2013-11-27–16:12

Cajamarquillai üregek

A konteósoknál talán csak a régészek tudják jobban, hogy bolygónk telistele van az emberi civilizáció és kultúra olyan szokatlan, múltbéli megnyilvánulásaival, amelyek egy részét megnyugtató és egyértelmű módon a mai napig sem sikerült megmagyarázni. Ebben a társaságban szerintem mindenki hallott már a Nazca-fennsík furcsa ábráiról (egyszer még szavazásra is bocsájtottam, de nem ez nyert), sokan láttátok a grúziai dinoszauruszokról írt soraimat, s az oopartokról szóló poszt is meglehetős népszerűségnek örvendett.

Mai rövidposztunk témája a fentieknél talán kevésbé ismert, de megnyugtatásként előre közlöm, hogy unalmasnak nem mondható. Közösségünk univerzumszerte elismert kreativitását és fantáziáját hívom ismét segítségül: találjuk ki közösen, mi lehetett a cajamarquillai üregek/mélyedések rendeltetése?

Lássuk először, hogy milyen üregekről van szó.

1.) Amit tudunk

A perui fővárostól, Limától dél-délkeletre található a Jicamarca völgye. Itt úgy 1500 évvel ezelőtt, a jelenlegi, szélsőségesen száraz éghajlatot megelőző évszázadokban a huari (más írásmóddal: wari) népcsoporthoz tartozó bennszülöttek civilizációja virágzott. Nem célom túlságosan mélyen belemenni holmi kultúrantropológiai részletekbe, ezért csak annyit mondok, hogy a mindenki által ismert inkák csak utánuk fészkelték be magukat a Rimac folyó árterületére, hogy aztán létrehozzák azt a kétmillió négyzetkilométernyi (azaz úgy négy franciaországnyi) területű és tízmillió lakossal rendelkező birodalmat, amelyet Francisco Pizzaro kolléga végül pár száz katonával sikeresen átadott az enyészetnek (illetve hát a katolikus anyaszentegyháznak).

A környéken számtalan históriai érdekesség alkalmas arra, hogy megindítsa a régészek nyálképződését, de ezek közül is kiemelkedik (azaz inkább talajba süllyed) azoknak a mélyedéseknek a sorozata, amiről mai posztunk szól, s amelyeket 1932-ben fedeztek fel, amikor először repültek át a térség fölött.

A Jicamara-térség déli részén, a 26-os (Libertadores) főút mentén fekvő völgyben, egy szinte pontosan észak-dél irányú és szakaszonként olykor 20-40 fokos dőlésszögű hegyvonulaton, mintegy másfél kilométer hosszan és 20-40 méter szélességben sorakoznak azok az emberkéz (?) alkotta üregek, amelyek eredeti rendeltetését senki nem tudta eddig megfejteni. Vannak szinte tökéletesen kidolgozott, letisztított falfelületű példányok (sőt olyanok is vannak, amelyeket belülről agyagtéglákkal és kövekkel “kibéleltek”), s vannak olyanok, amelyeken az látszik, mintha félbehagyták volna őket és nekiláttak volna egy másiknak. Egy-egy üreg úgy 100-150 centi mély, átmérője pedig nagyjából másfél-két méter. Úgy tessenek egy ilyet elképzelni, mintha valakik egy kutat kezdtek volna el ásni, de miután (vélelmezhetően fáradtságos munkával) kitermeltek belőle körülbelül egy jó köbméternyi sziklát, abbahagyják, a törmeléket valahová elszállítják, majd fél méterrel odébb mennek és újrakezdik az egész macerát. 

És teszik mindezt kábé hatezerszer. Megismétlem: egy átlagosan 25-30 fokos meredekségű hegyvonulaton, erősen sziklás talajba vésve, az időszámításunk szerinti ötödik-hatodik században.

Az üregsorozat északi széle egy furcsa katlanban, illetve völgyszerűségben végződik, melynek színe elüt a környezetétől: sötétebb, olykor feketébe hajlik, s úgy néz ki, mintha a sziklafalak egy óriási, hajdanvolt robbanás égésnyomait viselnék magukon.     

2.) Lehetséges magyarázatok      

Említettem, hogy nincs tuti megfejtés az üregek/mélyedések rendeltetésének, de természetesen születtek mindenféle magyarázat-kezdeményezések, amelyekből (mintegy szellemi katalizátorként) felsorolok párat.

2.1.) Gigantikus temető, sírokkal  

Kontra: a hatezernél is több mélyedés egyikében sem találtak sem emberi maradványokat, sem kegyeleti tevékenységre utaló eszközöket, sem díszítést vagy más hasonló nyomot. Ha ezek valóban sírok voltak, hová tűntek (nyom nélkül) a holttestek?

2.2.) Katonai rendeltetésű egyéni „lövészteknők”

Kontra: nem kell katonának lenni ahhoz, hogy a légifelvételek megtekintését követően belássuk azt, hogy erre a helyszínre nem sok értelme lett volna ilyen típusú védelmi vonalat telepíteni. Keletről és nyugatról egyaránt hegyvonulat és völgy húzódik, a legközelebbi, egykor lakott település több kilométerre található, ráadásul délről lazán meg lehet kerülni az egészet.

2.3.) Víztározók

Kontra: ilyen távolságba a legközelebbi lakott településtől, hegyoldalban? Ahol se vízfolyás, se semmi? Vagy a csapadékot fogták volna fel ezekben? Akkor megint megkérdezem: hegyoldalban, másfél-két kilométerre a völgyben levő településektől?

2.4.) Gabonatárolók

Kontra: oké, hgy a köra középkorban az emberek biztosan nem úgy gondolkoztak, mint mi, de elég érdekes mentalitásra vallana, ha a völgyből (ahol megterem) felviszik a tárolni kívánt gabonát a hegyoldalba, hogy aztán amikor szükség van rá, ismét felmásszanak és lehozzák onnan.

Érdekességként megemlítem, hogy ugyanebben a térségben van a Radio Observatorio de Jicamarca, a földkerekség legnagyobb URH-radarja (amelyet szám szerint 18.432 dipol-antennából áll), s amelyet (legalábbis hivatalosan) a magaslégköri jelenségek megfigyelésére építettek a hatvanas években, s a mai napig funkcionális. Igen, akinek ez ismerős lenne, az nem téved: annó a HAARP-ot is hasonló legendával hozták létre… Ja, és azt se felejtsük el, hogy az egész létesítmény működtetését az USA finanszírozza, elvégre tudvalevő, hogy kevés dolog van, ami jobban érdekelné Washingtont, mint a légkörfizika.

Szóba jöhetnek még (természetesen!) az ufók is, de megfogadtam magamnak, hogy több tippet most nem adok. Ahogy benneteket ismerlek, nem szorultok rá. Néprajzosoknak kiegészítő érdekességként még csak annyit, hogy (merőben szokatlan módon) a környék bennszülöttei semmiféle legendával, mítosszal vagy más sztorival nem rendelkeznek a mélyedések eredetről, pedig kifaggatták őket. Annyit tudtak elmondani, hogy “azok mindig is ott voltak”, passz…

Lássuk akkor, mennyire mozgatják meg ezek az üregek a fantáziátokat. Ma olyan nap van, hogy nem szavazunk, kommentelni tehát fokozott intenzitással kell!

Aki esetleg hoaxra gyanakodna, nézze meg saját szemével a következő koordinátákon: 13.710166° S, 75.875938° W.

Ja: itt is elmondom gyorsan, hogy jövő kedden, december harmadikán 18.00 órától konteós beszélgetés és könyvdedikálás lesz a budai Allee-ban található Libri könyvesboltban (az egykori budai Skála helyén). Ha még nem lenne példányod a Konteó 1-ből, a helyszínen is megvásárolható.

Kommentelésre fel, segítsünk azoknak a szerencsétlen régészeknek!

Kategória: EgyébCímkék: , ,

185 hozzászólás

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

 185. dracodom — 2017-05-16 17:35 

További likak:

https://youtu.be/7ny_3yX69Bs

és

https://youtu.be/N14Q-9jpAPM

mondjuk ezeknek a rendeltetése érthető.

Hogy hol itt a konteó? A régészeket kellene megkérdezni, miért nem ismerik be, hogy az emberi civilizáció sokkal régebbi, mint ahogy eredetileg gondolták.

 184. dracodom — 2017-05-16 17:22 

@dracodom: -1 a

 183. dracodom — 2017-05-16 17:20 

Ha még érdekel valakit a téma, itt meg lehet nézni drónról:

https://youtu.be/7ny_3yX69Bs

A hozzáfűzött magyarázat szerint valamikor ültettek a gödrökbe, és így felülről az egész egy zöld pikkelyes kígyónak látszott. Hogy aztán kik nézegették felülről? Talán ugyanazok, akik a nazcai ábrákat.

Egyébként elsőre én szőlőültetvénynek gondoltam – dalmácia száraz vidékein láttam hasonlót: a szőlő talál magának nedvességet a gödör mélyén, a hajtások szétterülnek és napoznak a kövön, kapálni nem kell, mert más nem él meg a ott.

Egyébként 2: ez a dolog Piscotól keletre található, a jicamarcai rádióobszervatórium meg Limától keletre. Ne tévesszük meg a nyájas olvasót – mert ha elég makacs, úgyis rájön.

 182. rdos — 2016-11-30 20:30 

@zizzi: Örülök ha segíthettem.

Ötletedre, hogy mennyi szó szerinti konteó van a történelemben, van egy ötletem. Nem ásatag, hanem lejegyzett – írott dolgok (a kitalált középkor óta úgy tudjuk ami írva van – volt, azért az nem százas, mai példa: “kinyílott a pitypang? Megírom!”.()

Népvándorlás kori (meg előtti meg utáni harcos) népek eltűnése – csak a magyar meg még pár – nem tűnt el (ez is korábbi és nem teljes gyűjtés).

Szittya népek:
A kurgán-kultúra (halomsíros)
kimmerek
királyi szkíták (a “királyi” jelző nélküliek voltak az adózó köznép, akiknek még a nevüket sem jegyezték le)
szarmaták, vagy jazigok vagy alánok
hunok
türkök (de pl. Bulgáriában már 1200 éve szlávul beszélnek)

Germán népek:
visigótok
osztrogótok
vandálok
frankok (Frankia, akarom mondani Franciaország van, de már flansziául beszélnek)
gepidák
longobardok (Lombardia van, de már taljánul beszélnek)
angolok (az angolt hagyjuk, mert fele latin másik fele meg részben “részeg holland”, részben német?)
jütök
szászok (na ők tényleg megmaradtak németnek – germánnak)
alemannok
markomannok
kvádokok
burgundok (ők is flansziák lettek, nem keverendő Lettország lakóival akik nem tudni mikortól lettek lettek :-))
hermundurok
naristák
szvébek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pannonok
pannonok – Pannonia kapcsán mindenféle említett – lejegyzett népek:

dalmaták
illirek
azalok, azaliak
cydnusok
eraviszkuszok (pannon)
ózok (ozoni)
osiak (pannon)
breukok (pannon)
andizetek (pannon)
hercuniates (pannon)
amantinok (kelta)
szkordiszkuszok (kelta)
boiok (kelta)
latovikok (kelta)
tauriszkuszok
dákok

kelták (ezt nem részleteztem, igen sok nép, mára csak nép – nyelv töredékek maradtak belőlük)

vikingek (na, ők is megmaradtak, mondjuk az is igaz, hogy “törzsterületeikről” a mai migránsok is menekülnek, nem tutyi-mutyi embereknek való vidéken élnek).

avarok
magyarok
besenyők
úzok
kunok
tatárok (mongol lesz az és ők is megmaradtak)

Szóval ezek az írott történelemben jegyzett népek nagyobbrészt mára eltűntek. Nem mind, de a zömük.

Egyszerű kérdésem, miből gondoljuk hogy pont Árpád magyarjainak sikerült fennmaradniuk (ők ugyan azt mondták, hogy visszajöttek, nem pedig hont foglaltak és így már érthetőbb a nézetletérés nélküli és nyelvi problémákat nem említő “beilleszkedésük)?

Miért a “szittya – magyar – szítja” “szentháromságban” – vallásosoktól elnézést kérek – keressük a múltunkat?

 181. zizzi — 2016-11-30 00:43 

@rdos:
koszonom ezt is, egyebek miatt csak holnap tudom megnezni,de nagyon erdekel:)

 180. zizzi — 2016-11-30 00:41 

@rdos:

Koszonom szepen :).

Kunhalmok: ra kellene venni tiborut,ez is van olyan izgalmas, mint nehany “kulfoldi” “luk”meg “domb” meg “karc” 😉

 179. rdos — 2016-11-29 07:53 

Kunhalom téma, közben találtam jobbat, mint amit vagy 15 éve magam “mókoltam” (áttekintő – nem túl pontos térképről digiztem le a kunhalmok helyeit – csak egy X,Y koordinátás pont halmaz, semmi több és nem is túl pontos).

Kicsit lassú de informatív weblap, bal oldali menüben lehet választani akár csak a kunhalmokat is, a térképi háttér szintén egyéni igény szerint finomítható.

http://webgis.okir.hu/tir/

Ez a link – tanulmány pedig a felmérésről a kataszterezésről ír tipizálás, állag, … meg a mit csak el tudsz képzelni.

http://geogis.detek.unideb.hu/Munkatarsaink/TothCsaba/Az%20orsz%C3%A1gos%20kunhalom-felm%C3%A9r%C3%A9s%20eredm%C3%A9nyei%20%C3%A9s%20tapasztalatai%20-%20a%20term%C3%A9szetv%C3%A9delmi%20szempontb%C3%B3l%20%C3%A9rt%C3%A9kes%20kunhalmok%20kijel%C3%B6l%C3%A9se.pdf

 178. rdos — 2016-11-29 03:22 

@zizzi: Nem nyíló link. Pl. rögtön az első. Okát nem értem, gyanítom akik döntöttek erről (file áthelyezéséről) nincsenek tisztában az url és a keresők fogalmával (aki tudja csinálja, aki nem az irányítja :-(). Ha nem szándékos eltüntetésről van szó, segít az alábbi recept (ha igen, akkor a “időgép” egy darabig őrzi). Google keresés a file nevére.

“toth_imre__magyar_ostortenet.pdf”

Első talált linken más file néven, de már meg is van.

http://www.leventevezer.extra.hu/Magyarostortenet.pdf

9.sorszámú körárok – 3.linkem szintén változott, új elérése ráadásul “cégen belül”:

http://www.regeszet.org.hu/images/regeszet2000/h_005.pdf

Nem vagyok régész (mondjuk annak készültem, de az már régen volt) és nagyon megtisztelsz, de ez nem tanulmány csak összegyűjtöttem a publikusan elérhető infókat egy-egy körárokról (és a néha fantommá váló linkekről). 🙁

Kunhalom? Másik gépemen valami rémlik. Keresem.

 177. zizzi — 2016-11-29 01:07 

@rdos:

Eszméletlen gyűjtemény….. sajna nem lehet minden linket megtalálni, némelyik oldal hibát ad ki, persze a tanulmány is hosszú, komoly :). Talán ez a legrövidebb és laikusnak is könnyen megérthető “konteo” (29):
http://zaol.hu/tudomany/eleink-tudasa-a-kutatasok-szerint-tudatosan-tajoltak-az-epitmenyeket-1723838
Jó a rohonczi kódexes cikk ill. konteo 😉 is… (50).

Régész vagy? Vagy csak kedvtelésből foglalkozol a témval?
A kunhalmokról is van ilyen összefoglaló tanulmany?

 176. rdos — 2016-11-28 21:46 

@gigabursch: Rákerestem, Várhely Soproni hegység-re. Kelta földvárnak gondolják ma a régészek. A körárkok jóval korábbiak, és ma úgy tudjuk – véljük hogy nem védelmi célból készültek. Szóval most már azt mondanám talán inkább nem mint igen. 🙁

 175. rdos — 2016-11-28 19:40 

@gigabursch: Minden lehet. A régészek “szeretnek” titkolózni, aztán hibázhat is az ember fia – lánya, szóval bármi lehet. 🙁

 174. gigabursch — 2016-11-28 12:23 

@rdos:

Várhely nem lehet a soproni Várhely?
Fent a Soproni-hegység egyik legmagasabb pontja, többgyűrűs földvárral és vagy 100 halomsírral (ha nem többel)

 173. rdos — 2016-11-27 18:45 

Mégis átment? Ahol a wikimapias linket adtam meg oda kell navigálni a kétezer évi ortofotó térképen. Elérhetősége:

http://tajertektar.hu/hu/

Jobbra fent a “MAGYAR” gomb alatt van a balra mutató kettős nagyobb jel, arra kattintva lehet a térképi rétegeket ki be kapcsolni. Lassú de informatív oldal.

Másik megoldás lehet a MEPAR böngészője, de azt akkor amikor gyűjtöttem, még nem tudtam használni (oprendszerem vagy böngészőm nem jött ki a meparral :-().

https://www.mepar.hu/mepar/

 172. rdos — 2016-11-27 16:33 

@zizzi: Azok a sarmati, szarmaták (jazigok oszétek, jászok) lesznek oroszul többesszámban. 🙁

Ha már megalitok és a Stonehenge utóda, akkor nézzük a Stonehenge elődeit. Egész Eu-ban de főleg a Kárpát-medencében fellelhetők, ekkor még csak földből készültek. A talán leghíresebb a polgári, de van még félszáz.

Zalai-Gaál István, az MTA Régészeti Intézetének munkatársa, a történet tudomány (régészet) doktora az Archaeológiai Értesítő-ben (1990, 117: 3-24) megírja, hogy „A közép-európai vonaldíszes kerámia elterjedési területein szinte mindenhol nagyobb számban találtak árokrendszereket, körárkok légifotózással, illetve az ahhoz kapcsolódó magnetométeres mérésekkel.”

