólások

    Tartalom

    CímDátum
    Vitaposzt: háború Ukrajnában2022-02-27
    Vendégposzt: Tanja Gräff ügye2022-02-02
    Felejtős a Facebook, itt az új csoportunk!2021-02-27
    Rendőri brutalitás elleni megmozdulások2020-06-18
    Koronavírus megbeszélőposzt2020-03-17
    Vendégposzt: az NSU-komplexum, avagy a dönergyilkosság-rejtély2019-07-28
    Vitaposzt: választás-konteók2018-04-11
    Vendégposzt – A kassai bombázás2017-06-26
    Michael Jackson-konteók2017-05-20
    Szolgálati közlemény: Aranykönyv-szavazás, döntő!!!2017-05-11
    Kínos Clinton-konteók (részletek)2017-03-31
    Lindbergh-konteók2017-02-26
    Toxoplazmózis-konteók2017-01-25
    Vendégposzt – Horthy István halála2017-01-06
    A BCCI-sztori2016-11-04
    Villámkonteó: a 200 ezer SIM-kártya esete2016-10-07
    Villámkonteó: robbantás a Nagykörúton!2016-09-25
    Wałęsa-konteók2016-08-21
    Posztajánló: Porton Down2016-08-15
    Reagan és a gellert kapott golyó2016-06-17
    Eyjafjallajökull-konteó2016-05-17
    Kommentposzt: Kiss László2016-04-08
    Lionel Crabb rejtélyes esete2016-03-21
    Hindenburg-konteók2016-02-26
    Bruce Lee halála2016-02-14
    Opus Dei2016-01-23
    Alapítvány-konteók2015-12-19
    Megjelent az e-Konteó2!2015-12-06
    Furcsa történetek 2.02015-11-29
    Shakespeare-konteók2015-11-12
    Frigyláda-konteók2015-10-22
    Per „Dead” Ohlin halála – 18+!!!2015-09-10
    Gary Webb, a CIA és a crack-konteó2015-08-23
    Menekült-konteók2015-07-14
    Ajánló – sorozatok és filmek2015-07-07
    Miss Liberty-konteók2015-06-22
    Na-seby (Villámkonteó)2015-04-14
    Glenn Miller eltűnése2015-04-08
    Kommentposzt: Germanwings-konteók2015-03-30
    Furcsa történetek 1.02015-03-23
    Bob Marley halála2015-03-14
    New Coke – konteók2015-03-02
    Sid Hurwich időgépe2015-02-22
    Alan Turing2015-02-10
    Kommentposzt: rejtélyes betörések2015-01-31
    Halál Chappaquiddickben2015-01-26
    Kommentposzt: Charlie Hebdo2015-01-08
    A Dreyfus-Zola konteók2015-01-05
    Megjelent az e-Konteó1!2014-12-05
    Konteókönyv-felmérés2014-12-01
    Vendégposzt: az ufó-emberrablások2014-11-28
    John Titor története2014-11-19
    Ajánló – A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története2014-10-29
    Fort Knox2014-10-23
    Estonia-konteók2014-09-29
    Rudolf Hess története2014-09-22
    Kurt Cobain halála2014-09-09
    Eilean Mór rejtélye2014-08-18
    Balla Irma halála (részletek)2014-07-27
    Gyíkember-konteók2014-06-12
    A Kovács Béla – ügy2014-05-23
    Kitalált középkor (rövidposzt)2014-05-12
    Georgia Guidestones2014-05-03
    Elisa Lam halála2014-04-15
    Kommentposzt: Welsz Tamás halála2014-03-20
    Kommentposzt: az MH370-es járat2014-03-15
    Magic Johnson – konteó2014-03-12
    Challenger-konteók2014-02-13
    Ophélie Bretnacher halála2014-01-20
    Cicada 33012014-01-06
    Cajamarquillai üregek2013-11-27
    A körmendi gyerekgyilkosság (részletek)2013-11-21
    Vendégposzt: A Nagy Könnyűzenei Sátánista Konteó2013-11-14
    Google-konteók2013-11-03
    A Konteókönyv rendelhető!2013-10-23
    Katrina-konteók2013-10-11
    A denveri repülőtér2013-09-27
    Haszbara-konteók2013-08-25
    Génmódosítás-konteók2013-07-08
    Oopart, avagy tárgyak rosszkor, rossz helyen?2013-06-14
    Konteónak indult…2013-06-09
    Az X bolygó2013-04-27
    Ókori dodekaéderek (rövidposzt)2013-04-03
    Náci repülő csészealjak2013-03-22
    D. B. Cooper története2013-02-19
    Egy pápa lemondása2013-02-11
    A Sunstein-Vermeule – algoritmus2013-01-23
    Eltűntek2013-01-18
    Könyvajánló – Szoftverfrissítés 1.02012-12-13
    Anjikuni-rejtély2012-12-11
    Szent Malakiás próféciái2012-12-03
    Jövőbelátás-konteók2012-11-21
    Chomsky-tízparancsolat2012-11-06
    Mátrix-konteók2012-10-28
