2014-02-13–12:00

Challenger-konteók

Mai posztunkban újabb voksgyőztest köszöntünk, aki a múltkori szavazás végére valamivel több, mint fél százalékkal előzte meg a második helyezett Estonia tengerjáró kompot úgy, hogy végig vezetett. A mai középkorúak és a náluk idősebbek biztosan emlékeznek a Challenger űrsikló (űrkomp, hivatalosan: űrrepülőgép) 1986-os tragédiájára, de az ezzel összefüggő összeesküvés-elméletek talán sokak figyelmét elkerülték. Nos, ezt a hiányosságot szeretnénk pótolni a mostani cikkel.

Az űrkutatásban számos olyan momentum akad, amelyet a rajongók hajlamosak forradalminak minősíteni. Jó pár esemény megkapta már ezt az alaposan lerágott jelzőt, Gagarin (állítólagos) első űrrepülésétől kezdve az ugyancsak állítólagosan első holdraszálláson át a Voyager-1 csillagközi térbe történő kilépéséig. Ezek után már senki sem csodálkozhat azon, hogy az űrsikló-programról már akkor is hasonlóképpen nyilatkoztak, amikor közel ötven évvel ezelőtt szakmai berkeken belül először merült fel annak a lehetősége, hogy többször használatos közlekedési eszközöket használjanak az űrutazások során.

1.) Rövid történeti áttekintés

1969-ben Richard Nixon megbízza alelnökét, Spiro Agnew-t, hogy a frissen megalakított Space Task Group (Űrügyi Munkacsoport) szakembereinek munkáját koordinálva dolgozza ki a Nemzeti Űrkutatási Stratégiát. Ez – három év erőfeszítéseit követően – 1972-ben az elnök asztalára kerül, aki áldását adja a koncepcióra, melyben már szerepel az űrrepülőgép lehetősége is.

A Konteóblog nem politikatörténeti fórum, ettől függetlenül nem mehetünk el szó nélkül a Nixon-Agnew duó példa nélküli teljesítménye mellett. Ők voltak ugyanis az a páros, amely egy meglehetősen nehezen überelhető produkciót tett le Amerika asztalára, hiszen mindkét tagja hivatali idejének letöltése előtt kénytelen volt megválni magas tisztségétől: Spiro 1973 őszén korrupció, pénzmosás és adócsalás miatt távozott, míg Richardot a Watergate-ügy kényszerítette dicstelen lelépésre, alig egy évvel később.

A hivatalosan az STS rövidítéssel (Space Transportation System, azaz űrszállítási rendszer) illetett űrsiklóprogram eredetileg ötmilliárd dollárt kapott, aminek később több, mint az ötszörösét költötték el. A projekt első példánya az Enterprise volt, amely kizárólag légköri feladatokra volt alkalmas, űrutazásra nem, viszont a Star Trek című sorozat érdekérvényesítési képességét ragyogóan bemutatja.

Az első STS eredeti neve a Constitution (Alaptörvény Alkotmány) lett volna, de Kirk kapitány és Spock parancsnok rajongói akkora nyomást gyakoroltak a NASA-ra, hogy az Ügynökség végül beadta a derekát, de olyannyira, hogy az 1976-os hivatalos átadáson a hangszórók a sorozat főcímzenéjét sugározták.

Az Enterprise-t a Columbia követte, amely 1981 áprilisában tette meg első sikeres űrútját (STS-1), kétfős legénységgel. Mai főszereplőnk a harmadik volt a sorban: 1983 áprilisában állították hadrendbe (vagy hogy mondják). Az események felgyorsultak, következett a Discovery (1984 augusztusa), majd az Atlantis (1985 októbere). Ez a két utóbbi év volt az első igazi űrsikló-korszak: a gőzerővel (hehe) működő űrrepülőgépek átlagosan kéthavonta léptek ki az űrbe, ahol négy-nyolc napot töltöttek, fedélzetükön öt-hét űrhajóssal.

Aztán következett 1986. január 28-a.

2.) Értem én, hogy űrrepülőgép, de mitől repül?

Mielőtt kicsontoznánk az eseményeket, gyorsan nézzük meg, mi is az az űrrepülőgép. Humán beállítottságúak se dobják el az egeret vagy a táblagépet, tényleg csak az alapokat tekintjük át.

Az olyan költséges sportokban, mint az űrkutatás vagy a közétkeztetés, az újrahasznosításnak nagyon komoly jelentősége van. A NASA szakemberei is úgy gondolkoznak, mint az iskolai menzák szakácsai: minél kevesebb maradékot kell kidobni, minél több pörköltléből lesz másnapra gulyásleves, annál kisebb a ráfordítás. Ezen kőkemény logika mentén az űrsikló gondolata teljesen rendben van, hiszen az űrből történő visszatérés után, egy kis karbantartást követően a cucc ismét kiküldhető az atmoszférán kívülre. Felszálláskor rakétaszerűen (vagyis függőleges állásból) indul, leszálláskor normál siklórepülő-módban érkezik.

A képeken ragyogóan látszik a konstrukció három fő alkotóeleme: a barnás színű külső üzemanyagtartály (folyékony oxigénnel és hidrogénnel), kétoldalt az iker-gyorsítórakéták (szilárd halmazállapotú hajtóanyaggal), s maga a repülőgép, az úgynevezett orbiter. Ez utóbbi az, amely (az ejtőernyőkkel leváló gyorsítórakétákkal együtt) visszatér a földre (ha minden jól megy, épen és egészben), a fedélzetén utazó emberekkel együtt. Az üzemanyagtartály kiürülés után kicsit megpörkölődik a légkörben és jól visszahull, általában az óceánba.

A klasszikus forgatókönyv nagyjából úgy néz ki, hogy a kilövést követő harmadik percben (kényszereseknek: a 125. másodpercben) a két gyorsítórakéta, a kilencedikben az üzemanyagtartály válik le, innen kezdve az orbiter magára van utalva.

3.) A robbanás

1986. január 28-a, kedd, Károly és Karola napja (noha ez utóbbi információ nem hiszem, hogy az USA-ban különösebb relevanciával bírna, én is csak azért jegyeztem meg, mert olyan szépen alliterál a keddel). A floridai Kennedy Űrközpont 39-B indítóplatformján vagyunk, nagyjából félúton Miami és a főváros, Jacksonville között.

Ahogy IceBerg kolléga helyesen észrevételezte, Florida fővárosa nem Jacksonville, hanem Tallahassee. Bocs.

A Challenger már napok óta, az eredetileg január 22-re tervezett start óta ott rostokol, az STS-51-L kóddal ellátott indulást már hétszer halasztották el hat nap alatt, úgyhogy mindenki ideges egy kicsit. Florida a helyszínhez képest hideg napra ébred: hajnali négy óra magasságában mínusz nyolc körüli a hőmérséklet, ami napfelkeltére mínusz négy Celsiusra, s tíz órára is csak mínusz kettőre emelkedik. Eddig +12 foknál hidegebb körülmények között nem indult űrrepülőgép.

Végül helyi idő szerint 11 óra 39 perc 13 másodperckor (ez az úgynevezett T-idő, amihez képest meghatározzák a további események időpontját) a körülbelül háromezer tonnányi tolóerő a levegőbe emeli az űrkompot.

Az első percben úgy tűnik, hogy minden az előírásoknak megfelelően zajlik:

– T+29 másodperc: átlépik a 10 ezer láb (3 ezer méter) magasságot és a 0,5 Mach-ot, vagyis a hangsebesség felével haladnak;

– T+41 másodperc: 19 ezer lábon (5800 méteren) vannak és egy Mach-hal repülnek: a gép átlépi a hangsebességet;

– T+62 másodperc: 35 ezer láb (10700 méter), másfélszeres hangsebesség;

– T+70 másodperc: a földi irányítóközpont utasítására a parancsnok maximális teljesítményre kapcsolja a hajtóműveket;

Aztán valami történik:

– T+73 másodperc: a pilóta valamit mondani akar, de csak egy félsóhaj hallatszik, mert megszakad a kapcsolat, a videómonitorokon a gép helyén egy tűzgömb jelenik meg; ekkor 48 ezer láb (14800 méter) magasban tartózkodtak, s közel két Mach-hal haladnak;

– T+147 másodperc: az irányítóközpont biztonsági ügyekért felelős illetékese hivatalosan is bejelenti: a Challenger megsemmisült.

4.) A legénység

A baleset során hét asztronauta vesztette életét. Felső sor, balról jobbra:

dr. Ellison Shoji Onizuka (39), kutatómérnök, az amerikai légierő alezredese és berepülő pilótája, állandó belső szakértő, az első ázsiai-amerikai űrhajós;

Sharon Christa McAuliffe (37), társadalomtudományokat oktató középiskolai tanár, a Teacher in Space (Tanár az űrben) projekt nyertese;

Gregory Bruce Jarvis (41), gyengeáramú villamosmérnök, az amerikai légierő tartalékos századosa, a Hughes Aircraft által delegált külső szakértő;

Judith Arlene Resnik (36), gyengeáramú villamosmérnök, orvosi műszer-specialista, állandó belső szakértő, az első zsidó nő az űrben;

Alsó sor, balról jobbra:

Michael John Smith (40), az amerikai haditengerészet berepülő pilótája, a Challenger pilótája;

Francis Richard Scobee (46), repülőmérnök, az amerikai légierő alezredese és berepülő pilótája, a Challenger parancsnoka;

dr. Ronald Ervin McNair (35), lézerfizikus, a Hughes Research Laboratories által delegált állandó szakértő, a második afro-amerikai űrhajós.

Nyugodjanak békében.

5.) A hivatalos magyarázat

Ronald Reagan elnök azonnal elrendelte egy vizsgálóbizottság felállítását, amely a vezetője, William P. Rogers (egykori külügy- és igazságügyi miniszter, itt jobbra) után a Rogers-bizottság nevet kapta. Négy hónapnyi nyomozás és vizsgálódás, továbbá sok tucat ember meghallgatása után 1986 júniusában leteszik a megállapításaikat és javaslataikat tartalmazó jelentést az Elnök asztalára. Ez utóbbiakkal most ne foglalkozzunk (a 2003-as Columbia-tragédia nem azt mutatja, hogy túl nagy foganatjuk lett volna), inkább röviden nézzük meg, szerintük mi okozta a Challenger katasztrófáját.

Mivel megalapozott a gyanúm, hogy olvasóink között a repülőmérnökök és az űrsiklók hajtóanyagának szakértői meglehetősen törpe kisebbséget alkotnak, nem ássuk bele magunkat túl mélyen a technikai részletekbe. A robbanáshoz vezető út az egyik szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétánál kezdődött, s egyszerűségében is hátborzongató: egy (állítólag 11 dollárba kerülő) tömítőgyűrű nem megfelelően tömített. Az aznapi nagy hidegben (emlékszünk a mínuszokra?) és az ezzel összefüggő jegesedésben elveszítette rugalmasságát, amire a gép hajtóművéből kiáramló forró (kábé 2800 fokos) gázok még rátesznek egy lapáttal. Az üzemanyag szivárogni kezd, begyullad, majd a láng átterjed a külső üzemanyagtartályra (tudjátok, arra a sárgásbarnára). Itt lassan átégeti a tartály falát, majd a benne található egyik komponens (a nagyon gyúlékony hidrogén) szivárogni kezd, s pár másodperc múlva felrobban. S hogy mi történik akkor, ha többszázezer liter folyékony hidrogén, majd ezredmásodpercek múlva a nagyságrendileg hasonló mennyiségű folyékony oxigén berobban, azt mindenkinek a fantáziájára bízom.

Illetve nem is kell ide különösebb fantázia, elég megnézni a videófelvételt. A NASA földi irányítójának hidegvéréhez pedig nem tudok hozzáfűzni semmit. Rövid hallgatás után azt mondja a robbanásról: nyilvánvalóan egy nagyobb működési rendellenesség (“Obviously a major malfunction”) következett be. Akárhogy is nézzük, ez van olyan jó, mint Kamenyec-Podolszkra az mondani, hogy “idegenrendészeti eljárás”.

6.) A legénység halála

A kérdőjelek ennél a pontnál kezdődnek, ugyanis a mai napig nem lehet tisztán látni, hogy a hétfős legénység melyik tagja pontosan mikor és mitől halt meg. Most biztosan felemelitek a szemöldökötöket és magatokban azt kérdezitek: hogyhogy mikor és miben? Hát ott robbant fel melletük/alattuk félmillió liter hidrogén, mi ez a hülye kérdés?

Nos, nem ilyen egyszerű a dolog. A személyzeti kabin nem semmisült meg, az űrsikló önmagában nem robbant fel, „csak” a külső üzemanyagtartály és a két segédrakéta. A kabint egy ideig még viszi a tehetetlenség, majd 65000 láb (19500 méter) magasságban megáll, s egy darabban kezdett lefelé zuhanni. 165 másodperc szabadesés után, nagyjából 340 km/órás végsebességgel az Atlanti-óceánba csapódik. A lassulása a vizetérés pillanatában megközelítette a mínusz 200 g-t, márpedig a legkeményebb űrhajós kiképzésnél sem tréningeznek 25 g-nél többel. A rekorder állítólag a 32 g-t kibírta 25 másodpercig, de egy speciális kagylóban, teljesen vízbe merített testtel. Kétszáz g lassulásnál bizony már belső szervek szakadnak darabokra, hogy egyéb következményekről most ne is beszéljünk. Az gondolom mindent elmond, hogy egyértelműen csak négy űrhajós földi maradványait sikerült azonosítani, illetve elkülöníteni egymástól…

A kabint átvizsgáló szakemberek három egyéni légzőkészüléket is bekapcsolva találtak, ami azt mutatja, hogy legalább egy, de inkább két, s az is lehet, hogy három űrhajós túlélte a robbanást és a kabin leszakadását, s volt idejük (és lélekjelenlétük) a mentőkészülékeket bekapcsolni. Ezek mindegyikében körülbelül hat percre elegendő oxigént tárolnak kifejezetten olyan esetekre, amikor a kabin levegője belélegezhetetlenné válik, de a 200 g ellen ez sem véd.

7.) A színváltós lángcsóva

Mint minden izmosabb katasztrófánál, a Challenger lezuhanásánál is felmerültek olyan kérdések, amelyek látszólag csak a konteósokat izgatják, s amelyekre minden igényt kielégítő válaszok nem születtek. Itt most az egyik legtöbbet emlegetettet osztjuk meg veletek, hátha valakinek van egy valódi áttöréssel felérő ötlete:

A tragédia másnapján minden médium egy barnás-vöröses színű lángcsóváról írt, amely az űrrepülőgép hajtóműve és a külső üzemanyagtartály törzse között volt észlelhető, nagyjából a T+59 másodpercben, egy villanásnyi időre. Nos, a későbbi hivatalos híradásokban ez a lángcsóva nagyon gyors színváltozáson megy át, s mindenki fehér lángról és füstpamacsokról kezd el beszélni, s ugyanezt a színt használja a Rogers-bizottság is a jelentésében. Mintegy 45 millió amerikai egyenes televíziós adásban követte az eseményeket, közülük többszázezren rögzítették is a filmet, s pár ezren a megfelelő minőségben ahhoz, hogy utólag leellenőrizhessék: bizony az a csóva barnás-vöröses színű volt, nem fehér. Vajon miért kellett kamuznia a NASA-nak? Mi volt, mi lehetett a jelentősége annak, hogy nem vörös, hanem fehér lángcsóva jelent meg a repülés első percének legvégén?

8.) A konteók

No, eleget foglalkoztunk előzményekkel és műszaki paraméterekkel, itt az idő, hogy a munkaköri leírásunkban szereplő tevékenységet is elkezdjük. Következzenek tehát azok az elméletek, amelyek a tragédia bekövetkezte után gyakorlatilag perceken belül lekötötték Amerika, később a világ konteósainak figyelmét. Elöljáróban (és magyarázatként) nem árt leszögezni, hogy a NASA elképesztően titkolózó volt (a mai napig az) az egész Challenger-balesettel kapcsolatban, s mereven ellenállt minden olyan érdeklődésnek, amely (elsősorban újságírók és ügynökségen kívüli szakértők részéről) az üggyel összefüggésben megmutatkozott. A sajtó sem volt rest és ahol lehetett, beperelte a céget közérdekű információk visszatartása miatt, de a NASA se most jött a hathuszassal, s sztárügyvédekkel védekezett, akik államtitokkal, kegyeleti megfontolásokkal és hasonlókkal lőttek vissza.

8.1.) A környezetvédők

A NASA már a nyolcvanas években a szélsőséges sötétzöldek célkeresztjében volt, akik minden alkalmat megragadtak, hogy az Űrkutatási Hivatal orra alá borsot törjenek. Belekötöttek mindenbe, amibe bele lehetett kötni: az üzem- és hajtóanyagokba, az űr és a légkör teleszemetelésébe, a Kennedy Űrközpont környéke talajának elszennyeződésébe, de még a szkafanderek anyagának előállítása során keletkező hulladékok állítólag fokozottan mérgező voltába is. Figyelmeztették a NASA-t, hogy előbb-utóbb kapnak a pofájukra, ha nem veszik őket komolyan, de ennek semmi foganatja nem volt. Aztán a környezetvédők kinyomozták, hogy több szimpatizánsuk is a Morton-Thiokol Inc.-nél dolgozik, annál a cégnél, amelyik hagyományosan a gyorsítórakétákat gyártotta az űrsikló-projekthez. Számukra igazán nem volt különösebb kihívás úgy intézni, hogy ne az előírásos tulajdonságú tömítőgyűrűk kerüljenek egy-két kritikus helyre. Aztán a fagy és az extrém terhelés elintézte a többit.

A szándékos szabotázs enyhébbik verziója azt mondja, hogy a megbuherált tömítőgyűrűs segédrakétákat eredetileg ember nélküli próbarepülésre szánták. A megrendelés is így ment a Morton-Thiokolhoz, s a szar minőségű gyűrűket abban a hiszemben helyezték el, hogy emberélet nem kerül veszélybe, maximum egy távirányított tesztrepülőgép fog lezuhanni. Aztán valami miatt az a döntés született, hogy a rakéták mégis a hétfős legénységet szállító Challengert fogják megtámogatni.

A Greenpeace-féle környezetvédőkkel szemben kicsit megengedőbb konteósok csak a zöldek közvetett felelősségről beszélnek: szerintük a NASA ezek nyomására cserélte ki az addig kiválóan teljesítő tömítőgyűrűket olyan újakra, amelyek kevesebb azbesztet tartalmaztak ugyan (ez volt ugyanis a Greenpeace tiltakozásának fő oka), viszont kevésbé voltak ellenállóak a hidegre, mint a régiek.

8.2.) A Lockheed Martin

A NASA már évek óta folyamatosan oltogatta a US Air Force-t, hogy csatlakozzon az űrsikló-projekthez és vegye bérbe valamelyik űrrepülőgépet a katonai célú űrrepülések lebonyolításához. A légierő (amelyik a Lockheed-del folytatott párhuzamos tárgyalásokat egy combos hordozórakéta kifejlesztéséről) sokáig kérette magát, de lassan úgy tűnt, hogy beadja a derekát és lepacsizza az üzletet. Nem mellesleg a Lockheed szakosodott leánya, a Lockheed Martin Space Systems  szállította a külső üzemanyagtartályt a NASA-nak, de már régen szerette volna megcsípni a gyorsítórakétákra vonatkozó megrendelést is.

A Lockheednek annyira kellett a légierős megrendelés, hogy bizony ők intézték a szabotázst a Morton-Thiokol szerelőcsarnokában (lásd a környezetvédős forgatókönyvet). A Challenger lezuhanása után (nem túl meglepő módon) az Air Force köszönte szépen, de elhajtotta a NASA-t és a Thiokolt és megbízta… na kit? Igen, a Lockheed Martin Space Systems-t az új, Titan-IV-es hordozórakéta-család kifejlesztésével, amit aztán 15 éven keresztül olyan katonai projektekhez használtak, mint az amerikai felderítő műholdak Föld körüli pályára állítása (Defense Support Program, DSP), vagy a Milstar távközlési műholdcsalád üzembe helyezése. Ha elmondom, hogy egy, azaz egy Titan-IV-es kilövés cakkpakk úgy 420 millió dollárba került, s csak a DSP keretein belül 23 műholdat lőttek fel vele, a motivátort nem kell sokáig keresgélni.

