2011-11-12–01:14

A Djatlov-incidens

Akárhogyan is forgatjuk/ferdítjük, bármennyire is szomorú ezt elismerni, az emberek jelentős része (legalábbis a hírek vonatkozásában) a halállal, az elmúlással kapcsolatos információkra bukik. A konteósok egy csoportja (szerves részét képezvén a Nagy Egésznek és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének) hasonlóképpen vélekedik: az az igazi összeesküvés-elmélet, ahol – lehetőleg minél rejtélyesebb körülmények között – emberek földi pályafutása végére kerül egy véres pont, azaz inkább kérdőjel.

Amint azt látni/olvasni fogjátok, mai írásunk nem szűkölködik sem halálban, sem titokzatos, megmagyarázhatatlan eseményekben. Most is arra biztatunk mindenkit, hogy tartson velünk; garantáltan nem fogunk unatkozni.

Gondolom, senkit nem fog meglepni, ha most is azzal kezdjük, amit büntetőjogászok és harcban edzett zsaruk történeti tényállásnak, forgatókönyvírók és angolszász anyanyelvű jegyzőkönyvvezetők pedig chain of events-nek neveznek.

1.) Az előzmények

1959 legelején járunk, az egykori Szovjetunió egyik legnagyobb egyetemi városában, amely akkoriban a Szverdlovszk nevet viselte (1924 előtt és 1991 után: Jekatyerinburg). A helyi műszaki egyetem hallgatói éppencsakhogy kipihenték a szilveszteri mulatozások és az utóbulik fáradalmait, s erőt gyűjtenek az első féléves vizsgákra. A fejfájós kornyadozás közben egyiküknek (bizonyos Igor Alekszejevics Djatlovnak, a rádiótechnikai kar ötödéves hallgatójának) hirtelen eszébe jut, hogy mi lenne, ha az egyetemi hegymászókör tagjai egy kiadós sízős kirándulás segítségével szabadulnának meg a tartós másnaposság kellemetlen tüneteitől.

A merész gondolatot szó, majd tett követi; egy héten belül összeszervez egy kilenc fős csapatot (hét fiatalembert és két nőt), melynek hat tagja még egyetemi hallgató, a további három pedig friss diplomás mérnökember. Ez utóbbiak közül az egyik a helyi Uralmas nehézgépipari gigavállalatnál, a másik kettő pedig a Cseljabinszk-40 fedőnevű, akkoriban zárt városnak minősülő településen (ma: Ozjorszk) dolgozik, és nem akárhol: annál a vállalatnál, amely (a 817-es hadrendi számot viselve) a szovjet hadsereg plutónium-szükségleteinek kielégítéséért felel.

Az ifjak (a legidősebb közülük 25 éves, a legfiatalabb 21) lelkesen készülődnek: összekészítik a szükséges cuccot, átböngészik a hatalmas kincsnek számító térképeket, meghallgatják a közép- és hosszútávú meteorológiai előrejelzéseket, majd eldöntik, hogy nem kispályáznak: az eredetileg pár naposra tervezett, mintegy 50 kilométeres túra helyett bevállalnak egy kéthetes, több mint 200 kilométeres síkirándulást, néminemű hegymászással kombinálva. Az egyetemtől és a munkahelyektől beszerzik a távolmaradási hozzájárulásokat, az illetékes hatóságoktól az útvonalengedélyt (emlékeztetőül: 1959-et írunk, s a Szovjetunió azon körzetében járunk, ahol a középhatótávolságú rakéták száma jelentősen meghaladja a húsboltok, cukrászdák és pártonkívüli állampolgárok számát – összesen).

Egyes források szerint Djatlov ezt az alkalmat egyfajta tréningnek is szánta, mert nagy álma az volt, hogy a diploma megszerzését követően egy valódi sarkköri kutatócsoportba is kéri majd a felvételét. Azzal viszont minden forrás egyetért, hogy a kilencfős társaság (csikóéveik ellenére) nem volt kezdő sem sízés (vagy síelés..?), sem hegymászás tekintetében: már középiskolás koruk óta, minden évszakban szorgalmasan járták a hegyeket, s távolról sem voltak kocaturistáknak nevezhetők. Ennek ellenére (a körülményekre később még visszatérünk) hozzájuk csapódik egy profi magashegyi túravezető (a 38 éves Alekszandr Alekszandrovics Zolotarjov), aki a felkészülés utolsó napjaiban végig a csoporttal van, s aki végül – tizedik emberként – teamtag lesz.

2.) A túra

Háromhetes készülődés után végül vasárnap, 1959. január 25-én útnak indulnak Szverdlovszkból. Az első ötszáz kilométert vonattal teszik meg, egészen egy Ivdel nevű kisvárosig, ahol eltöltik az éjszakát, majd másnap reggel továbbindulnak, ezúttal egy teherautóval, amely ingajáratban közlekedik a környék erdőkitermelései között. Maga a túra 27-én kezdődik egy Vizsaj nevű településen, ahol – reggeli után – a csapat felcsatolja a járósítalpakat, hátukra veszik a zsákokat és a sátrakat, majd nekivágnak első céljuk, az Otorten-hegy felé. A hangulat kiváló: a srácok nevetgélnek és sztoriznak, viccelődnek a csajokkal, a tempót mindenki nagyszerűen bírja – egyszóval minden a legnagyobb rendben.

Szerdán (28-án) reggel azonban egy nem várt esemény zavarja meg a derűsnek ígérkező napot: Jurij Jefimovics Judin, a harmadéves mérnök-közgazdász-hallgató rosszul lesz; hastáji fájdalmakra panaszkodik, valamint hőemelkedése is van. A csoport nem akar semmit sem kockáztatni, ezért Jurijt (élénk tiltakozása ellenére) visszafordítják az alig húsz kilométerre található Vizsajba, ahol biztosított az orvosi ellátás, a kilenc főre fogyatkozott csapat pedig folytatja útját az észak-keleti hegyek felé, a bennszülött manysi vadászok (más néven vogulok, amúgy finnugor nyelvrokonaink) ösvényeit követve.

És innen a történet már csak a hátrahagyott naplótöredékek, valamint a később megtalált fotók, továbbá a nyomozás bűnügyi dokumentumai és a különféle szakértői vélemények alapján rekonstruálható. Nem vesszünk górcső alá minden momentumot, mert az túl hosszú lenne, s a konteó szempontjából talán indifferens is. Elégedjetek meg azzal, hogy a társaság vasárnap, február elsején délután tábort ver egy hegyoldalban (1.080 méteres tengerszint feletti magasságban), mégpedig egy olyan helyen, amelyet a terület őslakosai a saját nyelvükön Halálhegynek (Halat Szjal) neveznek. Fát gyűjtenek, tüzet gyújtanak, konzerveket melegítenek, körülbelül hét órakor megvacsoráznak, tán még munkásmozgalmi nótákat is énekelnek egy kicsit a tábortűz körül, mint lelkiismeretes komszomolecekhez illik. A fáradtabbak nagyjából kilenc óra felé hálózsákjaikba bújnak, a kitartóbbak még hoznak egy kis tűzrevalót a közeli erdőből, mert az a mínusz 18-20 fok azért mégiscsak valami, ami ráadásul éjjelre még hűlni fog…

3.) A kutatás

Amikor az előre megjelölt időpontban (február 12-én) a csoportból senki sem érkezik haza, a családok nyugtalankodni kezdenek, noha Jurij Judin (tudjátok, a beteg) azzal a hírrel tért haza két héttel korábban, hogy Djatlov azt üzente: lehet, hogy pár napot késni fognak. Amikor 16-án még mindig semmi hír róluk, az egyetem először saját hatáskörben próbál a nyomukra bukkanni, eredménytelenül. A hozzátartozók nem bírják tovább és 18-án riadót fújnak: február 19-én a milícia, a hadsereg, a hegyimentők, valamint több száz önkéntes ered az eltűntek nyomába, főként az azóta felépült Jurij útmutatásai alapján.

Február 22-én már a légierőt is bevetik: alacsonyan szálló felderítőgépek és helikopterek térképezik fel a csoport vélelmezett útvonalait körülbelül 4.000 négyzetkilométeren (ez egy Csongrád megyényi terület). Az utolsó táborhely nyomára végül február 26-án bukkannak; először a levegőből veszik észre a hóval már félig beborított sátrakat és a tűzhelyek nyomait, majd a földi mentőcsapatok is a helyszínre érnek. És amit ott találnak…

4.) Furcsaságok a helyszínen

A nyomozás iratainak 1959-ben elrendelt „titkos!” minősítését és zárt kezelését 1990-ben részben feloldották, s azóta elég sok helyen megjelentek. Az itt, ebben az alpontban olvasható információk (a lehetőségekhez képest) a száraz tényeket rögzítik – vagy azokat, amelyek jelenleg száraz ténynek tűnnek.

Öt holttestet még aznap megtalálnak, a további négyre csak a tavaszi olvadások után, májusban bukkannak, száz-háromszáz méterre a társaik tetemétől; egy 4 méter mély vízmosásban egymás mellett feküdtek.

Lássuk tehát, melyek voltak azok a furcsa körülmények, amelyek a konteókat 53 (és fél) éve éltetik. Gyenge idegzetűek a most következőket lehetőleg ne olvassák este, pláne ne egyedül egy sátorban.

a.) A nagy közös sátor oldalvászna (ahol a kilenc főből hatan szoktak aludni) belülről volt felvágva, mintha a bentlévők olyan gyorsan akartak volna kijutni, hogy nem volt türelmük (idejük?) a sátor (madzaggal összefont) bejáratával bíbelődni.

b.) A holttestek közül kettőn (máshol: hármon) nem volt lábbeli, hármójuk (más források szerint négyük) pedig csak alsóneműt viselt.

c.) A boncolás megállapította, hogy ötük halálának oka a kihűlés volt, hárman fizikai sérüléseikbe haltak bele, a kilencedik halálok pedig vegyes volt (fizikai trauma + kihűlés).

d.) A fizikai sérülések között is akadnak szokatlanok – vagy inkább nehezen megmagyarázhatóak. A két lány közül az egyik (Ljudmilla Alekszandrovna Dubinyina) esetében például úgy tört el minden (!) bordája és úgy mozdultak el egyes belső szervei, hogy külsérelmi nyom nem is látszott rajta; később egy repülőorvos azt a hasonlatot találta mondani, hogy olyan volt, mintha Ljudmilla legalább 100 km/órás sebességgel repült volna, majd felsőteste hirtelen egy sűrített levegőből álló, kicsit rugalmas falba ütközött volna.

e.) Ljudmilla szája nyitva volt, nyelve teljesen hiányzott. Ezt később azzal magyarázták, hogy a test bomlása ott kezdődött (ő is azok közé tartozott, akiket csak májusban találtak meg). Igenám, de az eredeti jegyzőkönyv csak a hiányzó nyelvet említi (отсутствует язык), a hiány okát nem, ami egy boncmestertől elég trehány hozzáállás.

f.) Zolotarjov (a túravezető, aki nem mellesleg a 38. születésnapján hal meg) holttestét megvizsgálva azt tapasztalták, hogy csak a jobb oldali bordái törtek el, ugyanúgy, mint Ljudmilla esetében. Mindkettőjük ruházata közepesen radioaktívnak bizonyult. Egy forrás tudni véli, hogy a radioaktivitást hat holttest esetében regisztrálták.

g.) Az események időpontjában a Halálhegytől mintegy 50 kilométerre egy másik turistacsoport is táborozott; ők azt nyilatkozták, hogy február elsejéről másodikára virradó éjjelen a Halálhegy fölött furcsa, különböző nagyságú, vöröses-narancssárgás, illetve kékes színű gömböket láttak lebegni, majd ide-oda cikázni.

h.) A történtek rekonstruálása során megállapították, hogy a „meneküléskor” a táborhelytől annyifelé futottak ugyan, ahányan voltak, de később mindannyian találkoztak a közeli erdő szélén, egy hatalmas fenyőfa alatt, körülbelül 900 méterre a sátoroktól. Ugyanitt egy kisebb tűz nyomát is felfedezték.

i.) A fenyőfa ágairól nagyjából 4,5–5 méter magasságig le voltak törve a kisebb gallyak, mintha valaki felmászott volna a fára. Ez elég embertpróbáló feladat lehetett, mert az első ágak csak 2,8-3 méter magasságban kezdődtek. Négy embernek sebes volt a tenyere és a térde/combja, mintha megpróbálkoztak volna a fáramászással, talán sikertelenül. A letört gallyak mellesleg ott voltak a fa alatt: nem tüzelték el őket (noha tüzet – mint említettem – gyújtottak).

j.) A csoport francia családnevű tagja (Nyikoláj Thibeaux-Brignolle építőmérnök) szerethette a karórákat, mert mindjárt kettőt is találtak a csuklóján. Mindkettőnek be volt zúzva az üvege; az egyik óra 08.14-et, a másik 08.39-et mutatott, amikor megállt.

k.) Két hegymászó (Rusztem Vlagyimirovics Szlobogyin és Zinajda Alekszejevna Kolmogorova) kezén apró égésnyomokat és vízhólyagokat találtak – de kormot vagy szenet egy mikronnyit sem.

l.) Rusztem koponyaalapi törést is szenvedett, amitől – orvosi vélemény szerint – azonnal elvesztette az eszméletét. Igenám, de Rusztem testét a fenyőfa és a tábor között félúton találták meg, egyméteres puha hórétegen; a környéken se kő, se fa, se semmi. Még csak más személy lábnyoma sem.

m.) A helyszíni beszámolók szerint a február 26-án fellelt öt holttest mindegyikének nagyon furcsa színű, már-már narancssárga volt a bőrszíne, különösen az arcuk és a kézfejük. Ez a szín állítólag egészen a temetésekig kitartott.

n.) Miután a sátrat pánikszerűen, futva elhagyták, s miután az erdőszéli fa alatt összegyűltek és tüzet gyújtottak, körülbelül 20-25 perc elteltével – valami miatt – a teljes csoport megpróbált visszajutni a tőlük nagyjából 900 méterre fekvő eredeti táborhelyre. Ez senkinek sem sikerült; a legközelebb Zinajdának sikerült érnie, akinek a 900-ból 650 métert sikerült megtennie, mielőtt összeesett volna. Mellesleg Zinajda holtteste körül vérnek tűnő nyomokat rögzítettek (pár cseppet a hóban), amelyek (mint utólag kiderült) nem tőle, és nem is a társaitól származtak. Az elsődleges vércsoportvizsgálat után a bizonyítékot továbbküldték egy moszkvai laborba egy aprólékosabb kontrollra, de a minták valahogy elkallódtak a hosszú úton…

Ehhez a ponthoz még három érdekesség, aztán megyünk tovább.

o.) Az eredeti mentőcsoport tagja volt egy szverdlovszki publicista, bizonyos Jurij Jarovoj is, aki – korának egyfajta oknyomozó újságírójaként – belevetette magát a történtek feltérképezésébe. Nyolc évvel az események után írt is belőle egy krimit, ami a „Nehézségek legmagasabb kategóriája” (Высшей категории трудности) címet viselte. A szerző később elmondta, hogy az Újságírószövetség és a Belügyminisztérium cenzorai kétszer is átiratták vele az egészet (Jurij fegyelmezett szovjet íróként a megjelenés előtt természetesen benyújtotta a kéziratot véleményezésre az illetékesekhez), mígnem (egy kicsit meghepiendesítve) sikerült elfogadtatnia azt. Ami azt illeti, Jarovoj egy titokzatos autóbalesetben vesztette életét feleségével együtt valamikor 1986-ban, s újságírói hagyatékából pont az a két dosszié hiányzott, amelyekbe az incidenssel kapcsolatos magánnyomozásának dokumentumait gyűjtötte.

p.) 1991-ben egy másik újságíró, Anatolij Guscsin engedélyt kap az ügyészségtől, hogy a Djatlov-ügy – zárolás alól nemrégiben feloldott – aktáit áttanulmányozhassa. Nos, Anatolij szerint a szigorúan oldalszámozott dossziék hiányosak voltak: több tucat oldal egyszerűen ki volt tépve, továbbá egy titokzatos borítékmelléklet, amelyre több benthagyott jelentés is hivatkozik, úgyszintén hiányzott. Mellesleg Anatolij barátunk ugyancsak meglepi a nagyérdeműt egy könyvvel. Az alkotás „Az államtitkok ára: kilenc élet” (Цена гостайны – девять жизней) sokat ígérő címmel bír…

r.) Az elsők között érkezett a helyszínre egy Marija Ivanovna nevű mentős, aki kevéssel halála előtt azt nyilatkozta, hogy a tábor környékén eredetileg tizenegy holttestet találtak, de két órával később, miután a Specnaz-egységek is megérkeztek, már csak kilenc maradt.

Magyarázatos ápdét: Ez értelemszerűen azt is jelenti, hogy Marija eredetileg látta mind a kilenc hullát, de aztán (valamilyen okból kifolyólag) négyet a katonák eltemettek a közeli vízmosásban, s ezeket csak májusban „találják meg” – újra… Hogy a ráadás két hulla ki volt és hová tűnt, nem tudni.

5.) A nyomozás

Ahhoz képest, hogy mégiscsak kilenc ember furcsa körülmények közepette bekövetkezett haláláról beszélünk, a büntetőeljárást (legalábbis annak nyílt, nem titkosított részét) viszonylag gyorsan lezárják: eltűnés miatt február 19-én rendelik el a nyomozást, 26-án megtalálják az első öt holttestet, május 4-én a másik négyet, s május 19-én megszületik a nyomozást megszüntető határozat, amelyben „A halál oka ismeretlen; valószínűsíthetően egy mindent elsöprő külső erő miatt következett be” végső következtetés szerepel. Történik ez akkor, amikor a hatályos szovjet büntetőeljárási jogszabályok lazán lehetővé tették volna a további határidő-módosításokat, akár évekre elnyúlóan is.

Utólag (mármint a kilencvenes években, miután az ügy egyes részleteit nyilvánosságra hozták) több résztvevő azt állította, hogy politikai oldalról hatalmas nyomás nehezedett a nyomozókra annak érdekében, hogy minél hamarabb és „minél kevesebb csinnadrattával” tegyenek pontot az ügy végére. Kirendeltek például mindenféle szakértőket (orvos, meteorológus, geológus, még néprajzosokat is), majd a legtöbbjüket arra kérték, hogy megállapításaikat sűrítsék egy-másfél oldalba. Az egyetemi csoporttársak kihallgatása során szemmel láthatóan nagyobb figyelmet fordítottak az elhunytak tanulmányi eredményeire és társadalmi munkavégzésükre, mint például arra, hogy milyen habitusú, személyiségű embereknek ismerték őket.

Egy Szorokin nevű (azóta elhunyt, de annak idején az ügy felderítésében aktívan részt vett) KGB-tiszt hozzátartozója 2004-ben azt nyilatkozta egy orosz tévéműsorban, hogy emlékezete szerint Szorokin már február negyedikén (!) úgy távozott otthonról, hogy azt mondta a családjának: most jó három hétig nem fogják látni, mert egy kiemelt állambiztonsági ügyben dolgozik, lévén hogy „valami hülye hegymászók olyasmibe keveredtek, amibe nem kellett volna”.

Az incidens közvetlen környékét (nagyvonalúan számoltak, mert egy fél magyar megyényi területre, vagyis 1500 négyzetkilométerre vonatkoztatták) 1962 nyaráig zárt területnek minősítették, ahová csak külön engedéllyel lehetett belépni.

6.) A konteók

Elérkeztünk tehát a habhoz a tortán; tekintsük át röviden (mert az idő halad), melyek azok a potenciális lehetőségek, amelyek még mindig ott keringenek a levegőben a lassan 54 évvel ezelőtti tragikus események magyarázataként.

6.1.) A lavina

Hegyvidéken vagyunk, ráadásul a tél kellős közepén, úgyhogy a hógörgeteg teóriája automatikusan adta magát. Furcsa ugyan, hogy a szakképzett hegyi túrázók lavinaveszélyes hegyoldalon vertek tábort, amelynek dőlésszöge elérte a 15 fokot, de mindenki követhet el hibát. Arra a felvetésre pedig, hogy milyen lavina az, amely után a kutatóexpedíció egyfelől még lábnyomokat is talált, másfelől pedig három hét elteltével a sátor még mindig látszott a levegőből, a havas magyarázat elkötelezettjei az válaszolják: hegyvidéken a szél csodákat tud művelni.

A hivatalosságok a mai napig ezt a verziót látszanak bátorítani, nem sajnálva időt és energiát például arra, hogy számos internetes fórumon, különböző nickek felhasználásával, akár hamisított bizonyítékok kreálásával a konteóhívőket megpróbálják jobb belátásra bírni…

6.2.) A bennszülöttek

Felröppentek olyan hírek is, melyek szerint a helybéli manysi vadászok ölték volna meg a hegymászókat, mert őseik szellemének megszentségtelenítőit látták a turistákban. Igaz ugyan, hogy – amint azt említettük –  a holttesteken nem voltak külsérelmi nyomok, de a manysiknak nem is volt szükségük arra, hogy lemészárolják Djatlovékat; elég, ha rájukijesztettek valamivel az éjszaka folyamás, s arra kényszerítették őket, hogy hiányos öltözékben kirohanjanak a mínusz huszonakárhány-harminc fokba, a természet elvégezte a többit.

És hogy miért nem csináltak ebből ügyet a hatóságok? Nos, abban az időben (1958-1960) nagyon komoly altalaj-feltárások folytak a Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzetben, mert jelentős kőolaj-tartalékokra bukkantak, s a kitermelés előkészítése folyt; senkinek nem hiányzott volna nyílt konfrontációba keveredni az őslakosokkal. Lehet, hogy a háttérben még alku is köttetett a törzsi vezetőkkel: hivatalos oldalról nem forszírozzák a kilencrendbéli emberölés elkövetőinek felkutatását, a másik oldalról pedig nem gördítenek akadályokat a kőolaj/földgáz kitermelői elé.

Mivel csak egyetlen forrás említi, nem is hangsúlyozom azt az állítólagos manysi legendát, mely szerint a Halálhegy onnan kapta a nevét, hogy valamikor évszázadokkal ezelőtt kilenc (!) manysi vadász lelt furcsa, megmagyarázhatatlan halált a környéken, holmi repülő szellemek miatt. A vadászok bordái összetörtek, s megfagyott tetemeikre csak hetekkel később bukkantak a hozzátartozók…

6.3.) A mérgezés

Lévén, hogy a fiatalok első pillantásra meglehetősen irracionális dolgokat is tettek (sátorvászon kivágása, mezítláb történő távozás, szétfutás, majd találkozó a fenyőfa alatt, visszatérési kísérletek arra a helyre, ahonnan alig 20-25 perccel korábban pánikszerűen távoztak, stb.), logikusnak tűnik egy kollektív mérgezés lehetőségét is megvizsgálni. A hallucinogén anyag akár véletlenül, akár szándékosan is a hegymászók szervezetébe kerülhetett; ez utóbbi esetben a mérgezéses konteó összefolyik a következő (fegyverkísérletes) változattal. Az erre vonatkozó teszteket és laborvizsgálatokat biztosan elvégezték, de az eredményeket (már ha egyáltalán kimutatható volt) meghamisították.

6.4.) A fegyverkísérlet

Szibéria és a kazah sztyeppe mellett az Ural vidéke is megfelelő környezet a különféle új (inkább taktikai, mint stratégiai) fegyverfajták kipróbálásához. A Hanti-Manysi Nemzetiségi Körzetben (ahol a Halálhegy is található) a Vörös Hadsereg több bázist és kísérleti telepet is fenntart(ott), ahol – egyes hírek szerint – a nem-konvencionális hadviselés szakemberei is feltünedeztek. A hegymászók véletlenül egy kísérleti fegyver áldozataivá válhattak (lásd a furcsa, csak belső sérüléseket dokumentált kórbonctani jelentések). Ennek alátámasztásául egyes források olyan, speciálisan megmunkált fémlemezekre utalnak, amelyeket állítólag a helyszín közelében találtak, de amelyeket (felső utasításra) kihagytak a tárgyi bizonyítékok közül. Az is elképzelhető, hogy nem a fegyver ölte meg őket, hanem a fegyver felhasználói – s mindössze azért, mert szemtanúi voltak valaminek, aminek nem lett volna szabad.

A hivatalos titkolózás ebben az esetben teljesen érthető, arról nem is beszélve, hogy (amint azt már említettük) a halottak közül ketten is olyan munkahelyen dolgoztak, ahol minden a hadseregnek volt alárendelve.

Alkonteó 1.: a poszt elején szó volt arról, hogy milyen hirtelen bukkant fel a csoporttagok között a 38 éves Zolotarjov. Nos, őt két héttel korábban senki sem ismerte, de amikor Djatlov benyújtotta útvonalengedélyét, behívatták a KGB-hez és azt mondták neki, hogy az engedélyt megkapja ugyan, de ennek feltétele, hogy egy általuk kiválasztott illető is velük kell tartson. Djatlov beleegyezett, s aláírta a titoktartási nyilatkozatot is. Ez a valaki volt Zolotarjov, aki – túl azon, hogy tényleg képzett túravezető volt –, főállásban a belső (esetleg a katonai) elhárítás tisztjeként tevékenykedett.

Alkonteó 2.: A kísérleti fegyver egyfajta mentális módszerrel befolyásolta az áldozatokat, pillanatnyi elmezavart és/vagy pánikreakciót váltva ki belőlük. A KGB már a kirándulás elején eldöntötte, hogy a diákokon fogják kipróbálni az új masinát, s eredetileg Zolotarjovnak meg kellett volna menekülnie, hogy aztán hihető magyarázattal szolgáljon a többiek haláláról, de valami nem úgy működött, ahogy működnie kellett volna.

6.5.) Az UFO-teória

A kilenc sízőt egy (vagy több) földönkívüli jármű támadta meg (lásd a furcsa fények a táborhely felett), vagyis egy tipikusan negyedik típusú találkozásról beszélhetünk, amely – valami miatt – nagyon rossz véget ért. Lehet, hogy élve akarták őket magukkal vinni (lásd még az Eltűntek posztunk 5.2-es alpontját), de hiba csúszott az ítík számításába; lehet, hogy csak mintavételt akartak eszközölni, de eldurvult a helyzet.

6.6.) Cherchez la femme

A csoporton belüli ivararányok miatt a két lányra többen is ráhajtottak, s emiatt tört ki egy óriási, később a tettlegességig fajuló veszekedés. Egyesek szerint Jurij Judkinnak is azért kellett visszafordulnia, mert a csoport vezetője benne látta legfőbb riválisát: mindketten Ljudmillát nézték ki maguknak, már odahaza. Hogy pontosan ki kivel, miért, hogyan és ki ellen, soha nem fogjuk megtudni, de a tragédia mozgatórugója (mint annyiszor a történelemben) most is a féltékenység és a hormonok voltak.

6.7.) A jeti

A kriptozoológia rajongói természetesen a hegyi ember felbukkanását látják a leghihetőbb magyarázatnak: a kirándulók megzavarták a jeti békés hétköznapjait, aki (?) ezért véres bosszút állt.

Akárhogyan is történt, kilenc ember már nem tért haza a kirándulásból, s ez elől még a nagyhatalmú pártállam sem tudott kitérni: a halálos incidens helyének nevét hivatalosan is Djatlov-hágóra változtatták, s Jekatyerinburgban, a helyi egyetem patronálásával a mai napig működik egy egyesület, melynek vezetője Igor Djatlov egyik hajdani barátja, Igor Kuncevics. Az egyesület (alapítvány?) célja, hogy rábírja az orosz igazságügyi szerveket: minden anyagot hozzanak nyilvánosságra, ami az egykori nyomozás és titkos információgyűjtés során keletkezett, és ha szükséges, újból vegyék elő a dossziét és folytassák a büntetőeljárást, mert egyrészt a felelősöknek (már ha vannak ilyenek) bűnhődniük kell, másrészt pedig mert a közvélemény (és az érintett családok) megérdemlik a hiteles, objektív és minden részletre kiterjedő tájékoztatást.

Tudom, hogy ez a poszt nem lesz a természetjárók kedvenc olvasmánya, remélem azonban, hogy ez őket sem fogja megakadályozni abban, hogy elmondják véleményüket a kommentek között. Kérdezzetek, érveljetek, kételkedjetek, vitatkozzatok, tájékoztassatok s lássuk, kiben milyen CSI-szakember rejtőzik – és mindenekelőtt ígérjétek meg, hogy februárban soha nem fogtok sátortáborozni a Djatlov-hágó közelében…

PS: Google-maps használata felesleges; én szóltam…

Ide kattintva olvashatjátok a Konteóblog eddigi legsikeresebb írásának, az újrahasznosított Djatlov-posztnak az eredeti 1500 kommentjét is, amelyet a freeblog.hu másfél évvel ezelőtt magyarázat nélkül „elvesztett”. Köszönet mdmselle-nek és Biztcop-nak helyreállításhoz nyújtott segítségért!


Ápdét: A Djatlov-poszt kibővített, 21%-kal hosszabb verziója is elolvasható a Konteó 1 című könyvben, amelyet 20%-os engedménnyel ide kattintva rendelhetsz meg, vagy 2013. november elsejétől megvásárolhatsz az Alexandra és a Libri nagyobb boltjaiban.

Kategória: EgyébCímkék: , , , , , , ,

3 406 hozzászólás

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

 Visszajelzés3406. Hóval álmodni: Álomvaló téli tevékenységek és tippek Magyarországon — 2024-02-01 16:38 

[…] A Djatlov-incidens « Konteó – Konteo blog – BlogRepublik […]

 Visszajelzés3405. 10 rejtélyes horror sztori - tízdolog — 2022-03-20 15:33 

[…] (ha félős vagy, ne egyedül, a sötét szobában tedd), akkor ismét csak a remek Konteó blog posztját tudjuk […]

 3404. albu — 2022-01-11 17:32 

Az előbb hivatkozott videó adatlapja most így néz ki. Nincs megemlítve a Konteó blog. Lehet ennek az az oka, hogy a Youtube cenzúrázza? A Facebookon már hosszú évek óta magánüzenetben sem továbbítható a konteo.blogrepublik karakterlánc (igaz, a HBweb közlekedésbarát portál sem, még Google-linkbe csomagolva sem, de Cukorhegy félanalfabéta cenzorrobotjaitól már nem várhatunk többet manapság)

#Random_nights #Dokumentumfilm #megoldatlan
Az elképesztő Gyatlov-rejtély – nagyon bővített verzió
216,453 viewsJul 12, 2021

4.3K

DISLIKE

SHARE

SAVE

Random
76.5K subscribers
Ha érdekelnének hasonló történetek, iratkozz fel!
Facebook: https://www.facebook.com/randomytbr/
Discord: https://discord.gg/XzR9K9j
TikTok: https://www.tiktok.com/@random_ytbr?
Instagram: https://www.instagram.com/random.ytbr/
Email: randomytbr@gmail.com

Csatlakozz itt a csatornához!:
https://www.youtube.com/channel/UCJdL

A Gyatlov-rejtély – nagyon bővített verzió

dokumentumfilm/documentary

Felirat: Borsi András

Zene: CO.AG Music https://www.youtube.com/channel/UCcav

00:00 – Intro
02:57 – Úton a Halálhegyre
06:29 – A megtalálásuk
22:55 – A titkos kamera, az ismeretlen filmek és a jeti
28:31 – A hihetetlenül változatos elméletek
30:08 – A lavina-elmélet
34:41 – A titkosszolgálati akció
41:01 – Az időjárási jelenségek
45:15 – A katonai kísérletek
51:12 – Gulág, gombák, földönkívüliek
54:15 – Mi az az esemény…?
55:06 – Outro

#Random_nights #Dokumentumfilm #megoldatlan

 3403. albu — 2022-01-11 17:26 

Manapság már a hivatalos dokumentumfilmek közt is sok a gagyi, pláne, mióta a csőcselék látványt és izgalmat követel öltönyös beszélő helyett, méginkább zuhanórepülés van a Youtube-on, de ez kivételesen jobbnak tűnik, még értelmes kommentet is találtam, ez itt, a hozzászólások közt is keveset került szóba.
https://www.youtube.com/watch?v=zEZu-S7tKxw&lc=Ugz_AFgHL2ZxaxH7CzZ4AaABAg.9Phsc1Vbwe89RDzpLt1gbL

„Kármán örvény okozta, gyakorlatilag elmeháborodást okoz az embernél.”

„atom erő művekben dolgoztak kiderült és onnan hozták magukkal”
Itt eltűnődtem, majd felröhögtem : D
Érdemes lenne a Wikipédián egy egyértelműsítő lapot létrehozni Anatolij Sztyepanovics és Igor Alexejevics megkülönböztetésére.

 3400. pobeda — 2021-01-30 11:26 

@tiboru:
Megint egy gyenge próbálkozás. 🙂

 3398. walking — 2020-07-22 22:45 

https://www.youtube.com/watch?v=w2TjnN8QJMI

Enigmák adás a témában,néhány olyan érdekes részlet is van benne amit én eddig szerintem még nem hallottam (vagy csak elkerülte a figyelmem)
Akit érdekel a téma megéri rászánni egy kis időt.
Aki pedig esetleg az Enigmák-at nem ismerte volna eddig,csak ajánlani tudom,Zoli és Gyuri rengeteg témában otthon vannak,és nagyon jól látnak sok mindent.

 3397. gigabursch — 2020-07-22 02:29 

@Rogal Dorn:

Tulajdonképpen a ruszkik indirekt módon bevallották, hogy nem tudják megoldani, de így legalább lezárhatták az aktát.

 3396. Rogal Dorn — 2020-07-18 18:39 

Akkor egy dolog biztos. Lavina az nem volt.😁

 3395. walking — 2020-07-13 12:41 

@gacsat:

Köszi a linket,az alattad lévő 7db hozzászóláshoz képest sok újat megtudtunk belőle.. 🙂

 3394. gacsat — 2020-07-12 16:48 

Bő hatvan év alatt megoldotta a Gyatlov-rejtélyt az orosz ügyészség
Forrás: https://kuruc.info/r/4/214954/

 3393. walking — 2020-07-11 21:44 

Jó vicc,nyilván erre vártunk 60 évet,hogy valaki kitalálja hogy „Igor,hallod b@szki!Lavina volt!!”
Mert nyilván ez még eddig senkinek sem jutott eszébe.. 😀
Mikor meg nem hisszük el,akkor ‘bolond alufóliasapkás konteósok vagyunk’.
Hát,pont annyira,mint amennyire ez lavina volt 🙂

 3392. szega — 2020-07-11 20:59 

Ráadásul az Index újságírója sem vette a fáradtságot, hogy akár egy kicsit is utánanézzen… lavina, ja persze.

 3391. tiboru — 2020-07-11 20:19 

És vajon miért pont most jöttek elő ezzel a dumával? Vajon valahol, valaki készül egy teljesen más magyarázattal és meg akarták előzni?

 3390. tiboru — 2020-07-11 20:18 

Bevallom, én most egy kicsit csalódtam az oroszokban… Tudnak ők ennél a lavinásnál sokkal jobb maszkirovkákat is gyártani, nem is értem, most miért csak ennyire futotta.

Lavina, ja…

 3388. warr — 2020-07-11 19:11 

@jani22: most láttam én is indexen.

Hát ez egy jó nagy adag a szokásos szovjet/orosz bullshitból 😀

 3386. becsuszoszereles1k — 2019-02-02 14:45 

@befigyelo:

Mint jetipárti úttörőnek, ennek alapján nekem tutira befigyel egy Jeti-koktél a’la Bloody Mary [Eredete: 1920-1950-es évek, George Jessel, USA
Kedvenc recept: Bloody Mary Bloody Mary]

Egy nagyon fontos hsz. a linkhez a Konspirációs teóriák fb-oldaláról:
„László Csikay Olybá tűnik, csak én árválkodom azon véleménnyel, hogy a legvalószínűbb ok a sokak számára talán legvalószínűtlenebb: az Index cikkében is ostobán fogalmazott „jeti-támadás” (a manysik úgy nevezik: ménkv, nagyjából erdei óriást vagy ördögöt jelent.)
Az nyilván nem hírérték, hogy előzőleg, ’58-ban néhány manysi vadász is eltűnt a hegy közelében, és hogy a helyi őslakosok a lábukat se teszik be az Otortenre, „a halottak hegyére”, ha tehetik.

A nyomok, amik a pánikszerű menekülésre utalnak (a sátor oldalát vágták ki), hogy talán elbújni akartak vagy felmászni egy fára valami elől, ami a jelek szerint a többiekkel végzett (borda- és koponyatörés, belső vérzés, nyaksérülés, stb.) szerény véleményem szerint elég egybehangzóak. Furcsa fény- és hanghatásokra, már elnézést, nem csinálok ilyeneket, sem az velem. Lavina elől sem rohangálok késsel, vagy próbálok felgallyazni egy fenyőre.

Vadim Csernobrov egyébként már 1999-ben a Szmolin Szemináriumon Moszkvában elmondta mindezt. Ő hozzáférést kapott a vizsgálati anyagokhoz, beleértve a halottkémi eredményeket is (a bordák például kétoldalt törtek, mintha valami összeszorította volna az áldozatot).

Ja, és majd elfelejtettem: az érintett napon egyikük sem írt semmit az amúgy rendszeresen vezetett (és meglehetősen unalmas) naplóikba, viszont egy nagy papírra felírtak valamit (még a tragédiát megelőzően, miután a szokottnál korábban tábort vertek -másfél kilométerre az erdőtől egyébiránt-), amit az incidensről szóló cikkekben sehol sem említenek, csak a hatóságok anyagai: „most már tudjuk, hogy a havasiember létezik”.
(Utóbbira persze van úgymond hivatalos magyarázat: magukat, mint klubot vélhetően Havasiembereknek akarták nevezni és a plakátjukat kezdték el elkészíteni, épp ott, az otorteni mínuszokban.)

Nyilván nem állítom, hogy biztosan így volt, de mindezek alapján is érdemes végiggondolni az eseményeket.

Tetszik
· Válasz · 3 órája „

 3385. jani22 — 2019-02-02 13:20 

@befigyelo:

Valami érdekesség előkerült.

Más. 🙂

Ingyenes a Gyatlov-rejtély által inspirált játék.

http://www.origo.hu/techbazis/20190202-kholat-ingyen-letoltes-gyatlov-rejtely.html?utm_source=hirkereso

 3382. becsuszoszereles1k — 2019-01-18 17:34 

@sztalker: Hi!
Csatlakozás a nemzetközi vonalhoz?
Akkor szintén egy adalék.

_2348. becsuszoszereles1k — 2013-09-06 00:31

Par oraja tortent – parhuzamos eset?
http://hirek.oldal.info/click/7944178

2353. becsuszoszereles1k — 2013-09-08 02:18

2350.[…]
——-
A ket napja belinkelt hir pedig egy nagyon furcsa eset, szvsz. veszjosloan hasonlit djatlovekehoz, bar sokkal kozelebb tortent, de szinten Jekatyerinburgbol, annak kozeleben, Pervouralsk terulet Resety nevu helysege mellett. Ez a terulet a terkepen Urali erdoseg nevvel van jelolve, es a kozelben szinten fel van tuntetve egy pont (hogy ez konkretan milyen objektum, szikla, kilato, talponallo vagy mi, azt nem tudni) “Jeti-Havasi ember”. http://hirek.oldal.info/click/7944178_

A fenti linken található 2013-ban megjelent cikk teljes szövege + videó (Blikk):
„Az ismert orosz fotómodell, Julia Loshagina (28) testére az Urál-hegységben, egy erdőben találtak rá meztelenül, törött nyakkal és szétégett arccal. A rendőrség azt gyanítja: az oligarchák és sztármodellek fotósa, Dimitrij Loshagin, vagyis a modell férje lehet a tettes.

(Hirdetés)

Olyan súlyosak voltak a sérülések, hogy csak a DNS-teszt tudta kimutatni a személyazonosságát. Az orvosi vizsgálatok ugyancsak bebizonyították, hogy a nő HIV fertőzött volt. A rendőrség szerint ez volt férje, az oligarchák és sztármodellek fényképezéséről híressé vált oroszországi fotós, Dimitrij Loshagin (37) indítéka lehetett a gyilkossághoz.

A pár egy partit adott 350 milliós, jekatyerinburgi luxuslakásukban, az asszony a buli után tűnt el.

A sorsát letartóztatásban váró férj azt mondta a bírónak, hogy ártatlan és, hogy szerette a feleségét. A Daily Mail forrásai szerint azonban a férfi mobiltelefonjának adatai szerint azon a környéken járt a gyilkosság idején, ahol a nő holttestét megtalálták.

Loshagin két éve ismerte meg későbbi feleségét egy indiai fotózáson. Miután összeházasodtak, Julia a kedvenc modell szerepét is elnyerte, és az orosz magazinok sztárja lett.

Bátyja szerint a nő augusztus végi eltűnését követően a férje egyáltalán nem foglalkozott a kereséssel, csak dolgozott tovább. Amikor megtalálták a testet, még az azonosításra sem ment el, csak üzenetet küldött, hogy elfoglalt, fotózáson van.

A gyanú árnyéka azért vetődött rá, mert ellentmondások voltak a vallomásában. A férfi azt mondta a rendőröknek, hogy az éjszaka közepén távozott az asszony autóval, ám a kocsi reggelre a ház előtt

volt. Szintén gyanús, hogy nem hajlandó vállalni azt, hogy hazugságvizsgáló géppel hallgassák ki.

A lentebb látható videó az ismert orosz topmodel, Katja Li fotózásán készült. A fotós a gyilkosság gyanújába keveredett Dimitrij Loshagin. A felvételen az ekkor még életben lévő felesége a sminkes, aki fekete-fehér mintás ruhájában a nyolcadik másodpercnél jelenik meg.

https://youtu.be/gVCp9GX0KuI?t=12

A férfi letartóztatását egyébként azért rendelték el a nyomozás elején, mert meghirdette a drága lakást eladásra, és állítólag üzleti útra készült.”

 3381. gtibor — 2019-01-17 22:01 

3380. @sztalker:

Addig örülj, míg tart a domain bérlés! 🙁

 3380. sztalker — 2019-01-17 18:54 

@nygniko:

Ööö…, ez sem rossz, de inkább ezt az esetet szokták hasonlítani hozzá, igaz, itt nem volt sátorszabdalás, csak hideg, fagyott halott síelők, üres sátor, valamint hasonló
bőrelszíneződések, mint Harkálykáinknál anno 1959-ben:

https://dyatlovpass.com/chivruay-tragedy

http://forum.dyatlovpass.com/index.php?topic=204.0

De ebben az esetben a határ közelsége (a Kola-félszigeten történt, innen csak egy ugrás a rothadó kapitalizmus: Skandinávia országai egy hármas határral) eléggé gyanússá teszi a dolgot, hogy a fiúk esetleg dobbantani akarhattak a fenséges Szovjetunió-anyácskából egy szervezett túra keretében. Csak ez nem tetszett Leonyidéknak a Kremlben, oszt léptek egyet Murmanszkból.

Vagy: gyíkember forever…

(OFF: Jé, még működik a belépési kódom!)

 3379. nygniko — 2019-01-16 16:54 

Egy hasonló esetet találtam. Itt a sátorban lévőket kívülről, a sátor vászonfalán keresztül ütötték szerszámokkal, szurkálták késsel. Van akinek a cipője 500 m-er a sátortól került elő. Nézzétek meg, hogy a sátor ugyanúgy van felszabdalva … ez is egy menekülési ok:

https://mult-kor.hu/tbb-mint-fel-evszazada-megoldatlan-finnorszag-leghirhedtebb-gyilkossagi-ugye-20190111?pIdx=2

Bár a két eset között nincs összefüggés, de sok a hasonlóság.

 3378. kaffer — 2018-03-04 13:29 

@snake:

Van egy olyan érzésem, hogy ennyi év után, ennyi nyomozás, ennyi utánajárás, értékelés, találgatás után, újat már nem fogunk megtudni. Főleg hogy amit most tudunk, az is vagy úgy volt, vagy nem egészen..

 3377. snake — 2018-03-02 16:15 

Mindig megörülök, ha új cikket látok a témában, hátha van benne valami újdonság. De az első pár sor után mindig kiderül, hogy csak Tiboru cikkéből ollóznak ki dolgokat. >:-(

Most épp ez a névtelen „szerző” ugratott be:
http://rettegesarenaja.blog.hu/2018/03/01/a_gyatlov-rejtely

 3376. sztalker — 2017-12-18 11:41 

Ez a rácsháló roncselem (burkolórács, a rakéta 7. azonosított roncsdarabja) valahogy nem akar engem elereszteni, hiába szerettem volna már más rajzokat készíteni, csak nem tudok továbblépni, mert megint találtam valamit az egyik fotón.

Gyatlovék roncsfotózási pozíciójához szerettem volna ábrát csinálni, ehhez vettem elő megint a „roncsfilmek” fotóit, és akkor akadt meg a szemem az egyik kép (az 5. roncselem, egy rögzítőpánt lehulló darabja) sarkában látható alakzaton, íme:

http://kepkezelo.com/images/oyn81ptgo44u7z1fstga.jpg

Szerintem ez is a burkolórács lesz, amint fekszik a hóban, vagyis már földet (talajt) ért a zuhanás után. Előtte meg – ezt is eléggé valószínűnek tartom – a rácsburkolat kisebb darabja fekszik, ami végig összeköttetésben állt a fő roncsdarabbal, s mint valami „uszály” (én legalábbis így neveztem el jobb híján) mindvégig együtt repült vele a levegőben (egy vékony, de nagyon erős dróttal összekapcsolódva), amíg csak le nem huppantak a hóra, tán vagy 20 méterre a fotóstól.

Az eredeti fotót feldolgoztam, több digitális effektust is felhasználva: a kontrasztosításon, gradációkon kívül még emboss-, colour range, trace contour, find edge-szűrőket, unsharp-maszkokat is alkalmazva rajta – ezek láthatóak csoportosítva az ábra jobb oldalán összegyűjtve. Az eredményt látva eléggé valószínűnek vélem, hogy a már korábban azonosított burkolórács darabjait láthatjuk ezen a fotón is, vagyis legalább 1 roncselem akkor bizonyosan Gyatlovék közelében érhetett földet, továbbá az is megerősítést nyert, hogy ezek a fotózott objektumok szilárd felszínű alakzatok, tehát nem por- v. gázfelhők, szuszpenzív körvonalú ködfoltok, esetleg tűzgömbök stb. Ezt (ezeket) akár meg is érinthették, megfoghatták Gyatlovék, az ujjlenyomataik rajtuk lehettek…

Ez a roncselem (a 7.) már csak azért is érdekes, mert ezt a tárgyat korábban már legalább 5x (!) sikerült lefotózniuk Gyatlovéknak, s most úgy néz ki, ez lesz a 6. kép róla. Az eddigi felvételeket összegyűjtöttem egy ábrán, mind UGYANARRÓL a roncsról készült, kis időközökkel:

http://kepkezelo.com/images/unz5eif5e9i9mb6ytjjz.jpg

A szerkezet jól látszik a valódi rakéta égőterénél is, a rácsozat vonalai átütnek még a külső borításon is, ezt mutatom be ezen az ábrán (a fotót kicsit kontrasztosítottam, hogy jobban láthatóvá váljanak az illesztési varratok):

http://kepkezelo.com/images/42yqnkc85o1w8db9ksuz.jpg

A szóban forgó burkolórács tehát egy olyan valós roncselem (egyetlen objektum, de több oldalról, eltérő időpontokban fotózva), ami árulkodó nyoma lehet a közelükben bekövetkezett rakéta-robbanásnak. Ez őket elhagyva, a Lozva felé, tőlük kb. 300 méterre, és talán 20-30 méteres magasságban történhetett, s még legalább ilyen magasra (ezzel együtt tehát kb. 50-60 méterre) felrepíthette a roncsokat a detonáció, azok többsége innen kezdett aztán szépen lehullani, illetve a farokrész darabjai nagy sebességgel visszafelé – feléjük – repülni. Nem véletlen hát, hogy míg a közeledő rakétát szinte alig tudták befogni a kamerájukkal, addig a rájuk záporozó és izzó roncsokról már bőséges fotót készíthettek, hiszen valóságos „páholyból” nézhették az eseményeket Gyatlovék, erről nem lehetett lemaradni. (Egyes tanulmányok szerint Zolo fotókollekciójából legalább 9 felvételt, Tibo képei közül 12-őt, Szlobogyintól 24-et [!!!] soha nem hoztak nyilvánosságra – amely felvételek lehettek értékelhetetlen elrontott képek, de akár jól felismerhető rakétaelemek is. De hogy a kameráik végig jól működtek, arra pedig az a meglehetősen morbid bizonyíték, hogy az őket kereső mentőcsapatok jobb híján Gyatlovék sátorban otthagyott fényképezőgépeivel készítették el az elsőként megtalált holttestekről a helyszíni felvételeket – jobb híján, hiszen akkor még nem volt náluk más eszköz a pontos dokumentáláshoz, végszükségükben ezért nyúlhattak ezekhez a kamerákhoz.)

A lefelé szálló világító roncsok ahogy hűltek, úgy egyre halványodtak is, pl. a rácsháló bordái és gyűrűi még sokáig izzhattak, de a vékony merevítő huzalok már egyre kevésbé látszanak a később róla készített felvételeken, mert azok addigra már szinte láthatatlanná hűltek a sötét éjszakában. A rajzokon fekete színnel jelöltem a gyűrűket, pirossal a bordázatot, és kékkel a vékonyabb huzalokat.

Pont a rácsról készült fotók bizonyítják, hogy itt nem véletlen filmréteg-sérülés volt az emulzión, amint egyesek feltételezik, vagyis a negatív filmre esetleg rárakódó koszok és lerakódások, vagy a szakadékban sokáig víznek kitett filmtekercsen bekövetkező vegyi folyamatok jelennek meg a filmkockákon.

Az ugyanis kizárt, hogy véletlenszerűen 6x (!) ugyanaz a tárgy jelenjen meg egy filmen, térben szimulálható, körbeforgatható szilárd (kondenzált) alakzatot mutatva fel. (Ahogy pl. a 2. roncselem – a farokrész a stabilizátorokkal – esetében meg legalább 5 ponton van egyezés egy valós rakétaalkatrésszel, és ebbe nem számoltam bele minden szóba jöhető hasonlóságot, mert akkor már 8 gyanús egyezést kapnánk. Csak érdekességképpen: a 4. roncselemet 3x, az 1. roncselemet – rögzítőpánt — legalább 5x, a 3. alkatrészt – égőkamra – is legalább 3x fotózták le Gyatlovék.)

Műkontúrok. Így hívják a nagyon kontrasztos felvételeken megjelenő kissé homályos ellentétes tónusú árnyékokat a fotózásban és a szkennelésnél, és ezek sem jelenhetnének meg, ha csak közönséges kosz lenne az emulzión, mert akkor valamennyi „piszok” folt mellett kellene lennie egy ugyanolyan ellentétes tónusú másik piszokfoltnak, ami szintén nonszensz. A filmrétegen, esetleg a szkenner berendezés üvegén v. palástján megjelenő piszkok kontúrja meg nem lesz homályos (defokuszált), ezek a karcok és sérülések mindig jól elkülönülnek a képtől. A fotón látható objektumok tehát valódi tárgyak, messziről lefotózva.

Végezetül néhány werk-fotó az eddig rekonstruált rácshálóról, amit próbáltam az eredeti képek alapján megépíteni, részben papírmakettel, részben egy közönséges műanyag építkezési rabichálót kivágva, amivel jól lehet szimulálni az objektum repülését, speciális alakzatát és a jellegzetes részleteit, amik minden eredeti felvételen visszaköszönnek.

http://kepkezelo.com/images/wi1h4rnxvyyc45rbw3lm.jpg

 3375. jukeey — 2017-12-14 04:41 

Ha már megint visszatértünk az elejére, még valami. A helyszínt sosem mutatják elég szemléletesen, mindig csak vacak skiccekkel vagy max a google-map-on bejelölgetve, igaz, akad pár fotó is. Az egyszerűség kedvéért az ominózus hegyet innentől „Kholat” néven említem, mint a számítógépes játékban. Íme itt van néhány 3d-s szemléltetés, ez nyárvégi termés, amikor is túratervezéshez készítettem térképeket, egy bajjal a helybeli hegységek mellett a Kholatról is csináltam egy kis modellt. Magyar olvasóknak nyilván szemléletesebb ha a Kékessel hasonlítják össze.

Ezen a képen a két hegy (Kékes és „Kholat”, mindkettő 8*8 kilométeres körzete) látható a négy égtáj felől, a hegyek magasságát kiemeltem, hogy jobban össze lehessen mérni a sziluettjüket:
http://kepkezelo.com/images/aqt9jytn849obra5tlxz.jpg
A vetett árnyékokból és az oldalnézetből jól látszik, hogy a Kékes egyrészt meredekebb (különösen az északi oldala) ezen kívül sokkal egyenetlenebb, köszönhetően annak, hogy az év nagy részében folyékony víz szabdal belé patakvölgyeket (kis jóindulattal szurdokokat), melyeknek a Kholat-on állandó vízfolyások híján nyomuk sincs! Az a pár vízmosás annyi sincs, mint vízelvezető a panelsor mellett, pláne behavazva. Zuhanást tehát nyugodtan el lehet felejteni.

Ezen a csapat útvonalát jelöltem be, szemléltetésképp a Kékesen is, műholdas és turistatérképes textúrával egyaránt; itt a hegyek magassága valóságos, nincs kiemelve:
http://kepkezelo.com/images/69lmgqv6orrd06k8clq9.jpg
Látható, hogy a végzetes nap kb annyi sem volt, mintha én Füredről felcaplatnék a Hidas-Bércre, majd este picit lejjebb slattyognék összetörni magam a Négyeshatári esőbeállónál. Ez itt max pár óra egy rokkant nyugdíjasklubnak; persze fél mázsányi cuccal sílécen nyilván strapás és jóval lassabb erő teljében is, és alaposan izzasztó még mínuszokban is, az enyhébb emelkedés ellenére. De Djatlovék nem kapkodtak, ráértek bolondozni meg fotózgatni bőven (a zöld megtett út a naplók és fotók alapján becsült, nyomok ott nem maradtak, csak valamivel visszább az Auszpija mentén sínyom, de az már lelóg erről a térképről).

Végül a szemléltetés animálva, a két hegy ugyanabból a nézetből 360 fokos fordulatot tesz, kiemelt kontúrokkal (ez szintén növelt magasságú a jobb összehasonlítás végett, tehát a valóságban egyik sincs ilyen meredek, de egymáshoz hajszálpontosan aránylanak):
https://www.youtube.com/watch?v=GSVhsJ_zX1s
Logikus volt előbb a Kholat-ra felmenni, onnan a két hegyet összekötő nyergen már nem kell túl sokat emelkedni. A Lozva felől hiába rövidebb az út, helyből a legmeredekebb Otorten-oldal lehet már sok lett volna egyszerre a csapat gyengébb tagjainak málhával, elvégre nem mindegyikük készült sarkkutatónak.

Ja és nemtom volt-e már (arra emléxem hogy a Halat Csal elnevezést tisztázta valaki), de az Otorten, amiről az terjed hogy manysi nyelven „ne menj oda”, szintén nem valós. Találtam ugyan manysi mesében Otortent, de mint egy vadász személynevét, a hegy eredeti neve amúgy „Lunt Kuszap Csal”, ami azt jelenti hogy „ludak fészke hegy”, nyilván mert szerettek oda fészkelni a ludak a hegy oldalában levő kis tó miatt, amiből a Lozva ered. Tehát ha libapecsenyét akarsz enni, nyugodtan menj oda. Bár van egy másik manysi népmese arról a tóról, áradással és lúdpusztulással, de odamenetel veszélyességéről abban sem esik szó.

 3374. jukeey — 2017-12-14 03:25 

@xian06:

Hát igen, ezt is megcsócsáltuk már párszor, összefoglalom: Csak az egyik oldala volt sérült. Megmaradtak a jegyzőkönyvek, amit a rokonoknak visszaadott bizonyítékokról készítettek, de a cafrangos sátor nincs köztük, csak a fénykép maradt meg. Gondolom a raktárban porosodott egy darabig, aztán egyszerűen kidobták, netán felhasználták rendőrgatyát foltozni, vagy befűtöttek vele. A Csurkina által készített szakvélemény nem teljes alaposságú, csak a belülről való vágást bizonyító részekre szorítkozik, így a nyílások pontos méretét is a képen látható széktámla méretarányai segítségével határozták meg az utókor kutatói.

Öt, szinte teljes magasságú függőleges vágást ejteni, valamint több kisebb vízszintest, ezzel szinte két „nagykaput” és egy „kiskaput” nyitni a sátor oldalán nem életszerű sürgős menekülésnél; inkább egy függőleges vágás és azon kibújni vagy kivetődni. Az esetleg lemaradók a melletük levő sikerét látva nyilván inkább a már megnyitott rést használnák, vagy a sajátjukat fejeznék be minél gyorsabban, és uzsgyé, mintsem a másik réshez hangolva „kapuvá” tágítsák az egészet. De van ezzel más probléma is, pl ha többen a kezük ügyébe eső késekkel egyszerre kísérelték meg a sátor falán át való sürgős kijutást, miért mind ugyanazon az oldalon, miért senki a másikon, vagy legalább egyikük a bejáratnál? És akinél nem volt kés, vagy nem fért oda, az talán a haját tépve sikoltozott a másik oldalon, estisón felnőtt díszpolgárhoz méltón? Ennek ellenére vannak akik mégis a menekülős verziót preferálják, de ezt maguknak is csak úgy tudják hihetővé tenni, hogy a sátrat megtalálókra vagy a rendőrökre kenik rá a vágásoknak legalább a felét. Mihajlov Sharavin (diák) vezette a sátrat fellelő csapatot, ő állt neki átvizsgálni a sátrat. Hogy mielőbb meggyőződhessen róla, nincs-e a sátorban holttest, netán sürgős segítségre szoruló sérült, jégcsákánnyal szándékozott az addigra már eléggé roggyant, hóval lepett sátor felnyitását siettetni. Erről a kihallgatása során azt mondta a nyomozóknak, már az eső mozdulatnál látszott hogy kivágásra nem is lesz szükség, mert a vászon eleve cafatokban van. A megfogalmazásából és a sátor állapotából én inkább amondó vagyok, Sharavin épphogy bele tudta akasztani a csákányát a vászonba, majd a húzó mozdulattól a már meglevő vágások mentén lazán nyílt is szét az egész, így aligha okozott további sérülést, ráadásul ő egész biztosan csak kívülről vághatta volna. Tehát a sátrat nyilván nem a tulajdonosai aprították kapcaronggyá, és nem is Sharavin.

 3373. xian06 — 2017-12-13 12:37 

A http://dyatlov-pass.com/ oldalon a fórumban raktak fel képeket a sátorról. Azok a sérülések csak a sátor egyik oldalát érték? Mivel csak vágások vannak a pontos irány is megállapítható lenne.

 3372. sztalker — 2017-12-06 12:53 

3370. jukeey

Lehet róla szó!

3371. xian06

A töltet nem fog felrobbanni természetesen pusztán egy hajtóanyag-tartály detonációjától, annál biztonságosabban vannak élesítve a nukleáris eszközök, de „piszkosbomba-hatás” lehetséges, vagyis a radioaktív cucc (pl. plutónum 239) szétszóródik, és az nagyon is veszélyes, súlyosan mérgező, rákkeltő anyag. Lehet, hogy ezt is ki akarták zárni Ivanovék, mikor a völgybe rendeltek annyi sugárdetektoros szakértőt, de persze akkor is leginkább a saját egészségük védelmében tehették ezt, hisz addigra a roncsok java részét már felderítették, összeszedték.

Azt viszont elképzelhetőnek tartom, hogy nem tudták teljesen mentesíteni a környéket akkor (és tán azóta sem!), így bizony lehetséges, hogy mégis csak lapul ott egy atomtöltet-maradvány valahol a Lozva folyó völgyében ma is.

 3371. xian06 — 2017-12-04 15:50 

Az hogy a ruházatokon sugárzást mértek elhetett attól hogy az atombomba kiesett a rakétából? Vagy csak lezuhant melléjük a roncs amiben benne volt? Futhatta-e le attól félve hogy felrobban az atombomba?

 3370. jukeey — 2017-12-04 01:28 

@sztalker:

Ezekről a makettekről hogyhogy nem raktál fel pár fotót? Az lenne csak igazán szemléletes!

 3369. sztalker — 2017-12-03 21:52 

Szerintem érdemes visszatérni a 2. roncselemhez (a rakéta farokrésze a stabilizátorokkal), legalábbis egy komment erejéig.

http://kepkezelo.com/images/5hs7kbclh9lnuvmdd480.jpg

Itt pedig a egy valódi szerkezeten bemutatva a roncs feltételezett törési-szakadási vonalait:

http://kepkezelo.com/images/9t8z6pmyrzfsy1jn1lqo.jpg

Ugyanis már csupán ez a roncselem is elegendő lehet annak bizonyítására, hogy egy valódi (R5-ös) rakétaszerkezet robbant szét nem messze Gyatlovéktól, a 2. roncsdarab sok olyan részletet rejt, ami ezt valószínűsíti (vagyis nehéz lenne véletlenül egy hozzá hasonlatos tárggyal összetéveszteni), vagy legalábbis nagyon kicsi a statisztikai esélye, hogy pont egy ilyen alakú ismeretlen objektumot fotózhattak le aznap este. Ellentétben a hágónál talált ismeretlen fémlemezzel (amit én a 8. roncselemnek fogadnék el), ennél a 2. elemnél már megpróbálom bizonyítani is az eddigi magyarázataimat, mert látok rá esélyt. Nézzük hát sorjában ezeket a részleteket:

A fenti mellékelt rajzon eléggé részletesen bejelöltem, hogy miként képzelhető el ennek a roncselemnek az elhelyezkedése az egész törzsszerkezethez képest, de itt, ennél a roncselemnél nem csak a panelvonalak menti szakadási hasonlóság lesz érdekes, hanem egy nagyon jellegzetes mintázatot (sziluettet) is látni vélek ezen az elemen, ami a rakéta irányítási mechanizmusával áll szoros kapcsolatban, és talán megerősíti a LOX-szivárgáson alapuló elképzelésemet.

A roncs alsó részén, a kis kiugró nyúlványok valószínűleg egy gázterelő szárnynak a maradványai, amit az ún. tolóerővektor-eltérítéshez használhattak (több műszaki megoldás is létezik ebben a műfajban, az oroszok egy az egyben a náci rakétatudósok szerkezetét vették át a saját R5-ös rakétájukban, a hírhedt német V2-es mintájára), és ez a sziluett is eléggé árulkodó lehet a rakétarobbanásra:

http://kepkezelo.com/images/v85sikenerj3hxqxfym0.jpg

A jobb láthatóság kedvéért idemásoltam egy eredeti kollekciót is, hogy „testközelből” is érezhessük ezt a forgatható szerkezetet, s ha szabadna még egy kitérő megjegyzést is tennem ehhez, akkor érdemes megnéznetek a rakéta alján található alkatrészek, pántok lemezeinek alakját és széleinek lekerekítettségét is, mintha a korábban már elemzett 5. és 6. roncselemek (tartópánt-darabok) képei köszönne vissza ezekben is.

http://kepkezelo.com/images/8l3cxfe31fogxdifo10x.jpg

A gázterelő szárnyak nagyon magas hőállóságú anyagból, grafitból készültek (a grafit kb. 3500 °C-ig nem olvad meg), a struktúra pedig a fúvókából kiáramló forró gázsugár elmozgatásával képes korrigálni a rakéta iránytartását, amit egy inerciális (tehetetlenségi) giroszkópos rendszer szabályoz szinte automatikusan, emberi kontroll v. beavatkozás nélkül. (A téma után jobban érdeklődőknek az internetes angol keresőszavak: thrust vectoring; graphite jet vane –, a rendszer ma is használatos új generációs harci repülőgépeken, ahogy persze mindenféle típusú rakétákon, beleértve a hírhedt Scud-okat is.) Azt meg különösen pikánsnak érzem, hogy a rakéta műszeres rekeszei a két hajtóanyag-tartály KÖZÖTT foglalnak helyet (egészen pontosan a LOX-tartály alatt), és noha a tűz leginkább a rakéta alsó részén pusztított, azért az egész felületét érintette az oxigén-szivárgás miatt, tehát nem kizárt, hogy mire a hágóig ért, már az irányítási rendszere is felmondhatta a szolgálatot.

Ennek a gázterelő szárnynak a pozícióját – vagyis hogy abnormálisan eltekeredve –, legalább 120°-os szögben áll, ahelyett, hogy szinte függőleges állásban (0—20 fokok között) lenne (lásd a rakétamúzeumi fotókat!), arra utal: a rendszer elkeseredetten próbálta korrigálni a fellépő aszimmetrikus tolóerőt, hogy a szerkezetet még valahogy a helyes irányon tartani tudja, de ez ekkorra már reménytelen eset lehetett. Az is valószínű, hogy ilyen meredek állásszög már eleve nem megvalósítható nagy sebességű repülésnél (hiszen a hangsebesség többszörösénél kis mértékű szárny-elforgatások is elegendőek, hogy a gázáramot radikálisan befolyásolják), vagyis a rakétánk ekkor már eleve kisebb sebességgel, kevesebb tolóerővel haladhatott. (Az sem kizárt persze, hogy a robbanás ereje forgatta el ennyire a grafitszárnyakat, de ezt valahogy kevésbé tartom valószínűnek.) Ezekből a szárnyacskákból összesen 4 db van a rakétán, mind a stabilizátorok alján helyezkedik el, de statikailag a törzshöz vannak illesztve, gyakorlatilag a meghajtóházból (aktuátor) kilógó forgástengelyen „lógnak”, ezért is maradhatott meg a roncson függő darab, hiába szakadt le felette a kilépőél alja.

Az is tisztán látszik, hogy mennyi minden éghetett szét ott alul, a kevésbé hőálló részek (lábazat, pányvázórúd, a stabilizátor alsó, vékonyabb részei) mind átszakadhattak, leszakadhattak, vagy egyszerűen csak szétolvadtak a nagy külső hőtől, amit a szivárgó LOX tüze generált. Ezek ugyanis nem hőállóak, mint a grafitszárnyak (ott még egy speciális védőpajzs – szintén grafit – is védi kissé a meghajtó forgató elektromotor, az aktuátor házát a forró gáztól, plusz egy vastag fém védőlemez is takar kissé a tengely felett), vagyis a szerkezet külső része nagyon is megsínylette ezt a tüzet. Az is feltűnő, hogy mindkét stabilizátor alja mennyire hasonlóan pusztult el, pont ugyanazokon a vékony be- és kilépőéleken találhatók „lyukak” és hiányok, mert ezek a részek vékonyabbak, mint a stabilizátorok középső szekciói. (Lásd a múzeumi fotón a stabilizátor keresztmetszetét.) Hasonlóképp (ahogy a rakétamúzeumi képeken sincsenek már rajta) a külön felcsatolható „dekorációs” elemnek számító kicsike stabilizátor-végek („fin-tips”), ezek is szintén elsőként szakadhattak le a roncsról.

Az elfordult gázterelő szárny viszont ezzel az extrém állásával óhatatlanul leégethette a farokrész felét, de még akár a burkolatot is a közelében, hogy ilyen meredek szögben terelte el a forró égésgázt kifelé. A végén már minden éghetett ott hátul – gondolom – innentől kezdve pedig akármilyen szögben is állhattak ezek a terelőszárnyak, a rakéta már halálra volt ítélve.

(Az is érdekes kérdés lehet, hogy mi történhetett magával a fúvókával – az égőtér alsó részével, ahonnan a forró gáz kiáramlik –, mert fotókon nem látszik ez a nagy roncselem, és ebben a farokrészben sem maradhatott, ahhoz túl nagy darab. Valószínűleg apránként éghetett szét, ahogy a körötte körbefutó hűtőcsövekben áramló etil-alkoholt elérte kívülről a tűz, a végétől az eleje felé haladva lassan elenyészhetett, ahogy mi is körbeharapdáljuk a fagylalttölcsért, amint végeztünk a gombócokkal, hogy lejjebb jussunk a fagyival, míg végül a tűz el nem érte az égőkamrát is, ami akkor kirobbant, s ezzel tényleg bevégeztetett.)

Az elülső (látható) stabilizátor-szárny teteje (szakszerűen: belépőéle) pedig szinte teljesen a panelvonal mentén tűnt el, ez lehet talán a leginkább árulkodó jele, hogy a szerkezet egy rakéta eleme lehetett valamikor, mivel a neve is mutatja: belépőél, vagyis a légáramlattal (most még a LOX-szal is) ez találkozik leghamarabb a szárnyszerkezetből, ezt érhette el a legkorábban is a tűz, ezért éghetett szét teljesen, vagy gyengült meg a hőtől annyira, hogy a robbanás után a szegecselés mentén simán levált az egész felső szekció, mintha késsel vágták volna el.

Noha hivatalosan nem láthatnánk a takarásban lévő hátulsó stabilizátort, sem pedig az elfordult gázterelő szárnyat ebből a szögből, ezek mégis látszanak! Miért? Mert a kiszakadt kilépőélek „lyukán” át már előtűnik a sziluettjük, sőt látható (ahogy az első ábrámon be is rajzoltam ezt) egy pici kis befűződés, ahol éppen a szárnyvég panelnél szakadt le a hátsó stabilizátor vége, azaz egy ILLESZTÉSNÉL történt a leválás megint. (A hátsó stabilizátor belépőéle, azaz a szárny „teteje” nem látható teljes mértékben, de a felső része bizonyosan hiányzik, különben felül kiugrana a roncs árnyképéből.)

Hasonlóképp kísértetiesen egyezik a rakéta törzsén végig elhelyezkedő szervizajtók helyzete a roncson észlelt szakadásokhoz, valószínűleg az erőhatások ezek mentén nyírhatták szét a burkolólemezeket.

Otthon egyébként elkészítettem a rakéta farokrészének makettjét (1:18-as, kb. „tenyérnyi” méretben), átlátszó műanyag fóliából, amire filctollal rárajzolgattam a panelvonalakat, továbbá gyurmáztam is kicsit — mert ez a legjobb 3D-s szimuláció a világon szerintem, és nem kell hozzá drága szoftver! –, így egyszerűen lehetett forgatgatni a szerkezetet, hogy rekonstruálni lehessen a fotón látható alakzatot. (De használtam rabichálót is korábban, amit ollóval kivagdaltam itt-ott pl. a rácsbordázat szimulációjához, mert azt még mindig így a legegyszerűbb a térben mozgatni.) Végig azon röhögtem, hogy mekkora poén lenne, ha egy vacak olló és néhány átlátszó fólia meg filctoll elegendő lenne ahhoz, hogy ezt az egész elvetemült bagázst – Ivanovtól Hruscsovon át Brezsnyevig, vagy Malinovszkij marsallig, vagy akárkicsodákig, akik végig akadályozták, hogy fény derüljön a titokra, végre lebuktassa. Mert csak ez az egyetlen kép is elegendő lehetne, hogy cáfolja a korábbi ufós meg infrahangos elméleteket.

 3368. petiba — 2017-11-26 23:18 

@Rogal Dorn:

Kolléga, de rég örvendeztettél meg bennünket jelenléteddel 🙂

 3367. jukeey — 2017-11-25 08:33 

@Rogal Dorn:

Hogy az év februárjában és márciusában több rakéta is átszállt a térség fölött, az kétségtelen, függetlenül attól hogy a hadsereg (vagy egyéb illetékes) nyilvánossá tette, vagy egyáltalán maradt-e fenn mindenről pontos nyilvántartásuk (időnként kerülnek elő öreg beszerzési és szállítmányozási papírok, amiből lehet sejteni ezt-azt, és még a sereg mai illetékesei is meglepődnek rajta, legalábbis látszólag). Az urali rakétázgatást többek között épp a Djatlov-ügy hozta reflektorfénybe, miután a nyomozásban is felmerült a lehetőség, ezt úgy látom az orosz Djatlovosok egybehangzóan elismerik, mert többfelé hitelesnek tűnő megfigyelők hasonlóan és egy időben dokumentálták az eseteket (tehát nem Kolja bácsi a kocsmából hazamenet). Arra viszont nincs bizonyíték, hogy Djatlovék esetéhez bármiféle rakétának köze lenne, bár indítéknak talán nem zárható ki. Talált tárgyakból már a 90-es években összejött pár tonna „garantáltan hiteles bizonyíték” a helyszínt és környékét megjárt gyűjtőknél, a töltényhüvelytől a vodkásüvegen át a rozsdás szamovárig, ezek nyilván úgy 99%-ban egymás szemetét szedték össze. A helyzet fokozódik, pl asszem épp 2007-ben valakik egy eredetinek tűnő rakétaalkatrésszel díszítették fel az emlékművet, amit hamarosan elloptak. Ha pedig még van valaki, aki tudja az igazat és rosszul jönne annak kiderülése, mert mondjuk tekintélyes ember és ciki lenne ha kiderülne hogy papus kivégzőosztagot küldött egy csapat túrázóra, az nyugodt lehet.

 3366. sztalker — 2017-11-24 13:27 

@Rogal Dorn:

Pont az a bökkenő, hogy NINCSENEK roncsok (kivéve a 8. elemet, amit 2007-ben találtak, és valószínűleg az is egy R5-ös származik az is, de tényleg nem dokumentálható, hogy mikori), hanem FÉNYKÉPEK vannak olyan levegőben szálló objektumokról, amik kísértetiesen hasonlítanak egy akkoriban használatos közepes hatótávolságú rakéta alkatrészeihez. Amilyen rakétát mellesleg az év február 2-án (!) fellőttek egy dél-oroszországi bázisról (Kapusztyin Jar).

Továbbá nem csak ezek a roncs-felvételek állnak rendelkezésre, hanem a még nagyon is egyben lévő (de már lefelé süllyedő) szerkezetet is lekapta Szlobogyin és Krivosenko, mikor az áthaladt felettük. Sajnos nem az ujjamból szoptam ezt az elméletet, ha megnézed a fotókat, azok sziluettje és kiáramló gáz okozta csóva nagyon is ezt valószínűsíti.

Gyatlovék halálát pedig közvetett módon az a szennyeződés okozta, ami végigáztatta a sátorhelyük környékét, mikor a szivárgó cseppfolyós oxigén elérte a talajt, a tűzveszélyes és mínusz 180 fokos folyadék lekergette őket arról a hegyoldalról, ahol már órák óta várták Gyatlovék egy kísérleti magaslégköri atomrobbantásra. Pont azért voltak ott, olyan magasan azon a kitett helyen, mert onnan nyílt a legjobb kilátás az előttük elterülő tájra, és pontosan ismerhették a robbantás idejét, és a koordinátákat is.

Éppen annak kicsi a valószínűsége, hogy mondjuk Zolotarev (akinek a nyakában talált fényképezőgépében találták ezeket a roncs-fotókat) ezeket NEM OTT és NEM akkor készítette, valamint annak, hogy Krivo és Szlobo egészen véletlenül egy ugyanolyan típusú rakétaszerkezetet fotózott le, mely csak békésen átsuhant felettük, és más nem történt.

Valószínűleg rengeteg (jó minóségű) kép készült, de csak ezeket hagyták meg, ugyanakkor ezek is elegendőek ahhoz, hogy rekonstruálható legyen a szerkezet, de még annak a műszaki hibája (LOX-szivárgás) is.

Egyébként én is szívesebben dolgoznék a korábbi szél-elméletemen, hidd el, mert az „tiszta száraz érzés”, de sajnos, ha egy objektum 99%-osan olyan alakú, mint egy égőkamra, és képes világító csóvát is húzni maga után, mivel olyan forró, akkor az bizony egy égőkamra.

 3365. Rogal Dorn — 2017-11-24 12:17 

Tisztelt sztalker, névválasztásodhoz méltón, alaposan kutattad a lehetséges verziók közül a fegyverkisérleti mellékszálat. A roncsok természetesen ezt alátámasztani látszanak, viszont azt, hogy mikor kerülhettek azok oda, semmi sem bizonyítja. Annak a valószínűsége, hogy pont akkor és ott, azon az éjszakán végeznek a szovjetek rakétakísérletet (éjjel?) olyan valószínűséggel rendelkezik szerintem, mint egy meteorittalálat a sátrukon. Persze véletlenek vannak, de a tudományos materializmus egy kategóriába sorolja őket a csodával.;-)

 3364. sztalker — 2017-11-13 19:23 

Lehet, hogy ez lesz a 8. roncselem?

http://kepkezelo.com/images/j8cmnyduwtp9tlkn5bqc.jpg

Sokáig nem is foglalkoztam a hágónál 2007-ben talált fémdarabbal, mivel teljesen amorf alakja miatt lehetetlennek gondoltam a pontos beazonosítását.

Nemrég azonban, hogy a kommentelésekhez kénytelen voltam mindig végigpörgetni a poszt tetejét a képeivel együtt, megakadt a szemem ezen a roncselemen, és ahogy közelebbről is megnéztem, láttam, hogy ezen is van egy rácslemez-lenyomat. Noha nem ismerem a fotón látható darab pontos méretét, de mivel mostanra már van egy eléggé részletes burkolatrács-hálóm az R5-ös rakéta farokrészéről, gondoltam, egy próbálkozást megér, hátha bele tudom illeszteni ezt egy üres helyre.

Ez persze csak hipotézis, hogy pont abból a sarokból hiányzik egy ilyen alakú elem, de olyan szépen „beleült” a rácsháló egyik részébe, hogy nem volt szívem kihagyni…

Az eddig azonosított nagyobb területű roncsokat egymás mellé kiterítve ez a darabka is összhangban lehet a többi roncsdarab törésvonalával, ha rekonstruálni akarjuk a szétrobbant égőtér hengerpalástját.

Ehhez is készítettem egy rajzot:

http://kepkezelo.com/images/necwmqtqemx7102t9j1f.jpg

A 4-es roncselemmel szomszédos lehetett, valamint a stabilizátor-szárnyat hordozó 2-es elemmel is, továbbá az is nagyon érdekes, hogy pont a háló sarkainál fellépő feszültségek miatt repedhetett be ott, vagy szakadhattak ki így a szélei. Természetesen bizonyítani nem tudom, de elképzelhetőnek tartom, hogy ilyen erők hatására történt. (Ahogy persze az is lehetséges, hogy máshonnan származik, és puszta véletlen, hogy ilyen alakja van. Ismétlem: ez nem a burkolórács része, hanem egy összefüggő felületű vékony fémlemez, de a belepréselt rácslenyomat sokat segíthet a helyes pozicionálásához.)

Ha igaz a feltételezésem, akkor ez is a farokrész darabja lesz, annak is a legaljánál, leghátul helyezkedhetett el, és tán épp ezért, ez szakadhatott ki a leghamarabb is az eddig azonosított roncsok közül, vagyis a legközelebb eshetett le Gyatlovékhoz. Talán ezért is felejthették ott a katonák? Miközben visszafelé haladva összeszedegették a roncsokat, erre már nem maradhatott idejük, vagy ha meg is találták, elszállítani már nem tudták, mert a nagy kapkodásban inkább a táborhelyet és a holttesteket kellett rendbe tenniük.

Nagyon érdekes még a 4-es elem alakja is, ezt külön is bejelöltem a roncselemek lefedettségi rajzán. Két fényképen is egy szinte teljesen azonos alakú, de kontúrjaiban mégsem tökéletesen egybevágó roncsot láthatunk. Meg merem hát kockáztatni, hogy ugyanarról a roncsdarabról készültek ezek a fotók, de kissé más szögből. A roncsdarab felszíne annyira egyenetlen vastagságú lehetett, hogy ez más-más kontúrokat mutatott a felvételeken.

http://kepkezelo.com/images/fthe571q23ytv90fyv03.jpg

Az égőtérben bekövetkezett robbanás ereje belülről kifelé hatva sok kirepülő alkatrészt (pl. csöveket, vezetékeket, szivattyúk darabjait, tartópántokat) is átpréselhetett a rácslemezen, tartóbordákon, meg az azon fekvő borítólemezeken keresztül, ezek is okozhattak olyan deformációkat („kidudorodásokat”) a roncsokon, amitől eltérő körvonala lehet egy alakzatnak különböző szögek alatt fotózva, ha a fény másképpen verődik vissza a felületéről, különösen éjszaka.

(folyt. köv.)

 3363. zizzi — 2017-11-07 01:07 

@sztalker:

abba ne hagyd! én teljesen sztalker-követő lettem 😉

 3362. sztalker — 2017-11-06 12:01 

S ha még nem unjátok a „rácsozásaimat”, írnék még erről kicsit, meg posztolnék is hozzá néhány új rajzot.

Mint kiderült, az egyik „fúvókás” képen is ez a burkolórács (az R5-ös rakétatörzs merevítő bordázata egy dróthálóval megerősítve) szerepel, majd kiverte az ember szemét, ott virított végig előttem, szinte premier plánban, csak ezt eddig valamilyen „trutymónak” (ami esetleg a kamera objektívjére fröccsent) gondoltam. De nem, ez is a rácsozatot ábrázolja, egy egészen erős perspektivikus torzításban, de sajnos semmi kétség: pontosan egyezik a korábban már közölt rácsmintázat alakjával, ezeket a képeket is néha egészen közelről, 15-25 méterről fotózhatták Gyatlovék.

Ahogy a másik, korábban általam szintén a fúvóka kúppalástjának vélt fotón is ugyanennek a rácsnak a hengerpalástja lebeg, de az vesse rám az első követ, aki ezt a két idomot kapásból ki tudta volna szúrni.

Akkor nézzük a rajzi szimulációkat ezekhez is:

http://kepkezelo.com/images/1urzy3y6h0a67fti7861.jpg

A rácsháló elülső része jobban világít a fotókon, mert ez a rész lehetett a legközelebb az égőtér kirobbanásához, nagyon felmelegedett, a háló leszakadt hátsó része (ami, mint valami „uszály” egy dróton hozzákötődve mindig repült vele együtt) meg hamarabb lehűlhetett, ha nem érte akkora hőhatás. Valószínűnek tartom, hogy a farokrész szintén levált nagy eleme, amin a stabilizátor-szárnyak is vannak, azokkal a rögzítőpántokkal állt kapcsolatban, amik most oly erősen fénylenek (2 világító pötty egymás mellett) a háló mögötti sötét térrészben a képen. Mind az egymástól mért távolságuk, mind az „uszály” hossza eléggé jól egyezik a rács palást tervrajzán korábban bemutatottakkal (a teljes palást rajzát lásd az előző kommentemnél).

http://kepkezelo.com/images/8nvwrj761nbzopjqp6t7.jpg

Itt jól látható, hogy milyen elképesztő erőhatások kellettek ahhoz, hogy ennyire deformáljanak egy eredetileg hengeres alakú burkolóelemet. A két fotó nem teljesen azonos, a háttérben világító folt mérete változott kissé, míg a rácsháló szinte alig mozdult el ezalatt, vagyis nem egyszerűen egy képrészlet kinagyításáról van itt szó: egymás közelében álló emberek kellett, hogy készítsék ezeket a képeket, vagy ugyanaz a személy (Zolotarev), de kis időkülönbséggel csak.

De maradjunk még kicsit ennél a fotónál, mert érdemes!

A képen ugyanis az égőkamra (tüzelőtér) gömb formája látszik, és sajnos ezzel kapcsolatban az a szomorú hír, hogy ha már ezt az alakzatot látjuk szabadon zuhanni a levegőben, akkor bizony vége van az előadásnak, konyec filmá, lehet menni a ruhatárba a kabátokért, mert ez a rakétagépezet innentől, hogy elvesztette a fő meghajtó egységét, már nem nagyon repülhetett sokáig, legfeljebb, ha a tehetetlensége vihette még előre, meg a robbanás erőhatásai a roncsokat, de valahol a Lozva-völgy felett már szét kellett szóródniuk ezeknek a daraboknak, Gyatlovéktól szerintem csak néhány (max. 3-4) kilométernyire.

Bizonyosan ez lehetett a legfényesebb objektum valamennyi felettük szálló roncsdarab közt (ahogy látjuk a rácsnál: azt is szépen átvilágította a mögötte izzó gömbszerű tüzelőtér), biztosan nem lehetett nem észrevenni, vagy kihagyni a fotózását. Ugyanakkor nem lehetett éppenséggel veszélytelen sem a közelében lenni, valszeg fehéren izzhatott még ez a fém, akár 2500 C fok felett is, hiszen ekkora hőhatásnak lehetett kitéve még a robbanás előtt, ha nem többnek, ha ebbe még a beszivárgó LOX (cseppfolyós oxigén) is besegített.

http://kepkezelo.com/images/u8nq54kkiruzbei7ornp.jpg

Gondolom, most már könnyebben felismerhető ez a tárgy, és a sziluettjébe „beleharapó” kis ovális forma is értelmet nyert ezzel: itt eshetett ki a LOX-kupola (a cseppfolyós oxigént az égéskamrába injektáló és egyben üzemanyagot is keverő-porlasztó részt hívják így) egyik keverőfeje (ez kb. akkora, mint egy autó motorjában az elosztófej), ez a jellegzetes félkörív a rajzon is jól kivehető. A leszakadt tüzelőtér meg egy kb. 90 cm széles „üst”, ami most fénylő csóvát húzva maga után, mint egy üstökös, végig bevilágíthatta a környéket.

Maga a fúvóka része az égőtérnek még ennél is hamarabb szétéghetett, amiben közrejátszhatott az a német rakétatechnológiai trükk is (amit később az oroszok a náci tudósoktól átvettek, leginkább a hírhedt V2-es hajtóművének mintáján, ami a most szóban forgó R5-ös rakéta motorjának, az RD-103-as hajtóműnek az alapja is volt), hogy az üzemanyagot (itt most etil-alkoholt) az elégetése előtt végigkeringették a fúvóka palástja menti csőhálózatban, hogy így hűtse kívülről a felforrósodott égőtér burkolatát. Ezek a szivattyúvezetékek sajnos jó robbanási pontok lehettek, ha a tűz már átterjedt a farokrészre.

Mindent összevetve olyan jó 3 hetük lehetett a katona elvtársaknak, hogy összeszedjék ezeket a roncsokat, és hogy csináljanak valamit Gyatlovék tetemeivel is, meg a legzavaróbb bűnjelekkel, amik nagyon szembeötlőek lehettek volna később a civilek előtt.

Jómagam most már szinte alig fogadok el hitelesnek tűnő dokumentumot az üggyel kapcsolatban a fotóikon kívül, lényegében minden olyan körülményt v. tárgyat, iratot, amit könnyen lehet mozgatni, kicserélni (beleértve holttesteket és ruhákat, fényképezőgépet stb. is) a magam részéről kivettem a jövőben vizsgálandó objektumok közül, és ténylegesen tán csak 4-5 elem maradt, amit szerintem nem hamisíthattak meg, ezért támpontként elfogadhatónak tartok: a megfagyott, különleges lábnyomaik a lejtőn, esetleg maga a sátor, amit nehéz lett volna újra felállítani, a fenyő a levágott gallyaival (ezeket sem ragaszthatták már vissza), no és a hasonlóképp legallyazott patakmeder oldala, és esetleg a verem, amit vagy elfelejtettek betemetni később, vagy nem tulajdonítottak neki túl nagy jelentőséget, ha egyáltalán észrevették azt a helyszínre kiérkező katonák. MINDEN MÁST szabadon mozgathattak, tologathattak, cserélgethettek a völgyben, ha akartak, ezt már ellenőrizni nemigen lehet, sajnos.

De ezeket a fotókat akkor is hiba volt meghagyniuk, mindet, ami aznap készült, ki kellett volna venniük a dokumentumok közül.

(folyt. köv.)

 3361. zsolthy — 2017-11-03 19:43 

A jetis elmélethez annyit, hogy ugye a holttesteken nem volt nyoma külsérelemnek. Viszont ha egy akkora hatalmas állat mint a jeti támadta volna meg őket, akkor elég sok és nagy külsérelmi nyomot kellett volna hogy találjanak a testeken!!!

 3360. sztalker — 2017-10-29 21:41 

De megint lenne még itt valami…

Hölgyeim és Uraim, bemutatom a 7. roncselemet:

http://kepkezelo.com/images/s93524nk44kw01q3253l.jpg

Nem adta meg magát nekem olyan könnyen a kicsike, sokáig egy izzó gázfelhőnek néztem, amit esetleg hosszan exponáltak, de nem, ő egy burkolórács lesz, teljes életnagyságban, sőt, mindjárt 2 nagy darab is úszik a levegőben csak egy vékony kis lemezdarabbal összekötve, mint valami uszály, ahogy a levegőben lifeg a 2 összetartozó elem.
Aki az eredeti, kontraszt nélküli képekre kíváncsi, azoknak meg összeraktam itt egybe:

http://kepkezelo.com/images/k7cyi9ffg2cb2t1z0sku.jpg

(Eredetileg teljesen más rajzot akartam készíteni, a roncsfotók sorrendjét és azok készítési helyét próbáltam rekonstruálni, ezért újra elővettem a korábbi képeket is ehhez. Ekkor villant át az agyamon, hogy hasonló térbeli alakzatot, rácsszerkezetet láttam én már korábban egy rakétás honlapon.)

Íme az orosz R5-ös rakéta törzsének metszete a tartóbordázattal:

http://kepkezelo.com/images/z3obl443pwjk91678b9k.jpg

Ez a rácsszerkezet rendkívül praktikus mérnöki megoldás egyébként: erős és stabil, igazi „minimálfelületet” eredményez, pont ilyen kell ott, ahol a súly (a szerkezet önsúlya) fontos: repülés, űrhajózás, építészet. (Máskülönben pl. a modern felhőkarcolók megbízható struktúráját is hasonló rácsrendszer alkotja.)

Ez a 7. roncsdarab is a rakéta farokrészéből (hát honnan máshonnan?!) származik, érdemes megfigyelni a sötét éjszakában még látványosan izzó panel elemeket és rögzítőkapcsokat, ezek a fémrészek kissé vastagabbak, mint a rács vékonyabb hálója, így tovább is tart, amíg kihűlnek a zuhanás közben, szépen világítanak a fotókon.

http://kepkezelo.com/images/4ddgztg4pc3kepfjnczo.jpg

Valószínűleg az égőtérben bekövetkezett robbanás áldozata lett ez az elem is, akárcsak az korábban azonosítottak. A törzset körülölelő rácsbordázatról szakadt le ez a tartórács (vagy háló), ezt burkolja aztán be a külső sima lemezfelület, amit kívülről látunk a rakétán.

Sajnos ez a darab sem került elő a helyszínelésnél, ahogy a korábbi 6 roncsdarab sem. Ugyanakkor érdekes, hogy a méretének ismeretében – a fő elem, „uszály” nélkül is olyan jó emberes nagyságú darab –, vagyis legalább 150 x 180 cm-es lehet. Ezt is viszonylag közelről fotózhatták többen is a gyerekek közül, no meg Zolo papa is, az általam feltételezett legkisebb távolság akár 20-25 méter lehetett csak a fotóstól! (Zolónál ez már inkább 70 méter, de valószínűleg azért, mert a sátor eleve közelebb lehetett a rakétához, a roncsok oda hamarabb elértek, ha sokan a „kilátódombra” másztak fel, az messzebb eshetett a sátortól, hiába volt magasabban, de a roncsoktól meg akár 50-100 méterrel távolabb, hozzájuk később érhettek el a törmelékek.)

A tárgy valószínűleg kissé változtatta az alakját, ahogy lefelé lebegett a szélben, mögötte kissé elcsavarodva a hozzátartozó kisebb rácsdarabka is, mint valami vitorla, hiszen eléggé nagy felületű volt, és eléggé vékony is. (Aki otthonos CAD-programokban, az modellezheti, ha akarja, AutoCad-ben, ArchiCad-ben, jómagam csak átrajzoltam fóliára a kontrasztosított képek mintázatát, és ezeket az állományokat digitalizáltam, majd rétegenként újrarajzoltam Photoshopban a rakéta burkolati rácsrajza alapján értelmezve.)

Mellesleg ez a legnagyobb méretű (de nem súlyú!) roncselem is eddig. Azt is érdemes megfigyelni rajta (ez leginkább a digitális feldolgozás rajzán látszik jól), hogy mennyivel jobban kitágult az égőtér égéskamra felőli részénél (ez annak a gömbölyded része, ahol a legmagasabb a hőmérséklet a 2 hajtóanyag elégetésekor), mint a fúvókás részénél (hosszú harang-alakú képlet, a kiáramló gázoknak). Ebből arra következtetek, hogy mégiscsak az robbanhatott fel elsőként, és csak utána repedt el v. nyílhatott ki a fúvókája, noha mindkét elemet hűtőbordák veszik körül, sőt hűtőfolyadékkal is védik, de extra hőtől ezek is megolvadhatnak, köszönhetően a külső burkolatot hosszú ideig érő cseppfolyós oxigén gerjesztette hőségnek. (Mintha egy vaslemezt egyszerre 2 ember hegesztene, egy belülről, egy meg kívülről, igen hamar átlyukad.)

Azt is valószínűnek tartom, hogy ez a probléma már az indítás után igen hamar (talán 5-6 perccel?) már fenn állhatott, a szerkezet így repülhette át a fél országot, míg valahol a Lozva-völgy közelében be nem fejezte az útját végleg.

Szintén ebből következő spekulációm, hogy a szerencsétlen gép még javában a levegőben volt, s a nem kevésbé szerencsétlen (no meg mit sem sejtő) Gyatlovék még szintén javában készülődtek a fotózáshoz, mikor már elindulhattak feléjük az első felderítő v. roncskereső alakulatok. (Pontosabban az Észak-Urál vonulataihoz, a részleteket annyira ők sem ismerhették még ekkor.) Merthogy 15-20 perc várakozás után – miközben híre-hamva nincs a rakétának a célterület felett – bizonyossá válhatott a kilövés sikertelensége, a rakéták percek alatt tesznek meg félezer kilométereket, nem igen érdemes hát reménykedni, hogy sikeresen megérkezik majd, ha időben fellőtték. Ez a szerkezet ráadásul a normál 3-4 kilométeres másodpercenkénti sebessége helyett jó, ha annak tizedével vánszoroghatott csak.

Valószínű egyébként, hogy az illetékeseket nem is annyira a rakéta repülési sebessége meg magassága izgatta már ekkor, hanem az IRÁNYA, vagyis, hogy le ne térjen lakottabb részek felé, esetleg nyugati területekre, ahol fontosabb városok és erőművek is lehetnek. Az észak-északkeleti irány szerencsére nem nagyon érintett volna ilyeneket, legfeljebb néhány fegyenctelep, esetleg bányászfalu van az Ob és Jenyiszej folyók közti térségben (ami felett szerintem tervezhették az atomkísérletet), ez már eleve alig lakott, legfeljebb az őslakos nyenyecek fáztak volna rá, ha nagyon félresikerül felettük a cirkusz, vagy rájuk hullanak a roncsok. (És különben is: minek annyi nyenyec, elvtársak, he?)

De a roncsok tényleg nincsenek meg, barátaim, ellenben továbbra is van egy szakadt sátrunk meg kilenc hullánk.

 3359. xian06 — 2017-10-29 14:21 

Ma is volt orosz rakéta teszt és érdekes köröket fotóztak le…..

 3358. kaffer — 2017-10-21 18:55 

@liillami:

És szétzúzott belső szervekkel, fára másznak, hóbarlangot vájnak, ágakból padlót csinálnak és páran elindulnak vissza a sátor felé.

 3357. liillami — 2017-10-21 10:10 

Az eddig legvalószínűbb és legelfogadottabb verzió szerint be nem jelentett kísérleti robbantás volt. Egy termobarikus bombát robbantottak fel, ami tud olyat okozni, hogy látszólag nincs külső sérülés, de a belső szerveket szétzúzza. A repülő/bomba hangja kiválthatta az eszeveszett menekülést, ami miatt hátrahagyták a ruháikat is, a hiányzó szemek, nyelv stb. pedig valószínűleg vadállatok műve.

 3356. sztalker — 2017-10-20 21:50 

Készítettem egy térképes ábrát a rakéta általam feltételezett útvonaláról, át a közeli hegycsúcsok felett, majd a Holat Szjal hegyoldala mellett, ahol Gyatlovék sátraztak éppen, végül a Lozva-völgyön keresztül, vagy még kicsikét azon is túl, ameddig szerintem juthatott, ha mindvégig képes volt egyenletesen tartania a süllyedési értékét (az ún. süllyedési v. ereszkedési „profilt”.)

http://kepkezelo.com/images/mwy7ve6lpt9azfocye7g.jpg

Szlobogyin elhíresült fotóját használtam a repülési irányszög (fok), és a süllyedési érték (azaz siklószám, az egyenes vonal meredekségét v. laposságát” adja meg, hány egységet halad vízszintesen, amíg 1 egységet süllyed, lásd még: y = ax + b, ami most a keresett „x” értéke, aki így szereti inkább), kalkulációjához.

Noha ez nem egy éles kontúros felvétel, én mégis megkockáztattam egy kb. feles értékű rövidülést a látott perspektíva alapján, amennyivel „megrövidülve” látszik a szerkezet törzse ezen a képen az eredeti arányú rakétatörzs hosszához képest. (Akit érdekel: 20.8 méter magas, legvastagabb részein 1, 6 méter átmérőjű hengeres törzsről van szó a valóságban.) Szlobogyin tehát már félig-meddig szemből kapta le a feléje vadul repülő szerkezetet (az másodpercenként akár 150-200 métert is megtéve, azaz 6-700 km/órás értékkel közeledett hozzá). Az így kapott szöget elég jó közelítéssel el lehet egyébként fogadni egy Kapusztyin Jarról történt indítással, ez térképen, földgömbön is ellenőrizhető, ha vonalat húzunk Asztrahán városa — ami mellett fekszik az egykor titkos Kapusztyin Jar–Zsitkur bázis (ez utóbbi a hírhedt orosz „51-es körzet” egyébként) –, és a Gyatlov-hágó, valamint az ott átfutó délkör adta szöggel.

http://kepkezelo.com/images/pwcnc4tsmu3yez6weaxb.jpg

A siklási érték számításához meg feltételeztem, hogy Szlobogyin keze azért csak nem remeghetett túlságosan, de a biztonság kedvéért (no meg hogy megint térképet rajzolgathassak nektek és magamnak is végre!) legalább 4-féle értékkel számoltam (lásd: A, B, C, D-lehetőségeket az ábrán), de mindegyik esetében fixálva egy kb. 1000-1010 méteres képzeletbeli magassági pontot a Holat Szjal oldala mellett, amit a szerkezetnek érintenie kellett, hogy amikor a rakéta a sátruk közelében elhúzzon felettük lassan süllyedve, és épp kilépve a sűrű felhőtakaróból, akkor abban a felhőben világítva Szlobo még pont el tudja azt kapni a kamerájával, ahogy Zolo és Krivo meg már a tiszta égbolt alatt haladóként fotózhassa le másodpercekkel Szlobo után a kilátódombról.

(Hogy miért ragaszkodom következetesen ahhoz, hogy felhőréteg volt közvetlenül felettük a csúcs közelében? Mert Zolotarev nem tudta volna elkészíteni a „roncsfotókat”, ha ott, azon a magasságon felhőtakaró – értsd: sűrű, tejszerű köd – lepi be őket, márpedig a képein 2-300 méterig is ellátni, tiszta kellett hogy legyen az ég, mivel messziről is élesen, jól kivehetőek a kisebb pontszerű tárgyak a levegőben – a lehulló alkatrészek darabjai. Az átizzott és vakítóan világító kis gázterelő fúvóka-palást körül sem látni olyan párafelhőt vagy ködösséget, mint amit Szlobogyin rakétás fotóján megfigyelhetünk, ahol az egész szerkezetet egy misztikusan derengő fényburok veszi körül. Mint ahogy nem tudtam volna összerakni a széttört alkatrészeket sem, meg az elhajlott fémlemezek nyúlványai sem különültek volna el olyan jól a képeken. Szerintem 1000 méterig simán lenyúlhatott a felhőzet a hegyen aznap éjjel, a rakéta meg kb. 1010-1030 méter magasságban repülhetett ebben a felhőben, mikor Szlobo lekaphatta benne.)

Az eltérő meredekségű siklószámok (lásd: 15, 20, 25, 30 — minél nagyobb a szám értéke, annál laposabb szögben ereszkedik a rakéta) eltérő repülési távolságot is generálnak, vagyis megjósolható, hogy meddig haladhatott át a völgyrendszer felett, amíg a domborzatba csapódott. Így ki lehet spekulálni egy jó 8-10, esetleg 16-17 kilométeres távolságot a sátortól mérve a becsapódásáig, ami felett a sérült rakéta a hátsó részéből egyre szórja kifelé a szétégett farokrésze roncsait, lásd a roncsmező sávját a térképen. (Természetesen nem tudhatjuk, hogy mindvégig mennyire tartotta magát a sérült szerkezet ehhez az állandó értékhez, hogy még a levegőben szállva felrobbanhatott-e a hajtóanyag-tartálya, mert akkor hamarabb lehullottak a nagyobb roncsok, igaz, ekkor meg szélesebb sávban kellett szétszóródniuk, mint ha egyszerűen csak egy domboldalba csapódtak volna be. Ugyanakkor a repülési irányszöget mindvégig tartották volna a roncsdarabjai is mindkét esetben.)

Szerintem nem meglepő, hogy Gyatlovék alig vették észre időben a masinát, és a fotózásakor majdnem le is maradtak róla, mert az annyira alattomosan a „kertek alatt” jött be, nagyon alacsonyan, a hágó előtti csúcsokat szinte érintve (lásd a 30-as siklószámnál csak 5-10 méterekkel felette!), hogy a felhős égen még akkor sem lett volna könnyű így észrevenni, ha sokkal magasabban táboroznak, fotózgatnak, akár a hegytetőn is, mert nem az égre fel, hanem inkább valahová a lábuk elé, annak magasságában kellett volna keresgélniük őt a tekintetükkel, ha meg akarják találni ezt a lassan feléjük lopakodó veszedelmes fényfoltot, ami időnként ki-kivillanhatott a távoli csúcsok sziluettjei mögül.

De azért magunk között szólva mégiscsak oltári nagy pechjük lehetett ezeknek a gyerekeknek, ha csak ezen az 5-10(?) méteren múlott akkor az életük, mert a tőlük csak 3 kilométerre magasodó orom (1007 m) megállíthatta volna ezt a lopakodót némi szerencsével, de még az előtt is volt legalább két nagy felmagasodó hegygerinc-tető meg csúcs, amelyek felett át kellett haladnia ennek a rakétának szintén eléggé alacsonyan.

Mivel nem vagyok igazságügyi szakértő, nem merek jobban spekulálni ezekkel az adatokkal, ezért hát csak a neten talált topográfiai térképre vetítettem rá ezeket az értékeket, de sajnos még ezeknek a precíz szögtartó katonai vetületeknek is vannak hibahatárai, már a térképek rajzolásánál is 0,1 milliméteres pontatlansággal számolhatunk (ennyi a topo kihúzási szabvány hivatalosan), ami legalább 5-10 méteres eltéréseket generálhat a valóságban, léptéktől függően is persze…

Ahogy sajnos az irányszög és a siklószám sem lehet egzakt a mi esetünkben soha egy ilyen „lesifotós”-stílusú kép alapján saccolgatva a különféle perspektivikus rövidüléseket, ismerjük be, a többi optikai tényezőről, mint a torzítások, lencsehibák stb. akkor még nem is beszélve.)

Az viszont biztos, és ezt eléggé perdöntőnek érzem az ügy kapcsán a roncsfotók eddigi elemzései után, hogy amiket Zolóék lefotóztak, azok bizony nem légből kapott dolgok meg optikai jelenségek (pláne nem szellemlények echtoplazmái, mert ilyen elméletek is terjednek!) voltak, hanem valódi, kézzelfogható tárgyak, gépelemek, AZOKNAK PEDIG LE KELLETT HULLANIUK valahol (a közelükben), EZEK A RONCSOK VISZONT NINCSENEK SEHOL! (Ezeket a szél nem fogja csak úgy elsodorni, ahhoz túl nehezek, jó méteres objektumok is vannak köztük.) Az általában roncsdarabokként bemutatott tárgyakat, amiket a hágó közelében megtalált rakétadarabokként szoktak meghatározni a különféle honlapokon, sajnos nem ilyen típusú és kategóriájú rakétából származnak, leginkább egy félméteres gumitömítés képét idézik szívesen, de az egy kisebb kutatószondához tartozhat, amelyek tesztelése és fejlesztése valóban a szverdkovszki körzetben zajlott. Az R5-ös rakéta viszont már egy másik, folyékony hajtóanyagú, katonai felhasználásra kifejlesztett típus, ezeknek az elemeiből SEMMIT sem találtak ez idáig ott, azokat tehát valakiknek sikerült maradéktalanul összeszedniük. (Könnyű, de erős, hőálló, nem könnyen korrodáló titán-ötvözetekről van szó, a repülésből, űrhajózásból jól ismert gépészeti kikönnyítési fémmaratásokkal, „lyukakkal”, hogy felesleges önsúlyt ne hordozzon a szerkezet.)

S ha már összeszedték azokat a roncsbegyűjtők, akkor, gondolom, előbb-utóbb el kellett hogy jussanak a sátorig. Innentől pedig bármilyen forgatókönyv elképzelhető. Tényleg.

(folyt. köv.)

 3355. zizzi — 2017-10-17 21:54 

@sztalker:

Egyre biztosabb vagyok az igazadban!!

 3354. sztalker — 2017-10-14 21:47 

Próbáltam összefoglalni egy rajzon a sérült szerkezet agóniáját:

http://kepkezelo.com/images/vdob8311ahayt633eua1.jpg

Szóval aznap nem igen bontottak pezsgőt Koroljovék…

Apropó, Koroljov! Bár nem tartottam olyan fontosnak, de a fellövés dátuma (február 2-a) szöget ütött a fejemben, és találtam egy ugyanilyen fellövési időpontot 3 ÉVVEL KORÁBBRÓL (1956-ból), amikor ténylegesen nukleáris tesztet hajtottak végre ugyanezzel a típussal a Kara-kum sivatag felett detonálva a nukleáris töltetet. („Bajkál-kísérlet”.)

Nem lehet, hogy a rakétás elvtársak is kissé babonásak voltak, he? Szerették volna megismételni (de most más töltettel és más terület felett), de ragaszkodtak a szerencsét hozó dátumhoz? (Egyébként roppant sok ilyen rögzült szokás, babona van még ma is a fegyveres erők állományában lévők közt, akár a légierő, akár más fegyvernem esetében, ezért még ezt sem tartom kizártnak, hogy ilyen is közrejátszhatott egy erőltetett startnál.)

A rakéta siklási értéke (siklószám) már adhat fogódzót, hogy legyen egy hozzávetőleges képünk arról, hogy meddig is lehetett még a levegőben, hogy áthúzott Gyatlovék felett (ezt lehet Szlobogyin fotójából kispekulálgatni, már ha a srác egyenesen tartotta a kameráját…), de ahogy a kihullott farokrész darabjait néztem, olyan sokáig már nem repülhetett stabilan, mert legalább 2 stabilizátor-szárnyacska is leesett Zolóék közelében a farokrésszel együtt, ettől akár pörgésbe is kezdhetett, de bizonyosan nem húzta már sokáig.

 3353. sztalker — 2017-10-12 13:29 

Az ígért 5. és 6. roncselemek, meg az őket ért erőhatások ábrái:

http://kepkezelo.com/images/n991jfc6la9iq295z6eb.jpg

Itt látható, hogy ezek egy nagyobb rögzítőpánt szomszédos (!!!) elemei voltak, még a szegecsek kiszakadása is összeillik, a fenébe is…

Az égőtér nagy fúvókájának átégése miatt valszeg a burkolat is kezdett szétégni a faroknál, és minden elem szétrepülhetett a robbanásoktól. Az erőhatásokról és a lerobbanási sorrendről (ennél az 5-6-os alkatrészpárnál) készítettem egy magyarázó illusztrációt is, hogy miért épp így szakadhattak szét, mint a csokipapír v. az ázott levestészta.

http://kepkezelo.com/images/yhz0zi3j59hyd89w7l28.jpg

Asszem, ez a kép is önmagáért beszél — sajnos.

Ma csak ennyit, de még jelentkezem később anyagokkal,
addig is legyetek jók.
(No meg: jelszóváltás, zárcsere, szervermentés, ahogy eddig szoktuk.)

sz

 3352. sztalker — 2017-10-10 12:17 

Találtam új Zolotarev-fotókat a roncsok lehullásáról, ezzel jól ki tudtam egészíteni azt a részletesebb rajzot, amit a témához készítettem, és ami a gyerekek fotózgatási helyét, meg felvételeinek a számát is tisztázná végre.

Íme a vázlat:

http://kepkezelo.com/images/e5p412q3djq3xuo75py0.jpg

Ez foglalja össze a fotózási eseményeket, továbbá a rakéta süllyedése mentén, azt figyelve, nagyjából hol állhattak a megfigyelők, fényképezgetők.

De előbb még az új Zolotarev-fotókhoz a link:

https://docviewer.yandex.com/view/0/?*=DhhX5UOCJoVs5slQQFRFOEt9q7F7InVybCI6InlhLWRpc2stcHVibGljOi8vSTk5Y0xNekY1bUVRZ3daakJPNGFFbVBOTWFKMkd0d0o3dTJKRWo5QjVrST0iLCJ0aXRsZSI6ItCd0L7QstGL0LUg0LfQsNCz0LDQtNC60Lgg0JQuZG9jIiwidWlkIjoiMCIsIm5vaWZyYW1lIjpmYWxzZSwidHMiOjE0OTYxMjI5NDQ2Mzd9

A képeket mindenképp érdemes átnézni ebben a kis dolgozatban, de a szöveg szerintem csak halandzsa, fogalma nem volt a szerzőnek, hogy mik is lehetnek a fotókon, de ez már legyen az ő baja… Viszont örömmel fedezetem fel itt, hogy egyrészt Zolo is készített egy „utolsó fotó“-val azonos exponálást az R5-ös rakéta égő hátsó részéről (ez szinte azonos Krivo híres fotójával, csak álló formátum), ezzel VÉGLEGESEN MEGCÁFOLVA, hogy ez a híres kép valamilyen exponálási hiba lehetett (pl. a mentőcsapatok véletlenül elkattintották a sátorban Krivo kameráját, amikor ott pakolgattak), esetleg a filmtekercs sérülhetett meg. Nos nem! R5-ös rakéta ő hátulról, a lelkem, és punktum. (Eichar, te meg mehetsz szörfözni Floridába Szvetlanácskáddal együtt, aki meg tutira megmondta egykor mindenkinek a blogjában, hogy ezeknek a képeknek nem lehet közük az ügyhöz, merthogy 300 kilométerre [!] lehetett tőlük akkor ez a fénylő objektum… Mert azt szakértők már kiszámították szerinte. Nos akkor három nagyságrendet tévedtek…, ha egyáltalán volt is bármilyen vizsgálat szerintem. Kedves Svetlana Oss: menj el inkább parlamenti képviselőnek, jó?!)

Másrészt annak is megörültem nagyon, hogy már korábban beazonosított roncselemekről találtam itt vadiúj képeket (hogy miknek örül már az ember vénségére, igaz?!), mint a 4-es (legutóbb azonosított) alkatrészem, erről majd később lesz rajz is, akárcsak a legújabb 5-6-osakról is.

Szóval sok kedves régi ismerőst köszönthettek újra itt, ezen a szép „panorámaképen“:

http://kepkezelo.com/images/5i17dum1uxzbxjy0dwx3.jpg

Nem kevesebb, mint 6 db (!) azonosított roncselem szállingózik itten lefelé, kérem, akit érdekel, nagyítgathatja is: az elsőként megtalált rögzítőpánt (1. elem) foltja jobb szélen, alul; az a nagy ovális folt tőle balra az egyik fúvóka-palást (3. elem); középtájon fent a nagy, fényes alakzat az a 4-es elem foltja lesz; a két kicsike csillagszerű pötty meg a bal felső sarok irányában az 5. és 6. vadiúj, egykor összetartozó roncselemek: ezek egy másik szétesett rögzítőpánt darabkái.

A nagyon karakteres „cápauszonyos“ farokdarab (2. elem) a stabilizátor-szárnyakkal pedig a bal alsó részen látható, itt még nagyon kicsike foltként, noha ez a legnagyobb méretű az összes roncsdarab közt eddig. A legközelebbi roncsdarab jó, ha 30 méterre lehetett Zolotarevtől, de a roncsok is eltérő távolságban vannak fölötte, ahogy éppen zuhannak alá, akár még a 150 méternyire lévők is látszanak.

Jól megbecsülhető a robbanás folyamata is: előbb az egyik rögzítőpánt adja meg magát – ez is van leghátul a rakéta farkánál, majd követi a fúvóka kúpja, aztán a 4. elem – egy komplett szervizajtó meg környéke, egy másik rögzítőpánt közepe a jól felismerhető lyukas kikönnyítéssel (6. elem) meg a szomszédos lemez – ezek már a robbanáskor szétszakadtak, most már külön-külön zuhannak, és legutoljára a farokrész a „szárnyacskákkal“ (stabilizátorok), ez még nagyon távol van a kamerától. (Azér’ olyan sok már nem volt hátra szegény rakétánknak sem, ha most belegondolunk, vagyis nem csak Gyatlovéknak volt ez az átlagosnál kissé rosszabb napjuk, na.)
(Ezeket a darabokat külön-külön képkockákon is megtaláljátok majd ezen az orosz oldalon. Hamarosan ezeket is fel fogom majd dolgozni, ha lesz rá időm, ígérem.)

Továbbá Szlobogyin fantasztikus gázszivárgós-rakétásának egy sokkal lágyabb, finomabb tónusú feldolgozását is megtaláltam itt, ezt is nézzétek meg, érdemes! (Az előző kommentemben már belinkeltem ezt a szép fotót.) Valószínúleg a ködös-felhős idő miatt lehetett ennyire szórt fényű és sejtelmes atmoszférájú ez a kép, de szerintem ez közelíti meg leginkább az akkori felhős-borús éjszaka hangulatát. (Itt fejjel lefelé áll, de ez lényegtelen.)

Visszatérve Zolo (a fenti orosz nyelvű oldalon) #14-es sorszámú fotójához:

http://kepkezelo.com/images/yy8eq652vigmmqgxa8xt.jpg

Ez a kép tehát végleg cáfolja, hogy véletlen exponálás, vagy filmemulzió-sérülés történhetett, mint sokan állítják, mert szinte azonos minőségű és beállítású Krivosenko híres „utolsó fotójával”. (Úgy vélem, ehhez már nincs mit hozzáfűznöm, a kép önmagáért beszél.)

Mivel itt még jobban kitölti a képmezőt a fényfolt, szinte biztos, hogy egészen közel mehetett el a feje felett, jó, ha megvolt az 20 méter, ha nem kevesebb! (Plusz érdekesség: ez a kép túlexponált, a finom árnyalatok eltűnnek a fényfoltban, ellentétben a sokkal gondosabb Krivosenko fotójával, mert ő színszűrót is használt, azért is tudtuk a részleteket megkülönböztetni azon a fényfolton, vagyis a belső kerek folt égése — ami a hajtógázokból jön, meg a külső „aura”, ami meg a szivárgó oxigén felhője — nála szépen elválik egymástól. Zolóén nem, mert színszűrő nélkül minden egybefolyik. Utólag is köszi, Krivó!)

Ez a 20 méteres magasság ill. távolság azért lehet fontos, mert a baleset rekonstruálásához nem ártana tudni a rakéta sebességét is, ez is fontos tényező lehet. Épp ezért – ezt a közeli felvételt most látva – szerintem jóval lassabban haladhatott a szerkezet, mint vártam, jóval a hangsebesség alatt, mert különben nemigen kaphatta volna le Zolo, meg Krivo sem átlagos kamerákkal. (A hangrobbanás okozta lökéshullámról nem is szólva, ami szintén pusztító lett volna, nem fotózgattak volna még ezt-azt, ha átélik ilyen közelről.)

De mivel egy rakéta átesési sebessége azért kikalkulálható (nagyon lassan nem repülhet, mert a tolóerőn kívül nincs más, ami a levegőben tartaná, szárnyak, vezérsíkok is alig, ezek a kis stabilizátor-szárnyacskák hátul csak pörgés-, forgás-korrekciókra képesek csak, elég felhajtóerőt nem biztosítanak), így a 2 érték közé átlagolni lehet a valós értéket. 1000 km/óra körül repülő tárgyat biztosan nem fotóztak volna le Gyatlovék ilyen szépen, másrészt meg 500 km/óra alatt le fog zuhanni egy ilyen rakéta, legalábbis a saját becslésem szerint. A kettő közé simán vehetjük az átlagnak a 700 km/órát, ezt még elképzelhetőnek is tartom, ha ügyesek, egy Forma-1-es kocsinál 2x gyorsabb dolgot kellett lefotózniuk, ezt 20, 50, 250 méteres távolságokról jól meg is csinálta Zolo, Krivo és Szlobo. (Zolotarev „roncsképei“ is igen változatos távolságokat mutatnak, egy általam jól kivesézett fúvóka-palást kúpszelet-darab a valóságban kb. 50-80 cm-es darab, ekkora dobozban férne el, ha becsomagolnánk. Ezért is gondolom, irtó közel kellett ám lennie ezekhez a forró tárgyakhoz az öregnek, 10-15 méterre is talán. És nem sebesült meg ott senki ezektől? Kötve hiszem…)
Ezzel az értékkel pedig meghatározhatjuk, hogy mennyire tudták azt követni szemmel, kamerával, és hogy a szerkezet mennyi kárt okozhatott, ha ilyen alacsonyra került a fejük fölé: a szivárgó hajtóanyag közvetlenül folyhatott rájuk, NAGYON-NAGYON GYORSAN, hogy ráeszmélni sem volt idejük. (Ekkor tehát a szél szerepe már nem is olyan fontos a kiszórásban, legalábbis a sátornál, meg a „kilátódombon“ őket ért csapás után. Igazán csak a lejtőre visszamászásnál lehetett a szélnek akadályozó szerepe, meg a völgy felé lesodort tűzveszélyes permet miatt, de éjfél körülre az erőssége is 20 km/óra alá csökkenhetett, egészen hajnalig, így inkább a LOX-szennyezés lehetett a nagyobb bajuk Gyatlovéknak.)

Továbbá felvázolhatjuk, hogy mennyire közelítette meg a hegyet, merre mehetett az útvonala, mert minél alacsonyabban megy át Gyatlovék felett, annál távolabb is kell elrepülnie a csúcstól oldalirányban, máskülönben beleütközne.

(Ezért feltételeztem, hogy lehetett egy magasabban fekvő kilátóhelyük valahol, erre meg igazán alkalmas a sátor felett magasodó kis dombocska teteje, amin majdnem 970 méterig kis sétával fel lehet sétálni a csúcs felé, és csak utána kezd eléggé meredekké válni, hogy már kényelmetlen legyen a mászás, nézzétek meg térképen.)

A siklási szöget, meg értéket is lehet kalkulálni valahogy, mert ha Zolotarev felett 20 méteren süvített át, Szlobo meg alig tudta a felhők mögül lekapni, akkor az ereszkedése (ha az egyenletes volt persze, de hát semmi nem biztos itt, mégiscsak egy sérült szerkezetről beszélünk!) is lehet 10:1-hez, esetleg 15:1-hez (siklószámok), kb ennyit saccoltam Szlobó képét vizsgálva, vagyis megnézhetjük, hogy meddig repült még tovább ezt az értéket tartva, mielőtt a földbe csapódott, ill. ha még előtte szét nem robbant. (Szlobo fotózhatta a rakétát úgy 250-300 méterről, de még a sátor szintjén, 906 méteren, Zolo meg feljebb, akár 50-100 méterrel is, a felhőalapig (amíg nincs felhő) felmászhatott Krivóval, hogy ott várják a szép fényeket a kísérleti robbantás után, mert ott még jobb a rálátás a szibériai síkságra, onnan már alig lóg bele csúcs a képbe.)

Folyt. köv.

 3351. sztalker — 2017-10-10 11:41 

@kaffer:

Nem az egész cucc robbant fel felettük, hanem a rakéta farokrésze égett szét lassacskán, és mire a hágóhoz ért, ezek a darabok hullottak ott rájuk. (Addigra már a rakéta égőtere is szétolvadhatott a reája ömlő extra oxigén okozta hőtől, hasonlóan a levegőbefúvásos fémkohászathoz stb, csak itt a folyékony oxigén adta a plusz levegőt, ami még újabb 500+1000 fokkal is növelheti a hőmérsékletet, ezt nem tervezték bele a mérnökök az alkatrészek hőállóságába…)

Ahogyan a cseppfolyósított oxigént (LOX) tartalmazó oxidálóanyag-tartály szivárgása (érts: ÖMLÖTTt belőle a cucc!) is folytatódott felettük, ebből kaptak a legtöbbet.
Ruhák, sátor, felszerelés — minden.

Ennek nem kell akkor meggyulladnia, de ha felettük vannak szikrák meg égő hajtóanyag-felhők (alkohol), akkor jobb, ha elfutsz onnan, mert te is kigyulladsz.

A rakétaszerkezet már csak jóval az ő sátorhelyük v. „kilátópontjuk” UTÁN zuhanhatott le, hiszen már amúgy is eléggé alacsonyan repült, de ez lehetett még akár 7-8 v. akár 10 kilométerrel távolabb, részben a Lozva-völgy északi részén, esetleg még távolabb, ebben az irányban már nincsenek magas hegyek, se dombok nagyon, kisebb halmok csak. Ráadásul nyáron ez egy mocsaras lápos vidék, lakatlan, legfeljebb manysik, fakitermelők járhatnak arrafelé. (Sok roncs belesüllyedhetett a mocsárba.)

Ivanov egyik feladata a sok közül éppen az lehetett, hogy amennyire csak lehet, próbálja már a Gyatlov-hágó szűk területén tartani a keresőcsapatokat, ne hogy nagyon messzire elkóricáljanak, mert esetleg találnak mág valamit, amit nem kellene, és abból következtethetnek erre a balesetre.

(Erre is lehetett egyébként vészforgatókönyve Ivanovnak: akkor baromi gyorsanvéletlenül „felfedezte” volna az árokban heverő testeket — amikről már tudott végig –, így koncentrálva a nyomozást a szűk helyszínre.) Én legalábbis ezt tartom valószínűnek.

Zolotarev fotóiról:

Ezek olyan apró kis fényfoltok, hogy csak alapos nagyító-képelemző eljárással lesznek szembeötlőek, akkor ilyesmit otthon nemigen csinálhatott senki, mint manapság.

Sajnos az igazságügyi szakértői vonal is már a hatóságok ellenőrzése alatt lehetett, ők meg csak a nagyon-nagyon szembeötlő dolgokat maszkírozták el, ennyi bőven elég volt ahhoz, hogy ne lehessen nyomra bukkanni.

A következő kommentemben részletesen beszámolok majd az új Zolotarev-képekről, azok elemzése meg szintén folyamatban van, fogok rajzokat is készíteni.

(Sajnos akárhogy forgatgatom ezeket a roncsokat, mindig valamilyen tartóelem-rész jön ki belőlük a farokrészből, sokukon még az erőhatás okozta szakadások is megmaradtak, ahogy szétmállott a lemez, mint a puha levestészta. Lásd majd az 5. és 6. roncselemnél, pár nap múlva kész lesz a magyarázó rajza azoknak is. Bár ne lenne igazam.)

 3350. kaffer — 2017-10-09 12:28 

@sztalker:

Ha az egész cucc felrobbant, akkor milyen hajtóanyag szóródott rájuk ? Akkor csak a roncsok hullhattak az égből..
De tegyük fel hogy nagyjából így történt. Akkor a képek megfejtése ugyanígy megtörtént a hatóságok részéről, vagy fogalmuk sem volt, hogy mi van az utolsó képeken ?

 3349. sztalker — 2017-10-08 15:49 

Ezt biztos nem fogjátok elhinni, pedig így is történhetett, lehet, hogy csak 50 vagy 100 méteren múlhatott az életük?!

Szlobogyin fotóján törtem a fejem, hogy miért ennyire „csámpás”, vagyis hogy nincs középre komponálva, pedig nem igénytelen a kép, biztosan volt ideje a srácnak előkészülni hozzá.

Mivel nem jutottam semmire, inkább Krivosenkóét kezdtem volna elemezni, mert távolságot akartam mérni, hogy a rakéta útvonalát meg a lehetséges roncskihullás területét megbecsüljem, az térképre tegyem.
(Szlobogyin képe egyébként jó nagyon szögméréshez, mert a szerkezetet rövidülésben és süllyedésben is mutatja: a hosszú törzsű rakéta itt meglehetősen „tömzsi”, s mivel közeledő objektum, ebből kiszámítható, hogy kb. mekkora szögben haladt feléjük, mennyit ereszkedhetett — persze csak nagy szórással. Mert felhős a kép, nincsenek rajta pontos kontúrok.)

Krivosenkóé viszont szép tiszta, csak homályos, mert bemozdult, hiszen nagyon gyorsan haladó rakétát próbált lekapni.

De ekkor gondolkodtam el azon, hogy miként lehetséges egy viszonylag kicsi testű szerkezetről (az R5-ös törzsátmérője 1,5 méternél alig több, ha hozzáveszem a fúvókán kiáramló gázok fényfoltjának átmérőjét, plusz még teszek hozzá kis „halót”, aurát, esetleg még a szivárgó oxigén ködfüggönyét is, akkor sem lesz ez több, mint max. 4-5 méteres átmérő.
De az nagyon kicsi ám, ezen a képen viszont szép nagy, a bal felső sarokban jól odakomponált a fényfolt.

Nagyon közel kellett akkor lennie hozzá a fotósnak, hogy ekkorát tudjon belőle kihozni. (Ráadásul ez nem amolyan „kivágott” képrészlet, mint sok más esetben, a teljes képmezőt láthatjuk.) Ez nem hagyott nyugodni, és elkezdtem saccolgatni, hogy mennyire kell közel lenni ahhoz, hogy egy tárgyat ekkorának láthassak. Így jutattam arra a következtetésre, hogy olyan 50-100 méternél nem lehetett akkor tőle messzebb Krivosenko, amikor elkattintotta a gépet. Vegyük a nagyobb, a 100 méteres értéket most konteós jóindulatból.

100 méter. Az nagyon kevés! Nagyon-nagyon.

És akkor jöttem rá az összefüggésre:

Ez azt jelentheti, hogy ha ők akkor a sátrukkal 906 méteres magasságban táboroztak, és onnan fotózgattak, akkor a SZERKEZET MAGASABBAN SEM REPÜLHETETT EL FELETTÜK, MINT 100 MÉTER, mert ha több lenne, akkor nem csak ezt a 100 méteres TÁVOLSÁGOT, de a 100 méteres MAGASSÁGOT is észlelnénk, hiszen akkor meg a magasság miatt lenne kisebb, mint most az a fényfolt, és nem ilyen nagy, ahogy a filmen látszik, igaz? (A kamerának tök mindegy, hogy az távolság VAGY magasság, ezt a két fogalmat csak mi, emberek választjuk külön, az optika nem, ha valami messze van, akkor az messze van, akkor sem lehet nagyobb v kisebb rajta egy 5×5 méteres tárgy.)

Vagyis 100 MÉTERNÉL MAGASABBAN SEM repülhetett el akkor felettük.

(Pontosabban kiszámítva inkább az 50 méternél is kisebb érték lesz a helyes, ha utánaszámolunk az eredeti Leica-méretkategóriájú negatív filmen a 36 x 24 mm-es képmezőn belül mekkora arányú területet fedhet le ez a fényfolt. Ez kb. 6 mm, ehhez kell a világító folt eredeti méretét – az általam kb. 5 métert (= 5000 mm) számolni, hogy megkapjuk, mennyivel kisebb lett a képen, tehát mennyivel kellett ehhez messzebb lennie.)

No de a Holat Szjal-hegy, amin most sátraznak, az is csak 1097 méter magas, tehát, ha hozzáadjuk a sátorhelyük magasságához (906 m) még azt a jóindulatú 100 métert is, akkor is csak 1006 métert kapunk. Hiányzik 91 méter!

A rakéta tehát a CSÚCS ALATT repült feléjük (így megvalósulhat a 100 méteren belüli lefotózása), és mivel nem csapódott bele a hegybe (mert akkor szegény Gyatlovék még élnének, mi meg nem rajtuk szórakoznánk itt már évek óta), szépen elzúgott a magas kupola-alakú dóm MELLETT, szépen a sátruk irányába, végig PÁRHUZAMOSAN a meredek hegyfallal, majd a SÁTRUK FÖLÖTT is áthaladt.

Érdemes újra elővenni Szlobogyin sejtelmes felhős-rakétás képét, én ezt most kiegészítettem egy ábrával, belekomponálva, hogy mi is történhetett ott:

http://kepkezelo.com/images/wpe3zcy7lexkd8cf9dmx.jpg

A szerkezet áthaladt felettük, majd végigszórta a szivárgó cseppfolyós oxigénnel őket, de rendesen!, sőt, a levegő lökéshulláma is komoly lehetett, biztosan belerázkódott a sátor, és kisebb hólavinák is indultak a lejtő felé a csúcsról, a mínusz 180 fokos LOX (folyékony oxigén) felhője meg elkeveredhetett ezzel a hófúvással, majd később itt-ott meg is gyulladt felettük, amikor az etil-alkohol cseppecskéi kezdtek elvegyülni a rakéta fúvókáin kiáramló gázokkal, ezzel teljessé téve az infernót szegény Gyatlovéknak.

De addigra már nekik nem sok esélyük maradt.

Mert a baj most sem járt egyedül, mivel NEM MINDENKI maradt meg eleve a sátor magasságának szintjén, voltak, akiknek még ez sem lehetett elég, a sokkal szebb kilátás érdekében még feljebb mászhattak, hogy onnan gyönyörködjenek majd a vakító atomvillanásban, amit bármely percben vártak már akkor, február 2-án, valamivel éjfél után pár perccel. (Ahogy én most képzelem az időpontot, persze…)

S hogy miből gondolom mindezt, hogy egyesek felmászkálgathattak oda?

Ha most újra elővesszük a „trükkös” izzó rézdróttal beégetett fotót, Krivosenkó rakétás képét, a jobb oldali karcolásnak tűnő hegy-sziluett (ez a szomszédos csúcs, amivel közel azonos magasságon táboroznak most) SOKKAL LAPOSABB, mint a hegyről készült más fotókon látható, amikor azt a SÁTORRAL AZONOS MAGASSÁGON készítették. Ott a hegy árnyéka sokkal MAGASABB, meredekebbnek látszik. (A részleteknek utána kell nézni, de pl. a völgyről készült rajzokon is meredekebbnek rajzolták azt a csúcsot a sátornál. Az illusztrációhoz a korábbi, hegyről készült fotót használtam, de ezek sem hitelesek teljesen, csak a példát akartam szemléltetni vele.)

http://kepkezelo.com/images/8torkqz846w0flac1o38.jpg

Vagyis akik készítették ezt az „előkalibrálási”, pozícionálási kis árnyképet drótból, majd beleégették a filmbe, hogy majd a villanásnál legyen egy fix kameraállásuk, vagy egy érdekes kettős exponálású fotómontázsuk, AZOK EZT MÁR EGY NAGYOBB MAGASSÁGON, talán 80-100 méternél magasabban a sátruk felett tették már meg, mert ennyivel jobban ráláthattak a szemközti csúcsra. E miatt meg annak képe sokkal laposabb is lett, rövidült a perspektívától. (Aki akarja, kipróbálhatja.)

De miért kellett még magasabbra menniük? Valószínűleg a még teljesebb panoráma miatt, mikor tökéletes kilátást kerestek a fotóikhoz, hogy a szemben lévő csúcs minél kevésbé zavarjon bele a leendő témájuk képkivágatába. Késő éjjelre már enyhült a szél, a sebessége 20 km/óra alá is mehetett, már lehetett kicsit mozogni (de cudars hideg volt továbbra is, –20 C fok simán meglehetett!), de így is bevállalhatták egyesek ezt a kalandot is.

Feltételezem, hogy azért nem mentek csak még magasabbra, mert lehetett egy VASTAG FELHŐRÉTEG IS FELETTÜK, talán olyan 1000 métertől felfelé, ami miatt nem lett volna értelme a csúcsra felkapaszkodniuk, de biztosan gondoltak rá, mert a hegytető lehetett volna a tökéletes fotós hely! Eléggé tágas, lapos, sima, csak a hideg és a szél tette volna kényelmetlenné nekik az ott tartózkodást. De a felhőzet miatt nem lehetett sok értelme, így felmentek, amíg csak lehetett jól fotózni.

Miért nem tudta Zolo és Krivo is lefotózni SZEMBŐL a feléjük tartó rakétát, mint Szlobo?

Valószínűleg azért, mert ők ketten már szépen „behelyezkedtek” a várható atomvillanás irányába (ami persze megegyezett a feléjük közeledő végzettel, csak épp ellentétes volt azzal!), így eléggé macerás lehetett gyorsan hátrafordulniuk és lekapniuk a közeledő hang és fény forrását. Feltételezem, hogy Zolo hasalhatott v félig térdelve feküdt a hóban (mintha fegyverrel lőne kamera helyett, hisz egykor profi katona volt), szorosan tartva a gépét, valamivel mögötte és kissé a feje fölötti lejtő szintjén meg Krivo állhatott az állványra szerelt gépével, mindent előkészítve várva a nagy villanásra. Nem nehéz elképzelni, hogy ilyen felállásban kissé lekéshették a rakétánk „belépőjét”: Zolónak fel kellett volna tápászkodnia, és gyorsan hátrafordulnia a gépével, Krivónak meg az állványon lévő masinájával kellett volna ráállnia egy a KAMERÁJA BEÁLLÍTOTT ÁLLVÁNYMAGASSÁGA FELETT vonuló tárgyra. Ezért maradhattak le még ekkor róla, míg Szlobo a sátornál pont szemből láthatta, ő gyorsan mozoghatott, kezében szabadon tartva a kameráját sikeresen befoghatta még az exponáláshoz. (Később viszont mindketten szépen lekapták — Zolo előbb, mint Krivo, mint most kiderült az újonnan talált képei alapján, amit majd később elemzek itt –, ahogy a szerkezet pont felettük átzúgva belekerült a célkeresztjükbe, csak a gombot kellett lenyomniuk gyorsan.)

Ezért is fordulhatott elő, hogy Szlobogyin még a felhős égbolton át (valahonnan a sátor környékének magasságából fotózhatott a srác) repülő ködös rakéta képét kapta le, ami akkor éppen elhagyhatta az 1050 métert, és süllyedt tovább rendületlenül, de társai fent, a kilátóhelyen már a tisztán látható rakétát, ami addigra a FELHŐZET ALÁ került, roppant közel elszállva felettük. (Zolotarev felett kb. 20 méterrel! S hogy erre mi a bizonyíték? A következő kommentemben majd elmondom azt is.)

Csakhogy ez a plusz 80-100 méter (vagy talán több, esetleg kissé kevesebb?) most nem igazán volt szerencsés húzás. Mivel szerintem a hegy mentén végigsöprő rakéta gázcsóvái (de nem csak a szivárgó anyagok, hanem az égőtérben elégő gázok is a fúvókákon kiáramolva) szabályosan LESODORHATTÁK, VAGY HAJTÓANYAGGAL BETERÍTHETTÉK azokat, akik ezen a szinten üldögéltek, álltak fotózgattak, miegyéb, de tutira nem X-faktort néztek, az már biztos.

Pedig lehet, hogy az is jobb lett volna nekik, mint ami még rájuk várt.

A csúcspontja az eseményeknek akkor jött el — néhány másodpercre a fentebb leírtak bekövetkezte után egyébként –, mikor ez a jobb sorsra érdemes szerkezet egyszerűen kezdett felettük lassan darabokra szakadni, miközben áthúzott felettük, majd a völgy északi része felett is, egészen a Lozva széles folyóvölgye felé. de sok alkatrész a farok körüli térségből meg éppen a sátruk felé zuhanva lefelé égett széjjel, mint a csillagszóró. Távol túrázó szemtanúk meg „fültanúk” szerint legalább 2 nagy robbanást és felfénylést lehetett észlelni a völgy környékéről, amit belülről fény világított meg ekkor, és az kiszűrődni látszott. Véleményem szerint – noha a felrobbanás pontos okát nem ismerhetem, de magára a 2 jól elkülönült robbanásra azzal a magyarázattal tudnék szolgálni, hogy ezek szerintem a hajtóanyag-tartályok detonációi lehettek egymás után, a cseppfolyós oxigéné, és az etil-alkoholé. (Talán valahol a Lozva északi része felett, esetleg a mögötte fekvő lapályon érhettek földet az utolsó maradványok, köztük a fej is a töltettel, lett légyen az akármi is.)

Maga a farokrész a rakétán pedig azért kezdett lehullogatni rájuk, mert szétégett, a szivárgó oxigén a szerkezet hátuljához érve egyesült az égőtérből a fúvókákon át kiáramló gázokkal, ott ezzel tovább hevítette az égést, ami már meghaladta a szerkezet hő- és szerkezetállóságát: szétolvadt. (Szlobo képén látszik is az aszimmetrikus csóva: felfelé kidudorodik az extra égéstől.) Ezek a farokrész tetején lévő darabkák kezdtek most leesni róla, amiket Zolotarev bajtárs oly ügyesen megörökített tucatnyi felvételén. Ez a folyamat szerintem már önmagában is heves robbanásokkal járt, ahogy egy-egy szerkezeti elem megadta magát, és lerobbant róla, míg végül leesett a közelben. A kisebb roncsdarabok a szél sodrása szerint még sokáig a levegőben kerenghettek (izzottak, világítottak mint a szentjánosbogarak), és valószínűleg mind erdős területen szóródhattak már szét, az akkori éjszakai észak-északnyugati szél a Nyugat-Szibériai-alföld felé fújhatta őket. Ha nincs szennyeződés hajtóanyagtól, akkor a lehulló ízzó elemek talán nem is okoztak volna nagy bajt, de így képesek lehettek fel-felgyújtani felettük a rájuk szivárgó anyagot, ami, ha eléri a beszórt sátrukat, meg őket is, akik szintén átitatódtak vele, könnyen lángba borulhatnak.

Képelemzések:

http://kepkezelo.com/images/fayrr73d77c8w66wxyuz.png

Ha most megnézzük újra Szlobogyin fotóját, láthatjuk, hogy mi is volt benne olyan „fura” elsőre. Szegény Szlobó barátunk azért nem tudta szépen megkomponálni a képét – vagyis „középre tenni’ a rakéta fényfoltját benne, mert ezt megakadályozta a hegy, maga a nagy kupola, a Halat Szjal tömbje, ami feketén ott magasodhatott a kép jobb oldalán túl, ezért Szlobó ettől balra, és középre pozícionált, gondolva, hogy itt fog előtűnni az hamarost, ám a rakéta sajnos túl gyorsan bukkanhatott elő neki, hogy azt kézzel gyorsan követni is tudja, mivel ő a csúcs MAGASSÁGÁBAN várta, hát arra is készült fel előre a gépével. De a rakéta ALACSONYABBAN jött be a képmezőbe, mint ahogy várta, így majdnem ki is futott belőle, alig tudta már„befogni” Szlobo, hogy valahogy rajta legyen a fotóján.

Még megpróbálkozhatott utánamenni is, de nem kézzel „svenkelni”, hanem lefutni a lejtőn, mert akkor követhetné valahogy még, és a rakéta eleje (fej-rész) még talán nem maradna le, mint most, de a szerkezet gyorsabb lehetett, vagy Szlobo eleshetett, megijedt, nem tudhatom.

Utána már amúgy sem fotózgatott ott senki, kivéve Zolotarevet, a roncsképeivel.

Szerintem Zolo mellett, talán kissé előtte ott állhatott még Luda is azon a magasabb szinten (talán fotózással fűzhette a csajt?), így a lányt erős ütés érte a teljes mellkasán, mögötte Zolót meg a jobb oldalán, de talán a mögöttük szintén kattintgató Krivo megúszhatta ott komolyabb sérülés nélkül, mert az előtte állók felfoghatták azt. Ki tudja, talán még az ász Gyatlov is mellettük lehetett, az arcán látható késpenge-szerű páros vágások származhattak éppen lehulló roncsokból is.

http://kepkezelo.com/images/3fv6a7h1b49kk49b4mng.jpg

Zolo „3-fejű” képén meg alul esetleg még kivehető a havas lejtő ívelt fehéres sávja, a jobb oldalon meg a szemben magasodó hegy fekete sziluettje is alul. Zolo lekaphatta a robbanás utáni néhány tized-másodpercet, amikor pár pillanatra az egész hágó meg völgy fényárba borult felettük, ennek a kezdete látszódhat már a képén. (Esetleg a rájuk ömlő LOX-permet, amit meg a szél sodor a völgy felé – ezt is el tudom képzelni, meg azt is, hogy ezek után hanyatt-homlok menekült, aki tudott onnan, vissza a sátorhoz. Amit szintén elárasztott addigra ez az öntet. Ezzel a sorsuk végleg megpecsételődött.)

A lehulló darabok többsége már inkább a Lozva-völgy távolabbi részébe csapódott, vagy még tovább is repülhetett, mielőtt leért. Magára a Gyatlov-hágóra, vagy a lejtőre kevés eshetett, talán az a pár kisebb darab (fúvóka, amiből 4-nek kellene lenni, de csak 1 van meg Zolónál; deformálódott rögzítőpánt; farokrész-darab stabilizátor-szárnyakkal és egy fél szervizajtó-kerettel; no meg a részben ezt belülről kitöltő keretváz az egészben maradt szervizajtóval meg annak környékével. Egyelőre legalábbis ilyeneket (4 roncsdarabot) véltem azonosítani eddig Zolotarev képein*. (Vagy valami tréfás ügynök a nyakába akasztott egy kamerát, amiben ilyen filmtekercs volt, hogy ezzel ennyi munkát adjon nekem. Jelentem: sikerült.)

——
*[Lábjegyzet: tegnap még találtam 2 új roncselemet Zolo új fotói közt, az 5. és 6. elemek egy tartópánt részei voltak, amik külön-külön estek le, a már korábban azonosított 1. elem szomszédja volt ez is, valószínűleg az égőtér és a fúvókakoszorú-egység — itt 4 kis fúvóka-kúp van — közti tartóelem lehetett, naná, hogy ez is a farokrészhez tartozhatott. Rajzot később csinálok hozzá.]

Ha a szerkezet simán eltrafálja a hegyet Délről, rögtön a hágónál, vagy a hegy másik oldalánál robban szét, akkor Gyatlovék kis szerencsével túlélhetik, mert nem szennyeződnek be, elég, ha gyorsan az ellenkező irányba kezdenek menekülni, minél távolabb innen, le, a Lozva-völgy felé. De átitatva hajtóanyaggal és sérültekkel ez már reménytelen ügy volt.

—–
Megmondom az őszintét, ma tényleg kicsit elfáradtam, megint köszi a türelmet, remélem, nincs igazam, ennyit azért nem kellett volna szenvedniük szegény gyerekeknek, meg ma is ki kellett hagytam kedvenc karakteremet, az öreg manysi vadászt, szal nagyon nem lesz jó ez így, barátaim, nagyon.

(folyt. köv.)

 3348. sztalker — 2017-10-04 21:43 

A negyedik elem.

Mármint szerintem az, rakéta roncsdarab lesz ő is, szintén a farokrészből, nézzétek meg a jellegzetes alakját a szervizajtónak (az orosz tervezőmérnök férfiak úgy látszik ilyen formákban élhették ki a krónikus nőhiányt a távoli szibériai zárt városokban, de hát tényleg ilyen alakú, na!), amit szépen a helyére is forgattam a tervrajzon:

http://kepkezelo.com/images/yo4x65sdaky2qqmt3oz6.jpg

Az eredeti fotó meg itt lesz, aki ellenőrízni szeretné:

http://kepkezelo.com/images/e9j8cv1tqreszi4g31h6.jpg

Csak még egy pár mondatot a korábbi fúvókás kommentemhez:

Az a roncsdarab nem véletlenül izzott ám úgy, hogy majd kiverhette a fénye az ember szemét. (Ezért is nézték sokan ufónak, gömbvillámnak meg tüzérségi robbanásnak, én sokáig fellobbanó gázgömbnek véltem, esetleg a szél által generált pörgő-forgő gázlencsének, de tévesen.) A magyarázat, vagyis hogy miért ez lehetett a legragyogóbb roncsdarab, ami szegény Zolo felé suhant, az nem más, minthogy a vékony, hőálló fúvókapalást nagyon átforrósodhatott, hiszen közvetlen kapcsolata volt még korábban is a rajta kiáramló több ezer fokos égésgázokkal, nem csak a robbanás hőjével.

Másrészt elég könnyű súlyú is lehetett, nagy felszínnel, így még a szél is eléggé közel sodorhatta Zolóhoz, aki jó képet csinálhatott róla, mivel nagyon vakító objektum volt.

Még Zolo híres 3 fejű képéhez is pár szót:

Ha jobban megnézitek, nem csak a korábban felsorolt dolgok miatt hasonló beállítás ez, mint Krivosenkóé. Még a vízszintes csíkok is jól illeszkednek Krivo rakétás fotóján a szivárgó gáztartály permetének irányával, amit a szél hajt a völgy felé, Északnyugatról. Hasonlóképp vannak ezek a vonalak Zolóén is, a szerkezet robbanása után (ami nem lehetett messzebb tőlük olyan másfél kilométernél, így becsülöm) a szél is sodort mindenféle cuccot hozzájuk. A robbanás fénye biztosan betöltötte az egész völgyet, Zolónak épp a kezdetét sikerülhetett lekapnia.

A „füleshez”, azaz kitől is kaphatták a tippet Gyatlovék, hogy érdemes lenne a környéken akkor portyázni, mert készül valami arrafelé.

Azon kívül, hogy Zolónak pont akkor volt a születésnapja, és ezt nem csak egy éjszakai sátrazással szerette volna ott megülni, hanem egy élményfotózással is, ami csak egyszer lehet az életben, talán mások is tudhattak még erről. Kezdve azzal, hogy a Gyatlov-hágó még mindig a szverdlovszki oblaszty (járás) területe, vagyis a környék fejesei simán cimmoghattak ezt-azt még Szverdlovszkban, a főiskolán is Gyatlovéknak, hogy ez a körzet most valamiért egy kiemelt fontosságú esemény helyszínének közelében lesz, azzal lesz határos stb.

Georgij Ortyukov, az ezredes elvtárs is gyanús, hiszen tartalékos tiszt-képző tanfolyamot tartott náluk, a főiskolán, tőle meg simán jöhetett a „rakétás” vonal, hogy mi lesz a rakomány, az persze nem ismert, de a helyszín, Nyugat-Szibéria, az mondjuk addigra már igen. Talán elkezdtek erről beszélgetni, tippelgetni néhányan közülük.

De még a főiskolánál maradva: Eichart említi a könyvében, hogy a helyi hegymászóklub vezetője, aki egyben tanáruk is, Abram Kikoin, fivére volt a híres fizikusnak, Iszaak Kikoinnak. Innen is jöhetett füles, akár csak egy elejtett megjegyzés gyanánt, amiből aztán Krivosemko, Szlobogyin (mind cseljabinszki mérnökök, ugye!), és a mindig penge Gyatlov szépen összerakhatták a lényeget: kössük egybe a túraminősítést egy kis titkos maszek fotózással, ott aztán senki sem láthat majd minket!

Hogy Zolóért küldtek-e, mikor az egyik tag lemondta a bulit, vagy ő kereshette meg őket (mivel hasonló fülese lehetett neki is, belügyes múltja okán, és gyorsan megnézte a térképen, hogy hová lenne érdemes ehhez leutazni vidékre, hogy páholyból fotózhasson a szülinapján, és bizony Szverdlovszk nyert, meg a Harkályok) tán sose derül már ki. De azt gyanítom, hogy a dátumból a februári hónapot ismerhették csak pontosan a gyerekek, esetleg azt, hogy a buli a hónap ELEJÉN lehet majd.

Ezért hülyültek meg már előző hó 31-én, ha emlékeztek az útinaplóikra, tiszta ideg volt az egész csapat, mert féltek, hogy lekéshetnek róla, ha az már másnapra virradóra, február 1-én történik, ezért egész éjjel mászkálhattak a táboruk meg a hágó teteje közt, hogy ne mulasszák el még véletlenül sem, legalábbis a nagy fotómániások biztosan nem akarták kihagyni. (Ludácska sem véletlenül morcanhatott be a fiúkra akkoriban, hiszen a csajok nem ilyen vad szelekre varrták össze a sátrat, hogy már a túra elején ilyen sz@rság miatt szétmenjen, mert valakiknek az atomfelhő-fotózás a hobbija, na de ilyen áron, hogy képzelitek ezt?! Nagyon fáradtak és kialvatlanok lehettek a gyerekek másnapra, és még akkor kellett csak igazán beindulniuk, labazt építgetniük, meg felmászniuk a csúcshoz is, de tüzelő meg nyista, mert lekéssük, ha most nekiállunk gyűjteni.)

Még az is elképzelhető, hogy tudhattak valamilyen időkorlátról (embergóról) is Zolóék, talán olyasmit, hogy mondjuk hajnali 3 v. 4 óra UTÁN már biztosan NEM lesz kísérleti robbantás, ezért utána már lehet kicsit pihizgetni, eszegetni, mert legközelebb már csak másnap este csinálhatják a katonák, addig meg mennek, másznak Gyatlovék, nehogy még a túrát is lekéssék emiatt, és akkor ugrik a minősítés is, ami viszont már tényleg blamázs lenne a suliban, rajtuk röhögne az egész kolesz is.

Szóval keresték a bajt a fiaink, s hát végül meg is találták.

sztalker

(Folyt. köv.)

 3347. sztalker — 2017-10-04 20:54 

(FOLYTATÁS)

Továbbá:

Noha sokan Zolo fotóit a patakmederben eltöltött víz eróziójától „roncsfilmnek” is nevezik, meg esetleg a pánik miatti kapkodós exponálású selejtnek tartják, szerintem nem ez a helyzet.

Az ún. „3 fejű” képét mert (azon 3 sötét folt van alul, ezért becézik így) én megegyező értékű felvételnek tartom Krivo híres „utolsó képével”, amit mindenki ismer már. Mivelhogy szerintem mindkettő UGYANOTT, SZINTE UGYANAKKOR készülhetett (pontosabban Zolo nyert, mert az övé kb. 1-2 másodperccel későbbi szerintem), mert pont akkor robbanhatott fel a felettük épp most áthúzó szerkezet.

A két képet egymásra illesztettem, és kissé átfedtem a tónusaikat, de nem torzítottam, nem forgattam el őket:

http://kepkezelo.com/images/eyxhmgq3k2qylpcw7mnh.jpg

Jól látszik, hogy szinte AZONOS KOMPOZÍCIÓS SZERKESZTÉSŰEK, és szinte AZONOS KAMERAÁLLÁSÚAK lehettek. (Vagyis a két srác egymás mögött kuporogva fotózhatott ott, a sátornál, mindketten már jó régen várták, hogy exponálhassanak végre, amikor ez a váratlan dolog megzavarhatta őket, de azért fegyelmezetten elkattintották a gépüket mindketten. Ugyanott vannak a nagyobb tónusfoltok — világosság, sötétség iránya, azok hasonló arányban is állnak egymással. (Akkor az a szakadékba befolyt víz nagyon „tudhatott valamit”, igaz? Micsoda véletlen, pláne, ha a képek sorrendje is ez volt a tekercsen, és nem csak a szétvágás után kezdődött ezzel a híres képével Zolónak.)

Nekem ez a történetem az eseményekre — még ha sokan nem is hiszik el, vagy nem akarják elképzelni, hogy ilyesmi megtörténhet, de ha belegondolunk, hogy egy 11 kockából álló képsorozaton (ez Zolo filmje)lehet találni 5-féle (egymástól különböző) TENGELY-SZIMMETRIKUS tárgyat 7 darab filmkockán. Tehát 11-ből 7 kockán tudok azonosítani olyan alakzatokat, melyek egészen véletlenül, ha összeillesztjük azokat, kiadják egy akkoriban használt rakéta alkatrészeit (vagy roncsait, ha úgy tetszik).

De ez még nem minden. Valami (megint!) „véletlen” folytán, ezek az elemek pontosan e szerkezet HÁTSÓ részéhez tartozó darabok. Vagyis még véletlenül sem tudtam az orr-rész, esetleg a töltőcsonk darabjaira rábukkannom, hiába lettem most egyesek szerint „rakétarajongó”.(Egyébként nem vagyok az.) Nem. Én csakazértis fúvóka, meg stabilizátor-részeket (szárnyak) vélnék látni bennük, biztos, mert már vén szenilis vagyok. (Azért ebben lehet némi igazság, elismerem.) Ezek pedig hátul találhatóak egy rakétán, bizony.

Ez a hátsó traktus azért lehet fontos, mert ha tényleg éppen őket (a sátrat) elhagyva hullott ott szét, akkor PONTOSAN EZEKNEK A RONCSOKNAK kellett a legközelebb érniük akkor hozzájuk, merthogy ezek a darabok a robbanás lökéshulláma miatt ekkor éppen ELLENKEZŐ irányba, FELÉJÜK repültek, hiszen hátul, a rakéta farokrészéhez tartoztak. (A törzs-rész, fej-rész repültek előre tovább, túl akár még a Lozva völgyén is a robbanás után is, de még az oldalirányban kiszóródó roncsok is szállhattak KIFELÉ, messzire tőlük — részben a völgy felett szintén a Lozva irányába, vagy a velük szomszédos völgy fölött, a felé is, de mind-mind TÁVOLODVA TŐLÜK!

Egyedül a farokrész így szétrobbanó egységei repülhettek most VISSZAFELÉ, egyre KÖZELEDVE hozzájuk egy vízszintesen szálló rakéta esetén . Ezért is kaphatta le őket a tán már félájult Zolotarev. (A hangsebesség többszörösével, és tőle már ekkor tőle jó 4-5 kilométerre szétporladó darabokat nemigen örökíthette volna meg szegény, pláne nem egy közönséges kamerával. Ezek a most feléjük sodort darabok viszont egyszerűen belelógtak a képbe, a feje felett „úszhattak bele”, neki már csak vadul nyomkodnia kellett… )

Ezen érdemes lenne elgondolkodni kissé, mert szerintem magyarázná ezeket a fotókat.

Itt láthatjátok Zolo „műveit”, a honlap LEGALJÁN, sajnos ehhez teljesen LE KELL GÖRGETNI azt:

http://dyatlov-pass.com/controversy?lid=1#zolotoryovcamera

(Ja, egyébként Zolo itteni, 6. fotója, is „megvan” már, ma reggel tudtam beazonosítani, hogy a speciális paralelogramma-szerű szervizajtó és a környéke van rajta, annak is a belső elemei lehetnek, nem a burkolaté. Ezzel a hátsó traktus másik oldala is kiegészült, egészen „véletlenül”)

FOLYT. KÖV.

 3346. sztalker — 2017-10-04 20:50 

A fúvókás képek:

http://kepkezelo.com/images/6odmztbu5m3n2dmi82b4.jpg

http://kepkezelo.com/images/gh2ue48uo8swh1egsunz.jpg

Ezen a nagyításon látszik a felső, kisebb átmérőjű lyuk íve a palást tetején:

http://kepkezelo.com/images/blzxsh35yr02xe3bsgbp.jpg

A képek eredeti kivágatukban:

hátétépé://kepkezelo.com/images/f9fod68886x1pgfo1lq5.jpg

A szóban forgó fúvókák egy mostani, ép rakétán. A jobb oldalin piros védőpárna is van, de jól látni, hogy mennyire vékony maga a fémlemez, hogy milyen könnyen deformálódhatna erőhatásra:

http://kepkezelo.com/images/p5m06pyp666weojg2hum.jpg

FOLYT. KÖV.

 3345. theodorus — 2017-10-04 18:39 

Jó estét!

Számomra ez tűnik a legvalószínűbb magyarázatnak eddig erre a rejtélyre sztalker.
Várom a folytatást. : )

 3344. sztalker — 2017-10-03 18:03 

A fúvókás képek:

http://kepkezelo.com/images/6odmztbu5m3n2dmi82b4.jpg

http://kepkezelo.com/images/gh2ue48uo8swh1egsunz.jpg

Ezen a nagyításon látszik a felső, kisebb átmérőjű lyuk íve a palást tetején:

http://kepkezelo.com/images/blzxsh35yr02xe3bsgbp.jpg

A képek eredeti kivágatukban:

http://kepkezelo.com/images/f9fod68886x1pgfo1lq5.jpg

A szóban forgó fúvókák egy mostani, ép rakétán. A jobb oldalin piros védőpárna is van, de jól látni, hogy mennyire vékony maga a fémlemez, hogy milyen könnyen deformálódhatna erőhatásra:

http://kepkezelo.com/images/p5m06pyp666weojg2hum.jpg

Továbbá:

Noha sokan Zolo fotóit a patakmederben eltöltött víz eróziójától „roncsfilmnek” is nevezik, meg esetleg a pánik miatti kapkodós exponálású selejtnek tartják, szerintem nem ez a helyzet.

Az ún. „3 fejű” képét mert (azon 3 sötét folt van alul, ezért becézik így) én megegyező értékű felvételnek tartom Krivo híres „utolsó képével”, amit mindenki ismer már. Mivelhogy szerintem mindkettő UGYANOTT, SZINTE UGYANAKKOR készülhetett (pontosabban Zolo nyert, mert az övé kb. 1-2 másodperccel későbbi szerintem), mert pont akkor robbanhatott fel a felettük épp most áthúzó szerkezet.

A két képet egymásra illesztettem, és kissé átfedtem a tónusaikat, de nem torzítottam, nem forgattam el őket:

http://kepkezelo.com/images/eyxhmgq3k2qylpcw7mnh.jpg

Jól látszik, hogy szinte AZONOS KOMPOZÍCIÓS SZERKESZTÉSŰEK, és szinte AZONOS KAMERAÁLLÁSÚAK lehettek. (Vagyis a két srác egymás mögött kuporogva fotózhatott ott, a sátornál, mindketten már jó régen várták, hogy exponálhassanak végre, amikor ez a váratlan dolog megzavarhatta őket, de azért fegyelmezetten elkattintották a gépüket mindketten. Ugyanott vannak a nagyobb tónusfoltok — világosság, sötétség iránya, azok hasonló arányban is állnak egymással. (Akkor az a szakadékba befolyt víz nagyon „tudhatott valamit”, igaz? Micsoda véletlen, pláne, ha a képek sorrendje is ez volt a tekercsen, és nem csak a szétvágás után kezdődött ezzel a híres képével Zolónak.)

Nekem ez a történetem az eseményekre — még ha sokan nem is hiszik el, vagy nem akarják elképzelni, hogy ilyesmi megtörténhet, de ha belegondolunk, hogy egy 11 kockából álló képsorozaton (ez Zolo filmje)lehet találni 5-féle (egymástól különböző) TENGELY-SZIMMETRIKUS tárgyat 7 darab filmkockán. Tehát 11-ből 7 kockán tudok azonosítani olyan alakzatokat, melyek egészen véletlenül, ha összeillesztjük azokat, kiadják egy akkoriban használt rakéta alkatrészeit (vagy roncsait, ha úgy tetszik).

De ez még nem minden. Valami (megint!) „véletlen” folytán, ezek az elemek pontosan e szerkezet HÁTSÓ részéhez tartozó darabok. Vagyis még véletlenül sem tudtam az orr-rész, esetleg a töltőcsonk darabjaira rábukkannom, hiába lettem most egyesek szerint „rakétarajongó”.(Egyébként nem vagyok az.) Nem. Én csakazértis fúvóka, meg stabilizátor-részeket (szárnyak) vélnék látni bennük, biztos, mert már vén szenilis vagyok. (Azért ebben lehet némi igazság, elismerem.) Ezek pedig hátul találhatóak egy rakétán, bizony.

Ez a hátsó traktus azért lehet fontos, mert ha tényleg éppen őket (a sátrat) elhagyva hullott ott szét, akkor PONTOSAN EZEKNEK A RONCSOKNAK kellett a legközelebb érniük akkor hozzájuk, merthogy ezek a darabok a robbanás lökéshulláma miatt ekkor éppen ELLENKEZŐ irányba, FELÉJÜK repültek, hiszen hátul, a rakéta farokrészéhez tartoztak. (A törzs-rész, fej-rész repültek előre tovább, túl akár még a Lozva völgyén is a robbanás után is, de még az oldalirányban kiszóródó roncsok is szállhattak KIFELÉ, messzire tőlük — részben a völgy felett szintén a Lozva irányába, vagy a velük szomszédos völgy fölött, a felé is, de mind-mind TÁVOLODVA TŐLÜK!

Egyedül a farokrész így szétrobbanó egységei repülhettek most VISSZAFELÉ, egyre KÖZELEDVE hozzájuk egy vízszintesen szálló rakéta esetén . Ezért is kaphatta le őket a tán már félájult Zolotarev. (A hangsebesség többszörösével, és tőle már ekkor tőle jó 4-5 kilométerre szétporladó darabokat nemigen örökíthette volna meg szegény, pláne nem egy közönséges kamerával. Ezek a most feléjük sodort darabok viszont egyszerűen belelógtak a képbe, a feje felett „úszhattak bele”, neki már csak vadul nyomkodnia kellett… )

Ezen érdemes lenne elgondolkodni kissé, mert szerintem magyarázná ezeket a fotókat.

Itt láthatjátok Zolo „műveit”, a honlap LEGALJÁN, sajnos ehhez teljesen LE KELL GÖRGETNI azt:

http://dyatlov-pass.com/controversy?lid=1#zolotoryovcamera

(Ja, egyébként Zolo itteni, 6. fotója, is „megvan” már, ma reggel tudtam beazonosítani, hogy a speciális paralelogramma-szerű szervizajtó és a környéke van rajta, annak is a belső elemei lehetnek, nem a burkolaté. Ezzel a hátsó traktus másik oldala is kiegészült, egészen „véletlenül”.)

 3343. jukeey — 2017-10-03 06:11 

Prózaibb oka nem lehetett annak a megtorpanásnak, tötymörgésnek a hegyen? Mondjuk valamelyik csajnak megjött a havi. Nem látta valaki a neten Zina menstruációs naptárát?

 3342. sztalker — 2017-10-02 16:55 

Tegnap este végre ezt is megleltem.

A rakétámból valók, mi másból!

http://kepkezelo.com/images/d8v2aikddh2njm2d7ax8.jpg

Itt láhatóak valódi szerkezeten és modellen bejelölgetve a roncsok helyei:

http://kepkezelo.com/images/7rwskwp4rrpieqrizhru.jpg

http://kepkezelo.com/images/ob4fsxqnbj84vxwb3oqh.jpg

Akkor tehát mégis az „M”-változat volt ez a rakétacsaládból (R5), lehet látni a szervizajtó jellegzetes formáján, ami mentén széthasadt az egész farokrész. Még jól felismerhetőek a stabilizátorok (szárnyak) belső részei is, azok nem törtek le.

Zolo teljes képe, eredeti kivágatban, nem az általam retusált és montázsolt változat:

hátétépéhttp://kepkezelo.com/images/yx7h1bxpavbye73fxsgt.jpg

Nem csak ezeket fotózta le Zolo, de megtaláltam a fúvóka szétroncsolódott képét is, ezeket majd holnap dolgozom fel és posztolom. (Zolo gyakorlatilag dokumentálta saját halálát – utólag is főhajtásom előtte.)

Szóval ezek nem égő madarak voltak…

S ha ennyi még nem lenne elég, akkor sajnos van mára egy másik bejelentésem is:

Szinte BIZONYOSRA vehető, hogy Gyatlovék aznap éjjel fotózni mentek fel a Holat Szjal oldalára, mégpedig egy nagyon ritka és látványos, nagy kiterjedésű eseményt, hogy képesek voltak annyit szenvedni érte, akár másnap hajnalig is, ha kell. (Ahogy már előző éjjel is azt leshették az erdőben, a fotósok közülük biztosan akkor sem nagyon aludtak éjszaka, csak ők erről szemérmesen nem írtak a naplóikban.)

Íme a bizonyíték, az ún. „Utolsó fotó”, amit Krivosenko készített.

Most nem a fénylő foltot és abból gomolygó felhőket kell nézni rajta, hanem kissé odébb, azt a hajszálvékony fehér „szőrszálat” vagy karcolást, amit sokan a filmtekercs sérülésének tudtak be.

Szó sincs róla!

Az atommérnök srác már jó előre kiválasztotta a legjobb pozíciót, ami a Lozva-völgy, esetleg a Nyugat-szibériai-síkság felé látszik, Krivo hajszálpontosan komponált.

Hogyan csinálhatta ezt este?

Nagyon egyszerűen: talán még nappal kiment az állvánnyal a helyre, ott egy VÉKONY DRÓTTAL pontosan körbekontúrozta a szemben lévő Pamjatnyik-csúcs sziluettjét (emlékeztek: a holtteste zsebében volt egy rézdrót-gombolyag), majd rögzítette azt. Késő este, mikorra várták az eseményt, már volt hová irányítania a kameráját.

És hogyan látok meg egy cérnavékony sötét drótot tök sötétben, szélben?

FELHEVÍTETTE. Gyufával v. öngyújtóval, kis tűzzel annyira felizzatta, hogy az már jól látszott a keresőben is, le lehetett fotózni, belekomponálni a képbe, véglegesen rögzíteni az állványon a gépet, ha közben ott is kellett volna hagyniuk az állványra szerelt masinát.

De ez még nem minden!

Krivosenko – szerintem, bár én nem vagyok fotós – a következő trükköt is bevetette: Előbb exponál egyet a vörösen izzó drótos kontúrral a teljes sötétségben, majd NEM tekeri előre a filmet. Értitek?! Krivosenko egy KETTŐS EXPONÁLÁST tervezhetett ott, és akkor, kint a halál f…án mínusz húsz fokban és legalább 30-40 kilométeres szélben (óvatos becslés!) egy jeges hegyoldalon, álmatlanul, éhesen, fázva.

Ha ugyanis nem teker a fimen, a következő exponálás még mindig UGYANERRE a hegykontúros filmkockára fog esni, és a 2 alakzat EGYÜTT jelenik majd meg, ha előhívják a filmet. (Régi trükk, de jó trükk.)

http://kepkezelo.com/images/oqemzh4p0irdidu09821.jpg

Az eredmény a szemközti csúcs sziluettje, és egy szép nagy villanás által felragyogó égbolt, aminek erős fényén nem gyengíthet még sem a vastag felhőréteg, sem az esetleges havazás sem.

De vajon miféle „villanás” lehetne ilyen erős???

No comment.

(Én a magam részéről tán még Selena Gomez kedvéért sem igen lennék hajlandó napok óta egész éjjel fagyoskodni ilyen helyeken, de ők képesek rá, hogy még éjjel is úton legyenek, ha kell, mert különben lekésik a nagy látvanyt, mély völgyekből aljából és erdők fái alatt nem lehetne ilyen szép képeket csinálni, igaz?)

Na, ez tett be Jugyinnak is, mikor Gyatlov árkon-bokron át hajtotta őket, amikor hajnali 4 órakor az elhagyatott geológus telepre értek, és reggel már megint rohanni kellett a hágóhoz síléccel tovább – lásd a térképemen korábban –, hát ő ebbe már nem ment bele.

Gondolom, a többi már stimmel, kár lenne újra leírnom, hogy nem azt kapták, amit vártak.

De azért ugye, hogy milyen jó, ha van nálunk egy kis rézdrót, igaz?

De ezen is buktak meg most Gyatlovék nálunk.

(Aki akar, készíthet éppenséggel valószínűség-számításokat, hogy cáfolja a fenti okfejtést, különösen a rézdrót gyakorisági előfordulására az Északi szélesség 60. fokától feljebb férfiruha-zsebekben, de én inkább most arra lennék kíváncsi, hogy vajon a Kara-tenger és Novaja Zemlja felé, esetleg csak a Lozva-völgy keleti része felé nézegetve várták Gyatlovék az „égi tüneményt”, merthogy nem a hátuk mögül, az is biztos, noha végül is onnan jött a Mikulás, mint tudjuk… Ha nem „nuki” volt a tervben, akkor meg egy olyan nagy felhőképző-permetezésről lehetett szó, amit a teljes nyugat-szibériai térségből látni lehetett volna, de a sátruktól meg mindenképpen, hogy mind arra fordíthatták okos kis fejecskéjüket Harkályaink utolsó estéjükön.)

Ismét köszi a türelmet – holnap fúvókás képekkel jövök majd, legalábbis most így tervezem.

 3341. sztalker — 2017-10-01 13:49 

No kérem!

Akkor hát őkelmét körözném, vagyis egy ehhez nagyon-nagyon hasonlatos rögzítőpántot (kötőelemet), ami valószínűleg a felrobbant hajtóanyag-tartály hengerpalástját kötötte össze egy másik fő résszel, egy másik tartállyal, vagy talán az égéstérrel.

http://kepkezelo.com/images/es0pgda5rw06vsjxpw0l.jpg

Amint látható, azért próbáltam kissé árnyalni és pontosítani a tárgy lehetséges formáját, hogy a műszaki háttérrel rendelkező szegény konteósok se kapjanak infarktust tőle. Így már kicsit szimpatikusabb a kicsike, igaz?

Még annyit, hogy ilyen rögzítőelemből jó pár darab lehetett ott, még ha csak egyet sikerült akkor gyorsan lekapnia a gépével Zolo bajtársnak (vagy Gyatlov pajtásnak?) hirtelenjében, de röpködhettek másfélék is. (Nézzétek végig a fotóikat, sok szép spekuláció lehet még itten! De azt legalább már elmondhatjuk, hogy nem lángoló madarakat, denevért stb. ábrázolnak ezek a képek, és már ez is haladás, szerintem.)

Talán a méreteit is meg merem saccolni, de csak óvatosan, ne nagyon átkozzatok. Úgy 40 X 60 X 10 centiméteres tárgyról lehet szó, a súlyát meg nyilván az anyaga határozza meg. Ebben sem merek biztosra menni, de még ha nagyon könnyű (és rohadt drága) titánötvözetről is lenne szó, még akkor is vagy 5-6 kilogrammot nyomhatott (vagyis üthetett) őkelme, már amikor nem repült feléd majd hangsebességgel, mert akkor még az is szorzó lehet a képletben, ugye.

Szóval nem lehetett könnyű akkoriban az élet arrafelé.

Összefoglaltam az általam eddig elképzelt forgatókönyvet egy kis rajzocskában, pihentetőnek akkor most jöjjön ez, aztán majd folytatom.

http://kepkezelo.com/images/xgdiiwd2yhuzbyf1uf33.jpg

Mivel nem vagyok mérnök, se gépésztechnikus, nem is igen akarok sokat hozzátenni ehhez a „T”-alakú tengelyszimmetrikus objektumhoz annál, amiket eddig írogattam róla. De ha figyelembe veszem a síklapjainak a torzulását, nagyon valószínűnek tartom, hogy a robbanás okozta erőhatások nyomait viseli magán, ezért is lehetett ennyire meggörbült, mert a 3 ponton tartó szegecselés mentén még kapcsolatban állhatott egy röpke ideig a kötési tárgyával (tartáéy?), mielőtt szétvetette volna a robbanás. A szegecsekkel együtt meg kiszakadhatott, gondolom. Innentől már inkább igazságügyi (fizikus, mérnök) szakembereké lenne a pálya, ezért én is mással folytatom.

Mivel ez nem egy könnyű kis tárgy (sátorvászon-darab, gumitömítés, esetleg vékony burkolólemeze egy rakétának), a szél aligha sodorgathatta kilométereken át a völgy felett, ha valamelyik Gyatlovos le tudta kapni az egyszerű kamerájával ilyen szép nagy méretben, hát akkor igencsak közel kellett ennek elrepülnie felette. Vagyis nem kizárt, hogy a sátor környékénél érhetett földet (finoman szólva, vagyis belecsapódott a hóba az izzó fém srapnel, egy bazi nagy mélyedést, később olvadt felszínt hagyva abban.) Találtak ilyen „hot spot” helyet a sátornál, talán miután kiemelték a roncsot a katonák, egyszerűen felöntötték a helyét vízzel, hogy így fagyjon meg az a környék? Nem tudhatom. Ahogy azt sem, hogy miféle sérüléseket okozhat egy ilyen „lövedék”, ha fejbe kólint valakit, még akár a sátorban ejtőzve.

Ide tartozna még, hogy nem valószínű, hogy az erdőből fotózták ezt, mert egy rakéta, ha átzúg felettük, óhatatlanul gyorsan kell, hogy szálljon, mert nincsenek plusz felhajtóerőt biztosító szárnyfelületei (vagyis nem tud szépen siklani), tehát, ha nem zuhant még le előttük, és képes volt a levegőben simán áthaladni felettük (lásd Krivo fotóját, aki még „seggből” valahogy le is tudta fotózni a fúvókáját), őrült sebes kellett, hogy legyen!, Az Otorten-csúcs távolságát, tőlük kb. 11 kilométerre olyan 30-40 másodperc alatt simán megtehette, ha hangsebességnél gyorsabb volt, akkor még ennyi sem kellett hozzá. Vagyis ahhoz, hogy még le lehessen fotózni egy ilyen kihulló tárgyat, nem igen volt idő onnan messzire elkóricálni, még a lejtőn lefelé sem nagyon, ha jól kalkulálok. (Bár erre a válenkij-cipős Zolónak tényleg jó esélyei lehettek, ez tény.) Különben meg mákszemnyi méretű foltocska látszódott volna a filmkockán csak, teleobjektívről meg nem tudok, hogy lett volna náluk. (De kérlek benneteket, hogy mindig ellenőrizzétek le az állításaimat, és korrigáljatok, ha rosszul becsülnék valamit, végtére is nem vagyok szakember.)

Még pár szót az R5-ös „Pobeda” (Győzelem) rakétákról.

Ebbe a családba is számos változat tartozik, a típus katonai (NATO) kódja egyébként SS-3 „Shyster” (Zugprókátor), és sok fejlesztésen átesett már 1959-ig. Az R5A légkörkutató verzión kívül, a Gyatlov-hágónál feltételezett balesetet szenvedett R5M típus (ezt lőhették fel Kapusztyin Jarból), de van W5A kóddal szintén légkörszondására kifejlesztett verziója is. Mivel nem akarok szakértő lenni ebben, és elfogadom a február 2-ai indítási dátumot Kapusztyin Jarból, akkor onnan valóban csak egy „M”-típusú érhette el a hágót, ha elfogadjuk a hatótávolsági limiteket. A korai alaptípusé mintegy 1200 kilométert volt képes csak repülni, ahhez viszont, hogy Gyatlovékig érjen, sokkal közelebb, Kujbisev, Orenburg, Magnyitogorszk, Orszk városok környékéről kellett volna indulnia. Tehát ez összhangban lehet a hivatalosan megadott fellövési dátummal.

Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy itt is minden a SÚLYON múlik, mármint a rakomány (hasznos terhelés, azaz a robbanófej helyén lévő anyag, angolul payload – „fizető rakomány”) súlyán, mert ezt kell feljuttatni megadott mennyiségű hajtóanyaggal. Ha a rakomány súlya KISEBB (max. 1300 kilogramm lehet ennél a rakétatípusnál) a normálisnál, akkor már eleve NAGYOBB hatótávot lehet megtenni vele. (Hasonlóan a repüléshez, csak itt grammokban számolnak, nem kilókban, annyira drága és bonyolult technikáról van szó.)

A típuskönyvekben, táblázatokban szinte mindig a maximális értékeket adják meg a laikus érdeklődőknek a paraméterek közül, de a valóságban egy függvény (diagram) mentén lehet számolni, és így kikalkulálni a változókat. Ezt csak érdekességképp jegyeztem meg, mert nem tudhatjuk, hogy PONTOSAN milyen súlyú rakománya lehetett a feltételezett szerkezetnek, ahogy azt sem, hogy honnan indult, mert Bajkonur-Tyuratam (Kazahsztán, Aral-tó) is, de akár Shary Shagan (Balhas-tó melléke, itt is teszteltek rakétákat) is lehettek indítási bázisok, ha esetleg mégis meghamisították a kilövési jegyzőkönyvet. Ezek a helyek sem teljesen azonos szélességi körön vannak (ami szintén fontos a röppálya miatt, a Föld szögsebessége nagyobb az Egyenlítőhöz közeledve, akár ez is befolyásoló tényező lehet!), és egyelőre nincs több információnk az indítás körülményeiről.

Ahogy pl. az üzemanyag „keverése” sem mindegy, a LOX és etanol konfigurációt árnyalhatja az etil-alkohol vízzel hígítása is, amit alkalmaztak is e típusnál, gondolom a vízgőz itt extra tolóerőt ad cserébe a kis hígulásért (értsd: vizezik a vodkát, na!), vagyis biztosan megérheti ezt így csinálni. (A repülésben hasonlót sugárhajtóműveknél szoktak alkalmazni régebben, vízzel fecskendezték az égésteret a plusz felszállási tolóerőhöz a Rolls-Royce Conway motoroknál, volt is külön víztartály ehhez, de a lehűtés is jó trükk, mert ekkor csökkenhet az üzemanyag térfogata, így több fér a tankba, ezt is használták mint hatótávolság-növelő módszert repülőgépekben, pl. a Qantas légitársaságnál.)

Szakértők reakcióit várva:
Üdv,
sz

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
Más téma, de ehhez kapcsolható.

Most pedig Gyatlovék útvonaláról, amikor a hágóhoz értek.

Egyre jobban eluralkodik bennem az az érzés, hogy szándékosan figyeltek, vártak egy látványosságra, nem csak véletlenszerűen akkor éjjel a hegyen.

Mintha féltek volna estére mélyen bemenni az erdőbe, mindig valamilyen magas pont környékén éjszakáztak, sőt már sötétedésre is ilyen helyre akartak érni.

A térképen, amit orosz honlapról rajzoltam át, jól látszik ez:

http://kepkezelo.com/images/6jmzl1s2jhvwznien19v.jpg

Mehettek volna egy hosszabb, de kevésbé meredek útvonalon a hágóig, vezet arra ösvény az Auszpia-folyó mentén, de lehet, hogy ez az útvonal nem volt elég rövid nekik, gyorsan fel akartak érni január 31-én a völgy széléig, a majdnem a hágó tetejéig besötétedés előtt. (Innen már csak egy kis séta, hogy az egész völgybe leláthasson az ember.)

Ezt roppant furcsának tartom, mert egyébként bitang jól tájékozódtak a gyerekek, vajon milyen céljuk lehetett ezekkel a kilátópontokkal, mi felé tekintgethettek?

Már az első ilyen helyen is látszik, hogy a nagy magas hegy (Pamjatnyik-csúcs, 905 méter) nem takar ki sokat a látványból, ha ott állnak. Mintha ez lett volna a céljuk, minél nagyobb területet befogni a szemükkel vagy a fényképezőgépükkel? Ugyanakkor az időjárás nagyon változó volt, nem lehetett azt mondani, hogy érdemes egy csúcs közelében várakozni vagy letáborozni, mert a nagy havazások végig betettek a távoli látványnak.

Tehát már ekkor, 31-én a hágó tetejének közelében szerettek volna táborozni, de ez akkor lehetetlen volt, az erős szél, és a mély hó miatt kénytelenek lejjebb tábort keresni, de ott meg jó minőségű tűzifából van kevés. Mégis a védettebb helyet választják. Legalábbis most ezzel magyarázzák a viselkedésüket.

A labazt is itt építik meg másnap, itt költik el a reggelijüket 10:00-kor, majd újra nekiindulnak, most már az utolsó táborhelyük felé.
Ezért én úgy érzem, mintha csak a körülmények miatt cselekedtek volna így, nagyon siettek, nagyon késésben voltak, mintha féltek volna, hogy lemaradnak valamiről.

(A magam részéről logikusan úgy képzeltem volna, hogy szépen, kényelmesen felmegyek az ösvényen az erdő közepéig, ott letáborozok a völgyben, másnap labaz-építgetés, és utána megyek tovább a Holat Szjal oldalán, majd estére megint az erdőben jöhet a tábortüzes sátorozás plusz kályha éjjelre a pokoli hidegben.)

Mintha nem akartak volna ESTÉRE EGY ERDŐBEN TÁBOROZNI, SOKKAL SZÍVESEBBEN ÉJSZAKÁZTAK ERDŐSZÉLEN, DE LEGFŐKÉPP MAGASLATI HELYEN, ahol jó a kilátás. Félnek, hogy elmulasztanak valamit (esetleg valakit?, aminek (akinek?) a látványához érdemes magasra mászni, és estig ilyen helyet keresnek.

Még a kályhás melegedésről is lemondanak, csak hogy magasságot tartsanak?

Elképzelhető, hogy az utolsó táboruknál, a Holat Szjal oldalában Zolo és Krivo azért maradtak kint, hogy ők figyeljenek erre az eseményre, és az addig pihenni, vagy eszegetni próbáló társaiknak azonnal jelezzenek, ha kezdődik, hogy mindnyájan le tudják azt fotózni (A felszerelést ezért is készíthették elő mindig, csak épp nem volt még alkalom, hogy állványt és színszűrőt használjanak.)

De éjszaka nem sok minden jöhet szóba színszűrős fotónak, hacsak nem sarki fény, meteor, de olyan rossz, felhős időben, ami akkor volt, ennek nem sok a realitása.

De akkor mire várhattak, mit szerettek volna fotózni a magasból?

Szerintem vagy egy rakétakilövésre, vagy egy környéken lezajló légkörkutatási kísérletre várhattak, a kettő nem zárja ki egymást, de az utóbbinak nagyobb lehet a valószínűsége. Bár ki tudja? Ha végig azt tervezték, hogy a Lozva-völgy mentén a gerinceken mennek végig (akkor, gondolom, azokon is éjszakáztak volna, ugyanúgy, mint a Halat Szjal-nál tették), vagyis lehet, hogy egy hosszabb kísérletsort akartak fotózgatni, ami a környékükön zajlott, ők meg vagy megtudták az időpontját, vagy maguk is szerves részesei lehettek ennek, csak mi még nem jöttünk rá, hogy mi is lehetett az a kísérlet pontosan.

(Régebben eljátszottam azzal az ötlettel is, hogy rádiótechnikai tudásukat terepen is tesztelhették éppen, nagyon extrém időjárásban, esetleg szándékosan keltett rádiózavarok közt, ha tegyük fel egy zavaró aereszol-felhő rétegen keresztül kellene rádióadásokat venniük-leadniuk. Pontosabban: időnként a felhő alatt, felett, vagy akár BENNE is, de valszeg ez nem vállalták volna mind a kilencen — Jugyinnal tízen– , csak a legelvetemültebbek. Ráadásul csak kisebb súlyú eszközöket vihettek volna így magukkal, nem sok hely maradt a zsákjaikban, ezért ezt elvetettem. Ahogy a szupertitkos lézer-mézer, mikrohullámú, esetleg spéci tüzérségi stb. kísérletezgetéseket is, mert ezeket örültek, ha laborban meg tudjták akkor csinálni a kor tudósai, nemhogy terepen, ráadásul tele lett volna a környék megfigyelőkkel. A rakéta sziluettjéig értelmezéséig még a robotrepülőgépes indításokat is elképzelhetőnek tartottam, hogy ezeknek a sugárhajtóműve, indító rakétafokozata okozhatott galibát, ezekhez is használnak spéci hajtóanyagokat, és elég keveset lehet tudni a fejlesztésükről, még annyit sem, mint a rakétákéról.)

Viszont, ha igaz, hogy nem véletlenül várhatták azt a rakétaszerkezetet ott, akkor egyben ők maguk is felelősek lehetnek saját halálukért, még ha kisebb mértékben is. Ha az erdő mélyén maradtak volna éjszakára, és nem egy ennyire kitett helyen, akkor valószínűleg megússzák, mert lett volna idejük jól felöltözni, mikor kezdődik a ribillió felettük. A sátor szövete elég jól védte volna őket a kihullásoktól addig, amíg összeszedelőzködnek, és gyorsan tovább állnak onnan.

Ennyit egyetlen fotó sem érne meg.

 3340. jukeey — 2017-09-30 11:13 

@sztalker:

Ne izgulj, tudtommal a dokumentumok fényképestül megvannak az ügyészségi irattárban: ereklyeként őrzik, talán még pénzért mutotgatnák is ha Putyinék szorítanának kicsit a rendőrségi költségvetésen. Ott ugyan az a szokás, hogy 25 évvel a végleges lezárás után a döglött ügyek aktáit is megsemmisítik, de amikor Djatlov is sorra került, az épp szolgálatban levő Tujkov külön rakatta és megőrzésüket korlátlan ideig meghosszabította, mint „társadalmilag jelentős ügy”. Nem csoda, akkor már évek óta írók és riporterek adogatták egymásnak a kilincset hogy engedélyt kérjenek a megtekintésükhöz, a médiában és a Halatcsalon is tombolt a Djatlov-őrület. Talán hiba volt digitalizálni, a sok kamucikkben sokszor még a fényképeket is összekeverik, vagy a képaláírást cseszik el, hamisítványokkal spékelik meg; miközben bibliányi terjedelemben próbálnak bemesélni olyan átlátszó konteókat, mint például hogy a Wuktil olajmező fúrótornyai számára Ivdelből helikopterrel szállított utánpótlás balesete okozta a tragédiát (fagyállónak metanol, indikátornak radioaktív jód). Nonszensz. Remélem jól őrzik az irattárban azokat a relikviákat, mert fokozódik a veszélye, hogy egy elszánt helybeli konteós elvtárs betör és meglovasítja a magángyűjteménye számára. Mostanában egyébként nem sok új infót találtam, de sikerült beazonosítanom egy eddig nem nevesített szereplőt a kutatócsapatból: a Zina holttestét jelző kutya neve Mojszejev, többet egyelőre nem sikerült róla kideríteni, de fontos lehet ha ennyire elhallgatták (talán a kgb küldte).

 3339. sztalker — 2017-09-29 21:50 

Az is lehet, hogy a rakéta felrobbanására is megvan a bizonyíték, nézzétek meg ezt a képet:

http://kepkezelo.com/images/0wf9l5pbe3lm3q55yaiv.jpg

Vagyis már nem csak a 2 féle hajtóanyag, ami az R5-ös rakétákból rájuk szóródott (LOX meg etil-alkohol), de valószínűleg MAGA A RAKÉTATEST robbanása is halálosan megsebesíthette őket a sátornál (ha maga a hangsebességgel áthaladó test okozta lökéshullám nem lett volna épp elég, gondolom), vagy talán a lejtő felső részein.

A fent bemontázsolt fotókat a Zolo nyakában talált kamerához társítják, de ettől függetlenül bárki készíthette a csoportjukból, talán maga Gyatlov is, ha az ő gépének sorozatszáma volt ez.

Itt vannak teljes nagyságukban Zolo képei:

http://kepkezelo.com/images/wz1gtmzhkbigv6bil3y7.jpg

http://kepkezelo.com/images/5l2v5pc5xvozt4cze2w6.jpg

Viszont, ha valaki tud más magyarázatot ezekre a tengely-szimmetrikus objektumokra, akkor szívesen meghallgatom, addig is várom a rakétaszakértők reagálását, véleményét.

(Szerintem ez egy összekötőelem a tartályok és égéstér közt, és most izzik, repül a levegőben, miután mindkét hajtóanyag-tartály felrobbant, rajta, középen a lyuk pedig ún. kikönnyítési zóna, amit a mérnökök alkalmaznak, ha fontos a súlycsökkentés, mint a repülésben, rakétáknál.)

Mindent kivágtam papírból, forgatgattam, rekonstruáltam, próbáljátok ki ti is!

A hasonló kínai rakétát ábrázoló fotón a rakétatest a külső burkolata nélkül látható, azért is nagyon érdekes! (A burkolatra még tesznek áramlásvédő profilokat is, ezek eltakarják az ilyen illesztéseket.)

Szóval ezeket a fotókat sem lett volna szabad bent hagyniuk a készletben nekik…

(Bocs, hogy ma csak ennyi volt, órák óta csak az R5-ösök műszaki rajzait bújtam, a szememet kinéztem márt tőlük.)

De azért talán megérte.

sz

 3338. sztalker — 2017-09-28 21:34 

3335. kaffer:
Jugyin tán épp a vonatára várhatott a vasútállomáson valhol Ivgyelnél, de ez most csak saccolom. (Egyébként egy ilyen tűzijáték simán ellátszik ezer kilométerekre is, mert nagy magasságban robbantják fel, tényleg látványosak lehettek akkoriban.)

3336. jukeey:
Szerintem lehettek hozzá saját embereik, akik pontosan tudták, hogy mit kell keresni, ha kihullik valami, és nem feltétlenül szorulnak rá más alakulatokra (vagy akár fegyvernemekre is), ha nem muszáj.)Ha valami nagyon spéci cucc, vagy stratégiai dolog áll az ügy mögött, akkor nem hiszem, hogy helyieket szívesen bevonnak. Ha a térségből indítják és oda várják (azaz ott csapódik be) talán több megfigyelő és követőegység is lett volna arrafelé, hamar rájuk akadnak, és ahogy mondod, mondjátok, nyomuk sem maradt volna szegény gyerekeknek. Ezért gondolom, hogy ott a cucc csak átrepülhetett (messzebbről), majd leesett. Legalábbis szerintem.
Egyébként a LOX nagyon jól illik a sebeikhez, sok sérülést magyarázna, nyomtalanul elpárolog, a hó csak fagyott marad utána, akárcsak a lábnyomaik.

———————-

Készítettem rajzot a sérült rakétára ható erőkről is, ami talán a lesüllyedésének egyik oka lehetett:

http://kepkezelo.com/images/kpaitb2ittl8z277cull.jpg

A másik ok valószínűleg maga a szivárgás okozta teljesítmény-csökkenés lehetett, az elégtelen tolóerő, hogy a magasba jusson. (Igen gyorsan kell szivattyúzni az égéstérbe, és igen sokat a 2 féle hajtóanyagból, a metanolból, és a cseppfolyósított, nagyon hideg oxigénből egyszerre.)
Hogy mennyire hideg, arra összehasonlításképp a Földön eddig mért legalacsonyabb természetes körülmények között észlelt hőmérsékletet, a mínusz 92 C fokot lehetne említeni, azt a Déli -sarkon mérték, és ekkor már a pingvinek is fázhattak ott, szerintem.

Szegény Gyatlovéknak meg ennek a hidegnek majd kétszeresét (!) is el kellett viselniük, amikor végigpermetezte őket ez a kiömlő folyadék.
Pontosabban a LOX – cseppfolyós oxigén – folyadék halmazállapotban olyan –-200 C fokon jól kezelhető, szivattyúzható a rakéták tartályába, ezt speciális tartálykocsikkal végzik, maga a művelet nem egy életbiztosítás olyan több száz méter sugarú körig bezárólag, de mindig vannak akik szeretnek veszélyesen élni… A már párolgó és lassan „melegedő” anyag is lehetett vagy mínusz 180, esetleg mínusz 130 fokos még mindig, a legjobb esetben is, amikor rájuk hullott, vagy beterítette a sátruk környékét és a cuccaikat. (Ezzel magyarázható pl. hogy miként válhattak le se perc alatt még az orrhegyeik is egyeseknek – tehát nem csak szegény megboldogult Michael Jacksonnak esett le az egykor, és nem a madarakat kell ezért elsősorban hibáztatni, ahogy Ivanovék tették –, de sajnos Krivosenko, Dorosenko is elveszíthette azokat így, ha sikerült eltaknyolniuk a nagy rohanásban valahol a sátornál, és beleért a fejük egy ilyen permet felhóbe.) Zina és Szlobogyin meg csak a lejtő alsóbb részein, ahol már volt kevéske növényzet, kisebb cserjék, törpefenyők mögül próbáltak valahogy lassan felfelé lopakodni, ahogy lejjebb meg valószínűleg Gyatlov is az ágakba kapaszkodva, hogy valami védelmet tudjanak élvezni a feléjük leáradó fagyos permettel szemben. (Nem véletlenül látni az űrhajók kilövésénél is a magasból lehulló jégdarabokat: azok is mind a kriogén hajtóanyag-tartályokra kívülről ráfagyott nedvességnek a nyomai, ezt nem lehet elkerülni ilyenkor, akármennyire is szigetelik, rá fog fagyni a pára.)

Az pedig, hogy pontosan honnan is lőtték fel (Kapusztyin Jarból, esetleg egy Urál-közeli térségből) Gyatlovék szempontjából végül is akkor már tök mindegy volt, ők csak küzdöttek az életükért.
Még a közönséges magaslégköri szondázás (alkálifém-vegyületek kiszórásával mesterséges felhőket képeznek) közben történt baleset is elképzelhető, és hogy ezt a balesetet titkolják, szándékosan hamisíthattak meg ehhez más rakétakilövési adatokat. Nem tudhatom. (Az viszont tény: Kapusztyin Jar mindig is csak tisztán katonai rakétabázis volt – akár csak az amerikai Vandenbergh –, és még ma is az, itt jóval diszkrétebben intézhették az elvtársak az ilyen kísérleti indításokat, nem kellett még osztozni az ott koslató tudományos űrkutatókkal, meg azok felszerelésével, mint a Tyuratam-Bajkonur komplexumban.)

Miért nem tüntettek el a katonák minden nyomot Gyatlovék után?

Én a magam részéről azt sem tartom kizártnak, hogy annyira lekötötte őket a távolabbi roncsvadászat, hogy egyszerűen már túl későn bukkanhattak rá a sátorra, meg az annak közelében heverő tetemekre. Azokat is csak véletlenül jelenthette valaki. (Feltételezem, hogy a sátor sötét pontja a hófehér hegyoldalban jól kivehető maradt sokáig, hiszen így akadtak rá a civil mentőcsapatok is később, a szerkezete csak megroggyant kissé, de még állt!) Ha Gyatlovék útvonala teljesen kiesett abból a műveleti területből, akkor csak véletlenül akadhattak rájuk.

Miért táboroztak olyan rossz helyen, a hegyoldalban?

Ha nem jószántukból, akkor utasíthatták őket, hogy egy műveleti térség határán vannak, ha feljebb mennek a labaznál, ahol most dekkolnak, akkor nem jöhetnek le a völgybe másnap reggelig, akkor végig ott kell maradniuk a szeles lejtő fölött éjszakára, semmiképp sem lejjebb a szemközti csúcs magasságánál. Miért? Ezt is jó lenne tudni, ha egyáltalán ez volt a sátorverésük oka. Talán nem volt kedvük 1-2 fegyveres egyenruhással még egy napot eltölteni ott lent, az Auszpia-völgyben, hát akkor már inkább a bivakolás ott fent ezerrel, de legalább magukban (plusz manysi vadászzal, kedvenc figurámmal, a karakterét Morgan Freemanre írnám!) legfeljebb bosszúból mindent lefotóznak majd, ha már ennyire felhívták a katonák a figyelmüket a területre, hogy itt valami készülni fog hamarost. Így aztán fotóztak is, ebben pedig maga Zolo járt elől jó példával, aztán a többiek is szépen követték, ahogy kell.

Azt nem merem feltételezni, hogy Zolót már eleve azért küldték oda, hogy Gyatlovékat konzumálja a fotózásra, vagy valami illegális dologra vegye rá őket, hogy így elaltassa a félelmüket, bizonytalanságukat. Azt sem, hogy az egész Harkály-csapatot (Zolóval egyetemben) egy csapdába küldték volna, hogy hiteles tanúi legyenek egy katonai kísérletnek, aminek fotóit kiszivárogtatva nyugatra, a térségbe lehet csalogatni a kémrepülőgépeket, amiket nagyon-nagyon szerettek volna már lelőni Hruscsovék. De bevallom, még a rakétás fotó elemzése ELŐTT, eljátszottam ezzel a gondolattal is, mert Gyatlovék pompás szemtanúk lettek volna egy ilyen színjátékban, a tökéletes balekok, mert nem fogatlan manysi pásztorok, vagy alkoholista favágók voltak ők, akik össze-vissza hadoválnak, kamerájuk meg nincs. Gyatlovék magasan képzett műszaki értelmiségiek, mérnökök voltak ellenben, az ő állításaik és fotóik abszolút hitelesek lehettek volna Langley-ban a CIA-nál, vagy bárhol egy NATO-elemzőnél, és ha meghaltak, mert túl jól sikerült a színháziasdi, hát így még jobb, ugye, mert még nagyobb a füst Szverdlovszkban, az egész járás erről beszél, a temetésükről, a fotóikról pusmog mindenki, hát tutira berepül majd idáig az U-2 a Lozváig, mert itt kell lennie egy titoknak, mi meg majd készen várjuk őkelmét…

Vagyis próbáltam ötletelni, hátha ilyesmi lehet mögötte.

