2016-02-26–17:00

Hindenburg-konteók

hindnyitMinden, repüléstörténettel foglalkozó dokumentumfilm és/vagy összefoglaló cikk azzal a bombasztikus megállapítással kezdődik, hogy az ember ősi vágya, hogy a madarakhoz, a denevérekhez és az azonosítatlan repülő tárgyakhoz hasonlóan a levegőbe emelkedve nézhessen körül szűkebb vagy tágabb környezetében. Mivel mi közmondásosan utáljuk a közhelyeket, ezt az előző kijelentést vegyétek semmisnek, az viszont tény, hogy a konteósok mindig is érdeklődve szemlélték azokat az eseteket, amikor egy, repülésre kitalált szerkezet (a gravitációnak és egyéb fizikai törvényeknek engedelmeskedve) egyszer csak beint a konstruktőrnek és ahelyett, hogy folytatná az útját, fogja magát és lezuhan.

Ma posztunkban a 79 évvel ezelőtti Hindenburg-katasztrófán elmélkedünk egy verset.

Hogy ne a dolgok közepébe csapjunk dulván, adjunk egy kicsit a tudományos ismeretterjesztésnek és röviden tekintsük át a léghajók történetét a kezdetektől a Hindenburgig.

1.) Történeti visszatekintés


ferdAz ember ősi vágya, hogy a madarakhoz, a denevérekhez és az azonosítatlan repülő tárgyakhoz hasonlóan a levegőbe emelkedve nézhessen körül szűkebb vagy tágabb környezetében. Nem foglalkozunk itt Daidalosszal és Ikarosszal, a kínai próbálkozásokkal, nagyvonalúan hanyagoljuk az irányíthatatlan, szélfútta léggömbök izgalmas történetét, s bármennyire is hálás téma lenne, a Montgolfier fivérekről se szeretnénk beszélni, úgyhogy vigyázó szemeinket a huszadik század elejére, azon belül is Németországra vetjük, ahol egy talpraesett württembergi mérnök 1898-ban a stuttgarti szabadalmi hivatalnál bejegyezteti a magyar Schwartz Dávid özvegyétől megvásárolt terveket is felhasználó merevtestű léghajó ötletét. Zeppelin grófnak (itt jobbra) ez régi mániája volt: először postai, később személyszállítási célokra szánta, de mivel mégiscsak egy német emberről beszélünk, a katonai felhasználás lehetősége is beúszott a képbe (már csak azért is, mert a császári hadsereg obsitos altábornagya volt).

Ferdinánd barátunk legelső szerkezete (az LZ-1, itt alul) már 1900-ban átrepül néhányszor a Boden-tó felett, de a repülőgépek tömeges felbukkanásával a kormányozható léghajók iránti kormányzati érdeklődés megcsappan. A ’14-ben kitört háborúban persze alkalmazták őket LZ1(főleg megfigyelési célokra, elvégre nem volt olyan hangos, mint egy Fokker, igaz, jóval lassabb volt annál), s a gróf tiszteletére zeppelinnek nevezett járművekből hajtották végre a hadtörténelem első, polgári célpontok elleni bombázását is, valahol Kelet-Angliában, 1915. januárjában.

A világháborút követően a vesztes Németország számos tockost kapott az antanthatalmaktól, de mai posztunk szempontjából csak azzal foglalkozunk, melynek értelmében a Vaterland légierejét megszüntették,frhaf a repülőgépek jelentős részét pedig vagy darabokra szedték, vagy lenyúlták a nyugatiak. A léghajóra ismét odafigyelt a közvélemény, s minden érdemi tényező (lett légyen az kormányzati hugo1vagy szakmai) elkezdett ezek polgári célú felhasználására gyúrni. A feltaláló (jobb híján nevezzük így) már nem érte meg a szégyenteljes párizsi békét és az ezt szentesítő Versailles-i békeszerződést (1917-ben meghalt), de utódainak és a megkérdőjelezhetetlen német műszaki zsenialitásnak köszönhetően a zeppelinekkel elkezdődött a polgári légiszállítás máig tartó korszaka.

Egy léghajókról szóló posztban nem hagyhatjuk említés nélkül Zeppelin gróf szakmai (és eszmei) utódját, az első főállású léghajóparancsnokok egyikét, a Zeppelin-művek későbbi főmérnökét és vezérigazgatóját, a léghajózás egyik ikonikus alakját, dr. Hugo Eckenert, akiről valamivel később is szó esik majd. Ő folytatja mindazt, amit Ferdinánd elkezdett, s a húszas évek közepére ő farag igazán világhírű, menő céget a friedrichshafeni vállalatból.

2.) Az LZ-127 (Graf Zeppelin)

1928. szeptember 28-án emelkedik a levegőbe a cakkpakk kétmillió birodalmi márkába került Graf Zeppelin, az első olyan merevszerkezetű léghajó, amelyet kifejezetten interkontinentális grzepjáratnak szántak; eredetileg Spanyolország és Argentína között kellett volna postajáratként működnie, de aztán megmaradt főként német-amerikai relációban személy- és csomagszállítónak.

Tudjátok, hogy imádom összehasonlítani a történelmi árfolyamokat és vásárlóerőket. Nos, most sem kell csalódnotok. Az 1924-ben bevezetett ℛℳ elég erős fizetőeszköz volt, körülbelül 4 márka ért egy korabeli dollárt, ami (szintén nagyjából) tizenkét mai dollár vásárlóerejével ér fel. Még mielőtt elveszítenétek a fonalat, foglaljuk össze: egy 1924-es birodalmi márkáért kábé annyi terméket lehetett kapni, mint ma úgy 3 – 3,5 dollárért. Tovább zsonglőrködve a számokkal: a kétmillió akkori Reichsmark tehát hat-hét millió mai dollárnak felel meg, vagyis (nagyvonalúan forintosítva) 1,8 milliárd forintnak. A Graf Zeppelin pontosan annyiba fájt tehát, mint a Mészáros és Mészáros Kft. 2014-es osztaléka.

Ehhez csak annyit, hogy innen is látszik, milyen élhetetlenek voltak ezek a németek, nem csoda, hogy elvesztetteklop két világháborút. Gondoljátok végig, mennyibe kerülne egy ilyen léghajó a 21. századi Magyarországon, pláne, ha közbeszerzést írnának ki rá.

De ne politizáljunk, menjünk tovább.

Az LZ-217 kilenc évig szolgálta a német (és a Németországba látogató külföldi) utazóközönséget. Közel hatszáz útja volt (ebből 144-szer repülte át az óceánt), ezalatt másfél millió kilométert tett meg, Európán és az USA-n kívül járt Brazíliában, Japánban, Oroszországban és Egyiptomban is. 1929 márciusában még Kaposvár fölött is átrepült, amikor az egyik kis-ázsiai útjáról hazafelé tartott, 1931 tavaszán pedig Budapestre is zepbudellátogatott, fedélzetén a Svájcból hazatérő Karinthy Frigyessel. A Graf Zeppelint a Hindenburg 1937-es katasztrófája után, három évnyi tétlenséget követően 1940-ben szerelték szét és alumíniumvázát harci repülőgépek gyártásához használták fel.

Most megkérdezhetitek, hogy jó-jó, de mit keres a Hindenburgról szóló posztban a Graf Zeppelin? Nos, csak azt akartam ezzel a rövid ponttal demonstrálni, hogy a Hindenburgnak volt méltó előzménye (több is), és hogy bőven megvolt a műszaki tudás ahhoz, hogy egy ilyen szerkezetet megfelelően karbantartsanak és üzemeltessenek.

3.) Az LZ-129 (a Hindenburg maga)

Főszereplőnket 1931-ben kezdték el építeni (vagy összeszerelni?) Friedrichshafen mellett a Luftschiffbau Zeppelin óriási csarnokaiban. Egy zeppelin valamivel mégiscsak komplexebb szerkezet, mint mondjuk egy hintaló, úgyhogy ne csodálkozzunk azon, hogy Graf_Hindennégy és fél évbe telik, amíg 1936 tavaszán megteszi háromórás első próbaútját. Ekkor már a nácik vannak hatalmon, s Goebbels (aki a propagandaminisztérium kasszájából csengeti ki a bekerülési költségek jelentős részét, mert a Göring által vezetett légügyi hatóságok nem lelkesedtek az ötletért), szóval Goebbels megérzi a dolog PR-értékét, s nyolcvan újságírót jelöl ki az első nyilvános úton történő részvételre. Hugo Eckener amúgy nincs túl oda a horogkeresztes társaságért, az se nagyon tetszik neki, hogy a léghajóból az adolfi rendszer diadalmas szimbólumát akarják kifaragni, de nyíltan nem tiltakozik.Zep_boeing Azt viszont sikerül elérnie, hogy a vadiúj szerkezetet nem Hitlerről nevezik el (ahogyan azt a propagandaminiszter szerette volna), hanem Paul von Hindenburg tábornagyról, Németország másfél évvel korábban elhunyt, hatalmas tiszteletnek és népszerűségnek örvendő köztársasági elnökéről. Később Eckenerből persona non grata lesz a német sajtóban, mert nem támogatta az úgynevezett Deutschlandfahrt-ot, vagyis azt, hogy a Hindenburgot felhasználják a Hitler által kezdeményezett népszavazás népszerűsítésére, melynek tétje Németország újrafelfegyverzése volt.

Tudom, hogy mi, férfiak azzal áltatjuk magunkat, hogy nem a méret számít, de mielőtt továbbmennénk, egy kis keretes részben elétek tárom a Hindenburg számszerűsíthető paramétereit. Aki genetikailag irtózik a számoktól, az ugorja át ezt a részt és elégedjen meg annyival, hogy az LZ-129 a valaha létezett legnagyobb, emberi kéz által alkotott objektum volt, amely (legalábbis az emberiség általunk ismert, hivatalos történelmében) a levegőbe emelkedett.