8.3.) A Roswell-kapcsolat

Több visszaemlékező számolt be arról, hogy Onizuka alezredes kiváló mesélő volt. Baráti társaságok állandó középpontjaként gyakran azzal szórakoztatta az egybegyűlteket, hogy régi történeteket osztott meg velük azokból az időkből, amikor a kaliforniai Edwards támaszponton dolgozott tesztpilótaként. Egyik visszatérő sztorija arról szólt, hogy amikor 1978-ban a NASA által lebonyolított kiválasztási procedúra alanya volt, négy űrhajós-jelöltet betereltek egy különterembe, mindenféle érzékelőket kapcsoltak rájuk, majd (akkor még azt hitte, tesztként) levetítettek nekik egy pár perces rövidfilmet, amelyen földönkívüliek boncolása látható. Onizuka nevetve idézte fel az akkori megdöbbenését és elismeréssel adózott a NASA pszichológusainak és látványtervezőinek.

1986 januárjában egy Clark C. McClelland nevű újságíró, aki valami kis színes hírrel akarta feldobni az interjút, rákérdezett a régi sztorira. A legnagyobb meglepetéséte Onizuka elkomorodott, s meglehetősen sejtelmesen csak annyit mondott, hogy az azóta eltelt közel hét évben szerzette tapasztalatai alapján egészen másként látja az akkor, abban a teremben tapasztaltakat. Az újságíró erősködésére csak annyit volt hajlandó hozzátenni, hogy amint a Challenger visszatért, részletesen be fog számolni arról, hogy mit is akart mondani azzal a „ma már egészen másként látom” dologgal, amihez (szerinte) a többi űrhajós kollégája is hozzá fog tudni tenni további érdekességeket. És természetesen Clarktól addig is titoktartást kért.

Jogosan tevődhet fel a kérdés: ha a NASA meg akarta akadályozni az asztronauta esetleges leleplezését, miért nem intézte el Onizukát és a többieket egy földi balesettel? Miért kellett a teljes űrsiklót megsemmisítenie? Nos, erre is van konteós válasz: a teljes legénység élő, egyenes adásban, a Challenger fedélzetéről szerette volna beavatni az emberiséget a Nagy Titokba, abba, hogy az amerikai kormány már évtizedek óta, egészen pontosan Roswell óta kapcsolatban áll az idegenekkel.

Az esetre utólag rácuppant az amerikai katonai hírszerzés egyik obsitos őrnagya, bizonyos Leonard H. Stringfield is, aki futott jó pár kört Onizuka egykori barátai között. A régi cimborák megerősítették, hogy igen, az említett történetet többször is elmesélte, de az első űrútját (1985 januárját) követően teljesen megváltozott, „mintha valami történt volna vele odafent”.

1985. január 24 és 27 között volt ugyanis Onizuka első űrutazása a Discovery-vel. Erről a küldetésről nagyon keveset lehet tudni, lévén hogy ez volt a legelső olyan űrsiklós repülés, amelyet teljes egészében a Pentagon finanszírozott, s kifejezetten katonai feladatokat látott el.

8.4.) A szovjetek voltak

Konteósok egy csoportja esküszik arra, hogy a Challenger katasztrófáját egy, a szovjetek által Kubából (vagy a kubai légtérben tartózkodó egyik szovjet repülőgépről) kilőtt lézernyaláb okozta. Ezt a verziót hivatott alátámasztani az a háttérinformáció, mely szerint 1986. január 3-án a kaliforniai Santa Anában található FBI-kirendeltségen keletkezett egy erre utaló jelentés. Ebben a Nyomozó Iroda egyik kubai származású, a kommunista szigetország hadseregében kiváló kapcsolatokkal rendelkező ügynöke hívja fel a figyelmet arra, hogy „speciális űrhadviselési feladatokkal” moszkvai különítmény érkezett Havannába, s célpontjuk a floridai Kennedy Űrközpont lesz..

A fenyegetésről szóló információt soron kívül továbbították a NASA-hoz, akik legyintettek a dologra, mondván: ez technikailag kivitelezhetetlen.

Végül (így az elméletek) az amerikaiak megbizonyosodtak az oroszok felelősségéről, de nem akartak nyílt, talán világháborúba torkolló konfliktust. Osztottak-szoroztak, megvizsgálták, hogy hogyan tudnának visszavágni Moszkvának, s végül megtalálták a nagyságrendileg szerintük megfelelő választ: a kereken három hónap múlva bekövetkező Csernobilt…

8.5.) Az elnöki nyomás

A nagypolitikával szemben kritikus észrevételeket megfogalmazó konteósok egyenesen Ronald Reaganre és stábjára verik a balhét. A tervek szerint az elnök aznapra időzítette az Unió helyzetével foglalkozó hagyományos beszédét, s ebben jól mutatott volna egy újabb sikeres űrsikló-küldetés megemlítése, mint Amerika nagyszerű tudományos eredményeinek friss bizonyítéka. A sorozatos csúszások azonban (amelyekről mi is megemlékeztünk) egyre kétségesebbé tették, hogy a kilövésre még a beszéd elmondása előtt sor fog kerülni, ezért a Fehér Ház illetékesei félóránként telefonáltak az űrközpontba, finoman (?) arra célozva, hogy az elnök nagyon csalódott lesz, ha nem tud beszámolni az amerikai népnek a Challenger szárnyalásáról. És ha az elnök csalódott, bizony még az is elképzelhető, hogy a NASA a jövőben kevesebb pénzt kap az egész programra…

Az űrközpontban sem hülyék dolgoznak, s értettek a szóból.

8.6.) A terrorista-magyarázat

Az FBI washingtoni központjában 1986. február 24-én, vagyis az események után egy hónappal jelentkezett egy megbízható, addig kizárólag elsőosztályú információkat szolgáltató forrás, aki azt ajánlotta a tartótisztjének, hogy feltétlenül beszélniük kell az egyik ismerősével, egy nővel, akinek roppant érdekes hírei vannak a Challenger lezuhanásáról. Két ügynök azonnal kiment a találkozóhelyre, megismerkedtek a nővel, aki a következőket mesélte el:

A robbanás szabotázscselekmény következménye volt, amit egy, Amerikát gyűlölő terrorcsoport szervezett meg. Ennek a csoportnak három tagja is a NASA-nál dolgozott: az egyikük (aki technikus volt) helyezte el a robbantöltetet a külső üzemanyagtartály falán. Ezt a felszállás után egy másik alkalmazott (valószínűsíthetően valaki, aki a belső biztonsági személyzethez tartozott) aktiválta a földről, rádiófrekvenciás módszerrel. A harmadik beépített ember az egyik asztronauta volt, aki tippekkel segített az elsőnek elhelyezni a robbanóanyagot, például azzal, hogy pontosan megmondta, hol vannak elhelyezve a biztonsági kamerák a Challenger körül és melyek azok a vakfoltok, amelyekről nem közvetítenek képet. A forrás arra is célzott, hogy a terrorcsoport „ázsiai gyökerekkel” rendelkezik, akárcsak az az űrhajós, aki végül (kvázi rituális öngyilkosságként) maga is életét vesztette.

Nomármost a legénységnek egyetlen, „ázsiai gyökerekkel” bíró tagja volt: Onizuka alezredes, akiről már szó volt a 8.3-as alpontban.

Mielőtt még bárki is egy hatalmasat legyintene, gyorsan elmondom, hogy az információszabadságról szóló törvények értelmében az FBI és a NASA nyilvánosságra hozott több, mint hatezer oldalnyi, a Challenger-ügyről szóló jelentést,  de vállaltan és bevallottan több száz oldalt továbbra is visszatartanak, közelebbről meg nem határozott „nemzetbiztonsági érdekre” történő hivatkozással. Az ebben az alpontban szereplő informátorral lebonyolított beszélgetés után készült jelentések is szerepelnek a szabadon hozzáférhető adatok között – kivéve azt a 26 oldalt, amelyek pont a megtett intézkedésekről és a nyomozás eredményeiről szólnak.

És még egy érdekesség, ami talán az előre kitervelt terrorcselekményre utal: három nappal az események előtt a bostoni Channel 7 televízió egyik esti betelefonálós műsorába jelentkezik egy fazon, aki elmondja, hogy egy három főből álló csoport napokon belül fel fogja robbantani a Challengert. Az FBI nagyon gyorsan beazonosítja a fickót, akiről kiderítik, hogy enyhén zakkant, úgyhogy nem is foglalkoznak túl sokat sem a személyével, sem az általa adott információval…

9.) Zárás

A Challenger lezuhanását követően az amerikai űrrepülőgép-program közel három évig szünetelt. Az űrsiklók összesen 135 felszállása közül kettő végződött tragédiával, melynek összesen 14 űrhajós esett áldozatául. Az utolsó (?) űrrepülőgép az Atlantis volt, amely 2011 nyarán repült utoljára. Hogy a teljes programra a harminc év alatt ráfordított sok tízmilliárd dollár Konteo3_bori.inddés a 14 emberélet megérte-e a fáradozást, mindenki döntse el magában. És persze a kommentek közé várjuk a Columbiával összefüggő teóriákat is (különös tekintettel a fedélzeten utazó izraeli tagra, Ilan Ramon ezredesre), elvégre belátható időn belül nem tervezünk újabb űrsikló-konteót.

Az alábbi lehetőségek közül arra a háromra szavazhatsz, amelyet a legvalószínűbbnek tartod.

Ápdét: jelen poszt kibővített verzióját elolvashatod a 2016. december 2-án a könyvesboltokba kerülő Konteó3-ban, további 29 válogatott összeesküvés-elmélettel és egy elméleti összefoglalóval együtt.

Kategória: EgyébCímkék: , , , , , ,

192 hozzászólás

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

 192. tiboru — 2015-12-04 09:25 

@kvantum:

Lehet, félreérthető voltam: nem becsapódási g-re gondoltam, hanem gyorsulásira. Az első két Mercury esetében a kilövéskor 6,3 g volt a gyorsulás, majd visszatéréskor -11 g volt a lassulás.

Háttérinfó:

http://www.airspacemag.com/history-of-flight/the-g-machine-16799374/?no-ist

“In August 1958 Navy Reserve officer Carter C. Collins rode the wheel to more than 20 Gs for a record 54 seconds.”

 191. agathon — 2015-05-03 15:31 

@mdmselle:

Megnéztem a linken a képeket. A néger pilóta biztosan nem stimmel! Az eredetinek nincs rés a metszőfogai között, az állítólagosnak viszont van.

 190. mdmselle — 2015-05-03 00:31 

Azt hiszem ez a link mindenképp idevágó:
http://aplanetruth.info/2015/04/23/breaking-news-theyre-alive-challenger-space-shuttle-crew-safe-and-employed/

nagyon bizarr… :-O Sima névegyezés vagy tényleg élnek a Challenger-utasai? Illetve nem is csak névegyezés, mert a nevük mellett a testalkatuk, a típusuk, a színeik is egyeznek, ami különös véletlen…

 189. darkfuture — 2014-11-21 18:06 

Szabotázs volt.Az űrhajó önmegsemmisítő rendszerét aktiválták.Nem volt semmiféle bomba.

 188. crossfighter — 2014-03-26 00:48 

Üdv mindenkinek, újreg vagyok 🙂

Évekkel ezelőtt, heteken át olvastam mindenfélét a témáról, sok hülyeségtől kezdve a hümmögésre okot adó dolgokig.
Ami ennél az esetnél bizonytalanságra ad okot, az a nagyon jó videókkal dokumentált indítás és katasztrófa. Sokan felvetették, hogy mi a Challenger katasztrófában a konteó, mikor csak sima baleset. Nos tényleg kicsit kilóg a sorból, mert ebben az esetben a hivatalos magyarázat legalább részben fedi a valóságot.
Nincs részletezve a nyomozás eredménye sem a posztban, sem a hozzászólásokban, ezért veszem a bátorságot és leírom én.
A mérnökök egyértelműen az indítás ellen voksoltak, de a nyomás hatására muszály volt indítani a sorozatos halasztások után. (itt nem egy szál mérnökre kell gondolni, hogy vétózta a startot, hanem a komplett indításért felelős csoport szavazott ellene) A gumigyűrűt hozták ki felelősnek a balesetért, ami a következőképpen zajlott le…(szerintük)
A két hordozórakéta 2-2 ponton van rögzítve a folyékony üzemanyagtartályhoz. “Egyszerű” bilincsekkel kapcsolódik a tartályhoz pontonként (kb mint az ereszcsatorna lefolyó része a házak oldalán). A hibás tömítés pontosan az alsó rögzítési pontnál helyezkedett el, szerencsétlenségre itt volt a több szegmensből álló alsó és középső modul illeszkedési pontja a hordozórakétán. A tömítetlenség miatt hatalmas nyomással itt kifújó, égő gázok átégették a rözítés bilincsét, így a rakéta alja elszabadult a tartálytól. Ennek következtében a függőleges tengelye kifordult, az orra beszakította az üza tartály falát, előidézve ezzel a robbanást.
Ennek ugye simán látszódni kellene a videókon, de ebből csak annyi látható, hogy volt gebasz a tömítéssel, világosan látszanak az indítás pillanatában megjelenő füstpamacsok, majd az emelkedés során többször kicsapódó láng. De a hordozórakéta semmilyen kilengése nem látható a videókon. Az viszont egyértelműen beazonosítható, hogy a siklót elpusztító robbanás a shuttle hasa alól indul, a géptörzs és a tartály közötti részen. Tehát nem a hordozórakéta és tartály körüli helyekről. Pontosabban először egy villanás, majd a mindent beborító láng. A robbanás után irányítatlanul röppenő hordozókat pár másodperccel később távirányítással megsemmisítették, mielőtt elrepülnének a susnyásba.
Ennyi amit egy átlagember is simán észrevehet a videókról, képekről.
Innen indulnak a különböző elméletek. A közelben tartózkodó kisgépről indított rakétától kezdve, (mivel zavarbaejtő füstcsíkok láthatóak a képeken és a civil gépeket az eset után tiltották ki véglegesen az indítási zónából), a sikló tervszerű megsemmisítéséig. “Hozzáértők” szerint ugyanis pontosan a robbanás indulásának helyén van az önmegsemmisítő berendezés. Amit durranthattak távirányítással is.
Az biztos, hogy az igazságot csak kevesen ismerik. Én személy szerint nem voksolok egyik verzióra sem, átlagemberként csak annyi a véleményem, hogy a robbanás oka nincs bizonyítva a felvételeken. Innentől mindenki saját vérmérséklete szerint alakíthatja a történetet 🙂

Még annyit hozzátennék, hogy a hozzátartozók sem veszik be a hivatalos magyarázatot, a mai napig aktívan nyomoznak, zargatják a NASA-t a részletekért. Pl. a robbánás utáni hangfelvétel a kabinból a családtagok nyomásának engedve lett nyilvánosságra hozva ha jól emlékszem, a 2000es évek elején valamikor.

 187. kvantum — 2014-03-18 01:20 

@molnibalage:

Jah utánanéztem, de sehol nem találok semmit arról, mi a katapultálás rekordja, tehát mennyi a legtöbb egy személytől. Simán elképzelhetőnek tartom, hogy van egy tökös Topgun, aki egy elég idióta (értsd katonailag elmaradott) nemzet légierőjében többször is kattintott, és mégsem rántották ki a hajózók közül. Lenne tippem 1-2 ilyen országra… :)))

 186. kvantum — 2014-03-18 01:14 

@molnibalage:

Aki már háromszor kattintott, arra igen felnézek, nem semmi emberek! Azért ugyanakkor megkülönböztetendő a katapultok korai szakaszából és a modern korából történő katapultálás. A koraiaknál még nem volt akkora erő-igénybevétel, vagy éppen hatalmas volt mint később, tehát tulajdonképpen a klasszikus rakétás katapultokra értendő a dolog. A legtöbbször egyébként a csigolyák kompressziós törése szokott bekövetkezni. A legrosszabb egyébként az, amikor műszaki hiba miatt lövi ki az embert a gép, történt ilyen már földön álló géppel is, (lehetett nem kis meglepetés a pilótának!) és volt már olyanra is példa, hogy Svédországban a kétüléses oktató Grippenből menet közben “elreppentette” az oktatót a fedélzeti elektronika. Ott hirtelen élesbe fordult a tanuló gyakorlati képzése! 🙂 Ilyenkor, mikor az ember nem számít rá, nem tudja megfeszíteni az izomzatát, hiába rántja be az ülés megfelelő pozícióba, az sem mindig 100 százalékosan sikerül.
Visszaevezve az általad leírtakra, kérdés melyik kor katapultjáról beszélünk. Régen, a Holdra lépése előtt még Neil Armstrong is kénytelen volt katapultálni a világháborúban, de az még nem olyan katapult volt. Valószínűleg egy erőteljesebb szerkezettel való kilövés után ő sem lehetett volna űrhajós, ott aztán még keményebb szűrési feltételek vannak, mint a vadászoknak.

 185. komojtalan — 2014-03-01 14:08 

@seul: Már régóta nem az arany a mérvadó egy ország pénzénél. Szerintem ha összeadnánk mennyi pénz van forgalomban a Föld aranykészletének többszöröse jönne ki. SAS/zsoldos/titkos szolgálatok témában Forsyth a nagy ász, de van egy hasonló író, aki társadalmi témákban elég jó: Arthur Hailey. Gondolom a legismertebb könyvét, a Repülőteret sokan ismerik, már csak a film miatt is, de sok mindenről írt, egy közös pont van: Nem elsősorban arról szól a könyv :-). Persze az Autóváros Detroitról, a Nagyfeszültség egy áramszolgáltatóról, stb … Amerikában már a 60 -as, 70 -es években kételkedtek Fort Knoxban. A 2. VH nagyon sok pénzt felemésztett, ezt onnan szerezték és utána egész egyszerűen nem rakták vissza, mert mindig másra kellett a pénz. Eleinte a segélyek, aztán a hidegháború, most meg a gazdasági válság, egész egyszerűen nem is lehetett pótolni. Ez a vonal több könyvében is felmerül, tehát igencsak foglalkoztathatta az embereket az USA -ban.

 184. tiboru — 2014-03-01 12:58 

@gaz58ella:

Sajnos annyi időm sincs, hogy egy villámposztot összedobjak róla 🙁 A Facebook-oldalunkon lehet beszélgetni a témáról, most tettem fel egy linket és egy rövid felvezetőt hozzá.

Megértéseteket kérem, még pár napig nem fogok kilátszani a munkából.

Ápdét: egy villámvillámposztot feldobtam, lehet kommentelni.

 183. gaz58ella — 2014-02-28 21:51 

BTW….csatlakozom a népakarathoz: Kiev konteó, és nem csak az alliteráció kedvéért! Már a zindex is felvetett egy csomó kérdést, és most már a csecsenek, a kozákok és tudjaajóisten kik is készülnek beszállni a buliba ami Szevasztopolban folytatódna. Gyanus…nagyon gyanus!

 182. sasdi4a — 2014-02-23 19:06 

@seul:

A film címét meg tudnád mondani?

 181. hiryu2pont0 — 2014-02-23 16:36 

A japán kamikaze volt.
1986: negyvenöt évvel Pearl Harbour után.
Ez nyilvánvaló.

 180. seul — 2014-02-23 10:02 

Ezen témában azért születtek-születnek összeesküvés elméletek, mert számomra is felfoghatatlan, hogy miért kellett meghalniuk? És a rokonaik-barátaik ezt a kérdést sokkal fontosabbnak tartják bárki másnál és keresik kutatják az igazságot. És minden ami kicsit is gyanús vagy titkolózás van körülötte, az már okot adhat a konteó meglétére.
Pont múlt héten az ATV-n (remélem nem minősül reklámnak) a kora délutáni órákban volt egy amerikai dokumentum film a Fort Knox-i aranyról. A Hivatalos verzió szerint Roosevelt elnök lezárta a létesítményt, aranyat nem vittek ki onnan és aranyon kívül más értékes kincseket is őriztek-őriznek (például a Magyar Szent Koronát) és egyszer egy bizottságnak és a sajtónak megmutatták az egyik cellát ahol az arany egy részét őrizték. De ezzel sem csitultak el a kedélyek, mert a hely alaprajza-területe kapcsán osztottak-szoroztak és kiderült hogy elvileg fizikai képtelenség annyi aranyat ott tartani. De azt is valószínűsítik, hogy az arany egy részét eladták más országoknak, csak ott tartják, vagyis fizikailag ott van az arany, de mégsem az amerikai népé.
Még ez is megérne egy konteót 😀

 179. petiba — 2014-02-22 21:02 

@Panther V:

Persze, ha fő a gulyás a bográcsba, sokan szeretnének kikapni belőle pár kanálkával. Engem azért érdekelne, hogy ki rakta meg a tüzet a bogrács alatt és mit akart főzni.