(Újabb „spin-off”, de csak elvetemült hívőknek! Oswald barátunk — igen, Lee Harvey az, személyesen, Dallasból! — valószínűleg „énekelt” egy cseppnyit még két elektroncső összeforrasztása közt a minszki rádiógyárban az általa ismert U2-esek fedélzeti elektronikai rendszeréről, hiszen volt alkalma Japánban közelebbi kapcsolatba kerülni ezekkel. De az is igaz, hogy az oroszok addigra már a gép teljes papírdokumentációját megszerezték, igazán már csak maga a gép kellett nekik, mivel saját, hasonló kémgépüket szerették volna továbbfejleszteni általa, a JAK–25RV-t. Szóval kicsi ez a konteós világ, igaz?)

De a rakétás felvételek után már az ilyen forgatókönyveket nem tartom eléggé reálisnak, noha Zolo szerepét sehogyan sem tudom hová tenni ebben a sztoriban, és Jugyin sem segített ezt tisztázni sosem. Pedig Zolotarev – ha Jugyin ebben nem hazudott – akkor nagyon is aktívan fényképezgetett a saját „titkos” gépével, csak éppen nem tudni, hogy mit.

Apropó, kamera! Zolo nyakában – egyes adatok szerint – valójában Gyatlov kamerája volt, azt később ezért nem is Zolo anyjának, hanem Gyatlov családjának szolgáltatták vissza, mert Igor apja a gép sorozatszámát igazolni tudta egy áruházi blokkal.
Ezek szerint a „roncsfotókat” maga Gyatlov készíthette, majd ez a kamera valahogy átkerült Zolotarev nyakába? (Talán Gyatlov nem akarta magával vinni a rémes lejtős levonulásnál, inkább az öreg nyakába akasztotta, akit most otthagytak, hogy majd később érte jönnek, addig is vigyázzon rá a sátorban?)

Sok részletet jó lenne tudni, de valószínűleg ezek sosem fognak már pontosan tisztázódni.

Ma is köszi a türelmeteket, jó éjt mindenkinek, és másnap is kellemes konteózást!

——–
PS:

Szóval csak azt az utolsó filmkockát kellett volna Szlobogyin filmtekercséről levágni egy ollóval, és akkor sosem jutunk el idáig. (Krivosenko fotója túl speciális szögből készült ahhoz, hogy árulkodó legyen.)

Csak egy kis nyisszantás. Ennyi kellett volna…

Egyébként nem tudja valaki, hogy megvan-e még valahol az eredeti kép?
(Már úgy értem, hogy ma, csütörtök éjjel is megvan-e még ott, ahol tartották eddig. Mostanában kicsit gyorsabban zajlanak az események. Én valahogy nem fogadnék rá.)

 3337. jukeey — 2017-09-28 07:19 

Jobbat találtam. Mivel az északkeleti irány ellentmond a hitelesített megfigyeléseknek, melyek egybehangzóan északi irányt határoztak meg, inkább Tagil környékén néztem körül: Akkoriban már egy ideje arrafelé dekkolt a 19-es tankezred és a 18-as tüzérdandár. Ezek összevonásával 1960-ban hozták létre a 202-es rakétadandárt, majd a 42-es rakétaezredet (a hadtest egyébként már akkor alkalmas volt helyből csapást mérni Nyugat-Európára, de jelenleg is aktív). Ennek nyilván voltak előzményei, rakétaügyben előbb előfordulhattak ott illetékes elvtársak. Különféle fegyverek és harcjárművek tesztelését addig is végezték, kiképzés is folyt. Miért ne lehetett volna ott 59-ben akár R-12-esekből is néhány darab (az is szállítható volt teherautón, bár sín is akadt elég)? És miért ne puffanthattak volna el egyet-egyet az Ural fölött akár tesztelés, akár kiképzés vagy hadgyakorlat céljából (persze egy cserfesszájú parancsnok Djatlovnak már nyáron odaszólt hogy idén az Uralba menjen túrázni, mert ezen a télen szép arktikus rakétazáporokat lehet majd megfigyelni arrafelé)? Egyébként úgy látom hajtóanyagokból elég sokfélével próbálkoztak, oxidálószerként viszont nem folyékony oxigént, hanem savkeverékeket használtak (főleg salétromsavat). Egy lefulladt lövedéket talán ellenőriztettek velük, ha kelletlenül is, de vajon kimentek volna 500 km-re érte, esetleg odaszóltak volna egy közelebb állomásozó hadtestnek hogy nézzenek már utána és küldjék át ha találnak roncsokat – illetőleg ha túrázó civilekbe botlanak útközben, feltétlenül verjék agyon őket?

 3336. kaffer — 2017-09-27 21:58 

@sztalker:

„Pedig Gyatlovék sátra szinte méterre (!) ezzel azonos magasságon (906 méter) feküdt, mintha már ezzel is próbáltak volna valamiféle összefüggést eltitkolni, ködösíteni a helyszínelést vezetők”
Eltitkolni, ködösíteni ? Meg több helyen olvastam, hogy manipuláltk a helyszínt, a jelentéseket, jegyzőkönyveket, pakolgatták a halottakat kit a domboldalra, kit a vízmosásba. Hát ezt a problémát ott akkor a nagy Szovjetúnióban így próbálták megoldani ? Ez totál életszerűtlen, ettől akkor ott sokkal egyszerűbb megoldásokat alkalmaztak. Jugyin meg vagy vetített, vagy nem, de hol is volt ő akkor, amikor Gyatlovék épp élvezni akarták a tüzijátékot ?

 3335. sztalker — 2017-09-27 21:34 

3333. jukeey
3332. zizzi
🙂
Én is köszi!

3331. kaffer:
Sztem Jugyin végig kamuzott mindenkinek, mert egyértelműen tisztázhatta volna pl. Zolotarev szerepét az ügyben, mivel ő az igazi kakukktojás itt, de ő ehelyett inkább az összes lényegtelen részlettel árasztotta el az újságírókat. Legalábbis szerintem. Mondjuk Svetlana Oss-t sem kell félteni, ő is megsütötte a maga pecsenyéjét ezzel a sztorival, jól egymásra találtak itt páran. Eichartnak meg talán nem is őt, Jugyint mutatták be, mikor ott járt, ahogy talán a Gyatlov-hozzátartozók sem biztos, hogy igaziak lehettek a könyvében, az a floridai szörfös srác még saját tolmácsot sem vitt magával, dunsztja nem volt a szovjet és kelet-európai viszonyokról, azt csinálhattak vele ott, amit akartak, szerintem végig megvezették, és a háta mögött még jól ki is röhöghették szegényt, ahogy én az oroszokat ismerem.)

———————

Az általam feltételezett magaslégköri atomrobbantáshoz is készítettem egy skiccet, hogy nagyjából egyértelmű legyen a meghibásodott rakéta röppályája.

http://kepkezelo.com/images/dmbsw6he26p556uvi6mn.jpg

Ha figyelembe veszzük Szlobogyin képét a már süllyedő szerkezetről, meg Krivosenkó fotóját, és tudjuk azt, hogy a rakéta törzsátmérője kb. 1,5 méter, akkor a már általam korábban becsült 1000 méteres fejük feletti átrepülési magasság is túl soknak tűnik most, még kevesebbnek kellett annak lennie!

Így még félelmetesebb lehetett ez az áthúzás a számukra, talán csak pár száz méterrel a sátruk felett, épp a csúcs mögött zúghatott el, biztosan volt légnyomás okozta lökéshullám is, pláne, ha a masinánk gyorsabb volt a hangsebességnél. (De ezt nem merném állítani, mert nem értek a rakétatechnológiához, hogy mennyire lehetett szétesve már akkorra a szerkezet, mennyi tolóerőhöz maradt elég hajtóanyag benne, és az mennyire hatékonyan éghetett el szivárgó tartály esetén.)

Vagyis még kevesebb ideig maradhatott levegőben, ha folytatta a süllyedést (ezt persze nem tudhatjuk), talán csak max. 50-100 km-ig?, mint ahogy azt sem, hogy nem robbantották-e fel távirányítással, még mielőtt becsapódott volna. (Bár ezt sem tartom valószínúnek, ezt már hamarabb érdemes lett volna megtenniük, ahogy elhagyta a délnyugat-uráli nagyobb településeket, ha tényleg Kapusztyin Jarról indították.)

Mindenesetre előkapartam pár településnevet atlaszokból (a névírást magyarosítva adom meg, így talán könnyebb visszaírni oroszra), ha valaki szeretne, vagy tud kutakodni a térség archív meteorológiai adatbázisai, vagy népi folklóranyagai közt, hátha talál valami kis nyomot egy szokatlan fény- és hangjelenségről, becsapódásról (meteoritnak is nézhették!) aznapról anno.

A Gyatlov-hágótól távolodva, Északkelet felé, ha ezt az irányt tartotta, ezek a nagyobb települések:

Nyatszinvol,
Hulimszunt,
Igrim,
Szartinyja,
Szerginszkij,
Serkal,
Verhnyenyilgyina,
Lomborozs,
Konda,
Csangokurt,
Oktyabrszkoje,
Uszty-Manja,
Berjezovo,
Szojszva,
Szalehard.

Sosem lehet tudni…

Más téma, a térképekről jutott eszembe, de ide írom most.

Az is feltűnt, hogy a hivatalos helyszínelők milyen csapnivalóan pozícionálták Gyatlovék holttesteit, tárgyait térképeken, Vagyis hogy egyáltalán nem jelölték ezeket valódi méretarányos térképen (ami korrekt léptékű, távolságot, szöget mérhetsz rajta), hanem mindenki össze-vissza rajzolgatott nagy lelkesedéssel kockás papírokra meg füzetekbe, de igazán pontos rajz, mint pl. egy régészeti feltárásnál lenni szokott, nem készült. Pedig Gyatlovék biztosan kaptak pontos topográfiai térképet a túrájukhoz, és akkor pont Ivanov, a kivizsgáló nem tartja fontosnak egy ekkora, több 10 négyzetkilométeres térség pontos feltárását? (Ehelyett mindent leírtak, fotóztak, hogy mitől mennyi méterre van, csak éppen azt az objektumot pl. fenyőt, sátrat, vermet stb. nem, ahonnan számolták a többi távolságát.) Ez pedig szerintem nem volt véletlen! Csak magára a veremnek a pontos helyére van vagy 3-féle pozíciónk, ami egyszerűen nonszensz egy bűnügyi helyszínelésnél! Az is eléggé gyanús, hogy a „katonai“ (ún. topográfiai) térképeken a szemben lévő csúcs (Pamjatnyik-csúcs) magassága 905 méter, de a rajzokon, skicceken mindenhol következetesen 880 métert írtak mellé a helyszínelők. Ezt vajon honnan vehették? Pedig Gyatlovék sátra szinte méterre (!) ezzel azonos magasságon (906 méter) feküdt, mintha már ezzel is próbáltak volna valamiféle összefüggést eltitkolni, ködösíteni a helyszínelést vezetők. (Már Ivanov előtt is.) Annyira azért nem kellett volna spórolni a térképszelvények vásárlásával, hogy efféle sajtcetlikre firkantott ákombákom jegyzeteket kelljen az utókornak kisilabizálgatnia, hogy a szememet majd kinéztem már, de tényleg. (Még a fenyő berajzolását is elcseszték, mint utólag kiderült, a szépen kidekorált ceruzarajzon, mert jóval közelebb ábrázolták, úgy nem jöhetett volna ki a lemért 300 méter Gyatlov holttestétől. De gondolom azzal a rajzolgatással is telt ott az idő a hágónál…)

A végére hagytam egy kis konteós csemegét még Gyatlovék oldalvizén (mert ma nem volt jobb ötletem, sajnos, és persze bocs!) maradva, olyan éjszakai „spin-off”-nak, azaz, aki akar kicsit kutakodni még rakétás-katonás-vezérkari vonalon, annak figyelmébe ajánlanám, hogy az akkori légvédelmi parancsnok, későbbi marsall, aki a hadászati rakéta-parancsnokságot is létrehozta, Szergej Birjuzov s népi zenekara (beosztottai), milyen furcsa véget is értek pár évvel később Jugoszláviában, mikor sikerült rossz időben nekirepülniük egy hegynek valahol Belgrád közelében a sereg egyik IL—18-asával.
Túlélők persze nem voltak.

Valahogy már akkor sem.

https://en.wikipedia.org/wiki/Sergey_Biryuzov

http://serbianna.com/analysis/archives/3570

hátétépé://aviation-safety.net/database/record.php?id=19641019-0

 3334. jukeey — 2017-09-27 06:09 

Putyin nem rokona Ortyukov ezredesnek véletlenül? Feltűnő, hogy Rakityin is csak futólag említi néhányszor a nevét a könyvében (mármint nem Putyint), rá vonatkozó adatgyűjtés csak eldugott orosz fórumokon található. Guscsin anno még csak egyszer említette, bizonyára véletlen hogy épp a bizonyítékok hitelességét megkérdőjelező szövegkörnyezetben. Most akkor Putyinék akarják az írók tollán keresztül ravaszul a néhai ezredesre verni a balhét, vagy az írók bizonyos irányokba ma is csak nagyon óvatosan mernek tapogatózni?

Akár gusztustalannak is titulálható elméletem nekem is van, úgymond „magánjellegű” ügy ugyanis továbbra sem zárható ki, de az ezredes nevének felmerülése óta ennek az elméletnek végre egy konkrét gyanúsítottja is van: az egyetemen Ortyukov szemet vetett a vonzó fiatal Ludmillára, kezdeményezett hát egy kis flörtöt: szép szóval, vasalt egyenruhával, csillogó plecsnikkel, iskolai kedvezményekkel, jó állás és gyors előremenetel ígéretével próbálta elkápráztatni; szóval mindennel, amiről egy modern, tehetséges, ambíciózus lány csak álmodhat, talán még nagyobb mennyiségű készpénzzel is. Ám azt kellett tapasztalnia, hogy mindez nem elég, a lány visszautasítja szerelmét, vagy az áhított kiváltságokért elfogadja ugyan, de csak felületesen, ő itt már csak másod vagy sokadhegedűs lehet. Így amikor titkos (akár teljes mértékig viszonzatlan) szerelme ahelyett, hogy vele, a vörös szovjet medvével töltené szabadságát, inkább a kies Uralban boldogíttatja magát arra érdemtelen tejfelesszájú bikákkal, elhatározta hogy ha nem lehet az övé, ne lehessen másoké sem. Tulajdonképpen mellékes, hogy volt-e köztük valami, vagy teljes visszautasításban részesült, hasonló eset többféleképpen előfordult már. Az is mindegy, hogy hatalmával visszaélve profi kivégzőosztagot ugrasztott a csapat első ismert állomásához, az Otorten hegyhez lesben állni – akiknek szigorúan meghagyta hogy amatőrnek kell látszani és lőfegyvert sem használhatnak – vagy Szverdlovszk külvárosában bérelt fel néhány tehetséges rászorulót; titkosszolgálati háttérrel mindkettőhöz megvoltak a biztos kapcsolatai. A végeredmény ismert: kilenc hulla; a rakétaügy pedig csak összezavarta az ábrát; oly feleslegesen, hiszen tisztáztuk hogy a rakéták akkoriban gyakoribbak voltak az orosz (vagy szovjet) égen, mint a finn tavak fölött a vadlibák, ezek még a kertek alatt a jó öreg Volga mentén is atomot pufogtattak. Innestől már könnyen összerakhatók a részletek: Ortyukovnak katonai és tanári tekintélye, titkosszolgálati hatalma, pilóta képzettsége együttesen sem lett volna elég (vagy még esetében is kirívó túlkapásnak számított volna) hogy a biztonság kedvéért csak úgy lefújja vagy csírájában elfojtsa a meginduló kálváriát; de ott lehetett a helyszínen, a nyomozók előtt megtekinthetett minden bizonyítékot, szükség esetén eltüntethette vagy módosíthatta őket az átadásuk előtt, tévútra terelő hamis bizonyítékokat is hagyhatott. Ilyen „bizonyíték” lehetett egy fegyverraktár, reaktor vagy kutatólabor padlójáról vagy kukájából szervált csipetnyi, kissé radioaktív por, amit a holttestek előkotrásakor rájuk hintett. Tudta, hogy ha elkezdik forszírozni a rakétaügyet meg a sugárzást, a kopókat minden szinten azonnali hatállyal lábhoz parancsolják, így akkor is megússza a lebukást a bérenceivel együtt, ha netán mégis elkerülte a figyelmét valami (néhány elejtett megjegyzéssel igyekezett is téves gyanút ébreszteni Ivanovban és Okisevben).

Lassan összejön két forgatókönyvre való, a kettőből sűrűn váltogatott jeleneteket lehet összevágni, hogy a nézőknek esélyük se legyen rendesen követni, így nem is tűnhet fel a bármelyikben levő logikai ellentmondások tömkelege. Jó lenne eredeti orosz hang, felirattal, hogy végképp követhetetlen legyen az egész, ráadásul az olvasáskényszer miatt a pocsék kivitelezés sem lenne olyan kirívó. Ha nem találunk oroszul folyékonyan hadaró munkatársakat, bármilyen egzotikus nyelv megteszi, szláv előnyben; csak ne angol vagy német legyen, mert azokat errefelé manapság sokan felismerik. Forgatási helyszínnek és időpontnak szerintem megfelel a Gellért-hegy is januárban, a Kékes mégiscsak túl messze van és nehezebb terep a Halatcsalnál, mégha nem is olyan hideg. Néhány menekülős jelenet alkonyatkor, a szereplők által kézben tartott kamerákkal (pontosabban mobiltelefonokkal), a kutya se gondolná hogy nem a Himalájában készült. Utólag itthon számítógéppel rávágunk néhány robbanós effektet és kész is. Csupa kipróbált és bevált recept. Ha egy-egy néző mégis átlátna a turpisságon, azok is értékelni fogják a filmet, legfeljebb nem akcióhorror, hanem paródia kategóriában; bukás vagy reklamáció tehát kizárt. Zolotarev szerepét vállalom, addig majd növesztem a bajszom.

 3333. zizzi — 2017-09-27 00:39 

@sztalker:

Ellentétben a T. előttem szólókkal (kaffer és petibá) én teljesen sztalker-hívő lettem, pláne, amikor megnéztem az alábbi képet is:

http://galeria.index.hu/tudomany/2017/05/24/magaslegkori_es_urbeli_atomrobbantasok/12

Hát nem PONTOSAN olyan, mint az utolsó képek????

Na jó-jó, azt a kabátot lehet mással is magyarázni, nem kell oda manysi vadász, talán ez az egy, ami már a mese….de a többi…!! És nem teszek kacsintós szmájlit, mert TÉNYLEG jónak tartom a leírtakat, ez lehet a megfejtés!!

 3332. kaffer — 2017-09-26 23:43 

@sztalker:

Pont hozzá akartam szólni, de Petibá kb azt írta amit én terveztem. Remek kis sztori ez is, bár az előzőhöz képest kicsit túltoltad az atommal, az öreg manysival a kopott zubbonyban, 🙂 meg a roncsok összeszedésével / hisz itt nem esett le semmi elvileg, csak a folyékony cucc/. Meg ha az azóta már otthon sziesztázó Jugyin több 100 km-ről várta az égi tüneményt,/ és nem látta / akkor azt láthatták volna pár millióan a környéken.
És ott van az aduász, ha elcseszték a robbantást és a rakéta meghibásodott, arról mi itt most nem valószínű hogy beszélgetünk. Úgy tüntetnek el mindent nyom nélkül, hogy öröm lett volna nézni. Jugyin nem túl rég halt meg, simán beszélhetett volna ha tudott volna valamit. Ehhez képest annyit mondott a halála előtt, ha egyet kérhetne istentől, szeretné megtudni, hogy mi történt a Halál hegyen azon az éjszakán a barátaival.

 3331. petiba — 2017-09-26 22:35 

@sztalker:

Bár, elárulom, kaffer kollégával értek egyet, az általam is és általa is vázolt elmélet-buktatók miatt (is), ennek ellenére élvezetes volt olvasni a teóriádat, alaposan kidolgozott, bizonyára százszor végigrágott, és amennyire lehet, „megkutatott” elmélet. Bár nem tartom valószínűnek, hogy így történt, de annyira azért meggyőztél, hogy akár így is történhetett volna.(szerintem nem, de ez semmit nem von le dolgozatod értékéből).

Alapvetésből úgy gondolom, hogy különösebb erőfeszítés nélkül számolhatták volna fel az egész tábort a „takarítók”, emberestől, sátrastól, mindenestől. Nyom nélkül eltüntethették volna az egész expedíciót. Főleg egy olyan területen, ahol azért a havazás nem szökőéves esemény. De amúgy sem. Viszont tényleg bírtam a sztorit! 🙂
Annak tükrében ez pláne nagy szó, hogy egy bizonyos mennyiséget elérve (talán 6-700 kommentnél? nem tudom már)képtelen voltam tovább olvasni a hsz-okat. De sztalker-művek alkotása azért magával ragadott és végigolvastam. Ez nagy szó ám! XD

 3330. sztalker — 2017-09-26 21:05 

S hogy most már megvan az az átkozott rakétánk is, így beszéljünk tán kicsit annak rakományáról is, amit innentől már nem lesz nehéz kikövetkeztetnünk, kedves konteós kollégák.

Előbb-utóbb úgyis ki kell mondanunk, hát legyünk túl rajta, igaz?

A Gyatlovék feje felett veszélyesen alacsonyan átsüvítő meghibásodott szerkezet orr-részében egy nukleáris töltet lehetett, amit kb. 4-500 kilométeres magasságban akartak felrobbantani, valahol a Nyugat-szibériai térség felett, tehát nem egy szimulált rakományról („dummy”, pl. 1 tonna ólom) hanem egy nagyon is éles robbanófejről volt szó esetünkben.

Mielőtt még abbahagynátok ennek az írásnak az olvasását, kérlek benneteket, hogy még a következő mondatomat is próbáljátok végigolvasni, és utána meg fogtok bocsátani nekem, meglátjátok!

Igenis voltak rakétával, nagy magasságban végrehajtott, ún. MAGASLÉGKÖRI ATOMROBBANTÁSOK. Ezek kisebb töltetek voltak, mint amiket a bombázó repülőgépekről hajigáltak le, majd pár kilométeres magasságban robbantottak fel, vagy amiket a föld alatti atomrobbantásoknál használtak. Kisebbek, hogy beleférjenek a rakéta rakterébe, de így nagy magasságba is fel tudták őket vinni, és ott felrobbantani.

http://index.hu/tudomany/2017/06/13/fel_evszazad_multan_profitalhatunk_a_legdurvabb_atomrobbantasokbol/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Starfish_Prime

http://galeria.index.hu/tudomany/2017/05/24/magaslegkori_es_urbeli_atomrobbantasok/6

(Maga a robbantás nem jár különösebben nagy veszéllyel a földön nézelődőkre, legalábbis eleinte, mert a nagy magasságban – a világűr határán — szétterülő por csak később fogja elérni a talajt – akár évek múlva — , és közben az egész bolygónk légkörében szétszóródik, a sugárzó anyag koncentráció így nem egy kis területet ér, hanem egyenletesen szétoszlik. Ezek a kísérletek az 1960-as évek elejéig folytak, és jól kimutathatóak az akkori kiszóródások nyomai a sarki jégrétegekben még ma is.)

Egy ilyen kísérletre került volna sor aznap éjjel, csak félresikerült (a töltet szerencsére nem aktiválódott, maga a nukleáris láncreakció nem következett be), mert a rakéta meghibásodása folytán letért a röppályájáról, és lassan, a szivárgó üzemanyaga miatt darabokra szakadva, szétégve lezuhant a térségben, jóval a hágón túl valahol.

Gyatlovék pedig nem véletlenül voltak OTT, és AKKOR, AZNAP ESTE AZON A MAGASSÁGON, mert mindannyian gyönyörködni akartak abban a látványban, ami egy ilyen kísérleti robbanás után fényárba borítja az égboltot, de úgy, hogy legyen bár felhős vagy viharos is az idő, az égbolt fel fog ragyogni, a gyönyörű fények egy országnyi(!) területet bevilágítanak ilyenkor.

Egyszeri, megismételhetetlen látványosság!

Állványok, színszűrők, kamerák, nem gyújtanak tüzet, nem rakják össze a kályhát, ragaszkodnak a tábor szeles és kopár helyéhez, egész este alig esznek a fiaink. Előtte Gyatlov árkon-bokron hajtotta őket, hogy még IDŐBEN a hágóhoz érjenek (csak a napot tudták, meg hogy estefelé lesz, az órát, percet biztosan nem), mert innen, a magasból nézve szép igazán a tűzijáték, az erdőbe nem érdemes lemenni, nem akarják elmulasztani ezt a színjátékot.

Gondosan kiválasztják a tábor helyét, a szél most nem izgatja őket, pedig egyre erősödik, csak a szemben lévő csúcs, csak az ne lógjon bele majd a képbe, nehogy kitakarjon bármit is, így hát vele egy magasságban szépen tábort vernek, bár az időjárás ezt nem indokolná, de meg merik kockáztatni azt a helyet.

Várnak.

Izgatottak, mert nem teljesen legális és veszélytelen, amit csinálnak, és kissé át is fáztak már ezen a nedves, szeles helyen, de Gyatlov megígérte nekik, hogy felejthetetlen látvány vár majd rájuk innen, amire örökre emlékezni fognak.

Krivosenko és Szlobogyin is előkészültek már a fotós felszereléssel, mivel ők Cseljabinszkban dolgoztak, nem volt különösebben nehéz megtudniuk az időpontot, ezzel a minősítő túrával összekötve pedig ez lehet majd a kalandjuk fénypontja. (Ráadásul egy kis szakmai kíváncsiság is van most bennük, hisz atomenergiai mérnökök.)

De nincsenek teljesen csak maguk, a Harkály-csoport, mert mióta Jugyin otthagyta őket, a nagy teherautó-platós veszekedést követően, amikor Gyatlov ragaszkodott a Halat Szjal „páholyához”, és hallani sem akart a „zsöllyéhez”, vagyis hogy aznap a völgyben legyenek lent, és onnan fotózzák a tűzbe borult égboltot, Jugyin visszafordult, túl veszélyesnek tartva a kalandnak ezt a részét.

Ezért is vették szívesen, hogy az Auszpia-folyó menti táborukban megismert idősebb manysi velük tart a sílécével, hiszen Jugyin távoztával volt még hely a sátorban aznap estére, és az öreg igazán kellemes beszélgetőtársnak bizonyult, ahogy elüldögélt régi viseltes zubbonyán a padlón, meg is kínálták a sátorban egy kis itókával, hogy így várják közösen az előadást.

Zolonak meg mindegy volt. Neki Gyatlov üzent még vagy másfél héttel korábban, hogy lenne üresedés, mivel valaki lemondta a csapatból a részvételt, és nagyon szívesen látja. Éppenséggel mehetett volna a másik csapattal is, akik nem a hágó felé túráztak, mert a látvány mindenhonnan fenomenálisnak ígérkezett, de mikor Igorral erről beszélgettek, ő is a legjobb nézőpontnak tartotta a hegyoldalt, ahonnan majd szépen ráláthatnak az Északkelet-szibériai tájra és a színpompás felhőre..

Mindenki arrafelé vizslat, már éjfél is elmúlt, tudják, hogy hamarosan kezdődik. És akkor veszik észre azt az alacsonyan megjelenő, ellentétes irányból közeledő fényfoltot, ami kezd egyre nagyobb lenni, majd egyre fényesebb, a színeit pedig időnként váltogatja, hol narancsos vakító, hol meg kissé kékes-fehéres árnyalatban játszik.

A vér meghűl bennük, amikor a tudatára ébrednek, hogy ez lenne az a hordozórakéta, amelyiknek most valahol a mezoszférában kellene kibocsátani a terhét, jó 500 kilométeres magasságban, tőlük meg jó pár száz kilométerre Keletre, és nem éppen csak 1000 MÉTERREL a fejük felett végigsüvítenie!

Szlobogyin is alig tudja lekapni ezt az eszközt a gépével, mert szinte a csúcs alatt bukkant fel váratlanul, és láthatóan süllyed tovább az a rohadék, most töri át felettük a felhőket!

Krivosenko gyorsan fordul egyet az állvány körül, így neki könnyebb a kamerájával befogni a most épp felettük áthaladó fényfoltot, ami olyan hangos és fényes, hogy szinte belesüketülnek, belevakulnak a látványába mindannyian.

A többi már puszta feltételezés, hogy ki, és hogyan futhatott az életéért, mikor a szél a kispriccelő cseppfolyós oxigént a fejük felett elkezdte rájuk teríteni, hogy Zolo hogy volt képes megörökíteni egy ilyen belobbanást, hogy utána hogyan menekülhettek vissza a sátrukba szennyezetten, vagy cipelhették be oda a súlyos sérülteket a szabadból.

A lényeg szerintem nem ez. A lényeg az, hogy sajnos létezhetett egy HARMADIK ok is a már eddig feltártakon túl (azaz: folyékony oxigén kihullása okozta fagyás, és ugyanígy az oxigén és metanol okozta tűzveszély), ami szintén a sátor környékének az elhagyására kényszeríthette őket: ez pedig a radioaktív szennyeződéstől való félelmük.

Noha utólag már biztos, hogy ez akkor ott vaklárma volt, ők akkor ezt nem tudhatták, azt viszont tudniuk kellett – mert voltak köztük nukleáris mérnökök –, hogy ha ilyen fajtájú kiszóródás is érte őket a rakétából, nem csak hajtóanyag, akkor hetek, hónapok múltán meg fognak halni, ha a ruhájuk szennyeződött, azt tehát minél előbb mentesíteni kell az esetleges radioaktív portól. Ráadásul – ellentétben a rájuk ömlő oxigéntől meg esetlegesen a metanoltól –, ennek nincsen látható és érezhető hatása: színe, szaga, íze, csak műszerrel lenne most kimutatható.

Ha nem lett volna elég bajuk eddig is, akkor most még ezt a szörnyű pszichés hatást is el kellett viselniük Gyatlovéknak.

Ezért is őszinte elismerésem a bátor kis Zina lánynak, hogy mindezek ellenére képes volt visszaindulni a lejtőn felfelé – talán hogy Luda barátnőjét megmentse, Szlobogyin – gondolom – meg Zinának próbált volna valahogy segíteni, de a lefelé feléjük áramló szél a fagyos oxigént fújta végig az arcukba, amiért le kellett kushadniuk, ha felálltak, a felettük repülő tűzcsóvák égették volna halálra őket. Így várhatták a helyzet javulását, miközben lassan megfagytak a lejtőn.

Innentől már sokkal tisztább a kép, igaz?

Gyatlov „vászonbocskora” most egyben a radioaktív szennyeződéstől is védi őt, ha le kell caplatnia a havas lejtőn.

Az a fel nem robbant bomba talán még ma is ott hever valahol Nyugat-Szibériában, talán egy kisebb település is ráépülhetett azóta, ki tudja? Ezért nem hajlandóak az ügy titkosságát feloldani azóta sem.

Az, hogy nem Novaja Zemlján robbantottak most hagyományos technikával, és nem is a Szemipalatyinszk-i föld alatti tesztelőhelyen, azzal magyarázható, hogy az U2-esek mindkét helyszínt könnyen elérhették, ehhez nem kellett mélyen berepülniük a szovjet területek fölé. Novaja Zemlján ’58-tól kezdve aktív tevékenység folyt, ezt folyamatosan figyelték külföldről, még a briteknek is voltak U2-es egységeik, noha ez nem köztudott. Az sem véletlen, hogy egy ilyen nukleáris magaslégköri robbantás előtt éppen ebben a térségben végeztek komoly meteorológiai légkörkutatásokat is, és micsoda véletlen, azok is hasonló magasságban végrehajtott, mesterséges felhőket létrehozó rakétaszonda kísérletek voltak, csak alkálifém-oxidokkal, -nitritekkel. (Igaz, hivatalosan csak a ’60-as évek elejétől folytak ilyen magaslégköri nukleáris tesztek a SZU-ban, ellentétben az USÁ-val, ahol már ’58-tól, de mondjuk, ha fenti feltételezés helytálló, akkor talán nem véletlenül…)

A baleset után a helyszínre tehát legalább 2 FAJTA katonai egység érkezhetett: egyrészt rakétások, akiknek csak a roncsokat kellett összeszedniük, másrészt a nukleáris rakományt és szennyezést vizslató csapat, akiknek meg biztosítania kellett, hogy ha történt is a környéken nukleáris szennyezés (jelentős nem volt), az semmiképp ne terjedjen tovább. A hágót csak érintőlegesen vizsgálhatták át akkor, hiszen komoly darabok itt nem hullhattak le, de a holttesteket bizony már akkor kiszúrhatták, és átrendezhették.

Ivanov első feladata tehát az lehetett, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a térség valóban tiszta, a holttestek nem tartalmaznak veszélyes mértékű radioaktív szennyeződést, és csak ezek után lehetett lefolytatni mindenféle komolyabb boncolást, egyáltalán MEGÉRINTENI a holttesteket, azok ruházatát. (Egyesek szerint a megrendelt nagy mennyiségű metanol a boncoláshoz szintén az esetleges radioaktív por ruházatból való kimosására, a testek átmosására szolgált. Ivanovék biztosra akartak menni.)

Láthatjuk, hogy Jugyinnak sem kellett rájönnie semmire, hiszen már aznap rossz érzés foghatta el, ha hazafelé tartva azon a bizonyos éjjelen nem látta a feje felett a hatalmas kivilágosodást, hiába várta, innen már sejthetett valamit. Mikor pedig nem érkezett hír Gyatlovékról, akkor meg már biztosan TUDTA, hogy eltűnésüknek köze volt ehhez az eseményhez valamilyen formában. Ez lehetett hát Jugyin nagy titka, amit hurcolászott egész életében, és féltve családtagjait, nem mert beszélni róla senkinek.

Azt is átérezhetjük, hogy mennyire lényegtelen volt a hatóságoknak minden, ami csak magának a rakétaszerkezetnek a robbanásával volt kapcsolatos, nem csináltak volna nagy cirkuszt egy kis hajtóanyag-kiömlésből, akárhány egyetemista, vagy manysi, vagy rénszarvaspásztor, favágó meg fegyenc hal is bele, csak ez ÖNMAGÁBAN még nem lett volna elég ok a titkolózásra.

De a „rakomány”, az már más tészta, ugyebár, és ezt sosem fogják elismerni, mert ha egy nagyobb térség ettől szennyeződhetett (valahol Nyugat-Szibériában), annak a következményeit ma is állnia kellene a hatóságoknak, ha teszem azt a példa kedvéért az obi-ugorok kártérítési igényt nyújtanának be az évtizedek óta őket sújtó, mindeddig ismeretlen okú génhibákkal született gyermekeik miatt Putyin elnöknél.

Az is tuti, hogy Krivosenko állványát, rajta a törött színszűrős kamerájával nem ő maga vitte be a sátorba, hanem csak később raktak ott rendet egyesek, hogy szembeötlő bűnjelek azért ne maradhassanak elöl. Talán a sátrat is megpróbálhatták áthurcolászni, de azt olyan stabilan lefektették Gyatlovék, hogy erről inkább lemondtak.

Meg az is, hogy miért csak azoknak a teóriáját (meg könyvét, honlapját, filmjeit stb.) népszerűsítik, kapnak „külső segítséget és infókat”, akik a közelében sem lehetnek az igazságnak, mint pl. Rakityin, Oss, Eichart…

Pedig Gyatlovék csak jó helyen akartak lenni jókor…, hát nem az lett belőle.

———-
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de eddig ez volt a legundorítóbb feltételezésem a Gyatlov-üggyel kapcsolatban, amitől nekem is kicsit háborog a gyomrom, bevallom, úgyhogy most be is fejezem, megköszönve türelmeteket. Bár ne lenne igazam!

(De azért továbbra is vigyázzatok magatokra: zebrán szétnézünk, ha tüzet kérnek tőlünk, nem adunk, a jelszócsere meg már nagyon ajánlatos lenne mindünknél, merthogy Putyinék az ilyesmivel nem szoktak viccelni.)

 3329. sztalker — 2017-09-26 20:37 

@jukeey:

A szóban forgó szerkentyű egy közepes hatótávolságú rakéta volt, és ezeket már valóban eléggé jól lehetett — a kisebb súlyuk miatt — mozgatni terepen, önjáró kilövőjárműveken, míg az óriásrakétákat legfeljebb csak vasúton (de azt mondjuk profin csinálták Ivánék, sőt, még ma is csinálják), ezért is jött szóba a térség vasúti hálózatának részletes felderítése az U2-esekkel.

Egyébként még az is ironikus, hogy pont Szverdlovszkban fejlesztették a kisebb légkörkutató-szondákat (ezek szilárd hajtóanyagúak, nem veszélyesek), és a tesztbázisuk is a térségben volt.

De létezhetett egy másik nyomós ok is a rakétameghibásodáson túl, ami miatt ekkora volt a titkolózás ebben az ügyben. A következő kommentemben erről írok majd részletesebben.

 3328. jukeey — 2017-09-26 10:58 

Ámbár az is érdekes, hogy az eset után még legalább két hónapig folytatták a rakétázást, lazán a kereső önkéntesek és vizsgálatot folytató nyomozók feje felett (hacsaknem eleve az eset után zajlott az egész). Elevenítsük csak fel: március 31-én észleltek a helyszínen tartózkodók egy nagy magasságban délről észak felé mozgó fényt. Ennek hatására Vaszilij Tempalov nyomozó, Ivanov beosztottja körbeérdeklődött az Ural vonalán, és kiderült hogy korábban, február 17-én több helyen is láttak hasonlót, egyik még a helyi lapban is megjelent: a Tagil folyó csírázó iparvidékén, 450 kilométerrel délebbre. E két időponton kívül persze lehetett több lövés is amit pont nem észleltek, akár Djatlovék eltűnésekor vagy az előtt, akár a nyomozás lezárása után, ám ilyenekről nincs adat. Mindenesetre ezek szerint északi irányba tartottak a rakéták az Ural hegyvonulata fölött, végcéljuk talán a hegység északi része, vagy a mellette levő Bolshezemelskaya Tundra. A kazahsztáni rakétalőterek is ezen a vonalon voltak, de sokkal délebbre, ez esetben sűrűn lakott területek fölött is átszállt volna a rakéta (például épp Jekatyerinburg), és olyan kényes pontok fölött, mint Cseljabinszk; ám errefelé nem volt észlelés, és kísérleti jelleggel aligha vállalták volna be az útszakaszt. Marad az, hogy valahol az Ural déli részén alakítottak ki egy kilövőállást, mondjuk ott, ahol most a Viszimszkij természetvédelmi terület van, az akkoriban épp eléggé gyéren lakott lehetett ilyesmihez; ráadásul nincs túl messze Tagil-től, ami megmagyarázhatja, miért került bele még a helyi újságba is (nemcsak a környék volt már valamelyest lakott, de talán a lövedék sem érte el teljes repülési magasságát, úgy pedig nyilván feltűnőbb). Hogy ennek mi köze lehetett Djatlovékhoz? Legalább annyi, hogy szerepe volt a nyomozás korai leállításában, miután a rendőrök elkezdték feszegetni a kérdést, több viszont nem feltétlenül. Brazil paraoldalak állítólagosnak is kétes információival most nem foglalkozok, bár gyanítom hogy egy vámpíros vagy Bermuda-háromszöges „Halálhegy: A Gyatlov-rejtély 2” filmből jól meg lehetne élni, csak kérni kéne rá lóvét a kormánybiztos úrtól és leforgathatnánk a Kékesen mobiltelefonnal (tutisiker), a számlákat megdumálnánk egy nepáli utazási irodával, aztán irány a riviéra.

 3327. kaffer — 2017-09-25 23:27 

@sztalker:

Azért ha tényleg egy rakéta volt, az mekkora fricskája
a sorsnak. Abban az irdatlan nagyrészt lakatlan pusztaságban pont a sátrukra és a hegyoldalukra érkezett a cucc. És nyilván a Gyatlov sztori nem vicces, de az Üvegtigris egy részlete ugrott be, mikor „Kavicsot” búcsúztatják, akit este kerékpározás közben agyoncsapott egy meteordarab. Arra sem volt nagyobb esély, mint erre.

 3326. sztalker — 2017-09-25 20:41 

A rakéta általam feltételezett útvonaláról készítettem egy sematikus térképet, amin jelöltem az akkor lehetséges szélirányt, és a szennyeződési (kihullási) sávot is.

http://kepkezelo.com/images/sasx6j2lj0qy1as6emnz.jpg

A két rakétáról készült fotó alapján azok helyzetét is megpróbáltam valahogy besaccolni, amikor Szlobogyin és Krivosenko lekapta ezt a szerkezetet a kamerájával, de ezek is inkább csak becslések, szakértők elemzése kellene ehhez. (Mivel teleobjektívjük nem volt, én a magam szakállára becsültem meg, hogy mekkora lehetne egy ilyen szerkezet egy képkivágaton, ha nagy sebességgel közelítene-távolodna a hegyoldal felett. (Ahhoz, hogy ilyen nagy fényfolt látszódjék teleobjektív nélkül, szerintem eléggé közel, és alacsonyan kellett már szállnia a rakétának, és lassabban is a normálisnál.)

Ehhez a témához kapcsolódhat még szerintem, hogy ha ez a szerkezet már ilyen alacsony szállt, de legalább hangsebességgel (vagy annak többszörösével is akár, még ha sérült is volt már), akkor a közelükbe érve a hangrobbanás lökéshullámai nagyon megrázhatták szegény Gyatlovékat a sátornál. Az is lehet, hogy ezeket a robbanásokat hallhatták a tőlük vagy 40-50 kilométerre éjszakázó másik turistacsoport tagjai is, majd összekapcsolták azt a szintén a rakétából kiáramló anyag égésével a hágó felett, mintha tüzérség v. bombarobbanások, villámlások lettek volna azok. (A kilométernél is magasabb Halat Szjal-hegy sajnos eléggé kellemetlenül „belelóghatott” most egy ilyen lökéshullámba, ami a lejtőkön végigseperhetett, de még ha a hegy sátorral ellentétes oldalát éri csak ilyen légnyomás, még az is indíthat el hólavinákat a másik oldalon, úgy vélem.)

Azt is valószínűnek tartom, hogy ez a rakéta nem sokkal a Gyatlov-hágó (Észak-Urál déli része) elérése előtt hibásodhatott csak meg, pont előttük, hogy ilyen alacsony magasságú pályára kényszerült, mert különben sokan megemlítették volna az addig átrepült területek lakosai közül. A következő nagyobb városok felett kellett volna elrepülnie, és ezt csak úgy tehette meg észrevétlenül, ha jó magasan, legalább száz kilométeres magasságban halad át rajtuk, hogy alig látszódjon: Szaratov, Kujbisev, Togliatti, Ufa, Perm. Persze a rossz időjárás és vastag felhőzet is nehezítette volna az észlelését éjszaka, de egy ilyen kategóriájú rakéta eléggé feltűnő fény- és hanghatással járt volna arrafelé, ha csak pár kilométeres magasságban húz el többszörös hangsebességgel a lakott területek felett. (Itt lehetne egy kis kutatómunkát is végezni, hogy mennyi volt aznap a felhőalap magassága a hágó környékén, aminél lejjebb repülve már jól látszik egy objektum – lásd Krivosenko fotóját –, mert akkor az egy fix adat lenne végre, amivel a röppályáját megbecsülhetnénk, de a tartályokban lévő folyadékok mennyiségét is akár, vagy hogy meddig repülhetett még a Nyugat-szibériai-alföld felett, mielőtt talajba ütközik.)

Gyatlovék halálához is ide kívánkozhat még, hogy ha tényleg egy műszaki hiba miatt került ilyen alacsony repülési szintre a szerkezet (vagyis nem kísérleteztek valamiféle kiszórással, ami nem nagyon valószínű szerintem, mert az olyan anyagot inkább a rakéta fejrészének a rakterében szállítanák és nem az üzemanyagtankjában), akkor bizony eléggé hamar elindulhattak a hágó felé a kereső-begyűjtő alakulatok, mert Kapusztyin Jarról 8-10 percen belül el kellett érnie a rakétának Gyatlovék térségét, és tán negyedórán belül a célterületet is, amit mindig figyelnek (most talán a Kara-tenger egy pontját hadihajókról), úgyhogy a riasztás azonnal megtörténhetett. Gyorsan kikalkulálhatták a beérkező észlelések után, hogy hol szakadt meg a lánc, és forró nyomon már indult is az akció. Ezt csak a haláluk kategorizálása miatt lenne érdekes, mert ha még valakit életben találtak a katonák, akkor már a segítségnyújtás elmulasztása ügyében lehet felelőst keresni, nem csak gondatlanságból elkövetett baleseti kategóriákban. (A legcsúnyább persze a gyilkosság, ha agyonütik őket hajnalban, de én szeretnék jóhiszemű lenni.)

A katonák egyébként – ha voltak – vagy nagyon siethettek, vagy 2 független csapatot alkothattak (egyik a sátornál, másik a völgyben?), ha nem vették észre Gyatlov „vegyvédelmi“ vászonbocskorát. Ez – utólag látható – hiba volt, a sátorból kivágott szimmetrikus alakzatot ki kellett volna szúrnia közülük valakinek, ha már találkozott a kivágott lábbelivel meg tulajdonosával valahol a lejtőn v. a völgyben. A sátor akkor még állt, csak kicsit roskadhatott meg, eléggé zavaróan tátonghatott a közepén az a szabályos „U“-alakú tépés. (Pedig csak ki kellett volna szakítania a közepét, vagy még belevágni itt-ott, hogy amorf lyuknak nézzék később a mentőcsapatok.)

Gyatlovék sátornál elszenvedett csapásaihoz még annyit, hogy nem csak a nagy hideget – amit a rájuk ömlő fagyos kriogén LOX-permet okoz –, de a nagy hőt is el tudom képzelni, ez talán csak a közvetlenül felettük lévő levegőben volt érezhető, amikor a fejük felett kezdett lassan reakcióba lépni minden elképzelhető anyaggal a cseppfolyós oxigén. Ezek a heves égések, robbanások (ha a metanol is szivároghatott még a rakétából) komoly hőfejlődéssel járhattak. Sajnos a folyékony oxigén jelenlétében minden kémiai reakció (itt most égés) sokkal hevesebben és sokkal alacsonyabb gyulladási hőmérsékleten – akár 100 C fokkal is! – megy végbe (lásd acetilén-hegesztés, az akár 3500 fokig képes hőt termelni), mint a közönséges levegőn. Ott mindig van sok semleges nitrogén is a levegő oxigénje mellett, ami nem táplálja az égést, de itt most sajnos töményen állt rendelkezésre az O2, tonnákban. Ezért is volt ajánlatos behúznia a fejüket, lehasalni a lejtőn is, ha felettük izzó csóvákat sodort a szél, de még a sátor kivágásánál is ügyelhettek, nehogy a késükkel szikrát okozzanak, ha nekiállnak durván kaszabolni a vásznat, talán inkább óvatosan kézzel repesztették, szakították azt.

 3325. sztalker — 2017-09-25 20:30 

@kaffer:

Sajnos nem voltam ott…
🙂

Siethettek, vagy túl lusták voltak a hóval már félig befútt holttesteket újra kiásni. Ha bekukkantottak a sátorba, és megtalálták az útvonalengedélyüket, meg a „stáblistát”, akkor változhatott a terv, mert Gyatlovék nem manysi bennszülöttek voltak, látták, hogy hiányozni fognak Szverdlovszkból, és komolyan kutatnak majd utánuk.

Másként oldották meg: Ivanovval.

(Egyébként nem kizárt, hogy pl. a veremben talált régi katonai zubbony valami helyi manysi remetéé lehetett, aki szintén előbújt a tűzijátékra, és hozta a saját cókmókját a piknikhez, de őt a kutya sem kereshette. Ez persze csak az én ötletelésem.)

A következő kommentemben még írok a katonákról, talán az a verzió is lehetett ott a völgyben, meg a sátornál.

 3324. kaffer — 2017-09-25 18:07 

@sztalker:

Ügyes, nagyon ügyes ! Főleg a képek magyarázata.
De ha valóban egy elcseszett rakéta okozta a bajt
és a hadsereg már bőven a helyszínen volt a keresés
megkezdése előtt, miért nem tüntettek el mindent ?
Nem sokkal egyszerűbb lett volna, mint helyt adni
a találgatásoknak, újságcikkeknek, meg a magyar
konteosoknak ? 🙂

 3323. sztalker — 2017-09-24 20:23 

Arra is lehet magyarázat, hogy miért nem lehetett jól azonosítani a híres „utolsó fotójukon” szereplő objektumot, egy lángoló rakétát.

Ez a kép egy nagyon szerencsétlen szögből — közvetlenül a rakéta hátulja, fúvókája felől készülhetett (talán csak pár perccel az őket ért csapás előtt a sátruknál), és pont a rakéta műszaki meghibásodása — a cseppfolyós oxigén szivárgása és kiszóródása — okozta, hogy ebből a nézőpontból teljesen szokatlan alakzatúnak (lekerekített sarkú négyzethez hasonlító fényfolt) látszódott.

Ennek az oka pedig nagyon egyszerű, és azt kell most mondanom, hogy egyedül ezt érzem eddig az egyetlen, talán több, mint közvetett, vagyis már inkább KÖZVETLEN BIZONYÍTÉKNAK (végre kimondtam!) a Gyatlov-ügyben az idegenkezűségre.

A következő történt:

http://kepkezelo.com/images/tzi0rcszo7ffqy7bntc5.jpg

Vagyis míg normális esetben egy fúvókából kiáramló égéscsóva hátulról nézve pontosan kör alakú, hiszen a rakéta stabilizáló ún. irányfelületei („szárnyacskái”, 4 db kis fémlap a rakéta hátulján a törzsön, amik a levegőáramot terelik, megakadályozva a légörvényeket, és a szerkezet forgását) MÖGÖTT jelenik meg (ezeket a szárnyakat így nem is látjuk hátulról), addig most — speciális esetben –, a rakéta elején lévő folyékony oxigéntartály permete SZINTÉN csóvát képzett, ez pedig, mivel a szárnyak ELŐTT képződött, óhatatlanul ÁTHALADT rajtuk, a szárnyacskák egy szabályos, hasábszerű légáramba terelték ezt a kiáramló gázfelhőt. (Hiszen ez a dolguk, ezt csinálják a levegővel is, mint most a hibás tartályból kicsorgó cseppfolyós oxigénnel is tették.)

Végül a 2 gázáram: az elégett metanolé (szabályos kör alak), és a folyékony oxigéné (szabályos négyzet) ÖSSZEMOSÓDOTT, hátulról lefotózva ezt, leginkább egy kissé lekerekített sarkú ragyogó folthoz volt hasonlítható, amit aztán mindenki — köztük sajnos én is! — tévesen vagy egy sötét helyiségben vágott kisablakon bevilágító fénynek, esetleg ufónak, vagy vmilyen tüzérségi lövedéknek, gyújtógránátnak, aeroszol-bombának stb. gondoltunk.

Krivosenko barátunk színszűrő-használata sem lehetett véletlen. A metanol égése valószínűleg egy narancsos-vöröses fényfoltot, a kispriccelő oxigén körötte meg egy fehéres-kékes? (szervetlen kémia, ó, anyám!) fénylést mutathatott, és a kettő együtt eléggé baró lehetett akkor. Legalábbis eleinte.

http://kepkezelo.com/images/kaqavjky3o306ch1kfc8.jpg

Így, utólag persze már nem olyan nehéz kivenni, hogy itt 2 db JÓL ELKÜLÖNÍTHETŐ, egymás MÖGÖTT világító fényfolt van. Még azt is láthatjuk, hogy mennyire felmelegíti ez a 2 kiáramlás a környező levegőt, hogy ott mennyire homályos a kép (és nem csak a tárgy mozgása miatt!), sőt még azt is meg merném kockáztatni, hogy a fényfolt bal oldalát enyhe ívben végigfutó vonalat a Gyatlovék sátorhelye felett fújó erős szél okozhatta, ami az egész gáztömeget kissé az ellenkező irányba fújta, valószínűleg a hágó irányába és a völgy fölé.

Szóval ezért is hagyhatták meg a „Gyatlov-kollekcióban” ezt a képet a későbbi kivizsgálók (ahogy az öreg Zolotarev roncsképeit is, amik a völgyben szálldosó izzó csóvákról, de akár meggyulladt madarakról? is készülhettek), mert szinte bármit beleláthat az ember, ha akar, még a véletlen exponálást is.

———–

Csak érintőlegesen tartozik ide, de most mégis ideírom, bocs:

Azt is látnunk kell ebben az ügyben, hogy a helyszínre kiküldött első roncsvadászok v. katonai felderítők(?) azért elsősorban nem Gyatlovék szép szeméért és likvidálásukért érkezhettek oda, az elsődleges feladatuk akkor még bizonyosan csak a roncsdarabok összeszedése, elszállítása lehetett, és ezt sem annyira a titkosság megőrzése miatt elsősorban, hanem a rakétabaleset mielőbbi pontos kiértékelése érdekében kellett gyorsan megtenniük. Párolgó anyagok, megolvadó alkatrészek, a tűz mindent felemészthet idővel. (Nem tudhatom, hogy a völgyben tényleg volt-e valamilyen maradvány, vagy csak tüzek itt-ott, ami este látszódhatott repülőgépekről is. A szerkezet akár 2-300 kilométert is repülhetett még, mert abban az irányban magas hegyek nem állták útját, lakatlan vidék felett, rossz időben este a kutya nem vette észre, ha földre zuhant egy mocsárban az Ob folyó egyik mellékágánál.) A katonák talán már tényleg csak holttesteket találhattak a völgyben, ráadásul szanaszéjjel, de ezek az össze-vissza heverő hullák akár még a munkájukat (anyagbegyűjtés, helyszíni vizsgálat) is nehezíthette, ezt nem tudjuk. Bizonyosan jóváhagyással tették, amit tettek, majd átadhatták a terepet egy másik csapatnak, ők pedig szépen elvonultak onnan a talált anyagokkal. Mire a Gyatlovékat kereső mentőcsapatok is odaértek, már meg volt az a mesterterv, amihez tartania kellett magát minden kivizsgálónak, aki pedig nem úgy reagált rá, azt egyszerűen leváltották. Amíg a kutatócsapatok nem akadtak rá a holttestekre, addig a szervek egyszerűen hagyták, hogy minden menjen a maga útján. Az első tetemek előbukkanása után viszont, amikortól már hivatalosan is bűnügyi helyszínné vált a völgy, Ivanovot már megfelelően eligazítva küldik oda. De valószínűleg ekkor még nem tájékoztatják őt minden részletről, erre csak valamikor májusban, az utolsó 4 holttest megtalálásakor kerül sor, amikor Moszkvába rendelik egy alapos eligazításra.

 3322. sztalker — 2017-09-24 13:41 

3318. zizzi-nek:
Ígérem, benne lesz a válaszom. 🙂

Szóval ezt kerestem évek óta: a cseppfolyós oxigént (rövidítve: LOX), a láthatatlan gyilkost, ami alig hagy nyomot maga után.

Ez lehet a felelős azokért a kezeiken talált fura sebekért, amiket sokan veremásással, famászással, ökölharccal, vagy egyéb erőszakos tevékenységgel magyaráztak.

http://kepkezelo.com/images/m34yviwt3nhpxpldvvo4.jpg

Valójában a bőrük jött le ettől a nagyon hideg (–100 C fok körüli!) és agresszív anyagtól, ami még a vérzéseket is rögtön elállította, egyszerűen befagyasztotta a sebet mindenestül.
(Ahogy ma is használják kicsiben gyorsfagyasztó flakonokban a sportolók a meccseken.) Csak itt több tonnányi zúdulhatott rájuk, körbefolyva a sátrukat, vagy éppen elárasztva őket abban, majd nyom nélkül eltűnt – elpárolgott.
Maradtak a sebek, és az átitatott ruházat, ami mostantól abszolút tűzveszélyt jelentett, legjobb volt hát minél előbb megszabadulni tőle, de hát mínusz 20 fokban akkor mit csináljanak ruha nélkül ott a hegyen, ha még a sátrukban is bokáig állnak benne? (Gyatlov tán a sátorban lévő holmik kimentésére is használhatta a vászonbocskorát, azzal bemászhatott, ezt-azt próbált kimenteni, hogy ne legyenek kénytelenek csupaszon levonulni azon a lejtőn, pár száraz ruha életeket menthet ebben a hidegben.)
Ez az anyag bőrrel, szemmel érintkezve azonnali fagyást okoz, ez még csak fokozhatta a kínjaikat. Ráadásul, akit ruhában ért ez a „fürdő”, arra úgy ráfagyhatott, hogy eltávolítani sem lehetett róla sérülés nélkül.
Hiányzó szemöldökök, bőrhiányok, ahol nincs védőruha a kifröccsenő anyag felpuhítja a szövetet, a nagy szélben cafatokban hámlik le róluk a bőrük. Az orruk hegye sokuknál leválik, mindenféle vágás, szúrás nélkül is.

Ide másolom a folyékony oxigén tűzveszélyességi adatlapját, szerintem végigolvasni is horror, leginkább a Terminátor-2 c. film tartálykocsis jelenetével lehetne illusztrálni, ha valakire ilyen árad ipari mennyiségben. (Bár ott nitrogént használtak, ami legalább nem tűzveszélyes.)

hátétépé://www.omfi.hu/icsc/PDF/PDF08/icsc0880_HUN.PDF

Légzőrendszer-irritáció, a vele átitatott anyag, pl. ruha tűzveszélyes, és a levegőnél ez is kicsit nehezebb gáz, kb. a metanollal hasonló mértékben (1,1-es szorzó.) Mélyen lehűtött, kriogén anyag. (A rakéták feltöltésénél is a legvégére hagyják ennek a szivattyúzását a tartálykocsikból, a tüzelőanyag után, mert roppant reakcióképes, közvetlenül csak a kilövés előtt lehet beletölteni az üres tankba, a tartályban tárolni sokáig ott sem lehet! Nem véletlenül cserélték le a szilárd – angolul: solid – hajtóanyagú változatokkal azokat a folyékony üzemanyagú rakétafajtákat, amiket ki lehetett ezzel váltani, és csak a legnagyobb tolóerejű, óriásrakétáknál használják ma is az ilyen anyagokat, mert óriási tolóerőt tudnak biztosítani.)

Vagyis lehetséges, hogy a 2 anyag EGYSZERRE érte el őket a sátornál a rakétából folyamatosan szivárgó tartályokból (lásd a sűrűségük azonosságát), de ha csak az oxigén volt a bűnös, akkor az is elegendő lehetett egy váratlan csapáshoz, ami azonnali pánikot okozhatott náluk. Részemről az egyik is bőven elég lenne…

Lehet, hogy Szlobogyin éppen ezt a szivárgó rakétát fotózhatta le, amint a még felhős ég FELETT repül (ezért is oly ködös ez a kép, noha jól fókuszált, és nem bemozdult.)

http://kepkezelo.com/images/fsw6zsmmgy5cqvmo5azo.jpg

A híres „utolsó fotójuk”, melyet valszeg Krivosenkó műve (színszűróvel, állványról, tehát bőven lehetett ideje előkészülni hozzá, akkor még biztosan nem volt se pánik, se hófúvás) pedig már azért nem ködös, csak homályos kissé, mert a rakéta közvetlenül felettük (tehát már a felhőzet ALATT) repülhetett el – közeledett, esetleg távolodott? – igen nagy sebességgel, ami miatt nem tudta eléggé élesre állítani az objektívjét, a tárgy ahhoz túl gyors volt és túl közel volt már.

http://kepkezelo.com/images/qbj0terhlnd4p3qzujn5.jpg

Tehát ezért kellett onnan, a sátortól gyorsan lemenniük a völgybe Gyatlovéknak:

1. Tűzveszély. A völgyre lehulló gázpermet lángra kaphatott bármikor, bármitől.

2 . Ettől az a anyagtól (ami szerintem elsősorban a folyékony oxigén lehetett, másodsorban meg egy alkoholszármazék: metanol v. acetilén) átázva nagyon lehűlhettek, mert ez a roppant jól párolgó anyag a párolgás közben hőt von el, kihűlnek a nagy szélben és hidegben még jobban, mint bármikor valaha is. Csak tűz mellett tudnának melegedni, de azt azon a helyen, a sátornál öngyilkosság lenne meggyújtani, ráadásul ott nincs is ehhez elég tűzifájuk (csak pár darabka), az most csak az erdőben található, ahogy a ruháikat is csak egy biztonságos helyen csavarhatják, száríthatják ki, ahol nincs akkora szél, így akár még pucéran is lehet egy kis esélyük a tűz mellett melegedni. A szél ekkor kb. Nyugatról-Északnyugatról a hágó felé fújja ezt a permetet, ha a labaz felé indulnának, akkor át kellene kelniük ezen a felhőn, legalább 1 kilométeren át benne caplatva, a csupasz, jeges hegyoldalon, és csak a hágó túlsó oldalán (az már az Auszpia-folyó völgye) leereszkedve újabb 1 kilométer után érnének el oda, de ott sem igen vannak olyan nagy, széles törzsű fenyők, ami köré kiteregethetnék a ruháikat. A labaz élelemtartaléka most lényegtelen. Veremépítésre sem alkalmas az a környék. A nagy fenyők csoportját a völgyben, amik a patakmeder mellett sorakoznak, ellenben már korábbról ismerhették Gyatlovék, a legelső ilyen fához akartak lejutna, amilyen gyorsan csak lehet.

Amíg el nem hagyják a veszélyzónát – ahol felettük időnként be-begyullad a gáz, mert valószínűleg az üzemanyag is (valamilyen alkoholos vegyület, metanol, acetilén?) is szóródhatott még rájuk, ami már 3-400 C fokon gyúlékony, ezt egy szikra is belobbanthatja, a cseppfolyós oxigén pedig, noha önmagában nem ég, sajnos nagyon jól táplálja az égést. Ez most az átitatott ruháikra is vonatkozik, a legkisebb szikra is rájuk égetheti azt örökre.

Most pár dolgot még a súlyos sebesülésekről.

Semmit sem tudok bizonyítani abból, hogy Zolo és Luda a sátornál kapta a szörnyű sebeit. Ahogyan azt sem, hogy logikusan ebből levezetve ők ott is haltak meg, esetleg magában a sátorban, vagy valahol annak közvetlen közelében. (E szerint tehát nem vonultak le a többiekkel.) Mégis lenne egy olyan gyanúm, feltételezve az őket ért folyékony oxigén tulajdonságait, hogy azok a sérülések, amik a testüket érték, nagyon is lehetnek egy ilyen gyorsan kitáguló hideg gáz következményei, és a társaik egyszerűen nem voltak olyan helyzetben, hogy bármit is tegyenek a tragédia pillanatában értük, vagyis ez még nem zárná ki a higgadt „szenvtelen” szervezett levonulás tényét, hogy magukra hagyták őket. (Nyílegyenes vonalban mentek le a fáig, ez pontos tervezést, összehangolt működést feltételez, akárkit is követtek, de legalább 500 méterig jól kivehető egyenes lábnyom-sort hagytak maguk után.)

Elképzelhető, hogy Luda éppen kiszaladt Zolo hívására (kiáltozására) a sátorból, mikor kettőjüket egyszerre érhette a legerősebb behatás ebből az anyagból. Vagy így is történhetett: sokan állhattak kint, de ők ketten voltak a legávolabb a sátortól, mikor észlelték a lassan rájuk hulló permetfelhőt, Luda Zolo előtt szaladt, ezért őt teljes mellkasán, Zolót csak a jobb oldalán érhette ez a leáramlás, és mindketten felbuktak, a rájuk fröccsenő anyag meg szétroncsolta itt-ott az arcukat. (A társaik is orra eshettek ebben a talajon most gomolygó, szétspriccelő gázszőnyegben, de ők még elérték a sátrat, csak alsótestük szennyeződhetett inkább.) Mivel vérnyomokat nem találtak a sátor helyszínén, sem körötte, de úgy tudom, hogy sehol sem a völgy területén, ahol Gyatlovék később megfordultak (sem a veremben, sem a szakadéknál, a fán is inkább csak bőrfoszlányokat), ezért ez a gáz v. folyadékömlés ott intézhette el őket végzetesen. Olyan szinten szenvedhettek fagyást v. ütést ettől, ami teljesen extrém, a sebeik viszont azonnal befagytak a kriogén anyagtól. (Ilyen néha téli hadszintereken is előfordul: a golyó ütötte sebek ekkor nem véreznek.) Arra a kérdésetekre sem tudok mit felelni, hogy akkor mi is történhetett később ott fent velük, hogy lesz így meg a levezető 8 (9?) pár jól kivehető lábnyom, hogy Krivosenkó itt adja-e rá a kabátját a lányra, és csavarja a lábát rongyokba, meg annak sapkája hogy kerül át Zolóra, s végül ki (kik) viszi(k) le őket a közös „sírjukba”, a szakadékba.

Ugyanakkor pár dolgot ezzel kapcsolatban most már sokkal gyanúsabbnak látok, és nagyobb esélyt adok egy ilyen fenti forgatókönyvnek, mint korábban.

Néhány visszaemlékezés említ olyan kereskedelmi pilótát, aki a mentőcsapatok megérkezése előtt kisrepülőgépével a közelben áthaladva még ki tudott venni 2 holtan fekvő embert – az egyikük nő lehetett — a sátornál. A sátrat először megtaláló csapat egyik tagja bevallotta, hogy bizony ők itták meg a helyszínen talált üveg vodkát (v. orvosi alkoholtt?) Gyatlovék egészségére örömükben, mert az üres sátor láttán azt hitték, a turisták még életben lehetnek valahol a völgyben. Az egész sátorban érezni lehetett az alkohol(!) szagát, mintha szétlocsolták volna(!) és ennek oka így — akkor – gyorsan meg is oldódott. (A boncoláshoz rendelt hordónyi metilalkoholt már mondtam.) Sokan beszéltek nem azonosított bakancsnyomokról, és páran a sátorban (és állítólag a veremben is) talált, 1920-as mintájú katonai zubbonyról, ismeretlen szemüvegről (bár ez utóbbi kétséges, hiszen Jugyin nem mindent azonosíthatott pontosan.)

Ha volt idejük és lehetőségük a sátrat megtaláló roncsvadászoknak eltüntetni a legszembetűnőbb bűnjeleket (pl. Gyatlov „cipőjét”), talán a 2 holttestel sem akartak túl sokat bajlódni. Egyszerűen levonszolhatták őket (akár a kivágott sátorlap segítségével?) a többi holttest mellé, valahová a szakadékba, ahol páran már hevertek, és annyi havat hánytak rájuk, amennyit csak tudtak. Talán Zolo keze már akkor annyira görcsben állt, hogy nem volt értelme kivenni a kezéből a ceruzát és üres noteszt, de a kameráját sem vették le róla, ha tudták: a filmeket már úgyis az ő embereik hívják majd elő a központban, a hegyekben meg nincs fotólabor, ugyebár, hiába találják meg őket ott, azonnal nem lesznek látható bűnjelek.

(Pár ruhadarabot meg kést szerintem ugyanígy később téphettek le a fáról, hogy legalább ne legyenek szem előtt, pláne 5 méteres magasságban [!], mert az esetleg elárulhatta volna Gyatlovék valódi tevékenységét, a ruhaszárítást, a hóban szanaszét heverő ruhák meg önmagukban így már nem is voltak olyan zavaróak, ugye?.)

Krivosenko kését Ivanovék végül is megtalálták a szakadékban, mikor a 4 holttestet felfedezték (ezt nemrég megtaláltam az orosz nyelvű jegyzőkönyv táblázatában, ez volt az egyetlen kés, amit felleltek a szabadban, a többi a sátorban maradt, pár kisebb bicska volt csak néhány holttest zsebében, amit valószínűleg nem is használhattak már a völgyben, legfeljebb a sátornál. (Krivosenko szüleinek meg azért nem adták vissza a fiukét, mert „finn kés” volt, ez a fajta még fegyvernek minősült akkor, és neki meg nem volt rá rendőrségi engedélye, tehát el kellett kobozni a családtól hivatalosan utólag.)

A gyomortartalom alapján megbecsült halálozási időpont.

Az orvosok max. 6-8 órát adtak nekik a legutóbbi étkezésüktől számítva (ez aznap délelőtt, valahol a labaz körüli erdőben volt), e szerint már jóval aznap éjfél előtt (feb. 1-én) halottnak kellett lenniük.

Elméletileg.

Ami igaz is lehet egy ÁTLAGOS HÉTKÖZNAPI anyagcsere-folyamat alapján, mikor semmiféle stressz (pontosabban rossz, negatív hatású stressz, ún. distressz) nem éri az embert, tehát a tápanyagok feldolgozása a gyomorban, bélben a megszokott ütemben zajlik. Egészen a hágóig jól bevált napi rutin szerint táboroztak, ettek, aludtak a gyerekek.

De ha aznap még este kb. 21:00-kor, vagy még később is bömbölt a szél a sátruknál, akkor Gyatlovék végig annak a lecsitulására várhattak – akár órákig is! – hogy vacsorázni tudjanak már végre-valahára, nem csak kuksolni ott bent, még a dolgukat sem végezhették el ekkora szélben, hófúvásban azon a nyomorúságos helyen. Fűtés nincs, Gyatlov „csodakályhája” szétszedve hever mellettük, baromi hideg van így. Talán még beszélgetni sem nagyon lehet, ha kint 60-70 km/órás szél süvölt, a sátrat meg nem éppen ilyen körülményekre varrogatták öszze a lányok, mint ez a sasfészek, ahol most tábort vertek. Leginkább a lyukakat tömködhették benne este vacsi helyett Gyatlovék.

Ilyenkor „összeszorul” a gyomrunk, ami egy természetes reakció, a vegetatív idegrendszerünk készenlétbe helyezi az életben maradási funkciókat veszély esetére, a többi funkció (tápanyag-feldolgozás, relaxáció, elernyedés, szaporodás stb.) rovására, mert erre kell most az energia. Ha ehhez hozzávesszük még azt a várakozási időszakot is, mikor a szél elültével a felettük megjelent fényeket vizslatták, fotózták, talán vitatkoztak róla, és csak utána mehettek vissza páran vacsorázni, innentől indulna újra a lenyugvási, táplálkozási, pihenési folyamat. (A vacsorát elkezdhették, mert a felvágott sonkán, kitöltött kakaón kívül a padlón sok ételhulladék, kekszmaradvány is volt.) Ezt követően pedig újra meglehetősen stresszesnek mondanám szegény Gyatlovék hátralévő óráit, hogy finoman fogalmazzak.

Épp ezért én a magam részéről nem venném nagyon szigorúan mérvadónak, hogy mennyit élhettek még a sátorverés után, mert az az időjárás és a sátor állapota miatt is kétséges. Tibo órái 20:11-kor, és 20:45-kor álltak meg, de ez persze ugyanúgy nem bizonyítja, hogy mindez a sátornál elszenvedett hatástól volt, de én inkább elképzelhetőnek tartom, hogy ott, mint hogy a lejtőn vagy a szakadéknál.

Letámolyoghatott-e Szlobogyin és Tibo, ha mindketten a sátornál sérültek meg?

Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy aki egyáltalán járni tudott közülük, az akármennyire is rosszul volt, most emberfeletti erővel, de legalább feltápászkodott és elindult a többiekkel. (A fejükre kaphattak ütést, vagy beverték azt valamiben, ahogy Zina meg az egyik támasztó sílécet kaphatta telibe az oldalával a sátornál, attól is lehetett a derekánál olyan furcsa sebesülése) De az már lehetséges, hogy a lejtő közepén már nem jutottak túl saját erejükből, itt összeestek, eleinte támogatták, cipelhették őket. Aki tudott menni, az inkább a saját életét menthette ekkor, például Gyatlov is. Ha lemaradtak, vagy megálltak segíteni társaikon, az alkoholos tüzelőanyag bódító hatása utolérhette őket, pláne, ha a szél már enyhült, a levegőnél kicsit nehezebb gáz egy része lassan kezdett rájuk folyni a völgy tetejéről, a hasonlóan tűzveszélyes oxigénnel egyetemben, amik így együtt halálosak lehettek. A kábulattól egyesek még nehezebben tudtak mozogni és gondolkodni.

 3321. sztalker — 2017-09-24 12:13 

3319. sztalker — 2017-09-23 14:32

@zizzi:
@gigabursch:

Nagyon köszi a támogatásotokat, és persze mindenkinek, aki segített ebben a teóriámban!
—–

Egyelőre csak hipotézisként merem kezelni ezt az elméletet, mert már óvatos vagyok, mindannyian tudjátok, hogy miért.

Most gyorsan csak annyit, hogy sok részlet még nem teljesen kidolgozott, hogy csak egy mai új fejleményt osszak meg gyorsan veletek:

Még alkoholfelhő, sőt még alkálifém- (lítium. nátrium, cézium stb) por kiszóródás sem kell feltétlenül az első halálos csapáshoz, ehhez elég egyetlen egy ilyen (lent is olvasható) rakéta-hajtóanyag.

Ez pedig nem más, mint a KÖZÖNSÉGES OXIGÉN, FOLYÉKONY halmazállapotban, mely, ha rájuk ömlik, súlyos fagyás-, és bőrsérüléseket fog okozni.
Márpedig ezeknek a rakétáknak az egyik (oxidálóanyagot tartalmazó) tartálya, az bizony folyékony O2-t vitt magával. (Nagyon hatékony oxidálószer ugyanis.)

Ha lehet, ennek az anyagnak MÉG ANNYI NYOMA SEM MARADHATOTT ott, mint bármely más, eddig felsorolt vegyi származéknak, mert ennél nyomtalanabbul párolgó cucc nem sok lehet a világon! (Én legalábbis így gondolnám, mint laikus.) A levegőnk oxigénjéről van ugyanis szó.

Az őket ért ilyen „égi leforrázás-fagyás”(mert ez leginkább ilyen sérüléseket okoz, továbbá a gyorsan kiterjedő oxigén hatása sok, légnyomással járó lökéshullámot is kelthet, jól megdobja őket és sátrukat), ami először csak szétkergeti őket ott a hegyoldalon, majd szegények kénytelenek gyorsan mégis visszatérni a valamelyest menedéket nyújtó sátor-vackukba, hogy valahogy rendbe szedjék a ruházatukat.

Ezt követheti egy MÁSODIK CSAPÁS, azaz kezd lassan feléjük lehullani-szivárogni a sérült rakéta ÜZEMANYAGTARTÁLYÁBÓL az alkohol-permet (vagy vmilyen alkohol-szerű vegyület, ami nem csak metanol lehetett), az tehát már csak hab volt a tortán. (Ha igen, ha hullott rájuk még az is, ekkor állhatnak neki vadul szellőztetni, kabátot szárítani és gyömöszölni résekbe, „vegyvédelmi”, azaz tűzálló, fagyálló „cipőt-bocskort” fabrikálni sátorlapból.) Esetleg, ha még le is zuhan közéjük egy „szivárgó” roncsdarab, azt a bátor Gyatlov és Dorosenko megpróbálják odébbhúzni-vonni, hogy legalább ne a sátrukra ömöljön a cucc, amíg összekészítik magukat egy kicsit. Ekkor is sokan megsérülhetnek, Gyatlov ezért is szabdalhatott ki egy olyan lábvédő holmit a vászonból, bármennyire is szél volt, meg sötét éjszaka. (Aztán később eldobta, azt a szél elvihette, de amíg belegázolt a folyadékba, az védte a lábait. A bokáján viszont megmaradhattak a sebek, ha ott feltörte, az anyag meg jól felmarta-égette a bőrét.)

Maga a felettük átrepülő eszköz talán jó száz kilométerekre, esetleg valahol a lakatlan Nyugat-Szibériai síkság tajgás részén lehullik. Mivel a célnak tervezett becsapódási helyre (pl. a Novaja Zemlja szigete melletti, a Kara-tenger vidékére?) nem érkezik meg, a keresés-kutatás rögtön megindul a roncsok után. (A 200 km-es magasság valóban eléggé gyanúsan kevésnek tűnik, talán 4-500 km-re tervezhették, de csak ennyi lett belőle, így hát ezt dokumentálták papíron. A dátumot meg átírták, de vannak még időzónák is, meg téli-nyári időszámítási rendszerek, ezek 1-2 órát módosíthatnak egy dátumon, gondolom.)

Még „meleg” azaz most olvasom én is (bocs a kapkodásért!) ezeket az infókat a folyékony oxigén veszélyeiről, az esetleges bőrsérülésekről (lásd a sok bőrleválást, a harmadfokú égéseket egyeseknél):

https://www.researchgate.net/publication/47636799_Unusual_hand_frostbite_caused_by_refrigerant_liquids_and_gases

De legfőképp ezt nézzétek, a fenti oldalról másoltam ide:

http://kepkezelo.com/images/1i9dry4lmllp9nrkxl92.jpg

Nem ismerősek ezek a sebek ahhoz, amiket Krivosenko testén láttunk?

(Szegények talán előbb „belenyúlhattak” egy ilyen gázpermetbe, oxigén-fröccsbe, és ilyen sérült kézzel mászhattak később fára, ha még gáz is volt a ruhájukban, a csupasz, bőr nélküli kezük-lábuk ott sokkal súlyosabban éghetett meg — harmadfokú égési sebek, mint egy normál tűzben, nem csoda, hogy majd megőrülhettek a fájdalomtól és a hidegtől…)

—–

@gigabursch:

Annyit tudok erre most gyorsan válaszolni neked, hogy létezik egy Gyatlov Társaság, akik valamilyen szinten gondozzák az áldozatok dokumentumait, az üggyel kapcsolatos információs anyagokat, van honlapjuk is tán, és tartanak gyűléseket is a folyó kutatási eredményekről-elméletekről.

Azt tudom mondani még ezzel kapcsolatban, hogy ha úgy gondoljátok, lefordíthatjuk angolra az elmélet vázát, amit elküldhetünk ide-oda, az esettel foglalkozó fórumoknak (nem csak a Gy.T.-nak), hogy ők is véleményezzék azt, ha akarják. A hozzátartozők persze úgyis annak fognak majd hinni, aminek, akinek akarnak, mi nem hiszem, hogy olyan helyzetben lennénk, hogy nélkülük képesek legyünk kieszközölni valamilyen hivatalos (akár félhivatalos) vizsgálatot pl. a holttestek ruházatának v. akár az exhumált testek szöveteinek újravizsgálatát. De a nyilvános fórumokat (sajtót, de nem feltétlenül a bulvárt) kulturált módon meg lehet keresni, amit olvasva valódi szakértők (mi sajnos laikusok vagyunk) már talán nekiállhatnak tudományosan kielemezni, szimulálni ezt a hipotézist, ha látnak benne fantáziát.

Minden segítséget megköszönök, ahogy az eddigi pozitív visszajelzéseteket is, függetlenül, hogy ez lehet-e a megoldás, attól függetlenül is szerintem eddig ez jó buli volt! (Én legalábbis így éreztem.)

Ismételten köszi mindenkinek, majd meglátjuk, meddig jutunk, mi magyar konteósok.

(Mivel csak bejelentkezve láttam a saját kommentemet, hát feltettem újra, bocs, ha nektek 2x jelent meg. Vagy ŐK már elkezdték??? :-))

 3320. sztalker — 2017-09-23 14:32 

@zizzi:
@gigabursch:

Nagyon köszi a támogatásotokat, és persze mindenkinek, aki segített ebben a teóriámban!
🙂

Egyelőre csak hipotézisként merem kezelni ezt az elméletet, mert már óvatos vagyok, mindannyian tudjátok, hogy miért.

Most gyorsan csak annyit, hogy sok részlet még nem teljesen kidolgozott, hogy csak egy mai új fejleményt osszak meg gyorsan veletek:

Még alkoholfelhő, sőt még alkálifém- (lítium. nátrium, cézium stb) por kiszóródás sem kell feltétlenül az első halálos csapáshoz, ehhez elég egyetlen egy ilyen (lent is olvasható) rakéta-hajtóanyag.

Ez pedig nem más, mint a KÖZÖNSÉGES OXIGÉN, FOLYÉKONY halmazállapotban, mely, ha rájuk ömlik, súlyos fagyás-, és bőrsérüléseket fog okozni.
Márpedig ezeknek a rakétáknak az egyik (oxidálóanyagot tartalmazó) tartálya, az bizony folyékony O2-t vitt magával. (Nagyon hatékony oxidálószer ugyanis.)

Ha lehet, ennek az anyagnak MÉG ANNYI NYOMA SEM MARADHATOTT ott, mint bármely más, eddig felsorolt vegyi származéknak, mert ennél nyomtalanabbul párolgó cucc nem sok lehet a világon! (Én legalábbis így gondolnám, mint laikus.) A levegőnk oxigénjéről van ugyanis szó.

Az őket ért ilyen „égi leforrázás-fagyás”(mert ez leginkább ilyen sérüléseket okoz, továbbá a gyorsan kiterjedő oxigén hatása sok, légnyomással járó lökéshullámot is kelthet, jól megdobja őket és sátrukat), ami először csak szétkergeti őket ott a hegyoldalon, majd szegények kénytelenek gyorsan mégis visszatérni a valamelyest menedéket nyújtó sátor-vackukba, hogy valahogy rendbe szedjék a ruházatukat.

Ezt követheti egy MÁSODIK CSAPÁS, azaz kezd lassan feléjük lehullani-szivárogni a sérült rakéta ÜZEMANYAGTARTÁLYÁBÓL az alkohol-permet (vagy vmilyen alkohol-szerű vegyület, ami nem csak metanol lehetett), az tehát már csak hab volt a tortán. (Ha igen, ha hullott rájuk még az is, ekkor állhatnak neki vadul szellőztetni, kabátot szárítani és gyömöszölni résekbe, „vegyvédelmi”, azaz tűzálló, fagyálló „cipőt-bocskort” fabrikálni sátorlapból.) Esetleg, ha még le is zuhan közéjük egy „szivárgó” roncsdarab, azt a bátor Gyatlov és Dorosenko megpróbálják odébbhúzni-vonni, hogy legalább ne a sátrukra ömöljön a cucc, amíg összekészítik magukat egy kicsit. Ekkor is sokan megsérülhetnek, Gyatlov ezért is szabdalhatott ki egy olyan lábvédő holmit a vászonból, bármennyire is szél volt, meg sötét éjszaka. (Aztán később eldobta, azt a szél elvihette, de amíg belegázolt a folyadékba, az védte a lábait. A bokáján viszont megmaradhattak a sebek, ha ott feltörte, az anyag meg jól felmarta-égette a bőrét.)

Maga a felettük átrepülő eszköz talán jó száz kilométerekre, esetleg valahol a lakatlan Nyugat-Szibériai síkság tajgás részén lehullik. Mivel a célnak tervezett becsapódási helyre (pl. a Novaja Zemlja szigete melletti, a Kara-tenger vidékére?) nem érkezik meg, a keresés-kutatás rögtön megindul a roncsok után. (A 200 km-es magasság valóban eléggé gyanúsan kevésnek tűnik, talán 4-500 km-re tervezhették, de csak ennyi lett belőle, így hát ezt dokumentálták papíron. A dátumot meg átírták, de vannak még időzónák is, meg téli-nyári időszámítási rendszerek, ezek 1-2 órát módosíthatnak egy dátumon, gondolom.)

Még „meleg” azaz most olvasom én is (bocs a kapkodásért!) ezeket az infókat a folyékony oxigén veszélyeiről, az esetleges bőrsérülésekről (lásd a sok bőrleválást, a harmadfokú égéseket egyeseknél):

file:///D:/OXIGEN%20–%20FOLYEKONY%20–%20ICSC%200880%20PDF.PDF

https://www.researchgate.net/publication/47636799_Unusual_hand_frostbite_caused_by_refrigerant_liquids_and_gases

De legfőképp ezt nézzétek, a fenti oldalról másoltam ide:

http://kepkezelo.com/images/1i9dry4lmllp9nrkxl92.jpg

Nem ismerősek ezek a sebek ahhoz, amiket Krivosenko testén láttunk?

(Szegények talán előbb „belenyúlhattak” egy ilyen gázpermetbe, oxigén-fröccsbe, és ilyen sérült kézzel mászhattak később fára, ha még gáz is volt a ruhájukban, a csupasz, bőr nélküli kezük-lábuk ott sokkal súlyosabban éghetett meg — harmadfokú égési sebek, mint egy normál tűzben, nem csoda, hogy majd megőrülhettek a fájdalomtól és a hidegtől…)

—–

@gigabursch:

Annyit tudok erre most gyorsan válaszolni neked, hogy létezik egy Gyatlov Társaság, akik valamilyen szinten gondozzák az áldozatok dokumentumait, az üggyel kapcsolatos információs anyagokat, van honlapjuk is tán, és tartanak gyűléseket is a folyó kutatási eredményekről-elméletekről.

Azt tudom mondani még ezzel kapcsolatban, hogy ha úgy gondoljátok, lefordíthatjuk angolra az elmélet vázát, amit elküldhetünk ide-oda, az esettel foglalkozó fórumoknak (nem csak a Gy.T.-nak), hogy ők is véleményezzék azt, ha akarják. A hozzátartozők persze úgyis annak fognak majd hinni, aminek, akinek akarnak, mi nem hiszem, hogy olyan helyzetben lennénk, hogy nélkülük képesek legyünk kieszközölni valamilyen hivatalos (akár félhivatalos) vizsgálatot pl. a holttestek ruházatának v. akár az exhumált testek szöveteinek újravizsgálatát. De a nyilvános fórumokat (sajtót, de nem feltétlenül a bulvárt) kulturált módon meg lehet keresni, amit olvasva valódi szakértők (mi sajnos laikusok vagyunk) már talán nekiállhatnak tudományosan kielemezni, szimulálni ezt a hipotézist, ha látnak benne fantáziát.

Minden segítséget megköszönök, ahogy az eddigi pozitív visszajelzéseteket is, függetlenül, hogy ez lehet-e a megoldás, attól függetlenül is szerintem eddig ez jó buli volt! (Én legalábbis így éreztem.)

Ismételten köszi mindenkinek, majd meglátjuk, meddig jutunk, mi magyar konteósok.

 3319. gigabursch — 2017-09-22 11:33 

Erős gyanúm, hogy Sztalker megfejtette az események szerencsétlen együttállását és a tragédia valós hátterét.

Kérdés:
Nemzetközi szinten ezt hogyan lehet publikálni?
Magyarán a többi Gyatlovos fórumra hogyan lehet eljuttatni az egészet.
Ez két okból fontos:
– egyrészt lehet ezzel egy kis hazai dicsőséget dokumentálni
– másrészt más anyagi forrásokkal rendelkezők kutatók esetleg ezt a helyszínen i rendesen lemodelleznék

S mindemellett az egykori áldozatok megnyugtatóan feküdhetnének a sírjukban és szeretteik emlékezete is megnyugodna.

 3318. zizzi — 2017-09-22 00:45 

@sztalker:

csak annyit, hogy nagyon tetszik, amiket eddig fejtegettél, segiteni nem tudok, csak annyit tettem, hogy a gugli mapbe beirtam az útvonalat (Kapusztyin Jar, Asztraháni régió, Oroszország – vizhay szverdovszki régió oroszország) szinte légvonalban 2380 km (32 óra kocsival 😉 ), ha valóban „csak” 200 km magasra ment a rakéta, akkor is elrepülhetett addig….
Egyetlen bökkenő valóban az, hogy miért lefele futottak….dehát ezt is meg lehet valahogy magyarázni.
Szóval van olvasóközönség, csak csöndben várjuk a további magyarázatot, eredményt, mert szerintem EZ AZ!!!!!

 3317. sztalker — 2017-09-21 16:55 

Másról akartam írni, de keresgélés közben kiütötte a szememet ez:

„1959 February 2 – . Launch Site: Kapustin Yar. LV Family: R-5. Launch Vehicle: R-5M.
Nation: Russia. Agency: RVSN. Apogee: 200 km (120 mi). ”


Vagyis egy folyékony hajtóanyagú (alkohol) közepes hatótávolságú rakétát, ami elért egy 200 km-es csúcsmagasságot, akkoriban mégis csak indítottak Kapusztyin Jarról. (A Kaszpi-tenger mellett, közel a mai Volgográdhoz.)

Egy ilyen kis bájos szerkezet lenne ő, egyem a szívét, ni:

http://www.astronautix.com/r/r-5m.html
http://www.astronautix.com/r/r-5.html

Ha ez a szerkezet Délről Északkelet felé repült, éppenséggel érinthette az Urál ominózus részét is. (Vagy annak darabjai, rakománya.)

Pont.

Kis szakértő segítséget megköszönnék, ha valaki tudná pontosítani a kilövés idejének, útvonalának részleteit, hogy érdemes-e ezen a vonalon maradnom.

(Nagyjából megfelelő mennyiségű nafta lenne itt: 10-11 tonna az alkoholos üzemanyag-tartály súlya, kábé ugyanennyi a folyékony oxigéné is. A hasznos terhelés — robbanófej tömege úgy 1,3 tonna, amit most bármivel kitölthettek.)

Ennek a rakétatípusnak voltak civil légkörkutató verziói is (R-5A), amivel a magaslégkört (több száz kilométeres magasságban) szondázták, aeroszolokkal, finom alkálifém-nitrátokkal szórtak be azt, hogy az így kialakuló fényes felhők mozgásából és alakjából tudjanak következtetni az ottani állapotokra. A Gyatlov-tragédia napján viszont nem volt ilyen meteorológiai változatú fellövés, csak ez a katonai.
Sok fényjelenség az Urál felett lehetett ilyen mesterséges felhő-kiszórás eredménye is, de sikertelen kísérlet esetén egy alacsonyabb magasságon szétterülő permet már veszélyes lehet, az alkálifémek vegyületei nagyon hevesen reagálnak a vízzel (pára, csapadék, hó), tüzet okoznak hő- és fényhatással együtt. És ehhez még gáz sem kell.

 3316. sztalker — 2017-09-20 17:37 

@gigabursch:

Az időjárási állapotokat itt olvashatod:
1957. pakesz — 2013-04-14 08:35


Vagyis késő estére már mérséklődött a szél, és szerintem ekkor kezdhettek ők is kikukucskálni a sátrukból. (Addig nem lett volna értelme elhagyni a helyüket, akármi is történik velük, kivéve tán egy lövedék robbanását a sátornál, olyan meg nem volt.)

Az is érdekes, hogy a mentésben egykor részt vett hallgató szerint, amikor a völgyben, a fánál keresgéltek Gyatlovék után, mindenki furcsállotta, hogy mennyire szélcsendes az a rész, ellentétben a hegyoldallal, ahol állandóan süvít.

https://www.kp.ru/daily/26186/3075303/

Átfordítottam angolra az idézett részt:

„- And I then watched the same thing. On the slope there were very strong winds, and under the cedar there was no wind.”

(A szerző egyébként elfogultan gyilkosság-párti, ettől függetlenül érdemes elolvasni ezt a konteót is, ő is valamilyen mérgező gázfelhőt tart felelősnek a sátorból kimenekülésükért, de nem a halálukért, mint én.)

Vagyis Gyatlovék kénytelenek voltak fára mászni a magasabban már érezhető szél miatt, hogy HATÉKONYABBAN SZÁRÍTKOZHASSANAK, akár úgy is, hogy saját testükkel, háttal a fatörzsnek felfeküdve a fa szeles oldalán mintegy kiterítik magukat a gallycsonkokon állva, és nem csak a ruháikat feszítik ki csomókkal az alsó gallyak közé. (Ez már-már bibliai kép is lehetne — Krisztus urunk a kereszten –, de én még ezt is el tudom képzelni, ha nagyon fáztak, és gyorsan el akarták párologtatni magukból a naftát, hogy tűz mellé ülhessenek már valahogy.) A lejtőn lefelé — ha még volt kis havazás — kaphattak vízből is bőven. Viszont az erdőben és az ároknál már sokkal védettebb helyen voltak széltől, hótól, gáztól.

—–
Az én elképzelésem szerint az erős szél igenis odasodorhatott valamit (v. valamiket) a csúcs közelébe, tán kissé a sátruk felett, vagy akár vele egy magasságban, elég, ha csak egy ejtőernyőre szerelt tartályra gondolunk (bizonyos bombák esetén ilyet használnak), amely megrepedt, és végigszórva egy sávot átrepülhetett felettük. A pechük az lehetett, hogy ha Gyatlovék akkor éppen egy nyitott sátorbejáratnál édőztek, a legelső dolog, amit beborított ez a folyadék v. gáz, az a cipőik és földön fekvő holmijaik voltak a sátor alján, pont annak bejáratánál. Hiába párolgott el a gáz java gyorsan, míg egy ruhát ki lehet csavarni, teregetni, szárítani valahogy egy arra alkalmas helyen, egy vastagabb és kitekerhetetlen lábbelit már nem lehet kiszárítani 4-5 órán belül, azalatt meg vagy megégnek ott fenn, vagy megfagynak, ha ilyen cuccban üldögélnek a hideg szeles helyen. Nem volt hát értelme magukkal vinni a cipőket.

Ráadásul ez a csapás másodperceken belül bekövetkezhetett, lelkiekben nem is készülhettek fel rá időben, talán Zolo v. Tibo — akik esetleg kint álltak a szabadban még rájuk kiálthatott a közeledő veszélyt látva, de hát nem lehet elég gyorsan befűzni egy sátrat, ráadásul az sosem lesz teljesen hermetikus ilyesmik ellen, nem is erre tervezték. Talán Zina és Szlobo kézujjai ekkor sérülhettek meg égéstől-fagyástól (a gyorsan párolgó anyag fagyást okozhat), mikor kifelé nézelődtek, vagy a sátrat fűzögették.

A lényeg az, hogy szerintem, hogy MINDENKI SZENNYEZETT lett ettől az anyagtól MINIMUM ALSÓRUHUZÁTIG (nadrágig, esetleg derékmagasságig, a földön üldögélők meg sajnos akár mellkasig is), de az igazán pechesek — pl. Zolo, Tibo — esetleg egész testükre, bőrükre kaphattak belőle, pláne, ha mondjuk Zolo — jó katonaként — még le is kushadt előtte a hóba. (Zolo hírhedt fotója, amit a szakma „3 fejű képnek” hív, mert 3 sötét beszűrődés is látszik rajta — ami szerintem a perforáció hibája csak — , talán épp egy ilyen gázlobbanást mutat, ami a kiömlő anyag begyulladásától eredhetett.)

http://kepkezelo.com/images/stvxs48j69fzms60dun4.jpg

Zolo, Luda akár átmenetileg meg is vakulhattak ettől, ha a lé a szemükbe fröccsent. (Talán ezért sem mertek úgy lerohanni a lejtőn később, és nem mindenki volt képes a saját cuccát szárítgatni a fánál, rákényszerült mások segítségére is.)

Innentől indul az a bizonyos stopperóra, és ezzel alaphangon megvan a csapat hendikep-szorzója is, ami azért nem semmi, ha belegondolunk.

(A többi már tényleg csak bónusz, mindegyik 1 pontot ér: légnyomástól fejsérülés sátornál, altatógáz-hatás, szakadékba esés tökig metanolosan bordatörésekkel, fáról leesés, megégés, esetleg még fulladás, ha egy olyan verembe szuszakolod be magad, ami nem teljesen zárt, hiszen oda eleve több nafta folyik be, mivel az mély gödör, így a levegőd is elfogy, mert ez előbb-utóbb kiszorítja onnan az oxigént, de ugyanígy jársz akkor is, ha teljesen befalazod magad, mert 3-4 ember ugyanúgy el fogja használni azt a kevés levegőt, csak most a saját szén-dioxidodtól fogsz elaludni. Ha meg csak 1 főnek jutna elég levegő, akkor viszont érdemes a társaidat jól kikergetned onnan, mert úgy már jó esélyeid lehetnek: pl. ott bujkáló erdőmunkás vagy remete régi típusú katonai zubbonyban, aki szintén fulladozik, és most előjön, velük tartó, szintén verem-ülőhelyre aspiráló őrkatona fegyverrel szintén előnyben: 2 pont, Gázrobbanás 3 pont. Aki ezekből legalább 4 pontot összeszed, annak automatikusan törlik a jövő évi Pravda-előfizetését Szverdlovszkban.)

Ha teszem azt mindez nyáron történik (pl júliusban) azon a helyen egy átlagos turistacsapattal, akkor azok simán túlélik, mert nincs akkora hideg még éjjel sem azokon a szeles lejtőkön. Télen, hideg éjszakában, és a sima hegyoldalon lecaplatva viszont annyira kihűltek Gyatlovék, hogy innentől már csoda lett volna, ha valaki életben marad, pláne, hogy nincs külső segítségük.

 3315. gigabursch — 2017-09-20 08:27 

@sztalker:
Még régebben, sok éve vetettem fel kérdésként, hogy milyen időjárás volt?
Tudom, alaki előkotort valami régi adatokat is erről.

Ha és amennyiben anticiklon volt a terület felett, úgy simán megvan az a hatás, hogy du 5 körül (ez már sötétedés vastagon) még tütül a szél, de este tízre meg totál szélcsend van.

 3314. sztalker — 2017-09-19 18:06 

3308. theodorus
3310. kaffer
Köszi, ha tetszett!

Sorjában, előbb te,
theodorus:

Ha nem is közvetlenül katonai, de a nemzetbiztonságot, esetleg a diplomáciát nagyon érintő dolog lehet mögötte, ezt már én is így érzem, (Régebben mást mondtam volna erről, de az régen volt.)

Arra is gondolj a Szovjetunió esetében, hogy ott minden a hadigazdaság alá van (bocs: volt) szervezve, tehát még egy gombóc fagylaltnak is stratégiai titok volt minden adata, mert sosem lehet tudni, ugye.

Most csak egy nagyon őrült ötletet dobok fel Neked, pont a rakétatechnológiával és a diplomáciával kapcsolatban: A megveszekedett ötvenes években mindenki korszerű hordozóeszközökre áhítozott (ahogy helyesen írtad), és bár hivatalosan még gyerekcipőben járt, de a kínai mérnökök keze alatt is égett azért a munka. Csakhogy képmutató egy helyzet állt elő azzal, hogy papíron a vörös Kína az oroszoknak barát volt (kommunizmust épített), a valóságban pedig egy kiszámíthatatlan, erőszakos, rendkívül diktatórikus szövetséges (valójában ellenség), akivel szinte semmit sem lehetett kezdeni, amíg a diktátora (Mao) meg nem halt, és valamelyest képesek voltak az elzárkózó politikájukat feladni.
Ezt most csak azért írtam ide, hogy lásd, mennyire értelmetlen lett volna belemenni egy olyan diplomáciai hercehurcába, ha nyilvánosságra kerül egy esetleges érintettsége Kínának ebben az ügyben (vagy bármilyen kárban, amit ők okoztak más „baráti” országnak), ha ez nemzetközi szinten kitudódik. Egyszerűen nem lett volna semmi értelme az egésznek, mert egyrészt az akkori barát nem okozhat kárt a hős testvér szovjet népnek, másrészt meg ha tényleg vétlenek benne az oroszok, akkor meg miért vállalnák magukra? Az hát a legjobb, ha mindenkinek hallgatunk, még szegény szülőknek is. (Ööö… persze azért azokat a lezuhant darabokat gyorsan elvisszük onnan, megvizsgáljuk, hátha megtudhatjuk belőle, hogy barátaink pontosan milyen szintjén állanak a barátságunknak.) Ez persze fikció, biztosan nem ez történt, de valami hasonló lehet a Gyatlov-ügy megett, ami tán még érdekesebb, mint maga a konkrét eset.

A többiekre válasz, csak röviden:

Termobar vagy „nuki”?
Nem, a két rendszert itt külön kell kezelni, ezek más működésű fegyverek, a radioaktív anyagok mindig, mindenhol nagyon szigorú „rezsimek” alá tartoztak, vagyis az ilyen fegyverek Hirosima óta külön „kasztját” képezik a fegyverkezési előírásoknak, vagyis külön-külön fejlesztik a hagyományos alapú (ilyennek számít még a termobarikus vákuumbomba), és a nukleáris töltetűeket. Vagy az egyik robbant ott, vagy a másik. (Hogy mennyire „paráznak” a radioaktivitást illetően, gondolj a szegényített urán tartalmú lőszerek ügyére Irakban, ezek sugárzási szintje elhanyagolható, de mégis amolyan piszkosbombaként kezdték kezelni a sajtóban.)

Szovjet bombázók:
Ebben már inkább volt elmaradása a SZU-nak az amcsikkal szemben, ellentétben a rakétatechnológiával, igyekeztek lemásolni az ellenfél gépeit, és a szovjet ipari gépgyártás szintjén megoldani a problémát, hogy finoman fogalmazzak. De nagy konstruktőrök voltak pl. Tupoljev és Mjasziscsev (őt Sztálin nagyon utálta), akik egyenrangú gépeket tudtak tervezni az ellenfélével, Tupoljevet még a Brit Királyi Repülőgépépítő Társaság is felvette tagnak, sok kategóriarekord gépet épített.

Rakétatechnika előretörése vs. bombázók:
Igaz! (Erre írtam is egy kis szösszenetet, lásd: 3262. sztalker, ha érdekel.) Egyébként a másik oldal sem volt különb: a hirosimai hőst, Tibbets ezredest egyszerűen kirúgták a légierő állományából, mert nem tudtak mit kezdeni vele, nem volt már hely annyi embernek ott, a pénzt és erőforrásokat a rakéták fejlesztésére kellett fordítani.

Sürgés-forgás rakétabázisokon:
Volt belőlük bőven, szentigaz. Nem véletlenül repdestek felettük U2-esekkel. Tyuratam–Bajkonur, Kapusztyin Jar, SaryShagan, Pleszeck. Akkoriban még nem vált szét a űrkutatási és katonai rakétabázis fogalma. De az is igen érdekes lehet a Gyatlov-ügy kapcsán, hogy pont abban az időszakban sokáig (kb. 1 évig!) semmiféle beerepülést nem tettek az amerikaiak U2-vel, Ivánék már úgy ki voltak éhezve, hogy lelőhessenek egyet, hogy szinte mindent annak néztek. Az oroszok ’59-ben már áttelepítették ballisztikus rakétáik javát vasúti szerelvényekre, ekkor egy csapásra eltűntek a szovjet rakéták Bajkonurból, Kapusztyin Jar-ból. Nem véletlen, hogy előtérbe kerültek a még ismeretlen szovjet vasúti szárnyvonalak felderítései, terveztek kémrepüléseket Északról le, egészen a 60. szélességi körig. (Na, hol is fekszik a Gyatlov-hágó? Na?) Garry Powers lett volna az első olyan U2-es pilótája, aki KERESZTÜLREPÜLI a Szovjetuniót. Előtte csak berepülések voltak, az amerikaiak, angolok — mert ők is repültek saját Canberra gépeikkel — a légtérsértés után gyorsan kirepültek a szovjet területről. Talán nem véletlen, hogy a szovjet félnek érdeke volt annyira becsalni az ellenséget a belső területei fölé, amennyire csak lehet, erre az Ural középső és északi részei tökéletesen alkalmasak lehettek. (A lelőtt Powers pár száz kilométerre Délre a Gyatlov-hágótól repült volna át az Ural felett, hogy folytassa az utat Arhangelszk területe felé, de odáig már nem jutott el, Szverdlovszknál le tudták szedni. A térség tehát akkoriban kiemelten fontos lehetett mindkét fél számára.)

———————————————————————-
3310. kaffer

Lefelé menekülés, nagy szél, gázmennyiség:

Nem tudom, hogy valóban lehetett-e annyi abból az anyagból, hogy az veszélyt jelentsen a völgy aljában lévőkre is, ha a levegőnél nehezebb gázról van szó. Ahogy írtam korábban, ember legyen a talpán, aki ott, és akkor képes pontosan meghatározni annak a vegyületnek a fajtáját. Ők joggal hihették azt, hogy ez egy metanol-pára, ami ha jól eloszlik a szélben, kevés marad belőle, ami leérhet. De pl. a propilén-oxid már sokkal nehezebb lehet, abból mindenképp több jutna le. Egyszerűen nyakon öntötte őket valami, ők meg ott állhattak „megfürödve”, tűzveszélyben.

Másrészt a mostani dolgozatomat életszerűbbnek tartom, mint a korábbi aereoszol-felhős szennyezést, mert az sokkal több időt és eszközt hagyott volna számukra a meneküléshez. Konstatálták volna, hogy kiszóródás van, a jól védő sátor (impregnált) alatt szépen felöltöztek volna, és ha már megunták a fényképezgetést, vagy már nagyon köhögnek, utána lemennek, teljes lábbeliben, ruhával, de páran akár a síléceiket is használhatták volna ehhez. Lent pedig nem egy szál gatyában kell vermet ásogatniuk, illetve akkora tüzet rakhatnak, amekkora bőven elég a megmelegedésükhöz. De ha nem maradna abba a szóródás, hát próbálnak kigyalogolni a térségéből, itt figyelembe véve a szélirányokat, domborzatot is persze.

Egy váratlan gázbeáramlás viszont kész tények elé állítja őket: levonulás vagy tűzhalál. Azonnal kell döntened. Kész. Nincs szükség nagy kiszóródásra, sem pedig a levegőnél nehezebb gázra, elegendő, ha csak a ruhád szennyezett, már ezzel is a halál fia vagy a hidegben tűz nélkül, váltás száraz ruha nélkül. Bónusz: altatógáz belélegzése, egyre lassuló mozgás és reflexek. Nekem valahogy ennyi elég lenne.

A szél erejének biztosan van köze az esethez. Sokáig kuksolhattak bent, nem mertek kimozdulni. Mire kezdett lecsendesedni, ők is kezdtek előmászkálódni és megtapasztalni az új helyzetet, ami kint körülveszi őket (lásd fények és feléjük közeledő mozgó-világító objektumok, de még van idő fotózni, és egy színszűrőt is feltenni a kamerára, Szlobogyin kezd visszavetkőzni a vacsihoz, de jé, mitől lett hirtelen édes íze a sonkának???, a lányok furcsa, fanyar szagot kezdenek érezni, és ez kivételesen most nem Dorosenko hónaljából jön, mint szokott), de szerintem csak ezután, a már nyitott sátor előtt érhette őket váratlanul az a behatás, ami végül is a vesztüket okozta.

 3313. theodorus — 2017-09-18 20:41 

@kaffer: A 4 áldozatot, a néni szerint, a kgb helyezte a vízmosásba (a cikkben feljebb olvasható). Persze lehet mondani, hogy a halálos ágyán elmondottakat csak rosszul értelmezték, sőt akár ki is vehető a „bizonyítékok” közül, de akkor is sok a kérdőjel, amit Te is leírsz. Ezt az „ők se tudják mi történt” verziót, pont az ügy utóélete miatt nem tudom elfogadni. Akkor miért titkosították? Miért csak részleges a feloldás, illetőleg miért szükséges még ’96ban is az ezzel kapcsolatos esetleg cenzúrázatlan anyagok megsemmisítése/elkobzása? Talán tartanak attól, hogy olyan következtetésre juthatnak, amely egy szigorúan titkos dolgot érint? Mondjuk idegen lényeket? Hát kérem, erre most is gondolnak, „élő konteó”…
Ebből fakadóan én csak racionális érvelést tudok elfogadni.

Csak hogy a nagyhatalmi arroganciát, melyről már írtam, alátámasszam:
http://www.sciencealert.com/russia-covered-up-a-nuclear-fallout-worse-than-chernobyl-confidential-report-reveals
„And as recently as 2014, researchers still didn’t have access to information about what ended up happening to those people. ”
Erre az egészre is véletlenül akadtak rá…

 3312. kaffer — 2017-09-18 20:13 

@theodorus:

Alighanem egy csomó dolog csak legenda. Amikor a 11 áldozatot látta a néni, akkor 4-en még a vízmosásban pihentek, fogalmuk sem volt hogy hol vannak. Akkor a 11 hogy jött ki ? Lentebb írtam már, nekem nagyon gyanús, hogy a hatóságnak ugyanúgy lövésük sem volt hogy mi történt, ahogy most nekünk. És mivel nem voltak büszkék magukra, lezárták az ügyet, oszt jónapot 🙂

 3311. theodorus — 2017-09-18 19:59 

@kaffer: Igen, gondoltam erre, de az ügy így is túl sok kételyt tartalmaz. Ott a vérminta, a 11 áldozatos verzió (ebben még ugye +2 áldozat van, továbbá másik négy holtestet máshova visznek), Jurij Jarovoj két eltűnt dossziéja, ami ’96ban volt.
Az utódállamnak vagy valami posztkommunista maradványnak, milyen érdeke lehet ennyi idő elteltével is visszatartania/eltüntetnie az információkat? És itt számomra az ufók, a jeti, a bennszülöttek háttérhatalma, meg a lavina, bármilyen rossz konteós is vagyok ettől, nálam számításba sem jöhet.

 3310. kaffer — 2017-09-18 19:45 

@sztalker:

Ez aztán szép munka, gratulálok !

A hibapontokra Petibá rámutatott, amik közül a lefelé menekülés a legproblémásabb. Ha rájöttek hogy mivel is állnak szemben, a lehető legrosszabb megoldás volt lefelé menni. Kémiában, én sem vagyok erős, abba inkább nem szólnék bele.
Még annyit tennék hozzá, hogy a sátorverésnél nagyon kemény hóvihar volt / az utolsó fotón látszik / , elvileg ezért is verték fel a sátrat ott ahol és ezért nem volt tüzelőjük, mert a terv nem ez a hely volt éjszakára. Tehát ha nagy szél volt, akkor brutális mennyiségű gáznak kellett lennie, mert a szélvihar gyorsan kipucolja a környéket. Ha meg nem, akkor akár meg is fulladhattak volna a völgyben, mielőtt elkezdenek szárítkozni, fára mászni, hóbarlangot építeni. Még egyszer mondom, nagyon szép kis dolgozat, de valahogy nem tudok benne hinni. Bár eddig egyik elmélet sem győzött meg.

 3309. kaffer — 2017-09-18 19:34 

@theodorus:

Ezzel annyi a probléma, hogy ha valóban az történt amit írtál, akkor az egyetemi hegymászókör ide, rokonok oda, elő sem kerültek volna az áldozatok. Mert gondolom azért a hadsereg nagyjából tudta hogy mit és hol csinált. És a baleset nyomait úgy tüntetik el, hogy soha senki nem tudott volna meg semmit

 3308. theodorus — 2017-09-18 18:56 

@sztalker:

Jó napot Neked is! : )

Én valamiféle katonai fegyver(ek) tesztjére gondolok vagy ahogy Te írod új hozzászólásodban, lehet akár „elhagyott” szállítmány is. A KGB megjelenése, a gyorsan lefojtatott nyilvános nyomozás, a kozmetikázott jelentések, a máig titkosított anyagok stb. szerintem mind erre utalnak. A kémiához nem értek, így azzal kapcsolatosan nem is reagálnék felvetéseidre.

Mivel sok helyen felmerül, a radioaktív ruhák, illetve a megmagyarázhatatlan belső sérülések miatt termobarikus bomba tesztje/használata is, ezért utána néztem ennek a dolognak egy kicsit, mivel egy ilyen bomba is okozhat elvileg radioaktivitást (? – laikus vagyok, nem tudom, akárhogy is, ezen a vonalon mentem egy picit tovább).
https://books.google.com.ua/books?id=yKpqBgAAQBAJ&pg=PT5&hl=hu&source=gbs_selected_pages&cad=2#v=onepage&q&f=false
A könyv címe: Steven J. Zaloga: The Kremlin’s Nuclear Sword – The Rise and Fall of Russia’s Strategic Nuclear Forces (1945-2000)
Sajnos nincs lapszámozás (legalábbis én nem látok), így csak gyors fordításban pár érdekes részlet. Egyébként árnyaltan a Te verziódhoz is köze lesz.
A második fejezet 1953-1959-es időszakkal foglalkozik melynek címe: bombázók vs rakéták. Itt a 2.1-es rész alatt olvashatjuk, hogy a korai szovjet bombázók nem voltak felhasználóbarátak (pl. nem volt rajtuk WC), s ez is mutatta a kellő tapasztalatuk hiányát a nagy hatótávolságú stratégiai bombázók küldetései esetében. Igaz, hogy a legénységet mindig koruk legjobbjai alkották, de gyakran heti kétszer is 10 órás éjszakai bevétsen kellett résztvenniük (persze ezek gyakorlatok voltak, nem élesített atomfegyverekkel – az amcsik még gyakorlatozni is élessel jártak). A korai raktárakat még a KGB egy különleges egysége védte, egészen 1959ig, ugyanis megkezdődött a súlypont áthelyezés a rakétákra, ami Korolyov komoly sikereinek is köszönhető.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szergej_Pavlovics_Koroljov
1959 elején még csak hét rakétás egység volt, az év végére számuk 22-re nőtt.

Mindezt csak azért írtam le, hogy érzékeltessem, akkor éppen pont nagy volt a sürgésforgás, új bázisok létrehozása, így könnyen lehetséges az elveszett rakomány is, nem lenne egyedülálló egyetlen nagyhatalomtól sem.
Továbbá ebben az időben születtek meg új rakétatípusok, a már feljebb említett Korolyovnak köszönhetően, melyeket szintén tesztelni kellett. Nem feltétlenül élesített atom- vagy hidrogénfejjel ellátva, hanem akár más töltetek is felkerülhettek ugyebár ezekre. Egy levegőben történő robbanás, talán igazolhatná a viszonylag kevés égő állat tetemet, ami akár meghibásodás következménye is lehetett vagy éppen a szivárgó folyékony üzemanyag (bár itt a párolgás és egyéb tényezők, melyekre semmi rálátásom, tipikusan a sötétben tapogatózás és a hozzánemértés példáját adják : D).

Amik számomra nagy kérdőjelek, azok a Ljudmilla és Zolotarjov sérülései, a ruhákon kimutatott radioaktivitás, a 6.4.1-es alkonteó, a gumitömítés… Túl nagy a titkolózás, s szerintem e mögött, a minden nagyhatalom esetében megtalálható végtelen arrogancia állhat. A legyőzhetetlen szovjet hadsereg, mely éppen a kommunisták aktuális ellenségével vívja űrháborúját, ahol nem léteznek sorozatgyilkosok, ahol mindenki dolgozik, pont ott történne olyan, hogy a szovjet rendszer alapjait, a dolgos, okos megérdemelt pihenőjüket töltő fiatalságot, valami részég kádár vagy valami félresikerült kísérlet okán lényegében értelmetlenül megölik, holott haláluk könnyűszerrel elkerülhető lett volna? Egyáltalán, hogy kerülhettek olyan területre, ahol ilyen fegyverkísérletet hajtottak végre? Ha pedig menet közben történt valami egy szállítógéppel, bombázóval vagy rakétával, akkor innentől fogva ki lehet biztonságban? Majd imádkozzanak, hogy ne egy nagyobb város felett történjen hasonló? Na nem. Ez nem történhetett meg, ezáltal meg sem történt, legalábbis nem ebben a formában.
Valahogy így tudom elképzelni. : ) Elsikálni nem tudták az egész ügyet. Az egyetem, a hegymászókör, na meg ki tudja, milyen akkori hatalmaskodók rokoni szálai köthetőek az áldozatokhoz.

Köszönöm, hogy megosztottad gondolataid.

 3307. sztalker — 2017-09-18 17:44 

3306. gigabursch
3305. petiba

Köszi, hogy legalább ti ketten végig tudtátok olvasni.
🙂

Próbálok pontokba összefoglalva reagálni rájuk.

Először gigabursch kollégához:

„Hány ppm a mérgező-, a bódító, a nedvesítő koncentráció?
Nem lehet, hogy az egyik kizárja a másikat?”

De, lehet, és sajnos én sem vagyok sem kémikus, sem fizikus, ugyanakkor nagyon sok olyan vegyi anyag ismert, aminek még most sincs teljesen felmérve az emberi szervezetre mért pontos hatása, mivel ehhez olyan kísérleteket kellene elvégezni pontosan, ami hivatalosan nem lenne etikus. (Csak súgom: Dr. Mengele…)
Maradnak hát a legális állatkísérletek, és a hozzánk hasonló emlősök alapján mérik ki ezeket a határértékeket.

De! Például pont az etilén-oxid esetében sok tanulmány az igen ritka baleseteket is alapul vette az anyag mérgezőségi szintjének (bocs, de nem tudom a szakzsargont) a kalibrálásához. Pont egy orosz ipartelepen történt ilyen eset, az életben maradt sérültet alaposan kivizsgálták, így lehetett pontosítani sok adatot.

Azt is vedd figyelembe, hogy igen HIDEG és SZELES környezetet vettem alapul a gáz-elméletemhez, a Gyatlov-hágó azért nem egy steril vegyi kombinát tartálya.
Ide tartozik, hogy ugyanezek a fent felsorolt körülmények vonatkozhatnak magukra az áldozatokra is (azaz Gyatlovékra), vagyis nem kell feltétlenül egy gáztengerben fürdened, elég, ha egy ilyen szennyezett ruhában beleesel egy szakadékba, és ott ragadsz, mert nem fognak téged száraz ruhába áttekerni (mert nincs), sem pedig felmelegíteni tűz mellett (mert elégsz). Ez akár Zolo v. Tibo esete is lehetne. Mozogni alig tudsz, a bordatörésesről ruhát levenni persze lehet, gondolom, de nem biztos, hogy jót teszel vele. (Amíg normál körülmények közt 1-2 óra alatt ellátják a sérültet, itt ezalatt megfagysz, ha csak zokniban és nadrágban vagy Ehhez nem kell még extra gáz.) Idemásoltam egyet a sok ismertető közül, itt is kutakodhatsz koncentrációs értékek után:

https://www.atsdr.cdc.gov/mmg/mmg.asp?id=730&tid=133

file:///G:/Djatlov%20shots%20new%202017/ETILEN-OXID/biztonsagi%20adatlap.html

file:///G:/Djatlov%20shots%20new%202017/ETILEN-OXID/ETILEN-OXID%20ILO%20-%20web.html

Amit kapásból el tudok képzelni: pont a sátruk közelében pottyanhatott le egy kisebb-közepesebb méretű „tartály”, ami kiszakadt, majd részben lefolyhatott rájuk, de a baromi nagy szélben gyorsan szét is terült, kezdett elpárologni. Ahogy egyre jobban körbevette őket, otthagytak csapot-papot Gyatlovék, és a legrövidebb úton próbáltak onnan lemenni egy biztos helyre, ahol a tűzgyújtás és szárítkozás megoldható. Ennyi. De a hátukban persze még ott volt az a bizonyos veszélyforrás, és egészen addig nem mertek oda visszatérni, amíg a közelében égés-lángolás volt.(Éppenséggel ezt is kuksolhatták a fán 2 zokniszárítás közt a mínusz 20 fokban, de aztán megunták vagy megfagytak bele.) Az is lehet, hogy ez a leesett darab egy NAGYOBB STRUKTÚRA része volt, ami meg ezalatt lassan beszórta a völgyet. Ez utóbbi nem lett volna akkora baj, mint az, hogy pont az ő csúcsukra is zuhant egy darab, mert az meg pont a nyakukba dőlhetett. (Ha csak aeroszol hullik, akkor még a sátor is eléggé biztonságos lett volna egy ideig, amíg szépen felöltöznek.)
Ez persze csak az én teóriám. Ugyanakkor olvadt hófoltot találtak a sátor közelében, a távoli szemtanúk leírása szerint a völgy felett fénylések, robbanások látszottak, hallatszottak. (Gyatlovék fotóit tehát én elfogadom az események dokumentumaiként, szerintem nem véletlen exponálások és filmhibák, hanem gázgömbök fényei, közük lehet a halálukhoz.)

Most petiba kollégának:

1. Gáz, honnan?
Lásd fent, csak annyi kiegészítéssel, hogy egy EGÉSZEN KICSI, pár száz kilogrammos „rakomány” is okozhat kellemetlen perceket, mert gázok cseppfolyós állapotból nagyon drasztikusan mehetnek át a légnemű fázisba, lásd gázpalack. (Csak egy ötlet: a környéken használt meteorológiai” v. kutatószondák rakétáját máskor rádiótechnikai zavaróeszközként is használták, ezek kicsi, harcászati rakéták valójában, amelyek fejébe gázt tankoltak. Amikor ezt a harctér felett kiszórták, az feltöltődött elektrosztatikusan, és zavarta a rádióvételt az alatta elterülő területeken.) De lehetnek nagyobb rakéták folyékony hajtóanyagú fokozatai is éppenséggel, amelyek már 10-20 tonnás tartályok. (A kis kutatórakéták mind szilárd hajtóanyagúak, azok nem okozhatnak ilyen gyulladást, ezért ott csak a rakétafej „tartalma” jöhet szóba. Cserébe sajnos a szilárd hajtóanyag nem is elég hatékony, igaz, biztonságos.)

2. Szárítás, facsonk:
A pulóver v. nadrág szárait kötözöm a csonkokra, nem pedig „fogasként” akasztom rájuk. A két csonk közé feszítem ki. Ha a szél a fa felé fúj, a törzsére szépen rásimíthatja. Nekem ez nagyobb szárítási felületnek tűnik, mintha csak a tűleveles gallyakra hánynám fel, ami lehet, hogy egyszerűbb egy vizes ruhánál, de itt most minden percük drága volt, egészen addig nem ülhettek tűz mellé, amíg van bennük gyúlékony anyag. (Ezek a hajtóanyagok pedig azért kicsit lobbanékonyabbak, mint a 98-as benzin, nem véletlenül használják rakétákban.)

3. Leömlő gáz:
A Nyos-tó esete:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyos-t%C3%B3

Csak ott a szén-dioxid „jött le”, ami nem gyúlékony, csak éppen elalszik tőle az ember örökre. Igaz, a CO2 szagtalan is, azért is halhattak meg ott olyan sokan, sajnos.

Megjegyzés: nem lehet, hogy az a sok ödéma, felgyülemlett folyadék Gyatlovék szerveiben egy ilyen irritáció eredménye? (Hasonlóan a bőrük elszíneződéséhez.)

4. Ruházat átitatódása:
Egyrészt: párolgás. Rendkívül illékony anyagokról van szó! (Nem is lenne ez baj, ha nem lennének olyan gyúlékonyak is egyben, sajnos, itt tehát megint a tűzveszély a lényeg, nem a „kölni” szaga, vagy íze.) Lásd még a párolgási, környezetben lebomlási sebességét az etilén-oxidnál, ez csak pár óra!

Másrészt: nem véletlenül szellőztethették még a holttesteket sokáig a szabadban, és talán nem véletlenül rendeltek több száz liter (!) alkoholt a boncolásukhoz. Ezen az irdatlan mennyiségen mások is kiakadtak már. (Az egyik szag elnyomja a másikat, hogy mindenki értse.)

5. A gáz elillan a magasban:
Vedd figyelembe a szelet, ami változó erősséggel fújhatott az események alatt, azaz egyre gyengülhetett. Vagyis eleinte sok gázt egyszerűen átfújt a hágó felett, az nem jutott le hozzájuk. Ahogy viszont gyengült, a hágóból a gáz már nem tudott kijutni, mert valamivel nehezebb volt a levegőnél. Ez szépen, lassan lefolyhatott. (Nem véletlenül „nehezek” a harci gázok is, hisz így jól el tudják lepni a lövészárkok és fedezékek védőit.) Ez volt az ő pechük, a pezsgőspohár, azaz a völgy alján voltak éppen, ha nem ilyen szűk völgyben vannak, akkor talán megúszhatják.

Példák a sűrűségre: az acetilén önmagában a levegőnél ugyan könnyebb, de a vele alkotott keveréke már nehezebb kissé. A metanol éppen csak az, 1.1 a szorzó. Az ETO (etilén-oxid): 1.5 (hasonló a CO2-hoz, lásd Nyos-tó, fent), a propilén-oxid meg 2.0, azaz kétszer nehezebb a levegőnél. De sok más anyag is lehet még, én most csak ezeket soroltam. (Végül is csak a vegyészek és a tűzoltók ismerik ezt pontosan, ember legyen a talpán, aki kapásból rávágja egy hegyi túrán éjjel, hogy mi fog történni ha metanol vagy dietil-éter ég mellettem.)

6. Megpörkölődött kisállatok, meg zoknik?
A zoknikat ók maguk égették meg, mert nagyon siettek a tűz mellé guggolni, hogy megmelegedhessenek már végre (amit meg is tudok érteni). De az is lehet, hogy a tűz mellett csavargatták őket, így éghették meg. (Aztán már óvatosabbak lettek, messzebb csavarták ki belőle a naftát — ha volt eszük.)

A döglött madarak esetét nem én találtam ki, utánanáthetsz akár itt is, van kép is hozzá, ahol a kutatók tartják a tetemeket a kezükben.

http://www.viafanzine.jor.br/site_vf/pag/5/dyatlov_part04.htm

„First responders noticed a large number of dead birds, mainly white ptarmigans, in the forest area where tourists were hiding: in the vicinity of the cedar and the ravine. Consequently, the impact of a deadly force on living organisms would have occurred.”

Egyébként pont Ivanov említi, hogy a fák teteje az erdőhatárnál egy sávban láthatóan meg volt égve. Mások erre a gömbvillám-, meg lézerfegyver+UFÓ-teóriákat részesítik előnyben, én a gázpermet szélben belobbanását támogatom: ahol a koncentráció nagyobb, a 300-400 C fokos gyulladáspontú gáz már a legkisebb szikrától is ellobbanhat, a szél pedig izzó csóvákat sodor magával, amik hamar kialszanak, nagy tüzeket nem okoznak. De én azért nem mennék feléjük, ha lehet.

Nem t’om, hogy átmentem-e a vizsgán, de legalább megpróbáltam, igaz?

 3306. gigabursch — 2017-09-18 12:45 

@sztalker:
Hoppá…
Aha…

Upsz…
Amit leírtál az nem kevés és megdöbbentő is.

A gáz nedvesítése c. dolog nekem nem egyértelmű, maga a gáz terjedése viszont igen.
Itt megont minden a ppm-eken múlik.

Hány ppm a mérgező-, a bódító, a nedvesítő koncentráció?
Nem lehet, hogy az egyik kizárja a másikat?

 3305. petiba — 2017-09-18 12:34 

@sztalker:

folyt.

„ott, a sátruknál sőt, nagyon is higgadtan gondolkoztak”

„A megoldás az, hogy gyorsan visszatérnek majd a völgyből a sátorhoz, ha már ott kicsit megszárították a most rajtuk csöpögő ruhát, és valamelyest megmelegedtek egy szerény tűznél. (A sátornál nem volt tűzifájuk ehhez, meg veszélyes is lett volna ott a mindenfelé spriccelő gázban tüzet rakni.)”

Most ha ez a bizonyos gáz, (vagy alkoholban oldott gáz?)”lefelé” megy, azaz a földhöz legközelebbi teret tölti ki, ahelyett, hogy elillanna a magasba, akkor nem volt higgadt dolog a völgybe, LEFELÉ menekülni a völgybe, lefelé tartó gázkeverék (vagy mi) tömeggel együtt. Ha ez egy levegőnél nehezebb gáz, akkor nem lett volna szabad a szélcsendes völgy felé szaladniuk.

Hogyhogy a sátornál nem volt tüzifájuk? Táborozós-kiscserkészes alaptétel a tűzrakóhely készítése, majd sátorverés a tűzrakóhely körül, és megfelelő mennyiségű tüzelő összegyűjtése. Gatyarepesztő mínuszok között meg aztán pláne. Vajon miért nem volt tüzelő a sátruk körül?

Alkohol-gáz-izé keverékkel átitatott rongy az illékonyabb alkotórészek elpárolgása („megszáradása”) után nem marad továbbra is gyúlékony? Ha egy rongyot átitatok pl. benzinnel, majd a napon „megszárítom”, nem fog ugyanúgy lángra lobbanni az első szikrától? (csak kérdés,nem tudom a helyes választ)

…………………

„Ezért gyorsan SZELLŐZŐNYÍLÁSOKAT kezdenek vágni a sátrukon, hogy a párolgást elősegítsék. Egyre többet. Igen, ezeket nem menekülési céllal vágták Gyatlovék, és nem is azért, mert nagyon fulladoztak volna (a gáz alul folyt be), hanem hogy a szél minél jobban átszellőztesse a holmijukat. Előbb a sátor tetején vágnak keskeny réseket, talán próbálkoznak oda szuszakolni egy kettétört síbotot is, hogy kifeszítsék vele a ponyvát, de mivel a bambuszrúd belseje üreges, ezzel szellőzőcsövet is eszkábálhattak éppenséggel, hogy az majd jól kihúzza a levegőt a sátorból. Sajnos még ez is kevés most, kénytelenek nagy hasítékokkal szétmetélni az egész sátorponyvát.”
„Sajnos még ez is kevés most, kénytelenek nagy hasítékokkal szétmetélni az egész sátorponyvát.”

„inkább siessen lefelé velük, ne a cuccait csomagolja, ha nem akar szénné égni ebben a gázfelhőben, ami most a lábuknál gomolyog. Fájó szívvel, de elhajítja a batyuját nem messze a sátortól.”

Még a ruháját is elhajítja, ami a túlélését segítené, mert nem akar szénné égni a gáz-alkohol-izé felhőben, de előtte nekiállnak a sátrat nyáriasítani, szellőzőnyílások vágásával, síbottördeléssel, alátámasztásokkal, ponyvafeszegetéssel, stb.? Ha az életemet féltem, mert mindjárt felrobbanok/szénné égek, akkor nem állok neki sátrat „takarítani”. Szerintem.

……………………

„Ahogy lejjebb értek a völgyben, valószínűleg lejjebb adták az igényeiket is e téren, mert tudták, hogy a gázpermet – ami nehezebb a levegőnél — idővel le fog folyni a völgybe, ezzel megakadályozva a nagyobb tüzek szítását. Bizonyosan ekkor fogant meg bennük az a gondolat, hogy nem lehet megúszni verem építése nélkül ezt az éjszakát”

Veremépítés a völgyben? Még megágyazni a lefelé terülő gáznak?

………………..

Víznél illékonyabb anyaggal átitatott ruhák szárítása.
Keress erős, egészséges fenyőágakat, rázd le róluk a havat fektesd rá a szárítani kívánt textilt, minél nagyobb felületet vízszintesbe téve. Gyakran forgasd meg a ruhát a szárító felületen és gyakran fordítsd ki színére, visszájára. (Ural Wash and Dry – haladóknak)

………………….

„beillesztenünk a jól bevált „kágébé-uráncsempész-hegyirabló-gyíkember per jeti-infrahang” modulokat”

Hát valahonnan/valakik által csak odakerült ez a gázfelhőizé…mondjuk valamiféle, általunk még ismeretlen aromás szénhodrogénvegyülettel működött a geekemberek ufója, aztán rájöttek, hogy valami baj van a hajtóművekkel, kényszerleszállás lesz itten kérem, ezért kiengedték a kerót, akarom mondani ezt az ufóbenzint, vagy mit, és Gyatlovék csak rosszkor voltak rossz helyen, az ufóék pont rájuk eresztették az ufókerozint. Aztán még éppen hallották is a földbecsapódást, ami váratlan és még ismeretlen hullámokat idézett elő, amitől meg jól meghaltak szegények.

……………………

„Még nagyobb baj volt viszont, hogy az őket ilyen szépen lekergető anyag (ami lehetett akár acetilén-származék, metanol, etilén-oxid, propilén-oxid, dietil-, vagy dimetil-éter stb.) tényleg NEHEZEBB lehetett a levegőnél, így szépen le is süllyedt hozzájuk a völgybe, a fenyőig. ”
Na, itt cáfoltad meg az elméletedet, pedig jól indult.
Nem lehettek túl higgadtak, ha a lefelé terülő gáz elől nem tepertek fel minél magasabbra.

………………..

„Nagyon sok kisemlős rágcsáló és madár tetemét találtak (sok madár meg is volt pörkölődve) a helyszínelők a térségben.”

Megpörkölődött kisállatok, meg zoknik? Hogy pörkölődhetett meg bármi, ha egy extrém tűzveszélyes, szétterülő anyag terítette be a völgyet, a hegyoldalt? Ha volt bármilyen tűz, márpedig kellett, hogy legyen, ha egyes dolgok megpörkölődtek, akkor ott szét kellett volna égnie a fél domboldalnak, a völgyben nem maradhatott volna semmi épen, minden szénné égett volna. Pörkölődés kis tüzecskében van, ha viszont van kis tüzecske egy benzin (vagy ufókeró) felhő környékén, annak csúnya nagy robbanás és tűzpokol a vége…Szerintem.

…………..

A többi valszeg stimmel, bár egy törölközőt azért szétvágni…asszony mit szólt hozzá? Vagy elrejtetted a maradványokat , XD

Egyáltalán nem volt unalmas, sőt, inspiráló, gondolkodásra késztető.

Igazán megírhatnád a nagy, átfogó, szintetizált tiboru konteót, lenne hozzá tehetséged.
Remélem nem vitték még el nagy, fekete elsötétített autóban a mestert, ellenszenves öltönyös-napszemcsis fickók, akik belépve az oldal admin felületére néha küldenek pár semmitmondó üzit a mester nevében, hogy nehogy gyanút fogjunk…

 3304. petiba — 2017-09-17 22:31 

@sztalker:

Azt a picuri mindenit, kolléga, te aztán ráértél 🙂
Nekem már patológiás tüneteim voltak a Djatlov-témától, de annyira behalt a környék, hogy ezúttal erőt vettem magamon, és elolvastam, amit írtál. Szerintem ez a dolgozat teljesítette a konteós PhD-s disszertáció követelményeit, a főnök távollétében vállalom a vizsgáztatást, szerintem megvédted, kijár a fokozat XD

Azért, mint ideiglenes konzulens ( 🙂 ) feltennék pár kérdést kutatásod témájában.

Az egyik, és legfontosabb kérdés, hogy honnan jött a gáz? Honnan volt annyi gáz, amennyi egy fél hegyoldal beterítéséhez elegendő? Nyílt terepen? (márminthogy nem zárt térben)

Facsonk kérdéskör teregetés viszonylatban. Ha van egy vizes ruhám, amit normál körülmények között szeretnék megszárítani, azt biztos, hogy nem egy fogasra akasztom, mert az nem hatékony. Márpedig a csonkolt fenyőág az a fogast helyettesíti. Ha hatékonyabban akarok szárítani, akkor egy kötélre (drótra) kopasz faágra hajtom rá a ruhát. Ha még hatékonyabban, és sürgősebben akarok valamit megszárítani, akkor kigombolva, minél inkább széthúzva vízszintesen fektetve szárítok, ellenkező esetben a nedvesség felgyűlik a holmi legalsó pontjain, amelyek sokáig vizesek maradnak. A teregetőre kifektetett ruha megfelelője a komplett, ágacskákkal, tűlevéllel ellátott fenyőág(már ha fenyő), illetve a rá fektetett ruha. Szal, nem érdemes csonkolni a fenyőágat, épp ellenkezőleg.

Sajnos nem tartozom a konteóblog fizika-kémia tanszékéhez, így az alábbiakat csak nagyon zárójelben írom (((((sok zárójel))))) ( el nem tudom képzelni, hogy egy gáz, ami nem extrém, (csak laborban előállítható) fizikai körülmények között van, az egy hegyoldalon „ömlik lefelé, mint egy sárlavina, vagy gleccservíz-áradás a tavaszi olvadás alatt. Befolyik a sátorba, meg a cipők cuppogósra eláznak a – még nyomás alatt sem levő – folyékony gáztól.
De véletlenül sem állítom, hogy ilyen nem lehet, ( kevés vagyok egy ilyen állításhoz), csak és kizárólag annyit emelek ki, hogy ezt mennyire nem tudom elképzelni.
(plusz egy bónusz antifizikus kérdés – minuszsokfokban még van párolgás? Nem az van, hogy a ruha száradás helyett magába fagyasztja a vizet, egyéb folyadékot? Vagy még ilyen mínuszban is olyan illékony, hogy nem marad a ruhában? De akkor hogy maradhatott felszívó közeg nélkül a hegyoldalban, hogyan ömölhetett le a sátor környékén illanás, felszívódás, elpárolgás nélkül?

„Noha a boncolás nem állapított meg szembetűnő szervi elváltozásokat náluk, a szövettani eredmények sem mutattak ki alkoholt (etil-alkohol), mégis azt tartom a legvalószínűbb haláloknak legtöbbjüknél, hogy egyszerűen képtelenek voltak már mozogni a gáz okozta narkózistól, és ezért fagytak halálra.”

Hogy lehet, hogy a ruhájukat totál átitatta az etil-alkohol (illetve a benne oldott gáz?) és mégsem tudták kimutatni később a ruházatukból? Apa egyel több etilalkoholt tölt a pohárba a kelleténél, (mondjuk vodkát) és kicsit leönti a zakóját a piával. Hát, hacsak nem színműszál szövetből készült a ruhadarab, akkor az biztos,hogy apu zakójában nagyon sokáig kimutatható lenne még a ráborított etil-alkohol. Pláne, ha egy jóféle kisüsti a borítmány XD

Folyt.köv. de majd csak holnap.

 3303. sztalker — 2017-09-17 20:40 

Szép estét mindenkinek! Mindnyájan kényelmesen ültök? Biztos?

Jó, akkor kezdem.

GYATLOV UTOLSÓ TALÁLMÁNYA

Lehet, hogy megvan a közvetett bizonyíték az idegenkezűségre Gyatlovék halálában. Továbbá fény derülhet Gyatlov egy nagy titkára – talán az utolsó nagy dobására –, mellyel akaratlanul is elárulta nekünk gyilkosát.

Arra a mindeddig pontosan meg nem válaszolt kérdésre ugyanis, hogy vajon mi a fészkes fenét is csinálhattak ott lent, annál a magas fánál túrázóink, talán mégis csak van pontos magyarázat.

Nem, nem csupán nézelődtek, vagy gallyakat gyűjtögettek ott szorgalmatosan egy tábortűzhöz, és nem is valami (vagy valaki) elől menekülni akarván vagdosták le annak a jobb sorsra érdemes fenyőfának az alsó ágait azzal a szándékkal, hogy felmásszanak rá, hogy csak a facsonkok maradtak meg a szegény cédrus törzsén olyan jó 5 méteres magasságig.

Nem, egyiket sem. Harkályaink egészen mást csináltak ott: TEREGETTEK. A saját ruháikat. Sőt, nem csak teregettek, de előtte bizony még jól ki is csavarták kézzel a naftától bűzlő holmijaikat, ahogy persze ez erejükből tellett. A gáztól jól átázott ruháikat szárítgatták hát ott, azokon a gallyakon kiterítve, hogy utána legyen még esélyük a már „csak” vizes és hideg (!!!) ruhákban a tűz mellett kissé megmelegedniük, mielőtt halálra fagynának. Mert egy gyúlékony, valamilyen telítetlen szénhidrogénnel átitatott ruhában nem ajánlatos rögtön tűz mellé kuporodni, lássuk be. (Már, ha életben akarsz maradni, persze.) És mindezt a szárítgatást este, mínusz 20 fokban, szélben, havazásban, gyenge ruházatban (egyesek egyenesen félmeztelenül) végezték!

Sok levágott gally még a faágakon lógott, nem is szedték le azokat, hisz nem is volt rá szükségük. Nekik csak a faág CSONKJAIRA volt szükségük. Volt is vagy húsz darab ilyen kis „szarvacska” a fa törzsén körös-körül, amivel igencsak próbára tették a későbbi kutatók, kivizsgálók rejtvényfejtő képességét.

http://kepkezelo.com/images/l7v2ay8onsbdw4953stx.jpg

Mi is történhetett a fánál valójában?

De ne szaladjunk annyira előre, hiszen ők se tették ezt akkor, ott, a sátruknál sőt, nagyon is higgadtan gondolkoztak.

Amikor a sátornál rájuk zúdult egy valóságos gázpermet-zuhany — mintha az egész táborhelyüket nyakon öntötték volna –, ez az áradat elérte az éppen nyitott bejáratú sátrukat, az épp benne ülőkkel vagy állókkal együtt, sőt, az esetleg még kint álldogáló 1-2 fő is kaphatott a nyakába ebből a szagos zuhéból.

A sátorban ALUL MINDEN NEDVES LETT A GÁZTÓL, beleértve a földön heverő ÖSSZES CIPŐT IS (hisz ezeket mindig a padlón tartották, közel a bejárathoz), nem véletlen, hogy eszük ágában sem volt, hogy felvegyék őket, még kísérletet sem tettek erre, hiszen úgyis csak „cuppogott” volna benne a lábuk.

De még rosszabb, hogy ŐK MAGUK LETTEK NYAKIG NAFTÁSAK, ami azért rossz, mert így akárhová is mennek, menekülnek majd, a SZÁRÍTKOZÁST NEM LEHET MEGÚSZNI, KIKERÜLNI. (Sokkal szerencsésebb lett volna, ha csak a táborhelyük ázik el, de ők nem, a testük és ruhájuk nem lesz gázzal szennyezett, mert akkor gyorsan kereshettek volna egy száraz helyet valahol másutt, ahol elvackolják magukat átmenetileg reggelig, de így, hogy tetőtől-talpig úsznak a metanolban?) Most képzeljük el: felettük izzó gázcsóvák, szikrák(!) röpködnek, a szél süvít, a havazás még messze nem szűnt meg, ott állnak nyakon öntve a dermesztő hideg éjszakában száraz ruha nélkül. Ezek után nem nehéz belátni, hogy nem sok választási lehetőségük maradt. Ott fent nem maradhattak, de a szárítkozás a völgyben amúgy is bizony nehéz lesz, hogy nincs váltás száraz ruhájuk.
Hiába mennek le a szélcsendesebb völgybe, ott mégsem vetkőzhetnek le rögtön meztelenre az erdőben, hogy tűz mellé üljenek, és így vészeljék át az egész hideg éjszakát. Csak kis ideig bírnák így ki ott lent a völgyben, beláthatjuk.

Ez az anyag ráadásul – mivel szénhidrogén-származék – a ruhán is áthatol, sőt, a bőrön is felszívódó, zsírban jól oldódó vegyület, ami hamar eljut az agyba, az idegrendszerükre hatással lesz. Amíg a bőrük is illatozik tőle, csupaszon még kis tűzhöz sem közelíthetnek életveszély nélkül, nemhogy „benzines” cipőben, zokniban, kesztyűben.
(Csak a példa kedvéért: felöltözve állok a benzinkút mellett, a cipőmet leveszem, magam mellé teszem. A benzinkutas lelocsol a fejem búbjától a lábam ujjáig benzinnel, majd telitölti a cipőmet is vele. Utána gyufát gyújt előttem és az arcom előtt kezd vele hadonászni. Mindezek után én erre úgy reagálok, hogy felhúzom a cipőmet? Ugye hogy nem.)

A megoldás az, hogy gyorsan visszatérnek majd a völgyből a sátorhoz, ha már ott kicsit megszárították a most rajtuk csöpögő ruhát, és valamelyest megmelegedtek egy szerény tűznél. (A sátornál nem volt tűzifájuk ehhez, meg veszélyes is lett volna ott a mindenfelé spriccelő gázban tüzet rakni.) Utána visszatérnek ide, a sátrukhoz, a többi meleg holmiért, de mielőtt lemennének, mindenképpen ki kell valahogy SZÁRÍTANIUK, SZELLŐZTETNIÜK a cuccaikat a sátorban, amik most ott hevernek a földön a zsákokban, hogy legyen száraz bélelt holmijuk majd az éjjeli hidegben. Az így felvett ruhák már eléggé kiszáradtak addigra ahhoz (mert ez a gáz erősen párolgó, illékony), hogy bennük már kényelmesen LEMEHESSENEK ÚJRA A VÖLGYBE, ÉS STABIL BÚVÓHELYEN, MOST MÁR NAGY TŰZ MELLETT vészeljék át az éjjel második felét. Tehát egy jó kis éjszakai oda-vissza túrázgatás előtt álltak Gyatlovék. (Le—föl—le, ez testvérek közt is 4500 méter, de talán nem kell mindenkinek megtenni, a jobb erőben lévők segítenek majd a többiek ruháit lecipelni valahogy.) Ennek fényében már érthető, hogy nem fognak majd őrült módon lerohanni a lejtőn, mert takarékoskodniuk kell az erejükkel.

Ezért gyorsan SZELLŐZŐNYÍLÁSOKAT kezdenek vágni a sátrukon, hogy a párolgást elősegítsék. Egyre többet. Igen, ezeket nem menekülési céllal vágták Gyatlovék, és nem is azért, mert nagyon fulladoztak volna (a gáz alul folyt be), hanem hogy a szél minél jobban átszellőztesse a holmijukat. Előbb a sátor tetején vágnak keskeny réseket, talán próbálkoznak oda szuszakolni egy kettétört síbotot is, hogy kifeszítsék vele a ponyvát, de mivel a bambuszrúd belseje üreges, ezzel szellőzőcsövet is eszkábálhattak éppenséggel, hogy az majd jól kihúzza a levegőt a sátorból. Sajnos még ez is kevés most, kénytelenek nagy hasítékokkal szétmetélni az egész sátorponyvát. Talán annyi szerencséjük azért van a szellőztetésben, hogy szélben éppenséggel nincs hiány. Sőt, a bejáratot még akár vissza is fűzhetik, ha nem szeretnék, hogy másnap délelőtt a délnyugati, nyugati szelek innen is befújjanak, mert akkor már át is fújhatnak rajta, sok holmijuk kirepülhetne így.

Látva a helyzet súlyosságát, Gyatlov önző módon próbál gyorsan összekaparni valami kis „túlélőcsomagot” magának: egy pár lucskos cipőt teker egy szintén csatakos ingbe, gondolva, hogy majd lefelé menet eléggé kiszáradhatnak ahhoz, hogy ezekkel jobb eséllyel vágjon majd bele a visszaútba, de többen is rászólhatnak, hogy inkább siessen lefelé velük, ne a cuccait csomagolja, ha nem akar szénné égni ebben a gázfelhőben, ami most a lábuknál gomolyog. Fájó szívvel, de elhajítja a batyuját nem messze a sátortól. De hogy a társaiknak se legyen igazuk teljesen, azért a jó kis szőrmebundáját csak sikerül valahogy az egyik résbe begyömöszölnie, milyen jól fogja őt az majd melegíteni pár óra múlva, ha már érte jött!, Addigra pedig szépen kiszárad majd és fel lehet venni. (Hiába no, azért kicsit mindig önző volt a mi Gyatlovunk, ismerjük el.)

Most már látjátok, hogy miért kellett az összes ruhájukat meglazítaniuk, hogy miért voltak a zsebeikben a kesztyűk és zoknik, nem pedig a kezükön-lábukon? Gáztól átázott sapkák, kabátok, de most mind használhatatlan és tűzveszélyes. Vészhelyzetben nincs idő a ruhák kigombolására és a zipzár húzogatására, ha már lángolsz, ezért sokan inkább be se gombolkoznak, van, aki még a gombjait is levágja. Az egész testükről csöpög lefelé a nafta, le a hóra, ahogy lecsorog ez a FAGYÁLLÓ anyag (hasonlóan az etilén-glükolhoz) megolvasztja a havat a cuppogó zoknis lábuk alatt, ami később így fagy meg, ezért maradhattak meg a lábnyomaik hetekig a lejtőn, és ezért nem sikerült azóta sem ilyen hosszú ideig ilyesmit reprodukálnia senkinek azon a hegyoldalon. (A sátor mellett sok, a hóba félig beleolvadt ruhát találtak később.)

Zolo megy elől a karjára erősített iránytűvel pontosan tudják tartani az irányt, a cél a legközelebbi szárítkozásra alkalmas terep, lehetőleg magas fákkal, aminek a törzsén a széllel szembe kiteregetve apránként meg lehet szárítkozni, mindig csak 1-1 ruhát levetve, kicsavarva, majd kifeszítve és kiteregetve, de óvatosan, hogy közben ne fagyjanak meg. Mivel nincs váltás ruhájuk, óhatatlanul át fognak fázni ebben a cudar időben, a szél még csak fokozza a hidegérzetüket. Ugyanakkor micsoda paradoxon: a fagyállónak köszönhetően később pont azoknál NEM mutatnak ki fagyási sérüléseket, akik most tetőtől-talpig átáztak és dideregnek a jeges szélben, és fordítva: akiken voltak fagyásnyomok, azok talán kevesebbet kaphattak ebből az éteres folyadékból a ruhájukra, kezükre.

A tervük tehát mindeddig az volt, hogy az erdőben megvárják a havazás végét, a fánál nagyjából kipárologtatják a ruháikat a gáztól a facsonkokra csomózva-kötözve, majd ugyanezeket a víztől még nedves (!) és pokoli hideg (!!) ruhákat újra felvéve (!!!) próbálnak egy kisebb tűz mellett melegedni, és innentől már „csak” a nedvességet kiszárítani a holmijaikból. A sorrend tehát fontos, ha nem akarsz élő fáklya lenni az Urál közepén. Ahogy lejjebb értek a völgyben, valószínűleg lejjebb adták az igényeiket is e téren, mert tudták, hogy a gázpermet – ami nehezebb a levegőnél — idővel le fog folyni a völgybe, ezzel megakadályozva a nagyobb tüzek szítását. Bizonyosan ekkor fogant meg bennük az a gondolat, hogy nem lehet megúszni verem építése nélkül ezt az éjszakát, és valószínűleg csak másnap reggel lesz értelme visszamenni a sátorhoz az addigra már jól használható meleg cuccaikhoz. Utána: labaz, vagyis a tartalékraktár, majd le, Vizsajba, végül vissza Szverdlovszkba, ennek a túrának már úgyis befellegzett.

Az tehát, hogy Dorosenko és Krivosenko ilyen hülyén volt felöltözve (lásd hosszú nadrág fölött úszógatya!), össze-vissza felhúzott zoknik, ezek mind azt bizonyítják, hogy megpróbálták apránként kiszárítani a ruháikat, és mindig az éppen tisztát vették le a fáról és húzták magukra. (Vagyis nem a sátornál keverték össze a holmijukat.)

Nem véletlenül vágták hát le később társaik az egyiküknek CSAK A NADRÁGJÁT, a másiknak meg CSAK A SZVETTERÉT. Mínusz 20-30 fokban az ember nem lehet válogatós (nekem csak Hugo Boss-nadrág jó, ezt nem veszem fel, vidd vissza!), nem, sajnos csak azokat használhatták, amelyek már eléggé ki voltak szellőztetve.
Sokuknak csak az alsó ruházata lett naftás, ha éppen ültek a sátorban, mások meg felül szennyeződhettek be jobban, ha a nyakuk közé kapták kint a szabadban. Megindult hát a nagy ruha-cserebere. (Most gondoljunk a kettévágott ruhákra, szerintem előbb jól megszagolták ezeket, hogy érdemes-e magukkal vinni a verembe, vagy csak bűzlene ott.)

Így azt sem szabad biztosra vennünk, hogy pont Dorosenko és Krivosenko haltak meg elsőként, mert róluk ruhákat vágtak le. Éppenséggel mások is lehettek előttük, csak AZOKON MÉG NEM VOLT HASZNÁLHATÓ (KISZELLŐZTETETT) ruha, így nem sok értelme lett volna abban lángra lobbanni a tűz mellett ugrálva…

Sokuk keze a ruhák KICSAVARÁSÁNÁL is sérülhetett, a bőr lejött róla. Luda körmei is letörtek. Az óvatlan Krivosenko nem várta meg zoknijának kiszáradását, súlyos égési sebeket szerzett a lábán. (Erdő mellett nem jó lakni, tűz mellett nem jó metanolos kesztyűt kicsavarni, ehhez menj messzebb, te kis lusta!)
Emlékeztek, hogy milyen furcsa volt az, hogy egy ÉGETT ZOKNI van egy SÉRTETLEN LÁBRA húzva és fordítva? Nos itt van rá a magyarázat. (Azért a KGB nem ennyire furmányos, hogy ilyen páros zoknicserékkel rejtjeles üzeneteket kódoljon a CIA-s kettős ügynökeinek.) Sajnos Gyatlovék nem nagyon válogathattak a készletből, azt húzták magukra, amit éppen tisztára száradva találtak a fán.

Végül is a CSOMÓK vezettek nyomra. Bizony, ezek a kis jelentéktelen bogok a holmijaikon. A fa alatt egy övet találtak, az egyik végén CSOMÓVAL. Nem messze innen egy ÖSSZEGYŰRT (értsd: kicsavart!), KIFORDÍTOTT (értsd: kívül még „szagos”) mellényt. Mindenütt SZÉTSZAGGATOTT, CSAVART, NYÚZOTT HOLMIKAT. Fáslit, végein CSOMÓVAL. Sapkát, rajta LYUKAKKAL, DRÓTTAL ÁTKÖTÖZVE. Krivosenko zsebében RÉZDRÓT-GOMBOLYAG, SELYEMSZALAG. Szlobogyin zsebében KÖTELEK.

Valahogy így nézhetett ki egy fuszekli-szárítás mondjuk Dorosenko-módra:
Végy egy nadrágszíjat. A fém övcsat részét húzd rá a faág csonkjára, a másik végét pedig csomózd rá a hozzá legközelebbi, vele egy magasságban lévő csonkra. A szíjra teregesd rá a zoknikat, de akár nadrágot is akaszthatsz rá száradni, ízlés szerint. (Ural Wash & Dry kezdőknek.)

Így jutottunk hát el ahhoz a magas fához. A fenyőnk alsó része volt az „alacsonyabb” szárítási fokozat ezen a mi tábori fregolinkon, ha szabad így mondani, de lent csak a lányok és az abszolút kezdők alázták magukat. Az igazán férfias az a „kettes program” lehetett ezen a mi kis mosógép-centrifugánkon, ott fent, vagy 5 méter magasan, ott lehetett gyorsan és hatékonyan kiszárítani a cuccaidat. Illetve szerintem még kellett, hogy legyen egy fapados módszer is, amikor nem csomózgattál semmit sem, hanem te magad voltál a facsonk, felmásztál a legvastagabb ágra, szembefordultál a széllel, széttártad kezed-lábad, hogy az minden ruhádat jól átjárja és közben reménykedtél, hogy hamar lejöhetsz majd melegedni utána a tűz mellé. Apropó, facsonk: nem lehet, hogy Zinácska egy ilyen kiálló csonkra esett rá, amikor dideregve próbált lekecmeregni egy magasabb gallyról, kezében egy pulóverrel?

Na, ezért már csak érdemes volt ébren maradnotok késő estig, ugye?

(Itt adnék egy szerény lehetőséget a más hipotéziseket felvonultató konteós frakcióknak is, nehogy paranoiával vádoljatok. Szóval ebbe a „mosok-centrifugázok-teregetek-vasalok” műveletsorba kellene most majd valahogy beillesztenünk a jól bevált „kágébé-uráncsempész-hegyirabló-gyíkember per jeti-infrahang” modulokat is multitaszking módon.)

A fa alsó ágait már csak a fokozott tűzveszély miatt is érdemes lehetett levágniuk, ha éppen változna a szél, és a tűz belekapna azok tűleveleibe.

De még csak most jött a java.

Azzal gondolom mindenki egyetért, ha az eddigieket elolvasta, hogy valószínűleg voltak már jobb napjaik is Harkályainknak, mint ott, aznap éjjel.

Még nagyobb baj volt viszont, hogy az őket ilyen szépen lekergető anyag (ami lehetett akár acetilén-származék, metanol, etilén-oxid, propilén-oxid, dietil-, vagy dimetil-éter stb.) tényleg NEHEZEBB lehetett a levegőnél, így szépen le is süllyedt hozzájuk a völgybe, a fenyőig. (Hasonlóan egy folyadékhoz, pl. vízhez, ez a sűrű gáz is követi a terep domborzatát, a patakmedreket, a mélyedések mentén lefolyik, színtelen, de a szaga, íze elárulhatja, ahol nagyobb koncentrációban már jelen van.) Ezért aztán valószínűleg túrázóink akkor sem gyújthattak volna nagy tüzet, ha valami csoda folytán mindegyikük épségben eléri a fát és rendesen meg tud szárítkozni a gáztól, és „csak” csuromvizesek, átfázottak lettek volna. A völgy igazi csapda volt ilyen szempontból, de hát más közeli hely nemigen jöhetett szóba akkor, ahová lemehettek volna szárítkozni. (Sajnos a labaz erdeje sem ilyen.) Mivel a vermüket is egy patakmederben voltak kénytelen kiásni, mert ott van hozzá elég vastag hó, nem nehéz elképzelni, hogy egy ilyen alacsonyan fekvő részben mennyire felhalmozódhatott a lefolyó gáz koncentrátuma, ami több gázrobbanást is kiválthatott, ezek egyike még a vermet is beomlaszthatta, az éppen benne fekvőkkel, vagy mellette tartózkodókkal együtt. (Pláne, ha a gáz fagyálló hatása még a hó szerkezetét is befolyásolta, talán latyakossá tette?) Csak ezután hurcolják át a sérülteket a most egyetlen természetes biztonságot nyújtó szakadékba, ahol Zolo bácsi még hanyatt fekve is tud készíteni néhány zavaros képet a nyakában lógó géppel úgy, hogy mikor be-berepül fölé néhány parázsló csóva, mindig megnyomja az exponáló gombot…

Bizonyos telítetlen szénhidrogének (ilyen pl. az etilén-oxid, propilén-oxid) képesek ELEKTROSZTATIKUSAN feltöltődni, ami még fokozza a tűzveszélyességüket, arról nem is beszélve, hogy már alacsony hőmérsékleten (–20, –30 fokon) is könnyen gyulladnak, ráadásul ÜTÉSRE, NYOMÁSRA (értsd ezalatt akár a szelet is) képesek belobbanni, innentől kezdve Gyatlovék völgye leginkább Dante jeges-tüzes poklához lehetett hasonlatos.

De lehetett még egy tényező is ebben a szörnyű színjátékban, ami végül is Gyatlovék tragikus halálához vezetett, és az utóbbi időben egyre inkább ezt érzem a legfajsúlyosabbnak valamennyi szerencsétlen tényező közül. Ez pedig a következő: A fentebb felsorolt szénhidrogén-származékok mindegyike egyben INHALÁCIÓS NARKOTIKUM is, azaz belélegezve a gerincesek élőlények szervezetére altató hatású szerként hat. Nagyon sok kisemlős rágcsáló és madár tetemét találtak (sok madár meg is volt pörkölődve) a helyszínelők a térségben. Ha Gyatlovék már az első percben egy komoly dózist kaptak ebből az anyagból a sátruknál (márpedig szerintem igenis kaptak), akkor nemhogy óráik, de inkább csak negyedórájuk lehetett a teljesen beszámítható gondolkodásra és aktív cselekvésre, mert előbb-utóbb mindegyikőjüknek az ÁLMOSSÁGGAL, mint legfőbb veszéllyel kellett szembenéznie. (Ezek a gázok a paraszimpatikus idegrendszer hatását erősítik, azaz elernyesztik, ellazítják az embert, a küzdő funkciók helyett az emésztési, tápanyag-feldolgozási „békésebb” biológiai folyamatok működését erősítik, az ember egyre kevésbé képes koncentrálni és erőt kifejteni, harcolni.) Noha a boncolás nem állapított meg szembetűnő szervi elváltozásokat náluk, a szövettani eredmények sem mutattak ki alkoholt (etil-alkohol), mégis azt tartom a legvalószínűbb haláloknak legtöbbjüknél, hogy egyszerűen képtelenek voltak már mozogni a gáz okozta narkózistól, és ezért fagytak halálra. (Mit is csinálunk először, ha valaki elájult? Elkezdjük szépen pofozgatni, hogy valahogy magához térítsük, túrázóink talán ehhez folyamodhattak az utolsó perceikben, hogy ne engedjék társaikat végleg elkábulni a hidegben.)

Az biztos, hogy a „tettes” egy gyorsan párolgó, és a vízzel jól elegyedni képes anyag kell, hogy legyen, különben Gyatlovék nemigen tudták volna kimosni a ruhájukból, mert hogy nem a vörösbort csavarták és szárították ki a cuccaikból a fánál, az tuti. Továbbá igen gyúlékonynak is kell lennie, hogy ne merjenek nagyobb tűzzel kísérletezni, még ilyen téli havas-jeges viszonyok közt sem. Ugyanakkor a környezetében könnyen lebomló, később nehezen kimutatható anyagnak is kell lennie egyben, mert különben látható jelei maradtak volna a völgyben. (Csak példaképpen: az etilén-oxid folyóvízben 6 óra [!] alatt, állóvízben 4 nap alatt bomlik le.) A fagyálló, és narkózist okozó hatásokat, és hogy valószínűleg nehezebb volt a levegőnél már említettem. (Ez utóbbi esetében elég érdekes lehetett, hogy miután a gáz lefolyt, valósággal „áthaladt” néhány, a lejtőn lefelé v. felfelé haladó túrázón, a felettük levő hegyoldal már kezdett kitisztulni, innentől inkább a völgy aljában rekedtek voltak nagyobb veszélyben, ahová ez a gázfolyam haladt tovább. Ez magyarázhatná, ha valaki a lejtőn inkább a visszafordulás mellett döntött.)

Az, hogy voltak-e már sérültjeik a sátornál, nem bizonyított. Mégis, ha ránézünk arra a szétkaszabolt sátorlapra, szinte óhatatlanul eszünkbe kell, hogy jusson valamiféle célzatosság azokkal az értelmetlenül kusza vágásnyomokkal. (Vannak kicsik, de vannak köztük „faltól-falig” méretűek is.)

Biztos, hogy ezek csak szellőzőnyílások lehettek? Nem lehetett éppenséggel más funkciójuk is? Mit akarhattak ezzel Gyatlovék?

Először egy amolyan tábori hordágy hevenyészett tervrajzát véltem belelátni ebbe a krikszkrakszba, mert hát mi van akkor, ha teszem azt Szlobogyin barátunk éppen lefejelte Gyatlov földön heverő„csodakályháját”, esetleg Tibo kaphatott kint légnyomást és beverte a fejét, mikor valaki (talán épp Zolo, a veterán katona) elkiálthatta magát: — „Feküdj!” Erre mindenki a maga módján ezt meg is tette. (Szlobóra meg még rádőlhetett egy kameraállvány is, meg is repedt az egyik színszűró a fotómasinán.) Lehet, hogy éppen egy sílécekből és pár síbotból álló, 1-2 személyes vászonhordágyat próbáltak kivágni a sátorlapból ezek a gyerekek, hogy azzal vigyék le a sérültjeiket? Már majdnem megörültem ennek a felfedezésemnek, de az istennek sem tudtam hihetően megfeleltetni a vágásokat egy épkézláb hordágyas szerkezettel, pedig nagyon kerestem ám bennük azt a „Burda-szabásmintát”.

És itt akadtam el.

Ekkor újra elővettem a sátorról készült összes rajzot, köztük azt is, ami a hiányzó, kiszakított részeket mutatja. (Szerintem most vegyétek elő ti is, higgyétek, érdemes.)

Most csak a középső, a sátorból kiszakított szimmetrikus alakzatra koncentráljatok. Ez az a kép:

http://kepkezelo.com/images/iesdndp09m59joaji0j5.jpg

Mivel semmi nem jutott eszembe róla, hát gyorsan kivágtam papírból és elkezdtem össze-vissza hajtogatni, tekergetni a kezemben. (Ezt most ti is megtehetitek.)

Rájöttetek, hogy mi is lehet ez? Szabad a gazda?

Nos ez volt Gyatlov „cipője”.

Vagy nevezhetjük akár vászonból készült bocskornak is (hiszen nem lehetetlen, hogy elődei még hasonlót hordtak valamikor, csak azt nem sátorlapból vágták ki.)

http://kepkezelo.com/images/f77zv81arp0ghrq2yd0t.jpg

Jól nézzétek meg, hogy mennyire egyszerűen és ötletesen oldotta meg, aki kivágta, arra is ügyelt, hogy a két láb közti távolság elég legyen egy rendes sebességgel járó embernek, a 2 lábrész össze van kötve, hogy még akkor se veszítse el őket, ha az egyiket lefújná a szél a lábáról (vagy amíg éppen szabdalja a másik felét a ponyvából), vagy esetleg kioldódna járás közben, mert akkor így is tudná maga után vonszolni a párját, esetleg időnként levéve azokat, csak a vállára vetve egyszerre mindkettőt. A sarkainál a „felhajtó” rész szolgálja a rögzítést, itt köthette át az egész vászongöngyöleget egy madzaggal a viselője, jó erősen, miután belebugyolálta a lábát.

Emlékeztek még Gyatlov lábsebeire. A bokájánál, szimmetrikusan?

Ott törhette fel a kemény sátorvászon, amit azért választott ez a nagyon ügyes főiskolás srác, mert az egy IMPREGNÁLT, TÚZ-, ÉS VÍZÁLLÓ, VEGYI ANYAGOKNAK IS ELLENÁLLŐ szövet. És neki most pont ilyen kellett!

Pedig ott volt a cipője neki is a sátorban, ahogy a többieknek is, ott sorakoztak szépen, egymás mellett, ahogy szoktak, érintetlenül.
Mégsem azt használta. Mégsem azokat a cipőket használták, inkább lementek csupasz lábbal a hómezőn. Gyenge ruházatban, és inkább kísérletet tesznek egy cipő formájú alakzat kivágására az Észak-Urál közepén, mínusz húsz fokban, töksötétben. Hát nincs ezeknek jobb dolguk, kérem?

Azt hiszem, most már mindannyian értitek.

Magunk között szólva, azért mekkora egy zseniális mérnök lehetett volna ez a srác, nem? Még ha nem is most csinált ilyet először, akkor is nagy bátorság kellett ahhoz, hogy pontosan kivágja ilyen zord körülmények közepette ezt az alakzatot. És nem rontotta el!

Én bevallom nektek férfiasan, otthon kipróbáltam törülközővel, de lehet más anyag is, nekem működött. Lépegettem. Nevettem.

Ilyen volt hát a mi Gyatlovunk észjárása! Igor Gyatlové, a kiváló rádiótechnikus mérnökhallgatóé, amatőr fotósé, és profi magashegyi túrázóé. Ez volt az ő utolsó trükkje, amivel mégis csak segített leleplezni az igazi gyilkosukat – a gázt –, és magyarázatot adni annyi sok furcsaságra ebben a kacifántos ügyben. Ezért úgy gondolom, hogy ha ez a megfejtés, akkor az elsősorban az ő érdeme, Gyatlové, az övé kell, hogy legyen, én itt most csak lejegyeztem nektek.

S végül Jugyin.

Akkor most az tegye fel a kezét, aki szerint Jugyin NEM tudott mindenről azóta, hogy az első pontos rajzok megjelentek a sátor vágásairól. Mert az, hogy Ivanovot tájékoztatták a szervek a tényleges okról még a legelején, az szinte biztos, és mint hivatalos személy biztosan nem is tért el a neki kiadott parancstól, tőle nem is vártam mást, hazudott, ahogy kérték.

Na de Jugyin? Ő is félelemből tette mindezt? Jugyinnak rá kellett volna jönnie ebből a vágásból már az elején. Mert azt senki ne mondja nekem, hogy Gyatlov ezt ott és akkor, abban a szent minutumban találta ki, bizonyos, hogy voltak tervei egy ilyen vészhelyzeti forgatókönyvhöz, ha nem is éppen cipővel, de bármi egyébbel kapcsolatban, biztos beszélgethettek ilyenről és ötletelhettek egymással a gyerekek, hasonlóan a fenti hordágyas spekulációmhoz. Talán épp ezért állt ki olyan gyorsan a reuma Jugyin barátunk csontjaiból, hogy rá egy évre már folytatta a téli, hegyi túrázgatásait az Urálban, mintha mi sem történt volna, hogy rájött, nem kell semmiféle misztikumot vagy rejtélyt keresni a környéken, egy sajnálatos dolog történt csupán, szörnyű pech, hogy rossz helyen voltak akkor a társai, a hegyek végül is nem tehetnek semmiről, és a Harkályok közül senki sem hibázott.

De akkor legalább maradt volna csöndben, igaz?

——————–

Most már tényleg nem fárasztalak tovább benneteket, kedves konteós barátaim, mert még aludnom is kéne, no meg kora reggel nekem kell nyitni azt a rohadt irodát is. Lehet tán megint hosszú voltam kissé, de azért ugye nem voltam nagyon unalmas?

Szóval vigyázzatok magatokra, tudjátok: erdőbe menet behajtás csak gyufával, száraz zoknit zsebre tenni. A peron széléhez meg nem állunk, ha szerelvény közelít. Én legalábbis mostantól már biztosan nem teszem. Pláne, hogy ezt most nektek ide kiposztoltam.

Mert sosem lehet tudni, hogy kiknél is van most az a cipő.

sztalker

 3302. becsuszoszereles1k — 2017-05-02 05:39 

3299.@butyko:

Jó reggelt!
@Sztalker milyen közel járt ugyanehhez a hipotézishez. Vagy megoldáshoz?

Csak azt nem értem, hogy legalább az újabb időkben hogy-hogy nem jutott eszébe egyetlen komoly Djatlov-téma kutatónak sem a Kármán-féle örvénysor lehetősége, holott a tudós azt már 1959. előtt rég leirta, de 1963-ig biztosan, hisz akkor hunyt el. Egy mondat Kármán Tódor szakmai életrajzából: ” Kármán a szélcsatorna használatával végrehajtott tanulmányai közben figyelt fel 1911-ben egy váltakozó irányba forgó örvény kialakulására egy lapos akadály mögött, amit róla neveztek el Kármán-örvénysornak, vagy -örvényútnak;”

Mozgó ábra a Kármán-féle örvénysorról, meg egy wiki-link, de hogy rögtön el is tudjuk képzelni – részben – magát a hangot, például a légvezetékek zengése is a kialakuló örvénysornak köszönhető…

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b4/Vortex-street-animation.gif

https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwispev1mNDTAhVDuxQKHf6aC6EQFgglMAA&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FK%25C3%25A1rm%25C3%25A1n-f%25C3%25A9le_%25C3%25B6rv%25C3%25A9nysor&usg=AFQjCNFMo8YPXeqE1LCGdBwzL7x47sKlXg&sig2=LBq5DDtRR-r951vcuKgx9g

Rezonancia katasztrófák világunkban –
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=4&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwispev1mNDTAhVDuxQKHf6aC6EQFgg6MAM&url=http%3A%2F%2Fslideplayer.hu%2Fslide%2F2770627%2F&usg=AFQjCNG3IHe8DX9Id4e3YYHCLd5vsW-Mqw&sig2=Kdux9V3UToNvH_fvj2urcw

 3301. butyko — 2017-05-02 04:33 

„Az egyik legújabb és legalaposabb könyvet Donnie Eichar jegyzi (2013-as, magyarul Halálhegy címen tavaly megjelent), aki új, sokak szerint az eddigi legmeggyőzőbb elmélettel állt elő arról a kulcsmomentumról, vagyis arról, miért menekültek a sátorból a túrázók. Szerinte lehetséges, hogy azon az éjszakán a hegy körül fújó erős szél ritka, de természetes jelenséget, a Kármán Tódorról elnevezett úgynevezett Kármán-féle örvénysort hozott létre.
Az örvénysor fülsiketítő zajjal jár, amit infrahang is kísér. Ez a fül számára hallhatatlanul mély, ugyanakkor a kísérletek azt mutatják, hogy képes pánikrohamot, irracionális viselkedést kiváltani az emberekből. Eichar szerint ez magyarázatot adhat az ép ésszel felfoghatatlan tényre, hogy miért hagyta hátra a csoport a szállását.”

 3300. becsuszoszereles1k — 2017-04-29 23:57 

@maya: Jó, majd elolvasom a könyvben a titokzatos okot, ami végzett velük és ami amúgy természeti. De ez csak az egyik része a dolognak egy blogon. A másik része a kommentelés. Az meg abból áll, hogy hozzászólunk a témához, illetve beszélgetünk róla egymással. Igy nem muszáj mindenkinek ugyanazt előbányászni, elolvasni valahol máshol, hanem megosztjuk egymással a többlet tudást, a többlet információt. Legalább a második kérésre mindenképp. Csak, hogy pörögjön, már akit érdekel egy-egy téma.

A ‘senki’ kifejezés használata bármilyen módon helytelen, ha minősited általa az embert. De én értettem, mire gondolsz, ezt bizonyitja az egyértelműsitő mondatom is. Az idézőjelek sokat segithettek nekem ebben.

 3299. oberon — 2017-04-28 21:12 

@maya:

@maya:

Próbálom röviden, mert am én is be tudok lendülni 🙂
Tény, h ahhoz, hogy meghaljanak, nem törvényszerű, h kellett külső beavatkozás. Ez csak az én véleményem.
Bármire is gondolsz, bár látom, h melyik irányból közelíted meg a dolgot, mégsem tudom „elhinni”. Talán ez a legjobb szó. Hihetetlennek tűnik, mivel egy helyhez és időhöz kötött eseményről lenne szó, ami halkan mondva talán precedenst is teremtett volna a maga 9, mai napig „megmagyarázatlan” halálesetével kapcsolatban, mivel nem sok hasonló esetet lehet felmutatni, nemcsak Oroszországot tekintve.
(Ezt úgy mondom, h nem olvastam el az egész internetet :), tehát nyugodtan ér cáfolni)
De bármi is történt akk, az biztos, hogy borzalom és tragédia volt.

 3298. oberon — 2017-04-28 20:47 

@Rogal Dorn:

Legelőször is elfogadom, hogy más állásponton vagyunk az „idegenek” jelenlétét illetően.
Én a racionalitást, és minden más, eddig általam tapasztalt realitást figyelembe véve tartom az egyik legvalószínűbb magyarázatnak az agresszorok jelenlétét.
De én sem tudom, h mi történt azon az éjszakán.
Ennek ellenére kicsit eljátszva a gondolattal, miért ne lehettek volna ott mások is? Ugyanúgy, ahogy Djatlovék, csak hivatalos papírok és leadott útiterv nélkül? És ha ott lettek volna, milyen bizonyítékot vagy nyomokat hagytak volna? Nem lehet e maga a sátor kivágása is egy ilyen bizonyíték, amit esetleg félreértelmezünk? És még számos lehetőséget lehetne mondani.
Az, h Zolo frontharcos volt, az egy tény. Ahogy az is, h attól még, h ő frontharcos volt, a többiek még nem válnak azzá egy csapásra, bármi is történik velük. Bizonyos idő eltelhetett, mire az esetleges első sokk után arra jutottak, h harcolni fognak. AZ időjárásnak köszönhetően ez az idő az életükbe került.
Nyilván, mindezek csak találgatások és logikázás, mint mindannyiunknál.
Félreértés ne essék, nekem nem rögeszmém ez a teória, csak amolyan konklúzióm. Védeni próbálom leegyszerűsítve, miközben én is megpróbálok másoknál rávilágítani az esetleges buktatókra.

 3297. maya — 2017-04-28 20:30 

Oberon, becsuszoszereles, petiba es a tobbiek:

Az ide leirt infoim nem a sajat fejembol pattantak elo, hanem (mint irtam) korabeli kepek, csaladtagok+baratok+tulelo nyilatkozatai, naplobejegyzesek, fizikusok, tudosok, meteorologusok tenyszeru alatamasztasai, a jutubon megnezett videok, melyeket direct ezert szervezett turazok tagjai keszitettek (uazon idoben, telen, stb), dokumentarista feltarasok es folytathatnam, melyeket felturtam a 2013-17 idoszakban. Mindezeket osszevetve es latva a blogra irtakat, arra jutottam, h en mar tovabb nem reszletezem a temat. Nincs hozza kedvem, annyira felesleges lenne (alabb irtam, miert), raadasul a tema complex, rengeteget kene irnom s ugyse ernek vele semmit, hisz nyilvanvalo, h mindenki kitart a sajat velemenye mellett, legyen az racionalis v irracionalis, meg ugyis “ismetles”…
Maradok az allaspontom mellett, ritka termeszeti jelenseg volt (nyilvan nem lavina, foldrenges v ehhez hasonlo akkor is ismert es ki is vizsgalt jelenseg), illetve pontosabban tobb termeszeti jelenseg komboja, melyek kozul volt, amit a 60as evek vegen fedeztek fel, s volt amivel csak ujabban a ketezres evekben kezdtek foglalkozni. 59-ben senki nem tudhatta ezeket, v ezek kozul egyesek letezeset, v, h letrejohet-e ott s ugy s akkor, se merni v utolag feltarni. (ha bkit erdekel, mint irtam, utananezhet az Eichar-fele dokumentumkonyvben, erdeklodhet orvos, fizikus, etc ismeros+baratnal a temarol, valamint felturhatja a netet – a deepnetet is, h valamirevalo hivatalos infokra tegyen szert. Ahogy en is) Es mivel pl a Nooaa (ahova csak meghivassal + kiserovel lehet bejutni, tobbszori vizsgalat+atvilagitas+anuszkukkantas utan) legkorkutato tudosai+fizikusai is ezt tamasztjak ala (ervekkel & tenyekkel), (es nemcsak ok), ezert en kb 90%-ban hajlok e varians fele. Szerencsetlen veletlenek sorozatos egybeesese vezetett a tragediahoz. Most mar tudni, h e jelenseg kialakulasahoz nem is lehetett volna idealisabb idojarasi & terepviszonyokat talalni, m amilyenek azon az ejszakan voltak a Halat Szjalon. Ezt akkor senki nem tudhatta. H milyen tokeletes tereptargy. Es emiatt panikoltak be (az audiohatasok oruletbe kergettek oket s megmagyarazhatatlanok voltak szamukra) mindannyian, s kivagva a satrat lemenekultek a volgybe, s 6 oran belul megfagytak. S ennyi. Csak persze 1 szemtanuk nelkuli szornyu tragediat probalunk rekonstrualni s emiatt ilyen misztikus.

Par adat a temahoz:
– A hegyek neve: Otorten=vadlibafeszekhegy, Halat Szjal=halotthegy, m nem terem ott semmi s nem lehet vadaszni se (mansi szavak)
– Az emlitett term.jelensegekre jellemzo, h sok ideig tartanak, tehat a remuletes panik is sokaig tartott.
– A halotthegy (ivgyeliek szerint, s ok ott elnek) mindig rettento szeles & kiserteties a viharok vonyitasa. Telen meg (a fent emlitett jutubos turavideok tanusaga szerint) joforman lehetetlen a haladas, fenyes nappal kemeny ferfiak alig birtak vanszorogni az oriasi hoban, az orokke uvolto szelektol meg semmit nem hallani (felhuzva se ertettem, h mit ordit a kameraba a sivito szeltol).
– A sator egesz biztosan belulrol volt kivagva (nem cipzaras, hanem kifuzos volt, amit sok ido kibontani) – jo ideig hittek, h kivulrol, aztan eszrevettek, h belulrol van kivagva s ezt szakertok nagyitoval is megvizsgaltak+alatamasztottak.
– Minden foto (melyeken jol latszanak), akta, jelentes konkretan 9 labnyomrol beszel, ezert zartak ki minden idegenkezuseget. Semmilyen labnyom v egyeb jel nem utalt arra, h mas is jart volna ott, es lavina v havazas sem volt akkor. Ezert latszott meg a 9 nyom. De ellenoriztek a munkataborokat is (legkozelebbi tobb, m 100 kmre volt) es sehonnan nem szoktek meg fegyencek. De emberfelettien nehez kozlekedni ott a hoban, a szelben, stb., meg nappal is.

Szvsz:
Miutan halalosan bepanikoltak s kirohantak a satorbol, semmit se lattak, m a hold hajnali 4-kor kelt fel azon az ejszakan, ok meg addigra mar mind halottak voltak, hisz meg vacsi elott (pm.8-10?) elmenekultek s -30 volt, mely -40 foknak erzodott az oruletes szeltol. Kint egyebkent se hallani semmit a szeltol, de azon az ejszakan amilyen borzalom tombolt egesz biztos semmi mas hangot nem lehetett hallani. S mivel nem lattak, nem hallottak s az orult paniktol gondolkodni se tudtak szerencsetlenek, ezert aztan elszakadtak egymastol. Sztem nem is talalkoztak tobbet. Volt a 2 srac a cedrus alatt, ok probaltak a labazhoz jutni, de nem tudtak a folyon atkelni s ezert mentek a fahoz, ahol a letordelt agakbol raktak tuzet melegedni, de mar tul keso volt. Volt Gyatlov, Zina s Rusztik, ok a hatsok voltak, valszeg le se jutottak a fakig (a nyomok szerint nem), s ahogy mult az ideghatas, probaltak visszamaszni, de tul keson. S volt Ljuda, Sasha, Tibo s Kolo akik a sotetben a vizmosas fele botorkaltak, ahova jol bele is zuhantak a 7,5 m mely koves patakba s osszezuztak magukat (patologiai jelenteseket + postmortem kepek alapjan egyik feluk serult), kiveve Kolot (lehet o felul esett masokra, pl) es valszeg o ment vissza a cedrushoz mikor meglatta a tuzet (a cedrusnal 3 par labnyomot talaltak), s latva, h a 2 srac meghalt, levagta ruhaikat s probalta bebugyolalni veluk a vizmosasban haldoklo masik 3 tarsat. S ha igy volt, akkor valszeg o vaghatta le a par agat, amibol azt a kezdetleges “padlot” keszitette a vizmosasban maguknak. Kitarto kutatasaim eredmenyekeppen sztem kb igy tortent. Semmi misztikum, csak borzalom s tragedia. De mivel szemtanuk nelkuli, ezert nem lehet ennel pontosabban rekonstrualni. De en ezzel megbekeltem 😊

Oberon: az emberi tamadas racionalis (lenne) ugyan, de en egybol kizartam s utolag be is bizonyosodott (fent leirtam), h ember nem lehetett (se mansik, se fegyencek, se katonak). SEMMILYEN emberi nyom nem volt arra az oveket kiveve, mindenuk megvolt, semmi nem hianyzott a satorbol, melyek BELULROL vagtak fel, etc. Es de igen, bizony vannak olyan termeszeti jelensegek, melyek orakig tartanak! Ez is ilyen volt. A vilagnezetunk ezzel v enelkul nyilvan nem valtozik 😊 Es tovabbra is nagyra ertekelem, h kiolvastal (kedves toled) 😊

Becsuszoszereles: “lelkes kommentelo”..? 😲 Nahat, ennek se neztek meg…Pont az ellenkezoje vagyok. Csak elkovettem azt a tevedest, h leirtam az elso kommentet, utana meg mar illik valaszolni.. Igen, tudom, h mindent kiveseztetek, nem is allitottam, h en talaltam fel a spanyolviaszt. De pl az, h “termeszeti jelenseg” billion dologra utalhat (nem, nem foldrenges, nyilvan, es igen, ennel tobbre utaltam, de mar nem irom le, m lasd fent). De amint lattam, errol pont nem volt eddig szo (plane, h “uj” teoria, relative). Nem irtam olyat, h “1 egyetemista senki”! (en is voltam), hanem azt, h egyetemistak leven MEG “senkik” voltak. Hatalmas kulonbseg, es az id.jel is mas ertelmet ad.

Petiba: latom, h jartas vagy a kozmologiaban es 1 biz. hatarig engem is igazan erdekel. De annyira megsem, h ilyen melyrehatoan belemenjek itt a Gyatlov-posztnal 😊 Kulonben is, az egesz csak elmeleti fizikan alapszik, ami ugye az, h valosagos jelensegek alapjan mindenfele nem igazolt ELMELETEKET gyartanak, melyek alapjan aztan ujabb elmeleteket, szoval az egesz tobb, m zavaros. Feregjaratok, fekete lyukak, sotet anyag, sotet energia es tarsai SZAZ SZAZALEKIG csak elmelet. Mert a valosagban nemhogy letrehozni, de meg csak megfigyelni sem sikerult soha senkinek 1 ilyet se. Einstein, Hawking es haverjaik nyilvan nem tevedhetetlenek, barmekkora zsenik is (de ilyet nem is allitottam). Sot, tevedeseikre voltak is peldak. Ennek ellenere az univerzum mukodeset az atlagembernel megiscsak jobban ertik 😊 Amint latom, te olyan vilagban elsz, amiben szamodra szo szerint barmi lehetseges lehet es semmi sem biztos, en viszont ilyenben pillanatig se tudnek letezni. Az en vilagom foldhozragadtabb, es vannak benne bizonyossagok (meg ha nem is orokervenyuek) es lehetetlensegek (legalabbis jelenlegi tudasunk szerint) es valos+biztos tenyek (meg akkor is, ha “minden” relative) – en csak ilyen vilagban tudok elni. Es igen, mint irtam, mind a 3000+ kommentet vegigolvastam, DE (mint ezt is irtam) lassan es hosszu idon at (2013-17 kozott 😃) Nem emlekszem erre az altalam felvetett elmeletre (bar altalanossagban a term.jelenseg nyilvan taglalva volt) De elhiszem, h mindent kiveseztetek, es nem is koptatom tovabb a klavit 😊 Ja, es nem huztam fel magam “annyira” es kulonben is gyorsan elmulik nalam az ilyen 😊
PS. Remeltem, h ez rovidebb lesz….hat nem…

 3296. Rogal Dorn — 2017-04-28 18:59 

@kaffer:

Oké, én értem, és tudom is, meg emléxem is. Csak oberonnak válaszoltam. 🙂

Take it easy… 😀

 3295. kaffer — 2017-04-28 18:20 

@Rogal Dorn:
Ez is ki lett tárgyalva lejjebb elég részletesen.
Hogy kerültek volna oda fegyveresek ?
Ha oda is keverednek, miért ellenségesek a túrázókkal ?
Ha már ellenségesek, miért nem intézik el őket pillanatok alatt ?
Abban az időjárásban véletlenül nem találhatták meg senki a sátrukat. Ha meg direkt őket akarták levadászni, annak kellett volna oka, nyoma legyen.
Tök életszerűtlen, hogy voltak még valakik akkor a környéken.
Régebben már írtam, fogalmam sincs hogy mi történhetett, de gyanítom, hogy a nyomozást lezáró hatóságoknak sem volt épkézláb magyarázatuk a történtekre.

 3294. Rogal Dorn — 2017-04-28 17:41 

@oberon:

A fegyveresek jelenléte elég valószínűtlen, ugyanis hogyan kerülhettek azok oda? Már ott voltak? Őket keresték? stb. A nullához tart annak az esélye, hogy bárki is ott lett volna. Tegyük fel ott voltak a fegyveresek. Djatlovék tisztában vannak az esélyekkel, így mivel nincs vesztenivalójuk inkább nekikmennének mint a biztos halál, a sötétben bóklászás -30 fokban. Ja és Zolotarjev frontharcos volt.

 3293. oberon — 2017-04-28 15:55 

@Rogal Dorn:

Ahogy látom, nagyjából hasonló véleményen vagyunk. Inkább mondjuk úgy, hogy függeléket fűznék hozzád. 🙂
Mind a látási, mind a hallási viszonyok jócskán elmaradtak reménykeltőtől, ez szerintem is vitán felüli.
(Csak így, zárójelben, ha jól emlékszem, éjszaka valamikor megáll a szél, de ez is csak kérdéseket szülne: Éltek e még akkor? Számított volna e már egyáltalán, hogy élnek e még akkor? stb).
Magának a tűznek a meggyújtása a fánál nem csak a meleg miatt lehetett, hanem jelzőtűz gyanánt is a sötétben, ha már egyszer nem hallhatják egymást.
A szélirányt tekintve a hang a fától és a vízmosástól nézve a sátor felé terjedt volna, amolyan „színháziasan”. Szóval az egyik felet még vhogy lehetett vna hallani, a másikat kizárt.
És a sátor, az alpha és omega. 🙂
Szerintem Zolo és Tibo, a ruházatukat, barátságukat és Zolo fényképezőjét tekintve inkább a sátron kívül tartózkodhattak, amikor beindultak az események. Akár a sátorban, akár azon kívül, bárhol is kezdődött.
Egyáltalán nem bizonyított, és elég nehezen is bizonyítható, hogy a sátrat a 9 túrázó valamelyike vágta fel. Emellett szól az is, amit már sokan említettek. A sátor felvágása amolyan all in, mert még ha meg is gondolják magukat 10 perc múlva, ott már nemigazán lehet meghúzniuk magukat. Ha mégis valaki kivágta volna vmi veszekedés v bármi miatt, akkor hosszas és művészies k.rv. an.á.ás kíséretében felöltözött volna mindenki, és további hosszas és művészies beszéd után lesétáltak volna a fenyőhöz, aztán egy fél erdőtűz mellett kihúzták volna reggelig.
Ehelyett alul öltözötten nekivágtak az éjszakának, sőt, nemhogy neki, hanem órákig benne tartózkodtak ahelyett, h bármikor is visszainduljanak. Tartok tőle, hogy Zináék próbája már túl későn történt, amikor az esélyeik a lehetetlen felé tendáltak.
Nem sok olyan dolgot lehet találni a felvetések között, ami órákig fennáll, tudatában is vagy, hogy fennáll, és oly mértékű félelemmel tölt el, hogy inkább választod azt a gyilkos hideget, minth megpróbálj megbizonyosodni róla, h egyáltalán tart e még az a valami „esemény”.
Ebből kifolyólag a „felderítés” feladatát inkább várnám Zolotól és Tibotól, mint Zináéktól, normális esetben.
Ha csak a most leírt néhány felvetést megnézzük, kevés magyarázat marad a pakliban.
A tömeghisztéria, mint esélyes, kissé „hihetetlennek” tűnik, mármint olyan szempontból, hogy azt valami hanghatás, zaj, fény, földrengés vagy bármi ilyesmi idézte elő/kísérte. Ha így is történt volna, mint pár sorral feljebb is írtam, órákig nem tarthatott. És tegyük fel, még ha láttak v hallottak is volna vmi addig ismeretlent, nem gondolnám, hogy egy idő után nem mondják azt, h meg a frászkarikát, egy életem, egy halálom, de visszamegyek a ruháimért, különben itt fagyok meg a hidegben.
Ennek ellenére inkább megfagytak a hidegben. 6-an, a jelentések szerint.
Szóval a tömeghisztéria, még ha ki is alakul, előbb utóbb lényegesen alábbhagy, főleg ha telik az idő, sőt, az elmenekülésből fakadóan egyre kevésbé vagy kitéve a hatásának.
Ha mégis az ördög jelenik meg, vagy valami tényleg „über durva” dolog történik, akkor meg Kamcsatkáig futna mindenki, még ha félúton megfagy is, nemhogy „letáborozik” valamivel odébb, sőt, még nekiáll menedéket is csinálni.
Nekem nagyon úgy tűnik, hogy kikényszerítették őket a sátorból, majd ugyanígy lekényszerítették őket a fához, ahol
rögtönzött „váltságtervet” készítve megpróbáltak túlélni. Valószínűleg Zina idővel megelégelhette a „tétlenséget”, és elindult felfelé. Ez még ebben az esetben is elfogadható, hogy Zina például tudhatta, h ha felmegy, lelövik. De elérte azt a pontot, hogy mégsem az amúgy számára is nyilvánvalóan felfogott gyilkos időjárásban van több esélye a túlélésre, hanem akkor, ha mondjuk ők 3-an, mert a többiek nem ezt látják a legjobb döntésnek, visszamennek és megpróbálják. Nyilván, ha valóban fegyveresek vagy bárkik is tartották őket távol a sátruktól, akkor sem így, sem úgy nem lett volna fikarcnyi esélyük sem. Így viszont, hogy még „órákig” örlődhettek is addig, amíg egyáltalán döntésre jutottak, biztosan esélytelen volt a dolog.
Jó lenne nem csak kizárni lehetőségeket, hanem kitalálni is újabbakat, amik talán szintén megfelelnének a „bizonyítékoknak” és az élet törvényei által alkotott próbáknak is.
Sorry, h ilyen hosszú lett, de esik az eső és volt időm 🙂

 3292. Rogal Dorn — 2017-04-28 11:26 

@oberon:

Szerintem a vizuális megfigyelés (a fára mászással egyetemben) az utolsó fénykép (a sátor felállítás) ismeretében szinte lehetetlen volt. A -30 fok és a szél huzamosabb ideig való elviselése (10 perc után) bármilyen tevékenységet megakadályoz. Ásás, tűzgyújtás, stb. A hang terjedése sem szokványos, a viharos szél süvítésén és a kemény fagyos dara kopogásán kívül semmit sem hallani. Akár egymást sem.

Aki ilyenkor katonai kísérletet hajt végre, az a megfigyelés lehetőségét is kizárja, illetve az eredményt is csak az aktuális körülményekre vonatkoztathatja, azokból messzemenő következtetést levonni botorság.

Mivel Dj(Gy)atlovék érzékszerveinek a hatótávolsága és hatékonysága meglehetősen korlátozott lehetett (szél+fáradság+sötétség+sátor), ezért vagy a közvetlen közelükben történhetett valami, vagy a sátoron belül. Persze, ha elfogadjuk, hogy a sátor oldalát fölvágva távoztak. Esetleg tömeghisztéria.

Értelmes ember, abban megállapodhatunk, hogy Dj(Gy)atlovék azok voltak, ilyen időben nem hagyja el a sátrat, nem torzsalkodik, és a legkisebb baja is nagyobb annál, hogy szerelmi jelenetet rendezzen. Uff….

 3291. petiba — 2017-04-27 17:37 

@oberon:

Maximálisan egyetértek.

@maya:

„bar szomoruan latom, mennyire felesleges irnom…hosszu idon at gepelem a “regenyeket” (mint mondtam, nem tudok roviden irni :-/), erre meg csak el se olvassak!? Pedig elolvasni mennyivel egyszerubb, m leirni..:-(”

Bocs, de te végigolvastad a >3000 hozzászólást? Mert ha igen, akkor megtaláltad volna azt, hogy amit te leírtál, már mások is leírták. Kb. százszor. Ne haragudj meg érte, ha azok, akik már minden elméletet, ami felmerült az oldalon elolvastak (sokszor, sokak által felvetettként) azok már csak átfutják, hátha van valami új, de lényegében már nem lehet új, mert 3000 hsz. elég ahhoz bőven, hogy minden elmélet kivesézett legyen.
De ez nem személyed elleni merénylet, felesleges felhúzni magadat emiatt.

@becsuszoszereles1k:

Szerintem ebben az ügyben ennyi év elteltével már kizárt egy „végleges, tévedhetetlen megoldás”…

Amúgy lehet, hogy Kaffernak van igaza, és ma se tudják, hogy mi a frász történt ott.

 3290. petiba — 2017-04-27 17:09 

@maya:

„De igen, muszaj fenyevekben gondolkodnunk!”

Nem muszáj. Ha muszáj lenne fényévekben gondolkoznunk, akkor ma még azt tanulnánk, hogy a Nap kering a Föld körül. Amikor kényelmesen leragadunk egy ezerszázalékosnak gondolt elmélet mellett, az a tudomány halála.

„Egyreszt, m a feny a jelenlegi ismereteink szerint a leggyorsabban terjedo hatas.”

Így van. A jelenlegi ismereteink szerint. De az, hogy jelenleg mi így gondoljuk és így ismerjük, az nem jelenti azt, hogy így is van.

„Masreszt mert a terido 4 dimmenziojabol az ido az egyetlen, amely folyamatos esemenyek sorozata es csak EGYETLEN iranyban lehet haladni benne. Nem lehet kikerulni. Az idoutazas nyilvanvaloan lehetetlen!”

Az általunk ismert téridő általunk ismert négy dimenziójáról beszélünk csak. Jelenlegi ismereteinkkel lehetetlennek gondoljuk az időutazást. Ez így van. Ám én pl. soha nem merném azt kijelenteni, hogy NYILVÁNVALÓAN lehetetlen.