Továbbá: „Kevesen tudják,hogy Magyarországon sok őskori kőkör található. Angolszász világban élünk: Stonehenge a favorit… A magyarországiakról tudtommal mindössze egy könyv jelent meg, az is németül, a szerző (Makkay János) kiadásában. Ebből írtam ki a következő földkör-helyszíneket (forrásom http://tarsadalmivirtus.lapunk.hu/tarhely/tarsadalmivirtus/dokumentumok/toth_imre___magyar_ostortenet.pdf 28.oldala, kiegészítéseimmel):

1. Kovadomb (Kárpát-Ukrajna, de a település nevet a google.maps nem ismeri!);

2. Iklód (Temes, körárkot nem találtam);

3. Balatonmagyaród; = 15. ?

4. Hódmezővásárhely-Gorzsa;
http://epa.oszk.hu/01600/01639/00005/pdf/elsoszazad_2008_2_361-428.pdf

5. Tiszapolgár-Csőszhalom (1994);

6. Parác (Temes);

7. Szászváros (Hunyad);

8. Felsőlupkó (Krassó-Szörény);

9. Füzesabony-Pusztaszikszó; (késő neolitikum korai rézkor)
http://regeszet.org.hu/old/images/regeszet2000/h_005.pdf

10. Endrőd (ma már Gyomaendrőd);

11. Szolnok-Zagyvapart; (rézkor)
http://www.akademiai.com/doi/abs/10.1556/ArchErt.135.2010.8

12. Tiszanána;

13. Kisvárad (Nitriánsky Hrádok, ma Nagysurány része, Felvidék);

14. Szarvas;

15. Balatonmagyaród-Hidvégpuszta; =/= 3. Balatonmagyaróddal? (késő neolitikum korai rézkor)
http://regeszet.org.hu/old/images/regeszet2000/h_005.pdf
http://www.ace.hu/am/2015_2/AM-2015-2-PBJ.pdf

16. Felsővárca (Máramaros);

17. Bututcheni (Moldva, de a település nevet a google.maps nem ismeri!);

18. Bogit-Berg (Ukrajna, de a település nevet a google.maps nem ismeri!);

19. Bégaszuszány – Susani (Temes),

20. Rákos (Csíkrákos vagy Felsőrákos? Csíkrákos mellett van Pogányvár és Rákos-hegy is),

21. Várhely – Sarmizegetusa közelében két kő kört is találtak (Hunyad).

22. Kisompoly, (Fehér), Gyulafehérvártól nem messze, amely ezer évvel megelőzi Stonehenge-t, és nagyobb is nála.”

23. Szólád–Kisaszó, Neolit körárok útba eső részének feltárása Szólád határában (2004-2006) = köv.forr. Szólád–Kisaszó (29.oldal)
http://ns.archeo.mta.hu/hun/munkatars/osztasanett/

24. Belvárdgyula – Szarka hegy (régen ismert)
http://sirasok.blog.hu/2010/07/07/ujkokori_korarkok_es_korularkolt_teruletek_kutatasa_baranyaban
http://www.ace.hu/am/2008_3/AM-08-03-KA.pdf
http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=45.984461&lon=18.417367&z=17&m=b (orto 2000-en jól látszik)

25. Szemely Hegyes I., II. (mindkettő igen-igen nagy!)
http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=46.017015&lon=18.338338&z=17&m=b (orto 2000-en jól látszik)
https://www.google.hu/search?q=szemely+hegyes&biw=1280&bih=729&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=-xdmU8eNC8mI7AaNm4DgCg&ved=0CEoQsAQ#facrc=_&imgdii=_&imgrc=or7bmAR5p7Pb7M%253A%3BSVgdzXu7wS3vAM%3Bhttp%253A%252F%252Fm.blog.hu%252Fsi%252Fsirasok%252Fimage%252FK%2525C3%2525B6r%2525C3%2525A1rkok%252FSzemely-Hegyes_El%2525C5%252591t%2525C3%2525A9rben%252520a%252520nagy%252520k%2525C3%2525B6r%2525C3%2525A1rok%252C%252520m%2525C3%2525B6g%2525C3%2525B6tte%252520a%252520kisebb_2005.jpg%3Bhttp%253A%252F%252Fsirasok.blog.hu%252F2010%252F07%252F07%252Fujkokori_korarkok_es_korularkolt_teruletek_kutatasa_baranyaban%3B480%3B720

26. Vokány – Faluvégi-rész (1980-as évek óta ismert)
http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=45.905180&lon=18.346825&z=16&m=b (talán itt)

27. Villánykövesd – Jakabfalusi út-mente (1980-as évek óta ismert)
http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=45.894698&lon=18.421133&z=16&m=b (talán itt)

28. Mórágy (1980-as évek óta ismert) kugliban alig, “Mórágy körárok” csak tűzköves
tűzköves: téka alapján 2014/08/01
http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=46.241335&lon=18.622298&z=17&m=b

29. Sé-Malomi dűlő (Vas megye) (1976)
http://www.vasiertektar.hu/hu/s/3326/kiemelten-vedett-regeszeti-lelohely-se-kozseg-malomi-dulojen
http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_VASM_Savaria_34_1/?pg=124&layout=l
https://www.facebook.com/regeszetsavaria/posts/1123206694360212
http://zaol.hu/tudomany/eleink-tudasa-a-kutatasok-szerint-tudatosan-tajoltak-az-epitmenyeket-1723838

30. Becsehely-Gesztenyési-földek (Zala) (régen ismert)
http://www.ace.hu/am/2015_2/AM-2015-2-PBJ.pdf

31. Kaposújlak–Várdomb-dűlő (2007)

32. Sormás–Török-földek (Zala) (2007)
http://www.ace.hu/am/2015_2/AM-2015-2-PBJ.pdf

33. Nagykanizsa–Palin-Anyagnyerőhely (Zala) (2007)
http://www.ace.hu/am/2015_2/AM-2015-2-PBJ.pdf

34. Zengővárkony

35. Feked – Lapos

36. Geresdlak – Hosszú-hát II.

37. Geresdlak – Hosszú-hát I.

38. Nagykozár – Zámájur-dűlő

39. Magyarsarlós – Kerekes-dúlő

40. Kökény – Temetői-dúlő

41. Palkonya – Gréci-dúlő

42. Harkány – Szilágy

43. Solt
http://magyarostortenet.gportal.hu/picview.php?prt=490415&gid=2078631&index=9

44. Dunatetétlen

45. Jánoshida (-Portelek?)

46. Gétye-Gyomgyáló-lejtős (Zala)
http://www.balatonimuzeum.hu/de/forschungen/forschungsprojekte/item/616-keso-neolitikus-korarok-felmerese-getyen/616-keso-neolitikus-korarok-felmerese-getyen
http://www.ace.hu/am/2015_2/AM-2015-2-PBJ.pdf
http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=46.751366&lon=17.067894&z=17&m=b

47. Sormás – Mántai-dűlő
http://epa.oszk.hu/01600/01613/00013/pdf/zm_13_2004_29-54.pdf

48. Vámoslucska, Fogas, Hajná települések között
http://www.hirek.sk/mozaik/20120407115423/Stonehenge-megfelelojere-bukkantak-Szlovakiaban.html

49. Szurdokpüspöki
“Szilágyi Márton az MTI kérdésére elmondta: véletlen, hogy a gyapjas mamutok maradványai éppen egy rézkori, 5200-5300 éves telep területén kerültek elő. Utóbbi szintén szenzációs lelőhelynek számít: egy 250-300 méter átmérőjű, kör alakú sáncgyűrűt mutat a feltárás, két cölöpszerkezetű építménnyel együtt. Utóbbiak funkciója még nem tisztázott, de talán az erődítés kapui lehettek. Egy ilyen megépítése jelentős társadalmi szervezettség meglétét sejteti.
A feltárást vezető régész hozzátette: különlegesség, hogy a telep legsűrűbben lakott részei a sáncgyűrűn kívül estek, tehát nem csak védelmi céllal épülhetett az erődítés”
hir3.hu/magazin/7/122092/jegkorszaki_mamutmaradvanyok_es_bronzkori_telep_egy_lelohelyen

50. Rohonc
http://juharizsuzsanna.blog.hu/2014/07/21/stonehenge-t_talaltak_rohoncon

51. Bezeréd-Teleki-dűlő II
http://www.ace.hu/am/2015_2/AM-2015-2-PBJ.pdf

https://docs.google.com/file/d/0B2Lni7vEXTpeQVpZSHJSZVFjdzg/edit?pli=1
Szerint a mai Szlovákia területén 56 neolitikus körárok van. A cikk az angol, bajor, osztrák neolitikus körárkokról említést tesz, a mai Magyarország területén lévőket nem említi.

 170. meggymag — 2016-08-29 12:53 

Az ezévi, európai gabonakörök listája:

<http://www.fgk.org/?cat=338

Azon a szezon szó használatos, érthetö, a gabonaéréskor keletkeznek ezek a körök.

 168. meggymag — 2016-08-29 11:21 

„A konteósoknál talán csak a régészek tudják jobban, hogy bolygónk telistele van az emberi civilizáció és kultúra olyan szokatlan, múltbéli megnyilvánulásaival, amelyek egy részét megnyugtató és egyértelmű módon a mai napig sem sikerült megmagyarázni. Ebben a társaságban szerintem mindenki hallott már a Nazca-fennsík furcsa ábráiró …..

Nos, léteznek – ha nem is egyszerübben megmagyarázható- ebbe a megjelenési kategóriába besorolt, mai, a napjainkban képzödö alakzatok is.

Gabonaköröknek nevezik öket magyarul, az alábbi link mutat is egy ilyet.

<https://www.youtube.com/watch?v=kkR7otwyvWs

A németnyelvü IT-ben is ráakadtam egyre amely az idei Július hónapban jött létre.
Kornkreis nevü képzödményekröl adnak hírt, képeket, interjúkat. Ugyanis a Németo.-i Bajorországban elég gyakori jelenség amint arról további linkek alatt is hírt adnak.
Az idei, a Fürstenfeldbruck nevü nagyobb helységhez tartozó Mammendorfban jött létre. A „képzödmény“ átméröje 180 m, gyönyörü mintázatú. Nyitva állt az érdeklödö közönség számára is, addig amíg aztán a földmüves learatta. Nagyszámú látogatója volt.
Kissé csodálkozom, hogy learatta, hiszen a látogatók önként adományoztak, anyagi kára tehát nem lehetett. (a konteós learattatásra is gondolhat a mai krízises helyzetben; ha nem egyébért, akkor az ott elöállt nagy közfelhajtás miatt: örök, rendörök, parkolóhelyek, adománybeszedö, filléres elszámolás, adó, számtalan riporter, stb.)

Jó pár évvel ezelött, Angliában, a Stonehendge szomszédságában észlelték az elsö gabonakört. Azóta is Angliában a leggyakoribbak és nem képzödnek akárhol. Úgy mint Németo.-ban sem és máshol sem a világban.

Egyes hozzáértök kb. egy kategóriába sorolják a Stonehendge és tsai-t amelyek köböl vannak, a füköröket, a gabonaköröket és a Cajamarquillai üregeket is mint „földköröket“.

Ha megint nem jelenik meg a link, -Kornkreis in Mammendorf- a keresöszó a google.de alatt. Ez a legelsö, de még számos videó, cikk is van.

 167. vidrabet — 2016-01-16 17:59 

“vélelmezhetően fáradtságos munkával” – ide nem kell a -t; fáradságos

 166. meggymag — 2015-10-13 21:12 

@petiba:

“Max, ha reagálni akarok rá, akkor úgyis a válasz gombra kattintok.”

Lehet olyan hsz. is amit megint csak elolvasni szeretnék, vagy olyan, amire válaszolni is, de már nem a legelsö. Azokat úgy keresem, hogy már a keresés közben is változtathatják a helyüket.
Ennek értelmében idézem @gigabursch pillanatnyilag 4sz.
hsz.-t.
Mi van, ha mire az én hsz.-m olvasod, az már nem a 4.sz alatt fut. A 4. szám alattival meg nincs mit kezdened?

Ez már csak olyan utó”hörgés”, a változtató késztetés az
benne van a zembörben, annak fölösleges ellenállani, mondaná a …

 165. meggymag — 2015-10-13 20:47 

@petiba:

“Tessék örülni, hogy nem kell keresgetni az alját a tetejének.”

Megpróbáljuk.
Máris eszembe jut a nagyanyák legbölcsebbjének többször is hallott elmélkedése: a kígyó a fejétöl a farkáig 4m. hosszú. A farkától a fejéig 3m.hosszú. Hány méter a kígyó?
(szmájlival)

 164. petiba — 2015-10-13 18:44 

@Rumcájsz von Jicsin:

Akkor nem tetszett még azzal a hajnövesztő problematikával összeütközésbe kerülni, hogy az oldal alján szembetalálkozik egy “összes komment” fülecskével?
Ez mondjuk még önmagában csak egy plusz kattintás lenne, hacsak nem jön elő az a – valszeg foxis – probléma, hogy az “összes komment”-re kattintva kidob a felületről, azaz újra bejelentkezést kér. A bejelentkezés után pedig megint nem jut a lúzer júzer a kommentek “végére”, csak ismét az összes komment fülecskéhez, amire kattintva újra a jelentkezz be, majom! üzenet jön szembe.
És x frissítés után frissül végre, és hosszú szórakoztatás után jut el a zember a kívánt pontra. És emlékszem, ez másnál is előfordult, nem csak nálam. De ezt leszámítva is ez a legkényelmesebb, főleg ahol 100+-os hsz szám van.
A számozás biztos jobb lenne, ha maradt volna az eredeti, már annak, akinek ez számít. Nekem pl. tökmindegy az, hogy egy komment hányas szám alatt fut. Max, ha reagálni akarok rá, akkor úgyis a válasz gombra kattintok.
(szavaztál?):)

 163. Rumcájsz von Jicsin — 2015-10-13 13:08 

@petiba:
“Tessék örülni, hogy nem kell keresgetni az alját a tetejének.”

Ez max annak öröm, aki annyira nem ismeri ki magát saját billentyűzetén, hogy nem tudja, hogy a Home billentyű megnyomására az oldal elejére, míg az End billentyű megnyomásával az oldal végére lehet jutni!
Ha valakit zavar ez a hajlobogtató sebesség, az használja a Page Up vagy a Page Down billentyűket amelyek használatával mindig egy képernyőnyit lehet sétálni le, vagy fel!
Így aztán, nem kell sűrűn csapágyat cserélni az egér görgőjében! 🙂
További kellemes időtöltést!

 162. gigabursch — 2015-10-13 08:33 

@petiba:
Most már mineden világos (mint néger feneke az alagútban).
🙂

 161. becsuszoszereles1k — 2015-10-12 23:50 

@petiba: Ke’re’se’t tovabbitjuk az anyahajora, ha On hallucinal, es megnyomja a 7-es gombot! 😛

“Hacsakazérnem XD” XD
Armani es szerelem! 😀

 160. petiba — 2015-10-12 22:27 

@becsuszoszereles1k:

Na, ájjjjon má meg a közel-keleti karavánmenet, micsoda cselszövő ármánykodás folyik itten, hőőő?!(vagyis gyááá)

Kit karolok én átal, meg vissza?
Még a végén meg tetszenek gyanúsítani, hogy csókos cimbi vagyok? Miután most fenyegettem meg sűrű rosszallással egy nyugdíjazott ejtőernyőst? Hacsakazérnem XD

Végül is felállíthatunk három verziót.Csak a kedvetekért.

Á.) Kesztyűt dobtam a főejtőernyős elé, és halálosan megfenyegettem, hogy morcos vagyok, és ő erre úgy megijedt, hogy gyorsan megtette, ami után (azér többedmagammal ám!) vagy egy éve siránkozom. Bizonyára egyébként így történt, de hajlok rá, hogy nem.

Bé.)Főejtőernyős asszonykája a hosszú házasság során sem lépett az elsárkányosodás útjára, így az exdenevér nincs szokva a véget nem érő csesztetéshez, és véletlen pont most lett elege a folyamatos morgásból, zsörtölődésből. Nem hiszem, hogy így történt, de hajlok rá, hogy esetleg.

Cé.) Hiú nyugdíjasként, és egyébként maximalista pasasként (azért ne feledjük azt a kék szeméhez passzentos konteókék inget a kékborítójú könybemutatós fotón) törekszik kedvenc terméke minőségbiztosítási követelményeinek maximalizálására, és közönségbarát felépítésére.Mivel a számítástechnikai képzettsége nem egyenesen arányos a konspirációs műveltségével, ehhez szükséges egy segéderő, aki sajnos nem tartozik neki egy szívességgel, ezért inkább megvárta az új könyvbemutatót a következő plasztikai műtéthez. Fogadást talán erre a pontra kötnék.

Na de karolás, az aztán nincsen.(max egy piripötty, meg egy kémkönyvXD) Ahhoz, hogy egy gépnaris KH-t ölelgessek, annyit kellene innom, amennyit nem tudok.Meg aztán ki tudja, egy nyugdíjas ejtőernyős életének ki a párája, mi van, ha egy Nyikita? Vagy Ursula von Brünhilda?

XD

Tessék örülni, hogy nem kell keresgetni az alját a tetejének.
Hogy a sorszámok mérisnem maradtak, na azt a Balázstól tessenek megkérdezni. (asszem ő az, aki sajnos nem tartozik az ejtőernyősnek egy szívességgel)

 159. becsuszoszereles1k — 2015-10-12 15:22 

@gigabursch: 😀

Pontosan idezzel, Bahatom!:

“Elete pa’ra’ja.” A Petiba’nak.
—-

Neem. Ez az ujitas Petiba evezredes sohaja volt! Szvsz Tiboru mar nem birta hallgatni, es most rakoltotte az uj konyve honorariumat az informatikus szakemberere…
Igy most Petiba’ atkarolja Tiborut es viszont -, de mar nem birkozas celjabul.

 158. gigabursch — 2015-10-12 13:06 

@becsuszoszereles1k:
Kit akar Petibá átkarolni?
Mit szól ehhez kedves élete értelme?
🙂

 157. becsuszoszereles1k — 2015-10-12 11:10 

2./old 155.@gigabursch:

Hol van az mar, Giga?! 😀

Ez @petiba’ atkarolo hadmuvelete… 😛

 156. tiboru — 2015-10-12 09:16 

@gigabursch:

A kommentek sorrendje megváltozott, mostantól a legfrissebb van legfelül. A tiéd (ha jól látom) most a tizedik.

 155. gigabursch — 2015-10-12 07:16 

Tud valaki valami értelmes válasszal szolgálni azügyben, hogy mi történt itt a hozzászólások sorrendjével és hová tűnt a 146. sz. hozzászülásom, benne egy TeCsős linkkel, amit innen ketten is jól dokumentáltan megnéztek?

 154. gigabursch — 2015-03-19 09:42 

@zizzi:
Pont ezt ecseteltem feljebb, cáfolandó az elképzelést.
Míg a Kanári-szigeteken ott ahol ezek a gödrök vannak, van kinyerhető/lecsapható pára, itt nemigen.
Vö. dömborzati elhelyezkedés. Kanári szigeteken az egész gödörsor a lapályokon van, míg az üregsor gerincen fut végig. Onnan lefut, lefolyik a pára, tehát nincs mit kicsap(at)nod.

 153. gigabursch — 2015-03-19 09:37 

@meggymag:
Mivel nem vagyok azon a szinten, hogy bármiben is perdöntő álláspontot képviseljek, így általában szívesen hallgatok a nálam okosabb emberekre.

S bár Däniken és Pap Gábor nemigen említhető egy szinten (bár Dänikent és követőit egyébként nagyon szívesen olvasom, ha elém kerül, mert gondolatébresztő és érdekes), szinte bizonyos vagyok benne, hogy van ezeknek nem űrhajós magyarázatuk is, ami értelemszerűen különbözik a hivatalos állásponttól.

Mindenesetre köszi.

Egyébként épp a Nazca-vonalak (nem az ábrák, a vonalak) magyarázata volt az, ami engem ezen üregek esetében valamilyen hasonlóságra próbált ébreszteni…

 152. meggymag — 2015-03-19 04:23 

@gigabursch:146.