Mai hír: Az előzetesen bejelentett népszavazás megrendezése nélkül visszavonja európai uniós csatlakozási kérelmét Izland.

Mi jut eszébe erről egy konteósnak?

Izland – Kijev Reloaded. Csak idő kérdése.Nem kérnek IMF hitelt? Nem akarnak uniót? Ajaj,ronda antidemokrata társaság,diktátor kormánnyal…Le velük…
(remélem marad egy gyenge konteó)

 178. Panther V — 2014-02-21 00:04 

@petiba:

Attól tartok, hogy az általam felsoroltak mindegyike keveri itt a szart. (Talán a lengyelek nem)

 177. petiba — 2014-02-20 22:52 

@Panther V:

Úgy tűnik a 4-es tipped erősödik. A maszáj harcosok erősen kavarják a scsit, meg a borscsot…

http://www.ibtimes.co.uk/ukraine-protests-israeli-ex-officer-leads-militant-group-1436865

 176. Panther V — 2014-02-20 21:03 

@peterb1:

Példa Atlantis. Wikipédia oldalon alul küldetések listája.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Atlantis_%C5%B1rrep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p

Kiválasztod valmelyiket. Ráklikkelsz, mondjuk:

http://hu.wikipedia.org/wiki/STS%E2%80%9351%E2%80%93J

És láss csodát:

,,A küldetés során a legénység útnak indított két katonai kommunikációs műholdat.

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez.”

,,Hasznos teher

Development Flight Instrumentation (DFI) – az űrsikló rendszereinek folyamatos ellenőrzésére (felszállás, orbitális mozgás, leszállás),
Aerodynamic Coefficient Identification Package (ACIP) – az űrsikló aerodinamikai tulajdonságait mérte a repülés ideje alatt,
Orbiter Experiment Program (OEX) – az űrsikló aerodinamikai együtthatójának meghatározása,

Műholdak

Katonai távközlési műholdak (felderítő, kommunikáció). Építette a Lockheed Martin Telecommunications, működtette az Air Force Space, a Missile Systems Center (SMC) (Los Angeles), a Department of Defense (DoD) (Washington) és a Nemzeti Hírszerző Szolgálat. Biztosították, hogy az Egyesült Államok elnöke, az amerikai nukleáris erők vezérkara és a Honvédelmi Tanács bármely pillanatban kapcsolatba léphessen egymással, illetve a hadsereg (szárazföldi, légi- és vízi, illetve űregységet irányító) egységeivel. Aktív szolgálati idejüket túllépve teljesítettek szolgálatot.”

 175. Panther V — 2014-02-20 20:57 

@miamai:

Azért kicsit növelni akartam a variációk számát.

 174. miamai — 2014-02-20 20:53 

@Panther V:
1. az oroszok
2. a ruszkik
3. a muszkák

A lecke megtanulása után következik a gyakorlat…
:(((((((
Valamint: tényleg itt vannak a kertek alatt! :((((
És lehet, hogy mi még ajtót is nyitunk nekik, nehogy betörjék.

(a többit majd a kommentekben…)

 173. peterb1 — 2014-02-20 19:50 

Ezt kifejtenéd?

 172. Panther V — 2014-02-19 22:39 

@peterb1:

Konkrétan újra építették a Hold túlsó oldalát mert azt még a `70-es években egy technikai malőr miatt részben megsemmisítették. Be voltak szarva, hogy erre előbb-utóbb rájön valaki.

 171. peterb1 — 2014-02-19 21:57 

Az űrsiklók átlag 2 havonta indultak az űrbe. Minek? Nekem ez furcsa. Esetleg építettek az űrben valamit, ami aggasztotta a szovjeteket, ezért leszedték az egyik űrsiklót. Ebben az időszakban, ha jól tudom, már szó volt valami csillag háborús rendszerről. Talán ezt akarták meggátolni vagy lassítani a szovjetek.

 170. whitebeard — 2014-02-19 21:16 

@agathon: Támogatom a kérést, habár nagyon napi politika!
Mindenfélét összeolvastam róla, de egyenlőre tök homály. Kiváncsi lennék Tiboru olvasatában, de különösen a kommentekre.

 169. whitebeard — 2014-02-19 21:10 

@komojtalan: Helyeslem az ötletet! A konteók többségéről nem hallottam volna, ha nincs TIBORU!

 168. Panther V — 2014-02-19 19:49 

@komojtalan:

Csatlakozom.

 167. komojtalan — 2014-02-19 17:22 

@tiboru: Jó érzéked van érdekes témákat találni és érdekesen is tudsz írni ha van miről. Azért nem kellene erőltetni a szavazós posztokat, mert gondolom írás közben derül ki igazán, hogy ez mást is érdekelhet, megér-e egy önálló posztot, vagy csak saját magad szórakoztatására néztél utána egy bizonyos témának. Ha viszont szavazás van, azt meg kell írnod, még ha írás közben ki is derül, hogy nincs benne semmi érdekes. Több szavazós poszt után derült ki már, hogy van valami érdekes az adott témában, de nem az igazi. Ha valaki meglát egy Challenger konteó lehetőséget, az szinte biztos befutó, kivéve ha mondjuk a Titanic az ellenfele, mert akkor kérdéses az eredmény. Ennek ellenére nem volt meggyőző a fölény, egy nevenincs komp majdnem megverte a Challengert, talán érezték a szavazók is, hogy nem nagyon van erről mit írni. Többen írták itt is, hogy mást vártak, nem tudták hogy mit, de ha Challenger konteó akkor az biztos jó lesz. Ennek ellenére meg kellett írni a témát, mert ez nyert, ezt szerintem mindenki elfogadja. Pont ezért írtam már: Arról írj amihez kedved van. Amikor valami egyéni témával jössz elő az általában siker: Djatlovról nem sokan hallhattak, vagy Ophelie is nagyon jó volt.

 166. Panther V — 2014-02-19 12:47 

@agathon:

1. Az oroszok
2. USA
3. EU
4. Izrael
5. Lengyelország
6. Ukránok akik hatalmat akarnak
7. Ukránok akik balhézni akarnak
A többi ezek tetszőleges kombinációja.

 165. agathon — 2014-02-19 12:02 

Kedves Tiboru Mester!

Tudom, hogy nagyon “off” ezen a helyen, mégis arra kérlek, vizsgáld meg egy “Ukrán tavasz-konteó” lehetőségét a blogon!
Tudom, hogy developing story, de talán éppen ezért (is) érdekes lehet, mint általában a forró témák.
Én magam – járatlan lévén efféle ügyekben – szívesen olvasnék a szóba jöhető konteókról, és a kommentek is nagyon érdekelnek!
Tudom, hogy az emberiség szürkeállományának 75-77 százaléka a KonteoBlogon összpontosul, ezért is fordulok kérésemmel hozzád, mint Bloggazdához. 🙂

 164. mira11 — 2014-02-18 20:01 

@gigabursch: nem nem. 🙂 Azért vitte fel, hogy ő beszéljen rá. Aztán később megtalálták, de hogy mit mondott a szalagra, azt kegyeleti okokbol állítolag nem hozták nyilvánosságra…

 163. gigabursch — 2014-02-18 14:39 

@mira11:
“Engem az érdekelne, hogy vajon mi lehetett a magnón, ami a tanárnőnél volt. ”
Őszintén remélem valami jó kabaré, amit azért vitt fel, hogy egy jót kacagjanak a fenti munkák között.

 162. gigabursch — 2014-02-18 14:33 

@SLC:
Tudod erről mindig eszembe jut egykori növénytan tanárom roppant szórakoztató gondolata, mely szerint:

“…egyes növénytan tudósok, úgy vélik, hogy minél nagyobb és pirosabb a virága egy növények, az annál fejlettebb. Tehát értelemszerűen a világ legjobb gépjárműve a Tűzoltó. Az a legnagyobb és a legpirosabb…”

na de most már ON.

Személy szerint itt csak és kizárólag az emberi balfácánság, pech, akaratosság tragikus kombinációját látom.
Ohne konteo.

 161. vittore — 2014-02-18 14:18 

http://index.hu/kulfold/2014/02/18/letartoztattak_az_alpesi_csaladgyilkossag_lehetseges_elkovetojet/

Teljesen elfeledkeztem az ügyről, pedig jó hosszú konteot lehetne kerekíteni belőle. Szegény gyerekek… 🙁

 160. SLC — 2014-02-18 13:18 

@gigabursch: régen én is foglalkoztam számmisztikával, de nem ilyennel. Ott sokkal bonyolultabb megfeleltetések voltak, és egy mátrixba kellett beírni az egészet, aztán ott is számolgatni, és különböző sorok, oszlopok, átlók alapján lehetett értelmezni az egészet. Sok gyakorlás és tapasztalás után arra a következtetésre jutottam, amire Te fentebb az előbb 😀

 159. warr — 2014-02-18 11:38 

@gigabursch: Nyilván, de azért vicces 🙂

 157. gigabursch — 2014-02-18 09:38 

@warr:
Ezzel az egész számmisztikával még mindig az a dilemmám, hogy:
– Melyik nép
– melyik ABC-je (lásd nálunk is van kettő)
– milyen számrendszer szerint (próbáld meg binárisban)

Szóval nettó marhaság.

 156. mira11 — 2014-02-17 22:42 

Sziasztok!

Engem az érdekelne, hogy vajon mi lehetett a magnón, ami a tanárnőnél volt. Vajon miért nem hozták nyilvánosságra? Régebben olvastam valahol, hogy a legénységi kabin kiemeléséről bemutattak egy videót. De sehogy sem találom. Több helyen írták, -többek között az aranylaci blogon is- hogy a NASA súlyos hibát követett el, hogy nem kereste a legénységi kabint. Szóval nem látok tiszta képet, hogy a legénység teste teljesen összeroncsolódott, vagy nem… Egyik helyen ezt olvasni, a másikon meg azt… 🙂

 155. barackmag — 2014-02-17 22:34 

@Attus Germanicus: e, a Jóisten állatkertjét

 154. mira11 — 2014-02-17 22:29 

Sziasztok!

engem az érdekelne borzasztóan, hogy mi lehetett a magnón, ami a tanárnőnél volt. Valahol régebben olvastam, hogy a legénységi kabin kiemeléséről mutattak be egy videofelvételt. Azt nem lehet valahogy megtalálni? Több helyen írták, hogy a NASA hibát követett el, hogy nem kereste rögtön a legénységi kabint. Az, hogy gyakorlatilag összeroncsolódtak a testek, honnan származó info? Egyik helyen ezt lehet olvasni, a másikon meg azt… nem látok tiszta képet… 🙂

Én is másikra szavaztam, de azért ezt is szívesen olvastam el. 🙂

 153. Attus Germanicus — 2014-02-17 20:56 

A németországi Legyen Ön is Milliomos (Wer wird Millionär?) mai részében a félmillió eurós kérdés az volt, hogy mit határol a Kármán-vonal:
a., a nyarat
b., a jövőt
c., a világűrt
d., a mélytenger.

A játékos nem tudta, de így is nyert 250 ezer eurót.

 152. rozann — 2014-02-17 20:51 

Tinédzserkorom derekán jártam a katasztrófa idején, nem mondhatom, hogy túlzottan érdekeltek a világban zajló események, de teljesen az eszembe vésődtek az akkori híradóban mutatott képsorok, és hogy mennyire sajnáltam a “civil” utast, a tanárnőt. Visszagondolva, az első, ami arról az időszakról eszembe jut, az a SZU és az USA közötti kiélezett verseny, ezért simán szavaztam egyet az orosz lézerre…:))
A másik szavazatom az elnöki nyomásgyakorlásra ment, ezt is teljesen elképzelhetőnek tartom, bár hihetetlen egy ekkora kockázatvállalás.
A kommentek kapcsán Roswell és más helyen olvasott példák jutottak eszembe, melyek szerint vannak földönkívüliek, akik segítették/segítik a technikai fejlődést. Valamiért ebből az űrkutatás/űrutazás kimaradt. Talán nem véletlenül.

 151. sasdi4a — 2014-02-17 18:18 

@sztalker:

Azért a tordesillasi szerződés megkötésekor már sejtették hogy lesz ott valami èrtékes…

 150. jakuza — 2014-02-17 15:05 

Először fordult elő, hogy egyetlen csillagot adtam a cikkre.
Nemcsak azért sajnálom hogy nem az Estonia győzött, mert arra szavaztam, hanem azért is, mert ebben tényleg semmi konteó nincs. Ráadásul ezt előre látni is lehetett. Nem is értettem, hogy miért érkezett rá ennyi szavazat… 🙁
Na mindegy, majd legközelebb! 😉

 149. warr — 2014-02-17 15:02 

@gigabursch: petiba által #102-ben belinkelt oldal számai alapján:

T I T A N I C
2+9+2+1+5+9+3 -> 31 -> 4

 148. sztalker — 2014-02-17 14:20 

A Kármán-vonalról (a világűr határa):

http://en.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rm%C3%A1n_line

Itt lehetne még megemlíteni a német II. világháborús V–2 (Aggregat-4) rakétát, mely előszőr szelte át a Kármán-vonalat, jutott ki a világűrbe, noha természetesen földi becsapódású rakétának tervezték. (Nem tudunk arról, hogy valaha is embert ültettek volna bele a nácik — ehhez létfenntartó rendszerek is kellenek — , noha ismeretesek voltak önfeláldozó öngyilkos küldetések a világháborúból, akkor ő lett volna az első ember, aki a világűrbe kijutott. De ettől függetlenül még kiderülhet akár ilyesmi is egyszer…)

Aki szeretne jobban elmélyedni az űrrekordok témájában, annak ajánlom a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI) űrhajózási szekcióját
(ICARE), itt elég sok alkategória is van, mindkét panelt érdemes végigpörgetni. Ez a legautentikusabb oldal ebben a témában, mert a rekordokat nekik kell hitelesíteni.

http://www.fai.org/icare-records

Nagyjából összefoglalva az űrrekordok a wikin is:

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_spaceflight_records

137. norniron

Ahogy előttem már helyesen megírták, egy 747-esre telepített ballisztikus rakéták elleni működőképes lézer éppenséggel már volt (YAL-1), de ez csak mostanra készült el. (Állítólag egy KC-135-ösön tesztüzemmódban már a nyolcvanas években is megvolt egy ilyen lézer. Az NKC-135 a B–707-es katonai légiutántöltő verziójából született, jóval kisebb gép a 747-esnél. Ettől függetlenül én sem hiszem, hogy ilyen közrejátszhatott a Challengernél.)

http://en.wikipedia.org/wiki/Boeing_NC-135

142. norniron

A latin vitorlás hajókon túlmenően az is kellett a nagy földrajzi felfedezések megindulásához, hogy a törökök lezárják a Selyemutat, így a szárazföldi út Kínába nagyon nehézkessé vált. Nagyon jellemző a korra, hogy az akkori tengeri szuperhatalmak (portugálok és spanyolok) meg sem várva a valós felfedezéseket, már ELŐRE felosztották egymást közt a még fel sem fedezett világokat, szal nem voltak túl szégyenlősek a gyerekek… Ezért beszélnek ma Brazíliában portugálul — egyedül az amerikai kontinensen — mert beleesett ebbe az önkényes felosztási határba. (Tordesillasi szerződés.)

 147. vittore — 2014-02-17 13:19 

Érdekes poszt, bár én inkább a balesetet valószínűsíteném. Nézve az űrkutatás fejlődését, egyre erősebb a gyanúm, hogy ez egész űrrepülősdivel és annak technológiai fejlesztéseivel rohadtul tévúton járunk. 100 év múlva, szerintem sírva fognak röhogni azokra a bazi nagy tartályokra rögzített repülőgépen.
Több helyről hallottam már, hogy bármennyire is tiszteletre méltó az emberiség törekvése az új dolgok felfedezése iránt, az űrrepülősdi közel sem hozza a korábban elképzelt eredményeket, főleg a befektetett pénz és energia függvényében.

 146. gigabursch — 2014-02-17 12:02 

@norniron:
Na onnan vitték el Háry Jánost is szolgálatra.

Kedves Felmenődet, ükanyádat véletlen nem Örzsének hívták?

:-)))

 145. gigabursch — 2014-02-17 11:46 

@warr:
Melyik nyelv melyik ABC-je szerint?

 144. sasdi4a — 2014-02-16 18:38 

A legvalószínűbb az egyszerű baleset verzió, amihez hozzájárult az a kis sürgetés fentről.
De ha nem..
Lehet, hogy Onizuka azért dobta be az ufós sztorit, hogy fedezze a társai merényletét. Az ufók mindig érdekesebbek voltak, mint a kommunista japánok. Részleteket pedig ígérhetett későbbre a szerencsétlen újságíróknak, előre tudta, hogy ő már halott lesz…

 143. SLC — 2014-02-16 17:32 

@molnibalage: köszi, tök jó képek vannak fent. Ez a kedvencem:
http://www.nasa.gov/sites/default/files/images/515425main_020411c.jpg

🙂

 142. norniron — 2014-02-16 16:41 

@seul:
Azért nem egészen, szondákat küldözgetünk mindenfelé, csak az emberes űrutazások száma esett vissza, ami, pont a Challenger és a Columbia esetét nézve nem is akkor baj. Nem igaz, hogy nem hagyják el viszonylag nagy számban űreszközök a Földet, szállt le szonda üstökösre, a Marson mindenféle kedves kisautók gurulásznak, a Cassini a Szaturnusz körül kering, ott van a Hubble és a Kepler teleszkóp stb-stb. Teljesen fölösleges és veszélyes bravúr lenne emberes küldetéseket csinálni, amíg nem áll megfelelő technológia rendelkezésre. Ráadásul jelenleg ott tartunk, hogy a Marson túl elméletileg sem lehetne emberes küldetést csinálni, mert ha minden jól megy, akkor is túl sokáig tart, egyszerűen nem lehet embereket évtizedekig egy konzervdobozba zárni. A XV.-XVI. század fordulóján történt nagy földrajzi felfedezéseket is egy technológiai áttörés tette lehetővé: a portugálok feltalálták a karavellát, ami lehetővé tette a nagytávolságú tengeri utazásokat, és szél ellenében is tudott hajózni. Jelenleg az emberiség nagy erőfeszítéseket tesz a nagytávolságú űrutazások problémájának megoldására, féregjáratokkal, vagy bármi más módon, erre szolgálnak a szerte a világon nagy költséggel megépült hatalmas méretű részecskegyorsítók. Csak ezeket nem az űrben kell kifejleszteni, hanem itt a földön, ha ez sikerül, az emberiség történetének valaha volt legnagyobb áttörése lesz, újra kezdődik egy szédítő perspektívájú felfedezések kora. Összefoglalva: szerintem elsősorban azért nincsen annyi látványos emberes űrrepülés, mert már nincsen rá szükség, egyszerűen a problémát egészen máshol kell megfogni.

 141. norniron — 2014-02-16 15:02 

@molnibalage:
Köszi. Ez még valószínűtlenebbé teszi azt a lehetőséget, hogy a ruszkiknak már 30 éve lett volna működőképes, repülőre szerelhető lézerfegyverük. Ráadásul, ha jól emlékszem azért volt szükség ilyen jól megtermett gépre, mint a B747, mert az egész cucc energiaforrásal, mindennel együtt ilyen nagy volt, tehát egy MiG-23-asba, vagy bármilyen vadászgépbe el sem férne.

 140. norniron — 2014-02-16 14:54 

Az hogyhogy nem merül fel senkiben, hogy az egészet K1 csinálta, csak ezúttal Bud Spencer és Terrence Hill nem tudta megakadályozni?