„Es ezt nem en allitom (mert ugye, who am I?), hanem az Einstein, Hawking, etc kaliberu elmek.”

Hát, nagy elmék, az biztos, de attól még ők is tévedhettek. Most pl. a CERN ezerrel nyomja a neutrínós kísérleteket, mert erős gyanújuk támadt a srácoknak, hogy esetleg a fénynél is nagyobb sebességgel közlekedhetnek.
A Higgs-bozon is okozhatja még elméletek összeomlását.
Aztán az is érdekes, hogy Einstein,-relativitás elmélet,- fénysebesség, ezek összekötődnek, de az miért nincs meg, hogy Einstein (és Rosen) már 1935-ben megfogalmazták az egyirányú féreglyukak fogalmát, (Einstein-Rosen híd)és ezzel máris egérutat biztosított a fénysebességtől független téridő-utazásnak. Most akkor mindent elhiszünk Einsteinnek, vagy csak tetszőlegesen mazsolázunk? A féreglyukak segítségével – már ha igaza volt Einsteinnek és a későbbi kutatóknak (Thorne) – akik a kétirányú féreglyukakról beszélnek – máris törölhetjük azt az elképzelést, hogy a fénysebességnél nincs „gyorsabb” sebesség, „ezért” lehetetlen más galaxisok között az utazás…

„Harmadreszt, a mi naprendszerunkben nincsen ertelmes civilizacio.”

Ezt honnan tudod ilyen biztosan? Jelenleg a Föld élővilágának egy része még „nincs felfedezve”. Jelenlegi becslések szerint a tengeri fajok 91, a szárazföldi fajok 86 (!!!) százaléka ismeretlen még a tudomány számára.
Érted! Itt élnek a Földön, mondjuk a szárazföldön, és még nincsenek rendszerbe foglalva, pedig nem olyan fejlett intelligenciáról beszélünk, amely esetleg akar és tud rejtőzni előlünk.

„Negyedreszt ha holmi ufok legyoznek a lehetetlent s elugrananak hozzank MINIMUM 2000 fenyev x 9,5 billio km-re egy kavera mondjuk, akkor errol a nagy tettukrol tutira minket is ertesitenenek.”

A fényévekről, távolságokról lásd Einstein féreglyukait. Ufóékról meg nem gondolom, hogy a facebookon bejelentkeznének kávéra.

 3289. becsuszoszereles1k — 2017-04-26 20:13 

3280.@maya:

Elöre is köszönjük, és ha valóban kommentelni akarsz, mint a hozzászólásaidból is kitűnik, akkor arról beszélj, amit eddig még senki nem vetett fel! Egyet ki is emeltem a szövegedből.

Az összes többi információ, amit leirtál, előttünk mind ismert. Mivel mi is alaposan tanulmányoztuk a különféle forrásokat, akár az idegennyelvűeket is.
Végül is fenn áll a téves meggyőződés veszélye, ha egy új hozzászóló résztvevő nem olvassa végig az addigi kommenteket. De nincs is ezzel semmi baj, csupán nem kell fölöslegesen csalódottnak lenni, mert nincs rá okod csak nem tudsz róla.

Épp ezért te se érezd fölöslegesnek saját erőfeszitéseidet, ahogy mi sem érezzük annak sem a te munkádat, sem a magunkét! Kivéve mondjuk, ha esetleg államügyész vagy itélőbiró vagy, mert akkor kellemetlen koppanás lehet egy ennyire más halmazállapotú közeg… 😀 Mondjuk ettől nem félek, mert az egyik megjegyzésed, mi szerint ‘egy egyetimista az senki’ kétséget se hagy felőle. De nyilván úgy értetted, hogy akinek még nincs diplomája…

A végleges, tévedhetetlen megoldás nehezen fog megszületni, hacsak nem mennyei megvilágosodásként, lévén állandóan új kételyek és új ötletek, új verziók, új scenáriók merülnek fel bennünk – sokszor hosszabb kihagyásokkal a kommentelésben akár…

Aminek a részletes leirását szivesen olvasnám tőled, amit ki is emeltem a szövegedből, arról első benyomásként igy magamtól annyit tudnék mondani, személyes tapasztalat alapján, hogy alapvetően egy súlyos földrengés élethű leirásának felel meg leginkább, ráadásul az epicentrumban. De te ennél sokkal többre utalsz, valamire, ami az 1959-es tudásszinten, tudományos-technikai szinten erősen túlmutat, de amihez ma már talán van magyarázat, elegendő tudás – legalább is a kijelentésed ezt a meggyőződésedet sugallja. Ezért gondoltam, hogy beszélj róla, amennyiben továbbra is ilyen lelkesen kommentelnél. Hogy hosszan irsz-e vagy röviden? Ahogy jön…

3275.hsz., fentről a 6. bekezdés – @maya szövege: „“Ritka termeszeti jelensegtol ijedtek meg azon a szornyu ejszakan. Olyantol, ami most 2017ben is ritka s nehez felismerni, bemerni, nemhogy ‘59ben. Akkoriban az meg meg sem volt nevezve, nemhogy bmilyen muszeruk lett volna bemerni azt. A hatasait se ismertek akkor. Olyan ritka foldrajzi hely is kell hozza, h letrejohessen, s ezek a szerencsetlenek pont a kozepebe satoroztak. Mikor elobb a kornyezet, aztan a labad alatt a fold, aztan a belso szerveid is remegni kezdenek s tarsul hozza csomo mas tunet is, s ugy erzed&hallod, h 1 hatalmas tehervonat siklik feled orult tempoban, irto konnyen kitor a panik, plane ejjel, koromsotetben – barmilyen tokos harcedzett vagy. Aki tudja, milyen a tomegpanik, annak nem kell magyarazni, h eleg ha paran bepanikoltak s rogton atragadt a tobbire, osztonszeruen cselekedtek, semmire se gondolva, csak az osi felelembol jovo menekulesre. A tobbi mar ismert, a termeszet elvegezte a dolgat, 6 oran belul mind halott volt.””

___________

@oberon: Szia! 🙂

 3288. oberon — 2017-04-26 16:42 

@maya:

Végigolvastam 🙂
Köszi a piros pontokat 🙂
Hát, hiszed vagy sem, de 2-3 tucat hozzászólásom biztosan van, mindent összevetve. Nem mondom, h pótold őket 🙂 , de azt viszont mondom, h sok mindent megpróbáltam kivesézni jómagam is.
Az is tény, h nagyon sokat utánaolvastam és kutattam előtte.
Az én konklúzióm nem változott azóta sem, én az idegenkezűségre jutottam (nem földönkívüli 🙂 ), mivel racionális embernek tartom magam, ahogy te is magadat.
Éppen ebből kiindulva kevésbé látok racionalitást olyan dolgokban, legyen az katonai, természeti és egyéb konteó, amikhez rendkívül kis valószínűség társul amellett, h egyáltalán tudják e igazolni a legfőbb bizonyítékokat, például az általad is említett, szerintem is eredeti fotókat, vagy a testen atlált sérüléseket.
Az egyik fő kétségem a természeti magyarázatokkal, lavinával, földrengéssel, fényhatásokkal és a többivel szemben, hogy egyik sem tarthatott órákig ezek közül úgy, h azt ne észlelték volna azonnal mások is, vagy később ne került volna elő a nyomozás során. Ezzel szemben némi homályos info van vmi narancssárga fényekről, amik bár meg is ismétlődhettek, sőt, akár akkor is megtörténhettek, nem gondolnám, h órákig tartottak volna. Ami az emberek legalább 95 %-ában közös, az az, hogy élni akarnak. Racionálisan/nagy számok törvénye alapján nézve úgy vélem, ők is így gondolkodhattak. Ennek tudatában kell megnézni azt, hogy ők a hiányos öltözetük ellenére, éjjel, a viharos szélben inkább választották a -30, -40 fokot, mint magát a ruhájukat, ételüket és egyéb fontos eszközeiket tartalmazó sátrat. ÉN arra jutottam, h az egyetlen természeti dolog, ami ott lehetett ennyi ideig és ilyen páni félelmet okozhatott, vagy bizonyosságot a biztos halál felől, az az ember.
Mindamellett Occam borotváját is figyelembe véve ez semminemű kognitív disszonanciát sem okoz sem az én, sem mások eddigi világnézetében.. 🙂

 3287. maya — 2017-04-26 15:53 

Biztosan olvastam a kommentjeid, csak oszinten szolva inkabb a tartalomra s nem a nickekre figyeltem, ugyh most igy emlekezetbol nem tudom osszetarsitani…:(

Kedves toled, h kiolvasol, es igen-igen, kapsz erte piros pontokat :-))

 3286. oberon — 2017-04-26 14:49 

@maya:

Ha elovastad az összes kommentet, akk bizonyára találkoztál az én korábbi hozzászólásaimmal is.. 🙂
Most viszont, mea culpa, pótolom a hozzászólásaid teljes elolvasását, mivel az igazság az, h bár nem végig, de mindet olvastam. Remélem, h ezzel szereztem némi jó pontot nálad, mivel tetszik a temperamentumod.. 🙂
Írok, amint végeztem velük 🙂

 3285. maya — 2017-04-26 14:33 

@oberon:

Konkretan az, h mennyi idot elpocsekoltam feleslegesen a kommentek irasaval, mikozben kiderult, h v senki, v csak nagyon kevesen olvassak el, s azt is erosen feluletesen – ami tobb, m frusztralo. A te 3279.sz. kommentedben irtakbol nyilvanvalo, h nem olvastad az altalam eddig irtakat. 🙁
…en pl, lassan ugyan es sok idon at, de elolvastan e posztnal minden kommentet…
No, de olvani nem muszaj, nyilvan, mint ahogy irni sem, a konkluziokat levontam 🙂

 3284. oberon — 2017-04-26 14:07 

@maya:

Mi is dühített fel konkrétan? 🙂

 3283. kaffer — 2017-04-26 14:01 

@oberon:

Én is hasonlóképp látom. Ha ez egy elfuserált katonai kísérlet lett volna, nem hiszem hogy valaha is nyilvánosságra kerül az ügy. Elolvasva elég sok forrást, nagyon úgy látom, hogy a nyomozás végén kb ott tartottak orosz barátaink, ahol mi most. Nagyjából fogalmuk sem volt, hogy miért hagyták el a sátrat Djatlovék..

 3282. maya — 2017-04-26 13:54 

Ok, becsuszoszereles, amint lesz kis idom (most sajnos nincs), talan irok rola…bar szomoruan latom, mennyire felesleges irnom…hosszu idon at gepelem a „regenyeket” (mint mondtam, nem tudok roviden irni :-/), erre meg csak el se olvassak!? Pedig elolvasni mennyivel egyszerubb, m leirni..:-(
S azert szuletnek ilyen kommentem, m pl az oberon utobbija is…(pedig az eddigiekben reg leirtam, h ez a menekulos-szetszakados-etc resz hogyan is tortent rekonstrualva :-/ )

===

Par hozzafuznivalo oberon elso kommentjehez: az eredeti mansi interjuk szerint a bennszulottek maguk mondtak el, h a Halotthegy NEM szent helyuk, nem is volt az soha, es vadaszat szempontjabol is tok erdektelen szamukra. Kulonben sincsenek mar szent hegyeik, mert a fiatalok mar egyaltalan nem vallasosak s csak par oreg imadkozik meg, de ok a koruk miatt nem birnak eljarni a regi szent helyekre (sot, a mansi nyelv is kihaloban, sajnos, mar csak paran beszelik meg)
A 9-bol nemcsak 8, hanem mind a 9 kepzett volt, a ceklatetkos Zolo harcolt a 2VHban, hihetetlenul kepzett volt, raadasul elismert magashegyi turavezeto, vmi eromunel dolgozott s kozben hadmernoknek tanult, masodkepzeskent.
Az Ural azon reszen IS elismerten tobb katonai bazis is volt (csucsrajaratott hideghaborus Szovjetunio idejen), tehat eppenseggel lehetett volna vmi katonai akcio is (ne ugy kepzeljuk el, h pl a sator mogotti hegy tetejen), vhol tavolabb, aminek a (hatalmas visszhangzo hegyek kozt igencsak jol terjedo) HANGJA halalra remithette oket. (az audiohatasok bizonyitottan sokkal erosebb hatast valtanak ki az emberi szervezetbol a vizualisnal). Persze idokozben ezt a varianst en is elvetettem, a tiedtol meroben mas megfontolasokbol.
Az utobbi kommentedre nem reagalok, annyira felduhitett, viszont megoriznem inkabb a civilizalt hozzaallast.

 3281. oberon — 2017-04-26 13:22 

Az előző hsz-ba akartam írni a sátor elhagyásáról, ezt most tudom pótolni.
Szóval, amit ezzel kapcsolatban ténynek vehetünk, az talán az, h ha nem is pont a sátorban, de azon a területen, ahol a sátor volt, veszélyesebb lett vna maradniuk, mint kimenni alulöltözötten a -30 -40 fokba. Az, h mindenki elhagyta a sátrat, arra enged következtetni, h valószínűleg egy mindenki által „észlelt” dologról/eseményről lehetett szó. Az, h ketten felmásztak a fára, valószínűsíti, h a „dolog” esetleg látható lehetett. (A nagy szél és a távolság miatt a hallhatóság, még ha volt is, kizárható, így elsősorban vizuális módon akarhattak megbizonyosodni a veszély fennállásáról). Rendkívül elgondolkodtató az a tény, h a csapat 3 részre oszlott. Logikus lépés a négy fős csapattól a vízmosásban való menedék készítése arra az esetre, ha huzamosabb ideig kellene a sátortól távol maradni. (Kérdéses, h Zolo csapata teljes meggyőződésből akart-e menedéket készíteni amiatt, mert tisztában voltak vele, h nem mehetnek vissza a sátorhoz, vagy csak amolyan bebiztosításból..)
Doro és Krivo fánál maradása a leghiányosabb öltözetük miatt ésszerűnek tűnik, főleg, h megpróbáltak tüzet gyújtani. Ami viszont meglehetősen érthetetlen a tűzzel kapcsolatban, h a fának pont azon oldalán találták meg a nyomait, ahonnan az akkori időjárási jelentések alapján a szél fújt. A meglehetősen erős szél. Mint tudjuk, mindannyian tapasztalt túrázók voltak, éppen ezért számomra érthetetlen, hogy miért nehezítették még azzal is a sorsukat, h a fa „nehezebbik” oldalán gyújtottak tüzet. Az egyik eshetőségnek az tűnik, hogy azért, h a tűz fényét a lehető legjobban megpróbálják leplezni, történetesen a sátor irányába. Fura az is, h a fa alatt csak 3-4 pár lábnyomot találtak. A két fiúé adott, viszont akkor a többieké, például a 4 ásóé miért nincs ott? Zina, Djatlov és Szlobo közül pedig szintén nem járhatott ott mindenki, mert akk az legalább 5 lábnyom lenne.. Ebből következik, hogy hol szakadhattak szét, ha elvileg együtt mentek le, rendezetten..
Az is szöget üthet az ember fejébe, hogy mindezek ellenére 3an mégis visszaindulnak a sátor felé. Nyilván nem várhatunk a hipotermia előrehaladtával ésszerű, összefüggő gondolkodást, azonban az, h 3an mégis elindultak felfelé, erre utal. Nehéz kérdés, talán megválaszolhatatlan is, hogy Zináék all in alapon indultak-e vissza, amolyan nincs veszteni valónk döntés miatt, vagy azért, mert úgy vélhették, h a korábbi veszély már elmúlt. Nyilván a tervük fontos részét képezhette a sátorhoz való visszatérésük esetén a normális felöltözés. A kérdés viszont az, h ezt miért nem Zolo és Tibo próbálta meg, akik a többiekhez képest sokkal jobban fel voltak öltözve? Logikus magyarázatnak tűnhet, hogy párhuzamosan cselekedtek, ami rendben is lenne, azonban az nem, h olyanok induljanak el vissza a tetőre 1,5 km-t, akik valszeg vissza sem érnek, lévén, h mezítláb vannak. Az egymáson megtalált ruhadarabok, letört ágak, a fa és a vízmosás között talált „ösvény” azt támasztja alá, hogy igenis volt valamiféle kapcsolat/kommunikáció a három csapat között, így még érthetetlenebbnek tűnik a dolog.

 3280. oberon — 2017-04-26 12:24 

@becsuszoszereles1k:

Szia 🙂

 3279. oberon — 2017-04-26 12:23 

Szerintem a „katonai akció”, „bombás” és egyéb, „military vonalon mozgó „megoldási kísérletek” életszerűtlenek. Nyilván mindenki a saját szemszögéből, szubjektíven közelíti meg a dolgokat, de azért álljunk csak meg egy pillanatra, és próbáljuk meg objektíven nézni ezen felvetésekre.
1959 van, Szovjetunió, a paranoia, a titkolózás és titkosítás, a „bűvészmutatványok” időszaka. Ha azon még túl is lépünk vhogy, hogy egy több, mint 17 millió km2-es országban pont egy „szent” helyen (bár én sem gondolom, h egyébként visszatartó dolog lett vna, de azért talán mégis) akarnának katonai kísérletet végezni, azért valljuk be őszintén, jobb helyet is találhattak vna.. Ha mégis ragaszkodtak a hágóhoz, előtte azért elvárható lenne a terület „ellenőrzése”, h nem e túrázik-e ott éppen valami társaság, nincs e arra vmi védett virág 🙂 stb. Ha esetlegen ezen is sikerül vhogy átugrani, felmerül a kérdés. Ha ez egy ultratitkos, hiper-szuper, csilli-villi bomba, gáz, v akármi tesztelése v bármilye is volt, véletlenül nem vizsgálnák meg utána a helyszínt, h ugyan már elvtársak, bevált e a kísérlet, v fiaskó lett-e? 🙂
Itt merül fel a következő „érdekesség”. Ha ellenőrzik a bomba/gáz/vmi által okozott hatásokat, mennyi az esély arra, h nem találnak meg legalább 1 holttestet, akinek amúgy nem kellene ott lennie? Szerintem kicsi.
Namármost, ha mégis titkos kísérlet, amiben „véletlenül” meghal 9 ember, akik közül 8 ambiciózus, tanult és „jövőbeli reménység”, mennyi esélyt láttok arra, hogy legyintenek egyet és előadják a hülyét, mint akik nem tudnak semmiről? Ehelyett mindenféle katonai és egyéb logikával szembemenve visszalépnek az árnyékba, és hagyják, h egyetemisták, manysik meg mindenféle önkéntes és egyéb arc rászabaduljon az amúgy addig „titkos katonai kísérlet” helyszínére? És mindezt persze még mindig a Szovjetunióban.. 🙂
Azon felvetés is eléggé megmosolyogtató, h esetleg véletlen történt robbanás v bármi. Hát nem tudom, h ti h vagytok vele, de szerintem azért valamennyire a kézifegyvereket is „figyelem” alatt tarthatták abban az időben, nemh efféle komolyabb „fegyvereket”, ezért nem gondolnám, h csak úgy, mindenki tudta nélkül arra tévedhetett volna egy bomba v bármi, hasonló eszköz.
Egy szó mint száz, ha ez katonai akció/kísérlet v bármi lett vna, akk ott vagy nem voltak a helyzet magaslatán jó páran a hadseregnél, vagy esetleg az egész kísérlet tervét a legközelebbi óvodában dolgoztatták ki a gyerekekkel…mondom ezt szubjektív véleményből :).
Sorry, ha esetleg csapongó lett kicsit, de sietve írtam.

 3278. becsuszoszereles1k — 2017-04-26 12:10 

@maya: Na, ezt viszont valóban új információnak találom, mivel teljes meggyőződéssel beszélsz róla. Vagyis konkrétan tudod mire gondolsz, talán még részed is volt benne – bár hálisten életben vagy -, vagy hozzád közelállóval, közelállókkal esett meg; vagy hivatalból, szakmaiságból, etc. ismered ilyen jól.

Szivesen olvasnánk róla alaposan kifejtve is. Köszönjük.

„Ritka termeszeti jelensegtol ijedtek meg azon a szornyu ejszakan. Olyantol, ami most 2017ben is ritka s nehez felismerni, bemerni, nemhogy ‘59ben. Akkoriban az meg meg sem volt nevezve, nemhogy bmilyen muszeruk lett volna bemerni azt. A hatasait se ismertek akkor. Olyan ritka foldrajzi hely is kell hozza, h letrejohessen, s ezek a szerencsetlenek pont a kozepebe satoroztak. Mikor elobb a kornyezet, aztan a labad alatt a fold, aztan a belso szerveid is remegni kezdenek s tarsul hozza csomo mas tunet is, s ugy erzed&hallod, h 1 hatalmas tehervonat siklik feled orult tempoban, irto konnyen kitor a panik, plane ejjel, koromsotetben – barmilyen tokos harcedzett vagy. Aki tudja, milyen a tomegpanik, annak nem kell magyarazni, h eleg ha paran bepanikoltak s rogton atragadt a tobbire, osztonszeruen cselekedtek, semmire se gondolva, csak az osi felelembol jovo menekulesre. A tobbi mar ismert, a termeszet elvegezte a dolgat, 6 oran belul mind halott volt.”

 3277. maya — 2017-04-26 01:18 

Hello petiba 😊

A reszletes valaszod ertekelem, viszont azt nem, h vegig az osszefuggo kontextusbol ragadsz ki 1-1 mondatot, s igy a megfelelo szovegkornyezet nelkul minimum (!) ertelmezhetetlen, hacsak nem egyenesen felreertheto amit irtam.. :-/ ☹

De, volt kis felreertes, m a “felnotas dilinyos” jelzot altalanossagban irtam, s nem hittem, h magadra veszed esetleg, kulonben is, csak jatekos piszkalodas volt, es nem olyan bunko sertes, m pl az “idiota” lett volna (“lekezelni” meg vegkepp nem akartam senkit, mert who am..?)

Te csak ne derulj a vadregenyeimen 😝 (no, de mar rajottem, mi a gond – mikor valaszolok, nem varom meg, mig rovid lenyegge all ossze a fejemben, hanem elkezdek irni ugy, h csapongani hagyom a gondolataim – s ime a vegeredmeny :-/ )

Az utobbi evekben mar epp eleget “nyomoztam”, “astam”, kutattam ahhoz, h most elerjek egy pontig, ami kielegito magyarazattal szolgalt. Egy igencsak nehezen meggyozheto racionalis ember vagyok, de ez a varians ugy kb 90%-ban kielegito szamomra. Kemenyen megdolgoztam a nyugalmamert! Leirtam ide sokmindent az utobbi evek kutatasai(m)bol. Nem tudom, minek, hisz (mint latom) a tema mar leragott csont, valszeg v senki, v nem sokan olvassak el, amit ezzel kapcs irtam (ime, te is sok olyat kerdesz ujra, amire elotte mar valaszoltam) – de egyebkent se akarok senkit semmirol meggyozni. Ugy gondolom, a konteoelmeletet pont ti (is) generaljatok…ugy tunik, mintha nem is akarnatok, h valamifele normalis megoldas szulessen (persze ha az ember nem ert vmit, v nem talal ra magyarazatot, akkor jon a fantazia)…Mondjuk kicsit azert zavar, h joforman senki sem nyitott semmire, uertem mindenki meg van gyozodve a sajat igazarol, es/vagy nem hisz senkineksemmitsoha ezugyben (m pl te is, bocsi), v mar nem is erdekli a tema. Elkestem, hat elkestem.

Hat figy, en tavolrol se s kicsit se akarom fenyezni az akkori komcsi maximumra jaratott hideghaborus szovjet kormanyt (bar soha egyetlen kormanyt sem, hisz mindnek van epp eleg vaj a fejen). Tudom jol, milyen szornyusegeket tettek, es, h egyik se jobb a masiknal. De ami teny, az teny, es pont nem a patologus fog meggyozni, hanem pl az 5 szerencsetlen postmortem kepei, akiket ugyan (nyilvan) nem ismertem csak keprol, de megis absolut felismerhetoek voltak a laborban keszult fotokon. Az esetleges atplasztikazott fake-testekrol mar irtam 😊 A pathologic eredmeny mar csak a pont a mondat vegere. Minden feltett kerdesedre ott van leirva a valasz az elobbi kommentjeimben, meg ha esetleg nem is neked cimezve (pl. miert 11 hulla=urban legend, etc), majd ha lesz idod, olvasd csak el. Ivanov-interju relative friss, s 1 oreg kb 90 eves flotas mi a turonak hazudna, plane ha nem is oroszban el s 2017 van?! Bmi lehet hazugsag, misztifikalas, elsikalas, stb, de a kepek/csaladtagok allitasai biztosak szamomra. Meg a kesobbi interjuk nagyresze is (figyelembe veve mimikat, testbeszedet, hasonlokat is). Ja, nem is az a lenyeg, h “mit titkositottak s mit nem”, hanem az, h a 80-as evek elejen torvenyesen MEGSEMMISITHETTEK volna (ha olyan nagy titok lett volna, s azzal ugy vegleg lezarva), de NEM tettek…hanem kb 88ban feloldottak a titkositas alol. Ez azert sokat elmond. S a tenyek mindig makacs dolgok. Es kulonben is: Occam borotvaja!

Ritka termeszeti jelensegtol ijedtek meg azon a szornyu ejszakan. Olyantol, ami most 2017ben is ritka s nehez felismerni, bemerni, nemhogy ‘59ben. Akkoriban az meg meg sem volt nevezve, nemhogy bmilyen muszeruk lett volna bemerni azt. A hatasait se ismertek akkor. Olyan ritka foldrajzi hely is kell hozza, h letrejohessen, s ezek a szerencsetlenek pont a kozepebe satoroztak. Mikor elobb a kornyezet, aztan a labad alatt a fold, aztan a belso szerveid is remegni kezdenek s tarsul hozza csomo mas tunet is, s ugy erzed&hallod, h 1 hatalmas tehervonat siklik feled orult tempoban, irto konnyen kitor a panik, plane ejjel, koromsotetben – barmilyen tokos harcedzett vagy. Aki tudja, milyen a tomegpanik, annak nem kell magyarazni, h eleg ha paran bepanikoltak s rogton atragadt a tobbire, osztonszeruen cselekedtek, semmire se gondolva, csak az osi felelembol jovo menekulesre. A tobbi mar ismert, a termeszet elvegezte a dolgat, 6 oran belul mind halott volt.

Ha neked 25.000 ember kivegzese “joval egyszerubb” a Gyatlov-ugynel (9 ember!, diakok, akik meg “senkik” voltak) haaat izlesek es pofonok (en real beallitottsagu vagyok, ezert a szamok sokat jelentenek szamomra). De soha tobbe ne emlitsd akkor “a nagy szamok torvenyet” ezek utan..

Ufok…amint latom, ezt se olvastad el…☹
Mert nem irnal ilyesmiket, h : “..Pl. azok, akik hihetetlen szűklátókörűen röhögnek azokon, akik szerint ilyen nagy számok esetén nem hihetünk a bolygónk egyedüli, egyszeri és kizárólagos fejlődésében.
Nem a fénysebességben kell gondolkodnunk. Az eddigiektől merően eltérő térelméleteken dolgozik már tudósok hada…”,

ha elotte elolvastad volna, h: “…Megnyugtatlak, nem vagyok sem bigott, sem ontelt, sem csokevenyes kepzeloereju racionalitast figyelmen kivul hagyo ember. Meggyozodesem, h mas galaxisokban, sot, talan a mi galaxisunkban levo mas naprendszerekben is fellelheto ertelmes/kevesbe ertelmes eletforma/civilizacio…”

Ezt a “,,hihetetlen szűklátókörűen röhögnek azokon, akik..”-et meg en talalom sertonek…de mivel nem ingem, nem is fogom magamra venni 😉

“..merően eltérő térelméleteken dolgozik már tudósok hada..” – aha, ilyen zsenialis “tudosok hada” figyelt meg hosszu idon at nem is olyan regen egy galaxist, es szorgalmasan gyujtottek rola minden adatot, mig ki nem derult aztan, h az a biz.galaxis mar reg nincs is ott (!), es csupan a fenyvisszaverodeset vizsgaltak! Fenyvisszaverodesrol gyujtottek hosszu ideig adatokat, anelkul, h eszrevettek volna, h az NEM galaxis!? Nem is volt olyan regen… :-/ Hat ennyit errol (es meg ki tudja, mi minden van, amirol nem tudunk)…Mert szerintem az ember ugyan kepes fantasztikus dolgokra, de ugyanakkor egyre gyakrabban eltelik onnon csodalatossagaval, elfeledve ezaltal sajat kicsinyseget, sajnos.

Az ufo-fanok nagyobb resze szvsz (veled ellentetben) pont a kevesbe hozzaertok. De igen, muszaj fenyevekben gondolkodnunk! Egyreszt, m a feny a jelenlegi ismereteink szerint a leggyorsabban terjedo hatas. Masreszt mert a terido 4 dimmenziojabol az ido az egyetlen, amely folyamatos esemenyek sorozata es csak EGYETLEN iranyban lehet haladni benne. Nem lehet kikerulni. Az idoutazas nyilvanvaloan lehetetlen! Es ezt nem en allitom (mert ugye, who am I?), hanem az Einstein, Hawking, etc kaliberu elmek. Harmadreszt, a mi naprendszerunkben nincsen ertelmes civilizacio. S kov. naprendszer lasd elobbi kommentem. Negyedreszt ha holmi ufok legyoznek a lehetetlent s elugrananak hozzank MINIMUM 2000 fenyev x 9,5 billio km-re egy kavera mondjuk, akkor errol a nagy tettukrol tutira minket is ertesitenenek.

Hat persze, h emberkent gondolkodom,hisz ember vagyok, es foldlakokent, mert foldlako vagyok 😊 mi mindannyian KIZAROLAG foldlakokat ismerunk, nyilvan, de azert a foldi fajok kozt is vannak hasonlosagok: pl gyilkolni csak okkal “szokas” barmilyen fajnal (ehseg, onvedelem, stb) – szerencsetlen repulobalesetet szenvedett hivo katolikus uruguayi sracok is kizarolag eletosztonbol ettek meg a csaladtagjaikat/barataikat az Andokban azon a majd’3 teli honapon at…stb. S foldhozragadtsagom miatt ugy hiszem, holmi csoda folytan idelatogato idegen fajok se tamadnanak gyilokbol rank ok nelkul, csak ugy, ukkmukkfukk 😛

Tenyleg a gilinyokhoz (tudom mi a gyurusfereg, koszi 😝 ) hasonlitasz az ufokkal szemben? You made my day :-DDD Csak az a nagy kulonbseg, h a gilik s mi uazon foldon/ben elunk, mig ufok s mi NEM. S mi nem akarunk gilit olni, de muszaj kertet asni s ezert olykor felbevagott baleset tortenik. Az ufok viszont nem velunk egybolygon elnek, akik neha balesetkeppen megolnek 1-1et kozulunk…ugyebar. Szoval a hasonlat absolute nem jo😊

Az ilyen “ingyen megosztom a neten” cucc nagyon klassz (es marketingorientalt) dolog, m pl Doctorow is, es ugy hiszem igencsak osztonzo az eladasokra 😊

 3276. zizzi — 2017-04-24 16:17 

ebbe ma botlottam bele…..
nem vagyok UFO hívő, meg ellenes sem, nincs ma még akkora tudásunk, hogy eldönthessük, egy széklábban vagyunk-e egy atomi részecske része (utalás egy nagyon régi kedvenc sci-fimre… 😉 .
Mindenesetre ez igen érdekes (hogy igaz-e, az persze kérdéses 😉 ), konteósoknak akár csemege is lehet így a teaidő kezdetén:

http://utcaemberek.blogspot.hu/2017/04/halalos-idegen-talalkozas-cia.html?spref=fb

 3275. kaffer — 2017-04-24 11:44 

@qdiace:

Az egész ügyben ez a legkevésbé izgalmas részlet, amúgy lejjebb már bőven ki lett tárgyalva.

 3274. qdiace — 2017-04-24 07:38 

O F F !

(Be kell vallanom, erről a blogról ismerem az eseményt.)

Amióta tudok róla, azóta böki a csőrömet egy kérdés: az emblematikus figura nevét mi magyarok tkp. miért írjuk Dj-vel, ha egyszer van Gy betűnk? Ld. pl. alább.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyatlov-rejt%C3%A9ly

 3273. petiba — 2017-04-23 23:32 

@maya:

„Hat latod, ez az egyike a szamtalan oknak, amiert nem szoktam kommentelni: annyira idegesitoen felreertheto az iras.”

Szerintem semmi félreértés nem volt.

„Latod, az ezelotti kommentem minden rosszindulat, sertes v. lekezelo szandek nelkul irtam, megis te lekezeloen bantonak talaltad…”

Hát, ez – „A jeti, ufo es tarsai felnotas dilinyosaknak valo hulyeseg – mar elnezest” – sztem azért elég lekezelő, és bántó, már aki magára vette.
Nekem azért ennél sokkal több kell ahhoz, hogy morcosra vegyem a figurát XD

„Meg nem birok roviden sem irni”

Ne is tedd! Mondjuk pont én sem vagyok azzal vádolható, hogy szófukar tőmondatokban fogalmaznék, plusz imádom mesterünk (meg egy-két bestof kolléga) barokkos, jól összeszerkesztett körmondatait.
Szal, mindig derűvel tölt el az a ritka pillanat, amikor valaki még nálam is hosszabban bírja szusszal.

„A tulmisztifikalas ellenere sem tartom olyan titkosnak az ugyet, foleg ha szem elott tartom, h a szovjet torvenyek alapjan a titkositott aktakat torvenyesen (!) meg lehetett semmisiteni 20-25 ev elteltevel”

Ó, nekem nem azzal van bajom, hogy mit titkosítottak, inkább azzal, hogy mit hallgattak el, hamisítottak meg, ferdítettek el, maszkírovkáztak, vagy tüntettek el a legcsekélyebb nyom nélkül. Mert az az érdekes. Amit 20-25 év elteltével feloldottak a titkosítás alól, arról még mindig csak azt tudjuk, amit ők annak idején nem semmisítettek meg, vagy nem ferdítettek el. Vagy amit hozzáköltöttek, kitaláltak.
Tipikus „aztsemhiszemelamitkérdeznek” sztori. A meleg-hideg nagyhatalmi háborúsdi, a rothadó kapitalizmus, a nyugat elleni folyamatos „partizánharcban” bármit, nem: BÁRMIT bármilyen módon eltüntethettek, megsemmisíthettek nyomtalanul. Átírathattak, vagy teljesen új sztorikat kreálhattak bármiről, még az sem okozott törést, ha valaminek a totális ellenkezőjéről kellett beszámolni. Szemrebbenés nélkül ment a maszkírovka. Emlékezzünk csak a katyni mészárlásra. A kommancsok 1940-ben kivégeztek 20-25 ezer lengyel tisztet. Sikeresen rámaszkírovkázták a németekre. Emiatt kivégeztek több német embert. Megsemmisítettek mindent, amit lehetett az ügyről találni, és nyugodtan ültek a babérjaikon, egészen 1990-ig, amikor kénytelenek voltak eltűrni, hogy kiderült az igazság. Pedig mennyivel egyszerűbb ügy volt ez a vérengzés, mint a Djatlov-féle sztori!

„De a patologusok jelentesei alapjan ok voltak”
Szerinted ha bement a patológiára Vaszilij Vaszilijevics Ivanov, és azt mondta, hogy kedves eftársak, ezek a jelentések azt mondják, hogy ez X, ez Y, ez pedig Z, akkor patológus visszaszólt, hogy dehát Ivanov eftárs, Vászka barátocskám, galambocskám, ez itt annyira nem lehet X, hogy tudom, hogy B, akkor nem várt volna rá egy kis szabad vasútépítés a tajgában, hullavagdosás helyett?

A patológiai zárón az volt, aminek lennie kellett. És ez azért működhetett viszonylag problémamentesen, mert a szovjet lakosság megtanulta az efféle probémamentes elvárásteljesítés minden fogását. Ez volt az életük.

„tanacsos lenne minden egyes ufo-fannak par csillagaszati temaju szakkonyveket is elolvasnia a sok hulyeseg mellett. Es akkor tudataban lenne talan az univerzum diktalta tavolsagoknak is”

Látod, ez megint lekezelő szöveg. Egyrészt az „ufó-fan”-ok jó része pont szakmabeli, akik olyannyira leteszik a voksukat amellett, hogy vannak mások is, hogy az életüket arra szánják, hogy óriási „fülek” mellett ücsörögjenek. Erről szól pl. az egész SETI projekt, gyanítom dollármilliárdokból. Mégis, pl. a jelenlegi tudásszintünkkel – ott az Arecibo Obszervatórium, képességei szerint a földi adásokat a földtől csak §,3 fényévnyi távolságig érzékelné. Idegen civilizációk esetében pont nem az univerzum diktálta távolságok jelentik számunkra a problémát. Ez olyan, mintha a föld körüli utat csak lóháton vagy szekéren próbálnánk prezentálni, és kiröhögnénk azt, aki azt mondaná, hogy a Párizs-Moszkva (kb. 2500 km) távolságot erős három óra alatt meg lehet tenni, pedig de, ma már a különösebb erőlködés nélkül. (persze nem lóháton)

„vajon ki is hagyja figyelmen kivul a nagy szamok torvenyet”

Pl. azok, akik hihetetlen szűklátókörűen röhögnek azokon, akik szerint ilyen nagy számok esetén nem hihetünk a bolygónk egyedüli, egyszeri és kizárólagos fejlődésében.
Nem a fénysebességben kell gondolkodnunk. Az eddigiektől merően eltérő térelméleteken dolgozik már tudósok hada.

„A masik, h bmi rossz/baj/negative tortenik, mindig elorancigaljak az ufokat is. Miert? Pl ha en egy idegen orszagba/hazba/emberhez megyek, nem fegyverrel tamadok ra, hanem bekesen bekerezkedem hozza.”

Mámeg a humánego túlpörgése. Ki meri azt állítani, hogy egy idegen civilizáció csak humanoid lehet? De ha humanoid is, ki meri állítani, hogy pont úgy kell gondolkozniuk, viselkedniük,mint nekünk földlakóknak? Még a földön is rendkívül eltérő értelmezése látható annak az egyszerű parancsnak is, hogy ne ölj. Ki meri állítani, hogy csak a humánetikához hasonló etikai ítélőkészsége van bármely más idegen fajnak?
Vagy hadd említsem már meg a kis szorgos gyűrűsférgeimet (magyarul giliszta) a veteményesben. Eszem ágában sincs nemhogy kinyírni, de még akár csak megsebesíteni őket. Ennek ellenére gyakran kettőbe ásózok egyet-egyet. De az se jut eszembe, hogy ne ássam fel a földet e gilik miatt.

„A 11 holttestes mese urban legend”
Biztos? Esküszöl? Ott voltál? Vagy olvastad valamelyik mesét, és elhitted tutira?” – nem voltam ott, nem eskuszom, nem hiszek mesekben – nem irtam ilyet, honnan veszed ezt?? Es NE szemelyeskedj. “elhitted tutira?” – ezt pont te kerdezed..??”

Nem személyeskedés, kérdés. Miért pont ezt, vagy azt hiszed el, és nem a másik infót? Mert bizonyíték az pont semmire sincs.Se pro, se kontra.

„Konteo-konyveket “erdemes-e megvenni” – csak egy utalás akart lenni, hogy átlag olvasónak valszeg nem érdemes megvenni, de aki évek óta ide jár, és élvezi az adott szellemi terméket, az tartozik ennyivel.
Hogy egy másik blogger példájával is éljek, nehogy bármilyen módon személyeskedésnek tűnjön: évek óta készítjük a csodásabbnál csodásabb házikenyereket, egy bizonyos Libor Mária netes receptjeiből. Életemben ilyen jó kenyereket nem ettem. A neten bármelyik receptjét sec-perc alatt elérem, minden lényeges infóval, sőt, a hozzászólók hozzáadott értékeivel, ingyenesen. Lényegében nem éri meg megvenni a könyveket (bár én abszolút könyvpárti vagyok) ennek ellenére a blog olvasóinak jó része megvette a könyvet.Mert ez a minimum azért a sok szuper receptért és melóért, amit a honlapjába fektetett. Na, erről ennyit.

Ne haragudj meg érte, de magát a djatlov-témát kielemző szöveget már nem olvastam el, persze nem személyes érdektelenség az oka, hanem az, hogy derekasan végigolvastam a hozzászólásoknak kb. a felét. De amikor ennyi hozzászólásból kb. minden elméletet már öten-hatan felfedeztek, kiveséztek, elkezdtem halálra unni a sztorit, és nem bírtam továbbolvasni a hozzászólásokat. És ez az egyetlen olyan poszt, aminek nem értem a végére. (eddig)

Hú, nincs időm újraolvasni, hibát javítani, mert már ülve alszom. Jóéjt!

 3272. maya — 2017-04-23 18:23 

Szivesen, kaffer.
Igen, mar regota erdekel ez a tema, irtam, h vmiert nagyon magaval ragado. Ja, mar evek ota beleastam magam, csak nem irtam ide, mert egyreszt sajnos nem tudok roviden irni, csak ilyen “regenyeket”, ami nagyon sok idom felveszi, mert lassan gepelek, s idom az nincs, masreszt regebb nem tudtam meg annyit az ugyrol, mint pl most, s ezert nem is lattam ertelmet eddig irni rola.

———————–

Koszi, rumcajsz.
De, nekem van ra valaszom, mint mar az elso kommentben is irtam (vagy veletlenul vmi katonai akcioba csoppentek, vagy vmilyen szamukra ismeretlen s ritka termeszeti jelenseg). Es tovabbra is meg vagyok errol gyozodve, sot, azota arra jutottam, h a termeszeti jelenseg volt (egyebkent is az a sokkal logikusabb) – mert ha veletlen katonai akcio aldozatai, annak lettek volna nyomai, es a csaladok addig utottek volna a vasat, amig kiderul legalabb egy resze, foleg, mert volt akiknek egyetlen gyerekuk volt (ezek mind jo csaladbol szarmaztak, diplomas ill jomodu szulok gyerekei voltak, Gyatlov mernok szulok gyereke, Ljuda apja gyarigazgato volt, Rusztik szulei egyetemi professzorok voltak es nagyon jomoduak, o volt a “gazdag fiu” s egyben a legszerenyebb, stb. Nem beszelve, h ezek a szulok mennyi nehezseget legyoztek igy is: pl Ivgyelben akartak oket a hatosagok kozos sirba temetni, de a szulok kiharcoltak nagy nehezen, h hazavihessek oket, zartkoporsos csaladi szertartast akartak (az elso 5 holttestrol van szo, akik meg “turheto” allapotban voltak), de kiharcoltak, h nyiltkoporsos rendes temetes legyen, ahol rengeteg ember vonult veluk a temetobe, kulon sirokba temettek, es meg hosszan sorolhatnam…szoval az akkori kommunista szovjet hatosagokkal szembeszallva sok mindent elertek ezek a szerencsetlen szulok).

Felkutattam es elolvastam minden racionalisnak tuno ezzel kapcs.infot/hivatalos dokut/korabeli fotokat/postmortem kepeket/csaladtagokkal, nyomozokkal, keresokkel, stb folytatott interjukat/dokufilmeket, stb (a fene essen mar ebbe a Gyatlov-temaba, h mennyi idom felemesztette mar!) Es vegul, de nem utolsosorban elolvastam (egyelore meg) ebook formaban az Eichar-konyvet – o egy megszallott dokumentarista, aki tobb, m 4 evig nyomozott a temaban, amig megirta ezt a nonfiction dokukonyvet, tobbszor jart Oroszorszagban, Jekatyerinburgban es elsokent (!), bejarta a Gyatlovek utvonalat, elment telen a Gyatlov-hagohoz, ahol a sator allt s ahol a testeket megtalaltak! Azonkivul beszelt a Gyatlov-alapitvany fejevel, az egyetlen -akkor meg elo- tulelovel Yuri Yudinnal, az osszes eletben levo rokonnal/csaladtaggal, a meg elo nyomozokkal/kutatokkal, beszelt a nyomozast vezeto Ivanovval is, ezenkivul orvosszakertokkel, fizikusokkal, szaktudosokkal, meteorologusokkal, stb. Tehat, szvsz, ennel alaposabban mar nem is lehetett volna utanajarni (o is a tema fanatikusa lett 😊 ), es bar elotte is sokan nyomozgattak (foleg a kenyelmes fotelukbol), ennyire melyen s alaposan meg soha senki. Es vegul felvazolt egy valoszinu lehetoseget, amelyet veletlenul fedezett fel biz.tudosok jovoltabol, es amelyet az en gyakorlatias, foldhozragadt agyam elfogad. Egyreszt, mert en is erre tippeltem vegig, masreszt, mert nem lehet megcafolni – mint ahogy a tobbi elmeletet meg lehet. Es mert meggyozott, h racionalis tenyeket bemutato szakemberek es tudosok konkluzioja ez. Es mivel az en agyam nem igazan tudja elfogadni, ha vminek nincs esszeru magyarazata, azt meg plane nem, h valaminek ne legyen valamilyen megoldasa, hat ezert astam ennyit s ilyen melyre ennyi ideje mar. Ez a lehetseges megoldas most mar megnyugtat annyira, h lekattanjak a temarol, es egyebkent se fogunk mar ennel tobbet megtudni ugyse, azt hiszem…

Az ezelotti kommentem csak a tiboru cikkehez fuzott kiegesziteseket tartalmazta. Az emlitett (s eddigi legracionalisabb, legelfogadhatobb) magyarazatot, amelyet a konyv is s az altalam ismert anyagok is alatamasztanak, direct nem irtam le, m nem akartam spoilerezni. De, mint mar elobb is emlitettem, erdeklodes eseten leirhatom.

…es mar megint “regeny” lett…:-/ (talan jobb lesz visszaallnom readonlyba..)

 3271. Rumcájsz von Jicsin — 2017-04-23 16:25 

@maya:
Szép, korrekt és tárgyilagos a levezetésed ill. ismertetőd.

DE!
A kérdések kérdésére nálad sincs válasz!
Felnőtt, értelmes, hegyi és téli-túrázásban nagy gyakorlattal rendelkező, épeszű emberek, éjnek évadján, MIÉRT vágják miszlikbe a sátrukat, MIÉRT és HOVA indulnak el nem megfelelő öltözetben, mezítláb, minusz 30 fokban?
Mi volt/lehetett a kényszerítő körülmény/esemény?

Erre viszont, élő ember, akárcsak jóindulattal elfogadható választ még nem adott!!
Minden más részemről érdektelen!

 3270. kaffer — 2017-04-23 13:53 

@maya:

Köszi az infókat, látom beleástad magad témába 🙂

 3269. meggymag — 2017-04-22 15:02 

@petiba:3265.

„Azt nem tudom, hogy “érdemes”-e megvenni a könyveket. De szerintem aki évek óta olvassa, élvezi, tökingyen ezt a többéves szellmi értéket, az tartozik annyival, hogy megveszi a három könyvet. Én örültem, hogy viszonozhatom valamivel, hogy évek óta kellemes szórakozást, színvonalas kikapcsolódást, szellemi játékot nyújt az oldal. Hogy “megismertem” azt a nyitott, szellemi kihívásokra is alkalmas és hajlandó társaságot, akik ide bejáratosak. Szóval, én úgy gondolom, mindenképpen jól teszed, ha megveszed a könyveket. (nem kapok ám százalékot a Konteo brand promóciójáért XD )”

Aláírtam

[Nem azért mintha felszólítottál volna. Csak akkora lett az aláirásos, listás mánia, hogy százszor inkább itt mint… , ésénsekapokázalékot]

 3268. maya — 2017-04-22 12:40 

Hello petiba 😊
Hat latod, ez az egyike a szamtalan oknak, amiert nem szoktam kommentelni: annyira idegesitoen felreertheto az iras. Latod, az ezelotti kommentem minden rosszindulat, sertes v. lekezelo szandek nelkul irtam, megis te lekezeloen bantonak talaltad…Meg nem birok roviden sem irni…:-/

A Gyatlov-temat en se szeretem (bar messzemenoen sem annyira idegesito, m pl az Elisa Lam story) – azt irtam rola, valamiert magaval ragado. Veled ellentetben, en ugy gondolom, epp eleg mindent lehet ezzel kapcs. pontosan tudni, es sok lenyeges informacio is elerheto, csak utana kell alaposabban nezni. Csak a sok befolyasolo ok miatt (az akkori szovjet kormany iranti bizalmatlansag, a szovjetek orokos titkolozasa, a bmilyen kudarc el nem ismerese, az akkori avitt technologiak, stb) tulmisztifikaltak az egesz ugyet. De a korabeli (aldozatok altal) keszitett fotok, irott naplok elerhetoek, mint ahogy az orvosi szakvelemenyek/boncolasi jegyzokonyvek, holttestekrol keszult fotok, tanuvallomasok, turautvonaltervek, stb. is. Csak asni kell. Melyre.

A tulmisztifikalas ellenere sem tartom olyan titkosnak az ugyet, foleg ha szem elott tartom, h a szovjet torvenyek alapjan a titkositott aktakat torvenyesen (!) meg lehetett semmisiteni 20-25 ev elteltevel, az pedig lejart a 80-as evek elejen, ugye (59-ben titkositottak). De megse semmisitettek meg oket, hanem azok a 80-as evek vegen (!) is megtalalhatoak voltak a szovjet irattarakban, mikor is elerhetove tettek azokat a kozonseg szamara. Mondjuk, nem is lett volna ertelme pont ezeket eltuntetni, mikor akkoriban olyan kenyes aktakat is elerhetove tettek, melyek komoly blamazst jelentettek az akkori Szovjetuniora (tomegmeszarlasok, embertelen kinzasok – vasabroncsban szetzuzott fejek, savba meritett emberek, stb – , tunteto gyari munkasok lelovese es hasonlok – hat mi lett volna ezek mellett 9 hegymaszo barminemu halala?)
“A fotók készülhettek akárhol, a holttestek lehettek akárkik, a boncoláson” – 😀 . A fotok a turan keszultek, a laborban a holttestekrol keszult fotok pedig, szvsz, tuti roluk keszultek, ugyanis az elso 5 holttestet par nap leforgasa alatt megtalaltak (Dorosenko, Krivoniscsenko, Gyatlov, Zina, Rusztik), addig meg a fagyott teli hoban fekudtek, ami jol tartositotta, emiatt tisztan felismerhetoek mind az 5-en (vagy esetleg ugy gondolod, h direct atplasztikaztak ’59-ben holmi idegen holttesteket s aztan elrejtettek oket a hoban itt-ott..? s lefizettek a patologusokat mind, akik boncoltak oket, aztan meg elkuldtek kulonbozo varosokba mindenfele laborokba analizisekre a kivagott szerveiket..? 😊 ) Viccelek, nehogy megsertodj megint! A holttestekrol keszult fotok biztosan ok, szemmellathatoan, legalabbis az elobb felsorolt 5. A majusi 4 testrol pedig a szuleik se tudtak volna szemre megallapitani, h ok-e (pont a testek elorehaladott bomlasi allapota miatt zartkoporsos temetes volt, csak a Ljuda apjanak – tulzott insistalasara – mutattak meg egy pillanatra a lanyat, s szerencsetlen apa rogton el is ajult! Amit nem csodalok, hisz a honapokig vizben azott testek horrorisztikusan neztek mar ki) De a patologusok jelentesei alapjan ok voltak (es egyszeruen nem hiszek egy orszagmeretu osszeskuvesben ez ugyben).

Latom, te mas szemszogbol latod a dolgokat, ami nem is baj, sot, nagyon jo, h mi emberek nem vagyunk egyformak. De en viszont (foldhozragadt leven) mindig a tenyekre hagyatkozom, a tenyek pedig rendkivul makacs dolgok. Azok alapjan pedig az elozoleg irt konkluziokra jutottam, es tovabbra is kitartok mellettuk.

Az ufokkal kapcs. dolgot se hiaba irtam. Nem igazan dijazom, h olyan szavakat akarsz a szamba adni, melyeket sose mondtam/irtam, olyan gondolatokat, melyeket sose gondoltam! Bar ezt a temat tul boven nem fejtenem inkabb ki, azert tanacsos lenne minden egyes ufo-fannak par csillagaszati temaju szakkonyveket is elolvasnia a sok hulyeseg mellett. Es akkor tudataban lenne talan az univerzum diktalta tavolsagoknak is pl. Mert ilyesmirol “ ez egy végtelenül rövidlátó, öntelt, és csökevényes képzelőerővel, és matematikailag a nagy számok törvényének teljes figyelmen kívül hagyásával megvert hit” szo sincs. Koszi! :-/ Megnyugtatlak, nem vagyok sem bigott, sem ontelt, sem csokevenyes kepzeloereju racionalitast figyelmen kivul hagyo ember. Meggyozodesem, h mas galaxisokban, sot, talan a mi galaxisunkban levo mas naprendszerekben is fellelheto ertelmes/kevesbe ertelmes eletforma/civilizacio. Viszont, ha te tisztaban lennel a vilagegyetemben tapasztalhato tavolsagokkal, akkor tudnad, h ha csak a sajat galaxisunk (milky way) mereteit vesszuk alapul, az ugy 100.000 fenyev(!). Es ha – tegyuk fel – kurvanagy mazlink van, es a hozzank legkozelebbi bmilyen eletforma/civilizacio ugy 500-1000 fenyevnyire lenne, itt a “kozelben” (mert universalis tavolsagban az “kozel”), az akkor is azt jelentene, h eljonni ide hozzank bekoszonni, h “szia, mizu nalatok, foldlakok?” s visszamenni is 1000-2000 FENYevbe telne! Es 1 lightyear az olyan 9,5 Billio (igen, billio) kilometer! (vajon ki is hagyja figyelmen kivul a nagy szamok torvenyet..?). Nos, ezek ismereteben meg mindig azt gondolod, h idezlek: “azt sem zárhatjuk ki, hogy látogatják a Naprendszerünket, a Földet, sőt, azt sem, hogy folyamatosan itt vannak, ki tudja, mióta!”?? Ez, ugye, nem komoly? H ilyen tavolsagokat/nehezsegeket/lehetetlensegeket lekuzdve idejonnek hozzank minden jelzes nelkul? Ugyan mar. Lehetetlenseg! Nem a letuk, hanem a kapcsolat. Es a fenti szamok fuggvenyeben a mi rovid kis embereletunk kizarja ezt. Nos, ezek alapjan ne csodalkozz, ha egy olyan felnott embert, aki ezek ismereteben is ufokban gondolkozik, felnotas dilinyosnak nezek (minimum. sorry) 😊

A masik, h bmi rossz/baj/negative tortenik, mindig elorancigaljak az ufokat is. Miert? Pl ha en egy idegen orszagba/hazba/emberhez megyek, nem fegyverrel tamadok ra, hanem bekesen bekerezkedem hozza. Miert feltetelezik hat mindig az (esetleges) ufokrol ezt a rosszindulatot/erofitogtatos tamadast/gyilkos osztont..?

“ “A 11 holttestes mese urban legend”
Biztos? Esküszöl? Ott voltál? Vagy olvastad valamelyik mesét, és elhitted tutira?” – nem voltam ott, nem eskuszom, nem hiszek mesekben – nem irtam ilyet, honnan veszed ezt?? Es NE szemelyeskedj. „elhitted tutira?” – ezt pont te kerdezed..?? 😲 Ezt a 11 hullas infot KIZAROLAG csak egy (!) forrasbol olvastam, pedig igencsak sok forrast (foleg hivatalosakat) atbongesztem. Ezert aztan, mivel sehol mashol nem fellelheto, csak urban legend a szamomra.
—————————-

Off.
Koszi szepen a Konteo-konyvekkel kapcs infoidat! 😊 Bar mar masnap megrendeltem oket (meg mielott irtad volna), mert a konyvek mindig is a gyengeim voltak s utolso penzem is rajuk koltom, mert bar az emberek nagyreszehez hasonloan en is visualis tipus vagyok, ezert jol jonnenek az illusztraciok/terkepek/stb, de ettol fuggetlen nem kepeskonyvet keresek, mert bar vannak szenzaciohajhaszo cikkek is, azert az nagyon tetszik, h ertelmesen, gyakorlatiasan es nagy utanajarassal vannak megirva, es mert a krimi annyira az en mufajom! Mondjuk ha nem irod, akkor se hinnem, h bmi jutalekot kapnal konyvreklamert 😊 A blogbol tul sokat nem profitaltam, emiatt nem erzem, h “tartoznek”, de a tobbeves szellemi erteket (es szeretett personal hobbyt) szo nelkul elismerem. Olyat sehol nem kerdeztem, h a Konteo-konyveket “erdemes-e megvenni”, ezert ezt a celzasod nem ertem 😊 A konyveket (Konteo 1,2,3, Kemek kremje, Eichar-konyv) azt irtak majus elso hetvegeig kiszallitjak – bar nem az Otortenen lakom(?!) Jo, h meg iden :-/ Turelmetlen leven az utobbi dokukonyvet felhajtottam ebook formaban s masfel nap alatt le is gyurtam – megerte! Sok ujdonsagot tartalmazott (erdeklodes eseten leirhatom).
———————–

A poszthoz par hozzafuznivalo (nem okoskodasbol, nem korrigalasbol, nem szorszalhasogatasbol! Hanem mert most ennyit tudni rola eppen, es a nagyresze kulonben se valtoztat a tenyeken. Es hatha ertekeled a kutatasaim erofesziteseit! 😊 )
– Nem a tartos masnapossag tuneteitol akartak szabadulni 😊, (spoiler!) ezek szo szerint igazi szuzek voltak es ritkan, nagyon keveset ittak, 59-ben volt. (fel sem tudjuk fogni mar…)
– Sok heten at keszitettek elo a turat, utvonalterv kellett, engedelyek, stb, 59-ben ez nem volt aprosag.
– Legfokeppen azert mentek, h (spoiler!) megszerezzek a 3-as szamu hegymaszoi minositest, ami akkor a legnagyobb volt. Es ra is szolgaltak, megerdemeltek volna. Ok akkor epp a 2es szamuak voltak, de az egyetem legelismertebb-erosebb hegymaszocsapata.
– Parnapos 50 km.es turanak indult, amit Gyatlov kibovitett tobbhetes 200 km.nel nagyobbra (Spoiler! Gyatlovot az anyja a diplomazas miatt nagyon nem akarta elengedni, de o azt mondta a huga szerint szoszerint “ez lesz az utolso turam, edesanyam” – s szerencsetlen anyjuk egy eleten at magat hibaztatta emiatt a halalos agyaig!)
– “a terkep az ember legjobb baratja” c. kepet NEM a Gyatlov csapat, hanem a keresocsapat tagjai keszitettek 59 februar vegen.
– Yuri Yudin, a tizedik (tulelo) tag nem “hasfajdalmak, hoemelkedes” miatt fordult vissza, hanem (spoiler!) sajat beszamoloja alapjan (!) gyerekkorabol szarmazo, egesz eletet atkisero komoly hatfajdalmak es kronikus reuma miatt, a Lozva folyo menten talalhato nevtelen geologiai teleprol, egy vasrudakat szallito lovasszeker s agg vezetoje tarsasagaban.
– Amikor 59-ben tabort vertek azon a hegyen, a hegynek nem volt neve, csak utolag adtak nevet neki a bennszulott mansik “Halat Szjal”, ami pontosan nem “Halottak hegye” ahogy a teves forditas irja, hanem “Halott hegy”, mivel a mansik szerint nincs rajta elet, tehat nem jo vadaszterulet sem.
– Yuri Yudin, a hazatero beteg (spoiler!) ELFELEJTETT szolni az egyetem vezetosegenek a 2-3 napos kesesrol, amire Gyatlov kerte, mivel elobb a szulei falujaba ment s ott toltotte a hatralevo idot, kb. Febr. 16-ig. Ezert lelkiismeretfurdalasa is volt kesobb. Az aggodast-keresest is emiatt kezdtek hamarabb.
– A csaladtagok nem feb.12, hanem feb.16 jelentik (spoiler!) Rufina (szinten egyetemi hallgato), a Gyatlon 2 evvel fiatalabb huga (4en voltak testverek, 2 nagyobb fiu, 2 kisebb lany, s intellectual mernok szulok) jelenti elsokent a csaladtagok kozul az egyetem vezetosegenek, h a batyja csoportja nem ert vissza feb.16,an. A vezetoseg nem veszi komolyan.
– Nem talaltak “aznap” semmilyen 5 holttestet, csak a satrat. (spoiler!) S este leven (koran lenyugszik ott a nap, subarctic ovezet leven) visszatertek a taborba s csak masnap folytattak a keresest. Az elso 2 holttestre veletlenul talaltak ra, mert epp taborhelyet kerestek egy soktagu kutatocsapatnak, melyre “fentrol” kaptak utasitast, h taborhelyet keressenek…s 2 elenjaro kereso (a Gyatlov foiskolai baratai) a cedrus alatt a taborhelyet keresve vettek eszre a hobol kiallo megfagyott emberi terdet…amely a Krivoe volt…es szo nelkul ramutattak…es utana rogton segitseget/tanukat hivtak….aztan lavinaszondakkal folytattak a keresest miutan megvolt Dorosenko is, s ratalaltak a nyirfa alatt Gyatlovra, aztan majd Zinara. S majd csak jopar nap mulva az 5. holttestre, Rusztikra.
– A holttestek kozul NEM 2on nem volt labbeli, hanem epphogy ketton volt! (spoiler!) Tibon s Zolon volt csizma (senki mason nem) s rajtuk is azert, m az utolagos vizeletmintakbol megallapitottak, h ok 2en mentek ki pisilni.
– A boncolas (mindketto!) azt allapitotta meg, h (spoiler!) 6 holttesttel a hypothermia vegzett (cedrus alatt talalt Doro es Krivo, nyir alatti Gyatlov, aztan Zina s Rusztik, s kesobbi 4bol Kolovatov), s 3-an fizikai serulesben haltak meg (Ljuda, Tibo, Sasha) – ok belezuhantak egy 7,5 (!) meteres kovekkel tele patakba, vizmosasba, ahol gyerekjatek ekkora zuhanas utan borda-, koponya-, egyeb toreseket szenvedni!
– Ljudanak (spoiler!) nemcsak a nyelve hianyzott (ami elbomlott a 4 honapnyi vizben azas alatt), hanem az egesz arca – pont ezert ajult el szerencsetlen apja is, aki soha tobbe nem tudta feldolgozni lanya elveszteset.Foto: http://dyatlov-pass.com/resources/340/Lyudmila-Dubinina-post-mortem-2.jpg
– A (spoiler!) vizsgalat szerint a testek nem voltak radioaktivak, csak par ruhadarab, de azok is csak a magasabb, de normalis szinten (akkoriban! Mert manapsag – olvastam-, h az a radioaktivitas most tok normalis, sot, joforman keves!), es utolag kiderult, h a patak-vizmosason felul volt egy hegyseg (a nevet elfelejtettem) ahol vmi radioaktiv cuccot beontottek a patakba, ami levitte a parszaz meterre fekvo testekig, stb…
– Amit en pl egyaltalan nem ertek (!), h Sasha rengeteg tetkoja kozt volt pl. az alkarjan 1 cekla! Mondom CEKLA. Lattam a fotot is. Igazi voros cekla. Hat mondjatok meg, milyen normalis ember tetovaltat egy CEKLAT magara?!?!…😲
– A (spoiler!)hivatalos (es elerheto) iratokban a narancsszin gomboket febr. 18-20 korul lattak (nyilvanvaloan az akkoriban fellott s allamilag elismert meteorologiai kemszondak voltak), a sracok viszont febr. elsejen ejjel haltak meg.
– Rusztik (spoiler!) testet nem “puha hoban” talaltak meg, csak hoban, s a kepek tanusaga szerint is kavicsos terepen lelte halalat. A hypothermia tunetei a mozgaszavar, egyensulyveszteseg, szedules stb, szerencsetlenek probaltak 3an visszajutni a satorhoz, kozben elestek, masztak, kusztak, stb, aki (pl Rusztem) kore/sziklara esett min. 1,80 m magasbol, az minimum betorte a koponyajat, stb, Zina is kobe verte az orrat, ott volt a kepen mellette….
– A cedrus a satortol nem 900 meterre (0,9 km), hanem 1,5 kilometerre (1,5 km) van. A -30 fokban, ami a metszo hideg szeltol (szakertok szerint) minimum – 40 foknak erzodott, azert nem volt mindegy! (spoiler!) A fenyo alatt 3 (harom) par emberi labnyomot talaltak. Tehat nem jart ott az egesz csapat, csak 3 ember. A Hold akkori adatok szerint leghamarabb hajnali 4 orakor kelt vagy kesobb. Addig a hold nelkul az ejszaka KOROMSOTET volt. Ezek a szerencsetlenek eleg koran, meg vacsora elott (elokeszitett, de meg nem evett sonka pl) kirohantak a satorbol. Sok idobe telt lebotorkalni plane labbeli nelkul masfel kilometert a fagyott, jeges mely hoban abban az orulten heves szelben….nem reszletezem, de 3 csoportra szakadtak. Emiatt talaltak 3 par labnyomot a cedrus alatt, 3 megfagyott embert (Gyatlov, Zina, Rusztik) visszamaszni a sator fele, s a tobbit a vizmosasban. A legszomorubb adat: a csoport tagjai a sator elhagyasa utan MAXIMUM 6 orat elhettek meg…..maximum. (ezeket mind hivatalos jelentesekben olvastam)
– Az a biz. csaladtag “hegymaszok belekeveredtek vmibe” szovege utolag kiderult, h hamis irany volt. Az illeto sosem mondott ilyet.
– Nem, az ugyet, akkori merce szerint (es figyelembe veve a korulmenyeket is) , egyaltalan nem zartak le tul koran – es azt is allami nyomasra, mert hideghaboru es fegyverkiserletek meg minden…nehogymar 9 hegymaszo holtteste akadalyozna barmiben is!

 3267. becsuszoszereles1k — 2017-04-21 09:48 

DJATLOV-incidens _ SZÁMITÓGÉPES JÁTÉKOK listája a kommentekből

3070. jukeey — 2014-11-01 08:03

Azért egy kis játék még nem árt meg, bár az eredeti Djatlov-esettől biztosan abszolút el kell vonatkoztatni. De addig is van itt pár újdonság az idei évben, például Wolfenstein új része (The New Order). Csak most fedeztem fel, hogy erre a Kholat-ra keresgéltem rá; így hát télen jöhet az ss és a gestapo, a kgb majd csak tavasszal kerül sorra :D.
____________________________________________________

3071. becsuszoszereles1k — 2014-11-01 10:27

@jaydamasta:

“közben az Animal Planeten majdnem megoldják a rejtélyt.”
https://www.youtube.com/watch?v=5GPIsaP7OKc
____________________________________________________

3101. SLC — 2015-04-16 00:22

Ma kaptam a hírt, hogy játék is készül az incidensből:
https://www.youtube.com/watch?v=8Q9c_TZk4Do
____________________________________________________

3109. molnibalage — 2015-06-11 10:04

Egy játék a témát felhasználva.
http://www.playdome.hu/cikk/42772/kholat
____________________________________________________

3114. tubitubi — 2015-08-07 21:24

https://www.youtube.com/watch?v=3taDQgXT_6o
Elég érdekes, minden a yetihez vezet.

_____________________________________________________

UPDATE anno

3160. cirus — 2016-08-19 09:30

Ezt láttátok?

http://www.hirado.hu/2016/08/16/ujabb-fordulat-a-gyatlov-rejtelyben/

Egy új expedíció szerint rossz koordinátákat adtak meg eddig a rejtélyes uráli tragédia helyszínéről. A kutatók szerint fémdetektorral is érdemes lenne megvizsgálni a holttestek valódi helyét.

 3266. petiba — 2017-04-20 21:55 

@maya:

Szia maya!

Sokakkal ellentétben én pont nem szeretem ezt a posztot. Méghozzá azért nem, mert semmiről nem lehet tudni, hogy mi igazi, valódi információ, mi hamis, vagy esetleg szándékosan elferdített dezinformáció.
Közel hatvan éves történet, Szovjetunió, Cseka, GPU, NKVD, OGPU, GUGB, NKGB, MGB, MVD, KGB (valamelyik ezek közül, vagy így, ebben a sorrendben) A fotók készülhettek akárhol, a holttestek lehettek akárkik, a boncoláson (már ha tényleg volt) születhetett bármilyen eredmény, azt fogjuk róla tudni (hinni) amit az akkoriak akartak, hogy tudjon róla a világ. Szóval annyi a bizonytalansági tényező, hogy semmit nem tudok komolyan venni. Emiatt pedig találgatni sem érdemes, (szerintem), pláne nem kijelenteni, hogy tuti ez történt, vagy ez tuti nem történhetett.
Azt viszont egészen biztos nem érdemes, hogy ilyet leírjál:
„jeti, ufo es tarsai felnotas dilinyosaknak valo hulyeseg”
Ide elsősorban és főleg nem félnótások és dilinyósok járnak.
Az ufó témát félnótás dilinyósoknak való hülyeségnek tartani szerintem elég nagy hülyeség, Djatlovtól teljesen függetlenül. Hinni hihetsz abban, hogy ebben az – egyesek szerint időben és térben – végtelen univerzumban csak a Földön alakult ki az élet, csak itt és csak most, csak nekünk, de ez egy végtelenül rövidlátó, öntelt, és csökevényes képzelőerővel, és matematikailag a nagy számok törvényének teljes figyelmen kívül hagyásával megvert hit lenne. Mert tudásod, ismereted nincs róla.
Én úgy gondolom, – félretéve a lekezelő minősítéseket – minimum sokkal-sokkal óvatosabban érdemes ufó-kérdésben fogalmazni. (arról már nem is szólva, mit jelent maga az ufó szó)
Én úgy gondolom, nem zárhatjuk ki, hogy létezik más intelligens létforma. Azt sem zárhatjuk ki, hogy nálunk évmilliárdokkal előbb járnak technikai fejlettség ügyében. Ezáltal azt sem zárhatjuk ki, hogy látogatják a Naprendszerünket, a Földet, sőt, azt sem, hogy folyamatosan itt vannak, ki tudja, mióta! Ebből pedig az következik, hogy akár idegenek is meglephették őket. És ha nem lenne egyértelmű, ezzel nem azt állítom, hogy ők voltak (én nem vagyok olyan merész, hogy biztos tudattal, meggyőződéssel állítsak bármit ebben a témában) csak azt, hogy nem lehet őket sem kizárni.

„A 11 holttestes mese urban legend”
Biztos? Esküszöl? Ott voltál? Vagy olvastad valamelyik mesét, és elhitted tutira?

Off. Az első kötetben van pár kép, a másodikban már talán csak egy-kettő, a harmadikban asszem nincs egy sem. Komment, ha jól emlékszem, „szerzői jogi” okokból nincs benne, viszont vannak benne plusz információk, amelyek az adott posztban nem szerepelnek a neten, csak a könyvben.
Azt nem tudom, hogy „érdemes”-e megvenni a könyveket. De szerintem aki évek óta olvassa, élvezi, tökingyen ezt a többéves szellmi értéket, az tartozik annyival, hogy megveszi a három könyvet. Én örültem, hogy viszonozhatom valamivel, hogy évek óta kellemes szórakozást, színvonalas kikapcsolódást, szellemi játékot nyújt az oldal. Hogy „megismertem” azt a nyitott, szellemi kihívásokra is alkalmas és hajlandó társaságot, akik ide bejáratosak. Szóval, én úgy gondolom, mindenképpen jól teszed, ha megveszed a könyveket. (nem kapok ám százalékot a Konteo brand promóciójáért XD )

 3265. becsuszoszereles1k — 2017-04-20 21:15 

DJATLOV-incidens _ SZÁMITÓGÉPES JÁTÉKOK listája a kommentekből

3070. jukeey — 2014-11-01 08:03

Azért egy kis játék még nem árt meg, bár az eredeti Djatlov-esettől biztosan abszolút el kell vonatkoztatni. De addig is van itt pár újdonság az idei évben, például Wolfenstein új része (The New Order). Csak most fedeztem fel, hogy erre a Kholat-ra keresgéltem rá; így hát télen jöhet az ss és a gestapo, a kgb majd csak tavasszal kerül sorra :D.
___________________________________________________________________

3071. becsuszoszereles1k — 2014-11-01 10:27

@jaydamasta:

“közben az Animal Planeten majdnem megoldják a rejtélyt.”
https://www.youtube.com/watch?v=5GPIsaP7OKc
____________________________________________________________________

3101. SLC — 2015-04-16 00:22

Ma kaptam a hírt, hogy játék is készül az incidensből:
https://www.youtube.com/watch?v=8Q9c_TZk4Do
____________________________________________________________________

3109. molnibalage — 2015-06-11 10:04

Egy játék a témát felhasználva.
http://www.playdome.hu/cikk/42772/kholat
____________________________________________________________________

3114. tubitubi — 2015-08-07 21:24

https://www.youtube.com/watch?v=3taDQgXT_6o
Elég érdekes, minden a yetihez vezet.

___________________________________________________________________

UPDATE

3160. cirus — 2016-08-19 09:30

Ezt láttátok?

http://www.hirado.hu/2016/08/16/ujabb-fordulat-a-gyatlov-rejtelyben/

Egy új expedíció szerint rossz koordinátákat adtak meg eddig a rejtélyes uráli tragédia helyszínéről. A kutatók szerint fémdetektorral is érdemes lenne megvizsgálni a holttestek valódi helyét.

 3264. maya — 2017-04-18 20:12 

Ez egy majdnem 6 eves poszt (es 58 eves sztori), mely mai napig aktiv. Ugy hiszem, nem hiaba. Van ebben a temaban valami, ami akaratlanul is magaval ragad.
A posztot 2013-ban olvastam, kommentestol. Nemreg ujra rabukkantam az Eichar-konyv kapcsan (melyet ugyan nem olvastam meg, ezert szivesen vennem, ha azok akik mar olvastak, rovid velemenyt irnanak rola, h erdemes-e megvenni. Pl az errol keszult film szvsz hatalmas marhasag lett).
Nem vagyok kommentelos tipus, ezert komolyan nem ertem magam, h most miert irom ezt…(?)

A Gyatlov-incidensben (es az ehhez hasonlokban) a felderithetetlenseguk es titokzatossaguk az erdekes. Az, h annyi ido elteltevel sem lehet tudni pontosan…Mivel en racionalis es foldhozragadt vagyok, biztos vagyok benne, h mindig a legegyszerubb varians a megoldas (Occam borotvaja). A kommentekben (itt es mashol is) ugy osszekavartak a dolgokat, h elszedul tole az ember. A hajam az egnek all 1-1 elmelettol 🙂

Meggyozodesem, h vagy valamilyen katonai akcio, vagy valamilyen ritka termeszeti jelenseg aldozatai lettek.
A jeti, ufo es tarsai felnotas dilinyosaknak valo hulyeseg – mar elnezest.
A bennszulottek sem voltak, hisz se nyomokat nem hagytak a hoban, se kulserelmi nyomokat (kes, lofegyver, egyeb vadaszeszkoz) a testeken, a holmijuk se hianyzott, es legfokeppen manysiknak okuk se volt ra.
A nougy megmosolyogtato, de viccnek is gyenge.
Mergezes ugyan mar, fent az Uralon, az Otortenen? Nem kolumbiai droglabor az…:-D
Szandekos kiserleti alanyok sem, arra nem ilyen kaliberu embereket valasztanak (ezek fiatalok, voltak, fizikailag erosek, egyetemistak, tarsadalmi hasznossaguak, nagyreszuk befolyasos, illetve intellektualis csaladi hatterrel, diplomas szulok, a Rustem apja egyetemi profeszor volt, a Ljudae cegigazgato, stb – es, ha titkos katonai tevekenyseg veletlen aldozatai lettek, pont emiatt nem tudtak „eltussolni” meg jobban az ugyet az illetekesek). Ha megis bmilyen kiserlet aldozatai lettek, akkor csakis veletlenul.
Lavina sem volt, mint utolag bebizonyosodott, de attol nem estek volna epp ilyen orult panikba, h meg a csizmajukat se kapjak fel futtukban.

Ami esszeru es kezenfekvo, az a katonai tevekenyseg vagy ritka termeszeti jelenseg. Csak ez a 2 dolog racionalis. Ezek kemeny, edzett ifjak voltak, tobbeves turazoi tapasztalattal (ezek mind kiderulnek a naplobejegyzesekbol, rokonok, ismerosok beszamoloibol). Nem ijedtek meg az arnyekuktol (en pl. nem vagyok egy nyul tipus, de 59-ben a szovjet telben ilyen turara tuti nem vallalkoztam volna), akik pontosan tudtak, milyen az orosz tel az Uralon, h aki ejjel labbeli, ruhazat s semmi felszereles nelkul elhagyja a satrat az a biztos halalba megy, stb. De megis megtettek. 9 profi es kemeny, edzett hegymaszo ugy megijedt valamitol, h ejjel a -30 fokban esz nelkul kirohan a satorbol, labbeli nelkul, minimalis ruhazatban, semmi felszereles nelkul (se kesztyu, se sapka, se gyufa, semmi), ketsegbeesve szetvagva a satrat (ami az egyetlen menedekuk es ami igy hasznalhatatlanna valt) es minden iranyba rohanva (errol tanuskodnak a kepeken latott labnyomok osszevisszasaga is). Kesobb ugyan talalkoztak, de addig mivel hidegben, hoban „rohantak” percek telhettek el…elkepzelem, ahogy szerencsetlenek halalra remulve, orditva vagdossak a satrat, majd eszuket vesztve az irtozatos felelemtol, mert csak igy tortenhetett, h egyikuknek sem jutott eszebe 1 normalis gondolat sem, h labbelit, kabatot, egyebet felkapva magukkal vigyek…nem, ok csak eszeveszetten menekulni akartak, a hidegben, a sotetben, hisz a remulet teljesen hatalmukba keritette. Aztan valszeg kiabalva egymasnak osszetalalkoztak es hajnalig (!) lentmaradtak a fenyonel, olyan hatalmas panikban voltak…tiszta horror lehetett.

Az egyetlen rejtely, h mitol ijedhettek meg ennyire mind? Bizonyara olyasvalamitol, amirol tudtak, h pillanatokon belul megoli oket, vagy valamitol, amivel azelott meg sosem talalkoztak. Szerintem 2fele dolog lehetett: vmi titkos katonai tevekenyseg vagy vmi ritka termeszeti jelenseg. Ami valamiert halalosan felelmetes volt ahhoz, h 9 harcedzett, profin kepzett fiatalt ugy az oruletbe kergessen, h teljesen irracionalisan viselkedjenek, sajat halalukat okozva ezzel.

A volgyben probaltak a fenyore maszni, h lassak, mi tortenik a satornal. Ez volt a legmagasabb, innen lathattak a legtavolabb. A fenyon ver es borszovetdarabokat talaltak, a fiukon pedig maszasra utalo zuzodasokat.
Probaltak tuzet gyujtani (biztos egyikuk-masikuknal volt par hasznos holmi, gyufa, stb), de csak kis tuzet sikerult gyujtani. Es kis tuz kis meleg. Azert voltak rajtuk egesnyomok, mert probaltak a tuzhoz kozelbujni.
Ketten olyan helyen dolgoztak, ahol radioaktiv sugarzasnak voltak kiteve, igy a ruhajukra is jutott. A tobbiek a halaluk utan levagtak roluk (fagyott testrol csak levagni lehetett) es igy masokon is kimutathato volt vmi enyhe radioaktivitas.
A „narancsszinu” bor tulzas. Bar bizonyara elszinezodott a boruk a hoban a naptol.
A hianyzo nyelvrol annyit, h en megneztem az osszes kepet a halottakrol, ugy a megtalalasi helyen, mint a laborban keszulteket, es Ljudanak nemhogy nyelve, de arca sem volt mar! Kb 4 honapig fekudt a patakban, arccal a vizbe borulva, s a hideg viz kimosta a szemgolyoit, az orrarol a porcot,a szovetet az arcarol. Mint ahogy a masik 3 fiunak is a vizmosasban.
A torott bordak stb a testekre nehezedo hatalmas mennyisegu ho, jeg sulyatol lehetett, hisz tobb meternyi ho alatt voltak honapokig. Meg aztan ki tudja, hogyan huztak ki oket a vizmosasbol es hogyan bantak a testekkel a megtalalas utan..?
A 11 holttestes mese urban legend.
A sztorira az elmult 58 ev alatt rengeteg valotlan mese rakodott mar ra….

Nekem az egeszben az a nagy kerdes, h mitol tudtak ennyire halalra remulni?? Bar ezt bizonyara mar nem fogjuk megtudni. Mindenesetre, miutan a 2 fiu halalra fagyott a cedrus alatt, a megmaradottakbol 4-en annyira feltek tovabbra is, h nem mertek visszamenni a satorhoz, hanem inkabb menedeket probaltak epiteni agakbol. A masik 3 nem tudom milyen indittatasbol probalt visszajutni a satorhoz, ha elotte nyilvanvaloan halalra remulten lerohantak a fenyoig s hajnalig ott is maradtak…plane nem ertem, honnan meritettek a batorsagot, foleg Zina, aki a legmesszebb jutott egyedul, miutan Rustem es Igor elestek mar…


Off: Tiboru, a Konteo 1,2,3 konyvekben vannak kepek/terkepek, stb is vagy csak iras az egesz? Es vannak e benne az itteni kommentekbol is, vagy csak a posztok? Szeretnem megrendelni oket, de elotte jo lenne tudni ezeket. Valaszod elore koszi.

 3263. becsuszoszereles1k — 2017-03-07 22:30 

@sztalker:

Hát, igaz a tréfa, miszerint akárhogy is rakjuk össze. 🙂

Ahogy te is, és az „imént” Rogal Dorn is mondtátok.

Á, végszót egyikünk se mondhat ki.

„Azért lenne még itt valami, elvtársak…” [by Sztalker]
Egyáltalán nem tartom méltányosnak, ha a továbbiakban te kitennéd a lelked a kommentek irásában – szükségszerűen egyre növelve a távolságot a poszt témájától is -, mi, többiek pedig éhes cápákként lakmároznánk itt kedvünkre.
Érted, hogy mi ebben a felelősségünk és a visszásság – mivel nem cápák vagyunk, hanem emberek: a dolog voajőrsége, lévén a tudásnak, a tájékozottságnak is van intimitása.

Természtesen ez csak az én álláspontom, a kommentelési lehetőség szerintem is továbbra is bárki előtt nyitva áll.

 3262. sztalker — 2017-03-07 16:01 

@becsuszoszereles1k:

🙂
Köszi, de én már óvatos vagyok „végső változatot” leírni.

Meg persze örülök, ha tetszett.

Azért lenne még itt valami, elvtársak…

Az egy nagyon őrült korszak volt ám, és hiába is írunk hipotéziseket arról, hogy HOGYAN haltak meg ezek a gyerekek, azt, hogy MIÉRT, tehát hogy végül is ki v. mi a fene okozta, okozhatta ezt a pechet, amibe belefutottak akkor éjjel, biztosan sose fogjuk megtudni.

Hidegháború. De nem csak a két szuperhatalom közt, de azokon belül is, és ha a legkegyetlenebb verzió (szándékos katonai kísérletezés tiszta tömegpusztító fegyverekkel) lenne a kiváltó oka haláluknak, még akkor sem lenne eléggé undorító ez az ügy, mert még ezt is lehet űberelni.

Koroljov. Talán ő az oka mindennek az egésznek, szegény, pedig ritka egy rendes, okos fazon volt. Egyszerűen túl zseniális ahhoz, hogy katona honfitársai ezt csak úgy lenyeljék, mert irigyek voltak a sikereire. Amikor egyre nagyobb teljesítményű rakétákat volt képes készíteni, amit még az amerikai ellenfelei sem igen tudtak lehajrázni, akkor érezhetően kezdett megfagyni körötte a levegő saját hazájában.

Képzeljük el, hogy én egy hadászati bombázóparancsnok vagyok, ezidáig a legfontosabb fegyvernem legfontosabb embere, akinek közvetlen telefonvonala volt Sztálinhoz, most meg Hruscsovhoz, és akkor jön ez a kis mitugrász meg a csapata, és én kiesek a pikszisből napok alatt.

Ugyanis az történt, hogy egy komplett iparág épült fel a klasszkus nukleáris támadási elv létrehozására: bombázók tízezrei indulnak el távoli céljuk felé, hatalmas atombombákkal lerombolják az ellenség fontos célpontjait, és olyan sokan vannak, hogy képtelenség mindet lelőni, egy részük sikerrel jár majd, győzött a mennyiségi hadviselés.

Aztán ez hirtelen megváltozik a ballisztikus rakéták megjelenésével, és engem, meg a hű embereimet elkezdenek szépen szívatni.

Hruscsov, Koroljov, meg a rakétásaik. Szóval mindenki.

De nem csak engem, hanem az összes katonai atomtudóst, mérnököt, fizikust is, mint az állat, ezerrel.

Hogy ez az eddigi felállás nem elég hatékony, Hruscsov elvtárs nem akar velünk beszélni, mert Koroljov elvtárstól kell engedélyt kérni ehhez is (mármint az a rohadék mondja meg Nyikitának, hogy kivel érdemes szóba állnia, hát megáll az ész!), hogy túl sokat kérünk, nem vagyunk eléggé hatákonyak és gyorsak, a bombák túl nagyok, nem férnek bele a rakéta hasznos teher kategóriájába, és amúgy sem dolgozunk meg a pénzünkért, hanem csak dőzsölünk itten, a jövő a szupergyors és pontos, lelőhetetlen ballisztikus lövedékeké, nem a repülőgépeké.

Még a telefonomat is leszerelik, szolgálati kocsimat nekem kell fizetnem, nem kapok meghívót a Kremlbe novhétre. (Ezt mondjuk csak a pia miatt bánom.)

Basszus.

És sajnos tudom, hogy 5-6 éven belül tényleg ez a nyikhaj Koroljov lesz a sztár Hruscsovéknál, én meg mehetek vidékre ezredparancsnoknak a felderítéshez, járőrőzés orrba–szájba a Bering-tenger felett Északon, ahol a madár se jár.

Nem lesz ez így jó, elvtársak, hát most mit csináljunk, gyerekek? Hát mit?

Hát talán hozzuk előre kissé ezt az atomháborút, amíg nekünk vannak TÉNYLEGESEN bevethető fegyvereink, Koroljovék meg próbálkozzák halálra magukat, naponta ötször robbanjanak fel a qrva KÍSÉRLETI csodaszarjaikkal, 5 évig tuti nem lesz bevethető darab még tán kéttucatnyi sem ezekből, a mérnökeink meg nem fogják neki „tranzisztorizálni”, (lekisebbíteni) azokat a jó kis vaskos orosz hidrogénbombákat, mert annak a hülyének minden deka számít, amit a világűrbe fel kell juttatnia. (Legszívesebbn én lőném ki, oda, hogy ne is lássam többet ezt a kis önelégült majmot, méghogy Nobel-díjra is felterjeszetették? És engem? És minket, akik az életünket kockáztattuk Joszifért, az egyetlen igazi vezérünkért, hát ezt nem hagyjuk annyiban, elvtársak. Hát nem, elvtársak. Ugye, hogy igen, elvtársak?)

Rávesszük Nyikitát, meg a félhülye Központi Bizottságát, hogy most érdemes minden eszközzel rámenni az ellenségre (kerül, amibe kerül), ha ez bejön, akkor az új világrendben már mi leszünk a marsallok és az ipari beszállítók, „ — Koroljov fiam, maga elkésett! — Tudom tanár… izé hadászati légimarsall elvtárs, nem volt elég rendszerbe állítható rakétánk… — Kuss, maga mostantól nekem fog jelenteni, a dácsájából meg holnapra költözzön ki.”

Nem lesz itt, baj, elvtársak, elvégre vagy tízszer többen vagyunk, mint az USA besorozott állománya, Nyugat-Európában is vagy ennyivel több hadosztályunk bevethető bármikor, addig nyomjuk, amíg a csövön kifér Hruscsovnak, neki nem lesz más választása, mindent felperzselünk, elgázosítunk, felrobbantunk, lebombázunk, de azért is előbb leszünk ott, mint ez a Koroljov-gyerek a bigyóival, hogy az ég rohasztotta volna másra.

És akkkor végre béke lesz!

Békém lesz.

Úgy legyen.

(Még visszatérek:
sztalker)

 3261. becsuszoszereles1k — 2017-03-07 11:42 

Részemről ennyi, Harkályok! Béke legyen Veletek! 🙂
https://youtu.be/KAGSTmHdK_E?t=116

 3260. Rogal Dorn — 2017-03-07 08:35 

Tisztelt nagyrabecsült olvtársak! Ezek szerint „mother russia”, nem először, felzabálta hűséges fiait, akik vagy diverzánsként, vagy árulóként, vagy a szocialista embereszmény mintapéldányiként, így vagy úgy, de megpusztultak a hóval borított lankákon. Lenin vezesse léptüket a kommunizmus hullákkal szegélyezett útján. 🙂

 3259. becsuszoszereles1k — 2017-03-06 19:42 

3258.@sztalker:

„de mindnyájan hűek voltak a Szovjetunióhoz, szeretett hazájukhoz, ehhez kétség sem fér.”

‘Mondjuk. De közben baleset érte őket.’

Igen, végül is katonai tanintézménybe jártak. Tehát járőrversennyel egybekötött tájékozódási-futás vizsga volt…

Most ha ezt itt megfejtettük, megfejtetted (bocs), merthogy nagyon tuti az elképzelés, minden eresztékében szépen ül a sztori, de akkor ezzel vége is a bő félévszázados ötletviadalnak? :-O Vagy van még ötleted? 🙂

 3258. sztalker — 2017-03-06 17:30 

@becsuszoszereles1k:

Ez persze egy fiktív történet volt, de talán nyomokban tartalmazhat valóságos elemeket is, ahogy mondani szokták.
Megpróbáltam kitölteni sztorival azt, amit Jugyin barátunk magával vitt az örök símezőkre, meg amiről Zolotarev papa tán írogatni készült ott lent, a „Naftás-árokban”.

1.
Gyatlovék nem voltak diverzánsok a saját országukban, hanem „hadi játékot” szimuláltak, azaz ez a túra egy diverzáns-gyakorlat volt. (A fikció szerint, persze, én is csak játszok az adatokkal.)

Gyakorlat volt, de immár 4-500 kilométeres terheléssel. Tehát már TÖBB a fizikai teherbírás és logisztikai firlefrancnál (mint a korábbi síeléseik itt-ott). Itt esetleg már konkrét időre és helyre kellett a köztes állomásokon „bejelentkezniük” (mondjuk azért walky-talkyval, mert az nem megy könnyen tönkre, és majd élesben is kicsi adót kapnak, mert kell a hely a zsákban másnak, hogy minek, azt mindenkinek a képzeletére bíznám).

Gyatlovék „csapata” egy jövőbeli, idegen NATO ország területén (ez utóbbit nem nehéz azonosítani, ugye?) végrehajtandó diverzáns tevékenység menetét tesztelte, ha esetleg sor kerülne az elkövetkezendő években (1959-63 közt?) ilyesmire.

Ha jól sikerül, ezt másutt is, másokkal is kipróbálják és beveszik a stratégiai tervezésbe a legmagasabb szinteken is.

Talán Zolónál nem csak ENGEDÉLY volt (útvonalra), de PARANCS is (amit néha megmutatott), azaz simán lekezelhetett mindennemű akadékoskodó kiskatonát, ha éppen muszáj volt.
(Ezzel próbálom Zolo szerepét megerősíteni, mert valamiért mégiscsak kellhetett ő ide, de nem tiszta, hogy mi is lehetett az a szerep pontosan, hát én most ezt találtam ki rá.)

A kütyü(ke)t egyszerűen lenyűlták az elvtársak. Mondjuk Kubából, vagy egy kanadai v. nyugat-európai NATO-bázisról, Nem kellett ilyet utángyártani – bár pl. mi, magyarok is fejlesztgettünk hasonlót még az ötvenes évek közepétől, csak kevesebb tranzisztorral, és nagyobb méretben, gondolom. A GRU – a szovjet katonai hírszerzés ezért jött létre, beszerezte, amit kell, akár a legfrissebb amerikai tudományos újságot is eljuttatták a szovjet Gulag-tudósoknak 1 héten belül New Yorkból Szibériába, a zárt városoba, ha kellett, ilyesmi sose volt gond nekik.

2–3.
Nem. Ez is fikció tőlem, de a völgyben MINDENKI BARÁT volt, ezért találtam ki ezt a „fedett” katonai gyakorlat (vizsga) történetet. Pont azért lenne ez drámai, mert a völgyben (Lozva-völgy) saját honfitársaik nem sietnek a segítségükre, hagyják őket meghalni (vagy sokáig kétségek közt várakozni, amíg már túl késő nem lesz), ez már át is csúszhat akár szándékos emberölés kategóriába is a segítségnyújtás elmulasztása/baleseti ok esetéből.

(Egyébként a legtöbb ellenőrző ponton nem is kellett volna kis mobil, mert azoknak megfelelne egy régebbi, vaskosabb csöves adó-vevő is, hiszen az őrszemeknek nem kell úgy sietniük, időre lesiklani, csúcsra felhágni stb, ezért játszottam el a Gyatlov-csapat spéci kütyüjével, ami csak nekik, esetleg a völgybe pár embernek lehetett csak.)

A Gyatlov-völgy (bocs, -hágó) meg éppen csak egy kis darabkája lett volna az egész körtúrának, és akik velük beszéltek, lehet, hogy nem is tudták pontosan, hogy hol is vannak a fiúk, csak mantrázták a szokásos dumát.
Nincs még likvidálás, baleseti felállásban vagyunk, mindenki teszi a dolgát, rádióznak.

Ha nincs gázpermet, akkor szépen körbejárják a Lozva-völgy hegykoszorúját, majd visszatérnek Ivdelbe (és hogy gyorsan haladjanak, mert jön a tanév, vasút és teherkocsis szakasz is van, meg katonai ellenőrzőpontok, Zolo „nyílt parancsa” ekkor megint besegíthet, nem fogják lekésni az összeköttetéseket) gondolom, visszafelé a labazt megint érintve, az tehát valós pihenőállomás volt, azért is kellett ott megépíteni. A rádiózgatás nélkül ez a túra „közönséges” sportrekordnak”, sielési nagytúrának (ma talán: challenge? v. ilyesmi kategória?) látszik egy kívülálló szemében. (Mellesleg ez a másik indoka is egy pici rádiótelefonnak, könnyű elrejteni, ha nem akarják, hogy lássák mások. Talán Zolo személyes pakkjában lapulhatott a labazig. És ekkor Jugyin sem tudhatott róla, mondjuk. Vagyis mondom én, aki csak ötletelgettem egy ilyen szerkentyűvel, tutit nem tudok.)

Az „elvtársak” is lehet, hogy csak parancsot teljesítettek (lásd később a KAL 007-es járat lelövését, ahol mindenki a felettese felé nyalt ezerrel, ahelyett, hogy mert volna egyéni döntést vállalni, aztán a legvégén a legalsó szintre verték rá a balhét), vagyis nem biztos, hogy szándékos félrevezetés, mondjuk inkább azt, hogy információhiány, késlekedés lehetett az ok, hogy leküldhették oda őket éjjelre menedéket ásatni ezerrel, és a legtöbbje ezt sokáig be is kajálta. (Amíg aztán Dorosenkó észre nem vette a tábortűz erősödését, pedig nem is tettek rá újabb kérget, no és a színe is kezdett a lángnak változni, majd jött az átható szag, ekkor Krivóval együtt már komolyan elkezdtek harcolni az igazukért a csoport többi tagja + Zolo ellenében, de addigra kihűltek teljesen, a többiek meg kifáradhattak a tök felesleges veremásástól, mivel a szél megfordulása miatt amúgy is eltűnt a szélárnyék a fa mögül, és jött helyette lefelé a „permet”.)

A „Nafta-völgyre”, meg Zolóék „Naftás-árokjára” csak később bukkannak rá, amikor a térségből nem jön visszajelzés. (A Gyatlov-hágóval szomszédos kis völgy meg nagyon is hasonló karakterisztikájú a mi „gázos” völgyünkével, úgyhogy szerintem az is kaphatott bőven a cuccból, csak ott nem lehettek emberek. Vagy ki tudja?)

4.
Lásd 1-es pontot.

Likvidálás nem volt, legalábbis, amire te gondolhatsz e szó hallatán, de olyat el tudok képzelni, hogy a másnap délre, kora délutánra (ez az időtől és látási viszonyoktól is függhet) a völgy felett köröző helikopterről 1-2 felderítő csörlövel leereszkedett, lemászottt, és ha még életjeleket talált Szlobogyinnál, vagy az árokban Tibónál, akkor adott neki egy „kegyelemütést”, de csak a további szenvedéseik elodázása miatt, úgyis menthetetlenek voltak. Ez – sajnos – beleférhet egy ilyen szomorú történetbe, és az illetékesek innentől már az eltussolásra, és a szemmel látható bűnjelek mielőbbi összegyűjtésére összpontosítottak, ha meg akarták úszni a fejmosást. (Tehát nem akarták megölni őket, baleset okozta a halálukat.) Ha ez már megvolt (ezek egy kisebb zsákban is elfértek: walky-talky, 1-2 gázmaszk, ha volt véletlenül a sátrukban és lehozta valaki, kések, Zolo maszek fényképezőgépe stb.)

A baleset híján Zolót előléptetik, Gyatlovék meg dönthetnek, hogy akarják-e vállalni élesben is pár év múlva ezt egy igazi „első csapás” hadműveletben most már mint katonák (nem, ha van eszük), esetleg fiatalok kiképzésére koncentrálva ugaynezt a seregen belül mint kiképzők folytatják-e, megspékelve híradástechnikai, rádiós végzettségükkel, ami így nem vész kárba. (Gyatlov szerintem igen, amolyan „utánpótlás-képzés programban”, álcázott sportkör vezetőként), Doro és Krivo doktorijához már megvan az anyag, ők kiemelten fontos kutatási-fejlesztési feladatok vezetői lehetnek fiatal koruk ellenére szintén a hadseregen belül, vagyis nem kell mondjuk 24 órás műszakokat lenyomniuk valamelyik atomerőmű kezelőpultjánál, hogy biztosítsák Ufa város áramellátását, hanem részt vehetnek egy szigorúan titkos tudományos-katonai fejlesztésben, amihez jó fizetést és eléggé tűrhető életkörülményeket biztosítanak majd nekik s leendő családjuknak.

„nem estek kétségbe a gázveszély miatt, mert tudtak segitséget kérni.”

Pszichés hatás, egy bármilyen kapcsolat ilyenkor a környezettel megnyugtathatja az embert, biztonságérzetet jelenthet, még ha tudjuk is, hogy akivel beszélünk, az távol van. (Lásd: lelki segélyszolgálat v. ilyesmi.) Továbbá: sajnos az ember bajban is optimista marad, szívesebben hallja ki ezt, mint a számára kedvezőtlent, legalábbis az elején.

Összefoglalva: felhasználhatta őket a hadsereg, hogy kipróbáljon egy korszerűbb hadviselési formát (gyors reagálású, hegyvidéki diverzáns tevékenység az ellenség területén, tökéletes logisztikával és modern rádiókommunikációval), cserébe Gyatlovék kiemelt sportkörként működhettek, kiváltságokat kaptak, később pedig megtarthatták mindezt, ha úgy döntenek, folytatni akarják a karrierjüket a seregben. Ezt ők nem bánták, tehát nem voltak teljesen naívak, katonai feladatokat láttak el, ezt titokban tartották, de mindnyájan hűek voltak a Szovjetunióhoz, szeretett hazájukhoz, ehhez kétség sem fér.

De közben baleset érte őket.

Mondjuk.

 3257. becsuszoszereles1k — 2017-03-06 01:44 

3255.@sztalker:

Hát, ja.

3256.:

Az érvelést tekintve nagyon jó kerettörténet vagy forditva.

Elismételném a hipotézist, izé, a konteót, ahogy én értettem:
– Ab ovo az egész Djatlov-csoport diverzáns volt. Bár az atomfiúk néha még maszekoltak is akár ezen belül.
– Rendelkeztek korszerű rádiótechnikával, azaz tranzisztoros rádió adóvevővel, amiről az atomfizikusokon, valamint Zolon és Gyatlovon kivül senki nem tudott a csoportból, ezen az estén mutatták meg nekik is. Sajnos brahiból.
– A tranzisztoros ősmobil amerikai szajré volt kubai-orosz beszerzésben.
– Bemutató- vagy próbahivást végeztek az eszközzel a szomszédos hegyre, azonos magasságban, amelyre érkezett vétel válasz.
– Beütött a katasztrófa a gázzal.
– Rendezték soraikat és az adó-vevő nyujtotta biztonságérzettel vonultak le a biztonságosabb völgybe.
– Leérve ismét használták a mobilt, helyzetjelentésre, kvázi segélykérésre.
– A válaszoló(k) segitség helyett elvtársilag hitegették őket.
– Zolonál is ha volt egy ilyen tranzisztoros vókitóki, az elektromosság által felgyújthatta vele a gázfelhőt, mármint a csoportot akár.

1.) A „más ideológia mentén” ha azt jelenti, hogy a külföld (az ‘imprlista’ ellenség) javára, akkor
a) hogy kerül hozzájuk kubai-orosz kézből az amerikai tranzisztoros kütyü, vagy az alkatrész tranzisztor, amiből aztán Gyatlov összerakja a kütyüt, hiszen tudjuk, hogy csinált ő már olyan adót – gondolom, az egyetem laborjában -, amivel haza tudott üzenni a szüleinek…vagy adó-vevőt?…elnézést, de bőcsész…
b) vagy ellopták valami jobb hazai raktárból?
c) vagy ne vegyem szószerint…
d) vagy mindegy is…

2.) Adás a kütyüvel a szomszédos Pamjatnyik hegycsúcsra, ez lehet baráti ellenség barát, aki velük akciózik

3.) Adás a völgyből hová? Valahová, ahonnan elvtársak válaszolnak
a) nekik is van ősmobiljuk?
b) lehet, h. ez a hang maga Szemjon, a csoportot pedig lebuktatta „A” terv szerinti likvidálással egybekötve?
c) ha nincs a gázbaleset meddig túrázott volna velük, hogy lebukjanak az ősmobillal, mint diverzánsi mivoltuk bizonyitékával
d) ha nem Zolo vette az adásukat, hanem más elvtársak a központban (akár Ivdelben lévő szervek), netán addigra már a Pamjatnyik csúcson, mivel ez egy beetetés volt a kütyüvel, akkor „B” terv: Zolo teljesitse a parancsot

4.) Mi volt a „C” terv – ha se katasztrófa helyzet, se ősmobil elővevés nincs és nem is beetetés a kütyü? Lehet, hogy másképp, máskor dekonspirálódtak, Zolót likvidálónak küldték velük? De egyedül?

Hát, a konteóból ez a négy pont nem világos.
– Mármint a kiindulási pont, miszerint nem estek kétségbe a gázveszély miatt, mert tudtak segitséget kérni.
Ellentmondás: titkos csoportként titkos eszköz segitségével, magukat dekonspirálva…
– Vagy nem diverzánsok
– Vagy minden szereplő diverzáns, és emiatt a katasztrófából sem lehetett menteni őket, hogy titok maradjon minden? Tehát nem dekonspirálódás…

Sztalker, asszem irhatsz még pár eszmefuttatást ezügyben. 🙂

 3256. sztalker — 2017-03-05 12:30 

Mielőtt erről a korábban már említett (és persze csak általam feltételezett) eszközről beszélnék, ami akkor este náluk lehetett, talán fontosabb lenne feltenni egy nagyon kényes kérdést, amit eddig eléggé kerülgettünk:

Lehettek-e „Harkályaink” kiképzett diverzáns ügynökök?

Ja, és hogy még brutálisabb legyen: már rögtön a kezdetektől fogva azok, amióta a Gyatlov-csapat tevékenykedett, tehát már évek óta, tehát csak egyfajta fedősztori lenne ez a sok-sok síelés és túrázgatás?

Szívem szerint elutasítanám ezt a változatot, mert sokkal több dolog szól ellene, mint mellette. (Őszintén mondom nektek: évek alatt én is kicsit megkedveltem így látatlanban is őket, annyit olvasgattam, nézegettem a képeiket, csíptem a burájukat meg minden, és biztosan ti is.) De ennek ellenére is végig kellene játszanunk ezt a (fiktív) történetet is, mert következetesnek kell maradnunk, minden és mindenki kapjon esélyt ebben a rejtélyben.

A kulcsszó talán ez lehet: rádiótechnika.

Nem a síelésen és a hegyi túrákon, az edzett ifjúságon lenne a hangsúly, ahogy eddig gondoltuk (vagy elhitették velünk „ŐK”?), hanem az utóbbin, a rádiótechnikán.

Pontosabban a csúcstechnológián. (Fiatalabbaknak: ne tessék mosolyogni, akkor tényleg az volt a csúcs.)

1959-et írunk.

(Ez itt a reklám helye, hamarosan folytatjuk: Hogy is kezdődik a Havanna c. film Robert Redforddal a főszerepben? Mit is kellene neki átcsempésznie a kubai vámosok orra előtt egy csinos lány kérésére a gerilláknak?)

Hát bizony, az a qrva tranzisztor. Pontosabban a tranzisztoros híradástechnikai eszközök, melyek kicsik, nem romlanak el (mint a elektroncsövesek), praktikusak, hordozhatóak, könnyűek. Hát mi kell még egy diverzáns osztag hátizsákjába, ha nem pont egy ilyen kütyü, he?

És milyen fakultásra járt a legtöbb Gyatlovos: hát rádiótechnika.
„Teccik” érteni.

Kiváló tanulók, kiváló sportolók, kiváló rádiótechnikusok,(atom)fizikusok.
Ezt is „teccik” érteni.

A labaz megépítéséig biztosan nem vehették elő Gyatlovék ezt a „walky-talky-t (kézi rádióadó-vevő), amit (persze csakis az én rosszindulatú feltételezésem szerint) azon a túrán magukkal vihettek. (Tán tényleg egy „original” amcsi Motorola típus lehetett. Mondjuk ’57-ből?, szpaszíbá, GRU; gracias, Fidel!)

Viszont a sátorban aznap este, hogy se fűtés, se Zolo (aki lement addig kvaterkázni a katonacimboráihoz), se jobb szórakozás, hát birtokba vették a „kicsikét” a csapattagok. Talán így volt, talán Zolónál is lehetett egy másik, amit magánál cipelt mindig, talán másképp történhetett, de én szeretnék eljátszani azzal a gondolattal, hogy megeshetett éppen így is.

A forgatókönyv innentől tehát így alakul:

Gyatlov (aki persze régóta tud mindent) most végre felhomályosítja a maradék csapattagokat is e túra kissé eltérő ideológiai hátteréről, ám ez sokkal jobban sikerül, mint ahogy várta, a szó szoros értelmében egymás kezéből kapkodják ki ezt az „ős-mobilt” (ne tessék röhögni, Galaxy-sok, egyszer ti is meg fogtok öregedni, de meg ám!) a gyerekek, szinte belemelegednek, hogy milyen cuki, hisz erről tanultak és vizsgáztak is, de hogy zsebben is elfér? Szó szerint belemelegednek, sokan le is vetkőznek, jó a hangulat.
Bár vacsizni akartak (a késeket már elővették), a sonkáig nem jutottak el, annyira nem tudtak betelni vele. Pláne, mikor Igor (de lehetett Szemjon is), végre hivatalosan is használja, bejelentkezik az innen pár kilométerre lévő személynél (egy közeli hegycsúcson), aki nyugtázza a vételt, majd vissza a zsebbe a kicsikét. Hát meg kell zabálni! (Akár az Otortenig is működhet egy ilyen készüléknek a hatótávolsága, az a sátortól kb. 11 km légvonalban. Lehetséges, de azért nem biztos.)

A többit már nem nehéz elképzelni, és itt lehet a magyarázat arra, hogy miért is vonultak le olyan magabiztosan Gyatlovék. Talán kaptak egy gyors választ a segélykérésükre:
„– Vettem, nyugodtan lemehetnek a völgybe, az anyag nem veszélyes és hamar elpárolog. Tudunk magukról, az éjszakát lehetőleg a völgyben töltsék el — menedékben, tűzgyújtással óvatosan, amíg a helyzet nem javul. Reggel önökért küldünk az esetleges sérültek miatt, ha mégis lennének, addig ott várjanak további utasításig.”

Abba most nem mennék bele, hogy rövidhullámon vajon milyen vételi viszonyok lehetnek egy efféle zárt, hegycsúcsokkal körbevett völgy esetén lentről, mert ehhez pontosan tudni kellene az akkori műszaki eszközök adatait, de megkockáztatom, hogy talán Zolo barátunk épp ezért bandukolt le vacsora előtt ahhoz a fenyőhöz. (És talán másodlagos tevékenységként megpróbálta jól megünnepelni születésnapját is némi itókával, pár ottani őr társaságában, ha egyáltalán voltak ott ilyenek.)

Mely fenyőfa PONTOSAN ugyanannyi (1500) méterre van légvonalban Gyatlovék sátrától, mint a velük szemben lévő (Pamjatnyik nevű) csúcstól.

Vagyis 1500 méterre.

Az is. Pontosan.

Ááá, ez csak véletlen…

Szóval hülyítették a fiúkat-lányokat ezerrel, és ők ezért húzták-halasztották a saját életük megmentését, mert hittek a szép szavaknak. Ha akkor rögtön a labaz felé fut mindenki, talán fagyási sérülésekkel, kisebb mérgezéssel megúszzák a dolgot.
Mire rájöttek, már késő volt. Talán Dorosenko és Krivosenko sose kajálta be ezt a mesét (Zolotarev meg hát nem volt fizikus, sajnos, viszont katonai vezető volt, és neki meg a parancshoz kellett ragaszkodnia, ezt meg elvárta a többiektől is), úgyhogy elég komoly pofozkodások is lehettek közöttük e szerint a forgatókönyv szerint aznap este ott lent.

Ráadásul a jó ég tudja, hogy mennyire használhat a vételi viszonyoknak, ha közben létrejön a völgy felett egy párafelhő, mely miriád szemcsényi folyadékból áll, mely idővel elektrosztatikusan is feltöltődhet (és kigyulladhat véletlenül), meg hát egyáltalán…

Talán meg is sérülhetett a walky-talkyjuk még a sátorban, épp a bejelentkezésük után. Talán Zina furcsa sebei a derekának jobb oldalén épp innen származnak: Gyatlov mellett ült, az nyomogatta a gombokat, mutatta neki a frekvencia-váltásokat, mikor rájuk szakadt a sátor, az adóvevő meg belevágott Zina oldalába, mint egy gumibot. („Gumibot-jellegű ütéshez hasonlatos seb a lány jobb oldalán”.)

Talán mérgükben lent hiába próbálkoztak sikeres adással, ez nem jött össze nekik (részben a hegyek miatt, túl mélyen voltak), talán valaki mérgében (vagy már a kezdődő gázmérgezés hatása alatt) el is hajította ezt az átkozott vacakot, a többiek meg utána, hogy legalább mindenkinek legyen esélye egy próbahíváshoz… és akkor zuhannak páran bele egy szakadékba?

S hogy mire lehet még jó egy (mondjuk már nem működő) kézi adó-vevő?
Hát például arra, hogy agyoncsapjunk vele egy embert, ha már látjuk, hogy úgy szenved a szerencsétlen, mint egy állat, és már nincs hátra sok az életéből, de már könyörögni sem tud, mert nem jön ki hang a torkán a fuldoklástól.

Az utolsóként fölfelé induló, Zina eléri a haldokló Szlobogyint, majd minden maradék erejével lesújt rá (többször), hogy az ne szenvedjen tovább. Aztán elhajítja a telót, hisz tudja, hiába is érne fel magasabbra, már ő sem tud kiadni hangot a torkán, semmilyen értelmes szöveget nem tudna se megfogalmazni, se kimondani a túloldalon őt hallgató embernek… Már csak hörgést hallanának.

Zina még 150 métert mászik.

UTÓIRAT-1

Kísérlet:
Végy egy elektromos eszközt és helyezd azt egy könnyen gyulladó (400 fok Celsius alatti) gázfelhőbe, majd kapcsold is be.

Ha Zolónál is volt egy ilyen az árokban…?

UTÓIRAT-2

Dorosenko és Krivosenko ruháján (amiből később pár darab másokra, pl. Ludára került, mert levágtákk a halott fiúkról) enyhe radioaktivitást mutattak ki.

Ez eddig rendben is van, hisz mindketten a cseljabinszki atomerőmű nukleáris mérnökei voltak, alapból kapott ott mindenki egy kicsit ebből, akárcsak az USÁ-ban, vagy bárhol akkoriban ilyen helyeken.

De vajon, ha egy hátországban végrehajtandó diverzáns osztagnak kellene egy kicsi, még tán kísérleti stádiumban leledző (tehát eléggé veszélyes) taktikai nukleáris fegyvert (akár neutronbomba, aktatáska-atombomba) elhelyeznie kiemelten fontos, eldugott v. nehezen megközelíthető célpontok (bunkerek, raktárak) megsemmisítésére, ráadásul rossz időjárási körülmények, terepviszonyok közt, akkor erre a kényes feladatra milyen típusú ember jöhetne szóba? (Na, van már egy kis konteós borzongásotok?)

Nagyon diszkréten kérdezném meg, hogy nem lehetett-e ezeknek az atommérnök fiúknak időnként (hébe-hóba, netalántán, esetleg, véletlenül „maszekban”) más „túrázgatásuk” is arrafelé a hegyekben akár Gyatlovék nélkül is?

Talán kicsikét más formájú hátizsákkal?

Talán abban meg kicsinykét más („gyakorló”) felszereléssel is?

Épphogy csak? Mondjuk…

UTÓIRAT-3

Hát megint nem elfelejtettem benaplózni ezt a sok uncsi infót a saját kis jegyzetfüzetecskémbe, he?
Talán, mint Zina meg a többiek is a saját naplóikba aznap este ott fent a sátornál.

Biztos, ami biztos…

 3255. sztalker — 2017-03-05 12:10 

Még egy cseppet Ivanovnál és népi zenekaránál maradva (aztán ezzel be is fejezném a gyanúsítgatásukat, ígérem!), mielőtt más, izgalmasabb kérdésekre térnénk rá.

Azért nem csak 1 orvos volt ám ott! Nehéz elképzelni, hogy valakinek közülük nem esik le a kopejka, hogy ők csak színjátéknak kellenek már. (Még magát Ivanovot sem akarom, mint embert bántani ezért, csak mint esküt tett szakit, de ha tényleg ekkora kókler volt, hogy nem látta a lényeget, vagy nem hallgatta meg a társai ötleteléseit, akkor meg csak arra gondolhatok: saját, vagy a csapat védelmében tehette mindezt. Úgysem fogjuk már ezt megtudni.)

Jelenet a boncasztalnál:

Ivanov (belép a terembe):
— Mi ez az istenverte szag itt, elvtársak, már megint mit sikerült eltörniük?
— Jelentem, Ivanov elvtárs, ez innen jön. (Egy zsákra mutat.)
— És abban meg mi van?
— A késeiket raktuk oda külön, ahogy kérte.
— Hadd nézzem! (Ivanov belelekotor, szagolgatja a kések nyelét.)
— Lenne egy-két tippem, ha nem bánja, ezredes elvtárs.
E tán etán? Netán metán? He, he, he… (Önelégült kuncogás.)
— Nekem is lenne egy-két tippem, Szergej Szergejevics! Az olyan kiváló orvosokra, mint maga, mindig szüksége lesz hazánknak a sarkkörön túli területeken, hát szívesen beajánlom majd magát Vorkután és Norilszkban, ha gondolja. De tudom ajánlani Novaja Zemlját is, csak arra vigyázzon, hogy ott több a medve, mint az ember, ha érti, mire gondolok.
— Értettem, Ivanov elvtárs!

Még csak annyit ehhez a fiktív dialógushoz: nagy különbség van ám a holttestekről készült fotók nézegetése, és egy igazi boncolás közt. Mi, akik évek óta a Gyatlov-témán rágódunk csak vicik-vacak fekete-fehér fotókat láthatunk már, de azok a dokik ténylegesen ott voltak a holttestek feltárásánál, saját kezükkel vágták fel, darabolták szét a belső szerveiket, vettek mintákat, gyűjtötték be a szerológiai anyagokat. Óhatatlanul szagolták, tapintották és közvetlen közelről láthatták a szöveteik állapotát. Mert nagyon nem mindegy, hogy milyen görcsös kézmozdulatokat lehet látni egy hullán, hogy azt kihűlés, netán egy infarktusos merevgörcs, esetleg egy náci koncentrációs tábor gázkamrája okozta. Hogy milyen elszíneződések és szagok lehetnek még a tüdő-, a gyomortartalom, a máj szöveteiben stb.

Az biztos, hogy a hozzátartozóknak nem lehetett elmondani a TELJES igazságot, ez világos. („Tisztelt édesapa, édesanya: gyermekük legalább 3, esetleg 5 órán át szenvedett pokoli kínok közt, mielőtt elveszítette volna eszméletét. Halálát etilén-mérgezéses fulladás okozta, mely előbb émelygéssel, hányással, később egyensúly- és mozgászavarral, egyre erősödő köhögéssel és fulladásérzettel társult, minek következtében cselekvő- és mozgásképessége olyannyira lecsökkent, hogy az alacsony hőmérsékleten hőháztartása felborult, kihűlt, végül megfagyott. A testén található súlyos, életveszélyes sérüléseit részben saját maga okozta azzal, hogy órákon át levegőért küszködve próbált fára mászni, miközben onnan akár többször is leesett, így zúzva össze csontozatát, ill. dezorientált állapotában belezuhanhatott egy sziklahasadékba, melyben eszméletvesztéséig tartózkodott, ott teste folyadék halmazállapotú gázfürdőben többször kigyulladt, kisebb-nagyobb égési sérüléseket is okozva neki, majd halála után a nagyobb víztartalmú szervei a gáz reakcióképessége miatt lebomolhattak. Ám megnyugtatásukra közöljük, hogy mindezen kínokat nem élte át hiába: pártunk és kormányunk eltökélt szándéka, hogy éveken belül sikerrel megindíthassa igazságos háborúját az imperialista világ utolsó dekadens bástyája, az Amerikai Egyesült Államok ellen egy minden eddiginél hatásosabb harceszközzel, mely gyermekük sajnálatos halálát is okozta, így a kommunizmus majd az egész világon győzni fog. Világ proletárjai, egyesüljetek! Most pedig álljunk fel mindannyian, s énekeljük el az Internacionálét és a szovjet himnuszt.”)

Vagy:
Fogsz egy kondért, haver, beleszórsz frissen pucolt borsót, vizet öntesz rá és elkezded melegíteni ezerrel. Idővel megjelennek ám az oldalán a felfelé araszolgató kis hernyócskák, mert nem kapnak levegőt. Mint Gyatlovék, plusz még mínusz 30 fok hideg is van bónusznak.
(Ez meg a cinikus változat volt. Ez se jobb, ugye?)

Azaz: akárkinek, akármit is próbáltak volna szépítgetni az ügyről a helyi katonai vezetők (vagy akár maga Hruscsov a Kremlből), az sehogy nem lett volna jó, mert kilógott volna a lóláb a félig-meddig összefércelt fedősztorik miatt, az egészet meg túl veszélyes lett volna kiszivárogtatni, még a szülőknek is, nemhogy bármilyen médiának, hát szerintem hagyták az egészet a fenébe, akinek kérdése volt, az közvetlenül mehetett Ivanovhoz, vagy a többi kivizsgálóhoz. Ők meg csak hümmögtek (abból nincs baj, ugye?), Ivanov meg kitalálta magának (hogy végre leszálljanak róla) ezt légnyomás okozta láthatatlan falat, meg a tűzgömböket. Így elég sokáig élhetett nyugiban, esetleg piálgatva, mint a legtöbb orosz, hogy oldja a feszültséget és tompítsa az agyát. Az az újságíró már kevésbé járhatott jól, aki talán tényleg megtalálta a hiányzó részeket az aktából, és vesztére könyvet is próbált róla írni, és ezt előtte el is mondta valakinek a környezetében. Ha ez igaz. De ezt se tudjuk már meg soha.

(Már csupán praktikus okokból is jobb volt a szolgálatoknak hallgatni a dologról: a SZU-ban amúgy sem létezett sajtószabadság — ahogy ma se sok van ebből Oroszországban–, tehát csírájában nulla infó állt rendelkezésre a népnek az ilyen kényesebb dolgokról, viszont a pletykálgatás – pl. az áldozatok rokonai révén – már macerásabb ügy lett volna nekik, mert városról városra, faluról-falura járva kellett volna mindenkit felkeresni és megfélemlítéssel hallgatásra bírni, hogy a gyermeke halálának körülményeiről ne beszélgessen senkivel, ha jót akar magának és megmaradt szeretteinek. Így megspóroltak egy kis autókázást az Észak-urali Oblaszty és Szverdlovszk város körzetében.)

——————-

De mégis van még itt valami, ami nem hagy nyugodni a Gyatlov-rejtélyben, mert talán magyarázatul szolgálhat a sátorból kimenekülő kis csapat döntésére: hogy miért mehettek le olyan határozottan egyenest a völgy kellős közepén magasodó fához, és nem is próbálkoztak a tartalék táboruk (labaz) felé venni az elején az irányt.

Gondoljuk csak el: tél van, este van, hideg, fuldokolnak, köhögnek, a gázpermet az előbb lobbant az arcukba és el kell hagyniuk ezt a hegyi magaslatot, mert a sátruk használhatatlan. Nem csak hogy alul van öltözve a csapat fele, de igazán sok gyufát, gyújtóst sem vesznek le magukkal. Pedig mindannyian nedvesek, fáznak, át vannak ázva. (Vagy hamarosan azok lesznek, és ezt tudniuk kell, hiszen profi túrázók.) Ekkor még azt sem tudhatják, hogy eleve vesztésre állnak egy levegőnél nehezebb vegyülettel (etilén) szemben, amely lesüllyed majd utánuk és utoléri mindegyiküket, hanem bíznak a sikeres menekülési tervben. Le a völgybe, a permetfelhő elmúlása után meg visszatérünk, mint Svarci a Terminátoros mozikban.

Ez eddig még rendben is lenne, de hogy gyújtósnak papírt, könnyen éghető anyagokat sem keresnek a sátorban, az már zavaróbb nekem. Honnan vehették biztosra, hogy lent biztonságban lesznek, másodpercek alatt hogy tudják megállapítani, hogy az őket ért csapás majd idővel el fog múlni, nem sűrűbb ez gáz, mint a levegő, a mennyisége pedig elviselhető lesz idővel, hígulni fog. Honnan ez a magabiztosság perceken belül? (Kis zseblámpát tűznek a megroggyant sátorra, mely így most FELFELÉ világít!, a levonulásukkor is elhelyeznek egyet a lejtőn. Talán az is felfelé nézhetett?!)

Ha én lettem volna ilyen szituban, biztos, hogy nem zseblámpákat pakolgatok irányfénynek, hanem ami papírból van és éghető (nélkülözhető) anyag van a sátorban, azt mind a zsebembe gyűröm, mert lent megvesz majd az isten hidege, ha nem tudok gyorsan egy nagy tüzet rakni, ahhoz meg ajánlott az ilyesmi, mivel a fakérgek, a tűzifának való cserjék nem fognak könnyen lángra lobbanni a szabadban. (Ekkor még csak az égbolt „lángol” felettük, a talajszinten nincs gázpermet jelentős mértékben.) Az útlevelek v. személyes iratok, útvonalengedély kivételével én az összes éghető papírt (beleértve akár még a térképeket, az összes maszek noteszt és szerelmes naplót, „otorteni pamfletet”, újságpapírt, párttagkönyvet meg anyámkínját összeszedtem volna, hogy ne fagyjak meg. (És persze vodkát is, ha még megtalálom a sötét sátorban az üveget, mert tűzgyújtásnál jól jöhet egy löttyintés a gyújtóshoz ebből a szeszből.)

Gyanítom, hogy lehetett oka annak, miért hanyagolták ezeknek a dolgoknak a begyűjtését, miközben persze őrülten öltözködhettek a félpucérak, a felöltözöttek meg már indultak is lefelé. Talán lehetett náluk valami (egy eszköz), ami megmagyarázná ezt a furcsaságot, és kissé más megvilágításba helyezné „Harkályaink” szerepét ebben a tragikus történetben.

S hogy mi lehetett ez az eszköz? Erről írok majd legközelebb.

 3254. sztalker — 2017-03-05 11:02 

@becsuszoszereles1k:

Ez se rossz, köszi!
🙂

Bár most nem néztem nagyon utána, a következő megjegyzés eléggé gyanús:

„fémolvadékok tisztításához”

Pl. az ún. nukleáris szaporítóreaktorokban a mag körül van egy külső védelmi burok is, amiben ilyen olvadt fémes folyadékokat használnak a hőelvezetéshez. (De talán „hagyományos” atomreaktorokban is dívik még ez a módi, én spec most a tóriumos kísérleti atomerőművekről olvastam ilyet, ezeket ma is tervezgetik az urán utáni ínséges évekre az atommérnökök.)

A szaporító erőművek meg a gyakori és nem hasadó Urán 238-ból állítanak elő (neutron-bombázással, amit kis láncreakcióval idéznek elő) Plutónium 239-et, ez már jól hasad, és ezt így könnyebb előállítani, mint elválasztani (processzálni, dúsítani) a hasadó Urán 235-öt az Urán 238-tól centrifugákkal, esetleg gázszűrőkkel pici kerámialyukakon átpréselve évek, évtizedek alatt, lassan, lassan…, vagy a zűrösebb (szintén hasítható) Urán 233-at, mert ez utóbbinál meg sok felesleges veszélyes (radioaktív) melléktermék képződik, ami tárolást igényel.

A plutónium meg a modern atomfegyverek alapanyaga elsősorban, ma is ez megy ezerrel. (Pl. Franciaországban minden nagyobb városban van egy ilyen „kicsike” eldugott szaporítóállomás, ami nem is olyan szembetűnő, mint egy óriási erőműkomplexum rengeteg reaktorral, pl. Paks, Csernobil, ezek a kis „tenyésztőreaktorok” szorgalmasan dolgozgathatnak szerte-széjjel a világban, kevésbé is szúrnak szemet, az Ural is tele lehetett velük akár, és még mai is üzemelgethetnek itt-ott.)

E szerint a forgatókönyv alapján egy ipari-katonai szennyezés mentesítése is szóba jöhet, hogy képesek voltak legalább 1000 méteres magasságban kiszórni ilyen permetet, hogy ezzel megfékezzenek, semlegesítsenek egy súlyos kiömlést (pollúciót) valahol a völgyön túl, de a szél átírta a történet.

Egyébként Dorosenko és Krivosenko radioaktív ruhájáról később még fogok írni.

 3253. becsuszoszereles1k — 2017-03-04 20:05 

3241.@sztalker:

Találtam valami érdekeset. De Te majd kifejted, ha kell.
Tehát: Mihez állitottak elő ott és akkoriban elemi nátriumot?

„Óvintézkedések
Ahogy más alkálifémek, úgy a nátrium is elemi formában erősen gyúlékony és kismértékben robbanásveszélyes amikor vízzel érintkezik. Tárolása kémiailag kevéssé reakcióképes folyékony szénhidrogén, például petróleum alatt történik. Ártalmatlanítása metanollal vagy etanollal történik.”

„Felhasználása
katalizátorként az észterek előállításánál
ötvözetek fizikai szerkezetének tökéletesítéséhez
szappangyártáshoz
világítástechnikában: nátriumgőzlámpa
fémolvadékok tisztításához
hőelvezető folyadékként nukleáris erőművekben, és csúcsteljesítményű belsőégésű motorokban
redukálószer más könnyen oxidálódó fémek előállítására (alumínium (Al))”

„Élettani tulajdonságai
Az emberi szervezetben körülbelül 80-100 gramm nátrium található. Nagyobb része oldott állapotban van, kisebb részét pedig a csontok, kötőszövetek raktározzák. A nátrium – szorosan összefüggve a káliummal (K) – az úgynevezett ozmotikus nyomás fenntartásában fontos szerepet játszik. Ugyanilyen elengedhetetlen az idegrendszeri ingerületek átvitelénél is.”

„A 19. század végén a szóda és szén 1100 °C-on történő hevítésével állították elő.

{\displaystyle \mathrm {Na_{2}CO_{3}(l)+2\ C(s)\rightleftharpoons 2\ Na(g)+3\ CO(g)} \,\!}

Nátrium-karbonát reakciója szénnel, elemi nátrium képződése és szén-monoxid fejlődése közben. /oda-vissza lejátszódó folyamat/

Manapság nátrium-klorid (NaCl) olvadékának elektrolízisével állítják elő.” [Forrás: Nátrium – Wikipédia]

 3252. sztalker — 2017-03-03 12:05 

@jukeey:

Köszi, jó anyag!
🙂

Hamarost írok még pár kommentet a dologhoz, most csak nagyon röviden annyit (ami talán nem volt benne az előző HSZ-eimben), hogy a hivatalos Gyatlov-konteók közt van egy ún. „bombaelveszejtés” is, egy „thermo-baric” (ez a vákuumbombák hivatalos megszépítő definíciója tképpen, mivel hő-, és nyomáshullámon alapulnak) fegyveré, amit a térség felett (Urál) ejtettek le véletlenül. (Vagy csak így mosakodik a hadsereg, és nem is volt az annyira véletlen, hanem a Lozva-völgy maga a célpont, csak nem merik felfedni azóta sem.)

Egy ballisztikus rakéta 1. v. 2. fokozati tartálya is tartalmazhat több tonnányi etilén-alapú hajtóanyagot, ami kiszóródhat, ha nem jól sikerül az indítás. Ez már megközelítheti azt a mennyiséget, ami, ha meggyűlik egy zárt völgy alján, az ott tartózkodók órákon belül elveszíthetik a tájékozódóképességüket, és fuldokolni kezdenek tőle. Ha nem hagyják ott azonnal a sérült társaikat (ami kegyetlenség lenne, lásd a legutóbbi magyar busztragédiát is Veronában), akkor sajnos nekik sem lesz elég idejük kimászni abból a völgykatlanból.

 3251. jukeey — 2017-03-03 06:53 

Ivanovékról és a „meséjükről” kicsit bővebben:

http://www.kp.ru/daily/26120.4/3013200/
2013-ban készült, külföldön élő 94 éves ex-ügyész: Jefgenyij Okisev, 1959-ben Szverdlovszk Régió, ügyészség, vizsgálati osztály, helyettes vezető.

„A helyzetünk Ivanovval nagyon nehéz volt. Az áldozatok szülei bejöttek az irodámba és kiabáltak hogy náci, titkolod az igazságot. Ezt a szégyent, hogy minket lefasisztáztak. Nem tudtunk aludni ezektől a vádaktól. De egyikünk sem tudott mit mondani, csak a feletteseink utasításait. Képzeljük csak el a helyzetet: bejön egy apa vagy egy anya sírva. Mondja hogy egyetlen fia vagy lánya van csak, az halt meg ott. Nem érti, és nem hiszi el hogy baleset volt. Mondd hát neki hogy baleset. Valószínűleg egy hurrikán vagy földrengés vagy ilyesmi…”

Rövid magyar összefoglalás a cikkről:
Miután kiderült hogy a turistákat meggyilkolták, az ügyészség megszervezett egy nyomozócsoportot Lev Ivanov vezetésével, Okisev volt érte a felelős. Első körben a manysikat vették elő rablógyilkossággal vagy babonaságokkal kapcsolatban; ám mint kiderült, rablás nem történt, a hegy semmivel sem „szentebb” vagy „tabubb” nekik, mint bármely más környékbeli hegy, és akármilyen hegyért aligha rendeztek volna vérengzést (érdekes hogy a manysiknak szállást akartak biztosítani, de inkább kint aludtak a kutyákkal). Előtérbe került viszont a holttestek érdekes színe, melyről Ivanov számolt be Okisevnek, aki háborús veteránként már sok fagyott holttestet látott, de ilyet nem. Ezen kívül a furcsán összevagdalt sátor, valamint a környéken az utóbbi időben tapasztalt fényjelenségek, melyekkel kapcsolatban több tanú távoli zörejről is beszámolt (tehát hangja is lehetett azoknak a fénylő dolgoknak). Ekkor vetődött fel a nyomozásban a katonai tevékenység lehetősége. Az olvadáskor helyszínre siető és intézkedést különösebb indoklás nélkül átvevő Ortyukovval is beszélt Okisev, aki győzködte őt, hogy nem volt a környéken semmilyen katonai tevékenység. Ennek ellenére Okisev levelet írt az államügyészségre, hogy katonai műveletekről érdeklődjön az Ural körzetben, és utasította Ivanovot a sugárzás laboratóriumi ellenőriztetésére. Mint tudjuk, a vizsgálat pozitív lett, a válaszlevélben viszont Urakov helyettes államügyész elengedte a füle mellett az érdeklődést (tehát nem tagadta, de nem is erősítette meg, ennek Okisev nagy jelentőséget tulajdonít), és utasításba adta, hogy az ügyet zárják le balesetként. Ezzel egy ügy kellős közepén, amikor végre néhány holttesten érdekes sérüléseket és nyomokat találtak, az ügyet kényszerűségből lezárták.

Nem ebben a cikkben van, de Ivanov lányával és az áldozatok élő rokonaival készült interjúkból az is kiderül, hogy Ivanov később egyedül, személyesen, nem hivatalosan felkereste a hozzátartozókat, bocsánatot kérve a tehetetlenségért, biztosítva őket hogy a végsőkig elmentek az ügy érdekében. Ám végső soron Ivanov is élete végéig csak találgatott, mi lehet az ügy megoldása. A szülők jobbára katonai tevékenységet sejtettek a háttérben, főleg Luda apja, ő személyesen Hruscsovra orrolt lánya elvesztéséért.

Megkérdezték Hruscsov fiát is, apja nem mesélt-e neki valamit konkrétan erről az esetről, illetve van e tudomása Ural területen végzett rakétatesztelésről. Válaszok: erről az esetről ő csak a médiákban értesült, tudomása szerint rakétakísérleteket azokban az években csak Kazahsztáni területeken folytattak, melyek hatótávolsága nem lett volna elég az Ural eléréséhez (egyébként lehet hogy elérhettek, és más területekről is vannak valószínűsíthető adatok, bár csak egy kamcsatkai eset bizonyított).

 3250. sztalker — 2017-02-28 15:05 

3244. kaffer

Sajna, akkoriban mindent kipróbáltak, amivel meglehetne nyerni egy ilyen háborút.

De tényleg mindent.

Nukleáris meghajtású (!) hajók, repülőgépek, rakéták, ami belefér…

Még az is lehet, hogy nem Ivánék ötlete volt ez a „permetezés”,
hanem pont Joe bácsiék kezdték el Új-Mexikóban, 1947-ben.
(legyen a városka neve: Roswell… S amikor ki kellett találni,
hogy ugyan mi a fészkes fenéhez lenne hasonlatos egy baromi nagy
deformálódott tartály, rajta nyílásokkal a gáz kiszórásához, hát
nem találtak jobb ötletet, mint az ufót. De ezt is megbánták,
mert túl nagy izgalmat váltott ki, hát erre jött a lezuhant ballon teória. Talán így volt, talán nem, ki tudhatja?)

Visszatérve Gyatlovék holttesteinek eltüntetéséhez:

Jogos, amit mondasz, hogy sokkal simább lett volna egy abszolút eltűnés (semmi nem maradt utánuk, az évszázad rejtélye), de azért
ez nem az Antarktisz, meg a kongói dzsungel, túl sok falun és ellenőrzési ponton átmentek már, hogy ne lehessen követni a nyomaikat
a hágóig.

Lehet, hogy tényleg volt egy „moratórium”, egy határidő, amíg néhány vegyész szaki, meg Ivanov orvosai lejelentették a főnököknek az
esélyeket, hogy meg lehet-e úszni ezt a bulit egy „ismeretlen eredetű,
láthatatlan falba csapódás erejének megfelelő nagyságú ütés
kiváltotta erőhatás” fedősztorival a sebekre (amit én is, te is, mindenki a világon bekajált), vagy sem.

10 perc alatt tudták a helyszínre érkezők, hogy lavinával nem lehet lefedni a sztorit, és ha a nép nem veszi be a kihűlést, akkor baj lesz.

Csak hát Gyatlovék nem közönséges favágók voltak (vagy Gulag-lakók), tehát az örökre eltűnésüket nem lehetett már megszervezni. Ha Ivanovék azt jelezték volna vissza, hogy annyi bűnjelet találtunk a gázra, hogy indokolt lesz a sátorhely teljes felszámolása, és a felszíni holttestek további „megdolgozása” (pl. villámcsapás a fánál,
szakadékba esés, medvemarcangolással, stb.), akkor tán olyasmit találnak ki rá.
Végszükség esetén a plazmagömbök, gömbvillám, ufó jöhetett
szóba. Az utóbbi azért lehetett még jó, mert a kommunista Szovjetunióban nem igazán preferálták a vallásosságot,és itt most
nem nagyon ütközött ez a dolog az istenképpel, ami pl a nyugati
világban már problémásabb, Ivánéknál még belefért a materialista ideológiába: Isten nem létezik, az ember nem kiváltságos lény,
így lehetnek földönkívüliek bárhol. Jobb híján engedték ezt is terjeszteni.

Az etilénes gáz megúszhatónak látszott, mert a bomlástermékei eltűntek (víz és szén-dioxid), pontosabban az egyetlen bűnjel, az a Gyatlovék
arcára fagyott jégréteg volt, csak ez lett dokumentálva hivatalosan
(és ezt láthatjuk mi is a fotókon), az aktából pedig kivehették pl.
a gyomortartalom vegyelemzési adatait, mert ott még lehetett vmennyi
gázt kimutatni (és a boncolók érezhették is amikor belenyúltak).
Talán a fakérgek is át lehettek még egy ideig itatva ezzel, akkor lehet, hogy azt is.

Más nem nagyon volt, mert a külsérelmi nyomok nem mutattak egyértelműen idegenkezűségre, és a kések eltüntetése is
ezért volt fontos, mert biztos, ami biztos, ha vérnyomok is lettek volna még rajtuk (mert saját magukat is megvagdoshatták véletlenül)
azzal kellett volna még valamit kezdeni pl. az ügyésznek (leszámolás egymással, féltékenység?), így jobbnak látszott az összes kést kivenni a bizonyítékok közül. (Lásd még a fanyél átitatódását a gázzal.)

Így most utólag visszagondolva, talán feltűnhetett néhányuknak a boncteremben, hogy „Nézd már, Szása, hogy mennyire hasonlít
Zolo bőre arra a jó kis gőte-preparátumra, amit a prof szertárában ejtettünk le, és a formaldehides oldat meg ráfolyt a cipőnkre, emlékszel, mekkora buli volt medikus korunkban hülyülni azokkal
a kettévágott halakkal és magzatokkal? Még a színük és a tapintásuk is hasonló volt, emlékszel?

Vagyis Ivanov meséje azért jöhetett be az autóbaleset-erejű láthatatlan fallal, aminek belecsapódott Luda és Zolo,
mert ritkán fordul elő egy boncolóorvos praxisában, hogy mínusz 30 fokon etilén gázzal átitatott és roncsolt emberi bőr struktúrájával találkozzék.

Pontosabban 3 helyen esetleg lehetne ilyen szitu: pl. a Titán nevű hold felszínén, a Terminátor 2-ben (amikor a higanyos faszi darabokra fagy a tartálykocsi levétől),meg még tán Dr. Prof. Mengele és a
japán megszálló Mandzsúriai Hadsereg végezhetett ilyesféle vizsgálatokat embereken.

(Ez az „ütközés” talán meg így történhetett: Zolo mindig is bírta a lányt, együtt másztak fel a fenyőre levegőért, és Szemjon most is segített neki, de még a nyakában volt a kamerája. Mikor mindketten
lebukfenceztek, a fenyőgallyak és a talaj hórétege miatt nem zúzták halálra magukat, de pont kettejük között volt a gép, mindannyiuk
mellkasa reccsenhetett… A fakérgeknél talált nadrág is ezzel magyarázható esetleg: Luda combja a zuhanáskor megsérült — megvágta magát ekkor — , de a seb nem volt komoly, viszont az etilén-oxidtól
átitatott szövet piszkosul fájhatott neki, marta a nyílt sebet,
ezért inkább levágta késsel. Nem bánta, ha a csupasz bőrére hull a permet, vagy fázik a hidegben, mert még az is elviselhetőbb volt számára, mint ez a folyamatosa dörzsölés. Gyatlovnak is ki kellett már
a végén gombolkoznia, mert hát „szaglott”, vagyis nem a kihűléses halál hőérzet-csalódás áldozata volt egyikük sem, nem a „melegségérzettől” vetkőztek, hanem a maró gáztól szenvedtek az utolsó
perceikig. A vastag, réteges ruha lett volna kívánatos mindegyiküknek, de csak párnak volt ilyen szerencséje. Később már egymást támogatva
indulhatott vagy a labaz, vagy a domboldal felé Zolo és Luda, mikor árokba zuhantak a társaikkal, de ott is egymás mellett várták be a véget, Luda szörnyű arcsebei meg nem szorulnak magyarázatra.)

 3248. Rogal Dorn — 2017-02-28 14:48 

@sztalker:

Annak idején az atombomba hatását is a katonai élőerőn vizsgálták, nem pedig ifjúmunkásokon. Tankban, teherautón, fedezékben, fa mögött….Amúgy a szovjet munkatáborok elitéltjei is megfelelő emberanyaggal rendelkeztek, és még részvéttáviratot sem kellett írni a hozzátartozóknak. Egyszerű a megoldás. Csak nem látjuk a fától az erdőt.

 3247. sztalker — 2017-02-28 14:18 

3243. becsuszoszereles1k
3244. kaffer

🙂
Köszi!

3246. Rogal Dorn

Bárcsak igazad lenne, mert akkor ipari baleset/szennyeződés lenne az eset, és ez engem is jobban megnyugtatna.

Tényleg.

Csak már nehezen hiszek el bármit is az Uralról meg a Szovjetunióról.
(Az Ural szó mással is behelyettesíthető alkalomadtán.)

Egyébként lehet, hogy ipari baleset volt, és el is akarták mondani a közvéleménynek a cuccost (a szülőknek persze illett volna), de amikor látták az árokban heverők állapotát, már letettek erről.

Én sem dokumentum-értékű irománynak szántam ezt az „első csapás” kommentemet,csak eljátszadoztam kicsit vele.

De el tudok képzelni egy ilyen sztorit is, ha akarod:

Karrierista katona ezredes szeretné letenni a kis/nagydoktoriját, és ehhez kéne neki gyorsan egy kimutatás az emberi szervezet
tűrőképességének változásáról ennyi, meg ennyi érték közt, konkrétan a fent nevezett feltételezett hadműveleti szitu keretei közt.

Ki segíthet neki, hogy meglegyen nyárra a 700 oldal, tele táblázattal és térképpel, hogy előléptethessék majd vezérőrnaggyá az ő új kiképzési tervtanulmánya miatt? Hát Szemjon Zolotarev, akivel még együtt erőszakolhatták a német nőket Königsbergnél v. tudomisén hol.

Kéz kezet mos, de véletlenül belegyalogolnak egy lezárt völgybe idő előtt, és ettől kezdve nem akarják ezt a maszek dolgot
a vezérkarnál túllihegni, mert fejmosás lesz belőle, hát eltussolják. Innentől kezdve vége ám a kandidátusi aspirálásoknak stikában, elvtársak!

Aláírás: Vorosilov marsall.

 3246. Rogal Dorn — 2017-02-28 11:54 

Kedves sztalker, becsülöm a kitartásod, de nem osztom a véleményedet, az akkori Szovjetunió ezt nem így oldotta volna meg. Ha katonai kíérlet vagy baleset okozta volna a haláleseteket, soha nem engednek civileket a keresésükre és soha nem tudódik ki a történet. Amúgy meg simán kivezényelnek egy század katonát és akkor mehet az esettanulmány. Az Otorten tudomásom szerint kedvelt túracélpont volt akkor és azóta is. A téli változat sem volt annyira vészes. Ez a probléma.
A hatóságok nem engedtek volna odaveszni ennyi jólképzett fiatal „kádert” egy kísérletben, amikor éppen nagy szükség volt a szakképzett, tetterős szakemberekre. Egyikük sem a bukdácsoló típus volt, hanem ambíciózus jótanulók, és a rendszer hívei. Ezt az is bizonyítja, hogy még óvóbácsit is adtak melléjük Zolotarjev személyében.

 3245. pakesz — 2017-02-28 08:48 

Sziasztok,

A hely manysi nevével, illetve legendával kapcsolatban annak idején sikerült egy hiteles forrást találnom, idemásolnám ezt a kb 1500 kommenttel ezelőtti hozzászólásom:

Nos, a Debreceni Egyetem Finnugor nyelvtudományi Tanszék Folia Uralica Debreceniensa 17. Debrecen, 2010 c kiadványában(pdf) található egy ismertetés A.K. Matvejev Urali helynévszótáráról. Itt olvasható többek közt az a megállapítás, hogy a „ –szjal” kis csúcs-ot jelent, egy név második tagjaként.(tehát nem valószínű az az egyik belinkelt oldalon olvasható spekuláció a nyírfa-liget megoldásról a hegy nevére vonatkozóan.) Megtudhatjuk, hogy Matvejev prof. felbecsülhetetlen értékű gyűjtőmunkát végzett évtizedekig terepen, többek közt 1955-56-ban az uráli (ivgyeli) manysiknál, aminek egyik eredménye a helynévszótár, amely először 1980-ban jelent meg. A szótár fenn van a neten, sajnos djvu formátumban, így csak egy online konvertálóprogam segítségével lapoztam bele, és a Holat-szjal névnél (persze cirill betűkkel) a következő olvasható:

” Manysi név, jelentése halottak hegye. Élő legenda, hogy a hegytetőn elpusztult 9 manysi, időnként hozzáteszik, hogy ez a vízözön idején történt. Más variációkban forró víz öntött el mindent, de ez a hegytető száraz maradt, hogy becsalja az embereket, akik odamenekültek, meghaltak. Innen a hegy elnevezése”.

A szócikk végén megemlíti, hogy a közeli hágót az itt szerencsétlenül járt Gyatlovékról nevezték el. A lényeg: hiteles, tudományos forrás igazolja a hegy nevét és a manysi legendát, nem tűnik ilyen net-en terjedő legendának.

 3244. kaffer — 2017-02-27 20:32 

@sztalker:

Komolyan el kellene gondolkodnod, hogy hogy tudnád kamatoztatni az írói vénádat 🙂
Jó a sztori, bár mint mondtam, ebben a verzióban nem nagyon hiszek, viszont jobbat meg nem tudok.
Számomra érthetetlen hogy ott van egy csapat hulla, akiket feláldoztak a tudomány oltárán / vagy balesetet szenvedtek, ez szabadon választott / miért is nem tüntetik el úgy őket, hogy soha a nyomukat sem találnák meg. Ott és akkor ez nem lett volna nagy szenzáció, elvesztek, így jártak, oszoljunk elvtársak, nincs itt semmi látnivaló !
Így meg cikk lett, sőt a külföldi újságok is elvitték a hírt és mint látszik mi még mindig itt találgatunk. Szerintem ha az általad vázolt dolog történik, a katonaság tud a dologról, akkor ezt azonnal rövidre zárják.
Ui: A néni meg akkor beszél 11 hulláról, mikor a vízmosásban lévő 4 még nyugodtan pihent a hó alatt, tehát ez semmiképp sem stimmel, szerintem az egész rárakódott legenda.

 3243. becsuszoszereles1k — 2017-02-27 19:32 

@sztalker:
Soraid dicsérik fantáziádat! Ütött talált – ahogy mondják. 😀
Elkelne Tőled egy kiadós monográfia „A hiábaháború románca” cimmel…

 3242. sztalker — 2017-02-27 17:52 

Történet 8 pár lábnyomra és 11 holttestre.

Ennek a hipotézisnek az alapját a következőképp vezetném le:

3 ember ki tud ásni egy akkora vermet, amit találtak? Nem valószínű.
5 ember? Kétséges.
7 ember? Nagy nehezen.
9 ember? Valószínűleg igen, ha minden körülmény adott hozzá.
És 11 ember? Szinte biztos!

Emlékeztek még arra a női szemtanúra (ápolónő?), aki magabiztosan állította, hogy látott még legalább 2 idegen holttestet a helyszínen?
Az eddigiek ismeretében én ezt már nem is nagyon tartom olyan lehetetlen állításnak, csak talán az illetőt később megfenyegették, megzsarolták, hogy fogja vissza magát, ha továbbra is családja körében szeretné leélni a maradék életét, és viszont. („Akasztani való, bolond nő…” Ismerjük a filmet.)

Talán a következő történhetett.
A hágónál már volt 2 őrszem (2 kiskatona), akik várták őket, Zolo beszélhetett velük, és mivel mindannyian katonák voltak (Zolo persze civilben, „fedetten”, de igazolta magát), kissé össze is haverkodhattak egymással. Az sem lehetetlen, hogy azért is választották el Zolót ezek az őrök a csapattól, hogy ezzel mintegy zsarolva Gyatlovékat, akadályozzák az ő továbbjutásukat a völgyben, hisz vezető nélkül ez már nem lett volna annyira könnyű nekik, a létszámmal és az engedélyekkel el kell számolniuk. Így viszont mindenki jól érezte magát, Zolo kicsit anekdotázhatott velük, a gyerekek meg fent a sátornál lazulhattak cseppet vacsoráig, amíg Zolo úgyis visszajön. Mivel katonai kontroll alatt voltak, ez abszolút biztonságot is jelenthetett, nem volt mitől tartaniuk, le is vetkőzhettek, ejtőzhettek a sátorban.

Hogy mikor, és hová mehetett le Zolo még a nagyobb havazás előtt? (Így az ő csizmájának nyomát a hó addigra szépen betakarhatta.) Talán csak a völgy közepéig, aljáig, ahol dumcsiztak egymással, esetleg a katonák bázisa a fenyő mögötti domboldalon lehetett, ahol később (szándékosan) egy helikopter-leszállóhelyet csináltak, 250 méteres körben minden fa kivágásával megsemmisítve a tábor nyomait. Talán megmutathatták nekik a felszerelésüket, és meg is nyugtathatták őt így:
„Hidd el, elvtárs, nem lesz itt semmi gond, mindig csak lezárják másnap reggelig a térséget, reggelre lehet indulni, és majd meglátod, hogy milyen jó kis tűzijáték lesz este, mi mindig ezt szoktuk nézni az Otorten felett, nagyon tudnak ám a fiúk ott! Van saját kamerád? Hozd már le, mert ilyet nem látsz többet, haver! Távcsövünk van, kaja, van, nem maradsz le semmiről.”
(Vagyis szegények ugyanúgy nem lehettek tisztában a pontos helyzetükkel, mert akkor nem viselkedtek volna így, és óvatosabban járnak el.)

Így Gyatlovék (most Igor lehetett a sátornál a „parancsnok”) nem csak azért nem rohantak hanyatt-homlok rögtön a labaz felé, mert fuldokoltak, a lányok haja meg perzselődött, de tudhatták, hogy Zolót is értesíteniük kell az eseményekről, hisz az erdőből legfeljebb a sátor körüli villódzást szúrhatta ki ő a katonákkal, ha egyáltalán.

Ettől kezdve már nem nehéz kitalálni, hogy mi is lehetett a fánál, mindannyian arra futhattak (mert a fa mögötti táborban lehetettek Zolóék, ezt elmondták előtte Gyatlovéknak), majd mikor kezdték érezni azt a szagot, amit ott fent is, a katonák szintén beszállhattak a buliba. (Eleinte persze vonakodva, és lehet, hogy vissza is akarták kergetni az egész bagázst a sátorhoz, de Gyatlovék elmesélték a sztorijukat a gázlobbanással ott fent. Ugyanakkor ez a „győzködés” súlyos időveszteséget is jelenthetett később mindannyiuk életében.) A tányérsipkásoknak nem lehetett rádiójuk, mert akkor azonnal leadják a drótot, de azért biztosan tökéletesen felszereltek és jól ruházottak voltak, esetleg még egy szerény vegyvédelmi táska is létezhetett a cuccaik közt, amiben egy gázálarc nagyon jól jöhet ilyenkor, legalábbis egy ideig.

Lehet, hogy ekkor döbbentek rá ők is, hogy mennyire megvezették őket a fejeseik évek óta, tehát valamelyst most már jobban szimpatizálhattak a túrázókkal, mint a szolgálati szabályzat szentírásával.

És innentől szabad a pálya, bármilyen sakkjátszmát le lehet játszani a szereplőkkel, amiben így már kézifegyverek is szerepet kaphattak (hisz az mindig náluk volt), de ahogy telt az idő, nem nagyon volt más lehetősége senkinek, minthogy kimásszon a völgyből.

A katonák visszamehettek az őrhelyükre, és ott fuldokoltak, majd miután ez a hely számukra is tarthatatlanná vált, nekiindultak a domboldalnak, fel, a 904 méteres (Pamjatnyik nevű) csúcsnak, a Halálheggyel szemközt, aminek a tetején szintén lehetett egy őrhely, vagy egy mérőállomás) , esetleg ők is a labaz felé (stikában) vették az irányt, ha már tudtak a létezéséről Zolótól. De a meredek domboldalon a sok fa közt elestek, megfulladtak. Ha cigiztek, akkor meg el lehet képzelni… Talán ott, nem túl messze a fenyőtől találhatták meg a holttesteiket a pár nappal később kiérkező felderítők, mert a tűzijáték vége után a 2 katona nem jelentkezett, nem tértek vissza a körleteikbe, így elkezdték keresni őket.

A feltételezett szemtanúnak, az ápolónőnek nem is kellett magát a holttesteket látni, elég volt, ha az egyenruhákat kiszúrja, ahogy esetleg zsákokba pakolják azokat, tányérsapka, övek stb. Nem civil holmi.

Legelőször tehát az ő tetemeiket kellett valahogy elszállítani, hogy a később érkező, Gyatlovékat kereső iskolások és hivatalos mentőalakulatok ne tudják az esetet összekapcsolni a hadsereggel. Mivel pontosan ismerték a gázmérgezés szimptómáit, a legfontosabb, ezt megerősítő bizonyítékokat talán már ekkor elvihették a völgyből, Gyatlovék holttesteivel nem is nagyon foglalkoztak, mert tudták, legalább 1-2 hét előnyük van, addigra szellőzik a völgy, a szintén őket képviselő hivatalos kivizsgálók meg majd húzzák-halasztják itt a dolgokat, jól összekavarják a nyomokat, itt-ott le fogják nyúlni azt, ami bűnjel lehet (pl. kések.)

Egyedül a manysik jelenthettek némi sz@rt a palacsintában (bár itt inkább a ventilátor szó stílszerűbb lenne, a szellőzés miatt, nemde?), úgyhogy őket biztonsági okokból jó előre úgy elverték („rendkívül meggyőző hatású kihallgatás”), hogy ők ettől kezdve mukkanni sem mertek, csak mikor már a kutyáik elkezdtek komplett emberi alkarcsontokat kikapargatni a hóból az ároknál, akkora már nem játszhatták tovább a hülyét, hát nekiálltak az árokásásnak.

Szépen, komótosan, sokat fényképeszkedve, mint a bakfislányok. Hadd teljen az idő, hadd mérjenek le minden centi havat mindenhol, a boncolás ráér. Tán még locsoltak, permeteztek vizet is a szakadékba, hogy „segítsék” a feltárását a hulláknak (és ezzel a gáz hígulását). Majd mostak, locsoltak a hullaházban tovább ezerrel. És most már azt is tudjuk, hogy miért.

 3241. sztalker — 2017-02-27 17:42 

Zolotarev titka, a Gyatlov-túra igazi célja.

A megoldáshoz vissza kell kicsit repülnünk időben az 1950-es évek világába, a két szuperhatalom fegyverkezési versenyéhez, az első (atom) csapás doktrínájához.

Az nyer, aki először üt, és ezzel megsemmisíti a másik fél bevethető atomfegyvereit. Innentől már szabad a pálya, a többi egyszerű számtan, mennyiségi fölény, s ebben a Szovjetunió (a maga sok millió feláldozható kiskatonájával) jól állt.

De sajnos mindig volt egy kis probléma az atomfegyverekkel, mégpedig a radioaktivitás, és ebből kifolyólag az önveszélyesség, a saját csapatok sugárszennyeződése, a le(atom)bombázott területek használhatatlansága hetekig-hónapokig, amíg a sugármentesítést el nem végzi rajta az agresszor ország. Ez hosszú idő. (Addig kész öngyilkosság belépni egy ilyen területre védőfelszerelés nélkül.)

Ez lett volna hát az egyik nagy megoldatlan feladat, hogy vajon mivel lehetne kiváltani ezeket a nagyon hatékony, de rendkívül veszélyes fegyvereket.

A másik, az pedig az újonnan kifejlesztett rakétatechnológiából adódott, itt meg olyan rövid a cselekvési idő, hogy csupán félórákról, percekről beszélhetünk, ha elindítanak egy ilyen rakétafejet a célja felé.
Mi lehet a megoldás? Minden nagyhatalom próbálta hát kikísérletezni a „tiszta atombombát”, melynek hatóereje vetekszik ezekkel a nukleáris töltetekkel, de nincs radioaktivitásuk. Ugyanakkor túlságosan is nagy területeket pusztítanak el, nem lehet kisebb, taktikai-hadműveleti célokra pontosan „kicentizni” a hatásukat, ezért rendkívül károsak lehetnek a saját előörsök, saját előrenyomult csapategységek számára. (Azok is elpusztulhatnak.)

Az ún. FAE (Fuel Air Explosive) fegyverek, melyet leegyszerűsítve a vákuumbombák elvén működő (folyadék v. porkoncentrációs berobbantású) lökéshullámokkal pusztító harceszközöknek hívunk, elméletileg megfelelnének erre a célra. Olcsók, nagy mennyiségben előállíthatóak, a pusztító erejük majdnem azonos egy-egy kisebb atomtöltetével, tehát érdemes ezekkel nyitni egy támadást, mert az így elpusztított területeket szinte azonnal birtokba lehet venni a saját csapatoknak, a radioaktív szennyezés nem fogja akadályozni a rajtuk áthaladó gyors reagálású, diverzáns egységek előrenyomulását.

Viszont ennek a fegyvernek is vannak problémái, ami csökkenti a hatásfokát. Most csak röviden a hőmérséklet és időjárás-függőséget, a bonyolult, többlépcsős porlasztási előrobbantásokat említve.
A Szovjetunió mindvégig ragaszkodott az első csapás elvéhez, és hamar rájöhettek, hogy az újonnan fejlesztett interkontinentális rakétákra szerelt atomtöltetek nem ideálisak önmagukban a III. világháború elindításához, ha azt meg is akarják nyerni.

Hiába építették fel az Északi-sarkkörhöz közel (Arhangelszki körzet) a félig-meddig titkos Pleszeck rakétaindítási bázist (1960), amely nagyon közel volt a sarkkör miatt az USA északi (alaszkai) területéhez, tudták, hogy előbb-utóbb az ellenség is ezt fogja majd tenni: megépíti a maga „ellen-Pleszeckjét”, természetesen a SZU-hoz legközelebb, mert így csak 25-30 perc a rakétafejek repülési ideje, vagyis valahol majd Alaszkában. (Igaz, most még csak az oroszoknak van ilyen, és ez is egy olyan titok, amiért az U2-esek hajlandóak több ezer kilométert berepülni föléjük.)

És itt jöhetnek képbe Gyatlovék.

Talán létezhetett egy olyan támadási terv a vezérkarnál, amely azon alapult, hogy figyelve majd az amerikai rakétarepülőterek, rakétasilók alaszkai építését (ne feledjük: ekkor még nem voltak tengeralattjáróra felszerelt atomrakéták, amelyek a víz alatt rejtetten mozoghatnak!), MÉG AZOK BEFEJEZÉSE ELŐTT, rájuk megelőző csapást mérnek.

De ehhez meg nem állt rendelkezésükre az oroszoknak annyi atomrobbanófej, és sajnos igazán jól működő rakéta sem, bár bőszen kísérleteztek ezekkel, de az első csapásnál nem lehet kockáztatni, biztosra kell menni. (Ekkor épült Kazahsztánban Tyuratam-Bajkonur bázis, de az túl messze van az USÁ-tól, a Kapusztyin Jar katonai telep is az oroszországi részen, innen nem lehet első csapást indítani.)

A terv tehát az lehetett, hogy az első csapást ilyen HAGYOMÁNYOS ELVEN MŰKÖDŐ „TISZTA” TÖMEGPUSZTÍTÓ fegyverekkel (mint a vákuumbomba, FAE) fogják mérni majd, méghozzá úgy, hogy egész völgyeket gázosítanak majd el Alaszkában, ahol sejthetően rakétasilók lehetnek majd és berobbantják őket.. Ehhez nem is kell pontosan ismerni azok helyét, elég a völgyet kisöpörni, az is tönkreteheti a fegyverzetet. Ez egyszerűbb, mintha drága és ritka nukleáris tölteteket vetnének be FELTÉTELEZETT célpontokra. Ez utóbbiak inkább az ellenség kormányzati és gazdasági célpontjaira irányulnának (Washington, New York, Boston, Miami stb.), így az első csapással rögtön lefejezhetnék az ellenséget.
(És honnan lehet a leghamarabb eljutni ez utóbbi a városokhoz? Talált. Pl. Kubából. Na? Kicsit így is nézhetjük az 1962-es évet.)

Eljöhetett a „most, vagy soha!” pillanat.

És az orosz katonai stratégák meggyőzhették erről Hruscsovot, aki mindenben zöld utat adott nekik.
Viszont az így elárasztott és kisöpört völgyek (amiket úgy gázosítottak volna el, hogy nehézbombázók ezreit pl, Mjasziscsev M–4, M—104 „Bison”, Tupoljev Tu—16 „Badger” , Tu—95 „Bear” küldik föléjük, amelyek javát hiába lövi le az ellenség, még így is képesek lesznek kiszórni a terhüket) sem teljesen tiszták a saját csapatok áthaladására, megszállására. Hogy a térségben haladni tudjanak a saját hegyivadász és diverzáns feladatú előörsök, eleinte valószínűleg a GERINCEKEN és nem a völgyeken kell elérniük majd a konkrét megsemmisítési céljukat. (Ezek a vákuumbomba által el nem pusztított létesítmények, bázisok, hidak, vasúti csomópontok, raktárak, bunkerek stb.)

Tehát gerinceken, hegyek ormán. Alaszkában meg tél van, és hideg.
És hó, orrba-szájba, minden mennyiségben.

Meg völgy, ahol lesz majd egy-két nukleáris bázis, de a fene tudja, hogy pontosan hol, és hogy melyik silóban kuksol majd ott a madárka.

Hát pusztuljon az egész völgy, az a biztos!

(A Lozva-völgyet sem csak a széliránya miatt szemelhették ki erre a kísérletre, hanem az éghajlata, terepe is jó lehetett „Alaszkának”, mert a Kaukázus már egy mérsékelt övi magashegység, Kamcsatka meg baromi messze van a moszkvai tudósoknak, és a rengeteg aktív vulkán miatt nem lehet jól megtervezni a kísérleteket.)

De mivel egy ilyen aeroszolos-vákuumbombás kiszóródás is nehezen kiszámítható gázpermet-szennyeződéssel járhatott (mert nem mindig sikerült pontosan kiszámítani az értékeket), hát jó lett volna tudni, hogy mennyit képes egy ilyen GERINCTÚRÁN, kissé SZENNYEZETT völgykoszorú mentén teljesíteni egy profi hegyivadász, vagy sielő.

Vagy „gyatlovista” Harkály Szverdlovszkból.

Mert ha a fiatalok képesek megtenni egy ilyen erőltetett 4-500 kilométeres utat „alaszkai” körülmények közt (és ők ráadásul még csak nem is katonák!), akkor érdemes qrva gyorsan elkezdeni kiképezni vagy 10-20 ezer ilyen speciális feladatra alkalmas srácot a nagy Vörös Hadseregen belül, és már meg is nyerték Hruscsovéknak a háborút. Legalábbis papíron.

Ja, és mindezt „holnapra kérném, elvtársak, ugye értve vagyok?!!”
Most volt aztán nagy gebasz a fejeseknél, hogy honnan lehetne előkaparni, a kísérleti terephez gyorsan odaküldeni egy olyan csapatot, amelyiken lehetne vizsgálni a túra ALATT és UTÁN bekövetkezett teljesítmény és fertőzöttségi (mérgezési) tüneteket, a HOSSZÚ TÁVÚ HADRAFOGHATÓSÁGOT.

Apróhirdetés: Önkéntesek (lenne ilyen?), és a kísérletről mit sem tudó alanyok kerestetnek. (Fizetés megegyezés szerint, a túra után a pénztárnál.)

És ekkor léphet színre Zolotarev barátunk is, akit valaki nagyon szívesen ajánl, mint e vállalkozás lehetséges vezetőjét, háborús múlttal, hírszerzési tapasztalattal (?), és nagy sielési, magashegyi vezetői gyakorlattal.

Kérem szépen!

Jugyin azt szúrhatta ki, hogy amikor Gyatlovot és Zolót behívták mindig a katonai körzetek parancsnokai az engedélyükkel, azok a szokásos unott v. elutasító modorukkal ellentétben nagyon is szívélyesen fogadhatták őket, és a helyett, HOGY LEBESZÉLTÉK VOLNA ŐKET A TÚRÁRÓL (ami természetes lett volna), MÉG ŐK BESZÉLTÉK RÁ ŐKET, hogy ez milyen jó, és a pártnak, hadseregnek mennyire kiemelt érdeke lesz majd ez.

???

Ugyan, mi értelme lenne az ilyesminek, ha még a völgyekben sem mozoghatnak szabadon, (meg itt se, elvtársak, meg ott se menjenek át), de máskülönben meg csak jöjjenek, jöjjenek, fogyasszanak az elvtársak, várjuk magukat szeretettel. Nehogy visszaforduljanak! Nehogy!

Zolo meg kiszúrhatta, hogy Jugyin rájött. (Persze idővel Gyatlov is, mert nem volt hülye, de mint vezető, neki kötelességei voltak, ezt már végig kellett csinálni, ha a fene fenét eszik akkor is.)

Talán lerítt Jugyin képéről, hogy ezt nem veszi be, és a többiek is látták „hogy valami baja van”, hát Zolo hazaengedte a „reumájával”.
(Esetleg még négyszemközt rákacsintott v. a szája elé tette az ujját, mondván nem lenne jó erről többet beszélnie másoknak, mert baja lehet belőle. És ennyiben maradtak.)

Vajon tudhatott a tervről a többi csapattag?

Aligha, mert szerintem a lányok biztosan nem vállalják be, hacsak mindenkit meg nem fenyegettek (kicsapás), vagy lekenyereztek (álommeló a diploma után) valamivel. Ráadásul Doro és Krivo már diplomás, végzett mérnökök voltak, elég jó állással Cseljabinszkban, nukleáris mérnökként.
Ámbár ez utóbbit alapul véve nem kizárható az sem, hogy velük talán még egy exkluzív alkut is köthettek a fejesek (amiről még Zolo és Gyatlov sem tudott), hogy a túrán tapasztaltakat egy atommérnök szemével, szakértőként is vélelmezzék. A csapat többi tagja rádiótechnikai, geológiai, gazdasági mérnök fakultásokra járt, ők lehettek igazi kívülállók csak.

(Most jusson eszünkbe, hogy vajon miért éppen Doro és Krivo kezdett –pucér testük ellenére – oly őrült mértékben fára mászni, és lelkesen gázkoncentrációt mérni a fenyőgallyak közt? Talán kicsikét több lehetett ebben puszta sejtésnél, talán már a sátor elhagyása óta tudhatták, mire megy ki ez a játék, csak nem akartak pánikot kelteni.)

Persze senki nem akarta megölni őket, sem azt, hogy mérgezési tünetekben szenvedjenek életük végéig (valszeg sokan úgyis sokan rákosak lettek volna közülük, ha ki is jutnak a völgyből), csak éppen nem találtak gyorsan olyan tesztalanyokat, akik eléggé jártasak voltak a környéken, és mind korban, mind egészségi állapotban megfelelhettek volna egy ilyen feladatra. A balesetük oka a szélirány váratlan megváltozása volt, ezt meg nem lehetett pontosan előre jelezni. Ha rendben megteszik a túrát, utána még évekig vizsgálták volna őket mindenféle mondvacsinált okokra hivatkozva a („sport”)orvosok, de talán Zolo a helyszínen is vezetett már egy naplót, amiben mindegyikük napi teljesítményét kódolta, a megtett távot és cipelt terheket feljegyezte, az időjárási helyzetet rögzítette, fényképpel, notesszal.

Hát dióhéjban ennyi lenne a történet, amiből az a tanulság, hogy nem mindig jó szem előtt lenni, ha nem ismered a barátaidat.

Utóirat:
És vajon miért nem vette fel az USA akkor a kesztyűt, ahogy azt Ivánék szerették volna? Egyrészt jól dokumentálták az U2-eseik az oroszok csekély hadra fogható nukleáris robbanófej-készletét, másrészt már régóta a tengeralattjárókra szerelt közepes hatótávú rakétákra helyezték át ezt az „első csapás” elvét, amiket nehéz nyomon követni. (Innentől meg túl nagy lesz a kockázat mindkét félnek.) A túrázók tehát szinte a semmiért haltak meg. Hruscsov, ha legalább a szülőknek elmondja a dolog hátterét, biztosan nemzetbiztonsági titkot szivárogtat ki ezzel, így maradhatott ennyi ideig fű alatt a dolog. Akkoriban így mentek a dolgok.

 3240. gigabursch — 2017-02-27 17:24 

Uhhh.

Egy fedett ügynök és egy durva kísérlet.
Egyelőre levegőért kapkodok. Gyorsan iszom is egy sört…

 3239. sztalker — 2017-02-27 17:15 

@becsuszoszereles1k:

Köszi az infót, noha én etilén-oxidra írtam a sztorit, sok más vegyület is játszhat még ebben a buliban.

Utólag jutott eszembe, hogy a folyékony-hajtóanyagú rakétákban is használják ezt, pl. a hidrogén-peroxiddal, és a hidrazinnal egyetemben.

https://history.nasa.gov/conghand/propelnt.htm

Továbbá ipari vegyi szennyeződést is jól el lehet tussolni ilyen „metánszivárgásos” hírekkel, ha lenne infónk környékbeli havária -gyakorlatról, kórházi személyzet berendeléséről, túzoltók szokatlan viselkedéséről stb, az indokolhatna ilyet is.

Én ugyan másra tippelek, de ezekkel is beérném, sőt, az jobb lenne, mint amit most feltételezek a háttérben, sajnos.

Hogy valójában mire is kellhettek nekik Gyatlovék.

 3238. becsuszoszereles1k — 2017-02-26 20:49 

Megvan végre a metanolról szóló eredeti anyag linkje, meg amit irtam hozzá akkor. [OFF: Akkoriban nem volt ékezetes betűm ezen a gépen, csak a W10-zel sikerült ismét szert tenni rá, elnézést a fárasztó olvasásért! 🙂 ON ]

És igy a link alapján van legalább egy olyan konkrét tény is, ami egyezik Sztalker feltételezésével és eddigi elméleti érvelésével.

Emlékszünk, hogy egyszer nem engedték Djatlovékat tovább, 3 napig dekkoltak egyhelyben. A SZevernuje1-en?
Abban az időpontban szállitották le a metanol tartályos gépet, ami le is szállt egy környéken lévő bázison valahol. Akkor csak valami úttorlaszról volt szó, most úgy gondolom, hogy ez a 3 nap biztonsági várakoztatás volt, a helyzet vizsgálata miatt. Hiszen aztán tovább engedték a csoportot.

Viszont a továbbiakban azt irják, hogy február 2.-án felrobbant „egy” szállitó helikopter – mármint a földön… Szerintem a két eset ugyanaz.

Fontos, hogy: a metanollal szemben szélárnyékkal sem lehet védekezni!
_____________________________________________________________________

1786. becsuszoszereles1k — 2013-04-08 18:27

„…azt irjak, hogy a)Amikor uttorlasz miatt nem tudtak tovabbmenni, az egyertelmuen utlezaras/terulet lezaras volt, veszelyes anyag legiszallitasa tortent [metanol, amire a teruleten talalhato (gaz) furasoknal volt szukseg, ami egyebkent egyesszamu allami program volt]. b) A varatlanul(? meteorologiai elorejelzes) kialakult szelsoseges idojaras miatt szallitas kozben a metanol befagyott a szallito tartalyokba, azonnal foldre kellett helyezni. c) Februar 2-an felrobbant egy szallito helikopter, a metanol reakcioba lep a nedvesseggel (a ho latyakos lesz, elolvad, olajosan sikossa valik), gaz halmazallapotba kerul, lassan szetterjed suru elegyet alkotva a levegovel; szelarnyekban sem lehet ellene vedekezni…”

1702.@SLC linkben
http://gipotezi.ru/sekretnye-materialy/katastrofa-u-gory-holatchahl
http://gipotezi.ru/sekretnye-materialy/katastrofa-u-gory-holatchahl
______________________________________________________________________

 3237. sztalker — 2017-02-26 11:52 

Tűz az árokban.

Miért találták tiszta jégbe fagyva az árok holttesteit?

(Azon túlmenően, hogy a víz – azaz most a jég – tisztaságáért az etilén-oxid antibaktericid hatása is felelős lehetett.)

Valszeg azért, mert az árok egymás után többször is kigyulladhatott. Az ekkor keletkezett szén-dioxid nem használt a haldoklóknak, és a szintúgy keletkezett víz sem, az meg rögtön rájuk fagyott szegényekre. Ugyanakkor a fellobbanó tüzeket a havazás időnként meg el-elolthatta. Ez váltakozhatott jó ideig, amíg egy jégburokba nem sűrűsödött az ároknak ez a nyitott része. Ha elég magas volt már a gázkoncentráció, az könnyen begyulladhatott szinte bármitől, nem kellett ehhez gyufát gyújtani, egy szikra is elég lehetett, pl. műszálas anyagok, egy sapka v. zokni, ha az ember összedörzsölte a lábujjait, megvakarta magát. Egyszerűen menthetetlenek voltak ilyen helyzetben, profi mentőalakulatok segítsége nélkül (itt kevés lett volna az elsősegély-nyújtási tapasztalatuk a téli hegyi baleseteknél).
Zolo, ha még tudott beszélni, biztos a pisztolyáért rimánkodhatott, bárcsak nála lenne most, mert bizony használná.

(Természetesen ez az „égés” nem mindenben egyezik meg a hétköznapi környezetünkben előforduló ún. „lassú” meg „tökéletlen” égésekkel, tehát a kandalló, tábortűz, grillezés stb. eseteivel. Azok kormoznak, de hőhatást is keltenek, ezért lehet mellettük jól melegedni.)

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/kemia/altalanos-kemia/mit-nevezunk-egesnek/gyors-es-lassu-tokeletes-es-tokeletlen-eges

Lásd még pl. az amerikai INDYCAR autóversenyeket, itt szintén hasonló üzemagyag okoz tüzet — a metanol. A lángokat sokszor alig látni eleinte (persze vannak), de ezek sem melegítenek, inkább pörkölnek, tehát veszélyesek azért az emberre.

 3236. sztalker — 2017-02-26 11:46 

„Temessetek be minket!”

Még a következő is megtörténhetett – ki tudja?

Ahogy ásták a vermet (akkor még csak „szélfogónak“, a fenyő árnyékában, felül nyitottan, hogy ott várják majd ki a reggelt a permet elálltáig), látszott, hogy nem lesz ez elég nagy 7 embernek. (Doro és Krivo ekkor már halottak lehettek.)

Talán a verem tetejére szánhatták a letört gallyakat? Azokat egymáson keresztbe téve és fakéreg „cserepekkel” fedve, arra meg hóburkolat „szigeteléssel” ellátva fedett veremből így tervezhették meg a jégkunyhót?

De mikor látták, hogy ez túl sokáig tartana és sokan kezdtek már nagyon rosszul lenni a belélegzett gáztól, ezzel a tervvel felhagytak.
Lehet, hogy ekkor kezdett megfordulni a szél (nyugatiról északira, az egyetlen kijáratuk FELŐL, sajnos), és lassan kezdett megtelni a völgy gázzal, mert a hágó meg lezárta Délen a kiáramlását, így most már olyan rosszul voltak, hogy amúgy sem dolgozhattak volna tovább semmiféle veremásásban. Meg semmilyen más komoly erőfeszítést igénylő tevékenységre nem lehettek képesek.

Esetleg valaki kitalálta közülük, hogy magát a patakmedret kellene TERMÉSZETES FEDEZÉKKÉNT használni, az már helyből vagy 2 méterrel mélyebb lehet, a jobban öltözöttek meg valahogy rátolhatnák a havat a mederben kuksoló alul öltözöttekre.

Ezzel megmentenék őket a pusztulástól, mert már annyira dermedtek, hogy nem fognak tudni kimászni a völgyből, nekik ez az árok lehet az utolsó esélyük. (Gyatlov, Luda, Zina.) A félbehagyott verem meg már nem lesz megfelelő, túlságosan nyitott felülről, hogy most már nagyobb lett a gáz koncentrációja.

Ezért segíthetett nekik Zolo és Kolevatov, Szlobogyin, Tibo. A jobb ruhájúaknak még megvolt a lehetőség a labaz felé, felfelé a hágón, le a túloldalán. A sátorhoz akkor senki sem tervezett felmenni, mert abból a magasságból még jött permet lefelé, nem tisztult a levegő. Lefelé, a Lozva-völgy felé nem mehettek, mert most éppen ONNAN fújt feléjük, egyenesen szemükbe ez a gázos permet. A sátoros túrához már jó levegőkoncentráció kell, amíg az nincs, marad a lapulás minél kisebb mozgással, valamilyen zárt barlangban. Ha nem tudsz elég gyorsan mozogni, nincs esélyed kijönni a völgyből. („Temessetek be minket!”)

Lehet, hogy nem teljesen véletlenül tévedtek a patakmeder felé? Talán éppen a késeikkel akartak egy nagyobb lyukat vágni a jégben, mikor az mindannyiuk alatt beszakadhatott? Ha mindenki a késével karistolgatott éppen, mikor leestek, akkor az magyarázat lehet arra, hogy miért nem találták meg azokat a felszínen az első helyszínelésnél (Doro és Krivo késeit persze ekkora már a többiek magukhoz vehették), és egészen a tavaszi feltárásig azok nem is kerülhettek elő. Akkor meg vagy eltüntették azokat Ivanov emberei (én ezt tartom valószínűnek, ahogy korábban írtam), vagy tán még mindig a patak mélyén heverhetnek valahol (ezt kevésbé valószínű, mert már teljesen átvizslattak arra mindent a szuvenir vadászok, de ebben az esetben meg Ivanovék adják vissza a helyszínelői diplomájukat. Is.)

 3235. sztalker — 2017-02-26 11:37 

Jugyinról:

S amíg Ivanov élt, Jugyin barátunk sem mert pofázni, mert tudta, hogy a másik is tudja… Szóval a szokásos felállás.

Később meg már amolyan megélhetési sztár lett belőle, ezt viszont meg lehet érteni, őt sem vetette fel a pénz, ezért legalább kapott valamit.

Ivanovot és társait csak annyiban menteném fel a hazudozás bűne alól, hogy talán ők is az életükkel játszottak (naná, mert ők legalább pontosan tudták, hogy miféle horror zajlódhatott ott), Jugyin viszont csak sejthette, a részleteket talán sosem rakhatta össze teljesen. Ha az életem a tét, akkor sajnos nem a szakmai becsület lesz az első, ezt lássuk be.

Ezért is hagyhatták a fejesek, hogy mindenki a tűzgömbökről és fényjelenségekről beszéljen inkább, mert ez még mindig jobb volt időhúzásnak (ritka természeti jelenség, végszükség esetén ufó), mint a gyilkosság, vagy katonai kísérlet, ipari baleset, hisz ezek mind bűncselekmények, a hozzá tartozó felelőseikkel.

A tűzgömbökről, mozgó fényjelenségekről:

Bár a teljes igazságot sosem fogjuk megismerni, én meg szakértője nem vagyok a témának, mégis úgy gondolom, hogy a nagyobb, pl. az Otorten csúcsa közelében fellobbanó gömbök egy-egy „előporlasztási” robbanásai voltak az aeroszol-permetnek (ezt vagy kiszórták, vagy tartályokban dobták le), és szondákkal figyelhették, hogy mennyire sikerült a megfelelő koncentrációt előállítani a permetből. Ezek a szondák lehettek talán a völgy felett átrepülő kicsi világító fények (még nappal is lehettek ilyenek), amelyek talán a szélben ejtőernyőzve, vagy kisebb szárnyfelülettel a levegőben vitorlázva bele-belerepültek a párafelhőbe, miközben a fémtestük körül felizzott néha ez a gáztömeg. (De egy elszabadult kis ejtőernyő is képes lehet a szelek szárnyán órákig a levegőben maradni.)

Természetesen véletlen belobbanások is lehettek, amit bármilyen gyúanyag kiválthatott, akár elektrosztatikus feltöltődés, villámlás is, ha a meteorológiai viszonyok ezt lehetővé tették. (De még a láthatatlanul kicsi mikrometeoritok is „ingerelheték” ezt a pára réteget, így láthatóvá váltak, amíg áthaladtak rajta ezek a porszemnyi meteoritok)

Este már nem látni a repülőgépeket (amúgy sincsenek ezek a katonai bombázó v. tankergépek kivilágítva), és rosszabb, szelesebb időben 4-5 kilométeres magasságból talán a hangjuk sem hallatszik le annyira.
És este a „chemtrail” sem látszik annyira, ha ezek a szóródások járnak valamilyen látható kondenzációs felhővel is. (Ezt nem tudom, de lehet.)
Ezek is indokolhatták a szórási, bomba leejtési időpontok kiválasztását.

Valódi vákuumbomba-robbantást valószínüleg nem itt, a Lozva-völgyben hajthattak végre, mert az már olyan lökéshulámokkal járó explóziókat okoz, amit titokban tartani lehetetlen, nyomai megmaradnának. Ráadásul ez a fegyvertípus igazán a föld (talaj) közeli magasságban hatásos, valódi pusztítást modellező kísérletet tehát 1-200 méter magasságon felrobbantott fegyverrel lett volna érdemes végrehajtani, itt viszont jóval 1 kilométeres, a hegyek csúcsai felett lezajló jelenségeket figyeltek meg. (Hacsak nem a leszálló pára föld közeli koncentrációjának tartósságát akarták tesztelni, és tényleg bele-bele robbantottak talajközelben is, csak az nem sikerült, ezért nem pusztult el senki a völgyekben robbanástól, nem semmisültek meg egész hegyoldalnyi erdők, nem omlottak le sziklafalakk a hegyekről. Ilyen nem volt.)

A Lozva-völgy szélviszonyai és területi nagysága miatt ideális lehet ilyen permetezési kísérleti helyszínnek. Nyugaton zárt (Otorten-vonulat), így a lakottabb nyugat-uráli városok a nyugatról jövő szelek miatt természetes védelmet élveznek, hiszen azok felőlük fújnak, így Perm, Ufa, Pecsora városok nem fognak kapni belőle. Kelet felé viszont nyitott, Szibéria ezen területe alig lakott, hatalmas mocsárvidék húzódik el errefelé több száz kilométerig, itt csak kisebb települések találhatók. A párafelhő tehát erre fogja elhagyni a térséget (maga a Lozva-völgy kb. fele Pest nagyságú terület), és Északon, Délen is vannak határoló hegyei, ezek sem engedik tovább (pl. Délre, Szverdlovszk felé) az aeroszolt.

Egy érdekes momentum a helyi repülőgép-balesetekkel kapcsolatban:

Ez az etilén-pára lehetne a felelős azokért a balesetekért? Ha egy dugattyús motoros kisgép belerepül, annak leállhat a motorja a kompresszió megváltozása miatt (nincs elég oxigén). Nagyobb, gázturbinás meghajtású gépek, helikopterek meg simán fel is robbanhatnak már attól, ha a kompresszoruk elkezdi beszívni, a turbinájuk meg sűríteni ezt a robbanékony elegyet. (A kerozinfelhő is okozhat ilyen veszélyt, pedig az kevésbé lobbanékony, és a gyulladáspontja is magasabb, a cseppjei is sokkal nagyobbak.)

E fegyver fejlesztésének okáról majd később írok, lehetett nyomós oka ezeknek a kísérleteknek, hogy ilyen komolyan vették és erőltették akkoriban. Nem csak játszadozásból permetezték be a fél Urált.

 3234. sztalker — 2017-02-25 13:17 

Miért nem találták meg a késeiket?

Először azt hittem, a manysik nyúlhattál le azokat, ha legalább Doro és Krivo holttestét megláthatták, hiszen azok nem voltak a hó alatt. Talán még a menedék és a fenyő közti területen, ahol a fakérgek voltak szétszórva, ott is felszedhették a késeket a manysik, és elteszik maguknak jobb időkre, jól jöhet az még szarvastrancsírozásnál, vérbosszúnál stb.

Aztán meg azt hittem, talán a kutatócsoport kollegistái, az amatőr kurkászok tehették zsebre őket (szuvenír a hágóból, 1959, a szép napok emlékére, Szergej), de amikor egyre több holttest került elő, már nem volt a képükön bőr bevallani ezt a lopást, mert ez bizonyíték eltüntetése is lehet, és az már kemény dolog, kicsaphatják őket a fősuliból.

De nem. Jobb tippem van.

Szerintem a késeket Ivanov és emberei nyúlták le, megtalálták őket az árokba esettek holttesteinél és a menedék közelében, ahol Gyatlovék eldobták azokat, mert már felhagytak az ásogatással.

Akik az árokba estek, azok rengeteg etilén gázzal kerültek kapcsolatba, átjárhatta a ruházatukat, de a kések markolatát is, ami faanyag lehetett.

Ezt a gázt (pl. Oxiran márkanéven) használják a restaurátorok is a régi papíranyagok baktériummentesítésére, mert sterilizáló hatása van.
Ugyanígy a faipar is használja mindenféle faépületek kártevő mentesítésére.

És pont ez lehetett a baj Ivanovéknakl is, hogy ezek a porózus anyagok — ellentétben a fémekkel (a késpengével) — már képesek MAGUKBA SZÍVNI TARTÓSAN ezt, ami nagyon jó pl. a bútorkészítőknek és a könyvrestaurátoroknak, ugye.

De qrvára nem jó mondjuk egy törvényszéki vizsgálatnál, mert még évekig (!) ki lehet mutatni bennük a cuccost, mivel a porózus szerkezet sajnos megőrzi azt. (A papír is faanyag tképpen.)

Legalább 1 db nyomorult vadászkést mégiscsak meg kellett volna találniuk valahol! (Szlobo zsebében volt ugyan egy bicska, de azt nemigen használhatta, mert az afféle játékkés lett volna a kéreghántáshoz.)
Tökös szibériai gyerekek, hegyi túrázók, ráadásul oroszok meg nem lépnek ki kés, fegyver nélkül sátorból még vécézni se, az biztos, nemhogy egy erdei túléléshez, ami most nem gyakorlat, hanem éles szitu, az eddigi legveszélyesebb helyzet az életükben. Még a csajoknak is lehetett saját, komoly pengéjük.

Hogy mennyire kimutatható ez a gáz később a faalapú papírokban, azt jól jelzi, hogy régóta foglalkoznak az így restaurált könyvek okozta MÉRGEZÉSSEL, mint egyfajta foglalkozási ártalommal a restaurátor és antikvár könyves szakmákban, múzeumi tárlók esetében. (Lásd a kimásolt idézeteket.)

IDÉZET-1:
„Ezek az eredmények azt mutatták, hogy az etilén-oxiddal fertőtlenített könyvtári anyagok etilén-oxid kibocsátása, még többszöri friss levegővel való átöblítés után is, ténylegesen létező jelenség. Ez felhívta a figyelmet arra, hogy az etilén-oxiddal fertőtlenített könyvtári anyagokat célszerű egy zárt, de jól szellőztetett helyre vinni, ahol a levegő etilén-oxid koncentrációját rendszeresen lehet mérni, és az anyagot csak akkor szabad a raktárba visszavinni, ha a helyiség levegőjének etilén-oxid koncentrációja tartósan az egészségügyi határérték alatt van.”

IDÉZET -2:
„Fertőtlenítés időtartama: 4 óra. Színtelen, a levegőnél nehezebb gáz. Különösen robbanásveszélyes. Forráspontja 10,7 °C. Nagyon hatásos, kiváló behatoló képességű fertőtlenítőszer. Az etilén-oxid gyúlékony, robbanóképes, az emberre nézve erősen mérgező, rákkeltő hatású gáz. Robbanásveszély miatt általában 50% metil-formiáttal, 10% széndioxiddal vagy freonokkal keverve hozzák forgalomba. Az etilén-oxid és a levegő keveréke 2,6 tf% felett robbanóképes, ezért a gázosítás hígítatlan etilén-oxiddal csak vákuumkamrában lehetséges. Hatásos rovarok, egyes fakárosító gombák, pl. penészgombák és nagy dózis esetén baktériumok ellen is. Rovarok petéit is elpusztítja. Nem okoz színváltozást és felület-elváltozást műtárgyakon. Aránylag rövid fertőtlenítési időre van szükség. A gáz hatóképessége növekvő fanedvességgel növekszik.”

Az eredeti linkek:

http://www.arsalba.hu/pdf/etilenoxid.pdf
http://epa.oszk.hu/00400/00402/00001/pdf/ISIS_2001.pdf

Ivanov megdolgozott a fizetéséért, ahogy a többiek is, akik szépen szellőztetgették a hullákat, ahogy csak tudták.

 3233. sztalker — 2017-02-24 13:05 

Így a famászás azért nyer értelmet, mert ezek az aeroszol-cseppecskék nem olyanok, mint az esőcseppek (egyrészt mikroszkopikus méretőek, másrészt meg nagyon gyúlékonyak), amelyek gyorsan lehullnak, ezek viszont LE LEBEGNEK szépen lassan.

De azért jönnek, jönnek, mert nehezebbek a levegőnél.

Ezért időt és energiát spórolok, ha 10 méter magasan már meg tudom állapítani, hogy ott fent van-e, vagy nincs változás. (Más a színe a lángnak.)

Ha a talajon, a tábortűz mellett nézem ezt, akkor 5-10 percet veszíthetek, amíg leér a földig egy ilyen cseppecske, de ha Doro leszól fentről, hogy: „Már kékesebb!”, akkor érdemes elindulni a sátor v. labaz felé, mert menet közben egyre tisztul majd a levegőm, csökkent a gáz benne. Kezd elállni az „eső”.

Ha meg azt kiáltja Doro, hogy: „Egyre vörösödik!” a láng, akkor mehet a jégbüfé ezerrel, mert nem hagyta abba a nyavalyás, és ha elindulnánk, útközben meghalnánk, mire a sátorhoz elérünk.
(Akkor már inkább szagolom a büdös zoknikat egy lyukban, hátha eláll 1-2 óra alatt.) Hacsak addig meg nem fagyok, ugye.

Vagy ott nem hagynak a társaim a félkész szaratovval.

(A mai bombákhoz még finomabb cuccokat, igazi nanoszemcséket használnak — tehát sokszor port, és nem folyadékot –, hiszen az is képes berobbanni. Lásd a porrobbanás jelenségét pl. a szénbányákban, onnan is lophatták az ötletet.)

 3232. sztalker — 2017-02-24 12:06 

Mi segíthette még Gyatlovékat a gázkoncentráció megállapításában?

Például annak a színe, mert ez függött a levegő oxigénmennyiségétől is.

Minél kékebb, annál dúsabb, ahogy a hidegből a melegebb (lilás-narancsos-sárgás) felé tendált, és ahogy az esélyeik is csökkentek.

(De ha a távolban égett egy fatető, akkor elég volt csak azt vizslatni, hogy lássák a helyzet változását.)

Talán ez lehetett az egyetlen „szép” dolog a haldoklásukban.

http://kepkezelo.com/images/idj99omgrj3tp1bk9neh.jpg

 3231. sztalker — 2017-02-24 06:29 

@becsuszoszereles1k:

A túra útvonalának újratervezéséhez adnék 2 tippet:

1. Jugyin talán nem az akkor kiújuló reumája miatt fordult vissza, hanem a LEENDŐ reumája miatt, amit attól kapott VOLNA, ha az eredeti tervekkel ellentétben VÉGIG A GERINCEKEN kellett volna sátorozniuk, ami neki már sok lett volt.

Lehet, hogy az útvonalengedélyüket
felülbírálták, és kaptak egy utasítást, hogy mikor, meddig mehetnek le a völgyekbe. Innentől Jugyin tudta, hogy a sátor eleve nem lesz alkalmas azokra a szélviszonyokra, amikkel így találkozhatnak. (És az ő reumás alkata sem.)
Tehát amikor hazaindult, már lehetett egy kis találkozó a katonák, Zolo és Gyatlov között. Persze ezt nem naplózták. (Ő tehát féligazságokkal traktált mindenkit haláláig, talán azért, mert félt.)

Vagyis amikor Jugyin visszafordult, már tudhatták Gyatlovék, hogy a túra ebben az eredeti formájában befuccsolt, vagy baromi kemény lesz…
De mivel még nem voltak a hegyek között, csak elméletileg kellett félniük, nekiállhattak a térkép böngészésének.
(Gyatlov: Lemegyünk este, tüzet rakunk, senki se látja! Zolo: Hülye vagy? Hát le is lőhetnek, én ismerem őket!)

Amikor meglátták a téli hágót és a havas csúcsot a valóságban is, akkor persze mindez komolyra fordult.

2. Vmelyik lány a naplójában írja, hogy vajon mi lesz majd velük azokon a hideg, szeles gerinceken? Ha rutinos túrázók, akkor tuti, hogy nem először néznek szembe ilyennel. (De mindig le-le mehettek az erdőkbe pihizni és melegedni, tüzet rakni.) De ha az egész útvonal ennyire szigorítottan csak a gerincek mentén lesz járható most, akkor tényleg nagy sz@rban lehetnek még ők is, a profi harkályok. (Plusz, ha Zina varrogatta össze a sátrat 2 darabból, akkor ő meg aztán igazán tudhatta, hogy mennyire erős a szerkezete ilyesmihez. Nem nagyon.)

Gyatlov testhelyzete:
Lehet, akkor viszont Zina kuksolt a jégbarlangban (mondjuk Szlobóval?), a hős Igor meg elindult, de csak addig jutott. (Baromira sűrű gázban mászhatott, elájult, kihűlt. A többiek meg utána, egyesével, amikorra a koncentráció már csökkent, viszont ők meg annyira legyengültek, hogy nem tudták elérni a tiszta levegő magasságát. (Ez a sátor előtt már meglehetett volna, tán csak 1-200 méter hibádzhatott?)

Reggelre a völgy kitisztult, a cucc elpárolgott (kivéve árok mélye), a szélirány visszaállt a szokásos nyugatira, így a „gázdugulás” a hágónál megszűnt.

Jöhetett a KGB, vagy Ivanov a kollegistákkal turkálni.

 3230. sztalker — 2017-02-24 05:33 

@kaffer:

Sajnos ezt nem én fundáltam ki, hanem a hadsereg…
-:(
(Én csak feltételezem, hogy ez lehetett ott akkor.)

A döntéseikről:

— A gázkoncentráció ellenőrzése kéreggyújtással: jó döntés.

— Jégbarlang a hó alatt: jó döntés

— A sátor elhagyása: akkor kényszerhelyzetben voltak, talán utólag vitatható, de pl. a lányok hisztizhettek, és sokan félpucéran fagyoskodtak a szélben, fulladoztak. A lejtó FELÉIG biztosan indokolt lehetett lemenniük, hogy ne szédüljenek el.

Hiába hoznak le takarót, ruhát, ez átitatódik a cuccal az még mérgezőbb, ilyenkor vízpermet (folyóvizes lemosás)enyhítene rajtuk, hogy higítsa az etilént.

