2015-03-02–07:30

New Coke – konteók

newcokenyitA gyanús öngyilkosságok, koncepciós perek, balesetnek tűnő halálesetek, érthetetlen betörések és moszados időgépes feladványok után jöjjön most valami könnyedebb téma, már csak a naptári tavasz tiszteletére is. Könnyedebbnek mondom, mert emberélet (legalábbis közvetlenül) nem került veszélybe, de ha forintosítanánk (avagy dollárosítanánk) a történetet, meggyőződésem, hogy a világtörténelem egyik legdrágább (és egyben legédesebb) konteójának bizonyulna.

Ma a New Coke néven elhíresült marketingkatasztrófáról (vagy a világ legzseniálisabb reklámfogásáról) fogunk beszélgetni.

A barnás, szénsavval feldúsított, édesített vizet kedvelők globális közösségét Lappföldtől Patagóniáig és a Szaharától Alaszkáig két szembenálló, egymásra kibékíthetetlen és soha el nem múló ellenszenvvel tekintő táborra lehet osztani: a pepszisek és a kokakólások p_vs_cnéznek farkasszemet egymással a közértek polcai között, az üdítőautomaták mellett és az éttermek asztalai felett, s ahogyan az már lenni szokott, mindkét félnek az a meggyőződése, hogy kedvence minden paraméter tekintetében messze lekörözi a riválist.

A kofolásoktól és a fritzkólásoktól, továbbá a hipermarketek saját márkás „cola ízű szénsavas üdítőitalainak” kedvelőitől elnézést kérek, de be kell látniuk, hogy ők ebben a bajnokságban nem rúgnak pillepalackba.

Az 1885 óta kapható Coca-Cola, illetve az 1898-ban utcára került Pepsi vetélkedéséről marketingtankönyvek tucatjai szólnak, akit érdekel, a neten is utána tud nézni néhány mókásabb aspektusnak. versusNoha roppant nagy a kísértés, ellenállunk neki és nem vesézzük ki a több, mint egy évszázada folyamatban lévő versengés érdekességeit, csak a kólaháborúk egy bizonyos momentumát emeljük ki a sok közül. Kezdjük akkor az előzményekkel.

1.) A Pepsi Challenge

Noha a két üdítőgyártó versenyét hajlamosak vagyunk szoros, fej fej melletti küzdelemként felfogni, azt azért a legelvakultabb Pepsi-imádóknak is el kell ismerniük, hogy igen kevés olyan korszaka és földrajzi pontja volt az elmúlt százakárhány évnek, amikor és ahol a Coca-Cola (a továbbiakban: CC) átengedte volna az első helyet riválisának. Azt, hogy ennek a magabiztos vezetésnek mi is az oka, a pszichológiájafun (és az ára), tényleg nem a mi dolgunk elemezgetni, most is csak azért említem, mert dolgozatunk szempontjából jelentőséggel bír. A második világháborút követő amerikai gazdasági fellendülésnek egyértelműen a CC volt a lónyál-nyertese: diadalmenetét a Pepsi (a továbbiakban: PC) nemhogy akadályozni nem tudta, de a hatvanas-hetvenes évekre erős leszakadásban találta magát.

1975-ben a PC illetékesei megrázták magukat és beindítottak egy országos kampányt (ez volt a Pepsi Challenge), aminek azchallenge volt a lényege, hogy vakteszteket bonyolítottak le több tízezer helyszínen: két pohár anonimizált üdítőből (PC kontra CC) kellett a tesztalanyoknak kiválasztaniuk azt, amelyik jobban ízlik nekik. Az eredmények (amiket aztán hatalmas reklámoffenzíva keretein belül hoztak nyilvánosságra) azt mutatták, hogy az emberek többségének a PC jobban bejött, mint a CC.logók Eladások tekintetében a Pepsi egyre jobban felzárkózott a Coca-Cola mögé; úgy is mondhatnánk, hogy a nyolcvanas évek elején az örökös aranyérmes már ott hallhatta lihegését közvetlenül maga mögött.

A dicsőséges ötvenes években az amerikai üdítőital-piacból a CC 60%-os szeletet tudhatott a magáénak (nem utolsósorban a második világháborúban a katonák között a frontokon kifejtett kólaosztogatási kampányának tulajdoníthatóan), ami a nyolcvanas évek elejére 30% körülire csökkent.

2.) A Diet Coke

A piaci részesedést, valamint a részvények árának alakulását dietábrázoló, számukra aggasztó görbék láttán a CC Company (a továbbiakban: CCC) agytrösztjei 1982-ben bevezették a cukormentes Diet Coke-ot, ami (előzetes várakozásaik ellenére) kétélű fegyvernek bizonyult: igaz ugyan, hogy számos kólarajongó áttért a mesterséges édesítőszert tartalmazó, úgymond egészségesebb böfiverzióra, de a fogyasztók hagyományőrző, konzervatív rétegében (akik kikérték maguknak a tisztán vegyipari termékek nyomulását és a természetes cukor mellett tették le a voksukat) a Pepsi ismét lépett egy szintet.

nc23.) A New Coke színre lép

A CCC megrázta magát, s számos, éjszakába nyúló vezetőségi gyűlés eredményeként 1985-re újabb stratégiát dolgoztak ki. Ennek az volt a lényege, hogy tartsák meg a Diet Coke (kétségkívül népszerű) fő ízét, de a mesterséges édesítőszert vegyék ki az összetételből és tegyék be helyette a jó öreg természetes cukrot, picit módosítsanak az ízvilágon egy kis vaníliával, hangyányi savanykásabb valamivel, más típusú karamellel, a hetente változó új laborkólát persze folyamatosan teszteljék, értékeljék a fogyasztói visszajelzéseket, majd a legsikeresebb változatot kezdjék el gyártani. 1985 tavaszára a vaktesztek egyre kedvezőbb eredményeket hoztak: az új cucc lágyabb, édesebb, aromásabb volt, mint a régi, jobban teljesített, mint a klasszikus, „régi” kóla, s ami még fontosabb, sokkal jobban, mint a Pepsi.

1985. április 23-án aztán vettek egy mély levegőt, s a CC századik születésnapján, egy monstre sajtótájékoztató keretein belül bemutatták az új kólát, ami a fantáziadús New Coke (a továbbiakban: NC) nevet kapta.

Igenám, de a CCC marketingesei megnyomták besta vészcsengő gombját: az nagyon nem lenne jó, ha az ő oldalukon három termék (a tradicionális CC, a cukormentes DC és az új NC) darabolná szét a CC-hívők seregeit, míg a másik térfélen egyetlen brand, a Pepsi zászlaja alatt gyülekeznének az ellentábor képviselői. A marketingesek nagyon nyomulósak és meggyőzőek tudnak ám lenni, úgyhogy viszonylag gyors döntés született: még ugyanazon a héten megszüntették a klasszikus CC gyártását, s a DC mellett a NC maradt a cég egyedüli cukortartalmú terméke. A 100 éve változatlan recept alapján gyártott CC egyik napról a másikra megszűnt létezni.

Oké, tudjuk, hogy a recept nem volt éppen változatlan, az aktív kokalevél-kivonatot például már elég régen (ha jól tudom, 1929-ben) kivették belőle, de az emberek 99%-ának agyában ez továbbra is a „százéves recept” alapján gyártott Coca-Cola volt, amit a CCC reklámjai és hirdetései rendületlenül sulykoltak évtizedeken keresztül.

4.) A reakciók

Ha azt mondom, hogy Amerika felbolydult, erősen alábecsülöm mindazt, ami a hagyományos CC gyártásának megszűnéséről szóló bejelentést követte. A hír minden mást überelt: a váltásról az amerikaiak 80%-a 72 órán belül értesült (vagyis többen és gyorsabban, mint 16 évvel korábban goikeo a holdraszállásról). Erről beszéltek a munkahelyeken, az utcán és a tömegközlekedési eszközökön vadidegenek cseréltek eszmét az új kóláról, barátok vesztek össze, ellenségek békültek ki és családtagok üvöltöztek egymással annak függvényében, best2hogy a NC vs. CC meccsen kinek szurkoltak. Az első napok eladási statisztikái még pozitív üzenetet hordoztak, elvégre mindenki (de tényleg MINDENKI) meg akarta kóstolni az új terméket. Az 1985 májusi számok közel 15 százalékkal több eladott dobozt mutattak, mint egy évvel korábban ugyanabban az időszakban. Roberto Goizueta, a CCC elnök-vezérigazgatója harsányan és büszkén jelentette ki: New Coke or no Coke!

Aztán júniusban jött a kijózanító hideg zuhany, elsőként a déli államokban. A hajdani Konföderáció nyakas polgárai egyszercsak úgy érezték, hogy a hagyományos déli értékek egy újabb megalázó pofont kaptak az északi jenki dölyfösségtől (a CCC központja ugye Atlantában van, a Dixie kellős közepén). Aztán jöttek, akik az USA-beli földrajzi helyzetüktől függetlenül térkép1sérelmezték, hogy országuk és nemzetük történelmének egy szimbolikus, ikonikus részét rabolták el tőlük, s hangoztatták, hogy a hagyományos CC több, mint egy üdítőital: ez maga a vegytiszta Amerika. Tiltakozó levelek és telefonhívások száz- és százezrei érkeztek a céghez, egyre többször tartalmazva azt az ominózus, cselekvést kifejező szót, amit az óceánon túl szemérmesen csak f-betűsnek (the F-word) neveznek.

De nem csak a déliek háborodtak fel, az elégedetlenség elég gyorsan begyűrűzött az összes államba, sőt, külföldre is. Fidel Castro, akiről köztudott volt, hogy megveszekedett fogyasztója a Coca-Colának, úgy nyilatkozott, hogy „a CC lecserélése a fidelNC-ra a kapitalizmus hanyatlásának újabb, minden eddiginél egyértelműbb jele”. Csoportok alakultak, melyek tagjai a NC bojkottjára szólították fel az amerikaiakat, s egyre több politikus szembesült az olyan jellegű választói kérdésekkel, hogy „valljon színt, ön az új vagy a régi kóla mellett áll?!”