 139. molnibalage — 2014-02-16 14:39 

@norniron: A YAL-1-re gondolhatsz, de az nem B-52-re, hanem B747-re volt téve. Kémiai és nem szilárdtest lézer volt a program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket 10+ milliár dollár és majdnem két évtizedes fejlesztés után sem. Egyedül a légkör törésmutatóját mérő része volt, amire azt mondták, hogy a kitűzött célt elérte.

 138. norniron — 2014-02-16 14:37 

@Panther V:
Igaz. Nekem az üknagyanyám egyszer tette ki a lábát a falujából, amikor elment az abonyi búcsúba, ellenben én sosem jártam Abonyban, a visszafejlődés tagadhatatlan 😀

 137. norniron — 2014-02-16 14:30 

@macskafaraok:
A lézerrel való lelövéssel manapság kísérleteznek az amerikaiak, rendszerbe pedig egyetlen ilyen fegyvert sem állítottak (legalábbis hivatalosan). Kizárt, hogy az oroszoknak lett volna ilyen fegyverük közel 30 éve, az az egész hidegháborús hadviselést megváltoztatta volna, hiszen a stratégiai atomrakéták egyik pillanatról a másikra elavulttá váltak volna. Gyakorlatilag ez volt az egész SDI lényege, lézerrel nem sokkal a kilövésük után megsemmisíteni a rakétát. Az oroszok éppen azért voltak beszarva ettől, mert nekik hasonlójuk sem volt. Vagy 10 éve B-52-esekre szerelt lézerágyúkkal kísérleteztek, persze ennek a hatótávolsága sokkal kisebb egy katonai műholdénál, hiába, ennyi maradt az SDI-ból…

 136. norniron — 2014-02-16 14:14 

@Dale Cooper:
Igen, a NASA direkt állította össze ilyen polkorrekt módon az űrrepülők legénységét, hiszen az egész egyfajta showműsor is egyben. Ugyanezt megcsinálták a ruszkik is, igaz ott más volt a szempont, de a mi Farkas Bertalanunk űrutazásának a _tudományos_jelentősége_ nulla volt.
Mindenesetre a polkorrektség mellett az is látszik, hogy a japcsi, a néger és a zsidó kiemelkedő szakemberek lehettek.
Ha már gyanús valaki az űrhajósok közül, akkor a falfehér, szőke hajú, skót/ír nevű Sharon Christa McAuliffe, aki tombolán nyerte az űrutazást. Vajon egy titkosszolgálatnak mennyibe kerülhet megbundázni egy ilyen versenyt? Szerintem nem sokba… Pelikán elvtárs is megmondta: ami nem gyanús, a gyanús 🙂

 135. seul — 2014-02-16 11:46 

@petiba:

Na erről mindig Hofi Istennyugosztalja jut eszembe, mikor elemezte a szovjet és az amerikai űrsétát. Amerikaiak óceánba zuhannak, relatíve puhára, kabin felnyitása előtt fél napig vizsgálják az egészet és csak utána nyitják ki. Szovjetek a betonra érkeznek és egyből nyitják ki a kabint 😀

 134. seul — 2014-02-16 11:42 

@mhvaek:

igen, a hozzászólásomban én is hivatkoztam Arany Lacira

 132. molnibalage — 2014-02-16 10:29 

@seul: Totálisan téves infóid vannak… 2009-ben pl. az összes Apollol leszállás helyét végifotózta egy hold körül keringő műhold…

 131. Panther V — 2014-02-16 03:46 

@mhvaek:

Te már nem az első vagy. Konteózni csak komolyan, kérlek.

 130. mhvaek — 2014-02-15 23:45 

A témát Aranyi László szakszerűen és mindenre kiterjedő részleteséggel összefoglalta már:

http://aranylaci.freeweb.hu/challeng/challeng.htm

 129. somitomi — 2014-02-15 22:42 

@macskafaraok: Feynman szerintem nem sumákolt volna a kormány kedvéért. Én a “Tréfál, Feynman úr” c. (ön)életrajzát olvastam,abban sok történet szerepel a Manhattan projektről is. Például hogy feltörte az összes kódzáras szekrényt, amihez hozzáfért, puszta szórakozásból. Meg azért is, mert zavarta, hogy az atomtitkokat ilyen könnyen feltörhető szekrényekben tartották. Vagy hogy (szintén szórakozásból) titkosírással levelezett a feleségével (mindig újat találtak ki, és a másiknak meg kellett fejtenie), amitől a cenzorok finoman szólva se voltak boldogok.

 128. seul — 2014-02-15 19:28 

@peter:

igen, most ott tartunk mint anno az 1400-as évek végén. Akkor a Földközi-tengert teljesen felfedezték-feltérképezték és az aranyéhség miatt indultak Nyugatra, nyitottak az új világok felé. Lehet, hogy most is hasonló dolog kellene?

 127. macskafaraok — 2014-02-15 19:18 

@peter:
Lehet, pont ez a lényeg: ‘Rendíthetetlen becsületű amerikai ikonok’

Ténykérdés, hogy a vizsgálóbizottság (‘Rogers Commission’) tagjainak már a névsora is impozáns, kvalitásaik alapján pedig nehezen képzelhető el, hogy náluk jobban akkor a földön neki tudott volna vágni a vizsgálatnak (tudományosan, és nem DoD/NSA/CIA módszerekkel).
Megbízhatóságukhoz kétség nem férhet.
Bárki előtt, az akkori közvélemény előtt, és a most itt fórumozók előtt is.
És az is biztos hogy a megfelelő eredményre jutottak.

Mármint arra az eredményre, amire jutniuk kellett.

Praktikusan az összes tag igencsak megbízhatónak számított. Kormányzati szempontokból.
Nagy részük közvetlen kapcsolatban volt az Army/Air Force, stb. szervezetekkel. Tábornokok, fegyverzet rendszerek, stb. Vagy pl. mint Richard Feynman, aki már a Manhattan projectben is dolgozott… Egy részük pedig nem rutintalan politikus. Kőkemény egy csapat, nem az ijedős fajta emberekből.
Az olyan véletlen apróságokról nem is beszélve, hogy sok apró szálon egymást is ismerték (és garantálhatták egymás megbízhatóságát), pl.: Sally Ride egy másik bizottsági tagnak, Arthur B. C. Walker -nak volt a tanítványa, stb.
Szóval ha éppen azt az utasítást kapták, hogy akkor ‘ez és ez lesz a hivatalos eredménye a vizsgálatnak’ akkor vajon… ?

Mindenesetre Feynman így is ‘különvélemény’-t fogalmazott meg.
(Aláírta egyébként a jelentést magát?, mintha nem)

Mindez a lehetőség semmit nem von le a tudományos munkásságukból, illetve a morális oldalon sem (? vagy igen), mivel lehet a ‘valós’ tények ismeretében tették amit tettek. Pontosabban mindkét esetben (ha a tömítőgyűrű a hibás, vagy a konteó az valós) lehet az igazat tudták. A jelentés, hát az meg egy jelentés.

p.s.: A konteósoknak lehet az a ‘dolguk’, hogy néha ne higgyenek a hivatalos magyarázatoknak.

 126. negyvenkilences — 2014-02-15 17:29 

@tutajos:

“ennyi erővel az is konteo, hogy miért van más íze a Milka csokinak, mint régen, de attól még tiboru nem fog posztot írni róla.”

Azért én megszavaztatnám a népet erről a témáról 🙂
Hátha vannak erről is jó kis elméletek…
Mondjuk népbutító fluoridot kevernek a csokiba a tudjukkik UFO javaslatra.

 125. peter — 2014-02-15 16:10 

@molnibalage: Itt két dologra gondoltam, de jogos, nem jól fogalmaztam.

Egyrészt, az újrahasználható koncepció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, drága volt, és veszélyes is.

Másrészt, szerintem hiba volt leragadni a Föld körüli pályán (az űrhajózás technológiai fejlődése szempontjából).

Várnak a csillagok 🙂

 124. seul — 2014-02-15 15:55 

Nekem is túlságosan gyanús, hogy a holdraszállás után csak a MIR és a Nemzetközi Űrállomás volt igazán mérföldkő az űrkutatás területén. Vajon miért álltak le? Vagy továbbhaladtak, csak titkolják a felfedezéseket? A Holdról is túl kevés adatot hoznak nyilvánosságra. Utoljára 1994-ben a Clementina katonai műhold készített róla felvételeket, mely képmennyiség negyedét hozták csak nyilvánosságra és azok is retusáltak. Ráadásul a hold nem is szürke hanem színes felszínű. És ezt eleddig el is lehet hinni, amíg saját érzékszerveinkkel meg nem győződünk ezekről. Ott tartunk mint anno Platón a barlanghasonlatnál.

 123. Latza — 2014-02-15 14:53 

“egyértelműen csak négy űrhajós földi maradványait sikerült azonosítani, illetve elkülöníteni egymástól”

Ez nekem nem világos. Tehát attól, hogy 200G érte az űrhajósokat a tengerbe csapódáskor, máris AZONOSÍTHATATLANUL cafatokra szakadtak és a maradványaik összekeveredtek? Mert ez nagyon nem vág össze az életben maradási esélyeket latolgató elméletekkel, nem?

 122. tutajos — 2014-02-15 13:30 

@Panther V: ennyi erővel az is konteo, hogy miért van más íze a Milka csokinak, mint régen, de attól még tiboru nem fog posztot írni róla.

 121. Panther V — 2014-02-15 12:28 

@siletzky:

Januárban az északi féltekén gyakran hideg van. (Ez de durva konteó)

 120. siletzky — 2014-02-15 11:24 

@Dale Cooper: És mindkettő január végén történt. Valószínűleg semmi jelentősége, de az ördög nem alszik.

 119. Eugenie Danglars — 2014-02-15 11:23 

Nem sok konteót látok a témában. Sima anyagrongálódás, elérés, vagy hibaszázalékon belüli tömítés okozhatta a problémát. Ilyen monstrumok levegőbe küldésekor kizártnak tartom, hogy ne léphessen fel magától technikai hiba. Az űrsiklók kilövése mindig is magában hordozta (számomra) a katasztrófa lehetőségét, mint kimenetelt. Amíg más/könnyebb/egyszerűbb/biztonságosabb technológiát ki nem fejlesztenek az űrutazásra, addig nem is lesz ez másképp. Az nem normális, hogy csak ilyen böhöm nagy rakéták segítségével vagyunk képesek elhagyni a légkört.

 118. molnibalage — 2014-02-15 10:26 

@peter: Visszalépés…? Mihez képest…?

 117. Panther V — 2014-02-15 00:00 

@tutajos:

Már az is egy konteó, hogy te miért gondolod arról az ügyről, hogy nem az.

 116. tutajos — 2014-02-14 23:56 

Kár, hogy az Amanda Knox sztori nem konteo téma, azt is ki lehetne tárgyalni..

 115. Panther V — 2014-02-14 23:09 

@barackmag:

Kő és fa AK-47 kezdetben, majd a balta, végén csak a darab kő.

 114. Panther V — 2014-02-14 23:08 

@somitomi:

Emlékszem még amikor kaptam a fejemre – kb. pont húsz éve – mikor életemben először tömegközlekedési eszközön (trolin) csengett a mobilom és felvettem.

 113. somitomi — 2014-02-14 23:04 

@Panther V: Jó, de 500 éve a szomszéd falu volt egy napnyi utazás, ma meg száz kilométer egy óráig tart. Szerintem ha csak húsz évvel ezelőttről idehoznánk valakit, majd kiesne a szeme a cuccaink láttán 🙂

 112. somitomi — 2014-02-14 23:01 

@barackmag: Ez a 400 000 km érdekes összehasonlításokra ad okot. Földi mértékkel mérve marha sok (a Föld egyenlítői kerülete tízszer), csillagászati skálán meg tücsökköpés.
Abban igazad van, hogy ha az USA cirka 30 év alatt eljutott nullából a holdraszállásig, akkor már a Marson is illene lobognia egy zászlónak (és abba senki se köthetne bele, mert ott légkör is van).

 111. barackmag — 2014-02-14 22:59 

@Panther V: Majd eljön az az idő is, amikor kőbaltát pattintunk :))

 110. Panther V — 2014-02-14 22:52 

@tiboru:

Én sose hallottam korábban konteókat ezzel kapcsolatban (akkoriban a Kossuth klubban is ez volt a téma) és kíváncsi voltam.

 109. tiboru — 2014-02-14 22:47 

@komojtalan:

Hát a szavazók többsége nem így gondolta. A konteókat meg nem “kereste” senki, ott vannak 25+ éve a köztudatban.

 108. Panther V — 2014-02-14 22:46 

@barackmag:

A világ visszafejlődött. Több mint 500 éve, hogy egy kis hajón egy fickó elment Amerikába, én meg két éve nem voltam 500 kilométernél messzebb.

 107. barackmag — 2014-02-14 22:32 

@peter: 3-400 km vs 400 000 km.
Nekem ezek az arányok félelmetesek. Ha ennyire jók voltak 40 éve, akkor ma már illene betonozni a holdbázist :))

 106. Panther V — 2014-02-14 22:24 

@seul:

Kitűnő forrásra leltél!

 105. komojtalan — 2014-02-14 20:49 

Sajnos ez is hozta a szokásos “szavazós színvonalat”. Tényleg nem kellene erőltetni, főleg ilyen viszonylag jól dokumentált témában. Van rá egy 99% -os magyarázat, akkor miért kell konteót keresni? Egy mérnök már a fellövés előtt le akarta állítani az egészet, pont emiatt a tömítés miatt, már többször volt gond vele magasabb hőmérsékleten is. Egy mérnők viszont amerikában is senki, a fejesek úgy voltak vele: Eddig sem volt nagy gond, miért pont most lenne? Titkolózás van? Persze, senki nem ad ki önként információt, főleg ha az pár magas rangú embernek kellemetlen.

A 8.5 viszont miért lenne konteó? Nagy valószínűséggel pont ez történt. Ott is vannak főnökök, akiknek szintén vannak főnökeik és ha a kormány több milliárd dollárt belenyom egy projectbe, akkor elvárja, hogy az legyen amit ők akarnak. A veszélyt az illetékesek nem tartották nagynak, elvégre többször felszállt már így az űrsikló. Utólag, de csak utólag, annak lett igaza aki le akarta állítani a fellövést. Ami technika az elromolhat. Itt sajnos túl nagy árat fizettek érte.

 104. seul — 2014-02-14 20:44 

Azt is olvastam, hogy az előző kilövéseknél a tengeri-óceáni mentőegységek kihajóztak, ha bármi baj történne azonnal a túlélők segítségére siessenek. Ennél a kilövésnél furcsa mód nem.

http://www.aranylaci.freeweb.hu-n olvastam a Columbia-ról is.

“Az űrrepülőgép az Indiai-óceán felett annak rendje és módja szerint megkezdte a leszállást. Amikor magassága körülbelül 100 km-re csökkent erős elektromos(?) csapás érte a gép hátulsó részét. (Vagy pedig bekapcsolódott az iraki háború miatt bevezetett “narancssárga riadó”, minek következtében a Kaliforniai Livermore Laboratórium gigászi lézere tüzelt a “betolakodóra”.) Ennek következtében a bal szárny hátsó részén megsérültek az érzékelők, s minden bizonnyal kinyílt a bal oldali futómű kamrájának ajtaja. A közelítés során a csapást szenvedett bal oldali rész a szokottnál gyorsabban melegedett. Mindössze percenként 5-10 fokos melegedési többletről van szól. A nyitott kamraajtók miatt a bal oldali futómű mindkét kereke kidurrant (túlnyomás keletkezett). Az űrrepülőgép ennek következtében nem tudott volna betonra leszállni! Azonban a pilóták igen képzett emberek voltak, a számítógépek is érzékelték a melegedést, ezért az űrrepülőgép kezdett kicsit oldalazni, hogy az adott térség hőterhelését csökkentse. Mindeközben nyilvánvalóvá vált, hogy kidurrant kerekekkel csak vízre lehet leszállni. Tény, a korábbi 112 repülés alkalmával az űrrepülőgép soha nem ereszkedett még vízre, azonban erre képes, s a pilóták is ki vannak képezve vízreszállásra.

Mivel a lézerfegyver (a HAARP, illetve a HPM) csapása “nem volt elég hatékony”, bekapcsolódott a másodlagos űrvédelmi rendszer. Texas állam területéről két rakétát indítottak az űrrepülőgép felé (Pl. az ASAT – műholdelhárító rakéta – akár 400 km magasságban és 2000 km-es távolságra és képes műholdakat megsemmisíteni, mindamellett néhányszáz kg mindössze a tömege.), valószínűleg két különböző helyszínről, de nagyjából azonos időben. Az első rakéta becsapódott az űrrepülőgépbe, míg a második nem érte el, viszont az első becsapódása után még hosszú másodpercekig lehet látni a felvételeken amint továbbra is követi a már darabjaira szakadozó űrhajót.

A NASA verziója a start során leszakadó habkönnyű szigetelés által megsértett szárny belépőélre vonatkozóan egyszerűen nem igaz. Nem igaz, hogy egy habkönnyű anyag a hihetetlen mértékben megerősített és kemény szárnyban a legkevesebb kárt is okozta volna. Nem igaz, hogy az űrben a katonai radarképeken látható, az “űrrepülőgépről leváló tárgy” bármelyi merevítő-egység lett volna, hiszen az űrben, a szárnyprofilról készített képek semmiféle(!) károsodást nem mutattak. Egész egyszerűen a hulladékot ürítették ki, mint sok esetben máskor is.

Hogy kinek állt érdekében elpusztítani a hét űrhajóst, a 2 milliárd dolláros űrrepülőgépet a rakterében elhelyezett 1 milliárdos laboratóriummal? Azoknak, akiknek az az érdeke, hogy az űrhajózás titkos fejezetei továbbra is homályban maradjanak. Vagy pedig egyszerűen valaki “elfelejtette” közölni az automatikus üzemmódra állított (hétvége volt!) űrvédelmi rendszerrel a Columbia paramétereit, mindek következtében a rendszer azt “ellenségesként” jelölte meg…”

Én a “magányos nem elismert tudós” változatot is elképzelhetőnek tartom.

 103. warr — 2014-02-14 20:42 

@petiba: A Titanic is 4-re jön ki 😀

 102. petiba — 2014-02-14 20:39 

@petiba:

Jéé, hát ez konteós, de nagyon!

Találtam egy betűátszámolós oldalt:

http://www.astronet.hu/tenyek-talanyok/szammisztika/nevek-es-rezgesszamok-29467

C+O+L+U+M+B+I+A=3+6+3+3+4+2+9+1=31=>4

Ez is 4 !

Azt a picike mindenit!

 101. peter — 2014-02-14 20:35 

@barackmag: Az egyik oka, amiért anno “belszerettem” a holdutazások történetébe, mert az az egyetlen alkalom (illetve, egészen pontosan… 9 alkalom, ha jól számolok), amikor az ember elhagyta a Föld gravitációs vonzását, és elérte a második szökési sebességet (az első a Föld körüli pálya eléréséhez kell).

Érdekes arányok, de Föld körüli űrrepülések (a 9 Holdhoz repülés kivételével az összes, ideértve az ISS-t, MIR-t, mindent) kb. 300 km magasan zajlanak, míg a Holdrepülések alkalmával nagyjából 400 EZER km-re távlodtak el a Földtől az űrhajósok… Még elképzelni is félelmetes. Ráadásul gyakorlatilag berepülést végeztek – a Hold körül 🙂

Csak ha még valaki keresné a “tökös legény” definícióját 🙂

 100. peter — 2014-02-14 20:29 

@ishadesu: Nem látta élőben senki, számtalan automata kamera vette a startot, azok felvételeinek utólagos, kockáról-kockára történt elemzése során állapították meg, hogy volt füstpamacs.

Nem emlékszem a részletekre, és a Shuttle-rendszert annyira nem is ismerem (óriási visszalépésnek tartom, utólag már sok szakértő is), de van az a pillanat, amikor a start már nem leállítható, mert beindulnak a (le nem állítható) rakéták, márpedig addig nem volt füstpamacs, amíg azok nem dolgoztak.

 99. peter — 2014-02-14 20:08 

@Bigjoe(HUN): Richard Feynmann (Nobel-díjas fizikus, oltári jó fej és eredeti csóka volt egyébként, érdemes elolvasni önéletrajzi írásait, amiben egyébként a Challenger-bizottságban betöltött szerepéről, és a megfejtésről is ír) TV adásban bemutatta, hogyan vesztette el a tömítőgumi a rugalmasságát a hideg hatására.