Ez is érdekesség akar lenni, rengeteg kép:
repülö csészealjakról,3 ujjú szürkéröl, kukorica emberekröl,a Pap Gábor Nazca-i elöadásához találó mintákkal, ürhajósokkal kezeslábasban.
UFO -reptér Teotihuacan-ban, és igy tovább.

“Ősi földönkívüliek Mexikóban”

http://tudomany-es-elet.hupont.hu/7/osi-foldonkivuliek-mexikoban

 151. becsuszoszereles1k — 2015-03-18 10:06 

146.@gigabursch: Megneztem, nagyon erdekes.

 150. meggymag — 2015-03-17 14:12 

@gigabursch:146

végre megnéztem,nagyon érdekes.

145. rdos: ezt is

 148. gigabursch — 2015-03-17 11:35 

147. @meggymag:
Arról volt szó szintén @rdos 88. hsz-ban.

 147. meggymag — 2015-03-17 08:44 

@gigabursch:146

végre megnéztem. Nagyon érdekes.

Ez is:145. rdos — 2014-09-27 12:14

 146. gigabursch — 2015-03-16 11:54 

Nem kapcsolódik szorosan a poszthoz, de – innen nézve – közel van hozzá és legyünk őszinték legalább annyira nem tudunk rá hivatalos és elfogadható válaszokat.

Érdekességképp csatolom, félig off, tanulságos szempontok lehetnek benne.
(https://www.youtube.com/watch?v=yXazELkq3BE, https://www.youtube.com/watch?v=0eWjYjfMLFE)

 144. h1jcsaba — 2014-09-27 11:49 

126. rdos — megoldása tűnik számomra a legvalószínübbnek-így végigfutva a kommenteket 🙂 DDD

 143. jukeey — 2014-09-27 03:31 

Erről se tudtam eddig:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Carnaci_kősorok
És itt vannak a szomszédban.
Véletlenül találtam, egyből ez a poszt jutott eszembe.
Nagy mennyiségű megfarigcsált szikla, mely még csak kétes hasznosságúnak sem nevezhető: vallási, művészeti vagy hatalomfitogtatási elmebaj, illetve ezek ötvözete. Oszlop vagy gödör mindegy, ennél nagyobb hülyeségek is vannak.

 142. gigabursch — 2014-08-21 12:36 

@untermensch4:
Én írtam róla és a jelen eseményeit vizsgálva és hivatkozva egy úgy 3 évtizede látott Delta-epizódra.

 141. untermensch4 — 2014-08-21 10:00 

@untermensch4: mármint a kutató előtt a helyiek nem sejtettek semmit a vízről, csak a lámaszőr élte túl a történelmet, az inkák és a víznyerés nem

 140. untermensch4 — 2014-08-21 09:58 

most így újra nem olvasom végig a kommenteket, ha vki írta már, elnézést. holmi ismeretterjesztő filmben inkákkal kapcsolatban volt hogy miért tudtak mezőgazdászkodni qrva száraz hegyekben. hajnali pára, a köveken nem csapódik ki, szöveten igen. tán azóta hogy egy koránkelő kutató kapcsolt hogy nem izzadhatta át akkor és ott a sátorban még száraz poncsóját, keret+műszálas fonál kombóval. több szál pókhálót/hajókötelet parodizáló összefonásával értékelhető mennyiségű vizet is lehet szerezni. nem tudom hogy ennek a helyszínnek a klímája is hasonló-e?

 139. Salamancai űrhajós — 2014-07-28 16:48 

@gigabursch: Háááát… 🙂 Mindenesetre nekem nagyon úgy tűnik, mintha valami alapozás lenne. És olyan a műholdkép alapján, mintha tőle jobbra egy kiszáradt folyómeder lenne, ezért ugrott be a gát és az akvadukt.

 138. realcorpus — 2014-07-28 15:17 

@gigabursch:
Az eleje olyan, mintha völgyvidékről indulna.
Hát kicsit eltévedtek az amuri partizánok… =)

 137. gigabursch — 2014-07-28 11:28 

@Salamancai űrhajós:
Hegygerincen?

 136. Salamancai űrhajós — 2014-07-28 10:16 

Nem lehet valamiféle gátrendszernek az alapozása? Olyan, mintha egy egykori folyómedret követne.

Persze ez alapján lehetne valami vízvezeték-rendszer része is.

Mondjuk egy akvadukt alapozása.

 135. gigabursch — 2014-05-15 17:43 

@rdos:
Ha öntözöl – szikesítesz. Baromi lssan, de szikesítesz.
Ha esőből, párából harmatból nyersz vizet, akkor nem.

 134. fred741 — 2014-05-15 14:09 

Olvaszto tegelyek pl.?
Az megmagyarazna a belso kialakitast. Mint regen a harangontesnel, a foldbe vajt uregekbe vezettek a femet.
Lehet ezeket is hasonlo celra hasznaltak.

 133. rebel — 2014-05-03 14:14 

Túl azon hogy mi volt a funkciója, még nagyobb talány hogy KIK építették…

 132. rdos — 2014-05-03 13:49 

Sajna a mezőgazdasághoz nem értek. Amennyire tudom a sivatag is termőre fordítható, csak legyen öntözésre édesvíz. Pl.

http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=28.416768&lon=30.465088&z=13

A gödört alkotó kövek, kavicsok, homok közötti térrész = hézagtérfogat a kicsapódó víz tárolására nagyon is alkalmas (ha mulcs – fólia borítást is alkalmazna, a párolgási veszteséget is tudná csökkenteni, mert ami éjjel – hajnalban kicsapódik, az nap közben a felszín alól is! párolog).

A képek szerint a szőlő meg köszöni szépen jól érzi magát a gödör alján. Lassan mi is jó ha megszokjuk ezt a “gödör alján ‘jó’ életérzést”. 🙁

 131. gigabursch — 2014-05-03 13:08 

@rdos:
Fentről a hetedik képen látsz egy érdekességet.
Párás fellegeket.
Ebből ugyan eső nem esik, de megfelelő módon harmat kicsapható belőle és így növénytenyészetnek alkalmas lehet a terület HA(!)
ha a talaj mindezt lehetővé teszi.
A fenti üregek viszont óriási hézagtérfogattal rendelkeznek, ami nem teszi lehetővé a növénytenyészet megmaradását – ismereteim(!) szerint.

 130. rdos — 2014-05-03 11:59 

@freca: “Még nem volt kapacitásom minden hozzászólást rendesen elolvasni.”

Nem állítom hogy megvan a megoldás, de ha a 126. sorszámú linkemet megnézed, hasonló üregekben Lanzarote szigetén ma is így termesztenek szőlőt.

Korábban élénk vita is kialakult erről a lehetőségről, kb. 80-tól.

 129. freca — 2014-05-02 06:26 

A rádiós izé számára milyen indokokkal választották ki a helyét?

 128. freca — 2014-05-02 05:56 

Még nem volt kapacitásom minden hozzászólást rendesen elolvasni.
Felvetődött már, hogy lakások? Képzeljünk mindegyik fölé egy sátrat, máris aránylag – a többi elképzeléshez képest – reális.
És a védettség miatt költözhettek ilyen hülye helyre.
Talán esetleg…

 127. rdos — 2014-04-11 11:21 

@404notfound: Azért vagyok szkeptikus ötleteddel kapcsolatban, mert itt nincs gyorsan zuhanó vízszintű Holt-tenger, + két fajta talajvíz (sóval telített és “édes”)…

 125. 404notfound — 2014-04-09 01:06 

Arra vagyok gondolva, hogy itt is vannak vicces üregek:

http://pangea.blog.hu/2014/04/06/feltamaszthato_holt_tenger

Szóval esetlegtalán érdemes lenne eme geológus?nál érdeklődni, hátha mond egy olyat, amitől az megfejtés.

 124. morat — 2014-02-21 14:31 

Elnézést, ha volt már, de most ugrott be egy ötlet:

Büntetésvégrehajtás

Nem volt börtön, mindenkit nem lehetett kivégezni, szóval aki lop/csal stb: irány a hegyre gödröt ásni. Kisebb vétség egy gödör, nagyobb vétség 3 (10-, 20-, 100) gödör stb., stb. A minőséget természetesen a kőkemény ellenőrök ellenőrzik, aki elrontja kezdheti elölről. Lehet fokozni, hogy egyszerrre, vagy határidőre, kap közben ellátást vagy nem, esetleg önmagának kell gondoskodnia stb.
Gondoljatok bele: kőkemény büntetés az ilyen értelmetlen munka, de a társadalomnak még mindig jobb így, mint bezárni és eltartani.

 123. ujfiu — 2014-02-21 11:16 

@carera:

A képek nekem is teljesen úgy jönnek le, mintha valami aknamező (vagy bármilyen robbanóanyag) által képződött üregek lennének.
Mivel a sáv végénél a talaj néhol fekete, mintha megégett volna: lehet, hogy próba robbantások voltak, vagy csak szimplán az északi végén lévő robbantást így oldották meg távolról (sok lerakott robbanó töltettel indítottak “futótüzet”, amivel a végén lévő robbantást távolról tudták beindítani)

 122. rantotthus — 2014-02-19 17:02 

Néhány eltévedt kínai melós elkezdte felhúzni a Nagy Fal újabb szakaszát, mikor szóltak nekik, hogy tán nem itt kéne

 121. rebel — 2014-01-25 18:29 

Azért az elég érdekes hogy ezek a gödrök, a Nazca vonalak és a világ legnagyobb rádió obszervatóriuma nagyjából EGY EGYENESEN FEKSZIK. A parttól 30-40 km-re… egymástól 150-200 km-re…
Meglehet hogy titkos konspiráló tudósok, felfedezték hogy mind a gödröket ásó, mint a Nazca vonalakat (és figurákat) rajzoló őskori törzs, kapcsolatban állt a földönkívüliekkel (a fennsík leszálló pálya volt) és e randa sanda tudósok, azért pozícionálták oda nagytitkosan az obszervatóriumot, hogy rádiójeleket fogjanak az alienektől, hiszen ha évezredekkel ezelőtt itt landoltak, hátha most is erre felé jönnek majd…

 119. gajner — 2013-12-15 16:37 

Ideiglenes rejtekhely katonák számára. Minden mélyedésben 3-4 katona, megfelelően lefedve/álcázva. Megvárni amíg az ellen elhalad, letáborozik éjszaka, kimászni, odalopózni és csihi-puhi. Szerintem.

 118. dugong — 2013-12-07 04:28 

@tiboru: Irod hogy: “úgy néz ki, mintha a sziklafalak egy óriási, hajdanvolt robbanás égésnyomait viselnék magukon.” Ezt gondolom konnyu lenne ellenorizni hogy az a fekete folt tenyleg korom (szen) e. Errol tudsz valamit?

 117. gigabursch — 2013-12-04 15:45 

@rdos:
Szahara.
Hát az nem kis darab földterület.

Szerencsére egy magyar erdőmérnök prof, Dr. Fehér Dániel (http://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9r_D%C3%A1niel) 1934-ben és 1936-ban francia kutatótársaival még az akkor viszonylag klimatikailag sem befolyásolt állapotban vett fel irdatlan mennyiségű meteorológiai adatot, nomeg jópár talajélet vizsgálat is hátramaradt mögötte.
Munkásságát vagy 25 nyelvre lefordították (ebből úgy 4-5 az ő érdeme). Szóval eléggé áttekinti az egész Szahara kialakulását és működését.
A második expediciójának könyve (útleírása) esetenként felbukkan antikváriumokban, de ritka mint a fehér holló (A Szaharán keresztül, Sopron, 1943.).

.
De miért is izgalmas a munkássága?

Csak azért mert a NASA meg az orosz társa (nem tudom a nevét) ALAPMŰKÉNT tartja nyilván, hogyha az ember egyszer el tudja majd hagyni a Földet, akkor hogyan tud majd bolygót kolonizálni és élettel megtölteni.

.
Mindez hogyan kapcsolódik a fenti kérdéskörhöz?

Csak úgy, hogy a kb 5.000.000 km2 kiterjedésű Szaharában meglehetősen kevés az olyan hely és időszak, ahol van páradús levegő. Nem kizárt, csak kevés
Sajnos nem volt alkalma Almásy Lászlóval (Angol Beteg) egyeztetnie, mert épp egy időben kétfelé sodorta őket az élet, mert így utólag van pár tézise, ami megdőlt. Arányaiban véve egyébként elenyésző, de önmagukban fontos tézisekről van szó.
Szóval egy ilyen internetes cikkel óvatosan kell bánni.

Hozzá kell tenni, hogy a könyvében 1936-ban (kiadva 1943) olyanokat (is) ír le, ami a mai PC világban már elfogadhatatlan (pl. a franciák elarabosodása, -négeresedése => korcsosulása (szó szerint(!)), gyermekvállalási és születési ráták problémái), de ez már csak adalék.

Ajánlom mindenki figyelmébe.

 116. alfredostroessner — 2013-12-04 15:33 

Peruban ősrégi megoldás volt a burgonya nagyobb magasságban történő szárítása. Bizonyos időszakra kitették a krumplit, majd a nap és a szél jótékony munkájának eredményeképpen könnyen porítani tudták a cuccot. Egyszóval krumplipüréport készítettek. Mivel Peruban közel 160 fajta burgonyát ismernek, így elképzelhető, hogy mindegyik család más-más üregbe helyezte a különböző féléket.

Ez lenne egy logikus magyarázat. A másik, ami eszembe jut, hogy téves képzetnek tartom azt gondolni, hogy elődeink mindent tudatosan, valamiféle célra készítettek. Az ember sok haszontalan dologra tudja elfecsérelni az energiáit, aztán legfeljebb kitalál hozzá valami mesét (pl. meg nem értett művészet, vallási áhítat stb.), hogy ne tűnjön teljesen hiábavalónak. Az üregek például lehettek az elhunytak lelkeinek “tárolói”, ahova az akkori halottak napján felmentek tiszteletadásból.

 115. alfredostroessner — 2013-12-04 14:54 

@tiboru: Újabb konteó van születőben. Állítólag Paul Walker színész rájött valami ultra disznóságra a Fülöp-szigeteki segélyezéssel kapcsolatban (tiltott népességszabályozás adománynak álcázva – magyarán NWO), és ezért egy drón végzett vele és a haverjával. Az elkövetők jó koreográfushoz méltóan még egy száguldás-Porsche-jamesdean megfeleltetést is kreáltak.

A végzetes dróntámadás videója:
http://www.youtube.com/watch?v=sXuBvc_G7tA#t=81

 114. whitebeard — 2013-12-04 14:45 

OFF

2613.12.4.
Tiboru köbük unokája megírja következő postját:

A titokzatos elipsziseket tártak fel közép-európában.

A régészeti ásatások által előkerült építmények elipszis alakúak cca.100m nagytengellyel 50-60 m kistengellyel. Különösen sokat 1526-ot (a feltárások még tartanak, lehet több is) találtak a valaha közép-Európának (régies szóhasználattal) nevezett térségben. A tudósok vitatkoznak rajta, mi is lehetett ezen építmények rendeltetése.
1. Síremlék?
2. Híradástechnikai eszköz?
3. Energia gyűjtő centrumok?

 113. rdos — 2013-12-04 13:11 

@gigabursch: Igazad van, megnéztem Peru klímáját, a hideg tengeráramlat miatt valóban hidegebb, mint az a földrajzi szélesség alapján indokolt lenne.

Ezzel együtt, a levegőből víz projekt szerintem elképzelhető, még akkor is, ha kb. 50 km-re vagyunk az óceántól.

Egy mai példa, nem is víz, de egyenesen jég előállítására a sivatagi levegőből.

http://www.mernokbazis.hu/cikkek/jeg-a-sivatagban

Már most ha ezt a célt szolgálták a mélyedések, akkor az óceánnal párhuzamos tájolásuk, valamint hogy az alsó sacc 500 métere és a felső, majd ekkora szakasza az az emelkedő plató óceán felőli szélén van, alátámaszthatják a tippemet. Elismerve, a középső szakasza a plató közepén fekszik.

 112. tiboru — 2013-12-04 09:52 

@sasdi4a:

Üdv köreinkben!

 111. jukeey — 2013-12-04 08:40 

Erős a gyanúm hogy ha ezekben a lyukakban csak egyszer is heves tűz égett volna, évtizedeken vagy évszázadokon kresztül víz érte volna őket, netán hulla vagy faanyag rohadt volna bennük, az rég nyilvánvaló lenne néhány mintavételből, szerintem páran már a környék porát is átvizsgálták elektronmikroszkóp alatt. Főleg hogy a gödröket úgy tűnik nem kimélyítette a szél, hanem inkább hordalékkal töltötte fel, és csak a külső peremükön koptatott. Kitermelés ettől még éppen talán szóba jöhetne, főleg ha nem építőelemként, hanem mondjuk zúzalékként vagy porként burkolási vagy egyéb célokra termeltek volna ki, amit másfél évezred alatt könnyen eltüntethet az idő, de ennek meg a másfél kilométeres sávban való elhelyezkedés mond ellen leginkább.

@sasdi4a: Én is amondó vagyok, könnyen lehet hogy mondjuk évente egyszer az egész törzs feljárt oda a lyukak mentén sorban állva valami szertartásos marhaságot végrehajtani. Az antennatelep inkább ufósoknak való táp, esetleg azt sejteti, hogy arrafelé már rég megfigyelhető különleges jelenségek lehetnek a háttérben a lyuksor és az antennatelep helyének megválasztásában egyaránt, mint valamiféle szárazföldi Bermuda-háromszög.

 110. sasdi4a — 2013-12-03 20:10 

Sziasztok!
Most regisztráltam, ez az első kommentem 🙂
Szerintem vallási oka lehetett, pl minden ember/család kapott egy gödröt amiket egy minta szerint ástak. A kibélelt gödrök előkelőké lehettek. A környék többi hasonltó helye lehet későbbi utánzat. A katonai bázis szerintem ettől független.
Azt nem tudom, mire volt jó a gödör, de hirtelen ez jutott eszembe

 109. daneel — 2013-12-03 18:06 

1. A Sz.G. itt tesztelte a null gravitációs energiacelláit. A hiányzó anyag (lyuk) átalakult energiává, lásd. E= m x c2 .

2. Nemrég készítette ezeket a lyukakat egy gabonakörös kommandó, azért hogy az itt kommentelő pihent agyúak ne unatkozzanak! 🙂

 108. jani22 — 2013-12-03 15:10 

Szerintem:
Védmű volt, a hirtelen jött csapadék elleni záportározó. Megóvja a lefolyó víztől a megművelt földeket.

Alkonteók:
– Nem volt elég hatékony a kitett tábla: KERÉKPÁROZNI TILOS!
– Egyszerű szívatás. Ma rossz voltál, na eriggyél csak fel és áss egy gödröt.
– Hadgyakorlat, aknamentesítők terepgyakorlaton.
– Keresték El Dorado kincsét.