A Pepsi (miután a kiürült pezsgősüvegeket eltakarították a New York államban található Purchase-i főhadiszállás központi irodáiból és minden vezetője kialudta másnaposságát) természetesenpKO profitált a cirkuszból, amire saját hirdetésein keresztül még rá is játszott, s a nyár beköszöntével (amikor az üdítőitalok eladásai ugrásszerűen megnőnek), bizonyos vásárlói szegmensekben soha nem látott mértékben megközelítette a CCC-t.

Azt hiszem, erre tökéletesen illik a közismert vicc kicsit módosított poénja, ami tutira a CCC góréinak eszébe jutott úgy június közepén: pedig néhány hete milyen jó ötletnek tűnt…

5.) A Nagy Visszakozás

Az egyre szaporodó negatív visszajelzéseket, valamint a legalább ennyire aggasztó eladási prognózisokat a CCC két és fél hónapig, egészen pontosan 11 hétig bírta. Hogy még precízebbek legyünk: 79 napig, vagy 1896 óráig, esetleg 113760 percig (kényszeresek, szevasztok!). 1985. július 11-én ünnepélyesen bejelentik, hogy a cég visszatér a tradicionálisclassic1 CC receptjéhez, s akik a régi kólát szeretik, ezentúl ismét hozzájuthatnak kedvencükhöz minden eddigi elárusítóhelyen.

We have heard you! – mondta állítólag a már említett Roberto Goizueta Amerika népének, könnyekkel a szemében (Meghallottunk benneteket!). Majd hozzátette: egy csodálatos amerikai titok, egy nagyszerű amerikai rejtély újjászületésének leszünk a részesei, s a CCC büszke, hogy ebben tevékeny részt vállalhat.

A régi-új terméket elnevezték cIICoca Cola Classicnek, s három további hónap elteltével a Pepsit egyszerűen lemosták a pályáról. A cég ismét több százezer telefonhívást és levelet kapott, ezúttal hálától és köszönettől csicsegőket. „Mintha rákgyógyszert adtunk volna az embereknek…” – kommentálta ezek hangulatát az egyik illetékes cégvezető. A New Coke még néhány évig piacon maradt, majd átnevezték Coke II-nek, de innen bennünket már nem nagyon érdekel az utóélete, miképp az sem, hogy a Coke Classicról is lekopott azóta a classic jelző, s a legtöbb helyen ismét simán Coca-Colának hívják.

6.) De hol itt a konteó?

kérdezhetnétek. Nos, röviden összefoglalva: mi mark1van, ha az egész New Coke – sztori nem volt más, mint egy óriási, aprólékosan kitervelt és előre megírt forgatókönyvű marketingtörténet, amit azért dolgoztak ki és valósítottak meg, hogy a lassan, de biztosan üzleti részesedést vesztő CCC visszanyerje vezető helyét az üdítőitalok piacán és úgy lenyomja a Pepsit, hogy az évtizedekig még csak ne is álmodjon arról, hogy meg tudja őket szorongatni. Tehát nem egy megavállalat gigakudarca volt, hanem a huszadik század második felének egyik legmerészebb és legeredményesebb reklámhadjárata, ami egy globális terméket valaha is érintett.

Aztán ott vannak az oldalhajtások is a konteócserjén.

6.1.) Az egyik szerint a DEA (Drug Enforcement Administration, vagyis a kábítószerrendészetért felelős amerikai szövetségi szerv) tehet az egészről, ugyanis ők cseszegették már évtizedek óta a CCC-t, hogy a kokalevél-kivonatot (mint kábszerlistán szereplő összetevőt) vegye ki a titkos receptből.

stepanAzt tudtátok, hogy az USA-ban van egy (egyetlenegy) cég, amelyik hivatalosan importálhat kokalevelet? Igen, ők a Stepan Company az Illinois-i Northfieldből, akik évente 100 tonna ilyet visznek be az USA-ba Peruból, ahol az állami tulajdonban levő National Coca Company a kereskedelmi partnerük. A kokalevélből kivonják a hatóanyagot (amit a gyógyszeriparnak passzolnak át), majd az így kilúgozott maradékot adják el a CCC-nek, ahol a kóla ízesítésére használják a minden bizonnyal elég fonnyadt leveleket.

Na ezt a kokátlanított levelet is kitiltotta a DEA, s az átmenethez kellett ez a pár hét szünet, hogy feltűnés nélkül átállítsák a gépeket és az egész technológiai folyamatot.

6.2.) A CCC által felhasznált cukor ishfcs felkerült a konteósok listájára. Ezt azok a minden bizonnyal természetfeletti ízlelési képességekkel megáldott (vagy kiváló belső infók birtokába került) júzerek terjesztették, akik szerint az ominózus 79 nap előtti és utáni CC íze között volt/van különbség, s ez az 1985 áprilisági használt nádcukor, illetve az 1985 júliusa után használt, magas fruktóztartalmú, ámde sokkal olcsóbb kukoricaszirupból előállított cukor közötti élvezetiérték-különbségnek tulajdonítható. A cég ezt (mármint az ízkülönbséget) eddig számtalanszor cáfolta, de a hozzáértők azóta is vadásszák a Mexikóban készült CC-t, amit hivatalosan is kizárólag nádcukorral édesítenek.

Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de ha már itt tartunk: azt tudtátok-e, hogy az egy főre eső kukoricaszirup-fogyasztás tekintetében Magyarország évek óta dobogós? És azt, hogy egyes kutatások szerint egyenes összefüggés van a cukorbetegek aránya és az elfogyasztott, magas fruktóztartalmú kukoricaszirupból készült édesítőszerek mennyisége között? Igen, mindez az egykori répacukor-nagyhatalom Magyarországon történik. Vagy hallottatok a xilitről, ami nyírfacukor fedőnéven fut, de valójában megdarált kukoricacsutkából készül? Na, ez se semmi, de senki kedvét nem akarom elvenni az élettől és a fogyókúrától.

kosh1Az ilyen mexikói import-kóla a hazai árának a két-háromszorosába is kerülhet (ami enyhén szólva is mókás helyzetet eredményez: a legamerikaibb termékek egyikéről beszélünk!), a zsidó húsvét előtt az amerikai piacon rendszeresen megjelenő, és pészachkósernek minősített Passover Coke-ról nem is beszélve, amely szintén csak nádcukrot tartalmaz. Az askenázi zsidók kosh2ugyanis pészachkor nem fogyaszthatnak kukoricát és ebből készült élelmiszert (ha jól értettem a sárga kupakos Passover Coke-ot övező raison d’être-t). Nos, az ilyen kóserkólát nem csak a mózeshitűek vásárolják, hanem az oldszkúl redneckek is, csak hogy még színesebb legyen a paletta.

7.) Összefoglaló

Lassan elérkeztünk a poszt végéhez, s már csak annyi a dolgod, hogy leszavazol, majd kicsit részletesebben elmondod, hogy szerinted mi is történt 1985 tavaszán-nyarán: minden idők legrafkósabb, legdörzsöltebb marketingkampánya ráébresztette az amerikaiakat, hogy a CC annyira része kultúrájuknak és történelmüknek, hogy egy pár hetes sokk után tékozló gyermekekként visszatértek az atlantai cég kebelére, vagy a NC a világtörténelem egyik legnagyobb reklámszopása volt, a leginkább félreértett fogyasztói visszajelzések után, s isteni csoda, hogy az utolsó utáni pillanatban kapcsoltak és végül helyrehozták, ami helyrehozható volt?acc1

Nem rendelkezem pontos számokkal, de hogy az egész buli dollármilliárdokba került, abban nem kételkedem. Gondoljátok végig: kitalálni és kidolgozni a NC-ot, finanszírozni azt a rengeteg vaktesztet, feldolgozni az eredményeket, levonni belőle a következtetéseket, átállítani a technológiai folyamatot, bevezetni és reklámozni a terméket az egész amerikai piacon, azt a terméket, amit 11 hét után gyakorlatilag pepcohagyunk elsüllyedni. Mennyi műsoridőt vehettek volna ebből a lóvéból az országos és a helyi médiumokban? Vajon tényleg volt olyan tökös a CCC vezetősége, hogy egy ilyen rizikós helyzetbe szándékosan, stratégiai megfontolásokból belemenjenek? Mert mi van, ha azalatt a két és fél hónap alatt a Pepsi annyira megiramodik, hogy állva hagyja őket?

Ugyanakkor meg hogy lehet, hogy olyan gyorsan visszaálltak a régi gyártására? Ha elhisszük a hivatalos verziót, a legfelső vezetők valamikor július 5-7 között döntöttek arról, hogy a tradicionális CC ismét kapható lesz, ezt 11-én be is jelentik, s két nap múlva ott van legyártva és kiszállítva a sokezernyi kereskedőhöz a sokmillió doboz Coke Classic, dizájnnal, poszterekkel, ingyenes kóstolgatási rendezvényekkel, egyenblúzos, erőltetetten mosolygó tinédzser csajokkal, ahogy illik. Mintha egy óriási raktár mélyén a dobozok pont ezt az alkalmat várták volna, nem?raktár

Érdekes kérdések ezek. Itt az alkalom, hogy egy évi 50 milliárd dolláros bevétellel, 35 milliárd dolláros saját tőkével és 90 milliárd dolláros eszközállománnyal rendelkező cég vezetőnek fejével gondolkozz, ami mellesleg a világ ötödik legértékesebb márkaneve. Mindenesetre Donald Keough, a CCC igazgatótanácsának elnöke a következőket mondta, amikor megkérdezték tőle, hogy az 1985-ös New Coke hátterében marketinghiba vagy szándékos és megtervezett stratégia állt:

The truth is we are not that dumb and we are not that smart”, vagyis: „Az igazság az, hogy nem vagyunk sem ilyen hülyék, sem ilyen okosak.”