Ha jól emlékszem, egy pohár jeges vízbe tett azonos anyagot, de ennek utána kellene néznem a teljes bizonyossághoz.

 98. peter — 2014-02-14 19:59 

@peter: Pontosítok. MOST hatszoros veterán, akkor 4 küldetés volt mögötte.

Továbbá, a két napos utat az űrsikló első utjára értettem természetesen, nem a “három-napot-a-Holdon-kempingeztünk” túrára? utóbbi összesen kb. 11 napig tartott.

 97. peter — 2014-02-14 19:55 

@warr: Ha már regisztráltam, akoor most kicsit írogatok 🙂

Az első küldetés a berepülés volt, amit a NASA-veterán, hatszoros űrutazó John Young parancsnokolt. Neki addigra volt két Gemini-, és két Apollo repülés “az öve alatt”, és azon három ember egyike, akik KÉTSZER repültek a holdhoz, és azon kettő egyike, akik az egyik úton le is szálltak rá, és 3 napot kempingeztek a felszínén…

Ez rövid küldetés is volt, talán két napos.

Még annyi, hogy a NASA-nál az adott űrhajótípus (Mercury, Gemini, Apollo, majd a Shuttle) első, berepülő repülése volt a legmenőbb feladat, és a legmenőbbek legmenőbbje volt, aki azt kapta (Mercury – Alan Shepard), vagy parancsnokolta (merthogy a Geminin már ketten, az Apollon hárman repültek).

John Young kvalitásairól még annyit, hogy azóta a rekorder 7x járt az űrben (két fickó holtversenyben, Shuttle repülésekkel), neki van hat útja… kicsit korábbról… Ráadásul az egyetlen ember, aki repült Gemini/Apollo/Shuttle űrhajókon egyaránt. A Hold körüli nyomulását már említettem, és az első Gemini küldetésen, bár nem parancsnokolt, de újoncként (!) már részt vett…

 96. petiba — 2014-02-14 19:49 

Amikor a másolat jobb, mint az eredeti?
(szintén az űrvilág.hu-ról)

A Burán végül 1988. november 15-én, viharos hóesésben startolt Bajkonurból egy részben átalakított Enyergija rakéta hátára erősítve. A módosítás oka, a szintén tárgyalt, Poljusz katonai műhold meghibásodásából adódott. Az űrhajósok nélkül, magányosan repülő űrsiklón nem volt életfenntartó rendszer és a CRT kijelzőkhöz nem telepítettek szoftvert. A Burán első és egyben utolsó küldetése során kétszer kerülte meg a Földet, majd automatikus leszállást végrehajtva, landolt a bajkonuri zárt repülőtéren. A „földön” eközben rendkívül rossz időjárási körülmények uralkodtak. A 64 km/h-s oldalszélben, 340 km/h-s landolási sebesség mellett a rendben kiengedett futóművek súrolták a 84 méter széles, 4,5 km hosszú leszállópályát. (Csak megjegyzésként: hasonló időjárási körülmények mellett az amerikaiak sem a startot, sem a leszállást nem engedélyezték saját űrsiklóiknak!) A három kinyíló fékezőernyő tovább lassította az űrsiklót. 9 óra 25 perckor, alig másfél méterre a pálya középvonalától, és összesen csupán 1 másodperccel elvétve a jó előre tervezett leszállás idejét, a Burán űrrepülőgép csendben, de pilóták és személyzet nélkül megállt.

 95. peter — 2014-02-14 19:44 

Sziasztok!

Eddig csak olvastam (minden, értsd minden konteót, és gyakorlatilag az összes hozzászólást, volt, amit többször), nem írtam, de most muszáj.

Nagy “rajongója” vagyok a holdutazásnak, az emberiség legnagyobb kalandjának tartom. Márpedig, ez a NASA, és az általa összeterelt-öszefogott több százezer ember érdeme, együttes erőfeszítéseinek heroikus eredménye. Emiatt is írok.

Én teljesen értem, hogy gyakorlatilag elfogytak az ismert konteos témák – mert ez a szomorú helyzet. Sajnálom, mert imádtam olvasni őket, de hát a számuk véges. Kivéve a nagyon kevéssé ismert, vagy friss ügyeket, persze. Leborulva Tiboru munkássága előtt, a Challenger-katasztrófából nem kellett volna konteót csinálni, és még a feltételezés is sértő, hogy a NASA bárkit eltenne láb alól, pláne ilyen módon… bármilyen okból.

Ebben az ügyben semmi rejtélyes nincs, sajnálom. A bizottság (melynek tagja volt többek között Richard Feinmann Nobel-díjas fizikus, korának legelismertebb szaktekintélye, Neil Armstrong, akit talán nem kell bemutatni, és IGEN, járt a Holdon, Sally Ride, az első amerikai női űrhajós, Charles Yeager, AZ amerikai repülős legenda, aki először lépte át a hangsebességet) teljesen egyértelműen megállapította a baleset okát. Nem gondoljátok komolyan, hogy ezek az emberek asszisztáltak volna ahhoz, hogy eltussolják amerikai űrhajósok halálának az okát?

A veszélyre egyébként egy mérnök már előre felhívta a figyelmet (a tömítőgyűrű elvszette rugalmasságát a nagy hidegben), de egy telekonferencián a fejesek rábólintottak a startra, aminek aztán ez lett a vége.

Tényleg respect az eddigiekért, de ezt a témát fel sem lett volna szabad dobni a konteok között, ennél a halott űrhajós hősök és a bizottság tagjai (részben szintén űrhajós hősök, rendíthetetlen becsületű amerikai ikonok) is több tiszteletet érdemelnek.

 94. warr — 2014-02-14 19:43 

@molnibalage: Persze, ez oké, csak azért furcsa, hogy egy ennyire erőforrás-szűkében lévő területen nem vonták össze jobban a feladatokat… Nem mindegy hogy hét embernek kell life support, vagy csak háromnak, esetleg négynek. Az ISS-szerelő robotkart meg ugyanúgy kezelheti a pilóta is, mint egy villamosmérnök vagy lézerfizikus 🙂

 93. jani22 — 2014-02-14 19:29 

Idézet a cikkből: “egy kis karbantartást követően a cucc ismét kiküldhető az atmoszférán kívülre”.

A “kis” szó tényleg kicsi, mivel gyakorlatilag az egészet teljesen szétszedték, majd újra összerakták, továbbá újra csempézték hővédőileg. 🙂

 92. jani22 — 2014-02-14 19:25 

@Panther V:
Végső soron a Buran sem úszta meg. Leszállása után jó pár évvel 2002-ben rászakadt a tároló hangár plafonja, maga alá temetve 8 munkást. Ezen felül egy ember a pusztulást látva szívinfarktusban meghalt.

Az űrvilág.hu összegyűjtötte a szovjet és az amerikai űrsiklók közötti főbb különbségeket:

A Burán alkalmas volt automata és ember irányította repülésre egyaránt, míg az amerikai rivális eleinte nem volt képes automatikus repülésre, később is csak biztonsági tartalékként szolgáló leszállító automatikát építettek be, amelyet éles repülésre sosem alkalmaztak.
A hővédelem a legkritikusabb területen, az orrkúpon és a szárny belépőélén különbözött, a Buránnak nem voltak RCC elemei.
A Buránt két sugárhajtóművel is felszerelték, míg a Space Shuttle kizárólag vitorlázva tudott repülni.
A Burán 30 tonna, az STS-rendszer a korai időszakban csak 25 tonna pályára állítására volt képes (később a korszerűsítések hatására az amerikai űrsiklók saját tömege csökkent, amivel párhuzamosan nőtt a feljuttatható hasznos teher is). A visszahozható tömeg a Burán esetében 20 tonna, szemben az amerikai űrrepülőgép 15 tonnájával.
A Burán kormányhajtóművei más hajtóanyaggal, oxigén/kerozin hajtással működtek, amely biztonságosabb és kevésbé mérgező, mint a Space Shuttle monometil-hidrazin/nitrogén-tetroxid fúvókái.
A Burán siklószáma 6,5 volt, a Space Shuttle 5,5-es értékével szemben, azaz a szovjet gép jobb repülési tulajdonságokkal rendelkezett. A Burán nem volt integráns része a hordozórakétának (az STS-rendszer főhajtóműveit az űrrepülőgép hordozza), inkább csak a hasznos terhet képviselte az Enyergija oldalán.
Az Enyergija nem csak egyetlen rakétának készült, inkább egy rendszernek, és nem csak a Burán hordozására szánták. Modulos felépítése révén 80 tonnától egészen 200 tonnáig alkalmas volt terhek feljuttatására, ám később erre már nem került sor.
Az Enyergija alkalmas lett volna a Holdhoz is űrhajót juttatni, míg az STS csak az alacsony Föld körüli pályára volt alkalmas.
Az Enyergija tisztán folyékony hajtóanyaggal működő rakéta, míg az STS gyorsítófokozata szilárd hajtóanyag.

 91. petiba — 2014-02-14 19:22 

@tiboru:

Hm, most már én is… 🙂

 90. somitomi — 2014-02-14 17:03 

@macskafaraok: Szerintem az is benne van, hogy ez a 10°C-os határ valami kompromisszum eredménye. Lehet, hogy a 0°C-ig jó tömítőgyűrű anyagnak nem elég nagy a tűrése (azért ezek elég nagy igénybevételnek kitett alkatrészek).
Az űrsiklót hozzáértő emberek használják, és belefér (technikailag),hogy halasztani kell. Nem olyan, mint az autó, amit majdnem akárki használhat, és mindenki csak a rádióról (meg esetleg az izzócseréről) szóló fejezetet olvassa el a handbuchjában.

 89. macskafaraok — 2014-02-14 16:47 

@molnibalage:

Utólag ezt egyszerűbb látni (SDI sikertelensége), de akkoriban, a ’80 –as éveke eleje-közepe, ez még nem volt olyan egyértelmű mindenki számára. Pláne a másik szuperhatalom vezetőinek (SZU), akik csak sejthették, hogy kb. hol tartanak az amerikaiak.

Hogy mennyi rakéta kellet volna? Ez már nem fog kiderülni soha.
Mindenesetre a Shuttle start mennyiség 1985-ben (!) volt az addig csúcson, évi 9 (!) indítással. Ez lehet még nőtt volna, praktikusan 12x -ig / év. Nyilván az eset után a kilövés/év arány csökkent.
Ez nem tűnik soknak a fotelből, a valóságban nem kevés. Pl. ha dupla annyi, mint az oroszok aránya, az már kvázi ’behozhatatlan előny’-ként jelentkezhet stratégiailag.

És akkoriban volt egy kis ’gap’ talán az amerikai ’heavy’ hordozó rakéták terén (a mostani Delta-IV még messze volt), nyilván nem kis részben pont a Shuttle által. És a Shuttle LEO –ra (low earth orbit) elég tekintélyes tömeget tudott felvinni, kb. mint most a legnagyobb Delta-IV Heavy. A befogadó méretek is elég tisztességesek (kb. 17+ méter hosszú valamiket is fel tudott vinni). illetve olyan néha nem lehanyagolható tényezőt, hogy olyasmit is fel tudott szállítani, amiket pl. ott fent kellett összeszerelni, ellenőrizni hogy minden működik-e, ha valamelyik napelem nem akart kinyílni, azt talán meg lehetett javítani, stb.

Szóval egy eleme volt az SDI –nak, de ha ’nincs’, akkor az SDI –nak csak a földi részei kerülhettek telepítésre. Pedig ott nyilván az űrben levő dolgok volt az igazi ’védelmek’.
Akárhogy is, így a nagyobb tárgyak feljuttatás /szerelése az űrben kb. 2.5 évig ’csökkentett’ ütemben történhetett csak meg az USA-ban, ami már ’fél siker’ –ként jelentkezett a szovjeteknél (a többi gyár hordozórakéta termelését nem lehet felfuttatni 1 hónap alatt, hanem évek inkább).

Hogy az egész SDI mennyire lett volna életképes, most mát mindegy is.
A szovjet technológia állapotokat visszanézve, nem biztos, hogy egyáltalán ki tudták volna iktatni az SDI space component-eket, stb. De persze ez is csak így utólag sejthető.
Blöff, lehet blöff. Mondjuk, nem tudom Teller Ede blöffjein mennyit röhögtek a Kreml-ben, vagy mennyi gyógyszert vettek be gyomorgörcs ellen… (lásd Matolcsy…)

Az SDI ellenes propaganda folyt még a csapból is, itt MO-n is (egész jól emlékszem gyerekkoromból), nyilván mert ’ugrottak rá’. Ettől a SZU összedőlése terén, lehet az is +1 szög volt (gondolom, nehéz lesz megmondani, melyik szög volt az ami…).

 88. ren42 — 2014-02-14 15:17 

Ha jól tudom, akkor megvizsgálták a mentőrendszer beépítésének lehetőségét az űrsiklónál a tervezésnél és talán a Challenger katasztrófa után is. A fő probléma az volt vele hogy túl bonyolult lett volna és több tonnával csökentette volna a hasznos terhet, ami asszem amúgy sem egy túl combos szám az űrsiklóknál.

 87. barackmag — 2014-02-14 15:06 

@sztalker: Valahol itt van a lényeg, hogy egy jelentős fizikai/aerodinamikai változásokat hozó légköri szintet kineveztek légkör/világűr határvonalnak is – mert jogi szempontból fontos volt. Azért a kérdésnek komoly a tétje, mert ha az űrkutatást nem is, de az űrutazást igen csak idézőjelbe tehetnénk.

Nem mindegy, hogy űrhajóval a légkörben, vagy űrhajóval az űrben jártunk.

 86. barackmag — 2014-02-14 14:58 

@molnibalage: Ok, de még mindig ott tartunk, hogy kijelenthetjük a felső légkör csak “űrrepüléssel” járható, amit én eddig sem vitattam.

Lehet, hogy a probléma inkább filozófiai jellegű már, de kérdés, hogy a közlekedés technológiája önmagában jellemzi-e az egész közeget. Hogy ellentétes irányú példával éljek, az óceán csak azért, mert egy tengeralattjáró (nem a James Cameroné 🙂 kb. 400 méter mélyre tud lemerülni, 400 méteren véget ér? Ami ez alatt a szint alatt van, az már nem óceán? Vagy JC már űrutazó? 🙂

Persze nyilván bravúr 400m alá merülni, vagy 100km fölé repülni, nem is ez a kérdés.

 85. molnibalage — 2014-02-14 14:58 

@sztalker: Igen, a fordítok a spacecraft szót meglehetősen pongyolán kezelik…

Az USAF minden 50 szárazföldi mérföld felett járó pilótának megadjak az űrhajós felvarró viselésének jogát.

 84. molnibalage — 2014-02-14 14:54 

@warr: Az STS missziók jellege. Egy hajón sem csak a kapitány és a kormányos van jelen, hanem az egyéb feladatokat végzők, de még a teherszállító repülőgépeken is külön loadmaster van. Az űrben ennél meg picit komplexebb dolgokat vizsgálgatnak. Az STS tudományos kísérleteket végzett odafent, ahogy teszik most az ISS-en.

 83. sztalker — 2014-02-14 14:48 

@barackmag:
Alapvetően igazad van, de amikor az első Szputnyikot fellőtték, akkor hivatalosan (jogilag) meg kellett állapítani egy bizonyos határt, amitől már egy ország felségterülete kezdődik (mint a tengeri határok esetében pl. az ún. „ágyúlövésnyi távolság”), hogy egységesen lehessen kezelni ezt a kérdést. (Ma általában az alacsony pályán keringő — leginkább kémműholdak, melyek csak pár napig képesek fent maradni — magasságát veszik alapul, ez pár száz km.)

Azt se felejtsd el, hogy pl. csillagászatilag még az Oort-felhő (a Naprendszer jégmagokkal körülvett üstököszónája) után sem jutunk ki a tökéletesen hivatalos csillagközi térbe, még ez az irdatlan távolság is csak amolyan „előszoba” v. „tornác” jellegel bír ebben az értelemben. Sokan vitáznak, hogy az amerikai Sephard űrugrása pl. minek számít, és hogy a hivatalos űrhajós titulushoz legalább egyszer meg kell kerülni a bolygót. Az X–15-ös rakétarepülőgép repüléseit (ezek néha jóval 100 km feletti magasságokban történtek) is) páran elfogadják űrhajós teljesítménynek. De még olyan szinten is voltak viták a visszatérés mikéntjében, hogy ha az űrhajős elhagyja a leszálló kabint (pl ejtőernyővel kiugrik belőle) a földetérés előtt, az teljes mértékben megfelel-e az űrhajós címnek.
(Az engem pl. jobban zavar, hogy manapság boldog-boldogtalan űrhajónak mondja az ember nélküli szondákat a tévében látható ismeretterjesztő filmekben, mert nem találnak jobb szinonimát. Pedig ez csak ember vezette űrjárműre vonatkozhatna, de a bölcsész végzettségű fordítók nem fognak ezzel foglalkozni…)

37. csubakka

Úgy tudom, később csináltak egyfajta „mentőliftet” az űrhajósoknak a kilövőálláshoz, hogy indítás előtt elmenekülhessenek:

http://sg.hu/cikkek/83229/az-ursiklo-es-a-biztonsag-bizarr-kapcsolata

Maga a leválasztható irányítókabin nem újdonság, a katonai repülésben használják, pl a B–1-es Lancer is ilyennel van felszerelve.
Itt az időzítéssel lehet baj, vagyis a srácok megnyomták azt a bizonyos leválasztó gombot — én úgy tudom –, de már későn. Baromi nagy sebességről van szó, ma sem garancia, hogy pl. egy katapultált ember túlél egy gépelhagyást, attól még simán meghalhat.

 82. warr — 2014-02-14 14:44 

Nem néztem át részletesen az STS-listát, de a hétfős legénységeket mi indokolta, amikor az STS-1 két emberrel repült?

 81. barackmag — 2014-02-14 14:37 

@molnibalage: köszi, ez jó!

 80. molnibalage — 2014-02-14 14:23 

@macskafaraok: Az SDI koncepció leglényegtelenebb eleme az STS rendszer volt. Olyan mennyiségű eszközt kellett volna felvinni a legszerényebb elképzelés szerint is, hogy százával kellett volna indítani a rakétákat.

Ezen felül az első pár hangzatos bejelentés után nyilvánvaló volt, hogy az SDI totálisan életképtelen, mert az űrben levő eszköz élettartama csekély lett volna, ezen felül egy tömges támadás esetén ezeket iktatták ki volna először és aztán a többi meg áttör.

A kontinentális talapzat közeléből indított lapos pályán érkező SLBM-mel szemben meg tehetetlen lett volna.

Az SDI egy nagy blöff volt, a tudmányos kutatásokan részt vevők nagy többsége szerint eleve megvalósíthatatlan volt, de ők azon dolgoztak, amit a kormány finanszírozott és egy ideig adtak zsét az elképzelésre…

Az meg csak szintét UL, hogy emiatt dőlt össze a SZU. Az SDI-ból gyakorlatilag a korai előrejelző rendszer épült ki és ennyi. Semmiféle kutatás és ellentevékenységre nem volt szüskéges, hogy akár még évtizedes távlatban is bármiféle hatása legyen a MAD-re a SDI-nak.

 79. vidra — 2014-02-14 14:19 

hát, bármennyire is szeretném az ufós szálat… azt nem zárom ki, hogy a NASA akkoriban már kapcsolatban állt néhány fajjal, de pont emiatt, ha el akarom titkolni, nem küldök fel lottón sorsolt tanár nénit, akkor sem, ha előtte lezsírozom a “külföldiekkel”, hogy ne legyenek már egy ideig x;y koordinátákon. másrészt, ha onizuka elő is akart állni bármilyen sztorival, egyszerűbb lett volna bolondnak bélyegezni, mint az összes eddigi katonát vagy felderítőt, aki eddig nyilvánosság előtt nyilatkozott, nem kellett hozzá felrobbantani egy vagyonba kerülő gépet. harmadrészt, valaki linkelt egy felbukkanó “ufót” a robbanástól nem messze, és ez kicsit elgondolkodtatott. teljesen spekuláció, és csak akkor működik, ha valóban gép volt, nem egy kósza felhőfoszlány, de ha nem is az alienek voltak (miért lettek volna), megfigyelőként még jelen lehettek (nézzétek, a hangyák repülni akarnak, de ótvar repcsi ez stb.). ha felteszem, hogy tényleg egy gépet látunk, akkor a robbanás akkora lehetett, hogy a teljes álcarendszert tönkre vágta, ami azért nem semmi, valljuk be. nekem sajnos a legvalószínűbbnek a sötétzöld aktivisták tűnnek, bár ott meg az a kérdés, hogy jutottak át a felvételi rendszeren (engem már azért is átvilágítottak, mert anno pályáztam egy parlamenti tanulmányíró versenybe, nemhogy a NASA gyári munkásait). nem tudom, lehet, hogy tényleg csak rossz időben voltak rossz helyen, amin az elnöki sürgetés csak rontott. szegények.