Hossza: 245 méter
Átmérője: 41 méter
Legnagyobb magassága (a faroknál): 44 méter
Térfogata: 200 ezer köbméter
Legnagyobb sebessége: 135 km/óra
Utazósebessége: 110-120 km/óra
Utazómagasság: 200-250 méter, de szükség esetén ennek tízszereséig is fel tudott emelkedni
Legénység: 50-52 fő (40 fő műszaki személyzet, 10-12 fő utaskísérő, szakács és pincér)
Utasok: 50 utasfülke (1936-ben), 72 utasfülke (1937-ben)
Teljes tömeg: 230 ezer kiló
Hajtómű: négy darab, egyenként 1320 lóerős Daimler-Benz DB-602-es motor
Üzemanyag-fogyasztás: óránként 120-130 liter dízelolaj (kilométerenként és átlagosan nagyjából egy liter), ha működtek a motorok és nem a szél vitte

1936-ban a Hindenburg 17 transzatlanti átkelést tud le, tízet az USA-ba és hetet Brazíliába, de kétszer bekukkant Anglia fölé is. Ebben az évben összesen 300 ezer kilométert tesz meg, mialatt 2800 utast és 160 tonna rakományt (főleg postai küldeményeket) szállít a célállomások között. ebédlőEgy egyirányú jegy 1800 birodalmi márkába került, vagyis nagyjából annyiba, amennyit egy átlagos német munkás egy év alatt keresett, például a Zeppelin-művekben. Innen is láthatjuk, hogy léghajózni nem kifejezetten a kor panelprolijainak szabadidős tevékenysége volt. Összehasonlításként: egy Európa-USA hajójegy harmadosztályon 400 RM-be került (az első osztályú 650 RM-be) és 5-6 napba telt az átkelés, aminél a zeppelin csak RM1000kétszer tudott gyorsabb lenni (60-80 óra), viszont háromszor annyiba került. Igaz, ez utóbbin kristálypohárból ihattál nemes borokat és nem érezted az ismeretlen szomszéd lábszagát, viszont állítólag olyan csendes volt, hogy a nyitott ablakú gondolában tisztán lehetett hallani a tehenek kolompjának hangját, amikor legelők fölött suhantak el.

4.) Az utolsó út

1937 május harmadika, hétfő, helyi idő szerint este negyed nyolc. A Hindenburg a frankfurti reptérről indul, célállomása az amerikai haditengerészet légierejének (igen, ilyen útvonalis volt a US Air Force 1947-es, külön haderőnemként történő megalakulásáig) Lakehurst támaszpontja New Jersey partjainál, kábé 50 km-re délre New Yorktól. A jegyüzérek nem csináltak valami nagy üzletet, hiszen a hetvenkét utashelyből csak harminchat foglalt, de a szokásos legénység mellett további huszonegy fő műszakiMax tanonc is a fedélzeten van, akiknek ez az első alkalmuk, hogy élesben kipróbálják az iskolapadban és a tanműhelyben elsajátított ismereteik szakszerűségét. A cég azért nem aggódik, hiszen a visszaútra minden jegy elkelt: számos amerikai híresség a léghajóval szeretne Európába (konkrétan Londonba) utazni, hogy közelről is megtekintse a május 12-re ütemezett koronázási ünnepségeket; VI. György ekkor lép majd hivatalosan az Egyesült Királyság trónjára, noha már hat hónapja uralkodik, de ez most mellékszál, csak villogtam egy kicsit.

Szóval minden rendben, az óceán feletti átkelés zökkenőmentes, s három nappal később, május hatodikán a reggeli órákban a semmi mással össze nem téveszthető, szivaralakú sziluett kirajzolódik a lakehursti égen. Az idő elég szeles, villámok is csapkodnak, ezért a kapitány (Max Pruss) vesz egy éles jobbkanyart és elviszi a társaságot egy New York-i sétarepülésre, hátha időközben kitisztul. Még kanyarognak egy kicsit a partok felett, ha már ott vannak, megnézik felülről Bostont is, majd este hat óra körül jön a megnyugtató hír, miszerint a viharnak vége. Mivel a léghajó máris 12 órányi késésben van (reggel hatra várták a landolást), a földön bámészkodónewyork tömegnek bejelentik, hogy a szokásokkal ellentétben nem lesz fizetett zeppelinlátogatás és csak tisztes távolból lehet szemügyre venni a műszaki csodát, messze a horgonyzóhelytől, hiszen a földetérés után azonnal el kell kezdeni a visszaútra történő felkészítést.

5.) A katasztrófa

albertNem fogok most percről percre végigmenni az eseménysoron (aki erre kíváncsi, elég sok netes oldalon talál pontos beszámolókat, sőt: korabeli kép- és hanganyagot is), elégedjünk meg most annyival, hogy egy kis ereszkedős manőverezés, vízballaszt kieresztése és hasonlókat követően 19 óra 21 perckor (amikor a zeppelin úgy hatvan méterre volt a földfelszíntől) Albert Sammt elsőtiszt utasítást ad a pányvázókötelek (ugye milyen szép szó?) leeresztésére. Normál körülmények között innen már csak 10-12 percre van szükség ahhoz, hogy a szakképzett földi és hajózó személyzet rögzítse a szerkezetet és megkezdődhessen a kiszállás. Csendes eső kezd cseperegni, de hát senki nem aggódik, a Hindenburg nem cukorból van.

Hát most másként alakult. 19.23-kor Richard Ward, a kikötés koordinálásával megbízott lakehursti illetékes egy szokatlan hullámmozgásra lesz figyelmes, ami végigfut az ötös számú hidrogéncella külső oldalán, majd mintha egy csattanást is hallana. ég1Egy perc elteltével az első lángcsóva is felcsap, amit Charles Rosendahl fregattkapitány (a bázis parancsnoka) később „gombaalakú”-nak ír le. A hidrogén nem játék (erre majd még kitérünk), a Hindenburg gyakorlatilag húsz ég2másodpercen belül lángokban áll: először a farokrész, majd amikor ez a földhöz ütődik, az orrészből is lángok csapnak fel, szemtanúk szerint a tűzcsóva 120-150 méteres is lehetett.

Az elképesztő méretű tűzvész ellenére a fedélzeten tartózkodó 97 ember közül 62-en túlélik az eseményeket; 13 utas, a legénység 22 tagja és a földi személyzetből egy fő már nem ilyen szerencsés…

6.) A hivatalos magyarázat(ok)

A történtek után azonnal elrendelt amerikai és német vizsgálatok hivatalos következtetései fedik egymást abban, hogy mindkét fél egy elektrosztatikus szikrát lát, mint a hidrogén belobbantóját.

Ami a hidrogént illeti, az imént ígértem egy kis magyarázatot. Nos, a német léghajók gáztartályait eredetileg héliummal, ezzel a kémiailag közömbös nemesgázzal akarták feltölteni, hiszen ez (normál körülmények között) nem lép reakcióba más elemekkel, tehát nem is gyúlékony. A gubanc akkor keletkezett, amikor az USA (amelyik akkoriban gyakorlatilag a hélium egyedüli előállítója és exportőre volt, legalábbis kereskedelmi mennyiségben) nem akart eladni ebből Németországnak, többek között HHea párizskörnyéki szerződésekre hivatkozva. A németek ekkor választották a hidrogént töltőanyagnak, amit azonban nem véletlenül neveztek el gyulanynak a nyelvújítóink: levegővel keveredve különösen szeret lángra lobbanni, a veszélyes koncentrációhatárok is igen tágak, a 4-től a 75-ig terjedő százalékintervallumban robbanóelegyet képez. Az, hogy nagyon gyorsan ég, talán még szerencse is volt a szerencsétlenségben: a Hindenburg mintegy negyven másodperc alatt semmisült meg úgy, hogy gyakorlatilag csak a dúraluminium váz maradt.maradvány

Tehát egy spontán elektromos szikra (amely a vihar miatti légköri elektromosságból származott) begyújtotta a vászonborítás egyik mikroszkopikus résén át szökő hidrogént.

6.1.) Alternatív természettudomány magyarázatok

Szóba került még a villámcsapás is, mint a gyulladás kiváltó oka (a széles körben elterjedt verzió hülyeség, semmiféle robbanás nem volt, csak egy intenzív és villámgyors égés), a dízelmotorok zárlatos, szikrát produkáló volta, de még a vászonborítás impregnálása, illetve festése is. Ez utóbbi teória szerint (amit nem kisebb szakember, mint a NASA egykori kutatója, a három szakirányú diplomát is magáénak tudó Addison Bain dolgozott ki) a Hindenburg gyapotvászonborításának (ezt így írják?) kezeléséhez használt vegyi anyagok között vasoxid ésboríték alumíniumalapú cellulózacetát is volt, márpedig ezek (így a szakértő) meglehetősen reaktívak és bizonyos körülmények közepette elég hőt tudnak fejleszteni ahhoz, hogy a hidrogén belobbanjon.

Volt még vagy két-három, ide tartozó technikai alverzió, amiket kéjesen ismertetnék, ha az alábbi két feltétel egyszerre teljesülne:

a.) ha ez itt nem a Konteóblog lenne, hanem a Műszaki Szemle karácsonyi melléklete;
b.) ha pontosan érteném, hogy ezek miről is szólnak.

Mivel azonban az iménti két feltétel egyike sem teljesül, a hivatalos magyarázat alternatív almagyarázatairól ennyit szerettem volna elmondani. De ha a kommentek között valamelyik mérnök-kolléga nekiáll és felvázolja mondjuk a termites vagy a mikrorepedéses részmagyarázatokat, esetleg a Szent Elmo tüzéhez kapcsolódó spekulációt, hát én nem fogok előtte keresztbefeküdni a síneken, hogy megállítsam.