És persze (magánemberként) az is érdekelne, hogy tényleg meg tudod-e különböztetni a Pepsit a Coca-Colától?

Már úgy értem: ízre. Mert dobozra én is.

Kategória: EgyébCímkék: , , , , ,

99 hozzászólás

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

 98. xidamit — 2015-04-29 08:25 

1) Jézus meghal, jézus feltámad, tényleg ő a megváltó.

2000 éves marketing fogás, ami a keresztény egyháznak jól bevállt.

2) Főhős küzd, főhös bajban van, majd meghal, vagy mégsem? Közönség katarzisban. Rocky legyőzi a csúnya oroszt.

3) Nyár van, tél van depi van, de várj, odakünn már tavaszodik.

Csak az az igazi ami visszatér önmagához, mielőtt a fogyasztók elfelejtenék.

 97. tiboru — 2015-04-20 11:15 

@bio:

Basszus, tényleg, róla megfeledkeztem, pedig ezt is kóstoltam már!

 96. bio — 2015-04-19 22:04 

“A kofolásoktól és a fritzkólásoktól, továbbá a hipermarketek saját márkás „cola ízű szénsavas üdítőitalainak” kedvelőitől elnézést kérek, de be kell látniuk, hogy ők ebben a bajnokságban nem rúgnak pillepalackba.”

No, és a szlovén induló, a Cockta már szart sem ér??? 😉

 95. tiboru — 2015-03-29 18:43 

@csuuzlee:

Ez jó, ki is teszem a FB-oldalunkra 🙂

 94. puffogo — 2015-03-28 21:09 

@tiboru:
Kedves Tiboru

Én egy mezei olvasó vagyok, kell nekem tudni olvasni?

Bocs így, hogy felhívtad a figyelmemet megtaláltam…

 93. husdaralo — 2015-03-13 05:05 

Itt az USA-ban lehet kapni mostanaban zold dobozos coca colat, amit a felirat szerint nadcukorral edesitenek (es kevesebb kaloria szerintuk). 6 darab ara 4 dollar korul (tehat sokkal dragabb, mint a sima piros dobozos vagy a diet), multkor vettem kiprobalaskepp. Valahogy nem tunt olyan szensavasnak, az ize meg nem volt eszrevehetoen eltero a sima cukrosetol (35 evi coca cola fogyasztasi tapasztalat a hatam mogott, fuggo kategoria!).
Amugy erdekes, voltam ket eve Atlantaban a CC kozpontjaban, azt hittem sokkal tobb dolog lesz a colarol, de a ceg tobbi termekei voltak hangsulyozva inkabb.

 92. meggymag — 2015-03-12 23:55 

@csuuzlee: 91

Láttam.
Három hasáb egymás mellett,félelmetes kibontakozásról szól.
Ez egy képbe tömörített jóslat? mint másoknál a szöveg?

 91. csuuzlee — 2015-03-11 19:22 

http://img-9gag-ftw.9cache.com/photo/a7yWgY2_460s.jpg

Ez a kemény. Valaki próbálja ki, háttérvilágítás kérdése, állítólag.

 90. petiba — 2015-03-10 19:29 

Konteónak nem konteó, de azért érdekes.
Megboldogult ifjúkoromban csak CC, sose PC. Mióta felnőttem, nem iszom rozsdaoldót, bármilyen cukorszármazékkal is édesítik. Viszont jelentem, a rozsdát tényleg viszi, sőt, ha az orrot nem is tiszticccsa, a Barabás téglakő színét prímán oldja a rozsdával egyetemben.( A tejfogoldást nem próbáltam, nincs belőle felesleg.)
Viszont kólásüveggel verném a ritmust azoknak a szülőknek a búráján, akik viszik haza hétvégére a kölököknek, literszámra.(itt biztos nincs ilyen)

Valaki felvetette a meleg jeges teát. Na, ezeknek a löttyöknek se sok köze van a teához, viszont van egy sikeres vegyi keverék, amiből az ún. “havas szilvát” kotyvasztották ki. ( persze se hó, se szilva nincs benne XD ) na abba biztos tettek valamit, amihez receptorok kötődnek, mert durván itatja magát,pedig ordít róla, hogy mennyire műanyag. Hidegen is, melegen is jó (-nak tűnik, persze nem az, átverés). Szégyellem is keményen, de minden télen veszek pár üveggel.

Ja, aprópopó, az megvan, hogy a CC és a PC is Monsanto érdekeltség?
https://www.facebook.com/ExposingTheTruth/posts/263888760352558

Így igyatok kukoricasziruppal édesített kólát, oszt majd kinő rajtatok egy lila kukoricacső XD

Meg még monsantós pl. a Bisquick, Knorr, Kellog’s, Heinz, Hellmann’s, Lipton, Unilever, Uncle Ben’s, Schweppes…
Rendes ember ilyesmit nem vesz 🙂

Hát a GMO mentességet, vagy éppen NEM mentességet vállaló cégek, üzlethálózatok listája megvan-é?

http://flavin.eu/video/gmo_kisokos.pdf

Itt komoly lista van a gmo-mentes és a gmo-val dolgozó élelmiszeripari cégekről és multikról. Én egy ideje már használom.
Mindamellett, hogy monsantós cégektől soha semmit….

 89. p3p3 — 2015-03-10 17:38 

@tiboru:

Szia,

itt a legegyszerűbb megkérdeznem:

Várhatóan megjelenik a Konteo 2 is ebook formátumban? Ha igen mikor? Külföldön élek de szeretném megkaparintani lehetőleg postaköltség mentesen 🙂

Köszi,

Üdv!

 88. gigabursch — 2015-03-10 10:28 

83. @logiszton:
” mit csináltak a Trabant fejlesztő mérnökei 50 éven keresztül?”

Mégis mit csináltak volna?
Jelentettek a Stasinak.

 86. gigabursch — 2015-03-10 10:22 

@baalamiga:
Kösz… utánajárok…

 85. herbertusz — 2015-03-09 14:06 

Ilyen Coke 2.0-t lehet kapni valahol Magyarországon? Vagy ezt sztornózták is azóta?

A CC-nek van valami érdekes mellékíze ami a Pepsiből hiányzik, és ettől nekem jobban ízlik a CC. De amúgy egyikért se vagyok oda.

Amúgy ez a cikk csak még jobban meggyőzött arról hogy az amerikai lakosság nagy része fogyatékos (tisztelet a kivételeknek). Gondolom abból is ugyanekkora cirkuszt csinálnának, ha a Meki bejelentené hogy megszűnik a BigMac 😀

 84. nanana123 — 2015-03-09 14:06 

Szép napot mindenkinek!

A két-?- gyártó marketingjéhez nem értek. Ellenben én ukrán Coca-Cola-át iszok:)) sokkal finomabb, mint a magyar piacon lévő. Olyan lehet, mint az amcsiknak a mexikói CC. Vagy nádcukorral édesítik vagy mással, de jobb.
A CC almasűrítményét viszont Magyarországon vásárolja, Szabolcs-Megyéből. Ha ügyesek lennénk, lehetne a CC hungarikum is:)))

 83. logiszton — 2015-03-07 22:08 

@komojtalan:
66.komojtalan
Ez valóban így van. A 82.-en írtam már erről.Először egy továbbképző előadáson hallottam a dologról a TMK-val kapcsolatban. Nevezetesen, hogy nem törekednek valódi javításra, mert akkor nem lenne szükség rájuk. Lásd még: mit csináltak a Trabant fejlesztő mérnökei 50 éven keresztül?

Egyébként szinte biztosan nem térnek vissza a régihez, mivel akkor “ki kéne dobni” a fejlesztési költségeket/na, ettől ódzkodik minden felső vezető/, a “fogyasztó” meg úgysem emlékszik a régire. Ki tudja ma a %-os tejfölök, a Frissföl-ök meg Farmföl-ök világában, hogy milyen is az igazi tejföl pld.

 82. logiszton — 2015-03-07 21:51 

@oberon:
53.oberon
A változtatási kényszer folyamatos:
1. A fogyasztó egyre újat keres, a “légy
változatos”, “haladj a korral”, stb… reklámok
hatására(Mert TE megérdemled!)
2. A szervezet műszaki fejlesztési + marketing apparátusa folyamatosan bizonyítani akarja a saját létezésének a szükségességét. Ezért akkor is “fejleszt”, ha nem létezik rá piaci igény.

A marketing fejlődése:
1. Kielégítjük a keresletet.
2. Felderítjük és kielégítjük az igényeket.
3. Igényt keltünk(!) az új termékre.
4. Rákényszerítjük a vevőt az új termékre azzal, hogy a régi gyártását a kereslet ellenére megszüntetjük, nem biztosítunk hozzá alkatrészt,javíthatatlan terméket gyártunk, eleve fizikailag gyorsan hibásodó terméket gyártunk/beépített amortizáció/, stb.Ez van most. Itt már cseppet sem számit a piac igénye, ez nem tényező. Kitalálunk valamit és megvetetjük velük. Lenyomjuk a
torkukon akár akarják, akár nem.És megveszik a “mentes” csapvizet műa.palackban ezerszeres áron.

Egyébként a Meki is változtatja a kínálatát magyaros, mediterrán, stb. kínálattal, tehát eltér a “sikerterméktől” akármennyire sikeres.

 81. logiszton — 2015-03-07 21:25 

@UnA:
48.UnA
Mégsem. Vagyis mégis. Asszem a napoleonkori kontinentális zárlat idején keletkezett vajpótlékként a hadseregek ellátására, de a vajlobbi kijárta, hogy a vajtéglával való összetéveszthetőség elkerülésére csak kocka alakú lehetett. Ma is az, bár már tégja alakú is van.
A közhiedelemmel ellentétben nemcsak növényi zsírból van, van benne változó arányban tejzsír is.