 77. molnibalage — 2014-02-14 14:13 

@barackmag: Nem fontos, ez az egyetlen. Az űrrepülést pontosan az különbözteti me a légköritől, hogy más a közege. Az, hogy technikailag egy totál másik tudomány légkörnek nevez valamit 100 km felett is az az űrrepülésben alapvetően elméleti és csak nagyobb hosszútávon van hatása az űrrepülésben, de ettől még a feljutásnál nem jelent difit. Ok, hogy a felső légkör éves vagy évtizedes távlaban is fékez még 200 km magassgában is, de ettől ugyanúgy nem jutsz fel ide areodniamikai felhajtóerővel…

A világon gyakorlatialag mindenki egyezményesen a Kármán-vonalat vagy az ahhoz közeli 100 km-es statikus magasságot veszik a világűr határának. Asszem még a nemzetközi egyezményekben is ez a határ. Nem véletlenül. A 100 km feletti közlekedés nem közelebb van, hanem már az.

Eddig egyetlen jármű volt, ami a 100 km-es magasságot is átépte és alkalmas légkérö repülésre, az X-15, de az lényegében úgy repült, hogy gyorsított igen nagy magasságban és aztán balliszitkusan repülve átlépte a 100 km-es magasságot. A lendülete vitte fel oda, de a csúcssebessége a gyorsítás során sem haladta meg a 8 Machot sem…

 76. macskafaraok — 2014-02-14 13:09 

Az ’Szovjet’ vonalat sokan ’értelmetlennek’ találják.
Pedig ha valakiknek, nekik érdekükben állt mindent (!) megtenni az amerikai űrprogram akadályozása érdekében.

Valami ’Hidegháború’ vagy mi, ugye. SDI project (Strategic Defense Initiative). Ronald Reagan.

Akkoriban már elkészült (átalakították) a hadsereg kilövési helyét, a Vandenberg –et a Shuttle indítására és fogadására.
Vandenberg ’Lanch pad’ átadás: 1985 Október 15. Első tervezett küldetés: 1986 Július 15 (STS-62-A) Figyelem az időpontok terén!
És onnan zavartalanul, nagy mennyiségben tudták volna a mindenféle katonai kütyüt pályára állítani. Különösen a kém és hasonló katonai műholdak esetén célszerű poláris pályát tekintve (A Kennedy center-ből 30%–al kevesebb lehet a hasznos teher az elhelyezkedése által polar orbit tekintetében)

Az SDI –al praktikusan a szovjet stratégia rakétákat kb. a kőparittya technikai szintjére vetették volna vissza (vagy nem, de ezt akkor még nem nagyon lehetett tudni).
A program sok részből állt, egy különösen ígéretes része az X-Ray laser volt, ami kb. a kilőtt rakétákat semmisítette volna meg. Olyan alig ismert személy dolgozott ezen a projecten, mint Teller Ede… Némi eredményt is felmutattak. És a tervezett X-Ray laser műholdakat mi vitte volna fel? Naaaaa?
“… are so small that a single payload bay on the space shuttle could carry to orbit a number sufficient to stop a Soviet nuclear weapons attack”. Szovjet vezetők meg csak rágondoltak, hogy egy ilyen Shuttle véet vet az uralmuknak…

+ a Shuttle-k már korábban is megkezdték az SDI –ban a részvételüket (STS-51-G – Laser tracking, 1985 Június 21)
+ olyan apróságokról nem is beszélve, hogy az SDI projectet az a kedves Lt. General James Alan Abrahamson vezette, aki előtte a NASA Space Shuttle programot feje volt. Biztos nem szánt fontos szerepet a Shuttle-nak a programban…
+ Az SDI program ekkor úgy tűnt, ’gőzerővel’ haladt előre

Szóval ez az egész nem nagyon tetszett a szovjeteknek, és keresték a pontot, hogy tudnák visszavetni a ’programot’. Visszavetni, minél jobban, minél több időre. A Livermore laboratóriumot és hasonló helyek szabotálni nyilván nem tűnt egyszerűnek. A résztvevők tudósokat eltenni az útból, szintén.
Akárhogy is, komplex műveleteket, jól védett/őrzött objektumok ellen végrehajtani az USA területén nem tűnt egyszerűnek.

De egy relatíve sérülékeny ’űrsikló’. Nagy nyilvánosság előtt. Kecsegtető célpont. És sok évre visszavetheti az egész űr/SDI programot.

Ami végülis így is történt. Vandenberg-et nem használták soha Shuttle programban kilövésre. Az egész Shuttle program is évekig vesztegelt.

Az esetleges lebukás nyilvánosságra kerülésének esélye minimális volt a szovjetek szempontjából.
Pl. lézerrel történő ’lelövés’. Olyannyira hihetetlen, hogy senki nem hiszi el.
De akár valami egyéb szabotázs (a szovjetek nagyvonalú támogatói voltak változatos terrorista csoportoknak) lenne, hogy az USA azt végigvigye és nyilvánosságra hozza a hidegháború közepén, hogy ’a szovjetek által pénzelt távol keleti terrorista csoport robbantotta fel a Challanger-t’, az sem tűnt túl fenyegető lehetőségnek.

+ A Shuttle terén közismert volt, hogy a pálya elején elég sérülékeny. És ha ott történik valami, akkor nincs sok esély arra, hogy a fedélzeten levők közül bárki is be tud majd számolni arról. Ha meg a hangfelvétel valahogy megmaradna, ami rögzítette volna pl. a következő beszélgetéseket pl.:
’Te mi az a nagy fényesség ott Kuba irányából?’, esetleg: ’te Onizuka, miért kötöd a fejedre azt a kamikaze szalagot?’. Na, ezeket soha nem hozzák nyilvánosságra.

+ a szovjetek igencsak aktívak voltak lézer fegyverek terén a 70-80 években.
Raktak lézert hajókra, tankra, mindenre.
De talán ’legismertebb’ a műhold elleni (Anti-satellite (ASAT)) dolgaik, amikkel az amerikai kémholdakat ’vakították’ meg (Terra-3, Sary Shagan).
Bár ezek valószínűleg messze álltak a szükséges lézer energiától, célkövetéstől (bár a shuttle elég nagy célpont, és az elején relatíve elég lassan mozog), de lehet nem is a ’lelövés’ volt a cél, hanem csak pl. ’elvakítás’ (gondoljunk a mostani repterek környékén lézerezőkre).
Aztán valami más is összejött…

 75. barackmag — 2014-02-14 12:31 

@molnibalage: Aerodinamikai értelemben teljesen ok, hogy onnantól világűr, ez gondolom így van, de ehhez nem értek.

Viszont ez csak egy – nyilván fontos – csoportja a szempontoknak. De ez alapján szerintem azért túlzás azt mondani, hogy innentől cakk-pakk világűr, ami azon túl van.

Ez nekem kicsit olyan, mint egy tanyán a blöki, aki meg van kötve, és úgy gondolja, hogy a lánc vége egyben a telekhatár is.

Legfeljebb úgy tudnám ezt feloldani, hogy 100 km felett a légkörben való közlekedés technikája, már sokkal közelebb van a nyílt világűrben alkalmazandóhoz, mint a konvencionális légiközlekedéséhez.

 74. molnibalage — 2014-02-14 12:12 

@barackmag: Sokkal nagyobb. A légkör tömegének (így fejből) 98%-a a 30 km-es magasság alatt van.

A baj az, hogy te összemosod a földrajzot az aerodinamikával. A repülés az bizony aerodinamika otthona. Ott, ahol aerodinamikai elven már nem megvalósítható a repülés, mert akkora sebesség jön ki a szükséges felhajtóerőhöz, ami már a kozmikus sebesség, az űrrepülés, mert mert nem aerodinamikai felhajerő miatt van az eszköz orbitális pályán…

 73. barackmag — 2014-02-14 12:03 

@molnibalage: Természetesen a definíciót nem vitatom, és az is igaz, hogy a Kármán-vonalnál (100 km magasságban kb) jelentős változások vannak a légkör tulajdonságaiban. Többek között a légkör tömegének nagy része (olyan 80-90 %-a, ha jól emlékszem) a vonalon belül található (főképp a troposzférában), tehát igaz, hogy a légkör 100-120 km magasság után már nagyon ritka, visszatérés esetén a fékező hatása is csak innentől érzékelhető érdemben.

De ettől még számos földi hatás nagyon jelentős, és meghatározó a vonal fölött is. Gondolok itt a még jelenlévő maradék légkör tömegre, a gravitációra, és nem utolsó sorban a mágneses mezőre. A napkitörések során keletkező részecskék elég erősen károsak az egészségre, vagyis meghalnánk, ha a magnetoszféra nem viselkedne pajzsként a Föld körül.

Nyilván nehéz megmondani, hogy pontosan hol van a határ a légkör és az űr között, mert nincs éles váltás, tehát valamiféle egyezményes alapon kell kijelölni egy logikusnak tűnő vonalat. De ez korántsem olyan egyértelmű – szerintem. 🙂 Pláne már 100 km magasságban.

Különben vicces, hogy a földrajztudomány a légkör alsó részéről beszél ott, ahol a másik csapat már világűrről. WTF?

 72. tiboru — 2014-02-14 12:00 

@petiba:

Hm, én látom…

 71. molnibalage — 2014-02-14 11:33 

@hadrian77: Mitől is volt jobb…? A Buran konkréan nem rendelkezett az űrsikló főhajtóművéhez hasonlóval, egy bazinagy rakétáta volt rátéve egy siklórepülésre alkalmas egység, aminek csak manőverező hajtóműve volt. A rendszer fő eleme, az Energija rakétából tudommal semmi sem volt újra felhasználható…

 70. molnibalage — 2014-02-14 11:23 

@kvantum: Így fejből. Asszem volt olyan peches Crusader pilóta, aki hármszor kattintott a típusból, ami azért valljuk be nem semmi. Még három eltérő típussal is elég egyedi lehet ez Tehát igen ritkán, de lehet olyan, aki még két gépelhagyás után is repülhet.

Ha már így szóba került nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon van -e olyan pilóta, akkor háromnál többször kattintott.

 69. 404notfound — 2014-02-14 11:14 

Hányszor láttunk már olyat, hogy egy főni annyira nagyon akart valamit, hogy a kockázatvállalás már ésszerűtlen tartományba tolódott?

Szóval szerintem ennyi, hiszen az űrből való élienbejelentés erősen hálivúd, az pedig, hogy ha valaki felmegy, lejön és megváltozik, szerintem teljesen normális. Nagy valószínűséggel én is megváltoznék, ha felmehetnék pár napra körülnézni.

 68. molnibalage — 2014-02-14 11:14 

@csubakka: Nehézkes a leválasztás és a tömege ennek a modulnak elég nagy. Volt olyan repülőgép, ahol az egész kabint választják le, pl. az F-111 és a B-1A gépek közül három. A rendszerbe állított B-1B-n már inkább hagyományos katapultüléseket használtak. A B-58-nak volt még asszem spéci rendszere, de így fejből nem tudpm felidézni.

 67. molnibalage — 2014-02-14 11:08 

@nandras: Adjuk hozzá a klu klux klánt a listához. 🙂 Mert mi az, hogy egy nigger az űrbe megy? Ráadásul másodszor…!

 66. molnibalage — 2014-02-14 11:04 

@barackmag: Szép hosszú komment, csak totál téves, a világűr határát nem így definiálják… Javaslom a Kármán-vonal megnézését és akkor rájössz, hogy miért téves az, amit ide leírtál.

 65. molnibalage — 2014-02-14 10:57 

“Ez utóbbiakkal most ne foglalkozzunk (a 2003-as Columbia-tragédia nem azt mutatja, hogy túl nagy foganatjuk lett volna)”

Ezt a részt nem kellett volna beleírni. Ha semmi foganatja nem lett volna, akkor nem ennyi idő és misszió után következett be volna telejsen más oktból a következő tragédia…

 64. petiba — 2014-02-14 10:26 

Számmisztika kedvelőinek egy újabb konteó 😀 a propeller.hu-ról:

Mit rejt a Challenger neve? Kilövési dátuma?

A dátumban a 4-es és a 8-as szám bukkan fel többször ismétlődve. Ezen számok egymás teljes ellentétei, s mindig, ha együtt jelennek meg, valamilyen rossz eseményt jósolnak előre.

– A dátum 1986.01.28., mely a 8-as számot eredményezi
– A Challenger szó a 13-as, vagyis a 4-es számot hordozza magában (13/4)
– A NASA 8-as számmal bír
– A Space – világűr – szintén 8-as számot jegyez
– 11:38-kor történt a zuhanás, mely 13, vagyis 4-re redukálódik. (13/4)

A 13/4 a halál és az újjászületés száma. A halál nem egy félelmetes dolog, hanem teljesen normális körforgás eredménye. A múltból való felemelkedés növekedést eredményez. A 13-as „karmikus tartozás” szám és a numerológiában azt jelenti, hogyha egy tartozás szám jelenik meg, az súlyt tesz ránk (illetve az adott ügyre) a múltból, azért, hogy tanuljunk a leckékből, melyeket az előzőekben (akár előző életünkben) követtünk el. A 13-as a frusztráció és haszontalanság száma is. Ez a szám szerepel a felemelkedés dátumában és a Challenger nevében is. A 13-as szám redukálva a 4-es számot adja ki eredményül, mely a Föld száma, hisz a Föld is a 4. napon jött létre.

Egy idézet a Bibliából:

“Porból lettünk, porrá leszünk, a biztos hitben a feltámadásért és az örök életért.

A 8-as szám az örökkévalóságot és a folyamatos mozgást jelképezi, ugyanakkor azt is, ha valami önmagába fordul vissza, vagy valami más kifejlődik, ha egy dolog egy másik szintre kerül.

A 4-es és a 8-as kapcsolata rosszat sejtető: 1986. január 28-án – halál és újjászületés, Föld és 7 lélek, mely feladta életét a fejlődés és az örök élet számára.

Nem értek a témához, így nem tudom, hogy pl. a Columbia neve és kilövési dátuma akkor vajon mit rejthet magában? 🙂

2003.01.16. Ez pl. (ha jól adom össze) 2+3+0+1+1+6=13=>4
Jé, a 4 itt is megvan. De hogy a Columbiát hogy kell “átszámolni”, azt nem tudom.

 63. petiba — 2014-02-14 10:09 

off

Főnök, te tüntetted el az archívumból a körmendi gyerekgyilkosságot, vagy ŐK? Esetleg a számítástechnika ördöge?

 62. hadrian77 — 2014-02-14 09:07 

Az orosz vonalnak semmi értelme nincs. Ekkor már javában tesztelték a Burant, ami sokkal jobb konstrukció volt. Igaz 88-ban leálltak pénzhiány miatt, mert nagyon drága volt.

 61. warr — 2014-02-14 07:13 

No, szerintem ebben az esetben sajnos semmilyen konteó nincsen…
A legtöbb légikatasztrófának bántóan egyszerű és triviális a magyarázata, apróságokon múlnak sokszor a dolgok.
Amúgy anno én repülőgépmérnöknek kezdtem tanulni, de azután elmúlt 🙂

A felsorolt lehetséges konteók közül egyik sem igazán hihető szerintem… a zöldek max hőbörögni szoktak, esetleg odaláncolják magukat valamihez, de viszonylag ritkán robbantanak.
Ufókat hagyjuk már… Onizuka meg, ha beszél(hetet)t is volna valamiről, nem sokból tartott volna bármilyen indokkal levenni a küldetésről és elsüllyeszteni valahova, emiatt nem kell egy űrsiklót felrobbantani. A szovjet lézer inkább csak megmosolyogtató 🙂 Az a gondolat meg, hogy utána a jenkik “bosszúból” okozták Csernobilt, egyenesen a WTF kategória.
Elnöki nyomás ippeg lehet, de ez magában nem okoz katasztrófát, kell hozzá az emberi mulasztás és/vagy anyaghiba is.
A terroristák meg sosem értettem, hogy miért nem egy tetszőleges NFL-meccsen robbantják fel a 80-100ezer emberrel megtömött stadiont (na persze nem akarok tippeket adni).

Amúgy meg gyanítom nem jegelték volna 2,5 évig a projektet, ha nincs ténylegesen valami ciki a szerkezettel, elég sűrűn lődözték fel akkoriban ezeket a gépeket…

 60. Rókakígyó — 2014-02-14 07:13 

Valszeg egyszerűen nem lett volna érdekük felrobbantani az amiknak, sőt a szovjeteknek sem, főleg nem Kubából.

 59. macskafaraok — 2014-02-14 02:10 

Pár kérdés felmerült bennem 🙂

Tömítőgyűrű vs. ‘nagy hideg’:
Akik tervezték, azok nyilván számoltak olyan apróságokkal is, mint pl. a helyi időjárás, hőmérséklet.
Az ott nem a MÁV, hogy meglepésként érje őket minden évben hogy tél van, hanem a NASA. Nem látom életszerűnek, hogy csak +12 fok és a felett, könnyű nyári szellőben lehet használni ezeket ( mármint a Booster-eket).
+ Végülis akkor már nem tegnap óta indítottak rakétákat és mindenféle hasonló dolgokat onnan. És azért már tudhatták hogy mire kell méretezni. Lehetett elképzelésük ezekről, pl. hogy mi az eddig mért minimum hőmérséklet, stb. Ahogy nézem, 1895 -ből már vannak pontos időjárás adatok Cape Canaveral -ból, de akárhogy is, amióta ott bármi kilövés/repülés és hasonló volt, onnan kezdve már mértek precízen minden időjárás adatot. Szóval ezek ismert tények voltak, és ennek alapján tervezhettek. A kilövés napján ugyan az addigi ‘hideg rekord volt’, amit elsőre nem találtam hogy mennyivel volt az addigiak alatt (a kilövéskor 10 Celsius), de nyilván az addigi leghidegebb – X fokkal terveztek.
+ Ha jól értem, a tervezett (és végülis megépített) Vandenberg ‘ kilövőhelyen’ is rossz időjárás okozott nem kis fejtörést, pl.: a fő tartály jegesedése ellen is sokat próbáltak tenni.
(lásd: Subscale testing of an ice suppression system for Space Shuttle launches from Vandenberg Air Force Base). Szóval ha a második helyen is előfordulhatnak hasonló problémák, főként az időjárás tekintetében, akkor miért tervezet volna olyan rendszert ami mindkettő kilövő helyen csak relatíve szűk paraméterek között alkalmazható.
+ A ‘Thiokol’ cég nem mondható épp kezdőnek a rakéták és a szilárd hajtóanyag terén. Konkrétan kb. világelsők voltak a kezdetektől. A hadsereg rakétáinak nem kis részének a hajtómű/meghajtás része náluk készül. Érdemes átnézni a Wiki-n a Products fejezetet: Army: Pershing, Poseidon, Minuteman, Trident, Sidewinder, Maverick. NASA: Mercury, Gemini, Apollo, Pioneer, Viking…
És erre elkezdenek selejtes, elméretezett, stb. tömítőgyűrűket gyártani/alkalmazni.

Onuzika:
Elő lehetett-e idézni a ‘robbanást’ a pilótafülkéből? Akár a kedves Onizuka által.
Ha jól olvasom (wikipedia), ő igazán értett a Shuttle dolgaihoz.
Vagy más erőszakos cselekményt. Pl. Esetleg egy kis verekedés, erőszak, miért ne csempészhetett volna fel valami fegyvert a fedélzetre, stb.
A kabin hangfelvétele pedig lehet ezért is maradt titokban.