7.) A konteók

Hála istennek a Hindenburg tragédiájának nem csak hivatalos, természettudományos szikársággal körvonalazott magyarázatai vannak; a korabeli (és az őket követő) konteósok gondoskodtak arról, hogy az elmúlt 79 évben a lakehursti eseményekről is tudjunk beszélgetni, ha légikatasztrófás összeesküvés-elméletekre vágyunk és a TWA-800-at, a KAL-007-et, a MA-240-et és a többieket már szétcsócsáltuk.

7.1.) A szabotázs

A főként politikai okokból szabotázselkövetett szándékos emberi károkozás, a nagyhatalmak és ezek titkosszolgálatainak fondorlatos machinációja természetesen nem maradhat ki a találgatások közül. Valljuk be, a kor geo-, katona- és biztonságpolitikai helyzetét szemügyre véve ezen verziók mindegyike gazdagon hordoz magában valószerű elemeket. És arról se feledkezzünk meg, hogy egyes források szerint amerikai újságok május első napjaiban szép számmal kaptak névtelen telefonhívásokat arról, hogy merénylet készül, de úgy tűnik, ezeket a fenyegetéseket senki nem vette komolyan. Vagy annyira elterjedtek voltak, hogy a végén már mindenki legyintett rájuk.

7.1.1.) Az amerikaiak

A harmincas évekre az USA tényleg világpolitikai tényezővé nőtte ki magát. Tisztes távolban volt ugyan az ugyancsak hasonló szerepre áhítozó hitleri Németországtól, a két ország által áhított befolyási övezetek se nagyon fedték egymást, de ettől Washingtonban még aggódva figyelték a Harmadik Birodalom erőteljes nyomulását, márpedig a zeppelinek (s ezen belül a Hindenburg, különös tekintettel a függőleges vezérsíkjain virító horogkeresztre) a náci állam megkérdőjelezhetetlen szimbólumai voltak. A gigantikus léghajók rendszeres amerikai felbukkanásának volt egy olyan hozadéka is, aminek az USA politikai és katonai döntéshozói nem nagyon örültek: egyre több amerikai csettintett elismerően, amikor a szivar alakú bályegtestek végigúsztak nagyvárosaik felett és egyre hangosabbak voltak azok a vélekedések, melyek szerint ezzel a Németországgal, amelyik ilyen technológiai bravúrokra képes, nekünk is érdemes jóban lenni. A német zeppelinek minden amerikai látogatásával ezrekkel (ha nem tízezrekkel) nőtt azon jenkik száma, akik rokonszenveztek a Vaterlanddal.

Múltjából kifolyólag Roosevelt elnök (aki a teljes első világháború alatt a haditengerészet második embere volt, de facto miniszterhelyettes) tisztában volt a dolgok alakulásának lehetséges negatív következményeivel, s azt is látta, hogy a második világháború már csak évek kérdése. Hogy ő találta-e ki a Hindenburg elleni merényletet, vagy J. Edgar Hoover FBI-igazgató, esetleg Malin Craig tábornok, aki annak idején a vezérkari főnök volt, talán már nem is lényeges, miként az se igazán, hogy időzített bombával vagy más technikai cuccal idézték elő az ominózus szikrát, ami lángra lobbantotta a 200 ezer köbméter hidrogént.iszkra

Ha már ismét szóba jött a hidrogén: egyesek szerint az amerikaiak szándékosan tagadták meg hélium eladását a németeknek, mert előre látták, hogy előbb-utóbb az ezt helyettesítő hidrogénnel bajok lesznek. A Hindenburg ugyanis nem az első léghajó volt, amelyiknek a hidrogén lett a veszte; ott volt például a francia Dixmude (1923 decemberében), vagy a brit R-101, amely hét évvel korábban (1930 októberében) szenvedett hasonló balesetet és 48 emberi életet követelt, és melynek dúralumínium-vázából a Zeppelin-gyár öt tonnát utólag meg is vásárolt a Hindenburgba történő beépítés céljából – csak hogy az ezotériát kedvelőknek is adjunk egy kis gondolkoznivalót.

7.1.2.) A britek

hugh1A britek nem felejtették el az első világháborút, s azt pedig végképp nem, hogy a német léghajók (noha komoly stratégiai károkat nem okoztak, pszichológiaiakat annál inkább) elég sokszor megbombázták az angliai városokat, Londont is beleértve. A zeppelinek (amikor transzatlanti útra indultak) gyakran Angliát is érintették, s csak a hülye nem tudta, hogy a polgári repülés örve alatt rendszeresen légifelderítést is végeztek, sok száz fényképet készítve azokról a katonai objektumokról, amelyek fölött átrepültek.

Hugh Sinclair tengernagynak, az MI6 főnökének nem kellett különösebben bemutatni a németeket, ráadásul egy évvel korábban éppen ő volt az, aki felfedezte, hogy a náci hírszerzés elkezdte a beépülést a brit titkosszolgálatba, úgyhogy túl sokat nem kellett győzködni: intézkedett a Hindenburg megsemmisítéséről, ráadásul – hogy a nyilvánvaló gyanút elterelje az Egyesült Királyságról – mindezt amerikai földön hajtotta végre. Kódolt üzenet volt ez Berlin felé, s Sir Hugh biztos lehetett benne, hogy ezt az üzenetet a Prinz Albrecht Strasse 8-as szám alatt (a német titkosszolgálatok főhadiszállásán) tökéletesen érteni fogják.

7.1.3.) A nácik

A német állam mint elkövető két al-alverzióban is felbukkant.

luftwaffeAz első szerint Göring rendelte el a szabotázst, mert így akarta végképp móresre tanítani a náciellenes Hugo Eckenert és ezáltal teljesen bekebelezni (értsd: légierős ellenőrzés alá vonni) a Luftschiffbau Zeppelint. Felhívom a figyelmet, hogy a hivatalos utaslistán három aktív Luftwaffe-tiszt is szerepelt: egy Klaus Hinkelbein nevű főhadnagy, egy Hugo Witt nevű őrnagy és egy Fritz Erdmann nevű ezredes. Hinkelbein és Witt túlélték a tüzet, s mindketten az első hajóval visszatértek Németországba, hiába kérték őket az FBI-os fiúk, hogy maradjanak még és segítsék a nyomozást. Erdmann ezredes a tűzben meghalt.

A másik magyarázat szerint a Hindenburg katasztrófáját eredetileg egyfajta casus bellinek szánták (lásd még a két évvel későbbi gleiwitzi támadást), de Hitler végül (már az események után) meggondolta magát és mégse lépte meg azt, amit két év múlva, hermann1939. szeptember 1-jén igen. A tervek szerint a németek nyomozása „kiderítette” volna, hogy lengyel zsidó szervezetek álltak a tűzeset mögött, s erre hivatkozva kezdték volna meg Lengyelország megszállását, de úgy látszik, kellett nekik még az a két év.

7.1.4.) Hitler-ellenes erők

Vannak, akik szerint a léghajót olyan németek semmisítették meg, akik a harmincas években, elsősorban a zsidótörvények következményeként menekültek spaha nácik elől Amerikába. Ezek az emberek kétségbeesetten látták, hogy új hazájukban az őket elüldöző rezsim egyre népszerűbb, a Hindenburgban pedig (nem véletlenül) ők is a gyűlölt Harmadik Birodalom egyik legnyilvánvalóbb szimbólumát vélték felfedezni. És arról se feledkezzünk meg, hogy a tragédiára Gernika bombázása (a hírhedt Rügen hadművelet) után alig tíz nappal került sor. A baszk városka elleni légitámadás számos jóérzésű embert felháborított Amerikában is és lehet, hogy valakiben elszakadt a cérna. 

Ennek a teóriának még konkrét gyanúsítottjai is vannak. Egyikük egy Joseph Späh nevű, német származású, de már Amerikában élő 32 éves cirkuszi akrobata és gumiember, aki az utasok között volt, s akiről köztudott volt, hogy gyűlöli a nácikat és szoros kapcsolatokat ápol az amerikai német náciellenes diaszpórával. Róla utólag többen feltételezték (például maga Pruss kapitány is, aki túlélte a tüzet), hogy ő helyezte el az időzített bombát a zeppelin vázán (lásd még akrobatikus képességek). Josephet (aki megúszta) az FBI alaposan kihallgatta, nyomoztak is utána, de végül nem sikerülterich olyan bizonyítékot gyűjteni, amely bíró előtt is megállt volna a lábán. Spähnek még arra is jutott ideje, hogy kézikamerájával filmezzen egy kicsit; a felvételt később a nyomozás során fel is használták.

A másik gyanúsított a legénység egyik tagja, a 26 éves Erich Spehl volt, aki szerelőként dolgozott a Hindenburgon. Az ő frankfurti barátnőjét – kommunistagyanús elemként – már többször megvegzálta a Gestapó, a tűz azon a részen ütött ki, amelyért Erich felelt. Az amerikai nyomozás nem tartotta kizártnak, hogy a végzetes szikrát egy fényképezőgép vakuizzója okozta, márpedig Erich barátunk lelkes fényképész volt, jóformán egy lépést sem tett kedvenc fotóapparátja nélkül. Spehl néhány órával a tűz után meghalt a kórházban, ő már nem tudott védekezni a vádakkal szemben.

Mindkét gyanúsítottra érvényes, hogy egyikük sem akart ennyi áldozatot, csupán a léghajót akarták felgyújtani, de a 12 órás késés betett nekik, s a tűzeset leszállás közben következett be, nem pedig akkor, amikorra tervezve volt, egy lélek sincs a környéken, s a Hindenburg kipányvázva várja az indulást. Úgy látszik, az időzítő szerkezetet már nem tudták átállítani.

7.1.5.) A szovjetek

Sztálinék szerették volna összeugrasztani a németeket az amerikaiakkal és a britekkel, hogy ezek egymással legyenek elfoglalva, miközben Moszkva a már elkerülhetetlennek látszó világháborúra történő felkészüléssel van elfoglalva. Az oroszok mindig is ledjók voltak az ilyen mocskos műveletek megszervezésében, kommunista is volt elég az USA-ban (de szakembert bármikor tudtak küldeni Oroszhonból), azonban tévedtek, hiszen a hőn áhított kenyértörésre nem került sor a nyugati hatalmak között.   

