2015-06-22–07:50

Miss Liberty-konteók

libnyitEzekben a vészterhes, plakátkihelyezésekkel és -szaggatásokkal tarkított időkben, amikor déli határainknál megélhetési menekültek és hobbi-bevándorlók tíz- és tízezrei fenyegetik a keményen dolgozó magyar kisemberek munkahelyeit, amikor arra kényszerülünk, hogy végső megoldásként – kolbász helyett – szögesdrótból építünk (30-35 milliárd forintért) egy 175 kilométeres kerítést, arra gondoltam, hogy stílszerűen a New York-i Szabadság-szoborról mesélek egy kiadósat konteósat. Arról a képzőművészeti alkotásról, amely az elmúlt 130 évben mintegy 25 millió (nem tévedés: huszonöt millió), Amerikába hajón érkező, túlnyomó részben európai bevándorlót köszöntött az Ellis Island-i kikötőben. Érdekesség: a jelenlegi USA-állampolgárok egyharmada, vagyis úgy százmillió amerikai rendelkezik legalább egy olyan őssel, aki itt lépett először az Egyesült Államok földjére.

A világ talán legismertebb szobra (oké, vannak, akik szerint az egyiptomi Szfinx ismertebb, de tudjuk, hogy ez utóbbit idegenek emelték, úgyhogy nem azonos kategória), szóval a Szabadság-szobor fordulatos sztorija még hivatalos verziójában is megér egy összefoglalót, kezdjük tehát ezzel.

1.) A szobor története

1865 forró júliusának elején a Versailles melletti Glatigny nagy diplomáciai fogadás helyszíne volt, francia és amerikai szereplőkkel, ahol edrengeteg finom pezsgő fogyott, s a (kérészéletű) Második Francia Császárság és az Amerikai Egyesült Államok közötti barátság és szövetség volt a szót kérők vesszőparipája. Az egyik házigazda, bizonyos Édouard de Laboulaye ügyvéd (későbbi szenátor, itt jobbra) a kelleténél is többet ivott a sampányból, mert egyfelől hangosan éltette a köztársaságot (ismét emlékeztetem olvasóinkat, hogy az akkori francia államforma a monarchia volt, de ez ott már 150 évvel ezelőtt is belefért), másfelől a jenkik fenekét nyaldosta fényesre – ami viszont a franciákra sem addig, sem azóta nem valami jellemző.

Nos, de Laboulaye úr tett egy elhamarkodott ígéretet a jelenlévő amerikaiaknak: szent esküvéssel megfogadta, hogy az amerikai függetlenség századik évfordulójára (vagyis 1876. július negyedikére) az akkor már köztársaság Franciaország egy szuper szobrot fog ajándékozni az USA-nak, amely a két nép közötti barátságot és örök szövetséget lesz hivatott jelképezni. Meg a respublikát! – tette hozzá a fogai között szűrve ez a javíthatatlan Édouard.

Ami az USA-t illeti, szegények éppen csak befejezték a mintegy hatszázezer halottat eredményező, négy évig tartó polgárháborújukat, elkezdték az ország újjáépítését és semmire sem volt nagyobb szükségük, mint egy szoborra, amely a franciák ragaszkodását szimbolizálja. Ezzel – gondolom – mindenki egyetért.

macskaMásnap, amikor az elfogyasztott alkohol jó része eltűnt a szervezetéből, Édouard emlékmorzsái között felbukkant az ígéret is, amitől fejfájása (ha ez egyáltalán elképzelhető) még inkább hasogatni kezdte. Lázas gondolkodásba fogott, hiszen – igazi jogászként – rengeteg dologhoz értett profi szinten, de képzőművészetekben sosem volt túl erős.

Tanulság: részegen SOHA ne ígérjetek amerikaiaknak szobrot! Vagy ha végképp elkerülhetetlen, ne ilyen szűk határidővel!

A kiadós francia reggeli közben (az első tejeskávéfred és a harmadik lágytojás után, közvetlenül a második vajasbagett előtt) beugrott neki, hogy él a távoli Elzászban egy fiatal ismerőse, bizonyos Frédéric Bartholdi (itt jobbra), aki építészetet, szabad- és kötött kőművességet meg hasonlókat tanult Párizsban; ő biztosan elvállalná ezt az apró feladatot. A merész gondolatot tett követte, s Bartholdi – aki legalább akkora republikánus volt, mint de Laboulaye – bekapta a horgot: elvállalta, hogy 11 év múlva egy minden szempontból megfelelő szobrot prezentál a jenkiknek.

Ahogyan az a határidős feladatokkal lenni szokott, az idő repült, mint a veszett fene, Bartholdi meg csak szötymögött a feladattal, mígnem jött 1870 és a francia-porosz háború. Jó szokásukhoz híven a franciák rutinosan letették a fegyvert a németek előtt, majd 1871. május tizedikén Elzászt és Lotharingiát átengedik a frissen megalakult alslorNémet Birodalomnak. Ezt a franciák még valahogy elviselték volna (ahogy mondani szokás: könnyen jött, könnyen ment), arra viszont nagyon berágtak, hogy a konfliktus során az amerikaiak akkoriban inkább a germánokat tüntették ki szimpátiájukkal. Hja kérem, az USA-ban sokkal több német származású szavazó volt, mint francia, és a politikai imperatívusz már akkoriban is döntőnek bizonyult. Durcás hónapok következtek,grant Bartholdi (igaz francia hazafiként) csatlakozott a sértődött többséghez, s a projektet pihentette kicsit.

Ulysses Grant elnök (itt balra, az 50 dolláros bankjegyről) megpróbálja kiengesztelni a franciákat és emlékezteti őket az ígéretre: meghívja például a szobrászt és az amerikai adófizetők pénzéből hetekig eteti-itatja, továbbá megmutatja neki a majdani szobor franciák által tervezett felállítási helyét New York kikötője mellett, Manhattan déli részén, valamint megígéri, hogy a talapzat költségeit az amerikai nép fogja állni.arc1

Ekkorra körvonalazódik Bartholdi agyában a szobor képe: egy női alak képe sejlik fel előtte, aki a szabadság fáklyáját tartja. Egyesek szerint másfél évig kereste a megfelelő modellt (gondolom: repiköltség, utazások, satöbbi – tudnak élni ezek a szobrászok), mígnem az akkor már hetvenegy éves édesanyja szigorú arcára esik pillantása és érzi: ő lesz az.