 80. logiszton — 2015-03-07 21:17 

@nudniq:
45.nudnig
Most nem nézek utána, de szerintem a földimogyoró az nem hűvelyes ha megmosva-polcra téve annak is látszik, mivel a termés nem a virágzatból fejlődik.
A zsidó szokásokban pedig imitt-amott nem sok értelem van.

 79. logiszton — 2015-03-07 21:09 

@gigabursch:
39.gigabursch: gtibor

Ízé… az pörköltcukor népieschen mifelénk.

 78. logiszton — 2015-03-07 21:06 

@wintersturm:
35.wintersturm
Ez azért nekem új.Ha lesz üres időm kipróbálom.
De a kóláról(melyikről?) azt hallottam, hogy kitűnően oldja a vért, így Amerikában a közlekedési baleseteknél használják vérlemosóként.

 77. logiszton — 2015-03-07 21:00 

@oberon:
25.oberon
A problémájuk az lehetett, hogy nem tudták tovább bővíteni a piacukat. Ez a terep telített volt.
A masszív pepsiseket semmilyen reklámmal nem lehetett volna elhódítani csak egy új/életérzésű/termékváltozattal. Ez elsőre nem jött be. Azóta viszont igen, mert úgy tudom, hogy a Coca-Cola ásványvizet is “gyárt” már.

Megfigyelhető, hogy egyes termékváltozatoknál a különbség annyira jelentéktelen, hogy inkább “életstítusként” reklámozzák. Kb. ugyanez van a boroknál is.

 76. logiszton — 2015-03-07 20:48 

@wittmannger:
15.wittmannger
Egyszer megfázva gondoltam egyet és teafőzés helyett megmelegítettem az “Icetea”-t. Na, az az igazán gusztustalan. Hidegen némi utóízzel iható, de melegen ne próbáld ki.

 75. logiszton — 2015-03-07 20:44 

@fagyostekintet:
12.fagyostekintet
Egyetértünk. Ezért nyomtam rögtön az elsőt.

És borítékolhatóan nem a régit adták vissza, csak a lelkesedéstől könnyes tekintetű rajongók ezt nem vették észre. Ui.: működött bennük a “visszakaptuk a régi kedvencet” érzés, ami elnyomott minden esetleges kétkedő érzést.

 74. logiszton — 2015-03-07 20:36 

@vittore:
8.vittore
Szintúgy.

 73. logiszton — 2015-03-07 20:34 

@tiboru:
7.tiboru
A Coca-Cola annyira össze volt fonódva Amerikával, az amerikai gondolkodássa-életszemlélettel, mint az Amerika elnevezés az Egyesült Államokkal, ezért ideológiailag veszélyesebb volt, mint a Pepsi, amiről tán akkor asse tuttuk honnan van./Na, jó, azért tudtuk./
Ezt gondolom én.

 72. logiszton — 2015-03-07 20:27 

@andy7491:
6.andy7491
Az említett vakteszt eredmények meglepnek: én még úgy tanultam, hogy Amerikában vaktesztek alapján egyik rajongó csoport sem tudott különbséget tenni a két barna-cukrosvíz között.
Mennyire volt vak a teszt.Vagyis mennyire voltak azonosak az “altényezők”: italhőmérséklet, pohár, pohárhőmérséklet, előre kitöltési idő, stb….A tesztalanyok “kólások” vagy “nemkólások” voltak?

A dolog azért érdekes, mert nyilvánvalóan van különbség a két ital(!?) között, mint sok más egymáshoz hasonló terméknél, azonban ezek a különbségek többnyire laboratóriumiak, érzékelhető mindennapi érzékszervi különbséget nem jelentenek. Ezért van szükség az agyalós reklámra és az egyediség hangoztatására.

 71. logiszton — 2015-03-07 20:08 

@becsuszoszereles1k:
4.becsúszószerelés
Egyetértünk a nagypofájú marketingesek vonatkozásában.
Ugyanez történt idehaza a Negro/a torok kéményseprője/-cukorral:
Majd ők aztán megturbózzák a bevételt. A jól bejáratott terméknévvel csinálnak egy egész termékcsaládot: negro-eukaliptusz, negro-menta meg a fene tudja mi még.Mindegyik rosszabb volt és rendesen leszoktattak a Negro-ról mindenkit. Na, akkor vissza a régihez: jött a Negro-classic! Hát asse ojjan!
És nem is jött vissza a piaci rész.

 70. logiszton — 2015-03-07 19:57 

@oberon:
2.oberon
“…július 5-7 között döntöttek…”

Ha két nap múlva ott a termék mindenhol, akkor nyilván előbb döntöttek.De a bejelentéssel nem akartak megint bukni és megvárták amig lényegében terítve van a cucc.

 69. meggymag — 2015-03-07 05:16 

“tanulni, tanulni, tanulni”
mondá Lényin

 68. Vanek B. Eduard — 2015-03-06 23:51 

Szerintem a megfejtés:
Egy profi menedzser nem vág bele (semekkora, nemhogy ekkora) változtatásba “undo” terv nélkül (visszaállási terv). A tervezettséget bizonyítja a rugalmas hátraarc, és ezt mondta az a góré is az interjún: “we are not that dumb…”.
Így, mikor érzékelték a szarszagot, csak életbe léptették a vészforgatókönyvet.
Viszont előre ők sem tudták, hogy ezzel mekkorát kaszálnak (“…and we are not that smart”). Jó tervezéssel nem csak minimalizálták az elcseszett változtatás kárát, hanem végül jókora előnyt szereztek.

 67. baalamiga — 2015-03-06 19:28 

@ gigabursch Az új Szalon Barna kifejezetten jó.

 66. komojtalan — 2015-03-05 10:53 

Ismét egy konteo ami nem konteo, vagy ennyi erővel sok minden az. Viszont érdekes volt legalább :-). Szerintem a marketingeseknek, meg a laborosoknak igazolni kell valamivel miért is kapják a fizetésüket, ezért találnak ki minden marhaságot. De most tényleg miért tűnik el olyan sok jó árucikk a boltok polcairól? Jobb az utódjuk? Néha igen, néha nem. Olcsóbb előállítani? Ez általában igaz lehet. Viszont mostanában észrevettem több terméknél is, hogy sunyiban megváltoztatták az összetevőit/izét és amikor nem jött be (gondolom visszaesett az eladás, én sem vettem), akkor visszatértek a régihez. Pár hónap múlva érdemes visszatérni az elrontott termékekhez, hátha másnak sem tetszett az új. A Coke is ezt csinálta, csak picivel nagyobb cég a többinél. A mai modern termelési módszerekkel nem hogy pár nap, de pár óra alatt át lehet állni más gyártására, ez nem nagy kunszt. Magát a szirupot nem tudom mennyi idő legyártani, de ha csak nem teljesen felelőtlenek, akkor abból tartalékoltak, hogy ha esetleg nem kell majd akkor felhasználják máshol, ahol később vezetnék be az új terméket.

Igen rég ittam kólát (nem vagyok én beteg 🙂 ), de én is meg tudtam különböztetni a kettőt. A Pepsi hidegen jobb volt, viszont ahogy egy kicsit is megmelegszik ihatatlan. Ez is a marketing trükkök egyike, egyik terméket ideális hőmérsékleten tartják, a másikat meg nem, persze hogy jobb az aminek jobbnak kell lennie :-). Egy forró nyári napon a legfinomabb kézműves sör ihatatlan melegen, míg a Kőbányai jéghidegen milyen jól esik? De legyen egy hőfok, a kőbányait még bottal sem piszkálnám meg :-).

 65. gigabursch — 2015-03-05 05:06 

Annak mennyi a rációja, hogy az alapanyag legyártásban befigyelt egy nagyarányú hibás gyártás, mármint szirup szinten.

Erre elővették az ízmestereket, hogy most mi legyen, mert tán mégse kéne a folyóba ereszteni, ráadásul hátha van benne üzlet.
Erre az ízmesterek azt mondták, hogy végülis jó ez.

Erre a marketing rászabadult: Legyen új (sebaj, ha nem jön be addigra meglesz a régi recept szerint a szükséges anyag, ha meg bejön, akkor az meg megy a távoli országokba elfogyni…), majd meglátjuk, aztán csinálunk hozzá körítést…

S a körítés megszületett, amivel egy nettó alapanyag-gyártási balfaszkodást szépen hatalmas üzleti értékké tettek. Nahát…

 64. meggymag — 2015-03-04 19:50 

@gigabursch:63
Éljen a nagylelküség!!

 63. gigabursch — 2015-03-04 18:54 

@meggymag:
…s hozzá a söröskupakot.

 62. meggymag — 2015-03-04 16:41 

@gigabursch:57

Ez a helyes sorrend.Ez ellen nem interpellálhatnak még a csontváz-esztétika képviselöi sem.
Jutalmul megkaphatják a csülök csontját.

 61. tiboru — 2015-03-04 16:14 

@brandhuber:

én csak erre a kérdésedre próbáltam válaszolni:

“Csak ebben a nagy transzparenciában akárhogy számolom, nem tudok 40% fölé menni a CC-nél, és 35%-nél a PC-nél.
Ho vannak a többiek?”

 60. warr — 2015-03-04 13:22 

@brandhuber: Vagy gyíkember? 🙂

 59. brandhuber — 2015-03-04 12:54 

@tiboru:

A kérdés az (továbbra is) hogy kik a műintézmények tulajdonosai, és mekkora az átfedés.
Nem érdekel, hogy mekkora a piaci részesedésük.
Tiboru te tényleg egy “alvó ügynök” vagy. :O

 58. tiboru — 2015-03-03 21:43 

@brandhuber:

2013-es amerikai adatok:

Coca-Cola: 42,4%
Pepsi: 27,7%
Dr. Pepper Snapple Group: 16,9%
Cott Corp.: 4,5%
National Beverage: 2,9%
Minden más: 5,6%

 57. gigabursch — 2015-03-03 20:30 

@meggymag:
Erről eszembe jut a találós kérdés:

– Miért jó a csülköt sörrel fogyasztani?
– ???
_ mert a sör nem ragad a fogunk közé, a csülöktől meg nem rúgunk be.
🙂

 56. meggymag — 2015-03-03 19:39 

@gigabursch:38

Lelkem rajta, de a poszt összehasonlíthatatlanul ízesebb, élvezetesebb mint a világ összes koka/kola/pepszije.