200 év?? Kitartóak voltak.

– Mint a Folytassa cowboyban. Az indiánnak piálhatnéka volt, bement az ivóba és elkiáltotta magát: „Aranyér a Medvecsapáson”. Mindenki elszaladt keresni a kincset.

 107. gigabursch — 2013-12-03 14:46 

@rdos:
Nem egészen.
A térítők és az Egyenlítő között, ahol hideg tengeráramlat mellett állandóan leszálló légáramlat van.
ilyet látsz Afrika déli féltekéjének mindkét partján, ahol a NY-i oldalon a déli köráramlat egy ága folyik É felé, míg a K–i oldalon egy kis áramlat van, akárcsak Afrika ÉNY-i oldalánál, ahol szintén egy hideg hurok érkezik és nincs felemelkedő párás légtömeg (vö: Kanári szigeteken is csak 20-22°C az Óceán, holott Hawai-on meg vagy 4-5 fokkal melegebb.
Ez emberiség léte nélkül sem lehet ebben a formában sokkal zöldebb, csak a folyóvölgyekben.
Tehát itt a legutolsó eljegesedés időszakáig bezárólag erősen kétséges, hogy bárminemű komolyabb erdőtenyészet lett volna, ha volt az is csak a korábban felvázolt köderdők (a kanári-fenyők jó példa ebben a kérdésben).

 106. sztalker — 2013-12-03 13:21 

Pár ötlet, a megoldás legkisebb reménye nélkül…

— Óriás hangszer rituális célokra:
Ha a térségben van vmilyen rendszeres szélmozgás, a hatalmas lyukmezőre feszíthetnek esetleg egy réteget, a lyukba erősíthetnek vmit, ami talán hangot ad és ezt a közösség tagjai élvezhetik is. Afféle természetes orgonálás lehet a népeknek.

— Távkozlési rendszer:
Olyan sürven vannak egy sávban a lyukak, hogy az már egyfajta pixelhálózatot, rácshálózatot alkot (raszter), tehát sűrű szabályos struktúrájú rácsszerkezetről beszélhetünk, amit már csak használni — kitölteni — kell vmivel…
Talán nagy méretű, de kis súlyú és könnyen mozgatható (szférikus, gömbszerű) tárgyakkal (bőrből készült óriási labdacsokkal?) tűzdelhették tele a sokezernyi lyukat, ezzel roppant praktikusan üzengethettek az éppen aktuális isteneiknek is, hiszen az ide-ida tologatást, (gurítgatást) a lyukakban gyorsan meg lehetett oldani, akár kódjelzést is köthettek hozzá (színekkel?), akkor a távolabbi településekről is jól olvasható volt a hír, ha rossz úthálózat, gyenge hírvivő (futár) szolgálatuk volt (ezt nem tudom, az inkáknak spec volt ilyen hálózatuk), akkor talán megérte kiásni. Lehet benne tüzet gyújtani hasonló okból, vagy nagyon füstölő anyagot is elégetni, ez is alkalmas lehet hírközlési célokra. (Pl. Napoleonnak is volt ilyen optikai hírközlő rendszere, csak azok kis karocskákból álltak, láthatártól láthatárig hálózták be az országot, így biztosítva a friss hírek eljutását a császárhoz.)

Ide kívánkozóan pár szót még a környék monumentális alakzataihoz. Ma már a legtöbb tudós egyetért abban, hogy pl. a Nazca-vonalak az isteneknek készített jelzések voltak, amolyan nagy tömegek által felajánlott áldozat az esőért, hogy meg tudják művelni a földjeiket, mert már a nyakukon volt egy klímaváltozás sajnos… De vannak tudósok, akik ezen túlmenően azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a térség kultúrája nem véletlenül „bukik” ennyire az ilyen monumentális rajzolatokra, vagyis talán nem csak az istenek gyönyörködhettek ott fent ezekben az alkotásokban, talán néha-néha maguk az emberek (alkotóik, tervezőik) is megnézhették a levegőből ezeket a rajzokat, sőt, eleve így tervezhették meg aztán olyan klasszul őket. Ez azt feltételezi, hogy talán ismerhették a repülés vmilyen lehetőségét, egyszerű változatát pl. a siklórepülést, esetleg a kínaiakhoz hasonlóan a papírsárkány-eregetést is. Az biztos, hogy Kínában sikerült először embert magasba emelni még időszámításunk előtt ilyen óriás sárkányokkal, leginkább katonai (megfigyelő) céllal. Később ez már rendszeressé vált a VIII-IX. századra. Esetleg itt is ilyesmiről lehet szó, talán elég volt így felülről „leolvasni” a szomszéd város üzenetét?

http://hu.wikipedia.org/wiki/Pap%C3%ADrs%C3%A1rk%C3%A1ny

Csak nagyon gyenge és halovány mellékinformációként hozom fel ehhez az inka kiput (zsinórírás), amiről már tudjuk, hogy elég komoly kódolási ismereteket követelt meg felhasználóitól (egyes tudósok szerint ezt lehetett már számítógépnek is nevezni akár, egy hétbites kódolási elvet alapul véve), tehát nem lehetet teljesen idegen e népektől az, hogy bonyolult ábrákat, mintázatokat alkossanak mag információs célra.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kipu

— Ókori stadion egy labdajátékhoz:
(Nem tagadom, ez a kedvencem! :))) Mivel kissé lejtős terepen van, és látok egy kanyarulat-félét is, akár 2 térfeles csapatjátékot is el tudnék ott képzelni, amiben az emberek egy görgethető óriási bőr v. rongylabdát próbálnak fel-le hajtani, miközben a lyukakban ülők meg éppenséggel ki szeretnék szorítani őket a térfelükről…
Ez válhatott az idők múlásával egy leegyszerűsített rituálévá is (addigra már mindenki unhatta a banánt, akarom mondani ezt az NB III-s színvonalat, mint mondjuk nálunk), és csak pár pap, meg „sportmenedzser” majomkodhatott ott fent, de aztán lassan ők is elunhatták, és az egész végleg feledésbe merült. (Pontosabban csak a golyó, a lyukak persze megmaradtak, akkor jöttek megint az ingatlanosok és vhogy így találhatták fel a golfot, de leginkább a golfklubot és -tagságot, mer’ hát abban van a zsozsó, igaz? . :)))

— Rituális elosztóhely, adószedő központ:
Évente egyszer, vagy nagy hadjárat(ok) után ide vitték fel a zabrált/beszedett kincseket, javakat, és a törzsfők, főnökök meg sleppjük és érdekszféráik (lásd NAV :-)) szerint szertartásosan szétosztották a zsákmányt, köztük akár embereket (rabszolgákat?) is. Azért van ilyen távoli és nehezen megközelíthető helyen, hogy ezzel is növeljék a legyőzöttekre mért pszichikai nyomást, ill. a kiváncsiskodókat kizárják ebből, esetleg aki nem volt túl segítőkész ebben a testvéries és igazságos áfakulccsal történő önadózásban, hát azt meg egyszerűen lehajították a hegyoldalról — vagy egyszerűen rájuk hajtották szegény Horváth Andrist, neki meg már úgyis mindegy, nem?… (Így legalább több maradt nekik.) :))

 105. FilcTroll — 2013-12-03 13:13 

@gigabursch:
@rdos:

Ezzel megbukik az Erózióellenes Társadalmi Manőver-elmélet is? És ha ők épphogy nem tudták, amit itt leírsz, bekpróbálkoztak, nem működött és bele is bukott a civilizáció? 🙂

A “sok(pixel)pontos lebegő délibáb sík” csodálatos ötlet. Hátha nem is fix helyről nézve ad megfejtést, hanem egy irányból, egy bizonyos magasságon, adott sebességgel repülve? Esetleg a Nap mozgásával valahogy összefüggésben? Nagyon tűéles képre (vagy animációra?) nem számíthatunk, és ez azt is felveti, hogy egy ilyen délibábhoz minden gödörnek fixen tájolva kell lennie. Nem túl iromba egy ilyen kőgödör ehhez?

 104. rdos — 2013-12-03 12:17 

@gigabursch: Megsülés témában meglehet igazad van, de persze nem bírom ki, hogy ne árnyaljam a helyi klíma témát. A térítők között, trópusi területen vagyunk, de magasan. Miért érdekes ez? A mi égövünkön 100 méterenként felfelé 0,6-0,7 fokot csökken a hőmérséklet. A trópusokon is hasonló lehet a helyzet. 400 méter tengerszint feletti magasságtól tartanak a gödrök sacc kétszáz méterrel magasabb szintig. Ez sacc 3-4 fokkal hidegebb átlag hőmérsékletet jelent, mint a trópusi. Persze ettől még meglehetősen melegnek és száraznak tűnik.

Abban is igazad van, hogy a “köd lecsapatása” szempontjából nem optimális a gödörsor elhelyezése (hegygerinc lenne szerintem a legjobb), már persze, ha ezért készült a gödörsor. Ha ködfogónak készültek a lyukak, akkor azért azokat művelni és karbantartani is kellett, akkor meg a síkhoz közelebbi felszín előnyösebb lehet, de persze ez is csak egy tipp.

Még egy ötlet.

A fenyő, amely megcsapolja a felhőket

http://www.rd.hu/A_feny%C5%91_amely_megcsapolja_a_felh%C5%91ket

Már most ha a gödrök fölött nagy felületű fonadék erdő volt, az részben árnyékolhatott, hajnalban meg vizet gyűjthetett a ködből. Ezek a karóra feszített, mesterséges “ágas bogas fák” felteszem könnyen bomló rostból készültek, ezért nem maradt nyomuk sem.

Elismerve, egyszerűbb lenne kultikus helynek titulálni a g0d0rsort, ha jól tudom a régészek hajlanak is erre a magyarázatra, ha “kínjukban vakarják a fejüket”. 🙂

 103. gothmog — 2013-12-02 19:34 

A tippjeim:
1. Próbatétel: Valamilyen beavatási szertartás része lehetett az áss ki egy ilyen és ilyen gödröt, a kitermelt követ meg hozd vissza a hátadon, építs belőle házioltárt vagy mittudomén. Mondjuk az idő előrehaladtával ez a próbatevőknek egyre nagyobb kibaszás. Kérdés, megállapítható-e a gödrök egymáshoz viszonyított kora.
2. Bányásztak valamit. Hogy miért ott és úgy? Mert azt mondta a sámán.
3. Rapa-nui effektus. Azt mondta a sámán, vagy az uralkodó, vagy a főpap hogy csinálják, nekiálltak, belepusztultak vagy hagyták a picsába.

 102. gigabursch — 2013-12-02 16:46 

@untermensch4:
+ 88. @rdos
+ 97. @Grifter
+ 100. @rdos

Nem lehet, értsétek meg, ezekben a gödrökben nem lehet növényt termeszteni.
Mindegyik olyan, mint egy parabolatükör.
Olyan növény nincs, ami a gyújtópontja fölé tudna emelkedni, mert megsül!

Nem véletlen, hogy a (pl. gyümölcs)fák körül tányér is ~ sík aljú.
Ha nem az, akkor módszeresen lehet elővarázsolni a héjaszást (a kéreg “lesülését”), még akkor is , ha erről Bálint gazda sohase beszélt.

Amúgy meg nézzétek meg egy nagyjából kör alakú gödör benövényesedését a környéketeken.
Mindaddig, amíg a futónővények be nem borították a felszínét (szigorúan fentről lefelé), addig semmi nem tud benne fölfele nőni. Sőt később is csak akkor, ha már szélről be lett árnyalva, de nem teljesen.
A Természet ismeri a fizikát – csak nehezen árulja el.

Ebbe értelemszerűen vizet sem lehet lecsapatni, legfeljebb kipárologtatni.
A páralecsapódáshoz az a célszerű, ha felületek vannak a párás légáram útjában (látványos pl. télen a dér, ha van egy kis légmozgás, mert akkor oldalra építkezik) és ezek a felületek túlhűlnek a környezethez képest.

Nem jártam még ott, de van egy sejtésem, hogy a térség java az a leszálló áramlatok területén van, márpedig ott nem sok csapadék van még kicsapható pára formájában sem.
Egyébként ezzel kapcsolatban, még kiskoromban láttam a Deltában egy arról szóló kisfilmet, hogy itt az Andok NY-i oldalánál, ahol a sarkvidéki áramlás megy É-nak még Magellánék idején sokhelyütt voltak köderdők, de ugye a civilizált ember keze betette a lábát, és volt nincs, és mit is lehetne csinálni.
Kitalálták, hogy K-NY-i irányban krumpliszsák-hálót feszítenek ki olyan 30 méteres szélességekben, mert az óceáni hideg áramlat hozza a párát, de nincs felület, ahol az lecsapódjon.
Magára a számokra már nem emlékszem, de valami meglepően sok párát tudtak kinyerni.
A zsákok felének aljánál vízgyűjtő volt (hordó), a másik felénél meg facsemete, olyan, ami párszáz km-vel arrébb még megvolt az ún. köderdőkben és persze a siker az hatalmas volt.
(ezek szerint mégse…)

.
A fentiek okán:
Épp ezért gondolkodtam azon, hogy a rácselméletnek esetleg lehetne valami értelme a dologban, de nincs hozzá tippem.
Olyasmi, mint egy sok(pixel)pontos lebegő délibáb sík, de ez eléggé abszurdnak hat.
Vagy mint egy tükröstávcső, csak nem értem a megoldást.

Több mint vsz. ezt elég messziről kell nézni, de lehet, hogy nem fentről, hanem laposan, csak az irány és az időpont nem mindegy.
Fentről csak látni lehet, de hogy mit láttathat, az a nagy kérdés.

 101. rdos — 2013-12-02 11:13 

@kszabo: 🙂

 100. rdos — 2013-12-02 11:12 

@Grifter: Értem, de ezt nem kell locsolni. Ez, a mélyedés a benne található kavics ággyal AZ öntöző szerkezet. A reggeli légköri pára lecsapatását végzi a lyuk, a nedvesség középre a legmélyére csorog. Ez képes pl. 1 szőlő vesszőt “öntözni”.

Sivatagi só, bogárka a hajnali ködből iszik jelenet megvan?

http://sg.hu/cikkek/18619/allati_segitseg_a_sivatagi_nemzeteknek

 99. petiba — 2013-12-01 21:03 

A közeli képek láttán egy antennaerdő nyoma villant be, amit az eredeti felhasználók valamiért elhagytak, a helyi fííímgyűjtő indián iparosok pedig gondosan begyűjtöttek, mivel nem volt lebetonozva.
Amúgy a forma rögtön adta egyrészt az “inverz gondolatot”, mi van, ha nem lyukakat építettek, hanem dombocskákat?
Mire emlékeztet még a forma és a kiterjedés?
– Húsklopfoló nyoma a húsban.
– Légkamrás “pufifólia” – hő, fény gyűjtése.
– Tépőzárszerű rögzítés. Lehetett valami, ami beleillett és “ottmaradt” a lyukak(on)ban. Vizuálisan a tépőzár egyik fele is beugrott.
– Megfelelő “likakban” megfelelő tüzet rakva valamiféle Braille-írás.
– Mini robbantáskráterek.(kimutatható vajon ennyi idő távlatából valamiféle robbanóanyag maradvány?)
– Sok Star Trek, Stargate után óhatatlanul előjön a lézerfegyver nyoma. Messziről legalábbis.
– Aláaknázott határövezet, valamiféle “taposóaknák” fészke, amelyet később felszedtek, mint nálunk a déli határon.

 98. kszabo — 2013-12-01 20:19 

@rdos: A reptér konteóban ami köröntözésnek látszik, azok titkos kódok rendszere az ufók számára:) http://goo.gl/maps/M44wc

 97. Grifter — 2013-12-01 16:30 

@rdos:

Egy mesterségesen létrehozott és életbentartott ültetvényről beszélünk.
Ha nem locsolták és gondozták, max. 1-2 év latt nyom nélkül eltűnt a lyukakból minden. (Kiszáradt és elfújta a szél, ami meg netán ehető volt, ledözsölték az állatok.)

 96. becsuszoszereles1k — 2013-12-01 05:27 

Lehet, hogy elkerulte a figyelmemet, de milyen magas ez a hegy(vonulat)?
Ha gyakori muvelesrol, rendszeres munkarol van szo, erdemes-e egyaltalan felmaszni odaig?

“…olykor 20-40 fokos dőlésszögű hegyvonulaton, mintegy másfél kilométer hosszan…” – olvastam, hogy van az 2 kilometer is.:)
Mondjuk vegyuk a 2000 meter uthosszat, akkor mintegy 500 metert emelkedunk mire felerunk az uregek vegeig (mert x tav = x/4 emelkedes). [A 20-40 fokos lejto/emelkedo kb. 10+-%.]
Szoval, nem ve’szes.

Maga ez a “kigyo” – a barnaval szinezett nyomvonalon szepen kiveheto – ugy tunik, szakaszosan ismetlodo mintazat. Mintha “zarovonallal” csatlakoznanak egymashoz a reszek. Mint mikor egy szogletes belyegzot folyamatosan egymas utan nyomunk ra egy papirra. Ha ennek van jelentosege…
Viszont megszamoltam, hogy a sav szelessegeben is 8-9 godor van, es egy-egy szakasz hosszaban is 8-9 godor van(a sav szelenel szamolva a godroket).

Azt tudjak-e a kutatok, hogy a huarik kovettek-e el ezt a muvet, cca. 1500 evvel ezelott, vagy a kesobbi inkak, akik az akkori vilagban oriasi, tizmillios (wiki szerint, minimum ket millios) lakossag mellett valoban ra lehettek kenyszerulve, hogy a semmit is megmuveljek, barmilyen magassagban, barmi aron. Bar negy franciaorszagnyi teruleten csak akadt volna akar ennyi ember ellatasara elegendo termofold kisebb magassagban is…

Ugyanakkor, ha ezek a godrok is a Nazca-vonalak rendszerehez tartozik, akkor kb. 2000 eves, ami korulbelul a Wari Birodalommal esik egybe.

Hogy milyen lehetett akkor a terep, a novenyzet, az eghajlat, a gazdalkodas – az idoben ezutan kovetkezo Inka Birodalomnal azt irjak, hogy maganak a teruletnek kedvezotlen felszini adottsagai vannak, teraszos muvelessel foglalkoztak, teherhordo allataik nem voltak, valamint ezustbanyaszattal foglalkoztak meg (keramia, szoves).
Az ország viszont három vízgyűjtő területen fekszik: a Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és a Titicaca-tó vízgyűjtőjén. A Csendes-óceánba rövid, nagy esésű időszakos folyók ömlenek. Gondolom, ez nemigen valtozott az idok folyaman.