Nem láttuk a művész anyját, de ha ez a sztori igaz, akkor – a szoborból kiindulva – nem lehetett az a klasszikus kisnyugdíjas típus.

1874-re papíron megszületik a végleges terv, melynek teljes címe: A Szabadság megvilágítja/beragyogja a gustavevilágot (La Liberté éclairant le monde, illetve Liberty Enlightening the World). Egy évre rá elkezdik a szobrot, s kivitelezőnek Bartholdi egy jól csengő nevet, bizonyos Gustave Eiffelt és ennek építész-irodáját nyeri meg. A tempó enyhén szólva is hagy kívánnivalókat maga után: tíz évbe telik, mire a mű elkészül, vagyis jócskán lekésték a beígért százéves évfordulót.

A franciák nem zavartatják magukat (kérdem én: mikor tették?), mondván: lesznek még további évfordulók is az amerikai függetlenségi háborúra emlékezve. És lőn: 1884 közepére elkészül a mű, s július negyedikén (mintha mindig is erről lett volna szó) a Francia Köztársaság (de Laboulaye jóslatának megfelelően akkorra már tényleg megszabadultak a monarchiától) nagyvonalúan felajánlja a szobrot amerikai barátainak.

Talán nem mindenki tudja, hogy a szobrot eredetileg Port Szaídban, a Szuezi-csatorna északi végén akarták felállítani, de hiába erősködött az alexandriai francia főkonzul (bizonyos Ferdinand de Lesseps, aki később a Panama-csatornát is elkezdte), az egyiptomi alkirály elzárkózott az ötlettől, volt neki elég baja enélkül is.

Elővigyázatosan 350 darabra szedik és 1885 februárjában hajóra (a francia haditengerészet Isère fregattjára) teszik, amely átviszi őt az óceán. Sajnos az összeszerelési kézikönyv elkallódik, ezért az amerikai munkások csak olyan puzzle-szerű próbálkozásokkal tudják összerakni – és mivel a cuccot nem az IKEA készítette, naná, hogy lekésik a július negyediki ünnepségeket. Végül 1886 októberének végére (röpke 21 évvel az első felajánlás után, alig tíz év csúszással az eredeti határidőhöz képest) lisislsikerül felállítani az azóta is Liberty Island-nek nevezett kis szigeten a manhattani öbölben. Maga az aktuális elnök, Grover Cleveland mondott ünnepi beszédet a leleplezésekor, de szót kaptak franciák is, többek között a már említett de Lesseps is.

Akit érdekelnek a számok, tessék pár száraz adat:

A szobor magassága: 46, 8 méter
Magasság az alapzattal és a piedesztállal együtt: 93,5 méter
A vázhoz felhasznált acél tömege: 113,5 tonna
A szobor teljes tömege: 225 tonna
A borításhoz felhasznált réz tömege: 81,3 tonna
A rézborítás vastagsága: 2,4 milliméter

A nagy hepiség után három évvel a párizsi amerikai közösség (az Amerikába kivándorolt franciákkal szövetkezve) gondolt egy nagyot, és mivel nem volt jobb ötletük, a Nagy Júliusi Polgári Forradalom századik évfordulójára, vagyis 1889. július 14-re meglepik Párizst… na mivel? Hát persze: Miss Liberty 1:4-es arányú makettjével, amely a mai napig szemügyre vehető a francia fővárosban, a Szajna egyik apró szigetén, libparisalig 1300 méterre az Eiffel-toronytól. Ha arra jártok, keressétek meg; közelebb van, mint New York, és ha megfelelő szögből fotózzátok, egyik ellenségetek se fog rájönni, hogy nem jártatok az Újvilágban.

Ez tehát a szobor hivatalos története, de a konteósok úgy vélik, hogy néhány (nem is annyira apró) részletben kiegészítésre szorul.

2.) A szabadkőműves-illuminátus vonal

Naná, hogy régi cimboráink baljós árnya a Szabadság-szoborra is rávetül. Arra már mi is céloztunk, hogy Bartholdi mester maszon volt, aki az első szabadkőműves-inputot valószínűleg ggGiuseppe Garibalditól kapta, amikor a francia-porosz háborúban útjaik keresztezték egymást. A szobrász formálisan 1875-ben csatlakozik az egyik párizsi páholyhoz, s az 1904-ben bekövetkezett haláláig hű maradt a szervezethez.

Nem Bartholdi volt az egyedüli szabadkőműves, aki a szoborral összefüggésben felkeltheti az érdeklődésünket: a titkos társaság szimpatizánsa volt az ötletgazda de Laboulaye és Cleveland elnök (a szobor felavatója), valódi tagja volt a már ugyancsak említett Grant elnök (emlékeztek: ő hívja meg Bartholdit az USA-ba), a kivitelező Eiffel, valamint a szoborpied piedesztáljának tervezője, az amerikai Richard Hunt is. Hogy őszinték legyünk, sokkal nehezebb olyan arcot találni a Szabadság-szobor körül, akinek nem volt semmi köze sem a maszonokhoz, sem az illuminátusokhoz, mint olyat, akinek volt.

Hazafias büszkeségünknek is adjunk szót: a szobor piedesztálját abból a pénzből építették meg, amit többek között a kor egyik legnagyobb médiamogulja, bizonyos Joseph Pulitzer (született 1847-ben Makón, Pulitzer Józsefként) kalapozott össze, az amerikaiak patriotizmusára apellálva.

Aztán ott van az egész szimbolizmusa. Már a szobor eredeti elnevezésében szereplő „megvilágosítás”, „felvilágosítás” szó is az illuminátusokra emlékezteti az értő olvasót: emlékszünk, hogy maga az Illuminati elnevezés a latin illuminatus (felvilágosodott, megvilágosodott) főnév többes száma. Csakhogy Johann Adam Weishaupt követői a tudást (amit a fény jelképez) mindig is maguknak akarták megtartani, többek közöttadgeorg ez is közös bennük a szabadkőművesekkel, ahonnan – mint azt tudjuk – származnak. És konteós berkekben arról is suttognak, hogy Weishaupték készítették fel George Washingtont (szintén zenész, akarom mondani szabadkőműves) arra, hogy az 1776-ban megszületett új országot a maszonikus-illuminátus elvek szerint kormányozza (sőt, egyesek szerint a két személy egy és ugyanaz). Innen pedig tényleg csak egy ugrás az ősgonosz, Lucifer nevének etimológiai magyarázata: Lucifer annyit tesz, hogy fényhozó, s egyes értelmezések szerint az ógörög mitológia titánja, Prométheusz volt az egyik előkép, amikor ellopta a tüzet (értsd: a fényt, a tudást) az istenektől azért, hogy az embereknek adja. És mit tart Miss Liberty a jobb kezében? Hát egy fáklyát, ami a fényt jelképezi.statlib