Valamikor kipróbáltuk az új hüsítöt. Én felhajtottam, az ismerös kóstolgatta.Miután befejezte, elöször közös erövel választottuk le lapos csíptetövel a nyelvét szájának padlásáról, onnan leérve még kiszabadítottuk azt a fogai közül is (ismerös, úgy-e) és örültünk, hogy megúsztuk mentö nélkül.
Azóta is rettenet fog el már ezen dobozok láttán is, de arra gondoltam, hogy ha csak olvasok róluk, ejsze mégis minden a helyén marad.

 55. meggymag — 2015-03-03 19:33 

@wacher:49.

Egyesek szerint van bennük egy kevés kinin is, merthogy annak is „ébren tartó“ hatása lenne, azonkívül hozzájárul az ízet létrehozó hozzávalók orgiájához.
Nem tudhatom, nem jártam utánna.

 54. 404notfound — 2015-03-03 17:39 

Occam beretvájával hasogatva a kommenteket is olvasók idegeit, ez indulásként nettó balfaszkodás volt kokáéktól, nem volt benne semmi zsenialitás. Viszont, amikor észlelték, hogy elcseszésben vannak, gyorsan visszavonultak, ekkor voltak okosak, mentették a menthetőt, majd ráültek a hazafias hullámra és sodródtak okosan.

Az teljesen biztos, hogy még a kevésbé daliás ’80-as években sem merte volna ezt bevállalni egy marketinges. Egy multicég marketingosztálya pedig pláne nem. Utólag magyarázható bele pozitívum, miután mentették a menthetőt és ez bejött.

Azt se felejtsük el, hogy egy mindössze két évszázados államalakulatról csacsogunk, alig van múltjuk, hagyományaik, ráadásul mindenféle országokból összevissza érkeztek a lakók, így érhető, hogy egy üdítő biztosítja a kohéziót.

 53. oberon — 2015-03-03 12:55 

@becsuszoszereles1k:

Sajnos az igazságot valszeg nem tudjuk meg soha, de kétlem, h egy akkora multinacionális vállalat, mint a Coca-Cola, nem mérné fel a piac igényeit, mielőtt ekkora volumenű változtatásba kezdene. Főleg úgy, h magát a “brand”-et vetné el. Ez olyan kb, mintha a Mcdonalds holnaptól nem árulná tovább a hamburgerét vagy az Orbit a rágóját. De persze lehet az is, h valóban benézték. Akkor viszont minimum lecseréltem volna az összes dolgozót, akinek szerepe volt a döntésben.
Egyébként pedig csak a véleményem ez, amit kéretik szubjektív meglátásként tekinteni.. 🙂

 52. leninahuxley — 2015-03-03 12:17 

Elvették a kisdedtől a cuclit, és egy jól időzített mozdulattal visszaadták neki. Az meg már csak pszichológia, hogy felüti az emberek közt a fejét a szóbeszéd, miszerint más az íze… pedig ugyanazt a nyálat isszák.
Nehezen hiszem el amúgy, hogy a jó öreg klasszikus Coca Colát bárki is le akarja cserélni. Max dizájnfrissítés akart ez lenni, mint marketingfogás, gondolták, az emberek szeretnének haladni a korral, és olyan nyálat inni, ami halad a korral. Beletört a bicskájuk, és mivel még nem dobták el a régi koncepciót, visszatöltötték (újratöltötték?) 🙂

Egyébként pedig nem, nem tudom megkülönböztetni a Pepsi-t és a Colát, rég próbáltam már, de sosem ment. Gondolom, most sem menne, mert azóta rászoktam az édesítőszerre, és annyit torzult az ízlésem, hogy a Cola Zero-t érzem a legjobbnak (pedig valószínűleg az a legműanyagabb az összes közül).

Érdemes amúgy két év cukormentes étkezés után megkóstolni a klasszikus kólát. Penetráns rossz, ezerféle mellékízzel.

 51. brandhuber — 2015-03-03 10:35 

Köszönjük Emese !

Azt ugye tudod, hogy a bábszínházban vannak színészek is ? 😉

Ok legyen a Büfés Waren az egyik , és John C Bogle a másik .
Csak ebben a nagy transzparenciában akárhogy számolom, nem tudok 40% fölé menni a CC-nél, és 35%-nél a PC-nél.
Ho vannak a többiek ?

A CCC head of CEO-nak, hogyan lesz napon belül 300 k db részvényből 10 millió dbja ?

Az USA-ban amúgy lehet tőzsdén kívül adni-venni részvényt felár nélkül ?

Ezek mik átkötések(vagy shortolások) ????
pl:
TRIPODI JOSEPH V
8-Dec-14 306,500 KO Option Exercise at $21.60 – $29.07 per share.
8-Dec-14 306,500 KO Automatic Sale at $43.40 per share.
(Proceeds of $13,302,100)

 50. ahmet — 2015-03-03 08:42 

Eleve nem csak egy gyár van. Azért egy fajta kóláról másfajta kólára átállítani a gyártósorokat, szerintem kb. egy óra. Itt azért mégiscsak arról van szó, hogy miből mennyit raknak bele, esetleg mit nem. Szóval ez nem nagy ügy. Azt se hiszem, hogy gyártástól a polcig eltelne egy hétnél több.
Szóval a visszakozás tök simán levezényelhető. Azért, mert azt állítják, hogy 6.-án döntöttek, még nem jelenti azt, hogy tényleg akkor. Lehet, hogy addigra már beindult a gyártás (a régi terméké), a döntés csak annyi volt, hogy na, akkor tényleg lefújjuk a “New Coke” hülyeséget.
Senki ne gondolja, hogy a kóla az valami drága cucc. Legutóbb mikor számokat hallottam (gépi Coca-Cola sűrítményből), akkor kb. 4 Ft (igen négy) volt a vendéglátóipari létesítményben. EXW ez lehet kb. 1-2 Ft. Palackozva, leszállítva talán 15 Ft is lehet önköltségi áron. Tehát egy Coca-Cola Company méretű céget nem fog földhöz vágni ha ki kell dobni egy havi termelést.
Gondoljátok el, hogy az Apple milyen lazán cseréli a törött készülékeket újra. Mindkét cég “életérzést” ad el, nem terméket.

A fantasztikus ebben a sztoriban az, hogy a vezetőség ilyen gyorsan hajlandó volt belátni, hogy elcseszték. Lehet, hogy a végén nem a régi receptre álltak vissza, hanem valamire ami nagyon hasonló, de még olcsóbb, de ez már csak részletkérdés.

 49. wacher — 2015-03-03 00:58 

@tiboru: a wiki szerint gyártják ezt mindenből: “néhány keményfa (nyír, bükk), a búza, rizs, zab maghéja, egyes csonthéjasok héja, a kukorica csutkája és szára valamint a cukornádbagassz.”

http://hu.wikipedia.org/wiki/Xilitol

 48. UnA — 2015-03-03 00:48 

@tiboru: Ha el akarok adni neked valamit, akkor még a margarin is lehet vaj. Vagy mégsem 🙂

 47. gtibor — 2015-03-02 23:46 

42. @wacher:

Köszi az infókat, én kb. 15 éve nem iszom kólát, akkor is csak vörösborral kevertem. Tudom, bocs… Ifjú voltam és tudatlan. 🙂

 46. nudniq — 2015-03-02 23:24 

Viszont tényleg vicces elképzelni, ahogy az echte déli hazafi pészachi-kóser kólát vásárol. 🙂

 45. nudniq — 2015-03-02 23:20 

“Az askenázi zsidók ugyanis pészachkor nem fogyaszthatnak kukoricát és ebből készült élelmiszert (ha jól értettem a sárga kupakos Passover Coke-ot övező raison d’être-t).”

Ez tulajdonképpen igaz, de mégsem a teljes igazság:

Nemcsak az askenázi zsidók, hanem a szefárdok sem (és általában egyik vallásos zsidó sem) fogyaszthat, és nemcsak kukoricát, hanem semmilyen gabonát sem (pontosabban olyan gabonát/lisztet, ami vízzel annyi ideig érintkezett,h feltételezhető,h “megkelt” – ezért kovásztalan kenyér ünnepe a pészach).

De tényleg van különbség az askenázikkal: ők a gabonán felül még hüvelyeseket sem ehetnek ilyenkor, így az amerikai nemzeti eledel, a mogyoróvaj is tiltott nekik, mert a földimogyoró is hüvelyes. (És lehet,h azért van hangsúlyozva az askenáziság azon a bizonyos raison d’être-en, mert azt is garantálni kell,h mogyoróvaj sincs ám benne.)

 43. becsuszoszereles1k — 2015-03-02 22:14 

@oberon:

Ennyire egyszeru” volna a megoldas?! :-O 😀

 42. wacher — 2015-03-02 21:22 

@gtibor:
“Ha a reklámok szerint a Zero Coke és a hagyományos Coca Cola ugyanolyan ízűek, legalábbis összetéveszthetőek egymással,”
… akkor a reklám hazudik, mint egyébként a reklámok 90%-a.

Aki összetéveszti a Diet-Zero-Classic ízeket, az nagyon-nagyon alkalmi fogyasztó, hiszen mindháromnak eléggé önálló íze van. A diet/light szerintem borzalmas, mert nagyon kiérzik az édesítőszer, és bár a Zero tényleg jobb valamivel, azért nehéz összekeverni a Classic-cal.

A PC-CC párost is csak az keveri össze, aki vagy nagyon ritkán iszik ilyen löttyöt vagy sose figyelt az ízre, csak édes legyen és böfögjön. Annak meg valami low-end kóla is elmegy.