7.1.6.) A gazdasági ellenfelek

A repülőgépekkel rendelkező (főként amerikai) légitársaságok a harmincas évek közepén kezdték el a rendszeres tengerentúli járatok üzemeltetését. Eleinte postajáratokkal, majd 1935-től kezdve utasszállítással is elkezdtek foglalkozni. 1935 novemberében a PanAm elindítja az első San Francisco-Kanton kereskedelmi járatot, s innen kezdve a zeppelin a repülőgépek felvállalt ellenfele lesz a hosszújáratúpanam polgári repülés terén is. Nem is hiszem, hogy túl kéne spilázni ezt a témát: gazdaságilag talán senkinek nem jött olyan jól a Hindenburg balesete (?), mint a légitársaságoknak és a repülőgépeket gyártó cégeknek (elsősorban a Boeingnek). 1937 májusától kezdve az utazóközönség hallani se akart többé a léghajókról, s inkább a repülőgépeket választotta.

7.2.) Tesla

A jó öreg Tesla sem maradhatott ki a jóból. A feketeöves konteósok szerint Nikola barátunk egy ionágyút fabrikált (emlékszünk még a Wardenclyffe-toronyra és az ottani kísérleteire?), amit célzottan és élesben a Hindenburgon próbált ki.NiTes Hogy ezt az amerikai kormány (hadsereg?) jóváhagyásával tette, vagy teljesen partizánakció volt, nos, erről is megoszlanak a vélemények, mindenesetre tény, hogy Tesla kolléga nagyon nem szerette a nácikat.

7.3.) Az öngyilkosságluger

Az amerikai nyomozók a léghajó roncsai között egy Luger gyártmányú pisztolyt találtak, melynek tárából hiányzott egy lőszer. Innen származik az az alkonteó, hogy az utasok közül valaki, esetleg a legénység egyik tagja a leszálláskor öngyilkosságot követett el (vagy akart elkövetni), s a lövés okozta a szikrát, ami begyújtotta a hidrogént.


Konteo3_bori.inddA Hindenburgról is számtalan helyen olvashattok, ha böngészésre adjátok a fejeteket (amit személy szerint én csak bátorítani tudok). Ha vannak további háttérinformációid, amelyek szerinted érdekelhetik a közösségünket, kommenteld be őket. A szavazás után (négy lehetőségre voksolhatsz) tiéd a pálya.

Ápdét: jelen poszt kibővített verzióját elolvashatod a 2016. december 2-án a könyvesboltokba kerülő Konteó3-ban, további 29 válogatott összeesküvés-elmélettel és egy elméleti összefoglalóval együtt.

 

Kategória: EgyébCímkék: , , , , , ,

58 hozzászólás

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

 58. rdos — 2016-08-18 09:35 

Visszajönnek a léghajók?

http://hvg.hu/tudomany/20160818_airlander_10_leghajo_elso_repules_video?s=hk

Videó: néhány órája felszállt a világ legnagyobb repülő járműve

A múlt hétre tervezték, végül most jött össze a 92 méter hosszú Airlander 10 léghajó első repülése.

 57. djangyu — 2016-04-10 22:47 

azt nem tudom, mások is szóvá tették-e, de mai a napig van US Naval Air Force, lásd a repülőgép-hordozók stb. akkoriban az army air force volt, ez bált ketté army és air force-á.

 56. slashy — 2016-03-28 19:37 

Gratula Tiboru, nagyon jó poszt, körbejártad becsülettel, mint macsek a már menekülésre
képtelen egeret! 🙂 (nem személyeskedés, nagyon kedvelem az írásaid, őszintén!)

Konteó ebben az esetben nálam annyi, miért nem hélium, miért hidrogén. Tudjuk, USA.
Hidrogént könnyű előállítani, csak víz kel, meg némi egyenáram. Olcsóbb.
Sokat olvastam régen erről, több jó szakember elmondta, hogy igazándiból nem
kellett senkinek sem hozzá tenni, várható volt a katasztrófa!

Mint villamos ember mondom a következőket:

adott egy nagy felületű tárgy – nagyon nagy kapacitás az elektronok szempontjából+sehova
se tudnak elmenni folyamatosan! (földelés, gondolom a léghajók nem húznak maguk után valami elektromosan vezető anyagot, mondjuk ami a földig leér! 😀 ) Ez a kondenzátor!

mindenféle energiából (mozgási, surlódási…) töltéskülönbség jön létre, szóval lesznek a plusszosok és minuszosok. (ilyen a villám is, csak az sokkal nagyobb mennyiségben.)

vihar utáni környezetben kezdik kipányvázni a léghajót, párás a levegő! (párás levegő
(90% pára egy eső után) átütési szilárdsága akár tizede a száraz levegőnek (max. 30%)

ha jól emlékszem elég 10% hidrogén a levegőnkben (nem biztos, javítsatok, így tanul az ember), az már gyullad már egy gyufától!
egy icipici elektromos szikra hömérséklete is sokszorasa az égő (fa, szén) anyagnak.

szóval, lekötés közben a kötélhez elektromos ívet húz a párás levegőn keresztül a kondenzátorként viselkedő léghajó, szivárgó hidrogént talált és bumm, kb. pár
másodperc alatt elégett a hidrogén, utána csak a gyúlékony anyagok égtek, amit
a hidrogén+oxigén kombó heves reakciója lángra tudott gyújtani.

korabeli felvételeken látszik is a hirtelen reakció, lángok fölfelé törték, pukkant
egy nagyot, ezért durranógáz a neve! és ezért élték sokan túl, szerencsére!

Egyébként meg Kellemes Húsvét estét minden konteozónak, remélem sok-sok piros
tojás lett! 😀

 55. kaffer — 2016-03-18 00:58 

Érdekes poszt és nem utolsósorban megtudtam hogy mennyi volt a Mészárosék tavalyi osztaléka 🙂
Bár lehetett szabotázs, de a hélium-hidrogén csere után jó eséllyel a baleset játszik, szerintem.

 54. blackcat666 — 2016-03-16 12:07 

@adani:
A termit (vasoxid-aluminiumpor keverék) valóban igen magas hőmérsekletet produkál, HA meggyullad.
DE: ehhez megfelelő arányú keverék és finom eloszlású aluminiumpor/vasoxid (és nem alu-váz)kell.
Továbbá: a begyújtásához is magas hőfok szükséges, pl egy közönséges gyufával nem lehet begyujtani.
A heves égéshez éppen elég volt a rendkivül gyúlékony hidrogéngáz-töltet.
Az már kérdés, hogy ez baleset vagy merénylet következtében kapott-e lángra?

 53. sunike — 2016-03-15 15:58 

“Hindenburg gyapotvászonborításának (ezt így írják?)”
Azt nem tudom ,hogy írják de gyapotvászon az nincs.
A gyapot növényről szüretelt kis szőrpamacsokról miután letépik a magokat akkor már pamut.Szóval pamutvászon na az már létezik.
Köszönöm az újabb knteót .

 52. francesco dott — 2016-03-12 22:06 

Igen jóra sikeredett a poszt. Különösen érdekesek a kommentekben fellelhető linkek is a korabeli dokumentumokkal. De kevesen tudják, hogy egy valódi Zeppelin épen maradt eredeti gondolájába ma is be lehet menni! Párizsban, a Le Bourget repülőmúzeumban van kiállítva. Mivel a Konteóblogra nem lehet képet tenni és esetleg érdekel valakit, íme pár eredeti felvétel amelyet pár éve a helyszínen készítettünk és a Konteó Fb. oldalára tettem őket:

A képen az eredeti gondola fölött a léghajó kicsinyített makettje látszik:
https://scontent-mxp1-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xtl1/v/t1.0-9/12805777_10201396867159116_7698189647516272058_n.jpg?oh=1f02b418f40f54297b122da53251fe3c&oe=5754252A

Egy fedélzeti géppuska, csak úgy kikönyököltetve a nyitott ablakon:
https://scontent-mxp1-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xlf1/v/t1.0-9/12805748_10201396874719305_8356469931400399457_n.jpg?oh=6f7744859a76f97cb52da9e539fb4e3a&oe=578A867F

Itt a gondola hátsó felében lévő gépek is kivehetőek:
https://scontent-mxp1-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xla1/v/t1.0-9/1923440_10201396876959361_578576344748671481_n.jpg?oh=41fa97a4952abe53671b6a0a0aa5dc18&oe=579863A3

A gondola eleje:
https://scontent-mxp1-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xtl1/v/t1.0-9/1937211_10201396878879409_3968575245495522314_n.jpg?oh=f315a595d26ff323c148b7c08475349f&oe=579581B5

A magyarázó szöveg szerint az Első Világháborút követő hadikártérítés tételei közt az is szerepelt, hogy Németország néhány ilyen léghajót is le kellett gyártson a francia félnek. Miután korszerűtlenné váltak, szétszerelték őket, de egynek a gondoláit meghagyták az utókornak, így azok ma is láthatóak.

 51. adani — 2016-03-11 22:34 

Asszem a Mythbusters is vizsgált egy elméletet, miszerint, az alu váz és a maga a burkolat vasoxid volta miután berobbant termit elegyet képezhetett, mert ehhez lehettek megfelelő arányok, termit pedig ugye valóban vas és alumínium keveréke, ami intenzíven és magas hőfokon ég, pl. vasúti sínek hegesztésére szokták használni. Ez magyarázhatja a gyors megsemmisülést és asszem ott is az jött ki ,hogy lehetséges, hogy ez történt, de nem bizonyítható.

 50. gigabursch — 2016-03-11 18:49 

17. @tiboru:
Vagy csak az írógép karakterkészlete.
Ekkoriban még szó se volt UTF-ről.