    Elbert János halála2012-10-19
    Bohemian Grove2012-09-26
    Robert Maxwell élete és halála2012-08-28
    A Zelnik-ügy – reloaded!2012-08-05
    Kazbegi dinók (rövidposzt)2012-07-20
    A Zsanett-ügy (18+)2012-07-10
    Alternatív Bermuda-háromszögek2012-07-06
    Olof Palme halála2012-05-16
    A torontói jegyzőkönyvek2012-04-21
    Phobosz-összeesküvés (rövidposzt)2012-03-22
    Jörg Haider halála2012-03-14
    Az eltűnt zászlóalj2012-03-09
    A Mary Celeste – rejtély2012-03-01
    Szcientológia-konteók2012-02-07
    Mikrohullám-konteó (rövidposzt)2011-11-12
    Népszámlálás-konteók2011-11-12
    EU-konspiráció2011-11-12
    A Djatlov-incidens2011-11-12
    Fluorid-összeesküvés2011-08-19
    Breivik-merénylet2011-07-25
    A Mikroelektronikai Vállalat – konteó2011-05-26
    Patton tábornok halála2011-05-12
    Skull & Bones2011-04-19
    Réztekercs-konspiráció2011-04-12
    AIDS-konspiráció2011-04-11
    Ajánló – kódfejtők előnyben!2011-04-09
    Moszkva és a csecsenek2011-04-08
    Gandzsa-összeesküvés2011-04-07
    A KAL-007-es járat lelövése2011-04-06
    Globális felmelegedés2011-04-05
    A móri nyolcas gyilkosság2011-04-04
    Kilenc/tizenegy2011-03-30
    A közösségi oldalak – összeesküvés2011-03-29
    Kelly doktor halála2011-03-28
    Roberto Calvi, Isten bankára2011-03-25
    Az arab világ forradalmai2011-03-23
    Martin Luther King halála2011-03-22
    Hajsza az örökmozgó és egy másféle energia után2011-03-21
    Castro és a CIA (átirányítás)2011-03-18
    A USS Liberty megtámadása2011-03-17
    Jézus-összeesküvés2011-03-16
    Ajánló – linkek2011-03-15
    HAARP-összeesküvés2011-03-14
    Chico halála2011-03-11
    JFK – 2.02011-03-10
    JFK – 1.02011-03-10
    Nőellenes világösszeesküvés2011-03-08
    Atomkonspiráció (átirányítás)2011-03-07
    Hasfelmetsző Jack – dosszié2011-03-07
    Gagarin-konteók2011-03-04
    Cigánygyilkosságok2011-03-04
    Robert F. Kennedy meggyilkolása2011-03-03
    Vérvád-konspiráció2011-03-03
    A Council on Foreign Relations2011-03-02
    A szmolenszki katasztrófa2011-03-02
    Atlantisz-konteók2011-03-01
    Nagy német adókonteó2011-02-28
    Illuminátusok2011-02-28
    Ajánló – filmek2011-02-26
    Az Elvis-legenda2011-02-25
    Tunguzka-rejtély2011-02-24
    Nikola Tesla 2.02011-02-23
    Nikola Tesla 1.02011-02-23
    Robbanás Port Chicagóban2011-02-22
    A Fenyő-gyilkosság2011-02-22
    Rákgyógyszer-konteók2011-02-21
    A főtitkár halála2011-02-21
    Nácik aranya2011-02-19
    ODESSA2011-02-18
    A romániai „forradalom”2011-02-18
    Templomosok2011-02-17
    A TWA-800 járat lezuhanása2011-02-16
    WikiLeaks-konteók2011-02-15
    A Voynich-kézirat2011-02-15
    Mormon-összeesküvés – újratöltve!2011-02-14
    Mormon-összeesküvés2011-02-14
    Szabadkőművesek 2.02011-02-13
    Szabadkőművesek 1.02011-02-13
    Bilderberg-konteók2011-02-13
    Men in Black2011-02-12
    UFO-konspiráció2011-02-11
    Jim Morrison halála2011-02-11
    Rejtélyes helyek, titkos bázisok2011-02-10
    Roswell és az M-122011-02-09
    Bermuda-háromszög2011-02-09
    Antarktisz-összeesküvés2011-02-09
    Pearl Harbor – dosszié2011-02-08
    Népek Temploma2011-02-08
    Egy pápa halála2011-02-08
    A MA-240-es járat tragédiája2011-02-07
    A „tökéletes katona”-projekt2011-02-07
    A Kurszk elsüllyedése2011-02-06
    A Litvinyenko-gyilkosság2011-02-06
    Beatles-konteók2011-02-05
    John Lennon halála2011-02-05
    Philadelphia-kísérlet2011-02-04
    Diana hercegnő halála 2.02011-02-03
    Diana hercegnő halála 1.02011-02-03
    A Seuso, a Habsburgok és egy lord – kiegészítő konteó2011-02-02
    A Seuso-ügy2011-02-02
    Titanic-sztori2011-02-01
    Holdraszállás-konteók2011-01-31
    Marilyn Monroe halála2011-01-30

    Innen jöttök