Bartholdiék hivatalos magyarázata szerint a szobor a latin mitológia Libertas nevű istennőjét ábrázolja. Régi jó római szokás szerint Libertasnak számos funkciója volt az évszázadok során: a felszabadított rabszolgák ugyanúgy a magukénak tekintették, mint a prostituáltak (Libertas többek között a szexuális szabadság szimbóluma is volt), de egy időben a győztes csaták, sőt, a bevándorlók istennőjeként is tevékenykedett. A mitológiával hivatásszerűen foglalkozók felhívják a figyelmet, hogy a rómaiak (akárcsak a többi istenüket) őt is kölcsönözték. Hogy őse a görög Aphrodité, az istlibegyiptomi Ízisz, a babiloni Istár, a kánaánita  Astaróth vagy a sumér Inanna volt (esetleg ezek mindegyike), a fene se tudja, de most nem is 7libartlényeges, csak úgy elgondolkozik az ember, hogy – a sors iróniájaként – ezek szerint a prűd Amerika, közvetetten bár, de a bibliai Babiloni Szajhának állított szobrot tartja egyik nemzeti szimbólumának.

Ne feledkezzünk meg a nőalak hétágú koronájáról sem, ami a szabadkőművesek által (is) nagy becsben tartott hét, klasszikus szabad tudomány és művészet előtti tisztelgés: grammatika (nyelvtan), retorika (szónoklattan), logika (más szóhasználattal: dialektika), aritmetika (számtan), geometria (mértan), zene és asztronómia (csillagászat).

És ha mindez túl elvontnak tűnne, tessék, itt egy kép a szobor talapzatán elhelyezett emléktábláról, melynek felirata szerint 1884. augusztus 5-én az alapkő letételét New York állam szabadkőműveseinekmason1 nagymestere, William A. Brodie celebrálta a Nagypáholy tagjai, valamint francia és amerikai hivatalosságok jelenlétében. Az alapkövet Henry Potter, New York episzkopális püspöke áldotta meg, aki szintén a testvériség tagja volt.

3.) A Lazarus-vers

A szobor alapzatában elhelyezett bronzlapon egy portugál zsidó származású amerikai költő, bizonyos Emma Lazarus The New Colossus (Az új kolosszus) című szonettje olvasható, melyben Miss Libertyt mint „a száműzöttek anyját”tnc (Mother of Exiles) említi. A bronztábla 1903-as leleplezése óta a szoborra immáron formálisan is a menekültek és bevándorlók védelmezőjeként hivatkoznak. A magyar fordítást N. Kiss Zsuzsának köszönhetjük:

“Nem mint görögök-zengte érc-gigász
Tagjait szétvetve két part között,
Áll sós vizű alkony-kapunkban őrt
E fáklyás nagyasszony: a lángja láz,
Rab villám, s így ismeri hallomás,
Kitagadottak Anyja. Fényözönt
Hívón világnak int, s lágy szeme köt
Város-párt rév köré: légnemű lánc.
“Óhazák, dús kincs nem kell!”, néma bár,
Kiáltja. “Jöjjön fáradt, nincstelen,
A tömeg, mely szabadságért zihál:
Nyomorgó söpredéktek kell nekem.
A viharvert hontalanokra vár
Arany kapum, hol fáklyám emelem.”

4.) A menekültelhárítási konteó

Bevallom nektek, a Szabadság-szoborral kapcsolatos összeesküvés-elméletek közül a kedvencem az, ami tudomásom szerint alig néhány éve kapott szárnyra, s amit egészen röviden úgy tudnék összefoglalni, hogy Miss Liberty (avagy Mademoiselle Liberté) nem más, mint egy Amerika-ellenes francia állami összeesküvés annak érdekében, hogy az Európa különböző országaiból a Franciaországot fenyegető menekülthullámot átirányítsák az USA-ba.usaim1

Elsőre egy kicsit meghökkentően hangzik, ugye? Akkor tessenek parancsolni, a gondolatmenet levezetése következik, amivel természetesen lehet vitatkozni, de hogy szórakoztató, azt senki sem kérdőjelezheti meg:

A 19. század második felének derekán járunk, s az európai belső migráció egyik legfontosabb célállomása Franciaország. Lehet szidni a franciákat, sokan meg is teszik, de azt el kell ismernünk, hogy az emberi és polgáriLÉF szabadságjogok érvényesítésében, az úgynevezett jogállamiság és demokrácia kiépítésében, az európai 1848-1849-es forradalmak republikánus, népképviseleti álmainak megvalósításában bizony eléggé az élen jártak. Ahogy az ipari forradalom következménye, a fokozatos iparosodás egyre nagyobb teret és hangsúlyt kapott (ezt francia gazdaságtörténészek az 1815 és 1860 közötti időszakra teszik), egyre több bevándorló érkezett, elsősorban a szomszédos országokból: Belgiumból, az Ibériai-félszigetről, Olaszországból, de még Lengyelországból is (és akkor nem is említjük a gyarmatokról beutaztatottakat).

Az 1860-as évek elején a gazdasági fejlődés megtorpant (ennek politikai és társadalmi okaira most nincs időnk kitérni), s az egyre növekvő munkanélküliséggel küzdő országnak egyre kevésbé van szüksége import munkaerőre. A portugál, spanyol és olasz, továbbra is Franciaországba igyekvő százezreknek azonban senki nem szól, s továbbra is tömegével érkeznek.jesuis

Az 1870-es francia-porosz háború fájdalmasan bár, de enyhít egy kicsit a nyomáson (a hat hónap alatt 150 ezer francia esik el a hadszíntéren, 160 ezer megsebesül, további félmillió hadifogoly lesz), de a párizsi kormányhivatalokban világosan látszik, hogy ilyen ütemű bevándorlást a Harmadik Köztársaság nem tud tartósan elviselni. Mivel senkinek nem jutott eszébe lezárni a határokat (az a primitív 19. század…), más megoldáshoz folyamodtak.