 49. tiboru — 2016-03-03 09:25 

@Deak Tamas:

Köszönöm!

 47. tiboru — 2016-03-01 11:59 

@Deak Tamas:

Hát nagyon tudnék örülni minden ilyen képnek és információnak 🙂

 46. Deak Tamas — 2016-03-01 11:41 

@tiboru: Szívesen 🙂 egyébként állítólag fotósorozat is van erről (márhogy sajna nem a dédpapimé).
Nem tudom melyik híres fotós kezdte gyerekként ezzel a képpel, ha gondolod, bányászom utána.

 45. ahmet — 2016-03-01 09:33 

@rammjaeger:
Nem feltétlenül a realitások számítanak, hanem hogy mi van a döntéshozók fejében.

 44. tiboru — 2016-03-01 07:50 

@Deak Tamas:

Jé, erről nem is tudtam, köszönöm az infót!

 43. gigabursch — 2016-03-01 07:38 

Szerintem természettudományosan igazolható katasztrófa volt, de ami igazán meglepett, hogy mennyi összeesküvés elmélet volt már akkoriban és hogy ezeket – részben – hogyan generálhatták, de vajon kik?

 42. rammjaeger — 2016-02-29 18:34 

@ahmet:

Mondjuk a ’30-as évek elején marha nagy esély volt ám arra, hogy bárki, bárhol léghajókat vet be katonai céllal.

 41. ahmet — 2016-02-29 17:11 

@kispusi89:
Ahogy nézem, a legnagyobb előnye a hidrogénnek az, hogy olcsó, ki lehet engedni a ballonokból, ha arra van szükség. A héliumnál meg az üzemanyag fogyás miatti súlycsökkenést nem gazdaságos így kompenzálni, mert a cég gatyája rámegy.
Másrészt azt hiszem, hogy ha egy ballon hidrogénnel van töltve akkor már ott a kockázata a tűznek. Pláne, ha a hidrogént kieregetik, hogy csökkentsék a magasságot.

Valószínűleg az amerikaiak azért nem adtak héliumot a németeknek, mert háborús célokra tervezett léghajót muszáj héliummal tölteni a fenti okokból. 🙂

 40. kispusi89 — 2016-02-29 16:25 

@ahmet: Igazad van, nem volt teljesen végiggondolt amit írtam. A belinkelt cikkben ugye azt hozzák ki, hogy 25 tonnával kisebb a felhajtóerő hélium alkamazása esetén. Az út megtételéhez a hajó 59 tonna üzemanyagot, és közel 8 tonna ballasztot vitt. Tehát 20 tonnával kevesebb üzemanyaggal, és 5 tonnával kevesebb ballaszttal ugyanott vagyunk, más kérdés hogy ebben az esetben hogy alakul a hajó hatótávolsága. Lehetséges, hogy kisebb sebeséggel haladva meg tudott volna ennyi üzemanyagot spórolni az átkeléshez. Illetve wikipedia itt azt írja, hogy dupla gáz kamrák lettek volna, aminek a belsejében van hidrogén a külsejében hélium. ( https://en.wikipedia.org/wiki/LZ_129_Hindenburg#Use_of_hydrogen_instead_of_helium )
Ebben az esetben nem is lett volna ekkora mértékű a felhajtóerő csökkenés.

 39. Deak Tamas — 2016-02-29 14:31 

1919. augusztus 21-én Temesvár felett robbant fel egy Zeppelin amit szegény nagyapám meg dédapám végig is nézett.

 38. untermensch4 — 2016-02-29 12:33 

Mintegy mellékesen, a “1937 májusától kezdve az utazóközönség hallani se akart többé a léghajókról, s inkább a repülőgépeket választotta” dolog annyira túl lett volna hogy tetszőleges megkérdezettnek mi lesz az elsődleges reakciója ha léghajó kerül szóba (miután sikerül tisztázni hogy nem a vihargyújtós kosarakról hanem a “ceppelinekről” van szó)? Na mi jut eszébe az embereknek? “Az nem jó mer’ kigyullad.” És ez a homály nem csökken akkor se ha sikerül tisztázni a hidrogén és a hélium közötti különbségeket. Akkor se ha igazából már tisztában volt az illető a két gáz tulajdonságaival.
Valami számomra rejtélyes okból úgy tűnik hogy kötelező hinni a léghajók gyúlékonyságában, és nincs de.

 37. warr — 2016-02-29 10:13 

Egyetértek a szavazás állásával, szerintem sem volt itt semmi külön beavatkozás, kábé minden adott volt a katasztrófához, maga a szerkezet, a viharos idő, a tervezettnél 12 órával hosszabb léghajókázás…

Ha azt venném, hogy teszemazt máciellenes összeesküvők szabotáltak, szerintem abban az esetben is megrázóbb lett volna a rezsim számára egy hazai pályán bekövetkező katasztrófa, szóval szerintem több értelme lett volna egy német reptéren/kikötőben hazavágni a Hindenburgot. Persze amerikai földön csinálva talán nagyobb nemzetközi visszhangra lehetett számítani, szóval végülis a fene tudja…

Az öngyilkos meg Tesla-féle verziókat elvetném, semennyire sem reális.
Szovjetek szintén, nem látom sok értelmét.

 36. grossartigli — 2016-02-29 09:13 

Nos, régebben láttam egy dokumentumfilmet arról, hogy egy Harrison Ford nevű pasi az amerikai kormány megbízásából lövöldözött a léghajó belsejében.

 35. francesco dott — 2016-02-28 16:43 

@komojtalan: Bizony. Regebben meg lattam, hogy meroszonda hordozo ballonokat milyen ovatosan es mergesen toltottek fel hidrogennel, kint a szabadban, es atkoztak a rendszert, hogy nem utal ki heliumot. Ma a jellegzetes, a micsodàjuknàl fogva madzagra kotott vasari lufilovacskakat is heliummal toltve adjak a gyerekek kezebe, eleg viccesek 😀 Mi is a lelogatas ellentete? Felfittyesztes? 😀

 34. francesco dott — 2016-02-28 16:36 

@stockton: Erdekes kep, a leghajo elott a kisero UFO lathato, vagy a kepernyo koszos a III. Belosztalyon? 😀

 33. francesco dott — 2016-02-28 16:32 

@komojtalan: Legyen komoj! Mar hogyne lehetett volna a MOSZAD, bosszubol a bajuszos ellen? Elvegre megvolt a lehetoseguk a beavatkozasra. Ajanlott irodalom: Sid Hurwich idogepe, Konteoblog. Bocs, nem tudtam kihagyni 😀

 32. francesco dott — 2016-02-28 16:29 

@tiboru: Koszonom a pontos valaszt, ez igy tenyleg erdekes kerdeseket is felvet. Gondolom az USA szervei rendesen megneztek azt a Lugert, es mar az is meger egy konteot, hogy miert nem mondtak meg, lottek vele vagy nem?

 31. piszkosfredakapitany — 2016-02-28 12:31 

Üdv! A bombás történetről nem is olyan rég készült egy film is, méghozzá ez: http://www.betafilm.com/hindenburg
Szerintem érdekesre sikerült, a német-amerikai szálat boncolgatja, többek között a héliumos történettel, és persze csúnya gonosz nácikok is vannak benne szép számmal.

 30. komojtalan — 2016-02-28 12:02 

@outatime: Egy igazi konteó nem lehet Moszad nélkül, én őket sem zárnám ki :-). Igaz még Izrael sem volt, de ki tudja?

Sajnos ez is egy olyan konteó ami nem konteó, ettől függetlenül megérte megírni. Murphy törvénye már akkoriban is élt, ami megtörténhet meg is fog történni. Nyilván nem volt olyan magas szinten a tudomány mint ma, de tulajdonképp bűncselekmény volt ezt a léghajót repülni engedni és csak idő kérdése volt mikor történik katasztrófa. Ha esetleg segített is neki valaki, akkor is már a megépítés pillanatában eldőlt a sorsa. Azt az egyet nem zárnám ki hogy az amerikaiak direkt nem adtak el héliumot, mert számítottak rá hogy hidrogénnel nem sokáig fog repülni, de visszatértünk az eredethez: Nem szabadott volna megépíteni hidrogén üzemmóddal.

 29. meggymag — 2016-02-28 01:10 

@404notfound:

Ez igaz, de kétlem, hogy akkoriban kissebb macerával le lehetett volna úgy löni a légi hajót, hogy titokban maradjon a tettes. Meg hova ejti le azt a behemótot?
De így vagy egyszerüen mégis szerencsétlenség volt, vagy nem nyilvános a titok.

Ha mozit csinálnál belöle akkor nincs probléma, úgy vezeted le a biznisszt, ahogy akarod. Kérdés, hogyha valakinek nem tetszik a változatod, tiltakozhat-e?

 28. meggymag — 2016-02-28 00:45 

@tiboru:

Nálunk is használatos az “egy verset” kifejezés, ugyanolyan értelemben.
“szaladtam egy verset”, például.
Nagy kedvvel, mert szép és fordulatos kifejezés.

Változata „a versnyit“. Nem állom meg, ideírom:

„Az öreg varjú káromkodva felrebbent az útlezáró sorompóról. Még egy versnyit sem gunnyasztott a rúdon, mikor hirtelen …“

írja Kovács András:
http://epa.oszk.hu/00000/00012/00021/kovacs.htm
„……………………………………………..
Isten tudja: nem ért semmit
Hallgat inkább még egy versnyit…“

 27. 404notfound — 2016-02-27 22:42 

Nekem a szovjet vonal tetszik a legjobban, abból lehetne a legjobb mozit csinálni, valaki hozzon egy producert 🙂 Sztálin fejével gondolkodva teljesen logikus, hogy ettől a jenkik meg a németek megorrolnak egymásra.
De a három német katonatiszt mit keresett a hajón? Luxusnyaraltak a zsoldjukból? Vagy amúgy volt pár talicskányi pénzük? Vagy családi összefogás? A Luger nem lehetett az egyiküké, mint szolgálati? Simán elmehettek, összegyűlt a szabijuk?
Ha 200-250 méteres utazómagasságban közlekedett a hajó, nem lett volna lényegesen egyszerűbb valamikor útközben belelőni? Különösebben célozni sem kellett volna hozzá, rengeteg az ismétlési lehetőség, volt már gyújtólövedék… Ehhez képest időzített bomba fabrikálása, feljuttatása, rögzítése, ultramacera.