 41. wacher — 2015-03-02 21:21 

@gigabursch:

A Kofolához hozzá kell szokni, állítólag megéri, csak a kezdet nehéz 🙂

 40. gigabursch — 2015-03-02 20:32 

@zolcsi67:
Elég csak a hazai sörökön végigmenni.
Soproni. Hová lett az ászik és a Bástya.
Az 1895 egy lóhugy, dettó az összes többi.
Mondjuk a Kanizsai szerintem szörnyű volt, de pl a régi Pécsi Barnát imádtam.

 39. gigabursch — 2015-03-02 20:30 

@gtibor:
Jajajaja. A Zérőban nincs cukor. Abban karamell van…
Ennyire konzumidióta az ember.

 38. gigabursch — 2015-03-02 20:29 

Ami azt illeti havonta jó ha egyszer-egyszer iszom belőlük (gondolni sokkal többször gondolok rá).
Nekem a pepsi jobban bejön ízre is, ráadásul a coke után nem sokkal egy undorító ragacsos érzés marad a fogaimon, amit nem szeretek.

Egyébként alighanem a marketeingeseknél elgurult a gyógyszer.

A a Kofolát illet:
Tótéknál nemzeti ital (szerintem borzalom, tk. büntetni lehet vele) és országos felháborodás volt belóle amikor Fic(k)ó Róbert(ová) Coke-kal reklámozta magát.
S ebben a tótokat becsülöm is.
Nem kell mindig az importszart isteníteni.

 37. gtibor — 2015-03-02 18:47 

Nekem az örök kérdés a következő:

Ha a reklámok szerint a Zero Coke és a hagyományos Coca Cola ugyanolyan ízűek, legalábbis összetéveszthetőek egymással( https://www.youtube.com/watch?v=x4aF8Je1Nns ), akkor eleve miért kell a hagyományos kólába cukor?

A konteót a gyógyszeripar és a kólagyár közötti kapcsolatban keresném.

 36. zolcsi67 — 2015-03-02 18:23 

Esetleg egy “hogyan lett az egyedi, híres sörökből Eurolager-mosogatólé/egyenlötty” konteót is szívesen látnék, jobban felháborít, mint a cukrosvíz-háború :-)))

 35. wintersturm — 2015-03-02 18:18 

Állítólag Atlantában a kóla múzeumban külön meg lehet kóstolni a világ minden tájáról származó kólákat. Amúgy én azt hallottam hogy a kólát valami Amerikában gyártott szörpből készítik a helyi víz hozzáadásával, ezért is különbözik az íze. (A söröknél is megfigyelhető hogy a magyar Kozel rosszabb mint a cseh.) Illetve az itt is megénekelt cukor-kamu cukor hozzáadása miatt, például állítólag a német is finomabb mint a magyar.
A szirupra visszatérve állítólag a Fanta és a Sprite is szörpből készül, a Fanta szirupja csak simán gyúlékony, a Sprite-é még robbanásveszélyes is.

 34. hege0124 — 2015-03-02 17:41 

Ha választani kell én az elsőre voksolnék, de egyébként annyira elképzelhetetlen az, hogy mind a két termék bevétele ugyanannak az embernek a zsebét gyarapítsa?

Ez lenne az igazi marketingfogás! Két termékkel megjelenni közel ugyanazon időben a piacon (aminek csak az ízében van különbség, összetétele lényegében ugyanaz) és a rivalizálást eljátszani a színpadon, hogy mindkét terméket reklámozzák azzal.

 33. UnA — 2015-03-02 16:33 

A nyírfacukor nem kukoricából készül. Kb. olyan köze van a xilithez, mint az etil-vanilinnek a valódi vaníliához.

 32. alien576 — 2015-03-02 15:59 

Dr. Pepper! esetleg talán még a Cherry Coke…

 31. enrico9palazzo — 2015-03-02 15:18 

Én hiszek a nyilatkozó Keough-nak, h. is-is.
Egyébként simán meg tudom különböztetni őket és a coke-t jobban szeretem. Sőt az emberiség egyik legnagyszerűbb találmányának tartom 🙂
Azért a vakteszt eredményekről annyit, h. amikor csináltam 1 ilyet, a kóstoltató kék pólós kiscsaj simán beírta, h. “jó, akkor a Pepsi ízlett jobban”, de mivel olyan csini volt és adott 2 dobozzal nem különösebben érdekelt.

 30. wacher — 2015-03-02 15:12 

“New York államban található Purchase-i főhadiszállás”
Azért ez elég stílusos, nem? 🙂

 28. wacher — 2015-03-02 15:06 

“tényleg meg tudod-e különböztetni”
Igen, többször csináltunk már baráti körben vaktesztet és simán közel 100%-os eredménnyel zártunk, hiszen a két kóla egésze más karakterű.
Legalábbis a palackos és az üveges verziók, az automatás-szörpös megoldás mindkettőnél borzalmas.

A fiaskóra szavaztam, tetszik @puffogo ötlete a B-tervre.

 27. gab800 — 2015-03-02 15:03 

Volt szerencsém a munkám miatt néhányszor San Franciscoban tölteni egy-két hetet. Volt egy kedvenc helyem, ahol rengeteg fajta gyorskaját lehetett venni. Szinte minden árusnak kétféle CC-je volt. Normál, és mexikói. A mexikói jobb ízű volt nekem egyértelműen, és van is rá kereslet. Meg hát igazi üvegben árusítják, nem fémdobozban. Lehet, hogy ez is közrejátszik az ízben, nem tudom, de stílusosabb, az biztos :). Az össztevők a legnagyobb különbség a már említett kukoricaszirup volt, ami csak a “hazai” amerikaiban van.

 26. brandhuber — 2015-03-02 14:56 

Az egész történet négy dolgot juttat az eszembe :

1. A fontosabb:A CCC gyakorlatilag indirekt módon bebizonyította, hogy a homeopátia létező jelenség.

2. A Newcoke eseménnyel kísértetiesen hasonló játszódott le a közelmúltban a Diet Coke kontra Zero Coke esetében. Ahol a rossznyelvek szerint(konteók) a beltartalom szintén nem nagyon tér el egymástól csupán a marketing osztály rájött, hogy a magyar nevén light colát sikerült annyira a női vásárlók irányába pozicionálni, hogy [s]ciki kérni a kisboltban[/s] ideje gyártani valamit, amit a férfiak is megvesznek .

3. Az egész vihar egy pohár kólában, hisz közismert az a konteo, hogy a PC tulajdonképpen a CC patyomkin vállalata, hogy még több fogyjon( Azért őszintén szívesen látnék egy infografikát a két vállalat tulajdonosi körének halmazáról, különös tekintettel a metszetre, lehet, hogy olyan az egész mint egy napfogyatkozás.

4. Kólából is lehetetlen ua. előállítani globális szinten, így a legpontosabb gyártástechnológia ellenére is palackozója és kiszerelése válogatja,hogy milyen ízűnek érezzük a végterméket.

 25. oberon — 2015-03-02 14:05 

@becsuszoszereles1k:

Szia! 🙂

Józan paraszti ésszel nézve úgy tűnik, h fogtak egy relatíve jól menő terméket, elvették a néptől addig, amíg azok már “mindent” megadtak volna érte, és amikor tetőfokára hágott a hiányérzet és a felháborodás combo, akkor visszaadták nekik, talán ugyanazt. Mint amikor nem adnak tejet az újszülöttnek. Sír-rí szegény, aztán mikor újra van, csak mosolyog és újra elégedett, mintha mi sem történt volna..
Nem a CC az első termék, aminél ehhez a cselhez/trükkhöz/módszerhez folyamodtak..
Egyébként pedig a hiánycikk értéke a legtöbbször felfelé mozog.
Jó lenne tudni, hogy az “újragyártás” után drágult e a nedű ára, mert ha igen, akkor nincs több kérdésem.

 24. tiboru — 2015-03-02 13:52 

@puffogo:

A válasza ott van a cikkben, az utolsó előtti bekezdésben, ráadásul dőlt betűkkel, hogy biztosan észrevegye az olvasó 🙂

 23. becsuszoszereles1k — 2015-03-02 13:45 

21.@ujfiu: Biztosan nagyon megrettentek – mint Tiboru is emliti -, hogy meg a vegen Mexiko learatja a babert, meg a kokacserjet, ami eleve ott burjanzik, tehat csak folddel egyutt lehetne elvenni is, ha onkent nem adnak (Amerikaban egyebkent nem terem meg? vagy nincs eleg dolgos kez hozza? vagy?)!
Aztan, lehet, hogy a regi Coca-gyarto oregek kihaltak, sot a szuper es “garantabilis” kortars kapcsolati tokejuk is, veluk egyutt…Mondhatnank: krizis keletkezett. Tenyleg, leszarmazottak viszik tovabb az uzletet, vagy az ebek harmincadja?
Es Mexiko melle – idestova – beugrik a fogyasztoi piacra a colara kiszomjaztatott, gondolom munkahelyteremto, ideologiailag immaron felszabditott Cuba is. Castro biztosan nem adott a nepnek belole, csak o” ihatta ‘pultalol’…

 22. becsuszoszereles1k — 2015-03-02 13:30 

18.@tiboru: Ja, eleg az az egy het a szavazasra itt a blogon, csak hatha az ujak nem tudtak, mivel regen akarmeddig lehetett, es hatha ok is ebben a hitben vannak. Isten orizzen! A magam reszerol mar reg leszavaztam (is-is-re), akkor jutott eszembe… 🙂

 21. ujfiu — 2015-03-02 13:29 

Ez az átállós visszaállós verzió engem a South Parknak arra az epizódjára emlékeztet, amikor Cartman vesz magának egy vidámparkot, hogy ne kelljen a játékoknál sorban állnia, a média meg a világ legnagyobb marketing zsenijévé avanzsálja, mert az emberek (akik előtte magasról tettek a vidámparkra) tömegével akarnak bejutni.