Akkoriban, kb. i. sz. 600-1000 kozott (un. Kozepso horizont), “a 6. szazad közepétől az addig virágzó kicsiny „főnökségek” kénytelenek voltak alávetni magukat két nagy, egységesítésre törekvő hatalomnak. A két hatalmi központ Huari (Wari) és Tiahuanaco (Tiwanaku) volt.[…] Az 1000–1400 közötti jelentősebb kultúrák elterjedése Peruban
A Tiwanaku Birodalom a Titicaca-tó bolíviai oldalán az 1. századtól benépesülő, majd a 700-as évekig városias településsé növekedett. Kulturális és vallási hatása volt jelentős. Hatalmának a harcos ajmara vagy kolja csoportok vetettek véget.
A Wari Birodalom központja Tiwanakutól mintegy 700 km-re északnyugatra helyezkedett el. Katonai erejéről volt híres. A birodalom túlzott növekedési üteme azt váltotta ki, hogy időszámításunk szerint 1000 táján a városokat elhagyták lakóik.
A korszak legfontosabb újítása az igazi városok kialakítása volt.” (wiki) Amugy a warik egy hanyada a hegyekre koltozott fel, ott elt.

A boliviai Tiahuanaco leirasanal ezt mondja a Wari Birodalommal kapcsolatban:
“A városnak szoros kereskedelmi kapcsolatai voltak már a legkorábbi, prekeramikus időkben a Közép-Andok kulturális hagyomány vidékeivel, a későbbi rivális Wari Birodalom területeivel, sőt a Felső-Amazonas vidékével is. Kereskedelmi útvonalaik mind a hegygerinceken, mind a tengerparton megtalálhatók, több köztes település feltárásával egyre valószínűbb a korai nagyarányú távolsági kereskedelem létezése.”(wiki)

[2013. julius 1-ei hir: Nagy regeszeti lelet kerult felszinre, az alig ismert Wari Birodalom kincsei:
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&cad=rja&ved=0CEUQFjAC&url=http%3A%2F%2Fkapos.hu%2Fhirek%2Fkultura%2F2013-07-01%2Fmegtalaltak_az_osi_amerikai_birodalom_kincseit.html&ei=7o6aUvv-As2M7Aa3zYHIDg&usg=AFQjCNEw_Ii9LKQ_sBvhXjexcwlGZBPyIQ&sig2=roD_fr7Nk7U4uav-7o8gLg%5D

Tehat a hegyek gerincen at is vezettek kereskedelmi utvonalak!

Viszont a caramarquillai uregekkel kapcsolatban inkabb ugy latom, hogy ez egy konkret helyre vezeto utvonal volt, ahhoz a sziklahasadekhoz, ahol veget is er a kigyozo vonal. Igy vagy jelzeskent szolgalt a hasadek holletehez. Vagy ha ut volt, akkor elmondhato rola, hogy a hegy labanal kezdodik, a hasadekig tart, kitolti annak a hegygerincnek a teljes jarhato szelesseget, tehat mellette nem lehet elferni. Most vagy volt egy, a godrokben elhelyezett colopokre erositett, peldaul fabol acsolt(?) jarhato, sima ut a hasadekhoz (de mi lehet a hegy gyomraban?). Vagy jelzesnek es egyben a hasadekhoz jutast lehetetlenne tevo akadalynak epult suru es mely godrokkel, hogy tobbe ne lehessen megkozeliteni azt a helyet. Ebben az esetben a hegygerincet elfoglalo, mely uregekkel kitoltott sav kialakitasat fontrol kellett elkezdeni, kulonben a munkat vegzok sem tudtak volna lejonni.

A sziklas talajba vajt es egy hasadeknal megszuno ketkilometeres nyom kulonlegesseget fokozza, hogy a terkepen, kozvetlenul a hegy aljan, ahol egyebkent meg egy kulon kis teruleten is lathatok uregek, talaltam egy jelolest arrol, hogy ott egy antik oltarmaradvany (rom) all: Detalle del antiguo altar!
Itt lathato, nagyon szep fotokon (de semmilyen leirast nem talaltam rola):
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&ved=0CDMQFjAB&url=http%3A%2F%2Fwww.alltravels.com%2Fperu%2Fica%2Fhuamai%2Fphotos%2Fcurrent-photo-25186930&ei=EXaaUpL-HPOV7AantYCoDg&usg=AFQjCNHtGK2ybkmqflyWlbJ4M-5jxEnPAA&sig2=NqPlfrQeqm9e1xoD_dqsDg

 95. FilcTroll — 2013-11-30 19:57 

Megnézve a videókat, itt 1500-2000 éve simán lehetett erdő. Ez nem olyan hegyvidéki táj, ahol már nem él meg semmise. Az ilyen helyek maguktól nemigen pusztulnak ki ennyire csak úgy, az ember szokott ebben segíteni. 🙂

 94. rdos — 2013-11-30 18:23 

@untermensch4: Igazad lehet, azonban a hegyoldalt elnézegetve, itt nem gyomok lesznek, hanem kipusztul minden növény. Persze ez klíma függő is. A lényeg, szerintem, hogy a korai “primitív” társadalmak olyan területeket is agrotechnikába – növénytermesztésbe fogtak, amik nem a völgyi allúviomon (üledékeken és talajon), voltak, hanem a terméketlen, humumusz nélküli hegyoldalban. Ezért és a termésért érdemes lehetett felmászni a hegyre.

Ez (a semmin növényt termeszteni) egyébként nem lehetetlen, bármennyire kevés a humusz, ha vized van, a sivatag is termőre fordítható.

http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=27.293689&lon=48.493652&z=14&m=b

Azért a víz az úr.

De nem állítottam, hogy tudom a megoldást. Csak egy ötlet volt részemről. És persze lehet, hogy “jégbe fagyasztott ufó gördítő pálya” a megoldás, ja és bocsi, de a szokványos moszadot most kihagytam. 🙂

 92. daneel — 2013-11-30 18:10 

A Huari nép valószínűleg ugyanolyan harcos nép lehetett, mint a leszármazottjaik az inkák.
Nagy számok törvénye szerint, náluk is kellett hogy szolgáljon egy eszement őrmester ( lásd. 20.század Magyarország, Budaörs ) aki kivezényelte a katonáit lövészárkot ásni sziklába. Eddig sikerült leásni, akárcsak nekünk. Aki esetleg kételkedik az elméletem valódiságában az megtekintheti a budaörsi repülőtér fölötti dombokon ugyanilyen lyukak találhatóak. 🙂

 91. daneel — 2013-11-30 17:24 

Szerintem, magasan fejlett értelemmel rendelkező, óriás hangyalesők készítették. Már rég kihaltak.:-)

 90. FilcTroll — 2013-11-30 14:43 

Én is valami talajmegtartási kísérletre szavaznék. Diamond említ az ökokatasztrófás könyvében olyan korai civilizációkat, amik mind azon hullottak el, hogy kivágták az erdőket a fa meg a mezgazd terület végett, aztán hamar egy kopár hegyoldalon találták magukat éhenhalva. Lehet, hogy itt is ilyesmi zajlott le és a gödröket az erózió megállítására ásták, amikor már látszott a baj, de még volt valamennyi talaj. A gödrökbe lehetett a maradék termőföldet koncentrálni, talán valami fa- vagy cserjesorban hittek, ami megfogja a szelet. De sztem abból érdemes kiindulni, hogy a gödrök építésekor arrafelé nem pusztaság, hanem élő környezet lehetett.

 89. untermensch4 — 2013-11-30 14:38 

@rdos: “ha csak elhagyják az ültetvényt a növények generációk hosszú során át tovább is élhetnének”
szerintem olyan növényt termesztettek a gödrökben amiknek nem felelt meg a völgy, lehet hogy egyéb karbantartásra is igényesek voltak. ha magára hagysz egy virágcserepet idővel győz az evolúció és gyomok lesznek benne

 88. rdos — 2013-11-30 13:47 

3. barackmag 1-es megfejtésére (légköri víz = pára fogó – “lecsapató és felfogó készülék”) tippelnék én is. Azt hiszem a Kanári szigeteken hasonló kő mélyedésekben termesztenek szőlőt.

Ahogy Tiboru közeli képeit nézem (1.2. kép a posztban), az a benyomásom, hogy a gödrök félig süllyesztettek, azaz a gödörből kitermelt követ a gödör peremén felhalmozták, ez egyben magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért egymás mellett vannak szorosan, sokszor 6 szöges mintázattal telepítették azokat (elismerve, ahogy sok szemfüles kommentelő is észrevette, hogy távolabb vannak magányos gödrök is).

Miért? Azért mert így kevesebb szikla kitermelésével tudnak több mélyedést kialakítani. A magányos gödör peremén a “kitermelmény” mindkét (gödör felőli és átellenes) lejtője a kitermelt kőzet anyag természetes rézsüszögével (sacc 30 fok) áll meg. Ha a szomszédos meddőhányók összeérnek, akkor adott méretű gödör köré magasabb lehet a “fél meddőhányó”. Ha a tippem helyes, akkor a magányos gödrök lehetnek a régebbiek (bétaverzió), a hatalmas gödör sor pedig az 1.0-ás, stabil, kiforrott verzió.

Az csak a gyanús, hogy egyikben sem látok növényt (ha csak elhagyják az ültetvényt a növények generációk hosszú során át tovább is élhetnének, de ez már gigabursch konteós társ szakterülete).

 87. tiboru — 2013-11-30 11:40 

@tooth fairy:

Ha most ködösíteni akarnék, elkezdhetném mondogatni, hogy az én kapcsolataimmal és/vagy intellektusommal nem volt nehéz 🙂

De a frankó ez: rákattintottam a linkedre, s baloldalt rögtön kiírta, hogy Carretera Minera Santa Enma 🙂 Innen már csak egy lépés a honlap.

(Tudom, ez is kiábrándító, de micsinájjak…)

 86. tooth fairy — 2013-11-30 11:00 

@tiboru: hát ez elég kiábrándító, jobban örültem volna ET sakktáblájának, de sebaj, talán majd legközelebb… 🙂

Egyébként hogyan sikerült ehhez a modern nazca négyzetrácshoz céget, sőt weboldalt találnod?

 85. tiboru — 2013-11-30 09:52 

@tooth fairy:

Ha jól látom, ez valami külszíni kőfejtő, méghozzá ezé a cégé:

http://minerasantaenma.com/

 83. tooth fairy — 2013-11-30 05:32 

Még egy igencsak hasonló “műtárgy”, egy közeli, ma is lakott város (elvileg San Clemente azonos nevű megyeszékhelye) peremén: https://maps.google.hu/maps?q=-13.689814,-75.95464&ll=-13.686004,-76.156068&spn=0.002286,0.004128&hnear=0x91103f811f1672b5:0x234820c215e9692c,-13.689814,-75.95464&gl=hu&t=h&z=19

Ez a szabályos mintázatú gödörásás valami felkapott helyi dili lesz, ha az ember jobban körülnéz a műholdképeken, mindenhol ilyenekbe botlik. Kár, hogy reménytelen találni bárkit, akit meg lehetne kérdezni erről (minthogy európai ember által értelmezhető nyelven gyakorlatilag semmi információ nincs a neten az egész régióról), pedig nyilván akad az alientojás-keltetőn kívül valami értelmes magyarázat is.

 82. Grifter — 2013-11-29 22:32 

(Vagy a fent említett szelőztetés problematikája, csak ezt elfelejtettem belefogalmazni 🙂 )

 81. Grifter — 2013-11-29 22:30 

@elchubacabra:

Amennyiben az egy földbe ásott tározó, ami kör alakú, akkor vagy annak a konturjai, vagy egyszerűen ki van jelölve, hogy tudják hol van pontosan. Mármint az egyszeri munkás, akit mondjuk kiküldenek, hogy dózerezze körbe. (Egyértelműen látszik, hogy jó nagy ráhagyással körbe van takarítva és szintbe hozva – valszeg nem a google kedvéért csinálták és ez rendszeres.)

 80. Grifter — 2013-11-29 22:20 

@tiboru:

Akkor visszautalnék rá, hogy szvsz (persze ezt google maps alapján megítélni enyhén blőd és szakszerűtlen) azon település környékén sok hasonló mélyedés fedezhető fel, amik bár nem ilyen rendezetten, de hasonlóan ‘magasabb részeken’ helyezkednek el.

Persze azt, hogy ők csinálták, vagy ők már a meglévőre települtek rá, netán utánuk jött vki… :]

 79. Grifter — 2013-11-29 22:14 

@oberon:

Én sokkal tutibbat találtam ki, de utána megnéztem az ottani átlaghőmérsékletet és sajnos alapjaiban megcáfolta a kurvajó elméletemet 😀

Szóval most megosztok veletek egy hamvába holt ötletet:
Ha helyi hőmérséklet lehetővé tenné (leginkább éjszakánként 1-2 órányira, de persze évszak szerűen is működhet), akkor tökéletes csúsztató pályát lehetett belőle csinálni, csak meg kellett töleni az üregeket vízzel. [Ill. végül az üregek közti részt még egy kicsit fellocsolni, hogy egybefüggő legyen. Aki látott már jégfalat, az tudja, hogy ez pofon eghyszerű, csak türelem kell hozzá.]
Azért praktikus egymás melletti gödrökkel megcsinálni, mert így ugyan nem lesz ‘tökéletes’ a felület, de sokkal kevesebb víz kell hozzá, nem mozdul el, olvadás esetén sem tűnik el egyből, egy szintig áthídalhatóak a szintkülönbségek is, ill. az egymásból láncszerűen történő feltöltésük is pofon egyszerű. (mindig csak a következőbe kell átmerni)

Nos, ez volt a remek ötletem, amíg én balga nem ellenőriztem a helyi jellemző időjárást :]
(Kb. sosincs mínusz, lévén oceáni éghajlat)

Szerintem kár érte ! 😀

 78. csbig — 2013-11-29 19:56 

@igazitrebics: Hehe 🙂 Igen, a légkör is tudja a fizikát 🙂 Négyzetcentinként 1 kg… Azaz négyzetméterenként (100×100 = 10000)10 tonna nyomás… Aztán pislognak…
Mint az a szippantós kezelője, aki szintén nemtörődöm módon akarta a trutyit kiengedni, aztán a tartály szintén taposott sörösdoboz-formát vett fel 😀 Egy képen láttam, neten terjedt.

 77. igazitrebics — 2013-11-29 17:42 

@elchubacabra:
Ezt a kör alakú izét a tiboru üzemanyag tárolónak sejti. Egy üag. tartály zárt. Arra kellenek szellőző nyílások! Különben ürítésnél csodát lehet csinálni egy tartályból! (Én láttam egy 100 köbös állótartályt, amin az alsó búvónyílást targoncával benyomták, hogy a mosóvíz hamarabb kifolyjon. Na ez a tartály úgy nézett ki, mint amikor a sörös dobozt összenyomjuk!) Ugyanúgy csodát lehet tenni, ha töltik és a levegő nem tud távozni a tartályból!!
Na, az a 10 pont akár szellőző is lehet!

 76. elchubacabra — 2013-11-29 17:11 

@tiboru:
A kör alakú “izé” tetején látható 10 db pont, ebből egy középen a maradék 9 pedig közel egyforma távolságban, szabályos kör alakban a középső kör körül van. Azok mik lehetnek?

 75. vittore — 2013-11-29 15:15 

Idegesítően nincs semmi konkrétum a gödrökkel kapcsolatban. Iszonyú sok variáció lehetséges én a két véglet között vergődöm. Vagy valami elképesztően (az akkori korban) kézenfekfő dolog, nem látjuk a fától az erdőt, vagy tényleg UFO leszálló. köztes lehetőség NINCS! 🙂

 74. oberon — 2013-11-29 11:41 

@Grifter:

Aláírom, hogy nem ez a képződmény a paleoasztonautika aduásza, de soha ne mond, hogy soha.. ; )

Mondok 2 ’’maybe right’’-ot: :- )

1.Katonai vagy spirituális építményhez vezethetett, ahonnan jól belátható volt a völgy. Tudták, hogy a hegyoldal mozoghat, ezért átmeneti, könnyen pótolható facölöpökön álló lépcsősor vezetett fel a helyre.

2.Temetkezési helyként szolgált, ahová a hamvasztott holttesteket tették. Ez azért történt, hogy ne vegyenek el helyet az értékes termőföldből.

 73. tiboru — 2013-11-29 11:04 

@csbig:

És jóval nagyobbaknak is tűnnek, mint a gödreink…

 72. csbig — 2013-11-29 10:43 

Itt meg mi a tök lehetett? -13.717324,-75.881255
Mintha itt is lennének lukak, jóval meredekebb falúak.

 71. gigabursch — 2013-11-29 06:40 

@zizzi:
Na, ez még nekem is új volt.
Köszönöm szépen.

 70. tommi — 2013-11-28 23:09 

Ez annyira triviális. PIAC volt. Minden gödör egy-egy kofa árusító helye. 😉 😀

 69. tiboru — 2013-11-28 22:45 

@Grifter:

Azok a huari (wari) civilizáció egyik településének a maradványai, ha jól olvastam valahol. A gödröktől úgy 60 km-re keletre, Ayacucho környékén volt az egyik központjuk.

 68. zizzi — 2013-11-28 22:21 

 67. gigabursch — 2013-11-28 22:19 

@gigabursch:
Aki itt (https://maps.google.hu/?ll=43.300353,17.023573&spn=0.028172,0.038581&t=h&z=15) belenagyít, nagyon jól megláthatja a párhuzamos padkákat.
Ugyanez a kompra várva a tenger felől is fantasztikus látvány értő szem számára.
De most már nektek is, ha erre jártok.

 66. gigabursch — 2013-11-28 22:09 

@gigabursch:

OFF(?):
Még annyit, ha valaki utánakeres (itt még a kugli is kevés, mert ehhez könyvtár és fényképtár kell) a dalmáciai kopárfásítás (Velebitek) úgy egy évszázada úgy nézett ki, hogy felment az erdész, mögötte a férfiak sora, akik úgy egy másfél méteres sávból a köveket padkásra rakták (olyan ~síkra fésülték), majd jöttek asszonyok hátukon puttonyban, abban vagy föld, vagy csemete.
Egy csemetéhez úgy két marék földet tettek (virágos kőris, mezei juhar, molyhos tölgy és társaik), majd ezt kúposan, nem szorosan betakarták két-három-négy laposabb kővel (mert az egyrészt elveri a nap erejét, másrészt nem engedi, hogy a szél lefújja az odavitt talajt, vagy az eső – ha esik, mert akkor igen intenzív – elmossa.
Az eredmény sikeres.
Ha valaki a Fiume-Zengg-Tengerfehérvár szakaszt megnézi, ott már komoly látvány fogadja. Záródott karsztbokor erdő (na jó, van amit tényleg lehetetlen), de messziről (pl tengerről) jól látszódnak a rétegvonal szerinti sorok.
Ez Split-Raguza-Kotor térségében mostanában még látványosabb, lévén ott a kopárfásítás az 1980-as években történt, részben ma is zajlik.
Ha valaki pl. Trauból felkapaszkodik a Zárai-platóra (mert fel akar menni az autópályára) és az ott lévő szerpentinen megy, akkor a szerpentin mentén testközelből láthatja a padkákat.
Maga a Zárai-plató már más technológiával készült, de ott egy teljesen zárt 3-8 méter magas olyan 15-30 év közötti többezer hektáros – egyébként dögunalmas látványt nyújtó – kopárfásítást lát úgy 35 km-en keresztül.
De aki megáll pisilni, az esetleg nyitottabb szemmel láthatja, hogyan kell, lehet a halott kősivatagot élővé tenni. Ha már az ember (Róma, Velence) totál tönkretette.