Roswell kapcsolat:
A nagy rakomány tér (Cargo bay) ideális hely pl. UFO-kal történő találkozókra, és hasonlók (Pl. UFO-k akiknek nem jön be a földi gravitáció, vagy Roswell után a földi vendégszeretetről nincsenek úgy meggyőződve, stb.).
De ez a találkozó nem jöhetett létre, ‘ők’ nem hagyták (pl. valami konkurens UFO faj egyszerűen lelőtte, stb.). Megmutatták ‘mindenkinek’ hogy nem félnek a nagyobb nyilvánosság előtt akcióba lépni. Fényes nappal felrobbantani mindenki szeme láttára, és nem kint az űrben, ahol ‘ráfoghatták’ volna hogy valami meteor vagy hasonló okozta a Shuttle pusztulását.

+ a Thiokol-os mérnök, aki az indítás előtti napon szólt, hogy gond lehet: Roger Mark Boisjoly

 58. Panther V — 2014-02-13 23:35 

@barackmag:

Igen.

 57. imee — 2014-02-13 23:33 

A Challenger katasztrófáját vizsgáló bizottság tagja volt Richard Feynman (1918-1988, Nobel-díjad fizikus, számos érdekes könyv szerzője), aki a “Mit érdekel a mások véleménye?” című könyvben mintegy 150 oldalt írt a bizottságban folytatott munkájáról.
Többek között azt is megírta, hogy a Thiokol szakemberei a felszállás előtti éjszakán közölték a NASA-val, hogy az űrrepülőgépnek nem lenne szabad felszállnia 11-12°C alatt, mivel az alacsony hőmérsékletnek köze lehet a tömítési gondokhoz. A NASA nyomására azonban a Thiokol megváltoztatta álláspontját, az egyik mérnöke, McDonald viszont erre nem volt hajlandó, mivel nem akart engedélyt adni a felszállásra olyan körülmények között, amire a gép nincs felkészítve.
A legérdekesebbnek azt találta, hogy míg a mérnökök 0,5-2% közöttire becsülték az űrjármű elvesztésének kockázatát, addig a NASA vezetői ezt 0,001%-ra tették.

A Columbia katasztrófájáról a NASA nem volt hajlandó kiadni a pilótafülke hangfelvételét, ezért annak idején az a vicc terjedt, hogy:
– Mi volt az utolsó mondat a Columbián?
– Most hagyjátok egy kicsit a nőt is vezetni.

 56. barackmag — 2014-02-13 23:32 

Nekem talán itt van először olyan érzésem, hogy nincs semmi komolyabb konteo. Esetleg valami felelősség mismásolás.

Az talán érdekes lehet, hogy nem sokkal később Csernobilban, és mint írjátok itt is felülbírálták a számítógépeket…

 55. Panther V — 2014-02-13 23:01 

@ishadesu:

Amennyire tudom az ,,automata” fellövést felülbírálták. A számítógép sokadszor letiltott. Utoljára túl magas hőmérsékletet érzékelt a ,,nagytartályon”.

 54. ishadesu — 2014-02-13 22:55 

Több helyen is olvastam, hogy már jóval a kilövés előtt, az űrsiklót megfigyelő kamerák által készített felvételeken is látszik, hogy füst tör fel a jobb oldali gyorsítórakéta tövéből (http://media2.s-nbcnews.com/j/MSNBC/Components/Slideshows/_production/ss-110120-challenger-lookback/ss-110120-challenger-lookback-09.grid-5×2.jpg >> jobb alsó sarok), kérdés, hogy
– látta-e ezt valaki még a kilövés előtt? (gondolom, volt erre emberük)
– ennek ellenére miért engedték felszállni? (laikus vagyok ugyan, de egy füstölgő űrsikló szerintem nem olyan, amire csak legyint az ember)

 53. shiri — 2014-02-13 22:16 

@Panther V: Oké 🙂

 52. Bigjoe(HUN) — 2014-02-13 22:16 

Egy volt tanárom a következőt mondta:
Nem a gyürüvel magával volt a baj, hanem a beépítéssel.
A sikló repülési irányából (jelen esetben felülről) védtelen volt a tömítés, konstrukciós hibát sikerült a rendszerbe vinni.
Helyesen úgy kellet volna beépíten, hogy a mozgás irányából védett legyen a tömítés.
A nappali felmelegedések hatására folyadék került a tömités alá, ami éjjel szépen megfagyott, és “alakította” a tömítést.
Érthetőbben: hasonló beépítést kellett volna alkalmazni mint a tokos műanyag szennyviz csatornák esetében.

Akitől a fentieket hallottam rendszeres látogatója/előadója (vagy már nem) a Nemzetközi Repülési és Űrkutatási Konferanciának.(vagy valami hasonló)
Ha kell a nevét (elérhetőségét) is megadom (ha belegyezik).

 51. Panther V — 2014-02-13 22:11 

@barackmag:

Bocs, 20 21.

 50. Panther V — 2014-02-13 22:10 

@shiri:

Nem cáfolni, alátámasztani akartalak.

 49. Panther V — 2014-02-13 22:09 

@shiri:

Igen, ez nekem teljesen emberi.

 48. Panther V — 2014-02-13 22:08 

@barackmag:

Figyi, ezt feljebb megbeszéltük. A levegő hűlt, de a tömítés hőmérséklete már nem.

 47. shiri — 2014-02-13 22:07 

@Panther V: Igen, 1:20-tól. A videót nem ismertem, de nagyjából az, ami a leírásban szerepel, nem volt hirtelen sikoltozás meg semmi, csak lassan, ahogy kezdik felfogni…

 46. barackmag — 2014-02-13 22:06 

Igen, a hőmérsékletnek nem szabadott volna hogy gondot jelentsen a tömítésnél, hiszen ahogy haladnak fölfelé, fokozatosan amúgy is hűlt volna a levegő. Szóval ez nem lett volna újdonság.

 45. kvantum — 2014-02-13 22:01 

Tiboru!

Először is gratulálok az újabb kitűnő poszthoz!
Viszont engedd meg, ha már Jacksonville-t javítottad, akkor egy (két) újabb hibára hadd hívjam fel a figyelmed. Csodálkozom, hogy a többiek még nem írták. 🙂

„A lassulása a vizetérés pillanatában megközelítette a mínusz 200 g-t, márpedig a legkeményebb űrhajós kiképzésnél sem tréningeznek 25 g-nél többel. A rekorder állítólag a 32 g-t kibírta 25 másodpercig, de egy speciális kagylóban, teljesen vízbe merített testtel. Kétszáz g lassulásnál bizony már belső szervek szakadnak darabokra, hogy egyéb következményekről most ne is beszéljünk.”

A kettőnek semmi köze egymáshoz, mármint a becsapódás pillanatában keletkező G erőnek és a tréningen alkalmazott gyorsulási-lassulási tesztnek. Természetesen nem trenírozzák az asztronautákat még csak 10 G becsapódás erejével sem, hiszen az már könnyen maradandó károsodást is okozhat a gerincnél és a belső szerveknél. Bevett szokás vadászpilóták katapultálása során, hogy általában már az első, de a második katapultálás után nem repülhetnek vadászgépen. Vannak esetek, amikor már az első alkalommal olyan elváltozást szenved a gerincoszlop, hogy lebénulhat az illető, de elég gyakori, hogy annyira meggyengül a szerkezete, hogy egy hasonló megterhelést már nem bírna ki. Megjegyzendő, hogy ettől függetlenül pszichológiai okai vannak elsősorban, ami miatt sok vadászt leszednek a gépéről katapultálás után. Tapasztalatok szerint a polgári repülés pilótái közül pontosan ezek a pilóták a legalaposabbak. Ebben a dologban van némi “tapasztalatom”. 🙂
Tehát elég drága egy űrhajós teljes kiképzése ahhoz, hogy bármekkora becsapódásnak kitegyék a felkészítés során, tudvalevőleg nem létezik belőlük prototípus mint a gépekből. 🙂

A „vizetérés” pedig különírandó. 😉

A poszt remek (újra) és nagyon alapos! Én is erre szavaztam amúgy, de nem gondoltam hogy van benne ennyi. Le a kalappal!

 43. shiri — 2014-02-13 21:56 

@Attus Germanicus: Szerintem ilyenkor az ember nem fogja fel rögtön, hogy mi történik, keresi a menekülő utakat fejben, hogy talán mégse az van, amit lát, vagy simán leblokkol.
Elképzelhetőnek tartom, hogy a kommentátorokat előre betanítják, hogy mit mondjanak, ha valami nagyon furcsát látnak, mert nyilván ennek nem elhanyagolható az esélye, érdemes rá előre készülni. Az “obviously a major malfunction” pont úgy hangzik, mint egy ilyen sablon mondat.

Olvastam az űrhajósok családtagjainak a beszámolóját, akik a helyszínről nézték az eseményt, ott azt írták, hogy ők percekig nem fogták fel, hogy mi van. Persze náluk ebbe az is belejátszhatott, hogy nem szakemberek, elvileg nem tudják, hogyan kell kinéznie egy ilyen fellövésnek. De azért a tűzgömböt látták, meg hogy hirtelen nem repül tovább semmi, csak lefelé zuhan…

 42. Panther V — 2014-02-13 21:54 

@csubakka:

Hőpajzs van. Ernyő van. Fékező, leszállásnál. Ilyen esetre nem voltak – szerintem nem is lehettek – felkészülve.

 41. somitomi — 2014-02-13 21:45 

@somitomi: Mármint a hőmérséklet-dologról.
(viszont a kísérlet sikerült)

 40. somitomi — 2014-02-13 21:43 

@petiba: Már volt szó erről (remélem sikerül a link-kísérlet)
@somitomi:

 39. petiba — 2014-02-13 21:38 

Na de tiboru, zsidó űrhajósnő? Dehogyis, maszáj lesz az…Hogy gondolod, hogy ezt csak így ide? Jön a maszájmoszat kommandó, oszt lesz nemulass (hehe)

Engem picit az viselt meg, hogy mínusz kettőn cidrizik a szigetelő gyűrű ??, de odafenn azért ritka a levegő is, meg a mínusz kettő is. Csak felkészültek a mínusz 40-50-60-ra is, nem?

Amúgy kimaradt a konteók közül az ufóval való ütközés, vagy ufó általi kilövés.

4:19-nél bukkan fel az ufó (vagy mi)

http://www.youtube.com/watch?v=j3XhVzayr7w

 38. nandras — 2014-02-13 21:33 

most egy kicsit csalódott vagyok.
én is a challengerre szavaztam, de ez biz elég vérszegényre sikeredett. igaz, erről nem tiboru tehet, az anyagban egyszerűen nincs több.
amikor szavaztam, titokban valami szenzációs, de legalábbis eddig nem ismert körülmény, vagy esemény felbukkanását reméltem.
az ufó és szabotázs szálat élből kilőve, marad a csupasz és izgalommentes megfejtés: a nasa túl nagy kockázatot vállalt be és vesztettek.
bár, annak azért adok egy nagyon halvány esélyt, hogy van olyan méregzöld agyhalott, aki képes lenne ilyen rettentő merénylet elkövetésére, hogy két mocsári pampagonya megmaradjon…
a konteok közül pedig az elnöki pressziót ki is venném- nem azért, mert elképzelhetetlen, sőt szinte biztos, hogy volt ilyen nyomás a nasa- n, de ezt nem tartom igazán konteonak, ez a politika természetéből következik.

 37. csubakka — 2014-02-13 21:15 

Szakmai körökben ez biztos rendkívül eretnek kérdés lenne, de ha egyszer baleset esetén előfordulhat olyan, (márpedig itt előfordult, tehát lehetséges) hogy az űrsikló legénységi kabinja egy darabban maradva, benne az életben lévő legénységgel szakadjon le a járműről, akkor nem lehetne ezt ilyen esetekre mentő rendszerekkel ellátni? Pl. az Apollo, Gemini és Szojuz űrhajókéhoz hasonló ejtőernyőkkel, esetleg hőpajzzsal? Vagyis hogy a legénységi kabin egy ilyen rendszerekkel felszerelt “kivehető”, leválasztható valami legyen az űrsiklón belül.

Végülis a Saturn-V rakétákon volt mentőrakéta, éppen ilyen célra, hogy ha a kilövéskor katasztrófa történne, akkor a parancsnoki modul a mentőrakétával leválhasson az egész behemótról, és utána az ejtőernyőkkel biztonságosan földet érhessen.

Persze ez most, az űrsiklóprogram leállítása után már csak feltételes mód, lehetett volna-e?

 36. Panther V — 2014-02-13 21:12 

@somitomi:

Elvileg abban a magasságban még van oxigén a légkörben mert vadászgépek is felmennek. Tehát ja. Senki. Illetve én biztos nem.

 35. somitomi — 2014-02-13 21:08 

@Panther V: Elvileg. Hogy az O-ból mennyi volt légköri, és mennyi a tartályból, azt valószínűleg senki sem tudná megmondani.

(Na, vajon jó kommentedre fog-e mutatni a válaszlink?)

(Szerintem igen)

 34. Panther V — 2014-02-13 21:02 

@somitomi:

Így már nem is konteó többé. 😉

 33. Panther V — 2014-02-13 21:00 

@somitomi:

Szóval a robbanás akkor következhetett be mikor egyesültek. Mármint a H és az O.

 32. somitomi — 2014-02-13 21:00 

@Panther V: Az agysejtjeim közt terjengett egy konteó erről 🙂

 31. Panther V — 2014-02-13 20:51 

@somitomi:

Gondoltam, csak kekeckedem. 🙂

 30. somitomi — 2014-02-13 20:49 

@Panther V: Tudom, de az oxigén oxigénnel sem tud robbanni. Igazából az alábbi mondat második fele zavar:

“többszázezer liter folyékony hidrogén, majd ezredmásodpercek múlva a nagyságrendileg hasonló mennyiségű folyékony oxigén berobban”

 29. Panther V — 2014-02-13 20:40 

@somitomi:
A hidrogén se tud robbanni oxigén nélkül. Égni sem.

 28. somitomi — 2014-02-13 20:36 

@tiboru: Az oxigén nem tud égni, tehát robbanni sem.
Gőzrobbanáshoz hasonló dolgot csinálhat, de az szerintem jelen esetben tárgytalan. Nem hiszem, hogy a mellette felrobbanó hidrogén ne vitte volna szét darabjaira az oxigéntartályt is.

 27. Panther V — 2014-02-13 20:31 

Meg azt, hogy miért pont a két C betűs zuhant le. Valamint, hogy van A, 2 C, D, 1+1 E. Hiányzik a B mint Buran.

 26. Attus Germanicus — 2014-02-13 20:30 

Hogy a tömítőgyűrűt szándékosan kicserélték (bárkik, bármely okból), azt kizárom. Semmi nem garantálta, hogy ez a vacak pont a megfelelő pillanatban fog elengedni, és azt sem, hogy utána felrobban az egész.
Mondhatni viszonylag alacsony a valószínűsége, hogy a kívánt eredményt fogo elérni. És ehhez képest túl magas a kockázat.

Mivel a cucc láthatóan kívül robbant fel, és a posztban még külön el is olvashattuk, hogy a kabin egyben maradt, sőt, volt, aki túl is élte a robbanást, ezért az is kizárható, hogy az űrhajósok valamelyike csinált valami turpisságot. Egyszerűen erre semmi módjuk nem volt.

Ami viszont engem zavar: sem a CNN tudósítója, sem senki, akinek a hangját hallhatjuk (vagy hallhatnánk, ha nem volna csendben) nem sikít, nem káromkodik, nem mond semmit a robbanáskor. Én sem kiáltottam fel, miközben néztem (értsd: most, ma este), de hát én tudtam előre, hogy fel fog robbanni.

 25. nandras — 2014-02-13 20:16 

most egy kicsit csalódott vagyok 🙁
én is a challengerre szavaztam, de ez biz elég vérszegényre sikeredett. igaz, erről nem tiboru tehet, az anyagban egyszerűen nincs több.
amikor szavaztam, titokban valami szenzációs, de legalábbis eddig nem ismert körülmény, vagy esemény felbukkanását reméltem.
az ufó és szabotázs szálat élből kilőve, marad a csupasz és izgalommentes megfejtés: a nasa túl nagy kockázatot vállalt be és vesztettek.
bár, annak azért adok egy nagyon halvány esélyt, hogy van olyan méregzöld agyhalott, aki képes lenne ilyen rettentő merénylet elkövetésére, hogy két mocsári pampagonya megmaradjon…
a konteok közül pedig az elnöki pressziót ki is venném- nem azért, mert elképzelhetetlen, sőt szinte biztos, hogy volt ilyen nyomás a nasa- n, de ezt nem tartom igazán konteonak, ez a politika természetéből következik.

 24. pobeda — 2014-02-13 20:11 

@Dale Cooper: Ezek közül igazán a zsidó-izraeli szálat kellene kibogozni.

 23. nandras — 2014-02-13 20:05 

@jani22:
“Az Aranysas régebbi száma szerint nem elképzelhetetlen, hogy az űrben férfival folytatott orvosbiológiai kísérleteket…”

nem is tudtam, hogy a dugást ilyen finoman körbe lehet írni 🙂

 22. kvantum — 2014-02-13 19:53 

Amúgy hatalmas szerencsével még akár a 200 G-t is túlélhették volna, volt már rá példa. Egyébként NASA-val kapcsolatos bármilyen konteó megállná a helyét.

 21. Panther V — 2014-02-13 19:44 

@somitomi:

Igen, a lényeg ott van, hogy az átfagyott tömítés kapott egy hatalmas hősokkot. A kinti hőmérséklet már teljesen mindegy.

 20. somitomi — 2014-02-13 19:40 

@kaminer: Az űrsikló és a légkör hőmérséklete nem feltétlenül egyforma. Szerintem a felszállás után a légellenállás miatt maga az űrsikló eléggé felmelegszik, hiszen cirka két perc alatt 46 kilométer magasba emelkedik.
Mellesleg nincs túl sokáig fent, mert összesen cirka két percig üzemel, ennyi idő alatt meg akkor se hűl ki ennyi anyag (91 tonna rakéta 500 tonna üzemanyag), ha végig -52 fokon van.

 19. gigabursch — 2014-02-13 19:26 

Én csak annyit tennék hozzá az egészhez, hogy

– Mit csinál a szomja űrhajós az űrben?
– ????
– Űrkutatás.

 18. jani22 — 2014-02-13 19:16 

@Dale Cooper:

Maga a cikk is azt sugallja, hogy Judith Arlene Resnik első útja, holott már 1984. augusztus 30-án a Discovery már szállította. (Az Aranysas régebbi száma szerint nem elképzelhetetlen, hogy az űrben férfival folytatott orvosbiológiai kísérleteket, majd földet érés után közvetlenül szakirányú orvosi kezelést kapott.)

Szerintem, a NASA-ra nehezedő politikai nyomás miatti, nem megfelelő körülmények közötti indítás áldozatai az űrhajósok. Béke poraikra.

 17. barackmag — 2014-02-13 18:42 

Üdv mindenkinek!

Köszönjük az alapanyagot tiborunak!

off

Szeretnék egy fontos, az alapokat érintő dolgot szóba hozni. Folyamatosan űr tevékenységről beszélünk/beszélnek (Nasa, Esa, Oroszok, Kínaiak stb), de a helyzet az, hogy ha az űrkutatás eddigi évtizedeiből kivesszük az egészhez képest igen rövid ideig tartó, és konteós szempontból igen csak problémás Apolló programot, vagyis a holdutazást, akkor ember nem járt még a világűrben. Tehát az elmúlt kb. 40 évben biztosan.

Hogy miért? Tessék kinyitni a középiskolás földrajzkönyvet, és abban is le van írva, hogy a légkör több 10 000 km vastagságú. Tankönyvünk ebből az alsó, az emberiség számára legfontosabb 1000 km-es részt tárgyalja.

Troposzféra: kb. 0-20 km
Sztratoszféra: kb. 20-50 km
Mezoszféra: kb. 60-90 km
Termoszféra, vagy ionoszféra: kb. 90-700 km.
Exoszféra: kb. 700- sokezer (nincs egyértelmű határvonal a légkör és a világűr között.

Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy az ISS, a nemzetközi “űr” állomás 360 km magasságban kering, tehát a termoszféra közepén. A legkomolyabb magasságú műholdak elérhetik akár a 40 000 km-es pálya magasságot, de még ott sem hagytuk el a Föld légkörét.
A hold 400 000 km átlagos távolságra van tőlünk. (1969-ben odamentünk)
Ma az ISS-re – 400 km – csak az oroszok rakétáival vagyunk képesek eljutni. Az Usa most éppen sehogy. 40 év fejlődés után.

Ha űrkutatásról beszélünk, az rendben van, de űrutazás nem történt 40 éve, legfeljebb extrém magasságú repülés. Természetesen technikailag ez sem kisebb bravúr, de nem űrutazás.

on

Bár a technika fejlődik, de olyan szinten még nem vagyunk, hogy csak úgy röpködjünk a légkörben akárhova, hogy az űrről ne is beszéljünk. Tehát, amint elhagyjuk a troposzférát, igen kockázatossá válik a repülés, no nem mintha addig könnyű séta lenne. Szóval egyszerűen nagyon nehéz ilyen magasságban közlekedni, és akár a legkisebb hiba is végzetes lehet.

 16. sztalker — 2014-02-13 17:46 

@kszabo:
Távirányítással robbantották fel a két gyorsítórakétát (boosterek) a földről, mert azoknak a hajtóanyaga szilárd, tehát végig fog égni, ha már egyszer begyulladt.
(Nem kellett lelőni hajóról stb., bennük volt a robbanótöltet már eleve.)

Mivel addigra már irányíthatatlanok (elszabadultan repülhetnek sokáig), nem kockáztatják meg, hogy rázuhan egy lakott helyre, hát felrobbantják egy beépített töltettel.

Ez a szilárd hajtóanyag egyik hátránya, hogy szabályozhatatlan az égés, ezért is használják gyorsítórakétaként. (A folyékony nagyobb tolóerőt ad és jól is szabályozható, viszont életveszélyes tárolni, kezelni, mert nagyon agresszív anyag, ráadásul robbanásveszélyesebb is.)

Csak még annyit a merénylethez és szabotázshoz:
Ha fel akarok robbantani egy ilyen szerkezetet és csak egy pokolgépem van v. egy helyen idézhetek elő robbanást (azaz csak „egy dobásom van”), azt biztosan nem a szilárd hajtóanyagú rakéta (booster) szerkezetén helyezem el, hanem magán a nagy külső üzemanyagtartályon (folyékony hajtóanyag), mert az a tutira biztos halál (lásd fentebb). Nagyon kétséges, hogy nem azzal próbálkoztak volna-e előbb a gonosztevők, mint ezekkel a gyűrűkkel, ami vagy bejön, vagy sem…

 15. kszabo — 2014-02-13 16:22 

@kaminer: 911 óta minden lehet és előtte is:)
Minden kilövésnél van egy fokozott légvédelmi készültség, ha beszélnek róla, ha nem. Belelőtt a kísérő vadászgépek egyike a USS Forestal balesetnél bevált rakétával – http://en.wikipedia.org/wiki/Zuni_%28rocket%29
Amikor eredetiben láttam, az látszott, hogy a felfelé továbbhaladó két roncsba is belelőnek, de mintha alulról ~ egy hajóról. Még mondtuk is hogy milyen gyors a légvédelmük. A mostani felvételeken ez a manőver nem vehető ki.

 14. zizzi — 2014-02-13 15:31 

@konci67:
13.
Konci komplex konteoja 😉

de jo!!

 13. konci67 — 2014-02-13 14:59 

…az a szög mocorog a fejemben, hogy egy-egy okot, és felelőst/érdekkört nézünk… de mi van, ha több dolog illetve elkövető (?) kobinációjával állunk szemben?… pl. a tömítőgyűrű nem hangzik rosszul (mondjuk dilettánsnak is hangzik anyagismeretből a -x fokban…) de mi van ha VALAMI segített annak a gyűrűnek tönkremenni?… pl. egy igen kis robbanószer, ami ehhez elég volt, barnás-vörösen égett, és a többi megoldódott láncreakciószerűen?….
Ugyanúgy az elkövetők… HA a Lockhead volt, elhinthették a kamut a kubai szovjet lézerrel, ÉS “megtámogathatták” (esetleg pluszban elkötelezetté tették…) a japókat… stb
Ez így sok mindent megmagyarázna, más szereplőkkel behelyettesítve akár Onizuka elhallgattását is össze lehetett így hozni-valamint ne felejtsük el, hogy azóta is hasonló módon “dolgoznak”…

 12. kaminer — 2014-02-13 14:43 

Szerintem is emberi mulasztásról lehetett szó, amit akár okozhatott Nixon elnök sürgetése is. Ha jól tudom, a korábbi halasztások jobbára időjárási körülmények miatt történtek. Azonban ha a tömítőgyűrű megfagyása miatt következett volna be a katasztrófa, tényleg elég nagy baklövés lenne, mivel a gyorsítórakéták az orbiterrel együtt hagyják el a troposzférát, amelynek a lagalacsonyabb hőmérséklete -52 celsius fok a tropopauzánál. Tehát a földi -2 foknak meg sem kéne kottyannia. Vagy ezt nevezik végzetes anyaghibának? Vagy meglazult volna?
Az alien-comingout-ot nem tartom valószínűnek, nem találtam rövid keresgélés után, de esetleg fellelhető az ominózus interjúról hanganyag vagy képanyag? Különben lehet, hogy az újságíró nem az interjút, hanem a lapszámot akarta feldobni egy kis színessel, már a katasztrófa után.
A terrorgyanú meg tk. minden hasonló horderejű eseménynél felvethető, nyilván a kizárás mellett nincsenek bizonyítékok, bár a beépített asztronauta vonala kicsit erős. (persze, kamikaze is lehetett Onizuka, csak épp nem a türelmes fajtából…:)

 11. zweitakt — 2014-02-13 14:23 

NASA=
Need
Another
Seven
Astronauts

A lángcsóvák színéhez:
Az USA színes televízó rendszere az NTSC.
Miért is?
Never
The
Same
Color
No, ezért tért el a láng színe;-)

 10. untermensch4 — 2014-02-13 14:03 

@zigzag: volt egyaltalan ennyi voros japo osszesen a bolygon? Ugy emlekszem a japaniai voros terroristak olyan “sokan” voltak hogy a pfsz-be olvadtak be. nem is lehet ugy kommunistaskodni hogy nincsenek elegen a frakciozashoz 🙂

 9. warr — 2014-02-13 14:02 

Juhéjj, ez gyorsan ment, Tiboru mester épp ráért? 🙂
Sajna elolvasni csak holnap reggel fogom tudni…

 8. Dale Cooper — 2014-02-13 13:56 

Ha már a szóba került a Columbia is, érdemes összehasonlítani a két legénységet:
http://www.rawstory.com/rs/wp-content/uploads/2013/02/Shuttle-Columbia-crew-in-2003-via-Wikipedia-615×345.jpg

-mindkettőben két nő van
-van egy ázsiai származású (Challenger: távolkeleti, Columbia: indiai)
-van egy afroamerikai
-van egy zsidó/izraeli, aki valamiben az “első” lenne (első zsidó nő az űrben; első izraeli űrhajós)

Vajon a NASA mindig igyekszik ennyire polkorrekt lenni, hogy ilyen nagy gonddal válogatja össze a legénységet, vagy ez csak véletlen?

 7. untermensch4 — 2014-02-13 13:56 

Onizuka-szovjetek-terroristak. Marmint O alezr (es akiket meggyozhetett a kitalalas fontossagarol) nem terhettek vissza. A tanar eleve gyenge lancszem, ha tenyleg sorsoltak, az elso zsido urhajosno is elegge civil de ha moszad-os akkor meg kellemetlenebb ha tul sokat lat odafent, a szovjeteknek meg lehetett parhuzamosan futo projektje lezerre es eloeros sza otazsra is. Ha nekik is az kell hogy vmi ne tudodjon ki vagy csak “Sima” szabotazs (de nem zarhato ki hogy sajat urprogramjuk reven ok is megtudjak a tutit vmikor)akkor akar az is lehet hogy veluk vegeztettek el a kellemetlenkedo(k) elhallgattatasat. A “zakkant” ficko lett volna a hagyomanyos “maganyos merenylo” vagy annak jack ruby-ja ha csak O ales a celpont csak idoben kapott egy nem nyilvantartott db-ot a zabhegyezobol es elkezdett hulyesegeket beszelni… eme zakkant illeto mikor halt meg? es miben?

 6. zigzag — 2014-02-13 13:41 

A szovjetek által mozgatott terrorista szervezetre gondolok – miért ne lehettek volna a vörös japók Moszkva zsoldjában, mint akkor éppen 100 másik terrorista szervezet?

 5. proletair — 2014-02-13 13:27 

Volt egy élethű űrsikló makett is, a 75 tonnás Pathfinder, amivel a leendő siklók földi mozgatását szimulálták, meg pár egyéb dolgot.
Az utolsó megépült sikló az Endeavour volt, ez ment másodjára nyugdíjba. (Az első a Discovery volt).

Én hozzátennék még egy konteót: az szinte nyílt titok volt mindig is, hogy az űrsiklók nem csak ártatlan civil küldetéseket teljesítenek, hanem katonai vonatkozásaik is vannak. Műholdakat állítanak pályára, vagy javítanak meg, esetleg töltenek fel üzemanyaggal. Elképzelhető, hogy egy ilyen katonai cucc a fedélzeten elég slendriánul volt tárolva, ez (is) okozhatta a katasztrófát. Aztán persze a hivatalosságok nem győztek mindenféle egyéb magyarázatot adni a balesetre, nehogy a roppant kínos malőr kiderüljön. Ebből elég nagy botrány kerekedett volna, az biztos, a Pentagonban hullottak volna a fejek. De lehet, magasabban is.

Idővel belátták, hogy az félig civil félig katonai emberes missziók (pont a két baleset miatt) elég sokba kerülnek, és rengeteg a macera ezekkel. Így a Boeing-től megrendelték a pilóta nélküli X-37-es katonai űrsiklócsaládot, ami azóta csendben és a legnagyobb diszkréció mellett végzi a feladatait.

 4. mnandi — 2014-02-13 13:22 

a NASA-nál úgy látszik felvételi követelmény a szenvtelen hanghordozás, itt van még egy Kamenyec-Podolszk 00:23-nál (“We have had an anomaly.”

http://www.youtube.com/watch?v=z_aHEit-SqA

 3. tiboru — 2014-02-13 12:56 

@IceBerg:

Bocs, igazad van, máris javítom!

 2. IceBerg — 2014-02-13 12:50 

Florida fővárosa a szép nevű Tallahasse (Zombieland c. filmből lehet ismerős), nem pedig Jacksonville. Bocsánat, olvasom tovább…

 1. stoppos — 2014-02-13 12:29 

A legizgalmasabb az alienes vonal, a legkevésbé valószínű is egyben, az orosz lézerrel egyetemben. Legalább is így első olvasatra nekem. A hivatalos magyarázat a szopóágas tömítésről a leghihetőbb, az a helyzet.

RSS feed for comments on this post.

Ars poetica

Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!

  • Legutolsó hozzászólások

    Tartalom

    CímDátum
    Lindbergh-konteók2017-02-26
    Toxoplazmózis-konteók2017-01-25
    Vendégposzt – Horthy István halála2017-01-06
    Rejtvényjáték!2016-11-20
    K3 reklámverseny – döntő!2016-11-16
    A BCCI-sztori2016-11-04
    Villámkonteó: a 200 ezer SIM-kártya esete2016-10-07
    Villámkonteó: robbantás a Nagykörúton!2016-09-25
    Wałęsa-konteók2016-08-21
    Posztajánló: Porton Down2016-08-15
    Reagan és a gellert kapott golyó2016-06-17
    Eyjafjallajökull-konteó2016-05-17
    Kommentposzt: Kiss László2016-04-08
    Lionel Crabb rejtélyes esete2016-03-21
    Hindenburg-konteók2016-02-26
    Bruce Lee halála2016-02-14
    Opus Dei2016-01-23
    Alapítvány-konteók2015-12-19
    Megjelent az e-Konteó2!2015-12-06
    Furcsa történetek 2.02015-11-29
    Shakespeare-konteók2015-11-12
    Frigyláda-konteók2015-10-22
    Per “Dead” Ohlin halála – 18+!!!2015-09-10
    Gary Webb, a CIA és a crack-konteó2015-08-23
    Menekült-konteók2015-07-14
    Ajánló – sorozatok és filmek2015-07-07
    Miss Liberty-konteók2015-06-22
    Na-seby (Villámkonteó)2015-04-14
    Glenn Miller eltűnése2015-04-08
    Kommentposzt: Germanwings-konteók2015-03-30
    Furcsa történetek 1.02015-03-23
    Bob Marley halála2015-03-14
    New Coke – konteók2015-03-02
    Sid Hurwich időgépe2015-02-22
    Alan Turing2015-02-10
    Kommentposzt: rejtélyes betörések2015-01-31
    Halál Chappaquiddickben2015-01-26
    Kommentposzt: Charlie Hebdo2015-01-08
    A Dreyfus-Zola konteók2015-01-05
    Megjelent az e-Konteó1!2014-12-05
    Konteókönyv-felmérés2014-12-01
    Vendégposzt: az ufó-emberrablások2014-11-28
    John Titor története2014-11-19
    Ajánló – A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története2014-10-29
    Fort Knox2014-10-23
    Estonia-konteók2014-09-29
    Rudolf Hess története2014-09-22
    Kurt Cobain halála2014-09-09
    Eilean Mór rejtélye2014-08-18
    Balla Irma halála (részletek)2014-07-27
    Gyíkember-konteók2014-06-12
    A Kovács Béla – ügy2014-05-23
    Kitalált középkor (rövidposzt)2014-05-12
    Georgia Guidestones2014-05-03
    Elisa Lam halála2014-04-15
    Kommentposzt: Welsz Tamás halála2014-03-20
    Kommentposzt: az MH370-es járat2014-03-15
    Magic Johnson – konteó2014-03-12
    Challenger-konteók2014-02-13
    Ophélie Bretnacher halála2014-01-20
    Cicada 33012014-01-06
    Cajamarquillai üregek2013-11-27
    A körmendi gyerekgyilkosság (részletek)2013-11-21
    Vendégposzt: A Nagy Könnyűzenei Sátánista Konteó2013-11-14
    Google-konteók2013-11-03
    A Konteókönyv rendelhető!2013-10-23
    Katrina-konteók2013-10-11
    A denveri repülőtér2013-09-27
    Haszbara-konteók2013-08-25
    Génmódosítás-konteók2013-07-08
    Oopart, avagy tárgyak rosszkor, rossz helyen?2013-06-14
    Konteónak indult…2013-06-09
    Az X bolygó2013-04-27
    Ókori dodekaéderek (rövidposzt)2013-04-03
    Náci repülő csészealjak2013-03-22
    D. B. Cooper története2013-02-19
    Egy pápa lemondása2013-02-11
    A Sunstein-Vermeule – algoritmus2013-01-23
    Eltűntek2013-01-18
    Könyvajánló – Szoftverfrissítés 1.02012-12-13
    Anjikuni-rejtély2012-12-11
    Szent Malakiás próféciái2012-12-03
    Jövőbelátás-konteók2012-11-21
    Chomsky-tízparancsolat2012-11-06
    Mátrix-konteók2012-10-28
    Elbert János halála2012-10-19
    Bohemian Grove2012-09-26
    Robert Maxwell élete és halála2012-08-28
    A Zelnik-ügy – reloaded!2012-08-05
    Kazbegi dinók (rövidposzt)2012-07-20
    A Zsanett-ügy (18+)2012-07-10
    Alternatív Bermuda-háromszögek2012-07-06
    Linkajánló – Deconspirator2012-05-31
    Olof Palme halála2012-05-16
    A torontói jegyzőkönyvek2012-04-21
    Phobosz-összeesküvés (rövidposzt)2012-03-22
    Jörg Haider halála2012-03-14
    Az eltűnt zászlóalj2012-03-09
    A Mary Celeste – rejtély2012-03-01
    Szcientológia-konteók2012-02-07
    Mikrohullám-konteó (rövidposzt)2011-11-12
    Népszámlálás-konteók2011-11-12
    EU-konspiráció2011-11-12
    A Djatlov-incidens2011-11-12
    Fluorid-összeesküvés2011-08-19
    Breivik-merénylet2011-07-25
    A Mikroelektronikai Vállalat – konteó2011-05-26
    Patton tábornok halála2011-05-12
    Skull & Bones2011-04-19
    Réztekercs-konspiráció2011-04-12
    AIDS-konspiráció2011-04-11
    Ajánló – kódfejtők előnyben!2011-04-09
    Moszkva és a csecsenek2011-04-08
    Gandzsa-összeesküvés2011-04-07
    A KAL-007-es járat lelövése2011-04-06
    Globális felmelegedés2011-04-05
    A móri nyolcas gyilkosság2011-04-04
    Ajánló – Összeesküvések könyve2011-03-31
    Kilenc/tizenegy2011-03-30
    A közösségi oldalak – összeesküvés2011-03-29
    Kelly doktor halála2011-03-28
    Roberto Calvi, Isten bankára2011-03-25
    Az arab világ forradalmai2011-03-23
    Martin Luther King halála2011-03-22
    Hajsza az örökmozgó és egy másféle energia után2011-03-21
    Castro és a CIA (átirányítás)2011-03-18
    A USS Liberty megtámadása2011-03-17
    Jézus-összeesküvés2011-03-16
    Ajánló – linkek2011-03-15
    HAARP-összeesküvés2011-03-14
    Chico halála2011-03-11
    JFK – 2.02011-03-10
    JFK – 1.02011-03-10
    Nőellenes világösszeesküvés2011-03-08
    Atomkonspiráció (átirányítás)2011-03-07
    Hasfelmetsző Jack – dosszié2011-03-07
    Gagarin-konteók2011-03-04
    Cigánygyilkosságok2011-03-04
    Robert F. Kennedy meggyilkolása2011-03-03
    Vérvád-konspiráció2011-03-03
    A Council on Foreign Relations2011-03-02
    A szmolenszki katasztrófa2011-03-02
    Atlantisz-konteók2011-03-01
    Nagy német adókonteó2011-02-28
    Illuminátusok2011-02-28
    Ajánló – filmek2011-02-26
    Az Elvis-legenda2011-02-25
    Tunguzka-rejtély2011-02-24
    Nikola Tesla 2.02011-02-23
    Nikola Tesla 1.02011-02-23
    Robbanás Port Chicagóban2011-02-22
    A Fenyő-gyilkosság2011-02-22
    Rákgyógyszer-konteók2011-02-21
    A főtitkár halála2011-02-21
    Nácik aranya2011-02-19
    ODESSA2011-02-18
    A romániai “forradalom”2011-02-18
    Templomosok2011-02-17
    A TWA-800 járat lezuhanása2011-02-16
    WikiLeaks-konteók2011-02-15
    A Voynich-kézirat2011-02-15
    Mormon-összeesküvés – újratöltve!2011-02-14
    Mormon-összeesküvés2011-02-14
    Szabadkőművesek 2.02011-02-13
    Szabadkőművesek 1.02011-02-13
    Bilderberg-konteók2011-02-13
    Men in Black2011-02-12
    UFO-konspiráció2011-02-11
    Jim Morrison halála2011-02-11
    Rejtélyes helyek, titkos bázisok2011-02-10
    Roswell és az M-122011-02-09
    Bermuda-háromszög2011-02-09
    Antarktisz-összeesküvés2011-02-09
    Pearl Harbor – dosszié2011-02-08
    Népek Temploma2011-02-08
    Egy pápa halála2011-02-08
    A MA-240-es járat tragédiája2011-02-07
    A “tökéletes katona”-projekt2011-02-07
    A Kurszk elsüllyedése2011-02-06
    A Litvinyenko-gyilkosság2011-02-06
    Beatles-konteók2011-02-05
    John Lennon halála2011-02-05
    Philadelphia-kísérlet2011-02-04
    Diana hercegnő halála 2.02011-02-03
    Diana hercegnő halála 1.02011-02-03
    A Seuso, a Habsburgok és egy lord – kiegészítő konteó2011-02-02
    A Seuso-ügy2011-02-02
    Titanic-sztori2011-02-01
    Holdraszállás-konteók2011-01-31
    Marilyn Monroe halála2011-01-30

    Innen jöttök