Mivel a gáznak a gyújtáspontja csak 400 Celsius fok, ez a fele a gyufa láng hőmérsékletének…

Vagyis már ott fent voltak lángolások (lent még nem!), ami eléggé ijesztő lehetett. Hajuk, szemöldökük pörkölődhet, lányok sikítoznak stb.

Lásd még a rendőrös hasonlatot megint a gyors döntésekről.

 3229. becsuszoszereles1k — 2017-02-23 16:47 

3224.@sztalker:

Hogy benépesedik lassan a táj – kisérteties… :-O

Igen, anno erről a 904 méteres magassági pontról izgalmas beszélegtés zajlott.

Ami a folyókat illeti: nem úgy volt, hogy a Lozvától átnyergeltek az Auszpiához, vagyis útvonalat változtattak, ott változtattak útonalat? Mert az egyik hsz.-nál lévő (jó kis) térképet elnézegetve, nem véletlen, hogy a Lozvától akartak kibukkannni az Otortenre. Ha a folyó melletti út nem is rövidebb, bár logikusan de, akkor is kevesebb távon és meredélyen (inkább semennyin) kellett volna átvergődniük, mint végül az Auszpiától, bár az is csak 1-1,5 órányi volt. És amit eddig nem értettem, hogy az Auszpiától minek mentek volna a Hágón át, amikor az kerülő, de a térkép szerint nem is arra mentek, hanem pont szembe át tudtak vágni az Otortenre. Ha a Lozva-völgyben haladtak volna végig, akkor – nem bizti, de sokkal közelebb van – indokolt a Hágón való áthaladás emlegetése.
Ez lett volna az idegesitő hir Djatlovnak Vizsajban? Mondjuk nem, mert ez egy későbbi hir, vagy későbbi esemény…De miért nem zavarták őket vissza a nyavalyába? Mind a váratlan robbanásos avária, mind a kisérlet, depláne, ha zárt (katonai) terület, bőven indokolt lett volna egy ilyen intézkedés. Nem, ez igy sehogyan sem jó…

Igy meg végképp nem is értem, hogy minek mentek az Otortenre. Már, ha a Lozva völgyében rendszeres kisérletek folytak.

Ugyanakkor úgy tudni, hogy az Otorten, vagy bizonyos turista útvonalak sűrűn használatban voltak a kirándulók által. Csak nem kizárólag az egyetemistáknak és hasonlóknak fenntartva???!!!
****
Djatlov volt megforditva (hullafoltok az ellenkező testoldalon], ha jól emlékszem.

 3228. kaffer — 2017-02-23 13:10 

@sztalker:

Szépen kifundáltad ezt az etilénes dolgot, de bevallom nekem ez eddig a legkevésbé életszerű. Ettől függetlenül érdekes.
Idézek tőled, ” Gyatlovék nagyon okos és higgadt fiatalok voltak (+ Zolo, a veterán), nem hoztak rossz döntéseket, csak kicsit pechük is lehetett.”
Nos hogy mi történt, azt nem tudjuk, de hogy nem hoztak rossz döntéseket, azt kétlem. Félek hogy a sátor elhagyása hiányos cuccban már eleve rossz döntés volt és az utána következők sem sem tűnnek túl jónak a végeredmény tükrében. Bármi is történt, együtt kellett volna maradniuk, ehhez képest 3 „csapatban” találták meg őket. Az a gyanúm, hogy nagyon nem volt ott egyetértés, mikor valaki feltette a kérdést, hogy most aztán mit csináljunk..

 3227. sztalker — 2017-02-23 12:38 

3225. kaffer

„Persze ők azért lemennek a legmélyebb pontra.”

LEMENEKÜLNEK, mert ott kapnak még levegőt, fent nem, és fent hidegebb is van a szél miatt, az erdőben biztosan nem fúj úgy.

„Ez az etilén-oxid az állatokra nincs hatással ?”

De igen, hiszen gerinces emlősök, madarak is ugyanúgy mérgeződnek.

Voltak az árok környékén lehullott madártetemek, megégve.
Pont ez vezetett nyomra, ez nekem gyanús lett. (A madarak leszédülnek, és fent, a fák tetején, ha meg-meggyullad a gáz, megéghetnek, már nem nagyon tudnak repülni.)

A Lozva-völgyből pedig sok állat megérezve a permetezést már elmenekülhetett, házi állat meg kevés lehettett.

Volt egy olyan „gyatlovos” konteó is, ha emlékszel, ahol az orosz biológus rénszarvastámadást feltételezett. mert akkoriban a farkasok valami miatt feljöttek a hegyekbe, és felkergették ide a szarvasokat.

Nem lehet, hogy ezért? (Megérezhettek valamit.)

 3226. sztalker — 2017-02-23 12:25 

@Rogal Dorn:

1. nagy szél volt

És annak az irány egész nap változott, és persze az ereje is.

Egy meteorológus szaki kommentjét ajánlom:
1957. pakesz — nál olvashatod.

Továbbá, ez egy zárt völgy, ahová be fog szorulni minden cucc, mert nem tudja könnyen kifújni a szél egyrészt a hágó miatt, másrészt a Halat Szjal-lal szembeni magas hegyoldal miatt.
Az egyetlen kijárata Észak felé, a Lozva-völgy irányába pedig eléggé szűk. És ha ráadásul még innen (tehát Észak-Északnyugatról) fúj be valamit, akkor csapdában vagy.

Nem lenne baj, ha nyár lenne, de mínusz 30 van, és nincs sok ruhád.

2.rohadt hideg (bár a -30 celsius a Szovjetunióban nem számít annak lsd. hidegháború

Olvasd el, amit a vákuumbombákról írtam, a legérzékenyebb pontjuk a hőmérséklet, tehát érdemes lenne tudni a katonáknak, hogy milyen határértékekig vethetők be harctéren. (Alaszka, sarkkör stb.) Mert a trópusokon okés, csak nagyon instabilak a koncentrácó tekintetében, a légköri viszonyok miatt.

3.örültek, hogy a sátornak a helyét ki tudták alakítan

A helyet nem tartom relevánsnak, széltől (akkor) védett pont, a MAGASSÁG már más kérdés, lásd alul Becsúszószerelés-nek írt hipotézisemet erről véletlen magassági egyezésről a szomszéd hegyet illetően

4.valószínűleg tüzelőjük nem volt

Nem véletlenül fűzték be teljesen a sátor nyílását, tán kicsit büdi volt bent, de a testük melege így is elég lehetett, hogy kibírják. (Mellesleg eléggé tököseknek kellett lenniük, ha olyan sokáig kibírták a tortúrákat a völgyben később. Lásd csak magát a fáramászást + barlangtúrás.)

5.hidegben és sötétben csücsülve elfogyasztották szegényes vacsorájukat (az alkoholfogyasztás nem bizonyított)
6.mivel dögfáradt és átfagyott mindenki, a sötétben az alvás a legjobb “szórakozás”

Talán csak nekikezdtek annak a nagy sonkának, amikor beindultak az események. Akik jól fel voltak öltözve, valószínűleg kint álldogálhattak, talán felváltva volt a vacsi, 4-es csoportokban, hogy jobban elférjenek, mert szűken lettek volna.

7.ha valaki dohányzik -30 C fokban a sátor előtt, az nem kispályás, de ebben a szélben nem gyújthatott rá senki

Szikrát bármi okozhat, megfened a kést, de a fényképezőgép zármechanizmusában is van sok fém, Zolónak a nyakában is lógott masina.

8.aki alul öltözötten a sátorból, mint a legszélvédettebb helyről a környéken, kirohan, annak nagyon nyomós indoka kell legyen erre-pánik

A sátor szétszakadt, „szelelt”, már csak holmiraktárnak volt jó, újra össze kellett volna varrni.
A nyomós indok meg az, hogyha nem kapsz levegőt, mert fuldokolsz, akkor nem maradsz ott, ha nem tudod elszeparálni magad a fojtogató gáztól. Bónusz: ez ráadásul gyúlékony is.
És talán (ezt akkor még nem tudhatták) egyre súrúbb (és gyúlékonyabb) lesz.

9.sötétben szélben és fagyban nem áll neki senki jégkunyhót építeni, tüzet rakni se nagyon, gondolkozni és elmerengeni, hogy mi szoríjja ki a katlanból “aoxigént” meg kb. a legendás jógikon kívül szerintem senki még atomtudós se

De. Ha csak pár órád maradGyatlovék rájöttek, hogy mi a „bibi”, csak már kissé elkéstek, már a sátor után rögtön a labaz felé kellett volna futniuk, de remélték, hogy lent nyugisabb lesz a helyzet.
A labaz sem a tartaléksátor miatt lett volna jó, hanem az már egy NAGYOBB, NYITOTTABB völgy oldalában feküdt, ahol nem sűrűsödhetett volna annyira össze a cucc, mint a szűkebb Gyatlov-völgyben. Mindenképpen mérgezést szenvednek, és fagyásokat is, de bebújva a kis 5-személyes sátorba páran túlélhették volna, mert azt el lehetett szigetelni a környezettől. Talán. Gyatlovék nagyon okos és higgadt fiatalok voltak (+ Zolo, aveterán), nem hoztak rossz döntéseket, csak kicsit pechük is lehetett.

10.a hegymászók és túrázók stb. azért szemelnek ki célokat, mert önmagukat próbálják felülmúlni, legyőzni stb

A sportolók általában ilyenek, másképp nem megy. -:)

11.bár nem voltak kifejezetten hegymászók, Zolotarjevet kivéve, volt tapasztalatuk, illetve gondolom (biztos) már megtették többen is ezt az útvonalat sikerrel

Igen! Gyatlovék (én úgy tudom) voltak már korábban a hágónál, csak éppen nem a csúcsnál éjszakázva, úgyhogy nem volt ismeretlen számukra a vidék. Épp ezért lehettek magabiztosak ilyen több száz kilométeres túrákon. De lehet, hogy picit túlvállalták ezt most.

12.a korábban létesített “raktárban” hagyott holmijaikért visszafelé betértek volna, vagyis inkább azt gondolnám, hogy nem jó irányba hagyták el a sátrat, vagyis a túlélés reményében a “labaz” felé mentek volna, míg rá nem jöttek, hogy elmérték az irányt

Lásd 9-est. (Mint a rendőr a bíróságon: nekem 1 másodpercem volt, hogy eldöntsem: lőjek-e, maguknak megy egy hónap…)

13.a pánik ha kitör, nehéz értelmes magyarázatot találni az eseményekre hideg józan gondolkodónak a meleg szobában

Egyetértek, és az eleinte szétágazó lábnyomok mutatják, hogy rendesen be is voltak sz@rva úgy kb. fél percig (ki nem lett volna?), de később összeszedték magukat. Valaki mégiscsak kitett egy elemlámpát a sátorra, és lehet, hogy amit meg a lejtőn találtak lámpát, azt sem elejtették, hanem szándékosan otthagyták irányjelzőnek. Nyilván, akik jó ruhában voltak, rögtön előreszaladhattak, a pucéraknak még kellett azért valamit magukra kapni. Talán ők hagyhatták ott ezeket.

+1.szerintem továbbra is a sátorban kellett valaminek történnie, és a magyarázata sokkal egyszerűbb

Például a sátorban ülők láttak egy belobbanást (mert Zolo barátunk akart egy szép totálképet a sátorról, ezért kiment fotózni. Katt.. Aztán a többit már talán az Otortenről is lehetett volna látni, annyira látványos volt.
De lehetett egy spontán belobbanás is a közelükben, ha a koncentráció elért egy szintet.
Ha ez már ekkor egyfajta kisebb vákuummal jár (szívóhatás), akkor a sátor megemelkedhet, vagy a lobbanás irányába dől el, aztán vissza (lökéshullám)… Szal nekem ennyi épp elég lenne, hogy kivágjam onnan magam késsel v. ami van nálam.

 3225. kaffer — 2017-02-23 12:08 

@sztalker:

Bepermetezik a Lozva völgyet, de a katona nem az mondja nekik hogy hátra arc srácok, hanem hogy magasan táborozzatok. Hmmm
Persze ők azért lemennek a legmélyebb pontra.
Ez az etilén-oxid az állatokra nincs hatással ?
Nem vagyok képben az ott megtalálható fajokkal, de csak éltek ott is állatok.

 3224. sztalker — 2017-02-23 11:28 

3222. becsuszoszereles1k

Miért olyan magasságban táboroztak, mint a szemben lévő csúcs?

Ezt én most a katonai zárt területbe belépésükkel tudnám magyarázni:
Ez az egyezés nekem is feltűnt, de ha tényleg egy katonai terepen mozogtak, lehet, hogy szólhattak nekik még a hágó elérése előtt, hogy semmiképp ne menjenek LEJJEBB aznap, mint a szomszédos csúcs magassága.

Ezt nem tudhatjuk, hogy így volt-e, de az is lehet, hogy véletlen.

Amikor elérték az Auspia-folyó völgyét, talán kaptak egy ilyen utasítást az útvonaluk közelében őrködő katonától. Az viszont nem mondta el neki, hogy MIÉRT nem szabad lejjebb menniük, mert talán vele sem közölték a felettesei.

(Indokolhatta, hogy a kísérletet végzők tudatában voltak annak a veszélynek, amit a völgyekbe lehulló, és onnan nehezebben elillanó gáz okozhat, ezért volt ez a tiltás)

Nem tartom kizártnak, hogyha a teljes Lozva-völgyben folyt „permetezési” kísérlet, a környező hegykoszorúkon itt-ott lehettek megfigyelők és néhol őrök is.

Ezt Gyatlovék nem írogatták be a naplóikba, mert talán figyelmeztették őket, hogy nem lenne jő ötlet. (Ahogy a fotózgatás sem, kivéve pl. rénszarvast meg hóbaglyot mondjuk.) De talán ezt maguktól is tudták.

Nem vagyok militarista, nem ez a kedvenc magyarázatom a „gyatlovra”, és mindannyian tudjátok, hogy én egy természeti erőt okoltam mindig is a halálukért, de most már a vegyi szennyezést, katonai kísérletet jobban rá tudom húzni az esetre.

Indokaim:

Túl sok tűzeset jelenik meg, ahová a gyerekek beteszik a lábukat (ahová lépek ott tűz terem!), nincsenek gyufák szétszórva, tök sötétben is jól látnak (mert az ég már villódzik), szándékosan nedves, azaz a gázt oldó, rosszul égő anyagokba botlunk.

A fenyőfán ki kellett vágni egy ágcsoportot, hogy nehogy véletlenül felgyújtsák az egészet a fejük felett, amikor felmásznak oda friss levegőt szívni és a koncentrációt ellenőrizni.

Ezeknek semmi értelme nem lenne egy hagyományos síbaleset, lavina, hóvihar esetén, csak ha egy tűzveszélyes helyen tartózkodnának.

Sőt, a hótól nedves ruha még ÉPPEN HOGY JAVÍTJA az életesélyeiket (mert oldja a gázt), ellenben a nagy tábortűz, amit rakniuk kellett volna sok-sok száraz gallyból (amit ugye nem tettek meg órák alatt sem, hanem ezalatt jégkunyhót fúrtak mélyen a hó alá) azonnal lángba borítaná az egész erdőt, így őket is.

A tűz most halál, a víz és hó a megmentő.

Csak hát hideg van, és gyenge a ruházatuk.

A gázkoncentráció percről-percre nő, ami nem elég ugyan egy erdőtűzhöz (mert akkor annak nyoma lenne), de ahhoz elég, hogy megfulladjanak, görcsösen tudjanak csak mozogni, lelassuljon a mozgásuk.

Aki bepánikol, egyre gyorsabban fog lélegezni, így még több gázt nyel be, ettől még rosszabbul lesz, attól még jobban pánikol… És így tovább.

Másnapra a gáz lassan elkeveredik a levegővel, nyoma nincs, csak mélyen a szakadékban. Az tavaszra párolog el.

Én ezeket a jeleket tartom a túrázók halálát okozó sarkalatos tüneteknek, amit egy MESTERSÉGES vegyület (vmilyen etilén-származék)
okozhatott. És elég sok, nagy mennyiség.

És onnantól, hogy kimondtam a MESTERSÉGES szót, sajnos azt is ki kell mondanom, hogy igenis, lehet, hogy voltak a környéken megfigyelőegységek, katonák (akik közül szintén meghalhatott pár), mert ilyen mennyiségű permet nem fog csak egyetlen véletlenül lezuhant bombától kialakulni. (illetve játszik még egy qurva nagy vegyi kombinát robbanás valahol, amit szívem szerint jobban is szeretnék, de inkább a tányérsipkások állnak most nyerésre nálam per pillanat. Kavarog is a gyomrom eléggé.)

Később fogok írni arról, hogy szerintem mire is használhatták a Lozva-völgyet (ez kb. 100 négyzetkilométer, a Gyatlov-hágó — ez is egy zárt völgy — pedig ennek csak egy kisebb része) a katonák, amikor nekiláttak ott „permetezgetni”.

Mérgezési jelek a túrázókon:

– A hullák testhelyzete az árokban azt mutatja, a fejüket magasan próbálják tartani, ezért vannak olyan kitekert pózban.

– Gyatlov laza ruházata: ajánlott az etilén-oxid mérgezésnél, hogy minél kevésbé érintkezzen a bőr a szennyezett ruhával. Az ő ruhája addigra már nagyon erős koncentrációnak lehetett kitéve, teljesen átitatódhatott vele.

Lásd még kezeinek görcsös okölbe szorítását a nyaka körül: ezek fuldoklásos eszméletvesztés tünetei lehetnek.

– Megkockáztatom, hogy Zena fordíthatta meg Szlobogyint, amikor elhaladt (pontosabban felkúszott térdelő-vánszorgó módon) mellette, mert meg akart győződni arról, hogy él-e még. Post mortem sérülések.

– Hab a szájuk szélén.

– A gáz a szemeket is károsítja. Az etanol vízben oldódik, a nyelv, a szemgolyó, ha ráfröccsen ebből valami, sérülhet.

— Luda sebei. A legmélyebbre eshetett az árokban, ő „nyelhette be” a legtöbbet ebből az anyagból. Akár a szó szoros értelmében! Talán még a nyelve is belelóghatott ebbe a mixtúrába, amitől ösztönösen leharaphatta azt, annyira erős ingert válthatott ki belőle egy ilyen ingerlő folyadék. Valszeg nem is élt már ezután sokáig a lány.

Az etilén-oxid — C2H4O (= ETO) jellemzői, és élettani hatása:
– éteres szagú, színtelen
– tűz- és robbanásveszélyes
– erősen illékony
– belélegezve mérgező
– szemet, bőrt, légutakat izgatja
– vízzel jól elegyedik (hígul)
– bőrrel érintkezésbe lépve fagyási sérülést okoz
– tüdőirritáció, légszomj
– görcsök, szédülés, izomrángások
– fulladásos eszméletvesztés
– biológiailag lebomlik
– baktériumölő hatású, sterilizálásra is használják

Oltása:
– vízpermettel, köddel, száraz porral

Talajmentesítés:
– megvárni, amíg a talaj fagymentes nem lesz
– vízzel permetezés

 3223. Rogal Dorn — 2017-02-22 20:29 

Ohhhó kedves olvtársak! Húzzuk már meg azt a gyeplőt!

-ha megnézzük az utolsó fényképet és elfogadjuk bizonyítéknak, akkor:
1. nagy szél volt
2.rohadt hideg (bár a -30 celsius a Szovjetunióban nem számít annak lsd. hidegháború 😉
3.örültek, hogy a sátornak a helyét ki tudták alakítani
4.valószínűleg tüzelőjük nem volt
5.hidegben és sötétben csücsülve elfogyasztották szegényes vacsorájukat (az alkoholfogyasztás nem bizonyított)
6.mivel dögfáradt és átfagyott mindenki, a sötétben az alvás a legjobb „szórakozás”
7.ha valaki dohányzik -30 C fokban a sátor előtt, az nem kispályás, de ebben a szélben nem gyújthatott rá senki
8.aki alulöltözötten a sátorból, mint a legszélvédettebb helyről a környéken, kirohan, annak nagyon nyomós indoka kell legyen erre-pánik
9.sötétben szélben és fagyban nem áll neki senki jégkunyhót építeni, tüzet rakni se nagyon, gondolkozni és elmerengeni, hogy mi szoríjja ki a katlanból „aoxigént” meg kb. a legendás jógikon kívül szerintem senki még atomtudós se
10.a hegymászók és túrázók stb. azért szemelnek ki célokat, mert önmagukat próbálják felülmúlni, legyőzni stb.
11.bár nem voltak kifejezetten hegymászók, Zolotarjevet kivéve, volt tapasztalatuk, illetve gondolom (biztos) már megtették többen is ezt az útvonalat sikerrel
12.a korábban létesített „raktárban” hagyott holmijaikért visszafelé betértek volna, vagyis inkább azt gondolnám, hogy nem jó irányba hagyták el a sátrat, vagyis a túlélés reményében a „labaz” felé mentek volna, míg rá nem jöttek, hogy elmérték az irányt
13.a pánik ha kitör, nehéz értelmes magyarázatot találni az eseményekre hideg józan gondolkodónak a meleg szobában
+1.szerintem továbbra is a sátorban kellett valaminek történnie, és a magyarázata sokkal egyszerűbb

Bocsi a sok leütésért…

 3222. becsuszoszereles1k — 2017-02-22 18:22 

3219.@sztalker:

Figyelembe vettem! :-O 🙂

Keresési tippekért köszönet!

Nem kerozinról volt szó a repülőgép leszállitásánál, hanem a tartályában vitt anyag kiszóródásáról.
No, akkor inkább megkeresem azt a kommentet, hogy világos legyen, meg hátha tényleg jó valamire az az infó is… Egyelőre 2013 októbere tájékától olvastam át a hozzászólásokat a mai napig. Igen tanulságos volt, és változatlanul para. 🙂 Mivel mindnyájan be voltunk állva a „külsérelmi nyomok nélkül” programra, igy leggyakrabban a modern fény-, hő-, hang-, vegyi fegyverekre, kvázi a katonai kisérletekre esik a gyanú, illetve a másik végén pedig a brutális gyilkosságra, hiszen hogyne volnának már külsérelmi nyomok, vagy ahogy @jukeey mondja: „szarrá voltak verve”.
A két szimatolási pont között pedig a legkülönfélébb eszmefuttatások, megfigyelések, láb- és széljegyzetek 🙂 megtalálhatóak.
——————–

Az egyik ilyen, hogy miért pont 904 méteren táboroztak le, mármint, hogy miért nem 905 vagy 901, stb…Oké. Nem tudjuk.

Nekem meg erről az jutott eszembe, hogy nem is az Otorten volt a végcéljuk. Tudjuk, hogy Igor többet akart…
Tiboru ezt irja a poszt elején:
„az eredetileg pár naposra tervezett, mintegy 50 kilométeres túra helyett bevállalnak egy kéthetes, több mint 200 kilométeres síkirándulást, néminemű hegymászással kombinálva. Az egyetemtől és a munkahelyektől beszerzik a távolmaradási hozzájárulásokat, az illetékes hatóságoktól az útvonalengedélyt…”
[A 200+ km-es rész csak maga a sitúra és a hegyek. Addig a helyszinig, az Uralig közel 500 km utazás is van Szverdlovszkból indulva!]

A neten másutt még hozzáteszik (hadd ne mondjam, hogy a Tiborutól lekoppintott szöveg (legalább is ameddig olvastam) bevezetőjeként – G-Portál 2015. szerző Notti): „A tervek szerint 16 nap alatt 350 kilométert tettek volna meg síelve érintve Otorten és Ojko-Csakur hegyeit.”
——————
Ebből az érdekel, hogy még tovább akartak menni, de hogy valóban érinteni akarták-e az Otortent, vagy miért vették célba?
Hogy az ismerten rossz időjárás miatt, azt csak akkor tudom elfogadni, ha az Otortenen át vezetett az egyetlen lehetséges útvonal.
Idekivánkozik még az is, hogy vagy nem tudtak semmit a manysi hagyományról a helyet illetően – ezt képtelenségnek tartom. Vagy ismerték, de a hiedelem nem érdekelte őket. A meteorológiai előkészületek keretében azonban komolyan számitásba kellett volna venniük a hegyet, és ha igen, akkor elkerülni.
Lehetséges, hogy a rossz látási viszonyok miatt eltévedtek, legalább egy kicsit, és ez a kicsi a kimerültségükkel kombinálva fatális hibának bizonyult.
Bár ez már rég felvetődött a kommentekben, mármint, hogy tovább akartak volna menni és ettől a hagytől távolabb lesátorozni, de akkor az is rejtély, hogy miért annyira későn indultak fel a hegyekbe – az Auszpiya folyó mellől…

Az első megválaszolatlan kérdés előtt, hogy miért hagyták el a sátrat, van egy legelső kérdés: Miért mentek az Otortenre?

 3221. kaffer — 2017-02-22 12:31 

Egy gondolat.
Mondhatjuk hogy tüzetesen átvizsgálták a környéket, mert ugye négy ember először meg sem lett. Viszont döglött állatokról nem szóltak hírek. Oké hogy nem azokat keresték, de csak feltűnt volna ha találnak elpusztult állatot is.

 3220. sztalker — 2017-02-22 11:59 

A FAMÁSZÁSHOZ:

Még egy dolog indokolhatta, hogy felmásszanak, ott vizslassanak.

A szélirány változása.

Meggyújtják a leszálló „cseppecskéket”, és aszerint döntik majd el, hogy merre jelzik a szélirányt, hogy merre érdemes kitörniük a völgyből.

De közben mindig változhat a szél, ami keresztülhúzná a tervüket.

MIÉRT MARADTAK SOKÁIG AZ ERDŐBEN?

A lehulló „permet” az erdőben a fák miatt talán kevésbé volt zavaró, ahogy a hóesés v. eső elől is menedék alá próbálunk futni. (Lásd még fedett jégkunyhó.) Persze ez csak átmeneti enyhülés, mert így is fel fog halmozódni alul a gáz, csak lassabban. Ezért is viszolyoghattak kicsit attól, hogy a NYÍLT LEJTŐKRE visszamásszanak eleinte. (Ott ugye szabadon hullik rájuk a cucc.) Később viszont nem volt már más választásuk.

Ráadásul a ruházat is kezdi lassan „beszívni” ezt a folyadékot, átitatja őket a méreg. A fák alatt, pláne egy fenyőnél, ahol még tűlevélzet is van, és nagy, terebélyes fa, egy természetes esernyő alatt érezhették magukat egy ideig. Plusz egy ilyen nagy fa akár szélfogónak is megfelel, csak itt inkább „gázárnyék” és „gázfogó” kifejezéseket lehetne használni… Mögötte mindig pihenhettek kicsikét.

A FAKÉRGEKRŐL:

A fene tudja, de még az is lehet, hogy nem csak a jégbarlang aljának kibélelésére akarták használni ezeket (hogy ne fázzanak benne a pucér túrázók), hanem egyfajta szigetelőréteget is akarhattak még belőle, hátha az is védi majd őket. De ahogy „fokozódott” a helyzet, ezt a kísérletezgetést abbahagyták. Vagy esetleg, mivel nedves fa volt, talán oldotta a gázt (az etanol hígul vízben(.

Fakéreg mint szivacs???

Ezt is kellene próbálni!

 3219. sztalker — 2017-02-22 11:32 

3217. kaffer
3218. becsuszoszereles1k

Vegyétek figyelembe, hogy ez a gáz NEHEZEBB a levegőnél.

Már évekkel ezelőtt is azt mondtam, amikor elkezdtem vizsgálni a völgyet, hogy valami láthatatlan, de SÚLYOS dolgot kellene itt keresni, ezért indultam el a levegő felé, mert annak is van súlya, és ha rád zuhan (= szél felülről, hátulról stb), akkor odacsaphat a földhöz.

Az etilén-oxid másfélszer NEHEZEBB, mint az a levegő, amiben élsz.

Ha nem pont ennyi, lehet, hogy túlélik, mert akkor igaza lenne annak, aki az elkeveredésről és a szél általi elfújásáról beszél. Sőt, ha talán csak néhány tizeddel nehezebb gáz lett volna (pl 1.2 v 1.3-szor nehezebb csak), tán akkor is megúszzák, mert pl. 1 órával tovább tartana a mérgező gáz lesüllyedése. Ha meg ez egy nagyon nehéz gáz lett volna, pl kétszer nehezebb, mint a levegő, akkor meg valahol a lejtő alján már biztosan elkezdenek haldoklani, ott lennének a holttesteik.

Le fog süllyedni, mintha egy óriási hordóba állnál (hordó = katlan), és öntenék beléd a vizet. amíg el nem éri a szádat. Akkor feljebb mászol. (Fenyő.) De ha már nem tudsz?

Ha éjszaka kissé csillapult a szél, akkor már az is elég lehetett, hogy elkezdjen lassan hullani rájuk a permet. (Addig tényleg nem érhette el őket.) A völgyből pedig nem lehet gyorsan kijönni sem neked (Gyatlov), sem pedig annak a gáznak.

A „völgy” szó itt gyakorlatilag nem létezik most, mert ez egy üst v. katlan, egy óriási hordó. (Ha a szél Nyugatról v. Észak-nyugat felől jön, akkor pont a hágó lesz egy gát (képzeld el pl. a Hoover gátat a Colorado-folyón), és ez meg fogja kissé állítani az oda beáramló szelet. De mivel ez a gáz még nehezebb is, előbb-utóbb ez fog felhalmozódni alul, tehát neked fel kell jönnöd onnan.)

3218. becsuszoszereles1k

Tippek ipari vegyi szennyezési helyszínekre:

Meg kellene nézni, hogy melyek azok a városok kb. 100 kilométeren belül, ahol lehetett akkor vegyi kombinát, vagy valamilyen tároló. Persze titkos katonai üzem, raktár is lehetett, ezt már nehezebb lenne kiszúrni, hiszen nem fogják őket térképeken jelölni.

Vegyi üzemnél ajánlott folyókat keresni, vasútvonal sem árt, ha van. (A folyóvíz nem csak az előállítás miatt lehet fontos, de sok gáznál az oltáshoz is ajánlott.)

Közeli nagyobb települések Nyugaton:

Krasznoviserszk
Troicko-Pécsorszk
Telposziz
Voj-Vozs
Lemtibozs

Keleten, hátha onnan is jöhetett:

Polunocsnuje
Nyakszimvol

Tehát ezen a vonalon is el lehet indulni, aki kutakodni akar.

Az sem kizárt, hogy ezt az anyagot rakéta hajtóanyagként is próbálgathatták, mert ez már az űrkutatás hajnala volt (úrverseny, de a légvédelmi rakéták is ekkor kezdtek egyre ütősebbek lenni).

Bár a gázmennyiség miatt én egy nagyobb szerkezetet feltételeznék és nem légvédelmi rakétákat, inkább nagy hatótávolságú robbanófejeseket.
Ha megreped egy több tonnás üzemanyagtartály egy ilyen szerkezeten, akkor nagy magasságból kiszórhatja a cuccot, de maga a rakétatest valahol másutt fog csak lezuhanni, amit hiába találnak meg, nem fogják a két dolgot összekapcsolni, és mivel nem érkezik azonnal lakossági bejelentés, nem is fognak a völgyhöz eljutni.

Egyébként a vákuumbomba csak egy tartály, elméletileg, ha ez nem robban fel, akkor a felhasadt tartályt egy darabban simán el lehet vinni, ezt még titokban meg is tehették a tányérsipkások, ha az valahol a hágó közelében ért talajt. Hivatalosan ezek a szerkezetek ejtőernyővel szoktak lesüllyedni az aktiválási magasságig (földközelben), ahol beindítják a robbantásokat, először a gázanyag kiszórásához kell egy explózió, utána egy kicsit várnak, amíg ez a permet szétterül, majd jön az igazi begyújtó robbantás, ami adja a lökéshullámokat. (Az első a vákuum szívóhatása lesz, a második a levegővisszaáramlás hatása.)

Azt kellene tudni, hogy mennyi gáz kell ahhoz, hogy egy ekkora területen mérgezést tudjon okozni, ha kiszóródik. Kisebb tartály szerintem nem elég ehhez, én inkább valamilyen légi „permetezésre” gyanakodnék.

A repülőgép hajtóanyag jó ötlet, de pl. a kerozin jellegzetes szaga örökre ott fog terjengeni még, és nem okoz olyan mérgezést, mint az etanol-oxid. Hacsak nem kísérleteztek egy újfajta meghajtási móddal.

 3218. becsuszoszereles1k — 2017-02-21 23:31 

3216.@sztalker:

A vákuumbomba szót csak képletesen, mintegy munkacimként használtam, igen, idézőjelbe tehettem volna…Bizonyiték, hogy igazából az etanol-oxidra hivatkoztam.

A mindenféle összehasonlitásokat az elméleted bizonyitása vagy elvetése miatt gondoltam.

Azért a hely időjárási viszonyain -a te hipotézised szerint is -most komolyabban elgondolkodva, jó választ látok benne a saját feltételezésemre, illetve kérdésemre, hogy miért is volt a manysik (bennszülöttek) számára tabu a hegy, vagyis mi volt az a halálos fenyegetést jelentő veszély, ami tutira eljön, de kiszámithatatlan a pontos ideje és a hatása, már ha van ott élő lélek… – hát ugye, maga az időjárás, speciálisan abban a katlanban lehet a legobjektivebb tipp.

Ha ez természetes ok – azért azt tudni kellene, hogy ennek a tabunak a hagyománya mikorra vezethető vissza és egybe esik-e a szovjet rendszer idejével, valamely technikai-, ipari-, etc. vivmányával (lehet idézőjelben is és anélkül is), még korábbi időkre visszavezethető tényezőkkel. Tehát, ha a jelenség oka valóban természeti (klima), vulkán egyéb hasonló hiján honnan származhat még ilyen vákuum hatás konkrétan azon a helyen. Akár a talajból.

Volt ott akkoriban arrafelé ilyen gáz permet leszállás, ülepedés egy szállitógép kényszerleszállitása miatt, aminek a tartályába belefagyott a gázfúrások helyszinére a terület fölött szállitott folyadék – elfelejtettem mi volt az…valami metanol vagy metanol valami, vagy ami a levegőn vált metanol valamivé. Arról persze azt mondták, hogy eloszlott a levegőben, veszélytelen volt, ki sem tudták mutatni…most nem keresem elő, de azért figyelemre méltó egybeesés.

 3217. kaffer — 2017-02-21 19:00 

Fene tudja…
Ha nincs szél, akkor pont a fejük fölött kellett lenni a cuccnak. Arra kb annyi az esély, mint mikor az Üvegtigrisben Kavicsot agyoncsapta a meteordarab 🙂 Egy a sok millióhoz.
Ha a szél vitte arra, akkor egyrészt folyamatosan hígul, van rá tér bőven, másrészt, ha van szél, akkor az ahogy hozza, úgy viszi is. Elvileg akkor épp volt szél. Attól hogy völgy, a szél ugyanúgy süvít. Pl egy komolyabb futballstadionra is azt gondolná az ember, hogy szélvédett, aztán van hogy a partjelző kezéből majd kiviszi a szél a zászlót.

 3216. sztalker — 2017-02-21 17:24 

Köszi a visszajelzéseket!

Gyors válaszok, később még fogok írni bővebben, úgyhogy most mindenkinek csak a lényeget írom vissza:

3210. rdos:
🙂
Köszi én is, örülök, ha tetszett.

A rövidségről:
Hááát tegnap este kissé nehezen tudtam én is megemészteni, hogy nem úgy alakultak a dolgaim, ahogy akartam, és teljesen más megoldást kínált fel az élet, úgyhogy hosszabbra eresztettem a lét. Sajnos még ma is tart ez.

Valami olyasmit tudok most ígérni neked, hogy kisebb szakaszokban fogom majd darabolni a részleteket, csak még most is sokszor a hatása alatt vagyok a dolgoknak. Biztos megérted, megértitek. Köszi.

————————————————-

3211. becsuszoszereles1k
🙂

„Gondolom, ilyen vákuumbomba-hatás csak vákuumbombával érhető el, ergo a természetben nem terem.”

Tudom, hogy sokan félreértik, mert tán én sem írtam meg ezt eléggé tisztán.
Nem robbant fel vákuumbomba. Semmilyen bomba nem robbant fel felettük, én csak éppen erről morfondíroztam, amikor beugrott az ötlet.

A vákuumbomba EGYIK ALAPANYAGA kezdett szépen a fejükre hullani.

Hasonlat:
Van egy dinamit rúd. Ezt nem robbantom fel, hanem szépen ledarálom egy házi darálógépen, és ezt a port belekeverem a te ételedbe (italodba).
Te ezt szépen megiszod. 1 óra múlva rosszul leszel tőle, és mondjuk, hogy meghalsz. Mérgezés.

Tehát nem a vákuumbomba HATÁSA (a lökéshullám), hanem az ANYAGA (ezek icipici folyadékcseppecskék) okozta az ő MÉRGEZÉSÜKET.

A vákuumbomba vagy besült (mert elbaszarintották a kísérletet), vagy eleve csak az alapanyagának a levegőben történő terjedését vizsgálták, távoli műszerekkel, amiket csak napok múlva fognak kiértékelni, a völgyben semmiféle katona nincs ilyenkor.

Vagy: ez az alapanyag egy közönséges vegyipari szivárgás miatt keveredhetett ide (nem bombához kellett, hanem fagyállóhoz gyártották), és a kutya sem foglalkozott ezzel a felhővel, mert a gyárban este mindenki hazament a munkából, és csak reggel vették észre a repedt tartályokat. A hágónál azonban egy csapdába került a felhő, mert ez a völgy és a hegykoszorúi egy óriási pezsgőspohár, ami alul egyre szűkül. Alul sok gáz összegyűlik és nem tud tovább elkeveredni a levegővel, mert felülről mindig csak ömlik rá az újabb adag a hegyről. Legalul vannak most Gyatlovék, pont a fenyőnél.

A Gyatlov-hágó rejtély: mérgezés, a levegőjüket mérgezte meg egy olyan anyag, ami:

— lassan gyűlik és egyre mérgezőbb lesz (pl. émelygés, szédülés)

— tűzveszélyes (ha gyufát gyújtasz, lerepülhet a fejed)

— lassan kiszorítja a levegőt, mert ANNÁL NEHEZEBB, így előbb-utóbb megfulladsz.

+1 Bónusz: ha mégis a tűzgyújtás mellett döntesz, mert te melegben szeretnél mondjuk meghalni, és nem hidegben, ha már mindenképp meg kell murderelni itt, az se fog menni, mert ez a fajta égés TÖKÉLETES ÉGÉS, azaz nem fogsz tőle jól átmelegedni, hanem csak a tested kap lángra, egy óriási, kékes-lilás (? – na most segíts, Norbi!) fáklya lesz belőled.

Ezek kb. 2-3 óra alatt bekövetkeznek, de először még nem veszed észre, mert alig vannak tünetei, utána már mozgásképtelen és egyre beszámíthatatlanabb állapotba kerülsz. Ráadásul a KÖRNYEZETI VISZONYOK most fontosabbak, mert ha nem gyújtasz gyufát, akkor nem tudsz melegedni. A hidegben pedig lassan megfagysz.
Ha ruhád se nagyon van, akkor halálra vagy ítélve, mert a szervezeted hőháztartása összeomlik.

Ha mozogsz, azért halsz meg, mert belélegzed a MÉRGET.
Ha nem mozogsz, akkor KIHÜLSZ, MEGFAGYSZ.
Ha tüzet gyújtasz, akkor FELLÁNGOLSZ, FELROBBANSZ.

HÁRMAS CSAPÁS, igazi „apokalipszis” (de tán még Dante poklában legmélyén sem szívatják az ottani trógereket ennyire).

MÉRGEZÉS + FAGYÁS + TŰZHALÁL.

„…az atomtudósoknak – miért nem az volt a legeslegeslegelső gondolata, ha már gyanút fogtak saját reakcióik miatt (köhögés), hogy azonnal felfelé, magasabb hely felé kell távolodni, netán menekülni?”

Jó kérdés, és a fején találtad a szöget, de lehet, hogy a többiek már nagyon szenvedtek, és mindenki levegőt akart, márpedig a nélkül 5 perc múlva nem maradsz élve.

De lehet, hogy OPTIMISTÁK voltak, mert:
Éppen a csúcs közelében vannak, a környező hegyek v. a távoli dombok felől jön valami torokfullasztó pára, hátha csak IDE FÚJTA A SZÉL, aztán majd továbbszáll, mi meg szépen lassan visszamászunk fél órán belül, addig a hülye is kibírja állva.

Viszont arra csak később mertek gondolni, hogy ez a pára nem repül tovább, mert másfélszer nehezebb a levegőnél, ezért velük együtt fog leáramlani a lejtőkön. Csak egy kicsit később ér le, 1-2 óra (?) alatt.

És nem hagyja abba a leáramlást. Jön, jön, jön, több ezer köbméternyi, százezer köbméternyi, mittommén, nem vagyok vegyész. (Se Norbi.)

De ekkor már lent voltak a lejtő alján, és újra vissza kellett volna oda mászniuk, tehát vagy elkezdték meggyőzni a többieket, hogy a legrosszabbra számítva építsenek egy FEDETT JÉGKUNYHÓT, vagy egy KÍSÉRLETTEL akarták meggyőzni a kétkedőket, hogy az „áldás” bizony lassan csordogál ám lefelé a fejük felett, csak még nem érte el a talajt, ezért nem érzik itt is a fulladást. Doro v. Krivó tehát felmászott a fenyő tetejére egy nedves gallyal, ami lent alig égett, miközben a többiek a fa körül nézték, ahogy egyre feljebb haladva az ág kezd lassan parázslani, mint egy csillagszóró. Na, ez már tényleg meggyőzte a hezitálókat, de ezzel is súlyos perceket (vagy félórákat, órákat,) vesztettek az életükből. A pánik meg akkor törhetett ki másodjára náluk (az első persze a sátornál volt, fent), mikor valaki megérezte itt is azt a maró, éterhez hasonlatos szagot, amit fent már átéltek, és most kezdődik az egész újra előlről…

Röviden, Doroéknak lett végül igazuk, de mindnyájan belehaltak.

A manysis kérdéseidre a válaszom:
a) Nem tudom, a néprajz és a tényanyag itt összemosódhat. Akár évszázadok is „összesűrűsödnek ilyenkor a regék világában.

b) Dettó, lásd fent.

c) A következő azonosságot tudom elképzelni. Mint tudod, én sokáig propagáltam a „szél-elméletemet” és ennek megvolt az oka. Itt nem az a lényeg, hogy MICSODA hullik le, hanem inkább az, hogy ennek a völgynek és a környező hegyeknek a pereme egy speciális kürtő, amiben a levegőből bele eső, oda bekerülő dolgok sokáig a levegőben MARADHATNAK, mert nem tudnak onnan kiszabadulni. (Csapdába kerülnek) Azaz a légörvények akár gázt, akár port, bármilyen permetet levihetnek a völgy aljáig, ahelyett, hogy szépen továbbhaladnának azok a völgyek lábáig. A hágó ezt megakadályozza, mert elég magas. Ez nem egy NYITOTT domborzati elem, hanem ZÁRT. Ezért lehetett ez csapda mindenféle ember, állat számára is.

„Ha netán kiderülne, hogy ez a hatás kvázi spontán is létrejöhet..”

Valami hasonló történik akkor, amikor egy vulkán elkezdi kiokádni magából az anyagot, és az a te környezetedben felhalmozódik, azaz KISZORÍT téged (pl a láva, ha ráömlik a házadra), akkor neked onnan menned kell.
De ugyanezt csinálhatja a légnemű anyagokkal is, pl a levegőnél nehezebb szén-dioxid KISZORÍTJA a te levegődet, te meg megfulladsz. Ilyesmi történt a Nyos-tónál Afrikában, éjjel egész falvak haltak ki, mert a láthatatlan és NEHÉZ szén-dioxid elfoglalta az ő falujuk feletti levegőt. Ugyanígy, a Gyatlov-hágó völgyébe bekerülő NEHEZEBB anyagok, ki fogják szorítani az itt már meglévő KÖNNYEBBEKET, pl. a levegőt. Csak itt még kapsz annyi segítséget, hogy az etanol-oxid legalább „büdös”, és gyúlékony, tehát szagolhatod és láthatod, ha közeledne felülről a te kis vackodba, ami most a völgy alja, ahol vagytok a túrázókkal. De ha ezt nem veszed észre időben (mert nem gyújtod meg a levegőben az idegen gázt,), akkor bizony meg fogsz fulladni.

Hogy konkrétan milyen „cseles” csapdák lehettek a manysik szerint itt azt én csak ennek a tükrében tudom értelmezni, mert akár közönséges mészárlásokhoz is jó lehet egy zárt völgy, ahol pl. a harcosokat a falhoz szorítja egy másik, így azok nem tudnak kimenekülni. Szarvasok bekerítésére is lehet jó hadicsel egy ilyen hely.

——————————————————————

3212. Rogal Dorn

Lásd fentebb, lehet, hogy pont az a szél volt az, ami az örvénylésével a katlanban bent tarthatta a cuccot. Sajnos én sem vagyok szakember, hogy ezt képletekkel be tudjam bizonyítani, de azt hiszem, pont a hideg lehetett az, ami miatt a vákuumbomba kísérletre sor került akkor (esetleg előző nap este, csak messziről sodorhatta ide a permetet egy hóvihar???). Mivel igazán hatékony, harctéren is bevethető (nem kísérleti) vákuumbombát csak a 60-as évek végétől kezdtek használni, addig még lehetett vagy tíz év is mire pontosan sikerült „belőni” az arányokat. (Erről még lehet, hogy fogok írni később), ebbe pedig beleférhetett némi kísérletezgetés. (Az egyik cél lehetett például az ilyenkor, hogy milyen éghajlatú országokban lehet majd ezt használni, mennyire kell hidegnek és szelesnek lennie ott az időnek, hogy ledobják. Például az USA alaszkai része, Kanada északi tartományai, csupa kis bájos NATO-tagállamban…)

De lehetett szimpla vegyipari kiszóródás (pollution) extra nagy mértékben, volt már ilyesmi az Uralban, lásd Kystim-Majak, meg ilyen nyalánkságok.
Lakatlan területen nem lesz sok lakossági bejelentés.

———————————-

3214. kaffer
Egyrészt lásd, amit Becsúszószerelés-nek írtam a KISZORÍTÓSDI-ról (a nehezebb elfoglalja a helyet a könnyebb elől), másrészt, ahogy leírtam a döntési helyzetben lévők állapotát: reflexből is lemehettek, sokáig örültek, ha levegőt kapnak, nemhogy Dorosenko magyarázzon neki mindenféle parciális gázokról…

Ahogy legelőször írtam, és ahogy szerintem is elképzelhető:
RÖGTÖN 2 CSAPAT alakult, 7 ember kapart, mint az állat (a jégbarlangot), és csak a 2 fizikus barátunk mászkált fára, hogy lássák, mennyi idejük van még a gáz sűrűsödéséig, de akár még a lejtőn lefelé menet is megbeszélhették egymással ezt a jó kis ásásversenyt a halállal. Azt se felejtsd el, hogy tök sötétben voltak, viszont a tűzgyújtás adhatott nekik eleinte még egy kis meleget, amíg a gázkoncentráció ezt megengedte.
A csupasz lábúaknak ez sokat jelenthetett akkor. Később már sem melegedésre, sem világításra nem lehetett könnyen használni a tüzet, mert veszélyes volt. Nagyon nehéz lett volna a még lélegezhető levegőjű völgyben a csapat rosszul öltözött tagjait rávenni arra, hogy kezdjenek el visszafutni a sátorhoz, vagy a hágó mögötti labazhoz. Ráadásul az utóbbi még messzebb lett volna úgy 4-500 méterrel, és ott is félútig FELFELÉ kellett volna haladni a fojtogató párában.

Ja, és lehetséges, hogy felfelé már a képükbe is spriccelte a gázt a szél, ahogy fújt le a hegyről.) Lefelé még a hátukban volt, és a koncentrációja is elviselhető.

Tény, hogy kockáztattak, és vesztettek.) A labaz jó megoldás lett volna talán, de ezt sem lehet fixre venni.)

Talán, ha a 4 jobban öltözött nem önfejűsködik, és mégis be tudják együtt fejezni a barlangot, akkor sikerülhetett volna. Ők viszont gyorsan ki akartak innen törni (mert megtehették, nem fáztak annyira), és árokba estek.

 3215. Rogal Dorn — 2017-02-21 15:09 

@kaffer:

Akkor egyet értünk. 😀 Túlbonyolítottuk már.

 3214. kaffer — 2017-02-21 14:26 

Sztalker !

Szép munka, de nekem ez még annyira sem életszerű, mint a szeles teória.
A gáz, vagy permet elől LESZALADNAK a völgy aljába, hogy aztán a fára mászással jussanak levegőhöz. És kergeti ugyan őket a permet, de arra még van idejük, hogy barlangot ássanak, szépen kibéleljék faágakkal..
Hmm…
Valami sokkal banálisabb dolog történhetett, sajnos már nincs rá esély hogy megtudjuk.

 3213. Rogal Dorn — 2017-02-21 14:11 

Bocsánat, sikerült manysiul írnom…

 3212. Rogal Dorn — 2017-02-21 14:04 

@sztalker:

Szép elmélet, rövidre is zárná a rejtélyt. Egy dolog miatt nem tartom ezt a változatot sem tökéletesnek, bár nem vagyok szakértője a gázok viselkedésének, a nagy szelet nem vetted figyelembe, az megakadályozott szerintem minden hasonló permetképződésnek és fokozatos alászállásnak. Az utolsó képen látható, hogy komoly hófúvással kellett megküzdeniük, vagyis a körülmények nem voltak alkalmasak a „katlan” gázzal való feltöltődéséhez. A -30 celsius fokos hideg sem éppen kedvező ilyen körülmények kialakulásához. Igaz, mondhatod, ha ilyen „nagyokos” vagyok találjak ki jobbat… 😀

 3211. becsuszoszereles1k — 2017-02-21 00:29 

3209.@sztalker:

Ez szép volt!

Gondolom, ilyen vákuumbomba-hatás csak vákuumbombával érhető el, ergo a természetben nem terem.

Ez lenne az első dolog, amit vizsgálni (tudni, netán) kellene.

Második kérdés, igen praktikus: A srácoknak, mondjuk közülük az atomtudósoknak – miért nem az volt a legeslegeslegelső gondolata, ha már gyanút fogtak saját reakcióik miatt (köhögés), hogy azonnal felfelé, magasabb hely felé kell távolodni, netán menekülni?

A harmadik, immáron utólagos, de talán hasznos információ lehetne, ha megtudhatnánk:
a) a nemenjoda Halál-hegyen történt – nyilván szabadszemmel érthetetlen – halálesetek milyen időközönként történtek
b) a halál tényén kivül, meg hogy mindig 9-es csoportban (ha jól emlékszem) estek áldozatul, milyen más közös volt az esetekben
c) a Djatlov-csoport és a többi szerencsétlenség maradványai, jellegzetességei utalhatnak-e azonos okokra, mint például vákuumbomba vagy más etilén-oxiddal előforduló, vagy elkövethető esemény

Mert, ha a manysik egyértelműen kerülték a helyet, nyilván nem az első eset után, hanem hosszabb tapasztalat eredménye képpen, akkor a szerencsétlenségek nagyon hasonlithattak egymásra, amiből ők egyetlen okot hámoztak ki. Egy visszatérő és – számukra – kezelhetetlen, halálos veszélyt.
Hogy egyértelműen „lezárták” a helyet, azt jelentheti, hogy a veszély jelenléte vagy megjelenése biztos volt, ám kiszámithatatlan.

Ha netán kiderülne, hogy ez a hatás kvázi spontán is létrejöhet, arra az esetre van olyan kitétel a misztikában, hogy a vákuum egy negativ közeg…aztán meg jeges hidegség…ugye eszünkbe jut a Harry Potterből, amikor a srácok épp utaznak a vonaton például, és jönnek a rémek a gomolyban és minden félelmetesen hűl le… :-O 🙂

 3210. rdos — 2017-02-20 22:54 

@sztalker: Gratulálok. Ez eddig a „legkerekebb történet”. 🙂 Még egyszerűbben fogalmazva ez lehet „a” megoldás.

Már csak azon filózom, milyen lehet amikor nem röviden írsz. 🙂 Nem szemrehányólag mondtam, élvezet olvasni hsz-eidet, de komolyan. 🙂

Mondjuk én csak a freeblogos időszakig követtem figyelemmel minden kommentet, eddig illetve a mai hsz-edig az infrahang tűnt számomra a „gyilkosnak”, de a „találmányod”, az Etilén-oxid „bomba” ha lehet „még jobb”. 11 Celsius felett elpárolog alatta folyadék, plusz még rákkeltő is. 🙁

Ilyen halált senkinek nem kívánok, ez a fagyos földi pokol, de ha kell éget is. 🙁

https://hu.wikipedia.org/wiki/Etil%C3%A9n-oxid

Wiki kémiában jó, lám a Nolbi is hogy kinézte a „polcukol vegyjelét” belőle. 🙂

 3209. sztalker — 2017-02-20 21:46 

Hahó, Gyatlovosok, senki ne aludjon, még nem ért véget a történet!

De nem ám.

Szóval nagyon rövid leszek, mert este van, és már épp eleget rágódtunk ezen a sztorin, úgyhogy kezdem is, mert már jó lenne lezárni:

Gyorsan előre kell bocsátanom, hogy egy teljesen más ok miatt keveredtem el egy katonai oldalra, hogy olvasgassak ezt-azt a mindközönségesen csak a „vákuumbombának” (aeroszol, thermobar stb. stb. fegyvereknek a működéséről, és itt akadt meg a szemem egy érdekességen, mármint azon, hogy a legfőbb robbanást előidéző vegyületük, az etilén-oxid égése során (mikor a második lépcsőben belobban ez a gáz, és ez hatalmas légritka teret idéz elő), szal ennek a végterméke az nem más, mint

SZÉN-DIOXID ÉS VÍZ..

Ugye, ilyenkor már kezd egy finom kis bizsergés megindulni minden jobbfajta egészséges konteós ember gyomrában, de mindannyian tudjuk azt is, hogy természetesen nem lehetett ott, abban a völgyben akkora robbanás, hogy az nyomot ne hagyott volna a tájon, növényzeten, csak a szegény sielőinken lennének borzalmas sebek. (És hát persze nem is volt ott bombarobbanás.)

De nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy egy ilyen szép (értitek, a CO2 és a H2O míly tökéletes és láthatatlan gyilkosok lehetnének, mert az élet és az anyagcserénk résztvevői !), hát megpróbáltam erőltetni, hogy esetleg nagy magasságon, csökkentett hatásfokkal csak szén-dioxid hullana reájuk, mint a harmat, és az ölné, altatná el barátainkat a túlvilágra…

De hát nem. Az nem jött össze, sehogyan nem lehetett kis robbanás nagy végtermékkel.

De, mint kiderült, maga az etilén-oxid önmagában lehet a bűnös.
(C2H4O, ahogy képletben felírják.)

Lett légyen itt most szó egy rosszul kivitelezett bombarobbantási kísérletről, esetleg a levegőbe kerülő ipari szennyeződésről (mert ez a vegyület sok másnak is az alapja, etilén-glükolt is ebből állítanak elő), és bárhol bekövetkezhet egy szivárgás egy tartályban este, amit csak másnapra vesznek észre a gyárban a szakik.

Merthogy ez az anyag a levegőnél NEHEZEBB (kb. 1,5-ször), és akármennyire kevéske is van eleinte belőle, folyamatosan hullik lefelé, mint egy permet (aeroszol, ezért is használták később pl. aknák hatástalanítására, mert az aknamező felett egy tartályból kipárolgó gázpermet szépen eléri a földet, majd azt berobbantva előbb egy szívó – vákkum, majd egy levegővisszzaáramló – nyomáshullám keletkezik, ez mindent és mindenkit „kiráz“ a bőréből.)

De mi van akkor, ha ez a végső belobbanás ELMARAD, mert nem elég a gázkoncentráció, vagy rosszul állították be a gyújtótöltet mennyiségét, esetleg befuccsolt a gyutacs? (Vagy szivárog egy gáztartály.)

Hát akkor, kérem szépen az lesz, hogy szépen lassan kezdi beteríteni a hegyet-völgyet, talajt és árkokat, azaz a teljes domborzatot ez az aeroszol koncentráció, míg aztán vagy belobban spontán (valami szikrától), vagy a földi légkörzés kezdi higítani, és szépen elkeveredik a levegővel, így a koncentrációja (veszélyessége) csökken.

És akkor most itt vagyunk Zoloéknál a Gyatlov-hágón azon az estén, egy szép nagy ZÁRT, MÉLY VÖLGY (kaldera, azaz üst-szerű földrajzi mélyedés, hasonló a vulkáni kráterekhez), és innentől nem lesz nehéz kitalálni, ugye, hogy mi fog történni, kedves konteósok.

http://kepkezelo.com/images/b2gwp1a8gfyv239t864a.jpg

Szegény Zolo barátunk a sátor előtt, tán épp egy cigire akart rágyújtani, amikor egy egész fáklya lobbant fel a kezében, megrémítve és megégetve őt. Ezt még a sátorban ülők is látták, a többit nem kell részleteznem, mert már töviről-hegyire ismerjük a történet elemeit.
Az egyre jobban fuldokló (mert ez a gázpermet émelygést, nehéz légzést, dezorientációt is okoz, súlyosan mérgező lehet nagy koncentrációban) sielők aztán úgy döntöttek (rosszul), hogy le kell menniük az erdőbe, hogy egy kis levegőt kapjanak, kerül, amibe kerül, nem akarnak itt fenn köhécselni. Csakhát akkor még nem biztos, hogy pontosan tudták ennek az anyagnak az összetevőjét, és mivel lefelé menet egyre jobban érezték magukat, hát kicsit meg is nyugodhattak.

Ám valahol félúton, mégis csak a falra vetítethette az ördögöt közülük valaki (tán az egyik atomfizikus társuk), hogy mi van akkor, ha ez egy levegőnél nehezebb gyúlékony anyag, mert az előbb-utóbb sajna utol fogja érni őket, azaz jobban tennék, ha kissé összekapnák magukat, mert eléggé (hogy érthető legyek: qurvára, de nagyon) vesztésre állnak a kémiával szemben.

Ekkor dönthettek úgy, hogy mindenféle finomkodás nélkül 2 fő csoportot hoznak létre maguk közül: az egyik folyamatosan nézni fogja a koncentrációt a levegőben a fán, ezalatt a másik csapat (ők lettek volna a jobban öltözöttek, a csizmások) pedig szépen nekiáll egy FÖLD ALATTI JÉGKUNYHÓ, azaz tulajdonképpen egy hóba vájt búvárharang kiásáásához, mert ha elkezd a fejükre hullani az áldás, akkor egyszerűen meg fognak fulladni. (Vagyis nem melegedni kellett, mint az eszkimók kunyhója, hanem valami tető kellett a fejük fölé, csak ezt a kutatók később egyszerűen kiásták a hóbol, így értelmét vesztette a funkció számukra.)

Gyatlovék csapdába estek, 2 tűz közé kerültek azzal, hogy levonultak a szűk völgybe (ahelyett, hogy inkább a kicsit távolabbi, de jóval nyitottabb völgyben fekvő labaz felé vették volna az irányt.) Ha rájuk hull ez a permet (az etilén-oxid), akkor képtelenek lesznek tüzet gyűjtani, mert még a legkisebb gyufagyújtástól is a képükbe robban a gáz, ez a tűz tehát melegedésre alkalmatlan most, ezért is vannak korom nélküli égési sebek rajtuk (szinte tökéletes égés), viszont, ha nincs tűz, akkor nem kapnak meleget, meg fognak fagyni!

De sajnos nem is mozoghatnak, ugrándozhatnak, vagy siethetnek lefelé a völgy kijáratáig, nem futhatnak ki a völgyből a meztelen lábú alulöltözött társaikkal, mert a nagy mozgás meg több levegővételt jelent, vagyis egyre jobban fognak fulladozni a beszívott mérgező gáztól, így akkor meg ettől halnak meg.

Jó kis helyzet, mi? Ti mit csináltatok volna aznap éjjel mínusz 30 fokban egy szál zokniban? Én biztosan pánikba estem volna, az tuti.

Ők így okoskodtak: Doro és Krivo rögtön felmásznak a fenyőre, mert az a legmagasabb, ráadásul egy kis dombon is áll a völgy közepén, és szándékosan olyan gallyakat gyújtanak meg, AMELYEK NEHEZEN ÉGNEK, MERT NEDVESEK. Ekkor még nem tudták pontosan, hogy utoléri-e őket a permet, ezért reménykedtek, hátha nem következik be a legroszzabb, amitől tartani lehet, azaz a fa legteteje felé mászó sielők kezében ELKEZD FELLIZZANI A FAÁG, mint valami népi erdei Szabadságszobor.
Pedig sajnos ez történhetett, azaz látták, hogy fokozatosan kezdi őket betakarni az etanolos gáz párája, ahogy szétterül a völgy alján, és egyre nagyobb lánggal ég a fa alatti tábortűz, pedig nem is tesznek rá új gallyakat!

Megkezdődött a vesenyfutás az idővel az életükért.

Teljes erőből ásták a jégbarlangot, hogy olyan mély legyen, hogy mindenki elférhessen benne, ha kell, de annyira kifáradtak, hogy egyre többet és többet kellett a levegőből lélegezniük, ami meg kezdett lassan megtelni az etanol-oxid koncentrációjával. Ezt időnként úgy is ellenőrízték Gyatlovék, hogy szándékosan gyufát gyújtottak (kissé eltartva maguktól), hogy lássák a láng nagyságán, hogy mennyi adatott még neki az életből. Vagy a halálból.

Azt utóbbit pedig nem volt nehéz kitalálni, hiszen a két nagydarab fickó (Krivo és Doro) sem bírta már sokáig ezt a hercehurcát (fára fel a gallya, majd le, meggyújtani, aztán cseréltek), közben hülyére égették mindenüket az egyre nagyobb és nagyobb lángoktól, miközben a légzésük akadozott, mert a fulladás és a köhögés kínozta őket, és nekik így kellett fára mászniuk!
Nem csoda, hogy szinte egyszerre haltak meg, ahogy az erejük elfogyott, lebucskáztak és végük is volt.

Ugye, most már tudjuk, hogy miért kellett a testüket messzire elhúzni a tűztől…

Ugye, most már tudjuk, hogy miért kellett nagy, nedves ágakkal letakarni őket.

Ugye most már tudjuk, hogy azt a tábortüzet ember már nem olthatta el ott és akkor…

Ugye? Ugye? Ugye…

A fulladás és az oxigénhiány mindenkit rákényszerített, hogy legalább egyszer felmásszon a fenyőre, lehetőleg magasra, hogy egy kis levegőhöz jusson, ha már nem melegedhet. De egyre feljebb kellett mászni a fán, mert a levegőt kezdte kiszorítani az alul meggyűlő gáz.
Egymás után pottyantak le, sokuk bordája ekkor még csak megrepedhetett, de nagyjából még mozgásképesek voltak.

Négyen közülük (a jobban öltözöttek) már elunták ezt a hülyéskedést a halállal, és úgy döntöttek, lesz, ami lesz, ők kimásznak ebből a pokoli völgyből, fel, a lehető legrövidebb úton a hágó másik oldalán magasodó hegyre (ennek a lejtője meredekebb volt, mint ahonnan lejöttek, ahol a sátrukat hagyták), és miközben felfelé akartak futni, alattuk összeomlott egy hóhíd, és belezuhantak egy négy-öt méter mély szakadékba, az eddigi csontrepedéseikből és zúzódásaikból súlyos törések és életveszélyes sérülések keletkeztek, páran már nem is nyerték visza öntudatukat innentől.

Akik mégis tudtak még gondolkodni és beszélni (pl. Zolo), azokra szörnyű egy vég várt, hiszen a lefelé hulló aeroszol permet kezdte szépen körbevenni őket az árokban, mozogni nem lehetett, tüzet gyújtani melegedéshez úgysem, csendes hideg magányban kellett eltávozniuk az élők sorából.

Valószínűleg Zina már nem bírta tovább ezt a horrort (megmondom őszintén, szeritem senki sem bírta volna ki közülünk sem), úgy döntött, hogy visszakúszik-mászik a sátor felé, ami most elképesztő vállalkozásnak tűnt (1500 méter), mert alig kapott levegőt, és teljesen átfagyott a jégverem kiásásától.
Sajnos nem hallgatott Gyatlov intelmére, aki azt tanácsolhatta neki, hogy lassan másszon, mint a lajhár, mert különben rosszul lesz a sok belélegzett gáztól, és könnyen elájulhat. Zina rengeteg levegőt vett, képtelen volt már olyan magasra eljutni a lejtőn, hogy a gázkoncentráció felé kerüljön, és túlélje. (Idővel persze egyre jobban higult a permet, és Gyatlov erre játszhatott. Amíg a többiek szépen elhaltak mellőle, talán be tudott bújni a félig kész jégverembe, alig mozgott, nem fogyasztott energiát, nem lélegzett be sokat a permetből.) De ő is rettenetesen fázott, és addigra kihűlt, ezért ő sem tudott 300 méternél messzebb elkecmeregni a fától.

És mi történt Szlobogyinnal? Ugye emlékeztetek arra, hogy a teste körül egy „jégburkot” találtak a kutatócsapatok? Nos, a trükkös Szlobo barátunk, mivel volt nála gyufa, időnként meg-meg gyújthatott néhány szálat, és figyelte, hogy a felvillanás elég halvány-e már ahhoz, hogy a koncentráció csökkenését mutassa. (Akkor mászott mindig egy kicsit előre.) Az égéskor ilyenkor víz és szén-dioxid keletkezik, a vízpára rögtön ráfagy az emberre, és egy réteget képez. (A CO2 meg nem mérgező a szabad levegőn, illetve nekik már úgyis mindegy volt, szegényeknek.) De ő sem tudott kikecmeregni még időben a katlanból.

Még egy érdekesség. Az etanol-oxid MÁR ÖNMAGÁBAN a bőrrel érintkezve FAGYÁSI SÉRÜLÉST okoz, tehát Gyatlovék KÉTSZERESEN is megfagytak, ha lehet ezt így mondani. (És nem is nagyon tűnt fel senkinek az extra jég.)

Az etanol-oxid okozta talaj méregtelenítése pedig egy vicc, és lehet, hogy ez volt sokáig a Gyatlov-rejtély megoldásának az akadálya: ugyanis a hivatalos kézikönyvek szerint elég ilyenkor megvárni a szennyezett talaj természetes felmelegedését, az olvadást, innentől a gáz már el fog keveredni a levegővel, nem okoz további problémát, biológiailag lebomlik, nagyon illékony. Esetleg egy kis vízzel permetezés se árthat, de ez minden… Mondtam, hogy mákjuk van mindig a gumitalpúaknak, hogy a fene esne beléjük.

Melelsleg baktérium ölő hatása is van, talán ezért is volt annyira tiszta, áttetsző az a jégtömb, amiből aztán kivésték a 4 egymáson heverő holttestet, mert a vízi élőlényeket pusztíthatja, ennek hiányában meg szép, áttetsző a jég.

Az etanol-oxid magyarázat lehet a fák tetejének elszenesedésére is, ami spontán gyulladás eredménye lehetett, ahogy a koncentráció nőttön-nőtt a völgy alján, és időnként lángra kapott. Vagy ahogy szegény Dorosenkóék gyújtogattak mindent, amit értek a vége felé.

A patakmedrekbe esett madártetemek is valahogy így kerülhettek oda, előbb elkábultak, majd leeshettek. A sátor mellett talált megolvadt, 4 méter átmérőjű hófolt is egy kisebb fellobbanásé, és nem gömbvillám v. plazmagömb (ufó) olvaszthatta meg.

A helyszínelők közé vegyülő katonai személyek (ha volt közük az eseményekhez, és ez nem ipari baleset volt) tehát nem nagyon kellett mást tenniük, mint megvárni valahogy a tavaszt, hogy az olvadással egyben a bizonyítékok is elpárologjanak, húzták-halasztották a szondázást a völgyben, mindig máshol kerestették a holttesteket, vagy a manysi indiánokat (akik kiszagolhatták a tutit, akárcsak a kutyáik a hullákat) leszerelték ezzel-azzal.

Az olvadásokra aztán mindenki megkapta azt, amire vágyott: a kutatók a hiányzó hullákat, a katonák a gáz (és ezzel a legfőbb bűnjel) elpárolgását, mi, konteósok meg a rejtélyt, hogy legyen min rágódnunk. (Ja, Ivanov, a nyomozás vezető tisztje meg a lassú ám tartós becsavarodást, hogy a repülő tűzgömbök nem kerültek elő azóta sem.)

Ugye elhiszitek hát nekem, hogy ma egy ritka egy szar napom volt, lehet, hogy le is iszom magam kicsit most így estére. Ennyire rohadt halált még én sem tudtam volna kitalálni senkinek, ők pedig tényleg nem érdemelték meg ezt.

De mi legalább most sem egy óriási gázpalack alján mozgunk, amiből fokozatosan szorul ki az oxigén, ahogy a gáz egyre lejjebb és lejjebb süllyed, mert hát nehezebb, és kell neki a hely… Mert hát lehet, hogy velük is ez történt.

 3208. Rogal Dorn — 2017-02-03 09:42 

@Estván:

„Vizsajtól nem messze kezdték megközelíteni az első komolyabb célpontot, a terv szerinti végállomás Otorten-hegy csúcsa felé vezető hágót, ami a helyi őslakos manysik nyelvén Holatcsahlnak (Kholat Syakhl) hívott hegyen át vezet. A magyarral közeli nyelvrokonságban álló manysik nyelvén a Kholat Syakhl halott sziklát, halottak hegyét jelent, ami később események fényében ez még hátborzongatóbbnak hat.”

Olyannyira közeli a nyelvrokonság, hogy le sem kellett volna fordítani magyarra a hegy nevét. A „Holatcsahl” nyílvánvalóan „Halottcsal”! Vagyis a halottakat odacsalja, vagy az élőket… De ez az ööszehasonlító nyelvtudomány szempontjából részletkérdés. 🙂

Nem akarom a cikket minősíteni, de közeli rokonságban van a próbavarrással, azaz a férceléssel… 😀

(Bocsánat hölgyem….)

 3207. Estván — 2017-02-02 21:05 

A média ismét „előszedte” 🙂

http://index.hu/tudomany/til/2017/02/02/gyatlov_rejtely/

 3206. jukeey — 2017-01-26 04:55 

Nem akartam kilyukadni semmire, csak gondoltam páran érdekesnek fogják találni, talán új ötletek is keletkeznek belőle. És lőn.

 3205. becsuszoszereles1k — 2017-01-24 23:49 

@jukeey: Végre valami újdonság!
Netán arra akarsz kilyukadni, hogy mégiscsak katonai kisérletbe csöppentek Djatlovék?
Az is érdekes, hogy szolgált a kinai határon, és mi is beszéltünk itt atom iránt érdeklődő távol-keletiekről, akik szintén a manysi vidéken tudtak legsikeresebben „lopakodni”. De kölcsönös lehetett az érdeklődés. És, ha emlékeztek a csoport elképzelt leverésével kapcsolatban, ha valami idegen kommandó lett volna az elkövető: sikeresen rekonstruálták az akkori európai tipusra (nem ázsiai testfelépités) kidolgozott távol-keleti közelharc módszereket -szerintem bizonyitották is -Djatlovék sérülései alapján és a korabeli, ottani igazságügyi orvostanban leirt esetek segitségével. Ortyukov meg lehet, hogy – egyéb más mellett – speciálisan éppen a távol-keleti vonalnak volt a szakértője.

@kaffer és @Rogal Dorn utóbbi véleményével is egyetértek.

 3204. Rogal Dorn — 2017-01-24 10:59 

@kaffer:

Abban az időben nem kellett hírzárlat, nem volt élő adásban egy CNN riporter sem… 🙂

 3203. kaffer — 2017-01-24 00:15 

@jukeey:

Hát igen, amit „tudunk”, az sem biztos hogy úgy volt.
Egy csomó mindent meg nem is tudunk.
Így nem könnyű 🙂

 3202. jukeey — 2017-01-23 16:31 

Ami feltűnt, egy név ami csak egyszer bukkan fel Guscsin könyvében, ám többször is Rakityin könyvében: Ortyukov. Az a tanár, aki a mentés szervezésében részt vett az egyetemen. Mint imént említettem, az Otorten környékén a légi felderítést is ő végezte az egyetem gépével. Eddig még átsiklottam rajta, de most kiszúrtam, hogy Rakityin a rendőrség irattárában megmaradt dokumentumok említésekor közli a szerzőt, mely néhány esetben ez az Ortyukov! Ez már kicsit érdekesebbé tette a személyét, de a legjobb:

Ki volt vajon az, aki az ároknál utolsóként fellelt helyszínen lábatlankodott, és felügyelte az feltárást? Nem Ivanov, nem is Tempalov nyomozó, hanem Ortyukov ezredes az egyetemről. Nosza, elő Guscsin könyve, név keresése, mindössze egy találat, amikor a bizonyítékok listájáról értekezik: „Nyilvánvaló, hogy a vizsgálatot végző gondosan került bizonyos részleteket, a lista egyes tételeit nehézkes lett volna manipulálni. Itt van például Nyikolaj Ivanovics Kuzminova levele Nyizsnyij Szalda-ból: 1959-ben Ivdelben szolgáltam és részt vettem a keresésben, az UPI katonai részlegének vezetője irányított minket, Ortyuhov ezredes, mi egy kunyhóban laktunk az erdőben.” És nála mindössze ennyi van róla. Itt h-val van, hogy ezt Kuzminova vagy Guscsin írta-e így, esetleg nyomdai hiba, azt nem lehet tudni, Rakityin mindenütt k-val írja, és első említésekor a teljes nevet megadja.

Jöhet az elmélkedés. Mondjuk illetékes elvtárséknak dunsztjuk sem volt a helyzetről, de nem is akadályozták meg a rendőrségi vizsgálatot, mondván jók lesznek azok terepmunkára, csak jobb körökbe ne üssék bele az orrukat. Azt az ezredesre bízták, de akkor az meg miért randalírozott mégis a helyszínen? Látván a rendőrök töketlenkedését, szükségesnek tűnt hogy abba is beleavatkozzon? Fűzhette magánügy valamelyik áldozathoz vagy annak közeli hozzátartozójához, amely magánnyomozásra sarkallta? Vagy lehet nemcsak utólag szimatolta a büdöset, hanem ő szellentette el magát, és ezt felettesei sem tudták? Miért ragaszkodott kimondottan Ivanov a radioaktivitás ellenőrzéséhez, talán Ortyukov mesterkedéseiből sejtett meg valamit, vagy épp tőle kapott tippet? Élnek-e rokonai vagy leszármazottai ennek az ezredesnek, és ha igen, milyen szerepet töltenek be piciny társadalmunk oroszországi részén napjainkban? Költői kérdés: Георгий Семёнович Ортюков ezredes továris, hol méltóztatott tartózkodni 1959 január 30 és február 1 között?

Mindenesetre ennek az Ortyukovnak megpróbáltam kicsit részletesebben utánanézni, találtam pár képet és egy rövid életrajzot, a hitelességét sajnos nem áll módomban ellenőrizni:
Született 1914 május 15; Szverdlovszk régió, Pokrov. Középiskolát végzett, majd építkezéseken és alumíniumüzemben művezetőként tevékenykedett. 1936-ban jelentkezett katonai iskolába, 1939-ben tanulmányait megszakítva önkéntesként vonult a finn háborúba. A karjalai síelő zászlóaljba osztották be, itt kitüntetést szerzett egy erősen őrzött vasúti híd elfoglalásában való részvételével. 1940-ben a kínai határon teljesített szolgálatot, ide már követte családja (feleség, gyerek), egy sivatagi földkunyhóban éltek. 1941-ben áthelyezték az Altajba, semmivel sem jobb körülmények közé; itt robbanógolyó találta a lábán, mely évekig gyógyulni alig akaró kínzó sebet okozott neki. 1942-ben visszatért Szverdlovszkba és befejezte a katonai iskolát, zászlóaljparancsnok lett és kiképző. 1944-ben megítélték neki a „vörös csillag rendjel” kitüntetést. 1951-56 között Zsukovnál dolgozott a titkárságon, emellett oktatott, továbbképezték, megkapta az alezredesi rangot, Zsukovval közeli kapcsolatba került. Ezután ezredesként az Ural körzetbe helyezték, de Zsukov környezetéből valamiért az emlékét is ki akarták törölni, az összes képről amin együtt szerepeltek, eltüntették. Elkezdték követelni rajta valami rejtélyes dokumentum egy eltűnt oldalát, mely a korábban általa felügyelt titkárság hatáskörébe tartozott, börtönnel fenyegették arra az esetre, ha nem kerül elő, erre csak a vállát tudta vonogatni kínosan. A papírlapot hamarosan nélküle megtalálták a szekrény alatt, nyilván véletlenül csúszott le, ezt megúszta. Zsukov bizalmát visszakapta, jó ismerősök maradtak, állítólag kimondottan baráti viszonyban, gyakran együtt utaztak. 1956-ban került az egyetemre (UPI, ahol Gyatlovék is tanultak), mint a katonai tanszék vezetője és egyben taktikai oktatója. Ez nem is változott haláláig: 1979 január 28, hólyagrák. Bőrbetegség is kínozta, amelyről ő azt állította hogy közönséges ekcéma, rossz nyelvek szerint sugárfertőzést kaphatott valahol. Sok mendemonda keringett róla ismerősei körében is, főleg Zsukovval való kapcsolata és időnként egyetemen kívüli titokzatos megbízásai voltak téma, melyekről igyekezett nem beszélni. Többek között katonai kísérletekkel kapcsolatban is hírbe hozták, például többfokozatú rakéták tesztelése – csak mondom, ez a része végképp nehezen ellenőrizhető.

 3201. Rogal Dorn — 2017-01-06 16:31 

@Rogal Dorn:

Jelentem sikerült. Külön élmény a nedves kézhez hozzátapadó fémkilincs, és a máskor „kibírhatatlanul” hidegként aposztrofált hidegvíz meleg érzete a lényegesen hidegebb levegőhöz képest. Csudajó buli, ajánlom…

 3200. Rogal Dorn — 2017-01-06 16:09 

Tisztelt konteo és Djatlov hívek!

Az éjjel gyakorlatban is lehetőségünk lesz kipróbálni, milyen komolyságú ok és indok kell ahhoz, hogy az ember elhagyja meleg fészkét hiányos öltözetben. A dohányosok előnyben vannak. 😀
Tegnap délután jó példát mutattam, kipróbáltam a „pain air” zuhanyzást, természetesen meleg vízzel. 🙂 Ma egy hajmosást fogok bemutatni az udvaron. Akinek kedve szottyan, az aludhat sátorban az éjjel, majd annak oldalát felhasítva, forró tea vagy kávé esetleg forralt bor mellett elmerenghet a Halat Szjal közelében bekövetkezett eseményeken. Szigorúan persze mindezt zokniban és klottgatyában. :-))))

 3199. kaffer — 2017-01-04 23:52 

@dani18:

Sztalker teóriája egy a sok közül.
A hírzárlat meg a titkosítás mértéke egyáltalán nem bizonyított.
Nyilván nem voltak büszkék magukra, mert a nyomozás nem oldotta meg a kérdéseket, így pihentették az ügyet.

 3198. dani18 — 2016-12-29 11:40 

Kedves Mindenki!

Karácsonyra leptem meg magam mind a 3 kötettel és a tegnapi nap folyamán értem a gyatlov-incidenshez.

Remélem nem árulok el titkot, hogy tiboru kiegészítette a saját bejegyzését sztalker hozzászólásaival, illusztrációival.

A megjegyzés helytálló, valóban lehet valóságalapja. De kérdem én, hogy akkor mi ez a nagy hírzárlat? Titkosított akták? Fények?

 3197. SLC — 2016-12-23 17:42 

@nygniko: Elolvastam én is a könyvet, és úgy gondolom, a sátorból való menekülésre elfogadható magyarázatot adott a szerző, bár én kicsit továbbgondoltam a dolgot, és így még hihetőbb…
Ami utána történt, azt nagyon nagy vonalakban lett csak összerakva, a szerző kihagyott egy csomó dolgot, de van amire megint csak elfogadható magyarázatot adott. Ettől függetlenül szerintem mi is felépítettük már a történet vázát annyira, hogy ez a része érthető legyen.
Amit nagyon hiányoltam, az a naplók szövege, igazán bele lehetett volna tenni a függelékbe, mert a könyvben csak pár sort idéznek.
Mindent összevetve érdemes elolvasni, mert komoly szakemberekkel, tudósokkal kooperált a szerző a megfejtés érdekében, de nem ad mindenre kiterjedő választ.

 3196. Rogal Dorn — 2016-11-29 18:31 

nygniko:

Értem, vagyis egy használhatatlan kályhát cipeltek magukkal feleslegesen, és megfagytak a sátorban, mielőtt elhagyták volna azt az oldalponyvát kivágva. Köszi a tippet Eichar! 🙂

 3195. becsuszoszereles1k — 2016-11-28 00:07 

3194.@nygniko: Szpaszibo! 🙂

 3194. nygniko — 2016-11-27 20:01 

Újabb infók.

Sziasztok !
Azok kedvéért, akik még nem olvasták, nem árulom el a végkövetkeztetést, de pár dolgot leírok. Most fejeztem be Donnie Eichar könyvének elolvasását és ajánlom mindenkinek, akit érdekel a téma, több új dolog van benne: Jugyinnal, aki visszafordult, személyesen többször is találkozott. Szakértőkkel konzultált, elment a helyszínre is.

A plusz infók:

– Jugyin nem beteg lett, hanem reumás volt. Már az elején fájt a lába, de a reumája miatt is túrázott, mert jót tett neki. Azt hitte végig tudja csinálni, de az utolsó visszafordulási lehetőségnél lett egyértelmű a csapat többi tagja számára is hogy nem folytathatja a túrát.

– Jugyin nem egyből visszament az egyetemre, hanem a szülőfalujába ment, ahol eltöltött pár napot és táviratozni is elfelejtett a csoport késéséről, így amikor ő visszaért az egyetemre, már folyt a kutatás, tehát nem igaz az infó, hogy azért indultak későn, mert ő jelezte a késést. Ő sem tért vissza és őt is eltűntnek tartották nyilván pár napig.

– a hordozható kályha összeszerelése, amit magukkal vittek (hidegtől merevedett ujjakkal) 1 óra (!!!) – ez a csoport naplójában volt leírva, mert összeszerelési rekordot akartak felállítani és párszor mérték.

– a manysi vadászok: nagyon barátságos emberek. Az arra tévedt túrázókat megvendégelik teára, aki éhes megetetik, aki eltévedt útbaigazítják. A keresésnél is segítettek. Ők csak nagyon rövid ideig szerepeltek a lehetséges gyanúsítottak listáján, mert sok túrázó ismerte őket és mindig kedvesek voltak, soha senkiről nem beszéltek a negatívan, ezért kizárták, hogy ők lettek volna.

A fenti írt könyvet ajánlom mindenkinek, tulajdonképpen mindent megmagyaráz, csak apróbb kérdések maradnak nyitva, amik az összkép szempontjából nem annyira lényegesek.

 3193. becsuszoszereles1k — 2016-11-21 21:46 

3190.@Rogal Dorn:

Értem.

3191.@kaffer:

Kb. ennyi, igen.

 3192. Rogal Dorn — 2016-11-21 20:06 

@kaffer:

Meg egymásról levagdosni a használható ruhadarabokat.
Engem személy szerint leginkább a menekülést kiváltó ok érdekel.

 3191. kaffer — 2016-11-21 20:02 

A rendelkezésre álló információkból / amikből ki tudja mennyi az igaz /, itt már nem lesz megoldás. Egy csomó dologra nincs logikus magyarázat, ahogy azt sem tudjuk hogy időrendben ki mikor halt meg. Ki kinek próbált segíteni, ki kit próbált meggyőzni a szerinte helyes lépésekről. Hogy miért hagyták el a sátrat, az a fő kérdés. Aztán mikor látták meghalni a társaikat, az kemény lehetett…

 3190. Rogal Dorn — 2016-11-21 19:52 

@becsuszoszereles1k:

Én azt gondolom továbbra is, hogy valami miatt pánik tört ki a sátorban. Kivágták, kimenekültek, mindenki ahogy volt. Le a nagy fenyőhöz. Elképzelhetőnek tartom, hogy éjszaka rossz irányba menekültek, hiszen ha az elözö táborhely felémennek visszafelé, akkor esetleg a másik sátor illetve tartalék felszereléshez jutottak volna. Valószínű, szerintem, hogy rájöttek a tévedésre, a fenyő alatt. Krivo és Doro vagy fel akartak mászni a fára, vagy csak szimplán tüzet akartak gyújtani, nem tudom, lényeg, hogy ők haltak mag először. Zinajda, Djatlov, Slobo vissza akartak menni a sátorhoz, vagy az otthagyott tárgyakért, vagy nem tudom. Részben a fa alattiak ruháiban, vagyis akkor már Krivo és Doro halottak. Közben a másik csoport Zolo vezetésével a frontharcos tapasztalatában bízva, menedéket épített a vízmosásban. Így utólag kiderült, hiába.

A sérülések tekintetében nem tudok véleményt alkotni, de furcsák az szent. A pánik okát sem tudom elképzelni sem.

Az elemlámpák esetében azért jelezném, -30 fokban az akkori „laposelemek” nem tartanak soká, az izzó fogyasztása akkoriban komoly volt a mai ledekéhez képest. Nem hinném, hogy a havas szélben sokat láttak volna. A baltákat és késeket viszont a sátorban hagyták. Az lehet hasznosabb lett volna.

 3189. becsuszoszereles1k — 2016-11-20 23:39 

3188.@Rogal Dorn:

Jó, de tény, hogy volt egy külön sátruk is.

Ha tényleg érdekel, akkor a 2014. évi hozzászólásoknál, különösen az őszi, téli aktivabb időszakban irtak között megtalálod, és a naplóikban.
Ha leirnád a saját elképzelésedet, az jó lenne. Természetes okokra gondolsz? Balesetre? Vagy mire? Azért kilenc ember nem kevés, hogy csak úgy egyszerre vesszen oda.

Mire alapozod, hogy semmi nem veszélyeztette őket? Mi az, hogy „abban az időben”? Olyan időjárásban? Ja, igy már értem. A madár nem járt arra abban az itéletidőben…Lehetséges.

Még annyit, hogy a labaz a nagy fenyő irányával (ahol végül meghaltak) ellenkező irányban volt, tehát jöttek a labaz felől, tehát a hágótól a hegyre, ahol idő előtt, kényszerűen gyorsan lesátoroztak. A nagy fenyőhöz viszont tovább kellett volna menni. Lehet, hogy eredetileg ott táboroztak volna le, de már nem volt kedvük elmenni odáig, mert túl későn este értek fel a hegyre? (Talán túráztak már azon az útvonalon máskor is, ismerték a terepet.)
Mivel kevesebben lettek Jugyin távozása miatt, igy hirtelen úgy döntöttek, hogy egy sátorban is elférnek, ha a nagyobb túra felszereléseket nem a nagy sátorban tartják, hanem átrakják a másik sátorba – ami egyébként kétszemélyes volt.
Mivel az útjuk vélhetően a nagy fenyő irányába vezetett tovább, netán megbeszélték, hogy a Zolo, Kolo és Tibo mint Zolo „szárnysegéde”, és legjobb szerelésben lévők előreviszik a holmit… Igen, késő volt, fáradtak voltak, nagyon kemény volt az idő, de akkor mit kerestek még mindig kinn ezek a fiúk, ahelyett, hogy a sátorban lettek volna, bár nem fűtöttek be, ami eléggé furcsa. Ráadásul fényképezőgéppel Zolo a nyakában. Ha járőröztek egyet, minek, ha a madár nem járhatott arra…ha gyanakodtak, ha kerestek valami nagyon is konkrét dolgot…
A lábnyomokról még az juthatna eszünkbe, hogy a kezdeti összevissza szétfutó nyomok után rendezetten következő nyomok arra utalhatnak akár, hogy először nagyon megijedtek valamitől, és szétfutottak, hogy eltávolodjanak a sátortól, de aztán mégis összetartottak és levonultak. Márpedig értelmes cél nélkül nem rendeződtek volna össze és nem mentek volna egy cél felé. Egyébként volt elemlámpa a korábban kinnlévőknél, később a keresők megtalálták eldobva, lemerülve – onnan lehet tudni, hogy nem sötétben botorkáltak, legalább is valameddig. Ez persze már ismételgetés.

 3188. Rogal Dorn — 2016-11-20 21:28 

@becsuszoszereles1k:

Elnézve az utolsó táborverésről készült fotót, nem hinném, hogy a kis sátorral vesződtek volna. Abban az időben semmilyen vadállat vagy ember nem veszélyeztette a készleteiket. Ezért nem hiszek a külső támadásban sem.

 3187. becsuszoszereles1k — 2016-11-16 12:57 

3184.@Rogal Dorn:

Egyre gondoltunk.

A szálirány-vágás iránya bizonyiték épp olyan hiteles adat, mint M. Sharavin beszámolója. 🙂

A neked cimzett, 3173. hsz.-ben leirtam, hogy volt még egy, kisebb sátor. És valóban, tárolásra használták, hogy a labaznál-e, vagy fent a hegyen, az esetleg kérdés lehetne.

Viszont tudod miből van itt a keveredés? Nem az árok, ami egyébként vizmosás, és a folyómenti labaz/tároló keveréséből! Hanem annak a keveréséből, hogy a hegyen tároltak-e a második sátorban, vagy egy kicsit arrébb? Szerintem a kicsit arrébb a logikusabb. És a n a p l ó k-ból mintha az derülne ki, hogy arra a nagy fenyőre volt felfüggesztve a kissátor – a kaják miatt is, amelyik alatt megtalálták Krivo és Doro holttestét…Lehet, hogy igy már logikus is, miért oda futottak a sátorból?

Hiszen, ha az Ivdel folyó melletti táborozás helyszinén hagyják, akkor azt is berakják a labazba, nem hagyják valamelyik fenyőfán lógni.

Kérdés: Akár a labazból, akár a nagy fenyőről, hová lett a második sátor?

 3186. Rogal Dorn — 2016-11-16 10:58 

A lavinát pedig teljes mértékben el lehet vetni, amiatt is, mert az utolsó táborveréses fotó előterében látható hóba szúrt síbot(?) a febr.26.-i sátor megtalálását ábrázolón is ugyan ott van, csak a másik oldalról készült. A sílécek helyzete nem ennyire egyértelmű, de a bot pozíciója szerintem perdöntő.

 3185. Rogal Dorn — 2016-11-16 10:32 

Még egy észrevétel.

Tiboruhoz intézném a kérdést, a gumitömítéses fotó honnan származik, és mikori? Ugyanis a képen nem a Djatlovék korából származó kabát látható a tömítést tartó emberen, illetve a felirat rajta nem ciril betűs és a betűk alatt lévő „toll” piktogramm arról tanúskodik, hogy pehelykabát. Bátran állítható, hogy biztosan nem a Szovjetunió terméke. A kabát szabása és patentgombjai sem illik bele a „miliöbe”… 😀

 3184. Rogal Dorn — 2016-11-16 10:19 

@becsuszoszereles1k:
A szövetszálak vizsgálatából kiderült, az hogy belülről vágták ki. Biztos a havat szerette volna lekaparni a baltával a sátorponyváról, ha van a sátorban valaki, biztos, hogy kiszól:-Maraggyá má tesó!

 3183. Rogal Dorn — 2016-11-16 10:13 

@jukeey:

Tehát, szerinted éjjel tervszerűen, hiányos ruházatban hagyták el a sátrat az oldalán keresztűl, ezzel persze használhatatlanná téve azt, majd az éjszaka folyamán menedéket építettek a jeges szélben (-20 fok), amit a víz és a hideg ellen fából készült padozattal látnak el? Hmmm. Mégis milyen fénynél? Milyen eszközökkel? Mindenük szinte a sátorban maradt. Kaja-pia-eszközök.

Két dolog van itt összekeveredve, a tartalékoknak épített menedék, és a májusban megtalált 4 fő az „árokban”. Én az árokról kérdeztem.

Tiboru 2 sátrat említ a posztban. Logikus is lett volna egy tartalék…

 3182. becsuszoszereles1k — 2016-11-13 19:31 

3177., 3180.@warr: Ez a Sharavin gyerek azt nyilatkozta, hogy a sátor előtt heverő baltával (fejszével?) előszöris belevágott a sátor oldalába.
Nem tudom, hogy ők már berogyva találták-e a sátrat -, mert akkor hogy vágott bele a ponyvába? Amúgy pedig minek vágott bele? Rejtélyek…

 3181. becsuszoszereles1k — 2016-11-13 19:19 

3176.@jukeey:

Vezettek, mert ‘légi felderitéssel’ vették észre a két tűzhelyet. A két tűz helyét, amikor a folyók menti utukon sötétedésre letáboroztak és tüzet raktak főzéshez, melegedéshez -, még mielőtt elindultak volna, hogy átkeljenek a hágón és ledekkoljanak a végzetes helyen. Ebből a második tüzet ott gyújtották este, ahol másnap délelőtt 10 óra körül – naplóbeirásuk szerint is, elég későn kelve – épitették meg a labazt. Ezért mondtam, amit mondtam, de ezekszerint pontatlanul. Akkor a labazt a helyszinen kutatva vették észre a keresők.

Mellesleg már akkor is furcsállottam a „lustálkodásukat”, vagy nem volt egy ilyen túra vagy egy ilyen mestercsapat annyira katonás? Ha meg nem pihenhetnek, amennyit akarnak, mert fogy a munició is és szintidő is van talán, akkor különösen nem értem ezt a „lazaságot”… Valamikor kora délután indultak neki a hágónak és a tiltott hegynek, a Nap meg már négy előtt lement – valahogy igy emlékszem. Egyenesen valami másfél órás út lett volna, de tettek egy kisebb kitérőt jobbra.

Egyébként a folyótól vagy a hágótól kezdődően már nem is csináltak képeket, ha jól emlékszem – talán egy kép van fönt a hegyen, sötétben, a csoportból néhányan sziluettként látszanak rajta, vélhetően a sátor bejáratánál. Azt mondtuk, hogy talán Kolo kattintotta mögöttük állva. Meg a hires legutolsó felvétel…

 3180. warr — 2016-11-12 14:11 

@jukeey: Kösz a pontosítást 🙂

Asszem akkor kijelenthető, hogy nem vehető 100%-ra, hogy azokat a vágásokat Djatlovék okozták. Akár lehetett már a megtalálás után is (aka. nyomok összezavarása)…

 3179. jukeey — 2016-11-12 04:04 

@warr:

Talán kissé túlzottan igyekeztem tömör lenni, de azt hiszem világos hogy a késői felfedezés nem a vágásra, hanem annak módjára vonatkozik. A vágást természetesen azonnal észrevette mindenki.

De akkor ezt a részt részletesebben:

Az első helyszíneléskor összegyűjtött bizonyítékokat (köztük a sátrat) a március 1-én a helyszínre érkező Ivanov az Ivdeli kapitányságra küldette, majd figyelmét a terep felmérésére és további keresésre fordította. Ivdelben a névvel is rendelkező legnagyobb helyiségben tárolták a tárgyakat, az úgynevezett „Lenin-szobában”. Itt egy varrónői gyakorlattal is rendelkező alkalmazott szeme megakadt rajta, és szólt az épp a helyiségben tartózkodó Vladimir Korotaev nyomozónak az észrevételéről. Ekkor kértek fel egy szakértőt, Henrietta Eliseevna Csurkinát, hogy alaposabban vizsgálja meg a sátrat. Ő is arra jutott, hogy mind a behatolási pontok, mind a vágások felületei arra utalnak, hogy a sérüléseket okozó kés belülről kifelé irányuló mozdulattal ütötte át és metszette fel a szövetet.

A jelenlegi szakértők egyébként kifogásolják Csurkina jelentésének alaposságát (csak néhány nagyobb vágást ismertet részletesen), hiányolják a fotóanyagot is (nem készített további, közeli fotókat, így mára csak a teremben készült, teljes sátrat ábrázoló fotók maradtak meg); ezért nem tekintik 100%-ig biztosra vehetőnek a szakvéleményt.

Ám az a megfigyelés, hogy a sátor belső oldalán több, egyértelműen belülről származó sérülés is volt amely kés döfésétől származott csak nem sikerült átütnie szövetet, szerintem kellően megalapozottá teszi, hogy a sátrat valóban belülről vagdosták össze. Az viszont már kétségesebb, hogy akár külső erőszak, akár pánikszerű kijutás céljából ejtettek ennyi, különböző irányú és hosszúságú vágást, köztük egy vízszintes irányú egyenes vágássorozatot; inkább a sátor javíthatatlan károsítására irányuló törekvésnek látszik.

 3178. Rumcájsz von Jicsin — 2016-11-11 13:43 

@warr:
Ha jól emlékszem, a nyomozó irodájában állították fel a sátrat és egy takarítónőnek?? vagy valaki más nőnek tűnt fel, hogy a szálak úgy állnak, mintha belülről vágták volna fel.
Azt gondolom, hogy a tetthelyen mindenkinek, minden gondja nagyobb volt annál, minthogy ezen rágódjanak.

 3177. warr — 2016-11-11 10:29 

Február 26 – Több részre oszlanak, Boris diáktársával, Mihail Sharavinnal, és egy erdésszel, Ivan Pasinnal a Halatszjalra megy. Ők találták meg és vizsgálták át először a sátrat.

Március 14-30 – Felfedezik a sátor kivágásanak belülről való megtörténtét.

Ez csak nekem nagyon fura? Több mint két hét (vagy akár egy hónap) elteltével fedezik csak fel a sátor különös sérüléseit? :-/

 3176. jukeey — 2016-11-11 09:01 

@Rogal Dorn:

Az árokbeli lelőhelyről:
A parton levő fasorról a lelőhely melletti 20 méteres szakaszon ágak hiányoztak, melyeket késsel távolítottak el, ezekből állt a gödörben talált fapadozat. Ez a kompozíció pihenőhelyre/menedékre utal, a faág bélelés egyrészt azért kell hogy ne a fagyos havon ücsörögjenek, másrészt a verem alja ne olvadjon fel annyira, hogy jeges vízben kelljen tocsogniuk.

A szétszaladásról:
A nyomok egyenesen tartottak lefelé a hegyoldalban a völgy szélén levő árokhoz, a holttestek közül 3 ezen vonal mentén hevert, 2 a már árokhoz nagyon közeli fa alatt, négy az árokban; tehát végig egy egyenes vonalon. Ez inkább kifejezetten iránytartó, tájékozódó képesség birtokában levő magatartásra utal. A szétszaladós fantáziálás csak a sátoron lévő vágást magyarázó egyik feltételezés, a pánikelmélet vadhajtása. Hogy be voltak szarva az biztos, de modern városias hisztizésről szó sem lehetett.

Következtetések: Menedéket/búvóhelyet készítettek, mely hosszabb tartózkodásra is alkalmas (az árok ehhez kedvező, mert a hó elég mély egy nagyobb verem kialakításához is, és a terep sík a völgy szélén, így nem fenyeget lejtőn való megcsúszás veszélye sem). A művelet legalább egy órát igénybe vett akkor is, ha több ember dolgozott rajta; tehát a sátorból való távozás után legalább a csapat egy része tűrhető állapotban huzamosabb ideig dolgozott a túlélésen. A közeli tábortüzet magyarázhatja, hogy hiányos öltözet vagy/és sérülések miatt nem mindenki volt munkára fogható öltözékben/állapotban; vagy felváltva dolgoztak, időnként a tűznél átmelegedettek lecserélték a hókotrásban/ággyűjtésben áthűlteket. Mivel már jelentős mennyiségű ág elrendezve a kész verembe került, a munka nagy részén túl voltak, amikor a halál lecsapott rájuk. A három hegyoldalban levő holttestre így a következő magyarázatok lehetnek:
1: Még lefelé menet haltak meg és maradtak ott, a többiek már nélkülük mentek tovább az árokig, ott tüzet rakni és menedéket készíteni.
2/a: A tragédia egyszerre érte őket, de hárman menekülni próbáltak visszafelé, eközben érte őket utol a többieket még odalent sújtó csapás.
2/b: Súlyos sérülésekkel még részben mozgásképesen túlélték a többiekkel végző csapást, és annak elvonultával megpróbáltak visszajutni a sátorhoz, ám már nem volt erejük megtenni ezt a csekély távot sem, menet közben sorra lemerültek.

@becsuszoszereles1k:
A labazt nem légi felderítéssel találták meg, a légi próbálkozások semmilyen eredményre sem vezettek. Bár korábban valóban megcsócsáltunk Rogal kérdéseire vonatkozó információkat, álljon itt még egyszer tömörítve, kronológiaszerűen, nevekkel:

Február 17 – A túrázók rokonai kezdenek aggódni, felkeresik a túraklubot. Lev Szemenovics Gordo elhessenti őket.

Február 18 – Az aggódó rokonság minden kapcsolatát megmozgatja, hogy az egyetem és a sportklub vezetőire nyomást gyakorolhassanak, Ezalatt Gordo botránytól tartva csitítgatja a kedélyeket, megnyugtatja saját magát és kollégáit a késésre utaló távirattal.

Február 19 – Az aggódó rokonságnak sikerül kapcsolatba lépni több egyetemi főgóréval, vagy legalább üzenetet eljuttatni nekik, köztük Georgy Semenovich Ortyukovu ezredesnek, aki az egyetem katonai részlegének taktikai oktatója. Felismerik a helyzet komolyságát, és napirendre tűzik az ügyet.

Február 20 – Az egyetemen rendkívüli ülést tartanak az eltűnt diákok ügyében. Keresési akciót határoznak el, a szervezéssel a túraklub elnöke, A. M. Vishnevsky, és a diákönkormányzat elnöke, V. E. Slobodin lesz megbízva. A túraklub „An-2” típusú kisrepülőgépét korlátlanul rendelkezésre bocsájtják légi kereséshez és a földi keresők célba juttatásához.

Február 21 – Túrázókból és diákokból három keresőcsoportot állítanak össze. Sikerül elérniük egy épp az Uralban túrázó csoportot is, akik készséggel csatlakoztak az ügyhöz. Felhívják a belügyminisztériumot, ígéretet kapnak hogy szükség esetén az A. A. Cserniseva parancsnoksága alatt álló Ivdel laktanyából kiküldenek nekik egy szakaszt rádióval és kutyával felszerelve. A regionális erdészettől azonnal kapnak két erdőőrt és két manysi vadászt.

Február 22 – Felszedik az erdészet embereit és célba juttatták az egyik saját csoportjukba vegyítve. Terjed a hír egyéb sportkörökben és oktatási intézményekben, így diákokból és túrázókból néhány további csapat alakul, szintén kisrepülővel vagy helikopterrel támogatva. Az álláspont az volt, hogy valamikor a túrájuk vége felé bajba kerültek egy nagyobb hegyen, és jól felszerelt táborukban várják a segítséget.

Február 23-25 – Boris Slobtsova diák vezetésével és az erdészet embereivel kiegészülve kis csapat érkezik az Otortenre, átvizsgálják ezt és egy kisebb szomszédos hegyet is, megállapítják hogy ott nincsenek. Úgy döntenek, hogy ha már úgyis közel vannak az útvonal elejéhez, megpróbálják rekonstruálni az Auspiya völgyön és a Halatszjal hegyen át, hátha legalább valami nyomra bukkannak.

Február 26 – Több részre oszlanak, Boris diáktársával, Mihail Sharavinnal, és egy erdésszel, Ivan Pasinnal a Halatszjalra megy. Ők találták meg és vizsgálták át először a sátrat. Estére visszatértek a táborukba, ahová a csapat többi része, Jurij Sharavin, az adóvevővel is felszerelt Jegor Szemenovics, valamint a két manysi vadász is visszaérkeztek, ekkor tudtak hírt adni az eseményről. A sátortól elhoztak néhány holmit, többek között a talált alkoholt, melyet továbbra is bizakodva megittak a sikerre, csak Pasin erdész jegyezte meg, hogy szerinte itt már a halottakra kéne inni.

Február 27 – Újra szétoszolva folytatták a keresést, Jurij és Mihail duójának jutott a Lozva-völgy, így ők találták meg a fa alatt heverő két holttestet még délelőtt, akkor azonnal vissza is tértek a táborukba. 13:30 körül érkeztek meg helikopterrel a nyomozók: Karelin Csernyisova, Eugene P. Maslennikov, Vaszilij Tempalov, valamint vadászok két kutyával. Tempalov a kutyákkal találta meg Gyatlov testét, majd Zináét. Beazonosította a holttesteket, az egyik fa alattit Zolotarevként, csak néhány nap múlva derült ki hogy az valójában Dorosenko. Megkezték a hó szurkálását úgynevezett „lavinaszondákkal”, ezek 3 méter hosszú, fémhegyű botok, melyeket négyzetméterenként legalább öt helyen szúrnak a hóba a sikeres találat reményében. További testeket aznap nem találtak, ám megtalálták a hegyoldal egyes szakaszain épen megmaradt lábnyomokat, melyeket egybehangzóan 8-9 pár, rendezetten lefelé vonuló emberi lábnyomként azonosítottak, és megállapították hogy némelyik csak zoknit viselt. A nyomrögzítés során a sátorról és közvetlen környékéről készített egy teljes filmtekercs tönkrement amikor az egyik nyomozó elejtette, és ez a hiba csak napokkal később derült ki, amikor a pótlásra már nem volt lehetőség (a rögzítést ettől eltekintve is rendkívül hanyag és felületes munkának minősítették később). Az erőszakos cselekmény a pénz és az alkohol megmaradása ellenére már aznap felmerült, egy megfarigcsált síbot és egy szétvágott 3 kilós sonka miatt, ugyanis elég valószínűtlen hogy a saját holmijaikkal és élelmükkel ilyen pazarlóan bánjanak egy hoszzú túra legelején.

Február 28 – Eredménytelen keresés.

Március 1 – A Szverdlovszki ügyészség a helyszínre küldi Nyikityivics Lev Ivanovot, aki átveszi az irányítást.

Március 2 – Eredménytelen keresés.

Március 3 – A diákcsoport a két manysival megtalálja a labazt (55 kiló tartalék élelem, ruházat és szerszámok), ezután hazautaznak. Moszkva 2 neves hegymászót szalajt szakértőként, Bardin Suleskót és Baskint, ezek megállapítják hogy lavina nem lehetett.

Március 4 – Eredménytelen keresés.

Március 5 – Megtalálják Rustem holttestét.

Március 6-12 Eredménytelen keresés, 8-án a hegymászók is hazautaznak. Moszkvai és Szverdlovszki honatyák és egyházi személyek bűnbakkeresési törekvése, utasítják a rendőröket a manysik nyaggatására.

Március 13 – újabb, húszfős diákcsapat szerveződött a kereséshez, kérelmüket jóváhagyták, és megkapták a korábban beígért katonai segítséget 10 fős utászegység formájában, valamint a rendelkezésükre bocsájtottak két Mi-4 helikoptert (ezek nem a helyszínen, hanem Ivdelben állomásoztak).

Március 14-30 – Felfedezik a sátor kivágásanak belülről való megtörténtét. A bizonyítékok közül előkerül egy katonai kapca, a helyszínelők egyike sem emlékezett rá. A manysi vonal tarthatatlannak bizonyul, ejtik őket.

Március 31 – Minden helyszínen tartózkodó 10-15 percen át egy délről észak felé nagy magasságban lassan mozgó, változó erejű fényjelenséget lát.

Április 1-május 4 – a Lozva-völgy szurkálása. Az ügy egyre inkább elhíresül, a külföldi sajtó is kezdi pedzegetni.

Május 5 – Kurikov manysi vadász felhívja a figyelmet az árokparton összevagdosott fákra, előkerülnek a hiányzó holttestek. Itt azonnal feltűnik, hogy egyiküknél ahhoz hasonló katonai kapca van, amely az első adag bizonyíték közül előkerült. E két tárgy eredetét nem sikerült tisztázni.

Május 6-17 fejvakargatás, noszogatás, lebaszás.

Május 18 – Ivanov nyomozó elküldi a Szverdlovszk városi egészségügyi-járványügyi állomásra a holttestekből és tárgyi bizonyítékokból vett mintákat, hogy végezzenek el rajta néhány vizsgálatot. Ellenőrizték a radioaktivitást is (Ivanov ezt állítólag kifejezetten kérte), és ez az egy eredmény pozitív lett.

Május 25 – Az intézet befejezi a viszgálatot, megküldi az eredményt Ivanovnak, aki jelentést ír és továbbítja feletteseinek.

Május 28 – A jelentésben szereplő „radioaktivitás” szóra néhány elvtárs felhúzza a szemöldökét. Akik előző nap habzó szájjal követelték a tettesek tálcára tett fejét, hirtelen arra jutnak, hogy nincs itt semmi látnivaló, baleset volt, ügy azonnali hatállyal lezárva, oszoljunk.

Forrás: Alekszej Ivanovics Rakityin – Смерть, идущая по следу

 3175. sztalker — 2016-11-10 18:39 

@becsuszoszereles1k:

Mondjuk a sátorban evéshez-iváshoz olyan sok fény talán mégsem kell (elég lehet egy kisebb elemlámpa), hacsak nem akar még valaki írogatni is naplót v. ilyesmit. Valami olyasmire én is emlékszem, mintha Zolo v. valaki más teljes ruházatban lehetett volna kint, amíg a többiek bent pihiznek, és ezt felfoghatjuk afféle őrségnek is.

Ha tehát kint volt valaki tőlük, akkor elég nehéz elképzelni, hogy egy hozzájuk közeledő idegen ember v. embercsoport reflektora, elemlámpája világítana be hozzájuk (mert voltak ilyen elméletek is, hogy csapat közelített a sátrukhoz), mert még mielőtt ezt lefotóznák, tuti, hogy a kint strázsáló szól a bent ülőknek, hogy „helyzet van, gyerekek, kapjátok össze magatokat!” és ekkor a legkevésbé a kamerát fogja valaki elővenni, gondolom, pláne, ha egy szál alsóban ejtőzik az illető éppen.

Ezért gondolnám, hogy ha az utolsó kép az nem egy véletlen exponálás volt (persze lehetséges), akkor inkább vmi felfénylés, erősebb és váratlan fényváltozás lehetett kint, amit pont lekaptak brahiból. Ráadásul a kukucskálós becsillanáshoz nem kell feltétlenül erős spot-fény, vagy robbanás okozta fellángolás, csóva, ezzel talán a tüzérségi lövedék-, rakéta-, meg egyéb ilyen elméleteket is ki lehetne ejteni. (Plusz ezek még zajjal is járhatnak, amire én első blikkre inkább kimennék megnézni, hogy mi az, vagy gyorsan a kukucskálóhoz szorítanám a szememet, mintsem fotóznám, ha gyorsan választanom kéne a kettő közül.) Vmi olyasmi lehetett, ami azért nem ér meg annyit, hogy ki is menjenek érte a hidegbe, de eléggé érdekes. (Az UFÓ-s dolgokat most kihagynám a magam részéről.)

 3174. becsuszoszereles1k — 2016-11-10 15:18 

3167.@sztalker:

Az utolsó felvételen a becsillanás, az valóban látszik.

Sátorban: Lét dolgot nem tudok, hogy őrködtek-e és, hogy volt-e villanyoltás.

Ha mindenki aludt, bár sötétben, de olyan fáradtan nem hiszem, hogy bárki felébredt egy beszűrődő fényre. Lehet az is, hogy nagyon éberek voltak, bár már az utolsó naplóbejegyzésről is megállapitottuk – Djatlové volt asszem -, hogy teljes kábulatban révedezve irták, még az aznapi dátum is lemaradt, vagy hosszú szolgálatban irta a naplót és elmulasztotta bedátumozni az új napon…

Amig pedig nem aludtak, addig gondolom fény volt a sátorban, a kintről jövő fény nem lett volna különösebben feltűnő.
Ha mindenki húzta a lóbőrt, sötét is volt, de őrködött valaki, akkor lehetséges a dolog…saját gép volt az inkább, hisz szinte mindenkinek volt gépe, de amúgy is a fejük alatt tatották alvás közben, netán a nyakukban őrizték…

 3173. becsuszoszereles1k — 2016-11-10 14:58 

3169.@Rogal Dorn:

A 3164-ben van a foto? állványos lista:
2532. becsuszoszereles1k — 2013-10-24 00:37

“2529. @piszkosfredakapitany:

—-
Fenykepezogepek: 4 Zorkij a satorban +1 Zolo nyakaban, 2 FED (FED-2 ?) – de 1 biztosan (Jugyin szerint), Krivoe’ volt, es amit nem is talaltak meg soha tobbe; +cserelheto objektiv, fenyszuro, videokereso (es stativ).”

Viszont nagyon jó, hogy csomaglistaként teszed fel a kérdést, azt ugyanis nem tudjuk.
Ez a lista, amiben – zárójelben? – a stativ szerepel, ez a szerencsétlenség után, a sátor megtalálása alkalmával készült. Hm.
Emlékszünk rá, hogy Jugyin szerint volt a holmik között – ki voltak téve szemlére is az UPI/az egyetemük aulájában a vizsgálatok alatt – néhány ismeretlen darab, tehát ami a csoport csomaglistáján nem szerepelt (pl. 1 pár régi tipusú katonai kapca; egy hosszú orosz? katonai köpeny…ha jól emlékszem).

A sátor erre a túrára már meg lett nagyobbitva, Djatlov Igor egybeépitett két sátrat, valamint feltalálta hozzá a fűtést is.
Mégis úgy emlékszem, hogy egy második, kisebb sátrat is emlegettek -, hogy ők-e a naplóban, vagy a vizsgálatok -, megjegyezve, hogy abban mégsem aludt senki, hanem inkább oda rakták be a holmijaikat – talán mert eggyel kevesebben lettek és elfértek, vagy igy hamarabb sátrat tudtak verni, ami elég kivánatos volt az utolsó alkalommal… Segitsen valaki, mert nem emlékszem pontosan, de mintha ez inkább a labaznál lett volna…fellógatták a fára, mert kaja is volt benne, természetesen? Bár a labaz az egy gödör volt, lefedve, álcázva…a keresésnél a repülőről találták meg hol is van…

 3172. sztalker — 2016-11-10 11:31 

@Rogal Dorn:

A harmadik kérdésedre (sátor) azt tudom mondani, hogy én úgy tudom, Djatlovék a korábbi túráikon mindig 2 db sátrat vittek magukkal, de most, a legutolsó túrán már újítottak, és csak 1 db, de nagyobb méretű sátruk volt. (Ne feledjük, az eredeti terv szerint Jugyin — aki később visszafordult, mert megbetegedett — is velük tartott volna, így a 10 ember egy légtérben tartózkodhatott végig. Jugyin nélkül meg tán kissé még kényelmesebben is ellehettek.)

Erre írtam még egy szösszenetben, hogy talán nem is a jobb sportteljesítmény indokolhatta az egyetlen (nagyobb) sátrat, hanem inkább az, hogy így Zolo barátunk (és talán maga Djatlov is, aki addigra már kissé elvesztette a respektjét a csapattagok előtt) jobban megfigyelhette a gyerekeket éjjel-nappal, szóval nehezebben lehetett pusmogni és konfrontálni.
(De ez utóbbi véleményem már csak az én rosszindulatú spekulációm csupán, biztonsági okokból jómagam valahogy jobban támogatnám a 2 sátras dolgot, mert bármi rossz megtörténhet a hegyekben, jól jöhet egy tartalék mindig, még ha cipelni is kell, és helyet is foglal.)

Még csak annyit a 2. kérdésedhez („szétfutnak a szélrózsa minden irányába”), hogy pánikban az ember ilyen. Aztán vagy gyorsan visszaáll a racionális „üzemmódba”, ahogy tanulta, vagy nem…
Egy FÁRADT és BEPÁNIKOLT ember meg még kevésbé tudja átlátni a helyzetét, erre sok baleseti kivizsgáló tudna mesélni, hogy kiképzett és jó szakemberek is totál hülyén viselkednek, ha nem aludtak már egy napja, vagy korábban egészen más tevékenységet folytattak (buliztak v. maszekoltak), és az agyuk még nem állt át teljesen az új tevékenységre. Djatlovék eléggé fáradtan sátraztak le aznap este, gondolatban már az alvásra készülhettek, és még előttük volt a túra nehezebb része másnap, ami tudattalanul azért mindenkit idegesíthetett (sztem magát Djatlovot is, csak nem mutatta), még ha nem is beszélt róla nyíltan mások előtt, nehogy „nyuszinak” nézzék őt, v. kivívja Djatlov rosszallását v. nyilvános megszégyenítését. (Lásd a naplójukat, abból azért kiérezni ezt a bizonytalanságot az utolsó napokban.)

 3171. Rogal Dorn — 2016-11-09 20:22 

Újraolvasva a posztot, két kérdés merült fel bennem. ( Ha valahol a „kommentlavinában” megválaszolódtak, akkor bocsánat…)

1. Az árokban megtalált holttestek mit kerestek ott, emlékeim szerint valami ágakból hevenyészett padozat is volt alattuk.

2. Mint fegyelmezett hegymászók és túrázók, miért a szélrózsa minden irányába szaladtak szét?

és három a magyar igazság:

3. A leírásban az szerepel, hogy a megtalált sátorban a kilencből hatan szoktak aludni. A másik sátor meglett? Illetve ki melyikben aludt?

 3170. Rogal Dorn — 2016-11-09 20:01 

@Rogal Dorn:

*szerintetem

 3169. Rogal Dorn — 2016-11-09 19:57 

Huuuh. Még mindig megy a rejtély felgöngyölítése?

A fotó intem véletlen exponálás, pl. mikor valaki odaadja a másiknak a fényképetőgépet és véletlenül lenyomja az exponáló gombot.

Az állvány szerepel a csomaglistán?

 3168. oberon — 2016-11-09 17:18 

Nekem elsőre valami égő dolog jutott eszembe, amire megpróbáltak ráközelíteni, de nem sikerült.
Aztán utána olvastam a többiek verzióit is.
A probléma már ott felmerül, h szándékos, csak rosszul sikerült, vagy véletlenül elsütött képet látunk e?

 3167. sztalker — 2016-11-09 11:37 

@becsuszoszereles1k:

Maradjunk még kicsit a sátor belsejében, és az utolsó fotónál.

Én elképzelhetőnek tartom, hogy az utolsó fénykép a sátor BELSEJÉBEN készült, és nincs másról szó, minthogy az egyik kémlelőnyíláson beszűrődő éles fényt kapta le valaki (nem is biztos, hogy a gép tulajdonosa, hanem aki épp megmarkolta a masinát). A lejjebb csatolt képeken valami hasonló effektus látható, vagyis Djatlovék fotóján a középső sokszögű folt magának az objektív lencsének a tükröződése, a világító négyzet a sátornyílás (kukucskáló) — ezért sem ovális az alakja –, a beszűrődő fény meg nem egy rakéta v. csóvát húzó egyéb objektum, hanem egy nagyon erős sarki fényjelenség (?) átszüremkedése az egyik nyíláson.

Talán olyan hirtelen világított be rájuk a fény, hogy ezt az érdekes hatást mindenképp szerették volna lekapni, és semmi kedvük nem volt ezért még a hidegbe is kimenni, hiszen magát a sarki fény jelenségét már látták eleget.

(A beszűrődő fényt persze más is okozhatta, nem csak északi fény, ezt nem vitatom, de a „lencse-hatás” akkor is nagyon jellemző az ilyen típusú fotóknál, sőt, erre még külön művészi effektus-készlet is van pl. a mai képfeldolgozó programokban, meg a filmes, mozis fényelő-szoftverekben. Nagyon közkedvelt hatás az ilyesféle „becsillanás”, mozgalmassá és életszerűvé teszi a képet v. jelenetet, noha régebben fotóshibának tartották, mára viszont inkább divat lett. Én is sokat használtam egykor.)

http://kepfeltoltes.hu/161109/lens_effect-1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/161109/lens_effect-2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

És Djatlovéké:

http://kepfeltoltes.hu/161109/lens_effect-3_Djatlov_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Egyébként bárki kipróbálhatja ezt: kartonból vágjon ki késsel egy kis négyzetet, a kartonlapot tegye egy fényforrás (pl. a sötét szobában a világító tévéképernyő) elé, és mobiltelefonjával próbálja lefotózni. Ennyi.

(Ja, lustáknak meg: Photoshop: -> Effects -> Render -> Lens flare menü.)

 3166. becsuszoszereles1k — 2016-11-08 22:18 

3165.@sztalker:

Ha nagyon akarjuk.
De nem sarki fények miatt mentek, ezért a helyükben én stativ nélkül kattintottam volna néhányat, és kész.
Ha mégis benne volt a programjukban, akkor is, abban az időjárásban a labazban hagytam volna a stativot. Főleg, ha nehéz, nem összecsukható stativ volt.
Viszont tény, hogy vittek stativot. Már ha vittek valóban. 😀
Nem erőltetem, ha másnak se jut eszébe semmi.
Szerintem nem volt semmilyen fedőtevékenység, simán hegyetmászni indultak ők eredetileg, ennyi…

 3165. sztalker — 2016-11-08 19:55 

@becsuszoszereles1k:

Ha nagyon akarunk, akkor erre a statív-dologra is találhatunk vmi indokot.

1957-58 között volt a Nemzetközi Geofizikai Év, és nem kizárt, hogy az akkori intenzív napfolttevékenységek miatt sokan mentek ki pl. sarki fényeket fotózni. Például egy ilyen művelet is indokolhat fotósállványt, ráadásul a gyerekek már eléggé Északon voltak ahhoz, hogy legyen esélyük ilyen jelenséget lekapni.

(Néha előfordul, hogy még a mi szélességi körünkön is látható, de volt már példa asszem Floridából látott sarki fényre is, amikor a Napból a szokásosnál intenzívebb részecskeáram éri el a Földet.)

Sőt, az a bizonyos híres utolsó fotójuk Djatlovéknak ugyanígy lehetett egy efféle jelenség, ha nagyon erőltetjük ezt a témát.
Mindenesetre fedőtevékenységnek is kapóra jöhet egy ilyen megfigyelés, kutakodás, azt elismerem.

 3164. becsuszoszereles1k — 2016-11-08 15:36 

A stativ!!

Eg paraszthajszállal múlt harmadik évfordulója, hogy az egyik legfontosabbnak tartott témát ejtettük. Ez pedig a fényképezőgép…

Na de, minek kellett a stativ egy magassági túrához a sportfokozatért?!
Mit kellett marhatisztán, precizen lefotózni, fix helyről vagy beállitani fotózáshoz?

Tényleg kell egy ilyet még pluszban cipelni?? :-O

Itt lehet egy kicsit feleleveniteni a támát:

Hsz.: 2529
2532. becsuszoszereles1k — 2013-10-24 00:37

„2529. @piszkosfredakapitany:

—-
Fenykepezogepek: 4 Zorkij a satorban +1 Zolo nyakaban, 2 FED (FED-2 ?) – de 1 biztosan (Jugyin szerint), Krivoe’ volt, es amit nem is talaltak meg soha tobbe; +cserelheto objektiv, fenyszuro, videokereso (es stativ).

Fotozok: Zolo 2 Zorkij, Szlobo 1 Zorkij, Gyatlov 1 Zorkij, Luda 1 (?), Zina 1 (?), Krivo 2 FED +video…lassan osszejon a 10 gep.”

Továbbá:
Hsz.: 2561-2598
2609
2694
2695
2696

 3163. egyeves — 2016-10-12 13:31 

JAV!
annak esélye….. rendkívül alacsony.

 3162. egyeves — 2016-10-12 13:11 

Üdv nektek!
Pár dolog kiegészítésül:
Elolvastam a Donnie Eichar könyvet, szerintem egy lufi az egész.
én egészen konkrétan semmi új infóhoz nem jutottam belőle, semmi olyan nincs benne, ami a neten ne lenne fenn (itt + a wikipedián + van egy részletes angol oldal). Ehhez még hozzájön az amerikai ember rácsodálkozása az orosz valóságra, aminek szerintem semmi értelme nincsen, az ő odautazásának meg pláne, mert az égvilágon semmit nem tett hozzá az ügyhöz.

Írta itt valaki, hogy a vágás a sátoron kívülről volt, ezt megcáfolták már korábban, biztos hogy vágás volt (nem szálirányban futott, mint egy szakadás, hanem keresztül a szálakon és belülről vágták, mert belül meg van a nyoma a kés kifutásának).

Ugyanakkor a könyv nagyon erőlködik az infrahang teória elfogadtatása mellett, de ha tényleg megrémültek valamitől (ami szerintem vitán felüli), akkor az ugyanúgy lehetett robbanás, rakéta zaj, fegyver zaj, valami más egyéb mesterséges vagy természetes zaj.

Az egészen biztos, hogy ezek a túrázók nem kezdő hülye gyerekek voltak, akik először láttak hideget-havat-sátrat-erdőt-zajokat-stb.
Tehát iszonyatos bajban lehettek, ha cipő nélkül elhagyták a sátrat.

Abban is egészen biztos vagyok, hogy 750-1000 méter sétában (a fánál lévő menedéktől vissza a sátorig) nem fagyhatott meg félúton senki, ezt abból gondolom, hogy rengeteg Nansen-Amundsen-Scott-Shackleton útleírást olvastam és az ember iszonyatosan szívós (főleg adrenalin sokkban) és szerintem annak az esélye, hogy 3 személy is a sátor felé vezető úton essen össze. Bár az előzmények ismeretében ezt nehéz kiokoskodni.

Pár kérdés a részemről:

– Van-e arra bizonyíték (vagy erős gyanú), hogy ketten összeverekedtek?
– Miért nem lehetett az adott napon is fénykorong, ha máskor láttak? Mi zárja azt ki, mert szerintem semmi az ég világon.

 3161. totopad — 2016-08-29 14:26 

Sziasztok! Még új vagyok a kommentelők közt, de engem is megfogott a téma, mióta láttam a filmet és utána olvastam a storynak részletesebben.

Elolvastam az ajánlott könyvet és egyrészt nagyon tetszett, mert iszonyat sok részlet derült ki a naplókból és a nyomozásból, amit korábban sehol sem olvastam, tök jó, ahogy kizár tök jól egy csomó konteót, de a srác elméletével nem tudok mit kezdeni alapvetően. Önmaga által leírt részleteket hagy teljesen figyelmen kívűl és csak sarkallatos, lekerekített módon próbálja megoldani az ügyet Önmagának ellentmondva ő is konteót gyártván.

Még el is hinném az infrahangot, de, hogy nem természetes jelenség volt az biztos. Miért próbálták meg eltusolni az esetet fentről – a könyv alapján többször is volt erre kisérlet-, miért titkosították az ügyet, miért voltak szétszaggatva az áldozatok ruhái stb… Még Jugyin-nal is tudott beszélni, aki szerint is valami fegyveres banda támadt rájuk. Tehát elhiszem, az infrahangot, de minimum valami szovjet kisérlet részesei lehettek.

 3160. cirus — 2016-08-19 09:30 

Ezt láttátok?

http://www.hirado.hu/2016/08/16/ujabb-fordulat-a-gyatlov-rejtelyben/

Egy új expedíció szerint rossz koordinátákat adtak meg eddig a rejtélyes uráli tragédia helyszínéről. A kutatók szerint fémdetektorral is érdemes lenne megvizsgálni a holttestek valódi helyét.

Máig megoldatlan a Gyatlov-rejtély; nyolc orosz egyetemista és tapasztalt hegyi túravezetőjük 1959-es halála az Urál északi részén.

A csoport tagjait 1959. február 1-jéről 2-ra virradó éjszaka érte utol a vég a Holatcsahl hegyen, melyet a helyi manysik a Halottak hegyének hívnak.

Fagyott holttesteiket különféle sérülésekkel találták meg a környéken, de hogy mi történt velük pontosan, azt ma is csak találgatják.

A csoport vezetője Igor Gyatlov után Gyatlov-hágónak nevezett területen most újabb expedíciót tartott a csoport emlékére létrehozott társaság.

Vezetőjük, Jurij Kuncsevics szerint évtizedekig rossz helyet tartottak nyilván a tragédia helyszíneként.

„Expedíciónk egyik tagja fényképeket készített arról a pontról, ahol a dokumentumok szerint a testek egy része hevert. Ám ez nem egyezett azzal, amit a korabeli felvételeken látunk” – mondta el a TASSZ hírügynökségnek.

Néhány egyetemistát egy fenyőfa alatt ért a halál, aminek a megjelölt ponton a nyoma sem látható. Kuncsevics emberei ezért keresni kezdték, és meg is találták a fát, bár ma már kidőlve fekszik a hegyoldalon.
A kutató szerint nem zárható ki, hogy a holttestek megadott koordinátái tévesek.

Kuncsevics úgy véli, érdemes lenne a most azonosított helyen új vizsgálatokat végezni, többek közt fémdetektorral is átfésülni a terepet.

Egyes beszámolók szerint a tragédia idején mindenféle, katonai gyakorlatokból származó roncsokat lehetett látni a hágón, talán ezekre céloz a Gyatlov-csoport emlékezetére alapított társaság vezetője.

A 14 tagú 2016-os expedíció, melynek biológusok, halászok, vadászok, favágók és diákok is tagjai, augusztus elsején indult a kies hegyvidékre, ahol azóta is kutatnak.

Egy elhagyott, titkos katonai reptér maradványait is felfedezték, bár szerintük ez a létesítmény nem függ össze a tragédiával.

A Gyatlov-csoport tagjai haláluk éjszakáján közös sátrukból menekültek ki, hiányos öltözékben, máig ismeretlen okból.

A ponyvát belülről késsel felvágták, mezítláb indultak el; egyeseket a kihűlés ölt meg, másokat egy autókarambolhoz mérhető, megmagyarázhatatlan fizikai erőhatás.

Egyes holttestek ruhadarabjain erős radioaktivitást mértek, némelyeket megcsonkítottak, volt akinek a teste sötétbarnára színeződött, haja megszürkült.

A rejtélyes esetről számtalan összeesküvés elmélet is született, a történetet könyvek, filmek dolgozták fel.

 3159. zolcsi — 2016-08-15 15:43 

Szintén tudom ajánlani Donnie Eichar könyvét. A végén olyan magyarázattal áll elő, amit kezdetben nagyon nem akaródzott elhinnem a misztikum teljes hiánya miatt, de pár sor után már meggyőzött.

Több újdonság is szerepel a könyvben (bár lehet, hogy ezek az infók itt már elhangzottak és csak számomra újak). Például kiderül, hogy a túrát idő előtt feladó Juraj Jugyin melyik teóriára esküszik: szerinte a csoport látott valamit, amit nem lett volna szabad, és fegyveresek arra kényszerítették őket, hogy eljátsszák ezt a szétszóródós-lengén öltözött színjátékot, hogy teljesen összezavarjanak vele mindenkit.

Eloszlat egy csomó tévhitet is: például hogy az ominózus éjszakán senki sem látott fényeket az égen a környéken, ellenben több mint két héttel később, február 17-én többen is (és ez egybeesett egy hivatalosan is elismert rakétateszttel). Több poént viszont nem lövök le: izgalmas könyv, rengeteg mindent tisztáz, egy csomó elméletet megcáfol, a végén pedig felkínál egy megoldást, ami megállja a helyét.

 3158. SLC — 2016-08-06 21:08 

@katacita: Köszi az ajánlást, meg fogom keresni a könyvet 🙂

 3157. SLC — 2016-08-06 21:07 

@Szabó András: Köszönöm az ajánlást 🙂
Sajnos az oldal magánélet miatt nem lett befejezve, és nem is tudom mikor lesz időm komolyan foglalkozni vele.

 3156. laposelemer — 2016-08-05 10:16 

@katacita:

Olvastam a könyvet, nagyon jó, a szerző alaposan utánajárt a dolgoknak és tisztáz jó néhány, itt is szereplő téves mendemondát. Szerintem az általa talált megoldás elég hihető verzió.

Utánaolvastam a Kármán-örvénysornak (nagyon szép fotók vannak róla a guglin), meg az infrahangnak, és a körülmények szerencsétlen egybeesése miatt alkalmasnak a tűnik arra, hogy a sátorozók fejvesztve kimeneküljenek a sátorból. És ez a kulcskérdés. Utána már esélyük sem volt a töksötétben, üvöltő szélben, hófúvásban, sérülésekkel súlyosbítva megtalálni a sátrat (és egymást) a kopár hegyoldalban, ahol még viszonyítási pontok sincsenek. Valószínűleg a tájékozódásuk is összezavarodott, mentek amerre a lábuk vitte őket, lefelé. A mínusz 30 fok pedig időt sem hagyott nekik.

A körülmények szerencsétlen egybeesésén a hegy alakját, a szél erősségét és irányát, és a sátor helyét értem. Szóval valóban rosszkor voltak rossz helyen, de a helyi viszonyok nem ismerete, az időjárás figyelmen kívül hagyása, a sátor nem megfelelő helyen való felállítása okozhatta a tragédiát.

 3155. Szabó András — 2016-07-25 09:51 

Sziasztok!
Még egy kis plusz olvasnivalót is ajánlanék a témáról:
http://dyatlov.corneliusnoir.hu/

 3154. katacita — 2016-06-26 22:37 

Sziasztok!

Valamikor másfél éve elmerültem a témában, de amúgy nem vagyok egy konteógyártó típus, úgyhogy nem tettem le a voksom egyik megoldás mellett sem.

Biztos többen hallottátok, hogy megjelent egy könyv magyarul az esetről, Halálhegy a címe, a szerző Donnie Eichar. (Rákerestem a nevére a kommentek között, de nem találtam, úgyhogy talán még nem volt róla szó.)
A srác elment többször Oroszországba, beszélt a túlélő Jurijjal meg az alapítványt vezető Kunceviccsel is, bejárta a helyszínt is. Egy csomó naplórészlet meg rengeteg fotó van a könyvben, szerintem igazán jól sikerült.
Ő mondjuk kizárt kb mindent, és mikor már teljesen elkeseredett, hogy tényleg nincs megoldás, akkor elkezdett időjárási témákban kutakodni, és innentől

SPOILER – legalábbis a könyvre nézve 😀

és végül ő az infrahangnál lyukadt ki, amelyet az erős szél és a hegy kupolaformájának találkozása okoz. Beszélt kutatókkal, akik direkt ezekkel a jelenségekkel foglalkoznak, akik megerősítették abban, hogy az erős szél valóban okozhatott infrahangot, ami pánikot váltott ki a túrázókban, ezért minden alapos indok nélkül kimenekültek a sátorból. Aztán amikor megszűnt a jelenség, és észbe kaptak, hogy ezt nem kellett volna, akkor késő volt. A könyvben ez szépen le van vezetve, egyébként ott is említik azt a kísérletet, amit valaki itt is, amikor egy hangversenyen bocsátottak ki infrahangot, és az emberek nekiálltak pánikszerűen menekülni.

Szerintem érdemes elolvasni a könyvet, nekem a végén már az egekben volt a pulzusom, egyben lenyomtam az egészet, nekem igényes munkának tűnik.

 3153. becsuszoszereles1k — 2016-05-17 14:41 

3152.@oberon:

Hasonlóan, én sem gondolkodtam azóta sem Djatlovékon.
*

Ludánál valószinűbb az újraélesztés miatti bordatörés, mivel ő legfelül volt, rajta nem nehezedett senki, ráadásul szinte függőleges helyzetben találták, kicsit térdelve (bár, ami lehet post mortem megrogyás); a többieknél, a gödörben, lehetnek post mortem is a törések. Nem úgy volt, hogy max. Tibo nyomhatta volna Ludát, de csak oldalról, mint aki jobbról a legszélső volt a gödörben? Lévén, az összes fiú a gödörben volt, nem? Ráadásul Kolo nem nehezedhetett Ludára, lévén a bal szélen voltak Zoloval, legmélyebben, és egymást átfogva Zoloval?

Luda nyelve? Elharaphatta egy rossz ugrástól-eséstől is, amihez hozzájárulhatott a fázás, dermedtség, remegés…

De, ha szerinted idegenkezűségre kell gyanakodni, akkor épp úgy lehetett kinzás – inkább kényszerités, túlerő – áldozata is.
*
Szerintem többségünk az idegenkezűségre voksol. Hogy aztán klasszikus idegenkezűség-e, vagy a tudomány eddigi állása szerint nem ismert idegen erő hatása?

Ha idegenkezűség, akkor egyből @bobby ésszerű, észszerű gyanúja ötlik fel Vörösszakállról -, aki a hegycsúcsra indulás előtti utolsó szállásukon mi mindent kihúzott belőlük a vidám társaság közepette, hogy majd utánuk menjen a társaival, hogy végezzen velük. Pont Ludának tűnt fel a figura, le is jegyezte a naplójában, mintha félt is volna…
Lehet, hogy a vörösszakállas ugyanúgy észrevette Ludán a felismerést. Még az is lehet, hogy nyomatékul utolsóként ölték meg, ki tudja milyen „hagyományok” szerint…

Ám mi van akkor, ha nem a gulágosok Djatlovéktól, hanem a csapat hallott-látott meg tőlük-róluk valamit, amit nem kellett volna?! Djatlov furcsán szélsőségesen is kezdett viselkedni és irányitani a csapatot, még az útvonalon is változtatott -, nyilván tudta, de legalább óvatossá tette a rádöbbenés, hogy veszélyben vannak, hogy nem sok jóra lehet számitani ilyen helyzetben arrafelé, legföljebb utolsó sanszként ügyesen előremenekülni…
Amire újra fel kell hivni a figyelmet: ugyanabban az időpontban, ugyanazon a környéken más csoportok is túráztak Djatlovék egyeteméről (UPI), teljes nyogalommal, és hajuk szála sem görbült. Pont egy ilyen épp hazaérkező csapat fordult vissza önkéntesen a keresésükre. Konteóként persze ez lehet gyanús is… 😀 Jó lenne pontosan emlékezni, de mintha lenne olyan statisztika, hogy ugyanakkor történt néhány nem rendhagyó halálos hegymászó-baleset a tájékon.
De miért hagyták el a sátrat?!

***Vagy? Zoloék csapata volt felöltözve legjobban, és Zolo meg Tibo már előzetesen kinn sertepertéltek – a faalatti csapatban talán csak Szlobo, lehet, hogy áltatásképpen. Ebben a mezitlábas csapatban volt Igor, a vezér és Krivo a tényező Cseljabinszkből, ha barátilag, ha terelésnek, mint – esetleg – Szlobo felöltözöttsége – mintha őt is magukkal invitálták volna Zoloék a kinti levegőzésre…elfelejtettem, hogy volt-e fényképezőgép nála is…

A beöltözöttek közt volt 3 potenciálisan gyanús szereplő: a profi és árnyékvezér Zolo, a hallgatag, individuális Kolo és a gulágon született és nevelkedett, apátlan és nyugati – szovjetorosz(?) származású Tibo. Valamint a nagypolgári, és vezetői beosztású papával biró Luda.
Amúgy a program már az elején néhány tizkilométeres távról többszázra módosult – hivatalosan!
A profik intézték el a mezitlábasokat, vagy tkp. Krivót? barátostól? Plusz a „járulékos veszteség”…Tehát Zolót Krivo miatt küldték volna Djatlov csoportjába túrázni…
Őket magukat pedig tényleg szerencsétlen baleset érte a természetben…
Sokaknak feltűnt közülünk, hogy a csapat kezdett szétválni, kettészakadni – nem csoda, ha az előbbi verzióban gondolkodunk.***
*

A narancsgömbök az éjszakai égbolton a másik gyanús jelenség, de amire nemigen volt válasz eddig.

 3152. oberon — 2016-05-11 18:34 

@becsuszoszereles1k:

Megmondom őszintén, azóta nem gondolkodtam rajta, viszont tartom magam az akkori konklúzióimhoz. Számomra most is az idegenkezűség a legelfogadhatóbb magyarázat.
De ha már itt vagyok, konteozom kicsit 🙂
Számomra az, hogy Ludmilla nyelvsérülése még életében következett be, tény, amit a gyomrában megtalált vér is bizonyít. Az viszont, hogy erőszakkal lett eltávolítva, korántsem. Anno arra jutottam, hogy akár a didergés/remegés közben is elharaphatta, majd a vér miatt fuldokolhatott és a többiek ezért próbálták meg újraéleszteni, aminek köszönhetőek a bordatörései, mivel ahogy erre egy mentős ismerős felhívta a figyelmem, újraélesztésnél ez majdnem törvényszerű. A sérült nyelv pedig később könnyebben indult oszlásnak a patakban, főleg a felmelegedéskor.
Ami szöget ütött a fejemben, hogy ha mégsem élesztették újra, hanem megfagyott vagy megfulladt (nem tudni, hogy milyen ütemben került bele a vér a gyomrába, lehet, hogy csak fokozatosan), akkor nem e lehetnek a bordatörései ugyanúgy, mint Zoloé, post mortem sérülések? A fagyott csont könnyebben törik, amit a halál után sem az inak, sem semmilyen más szövet nem erősít. Ha Zolo volt legalul, akkor 3-an nehezedtek rá, Ludmillára csak ketten (Kolo és Tibo) plusz a megsaccolhatatlan hó, majd később az esetleges víztömeg. Lehetséges lenne e, hogy a halál beállta után a rájuk nehezedő testek súlyától törtek volna e így szét? Mert ha igen, akkor az nagyban befolyásolná szerintem a történetet, mivel ezekkel a sérülésekkel a legnehezebb elszámolni.

 3151. becsuszoszereles1k — 2016-05-11 16:44 

3149.@blackcat666:

Nem beszéltem sugárveszélyről, vagy sugárzás okozta halálról, úgyhogy teljesen igazad van.
Csak a posztból tudsz kiindulni (onnan tudjuk azt is, hogy a csoportot keresőknek nem lett semmi baja semmiféle sugárzástól), és ha találsz még további információkat -, főként a külföldi Dyatlov-fórumokról.
Ezért, ha tényleg morfondirozni akarsz rajta, mivel az eddigi kommentek kényszerűen mindig visszatértek a legelső momentumhoz, a legelső kérdéshez, amire sehogysem kapunk választ, kiderülhet számodra is, hogy enélkül a válasz nélkül nem juthatunk semmire, pedig akár végigmehetünk a teljes sztorin, akár aprólékos részleteiben is.
A kulcskérdés pedig változatlanul és továbbra is az, hogy: miért hagyták el a sátrat és miért nem tértek vissza még időben, ha el is hagyták azt? _ Tudatosan nem tettem hozzá most, hogy ‘pánik szerűen’ és hogy ‘alulöltözötten’ – honnan tudhatnánk? Nem biztos, hogy helyesen extrapoláltunk; mindig kell egy másféle nézőpont.
Szóval, ha erre a kérdésre lenne egy jó válaszod. Egyen vagy ketten nem boldogulunk vele…

 3150. becsuszoszereles1k — 2016-05-11 16:13 

3148.@oberon:

Szia! Á, igazából csak a cseljabinszki hir „ihletett meg” (de nem mint előzmény) az újabb becsúszószerelésre. 😀

Neked? Van valami új ötleted? 🙂

 3149. blackcat666 — 2016-05-11 13:21 

@becsuszoszereles1k: A cseljabinszki katasztrófa egyszer jelentett egy robbanást, amelynek fényét nagy területen látták, akár a „Djatlov-incidens” helyszinén is látható volt- de egy évvel az eset előtt.
Másrészt jelentett egy szétszóródó radioaktiv szennyezést, ami szintén nagy területet érintett, és évtizedekig, akár évszázadokig komoly veszélyt jelent/het. A radioaktiv sugárzás azonban közvetlenül nem érezhető, tehát nem magyarázza a PÁNIKSZERŰ menekülést és a néhány órán belüli halált
A néhány órán belüli halálhoz extrém erős sugárzás kell, és akkor a néhány hónappal később érkező mentőcsapat tagjai is jócskán kaptak volna a sugárzásból, és a köztük előforduló gyakori betegségek/halálesetek gyanút keltettek volna, még ha ez akkor nem is kap nyilvánosságot. Az ilyen mértékű sugárszennyezettség nyomai viszont a mai napig kimutathatóak lennének a helyszinen, és a rejtély meg is oldodott volna,

Ha kevésbé, de még mindig veszélyesen sugárszennyezett területre tévednek, akkor valószinűleg az történt volna, hogy a csoport tagjai szépen befejezik a kirándulást, hazamennek, és néhány hét-hónap-év múlva egymás után meghalnak fehérvérűségben, ilyen -olyan rákos megbetegedésekben, esetleg aki szerencsés és ellenálló a szervezete, akár ma is élne.

 3148. oberon — 2016-05-11 09:12 

@becsuszoszereles1k:

Szia! Örömmel látom, hogy még mindig foglalkoztat a dolog 🙂

 3147. becsuszoszereles1k — 2016-05-03 16:03 

3146.@blackcat666:

Rajzoljunk!

Ami a pusztulást és a károkat illeti, itt vannak leirva – többnyire mint statisztika.
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=9&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwiMtsmcp7PMAhUJEiwKHZ4ICCsQFghHMAg&url=http%3A%2F%2Fwww.kisalfold.hu%2Ftudomany%2Fmajak_a_vilagtortenelem_legsulyosabb_atomkatasztrofaja%2F2400490%2F&usg=AFQjCNF-k30irA6TOTJND_EUg-r2FFfT6g&sig2=yrUhoOTRC3ZdX_xVKBtP4A&bvm=bv.120853415,d.bGg

A Djatlov-csoport meg nem „hős város”, hanem 9 ember, névvel, cimmel, oskolával (hires, kiemelt – a Szibériát immáron gazdaságilag meglovagoló kvázi ipari fejlesztés-fejlődés felsőfokú oktatási farvizén agyakat biztositandó).

Ne vegyél minden szót szó szerint, vagy olvasd el az összes eddig kommenteléssel született konklúziót – 3400 hsz.-t!

A pánikszerű menekülés az, gondolom, következmény.

Másutt IS, mindenütt kereshetjük a megoldást, akár egyedül is. Ha a tűt kell megtalálni a perzsa szőnyegen, át kell vizsgálni az egészet, és lehet, hogy már nem is ott van…
Mondj Te is valamit! Nem én vagyok a moderátor mediátor. :-DD
___________________________________

Hölgyeim! Uraim! Kérem, tegyék meg tétjeiket! 🙂

 3146. blackcat666 — 2016-05-03 12:49 

@becsuszoszereles1k:
Rajzoljunk egy kb 400 km -es kört Cseljabinszk köré. Ezen a körön belül számos település van, ezek lakói között egy ilyen feltételezett baleset sok áldozatot szedett volna, miért pont csak a Djatlov csoport néhány tagjának halála került volna nyilvánosságra?
És bár a katonaság sok mindenre képes, de egy legalább 400 km hosszuságú földalatti bázis létezése sem hihető…
Továbbá a nyomok pánikszerű menekülésre utalnak, amit egy megnövekedett rádioaktiv sugárzás nem magyaráz, hiszen ezt közvetlenül nem is észlelték volna.
Valahol máshol kell keresni a megoldást 🙂

 3145. becsuszoszereles1k — 2016-04-30 23:40 

3144.@kaffer:

Elég jól ismered és emlékszel a hozzászólásokra, egy-egy hipotézisre, teóriára, ami itt kialakult a többéves kommentelés nyomán?
Hogy tilosban jártak volna, azt nem nagyon gondoltuk, vagy legalábbis inkább úgy, ha nem tudtak róla, ill. megdőlt a hipotézis, mármint nem szólt mellette több bizonyiték (ab ovo kár is ezt a kifejezést használni), mint ellene.

Előbbi hsz.-omnál sem állitottam, hogy tilosban jártak, hanem inkább azt, hogy később alakult ki ilyen helyzet.
Ugyanakkor valóban felvettem azt a szálat is, hogy hátha Krivo (és Igor, esetleg Zolo, Tibo, Kolo… 😀 ) mégiscsak tilosban jártak…
Érted. Csak „hangosan” gondolkodunk, azaz közösen. Senki nem jelent ki semmit tutira. Ez idestova 60 éve nem sikerült senkinek.

Többen gondoltak már arra is, hogy az eset ugyan megtörtént, de ez az összeállitott (hozzáférhető) anyag hiányos: vagy mert sok részlet nem (volt) publikus, vagy mert tudatosan megtévesztő; vagy hogy hoax, teszt, játék, vagy amit akartok…

 3144. kaffer — 2016-04-29 17:22 

@becsuszoszereles1k:

Ezzel az a bajom, hogy ha tilosban jártak, megbuktak, akkor mi most itt erről nem igen beszélgetnénk. Mibe tellett volna őket nyomtalanul eltüntetni ? Kevesebbért tűntek el emberek arrafelé..

 3143. becsuszoszereles1k — 2016-04-29 13:26 

3142.@blackcat666:

A távolságra én is gondoltam, de egyrészt itt van ez a kecsegtető idézet:
„“A robbanás olyan látványos volt, hogy szemtanúk vallomásai alapján még több száz kilométerről is látható volt és a korabeli szovjet hivatalos sajtó távoli villámlásként illetve északi fényként magyarázta.””
Másrészt meg ki tudja mik vannak ott a föld alatt és mekkora kiterjedésűek.
Nem is a közvetlen halálukat okozó dologként gondoltam, hanem hátha látták az egészet, vagy valamit, és azt nem kellett volna látniuk -, ráadásul Krivo esetleg azonositani is tudta az eseményt előzetes tapasztalatai, illetve helyismerete segitségével Cs-40-ről – az életrajzát nyilván ismerték, de azt is, hogy netán Djatlovékkal túrázni ment, mindenesetre, hogy nincs a munkahelyén.
Igy még tovább konteózhatunk, hiszen tudjuk, hogy – ha jól emlékszem – Krivót mintha nem engedték volna el a munkahelyéről (Cs-40)…, talán volt rá oka, hogy ne legyen ott, és hogy minél távolabb legyen? És egy útvonal-változtatásra (irányát és hosszát-távolságát tekintve is) rávegye esetleg Igort, akivel nem mellesleg a legjobb barátok voltak. Háát, nem tudom. Djatlov ráadásul nem adta le a túratervet az UPI-nál (az egyetemük), pedig köteles lett volna! Ezek az eddigi kérdőjelek is kezdenek értelmet nyerni…

 3142. blackcat666 — 2016-04-29 12:16 

@becsuszoszereles1k:
Ozersk (Cseljabiszk)-Vizhay(Vizsaj, a Djatlov csapat startpontja)) távolsága légvonalban legalább 3-400 km
(Két Vizhay nevű település van a „környéken” egyik 540 km, a másik több mint 700 km közuton Cseljabinszktól.)
Tehát nemcsak az időbeli, de a térbeli távolság is tetemes a cseljabinszki baleset szinhelyétől.
Elképzelhetetlen az hogy mégha történt is egy újabb, mindeddig titkos baleset Cseljabinszkban, ez olyan méretű lehetett volna, hogy egy népes csapat gyakorlatilag azonnali halálát okozza több száz km távolságban.

 3141. becsuszoszereles1k — 2016-04-29 10:04 

Az 1957-es Kistim-tragédia.
1957. szeptember 29. Cseljabinszk-40 _ Cseljabinszk-65 (Majak)

1.) Link: http://ob121.blog.hu/2013/05/31/majak_463 — „Az amerikaiak számára Garry Powers készített pár fényképet a létesítményről 1960 májusában egy U2-es repülőgépről.”
[Mint ismert, sikeresen lelőtték a helyszin felett, aminek nyomán történtek bizonyos kompromisszumok is a hidegháború elég meleg ölén…]

A Djatlov-csoportból Jurij Krivonyisenko [Krivo] már 1957-ben itt dolgozott, sőt, a katasztrófa idején mint mentesitő…

Majak: a világtörténelem legnagyobb atomkatasztrófája
„Teljes nevén Majak Termelési Egyesülés, korábbi nevein Kombinát–817, Mengyelejev Állami Vegyiművek. 1994 előtt Ozjorszk várost Cseljabinszk–40, illetve Cseljabinszk–65 néven illették, és olyannyira titkos volt, hogy még a térképeken sem szerepelt.”
2.) Link: https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=9&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwiMtsmcp7PMAhUJEiwKHZ4ICCsQFghHMAg&url=http%3A%2F%2Fwww.kisalfold.hu%2Ftudomany%2Fmajak_a_vilagtortenelem_legsulyosabb_atomkatasztrofaja%2F2400490%2F&usg=AFQjCNF-k30irA6TOTJND_EUg-r2FFfT6g&sig2=yrUhoOTRC3ZdX_xVKBtP4A&bvm=bv.120853415,d.bGg

1959. február 2. – a Djatlov-csoport pusztulása [R. I. P.]
Szorokint tisztet viszont már február 4.-én hivatalosan kirendelik az ügyben, holott a csapatért február 12-16.-tól kezdenek aggódni és keresésbe fogni – ami inkább az okok sokkal korábbi ismeretét jelzi, mint a csapat balesetéről való értesülés elsődlegességét; csak igy válik érthetővé a terület hatóság általi lezárása és a hivatalos keresés a közösségi, civil kutatás után, majd az ügy zárolása (részbeni megnyitása: 1994).

Jelen Konteoblog poszt:
6.5.) Az UFO-teória
„A kilenc sízőt egy (vagy több) földönkívüli jármű támadta meg (lásd a furcsa fények a táborhely felett),”

– helyett inkább ez, a furcsa narancsszinű gömbökhöz (2. link): „A robbanás olyan látványos volt, hogy szemtanúk vallomásai alapján még több száz kilométerről is látható volt és a korabeli szovjet hivatalos sajtó távoli villámlásként illetve északi fényként magyarázta.”

Pusztán 1 év telt el a katasztrófa és a Djatlov-incidens között! Lehettek további váratlan események Cseljabinszk-65 területén, illetve azokat kisérő jelenségek, például a komplexum földalatti részeiben.

A titoktartás és a titkolózás viszont vátozatlanul érvényben volt.

 3139. sal272 — 2016-01-31 10:29 

@rrobin:
Igen Rrobin, ez a valószínű, hogy rájuk dőlt egy hótömb. Erről írt nemrég Сергей Доля.
http://sergeydolya.livejournal.com/1163567.html
Van egy ábra és egy dokumentumfilm.

 Visszajelzés3138. KépsoRock – Halálhegy – A Dyatlov-rejtély (2013) — 2016-01-25 14:00 

[…] nagyon nagyra becsült írója tartott egy kis beszélgetést. A Djatlov-incidensről szóló cikke a kedvenceim közé tartozott, úgyhogy nagyon vártam, hogy ez a nem […]

 3136. tiboru — 2015-12-28 16:30 

@albu:

És mi még népszerűsítjük is 🙁

Ez a szerző mellesleg nagy rajongója lehet a Konteóblognak, elég szépen merít a különböző posztjaimból… Biztosan nagyon büszke a cikkei olvasottságára 🙂

 3134. kaffer — 2015-12-20 21:18 

@rrobin:

Igen, elképzelhető hogy az ítéletidő okozta a bajt.
De írod, hogy azért álltak meg rossz helyen, hogy minél előbb a meleg sátorban lehessenek. Ehhez képest nem volt befűtve. És még mindig hibapont, hogy miért mennek el messzire hiányos öltözékben, ami gyakorlatilag öngyilkosság. Még ha ki is menekülnek a sátorból, pár méter után rá kell jöjjenek, megfelelő öltözet nélkül esélytelen a dolog..

 3133. rrobin — 2015-12-20 05:27 

Még egy kis adalék az alább megejtettekhez:

– A helyszinelők által készített képen jól látható a sátor közepén egybefüggő homogén hótömeg. Az is jól látszik, hogy nem utólagosan, a tragédia után behavazott sátor van a képen.

– A sátorverés előtti képen látszik, hogy erős szél, itéletidő volt. A sátor helyének megválasztásában a rossz idő hatással volt, mint ahogy nyilván ennek tudható be a rosszul felállított sátor is. A túrázók akkor, ott semmi mással nem törődtek, csak hogy mielőbb a meleg sátorban tudhassák magukat.

– Hogy a sátor belülről, avagy kivülről lett e kivágva, nem tudható. Ami a valószinűbb, hogy a sátor egyáltalán nem lett kivágva, azt a sátorra zúduló hótömeg szakította ki, amikor hirtelen összepréselte a sátor belsejében lévő néhány köbméter levegőt.

– A négy utólag megtalált áldozat a vízmosásban az itéletidő, a hideg ellen keresett menedéket, ott fagytak halálra.

– Az már a sátorverésről készült képen is látszik, hogy milyen borzalmas hideg lehetett. A minusz harminc, de még a minusz húsz fok is elviselhető néhány óráig, persze arra alkalmas öltözetben, azonban ha mindehhez szélvihar is társul, akkor a kihűlés, a fagyhalál bekövetkezhet akár fél óra, sőt, még néhány perc alatt is.

Nincs itt semmiféle titok, semmi konteó. A problémát és a halált a hibás, felelőtlen túravezetés okozta, nem pedig a mansik, az ufo-k vagy amcsi kémek.

A titkosításra egy magyarázat létezhet. Ezzel a húzással a SZU-ban tartózkodó, ott aktív tevékenységet végző kémeket akarták ráugrasztani az „ügyre” ezzel is lefoglalva némi ellenséges erőforrást. Ez egyben, a dolog jellege, a tragédia sajátos helyszíne okán apropót kínált, legalábbis kínálhatott az ellenséges ügynökök személyének megismerésére, feltárására is.

 3132. rrobin — 2015-12-20 04:54 

A legvalószínűbb magyarázat – mint ahogy az lenni szokott – a legegyszerűbb. Lavina biztosan nem történt, feltehető azonban, hogy február 1-én éjjel hócsuszamlás temette be a sátor egyik oldalát, ahol négy ember feküdt (Zolotarjov, Kolevatov, Tibo és Dubinyina). A hócsuszamlás olyan erejű volt, mintha egy 10-cm vastagságú betonfal zuhant volna rájuk. Ez jól magyarázza a bordasérüléseket (külsérelmi nyom nélkül). Tibo – aki általában úgy feküdt, hogy a fényképezőgépét a feje alá tette – koponyája beszakadt.

A csapat tagjai – attól félve, hogy újabb hócsuszamlás várható – azonnali menekülésbe kezdtek. Kivágták belülről a sátor falait, a sebesülteket (három vagy négy fő) magukkal vonszolva. Arra sem hagytak időt, hogy lábbeliket húzzanak fel. Lefelé indultak a völgybe, ahol az „alaptáboruk” („labaz”) és holmijaik többsége volt. Másfél kilométert gyalogoltak vaksötétben, – 30 fokos hidegben, mély hóban, míg az erdő szélére értek. A fenyőfánál tüzet raktak, amely azonban nem volt képes felmelegíteni őket. A csapat itt kettévált, a három legegészségesebb, Djatlov, Kolmogorova és Szlobogyin visszafelé indult a sátorhoz lábbeliért és meleg holmikért, útközben azonban megfagytak.

Ugyancsak fagyhalál várt a gyenge, folyton elhaló tűz mellett a lábbeli nélküli Krivonyiscsenkóra és Dorosenkóra. Az égési sérülések is azzal magyarázhatók, hogy szó szerint a bőrüket égetve próbáltak meleghez jutni. Miután megfagytak, a másik négy életben maradott levágta róluk a ruháikat, de ez sem segített rajtuk, hiába húzódtak a mélyedésbe, mindannyian megfagytak.

 3131. morat — 2015-11-03 19:47 

@jukeey:

Simán lehet, hogy kiterelték a túrázókat az erdő szélére, de lelőni őket nem volt gyomruk, ezért inkább továbbálltak és sorsukra hagyták őket azzal, hogy úgysem élhetik túl. Majd amikor már eltávolodtak látták, hogy tüzet raktak… Akkor a támadók rájöttek, hogy akár túl is élhetik, ezért visszafordultak befejezni, amit elkezdtek.
Nekem egyébként a fegyverkísérlet is hihető levegőben robbanó gránátokkal, csak sok értelme nincs, mert nem nagyon volt arrafelé mit eltalálni, különösen olyan fegyverrel, ami nem hagy bombatölcsért.

 3130. jukeey — 2015-11-03 07:44 

3127. odradek

Nem biztos, hogy elhunytakról vettek le ruhát. A fánál pár szóval megbeszélték a tervet: menedékhelyet kell építeni, ehhez viszont ennyi személyre több ember munkája kell, akiknek szükséges nyakig hóban turkálni, majd szintén hóban gázolva gallyakat összehordani a kibéleléshez. Ez zokniban bajos, tűznél ücsörögve lehetetlen, ezért az építésre kevésbé alkalmasak átadták ruháik egy részét a dolgozni kezdőknek, ők maguk ez alatt egy hevenyészett tűzrakásnál próbálván melegen tartani magukat.

3129. morat

Nem mindjárt a kiterelés után kezdték őket hagyni simán meghalni. A sátornál valóban legfeljebb dulakodás lehetett, ez után viszont még tüzet raktak, hóbarlangot ástak és késsel gallyat gyűjtöttek bélelőanyagnak. Mindez legalább 1-2 órás meló lehetett, bajos lett volna többszörös bordatörésekkel és tüdőbevérzéssel; tehát nagyjából épségben végezhették a munkát, és csak a vége felé kapták meg az igazi mórest. Egész eddig komolyan hátráltató sérülése legfeljebb a tűznél levőknek lehetett (esetleg Djatlov is már ekkor itt pecózhatott súlyos agyrázkódással), de az sem biztos, akár válthatták is egymást.

Ha hagyták volna őket, talán mind túlélik; biztosan a ruháikból összetákolnak egy tűrhető menetfelszerelést egy-két fő számára, és a menedékben kicsit lengén is átvészelnek 1-2 napot, amíg segítséget hoznak a faluból. Erre már nem kerülhetett sor.

 3129. morat — 2015-11-02 23:10 

Kb két éve (vagy régebben?) nagyon sokat agyaltam anno ezen én is, jó kis konteo volt. Most az a hülye vicc jut róla eszembe, hogy:
– Ki az, korán kel és kenyeret süt, de nem a pék?
– ???
– De, a pék!

Ami kevés megbízható info van ebben a sztoriban az arra utal, hogy valakik az éjszaka közepén erőszakosan kiterelték őket, feldúlták a sátrukat és némi dulakodás után simán hagyták őket meghalni a szibériai éjszakában.
Vannak olyan misztikus infók amik ennek ellentmondanak (pl. nincsenek idegen lábnyomok), de ezekről utóbb általában kiderül, hogy a pocsék (nem létező?) nyomrögzítés miatt megbízhatatlan info, rárakódott legenda réteg olyanoktól, akik ott sem voltak.

Persze nyitva marad a kérdés, hogy ki és miért intézte el őket? Sose fogjuk megtudni…

 3128. odradek — 2015-10-29 18:18 

@becsuszoszereles1k: Nem ruha nélkül futottak el a sátortól, hanem a kemény fagyhoz képest alulöltözve. A több helyen megtalálható fotók alapján Szlobogyinon halálakor inget, Kolmogorova pulóvert viselt, vagyis nem volt rajtuk kabát. Volt, aki cipőt sem húzott a sietségben.
(Egyébként Zolotarjovnak sem voltak meg a szemei a holttestek májusi megtalálásakor, Dubinyináéval együtt az ő testét is kikezdte a bomlás, és az erdei állatok. Ehhaz képest több helyen egyenesen azt írják, hogy a lánynak ki volt vágva a nyelve. Na, így születnek az igazi mendemondák.)

 3127. odradek — 2015-10-29 16:39 

A neten vannak még fotók a holttestekről, s ha ezek hitelesek, akkor megállapítható, hogy a májusban talált tetemek a felfedezésükkor már bomlásnak indultak, Dubinyina holttestének ekkor már nemcsak a nyelve hiányzott, hanem a szemei és az állkapcsának egy része is.
Akik tovább bírták, érthető okból magukhoz illetve magukra vették az előttük elhunytak ruháit. Ezzel magyarázható, hogy a fa alatti két holttesten csak alsónemű volt. Amikor elhagyták a sátrat, nyilván több ruha volt rajtuk is. A később megtaláltak közül Zolotarjov például Dubinyina kabátját és sapkáját viselte, Dubinyina lábán pedig a fa alatt fekvő Krivonisenko nadrágjából rögtönzött bocskorféle volt.

 3126. becsuszoszereles1k — 2015-10-18 18:22 

@sjm84hu:

Biztos a szemunk kaprazik, mert nekem konteoilag meg a rendezo ur hasonlitott nagyon valamelyik kicsapongobb fiura kozuluk (Tibo?)! 😀

Ket dolog ugrik most be.
Az egyik, hogy igazabol nem tudunk erdemben elmozdulni az eredeti kerdestol: Miert hagyta’k el a satrukat?! Me’g mindig nincs valasz.

A masik pedig, hogy itt meg vagyunk gyozodve, hogy aluloltozotten rohantak ki, menekultek el! Holott, jobban megnezve es belegondolva, maximum cipo” nem volt nemelyeken, de zokni igen – a hoban megmaradt nyomok alapjan…valamint, hogy a felveteleken, miutan kiastak oket: mindegyik fel van oltozve (es a leirasokbol is kiderul; meghozza, eleg retegesen – ahogy kell); a ket kivetel a fa alatti ket tetem, de o”k, mintha le lennenek vetkoztetve (amint ezt is alaposan atbeszeltuk).

Vagy a teli megszallott konteozasban mire ertettuk, hogy ruha nelkul futottak el a satortol? Rejtely… :-O

****

 3125. sjm84hu — 2015-10-18 13:10 

@sjm84hu:

Jó… Nem élte túl, de akkor is hasonlít rá… 😀

 3124. sjm84hu — 2015-10-18 12:38 

Sziasztok! Igazán nem akarok hülyeséget írni, de a túlélő I.A.Djatlov arvonásai kísértetiesen hasonlítanak számomra arra Djatlovéra aki vezetése alatt 1986ban a levegőbe repítették Csernobil 4es számú reaktorát. Ismétlem: számomra…

 Visszajelzés3123. Szeretlek Magyarország — 2015-10-18 09:54 

[…] és csak 1990-ban, részlegesen oldották fel a titkosítást. Az rejtélyes esetről részletesen itt olvashattok.- Nekünk, magyaroknak melyek a kedvenc történeteink?- Minden olyan összeesküvés-elmélet, […]

 3122. labellohu — 2015-10-17 10:50 

Itt a megoldás: Már több kép is bizonyítja, hogy felbukkant Szíriában a TOS-1A, „Solntsepyoknak” (Tűző Nap) nevezetű tüzérségi páncélos.
Röviden annyit, hogy a tank méltó a rettegett hírnevére, annak ellenére, hogy igazából még soha nem vetették be nyíltan. Az amerikai elemzők is csak annyit mondanak: nem lennének az ellenség helyébe, mert ez a 24 rakéta a földi poklot hozza el számukra. A rakéták pedig olyan intenzív és nagy hőmérsékletű robbanást idéznek elő, hogy vákuum alakul ki, ami meg is folytja azokat, akik a célterületen vannak, de túlélték a töltetek becsapódását. Állítólag a jelenléte önmagában elég arra, hogy morálisan megtörje az ellenséget, ami inkább menekülőre fogja, mintsem a saját kárán tapasztalja az új Katyusa erejét. Hasonló rakétával kísérletezhettek, mert az eredmény megmagyaráz mindent!

 3121. kaffer — 2015-09-02 17:12 

Elolvastam az összes hozzászólást, meg mellé még amit itt ott össze lehet csipegetni. Hosszas töprengés után arra jutottam, hogy fogalmam sincs hogy mi történt. Az hogy mi nem, arra vannak tippjeim. Először is, 1959, Szovjetúnió. Tényleg komolyan gondolja valaki, hogy ha a fiatalok fegyverkísérletbe csöppennek, vagy bármilyen hatósággal kerülnek bármilyen összetűzésbe, akkor mi itt 2012-ben erről értekezünk ? Ott a világvégén úgy eltüntetik őket, hogy soha senki nem látja őket többé. A családoknak részvéttávirat, oszt jónapot. Rablás ugye szinte kizárva, mert semmi sem tűnt el. Nekem az sem életszerű, hogy valakik csak úgy valami bosszú miatt üldözőbe veszik őket a minusz 20-ban és hóviharban. Amerikai, kínai diverzánsok a Szovjetúnió közepén ? Ebben sem látok rációt. Manysik békések, nem volt okuk bántani a túrázókat.
Az évek során az ügyre ráragadt kiszínezett híreknek szerintem a nagy része csak legenda. A néni ugye 11 halottról beszél, mikor még nem is volt csak 5. A rádióaktivitás is tévút, ha mindenhol és mindenkinél találtak volna, akkor oké, de ugye csak egy egy ruhadarabon volt.
Én úgy gondolom, hogy a szovjet hatóságok akkor ott döbbenten álltak és fogalmuk sem volt, hogy mi történhetett. És ha ők akkor nem találtak értelmes magyarázatot, akkor a meglévő információkból már mi sem igen fogunk. Találgatni persze lehet és élvezetes is volt olvasni a sok kommentet. Egy dolog tűnik biztosnak, mert arról kép van, hogy borzasztó rossz idő volt az utolsó este. Szerintem ez a kulcsa a dolognak. De mint fenn írtam, arra nem nagyon van magyarázat, hogy miért mentek le hiányos öltözékben..

 3120. falseflag — 2015-08-22 23:37 

@carapace:
Rosszkor voltak, rossz helyen, eltüntették őket. Valami valóban nem lehetett frankó, talán valamelyik résztvevő magas párt beosztású rokona, ekkor jöhetett a B megoldás: dezinformáció. Én továbbra sem látok benne semmi különlegest, a szovjet idők titkosszolgálatai abszolút halálpontosan és félelmetesen tették a dolgukat.

 3119. carapace — 2015-08-22 23:09 

@falseflag:

Minden ilyen KGBs, specnazos stb stb teóriával az a baj, hogy akkoriban ha az állam el akart tusolni valamit, akkor arról nulla infó szivárgott ki. Ebben az esetben is meglett volna a lehetőségük, idejük, hogy a nyomokat 100 százalékban eltüntessék. Ehhez képest a területre engedtek egy rakás civil keresőt, rengeteg infó szivárgott ki később is. Persze felmerül a kérdés, hogy nincs-e emögött valami elterelő célzat, na de a miért kérdése még igy is fennáll.

 3118. jukeey — 2015-08-10 01:56 

Az biztos.

Még azt gondolom, nem pusztán a rejtélyesnek tűnő halálos kimenetel miatt népszerű annyira ez az ügy, ennél világszerte durvábbak is vannak napi rendszerességgel különféle körökben. Vannak akik zabálják az ilyeneket, de néhány nemcsak a műfaj rajongóinak tűnik fel. Az ismert szereplők elég vegyes, de nagyjából átlagos társaságnak tűnnek, melyekkel könnyebb együttérezni, mint mondjuk eleve zavaros vizeken evező áldozatokkal. A helyszín is sokat dob rajta, nem olyan hétköznapi mint mikor közismerten veszélyes környéken tartózkodó szerencsétleneket suvasztanak el. Az idők során a történetre rakódott pletykák és költemények csak fokozták a helyzetet. Van már ebben gyilkosság, sport, diktatúra, politika, kémkedés, kies helyszín, vad bennszülöttek, haditechnika, drog, nőügy, stb. Mindenki könynen belemagyarázhatja a saját vesszőparipáit, az olyan jeles tudományok, mint ufológia és kriptozoológia, ennél egyértelműbb eseteket is fel szoktak használni. Ez így együtt már sokak figyelmét felkeltheti, ha meg elég nagyra nő a kupac, csak annál nehezebb megkerülni.

 3117. falseflag — 2015-08-10 00:14 

@jukeey:
Ön félre értett. Hozzászólásomban nem a KGB volt a lényeg, hanem hogy valamire ráfutottak, amire nem kellett volna. Rosszkor, rossz helyen. KGB, katonai elhárítás, polgári titkosszolgálat, MVD, MGB, mindegy hogy hívjuk. Komoly diktatúra volt, és Dzerzsinszkij óta mindig volt valami. És ők intézkedtek, és informálták a külvilágot.

 3116. jukeey — 2015-08-09 20:57 

Na épp ez a kgb dolog bizonytalan. Sztálin után fokozatosan leépítették és felszámolták a korábbi nemzetbiztonsági és hírszerzési hivatalokat, majd létráhozták helyettük az egységes, ám akkor még szűkös létszámú kgb-t 1954-ben. Csak fokozatosan duzzasztották fel határőröstül meg testőrgárdástul 300 000-re a hivatalos állományt. 1959-ben még közvetve is csak pár száz fő kapcsolódott hozzá, nem volt kapacitás minden mókusőrs mellé egy kgb-ügynököt állítani. Épp ezért a későbbi rendszerváltás után az eset feszegetői is inkább a katonai ügyészség felé tapogatóztak.

 3115. falseflag — 2015-08-08 14:37 

Számomra nagyon meglepő, hogy egy ilyen témához ennyi hsz érkezik. Persze, Tiboru mester is így kezdte:
„….az emberek jelentős része (legalábbis a hírek vonatkozásában) a halállal, az elmúlással kapcsolatos információkra bukik….. az az igazi összeesküvés-elmélet, ahol – lehetőleg minél rejtélyesebb körülmények között – emberek földi pályafutása végére kerül egy véres pont, azaz inkább kérdőjel…..” Elismerésem a felismerésért….

Ami nekem érdektelenné teszi az egészet, az az időpont.
1959.
Szovjetunió. Tombol a diktatúra, igaz, már rég nem Sztálin, de….
A KGB birodalma.
Amit itt tudunk, azt mind tőlük tudjuk…………..
A túrázók rosszkor rossz helyen voltak. A KGB gépezetének pedig egy finom ujjgyakorlat…..

Mindig eszembe jut, hogy Bajkonur sem ott van, ahol tudtuk…….

 3114. tubitubi — 2015-08-07 21:24 

https://www.youtube.com/watch?v=3taDQgXT_6o
Elég érdekes, minden a yetihez vezet.

 3113. jukeey — 2015-07-07 19:07 

Nem hasból ránézésre véleményeztem, végignyomtam és van bőven összehasonlítási alapom, még igyekeztem szolid lenni. Az egész konstrukció tulajdonképpen éppencsakhogy mondható játéknak, inkább egy olyan passzív demonstrációhoz hasonlít, mint a „Dear Esther”. Szép, csillog és zúg, állad leesik. Tartalom csak pár sor zavart elméjű szöveg, de legalább rövid. Egy óra hosszára elámulsz hogy fúj a szél meg csillog a jégcsap; kidőlt fák, távoli fények, érdekes sziklák, stb. Aztán vége, és egy újabb óra hossza alatt lezavarod a még bejáratlan ösvényeken. Nagyon picike az egész terület és gyakorlatilag töküres. Mellé az összes szövege kábé feleannyi, mint ennek a posztnak kommentek nélkül, és übergagyi. Nem mondom hogy kidobott idő, mert eleinte megvan a hangulata, de aki tényleges játékot és tartalmat akar, arra ne számítson.

Spoiler start
Röhögsz egyet az apróhirdetésnyi cetlik szövegein amikor az elsőket összeszeded (van kb két tucat, ez lenne a történet). Elgyönyörködsz egy néha utadban megjelenő lángnyelvekből álló ártalmatlan szellemcsajon; kitör a frász amikor először kerget meg egy tűzvész (az összesen 3 darabból) vagy először lecsap egy szellem (van belőlük öt helyen pár darab). Természeti anomáliákat tanulmányozott egy orosz szervezet, az egyikre ráépítettek egy börtönt és ott foglyokkal kísérleteztek. A lezáró jelenetben egy sátorhoz jutsz, amelyből fény szűrődik ki, odalépsz; ekkor elsötétül a kép, sikoltozás tör ki és ponyva reccsenése hallatszik.
Spoiler end

 3112. warr — 2015-07-07 12:46 

@warr: Na persze csak a linket hagytam le…

http://jateknaplo.blog.hu/2015/07/06/kholat

 3111. warr — 2015-07-07 12:45 

@jukeey: Itt azért jobbakat írnak róla, ha valaki esetleg mégis nekiveselkedne 🙂

 3110. jukeey — 2015-06-26 20:46 

Kholat:

Megszereztem, kipróbáltam. Több órás teliholdas éjszakai bolyongás, jobbára orkánszerű, kissé havas szélben. A helyszín nem éppen egy sítúrára is alkalmas kopott öreg hegység, inkább egy gleccservájt szurdokrendszer a Himalájából. Néhol furcsa totemek, karóra tűzött koponyák, cölöphöz láncolt csontvázak; mintha nem is manysik élnének a környéken, hanem egy emigráns kannibáltörzs. Akadnak elhagyott létesítmények is, egy gáztelepszerű vasvázas tűztorony már messziről látszik. Tájképnek nem egy nagy cucc, de a különleges effektek jók, például a kísértetiesebb helyeken levő megmagyarázhatatlan forrásból származó hangok és fényjelenségek, egy régióban sűrű hamuköd, máshol tűzviharok, stb. A szél is kimondottan jó, belehallatszik ahogy a sátorlapot rázza vagy a sziklákon megtörik, máshol fák közt süvít vagy szinte fütyül, néhol furcsa beazonosíthatatlan zajok keverednek bele. Gyakran egyszerűen csak kisebb köveken heverő papírfecnik széltől nem zavartatva talán évtizedek óta ott heverve várják a lelkes felfedezőt. A naplórészletek a szerzőjük hangján hangosan „felolvasódnak”, de nagyon gagyik. Ezt is alulmúlják a főhős néha elhangzó, egészen zakkant, ám szerencsére kimondottan rövid monológjai. Ipari mennyiségű eltűnés-eltussolásról is szó esik, spontán égéstől a spontán megfagyásig. Mászni és ugrani nem lehet, már egy térdig érő kiszögellés is áthághatatlan akadályt képez. Mivel a bolyongáson kívül szinte semmit nem lehet csinálni, kihívást főképp a tájékozódás jelent. Nem kell hozzá éppen kvantumszámítógép, de erős videokártya ajánlott ha valaki ki akarja próbálni, mert elég rosszul optimalizált cucc.

 3109. molnibalage — 2015-06-11 10:04 

Egy játék a témát felhasználva.
http://www.playdome.hu/cikk/42772/kholat

 3108. meifen — 2015-05-13 20:02 

Továbbá, amiken még gondolkodtam:

Lábnyomok ill. azok hiánya:
Nem 2 óra múlva, sőt, még nem is másnap kezdték el őket keresni. Nyílt tér. A szél fúj. Még jó, hogy nem találtak tisztességes lábnyomokat! Akármennyire is legyen fagyott a hó, annyi porhó mindig van, hogy a szél befedje a nyomokat, sőt, még ha a megtalálásuk előtt havazott is! Mármint hogy nagy mennyiségű hó hullot, mert ugye ez arrafelé, abban az évszakban nem kizárt.
Az pedig igencsak rontott a helyzeten, hogy „amatőr” csapat ért ki először a helyszínre, akik gondolom alaposan összejárkálták a helyszínt, feltúrták a sátrat stb. Tudom, és szerintem mindenki tudja, hogy ők csak jót akartak, nem szándékosan barmolták össze a helyszínt.
Sátor alig volt befedve hóval->lefújta róla a szél.

Szerintem a manysiknak ebben a színdarabban nem jutott szerep, ezt a szálat én teljesen elvágtam, már az elején.

Jobban utánaolvasva, OK, elhiszem a fénygömböket. Valóban sok minden lehetett.

Még azzal a lehetőséggel is meg vagyok békülve, hogy valamiféle kísérleti területre keveredtek, mivel elvileg eltértek az eredeti útitervtől/útiránytól. Belecsöppentek valamiféle fegyverkísérletbe, az abból származó hangokat vélték lavinának, nem az erős szél csalóka hangját. OK. De KGB-sek, katonák személyes jelenlétét és szerepét a történtekben kizártnak tartom.

 3107. meifen — 2015-05-13 19:30 

Ismét egy ezeréves poszt, amihez muszály hozzászólnom, mert évek óta az egyik kedvenc témám. Vasárnap kezdtem el olvasni, de még nem jutottam el a hozzászólások végére, pedig sajnos néha még a munkahelyemen is ezt a blogot olvasgatom :/

Az mindenki számára egyértelmű, hogy valaminek – valami ilyesztő dolognak – kellett történnie, mert mi másért vágták volna fel belülről a sátor oldalát? Egyértelmű, hogy gyorsan akartak távozni/kellett távozniuk. De ennek okáról majd később fejteném ki a véleményemet.

Az én olvasatomban logikám szerint a következőképpen történtek a dolgok – a testek elhelyezkedésére vonatkozóan:

Fenyő alatt: Dorosenko, Krivonyisenko
Hóban, egyenes volnaban a fenő és a sátor között: Dyatlov, Szlobogyin, Zinajda
Vízmosásban: Ljudmila, Zolotarjov, Kolevatov, Thibeaux

Megtörténik a sátorból való pánikszerű távozás, akár így, akár úgy, de eljutnak az alá a bizonyos fa alá. Gondolom ez abban a farkasordító hidegben, térdig érő hóban nem volt egyszerű, valószínűleg ezért is írták több helyen, hogy nem rohantak, hanem rendezetten gyalogoltak. Most gondoljunk bele: akkora hóban rohanni nem egyszerű, így X méter után én elhiszem, hogy már csak „sétálni” tudtak.
Tehát a fa alatt „gyülekeznek”, tüzet gyújtanak. Egyenlőre még mindannyian ott vannak. Ljudmila, Zolotarjov, Kolevatov, Thibeaux tovább akarnak menni, távolodni szeretnének a sátortól. (Talán már nappal ráleltek a vízmosásra? Esetleg már napközben elkezdték azt a bizonyos padozatot építeni?)
Dyatlov a pánik elültével azt akarja, hogy térjenek vissza a sátorhoz – akár véglegesen, akár azért, hogy az életbenmaradáshoz szükséges holmit magukhoz vegyék -, ezt azonban a többség megtagadja. Esetleg az emiatt kialakult vita hevében verekednek össze Szlobogyinnal. Dyatlov berág, és úgy gondolja, hogy akkor majd ő egyedül visszamegy, és elhozza azt, amit egyedül elbír. Elindul. Ljudmila, Zolotarjov, Kolevatov, Thibeaux elindulnak az ellenkező irányba, a vízmosás felé.
Egy bizonyos idő elteltével – mivel Dyatlov-nak se híre, se hamva – Szlobogyin úgy dönt, hogy ő utána megy (talán lelkiismeretfurdalása is van a verekedés miatt). Útközben meglátja a földön fekvő Dyatlov-ot, aki – itt most nem akarok találgatni, hogy a sokk/kimerültség/sérülései miatt – összeesett, elvesztette az eszméletét és meghalt. Megmozdította a testet, hogy megnézze, él-e még. Olvasatomban így alakulhatott ki az a testtartás Dyatlov-nál, amiről valahol fentebb azt írták, hogy akkor alakul ki, ha a testet a halál beállta után megmozdítják/megfordítják. A látványtól/helyzettől sokkot kap, tovább botorkál, úgy érzi, most már muszály elérnie a sátrat. Sérülései és a sokk+kimerültség miatt aztán ő is elveszíti az eszméletét. Később megfagy.
Zinajda már nem bír magával, pánikol, a fiúk után rohan, Dorosenko és Krivonyisenko sem tudja megállítani, de ők annyira félnek, hogy nem akarnak nekivágni az útnak. Szóval Zinajda hullafáradtan a pániktól/sokktól stb. elhalad először Dyatlov, majd Szlobogyin teste mellett, teljesen ki van borulva, fáradt, ilyedt, egyre jobban szédül (ilyen helyzetben sajnos az eszméletvesztés normális), így őt is eléri a végzete.
Az idő csak telik, és a fa alatt várakozók már kezdenek kétségbe esni, de elindulni a sátor felé nem mernek, mert gyanús nekik, hogy tásaik még nem tértek vissza, de a vízmosás felé sem akarnak menni, mert mi van, ha mégis csak visszajön az a három, aki a sátorhoz ment? Nem akarják csak úgy otthagyni őket. Így hát úgy döntenek, hogy felmásznak a fára, mert mégiscsak egy völgyben vannak, talán már a fa alsó ágairól is jobb kilátást remélnek. Felmásznak-leesnek, alaposan összetörik magukat, eszméletüket elvesztik, kihűlnek, meghalnak.
Ljudmila, Zolotarjov, Kolevatov és Thibeaux a vízmosásnál kínlódnak a padozat felállításával. Azért az már nekik is feltűnt, hogy társaiknak már rég ott kellene velül lenniük, ezért valaki/bár valószínűbb, hogy ketten elindulnak visszafelé, a fenyőhöz, hogy megnézzék, mi a helyzet. Ott megtalálják Dorosenko és Krivonyisenko holttestét (valószínűleg a zuhanás következtében egymás hegyén-hátán, így egymás mellé fektetik őket, ruháikat levágják, hogy magukat melegítsék, amennyire lehetséges). Dyatlov-ék sehol, így nem is várnak rájuk tovább, visszamennek a másik kettőhöz.

Ami a vízmosásnál történhetett: teljes kimerültségükben beleestek a vízmosásba (ugyan mitől ne lennének kimerültek), aztán kihűltek, megfagytak. Nem akarok most ezen agyalni, sem túlbonyolítani. Beleestek, megfagytak, meghaltak.

Én a lavina-elméletet erőltetem, mármint, hogy valamit hallottak, amiről azt hitték, hogy lavina. Hegyek közötti városban/városrészben élek, tudom milyen hangja tud lenni a szélnek. Néha ilyesztő. Szó szerint „dörgő”. Így hihették azt – szerintem -, hogy lavina. Pánik, sátor oldala kivágva, futás!

Szerintem nem volt ott KGB, Jeti, UFO, fénygömb (na jó, fények lehettek, de nem UFO fényei, hanem hőlégballon, repülő, helikopter, rakéta, tudom is én…)

 3106. logiszton — 2015-04-17 23:05 

Az IPM jelenlegi/áprilisi/ számában közölt cikkben/három részes, a márciusi számban kezdődött/ írják-feltételezik, hogy a csoport hangágyú, illetve mikrohullámú fegyverkísérletbe futott bele. Ami tekintve, hogy arrafelé akkoriban csak útvonaltervvel és engedéllyel lehetett kóborolni, elég valószínűtlen. Bár arra hivatkozik a cikkíró, hogy rosszul sülhetett el a dolog és nem a kijelölt célterületen jelent meg a fegyverhatás, hanem attól jóval távolabb és ebbe kerültek bele Gyatlovék. A sérülések egy részéből következtet erre. Viszont ilyen kísérletre nincs bizonyíték.
Maradok a gömbvillámnál.

 3105. jukeey — 2015-04-16 17:38 

Biztos lesz valami kijelző a frásznak :D. Talán számértékkel is mutatja, azt írják a félelem foka hatással lesz az irányíthatóságra, imitálni, hogy például egy vészjósló barlangban kissé – hogy ne mondjam – meg vagy szeppenve. Ha az egéren nem remegne izzadva legalább a tenyered az előző kinti sziklaomlós nyavajatöréstől 😀

Szerintem ez ugyan teljesen felesleges, a játékost kell lebilincselni, nem a monitort. Majd meglátjuk, puding próbája. A nehézség meg nem gond, a legtöbb játékban állítható, nehogy ezen bukjanak rajongókat/vásárlókat.

Nem biztos hogy team-en múlik az összhatás, sok játéknak a hosszas stáblista ellenére csak néhány ember adja a lelkét. Olyan is létezik, melyet más területen véletlenül meggazdagodott játékos készíttetett a saját tervei alapján.

 3104. becsuszoszereles1k — 2015-04-16 15:23 

@jukeey: „Tulelo horror”! Duplan nehezitett jatek! Pfff… Kerdes, hogy mi lesz a frasz mertekegysege (gondolom a „:D” nem arra vonatkozott, egyben alkalmas az extrapolalasra & asszocialasra), de legalabb nem= vegtelennel, hacsak nem a ‘vegtelen’.

Kivancsi vagyok a szoftveralkotok fantaziajara a ‘hangulatfestoi’ virtualis vilagon (kep) tul – mert ok persze teamben agyaltak rajta. 😀

 3103. jukeey — 2015-04-16 14:57 

http://kholat.com/
Még mindig nem sokat mutatnak, nagyon titokzatosak.

Minden bizonnyal az lesz látható a monitoron, amit akárki a fejéből kinézve láthatna egy uráli sétán; a játékos személyesíti meg ezt a virtuális személyt, egér és billentyűzet általi irányítással. Ríltájm és full interaktív. Intuíció bőven elegendő, a többi menet közben kialakul. Lehet sétálgatni és nézdegélni a hegyek között, aztán majd történnek dolgok. A készítők „túlélő horror”-ként határozták meg, melyben a frásznak mértékegysége van :D. Multiplayer (onlájn) szinte kizárt ilyen stílusban, valószínűleg szóló téma lesz. Ilyenért ugyan nem kell pont Kholat, számos stílusban és környezetben vannak hasonlók régóta, de azért kíváncsi leszek rá.

 3102. becsuszoszereles1k — 2015-04-16 11:40 

@SLC: Hurra! Ez gyorsan ment! 🙂

Von Jicsin ota tudjuk, hogy engem ‘tasziccsa kiskegyemet a teknika’, szoval: hogy kell ezt jatszani (leiras valami, vagy in tuitive)?
Kozossegi, online modozata is van (vagy eleve az, vagy hogy – en speciel nem akarnek magamban gyatlovozni a gepen, persze a geppel jatszom, vagy nem? 🙂

 3101. SLC — 2015-04-16 00:22 

Ma kaptam a hírt, hogy játék is készül az incidensből:
https://www.youtube.com/watch?v=8Q9c_TZk4Do

 3100. saleirmoon — 2015-01-15 14:56 

Íme az én véleményem:

Lavina- „Egy forrás tudni véli, hogy a radioaktivitást hat holttest esetében regisztrálták.” Csak egy azok közül,amit nem okozhat lavina.A többszemélyes sátrat csak félig temette be a hó.Ha lavina volt,miért csak félig temette be a hó?

Bennszülöttek-ugyancsak nem okozhattak radioaktivitást,illetve az idegenkezűséget is kizárták.Ha „csak” rájuk ijesztettek,hogyan törték el a csontjaikat úgy,hogy külsérelmi nyom nem látszik?

Mérgezés-az idegenkezűséget kizárták,verekedés,hallucináció nem lehetett,az az utóbbi miatt verekedés lett volna,külsérelmi nyom lett volna,de ilyet nem találtak egyik testen sem.

Fegyverkísérlet- a.)Miért csak két holttest volt radioaktív,ha ilyen „fegyvert” használtak?A többin miért nem?
b.)Úgyszintén a külsérelmi nyomok hiánya miatt kizártnak tartom.

UFO-Még nem bizonyították tudomásom szerint,hogy léteznének,így ezt is kizártnak találom.

Cherchez la femme- „A csoporton belüli ivararányok miatt a két lányra többen is ráhajtottak, s emiatt tört ki egy óriási, később a tettlegességig fajuló veszekedés.” Ismét a külsérelmi nyomok hiánya aggaszt engem,hiszen ha tettlegességig fajult a dolog,akkor külsérelmi nyomoknak is lenniük kellene,de nem hinném,hogy a töréseket ők okozták volna egymásnak.

Jeti-A külsérelmi nyomok hiánya aggaszt,hiszen ez a túlméretezett „állat” nem intézhetett el 9 embert úgy,hogy csontjaikat töri,de kívültől nem látsztódik semmi.

Medve-télen még békésen alusszák a téli álmukat,külsérelmi nyom nincs,nyomokat pedig nem találtak a holttestek közelében,így a medve is ki van zárva.

 3099. zsofiahuszar — 2015-01-06 02:00 

Helló!
Nem olvastam végig az összes hozzászólást, szóval lehet, hogy már valaki felvetette az ötletet, de miből gondoljátok, hogy az összes sérülésük a sátorelhagyás incidens közben vagy után történt?
A két srácon verekedésre utaló nyomok voltak, esetleg összeverekedtek valamin, majd ennek következményeként, mivel mindenki ideges volt, nem haladtak olyan sokat aznap és táboroztak le egy olyan helyen, ami nem tűnik logikus választásnak. Esetleg még aznap korábban baleset érte néhányukat, vagy egyet, a fotókon is látszik, hogy egyik srácra ráesett egy csomó hó, akkor gondolom előfordulhat olyasmi is, hogy összefagyott hó esik rájuk a fákról, vagy valaki megcsúszik és lebuckázik a domboldalon. És a sérült/ek miatt táboroztak le illogikus helyen. Majd ezek után jött az esemény, ami kiváltotta a sátor elhagyását, ami nem tudom mi volt. Én a furcsa fényjelenséget is elképzelhetőnek tartom, mert én is láttam már ilyet, mikor táboroztam, narancssárga gömböt az égen repülni, akkorának látszott, mint a hold (talán gömbvillám volt, nem tudom). Ha közelebb lett volna, biztos nagyon pánikba esek és elfutok. Az hogy két srác is felmászott a fára pucéron, nekem inkább menekülő jellegnek tűnik. Ha nézelődni akartak volna, nem a ruhátlant küldik fel, hózivatarban pedig még nappal se látni olyan messzire, éjjel meg max. néhány méterre. Butaságnak tűnik. Az hogy elhagyták a sátrat, és rögtön mind más irányba röppentek szét (kivéve a hegy felé, talán ott volt az ijedelem forrása), és csak később indultak egy irányba, meg az, hogy messzire mentek a sátortól, hogy nem igazán akartak a sátorhoz visszamenni, nekem mind menekülés jellegre utal. Talán megjelent(ek) a fénygömb(ök), a sátorban is lehetett látni a villódzást, megijedtek, kivágtak egy kémlelőnyílást, még jobban pánikba estek, kivágták a sátrat, és próbáltak minél messzebbre jutni. Aztán a korábban szerzett sérüléseik, és a kihűlés hozzásegítették őket a halálhoz. Az angol nyelvű leírás arról, hogy milyen fényeket látott a másik csoport, szerintem eléggé ráillik az utolsó titokzatos fényképre.
Azt lehet tudni, hogy a lábnyomok hány méter után változtattak irányt? Hogy hány métert tettek meg mind más irányba és hány méter után kezdtek el egy irányba haladni?

 3098. Nagy Fehér Ember — 2015-01-05 21:42 

@rebel: Semmi gond. Lesörözzük. ( Ha van pénzed 😛 )

Az a gond ezekkel a filmekkel-cikkekkel, hogy komoly utánajárás – hogy ne mondjam: nyomozómunka – nélkül összedobálnak valami innen is, onnan is, aztán annyi. Igénytelen, ocsmány munkát végeznek. Nem azt mondom, hogy könnyű fellelni az esettel kapcsolatban tényeket – és itt az a kérdés, hogy mit nevezhetünk annak, ugye -, de ha az ember szán rá egy kis időt és energiát, akkor azért ennél jóval komolyabb anyaggal is elő lehet rukkolni. Főleg miután itt is rengeteg anyag és forrás van fent, egy kutatónak már csak a kommentek elolvasása is kincsesbánya. Lehetne.
No mindegy.