Természetesen a technológiát, hogy-hogynem a magyar erdészeti felsőoktatás jeles erdőmérnökei dolgozták ki

Aki egy ilyen folyamat eredményére kíváncsi, az meg keressen meg egy igaz történetet, hogy egy ember mire képes:
Az ember aki, fákat ültetett.
(Fent van a TeCsőn is, nagyon jó homokanimációs film, és külön érdemes megfigyelni, hogyan színesedik.)

ON

 65. gigabursch — 2013-11-28 21:49 

Mint szakmabeli azt kell mondjam a fent megfogalmazott lehetőségre, hogy esetleg valami erdőtelepítés lenne, nos ez ilyen formájú gödörben kizárt.
Ennek oka, hogy hőkatlan alakul ki, amely a csemeték kisüléséhez vezetne.

Szóval ez kilőve.

A fentebb elhangzott “beavatási gödör” ill. “haló gödör” nem rossz ötlet de ezt ilyen szabályos mintával kirakni, nos az szép kihívás…
Persze van benne ráció, több mint at UFO-üzemanyagban.

Ugyanakkor felmerült bennem, ha már UFO-k (miért ne):
Van az a jelenség, amit kihasználnak szemgyenge emberek esetében is, hogy pontrácsos lapon néz keresztül a szem és sokkal élesebb minden, hiszen fellép egy zavarszűrés. Nyilván sokan ismeritek ire gondolok.
Ennek kapcsán merült föl bennem az ötlet – hozzátéve, hogy ebben az UFO-sdiban én meglehetősen kispályás vagyok, sőt mi több, vagy inkább még kevesebb… -, szóval, ha ott van “nem túl messze” a Nazca-fennsík, a maga ábráival, akkor ez itt nem más mint egy kalibráló bisz-basz, csak hát megfelelő dimenzióban.

Mondjuk hozzá kell tenni, hogy Dél-Amerika és környezete valami egészen más dimenzióban nézve olyan mint a Nílus-völgye, sőt még annál is több, hiszen az egyik perui folyó mentén többször annyi piramis van és nagyobbak is, mint a híres Níliusiak, csak kisebb a hírük (még) (most így hirtelen: http://offforever.blog.hu/2011/11/20/osi_perui_piramisokat_talaltak_a_muholdfelvetel_segitsegevel).

 64. zizzi — 2013-11-28 21:46 

Jo kis konteo… 🙂
Hat meg a kommentek 😉

Soha nem hallottam errol…

Nekem az ilyen megmagyarazhatatlan osi epitmenyek (piramisok, tenger alatti epitmenyek, Pumapumku, stb) es fonnmaradt technikai csodak (dodekaeder, stb) azt a korabban is meglevo hitemet erositik, hogy VOLT a foldon egy (vagy tobb) civilizacio, nem feltetlenul a mai embereknek megfelelo elolenyekkel, akik kepesek voltak ezeket a megmagyarazhatatlan dolgokat letrehozni. Hogy az O szarmazasuk mennyire “egi”, azaz mas bolygorol valo, es mennyiben voltak a MI osszuleink, nem tudom a magam szamara sem eldonteni. Annyi scifi es egyeb tudomanyos/talan elmelet letezik ez ugyben…. :).

Szoval OK birtokaban voltak valami olyan energianyeresi rendszernek, amivel letre tudtak hozni a csuda epitmenyeiket, es valamilyen modon ehhez kellettek ezek az ureg-sorok…
Az is lehet, hogy ALATTUK ott lapolnak a hibernalt osok, akik igy konnyebben ki tudnak kecmeregni a kozetbol….

Megneztem a nagyon keves fenykepet a google mapon errol a kornyekrol, az egyik kommentjeben irjak, hogy ezustbanya maradvanyai..no de konyorgom, ahhoz az egeszet kellene folturni, nem ilyen uregeket csinalni…

 63. kszabo — 2013-11-28 21:36 

@loki: Az első chilei cseresznye minta ültetvény volt. Csak a jósok elnézték az évszámot. A nép meg csak várta a magyar delegációt:)

 62. Grifter — 2013-11-28 20:50 

@szekertabor:

Én is nagyon hasonlót tippeltem, a te elképzeléseddel szvsz csak az nem stimmel, hogy miért egy vonalban, a víztől távolodva csinálták?
A folyóval párhuzamosan, vagy legalábbis a folyóhoz lehetőleg közel csoportosítva lenne értelme, már ha a cél pusztán a termesztés és smemi egyéb – szvsz.

 61. Grifter — 2013-11-28 20:48 

@Grifter:

Viszont az onnan köpésnyire keletre található lépcsőzetes kert rendszer/kőfejtő/akármi sokkalta relevánsabbnak tűnik és furcsálom, hogy még említés szintjén se kerül elő. (Akár csak annyira, hogy igen, megvizsgálták, de az ott tök más.)

 60. Grifter — 2013-11-28 20:41 

@tiboru:

Én az üzemanyag priorítását nem vitatom el, egyébként is inkább csak belemenni nem akartam a fejtegetésbe, mert ezzel durván távolódunk az eredeti témától. (Beszóltam a bloggazdának, hogy ne legyen offtopic ;D )

Elsőre én is azt mondtam, hogy ez bizony egy remek kis harckocsizó laktanya, de jobban megnézve szinte biztosan nem. Vizsgáld meg a sorba rendezett kis ‘bunkereket’:
– Némelyik hiányzik a sorból [bal alsó sarok második, egyik középső sor közepe], mintha csak elfújta volna a szél, vagy összeesett volna. Az mondanom sem kell, hogy beton bunker így nem tűnik el.
Szóval inkább tűnnek minimális anyag hozzáadásával készült raktáraknak, amikre rendszeresen visszahordanak egy kis földet, amit lefúj a szél. (Szinte mindegyik ‘hátához’ csapások vezetnek, mellettük meg jól kivehető ‘foltok’ vannak, vagyis mintha rendszeresen pakolnák rá a földet vissza, egyből mellőle.)
– Szinte biztos vagyok benne, hogy azok rakodó rámpák előtte (hogy előről és oldalról is lehessen rakodni egy teherautót, amikor beáll)
A felső részen ‘háromszögben’ elrendezettek szintén ezt támasztják alá, ahol a rámpától 1-2 méter széles csapás vezet az épületekhez, vagyis biztosan nem járművel állnak be.

Und simán lehet, hogy ott van mondjuk San Clemente/Pisco vagy akár a környező mezőgazdasági földek víztározója, amit ők stratégia ügyként kezelnek és ezért katonai területen van. (Ami mondjuk egy sivatagban nem éppen scifi)

Szóval szvsz az a katonai bázis nem érdekes a számunkra.

 59. Corrupter — 2013-11-28 20:23 

Abból következtetve, hogy az elhelyezkedés egy vékony hosszú csíkot ad ki, szerintem ez egy út. Ez akkor lehetséges ha négyszögletes kerekű járművekhez készült.
Ez nem is annyira hülyeség, mert lehetett például egy fogaskerekű vasút alapja amely nem csúszott le a hegyről, mégis élvezni lehetett a kilátást.

Meg ha jól tudom erre élnek azok a helybéliek, akik a nyilat használják mint szimbólum, ám a miénkkel ellentétes irányt jelöl. (Mert az az érdekes, hogy honnan jött). Ilyen felfogásbeli különbség lehetett az is, hogy amikor gördülő súrlódást szeretnénk létrehozni csúszó helyett, akkor a hengeres felületet az útra, vagy a kerékre visszük e fel. Később természetesen rájöhettek hogy ez nem gazdaságos, mint ahogy a nyílnak is könnyebb a hegyes felével mutatni.

De lehet, hogy csak hallgatói diploma munka volt, alternatív közlekedési módok címmel, és egy nagyon stréber hallgatóról volt szó.

Amúgy lehet hogy tesztpálya katonai járműveknek, hogy összevonjam a 2 konteót. Mert vannak ilyen pályák, és csak úgy néz ki, mintha kézzel készült volna..

 58. ishadesu — 2013-11-28 20:12 

Lehet, hogy marhaság, de esetleg nem lehetett valami kezdetleges hűtőszekrény-féle? A megtermelt és fel nem használt zöldségeket, romlandó élelmiszereket tartották a lukakban, esetleg a kitermelt kövekkel be is takargatták, hogy az arra járó állatok ne hurcolják el. Végül is fent biztos hűvösebb volt, mint lent a völgyben, és ez akár magyarázhatná a bélelést is (védelem a víz ellen). Ez a magasság már jó volt a kellemes hűvöshöz, de még épp kényelmes volt ahhoz, hogy az asszonyok felmásszanak rá párszor egy héten. És mondjuk családonként járt 2-3-4-x lyuk, azért volt belőle ennyi.

 57. abigel — 2013-11-28 20:01 

vagy dínótojás-tartó

 56. abigel — 2013-11-28 17:58 

@szekertabor: nekem is a teraszos növénytermesztés ugrott be

 55. tiboru — 2013-11-28 17:53 

@Grifter:

Bizony reálisabb. Ez nem egy klasszikus laktanya sok ezer katonával, hanem (mondjuk) egy M-készlet-raktár, minimum száz-százhúsz harckocsival és nagyságrendileg úgy 50-70 fős őrszemélyzettel és további max. ugyanennyi szerelővel, műszakival.

5 km-re egy állandó(nak tűnő) vízfolyástól és 20 km-re egy másiktól szerintem kevésbé valószínű, hogy 25 millió liter vizet tárolnának, mint az, hogy ez egy regionális katonai üzemanyaglerakat lenne.

A hadseregnek fontosabb az üzemanyag, mint a víz, legalábbis ezt hallottam katonai logisztikusoktól 🙂

25 millió liter üzemanyag csak civil aggyal tűnik ám soknak, kérdezz csak meg egy páncélos szakértőt.

 54. szekertabor — 2013-11-28 16:59 

Mit gondoltok arról, hogy egyfajta kezdetleges vízmegtartó teraszos kertkultúra lehetett? Ez a sivatagos hegyvidék bizonyára alkalmatlan volt arra, hogy akár a vizet, akár a termőtalajt megtartsa. Lehet, hogy valami olyan növényhez kellett, ami a folyó árterületén nem jól terem, de ilyen természetes kőedényekben jól érzi magát. Mittomén, nem vagyok agrárszakértő, kukorica vagy kokacserje, vagy akármi. Aztán a terület a hódítások során elnéptelenedett, a földet meg szépen apránként kifújta a szél.

 53. robina — 2013-11-28 16:45 

a téma érdekes, de ilyen kevés információból és ilyen történelmi távolságból számomra mindenféle tippelés számomra teljes értelmetlennek tűnik.
de ha mégis kéne, azt mondanám, hogy a legegyszerűbb megoldás lesz a nyerő. mint ahogy sokszor máskor.

 52. menjekvagymaradjak — 2013-11-28 16:41 

@jukeey:

10 perce röhögök, köszönöm.

 51. Grifter — 2013-11-28 16:34 

@tiboru:

Szóval üzemanagyból reálisabb, mint v ízből? O.o

 50. Grifter — 2013-11-28 16:33 

@Grifter:

Izé, az előbbi helikopteres részt húzzuk ki, túl nagy ez ahhoz. [Most néztem meg jobban.]
Sőt, kifejezetten tetszik a raktáros elképzelés. (Fura, ahogy néhol hiányzik 1-1, meg hogy láthatóan nem bejáratuk van, hanem egy L alakú rakodó rámpa van mindegyik előtt.)

“A Zóna Militár az valami hadianyag és étel biztonsági raktár, ezért van viszonylag közel nagyvároshoz, szép és jó széles út csinálva hozzá, a bunkerek (tényleg elég sok van) biztos dugig vannak fegyverrel és kajával, a kör pedig egy víztárazó.”

+1

 49. Grifter — 2013-11-28 16:24 

@tiboru:

Igen, mivel a google maps kiírja, hogy Zona Militar. Szóval ez egy szupertitkos bázis lesz 😀
Egyébként sima páncéloshadosztályosdinak néz ki, kis kifutóval meg helikopterleszállóval.
(Ha spirázni akarjuk, akkor a tőle keletre futó út is elég érdekes, ami hosszan vezet a semmibe, de még külön neve is van 😉 )

@oberon:

Szóval tudsz utazni a bolygók között, de a mintavételhez széles és lapos lyukakat kell fúrnod, ami csak 1-2 méter mélyek, maximum, ráadásul mindezt megcsinálod több szászor egymás mellett teljesen feleslegesen?

Fail :]

 48. tiboru — 2013-11-28 14:35 

@ngcs:

Ha az víztározó, akkor nem gyenge a térfogata: ha szabályos hengeres testnek vesszük és csak három méter magas, akkor is úgy 23,5 millió liter a befogadóképessége.

Akkor inkább üzemanyagra tippelnék.

 47. ngcs — 2013-11-28 14:03 

@csbig:
Sajnos nagyon sok 40×40-es van a kezemben (: Viszont én ástam, jobban mondva véstem, kőbe is. Egyszerűen lehetetlen kéziszerszámmal rendes gödröt csinálni bele, ilyen félgömb alakú valamit lehet csak csinálni csákánnyál-ásóval.

A Zóna Militár az valami hadianyag és étel biztonsági raktár, ezért van viszonylag közel nagyvároshoz, szép és jó széles út csinálva hozzá, a bunkerek (tényleg elég sok van) biztos dugig vannak fegyverrel és kajával, a kör pedig egy víztárazó.

Egyébként a cölöpállítás tényleg nehéz egy olyan gödörbe, de valamire csak kellett, de tényleg félbegyhatták.

Mellesleg fogadni merek, hogy a gödörsor folytatódik Dél felé még egy darabon a föld alatt, a folyómeder feltöltötte azt a részt pár száz év alatt.

 46. sztalker — 2013-11-28 13:38 

Vagy vmi olyasmi történt, mint a Legényanya c. filmben, ha emlékeztek :
„ — A dolog pofon egyszerű. Ki kell merni a tóból a vizet, oszt ott marad a béka. — Baj van Béláim baj van, hová merjük ezt a rengeteg vizet? — Ássunk egy másik gödröt. — De annak a földjét meg hová vigyük? — Hát ássunk annak is egy gödröt….”

(Nem szó szerint idéztem.)
:))))

http://www.youtube.com/watch?v=QwIRwmiau38
2:03-tól indul, de érdemes teljesen végignézni, mert k*rva jó amúgy az egész jelenet és a film is, aki esetleg még nem látta.

Komolyra fordítva:
Ha ilyesmi talányok vannak, akkor a régészek mindig 2 dolgot szoktak rögtön ráhúzni (mert ez mindenre jó, és így baromi okosnak tűnhetnek):
1, vmilyen katonai védmű
2, kultikus tárgy v. hely (ez bármi lehet, mert nincs gyakorlati funkciója)

Én személy szerint abból indulnék ki, hogy a környék kultúrájában már régóta dívik az emberáldozat, gyakori, hogy csak úgy „kitesznek” meghalni, feláldozni egy embert, de sokszor gyereket is!, hogy az ísteneknek kedvezzenek ezzel. (Előbb elaltatják, elkábítják vmi szerrel, majd megölik és szertartásokat is bemutatnak ott.)
Lehet, hogy vki kitalálhatta, hogy minden család áldozzon fel egy embert, vagy halottaikat előbb úgy mumifikálják, hogy kiteszik egy gödörbe, míg csak össze nem aszik a teste teljesen, majd a maradványokat már egy másik helyen helyezik végső nyugalomra. Jó lenne többet tudni a környék népeinek akkori temetkezési szokásairól, hogy „beleférhet-e” egy ilyen répacsel, mint ahogy a mi kora keresztény kultúránkban is voltak osszáriumok (csonttartó dobozkák), amiket már praktikusan lehetett elrakni, a holttest előkészítését meg korábban mások (itt most spec a természet) végezték.

Lehet, hogy éppen ezektől a népektől vették át a későbbi Inkák, meg a Nazca-kultúra ezt a kultuszt? (Csak akkor már ott is hagyták a halottakat, szépen feldíszítve.)
Az, hogy nincsenek emberi maradványok, még nem jelenti azt, hogy nem is voltak, gondolom egyszerre úgyis csak pár ember hal meg egy közösségben, minden családtag közösen venne részt egy ilyen gödörásási ceremóniában, aztán pár hónap után a maradványokért mennek és elhozzák onnan. (Gazdagabbak ki is bélelhetik téglával.)

Egy régi temető, fejfák és holttestek nélkül.

A nép „szivatását” már akkor elkezdhették a papok ilyesmivel (hadd dolgozzanak, legalább addig sem kérdezgetnek), a Nazca-vonalak talán már egy fejlettebb változata volt ennek.

 45. csbig — 2013-11-28 13:31 

@tiboru: Ja, én is megtaláltam a kört, bocsi, látom, említetted 🙂

 44. csbig — 2013-11-28 13:28 

@tiboru: Meg itt: -13.689814,-75.95464 van egy érdekes kör, a bázison belül…

Itt is vannak gödrök: -13.684638,-75.804892

-13.712766,-75.866798 Itt meg egy szögletes építmény, körülötte teraszos kialakítás sejlik. De a katonai bázis felé is sok ilyen forma látható. Régebben sűrűbben lakott környéknek tűnik…

 43. csbig — 2013-11-28 13:11 

@ngcs: Te se ástál még kerítésoszlopnak gödröt… Ott ugyanis az a cél, hogy viszonylag mély, de keskeny gödröt kell készíteni, egyfelől a minél kevesebb kitermelt föld miatt, másfelől a keskeny gödör jobban tart. Ugyanis a laza földből kidől az oszlop. A tág gödröt nagyon be kell döngölni és sokáig nem tart megfelelően, míg be nem tömörödik a föld.

 42. tiboru — 2013-11-28 13:10 

Azt nem tudom, észrevettétek-e, de az üregsorozattól nyugatra úgy 10 kilométernyire van egy elég combosnak kinéző, minimum 20-25 hektáros kiterjedésű katonai bázis. Mintha földbe ásott bunkerek lennének szép számmal arrafelé (mert repülőgéphangárnak elég durva lenne a hegyek közt). A térkép-nézetben könnyebb rábukkanni: szürkével jelölik és Zona Militar a feliratozása.

A bázis északkeleti csücskében van egy furcsa, kör alakú, mesterségesnek tűnő, 100-120 méteres átmérővel rendelkező izé. Az mi lehet?

 41. tiboru — 2013-11-28 12:54 

@stoppos:

Hm, az ott a déli völgyben az egy folyómeder… Miért vezettek volna oda vizet?