Egyébként simán lehet, hogy valóban le akarták cserélni, csak amikor látták, hogy nagyon nem megy az új kóla, akkor előkészítették a terepet a réginek (új palackok beszerzése, alapanyagok felvásárlása stb.), ami lehet, hogy rengeteg pénz, viszont jobban megéri, mint ha csődbe jut a cég.

 20. becsuszoszereles1k — 2015-03-02 13:26 

@puffogo: Valami ilyesmi lehet.
Mivel minden kola alapjaban veve kola izu”, igy szerintem van egy standard alaple’, es azt varialjak buborekkal, fuszerrel, fonnyatag kokalevelekkel…Ez benne a konteo, marmint az, hogy ezt nem tudjuk. Csak tatjuk a csodalkozastol a szankat, igy egybol belerepul egy kola/2 dollarert (hutve)…
Gepsorokat leallitani??!! Az almoskonyv szerint is rossz omen, hat meg Marx szerint – a kapitalista szipojt mindig maximumon kell jaratni! 😀

 19. puffogo — 2015-03-02 13:14 

Biztos, hogy rizikós volt? Nem lehet, hogy kifejlesztettek egy még több buborékot tartalmazó (jóval olcsóbb) NC-t, de felkészültek a kudarcra is (A régi gyártósorokat nem lebontották, csak lezsírozták).
Ennyi. A többit tudjuk. A NC nem jött be, a CC (a “vészterv”) pedig tarolt.

Az egyik CCC főbököt kérdezték az esetről, és kár, hogy a válasza nincs a cikkben. Valami olyasmi volt, hogy sem olyan okosak, sem olyan buták nem voltunk, mint a kívülállók gondolják. Ez a válasz önmagában megérhet egy pár gondolatot.

 18. tiboru — 2015-03-02 13:07 

@becsuszoszereles1k:

Igen, valami miatt ez a maximális idő, amit be lehet állítani 🙁

 17. becsuszoszereles1k — 2015-03-02 12:55 

Szolgalati off: Valtozatlanul csak egy hetig lehet szavazni?

 16. jukeey — 2015-03-02 12:34 

Akkor itt a megoldás, kevesebb szennyezőanyagot adtak a vízhez 😀

 15. wittmannger — 2015-03-02 12:00 

a pepsi kicsit “vizesebb” , nincs annyira erős cukor íze mint a coca-nak és nem hagy ojan erős gusztustalan utóizt a szádba :>

 14. jukeey — 2015-03-02 11:39 

Nagyon funny konteó, kesernyés tüzesvíz :D.
Mindkettőből volt alkalmam fogyasztani, azóta kerülöm is őket, de mintha a pepsinek egy árnyalatnyival kevésbé pocsék íze lenne :D.

Íme egy kiváló, otthon is elkészíthető recept: végy egy liter vizet, önts hozzá egy kis adag kávét (silány minőségűt, dupla cukorral tej nélkül), keverj hozzá egy egészen apró csipetnyit a fűszeresfiók alján összegyűlt porból, kutyuld össze, majd töltsd szódásszifonba és nyomasd fel egy patronnal.

 13. kenadams79 — 2015-03-02 11:28 

Sziasztok!

Most írok először ide!

Én különbséget tudtam tenni a 2 íz között, mert egyik barátomék csak Pepsi cuccokat ittak.

A mekiben meg leginkább CC-t lehetett kapni szóval szinte minden nap találkoztam mindkét ízzel.

bő 10 évvel később – sajnos – kólafüggő lettem. Ha nem ittam meg a napi adagot, aludni sem bírtam. Volt, hogy éjszaka egyszerűen MUSZÁJ volt innom.
Aztán amikor éreztem, hogy nagy a gáz, akkor szerencsére simán abba tudtam hagyni.

Le is adtam 10kg-t 🙂

Én azt is el tudom képzelni, hogy direkt csinálták így, kicsit “felhájpolták” a dolgot.
De az is lehet, hogy még a “Classic” kólából maradt jó pár millió hektoliter – gondolták majd belekeverik a NC-be. Aztán amikor látták, hogy nagyon nem jön be a dolog, akkor visszaálltak a CCC-re.

Csak kicsit fura, hogy 2 nap alatt az egész országba mindenestül ki tudták szállítani 🙂

Igazából 10 dollárért “megölnék” egymást… (az idézőjel nem is biztos, hogy kell)
Szóval, lehetett egy marketingfogás is.

 12. fagyostekintet — 2015-03-02 11:23 

Szerintem ez a szarból mégis várat eset. Elsőre elb***ták aztán másodikra a legkézenfekvőbb ötlettel fordították zseniálisba.

 11. chph — 2015-03-02 11:23 

Kemény, jó sztori, de konteonak gyenge, bocsi 🙂

Inkább marketing kiselőadás 🙂

Persze egyértelmű, hogy ekkora volumenű terméket nem lehet csak úgy legyártani.

USÁ-ban amúgy izocukrot használnak a kólák édesítéséhez, itthon nem.

Az is megérne egy misét, hogy végigkóstoljuk az összes ilyet a világról, de az se konteo lenne 🙂

 10. fagyostekintet — 2015-03-02 11:21 

Epik Castro kép, köszi! 😀 Ki is posztolom fa**bookon.

 9. bodjo — 2015-03-02 10:00 

csakaPEPSI!! 🙂

 8. vittore — 2015-03-02 09:55 

Ahány világmegváltó ámde roppant balfasz marketingest ismerek, simán az elsőre szavaztam.

 7. tiboru — 2015-03-02 09:50 

@andy7491:

Úgy látszik, a Pepsinek jobbak voltak a kommunista kapcsolatai: Romániában a hetvenes évek közepéig lehetett Pepsit kapni, Coca-Cola csak az elit éttermekben és a pártüdülőkben volt. Aztán úgy ’73-’74-től már egyiket sem (maximum valutás üzletben), egészen ’90-ig.

 6. andy7491 — 2015-03-02 09:18 

Nagyszerű post, és végre civil (nincsenek benne katonák – bár ki tudja?). A helyzet az, hogy marketingesként a 80-as években nagyon sok fókuszcsoportos tesztelést csináltam a CC megbízásából. Ehhez kaptunk “előképet”, leírást, amiben elmondták, hogy a modern Coce 7 év alatt veszi át a classic helyét, ezalatt rakétákkal, holdraszállással hirdették, amit a Pepsi is követett. A tesztelés nagyon érdekes volt, mivel Magyarországon már 15 éve gyártottak-árultak Pepsit (Kádárnak jobban ízlett?), és CC-t csak néhány éve (a legnagyobb Pepsi üzem a Margitszigeten volt és Szegeden?).
Szóval emellett a teszt nekem megdöbbentő volt, mert mégis a CC-t tartották a fiatalok jobbnak – “mert ez az igazi amerikai ital” stb. – de a vakteszrtekben is jobban felismerték az “igazit”. Tehát lehetett az ízben is valami. Vagy csak a szokásos dolog – az eredeti USA ital (pedig akkor már Indiából és Törökországból hozták a CC-t) jobb volt, mint a magyar vízből magyar csajok által töltött Pepsi.
Szóval hosszú átmenetet terveztek, rövid lett a kudarcok miatt.
Egyébként nagyon jó film is van-volt ezzel kapcsolatban, a “Coca-Cola kölyök” – sokáig vetítették a mozikban.

 5. becsuszoszereles1k — 2015-03-02 08:39 

@oberon: Hello! 🙂

Vagy csak a “sapkarozsat” csereltek, a lotty meg ugyanaz volt (persze az mindig ott allt legyartva a “hordokban”, mondhatnam folyton folyvast folyt…Nem csoda, hogy az emberek jodarabig mas izeket ereztek, mint az elozo igazi italoknal. Mire aztan eldolt a verseny, addigra legyartottak a szukseges izeket, es mindenki – vegre – erezte, hogy: itt az o” igazi zamata!!

 4. becsuszoszereles1k — 2015-03-02 08:32 

Igy rogton @oberon utan a legszebb a tavasz elso napja egy [tiboru] bolgon uj posztot olvasva! 😀

Ize’: 1985-ben vagyunk (marmint a balhe), es van nekunk egy CCC-nk es egy P-nk…haat, a szememben ez mar egyenesen a Peresztrojka korai, Pilatuszul: ‘kolai’ lekjamja lehetett – ez itt a konteo…

Mindig bedolok en is, hogyhat ezek es a hasonlok annyira tudjak mit akarnak, meg a koneoik is ho’t tudatosak, de mindig ki kell abrandulnom, szvsz itt is marketinges nagypofaval tullottek a celon (a penz elvakit, plane ha a horizonton lebeg), viszont boven eleg manijuk volt (van) hizza, hogy meses modon barmikor atkecskebukazzanak sajat fejukon, es masnapra (abban a pillanatban) kicsapjak az asztalra a kozkivant termeket.”D
Nalam fej-fej mellett vezet a Coka, illetve a Pepsi (ami szvsz jellegzetesen szegfuszeg izu” amugy).

 3. warr — 2015-03-02 08:18 

Kólát leginkább csak másnaposan (CC, a Pepsi ihatatlan édes szar :D), de inkább egy jó kávé, amúgy sör 🙂

 2. oberon — 2015-03-02 08:17 

Átolvastam még1x, mert nem tudtam eldönteni, melyik választ húzzam be. Jó lenne látni 1 költségvetési grafikont a kifejlesztés áráról, a veszteségről, amit generáltak az újjal, valamint a profitról, amit a “visszaállás” hozott. Mert ugye a legjobb reklám szájról szájra terjed… Erre szerintem ők is rájöttek.
Ami engem inkább a szándékosság felé hajlít az ez,idézem: ,,július 5-7 között döntöttek arról, hogy a tradicionális CC ismét kapható lesz, ezt 11-én be is jelentik, s két nap múlva ott van legyártva és kiszállítva”
Ha ez valóban így történt, tehát ennyi idő alatt, akk kizárt, h pár nap alatt letermelték vna az adott mennyiséget logoval, design-al, tokkal-vonóval, így tehát maradt számomra az, h be voltak már tárazva, csak a tűzparancsra vártak.