 3097. rebel — 2015-01-05 20:10 

@Nagy Fehér Ember:
A gond az, hogy végigszenvedtem ezt a UFO-magazin szintű csodafilmet, mert végig azt vártam, hogy valahogy a többi para szirszart legalább részben összehozzák a Djatlov esettel… vagy legalább a végén lesz egy konklúzió amibe belevonják… de semmi…. 😮
Lógsz másfél órával az életemből… 😀

 3096. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 16:11 

ebbol nem derul ki, de a konyvbol igen, hogy naluk a szoba falan levo tapeta(!) tele volt firkalva matematikai kepletekkel, es mar „csecsemokent” kenytelen volt ezeket nezegetni… 😀
Vot: http://moly.hu/konyvek/kertesz-erzsebet-szonya-professzor

 3095. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 16:01 

@becsuszoszereles1k: Ja, amugy megertem, hogy o”k a virtualis valosag epitoi (amilyen a Djatlov-incidens hivatalos dokumentacioja is), csak egyelore meg azt nem ertem, hogy akkor most van egy virtualis vilag (lesz) a matrixban, vagy ez valami almatrix, vagy epp forditva, ez egy javitott masodik kiadas, vagy hogy?! Csak konteozom! 😛

 3094. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 15:48 

@Rumcájsz von Jicsin:
Herr Von Jicsin! Most provokal?! Pont itt, a minden konteosok meghitt teli szallasan, a Djatlov-incidensen?! :O

Egyszeruen, a lopkodok pofatlansaganak is legyen hatara! Ugyanis en okadok mar ettol az ujsagirasnak nevezett ocso’ megelhetesi szajtolastol online… [ Tavolrol sem Tiborunak prokatorkodok fogadatlanul – kulonben is, van ugyvedje – kulonben meg nem vagyok jogasz! 😀 ] Am de, valaha azert az ujsagirashoz illett k. sokat tanulni (tul azon, hogy egy komoly firkasz fellabbal mindig a…, manapsag, csak ha az IS elrabolja, hihi, de azok biztos nem a Zorigosok lesznek! Szvsz meg egy igazi olom paginat nem lattak eletukben! Hm?!), tehat, az sem artott, ha a verbeli zsurnaliszta mar gyerekkoratol szivta magaba a tudast, mint Szonya professzor a matekot… 😛

 3093. Rumcájsz von Jicsin — 2015-01-05 10:16 

@becsuszoszereles1k:
Hűha!
Kiskegyed kemény lett, mint a kád széle! 🙄

 3092. tiboru — 2015-01-05 10:09 

@llzoli:

Az Origó is lop, ez van. Ők legalább voltak olyan dörzsöltek, hogy valóban átfogalmazták egy kicsit a szöveget, úgyhogy csak hosszas bizonyítási eljárás után lehetne rájukverni a plágiumot, ehhez meg se időm, se pénzem.

Mindenesetre az Origót eddig se olvastam, s ezek után még ennyire se fogom olvasni.

 3091. becsuszoszereles1k — 2015-01-05 07:35 

„Fogd ra’ a nyuszira!” 😛

 3090. Nagy Fehér Ember — 2015-01-04 18:13 

@becsuszoszereles1k: Nem merem. Örök időre kitiltanának a teljes internetről 😛

 3089. becsuszoszereles1k — 2015-01-04 17:38 

@becsuszoszereles1k:

3087.@Nagy Fehér Ember: Maskor tedd hozza azt is, amit gondolsz… 🙂

 3088. becsuszoszereles1k — 2015-01-04 17:34 

Most akkor tenyleg: Ezekutan kerdes, hogy melyotok nem olvasta ezt a tobb, mint harom eve e’lo”, pezsgo” posztot, itt a blogon – a maga kb. 1500+3087 kommentjevel? Az Origo? Vagy akik betoltatok ide az evfordulo miatt kikopkodott kis helykitolto irasokat, amiket valahonnan szinte stemplivel masolva adtak elo” a nagyerdemunek, mint sajat szellemi es informacios szulemenyt nevezett szajtok? Azert ennyire ne csusszon mar el az aranyerzekunk, csak azert, hogy elorukkoljunk valami ujjal a temaban…mert ha me’g lenne benne uj info (sic. @rebel)… :O

 3087. Nagy Fehér Ember — 2015-01-04 17:16 

@rebel: Csak azért tettem ide, mert a cikk szövege néhol gyanúsan emlékeztet Tiboru szövegére.

@rebel: Ugye? 😀

 3086. lebearpolaar — 2015-01-04 09:37 

@Nagy Fehér Ember: jaj, csak az origós FB-os kommentáradatig ne jussatok el… 🙂

 3085. sanyandy — 2015-01-04 06:03 

Sziasztok!

Épp most akartam linkelni az Origó-cikket, de látom, elkéstem vele. 🙂

Azért elolvasom.

 3084. innercircle — 2015-01-04 00:00 

@rebel: Nemhogy új nincs a cikkben, de még a régi sem. Mintha a Star Wars-t úgy foglalták volna össze, hogy „Voltak a javák és sokminden felrobbant.” Időpocsékolás 🙁

 3083. rebel — 2015-01-03 23:06 

@Nagy Fehér Ember:
Jaj gyerekek nemá…!!! Olgoj Chorchoj??? 😮
Most ez komoly?
Hogy lehetett eljutni az urali jégvilágtól a góbi sivatagi mítikus óriás féregig…? Uramisten.. és mindez a Natgeo-n… Azt hittem eddig, az egy tudományos csatorna…. ész megáll…
Ennyi erővel és ilyen szinten vizsgálva, akármi és bármi lehetett… Tatooin bolygóról jött, eltévedt Bantha buckalakók is simán kinyírhatták Djatlovékat… így is elég nagy a zűrzavar és köd az ügyben… ezt még lehetett fokozni..? És pont a Natgeo? Döbbenet… Jól írtad, ebben tényleg van „minden”… 😀

 3082. rebel — 2015-01-03 22:31 

@Nagy Fehér Ember:
Ebben a cikkben mi új van? Átfutottam, de úgy látom, csak a lerágott, jól ismert infókat ismétli újra… ha netán valami elkerülte a figyelmem, kérlek jelezd..! 😉

 3081. llzoli — 2015-01-03 22:20 

Nem fogok gyanúsítgatni, majd úgy is megteszitek helyettem, de ez az origós cikk tök ugyanaz, mint ez. A menete, a felépítése, mindene. Csak egy kicsit át van fogalmazva minden mondat (de előfordul, hogy még az se.)

 3080. Nagy Fehér Ember — 2015-01-03 21:45 

Tiboru, talán érdekel: http://www.origo.hu/tudomany/felfedezo/20141230-otvenot-eve-nincs-ra-magyarazat.html

(Bár nyilván olvastad Te is:) )

 3079. Nagy Fehér Ember — 2014-12-10 21:54 

Van benne minden, talán érdemes megnézni:
https://www.youtube.com/watch?v=s4VNu-HBWOc

 3078. captain — 2014-12-05 14:38 

Megnéztem a google maps-en és a google earth-el is és az érintett terület egy sávban (egészen véletlenül) csak egy homályos zöld folt. A sávtól jobbra és balra persze minden elfogadható minőségben látható (pl a folyó a part menti fenyőerdőkkel). Csak az érintett sáv van kiretusálva. Érdekes.
Szerintem ott kísérleteztek valamivel amiről nekünk nem kell tudnunk (szerintük).

 3077. midarine — 2014-11-29 18:38 

Hajlamos vagyok én is, a belépő új infók hatására- még ha jól megvizsgálva őket,elvetve – túlkombinálni. Sokkal egyszerűbb lehet a megoldás, persze ott van a szemünk előtt, csak nehéz eldönteni melyikük is a valós infó ill. melyikük dezinformáció.
Az én konteóm:
Fegyverkísérlet, Djatlovék rossz időben-rossz helyen, a vízmosásban talált holttesteket oda vitték, ergo nem ott haltak meg, SŐT!!! Tovább megyek, a többiek sem ott haltak ill. a sátrat is manipulálták. Nem tudom részletesen megmagyarázni,kifejteni de valahogy így képzelem! 3:) 🙂

 3076. midarine — 2014-11-29 18:23 

Minden hozzászólóban van egy csipetnyi igazság, ebből a sok morzsából kell összegyúrni az akkor történteket, persze nehéz eldönteni ill. objektívan dönteni melyikből mennyi a helyes vagy kellő mennyiség … sok ilyen okos gondolat villog még bennem … 😀 😀 😀

 3075. midarine — 2014-11-29 18:12 

Sziasztok! A national geon most adták le az Oroszország titkos aktáit, amiben taglalták a Djatlov sztorit,ugyan csak fél órás volt de, a lényeg benne volt. Elégé nyitva hagyták a történtet, de az általánosságban felmerülő kérdéseket/válaszokat – lavina,Ufo,fegyverkísérlet,ügynökkérdés,nukleáris érintettség – megpróbálták bemutatni.

 3074. jukeey — 2014-11-28 01:34 

Akkor te nagyon felületesen tanulmányoztad át az anyagot. Nem geigerszámlálóval mentek keresni, hanem a vizsgálat harmadik hónapja végén, a nyomozók által laborba küldött ruhákon találtak enyhe radioaktivitást, a laborjelentés is megtekinthető. Ez vetett véget a nagyszabású, mégis inkább polgári vizsgálatnak, melyhez a frissen megalakított, még alacsony létszámú kgb-nek nem volt köze (az egyetemi professzorok kapcsolatainak hála a belügyminisztérium utasítására egy közeli laktanyából ugyan ugrasztottak egy kutyás mentőosztagot, majd az ásogatáshoz egy utász egységet, de ezt talán maguktól is megtették volna). Mellesleg elég sok interjú van/volt idős hozzátartózókkal és leszármazottaikkal, akik bőven mutogatnak régi családi fotókat. Nézz szét jobban.

 3073. rockstar88 — 2014-11-27 21:12 

Sziasztok, mióta a bejegyzés megjelent követtem kb a blogot (ezt is és a régit is), olvastam a kommenteket, és mindig elő akartam valamivel én is állni, ami bizonyítható, logikus, minden ezen a konteón belül számító „elmélet kategória” számára elfogadható, de sosem volt ötlet.. lassan 3 év telt el mióta én erről először hallottam (ez nem sokan az eredeti blog bejegyzés előtt volt.), rengeteg időm ment el oroszról, angolra, angolról magyar fordításokra, nem csak google translate-ről van itt szó…bizonyos kulcs szavak szótárazásáról, stb. És igazából tök őszintén, nagyon hittem abban, hogy mondjam.. annak hogy van egy dolog, ami bizonyíthatóan, valami sötét dolog..és én egyszer oda megyek, ugyan arra, meg nézem, hogy hol voltak, hogy haltak meg, miért haltak meg.. még is csak tisztelet, itt 9 ember…Most az elmúlt pár hónapban újra előkerült ez így bennem megint kifejezetten elkezdett érdekelni. Amit eltudtok képzelni (gportál szintű orosz oldalaktól, murders-ig..) minden orosz anyagot, angol anyagot, tudományos alátámasztást elolvastam,át gondoltam, meg próbáltam logikusan – és „azért mert én nem tudom, még lehet ilyen” szemszögből át gondolni.. voltak dolgok amiken napokig kattogtam.. Hozzátartozik, hogy én imádok sziklát,és hegyet mászni, és elég rég óta is csinálom..voltam már magas-hegyen is [Negoj,Saltzburgi hegyek, Gro venediger.. , ] kifejezetten hidegben..sőt..most nem fogok életrajzot írni, tapasztatlanak számítok. Pont ez volt az első olyan indok ami miatt ez az egész felkeltette az érdeklődésem anno,, hogy ha durván nézzük vehetjük mászó balesetnek. Nagyon sokan írtatok olyan elméleteket, amin elgondolkoztam, hogy vajon, én egy ilyen helyzetben (itt azért a csapatból jó páran tapasztaltabbak voltak nálam..) hogyan reagálnék.. de igazából számomra ezek sosem voltak totálisan elfogadhatóak, vagy relevánsak az egész dologgal kapcsolatban.. ügye voltak életképes dolog, de mindig maradt valami amit nem lehet megmagyarázni. Ez pont ettől csodálatos..

Én arra jutottam, így sok oldal átolvasgatása után,boncolási jegyzőkönyvek, szemtanú vallomások, titkos írásban rögzített interjúk stb. után ,hogy (itt kérek előre elnézést, hogy hosszú lesz..)

Biztos volt már valaki aki kifejtette, hogy egy lavinánál, nyilván a minél gyorsabb menekülés oldalra a lényeg, de hozzátartozik, ami menthető „érték” pláne túl élési szempontból és kézközelben van (sátorban voltak) azt meg kell fogni! Tegyük itt gyorsan hozzá iszonyatosan tapasztalt emberek voltak ott, és nyilván tudjátok a legtekintélyesebb ember, ha alap helyzetben nem is, de vészhelyzetben irányító szerepbe lép (Zolotarjov) és nem engedi a pánikot felül kerekedni.. de ők nem is ilyenek voltak, olvastátok biztos, hogy a story szerint a csapat lány tagjai is mai „fiúkat” simán kenterbeverő erővel, képességekkel rendelkeztek.. Szóval kizárt az, hogy ilyen emberek csak úgy valamitől pánik szerűen meneküljenek, úgy hogy az összes „kőbevésett” szabályt semmibe vegyék, elfussanak 900 métert, ami nem a raktáruk, ha nem egy fenyő. Ott legyenek két órát, ássanak egy Den-t KÉZZEL, 3man vissza induljanak, 4en meg a már meg ásott den-től lefele a hegyről, mikor tisztában voltak vele, hogy lakott terület nagyon nem a közelben van. Egyszerűen minden logikátlan az egész cselekmény szálban.. A szét futás, egy helyen találkozás,tűzgyújtás famasszás, öltözékek, SÉRÜLÉSEK (feltűnt hogy senkin nem voltak nagyon durva fagyási sérülések? Nem mondok vele valószínűleg új dolgot, hogy de, ilyen időjárásban nem két óra kell egy fagyáshoz, ha nem negyed annyi idő sem, és ez szemmel látható, elfekedés,szövetsérülés..) és a további dolgok (ideg tárgyak a táborhelyen, idegen fém darabok..májusi kereső csapat is látta a narancssárga gömböket..stb stb..).. Ma pár ismerősömmel beszélgettem erről, és véletlenül ki csúszott, hogy mi van akkor ha egy újabb Blairwitch.. és tényleg. Nem egy meredek dolgot találtak ki akkoriban szocik, és mi volt az amit pont ez miatt kezdtek el újra alkalmazni? Occam borotvája. Mit mond ki ez a tétel? „ Ha egy feltevésre, cselekményre, történésre, több magyarázat létezik, akkor mindig a azt kell választani releváns megoldásnak ami kevesebb (tudományos..) feltételezést tartalmaz.” Na ez a tétel magyarázza a magyarázatom.. Szóval mindent bele lehet magyarázni ebbe a storyba, a ufóktól kezdve a jetikig, a kormány titkolózását, a titkos túlvilági átjárót, és olvassatok vissza.. még vagy 500 dolgot. Pont ez miatt ez egy tökéletes (mai napig talpán álló) konteó, ami egy igazi nagy káosz.. NEM LÉTEZIK TÖKÉLETES DOLOG. Ez pont ezért egy előre kitervelt, dezinformálás, mert mindenki meg találhatja benne azt amiben szeretne hinni, vagy pedig hisz. Mai napig pénzt hoz az országnak, mai napig nincs megoldás. Mert nem is létezik megoldás. Többen írtátok itt is, és külföldi oldalakon is, és saját „kutatásom” is oda jutott, hogy a csoportból jó páran olyanok voltak, mint ha az „incidens” előtt nem is léteztek volna.. mert valószínűleg egy két kivétellel nem is léteztek. De azért ez mindig leköttette az emberek figyelmét.. amikor nem akkor mindig épp történt valami.. (halott írok,[feloldott [nem is titkosított] dokumentumok, túraengedély újra nyitás.. előkerült titokzatos tanúk, 11 holtest, zárt temetőbe temetett hullák..és tudjátok még rengeteg ilyen dolog volt..) valakinek ezt mindig megérte fenn tartani. De ha meg vizsgáltok mindent az Occam tétel alapján mindig oda lehet jutni, hogy a legelfogadhatóbb dolog az, hogy ez meg sem történt. Volt már a világon ennél nagyobb kitalált és meg kreált összeesküvés, valószínűleg lesz is, amire kész ipar ágak épületek.. De akkor most már (nem akarok senkit untatni..) röviden meg próbálom magam igazolni…

Exhumálás.. Mai napig senki nem próbálta meg exhumálni a holtesteket, hol ott tudomány terén már tartottunk ott, hogy pár csontból azt meg mondják milyen munkát végeztél, hány éves voltál, merre fele éltél.. stb. Biztos, hogy ha ez megtörtént volna, a családok követelnék a magyarázatot, a tudományos válaszokat,a mai napokban is helytálló feltevéseket. De ez nem történt meg.
Már feljebb is írtam, ha ezt az összeesküvést, úgy veszítek hogy egy kreált dolog, minden értelmet nyer, ez mindenkit befogad, és még sem, mert egyetlen egy olyan paranormális,természeti stb, dolog sem tudja tökéletesen lefedni. Ha ez akkor ott megtörtént volna, szerintetek az akkori KGB ebből bármit hagyott volna meg jeleni? Vagy ekkora csinnadrattát vernek körülötte? NEM. Biztos hogy nem, pláne egy katonai akcióba, engednek civileket beavatkozni mint kutatók, és mint „légi mentők”? Pedig ha ők Geiger számlálóval indultak keresni (ezt nagyon sok helyen „igazoltnak” tekintik) akkor ők feltételezték (amennyiben én tévedek, és van rejtély) hogy itt valami oltári nagy gáz van, és a civileket nem hogy oda, de még csak 200km-eres körzetbe se engedtek volna, nem hogy ott kutatni. Mit láttak a szemtanúk? Felismerhetetlenségig roncsolódott testeket, milyen szemtanúk? A szemtanúk ép úgy lehetett bárki (akár még tanuló kgb-sek is..) mint a megtalált hullák, akiknek az előéletéét előkapták, felszínezték (titkos városban dolgozókról higgyétek el nem derült volna, ki hogy ott dolgoztak, ha ők nem akarják.. és biztos hogy nem akarták volna) és kitették őket a hegyre, hogy jé hulla.. Tudmásom szerint a storyban, úgy nyert bizonyítást, hogy ők ők, hogy Jurij, igazolta, hogy igen ezek Dyatlovék.. Kitudja hol és mikor és miben haltak meg, és hol voltak éppen addig tárolva…meg vannak hullák, meg van a story, mi kell még? Marketing, tévében újságba, síró panaszkodó rokonok, felháborodott rokonok, egy szívhez szóló eladható story (szerelem..meg magyarázhatatlan halál fialókkal..) Most az ember, az ember. [SZÖGEZZÜK LE NEM VAGYOK RASSZISTA DE EZ A LEGJOBB PÉLDÁM) a Zsidók rokonai a mai napig perlik akit lehet a MÁV-tól kezdve, a vasutas pajtásig MINDENKIT, mert elősegítették a deportálást.. Most szerintetek, a rokonság nem perelte volna le a csillagot is a székházról, ha ez tényleg megtörtént volna? Ne felejtsük el hogy a story szerint volt olyan elvtárs aki azt mondta a rokonoknak „hogy jött távirat és minden rendben,” ezért indult csak akkor a kutatás amikor. Most sincs nagy demokrácia, de valamelyik nemzetközi, emberi jogokat védő bíróságon igen, ha máshol nem is, verhetnék a balhét a hiányos nyomozás miatt, és az összes többi dolog miatt. De ez sem történt meg.. Nem megyek bele a többi tárgyi bizonyítékba , mert ha az én feltételezésem igaz, ezeket mind szándékosan gyártották, így cáfolni sem kell.

Részemről az a leglogikusabb, hogy hallgatok a józan eszemre, na és persze a Occam elméletére.. minden egyes itt felbukkanó verziót, úgy vizsgáltam, hogy mennyire támasztja alá az összes dolgot.. és ez igen, ez tényleg meg magyaráz rengeteg dolgot.. Ez így is ugyan olyan, érdekes dolog, mint amilyenek eddig gondoltam, ezt kitalálni, kivitelezni, életben tartani.. pláne életben tartani mai napig, kinek az érdeke, miért az érdeke.. ez nem kevés energiát és időt igényelt. Miért? Miről terelték el a figyelmet?

OFF: Tiboru köszönöm szépen ezt a három éves „leckét” ez szerintem magasan a legérdekesebb dolog 🙂 és Gratulálok, a kifejezetten igényes íráshoz, és illusztráláshoz 🙂

 3072. becsuszoszereles1k — 2014-11-01 13:02 

@becsuszoszereles1k:

„During the Cold War, a group of Soviet hikers disappeared in the Ural mountains. When they were finally discovered, it was clear that something had killed them — but what, exactly?”
https://www.youtube.com/watch?v=8pp6POvlER4#t=118

Az izraeli konteos kollegak Djatlov oldala!
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0CBsQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.fxp.co.il%2Fshowthread.php%3Ft%3D7548506&ei=QL1UVJKMA-fV7ga28IHICw&usg=AFQjCNEnGbW_vfS23xS2tPZoXEb7TO7dYw&sig2=gszPgTDhghvZ4ubgSD1MfQ

 3071. becsuszoszereles1k — 2014-11-01 10:27 

@jaydamasta:

„közben az Animal Planeten majdnem megoldják a rejtélyt.”
https://www.youtube.com/watch?v=5GPIsaP7OKc

 3070. jukeey — 2014-11-01 08:03 

Azért egy kis játék még nem árt meg, bár az eredeti Djatlov-esettől biztosan abszolút el kell vonatkoztatni. De addig is van itt pár újdonság az idei évben, például Wolfenstein új része (The New Order). Csak most fedeztem fel, hogy erre a Kholat-ra keresgéltem rá; így hát télen jöhet az ss és a gestapo, a kgb majd csak tavasszal kerül sorra :D.

 3069. meggymag — 2014-11-01 05:38 

3068. gigabursch

Mondanám én is.

 3068. gigabursch — 2014-11-01 04:20 

Egyesek még mindig nem tudják, hogy a halál nem játék

 3067. jukeey — 2014-11-01 00:51 

Na ez a videó már ígéretesebb, az a robajlós-omladozós barlang hatásos. Végre gépigény is van, elég korrektnek tűnik.

 3066. jaydamasta — 2014-10-31 23:21 

Rakéták és jeti(k) egyszerre.

 3065. jaydamasta — 2014-10-31 23:20 

közben az Animal Planeten majdnem megoldják a rejtélyt.

 3064. becsuszoszereles1k — 2014-10-31 22:29 

@molnibalage:

Hurra! Koszi! 🙂
Es mikor lehet jatszani? Majd kerunk eligazito tanacsokat! 🙂

„IDDQD – orok elet, ingyen loszer” ! 😀

 3062. chilis — 2014-09-21 17:22 

Olyan katonai kísérlet területére keveredhettek, mint amilyet tiboru a Bermuda-háromszög rejtélyénél írt le az infrahangról:
https://konteo.blogrepublik.eu/2011/02/09/a-bermuda-haromszog/

 3061. jukeey — 2014-08-27 09:47 

A szinte álló, trailernek szánt videók láttán tartottam tőle hogy valami puzzle-szerű (hirtelen a siberia 1-2 jutott eszembe ami még kissé mozgó is és hangulatos); de unreal-engine van emlegetve, akkor pedig valódi 3d-nek kell lennie, lehet hegyet mászni :). Jó jel hogy a film bukta, és a játékot sokkal később harangozták be, így nem áll fenn a veszély hogy csak egy „filmsiker” lenyúzott második kutyabőre. Mindenesetre ha ebből 3d játéknak is kelendő affért akarnak kihozni, sokkal többet és ügyesebben kell hozzátenniük a filmnél; így lehet jó játék, de a Djatlov-esethez csak nagyon távolról lesz köze (legalább a játék címe sem Djatlov, ez így tisztességesebb). Kár hogy csak tavaszra ígérik, téli estéken lenne ideális kipróbálni, és ha bejön, művelni.

 3060. becsuszoszereles1k — 2014-08-27 00:44 

@kilau: Koszonet a linkert!

Szep munka eddig, erdekes. Azt irja a szajt, hogy a lengyelek es meg egy csoport kesziti. Magyar szakerto nincs koztuk?! 🙂

 3058. miazhogynagyonis — 2014-08-26 01:42 

Bocsi, csak most tévedtem erre.

1. Kis gyújtórobbantás – álmukból felveri őket, azt hiszik lavina, leggyorsabban kijutni a sátorból, be az erdőbe a nagy fák közé.

2. Odaérnek a helyi legmagasabb fához, de lavinának se híre, se … nosza másszunk fel körülnézni, hátha onnan látszik mi volt ez a zaj.
Fára nem sikerült feljutni, viszont az elmúlt percekben nem történt semmi különleges, menjünk vissza a sátrakhoz felöltözni.

3. Alig indulnának, felettük robban a a korábban begyújtott kísérleti vegyi bomba, aminek csak a villanását látják, de mindenki arra fut, amerre éppen áll. Rohanás közben jön a lökéshullám, szétszórja őket. Aki az epicentrumban volt, az azonnal meghal a nyomástól, aki „jó” irányba szaladt, azzal később végez a vegyi anyag.

4. A családtagok nyomására valamit tenni kell, elindítják a kutatást, de minden résztvevő tudja, nem szabad eredményt elérni, csak rész megállapításokat jegyzőkönyveznek, létrehozzák a fene se tudja mi történt hangulatot.
A hadsereg jól járt, ingyen jutott nem várt tesztalanyokhoz az új fegyver kipróbálásakor, de hogyan? Az a lökött Szerjózsa pont azért lett melléjük adva, nehogy bekövetkezzen, ami történt.

 3057. chilis — 2014-08-16 13:04 

Hát én olvasom.
Tegnap éjszaka olvastam el először a posztot, aztán 100 kommentet. Rémes volt. Kimentem a mosdóba, és magától lejjebb mozdult a kilincs. Hiába tudtam racionálisan, hogy a kilincs évek óta rossz, mégis megijedtem. Aztán álmomból is felriadtam. Hiába tudtam, hogy a változékony időjárás miatt hol vékonyabb, hol vastagabb paplannal takarózom, és valószínűleg csak melegem volt.

Álláspontom még nem kiforrott, nem vagyok tehát a kémtéma híve.Sem. De annyit hozzátennék, hogy információért, átadott dolgokért nemcsak pénzt lehet kínálni. Zsarolással is rá lehet venni valakit valamire. Gyűlölheti is valaki a rendszert. Más ok is lehet.

 3056. licus — 2014-08-15 16:42 

2500 körül tartok, és ezt már senki se olvassa – de leírom, mert nem sok logikai bukfenc maradt észrevétlen az ALÁBBIAKON kívül.

1) Kémjátszma – mit kap 1959-ben az az orosz, aki elad pl. vmi SZU hadititkot? Pénzt? De mit veszel érte a SZU-ban, ahol semmi sincs a boltokban? Ha egy nap 10 tojás héját találja a szemetedben az azt összegyűjtő házmester, akkor feljelent (ez a dolga), h valahonnan extra pénzed lett luxuscikkekre. Ez nem vicces túlzás…

2) Tehát nem vehetsz házat, hajót, repülőt, ékszereket, nem utazhatsz külföldre az így kapott pénzből. A fiatalabb konteósok szövegéből az érződik, h Rambo és Bond filmek kliséi mentén vág az agyuk (mert azért vág!)

3) A SZU határait jól őrizték, onnan disszidálni aligha lehetett. Hát még a kellős közepéből, az Uralból!!!! Kazah, komi stb. határ BELSŐ határ volt. Igazi külföld sokezer kilométerre.

4) Manysik, kazahok stb. közé elvegyülő kínai kémek: attól, h nekünk minden ferdeszemű egyforma, ők még óriási különbségeket látnak az arcokon. De van ennél egy még fontosabb kizáró ok is – a kultúrában, nyelvben! 1959-ben hol találsz olyan kínait, aki úgy tud beszélni, viselkedni mint egy manysi??? KB. annyi ilyen ember akadt volna Kínában, mint Zanzibárban, Norvégiában vagy Új-Zélandon.

5) Emberek kikergetése sátorból, h a támadók ott megkeressék amiért jöttek (kém-teória): és ha épp a pulóvere ujjában viszi magával valamelyik kikergetett a mikrofilmet, amit keresnek????

(Off: Schmidt Évát nagyon-nagyon távolról ismertem az 1970-es években, szinte áhitattal néztem utána, ha láttam: azt mesélték ugyanis, h ő BELSŐ ÚTLEVÉL nélkül odaszökött a SZU-beli finnugor népekhez. Finnugor beszélőt ugyanis a nyelvészek az első világháború után aligha láttak (majd pont ezeket a renitens, nyugatinak számító magyar fürkészeket fogják odaengedni kutatni a manysi területekre…) A nyelvészeknek mi maradt? 100 éven át a 19. században lejegyzett finnugor szövegeket elemezgették. Mire újra odajutottak (1990-es évek), nem sok maradt ezekből a népekből.)

 3055. jukeey — 2014-08-14 00:46 

Érdeklődőknek továbbra is ajánlom a netes keresők orosz nyelvű használatát; a nyelvet nem beszélők számára (mint jómagam) nagy segítség a google fordító, mely magyar beírásra is jó tippeket ad, de cirill bevitelre is egyszerű lehetőség van. Videóanyagokba éppcsak belekukkantottam, de pl a korábban említett könyvet egy fordító segítségével kiválóan lehet értelmezni.

Tévécsatornák is behatóbban foglalkoztak(nak) az üggyel, egész interjúsorozatot és sót csináltak belőle, itt láthatjuk pl Zolo kitüntetéseit és fényképezőgépét (vagy egy ugyanolyat)
https://www.youtube.com/watch?v=OM0qlXtm3Jk
https://www.youtube.com/watch?v=YwMXizs2TMc

http://www.kp.ru/daily/diatlov-pass/
Megtekinthetők az eredeti ügyiratok és bizonyítékok, itt van pl Ludmilla bicskája:
http://www.kp.ru/daily/25968/2905761/

Érdemes a youtube-on beírni hogy:
Тайна перевала Дятлова серия
És mindjárt egész dokumentumfilm-sorozat tárul elénk, amely „az árva kukkot se” eset fennállása esetén is tanulságos, legalább a Csomolungmánál icipicit lankásabb hegy, és a Grand Kanyonra nem igazán emlékeztető szerencsétlen vízmosás közeli, részletes és valós bemutatásával.

Szaporodnak a Gyatlov-szakértők, akik a helyszínen turkálva egymás és túrázók otthagyott szemetét mutogatják bizonyítékként, pléhvödörtől töltényhüvelyig
https://www.youtube.com/watch?v=OXCrHPek2m0

Gyönyörködhetünk ahogy tévéstábok, diákok, túrázók sátrat kivágva bukdácsolnak a vízmosáshoz; ki sötétben és mezitláb, ki világosban felöltözve, vérmérséklet szerint. Egy nyomorult ficam se fordult még elő, a legkomolyabb hómozgásnak pedig faágakról nyakba szakadó meglepetés-zuhany bizonyult. A legembertpróbálóbb élmény az azóta túrát megismétlő több ezer személy számára minden bizonnyal az volt, amikor valamelyikük eleresztett egy-egy laposat a szűk sátrakban.

 3054. licus — 2014-08-13 20:29 

Lehet-e új szempontot találni egy ennyire körüljárt ügynél? Lehet, de nem lesztek boldogok tőle:( Nemrég tévedtem ide, két napja olvasom az elejétől, 1800 körül tartok, most így látom:

Vidéki város a SZU-ban az ötvenes évek végén. Mindenki fél, minden családban van halott (háború, perek, gulág). Ezek egyike Tibo francia apja, aki egyike lehetett a sokezernyi ny-európai beetett baloldali munkásnak/mérnöknek, akit a SZU magához csalt – aztán megijedt tőlük, és (perekben) halomra gyilkolta őket. Gondoljatok bele: egy (boldog) kismama férjét kivégzik, és a fiatal özvegy a gulágra kerül, ott szül…

A közeg: mint Orwell 1984-ében. TV alig volt; könyvkiadás, rádió, újságok, filmipar a párt kezében. Celeb-hírek, színes magazinok??? Divatlapok? Boltok? Cuccok? Járgányok? Szórakozás???? Szinte semmi. Unalom, kisszerűség, ital, sport, természetjárás – ez maradt (beépített ügynökökkel, félve élvezve).

Ám az emberek kiváncsiak. Nem lehet mindig csak a szomszédasszony félrelépéseiről pletykálni. Minden zárt, titkos és tilos – de épp ez a rejtélyek legjobb táptalaja. Vegyétek hozzá a despotikus rendőrségi/katonasági állapotokat – a „szervek” bármit megtehettek. Munkaköri leírásuk: „tedd, amit a főnök mond (mert máskülönben hamar kampec neked)”. Ám ugyanez volt a főnök munkaköri leírása is – őt is vihette a fekete kocsi bármikor. Tehát a (bal)eset hivatalos dokumentálásának semmiféle leírt előírást nem kellett követnie.

Az elején valaki leírta, h ma 9 svájci egyetemista hegymászó ehhez hasonló halála nem lehetne ilyen rejtélyes. Igaz! Más valaki az akkori rendszer „információterjedési viszonyokat elemző kisérletéről” beszélt.

Abban a zárt közegben ez számunkra ma már _elképzelhetetlenül_lefojtott_ eset volt!

Mi ennyire konteó számunkra ez a konteó? A háttérben az akkori világ szörnyűségei és ezek előterében a fényképeken az életet mégis élvezni akaró arcok. Ez vadabb hatásában, mint az UFO vagy a jeti. Erre reagálunk ennyi kommenttel.

(A történet magyarázata számomra: túlerőltetett túra, gyenge felszerelés, talán végletes légnyomásváltozás vagy CAT szél, meteorológiai egybeesések, fegyverkisérletek – aztán emiatt hókolonc sátorraomlása? vagy mindezek kombinációja?), majd a pánik és a hideg.)

Olvasom tovább…

 3053. alexia — 2014-08-12 09:25 

Nem tudom, mennyire kapcsolódik, azt sem, hogy mennyire igaz, de ezt ma olvastam az origón:

http://www.origo.hu/nagyvilag/20140811-egyelore-megmagyarazhatatlan-esemenyeket-tapasztalnak-az-ural-hegysegben.html

 3052. jukeey — 2014-08-12 01:19 

@nobodyelsa:

A hullafoltok nagy részéréről megállapították hogy életükben szerzett zúzódás (tehát volt bőven külső sérülés), a belső vérzések miatt a törések szintén. Nem sodorta őket víz, saját maguk által ásott hóüregben voltak, az olvadni kezdő hó tömörödése-rogyása miatt legfeljebb pár métert mozdulhattak. A hullák „kicsiarakás”-ként helyezkedtek el, a két alsót huzamosabb ideig mosta a meder alján csordogáló hólé, a felsőket csak a fentebbről szivárgó olvadék. A nyelv és szemhiányos eset is minden bizonnyal életben bekövetkezett sérülés volt, erre utal a hiány felülete, a nyelvcsont sérülése, a gyomorban talált vér, közvetve az egereknek túl vizes a rákoknak még túl sekély és fagyos környezet.

A legelfogulatlanabb és legrészletesebb leírást ebben a könyvben találtam:
http://murders.ru/Dyatloff_group_1.html

Ez letölthető is sok helyről egy darabban, csak írd be a címe után hogy скачать (rtf-ben legjobb, esetleg pdf, az fb2-es ebúkvackot inkább hagyd).

 Visszajelzés3050. Birkák vagytok » Összeesküvés-elméletek és -gyakorlatok – hol az igazság? — 2014-08-11 12:12 

[…] (holokauszt, holdra szállás, 911, magyar rendszerváltás), illetve egyéb rejtélyes eset (Gyatlov-incidens, Voynich-kézirat, malajziai repülőgép eltűnése) van, amely megmozgatja az emberek […]

 3049. nobodyelsa — 2014-08-10 14:16 

Több álmatlan éjszakát töltöttem a fenti 3048 komment elolvasásának, most regisztráltam is.
Nem szeretnék Djatlovékkal álmodni, de leírom néhány gondolatomat… (Sok új nem lesz benne)
Elnézést kérek, hogy nem tudom, melyik melyik kommenthez kapcsolódik, sajnos nem jegyzeteltem olvasás közben.
1. Hogyan lehetséges az, hogy valaki összevissza töri magát, miközben a nyakába akasztott fotóapparát sértetlen marad?
E sorok írója, valódi szőkenőhöz méltóan néhány évvel ezelőtt (de az örök női kíváncsiságtól vezérelve – mintha sejtette volna, hogy még hasznos lehet egy ilyen tapasztalat) lemodellezett egy ilyen balesetet. Jelentem, lehetséges. Nem kell hozzá más, csak egy kis havas-jeges járda, egy kis csúszás, meg egy nagy zakó. A bal kézben laptoptáska, arra nagyon vigyáztam, hogy össze ne törjön. Cserébe a jobb vállal sikerült az esést tompítani, közben ripityára törve a vállcsontot. Ha valaki annyira félti a fényképezőgépjét, hogy két kézzel fogja… Szerintem el lehet képzelni.
2. Nem emlékszem, írta-e valaki, hogy a sátor bejárata kívülről vagy belülről volt bekötve? Meg lehet ezt állapítani, pl onnan, hogy a zsinórokon a csomó kifelé vagy befelé, a sátor belseje felé nézett?
3. Habár pillanatnyilag nekem a „bepánikoltak és saját magukat tették ártalmatlanná” verzió tűnne a leghihetőbbnek, a csempészes konteónál arra gondoltam, hogy mi van, ha a csapat a korábban érintett, nem általuk épített raktárból magával vitt valamit, ami hianyzott a csempészeknek? Vagy a csempészek azt hitték, hogy ők vitték el azt a valamit magukkal, ami onnan hiányzik, és követték a csapatot, majd vissza akarták szerezni tőlük. Azután a négyek úgy is odakerülhettek a vízmosáshoz, hogy a csempészek velük vitettek oda valamit, a csempész találkozó helyszínére, majd ott tovább már nem volt rájuk szükségük, legyilkolták őket?
4. A vizmosásban talált testeken melyik sérülés lehetett post mortem? Egyes törések, felszíni sérülések? Ahogy a víz sodorhatta a testeket? A hó mint egy nagy hűtőkamra hónapokon át (az olvadásig) jól konzerválhatta a testeket, a frissen olvadó hólé hőmérséklete sem lehetett sokkal több 0-1 foknál? Vagy lehetséges, hogy a fagyott földön, a hó alatt csordogáló víz több fokkal melegebb, mint a környezete? Így „jegelve” nem nagyon indulhattak be még a bomlási folyamatok?

 3048. manton — 2014-07-30 11:10 

Szerintem ideje len ne visszatérnünk ehhez a medvelójeti elmélethez, mert most végre megtalálták a barlangjukat!!!!!
http://index.hu/tudomany/2014/07/29/ket_ujabb_rejtelyes_lyukat_fedeztek_fel_sziberiaban/
És mint tudjuk, a történelem ismétli önmagát!

 3047. gigabursch — 2014-07-22 14:45 

Kedves [tiboru]!

Épp a mai napon akadtam bele egy linkbe, ami Cseljabinszk térségét mutatja be. Igazában ez csak egy adalék az esemény környezetéhez.

http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2013/11/25/az_eltitkolt_csernobil

 3046. cseko46 — 2014-07-12 19:02 

Tegyük fel.
2 -bd kutató a katonai célokból elkulönitet zónából.
A hideg téli orosz éjszakában.
Ahol is a Napoleoni seregek. És a Német megszálók is.Meg fagytak.
Egy teszt csoportal kiván kempingezni.
A csoportba rendkivüli meg bizással.
Utólag egy emberkét méng bele delegálnak.

Egyet pedig az orvosi kordináció FELMÉRÉSE IGÉNYÉVEL ki vonnak.

Most pedig lásuk a kutatási aktust.

AZ OROSZ HIDEGBEN VALAMI KUTYÜ OLYAN MELEGET SUGÁROZ.
HOGY ALSÓ NEMÜBEN LEHET CSOPORTOSAN ELL HALÁLOZNI.
Ez a nem kivánt melék hatás.
Tört bordák és más álapotok diagnoziálása .

Van 5 fő aki viszont.

Anyira felvilanyozódik hogy a sátort meg rongálva.
FEJVESZTVE TÁVOZIK A SZINRŐL
De igen csak fázhat .EZÉRT IS KIVÁN VISZA KERÜLNI A SÁTORBA.
ILLETVE GYÜJTENE TÜZI FÁT.
Valószinüleg ezekre a kutyü.
Ugy fejtetki hatást hogy sárgává lett az arcuk és a kezeik.
De ugye az e fajta embereken tesztelt. termikus fegyver kütyük, bevétéséről nem maradhat szemtanu.

Ám mintha olvastam volna hogy egy anternához hasonlo kütüvel fel égettek egy hajót a nyilt vizen jó mesziről. Az amcsik.

 3045. jukeey — 2014-07-11 13:10 

A testeket te is láthatod ha rákeresel a fotókra, ott vannak mind azon frissiben a hó alól kikotorva. A négy patakmedri hulla eléggé elcsúfult – ez meg is magyarázza a csukott koporsókat – de közülük is csak ketten lettek jobbára felismerhetetlenek. A temetésekről is vannak fotók, látszik hogy ahol a „jóízlés” még megengedte, nyitva voltak a koporsók. Kétségtelen hogy „jó” hullákat találtak és temettek el. Ráadásul az eredeti keresőcsapatok fele az egyetem önkéntese volt, egy ilyen bukkant a táborhelyre és az első hullákra, ők személyesen is ismerték az áldozatokat; a völgyek lépésenkénti áttúrásához és a hiányzó hullák felleléséhez is főleg ők maradtak (a pontos névsorok fennmaradtak a rendőrségi levéltárban). Az „egy Szorokin” nevű ügynök valószínűleg kamu, miként a Maria Ivanovna akárkicsodovszka nevű „mentős” is (hol csúnya hullákat emlegető boncmesterként, hol halottlátó vérszimatként jelenik meg). Az a baj hogy sokan készpénznek veszik a cikkben felsorolt tételeket, holott Tiboru csak alapos konteótudorként kötelességtudóan és pártatlanul ismertette a neten kerengő teóriákat, függetlenül azok valóságtartalmától. Sajnos részletes, bőséges és eredeti infók oroszul elérhetők; a web nagy nemzetközi vizein csak felületes koholmányok terjedtek el, és bővültek már eleve téves információkon alapuló feltevésekkel vagy egyazegybe szemenszedett valótlanságokkal (utóbbiban a film mindent überel).

 3044. ilex01 — 2014-07-11 08:14 

Természetesen én sem tudtam elolvasni az összes hozzászólást, így nem tudom, hogy az én verzióm mennyire új. Eddig nagyon sok érdekes és kevésbé hihető magyarázattal találkoztam.

Úgy vettem észre, hogy a többség abból indult ki, hogy mi okozta az adott ember halálát, milyen nyomokat találtak a holttesteken.
Nos, én úgy gondolom, hogy a megtalált holttestek nem a hegymászóké voltak, vagy legalábbis nem mind. Ez elsőre elég merész állításnak tűnik, de szerintem ez az a magyarázat, ami úgy-ahogy még emészthető.

Az 1. indok: A temetésen nem lehetett felnyitni a koporsókat, következésképpen a családtagok nem láthatták az elhunytakat. A testek felismeréséhez nem volt szükség feltétlenül a hozzátartozók felismeréséhez, ez az utóbb megtalált testek esetében értelmetlen is lett volna. Tehát a testeket csak a helyszínre érkezők és a boncolást végző orvosok láthatták.

2: A Szovjetunióban semmi sem volt elképzelhetetlen, amint az a nyomozás menetén is látszik. A boncnoknak egyszerűen meg lehetett mondani, hogy ki kicsoda, és neki ekképp kellett kezelnie a holttestet. Gondolom azt felesleges bizonygatni, hogy az állam keze vastagon benne volt a nyomozásban.
A testcserét azután hajthatták végre, hogy február harmadikán az a bizonyos illető vmilyen bajbajutott hegymászókról beszélt.
Néhány helyen említik, hogy a sátrat már elkezdte befedni a hó, és ez a képen is látszik. Érdekes módon a lábnyomok mégis látszottak.

Tehát az én elméletem szerint a túrázok valami olyasmit láttak, amit nem lett volna szabad, ezután elfogták vagy megölték őket, és holttesteket szállítottak a helyszínre. A sátrat meg a helyszínt úgy rendezték be, hogy összezavarják a nyomokat. Például bemásztak a sátorba, kivágták belülről, majd visszazárták. Hogy mindezt miért? Azért, hogy nehezítsék a nyomozók munkáját az ügyben.

Úgy gondolom, hogy a narancssárga és kék gömbök jelenségét is beszervezett források szolgáltatták, akik szándékosan adtak misztikus jelleget a tragédiának. A holttesteken tapasztalható hasonlóságokat az okozhatja, hogy egy helyről „szállították” a testeket. Az azonosítatlan vér pedig valamelyik elkövető, vagy a magyarázatom szerint valamelyik igazi áldozattól származhat. Éppen ezért kellemetlen volt a jelenléte, tehát eltüntették.

Tudom, az elméletem eléggé összeesküvés elmélet szagú, de ahogy a hatóság a bizonyítékkal bántak, az arra enged következtetni, hogy a szokásosnál nagyobb részük volt a tragédiában.

 3043. istvan — 2014-06-27 20:31 

Én is csak pár hete találtam meg ezt a blogot, és csak most regisztráltam, hogy írhassak ide. A kommenteknek és is csak egy részét olvastam el (kb. a felét), de úgy érzem, csak egy dolog jöhet szóba az eset okaként. Kb. ezt a videót találtam a legelfogadhatóbbnak: https://www.youtube.com/watch?v=QLs6GN03yxw
Amúgy szerintem néhány lehetőséget kár is volt itt megemlíteni, annyira lehetetlen, pl. lavina, manysik, de főleg a csoporton belüli veszekedést, mely inkább viccelődő, illetve gúnyos írásokra ösztönözte az embereket (bár volt ezek közt is hasznos, mivel rámutatott a dolog lehetetlenségére, de valamelyiknél kedvem lett volna odaírni, hogy ne vicceljen mások halálával, illetve ne gyalázza őket). Kb. 2-3 hozzászóló véleményét tartottam csak nagyon ésszerűnek, mely az enyémet is árnyalta, de inkább csak megerősítette. (Most nincs már időm visszanézni, kiké volt…)
Befejezőül csak annyit, hogy ez a dal jutott most eszembe:
https://www.youtube.com/watch?v=iwlkdLfjGKM
vagy pl. itt a szövege is megvan oroszul és magyarul is:
http://slagermuzeum.network.hu/video/orosz_dalok/puszta_nema_taj__step_da_step_krugom_pavel_lisician

 3042. baalamiga — 2014-06-06 09:46 

Hú, csak nemrég találtam a blogra, minden nap pótlom a lemaradást.

Ez a poszt állatjó. Nem olvastam végig minden kommentet, de a Halálhegy c. film ezt a témát dolgozza fel, nem is túl rosszul.
A neten djetlov-képekre rákeresve szép számmal vannak helyszíni fotók, a hideg futkos tőlük a hátamon.

 3041. jukeey — 2014-06-06 00:50 

Az a baj hogy a négy legösszetörtebb holttest a félkész menedéknél csoportosult. Inkább úgy néz ki, hogy a menedék kibélelése közben rajtuk ütöttek, kicsinálták őket, aztán behajigálták a saját maguk által ásott – nem annak szánt – hókriptába.

 3040. rebel — 2014-06-05 15:39 

Amúgy jut eszembe, az egyik fiatalnak olyan sérülései vannak ugyebár, mintha magasról zuhant volna le. Nem biztos hogy a fáról esett le, hanem az is lehet, hogy a titkosszolgálati találkozóra jött emberek helikopterrel jöttek és nem messze várt rájuk a pilóta a géppel, akit amikor kitört a csetepaté a támadók közül valaki rádión odahívott és helikopterre beszállta a harcba, vagy csak odajött értük hogy felszálljanak rá, és lezuhant egyetemista belekapaszkodhatott a helikopter talpába vagy akár fel is ugrott rá a fülképbe felszálláskor, majd leesett vagy lelökték… ez kizárt szerintetek vagy sem?

 3039. becsuszoszereles1k — 2014-06-05 09:41 

na vegre, betoltottem (tiboru! szakaszolni kene mar ezt a ksok kommentet). hogy all az incidens? jeti tenyleg nem letezik, ez nekem inkabb helyi roviditesnek tunik – tan a manysikat kene meghekkelni (jut eszembe) etimologiailag.

 3038. rebel — 2014-06-04 23:42 

De jeti nem létezik… 😉

 3037. titan — 2014-06-04 23:31 

Jeti is lehetett, az is abba a kategoriaba tartozik, mint a manysi vadaszok, megijedtek tole menekules minel tavolabb a satortol, az meg ott maradt szetnezett a sator korul, semmit sem vitt el estleg mezet nyalogatott az uvegbol.
A turazok fejvesztve hianyos oltozekben el, visszamenni nem mernek, fara maszas elment e mar a jeti vagy tobb jeti. Leesnek megutik magukat, tuzre esnek vagy annyira faznak mar nem is erzik ha megegenk, hideg fagyasi serules. Tetelezzuk fel letezik a jeti akkor is a serulesek egy resze a gyenge pont ebben az elmeletben, meg mindig maradok a katonai kiserlet mellett.

 3035. jukeey — 2014-05-08 09:57 

Szerintem az indíték inkább előre kitervelt, esetleg egyszerűen élvezetből. A rablótámadás egyértelműen kizárható, kilencejük holmijai között összesen több mint ezer rubel volt (és nem is dugták el). Ez több, mint egy különösen jól kereső orvos havi fizetése (a „смерть идущая по следу” tanulmányban ezt is részletesen taglalják, az akkori átlagkeresetekkel is számszerűen példázva, konkrét értékekre már nem emlékszem, de havi 500 rubel fix-szel egy ember könnyen viccelt). A könyv egyébként online is olvasható, de sok helyen többféle formában képestül letötlhető (rtf-ben érdemes): http://murders.ru/Dyatloff_group_1.html

Ha eleve mögöttes céllal túráztak, akkor mindnyájuknak benne kellett lenni, különben az érintettek halálra ítélik társaikat; ami nem feltétlenül okoz nekik lelkiismeretfurdalást ha eleve sötét ügyekben járnak, de aztán hogy számolnak el velük? Egy lavinabalesetet vagy bukószelet senki se kajált volna be; arra pedig valószínűleg egyikük sem alapozott hogy majd ők is meghalnak és akkor nem lesznek gyanúsak. Hogy mindnyájan benne lettek volna valamiben, tehát elég valószínűtlen, de talán nem zárható ki. Ekkor esetleg Judin nem volt benne, így már indulás előtt eltervezték hogy Vizsajban beadnak neki valamit amitől reggelre elkapja a cifrafosás, és hazaküldhetik.

Vagy inkább a csoport egyes tagjait otthoni ügyeik miatt el akarták tenni láb alól, és a túra csak kapóra jött; az illetékes összedörzsölte kezeit és megszervezett egy kivégzőosztagot, hogy az Otortennél bevárják a csapatot (akár nem pont Sverdlovsk körzetből, hanem a másik három szomszédos valamelyikéből közelítették meg ezt a határon levő hegyet).

Esetleg elvetemült polgárok vadászgató csoportja kiszúrta a társaságot és remek alkalmat látott benne a fajdlövészetnél érdekesebb program szervezéséhez.

A plusz két hullának viszont úgy tűnik kábé annyi valóságalapja van, mint hogy a helyszínt specnazosok szimatolták körbe geiger-müller számlálóval, Djatlov meg a kágébétől kért engedélyt a túrázáshoz.

 3034. rebel — 2014-04-23 17:10 

Bandita rablótámadás szerintem marhaság. Két okból.
1. 50-100 km-re lakott területtől. Szibériában, -20-30 fokban, hóban ugye senki nem gondolja komolyan hogy útonállók táboroznak áldozatra lesve. Röhejes lenne. Hiszen általában a madár sem jár arra, továbbá a turistáktól mit rabolnak? Síruhát, sítalpat? Pénz sok nem nagyon lehet náluk (nem amerikai turisták, hanem szovjet egyetemisták)
2. A századközepi szovjet körülmények között egy rabló, útonálló csapat hogy tudta volna már megoldani, hogy azon az isten háta mögötti, zord környéken tevékenykedik? Ugyan már…

Ha támadás érte őket, ami valóban sanszos, csakis valakik akik vagy ottani profi ügynökök/katonák egy környékbeli titkos bázisból (SPOILER ebben a film nagyon szemléletes), vagy esetleg valakik akik követték őket a falutól. De hát azok meg miért nem előbb támadták meg őket miért meneteltek volna utánuk sok tucat km-ert mély hóban, viszontagságos úton, nehéz terepen. Egy egyszeri rablónak nincs is ehhez felszerelése, sem szakértelme, nem vállalták volna be, hogy követik őket. Ha sima rablótámadás lett, volna az még a település közelében történt volna.

Az ügynökös verzió szerintem is sanszos, akár sugárzó kabát átadás, akár valami más okból, de meglehet nagyon is hogy magas szintű titkosszolgálati találkozó volt. Szerintem nem átadás, hanem a közeli katonai bázis és titkos kisérletekkel kapcsolatos találkozó lehetett az. Pl a csoportból a két KGB-s éjszaka kilopódzik, amikor mindenki alszik, a közelben találkozik az amerikai (?) csoporttal vagy ki tudja milyen nemzetiségűvel (nem fontos leragadni mindig csak USA-nál, lehettek azok akár másik KGB-sek, kínaiak, franciák, akárkik…)
Hogy aztán bemenjenek együtt a titkos bázisba és megmutassák az érdeklődőnek a kisérleteket, nyilván valamiért cserébe és nem puszta jószándékból, akár az is lehet hogy közös titkos katonai-titkosszolgálati kutatások és kisérletek (fegyver prototipus, bio fegyver akármi, mini atomfegyver, akármi bármi satöbbi…. mindenesetre a sugárzás valami ilyesmire utal).

A randi megtörtént csakhogy a csoportból valaki(k) követték a két KGB-st és emiatt – vagy akármi más, pl egy vita, gyanus viselkedés stb – indult el a „lavina”. Harc kezdődött, aminek a vége az lett hogy így kihalt mindenki… a zajra nyilván mindenki felébredt és rohant oda segíteni; és mellesleg SPOILER, itt jön be a képbe a film érdekes utalása, hogy VALÓJÁBAN 11 HOLTEST VOLT, csak a két titokzatos testet az orosz hatóságok eltitkolták… (a találkozóra érkező másik csoport két tagja is belehalt a dulakodásokba) Vajon ennek mennyi a valóság alapja?
Nekem így összeáll a dolog.

 3033. realcorpus — 2014-04-22 11:33 

Ezt már régebben olvastam. Valaki megemlítette, hogy valami bukó-szél(?) okozhatta, hogy szanaszét szóródtak. Nekem az elég elképzelhetőnek tűnt, itt (ha jól emlékszem) nem talált támogatóra az ötlet. Persze a többi is érdekes fejtegetés volt.

 3032. patun — 2014-04-15 20:06 

Csak az itteni 30xx kommentet olvastam végig és bocsánat, ha már volt, de többször felmerült a „ha fegyverkísérlet, miért nincs nyoma” téma. Amióta először „berepültek” a narancsszín gömbök és a „nyomtalan” bombák, az a kísérlet jár az eszemben, ami után „tehetséges” kémia-tanerőnket eltiltották a további prezentációktól. Ilyesmi lett volna a cél, csak nem szólt, hogy fejeket le: http://www.youtube.com/watch?v=WETPMQhPGg0 Mellette meg ezt találtam: http://www.youtube.com/watch?v=Qs7JGkHqXzs (úgy 2.14-nél…)

A legendás szovjet precizitást ismerve nem elképzelhetetlen, hogy a kísérlet „házhoz ment”, azaz noha nem az ő területükre tervezték, problémák akadtak a kontrollálásával.

 3031. jukeey — 2014-04-11 15:12 

Íme egy példa a kgb adatvezetésére és tárolására az 50-es években:
http://www.betekinto.hu/2008_3_lupkovics

Eme alaposság és precizitás láttán – még ha le is számítom a fentebb mellékelt írásból a „forradalom” zűrzavarát – nekem nagyon úgy tűnik hogy puszta elírások tömkelegei miatt ártatlan emberek százainak ajtajában kopoghattak egyenruhás vagy civil gumitalpúak, ugyanakkor szimpatikus gyilkosok százait vállveregetéssel engedhették haza, akták kilói keveredhettek megyékkel a rendeltetési helyüknél távolabb; így pár évvel a Gyatlov eset előtt a titkosszolgálatok létszámának felére csökkentésével frissen megalakult kgb köreiben.

Szerintem akiknek volt egy csepp sütnivalójuk, meg akik régi csinovnyik módra precízen vezették az adatokat, azokat még a háború előtt leölette kivégzőosztaggal vagy a „javítómunka-táborokkal” Sztálin „elvtárs” (kijár neki a tiszteletteljes megszólítás, ne feledjük hogy csak tetszhalott). Aztán sok propagandán nevelkedett poronty megtanulta szépen a „lábhoz”, „ül” „csóvál” parancsokat, de ha a gazdi épp nem arrafelé nézett, könnyen a lábtörlőre piszkíthatott. Hát még akiken nem fogott annyira a rizsa meg a rinya. Így hát a fene nagy szigorúságban, nyilvántartásban és félelemben, a még egy darabig továbbra is fennálló elhurcolások mellett nemcsak hogy jobban felvirágzott a korrupció, de megindulhatott az orosz maffia kialakulása is.

 3030. sztalker — 2014-04-08 14:11 

Gyatlov és a banditák

— Ha csak bosszú a támadók célja, akkor Gyatlovék már első percben tudhatják, hogy mi a helyzet.

— Ha meg rablás a cél, akkor miért nincsenek erre utaló egyértelmű jelek? (Milyen „rabló” az, aki csak megmotoz, de nem kíváncsi a pénzedre, órádra, ékszeredre stb.?)

Azt is jó lenne tudni, hogy miféle módokon intézték arrafelé, az Ural északi részén a vitás ügyeiket a helyiek, ha már foglalkozunk ezzel a megtorló, bosszúálló szállal.

Azt simán el tudom képzelni, hogy egy-két környéken bujkáló embert (akik talán Gulagokról menekültek, vagy esetleg elszöktek a nehéz fakitermelő v. bányamunka elől, tehát nem elítéltek, inkább közönséges munkakerülők, betegek, kitaszított népség) talán-talán még segíthettek is a helyi lakosok, tudhattak a búvóhelyeikről, esetleg hagytak ott nekik valami kis ételt (ha nem szűkölködtek ők maguk is ebben), ha mások nem látták ezt, félve attól, hogy még ezért is feljelenthetik az elöljárónál őket, de mivel az egyszerű orosz emberek eléggé szolidárisak is, elképzelhetőnek tartom, hogy megoszthatták néha velük az ételmaradékokat, hagyhattak kint nekik kidobott ruhákat stb.

Viszont azt már kevésbé tudom elképzelni, hogy egy szervezett bűnbanda garázdálkodását eltűrjék, ha van tudomásuk róla. Ez már önmagában is veszélyes lehet, mert simán belekeverhetik őket is egy ügybe, ha valaki feljelenti őket.

Egy teljesen az erdőben élő csapat akkoriban baromira illegális lehetett szerintem, mert minden mozgásukhoz engedély kellett, napokra eltűnni egy szovhozból, kolhozból v. bányából, még ha civil is az illető, nem pedig elítélt kényszermunkás, akkor is feltűnő lehet. Bármit találnak náluk, ami kicsit is gyanúsan nem az övék, az nagyon veszélyes.

Ha elszigeteltségben élnek, akkor biztosan örülnek minden élelemnek, amit találnak pl. konzervnek, mert eléggé praktikus. Nem tudom, hogy Gyatlovéknál volt-e ilyen, de én biztos vittem volna magammal, ha túrára megyek. Esetleg hiányzott-e a sátorból pár doboz? A meleg ruházat is lehet nagyon értékes egy ilyen vidéken, később átszabhatják-varrhatják, a címkéket, monogramokat kivághatják később belőlük, hogy így álcázzák az előző tulajdonost v. eredetét, de takaró is jól jöhet a hidegben. Nekem zavaró, hogy a sátorban nincsenek ilyen hiányok ezekből a dolgokból. Ha kint kell cidriznem őrségben, biztosan magamra kapok minden meleg holmit, de magammal is viszek tán még párat később.

Ha meg a tökéletes megoldást választhatnám, mint bűnöző v titkosszolga, katona, akkor a holttestek teljes megsemmisítésére tennék kísérletet, vagyis rögtön tarkón lőném az egész bagázst, nem pocsékolnék időt a kínzásra meg a kihűlés álcázására, minden testet szétdarabolnék, kupacba hordanék, leönteném benzinnel és meggyújtanám, a maradványokat csomagolnám aztán könnyebben szállítható zsákokba, de még az égési területet is összekaparnám, hóval jól befedném, a sátrat magammal vinném és másutt semmisíteném meg. Gyatlovék után csak a lábnyomaik maradnának, meg talán a sátor helyének nyomai, egyéb semmi.

Ez lenne hát az igazi Gyatlov-rejtély, a 9 túrázó tökéletes eltűnése, és holttest híján még nehezebb lenne a hatóságok helyzete, mert előbb azt meg kell ugye találni, hogy hivatalos nyomozás indulhasson, addig csak keresgélhetik őket égen-földön.
(A környék java része mocsár, ezt láthatjuk a térképeken, az lenne a jó helyszín egy teljes eltüntetésre, nem pedig a vermek.)

1-2 év múlva úgyis megindul majd a holttá nyilvánításuk és lassan mindenki lemond róluk, valamilyen balesetet vélelmezve a haláluk okaként.

Tehát az, aki hajlandó órákat eltölteni ilyen lekergetős szívatással, majd később az agyoncsapkodásukkal, nem zavarja a fa alatt maradt 2 hulla, az nagyon-nagyon elvetemült lehet, igencsak biztonságban érezheti magát. De még a sátor felgyújtása is sokkal jobb álcázás lett volna szerintem, mert még több bizonyíték semmisülhetett volna meg.

Van még két momentum, amit érdemes figyelembe venni.
Egyrészt a legközelebbi Gulag is vagy 60 kilométerre volt onnan, ha hinni lehet a szakértőknek, meg a helyi viszonyokat ismerőknek.

A másik, az magának a nyomozást vezető embernek a későbbi viselkedése, életútja. Mindvégig kitartott elképzelése mellett, hogy vmi ismeretlen erő okozhatta ezeket a sérüléseket, de hátralévő életében ez volt az egyetlen meg nem oldott esete, ráadásul élete végéig foglalkozott az üggyel. Ha valami nagyon komoly összeesküvésbe nyúlt volna bele, biztosan nem engedik, hogy ilyesmiket állítson és posztján maradhasson. (A kettő együtt pedig teljesen kizárt, szerintem.) Mintha maga Earl Warren megtagadná a róla elnevezett Warren-bizottság munkáját azzal, hogy szerinte Oswald nem is egyedül hajtotta végre a merényletet, hanem tettestársai voltak, tehát a jelentés hazudik. Ilyen hozzáállás akkoriban még Amerikában is kicsapná a biztosítékot, nemhogy a Szovjetunióban. (Valószínűleg a Gyatlov-ügyben „szagolgató” újságírók, írók sem azért voltak rövid életűek, mert rájöttek valamire, hanem azért, mert hetet-havat összehordhattak mindenféle alap nélkül, amit nem nagyon díjaztak a felsőbb szervek és párttagok.) Pont azt az embert hagyják végig a helyén, akinek a kezén a legtöbb bizonyíték átment a vizsgálat során, aki a legtöbbet láthatta az eset kapcsán és végig szkeptikus marad? Ha Johnsonék oda tudták rendelni anno saját embereket a dallasi eseményekhez, akik azt írtak le, azt írtak alá a boncolásnál, oda néztek, amit parancsba adtak nekik, akkor pont ebben az országban ne lenne arra pár fickó, akik még azt is tanúsítják, hogy lila színű kerti törpék voltak a tettesek, ha ez a párt utasítása? Vagy bármit, amit csak odafönt akarnak.

—————————————-
3024. oberon

IDÉZET:
„csupán negyed óránként sétáltak át a fához, hogy megnézzék a két srácot. Két ilyen időpont között halhattak meg, ahogyan két ilyen időpont között mászhattak fel a fára. Lehet, hogy a sátrat ellenőrizni, lehet a támadókat, lehet a hideg miatt vagy lehet, hogy 1 vélt vad miatt”

VÁLASZ:
Rajtuk kívül van még ott 7 egészséges ember, köztük 2 jól felöltözött, de vannak eléggé jó felsőruházattal bírók is, és Doro meg Krivo szégyelli, hogy legalább egy kis időre hozzájuk bújjon melegedni? Egy sincs, aki segítene nagyobb tüzet készíteni nekik, legalább a fagyűjtésben, fakéreg lehántásában?

IDÉZET:
„Bizonyos hómagasságnak lenni kell a verem megfelelő mélységéhez. Ez a vízmosásban volt csak adott, a fánál nem. 75 méter pedig nem leküzdhetetlen távolság.”

VÁLASZ:
Lehet, de fogadni mernék, hogy ha csak a hómélység lenne az ok, akkor tán még a fa mögött húzódó vízmosás is szóba jöhetett volna, ami még közelebb is van hozzá, mint az, ahol ástak. Ezt tényleg nem tudom, de a térképeken sok időszakos vízmeder látható a környéken.
(Az én változatom szerint egyszerűen ott ástak, ahol voltak, az első, viszonylagos szélvédettséget biztosító helyen, mert nem tudtak már nagyon mozogni, legfeljebb ágakat hurcolászni.)

IDÉZET:
„Elpattanhat a húr akár a hypothermia, akár bármi más miatt is, ami miatt Zina elindul felfelé. Szlobo utána indul, ahogy később Gyatlov is. A kvartett pedig vissza a veremhez. Én itt érzem a törést a csapatban. Ez lehetett az az idő, ahol az agymüködésük már nem 100%osan dolgozott.”

VÁLASZ:
Nagyon furcsa, hogy nem egy cipős megy fel oda, és persze vissza is majd, esetleg megvinni a jó hírt: „Képzeljétek, elmentek, elmentek, gyertek gyorsan vissza velem, most már biztosan megmenekültünk!” Ha Zináék felderíteni mennek, és nem pedig utolsó erejükből másznak még valahogy felfelé (ahogy én gondolom), akkor mitől lett a két csoport fizikai állapota ennyire különböző egy veremásás után? (Feltéve, ha eddig nincsenek sérüléseik, ahogy te állítod, csak fáznak nagyon.) Zolóék talán nem elkeseredettek, ők jobban bírják, kevésbé dolgozták ki magukat, jobban tűrik a hideget, meg gyávábbak is?

Például Zinát és Gyatlovot hogyan ölték meg? Gyatlovot sima ökölharccal a túlvilágba küldik? Zinát meg esetleg kipontozza egy bíró v. X-Faktoros zsűri? Mert komoly sérüléseik nem voltak. (Szlobogyin más eset, de az is furcsa, hogy mindhárman felfűzhetőek egy vonalra. Még véletlenül sem akar se Gyatlov, se Zina letérni erről az egyenesről, mikor szerintetek rájuk támadnak és agyonütik őket, mintha vmi „húzná” őket a sátor felé. Ahhoz képest az agyuk eléggé jól tartotta az irányt.) A Don-kanyarról szóló dokumentumfilmben láttam azt a visszaemlékezést, ami amiben a szemtanúk beszámoltak az út mellett heverő megfagyott holttestekről, de a legdöbbenetesebb számukra azok kezei voltak, mintha feléjük nyúltak volna haláluk pillanatában, mintha valamit el akarnának érni, meg akarnának fogni. Ez nekem nagyon hasonlít ahhoz, ahogy Gyatlov holttestét megtalálták, a kezei maga előtt voltak

Nem inkább arról van szó, hogy gyakorlatilag már csak ők maradtak egy ilyen utolsó „támadás”, v. felderítés megtételére? De akkor már a vízmosásban lévőknek magatehetetlennek kellene lenniük, nem? De mitől? Őket ott, a vízmosásnál agyonverik, de Gyatlovékat nem, ill. ők vmi miatt mégis bíznak a támadók későbbi jóindulatában? A fától 300 méterre „agyoncsapják” Gyatlovot. Rendben. A többi 4 vízmosásban üldögélő meg még vár 1-2 órát, hátha történik valami (vajon mi? Szólnak, hogy kandikamera volt az egész?), visszajönnek Zináék, v. lejönnek a rablók, de amikor azok tényleg lejönnek hozzájuk, akkor se Kolevatov, se Tibo, se Zolo nem képes megvédenie magát (még annyira sem, mint Szlobo és Gyatlov), hanem simán harcképtelenné tudják tenni őket valahol a vízmosásban, vagy valahol szorosan mellette. 3 erős fiatal férfi, köztük egy veterán. A legbátrabb fazon az egész csoportból Szlobogyin, a lantművészbe ojtott lappangó Terminátor :))), és persze Zina, a lány, ha tényleg a fától indult.

IDÉZET:
„Senki sem kísért senkit sem sehová.”

VÁLASZ:
Akkor szüret, mert ezek szerint a sátor elhagyása után a pocsék látótávolságban mindvégig folytatják az utat lefelé 1500 méteren át, és ahol az első árok van, ott „lecsücsülnek” és várják a halált v. a rablókat. Ennyit a nagy rejtőzködésről. Mert lesni, kivárni másképp, máshol is lehetne, de ők juszt is az euklidészi legrövidebb egyenes mentén érzik csak jól magukat.

IDÉZET:
„’’ (sztalker): Pont ez a problémám ezzel a verzióval, mert az emberek vagy elmenekülnek vmi elől, vagy felveszik a harcot vele’’
(oberon):
Ez elég sarkalatos gondolkodásra vall. Vagy esetleg fekete-fehér világban élsz. Az általam említett kivárás is 1 lehetséges emberi viselkedésforma, ha hiszed, ha nem, és emellett még sorolni lehetne párat ilyen esetben.”

VÁLASZ:
Ja, tudod, hol? Egy vendéglőben, amikor várod a pincért, öregem, hogy mér’ nem jön már… Sajnos minden ősünk azért maradt életben, mert vagy elfutott (jó lába volt), vagy felvette a harcot (jó ökle) a támadóval szemben. Ha kivárásra játszol ilyen esetben, biztosan ottmaradsz. 4-5 órán belül kihűlhetnek, de miért könnyítik meg azzal a támadók dolgát, hogy pont előttük telepednek le?

IDÉZET:
„Lehet, hogy 2 órában egyeztek meg, mikor a fa alatt megvolt a tanácskozást. Ezen két órán belül meghalt Doro és Krivo, majd amikor lejárt az idő,”

VÁLASZ:
De egyáltalán, ha pocsék idő van, nem látni el messzire, akkor mit képzelhettek, gondolhattak Gyatlovék, hogy miként lehet majd megállapítani a sátornál az „üresedést”? Kapnak róla egy SMS-t a mobiljukra, vagy mi? Fellőnek egy rakétát Vörösszakállúék? Amit te mondasz, az úgy működhetne, hogy már eleve 1-2 bátor fazon (pl. Zolo és Tibo, a jól öltözöttek) odalopakodnak és folyamatosan lesik a szitut, időnként visszaküldve vkit maguk közül, hogy szóljon a többieknek, hogy mennyi az annyi.(Ássanak tovább, vagy lehetvisszamenni) Hiába másznak fára, nem hiszem, hogy az nagyon javítana a rossz idő miatt, vagy legalábbis ritka alkalom lehet, ha van javulás, kitisztul, ráadásul este van.. (Ugyanez egyébként fordítva is működik, ha tüzet raknak lent, nem biztos, hogy fent simán kiszúrják, de megkeresni sem lenne olyan könnyű ilyenkor valakit az erdőben, hacsak nem olyan hülye az illető, hogy pont a ház elé parkol, akarom mondani, ás vermet…)
Folyamatosan figyelni tehát MINDKÉT (e szerint hülye) félnek érdekében állna, mert később annál több baja, munkája lesz ebből: Gyatlovék előtt egyszer csak felbukkan egy fegyveres őrjárat a hófúvásból, és már ütnek, lőnek is rájuk a banditák, ők viszont reggel eshetnének pofára, ha nincs meg a létszám, mert az egyik turista olajra lépett, pedig olyan szépen meg volt az egész előre tervezve. Akkor pl. mi van, mennek halalizni végig az Urálon? Turista, kicsi barátocskám, gyere elő, nem bántunk, csak megszámolunk? És ha az addig bebújt egy manysi vacokba onnan 7 kilométerre, mert egész éjjel ment? A havazás meg kezdte a nyomait befedni? Gondold el, hogy van egy nyúl, aki hülyét csinál a vadászokból, akik kénytelenek másnap az ő nyomát követni, pedig biztos lenne más dolguk.
De még őrség sem kell a sátornál, ha összekötözöd a kezüket-lábukat, levetkőzteted őket, mert már ennyivel is le lesznek terhelve, biztosan nem kell lemenni majd értük létszámellenőrzésre. Saját maguknak csinálnak munkát. (Én így: tarkónlövés sátornál mindenkit, sátorba be teljes létszámmal, takarodóra felkészül, alvás ébresztőig, reggel pihenten ébredés, kisimult ráncok és fakultatív fogmosás — vagy kefe nincs, vagy fog — reggeli kávé és tea+kontinentálisan, azaz hideg sonkával, amit otthagytak Zináék. Sátorban szabad szuvenírvadászat. Hullák vissza sátor. Sátor benzinnel leápol+gyufa gyújt, sátor leó, hóval befed, egész állomány reggeli tornához levonul. Kész. Jöhet a KGB.)
Azért írom le így ezeket, mert nem hinném, hogy ne gondolták volna át ezt a támadók (ha voltak) előtte, mielőtt lépnek akár egyet is. Minél átgondolatlanabb egy bankrablás, minél tovább tart, minél inkább rákényszerülsz, hogy menet közben módosíts alapvető dolgokon („megváltozik a terv, most már ölni akarnak”, meg ilyesmi, amiket írsz), annál hülyébb helyzetbe kerülhetnek. Ehhez megint csak azt fűzném hozzá: nem két banda leszámolása ez, az egyik csoport tagjai BIZTOSAN HIÁNYOZNI fognak 2 hónap múlva, amikor kezdődik a szemeszter az egyetemen. A fél Szovjetunó a tetteseket keresi majd, az biztos. Ezt azoknak is tudniuk kell, akik most nagyon királyok a hegyekben. (Ehhez képest k*rvára nem tüntetik el a hullák többségét, a sátrat meg pláne, bővelkednek kajában és takarókban, pénzben, nem kell elvenniük Szlobo útlevelét, még könnyebb így azonosítani majd őt, se levetkőztetni őket, hogy esetleg csak a holttest maradjon utánuk stb, biztos értük jön és kimenti őket akkor vmi konspiráló helikopter v. ilyesmi.)

IDÉZET:
„A támadóké, akik ölni mentek vagy ölni akartak, és a túrázóké, akik azt hitték, kirabolják őket. Ha ez megvan, akkor értelmetlenné válik a kérdésed.”

VÁLASZ:
És amikor a támadók rájuk törnek, akkor még ők maguk sem tudják, hogy mit is akarnak? Mert honnan tudhatják, hogy nem 9 tökig felöltözött fazon jön-e ki esetleg abból a sátorból, akik még talán náluk is jobban fel vannak szerelve? Akkor „csak rablásosat” fogunk játszani, de ha már alváshoz vannak öltözve Gyatlovék, akkor lehet „gyilkosozni” is? (Már tudom is rá a válaszodat: folyamatosan távcsövezik őket az Otortenről, kábé 50 méteres látótávolság mellett…) Ha azzal a céllal mennek, hogy konkrétan van 2-3 ember, akikre pikkelnek, és azokat mindenképp elteszik majd láb alól, akkor hidd el, azzal fogják kezdeni, nem fognak ilyen szívatós játékba. A többi meg járulékos veszteség, hogy tanú ne maradjon. Ha meg rablás, akkor maximálisan ki fogják forgatni őket az értékeikből.
Nem az a bajom a sátor elfoglalásával, a felváltott őrködéssel mellette fent a hideg hegyoldalban, hogy értelmetlen és felesleges, majd az elvonulás a töksötét éjszakában hazafelé v. majd reggel mittomén hová, ahová be vannak jelentve a lakcímkártyájuk szerint, mindezt csak azért, hogy a turisták megkaphassák végre a magukét (vmiért, nemtom miért, kinek az anyját szidhatták Ivdelben), hanem az, hogy a támadók feltételezik, hogy a megtámadottak (Gyatlovék) hogyan fognak majd viselkedni, ha később szabadon lesznek eresztve egy rövid sallerezés után.
Ez olyan, mintha egy sporthorgász feladná a hal fárasztását, pedig már majdnem kifogta. Ha a bosszú vezeti őket, akkor nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy ne élvezzék ki a kiszemelt ember halálát és legfőképp annak szenvedését előtte. Ha meg csak egyszerű fegyencek, biztosan nekiállnak dorbézolni is, erőszakoskadni, a csajokkal kicsit „szórakozni”, fogdosni őket, tojva a következményekre. (Beszéltél már olyan normális nővel, akit csak „megfogdostak” kicsit is? Ő aztán biztosan nem fog ilyen fazonokkal a jövőben alkudozni semmiről, nemhogy felderítse a fészküket, pláne bármilyen fegyver nélkül.)

IDÉZET:
„Azért hagyták el a sátrat idő előtt, mert észrevették a tüzet. 2. Valószínűleg azért voltak durvábbak a lentiekkel, mert biztosra mehettek az ölés tekintetében”

VÁLASZ:
És ha Gyatlovék nem gyújtanak tüzet? Ha elindulnak akárhová, de legalább egy 4-5 kilométerre lévő pont felé, akkor mi van? (És ott gyújtanak.) Ha van köztük egy elveszett biatlonista, őstehetségű triatlonista, született maratonfutó, vasember-ivadék? A támadók tudtak a gondolatukban olvasni? „Nézd, főnök, ezeknek úgyis mindegy, tök hülyék, kizavarjuk őket, azok lemennek az erdőszélig, ott majd szépen építenek egy vermet, de úgyis megfagynak addigra, mi meg holnap felszedelőzködünk, hisz ideje lenne már hazamenni az asszonyhoz, négy napja nem láttam, ezek miatt a turisták miatt, pedig tényleg szép egy túra volt, meg meg is vagyok elégedve magammal (meg a pártunkkal), hisz megérte ennyit szívni, ha már ilyen kies tájon gázolhatok át étlen-szomjan napokon keresztül.”

Tudniillik, ha ennyire lesz*rják őket (Gyatlovékat), mert ezt veszem ki a szavaidból, akkor miért nem kerekednek fel azonnal, és indulnak vissza? Egyáltalán, ha a gyilkost nem érdekli az áldozata, akkor őrséget sem kell állítani, meg le se kell mennie megnéznie a felfelé haladókat a lejtőn, hiszen úgyis halálra fagytak, ez már szépen el van tervezve (mint a trafikpályázat), itt nem lehet váratlan dolog, fennakadás, igaz?. Ha esetleg van 1-2 elszökött fazon, aki nincs meg, hát istenem, majd letagadom, ha esetleg értem jön egy NKVD-s tiszt éjjel, hogy kihallgasson. Van időnk, jó erőben vagyunk, sőt, szívesen hajkurászunk egész nap elszökött turistákat, mert ennél nagyobb élvezet nincs is a fenyők meg nyírek közt bolyongva az Észak-Urál lejtőin. Szinte már fizetnék is érte, mint egy amerikai, hogy emberre vadásszon.

Egy szó, mint száz: én biztos nem hagynék egy fazont se csak úgy lemenni, lesétálni, ha tényleg a halálukra játszom. Ennél azért jobban tisztelem az ellenségemet, de saját magamnak se akarok az ellensége lenni. Bármi megtörténhet. Például akkor mi van, ha Gyatlovék kinyírják egymást, csak 1 marad, de az rendesen felöltözik a többi ruhájába, eszik a húsukból, megissza a vérüket és lelép? Nem kell több, 1 tanú is elegendő, hogy akasztófára juttasson. Vagy összeakad egy manysival, aki segít neki elbújni, favágóval, aki ad neki enni, stb, stb. Ennyire nem mehetsz tutira, ha emberekre támadsz, a minimum az, hogy őrzöd őket valahogy.

IDÉZET:
„Mert hókupacok meg bombák ’’csak úgy’’ nem repkednek még az Otortenen sem. Másodszor ha valóban bibliai büntetéssorozat veszi kezdetét, akkor inkább futnak hanyatt-homlok mindenfelé, minthogy megvárják a vezér bika elindulását nyakában a kolomppal. Harmadszor pedig totál életszerűtlen szerintem, mivel ha arra van idő, hogy ’’elkezdjék’’ követni az első nekiindulót, akkor 1-2-nek arra is lett volna ideje, hogy cipőt húzzon és aztán utolérje az előremenőket.”

VÁLASZ:
Tök sötétben, szélben, hófúvásban te rögtön megmondod, hogy mi a helyzet? Nincs vezérbika ilyenkor, bárki követhet bárkit, a tömeghisztéria így működik. Ennyi. Csőlátás van, csőgondolkodással.

IDÉZET:
„-30-ban azért nem biztos, hogy az első dolgok között szerepelne az, hogy elővedd a f*rk*d.
Erre mérget vehetsz.”

VÁLASZ:
Te is, hogy megteszik, ha annyira elvetemültek, hogy nem számít már 9 ember élete se nekik, ráadásul pont egy ép (tehát eléggé meleg) sátor lenne erre a legalkalmasabb (hiszen ti mondogatjátok mindig, hogy azt csak utólag vághatták ki), félrevezetésül, és Gyatlovéknak is ezért adhattak a kezébe tán egy zseblámpát, amit később megtaláltak a lejtőn, majd egy másikkal — szintén az ellenség megtévesztése végett, mondanom se kell — pedig magát a sátrat világították ki, de előbb még egy szándékosan lemerült elemet is beletettek, nehogy tényleg fényt adjon és tényleg odavonzzon valakit, csak úgy tűnjön később, hogy ezzel is teljes legyen a megtévesztés… :)))
(Agatha Christie ír ilyeneket, ott mindenre gondolnak a gyilkosok, sose zavarják meg őket, ott minden klappol, azért is szeretik őt sokan.)

Aki még emlékszik Mark Twain örökbecsű Hucklebbery Finn kalandjai c. regényének arra a részére, mikor szegény Jimet, a szökött négert próbálja Tom Sawer „hivatalosan”, az olvasmányai által elképzelt módon kiszabadítani a rozzant kalyibából, ahová elzárták, miközben mindenféle módon álcázni akarják őt, na, az a fejezet adná vissza leginkább ennek a viselkedésnek a sutaságát a leghűebben szerintem. Ha ki akarták nyírni őket, mi a fészkes fenének kell ekkora hajcihő a nyomok eltüntetéséhez, ha eleve otthagyják a kilométerekről jól látható sátrat? Vagy akár azokat a lefelé vezető nyomokat? Mert még azt is elfogadom, hogy egyikük szétkaszabolja, de utána még lámpát is tesz rá, mint jelzőfény?

IDÉZET:
„A sátor kirablásáról pedig talán annyit, hogy honnan tudnád, hogy mi hiányzik, ha az már nem volt ott, amikor katalogizálták azokat, amik ’’még’’ megvoltak?”

VÁLASZ:
Akkor meg miért mindenki Jugyin fotografikus memóriájára hivatkozik, amikor a nyomozók mutogatják a holmijaikról készített képeket? Vagy talán Gyatlovék meglovasíthattak volna valamit az egyik tanyáról, ami nem az övék volt? Nem nagyon volt ott ilyen érték szerintem, akkora volt a córesz, ha nézitek a fotókat, mint nálunk a törökdúlás után vidéken, ha jól láttam. Fentebb írtam, de úgy tudom, hogy még konzervek, takarók sem hiányoznak nagyon a sátorból, de műszaki cikkek, fényképezőgépek sem. (Zolo simán tarthatott magánál egy teljesen „maszek” gépet is, amire csak a saját képeit rögzíti, így nem kell szétvagdalnia a tekercseket, ha majd leadja a túra anyagát az elöljáróinak, vagy bekérik tőle csatolt anyagként a fotókat, mint dokumentumot, ha visszaérnek. Erről nem biztos, hogy tudhatott Jugyin. Ezért sem ismerhette azt fel, nem biztos, hogy egy titkos fényképezőgép, inkább egy saját, házi kamera lehetett Zolotarev nyakában, amivel pl. a sarki fényt, vagy a vadludakat, baglyokat v. mittomén miket kapott le hobbiból.)

—————————-
3025. jukeey
Ha Gyatlovéknak nincs lőfegyverük, akkor itt egy rejtőzködési megoldás van: a menekülés, minél messzebbre, amíg lehet. Ha máskülönben épek (még nincsenek összeverve), akkor ezt kell kijátszani. A vízmosás — mint írtam korábban — még a fenyőnél is KÖZELEBB van a sátorhoz, még csak nem is mögötte helyezkedik el, ha a fa felé indulnak a sátortól, jó eséllyel előbb érnek ide a támadók. És ez az egész haladék legfeljebb az esti órákra érvényes, nappal, ha még él valaki, a jobban öltözöttek közül és ott marad, biztosan a kezükre kerül. Azt az időt kellene kihasználni, amíg nincsenek a nyomukba, nem üldözik őket, mint a fogolyszökéseknél szokott lenni, a reggeli ébresztőig kell kihasználni az időt, előnyt szerezni, utána már beindul a gépezet.

Lehet röhögni azon, hogy nem írják le a gyilkosaik nevét, hanem jégszobrot csinálnak inkább róluk, de ne feledd, semmi esélyük, ha ilyen „banánhéjon” elcsúsznak. Semmi. Gyatlovék legálisan tartózkodtak abban a térségben, büntetlen állampolgárok, a törvény teljesen az ő oldalukon áll, nem hiszem, hogy bármilyen vadorzó, vagy fegyenc, manysi v. helyi falusi bandafőnök ki tudna ilyen 9-es gyilkosságból mászni, hogy olyan felső kapcsolatai lennének ehhez, talán egy tyúklopási ügyhöz, v. csempészéshez igen, de ehhez biztosan nem.

IDÉZET:
„A csapat késeinek egy része egyébként nem került elő, a nyomozók abban reménykedtek hogy olvadás után meglesznek a hiányzó darabok a patakparton, és akkor a sátorkivágással is okosabbak lesznek, de még olvadozás közben leintette őket a mindenható párt.’

VÁLASZ:
Lehet, de én meg inkább azt mondom, hogy mikor elkezdték „leltározni” ott a cuccot a sátornál a kollegisták, meg mindenféle népek, valakinek nagyon megtetszhettek azok a dolgok, de mire a hullák is előkerültek (sok még aznap a fa alól és a lejtőről), már nem volt képe az illetőnek bevallani a lenyúlást, mert látta, hogy milyen súlyos helyzet van, az egész környék nyomozati helyszínné vált rögtön (mivel nem mondjuk az Otorten mellett, egy szakadékban akadtak rá a turisták holttesteire, ahogy páran remélték, hanem a közvetlen közelben), így inkább hallgatott, mint a sült hal. Ha kiderül, hogy bizonyítékot, bűnjelet stb. próbált eltenni, akkor repülhet az egyetemről v. ahonnan jött.

Azoknak pedig, akik lenézik a szovjet adattárolást, azoknak figyelmébe ajánlom, hogy mindenkiről nagyon precíz aktát vezettek, de nem Lenin bácsi és Sztálin miatt, ez nem afféle „bolsevik stílus” volt, hanem már a cári időktől fogva csinovnyikok (kishivatalnokok) hada űzte ezt a játékot több száz éve, ehhez képest a német precizitás smafu! Ha csak gyanú merülne fel, hogy ki lehet egy ilyen ügy mögött, tutira van hová nyúlni a nyomozóknak, rögtön a rokonok, ismerősök lesznek az első kuncsaftjaik, halál fia az, aki nem adja fel a szökevényt, nem szól a hatóságoknak. Ott nem hívhatod fel telefonon az ügyvédedet. Ha valami működött Szibériában, meg a lágerekben, egyáltalán a Szovjetunióban, az éppen az aktakészítés és a bürokrácia, ott nem kallódnak el trehányságból ilyen iratok, csak, ha akarják.

 3029. jukeey — 2014-04-08 01:34 

Ami a filmes helyszínt illeti, picit sántít. Gyatlovék sátra a „csúcstól” mindössze 300 méterre volt, a filmen 1-2 kilométerrel feljebb robbantással kisebb sziklagörgeteget idéztek elő. Az eredeti helyszínről több videót is néztem anno orosz oldalakon túraismétlőktől (de több száz fős Gyatlov-emléktúrát is tartottak pár évvel ezelőtt, asszem 2007-ben). Javaslom próbálj ilyen videókat találni, én oroszul keresgélve akadtam ezekre, nem jegyeztem fel őket. A film egyébként egy különösen elfuserált hatásvadászat, nemcsak minden fellelhető eszméletlen kamut próbáltak egybegyúrni, de még rá is tettek egy nagy lapáttal, és azt ferdítették el még jobban, amit csak lehetett.

Ezen kívül írd be videós oldalakon hogy lavina, avalanche, лавина, és gyönyörködj. Hozd be külön lapokon a Kékes és a Холатчахль hegyek képeit, térképeit, és hasonlítsd össze méretben, meredekségben, hepehupában, sziklásságban. Még keresztmetszeti képek is találhatók túraoldalakon. Mindezek tekintetében az orosz médiában is inkább csak arról megy a vita hogy kik és miért nyírták ki őket. Szívszorító volt nézni mai interjúkat, pl egy idős néni, Zolo még élő unokahúga gyerekkori fényképeit mutogatva bizonygatja a riporternek hogy szerinte Zolo – akit érthetetlen okból sokan gyanúsítanak – nem lehetett ügynök.

Minden jel arra utal, hogy szálláskiépítés (hómenedék) közben érte őket támadás. Lehet hogy felváltva csinálták, amíg az egyik csapat jobban öltözve kotorta az üreget és gyűjtötte az ágakat, a másik csapat a fa alatt melegedett (és talán mellesleg őrködött). Vagy csak úgy voltak vele hogy a pár jobban öltözött egyazegybe végigcsinálja, addig a többiek próbálják kihúzni valahogy a fa alatt. Ez megmagyarázza a kettéválást, végül a rajtaütéskor szóródhattak szét jobban, mert a támadók nem voltak elég nagy létszámfölényben a két kis csoport teljes bekerítéséhez.

Hogy melyik csapat maradt tovább életben, az is jó kérdés, többhetes-hónapos fagyott, illetve félig kiolvadt hullákról lévén szó, ezt orvosilag nem tudták órára, napra sem pontosan belőni. Ha a támadók közeledve vagy már messzebbről észlelték hogy a parton mi folyik, összpontosíthattak Zolóékra, tudva hogy a fa alattiak hiába menekülnek, úgysem jutnak messzire; viszont ha a fa alattiakra összpontosítanak, akkor Zolóék még kereket oldhatnak. A létszámuktól, profizmusuktól is függ hogy megoszthatták-e erőiket, de szerintem elsősorban inkább egyesült erővel Zolóékra rontottak, akik felvették a harcot (ha menekülnek, lehet mégiscsak utánuk küldtek volna pár golyót, nehogy a téli erdőben felszívódjanak).

A jelentésekben egyébként szerepel hogy a sátor összetaposott környékén több helyen hugyozási nyomok is voltak, ezekből nemhogy mintát nem vettek, de még le se fotózták a trehány nyomozók. Az arrafelé példátlan lavinát meg a nyomait viszont ezek szerint úgy elfújta a bukószél, hogy még a manysik se találták.

 3028. numspa — 2014-04-05 20:29 

Sziasztok!

Falusi libaként kommenteltem ide, de elfelejtettem a nick jelszavát.
Egyre inkább hajlok a régi favorit verzióm, a lavina felé, főleg mióta láttam a zs-kat. mozifilmet, hiszen ott legalább a helyszíneket szépen felvették. Amit sztalker is is ír, tökéletes helyszín egy ripegő.ropogó, üvöltő, morajló lavinára. A hangjára megijedtek, BELÜLRŐL kivágták a sátrat (mivel a cipő és cucc a sátor alapjául szolgált, futottak, ahogy alvásra készülődtek.
A kérdés örök:
-miért másztak lent fára?
-ill. miért váltak háromfelé?

Bármelyik konteót vesszük alapul, véleményem szerint, ez a két kérdés az, ami meghatározza az összválaszt.

Mi az, amit az erdő széli nagy fenyőről látni lehetett?
Mi az, emi elől az erdő széli nagy fenyőre menkülni kellett?
Mi az, amit annyira látni/ami elől annyira menekülni kellett, hogy az igyekezetben megsérültek és több emberes ág is letört.

Amin még érdemes elgondolkodni (tudom, már egy párszor megtettük), de egyre fontosabbnak érzem, melyik kis csapat maradt legtovább életben?

Szerintem a lavina után igyekeztek valami éjszakai kalyibát építeni (megtalált rőzsakötegek), de ez nem jött be, utolsó túlélők visszaindultak a betemetett sátorhoz.

Kérdés:
Ha lavina volt, a sátorról elolvadhatott-e a hó, vagy elhordhatta-e a szél, mire a keresők megtalálták, míg a lábnyomokat (fel-le) megőrizte a hóréteg.

 3027. miamai — 2014-03-10 20:18 

@manton:

Isten hozott a klubban!! :))))
Az első 1500 kommenten túljutottál már? :)))))

Őrület, hogy embereket ennyi idő után még mindig gondolkodásra, billentyűragadásra késztet ez a történet!

 3026. manton — 2014-03-10 18:55 

Sziasztok, nem olvastam még végig mindent, konkrétan a felénél se vagyok, oroszul se tudok, vagy ilyesmi, azt se néztem, mennyire él a poszt mostanság, de azért jó lenne néhány dolgot tisztázni, mert már a normális dolgok is gyanúsak.
Valaki írta pl, hogy milyen furi, hogy Kolevatov alig van a képen, hogy az ő fotója van leverve az emlékműről, satöbbi… Há’ nemtom, én sem szeretem, ha fényképeznek, és nem vagyok titkosünynök… Ő ilyen volt, nah. A fotó meg… Azért nem két éves az az emlékmű, az a csoda, h a többi megvan még! Nincs ebben semmi fura.
A másik ilyen, hogy hithű orosz fiatalok kirándulnak, egy meg lázadó…. Gondoljatok azért bele, ezek jólképzett, felnőtt emberek, pontosan tudták, abban a rendszerben meg főleg, hogy mennyire lehet veszélyes, ha ilyen alakkal barátkoznak… Gondolom, jófej gyerek volt, néha mondott hülyeséget, amire legyintettek, de soha semmi igazán durva; pár röplap meg még izgalmasnak is tűnhetett a szemükben… feltéve, ha tényleg olyan hithű szocik voltak. Mert ismerjük el, okos, értelmes felnőtt ember, aki felelősségteljes munkát végez, akár még hihet is a rendszerben, de ahhoz is van elég esze, hogy tudja, kinek mikor mit kell mondani. Nem lehetett hát túl nagy vita köztük, politkai értelemben legalább is, amiből egyértelmű, hogy a srác nem volt veszélyes ilyen téren. Nem szállt rá hát senki.
Zolo a másik. Ennyi kitüntetéssel, ilyen tapasztalattal pont, hogy nem gyanús, hogy túravezető, és pont a gulágok felé tartó csoporttal megy. Egyrészt tényleg jó, ha vigyáz a társaságra – politikai, katonai, túravezetői, minden értelemben -, másrészt nyilván megvannak a maga kapcsolatai, hogy elintézze magának, hogy azt csinálja öreg napjaiban, amit szeret. Ha szeret túrázni, nyilvánvaló, hogy túravezetőnek áll. Oké, hogy a rendszer nem mond le egy ilyen jól képzett, jól bevált, hűséges emberéről, aki jó, ha mindig kéznél van, de miért is ne tehetne neki engedményeket? Ha gáz van, úgyis könnyen elintézi a vadonban, akit kell, amúgy meg éli világát boldogan. Valaki azt is mondta, haza akart utazni, azért ment a fiúkkal, és nem vmi másik csapattal – részemről teljesen hihető a dolog.
Volt még jópár ilyesmi felvetésetek, de ezek maradtak meg legjobban… szóval, csak azt akarom mondani, hogy az ilyen apróságokat nem szabad túlmisztifikálni, mert csak bezavar az amúgy is kaotikus képbe. Sebek, nyomok, halottak, hol 9, hol 11…
Amúgy a film felvet egy érdekes dolgot is, nevezetesen, hogy a főszereplő csajnak van egy visszatérő álma, hogy elragadja a sötétség… Nem mintha különösebben hinnék a reinkarnációban, vagy ilyesmi, de maga az ötlet érdekes… (kicsi.. najó, nagy spoiler jön, de asszem, igazából ezt fölsleges is leírni ideXD)
Szóval, elkapják őket, ezek után visszatérnek a múltba, 50 évvel korábbanra, csak épp szörnyek lettek… namost ha a csajt nézzük csak, mert ugye neki voltak álmai… szóval, a jövőbeli énje, ami visszament a múltba, folyamatosan él, fizikailag jelen van a világon, amikor a szülei gyerekek, felnőnek, amikor ő megfogan, megszületik, felnő, és odamegy… Két teste van, és ezek közt valamiféle mentális kapcsolat! (kár, h nem erre épült a film, jó ötlet:P) Gyakorlatilag ő „emlékszik”, h mi történik vele. Éveken át tartó deja vu…
Namost amiért ez számomra érdekes, az az, h annak ellenére, hogy alapvetően nem hiszek a reinkarnációban, elég sok erre utaló eset van a világon. Pl kisgyerekek a régi családjukról mesélnek, tudják, hogy néz ki egy bizonyos ház tőlük x ezer kilóméterre, hogy hívják, hogy néznek ki az ott lakók, satöbbi… Lehet, hogy pár pár év múlva tényleg jön valaki, akit rejtélyes erővel vonz a hely, odamegy, transzba esik, és (ha nem hal meg rögtön szívrohambanXD), mindent elmesél…
Ha figyelembe vesszük, h a reinkarnáció szerint a lelkek nem azonnal születnek újra, akkor esélyes, hogy itt, most, a blogon a 9 legfanatikusabb Gyatlov-kutató AZ a 9… Vagy legalább is egy részük!:D

Az persze, hogy valójában mi lett velük, ki, mi, hogyan és miért intézte el őket, nyilván előttem is rejtély, de azt hiszem, alapvetően rossz oldalán fogjuk meg a dolgot. Nem az a lényeg (még!), hogy mi történt, vagy hogy miért, hanem hogy miért ködösítenek. Annak mi az oka, hogy nem eltussolják, meg nem történtté teszik az egészet, hogy aztán mindenki elfelejtse, hanem hagyják, hogy pörögjön-forogjon a dolog, egymásnak ellentmondó, ellenőrizhetetlen infok alapján… És senki nem köpött semmit azóta sem! Félnének? Még mindig? Kétlem!
Szerintem egyszerűen csak… senkit nem érdekelt az egész akkor, se a KGB-t, se senkit, amikor rájöttek, hogy a társaság SEMMIT nem látott/hallott/tudott, amit nem kellett volna; és otthagyták őket a francba. Csak hát addigra már volt ott minden, erőszak-kínzás-halottak… Lehetett volna takarítani, persze, csak hát minek? Minél több ember tud róla, annál többen pofázhatnak, meg hát ki a fene szeret takarítani abban a kutyahidegben…? Viszont ha otthagyják őket, a természet intézi a dolgot.
Aztán jöttek az amatőr kutatócsoportosok, és minden maradék nyomot is összekuszáltak. Az egyik ezt látott, a másik azt, senki se tud semmit, gyanús holttestek, még gyanúsabb sérülések… De a legnagyobb erőfeszítés, amiket ŐK tettek a dolog érdekében, a hamis boncolási jegyzőkönyvek voltak, azt is csak a családok kedvéért, mert hát valamit csak muszáj volt adni nekik, ha már így meglett az a 9 szerencsétlen… tisztes orosz ember meg nem kérdez, ugyebár…
Az, hogy a külföldi sajtó is felkapta a dolgot, már csak hab a tortán. Örökre megpecsételték az egész ügy sorsát.

Az egésznek az a lényege, hogy nincs lényege.
Most az egyszer tényleg az történt, hogy az elején senkit se érdekelt az egész, utána meg már nehéz lett volna takarítani, hát ránk, konteósokra bízták a dolgot – ez volt a leggazdaságosabb. Nincs, aki köpjön bármit is, mert nincs mit, nem hullottak fejek a SZU soraiban, és még csak pénzbe se került az egész. A keresésre kivezényelt egységeknek meg amúgy is jól jött a gyakorlatozás…
Az egyetlenek, akik talán érdemi infokat tudnának rendelkezésünkre bocsátani – már ha élnek még – azok a boncnok(ok), meg a munkatársai(k), őket megereste valaki? Tudtommal nem…

Ettől függetlenül nekiesek a kommentek másik felének, és várom a reinkarnálódott Kolevatovot, akit a legjobban szeretek az egész bandából, hogy ossza meg velem előző élete…. izzé, halála rejtélyét:D

 3025. jukeey — 2014-01-25 13:06 

Ha ketten valóban nem voltak jelen (az öltözékük mindenesetre gyanús ilyen szemponból), az a tiszta fagyasztós meló mellett (ami lehet amúgyse jött volna be) nyomósabb ok lenne, hogy a támadók miért nem kezdtek a sátornál hirigelni. Ha mégis azonnal agyonverésbe, netán lövöldözésbe kezdenek, a két felöltözött távollevő kiáltások vagy pláne fegyverzaj alapján megneszelheti a dolgot, és felfogván hogy már nem tehetnek semmit, megpucolásba kezdhetnek (főleg ha nem gépesített gyilkosok voltak – Vizsaj két nap, távíró és indul a helikopteres kersés). Ám ha cipő nélkül lenge öltözékben, de épségben lezavarják a hegyről a népet, számíthatnak arra hogy a két kódorgó a segítségükre siet, főleg ha nem látnak a közelükben-nyomukban senkit, esetleg abban a hitben vannak, és a lezavartaktól is azt az infót kapják, hogy a „rablók” legalábbis egyelőre nem tudnak a létezésükről. Holott dehogynem; és ezután elég volt messziről szemmel tartani a völgyet tüzet lesve, aztán megindulni.

A 75 méteres táv lehetett rejtőzési cél, ha a nagy fa és a tűzrakás mellett építenek menedéket, az kész lebukás. Havazásban terepen 75 méter már elég lehet ahhoz, hogy elkerülje a figyelmet, de még nincs is túl messze ahhoz, hogy mondjuk negyedóránként melegedni mehessenek. Ez a rejtőzés nem is olyan lehetetlen, hisz a keresőknek sem tűnt fel az ággyűjtés, és ha a menedék elkészülte után a csapájukat egy faággal elegyengetik, a hóesés hamar nagyjából eltüntetheti a nyomot (kivéve a manysik és néhány gyakorlott egyéb erdőjáró előtt); ráadásul a két segítségért induló nyomot hagyhat a tűzrakás mellől látványosan félrevezetve.

A távolság oka lehetett még az is, hogy hóbarlang készítéséhez nem volt közelebb elég mély a patakmeder, tűzgyújtásra viszont csak a fa környéki rész volt alkalmas, mert a szélkitettség miatt azon a részen csak 10 centiméteres hó tudott megállni, tehát könnyű volt egy kis területen a havat félresöpörve tüzet rakni. Ez az oka annak is, hogy az első két hullát olyan könyen megtalálták, nem tudta rendesen beborítani őket a hó (a keresők eredetileg az Otortenre haladtak volna tovább, de alig indultak el, véletlenül észrevették hogy az első nagy fa alatt valami sötét dolog van – a következő hármat már kutyák szagolták ki 10-20 centis hóréteg alatt). Méteres hó tetején macerás tüzet rakni, előtte talajig leásni szintén.

Még ha „ártatlan” rablógyilkosságnak hitték is a szitut (mert mindenképp meg kellett halniuk, még ha elvileg csak kivert kutyaként megfagyással is, ha a „rablók” nem akarták kockáztatni, hogy az akár még több napos feltételezett uráli útjuk közepén vagy vége felé katonai helikopter jelenjen meg a fejük fölött), fennálhatott az a veszély hogy a tettesek meg akarnak bizonyosodni arról, hogy a hideg elvégezte a dolgát; ha a sátrat alaposabban átnézve észlelik hogy két fővel többnek kellett volna lenni, akkor szinte biztos. Ha a gyilkosok nem sértődős vagy vérszomjas vándorok vagy környékbeliek voltak, hanem a társadalom mélyebb bugyraiból nagyobb szabású és sötétebb ügyben érkeztek, egy vagy több áldozat sejthette is a szitut, hogy ez az egész őmiatta (miattuk) is lehet; ám akár fel volt(ak) rendesen öltözve akár nem, nem volt más választás mint a többiekkel tartani és megpróbálni megúszni valahogy. Ott van még az esély arra is, mi van ha tényleg nem tudták hogy kilencen vannak, és csak akkor indultak komolyabban szétcsapni, amikor erre rájöttek?

A gyilkosok nevét felírni? 😀 Vagy ha a nevüket nem is tudták, legalább fantomképet rajzolhattak volna (esetleg menedéképítés helyett jégszobrot róluk), alvószerelésben amúgy is alap a zsebekben tartani a naplókat és az írószerszámokat; lehettek olyan hanyagok hogy ezt elmulasztották, és még rajtaütéskor se vettek magukhoz ilyesmit?

Sátorfal-összevagdosást kábé annyira csinálták ők, mint a szemkitolást és nyelvkitépést. Valamelyik támadó szeretett késsel játszani, a megfarigcsált síbot is erre utal; valószínűleg őrködni hagyták ott a fazont, ha részt vett volna a kivégzésben, jó eséllyel lett volna ott szúrt seb is. A csapat késeinek egy része egyébként nem került elő, a nyomozók abban reménykedtek hogy olvadás után meglesznek a hiányzó darabok a patakparton, és akkor a sátorkivágással is okosabbak lesznek, de még olvadozás közben leintette őket a mindenható párt.

 3024. oberon — 2014-01-24 18:54 

@sztalker:

’’ ha van még mellettem pár jó erőben lévő társam, másszanak azok, akik haragszanak magukra.’’
Éppen ez a lényeg. Nincsenek ott jó ideig a társak, mivel 7-en vermet ásnak és csak Doro és Krivo van a fa alatt. Ez csak tipp, de lehet, hogy csupán negyed óráként sétáltak át a fához, hogy megnézzék a két srácot. Két ilyen időpont között halhattak meg, ahogyan két ilyen időpont között mászhattak fel a fára. Lehet, hogy a sátrat ellenőrizni, lehet a támadókat, lehet a hideg miatt vagy lehet, hogy 1 vélt vad miatt. Az ok az ő fejükben rejlik, ha sikerült belemászni, szólj, azonban maga a fáramászás tényként kezelendő. Szerintem önszántukból.

’’ Mert akkor vhol ott kezdték volna ásni a vermet is, hogy ne kelljen már annyit mászkálniuk (75 méter).’’
Bizonyos hómagasságnak lenni kell a verem megfelelő mélységéhez. Ez a vízmosásban volt csak adott, a fánál nem. 75 méter pedig nem leküzdhetetlen távolság. Hóviharban mégis elég ahhoz, hogy látótávolságon kívül legyen. Lehetett volna akár 150 méterre is, lényegét tekintve nem változott volna semmi.

’’ de azt nem tudnám elképzelni, hogy zoknisokat küldjenek fel felderítésre (Szlobo, Zina),’’
Szlobo és Zina az után indul fel, hogy a két halott fiút megtalálják, ám ennek ellenére Zolo még további várakozást javasol. Elpattanhat a húr akár a hypothermia, akár bármi más miatt is, ami miatt Zina elindul felfelé. Szlobo utána indul, ahogy később Gyatlov is. A kvartett pedig vissza a veremhez. Én itt érzem a törést a csapatban. Ez lehetett az az idő, ahol az agymüködésük már nem 100%osan dolgozott. Értelemszerűen azok akik lent maradtak vagy ugyan így gondolták, vagy megbíztak Zolo helyzetmegítélésében, ami még némi kivárást javasolt.

’’ mert ha pl. fáért mentek le, akkor hol van az a fa?’’
Sztem már beleolvadba a környezetbe.. : ) De viccet félretéve a hó alatt is lehetett vagy eltüzelték azt is, a fene se tudja. Lehet, hogy 3-4 fát szedtek csak össze, mikor megindultak az események. Amúgy + a fáért való lemenetel csak 1 ötlet. Mondhatnám azt is, hogy manysi fagraffitit mentek le karcolni az erdőbe.. Ami lényeges, úgy tűnik, hogy 2-en nem voltak a sátorban az eseményekkor.

’’ bevisszük az erdőbe” az illetőt v. szétválunk 5-6 felé, csak poénból, mindegy, de nem könnyítjük meg a dolgát, még akkor sem, ha nem tartjuk gyilkosnak őket.’’
Valóban, ide nem kellenek gyilkosok. Ez a történet magányos öngyilkosokról szólna..

’’ Én rohadt értelmetlennek találnám, hogy pl mászkálgatok fel-alá egy sávban gallyakat cipelve, majd megszakadva, miközben bármikor lejöhet arra egy fazon (fegyverrel), és én épp háttal álok neki…’’
Ha ott lennél a fa alatt dideregve, akkor a melegen és a szél előli elbújáson járna elsősorban az eszed. 1500 méter elég volt ahhoz sztem, hogy felfogják a szélben, derékig érő hóban és a sötétben való menekülés értelmetlenségét. Ehelyett meleget próbáltak csinálni és szélvédett helyet. Valóban értelmetlennek tűnik..

’’ Ha pedig vki lekíséri őket idáig’’
Senki sem kísért senkit sem sehová.

’’ Pont ez a problémám ezzel a verzióval, mert az emberek vagy elmenekülnek vmi elől, vagy felveszik a harcot vele’’
Ez elég sarkalatos gondolkodásra vall. Vagy esetleg fekete-fehér világban élsz. Az általam említett kivárás is 1 lehetséges emberi viselkedésforma, ha hiszed, ha nem, és emellett még sorolni lehetne párat ilyen esetben.

’’ de semmiképp nem fognak ilyen módon, ennyire kiszolgáltatva várni a másik döntésére.’’
Lehet, hogy 2 órában egyeztek meg, mikor a fa alatt megvolt a tanácskozást. Ezen két órán belül meghalt Doro és Krivo, majd amikor lejárt az idő, Zina nem volt hajlandó tovább várni és elindult felfelé. Ennyi kb a történet. Amúgy + miért várták volna, hogy mikor mészárolják le őket, ha rablóknak hitték a támadókat és nem gyilkosoknak?
Másrészt jobban jártak volna, ha pillangókat csinálnak a hóba verem helyett, mialatt kivárnak?

’’ Azért mondtam ezt példának, mert nem érzem a motivációt a rablásra, mi a fészkes fenét kereshettek, mert nem vittek el semmit onnan’’
Csupán 2 nézőpont van nagyban nézve. A támadóké, akik ölni mentek vagy ölni akartak, és a túrázóké, akik azt hitték, kirabolják őket. Ha ez megvan, akkor értelmetlenné válik a kérdésed.

’’ Viszont elgondolkodtál már azon, hogy a banditák vajon mi a fészkes fenének hagyták volna el reggel előtt azt a sátrat? Ők hol a csudában éjszakáztak volna?’’
Szerintem nem mindig figyelsz arra, amit írok. 1. Azért hagyták el a sátrat idő előtt, mert észrevették a tüzet. 2. Valószínűleg azért voltak durvábbak a lentiekkel, mert biztosra mehettek az ölés tekintetében. 3. Visszasétálhattak a sátorba, mialatt ellenőrizték a domboldalban levő tetemeket is, (Gyatlovot ekkor is megfordíthatják) 4. Miután alszanak és kivárják a reggelt, kivágják a sátrat és útnak indulnak. Így megfelel? Semmin sem változtat.

’’ hogy külön kiállítanak egész éjjelre őrséget, hogy figyelgessék az esetleges felfelé mászókat.’’
Pár óráról van szó. Ha 1 óra után veszik észre a tüzet, akkor csak 1 óráról. Erre nehéz pontos választ adni. De azért felöltözve, 6 embert számolva negyed órát kint töltve, felet bent, kettes váltással azért kibírható szerintem. Jómagan is voltam már szarabb helyzetben.

’’ És az is életszerűtlen szerinted, hogy valaki egyszerűen csak elindul közülük lefelé (baszki, sarkon fordul és simán otthagyja őket!), mert a hó v. egyéb dolog csak nem akarja abbahagyni a sátor „bombázását”, vagy a sátor mellett (én inkább erre szavazok) hókupacok csapódnak le folyamatosan felülről? (Az most mindegy, hogy mitől.) Az illetőt meg elkezdik követni lassan a többiek, mert az ember már csak ilyen.’’
Elöször is rohadtul nem mind1, hogy mitől. Mert hókupacok meg bombák ’’csak úgy’’ nem repkednek még az Otortenen sem. Másodszor ha valóban bibliai büntetéssorozat veszi kezdetét, akkor inkább futnak hanyatt-homlok mindenfelé, minthogy megvárják a vezér bika elindulását nyakában a kolomppal. Harmadszor pedig totál életszerűtlen szerintem, mivel ha arra van idő, hogy ’’elkezdjék’’ követni az első nekiindulót, akkor 1-2-nek arra is lett volna ideje, hogy cipőt húzzon és aztán utolérje az előremenőket. Az ember már csak ilyen.

’’ Légy szíves konkretizáld, hogy kik lehetnek szerinted azok a fegyverrel, jó meleg ruházattal ellátott helyi személyek, akik csak úgy szórakozásból (mert se a csajokra nem buknak, se kajára, piára, órára, távcsőre, kamerára, se semmire) arra szoktak járni nyom nélkül, helyi bázis nélkül (a manysik csak tudnának róluk), nem kell félniük a lebukástól, mert minden papírjuk rendben, bárhol is akadnának fent egy ellenőrzésen, simán el tudnak számolni a náluk lévő stukkerral, zsákmányolt aranyröggel (mert mást nem tudok elképzelni, ami Gyatlovéknál lehetett és kellett nekik, hát elvitték).’’
Ha sikerült visszamennem az időben, ígérem konkretizálom. A véleményem szerint a telepen tartozkódó személyek közül lehettek valakik, bár ez inkább megérzés, mint bizonyítható dolog. Az átutazó vadászoktól régi katonákon át kalandorokon keresztül bármiféle társaság lehetett, nem kellett feltétlenül eszetlen exsitteseknek lenniük. De a manysi sem teljesen kizárható ahogyan a kémcsapat vagy az éppen arra járó bármiféle erőszakosabb társaság sem, akinek szüksége volt 1 átmeneti szállásra éjszakára. A sátor kirablásáról pedig talán annyit, hogy honnan tudnád, hogy mi hiányzik, ha az már nem volt ott, amikor katalogizálták azokat, amik ’’még’’ megvoltak?

’’ Mert a fegyencek biztos, hogy végigmennek a csajokon,’’
-30-ban azért nem biztos, hogy az első dolgok között szerepelne az, hogy elővedd a f*rk*d.
Erre mérget vehetsz.

’’ Dorosenko leteperéséhez kéne vagy 3 fő közülük’’
Doro-t leteperi a hideg és a fánál szerzett sérülései.

’’ mit követhetett el ez a 9 szerencsétlen túrázó, vajon mit?’’
Szerintem már biztos volt telitalálatunk ezzel kapcsolatban. A baj az, hogy nem repül konfetti a levegőből és nem jönnek be csinos lányok ölelgetni a telitalálatnál. Ebből kifolyólag valahol édesmind1 lenne ezen törni magunkat, mert vagy elfogadod amit valaki ír, vagy nem, se cáfolni, se igazolni mindent elsöprően egyik oldalt sem lehet. Ettől függetlenül magát a gyilkosság tényét az ok pontos megléte vagy ’’vélt’’ hiánya nem befolyásolja számomra.

 3023. sztalker — 2014-01-22 17:07 

@oberon:
„Doro és Krivo a fa alatt maradnak.Ez idő alatt másznak fel a fára.”

Figyelj, ha én vagyok a legkevésbé felöltözött, és megvesznék a hidegtől, nincs az az isten, hogy fára másszak, ha van még mellettem pár jó erőben lévő társam, másszanak azok, akik haragszanak magukra. Éppen Doro és Krivo önfeláldozása (mivel a kutya nem verte őket agyon) lehet a magyarázat arra, hogy a nagy fához csak kevesen jutottak el. Mert akkor vhol ott kezdték volna ásni a vermet is, hogy ne kelljen már annyit mászkálniuk (75 méter). Ha Zolo és Tibo sértetlenek, attól még szóban eligazíthatják a többieket egy ultra bonyolult high-tech verem elkészítéséről, de azt nem tudnám elképzelni, hogy zoknisokat küldjenek fel felderítésre (Szlobo, Zina), ha ők ellenben jó erőben és ruházatban vannak. Még Luda és Zina is eléggé jól fel voltak öltözve, Kolevatov is, csak cipóben szenvedtek hiányt.

„Zolo és Tibo megússza a sátras jelenetet. A 7 társukkal vagy felfelé menet vagy pedig lent találkoznak. Igazából lényegtelen.”

Nem egészen, mert ha pl. fáért mentek le, akkor hol van az a fa? Vagy az a zsák, madzag, amivel átkötik az összeszedett gallyakat, azt nem viszik magukkal v. az ölükben hozzák?
Vagy abban az esetben, ha csak simán lemennek sétálni 700-800 métert, telis-tele hagyva lábnyomokkal a lejtőt, miért nem tanácsolják inkább azt a lefelé vonuló társaiknak, hogy ugyan már, ne tartsunk magunkat ezen az irányon nyílegyenesen, mert a hülye is megtalálhat, még egy vak is tán (erre írtam a gyerek járókás hasonlatot), próbáljunk valahol elbújni, bárhol, ami nincs ennyire szem előtt.Az sem baj, ha követi az a gazember a nyomunkat, akkor legalább kanyargunk egy kicsit, „bevisszük az erdőbe” az illetőt v. szétválunk 5-6 felé, csak poénból, mindegy, de nem könnyítjük meg a dolgát, még akkor sem, ha nem tartjuk gyilkosnak őket. Amit te felvázolsz, az inkább 2 versengő csapat, rivális társaság esetén lenne természetes szerintem, 2 csoport, akik nem szeretnének egymás szemtávolságán belül lenni, de nem retteg az egyik a másiktól. Ugyanis Gyatlovék nagyon is kiszolgáltatott helyzetben vannak (egyrészt a hidegtől, másrészt egy ismeretlen szándékú veszélyforrástól), ez utóbbit pedig, ha Zolo velük volt, mindenképp fontosabbnak tartom. Én rohadt értelmetlennek találnám, hogy pl mászkálgatok fel-alá egy sávban gallyakat cipelve, majd megszakadva, miközben bármikor lejöhet arra egy fazon (fegyverrel), és én épp háttal álok neki… Majd szépen eldugom a bicsakot, vissza zsebembe és odamegyek hozzá, hogy pofán vághasson.

Ha pedig vki lekíséri őket idáig (pl. néhány őr), akkor meg szerintem nonszensz, hogy ott is maradnak! Még a saját gyereked is ellentmondana neked ilyenkor, már csak a önérzete miatt is, juszt is ott fog játszani a homokozóban, ahol neki tetszik, juszt is azzal, amihez kedve van, ha már ennyire parancsolgatod őt…!

Azt meg nehéz elképzelni, hogy őrök ellenőrzik őket mindvégig a fa mellett, de aztán elunják, és ekkor vár még Zina, Gyatlov, Szlobo egy-két órácskát, hátha addigra (éjfélre?) elhagyják a sátrukat fent a gazemberek. Ez az idő mind az ő életükből megy el, nekik ketyeg az a k*rva óra, tehát akkor legalább bebújnak abba a verembe, összebújva kellene megtalálni őket egymást melegítve. Biztosan nem hagyják a két srácot egymást átkarolva megpusztulni a fa alatt.

Pont ez a problémám ezzel a verzióval, mert az emberek vagy elmenekülnek vmi elől, vagy felveszik a harcot vele, de semmiképp nem fognak ilyen módon, ennyire kiszolgáltatva várni a másik döntésére. (Esetleg „lefagynak” a döntésképtelenség miatt, de az sem tart órákig, ez csak védekezési reflex.) Ha pl. 2 turista csapat összevész és „haragszomrád” van köztük, akkor talán elválnak egymástól, de ha az egyik jól felfegyverzett, a másik meg gyakorlatilag védtelen, biztosan nem fognak úgy tenni, mintha ez nem lenne probléma.

„Ez egy teljesen más helyzet egy teljesen más helyszínen. Emellett nem nekem kellene egyedül megcsinálni, hanem 5-6 másik társammal együtt. Fegyverrel a kezünkben.. Na most akkor kié is az a kisbusz?”

De akkor érdemes rögtön el is hajtani onnét a zsákmánnyal, nehogy sokáig szemben kelljen állnotok annyi emberrel. Azért mondtam ezt példának, mert nem érzem a motivációt a rablásra, mi a fészkes fenét kereshettek, mert nem vittek el semmit onnan (Jugyin szerint, aki „leltározott” a fényképek alapján), hanem tán még esetleg hoztak is, állítólag találtak ott egy ismeretlen pár kesztyűt, de lehet, hogy nem tiszta hírforrásból származik ez az infó. Tehát inkább TÖBB, mint kevesebb cucc van egy ilyen „rablás” után?

„Lett volna értelme az eszeveszett menekülést választani az ideglenes bevackolással és későbbi visszamenetellel szemben?”

A menekülésük nem eszeveszett, kaptak időt, szabd teret (szerinted), hogy túléljék. Rendben. Viszont elgondolkodtál már azon, hogy a banditák vajon mi a fészkes fenének hagyták volna el reggel előtt azt a sátrat? Ők hol a csudában éjszakáztak volna? Volt egy hordozható felszerelésük, amit magukkal vittek? A te elképzelésed szerint nem is Gyatlovék szakították ki a sátrukat késsel, hanem utólag tették ezt a gazemberek, hogy ezzel félrevezessék a nyomozókat. Tehát, ha van egy kiszakított sátrunk, ami nem sok mindenre jó, és a rablók nem is keresnek ott semmit, de baromi hideg van, akkor Gyatlovék arra a következtetésre jutnak, hogy érdemes várni egy kicsit, majd csak elmennek azok onnan pár óra múlva. Ha meg van egy ép sátor, amiben éppen most vackolják el magukat a szerencsés banditák (mind a 6-7 fő?), akkor még inkább jó lesz bízni abban, hogy hamarost lesz ott fenn üresedés, meg rendes fickók ezek, lehet, hogy megengedik, hogy legalább a csajok odabújhassanak hozzájuk majd.

Tudod, mit mondanék én erre?
Nem lett volna inkább értelme a 2 lányt (Zina, Luda) túszként maguknál tartaniuk a rablóknak a sátornál, vagy elvonulásukkor egy ideig magukkal vinni, hogy ezzel is zsarolhassák Gyatlovékat, jobban lent tartsák őket az erdőben? Mert nem hiszem, hogy Gyatlovék feleslegesen megkockáztatnak egy ilyen felmászást, de a banditák sem hiszem, hogy annyira jól érezték magukat abban a pocsék időben, hogy külön kiállítanak egész éjjelre őrséget, hogy figyelgessék az esetleges felfelé mászókat.

„Amúgy meg 1 percig talpig rettenetben kivágom a sátrat, majd amikor már kint vagyok, konstatálom, hogy -Bazz, ennek vége van. Na jól van, akkor menjünk már le cipő és minden nélkül másfél km-t az éjszakába.. Ez nagyon életszerűtlennek hangzik.”

És az is életszerűtlen szerinted, hogy valaki egyszerűen csak elindul közülük lefelé (baszki, sarkon fordul és simán otthagyja őket!), mert a hó v. egyéb dolog csak nem akarja abbahagyni a sátor „bombázását”, vagy a sátor mellett (én inkább erre szavazok) hókupacok csapódnak le folyamatosan felülről? (Az most mindegy, hogy mitől.) Az illetőt meg elkezdik követni lassan a többiek, mert az ember már csak ilyen. Ráadásul este van és egy baromi nehéz nap után voltak, fáradtak és nem akarnak egy ideig gondolkodni, hanem a legelső döntés mellett állnak ki, függetlenül annak helyességétől? („Húzd, húzd!” — mondja az egyik pilcsi, hát húzzák is mindahányan a kormányt, pedig tolni kellene, de nem fognak vitatkozni ezen, mert túl fáradtak, míg csak meg nem halnak — úgy 2 perc múlva. Ez is egy valós szitu volt, azért írtam le. Teljesen mindegy, hogy mit „néznek be” az emberek ilyenkor, a lényeg, hogy gondolkodás nélkül végrehajtják, ha olyan helyzetbe kerülnek, hogy csak egyetlen információt tudnak értelmezni normálisan, az agyuk — a fáradtságtó, pániktól stb — a többit elrejti előlük. Követik társukat.)

„A majdnem 1 napos előny az össze-vissza eltévedő városi túrázóknak ezen a számukra ismeretlen vidéken a helyet ismerő személyekkel szemben édeskevés.”

Légy szíves konkretizáld, hogy kik lehetnek szerinted azok a fegyverrel, jó meleg ruházattal ellátott helyi személyek, akik csak úgy szórakozásból (mert se a csajokra nem buknak, se kajára, piára, órára, távcsőre, kamerára, se semmire) arra szoktak járni nyom nélkül, helyi bázis nélkül (a manysik csak tudnának róluk), nem kell félniük a lebukástól, mert minden papírjuk rendben, bárhol is akadnának fent egy ellenőrzésen, simán el tudnak számolni a náluk lévő stukkerral, zsákmányolt aranyröggel (mert mást nem tudok elképzelni, ami Gyatlovéknál lehetett és kellett nekik, hát elvitték). Mert a fegyencek biztos, hogy végigmennek a csajokon, tutira kifosztják a sátrat, de leginkább kerülik az embert, amíg lehet. Ha meg kinyírják őket, biztosan nem fognak szórakozni velük órákig csak azért, hogy kihűlésnek látszódjék az egész. A manysik biztosan otthon vannak a terepen, de pl. csak Dorosenko leteperéséhez kéne vagy 3 fő közülük, hacsak nincs náluk stukker, mert kábé akkorák, mint egy kutya ülve (bocs, manysik!)… Összesen nincs tán az egész járásban annyi férfi közülük, hogy kiadjanak egy kézilabdacsapatra valót. Azok akkor mind ott gyűltek aznap? Vagy volt náluk dobtáras Kalasnyikov, az lehet… A szervezett hadsereg meg nem szarozik, lelőnek mindent, ha útban vagy nekik, mielőtt kettőt kérdezel, ha meg titkos szolgálatok, akkor meg ugyanott vagyunk, hogy mit követhetett el ez a 9 szerencsétlen túrázó, vajon mit?

„Addig mindenki összeszedhette a dolgait és még vígan oda is érhetett. Nyilvánvalóan nem először tehették meg az utat. Együtt amúgy is feltűnőek lettek volna. De külön külön ’’vadászni’’ nem lehetett annyira az.”

Folyamatos bosszúhadjárat arra vetődő idegenek ellen. Ha nem muszáj, akkor én talán mégsem mennék. Valahogy nem fizetik meg.

 3022. oberon — 2014-01-21 17:22 

@sztalker:

’’ Zolo és Tibo csak ül v. áll, egy fatörzsnek támaszkodva és osztják az észt?’’
Vermet ásnak és gallyakat gyűjtenek a többiekkel, míg Doro és Krivo a fa alatt maradnak.
Ez idő alatt másznak fel a fára.

’’ Meglátják a vérben forgó Zolót, és megkérdik, hogy ki volt az, aki ezt tette vele?’’
Zolo és Tibo megússza a sátras jelenetet. A 7 társukkal vagy felfelé menet vagy pedig lent találkoznak. Igazából lényegtelen.

’’ Próbáld ki! Menj be egy autoparkolóba, és „sallerezz meg” egy 7 fős, huszonévesekből álló társaságot, akik pl. egy kisbuszban ülnek, hogy adják át azt neked.’’
Ez egy teljesen más helyzet egy teljesen más helyszínen. Emellett nem nekem kellene egyedül megcsinálni, hanem 5-6 másik társammal együtt. Fegyverrel a kezünkben.. Na most akkor kié is az a kisbusz?

’’ Azt hiszed, hogy csak úgy hagyják magukat terelgetni Gyatlovék, majd pont a legelső útjukba eső vízmosásba letelepszenek, várva az elkerülhetetlent?’’
Egyrészt nem terelgették őket, másrészt igen, elképzelhetőnek tartom. Jobban mint a lavinát vagy valamilyen ’’hatás’’-t. Azonban már többször írtam, de ismétlés a tudás anyja alapon, nem az elkerülhetetlent várták, hanem a ’’vihar’’ távozását. Ezért sem futottak bele az éjszakába mint valami megriasztott szarvas csorda, hanem logikára épülő emberi döntéseket hozva tették azt, aminek a nyomait találták meg később a keresők. Jó lenne már végre, ha mondanál is 1 lehetőséget a hovára, ami nem a labaz, hogy hova a büdös francba menekültek volna el és hogyan élték volna túl egyáltalán a másnapot étel, meleg cipő, kesztyű és egyéb dolgok nélkül? Lett volna értelme az eszeveszett menekülést választani az ideglenes bevackolással és későbbi visszamenetellel szemben?

’’ Vagy inkább Gyatlovéké, akik nézték, hogy mi a fenét is lehetne most csinálni ebben a hülye helyzetben, hogy sikerült jól leamortizálniuk a saját sátrukat, ezzel meg az egész túrát.’’
Valamit tisztázzunk. Ha pánikszerűen vágták ki a sátrat, akkor valószínűleg pánikszerűen is futottak el onnan a fenébe. Vissza se nézve. HA meg nem így történt, hanem ott köröztek és tanakodtak a sátor körül, akkor mi a fenéért nem húzták már fel azokat a bakancsokat?
Amúgy meg 1 percig talpig rettenetben kivágom a sátrat, majd amikor már kint vagyok, konstatálom, hogy -Bazz, ennek vége van. Na jól van, akkor menjünk már le cipő és minden nélül másfél km-t az éjszakába.. Ez nagyon életszerűtlennek hangzik. Vagy menekültek az elején fejvesztve sátorellenőrizgetés nélkül le az erdőbe, vagy a kitörésük után nem engedték őket vissza a holmijaikért.

’’ nem lett volna egyszerűbb szétrombolni mindent, hogy lavinának lássék?’’
A legtöbb ember számára nyilvánvaló, hogy az Otorten nem megfelelő hely lavina kialakulásához. Ergo miért éppen egy olyan dologgal akarnák elterelni a gyanút, aminek a megtörténte majdnem, hogy lehetetlen?

’’ honnan gondolod, hogy ilyenkor minden embercsoport egyben marad? Szerintem pont ez az életszerűtlen, a támadóknak ott fent, a sátornál kellett volna a zsebek kiürítése (pl nincs-e náluk forgópisztoly, jelzőrakéta v. egy jó kis aranyóra stb)’’
Lehetett motozás. Azonban lőfegyvert kerestek, HA kerestek, mivel csak az jelenthetne rájuk veszélyt. Nem hinném, hogy úgy kell a sátorból való kitörés utáni rövid incidensre tekinteni, mintha Daneil Craig-et vagy Liam Nielsen-t kapták volna el a gonoszok valamelyik filmjükben. Egyetemistákról van szó, akik szerintem képesek voltak átgondolni a helyzetet. Sajnos létezik olyan rétege az embereknek, akik forrófejűen támadtak volna, ezzel társaik és a maguk életét kábé feláldozva, de ezek a fiatalok nem olyanok voltak szvsz. Mivel Zolo és Tibo a legjobban öltözött, ezért nekik van esélyük túlélni. Jól hangzik, azonban hiába szemtanúk, a 7 társuk haláláról fognak jelentést adni, nem a túlélésükről. Zolo ha gondolkodott is a menekülésen, mindenképpen segíteni akart, márcsak a hivatali küldetése okán is, hogy a fiatalok egyáltalán esélyt kaphassanak a túlélésre. Túrák ide, túrák oda, ilyen helyzetben, hogy sátor meg minden dolog nélkül be kell magad ásni meg a többi, nem sűrűn lehettek előtte. Ezért kellett Zolo mindenképpen, hogy ezt a tudást átadja, valamint segédkezzen a munkálatokban. Az idő elteltével azonban kezdtek legyengülni és kihűlni, ezért az átmeneti dolog túlélésért való küzdelemmé vált. A támadókat később ilyen állapotban fogadták. Mondhatni fél lábbal a túloldalon. Ezt a már halálos várakozást unhatták meg Zináék és indultak fel már nincs vesztenivalónk alapon. Ezzel szemben Zolo még további lent maradásra kérhette őket.
Ezen a ponton tudom elképzelni azt, hogy esetleg törés jelentkezik a csapat egységében.
Barátság, Hűség, Bajtársaiasság, Önzetlenség, Hősiesség, Segítőkészség, Önfeláldozás, Kötelességtudat, Sajnálat, Kényszer, Érdek stb. Válazd ki ezek közül, hogy kit mi motiválhatott az ottmaradásra a menekülésre képtelen társaival. Még1x mondom, ha egyáltalán el akartak menekülni.

’’ hogy páran leírják a náluk lévő jegyzetfüzetbe gyilkosaik nevét’’
Ehhez tudniuk kellett volna a támadóik nevét. Azt is sanszosnak tartom, hogy az arcukat felfedték volna, nemhogy a nevüket. Másrészt nem gondolom, hogy abban a helyzetben ez az első gondolataik között szerepelt volna, mikor később eszükbe juthatott esetleg, akkor meg a hideg miatt már képtelenek lehettek írni. Bár ez a papíros dolog eléggé Hollywoodos szerintem.

’’ majd a lassan 1 napos előnnyel előttük járó turisták elé vágnak a sztrádán, hogy hátrányukat ledolgozzák. A teljes falunak benne kell ehhez lennie, de 50 évig senki nem említi, annyira összetartó társaság ez.’’
Miért is kellene ehhez a teherautó? HA meg mégis kellene, minek ahhoz a falu? A majdnem 1 napos előny az össze-vissza eltévedő városi túrázóknak ezen a számukra ismeretlen vidéken a helyet ismerő személyekkel szemben édeskevés. Valamint nem gondolom, hogy konferencia-hívást tolt Szergej az iPhone-jával, hanem megbeszélték, hogy 3 nap múlva az Otortennél van a meeting. Addig mindenki összeszedhette a dolgait és még vígan oda is érhetett. Nyilvánvalóan nem először tehették meg az utat. Együtt amúgy is feltűnőek lettek volna. De külön külön ’’vadászni’’ nem lehetett annyira az.

 3021. sztalker — 2014-01-20 14:11 

@oberon:

Zolo és Tibo hol lehetettek, amikor a sebeiket szerezték?

Mert azt nehezen tudom elképzelni, hogy miután végignézik a társaik leterelését (mondjuk egy fa mögé bújva), utána nem segítenek azonnal a 2 nagyon átfázott srác: Doro és Krivo felmelegítésében, hogy nekik kelljen fára mászni, mikor majdnem szétfagytak már. Zolo és Tibo csak ül v. áll, egy fatörzsnek támaszkodva és osztják az észt?

Ha meg már korábban megverik őket, az meg azoknak nem tűnik fel, akik esetleg kimaradtak ebből a verésből éppen? (Nagyon nem verhették meg őket a sátornál, mert akkor nem jöhettek volna le a vízmosásig.)
Meglátják a vérben forgó Zolót, és megkérdik, hogy ki volt az, aki ezt tette vele? Erre ő azt mondja, hogy ura a helyzetnek, folytassátok csak a veremásást, fahordást, nem lesz itt baj?

„A másik, hogy 1-2 sallertől még senki nem ájul el, de arra pont elég, hogy mindenki kussoljon és elinduljon lefelé vagy elfelé.”

Próbáld ki! Menj be egy autoparkolóba, és „sallerezz meg” egy 7 fős, huszonévesekből álló társaságot, akik pl. egy kisbuszban ülnek, hogy adják át azt neked. Ma. Jó időben.
Ez fegyverhasználat nélkül, fegyverek felmutatása nélkül nem fog menni, ha meg pl nincsen lőszered (mert más nem indokolná ezt a fajta „fegyverhasználati tilalmat”, akkor minél tovább mászkálsz (lőszer nélkül, csak a dióverővel), annál nehezebb helyzetbe kerülsz, te, a támadó! Nagy bankra nagy banda megy rabolni, kicsire meg a magányos elkövetők, de nem véletlenül. Azt hiszed, hogy csak úgy hagyják magukat terelgetni Gyatlovék, majd pont a legelső útjukba eső vízmosásba letelepszenek, várva az elkerülhetetlent?

„A nyomokról annyit, hogy a sátor körül 20 méteres sugárban le volt tiporva a hó. A körbeállás nyoma is lehetett,”

Vagy inkább Gyatlovéké, akik nézték, hogy mi a fenét is lehetne most csinálni ebben a hülye helyzetben, hogy sikerült jól leamortizálniuk a saját sátrukat, ezzel meg az egész túrát. A sátor visszafűzéséről már beszéltem, minek kellett volna ilyet csinálniuk a támadóknak, nem lett volna egyszerűbb szétrombolni mindent, hogy lavinának lássék?

„Szerintem a puskára annyi veszélyt jelentesz a kifaragott botocskákkal, mint vasrudas thai-boxosra a pályakezdő könyvtáros.. Ezzel ők is tisztában kellett, hogy legyenek.”

Itt nem a golyóállóság a lényeg, hanem a ruházat hőállósága: Zolo és Tibo annyira fel voltak ám öltözve, hogy ha nincsenek sérüléseik, akkor árkon-bokron át elmehetnek, elszökhetnek a helyszínről, szemtanúnak számítanak, képesek eljutni a labazig, sőt tovább is, vagy elbújnak vhol. Tehát ha nem tudtak róluk a támadók, akkor az nagyon is javítja Gyatlovék esélyeit, ha meg tudtak, és nem verték őket rögtön agyon, akkor meg hülyék voltak, bocs… Erre mondtam azt, hogy van egy „igazság pillanata” a támadáskor, amikor a támadó fél totális fölénnyel élhet, ha ezt akkor kihagyja, az az ő baja. Utána már nem lesz ilyen alkalom, utánuk menni meg nagyon macerás. Honnan gondolod, hogy ilyenkor minden embercsoport egyben marad? Szerintem pont ez az életszerűtlen, a támadóknak ott fent, a sátornál kellett volna a zsebek kiürítése (pl nincs-e náluk forgópisztoly, jelzőrakéta v. egy jó kis aranyóra stb) után, hátul kezüket megkötözve, mindenkit levetkőztetve lehajtaniuk. Sőt, én a 2 csajt magammal is vittem volna pl. túszként, ha nagyon ugrálni akarnak a fiúk ott lent. Akármennyire is hideg van, totál szívás önmagaddal szemben még utólagos turistavadászatot tartani. Ha ilyen csökött egy bandavezérük van, az az ő bajuk…

De milyen orosz rabló az, aki meghagyja az órákat? 🙂

De mondok még egyszerűbbet: ha a turisták nem halnak meg rögtön és a hulláik sincsenek utólag elégetve, nem lehetséges-e, hogy páran leírják a náluk lévő jegyzetfüzetbe gyilkosaik nevét v. a történteket? Papír és toll sokuknál volt, ha megtalálnak egy ilyen holttestet a nyomozók, már ki is adhatják az országos körözést. Ez nem zavarna egy bűnözőt?

„Lévén, hogy nem aktuális a helyszín, véleményüket kicsit későbbre és odébbra koordinálták”

Persze, már látom is, ahogy előveszik a késeiket a csűrben, az anyázás után, de meggondolják magukat. Megvárják, hogy a falu egyetlen használható teherautójára felmásszanak Gyatlovék, és elinduljanak. Utána tartanak egy termelési értekezletet, és kiássák a falu mellett titokban elkapart régi GMC világháborús kölcsönbérleti teherkocsit, azt üzembe helyezik, majd a lassan 1 napos előnnyel előttük járó turisták elé vágnak a sztrádán, hogy hátrányukat ledolgozzák. A teljes falunak benne kell ehhez lennie, de 50 évig senki nem említi, annyira összetartó társaság ez. Vagy felhívják walkie-talkien az Otorten közelében fát vágó haverjaikat, hogy indul az akció, találkozunk a szokásos erdei fegyverraktárnál este 7-kor, ahogy szoktuk.

 3020. oberon — 2014-01-18 19:02 

@sztalker:

’’ Részletesebben lebontom, ahogy képzelem:’’
Az értem, hogy mit szeretnél mondani, csak ezt nem értem benne:
’’ 3. Útközben lefelé (már elhagyva a lejtő közepét?) Zina és Szlobo megáll, vitatkoznak (talán Gyatlovval?), majd megfordulnak, csak ők ketten’’
Elképzelhetetlennek tartom, hogy mikor még el sem kezdődött az igazi halálos kaland, Zina és Szlobo már be is adta volna a kulcsot az elkövetkezendő közös erőfeszítések oltárán..
Értelemszerűen az ebből származó dolgokra is hasonlóképpen tekintek.

’’ Bár Szlobo tényleg nem sokat mászkálhatott ilyen komoly sérülésekkel.’’
Szlobo majdnem 100%, hogy már semennyit sem sétált azzal a fejsérüléssel.

’’ ha volt apró „kukucskáló” nyílás a sátron, talán az azon áthatoló gomolygó fények (a sarki fény lassan „lüktet”, hullámzik!) okozhattak ilyen négyszögletes formájú, világító alakzatot, amit valaki belülről fotózott.’’
ÖÖ…Zolo gépét, ami rommá ázott, a nyakán találták meg, vagyis a bennelevő képeknek is kalács. Az utolsó látható kép valóban a sátorban készülhetett, de a kettő nem ugyanaz.
Úgy gondoltam amit korábban írtam, hogy Zolo, miután leindulhatott a sátortól fáért, valszeg Tiboval, akár a naplemente fényképezése miatt is vihette a gépet. Ez abban gyökeredzik, hogy a sátor felállításának vége és a naplemente kb egy időpontra eshetett. Mivel így ő nem volt ott a támadók megjelenésénél, mert lent volt már, a masina is rajta maradt. Az, hogy a nyakában volt, mikor megtalálták, azt is bizonyíthatja, hogy hitt a túlélésükben, ami valószínűleg esélyes volt, csak valami/valakik miatt más véget ért a történet.

’’ „El tudod képzelni, hogy több 10 méteres távolságra szétszakadjanak?”
’’ Én el.’’ Én viszont nem. Ezen szerintem akkor felesleges is tovább rugóznunk.

’’ Nézd, ha egy banda rendszeresen garázdálkodik arrafelé, akkor annak biztosan híre megy, vannak előzményei, vannak hasonló esetek stb.’’
A hagyományt úgy értettem, hogy ez lehetett egy bizonyos körökben/rétegben/akárhol ismert, ha nem is bevett módszer. Az éghajlat nagyban befolyásolja az ilyen dolgok lokális kötöttségét. Ahol hangyák vannak, ott ugye a nyakig beásás jeleskedik ebben a kategóriában, és még sorolhatnánk. Az ember sajnos túlzottan is kreatív embertársa kínzása terén. Nem gondoltam én sem, hogy havi 1 ilyen gyilkosság lenne. Azonban úgy, mint pl a középkorban a keréktörés, ez is néhanapján felkerült a porondra. Ez csak 1 meglátás részemről.

’’ De ha nagyon megverik őket (ahogy pl. én tenném ilyen esetben), akkor nem nagyon érnek le a lejtőn sem, hanem ottmaradnak magatehetetlenül, nem vonulnak le. Ha meg csak tessék-lássék módon fenyegetem meg őket, akkor tesznek rám, és mihelyst eltűnnek a hófúvásban, akkor keresgéltethetem az embereimmel, hogy hol is lehetnek.’’
Azt kellene megértened végre, hogy rohadtul mindegy volt, hogy futnak/ásnak/fekszenek/ülnek vagy akármit is csinálnak, az időjárás önmagában megölte volna őket. Ami beleköphetett a levesükbe, az Zolo volt, (mint mondtam, sztem Tiboval lent voltak fáért) aki ugye háborús tapasztalata miatt valószínűleg volt már hasonló helyzetben, ezért tudta mi ilyenkor a teendő. Biztosan elmagyarázta volna annak a fiatalos hévben lángoló önjelölt tájfutónak, hogy komám, ha lenyomsz 5 kilométert, akkor jó vagy nálam 1 üveg vodkára. És am ha elfutnak 5 kilométert? 10-et? 20-at? 50-et? Volt egyáltalán valami ezeken belül vagy csak a vadon? Mert ha meg is élték volna futva a reggelt, melegedni kellett volna és enni, ergo tűz gyújtás valszeg. Amint ez megvan, száll a szép füst, amit látnak az üldözők, utolérik őket és ugrott a lélekszakadt éjszakai rohanás értelme. A másik, hogy 1-2 sallertől még senki nem ájul el, de arra pont elég, hogy mindenki kussoljon és elinduljon lefelé vagy elfelé. Miért keresgélték volna őket? Vártak volna pár órát, aztán Isten hírével csá. Azonban a tűz égése egyet jelentett a módszer halálával. Ezért léphetett életbe a B terv.

’’ Mert van közöttük jobban öltözött is, ők veszélyesek’’
Szerintem a puskára annyi veszélyt jelentesz a kifaragott botocskákkal, mint vasrudas thai-boxosra a pályakezdő könyvtáros.. Ezzel ők is tisztában kellett, hogy legyenek.

’’ akkor számbéli fölény lenne kívánatos, de azoknak meg nyomaik lennének vhol biztosan, ennyi ember nem fog kint cidrizni a sátor mellett, meg a lejtőn ilyen pocsék időben csak azért, hogy a vezér nyugodtan pihenhessen bent.’’
6 fegyveres bőven elég az egészre. 2 őrködik kint, aztán x időnként cserélnek. A többiek isznak, kártyáznak, esznek meg elbandáznak ott bent. Véleményem szerint a még nem kivágott sátorban. Ha volt is vezér, biztosan nem császár volt, hogy a plebs kint fagyoskodjon, miközben ő luxusozik a megszállt villában. A nyomokról annyit, hogy a sátor körül 20 méteres sugárban le volt tiporva a hó. A körbeállás nyoma is lehetett, amit az elején tettek, majd később annak is a sugara, ahol sétálhattak a sátor körül, nem e jönnek vissza.

’’ Vagy meg kellene találni azt a bizonyos indokot, de nagyon…’’
Trójának talán különleges indok miatt kellett pusztulnia? De legyen 1 lehetséges. A telepen a fiatalok előadták a janit, ha nem is feltűnő formában, amit a későbbi tettesek nem vettek jó néven. Pontosabban elb*szt* őket az ideg. Lévén, hogy nem aktuális a helyszín, véleményüket kicsit későbbre és odébbra koordinálták, mivel elég szar következményekkel járt volna rájuk nézve, hogyha elintézik ott helyben ama befolyással rendelkező szülők ’’ficsur’’ gyermekeit.. Hogy ki mit mondhatott kinek, az jó kérdés. Igazából most már talán örök kérdés is marad. Bár konteós lévén sztem csak 1 időre.. : ) Azonban (előre sorry),’’hülye fasz’’-ozásért is öétek már..

 3019. jukeey — 2014-01-18 01:39 

Nem biztos hogy egy bepánikolós 9-en 18-felé szaladás bármilyen veszélyhelyzetben is ésszerűnek vagy ösztönösnek tűnhet. Megfagyni sem olyan unalmas társaságban, sőt, talán nem is muszály megfagyni. Akár tartottak üldözéstől akár nem, az egészen nyilvánvaló lehetett hogy hazafelé menetelés vagy felszívódási próbálkozás közben sorra rogynak össze megfagyni, akár együtt akár külön; legfeljebb üldözés esetén garantálják az agresszoroknak hogy ne kelljen harcolniuk, és túl sokat caplatniuk sem a garantáltan holt testek ellenőrzésére. A lehető legolcsóbban és legesztelenebbül adták volna magukat. Jószándékról biztos nem, de arról hogy húzzanak a picsába rögvest ha nem akarnak golyót, meggyőzhették őket. A hóbarlang készítését valószínűleg nem fejezhették be, ha csak ágakat gyűjtögettek (késsel), egy órán belül is érhette őket támadás, de ha a barlangot is ők vájták, akkor lapát híján akár több órát is tevékenykedhettek, csak akkor két csapatban felváltva tűznél melegedve . Én így számítom a tevékenységüket, eszméletlen hisztériázásra és súlyos sérültek hurcolására nem látok reális esélyt. A Lozva-völgyet az első holttestek megtalálásakor elkezdték botokkal felszurkálni, pont a nagy fa és a patak környékénél kezdve, az ággyűjtési nyomokra nem figyeltek fel, a botok nem voltak elég hosszúak a sikerhez a mély hó miatt; talán nem is sejtették a mélységet, esetleg Gyatlovéknak is csak a szorult helyzet miatti felfokozott működés és főcélként rejtekhelykeresés mutatott rá (hiszti és pánik helyett). Egy lemetszett tetejű fenyőcsemete már akkor feltűnt valakinek a parton, de nem tulajdonítottak neki jelentőséget, és további két hónap során az egész völgyet átbotozták, mire végre a Manysik is körülnéztek. Az lehet hogy Gyatlovék nem voltak épp manysi bennszülöttek, csak mintaelvtársak, de szerintem totálisan elmeroggyantak sem, és mellesleg jó erőben levő, túrázni kedvelő fiatalok.

 3018. sztalker — 2014-01-17 17:27 

3015. oberon

„Magát az okozót kellene megtalálni, mert a lámpa eldőléséből fakadó pániknövekedés már csak okozat.”

Itt én nem is a sötétség okozta pánikra gondoltam rögtön, hanem pl. arra, hogy össze-vissza kaszabolnak, késsel hadonásznak a töksötétben ilyenkor mindent, talán még egymást is megsértik, ki tudja?

„Ami érthetetlen számomra, hogy valami nagyon nagy para éri őket a sátorban, lélekszakadva kimenekülnek belőle, sietve elhagyják, mennek le a lejtőn, jön a hatás és miután magukhoz térnek Zináék, a sátor felé indulnak vissza, ahonnan az előbb menekültek, ahogy csak tudtak.. Miért nem inkább lefelé, ahová amúgy is indultak?”

Részletesebben lebontom, ahogy képzelem:

1. Először paráznak a sátornál, majd kicsit lehiggadnak, de nem nyugszanak meg
2. Mindnyájan elindulnak lefelé a lejtőn
3. Útközben lefelé (már elhagyva a lejtő közepét?) Zina és Szlobo megáll, vitatkoznak (talán Gyatlovval?), majd megfordulnak, csak ők ketten
4. Zinéák tehát mennek most már FELFELÉ, FELFELÉ
5. A többi 7 turista meg LEFELÉ, LEFELÉ…
6, „HATÁS”, amit MINDNYÁJAN EGYSZERRE szenvednek el tehát a szétválásuk után következik be.

Szlobo és Zina Addigra vagy jó 500-600 méterre lehetnek a fátol), még a lejtő felénél innen (nem érhették még el a lejtő mértani közepét). A lefelé haladóktól is jó pár száz méterekre. Ha egy ideig felfelé haladtak már, akkor ezt a mozgásukat talán automatikusan, ösztönösen is folytathatták még egy ideig, miután magukhoz tértek az ütéstől. Bár Szlobo tényleg nem sokat mászkálhatott ilyen komoly sérülésekkel. Zina meg, ha magához tér, talán azt sem tudja, hol van, csak arra emlékezik, hogy tovább, tovább (mint a lenini úton, bocs! :)), menni, menni felfelé stb… Ezt csak feltételezem, nem biztos, hogy pont ilyesmi volt, de el tudok képzelni egy ilyen traumát, amikor az ember még a saját nevére sem emlékszik utána, csak próbálja folytatni, ami utoljára még az agyában maradt, a rövid távú memóriája sérülhetett, csak jöval később kezdene derengeni neki, hogy milyen dolgok is történtek vele percekkel korábban. Közlekedési balesetek áldozatainál, akik mozgóképesek maradtak, előfordul, hogy sokan pl. „keringenek körbe-körbe”, mint valami őrült gép, vagy hisztérikusan nevetgélnek, mintha mi se történt volna, vagy elszaladnak, de hallottam olyat is, hogy halál nyugodtan leülnek a földre újságot olvasni, miközben köröttük véres emberek üvöltöznek és rohangálnak. Ilyenkor egy védekező mechanizmus léphet fel az embernél, talán így próbálja megnyugtatni önmagát, hogy vmilyen „pótcselekvést” művel.
(Akit ez jobban érdekel, annak röviden elmondom a kedvencemet: egy kanadai légi baleset után a kivonuló egyik tűzoltó véletlenül a saját köpenyét tette az egyik túlélő sérültre, hogy ne fagyjon meg a hidegben, de mivel azon TŰZOLTÓK felirat volt, a szerencsétlent mindig visszairányították menteni a roncsokhoz kiérkező rendőrök és mentőalakulatok, míg vagy a hatodik kör után, csak leesett valakinek, hogy mit is műveltek vele… Ő annyira elbambult, hogy nem is fogta fel a helyzet iróniáját.)

„de Zolo lefelé menet a naplementét is fényképezhette a nyakában talált géppel. Csak ugye már nem ment fel többet a sátorba, hogy lerakhassa.”

Nekem az utolsó fényképről inkább egy sarki fény lekapása jut mindig az eszembe, ha volt apró „kukucskáló” nyílás a sátron, talán az azon áthatoló gomolygó fények (a sarki fény lassan „lüktet”, hullámzik!) okozhattak ilyen négyszögletes formájú, világító alakzatot, amit valaki belülről fotózott. Ha már be volt fűzve a sátor, és nem akartak újra vacakolni az kinyitásával, hogy megint kimenjen az a jó meleg a fotós hülyesége miatt, hát belülről készítettek egy fotót, legfeljebb addig lekapcsolhatták a belső lámpát, hogy a kedvébe járjanak. („Ugye nem gondolod, hogy a te kedvedért fogom megint ki-be fűzni a sátrat, ugye?” — kérdezhette pl. Zina.)Lehet, hogy rövid ideig láthatóvá vált ott ez a jelenség és nem akarták kihagyni.

„El tudod képzelni, hogy több 10 méteres távolságra szétszakadjanak?”

Én el. Ha a jobban öltözöttek már eleve jobban hasíthatták a havat, mint a csupasz lábúak, zoknisok, ha közben (ahogy talán Zina és Szlobó) leállnak vmin vitatkozni stb. Lehet, hogy eleinte nagyon rendezett menet volt az övék, de fél kilométer után már ez nem biztos, hogy megállná a helyét szerintem. Ráadásul a látótávolság sok mindent meghatározhat ilyenkor, ha az kicsi volt, máris elveszettnek érezhették magukat ilyen pánikban.

„Itt viszont tisztában voltak a támadók is azzal, hogy a kesztyű hiány önmagában aláírta a halálos ítéletüket, mert onnantól, hogy az ujjaik lefagynak, olyan hidegben pikk-pakk, esélytelenek bárminemű fogásra, eszközkészítésre vagy bármiféle dologra, amihez az ujjaikra szükségük van. Ha esetleg ez egy bevett módszer volt arra felé, akkor pedig a hagyományoknak köszönhetően biztos nem csöcsre mehettek.”

Nézd, ha egy banda rendszeresen garázdálkodik arrafelé, akkor annak biztosan híre megy, vannak előzményei, vannak hasonló esetek stb. Nem hiszem, hogy pont erre az egy alkalomra áll össze pont akkor és ott egy elvetemült társaság, majd oszlik is fel utána, mintha sose léteztek volna, akár egy mai popegyüttes, amelyik szerdán megalakul, csütörtökön lemezt ad ki, péntekre meg már fel is szívódott nyom nélkül. A hideg őket is korlátozza piszkosul, nagyon indokoltnak kell lennie annak az oknak, amiért ezt a támadást végrehajtják ilyen kutya hidegben, de úgy, hogy még sátruk sem nagyon van. Mellesleg, ha én vagyok az egyik kópé, lehet, hogy beszólok a vezérnek, hogy visszamentem a Gulágra, mert ott legalább van fix priccsem, napi egyszeri meleg kajám, a munka meg csak naplementéig tart…

„A sátorból való kiterelés és az elzavarás során egyértelműen kaptak fenyítést, már csak a rend kedvéért is.”

De ha nagyon megverik őket (ahogy pl. én tenném ilyen esetben), akkor nem nagyon érnek le a lejtőn sem, hanem ottmaradnak magatehetetlenül, nem vonulnak le. Ha meg csak tessék-lássék módon fenyegetem meg őket, akkor tesznek rám, és mihelyst eltűnnek a hófúvásban, akkor keresgéltethetem az embereimmel, hogy hol is lehetnek. Mert van közöttük jobban öltözött is, ők veszélyesek lehetnek, ezért említettem, hogy mindenkit levetkőztettem volna ilyenkor, vagy megkötözve hajtottam volna csak le. Minden más esetben meg fegyveres kísérő kellene hozzájuk, de annak sem lesz túl kellemes egy ilyen séta. Ha a támadók kevesen vannak, ajánlatos, hogy baromi jó fegyvereik (automata) legyenek, hogy távolról is hatékonyan tudjanak 9 embert sakkban tartani, felügyelni, egyáltalán elriasztani. Ha meg nincs sok fegyverük, akkor számbéli fölény lenne kívánatos, de azoknak meg nyomaik lennének vhol biztosan, ennyi ember nem fog kint cidrizni a sátor mellett, meg a lejtőn ilyen pocsék időben csak azért, hogy a vezér nyugodtan pihenhessen bent. Vagy meg kellene találni azt a bizonyos indokot, de nagyon…

3016. jukeey

„Az egyetlen esély az alulöltözött többségnek elrejtőzve kibírni, míg páran segítséget hoznak.”

És szerinted honnan hoznak segítséget? Az mikorra érhet oda? Ha pedig ennyire sürgeti őket az idő, akkor miért nem azt teszik, hogy összebújnak az alul öltözöttek melegíteni egymást, a jó erőben lévők meg elmennek ruhákért azonnal? Ne mondd, hogy direkt várnak 2-3 v. 4 órát, hátha elmennek a csúnya bácsik (nénik?) onnan… És ha nem, akkor tévedtünk, fagyjatok csak meg nyugodtan, és mi is oda fekszünk mellétek, várva a kegyelemütést.. Ha nem vagyok bekerítve, biztosan fogok küzdeni az életemért, el fogok indulni a labaz felé. Vagy be, az erdőbe, gyertek utánam, gazemberek, ha tudtok.

„A csermelyen pedig nem lett volna nehéz áthúzni sérülteket, ugyanis dugig volt hóval”

Ja, egy hónap múlva biztosan tele lehetett, mire ott is ástak, végre megtalálták őket. Én nem lennék annyira biztos azokban a hóviszonyokban.

Viszont azóta leszűrtem azt a tanulságot, hogy mit is kell csinálnom, ha esetleg az Urálba vet a sorsom, hiszen kézenfekvő a megoldás: ha engem bármiféle fegyveres fazon üldöz ott, akkor csak arra kell vigyáznom, hogy pontosan 10 méteres távolságra legyek tőle, mert vadásztilalom van turistákra, tehát sem lőfegyvert, sem kést, kézigránátot nem lehet használni ellenük, kizárólag az ökölharc, rúgás, puskatus a megengedett (esetleg gáz v. méreg:). Ha 10 méteren túl kis előnyre teszek szert, meg sem állok a legközelebbi településig, mert úgy sem mer az üldözőm tenni semmit ellenem, legfeljebb káromkodik és az öklét rázza felém, mint az albán légvédelem. Ti nem így látjátok?
(Ja, de arra viszont baromi sok idejük marad, hogy semmiféle nyomot ne hagyjanak maguk után, biztosan van nekik egy külön eltakarító brigádjuk, amit mindig a zsákmányolt cucc árából fedezntek.:))

Te 9 embert meg tudsz győzni ott fent arról, hogy jó szándékú vagy („csak egészen rövid kihallgatás lesz, fogkefét és pizsamát hozzon magával”), csak menjenek már el onnan, de eközben nem kell fegyvert használnod, nem is kíséred őket, nem őrzöd azt a több száz négyzetméteres területet, ahol tevékenykednek majd, nem is igen vagy kíváncsi rá, hogy hol vannak, viszont egyszer mégis csak lemész agyonverni őket (nehogy egy is túlélje), amit fent nem szívesen tettél meg, de lent már igen, mert rájöttél, hogy az milyen jó, de ha mondjuk egy közülük elindul ágon-bokron át, akkor van annyi boldog embered, bandatagod, hogy azok szívesen mennek utána a tök sötét éjszakában, ahelyett, hogy dőzsölnének mondjuk, akkor az szerinted átgondolt bűnelkövetőkre vall? Mert éppen egy ilyen elszökéses szitu lenne itt nekem a természetesebb, nem pedig az, mint mikor a mama beteszi a kicsit a járókába, hogy ott játsszon szépen addig, amíg ő a konyhában főzöget, meg takarítgat, a rácsok miatt úgysem tud kibújni onnan a pici.

 3017. jukeey — 2014-01-17 04:11 

A csermelyen pedig nem lett volna nehéz áthúzni sérülteket, ugyanis dugig volt hóval, épp ezért pont ott próbáltak kuckót vájni – csak ott volt ehhez elég vastag a hó. De szerintem sebesültcibálás nem játszik, ha kaptak is némi noszogatást, mindnyájan járóképesen jutottak le a völgybe. Csak később kapták a komolyabb dorgálást, de azután már nem volt alkalom elsősegélyt nyújtani, meg értelme se nagyon lett volna. Elképelhető hogy az ellenállásuk ha nem is sikeres, de valamelyest hatékony volt, ezért keveredett némi bosszús fenyítés is a sima agyonütésbe.

 3016. jukeey — 2014-01-17 03:49 

Segítsééééééég, ettől már teljesen pánikba vagyok esve! Félelmetes robajt hallanak az összvissz 300 méterre levő csúcs irányából, és attól tartva hogy az arrafelé félúton levő bukkanóról elképzelhetetlen mennyiségű hótömeg indult meg feléjük, elkezdik kivágni a sátrat, majd hosszan lefelé igyekeznek a gerinc oldalában, pontosan egy potenciális lavina útjába.

9 túrázó összetörése a Halatszjalon ~ 9 ovis halálugrása egy behavazott homokozóban.

Lehetséges hómozgás ~ Cunami a biliben.

A Labazhoz nem biztos hogy lett volna értelme menni, nem kaja kellett volna nekik, hanem fegyver (esetleg sok ruha, de azt kockázatos lett volna visszajuttatni). Az egyetlen esély az alulöltözött többségnek elrejtőzve kibírni, míg páran segítséget hoznak.

 3015. oberon — 2014-01-16 23:43 

@sztalker:

A lámpától nem hiszem, hogy annyira megijedtek volna. Magát az okozót kellene megtalálni, mert a lámpa eldőléséből fakadó pániknövekedés már csak okozat. Kintről elméletileg fény nem szűrődhetett volna be. A sátorállítás és a napnyugta időpontjából kiszámítható, hogy majdnem 100% bizonyossággal már sötétben, (nem biztos, hogy éjjel) történtek a dolgok.
Ha egyéb más fényjelenség lett volna, akkor max azt próbálták megörökíteni az uccsó képen. Bár személy szerint én ezt a vonalat is elvetem, ahogy a lavinát is. Mi lehetett ezeken kívül még a pánik kiváltó, ami távoltartja őket a bejárattól és ami miatt inkább belefutnak az általad gondolt hatásba a lejtőn?

’’ Később, ha Zina magához is tér, már nem igazán beszámítható, mászik felfelé, mint a gép, a mögötte fekvő Szlobót (vagy 150 méterre tőle) talán addigra úgy befedi a hó, hogy esetleg észre sem veszi.’’
Értem amúgy/látom magam előtt az általad elképzelt storyt. Ami érthetetlen számomra, hogy valami nagyon nagy para éri őket a sátorban, lélekszakadva kimenekülnek belőle, sietve elhagyják, mennek le a lejtőn, jön a hatás és miután magukhoz térnek Zináék, a sátor felé indulnak vissza, ahonnan az előbb menekültek, ahogy csak tudtak.. Miért nem inkább lefelé, ahová amúgy is indultak?

’’ Aki ilyesmire vetemedik, az mindenre képes, tehát nem hiszem, hogy Gyatlovék ebben az esetben nagyon elemezgették volna azok mögöttes szándékait is.’’
Teljesen korrekt amit írsz. Azonban annak ellenére, hogy elzavarnak a sátortól, de 1-2 óra múlva sem jönnek utánnad, nem ébredezne benned egy aprócska kis remény vagy hit, hogy ezek lehet nem is megölni akarnak? Biztos vagyok benne, hogy bennük is felmerülhetett, hogy gyilkosokkal van dolguk. Azonban az idő előrehaladása többek között igazolhatta számukra, hogy tévedhettek. Aztán ugye mégsem..

’’ Így legfeljebb a kíváncsiságot tudnám elfogadni hasonló motivációként (vajon mi történhet a sátornál?)’’
Mint feljebb írtam, bizonyosan bizonytalanságban telt el a lenti idő. Féltek is, kiváncsiak is voltak, mérgesek is, de szerintem a legnagyobb ellenfelük a kétségek között őrlödés volt. Meg akarnak ölni minket vagy sem? Kirabolták-e a sátrat? Elmehettek már onnan? Nem kellene elmenekülnünk? Kibírjuk reggelig a hidegben? Visszainduljunk már? Ki meri majd bevállalni? Stb-stb.

’’ Ez azért nem sivatag, ahol a legközelebbi oázis is száz kilométerekre lenne, vagy antarktiszi jégmező, ahol meg a kutatóállomás van hasonlóképp az isten háta mögött.’’
Nem sivatag persze, de azért eléggé az isten háta mögött voltak. A helyszín jelen esetben élelmet és vizet adott volna a sivataggal ellentétben, azonban meleget nem. Ami talán a legfontosabb lett volna az esetükben. Mindemellett a labazhoz vezető utat nem is biztos, hogy tudták. Odafelé nappal odataláltak, de korántsem biztos, hogy képesnek tartották e magukat a a visszamenetelre vagy a labaz megtalálására. Szerintem hosszúnak vélték az oda vissza utat, ezért inkább úgy gondolkodhattak, hogy kicsit várunk, aztán megjátszuk a sátrat. Csak ugye az idő pörgött közben, ami a legeslegnagyobb ellenségük volt az egész cselekmény alatt.

’’ De szerintem meg ott van a kutya elásva, hogy soha nem voltak teljesen együtt a sátorból való kitörésük után,’’
Ezen sokat agyaltam én is. A két bevetett ágy és a ’jól’öltözöttségük miatt Tibo és Zolo fekete lovak nálam. Bennük nem vagyok biztos, hogy a sátorban voltak a pánik kirobbanásakor. Azt is el tudom képzelni, hogy fáért lehettek lent, és amikor kitört a pánik (amit Zolo lehet csillapítani tudott volna a jelenlétével) akkor a 7 fenti a 2 lentihez indult el, mivel tudták, hogy hova mentek. Csak halkan merem mondani, de Zolo lefelé menet a naplementét is fényképezhette a nyakában talált géppel. Csak ugye már nem ment fel többet a sátorba, hogy lerakhassa.

’’ Akkor például nem fakéreg-maradványok lennének Gyatlov ujjai közt, hanem ruhafoszlányok, emberi bőrcafatok stb. Még a Krivosenko karján talált fognyomokról is inkább feltételezik egyesek (ez tmás honlapon olvastam), hogy saját maga okozta a harapásokat, mert annyira átfagyott és érzéketlenné válhatott a karja, hogy ijedtségében meg akart győződni arról, hogy érez-e e még vele valamit egyáltalán.’’
Jó észrevételnek tartom a köröm alatti nyomok hiányának a felvetését. Bizonyítható valahogy az ottlétük/hiányuk? Az pedig, hogy Krivo maga nézte meg a saját fogaival önön testén, hogy érez e még valami fájdalmat, hát, elég nevetségesnek hangzik. Erre ez jutott eszembe: Mindenki másképp csinálja.. : )

’’ Ha nagyon szétszakadt a csapat, az elől menők nem foglalkoztak azzal, hogy mi a fene is történik a hátuk mögött.’’
El tudod képzelni, hogy több 10 méteres távolságra szétszakadjanak? A lenti események nem azt sugallják szvsz, hogy ez egy cserbenhagyásos banda lett volna. Miért éppen a lefelé menetnél hagynák hátra a társaikat? Értem én, hogy gyorsabban mentek volna, de igazából abban egyetértünk, hogy a lejtő bizonyos szakaszáig sz-szo épségben érkeztek le, a nyomok alapján rendezetten, együtt. Ahol már nem látszanak a nyomok, ott miért váltak volna szét vagy hagyták volna hátra akár a sérültebbeket is? Nem tudom beilleszteni a történetedbe, hogy szanaszét voltak. Ha kaptak is valamit, azt együtt kapták, ami azért behatárolhatóvá teszi a mentési zónát, vagyis nem vakon kellett átfésülnie 2-3 embernek 4-5 hektárt, ami valóban órákig tartott volna. De ez csak 1 vélemény.

’’ Azért, nem cipelték őket is a fához, mert nem mozgathatóak már sokan közülük, talán erre akkor jöttek rá, amikor átpasszírozták őket az egyik patakmedren, a lejtőn haladva, ami nem lehetett valami könnyű, és a sérülteknek sem igazán használt. A lehető legoptimálisabb helyen pakolták hát le őket, melléjük tervezve a vermet, amiből aztán inkább kripta lett, mert sorra hunytak el a sebesültek…”
A vízmosásig lehúznak mindenkit bordatöréstől, belsővérzéstől, ájulástól függetlenül, árkon-bokron-cserjén át, nem törődve az elemekkel és a sebesültekkel sem. Ezt száz métereken át csinálják a hős megmentők, akik nem kis fizikai teljesítményt bemutatva lehúzzák az esetenként a magatehetetlen (nem írok számot) rohadtul nem könnyű testeket. Aztán amikor megtették már velük az út oroszlán részét, ergo számos módon súlyosbították a sérültek állapotát, nem gyújtanak nekik tüzet a veremnél, valamint nem húzzák őket a már piti 75 méter környéki fa alatti tűzhöz (holott a tűz melege lett volna az egyik legfontosabb a kihűlés küszöbén állóknak..) hanem leesik nekik, hogy HÉ, hát ezt elb*szt*k, mert nem szabadott volna őket húzkodni. Mire a másik: -Jó, akkor hagyjuk itt őket ahol vannak, aztán lépjünk a p*cs*ba, ezeknek úgyis kalács…
Na ezt nehezen tudnám elképzelni. HA ennyit lehozták őket, akkor a fához húzás az már belefért volna simán. Amit meg is tettek volna abban az esetben, ebben biztos vagyok. Egyből a tűzhöz is lehetett volna húzni a sérülteket, ha már keresztül húzták amúgy is őket mindenen.

’’ Mire végre elkészült az a verem, már nem volt kinek használni azt, addigra sorra meghaltak a súlyos sebesültek.’’
Ez elég hülyén hangzik. Mennyi az esélye annak, hogy elcsesznek alsó hangon ¾ órát a veremmel,(ami előtt már ugye lehúzták a hullákat) és amire elkészülne, meghal mind. Felettébb Hoolywoodosnak tűnik számomra. Max azt tudnám elképzelni, hogy ásás közben meghal az utolsó sebesült is, akiért még lett volna értelme tovább csinálni. Mért fejeznék be a vermet? Miért nem lépnek le, Kolo is, és melegednek fel a sátorhoz való felindulás előtt? Miért virrasztott Kolo tovább a hullák mellett?

’’ de azt valahogy nem érzem természetesnek, hogy pont egy lányt fognak majd felküldeni””
Én sem gondolnám. Úgy gondolom, hogy Zina karakán személyiség lévén ’’önállósította’’ magát, hogy ő márpedig megelégelte a várakozást, megy és megnézi, mi a helyzet sátor fronton. Szlobo, mivel a fa alatt melegedett, ennek tanúja volt és a lány után indult. Majd miután Gyatlov szembesül Zináék távozásával, ő is elindul. A többit már írtam.

’’ le kellett volna vetkőztetni őket, minimum a kezeiket hátul összekötve elhajtani, lehajtani a turistákat az erdőbe’’
’’ A „fagyasztásos” módszerhez nagyon elkelne előbb még egy kis ütlegelés is, megdolgozni őket,’’
Szerintem egyszerűbb lenne ezt a fagyasztásos módszert -30-ban, süvítő szélben (ami ugye fokozza a hidegérzetet meg hűsít is..) átbeszélni. Kongóban biztos, hogy nem a ’’fagyasztásos’’ technikával operálnak. Itt viszont tisztában voltak a támadók is azzal, hogy a kesztyű hiány önmagában aláírta a halálos ítéletüket, mert onnantól, hogy az ujjaik lefagynak, olyan hidegben pikk-pakk, esélytelenek bárminemű fogásra, eszközkészítésre vagy bármiféle dologra, amihez az ujjaikra szükségük van. Ha esetleg ez egy bevett módszer volt arra felé, akkor pedig a hagyományoknak köszönhetően biztos nem csöcsre mehettek.
A sátorból való kiterelés és az elzavarás során egyértelműen kaptak fenyítést, már csak a rend kedvéért is.

’’ ha csak csúszol lefelé, mint a szánkón, csak most épp szánkó nélkül,’’
Szerintem képtelenség ott ilyen formában lecsúszni, felgyorsulni meg biztosan.

 3014. sztalker — 2014-01-16 15:33 

@gigabursch:

„S az még bír a súllyal nem úgy mint egy sátor, aminek a vázát a sílécek és botok adják.”

Van olyan meglátás is (egy külföldi honlap kommentelője írta), hogy azok a bevágások (késsel?) az egyik bambusz síboton valamilyen próbálkozások lehettek arra, hogy megnézzék, lehet-e azt fa gyújtósnak használni (a helyszínen v. tán az erdőbe „letelepülésük esetén), de más meg inkább állati karom nyomaival hozta összefüggésbe a karcolásokat.

Én inkább megkockáztatom, hogy talán vmiféle ideiglenes sátorrudat szerettek volna összebuherálni a síbotokból ekkor, azért vagdoshatták az egyiket össze késsel, és a sötétben meg szélben ott majomkodhattak vele, majd feladták a kísérletezést. (Mindenesetre a medvés támadásnál azért hihetőbbnek tartanám ezt a verziót, mert a maci karmainak nyoma biztosan másutt is megmaradt volna, nem csak azon a boton, meg a havon, hanem egy-két arcon is tán…)

„Gyatlov szerintem merő felelősségtudatból indulhatott vissza, hisz felelős a csoportért, de már nem tudott visszajutni.”

Szerintem legalább ennyi mindent fel lehetne róni Gyatlovnak, ami miatt nagyon is érezhetett bűntudatot is akár, ezért is iparkodott nagyon, mikor az események összecsaptak a fejük felett:

— Elszámítja az útvonalat, járhatatlan (v. nehezebben járható) helyeken kell így végigmenniük

— Ezért is erőlteti a téves útvonal drasztikus korrigálását később nyílegyenes átvágásokkal, ha kell, árkon-bokron át (késésben vannak), de ez a csapat minden tagjának megerőltető lehet

— 1 sátor sokkal veszélyesebb, mint 2 kisebb, mert nincs tartalék (igaz, sokkal praktikusabb és talán súlyban könnyebb is)

— Az új, „megbuherált” sátor (ami 2 kicsiből lett összerakva) az ő ötlete volt, de talán pont az összeillesztés miatt szerkezetileg nem elég erős, teljesen szétesik, amikor kivágják, nem lehet terepen javítgatni

— A szétszedhető („atom”)kályha :))) egy felesleges súly mindvégig a túra során, csak a baj van vele (ez is Gyatlov „találmánya”), de vinni kell, ha törik, ha szakad, még ha nem is tudják használni rendesen, ő mégis ragaszkodik hozzá, sok baj forrása lehet, hogy mégis kénytelenek hidegben éjszakázni

— A sátorhely, a csúcs alatti zónában inkább kényszermegoldás lehetett aznap estére, mert nagyon kitett hely (pl. szélnek, aminek az iránya váltakozhat), de még lavinának is (még ha nincs is olyan hóhelyzet, ami ezt indokolná), mert a felettük magasodó hegyoldal bizony eléggé meredek

— Lehet (ezt csak feltételezem), hogy mindvégig, a fent leírtakon kívül, még makacsul hajthatta is az embereit az Otorten-hegy (a túra fő célja) felé, függetlenül a társai aktuális fizikai és lelki állapotától. (Gondolom, ti se írnátok le pl. a főnökötökről elmarasztaló véleményt egy közösen vezetett naplóba, ezért nincs talán nyoma ilyesminek a beírásokban.)

Az biztos, hogy akkor is rettentő nagy lelki terhet kellett volna élete hátralevő részében magával cipelnie, ha túl is éli (és hivatalosan sem vonják felelősségre a történtekért), mert a hozzátartozók biztosan hibáztatták volna őt a szeretteik haláláért v. megnyomorodásáért.

 3013. gigabursch — 2014-01-15 20:48 

836. alfredostroessner

Nos megnéztem a két videót.

Ilyen szélben még a szar is kifagy az emberből, kemények ezek az orosz gyerekek.

De ha mindez még havazással is együtt jár és ilyen körülmények között kell kimenni, az kemény.

VISZONT!

Azon merengtem, hogy a Zoloék azért voltak felöltözve – míg a többiek próbáltak bent melegedni – mert próbáltak még kint ügyködni, hogy a sátrat a fújó szél, nehogy olyan helyzetbe rakja önmagával, ahogy rengeteg kocsi járt a 2013. márc. 14-i hóviharban, hófúvásban. Aki átélte tudja. 20-25 perc alatt kocsikat temetett be egy-egy szélcsatornában a hó. S az még bír a súllyal nem úgy mint egy sátor, aminek a vázát a sílécek és botok adják.
Ennek kapcsán elmerengtem, hogy a bejárat használhatatlanná vált (befalazódott), se ki – se be és egymással óbégatva azt magyarázhatták, hogy bazi gyorsan húzzunk el lefelé, mert nagy baj lehet még ebből. Nincs messze a labaz, addig minden Tajgaszökevény kibírja.

Aztán kiderült menet közben, hogy annyira nem, sőt mégsem bírják úgy és elindult a csoport szétmállása, majd visszakapcsolódnék oda, amit már korábban a @3005-ben kifejtettem.

Saját magukat pusztították el, és aki még egy kicsit bírta, abból kitört a düh és azon vezette la akit hibásnak tartott.

Gyatlov szerintem merő felelősségtudatból indulhatott vissza, hisz felelős a csoportért, de már nem tudott visszajutni.

Szomorú tragédia, amit kissé higgadtabban alighanem kis vergődéssel, de simán túléltek volna.

A sérülésekkel kapcsolatosan fenntartom a fenti véleményemet.

 3012. sztalker — 2014-01-15 16:49 

@oberon:

„A másik esetben szintén 3-4 ember küzd a sátorral, a többiek pedig csupán riadt szemekkel néznek és remegő ajkakkal imádkoznak legalább 1 percig, hogy minél előbb legyen már kivágva a sátor ahelyett, hogy magukkal foglalkoznának, ha már szóba jött a túlélési ösztön.”

Nehéz ezt így higgadt fejjel elképzelnünk. Én most csak azt tudom erre felhozni neked, hogy pl. a gyakori diszkótüzek és áruháztüzek okán nem véletlenül tették kötelezővé a kijáratok utca felé való nyitását az USÁ-ban (ezért csapnak fejbe arrafelé az ajtóval, ha az utcán bámészkodsz a kirakatok előtt:), mert egyszerűen feltornyosultak a hullák az első sorok mögött. Ilyenkor mindenki nyomja, tolja az előtte lévőt, és abban igazad lehet, hogy inkább akadályozza, mint segíti ezzel a kijutást. Hasonlóképp nagyon át kell gondolni egy sportcsarnok nézőinek mozgását is a kijáratok felé, vagy metróbejárókban haladó emberek terelését biztosító oszlopsorokat, kordonokat és egyéb terelőelemeket, mert egy pánik után gyorsan bedugulhat a tömeg, és agyonnyomják egymást. Szerintem is inkább noszogathatták őket v. sikoltoztak, üvöltöztek velük hátulról, majd lökhették, nyomhatták a késes társaikat a mögöttük lévők, ezzel is fokozva a pánikot.

„Számomra úgy néz ki ez a dolog, mintha féltek volna a bejárat közelébe menni, vagy egyszerűen nem tudtak. ”

Ha nappal lett volna, akkor azt mondanám, hogy még talán vmi árnyék is vetülhet azon a résen befelé rájuk (vminek v. vkinek az árnyéka), de ha meg sötétségben voltak, azt is simán el tudom képzelni, hogy az addig világításra használt lámpát (zseblámpát?) vki leejtette idegességében, vagy felrúgta stb, tehát a hirtelen sötétség még jobban megijeszthette őket, fokozta a kavarodást. Ha erős fényjelenség volt abból az irányból, az este talán valóban beszűrődhetett, de ezt is bizonyítani kellene vmivel.

„Gyatlov akkor eszméletlen volt eddig vagy sem? Ha igen, meddig? Ha igen, mikor ütötte ki egy ilyen csapás után még Szlobot? Miután kiütötte, hol volt, hogy nem találták? Mégha Szlobo be is durcizna a pofontól, Zina az iránta érzett vonzalma miatt ott hagyná a p*cs*ba haldokolni a társait ahelyett, hogy ő is lefelé indulna el vagy a társai keresésére?”

Ezt én másképp látom. Abból indulok ki, hogy UGYANAZ a hatás, EGY IDŐBEN végzett Szlobóval (végzetes), talán Zinával (ő csak elájult), akik a lejtőn FELFELÉ mentek, mint azokkal, akik lefelé: pl. Gyatlovval és társaival. De a köztük lévő távolság már igen nagy volt, jóval a látó- és hallótávolságon túl (ha cudar egy hófúvás is éri őket), így a két csoport a saját közelében lévő társait menti. Gyatlov lassan magához tér, de jóval közelebb van már a lejtő aljához, mint Zináék, tehát ő lefelé megy, mikor feltápászkodik az esésből. Szlobó nem sokáig élhet, Zina meg eszméletlen, hiába szólnak nekik, nem válaszolhatnak. Később, ha Zina magához is tér, már nem igazán beszámítható, mászik felfelé, mint a gép, a mögötte fekvő Szlobót (vagy 150 méterre tőle) talán addigra úgy befedi a hó, hogy esetleg észre sem veszi. Én őket kevésbé tekintem aktívnak a mentésben, mint Gyatlovot és Kolót, akik lejjebb szenvedhették el a sérüléseiket és rögtön nekikezdtek valahogy segíteni a közelükben levőkön.

„Ez igaz is lenne abban az esetben, ha gyilkosként tekintettek volna a támadóikra. Ők azonban rablókként tekinthettek/tekintettek rájuk, ami nagyban befolyásolta a két dologhoz való viszonyulás közti eltérést.”

Tudod a jogi kategóriák és fogalmak nagyban függnek a körülményektől is. Példák: Ha ellopok egy inkubátort és előtte kiveszek belőle egy csecsemőt, akkor mi is vagyok tulajdonképpen? Ha ellopok egy vasúti biztosítóberendezést, vagy egy stoptáblát akkor mit is csinálok? Ha a hajó fedélzetéről a nyílt tengeren a vízbe dobok egy embert (a cápák közé), sőt, ha nem szedem fel a hajótöröttet a vízből, akkor mit is követek el?

Azért írom ezt le, mert akkor itt is hasonló történt, nem véletlen, hogy pl. a vadnyugaton a lótolvajlást halállal büntették, hisz nem az állat értéke volt itt a nagy kár, hanem a hiányából fakadó veszteség: gyakorlatilag halálra ítélték azt, akitől megfosztották mozgóképességét a vad indiánok vidékén.

Aki ilyesmire vetemedik, az mindenre képes, tehát nem hiszem, hogy Gyatlovék ebben az esetben nagyon elemezgették volna azok mögöttes szándékait is.

„Az általad említett ösztön jelen esetben csak a végén jelentkezik, addig tudatosan felépített lépésekről beszélhetünk szerintem.”

Igen, és ezeket a lépéseket a társaik iránt érzett segítség motiválja szerintem, nem pedig a félelem, mert akkor biztosan jobban elrejtették volna őket, vagy ők maguk is beljebb másznak az erdőben, nem pedig végig a fa és árok közt ingáznak. Így legfeljebb a kíváncsiságot tudnám elfogadni hasonló motivációként (vajon mi történhet a sátornál?), de az meg nem állhatott fent, mert akkor hamarabb elindultak volna felfelé. Inkább a sátor állapotában lehettek bizonytalanok, nem a „lakóiban”.

„…semmi közepén vannak, felfoghatta mindenki, hogy értelmetlen lenne.”

Ez azért nem sivatag, ahol a legközelebbi oázis is száz kilométerekre lenne, vagy antarktiszi jégmező, ahol meg a kutatóállomás van hasonlóképp az isten háta mögött.
Ezzel tehát megint nem értek egyet. Ti mindig TELJES létszámú és EGÉSZSÉGES fizikai állapotú csoporttagokat képzeltek a fa alá. (Vagyis MINDENKI ott van a csoportból.) De ne feledd: pontosan tudták, hogy a legközelebbi labaz nincs fényévekre, ha semmi más bajuk nincs, mint a gyenge ruházat, akkor sokuknak igenis lenne esélye odafelé indulni, ha nincsenek éppen körbevéve fegyveresekkel. De szerintem meg ott van a kutya elásva, hogy soha nem voltak teljesen együtt a sátorból való kitörésük után, keresték egymást, mentették egymást, mindig csak nagyon kevés olyan ember volt köztük, aki tudott cselekedni.
(Mert vagy egyedül volt még a szerencsétlen, vagy nem volt nála kés, csak gyufa, tehát mire az a társa is előkerült, aki a tűzgyújtásban segíthetett volna, még tovább fázhattak, vagy nem voltak elegen, hogy fakérget is szedjenek meg vermet is ássanak, meg hurcolásszák is a társaikat stb.)

Ezért feltételezem, hogy már eleve nagy hendikeppel indult ez az egész túlélésük.

„Más olyan nyomot meg mit hagytak volna?”

Akkor például nem fakéreg-maradványok lennének Gyatlov ujjai közt, hanem ruhafoszlányok, emberi bőrcafatok stb. Még a Krivosenko karján talált fognyomokról is inkább feltételezik egyesek (ez tmás honlapon olvastam), hogy saját maga okozta a harapásokat, mert annyira átfagyott és érzéketlenné válhatott a karja, hogy ijedtségében meg akart győződni arról, hogy érez-e e még vele valamit egyáltalán.

„Kicsivel feljebb Zina és Szlobo ott hagyja őket. Ezért mondtam, hogy szerintem nem vagy következetes.”

Éppen, hogy következetes vagyok, mert ha ők hátul mentek le, akkor talán Gyatlov volt az utolsó aki tanúja lehetett ennek, Ha nagyon szétszakadt a csapat, az elől menők nem foglalkoztak azzal, hogy mi a fene is történik a hátuk mögött. Az esés után mindenki a közelében lévőket támogathatta fel, vagy próbálta a behavazott testüket megkülönböztetni a szintén fehér hóbuckáktól..

„Vagy miért nem húzzák át őket a fához? ”
„A 4 test miért nem a szélvédett veremben van megfagyva? Miért beszórva vannak a vízmosásba? Vagy csak úgy, időtöltés képpen szenvedtek a veremmel? Ezek számomra következetlen gondolatok egymásra szórásának látszanak. Ne vedd sértésnek, nem annak szántam.”

Nem veszem sértésnek, csak olvasd el újra, amit ezekről írtam, hátha másokat is érdekel ez a beszélgetésünk.
Azért, nem cipelték őket is a fához, mert nem mozgathatóak már sokan közülük, talán erre akkor jöttek rá, amikor átpasszírozták őket az egyik patakmedren, a lejtőn haladva, ami nem lehetett valami könnyű, és a sérülteknek sem igazán használt. A lehető legoptimálisabb helyen pakolták hát le őket, melléjük tervezve a vermet, amiből aztán inkább kripta lett, mert sorra hunytak el a sebesültek…

A tűzgyújtással meg lehet, hogy meg kellett várni Gyatlovot, mert attól, hogy Koló zsebében is volt gyufa (amit a boncolásnál találtak), nem biztos, hogy az eredetileg is az övé volt, lehet, hogy azt is pl. Tibótól „gyűjtötte be” Kolevatov, valahonnan a lejtőről lehurcolászása közben, mire végre-valahára megtalálta őt egy jó félóra után. Ezt én is csak elképzelni tudom.

„Megy a para a sátorban, kitörtnek, kicsi séta, aztán –Hé, mi a rákért nem a labazhoz megyünk? ”

Sztem azért, mert még mindig egyszerűbb dolog eltávolodni annyira a veszélyes hegyoldalról esetleg rájuk szakadó lavina elől, mint 2 kilométert mászkálni abban az általad említett vastag hóban a labazig. Nekem ez lenne a praktikusabb magyarázat. Az mindenesetre nyújthatott egyfajta biztonságérzetet nekik, hogy viszonylag elérhető távon belül van egy tartalékraktáruk, tehát nem kell észvesztő gyorsasággal összeszedni minden cuccot most, inkább az életüket, vagy finomabban szólva a testi épségüket óvják meg azzal, hogy lejjebb mennek, hátha tényleg megindul ez a hótömeg most felettük, aztán majd később visszamennek.

„Most éppen Zina és Szlobo még el van tűnve (szépen), Gyatlov nem eszméletlen és nem bántja Szlobot. Akkor most mivan? ”

Ezek az én feltételezéseim, tehát nem kell rá mérget venni, de szerintem ilyen is előfordulhatott:
A lejtő felénél Zina és Szlobo (akik ketten, lemaradva leghátul mentek) már nagyon nem értett egyet a levonulással, valami miatt vissza szerettek volna menni (cipőért, ruháért, Lenin összesért 🙂 stb), de még fent a sátornál is összekaphattak emiatt Gyatlovval, akár 1-2 pofon erejéig is. Gyatlov alattuk taposhatta a havat a lejtőn, időnként vissza-visszanézhetett rájuk
(leginkább Zina miatt tette ezt, akinek ekkorra már végképp kieshetett a kegyeiből v. elvesztette nála a tiszteletét, bizalmát stb), és tanúja lehetett a szándékuknak. Persze hagyta őket visszafordulni, ezt nem akadályozta meg, legfeljebb Szlobónak adhatott egy maflást, és folytatta az útját lefelé, egyre távolodtak hát egymástól. (Gyatlovék lefelé, Zináék ketten most már felfelé haladtak.) De erről a visszafordulásról senki más nem tudhatott a lejtőn elől haladók közül, ők tehát úgy gondolták, hogy a két eltűnt is valahol az ő magasságukon lesz majd talán, ott is kereshették hát sokáig őket, amíg Gyatlov nem szólt nekik. Ez természetesen csak az én forgatókönyvem, nem tudom bizonyítani, de így is el tudom képzelni az eseményeket.

„Mit keresnek a testek a verem helyett a vízmosásban?”

Mire végre elkészült az a verem, már nem volt kinek használni azt, addigra sorra meghaltak a súlyos sebesültek.

„Azért csak odaszólt volna annyit, hogy hé Kolo, lelépek a p….ba..”

Lehet, hogy így is történt, sőt, látási viszonyoktól függően, tán még mutathatott is valamit arrafelé, a légköritől függően meg akár pökhetett is egyet felé…
:)))

„Azonban ahelyett, hogy elmenekültek volna a biztos halálba, Gyatlovék lent tüzet gyújtottak meg a többi. Ezért avatkoznak be, mert látják, nem fagynának meg maguktól.. Aztán amikor találkoznak először Zinával, aki időközben megunta a lenti várakozást, egyértelművé válik, először a lány számára, hogy igen nagyot tévedtek a szándékokkal kapcsolatban. ”

Tényleg nem tudhatom, hogy akkor pontosan milyen erőnléti viszonyok voltak Gyatlovék csoportján belül, de azt valahogy nem érzem természetesnek, hogy pont egy lányt fognak majd felküldeni (mindenféle fegyver nélkül, mert a zsebeiben csak vacak holmik voltak) oda, felderítőnek. Még akkor sem, ha Szlobóval megy. De ez az én személyes véleményem.

„Ezért avatkoznak be, mert látják, nem fagynának meg maguktól.. ”

Pont itt látom ennek a kifárasztós, kihűlősdire játszó elméletnek a gyengeségét, önmagában a laza ruházat szerintem nem végezne velük olyan gyorsan, ahhoz inkább le kellett volna vetkőztetni őket, minimum a kezeiket hátul összekötve elhajtani, lehajtani a turistákat az erdőbe, de még így is képesek lennének valahogy eliszkolni a vakvilágba. És ha mondjuk egyikük kihúzza egy természetes barlangos mélyedésben az erdő közepén reggelig és összetalálkozik valamilyen arra járó favágó, vadász, gulagos, manysi népséggel? A „fagyasztásos” módszerhez nagyon elkelne előbb még egy kis ütlegelés is, megdolgozni őket, hogy gyorsítsák, egy helyben tartsák áldozataikat, nem? De akkor miért nem verik szét Zinát, Kolót, Gyatlovot meg a két srácot a fa alól egy füst alatt, mondjuk nem sokkal a sátor elhagyáasa után? Én mindenkit körben leültettem volna meztelenül egy tisztáson és aki megmozdul, arra jól ráverek, de még akkor is elkelt volna a megkötözés.

Ha meg hagyják őket egy ilyen 70 méteres sávban nyugodtan tevékenykedni, annak őrzéséhez is sokkal több ember kell, hogy figyelje az eseményeket, pláne, ha sötét van.

„1500 méterre a sátortól olyan hóviharban, hogy 60-70 méternél nagyobb látótávolság nappal sem lehetett, szerinted mennyire van a szemük előtt, ember??!”

Annyira van a LÁBUK ELŐTT, ember, hogy csak el kell gurítanod egy labdát a lejtőn, ahol először beleesik az árokba, ott vannak a turisták.. ahogy írtam is.

http://kepfeltoltes.hu/140115/lejto_makett_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Ide másolom ezt a metszetet, jól látszik az alul lévő vízmosás, ami egyébként közelebb van a sátorhoz, ha csak a lejtőn lefelé mész, és nem térülsz ki a fenyő felé, de ez a kép talán azt is érdekelheti, aki szerint a hegycsúcs oldala egyáltalán nem is meredek a sátor felett…

Zina, Szlobo és Gyatlov felfelé vezető útját is rárajzolták (középen, kis alakokkal jelezve a holttesteiket), és az is kivehető belőle, hogy a nagy fenyő már egy másik lejtőszögű oldalon helyezkedik el a völgyben, ami kicsit meredekebb, mint az a hosszú, egybefüggő elszórtan fás rész, ahol szerintem a balesetet elszenvedhették.
(A rajzon balról jobbra átlósan áthúzódó vonal a számértékekkel egy emléktúra útvonala, amit pár éve tettek meg a rajongók a vízmosásban talált holttestek sírjáig, ezt a képet egy orosz honlapról másoltam ki.)

Én valahogy nem tévednék el, de erről nem akarok vitatkozni, lehet, hogy igazad van.

„Mégis úgy tűnik, hogy a fához mentek elsőre..”

Lehet, hogy voltak olyanok is, mint pl. Krivo és Doro, akik elsőként odamentek, mert ott várták, keresték a többieket, és mert kisebb sérüléseik is lehettek. De Zolóékat szerintem már rögtön a vízmosáshoz cipelhették. Ha Kolevatov gyújtott nekik tüzet (vagy Gyatlov?), akkor még melegedhettek is ott. (Majd Ludáéknak is fognak gyújtani, de előbb tán le kéne őket hozni a lejtőről vmi biztosabb helyre.)

„Mert inkább arról volt eddig szó, hogy nekivágta őket a talajnak, csúsztak stb. Ha együtt mentek lefelé, (miért ne tették volna), akkor nagyjából egy behatárolható területen belül kell lennie mindenkinek. Ez nem vakon keresés, hanem azért nagyjából beitájolt. Itt rengeteg idő visszajönne, ami miatt lenne erő és stb felmenni a sátorhoz. Remélem nem gondolod, hogy akár 100 métert is repülhettek.”