Mielőtt továbbmennénk, egy ipari érdekesség: a szögesdrótot gyakorlatilag egy francia, bizonyos Louis Jannin találta ki 1865-ben, de egy amerikai (Joseph Glidden) tökéletesítette, s ez a jenki szabadalmaztatta is az ötletet tíz évvel később. A találmány (és a szögesdrótot ipari mennyiségben előállító technológia) rengeteg pénzt hozott Joe konyhájára, aki az 1906-ban bekövetkezett halálakor egyike volt Amerika leggazdagabb embereinek (pedig tudomásom szerint senkit nem ismert az akkori kormányból).

Szóval a francia kormány – egy zseniális marketingötletet meglovagolva – elhatározta, uspat1hogy a bevándorló-kérdést elegánsan fogja megoldani: kidolgoztak egy stratégiai tervet, aminek az volt a lényege, hogy Európában az Egyesült Államokat fogják olyan színben feltüntetni, mint a menekülteket szívesen befogadó országot, ahol tárt karokkal fogadják a dolgozni akaró, hazájukból távozó embereket, függetlenül attól, hogy ezek honnan érkeznek. Ezen terv szerves része volt a Szabadság-szobor is, amiről ügyesen elhitették az amerikaiakkal (és az egész világgal), hogy egyszerű főhajtás az egykori brit tengerentúli gyarmatok függetlenségi háborúja előtt. A francia titkosszolgálat gondoskodott arról is, hogy az európai újságok visszatérően foglalkozzanak a szoborral, illetve azzal, hogy az USA mennyire elkötelezett a bevándorlók befogadása mellett.

A konteó szerint az sem véletlen, hogy Franciaország körömszakadtáig ragaszkodott a New York-i helyszínhez, hiába ajánlotta fel Philadelphia és Boston is, hogy beszáll a költségekbe, ha területén állítják fel a szobrot; Párizs kizárólag a legnagyobb észak-amerikai személykikötőt, az uspat2USA nagy keleti kapuját erőltette, mert tisztában volt a Szabadság-szobor bevándorlókra tett lélektani hatásával és a mediatizálás lehetőségével.

A terv (ami állítólag de la Valette márki fejéből pattant elő, aki komoly diplomatamúltján kívül még belügyminiszteri, később külügyminiszteri stallummal is rendelkezett) ragyogóan bevált: a 19. század utolsó évtizedében a Franciaországba érkező bevándorlók száma a korábbi 20%-ára esett vissza, sőt: a huszadik század elejére az országban olyan munkaerőhiány lépett fel, hogy 1904-ben Olaszországgal, 1906-ban Belgiummal és Lengyelországgal, majd ismét Itáliával kellett államközi szerződéseket kötniük munkaerőtoborzási területen, mert az 1880-as évek amúgy is alacsony születési rátája miatt francia gyárak tucatjai zártak be azért, mert nem voltak munkásaik.

Ezzel párhuzamosan az amerikai bevándorlás soha nem látott magasságokba emelkedett: egyedül 1892-ben 450 ezer migráns szállt partra az Ellis Island-i kikötőn keresztül, s ez a szám évről évre emelkedett. A csúcsot 1907-ben érte el, amikor 1,3 millió immeurópai jelentkezett az amerikai bevándorlási hivatalokban. A jenkik pohara 1924-ben telt be, amikor a törvényhozásuk évi 150 ezerben húzta meg a felső határt, a származási országoknak megfelelő nemzeti kvótákat megállapítva. 1835 és 1920 között összességében mintegy 32 millió európai érkezett az Egyesült Államokba, köztük az a bizonyos „másfél millió emberünk”.immus

Természetesen nem állítom, hogy ezek a számok kizárólag a Szabadság-szobornak, illetve a köréje szőtt mesterséges legendáriumnak köszönhetőek, de (legalábbis a konteó szerint) bizony jelentős része volt a dolgok ilyetén történő alakulásában.

Tudom, mai posztunk nem mentes az aktuálpolitikai áthallásoktól, de úgy voltam vele, hogy ennyi bőven belefér. És ahogy azt megszokhattuk, most ti jöttök a véleményekkel, kiegészítésekkel. A szoborról, a ki- és bevándorlásról, kerítésről és bármiről, ami legalább érintőlegesen kapcsolódik a témához.

Kategória: EgyébCímkék: , , ,

47 hozzászólás

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

 47. jukeey — 2015-07-16 12:36 

Még nem hűlt ki az utolsó, többé-kevésbé gyakorlatilag és ténylegesen szabadon felnőtt őslakosok utolsó lemészárolt vagy felkoncolt tagjainak helye. Még visszhangzott a polgárháború puskáinak döreje a Grand Kanyon sziklafalai között, és sereg vonult a ku-klux klan ellen. Már az egész terület szét volt parcellázva és importrabszolgák szorgos keze alatt tönkretéve. Tovább özönlöttek a milliók, immár hogy bérmunkáért kapott papírfecniket termékekre cseréhessenek. Ideje volt egy szép nagy szobrot állítani a szabadság emlékére.

Van/lesz másik is:

https://en.wikipedia.org/wiki/Crazy_Horse_Memorial

http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=schuro&pid=54321&blog_cim=%D5r%FClt%20L%F3%20indi%E1n%20eml%E9km%FBve

 46. nygniko — 2015-07-04 10:24 

@tiboru:

Én akárhogy nézem, 1984 a dátum és nem 1884 a táblán.

1984-ben ennyire óvatlanok lettek volna, hogy egy táblával így kinyilatkoznak.. durva 🙂

 45. numspa — 2015-07-01 22:44 

@befigyelo:

Én sajnos nem tarthattam magamban.
Meglehetősen rosszak a mi napjaink is. Demagógia nélkül is, pusztán empírikus alapon.

 44. befigyelo — 2015-07-01 22:24 

@numspa: Na ha már itt tartunk, gondolhatod, hogy nekem is lett volna mondanivalóm ehhez, amikor megláttam a cikket, csak nem tartottam volna ildomosnak lerohanni az általam régóta olvasott blog szerzőjét.

Neki is lehet rossz napja, amikor erőből otrombaságot ír, pláne a bevezetőben. Ez az ő blogja, azt ír, amit akar, nem csapom le a magas labdát.

 43. meggymag — 2015-07-01 20:17 

@qdiace:3.

Dehogy is, egyáltalán nem.
Konteót sem lehet sötétben olvasni, tapasztalatból beszélek.