 26. ahmet — 2016-02-27 17:02 

Ha valaki felgyújtotta, akkor az a konkurencia. Amit olvastam a He vs. H-ről, az alapján a He léghajók labdába se rúghattak a H léghajókkal szemben (eltekintve a gyúlékonyságtól). Maradt a repülő a H léghajóval szemben. Szóval be kellett mutatni, hogy a léghajó rossz. A módszer már ismert volt Tesla és Edison versengéséből, csak itt már profi volt a félelemkeltés.

 25. outatime — 2016-02-27 16:36 

Egy ilyen mernoki csoda sokaknak szemet szurhatott akkor. Szivfajdalmam, hogy a Moszad nem lehetett!! : D

Baleset? Kizart. Egy nemet mernok ne tud olyat tervezni ( foleg akkor! ) ami ne a tervezett elettartamat huszorossan meghalado hasznalatot birjon ki. Lasd Kohl “eldobhato” borotvak a Wermachtnak – a kakasdi svabok azt hasznaltak meg gyerekkoromban is.

Legvaloszinubb a konkurens legitarsasagok bunossege, a penz mindig egy nagyon jo indok gaztettekre.

Amugy nagyon nagy elmeny lehetett par szaz meterre a fold felett hangtalanul sunanni!!!

 24. ahmet — 2016-02-27 15:57 

@ahmet:
de

 23. ahmet — 2016-02-27 15:57 

Korábban lejjebb tekertem volna…

Konkrétan (remélem a táblázat nem esik szét):
LZ-129 Hindenburg

The following chart illustrates the dramatic reduction in payload between helium and hydrogen by comparing the actual payload from a Hindenburg flight across the South Atlantic using hydrogen with the same flight if the ship had used helium.
LZ-129 Hindenburg kg lbs

Dead weight 118,000 260,145
Crew 5,400 11,905
Provisions 3,000 6,614
Fuel 58,880 129,808
Oil 4,000 8,818
Ballast 7,950 17,527
Misc. 9,120 20,106
206,350 454,924

Gross lift/hydrogen (68lbs/1,000 cu. ft.)
215,910 476,000
Payload for passengers, mail, freight w/ hydrogen
9,560 21,076

Gross lift/helium (60lbs/1,000 cu. ft.)
190,509 420,000
Payload for passengers, mail, freight w/ helium
-15,841 -34,924

 22. ahmet — 2016-02-27 15:45 

@kispusi89:
Igen, ha egy lufiról beszélünk:

“The Effect of Helium on Airship Range and Payload

In actual use, because of physical realities and operational considerations, the use of helium can reduce an airship’s payload lift by almost half.”

http://www.airships.net/helium-hydrogen-airships

Ha valaki nem angolos: az oldalon fent van ugyanez a levezetés, pontosan ugyanazt az eredményt hozzák ki, de kiemelik, hogy:
“A hélium hatása a léghajók terhelhetőségére és hatótávolságára

Valós használatban, a fizikai realitások és a használatból következő megfontolások miatt a hélium használata felére csökkentheti a léghajó terhelhetőségét.”

Na, ez már nem annyira elhanyagolható. Ugye a hélium miatt a ballonnak 10%-kal több levegőt kéne kiszorítania ugyanakkora emelőerőhöz, de ehhez nem 10%-kal nagyobb zeppelint kellene építeni, mert a plusz térfogat is héliummal lesz kitöltve, aminek a tömege nem nulla, és a plusz térfogattal plusz alumínium szerkezet jár, ami megint plusz súly, ami plusz térfogattal ellensúlyozható. Ideális esetben a léghajót “vákuummal kéne felfújni” 🙂

 21. theodorus — 2016-02-27 14:02 

Ismét egy jó cikk! 🙂

@rdos: “Ha szerencsénk van visszatérnek a léghajók. :-)”
Ezt én is így gondolom! 🙂

http://biztonsagpiac.hu/az-oroszok-beszallnak-a-leghajok-versenyebe

http://komlomedia.hu/hir.php?hir=5906

 20. Nyomkereső — 2016-02-27 13:48 

@rdos: Talán innen ered a nácik és az UFO-k összehozása/összemosása.

 19. Nyomkereső — 2016-02-27 13:47 

@tiboru: A mi családunkban is ismert ez a szóhasználat. “Sírt egy verset” – ahogy anyám mondta, amikor gyerekként bőgtem 🙂

 18. rdos — 2016-02-27 12:57 

Kizárni természetesen nem lehet a szándékosságot, azonban szerintem az a csoda hogy eddig kibírta szivárgás és szikra nélkül. Talán nem véletlen hogy az ipar a H2 töltetű léghajókat nem alkalmazza. Felteszem a media és pont a Hindenburg közvetített katasztrófája kellett a felismerésre, veszélyes üzem ez. 🙁

Amúgy a léghajózás szerintem ma sem lenne buta ötlet, nyilván csak héliummal. Mert gondoljunk csak arra hogy itt milyen sok volt a túlélő de ha egy repinek a szárnya mondja fel a szolgálatot 200 méteren akkor mennyien élnék túl.

A héliummal az “csak” a baj, hogy az még könnyebben szökik meg hiszen az csak egyatomos szemben a H2-vel, illetve a repiknél lassabban lebeg a levegőben (teher szállításra teljesen megfelelne).

Még az átkosban a deltában láttam hogy a Zeppelin művek nem szivarka alakkal, hanem lapos UFO alakkal is kísérletezett, pl légi darunak jó, mert szintesen könnyen és precízen pozicionálható. Ha szerencsénk van visszatérnek a léghajók. 🙂

 17. tiboru — 2016-02-27 09:03 

@Tommi:

Ez a “Goebbels” írásmód gondolom olyan archaikus lehet, mint nálunk a “Török” helyett “Thewrewk”-et írni, vagy ugyancsak családnevekben a “c” helyett “cz”-t. És ugye vannak szép számmal Kováchok is a Kovácsok mellett.

 16. tiboru — 2016-02-27 08:59 

@francesco dott:

Persze ha a WTC romjai között találták volna meg, nem lehetne gyakorlatilag semmit se megállapítani, de minte említettem, a Hindenburg 40 másodperc alatt leégett, ezalatt a Luger gyakorlatilag fel se melegszik 🙂

Szóval szerintem igen, meg lehet állapítani, hogy lőttek-e vele és a lőszerek se biztos, hogy felrobbannak ebben az esetben.

 15. tiboru — 2016-02-27 08:57 

@kvantum:

Jogos, én is így gondoltam, de nem akartam belemenni technikai részletekbe 🙂

 14. tiboru — 2016-02-27 08:56 

@wacher:

A dédnagyanyám az “egy verset” kifejezést mindig olyan értelemben használta, hogy “röviden”, “egy kicsit”.

Az “aludj csak egy verset” annyit tett, hogy “aludj egy kicsit”. A “na, gondolkozz ezen egy verset” pedig azt, hogy üljek le a seggemre és ne kapkodjak 🙂

Szerintem nem ő találta ki.

 13. tiboru — 2016-02-27 08:51 

Többeknek:

Bocsánat, zavar keletkezett az erőben, Zeppelin gróf képe helyett véletlenül valóban Hindenburgét tettem fel. Javítva.

 12. stockton — 2016-02-27 07:32 

Köszönjük a posztot, igazán kiváló munka!! 🙂
Kis plusz infó, a Graf Zeppelin még 1936-ban is járt a mi gyönyörű országunk és egyben szülővárosom felett:

1931.03.29. (Székesfehérvár) A Graf Zeppelin ma reggel 7 óra 15 perckor érkezett Székesfehérvár fölé. (…) A város közönsége néhány perccel hét óra után a rádióból értesült arról, hogy a Zeppelin elhagyta Polgárdit. Erre az emberek hiányos reggeli öltözékben futottak ki az utcákra, hogy lássák a léghajó átrepülését. A Gráf Zeppelin meglehetősen alacsonyan repült, úgyhogy mindenki igen jól láthatta.
Itt egy kép róla:
http://kepfeltoltes.hu/160227/531935_3559462982394_1241887246_n_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Facebook kommentek szerint a székesfehérvár Balatoni út feletti részen készült a fotó, hogy pontosak legyünk.

 11. kvantum — 2016-02-27 04:43 

Nem kötözködésképpen, de egy észrevétel:

“…a dízelmotorok zárlatos, szikrát produkáló volta,…”

A dízelmotor nem lesz soha zárlatos, maximum a villanymotor. 🙂
Nem túl szerencsés a kifejezés, sehogy sem. A dízelmotor elektromos segédberendezései (önindító, generátor, stb.) lehettek zárlatosak, a dízelmotor biztosan nem. Viszont működési elvüknél fogva egyébként is szikráznak működés közben, de ez egészen biztosan le volt szigetelve és meg volt oldva biztonsági szempontból. Továbbá nyilván mechanikus volt még az adagolója, nem elektromos mint manapság, tehát az adagoló mint a motor része sem szikrázott, hacsak nem fém a fémhez ért mozgás közben, de annak nem sok köze van a zárlathoz.
Ráadásul pont a dízelmotor belsőégése öngyulladó elven működik, nem kell hozzá szikra, mint a benzinmotornak.