Könnyebbeket kérdezz!
Nem biztos, hogy szétszórta őket ez a hatás, de ha volt hófúvás, akkor az pl. betakarhatta a testüket, ha sokáig eszméletlenek voltak az eséstől. Sokan kerülhettek hó alá, talán ki is kellett kaparni őket alóla. Ez is idő. Ha lélegeztetni kell őket, az is eltart egy darabig. Egyszerre csak 1 emberrel tudnak foglalkozni. Vannak, akik a bordatöréseiket is ilyesmihez kötik, én ehhez nem értek, nem tudok neked erről érdemben nyilatkozni.
Repülhettek? Páran lehet, de elég, ha csak csúszol lefelé, mint a szánkón, csak most épp szánkó nélkül, befelé az egyre sűrűbben emelkedő (a lejtőn összevissza növő) cserjék közé… Valamelyik csak megállít majd, nem? Ha nagy sebességgel csapódsz a jeges-fagyos hórétegbe arccal előre, az sem túl kellemes.

„Remélem senki sem hiszi, hogy lefolytaják a vizsgálatokat, majd miután végeznek, ráengedik az egyetemista keresőket a területre mint1 figyelemelterelés végett? ”’’
Örülök, hogy ebben egyetértünk.„

Lehet, hogy pl. a manysik már nagyon unhatták azt a sok töketlenkedést, amit a kivizsgálók ott műveltek már a vidékükön egy hónapja, és talán többet is tudhattak az eseményekről (bár nem hiszem, hogy közük lett volna a turisták halálához), hogy finoman „odairányították” a kutatókat a vízmosáshoz, ezzel végre felgyorsítva az eseményeket, hadd legyen már nyugi a környékükön. Ilyet is simán el tudok képzelni.

 3011. oberon — 2014-01-15 10:50 

@sztalker:

’’ A pánik pont így működik, hogy az agyad megakad, „körbejár”, mint egy elakadt magnetofon-tű, csak 1 dolgot akarsz: kikerülni onnan! Nem fognak a cipők felé indulni v. nyúlkálni.’’
Azért kezdték el kivágni a sátor oldalát (ha ők tették), mert azonnal ki akartak jutni onnan. Ha 7-9 ember nagyon gyorsan akar onnan kijönni, ergo semmi sem számít, csak a sátorból való kimenekülés, akkor aláírom, hogy nekiállhat 3-4 ember vágni a vásznat, de attól még érthetetlen számomra, hogy a többiek, akik nem férnek oda a sátor oldalához vagy nincs késük, miért nem kezdenek el szórakozni a bejárat kikötésével, esetleg ha azzal sem, még mindig ott van az, hogy cipőt húzzanak. Időben jobban is jöttek volna ki, visszanézve.
A másik esetben szintén 3-4 ember küzd a sátorral, a többiek pedig csupán riadt szemekkel néznek és remegő ajkakkal imádkoznak legalább 1 percig, hogy minél előbb legyen már kivágva a sátor ahelyett, hogy magukkal foglalkoznának, ha már szóba jött a túlélési ösztön..
Számomra úgy néz ki ez a dolog, mintha féltek volna a bejárat közelébe menni, vagy egyszerűen nem tudtak. Namármost akkor ki/mi lehetett az, ami ezt a félelmet okozhatta náluk? Azon az állásponton vagyok, hogy ki a kérdés és nem a mi.

’’ Továbbá az is előfordulhat, hogy a lejtőn a kábulatából lassan magához térő Gyatlov már csak akkor botorkál le hozzájuk (vagy a vízmosáshoz, vagy a nagy fához), amikorra Kolevatov, Doro és Krivo is már órákig keresgélik (szólongatják Zinát és Szlobót, mindhiába.
Ekkor veti oda nekik Gyatlov:
– Ti Zináékat keresitek itt már egy órája? Hisz ők legalább egy kilométerre lehetnek feljebb, még láttam őket visszamenni, Rusztemnek be is húztam egyet rendesen!’’
Ezt gondolom poénból írtad.. : ) Ha mégsem, akkor: Gyatlov akkor eszméletlen volt eddig vagy sem? Ha igen, meddig? Ha igen, mikor ütötte ki egy ilyen csapás után még Szlobot? Miután kiütötte, hol volt, hogy nem találták? Mégha Szlobo be is durcizna a pofontól, Zina az iránta érzett vonzalma miatt ott hagyná a p*cs*ba haldokolni a társait ahelyett, hogy ő is lefelé indulna el vagy a társai keresésére?

’’ Szerintem meg igen, mert ha a gyilkos bizonyosan ott van még a közelükben, akkor az a LEGNAGYOBB probléma’’
Ez igaz is lenne abban az esetben, ha gyilkosként tekintettek volna a támadóikra. Ők azonban rablókként tekinthettek/tekintettek rájuk, ami nagyban befolyásolta a két dologhoz való viszonyulás közti eltérést. Előfordulhat, ha egyértelmű lett volna számukra, hogy az életükre törnek, nem csak az értékeikre, akkor nekifutottak volna az éjszakának. De a többség sztem nem vágott volna neki semmiképpen, márcsak technikai okokból sem.
Úgy gondolom, hogy az átvészelés volt a céljuk, mikor a fánál megbeszélhették a továbbiakat, nem pedig a túlélésük. Megkockáztatom azt is, ha a támadók nem jönnek le a sátorból, néhányan megérték volna a reggelt. Ez azonban szintén nem történt meg.
Az általad említett ösztön jelen esetben csak a végén jelentkezik, addig tudatosan felépített lépésekről beszélhetünk szerintem.

’’ sarki fűszerest nem biztos, hogy gondolkodás nélkül kimenteném a Dunából.)’’
’’ „Azzal pedig, hogy te elfutsz, nem biztos, hogy neked is van a nagyobb esélyed a túllésre.”’’
Az első evidens. A tárgynál maradva írtam a véleményem. Ezek a srácok évek óta ismerték egymást, voltak köztük barátok is.. Gráfban lerajzolva szépen mutatná szerintem, hogy azért a végén mindenki számíthatott valakire. Emellett biztos vagyok benne, hogy bajtársiassan viselkedtek volna, márcsak kötelességből is. Ha volt 2-3 sérül és 1-2, aki azokkal akart maradni, akkor már csak a csapatszellem miatt is velük maradtak volna a fennmaradó egyének. Ha 1 mégis el is akarna indulni mindenáron, értelmetlen lenne. Am meg szerintem volt megbeszélés a fa alatt a leérkezésük után (bárhogyan is érkeztek le) és akkor ki lett veséz
ve a menekülés verzió is, de lévén a semmi közepén vannak, felfoghatta mindenki, hogy értelmetlen lenne.

’’ De, ha már ezt a vonalat akarod erőltetni, akkor meg én kérdezek vissza azzal, hogy miért nincs nyoma pl. bosszúnak Gyatlovék részéről, hiszen egy sarokba szorított (=halálraítélt) ember még halálában is borsot törhet ellensége orra alá, ahogy sokszor írtam: utolsó erejével megnyomorítja azt, belevág egy golyóstollat a szemébe, bicskát az arcába stb.’’
Láttál valakit a tettesek közül? : ) Azon töröm magam, hogy láthass… : )
Ha vérre gondolsz, az sajnos könnyen mehetett a lecsóba. Más olyan nyomot meg mit hagytak volna? Ha esetleg volt is valami botfegyverük, lehet, csak olvadás után vált láthatóvá, azonban akkor már titkosan ment a nyomozás. Bár az a katona kabát meg fásli lehetett ilyen nyom..

’’ Mondok rá példát: Te vagy Kolevatov, arra eszmélsz, hogy heversz a lejtőn, tök sötét van, de amúgy is baromira rosszul látsz, mert zúg és fáj a fejed, de valahogy még tudsz mozogni és beszélni, majd észreveszed, hogy a kezeid közt haldoklik Ludmilla, tőled 30-40 méterre meg hever egy test, amit te Zolóénak vélsz, de nem tudod, hogy él-e még, Akkor most rögtön visszaindulsz a sátorhoz,’’
Egyértelmű, hogy segítenék, de nem hinném, hogy csak eszetlenül nekiállva. Kicsivel feljebb Zina és Szlobo ott hagyja őket. Ezért mondtam, hogy szerintem nem vagy következetes.
Egyébként meg ha már annyira mindenki egyből a vízmosáshoz húzkod mindenkit a fa és az alatta égő tűz helyett, (ápropó ha már a sebesülteket a vízmosáshoz húzták le, miért nem ott gyújtanak nekik tüzet? Vagy miért nem húzzák át őket a fához? Egy kis meleg azért jól jött vna nekik..)Visszatérve, miután Gyatlov és Kolo megkeresi és lehúzza Tibot, Ludát és Zolot, (Doro és Krivo beadta az unalmast, Zina és Szlobo pedig kiközösítette a többieket) kiássák és felgallyazzák a vermet, amit mellesleg rohadtul nem is úgy tűnik, hogy használtak volna. Szerinted megfagynak a végére a sebesülések és a kimerültség miatt. A 4 test miért nem a szélvédett veremben van megfagyva? Miért beszórva vannak a vízmosásba? Vagy csak úgy, időtöltés képpen szenvedtek a veremmel? Ezek számomra következetlen gondolatok egymásra szórásának látszanak. Ne vedd sértésnek, nem annak szántam.

’’ A labaz felé, ami a hágó mögött van, ha már nem áll a sátor.’’
Gondold végig. Megy a para a sátorban, kitörtnek, kicsi séta, aztán –Hé, mi a rákért nem a labazhoz megyünk? Ha ez így töürténik, nincs hatás a lejtő alján. Ehelyett lemennek végig. Nem úgy tűnik, mintha a labaz felé nem tudtak vagy akartak menni? A domb megkerülése pedig 1 méteres hóban egyenlő lett volna az öngyilkossággal. Tisztában voltak a hóviszonyokkal az előző napi vánszorgásuk miatt. Ez igaz az elmenekülésre is.

’’ Gyatlov biztosan vissza akart menni a sátorhoz, meg a lejtőn maradt eltűntekhez (Zina, Szlobo), esze ágában sem volt ottmaradni, amíg nem tudja, hogy mi van a társaival, és én ezt nagyon is korrekt, csapatvezetői attitűdnek tartom, jó hajóskapitány lett volna, szerintem.’’
Most éppen Zina és Szlobo még el van tűnve (szépen), Gyatlov nem eszméletlen és nem bántja Szlobot. Akkor most mivan? Jó lenne logikus korlátok közé szorítani a lehetőségeket, mert így bármi lehetséges bárhogyan mindentől függetlenül..

’’ a meleg takarók és kötszer, pálinka az persze most hatékony lehet.’’
Ezt már korábban írtam. A támadók 1-2 üveg orosz vodka , 1 pakli kártya, 1-1 katona sonka és pokrócok társaságában, időnként mozogva simán lehúzhattak ott 2-3 órát.

’’ „Ha pedig tényleg magukat akarták menteni már, akkor miért dobálták be a veremnél a hullákat előtte?”
Nem adtál rá választ. Mit keresnek a testek a verem helyett a vízmosásban?

’’ Kolo még várta Gyatlovot, mikor ér oda a következő gallyal, de ő már nem jött.’’
Azért csak odaszólt volna annyit, hogy hé Kolo, lelépek a p….ba..

’’ Látod, te is azt írod, hogy kifosztott sátor! De akkor mi a rossebet vittek el onnan?’’
Ez egy kétoldalú érme. Az egyik oldalról a diákok kivárnak lent, hogy az általuk rablóknak hitt banda elmenjen, (mivel nem látnak fel, ezért kénytelenek biztosra menni, vagyis kivárni), a másik oldalról a támadók (akikről a diákok nem tudják, hogy gyilkosok!!) várják, hogy megfagyjanak a lentiek. Azonban ahelyett, hogy elmenekültek volna a biztos halálba, Gyatlovék lent tüzet gyújtottak meg a többi. Ezért avatkoznak be, mert látják, nem fagynának meg maguktól.. Aztán amikor találkoznak először Zinával, aki időközben megunta a lenti várakozást, egyértelművé válik, először a lány számára, hogy igen nagyot tévedtek a szándékokkal kapcsolatban. Ez szerintem simán érthető. Nem volt semmiféle sátorkifosztás, ők hitték azt, hogy ki lesz fosztva. De sajnos már egyikük sem járt ott, hogy ellenőrizhesse.

’’ De nem a szemük előtt ment be a házba, ember!!!’’
1500 méterre a sátortól olyan hóviharban, hogy 60-70 méternél nagyobb látótávolság nappal sem lehetett, szerinted mennyire van a szemük előtt, ember??!

’’ Ha követed a lejtőt (ahol lementek), a legelső, utadat keresztező akadály a vízmosás.
No comment. De tényleg!’’
Mégis úgy tűnik, hogy a fához mentek elsőre..

’’ Bocs,de Most magamat idézem, 2999. sztalker’’
Én is csak magamat tudom idézni. 1500 méter 15 % -os domboldalon egy fiatal, tapasztalt és ambíciózus sarkkörre készülő túrázónak nem okozhatott volna akadályt. Korábban is ki akartam erre térni, de akkor itt teszem. Mekkora területre szórhatta szét őket az a ’’hatás’’? Mert inkább arról volt eddig szó, hogy nekivágta őket a talajnak, csúsztak stb. Ha együtt mentek lefelé, (miért ne tették volna), akkor nagyjából egy behatárolható területen belül kell lennie mindenkinek. Ez nem vakon keresés, hanem azért nagyjából beitájolt. Itt rengeteg idő visszajönne, ami miatt lenne erő és stb felmenni a sátorhoz. Remélem nem gondolod, hogy akár 100 métert is repülhettek.

’’ „Remélem senki sem hiszi, hogy lefolytaják a vizsgálatokat, majd miután végeznek, ráengedik az egyetemista keresőket a területre mint1 figyelemelterelés végett? ”’’
Örülök, hogy ebben egyetértünk.

 3010. sztalker — 2014-01-14 17:06 

3003. titan

🙂 Még próbálok írni hasonló eseteket, példákat ezzel kapcsolatban.

3008. oberon
„…mi lehet az az ok vagy dolog (a pánik mértékétől függetlenül), ami arra sarkallja őket, hogy többen elcsesszenek legalább 1 percet a sáror nehézkes kivágásával ahelyett, hogy ezen idő alatt elmenjenek a sátor bejáratánál levő cipőikhez, felhúzzák azokat, és a bejáraton át távozzanak.”

A pánik pont így működik, hogy az agyad megakad, „körbejár”, mint egy elakadt magnetofon-tű, csak 1 dolgot akarsz: kikerülni onnan! Nem fognak a cipők felé indulni v. nyúlkálni.

Valaki felkiált: Kifelé!!! (mert jön a lavina v. lőnek ránk stb.), erre a másik is felüvölt: De hát befűztétek a nyílást!!! Erre valaki: Gyorsan a késeket!!! Ha éppen a sonkát kezdték már szeletelni (mivel az szépen ki volt készítve középre), talán nem is kellett a bökőket nagyon keresgélni, hanem az már a kezükben lehetett, és most gyorsan nekiálltak vele a vászonnak. Az már más kérdés, hogy ez lassabb, mint ha gyorsan kifűzik a bejáratot, de ki tudhatta ezt akkor, hisz ilyet még nem nagyon csinálhattak előtte, igaz?

Plusz ez a kis késlekedés (az istennek se hasad ez a rohadt vászon, segítsetek ti is!!!) még tovább fokozhatta a feszültséget és a kitörési kényszert, tehát mint az őrült, ki letépi láncát, ugye, kifutottak a nagyvilágba. Itt azt is megvitathatjuk, hogy inkább vmi hanghatás v. robbanás zaja lehetne-e a lavínafrász alternatívája, mint pl. lövések, mert akkor meg szerintem az ember ösztönösen a földre hasalna, nem? Ha puskagolyók süvítését (fütyülését) hallom, akkor előbb tán nem is menekülök, hanem lehasalok, függetlenül, hogy szabad ill. zárt térben (sátor) vagyok. Egy tompa puffanás (hókupac csapódik le a sátor mellett, mintha lavina indulna, a sátrat nem is kell ehhez eltalálnia, elég, ha csak hallják a becsapódását), vagy távoli moraj, robaj inkább egy természeti erő fenyegetését jelentené számukra, amiből a menekülést vonnák le azonnal, pergőtűz meg golyók süvítéséből pedig a fedezékbe vonulást. De elismerem, hogy ez meglehetősen spekulatív így, tulajdonképpen ki kellene ezt próbálnunk, skacok! Keresni és toborozni pár gyanútlan önkéntest (akik nem hallottak még a Gyatlov-sztoriról, de van még ilyen? :)), és kipróbálni a szitu 2 verzióját, hogy lássuk, reflexszerűen miképp viselkedik ezekre egy ember v. embercsoport.

(Egyébként a repülőgépek vészkijáratainak az elhelyezkedését, nagyságát is tesztelgetik ilyen kísérletekkel, sok kimenekülési próbát le is kellett állítaniuk az elemzőknek, mert az önkéntesek elkezdték agyonnyomni egymást, pedig a jutalmuk csak pár száz dollár lett volna az elsőként kiszabadulóknak és nem pedig az életük, mint a valóságban!)

„Egyrészről természetesnek veszed, hogy pl. Kolo hősiessen cirkál a sebesültek után km-eket, felhasználva minden erejét…”

A válaszom egyszerű: nem veszem természetesnek, csak a nagyjából megfelelő ruházata és komolyabb sérüléseinek hiánya miatt gondolom, továbbá ő is a vízmosásban hever, mint a többi három sérült. De lehet, hogy eszméletlenül feküdt ő is a lejtőn vhol, helyette meg Zina rohangászott fel-alá és dolgozta halálra magát Gyatlovval együtt. Nekem mindegy. (Bár az, Kolónál is volt bicska és gyufa, szerintem inkább reálisabbá teszi azt a magyarázatot.)

Továbbá az is előfordulhat, hogy a lejtőn a kábulatából lassan magához térő Gyatlov már csak akkor botorkál le hozzájuk (vagy a vízmosáshoz, vagy a nagy fához), amikorra Kolevatov, Doro és Krivo is már órákig keresgélik (szólongatják Zinát és Szlobót, mindhiába.
Ekkor veti oda nekik Gyatlov:
— Ti Zináékat keresitek itt már egy órája? Hisz ők legalább egy kilométerre lehetnek feljebb, még láttam őket visszamenni, Rusztemnek be is húztam egyet rendesen!
De a keresésükre elpocsékolt energiájukat (idejüket) saját maguktól vették el, ezzel is rontva a túlélési esélyeiket. Sok ilyen apróság lehetett, ami lassan összeadódva legyengíthette őket.

„…hogy pl. gyilkosságnál miért nem menekültek el? Mondhatnám azt is, uazért, amiért Kolo le fel futkosott a társaiért..
Nem tűnik következetesnek az, amit írsz.”

Szerintem meg igen, mert ha a gyilkos bizonyosan ott van még a közelükben, akkor az a LEGNAGYOBB probléma (és nem a hideg, nem a sebesülések meg haldoklók, visszajutás a sátorhoz), de minden perc, amit felesleges tevékenységgel töltenek, az gyengíti a túlélési esélyüket. Erről már írtam példákat feljebb, de még akkor fogok újabbakat is. Az ember (meg minden élőlény is) mindig a fontossági sorrendet mérlegeli (akár akarja, akár nem, ez ösztönös), máskülönben nem lenne értelme a túlélési ösztönnek, gyorsan kihalnánk. Lehet, hogy ez egy nyugodt, steril helyzetben nem nyilvánvaló, de fenyegetettség esetén rögtön előjön mindenkiből. Már az embrió is küzd az anyaméhben, ha abortáni akarják, igyekszik elfordulni az őt szurkáló tű, eszköz elől.)

„Ha valaki miatt feláldozod magad, az nem döntés eredménye?”

De, csak ez nem tipikus. Van, aki ezt megteszi, a többség pedig nem. Ha egy autó leesik a hídról, akkor sokan megállnak és nézik, ahogy süllyed. De csak nagyon kevesen fognak utánaugrani, hogy kimentsék a benne ülőket, igaz? Egyébként az ilyen döntések sem afféle „gondolkodás v mérlegelés” eredményei csupán, éppen hogy ezzel ellentétes, automatikus reakciók inkább, ez egyénenként változó lehet. Valószínűleg a primitívebb állatoknál, amelyek szintén „társadalmat” alkotnak, ezt kiválthatja egy vegyi inger is (pl hangyák, termeszek, méhek stb), de az embernél már sokkal bonyolultabb ez. Talán a természet azt is nézi ilyenkor, hogy az egyed mennyire fontos, mennyire könnyen reprodukálható, mennyire éri meg a csoportnak, ha minden tagja azonnal feláldozza magát, mintha ez fakultatív lenne. Röviden: egy dolgozó hangyát hamarabb fog pótolni a boly, mint esetleg téged, aki hasznosabb lehetsz még a családod , barátaid, munkatársaid számára, semmint azonnal együtt halj meg a társaddal. Valami ilyesmi lehet ennek a magyarázata. (Nem véletlen, hogy csak legközelebbi családtagjaink védelme, barátaink fognak minket ilyen elhatározásra juttatni, a sarki fűszerest nem biztos, hogy gondolkodás nélkül kimenteném a Dunából.)

„Azzal pedig, hogy te elfutsz, nem biztos, hogy neked is van a nagyobb esélyed a túllésre.”

De, valszeg éppen ezt KELLETT volna tenniük, ha életben akartak volna maradni egy ilyen (erőszakos támadás) szituban. Ha nincsen szóba jöhető fegyverük (önvédelemhez v. ellentámadáshoz, kitöréshez), infójuk a támadók helyzetéről (akárhol lehetnek, nem fognak odatelefonálni, hogy mikor jönnek), Gyatlovéknak percről-percre gyengül az erejük, akkor már csak a legegészségesebbek tehetik meg azt, hogy elszökjenek. A sérülteknek meg eleve nehéz mozogniuk. Hasonlóan egy börtönlázadáshoz: aki tud fut, aki ottmarad, azt elkapják. (Vagy saját maga bújik el, ha tud.) Azt nem mondom, hogy pl. egy apa és fia, egy anya és gyereke otthagyná a szerettét, férj-feleség hasonlóan meghalna a másikért, de azért Gyatlovék mégsem voltak testvérek… (Ha jól tudom, de érhetnek még meglepetések, azt elismerem! :)))

De, ha már ezt a vonalat akarod erőltetni, akkor meg én kérdezek vissza azzal, hogy miért nincs nyoma pl. bosszúnak Gyatlovék részéről, hiszen egy sarokba szorított (=halálraítélt) ember még halálában is borsot törhet ellensége orra alá, ahogy sokszor írtam: utolsó erejével megnyomorítja azt, belevág egy golyóstollat a szemébe, bicskát az arcába stb. Elvetemült japán katonák még haláluk után is öltek meg úgy jenkiket, hogy egy kibiztosított kézigránátra feküdtek egy fa alá, majd öngyilkosok lettek, hogy elkerüljék a fogság szégyenét. Az odaérkező, testüket elmozdító ellenség így utána ment a halálba, mikor a gránát felrobbant…

„Kétlem, hogy azok az emberek nem tudták volna normálisan felmérni az erejüket/lehetőségeiket. A 3 kilométer oda-vissza pedig még az általad gondolt mentés után is leküzdhető lett vna.”

Felmérték a saját erejüket, csak elszámították kissé magukat.
Mondok rá példát: Te vagy Kolevatov, arra eszmélsz, hogy heversz a lejtőn, tök sötét van, de amúgy is baromira rosszul látsz, mert zúg és fáj a fejed, de valahogy még tudsz mozogni és beszélni, majd észreveszed, hogy a kezeid közt haldoklik Ludmilla, tőled 30-40 méterre meg hever egy test, amit te Zolóénak vélsz, de nem tudod, hogy él-e még, Akkor most rögtön visszaindulsz a sátorhoz, esetleg még előtte odacsúszol Zolo csizmáját leszedni, vagy Luda felső kabátját kezded el lefejteni? Nem inkább segítesz nekik, ha másképp nem, hát beszélsz hozzájuk, hogy megnyugodjanak? Vagy keresel egy szélvédettebb helyet, ahová eldughatod őket? Egy testet mégiscsak könnyebb lefelé húzni a lejtőn, mint felfelé, függetlenül, hogy az nem meredek.
Ezért gondolom, hogy a lehető legközelebbi helyre vitték őket, ahol legalább a szél nem hordta be őket hóval, kevésbé volt csontig hatoló a hideg. Csak később hallod meg Krivo és Doro hangját az erdőből (ők talán hamarabb értek le, de ők is „nyekkentek” egy jókorát), de hiába van ott Doro és Krivo, ők nem mennek vissza, mert járni is alig tudnak, de legalább letördelik a nagyobb ágakat a fáról amivel majd ki lehet bélelni egy vermet. A két srác örül, hogy felváltva melegedhetnek a tűz mellett (az egyik melegszik, addig a másik mászik, ágakat tör le, vagy lesi a sátor állapotát, esetleg Zináék testét), nemhogy még visszamenjenek másfél kilométert, ha még áll egyáltalán a sátor. Amire Tibót is lecsúsztatod a vízmosáshoz, addigra előkerül Gyatlov is, de hiába mennétek most vissza sátorhoz, addigra Doro és Krivo „kiestek”, szétfagyva hevernek a fa alatt. Betakarnátok őket, de mivel? A saját ruhátok nektek kell, halott még nincs a vízmosásban, akiről levehetnétek, ráadásul Luda hisztériásan sír, hallgatni is rossz, nemhogy egyáltalán hozzáérni.

„Hova a bánatba menekült volna vki mezítláb, alulöltözve esetleg még sérülten is, lámpa és iránytű nélkül bele az éjszakába? És mennyit szted? Ha egy kicsit is átgondolod, uannyi mind2 esetben az esély. 50-50. A veremnél maradva azonban kihasználható lehetőség maradna pl. a sátorba való visszajutásra, a túraútvonal ismeretében mások jövetelére az Otorten fix helye miatt, stb..”

A labaz felé, ami a hágó mögött van, ha már nem áll a sátor. Zseblámpa és iránytű egyébként volt náluk, a zsebeikben, de nem hiszem, hogy eltévedtek volna, annyira nem bonyolult a helyszín, inkább a látótávolság lehetett nagyon kevés. A verem meg nem a segítők éjszakázására készült, hanem a súlyos sebesülteknek, akiket nem lehetett mozgatni. Gyatlov biztosan vissza akart menni a sátorhoz, meg a lejtőn maradt eltűntekhez (Zina, Szlobo), esze ágában sem volt ottmaradni, amíg nem tudja, hogy mi van a társaival, és én ezt nagyon is korrekt, csapatvezetői attitűdnek tartom, jó hajóskapitány lett volna, szerintem. Kolo meg egyszerűen odafagyott, mert nem rázta fel időben senki, teljesen kimerült ő is, mire menthette volna magát.

„Most őszintén, reggel visszajövünk, (mondjuk egy kiadós alvás után) és méegnézzük, hogy túlélték e a társaink azt a pár órát sérülten, alultözötten a -30-ban, amíg mi a melegben pihentünk? ”

A kiszakadt sátorban nem volt valami meleg (de az általad feltételezett támadóknak sem lehetett igazán), jó, ha két ember szépen bevackolja magát az ott lévő pokrócokba, de mert nem zárható, így nem is tudják a levegővel felmelegíteni, ami szigetelné őket. (A kályha csak dísz.) Aki felmegy, az inkább spártai körülményekre számítson, igaz, a meleg takarók és kötszer, pálinka az persze most hatékony lehet.

„Ha pedig tényleg magukat akarták menteni már, akkor miért dobálták be a veremnél a hullákat előtte?”

Az az idő is eljön, amikor magukat mentik, többet nem tehetnek. Simán megtörténhetett, hogy mire elkészültek a veremmel, addigra Luda meghalt, és Tibo már korábban sem mutatott életjeleket, de nem tudták, nem merték levetkőztetni. Gyatlov már nem várt tovább, miközben a gallyakat hurcolászta a fenyőnél, hát nekiindult. Kolo még várta Gyatlovot, mikor ér oda a következő gallyal, de ő már nem jött. Zoló lehet, hogy kérte, ne hagyja egyedül meghalni stb. Verem van, de már nincs kinek… Bármit el tudok ilyen helyzetben képzelni.

„hogy lent ideig-óráig kibackelve visszamehetnek a kifosztott sátorba a dolgaikért.”

Látod, te is azt írod, hogy kifosztott sátor! De akkor mi a rossebet vittek el onnan? Egy gyémánt nyakláncot v. aranyrögöket, plutóniumkazettát? Ha simán elkezdték leltározni a kutatást segítő kollegisták a sátrat, anélkül, hogy feltűnt volna nekik, hogy azt feldúlták, kifosztották volna, akkor nem nagyon pusztíthattak ott ilyen barbár legények. Ha láttál már lakásfeltörést, akkor lenne elképzelésed, hogy milyen az, ha valaki keresi az értéket. Ha meg egy konkrét dolgot kerestek, akkor a támadók biztosan hivatalos szervet képviseltek, nem hiszem, hogy ilyen bérmunkát vademberekre bíznak. (Nyikoláj Nyikolájevics, így néz ki egy plutóniumkazetta, most megmutatom magának még egyszer, jól nézze meg, ezt hozzák el nekünk onnan, az órák, meg a pénz a maguké lehet.) Viszont azt Gyatlovék is tudták volna, hogy mennyi az annyi, lebuktak a titkos csempészakciójukkal. A KGB/GRU meg nem hagy tanúkat ilyen esetben, az tuti, akkor már inkább a csoportos öngyilkosság… Sőt, ha igazi rablók, akkor még ott fent úgy szétverik a sátrat a támadáskor, hogy Gyatlovék a saját szemükkel láthatják is a zabrálást, ahogy egymás közt szétosztják a cuccost. Még jó, hogy a lányokra nem fáj a foguk, igaz? (Mellesleg azt is nehéz elképzelni, hogy ezt például kihagynák az ilyen elvetemült emberek, hiába is tiltanád meg nekik, biztosan elszórakoznának Zináékkal. Ha pedig én nő lennék és ilyen inzultusnak csak a közelébe kerülnék, biztosan nem szeretnék annak még a helyszínére sem visszamászni, ezt meg én mondom…)

„Akkor nézd meg, hogyy Ambrus Attila, mialatt körözték, mennyire közel lakott sokáig a rendőrséghez. És könnyebb volt nekik megtalálniuk? :”

De nem a szemük előtt ment be a házba, ember!!! (Egyébként Tribuszerné is a pesti Halálcsillag-rendőrközpont előtt villamosozott el sokáig — talán még láthattam is őt reggelenként, hmm? — , ott vette meg előtte a kis közértben a jughurtot, minden reggel.)

Ha követed a lejtőt (ahol lementek), a legelső, utadat keresztező akadály a vízmosás.
No comment. De tényleg!

’’ Gyatlovék azért mégsem voltak kocaturisták’’

Ezt arra értettem, hogy nem voltak elveszett emberek, tudták, hogy hol vannak, és hogyan kell túlélni a hegyekben. Míg mások meghalnak, mert nem tudnak kinyitni egy konzervet, csak elektromos konzervnyitóval…

„De a sátorig nem tudtak felmenni 1500 métert.. : )”

Az 1500 méterre:
(Bocs,de Most magamat idézem, 2999. sztalker ):
…MINDENKI sérült volt már addigra (sokan életveszélyesen, mások a sokktól, plusz a jéghideg lejtőn eltöltött 10-20 perctől v. órától — nekem mindegy az időtartam, az a lényeg, hogy k*rvára legyengülsz, még mielőtt bármit is csinálnál, már rosszabbak az esélyeid ettől, mintha egy sportolót a 400 méteres gátfutás rajtja előtt még jól megvernék az öltözőjében, hidegkamrába is zárnék, szerinted ő is csúcsot tudna futni a sportpályán?), mindenkinek ketyegett már az a bizonyos óra!

„Azt kétlem, hogy nem tudtak a bicská(k)ról, de nem hinném, hogy fegyvernek akarták volna használni őket.”

Akkor inkább faragnak maguknak egy kést fából? Teljesen mindegy, hogy ki tudják-e verni a kezemből a golyóstollat, Rambó-kést, fakést, dárdát, ha nincs a kezemben semmi, akkor védtelen vagyok. De ha nem is védekezem, még könnyebben meg fognak ölni. Kizárt, hogy ne védekeztek volna valamivel, ha van bármilyen szúrófegyverük.

„Remélem senki sem hiszi, hogy lefolytaják a vizsgálatokat, majd miután végeznek, ráengedik az egyetemista keresőket a területre mint1 figyelemelterelés végett? ”

Ebben egyetértünk, ezért én is úgy gondolom, hogy nem lehetett itt olyan mélységben szervezett akció, amit sokan feltételeznek, vagy valami nagyon titkos fegyverkísérlet, mert egy „csodafegyver”, az mindig úgy kell a katonáknak, politikusoknak, mint egy falat kenyér, tehát biztosan figyelemmel követték volna annak minden mozgását, hatását. Inkább valami banális kis hiba, ami csak később eshetett le valakinek. De én akkor is inkább természeti jelenségre, hatásra gyanakodnék elsősorban. Ezért is írtam le ezeket a fenntartásaimat a katonai dolgokkal kapcsolatban. Egy modern fegyver nagyon drága, biztosan nem lehet csak úgy „eljátszani” vele kontrollálás nélkül. A hétköznapi, közkatonák által is birtokolható fegyverek (pl kézigránátok, aknák) hatásai pedig közismertek ezt rögtön kiszúrták volna a szakértők, sőt még a civilek is tán. Ezt én is így látom.

 3009. jukeey — 2014-01-14 11:46 

Ez van, éppenhogy a gyilkosságot lehet sokféleképp rakosgatni úgy, hogy „ne vérezzen ezer sebből”. Természeti jelenség, ember tragédiája, frászkarika, mindezekhez nem orosz túraklubosok kellettek volna fél évszázada az Uralba, még csak nem is drogon élő egyetemisták napjainkban az Alpokba vagy Epelcsbe, hanem egyenesen diliházban felnőtt ápoltak a káosz létsíkjára.

 3008. oberon — 2014-01-14 10:47 

@sztalker:

2999:

’’ Pont, hogy nem monokli, hanem SZIMMETRIKUS, azaz MINDKÉT szemöldök sérült sokuknál…’’
Elég érdekes, hogy hasoncsúsznak, meg arccal a földnek csapódnak, amitől mindkét szemöldök megsérül, de az orr viszont nem.. Am meg, Tükör Szimetrikus a szemöldökök sérülése, vagy SZIMETRIKUSAK, mert MINDKÉT oldalon vannak??
Valamint nem mindenkinél van ilyesfajta sérülés, ami azért a többségnél elvárható lenne.

’’ Csak hát ők, ugye, nem a sátor kijáratán mentek ki (ami be volt fűzve), hanem egy késsel kaszaboltak maguknak egy visszafoltozhatatlan lyukat.’’
Ha ők tették.. Érdekes elgondolkodni rajta, neked is, hogy mi lehet az az ok vagy dolog (a pánik mértékétől függetlenül), ami arra sarkallja őket, hogy többen elcsesszenek legalább 1 percet a sáror nehézkes kivágásával ahelyett, hogy ezen idő alatt elmenjenek a sátor bejáratánál levő cipőikhez, felhúzzák azokat, és a bejáraton át távozzanak.
Innen nézve úgy tűnik, hogy a bejárat felé nem tudtak kijönni. Mi torlaszolhatta/zárhatta el az utat a bejártnál? Lavina?? Ugyanmár… Akkor?

’’ 10-20 perctől v. órától — nekem mindegy az időtartam, az a lényeg, hogy k*rvára legyengülsz, még mielőtt bármit is csinálnál, már rosszabbak az esélyeid ettől,’’
Az időtartam az egyik legfontosabb a nagy hideg miatt. Nyáron 30 fokban nem hűlnének ki pillanatok alatt. Erről beszélek én is már 1 ideje. Mégis, nálad a sérült emberek még tüzet raknak, gallyat vágnak, embereket mentenek/keresnek meg vermet ásnak, nembeszélve a többi kisebb dologról. De a sátort véletlenül sem próbálják meg, minek nekünk cipő és más.. Egyrészről természetesnek veszed, hogy pl. Kolo hősiessen cirkál a sebesültek után km-eket, felhasználva minden erejét, ugyanakkor kérdezed, hogy pl. gyilkosságnál miért nem menekültek el? Mondhatnám azt is, uazért, amiért Kolo le fel futkosott a társaiért..
Nem tűnik következetesnek az, amit írsz.

’’ De talán én döntésképes lennék,’’
’’ ezért élném túl, és aki velem tartana, talán az is’’
Ha valaki miatt feláldozod magad, az nem döntés eredménye?
Számomra kicsit ’’katonásan’’ gondolkodsz. Nincs ezzel semmi baj, de van élet a katonaságon kívül/túl is. Nem lehet mindent katonaként szemlélni. Másrészt Gyatlovékban nagyobb volt szerintem a bajtársiasság annál, minthogy otthagyják 1mást. Ez nálam minden esetre fenn van tartva, ami csak történhetett. Azzal pedig, hogy te elfutsz, nem biztos, hogy neked is van a nagyobb esélyed a túllésre.

’’ Én tehát ezt látom ebben az ügyben, Gyatlovék kifutottak az időből, mire önmagukra is szántak volna egy kicsit, addigra lekésték a „vonatot”, mint mikor késve érsz ki a pályaudvarra és már nem tudsz felugrani rá…’’
Elég röhejesnek hangzik ez annak a tudatában, hogy Gyatlov például a sarkkörre készült.
Kétlem, hogy azok az emberek nem tudták volna normálisan felmérni az erejüket/lehetőségeiket. A 3 kilométer oda-vissza pedig még az általad gondolt mentés után is leküzdhető lett vna. Főleg lefelé már felöltözve stb..Nem hinném, hogy a fáradtság vagy távolság tartotta volna vissza őket. Márcsak azért sem, mert ha lent maradnak, akkor is a biztos halál várt rájuk. Vesztenivalójuk nem lett volna.

’’ Ha olyan agresszív erőszak éri őket, amiket ti feltételeztek, biztosan belátják, hogy csakis az egészséges, mozgóképes társaiknak van esélyük (de nekik sincs túl sok idejük már!), tehát ha törik, ha szakad, de az életüket csak meneküléssel tudják megmenteni, még ha ezért ott is kell hagyni sérült társaikat.’’
Kb. 4 km-t tettek meg aznap @sztalker! Hova a bánatba menekült volna vki mezítláb, alulöltözve esetleg még sérülten is, lámpa és iránytű nélkül bele az éjszakába? És mennyit szted? Ha egy kicsit is átgondolod, uannyi mind2 esetben az esély. 50-50. A veremnél maradva azonban kihasználható lehetőség maradna pl. a sátorba való visszajutásra, a túraútvonal ismeretében mások jövetelére az Otorten fix helye miatt, stb..
Vagy bele a semmibe, aztán csá? Mégha valami falu lett vna a közelben, de az sem volt.

’’ ha a sátorban nincs hatékony lőfegyver, akkor nem igazán van értelme bármiféle menekülésnek oda.’’
Mint írtam korábban, nem fegyverért és hasonlóért indultak fel, hanem cipőkért és ruháért/kötszerért, abban bízva, hogy a támadók már leléptek. Ekkor találkozhattak össze a felmenők a lejövőkkel, akik a tűz miatt indultak le. Addig viszont a sátorban időztek. 2-3 fegyveres meg a sátornál simán őrködhetett 15-20 perces váltásokkal, ha esetleg vissza akarnák foglalni a sátort. Bár erre ők sem nagyon számíthattak.

’’ egyre inkább tettek le arról is, hogy érdemes-e oda-vissza utat tenni, inkább arról győzhették meg egymást, hogy otthagyják a társaikat a veremben (amennyire csak lehet, jól megépítve azt), felmennek, de már csak másnap reggel jönnek le hozzájuk a takarókkal, hátha még akkor is életben vannak páran közülük.”
Most őszintén, reggel visszajövünk, (mondjuk egy kiadós alvás után) és méegnézzük, hogy túlélték e a társaink azt a pár órát sérülten, alultözötten a -30-ban, amíg mi a melegben pihentünk? Ennyi erővel el is vághatták volna a torkaikat, mert a kettő túlélésének kb uannyi esélye lett vna. Szerintem ez 1 rossz gondolatmenet. Ha felértek vna a cuccokért, akkor azzal vissza is indulnak, ha leérnek velük, ha nem. Ha pedig tényleg magukat akarták menteni már, akkor miért dobálták be a veremnél a hullákat előtte? Akik még élhettek is.. És Kolo miért nem indult el a többiekkel, miért ült le inkább megfagyni?

’’ Hol vannak egész éjjel a támadók, ha nem másznak be a sátorba? A lejtőn grasszálnak? Az erdőben mászkálnak? Ők nem fáznak? Ha tanúja vagyok annak, hogy csapatomból 4-5 embert agyonvernek’’
Az én verzióm szerint fent a sátornál/sátorban. Miután elzavarták onnan a diákokat, akik sértetlenül, max pár saller/öklös után menetelnek lefelé annak a tudatában, hogy mindenki él közülük. Mivel rablótámadásra gyanakodhattak, lévén senkit sem öltek meg, ezért bízhattak abban, hogy lent ideig-óráig kibackelve visszamehetnek a kifosztott sátorba a dolgaikért.

’’ Senki nem húz el befelé az erdőbe, hogy legalább egérutat nyerjen, amíg nem jönnek érte is?’’
Amikor egyértelművé vált a dolog, megjegyzem méterekre a támadóktól, már nem lett vna értelme elkezdeni futni.

’’ Itt maradunk, nincsenek sérüléseink, de nem megyünk fel, igaz, el se szökünk innen, és mindannyian félünk rendületlenül.’’
Számomra inkább bizonytalanok voltak a jó döntést illetően, nem pedig féltek vagy rettegtek abban a verzióban, ahol rájuk törtek.

’’ Gyatlovék azért mégsem voltak kocaturisták’’
De a sátorig nem tudtak felmenni 1500 métert.. : )

’’ Ha engem szorosan körbevesznek, akkor miért mászok fára?’’
Az általan említett szituációban max a sátort zárták körbe a támadók még a legelején..

’’ Ha kirabolok egy bankot, akkor biztosan nem a bankkal szemben lévő házba fogok bemenni elbújni (hacsak nem átjáróház az v. minden más út már le van zárva), mert megkönnyítem az üldözőim munkáját.’’
Akkor nézd meg, hogyyAmbrus Attila, mialatt körözték, mennyire közel lakott sokáig a rendőrséghez. És könnyebb volt nekik megtalálniuk? : ) Ha támadó lennék, én is azt mondanám, hogy már árkon-bokron túl futottak. Meg sem fordulna a fejemben, hogy vannak olyan arrogánsak az áldozataim, hogy ott/itt maradnak. Na ebből is kiindulhattak Zoloék a többi, korábban már felsorolt érvek mellett.

’’ Egy k*rva kést, bicskát nem hagynak el, nem verik ki a kezükből, mindig visszateszik azt a zsebükbe, ahol meg is találják azokat a kutatók.’’
Háát @bobbyval ezen elrugóztunk anno. Téged is kérdezlek. Hány késről is beszélünk? Mert ha jól számolok, 1, max 2 kés, vagyis inkább bicska, (amit fagyott ujjakkal különösen könnyű lehetett gyorsan kinyitni és előrántani..) volt náluk. Namármost ha nem 30-50 cm-es maga a penge, akkor egy puskatussal előbb pofánverem bármelyiket, márcsak az eszközök hosszát tekintve is.. Szóval nyugodtan hadonászhattak volna, de ezzel sztem ők is tisztában voltak. Am meg a zsebekben azok a dolgok voltak SZVSZ, amik azokban a kabátokban maradtak nappalról, amiket sietve felkapkodtak. Ha cipőre nem volt idő, akkor ezekre sem.. Tehát. Azt kétlem, hogy nem tudtak a bicská(k)ról, de nem hinném, hogy fegyvernek akarták volna használni őket.

A ’’HATÁS’’-ról pedig: Tegyük fel, igazak a fények. Tegyük fel, katonai kísérlet vagy UFO. Hogyan lehetséges, hogy akkor a terület nem lett egyből lezárva? Biztos vagyok benne, hogy mind a légtér, mind az ég figyelve volt akkoriban. Valahol kijött vna, hogy akkor éjjel vmi szokatlan történt. Telefon a KGB-nek, gyors jelentés, intézkedés, feltéképezés, nyomozás stb, van elrendelve azonnal. Ez 100 %. Remélem senki sem hiszi, hogy lefolytaják a vizsgálatokat, majd miután végeznek, ráengedik az egyetemista keresőket a területre mint1 figyelemelterelés végett? Van az oroszoknak is archív UFO-s felvételük. Azon nem úgy tűnik, mintha az a terület később megnyításra kerülne a civilek előtt. Namármost. Ha nem nyitják meg, akkor a Gyatlov Hágónál miért tették volna? Ha katonai kísérlet, akkor azt általában meg szokták figyelni. Kétlem, hogy pont azt a kísérletet nem nézik, ahol 9-en meghalnak. Ha Olja elvtársnőt mégis éppen akkor szerették orálisan és lemaradt a buliról, miután visszatért a valóságba, a koordináták alapán azért csak kiderült volna, hogy Hé, há mink robbogattunk errefelé, kérem alásan. Azonban ez nem történt meg. Tátott szájjal állt a KGB is a dolgok előtt. Azt meg ugye te sem hiszed, hogy vmelyik más ország gyakorolgatott akkor a CCCP terülén? : ) Akkor hogy is van ez? Katonai kísérlet, amiről nem tud a katonaság, vagy 9-es UFO gyilkosság, amire nincs precedens? Esetleg más dimenzióból érkezett valami, ami valamilyen hatást okozott pont ott, ahol 9 ember túrázott? Hát akkor sztem ennyi erővel a Tasmán Ördög is lehetett..

 3007. oberon — 2014-01-14 10:21 

@gigabursch:

Sokáig én is hasonlóan képzeltem el a dolgot. De ahogy belemerültem, tudomásul kellett vennem, hogy számos eseményt/sérülést nem okozhatott pusztán a véletlen vagy a balszerencse.

 3006. ipartelep — 2014-01-14 10:15 

Kedves @titan: Az UFO verzió azért tartható, mert ellentmondásmentes. Ugyanakkor azért gyenge mégis, mert „fehér folt”, vagyis nem informál a részletekről (a miértről, és a hogyanról). De ezen esetnél nincsenek erős elméletek, csak gyengék (mint ez), és még sokkal gyengébbek (a többi).

Egy kis elméleti megalapozás ;-): Amikor konkurens elméletek (magyarázatok) közül kell választani, akkor több eljárási szabály is van. Az egyik szabály az, hogy azok az elméletek nem jók, amelyek: a. önellentmondásosak, vagy b. ellentmondanak, vagy nem felelnek meg jól a tényeknek. Ugyanis az önelletmondás logikai szintű lehetetlenséget jelent, a faktuális ellentmondás (vagy meg nem felelés) meg fizikai szintűt. Egy elmélet esetében egyik sem jó ajánlólevél, és ha valóban igazolódik az ilyen ellentmondás, akkor az az elmélet „rosszaságát” jelenti. Persze az probléma, hogy a „b típusú” ellentmondás (a faktuális) hogyan igazolódhat. De ebbe nem megyek bele – hosszú mese.

Ugye az eddigiekből már kiderülhetett, hogy én nagyon racionális, logikus, és „tudománypárti” vagyok. Hogy lehet akkor mégis – kérdezhetné a gyanútlan első bálozó – hogy „UFO párti” vagyok ez ügyben? Hát úgy, hogy semelyik másik magyarázat nem megfelelő, mindegyik ellentmondásos (lásd fentebb), vagyis ezer sebből vérzik. Persze UFO-n én nem „repülő csészealj”-at, hanem „nem azonosított repülő tárgy”-at értek.

És hogy az mi lehetett, azt nem tudom, csak találgathatok. Két eset lehetséges: 1. Ez a sokak által látott izé valami természeti jelenség. Mivel még nem fedeztük fel a világ összes jelenségét, és törvényszerűségét, könnyen előfordulhat hogy ez is egy ilyen természeti jelenség. Pl. előfordulhat, hogy a Földön vannak olyan helyek, amelyek közelében valamely ismeretlen természeti jelenség ilyen hatásokat vált ki. Lásd pl. a Norvégiai- Hessdalen-i fényjelenségeket.
2. Ez egy Földön kívüli civilizáció technikai eszköze. Ez esetben egyáltalán nem biztos, hogy maguk az élőlények is „benne vannak”, inkább az a valószínű, hogy valamilyen MI-vel (mesterséges intelligencia) rendelkező gép, amolyan szonda, ami felméri a terepet.

Tehát, összefoglalva: Mint mondtam, az ellentmondásos elméletek elvetendőek. Ami marad, az a Sherlock Holmes-i mondásnak megfelelő: „Ha a lehetetlent kizártuk, ami marad, az az igazság, akármilyen valószínűtlen legyen is.” Persze az túlzás, hogy „igazság”. Itt inkább csak valószínűségekről, józan belátásról, vizsgálati, és gondolkodási módszerről van szó. Hogy mi az igazság ez ügyben, azt egyelőre nem tudjuk, és tartok attól, hogy nem is fogjuk megtudni.

 3005. gigabursch — 2014-01-14 09:06 

Nekem még mindig meggyőződésem, hogy egyszerűen bent voltak a sátorban mind.
Elkezdett a szél másképp tutulni, furcsa hangja lett.

Kimentek ketten felöltözve, hogy mi a franc ez a furcsa zaj. (hegyek között tud ilyet a szél, főleg erdőszélek közelében)
Jött a „lavinapánik”, Srácok nyomás lefelé!

Elindultak lefelé, összegyűltek a cirbolyafenyőnél, páran tüzet raktak.
Közben ketten visszamentek a cuccokért, de vsz. elidőzhettek, eltűnhetett a tűz fénye.

Közben ketten elindultak a tábor irányába cuccokért és tűzgyújtóért, ahol a hó fogságába kerültek, majd még ketten.
Róluk már fentebb említést tettem.

Visszaértek fentről a többiek, de már csak hárman maradtak, tűzzel gondok voltak, a kihűlés hamar beállt.

Most már totális pánik, veszekedés, „Porthos-féle önlefegyverzés”, egy kis verekedés, kölcsönös kiütés, fagyhalál.

Vége.

Tisztán emberi tragédia.

 3004. titan — 2014-01-14 00:25 

Szoval az egbol jott valami, plusz a hatosag eltussolja az ugyet. Ez szerintem logikus magyarazat, sarosak az ugyben, vagyis katonai kiserlet vagy annak kovetkezmenye.
Ha az egen bizonyithatoan nem volt semmi akkor lehet mashogyan is gondolkodni. A lavinat persze az egi dolog is okozhatta, viszont az onmagaban nem eleg arra, hogy ilyen forman veszitsek eletuket, sztalker fejtegetesei nagyon kozel jarnak az igazsaghoz

 3003. titan — 2014-01-13 23:47 

Latom en mar ezt csak ugy tudjuk megfejteni, ha elmegyunk a helyszinre,:-) lehet szervezkedni kozeledik februar 1. 🙂

sztalker fejtegetese all hozzam legkozelebb. A bajom azzal, hogy emberkek szamoltak le emberkekkel nem a seruleseknel van, hiszen azok leteznek, viszont semmi nyom arra vonatkozolag valakik jarhattak meg ott rajtuk kivul. Kellett volna lenni nem ket harom embernek ha mar fegyver nelkul kilenc embert ripityara pofoznak.
A masik a sator panikszeru elhagyasa, valaki irta kitores volt az (mint Budan :-)), szoval ha kitores akkor ket harom fegyvertelen ferfi hogyan fogdos ossze kilenc embert aki kilenc fele szalad, tehat legalabb ok is kellett, hogy legyenek kilencen vagy tobben, es akkor is fegyver nelkul ? Nem hinnem. ha kitornek lovok rajuk, valakinel kellett volna lennie lot sebnek.
Egyre tobb helyen van utalas a sarga gombokre, a tuzgolyokra az egbol, a megporkolt fakra, helikopterek hoztak volna embereket pofozkodni? Nem hiszem, de valami az egbol jott erre sok utalas van, es hinnunk kell benne hiszen az olvasason kivul masra nem tamaszkodhatunk (na majd feb.2-an ha ott leszunk :-).
Szoval valami UFO? Ipartelep is azt mondja. Nem hiszem hogy marlako hosszukaru nagyszemu korpasz lenyekre gondol. En sem hiszek az ufokban, de ezt is irta mar valaki, az ufo, azt jelenti ismeretlen repulo targy. Ez lehet katonai kiserleti raketa valami, vagy annak kovetkezmenye, vagy valamilyen termeszeti jelenseg, valami amit azert meglehet magyarazni es nem marlakok szalltak a foldre. Sokkal kezzelfghatobb , magyarazhatobb dolog az a valami. Legalabbis szerintem.

 3002. jukeey — 2014-01-13 20:55 

Nos tisztázzuk újra a Холатчахль hegy jellegét: területe és magassága kb akkora mint a Kékes. Utóbbi a csúcsától a lábáig girbegurba bércekkel szabdalt, a Холатчахль-ról mindössze két nagyobb és két kisebb bérc ereszkedik le egyenletesen (a két kisebb egyikén volt a sátor, a két nagyobb a szomszédos hegyekkel való összeköttetés); ez azért van, mert a Холатчахль ~négyszázmillió évvel öregebb, volt ideje simábbra kopni. A Холатчахль legmeredekebb része a délkeleti hegyoldal (nem a sátor fölőtt), itt van egy ~80 méteres sáv, ahol a lejtés eléri a 32 fokot. Ennél meredekebb lejtő nincs(!), hacsaknem valakik néhány bukkanó pár méteres oldalát tekintik annak, és szörnyűséges lavina meg frászkarika forrásának. A kékesen ugyancsak 30-35 fok közöttiek a legmeredekebb, lejtőnek nevezhető nagyságú területek. A terep a Kékesnél tehát inkább enyhébb lenne, csak a klíma a jóval északabbi fekvés miatt sokkal rosszabb (a skandináv országok déli részének magasságában van).

Az akkori ismert orosz kísérletekről és hadianyagokról elég szép tanulmányok és cáfolatok vannak Gyatlov-ügyben is. Na persze lehetnek nem ismert dolgok is, de például légutakba feljutó, majd ott robbanva szemet belülről kinyomó és nyelvet leszakító „nanobombák” létezésében én is kételkedek, még ha manapság technikailag kivitelezhetők is esetleg, nem hinném hogy megérné kifejleszteni.

Csak úgy mellesleg említem néhány személyes élményemet, mely már többször eszembe jutott az ügyről. Egy nyári reggelen kiszemelt folyóparti pecahelyemre érkezve nádégetés friss jeleit tapasztaltam az innenső parton; még füstölgött kissé, de nem vészesen, így mivel nem volt kedvem messzebbre kerózni vagy a túlsó, akkor pont árnyékos parton letelepedni, megálltam. A folyó északról folyt dél felé, a szél ellenkező irányba fújt. Hamarosan közeledő csattogásra és búgó hangra figyeltem fel a túlsó (égetésmentes) parton északról. A forrása elhaladt előttem, volt alkalmam jól szemügyre venni: forgószél, mely alakját jól kirajzolta a víz, ~5-6 méter magas, változó átmérőjű és alakú légörvény, alakját és méretét időnként víz rajzolta ki. Közvetlenül a felszín fölött haladt, kissé bukdácsolva a nádas legszélén, néha a felszínbe marva nagy mennyiségű vizet szívott fel körben, melyet a tetején csattanva összecsapott, majd visszaejtett, néha pedig a nádba tépett bele tördelve. Ifjoncként évente 1-2 alkalommal volt szerencsém bejárni a Mátra hegység zegzugait, kétszer télen is. Előszeretettel kerestem a „mászható” fákat és veszélyesnek jelzett helyeket, nagy ívben kerülve az ösvényeket; ilyen alkalommal volt szerencsém pattogó terméskövek közt csúszni lefelé a kissé túlzottan felázottnak bizonyuló hegyoldallal együt, miközben a reflexből fejemre kapott alkaromról több fejnyi kő is lepattant, karcolást vagy kék foltot akkor sem sikerült begyűjtenem, hangya és csaláncsípés volt a legsúlyosabb sérülésem. Egyszer éjjel is továbbhaladva szarvascsorda indult meg körülöttem, szerintem csak azért keltek fel mert különben ráléptem volna az egyikre; mozdulatlanul megvártam míg elcaplattak mellettem. Túrázni jó dolog, még akkor is ha néha ordítozva kell elzavarni néhány agresszívabb kóbor ebet, esetleg csalánosba vagy vízbe rohanni ha van olyan kéznél :D. A hideget és a sok cókmókot viszont nagyon utálom, így Urálba nem mennék, Gyatlov-túrában rám ne számítsatok :D.

 3001. sztalker — 2014-01-13 17:23 

@igazitrebics:

Bármi játszik, ami képes jól odab*szni őket (bocs, de így talán érzékletesebb:))), okozza azt természeti erő, mesterséges eredetű áramlat (ezért írtam a rakétás sztorit is, mert egy vákuumbomba és hozzá hasonló kaliberű robbanások az egész völgyet kisöpörnék, egy szűk sávban ható kiáramlás meg talán kevésbé tűnne fel még a kivizsgálóknak sem, vagy például szándékosan félrenéznek).

Ha pechük van, akkor pont alatta vonulnak le, attól függően, hogy milyen magasan vannak a lejtőn, olyan mértékben és olyan jelleggel szenvedik el a sérüléseiket.
(Közben lefelé bukdácsolnak, csúsznak, hosszú ideig hevernek, legyengülnek, próbálják „utolérni” magukat — sérültek összehordása, eltűntek megtalálása, sátor állapotának ellenőrzése fára mászással stb.)

A többi már csak túlélési gyakorlat, de kifutnak az időből.

Ki kell oda menni, hetekig vizsgálni fákat, abban a sávban mintát venni pl. a fák szerkezetében felhalmozódott anyagokról, amiből talán ki lehet mutatni olyan összetevőket, hogy az nem tartalmaz-e olyan vegyületeket, amit rakéta-hajtóanyagban is van, hátha a csapadék lemosta ezeket és beépültek a fákba, ellenpróbaként pedig összehasonlítani ezeket az értékeket egy hasonló völggyel, ahol meg nincsenek ilyen eltérések…

Megkérdezni kémikusokat, hogy egy ilyen rakétahajtóanyag belélegzése (ha a fejed felett húz el 1-2 méterre majdnem hangsebességgel egy ilyen szerkezeet) okozhat-e bármilyen elszíneződést, bomlást a nyálkahártyán, nyelven, szemen, ami akár ki is marhatja azokat később (mint egyfajta sav), ha nincs gyors orvosi segítség.

Megnézni, hogy a hely topográfiájából fakadóan kialakulhatnak-e olyan légörvények, amelyek képesek keresztülhúzni egy levonuló embercsapat számítását, elég, ha csak kicsit megdobja őket, „gyönyörűen” le lehet siklani azon a lejtőn, az alsó 700 métere már tele van kisebb-nagyobb fákkal, a többit már elintézik azok.
(Ehhez meg az egész területet rendesen be kellene ültetni érzékelőkkel és figyelni, hogy milyen változások adódhatnak, ezeket később kiértékelni.)

A törött óráik igen beszédesek: 8:14, 8:39 és 8:45. Nagyon is elképzelhetőnek tartom, hogy előbb elszenvedtek egy kisebb hatást (8:14), ami kiváltotta a pánikot, majd rá úgy fél órával vhol már a lejtő közepe alatt v. alsó részén a végzetes csapást (8:40 körül).

 3000. igazitrebics — 2014-01-13 16:33 

@sztalker:
Az kizárt dolog, hogy én vitatkozzam veled! 🙂
Csak kérdezem, mi van a szélnyírással? Az már nem játszik?

Jéééééé! 3000-dik vagyok!!!

 2999. sztalker — 2014-01-13 15:16 

2985. igazitrebics

„A meleg mellett ahhoz, hogy a hó megcsúszhasson megfelelő dőlésszögű lejtő is szükségeltetik! Az sincs! Ahol tábort vertek, ott 15-18 fokos a lejtő. A lavina meg csak akkor csúszkál ha a lejtő min.23-25 fokos!!”

Ne csak a sátor alatti lejtő szögét nézd (ami kb. 15-18 fok), hanem a sátor FELETTI szöget is, ott elég meredek (akár 60-70 fok is megvan) ahhoz, hogy azért okozzon problémát. (Maga a csúcs lapos, de nem az számít, hanem az oldalfalak, ahonnan megindulhat egy „áldás” feléjük.)

Te sem lennél nyugodt addig, amíg el nem érsz egy olyan szintet, ahonnan már biztosan tudod, hogy nem fog baj érni, de a jó 200 méterre felettük emelkedő hegyoldal (a szintvonalak sűrűségéből láthatod) igenis jóval meredekebb volt, mint a völgy alsó része… (A hó meg ugyebár lefelé fog csúszni.)

Este meg a kutya sem fog ott hómintákat elemezni, meg zseblámpával világítgatni, hogy meggyőzze a társait, hanem szerintem, mindenki levonul vagy egy jó kilométert, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz alapon. De ha már itt tartunk, én meg egy ilyen mondatot tudok elképzelni (pl. Ludmillától), hogy:
„ — Egy másodpercig nem vagyok hajlandó abban a sátorban lenni, amíg ilyen állapotok vannak ezen a szinten, ti viszont csináljatok azt, amit akartok. Majd visszajövök később!”

Persze az okoskodók is rájönnek, hogy van valami igazság abban, amit pl. Luda mondott, mivel a sátor így kiszakadva már használhatatlan az ott tartózkodásra, így ők is utána mennek.

(Fakultatív módon páran úgyis visszamennek majd csomagolni és a cuccukat lehozni, de csak azután, miután látják, hogy legalább negyed óráig nincs újabb hómozgás, annyi idő alatt pedig simán megtehettek 500-600 métert, vagy többet is.)

Továbbá az sem boldogítaná őket, ha nem egy halálos lavinával lenne dolguk: bőven elég, ha „csak” lesodorja a cuccukat úgy 2-300 méteren keresztül (nem kell, hogy teljesen beborítsa őket, meghaljanak), benne van mindenük, mire azokat összeszedik, az is eléggé fárasztó dolog lehet a hideg éjszakában

2986. oberon

„A karcolások és horzsolások nagy részét szerintem is okozhatták ágak és egyéb dolgok. Azonban sem monoklit, sem orrvérzést sem pedig más, a testeken levő sérüléseket nem. ”

De azokat nem is a vonszolás, hanem a váratlan hóba csapódásuk okozhatta, vagy a havon siklás sokáig, ahol a fej kiálló részei (pl. az orr, szemöldökök, száj) erősen sérülhet a horzsolódástól. Pont, hogy nem monokli, hanem SZIMMETRIKUS, azaz MINDKÉT szemöldök sérült sokuknál… Látod, nekem meg ez a furcsa seb!

2997. oberon

„Röviden: 10 percen belül eldől, hogy tényleg cápa érkezett-e, vagy csak a 60 körüli turistanő nézte be a lába közé került moszatot..”

De utána nem marad ott egy használhatatlan sátor, vagyis, ha a kijáraton rohannak ki, utána vissza lehet térni és
1, vagy folytatni az eddigi heverészést (opció bátrabbaknak)
2, vagy a gyávábbak vihetik a cókmókjukat és levonulhatnak az erdőbe éjszakázni , a többieknek legalább több hely jut majd… Csak hát ők, ugye, nem a sátor kijáratán mentek ki (ami be volt fűzve), hanem egy késsel kaszaboltak maguknak egy visszafoltozhatatlan lyukat. Vagyis — ellentétben a lefújt cápariadóval, vaklármával — most sikerült önmaguknak súlyos kárt okozniuk.

„Ők lent voltak 2-? órát legalább. Bőven le kellett volna esnie valakinél, hogy az a cápa csak vaklárma volt. ”

Igen ám, csakhogy ők nem egészségesen érték már el a fát, hanem valamilyen szinten MINDENKI sérült volt már addigra (sokan életveszélyesen, mások a sokktól, plusz a jéghideg lejtőn eltöltött 10-20 perctől v. órától — nekem mindegy az időtartam, az a lényeg, hogy k*rvára legyengülsz, még mielőtt bármit is csinálnál, már rosszabbak az esélyeid ettől, mintha egy sportolót a 400 méteres gátfutás rajtja előtt még jól megvernék az öltözőjében, hidegkamrába is zárnék, szerinted ő is csúcsot tudna futni a sportpályán?), mindenkinek ketyegett már az a bizonyos óra!
Ebben az esetben nem olyan sima ügy az, hogy higgadtan feltérképezzék az őket ért hatást (bármi volt is az), hanem az, hogy mindenkit megmentsenek és magukat is biztonságba helyezzék.

Ahogy más kommentelők is utaltak rá: a vízmosás és a fa között inkább csak faágakat húzogathattak, nem pedig a fától a vízmosásig a sérülteket. Ez összhangban van az én lejtős sérüléses elméletemmel is, a lejtőn heverőket a legközelebbi természetes menedékbe (vízmosás) húzzák, utána kezdik csak meg annak közelében az ágakkal bélelt menedék építését. (Az ágakat meg onnan hozzák, ahol azok a legközelebb találhatók és a legalkalmasabbak is ilyen kibélelésre.)

„Addig mennék, másznék, futnék, amíg csak bírom, ha a társaim maradni akarnak, az legyen az ő problémájuk, ők haljanak meg ott.’’
Megnyugtató lenne veled az oldalamon háborúba indulni..”

De talán én döntésképes lennék, ezért élném túl, és aki velem tartana, talán az is. Megölni úgysem tudjuk ellenségeinket bicskákkal, de menekülni van még esélyünk.
Képzeld el, ha minden csatában mindenki haláláig harcolna, ha nem lenne visszavonulás, erőgyűjtés. Ne keverd össze a bajtársiasságot ill. a segítségnyújtást az önfeláldozással ill. az öngyilkossággal! Itt nem erről van szó, Gyatlovék éppen hogy nagyon is jól súlyozták a problémát szerintem, azaz pontosan addig segítették (a maguk rovására, a saját testi épségük, energiájuk kockáztatásával) a súlyosan sérült társaikat, amíg csak lehetett, amíg annak értelme volt. Utána már ők is magukat mentették (elindultak, vagy csak egyedül Gyatlov indult el?) a sátor felé, ami megmenthette volna ő(ke)t. Ez teljesen természetes emberi hozzáállás. Amiről te beszélsz, az meg egy támadás, vagyis abban az esetben a legnagyobb fenyegető erő az, ami mindent felül fog írni (az ellenség, amely bármikor végezhet velem, meg a sérültekkel is), ebben az esetben az én beleszólásom már másodlagos, hiába segítenék haldokló társaimon, jómagam is ott pusztulnék, ezzel még jobban növelném a támadók sikerét. Ez a különbség egy baleset és egy támadás közti segítségnyújtás esetén, ha van érdemi beleszólásom az események alakulásába, akkor felelősség, lelkiismeret terhel, ha nincs, mert képtelen vagyok jobban uralni a helyzetet, többet tenni, automatikusan a saját túlélésem kerekedik (tudattalanul is!) felül, de nem is várja el senki a másiktól (még a hadseregben sem!), hogy ezen a határon túl is cselekedjék! (Persze szép tett az élete árán is mást megmentő ember, de ez nem lehet elvárás.) A hajóskapitánytól is csak azt várják el, hogy mindvégig a hajóján maradjon, de azt már nem, hogy vele együtt is süllyedjen el! (Ez utóbbi már egyéni döntés, akár agyon is lőheti magát, ha jólesik neki.). Ennél pontosabban nem tudom megfogalmazni ezt. Világosan látszik, mikor jön el az a pillanat, amikor megköszönik a tisztek az együttműködést, utána már mindenki a maga felelősségére cselekedhet, mentheti a saját életét. Ez azért van így, mert úgy sem lehetne ennek az ellenkezőjét kérni, mivel az emberi természet ezt úgy sem tolerálná ilyen helyzetben. Erre szép példák vannak a hajózásból, katonaságból, az ellenpéldák (minden visszavonulást halállal büntetünk stb.) pedig elrettentő minták, ezek is ismertek. (Mellesleg az oly csodált kamikazék is önkéntesek voltak például, bevetésük előtt meg szándékosan küldték el bulizni őket, sokat, hogy kiélhessék még maradék életüket. Tehát nem kényszerítettek őket, ahogyan sokan gondolják)

Én tehát ezt látom ebben az ügyben, Gyatlovék kifutottak az időből, mire önmagukra is szántak volna egy kicsit, addigra lekésték a „vonatot”, mint mikor késve érsz ki a pályaudvarra és már nem tudsz felugrani rá…

Már a felütés is rossz lehetett. Ha aznap egy nehéz menetszakaszon voltak túl, gondolatban már lezárhatták azt a napot, már régen a másnapi tevékenységekről beszélhettek és töprenghettek. Én ezt a fáradtságot és figyelmetlenséget tartom a legfontosabbnak az események láncolatában, mert nem tudtak azonnal higgadtan reagálni egy őket ért hatásra, mivel abszolút biztonságban érezhették magukat. Szinte csak kapkodták a fejüket, nem tervezték, hogy ilyen dolgokall kell perceken belük foglalkozniuk.

Ha olyan agresszív erőszak éri őket, amiket ti feltételeztek, biztosan belátják, hogy csakis az egészséges, mozgóképes társaiknak van esélyük (de nekik sincs túl sok idejük már!), tehát ha törik, ha szakad, de az életüket csak meneküléssel tudják megmenteni, még ha ezért ott is kell hagyni sérült társaikat. (Nem érdemes energiát fektetni a megmentésükbe, ahogy a katonaorvosok is rögtön a közepes súlyosságú sérülteket mentik először, mert a haldoklókról sajnos le kell mondaniuk, a könnyűek meg ráérnek később is. Itt is érvényesül a súlyozás.) Vedd úgy, hogy ez egy csoporton belüli tisztáldozat, az egyetlen és mindent felülíró cél most a túlélés! Minden csak utána következhet. És éppen ezeknek a nyomait nem nagyon látom ebben az esetben, annál inkább egy szerencsétlen baleset (természetes v. mesterséges eredetű) utáni kapkodó, lázas tevékenységet. Még talán Gyatlov lelkiismeret-furdalása lehetett az oka, hogy annyira kimerült, hogy már képtelen volt feljutni a sátorig. (Talán voltak rossz döntései, amik közrejátszhattak a balesetben pl. a sátorhely kiválasztása, az elfuserált kályha, és ő ezt érezte is mindvégig) A hulla fáradt Kolevatov csak ledőlhetett kicsit pihenni (talán ő is visszaindult volna később), majd egyszerűen megfagyott, hiszen addigra egyedül maradt, senki nem rázta fel, hogy figyelmeztesse a fagyhalálra. (Tipikus esetei ennek a Don-kanyarban történtek, akik egyedül megálltak pihenni, sosem ébredtek már fel.)

Hadd mondjak még valamit a sátor felé haladókról, akiknek a holtteste a lejtőn feküdt.
Amennyiben őket üldözik, akkor arra is választ kéne kapni, hogy az üldöző vajon mennyire lehetett felfegyverezve, milyen típusú veszély fenyegethette az erdőből felfelé mászókat, mert ha a sátorban nincs hatékony lőfegyver, akkor nem igazán van értelme bármiféle menekülésnek oda. Mi értelme lenne 5 perc előnnyel elérni a sátrat és gyorsan beburkolózni egy jó meleg takaróba, ha egy gazember utánam jön és belém lő? Lőfegyver viszont nem volt a sátorban Gyatlovéknak hacsak nem vmiféle riasztópisztoly, esetleg Zolo eldughatott egy kisebb pisztolyt vhová (amiről csak ő tudott, de ezt az infót esetleg most megosztotta velük is) , amit talán már érdemes lett volna megkeresni Gyatlovéknak. De akkor ezt miért nem találták meg a kutatók később a sátor leltározásánál? (Majd pont ezt vitték volna el a sátorból a banditák, de minden mást meg otthagytak, szépen rendet hagyva maguk után, még a lifegő bekecset sem szedték le a sátor átkutatásakor a kivágott lyukból?) Ez is egy olyan momentum, ami nagyon zavaró számomra, rengeteg energiát elpocsékolni egy kétséges visszaútra, ha nincs hatékony védekezőeszköz a sátorban, vajon megéri ez a cél?
Esetleg az ott lévő nagyobb kések, balta? De az se sokat ér puska ellen, ha meg a támadó is gyengén felszerelt (csak kések, botok), akkor meg nem is annyira veszélyes az a támadó, igaz? Esetleg vmilyen állat lenne a rettegés oka? Vagy inkább egy hatás???

Továbbá közvetlen életveszély (üldözés) esetén mi értelme lenne bármiféle segélyhívásnak, -jelzésnek onnan? Ha öt perc múlva kinyiffantanak, akkor az már igazán nem boldogítana, hogy leadok a sátorból egy vészhívást (ha lenne ott mondjuk rádió), vagy fellövök egy rakétát (hogy lássák a legközelebbi faluban v. Gulagon), inkább rárontanék helyette utolsó erőmmel a támadómra, és a szemébe szúrnék egy tollat, biztosítótűt v. ilyesmit, nem? (Ha nem is hal meg, mint én, de legalább örökre megnyomorodik.)

Inkább baleset esetén nyújtana egyértelmű célt egy ilyen biztos pont, mint a sátor (ha még áll, mert nem látni el odáig), ahol megmelegedhetnénk, erőt gyűjtenénk, rakétával jelezgetnénk (másnap talán elindul vki errefelé, ha látja), vinnénk le takarókat, kötszert.

Végig okoskodhattak azon is Gyatlovék, hogy aki felmegy a sátorhoz ruhákért, annak vissza is kell majd jönnie onnan a többieknek lehozva azt. De ahogy egyre fáradtabbak lettek, érezték erejük végét (Doro és Krivo leestek és megfagytak a fa alatt), a verem csak nem akart elkészülni, az ingázás a fa és vízmosás közt kiszívta az energiájukat, úgy egyre inkább tettek le arról is, hogy érdemes-e oda-vissza utat tenni, inkább arról győzhették meg egymást, hogy otthagyják a társaikat a veremben (amennyire csak lehet, jól megépítve azt), felmennek, de már csak másnap reggel jönnek le hozzájuk a takarókkal, hátha még akkor is életben vannak páran közülük. Aztán ahogy kezdtek Tibóék egymás után meghalni, egyre kevesebb értelme volt az egésznek, és feladták, maradék erejükkel felfelé indultak.

Hol vannak egész éjjel a támadók, ha nem másznak be a sátorba? A lejtőn grasszálnak? Az erdőben mászkálnak? Ők nem fáznak? Ha tanúja vagyok annak, hogy csapatomból 4-5 embert agyonvernek, akkor én remélem, hogy később engem majd nem fognak ugyanúgy (azért mert pl. kék szemű vagyok, vagy 1 méter nyolcvan magas, vagy nyolcvan kiló, vagy párttag, vagy miértÍ?), tehát inkább gyűjtöm a gallyat, ásom a lyukat, mint a gép, mintha mi se történt volna? Úgy, hogy bármikor lejöhetnek oda (a vízmosás a lejtő alján van, csak le kell egyenesen jönni a sátortól) a gazemberek, és azt tesznek velem, velünk, amit csak akarnak? Senki nem húz el befelé az erdőbe, hogy legalább egérutat nyerjen, amíg nem jönnek érte is?

Ezért tenném le én is inkább a voksom egy váratlanul bekövetkezett természet jelenség, vagy elfuserált rakétaindításból adódó gáznyomás okozta sérülés mellett, mindkettőben a légnyomást téve felelőssé a történtekért, mint egy emberi attak mellé.

Itt maradunk, nincsenek sérüléseink, de nem megyünk fel, igaz, el se szökünk innen, és mindannyian félünk rendületlenül. Ezt meg azért nem szívesen fogadnám el, mert Gyatlovék azért mégsem voltak kocaturisták (mint vmi elpuhult városi ember, aki életében először van a hegyekben), se nem gyerekek, szenilis, öreg idősek, akik nehezen mozognak, lassabban járhat az agyuk stb. Mind egészséges huszonévesek, Zolo ugyan érettebb, de katonai múltja most előny is. Tehát szerintem csak már meglévő sérülésiek akadályozhatják az ő tevékenységüket ott lent, vagy közvetlenül hatnak rájuk valamivel, körbeveszik őket, de ez vmiért nem zavarja Gyatlovékat, rendületlenül ásnak, másznak, faragnak, tevékenykednek? Ha engem szorosan körbevesznek, akkor miért mászok fára? Ha messzebb vannak tőlem az őrzőim, akkor meg miért nem próbálok megszökni, kitörni, áttörni, menekülni?

Ha kirabolok egy bankot, akkor biztosan nem a bankkal szemben lévő házba fogok bemenni elbújni (hacsak nem átjáróház az v. minden más út már le van zárva), mert megkönnyítem az üldözőim munkáját. Egy k*rva kést, bicskát nem hagynak el, nem verik ki a kezükből, mindig visszateszik azt a zsebükbe, ahol meg is találják azokat a kutatók.

 2998. jukeey — 2014-01-11 21:23 

Némi vér nanáhogy eltűnhetett hetek alatt, pláne hogy az utolsó 1-2 hétben olvadó hólé csordogált rajtuk.

Korábban említettem némi hómenedéképítsi módszereket (verem, barlang, jégkunyhó, stb), ezeknek fontos közös eleme a faágakkal való kibélelés, hogy ne jegen/havon/fagyos talajon kelljen ücsörögni*feküdni; itt sem volt jele más jellegű felhasználásnak (tehát nem hordágy vagy csúszka).

20 méteres, nagyjából téglalap alakú terület, semmi célt nem szolgált, a patakparton növő fasáv ezen mellettük levő szakaszáról gyűjtöttek ágakat a kibéleléshez. Nyilván hülyeség lett volna mondjuk a patak túlsó partján kissé távolabb kezdődő erdőből deltoid alakú területen gyűjtögetni és onnan odahurcolni. Nyilván az erdőben kör alakban gyűjtögettek volna, de többszemélyes hóbarlanghoz csak a patakmederben volt kellő vastagságú, 3-4 méteres hóréteg.

Újraélesztésnél valóban előfordulhat bordatörés, na de ilyen: „Bordaközi izmok és tüdő erős vérzése, jobb szívkamra szabálytalan ovális alakú , 4,0 * 4,0 cm-es diffúz impregnálása, halál oka a jobb szívkamra súlyos sérülése, kiterjedt vérzés a mellkasi üregben”. Ehhez egy vagy több gyors és erős ütés vagy rúgás kell inkább. Megjegyezték hogy ha a szíve nem sérült volna, a belső vérzésbe akkor is mindenképp belehalt volna. Nyelvcsont és pajzsmirigyporc szokatlan mobilitást mutattak, ám erről nem volt egyértelműen megállapítható hogy fojtogatás okozta-e. A bal comb alsó harmadánál elöl véraláfutásos zúzódás, 10,0 cm * 5 cm (tehát nem hullafolt, életében keletkezett plezúr). A szemgolyók teljes egészében hiányoznak, sérülésre vagy bomlásra utaló jelek nincsenek, akkor maradt volna legalább sclera (ínhártya). Az orrporc eltört, az orrcsont ép. A nyelvét tőből kitépték, a környező állkapcsi izmok és a nyelvcsont is sérültek, gyomrában 100 köbcentiméter nyálkás sötétvörös vér.

(ufo témába nem mennék bele részletesen, tömören: valószínűnek tartom hogy viszonylag sok élő bolygó létezik, melyek bizonyos hányadán kialakul technikai szerveződés, ám az űrutazás is távolságtól függően évmilliókat vesz igénybe még ugyanazon galaxison belül is, miközben bolygók és csillagok tízmilliárdjai között lehet dúskálni – bár azok átkutatását esetleg önreprodukáló szondákkal hatványozódva lehet gyorsítani; idegen fajok vagy szervetlen szerkezeteik jelenlétére vagy múltbeli látogatására a Földön nincs jel, kamu viszont annyi hogy már egy igazit is jogosan kétkedve fogadnék; mindettől eltekintve az is sántít hogy űrutazásig vetemedett látogatók vagy automata szondák részéről talán az első és egyetlen feltűnő fizikai beavatkozással járó megnyilvánulás 9 bennszülött brutális kinyírása; sz’al ha nagyon szolidan akarom kifejezni magam, akkor totálisan elhanyagolható a valószínősége, ráadásul ez ügyben is nagy mértékben megfigyelhetők „félreértések” ilyen irányba is)

 2997. oberon — 2014-01-11 17:32 

@sztalker 2989
’’ Elmész úszni egy trópusi tengerpartra, majd egy fürdőző bekiabál: cápa!!! Te miként fogsz reagálni?’’
Röviden: 10 percen belül eldől, hogy tényleg cápa érkezett-e, vagy csak a 60 körüli turistanő nézte be a lába közé került moszatot.. Ők lent voltak 2-? órát legalább. Bőven le kellett volna esnie valakinél, hogy az a cápa csak vaklárma volt. Aztán édesmind1, hogy 8 tömegpszihológiailag befolyásolt társa elremeg a helyzeten, biztosan elindult vna vki (Tibo-Zolo-Kolo-Gyatlov), ha nem tartotta vna vmi vissza a sátortól. Természeti hatást nem tudok ilyent elképzelni ott. Abban biztos vagyok, hogy valaki megtette vna, ha ez opcióként szerepelhetett volna.

’’ Ha a lábnyomaik végig levezettek volna a fáig,’’
HA a természet nem úgy működne ott, hogy a hágó aljába hordja a havat, köztük a vízmosásba is, akkor nem takarta volna be a szél hóval azt az utolsó, alsó kb 500 métert. Szerintem + az a 7? lábnyom folytatódott volna úgyanúgy lefelé.

’’ Ha jól olvastam, a sátor egyik kiszakadt nyílásán ott lifegett egy fennakadt bekecs is’’
Ez a gyilkosságba is simán beleférne, ha azért vágták ki a sátrat, hogy kitörjenek.

@jukeey 2990
Halkan jegyzem csak meg, hogy kevés eséllyel történhetett nappal, bármi is történt.
A többivel nagyjából egyetértek.

@sztalker 2991
’’Komolyan mondom, még egy Fradi–Újpest meccs után is több vér marad, mint Gyatlovék esetében.’’
Amíg élsz és vérzel, addig a rád szálló hó mossa le. Mikor elesel, esetleg eszméletlenül, az arcodhoz érő hó is elolvad és lemossa, ameddig élsz. A halál beállta utáni csekély mennyiségű még kifolyó vér pedig röhögve eltűnhetett 3 hét alatt. Sztem.

’’ Bocs, de én akkor sem „rejtőznék a ház előtt”, ha megengednék is azt üldözőim, ennyire azért nem könnyíteném meg a dolgukat.
Nappal kizártnak tartom a dolgot, éjszaka viszont 1500 méter (amit hihettek többnek is), a hóvihar miatt szerintem elegendő távolság ahhoz, hogy a teljesség igénye nélkül ezeket figyelembe véve:(szo-szo biztonságérzet/sátorhoz való visszatérés lehetősége/labaz/egérút/szélvédettség/erdő/csapda/sérült(ek) ápolása/mezítlábasok hatótávolsága stb. dolgokat figyelembe véve szvsz nem 1 rossz döntés volt azt oda és úgy kigondolni..

’’Addig mennék, másznék, futnék, amíg csak bírom, ha a társaim maradni akarnak, az legyen az ő problémájuk, ők haljanak meg ott.’’
Megnyugtató lenne veled az oldalamon háborúba indulni..

@SLC 2992
Faágak voltak a verem alján is. Annak a padlójához is gyűjthették, esetleg egy sérült alá ágynak. És ahogy látom, @jukeey is erről ír a 2996-ban. Nem egyértelmű, hogy hordágyként vagy csúszkaként használhatták őket.

@ipartelep 2994
az UFO verzió azért nem jó, mert “nem hisztek benne” hülyeség a köbön. Részben már elmondtam miért -persze nem akarok itt tudományfilozófiai kiselőadást tartani – ez a közönség ehhez túl gyenge, és értetlen.’’
ÓÓÓ, Mindentudóó, Ipartelep, kinek ’’lénye’’ köztünk lebeg, mi a francért nem keresel hozzád illő embereket? Kiknek esze nincs mint neked.. Tanulok Én ha érdekel, ezt csinálnom, magamért kell. Ám mielőtt belémveszel, okításod nem érdekel. Gyűrd össze és gyorsan tedd el, HA nem változtatsz, inkább menj el! Aztán gyorsan döntse el kend, mit tesz majd ezt követően.
Am+: Nem hiszek az UFO-kban, hanem tényként kezelem, hogy vannak. Ezt annak ellenére mondom, hogy semmiféle egyéni UFO tapasztalatom/kapcsolatom/észlelésem/jelenésem soha sem volt! Ha más nem is, a matek meggyőz mindenkit arról, hogy az egyik legnagyobb ostobaság azt hinni, hogy csak mi vagyunk ebben a hatalmas univerzumban. Ettől függetlenül miért ölték volna meg azt a 9 embert?? Meg egyáltalán. 9 azért még tőlük is elég nagy pofátlanság és dőreség lett vna. SZVSZ.

@jukeey 2995
Kérdeztem anno az orvos és mentős ismerőst erről. Egyértelműen állították, hogy a hidegben könnyebben törnek a csontok, szakadnak az inak, stb. Ha Luda esés miatt harapta el a nyelvét, esetleg a hidegtől való remegéstől, akkor a rajta segíteni akaró társa a nyelv torokról való eltávolítása során bármennyire is hihetetlennek tűnik, ha nem is kitéphette, de tovább sérthette a nyelvet, ami később a sérülés miatt sokkal könnyebben is bomlott, ha azt a stádiumot egyáltalán megérte. Másrészről pedig a fuldokló lány újraélesztésekor, ahogy a Baywatch-ból sokan tudhatják, megpróbálták felköhögtetni fele a vért, ami nem sikerült. Eközben nyelhette a gyomrába is az ott található mennyiséget. A bordatörések a mellkas=tűdő megfelelő mélységig történő lenyomásakor is keletkezhettek. A bordák számai és mindkét oldalon való hasonló elhelyezkedésük alapján (általában a mentőben is azok törnek), ha nem kétséget kizáróan, de nagy valószínűséggel kijelenthető volt szerintük, hogy a lányt megpróbálták újraéleszteni, azonban belefulladt a saját vérébe.

@jukeey 2996
’’ 20 méter hosszú téglalap alakú területet’’
Mi célt szolgálhatott?

 2996. jukeey — 2014-01-11 12:30 

Nem vonszoltak semmit a nagy fától a menedékig. Egész pontosan a völgy hiábavaló feltúrása után 5 arra járó manysi vadász is körülszaglászott, kiszúrtak egy fenyőcsemetét aminek bicskával le volt vágva a teteje, majd több környező fenyőt és nyírt amiről szintén késsel távolítottak el ágakat, és környékükön néhol az ágak vonszolásának nyomai is fennmaradtak. Mindezek nem egy utat rajzoltak ki, hanem egy 20 méter hosszú téglalap alakú területet a patakparton, 55-75 méterre a nagy fától, és nem fél mázsa fölötti emberi testeket vonszoltak valamiféle ághordágyon (eléggé egyértelműen csak ággyűjtést végeztek a menedék kiépítéséhez a közvetlen közelben). Ezt a részt részletesebben feltúrták, ekkor találtak két tépett ruhadarabot, egy nadrágot és egy pulóvert. A keresők elkezdtek ásni a gyanús 20 méteres szakasz egyik végén, ám mélyebben olvadási és eljegesedési rétegekbe ütköztek, ekkor kértek segítséget a katonáktól, akik lapátokkal és csákányokkal két embert küldtek. Csakhamar rá is bukkantak az áldozatokra.

 2995. jukeey — 2014-01-11 11:51 

A vér miatt nem aggódnék. Főleg a nyelvkitépés járhat komolyabb vérzéssel, ám mivel toroktájt jelentkezik, nem spricceli össze sugárban még a környező fák törzsét is, mint mondjuk egy elvágott torokkal vergődő áldozat esetében. Mindkét fajta hiányt még életben keletkezett sérülésnek állapította meg a vizsgálat, teljes eltávolításként; tehát nem volt nyoma sem a helyükön való rothadásnak, sem postmortem állatcsócsálásnak (utóbbit ettől függetlenül is kizárták a helyszínelők); ellenben volt nyoma vérzésnek, főképp a kitépett nyelvű áldozat gyomrában (mely esetben a nyelvcsont tépett roncsolása is erőszakos kitépésre utal, jól bevált és jól ismert oldszkúl módszerek ezek). De ezt a szem és nyelvtémát is megrágcsáltuk már párszor, volt szó az eredményekről.

 2994. ipartelep — 2014-01-11 11:38 

Kedves @titan: kérdezed: Ami halalukat okozta az egbol jott, de mi?
Erre a jelenlegi információink és tudásunk alapján egy jó válasz van: nem tudjuk, hogy mi volt az az UFO.
Ez persze kiábrándító, hiszen itt mindenki „tudja”, vagy véli tudni, vagy úgy tesz mintha tudná mi történt. És ez a viselkedés egy kifejezetten összeesküvés elméletes oldalon nem meglepő, vagy kárhoztatható. Legfeljebb némelyek számára vicces a sok, tényeknek, és körülményeknek fittyet hányó, nagyon erőszakolt „magyarázat”.

Amit én gondolok az ügyről, azt már az első itteni hsz-emben leírtam (Megj: akkor még sokkal kevesebb részletet tudtam az ügyről, és mégis, meglepő módon a további részletek is csak ezt erősítették): A többi lehetőség csekélyebb valószínűsége miatt (mert valahol – sok helyen – mindegyik ütközik a most ismert – vagy ismerni vélt – tényekkel) annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy valamiféle UFO ölte meg őket.

Az UFO-elmélet sem 100%-os persze. Ugyan teljesen, hiánytalanul, és ellentmondásmentesen összepasszol a tényekkel, de ez részben amiatt van, mert – hogy is mondjam csak? – az elmélet, a magyarázat fehér foltjait egyszerűen csak kitöltjük vele – mivel nem ismerjük a részleteket, a motivációkat, az okot, és a célt. Az UFO elmélet itt kicsit olyan (nem teljese egészében olyan!), mintha valamely ismeretlen jelenség magyarázatául Istent hoznánk fel, mondván, hogy ugyan a részleteket nem ismerjük, de az ő útjai úgyis kifürkészhetetlenek, csak ő tehette, oszt jó napot. Itt nyilván nem pontosan ez a helyzet, de annyiban hasonló, hogy a fehér foltokat nem lehet másként magyarázni, és ezek a fehér foltok ettől a magyarázattól még nem töltődnek fel színekkel.

Az az álláspont persze – ami itt sokatoktól olvasható – hogy az UFO verzió azért nem jó, mert „nem hisztek benne” hülyeség a köbön. Részben már elmondtam miért -persze nem akarok itt tudományfilozófiai kiselőadást tartani – ez a közönség ehhez túl gyenge, és értetlen. Egy elméletben nem azért kell hinni, vagy nem hinni, mert az előítélet ezt vagy azt mondatja veled, hanem azért, mert az illeszkedik a tényekhez, és nem ellentmondásos. Az UFO elmélet illeszkedik, és nem ellentmondásos. Csak persze az a baja, hogy semmit nem tudunk az UFO-król, így sok a fehér folt. De még mindig jobb, mint az ellentmondásos- vagy tényeknek ellentmondó, vagy nem illeszkedő elméletek. Amilyen rajta kívül az összes többi olyan.

Szívesen magyaráznék még (tudom, hogy nagy szükség lenne rá), de most betelt a hsz. mennyiségi kerete. 😉

 2993. titan — 2014-01-10 23:43 

@ipartelep:
Elolvastam a portugal oldalt, ez az eddigiek kozul amit olvastam a legjobban osszeefoglalt. Ha nem is erosit a katonai kiserlet mellett, cafolja a meg ket lehetseges dolgot a lavinat es az emberi tamadast.

Amit mashol nem olvastam, pl. a sarga gomboket tuzgolyonak emliti, a sator korul fenykepen is szepenk a latszik a fagyott jeg, a fak koronai torzse megperzselodott. Halottakon szemmellathatoan latszik, hogy komolyabb serules erte egy jo kiados veresnel.

A legnyomasrol, a vakumrol is ir , az emberre valo hatasukrol. Ami halalukat okozta az egbol jott, de mi?

 2992. SLC — 2014-01-10 22:02 

@gigabursch: A portugál cikkel kapcsolatban én is egyetértek. A fényképről kikértem házi szakértőnk véleményét, ő is azt mondta, amit te és én: lehet filmhiba vagy valami kosz az objektíven, de nagyon nagy eséllyel nem egy repülő tárgy van a képen. A cikk amúgy sem adott megoldást, bár a hóval kapcsolatosan jó meglátásai vannak. Ilyen téren egybevág a gipotezi.ru anyagával (csak jelzem ipartelep kollégának: ott is megoldották az esetet; meg a murders.ru oldalon vagy féltucat megoldást lehet találni, sőt ha oroszul keresünk, akkor tucatnyit), lehet, hogy érdemes lenne ilyen szempontból is elemezni az esetet.

Azzal, hogy négyen belepotyogtak oda, mondasz valamit. 1959 május elején a kutatók egy furcsa felfedezést tettek. A nagy fenyőtől egy sávban délnyugati irányban letördelt fenyőgallyak tűntek elő a hó alól, mintha arrafelé vonszolták volna a fáról levágott nagyobb ágakat. Ezen az úton haladva aztán találtak kisebb fákat is, melyeknek a tetejéről tördeltek vagy vágtak le ágakat. A „fenyő út” végén volt a hóbarlang (vagy menedék), és attól nem messze találták meg a négy holttestet a vízmosás alján. Elképzelhető, hogy egy vagy két sérültet próbáltak fenyőágakon elhúzni a menedékhez, de elnézték az irányt és belepotyogtak egy ilyen csapdába. Nem tudom ki és hogyan sérülhetett meg korábban, de ha ott egymásra estek, akkor ott is be lehetett gyűjteni néhány törést.
Aztán később olvadásnál a hótömegek összecsúsztak, és teljesen befedték őket.

 2991. sztalker — 2014-01-10 17:17 

@jukeey:
Komolyan mondom, még egy Fradi–Újpest meccs után is több vér marad, mint Gyatlovék esetében.

Például a szemgolyókat, nyelvet csak a halál beállta után „piszkálgathatták” ki szerinted, hogy nem véres ettől sehol sem a ruhájuk?
(Esetleg a jól végzett munka utáni emlékként.)
Nem inkább arról van szó, hogy egy kisebb, kezdeti sérülés bomlott aztán tovább a szabadban, vagy a vízmosás alján?

Kolevatov bal térdén lévő sebet hogy kötözték be gézzel, ha az eü-doboz a sátorban maradt (amiben állitólag volt a kötszer), visszamentek érte?
(Szerintem még egy korábbi sérülés nyomai lehettek ezek, csak nem írták fel a naplójukba, mert nem tartották annyira fontosnak, vagy még aznap történt.)

Nincs egy „tisztességes” gyomros rúgás, gégére mért ütés, csak ökölharc, fejbeverés, fülek(!), orrok, szemöldök és homloksérülések?
(Erre írtam azt, hogy „kiálló” részek a fejükön, ami surlódástól, eséstől is sérülhet, például ki a fene hajtana a szemöldökre, fülekre egy verekedésnél, az olyan érzékeny vagy fontos pont? Én nem tudom, nem értek hozzá.)
Lehet, hogy magyaráz ezek közül néhányat az, hogy mélyen süppedhettek a hóba, talán néha derékig is, de akkor is furcsa, hogy csak deréktól felfelé vannak komoly sebeik. Azt is elfogadom, ha a hullákat később behányták a vízmosásba, akkor az is okozhat ilyesmi horzsolásokat, de pl. Gyatlovról nehezen képzelem el, hogy csak ököllel harcolna, ha van bicsak is nála.

„Menekülni a többség számára hiányos öltözékben nem volt értelme, elrejtőzve túlélni talán. ”

Bocs, de én akkor sem „rejtőznék a ház előtt”, ha megengednék is azt üldözőim, ennyire azért nem könnyíteném meg a dolgukat. Addig mennék, másznék, futnék, amíg csak bírom, ha a társaim maradni akarnak, az legyen az ő problémájuk, ők haljanak meg ott.

 2990. jukeey — 2014-01-10 16:21 

Biztosan próbáltak bökőt mártani, nem ettek elég spenótot hozzá.

Már többször, többen hangsúlyozták hogy gyilkosság esetén tetteseket és indítékot kéne felutatni, mintha azok nélkül nem is lehetne gyilkosság („Egy gyilkosságnál ezekre a kérdésekre kell(ene) választ adni:– Ki(k)?– Miért?– Mivel?– Mikor?– Hol?”, „ezzel az a baj megint, hogy az indok még mindig nem világos”).

Na mármost ha „pölö” hetek után meglelik a kissé alkesz X.Tihamér bácsit az ágyában már elég „laza” állapotban, baltával a fejében; dugipénze nem hiányzik, tévéje is a helyén bekapcsolva, a ház nincs felforgatva, attól még nem fognak ilyeneket gondolni: kicsit sokat vedelve zsonglórködött és véletlenül beleállt a fejébe, utánozni próbálta az esti krimiben látottakat, az öngyilkosság ilyen szörnyű módját választotta, satöbbi. Idegen ujjlenyomat sincs, még a baltanyélen se, erőszakos behatolásnak nem maradt nyoma. Legfeljebb nem lesz meg a tettes és az indíték, de a gyilkosság aligha kétségbe vonható, még akkor is, ha a szomszédnéni a múltkor ufót látott a kertjében. Kikérdeznek pár bennszülöttet és X.Tihamér bácsi kisszámú ismerősét, semmi extra. Bekerül a megoldatlan ügyek közé és kész, de hogy gyilkossági ügy, az tuti; indíték vagy tettes ide vagy oda, halál beáltának időpontja +/- egy nap ide vagy oda.

Itt adott kilenc hulla, melyek közül 5 „korábbi” elvileg szerezhette kisebb-nagyobb sérüléseit esésektől a dokik szerint, tereptől függően. A rendőrök látták a terepet és erősen kételkedtek ebben. Négy „későbbi” hulla egyenesen szarrá volt verve, egy részük megcsonkítva, melyeket már a dokik szerint sem szerezhettek csetlésbotlásból még szakadéknál sem, nemhogy egy nyomorult patakparton (az igazi(!) dokik szerint még életükben, vérezve történt mindez velük). A szemkitoló, nyelvkitépő, fejbetörő, karkicsavaró, bordazúzó, térdficamító, de a nyomot nem hagyó fénygömbök, torkosborzok, jetik és szelek még a kriptozoológusok és ufológusok szerint is mondhatni viszonylag ritkák, gyilkosok viszont szoktak hasonlót alkotni.

Menekülni a többség számára hiányos öltözékben nem volt értelme, elrejtőzve túlélni talán. Minimum abban a hitben lehetnek hogy a sátrat úgyis fújhatják, a „rablók” elviszik; de ha kapisgálták is a gyilkos szándékot, akkor sem volt más választás, legfeljebb jobban kellett sietni (bár Zolóék akkor egyből húzhattak volna, cserbenhagyva a többieket). Egy üreg a hóban, ahova két kis lyuk faággal megfelelő szellőzést biztosít, és több ember könnyen tarthat benn elviselhető hőmérsékletet, megfelelő menedék és esetleg rejtekhely lehet, amíg pár menetképes tag segítséget hoz. Éhen könnyen kibírják egy hétig, szomlyazni meg nem kell a hó miatt, csak próbálni elég meleget tartani és lehetőleg nem megfulladni. Ezt próbálták kivitelezni akkor még komoly sérülések nélkül (bár a térdfásli arra utal, hogy pár rúgást már lezavaráskor kioszthattak a vonakodóknak), de nem volt rá idejük, mert jött a valódi támadás. Az indítékra, tettesekre és végrehajtókra (amennyiben a kető különbözik) pedig sok lehetséges verzió marad mindörökre nyitott (és eddig manysi elkövetők messze a legkevésbé gyanúsak).

 2989. sztalker — 2014-01-10 14:25 

2986. oberon

„ — Úgy tudom, hogy Kolevatovnál is volt gyufa’’
Nem találkoztam ezzel az infoval. Tudnál hivatkozni?”

A zsebében átázott gyufásdoboz volt, de azt már ne kérd tőlem számon, hogy ez előtte v. utána, a vízmosásban heverés miatt ázott-e át…
🙂

(„Kolevatov was well insulated… …From the right pocket doctors retrieved a box of matches that was soaked wet.”

http://www.ermaktravel.com)

2986. oberon
2985. igazitrebics

„Ez olyan, mintha valaki megnyerné az 5-ös lottót, aztán belecsap a villám.”

Nem egészen. A lavinafrászt BÁRMI kiválthatja pl. sötétben, amit hajlandóak elhinni. Ez a helyzet, sajnos, mert senki nem fog a helyszínen vitatkozni a természettel, hanem inkább menekül, és csak aztán fogja elemezni a dolgokat.

Tehát ugyanaz a dolog idézte elő a sátortól való menekülésüket (valami a csúcsnak csapódott, v. hatással volt rá, amitől egy kisebb hógöröngy elérhette őket, de még a sátorhoz sem kell ehhez csapódnia, elég, ha mellettük történik valami zavaró, amit annak éreznek (pl. hallanak).

Roppant egyszerű példát mondok:
Elmész úszni egy trópusi tengerpartra, majd egy fürdőző bekiabál: cápa!!! Te miként fogsz reagálni?

— Ellenőrzöd a farokuszony jellegét (hátha csak delfin)?
— Megvárod, míg a közeledbe nem ér (hátha nem is veszélyes faj, csak kis macskacápa v. ilyesmi), esetleg cápabébi, amivel el tudsz majd bánni)?
— Szembefordulsz vele, alámerülsz és ellenőrzöd, hogy nem egy tréfás kedvű fürdőző csatolt magára egy jelmezt?
— Esetleg megvárod, amíg egy csónak feléd indul és kiment a vízből?
— Szép komótosan, ahogy illenék, úszol visszafelé, mintha mi se történt volna, hátha nem is te vagy a célpontja őkelmének?

A választ nem is kell leírnom, mindannyian először az életünket fogjuk menteni, valszeg egy rettenetesen gyors úszással. Mit gondolsz, miért írtam le a fenti repülős példákat? Nem ezerszer, de inkább százezerszer begyakorolt reakciókat is elcsesznek teljesen profik, ha például éjszaka van, nincs viszonyítási, ellenőrzési lehetőségük, tehát rutinból kell cselekedniük. De ettől még nem biztos, hogy fel is ismerik a helyzetet azonnal. (És mint látjuk, később sem. Ott, azokban a balesetekben meg 300 ember halt meg, ezt meg én mondom.)

De mondok hétköznapit is: mész az autóddal, és hirtelen eléd ugrik egy állat (kutya, nyúl), nem a méretét fogod nézni (ha kicsi, akkor jobb lenne elütni, ha nagy: pl őz, szarvas, akkor meg tényleg jobb kikerülni), hanem rögtön elfordítod a kormányt. Ha nincs szerencséd, pont egy kamion jön a másik oldalon veled szemben…

Plusz tömegpszichózis, ami sokszor éppen ront, mint használ egy helyzet megítélésében, ezt is vedd figyelembe.

Kábé 500 méterig van infónk (lábnyomok) az általuk megtett útról, plusz egy a lejtőn otthagyott zseblámpa. Ha a lábnyomaik végig levezettek volna a fáig, akkor nem is kellett volna Dorosenko és Krivosenko testét felkutatni, csak követik a csapást, nem? (1 nap után akadtak csak rájuk, ahogy a sátrat megtalálták.) Miután eltűntek a lábnyomok, a kutatók kábé azok irányát tartva lementek az erdőbe és elkezdték azt is átfésülni, így ötlött a szemükbe az a szép, magas fenyőfa is, hát oda is bementek, így fedezték fel a holttesteiket alatta. Az, hogy mi a fene is történt velük 500 méter megtétele után, az mindmáig kétséges. Pont ezért gyanakszom egy ilyen fajsúlyú természeti jelenség kiváltotta pánikra, amivel nem igazán jó viccelni. Lehet, hogy azért nem vittek magukkal holmikat, mert nem is tervezték az erdőig tartó sétát, de biztonsági okokból nem akartak ott maradni, ha mégis megindul a lejtő.

Tehát nem várhatjuk el azt a szitut, hogy vki kimegy, leméri a hóhelyzetet, és anyja életére esküszik, hogy itt nem lesz lavina, mindenki nyugodjon meg, ez csak egy veszélytelen kis „löket” volt egy hóvihar miatt, menjünk szépen vissza a sátorba és kezdjen csak nyugisan jó melegen öltözködni meg felmálházni a cuccost, aztán vagy bivakolunk itt hálózsákban, vagy levonulunk szépen lassan az erdőbe éjszakázni, ha fázunk a szétszakadt sátorban.
Ennek csakis az ellenkezője természetes szerintem: minél gyorsabban el onnan, aztán majd útközben meglátjuk mi lesz. (Aki tud, az felkap magára valamit, aki nem, az meg szedi a virgácsait, hogy minél előbb túl legyen ezen a kellemetlen szitun.)

A sátor tetejére még feltesznek egy zseblámpát (állítólag felfelé fordítva), talán ezzel is a pozíciójukat jelezve.

Még annyit a sátornál őket ért erőszakos emberi támadásról:
Ha jól olvastam, a sátor egyik kiszakadt nyílásán ott lifegett egy fennakadt bekecs is, amikor a kutatók megtalálták, tehát roppant gyorsan kellett elhagyniuk azt, valaki már nem fért át rajta teljes ruházatban, hát gyorsan kibújt belőle. Ebből meg arra következtetnék, hogy ha kerestek is valamit rajtuk a támadóik (ha voltak), az nem igazán a sátorban lehetett, hanem vagy rajtuk (a testükön?), vagy a kezükben, esetleg ők maguk (csak a személyük, nem pedig személyes tárgyaik, a túra tárgyai) a tényleges célpont. Mert azért a sátrat biztosan átkutatják, kirámolják, ha bent van elrejtve valami. Továbbá azt sem hiszem, hogy utána ilyen bonyolult rekonstrukciót hajtanának végre a gyilkosaik, hogy képesek egy ilyen szőrmekabátot is odapasszírozni a nagyobb hitelesség kedvéért…
(„Hé, bandatag! Az a beavató próbád, hogy mássz be ebben a bekecsben oda, fűzd be belülről a sátrat teljesen, majd hasítsd ki jól az oldalát, majd úgy bújj át a résen, hogy a kabát fennakadjon rajta, érted?
A szintidő 80 másodperc, aki alatta teljesít, azt felvesszük a bandába első osztályú csicskának, a vesztes marad lótifuti v. tarkónlövés, ez utóbbi persze szabadon választott…” :))))

2988. jukeey

Ezzel az a baj megint, hogy az indok még mindig nem világos (mi volt a céljuk ezzel a támadóknak: bosszú, anyagi érdek, csak szadizás?), továbbá sok ember kell hozzá, mert vagy 9 négyzetkilométeres terület a hágó, tehát ha nem veszik körbe őket jó szorosan, nem felügyelik Gyatlovékat, biztosan meg fognak szökni páran közülük. Én például ekkor tudnám elképzelni a bakancsok levételét a sérültekről. Továbbá ez a körülzárás már azt is feltételezi, hogy sokukat jól megvertek közülük, hogy sérüléseik miatt rákényszerülnek menedék építésére. (De akkor a támadók szándéka is világos kell, hogy legyen már előttük.) Ha még senki nem sérült ekkor, biztosan terveznek egy szökést a jobban öltözöttek.
Ha lenne lehetőségem, bizonyosan elbújnék vhol, elindulnék egy nyiladék mentén, menteném az irhámat. Az ember mindig a legsúlyosabb helyzetre reagál, csak utána fog gondolkozni az ezt követő feladaton. (Ilyesmiről írtam feljebb is.) Éppen a sérültek kérték volna az épeket, hogy meneküljenek! És sajnos, tényleg ez is szokott történni a valóságban, ha legalább pár embernek van reménye, hogy így túlélje. Gondold végig, hogy mennyi esélyük lenne, ha pont a támadóik szeme előtt építenek vackot és ruházkodnak át Gyatlovék? Függetlenül a támadók szándékától, ezt meg én tartom életszerűtlennek.
(Példa: megszökik egy csomó rab a börtönből és szökés közben szépen lassan segítgetik egymást, ahelyett, hogy előbb a maguk életét mentenék? Még a régi cellatársak sem hiszem, hogy így döntenének. Addig lesznek együtt és segítik egymást, amíg mindnyájan hasonló eséllyel rendelkeznek, de utána már EGYÉNILEG próbálnak szerencsét, ha a másik már képtelen velük tartani.)
Ezt nem érzem ellentmondásnak. Egy baleset esetén a mentő ember segítsége az életben maradás kulcsa (ezt érzi is a segítő, ezért is van a sérült mellett), egy támadás esetén a menekülő ember az egyetlen, aki ott életben maradhat. (Basszus, de hát pont erről szólnak a jó kis börtönös-szökéses, háborús-hadifoglyos filmek is, nem?) Ez nekem is így logikus. Gyatlovéknak nem igazán vannak fegyvereik (csak bicskák, egy biztosítótű, meg pár fémtartalmú tárgy: pl. iránytű stb), amivel jól meg tudnák védeni magukat, ha azoknak meg lőfegyvereik vannak. Két megoldás marad hátra: segítségkérés, jelzés (de kinek, kitől várható ilyen, és mikorra érhet ide?, és milyen eszközzel: rádióval, jelzőrakétával, tűzzel?), és a menekülés (akárhová, csak el innen, hogy ne kapjanak el).

Nem igazán frankó ez „felnézegetünk a sátor felé, hátha elmentek már azok a rosszfiúk onnan, aztán majd úgyis lesz valami estig” hozzáállás. És pl. este mi lesz? Baromi hideg lesz, az biztos, de addigra még az az esélyük is elszáll, hogy elbújjanak valahol az erdőségben a jól öltözöttek, vagy elmenjenek a labaz felé (akár kerülő utakon is).. Vagyis hurokba tennék a fejüket szerintem, ha legalább páran nem próbálnák meg a szökést, kerül, amibe kerül az.. Ehelyett egy baromi szűk területen mozog mindenki, csoportokban, meg egyenes vonalak mentén, egymást átölelve találják meg a testüket.

„A patakparton összecsapás alakult ki, melyet csak nehézségek árán tudtak a támadók lebonyolítani.”

Bocs, de akkor meg én, a megtámadott rögtön elhúzok onnan, mint az a bizonyos vadliba, ha az engem megtámadó nem tud rajtam felülkerekedni, akkor esélyem van! Mindenki szanaszéjjel ment volna egy ilyen után, de annyira, hogy az istennek se lehetett volna utána összeszedni a hulláikat szépen egy kupacra, hanem ott fagytak volna meg az erdő közepén a hosszan tartó üldözés után. Pont az a baj, hogy még EKKOR SEM DÖRDÜL EL LÖVÉS, NINCS SZÚRT SEB. Mert előbb-utóbb még a rendőr is beléd lő ám, ha nem állsz meg felszólításra, igaz? Ők, a támadók meg nem, ennyire jószívűek, inkább agyonveretik magukat, mintsem beléd mártsanak például egy bökőt? Hmmm.

 2988. jukeey — 2014-01-10 11:33 

Egy nagy fa mögött a sátorral ellentétes oldalon levő tűz megintcsak inkább nappali időpontot feltételez (ami a fiktív lavina szempontjából mellékes), éjjel ez nem lenne elég a tűz fénye és a megvilágított környezet elrejtéséhez – nappal igen, és persze déli szél is feltételezhető belőle (a nyomozás egyébként nem állapított meg pontos szélirányt, csak az arrafelé általában szibéria felől fújó keletit valószínűsítették). Maradok a lezavarós-kifagyasztós taktikánál, mely szerint egy korán reggel történt rajtaütés után a „jólöltözöttek” nekiálltak rejtekhelyként és menedékhelyként használható kibélelt üreget vájni a hóban, addig a csapat másik fele valamivel távolabb tűzzel és ruhacserékkel védekezett a kihűlés ellen egy olyan helyen, ahonnan a lejtőt és a sátrat is szemmel tarthatták (pl Gyatlov az összesen három zokniját a tűz mellett is hol a bal, hol a jobb lábára húzta át, hogy egyik se fagyjon el). Rájöttek hogy az őket elzavaró állítólagos rablók ki akarják nyírni őket, és előbb-utóbb a fagyasztási eredmények ellenőrzésére indulnak; ezért rejtőzés mellett döntöttek, hogy később a mellettük elhaladó gyilkosok figyelmét elkerülve legalább a néhány cipős tag felszívódhasson ellenkező irányba, esetleg ottmaradt felszereléshez juttathassa a többieket vagy siker esélyével felvehesse a harcot kevesebb számú ellenséggel (a valószínűleg itt maradó többségnek napokig, akár egy hétig is ki kellett volna húzniuk amíg a többiek segítséget hoznak). Itt valószínűleg a Belorusz frontot is megjárt Zolo ötletei nyomtak a latban, de túrázóként a többiek sem lehettek teljesen tanácstalanok. Ám nem volt idejük teljesen felkészülni, a támadók túl korán megindultak (talán ha a tüzet nem is, a szél ellenére a füstöt mégis kiszúrták, vagy egyszerűen csak lejárt a várható kihűlési idő). A patakparton összecsapás alakult ki, melyet csak nehézségek árán tudtak a támadók lebonyolítani. Ezalatt a fánál levők egy része megpróbált a sátor felé haladni, ketten hősiesen vállalkoztak az ellenség feltartására vagy már nem voltak menetkész állapotban. Ők, és a kifulladt, átfázott, lemaradozó menekülők már nem tudtak komoly ellenállást kifejteni, ezért a patakpartnál végzett támadók, vagy azok egy része könnyen utolérték őket és fél kézzel elbántak velük komolabb ütleg nélkül, vagy egyszerűen csak hagyták a már feltűnően botladozó szerencsétleneket menet közben maguktól összerogyni azzal, hogy ha mégis eljutnának a sátorig, az otthagyott két emberük majd intézkedik; és egyből mentek vissza a patakhoz rendet csinálni. Végül csak hó alá kellett ásni a négy zúzott hullát, és elsöpörni a nyomokat egy fenyőággal.

Hómenedékekről magyarul csak ezt találtam hirtelen a weben:
http://mtp.info.hu/index.php?view=article&catid=38%3Atulelesi-technikak&id=64%3Ahobol-keszithet-menedekek&option=com_content&Itemid=77

 2987. oberon — 2014-01-10 10:55 

@sztalker:

Most olvastam vissza, és láttam, hogy @titan élt a lottós hasonlattal, nem pedig Te. Sorry a tévesztésért. Ettől függetlenül az állításom fenntartva.

 2986. oberon — 2014-01-10 10:51 

@sztalker:

’’ Úgy tudom, hogy Kolevatovnál is volt gyufa’’
Nem találkoztam ezzel az infoval. Tudnál hivatkozni?

’’ Azért, mert még nem halt meg, a szerencsétlen….Légyszi a surranódat, mert odavágok…)
Gondolom, nem kell magyaráznom. :(((’’
Ezzel a bekezdéssel nagyjából egyetértek. Azonban azt kétlem, hogy Zolo tovább húzta volna, mint Kolo, a te verziód szerint. 1 helyen is találták meg őket, tehát még az sem játszik, hogy Kolo nem tudta, hol van Zolo. Miért nem vette le a csizmáját? Vagy Tiboét? Mindketten nem élhették túl Kolo-t, ebben szerintem megegyezhetünk.
’’ Ahogy mindig írtam, a lavinafrász hajthatta őket’’
Ahogy számodra a gyilkosság elfogadhatatlan, számomra úgyanúgy a lavina és annak cullangjai.

’’ Pont ez a lényeg, hogy elég, ha csak 1 ember magához tér (aki csak fél óráig „dekkol”), az már elkezdheti a mentést, keresni a többieket. Ebben nem látok problémát. Még így is sokáig tarthat, mire megtalálja őket, ha a szél befútta a testüket és nem válaszolnak, mert eszméletlenek. Ez tarthat órákig, pláne, ha nincs más segítsége sokáig. (Pl. Kolevatovnak Gyatlov, vagy amíg az nem ér oda, addig Doro és Krivo.)’’
Na ezt itt nem tudom elfogadni. Ha valaki eszméletlenül fekszik 1 órát abban a hidegben, az meghal. Ha másért nem is, a maghője folyamatosan zuhanna lefelé, minek következtében forró leves, meleg takaró és egyebek nélkül hiába találnának rá, mert menthetetlen lenne. Ez 4-5 fokos hűlésnél már bőven játszik. Sapka, cipő, kesztyű és legfőképpen mozgás nélkül, hóba fekve vagy temetve, süvítő szélben hogyan húzhatná valaki 1 óráig abban az időben Ennek ellénre te nem is 1, hanem esetenként több óráról is beszélsz…

’’ Sérüléseket okozhat már a hóban vonszolásuk is, pláne, ha cserjés, bokros részeken kell átcipelni a testüket (és fel sem jajdulnak, hogy képen, homlokon vágta őket egy ág, mert
még nincsenek maguknál.) Ennyi.’’
A karcolások és horzsolások nagy részét szerintem is okozhatták ágak és egyéb dolgok. Azonban sem monoklit, sem orrvérzést sem pedig más, a testeken levő sérüléseket nem. Hacsak nem direkt húzták/lökték/vágták neki őket vastag ágaknak a megfelelő szögben. De ezt úgye te sem hiszed? Kétlem, hogy a legsűrűbb cserjés felé vonszolták volna le őket, márcsak azért sem, mert a mentők a saját maguk dolgát is jócskán megnehezítették volna.

’’ Nekem meg nagyon nagy hiányérzetem van itt lőtt és szúrt sebek terén, no és pl. töltényhüvelyek terén is, ha esetleg figyelmeztető lövéseket adnak le rájuk a miheztartás végett, akkor bizony maradna ilyesmi’’
Ha kicsit mesterkélt akarok lenni, akkor fel is vehették a földről a hüvelyeket. Ha nem akarok mesterkélt lenni, akkor pedig azt mondom, hogy 3 héttel a balhé után nem biztos, hogy az a töltényhüvely (vagy néhány) látható helyen maradt. Az olvadástól a hózáporon át jónéhány dolog eltüntethette a keresők szeme elől. Nem valami nagy tárgyakról beszélünk.. Lehetséges, hogy az olvadáskor előkerültek volna (ha voltak), de ugye akkor már jött a másik 4 holttest és a titkosítás. Harmadrészt pedig lehet, hogy meg is találtak néhányat, viszont ahogy más dolgok is, lehet elrejtésre kerültek a nyilvánosság szeme elől. Bár az én álláspontom még mindig az, hogy nem feltétlenül volt szükség lövésre.

’’ Külföldi oldalon olvastam (lehet, hogy nem igaz, bocs), hogy Doro és Krivo afféle fogadalmat tettek a túra előtt, hogy leszoknak a cigiről (gondolom, nem a rák miatt, hanem a
sportkarrier és sportteljesítmény okán), tehát azt … hanysi-manysik stb., Zolóról nem is szólva, ugye, aki mindent dokumentál, még rátesznek a lapáttal önmaguknak ezzel is.’’
Őszintén szólva én is nehezen emésztem meg, hogy kémek vagy csempészek lettek volna. Mint már korábban is említettem, szerintem az út során történt események okozhatták a halálukat.

’’ Nem mondtam, hogy verekedtek’’
Nem is kellett, hogy mond. A testek erről árulkodnak bárki számára, aki átolvassa a sérüléseiket.

’’ Ismétlem, ezek az én személyes meglátásaim az esettel kapcsolatban, mert nekem vhogy mindig ezek jönnek elő.’’
Nekem meg mások. Ennek ellenére pro-kontra csak-csak haladunk. Aztán lehet, hogy egyszer ugyanazt fogjuk látni. : )

’’ Én erre csak annyit mondanék: ma is rengeteg hegymászó tűnik el, majd egyszer csak megtalálják a mumifikálódott holttestüket egy gleccser alján..’’
Ez okés. De itt 9 ember halt meg. És még azt sem lehet mondani, hogy hegymászás közben.

Véleményem szerint, amit @bobbyval közösen sikerült anno közös nevezőre is hoznunk, hogy attól a sátortól cipő nélkül nem sok esetben jöttek volna el. Nem lehettek annyira ostobák ők sem, hogy elhiggyék, hiába indult meg a hó és menekülnünk kell azonnal, cipő nélkül sokáig élhetnek. Emellett anélkül, hogy a sátor bedőlt volna, (ami ugye nem történt meg), kétlem, hogy akkora pánikot okozott volna, hogy fejvesztve menekülnek ki belőle.
Ha mégis ezt teszik, tehát kirohannak, menekülnek sátort kivágva, nem hiszem el, hogy nem esett volna le nekik maximum 100 méter után, hogy:
-Hé vazzeg, nincs is lavina. Há mennyünk mán vissza 1-2 surranóért. Doro,Krivo ezt a kört ti nyertétek. Mi addig lemegyünk a fához csiholni 1 kis tüzet a biztonság kedvéért… vagy valami hasonló.
Ennek ellenére nem fordultak vissza, hanem mentek tovább lefelé minden eszköz nélkül. Majd amikor már majdnem leértek, kapnak valami ’’hatást’’, ami aztán tényleg vízbe teszi őket. Most én élnék a te hasonlatoddal: Ez olyan, mintha valaki megnyerné az 5-ös lottót, aztán belecsap a villám. Vagyis itt 9 emberre értve. Nem tűnik hihetetlennek számodra?

 2985. igazitrebics — 2014-01-09 14:48 

A lavináról, ill. a lavinaveszélyről:

Ez a terület úgy általában nem lavinaveszélyes. Ahol voltak, ott ezelőtt soha nem regisztráltak lavinát!

A lavinák úgy általában a legmelegebb napszakban következnek be. Úgy általában, a hegy déli oldalán, mert az tud a legjobban felmelegedni. Ahol ők voltak, az a hegység keleti oldala és abból kiindulva, hogy zseblámpát használtak valamikor este, éjjel történt a dolog. Tehát a meleg elfelejtve.

A meleg mellett ahhoz, hogy a hó megcsúszhasson megfelelő dőlésszögű lejtő is szükségeltetik! Az sincs! Ahol tábort vertek, ott 15-18 fokos a lejtő. A lavina meg csak akkor csúszkál ha a lejtő min.23-25 fokos!!

Következtetés: a lavinát el lehet felejteni!!

 2984. sztalker — 2014-01-09 13:54 

2978. titan

A váratlanság nagyon súlyosbító tényező lehet, ha pl. elfáradt embereknek kell gyorsan döntést hozni. (Erre friss példák lehetnek a Colgan Air buffalói és az Air France 447-es járat pilótáinak balesetei, hiába voltak nagyon képzettek, az egyik esetben dögfáradtan kellett dolgozniuk, a másikban pedig rögtön bepánikoltak egy teljesen váratlan szituációtól, mert az agyuk már „előre futott”, gondolatban nem ott voltak, ahol lenniük kellett volna, már előre eltervezték a következő cselekedetüket, ahelyett, hogy a helyzetet értékelték volna ki.

Mindkét esetben a váratlanul bekövetkező esemény okozott pánikot, amit később már nem tudtak levetkezni és hibát hibára halmoztak, pedig szimulátor gyakorlaton biztosan megfeleltek volna.) Azért ilyen példákat hoztam fel, mert szakmailag „zsírprofikkal” esett meg (sajnos), de a körülmények erősebbek voltak náluk. Tehát magát a pánikot is szokni kell, gyakorolni, nem csak magát a helyzet megoldását, na!

Gyatlovék esetében egy nehéz napon voltak túl, nem voltak „készültségben” agyilag, egy hirtelen beálló helyzet a fáradt embereket gyors döntésre kényszerítheti, utána már a dolgok mennek a maguk medrében. (A Colgan Air pilótái pl. egységesen maguk felé húzták a botkormány, mert ez a természetes emberi reakció, de a kiképzés szerint pont ellenkezőleg kellett volna tenniük, hogy megússzák, viszont annyira kialvatlanok és fáradtak voltak, hogy már nem tudtak higgadtan gondolkodni.)

Ezért is írtam bele a lejtős sztoriba Zináék renegát viselkedését (hogy esetleg visszafordultak a lejtőn, mert fáztak, vagy nem érezték indokoltnak a levonulást, csak az első pillanatokban még ők is alávették magukat a többség akaratának — tömegpszichózis –, amíg kissé le nem higgadtak egy kilométer után), mert minél több ember néz szembe egy problémával, annál nagyobb az esélye, hogy más megoldásokat kapunk. Legfeljebb nem érvényesítheti azonnal az akaratát, vagy nem meri azt rögtön felvállalni.

Visszatérve a lejtő topográfiájára:
A térképeken is jól látszik, hogy lépcsős, hullámos ez a terep végig (a szintvonalak sűrűsödése-ritkulása mutatja ezt), de a műholdas fotókon is láthatjátok ennek nyomait úgy, hogy nagyon sok árnyékos terület tűnik elő, ezek sokkal meredekebbek. (Ráadásul eléggé hóbuckás, egyenetlen is mindenhol, a hó alatti kövekről nem is szólva). Sajnos eltérő vastagságú és állagú hórétegek lehetnek ezeken a szinteken, van, ahol csak alig süppedsz bele a hóba, ráadásul az keményre fagyott, de bizonyos szakaszokon lehet akár méteres vastagságú is, amiben nehéz mozogni, ezek váltogathatják egymást, lehet egy jeges, csúszós réteg is a felszín alatt, amin eleshetsz és tízmétereket is csúszhatsz, amíg valami cserje meg nem állít.

Létezik olyan is, amikor egy egész lejtő csúszik meg (tehát nem a hótömeg sodródik lefelé), vagyis minden rajta lévő dologgal, emberrel EGYÜTT MOZOG, ha ekkor kibillensz az egyensúlyodból, könnyen eleshetsz, csúszhatsz a jégen. (Maga a lejtő elmozdulás nem jelentős, csak pár méter lehet.) A lejtő felső 500 méterén talált lábnyomok kizárják, hogy lavina lett volna abban a magasságban, de még mindig van egy 1000 méteres lejtős alsó szakasz (ami lépcsős, ahogy feljebb írtam) a nagy fáig , ami lehetett olyan állapotban, hogy okozzon gondot a rajta áthaladóknak. Mivel ekkor nem fog feltorlódni hótömeg alul, az erdőnél, sem pedig nem fogja a rajta lévő embereket vastag hóréteg belepni, mint egy lavina esetében, nehéz lehet ilyet utólag kimutatni, mert nem szemmel láthatóak a károk.

A lejtőn levonulásukhoz:
Eleinte lehetett szabályos, rendezett, nem túl távol egymástól (talán a felső 500 méteren még), de idővel a jobban öltözött lábbelisek átvehették a vezetést és az élre törve teljesen elszakadtak a hátul botladozóktól, akik már nagyon fázhattak zokniban v. csupasz lábbal. (A zseblámpát is itt veszthették el vhol.) Akár 300-400 méteres közt is hagyva a csoport tagjai közt, plusz a látó- és hallótávolság is (a hóvihar miatt, szél zúgása miatt) korlátozott lehetett. Vagy, ha nem is végig, de kifoghattak egy nagyon kellemetlen hófúvást (ha akkor fordul a szél iránya) vhol a lejtő közepén, amikor elveszíthették a társaikat a látóterükből. Innentől már vesztésre állnak, mert a kommunikációjuk korlátozott.

(Hogy az elől menők miért siettek, arról már írtam: ha lavinától féltek, a legelsők a biztonságos erdőből már visszamehetnek menteni a később betemetett társaikat, de ha
mindenki a hó alá kerül, úgy már nehezebb, ezért nem sértődhettek meg a hátul vánszorgók, hogy nem támogatják őket Zolóék, hanem előrefutnak.)

2983. oberon

Úgy tudom, hogy Kolevatovnál is volt gyufa, tehát meggyújthatta akár Doro és Krivo tábortüzét, ha hangosan kiabált feléjük, megtalálhatták egymást.

Már korábban eldönthette a csapat, hogy a nagy fánál találkoznak, tehát erre emlékezhettek később is.

„Miért nem használják fel Tibo vagy Zolo csizmáját, ha Ludának hoznak ruhát Krivorol?”

Azért, mert még nem halt meg, a szerencsétlen. Majd ha meghal, akkor lehúzom róla. Emberek vagyunk, nem állatok. Ők a társaim, én még mozgóképes vagyok. Viszont, hogy ez órákig tart, az már más kérdés. Mikor látták, hogy Ludának bevégeztetett, hát róla is leszedték.
(– „ Figyuzzá’ mán Zolóka, neked annyi, ugye tudod?” Légyszi a surranódat, mert odavágok…)
Gondolom, nem kell magyaráznom. :(((

Pont ezért hal meg a két srác — Doro és Krivo — legelőszőr, mert ilyen a szituáció. Pont őrajtuk fogják aztán igazolnia a ruhák levágását. (Gyatlov és Luda kapják.)

„Te pedig azt ugrod át, hogy mit keresnek kint a hóban cipő meg minden nélkül, ha a hatás csak a lejtő aljánál éri el őket?”

Ahogy mindig írtam, a lavinafrász hajthatta őket, ami feltételezi, hogy le kell menniük az erdőig. Ha feljebb éri őket a hatás, akkor biztosan közelebb vannak a sátorhoz, akkor
talán oda másznak vissza, de nem így történt, sajnos.

„Valamint ha 1 órát fekszik valaki cipő/+sapka nélkül a hóban, főleg eszméletlenül és sérülten, akkor nem hinném, hogy, mindenki felébredt volna 1 óra -30-ban való fekvésután.”

Pont ez a lényeg, hogy elég, ha csak 1 ember magához tér (aki csak fél óráig „dekkol”), az már elkezdheti a mentést, keresni a többieket. Ebben nem látok problémát. Még így is sokáig tarthat, mire megtalálja őket, ha a szél befútta a testüket és nem válaszolnak, mert eszméletlenek. Ez tarthat órákig, pláne, ha nincs más segítsége sokáig. (Pl. Kolevatovnak Gyatlov, vagy amíg az nem ér oda, addig Doro és Krivo.)

Sérüléseket okozhat már a hóban vonszolásuk is, pláne, ha cserjés, bokros részeken kell átcipelni a testüket (és fel sem jajdulnak, hogy képen, homlokon vágta őket egy ág, mert
még nincsenek maguknál.) Ennyi.

„De sokaknak milyen hihetetlennek tűnik, hogy ’’csak’’ 1 gyilkosság lett volna, mindenféle sci-fi/horror és egyéb nélkül. Nem?”

Nekem meg nagyon nagy hiányérzetem van itt lőtt és szúrt sebek terén, no és pl. töltényhüvelyek terén is, ha esetleg figyelmeztető lövéseket adnak le rájuk a miheztartás végett, akkor bizony maradna ilyesmi, plusz a sátron is egy be-kimeneti lyuk is jólesne, mondjuk… (Nem kell, hogy vér legyen, elég lenne a lyuk is nekem. :))

Külföldi oldalon olvastam (lehet, hogy nem igaz, bocs), hogy Doro és Krivo afféle fogadalmat tettek a túra előtt, hogy leszoknak a cigiről (gondolom, nem a rák miatt, hanem a
sportkarrier és sportteljesítmény okán), tehát azt is nehezen tudom például elképzelni, hogy pont egy szupertitkos kémakció előtt, ahol vagy a nemzet aranyát, vagy annak titkos
fegyverét, kémlistáját fogják átcsempészni az ellenségnek, még hiányzik nekik egy ilyen önsanyargatás (mondjuk ki: igazi „önszivatás” a cigiről leszokás, nem?) is, mintha nem lenne elég, hogy nyomukban a KGB, meg kínaiak, elhárítás, hanysi-manysik stb., Zolóról nem is szólva, ugye, aki mindent dokumentál, még rátesznek a lapáttal önmaguknak ezzel is.

„Tibo, Zolo és Doro kivel verekedett és legfőképpen miért?”

Nem mondtam, hogy verekedtek, de Tibo karját pl. vonszolás közben is kicsavarhatják véletlenül, vagy ha felfordítják a testét, hogy megnézzék, él-e még, Doro keze simán megsérülhet, ha kitámasztja azt, mikor ez az erő váratlanul fellöki hátulról a lejtőn, aztán ezzel a sérült kézzel mászik fára később, majd csúszik és zuhan is le róla, esetleg sokszor…
(A különös orr, homlok, száj, szemöldök, kéz sérülésekről írtam már feljebb, csináltam egy hevenyészett rajzot is ehhez, ahogy reflexszerűen a hóba zuhannak, valami belepasszírozza őket, sokan csak csúsznak a havon , mások esetleg fejjel bele is vágódnak a jeges hórétegbe.)

Ismétlem, ezek az én személyes meglátásaim az esettel kapcsolatban, mert nekem vhogy mindig ezek jönnek elő.

„Am olvasnék hasonló esetekről még, amelyeket ezenféle hatás okozott.”

Én erre csak annyit mondanék: ma is rengeteg hegymászó tűnik el, majd egyszer csak megtalálják a mumifikálódott holttestüket egy gleccser alján, mert évtizedekkel korábban beleestek egy ilyen hasadékba, és esély sem volt rá, hogy kimentsék őt onnan. Ha viszont egyedül volt az illető és nincs szemtanú, akkor az életben meg nem tudják a pontos körülményeket, csak egy hullát lehet tanulmányozni, ami teljesen deformálódott.

Itt jegyzem meg, hogy sok más honlapon megemlítik az Alpokban talált Ötzi rézkori „jégember” esetét, azzal a párhuzammal, hogy annak minden hajszála ép, teste nincs úgy roncsolva, mint pl. Gyatlovéké, pedig évezredek óta jégben volt. De a legújabb kutatások szerint őt rituálisan feláldozták, tehát nem az életéért küzdve halt meg harcban, sem pedig vadászbalesetben mondjuk lezuhanva, hanem saját maga választotta ezt a szertartásos kivégzési módot, mintegy szépen felkészülve rá, hogy társai feláldozzák. Még ezt is el akartam mondani, hogy kicsit árnyaljam a képet a hóban megtalált testek állapotáról. Csak még egy megjegyzés: magának az „Ötzi-gyilkosságnak” is van paranormális szála — „Ötzi bosszúja” , akit ez érdekel, de mivel én ebben annyira nem hiszek, nem is másolom ide ezeket az anyagokat, de aki akarja, az keressen rá a neten arra, hogy miért haltak meg a jégembert megtaláló tudósok, boncmesterek, kutatók, filmesek, fotósok olyan sokan mostanra. Valószínűleg ebből is csináltak egy jófajta bulvárszenzációt az újságírók és kutatók, mint Gyatlovékból. De attól még tényleg érdekes lehet egyes konteósoknak, elismerem.)

 2983. oberon — 2014-01-09 09:39 

@sztalker:

’’ Például a nagy fenyő alatt rakott tűzhöz, hogy kicsit melegedjenek…’’
Akkor most le kellene tisztázni először is 2 dolgot. Az első, hogy akkor mikor is került elő Szlobo, mert a gyufája nélkül tűz sem lehetett.. A másik, hogy a fánál miért a sátornak ellentétes, déli oldalon rakták meg a tüzet, ha az ki volt téve a délről fújó szélnek?
Nekem ebből az jön le, hogy el akarták ’’rejteni’’ a tüzet a sátortól. Nem hinném, hogy baj lett volna, ha a lavina látja meg..

’’ de ha mondjuk csak az addigra hülyére fagyott Doro és Krivo az egyetlen mozgásképes ember, akkor azok baromira örülnek, ha nem kell felmenniük egy kilométert.’’
Akkor ki ásta ki a vermet és vágta a gallyakat többek között? Mert ha ezt is Kolo, akkor sanszos, hogy van UFO szál is, mivel normális ember ezt nem zongorázta volna végig.. (keresés/mentés/keresés/mentés/kis bunyó/ásás/ágak/mindenki ápolása stb).

De azt is mindenki átugorja (vajon miért?), amikor arról beszélek, hogy MINDENKI fekszik a JÉGHIDEG lejtőn úgy legalább 1 ÓRÁT KÁBÁN, ESZMÉLETLENÜL, majd ezek közül azok, akik szerencsésebbek (mert pl. rögtön elájultak a becsapódástól, így ízmaik elernyedtek, ezért kevésbé sérülhettek, mint a testüket megfeszítő társaik, akiket talán éppen a kisebb erő zúzott halálra — ez is lehet egy paradoxon!) lesznek kénytelenek foglalkozni a többiekkel. (Akik újabb 1 órát is várhatnak, mire rájuk kerül a sor.)
Te pedig azt ugrod át, hogy mit keresnek kint a hóban cipő meg minden nélkül, ha a hatás csak a lejtő aljánál éri el őket? Miért hagyták el a sátrat? Valamint ha 1 órát fekszik valaki cipő/+sapka nélkül a hóban, főleg eszméletlenül és sérülten, akkor nem hinném, hogy, mindenki felébredt volna 1 óra -30-ban való fekvés után. Amit te írsz, hogy némelyek még vártak is a mentésre, stb, az már önmagában bőven elég idő lett volna a fagyhalálhoz sérülések nélkül is.

’’ mások vonszolhatták őket, igaz?’’
Kik? A később előbukkant Gyatlov? A sérült Zolo/Luda/Tibo? A mozgásképtelen Doro/Krivo? Esetleg a visszainduló Zina? Netán az elő sem került Szlobo?

Ez a körbeverekedés, amiről írsz, számomra elképzelhetetlen. Gyatlov és Szlobo meccsét még megeszem Zina miatt, de a többi? Tibo, Zolo és Doro kivel verekedett és legfőképpen miért? A többiekről nem is beszélve. Nem hinném, hogy egy olyan csapat, ami régóta ismeri egymást, egy olyan alkalommal fog egymásnak ugrani, amikor a legnagyobb szükségük van egymásra. Nem is beszélve a szovjet bajtársiasság eszményének lábbal tiprásáról.

Miért menekültek ki a sátorból? Mi volt az a hatás, amitől megsérültek? Hogyan találták meg azokat, akik be voltak temetve (netán eszméletlenek is),ergo nem tudtak kiabálni? Melyik súlyos sérült vagy halálosan fáradt egyénnek volt még annyi ereje, hogy kiássa az a vermet? Hogyan sikerült a tűz mellett megfagyni? Zolo és Luda miért sérült sokkal súlyosabban?
Miért nem próbálták meg a sátrat előbb, ha minden cucc abban volt? Kolo, a mentős miért fekszik a már 3 halott (Zolo-Tibo-Luda) mellett ahelyett, hogy Zináékkal menne felfelé, vagy a tüzet rakná, míg visszatérnek? Szerinted Gyatlov és Kolo keresett és mentett meg mindenkit? (Zolo-Tibo-Luda sérült, Zina-Szlobo meg sincs, Doro és Krivo pedig nem tud/akar menni).
Miért nem használják fel Tibo vagy Zolo csizmáját, ha Ludának hoznak ruhát Krivorol?
Miért vannak a fa környékére kényszerítve 1 egyszeri hatás miatt? Hol vannak eme hatásnak a nyomai? Mik lehetnek ezek? Ki vágta ki a sátrat? Miért? Zináék hogy lehet, hogy pont egyenesen a sátor felé mentek felfelé, ha nem is látták/hitték, hogy ott van? (az egyenes itt nem mértanilag, hanem hozzávetőlegesen értendő). A haldokló/halott Luda miért adja a haldokló/halott Zolonak a ruháját? A sérülés és a halál közötti időt nézve Luda lent hal meg. Mi okozza a sérüléseit lent? (Persze ha nem a hulláját mentik le a lejtőről). Stb.
Első körben ezekre jó lenne választ kapni. Nem vakon hiszek a gyilkosságban, (megj. Sokáig ’’ellenzője’’ is voltam), de a legkevesebb megmagyarázhatatlan pont abban van. Ez vagy tetszik, vagy nem. De sokaknak milyen hihetetlennek tűnik, hogy ’’csak’’ 1 gyilkosság lett volna, mindenféle sci-fi/horror és egyéb nélkül. Nem?
Am olvasnék hasonló esetekről még, amelyeket ezenféle hatás okozott. Hasonló gyilkosságot inkább fel lehetne mutatni sztem..

 2982. gigabursch — 2014-01-09 09:36 

@ipartelep:
Erről beszélek.

Ez is egy teoróia.
Pont.

Engem nem győzött meg.
Pont.

Amúgy a fényes nappal lévő képen a folt szerintem nem más mint egy kósza páracsepp az optikán.
Pont.

Legalább annyit megtehetnél, hogy mások véleményét tiszteletben tartsd!
Nem kell velük egyetérteni, lehet jelezni az ellentmondásokat, de a kioktatásodból köszönöm nem kérek!

Amúgy bő két órát rászántam a történetre, mert először elolvastam a google fordítást, majd utána türelmesen értelmeztem.

S lehet, hogy szerinted iszonyatos erők kellenek egyes sérülésekhez és ebben még egyet is értünk, de tudod én már láttam vízihullát, akit februárban találtak meg.
Edzésen tőle nem messze futottunk el, illetve megálltunk mert mégsincs ilyen minden nap.
Hallgattuk a beszélgetést, ami kb. így zajlott egy szakaszon.
– …mivel víz volt a tüdejében az erős fagy hatására a bordák repedtek,…

Egyébként csak halkan jegyzem meg.
(Mindez nekem ebben a szent pillanatban esett le, hogy majd 20 éve láttam egy különös esetet a Népsziget oldalában és ott halottam egy mondatfoszlányt).
Aki itt orvos az majd elmagyarázza ennek a mondatfoszlánynak a különös mélységét (már ha van).

.
Amúgy meg egy jótanács.

Bár nem nagy állat, de ha szembekerülsz, sose hidd, hogy erősebb lehetsz egy rozsomáknál.
Medvénél meg pláne. Főleg, ha tavasz van és nem rég kelt fel álmából

 2981. ipartelep — 2014-01-09 09:19 

Kedves @gigabursch: 1. Elolvastad a belinkelt cikket? Meg is értetted?

2. Ahogy mondani szokás, a te egyéni szoc. problémád, hogy hiszel-e az UFO-k ban. Mellesleg, az UFO rövidítés ezt jelenti: Unidentified Flying Object, vagyis, „nem azonosított repülő tárgy”. Na most, ezek szerint, te nem hiszel a nem azonosított repülő tárgyak létezésében. Ez pedig azt jelenti, hogy a hited szerint vagy minden repülő tárgy azonosított, vagy nincsenek repülő tárgyak. Mivel a második nyilvánvalóan – még szerinted is – hamis (repülő tárgyakban te is hiszel), csak az marad, hogy azt hiszed, hogy minden repülő tárgy azonosított. Vagyis nincs olyan repülő tárgy, amit nem azonosítottak.
Ezt most itt fent, csak azért írtam le ilyen részletesen, hogy lásd: Nem jó, ha „hit” kérdésévé tesszük a világ jelenségeit. De semmilyen következtetést nem rágok a szádba, jobb ha magad jössz rá.

3. Ha valaki nem tud különbséget tenni egy (több) száraz UFO megfigyelés leírása, és Daniken nem megfigyelései, hanem fantasztikus elméletei között, és azt gondolja, hogy ezek ismeretelméletileg ugyanazon kategóriába tartoznak, hát az az ő baja. Daniken egy fantaszta, aki még csak nem is „áltudós”. Különféle megalapozatlan meséket gyárt, és azokat jó pénzért eladja. A tanúk meg semmiféle meséket nem gyártottak (ebben az esetben, és nem általában az UFO tanúk), hanem elmondták, hogy mit láttak.

4. Maradjunk annyiban, hogy az egyik ember egyik sérülését okozhatta egy kivételesen tartózkodó, nem éhes, gyáva rozsomák („vagy valami olyasmi”) is (az orr hegyének a hiányára gondolok). A többi sérüléshez viszont egy kivételesen erős, elszánt, dühös, nagyon nagy, és különleges, igen fejlett technikai lehetőségekkel rendelkező rozsomák szükségeltetett. Én nem mondom, hogy ilyen rozsomák nem létezik a beláthatatlanul nagy világegyetem valamely szegletében. Lehet, hogy van ilyen rozsomák.

No de viccen kívül: Van egy teljesen plauzibilis megoldás. Magyarul: messze jobb, mint bármelyik másik. Ez minden tényt (amit egyáltalán tud, hiszen a részleteket senki nem tudhatja most – nem tudjuk, miért tesz ilyet egy UFO, és hogyan működik az) magyaráz, ellentmondásmentesen illeszkednek bele a tények), a többi meg ezer sebből vérzik. És van néhány mókás ember, akik – nyilván a maguk szórakoztatására – tovább görgetik a „forgatókönyveiket”, elméleteiket. Ez emberileg teljesen érthető: Nagyon nehéz belátnia azt az embernek, hogy tévedett, hiszen az „arcvesztéssel” jár. Hiszik ezt ők. De van egy jó hírem nekik: A körömszakadtáig védett butaság sokkal nagyobb arcvesztéssel jár.

 2980. gigabursch — 2014-01-09 06:23 

@gigabursch:
Persze ott lent aztán el is szabadulhattak az indulatok, ment egy körmérkőzés egyedi „szökési” lehetőségekkel. De a végeredmény adott.

 2979. gigabursch — 2014-01-09 06:21 

@ipartelep:
Személy szerint nem hiszek az UFO-kban.

Pont.

Az erre való hivatkozást ugyanúgy nem fogadom el itt, mint Dänikennél.

Pont.

Amúgy meg azon már egy ideje merengek, hogy a nég vízmosásos ember hogy kerülhetett oda.

Mint a fel-le mászkálás, pofon,vezekedés stb.

De!

Álláspontom szerint először ketten, majd (elmaradás, kiabáls, tudomisén mi) még ketten elindultak az alaptábor felé.
Erős a fagy, sok a hó, tud az furcsán kérgesen fagyni, és közben egy nagy üreget beteríteni a szél segítségével.

Aki egy ilyen (lentről felfele) jég-porhó-kéreg kombóba beleesik, az csapdába kerül.
Egy három-négy méteres hófalból, pláne egy vízmosás aljában mondjuk egy bokaficammal szinte lehetetlen kimászni.
Egy kicsit elgémberedtek, jött a következő kettő, zutty.

A sérüléskre nézve fenntartom továbbra is, hogy egy később arra járó rozsomák vagy valami ilyesmi okozhatta, ahogy ezt már úgy egyszer fentebb kifejtettem.
Alig kienegedett mirelit hús egy eléhezett jószágnak életmentő.

A maradék szétoszlása és elhalálozása már csak az erő és a kihűlés kérdése.
Nem is oly rég ment ebben a Bear Grylls-es műsorban, hogyha a fejed nincs befedve -10°C alatt és nem eszel folyamatosan – KIHŰLSZ!

 2978. titan — 2014-01-08 21:41 

@sztalker:
Ez a szabalyos masirozasuk az ami megmutatja, hatalmas panik tort ki rajtuk a satorban, majd hirtelen lenyugodtak es rendezeten elvonultak , de miert zokniban? Ugy tunik mar nem panikoltak megsem akartak egy istenert sem visszamenni a satorhoz a csizmakert.

A tovabbiakban irtakkal is egyez em nekem is hasonlo gondolataim vannak.

Csak egy valamit kellen megfejtenunk es osszeallna kirakosdi, miert vagtak ki a sator oldalat, es miert hagytak ott zokniban?

 2977. titan — 2014-01-08 21:29 

@oberon:

Hat igen ez az, hogy mindegyik verzioban talalunk valami ellentmondast, az meg mar szubjektiv ki melyiket tartja magahoz legkozelbbinek. Pl. en termeszetfelettit, ufot ilyesmit elvetem mert nem hiszek benne, persze van aki azt preferalja mivel hisz benne es az tokeletesen magyarazna is mindent.
Nekem harom dolog marad ami korul lehet mozogni,
katonai kiserlet (vagy valami hasonlo) , lavina (vagy valami hasonlo), kulso emberi tenyezo gyilkossag vagy valami hasonlo.

En meg egy dolgon vacilaltam, ugye mernokok vagy palantak, haroman valami atom mittudomenhol intezteben dolgoztak. Mi van ha a futest nem faval csutkaval akartak megoldani hanem egy zsebreaktorral ami nem ugy sult el ahogy gondoltak. Sugarazas is megvan miert volt, aki beakarta inditani, megvan azis miert nem mertek visszamenni a satorhoz es nem is nagyon volt szandekukban, haroman is mar csak akkor indultak vissza mikor mar vegkimerulesben fagyhalal elott voltak.
Ez ok is, viszont elvetettem mivel akkor honnan a serulesek?
Lehet, valami olyasmiban lesz az igazsag, hogy nem csak egy eset hanem egyszerre tobb megtortent, egy kis kiserlet, egy kis lavina, egy kis gyilkossag egyszerre, habar a veletlenekben sem igazan hiszek, persze megis van aki megnyeri a lotto otostk attol pedig sokkal gyakrabban megtortenik hogy valakit agyonsujt a villam, persze lotto otose is legyen meg a villam is agyonusse az mar tenyleg veletlen.

 2976. sztalker — 2014-01-08 17:36 

2971. titan:

Igen, én is hasonló fenntartásokkal fogadom ezeket, mert kábé olyan ez — most tényleg nem akarom elviccelni ezt a Gyatlov-ügyet, de nem tudom megállni –, mint mondjuk
Pesten a Deák téren a metróállomás mozgólépcsői:
az egyiken mennek lefelé az utasok szépen egymás mögött, ahogy kell, a másikon meg felfelé… 🙂

Gyatlovék NYÍLEGYENESEN mennek 905 méter magasságig a hágóra felmászás után a Halat Szjal oldalában, aztán táborverés, majd NYÍLEGYENESEN (a fenyőig) lefelé, majd megint NYÍLEGYENESEN vissza a sátorig.

Ne már, hogy közben csak a támadók, meg mindenféle dolgok/gömbök (?) cikáztak ott köröttük, de ők erre meg füle botjukat sem mozgatják, nyílegyenesen törnek mindig céljaik
felé, ahogyan kell egy szovjet embernek.

Persze lehet, hogy a komszomolos múlt lehet ennek is oka…

(De azon is gondolkodtam, hogy talán másnap reggel vmilyen geológiai mintát akartak talán venni azon a 905 méteres szinten, hátha ez különbözik a szemben lévő 905 méteres hegy szerkezetétől — amit esetleg már más geológusok feltérképezhettek korábban –, ezért is lehet ez különös a magasság-egybeesés.
Vagy pedig a hipertitkos miniatűr tranzisztoros rövidhullámú vevőjüket beárnyékolta az a hegy, így nem értették jól a CIA-tiszt utasításait Ivdelből…
Látjátok, már megint az én rosszindulatú lelkem a hibás.)

2973. oberon:

„Amúgy hova szállították volna őket? X száz méterre, mert ott jobb meghalni?”

Például a nagy fenyő alatt rakott tűzhöz, hogy kicsit melegedjenek…

„Ez esetben azonban, ha valóban erre utaltak a tények, hogyan voltak képesek megtalálni bárkit is?”

Kiabáltak egymásnak, már aki tudott beszélni, ill. válaszolni…
Sztem akit így (kérdés-felelet) alapján megtaláltak a sötétben, azt kiásták, biztonságba húzták, és mentek újra keresni a többieket.

De lehet, hogy ezt a kutatást sokáig csak 1(!) ember végezte (pl Kolevatov?), mindenféle segítség nélkül. Szó szerint hullára dolgozhatta magát, még vizelnie sem volt ideje.
Esetleg beeshetett a fánál melegedő Krivó–Doro pároshoz így:
„ — Gyertek segíteni, sokan a hó alatt vannak még, ti kaparjátok ki, én legalább a vízmosásig próbálom lehúzni őket!”
Gyatlov meg csak ezek után botorkálhat lefelé, majd megy újra vissza segíteni a lejtőre.

Nem tudom hányan, és milyen állapotban vészelhették át azt a „hatást” a lejtő alsó harmadánál, de ha mondjuk csak az addigra hülyére fagyott Doro és Krivo az egyetlen mozgásképes ember, akkor azok baromira örülnek, ha nem kell felmenniük egy kilométert.

De azt is mindenki átugorja (vajon miért?), amikor arról beszélek, hogy MINDENKI fekszik a JÉGHIDEG lejtőn úgy legalább 1 ÓRÁT KÁBÁN, ESZMÉLETLENÜL, majd ezek közül azok, akik szerencsésebbek (mert pl. rögtön elájultak a becsapódástól, így ízmaik elernyedtek, ezért kevésbé sérülhettek, mint a testüket megfeszítő társaik, akiket talán éppen a kisebb erő zúzott halálra — ez is lehet egy paradoxon!) lesznek kénytelenek foglalkozni a többiekkel. (Akik újabb 1 órát is várhatnak, mire rájuk kerül a sor.)

Azt tehát nem vitatom, amikor olyat állítanak, hogy annyira súlyosak voltak egyeseknek a sebei, hogy egyedül nem mozoghattak, de attól még mások vonszolhatták őket, igaz?

Lehet, hogy Gyatlov arra eszmél, hogy hever a hóban és valami pislákol lent, 150-200 méterre, nagy nehezen odavánszorog, kiabál a hóviharban Doróéknak, akik a tüzet
gyújtották, és megpróbál ő is melegedni kicsit, no meg segíteni a többieknek. Gyatlov nem fog elindulni rögvest felfelé, ha közben Kolo is megérkezik azzal, hogy segítsen azoknak, akik a lejtőn hevernek szanaszéjjel, miközben a látótávolság csak pár tíz méter lehet. Gyatlov talán Zinácskája után indult volna felfelé (merthogy ő pl. sehol sincs még, Szlobo szintén eltűnt), de most mindenkinek a fixen ismert helyű áldozatokat kell menteni, akik válaszolnak, a halottak, eltűntek jöhetnek utána.

Elcsattanhat 1-2 pofon is köztük ilyenkor? Hát persze!

Verekedhetett Szlobo és Gyatlov a sátornál a nagy kirohanásuk után? Persze! Nem biztos, hogy a társaik rögtön közbeavatkoznak, mert ez „hatalmi” verekedés, nem pedig ellenséges támadás, tehát amíg nem folyik vér, addig igyekeznek félrenézni, csak később választják szét őket egymástól.

Lehet ebben nőügy is (pl. Zina)? Miért ne, akkor még pikánsabb a dolog, de lényegét tekintve ugyanaz. Mindnyájan ismerjük az ilyen helyzeteket.(Értsd: jobb belőle kimaradni, ha később jót akarsz magadnak, nemde?)

Nincs is baj a te logikáddal, hiszen mindenképp felmentek volna a sátorhoz, csak éppen a rendelkezésre ÁLLÓ ENERGIÁJUK FOGYOTT EL ADDIGRA, éppen a havas lejtőn
heverészés és mentés miatt.

Sőt, én azt is el tudom képzelni, hogy még a fánál is pofozkodhatott ilyesmik miatt Gyatlov például Kolevatovval.
(„– Neked itt a helyed, barátom, ezek majdnem meghalnak, hát nem érted? Menj, ha majd ha biztonságba helyeztük őket!”)

De olyat sem zárnék ki (ezt se vetette fel senki eddig, pedig vártam rá), hogy Zina és Szlobo már a lejtő alján VISSZAFORDULTAK a sátor felé, FELFELÉ MÁSZTUKBAN érte őket ez a hatás, ami Szlobo számára azonnal halálos, Zina számára pedig hosszan tartó eszméletvesztéssel járó volt. Előtte, még a lejtőn Gyatlov is neheztelhetett rájuk, pl. így:

— Hé, Rusztem, Zina, ti visszamentek, teljesen hülyék vagytok?!
— Te vagy a hülye, Igor, mi lehozzuk a cuccainkat, nem fogunk itt a semmiért megfagyni!
— Megtiltom!
— Kit érdekelsz, rohadj meg a túráddal együtt, igaz, Zina?
— Durr! (Gyatlov ad egy maflást Szlobónak, aki azt rendesen viszonozza, végül a lány beavatkozik. Utána mindenki megy a maga dolgára.)

Persze Gyatlov barátunknak végig az agyában lehetett, hogy nélküle fognak esetleg turbékolni majd a fiatalok ott fenn, de ezt a gondolatot akkor félretette. Viszont, hogy az
istennek sem kerültek elő a társai, hát ő is elindult órákkal később utánuk, amíg csak bírta szusszal.

Ismétlem, ha nem láttak el messzire a rossz idő miatt, az esetleg elsodort sátor egy legyengült embernek halálos túra lehetett, mert vissza kellett utána jönnie.

Azt elfogadom, hogy ma seperc alatt lefutnak a havas lejtőn az edzett ruszki srácok a sátottól a fenyőig, de hülyére fagyva már nehezen mozog az ember, ráadásul sötét is van.

2973. oberon:

„Ebben az esetben meg a sátor felé lett volna a legrövidebb, vagyis meglátták volna, hogy a sátor még áll.”

Ha nem olyan rossz a látótávolság, akkor valóban az a praktikus, hogy kissé FERDÉN, legalább pár száz méterre (ameddig el lehet látni az időjárástól függően, és a sötétség
miatt) a sátortól tervezik az utat, így, ha nem találják a sátrat (mert elvitte a lavina v. vmi egyéb), akkor nem is folytatják ezt az irányt, ezzel nyerhetnek úgy 3-400 métert a hágón átkeléssel a labaz felé. (Ha rögtön nyílegyenesen indulnak a labaz felé, úgy meg talán kiesik a látókörükből a sátor sziluettje, pedig, ha az áll, akkor mégiscsak az a legrövidebb
út a túléléshez.)

De lehet, hogy addigra már csak Gyatlov volt olyan fizikai állapotban (Zina él, de még eszméletlen a lejtőn, később is csak pár métert araszol felefelé, Kolevatov meg kimerülve elalszik és
halálra fagy a vízmosásban), hogy elinduljon, így nem is kellett ezt senkivel megvitatnia, csak önmagával, így elindult Zina felé, amíg bírta.

 2975. ipartelep — 2014-01-08 14:07 

Csaxólok, hogy az ügy meg van oldva (már amennyire ez az ügy megoldható): http://www.viafanzine.jor.br/site_vf/pag/5/dyatlov_part01.htm
(Gyk: 4 részes, és a Google fordítóval le kell fordíttatni.)

Persze, ha jól esik, lehet tovább rugózni a lavinás, szeles, infrahangos, KGB-s, haramiás, atom- és egyéb kísérletes, stb. verziókon is a végtelenségig.

 2974. oberon — 2014-01-08 09:57 

@titan:

’’ valamit ugyis elvittek volna a satorbol.’’
Erre egy másik kérdéssel tudok legjobban felelni. Honnan tudnánk valamiről, hogy eltűnt, ha azt sem tudjuk, hogy ott volt?

’’ A masik, ha rajuk tamadtak nem hinnem puska kes nelkul tettek volna, akkor viszont hogy nincs legalabb egy lot vagy szurt seb.’’
Igen, ez valóban érdekes. DE bármelyiket is teszi,(lövés/szúrás), egyértelművé tették volna a gyilkosságot. Ahogyan viszont látjuk, pont, hogy ennek elkerülése lehetett a cél, vagyis a kétségek közé taszítás.

’’ Szalo ko, a filmbol jutott eszembe, ha lattad, berobbantottak a hegyoldalt csinaltak kisebb lavinat es repkedtek a kovek.’’
Az a film számomra no comment.. : ) De akkor is lennie kellene egy lerobbantott hegyoldalnak, ami látszana.

’’ Verekedest helyezed eloterbe, en azert zarom ki mert nem futottam ra olyan beszamolora, ahol verekedesbol eredo seruleseket irnanak le. Linkelj be olyat, hol irja ami alapjan verekedesre lehet gondolni?’’
Linkelni nem akarok, mert nagyon hosszú lenne. Figyelmedbe ajánlom a murders.ru-n Szlobo és Tibo sérüléseit. Azok szerintem egyértelművé teszik a dolgot. Emellett szerintem kettejük teste az egyik kulcs az eseményekhez.

 2973. oberon — 2014-01-08 09:55 

@sztalker:

Ahogy látom, rám hárul a reagálás hálátlan feladata.

’’ Egy gyilkosságnál ezekre a kérdésekre kell(ene) választ adni:
– Ki(k)?
– Miért?
– Mivel?
– Mikor?
– Hol?
Ebből jó, ha egyet, a helyszínt be tudjátok lőni, a többi csak merő találgatás.’’
Na mert a többi verzió az talán nem.. : ) Mégis szerintem a legkevesebb találgatás ebben van..
Számomra a legfontosabb kérdés a hogyan. Ha sikerül megválaszolni, akkor a többi is előbukkanhat. Azonban olyan dolgokra kellene választ adni szerinted a gyilkosság pártiaknak, amik más teóriáknál ugyanúgy fel vannak téve, de még mindig megválaszolatlanok.. De ami késik, az csak később ér ide.. : )

’’ Arról van szó, hogy ha a lejtőn szenvedik el a sérüléseiket, akkor az egyik csoport (a súlyos sebesültek) semmiképp nem tudnak eljutni a fához könnyedén, őket a kevésbé sérült társaik már eleve a szakadékba húzzák, hogy egy ideiglenes, de mégiscsak szélvédett helyre juttassák őket.’’
Ennyi erővel és energiával a labazhoz is elmehetettek volna, meg vissza a sátorhoz is.
Valamint hogyan lehet, hogy para van a lejtőn, amitől megsérülnek, néhányan súlyosan, ennek ellenére mégis megjárják párszor a domboldalt, mire megtalálnak mindenkit és le is mentik őket. Ez alatt semmi? Amúgy meg egyáltalán lehetséges lehetett megtalálni ennyi szétszóródott embert a sötétben? Ha biztosnságos volt a domboldal (mivel mentettek), akkor legalább 1 valaki miért nem ment fel a sátorhoz? Főleg, ha látta, hogy nagy a baj.
Hihették, hogy nincs ott már, de 1 próbát megér alapon simán meg lehetett volna próbálni (ami mint már tudjuk, be is jött volna)
+ Miért ásnak vermet, ha még azzal is megy az idő? Ebben az esetben a szélvédettség már nem igazán játszik, mivel a fele banda már Karónnal volt félúton át a Styx folyón..
Nagyon mesterkéltnek tűnik ez a dombról lehúzogatós dolog számomra.

’’ amelyeken nem biztos, hogy át tudnak cipelni egy sérült embert.’’
Amúgy is necces lenne. Egyébként pedig úgy tűnik a lábnyomokból, (bár ez csak 1 dolog), hogy saját maguk sétáltak le a fáig.

’’ a szakadékban heverők olyan súlyos állapotban voltak már, hogy nem lehetett őket tovább szállítani, a fához, tehát a közelükben kezdtek el egy vermet ásni nekik.’’
Amúgy hova szállították volna őket? X száz méterre, mert ott jobb meghalni? Mi értelme lett volna például Zolot már cipelni, ha megvoltak neki a sérülései? És mi volt a terv? Ha levisszük őket a veremig, akkor majd ott meggyógyulnak? Alternatíva nélkül elég nagy hülyeségnek tűnik bárhová is mozdítani őket, mivel se kórház, se orvos, mindemellett még nagyon kárt is okozhatnak. Max a sátorba lehetett volna kötszer vagy valami, de ez ugye nem számított, a lényeg, hogy lehúzzák őket a semmiért..

’’ El lehet képzelni, hogy ez mennyire megerőltető lehetett a többiek számára is. Addig, amíg mindenkit össze nem szedtek a lejtőről, de lehet, hogy Szlobót soha meg sem találták, csak keresgélték a fáról’’
Ez idő alatt a sátor is beleférhetett volna. Ha a testeket megtalálták, a sátor is meglett volna sztem.

’’ El lehet képzelni, hogy ez mennyire megerőltető lehetett a többiek számára is. Addig, amíg mindenkit össze nem szedtek a lejtőről, de lehet, hogy Szlobót soha meg sem találták, csak keresgélték a fáról…Kolevatov igen, talán akkor vágta le róla a ruhát és vitte el a fázó lánynak a 75 méterre lévő vízmosásba’’
Luda a sérülései a megszerzésétől számolva nem élhetett sokáig. Namármost 1. megsérül a lejtőn 2. megkeresik 3. leviszik 4. még él lent, mivel fázik 5. egy olyan embernek visznek ruhát (nem vagyok érzéketlen) akinek már amúgy is mindegy. Itt elég kemény paradoxonok vannak számomra. Ha csak az időt nézzük, Luda kb 6x meghalt volna abban az időintervallumban, nemhogy még lent ruhára legyen szüksége. Szerintem.

’’ de ha nem voltak tudatában annak, hogy mi is pusztította el őket pontosan a lejtőn, és egy lavinára tippeltek (azaz egyszerre csak mindenki a hó alá kerül, te például mire gondolnál?),’’
Szerintem én is lavinára. Ergo amint vége, elindulnék vagy a sátorhoz vagy a labazhoz..
Ha másért nem is, cipőkért biztosan.. Ennek ellénre jogosnak tartom, hogy hihették, hogy a sátort is elsodorta a hó, vagyis nincs hova visszamenni. Ez esetben azonban, ha valóban erre utaltak a tények, hogyan voltak képesek megtalálni bárkit is? És hogyan lehet, hogy mindenki túlélte a lejtőt? Szlobonak is túl kellett élnie, mivel nála volt csak gyufa, ha jól emléxem, ami úgye kellett előtte a tűzhöz..

’’ a labaz felé akartak visszaindulni, mert nagyjából az az irány sem lenne rossz sötétben, ráadásul az egy biztos célpont a megmenekülésükhöz.’’
Ha így akartak volna tenni, akkor mérlegelték volna szvsz, hogy nem menthet mindenki, vagyis valaki(k)nek el kell indulnia a labazhoz, mivel a mentés után már késő lenne elindulnia. Ebben az esetben meg a sátor felé lett volna a legrövidebb, vagyis meglátták volna, hogy a sátor még áll.

 2972. jukeey — 2014-01-08 03:57 

Manysik: nem volt „szent” hely (erről is terjedelmes cirill tanulmányok vannak); ha az lett volna, akkor is tudták, ha kinyírnak egy éjjel ott megalvó 9 ruszkit 100 jön helyettük hetekig dúlni; netán indokot adnak nekik népirtásra és az összes szent hely lebetonozására-ledúrására; ha valaki úgy dönt hogy nem érdemes pl tévét meg nagyothallókészüléket gyártani, és szimpatikusabb neki egy medve szelleme mint egy gerendára szögelt fazon, attól még nem fogyatékos. Ezt gyorsan belátta a párt meg a szerv is, és mivel épp nem volt érdekük egy kis manysiirtás, és t’án még kivételesen az igazságra is kíváncsiak voltak, gyorsan ejtették a lehetőséget.

Veszélyes lavinát ott még bombával is bajos lenne okozni. Egyébként karácsony körül odáig vetemedtem hogy megnéztem a filmet (trailere láttán tavasz óta nem volt épp kényszeres nézhetnékem, most került rá sor jobb híján). Megtörtént eset alapján a nagy ló…sörényt; de a Gyatlovos nevezék nélkül is durván pocsék.

Katonai kísérlettel való összefüggés persze nem zárható ki mint indíték, de a halálukat egyértelműen manuálisan idézték elő a felelősök. Oroszul keress rá; a külsérelmi nyomok hiányát („olyan volt mintha”) nem egy doki mondta, hanem ugyanolyan személyek állították, akik szakadékot csináltak a patakpartból, specnazt az egyetemistákból, geiger-müller számlálót egy laborvizsgálatból. Sajna ez az ügy rohadtul nem olyan misztikus mint a 20-szor félrefordított és csaknem ugyanannyiszor kiszínezett forrásokban, viszont többszörös gyilkosságnak így is épp elég rejtélyes, minek hozzáképzelni még a t’án dinoszauruszokat is?

 2971. titan — 2014-01-08 00:49 

@oberon:

Nem allitom, hogy biztos katonai kiserletbe futottak be, viszont erre van a legkevesebb ellentmondas, persze itt is akad olyan amit nem igazan lehet megmagyarazni.

Akarhogy is forgatom a tamadas verziot nem igazan jon be. Ahogy mar tobbszor is kerdezik kik es miert csinaltak.
Katonasag, kgb? Ilyen modon amator munka szerintem kizarva.
Szokott fegyencek, gyilkosok? Azok valamit ugyis elvittek volna a satorbol.
Esetleg lehettek volna a manysik, szent terulet menyetek innen. Nem hinnem megakartak volna oket olna, akkor viszont honnan a serulesek?
Bosszu? Pl. a szakalas pasi a keprol? Itt meg az nem stimmel mit vacakolok veluk, elengedem oket , utanuk megyek majd karatezok veluk mint Bruce Lee. Puskaval vagy kessel pillanat alatt elinteztek volna oket es befejezve az ugy. A masik, ha rajuk tamadtak nem hinnem puska kes nelkul tettek volna, akkor viszont hogy nincs legalabb egy lot vagy szurt seb. Ha mar bunyoztak csak elsult volna egy loves is.

Szalo ko, a filmbol jutott eszembe, ha lattad, berobbantottak a hegyoldalt csinaltak kisebb lavinat es repkedtek a kovek. De a legnyomas is nekivaghata oket valami sziklnak, kemenyre fagyott honak, pl. itt van Sshumacher, ha valaki harom het mulva talal ra a sipalyan az is rejtelyes eset lenne mi tortent vele. Fekszik , fejserules korulotte nincsenek labnyomok.
Igy van bombara utalok dolgokrol nem irnak, nem hagyomanyos bombazara gondolok.

Verekedest helyezed eloterbe, en azert zarom ki mert nem futottam ra olyan beszamolora, ahol verekedesbol eredo seruleseket irnanak le. Linkelj be olyat, hol irja ami alapjan verekedesre lehet gondolni?

 2970. sztalker — 2014-01-06 17:42 

Egy gyilkosságnál ezekre a kérdésekre kell(ene) választ adni:

— Ki(k)?
— Miért?
— Mivel?
— Mikor?
— Hol?

Ebből jó, ha egyet, a helyszínt be tudjátok lőni, a többi csak merő találgatás.

Kezdve azzal, hogy szerintem nem jó a SÁTOR–>FENYŐ–>SZAKADÉK útvonal, mert pl. a szakadék (vízmosás) akár közelebb is lehet a sátortól, mint az a bizonyos magas fenyőfa.

Arról van szó, hogy ha a lejtőn szenvedik el a sérüléseiket, akkor az egyik csoport (a súlyos sebesültek) semmiképp nem tudnak eljutni a fához könnyedén, őket a kevésbé sérült társaik már eleve a szakadékba húzzák, hogy egy ideiglenes, de mégiscsak szélvédett helyre juttassák őket.

Akik először elérték a fenyőt, azok egy ideig várakozhattak az utánuk jövőkre, de idővel kénytelenek voltak a keresésükre indulni, mivel se hírük, se hamvuk nem volt. Mikor megtalálták őket szanaszéjjel szórva a lejtőn, onnan már nem vitték (húzták, vonszolták) át keresztül-kasul vízmosásokon a fenyőig, hanem a legrövidebb úton egyszerűen követték a lejtő esését, és az útjukba eső vízmosást választották védelemül számukra.

Ahhoz, hogy nyílegyenesen elérjék a fát a sátortól, többször is metszeniük kell olyan patakmedreket, amelyeken nem biztos, hogy át tudnak cipelni egy sérült embert.
Továbbá az az oldala a lejtőnek, ahol a fa is áll, már kicsit meredekebb is, ráadásul sokkal sűrűbben be van nőve fákkal (plusz este van), ezeket szintén nehéz lehet kerülgetni, ha egy sebesültet vonszolsz. Ez az én elképzelésem, vagyis a szakadék holttestei közül legalább hárman ott is haltak meg, ahol letették (lecipelték őket) a lejtőről. (Vagy elvánszorogtak önmaguktól.) Talán csak Kolevatov, Gyatlov, esetleg Zina lehettek azok, akik „ingáztak” a fa és a szakadék közt, mert a szakadékban heverők olyan súlyos állapotban voltak már, hogy nem lehetett őket tovább szállítani, a fához, tehát a közelükben kezdtek el egy vermet ásni nekik.

El lehet képzelni, hogy ez mennyire megerőltető lehetett a többiek számára is. Addig, amíg mindenkit össze nem szedtek a lejtőről, de lehet, hogy Szlobót soha meg sem találták, csak keresgélték a fáról (Doró nem vállalta a túrát, annyira fázott, halott még nem volt, tehát senkiről sem merte leszedni a ruhát, de pl. fára mászással segített ebben, ahogy tudott. Kolo és Gyatlov mehetett volna, de akkor ki húzza le a lejtőről a haldoklókat? Mire ezzel végezhettek, teljesen kimerültek. Végül Zina és Gyatlov már nem bírta tovább és végül elindultak felfelé.
(De akár Kolo és Gyatlov, Doro és Krivo, Zina is feküdhettek kábán fél-egy órát egyedül a lejtőn, addig jól átfagyva és nedvesedve a mentés előtt, mert őket meg senki nem mentette…)

Ludán tehát úgy lehet rajta Krivo szvettere és égett nadrágja, hogy ő maga sosem járt a fenyőnél (ahogy szerintem Zolo és Tibo sem), de talán Kolevatov igen, talán akkor vágta le róla a ruhát és vitte el a fázó lánynak a 75 méterre lévő vízmosásba, amikor Gyatlov is Doróról annak ingét, és mindenki ment a maga dolgára…

Én legalábbis így gondolom.

Azt se felejtsük el, hogy mi könnyen dobálózunk 1000 meg 1500 méterekkel, de ha nem voltak tudatában annak, hogy mi is pusztította el őket pontosan a lejtőn, és egy lavinára tippeltek (azaz egyszerre csak mindenki a hó alá kerül, te például mire gondolnál?), akkor igenis kockázatos lehet rögtön visszamenni a sátorhoz (pláne, ha kicsi a látótávolság), ha annak már hűlt helye van (a cuccok szétszórva, vagy mélyen hó alatt), mert rögtön indulhatsz is vissza, igaz? (=3000 méter a semmiért), vagy bónuszként a labazhoz, az meg onnan még 2000 méter (összesen tehát 3500, vagy rögtön a labazhoz a fenyőtől, de az is legalább 2500 méter lesz toronyiránt). Igaz, a labaz ebben az esetben már tuti lenne, csak ne lenne olyan átkozottul hideg…

Mivel hajszálpontos helyük nincs a holttesteknek a lejtőn (sokféle verzió van erről is, van ahol végig a patakmeder mellé teszik, van ahol nyílegyenesen húzzák meg őket a sátor irányába, ezért szoktak „rádiuszokat”, sugarakat ívelni a fenyőfától 300, 180, 150 méterenként a mostani kutatók), tehát én még azt sem zárnám ki, hogy esetleg közvetlenül a labaz felé akartak visszaindulni, mert nagyjából az az irány sem lenne rossz sötétben, ráadásul az egy biztos célpont a megmenekülésükhöz.

A fenti rakétás sztorit azért írtam, mert lehet, hogy ha Doro és Krivo mentek leghátul, ők még láthatták is ezt a feléjük tartó valamit, és tisztában lehettek, hogy az a kilövőhely baromi messze lehet, hogy jelezzenek feléjük, addig már nem jutnak el élve aznap este, tehát jobb inkább visszamenni…

 2969. sztalker — 2014-01-06 16:29 

Rakétakísérlet?

Esetleg el lehetne gondolkodni egy föld-levegő rakéta véletlen indításából adódó helyzeten is.

Az ötvenes évek végére már kifejlesztették a SZ–75 Dvina (1950-es évek)SZ–75M Volhov (1957) rakétákat (az U2-esek ellenszerét), ez egy vegyes hajtóanyagú (szilárd-folyékony) légvédelmi rakéta volt, az első fokozata csak másodpercekig égett, ezzel gyorsította fel (booster) a szerkezetet a második, folyékony meghajtású fokozat (abban salétromsav és nitrogén-tetroxid oxidálószerrel égetnek el kerozint), így már fél percen belül a hangsebesség háromszorosát is eléri a szerkezet.

Itt a gond csak a szilárd hajtóanyag azon tulajdonsága lehet, hogy annak az égése nem igazán szabályozható (ellentétben a folyékony bázisú fokozattal), mert végig fog égni, ha már egyszer begyulladt (kábé úgy, mint egy bazi nagy csillagszóró karácsonykor), mert ebben a formációban az oxidálóanyag kötve van az üzemanyaghoz erősen (ammónium-nitrátok, perklorát stb) egyfajta kristályos formában van az egész (vagy kocsonyás, „zselatinos” nitrocellulóz) állomány, ami azt jelenti, hogy leállíthatatlan lesz a kilövés után, amíg tart az anyag, addig viszi előre a rakétát. Ezt a folyamatot távirányítással sem lehet szabályozni (ellentétben a folyékony hajtóanyag esetében), legfeljebb a kormányokkal, vezérsíkokkal, de magával a „gázadagolással” — mint pl. egy autónál — nem, de még kis mikrofúvókákkal — amiket a folyékony hajtóanyag táplál — sem, vagyis nagyon veszélyes lehet az indításkor egy ilyen berendezés, ha váratlanul beindul. (Tárolás szempontjából viszont praktikus, mert kevésbé robbanékony és korróziókeltő, nem annyira mérgező anyag, mint a folyékony bázísúak, amiket tárolni önmagában is életveszély.) Hasonló eset történt a Challenger űrsikló katasztrófájakor is, a már szétrobbant folyékony hajtóanyag-tartály után még vígan repült mindkét booster a „saját feje után”, kénytelenek voltak távirányítással felrobbantani őket, nehogy lakott terület felé kerüljenek.

Viszont az ilyesmi azt is jelentheti, hogy egy közeli (4-5 km-re lévő) indításkor (ez lehet véletlen, vagy elektromos rövidzárlat, pontatlanul előkészített kilövés stb.) a kirepülő rakéta kiszámíthatatlan pályán fog mozogni. Ha végigcikázik a völgyek közt 600-700 km-es sebességgel (vagy még gyorsabban, hangsebességgel) már az is eléggé rémisztő, nem kell, hogy élesítve legyen a robbanófej, de még a második (hangsebesség feletti rakétafokozat) beindítására sincs szükség ahhoz, hogy a hátul kilépő gázsugár ereje súlyos sérüléseket okozzon.

(A szerkezet aztán szépen „kiég”, ahogy kell, és 10-20 kilométerrel később lezuhan, de még hamarabb is, ha nem indul be a folyadék-hajtóanyagú fokozat.)

Ha egy ilyen méteres átmérőjű és kb. 10 méter hosszú szerkezet pár méterrel az ember feje felett süvít el (teszem azt éppen egy lejtőn), az meghatározó élmény lehet, no meg maradandó is, ha pont a fejemre irányul ez a gázsugár…

Ha nem ütközik csúcsba (mert egy radaros magasságmérő esetleg eleve megakadályozza, hogy a földbe ütközzön — ezt sajnos nem tudom), akkor szépen eltűnik az Urál hegyei felett vhol, amig csak le nem esik. De a sebessége olyan gyors, hogy mire észbe kapnának az indítói, már el is tűnt a szemük elől, plusz a látótávolság sem lehetett akkoriban valami sok.

A „cikázó gömbök”, az utolsó fénykép stb. jelenségekre nekem legfeljebb egy ilyen mesterséges eredetű válaszom lenne, bár nem vagyok híve ennek a katonai vonalnak, elismerem. A környéken talált majdnem méteres átmérőjű gumigyűrűről jutott az eszembe ez (függetlenül attól, hogy arra miféle magyarázatot adtak végül is a szakértők), de az biztos, hogy a szilárd/folyékony hajtóanyagú rakéták kifejlesztése nem volt egy diadalmenet sehol sem (a németeknél és az amcsiknál sem), tehát nem kell szerintem feltétlenül kísérleti eszközben gondolkodnunk, ha egy már rendszeresített rakéta indítása is eléggé közveszélyes (meg önveszélyes) művelet már önmagában is. Az más kérdés, hogy képesek voltak-e akár több (2-3) ilyen elfuserált indítást is végrehajtani gyorsan egymás után a kitelepült rakétások (ha voltak ott egyáltalán) a térségben, mivel ezek az eszközök igencsak drágának számítottak akkoriban, tehát nem szívesen lettem volna annak a helyében, akinél leltárhiánya volt belőle. A leírások szerint egyesével nem, csak 6-os csoportokban telepítették ezeket (amúgy is legalább kettőt indítottak egymás után 1 légi célra), amelyek így teljesen nem voltak már észrevehetetlenek felülről a légi felderítés számára, de ettől még nyugodtan „trükközhettek” a fiúk egyéb elszórt magányos kilövőhelyekkel is.

Szívesen venném, ha egy volt rakétás esetleg hozzászólna ehhez a vonalhoz is, bármiféle személyes tapasztalat, vagy szakismeret a témában segítene.

http://hu.wikipedia.org/wiki/SZ%E2%80%9375_Dvina

 2968. gigabursch — 2014-01-06 12:55 

@zolcsi:
Ez így logikus, de erősen Darwin-díjas történet/teória.

 2967. col1973 — 2014-01-06 10:59 

Üdv.
Ma reggel, a szomszéd Öregúrral folytatott beszélgetés kapcsán jutottam el az oldalra. Az említett Úr, közel a 80-hoz, elmesélt egy volt KGST-s találkozót, amin részt vett. Vagyis annak egy érdekes beszélgetését, egy Szovjet építészmérnök „nyugdíjas”!!!!!!!!, hölggyel. A felkiáltó jelek a hölgy kora miatt fontosak. 40 évesen ugyanis nem sokan mentek nyugdíjba, főleg nem a Nagy Testvérnél. Persze megvolt a magyarázat hogy hogyan sikerült idejekorán az állami csecsre cuppanni.

„-Jekatyerinburg mellett „építettünk a szintén mérnök férjemmel és még sok kollégánkkal együtt egy várost (a név nem szerepelt), ami elkészülte után kaptunk egy „jó” ajánlatot. Miszerint költözzünk be az egyik frekventált lakásba, és vegyünk részt egy kísérletben. Azonnali kiemelt nyugdíjellátást, profi egészségügyi és egyéb szolgáltatásokat kapunk. Mi kell még egy fiatal építésznek? Ja, a kísérletet is ismertették velünk. Csak egy egyszerű atomtámadást kell elviselnünk minden földi jóért cserébe. Természetesen senkit nem fog érni semmilyen baj.
Azért így utólag elég naivak voltunk a férjemmel-”

Na most ehhez mit lehet még hozzátenni? Talán annyit hogy az „Öregúr” egy többdiplomás tanárember aki bejárta a föld összes valamirevaló országát előadásokat tartani. Tehát a szavahihetőségéhez nem fér kétség.Részemről nem.

 2966. ipartelep — 2014-01-06 10:28 

Az esetről már az első nap után kialakult a véleményem, és az, azóta a sok-sok további apró részlet megismerésével csak megerősödött. De arról „nem is nyitok vitát”, hiszen nem látok komolyan vehető alternatívát. Viszont néhány érdekesség, csak úgy halomra hányva:

1. Az általam javasolt paranormális („tisztánlátó”, „halottlátó”, stb.) vonal másnak is eszébe jutott (eléggé triviális egyébként), és megkérdeztek kb. 5 ilyen jóembert (fényképeket csipeszeltek fel, azok hátoldalát látták, és tapintották csak.). Azon kívül, hogy viszonylag jól eltalálták, hogy ki halt meg, ki nem (de nem tisztázott, hogy ez a „viszonylag jól” pontosan mit jelent), más egyéb, értékelhető információt nemigen (vagyis nem) adtak. Illetve, az ezoterikusoktól megszokott módon (gyakorlatilag minden ilyesmivel foglalkozó ember ezoterikus), hadováltak, vagy – olyan is volt, aki – a kiváltó, „természetfeletti” okról nem akart beszélni.
Természetesen, ettől ez a vonal még továbbra is járható, csak az ilyen mókusok szövegeit nagyon erős kritikával kell kezelni. Hiszen gyerekek ők, akik legfeljebb is, csak „teszik, de nem tudják”.

2. A katonai kísérlet, KGB-s ügy verziót az is erősen gyengití, hogy Hruscsov azt „kérte” Ortjukovéktól, hogy bármi áron találják meg őket. Ha bármilyen módon is benne lett volna az állam, akkor Hruscsov ennyire nem lett volna „kíváncsi”.

3. A völgyben megtalált kapca, és a katonai kabát simán lehetett Zolotarjové is. Judinnak nem volt kötelező látnia mindenki minden ruhadarabját, főleg, hogy azok (a ruhák) részben voltak rakva, és ő (Judin) a tényleges túrán már nem is vett részt. És ti ugyan nagyrészt nyeretlen kétévesek vagytok, akik nem láttatok kapcát közelről, de elárulom, hogy nem hogy a fejlett SZU-ban, de Magyarországon is használatos volt a kapca (pl. bányákban, a munkaruha részeként), még a 90-es évek elején is (utána meg javarészt megszűntek a mély művelésű bányák).

4. Érdekes módon, a Wikipédia hibásan adja meg a sátor koordinátáit. A valós helynél kb 1-1.2 km-rel keletebbre teszi.

5. A helyszín terepviszonyait (térkép, szintvonalak, Google Earth) átnézve, az derül ki, hogy a fától vissza kellett hogy lássanak a sátorra. Ugyanis a fa nem a völgy alján, hanem a sátorral ellentétes túloldalán van. De mivel nem a a bokros, erdős területhatárán, hanem beljebb áll, könnyen lehet, hogy a jó rálátás miatt (is) másztak fel rá, és vágták le azon az oldalon az ágait. Az is nagyon figyelemreméltó, hogy a tüzet a fa sátorral átellenes oldalán gyújtották. Vagyis, ugyan nagyon kellett a tűz (-30 fokban nyilván), de nem akarták, hogy a sátortól látsszon, vagy feltűnő legyen. Ez arra utal, hogy az a valami akkor még a sátornál volt.

6. Zolotarjovék „menedéke” nem a fától tovább (a sátorral átellenesen), hanem a fától „lefelé menve” a völgy alján volt. Vagyis nem menekültek még messzebbre (valószínűleg nem is jutottak volna messzire), hanem a lehető legközelebbi helyen próbáltak meg egy helyet keresni, ahol meghúzzák magukat a vész elmúltáig.

7. Jó lenne tudni, hogy a sátor melyik oldalán menekültek ki, de főleg az első 20 méterük nyomvonala lenne érdekes. Ugyanis, az a „valami”, ami kiugrasztotta őket, a sátor déli végénél lehetett pár méterre, vagy onnan közelített (van egy kép, amelyen egy terület a sátor közelében kör alakban „eljegesedett”. Azt talán valami hőhatás érte, megolvadt a hó, majd megfagyott.

8. Úgy tűnik, nem csak egy „utolsó kép” van, hanem kettő. Vagyis az ismert utolsó képen kívül van még egy (valószínűleg a tényleges legutolsó), ami szintén azt a „valamit” ábrázolja. Egy még elmosódottabb fényalakzatot. Szerintem az, hogy a legutolsó képeket éjjel valami fényre (mégpedig, nagynak tűnőre) „lőtték el”, önmagában kizár szinte minden amúgy ilyen esetekben „kézenfekvő” (lavina, szél, fegyencek, katonák stb.) magyarázatot. És még egy filozófiai megjegyzés itt: Az „occam borotvája” elv nem azt jelenti (nem az az értelme, nem azt mondja), hogy „mindig a legegyszerűbb magyarázat az igaz”. Hanem mást jelent… 😉

9. Az emberileg, és a körülmények ismeretében is teljesen érthető, hogy a pánik pillanatában, és utána 1 perccel, miért nem a „labaz” felé menekültek (annak iránya a valós menekülési irányuktól 90 fok-os szöget zárt be, és kb. 1,5 km-re volt a sátortól). Nem mellesleg, a „valami” kezdetben a labaz irányában volt. Utána meg, amikor lementek „toronyiránt” a völgybe, a kocka már nagyrészt el volt vetve. Más bajuk is volt, és inkább a sátorhoz szerettek volna visszamenni, mint egy újabb, kb. 2.5 km-es túrával, a hegygerincen át a labazhoz. Ahol nem is volt olyan, és annyi felszerelés, ami nekik elég lett volna.

10. A sátortól 20 m-re való megállás, összerendeződés arra utal, hogy ott már nem volt az a _közvetlen_, életveszélyes fenyegetettség, ami a sátorban rájuk ijesztett. Nyilván a kimenekülés után ott megálltak, és visszanéztek, hogy mi van. Viszont az, hogy utána lementek a völgybe, egymás mellett, rendezetten, arra utal, hogy nem mehettek vissza a sátorhoz, az a valami ott maradt. Szerintem még világított is nekik, vagyis nem koromsötétben botorkáltak lefele.

11. Jó lenne tudni, hogy a korabeli ruszki órák meddig bírták kézmeleg nélkül a -20-30 fokot. Leálltak a hidegtől, vagy csak akkor, amikor lejártak?

12. Az először megtalált társaság ruháit vajon átvizsgálták-e radioaktivitásra? Bár a megtalált sugárzás simán magyarázható úgy is, hogy valamelyikük a munkahelyén szedte össze.

13. Gyatlov, és azt hiszem egy másik is, kabátja ki volt gombolva, mintha a halála előtt nagy melege lett volna – a mínusz 30-ban… Kissé furcsa…

És így tovább. Részleteiben nagyon sok kérdés van. És a fő kérdésre sem tudjuk – nem is fogjuk tudni – a választ: Miért ölte meg őket az a valami? Hogy hogyan ölte meg őket, az részben tudott: valamiféle célzott mechanikai behatással, de közben fényes is volt, meleg is volt, talán sugárzott is. És még mindig nem világos, hogy az a „valami” természetes, vagy mesterséges jelenség.

 2965. oberon — 2014-01-03 10:29 

@titan:

’’ valaki hanyatloki az aldozatot majd paros labbal ugral rajta. Ez nem jon be, mi a fenenek ugral rajta? Akin meg ugralnak miert turi?’’
Zoloról van szó. Legalább már 1 órája kint van a hidegben, rengeteg energiát vesztett. Mikor a közelharcra kerül sor, a támadója a gyorsabb, és mondjuk 1 lökéssel/horoggal/ütéssel a földre küldi. Ahogyan Zolo négykézláb állna fel, kap egy bordarúgást. Acélbetétes cirkálóval ez különösen hatásos lehetett. Majd amikor Zolo a fájdalommal küzdve próbál valamit még csinálni, kap még 1-et. Hogy ezt talpalás vagy egy ismételt rugás, nehéz lenne megmondani. De ez is 1 koreográfiai lehetőség, ami mellett még akadnak mások is. A mellkason ugrálást jelképesen értettem, azonban reálisan nézve is lehet, hogy volt a támadók között olyan beteg állat, aki meg is csinálhatta akár.

’’ egyikuket szikla talalatta el (fejserules).’’
Gondolom itt Szlobogyinra gondolsz. Miközben hanyatt esett? Akkor hogyan került hasra? Vagy a levegőben repült 1 kő? Akkor hol a kráter, ahonnan kiszakadt? Vagy hogyan értendő a szálló kő?

’’ Tibot eltalalhatta egy szikladarab.’’
Itt kb az előbbi kérdések. Annyi még, hogy akkor hogyan került a vízmosásba? Valamint kivel verekedett előtte, aki kicsavarta a kezeit? Bár a verekedést Szlobonál is kérdezhetnénk.

’’ katonailag lezart teruletre tevedtek, ez tobb forrasban is benne van.’’
Ha pedig egy ottani legenda szerinti gonosz banya területére tévedtek volna, akkor meg az csinálta volna ki őket..

’’ Katonai kiserlet, ha a fejem folott robbanak a bombak probalok arra menekulni ahol nem robban vagy nem er oda a hatasa, esetleg a fak miatt takarasban vagyok. A masik nem vagyok biztos abban fejuk felett robbant e, de valami hang , feny, iz szag eluzte oket a satortol.’’
Tehát azt mondod, ha jól értem, hogy a sátortól valami katonai kísérlet üldözte el őket. Ez fenn állt folyamatosan, mivel nem mertek visszaindulni. Elbújnak a fáknál (gondolom mert ott nincs gáz), majd nézik/várják a dolog végét. Eltelik X idő, majd all in alapon 3-an nekivágnak a lehetetlennek, meghalnak, majd ennek örömére/bánatára VALAKIK megszórják az eddig biztonságosnak hitt erdőt is most már bombával, mivel ugye attól van a balhé, ahol a még megmaradt, (Zolo,Tibo,Kolo és Luda?) is bombatalálatot szenved. Ezt sem bombatölcsérek/kráterek, sem törmelékek, sem pedig törött fák nem bizonyítják többek között. Amellett darabra kb mennyi bombáról is beszélünk? És időről? Mert ha ezek a srácok éltek másfél órát, akkor ott biztosan nem két bomba posszanhatott el..

 2964. titan — 2014-01-02 20:37 

Nehéz mások és önmagam ismétlése nélkül mindig új érvekkel meggyőzni a bombás és egyéb hasonló katonai kísérlet mellett voksolókat, de talán most sikerül.. : )
HA bombák röpködtek/robbantak szét a környéken és/vagy a közelükben, ami miatt kitört a pánik és kialakult a menekülés, hogy lehet, hogy nincs egyetlen 1 olyan sérülés vagy nyom sehol és senkin sem, ami egyértelműen alátámasztaná a bombákat? Értem én, hogy Zolo meg Luda, de ha Zolo mellkasán ugrasz kettőt, vagy rádobbantasz, akkor a lábad gyorsulása is megközelítheti azt a tempót és erőt, amiről az az orvos beszélt. A vastag ruha pedig némiképpen tompítja azt, ami miatt nincs egyértelmű külsérelmi nyom sem. Amúgy a 100 km/órás hasonlat meglepő, hogy csak 1 doki szájából hangzott el. Lehet kicsit misztifikálni akart, mert véleményem szerint többen felhívták volna a figyelmet erre, ha annyira nyilvánvaló vagy fontos lett volna. Lehet egy félig részeg és betépett ember feltűnési viszketegség hatása alatti megnyilvánulásáról van szó..
A másik, hogy kétlem, hogy órákon át szőnyegbombázás lett volna, ami szép lassan megölt mindenkit olyan sérüléseket okozva, mintha verték vagy kínozták volna őket, mindezt mindenféle nyom nélkül. Emellett érdekes, hogy miért nem mentek vissza a sátorhoz. Tegyük fel, hogy fél vagy 1 óráig tényleg az Otorten a céltábla. És utána? Inkább szép lassan egymás után halálra fagynak, minthogy 1 valaki legalább bevállalja, és felmenjen a sátorhoz? Nem volt vesztenivalójuk, mégis inkább lent maradtak megfagyni. Nem áll össze valahogy. Nem vetem el a katonai kísérletet, csak jó lenne már olvasni egy hihető, logikusan felépített verziót, mert szerintem az édes kevés, hogy bizonyos idő meg van magyarázva, a többi meg csak lóg a levegőben. Ha 1 bomba végzett volna velük, akkor mindenki szana-szét lenne egy kráter környékén. Amúgy meg milyen bomba fektetné 1 irányba a 3 domboldalban lévő holttestet?
HA pedig tényleg bomba okozta Zolo és Luda sérülését, akkor kik és miért vitték őket a veremhez? Mindezt úgy, hogy a sátorhoz nem mertek visszamenni, de a hullákat le merték hozni. Tibot ki üti fejbe? Doro és Krivo miért mászik a fára, ha a bombákat úgy is lehet hallani és látni? Miért kellett a már korábban meghalt (mert ugye a sérüléseibe gyorsan belehalt) Ludára felhúzni a később a fa alatt meghalt Krivo ruháit? Ha pedig nem a bombától sérült meg Luda, akkor mitől vagy kitől? Stb. Ezekre is választ kellene adni, nem csak annyi, hogy belefutottak egy bombazáporba vagy bombakísérletbe, aztán csá.
Egyébként mennyi az esélye annak, hogy pont az Otortennél van bármilyen kísérlet, ami nyilvánvaló, hogy a manysik számára ha nem is közkedvelt, de tisztelt hely? Kétlem, bármennyire is szartak mindenre a ruszkik, hogy csak úgy szétbombázták volna azt a domboldalt.