Kigondolni, szövögetni, továbbmondani, az már más. De ha nem voltál ott, akkor meg se próbáld
Ide tartozna még a dolog diplomáciás-pszihós levezetése: mindezt szimbólikus átlátszósággal felruházni, amely a valóságban pont/csak úgy világít mint egy köböl készített láng.

Ez a szobor rám mindig is mint a kétarcú hatalom egyik legsikerültebb képviselöjeként hatott. Ha egyetértessz velem akkor szabad vagy, mert megvédlek. Ha nem, lásdd, kivel lesz dolgod.

De ilyen szabatosan azt megfogalmazni, az a poszt és a kérdésed érdeme ezúttal. Köszi.
Jó hely ez itt, a konteó.

 42. numspa — 2015-07-01 17:54 

Jóvanna, ez nem konteó, ez politikai állásfoglalás.

Tök igazad van, Tiboru, a mi városunkban nagyon sok, kedves menekült érkezett a napokban, nagy az öröm, hiszen a tizenéves, alig bakfis lányok végre kívánatos nőknek érezhetik magukat, a vénasszonyok pedig megtanulják: egy jó asszonynak illik lesütött szemmel közlekedni, különben köpködés, dobálás lesz a vége. Ha sétálós lesz a rend (mint eddig), akkor jön az igazi boldogság, hiszen remélhetőleg -mint régebben- tesközelből is megismerhetünk egy ennyire különböző kultúrát. Alig várjuk!

Őszintén reméljük, hogy mindenféle ronda kerítés ellenére elegen jönnek még az országunkba ahhoz, hogy jusson néhány száz fő Budakeszi és Telki lakóparkjaiba, Budapest minden kerületébe, hogy mindenki átérezze a befogadói oldal minden csodálatosságát.

 41. befigyelo — 2015-07-01 14:28 

Jó cikk volt, köszönjük. Most már jöhetne egy összeesküvés-elmélet is.

 40. komojtalan — 2015-06-28 14:54 

@specnaz86: Nincs, ez a műfaj sajátossága :-). Fogd fel úgy hogy olvasol egy érdekes történetet, amit vagy elhiszel, vagy nem, vagy találsz valami titokzatosságot benne, vagy nem.

 39. specnaz86 — 2015-06-28 03:29 

Nekem csak 1 kérdésem lenne! Van olyan jelentős alakja a kb. ?16-17 századtól?(mikor is alakultak ezek?) erefelé jegyzett USA ill. Europai történelemnek, aki NEM volt illuminátus vagy szabadkőműves(de minium szabadsegédmunkás)?

 38. falseflag — 2015-06-27 13:22 

@kawabazsy:
” „Egy napon emberek milliói fogják elhagyni a déli féltekét, hogy behatoljanak az északira, és bizonyosan nem barátként. Mert azért fognak oda behatolni, hogy meghódítsák azt, és meg is fogják hódítani, benépesítve fiaikkal. Asszonyaink hasa fogja elhozni nekünk a győzelmet”, jelentette ki Bumedien algériai elnök 1974-ben az ENSZ Közgyűlésén.

Alig három évtized múltán az idő igazolni látszik az arab nacionalista vezető vészjósló szavait. Manapság Európában lakosságcserés gyarmatosítás zajlik, amely legkésőbb az évszázad végére drasztikusan meg fogja változtatni a „fehér kontinens” etnokulturális (vagyis faji) arculatát.

Mindehhez persze az uralkodó elitek nyíltan kollaboráns immigrációs politikája mellett az is hozzájárul, hogy az európai őslakosság a jelek szerint maga is hajlik a demográfiai öngyilkosságra. Mintha csak Oswald Spengler próféciáját akarná beteljesíteni a civilizációk óhatatlan és szükségszerű sorsáról: a bőség, az elgyengülés és a hanyatlás után az európai civilizáció és hordozó népessége immáron feltartóztathatatlanul sodródik a végső eltűnés fázisa felé. “

 37. mle187637 — 2015-06-27 07:25 

Párizsig se kell elmenni, hogy a szobrot megnézzük! Colmar(Elzász) egyik körforgalmában is áll egy, a szobrász emlékére.

https://blogoth67.files.wordpress.com/2010/05/ville1.jpg

 36. outatime — 2015-06-26 16:19 

@kawabazsy:
Az arab tavasztol minden annak van alarendelve hogy europa essen vissza. A nemetek ( es europa ) tul versenykepes, ennek senki nem orul a vilagon.

A bevandorlok termeszetessen keptelenek lennenek kifizetni tobbezer$t, ez egy jol szervezett akcio. Operation Avalanche.

 35. outatime — 2015-06-26 16:15 

Mint bevandorlo a konteo iranyaval egyetertek:
En ugyan repulovel jottem, de beszelgettem ’56-os es utannuk erkezett magyarokkal: aki 1972elott erkezett az bizony Ellis Is.-on kapta a zold kartyajat ( es az oltasokat, stb ) mindegyikojukre nagy hatassal volt a szabadsag szobra.

Ismerek olyat aki elmondta hogy ketszer sirt mialatt dobbantott: amikor felvette az olasz hatarorseg a csonakba Triesztnel meg amikor meglatta a szobrot.

Valoban van eros mentalis hatasa, ez valos. Ha ez volt a franciak ( szabadkomuvesek, gyikemberek, zsido/naci/ufok akarki ) terve az fenyessen sikerult.

 34. tiboru — 2015-06-25 11:43 

@komojtalan:

Azért az igazi megfejtés névvel lenne, a sírköves (ha jól számolom) már többünknek ugyanezt mesélte el, de én továbbra is szkeptikus vagyok, nagyon betanultnak tűnt a szövege 🙂

 33. komojtalan — 2015-06-25 10:53 

Úgy látszik a pontosság már akkoriban sem volt erény. Bezzeg ha kommunista felajánlás történt volna, akkor határidő előtt kész lett volna :-). Ez is beletartozik a semmi konteó kategóriába, de legalább tudott újat mondani :-). Azt persze tudtam, hogy a Franciák csinálták, de igazán nem érdekelt az egész, úgy gondoltam egy Párizsi kormány ülésen hirtelen felindulásból, a befogadott menekültekért cserébe csinálták. Vagy valami hasonló. Értem én, hogy ha már konteó blog akkor kell valami összeesküvés elmélet, de ezek roppant gyengék. Viszont aki nem tudná megszületett a Na-Seby megfejtés, de nem lövöm le, akit érdekel olvassa el.