Bocsánat a technáci hozzászólásért, csak szemet szúrt.
A poszt egyébként újra izgalmas témát dolgozz fel, ráadásul élvezetesen. 🙂

 10. francesco dott — 2016-02-27 00:40 

Kik használtak (többek közt) Lugert (többek közt) a Katyn melletti erdőkben? Nekem mintha rémlene valami. Ki vihetett fel fegyvert a civil léghajóra? Ezek érdekes kérdések lehetnének, de van valami, amit speciel nem tudok: tűz esetén a lőfegyverről meg lehet állapítani, hogy lőttek vele? Habár, ha olyan hő éri, a benne lévő lőszer szétdurran. Szemtanúja voltam, amikor egy pihent agyú barátom kiürítette a lőport egy Kalasnyikov lőszerből, majd a gyutacsot melegíteni kezdte egy öngyújtóval. Pukkanás, majd néztük, hol állt meg a kis gyutacs kb. 3mm-es réz “kapszlija”, mert nem volt benne. Megtaláltuk. Jó 5 centire volt belefúródva mögötte egy “Regulamentul Militar című bestsellerbe, miután a srác téli zubbonyát a (bal!) hóna alatt be-ki menet átütötte, de a mellkasa és a karja közt. Lehülyéztük és elgondolkodtunk a dolgon. Vagyis, szerintem, ha a Luger tüzet kap, a lőszerei eldurrannak. De ha megvoltak, akkor nagy tüzet nem kapott. Tévedek? Tiboru mester, ilyen esetben meg lehet állapítani, hogy nemrég lőttek vele? Mert ha tükörfényes belül, akkor egy lőszerrel kevesebb volt benne és punktum. De ha valaki Lugerrel lövöldözik 200 ezer köbméter hidrogén társaságában, akkor ott a lövés a szokásosnál nagyobbat szólhat. De ha a lövés volt a csattanás, hogy nem azonnal gyúlt fel, hanem csak egy perc múlva? A durranógáz nem az a várakozós lassúmars. Mindemellett a statikus elektromosság vagy valami súrlódási szikra (biztos nem minden volt ott rosszul szikrázó duraluminiumból) is bőven elég lehetett. Navigare necesse est, de így utólag mégis nagyon meredek ötletnek tűnik ennyi hidrogénnel furikázni. Nem láttam azt a verziót, hogy a kikötésre használt kötélnél, amikor hozzáért a toronyhoz, statikus szikrát láttak és utána gyúlt fel, de mintha ilyen is lett volna?

 9. kispusi89 — 2016-02-27 00:18 

@ahmet: Valóban más az atomtömege a héliumnak, felhajtóerőben mégsincs releváns különbség. A hidrogén atomtömege ~1g/mol, a héliumé 4, azonban a hidrogén gáz formájában H2 molekulaként fordul elő (tehát 2 atom alkot egy molekulát) így a hidrogén gáz molekulatömege 2g/mol, míg a hélium nemesgáz révén egyatomos gázként “működik”.
A gyakorlatban ez azt jelenti hogy emberi körülmények között a hidrogén gáz sűrűsége 0,09 kg/m3, a héliumé 0,18 kg/m3 körül mozog (a gázok sűrűsége a hőmérséklet és a nyomás függvényében változik, ezek az értékek légköri nyomás és 0 C° környékén igazak), míg a levegőé kb 1,25 kg/m3. A felhajtóerőt a levegő és a másik közeg sűrűségének a különbsége adja (pontosítás nehogy szó érje a ház elejét: hogy erőt kapjunk még meg kellene szoroznuk az adott gáz térfogatával (mint hajóknál a vízkiszorítás), illetve a gravitációs gyorsulással).
De ami a lényeg:
-a levegő és hidrogén sűrűsége közötti különbség 1,16 kg/m3
-a levegő és a hélium sűrűsége közötti különbség 1,07 kg/m3
Azaz a hidrogén használata csupán 8,5%-nyi plusz felhajtóerőt biztosít, amitől nyugodtan lehet használni egyiket másik helyett, arról nem is beszélve, ahogy te is említetted a hidrogén könnyebben szökik, szóval a hidrogén esetén ennek a plusz felhajtó erőnek a csökkenésével is számolni kell.
Bocsi a kicsit hevenyészett levezetésért és ha nem voltam teljesen érthető, de már késő van és félig tapadnak le a szemeim. 🙂

 8. Tommi — 2016-02-26 23:16 

Nem vagyok vérbeli konteós, sosem jutott eszembe, hogy ez nem baleset volt. 🙁

(Zárójeles megjegyzés: Érdekes, hogy Goebbels nevét németül is oe-vel írjuk ö helyett, Göringét meg ö-vel.)

 7. anthem — 2016-02-26 23:03 

Szerintem sima baleset volt, a borítás bármikor megsérülhetett (egy viharzónában kicsit megrongálta a szél, stb.), onnantól kezdve pedig tényleg csak egy szikra kellett ahhoz, hogy az egész monstrum porrá égjen.

Ha mégis sötétben bujkáló gazembereket akarunk meggyanúsítani a Hindenburg elpusztításával, akkor én a britekre, a náciellenes csoportokra és a repülőgépek elterjedésében érdekelt erőkre (gyártók vagy üzemeltetők) tippelnék.

@wacher:

“ki az a Ferdinánd?”

Természetesen Ferdinand von Zeppelinről, a léghajógyár alapítójáról van szó.

 6. ahmet — 2016-02-26 22:43 

A hidrogén és a hélium között nem csak annyi a különbség, hogy az egyik robbanékony, a másik nem. A hidrogén nagyobb felhajtóerőt biztosít a kisebb atomtömeg miatt. Szóval nem lehet csak úgy lecserélni az egyiket a másikkal a léghajó áttervezése nélkül.
Szintén a kisebb atomtömeg miatt a hidrogén igencsak hajlamos a szivárgásra. Gondolom mindenki emlékszik a vásári nyuszilufira, aminek másnapra a füle csak ráncos kis vacak volt, aztán az egész lufi elcsoffadt. A hidrogén olyan kicsi, hogy a gumi szerkezetén, mint a szitán átdiffundál. Szóval nem egyszerű bent tartani. És ugye a “gázos lufi” miután már leeresztett, nem volt ugyanolyan rugalmas, mint előtte.

Szóval azért elég jó esély volt egy balesetre. Ha pedig valaki szándékosan gyújtotta fel, hát nem volt nehéz dolga.

 5. generalwert — 2016-02-26 21:29 

Az előző poszt után végre ismét valami izgalmas, báááár…

Kétségeim vannak.

Miért nem baleset?
A Graf Zeppelin gondolom azonos anyagokból épült, őt miért nem érte baleset? Miért nem korábban következett be valami hasonló, mi volt olyan extra akkor, ami indokolta a lobbanást? Naivan feltételezem, hogy a cikkben felsorolt “iparági balesetek” kivizsgálásra kerültek és belőlük okulva a német szakemberek módosították a gépeik terveit, anyagait, eszközeit, stb.

Miért nem az USA/britek?
Megölni a ártatlan civileket ilyen szimbólum rombolás okán? Főleg mikor mindkét országban azért sok a szimpatizáns, Csembörlén úrról nem is beszélve, aki a baleset hónapjában elfoglalja a Downing Street 10-et.

Miért nem a nácik?
Ha kiderül, hogy ki intézte, abba Göring vagy bárki más is, 1000%, hogy belebukik.

Hitler-ellenes erők?
Ez szerintem a legvalószínűbb, vesszen a náci férgese jelszóval. De ha valaki az utasok közül helyezett el egy bombát, akkor a késést látva nem ment volna el leállítani? Vagy megint én vagyok a naiv?

Gazdasági ellenségek?
Nem hiszem hogy ezek a légitársaságok akkora tőkével, hatalommal, erővel akármivel rendelkeztek volna, hogy kárt tegyenek az ereje teljében lévő Németország egyik ipari csúcsteljesítményében, vigyáztak erre a németek, mint szemük fényére. Kis halak voltak akkoriban ehhez.

Tesla?
Ártatlanokat megölni? Miért?

Öngyilkosság?
Ez logikus, nem tudok érveket felhozni ellene.

 4. wacher — 2016-02-26 21:13 

– hogyan kell egy verset elmélkedni?
– ki az a Ferdinánd?
– a képen tényleg nem Zeppeliln van, hanem Hindenburg (persze, mindkettő bajuszos)
http://www.ak-ansichtskarten.de/shop/ak/50/5084902/AK-Portrait-Paul-von-Hindenburg-in-Uniform-mit-Abzeichen.jpg
– a 72 utasfülke az végül is hány fő? Később a szövegben látom, hogy 72 utashely, tehát akkor ez egyúttal fő is?

 3. borsohej — 2016-02-26 19:27 

nem akarok kötekedni, de a második képen nem maga Hindenburg látható? 😊

 2. albu — 2016-02-26 18:57 

Kb. ha az alapszó (jelek és ragok nélkül, nyilván ez nem kavarhat be) kettő összetételi tagnál és hat szótagnál hosszabb, akkor teszünk be a legfrissebb összetétel helyére egy kötőjelet: gyapotvászon-borítás.

Videók: http://www.google.hu/search?q=Hindenburg&tbm=vid

A horogkereszttől meg nem valószínű, hogy annyira paráztak volna az emberek, mint ahogy azt és miértjét kb. hetven éve sejtetik. Egy állam új zászlaja volt, nyilván sok helyen szerepelt: http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2016/01/19/a_horogkereszt_ahogy_nem_ismerjuk

Egyszer utaznék egy ilyennel, bár inkább héliumossal. 🙂 Jobb lehet a kilátás, mint egy repülőből.

 1. e30st — 2016-02-26 17:32 

Nagyon színvonalas az írás, a stílus pedig mint mindig, remek.

” egyszer csak beint a konstruktőrnek és ahelyett, hogy folytatná az útját, fogja magát és lezuhan.”
Ahogy egy kedves barátomtól hallottam: Több repülőgép van az óceán mélyén, mint tengeralattjáró az égen.