2840-re

Van robbanasok okozta serules (en nem hagyomanyos bombakra gondolok ,azert lenne jo tudni mivel is kiserleteztek akkoriban az oroszok). Most neztem meg az amerikai filmet (hat ok naggyabol mindent belehoztak amit mi itt eddig szoba hoztunk). Egy kisebb lavina , rajuk robbantottak ugye a filmben , repul a szikla az okozhat fejserulest. A legnyomas siman leszakithatja a belso szerveket es az inkabb valoszinubb, minthogy valaki hanyatloki az aldozatot majd paros labbal ugral rajta. Ez nem jon be, mi a fenenek ugral rajta? Akin meg ugralnak miert turi?
Lehet, hogy csak egy doki alitotta a serulesek eredetet, viszont mindenhol lehet rola olvasni, ezt is jo lenne ellenorizni.

A katonai kiserlettol valo menekules magyarazza miert nem mentek rogton vissza a satorhoz, lehetett ott feny hang robbanas hatas, vagy valami vegyi maro hatas, vartak szunjon elmuljon, tobb helyen tobbfelekeppen kaphattak serulest mielott elertek volna a satrat. Nem bomba rakta oket egysorba , addig volt erejuk, egyikuket szikla talalatta el (fejserules). Ha valakik lettek volna a satornal akkor nem varnak, hanem elpucolnak onnan mielobb minel messzebb.

Zolot es Ludat a veremnel erte a serules, senki sem vitte oda oket, labukon mentek. Tibot eltalalhatta egy szikladarab.
Fara maszas talan mikor csendesedett a dolog, vagy valahogy jelet akartak adni pl. magasrol ego faklyaval. Krivo hamarabb meghalt mint Luda. Mindannyian a fanal lehettek, ketten fentrol lepottyantak akkor meg a tobbi elt, es felhasznaltak a ruhaikat.

Otortennel tobbszor is volt valamilyen katonai dologvolt, katonailag lezart teruletre tevedtek, ez tobb forrasban is benne van.

Kb. 100 hozzaszolassal meg levagyok maradva de majd potolom 🙂

 2963. titan — 2014-01-02 20:14 

@oberon:

„Elolvastam az 1388 és 1398-as hozzászólásaidat, azonban túlságosan nagy vonalakban fogalmazol ahhoz, hogy egyértelműen összeálljon egy kerek egész. Kicsit pontosíthatnád, részletezhetnéd és megszerkeszthetnéd az elméletedet”

Szerintem elobb a csontvazat kell osszeallitanunk, hogy pontossan mi hogyan tortent lehetetlen lesz osszerakni. Ha mar azt megtudjuk mi , mik , ki, kik miatt hagytak el a satrat, az is nagy eredmeny.

Probalok valaszolni a 2824-re

„Lavina: Ha megindul nem áll meg. Mikor megáll, általában vége van. Miért fagytak meg lent az erdőben ahelyett, hogy visszamentek volna a sátorhoz? 2x nincs lavina, ott meg amúgy se nagyon szokott lenni. Senki sem hal meg a lavinától, mégis a többségén erőszakos halálra utaló nyomok vannak. Hogy is van ez? A sátor áll, de őket elsodorja a lavina? Ez is hihetetlen. Netán Zolo és Luda a lavinától hal meg? Akkor meg miért vitték a hullájukat a veremhez? És tovább.. Ez a lavina verzió sztem nagyon gyenge.

Katonai kísérlet: Egyetértek @piszkosfredkapitany 2821 és @titan 2820 meglátásával. Miszerint belesétáltak véletlenül egy necces zónába. Max ezt tudom egyenlőre elképzelni. De például ha a föld felett robbanó bomba volt, ami nem hagy krátert, akkor kérdezném, hogy miért biztonságosabb 1500 m nyílt terepen végigrohanni, mint a sátornál maradni vagy hasra feküdni bárhol a környéken? Emellett ha bombarobbanásra ébrednek, vagy a közelükben”

Lavinaval egyetertek.
Katonai kiserlet, ha a fejem folott robbanak a bombak probalok arra menekulni ahol nem robban vagy nem er oda a hatasa, esetleg a fak miatt takarasban vagyok. A masik nem vagyok biztos abban fejuk felett robbant e, de valami hang , feny, iz szag eluzte oket a satortol.

 2962. ipartelep — 2014-01-02 13:41 

Kedves @bobby: Örülök, hogy elolvastad a kommentjeimet. A megértéshez vezető út a kommentek elolvasásával van kikövezve – hogy ilyen költőien mondjam. Hogy aztán mennyire, és mit értettél meg belőlük, az más kérdés. Ha most ezt a részét elkezdeném pontokba szedve elemezni, az szerintem nem tenne jót a légkörnek. Ezért hagyom.

És azért is hagyom, mert – bevallom – igazából nekem rohadtul közömbös, hogy mit hisztek rólam. Engem itt, hogy úgy mondjam, két dolog szórakoztatna: 1. Az értelmes emberekkel való értelmes csevegés, és 2. Olyan emberek információit olvasni, akik valóban tudnak újat mondani az ügyről. Borítsa jótékony homály, hogy mit gondolok az első pontról, a másodikról meg csak annyit, hogy a hollywoodi stílusú forgatókönyvek írói (vannak páran) itt szerepet tévesztettek. Magyarán: kurvára nem tudtok semmi újat hozzátenni a témához, a fantazmagóriáitok meg csak arról árulkodnak, hogy – megint csak kíméletesen mondva – „világinterptretációitok” naivak, gyerekesek.

Természetesen nekem is van hibám az ügyben: Az a hibám, hogy az ilyesmit (amiről fentebb szónokoltam) néha szóvá teszem. Továbbá az is hibám lehet, hogy az eszkalálódás első jelére még nem fogom be a szám, hanem hozzászólok párat. Nyilván ilyenkor már kiváltképpen nem a tartalomról esik szó (amit szeretek, és amiről egyébként azt gondolom, hogy már senki nem tud újat mondani benne, róla), hanem csak szó szót követ, ahogy az a rendes netes afférokban már történni szokott.

Hogy azért a végén valami tárgyhoz tartozót is mondjak. Természetesen az én „elméletem” sincs kidolgozva (forgatókönyvszinten pláne nem – és nem is lesz), de ezt hangsúlyoztam is. Elmondtam, hogy ez csak egy vélemény, amiről úgy gondolom, hogy ez tűnik a legvalószínűbbnek. De a részletekről, hogy akkor az a valami mit, hogyan, miért csinált, azokról – ez érthető ugye? – semmit nem tudok mondani. Hiszen ha tudnék… huhú, ha ezt tudnám, akkor azt hiszem nem itt pofozgatnálak titeket, okítva (hiábavalóan) érveléstechnikára. 😉

Igazából én azt gondolom az ügyről, hogy a tények egy nagy része nem ismert (ez triviális). Egy másik részük fel nem ismert (ott a helyszínen a nyomozáskor), vagy/és torzult. A nem ismert tényekkel nem lehet mit tenni, azok valószínűleg örökre elvesztek (kivéve, ha valaki megfogadja az erre vonatkozó tanácsomat). A torzult tényekkel (információkkal) is gondok vannak: Nem tudjuk, melyek torzak, és milyen irányban. Ezért mondtam, hogy ugyan még sokáig lehet kavargatni a szart, de ebből már nem fog kisülni semmi új, plauzibilis, igaz, stb, vagyis olyasmi amit eddig nem tudtunk. Kivéve ugye, ha az általam említett nyomozati paradigmaváltás megtörténik. De arról, ti naiv első bálozók azt hiszitek, hogy „okkult” dolog. És persze, magatok is teljesen össze vagytok zavarodva ez ügyben, és kiváltképpen nem értitek, hogy az meg hogyan lehet, hogy ez az okos Ipartelep egyfelől élesre fent karddal hadakozik a racionális tudományos megközelítés mellett, másfelől meg bedob egy „okkult” izét.
De attól tartok, hogy eme paradoxon megfejtését már nem fogom elmagyarázni nektek. 😉

 2961. bobby — 2014-01-02 12:34 

@ipartelep:
A lényeges hozzászólásaid:
1.-Véleményed szerint az uccsó fénykép a kulcs,mert sötétben készült és egy fényjelenséget örökít meg,ami többeket is megégethet(bár véletlenül az ilyen ember(ek) a tűznél voltak megtalálhatók.
2.-Kizárod a hagyományos gyilkosságot,a lavinát és a csodafegyvert
3.-Leírod,hogy szerinted nagyon megijedtek valamitől(közben kiigazítod witchup kollégát,hogy ez nem poltergeist).
4.-Kijavítod SLC-t,hogy nincs olyan,hogy természetfeletti.
5.-Kizárod az orosz fegyverkísérletet
6.-Vitába szállsz becsuszóval a természet szó jelentéséről
7.-Mesélsz a katonák feje fölötti robbantásról
8.-Egyéves kommentelő sztoriját hülyének nevezed,majd felszólítod,hogy dolgozza ki a saját sztoriját.
9.-Becsuszóról való gondolataid osztottad meg a közzel
10.-Oberon barátomat is sikerült bekóstolnod
11.-Kivételesen viszonylag normális hangnemben szólsz oberonhoz
12.-Becsuszóval is normálisan beszéslsz és beismered,hogy azon kívül,hogy a fénygömböket tartod felelősnek a halálukért-semmit sem tudsz mondani.
13.-Érdekesnek találod a 9 manysi halálát
14.-A szürke hajról kérdezed a többieket
15.-A kommentelők többségét leszólod
16.-Megmondod a véleményed rólam és felszólítasz,hogy a mondandód tartalmáról beszéljek.Okés,legyen!Nekem is gyanúsak a gömbök.Ennyit tudok az elméletedről mondani,mert Te sem tudsz többet mondani róla.Akkor most ki is a magabiztos,nagypofájú kis hülye?Ahhoz képest,hogy nincs az elméleted(bár ez nem is elmélet)mögött semmi elképzelés,elég nagy hangon adod elő magad.De jöhet nyugodtan a tartalomról való oktatás…

 2960. ipartelep — 2014-01-02 08:14 

Kedves @bobby: Neked (és mindenkinek) a stílusom minősítése helyett a mondanivalóm tartalmával kellene foglalkoznod. Csak az ugye nem megy… Ostoba sztereotípiák, és közhelyek helyett („a stílus maga az ember”, „más szemében a szálkát…”) figyelni kéne arra, hogy mit mondok. És persze, tudni kéne olyan alapvető dolgokat, hogy – ha már a parajelenségekről van szó -, akkor más dolog maga a jelenség (ami vagy tény, vagy nem tény. gyk.: megtörtént-történik, avagy nem), és más dolog annak a magyarázata, a róla szóló elméletek. Amelyek lehetnek ezoterikusak, áltudományosak, okkultak, és lehetnek tudományosak. Persze ez utóbbi nektek – a megszólalásaitok alapján-kínai. Ha valakik ennyire tudatlanok, ámde ennyire magabiztos, nagy pofájúak, akkor őket szabadjon már „kis hülyéknek” neveznem. Mert azok is.

Szóval: Tessék már a tartalomra koncentrálni, ha lehet. Menni fog, vagy kezdjek erről egy kis oktatást?

 2959. oberon — 2014-01-02 07:50 

@bobby 2956
Mondtam már, hogy kezdtél hiányozni? : )

Off
Írtam az e-mailedre.
On

 2958. oberon — 2014-01-02 07:46 

@becsuszoszereles1k + @jukeey:
Ha az emlékem nem csal, akkor spontán őszülés akkor is bekövetkezhet a hullákon, ha az adrenalin szintjük az eget veri a halál pillanatában, és a halál beállta miatt a lebontásukhoz szükséges (nem emléxem) micsoda már nem termelődik tovább. Ekkor az adrenalin beőszíti a hajat. Kerestem a forrást, de az a gyanúm, hogy nem a netről tudom, hanem vagy mondták, vagy láttam valahol. Amint megvan, hivatkozom is, ha addig nem előz meg valaki.

 2957. bobby — 2014-01-02 07:43 

@jukeey:
Szerintem meg pont nincsenek letisztázva a dolgok.Nézd csak meg,hogy miken vitázunk még mindig:távolságok,felszerelések,sérülések,a sátor belseje…Már az is adhat egy fix hátországot,ha ezeket végre letisztázzuk.

 2956. bobby — 2014-01-02 07:37 

@ipartelep:
Érdekes ember vagy…Leszólod az okkult vonalat,de a médium jöhetne.Különben van egy mondás:a stílus maga az ember.Sok mindent elárul Rólad,hogy értetlen kis hülyéknek nevezed a kommtársakat.Erről egy másik mondás jut eszembe:más szemében a szálkát is…
Nem azzal van a gond,hogy elmondod a véleményed,hanem hogy ezt erőteljesen lekezelő és személyeskedő stílusban teszed.

 2955. ipartelep — 2014-01-01 21:16 

Nos… nem azért írtam ide, hogy vitatkozzam, hanem azért, mert érdekel az ügy, és feltételeztem, hogy ez egy fórum, ahol van valamiféle konstruktivitás. Főleg nem azért, hogy olyan „értelmes” emberekkel vitatkozzam, akik mellém beszélnek, és nem is értik amit mondok. Az ilyenek vitatkozzanak csak magukban. Én elmondtam, amit gondolok az ügyről (mellesleg: az _összes_ hozzászólást elolvastam, továbbá, sok külföldi beszámolót is, fényképeket a halottakról, boncolási jegyzőkönyvet, stb.), és ha nem látok számomra érdekes hozzámszólást, akkor nincs mit mondanom. Engem a „konstrukció” érdekel, és nem az, hogy értetlen kis hülyékkel vitatkozzak valami oda nem tartozó, mellékes dolgon.

Ennek szellemében egy (a „kötött” vagy lökött? gondolkodásúak számára, nyilván meredek) észrevétel: Ugyan erősen parajelenség (nem misztikum, nem ezoterikus, nem természetfeletti, „csak” para), de érdemes lett volna megpróbálni (ha megpróbálták, nem tudok róla) egy (több) „tisztánlátó” (clairvoyance, „médium”) véleményét kikérni. Mint ahogy az pl. megtörtént a Peter Sutcliffe a yorkshire-is hasfelmetsző ügyében is, amikor is Nella Jones helyes, bár nem teljes, és átfogó (ez a para-dolog már csak így műxik) információkkal szolgált az ügyben. És a Seuso ügyben is történt hasonló – persze azokat nem tudjuk ellenőrizni.

Ugyanis nekem úgy tűnik, hogy ha itt nem kerül elő új indformáció, akkor az eddigieket lehet forgatni ide meg oda, össze meg vissza kutyulni, de abból új információ, megoldás, erős elmélet már nem fog kiderülni. Vagyis, új tények kellenének. Új tényeket meg most, 54 évvel az események után, hagyományos módon már bajos (gyakorlatilag esélytelen) lesz szerezni. Viszont az általam mondott módon…

 2954. SLC — 2014-01-01 17:53 

Boldogat mindenkinek!
Nálunk beteg a kölök, úgyhogy nem volt viháncolás 🙁

Találkoztam „oroszos kapcsolatommal”, úgy néz ki, meg lesz csinálva a csapatnapló is. Időpontot sajnos nem tudok mondani.

@bobby: most már úgy-ahogy tudok írni, ahogy a lehetőségeim engedik, beszállok én is.

@jukeey: pl. ha meglesz a csapatnapló, akkor a három naplót és a fényképeket összerakva egy ötletbörze keretében szépen végigmehetünk az egészen. Ha nem sül ki belőle semmi, akkor legalább teljes bizonyossággal kizárhatunk dolgokat. De szerintem a csapat működéséről megtudhatunk egyet s mást. És mivel eddig külön végeztük a munkát, lehet, hogy valaki észrevett olyasmit, amin én átsiklottam és viszont, és a kettőt összerakva már talán értelmes következtetéseket tudunk levonni. Én most egy darabig rá fogok érni ezzel foglalkozni.

 2953. jukeey — 2014-01-01 16:32 

Csak azt nem tudom mit elemezhetnénk még? A lényeges infók szét vannak szortírozva, eredetük és igazságtartalmuk meghatározva. Lehet „szavazni”: haragosok, vetélytársak, fegyencek, kgb, cia moszad vagy egyéb.

 2952. oberon — 2014-01-01 15:24 

Szép Új Esztendőt!

OFF/
Mindenki túlélte? : D
ON

@SLC 2940
Viszont.

@ipartelep 2941
’’ Úgyhogy kár rugózni a bizonytalan jelentéktelen mellékkörülményen.’’
Abban a helyzetben, ha mi futnánk az életünkért, akkor nem hinném, hogy számodra egyformán jönne át a 900 és az 1500 méter. De am szerintem is kár ezen rugózni, mivel ez csak egy faág, míg nekünk a fatörzs kell.

1.Röviden elég gyenge érv a ’’tehetség’’ hiánya. Ha máshogy nem, akkor legalább vázlatosan, mindenféle metafora és cullang nélkül, szárazon dobd be a közösbe. Addig csak egy szubjektív vélemény, amely egy olyan házra hasonlít, ami az első emelettől kezdődik földszint és alap nélkül.
2.Én sem szeretem itt az OFF dolgokat, tehát Pont.
3.’’ Ha sok ember hisz mindenféle hülyeségben (okkult, ezoterikus, babonás dolgok), én meg nem attól nem én leszek a hülye, hanem ők.’’
Tisztázzunk valamit. Attól, hogy valaki hisz valamiben, még nem lesz hülye. Jelen pillanatban azok a dolgok, amik nem mindennapiak és amikre a köznyelv a természetfeletti szót használja, többségében nem bizonyítottak. Szvsz majd az idő választ ad arra, melyik nézőpontnak lesz igaza. Addig viszont elég arrogáns lépés lehülyézni valakit, aki esetleg nem a tiéddel egyező nézeteket vall. Egyébként pedig nem hangzik hülyén szerinted, hogy lebegő/cikázó/égő/repkedő/ütlegelő/gyilkos/ és agresszív narancs sárga gömb és barátai ’’öljünk túrázósat’’ játszott 59-ben Szibériában úgy, hogy azóta sem jutott eszükbe megint ilyent csapatni?
5’’ Amúgy meg, min változtatna az, ha éppen most jöttem volna ide? Kevesebb eséllyel lenne igazam? ;-)’’ Két részre bontom. 1: Úgy gondolom, hogy nem olvastad végig az összes kommentet. Néhányan az elejétől itt vannak és körbefutották már párszor a dolgot. Ha itt lettél volna az elejétől vagy végigolvastad volna a kommenteket, akkor láttad volna ezt.
Tizenhetedszerre már unalmas, felesleges és szerintem fárasztó is beírni valamit. Az viszont, hogy már nem az infok beszórása van, ami több ezer kommentig ment, hanem konspiráció, az nem azt jelenti, hogy az itt levők nagy része nincsen tisztában amúgy az információk nagy részével, független attól, hogy falsh vagy korrekt forrásból származnak.
2: Nem is lehetne kevesebb eséllyel igazad, mivel 1 igazság van ebben az ügyben, vagy az vagy nem alapon.
Sok minden vagyok, de hurráoptimista biztosan nem. Megoldásra törekszem, nem kifogásra, ezért is keresem, míg meg nem találom. Ha már jellemezni kellene, akkor jelen esetben inkább pragmatikusnak mondanám magamat.

Ui: A gömböket és a fényeket már elég sokszor kiveséztük, és hidd el, nem véletlenül vannak parkoló pályán. Ebben az esetben az ember Twin Peakset várna, azonban csak Szomszédokat kap, ha érted, mire gondolok.

 2951. bobby — 2014-01-01 10:18 

Különben tényleg ennyire nincs kedvetek egy kis közös elemzéshez?Mert eddig összesen hárman vagyunk…
Azért(mivel a remény hal meg utoljára) még egyszer megadom az e-mail címem:bobby0526@freemail.hu
Ne kelljen már könyörögnöm…-)

 2950. bobby — 2014-01-01 10:13 

@becsuszoszereles1k:
Valószínűleg arra gondolt nagy tudású kommtársunk,hogy a nagy ijedtség vagy bánat klasszikus tünete az,ha valaki rövid idő alatt megőszül…-)

 2949. becsuszoszereles1k — 2014-01-01 02:04 

@jukeey: Tudod, az nem ugyanaz, mintha gyanutlanul mennek…:)):/

Jo volt a negativos otleted!:))

Amugy mit jelentett volna, ha megoszul a hajuk? (Nincs kedvem guglizni.:()

 2948. jukeey — 2014-01-01 00:17 

Ja és, több száz tökös kilencfős társaság ment oda az elmult 20 évben mezitlábfutni, hajuxála nem görbült 😀

 2947. becsuszoszereles1k — 2013-12-31 23:59 

2942.@ipartelep:

Csak azert, hogy masok is tudjak, es ne kelljen „kitalalniuk”:

„Richard Phillips Feynman (/ˈfaɪnmən/; May 11, 1918 – February 15, 1988) was an American theoretical physicist known for his work in the path integral …” (wiki)

Jokepu, laza gyerek volt! (foto/wiki)

Bar idezed ot, tehat nyilvan mondott ilyet, de mivel egy ekkora tudos nem mondhat ekkora kozhelyet, attol tartok nem pont arra szandekozott volna utalni, hogy „kulonfele elmeletek vannak”…:))) – maskor megjelolheted a forrast nyugodtan, biztos ami biztos (ha mar ‘tekintelyre hivatkozol’).

Utalok ennyit idezgetni, de meg egy utolso, toled:
„Az egész merő egy rejtély előttem is. És nagyon hátborzongató is. De talán azért is tetszik… ;-)”

Isten veled!:)))

 2946. jukeey — 2013-12-31 23:48 

Valaki biztos összekeverte a negatívokkal 😀

 2945. jukeey — 2013-12-31 23:45 

Nem volt kiszürkülve a hajuk, még azoké sem, akiknek félig már le volt mállva a fejéről (ajánlom figyelmedbe a már többször kivesézett fotókat). Ennyit arról, hogy a tények egyik elméletbe se férnek bele; ha kiszűrjük a netes terjedés során kissé megváltozott infókat és rábukkanunk az eredeti tényekre, azért marad pár passzintos lehetőség.

 2944. ipartelep — 2013-12-31 21:36 

Még valamit: Bár már valaki rákérdezett, de nem érkezett rá válasz. Tényleg szürke volt a hajuk? Hánynak, kiknek? Mert ugye, az valami olyasmit is jelenthetne, sőt ebben az esetben, valószínűleg jelentene is, hogy hirtelen (pár perc, vagy óra) alatt megőszültek. Az meg „beszédes”.

 2943. ipartelep — 2013-12-31 20:53 

Ha már ilyen jól belelendültem… Még egy „olvasata” érdekel engem ennek a rejtélynek: A 9 ember legendája. Ha ez igaz, akkor ugye, eddig 2x, vagy 3x 9 (a repülős baleset nem tudom, hogy milyen messze történt a Halálhegytől) ember halt meg ott. Persze ebből egy csapat (a repülős), lehet, hogy nem is pont ott történt, a manysi legenda meg ugye, kissé „bizonytalan”. Érdekes lenne tudni, hogy az mikor történt, mennyire legenda, mennyire valós esemény. Mindenesetre azt gondolom erről, hogy ma igen tökös 9 fős társaságnak kell lennie annak, amely az események ismeretében odamerészkedne. Állítólag nem is mennek kilencen… Azért érdekes lenne, egy kilenc fős, válogatott, tudományos-katonai expedíció (természetesen a leghatásosabb fegyverekkel felszerelkezve). 😉

 2942. ipartelep — 2013-12-31 20:40 

Kedves @becsuszoszereles1k: Nekem egyáltalán nem zavaró az ékezetek nélküli szöveg, tekintve, hogy az internet hajnalán úgy írtam magam is (az egykori levelezőlistámon nem is lehetett ékezeteket használni), sőt kis idő kellett, hogy rászokjam az ékezetes írásra.

Az ide nem tartozó kvantumtémához csak annyit, hogy arról Richard Feynman (majd kitalálod, ki volt ő 😉 ) ezt mondta: „Azt hiszem, biztonsággal kijelenthetjük, hogy senki sem érti a kvantummechanikát.” Ez persze csak egy „argumentum ad verecundiam”, de hadd ne kelljen ezt most itt bővebben kifejtenem. Egyezzünk ki abban, hogy különféle elméletek vannak.

Idézőjelre mindig szükség van, ha idézünk valakitől. Ha azt nem használod, akkor a saját szöveged értelmezhetőségét rontod le.

Tényleg örülök annak, hogy kíváncsi vagy az én elméletemre (ami az enyém 😉 ), és kérdezel felőle. Azonban itt csalódást fogok okozni, de azt kell mondjam, hogy ez egy gyenge lábakon álló elmélet. Ugyan a számba jöhető sokféle magyarázat közül ezt tartom a legvalószínűbbnek, de a részleteit nem tudom kidolgozni. Vagyis, egyszerűen (bonyolultan se) nem tudom megmondani, hogy hogyan merényelték meg őket a fénygömbök. Az egész merő egy rejtély előttem is. És nagyon hátborzongató is. De talán azért is tetszik… 😉

 2941. ipartelep — 2013-12-31 20:23 

Kedves @oberon: Semmi veszekedést nem akarok. És akkor nem is lesz. Egyébként, jól reagáltál a talán kissé szigorú soraimra, ezért dicséret jár neked. 😉

Nézzük:
A 2906. hsz-ben említett „900 méter” magában a blogposztban olvasható. Tehát őket kárhoztasd érte, ha hibás. Egyébként meg az, hogy a menekülés távolsága 900, vagy 1500 m volt, az teljesen indifferens. Mind a kettő egyformán sok, ha a körülményeket nézzük. És arra utal, hogy nagyon megijedtek, féltek, vagy arra hogy addig üldözte valami őket, és csak ott „nyugodtak le”. Tehát azon semmi nem múlik, hogy 900, vagy 1500 m-re volt a fenyőfa.
Egyébként – csak, hogy ne legyen igazad 😉 – ezt találtam erről: „Ekkor tűnt fel, hogy Zinaida, Szlobogyin és Gyatlov a sátor és a fenyő között meghúzható 900 méter (más források szerint 1500 méter) hosszú egyenes mentén feküdtek.”
Úgyhogy kár rugózni a bizonytalan jelentéktelen mellékkörülményen.

A pontokra:
1. Mint az olvasható az első hozzászólásomban, én a „fényeket” okolom a történtek miatt. És mint az szintén olvasható, fogalmam sincs, hogy mik azok a fények, hogyan működnek, honnan jöttek, miért, és hogyan tettek ilyet. Tudom, hogy itt egyesek hollywoodi forgatókönyveket megszégyenítő történeteket agyaltak ki, de én sajnos ebben nem vagyok ennyire tehetséges. 😉 Természetesen, azért gondolok egy-s mást a fényekről, de azt nem tudom, hogy pontosan hogyan csinálták.
Még egy kiegészítés ehhez: Ha egy ismeretlen eseményt próbálunk kitalálni, és többféle, elméletileg lehetséges változat van, akkor az egyes esetek egyfajta „valószínűségi mezőben” helyezhetőek el. Ez gyakorlatilag azt jelenti (és úgy képezzük), hogy a tényekből próbálunk egy minél összefüggőbb, és következetesebb elméletet kicsiholni. Az olyan esetekkel van baj (a Djatlov-eset ilyen), amikor a tények egy nagy része semmilyen elméletbe nem illeszthető bele ellentmondásmentesen.

2. Ezt a témát felesleges folytatni itt. Elhiheted, hogy értek valamelyest az episztemológiához, és a tudományfilozófiához is. Halálra untatnám vele a konteós közönséget. 😉

3. Az lehet, hogy ez „alternatív meglátás”, de akkor az a meglátások általános világának a baja – hogy ilyen szépen mondjam. Magyarabbul: Ha sok ember hisz mindenféle hülyeségben (okkult, ezoterikus, babonás dolgok), én meg nem attól nem én leszek a hülye, hanem ők.

4. Go to 1.

5. Sajnos (vagy nem) elég rutinos debattőr vagyok már. Tehát túl vagyok pár száz vitán nagyon sokféle témákban. Sok hülyeséget láttam, olvastam már, van orrom hozzájuk. (Persze nem teszem mindig szóvá őket, hiszen az „elégedetlenséget” vélt ki. 😉 ) Szerinted nem régóta vagyok itt, szerintem meg már kommentelgettem itt (nem eme blogposztban) 3 éve is. Akkor most kinek lehet igaza? 😉 Amúgy meg, min változtatna az, ha éppen most jöttem volna ide? Kevesebb eséllyel lenne igazam? 😉

És végül: Dicséretes a hurráoptimizmusod. Mondjuk nem releváns az ügy szempontjából, de dicsérem azért. Én is azt mondom, hogy nem szabad feladni a kutatást, továbbá, hogy (kis ömlengés következik) a kutatás viszi előre a tudás zászlaját (satöbbi). Eme nagy optimizmusomnak csak némi filozófiai szkepicizmusom, és annál is sokkal nagyobb mértékű realizmusom szab határt. De a szándék, és a cél szerintem is fontos: „A csillagokig, s tovább!” 😉

 2940. SLC — 2013-12-31 19:51 

@jukeey: úgy látom egyáltalán nem vágjátok miről dumálok, úgyhogy téma részemről lezárva.

@becsuszoszereles1k: szerintem ne strapáld magad ennyire 🙂

Mindenkinek BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!

 2939. becsuszoszereles1k — 2013-12-31 19:33 

2931.@ipartelep:

Tudom, hogy nagyon zavaro ekezetek nelkuli szoveget olvasni – emiatt ujra elnezest kerek mindenkitol.

Teljesen igazad van – ovonalul.

Semmilyen csizma nem kerult az asztalra. Ugyanis, te azt mondtad, hogy minden termeszet, amire en azt mondtam, hogy minden termeszet, de akkor nevezzuk inkabb vilagmindensegnek (csak mert hetkoznapi gondolkodasunk szerint ez kevesse jut eszunkbe, azt a szot hallva, hogy termeszet). Termeszet vagy vilagmindenseg: „kvantumtema”.
Es a temat tokeletesen megertettem Michael Talbot „Holografikus univerzum” cimu konyve alapjan, ami ugye D. J. Bohm uj es unortodox kvantum elmeletet, uj paradigmajat mutatja be.

A masok szovegenek „eleresztese”; „hozzaszolaskent”; raadasul idezojel nelkul – egy helyen esett meg, ahol osszegyujtottem az eddig leirt almokat, csakhogy egyutt lassuk. (Ezt a felmondatot kellett volna hozzairni kommentkent? Nem ereztem ugy. Magat a format pedig eppugy hozzaszolasnak tartom; esetleg segedkommentnek,:))
Szerintem itt speciel nem volt szukseg idezojelbe tetelre, mert a cim (vagy tema megjeloles), es a szerzok neve, ami utan kettospontot tettem, egyertelmusiti, hogy a nicknev tulajdonosanak szavai/sorai/szovege; ugyanakkor teljes szoveg, nem csak egy abbol idezett resz. – Ahol pedig nem teljes szoveget masoltam at (azzal a szandekkal, hogy egy helyen legyenek, a kiemelt tema szerint osszefuggoen olvashato legyen) – ott idezojelbe is tettem, es szogletes zarojelben harom ponttal jeloltem a hianyzo reszek helyet a szovegben.

Ezt igy mind le kellene irni hozza kommentben? Elgondolkodtatsz.

Varnam, mint erdeklodo kommentelo, a te elejtett otleteid bovebb kifejteset is, mint peldaul az utolso foto kapcsan ‘a feny, ami tobb feny is lehetett’ szerinted; ami aztan uldozte oket; ‘szakaszosan kinozta oket – jatszadozott veluk (rengeteg serules)’; ‘kuzdottek vele az aldozatok, pedig lathatatlan volt’ (a feny?), ‘kezzelfoghatatlan’ „(szoszerint is)” stb.
Mar akkor megertettem amit irtal, miszerin honnan is tudhatnad, hiszen nem voltal ott, de lehetett akar igy is…Megis utolerheto egy belso logika: feny, ami uldoz, kinoz, termeszetesen kezzel nem megfohato, ja! kimaradt! eget – ez valoban mind illik a fenyre valamilyen minosegeben, jozan magyarazat, csak mibol, honnan eredt ez a feny?
De mi az, hogy Gyatlovek kuzdottek a kezzelfoghatatlannal? Es soraidbol az tunik ki, hogy fizikailag kuzdottek, sot, kozelharcban (hiszen irod, hogy nem tudtak megfogni; gondolom fenyt megfogni ellentmondott volna addigi tanulmanyaiknak a fenyrol), szerinted ez a sok serulesbol olvashato ki(szvsz serules fenytol, tavolrol is erheti az embert).

[Szimpla idezojelbe tettem a regebbi kommentedben leirtakat, mert szoszerint nem tudom idezni. Visszakeresni meg nem szukseges, mert csak a tartalmukat akartam itt felidezni.]

 2938. jukeey — 2013-12-31 17:03 

A kegyetlen csillagokat még én hoztam fel poénból, egyébként kétszer is elolvastam, nagyra értékelem – mint szórakoztató irodalmat. De hogy egy parajelenség még nyomeltüntetéssel is foglalkozzon hogy a szerencsétlen nyomozóknak nehezebb legyen felderíteni, és kizárólag komolyabb paraufológusok láthassanak tisztán az ügyben, az nem semmi.

Mondjuk egy gonosz manysi szellem rávette szerencsétlen Zolót hogy agyonverje társait, fába verdesse a fejét, kinyomja a saját szemeit, aztán hóba rejtse áldozatait, melléjük másszon és utolsó erejével még a saját mellkasát is bezúzza a hitelesség kedvéért.

Egyébként szerintem sem volt volt ámokfutás, viszont néhány pofon valószínűleg eldurrant már a sátornál. Sajnos a részben szakadt, részben vágott ruhadarabokról (beleértve a holttestektől távolabb a hóból előkapartakat) nem készültek fotók, a lábnyomokról is csak néhány, és a sátor közelében talált hóbahugyozási nyomokat sem vizsgálták meg rendesen.

 2937. oberon — 2013-12-31 14:22 

@SLC:

A lent történt eseményeket fél vagy teljesen őrült/ hallucináló/ zavarosan gondolkodó/mozgáskorlátolt/rettegő vagy ezek keverékét átélő emberek nem tudták volna elvégezni, mivel pont, hogy tudatos lépések megvalósításainak tűnnek. Mint már írtam, én az emberkéz okozta gyilkosság mellett teszem le a voksom. Bár nincs kőbe vésve, egyre nagyobb a meggyőződésem benne.

 2936. oberon — 2013-12-31 14:14 

@ipartelep:

’’ Úgy mondtál valamit, hogy közben semmit nem mondtál. Semmi informatívat, semmi ténybelit, semmi újat.’’
Elfogadom a véleményedet, bár abszolút nem értek vele egyet. Ha informatívat szeretnél, akkor fel szeretném hívni a figyelmed, hogy a 2906-ban általad írt 900 méter hibás, mivel 1500 métert szerettél volna írni szvsz.,

1. Mondhatnál pár lehetséges verziót is arra a pánikot okozó valamire, ami bár elkergette őket a sátortól, még játszadozott is velük, összeverte őket majd pedig a tetemeiket beledobta a vízmosásba.
2. Mint írtam, egyetértek azzal, hogy valóban vegyülnek néha színek a mindennapokba. Azonban ettől még nem beszélhetünk szivárványról, ’’ ha érted az általad elkezdett, általam meg folytatott metaforát.’’
3. ’’ Értelmes ember nem beszél sem okkultizmusról, se természetfelettiről. Az “értelmetlen” az igen.’’ Alternatív meglátás. Akkor a te világodban szerintem értelmetlen vagyok. Most már ezt is tudom, köszi. : )
4. Ha szerinted a fénygömbök közvetlen szerepvállalása okozta a tragédiát, akkor ezt fejtsd is ki, aztán megláthatjuk, hogyan is néznek ki az általad elképzelt jelenetek.
5. ’’ Szalmabábokkal ne viaskodj! Ugyan sokatok hozzászólásain látszik, hogy kissé – hogy úgy mondjam – bizonytalanul tájékozódtok a világban (lásd fentebb az egyik kollégát, aki jóformán meg sem tudja fogalmazni a mondanivalóját), és az ismereteitek felszínesek’’ Nekem a te világod képzeltnek tűnik velünk kapcsolatban. Valamint ki is mondja/állítja ezt? Túlzott dőreség a részedről ilyen lekezelően beszélni bármelyikünkről is, főleg úgy, hogy szerintem nem régóta vagy itt.
+’’A győztesek soha sem adják fel, mert akik feladják, sohasem győznek.’’
Röviden ennyi a véleményem az utolsó bekezdésedről.

 2935. SLC — 2013-12-31 13:55 

@oberon: Nyilván nem úgy kell elképzelni a „természetfelettit”, hogy megy, és tarkón csapja Szlobogyint. Fentebb emlegettük Lőrincz Laci bácsi regényét, a Kegyetlen csillagokat. Ott sem a „természetfeletti” vagy az „okkult” gyilkolja le a hajó legénységét, hanem valamilyen ismeretlen erő hatására megőrülnek, és egymást ölik halomra.
Lehet, hogy Csaposnak van igaza, és elpukkant a sátor közelében egy régebbről ottmaradt, ideggázzal töltött kísérleti akna. Ami azután történt, azt hiába akarjuk józan ésszel kikövetkeztetni, mivel semmi köze a józan észhez, színtiszta, minden logikát nélkülöző őrület vett erőt a csapat tagjain, az irányította a cselekedeteiket is. Még bonyolultabb a helyzet, ha nem is egyformán hatott a szer, volt aki józanabb maradt, volt akinek teljesen elborult az agya… És mivel nem látjuk át a cselekedetek mozgatórugóit, „természetfelettit” vagy „okkultat” látunk benne.

Mindazonáltal érdekes elnézni, hogy maga a szó milyen reakciókat vált ki belőletek 🙂

 2934. ipartelep — 2013-12-31 12:34 

@oberon: Úgy mondtál valamit, hogy közben semmit nem mondtál. Semmi informatívat, semmi ténybelit, semmi újat.

1. _Nem csak_ a sátor kivágása (sötétben, mínusz sok fokban, nagy hóban, szélben) utal pánikra, hanem azok a tények is, hogy messzire elfutottak- menekültek, és hiányos ruhában. És mint erre a további tények utalnak, jó okuk is volt a pánikszerű menekülésre, hiszen eléggé kínos halált haltak mindannyian.

2. A szürke hétköznapokat néha színesítik bizonyos dolgok. Ugyan nem gyakran (ettől szürke a nagyja), de it-ott vegyülnek színek is – ha érted az általad elkezdett, általam meg folytatott metaforát.

3. Értelmes ember nem beszél sem okkultizmusról, se természetfelettiről. Az „értelmetlen” az igen. Te hova tartozol? Vagyis: Bőven lehetnek olyan természeti (benne a mesterséges is) jelenségek, amelyeket még nem ismerünk, de amelyek itt közrejátszhattak. Ha pl. tényleg léteznek azok a világító gömbök, azok minden bizonnyal fizikai jelenségek, és nem „okkultak”. Szorgalmi feladat: Mesélje már el nekem valaki, hogy mi az az „okkult”, milyen jellemzői vannak, hogyan működik, mi különbözteti meg a nem okkulttól (mitől okkult), milyen bizonyítékok vannak a létezésére, de különösen a szubsztancia szerinti másságára?

4. Ha léteznek a fénygömbök, sajnos azokról egyelőre csak annyit tudhatunk, hogy léteznek. És semmit a tulajdonságaikról, tehát azt sem, hogy hogyan tudnak megölni 9 embert. De mindenesetre a fizikai fénygömbök elmélete (amiket ráadásul többen is láttak) még mindig plauzibilisebb, mint valami okkult hülyeség.

5. Szalmabábokkal ne viaskodj! Ugyan sokatok hozzászólásain látszik, hogy kissé – hogy úgy mondjam – bizonytalanul tájékozódtok a világban (lásd fentebb az egyik kollégát, aki jóformán meg sem tudja fogalmazni a mondanivalóját), és az ismereteitek felszínesek, de az okkultista, vagy természetfeletti megoldásnak azért itt nem volt erős tábora. Úgyhogy, maradva a realitásoknál, elegendő, ha a nem létező „természetfeletti” helyett inkább az így is nagyon rejtélyes, természetes megoldásokon gondolkodunk.

Bár… szerintem már nincs min. Mivel új adat, információ nincs, legfeljebb is csak az eddigieket lehet újra (és újra, és újra) gondolni. De, azt hiszem, ebből már nem fog kisülni semmi eget rengető megoldás.

 2933. oberon — 2013-12-31 11:58 

Először is, szerintem nem bizonyítható egyértelműen, hogy pánikolva vágták ki a sátort. Mások is kivághatták, majd beköthették a bejáratát, ezzel is elterelve a gyanút.
Másfelől számos dolog létezését elfogadom, fogjuk rá, hiszek is néhányban, de az az igazság, (szerintem mindannyiunk igazsága), hogy bármit is szeretnénk, mindig azok a fránya szürke hétköznapok néznek vissza ránk, sárkányok, pegazusok, varázslók és egyebek nélkül.
Ebből kifolyólag az ismert világ, már ma is elég tág keretein belül maradva próbálok gondolkodni elsőre, másodszorra és sokadszorra is addig, amíg már végső elkeseredésemben az okkultimushoz folyamodnék. Na ekkor inkább újra átrágom a régieket, hátha átsiklottam valamin.
Egyébként pedig azon túl, hogy tök flash rámondani valami parásat, jó lenne kicsit jobban kifejteni ezt, akár részletekbe menően is, mert így csak lóg a levegőben.
Az agresszív, repkedő fénygömb(ök)kel kapcsolatban lenne egy olyan kérdésem, hogy hogyan tud olyan sérüléseket csinálni a túrázókon, mint néhány keménylegény másokon egy jó kis kocsmai verekedés után? Valamint ha maradunk a tényeknél, materiálisan, akkor a holttesteket nézegetve, a hidegnek köszönhetően láthatjuk 5-nek az utolsó testtartását.
Itt nem lehetett bizonyíték hamisítás, mivel azok a testek szoborrá fagytak, a végtag letörése nélkül neccesen tehették volna más testhelyzetbe őket. Szóval, Szlobo testtartása egyértelműen úgy néz ki, mint akit mozdulat közben hátulról tarkón vágtak/ütöttek.
Nálam ez egy rá vagy ellentámadásnak tűnik, amit félbeszakított azon ütés a tarkóján, amitől elveszthette az eszméletét. Aztán mikor előásták, elénk tárult a kép, amit lehet, hogy nem jól értelmeztünk. Kétlem, hogy bármilyen ’’természetfeletti’’ dolog hagyta volna őket vermet ásni meg a többi, amit a túlélésükért tettek. Bármennyire is tűnik kiábrándítónak, ebben a ’’természetalatti’’ világban, amiben vagyunk, szvsz mindenre megtalálható a racionális magyarázat, a kérdés, hogy képesek vagyunk e megtalálni.

 2932. SLC — 2013-12-31 11:06 

@witchp: Értem én, lehet, hogy én sem mertem volna beszélni vele. A tudás magával hoz valami visszavonhatatlan elkötelezettséget is, és lehet, hogy jobb nem tudni bizonyos dolgokat.

@witchp: a gond ezzel az, hogy tapasztalataim szerint nincs laza kirándulás okkult irányba. Ha ott belepancsolunk valamibe – akár akaratlanul is -, abból nehéz lesz kijönni. Én sem akarok elmenni ilyen irányba, csak a fantáziámat piszkálja a dolog, mert szerintem nem lehet véletlen, hogy sokunkra ennyire erősen hat a téma. Életem során kutattam már történelmi rejtélyeket, végigolvastam az ezoterikus és UFO irodalmat, de az álmaimon ezt nem vettem észre. Itt meg nem csak én, de többen mások is beszámoltak hasonló tapasztalatokról. Ez azért érdekes, és mint ilyen, engem nem hagy nyugodni. Ilyen vagyok 🙂

@becsuszoszereles1k: gyors kutatás eredménye:
355. siridar „Kíváncsian várom a válaszaidat és mégegyszer: no offense, nem kötözködöm, de sok más olvasóhoz hasonlóan hosszú órákat töltöttem ezzel a történettel, még álmodtam is róla és nagyon várom a mozifilmet!”

880. lebearpolaar „…múlt éjjel Gyatlovval beszélgettem egy elég zord és havas tájon, Tibo csajozási múltjáról pletykált. Álmomban, természetesen :)”

1051. emmalisa „De most megyek, mert már tegnap éjjel is Ljudmilával dumáltam álmomban. :)”

1566. falusiliba „Álmomban Luda megcsúszott a jeges havon, miközben a dühöngő szél elől menekültek és végigszánkázott a domboldalon, össze-vissza bukdácsolva (volt hasonló élményem), sehogy sem tudott lefékezni, a végén belecsapódott a naaagy fenyőbe.”

1599. lebearpolaar „Jelenleg úgy érzem, hogy ennek a fordításába fogok belebetegedni kicsit, mert már tegnap éjjel is havas erdőkben mászkáltam álmomban. :D”

2815. lebearpolaar „(iszonyú sok időt töltöttem az általuk + kutatócsoport által készített képek elemzésével és muszáj volt leállnom, mert már éjjel is havas erdőkről és szovjet túrázókról álmodtam… :D)”

 2931. ipartelep — 2013-12-31 07:48 

Kedves @becsuszoszereles1k: Nem „zavartad meg a köreimet”, ne tarts ettől. Azonban, én nem tudok veled mit kezdeni. A probléma elsősorban az – és a többiektől bocsesz a kis offtocsikolásért – hogy te összefüggéstelenül írsz, sőt még bizonyos formai szabályokat sem tartasz be. Gondolok itt arra, hogy hozzászólásként „elereszted” a mások által írt szövegeket, de úgy, hogy néha még csak idézőjelbe sem teszed, és alig, vagy semennyire sem kommenteled azt. A te általad ide citált (hogy kerül a csizma az asztalra?) kvantumtémás hasonlattal élve, mintha esetlegesen, véletlenszerűen működnél. Egyébként a kvantumtémára tett (amúgy kevés) megjegyzésedből látom, hogy nem sok fogalmad van róla. De ez is kurvára mellékes itt, nemdebár? Mert ugyanis, ha valaki a következőket mondja: „Én azt gondolom, hogy a Djatlovékkal történteknek valami közük van a parajelenségekhez (valamelyikhez), és a parajelenségek meg valamilyen módon kvantumjelenségek.” Akkor ez egy értelmes, – bár nyilván, mostanában nem igazán ellenőrizhető elmélet lenne -, legalább ilyen konteós szinten lehetne róla beszélgetni. No de te nem mondasz semmi ilyet… Ismétlem: Zavarosan, össze vissza beszélsz, sőt, szerintem még fogalmazni sem tudsz értelmesen, tisztán, és világosan. Így pedig „nehéz”, hogy ezzel az irodalmi klasszikussal éljek. 😉

 2930. becsuszoszereles1k — 2013-12-31 03:52 

Almok; elmenyek —

@SLC: Én Zina szemén keresztül láttam, ahogy menekül a sátor felé hegynek föl, csúszkál, esik-kel, közben őrülten zihál. Aztán belebukik a hóba, és sötétség. Egész határozottan az volt az érzésem, hogy halálosan rémült és menekül. Aztán felébredtem, bár nem teljesen aludtam, csak egyfajta félálomban láttam ezt, azért maradt meg ennyire élénken.
——————————–

@witchp: Amikor a legintenzívebben foglalkoztam ezzel az üggyel, én is álmodtam róla…
Zinát láttam, a képekről ismert havas tájban, egyedül ült egy nagy kövön olyan “gondolkodó” pózban, és elmerengve nézett a távolba.
Valamikor régen begyakoroltam azt a technikát, hogy “tudatosítsam”, hogy álmodok, “meg tudjak jelenni” az álomban és irányíthassam azt. Most is eszembe jutott, hogy itt az alkalom, odamehetek hozzá, és megkérdezhetem tőle, hogy mi történt vele.
Hát, egyszerűen nem mertem. Úgy döntöttem, hogy félek, nem merem megszólítani, nem merem neki feltenni a kérdést…így el is tűnt az álomkép. Azóta sem álmodtam többet erről.
*
Nagyon élesen emlékszem erre az álomra-talán ha egész életemből egy tucat álmot, köztük az ismétlődőket is,- tudok így felidézni.

Talán érdekes lehet, talán csak a saját freudi perverzióm, pontosan emlékszem arra is, hogy mitől féltem:
Első gondolat: amit el fog mondani, az olyan – “természetfeletti” – érthetetlen, ijesztő magyarázat lesz, amitől hónapokig-évekig rettegni fogok. Nem akarom tudni. (Ilyen szempontból elég “fura” vagyok, pl. egyetlen egy X-akták epizód egyetlen egy öt perces jelenete is hónapokig kísértett :P)
Második gondolat: Kétségbeesetten segítségre van szüksége. Ha most esetleg meghallgatom, később zaklatni, “kísérteni” fog, akkor is, amikor erre nem vagyok felkészülve.
——————————-

@becsuszoszereles: Egyszer en is lattam Gyatlovot sziklacsucsokon at sielni epp szembe, mint egy robogo mozdony; az arcan kemeny elszantsag tukrozodott. A jelenetben az az ero volt felelmetes, amivel mozgott.
——————————–

@raggakody: „[…]Ha nem haragszik meg “a mi kis közösségünk”, elmesélnék valamit. Fizika szakon végeztem, ezért ily módon szemléltem az eddig született teóriákat. Tudjátok, amit meg tudok fogni, azt elhiszem blabla… Emiatt azokat az elképzeléseket, melyek nem egyeznek az általam elfogadott ( és nekem betanított ) racionális képzetekkel, el is vetettem. Nade. Nem is olyan régen, úgy augusztus végén meséltem a barátnőmnek az itt olvasott Gyatlov (bocsi, én már csak így írom az egyszerűség kedvéért) incidensről, és amikor meséltem róla, neki is beindult a fantáziája. Elolvastuk közösen a blogon írt esetet, illetve SLC honlapját is párhuzamban, ( Gratula SLC, jól sikerült, és élveztük a napló fordításokat, köszönjük nektek!) aztán napokig ez volt a téma. Na és most jön az, ami nekem fura, bár nem biztos, hogy ehhez köthető. Én az a fajta ember vagyok, aki mindig pozitív, és leszar mindent. Abban a hónapban “pánikrohamom” volt, azt hittem meghalok, és annyira bedurvult, hogy mentő vitt be. A pánikrohamot azért írtam, mert ezt állapították meg. Nálam. HA-HA. De ami durva, hogy aznap a barátnőm otthon volt egyedül, és a szobája zárt ajtaján keresztül látott “árnyakat” menni a konyha felé. Szegény addig nem mert kimenni, míg az anyukája haza nem ért. Mikor anyuja hazaért, szokásos módon bement a konyhába, felkapcsolta a villanyt, ami szétpukkant. Ha a barátnőmnél pukkant volna szét az a Tesco-s izzó, akkor tuti a szívroham. De ezzel még nincs vége, mert mikor b.nőm picit megnyugodott, és kezdett elaludni, hirtelen véres ízt érzett a szájában ( Ljudmilla hiányzó nyelve???? ), és mintha húzták volna lefelé. Mindegy, túlélte. De azóta nem akar velem beszélni erről az esetről, és én egyetértek vele. Lehet, hogy csak érzelmi kivetülések okozták a pánikot nálam, vagy nála ezt az elképzelhetetlen baromságot, amit csak olcsó tv csatornákon látni. Ami biztos, hogy kezdem nem egyből elvetni a “természetfeletti” teóriákat, és a manysi legendát sem dobom ki a kukába ezek után.[…]”
——————————

 2929. becsuszoszereles1k — 2013-12-31 03:18 

2927.@witchp: :))D

„Én csak azt írtam le, amit tapasztaltam, ez a külső behatások eredménye, ami több embernél (az erről álmodók “statisztikai mintája”, és ennek elemzése) kihozhat értelmezhető eredményt (a tudatalattink dolgozik).”

A valasztas meg majd ettol az eredmenytol fugg.
Szerintem eddig az eleg egyertelmu valaszutig mar tobb kommentelo kozosseg is eljutott, de meg senki nem tert el semerre, maximum az almokig mentek (de az olvasottakbol itelve, nemigen tudtak megmagyarazni). Nem akarok „okkultoskodni”, de lehet, hogy „meg vagyunk torpantva”??:))

 2928. becsuszoszereles1k — 2013-12-31 02:54 

2916.@ipartelep:

En nem erre a J. Bohmre gondoltam, akinek az evszamat megadod, mert o egy zenesz volt:

„2. Érdekes lenne, ha “Joseph Bohm” fizikus (Joseph Böhm 1795-1876) leírta volna töviről hegyire a természetet, megfejtette volna a “kvantumrejtélyt”, és a parajelenségeket. Ez még Niels Bohr fizikusnak sem sikerült…”

– Joseph Böhm (Hungarian: Böhm József; 4 April 1795 – 28 March 1876) was a violinist and a director of the Vienna Conservatory. He was born in Pest, to a …

Hanem egy sokkal kesobb szuletett amerikai fizikusra:

– David Joseph Bohm FRS (20 December 1917 – 27 October 1992) was an American theoretical physicist who contributed innovative and unorthodox ideas to …

– Niels Bohr (1885–1962), Danish atomic physicist, Nobel Prize in physics 1922;

[Biztosan csak elnezted.]

 2927. witchp — 2013-12-31 01:08 

@becsuszoszereles1k:
„Szerintem nem erdemes elmenni okkult iranyba.”
Szerintem most két irányunk van. Az „okkult”, meg az „oknyomozó”. A logika csődöt mondott, ezt most be kell látnunk. Illetve feladott nekünk négy-öt lehetőséget, amiből, ha megfeszülünk, sem tudunk továbblépni. Egy laza kis kirándulást az okkult útra szerintem megér az ügy. Annak ellenére, amit az előbb írtam, én NEM hiszek a szellemekben, kísértetekben. Én csak azt írtam le, amit tapasztaltam, ez a külső behatások eredménye, ami több embernél (az erről álmodók „statisztikai mintája”, és ennek elemzése) kihozhat értelmezhető eredményt (a tudatalattink dolgozik).
A másik út kétségtelenül az oknyomozói út. Részemről orosz (vagy bármilyen szláv) nyelvtudás híján esélyem sincs, hogy komolyan információt gyűjtsek az esetről, és ez nem kicsit bosszant. Amilyen nyelveken tudok, ott semmilyen érdemi fórumot nem találtam erről a témáról.
Paradigmaváltásra van szükségünk, hogy továbbléphessünk (vagy nagyon nagy munkabírású önkéntes orosz fordítókra :D).
Szerintem :-).

 2926. becsuszoszereles1k — 2013-12-30 23:48 

@SLC:
OFF – Ha nem lenne tudasod, akkor nem tudnad elvegezni a munkat. Minden embernek van tudasa es kepessege.:)
[A felso tudomanyok olyan integralt foka a tudasnak, ami arra valo, hogy az abban foglalatoskodok minel celratorobben es minel pontosabban kifejezhessek magukat „egymas kozt” ujabb gondolataik kifejtese erdekeben. Az emberi gondolatok egyik kifejezesi modja. A muveszet ugyanugy. De hogy a foldmuves munkajatol buza no” a foldbol, vagy hogy a tehen hazatalal egyedul, ez sokkal nagyobb dolog. Ha ugy tetszik, sokkal integraltabb tudas. Szerintem ezen lehetne inkabb elcsodalkozni, nem a kvantumfizikan. Bar az egyseget megsejteni nem volt kis eredmeny azon az uton.]

ON – Szerintem nem erdemes elmenni okkult iranyba. Mert gondoljunk bele: megis hogyan?
[Nem az esetleges elmenyek egyszeru osszegyujtesere gondolok. Hanem azokbol valo tavolabbi kovetkeztetesek levonasara.]

 2925. witchp — 2013-12-30 22:51 

@SLC:
Közben nekem is elkezdte piszkálni a csőrömet ez az álom-kérdés, főleg, hogy tényleg sokan említették az elmúlt kommentekben…(ha kell segítség az átolvasáshoz, szólj:-), az elkövetkező egy-két héten lesz erre fordítható időm.).

Nagyon élesen emlékszem erre az álomra-talán ha egész életemből egy tucat álmot, köztük az ismétlődőket is,- tudok így felidézni.

Talán érdekes lehet, talán csak a saját freudi perverzióm, pontosan emlékszem arra is, hogy mitől féltem:
Első gondolat: amit el fog mondani, az olyan – „természetfeletti” – érthetetlen, ijesztő magyarázat lesz, amitől hónapokig-évekig rettegni fogok. Nem akarom tudni. (Ilyen szempontból elég „fura” vagyok, pl. egyetlen egy X-akták epizód egyetlen egy öt perces jelenete is hónapokig kísértett :P)
Második gondolat: Kétségbeesetten segítségre van szüksége. Ha most esetleg meghallgatom, később zaklatni, „kísérteni” fog, akkor is, amikor erre nem vagyok felkészülve.
Ezek nehezen érthető dolgok, de nálad bízom benne, hogy érthető lesz a lényeg:-)

 2924. SLC — 2013-12-30 22:20 

@becsuszoszereles1k:
OFF
Annyira nem kell megijedni. 🙂 Örülök, hogy ide olvasott, szerteágazó érdeklődésű emberek járnak, mert sajnos a közvetlen környezetemben nem ismerek ilyet. Nekem a munkám nem kíván meg semmi tudást, csupán ilyen beállítottságú vagyok. És a környezetemben bárkinek kezdenék beszélni kvantumfizikáról, történelmi rejtélyekről, Degas képeiről vagy akár aktuálpolitikáról, úgy néznének rám, mint egy kétfejű borjúra. Azt még csak elhiszik, hogy van ilyen, de nem értik az egészet… No mindegy.
ON

@witchp: Köszi! Azt hiszem visszalapozok, és elkezdem keresni a többi hasonló sztorit.

 2923. becsuszoszereles1k — 2013-12-30 21:53 

2916.@ipartelep:
Elenezesedet kerem, hogy megzavartam koreidet.:))Nem is volt kerdes szamomra.
Erre gondolok: „De a “megfejtés” azért még egy kicsit távolabbi, és nagyobb szabású dolog lesz.”
Meg erre: „3. A többi meg amit írsz, zavaros. Előbb gatyába kéne ráznod a gondolataidat, utána érdemes csak előrukkolni velük. Ezt ne vedd baszogatásnak, sokan esnek ebbe a hibába rajtad kívül is.”

4. ahogy gondolod.

Az 1. pontodban: „Éppenséggel pont arról beszéltem, hogy “minden a természet”, és nincs olyan, hogy “természetfeletti”.” – Nem kerlek, hogy olvasd el pontosan, amit irtam, mert pontosan tudod, hogy ugyanezt irtam.

Orulok, hogy elismered Joseph Bohmot.:)

 2922. becsuszoszereles1k — 2013-12-30 21:37 

2914.@SLC:

OFF/ON – „néha kezdek félni tőled, ” – akkorat vert a szivem, nagyon megijedtem, hogy mit akarsz mondani…, nagyon megdobbentem…
Ket dolgot akkor mondanom kell: olyan hivatasom van, amiben a leheto legtobb dologra (minel komplexebb ismeret birtokaban) kell tudni reagalni/nyilvanosan -kulonben nuku fizetes:(; valamint megvan hozza a korom.

Ezzel egyutt nagyon megtisztelsz, de tavolrol sincs igy, bar igy lenne.

 2921. witchp — 2013-12-30 18:44 

Amikor a legintenzívebben foglalkoztam ezzel az üggyel, én is álmodtam róla…
Zinát láttam, a képekről ismert havas tájban, egyedül ült egy nagy kövön olyan „gondolkodó” pózban, és elmerengve nézett a távolba.
Valamikor régen begyakoroltam azt a technikát, hogy „tudatosítsam”, hogy álmodok, „meg tudjak jelenni” az álomban és irányíthassam azt. Most is eszembe jutott, hogy itt az alkalom, odamehetek hozzá, és megkérdezhetem tőle, hogy mi történt vele.
Hát, egyszerűen nem mertem. Úgy döntöttem, hogy félek, nem merem megszólítani, nem merem neki feltenni a kérdést…így el is tűnt az álomkép. Azóta sem álmodtam többet erről.

 2920. egyeves — 2013-12-30 18:41 

@ipartelep:

Olyan dolgokat is belelátsz a kommentembe, ami nincs ott.

 2919. ipartelep — 2013-12-30 18:10 

Kedves @egyeves: Ha van egy olyan konteo-d, hogy a ruszkik fegyverkisérleteztek Djatlovékon, akkor tessék, add elő. Én ugyan ezt nem hiszem, és gondolom – részben el is mondtam, hogy miért -, de én nem azért vagyok itt, hogy mások konteoival vitatkozzak (legalábbis, egy ésszerű határon, mennyiségen felül nem), és azt bizonygassam, hogy nincs igazuk.
De az aztán meg főleg nem érdekel itt, hogy a ruszkik „hány százalékban” próbálták ki embereken a fegyvereiket. Ezt egy gyenge konteonak gondolom, más szóval üres handabandázásnak, ami a „ruszkik” „közismert”, és vélt antihumanizmusából táplálkozik, vagy/és a valós történelmi példák eszetlen továbbgondolásából. És az ilyesmi nem vet jó fényt a kitalálójára. De nekem olyan mindegy, hogy egy kifejezetten konteo blogon hülye konteók is repkednek té- és tova… 😉

Szóval, a lényeg: ne velem folytasd a vitát. találd ki a saját külön bejáratú konteódat (mint ahogy én is kitaláltam, és előadtam az enyémet), és tárd elénk. Ezzel tehetsz legtöbbet az ügy érdekében.

 2918. egyeves — 2013-12-30 15:45 

@ipartelep:

Igen, szerintem (és nem csak szerintem) az oroszok (és a többiek is) egészen biztosan kipróbálták az összes fegyver, gáz, akármi hatását.
Ez ezer százalék.
Mint ahogy a gyógymódokat is kipróbálják embereken, sokszor a tudtuk nélkül.

A természetfeletti szón kár rugózni, van létjogosultsága, az tartozik oda, amit még nem tudunk megmagyarázni és nem passzol a természetről EDDIG kialakított nézeteinkbe.

És mivel egyikőnk se volt ott, nem tudhatjuk, hogy ki és milyen minőségben volt jelen a helyszínen és hogy tanácstalanok voltak-e vagy csak annak akartak látszódni.

Nem állítom, hogy kisérleteztek velük, lehet hogy igen, lehet hogy nem, és még ha igen is a válasz, lehet hogy rosszkor voltak rossz helyen.
Aki adott nekik útvonalengedélyt, az nem szükségképpen tudhatta, hogy ott akármit is tesztelhetnek.

 2917. ipartelep — 2013-12-30 14:53 

@SLC: Nem mindegy, hogy mennyire a fejük fölött. Biztosan láttad azt a filmet, amelyen az usákok teszteltek egy atombombát a sivatagban, gyalogos katonai (élőerő) aszisztenciával. Légi robbantás volt, de természetesen nem közvetlenül alatta álltak. Szóval ilyesmi jobb helyeken is előfordult. De az, amit te (vagy ti) sugalltok itt, hogy a SZU szándékos, életveszélyes teszteket csinált, az: 1. Igazolásra szorul, 2. Legfeljebb akkor, és annyiban volna köze az itteni ügyhöz, ha kiderülne, hogy itt is katonai kísérlet folyt. Ez – a katonai kísérlet – nem kizárt, de komoly érvek szólnak ellene.

 2916. ipartelep — 2013-12-30 14:45 

@becsuszoszereles1k: Sajnos több sebből is vérzik, amit írsz: 1. Természetesen, a „természet”-en nem csak az általad felsoroltakat értjük. Hanem gyakorlatilag minden „dolgot”. Éppenséggel pont arról beszéltem, hogy „minden a természet”, és nincs olyan, hogy „természetfeletti”. (Csak az ezoterikusok álmaiban.)
2. Érdekes lenne, ha „Joseph Bohm” fizikus (Joseph Böhm 1795-1876) leírta volna töviről hegyire a természetet, megfejtette volna a „kvantumrejtélyt”, és a parajelenségeket. Ez még Niels Bohr fizikusnak sem sikerült (gyakorlatilag egyik sem), bár tagadhatatlan, hogy ő a kvantumtémában igencsak spíler volt. De a „megfejtés” azért még egy kicsit távolabbi, és nagyobb szabású dolog lesz.
3. A többi meg amit írsz, zavaros. Előbb gatyába kéne ráznod a gondolataidat, utána érdemes csak előrukkolni velük. Ezt ne vedd baszogatásnak, sokan esnek ebbe a hibába rajtad kívül is.
4. Hogy konkrétabban mire gondoltam Gyatlovékkal kapcsolatban, azt a korábbi, 3-4, de különösen az első hozzászólásomban leírtam. Sajnos, annál konkrétabb gondolatom nincs az ügyről, és attól tartok, hogy újabb adatok, és tények felbukkanásának hiányában már nem is lesz.

 2915. SLC — 2013-12-30 14:09 

@ipartelep: Egyébként atombombát a SZU pl. saját katonái feje fölött robbantott, hogy tesztelje a romboló hatást és a sugárzás okozta károkat.

 2914. SLC — 2013-12-30 14:07 

@becsuszoszereles1k: Én Zina szemén keresztül láttam, ahogy menekül a sátor felé hegynek föl, csúszkál, esik-kel, közben őrülten zihál. Aztán belebukik a hóba, és sötétség. Egész határozottan az volt az érzésem, hogy halálosan rémült és menekül. Aztán felébredtem, bár nem teljesen aludtam, csak egyfajta félálomban láttam ezt, azért maradt meg ennyire élénken.
Egyébként néha kezdek félni tőled, annyi téren tudsz reagálni. Amire föntebb gondoltál az a kvantum fluktuáció, leírhatod így is, szerintem többen értjük, mint nem.

@ipartelep: ezt én is így látom.

 2913. becsuszoszereles1k — 2013-12-30 13:57 

2909. @ipartelep:
„Magyarul, fingunk sincs róla, hogy azok mik, és hogy működnek, meg egyáltalán miről van szó.”

Mert termeszetkent csak a zold, a taj, az allatok stb., esetleg meg az elemek (viz-tuz-levego-fold) egyuttesere gondolunk, nem pedig a vilagmindensegre mint termeszetre.

Valami fogalmat mar alkottunk rola, azert Joseph Bohm fizikus es tarsai mar jol leirtak, sot el is magyaraztak a termeszetet, a „kvantum bugyogasat”, hogyan es miert materializalodnak vagy nem a szuntelenul mozgasban levo (vagy nem), de mindenkepp megujulo kvantum-konstellaciok. Szoval azt, hogy egyszerre van es nincs vilagmindenseg; valahogyan csak maga a torvenyszeruseg letezik, jatszadozik. Az a vilagmindenseg.
„Valaminek” a „materializacioja” is csak a megfigyelo megfigyelese (oseredeti onmagat latva, oriasi csavar/ tukor, lezer) – szoval, „az elso 20 oldal” biztosan nehez es „eszbontoan” uj az embernek.:)
Valami ismerosebbet, (tudatahoz es tudasahoz) kozelebbit, kapisgalhat az emberiseg errol sajat hiedelemvilagabol, ahol sokminden felsejlett, es sokminden feledesbe merult.

Nade gondolsz valami konkretabbra Gyatlovekkal kapcsolatban, vagy a hellyel magaval kapcsolatban, esetleg ismersz valami legendat; vagy szamodra kirajzolodott valami uj elkepzeles? Vagy mirol lenne szo?

2907.@SLC – Aki hajlando leirni…valoban izgalmas lenne egyutt latni ezeket az alom- vagy mas tipusu elmenyeket(2895.@raggakody); erdekes lehet, milyen osszkepet alkot, vagy milyen kozos elemek lennenek benne stb.

 2912. ipartelep — 2013-12-30 12:47 

@egyeves: Tehát, szerinted, az oroszok, az ötvenes években (annak is a végén) az új fegyvereiket kipróbálták civileken. Minden új fegyverüket, vagy csak néhányat? És milyen civileken? Saját állampolgárokon, vagy a gulág lakóin?

Ez érdekes téma lenne, de én nem erről beszéltem. Hanem arról, hogy ha a Djatlov csoport egy titkos katonai fegyverkísérletbe csöppent volna bele, akkor igencsak valószínűtlen lett volna az, hogy a kutatásba civileket is bevonnak. Márpedig bevontak, és jó nagy felhajtást csináltak. Ez arra utal, hogy ez ügyben a hatóságok nem sárosak, és ők is csak néztek, mint Jocó a moziban, hogy mi a fene történhetett itt.

 2911. egyeves — 2013-12-30 11:35 

@ipartelep:
”hogy abban a Szovjetúnióban, ahol akkora volt titkolózás, hogy a még a térképeket is meghamisították (a “zárt városok” körül), ott mindenféle civileket is belevonnak a nagyszabású kutatásba egy “fegyverkísérleti terepen”

Hát szerintem pedig ha van egy új fegyver, azt bizony kipróbálják civileken.
Pont arrafelé történt az is, hogy egy urali falura szórtak valami ideggázt.
Szóval ezt abszolúte nem vetném el.

Persze nekem az egész történetben az a legkülönösebb, hogy mitől lehet annyira megrémülni, hogy a biztos halálba futnak. Kilencen! És nem kezdő kilenc, aki megijjed a saját árnyékától…

 2910. SLC — 2013-12-29 20:57 

@ipartelep: Ezért tettem idézőjelbe a természetfelettit 🙂

 2909. ipartelep — 2013-12-29 20:20 

@SLC: Bocs, de nincs olyan, hogy „természetfeletti”. Minden jelenség, a „narancsszínű gömb”- től kezdve a nem azonosított repülő tárgyon át az esetleges „repülő csészealjig” (és tovább) a természet része. Legfeljebb némelyik, hogy úgy mondjam, „közvetlenebbül” természetes jelenség, mások meg mesterségesek. De hogy valami „természet feletti” legyen, no olyan nincs.
Hanem olyan van, hogy vannak bizonyos természetes, vagy mesterséges eredetű jelenségek, amiket észlelünk (néha), de nem tudjuk őket magyarázni. Magyarul, fingunk sincs róla, hogy azok mik, és hogy működnek, meg egyáltalán miről van szó. Ilyenkor pedig az egyik elképzelés negligálja őket, mondván, hogy „ilyenek nincsenek is”, a másik meg azt mondja, hogy ezek a „túlvilág” és stb. jelenségei. Mind a kettő ilyen elképzelés tévedés.

 2908. SLC — 2013-12-29 20:17 

@ipartelep: én erről már leszoktam, pedig semmi rossz tapasztalatom nem volt. Pár hátborzongatóan rossz érzést leszámítva.
Ami a kiváltó okot illeti, egyetértek veled.

@witchp: Az idézet dolgát jól gondoltad 🙂

 2907. SLC — 2013-12-29 20:10 

@raggakody: Köszönöm 🙂
Ami az élményeitek illeti, érdemes lenne összeszedni a tapasztalatainkat ilyen téren is. Többen álmodtunk már az incidensről például. Én egy éve próbálom elhessegetni az incidens kapcsán a „természetfeletti” beavatkozásával kapcsolatos rossz érzéseim, de nem igazán akar sikerülni. Egyszerűen vannak rossz helyek.
Falun nőttem fel, parasztházban. Gyerekkoromban visszatérő rémképem volt a pincéből felmászó csontvázak légiója. Aztán mikor eljött az internetes korszak, az ablakom elé állítottak egy oszlopot az új kábeleknek. A gödör kiásásánál rögtön előkerült egy emberi koponya. Akkor derült ki számunkra, hogy több mint száz éve az a terület temető volt. Szóval előfordulhat, hogy van valami ezekben a megérzésekben/tapasztalatokban, de óvatosnak kell lenni velük.

@becsuszoszereles1k: erről beszélek fentebb 🙂

@jukeey: „A fával megrakott kályha” esetére úgy emlékszem, hogy a szemtanúk emlékei nem egyeztek ezen a ponton: volt aki szerint össze volt készítve, mások szerint a sarokba volt lerakva.

 2906. ipartelep — 2013-12-29 19:53 

Nem, kedves witchp, én ezt nem gondolnám poltergeist esetnek. Az nem ilyen, legalábbis részleteiben nem. Itt valami sokkal súlyosabb erőszak, ráadásul célzott erőszak (a poltergeistben a tárgyak mintegy „szándék nélkül”, esetlegesen repkednek) történt. Gondolj csak arra – és kedves Tiboru, hallod-e, mintha ez a momentum nem lenne eléggé kihangsúlyozva a blogposztodban, pedig igencsak jelentős -, hogy szegények szó szerint tele voltak mindenféle sérülésekkel. Az egész olyan, mintha szakaszosan közelharcot folytattak volna valamiféle „megfoghatatlan” (szó szerint is), és leküzdhetetlen erővel. Azért mondom, hogy „szakaszosan”, mert a jelek szerint az eseménysor nem úgy zajlott le, hogy az a valami pár perc alatt lerohanta őket mint egy gőzmozdony, hanem valami miatt még „játszadozott” is velük.

Szóval, tényleg rendkívül furcsa, és hátborzongató az eset. És különösen figyelemreméltó a kezdete, vagyis az a pánik, ahogy elindult. Valahogy már a sátornál rájuk támadt az a valami, de úgy, hogy ténylegesen nagyon megijedhettek tőle – ezért a pánikszerű, szó szerint fejvesztett menekülés. Azt nem tudom, hiszen honnan tudhatnám, hogy akkor rögtön követte-e őket (de valószínűleg akkor még nem), de ha azok között a körülmények között (éjjel, méteres hó, cipő nélkül, hiányos ruházatban, -20 fokban) 900 métert menekültek, akkor _tényleg_ nagyon meg kellett valamitől ijedniük. No most, én valójában nehezen tudok olyasmit elképzelni, amitől ennyire meg lehet ijedni. Ugyanis, az ijedtség egy kicsit más jelenség mint a félelem. A különbség nem csak az időtartamban, és a félelem racionális összetevőjében van (félek, mert féltem az életem – ez természetes emberi érzés), hanem abban is, hogy az ilyen nagyfokú ijedtségben kell hogy legyen egy „ősi”, zsigeri, irracionális elem. Amely „nem tudja megmagyarázni” hogy mivel került szembe… Ugyanis, ha az ember ugyan nagyon fenyegetett helyzetben van (háború, vadállatok fenyegetése, életveszélyes krízishelyzet, stb.), akkor ugyan nagyon fog félni, de észnél lesz, „megmagyarázza magának” a félelme okát. Nekem úgy tűnik, hogy ezek a szerencsétlenek ott akkor valami irracionális félelemmel találkoztak, amit nem tudtak magyarázni sehogy sem, hanem csak fejvesztve menekültek előle. Legalábbis az első pár másodpercük olyan lehetett. Utána már – miután eltávolodtak – összeszedték magukat, hiszen eléggé stramm társaság volt. Csak hát, ott tényleg valami „leküzdhetetlennel” kerültek szembe, esélyük sem volt. És ez azért eléggé nyugtalanító. (Én is szoktam néha éjjel – ráadásul egyedül – mászkálni az erdőben. 😉 )

 2905. witchp — 2013-12-29 19:21 

@ipartelep:

poltergeist…egy olyan lehetőség, ami eddig nem bukkant fel, de zseniális. Megmagyarázná a legnehezebben magyarázható pontot, a pánikszerű menekülést a sátorból.
Ki állhat a jelenség központjában? Így elsőre a lányokat, Zolót, Szlobogyint és Kolevatovot kizárnám.
És a súlyos sérülések? Főleg a bordatörésekre gondolok. Lehet ilyen elementáris erejű?
Asszem ennek utána kell olvasnom egy kicsit, egy verziót megér :-).

Mr. Spock mintha Sherlock Holmestól kölcsönzött volna, de erre most nem esküdnék meg 🙂

 2904. SLC — 2013-12-29 19:10 

@jukeey: „és reggel indult meg Gyatlovék levadászása” – ezen én is gondolkoztam, de a halál beállta az utolsó étkezés után 6-8 órával történt, és ez eléggé behatárolja időben az eseményeket.

 2903. ipartelep — 2013-12-29 12:08 

A fentebbi Hamlet idézeten kívül találtam még egy ide illőt Mr. Spocktól: „Ha kizárjuk a lehetetlent, ami marad – bármily valószínűtlen – valószínűleg az igazság.” Ez persze, inkább irodalom, mint logika.

Nos… természetes, hogy egy eset megfejtésénél mindenki az elképzelhetőből, a gyakoriból, a már látottból indul ki. Hát ki látott már olyat, hogy valamilyen fénygömbök megöljenek embereket? No de, pl. ki látott már ilyet?: https://www.google.hu/search?q=spont%C3%A1n+%C3%A9g%C3%A9s&espv=210&es_sm=93&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=9fy_Urf5BbPbygPqh4DoBw&ved=0CAkQ_AUoAQ&biw=1280&bih=932

Vagy ki látott már „rekurrens spontán pszichokinézist” (poltergeist)? Aki látott, nem örült neki, a többiek meg el sem hiszik, hogy van olyan. És folytathatnám…

Tehát, érthető, hogy mindenki „hagyományos” gyilkosságra gondol, már amennyiben ilyen körülmények között az lehet hagyományos (nem nagyon). Mindenesetre, erőszak biztosan volt. Egymást merényelték volna meg? Még, ha fel is tesszük ezt, kérdés, hogy hogyan tették. Néhányan agyonütnek másokat (hogyan, mivel?), majd ők szépen megfagynak, talán lelkiismeret-furdalásból? Idegenek (vadászok, KGB, rablók, USA kémek, stb.) ütnek rajtuk? De fegyver nélkül intézik el őket, ráadásul ilyen bonyolult módon, amibe kollektív menekülés, fára mászás, tűzgyújtás, padozatépítés, sőt sátorhoz való visszajutási kísérlet is belefér? Naggggyon macerás.
Lavina csapott le rájuk a 15%-os lejtőn? Nem túl gyakori… Akkor olyan szélvihar, aminek folyományaként ilyenek történnek? Eggggészen valószínűtlen. Ruszki fegyverkísérlet? Miféle fegyver? A Ruszkiknak 59-ben volt olyan fegyverük, ami ma sincs senkinek (a Földön), és ami legfeljebb a sci-fikben létezik? Na meg persze az is életszerű nagyon, hogy abban a Szovjetúnióban, ahol akkora volt titkolózás, hogy a még a térképeket is meghamisították (a „zárt városok” körül), ott mindenféle civileket is belevonnak a nagyszabású kutatásba egy „fegyverkísérleti terepen”. És folytathatnám… Nem, nem, itt semmi hagyományos megoldás nem jön össze. Marad a „lehetetlen”. Ami ma még azért lehetetlen, mert nagyon keveset (vagyis inkább szinte semmit) tudunk róla.

 2902. jukeey — 2013-12-29 01:36 

@Oberon:
A fával megrakott kályha láttán először meg sem fordult a fejemben reggeli (netán éjközépi) rajtaütés, de később többször végigrágva háromféleképpen tudtam elfogadhatóan megmagyarázni:
-Az első hogy edzésből nem is akartak begyújtani, csak a biztonság kedvéért vagy a lányok aggodalma miatt készítették össze, ha mégis muszály lenne.
-A második hogy a kályha egyszeri megrakása biztosan nem elegendő az akkori-ottani hosszú éjszakára; ezért újra megrakták, hogy ha álmukban didergésre ébrednének, csak meg kelljen gyújtani; ám aztán jól beburkolózva mégsem került rá sor.
-A harmadik hogy a támadók tették félrevezetésből, vagy mert közbejött szószólójuk döntése a vadászat megíndítására. Ha az áldozatokat lezavarták megfagyni, végül az összetörtebb hullákat elrejtették, fontos volt nekik hogy látszólag túrabaleset legyen, vagy legalábbis minél jobban leplezzék magukat; ebbe a sátor belülről való összevagdosása mellett a kályha megrakása is beleférhet, és ha nem is kreáltak sok kamunyomot, jópár igazit biztosan elegyengettek.
—Ettől függetlenül nem zártam ki hogy a támadás mégiscsak estére, esetleg éjjel két tűzgyújtás közé esett, akkor a faágakkal bélelt hóüreg használva is lehetett, és reggel indult meg Gyatlovék levadászása (talán csak fagyott testek ellenőrzésére számítottak); ez esetben az is előfordulhatott, hogy amíg a völgyben közelharc dúlt, a túrázók egy része megpróbált visszajutni a sátorhoz, de vagy kellő fogadtatásban részesültek, vagy menet közben utolérték őket.

A nyomok egy részével és a pontos időpontokkal, eseménysorozattal lehet legózni, de a gyilkosságra utaló jelek számomra egyértelműek. Semmi kívülép-belülroncs testek, semmi szakadékos-lavinás meredély; egyértelműen kívülről összevert hullák egy lankás havas hegyoldalban (ahol 20 éve rendeznek városi „fanok” is mezitlábfutást februáronként az ügy által ihletve). A sérüléses félreértést az okozza, hogy a kamujelentést (idegenkezűségre utaló jel nincs, elemi csapás) összekeverik a valódi vizsgálati dokuentációval (totálisan összetört áldozatok). A terepet meg egyrészt fordítási hibák (vízmosás-szakadék), másrészt a 200 méterre levő parkolót szörnyű messzinek találó olvasók képzelete misztifikálja. Súlyosbítja a helyzetet hogy az eredeti anyagok oroszul vannak, ráadásul ott is elég sok a kamu, így a komolyabb nyugatabbi adatgyűjtőknek igen nehéz dolguk van. Az indíték és a tettesek körének beszűkítésébe, vagy csak a már elkészült elemzések tanulmányozásába semmi kedvem mélyen belemerülni, már az is nagy szó, hogy a „mi történt velük” határozottan kirajzolódik a nagy káoszból: kinyírták őket. Akár tényleg benne volt egy vagy több tag valami komolyabb dologban, akár valami bagatell magánügyben. Aztán így 50 év után nézzen utána aki tud; akik megpróbálták, tűzközelben se jutottak semmire.

@raggakody: Ha már senki sem dől be a halálos telefonhívásnak, és az öldöklő videokazetta is unalmas, itt a gyilkos blog, rettegjetek 😀

 2901. ipartelep — 2013-12-28 22:48 

Hát, érdekes egy eset, nem mondom… 😉
Szerintem az utolsó fénykép a kulcs a megfejtéshez. Már ha az egész ügy nem egy orbitális nagy átverés, amit a KGB, a Vörös Hadsereg, meg a Politikai bizottság agyalt ki, valamely aktuális pártkongresszus tiszteletére. De ez kevéssé valószínű, és egészen életszerűtlen.

Tehát az utolsó kép a kulcs. Miért? Sötétben készült. Látjuk az addig készült fényképeket. Nappali fénynél készült mindegyik. Sötétben nem is próbálkoztak fényképezni, hiszen minek? Nyomós oknak kellett legyen, hogy ezt az utolsó képet mégis elkattintották valamire a sötétben. Ami persze valami szemmel látható fényjelenség volt.

Én azt gondolom, hogy ez az ismeretlen fényjelenség ijesztette meg őket annyira, hogy elhagyták a sátrukat, és éjjel, részben felöltözve, eszközök nélkül, -20 fokban, egy méteres hóban, 900 méterre menekültek előle. És valószínűleg ez is támadta meg őket valamilyen módon, és ez okozta közvetlenül, vagy közvetve a halálukat.

Hogy mi ez a fény, azt nem tudom. Lehetséges, hogy természeti jelenség, de az is lehet, hogy valamilyen idegen értelmes lény alkotása. A szovjet fegyverkísérletet technikai-, és egyéb okokból is kizárom.

És ennyi. Elképzelem: Megvan a sátor, elcihelődnek, készülnek lefeküdni. Az is lehet, hogy páran még elmentek fáért. De már sötét van. Ekkor megjelenik a fény, majd közelebb jön. Észreveszik néhányan. Valaki le is fényképezi. Nincs annyi idő sem, hogy mindenki rendesen felöltözzön, a fény a közelükbe jön. Túl közelre. Van akit megéget. Rájönnek, hogy ez veszélyes. Hanyatt homlok menekülnek. Lehet, hogy több ilyen „fény” is volt, és követték őket. Olyasmivel találkoztak, amire álmukban sem számíthattak.

Szóval: Az eset olyan, mintha a kőkorszaki embernek a villámcsapásos esetekre kellett volna racionális magyarázatot találnia. Sok minden eszébe juthatott volna, de az biztosan nem, hogy ez (a villám) egy természeti, elektromos jelenség.

„Több dolgok vannak földön és egen,
Horatio, mintsem bölcselmetek
Álmodni képes.”

 2900. whitebeard — 2013-12-28 22:37 

Valaki már említette az infrahangot mint a tragédia kiváltójaként, vmi főnszéllel kapcsolatban:
http://hir.ma/kulfold/megoldodott-a-dyatlov-rejtely-video/181818?utm_source=DZ&utm_medium=DZ&utm_campaign=DZ

 2899. oberon — 2013-12-28 17:41 

@jukeey
’’ A teljesen közönséges kályhát összerakva és tűzifával feltöltve találták meg a sátorban.’’
Ha ez tényként kezelhető, akkor mindjárt más a leányzó fekvése. Végiggondolva ez azt is alátámaszthatná, hogy nyugodtan felkészültek már az éjszakára, amikor közbejött valami.
Így viszont én hívom fel a figyelmet a rajtaütéses verzió egyik horpadására, ami az lenne, hogy akkor a támadók miért nem gyújtottak be? Ha hiteles a dolog, akkor ez mindenképpen nehezen érthető. Hacsak nem rövid ottlétet terveztek, ami időre nem lett volna érdemes begyújtani. Később meg ugye felpöröghettek a dolgok.
Másrészről pedig akkor az is megerősítést nyerhetne, hogy Zolo és Tibo esetleg fáért volt kint, ami ugye magával hozná, hogy a fa és sátor közötti távolság esetleg nem csak felmenetelkor és a lemeneküléskor lett megjárva, hanem többször is.

’’ A vízmosás jobbára egy időszakos csermely, gyakorlatilag csak olvadékvíz-elvezető, a sátor alatt ~700 méterrel kezdődik a hegyoldalban (nagyjából félúton az ominózus fenyőhöz), és 5 kilométerrel északabbra a völgy közepén a Lozva folyóba ömlik, tehát sehonnan nem hozhatott semmit.’’
Így akkor az nem lehetséges, amit a 2893-ban feltételeztem. Köszi az infokért am, mert legalább rendet tesznek egy-két dologban, amitől tovább lehet szűkíteni és faragni a verziókat.

’’ “1 beszólás miatt is lehetett” pontosan ez a szakértők véleménye is, viszont mindeddig nem találtak olyan jelet, amely különösebben valószínűsítene valamilyen indítékot vagy tettest.’’
Ha csak a felbujtó és társai (vagy azok sem) tudták az indítékot, akkor a tettes(ek) elfogása nélkül (aminek már sanszos, hogy technikailag kalács) az nem lesz meg soha. A tetteseket meg ugye nehéz megtalálni az indíték nélkül. A 22-es csapdája.. : )

@becsuszoszereles1k
’’ Ha 1 ilyen beszolas hatasa eltart ennyi ideig es ilyen minuszokban – akkor biztosan…:)’’
Igazából ehhez jó lenne egy kis jellemrajz az elkövető/sértett/felbujtó/ stb személyiségéről, de az bizton állítható, hogy nemhogy nem kizárt az esélye, sajnos elég sok is. Tegyük fel:
Néhány telepen tartózkodó keményebb gyerek kicsit felönt a garatra, nem kell macskásra gondolni, elég csak ha kicsit megBatmanaesedik tőle valamelyik. Kinézi az amúgy csinos és feltűnő Zinát magának, majd támadásba lendül. Szlobo vagy Gyatlov persze reagál, és lehet olyant mond vagy tesz, ami bár nem szül azonnali reakciót a Szovjetunió lágy ölelése miatt, de mindenképpen kivágja a biztosítékot. Az útvonalat pikk-pakk megtudhatták, a többi pedig már történelem. Ha mondjuk nézzük a fiúk között elég érzékeny pontokat nyomkodó, édesanyánk vélt foglalkozását taglaló szóösszetételt, ha olyan embert talál meg, simán lehet az is a szikra, ami begyújtja a lángot. Sokféle indíték elképzelhető, ami ittasan ráadásul még jogosnak is tűnhet. Meg amúgy is, nem kell, hogy igazuk is legyen, elég ha csak balhézhattak.

 2898. becsuszoszereles1k — 2013-12-28 17:06 

2895.@raggakody: Remelve, hogy azota nem ismetlodtek meg a jelensegek, megis csak halkan merem mondani, hogy az eddigi kommentekben csak alomban latott „harkalyokrol” olvashattunk…
[Egyszer en is lattam Gyatlovot sziklacsucsokon at sielni epp szembe, mint egy robogo mozdony; az arcan kemeny elszantsag tukrozodott. A jelenetben az az ero volt felelmetes, amivel mozgott.]

 2897. becsuszoszereles1k — 2013-12-28 16:31 

@jukeey:

Koszonom szepen!

OFF a forditashoz:
[A sator helyszinenek terkepet nezegetve viziom tamadt a haromszogekrol…]
– ugyanitt – a Gyatlov-incidensnel is sokszor felrevezeto forditasi hiba web nelkul is elofordul, peldaul: a „szinusz” es a „koszinusz” szavak is forditasi hibabol szulettek!
„[…]A trigonometria következo, nagy fejlodési szakasza Indiában ment végbe. Aryabhata,
az indiai matematikus és csillagász (476–550) Aryabhata-Siddhanta címu muvében jelenik
meg eloször a szinusz modern fogalma, azaz a fél középponti szög és a fél húr kapcsolata. […]
A szinuszra a jya, a koszinuszra a kojya, a verszinuszra az ukramajya, az inverz szinuszra az
otkram jya kifejezést használta. Ezekbol a szavakból félrefordítás útján lett szinusz és
koszinusz.”
Forras: https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&ved=0CCoQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.math.klte.hu%2F~kovacsa%2FSzakdSzAE.pdf&ei=0be-UqDUBfKQ4gTTkoHQCQ&usg=AFQjCNFgOQ5OWiFxjaVC21QgH2m-wfUKfA&sig2=gQhVsbY0G088d1euVin_Bg

ON –
@oberon: Ha 1 ilyen beszolas hatasa eltart ennyi ideig es ilyen minuszokban – akkor biztosan…:)

 2896. jukeey — 2013-12-28 01:46 

@becsuszoszereles1k:
Google. Az a titka hogy oroszul kell beírni a Gyatlov-hágót (перевал Дятлова), annyi anyagot találhatsz hogy orosz anyanyelvvel is egy hónapig tartana átrágni. Az első sorok után nyilvánvaló lesz hogy a konteók felének alapköve a google fordító hibája :). A leghitelesebb forrásnak egyébként a murders.ru bizonyult, a leggazdagabb médiaanyaghoz pedig a Комсомольская правда linkjeivel jutottam. Különösen ajánlom figyelmedbe a Смерть, идущая по следу című könyvet.

@oberon: A teljesen közönséges kályhát összerakva és tűzifával feltöltve találták meg a sátorban.
A vízmosás jobbára egy időszakos csermely, gyakorlatilag csak olvadékvíz-elvezető, a sátor alatt ~700 méterrel kezdődik a hegyoldalban (nagyjából félúton az ominózus fenyőhöz), és 5 kilométerrel északabbra a völgy közepén a Lozva folyóba ömlik, tehát sehonnan nem hozhatott semmit.
„1 beszólás miatt is lehetett” pontosan ez a szakértők véleménye is, viszont mindeddig nem találtak olyan jelet, amely különösebben valószínűsítene valamilyen indítékot vagy tettest.

 2895. raggakody — 2013-12-27 20:36 

Sziasztok! Tiboru, először is köszönöm neked az oldalt, örülök, hogy még anno rátaláltam. Azóta ajánlásomra sok ismerősöm is látogatja, és már nem kell nekik magyaráznom, mit is jelent, hogy „konteó”. Ha nem haragszik meg „a mi kis közösségünk”, elmesélnék valamit. Fizika szakon végeztem, ezért ily módon szemléltem az eddig született teóriákat. Tudjátok, amit meg tudok fogni, azt elhiszem blabla… Emiatt azokat az elképzeléseket, melyek nem egyeznek az általam elfogadott ( és nekem betanított ) racionális képzetekkel, el is vetettem. Nade. Nem is olyan régen, úgy augusztus végén meséltem a barátnőmnek az itt olvasott Gyatlov (bocsi, én már csak így írom az egyszerűség kedvéért) incidensről, és amikor meséltem róla, neki is beindult a fantáziája. Elolvastuk közösen a blogon írt esetet, illetve SLC honlapját is párhuzamban, ( Gratula SLC, jól sikerült, és élveztük a napló fordításokat, köszönjük nektek!) aztán napokig ez volt a téma. Na és most jön az, ami nekem fura, bár nem biztos, hogy ehhez köthető. Én az a fajta ember vagyok, aki mindig pozitív, és leszar mindent. Abban a hónapban „pánikrohamom” volt, azt hittem meghalok, és annyira bedurvult, hogy mentő vitt be. A pánikrohamot azért írtam, mert ezt állapították meg. Nálam. HA-HA. De ami durva, hogy aznap a barátnőm otthon volt egyedül, és a szobája zárt ajtaján keresztül látott „árnyakat” menni a konyha felé. Szegény addig nem mert kimenni, míg az anyukája haza nem ért. Mikor anyuja hazaért, szokásos módon bement a konyhába, felkapcsolta a villanyt, ami szétpukkant. Ha a barátnőmnél pukkant volna szét az a Tesco-s izzó, akkor tuti a szívroham. De ezzel még nincs vége, mert mikor b.nőm picit megnyugodott, és kezdett elaludni, hirtelen véres ízt érzett a szájában ( Ljudmilla hiányzó nyelve???? ), és mintha húzták volna lefelé. Mindegy, túlélte. De azóta nem akar velem beszélni erről az esetről, és én egyetértek vele. Lehet, hogy csak érzelmi kivetülések okozták a pánikot nálam, vagy nála ezt az elképzelhetetlen baromságot, amit csak olcsó tv csatornákon látni. Ami biztos, hogy kezdem nem egyből elvetni a „természetfeletti” teóriákat, és a manysi legendát sem dobom ki a kukába ezek után. Köszönöm, hogy olvastatok, és további sok jó-teót kívánok nektek a következő évre is! Én itt leszek! ( Csak a barátnőm meg ne tudja…)

 2894. becsuszoszereles1k — 2013-12-27 20:01 

2427.@alexia:

Az ember soha nem figyel elegge!:)

” A szibériai képek viszont csak filmen vannak meg […] 1990-ben […] Csak azon csodálkoztam, hogy akkor is azért még Szovjetunió volt, ehhez képest tulajdonképpen szabadon mozoghatott, utazhatott, nem kellet neki útvonaltervet egyeztetni meg ilyesmi. (Mondjuk furcsa is lett volna, a tajgában útvonalterv… De mielőtt még bárki erre gondolna, nem volt ő funkcionárius, meg nem voltak “úgy” kapcsolatai.) De nem érte semmilyen bántódás, pedig egy szál magában ment, a profi fotósfelszerelésével, meg persze sátorral és egyebekkel.”

Marpedig ilyen magyar utazo /dokumentumfilmes csak egyetlen egy jart arrafele: Szalkai Zoltan!
O keszitette a „Gyaloglas gulagfoldon” cimu (es meg sok mas, pl. a hantikrol szolo) dokumentumfilmet.

Link: a film
https://www.youtube.com/watch?v=KPpkh3FhUbg
https://www.youtube.com/watch?v=KPpkh3FhUbg

Link: Zarora – Szalkai Zoltan
https://www.youtube.com/watch?v=RNGHp9EyrKc

 2893. oberon — 2013-12-27 17:12 

@piszkosfredakapitany 2883
’’ És ehhez kellett egy kissé elvonulni, mert mondjuk nem vette volna ki magát jól, ha pl. Szverdlovszk közepén posszan el az a bizonyos berendezés…’’
Miért vitt volna magával Gyatlov ennyi embert, ha necces is lehet a kísérlet. Miért kockáztatná a többiek életét? Miért ’’publikálná’’ a titkos kísérletét ennyi ember előtt?
Miért nem teszi ezt mondjuk 1-2 napos kiruccanás alkalmával? Ha kockáztat, miért ilyen távol a segítségtől? Stb. Szubjektív, de szerintem nincs kályha vonal.

@jukeey 2885
’’ Aki találgatni akar, annak nem lesz könnyű leszűkíteni a kört.’’
Nálam Vörösszakáll simán játszik, vagy valaki(k) a telepről, akik megtudhatták az útvonalat az Otortennel,mint biztos ponttal. Hogy ez ottani friss vagy egy korábbi feltépett, esetleg régóta gennyező seb, nehéz lenne megmondani. De abból, ahogy a leírásaik és a fényképek alapján viselkedtek, nem egy rosszban sántikáló bagázsnak tűnnek. Eleve sok a dokumentációjuk, aminél azért kevesebbet várnék és más jellegűt tilosban sétálgatás esetén. Úgy gondolom, hogy az út során szerzett/okozott/elkövetett dolog miatt kellett meghalniuk. Relatíve spontán gyilkosságnak tűnik, nem pedig már hetek óta tervezettnek.
A megfagyasztós terv pikk-pakk megvan, nem igényelhetett napokat az előkészület hozzá.
Ezt a vonalat is meg lehetne rágni esetleg.

@becsuszoszereles1k 2886
Én nem tartom a kályhát feltétlenül fontosnak,max annyiban, hogy miért nem rakták össze, ha tudták, hogy hideg lesz.
És itt szimpla kályhaként értve, nem csodakályhaként. : D

@jukeey 2888
’’ A labor szerint a sugárzás épp a “megengedett” érték határán volt; de számításba véve hogy a szennyeződés rákerülésének ideje ismeretlen, elképzelhetőnek tartották, hogy korábban sokkal intenzívebb is lehetett.’’
Ha jól tudom, akkor a vízmosásban levőkön találtak csak sugárzást. Mi van akkor, (lévén katonai körzet van a környéken (és ki tudja még mi)), ha a vízmosás hozta magával? Jól lenne tudni, hogy a víz honnan eredt és kerülhetett e bele az útja során bármiféle radioaktív hulladék, urán vagy más, ami rákerülhetett a ruhákra.

’’ Nem tudhatjuk 100%-ig megállapítani, hogy a túra valóban csak túra volt-e, de minden jel arra utal’’
Számomra is.

@becsuszoszereles1k 2889
’’ – leszamolas – nade miert, mi volt/lehetett az oka a leszamolasnak?’’
Akár 1 beszólás miatt is lehetett. Marian Cozma esete is mutatja, hogy vannak olyanok, akik a balhét keresve bármin fenn tudnak akadni. Ha eközben szemtanúk sincsenek a környéken, képzelheted a következményeket. Ilyen helyzet is lehetett akkor az Otortenen.

 2892. egyeves — 2013-12-27 13:33 

 2891. becsuszoszereles1k — 2013-12-27 12:22 

@jukeey: :))
Az anyagot, amit lattal-hallottal-olvastal, ha tudnad mellekelni…

 2890. jukeey — 2013-12-27 11:54 

http://www.alliteracio.eoldal.hu/img/picture/1186/halvany-lila-dunszt.jpg

Úgy tűnik nemrég kész őrület volt ez oroszországban tévésóval, interjúkkal és cikksorozatokkal. Az interjúkból egy kukkot se értek, de az írásokba beleolvasgattam fordítóval, és a közvélemény főleg a hadsereget hibáztatja. A kriminalisztikai szakértők szerint meg épp a hadsereg a kevésbé valószínű, de okosabbat ők se tudtak kitalálni.

 2889. becsuszoszereles1k — 2013-12-27 10:25 

@jukeey: „Hangosan gondolkodasnal” nem szamit, ha „kilatszanak” a lehetetlen otletek is.:))

– leszamolas – nade miert, mi volt/lehetett az oka a leszamolasnak?

 2888. jukeey — 2013-12-27 03:43 

Ez az „überkályha” nagyon tetszik 😀
Szinte látom magam előtt ahogy Gyatlov előhúz a zsebéből egy zacsi plútóniumot, „na ezt nézzétek gyerekek mit nyúltam a kémiaszertárból; hej, atyuska bátyuska géppuska, lesz itt mindjárt meleg”.

A labor szerint a sugárzás épp a „megengedett” érték határán volt; de számításba véve hogy a szennyeződés rákerülésének ideje ismeretlen, elképzelhetőnek tartották, hogy korábban sokkal intenzívebb is lehetett. Mivel itt a rendőrségi vizsgálat és dokumentáció leállt, csak későbbi elemzések próbálták a sugárzás eredetét kutatni, melyek szerint némelyikük munkahelye és lakóhelye volt a forrás, illetve egymás ruháit is szennyezhették (erről már korábban többször volt szó, Cseljabinszk). Ha a túra alatt sugárzás érte volna őket, nem ennyit észleltek volna, és nem csak pár ruhán.

Nem tudhatjuk 100%-ig megállapítani, hogy a túra valóban csak túra volt-e, de minden jel arra utal, például:
Nemcsak távollétkimagyarázás, hisz annak rendje és módja szerint belekezdtek. A vasútállomáson még botrányt is rendeztek, kozckáztatva ezzel egy esetleges küldetést. Épp elég közönséges túracuccot cipeltek magukkal ahhoz, hogy speckó felszerelésre vagy mérőeszközökre ne maradjon kapacitásuk.

Nem zárom ki hogy lehetett valami hátsó szándék a túrával, de hajlamosabb vagyok azt feltételezni, hogy csak mint leszámolásra ideális alkalom játszott szerepet (illetve titkos küldetés esetén sem biztos, hogy a megölésük azzal összefüggött). Ha pedig kiderül hogy egy „atomkályhának” vagy a tengerszint fölötti magasságnak – amit ráadásul akkoriban a Halatszjal esetén (is) 100 méterrel kevesebbnek adtak meg a maihoz képest – kulcsszerepe van, adjatok egy kalapot és megeszem.

 2887. becsuszoszereles1k — 2013-12-26 23:56 

2885.@jukeey:
„Aki találgatni akar, annak nem lesz könnyű leszűkiteni a kört.”
Ha a Gyatlov-konteo erdeti kerdeserol: miert kellett ennek a kilenc diaknak meghalnia? – atugrunk
2883.@piszkosfredakapitany otletere:
” A dolog lehetett egy valamiféle über-kályha is…elég belegondolni pl. ennek katonai hasznába: akkor még vastagon fatüzelésű kályhák-gulyáságyúk voltak rendszerben, ezeket mondjuk ki lehetett volna váltani: könnyebb, kisebb, nem kell keccsölni az utánpótlással sem…”,
kulonosebben mar nem is fontos az elkovetoi kor (szukitese).
Ugyanakkor, ha nem volt aktualis a fatuzeles kivaltasa uber-kalyhaval, ki kenyszerithette volna a rendszert az ellenkezojere? [Legfoljebb, majd ha Gyatlov lett volna az illetekes fomufti egyszer talan…:(] Gyatlovek „elmultak”, viszont a kalyha, uber-kalyha, kalyhaszabadalom megmaradt…Egyelore ez a pont sem egyertelmu.

 2886. becsuszoszereles1k — 2013-12-26 23:13 

@oberon: Igaz!
Tehat megallapithatjuk, hogy kulso beavatkozas tortent; hogy kilences gyilkossag tortent; hogy kimondottan kovettek/vadasztak oket; hogy likvidalasi cellal vartak oket; hogy nem radioaktiv (egyeb) anyag atadasa/atvetele volt az akcio/tura celja; inkabb titkos probakiserlet (magankezdemenyezesu, vagy szukkorben ismert tervkent); „legtisztabb” modon torteno likvidalassal vegul – termeszeti korulmenyek +emberi beavatkozas (van-e szerepe a 905 kontra 905 meter magassagnak/terepnek, ha igen, mi az; vagy elejthetjuk a feltetelezest?

Mutathat-e egyertelmuen a fentiekre az esemenyek strukturaja?:
@oberon „Más lehetséges szerkezetet nehéz találni, amiben szabadon cserélgethetik a ruháikat, mégis erőszakos sérüléseket szenvednek. Mindenképpen kellett lennie bizonyos időnek, amikor szabadon voltak. Ez viszont másképpen nehezen elképzelhető, csak ebben az aspektusban, vagyis, hogy kikergették őket a biztos halálba, ami azonban csak a közbeavatkozásuk által lett valóban biztos.”

Most ket tovabbi izgalmas reszlet bukkant fel szamunkra, talan ki kellene elemezni (tovabb szukiteni a cselekmenyt; a fenti baziselmeletet melyiteni) – csak nekem egyelore nincs semmilyen konkretabb elkepzelesem:

@jukeey: „valakik kimondottan a megölésükre érkeztek, az útiterv ismeretében az első fontos pontként szereplő Otorten-en álltak lesben…”

@piszkosfredakapitany: „ha nem alapból mentek a Geiger-Müller mérővel, akkor valószínűleg nem urán (vagy hasonló) csempészés/ellenségnek átadás miatt kergették őket.
Viszont a kályha még mindig gyanús 🙂 Korábban már írtam (és biztos nem csak én), hogy elképzelhető, hogy Gyatlovék a saját szakállukra (vagy max a közvetlen vezetők tudtával) kísérletezgettek”

 2885. jukeey — 2013-12-26 22:25 

Józan vélemény. Bár fantáziámnak anno első olvasatra a katonai sumákolás volt szimpatikusabb kísérlettel vagy balesettel, végül már a sok innen-onnan összehordott zagyvalék ismeretében is inkább a közönséges erőszakot tartottam nagyságrendekkel valószínűbbnek; miután pedig a sok elferdítés és hozzátoldás közül előbukkantak az eredeti infók, nem is igazán maradt helye más következtetésnek. A nyomozás valószínűleg olvadás után sem vezetett volna további eredményre, és ígyis-úgyis lezárták volna valami kamuval; de a laboratórumi eredmény még ehhez képest is idejekorán véget vetett neki. Innestől viszont végképp csak találgatni lehet az indítékot és a tetteseket, egyikük haragosától a titkosszolgálatokig bárki megszervezhette. Emlékszem valaki azzal érvelt hogy márpedig ez az 50-es szu Sztálin után nem sokkal, hogy be volt szarva mindneki; én meg annál inkább elképzelhetőnek tartottam hogy hatalommal sikeres visszaéléseket lehet titokban tartani. De mostmár azért is utánaolvastam a közönséges bűnözésnek, és nagyon úgy tűnik hogy egy kis béragyonverésre kapható civil rosszarcok is ugyanúgy előfordultak mint bármely más korszakban és országban. Aki találgatni akar, annak nem lesz könnyű leszűkiteni a kört.

 2884. oberon — 2013-12-26 12:01 

2804

2881 @jukeey,

”Ekkor talán rablótámadásnak álcázva lezavarták őket a hegyoldalon, azzal hogy a sátor meg a cucc innestől az övék hateccikhanem(“‘”‘). Csakhogy nem rablók voltak, és amikor délután vették a lapot, hogy a kifagyasztós taktika nem vált be, lementek megdolgozni őket mielőtt besötétedne és esetleg észrevétlenül felszívódhatnának. A faágakkal bélelt hóüreg lehetett az éjszakára való felkészülés és a támadók elől való rejtőzés egyben, hiszen délutánra leeshetett nekik hogy a sátortól nem tágító támadók a vesztüket akarják, így már a labaz felé sem mertek visszaindulni attól tartva, hogy csapdába sétálnának.”

2882 @becsuszoszereles1k

”“Ha követték őket, az csak látótávolságon kívül lehetett a nyomaikon. Viszont elképzelhetőnek tartok egy olyan verziót, hogy valakik kimondottan a megölésükre érkeztek, az útiterv ismeretében az első fontos…”
Igy kepzelem en is.”

Ezt próbáltam én is rekonstruálni a 2804-ben. Nehéz névre pontosan megmondani, hogy kik voltak, de független a csoporttól (manysik,fegyveresek,csempészek,kémek,katonák stb.) az eseménysor során valószínűleg eltávolították őket a sátortól, mindemellett el is zárták a labazhoz vezető utat. A lenti dolgok (fa alatti tűz, verem, gallyak, ruhacserék stb.) pedig azt támasztják alá, hogy ki akarták húzni valameddig, amikor is lépni tudnak. Csak ugye a támadók nem hagyták mégsem teljesen a természetre, mivel valószínűleg a túrázók jobban bírták a hideget, mint arra számítottak, ezért közbe kellett lépniük.
Más lehetséges szerkezetet nehéz találni, amiben szabadon cserélgethetik a ruháikat, mégis erőszakos sérüléseket szenvednek. Mindenképpen kellett lennie bizonyos időnek, amikor szabadon voltak. Ez viszont másképpen nehezen elképzelhető, csak ebben az aspektusban, vagyis, hogy kikergették őket a biztos halálba, ami azonban csak a közbeavatkozásuk által lett valóban biztos. Ha végiggondoljuk, hogy mikor kezdett összeállni a kép a nyomozók számára, hogy 9-es gyilkosság történt a Szovjetunióban, vagyis lefordítva kudarcot vallottak 9 értelmiségi fiatalok ”megvédésében”, úgy döntöttek, hogy a szülőknek, külföldnek és egyéb felmerülő személyeknek adott hosszas magyarázkodás és mis-másolás helyett inkább ködösítenek (hozzáteszem ők sem láthattak tisztán és érthették/tudhatták, hogy mi történt)ezért amikor feltűntek a májusi testek, amik ráadásul még radioaktivitást is mutattak, lehet, hogy megijedtek, hogy kémkedés lehet a dologban, ezért le is titkosították azonnal az ügyet. Ha nem sima gyilkosságot feltételeztek volna már egyből az elejétől, akkor szerintem azonnal titkosítottak volna. Így viszont bízhattak a tettesek előkerítésében, amivel némiképpen megbékéltették volna többek között a hozzátartozókat, azonban zsákutcába jutottak, amihez kapóra jött a 4 megtalált test és az az azokat övező még több kérdés. Aztán itt vagyunk és barkochbázunk, hogy mi lehet igaz és mi nem. Bevált, nem? : )
Bármilyen természeti erő esetében lett volna néhány tag, aki azonnal meghal (lavina/szél/stb), azonban úgy tűnik, hogy mind a 9 leérhetett a fához, ami sok mindent kizár. Az után, hogy leértek, nehezen elképzelhető, hogy legalább 1 valaki ne élte volna túl az éjszakát, vagy ment volna vissza a sátorhoz akkor, ha am megtehette volna. Nem hinném, hogy ha nagy szél lett volna, nem várnak ki, míg csitul, vagy a lavina órák hosszan megindult volna lefelé, amikor ők felfelé.. : )
Egy olyan erő van, ami megölhette az amúgy már berendezkedett és fedezékbe vonult túrázókat, az pedig emberi, nem pedig természeti. Ha bomba lett volna rájuk dobva, ha máson nem is, a fákon látszana. Ha a tudatuk lett volna módosítva, akkor nemhogy nem tesznek am teljesen logikus túlélési lépéseket, de még 1 helyen sem találtuk volna őket, mivel szétfutottak volna elsőre, és nem hinném, hogy abban az időben egymásra talált volna pont a fánál a 9 ember. Néhány test szétszórva lenne mindenfelé. Mi az, ami nem hagy maga után lavinát, krátert, kidőlt fákat vagy szana-szét heverő néhol leszakadt tagú testeket? Szerintem olyan ember, aki a lehető ”legtisztábban” szeretne ölni..
De mindez egyéni vélemény persze.

 2883. piszkosfredakapitany — 2013-12-26 07:59 

Radioaktivitás ügyében 2874-esben lehet elásva a kutya, ez viszont szűkíti a lehetőségeket: ha nem alapból mentek a Geiger-Müller mérővel, akkor valószínűleg nem urán (vagy hasonló) csempészés/ellenségnek átadás miatt kergették őket.
Viszont a kályha még mindig gyanús 🙂 Korábban már írtam (és biztos nem csak én), hogy elképzelhető, hogy Gyatlovék a saját szakállukra (vagy max a közvetlen vezetők tudtával) kísérletezgettek, persze a Szovjetunió nagyobb dicsőségére. És ehhez kellett egy kissé elvonulni, mert mondjuk nem vette volna ki magát jól, ha pl. Szverdlovszk közepén posszan el az a bizonyos berendezés…ha más nem azért, mert kissé többen is tudomást szereztek volna a dologról. A dolog lehetett egy valamiféle über-kályha is…elég belegondolni pl. ennek katonai hasznába: akkor még vastagon fatüzelésű kályhák-gulyáságyúk voltak rendszerben, ezeket mondjuk ki lehetett volna váltani: könnyebb, kisebb, nem kell keccsölni az utánpótlással sem…
Lehet kissé beteg ez az eszmefuttatásom (is), de ezt tudjátok be a karácsonyi kaja-túladagolásnak 🙂 Boldog ünnepeket!

 2882. becsuszoszereles1k — 2013-12-26 05:24 

„Ha követték őket, az csak látótávolságon kívül lehetett a nyomaikon. Viszont elképzelhetőnek tartok egy olyan verziót, hogy valakik kimondottan a megölésükre érkeztek, az útiterv ismeretében az első fontos…”
Igy kepzelem en is.

 2881. jukeey — 2013-12-26 01:13 

Pontosan a nyílegyenes vonalon mentek az Auszpiya mellett felállított labaztól az Otorten irányába, nem tettek semmiféle kerülőt semmiféle „hágó” irányába, a vonal mentén egy szakaszon a sátorhoz nagyjából félúton megtalálták a nyomaikat (sílécek és síbotok nyomait). A sikeres keresőcsapat (az egyik a 3 egyetemi diákcsoport közül) ekkor oszlott háromfelé a nyomok követésére és körülnézésre, így rövidesen meg is találták lentebb a labazt, fentebb a sátrat. Szóval itt inkább az utólagos idióta névadásra lehetne rácsodálkozni, ha nem lett volna jellemző már a gyarmatosítás felfedezőire is. Inkább arról lehet szó, hogy a hegynek már jól bevált neve volt, nem keresztelhették át Gyatlov-hegynek az újdonsült felfedezők, ahhoz tekintélyesebb elvtársnak kellett volna ott feldobni a talpát. Maga a Halatszjal egyébként egy kicsivel nagyobb és egy kicsivel simábbra kopott a Kékesnél, tehát nem épp egy Mount Blanc vagy Csomolungma, egy leendő sarkkutatónak reggeli bemelegítésnek is gyenge (a túra tervezett menete 350 km 16 nap alatt, napi átlagosan 22 km ennél sokkkal nehezebb terepeken is).

Nem tűnik esélyesnek hogy menekültek volna valakik elől. Ha más hegymászókat észleltek volna, inkább megpróbáltak volna velük kapcsolatba lépni, vagy ha gyanúsnak és veszélyesnek találták volna a másik csapatot, táborverés nélkül az éj leple alatt lerázni őket. Ha követték őket, az csak látótávolságon kívül lehetett a nyomaikon. Viszont elképzelhetőnek tartok egy olyan verziót, hogy valakik kimondottan a megölésükre érkeztek, az útiterv ismeretében az első fontos pontként szereplő Otorten-en álltak lesben, onnan kiszúrták hogy délután a szomszéd hegyen táborverés zajlik, és reggel mielőtt felcihelődhettek volna, rájuk csaptak. Ekkor talán rablótámadásnak álcázva lezavarták őket a hegyoldalon, azzal hogy a sátor meg a cucc innestől az övék hateccikhanem(„‘”‘). Csakhogy nem rablók voltak, és amikor délután vették a lapot, hogy a kifagyasztós taktika nem vált be, lementek megdolgozni őket mielőtt besötétedne és esetleg észrevétlenül felszívódhatnának. A faágakkal bélelt hóüreg lehetett az éjszakára való felkészülés és a támadók elől való rejtőzés egyben, hiszen délutánra leeshetett nekik hogy a sátortól nem tágító támadók a vesztüket akarják, így már a labaz felé sem mertek visszaindulni attól tartva, hogy csapdába sétálnának.

 2880. becsuszoszereles1k — 2013-12-25 19:01 

Figyelemmel a @sztalker altal mellekelt terkepre:
http://kepfeltoltes.hu/131220/kivagat_Gyatlov-hago_905_m-es_csucs_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
– csak azt furcsalom, hogy a haromszor-negyszer hosszabb utvonalon mentek, at a hagon es a kopar platon, mig az Auszpia melletti osveny vegetol rogton fenn lettek volna a Halatcsahal-hegyen, azaz a 905 meteres ponton. Viszont igy is, ugy is ketszer kellett athaladniuk 34-es meredelyen.
Valaki emlitette kommentben, hogy talan lattak magukkal „parhuzamosan” haladni valakiket, akik elol esetleg sietni kellett. Hat ha osszekoti az ember a szemkozti 905 m-es hegycsucsot a fenyovel, akkor az epp parhuzamos a hagot es a platot osszekoto egyenessel, de akar tovabb is. Ha ezek a valakik a szemkozti 905-os csucsrol indultak, akkor a faig mentek, es onnan eljuthattak a satorhoz – nekik annyiban volt konyebb, hogy csak egy 34-esen kellett atjutni, bar azt folfele(?/mint Zinaek…), illetve, ha nem a nagyfa fele mentek, hanem a 905-os pont es a sator helye kozotti egyenes vonalon, akkor a terkep szerint semmi ilyen meredelyuk nem volt, ezen az uton is „parhuzamosan” haladnak veluk a turazok, majd a ket nyomvonal egyre kozelit, es valahol a satornal talalkozik is.

 2879. becsuszoszereles1k — 2013-12-24 22:48 

2874. @jukeey:

„~16:00 volt halál beálltának elfogadva, ami még majdnem egy órával naplemente előtt van). Átlagosan 15 perc alatt szoktak lekocogni…”
Nem, a nyomozas szerint – a fotokon lathato fenyviszonyok alapjan is kutatva az esemenyek idejet, es visszakeresve az akkori Napallasokat – legkesobb 15 orakor mar lement a Nap, de inkabb elobb, de semmikepp nem kesobb.
Viszont a foton, a feltetelezes szerinti utolso – tehat az utolso terepen tortent – satorvereskor meg nem volt teljes sotetseg.
Ha igaz a hivatalos megallapitas, hogy 16 orakor kovetkezett be a csoport tagjainak a halala, akkor 15 ora es 16 ora kozott kellett, hogy 1.)felverjek a satrat (ami amugy nem volt kifeszitve, ami tobbekkozt a futes miatt fontos, tehat, hogy meglegyen a teljes belmagassag); 2.)bepakoljanak; 3.)megagyazzanak; 4.)elovegyek az etelt; 5.)me’g faragjanak is belole; 6.)nemelyek levegyek a ruhajukat, cipojuket; 7.)ketten el tudjak hagyni a satrat valamilyen okbol; 8.)Gyatlov irjon nehany sort a naploba; 9.)lejussanak zokniban a nagy fenyoig; 10.)mindannyian meghaljanak.

Ezek szerint az adatok szerint reggel 8-10 ora kozott ettek utoljara – 6-8 oraval a halal elott, a patologiai vizsgalat szerint. Hat-nyolc oran keresztul nem volt erkezesuk enni valamit, holott – szinten a vizsgalatok alapjan: labaz-sator helyenek tavolsaga +nehez idojarasi- es latasi viszonyok alapjan – az utat a labaztol a 905 meter magas pontig (@sztalker) kevesebb, mint 2 orahossza alatt kellett (volna), hogy megtegyek.
A labaz megepitese nem tudom mennyi idot vett igenybe, mert azt a hegyre indulas napjan keszitettek el (korabban, ahogy terveztek volna, mindig faradtak voltak hozza). Ugyanakkor a naploban mintha azt olvastam volna, hogy a hegyre indulas reggelen eleg keson keltek, 10 ora korul, mert faradtak voltak, viszont ekkorra jol kipihentek magukat.
12:30-13:00 korul legkesobb el kellett indulniuk a hago iranyaban a hegyre. (10-12 kozott meg kellett epiteni a labazt.)
Mindez, amennyiben 16 orakor mar halottak voltak (ropke/szuk egy ora leforgasa alatt, egyeb „aprosagokkal” egyutt).

 2878. jukeey — 2013-12-24 21:47 

Újabb burleszk (volt már spontán ijesztgetés nélküli és medveüldözős, ez sem rossz), és szélelmélet másodszor.

Úgy tűnik a külsérelmi nyom-tévhit kitartóan marad. Felhívom a figyelmet, hogy csak a nyomozást lezáró, felsőbb utasításra készült kamuirat szerint nem voltak külső beavatkozásra utaló nyomok, végzett elemi csapás és fagy az áldozatokkal. Valójában a később nyilvánosságra hozott törvényszéki orvosi vizsgálatban ilyen megállapítások vannak:

Az első 5 holttest esetén horzsolások, karcolások, kisebb zúzódások (főleg a fa alatti testeken), egyiküknél orrvérzés; ezek nem utalnak egyértelműen erőszakra, szerezhették gyötrelmük közben vagy korábban esésektől. A legsúlyosabb sérülés Rustem repedt homlokcsontja és halántéka volt, fölötte a bőr horzsolt és duzzadt, de nem nyílt szét, ez is keletkezhetett egy esésből. Halálos sérüléseik nem voltak, a halál közvetlen oka mindegyiküknél kihűlés (elfagyott ujjak, hidegtől bekövetkezett belső változások egyértelműek); tehát nem állapítottak meg erőszakos beavatkozást, de nem is zárták ki azt. Ezért a nyomozók akiknek a terep és a holttestek helyzete láttán ennek ellenére is gyanús volt a szitu, március folyamán több környéken vadászgató manysit őrizetbe vettek, és csak március végén tisztázták őket.

A 4 patakmedri holttest mindegyikénél súlyos külső roncsolásokat (is) állapítottak meg, ezek egy részéről bizonytalan hogy nem szétmállott hullafolt-e, más részükről szövettanilag is egyértelmű hogy még életükben szerzett vérzéses zúzódás, illetve Kolevatov térde volt még bizonytalan, de az egyébként ép bokája körül levő gézkötés miatt valószínű, hogy a térde még életében sérült meg, onnan csúszott lejjebb a kötés. Főleg Tibo zúzott válláról gyanús, hogy előrefeszített vállal karhátracsavarástól szerezhette. A négy áldozat közül csak kettőnek volt ideje arra, hogy a kihűlési folyamat kimutathatóan meginduljon (Ludmilla és Kolevatov), de az ő esetükben is sérüléseket állapítottak meg haláloknak (pl. Ludmilla esetén: „jobb szívkamra súlyos sérülése, kiterjedt vérzés a mellkasi üregben”).

Ezeket valahogy elfújta a szél 😀

 2876. zolcsi — 2013-12-24 16:10 

Van egy minden misztikumot nélkülöző, (fú, ennek nem lesz sikere :D) nyilván ezer sebből vérző, inkább csak szórakozásképp gyártott teóriám. 😀

Mi van, ha egy túl jól sikerült csíny miatt történt az egész? Mondjuk,épp nincsenek mind a kilencen a nagysátorban (szó volt róla, hogy valaki a felhasításkor nem volt benn). Tételezzük fel, hogy mondjuk ketten hiányoznak (pisilni mentek, vagy átmentek valamiért a kisebbik sátorba). A bent lévő hét ember eközben rémtörténeteket mesél egymásnak.A két távolmaradó ezalatt úgy dönt, hogy megijeszti őket (a hecc kedvéért). Odabenn az egyikük épp nagyon beleéli magát a mesélésbe: olyan rémtörténetet sikerül alkotnia, hogy a legtöbbüknek szinte rángatóznak az idegei.. a sátorban lévők feszengenek,borzonganak a remek sztoritól.

Ekkor:1. vagy rájuk törnek az ijesztgető társak (például elmaszkírozva, ijesztő grimasszal az arcukon, vagy fejszével a kezükben).
2. Vagy nem is törnek rájuk, csak rémisztő hangokat adnak ki a sátor körül, kaparásszák a sátor oldalák, ilyesmi.
A nagyon rémisztó történet hatására mindenkin eluralkodik a félelem: az egyikük reflexből felhasítja a sátrat, és mind kitódulnak a szabadba. Olyan jól sikerült és hatásos csíny volt, hogy alig felöltözve is beleviharzanak az éjszakába. A két ijesztgető látja, hogy a többiek nagyon megrémültek, kétségbeesetten kiabálnak, hogy „nyugi, álljatok meg”. A mene-
külők ezt nem hallják, csak futnak, minél messzebb… Egy ideig futnak, aztán megcsúsznak (ezért tűnnek el bizonyos táv után
a lábnyomok) és hason vagy háton tesznek meg további 100-200 métert. Egyikük szétüti a fejét egy sziklában, másik két egyén bordasérülést szenved. Kell ahhoz egyébkémt komolyabb külsérelmi nyom, hogy eltörjön a borda? Szerintem nem (egy focimeccsen eltörte egy haverom két bordáját, és az égvilágon semmi nyoma nem volt. Ergó miért ne törhetne el egy egész sor borda így?)
Valószínűleg mire elérik a fákat, már egyikük-másikuk tudatosítja, hogy tréfa volt az egész. Valamelyest megnyugodnak, bár van három súlyos sebesültjük (akár már halott is lehet valamelyikük). Az épen maradtak megpróbálnak jelezni a két ütődöttnek ijesztgetőnek, hogy segítségre szorulnak- felmásznak a fára, hogy onnan integessenek, közben megpróbálnak pár gallyból összehozni egy tábortüzet, de csak aprócska lángot tudnak lobbantani. Alig érzik a talpukat, +csúszik a jeges hó, esélyük sincs visszajutni a sátorhoz..a sértetlenek közül hárman mégis megpróbálnak visszajutni(gondolom a legjobban felöltözött negyedik ott marad a három sebesülttel, de egyikük sem él túl sokáig a hidegben). A három lengén öltözött tag
iparkodik felfelé a lejtőn, közben a két ijesztgető ruhákkal megpakolva elindul lefelé. Talán negyed óra múlva el is érik őket, de már késő: pár tucat méterre egymástól, de mindhármójuk kihűlt és meghalt. A két meglévő csávó nem tudja elviselni a dolgot, csak arra tudnak gondolni, hogy ezt sehogy sem fogják tudni kimagyarázni, lassan tudatosítják, hogy gyakorlatilag megöltek hét embert. A bűntudatuk elviselhetetlen: úgyhogy levetkőznek, így ítélik magukat halálra. Ennyi.
A fényekre az égen lehetne a magyarázat egy nagyobb teljesítményű lámpa (ha volt ilyenjük), a radioaktivitásra meg: mivel csak pár ruha sugárzott,maguk a testek ill. a talaj nem,
akkor lehet, hogy a sátorban lévő Gyatlov által összetákolt minikályha bocsátott ki sugárzást, és a legközelebb ülő(k)
öltözéke ezt benyelte?
Kellemes ünnepeket! 😀

 2874. jukeey — 2013-12-24 07:16 

Érdekes fényképanyagra bukkanhattál, belinkelnéd?

Ez a katonai eredetű irtás nekem továbbra is bűzlik, ismereteim szerint márciusban és áprilisban főképp civilek (köztük egy egyetemi csoport) kutatták át a Lozva-völgyet, szó szerint lépésről lépésre végigszurkálva a havat, csak pár katona segített be nekik, és a vízmosás gyanússá válásakor (amire egyébként 5 arra járó manysi vadász hívta fel a figyelmüket) a katonáktól kértek két erős tagot lapátokkal és csákányokkal a hatékonyabb ásáshoz.

A vízmosás partja egyébként ott 7 méter széles, 30 fokos lejtő volt, tehát nem győzöm hangsúlyozni hogy nem szakadék, csak egy Magyarországon is közönséges hegyipatak (szerintem a google fordító ferdítése tévesztett meg némelyeket orosz szövegek alapján). Hozzátenném hogy több száz műkedvelő (főleg mióta az interneten is elterjedt) próbálta rekonstruálni hasonló időpontban és felszereléssel az eseményeket, köztük a cipőtlen futást sötétben a nagy fáig (bár a hivatalos anyagban ~16:00 volt halál beálltának elfogadva, ami még majdnem egy órával naplemente előtt van). Átlagosan 15 perc alatt szoktak lekocogni, bukások előfordultak, sérülés nem.

Viszont mostmár odáig vetemedtem hogy ruszki forrásokban utánanéztem a radioaktivitás ügyének: úgy tűnik a megléte nem kamu, csak a legtöbb helyen a tálalása. A helyszínen ugyanis senkinek sem jutott eszébe ilyesmivel foglalkozni, tehát az hogy „valakik” egyből körbeszaglásztak volna egy Geiger-Müller számlálóval, abszolút valótlan. Hetekkel az utolsó hullák megtalálása, majd az orvosi vizsgálat lezárása után, a nyomozás elakadásakor jutott eszükbe a zsaruknak hogy jobb híján ezt is ellenőrizhetik, ezért a már a korábban nyomrögzítéshez vett talajmintákat, az orvosok által a holttestekből vett mintákat és pár ruhadarabot beküldték a Szverdlovszk Közegészségügyi-Járványügyi Állomásra, radiológiai vizsgálatra. A vizsgálati eredmény fénymásolatai is megtekinthetők a nyilvánosságra hozott egyéb iratok között, ez már inkább meggyőző (az viszont igaz, hogy csak 3 ruhadarab volt szennyezett, a talaj és a hullák tisztának bizonyultak). Az eredmény megérkezésekor, május 25 után figyelt fel az ügyben a „radioaktivitás” szóra a KGB, 3 nappal később az ügy le volt zárva balesetként, a nyomozók így olvadás után már vissza se mehettek az addig esetleg hó alatt rejtőző nyomokat és bizonyítékokat keresni, meg lett kötve a kezük.

 2873. sztalker — 2013-12-22 14:23 

2870. jukeey

Bocs, hogy hozzászólok, de szerintem a te általad felsorolt okok közül egyik sem igazolja azt a bizonyos 905 méteres magasságot.
Ha megnézed a fotókat, akkor láthatod, hogy se akkor, se most azon a magasságon a hágó felett nincsenek fák. A szomszédos 905 m magas hegy tetején sincs már erdő,
tehát valami egyéb ok kellett, hogy indokolja ezt a magasságot.

(Tehát nem a sátorozási hely általános indokait vitatom most, hanem arra lennék kíváncsi, hogy miért mentek még jóval a hágó elérése után is feljebb jó pár száz métereket a havas hegyoldalban, hogy pontosan a 905 méteres csúccsal legyenek egy vonalban?
Mi indokolhat ilyet. Egyszerű véletlen talán? Mértek valamit? Pontosan ennyi hiányzik ahhoz, hogy ellássanak esetleg valameddig? Közben párszor javulhatott is a látótávolság, nem biztos, hogy mindvégig csak ennyire korlátozott volt. Továbbá, ha már korábban is járhattak arra, talán ugyanazt a táborhelyet keresték fel? Ez is elképzelhető. A mai kutatók kb. 30 méteres pontossággal feltételeznek egy táborverési zónát, 3 lehetséges táborhelyet ezen a magasságon, ennyire pontosan tudták utólag belőni a helyszínt a régi fotók alapján)

2871. oberon

Nagy tömegű katonai objektumot nem lehetett egyszerű oda telepíteni, mozgatni, ha nincsenek járható utak, csak ösvények meg ilyen nyiladékok, ezért én inkább egy kisebb, mozgathatóbb egységet tudnék csak elképzelni. Egy fix telepítésű rakétasilót biztosan nem, ahhoz kiszolgáló létesítmények egész sora kell, legfeljebb kisebb harcászati rakétás alakulatot, rádiótávírász, rádiós zavaró egységeket stb.

2872. jukeey

„csak az hogy nem is volt ilyen irtás vagy más időszakban más okból keletkezett.”

A régi képeken lehet látni, ahogy kiépül az a kör alakú tisztás, eleinte csak egy kisebb sávot irtanak, csak később lesz ekkora méretű. Tehát a 4 utolsó holttestet már erről a helyről vitték el helikopterekkel.
Ha viszont tudnánk bizonyítani, hogy már azok megtalálása ELŐTT megindult ott egy ilyen erdőirtás, az tényleg gyanús körülménynek számítana…

Az biztos, hogy ott van egy egyenletes lejtésű (34 fokos) hegyoldal, elég sima ahhoz, hogy több gép is elférjen rajta, de a lejtőszög azért nem kevés, szerintem.
Továbbá fákat visszaültetni kevésbé könnyű, mint kivágni őket, ez talán indokolhatná, hogy miért kényszerültek így álcázni egy pontot, de ez is csak feltételezés.

 2872. jukeey — 2013-12-21 16:00 

Tehát nyugatias szél fújt, ráadásul lehetett erős; ez esetben nemcsak az előrelátható körülmények, hanem a szél délutáni feltámadása is kiprovokálhatott korai sátorverést. Csak fél kilométerről láthatták a pontos helyet a hegyoldal egyenetlenségei miatt; de azt hogy arrafelé erdő van, már korábban is észlelhették, s talán épp a szél felerősödésekor döntöttek úgy hogy ott meg fognak állni; ha tartják az irányt, hóviharban sem téveszthetik el. Ha esetleg már korábban szinte vakon botorkáltak a kavargó hóban az Otorten irányába, lehet épp az erdőszéllel való véletlen ütközés kínálkozott megállásra. Hóvihar legfeljebb egy könnyed kiruccanást tesz valószínűtlenné a vízmosáshoz. Az erdő és gerinc keleti szélén biztosan lehetett érezni hogy kevésbé kavar a nyugati szél, a fák és tüzelő közelsége mindenképp pozitívum. Sátor helyét szélárnyékos erdőszélre nem tudnák „belőni”, de pontos koordinátákra és tengerszint fölötti magasságra egy közeli dombtetővel összefüggésben feltétlenül? Lehet hogy a geológusok behálózták és kinyírták őket egy ehhez ideális előre meghatározott magasságon, majd fénygömbökre kenték az egészet; esetleg a Feng Shui áldozatai lettek?

Az újdönsült helikopterleszállóval kapcsolatban támadtak gondolataim-kételyeim. Kétszer volt ott helikopter (legalábbis ismerten akkoriban az eset felderítésével kapcsolatban), a keresésnél és a később talált hullák szállításánál. Ha csináltak oda leszállót, az utóbbi esetben lehetett. Eszembe jut a kétes hitelességű „radioaktív hulla” verzió, mely szerint a késői hullák szállítását nem vállalta a legközelebbi laktanya, mert ólomkoporsókat kértek, amit a rendőrfőnök nem tudott teljesíteni, ezért egy magánhelikoptert kellett hívni. Katonáktól is nagy baromság lett volna pár hulláért és fél kilométerért ezt tenni, de akkor a rendőrfőnök szólt a környékbeli favágóknak hogy pucoljanak meg egy területet a hulláktól 300 méterre, mert a 700 méterre levő domboldali leszállóhely, ahova anno a keresők érkeztek már túl messze van (hacsak nem volt ennél közelebb is leszállásra alkalmas hely a vízmosástól nyugatra)? Az első hullák szállításakor még belefért hogy 500 métert kellett őket szállítani a helikopterig, a késői hulláknál már sok lett volna a 700, de a 300 oké? Függetlenül attól hogy regruták vagy favágók csinálták, ez bűzlik. Ha katonákkal indokolják, akkor az is lehet hogy nyakig benne vannak; ha favágókkal, csak az hogy nem is volt ilyen irtás vagy más időszakban más okból keletkezett.

 2871. oberon — 2013-12-21 10:24 

Rejtett bázis:
Ha oda titkos megfigyelő bázist telepítenek, akkor annak személyzete biztos vagyok benne, hogy semmilyen módon nem mehet ki, főleg nem vadászgatni, mivel felfedték volna a pozíciójukat. Ilyen esetben bőséges étel és muníció szokott a rendelkezésre állni. Ha ki is mentek, szerintem az antenna vagy a szellő javítása miatt tehették. ÜTI vagy más ellenőrzés sem valószínű ilyen helyen, mivel az is felfedné a helyszínt. Rádiós vagy egyéb más kommunikációs csatornát használnak ilyen esetben.
Valószínűleg radarállomás, légköri/világűri megfigyelő vagy légvédelmi üteg esetleg rakéta siló lehetett, ha volt. Jó lenne tudni, hogy az a környék mennyire lehetett forgalmas, mivel az ilyen helyeket el szokták rejteni.

905m:
Nagyon érdekes, hogy azonos magasságon van a két hely. Nem tűnik véletlennek.
Visszanéztem a meteorológiai jelentést, amit @pakesz kommentelt anno 1957-ben. : )
Tőle idézek:
”1957. pakesz — 2013-04-14 08:35

Meteorológiai helyzet az Észak- Urálban 1959.febr.1-2 (felhasznált archív meteorológiai térképek forrása:wetter3_de_archiv) Hát, mozgalmas idő volt.
Február 01. A nap folyamán egy gyorsan áthelyeződő, közepes erősségű ciklon alakítja az időjárást. Áramlási rendszerében a ciklon ún. „hátoldalán” a déli óráktól északnyugat felől igen hideg, estig még nedves, estétől már szárazabb levegő érkezik a térségbe. Havazás napközben még lehetett, éjszaka azonban már nem valószínű Aztán 02.-án napközben fordul a helyzet. Egy közeledő, újabb, kissé erősebb ciklon ún. „előoldalán” néhány fokkal enyhébb levegő érkezik, erősödik a melegfront, valószínűleg délutántól ismét havazik. Szélviszonyok: 01.-én délelőtt még élénk DNY.-i, NY.-i szél a meginduló erőteljes hidegbeáramlásnak köszönhetően átfordul ÉNY.-ira és megerősödik, délután és kora este viharos széllökések is előfordulnak, majd hajnalra jelentősen mérséklődik a légmozgás, ami 02-án délelőtt ismét NY.-ira fordul és élénkül.
(Egyébként az itt többször belinkelt gipotezi_ru 5.-dik oldalán látható térképeken megfigyelhetjük ezt a szélirány változást, az első képen a szélre ezért rajzoltak 3 nyilacskát, délelőtt még délnyugati, ami estére északnyugatira fordul. 02.-án napközben már stabilabb nyugatias áramlás kezdődik.)”

Ha jól értelmeztem, akkor a szél először a hágó teteje felől fújhatott lefelé az erdő irányába (DNY). Ez később megfordult, és az erdő felől kezdett el fújni a sátor irányába, alulról(ÉNY). A sátortól a fenyő felé nézve viszonyítok:
Kiolvasható, hogy a szél alapvetően balról (NY) fújt, ami igaz a lefelé menetelésre is. Csapadék is volt abban a két napban, ami a képek alapján elég bőséges lehetett, ami viharossá erősödő széllel párosult. Ilyen körülmények között azért megkérdőjelezném azon állítást, hogy ők tájolták be a sátor helyét (mármint a másik csúcshoz képest), mivel azok a látási viszonyok nem ezt támasztanák alá. Ismereteim szerint egy fickós hóviharban nem láthattak 40-50 méternél távolabbra, így viszont a másik csúcsot sem láthatták, ami felvet egyből egy kérdést: Kinek lehetett közülük korábbról alapos helyismerete vagy affinitása, amivel be tudta ezt a pontos magasságot lőni, vagy volt e velük valaki más is, aki megtette ezt? Így azonban megint ott lennénk, hogy..
Vagy látták valóban azt a csúcsot, és gyönyörködni akartak benne (ezt sem a képek, sem az időjárás nem támasztja alá), vagy egy megjelölt helyre verték fel a sátrat. Ha ezt kicsit tovább viszem, akkor ha oda szándékosan sátoroztak, akkor valami célja lehetett a magasságnak is és a helyszínnek is.
Akárhogyan csűrjük csavarjuk, valahogy mindig oda lyukadunk ki, hogy a 9 emberen kívül még tartózkodhatott ott más is, akinek szerepe lehetett a tragédiában, ami pedig az idegenkezűséget támasztaná alá.
Ha ez katonai kísérlet miatt lehetett, amiben titokban részt vehettek, akkor lehet, hogy ők is aktív részesei voltak, csak vagy balul sültek el a dolgok, vagy ráébredtek időközben, hogy ők lettek a bárányok az oltáron..
1 szó mint száz, szvsz azt a sátort sehogyan sem tudták volna szemre belőni abban a hóviharban.

 2870. jukeey — 2013-12-20 21:31 

Szerintem a táborhelyválasztásnak igen gyakorlatias okai lehettek.
1 környezeti viszonyok: ha szeles idő volt, akkor azért táboroztak le pont ott, mert nyugatias szél fújt, azért nem mentek feljebb mert a hegycsúcs melletti erdőnek pont ott volt az alsó széle, és a gerinc is feljebb esett egy kicsit, így kettős szélvédelmet (és lavinavédelmet 🙂 ) képezve. Az erdő miatt ráadásul karnyújtáson belül sötétben is tüzelőt szerezhettek volna, ha a begyújtás mellett döntenek.
2 napi táv: olyan táborozásra ideális helyen megállni, ahonnan továbbhaladva már nem férne be aznapra egy másik alkalmas hely elérése és „kiépítése”. Ebbe a célba fényviszonyoktól vagy/és időjárástól függően beleférhet szokatlanul korai vagy késői időpont is. Másnap este már az Otorten oldalában táboroztak volna, ha megérik. Természetesen ha a viszonyok nem túl durvák, és a kondíciójuk jó, kizárólag a napi táv is eldöntheti a helyszínt, de minden bizonnyal figyelembe vették a körülményeket.

Tehát pl látták a hegyoldalból hogy ha az Otorten felé továbbhaladnának, akkor vagy egy csupasz szeles hegyoldalban kéne megállniuk, vagy épp egy sűrű erdő közepén kéne bíbelődniük a lomokkal, ezért előfordulhatott hogy jócskán sötétedés előtt egy erdőszélen álltak meg a praktikus sátorhely érdekében. Ekkor még az is beleférhetett, hogy a csapat egy része lemenjen az innen is feltűnő fás vízmosáshoz ökörködni, valószínűleg a sátor felállításában sem vettek részt mindnyájan. A panoráma a szomszédos dombbal viszont aligha játszott szerepet a helyválasztásban.

A helyszínelők fotóin felülről úgy tűnik mintha egy csupasz hegyoldalban lenne a sátor, de a másik irányból készült fotókon jól látszik hogy szinte a szélső fák tövében verték fel. A sátor helye a mai terepen gondolom csak max 1-2 száz méteren belüli pontatlanságot feltételez, ami valószínűleg nem igazán lényeges.

 2869. sztalker — 2013-12-20 14:39 

http://kepfeltoltes.hu/131220/kivagat_Gyatlov-hago_905_m-es_csucs_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Ilyen ösvények, nyiladékok vezettek a hágóhoz. (A nyiladékokat talán később is vághatták, ezt jó lenne pontosítani). De a 905 méteres keleti hegyre egyértelműen vezet fel útvonal az erdőhatárig, ez biztosan megvolt már akkor is.

Berajzoltam a helikopteres tisztást is (amit a térképrajzolók előszeretettel elfelejtettek), a sátor helye pedig annyiban pontos, hogy legalább 3 sátorverési pontot valószínűsítenek a mostani orosz kutatók a régi nyomozati fotók alapján rekonstruálva azokat, de mind 905 méteres MAGASSÁGBAN van (mint a szemben lévő csúcs), csak a vízszintes koordinátákban nem biztosak.

 2868. sztalker — 2013-12-20 14:00 

@becsuszoszereles1k:

Ha volt elég pontos SZINTVONALAS térképük (ilyenek a már fent is látott topográfiai szelvények, de az ebből készült „lebutított”, torzitgatott turistatérképek is), akkor igen.

Természetesen én nem tudom, hogy pontosan mit vittek a hátizsákjaikban ezekből, de érdemes volt ilyenek alapján megtervezni az útvonalat, mert nagyon részletgazdagok és a domborzatot korrekten jelölik, ami pl. a síterepek, lejtők, veszélyes szakadékok miatt fontos lehetett nekik.
(Tehát nem csak úgy egyszerűen végigmentek egy ösvényen, túraűtvonalon, hanem szabadon átvághattak síléccel völgyeken, dombokra fel és le, ha azt járhatónak érezték a hóviszonyok miatt.) Gondolom én, de lehet, hogy szigorúbban le volt ez írva a passzusukban, hogy hol és meddig mehetnek, milyen útról tilos letérniük.

Ennek is utánanézhettek, ha akartok, mert segíthet a nyomozásban.

A 905 méter magas hegyhez:
Arról van szó, hogy pontosan SZEMMAGASSÁGBAN van velük egy csúcs, tehát nem muszáj nekik a térképet nézni ehhez, addig másznak felfelé, míg ugyanolyan magasra nem jutnak, mint a hegy teteje. Ez tehát itt a kérdés szerintem (nem a magasság, ami bármi lehetne), hogy miért mentek még jóval a hágóra érkezésük (ez egy sík platós rész, kb. 820 méteres magasságban) UTÁN IS LEGALÁBB 100-150 métert a hóban (ez függőleges irányban jelent plusz 80 métert), ha már eleve fáradtak lehettek a hágóra mászás után? Mi v. ki hajtotta még őket, hogy ez a döntés indokolt volt? Miért nem kicsit alatta v. felette volt a sátorhely? Ha vmilyen műszerrel akartak egy bemérést végezni (szintezés?), arra van utalás?

Lehet, hogy még a hágóra felfelé menet láthattak arra a hegyre felfelé menő alakokat v. valami mozgást velük párhuzamosan haladni? A térképen nézzétek meg az ösvényeket. (Ahogy feljebb írtam, van egy felfelé vezető ösvény ott a 905 méteres hegyre, nem csak nyiladékok.) Ez esetleg indokolhat ilyen döntést, de persze lehet véletlen is, talán más felé néztek, más irányba (nem Kelet felé), azért mentek feljebb, hogy messzebb lássanak valamit, amit a hágó magasságáról (820 m) még nem láthattak elég jól.

 2867. becsuszoszereles1k — 2013-12-20 01:34 

2861. @sztalker: Gyatlovek tudhattak pontosan, hogy epp 905 meteren vannak – vagy hogy pontosan mikor vannak 905 meteren, hol kell letaborozni?

 2866. becsuszoszereles1k — 2013-12-20 01:26 

Fakitermeles (es favagok) volt arrafele, emlekezhetunk ra a posztbol:
„Az első ötszáz kilométert vonattal teszik meg, egészen egy Ivdel nevű kisvárosig, ahol eltöltik az éjszakát, majd másnap reggel továbbindulnak, ezúttal egy teherautóval, amely ingajáratban közlekedik a kornyek erdokitermelesei kozott.”

A terkepet (igen specialis terkepet, de allitolag az utvonaltervet is, legalabbis javaslatot) a geologusok fonoketol, Rjagintol (ugy is mint helyi „kiskiraly”; a masik helyi kiskiraly a favagok fonoke Vizsajban) kapjak; meg a passzust is, amivel igazolni tudjak magukat mit keresnek azokon a videkeken; meg nehanapjan -akkor igen draganak szamito – muszereket. Ez a tevekenyseg titkos volt [az UPI-val kotott szerzodes(?) kereteben], es dijazassal jart…(irja a murders).
(A hivatalos utvonalengedely melle minek kellett me’g kulon igazolas? Esetleg kulonleges (zart) teruletekre is be kellett terniuk – a kozetek miatt?)

 2865. piszkosfredakapitany — 2013-12-19 22:43 

A bázisos dologhoz: ahogy már mondtátok, a térképen nincs jelölve sem víz sem villanyvezeték, így nagyobb méretű (pár főnél több) legénység nem hinném, hogy sokáig petézett volna a környéken. Ha pl kint van egy szakasz vagy század (esetleg üteg, ha légósok) huzamosabb ideig, akkor oda elég sok vizet és gázolajat kell szállítani, ami biztos feltűnt volna.
Marad két lehetőség: a teljes lezárás – akkor se útvonalengedély, se semmi, vagy az álcázás, pl GEOLÓGUSNAK…viszont ez esetben inkább tisztekről lehetett szó – azért azt kötve hiszem, hogy egy pl 3 elemit végzett és éppen odavezényelt sorkatonát el lehetne adni akár csak geológushallgatónak is – így a kísérleti telepet/kitelepülést valószínűsítem inkább. Persze nem olyan bunkerrel, mint a filmben 🙂
Bónusz lehetőségként sutyiban kiépült a víz/villany, csak „elfelejtették” térképre tenni: kb ahogy a magyar laktanyák környéke is „nyomdahibásan” volt jelölve sokáig…viszont ez megint olyan szintű keccsölés, hogy feltűnt volna, biztosan: 2 vezeték fut az erdőben és a szarvasitatótól balra eltűnik a földben…kicsit sem gyanús…ha meg a föld alatt viszik, akkor meg a fairtás-árkolás…

 2864. sztalker — 2013-12-19 16:34 

Ez a magyar nyelvű topográfiai jelkulcs, amit a neten találtam.

http://kepfeltoltes.hu/131219/topo_jelkulcs_magyar_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 2863. sztalker — 2013-12-19 16:14 

@gigabursch:

„A 33, 34 és hasonló számok nem tudom mit jelölnek, vsz. valami zónát, de ez egyedi jelzés.”

Szerintem ez lejtőszög lesz (mennyire meredek a hegyoldal), azért írják rá, hogy ne kelljen a szintvonalak sűrűségét vizslatni mindig.

Egyébként pont a helikopteres térséget alakították ki egy 34-es lejtőn, majdnem ott, ahol maga a szám is található a térképen…

Apropó, ezt a 400 méter átmérőjű helikopteres tisztást nem kellett volna esetleg húsz év alatt (!) rávezetnie valakinek arra a térképszelvényre? Milyen gyorsan nő vissza ennyi fa, vagy a baleset után gyorsan újra telepíthettek oda fákat? Ennyire a szívükön viselték a kivizsgálók az erdőgondozást? Vagy inkább szerették volna még ezt is elfelejteni…

 2862. gigabursch — 2013-12-19 15:48 

@sztalker:
Akkaor Halat Szjal térségében látható vonalak és pontok (rendzseresen használok topót, tehát mint autentikus forrás használót kérlek fogadjatok el).

kettőspont-vonal: Közigazgatási határ
A 905,4 m magas csúcstól félegy irányába:
fenyő, lomb eleggyel, 15 méter magas, 20 cm átmérő
A 33, 34 és hasonló számok nem tudom mit jelölnek, vsz. valami zónát, de ez egyedi jelzés.
A nem bezöldített területen élló I és II vonalkák pusztán csak arra utalnak, hogy cserjés, fenyéres foltok.
A rövid szaggatott az nyiladék
A hosszú szaggatott vonal viszont erdei utat jelöl
A háromszög, mellett számmal háromszögelési alappont tfsz magassággal
A négyszög az szintezési pont pontos magassággal
(ez utóbbi kettőnek a sztereo ortofotók kiértékelésénél van jelentőssége, mert fotogrammetriai úton behatárolható a magassága, amit utána már (vagy előtte leszinteznek) és így kalibrálható a térkép.

 2861. sztalker — 2013-12-19 15:29 

Két megjegyzés:

— A nyiladékon lévő 1-es szám valószínűleg azt jelzi, hogy azon a szakaszon már nincs leágazás. (Ahol van, oda nem írtak számot.)

— Nagyon érdekes, hogy a hágó nyugati oldalán magasodó 905 méter magas hegyre (a Halat Szjal-lal szemben) is vezet fel egy ösvény (nem nyiladék) kb. 720 méterig, onnan a csúcs már nincsen nagyon magasan. Lehet ennek köze Gyatlovék szemközt felállított, szintén 905 méteren lévő táborhelyéhez?

 2860. sztalker — 2013-12-19 14:59 

@becsuszoszereles1k:

„meg ilyen teruletre, vagy ilyen alkalmakkor biztosan nem adnak ki turaengedelyt…”

Jogos, de ha már éppen úton vannak, mikor rádöbben valaki, hogy elnézte a dátumozást az egyik írnok, akkor meg már nagyon nehéz őket értesíteni ott a szabadban, hegyek között, völgyek között…

„Olyan gyakori ellenorzes volt ott Sziberia kozepen, hogy kulon labazban kellett dugdosni a leltaron foluli dolgokat?”

Semmiféle tapasztalatom, infóm nincs az akkori állapotokról egy ilyen szibériai kihelyezett egységnél (ha volt is ott, a hágónál ilyesmi egyáltalán), minden, amit erről írtam csak a saját kútfőmből a saját kiskatona-múltamból jött, mely utóbbi nem volt túlságosan dicsőséges v. rendkívül titkos és érdekes, de talán annyira nem is különbözött az övékétől. Ezt
tényleg nem tudom megmondani.

Az ellenőrzés minden szolgálatban lévő egység egyik örök mumusa (ez minden időben, minden seregben így van), ezért bátorkodtam egy ilyen felütést is megjátszani. Ha pl. jön egy váratlan látogató (egyik felettesük, elöljárójuk) helikopterrel, hogy megszemlélje az egységet, akkor nem biztos, hogy időben visszaérnek a helyükre a kiruccanásból és máris „megbuktak” (mi így hívtuk ezt a dolgot a seregben), mehet mindenki „futkosóra” (büntetőzászlóalj), vagy még rosszabb, ha komolyabb a harci helyzet (tényleg érvényben van egy magasabb készültség), akkor bármilyen következménye lehet a dolognak, sajnos… (Nekem is, nektek is volt gondolom ilyen sztoritok sok, akik még leszolgáltátok a katonaidejüket, nem hiszem, hogy ez olyan másképp működne bárhol is a világban. Volt, hogy alig úsztuk meg a hadbíróságot, mikor összetévesztettük a kajaszállító Roburt az ÜTI — ügyeletes tiszt — Roburjával, így csak másodperceink maradtak, hogy felálljunk őrséget „színlelni”, de még így is nagyon rezgett az a bizonyos léc, de adtak ki ellenem
országos körözést is, mert a f*kalap századírnokom rosszul állította ki a könyvemben a szabi lejárati dátumát és én meg nem ellenőriztem le, úgyhogy szépen be is vittek a kóterbe rögtön, ahogy azt kell. :))) Egyébként a „katonaszolidaritás” itt is megvan, ha tudjuk, hogy az elöljáró elhagyta a bázist, akkor általában odaszólunk (telefonon, rádión) az
érintettek felé, ha lehet, hogy nem tiszta a terep (általában kódoltuk ezeket: „Vihar lesz!” — az ÜTI elindult, meg: „Vihar elmúlt” — az ÜTI visszatért a bázisra, lehet tovább kártyázni), de azt mi sem tudtuk sosem, hogy kiket fog majd éppen meglátogatni az ellenőrzőkörútja alatt. Továbbá nem akarom összehasonlítani a magyar késő nyolcvanas éveket a szovjet késő ötvenesekkel, mert azért nagyon más volt a nemzetközi helyzet, az „ingerküszöb”.

 2859. sztalker — 2013-12-19 14:06 

@gigabursch:

Köszi a pontosítást!

Én ezt a leírást találtam a nyiladékokhoz, de ettől eltérhet az akkori szovjet rendszer.

http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0027_FTR14/ch01s04.html

A térképes nyiladékokról:
Jelenleg azt keresem, hogy a térképen szereplő (a nyiladék szaggatott vonalára ráírt) 1-es szám egész pontosan mit jelent/kódol, mert ha nem métert, akkor vmilyen kategóriát.

A topo térképekre gyakran visznek rá fontos katonai adatokat: utakra szélességet, terhelési, burkolati infót — járható-e pl. nehéz gépjárművel, harckocsival stb — , a házak falainak vastagsága, magassága, nagyobb erdők fafajtáinak aránya, hidak terhelhetősége, folyószélesség, lejtőszögek stb. mind rajta kell, hogy legyenek) Aki tud, segíthet ebben, mert nekem nincs otthon topo jelkulcsfüzetem (ez több száz ábra, több oldalas kiadvány), de most keresgélek. Jó hír, hogy a magyar jelkulcs azonos a szovjetekével, mert a Varsói Szerződés egységes rendszert kívánt, tehát csak a cirill betűs megírás a különbség köztük.

Felteszem az egész térképszelvényt EREDETI formájában is ide (de kisebb méretben), aki akarja nézegetheti, hátha találunk még egy-két érdekes dolgot rajta.

http://kepfeltoltes.hu/131219/otorten-karta-p-40-083-084-kicsi_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Mint látjátok, nincsenek távvezetékek, csővezetékek (ezeket is illik jelölni a topo térképeken) a nyiladékok mentén sehol. Tehát ha nem erdőgazdálkodás, esetleg pár bányaterület összekötését, könnyebb megközelíthetőségét szolgálták (esetleg pár gulagos fegyenc ezeken a nyiladékokon ment ki napi munkára fát vágni, szánkókon vonszolva farönköket stb), akkor jó lenne tudni, hogy mi másra is szánhatták, mire lehetett még alkalmas ez a hálózat. (Jó időben biztosan jól járható, de télen, méteres hóban ez sem leányálom, bár legalább nyílegyenesen halad, így lerövidíthetünk sok kanyart és kitérőt, amit a turistaösvényeken nem.) Lehet, hogy sokat ezek közül a sávok közül csak álcázásként építettek ki, mert a hadsereg érdekeit szolgálta? Talán a nyugati részen is volt sok ilyen nyiladék, csak azokat már nem tüntették fel rajta, mert az már teljesen zárt katonai terület lehetett? (Ezt kevésbé gondolom, viszont pár „tisztás”, fehér foltú terület, bokorcsoporttal — pontozott vonal — körbevett térség meglehetősen gyanús, talán itt lehetett néhány kísérleti bázis, vagy raktárhelyiség, megfigyelőhely stb.)

Mivel ez a térképszelvény egy eredetileg 1942-es felmérésen alapul, amit 1981-ben frissítettek utoljára (de közben is többször javították, 1963-ban is), nem ártana, ha lenne támpontunk arról, hogy Gyatlovék aznap (1959. feb. 1-én) pontosan miféle állapotú térképpel, térképekkel is rendelkeztek, megmaradt-e valahol a vizsgálóbizottság bizonyítékai között ilyesmi, meg lehet-e ezt vhonnan szerezni, van fent belőle a neten? Mert ennek tudatában már mi is jobban bele tudnánk képzelni magunkat az ő helyükbe, ha gondosan
megtervezve már előre készítettek esetleg maguknak ilyen menekülési útvonalakat pl. az útirányt segítő nyiladékok alapján, ezeket követve a legközelebbi labazokig (több ilyet is hagytak hátra az útjukon), tehát nem biztos, hogy a sátor felé indultak volna akkor, ha más eshetőségük is adódott volna.

Ha meg bekerítették őket (minden irányból agresszorok közelednek feléjük), akkor jobban is felkészülhettek volna vmilyen védelemre, vagy elrejtőzésre. A „kitörés” a sátor felé nekem nem annyira szimpatikus megoldás, mert végig nyílt terepen kell megmutatniuk magukat.

 2858. gigabursch — 2013-12-19 07:59 

@sztalker:

Mint szakmabeli kénytelen vagyok ismét tésztázni pár dolgot:

Nyiladéknak két fontos szerepe van, ebből a második itt nem játszik.
1. Az erdő vágásos erdőgazdálkodásában a térszakozást és a későbbi részletszintű felosztást elősegítő, abszolúte mesterséges vonal.
2. erdőgazdálkodás célját szolgáló egyéb földterületként (az előbbi is beleesik ebbe a jogi kategóriába, és nem csak a hazai szakzsargonnál) különböző infrastrukurák, termékvezetékek, villanyvezetékek számára kialakított védőzóna.

Az, hogy egy nyiladékot 1-2 méter szélesnek gondolsz, az valójában egyébként gyakorlat szerint 6-10 méter szélességet jelent. Tényleg annyi.
Az, hogy egyes szakaszokon közlekedésre is használják, az értelemszerű, de attól még nem út, mert ez utóbbinak van pályaszerkezete.

Viszont a nyiladékok léte rámutat egy fontos tényre:
Itt aktív erdőgazdálkodás folyik.
Persze ez jellemzően vágásos erdőgazdálkodásban merül ki.
Viszont ez rámutat egy következő fontos tényre.
Nem túl bonyolult útitervet adhattak le és nem volt nehéz utánuk indulni, hogy hol a fenében lehetnek, mert jól tájékozható a rendszer.
Viszont ez sok orgyilkosos elméletet megdönt nálam.

 2857. becsuszoszereles1k — 2013-12-18 18:07 

2855.@sztalker: En is erre gondoltam (poen csak a megfogalmazasban volt:))
„De az tény, hogy egy 400 méteres tisztást pikk-pakk elkezdtek csinálni, ahogy megindult a kutatás, szépen lehet látni a fotókon, ahogy tágul a kör az erdőben, egyre…”
Egy lehetseges forgatokonyv volt – azert probaltam elindulni rajta, vagy korbejarni, vagy melyebbre asni benne; a „hangosan meltatlankodas” sajat sakkmatt otleteimnek szolt!:)
Amugy nem hadgyakorlat, bemutato, vagy egyeb ilyen nepes alkalmakra gondoltam – amugy meg ilyen teruletre, vagy ilyen alkalmakkor biztosan nem adnak ki turaengedelyt…(es akkor itt jonnenek a kizarasos modszernek nem kedvezo vegnelkuli variaciok: igen, de a jobb kez nem tudta mit csinal a balkez; nem is biztos, hogy ugy volt, mert ha amugy lett volna; nem hitelesek az informaciok; milyen is volt a fegyelem; terelnek, nem terelnek, hamisak a dokumentumok, stb. stb. stb. vegnelkul). Hanem sima „munkanapra”, amikor egyetlen U2 sem repul be eppen, amugy is beke van (1959); csak kimennek porkoltvadat loni az erdobe, vagy szoszosbukkonyt szedni lekvarnak (ujabb ketsegek: van fegyelem, milyen, titkos, mennyire, stb.)…A periszkopot se beloveshez vagy tuzeleshez gondoltam, hanem a „bekes unalom” idejere.:))[Olyan gyakori ellenorzes volt ott Sziberia kozepen, hogy kulon labazban kellett dugdosni a leltaron foluli dolgokat? Es a fonokok hogy mentek oda titokban? Koltoi kerdes volt csupan!]

 2856. sztalker — 2013-12-18 17:00 

Nyiladék:
Erdőben (nádasban, bozótban) fakinövésektől tisztán tartott füves sáv.
Erdőkben a kivágott és fakinövésektől tisztán tartott egyenes dűlőút.

Csináltam egy vázlatos térképet (1 : 100 000 léptékű topográfiai alap átrajzolásával) arról a környékről, ahová Gyatlovék is mentek.

http://kepfeltoltes.hu/131218/Nyiladekok_es_utak_a_hago_kornyeken_kicsi_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Szembeötlik, hogy rengeteg ilyen keskeny (max. 1-2 méter széles) irtási sáv-hálózat szabdalja tele a keleti zónát, és éppen az ominózus hágó mögötti völgybe is vezet egy,talán ez a leginkább Nyugatra belógó vonal. (Nem messze, mintegy 400 méterre lehet a későbbi helikopteres leszállóhelynél, ami egy legalább 400 méter átmérőjű tisztás volt.)

Tehát a környéken meglehetősen sok kiépített és emberi (esetleg kisebb jármű) haladásra alkalmas hálózat van. Ezeket használhatják az erdőirtásnál, talán a folyón leúsztatva farönköket, a sávokban megközelítve az erdőt.

De használhatja akár a hadsereg is pl. őrjáratozásra v. gyors haladadásra, mivel nyílegyenesek és szinte minden nagyobb csúcs is elérhető általuk. (Nem kell a vadcsapásokon haladniuk, vagy a turistaösvényeken.)

Természetesen ezek nem kiépített utak, csak fairtások (a fák hiánya, egész pontosan), de a tájékozódást megkönnyíthetik, kisebb terheket lehet rajtuk mozgatni, ha az időjárás és a lejtő meredeksége ezt lehetővé teszi.

Azt nem tudom, hogy a Gyatlovék erdejébe vezető egyik ilyen sáv már korábban is meglehetett, vagy csak a baleset után építették ki, de az biztos, hogy a környéken most rengeteg ilyen van, ennek sem ártana utánanézni, hogy akkor, amikor az eset történt voltak-e ilyenek már. (Ez nekem aktív katonai, védelmi tevékenységre utal, de lehet, hogy csak egyszerű mezőgazdasági okai voltak.) Mivel az alaptérkép az 1981-es állapotokat mutatja, nem zárható ki, hogy azóta csináltak arra ennyi „folyosót”, de lehet, hogy már az 1950-es években is volt arra sok ilyen, mikor Gyatlovék arra kóricáltak.

A térkép jelkulcsa a következő:

PIROS = nyiladék (tisztán tartott füves sáv, 1-2 méter széles)

SÁRGA = földút, ösvény, turistaút (nem burkolt út)

KÉK = vízfolyások, patakmedrek

VILÁGOS KÉK = mocsaras területek, lápos részek

FEHÉR FOLT = erdőírtás, tisztás

BARNA FOLTOK = domborzat: hegyek, dombok, magasabb kiemelkedések

ZÖLD = erdő

 2855. sztalker — 2013-12-18 16:54 

@becsuszoszereles1k:

Én csak mint lehetséges forgatókönyvként írtam le ezeket a változatokat vagy indokokat az eltussolás okaként, ha vmilyen aktív tevékenységük (pl. egy lövész-, v. rakétás egység harci ténykedése) közrejátszott a halálukban, vagy egyszerűen csak ott volt egy „ottfelejtett” rádiótechnikai egység éppen, akik már nagyon unhatták a banánt és jobban széjjelnézegettek, rájuk akadhattak.

Ha benne voltak — mert tényleg hadgyakorlat lehetett ott — akkor bizonyosan pásztázták a vidéket, ráadásul (és én épp ezért vagyok eléggé szkeptikus a kísérlet/gyakorlat verzióval szemben — sok megfigyelő is szokott ilyenkor ott lenni, ők „pontozzák”, meg értékelik, filmezik is néha a dolgokat. Ha meg szupertitkos a fegyver, akkor rengeteg műszaki mérnök, tudós is kint lehet, de őrkatona is gondolom…

Az ilyen „periszkópos” dolgokba én most nem mennék bele, a tüzérség simán belő bármit, ha kap koordinátákat (rádión), az ilyesmi vakon megy már a profiknak, a megfigyelők pontosan jelentik a találatot, mellé-, alá-fölé lövéseket stb.

Ezek csak feltételezések, amíg nincs bármiféle tárgyi bizonyíték, vagy hiteles szemtanú az esetről.
(A rakétásoknak, távírászoknak, radarosoknak sem kell nagyon „nézelődniük” az ajtóból, az ő tevékenységük is más távolságokban lesz fontos, a gyors reagálás, jó kommunikáció itt a lényeg, akár száz kilométerekre is lehetnek a céltól.)

A nagy tisztás meg csak egy poén volt tőlem, lehet, hogy pont oda kellett tenni, mert másutt a hófúvás, meg egyenetlen domborzat, szélviszonyok miatt nem tudott volna egyszerre több helikopi is leszállni. De az tény, hogy egy 400 méteres tisztást pikk-pakk elkezdtek csinálni, ahogy megindult a kutatás, szépen lehet látni a fotókon, ahogy tágul a kör az erdőben, egyre nagyobb és nagyobb lesz, amikor talán még nem is fedeztek fel minden holttestet.

 2854. becsuszoszereles1k — 2013-12-18 16:41 

@becsuszoszereles1k: Ja igen, elsikkadt a lenyeg: ertettem, hogy allando radiokapcsolat – szoval tenyleg? Es ez minden? Ugy ertem, hogy mindenre kiterjedo, tenyleg eleg? Azt persze ertem, ha valami tortenik, akkor a drot tavoli vegen rogton tudjak, es azt is, milyen intezkedesre van szukseg. Es akkor lehet, hogy most is tudta’k…es akkor tenyleg nem kell jelenteni a titkos bazisrol semmit, tovabbra is titokban lehet maradni, mert ok tudnak meg mindent legutoljara (nyilvan nekik tulajdonkeppeen csak lovoldozni kell, amikor eljon az ideje, amirol radiokapcsolaton keresztul ertesulnek).
Akkor viszont (mar ha volt ott titkos bazis), megiscsak lattak valamit, hogy kimentek szemrevetelezni a testeket; persze nem, hanem radion utasitast (parancsot) kaptak, hogy erre es erre, nezzek meg az aldozatokat…
Na, ez ugy ertelmetlen ahogy van. Rajuk semmi szukseg nem volt ez ugyben – minek avattak volna be oket (ha latni ugysem lathattak semmit), amikor egeszen mas, fontos, sajat feladatuk volt (ha egyaltalan volt ott ilyen bazis). De ha ott volt is, mindegy – a kizarolagos radiokapcsolat miatt. Vagy, minek mentek ki, ha tilos volt? Tudom, titkos lekvar es vodka lerakat (a bazison belul, hol lehetett fozni lekvart? honnan szereztek be az +vodkat? Tehat, one kijartak…Elobb-utobb hire kelt volna, hogy van ott egy titkos bazis. Tehat egyaltalan nem jartak ki, mert halalos fegyelem volt.)
Asszem, ezt a titkos bazis otletet elvethetjuk.

 2853. gigabursch — 2013-12-18 16:30 

@sztalker:
Követtél te már életedben felfelé, főleg télen vízmosást a medrében?
Hosszabb távon ennek a megoldhatósága nem is a nullához, hanem a mínusz végtelenhez tart!

Én már szakmai okok kapcsán kényszerültem bele ilyenbe. Előrebocsátom: NE TEDD!
Ha kedves a futóműved és egészséged további sorsa számodra.

A fenyők kérdést már fentebb kitárgyaltam, annak az összes félrevezető fordításával együtt. legalább ezen a ponti mi ne térjünk le róla!

 2852. becsuszoszereles1k — 2013-12-18 16:07 

2846. @sztalker: En egyelore meg itt kapirgalnek egy kicsit, hogy titkos bazis (szemtanuk) volt a kozelben, a turistak halalaban vetlen katonakkal (vagy akarki hivatalosan ott tartozkodokkal):
3. „…hisz elhagyták a szolgálati helyüket (a parancsnok meg hagyta), ami nagyon súlyos vétség…”
es
4. „Ha ez ráadásul egy rendkívül titkos feladatú alakulat, folytonos rádiókapcsolattal, akkor még olyan kifogással sem tudnak előállni (összebeszélni, összejátszani a parancsnokukkal), hogy valamilyen külső veszély okán indultak felderítésre…”

Most akkor az ott szolgalok csak akkor lattak ki a bazisukbol, ha kimentek onnan? Es hogy’ vesznek eszre egy esetleges (kozeledo) veszelyt? Nyilvan o”rok sem allhattak kinn, ha a hely maga eszrevehetetlen kellett hogy legyen…
Gondolom, volt valami nezelodo felszerelesuk, legalabb periszkop. Es ha volt, akkor – esetleg, persze kerdes hol voltak beasva a sator es kornyekehez, vagy az erdohoz kepest – lathattak mindent (nem inkabb magaslaton kellett lenniuk, ha a fold alatt is?:/), ami a Gyatlov-csoporttal tortent. Talan azert „hagytak el szolgalati helyuket”, amikor elcsitultak a dolgok, hogy megnezzek az aldozatok allapotat (testek forgatasa) – valamiert;
es talan megis ok jelentette’k, meghozza hivatalosan a tortenteket,
hiszen hitelterdemloen tanusitani tudtak, mint szemtanuk (pro vagy kontra), ki, kik kovettek el a cselekmenyt. Azt nem feltetelezem, hogy azt kellett volna jelenteniuk, hogy megtortent az akcio; inkabb azt feltetelezem, hogy az o titkos allomashelyukrol szakmailag/technikailag egyertelmuen latniuk kellett minden mozgast bizonyos tavolsagon belul (tavolsagig). Es ha ebbe a megfigyelesi tavolsagba peldaul bele kellett esnie a Gyatlov-incidens helyszini esemenyeinek az Otortenen, akkor kerultek volna bajba, ha elhallgatjak, ami nonszensz (mar ha a konteom helyes).

A nagy tisztas kesobbi kialakitasat figyelembe veve, esetleg kozosek voltak az erdekek.
(Az inditek persze szamunkra tovabbra is ismeretlen marad.)

 2851. sztalker — 2013-12-18 14:48 

@becsuszoszereles1k:

Lehetséges, hogy kicsit sok volt annyi hulla együtt, akárki találta is meg őket, talán mire Krivót és Dorót is észrevették a fánál, már elegük lehetett az egészből, rájuk csak egy-egy faágat tettek, a lejtőn heverőket meg próbálgathatták lehúzogatni, de feladták. Vagy tán észre sem vették…

A lejtőn felfelé mászókhoz: ha követik a vízmosás medrét felfelé, akkor más irányból, de viszonylag kis meredekségű hegyoldalon eljuthatnak a hágóra, onnan meg lefelé a labazig, ha nem érezték volna biztonságosnak a direkt sátor-irányt. (És talán nem is látták volna meg őket a sötétben, ha a sátornál még lehttek idegenek.)

Gyatlov kezeihez: egy külföldi oldal kommentelője szerint (nem tudom, hogy igaza van-e), inkább törpe fák (dwarf tree) kéregmaradványait találták meg rajta, sok bokros sáv, alacsonyabb fák is átszeli a lejtőt, ahol mentek.

2847. oberon

Még csak egy megjegyzést a híres kizárásos alapon való megközelítési módszerhez (ahogy ezt Sherlock Holmestól szoktuk volt idézgetni):

Vajon rájöttek volna „kizárásos alapon” a XVI-XVII. században az emberek, tudósok arra, hogy pl. mi okozza a maláriát vagy a leprát, influenzát?
Nem igazán, mert nem voltak még annyira erős mikroszkópjaik, spec a maláriát még a XIX. század végén is „mocsári kigőzölgések” okozta betegségnek (innen a mocsárláz elnevezés), ill. az „erkölcstelen és kicsapongó élet” (ez nem vicc, tényleg hittek ilyet még orvosok is!) következményének tartották. Természetesen ma már ismerjük a szúnyogok által terjesztett betegség, a malária (v. váltóláz) okát, amit a paraziták hordoznak magukban, de akkor még erre nem jöttek rá.

Vagyis ezt a módszert csak akkor érdemes használni, ha pontosan ismerjük az ÖSSZES lehetséges (véges számú) eshetőséget, verziót, mert különben így is téves következtetést vonhatunk majd le. Ahol pl. jól láthatóan 3 út ágazik el egy kereszteződésnél, ott ez nem olyan nehéz döntés, de ahol még az utakat is meg kell előbb keresni (mert benőtte vmi, vagy szándékosan elrejtették), ott ez jóval nehezebb. (Ez pont olyan, mintha nem 90 számból kéne ikszelgetni az ötös lottón, hanem bármennyiből lehetne, csak azt éppen nem
hoznák a tudomásunkra…)

 2850. becsuszoszereles1k — 2013-12-17 23:49 

@becsuszoszereles1k: Vagy epp azert „vizsgaltak meg” a testeket, majd a kornyezo terepet – kik is lehetnek ezek, mi tortent veluk, es kicsit tobben vannak a kelletenel ahhoz, hogy termeszetes halal ok szoba johessen -, mert rajottek, hogy intezkedni kell „gyors lelepes es tisztas kialakitas” ugyben?

 2849. oberon — 2013-12-17 18:37 

@sztalker:

’’ Igen, de azt is vedd figyelembe, hogy mindenféle időjárási, környezeti állapot mindkét félre UGYANÚGY hat’’
Igen tisztában vagyok vele. Figyelembe vettem annál is, hogy a tüzet nem azonnal észlelték fentről, (lehet, csak az idő tisztulásával), és akkor is, amikor lent Zoloék elvesztik a kapcsolatot a fa alatt levőkkel, mivel nem lehetett odalátni. Csak akkor lesz tudomásuk a bajról, amikor már késő.

’’ talán még ők is vmi tüzet rakhatnak kint,’’
Nem utal erre semmi. Kb 3 órát le lehet húzni alkohollal, kártyával és esetleg a hálózsákok használatával szerintem. Persze rendesen felöltözve, nem úgy, mint a fiatalok.

’’ …pl. így esetleg mind a 9 visszajönne a sátorhoz, tegyük föl, akkor most ugyanott, ugyanabban a szituban lennénk, mint ahonnan elindultunk, nem???…’’
Ezen bekezdéssel megint elgondolkodtattál. Arra jutottam, hogy olyan erőfölényük volt a támadóknak, ami annyira egyértelmű volt, hogy nagyon sokáig vagy abszolút eszükbe sem jutott az ellentámadás ötlete. Szerintem abban reménykedtek, hogy a veremben kihúzhatják reggelig, amikor is javulhatnak az esélyeik. Aztán jön a hideg és a fegyveresek.

Sokáig én is elvetettem, hogy bárki idegen is hozzájuk nyúlt volna. Azonban a sérüléseik között van, amit csak emberi kéz okozhatott. Ha nem egymást verték szét, akkor őket verték valaki mások. Ebből jött a fegyveres támadók ötlete, régebben a csempészek, de a manysik is ebbe a csoportba tartoznak a katonai alakulat és a kémcsoport mellett. Arra szeretnék rájönni, hogy melyik lehetett. Ha csak addig nem jön valaki és győz meg mindenkit a konteójával. : )

 2848. becsuszoszereles1k — 2013-12-17 18:33 

@sztalker:
„Egy ötlet például a bűnjel, vagy a szemtanúk helyének eltüntetésére”
Hasonlo megoldas, mint anno a „Meghokkento mesek”-ben: a nyomozo felesege meghivja az elhunyt ferj kollegait vacsorara (tor); akik miutan megettek a finom urucombot, akkor dobbennek ra, hogy epp most nyeltek le az utolso falatot a corpus delictibol…szep nagy tisztas volt az is…
ON- Mindenesetre, tobbukon nem azon a felukon voltak a hullafoltok, amin fekve megtalaltak oket. Mar csak Gyatlovra emlekszem, ot hatonfekve talaltak meg, de az elulso oldalan voltak a hullafoltok (ahelyett, hogy a hatan lettek volna, ha valoban a hatan fekve hal meg)…meg talan Doro-Krivo eseteben is. (Bar azt is megemlitik, hogy kello gyakorlat hianyaban ossze lehet keverni a hullafoltokat a fagyasi foltokkal, marmint a foltok eredetet.)
Szoval ez a teny mutathat a fenti verziora, hogy taboroztak ott valakik (hivatalosan), akik veletlenul-varatlanul rabukkantak a holttestekre, amihez semmi kozuk nem volt amugy. De a varhato kovetkezmenyek ismereteben/tudataban, ugyan miert nyultak volna hozza egyaltalan a testekhez, deplane minek forditottak volna meg oket? Es meg egy tovabbi, lenyegesen tavolabbi ponton is, ha a Gyatlovek es Doroek kozotti tavolsagot nezzuk, nem beszelve az egyre sokasodo labnyomokrol, amit hagytak volna (bar valoszinu a labbelijuk is „lopakodo” tipusu volt, ha ok maguk is titokban (rejtve) allomasoztak ott (U2, egyeb okbol).

 2847. oberon — 2013-12-17 17:35 

@titan:

Összefoglalva válaszolok:

’’ nekem inkabb az nem hiheto, hogy valaki megakar olni hanyat lok majd ugral a mellkasomon, es ezt mind ugy teszi, hogy senki sem vedekezik.’’
Szerintem egy tarkón vagy halántékon vágott, hanyatt vagy bárhogyan esett eszméletlen vagy félig kába embert nem nehéz megtiporni. Onnantól, hogy elveszti az eszméletét, amihez elég 1! ütés is, már csak tehetetlen húsról beszélünk.

’’ Aki azt eleteert kuzd karmol harap rug, nem tudok elkepzelni olyan szituaciot , hogy 9 eleteros szemelyt mint birkakat kivegezzek minden ellenallas nelkul.’’
Ajánlom figyelmedbe Afrika történelmét. 100 ezreket öltek le birkák módjára úgy, hogy szerencsétleneknek esélyük sem volt, ha védekeztek, ha nem. Ahogy az inkáknak sem volt a puskával szemben. Az évszám bár változott a puska kontra ember viszony szerintem nem.
Egyébként pedig szétfagyott, testileg-lelkileg-mentálisan kifáradt emberekről van szó, akiket a veremnél levőket kivéve egyesével intéznek el. Ha verekedtél már, akkor a 2v1 sem igazságos, nemhogy az X vs 1. Véleményem szerint már fél lábbal a halálban voltak a túrázok amúgy is, amikor megkapták a gyilkosaikat a nyakukba. Amúgy meg például a zebra is megrúghatja/sebesítheti az oroszlán(oka)t, előbb utóbb vacsora lesz, már csak azért is, mert nincsenek meg a megfelelő eszközei az egyenlő küzdelemhez. Ahogy szvsz Zoloéknak sem volt meg. Ha egyáltalán meg tudtak még fogni valamit a lefagyott kezeikkel, amiket lehet, már nem is éreztek..

’’ Az viszont kevesbe hiheto, hogy megerkezik nehany marcona pasi es azt kiabalja kifele a satorbol mindenki de ugy hogy belulrol kivagjatok kessel a satorlapot. Majd futni hagyjak oket azutan meggondoljak magukat es megis utannuk mennek agyonverni oket, ok pedig ezt hagyjak minden ellenallas nelkul.’’
Én azt írtam, hogy a sátort a legvégén vágták ki, mikor már meglátták a tüzet és döntöttek, hogy beavatkoznak. Utána már nem terveztek visszajövetelt, ezért már a sátor védelmére sem volt szükségük. Ekkor vágták ki a távozó fegyveresek, nem pedig a fiatalok az elején.

’’ Olyan ero gyozte le oket amivel nem tudtak szembaszallni”
Ebben legalább egyetértünk. Azonban csodálkozom, hogy szerinted 5-6 fegyveres nem ilyen erő.

’’ Nekem ez a hihetetlen, hogy tortent valami megmagyarazhatatlan dolog a turazokkal, kozben megmagyarazhatatlan fenyjelek cikaznak a fejuk felett aminek semmi koze az esemenyekhez.’’
Szerintem is kicsi az esély rá, de nem lehetetlen. Viszont cikázó bombákról még nem hallottam, bár az nem jelent semmit. Jó lenne tudni, hogy voltak e akkoriban cikázó bombák, mert ha nem, akkor a fények nem lehettek azoknak a fényei. Ha viszont nem ember okozta a fényeket, akkor megint előkerül a véletlen faktor..

Konkrétan nem hiszek egy verzióban sem. Megpróbálok végigrágni minden eshetőséget, és kizárásos alapon ’’dolgozom’’. Ha valamit kitalálok vagy összerakok, akkor a felmerülő kérdéseket próbálom megválaszolni, reményeim szerint több – kevesebb sikerrel. Ha olyan érvet kapok, ami egyértelműen és vitathatatlanul megcáfolja, akkor elvetem, azonban egyéni vélemények és nézőpontokat nehéz objektív érvnek venni. Elolvastam az 1388 és 1398-as hozzászólásaidat, azonban túlságosan nagy vonalakban fogalmazol ahhoz, hogy egyértelműen összeálljon egy kerek egész. Kicsit pontosíthatnád, részletezhetnéd és megszerkeszthetnéd az elméletedet, mert úgy könnyebb lenne meggyőződni a működő képességéről vagy éppen arról, hogy nem lehetséges a megtörténte. Néhány kérdésemet és aggályomat a katonai kísérlettel/bombázással kapcsolatban legutoljára a 2824-es és a 2840-es hozzászólásaimban említettem utoljára. Ezekre azért jó lenne választ kapni. Ha lehet ugyanolyan megingathatatlanokat, mint amilyeneket tőlem is vársz/vártok. : )

 2846. sztalker — 2013-12-17 15:17 

De ha már homár, akkor én is írnék néhány változatot a katonai verzióra és holttestek elrejtésének okára.

Ha feltesszük, hogy a környékre telepíthettek néhány légvédelmi alakulatot (pl. az U2-es berepülések miatt), ráadásul ezeket sokkal jobban álcázták is, sokkal mozgékonyabbnak kellett lenniük, akkor lehetséges, hogy a hágó közelében is volt egy ilyesmi harcállás, nem messze Gyatlovéktól, mondjuk az erdőben valahol.

Aki már volt szolgálatban a seregben, az tudja, hogy a váltások közti időszak (amíg meg nem érkezik az új kezelőszemélyzet) mennyire unalmas lehet, ha napokig kell kint lenni terepen, miközben pár konzervvel v. vacak olvasnivalóval kell múlatni az időt. Elképzelhető, hogy páran az éppen szolgálaton kívüli katonák közül (akik nem vizslatták épp a radarernyőt, rádiózást, vagy csak fegyveres őrök voltak, de már felváltották őket) rendszeresen ki-kijártak a környékre pl csapdázni, lőni pár vadat, hogy javítsák a kosztot, vagy volt valahol nem messze egy nem túl nagy rejtekük, ahová azokat a dolgaikat rakták el rendszeresen, amit nem szerettek volna, ha megtalál egy váratlan ellenőrzést végző elöljáró (pl. ügyeletes tiszt – ÜTI — , vagy egy szadista váltásparancsnok, ha éppen ilyet kapnak ki a szolgálatvezénylésükben), ami leginkább étel, ital, egyéb szórakozást biztosító tárgy lehetett, de szigorúan tilthatta a szolgálati szabályzat, a leltár v. rovancs miatt nem lehetett náluk sosem, ha ellenőrzést kaptak. (Teszem azt nyáron ribizlilekvárt szoktak főzni, ha épp kedvük volt, de már ezért is megfenyíthetnek bárkit a seregben, ha valaki rájön és megtalálja a szálláson, vagy pár vodkásüveget ide dugtak, mindig csak kevés cucc volt a bázison, nehogy lebukjanak ilyen piti marhaságok miatt.)

Ha az bevált szokás lehetett akár hónapok óta, hogy néha fél kilométerre is „kiugranak” egy-két dologért (a megértőbb szakaszparancsnokuk jóváhagyásával), simán megtalálhatták így a turisták holttesteit is, mintegy véletlenül rájuk akadva, szinte „belegyalogolva” a helyszínre.

De ekkor nagy bajban vannak, mert:
1, Ha jelentik, akkor simán a nyakukba varrhatják az egészet, anélkül, hogy közük lenne hozzá, vagy legalábbis rohadt nehéz lesz majd kimagyarázni magukat egy ilyen helyzetből egy katonai ügyészség előtt. (Plusz a parancsnok és annak parancsnoka is „repülhet” rögtön, bármiféle nyomozás és indok nélkül, örökre priuszos lesz a karrierjében.). Ráadásul itt nincsen profi ügyvéd meg Mr. Petrocelli a vádlott mellett, könnyen bevarrhatnak bármiért a seregben.

2,Ha nem jelentik, de ha végig óvatlanok voltak és nyomokat hagytak maguk után, most igencsak főhet a fejük, hogy miként tüntessék el ezeket baromi gyorsan, hogy vissza tudjanak érni a harcálláspontjukra, vagy a következő váltás (akik utánuk jön majd pár nap múlva), ne találja meg a nyomaikat, no meg a hullákat (vagy a kettőt lehetőleg együtt ne, mert akkor meg azok jelenthetik az esetet és megint őket keverik gyanúba.)

3, Ha mégis megkockáztatják a tisztességes bejelentést, és bíznak a korrekt kivizsgálásban, ahol a gyilkosság vádja alól majd esetleg mentesülnek, attól még ugyanúgy el fogja őket (és persze a parancsnokaikat is) ítélni a katonai ügyészség, hisz elhagyták a szolgálati helyüket (a parancsnok meg hagyta), ami nagyon súlyos vétség, sokáig fogják inni ennek a levét mindnyájan.

4, Ha ez ráadásul egy rendkívül titkos feladatú alakulat, folytonos rádiókapcsolattal, akkor még olyan kifogással sem tudnak előállni (összebeszélni, összejátszani a parancsnokukkal), hogy valamilyen külső veszély okán indultak felderítésre (talán egy elhagyott raktár esetében lehet ilyen trükkel előjönni, ahol nincs telefonvonal, rádió), ezért mentek el, így akadtak a hullákra, mert minden lehetőségük meg lett volna, hogy azt a veszélyt azonnal jelentsék rádión a parancsnokuk felé, mielőtt önhatalmúlag cselekednek. Ezt a verziót is nagyon nehéz megúszni egy seregben.

Ha mindezeket végiggondolják, lehet, hogy a hullák teljes eltakarítása mellett döntenek, ahogy a lehetőségük biztosítja, imádkozva, hogy mások esetleg addig ne vegyék azokat észre, és hulljon elég sok hó, hogy eltakarja a nyomokat. Talán valamelyik későbbi szolgálat már jelenti az ügyet, vagy „súgnak” egy fejesnek, aki gyorsan kapcsol, „véletlenül” felfedezi (pontosabban felfedezteti) a turistákat, és átveszi az irányítást az ügyben. Innentől már ismerjük a sztorit.

Egy ötlet például a bűnjel, vagy a szemtanúk helyének eltüntetésére:
Függetlenül attól, hogy milyen szinten lehetett benne a hadsereg a halálukban (szándékos, véletlen, semmilyen), vagy csak felfedezték a holttestüket és utána próbálták csak úgy-ahogy elgereblyézni az ügyet, én most adnék egy tippet arra, hogy milyen olcsón és ötletesen lehetne megszabadulni például a közelben lévő harcálláspont nyomaitól (ha volt ott egyáltalán), ha jönne egy hivatalos vizsgálat. Ha egy ilyen légvédelmi egység miatt pár fát, bokrot kivágtak, hogy el tudják helyezni a titkos szerkezetet, akkor a leglogikusabbnak az tűnik, hogy a vizsgálathoz kivonuló katonák helikoptereinek a leszállóhelyét itt jelöljük ki mostantól, ezzel álcázva, mintegy megsemmisítve az eddigi kis tisztást (amit most már esetleg észrevettek volna a kutatócsapatok), egy bazi nagy, akár 500 méter átmérőjű kerek térség létrehozásával, fák százainak kidöntésével, szóval ember legyen a talpán aki utólag ezt észreveszi. A vizsgálóbiztos és összes embere már eleve magára a bűnjelre (pontosabban annak hűlt helyére, egy szép nagy kerek tisztásra) érkezik meg, innen kezdheti a nyomozást. Készítettek is ilyen kerek leszállóhelyet a katonák az erdős és lejtős hegyoldalban(!), tehát nem teljesen sík részen, de ez természetesen csak egy rosszindulatú feltételezés volt most tőlem, személy szerint nem vagyok híve ennek a vonalnak, de azért leírtam. Lehet, hogy nagyon is indokolt volt oda és akkora tisztást építeni.

 2845. sztalker — 2013-12-17 13:48 

2839. oberon

„ — Nem lehettek túl jók a látási viszonyok, úgy X méter után nem is biztos, hogy látták már egymást,”

Igen, de azt is vedd figyelembe, hogy mindenféle időjárási, környezeti állapot mindkét félre UGYANÚGY hat (most a támadók felé is), vagyis azok sem látnak jól, vagyis azoknak is folyamatosan készültségben kell lenniük ilyen esetben! (Vagy szigorúbb őrséget kell fenntartani, ami nem túl kellemes –30 fokban este.)

Tehát, ha jó idő van, és a sátorból minden látszik, akkor Gyatlovék is jól láthatják azt a sátrat az erdőből (ráadásul őket kevésbé vehetik észre, ez előny!) a mellette bulizó bandával (pláne, ha ők sem tudják beüzemelni Gyatlov mester elfuserált csodakályháját, ami szétszerelve hever bent), talán még ők is vmi tüzet rakhatnak kint, ezzel még jobban jelezve a pozíciójukat, megmutatva magukat nyílt terepen (hátrány). Ekkor ez a patthelyzet áll fenn.

Ha meg rossz az idő, akkor meg sokkal jobban kell lesni a csibészeknek, ahogy feljebb írtam, le-lemenni 3-400 méterekre, nézegetni, hogy nem mászik-e már felfelé az egyik nyomoronc turista (esetleg késsel, amiket nem vettek el akkor tőlük), hogy miért nem lehetett őket pár órával ezelőtt jól agyoncsapni (végül is, ha pl. így esetleg mind a 9 visszajönne a sátorhoz, tegyük föl, akkor most ugyanott, ugyanabban a szituban lennénk, mint ahonnan elindultunk, nem??? Kezdődne elölről a „turista-zombivadászat”, a hulláikat meg már nekünk, a banditáknak kellene vhogy visszavinni az erdőbe, vagy újra leterelgetni, hajkurászni őket hosszú percekig, majd visszamászni a főnökhöz jelenteni a helyzetet), ahelyett, hogy gyorsan kivégeztem volna őket még lent, és akkor végleg visszamehetnék melegedni a kis vodkás üvegemhez a többiek mellé heverve a sátorban…
:)))
Ez meg egy másik fajta patthelyzet, ráadásul baromi fárasztó és felesleges is szerintem.

2829. becsuszoszereles1k

„…es az is lehet, hogy Gyatlov repules-eses kozben probalta (osztonosen) elkapni a nyirfahajtast (es kozben mire hasznalta az oklet?).”

El tudom képzelni, hogy Gyatlov is megmászta azt a fát már előtte (akárcsak Krivo és Doro, hogy lássa a lejtőn heverő társait, vagy hogy a sátrat nem vitte-e el ugyanaz az erő, ami őket is, érdemes-e visszamenni oda), vagy ha kiásott vkit a hóból, attól annyira elgémberedtek már addigra az ujjai, hogy kevésbé tudta azokat használni finomabb műveletekhez. Zinának is nagyon fagyott ujjai voltak egyébként, lehet, hogy ő is segíthetett ilyen elsősegélynyújtásban, hóásásban.(A Don-kanyarból ismeretes az is, hogy a fronton egy külön ember végezte a sliccek ki- és begombolását másoknál, ha a dolgukat kellett végezniük, annyira át voltak fagyva pl. az őrségben lévők.)

Ha az őket sújtó erőhatás a lejtőn már mozgásképtelenné teszi a csapat felét, sokuk eszméletlenül hever a hóban (hó alatt?), várva a segítséget, ezzel időt veszítenek (mindnyájan, azok is, akik kevésbé sérültek), mert KÉNYTELENEK megkeresni és összeszedni a társaikat, miközben ők is szenvednek a hidegtől és nedvességtől. Tulajdonképpen a túlélők önmagukat „zsákmányolják ki” ezzel a jószívűségükkel, csak nincsenek akkor még ennek tudatában. Mire ráeszmélnek, hogy reménytelen küzdelem megmenteni a súlyos sérülteket, addigra már nekik sem marad sok erejük, túl későn indulnak visszafelé. Ráadásul, ha a lejtő alsó harmadánál kapják a sebeiket, akkor logikus, hogy a közelebbi (fa, erdő) menedék felé kell haladniuk, mint rögtön vissza, a kilométerre lévő sátorukhoz (ha az még megvan egyáltalán), bár talán ez a döntés lehetett volna a helyes, ha a könnyű sérültek akkor otthagyják a többieket.

(PS: Ha én kezdek kihűlni és érzem, hogy meg fogok halni, de ellenség vesz körül, vagy várom a jöttét, biztosan jó előre a kezeimbe fogom a kinyitott bicskámat, kést a zsebemből, hogy legalább ezek előszedésével ne veszítsek időt, ha eljön a pillanat a végső harcra. Valószínűleg nem fakéreg marad az ujjaim közt ilyenkor.)

 2844. titan — 2013-12-17 00:58 

@oberon:

Az 1388 es az 1398-as beirasomban irtam le mi tortenhetett, most igy visszaolvas, most sem sok mindent valtoztatnek rajta.