 40. csbig — 2013-11-28 12:42 

@szotyi: Egészségedre, én is vidultam, mikor eszembe jutott 🙂 Gondoltam, ne csak egyedül rötyörésszek 🙂

 39. csbig — 2013-11-28 12:41 

@stoppos: stoppos, ha modellben megépíted és működik, akkor oké, de viaduktot völgybe építik, nem hegytetőre 😛 A hegyek szintbeli, de lejtetett összekötésére való ugyanis.

A gödörbélelés meg mi célt szolgált volna?

Tessék az összes infót funkcionálisan összerakni 😛

 38. stoppos — 2013-11-28 11:57 

Arra szavaznék, hogy cölöpöknek készült alapzat. A cölöpöket pedig nem védműhöz rakták oda, hanem csatornának. Így el tudták vezetni a vizet a völgybe a hegyekből. A cölöpökre pedig azért volt szükség, hogy egyenletesre készíthessék el a lejtőt. Ugyanúgy, mint a lómaiak.

 37. regressziv — 2013-11-28 11:06 

Én simán el tudom képzelni, hogy egy dugába dőlt “projekt” el nem távolítható mementója. Mondjuk egy tervezett védmű alapja, ami nem készült el, mert az ellen korábban megérkezett, vagy sikkasztás történt, vagy csak hozzá nem értő módon álltak neki, és idáig jutottak, mire végre beismerték, hogy semmi értelme.

Ha esetleg nevetségesen is hangzik, nem hiszem, hogy a spekulációk vagy a rossz döntések csak a modern korra, esetlegesen csak Budapestre vonatkoznának. Elkezdték, tovább húzták, mint a 4-es metrót, aztán a következő fázisra, mire sor kerülhetett volna, vagy idejétmúlttá vált, vagy a soron következő törzsfő/király/miniszterelnök/khal jobb ötlettel állt elő.

Persze mint a konteók és egyéb rejtélyes dolgok megszállottja örülnék, ha az derülne ki egyszer (ha erre sor kerül valaha), hogy ennél valami misztikusabb és izgalmasabb dologról van szó, de a cinkelődő hangvétel ellenére úgy gondolom, előbb derül majd ki, hogy az Új Világrenden nem a Rotschildok és Rockefellerek munkálkodnak, hanem az annunakik és a gyíkemberek.

 36. szotyi — 2013-11-28 10:35 

@carera:
Mikor a robbanásos részhez értem a szövegben meg képeket nézve nekem is beugrott egy korrekten méretezett géppuska sorozatlövése
Vagy http://konteo.blogrepublik.eu/2013/04/03/az-okori-dodekaederek/ fogtak egy bazinagy ilyet és végig gurították mint Ace Ventura a kolostorlépcsőn azt a rugós vackot

@csbig:
a gödörgyártó üzemen percek óta röhögök (mikor nem jut eszembe, hogy simán tudok olyan országot ahol adnának rá pénzt)

 35. csbig — 2013-11-28 10:32 

Harmatgyűjtő gödör? A bélelés még érthető lenne, bár akkor mindet bélelni kellett volna, nem ötletszerűen. És ezt célszerűbb a völgy alján csinálni, mert ott hűvösebb marad a levegő, közelebb marad a harmatpont és kisebb a szárító légmozgás.
És ez sem magyarázza az egyenletes vonalvezetést. Minek geometriailag tervezni, mikor a növények igényeihez lenne célszerű kialakítani, ami viszont domborzathoz igazodik, nem a vonalzóhoz…

Vagy csak orroltak a nazcákra, és ők is “rajzolgatni” akartak, csak közben rájöttek, hogy sokkal nehezebb így megcsinálni, bár az igaz, tartósabb is, csak macerásabb.

Mészégetés azért nem magyarázat, mert a gödrökben égésnyomok (és hamu) nem láthatók, nem beszélve arról, hogy gödör alján tüzet rakni, ami erre jó lenne (elég forró), nem lehetséges – a levegőutánpótlás akadályozott…

 34. csbig — 2013-11-28 10:17 

Hm, böszme nagy macskavécé? 🙂

Talán valami volt ott, amit ki akartak termelni, csak az a fura hogy miért nem egyenletes talajleszedéssel csinálták…
Mintavételhez, meg mi a töknek bélelik ki?
Ha aranyat kerestek, akkor érthető a luk (bár elég sekélyek, hogy mélyebben tájékozódjanak), de ehhez minek bélelni, nem olyan mélyek…

Az a fura, hogy hegyen-völgyön egyenesen, azaz a tereptől függetlenül tart a vonal. És az északi vég sem ott ér véget, ahol tiboru berajzolta, hanem még feljebb tart és a keleti oldalon is van kisebb különálló lukmező. A völgy felső része sem “égett” legalábbis a mostani képen, ami a guglin van, egyenletesebb a megvilágítás. Tehát a mellékelt képen inkább a fényviszonyok miatt sötétebb a “katlan”.

A vonaltól keletre olyan 600 méterre teraszos művelés nyomai láthatók a hegyoldalban, tehát valamikor nem csak a völgy aljára korlátozódhatott a művelés, mint a mostani térkép szerint.

Az ősök érthetetlen (és gyakran céltalannak tűnő) technikai bravúrjai mentén gondolkodva:
szerintem gödörgyártó üzemet hoztak létre az őslakók, hogy a völgyben végzett faültetéseikhez mélyedéseket készítsenek, csak már nem vitték oda őket a rendeltetési helyükre 😀 (Időközben rájöhettek, hogy a helyszínen is elkészíthetők a likak és felesleges logisztikailag erőlködni – pedig abban aztán nagy spílerek voltak. Hiába, no, fejlődtek – vagy lustultak :-D)
A vonalas kialakítás a sorozatgyártást segítő futószalag kezdetleges formája 😀 Bíztak benne, hogy a gravitáció segít és az alján csak fel kell szedni az odatoluló lukakat, az utánpótlás mozgatásáról a felsőbb lukak gravitációs nyomására alapoztak… 😀 De mint mondám, fejlődtek és más, hatékonyabb (meg célszerűbb) módozatot találtak a fásítás támogatására…

 33. kaminer — 2013-11-28 09:44 

@lorgerm: egyszerű okokkal magyarázható a termőföld és a kietlen domboldal éles határa: a völgyben több víz gyűlik össze, az öntözés így könnyebben megoldható, továbbá kitettségtől védetebb, így a termény is megoldható. A települések is ilyen okoknál fogva elsősorban völgyekben találhatók.

a poszthoz: nekem úgy tűnik, mintha valamilyen rituális út lenne, talán a halottak számára jelölte ki a túlvilág felé vezető utat. vagy a halottakat ezen az úton vitték a temető felé, a sötét völgybe?

 32. oberon — 2013-11-28 09:40 

Sokáig elég szkeptikusan néztem a paleoasztronautikára, de minél többször botlok bele, annál jobban kezdek hinni benne. Bátorkodom megjegyezni, hogy az oopart tárgyak is ezt tűnnek alátámasztani..
Végigolvastam a kommenteket is, de csak ugyan azzal a tanácstalansággal találkozom, mint eddig a témával kapcsolatban. Ezért bátorkodom felhozni az ő verziójukat, amit lassan a legvalószínűbbnek tartok én is, hogy egy az ókorban a földre érkezett, ha úgy tetszik bányászhajó, aminek az egyik kőzetminta gyűjtő helyét láthatjuk, ásta ki ezeket a képződményeket.
Ezt alátámasztaná a terület látképe is a google-ből, mivel látható, hogy egy ponton elkezdődik és halad A-ból B-be, miközben a munkaeszköz fúrja a lyukakat, majd miután végzett, tovább áll, ami megmagyarázná, hogy miért szakad egyszer csak vége.

Ha az emberekbe nem lenne belerögzülve, hogy abban a korban nem lehettek gépek, (akár földi, akár földönkivüli), akkor első ránézésre sokan egy munkagép nyomára gondolnának.

Ha csupán emberi kéz által ásott gödrökben kellene gondolkodnom, talán még az építőanyag kinyerése okán keletkezett lyukakra gondolnék, miszerint a közeli települések, amik közül néhánynak még mindig látszik a nyoma, ezekből a kiásott vermekből nyerték ki a követ, kőtörmeléket.

OFF/
Próbáltam már feldobni pár témát, ismét próba szerencse alapon szeretném @tiborunak megemlíteni a Pénz Gödör nevű ’’építményt’’ ezen gödrök okán, (angolban Oak Island) ami szerintem szintén megérdemelne egy kis konteózást. Ha jól láttam, még nem szerepelt a blogon.

 31. zigzag — 2013-11-28 08:58 

khm. akarom mondani: keletebbre

 30. zigzag — 2013-11-28 08:56 

Megnéztem a googli mapszon és nem csak a sávoknál láthatók az üregek, hanem elszórtan van néhány önálló kissé nyugatabbra. Szerintem a magyarázat elég egyszerű. Amit látunk, az egy emlékmű. Az emberi inkompetencia emlékműve. A készítője elásott valamit, de aztán elfelejtette hová. Mivel mindenképpen meg akarta találni a fontos dolgot (pl. kincset), szépen felásta itt is, ott is. Lehet, hogy volt segítője, aki időnként azt mondta: Jóska, inkább kicsit erre… Na mit szóltok? Megfejtettem?

 29. kszabo — 2013-11-28 07:41 

@igazitrebics: 10 pont és egy gömbölyű hangszóró:)http://retronom.hu/node/12600

 28. igazitrebics — 2013-11-28 07:33 

Rájötteeeeeem!
Ez az első buckasí pálya! Csak elfelejtették, hogy mire való, mert arrafelé már nem esik hó! 🙂

 27. tooth fairy — 2013-11-28 05:01 

Kicsit körülnéztem a guglimaps-en, érdekes dolgok vannak a folyó északi partja fölötti hegyoldalban végig, az erodálódottság eltérései alapján egymástól akár évezredek távolságában létezett települések nyomai.

A lukakkal kapcsolatban ezt: https://maps.google.hu/maps?q=13.710166%C2%B0+S,+75.875938%C2%B0+W&ie=UTF8&ll=-13.665274,-76.174403&spn=0.004796,0.008256&hnear=0x9110504242255249:0xc0ee9594b467e4ef,13.710166%C2%B0+S,+75.875938%C2%B0+W&gl=hu&t=h&z=18 érdemes tanulmányozni, itt, a poszt tárgyától ~10km-re nyugatra, a part mentén szintén látható egy csomó gödör, ettől pár száz méterre keletre pedig egy általam romvárosként azonosított emberalkotta valami is van, hasonlóan a szóbanforgó helyszínhez.

Igaz, ezek a népek nem voltak olyan pedánsak, hogy a gödreikkel kövessék az észak-dél tengelyt, de a lényeg, a linkelt pozíciótól északi irányban szépen kirajzolódik egy természet alakította szabályos mintázat, talán valami ősi lávafolyam repedezett lenyomata. Ebből pedig a repedések mentén a legegyszerűbb kitermelni a követ – főleg, ha (az eredeti helyszínhez visszatérve) valamilyen geológiai folyamat felgyűrte az egészet egy dombtetőre.

Illetve ez magyarázna mindent, kivéve azt, hogy miért van némelyik gödör kifalazva – na erre viszont nem tudok mit kitalálni, szóval a megfejtésem legalábbis hiányos 🙂

 26. jukeey — 2013-11-28 04:50 

Ez csakis a 400 méter hosszú, kihalt Bütyköstalpú Őscsiga (Geniculatus Gigantoides) megkövült nyomvonala lehet. Ez a faj – puhatestűként és házatlan csiga lévén – fosszíliákból sem ismert, de újabban neki tulajdonítják a Perm korszak nagy kihalási eseményét, az akkori növényzet mértéktelen legelése által. A nyom a variszkuszi hegységképződés idején keletkezett normál talajon, az akkori vulkánkitörések során kidobódutt hamu lerakódása indíthatta be a kövesedési folyamatot. Később az Andok kiemelkedésekor került újra felszínre, az erózió azóta sokat rongált állapotán. Az V. század körül a huari törzsek sámánjai esők után feljártak a hegyre rituális ülőfürdőt venni, ezért néhány mélyedést kicsempéztettek a hívőkkel. Újabban Dr. Hoppe Bruno Jr, a British Musemum professzora kérvényekkel bombázza a perui kormányt a terület védelem alá helyezése érdekében, a múzeum pedig gipszminta vételére készül a teljes nyomvonalról, hogy a neves tudós saját laborjában tanulmányozhassa a páratlan leletet.

 25. Grifter — 2013-11-28 02:15 

Pár érdekességre felhívnám a figyelmet, tekinthetjük indoklásnak is:

– Az üregektől keletre, a hegy oldalába épített alsó hangon fél négyzetkilométeres valami sem egy hobbykert maradéka, ha tippelhetek

– Az előbb említett helyszín környezet tele van hasonló gödrökkel, láthatóan a vízmosások közti ‘magasabb’ részeken

– Az üregek vonala végig a gerincen tart egészen a völgyig

– A helyszín nagyjából a deltatorkolat kezdeténél helyezkedik el (Hozzáképzelendő, hogy ki tudja hol volt az pontosan 1500 éve)

– A gödrök mintája inkább tűnik szakaszosnak és nem folyamatosnak, tehát a szállítás nem túl valószinű

– Az északi végtől keletre (alig 100 métere) szintén található egy a környezetétől elütő mintázat a ‘dombtetőn’

Én azt mondanám, hogy valaki durván tolta a fásítást (hogy csak a dizájn, vagy netán vmi földmegkötési célzattal, az már másik történet), de vagy hamvába holt a terv, vagy ideje korán feladta, mert lett jobb dolga is, mint vízet felhordani.

Legalábbis ennél csak hülyébb ötletem van 🙂

Viszont azt elég egyértelműen kizárnám, hogy ez egy éppen arra járó nép/uralkodó aktuális önmegvalósításán túlmutatna. (Se ufok, se paleoasztronautika, bocsi :D)

 24. exgumitalp — 2013-11-28 01:51 

Víz gyűjtők. Mert “régen” azért nem volt olyan nagy probléma lesétálni egy-két kilométert a vízért.

Ez a cölöp vár-alap dolog érdekes, de az nem a domb oldalban szokás felépíteni főleg, ha egy formás hegyvonulat áll a rendelkezésre egy köpésre onnan.

btw, soha nem hallottam a témáról és ha ez a villám post, akkor remegve várom a nem villámot! 🙂

 23. naccsanyi — 2013-11-28 00:23 

Nem kell mindenben a logikát helyezni. Lehet, hogy férfiváavatásnál szokás volt vájni egy gödröt, ezzel szimbolizálva a nagykorúságot, hogy ezt milyen indíttatásból, az más kérdés. Ha bizonyított, hogy az első és az utolsó gödör között többszáz év van, és hogy más készíthette mindegyiket,akkor ez a legvalószínűbb. Most nem azért, egy átlag kultúrában hány irracionális, bármire visszavezethetetlen hagyomány van?

Második tippem a börtönmunka: mi rosszabb lehet, ha olyan dolgot kell csinálni, aminek semmi értelme, nehéz, és soha nem ér véget? Igazi testi-lelki terror, pláne ha meg is verték a delikvenst, ha nem olyan szép a gödör, mint ahogy azt a fegyőr elképzelte.

 22. untermensch4 — 2013-11-28 00:15 

1. ufóék csinálták kb ismeretlen okból
2. vallási téboly. a virágzó civilizáció belefordult vmi kultuszba ami szerint kell ilyen és ennyi gödör. amíg ilyen (és talán hasonlóan munkaerő-igényes de enyészőbb)hülyeségekkel foglalkoztak, a civilizációjuk összeomlott. a túlélő népesség racionalizált és inkább “elfelejtették” a kínos történelmi epizódot. a ma ott élők így nem hagyományozhatták a gödrök legendáját.
3.földművelés. ehhez mondjuk ismerni kellene az akkori időjárást és a talajadatokat. meg érteni a földműveléshez…
4. útalap. szintén az akkori időjárás/éghajlat ismeretében lehet logika a nyomvonalban. esetleg félbehagyták miközben hanyatlottak. vagy elkezdtek inkább völgyhidat és alagutat építeni vmi kellemesebb síkságon 🙂
ha valami nagy dolgot akartak mozgatni és csigás módszerrel trükköztek akkor a stabil horgonyzáshoz használták az üregeket. meg görgőfészeknek hogy az a nagy dolog ne a földön súrlódjék.
5. szélerőmű alapja. sok kisebb függőleges tengelyű szélkerék és az egészet hálózatként összekötő rudazat(ok)/kötélzet(ek). indokolja a hegygerincen való elhelyezést és ha a felépítmény célszerűen könnyűszerkezetes volt akkor a további leletek hiányát is.

 21. whitebeard — 2013-11-27 23:33 

“oké, hgy a köra középkorban” sajtóhuba!
Kérlek töröld majd a hozzászólásom!

 20. godazoli — 2013-11-27 23:26 

A vízgyűjtés azért bukik, mert bár való igaz, hogy az emelkedő légtest lehül, ezáltal csapadék válik ki belőle, de mindez nem a hegy tetején, hanem egyik oldalán következik be. Csapadékgyűjtőket egy rendes indián a hegy szél felöli oldalára, kb. 2/3 magasságba helyez. Lásd még: főnhatás.

 19. 404notfound — 2013-11-27 22:53 

Mi van akkor, ha feltöltötték a gödröket olajjal és begyújtották? Szóval a lehető legegyszerűbb mécsestartókat látjuk a sziklába vájva. Azért ennyi lik, így, hogy lehessen csinálni egy világító jelet (akár szimbólumot) amivel üzenhettek a más galaxisokból idelátogatónak: hogy gyertek játszani!!!

 18. loki — 2013-11-27 22:43 

A másik ötletem az, hogy intenzív erdőtelepítésbe kezdtek az őslakosok, minden gödörbe egy termetesebb facsemete került volna, csak a romulán átvándorlás alatt a lovak mellett a fiatal fák is ellopódtak :-$

 17. loki — 2013-11-27 22:20 

“, és a egyik gödörből görgették a másikba felfelé***”

*** LEFELÉ

 16. loki — 2013-11-27 22:14 

Fura ez a dolog, én már mindent kizártam 🙂

Csak csapongani fogok…

– “A pirossal jelzett üregsorozat északi vége” nevű kép szerintem hibás, a google earth -el (de talán a blogban postolt képen is) tisztán kivehető, hogy az üregsorozat még tovább megy a megnyíló sötét rész bal oldalán legalább a hasadék 1/3-ig, de a jobb oldalon is van egy “mező”, ahol egy téglalap alakban némi kihagyás után megjelennek a mélyedések, és ez nem csak egy-kettő, hanem 50-150 méteres hosszú téglalap formájában.