Ami pedig a pénzügyeket illeti, a 6-7 millió mai dollárnak megfelelő Graf Zeppelin egyáltalán nem drága, ha figyelembe vesszük, hogy egy vadi új Boeing 747-8i 350 millió dollárba kerül (és még nem is ez a legdrágább utasszállító).

RSS feed for comments on this post.

Ars poetica

Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!

  • Legutolsó hozzászólások

    Tartalom

    CímDátum
    Toxoplazmózis-konteók2017-01-25
    Vendégposzt – Horthy István halála2017-01-06
    Rejtvényjáték!2016-11-20
    K3 reklámverseny – döntő!2016-11-16
    A BCCI-sztori2016-11-04
    Villámkonteó: a 200 ezer SIM-kártya esete2016-10-07
    Villámkonteó: robbantás a Nagykörúton!2016-09-25
    Wałęsa-konteók2016-08-21
    Posztajánló: Porton Down2016-08-15
    Reagan és a gellert kapott golyó2016-06-17
    Eyjafjallajökull-konteó2016-05-17
    Kommentposzt: Kiss László2016-04-08
    Lionel Crabb rejtélyes esete2016-03-21
    Hindenburg-konteók2016-02-26
    Bruce Lee halála2016-02-14
    Opus Dei2016-01-23
    Alapítvány-konteók2015-12-19
    Megjelent az e-Konteó2!2015-12-06
    Furcsa történetek 2.02015-11-29
    Shakespeare-konteók2015-11-12
    Frigyláda-konteók2015-10-22
    Per “Dead” Ohlin halála – 18+!!!2015-09-10
    Gary Webb, a CIA és a crack-konteó2015-08-23
    Menekült-konteók2015-07-14
    Ajánló – sorozatok és filmek2015-07-07
    Miss Liberty-konteók2015-06-22
    Na-seby (Villámkonteó)2015-04-14
    Glenn Miller eltűnése2015-04-08
    Kommentposzt: Germanwings-konteók2015-03-30
    Furcsa történetek 1.02015-03-23
    Bob Marley halála2015-03-14
    New Coke – konteók2015-03-02
    Sid Hurwich időgépe2015-02-22
    Alan Turing2015-02-10
    Kommentposzt: rejtélyes betörések2015-01-31
    Halál Chappaquiddickben2015-01-26
    Kommentposzt: Charlie Hebdo2015-01-08
    A Dreyfus-Zola konteók2015-01-05
    Megjelent az e-Konteó1!2014-12-05
    Konteókönyv-felmérés2014-12-01
    Vendégposzt: az ufó-emberrablások2014-11-28
    John Titor története2014-11-19
    Ajánló – A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története2014-10-29
    Fort Knox2014-10-23
    Estonia-konteók2014-09-29
    Rudolf Hess története2014-09-22
    Kurt Cobain halála2014-09-09
    Eilean Mór rejtélye2014-08-18
    Balla Irma halála (részletek)2014-07-27
    Gyíkember-konteók2014-06-12
    A Kovács Béla – ügy2014-05-23
    Kitalált középkor (rövidposzt)2014-05-12
    Georgia Guidestones2014-05-03
    Elisa Lam halála2014-04-15
    Kommentposzt: Welsz Tamás halála2014-03-20
    Kommentposzt: az MH370-es járat2014-03-15
    Magic Johnson – konteó2014-03-12
    Challenger-konteók2014-02-13
    Ophélie Bretnacher halála2014-01-20
    Cicada 33012014-01-06
    Cajamarquillai üregek2013-11-27
    A körmendi gyerekgyilkosság (részletek)2013-11-21
    Vendégposzt: A Nagy Könnyűzenei Sátánista Konteó2013-11-14
    Google-konteók2013-11-03
    A Konteókönyv rendelhető!2013-10-23
    Katrina-konteók2013-10-11
    A denveri repülőtér2013-09-27
    Haszbara-konteók2013-08-25
    Génmódosítás-konteók2013-07-08
    Oopart, avagy tárgyak rosszkor, rossz helyen?2013-06-14
    Konteónak indult…2013-06-09
    Az X bolygó2013-04-27
    Ókori dodekaéderek (rövidposzt)2013-04-03
    Náci repülő csészealjak2013-03-22
    D. B. Cooper története2013-02-19
    Egy pápa lemondása2013-02-11
    A Sunstein-Vermeule – algoritmus2013-01-23
    Eltűntek2013-01-18
    Könyvajánló – Szoftverfrissítés 1.02012-12-13
    Anjikuni-rejtély2012-12-11
    Szent Malakiás próféciái2012-12-03
    Jövőbelátás-konteók2012-11-21
    Chomsky-tízparancsolat2012-11-06
    Mátrix-konteók2012-10-28
    Elbert János halála2012-10-19
    Bohemian Grove2012-09-26
    Robert Maxwell élete és halála2012-08-28
    A Zelnik-ügy – reloaded!2012-08-05
    Kazbegi dinók (rövidposzt)2012-07-20
    A Zsanett-ügy (18+)2012-07-10
    Alternatív Bermuda-háromszögek2012-07-06
    Linkajánló – Deconspirator2012-05-31
    Olof Palme halála2012-05-16
    A torontói jegyzőkönyvek2012-04-21
    Phobosz-összeesküvés (rövidposzt)2012-03-22
    Jörg Haider halála2012-03-14
    Az eltűnt zászlóalj2012-03-09
    A Mary Celeste – rejtély2012-03-01
    Szcientológia-konteók2012-02-07
    Mikrohullám-konteó (rövidposzt)2011-11-12
    Népszámlálás-konteók2011-11-12
    EU-konspiráció2011-11-12
    A Djatlov-incidens2011-11-12
    Fluorid-összeesküvés2011-08-19
    Breivik-merénylet2011-07-25
    A Mikroelektronikai Vállalat – konteó2011-05-26
    Patton tábornok halála2011-05-12
    Skull & Bones2011-04-19
    Réztekercs-konspiráció2011-04-12
    AIDS-konspiráció2011-04-11
    Ajánló – kódfejtők előnyben!2011-04-09
    Moszkva és a csecsenek2011-04-08
    Gandzsa-összeesküvés2011-04-07
    A KAL-007-es járat lelövése2011-04-06
    Globális felmelegedés2011-04-05
    A móri nyolcas gyilkosság2011-04-04
    Ajánló – Összeesküvések könyve2011-03-31
    Kilenc/tizenegy2011-03-30
    A közösségi oldalak – összeesküvés2011-03-29
    Kelly doktor halála2011-03-28
    Roberto Calvi, Isten bankára2011-03-25
    Az arab világ forradalmai2011-03-23
    Martin Luther King halála2011-03-22
    Hajsza az örökmozgó és egy másféle energia után2011-03-21
    Castro és a CIA (átirányítás)2011-03-18
    A USS Liberty megtámadása2011-03-17
    Jézus-összeesküvés2011-03-16
    Ajánló – linkek2011-03-15
    HAARP-összeesküvés2011-03-14
    Chico halála2011-03-11
    JFK – 2.02011-03-10
    JFK – 1.02011-03-10
    Nőellenes világösszeesküvés2011-03-08
    Atomkonspiráció (átirányítás)2011-03-07
    Hasfelmetsző Jack – dosszié2011-03-07
    Gagarin-konteók2011-03-04
    Cigánygyilkosságok2011-03-04
    Robert F. Kennedy meggyilkolása2011-03-03
    Vérvád-konspiráció2011-03-03
    A Council on Foreign Relations2011-03-02
    A szmolenszki katasztrófa2011-03-02
    Atlantisz-konteók2011-03-01
    Nagy német adókonteó2011-02-28
    Illuminátusok2011-02-28
    Ajánló – filmek2011-02-26
    Az Elvis-legenda2011-02-25
    Tunguzka-rejtély2011-02-24
    Nikola Tesla 2.02011-02-23
    Nikola Tesla 1.02011-02-23
    Robbanás Port Chicagóban2011-02-22
    A Fenyő-gyilkosság2011-02-22
    Rákgyógyszer-konteók2011-02-21
    A főtitkár halála2011-02-21
    Nácik aranya2011-02-19
    ODESSA2011-02-18
    A romániai “forradalom”2011-02-18
    Templomosok2011-02-17
    A TWA-800 járat lezuhanása2011-02-16
    WikiLeaks-konteók2011-02-15
    A Voynich-kézirat2011-02-15
    Mormon-összeesküvés – újratöltve!2011-02-14
    Mormon-összeesküvés2011-02-14
    Szabadkőművesek 2.02011-02-13
    Szabadkőművesek 1.02011-02-13
    Bilderberg-konteók2011-02-13
    Men in Black2011-02-12
    UFO-konspiráció2011-02-11
    Jim Morrison halála2011-02-11
    Rejtélyes helyek, titkos bázisok2011-02-10
    Roswell és az M-122011-02-09
    Bermuda-háromszög2011-02-09
    Antarktisz-összeesküvés2011-02-09
    Pearl Harbor – dosszié2011-02-08
    Népek Temploma2011-02-08
    Egy pápa halála2011-02-08
    A MA-240-es járat tragédiája2011-02-07
    A “tökéletes katona”-projekt2011-02-07
    A Kurszk elsüllyedése2011-02-06
    A Litvinyenko-gyilkosság2011-02-06
    Beatles-konteók2011-02-05
    John Lennon halála2011-02-05
    Philadelphia-kísérlet2011-02-04
    Diana hercegnő halála 2.02011-02-03
    Diana hercegnő halála 1.02011-02-03
    A Seuso, a Habsburgok és egy lord – kiegészítő konteó2011-02-02
    A Seuso-ügy2011-02-02
    Titanic-sztori2011-02-01
    Holdraszállás-konteók2011-01-31
    Marilyn Monroe halála2011-01-30

    Innen jöttök