 32. gtibor — 2015-06-24 23:36 

30. @kwazarz:

“ÁMÉRIKÁ!” 🙂

Egyik nagy kedvencem a film. Örülök, hogy másnak is eszébe jutott a poszt kapcsán.

 31. kwazarz — 2015-06-24 22:53 

*jav.: Koltai Lajos filmezte, és nem tudom hogy emigránsok voltak-e vagy vendégmunkások.

 30. kwazarz — 2015-06-24 22:37 

Érdekes lett volna megemlíteni, hogy nekünk is van egy hasonló című nőalakunk Budapesten. Az elterjedt konteo ezekkel a nőalakokkal kapcsolatban az, hogy Isis/Aphrodite szimbólumok – hogy ez mit jelent és kinek áll érdekében az nem világos. A bp.-i emlékműről ha valakit érdekel az ilyesmi itt egy még messzebb menő elmélet, eszerint direkt azért rakták oda hogy ne áromoljon ránk annyira a csí: http://orszagepito.hu/sites/all/files/orszagepito-hu/lapszam/2001-3/2001-3.pdf 5.oldal közepétől kb. Hasonlót hallottam régebben a szintén ‘fáklyavivős’ Osztyapenko kapitányról is. (szintén ajándék a Szabadság nevében)

Hogy az eredeti Miss Liberty-hez is szóljak: szívbemarkolóan van ábrázolva az “1900 – Az óceánjáró zongorista lengedája” c. film első 4-5 percében, érdemes megnézni! Nem csoda mondjuk a giccsbe hajlás, hajón érkezett talán az alkotó trió is a Szabadság Földjére (G.Tornatore, Zsigmond Vilmos, E.Morricone)

 29. exgumitalp — 2015-06-24 19:24 

Nem akarunk esetleg egy szép szobrot adományozódni a Román tezsdvéreinknek, oda a tengerpartra? Lehet óccóbban kijönne, mint a kerítés. Utána kéne számolni?! 😉

 28. kawabazsy — 2015-06-24 19:15 

Tetszett a poszt, nem gondoltam volna, hogy a szobor nem helyi termék. De örülnék egy aktuálpolitikai, menekült üggyel foglalkozó konteónak is, ha már. Ahogy bennem is felmerült már, máshol is olvastam, hogy ez a sok csóró ember nem igaz, hogy ki tudja fizetni az embercsempészek által kért összeget, ezt vki vagy vkik finanszírozzák, célokat lehet találgatni..

 27. witchp — 2015-06-24 14:20 

“La Liberté éclairant le monde”…vajon miért nem “illuminant le monde”?
Az éclairer-nek van egy “felvilágosítás-megvilágítás” értelme is, viszont, ahogy tiboru is írta “beragyogja a világot” ez inkább illuminant lenne talán. Az illumiant túl direkt utalás lenne, az éclairant viszont: (A szabadság felvilágosítja a világot) üzenetében szabadkőműves/illuminátus.

 26. siridar — 2015-06-23 18:29 

@vittore: innen is látszik hogy nem vagyunk 1formák: nekem pl nagyon tetszett (különösen a 4. alpont). Ez a szellemes és abszolút aktuális konteó azon kevesek közé tartozik, amiről nemcsak hogy én nem hallottam eddig (pedig elég tájékozottnak tartom magam konteós ügyekben), de a barátaim, ismerőseim egyike sem. Másfél évig éltem New Yorkban, természetesen jártam a szobornál és a bevándorlási múzeumban is, és nem hittem volna hogy megtudok még újat is a témáról 🙂

 25. vittore — 2015-06-23 17:50 

Mármint konteot, nem csalódást…. 🙂

 24. vittore — 2015-06-23 17:50 

Végre új post, lendületes, humoros kezdéssel, aztán egyszer csak vége, minden különösebb szemöldökráncolásra okot adó konteo nélkül. Ez az első bejegyzés ami csalódást okozott. Nagyon várom a következőt.

 23. mand — 2015-06-23 14:47 

Na csak nem? A 3. verziót elmosta a chemtrail? 😛

 22. 404notfound — 2015-06-23 14:18 

Mindezek fényében (sic!) már értem is, miért szimatol a NASA a Ceres és az Enceladus körül és ugye a Mars is be van célozva. Este összepakolok.

 21. gyornhula — 2015-06-23 11:04 

a szögesdrót már elavult, most ez a menő http://www.vandgard.hu

 20. tiboru — 2015-06-23 06:55 

@tiboru:

Itt is “Lengyelország”-ként hivatkoznak rájuk:

“In order to alleviate this, France concluded labour recruitment agreements with Italy (1904, 1906, 1919), Belgium (1906), Poland (1906) and Czechoslovakia (1920).”

Forrás: http://focus-migration.hwwi.de/France.1231.0.html?&L=1

 19. tiboru — 2015-06-23 06:48 

@nicolai:

Jogilag valóban így van. Mindenesetre a szerződés a franciaországi lengyel munkavállalókra vonatkozott, s elképzelhető, hogy a Visztulamenti Cári Tartománnyal (vagy minek hívták akkoriban) kötötték. Az oroszok biztos nem tiltakoztak a lengyelek kivándorlása ellen.

 18. nicolai — 2015-06-22 21:00 

“a huszadik század elejére az országban olyan munkaerőhiány lépett fel, hogy 1904-ben Olaszországgal, 1906-ban Belgiummal és Lengyelországgal, majd ismét Itáliával kellett államközi szerződéseket kötniük”.

De ekkor már -ill. még- nem volt független lengyel állam, tehát vele nem lehetett ÁLLAMközi szerződést kötni.

 16. tiboru — 2015-06-22 15:16 

@Pretoryan:

Annyi pénzért, amit fizetek neki, el is várom!

 15. Pretoryan — 2015-06-22 15:08 

@tiboru: Pedig jól játszotta a szereped, majdnem el is hittem róla!! 😀

 14. gtibor — 2015-06-22 14:26 

Akkor a szobor egyfajta kora modern kori ajándék faló, aminek “belsejében” a többmillió bevándorló lapult meg.

 13. tiboru — 2015-06-22 14:25 

@jukeey:

Na végre valaki megfogalmazta 🙂

 12. tiboru — 2015-06-22 14:24 

@Pretoryan:

Az egyik alteregóm titkos találkozót bonyolított le, de ezek szerint dekonspirálódott. Holnap már nem kell bejönnie dolgozni 🙂

 11. tiboru — 2015-06-22 14:22 

@galuska galagonyov:

Az Illuminati-szabadkőműves propaganda és a bevándorlási marketingakciós változat az két különböző verzió, amik között nem feltétlenül van összefüggés 🙂

 10. Pretoryan — 2015-06-22 13:54 

Nagyon jó köszi, így hétfőn!