 1. oberon — 2015-03-02 07:44 

Mindjárt jobban indul a hétfő reggel. Jó kis konteó, köszönet érte.

RSS feed for comments on this post.

Ars poetica

Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!

  • Legutolsó hozzászólások

    Tartalom

    CímDátum
    Kínos Clinton-konteók (részletek)2017-03-31
    Lindbergh-konteók2017-02-26
    Toxoplazmózis-konteók2017-01-25
    Vendégposzt – Horthy István halála2017-01-06
    Rejtvényjáték!2016-11-20
    K3 reklámverseny – döntő!2016-11-16
    A BCCI-sztori2016-11-04
    Villámkonteó: a 200 ezer SIM-kártya esete2016-10-07
    Villámkonteó: robbantás a Nagykörúton!2016-09-25
    Wałęsa-konteók2016-08-21
    Posztajánló: Porton Down2016-08-15
    Reagan és a gellert kapott golyó2016-06-17
    Eyjafjallajökull-konteó2016-05-17
    Kommentposzt: Kiss László2016-04-08
    Lionel Crabb rejtélyes esete2016-03-21
    Hindenburg-konteók2016-02-26
    Bruce Lee halála2016-02-14
    Opus Dei2016-01-23
    Alapítvány-konteók2015-12-19
    Megjelent az e-Konteó2!2015-12-06
    Furcsa történetek 2.02015-11-29
    Shakespeare-konteók2015-11-12
    Frigyláda-konteók2015-10-22
    Per “Dead” Ohlin halála – 18+!!!2015-09-10
    Gary Webb, a CIA és a crack-konteó2015-08-23
    Menekült-konteók2015-07-14
    Ajánló – sorozatok és filmek2015-07-07
    Miss Liberty-konteók2015-06-22
    Na-seby (Villámkonteó)2015-04-14
    Glenn Miller eltűnése2015-04-08
    Kommentposzt: Germanwings-konteók2015-03-30
    Furcsa történetek 1.02015-03-23
    Bob Marley halála2015-03-14
    New Coke – konteók2015-03-02
    Sid Hurwich időgépe2015-02-22
    Alan Turing2015-02-10
    Kommentposzt: rejtélyes betörések2015-01-31
    Halál Chappaquiddickben2015-01-26
    Kommentposzt: Charlie Hebdo2015-01-08
    A Dreyfus-Zola konteók2015-01-05
    Megjelent az e-Konteó1!2014-12-05
    Konteókönyv-felmérés2014-12-01
    Vendégposzt: az ufó-emberrablások2014-11-28
    John Titor története2014-11-19
    Ajánló – A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története2014-10-29
    Fort Knox2014-10-23
    Estonia-konteók2014-09-29
    Rudolf Hess története2014-09-22
    Kurt Cobain halála2014-09-09
    Eilean Mór rejtélye2014-08-18
    Balla Irma halála (részletek)2014-07-27
    Gyíkember-konteók2014-06-12
    A Kovács Béla – ügy2014-05-23
    Kitalált középkor (rövidposzt)2014-05-12
    Georgia Guidestones2014-05-03
    Elisa Lam halála2014-04-15
    Kommentposzt: Welsz Tamás halála2014-03-20
    Kommentposzt: az MH370-es járat2014-03-15
    Magic Johnson – konteó2014-03-12
    Challenger-konteók2014-02-13
    Ophélie Bretnacher halála2014-01-20
    Cicada 33012014-01-06
    Cajamarquillai üregek2013-11-27
    A körmendi gyerekgyilkosság (részletek)2013-11-21
    Vendégposzt: A Nagy Könnyűzenei Sátánista Konteó2013-11-14
    Google-konteók2013-11-03
    A Konteókönyv rendelhető!2013-10-23
    Katrina-konteók2013-10-11
    A denveri repülőtér2013-09-27
    Haszbara-konteók2013-08-25
    Génmódosítás-konteók2013-07-08
    Oopart, avagy tárgyak rosszkor, rossz helyen?2013-06-14
    Konteónak indult…2013-06-09
    Az X bolygó2013-04-27
    Ókori dodekaéderek (rövidposzt)2013-04-03
    Náci repülő csészealjak2013-03-22
    D. B. Cooper története2013-02-19
    Egy pápa lemondása2013-02-11
    A Sunstein-Vermeule – algoritmus2013-01-23
    Eltűntek2013-01-18
    Könyvajánló – Szoftverfrissítés 1.02012-12-13
    Anjikuni-rejtély2012-12-11
    Szent Malakiás próféciái2012-12-03
    Jövőbelátás-konteók2012-11-21
    Chomsky-tízparancsolat2012-11-06
    Mátrix-konteók2012-10-28
    Elbert János halála2012-10-19
    Bohemian Grove2012-09-26
    Robert Maxwell élete és halála2012-08-28
    A Zelnik-ügy – reloaded!2012-08-05
    Kazbegi dinók (rövidposzt)2012-07-20
    A Zsanett-ügy (18+)2012-07-10
    Alternatív Bermuda-háromszögek2012-07-06
    Linkajánló – Deconspirator2012-05-31
    Olof Palme halála2012-05-16
    A torontói jegyzőkönyvek2012-04-21
    Phobosz-összeesküvés (rövidposzt)2012-03-22
    Jörg Haider halála2012-03-14
    Az eltűnt zászlóalj2012-03-09
    A Mary Celeste – rejtély2012-03-01
    Szcientológia-konteók2012-02-07
    Mikrohullám-konteó (rövidposzt)2011-11-12
    Népszámlálás-konteók2011-11-12
    EU-konspiráció2011-11-12
    A Djatlov-incidens2011-11-12
    Fluorid-összeesküvés2011-08-19
    Breivik-merénylet2011-07-25
    A Mikroelektronikai Vállalat – konteó2011-05-26
    Patton tábornok halála2011-05-12
    Skull & Bones2011-04-19
    Réztekercs-konspiráció2011-04-12
    AIDS-konspiráció2011-04-11
    Ajánló – kódfejtők előnyben!2011-04-09
    Moszkva és a csecsenek2011-04-08
    Gandzsa-összeesküvés2011-04-07
    A KAL-007-es járat lelövése2011-04-06
    Globális felmelegedés2011-04-05
    A móri nyolcas gyilkosság2011-04-04
    Ajánló – Összeesküvések könyve2011-03-31
    Kilenc/tizenegy2011-03-30
    A közösségi oldalak – összeesküvés2011-03-29
    Kelly doktor halála2011-03-28
    Roberto Calvi, Isten bankára2011-03-25
    Az arab világ forradalmai2011-03-23
    Martin Luther King halála2011-03-22
    Hajsza az örökmozgó és egy másféle energia után2011-03-21
    Castro és a CIA (átirányítás)2011-03-18
    A USS Liberty megtámadása2011-03-17
    Jézus-összeesküvés2011-03-16
    Ajánló – linkek2011-03-15
    HAARP-összeesküvés2011-03-14
    Chico halála2011-03-11
    JFK – 2.02011-03-10
    JFK – 1.02011-03-10
    Nőellenes világösszeesküvés2011-03-08
    Atomkonspiráció (átirányítás)2011-03-07
    Hasfelmetsző Jack – dosszié2011-03-07
    Gagarin-konteók2011-03-04
    Cigánygyilkosságok2011-03-04
    Robert F. Kennedy meggyilkolása2011-03-03
    Vérvád-konspiráció2011-03-03
    A Council on Foreign Relations2011-03-02
    A szmolenszki katasztrófa2011-03-02
    Atlantisz-konteók2011-03-01
    Nagy német adókonteó2011-02-28
    Illuminátusok2011-02-28
    Ajánló – filmek2011-02-26
    Az Elvis-legenda2011-02-25
    Tunguzka-rejtély2011-02-24
    Nikola Tesla 2.02011-02-23
    Nikola Tesla 1.02011-02-23
    Robbanás Port Chicagóban2011-02-22
    A Fenyő-gyilkosság2011-02-22
    Rákgyógyszer-konteók2011-02-21
    A főtitkár halála2011-02-21
    Nácik aranya2011-02-19
    ODESSA2011-02-18
    A romániai “forradalom”2011-02-18
    Templomosok2011-02-17
    A TWA-800 járat lezuhanása2011-02-16
    WikiLeaks-konteók2011-02-15
    A Voynich-kézirat2011-02-15
    Mormon-összeesküvés – újratöltve!2011-02-14
    Mormon-összeesküvés2011-02-14
    Szabadkőművesek 2.02011-02-13
    Szabadkőművesek 1.02011-02-13
    Bilderberg-konteók2011-02-13
    Men in Black2011-02-12
    UFO-konspiráció2011-02-11
    Jim Morrison halála2011-02-11
    Rejtélyes helyek, titkos bázisok2011-02-10
    Roswell és az M-122011-02-09
    Bermuda-háromszög2011-02-09
    Antarktisz-összeesküvés2011-02-09
    Pearl Harbor – dosszié2011-02-08
    Népek Temploma2011-02-08
    Egy pápa halála2011-02-08
    A MA-240-es járat tragédiája2011-02-07
    A “tökéletes katona”-projekt2011-02-07
    A Kurszk elsüllyedése2011-02-06
    A Litvinyenko-gyilkosság2011-02-06
    Beatles-konteók2011-02-05
    John Lennon halála2011-02-05
    Philadelphia-kísérlet2011-02-04
    Diana hercegnő halála 2.02011-02-03
    Diana hercegnő halála 1.02011-02-03
    A Seuso, a Habsburgok és egy lord – kiegészítő konteó2011-02-02
    A Seuso-ügy2011-02-02
    Titanic-sztori2011-02-01
    Holdraszállás-konteók2011-01-31
    Marilyn Monroe halála2011-01-30

    Innen jöttök