– tiboru azt írta, hogy helyenként 20-40 fokos “lejtőn” vezetnek ezek a gödrök felfelé/lefelé a hegyoldalban, csak ilyen béna reklámvideót találtam, de belőttem középre – 30 fokra, ami kb. ilyen: http://www.youtube.com/watch?v=tEEgINoP2-o (a 90 fokos “lejtő” már függőleges sziklafalat jelent)

– A falépítés nekem is benne volt az első 2-3 gondolatomban, de a térkép megnézése után a kérdés, hogy minek?!? A völgyben végig lehet sétálni/menetelni ahelyett, hogy a meredek hegyoldalba felmásszak 200-500-1500 métert és a völgyel párhuzamosan sétáljak a hegyoldalban… a szél a völgybe megtalálja a helyét, a víz még inkább, ha be akar folyni, a déli sokkal laposabb hegyoldalban pedig nincsenek gödrök, mi más ellen építene még falat az ember/”idegen”?

– Az tisztán látszik, hogy a gödrök kanyargósan ugyan, de összefüggően tartanak valahonnan valahová, a magaslatokat kikerülve, de céltudatosan A pontból, B pont felé rendeződnek. Nincsenek 300-500-1000 méterenként oldalra “kifutó” gödörcsoportok, a sötét rész (hasadék) kezdetéig teljesen összefüggő vonalat alkotnak.

– Vízgyűjtő / sólepárló gödrök szimpatikusak (by barackmag) – viszont ez nem magyarázza azt, hogy a gödrök nyomvonala kijelöl egy szinte szabályos utat a hegynek felfele. A völgy déli oldalán nincs ilyen nyomvonal, illetve az adott hegygerinc mellett keletre is és nyugatra is van két ugyanolyan hegygerinc és ezek távolsága egyik irányba sem haladja meg a 300-600 métert a másiktól, de csak a középen lévő gerincen mennek felfelé a gödrök. (a sötét hasadékig 🙂 )

Szerintem a gödrök funkciója annyi volt, hogy vagy lehoztak valami nagy és nehéz dolgot a sötét hasadékból (nem akarták, hogy gyorsulva végigguruljon a hegygerincen és szétzúzzon lent mindent, meg persze atomjaira essen a lejtő végén), és a egyik gödörből görgették a másikba felfelé, vagy valamit fel akartak görgetni a hegyen, aminél jól jött, hogy nem gurul vissza, ha minden görgető ember összeesik a kimerültségtől. Természetesen nem egy darab valamiről beszélek, ilyen infrastruktúrát akkor építenek ki, ha naponta tucatjával kell felvinni/lehozni a nagy és nehéz dolgokat.

 15. csuuzlee — 2013-11-27 21:18 

A Nagy Kőhányó Tyúk költőhelyét láthatjuk éppen, akik kolóniában fészkeltek a patakparton.
Platina és irridium magokat csipegettek, ettől lett olyan kemény a csőrük, hogy a tojásrakáshoz simán kivájták a kősziklát.

Viccen kivül:

Mi a kőzet anyaga? Homokkő?
Lehetett tengerfenék?
Honnan tudjuk, hogy az 5.-6. században keletkeztek a lukak?

 14. teotwawki — 2013-11-27 20:46 

1, keréknyom:
Alien űrhajó leszállt, tettek egy kört valami marha nehéz (nem földi gravitációhoz méretezett), mondjuk járművel kőzetmintákat gyűjtögettek, megállapították, hogy ezen a bolygón nincs, soha nem is volt és nem is lehetséges értelmes élet, majd mentek tovább a Marsra.

2, hamvasztásos temetkezési hely:
gödör kiás, feltöltik valami magas hőfokon égő erőssen gyúlékony anyaggal, hullát bele, és megyújtják

 13. gigabursch — 2013-11-27 19:49 

Rájöttem!

Ez egy csapda.
R2-D2 és C-3PO ezen nem tudna végighaladni.

Amúgy vannak ezen a Földön elképesztő dolgok.

 12. lorgerm — 2013-11-27 19:41 

Én is nézegettem a térképet, és ettől egy kicsit jobbra négyzet alakú rajzolatok vannak. Mintha házak alapjai lennének.
A Pöttyök alsó végétől jobbra is vannak nagyobb gödrök. Még jobbra meg olyan a hegyoldal, mintha teraszos lenne, ott is vannak négyzetes alaprajzok.
Nekem még az is érdekes, hogy ennyire éles a határvonal a termőföld és a kő borította hegyek közt. Semmi átmenet.

 11. gombob — 2013-11-27 19:12 

A műholdas térképet böngészve, nem messze a helytől elszórtan is található pár “gödör”. A földből, vagy inkább sziklából kivájt anyagot szállítani kellett, és talán a kézi v. állati erő miatt ezt vízszintesen könnyebb volt, azaz a fennsíkon mozogtak, a gerincvonal irányában, nem pedig a meredekebb lejtőn. Talán a völgyekben volt, lehetett víz időszakonként, amit felhasználhattak a szállítás könnyítésére?

Talán vallási okokból is fektettek ennyi energiát az ügybe. Valaki talált egyszer valamit ezen a helyen, és utána “feltúrták” a környéket hasonló leletek után?

A kibélelés is elgondolkodtató. Azt nem tudom, a kor technikai színvonalának megfelelően, van-e olyan módszer, ami arra vonatkozik, hogy egy-egy szikladarabot egyben tudjanak kivájni, építkezéshez még jól használható nagyságban, de még a szállíthatóság felső határán. A megkezdett, körbevájt gödör közepéről egyben kirepeszteni a szikladarabot valamiféle égetéssel, és véséssel kombinálva? A térkép szerint a környék K-Ny-i fő közlekedési útvonalához közel fekszik a “lelőhely”, és talán völgyzárat akartak létesíteni sziklákból, ahhoz kellett az anyag?

 10. gigabursch — 2013-11-27 19:09 

Juhlábhenger.
De ekkora…

 9. lorgerm — 2013-11-27 19:01 

@kszabo: egy óriási Maya játék – én még ezen a néven ismertem, most Kalaha a neve: http://tarsasjatekom.hu/klasszikus-tarsasjatekok/kalaha-uveg-kovekkel-796159

🙂

 8. Bigjoe(HUN) — 2013-11-27 18:52 

A szemet telepen a kompaktor hasonlo nyomot hagy csak arányosan kisevbbet

 7. negyvenkilences — 2013-11-27 18:37 

Valami írásféle az űrből figyelő rokonoknak? ET hazatávírózott ebben a formában?

Vagy ha nem is írás, de valami jelzés.

Kisgyerekként az országhatárokat valami ilyesminek képzeltem el, mivel a térképeken vastag, piros vonallal voltak jelölve. Gondoltam, hogy élőben is valami hasonlóan látványos csík, és nagy csalódás volt, amikor kiderült, hogy nem. 🙂

 6. kszabo — 2013-11-27 18:14 

1. Biokomposztálós krumpliföld. Reggelente felfutottak törzsi beosztás szerint komposztálni, az érettebb gödrökbe már ültették a krumplit, amit a hajnali harmat öntözött.
2. Labdadobálós hadijáték pálya, a magyar ugróiskola rokona. A szabályokon most gondolkodom:)

 5. siridar — 2013-11-27 17:26 

Nekem egy óriási keltető képe ugrik be, hatalmas tojásoknak. Testrablók, you know 🙂

 4. carera — 2013-11-27 17:21 

Én elmennék az extrémebb elméletek felé….Mi van akkor ha egy rég letünt civilizáció vagy az “idegenek” hajtottak végre valami fegyver tesztet ? Mert hát eltudok képzelni egy olyan fegyver rendszert ami így végig szántja a területet. Pl mint az A–10 Thunderbolt csak jóval nagyobb kivitelbe. 🙂

 3. barackmag — 2013-11-27 17:09 

víz

1, Vízgyűjtő mélyedések, amelyek a harmat felfogására készültek (vagy tervezték elkészíteni. Két völgy között a hegygerincre telepítették, ami mindenképpen megfelelő elhelyezkedés, mivel a pára a völgyekből felfelé távozik, és a hegy/domb tetőkön jelentősebb mértékben kicsapódik. Nyilván ehhez szükséges valami vízforrás, folyó, mocsár hiányában akár ez lehet az óceán is.
Mo- például az Őrségben használtak ilyen technikát, a földek a dombhátakon voltak sokfelé, és jelentős víz hozamot jelentett a naponkénti pára lecsapódás.

2, Só bepárló üregek, mondjuk valamilyen sós víz felhasználására.

3, Az északi katlanban lehetett esetleg egy kisebb/időszakos forrás (robbantással feltárva akár:), aminek a vizét így fogták fel.

A készülése idején lehetett a közelben lakott hely, sőt akár növényzet is.

Egy biztos, hogy sok munka volt létrehozni, és viccből biztosan nem pocsékolták az erejüket a készítők, tehát racionális okkal épült.

 2. ngcs — 2013-11-27 16:59 

@ngcs:
Ilyen HAARP féle izéket csak a 2000-es évektől telepítenek? Mert érdekes elhelyezéssel ilyesminek is lehetne az alapja a cucc.

Bármi is legyen én azt gondolom, hogy a lyukakba valamilyen cölöpöt akartak tenni, legyen az fal-alap, rádióantenna-oszlop, kihegyezett dárda.

 1. ngcs — 2013-11-27 16:52 

Szerintem valakik falat akartak építeni. Jó nagyot, fából. Ezek lettek volna az oszloptartók.

Gondolom a fát elhordták más célokra, pl. meleget csiholni belőle, de a lyukak ott maradnak örökre. Az az érdekes inkább, hogy mi ellen kellett pont oda a fal?

Lehet meg is épült egy szakaszon, csak a rossz tervezés, bugyuta elhelyezés meghozta gyümölcsét: az inkákra emlékszünk a törikönyvből nem a “falas”, elbukott névtelenekre…

RSS feed for comments on this post.

Ars poetica

Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!

  • Legutolsó hozzászólások

    Tartalom

    CímDátum
    Michael Jackson-konteók2017-05-20
    Átirányítás: 100 év Fátima2017-05-13
    Szolgálati közlemény: Aranykönyv-szavazás, döntő!!!2017-05-11
    Kínos Clinton-konteók (részletek)2017-03-31
    Lindbergh-konteók2017-02-26
    Toxoplazmózis-konteók2017-01-25
    Vendégposzt – Horthy István halála2017-01-06
    A BCCI-sztori2016-11-04
    Villámkonteó: a 200 ezer SIM-kártya esete2016-10-07
    Villámkonteó: robbantás a Nagykörúton!2016-09-25
    Wałęsa-konteók2016-08-21
    Posztajánló: Porton Down2016-08-15
    Reagan és a gellert kapott golyó2016-06-17
    Eyjafjallajökull-konteó2016-05-17
    Kommentposzt: Kiss László2016-04-08
    Lionel Crabb rejtélyes esete2016-03-21
    Hindenburg-konteók2016-02-26
    Bruce Lee halála2016-02-14
    Opus Dei2016-01-23
    Alapítvány-konteók2015-12-19
    Megjelent az e-Konteó2!2015-12-06
    Furcsa történetek 2.02015-11-29
    Shakespeare-konteók2015-11-12
    Frigyláda-konteók2015-10-22
    Per “Dead” Ohlin halála – 18+!!!2015-09-10
    Gary Webb, a CIA és a crack-konteó2015-08-23
    Menekült-konteók2015-07-14
    Ajánló – sorozatok és filmek2015-07-07
    Miss Liberty-konteók2015-06-22
    Na-seby (Villámkonteó)2015-04-14
    Glenn Miller eltűnése2015-04-08
    Kommentposzt: Germanwings-konteók2015-03-30
    Furcsa történetek 1.02015-03-23
    Bob Marley halála2015-03-14
    New Coke – konteók2015-03-02
    Sid Hurwich időgépe2015-02-22
    Alan Turing2015-02-10
    Kommentposzt: rejtélyes betörések2015-01-31
    Halál Chappaquiddickben2015-01-26
    Kommentposzt: Charlie Hebdo2015-01-08
    A Dreyfus-Zola konteók2015-01-05
    Megjelent az e-Konteó1!2014-12-05
    Konteókönyv-felmérés2014-12-01
    Vendégposzt: az ufó-emberrablások2014-11-28
    John Titor története2014-11-19
    Ajánló – A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története2014-10-29
    Fort Knox2014-10-23
    Estonia-konteók2014-09-29
    Rudolf Hess története2014-09-22
    Kurt Cobain halála2014-09-09
    Eilean Mór rejtélye2014-08-18
    Balla Irma halála (részletek)2014-07-27
    Gyíkember-konteók2014-06-12
    A Kovács Béla – ügy2014-05-23
    Kitalált középkor (rövidposzt)2014-05-12
    Georgia Guidestones2014-05-03
    Elisa Lam halála2014-04-15
    Kommentposzt: Welsz Tamás halála2014-03-20
    Kommentposzt: az MH370-es járat2014-03-15
    Magic Johnson – konteó2014-03-12
    Challenger-konteók2014-02-13
    Ophélie Bretnacher halála2014-01-20
    Cicada 33012014-01-06
    Cajamarquillai üregek2013-11-27
    A körmendi gyerekgyilkosság (részletek)2013-11-21
    Vendégposzt: A Nagy Könnyűzenei Sátánista Konteó2013-11-14
    Google-konteók2013-11-03
    A Konteókönyv rendelhető!2013-10-23
    Katrina-konteók2013-10-11
    A denveri repülőtér2013-09-27
    Haszbara-konteók2013-08-25
    Génmódosítás-konteók2013-07-08
    Oopart, avagy tárgyak rosszkor, rossz helyen?2013-06-14
    Konteónak indult…2013-06-09
    Az X bolygó2013-04-27
    Ókori dodekaéderek (rövidposzt)2013-04-03
    Náci repülő csészealjak2013-03-22
    D. B. Cooper története2013-02-19
    Egy pápa lemondása2013-02-11
    A Sunstein-Vermeule – algoritmus2013-01-23
    Eltűntek2013-01-18
    Könyvajánló – Szoftverfrissítés 1.02012-12-13
    Anjikuni-rejtély2012-12-11
    Szent Malakiás próféciái2012-12-03
    Jövőbelátás-konteók2012-11-21
    Chomsky-tízparancsolat2012-11-06
    Mátrix-konteók2012-10-28
    Elbert János halála2012-10-19
    Bohemian Grove2012-09-26
    Robert Maxwell élete és halála2012-08-28
    A Zelnik-ügy – reloaded!2012-08-05
    Kazbegi dinók (rövidposzt)2012-07-20
    A Zsanett-ügy (18+)2012-07-10
    Alternatív Bermuda-háromszögek2012-07-06
    Olof Palme halála2012-05-16
    A torontói jegyzőkönyvek2012-04-21
    Phobosz-összeesküvés (rövidposzt)2012-03-22
    Jörg Haider halála2012-03-14
    Az eltűnt zászlóalj2012-03-09
    A Mary Celeste – rejtély2012-03-01
    Szcientológia-konteók2012-02-07
    Mikrohullám-konteó (rövidposzt)2011-11-12
    Népszámlálás-konteók2011-11-12
    EU-konspiráció2011-11-12
    A Djatlov-incidens2011-11-12
    Fluorid-összeesküvés2011-08-19
    Breivik-merénylet2011-07-25
    A Mikroelektronikai Vállalat – konteó2011-05-26
    Patton tábornok halála2011-05-12
    Skull & Bones2011-04-19
    Réztekercs-konspiráció2011-04-12
    AIDS-konspiráció2011-04-11
    Ajánló – kódfejtők előnyben!2011-04-09
    Moszkva és a csecsenek2011-04-08
    Gandzsa-összeesküvés2011-04-07
    A KAL-007-es járat lelövése2011-04-06
    Globális felmelegedés2011-04-05
    A móri nyolcas gyilkosság2011-04-04
    Kilenc/tizenegy2011-03-30
    A közösségi oldalak – összeesküvés2011-03-29
    Kelly doktor halála2011-03-28
    Roberto Calvi, Isten bankára2011-03-25
    Az arab világ forradalmai2011-03-23
    Martin Luther King halála2011-03-22
    Hajsza az örökmozgó és egy másféle energia után2011-03-21
    Castro és a CIA (átirányítás)2011-03-18
    A USS Liberty megtámadása2011-03-17
    Jézus-összeesküvés2011-03-16
    Ajánló – linkek2011-03-15
    HAARP-összeesküvés2011-03-14
    Chico halála2011-03-11
    JFK – 2.02011-03-10
    JFK – 1.02011-03-10
    Nőellenes világösszeesküvés2011-03-08
    Atomkonspiráció (átirányítás)2011-03-07
    Hasfelmetsző Jack – dosszié2011-03-07
    Gagarin-konteók2011-03-04
    Cigánygyilkosságok2011-03-04
    Robert F. Kennedy meggyilkolása2011-03-03
    Vérvád-konspiráció2011-03-03
    A Council on Foreign Relations2011-03-02
    A szmolenszki katasztrófa2011-03-02
    Atlantisz-konteók2011-03-01
    Nagy német adókonteó2011-02-28
    Illuminátusok2011-02-28
    Ajánló – filmek2011-02-26
    Az Elvis-legenda2011-02-25
    Tunguzka-rejtély2011-02-24
    Nikola Tesla 2.02011-02-23
    Nikola Tesla 1.02011-02-23
    Robbanás Port Chicagóban2011-02-22
    A Fenyő-gyilkosság2011-02-22
    Rákgyógyszer-konteók2011-02-21
    A főtitkár halála2011-02-21
    Nácik aranya2011-02-19
    ODESSA2011-02-18
    A romániai “forradalom”2011-02-18
    Templomosok2011-02-17
    A TWA-800 járat lezuhanása2011-02-16
    WikiLeaks-konteók2011-02-15
    A Voynich-kézirat2011-02-15
    Mormon-összeesküvés – újratöltve!2011-02-14
    Mormon-összeesküvés2011-02-14
    Szabadkőművesek 2.02011-02-13
    Szabadkőművesek 1.02011-02-13
    Bilderberg-konteók2011-02-13
    Men in Black2011-02-12
    UFO-konspiráció2011-02-11
    Jim Morrison halála2011-02-11
    Rejtélyes helyek, titkos bázisok2011-02-10
    Roswell és az M-122011-02-09
    Bermuda-háromszög2011-02-09
    Antarktisz-összeesküvés2011-02-09
    Pearl Harbor – dosszié2011-02-08
    Népek Temploma2011-02-08
    Egy pápa halála2011-02-08
    A MA-240-es járat tragédiája2011-02-07
    A “tökéletes katona”-projekt2011-02-07
    A Kurszk elsüllyedése2011-02-06
    A Litvinyenko-gyilkosság2011-02-06
    Beatles-konteók2011-02-05
    John Lennon halála2011-02-05
    Philadelphia-kísérlet2011-02-04
    Diana hercegnő halála 2.02011-02-03
    Diana hercegnő halála 1.02011-02-03
    A Seuso, a Habsburgok és egy lord – kiegészítő konteó2011-02-02
    A Seuso-ügy2011-02-02
    Titanic-sztori2011-02-01
    Holdraszállás-konteók2011-01-31
    Marilyn Monroe halála2011-01-30

    Innen jöttök