Tiboru, te voltál ma a Lurdy-ban ebéd időben? 🙂

 9. jukeey — 2015-06-22 12:55 

Akkor itt egy tuti bevált recept. Nem plakátolni kell a szitikben meg kerítést húzni a határon, hanem párszáz milliárdból szobrot ajándékozni mondjuk Moszkvának a régi szép idők emlékére :).

 8. galuska galagonyov — 2015-06-22 12:52 

@galuska galagonyov:

Mármint azt sejtem, miért érdekeltek az USA betelepítésében, ahhoz viszont szerintem ez a Francia buli nem köll, szóval megmarad konteónak, a gyengébbik fajtából. Nem bántásból mondom.

 7. galuska galagonyov — 2015-06-22 12:46 

Miért érdekeltek az Illuminati-k vagy az Ingyen Kőművesek a be-, illetve kivándorlási-politikában Fransziaországban?

 6. warr — 2015-06-22 10:04 

Azt hittem, több konteó is lesz, de ez igazából csak egy volt 🙂

No sebaj, ilyen hosszú szünet után ez is jó 🙂

 5. tiboru — 2015-06-22 09:37 

@stockton:

Javítva, köszi!

 4. stockton — 2015-06-22 09:32 

Szép poszt, tetszetős! Köszönjük szépen!

Egy apró helyesírási hibára had hívjam fel a figyelmet:
“Talán nem mindenki tudja, hogy a szobrot eredetileg Port Szaídban, a Szuezi-csatorna akarták felállítani…”

A posztról amúgy a véleményem, hogy bőven látok benne rációt, bár azt nem tudom itthon hogyan lehetne egy hasonló dolgot kivitelezni. A szobor mint olyan az akkori gondolkodásmódot hivatott változtatni, a mai (akár a mostani arab világból érkező) embereket figyelembe véve vajmi kevés esélyt látok arra, hogy egy képzőművészeti alkotással esetleg továbbot tudnánk nekik mutatni 🙂

 3. qdiace — 2015-06-22 09:19 

Ugyan kérem, a szobor üzenete egyszerű: Ne olvass sötétben! 😀

Most nagyon konteóromboló voltam? 😉

 2. emmalisa — 2015-06-22 09:01 

Tehat a szobor a bevandorloelharitas terv resze. De mi van a terv tobbi részével, az vajon mit foglal magába? Korabeli hirdetések, olcso New yorki hajojegyek? Vagy a szobor csak a szimbóluma a tervnek? A szabadkőműves vonal eleg egyértelmű, de akkoriban aki meno akart lenni az beállt maszonnak, nem? Hat most igy munka előtt ennyi jutott hirtelen eszembe. Nagyon jo poszt, koszonom. Jot szórakoztam. 🙂

 1. Attus Germanicus — 2015-06-22 08:52 

Mondtam már, hogy nem hétfőn reggel kell ilyeneket kitenni! 🙂

RSS feed for comments on this post.

Ars poetica

Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!

  • Legutolsó hozzászólások

    Tartalom

    CímDátum
    Vendégposzt – A kassai bombázás2017-06-26
    Michael Jackson-konteók2017-05-20
    Átirányítás: 100 év Fátima2017-05-13
    Szolgálati közlemény: Aranykönyv-szavazás, döntő!!!2017-05-11
    Kínos Clinton-konteók (részletek)2017-03-31
    Lindbergh-konteók2017-02-26
    Toxoplazmózis-konteók2017-01-25
    Vendégposzt – Horthy István halála2017-01-06
    A BCCI-sztori2016-11-04
    Villámkonteó: a 200 ezer SIM-kártya esete2016-10-07
    Villámkonteó: robbantás a Nagykörúton!2016-09-25
    Wałęsa-konteók2016-08-21
    Posztajánló: Porton Down2016-08-15
    Reagan és a gellert kapott golyó2016-06-17
    Eyjafjallajökull-konteó2016-05-17
    Kommentposzt: Kiss László2016-04-08
    Lionel Crabb rejtélyes esete2016-03-21
    Hindenburg-konteók2016-02-26
    Bruce Lee halála2016-02-14
    Opus Dei2016-01-23
    Alapítvány-konteók2015-12-19
    Megjelent az e-Konteó2!2015-12-06
    Furcsa történetek 2.02015-11-29
    Shakespeare-konteók2015-11-12
    Frigyláda-konteók2015-10-22
    Per “Dead” Ohlin halála – 18+!!!2015-09-10
    Gary Webb, a CIA és a crack-konteó2015-08-23
    Menekült-konteók2015-07-14
    Ajánló – sorozatok és filmek2015-07-07
    Miss Liberty-konteók2015-06-22
    Na-seby (Villámkonteó)2015-04-14
    Glenn Miller eltűnése2015-04-08
    Kommentposzt: Germanwings-konteók2015-03-30
    Furcsa történetek 1.02015-03-23
    Bob Marley halála2015-03-14
    New Coke – konteók2015-03-02
    Sid Hurwich időgépe2015-02-22
    Alan Turing2015-02-10
    Kommentposzt: rejtélyes betörések2015-01-31
    Halál Chappaquiddickben2015-01-26
    Kommentposzt: Charlie Hebdo2015-01-08
    A Dreyfus-Zola konteók2015-01-05
    Megjelent az e-Konteó1!2014-12-05
    Konteókönyv-felmérés2014-12-01
    Vendégposzt: az ufó-emberrablások2014-11-28
    John Titor története2014-11-19
    Ajánló – A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története2014-10-29
    Fort Knox2014-10-23
    Estonia-konteók2014-09-29
    Rudolf Hess története2014-09-22
    Kurt Cobain halála2014-09-09
    Eilean Mór rejtélye2014-08-18
    Balla Irma halála (részletek)2014-07-27
    Gyíkember-konteók2014-06-12
    A Kovács Béla – ügy2014-05-23
    Kitalált középkor (rövidposzt)2014-05-12
    Georgia Guidestones2014-05-03
    Elisa Lam halála2014-04-15
    Kommentposzt: Welsz Tamás halála2014-03-20
    Kommentposzt: az MH370-es járat2014-03-15
    Magic Johnson – konteó2014-03-12
    Challenger-konteók2014-02-13
    Ophélie Bretnacher halála2014-01-20
    Cicada 33012014-01-06
    Cajamarquillai üregek2013-11-27
    A körmendi gyerekgyilkosság (részletek)2013-11-21
    Vendégposzt: A Nagy Könnyűzenei Sátánista Konteó2013-11-14
    Google-konteók2013-11-03
    A Konteókönyv rendelhető!2013-10-23
    Katrina-konteók2013-10-11
    A denveri repülőtér2013-09-27
    Haszbara-konteók2013-08-25
    Génmódosítás-konteók2013-07-08
    Oopart, avagy tárgyak rosszkor, rossz helyen?2013-06-14
    Konteónak indult…2013-06-09
    Az X bolygó2013-04-27
    Ókori dodekaéderek (rövidposzt)2013-04-03
    Náci repülő csészealjak2013-03-22
    D. B. Cooper története2013-02-19
    Egy pápa lemondása2013-02-11
    A Sunstein-Vermeule – algoritmus2013-01-23
    Eltűntek2013-01-18
    Könyvajánló – Szoftverfrissítés 1.02012-12-13
    Anjikuni-rejtély2012-12-11
    Szent Malakiás próféciái2012-12-03
    Jövőbelátás-konteók2012-11-21
    Chomsky-tízparancsolat2012-11-06
    Mátrix-konteók2012-10-28
    Elbert János halála2012-10-19
    Bohemian Grove2012-09-26
    Robert Maxwell élete és halála2012-08-28
    A Zelnik-ügy – reloaded!2012-08-05
    Kazbegi dinók (rövidposzt)2012-07-20
    A Zsanett-ügy (18+)2012-07-10
    Alternatív Bermuda-háromszögek2012-07-06
    Olof Palme halála2012-05-16
    A torontói jegyzőkönyvek2012-04-21
    Phobosz-összeesküvés (rövidposzt)2012-03-22
    Jörg Haider halála2012-03-14
    Az eltűnt zászlóalj2012-03-09
    A Mary Celeste – rejtély2012-03-01
    Szcientológia-konteók2012-02-07
    Mikrohullám-konteó (rövidposzt)2011-11-12
    Népszámlálás-konteók2011-11-12
    EU-konspiráció2011-11-12
    A Djatlov-incidens2011-11-12
    Fluorid-összeesküvés2011-08-19
    Breivik-merénylet2011-07-25
    A Mikroelektronikai Vállalat – konteó2011-05-26
    Patton tábornok halála2011-05-12
    Skull & Bones2011-04-19
    Réztekercs-konspiráció2011-04-12
    AIDS-konspiráció2011-04-11
    Ajánló – kódfejtők előnyben!2011-04-09
    Moszkva és a csecsenek2011-04-08
    Gandzsa-összeesküvés2011-04-07
    A KAL-007-es járat lelövése2011-04-06
    Globális felmelegedés2011-04-05
    A móri nyolcas gyilkosság2011-04-04
    Kilenc/tizenegy2011-03-30
    A közösségi oldalak – összeesküvés2011-03-29
    Kelly doktor halála2011-03-28
    Roberto Calvi, Isten bankára2011-03-25
    Az arab világ forradalmai2011-03-23
    Martin Luther King halála2011-03-22
    Hajsza az örökmozgó és egy másféle energia után2011-03-21
    Castro és a CIA (átirányítás)2011-03-18
    A USS Liberty megtámadása2011-03-17
    Jézus-összeesküvés2011-03-16
    Ajánló – linkek2011-03-15
    HAARP-összeesküvés2011-03-14
    Chico halála2011-03-11
    JFK – 2.02011-03-10
    JFK – 1.02011-03-10
    Nőellenes világösszeesküvés2011-03-08
    Atomkonspiráció (átirányítás)2011-03-07
    Hasfelmetsző Jack – dosszié2011-03-07
    Gagarin-konteók2011-03-04
    Cigánygyilkosságok2011-03-04
    Robert F. Kennedy meggyilkolása2011-03-03
    Vérvád-konspiráció2011-03-03
    A Council on Foreign Relations2011-03-02
    A szmolenszki katasztrófa2011-03-02
    Atlantisz-konteók2011-03-01
    Nagy német adókonteó2011-02-28
    Illuminátusok2011-02-28
    Ajánló – filmek2011-02-26
    Az Elvis-legenda2011-02-25
    Tunguzka-rejtély2011-02-24
    Nikola Tesla 2.02011-02-23
    Nikola Tesla 1.02011-02-23
    Robbanás Port Chicagóban2011-02-22
    A Fenyő-gyilkosság2011-02-22
    Rákgyógyszer-konteók2011-02-21
    A főtitkár halála2011-02-21
    Nácik aranya2011-02-19
    ODESSA2011-02-18
    A romániai “forradalom”2011-02-18
    Templomosok2011-02-17
    A TWA-800 járat lezuhanása2011-02-16
    WikiLeaks-konteók2011-02-15
    A Voynich-kézirat2011-02-15
    Mormon-összeesküvés – újratöltve!2011-02-14
    Mormon-összeesküvés2011-02-14
    Szabadkőművesek 2.02011-02-13
    Szabadkőművesek 1.02011-02-13
    Bilderberg-konteók2011-02-13
    Men in Black2011-02-12
    UFO-konspiráció2011-02-11
    Jim Morrison halála2011-02-11
    Rejtélyes helyek, titkos bázisok2011-02-10
    Roswell és az M-122011-02-09
    Bermuda-háromszög2011-02-09
    Antarktisz-összeesküvés2011-02-09
    Pearl Harbor – dosszié2011-02-08
    Népek Temploma2011-02-08
    Egy pápa halála2011-02-08
    A MA-240-es járat tragédiája2011-02-07
    A “tökéletes katona”-projekt2011-02-07
    A Kurszk elsüllyedése2011-02-06
    A Litvinyenko-gyilkosság2011-02-06
    Beatles-konteók2011-02-05
    John Lennon halála2011-02-05
    Philadelphia-kísérlet2011-02-04
    Diana hercegnő halála 2.02011-02-03
    Diana hercegnő halála 1.02011-02-03
    A Seuso, a Habsburgok és egy lord – kiegészítő konteó2011-02-02
    A Seuso-ügy2011-02-02
    Titanic-sztori2011-02-01
    Holdraszállás-konteók2011-01-31
    Marilyn Monroe halála2011-01-30

    Innen jöttök