 2843. titan — 2013-12-17 00:53 

@titan:

Nem hagyomanyos bombazasra gondolok, valami ami legnyomast okoz, nekem inkabb az nem hiheto, hogy valaki megakar olni hanyat lok majd ugral a mellkasomon, es ezt mind ugy teszi, hogy senki sem vedekezik. Aki azt eleteert kuzd karmol harap rug, nem tudok elkepzelni olyan szituaciot , hogy 9 eleteros szemelyt mint birkakat kivegezzek minden ellenallas nelkul. Ha pedig van ellenallas ha nem is tul nagy sikerrel azt sem tudom elkepzelni, hogy a tamadok ne hasznaljanak fegyvert vagy kest.
Az akkori hatalomrol elkepzelheto, hogy miert ne probaltak volna ki egy olyan fegyvert ami az elolenyekre van igazan hatassal. Fakat nem tor ki viszont emberkeket siman felkap (bukoszel is ezen az otleten alapul). Lehet meg olyan mellekhatasa is, hogy ideglenesen megvakulnak, vagy fojto gaz nem kapnak levegot, ez magyarazna miert az a nagy siettseg ki a satorbol. Az viszont kevesbe hiheto, hogy megerkezik nehany marcona pasi es azt kiabalja kifele a satorbol mindenki de ugy hogy belulrol kivagjatok kessel a satorlapot. Majd futni hagyjak oket azutan meggondoljak magukat es megis utannuk mennek agyonverni oket, ok pedig ezt hagyjak minden ellenallas nelkul. Olyan ero gyozte le oket amivel nem tudtak szembaszallni sem ellenallni neki, ufokban nem hiszek, csak termeszeti vagy katonai lehet.

 2842. titan — 2013-12-16 22:03 

@becsuszoszereles1k:

Nagyon jol osszefoglaltad a dolgokat, en is ezen agyalok, probalom kirakni hogyan is tortenhetett. Itt is van sok megmagyarazhatatlan vagy nehezen megmagyarazhato dolog, viszont itt a legkevesebb ellentmondas.

 2841. titan — 2013-12-16 22:00 

@oberon:
„Ha elfogadjuk, hogy a másik csoport látta a fényt a túrázók irányába, akkor lehet az is, hogy az a gömb már a fiatalok tetemei fölött suhant el, lévén a két esemény egymástól bár függetlenül, mégis hozzávetőleg párhuzamosan történt meg.”
Nekem ez a hihetetlen, hogy tortent valami megmagyarazhatatlan dolog a turazokkal, kozben megmagyarazhatatlan fenyjelek cikaznak a fejuk felett aminek semmi koze az esemenyekhez. Ket hihetetlen dolog egyszerre, nekem tul soknak tunik.

„Ha bombák lettek volna, akkor ott több robbanásról beszélünk. Legalább 3-ról, de néha sokkal többre utalnak a hozzászólások. Ezeket a robbanásokat és fényjeleket nem kellett volna észlelnie annak a másik csoportnak, ahogy a fényt is észlelték?”

Eszleltek a fenyjeleket, hosszu ideig cikaztak abban az iranyban az elmondas szerint. Nem jelenti azt, hogy hangokat is kellett hallaniuk, az sincs kizarva, minimalis hangatassal jart az egesz, hiszen azert katonai kiserlet.

 2840. oberon — 2013-12-16 19:58 

Nehéz mások és önmagam ismétlése nélkül mindig új érvekkel meggyőzni a bombás és egyéb hasonló katonai kísérlet mellett voksolókat, de talán most sikerül.. : )
HA bombák röpködtek/robbantak szét a környéken és/vagy a közelükben, ami miatt kitört a pánik és kialakult a menekülés, hogy lehet, hogy nincs egyetlen 1 olyan sérülés vagy nyom sehol és senkin sem, ami egyértelműen alátámasztaná a bombákat? Értem én, hogy Zolo meg Luda, de ha Zolo mellkasán ugrasz kettőt, vagy rádobbantasz, akkor a lábad gyorsulása is megközelítheti azt a tempót és erőt, amiről az az orvos beszélt. A vastag ruha pedig némiképpen tompítja azt, ami miatt nincs egyértelmű külsérelmi nyom sem. Amúgy a 100 km/órás hasonlat meglepő, hogy csak 1 doki szájából hangzott el. Lehet kicsit misztifikálni akart, mert véleményem szerint többen felhívták volna a figyelmet erre, ha annyira nyilvánvaló vagy fontos lett volna. Lehet egy félig részeg és betépett ember feltűnési viszketegség hatása alatti megnyilvánulásáról van szó..
A másik, hogy kétlem, hogy órákon át szőnyegbombázás lett volna, ami szép lassan megölt mindenkit olyan sérüléseket okozva, mintha verték vagy kínozták volna őket, mindezt mindenféle nyom nélkül. Emellett érdekes, hogy miért nem mentek vissza a sátorhoz. Tegyük fel, hogy fél vagy 1 óráig tényleg az Otorten a céltábla. És utána? Inkább szép lassan egymás után halálra fagynak, minthogy 1 valaki legalább bevállalja, és felmenjen a sátorhoz? Nem volt vesztenivalójuk, mégis inkább lent maradtak megfagyni. Nem áll össze valahogy. Nem vetem el a katonai kísérletet, csak jó lenne már olvasni egy hihető, logikusan felépített verziót, mert szerintem az édes kevés, hogy bizonyos idő meg van magyarázva, a többi meg csak lóg a levegőben. Ha 1 bomba végzett volna velük, akkor mindenki szana-szét lenne egy kráter környékén. Amúgy meg milyen bomba fektetné 1 irányba a 3 domboldalban lévő holttestet?
HA pedig tényleg bomba okozta Zolo és Luda sérülését, akkor kik és miért vitték őket a veremhez? Mindezt úgy, hogy a sátorhoz nem mertek visszamenni, de a hullákat le merték hozni. Tibot ki üti fejbe? Doro és Krivo miért mászik a fára, ha a bombákat úgy is lehet hallani és látni? Miért kellett a már korábban meghalt (mert ugye a sérüléseibe gyorsan belehalt) Ludára felhúzni a később a fa alatt meghalt Krivo ruháit? Ha pedig nem a bombától sérült meg Luda, akkor mitől vagy kitől? Stb. Ezekre is választ kellene adni, nem csak annyi, hogy belefutottak egy bombazáporba vagy bombakísérletbe, aztán csá.
Egyébként mennyi az esélye annak, hogy pont az Otortennél van bármilyen kísérlet, ami nyilvánvaló, hogy a manysik számára ha nem is közkedvelt, de tisztelt hely? Kétlem, bármennyire is szartak mindenre a ruszkik, hogy csak úgy szétbombázták volna azt a domboldalt.

 2839. oberon — 2013-12-16 19:52 

@sztalker:

A 2835-höz:

’’ Csak ennyit akartam erre mondani, nem sok értelme van logikát keresni akkor, ha az életedért küzdesz, mert akkor egyszerűen az életedért küzdesz és kész. Valószínűleg véres, rozsdás késsel a kezükben, golyókkal a testükben találtak volna rájuk vhol az erdő mélyén, szanaszéjjel.’’
Valószínűleg úgy is lett volna, ahogy mondod, ha a támadók nem 3 már szétfagyott és kifáradt szerencsétlent találnak. Így viszont hiába küzdhettek minden erejükkel, az biztosan töredéke volt csak annak, ami lehetett volna normális esetben. Bármennyire is nehéz elfogadni, inkább mészárlás lehetett mint egyenlő küzdelem.

’’ Zina, ha a lejtőn felfelé menet utolérte Gyatlovot és Szlobót,”
Én úgy írtam, hogy együtt indulhattak el, csak elhagyták egymást. Például a két fiú, mikor rájött, hogy lassítja Zinát, meggyőzhették, hogy nyugodtan menjen előre. Tudom, hogy gáznak hallatszik, de mint már említettem, azért mertek egyáltalán elindulni felfelé, mert úgy gondolták, hogy a támadók már elmehettek. Nem lehettek túl jók a látási viszonyok, úgy X méter után nem is biztos, hogy látták már egymást, csak a sátorhoz való hozzávetőleges irányt követték. Nem gondolom én sem, hogy tök egyenes vonalban voltak, azonban oldalra mondjuk 10-15 méteres kilengéssel 1500 méteren még mindig egyenes vonalnak tűnhet a sátor-fa távolsághoz viszonyítva, ami a későbbiek során ’’tökéletes’’ vonalként ragadhatott meg az emberekben.

’’ Nem biztos, hogy ők ásták azt a vermet, lehet, hogy oda akarták elrejteni a holttesteket először vkik, de vmi miatt erre nem került sor, maradt a szakadékba hajigálás, lehet sok post mortem sérülés akár ekkor is.’’
Ezt felvetettem már én is, azonban többek megtámadták ezt azzal, hogy akkor miért vannak szana-szét a holttestek. Szerintem simán lehetnek össze vissza, de azért azt kétlem én is, hogy ha a vermet nekik ásták, nem dobták volna bele őket. Ha nem ők csinálták a vermet, akkor mit csináltak ott annyi ideig? Gubbaszthattak a fák között? Akkor már inkább menekültek volna még mezítláb is. Nekem az a meglátásom, hogy nekik kellett csinálniuk.

’’ De meg vagyok győződve arról, hogy legalább 1-2 fő Gyatlovék csoportjából bizonyosan túléli a helyzetet, ha nem hűl ki annyira, hogy legalább mozogni ne tudjon, mert 7-8 halott ember ruházatából már igenis össze lehet állítani valahogy 1-2 komplett felszerelést,’’
Osztom ezt a véleményt. Éppen ezért jutottam arra a következtetésre, hogy be kellett avatkoznia idegen kezeknek a halálukba, mert ha maguk vannak, 1 ember legalább túlélte volna, aki elmondhatja a történteket.

 2838. slimak — 2013-12-16 18:43 

Sziasztok!
Az elmúlt héten végigolvastam az összes kommentet, az első két nap elég lidérces álmaim voltak tőle. 🙂 Több olyan elmélet is előkerült, aminél hevesen bólogatni kezdtem, hogy na igen, ez például teljesen igaz lehetne… de aztán jöttek a cáfolatok, és sorra elvetettem mindegyiket. (vagy legalábbis részben) Leginkább a váratlan természeti csapást/katonai kísérletbe csöppenést/furcsa véletlenek láncolatát érzem esélyesnek, viszont pont ezeket cáfolja az egyik olyan, nagyon régen említett tény, amit többé elő sem hozott senki, nekem pedig megragadta a figyelmem.

Nem tudom, melyikőtök említette, hogy Kolevatov képe eltűnt az emlékműről, és valakiét (Zoloét) összekarcolták. Nomármost, lehet, hogy csak más konteósok lendültek akcióba, akik őket vélték rosszfiúnak, de bennem azért sok kérdést felvetett…

amelyekre persze bizonyos választ valószínűleg sosem kapunk.:)

 2837. piszkosfredakapitany — 2013-12-16 18:19 

Igazából két verzió között ingadozok, ami igazából négy 🙂
1.) Katonai kísérlet, direkt mentek megnézni (akár kémjátszma keretein belül), rosszul sült el
2.) Ugyanez, csak véletlenül keveredtek oda
3.) Manysi „vicc” rosszul sült el
4.) Rablás rosszul sült el
Az utolsó talán a legkevésbé valószínű, azt hiszem, hogy akkor el is vittek volna cuccokat, bár lehet, hogy arra már nem volt idegük. Bár, ha 9 embert ilyen-olyan módon meggyilkolok, akkor utána arra is van erőm/gyomrom, hogy elvigyem pl. a fotógépeket, kaját, stb.
A korabeli (és azóta nyilvános) forrásokat nem tartom teljesen hitelesnek, így asszem azokkal sem vagyunk kisegítve, maximum jó közelítésre elegendők.
A tüzérséges verzióhoz: hasonlókat olvastam én is, mint amit Sztalker kolléga idézett. Egy ezredparancsnok, Vécsey alezredes írta, hogy a legénység a szemből jövő tüzet nagyon jól és nyugodtan viselte, de amint oldalról is kaptak, úgy megingott a vonal. És mindezt úgy, hogy kiépített, körvédőképes (kis hiánnyal) állásokban voltak.
Ha Gyatlovék is tüzet kaptak, a nyílt terep miatt hasonló helyzetbe kerültek, mint a Seregélyi-zászlóalj. Azt leszámítva, hogy rutinjuk semmi nem volt (kivéve Zolo).
Ha ezt a vonalat követjük, a lövöldözést szinte biztos túlélték páran, őket lehet, hogy egy nem profi, alkalmi osztag intézte el (Basszus, ezek mindent láttak! Iván, egy szakasszal gondoskodj róla, hogy nem maradjon túlélő/nyom! – Da, tavaris polkovnyik!”)

 2836. sztalker — 2013-12-16 14:50 

Még valamit a tüzérségi tűzhöz, ha ezen a vonalon indoltok el, hátha használ:

A szemből érkező támadást (pl. lövéseket) meglehetősen jól, a hátunk mögül érkezőket már kevésbé jól tűrjük pszichésen (kiképzéstől függetlenül, ez természetes emberi reakció), nem véletlenül néz előre mindkét szemünk a ragadozókhoz hasonlóan, de a legkevésbé az ún. OLDALAZÓ tüzet bírja elviselni az ember. (Lásd a fülesbástya – olaszbástya megjelenését a lőfegyverek elterjedésével, azaz kezdték egyre jobban oldalba lőni a támadókat, akik ezt nem szívelték sosem.)

Ha tehát legalább másfél kilométert kell lefutni olyan terepen, ahol minket oldalról ér folyamatosan vmilyen tűzerő v. hatás, az roppant kellemetlen tud lenni. Ezzel talán le lehet szűkíteni azokat az irányokat, ahonnan támadó szándékú dolgokat/embereket v. akármit vártak, észlelhettek. Nyilván nem szívesen futnak bele semmilyen közeledő veszélybe, de hogy oldalról folyamatosan ki legyenek téve több, mint 30-40 percig ilyesminek, az is elgondolkodtató.

Én még azt is el tudom képzelni, hogy a roppant fura szemöldök-, fül-, és orrsérüléseiket saját maguk okozhatták azzal, hogy időnként hirtelen a hóba kellett vágódniuk fedezékül vmi elől, hogy ne vigye el vmi a fejüket v. felsőtestüket. (Vagy egyszerűen ösztönös félelemből.)

Ezen is lehet gondolkodni, talán tudtam vmit segíteni vele.

(PS: Hogy mennyire halálos az oldalazó tűz, azt az egyik, a Don-kanyarban pórul járt osztagunk esete is mutatja, én Rumy ezredes beszámolóját másolnám ide, a támadók jó helyzetből is hátrányba kerültek emiatt:
„Tüzérségi előkészület után megindult a támadás. A parancsomban, de szóban is figyelmeztettem a csapatomat az irány betartására. Volt egy póznás út, amely levezetett Urivba. Ha valaki a póznás utat vette irányszabottnak, azzal azt érte el, hogy az ellenség oldalazó tűzébe jut és megsemmisül. Tehát az irányomat úgy szabtam meg, hogy fedve tudjanak előretörni, oldalazó tűzbe ne juthassanak. Erre nyomatékosan a parancsomban is felhívtam a figyelmet.
… A Seregélyi-féle zászlóaljnak Urivban kellett jobbra fordulni, hogy a templomos magaslatot birtokba vegye. Szomorú dolog, hogy a parancsnok nem ment a csapatával. Nem akarok róla többet mondani. A következménye az lett, hogy a csapat eltévesztette az irányt, a póznás út vonzóereje elhúzta, oldalazó tűzbe került és megtizedelve érkezett csak Urivba, rendezetlen állapotban és a parancsomat, hogy még aznap elérjük a templomos magaslatot, csak másnap tudta alakulataival elérni. Föl is jutottak a templomos magaslatra, amikor oldaltámadást kaptak.”

Rumy Lajos ezredes visszaemlékezéseiből)

 2835. sztalker — 2013-12-16 14:16 

2831. oberon

„ — Kifaragnak néhány botot, ami valszeg kezdetleges a szar kés miatt és görbe mert nem találtak mást. Tegyük fel, sikerül 2 támadót leszúrni. A többi addig nem lő vagy valami? ”

Hogy is írta Krúdy Gyula egy novellájában? Ment a vadász a nyúlra, le is lőtte szegényt, az fel is bukott ettől, de biztos, ami biztos, még jól fejbe is vágta az állatot a fegyvertisztító pálcával, majd mint aki jól végezte dolgát, a ruhája alá tette a halott zsákmányt és lóra pattant boldogan.Ám tapsifüles barátunk nem akart még meghalni ilyen gyorsan, utolsó erejével karmait a vadászba mélyítve szépen kikaparta a beleit, mire rátaláltak, már menthetetlen volt. (Az nem derült ki az írásból, hogy a nyuszit végül is megették-e utána, de a vadásznak mindenesetre szép temetést rendeztek.)

Csak ennyit akartam erre mondani, nem sok értelme van logikát keresni akkor, ha az életedért küzdesz, mert akkor egyszerűen az életedért küzdesz és kész. Valószínűleg véres, rozsdás késsel a kezükben, golyókkal a testükben találtak volna rájuk vhol az erdő mélyén, szanaszéjjel.

Zina, ha a lejtőn felfelé menet utolérte Gyatlovot és Szlobót, akkor nagyon jó kis arzenált találhatott volna a zsebeikben, ha átkutatja azokat, több kést, bicskát, ceruzát/tollat, amivel akár szembe is döfheti még utolsó erejével a támadóját, ha már meg kell halnia, nem megy egyedül a halálba, akárcsak mondjuk Dugovics Titusz barátunk.

„ — A sokk és sérülések sora után rittyentenek még 1 vermet is. ”

Nem biztos, hogy ők ásták azt a vermet, lehet, hogy oda akarták elrejteni a holttesteket először vkik, de vmi miatt erre nem került sor, maradt a szakadékba hajigálás, lehet sok post mortem sérülés akár ekkor is.

Még pár szót a túlélésről.
Közismert volt az az eset, mikor a hetvenes években egy uruguayi rögbicsapat bérelt repülőgépe lezuhant az Andokban, a túlélők hónapokat töltöttek együtt egy rendkívül zord vidéken, miközben sokan megfagytak közülük, sokan a sérülésekbe haltak bele, de a túlélők nem adták fel mindvégig, még kannibalizmusra is hajlandóak voltak, csak túléljék.

Sok mindenben lehetne hasonlóságot felállítani a két ügy között, ha azt vesszük, hogy összeszokott sportemberek, rendkívül rossz környezeti viszonyok közt és a túlélésre alig alkalmas felszereléssel rendelkeznek. De meg vagyok győződve arról, hogy legalább 1-2 fő Gyatlovék csoportjából bizonyosan túléli a helyzetet, ha nem hűl ki annyira, hogy legalább mozogni ne tudjon, mert 7-8 halott ember ruházatából már igenis össze lehet állítani valahogy 1-2 komplett felszerelést, és ha a fene fenét eszik is, ha meg kell innom a másik ember vérét, ennem kell a halott húsából, agyvelejéből stb, de akkor is túlélem, ha folyamatosan észnél vagyok, nem vesztem el a józan ítélőképességemet, tüzet rakhatok, más veszély nem fenyeget (pl. ravasz vadászember v. farkas, medve, ufó, jeti stb.), és biztosan tudom, hogy hol vagyok a térképen, hol van a legközelebbi raktár, és ott mit találhatok majd.

Ha meg dezorientáció, pl. hóvakság kínoz (minden kifehéredik, mert a hó miatt már nem látom a táj részleteit és minden összefolyik a szemem előtt), akkor nem igen tudok felfejlődni olyan egyenes vonalban a sátor felé menet, ahogy a testeket megtalálták a lejtőn, bizonyosan más-más irányokban feküdtek volna szerintem.
De még abban sem vagyok biztos, hogy a térképre jól jelölték-e be később a holttesteket. A helyszínelő rajza szerint sokkal inkább egy sávban fekszenek a sátor felé, ha meg a vízmosást követik végig (ahogy a térképre rajzolták), akkor pedig épp a hágón átvezető legrövidebb úton haladnának felfelé.
(A térképre berajzolt piros pontok — a holttestek — helye már csak azért sem pontos, mert Gyatlov a fától 370 méterre, Szlobó tőle 300 méterre, Zina meg Szlobótól 180 méterre feküdt, a 4-es holttest-csoport pedig 75 méterre volt a fától. Vagyis a hullák egymástól mért távolságának arányai már eleve nem stimmelnek ezen a térképen, és szerintem maga az irány sem biztos, hogy pontos.
Lásd még itt is egy rajzon az elhelyezkedésüket, ezt már korábban közöltem, de ismét kirakom: http://kepfeltoltes.hu/131105/CEDRUS_draw_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Én jobban hiszek a korabeli rajzoknak, mint a mostani térképre belerajzolgatásoknak, de ez már megint az én személyes véleményem.)

http://kepfeltoltes.hu/131216/Map_with_bodies2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/131216/CEDRUS_draw._sator_felol_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

2833. jukeey

Megjegyzés: ezek valóban „profi” topográfiai térképek, 1: 25 000 szögtartó vetületek (pl. tüzérségileg is korrekt a cucc!), tehát le tudjátok rajta mérni a távolságokat és irányokat, a négyzetháló 1×1 km-es osztású, a magassági adatok pontosak, a domborzat részletes és a nagyobb sziklák is jelölve vannak. (Jól látszik tehát, hogy megvolt az az 1500 méter bőven, meg az, hogy 905 méteren állt a sátruk — ez sincs EZEN hajszálpontosan odajelölve, csak körül-belül, de mindegy, nagyjából elfogadható — , mint a tőlük jobbra lévő csúcs is pontosan olyan magas volt, 905 méter.)

Azt is vedd figyelembe, hogy mennyire „hullámos” ez a lejtő, ahogy a szintvonalak sűrűsödnek-ritkulnak mindvégig, tehát nem egy egyenletes meredekségű és szépen lesimított domboldal ez, hanem ahogy a természet megalkotta.

http://kepfeltoltes.hu/131216/Satelit_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 2834. bobby — 2013-12-16 07:47 

Üdv mindenkinek!
Anno beszéltünk egy közös elemzésről,ám azóta csak a nagy csönd.Írtam SLC-nek a honlapján lévő e-mail címre,de mondta,hogy eddig még csak én tettem így.Ezért írtam Tiborunak is,aki engedélyezte,hogy az e-mail címemet leírhassam a gyorsabb kapcsolatfelvétel céljából.SLC-vel hétvégén akarjuk felosztani a feladatokat,szóval várunk mindenkit,aki benne lenne egy kis csapatmunkában.Ide írjatok(mert SLC eléggé el van havazódva hétvégéig):bobby0526@freemail.hu
Természetesen ha valakinek nem jó a hétvége,de későbbi időpont igen,az is írjon nyugodtan,mert több agy többet lát…-)

 2833. jukeey — 2013-12-15 19:15 

Lehet hogy volt már terítéken ez a térkép is, de úgy látom újra előkerültek hejszíni félreértések, és elsikkadhat az ufós skiccek között, ezért belinkelem, mint a legjobb jelölt térkép a helyszínről:

http://s001.radikal.ru/i196/1002/a8/9513e9e08557.jpg

Feltűnő, hogy a gyakran fenemód veszélyes szakadékként emlegetett szerencsétlen behavazott vízmosás a sátor és a tűzrakásos tövű fenyő (itt „kedr” felirat jelzi piros körrel) között félúton kezdődik, és gyakorlatilag útként használhatták, a mentén (vagy épp benne/rajta) haladva (a vízmosás egyébként egy rövid patak forrása, mely a közelben északon a Lozva folyó kezdeti szakaszába ömlik). Nem pont nyílegyenesen a sátor és a fenyő között vezet, de kiváló tájékozódási vonal éjjel is. A fenti térképen látszik a széles környék, jól mérhetők a távolságok, jól látható a domborzat, pontosan be van jelölve a sátor helye (piros kör a csúcstól északkeletre lila felirattal „meszto palatki”) és délen a labaz (szaggatott vonal jelzi az útvonalat a sátor és a raktár között). A helyszíntől délkeletre egy kis dombon van a többek által összefüggésbe hozott – szerintem ártatlan – néhány szikla (számozott fekete jelek „osztanyec pamjatnik” felirattal); mellettük egy „leszállóhely” bizonyosan a keresőcsapatokra utal, akárcsak a labaz melletti „lager szpaszatelej” tábor. A jóval nagyobb Otorten-hegy (ahol állítólag fénygömböt láttak) innen légvonalban nyolc kilométerre észak-északnyugatra van, a vízmosásos Lozva-völgy túlsó oldalán.

Nem vagyok épp egy sí-fun lavinaszakértő, de akárhogy néztem át újra a térképeket és fotókat, szerintem a Halatszjal leglavinabiztosabb részén állították fel a sátrat; egy olyan „hegygerincen”, amire nem rázúdulhat felülről egy lavina, hanem amin már feljebb megtörve épp a mélyebb területek felé irányult volna, mintegy kettéválva „körbefolyta” volna a táborhelyet. Ha pedig épp ezen a lankás gerincen indult volna meg a hóréteg, az aligha lett volna egy mindent elsöprő vagy maga alá temető dolog, csak egy kis megcsúszás, viszont a lábuk és a sátor alatt, velük együtt ment volna lejjebb az egész egy nagyobb területen (persze ennek sem volt semmi jele). Menet közben tisztán beláthatták a terepet, elhaladtak a hegyoldal egy „homorúbb”, meredekebb, lavinaesélyesebb szakasza mellett; a táborhelyen már sem ok, sem mód nem lett volna félpucér futóversenyre lavinavaklárma miatt. Márpedig a különleges bukószél elmélete is azt veszi alapul, merthogy a sátor és a fák közt kellet lenniük hiányos öltözékben, hogy ne maradjon nyoma (elsodort sátor, lecsupaszított-összetört fák); bár szerintem egy ilyen bukószél (amellett hogy gömbvillámnál ritkább kell hogy legyen) talajig leradírozta volna az 1-1,5 méteres havat a hegyoldalban, ami a keresőknek némi utánahavazás és szeles idő ellenére is feltűnhetett volna. Állítólag manysi nyomkereső is volt a mentők közt, de a hódítók se először láttak szibériai tájat télen. Pár lábnyom ugyan könnyebben elkerülheti a figyelmet, felismerhetetlenné válhat vagy eltűnhet, mint pár hektárnyi megtépett hegyoldal, de a gyilkossági verziók is sántítanak. A helyszín utólagos komplett megkoreografálásába már bele se merek gondolni.

Szóval jelenlegi állás szerint az eset továbbra sem történhetett meg sehogy 🙂

 2832. oberon — 2013-12-15 17:02 

@titan:

A ruhán keresztül való ütlegeléstől is sérülhetnek meg nagyon hasonlóan.
Ha elfogadjuk, hogy a másik csoport látta a fényt a túrázók irányába, akkor lehet az is, hogy az a gömb már a fiatalok tetemei fölött suhant el, lévén a két esemény egymástól bár függetlenül, mégis hozzávetőleg párhuzamosan történt meg.
Ha bombák lettek volna, akkor ott több robbanásról beszélünk. Legalább 3-ról, de néha sokkal többre utalnak a hozzászólások. Ezeket a robbanásokat és fényjeleket nem kellett volna észlelnie annak a másik csoportnak, ahogy a fényt is észlelték?

 2831. oberon — 2013-12-15 16:55 

@sztalker:

Hogy mit akarhattak a sátornál? Le lehet szűkíteni pár lehetőségre, de ez az egyik, amit pontosan soha sem fogunk megtudni szvsz.
1 lehetőség: A fiataloknak nagy szájuk volt a telepen, emellett a viselkedésükkel is magukra haragítottak néhány perifériást, akik szerették volna őket megleckéztetni. Ezen akciójuk tragédiába torkollott. Ehhez nem kell senkinek sem államtitkot tudnia vagy szuperkémnek lennie.

’’ Zolo nem mondta volna azt, hogy ti másszatok fára, mert nektek már úgyis mindegy, mi meg a csajokkal addig elvagyunk a veremnél, oszt jól van…’’
A két srác önszántából mászott a fára, amíg Zolo nem ’’elvolt’’ a veremnél, hanem többedmagával készítette azt. Önmagában vaksötétben a hó kiszedése szerszámok nélkül, valamint a gallyak és egyebek odacipelése nem kis időbe telhetett. Tegyük fel, kb 10-15 percenként valaki megnézte a fánál levőket. Ha abban a 10 percben halnak meg, vagy hal meg az egyikük, nem hiszem, hogy bármit tudtak volna tenni ellene. Én arra gondolok, hogy Doro ráeshetett Krivora az egyik le/felmászás közben. A többi már történelem..

’’ De nem, mert nem SÁTORTÓL, hanem a FENYŐTŐL volt az a verem úgy 70 máterre!!! A sátor és a fenyő közti táv pedig egy NYÍLEGYENES VONAL, ezt az irányt nem lehet nem eltéveszteni, hacsak nem teljesen vakok a támadók!’’
Jó. Nézzük máshogyan. Lebukdácsolnak a fenyőig szerintem 30 perc alatt. A lefelé úton megy a tanácskozás és a hátrafelé forgolódás. Nem látják, hallják a támadókat. A nagy fánál megállnak és röviden átértékelik a helyzetet. A percek csak telnek, lassan eltelik 1 óra a sátortól való távozás óta. Lépéskényszerben vannak a hideg miatt. Zolo röviden elmondja a véleményét amit a többiek el is fogadnak. Ismét elmegy közel fél óra. Megkezdődik a megfelelő hely kijelölése a veremhez a sötétben. Miután ez megtörténik, a hó eltávolítása jön. Legalább 40 perccel számolok itt. Ez után a gallyak begyűjtése és egyéb részfeladatok elvégzése. Aztán így tovább, számoljon mindenki a maga számaival, de min. másfél – 2 óráról beszélünk, ami jelentős idő. Azonban a támadók nem követték őket annak ellenére sem, hogy esetleg a fák közé bújva ki is vártak valamennyit. Ez adhatott némi reményt számukra, hogy megúszhatják. Ennek ellenére viszont tenni kellett valamit az azonnal szükség miatt, ami a szél elől való elbújás volt.
Abban az esetben jogos lenne a felvetésed, ha nyilvánvaló lett volna számukra, hogy a támadók utánuk fognak jönni. Szerintem azonban ez nem volt egyértelmű abban a szituációban.
Bár valóban amatőr hibának tűnhet ott vermet ásni, annyira amatőr szerintem is, hogy az már inkább szándékosan megtervezett. Namármost akkor mégis csak valami oka lehetett Zolonak (feltételezem neki volt kellő ismerete és tapasztalata azon veremhez), hogy oda jelölte ki.

’’ Végszükségben meg (ha nincs súlyos sérült), akkor a 9 ember 9 felé fog kifutni a világból, ha a támadók pl. csak 6-an vannak, már marad 3 közülünk’’
Intelligens fiatalok voltak, akik szerintem némiképpen képben voltak a fegyverekkel kapcsolatban (pl. Luda korábbi sebesülése). Tudniuk kellett, hogy ha valamennyire is tud lőni az agresszor banda, akkor 40 méteren belül leszedik őket. Mint ahogy írtam, ajánlatot kaptak. Azonnali halál itt, vagy ’’meg látjuk mi lesz’’ ott. Miért tesztelnék a fegyveresek lövő tudását, ha elsétálhatnak?
Igazából ha a fiatalok el is értek volna a legközelebbi segítségig, ha a támadóknak volt eszük, és miért ne lett volna, el is takarhatták az arcukat. Lett volna néhány álarcos személyleírás, ami ráillik az akkori Szovjetunió minden 3-ik férfijára oszt cső. Kereshették volna őket.
Nem hinném, hogy terv nélkül mentek volna oda. Éppen ezért tudniuk kellett azt is szerintem, hogy elérhetetlen a legközelebbi segítség a túrázók számára, még ha nyíl egyenesen arra indulnának is el.

’’ Akire vadásznak, az most az életéért küzd, és ekkor minden eszköz megengedett.’’
Ezzel teljesen egyetértek. De gondold végig. Kifaragnak néhány botot, ami valszeg kezdetleges a szar kés miatt és görbe mert nem találtak mást. Tegyük fel, sikerül 2 támadót leszúrni. A többi addig nem lő vagy valami? Ha lőnek, akkor már valakit csak leszednek, aztán így tovább. Esélytelen helyzetben voltak. Nem mondom, hogy nem sebesítettek meg senkit a támadók közül, sőt, de a számok ellenük szóltak.
A másik, hogy ha a szemedbe világítanak, akkor nem látsz normálisan. És ugyebár a lámpák a támadóknál voltak, amik ráadásul méterekre is világíthattak…

’’ forgatták” 180 fokkal’’
Tudtommal a test automatikusan előre esik, mivel a hátraesés elkerülésével védi a koponyalapot a halálos sérüléstől. Ha ezt számításba veszem, akkor tök logikus, hogy Zináék is a közelebbi domboldalnak estek neki, ahelyett, hogy a hátrafelé alacsonyabban levő talaj felé hátaztak volna el. Szlobo amúgy meg úgy néz ki szerintem, mint aki éppen egy ütés közben kapott hátulról egy halálos ütést, és a teste abban a pózban esett a hóba, ami az utolsó mozdulatsora volt. A hó megőrizte ezt..

’’ Ők is fáznak, miért nem lesznek már túl ezen az egészen?’’
Hova sietnének? Pár feles melegen tartja őket, amennyire kell. És egyébként is, ki az az állat, aki ilyen időben kint mászkálna? Előttük volt az egész éjszaka, amivel tisztában is voltak.
Szándékosan voltak ott, ergo a hideg és az ébren lét is be lehetett kalkulálva.

Lavina: ’’ Az én elképzelésem az, hogy már eleve sebesülten kerülnek le az erdőbe (amit a lejtőn elszenvedett erőhatás okozott náluk), onnantól pedig egymást próbálják menteni, megkeresni, egyáltalán megpróbálnak logikusan gondolkodni vhogy a sokkhatás után.’’
Ahhoz képest, hogy kaptak hideget meleget, még megvannak. A sokk és sérülések sora után rittyentenek még 1 vermet is. Le is tudod vezetni, hogy ezután ki miért kerül oda, ahol a holttestét megtalálják? Emellett ki hogyan hal meg? Stb.

 2830. sztalker — 2013-12-15 14:30 

@oberon:

„Valamit akartak a sátornál”

Hát ez az, hogy mit? Aranyrögöket, gyémántot, titkos ügynöklistát?

Ha meg akkora szuperkémek lettek volna Gyatlovék közt, mint pl. Cohen v. Sorge stb, akkor azoknak a hatékony kilallgatása nem úgy képzelendő-e el, hogy beviszik egy kihallgatóhelyiségbe és ott 5-6 kihallgatótiszt napokon, heteken át vallatja őket, miközben a kicsikart adatokat, kapcsolatlistt összevetik a valósággal, utánajárnak, avagy még a kettős-hármas ügynöki beszervezést is felajánlják esetleg neki?
Ezt én hatékonyabbnak gondolnám, mint egy szimpla agyonverést egy fa alatt, amikor annyira hideg van, hogy még érteni sem lehet a megkínzott szavait a vacogásától.

Továbbá éppen Doro és Krivo állapota jelzi nekem azt, hogy valaminek kellett már azelőtt töténnie velük (pl. a lejtőn), mielőtt a fához értek, mert azt nem hiszem, hogy a jól felöltözött társai nem segítettek volna rajtuk, mielőtt szétfagynak, nem? (Zolo nem mondta volna azt, hogy ti másszatok fára, mert nektek már úgyis mindegy, mi meg a csajokkal addig elvagyunk a veremnél, oszt jól van…)

„Mint ahogy te is felhívtad a figyelmem, úgy én is szeretném a tiédet, kb 1600m-ről beszélünk, ami azért odébb van, mint a ’’szomszédság’’.

De nem, mert nem SÁTORTÓL, hanem a FENYŐTŐL volt az a verem úgy 70 máterre!!! A sátor és a fenyő közti táv pedig egy NYÍLEGYENES VONAL, ezt az irányt nem lehet nem eltéveszteni, hacsak nem teljesen vakok a támadók!
Ha ások is ott vmit, biztosan odébb megyek, eleve szétszórom a csapatomat az erdőben, sérülések, hadrafoghatóság (fegyverzet) szerint, de vmiféle védekezésre készen. Plusz rögtön kiforgatjuk a saját zsebeinket, hogy mi van nálunk, mit tudunk felhesználni a túléléshez, „összedobjuk” amink van.

Végszükségben meg (ha nincs súlyos sérült), akkor a 9 ember 9 felé fog kifutni a világból, ha a támadók pl. csak 6-an vannak, már marad 3 közülünk, akit nem kapnak el, vagy inkább úgy érzékeltetném az üldözött gondolkodásmódját, hogy minél nagyobb egérutat szerezzek, minél messzebb legyek az üldözőimtől. A csőlátás „csőgondolkodással” is párosul, ha engem üldöz egz cápa, én akkor is előle fogok úszni, még ha az agyammal tudom, hogy tízszer (!) gyorsabb is nálam, egyszerűen az élőlények ígz viselkednek, ha létfentartási ösztönük veszi át az irányítást felettük.

„Szóval mindenki, akire puskát fognak, elzavarják, örülne, hogy nem lőtték szét és meghúzná magát, ehelyett te az mondod, hogy gyilkossá előjön belőle az ősi vadászösztön az emberi hús után, és elkezd vadászni a rá vadászókra?”

Nem, vazze, hanem arról van szó, hogy BÁRMI, ami esetleg arra készteti a támadókat, hogy valamiért mégiscsak át kell, hogy keljenek később az erdőn (Mert üldözik őket a fináncok v. épp akkor tör rájuk egy medve stb.), akkor már ők is „szíves fogadtatásban” részesülhetnek, ha lusták voltak akkor nem elintézni őket. Egyszerűen nem lehet mindent kiszámítani, de meg lehet ELŐZNI, előre gondolkodással.
Én nem láthatok bele egy ilyen támadó agyába, nem is mondtam ezt, de az biztos, hogy ez a helyzet nekem (ha én lennék agresszor), egy MEGELŐZŐ CSAPÁS taktikáját is felvetné, mert az a biztos, nem pedig utána egy kiszámíthatatlan helyzet. (Még mielőtt az ellenség megerősödik el kezd szervezkedni, zavargatni engem, előtte leszámolok vele, mert hosszú távon ezt tartom ideálisnak.)

„Na de viccet félretéve. 4-5 másik felfegyverzett társammal, akikkel lámpával pásztázzuk a környéket, igen, komolyan. ”

Ilyen akkor van, ha:

1, elveszett egz kisgyerek és az egész falu meg rendőrök mennek megkeresni.
2, megszökött pár fogoly, fegyenc és láncban felfejlődve szépen nekiállnak átfésülni a terepet. (A fogoly tudja, hogy nem ölik meg, csak visszaviszik a dutyiba.)

Ha Gyatlovék már megtapasztalták támadóik „figyelmességét”, akkor tudják, hogy mi fog rájuk várni, tehát ha te szépen kivilágítva haladsz befelé, ők akkor azt szépen meg is fogják köszönni, hisz te még rosszabb látási viszonyt csinálsz magadnak azzal, hogy fénnyel elvakítod magadat és jelzed haladási szándékodat nekik.
Akire vadásznak, az most az életéért küzd, és ekkor minden eszköz megengedett.

„. Zina-t, Szlobo-t és Gyatlov-ot a domboldalban elintézték, ”

És őket vissza is „forgatták” 180 fokkal menetirány szerint a sátor felé a támadók? (Vigyázva, hogy tökegyenes vonalat alkossanak, mintha vonalzóval húzták volna, mondanom se kell…) Ha lefelé csapják agyon őket, akkor minek mennek felfelé?. Ha még vannak a sátornál támadók, akkor Zináéknak tudniuk kell, hogy arra úgy sincs esélyük, legfeljebb az erdő szélén szökhetnének el valamerre, de akkor is befelé talán.
De azt nem tudom elképzelni, hogy őrök nélkül csak úgy otthagyják őket, plusz még egy fölösleges utat megtéve ezzel a kínzóknak. (Ők is fáznak, miért nem lesznek már túl ezen az egészen?)

A lavinafrász:

Én nem a lavina BEKÖVETKEZTÉT állítottam, hanem a tőle való FÉLELMET írtam le, a kettő nem azonos! A félelem igenis komoly hajtőerő, döntéskényszerbe kerülnek. Az én elképzelésem az, hogy már eleve sebesülten kerülnek le az erdőbe (amit a lejtőn elszenvedett erőhatás okozott náluk), onnantól pedig egymást próbálják menteni, megkeresni, egyáltalán megpróbálnak logikusan gondolkodni vhogy a sokkhatás után.

 2829. becsuszoszereles1k — 2013-12-15 00:16 

@titan: Akkor ez, eleinte legalabbis, hanghatas volt fokent(vagy felismert eredetu vagy nem, de riaszto hatasu, illetve elviselhetetlen zaj) – ami miatt biztosan nem kellett faramaszni.
Es mondjuk, egyszer csak elerte az erdot mar a legnyomas is.

egy: utolso etkezestol szamitva 6-8 ora mulva haltak meg, tehat 18-19 oratol(naplo) szamolva ejjel 2-3 korul. De most nem ez a fontos. Hanem, az, ha a leeres utan nem sokkal haltak meg, ami min. felora-negyven perc levonulas + valamennyi ido lenn: tuzgyujtasi probalkozas, illetve elvonulas vagy vonszolodas a fedezekig, Gyatlovek meg vissza az uton (ugy tunik volt nemi zavarodottsag, ellentetes mozgas pl.), ami tovabbi cca. 1-2 ora lehetett. Tehat a satortol valo (mezitlabas) tavozas es a halaluk kozott eltelt legkevesebb ido is 3 orahossza. Ez az idohossz az ismert korulmenyekkel egyutt boven eleg volt ahhoz, hogy erejuk nagyon fogytan legyen. Igy egy fent leirt robbanasos, legnyomasos hatas ellen mar sokkal nehezebb volt vedekezni, akar fizikailag is, barmilyen jo eronlet eseten.

ketto: ha feltetelezzuk, hogy igy volt, ilyen ok miatt haltak meg, akkor a serulesekbol folosleges kiindulni, hiszen azok „veletlenszeruek”, vagyis ahogy estek-csapodtak a testek a kulso ero hatasara.

harom: igy a haromfele menekulo vagy sodrodo csoport pusztulasanak a sorrendje is lehet egeszen mas, mint ahogy eddig felteteleztuk, vagyis teljesen fuggetlen peldaul az oltozettol, vagy a helytol, ahol epp voltak. (Legfoljebb annyiban nem, hogy aki jobban volt oltozve, tovabb jutott, jobban talalt maganak menedekhelyet.)
Igy lehet, hogy Zoloek negyese elobb kapott egy halalos legnyomast: Ludat a falhoz kente, talan mert o nem pont a godorhoz kozel allt, nem egyutt a harom fiuval, akiket viszont betaszithatott a godorbe egy epp erkezo eros hullam, megtalalasuk alapjan Tibo volt legfolul…Talan a fenyonel levoket azalatt erte vegzetes hatas, amig Zoloek haladtak tovabb, hogy mar nem voltak a fanal, az valoszinu, mert akkor oket is erte volna, vagy ok jobban birtak me’g? Viszont lehet, hogy eszrevettek es visszarohantak (mar ha a helyszini ruhacsereket is bele kell kalkulalni).

negy: ha a veszely az erdofele gyuruzott, akkor nem ertem, miert indultak volna Zinaek vissza, a veszely iranyaba, hacsak nem teljes zavarodottsagukban (esetleg ok maradtak eletben utoljara a csoportbol). Vagy hirtelen abbamaradt a robbantas? Es ha kevesbe is, de megis megserultek annyira, hogy ok se birjak mar sokaig. Ettol fuggetlenul, a testhelyzet, ahogyan megtalaltak oket, lerogyasra (Szlobo), kontrollalhatatlan esesre (Zina kicsavarodott dereka) vall, es az is lehet, hogy Gyatlov repules-eses kozben probalta (osztonosen) elkapni a nyirfahajtast (es kozben mire hasznalta az oklet?). De hol lehettek, amikor a masik ket csoportot letarolta a legnyomas?

 2828. titan — 2013-12-14 22:48 

@oberon:
A sator felett , kozeleben tortentek azok a robbanosok vagy valamik, tehat elakartak tole tavolodni, erre utal, hogy az erdonel megalltak es vartak a visszateresre.
Hogy emberek okoztak halalukat nekem talan csak egy verzio jonne be, manysi vadaszok akik figyelmeztetni akartak oket, nem jo helyen satoroznak, ez elatkozott hely. Nem jol sul el a talakozas, felreerthetik egymast, satorlakok uzsgyi az erdobe, manysik valukat megvonva elmennek. Ebben az esetben viszont kerdes honnan szereztek a seruleseket a turazok.
Szerintem ket dolgot kellene megoldanunk.
Milyenek voltak a serulesek? Ha ember is okozhatta, lehet gondolkodni gyilkossagrol. Viszont tobb helyen is az olvashato, ember nem okozhat olyan serulest amit kaptak nehanyan. Pl. mintha 100 km-es sebesseggel nekicsapodott volna egy parnafalnak , kulsoleg semmi serules belso szervek meg leszakadnak. Legnyomas ilyet siman okozhat, kerdes igaznak fogadjuk el az informaciot.

Masodik, tenyleg voltak e sarga gombok az egen, valoban kesobb is sokszor lattak a helybeliek, vagy csak kitalacio? Ha voltak gombok, en nem igazan hiszek a veletlenben, hogy legyilkoljak oket, jon a yeti az ufo, a lavina, es kozben tok veletlen akkor sarga gombok cikaznak felettuk. Ha volak gombok annak tuti, hogy koze van a halalukhoz.

 2827. titan — 2013-12-14 22:31 

@sztalker:
Nemcsak sibotot, hanem bakancsot is kikaptam volna a ho alol illetve a satorbol. Bakancs, csizma nelkul eselyuk sem volt, ha lavinatol menekultek akkor annak nagyon ott kellett lenni nem igazan volt ido gondolkodni csak el a satortol. Lavinara utalo jeleket nem talaltak a mentok, persze attol meg lehetett. Sot odakanyarodok ujra a robbanasokhoz, az is csinalhat lavinat, vagy lagalabbis hihetik hogy az fog lenni.

 2826. titan — 2013-12-14 22:25 

@piszkosfredakapitany:
Igen en is erre gondolok, katonai kiserlet az amiben legkevesebb az ellentomondas. Sipircelek kifele a satorbol attol a valamitol, nem megyek tul messzire remenykedem visszaterhetek a satorhoz ha egy kicsit csillapodik az a valami, hiszen ott van minden ami kell a tuleleshez. Nem az tortent az a valami kozeledett , sot elerte az erdot. Egy levegoben torteno robbanas legnyomasa siman felkapja az embert es odavagja a fahoz, hogy betorik a fejeyovagy eltornek a bordai. Kulserelmi nyom nelkul? Mi van ha felkap egy legnyomas es nekivag egy ellenkezo iranybol jovonek?

 2825. oberon — 2013-12-14 17:04 

folyamatosan posszanó bombák között menekülnek, hogy nem hugyozott be senki sem? A holttestekben talált mennyiség erről árulkodik. Elég tökös fiatalok lehettek…

Ez az előzőhöz, csak nem ment el : /

 2824. oberon — 2013-12-14 17:03 

Lavina: Ha megindul nem áll meg. Mikor megáll, általában vége van. Miért fagytak meg lent az erdőben ahelyett, hogy visszamentek volna a sátorhoz? 2x nincs lavina, ott meg amúgy se nagyon szokott lenni. Senki sem hal meg a lavinától, mégis a többségén erőszakos halálra utaló nyomok vannak. Hogy is van ez? A sátor áll, de őket elsodorja a lavina? Ez is hihetetlen. Netán Zolo és Luda a lavinától hal meg? Akkor meg miért vitték a hullájukat a veremhez? És tovább.. Ez a lavina verzió sztem nagyon gyenge.

Katonai kísérlet: Egyetértek @piszkosfredkapitany 2821 és @titan 2820 meglátásával. Miszerint belesétáltak véletlenül egy necces zónába. Max ezt tudom egyenlőre elképzelni. De például ha a föld felett robbanó bomba volt, ami nem hagy krátert, akkor kérdezném, hogy miért biztonságosabb 1500 m nyílt terepen végigrohanni, mint a sátornál maradni vagy hasra feküdni bárhol a környéken? Emellett ha bombarobbanásra ébrednek, vagy a közelükben

 2823. oberon — 2013-12-14 17:03 

@sztalker:
’’ Mindenki, aki akadályozza őket abban, hogy felöltözzenek, az rendkívül aggasztó és gyanús körülmény számukra, és ezt a támadóiknak is tudniuk kell’’
Egyetértek.

’’ van egy időhatár, ameddig el lehet talán altatni ezt gyanakvásukat, de előbb-utóbb kenyértörés lesz belőle.’’
Az előbb vagy utóbb nem mind1 a hideg miatt. Ha már hypothermiás állapot közelében döntik el, hogy kenyeret törnek, akkor már röviden b*szh*tj*k, akárhányan is vannak..

’’ hogy ha látom, hogy ennyivel erősebbek, akkor nem bocsátkozom harcba,’’
Ebben egyetértünk.

’’ ha meg mégis kapok tőlük egy olyan
visszautasíthatatlan ajánlatot, hogy elfuthatok, akkor meg sem állok Szverdlovszkig, érted?’’
Napközben talpig felöltözve, lelkileg rendben, nappali látási viszonyok mellett tettek meg, ha jól emléxem (javítsatok ki) 4,5 km-t, amiben ráadásul el is fáradtak. Meddig tudtak volna szerinted menekülni, bakancs, fény, irányzék nélkül az egyre csak fogyatkozó társaik jelenlétében bele a süvítő szeles éjszakába?
Nem logikusabbnak tűnik az, amit megpróbáltak? Érted már? Ha gondolkodsz a fejükkel a történet szerint, akkor mivel rájuk törtek, ezért nem voltak valószínűleg tisztában azzal, hogy mi történik. Lehet azzal sem, kik törtek rájuk. Miért ne gondolkodhatták volna úgy, hogy elbújunk a szél elől, addigra talán lelépnek és vissza tudunk menni? Abból, hogy lekergették őket, nem kellett feltétlenül azt hinniük, hogy a halálukat akarják (szvsz). Gondolkodhattak úgy is, hogy azért kergették el őket, mert valamit akartak a sátorban. Ugyebár ők nincsenek tisztában a fegyveresek tervével.. Ezért mászhatott a két fiú is a fára, hogy megbizonyosodjanak a támadók ottlétéről vagy távozásáról. És ugye a támadók sem voltak hülyék, biztos nem kurjongattak meg fényjeleztek, hogy felfedjék magukat.

’’ És a szomszédságban sem fogok vermet ásni, csak ha már egy-két gallyat kihegyeztem dárdának stb, plusz állandó őrséget állítottam.)’’
Mint ahogy te is felhívtad a figyelmem, úgy én is szeretném a tiédet, kb 1600m-ről beszélünk, ami azért odébb van, mint a ’’szomszédság’’.
Direkt írtam, a verem merőleges a fa-sátor útra. Ha át akarod verni az üldözőidet, akik arra számítanak, mint amit írsz,hogy minél messzebb, valószínűleg előre menekülsz, ahelyett Zolo
így próbálta meg. Emellett szól az is, hogy nem akarta a két fiút a fa alatt magára hagyni. Régebben ez is téma volt, barátokról beszélünk. Miért ne tarthatta volna a bajtársiasságuk együtt őket? Zolo meg alkalmazkodott a többség akaratához.

’’ ogy valahol a környékükön „csak úgy” legyen ennyi potenciális gyilkos. (Mert most már Gyatlovék annak számítanak.)’’
Szóval mindenki, akire puskát fognak, elzavarják, örülne, hogy nem lőtték szét és meghúzná magát, ehelyett te az mondod, hogy gyilkossá előjön belőle az ősi vadászösztön az emberi hús után, és elkezd vadászni a rá vadászókra?
Érdekes meglátás.

’’ úgy lett volna elképzelhető, hogy mindenkit ingre-gatyára vetkőztetnek és utána mehetnek „gombászni” az erdőbe.’’
Ezzel az eggyel elgondolkodtattál. Szerintem ha ezt megteszik, akkor 1részt felfedik a szándékukat, másrészt abból biztos kenyértörés lett volna azonnal. Ezt ők sem kockáztathatták meg, ha volt eszük. Így viszont kétségek között hagyták a túrázókat. Ha ez nyáron van, no para, de itt minden egyes perccel közelebb voltak a kihűléshez. Minél később határozták el magukat, annál kevesebb esélyük volt. Emellett ahogy kezdtek kihűlni, minden egyre lassabban is ment.

’’ Te (mint támadó) töksötétben bemész egy erdőbe lámpával? Ez komoly?
Ha eleget iszom, még 1edül is… : )
Na de viccet félretéve. 4-5 másik felfegyverzett társammal, akikkel lámpával pásztázzuk a környéket, igen, komolyan.

’’ Van egy bazi nagy terület (erdő), amit senki sem ismer, de legkevésbé te, mert mondjuk elég, ha csak 10 perccel előbb érkezik oda valaki, máris nagyobb helyismerete van, mint a később érkezőnek, és van ebből a „fazonból” még 9 fő akárhol elbújva.’’
Tisztázzunk valamit. Mire a veremhez érnek a támadók, már csak 3-an vannak életben. Zina-t, Szlobo-t és Gyatlov-ot a domboldalban elintézték, Doro-t és Krivo-t már holtan találják a fa alatt, Luda pedig halott, mire a veremhez érnek. Ott 3, ismétlem 3 (szerinted potenciális gyilkológép) várja a 4-5-6 puskával és lámpával felszerelt támadót, akik eddig szo-szo kényelmes körülmények között vártak, amíg a másikak felhasználták az erejüket és végig rohadt hidegben tették ezt. Kifaraghattak mindenféle botot meg lándzsát, mégis, szerinted kik az esélyesebbek?

Az ekkor még elő 9 ’’fazon’’ és a 40 percig túszokat kísérő agresszorok nem az én történetemben vannak..

 2822. sztalker — 2013-12-14 12:24 

Lavinafrász okozta döntéskényszer

Ha Gyatlovék a lavinától féltek, akkor a következő döntéseket hozhatták meg, attól függően, hogy mennyire szerettek kockáztatni.

1, A nagy fenyőfa a legrövidebb út, de VÉGIG a lavina nyomvonalában kell majd haladniuk a lejtőn.

ELŐNY: Kis ideig vannak kitéve a hidegnek, hófúvásnak, átnedvesedésnek stb., a legrövidebb távot teszik meg, ami csak egyáltalán elképzelhető és a rettegésük időtartama (amíg veszélynek vannak kitéve) ekkor a legkisebb.

HÁTRÁNY: Mindvégig (!), amíg csak el nem érik a fát, ugyanakkora veszélyben lesznek, mert akár az utolsó métereken is betemetheti őket a lezúduló hótömeg. Ez egyértelműen egy kockázatos döntés

2, Kikerülnek a lavina lezúdulási zónájából (Nyugatra v. Keletre, azaz balra v. jobbra fordulva a lejtőn)
.
ELŐNY: Minél tovább mennek, annál kisebb lesz a lavina pusztító hatása, mert kezdenek kifelé haladni a zónájából, egyre csökken a félelemérzetük, egyre nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mert már nem a csúcs alatti zónában mozognak, hanem a sokkal alacsonyabb hegyoldaléban.

HÁTRÁNY: Sajnos ezzel együtt a tűzgyújtásra alkalmas erdőtől is eltávolodnak, nem 1500 métert, de inkább 2000-2500 métert kell majd megtenniük, ha majd vissza akarnak kanyarodni a biztonságos erdő felé, de ez legalább még fél, egy óra plusz „hideglelést” jelent a fagyos lejtőn. Ez egy nagyobb biztonságot nyújtó, de mindannyiuktól egy nagyobb állóképességet (tűrőképességet) is megkívánó döntés lehet.

Valószínűleg az elsőt választották, ha nem is rögtön, de idővel a hideg és a szegényes ruházat rákényszerítette őket erre. talán már pár száz méter „zoknis” talpalás után.

Még pár szót az erdőből érkező támadás, erdőből jövő veszély miatti rettegésükről. (Volt szó arról korábban, hogy a sátron „kukucskáló” nyílásokat vágtak, a bejárat az erdőre nézett, és esetleg valamitól tartva állandóan oda figyelgethettek a bent ülők.)
De akkor miiért pont ODA futottak, az erdő felé, miért nem éppen ELLENTÉTES irányba, mondjuk a hágó másik oldalán lefutva? Ha felém jeti, manysi, katonák jönnek onnan, nem futok eléjük, a karmaik közé, de ha épp ott pislog, világít vmi fény az erdőben, vagy onnan lőnek fel vmit, akkor sem az lenne pszichésen az elsődleges menekülési útvonalam. Tehát az erdős térségnek valamilyen szinten, de mégiscsak „tiszta”, megbízható, reményt keltő útvonalnak (megoldásnak) kellett lennie számukra, ha már ezt választották. (Vagy legalább egy-két nyomorult síbotot azért csak kikaptam volna a hóból, hogy legyen fegyvernek használható eszközöm, ha kell.)

 2821. piszkosfredakapitany — 2013-12-14 07:26 

A katonai kísérletet én sem tudtam igazán elvetni, sőt…meg azt is említettétek, hogy eltévedtek korábban, lehet, hogy itt volt az eb elhantolva, hogy bekerültek a lőtérre/kísérleti zónába stb.
Amúgy meg éjjel, egy kies uráli erdő közepén, sátorban, viharban, ismeretlen terepen az is pont elég lehetett a pánikhoz és a „sátoroldalátkivágvamenekülünkazéjszakábanemérdekelhamegfagyunk” műveletsorhoz, hogy pl. egyre közelebb érkező robbanásokra ébredtek. Magamból kiindulva nem azt vizsgálnám, hogy tűzijáték-e, avagy megint Bruce Willis forgat, hanem menekülnék minél messzebb. És Zolo megint képbe jöhetett, egy elejtett „Ez tök olyan, mint amikor lövi be magát a tüzérség” megjegyzésével, ami nyilván nem segített a pánik csökkentésében…
Hogy miért nem találta később senki a robbanások nyomát?
1.) Nem is keresték, a mentőcsapatok nem tudtak róla, aki meg netalántán igen, az nem verte nagy dobra, sőt terelgette a többieket elfele
2.) Csak havat „ért” és elolvadt-ráesett stb.
3.) Valami spéci cucc volt, ami még a levegőben robban: kráter nincs (vagy nagyon kicsi), repeszhatás relatíve nem nagy (találtak fémdarabokat is ha jól emlékszem, amiket nem tudtak/akartak (?) hova tenni), a légnyomás, amit a robbanása okoz iszonyat nagy (részben magyarázhatja a sérüléseket).
Persze ez is csak egy elmélet, de talán előbb-utóbb kihámozzuk a dolgokat 🙂

 2820. titan — 2013-12-13 23:00 

Azt hiszem egyvalamiben mindannyian egyetertunk, a hatosagok nagyon gyorsan lezartak az ugyet, sot lehet bizonyitekokat tuntettek el elhallgattak dolgokat stb…
Miert?

Ha nem lett volna kozuk hozza akkor kimondjak gyilkossag, baleset , yeti , medve lo stb… vagy megtalaljak vagy nem.

Mivel sarosak voltak ezert elkellett tussolni az ugyet.
En nem hiszek abban szandekosan oltek volna akar ugy, hogy katonakat kuldenek oda akar katonai kiserlettel

Tok veletlen volt az egesz, fiuk lanyok rosszkor voltak rossz helyen. Mikor kiderul a bakloves mit lehet tenni, ne deruljon ki az igazsag. Miert ne?

1. Legkisebb ok. 9 tudospalantat nehany dilettans katonai vezeto olt meg kozvett modon. Nem jo ha a kozvelemeny megtudja. Meg egy akkori szam befogom orszagban is tortenhett volna tiltakozas, legalabbis kiserletezes dolgokat kicsit visszakellett volna fogni.

2. Kozepes ok. Akkor mar van felelos. Kis bunos magaval viszi a nagy bunost majd meg nagyobbat, ok nem gulagra valok lehettek , nem derulhetett ki kik vegeztek adtak parancsot a kiserletre. (Mert folytatni akartak – kesobbi ujsaghirekben is talalhato, hogy idonkent az ottani lakosok sarga gomboket lattak az egen) Tehat nem egyedi eset volt a gombok.

3. Legfobb ok. Nyugat rajon mivel kiserleteznek, lekoppintja vagy csak tiltakozik az ideg mereg vegyi legnyomasos mit tudom en milyen bombaert vagy ok is kifejlesztenek olyat.

 2819. titan — 2013-12-13 22:18 

Akarhogyan olvasgatom forgatgatom nekem csak a katonai kiserlet a legvaloszinubb. De nem az, hogy na most ezen a turazo csapaton kiserletezunk, hanem tok veletlenul belecsoppentek, a kiserletozoknek sem volt halvany foglalmuk, hogy valakiknek az eletet fenyegetik. Akkor jottek ra, hogy itt gaz van mikor tudomast szereztek az eltunt turazokrol, illetve akkor meg csak sejtettek tudni akkor tudtak mikor kiserletuk aldozatai elokerultek.
A sarga gombok, az a valami az utolso fenykepkockan, valami a sator kozeleben ami halalfelelemmel tolt rohanok a biztos halalba az azonnali halal elol. Az erdo talan kicsit biztonsagot nyujt , de megsem. Miert nem menekultek meg messzebb? Aluloltozve eselyuk sem lett volna , remenykedtek visszatudnak terni a satorhoz igy talan tulelik. Nem sikerult az a valami vegzet az erdoben is utolerte oket. Ha a satornal emberkek vannak akik az eletukre tortek es azok elol menekultek az erdobe felig oltozve , nem alltak volna ott meg hanem uzsgyi minel messzebb lehet megiscsak elertek volna az elozo tabort ahol hagytak a felszereles egy reszet.

 2818. sztalker — 2013-12-13 17:39 

@oberon:

„Amúgy megnézheted a világháborús felvételeket is, hogy a fegyvertelen hadifoglyok terelgetéséhez, őrzéséhez és felügyeléséhez néha mennyire kevés fegyveres is elég volt.

És ott katonákat őriztek, nem egyetemistákat..”

De azok hadifoglyok, nem pedig éppen egy rablótámadás elszenvedői. Az sem csak úgy megy, hogy átadom a puskám, meg mostantól veletek vagyok, fiúk.
Mindenki, aki akadályozza őket abban, hogy felöltözzenek, az rendkívül aggasztó és gyanús körülmény számukra, és ezt a támadóiknak is tudniuk kell, van egy időhatár, ameddig el lehet talán altatni ezt gyanakvásukat, de előbb-utóbb kenyértörés lesz belőle.

„Nem hinném, hogy a fiatalok gyors támadási tervet tudtak volna megbeszélni hirtelen, bár azzal sem hinném, hogy megfordíthatták volna az erőviszonyokat”

De nem ám, és én is pont erre akarok kilyukadni, hogy ha látom, hogy ennyivel erősebbek, akkor nem bocsátkozom harcba, ha meg mégis kapok tőlük egy olyan
visszautasíthatatlan ajánlatot, hogy elfuthatok, akkor meg sem állok Szverdlovszkig, érted? (De tuti, hogy nem megyek vissza, ha beledöglök, akkor sem, mert nincs értelme, amíg nem leszek erőfölényben. És a szomszédságban sem fogok vermet ásni, csak ha már egy-két gallyat kihegyeztem dárdának stb, plusz állandó őrséget állítottam.)

Csak az a baj, hogy ilyen nincs az életben, mert 9 ember az 9 ember. Túl sok az ilyen „hájdzsek”-hez.
Egyszerűen nem engedheti meg egy szervezett csapat (katonák, banditák), hogy valahol a környékükön „csak úgy” legyen ennyi potenciális gyilkos. (Mert most már Gyatlovék annak számítanak.) Amit te mondasz, az úgy lett volna elképzelhető, hogy mindenkit ingre-gatyára vetkőztetnek és utána mehetnek „gombászni” az erdőbe. De a ruházatuk azért nem volt annyira minimális, kapkodva öltözködhettek, idegesen toporoghattak ott terveket szövögetve. De nem emberektől féltek szerintem.

Te (mint támadó) töksötétben bemész egy erdőbe lámpával?

Ez komoly?

Van egy bazi nagy terület (erdő), amit senki sem ismer, de legkevésbé te, mert mondjuk elég, ha csak 10 perccel előbb érkezik oda valaki, máris nagyobb helyismerete van, mint a később érkezőnek, és van ebből a „fazonból” még 9 fő akárhol elbújva.

Tuti, hogy ha nem lettek volna sérüléseim, akkor annyira megyek előre, amennyire csak tudok, minél messzebb, ha már voltak olyan hülyék az üldözőim, hogy nem végeztek ki azonnal, amikor előttük voltam, mint szép kerek célpont.

Ha pedig 40 percig sétálok lefelé a lejtőn, hátamban az agresszorral, az meg nem éppen a móri szituáció, hidd el. Van időm átgondolni az elkövetkezendőket ezalatt…

 2817. oberon — 2013-12-13 17:02 

@lebearpolaar:

Hát igen, feltétlenül pihentetni kell néha a dolgot, de valahogy mindig előkerül nálam is.. : )
Bízom benne, hogy 1 nap a lehető legközelebb kerülünk a megoldáshoz, addig viszont még sétálgatok pár kilométert a szibériai erdőkben éjszakánként én is.. : )

 2816. oberon — 2013-12-13 16:58 

@sztalker:

Azt aláírom, hogy akár 1 támadó elvesztése a csapatból is érintheti érzékenyen az agresszorokat. De ha mondjuk 6-an vannak, a másik öt még mindig lépéselőnyben van. Tegyük fel, ahogy mondod, valaki megszerez egy puskát egy támadó megölésével.
És akkor? 5 fegyver 1-el szemben mikor volt sakkban tartva? : )
Ez ahogy mondod, nem Hollywood. Ha még végig is nézik a fegyveresek, ahogy elszedik egyik társuktól a puskát, össze nem szarták volna magukat, abban biztos vagyok. Előfordulhat, hogy a levegőbe is lőttek. Nehéz lenne ezt bizonyítani, de cáfolni is.
A támadók szemszöge is jó ötlet, de én pusztán magára a cselekménysorozatra fókuszáltam, nem pedig az egyes szereplők lelkiállapotára. Motivációt sokszor nem lehet megállapítani akkor sem, ha megvan a tettes..
A támadók bár valóban elveszthették volna a kontrollt, főleg, ha kísérgetik is a fiatalokat, így azonban ’’csak’’ a sátortól való távoltartásuk volt a tervezett feladat, amivel azért leredukálódnak a hibalehetőségek.

’’ Azt próbáljátok elképzelni, hogy ez nem egy mai paintball-festékpisztolyos menedzsertovábbképző-csapatépítő tréninges sz*rság, amit a hülyéknek találtak ki vasárnapi szivatásul, hanem arról van szó, hogy ha rájössz, hogy valaki meg akar téged ölni, akkor neked egyetlen választásod marad: előbb megölni őt, mielőtt ő ölne meg téged. UTÁNA meg majd meglátjuk, ugye…’’
Ezen azért gondolkozz el te is. Számomra meg pont ez tűnik filmesnek. Ha valaki meg akar ölni, Rambová változol és elkezdesz vadászni rá? Szerintem a szürke hétköznapokban többen próbálnának meg elbújni, mint ahányan szembe fordulnának..
Azzal az egy puskával biztosan nem fordították volna meg a dolgokat, max lett volna pár kilyukasztott áldozat, mire visszatérnek a régi kerékvágásba, vagyis elkergetik őket a sátortól.
Gondold végig. A sátor környékén körbe nyomokat találtak, mintha ’’szétfutottak’’ volna.
Ez a kör megfelelne a támadók által alkotott körnek is. Tehát ha a sátortól x méteres körben állnak a támadók (akik mint mondod, nem hülyék), akkor az esetleges ellenszegülőknek métereket kellett volna futni, felfedve a szándékukat, mire egyáltalán elérik az addig újságot olvasó felfegyverzett támadót. Nem hinném, hogy a fiatalok gyors támadási tervet tudtak volna megbeszélni hirtelen, bár azzal sem hinném, hogy megfordíthatták volna az erőviszonyokat. Amúgy megnézheted a világháborús felvételeket is, hogy a fegyvertelen hadifoglyok terelgetéséhez, őrzéséhez és felügyeléséhez néha mennyire kevés fegyveres is elég volt. És ott katonákat őriztek, nem egyetemistákat..
Ha azt mondod, hogy örültek, hogy nem kell többet sétálni, mivel fáradtak voltak, akkor mennyire lett volna kedvük egy legalább 6 kilométeres kerülőhöz a sötét éjszakában cipők nélkül a labazig, vagy bárhova?
Azt, hogy kik voltak pontosan a támadók és hogy mi volt a pontos indítatásuk, nehéz lenne megmondani, ha nem lehetetlen. Ezért nem is rugózom rajta. Pusztán az események rekonstruálása a célom. A zsebeiket nem kellett nagyon átmotozni, mivel korábbról tudhatták, mint írtam, hogy lőfegyverük nincs. Minden más pedig csak közelharci fegyver lehet, amit kellő távolságból már nem tudnak használni a fiatalok. Mert ugye a támadók is gondolkodhattak..
Lennél te az első, aki kést ránt, és kipróbálja, hogy tényleg fejbelőnek e vagy csak blöffölnek?
Én sokukkal egyetemben biztosan nem. Nem egy mulya típus vagyok, de inkább a valagamon maradnék, hátha megúszhatom.
Azt írtam, hogy mikor látták a sátorból a támadók, hogy tűz van, elindultak lefelé. Mindegyik.
Ha 6-an voltak, akkor 6-an. Puskákkal és lámpákkal. Most komolyan, Zolo gyorstalpalót adott gerilla és dzsungelharcból, hogy ha lejönnének a támadók (akiknek amúgy az eltávozásában bíztak ) akkor hogyan tudják bedarálni őket? Nem hinném személy szerint, hogy nagyon látni akarták megint azokat a puskákat Gyatlovék. Szóval ezt a HALO-s, COD-os és egyéb hősködést el is vetném lendületből. Szerintem elég 1 ember a sátornál, aki időnként fényjelzésekkel jelzi, hogy minden ok. A többi lefelé megöli a 3 felfelé mászót, a fánál megtalálják a másik 2-t. Ott vagyunk, hogy 5 támadó a fa alatt, 3 túlélő a veremnél, mivel ugye Luda meghalt.
Ez miért is Gyatlovék malmára hajtja a vizet? (végig a 2804-es történetnél maradva)
Amúgy meg csak ismételni tudom magam, de mindegy, hiába lehettek többen számszakilag Gyatlovék, tűzerő tekintetében 0-án álltak. Szólva habitus ide, bátorság oda, a számok rohadtul ellenük szóltak mindvégig. Ha a menekülés mellett döntöttek volna, mi lett volna cél? Minél messzebb a sátortól? Hiányolod, hogy nem gondolok bele a szereplők helyzetébe.
Akkor te is gondolj bele, mennyire lett volna kedve bárkinek is ott kilométereket sétálni valamerre, csak onnen el, cipő nélkül úgy, hogy minden lépésnél egyre nehezebb továbbmenni a már az induláskor is a fagytól égő lábakon?
Ha megnézed a móri bankrablást, akkor láthatod, hogy 2 fegyveres mit csinált, ha jól emléxem 8 áldozattal. Maccsuk nem volt. Ahogy biztos vagyok, hogy a lámpával, fegyverrel felszerelt, beöltözött és terv szerint munkálkodó támadók ellen sem volt Gyatlovéknak. Halasztani tudták némiképpen az elkerülhetetlent, de megváltoztatni nem.

 2815. lebearpolaar — 2013-12-13 15:51 

@oberon: Rendben, nyilván sarkítottam a tényekkel kapcsolatban picit, de én is, mint sok más kommentelő itt, rengeteg anyagot fésültünk át, kitudja milyen oldalakról, milyen forrásokból. Ezeknek az eredetét, eredetiségét képtelenség leellenőrizni és a legtöbb honlap is inkább spekulál, következtet, konspirál, mint mi itt nagyjából. 🙂

Na de csak azt akarom mondani, hogy amit mi itt kapirgálunk (mert mások előttünk ezt már kikapirgálták a botrány megszellőztetése után), nos az a teljes nyomozati anyagnak és sztorinak valószínűleg egy nagyon kis szeglete és akkor még nem is mondom azt, hogy maga az internet mennyit torzíthatott az információk valóságán. Lásd hibás fordítások, vagy az, hogy akár a sátor-fenyő távolságát eddig minimum tízféle verzióban olvastam 🙂 És hát az a baj, hogy ennek tudatában bármi biztosramenő következtetést levonni nagyon nehéz, még akkor is, ha vannak a kezünkben biztosan eredeti dokumentumok (iszonyú sok időt töltöttem az általuk + kutatócsoport által készített képek elemzésével és muszáj volt leállnom, mert már éjjel is havas erdőkről és szovjet túrázókról álmodtam… :D)

Egyébként még mindig nagyon élvezek elmélkedni erről a sztoriról, természetesen. 🙂 Csak valahogy a rajtaütéses verziót nem tudom magaménak érezni, de azért ne egyetek meg emiatt ;D

 2814. sztalker — 2013-12-13 15:26 

@oberon:

Bocs, de neked szól (hisz neked is címeztem vissza :)), pontosan azért kiemelve ezeket a részeket, mert itt láttam életszerűtlen magyarázatot.

„Lehet közte duplacsövű, régi vadászpuska, pisztoly, sorozatlövő, félautomata, egyszóval szedett-vedett, de lőfegyverrel rendelkező társaság.”

De azt is gondold végig, hogy elég, ha csak 1 (egyetlen egy!) túszt szednek a támadók közül Gyatlovék, még akár azon az áron is, hogy ők is megsebesülnek, esetleg meghal közülük valaki, már más lesz a leányzó fekvése. Tipikus bankrablásos sztori, csak épp más helyszínen.

Amiket itt elképzeltetek (tehát nem csak te) forgatókönyvnek, azok mind „mozis”, filmes sztereotípiák, mert végig ragaszkodtok a cselekményhez, de a motivációt már nem tudjátok végig fenntartani a szereplőknél, pl. a támadók szemszögéből és helyzet;ből ritkán láttatjátok a történetet.

Az a legnagyobb baj az ilyen támadásos felállással, hogy ha kicsúszol az események irányításából, akkor simán (pikk-pakk) te húzhatod a rövidebbet, te lehetsz a nyuszi, és éppen rád fognak lőni. Azt próbáljátok elképzelni, hogy ez nem egy mai paintball-festékpisztolyos menedzsertovábbképző-csapatépítő tréninges sz*rság, amit a hülyéknek találtak ki vasárnapi szivatásul, hanem arról van szó, hogy ha rájössz, hogy valaki meg akar téged ölni, akkor neked egyetlen választásod marad: előbb megölni őt, mielőtt ő ölne meg téged. UTÁNA meg majd meglátjuk, ugye…

Ez lenne tehát a valódi felütés.
(Nem pedig az, hogy a szép arcú főhősök mind megússzák sérülés nélkül, a csúnyák és gonoszok meg dögivel halomban hullanak szanaszéjjel a mozivásznon.)

Ez viszont azt is jelenti, hogy egy túszszedésnél (most csak ezt hozom fel példának, mert nagyon is életszerű!) simán megfordulhatnak az erőviszonyok: Gyatlovéknak sikerül vhogy az egyik óvatlan őrre ráugrani és az hiába lő bele a támadójába, a második lövésre már nincs lehetősége, a fegyver az ő fejének szegeződik. (De lehet kés is az a bizonyos fegyver.) Sőt, akár le is lőhetik (akkor pedig már mínusz 1 csúnya fiú:)), plusz egy túsz a töltött fegyverével. Ekkor meg mi is lesz? Alkudozás, ahogy az életben is, mert Gyatlovék kérhetik, hogy távolodjanak el tőlük a banda fegyveresei, kérhetik, hogy vetkőzzenek le ők is (jó poén, igaz?), kérhetik az ÖSSZES FEGYVERÜK, LŐSZERÜK ÁTADÁSÁT stb. különben gyilkolni fognak, mert most ez a természetes. Itt most nem csak egy logikai játék zajlik, hanem komolyabb a tét. (Nem mindegy, hogy azért szöksz meg a börtönből, mert már unod a rabságot és a szabadba vágysz, vagy pedig tudod, hogy holnap mindenképp ki fognak végezni.)

Ha a fogvatartók nem teljesítik ezeket, akkor pedig nem sok „leágazása” lehet ennek a forgatókönyvnek:

1. A bandavezér meghozza a tisztáldozatot és hagyja, hogy cimboráját felkoncolják Gyatlovék, ekkor vagy azért szabadul el a pokol, mert a bandatagok vérszemet kapva a turistákra rontanak és mindenki elkezdi a másikat gyilkolászni keményen (de nem ám ökölharccal meg puskatussal, hanem igazi mészárlás lesz mindkét oldalon sok áldozattal), vagy Gyatlovéknak lesz már minden mindegy, de azért sem adják olcsón az életüket. De ennek a mészárlásnak a nyomait már senki nem fogja közülük eltüntetni, mert nem nagyon marad ott ép ember, legfeljebb sebesült és vérző menekülők fognak utána kóvályogni az erdőben, míg össze nem esnek és vki meg nem találja őket vérbe fagyva.

2, Vörösszakállúék (v. akárki) elfogadják a feltételeket és visszavonulnak egy időre „sebeiket nyalogatni”, de ekkor meg a banda egysége fog mentálisan megbomlani, mert így lefegyverezve és pucéran már ők állnak vesztésre, hisz Gyatlovék ultimátumban felszólíthatják őket egy azonnali távozásra azzal a fenyegetéssel, hogy 1-2 emberüket (pl. a lányokat, v. a Krivó-Doró párost akik már a banda ruháival felöltöztettek) azonnal elindítják a legközelebbi település felé segítséget kérni. (Ez persze lehet blöff is, de Vörösszakállúák egyszerűen már nincsenek abban a helyzetben, hogy ezt ellenőrízni tudják, amint egy szál gatyában visszabújnak Gyatlovék otthagyott ruháiba.) Patthelyzet alakul ki, és mivel most Gyatlovék vannak rejtettebb helyen (erdőben), simán ki is tudják használni a terepadottságokat. Ráadásul most már fegyverrel és felruházva tartósan be tudnak rendezkedni védelemre. Ne feledjük, az idő nem a jogilag illegális bandának dolgozik most már, hanem nekik. Ha a hatóságok tudomására jut a szituáció, Vörösszakálléknak villámgyorsan pucolniuk kell a környékről, amíg csak lehet, nem lesz kegyelem számukra. Nekik mindig el kell gondolkodniuk, hogy megéri-e az, amit tesznek, mert törvényenkívüliek, csak magukra számíthatnak. Nem túl népszerű egy olyan parancsnok, aki még fokozza is a bajt egy átgondolatlan tervvel, akár bandita, akár katona az illető. (Meg nem is túlságosan hosszú életű, de ez más kérdés.)

Ha Gyatlovék csapata SEBESÜLÉS NÉLKÜL együtt tud maradni, nagyon komoly erőt képvisel. Ha viszont már sebesültek is vannak köztük, akkor elképzelhető, hogy teljes defenzívába vonulnak. De ahhoz előbb el kell szenvedniük ezeket a sérüléseket, és én nem hiszem, hogy egy eszkalálódó konfliktusban nem dördül el előbb-utóbb ott fegyver, nem folyik vér egy ilyen esetben. (Ha nincs puska, akkor késharc.)

Egy szó. mint száz, egy kommandós, katona nem attól veszélyes, mert fegyvere van, hanem mert használja a gógyiját és előre tud gondolkodni. De a vadász is ilyen, ha komoly vadra megy: ahhoz, hogy elkapj egy leopárdot legalább olyan okosnak és ravasznak kell lenned, mint neki, ha nem éppen ravaszabbnak. És ez különösen áll az olyan „nemes vadakra”, mint az ember.

Mellesleg Gyatlovék örültek, ha egy nap olyan 4, 4 és fél kilométert tudtak megtenni (és akkor még nem is kellett hágókra mászniuk, csak úgy „vízszintes üzemmódban” voltak, hogy így mondjam). Egy 3 kilométeres kis kiruccanás szerintem piszkosul nem hiányzott senkinek, pláne, hogy késésben is voltak.

A banditák végezetül a sátor bejáratát utólag visszafűzik, mintha használták volna, és belülről vágják ki az oldalát? Hogy? Alagutat fúrnak alá? Vagy előbb belülről kivágják, majd utána összefűzik a bejáratot? Nem lenne egyszerűbb nyitva hagyni a bejáratot és csak szétverni a sátrat a lavina álcázásához? Talán csak kicsit odébb húzni az egészet? Ha meg nem akarnak lavina-trükköt, akkor még ezt sem kell megtenniük. Ha meg akartak, akkor a lábnyomokat sem ártott volna eltüntetni a lejtő tetején.

„Ez alatt átolvashatták a naplókat, ami megmagyarázná, hogy Koloé miért nincs meg.”

Szerinted a támadók kik voltak?
Mert ha pl. rablóbanda, akkor azok tutira kajára, piára, értékre és csajra mennek (igencsak ki lehetnek éhezve, elismerem), legkevésbé a szellemi táplálékra. Ha meg vmi katonai alakulat, akkor pedig minek ez az egész álcázás, oda kell menni és igazoltatni őket, nem? (A többi meg tiszta sor: Gyatlov kérdése: „– Parancsnok elvtárs, legalább a lányok felhúzhatják a cipőiket, amíg lemegyünk önökkel az erdőbe kihallgatásra? Válasz: — Hát persze! Nem vagyunk mi kegyetlenek, elvtársam!” Erre írtam korábban azt, hogy én semmiképp sem tettem volna fölösleges „köröket” a lejtőn (mint profi katona, vagy dörzsölt bandita) azzal, hogy fel-le mászkálok óránként agyoncsapva turistákat (akik ráadásul csesznek rögtön meghalni), majd ellenőrizni a rúgásom hatékonyságát (Jé, végre télleg meghalt a rohadék, most mehetek vissza jelenteni a főnöknek, méghozzá vagy a 400 méterre lévő fához, vagy az 1100 méterre lévő sátorhoz pl. Gyatlov esetében, de hol fizetik ezt meg nekem???), hanem ott helyben lelövöm, agyonverem, de ha nem jön be a nuncsaku meg dzsiu-dzsicu mittomémmilyen ütésem östöllést, akkor biztos, ami biztos még jól kitekerem a nyakát és legalább a pulzusát kitapintva ellenőrzöm, hogy jó munkát végeztem-e.

De ha már itt tartunk, a zsebeiket is kiforgatom, hátha van náluk vmi érték (bűnözöi kíváncsiság), de az már nem biztos, hogy vissza is teszem a tartalmát, inkább széthányom, vagy csak otthagyom. Ha meg kémeket keresek, mint elhárítótiszt, biztosan minden tárgyat átvizsgálok, amit náluk találok, hátha vmi titkosírással írt adatot nyerek v. jeladóhoz kódtáblát, kémlistát stb. hátha előlépteést kapok érte, mert elősegítettem a nyomozást. Én most a másik oldal — a rosszfiúk — fejével próbálok gondolkodni, hidd el, azok is emberek, ugyanolyan vágyak hajtják őket is, ugyanúgy „szívatják őket is néha”, az élet mozija nem ér véget a The End-nél, sajnos, az a valóságban mindig megy tovább, a vadnyugat lelőtt indiánjai sem azért pattantak lóra, hogy halott statiszták legyenek egy westernfilmben, hiába így mutatják mindig nekünk őket…

„– Puskát faragtak időközben, amivel visszalőhetnek, vagy golyóállók lettek?”

Nem, de ők látnak téged, ha lejössz, mert én AKÁRHOL elbújhatok, bármelyik fa mögött, bárhová beásva magamat. Továbbá: én lehetek társsal, de ha te pl. egyedül vagy, máris mások az erőviszonyok. Vagyis minden ilyen felderítés esetén a behatolónak is ajánlatos egy nagyobb csoportban haladni (pl.szakasz), mert ráfázhat. Ez nem számháború, hogy szétspriccelünk és mindenki leolvasgatja azt a számot, amit meglát és kész. A támadók tehát tömegben haladva fésülhették csak át az erdőt, ehhez sok ember kell. Ha egyesével bemennek a fák közé, és sikerül őket így becsalogatni mélyen, már a fenti túszdráma esete következhet be. Mellesleg a dzsungelharc, gerillaharc is hasonló, csak más környezetben zajlik. A harcászatban 3 gyenge ellenfél legyőzhet 1 erőset, ha sikerül kihasználni ezt a felállást, könnyen előnybe kerülhet, csak rá kell kényszerítenie, hogy a kívánt irányba haladjon, szétforgácsolja erejét, vagy el kell terelnie a támadó figyelmét vmivel (pl tűzzel, kamu tüzekkel mindenfelé).

Sajnos, itt a védekezők (Gyatlovék) vannak jobb helyzetben szerintem. Ha tehát én, a bandavezér látok egy bazi nagy tüzet az erdőben, akkor leküldök pár embert, hogy nézzen már utána a srácoknak. De tudom jól, hogy igazából nincs sok értelme 1-2 embert leküldeni, több kellene, hogy fedezni tudják egymást. Ha meg többet indítok le, akkor fent (a sátornál) lesz kevesebb védelemre fogható fegyveresem. Mindenképp megosztom az erőimet, és Gyatlovéknak ez is lehet a célja. Tehát az a legjobb, hogy várok, és a sötétség végeztével próbálom tisztázni a helyzetet, mert akkor már a nyomokat is jobban lehet látni. De ez az egész sehogy sincs az én kontrollálásom alatt, és ezért értelmetlen megoldás szerintem, mert nem tudok továbblépni a saját elképzelésem szerint, vagyis az ő lépésüktől erősen függök. (A célom az, hogy megfagyjanak és én nagy zsákmánnyal távozhassam, de ők nem biztos, hogy olyan gyengék, hogy ott vannak, ahol gondolom őket, hogy nem tudnak mozogni, hogy nem kerítenek-e be engem stb.)

Ellenjegyzés: ha tegyük föl, a lavina miatt lemenekülő Gyatlovék mégis menedékre találnak az erdőben (a lavina szétrombolja a sátrat, de ők túlélik az éjszakát a menedékben és összebújva, tüzet gyújtva, ruháikat szétosztva) reggel elindulnak a legközelebbi labaz felé, akkor az nem ugyanaz, mintha közben Vörösszakállúék fent dínom-dánomoznak? Mert szerintem igen, ha Vörösszakáll (azaz most ő egyenlő a lavinával, hisz mindkettő csak PASSZÍV akadályozó tényező) nem sebesíti meg őket, akkor ugyanakkora esélyük van a túlélésre. És ekkor szerintem túl is élik! A különbség a sérüléseikben (AKTÍV akadályozó tényező) van, ez viszont már súlyosan befolyásolná minden lépésüket.

Kolo és Zolo, Luda, Zina, Slobo nem voltak annyira alul öltözöttek, csak Krivo és Doro, Gyatlov tehát egy menetkész kis csapatot simán ki lehetett volna állítani belőlük (itt a lábbeli a fontos inkább) vagy a labaz felé, vagy egy felderítő, oldalról a sátrat megtámadó akcióhoz is talán (csak nincs ébren mindenki a bandából.) Például fegyverszerzési célzattal is, és akkor már van vmi esélyük, ha a „katonás” verziónál maradunk. De a legbiztonságosabb megoldás szerintem a völgy elhagyása, minél messzebbre a támadóktól, a legközelebbi labaz felé.

 2813. oberon — 2013-12-13 12:47 

@lebearpolaar:

Nem nekem kell meggyőzni az embereket, hanem a saját szemüknek és agyuknak kellene..
Az ellentmondást nem igazán értem. Két ötletem van:
Az ’’ Aki olyan mint én..’’ mondatból, mint később én is láttam, kimaradt a például.
Ezért elnézést is kérek, nem akartam magam senkivel sem összehasonlítgatni.
Ha arra gondolsz, hogy a rajtaütést védem, akkor félreértesz, mert mint írtam, egy lehetőség a néhány közül, ami szvsz összeállhat kerek egésszé. Nem az egyetlen, ergo nem hiszek benne én sem elvakultan, ha erre célzol. Bedobtam a közösbe, hátha jobban megáll, mint az előző. Azt is írtam már, hogy többet látok az efféle nyílt elemzésben (még ha sokan ebből messzemenő következtetéseket is vonnak le rólam), mint a beírogatok néha-néha valamit módszerben.

A bizonyítékok/tények: Nem értek egyet abban, hogy semmi sem biztos. Vannak időjárási adatok, fényképek, naplók, nyomok és egyebek, amik fix dolgok mindenki véleményétől függetlenül. Ha számodra egyik sem az, saját döntésed. Ez azonban nem változtat a fa alatti tűz meglétén, a kivágott sátor helyén, a holttestek megtalálási helyén, testtartásukon stb..
A 3000 hozzászólást szerintem az is generálta, hogy sok esetben nem lett tiszta víz öntve a pohárba, hanem elkommentelgettünk egymás mellett hónapokon/éveken át ahelyett, hogy egy alakzatba gyúrtuk volna a számos hozott anyagot. Bár az tény, hogy sokkal könnyebb lenne 1x rászánni egy délelőttöt valahol, ahol egy időben tudna mindenki reagálni a felvetésekre, hozzátéve-elvéve belőle dolgokat, marad ez a lehetőség. Mivel a találkozó nem megvalósítható, ezért itt próbálom meg összegyúrni a dolgokat. Kövezzenek meg érte, hogy próbálkozok, de számomra kellemes agytorna időnként az eseten való agyalás. : )

Csak azzal szemben vagyok elfogult, hogy igen is lehetséges megfejteni a dolgot, csak lehet nem a jó kérdéseket tesszük fel. Mert hát ugye ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hibás.. : )

 2812. piszkosfredakapitany — 2013-12-13 12:31 

Egyre erősebb a gyanúm, hogy ez az egész egy hatalmas maszkirovka volt és valahol mélyen egy raktárban porosodik a tényleges nyomozati anyag; lehet, hogy az sem tartalmaz megoldást, de legalább autentikus, csak még vagy 200 évig minimum 3 tábornoki csillag kell a megtekintéséhez.
Ebben a dolog engem is kísértetiesen emlékeztet a körmendi gyilkosságra, szerintem ami ott kikerült, az is (jó nagy százalékban) porhintés…

 2811. lebearpolaar — 2013-12-13 11:09 

@oberon: Nézd, szerintem a konteo hasábjain pont ez az a poszt (illetve, végülis mindegyik az), ahol senki sem akarja mindenáron meggyőzni a másikat a saját igazáról, mármint erőszakosan. Épp ezért jó, mert annyi nézőpont előjön, hogy ezeket kombinálva még tovább lehet gondolni az eseményeket.
És minden tisztelettel, de ez itt nekem baromi ellentmondásos: „Az, ha valaki elvakultan hisz valamelyikben, és nem látja a fától az erdőt, az az ő korlátoltsága. Aki olyan mint én, hogy a megfejtésre törekszik, képes elengedni dolgokat vagy átértékelni, ha kiderül valami, ami megdönti azokat, az próbálja időről időre formázni, míg meg nincs a végeredmény. Ezen szisztémát követve eléggé leszűkült a lehetőségek száma, amik közül a rajtaütés az egyik.” 😉

A tények pedig makacs dolgok. Bizony. Ha pedig végigmegyünk ezen az egész incidensen, akkor a _makacs_ tények nagyjából csak annyik, hogy 9 fiatal túrázó valamilyen oknál fogva meghalt, miután valamilyen oknál fogva el kellett hagyniuk a sátrat. A többi „tény” csak szedett-vedett jelentésekből, hiányos boncolási jegyzőkönyvből, pocsék nyomrögzítésből, stb. adódik össze. És ha őszinték akarunk lenni egymással, akkor pont ezek a hiányos dolgok generálták itt lassan már a 3000. hozzászólást 😉

 2810. oberon — 2013-12-13 09:07 

@lebearpolaar:

Ha mind a 9-en a sátorban lettek volna, akkor is uaz történne. Bár sok kétes info és nyom van, azért akad néhány, amit tényként kezelhetünk.
Ha végiggondoljuk ezeket, nem sok lehetőség marad, amibe minden beilleszthető. Ezek közül az egyik a rajtaütés.
Korábban kiveséztük, hogy ha őrök lettek volna velük, a ruhacserék biztosan nem történhettek volna meg. Azonban megtörténtek. A sátortól is távol tartotta őket valami.
Mi lehet az a veszély, amivel szemben vállalják a fagyhalál lehetőségét ahelyett, hogy visszamennének?
Szerintem a biztos, azonnali haláltól való félelem.
A lavina esetében sztem max 1 órán belül visszaindultak volna, mikor leesik nekik, hogy elmúlt a gáz. Katonai kísérletnél mi lehetett a cél? Toljunk rájuk rózsaszín hang és fényhullámot, mert kíváncsiak vagyunk mit csinálnak az emberek Szibériában az éjszaka és a vadon közepén, ha kapnak belőle? És ebből mit tudtak volna meg? Szerintem a katonai kísérlet vonal elég meseszerű itt. Anno, mikor az LSD-t tesztelték, a humánus FRANCIÁK, NEM AZ OROSZOK egy várost elzártak és LSD-s élelmet juttattak be amellett, hogy a vizet is megfertőzték. A cél egy ellenséges város lehetséges reakciójának a feltérképezése volt a saját honfitársaikon. Ez sem azonnal derült ki az igaz, de ez egy kompletten megszervezett akció volt, amiről az illetékesek tudtak is. Pedig itt egy egész város előtt ment az ámítás. Ezzel szemben Gyatlovéknál kb senki sem tudott semmit. A diáktársak a házukból nem jöhettek volna ki, nemhogy a helyszínen szétcsesszenek minden nyomot. Emellett a testeket biztosan kivizsgálták volna, de inkább el is tüntetik amire nem utal semmi.
UFO, Moszad, Yeti meg a többi hasonlót meghagyom másoknak. Belső ellentét (ami elsőre reálisnak tűnt számomra) azért nem jó, mert legalább Zolo-t és Szlobot megölték, ami logikailag nem beilleszthető anélkül, hogy legalább 1 külsős ne lett volna.
Az okkultizmus sem rossz, de ha ki is menekülnek vmi para miatt, az nem okoz rajtuk ilyen sérüléseket, valamint nem tart távol mindenkit a sátortól addig, amíg megfagy. A széllökés megint eredeti ötlet, csak hát ha valakit száz métert vagy többet repít, ritkán kel fel. Eleve szélnél mit keresnek a domboldalban? Nem a sátorban kéne meghúzniuk magukat? És miután repültek kicsit, miért az erdő felé mennek, ahol se kötszer, se ruha, se kaja? Ha széltől ijednek meg, miért nincs rajtuk cipő, ha úgy döntöttek, hogy a nyílt terepen veszélyes maradni? Csak felöltöztek volna a sátor elhagyása előtt.. Szóval ha kicsit is átgondoljuk a dolgokat, akkor azért sok verzió kizárható. Az, ha valaki elvakultan hisz valamelyikben, és nem látja a fától az erdőt, az az ő korlátoltsága. Aki olyan mint én, hogy a megfejtésre törekszik, képes elengedni dolgokat vagy átértékelni, ha kiderül valami, ami megdönti azokat, az próbálja időről időre formázni, míg meg nincs a végeredmény. Ezen szisztémát követve eléggé leszűkült a lehetőségek száma, amik közül a rajtaütés az egyik. De akár néhány vadász is elfoglalhatta a sátrat tőlük. Ez nem is annyira fontos. Ami lényeges: kényszerhelyzetben hagyták el a sátrat, ahová nem jutottak vissza. Megpróbáltak túlélni, ami úgy néz ki, hogy felügyelet nélkül történt. Elég nyilvánvaló, hogy többüket megölték, amit csoporton belül nem követtek volna el. Stb.
Van ugye az a mondás, ami az igazságról szól:
Az első amit az ember hallani akar.
A második amit hinni akar.
A harmadik minden más.
A negyedik pedig az igazság.
Sokáig az elsők között ugráltam, de aztán rá kellett jönnöm, hiába tetszik valamelyik, nem biztos, hogy az a jó. Most már az igazságot keresem, függetlenül, hogy tetszik vagy szimpatikus-e a (lehetséges) megoldás. Tehát nem is engem kell meggyőzni, hogy valami nem stimmel, hanem magukat a tényeket, amik ugye makacs dolgok..,

 2809. lebearpolaar — 2013-12-12 21:46 

@oberon: Én őszintén megmondom, hogy a rajtaütéses verziót elvetem 🙂 És igazából baromi fenntartással kezelem a helyszíni, hát fogalmazzunk úgy, jelentéseket, mert iszonyú trehány munkát végeztek abból kifolyólag, hogy „csak” keresni indultak és fogalmuk se volt arról mi is várja őket ott a hegyoldalban. Értem ezt akár a sátoron belüli állapotokra, mert képet csak arról láttam, hogy a cuccokat egyszerűen kidobálták a hóra és kész. Arról sem egyeztek a visszaemlékezések, hogy most akkor hogyan is volt a kályha bent, szétszerelve vagy összerakva (ha engem kérdeztek, szétszerelve… :D) és akkor a később megcáfolt idegen vérnyomokról meg mittudomén milyen misztikus hülyeségekről nem is beszélve.
Ezzel csak azt akarom mondani, az állítólag két érintetlenül hagyott ágynemű is egy olyan infó ami talán igaz, talán nem (itt azért nagyon fontos lett volna helyileg meghatározni, hogy melyik kettő is volt ez, mert a két szélen lévők húztak magukra minden létező göncöt általában), viszont azt abszolút nem zárom ki, hogy valamelyikőjük, esetleg mindketten kint lehettek. Akár őrködni, vagy könnyíteni magukon, vagy a sátor körül körülnézni, sátorra került havat eltakarítani, akármi. Nem akarok brutál gonosz lenni, de ha a havat/hófalat buzerálták maguk körül, akkor lehet, hogy akár ők lehettek a forrásai egy esetleges hóindulásnak.

 2808. oberon — 2013-12-12 20:28 

@lebearpolaar:

Az, hogy cipő volt rajtuk, az ágyuk érintetlen volt,7 lábnyom különíthető csak el, valamint Zolo-n fényképező volt(amit nem a sátorban használhatott),arra engedett következtetni, hogy mindketten kint voltak. Ha a sátornál lettek volna, valószínűleg észreveszik a támadók közeledését, amely esetben azoknak ugrik a meglepetés szerű rajtaütése és ezáltal talán az akciójuk sikere is. Ezért is gondoltam, hogy a sátortól távolabb lehettek, például fagyűjtés miatt. Ez azonban csak egy lehetséges eshetőség volt, összességében viszont nem változtatott semmin a dolgok végkimenetelét tekintve. Nehéz egyedül minden buktatóra figyelni, de szerintem valamelyik hozzászóló biztosan tudna mondani egy általánosan is elfogadható eshetőséget, amiért ketten is a sátortól távolabb tartózkodtak, mikor megindult a rajtaütés. Kültéri tűzgyújtás eszembe sem jutott, mindenképpen a kályhás megoldásra gondoltam (volna), de ha valóban úgy van, ahogy állítod, tényleg nem lehetett megoldani. Ezzel viszont csak azt bizonyítanánk, hogy a tűz nem játszott szerepet aznap éjjel Zolo és Tibo kint létében. Ettől függetlenül minden más történhetett a leírtak alapján. Egyetértesz?

 2807. lebearpolaar — 2013-12-12 18:50 

@oberon: „Kívülállóként” kicsit hozzászólnék a fagyűjtés témához :), szinte kizárt dolog, hogy megpróbáltak volna begyújtani – ha a benti kályhát vesszük alapul, ahhoz a körülmények abszolút nem voltak adottak, egyrészt a sátrat koppra ki kellett volna feszíteni ehhez (valamelyik galériában azt hiszem van kép a sátorról amikor a kályhát is beüzemelték, ez még bőven az erdős területen volt, hisz a fákhoz/kal tudták megfeszíteni a cuccot rendesen, hogy minden használható legyen), másrészt tényleg fogalmam sincs milyen is volt ez a kályha, de a képekből kiindulva ölég szar idő volt, még a füstöt is visszaküldhette volna hozzájuk (megint visszatérve az erdőre, itt azért általában szélcsend van és ez a veszély nem fenyeget, kivéve ha a világító kockajeti tüsszent egy hatalmasat).
Ebből, mármint a gyatra időből kiindulva, ott a hegyoldalon szinte kizárt dolog, hogy kültéren is sikerült volna tüzet csiholniuk (igen, tudom, hogy erre is vannak megfelelő technikák :)) és bár strapabíró szovjet srácok voltak, nem tudom elképzelni, hogy az aznapi menetelés ne lett volna nekik is fizikailag megterhelő.
Egyébként el tudom képzelni (és talán logikusabb lenne), hogy eleve vittek magukkal valamennyi fát ilyen esetekre, ahelyett, hogy járkáljanak még plusz köröket vélhetően már sötétben.

 2806. oberon — 2013-12-12 18:05 

@sztalker:

Nem vagyok benne biztos, hogy ez valóban nekem szól. Abban amit én írtam, sok minden másképpen van, mint ahogyan te értelmezted, olvastad, gondolod vagy értetted. Olvasd el kérlek még1x, csak a biztonság kedvéért. : )

A követésükről annyit, hogy szerintem 1-2 tapasztalt nyomkövetővel vagy vadásszal a támadó csapatban nem lehetett olyan nehéz megtalálni őket annak ellenére sem, hogy elcseszték kicsit az utat. Az Otorten mint célpont szerintem fix hely, amihez a támadók is igazodhattak. Ebben remélem egyetértünk.

Lábnyomok: Ha a gerinc mögött vártak ki, látótávolságra a sátortól, nem feltétlenül kellett észrevenniük a nagy szélben és a sötétben Zoloék távozását. Ha elolvasod megint a 2084-est, akkor láthatod, hogy a támadók nem kísérik le a fiatalokat. El/lekergetik őket a sátortól bele a szibériai éjszakába lábbelik és egyéb dolgok nélkül. Én 7 lábnyomról tudok, amiből Zoloé és Tiboé pont hiányozhat. A támadók hótalppal indulnak le a lejtőn a tűz észrevétele után. Vedd számításba, hogy hetek múlva nem találtak nyomokat. Hetek alatt egy talp által okozott felületi nyom könnyedén eltűnhetett.

3 km oda vissza nem hiszem, hogy világvége lett volna. 1-2 óra max! annak a tudatában, hogy felmelegednek utána, nem feltétlenül sok. Zolo és Tibo két óra favágással egybekötött sétától nem hiszem, hogy halálos veszélynek lett volna kitéve normális esetben. Ezt még az is alátámaszthatná, hogy csak nemez csizmáját húzta fel, mivel ő sem számolt hosszú kint léttel és életveszéllyel.

Ha lefelé le is siklasz a léceken, és nyersz időt, a többi ugyanannyi lesz, de felfelé cipelhetnéd még a léceket is a fa mellett. Emellett 1 pár síléc jutott volna kettejükre.
Lehet, hogy ők is pihenni akartak, de mivel gondolták, hogy éjjel nagyon hideg lesz (ennek tudatában is léphettek aznap éjjel a támadók) inkább a befűtés mellett döntöttek, csak időközben rájuk is sötétedett.

„– Feltűnt Zolo és Tibo hiánya, ami bár nem várt fordulat”
„– Válaszút elé állítva a kiterelt fiatalokat, hogy azonnali golyóáltali halál vagy a túlélés lehetőségével kecsegtető szibériai éjszaka, az utóbbi mellett döntöttek, amit a támadók elégedetten vettek tudomásul. “

Az ezekre írt reakciód számomra értelmezhetetlen. A támadóknál (5-6-7-8 fő akár) van 1-1 fegyver. Lehet közte duplacsövű, régi vadászpuska, pisztoly, sorozatlövő, félautomata, egyszóval szedett-vedett, de lőfegyverrel rendelkező társaság. Írtam is, mindenki képzelje hozzá a többit.
Nem hinném, hogy bárki vizsgálgatná a tűzerőt egy olyan pillanatban. Elég a heves ellenállás letöréséhez, ha rád húzzák valamelyiket, efelől biztos vagyok. Ebből kifolyólag inkább elindultak lefelé a lejtőn az erdő irányába, mivel tudták, hogy Zoléknak arra kell lenniük. A támadók a sátornál/ban maradtak, és valamivel eltöltötték az időt. Ez alatt átolvashatták a naplókat, ami megmagyarázná, hogy Koloé miért nincs meg. Valószínű, hogy abban említés lehetett róluk valamilyen formában, ami a fényképekkel ellentétbe gyanússá tehette volna őket. Szerintem max 5 órával számoltak. Abban biztosak voltak, hogy a reggelt nem érik meg a lentiek. Ebbe kavart bele kicsit a tűzgyújtás.
A sátorban, ami még nincs szétvágva, felöltözve, esetleg használva a hálózsákokat is, ki lehetett bírni azt a pár órát. Felváltva, mnodjuk 2-esével a sátornál és a környékén sétálgattak a később is jól látható körben ügyelve arra, hogy ha a fiatalok mégis visszajönnének a sátorhoz, elvegyék a kedvüket. Miután végigpörgött minden, még maradhattak kicsit a veremben is a szél eláltáig, bár ha jól tudom, akkor hajnalra mérséklődött, ami lehetővé tette a távozást még az éj leple alatt.

„– Lent a fa és a verem között egy időre megszakadt a kapcsolat a munka miatt.”
Itt kb 1 órára gondolok, vagy kevesebbre. Az is lehet, bár azt nem írtam a történetbe, hogy Doro és Krivo is meggyújthatta a tüzet. Nagyon is árulkodó jel a tűz helye, mivel a sátornak ellenkező oldalon van, ahonnan takarja a fa, viszont a széllel szemben. Ki gyújt széllel szemben tűzet normális esetben? Nem úgy tűnik, mintha kényszerhelyzetben tették volna végső elkeseredésükben, bízva abban, hátha a vastag fatörzs eltakarja a tűzet?

Az, hogy hogyan kommunikáltak egymás között a támadók halott dolog, mivel nálam nincsenek őrök a túrázókkal. Saját maguk urai lent a fánál. Ezért volt nehéz sokáig megértenem, hogy miért lehet az, hogy a verem, a ruhacserék és egyéb felügyelet mellett megtehetetlen dolgok hogyan történhettek meg. Azért, mert ott nem voltak velük az őrök. A támadók mezítláb kiküldték őket, mert tudták, annyi elég, hogy záros távolságon és időn belül meghaljanak. Azzal, hogy mezítláb lehetetlen még a labazig is eljutni mindenkinek, mint írtam, Zolo is tisztában kellett, hogy legyen. Mivel ki kellett volna kerülniük a sátrat, nem 3-4, hanem jóval több km-ről beszélhetünk. Túl sokról ahhoz, hogy értelme legyen megpróbálni. Ezért is gondolom azt, hogy inkább megpróbálta a lehető legtöbb emberrel kihúzni az éjszakát, aminek azonban mindenképpen tragédiába kellett torkolnia.

’’ De még egy rohadt cigire sem mertek rágyújtani a banditák?’’
Én nem rugóznék ezen a cigi dolgon. Emellett nem hinném, hogy egyből a cigi csikkeket kutatták volna a keresők. Később pedig már lehet a keresők is dohányoztak ott, és mire eszébe jutott valakinek ez a lehetőség, már mindenféle cigi volt mindenfelé, ami el is vetette ennek a lehetőségét. És ha nem is dohányoztak? Ez is miért lehetetlen?

A ruházkodásuk, mint már feljebb írtam, szabadon történt, tehát semmi ellenőrzés alatt nem álltak, ami meggátolta volna a ruhák vándorlását.

’’ Ha én tüzet gyújtanék (jó nagyot), akkor biztosan nem a fa másik oldalán, hanem szándékosan, jól láthatóan a sátor felöli oldalon taszem, de csak azért, hogy lecsalogassam a támadókat. (Csapdába csalás.)’’
’’ Szerintem amikor Zináék felfelé másztak, már nem tartottak semmiféle veszélytől, egyszerűen csak tettek egy utolsó kétségbeesett próbálkozást, hogy elérjék a sátrat’’
Mint írtam, abban bíztak, hogy a támadók, akik szerintük rablók vagy hasonló emberek, már elmentek a sátortól. Miért akarták volna lecsalni őket? : )
Puskát faragtak időközben, amivel visszalőhetnek, vagy golyóállók lettek?
Zináék nem hittek abban, hogy a veremben túlélhetik, ezért végső kétségbeesésükben, miután látták, hogy Doroval és Krivoval már végzett is a hideg, a támadók továbbállásában bízva ruhákhoz, ételhez és egyéb dolgokhoz akartak jutni a sátorból.
(ja a kaja: honnan tudod, hogy nem ettek a sonkából a fegyveresek, miközben ’’dőzsöltek” a sátorban? ) Szó sincs, és nem is volt semmiféle támadásról meg kamikaze akcióról bármelyikük részéről. Remélték, hogy a sátor már üres. Végig a túlélés volt előttük a cél az én olvasatomban, azonban az alulöltözöttségük miatt korlátolt lehetőségeik voltak a túlélésre, amik között az elmenekülés nem szerepelt szerencsétlenségükre.

 2805. sztalker — 2013-12-12 15:55 

@oberon:

„– Otortent választották az akció helyszínének”

Gyatlovék útközben letértek a tervezett útvonalukról (elk*rták, valszeg maga Gyatlov, de már nem akarta bevallani), tehát vagy folyamatosan a nyomukban lehettek az üldözőik, vagy egyéb módon kaphattak infót arról, hogy pont akkor és ott táboroznak a srácok a Halat Szjal oldalában (pl. rádió). (Ez olyan, mintha azt mondanám, hogy a Deák téren találkozzunk, de én előtte kiszállok a Blahánál a metróból. Mire megtalálsz, este lesz.)

„– Az ominózus napon jóval sötétedés után törtek rá a sátorra, kivárva a bentiek lefekvését. Annak viszont nem voltak tudatában, hogy Zolo és Tibo időközben lementek fáért, mert a lányok megelégelték a hideget.”

Idegen lábnyomok nem igazolják azt, hogy mások is hemzsegtek volna a sátor körül, hacsak nem tüntették el a saját lábnyomaikat. Ha sítalppa/síéccel voltak, akkor meg még pikánsabb lehet ez, mert a síléccel ha rálépsz egy normál bakancsnyomra v. zoknis lábnyomra, akkor az lenyomódik, lelapul. Nincsenek „kevert” típusú nyomok még a lejtőn sem, tehát vagy mindig tisztességes távolságból követhették-kísérhették le őket az idegenek (1-2 méterre a levonulókkal párhuzamosan, sosem érintve nyomaikat), vagy később
megcsinálták azt a bűvészmutatványt — ha sítalpasok voltak –, hogy egyesével „visszaretusálták”, visszaszobrászkodták Dorosenkó meg Krivosenkó meztelen nagylábujját 500 méteren keresztül, no meg a zoknis csajok lábnyomait is… A 9 fiatal nyomait meg tudták különböztetni egymástól (nagyjából) a nyomozók, inkább hogy kevesebb, mint több lábnyomot azonosítva. (Vagyis legalább 8-at.)

Az erdő bizony 1500 (!) méterre volt a sátortól (tehát nem 900-ra, ezt mindenki félreérti, mert a légifotókon a 900-as szám nem a távolságot, hanem a tengerszint feletti magasságot jelöli. Egészen pontosan 905 méter MAGASAN vertek tábort Gyatlovék, PONTOSAN OLYAN MAGASAN, MINT A TŐLÜK NYUGATRA MAGASODÓ HEGY, méterre
pontosan! Egyébként ez is egy valódi rejtély, hogy miért, mi volt ezzel a céljuk, hogy pontosan szemmagasságban legyenek ezzel a csúccsal, de most nem erről akarok írni.)
Ha tehát mennek fáért a fiúk, akkor az egy minimum 3 kilométeres kiruccanás mínusz húsz fokban+szél, plusz bónusz favágás és felpakolgatás egymás hátára hátizsákban, még lehetőleg sötétedés előtt. Igencsak kedvelhették a többieket, ha hajlandóak voltak még újabb 2 vagy akár 2 és fél órát kint tölteni a szabadban értük. Sítalpakat ugyanis nem használtak, úgy talán gyorsabb lett volna. Nem lehetetlen, hogy megtették, de egy fárasztó nap után voltak (már hágót másztak, előtte még labazt is építettek, kiértek az erdőhatárból a szeles, nyílt hegyoldalra), én inkább pihentem volna aznap este. De legalábbis síléccel siklottam volna le fáért, ha már muszáj.

„– Feltűnt Zolo és Tibo hiánya, ami bár nem várt fordulat”

De nem ám, nyugodt lehetsz! Ez már önmagában is baj, hiszen 2 fő állandó veszélyforrása lesz mostantól a támadóknak, hacsak nincsenek annyian, hogy a sátrat is vigyázzák, meg a foglyokat is kísérjék, majd őrizzék a lenti (erdős) térségben őket. Bocs, de amíg lefelé haladnak, addig nyílt terepen vannak, bárki láthatja őket az erdőből (ha így történt volna, ahogy leírtad), de a hiányzókat meg nem látnák meg a sötétben, mert nekik könnyebb elbújniuk, tehát simán el is iszkolhatnak segítségért, távolabbra menekülve fegyvert készíteni (ágakból lándzsát, késük lehet a zsebükben), éjjel pedig lesből rájuk támadni. (Ha fent nincs őrség a sátornál, akkor vissza is lopózhatnak jelzőrakétákkal figyelmeztetőlövést leadni, vagy magáért a rakétapisztolyért is, ha van, ilyenkor fegyver!) Egy-két ócska puska nem lesz elég ilyen túszszedéshez szerintem, sorozatlövő fegyverek kellenének, ha már csak 1-2 puskás fegyverest sikerül ártalmatlanítaniuk, vagy téves lövésre kényszeríteniük Gyatlovéknak, hogy ne legyen ideje újratöltenie a félautomata fegyverét, vagy egy kétcsövű vadászfegyvert, akkor máris megfordulhat a támadók szerencséje.

„– Válaszút elé állítva a kiterelt fiatalokat, hogy azonnali golyóáltali halál vagy a túlélés lehetőségével kecsegtető szibériai éjszaka, az utóbbi mellett döntöttek, amit a támadók elégedetten vettek tudomásul. “

Bocs, de szerinted a támadók hova bújtak volna abban a hidegben? (Mert én nem gondolom, hogy a támadók utólag rongálták meg a sátrat.) Esetleg ugyanabba a gödörbe, amit Gyatlovékkal kiásattak? És kicsit majd összebújnak reggelig??? :))))
A hideg eléggé „demokratikus” mínusz 20-30-ban nem sokáig lehet vacillálni senkinek. Vagy van tüzed és száraz ruhád, vagy csinálsz, keresel egy védett helyet magadnak, amíg lehet. Ha ástak is valamit kényszerből Gyatlovék így, ahogy mondod, akkor az bizony nem más, mint a saját sírjuk számára készülhetett verem lehetett, szerintem. Előbb-utóbb pedig erre ők is rájöttek volna vhogy, innentől tudnék elképzelni egy kis haddelhaddot ott. 8-10 órát nem lehet a szabadban álldogálva eltölteni, ha közben vigyáznod is kell még 9 sportos fiatalra.

„– Lent a fa és a verem között egy időre megszakadt a kapcsolat a munka miatt.”

Próbáld ki! Mondjuk, hogy te vagy a parancsnok, neked kell szétosztanod az embereidet. Tehát kell KÜLÖN legalább egy őr csak ahhoz, hogy Krivót és Dorót „szivassa’ a fánál, ugye (de még jobb lenne 2 fegyőr hozzájuk, nem?), plusz vannak a „vermesek” a többi 7 halálraítélttel, ahhoz is legalább 3-4 ember kéne, de piszkosul kell ám ilyenkor figyelni a rabokra, mert az életeddel játszol, ha akár csak kicsit is félrenézel már rád ugorhatnak.
Eközben a „szerencsések” (cimbik, vagy a trafiknyertes alvállalkozó haverjai a bandavezérnek, a kedvencek, na!) meg vígan panamázhatnak (katonaszlengben: dőzsölnek ) távol a szétszakadt sátorban, és még ahhoz is lusták, hogy kutakodjanak, legalább jól felforgassák azt és összeszedjék az értékeket meg ilyesmi. Csak úgy álldogának ott egész
éjjel? Én személy szerint legalább azt a szép nagy kövér sonkát biztos befaltam volna azalatt, amíg értem nem jön a váltás az erdőből, miközben didergek a sátor körül. És ezeknek mind kell vmiféle fegyver, mert anélkül nem nagyon megy a kényszerítés. Továbbá nem árt egyfajta kommunikációt is megbeszélni előre (ha nincsen rádiójuk), mert 1500 méterre, de akár még 70 méterre is elszakadva egymástól, borzasztó nehéz parancsnoki utasításokat adni. Önmagában ehhez is kellene pl. egy futár ilyenkor (aki ezáltal rögtön kiesik a fegyőri és harci feladatkörből, tehát gyengíti a támadók harcerejét), hogy meg tudják beszélni a következő lépést. (Pl. Utasítás: gyertek le, megszöktek a foglyok! Kérdés: mindannyian, v. maradjon itt még valaki? Utasítás: vigyázzatok, fegyver van náluk! Kérdés: Lőjük le mindet, vagy csak kapjuk el őket? Stb. Nehéz fényjelzéssel és puskalövésekkel beszélgetni ilyen viszonyok közt télen, este, hidegben, hófúvásban, szélben. egy profi csapat csak akkor támad, ha egyértelműen emberfölényben van és képes kihasználni a támadás okozta meglepetést. Utána már egyre nehezebb lehet, ha nem gondolnak ilyesmi logisztikai dolgokra, mert könnyen elveszíthetik a helyzet kontrollálását.

Ha pedig ott hagyok 9(!) embert magára hagyatva az erdőben, mindenféle őrzés nélkül, azok biztosan nem fognak árkot ásni, inkább mennek tovább, lefelé a völgyben, esetleg a legerősebb, legjobban öltözött elmegy a legközelebbi labazig (raktár), az 3-4 km-re lehet a hágó túloldalán. De akkor még nincsenek sérülései, tehát ez járható terv.

Ha meg otthagyok velük 1-2 őrt, akkor olyasmi lesz, amit fent már írtam, előbb-utóbb megpróbálják majd leteperni őket, még ha életét is veszti pár ember Gyatlovék csoportjából. (Kockázat nélkül semmit nem lehet elérni ilyen szituációkban.)

Sok emberre van szükség, vagy nagyon ravasz és gyors villámakcióra, hogy le tudják gyűrni Gyatlovékat de én azt is valahol a sátornál képzelném el, rögtön megkötözve őket, zsebeiket kiürítve teljesen. De még egy rohadt cigire sem mertek rágyújtani a banditák?

No és a foglyok „ruházkodása?”
Gyatlov Dorosenko ingét vette a kabátja ALÁ! (Tehát le-fel kellett húzogatnia a ruháját, miközben figyelték az őrök? Vagy ő is lelépett közben?) Ludmillán Krivosenkó nadrágjának egyik szára volt a lábára tekerve, Zolotarev meg később éppen Ludmilla kabátját és sapkáját vette magára (gondolom annak halála után)…
A 9 fiatal nem volt hülye, biztosan rájöttek volna arra, hogy meg akarják őket gyilkolni, hát ellenálltak volna vmilyen módon (zsebkéseik voltak), a fiúk biztosan EGYÜTT mentek volna a sátor felé. És pont Zolót hagynák ki ebből, aki tapasztalt katona volt, ruházata is majdnem teljes? Miért pont Zina vezeti a „támadást? Miért pont elölről mennek neki az ellenségnek?

„– A trió tüzet gyújtott a fa alatt,”
Ha én tüzet gyújtanék (jó nagyot), akkor biztosan nem a fa másik oldalán, hanem szándékosan, jól láthatóan a sátor felöli oldalon taszem, de csak azért, hogy lecsalogassam a támadókat. (Csapdába csalás.)
Ha csak melegedni akarok, akkor meg vhol bent az erdőben teszem azt, hogy ne áruljam el a hollétemet meg az esetleges szándékaimat.

Szerintem amikor Zináék felfelé másztak, már nem tartottak semmiféle veszélytől, egyszerűen csak tettek egy utolsó kétségbeesett próbálkozást, hogy elérjék a sátrat, addigra a többi társuk már menthetetlen volt a korábban szerzett sérüléseik és fagyásaik miatt. Őket ápolhatták addig vhogyan, de mikorra látszott, hogy teljesen reménytelen erőfeszítés ez, elindultak visszafelé.

 2804. oberon — 2013-12-11 18:26 

Kicsit stagnál az élet errefelé mostanában. Soha jobb alkalom, hogy feldobjam.. : )
Számos dolog felmerült már korábban, nem is a spanyolviasz feltalálása volt a célom.
Megfigyelhető, hogy az esettel foglalkozók többnyire állást foglalnak, majd kitartanak mellette, ami teljesen normális. Azonban ez megakadályozza a különböző változatokban rejlő helyes meglátások összegzését 1 történetté. Jómagam is így gondolkodtam az elején, azonban ahogy haladtunk az időben és sok dologban felvilágosítottak vagy utána jártam, egyre inkább egy ’’hibrid’’ cselekménysorozat képe tisztult le bennem.

Próbáltam a legtömörebben, remélem mindenkinek sikerül a többit hozzáképzelnie:

’’3.0’’ : )

Mikor a csapat Vizhayban járt, kitudódnak a túraútvonal mellet olyan információk is, amik célponttá teszik a túrázókat. Mivel a későbbi támadók tisztában voltak a hely amúgy is rossz hírével, éltek a lehetőséggel, és az Otortent választották az akció helyszínének. A telepről pár napot várva indultak a fiatalok után, elkerülve a feltűnést, majd rövidítve utolérték a őket. Az ominózus napon jóval sötétedés után törtek rá a sátorra, kivárva a bentiek lefekvését. Annak viszont nem voltak tudatában, hogy Zolo és Tibo időközben lementek fáért, mert a lányok megelégelték a hideget. Mivel korábbról tudták a gyilkosok, hogy lőfegyveres ellenállásra nem sok esély van, ezért csak kényszerítő eszköznek vitték a puskáikat. Némi dulakodás után a csapat felett átvették a kontrollt. Feltűnt Zolo és Tibo hiánya, ami bár nem várt fordulat, mégsem veszélyeztette a tervet, ami az orosz tél fegyverként történő használata volt. Válaszút elé állítva a kiterelt fiatalokat, hogy azonnali golyóáltali halál vagy a túlélés lehetőségével kecsegtető szibériai éjszaka, az utóbbi mellett döntöttek, amit a támadók elégedetten vettek tudomásul. Az éppen felfelé haladó Zoloék belefutnak a lefelé bukdácsolókba, akik röviden felvilágosították a helyzetről mindkettejüket. Zolo gyors helyzetértékelés után a verem ásás mellett döntött. Véleményét a többiek is osztották. Lent a fánál rövid tanácskozás volt, ahol kiderült, hogy se Doro, sem pedig Krivo érdemben nem tud részt venni a munkálatokban. Kettejüket bízták meg őrködéssel, amíg ők elkészítik a menedéket. Zolo a széliránynak ellenkezően, a sátor-fa útra merőlegesen tájolta be a verem helyét abban bízva, hogy ezzel is megtéveszti az esetleges üldözőket. A sátor helye, az időjárás és a többiek alulöltözöttsége miatt a csoportos menekülésről szó sem lehetett. Elosztották a feladatokat és mindenki munkához látott. Ez alatt a támadók fent időztek és várták a sátorban a lentiek fagyhalálát.
Tudták, hogy a csapat egyetlen túlélési lehetősége a sátor, aminek kényelmét élvezték néhány órán át. Csak távozásuk után rongálták meg, addig a szél elleni védelmet biztosította számukra. Lent a fa és a verem között egy időre megszakadt a kapcsolat a munka miatt. Mikor visszatértek a fához, szembesültek Doro és Krivo halálával. Ez egy fordulópont volt a csapat szempontjából, mivel két részre szakadtak. Míg Zolo, Luda, Tibo és Kolo a menedék mellett dönt, Zina, Gyatlov és Szlobo a sátrat választották. Miután hasznosították a halottak ruháit, a kvartett visszaindult a veremhez. A trió tüzet gyújtott a fa alatt, hogy némiképpen átmelegedjen, mielőtt nekivág a nem mindennapi próbatételnek. Úgy gondolták, hogy a támadók már biztosan kifosztották a sátrat és tovább álltak. Miután elindultak felfelé, Zináék szép lassan elszakadtak egymástól. A tüzet hiába gyújtották a sátornak ellenkező oldalon, a sátornál tartózkodók fentről észrevették a pislákoló fényt, aminek jelenléte egyenlő volt a teljes kudarc lehetőségével. Az agresszorok gyors helyzetértékelést követően a beavatkozás mellett döntöttek és elindultak le a tűz irányába. A lefelé tartó támadók egyesével ütötték le/ki a felfelé vánszorgó 3 fiatalt, a többit a hidegre bízva. Ez alatt a veremnél Luda a kimerültségtől/(egyéb) összeesett/elbotlott/belesett vmibe, aminek következtében elharapta a nyelvét. Zolo megpróbálta a saját vérében fuldokló lányt újraéleszteni, de sikertelenül. Kicsivel később bár észreveszik a közeledő agresszorokat, mindhárman a hősies ellenállás mellett döntöttek a rövid életű fogócska ellenében. A verem mellett némi csetepaté alakult ki a meglepett támadók és az életükért küzdő túrázok között, de győzött a túlerő. Zolo mivel megsebesített néhányat közülük, ezért azok különösen kegyetlenül bántak el vele. A 3 férfi harcképtelenné tétele után páran a veremnél maradtak, míg mások ellenőrizték a domboldalban hagyottak sorsát, majd miután nyugtázták az akció sikerét, távoztak még az éjszaka leple alatt..

 2803. piszkosfredakapitany — 2013-12-05 06:46 

A tömegpszichózis nálam is kimaradt…és 9 ember már lehet akkora „tömeg”, hogy valamilyen szinten működjön…
A Sztálin-orgona/Katyusa és utódai tűzcsapása a becsapódás helyén és annak környékén is elég brutál légnyomást produkál, nemrég olvastam olyan visszaemlékezéseket, ahol az „utóhatásokat” írják le. Pl.: 0 külsérelmi nyom, de a belső szervek csúnyán gallyra mentek, viszont az áldozat ugyanabban a pozícióban maradt, mint ahol a támadásnál volt. És volt olyanokról is szó, akiket fák tetejére hajított pl. a lökéshullám, de ők is egyben maradtak (persze külsérelmi nyomokkal).
Ha jól tudom, akadnak olyan fegyverek is, amelyek lövedékei a cél felett robbanva „elszívják” a levegőt és ott is a nyomáskülönbség a necces. Ha tévednék, javítsatok ki 🙂
Azt nem tudom kizárni, hogy valakik tesztelés címszóval ilyenekkel szórták végig az üresnek hitt hegyoldalt, utána meg leesett, hogy mi történt és nekiálltak elsikálni a dolgokat…
Az első sortűz rövid vagy hosszú lett, az okozta a pánikot (és talán a gömböket), a többi meg a végzetes bajt…
Valószínűleg akárki komoly mennyiségű nyugtatóra és/vagy tisztacserére szorulna, akit egy Katyusa-sorozat ébreszt legszebb álmából…az általam olvasottak alapján legalább is, főleg a legelső alkalommal…
Aki az útvonalengedélyt kiadta, az valahol a tápláléklánc alján lehetett, szóval szinte biztosan nem tudott arról, hogy merre folynak katonai kísérletek/hol landol E.T. a havi mahorka/Krasznaja Moszkva ellátmányért.
A tábornok meg sanszos, hogy azért kapta meg a feladatot, mert azt mondták neki, hogy „a tieid csinálták a bajt, takaríts utánuk”…

 2802. becsuszoszereles1k — 2013-12-05 00:36 

@panPeter: Igazad van, a szinhazi tomeggel kapcsolatban a tomegpszichozisra nem gondoltam!

 2801. panPeter — 2013-12-04 16:02 

@becsuszoszereles1k:
„Ennek alapjan a hatashoz nem kell olyan nagy szerkezet, egy cso, ami rezegteti a hangot(levegot); kerdes, mi volt a cso ket vegere kotve (gondolom, nem madzaggal, hanem elektronikusan, pl. a szinhazi hangerositok?).
Itt volt ket kitetel: 1.) zart terben hasznaltak; 2.)nem teli nezoternel nem volt hatas;”
Ja, ezek nem igazán rejtélyek. A v=λ*f (sebesség = hullámhossz*frekvencia) képlet alapján egy mondjuk 15 Hz-es infrahang hullámhossza kb. 22 méter. A cső tképpen egy óriási síp, amelyben — megfelelő lezárásokkal — akár λ/4-es („lambdanegyedes”) állóhullám is generálható. Vagyis 5-6 méteres cső is megfelelő. A végeit szerintem elég mechanikusan „rezgetni”, és ha eltaláljuk a cső rezonancia-frekvenciáját, már jön is az infrahang.
Ami a „teli nézőteret” illeti — számomra egyértelműnek tűnt, hogy nem a „teli nézőtérnek”, hanem a tömegnek (=sok ember) van szerepe. Bármilyen (para)pszichológiai hatás tömegen jobban érvényesül, mint egy szál emberen. (Állítólag tömeget könnyebb pl. hipnotizálni, mint egy szál embert.) 9 ember egy sátorban az adott körülmények között elegendő lehet a pánikra. (Főleg, ha hozzávesszük az „orosz lélek” misztikumokra való igen erős hajlamát.)

 2800. cpekkamz — 2013-12-04 12:34 

@mazateq:

Elég jó kis videó!
Igaz ezek nem úgy néztek ki, mint akik megrémültek, hanem élvezték.
Felkapni ez biztos nem fog, maximum ellők.
Illetve azt jó lenne tudni, hogy létre tud-e jönni ez hegyek-völgyek köztt, mert itt a videón gyanusan sík terepen vannak.
A sátrat biztos rendesen tépázná, csak a szóban forgó dolog be volt ásva és úgy annyira nem érvényesül a szél ereje/lökése.
Ettől függetlenül a szél is közrejácchatott.
Az orosz tábornok meg azért lett utasítva gondolom, mert hozzá tartozott a terület, tegyen rendet ő.
Vagy mert a katonaságnak volt olyan háttere – gépek, emberek – amire lehetett támaszkodni.
Ez is szemléletes nagyon:http://www.youtube.com/watch?v=KJY1G7HpOFU

 2799. mazateq — 2013-12-04 10:48 

Sziasztok. Hónapok óta foglalkoztat engem is hogy valójában mi okozta az eseményeket.
Tény az hogy ennyi idő távlatából és ismerve az akkori szovjet cenzúrát és precizitást semmi sem biztos amit tényként jelölnek ebben az ügyben.
Valójában lehet hogy a megoldás nagyon banális, olyannyira hogy eszébe sem jutna senkinek.
Nagyon vonzó a katonai kísérlet konteó én mégis kizárnám. Akkortájt nem mászkálhattak emberek olyan helyen ahol bármilyen jellegű kísérlet folyt, főleg nem úgy hogy még tudtak is a hatóságok az útitervről. Az egyetlen ami aggasztó vagy inkább nem bele illő az az hogy a cikkben és a hozzászólásokban említett orosz tábornok vagy nem tudom ki akinek szólnak hogy valami fiatalok valamilyen hülyeségbe keveredtek és azonnal induljon a helyzetet megoldani. Nos, talán ez az egyeteln érv ami a katonai kísérlet mellett szól, de hogy ennek mennyi a realitás alapja nem tudom.
A földönkivülieket, megmagyarázhatatlan dolgokat is alapból kizárnám. Minden bizonnyal látogatnak minket földönkívüliek de ezt az elméletet itt semmi sem támasztja alá.
Kémtörténet, leszámolás vagy hasonlók sem állják meg szerintem a helyüket. 9 embert sakkban tartani fegyver használata nélkül azért nem egyszerű feladat. Amenyibben állami megrendelésre történt úgy annak megint semmi értelme mert nem hiszem hogy olyan bűnöket követtek volna el amiért így leszámolnak velük. Na meg nem is feltétlen volt szokás már abban az időben egyszerűen eltüntetni 9 éltanulót, a társadalom krémjét.
sztalker ha jól emlékszem beszélt bukószélről, aminem utána is néztem és valóban lehetséges a kialakulása hasonló körülmények között. Nem tudom hogy valaki felvetette-e már a fórumon mint lehetséges okot a Burán-t vagy más néven a Purgá-t.
Kicsit utánaolvastam, magyarul nem sok infó van róla, de állítólag több 100 km-es szél és dermesztő hideggel jár. Nos ha egy ilyenbe keveredtek a gyerekek, akkor könnyen menekülőre foghatták és a leglogikusabb ez esetben az hogy a fák felé futnak. Amikor a sátor majd szétszakad a szélben és visító erejű robaj hallatszik számomra nem kétséges hogy kimenekültek a sátorból. Aztán hogy felkapta e őket vagy egyszerűen nem kaptak levegőt, szétfagynak, nem látnak stb. azt nem tudom. Hasonló extrém körülmények között furcsán viselkedik az ember, már ha egyáltalán tehet bármit is egy ilyen erejű hóviharban.
http://www.athropolis.com/graphics/world-wind.gif
http://www.youtube.com/watch?v=Y3PHwsTBHj8

 2797. cpekkamz — 2013-12-04 09:55 

@pakesz:

A levegő/szél által okozott ilyen mértékű erőhatásokat én is elvetem.

PanPeter
PiszkosFredaKapitany
Berem
Becsuszoszereles1k

SztálinOrgona-Katyusa: aki a kilőtt rakéta mögött áll, esetleg azt dobja arrább a nyomás, mondjuk, aki mögé áll, az meg is érdemli, mert hülye.
Nézzétek meg a „Dzsekesz” azon részét, ahol sugárhajtású repülőgép tolóerejét demonstráló videóban ökörködnek.
Nincs benne hó, ami esetleg tompítaná az ütést!
Illetve ekkora szél nem hinném/valószínű, hogy létrejött azon a hegyen.
Akkor régebben említettem azt, hogy hóvihar volt fent azon az estén, az utolsó fényképeken is nekem ez jön le!
Ilyen körülmények között szerintem nem sokan akarnak Katyusázni – Zil/Gaz sem szeret fél méteres hóban hegyen baktatni sötétben, meg elég feltűnő is lenne – főleg, ha a lábnyomok megmaradtak a hóban, akkor ezen járművek nyoma is ott lenne! Vagy esetleg a lövedékek nyomai. Ja lehet észrevétlenül a sátruk mellé beállt egy jó 10 tonnás teherautó tele lövedékkel, majd elkezdett tüzijátékozni, úgy, hogy a lövedékekből kijövő hajtósugár szétküldte a sátrat meg a belőle kimenekülőket.
Infrahangok – nem értek a lovakhoz, még – http://hu.wikipedia.org/wiki/Infrahang
Elég érdekes cikk ez!
Ebből nekem az szűrhető le, hogy nem mindenki észleli az infrahangokat – 700 főből 22% számolt be furcsa érzésről, ha jól olvastam – tehát a kilenc főből átlagosan ~ kettő, mondjuk, ha ez egy lavinát kisért, akkor azt mindannyian észlelhették.
Csak nekem a képeken úgy tűnik, hogy annyira nem lavinaveszélyes a környék. Igaz a háttérben lehetnek nagy-hatalmas hegyek.
Anno gyermekkoromban egy jó falusi lagziban észleltem olyat – voltam vagy tíz éves és 35 Kg., hogy a lábdob hanghatására (erősítővel) – ,hogy ugrált a gyomrom. Ez is ennyi erővel infrahang volt?!
A külsérelmi nyomok: szem hiányzott illetve a nyelv – bomlás, rágcsálók is lehettek akkár, több hónapig voltak ott.
Koponya zúzódás, bordák – a képeken látni, hogy vannak sziklák is, esetleg, ha lavina volt, akkor neki is vághatta őket, vagy a fáról eshettek le, esetleg egymásra.
Volt szó erről is, hogy lehet a sátrat temette be hó/jég, akár ez is okozhatta netalán!

 2796. becsuszoszereles1k — 2013-12-03 16:54 

@becsuszoszereles1k:
🙂 Koszonjuk, hogy belinkelted!

 2795. becsuszoszereles1k — 2013-12-03 16:51 

2793. @berem: Koszonjuk ezt a gondosan osszeallitott anyagot!
Ujdonsag lehet szamunkra az Ural TV video anyaga; valamint a szines ufos illusztracio, kulonosen ahol a foldon mozgo emberek is lathatok, akiket valamilyen sugarral tamadnak fontrol.
@titannal ketten voltunk azon a velemenyen, hogy valamilyen sugarfegyverrel tamadtak oket, pasztaztak oket, ott lenn az erdo korzeteben – de nem ufokra gondoltunk.

 2794. becsuszoszereles1k — 2013-12-03 15:58 

2784. @panPeter irja:

„A technikus bevitt egy hosszú, vastag csövet, melynek két végére rákötött valamit. A próbák alatt bekapcsolta, de a rendező elégedetlen volt, mivel nem tapasztaltak semmit. Az előadás alatt, teli nézőtérrel viszont a szerkezet bekapcsolása után a nézőtéren pánik tört ki,…”
Ennek alapjan a hatashoz nem kell olyan nagy szerkezet, egy cso, ami rezegteti a hangot(levegot); kerdes, mi volt a cso ket vegere kotve (gondolom, nem madzaggal, hanem elektronikusan, pl. a szinhazi hangerositok?).
Itt volt ket kitetel: 1.) zart terben hasznaltak; 2.)nem teli nezoternel nem volt hatas;

Gyatlovek eseteben: 1.) kulso, nyitott terben vagyunk; 2.) embertomeg nincs – (a tomeg jelenthet valamilyen tenyezot kulso terben is, nem a „tobb legyet egycsapasra” ertelmeben, bar az is az arto funkciok kozott szerepel).

2792. @ piszkosfredakapitany peldaja efy egyszeru csotol eltero leptekekben mutatja be az effektust: katonai, harci korulmenyek kozott, fegyver altal eloidezve, illetve a regi harceszkozoknel, mint amilyen a Sztalin-orgona, a nemetek szohasznalataban, es Katyusa az oroszok elnevezeseben (1941 nyaran vetettek be eloszor) monstre meretben. De mint tuzersegi fegyver, ebbol rombolo lovedeket is ki kellett loni, amilyen nyomokrol nem szol a fama a terepen, ahol a turazokat halva talaltak.
(Egy a sztalingradi csatarol szolo szovjet filmben volt lathato, hogy vegso, mento megoldaskent Zsukov osszpontositja az osszes Katyusat, mellettuk tukroket es reflektorokat allit fel, es ezek egyuttes hatasaval veri le a sorsdonto ellenseges tamadast…)

2790. @pakesz ugy tunik, egyertelmuen kizarja a termeszetes legnyomas, meteorologiai korulmenyek, jelensegek hatasat, kulonosen ilyen pusztito erejuet.

Mai technikaval mar biztosan el lehet valasztani egy valamikori fegyver mukodesi elvenek es funkcioinak osszetevoit, es tuzersegi funkcio nelkul hasznalni a fegyvert, vagyis uj fegyverkent.
Ha a Katyusat vesszuk alapul, szepen kiveheto minden harci elem:
Több Katyusa egyszerre nyitott rakétatüze fülsikító hanggal jart, a hatás az ellenség körében félelmet keltett, valósággal sokkolta a katonákat. Vagy ahogy a fenti hsz-ben is olvastuk, a tavolabb levo katonak tobb tizmetert is repulhettek.
„A Katyusa a legnagyobb titoknak számított az orosz hadseregben a II. világháborúban. Olyan titkos volt a technika, hogy az orosz titkosrendőrség gyakran ellenőrizte a személyzet tagjait. Ha már a fronton volt, nem sok esély volt rá, hogy bárki bármit megtudjon róla. A Katyusát az ellenséges gyalogság ellen használták, gyújtólövedékekkel és repeszlövedékekkel tovább lehetett növelni a hatását.
A II. világháborús tüzérségi eszköz, a BM-13-as sorozatvető – közkedvelt orosz nevén Katyusa – bár meglehetősen pontatlan eszköz volt, működés közben félelmetes lélektani hatást gyakorolt az ellenség katonáira.” Forras: https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=5&cad=rja&ved=0CFgQFjAE&url=http%3A%2F%2Fpanzers.lapunk.hu%2F%3Fmodul%3Doldal%26tartalom%3D983779&ei=KcidUpS_OoaM0AWrzYGQDg&usg=AFQjCNFPQRwhoLO1jtVgQSZjOy36wfTDpA&sig2=M_5zKTecQ-eIDDysfgvENA&bvm=bv.57155469,d.bGE

Kerdes a Gyatlov-incidenssel kapcsolatban: vegul megis katonai vagy fegyverkiserlettel, illetve annak kovetkezteben tortent balesettel allhatunk szemben?

 2793. berem — 2013-12-03 15:03 

Sziasztok

most leltem ra hatha erdekel valakit es van benne valami hasznos is talan:

http://darktopsecrets.blogspot.co.uk/2013/10/el-misterio-de-las-muertes-del-paso.html

 2792. piszkosfredakapitany — 2013-12-03 07:41 

A légnyomáshoz: feljegyezték pl. Sztálin-orgonával és hasonló cuccokkal kapcsolatban, hogy azok is hasonló hatást gyakoroltak a célterületen tartózkodókra. Egy-egy sortűz után a kicsit távolabb állók több tíz métert repülhettek úgy, hogy külsérelmi nyom csak annyi volt rajtuk, amit az eséskor szereztek.
És hasonló fegyverek azóta is rendszerben vannak…oké, bombatölcsért senki sem talált a helyszínen, de ha jól tudom van olyan cucc is, ami direkt még a levegőben robban, a cél fölött és iszonyatos légnyomást generál…

 2791. piszkosfredakapitany — 2013-12-03 07:36 

@panPeter: Arról lehet tudni valamit, hogy miféle berendezés (és mekkora) kell ahhoz, hogy az infrahangok szabad téren is igen csúnya hatást generáljanak? Pontosabban 1959-ben mekkora berendezés kellett ehhez…lehet, hogy baromságot kérdezek, de nézzétek el egy laikusnak 🙂

 2790. pakesz — 2013-12-03 06:10 

2788 sztalker Ilyen erősségű szél amit feltételezel, (testeket repít, bordatörés, stb) tornádókban fordulhat elő (meleg, nedves levegő…zivatarfelhő… szupercella… egyes esetekben felhőtölcsér… majd kialakuló tornádó), na ez nem volt ugye. Másrészt ilyen szél nyomát a környezeten még évekig látni( kicsavart fák, stb) A mikroburst, -amit írtál- szintén zivatarfelhőhöz kapcsolható, de korántsem olyan erős jelenség, mint a tornádó, és persze az sem „szuperlokális”

 2789. becsuszoszereles1k — 2013-12-02 23:53 

2787.@sztalker:
OFF – 1.) A harom mondattal, ha atleptem barmit is, menten hulyet kapok!:)
2.) A szmajli kuldes utalas egyik uto”s szkeccsedre – atkotesul a szkeccs-tema felveteshez…
3.) Persze, emlekszem erre a jelenetre, aminek a linkjet mellekelted – csak a „kis 13-as” volt uj info, de sikerult megfejteni!:))

ON – Nem tovabbragozva, de Gyatlov-komment szkeccsen nem valamelyik (egy) megfejtest ertettem, hanem a poszthoz hozzaszolo kozossegrol egy csattanos osszkepet. De csak kerdes volt.:)

2788 – Ezen elobb alaposan el kell gondolkodni!

 2788. sztalker — 2013-12-02 17:33 

Én ilyesmit képzelnék el:

A lavina volt a mumus, attól rettegtek mindnyájan, mert azt ismerték, mint a rossz pénzt, de végül is nem az ölte meg őket. Az első nagy ijedtség után, amikor a sátrat egy jégomlás megcélozta, mindnyájan hanyatt-homlok menekültek kifelé. (Megjegyzés: a sátorkivágás után a kések visszakerültek a zsebekbe, és ott is maradtak mindvégig. Ha üldözök valakit egy szúróeszközzel, azt nem fogom utána szépen zsebre tenni, se pedig elfelejteni, hogy hol is lehet vajon a késem, ha később harc esetén bele akarnám mártani valakibe.)

A kirohanók élén a két jól felöltözött őrködő: Zolo és Tibo haladhattak, nekik behozhatatlan előnyük volt ebben az élet-halál versenyben, mert kevésbé fáztak, lábbelijük is volt. Luda és Kolo viszont szorosan a nyomukban taposta a havat. (Azon is érdemes elgondolkodni, hogy lavina esetén nem elég csak elérni az erdőt. Mivel a lavína nem fog a fák előtt megállni, ugye, tehát lélekben nekik fel kellett készülniük még egy mélyebb behatolásra is a fák közé, száz méterekre is akár, sőt a fára mászás is be lehetett tervezve, hogy a fehér halált legalább az alsó gallyak felett túléljék majd valahogy. A nagy fenyő törzse mindenesetre elég robusztusnak tűnhetett ahhoz, hogy megfeleljen egy ilyen célnak, találkozási pontnak.)

Én továbbra is a levegőt, pontosabban egy microburst-höz (függőleges levegőleáramlás, szélnyírás) hasonló jelenséget (természetes v. mesterséges eredettel) tartom a felelősnek a csapat haláláért. Vagy bármit, ami ilyesmit képes csinálni. Csak annyiban térnék el az eddigi forgatókönyvtől (a völgyszél helyett tehát egy sokkal lokálisabb, kisebb területen ható jelenséget vádolva), hogy mindannyiuk végzete a lejtőn teljesedett be, méghozzá kb. annak az alsó harmadánál.

A sebek statisztikája olyan képet mutat, hogy szinte hiányoznak belőle a hátukat érő sérülések. Mindannyian előre estek, zuhantak, szerintem igen nagy gyorsulással. Amit a hátuk mögül érkező nyomás váltott ki. A térdsebek, a kézsérülések ezt a válaszreflexet jelezhetik, mikor nagy sebességgel a hóbuckába vágódik a felsőtest. Szlobogyin volt az első, aki elszenvedhette ezt a hatást, ő közvetlenül a feje fölül kapta (rögtön agyonvágta szegényt), majd a leáramlás (légnyomás?) a hóba érkezve (mint amikor a mosdó csapját kinyitjuk, a vízsugár lefolyik, de beleütközve a porcelánmosdó aljába, sugárirányban halad tovább, ha be van dugva a lefolyó) halad tovább vízszintesen, mint egy valódi lavina (ők annak is hitték!), ledöntve Zinát, Gyatlovot, meg a két alul öltözött srácot, akik arccal a hóba csapódtak. A legtöbb orr-, ajak-, és lágy rész sérülés nekik itt következett be. (Krivo és Doro karcolásai, vágásai egyedülállóak, mert ők még a fára is kénytelenek voltak felmászni a hideg elől, annyira fáztak.) De mindenki bukott ekkor, és igencsak nagyot, és igencsak váratlanul. Sok kézseb, vérzés is történhetett ekkor, lábsérülés kevesebb, mert akár kötésig is belemerülhettek a méteres-kétméteres hóba…

A „szélnyírás” — vagy nevezzük aminek akarjuk — azonban (sajnos) ezzel még nem állt meg, az oldalirányú kiterjedést felváltotta egy felfelé ívelés is, ez volt az a zóna, amely Luda, Zoro, Tibo szörnyű sebeit (bordatörések) okozhatta azzal, hogy őket ebben a fázisban még meg is emelte (felkapta), majd átforgatva levágta a fagyos, hóbuckás lejtőre. Gyakorlatilag mindenkit elintézett, ráadásul ez a jelenség igen kis (szuperlokális) területen fejti ki hatását (akár a te kertedben csak, de a szomszéd parcellája ettől még nyugodtan érintetlen is maradhat!), mire elérte az erdő szélét, a fákat nem csavarta ki, nem maradt nyoma a pusztulásnak. (A völgy egyes részei egyébként tele vannak kövekkel és sziklákkal, sok akkora, hogy akár nevet is adhattak volna nekik a térképészek, a térképen szépen fel is tüntették a nagyobb formációkat. Nyáron jól láthatóak ezek.)

Az áramlat egy kisebbfajta MINILAVINÁT, hólavínát is okozhatott, ami azért elég vastag lehetett ahhoz, hogy pl. Dorót betakarja, aki fulladozni kezdett (tüdőödéma), de mindenkire veszélyes lehet akár csak egy 10 cm vékony hóréteg is, ha éppenséggel ESZMÉLETLEN az illető. Akkor meg fog fulladni. A hátul levonuló Zina is elájulhatott, de vastag ruhájának köszönhetően csak az ujjai fagytak el. (Azt sem tartom viszont kizártnak, hogy esetleg attól fagytak el az ujjai – ahelyett, hogy szépen zsebre dugta volna őket, hogy eszeveszett módon nekiállt ő is kiásni másokat: Ludáékat, Kirót.)

Gyatlovék tehát önmagukat kezdték menteni.

Persze a többség az erdő felé tartott, hogy sebeiket ellássák: Krivo-Doro fára mászott és tüzet gyújtott alá, hogy ne vesszen meg a hidegtől, de ők nem tudtak segíteni a többi sérülten, mert már így is félig halálra fagytak.

Zina talán eszméletlenül feküdt vagy 300 méterre az erdőtől. Gyatlov valamivel lejjebb magánál volt, de nagyon fázott, ő elindulhatott visszafelé a lejtőn, de nem a sátor miatt, hanem Zinát akarta megmenteni, vagy megtudni, hogy mi történt a lánnyal. Gyatlov – miután segített Krivónak kiásni és életre kelteni Dorót – rettentően elfáradt. De a felettük levőkről nem tudtak semmit (ők voltak Szlobo és Zina), csak a fa felé bicegő sérülteket látták. Kolo segíthetett a félig vak Ludának (akinek kifolyt az egyik szeme, amikor sikerült lefejelnie egy cserjesort, ami végig keresztezi a lejtőt, nem is egyszer, hanem többször, a nyelvét is elharaphatta, Tibo pedig eszméletlen volt, bár még élt, Zolo ugyan magánál volt, de gyakorlatilag mozgásképtelen állapotban, csak motyogott valamit…

Tehát aki kevésbé sérült, az eszméletlen (Zina, ráadásul jól felöltözve), aki meg cselekvőképes (pl Gyatlov, Doro—Krivo-párosunk), az meg fázik piszkosul, mert nincs ruhája, így ha akarna, se tudna nagyon sokat jobbítani a helyzeten. Másképp felvázolva ezt a faramuci helyzetet: a jobban felöltözöttek előnye most hátrányukra fordult, mert azzal, hogy gyorsabban érték el az erdőt, egy sokkal szerencsétlenebb hatást szenvedtek el azzal, hogy megpördülve a hó- és jégbuckáknak vágódtak teljes erőből. A lemaradók ugyan kisebb ütésekkel megúszták, de a hideg addigra már teljesen cselekvőképtelenné tehette őket, egyszerűen gondolkodásképtelenekké is váltak ettől a hidegtől.

(Romantikus szál: Gyatlov végül utolsó erejével megtalálja Zinát és életre pofozza a hátára zuhant lányt, de rögtön meg is hal. Zina ösztönösen leborítja magáról volt szerelme testét, mikor magához tér, de rögtön sokkba is esik, eszét vesztve kezd el sikoltozni. Hallja a többiek üzenetét alulról az erdőből: — Pokrócot hozz, meleg ruhát! – kiabálhatják Gyatlovnak felfelé. Ő azonban Szlobó miatt indul vissza valójában: őt senki sem látta, hiába szólongatják, neki nincs nyoma sehol, hol lehet ez a mindig csendes fiú…? Zina elindul és lassan térdelve és az ujjait is használva araszol a sötétben egyre csak felfelé, míg meg nem találja azt a testet, amit remélt, hogy sose talál majd meg így: Szlobo, a barátja, halott, Zina meg szintén az, most már lélekben. Hamarosan a fizikai vég is eléri, pillanatnyilag azonban csak ül ott és próbál újra önmaga lenni. Fájdalmában még a ruháját sem veszi le róla.)

Megjegyzés: az, hogy azonnal nem kezdtek el „ruházkodni” a tudatuknál lévők, és nem cibálták le a súlyos sérültekről a sapkát kabátot, azt mutatja, hogy sokuk még ekkor nem volt halott. Etikusan jártak el, mindannyian így tennénk a társainkkal. A halottakról már később nyugodt szívvel lehúzták, késsel levágták azt, ami kellett. De az az ideális helyzet, hogy egy csapat szervezetten megosztja egymás ruházatát a hidegben, most értelmetlen volt, mert mindenkinek megvolt a maga keresztje, baja, mire leért az erdőig. Ilyenkor már nem lehet elvárni a sérültektől se a teljes önfeláldozást, se a segítség megszervezését. Mindenki a saját életéért küzdött.

Krivo—Doro egymás után zuhantak le a fáról, összevissza karistolva magukat, de fájdalmat már nem érezhettek: eszméletlenek voltak, nemsokára megfagytak. Luda még képes volt az egyik fiú nadrágját valahogy a lábára tekerni (vagy könyörgött, hogy valaki tegye ezt meg neki, mert fázik a lába), de többre már nemigen. Talán nála volt az a géz, amivel bekötözték Kolo egy térdsebét (a gondos nőknél mindig lehet kötszer, tartalék kesztyű stb.) De Kolo még fent, a sátor kivágásakor is szerezhette ezt a sebet vmelyik késsel hadonászó fiútól, vagy véletlenül belerohanva a késbe a nagy kavarodásban és sötétben. (Esetleg még korábbról, aznap reggel is, ezt nem tudhatjuk.) Mivel a kötszeres láda a sátorban maradt, ez sem elképzelhetetlen, talán azt hitték, a kis naivak, hogy ennyivel megúszhatják ezt a napot…
Kolóra hárult most az a nehéz feladat, hogy a seblázában mindjobban félrebeszélő Zolo tanácsai alapján elkezdje a menedék megépítését, miközben halvány fogalma sem volt arről, hogy Zina és Gyatlov hol is lehetnek. (Szlobo meg végképp, őt a sátor óta senki nem látta (talán még vissza is fordulhatott, hogy Zinának hozzon még le meleg cuccot, leginkább cipőt, mert fázott a lába). Gyatlovot legalább még látták visszamenni, sőt, ő még vissza is kiabált valamit — de azt nem értették jól, gondolták biztos Zináékhoz megy — hát menjen, ők, a többiek, itt az erdőben túl fáradtak és sebesültek voltak ahhoz, hogy mászkáljanak.) Kolo nem merte otthagyni a haldoklókat, de azt is tudta, hogy egyedül meg ő sem biztos, hogy meg tudja majd tenni azt a másfél kilométeres utat a sátorig, annyira fáradt már, mint egy hulla. (Egyébként Gyatlovnak volt Kolón kívül a legtöbb vizelet a hólyagjában –- 1 liter, Kolónak 700 ml –, ez mutathatja azt is, hogy minden nagyon gyorsan történt vele –- és mindnyájukkal persze –, továbbá végig stresszhelyzetben lehetett, percet sem pihenhetett, egyszerre kellett volna a segítenie Kolót és a lejtőn ottmaradtakat is, majdnem beleőrült ebbe, mert felelősnek érezhette magát a történtekért. )

Mire nagy nehezen a védett menedékhez vackoltak (fenyőágakon húzva azt, aki eszméletlen volt), tudatosodott a még eszüknél lévőknek: itt fognak maradni éjjelre, a hideg mindannyiukat elviszi majd, és így is lett.
Előbb Luda hagyta ott őket. Majd Tibo nem válaszolt már többet. Zolóra segítették együttes erővel a lány kabátját és sapkáját, de rajta már ez sem igazán segített. Kolevatov ereje végső megfeszítésével próbálta valahogy az életet benne tartani, ám ő is egyre fáradtabb és álmosabb lett. Egyre fáradtabb és álmosabb…

http://kepfeltoltes.hu/131119/microburst_Djatlov_illustration_copy3_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Még annyit a sérülésekhez a kezeken, arcon, homlokon, a kiálló lágy részek vérzéséhez:
Amikor hátulról fellökte őket ez az erő, reflexszerűen kitámaszthatták maguk elé a kezüket (már aki tudta, és „volt rá érkezése”, mondjuk, de másoknak már erre sem lehetett idejük), sokuk tenyere véres, homlokuk karistolt, az orr (kiálló lágy szövet borította testrész), szemöldök, ha csúszik nagy sebességgel a havon, vagy belecsapódik egy jégpáncél borította hórétegnek, akkor elszenvedhet ilyen sérülésfajtákat. Nem egy szokványos sebességű síbalesetet, szánkós „nyekkenést” kell elképzelnünk, ekkora sebességnél még egy pihe-puha párna is okozhat súlyos sérülést. (Ahogy az uszodában a vízbe ugrálók is nyugodtan elrugaszkodhatnak akár a trambulinról is, biztosra vehetik, hogy nem fog nagyon fájni a vízre érkezésük. De egy ejtőernyős, ha nem nyílik ki az ernyője, már bizonyosan halálos sérüléseket fog szenvedni egy vízbecsapódástól is, pedig nem is betonra v. földre érkezik, mert ilyen sebesség mellett már lényegtelen a céltárgy sűrűsége, állaga, ilyenkor a becsapódó test impulzusának sebessége lesz a meghatározó az ütközésben, ez okozza majd a roncsolódást.)

A holttestek későbbi elmozgatása, letakarása faágakkal lehet a később véletlenül odavetődő sítalpas manysik „bűne” is akár, akik látva a fa alatt a két fiú holttestét, nem akartak távozni anélkül, hogy legalább a kegyelet elemi gesztusát ne tegyék meg értük (a többi holttestet esetleg nem is vették észre, csak a fa alatt heverőket látták), vagy egyszerűen csak így akarták megakadályozni, hogy a vadállatok ne kezdhessék ki a tetemüket a tavaszi olvadások megindultával, amikor már erősen bomlásnak indulhatnak. Utána meg angolos távoztak, mintha ott sem lettek volna, mielőtt még kitör a balhé… De talán Jugyinnak is igaza lehet: esetleg tényleg odakeveredett a haláluk után nem sokkal egy katonai alakulat, amelyik elkezdte eltakarítani a holttesteket, miután nem volt számukra egyértelmű a halálok, kissé ők is megdöbbenhettek, aztán meg szívesen „átpasszolták” az egész nyomozást a később felfedező hivatalos szerveknek/alakulatoknak. (Talán a Gyatlovék által megkezdett menedékbe akarták temetni őket először, de aztán mégis meggondolhatták magukat vmi miatt? Talán túl mesterségesnek látszott ez a megoldás v. siethettek nagyon, ezért döntöttek inkább a szakdékba dobáláss mellett?)

Pár szót „Vörösszakáll” és esetleges bandájának szerepéhez az ügyben. Az bizonyos, hogy ez a markáns arcú figura tisztában lehetett azzal, hogy róla fénykép készült. (Különben nem pózolna olyan virgoncan azokon a fotókon Gyatlovékkal, ugye?) Tehát elemi érdekében állt volna legalább azokat a dokumentumokat megsemmisíteni, ami őt (és társait?) esetleg később hírbe hozza a turistákkal. (Vagy ellopja csak azt az egy fényképezőgépet, amivel lekapták őt, vagy az összeset, vagy kihúzza belőlük a filmet, de a legéletszerűbb és legtermészetesebb megoldás az lett volna szerintem, hogy annyira összetöri ezeket a masinákat, hogy senkinek se legyen oka kételkedni abban, hogy egy lavina lehetett a tettes, a filmek (mind) pedig használhatatlanná váltak a roncsolt gépben.) Logikus, hogy egy nyomozás során először azokat veszik elő, aki utoljára látták v. voltak kapcsolatban az áldozattal. Azt sem ártana tisztázni, hogy „Vörösszakáll” és embereinek státusza egész pontosan miképp is nézett ki azon a vidéken: szabad ember volt, kitelepített, de a környéket el nem hagyhatta, volt-e családja, esetleg elítéltként vezényelték egy külső munkára, mert egy amolyan utánalopózásos legyilkolászás megszervezése esetén (a cimboráival egyetemben) más-más alibit is kellet volna megszervezniük ehhez, mert egy csapat követése árkon-bokron át a hideg éjszakában nem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszhat, könnyen elveszíthetik a nyomaikat a rossz időben, de ugyanilyen könnyen bele is futhatnak akár a vígan tábortüzező fiúk-lányok táborába is, ha nem vigyáznak, mert mondjuk a Gyatlov-csapat közben kettévált, vagy páran lemaradtak es sérülés okán és nem mentek a többiekkel. Akkor meg rögtön lebuknak („ — Hát ti meg mit kerestek erre, Vörösszakáll barátom? – Öööö… Tudjátok, mink csak épp erre járnánk gombászgatni egy kicsinykét a haverokkal… — Februárban??? – Durr a képébe, azzal már ütik is egymást rendesen…”), azonnal le kell hát gyilkolniuk őket, függetlenül a saját tervüktől. Vagyis komoly alibit kell nekik igazolniuk talán több napra is, amíg távol lehetnek Vizsajból v vmelyik településüktől. Vagy az asszony, vagy a börtönparancsnok, a falubeli szomszédok stb. mellettük kell álljanak, részesedniük kell a zsákmányból, mert akkor azoknak is benne kellett lenniük ebben az egészben, ha később jót akarnak.

Az egymást segítő társakhoz is még egy fél mondat erejéig:
Nekem inkább az a logikusabb és természetesebb, hogy addig maradok a haldokló társam mellett, amíg annak erre szüksége lehet, még ha képes is lennék azonnal visszaindulni a sátor felé. Egyszerűen nem lenne szívem egy régi iskolatársamat ott hagyni agonizálva, kihűlve. Valószínűleg Kolevatovra hárulhatott ez szörnyű lelki teher, hogy végig kellett ezt néznie, és mire eljött volna az ideje a cselekvésre, már neki sem osztottak lapot, túl késő volt. Elsősorban érzelmi lények vagyunk, még egy vadidegen haldoklóról sem szívesen vágnám le a ruhát, hát még egy régi ismerősömről, akivel pár perce még együtt bolondoztunk egy sátorban.

A furcsa sérüléseik csoportosításához:
Megpróbáltam egy teljesen másfajta módon rendszerezni a rajtuk lévő sebeket, nem is annyira a súlyosságuk, fajtájuk, mint inkább együttes előfordulásuk szerint, azaz milyen sebesüléstípusok milyen más fajtákkal fordult elő rajtuk és mikkel nem.

Feltűnőnek tartom, hogy (már korábban is utaltam rá) alig vannak hátsebeik. Nincs gégesérülés, ilyen ütésre utaló behatás, sem ágyéksérülés, sem gyomor-, állkapcsot ért ütés nyoma, pofacsontot ért zúzódás (de vannak az arcukon azért sebek, ez igaz), hiányolok gerincsérüléseket is. A lábaikon is inkább horzsolások, esetleg térd- v. bokasérülések (sokszor szimmetrikusan), de ezt a fára mászástól is elszenvedhették akár.

Hát miféle verekedés lehetett itt?

Annál gyakrabban találunk viszont ilyen helyen sérüléseket:
— fej (ezen belül sok helyen vérzés: pl. arcon, orron, szájon, fülön)
— mellkas (nem csak bezúzás, mint a Luda—Zolo párosnál, de benyomódás is elképzelhető pl. Dorosenkónál)
— kéz, tenyér, ujjak

Érdemes lenne megvizsgálni, hogy egy őket váratlanul hátulról érő erő hatására miképp viselkedne a testük, most kifejezetten csak a FELSŐ TESTÜK, mert az alsó, azaz a lábuk végig a havat tapossa,valósággal belemélyed a hóba. (Ez néha érhetett derékig is akár, nézzétek meg a mentőcsapat első képeit, itt még vidáman gázolnak a hóban a kutatók, a hullákat akkor még nem fedezték fel.)

Elképzelhető, hogy ha eltérő szögben találkozik a testük a havas-jeges felszínnel, akkor ilyen sebek keletkezzenek?
Egy felülről (majdnem függőlegesen rájuk törő) ható erő olyan gyorsan billenti le a koponyájukat, hogy teljes erőből előrebuknak, mintegy „lefejelik” a havas lejtőt? Ne feledjük, ha a sebesség nagy, a becsapódás erejét már nem csökkenti annyira a fékező közeg laza szerkezete (hó), komoly sérüléseket is okozhat akár. De talán, ha eléggé váratlan és nagy sebességű ez a hatás, még a bordáink is összeroppanhatnak tőle. Luda és Zolo mellkasát egy felülről és jobbról érkező ütés zúzta be a boncolóorvosok szerint, ebben hasonlítanak a sebeik, talán éppen egymás mellett haladhattak? (Ha meg nagy sebességgel „lefejelsz” egy cserjét, bokrot, amik azért voltak szép számmal ott, de épp nyitva a szemed, mert a sebességed gyorsabb, mint a pislogási reflexed reakcióideje, könnyen meg is vakulhatsz. Az ütődéstől megsérült szem és annak kötőszövete gyorsabban bomlik el talán a szakadékban bomladozó holttesten, mint egy „normális” hullán, ezért hiányozhattak a szemgolyóik, és Luda nyelve?

Ha viszont laposabb szögben ér minket egy hasonló erejű (de más irányú) erő, akkor meg inkább az arcunk kiálló részei fognak jobban sérülni (tehát szemöldök, orr), ha pedig még el is csavarodunk a fejünkkel, törzsünkkel, akkor a fülek (kiálló, de puha részek ezek is) vérezhetnek a sérüléstől. (Én biztos nem vesztegetnék időt, hogy ütést vigyek be az ellenségem fülére, de nem igazán értek a kézitusához…)

Még ennél is laposabb szögben pedig akár végigcsúszhatunk, szánkázhatunk is a lejtőn súlyos sebek nélkül, a mellkasunkon, hasunkon (de azért ruhában) csúszva, a szánk, orrunk (meg annak hegye!, a porca) biztosan megsínyli ezt, de talán a szemöldökünk már nem annyira, és a homlokunk, fejtetőnk sem biztos, hogy megsérül. Ha még van lélekjelenlétünk és jók a reflexeink, talán még a kezünket is ki tudjuk nyújtani, „kitámasztani”, mintegy védekezésül, de a tenyerünk (és általában a kézfejünk is) ettől megsérülhet. Meg az alkar is. Dorosenko „péppé” vált tenyere talán innen eredhet: már eleve sérült, vérző tenyérrel mászhatott fel a fa törzsén, mikor meg vissza-visszacsúszott vagy leszánkázhatott a fáról a kéreg neki jobban felsérthette az eleven húst a tenyerén.

Ezen a rajzon próbálom ezt bemutatni:
http://kepfeltoltes.hu/131202/Serulesek_a_lejton_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 2787. sztalker — 2013-12-02 14:07 

@becsuszoszereles1k:
🙂

Kedves becsuszoszereles1k!

Nagyon köszönöm a szmájlit, és azt, hogy ilyen rajongói szeretettel/elkötelezettséggel vagy irányomban, és hidd el, ez igazán jólesik, de semmiképp sem szeretném, hogy esetleg átlépjük a kommenteléses-kutatásos-vitázós-ötletelős hozzáállást, hiszen így pont azt a laza, de nagyon friss és kreatív gondolkodásmódot veszítenénk el, ami ennek a blognak a lényege, nemkülönben benne Gyatlovék ominózus esetét.

Mivel én csak amatőr kommentelő és afféle „Gyatlov-szimpatizáns” vagyok (ha létezhet ilyesmi kategória mostanra már egyáltalán ebben az országban-világban :)), azaz nem érzem magam eléggé megalapozott tudással bíró embernek, hogy bármiféle elképzelést a Gyatlov-ügyben az egyetlen lehetséges megoldásként ítéljek meg, ezért inkább csak finoman úgy fogalmaznék: örülök, hogy tiboru engem is megemlített nagyszerű könyvében, remélve, hogy ezzel a hipotézisemmel talán inkább serkentem, mintsem gátlom majd a további elméletek gyártását, mert biztos, hogy minél többen vitatkozunk ezen, az annál inkább előre viszi majd a dolgokat.

Per pillanat nem tudnék jó rajzos poént bedobni a 9 halott turista esetére, de ha valami összejönne a személyükkel kapcsolatban, akkor megcsinálom, az tuti!
(Egyelőre elégedj meg hát a régebbi dr. House-os szkeccsel, ahol épp a boncolásijukat olvassák a helyes kis 13-as körül… :))
http://kepfeltoltes.hu/131022/Dr_House_boncolasi_jegyzokonyv_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Háttér-infó: ezt egyébként ebből csináltam, ha érdekel, mert megtetszett a kép, meg hát a csaj is, persze:
http://kepfeltoltes.hu/131202/5029_81e7_500_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Bár ahogy most mondod, éppenséggel a sátortól levonulásuk, majd fára felmászás, lemászás, egymásra ugrás, gödörbe ugrálásuk egy rövid, nagyság szerinti sorban állás után (mint pl. tornaórán?), önmaguk fejbevágása egy nagy faággal (á la Piedone-filmek, ugye) stb. FELGYORSÍTVA és úgy lejátszva már egy jobb börleszkfilmben simán elmehetne, mint pl. egy Benny Hill-showban, amikor a rendőr (itt most specnazos?) üldözi a tolvaj bagázst és vannak klassz fürdőruhás csajok is a menekülők közt, amilyen börleszkfilmeket még régebben láthattunk a tévében.
🙂

 2786. becsuszoszereles1k — 2013-12-01 23:13 

Kedves Sztalker!

Igennagyon orulok, hogy a „copyright sztalker” viccelodo megjegyzesed komoly valosagga valhatott! Gratulalok!

Sir! A szmajlit inkabb most kuldom, sk.!:))

P. S.: Egy Gyatlov/Dyatlov/Djatlov szkeccsben – (Sketch: rövid komikus jelenet; a század elején a színjáték és a filmjáték összeházasítására irányuló műfaji kísérlet.) – nem szandekozod osszefoglalni az eddigi 4285+ komment fosugallatat?:)

 2785. becsuszoszereles1k — 2013-12-01 22:41 

2548.@tiboru:
Ugye, vegre en is kezemben tarthatom a konteokonyvet – belso, blogos neven a 3K!

Ez jart Sztalkernek, maximalisan megerdemli!:)
Szep volt Tiboru!:)

 2784. panPeter — 2013-12-01 17:13 

Elméletem ugyan nincs (és asszem, nem is lesz), de néhány száz hozzászólás elolvasása után úgy gondoltam, esetleg érdekes lehet, ami eszembe jutott erről.
Egyetemi tanulmányaim alatt az egyik tanár nyelvtudás híján otthoni feladatnak nekünk hallgatóknak adott ki szakcikkeket, hogy fordítsuk le neki magyarra. Nekem egy infrahangokról szóló cikk jutott. Ebből sok egyéb mellett megtudtam, hogy az infrahang komolyan károsíthatja a belső, főleg lágy szerveket, emellett pánikot okoz. Ez utóbbira egy esetet is leírt: az egyik párizsi színházban a rendező azt szerette volna elérni, hogy a darab egy bizonyos pontján a nézők félelmet érezzenek. Megkérte a technikust, hogy próbálja ezt megoldani. A technikus bevitt egy hosszú, vastag csövet, melynek két végére rákötött valamit. A próbák alatt bekapcsolta, de a rendező elégedetlen volt, mivel nem tapasztaltak semmit. Az előadás alatt, teli nézőtérrel viszont a szerkezet bekapcsolása után a nézőtéren pánik tört ki, mindenki menekülni kezdett (miközben ugye azt sem tudta, mi elől menekül, mert hogy az infrahang füllel nem hallható). (egyébként a hétköznapi életben is számos infrahang-forrás van: zsúfolt forgalmú hidak, lobogó lánggal égő kazánok, stb.) Állítólag a földrengéseket is infrahangok előzik meg, az állatok ezt érzékelve kezdenek még a földrengés kipattanása előtt menekülni.
Lehet, hogy erről már volt szó, de talán ezt a vonalat is érdemes lenne újragondolni:
az infrahang megmagyarázná a pánikot, és a belső sérüléseket, vagy legalább azok egy részét.
(Ami meg így utólag üt szöget a fejembe: mindez még 1970. táján történt, a Műegyetem Villamoskarának Mikrohullámú tanszékén. Ahol akkoriban — ezt is később tudtam meg — az oktatók nagy része magasrangú katonatiszt volt. Szóval: miért érdekelte 1970-ben az egyébként mikrohullámmal, radarokkal foglalkozó katonákat az infrahang ???)

 2783. sztalker — 2013-11-27 13:33 

@cpekkamz:

OFF a Balatonhoz:
Mivel édesvíz (nem tenger, azaz nem sós), bizony „porzik” (asszem így mondják a dörzsölt hajós népek), azaz jóval nagyobb zuhét, vízzáport kaphatsz a nyakadba, mint várnád egy tó esetében. (Az már más kérdés, hogy nagyon változékony időjárása van ennek a tónak és ez is becsapós, hirtelen fordulhatnak rosszra a dolgok, ez is lehet az oka a sok vízbefúlásnak.)

ON lábnyomok a lejtőn:
Én olyasmire emlékszem, hogy eleinte kissé széttartó irányban haladtak, amolyan legyezőszerűen (de azért nem teljesen szétágazva) egymás mellett, majd lassan kezdett összezárulni a sok lábnyom, mintegy megcélozva a nagy fenyőt.
(Talán addigra a szemük is jobban megszokhatta a sötétséget, vagy vmi bevilágíthatta a tájat pár pillanatra, ez lehet természetes v. mesterséges fényforrás is, de a hó is ver vissza kevés fényt, ha legalább negyedhold van fent, esetleg sarki fény is előfordulhatott egy kis időre, amig becélozták a fát.)

A lavinafrász pl. erősebb lehet pszichésen akkor, ha teszem azt épp akkor zuhan egy göröngy a sátorra, mikor pont beszélnek róla, vagy ráadásul éppen egymást cikizik ki és ugratják azzal, hogy mennyire beszari vagy, komám, hehe… :-))) Ezt persze nem tudhatjuk, de azért lehet hatással egy döntéshozatalra.

A lényeg, hogy akár jön a lavina, akár nem, sokáig annyi ember biztosan nem tud már meglenni abban a sátorban éjjel, előbb-utóbb kell valamit csinálniuk, hogy ne fagyjanak meg. Ha két irányzat csap össze, az egyik a bátrabb és logikusabb elvet vallja: szedjük össze a legfontosabb cuccokat, málházzunk fel, teljesen öltözzünk fel és
így menjünk le az erdőbe, míg egy másik csoport sokkal inkább „parázik”, és az azonnali levonulás mellett dönt (ezek lehetnek a lányok, de persze nem biztos, hogy csak ők), kerül, amibe kerül, de nem akar időt veszíteni a késlekedéssel, akkor lehet, hogy szépen lassan elkezdenek „leszivárogni” egyesek, majd fokozatosan a többiek is követik őket, szidalmazva persze a másikat a nyakasságáért.

Én egyet viszont tutira kijelentenék: ha én, mint kommandós/hivatalos személy/szpecnazos katona stb. azt a parancsot kapnám, hogy intézzek el 9 civilt minél praktikusabban ott, a legkisebb saját emberveszteség, sérülés nélkül, akkor biztosan hagynám őket szépen felöltözni a sátornál, közben a papírjaikat elkérni és rutinkérdésekkel gondolataikat elterelni, majd hivatkozva arra, hogy én csak egy alacsonyabb rendfokozatú katona vagyok, megkérném, hogy kövessenek engem az erdőben székelő parancsnokomhoz, aki majd korrektül ki fogja hallgatni őket. Az erdőszélen meg a társaimmal együtt óvatosan kibiztosítanám a fegyveremet és tüzelnék…
De taktikailag/pszichológiailag nem hagynám, hogy ilyen szedett-vedett formában vonuljanak le, mert ezzel nem hogy elaltatom a veszélyérzetüket, hanem épp fokozom azt, könnyen átfordulhat a helyzet, mert rájöhetnek útközben, hogy nincs vesztenivalójuk. (Nekem meg van. mert én holnap is szolgálatban szeretnék lenni, lehetőleg nem megnyomorítva és lefokozva.) De akkor már az én embereimre is veszélyesek lehetnek, akikkel meg nekem kell majd felfelé elszámolnom, és engem tolnak le, hogy miért van ennyi sérült az akció után.
(Történelmi példa: a náci koncentrációs táborokban dívott az a trükk, hogy a gázkamrák előtt felsorakozóknak adtak egy kulcsot, amire nagyon-nagyon kellett ám vigyázni, hogy majd a „fürdőből” visszatérve megkaphassák a ruhájukat. Ha elveszítik, akkor aztán nagy bajban lesznek, hát szorongatták is sokan azt a kulcsot, míg sorra nem kerültek, ugye… Tipikus elterelés, bűvésztrükk, de gyakran beválik.)

 2782. cpekkamz — 2013-11-27 10:12 

@sztalker:

A fent említett elektroszatikus feltöltődés azért említettem én is, mert elolvastam az erre vonatkozó kommenteket, illetve neten is utánanéztem – azóta is St. Elmo jelenséggel álmodok:).

Amikor kivágták a sátrat, nekem úgy rémlik a labnyomok alapján, hogy szanaszéjjel futottak, majd csoportosultak.
A fenyő környékén meg valaki tüzet próbált gyújtani, menedéket építeni stb., esetleg visszakolbászolni a sátorhoz.

Igaz nedves volt valószínűleg a fenyő, illetve nehéz tüzet gyújtani elgémberedett végtagokkal, lehet ezért nem sikerült ez teljes mértékben nekik. Főleg, hogy sötétben, megfelelő segédeszközök nélkül próbálták ezt. Én sem hordok az alsógatyámban lámpaolajat meg vihargyújtót. Igaz, ha sátorozni megyek van nálam fél zsák tüzifa, 1 liter olaj meg gyújtó-gyufa, és szekercével a kezemben hajtom álomra a fejemet!

Ezen az oldalon vannak elég jó információk a lavinákról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lavina

A két karóra meg szerintem annyira nem különös, lehet biztosra ment, ez volt a heppje. Esetleg, ha én találok valami ilyen kaliberű dolgot, akkor a zsebembe teszem, nem egyből a karomra.

A lavinára visszatére nekem az furcsa, hogy annyira nem tűnik meredeknek a felszín, és így olyan hatalmas nagy alvina nem is keletkezhetne – szerintem – mondjuk tudja a fene.
Esetleg meg, ha tényleg ez volt, lemenekültek, meleget nem sikerült eszközölniük, szétszéledtek, megfagytak szerencsétlenek. Anno egy műsorban láttam, hogy, ha viharban a Balatonon a vízben tartózkodik valaki, sanszos, hogy megfullad. Olyan értelemben is, hogy a szél hatására a vízfelszín közelében oxigénszegény állapot lép fel, és, ha szerencsétlen nem tud eléggé kiemelkedni a vízből egyszerűen elájul az oxigénhiány miatt, majd vízbefullad. Hatalmas szélben és is tapasztaltam már, hogy egyszerűen nehéz lélegezni. Lehet ez is közrejáccott, elájultak, utána fagyhalál. Ja meg ekkora szélben tüzet is nehéz gyújtani, vagy fenntartani.

 2781. sztalker — 2013-11-26 13:01 

@cpekkamz:
„Ezektől eltekintve más okozhatott akkora lökéshullámot, hogy tönkrevágja a jónépet. Csak ez szerintem mesterséges lehetett, vagy a fém tárgyaik zsongtak be a vihar következtében jelentkező elektromos feltöltődéstől.”

Majd erről is fogsz találni kommenteket feljebb, ha olvasod (ezt is felvetettem már korábban, épp a fémes eszközök elektrosztatikus feltöltődése által kiváltott esetleges pánik okán, a hegymászók jól ismerik ezt, mielőtt beléd vág a villám a jégcsákány „zümmöghet”), ahol egy szakértő részletesebben elemzi majd ennek a hátterét és feltételeit (pl. létrejöhet-e vihar nélkül ekkora feltöltődés ott, vezeti-e a hó az áramot, a rémisztő Szent Elmo tüze-jelenség felléphetett-e stb. stb.), de ezt a lehetőséget is elvetették, mert nem túlságosan hihető a meteorológiai háttere miatt.

Az óriáshullámot (rouge wave) csak mint HASONLATOT említettem a Gyatlov-ügy kapcsán, tehát félreértés ne essék: én is tudom, hogy ez egy ritka tengeri hullámjelenség, de felfedezéséhez az kellett (mint a microburst-ös dolgokhoz is), hogy kissé komolyabban vegyék a népi, tengerészhiedelmeket, mert lehet bennük igazság, még ha nem is gondolnánk azt talán elsőre.

Azt se felejtsük el, hogy azért nincs túlságosan teletűzdelve meteorológiai mérőállomásokkal ez a környék, épp a microburst (mint neve is mutatja: micro, azaz kicsi) is afféle „háztáji” jelenségnek számít, tehát pár kilométerrel odébb már nem jelentkezik, a szomszéd kertjét már nem éri kár, csak a te sufnidat rombolja szét) is tipikus példája lehet egy lokálisan pusztító erőnek.

„Lehet a náluk lévő Sokol rádióról kiderült, hogy álca, és ettől úgy megrémültek, hogy inkább a fagyhalált választották.”

De akkor miért indultak el mégis feléje (a sátorhoz) Zináék, hiszen mindhárman felfelé törekedtek a lejtőn. Akkor már nem féltek a kis hamis szerkentyűtől? :)))

Szerintem a lavínaveszély váltotta ki azt a rettegést, ami miatt úgy döntöttek, hogy nem maradnak ott. Még lehet, hogy megpróbálták farigcsálni az egyik bambusz síbotot, hogy az összeomlott sátort vhogy újra felállítsák, talán tüzifának is megpróbálták felhasználni ezt — reménytelenül –, végül feladták a hiábavaló kísérletezést és levonultak. Talán már Zolo és Tibo korábban lemehettek tüzifáért (ők úgy is voltak öltözve), legalább nekik is megspóroltak így egy fölösleges visszautat, hisz a sátor lakhatatlan már, ráadásul a nagy fenyő van a legközelebb hozzájuk. Ha bármikor elindul egy valódi lavína, akkor nagy bajban lennének ott fönt.

A pánik, a szó valódi értelmében csak a sátor kivágásának idejéig tartott, utána már inkább egy kényszerhelyzeti, de nem pánikszerű cselekvéssor kezdődött el, mert ha sokáig tartott volna ez a páni félelem, annak a nyomai látszanának pl. abban, hogy kilencen kilenc felé futnak szét, kapát-kaszát (kést) is elhajítva, mindent szanaszéjjel hagyva. Nagyon is tudatában lehettek annak, hogy van náluk gyufa, zsebkés, nincs szükségük síbotokra (pl. fegyvernek v. tüzifának), csak a legfontosabb dolgokat viszik magukkal. Ha én késsel üldözök vkit, akkor nem teszem vissza a zsebembe. Tibo talán a levonulás közben még a zseblámpa fényénél észrevehetett egy karórát a hóban, amit vki elhagyott, talán még rá is léphetett véletlenül, és felcsatolta a sajátja mellé.

„Fura az a tűzzel kapcsolatban,hogy megfagytak – a fenyő elég jól ég.”

De ha nagyon át vagy már nedvesedve (és –30 fok is van), akkor könnyen kritikussá válhat a helyzeted. Ha azok a társaid, akik segíthetnének rajtad (mert van ruhájuk, vagy tudnának segíteni a gallyszedésben, összebújással melegítve téged is) szintén haldoklanak a súlyos sérülésektől, vagy nincs szíved levenni egy haldoklóról a ruháját, pedig azt kellene, ugyebár, de ő a kollégiumi társad volt, a barátod, szerelmed stb., tehát meg kell várnod a halálát, hogy te is élhess, akkor ez kicsit másképp néz ki. Luda lehet, hogy már félrebeszélt és kérte, hogy kössék be a lábát, mert fázik (miközben a fél arca szétment az összes bordájával együtt), hát bekötötték neki, hogy megnyugodjon kissé. Már semmi értelme nem volt ennek, mert rettenetes sebei voltak, de legalább pszichésen segítettek kicsit rajta. Én ezt a szitut is simán el tudom képzelni egy ilyen traumánál.

 2780. cpekkamz — 2013-11-26 11:10 

@sztalker:

A környezeti hatást én sem zárom ki teljes mértékben, illetve az felé hajlok, mert, ha mesterséges okból kifolyólag lelik halálukat, akkor szerintem a mesterséges okot generálók eltüntették volna a holttesteket – szerintem.

Esetleg, ha nem is egyből, mert olyan zordak a körülmények, akkor később.
Vagy az is lehet ugye, hogy ők generáltak valamit és ennek ez lett a következménye. Csak akkor erről maradni kelett volna nyomnak – igaz ezeket lehet eltüntették a fejesek, hogy ne derüljön ki a valódi ok!

Az általad említett generáló okok szerintem tengerek-óceánok környezetében a legvalószínűbbek ( Gimnáziumi tanzlmányaimból ez rémlik ). Esetleg abból kifolyólag, hogy az óceánok alatt vékonyabb a földkéreg, nagyobb a tektónikus lemezmozgás, és egyébb mágneses erők is felléphetnek sokkal nagyobb mértékben, mint a szárazföldön, főleg hegyekben. Lehet akár ezek az okok tudnak mágneses erőteret létrehozni, nagy légnyomáskülönbséget, óriáshullámokat stb. Ezek pedig eléggé meg tudják bolygatni a békés környezetet.

A „Microburst”-ról nekem az ugrik be, hogy záporok-zivatarok kisérőjelensége lehet. A heves esőzés környezetében kialakuló légáramlat, szerintem itt is van köze a meleg-hideg levegő találkozásának. Esetleg a hideg betör a meleg levegő helyére. A hideg sűrűbb, nehezebb, ezért föntről érkezbe beáramlik a meleg helyére. Itt képződhetnek főleg elektrosztatikai jelenségek is. Dyatlovék, ahol sátoroztak ott szerintem nem volt ekkora hőmérséklet különbség! A földfelszín közelében is lehetett minusz 20Celsius fok, tehát eső nem eshetett valószínűleg. Illetve, ha egy nagy erejű légáramlat valamilyen szinten fel is kap, majd földhöz/hóhoz vág nem lesz nagy bajod szerintem. Nagy hidegben porhó van, az meg elég jól tompít.

Ezektől eltekintve más okzhatott akkora lökéshullámot, hogy tönkrevágja a jónépet. Csak ez szerintem mesterséges lehetett, vagy a fém tárgyaik zsongtak be a vihar következtében jelentkező elektromos feltöltődéstől.

Lehet a náluk lévő Sokol rádióról kiderült, hogy álca, és ettől úgy megrémültek, hogy inkább a fagyhalált választották. A fenyőfára visszatérve, ahol a tűzgyújtásra utaló okokat taláták: valószínűleg biztonsában érezték magukat, azért mertek tüzet gyújtani.
Igaz a fára mászás arra ad okot, hogy szétnézzenek ( megnézni a sátrat, a többiek keresése ), vagy meneküljenek valami elől – csak, ha ez igaz, akkor valakik tudják az igazságot is. Fura az a tűzzel kapcsolatban,hogy megfagytak – a fenyő elég jól ég.

 2779. sztalker — 2013-11-25 15:59 

@cpekkamz:

Szerintem is olvasd végig, mert azóta nagyon sok mindenki kommentált ezzel kapcsolatban, olyanok is, akik jobban benne vannak ebben a témában (pl. meteorológi), de más, fizikus (pl. csillagász) véleményét is elolvashatod majd a témáról.

Az én véleményem az, hogy elképzelhető egy légáramlat, ami akár természetes, akár mesterséges eredetű, de ha egy rövid szakaszon odacsapja őket, akkor meglehetősen nehéz helyzetbe kerülnek, mert a mínusz 20-30 fokos hidegben még annyi esélyük sem marad, hogy összeszedjék (megkeressék) egymást, mire szépen kihűlnek…

Erről fogsz majd találni (tólem) egy kommentet, asszem, hogy Missing time — kiesett idő címmel, az a mintegy fél-egy v. két óra, amit eszméletlenül és egymástól SZÉTSZÓRVA eltölthettek a lejtőn (bármiféle egyéb külső behatás: fegyveresek, manysi törzs stb. nélkül) már elegendő, hogy vesztésre álljanak, és ne tudják egymást melegíteni, mint ahogy tervezték volna, ha leérnek az erdőbe. Valami a lejtő közepén áthúzhatta őket ebben a szándékukban, onnantól pedig már nem sok esélyük volt.

Ez az én elképzelésem, és természetesen nem kell érte rajongani, de azt is el tudom neked mondani, hogy nagyon sok olyan dolog nem ismert még a légköri jelenségek, áramlások terén, amit nem teljesen ismerünk, vannak nagyon kis területre koncentrálódó jelenségek is, de pl. a hullámjelenségek vizsgálatát is idézhetném (pl. a hajózás területéből)most itt, ami meglepő, eddig csak a legendák, tengerészek meséinek tartott területekről „szivárogtak” át lassan a kutatásba, mindezt az alapos vizsgálatoknak és szorgalmas kutatóknak köszönhetően.

http://en.wikipedia.org/wiki/Rogue_wave

Azt sem ártana tudni, hogy a térség morfológiája (a felszíni domborzat) milyen befolyással lehet a légköri jelenségekre.
(Ez azért jó példa hasonlatnak, mert ehhez az óriáshullámhoz, hogy kialakuljon, nem nagyon kell semmi, egyszerűen a rezonanciák sokasága létrehozza, de jaj annak a vízi járműnek, amelyik épp akkor van ott, mikor az az egymilliomodik eset épp bekövetkezik. Régen ezt hullámjelenséget is hülyeségnek hitték.)

Csak példaképpen mutatom be a microburst-jelenséget, ismételten hangsúlyozva, hogy nem azt állítom, hogy ott ilyesmi történt, mert a meteorológiai vélemények ezt nem támasztják alá. De akkor is érdemes tudni azt, hogy létezhetnek nagyon erős, nagyon is „szuperlokális” folyamatok, amik talán 50-100 évente, ha előfordulnak egy lakatlan vidéken, szinte csak a helyi törzsek lakosainak figyelmét és keltve fel.

http://kepfeltoltes.hu/131125/Microbursts_types_www.kepfeltoltes.hu_.gif

Ezt az illusztrációt pedig csak azért tettem ide, mert nem is olyan régóta tudjuk, hogy miként is zajlik le egy ilyesmi leáramlás, sokáig csak a nyomait és az okozott kárt látták, ma már legalább a struktúrája is ismert.

Hál’ istennek én nem vagyok se tudós, se mérnök, ezért beszélhetek hülyeségeket, badarságokat, de az is igaz, hogyha a tudomány megelégedett volna Arisztotelész munkásságával anno, aki mindent szépen meghatározott rendszerezett, akkor biztosan megspórolt volna magának rengeteg újabb felfedezést, törvényszerűséget. Sajnos ez meg így működik, akár tetszik, akár nem.

Még a lavínaszélről: Van ilyen, akárcsak a völgyszél, légköri leáramlások stb, de ez messze nem olyan erős, hogy bármiféle komoly hatása legyen egy ilyen esetben.

Egyébként mindannyian szívesen vesszük, ha kommentelsz, mert hasznos, hogy minél többen foglalkozzanak az esettel, és minél többféle szakterületről, mert csak így lehet megoldani ezt az ügyet.

 2778. cpekkamz — 2013-11-25 13:51 

@sztalker:

Szia(sztok)!

Sztalker: Elolvastam, amit írtál, elég érdekes.
Én Gépészmérnök vagyok, és tegyük hozzá nem értek annyira a levegő áramlásához, de, amit leírtál a mozgó légtömegről az szerintem badarság, má’ bocsánat.
Szabadesésben egy ember normál légköri nyomáson (~1bar) kb. 200Km/h sebességre tud felgyorsulni. Ember+garvitáció szemben a levegő légellenállásával.
Függ az ember felfekvő felületétől, sűrűségétől, gravitáció adott nagyjából, levegő ellenállása is.
A levegő sűrűsége 1.2Kg/köbméter, az ember megközelítőleges sűrűsége 1 köbméterre kivetítve 1000Kg.
Az általad említett légtömeg ( gravitációból kifolyólag ) biztos nem fog úgy felgyorsulni, és nem is okoz ilyen forma sérüléseket.
Légnyomás változásból alakulhat ki hatalmas szél, illetve széllökés. Ciklonokban, forgószelekben, északi/déli sarkon. Az esetleg, hogy azon a környéken ez mennyire megszokott azt nem tudom! A síugró meg a helyzeti energiájából kifutólagtud akkorát úgrani, meg, hogy a sítalp és a hó közötti mű értéke jó kicsi. Igaz a légtömegnek is van helyzeti energiája, de a két légtömegnek egymáshoz képest nem nagy sűrűségbeli különbsége van. Vagyis, ha egy lufit legúrítasz egy lejtön, annyira nem fog felgyorsulni, de esetleg, ha egy medicin labdát, az már elég szép helyzeti energiát szed össze, mert jóval nagyobb a sűrűsége, mint a levegőé. Tehát első esetben van egy lufink levegővel, ami egy lejtő tetején van – ebből van helyzeti energiája->U=mgh. g-gravitáció-megegyezik mindkét esetben. h-magasság-megegyezik ez is. m-tömeg, ez már nem egyenlő a sűrűségből kifolyólag. A legurulást pedig mi lassítja/gátolja?: gördülési ellenállás ( függ a felület minőségétől, nagyságától-surlódás ) illetve a légellenállástól. Tehát arra akartam ezzel kilyukadni, hogy egy légtömeg, ha elindul a lejtőn lefelé, annyira nem fog begyorsulni mert egy hasonló fizikai paraméterekkel rendelkező légtömeg van vele szemben. Mondjuk említettem a nagy légnyomás különbséget, esetleg ez okozhat-e ilyet, talán?! Ja meg szerintem az oda illő szelekt esetleg orkánnak lehet nevezni, mivel a domborzat eléggé lelassítja a szelekt. Főleg óceánok fölött alakulnak ki ciklonok meg egyébb finomságok, amik nagyobb szélsebességet eredményeznek meg széllőkéseket.
Ez az én véleményem, lehet semmi köze a témához, de leírtám, bocsánat érte.

Esetleg rakéta kilövés eredménye lehet hatalmas széllökés észlelése, vagy lavina okozhattalán még ilyet. Csak a helyszínt megnézve, nem néz ki annyira meredeknek a hegyoldal, ahol tábort vertek. Mivel tapasztalt túrázók voltak, nem hinném, hogy egy szél miatt haltak meg mindannyian. A hideg volt az ok, az biztos, csak miért választották ezt menekülési útnak?.
Hóviharban vertek sátrat – tehát szerintem be volt havazva a sátruk. Szóval, szerintem észre sem lehetett venni, hogy ott vannak, főleg este. Tehát valamitől jó be kellett rosálniuk, hogy lenge öltözetben kimenekültek a sátorból, és feladják a menedéküket! pl.: amikor anno a szomszédunknál ferobban a kompresszortartály, maximum 40literes tartály, olyan 14 bár környékén, én azt hittem, hogy az emelet szakad a fejemre. A robbanás a házunktól 25 méterre volt, az alagsorban. Reflexből majdnem leültem a földre, majd megnéztem, hogy nem-e az erkélyajtó szakat ki tokostúl a huzattól. Szóval valamitől jól emg kell ilyedni, hogy kivágják a sátrat, vagy mérlegeltek, és ezt találták jó ötletnek. Csak, amíg mérlegelnek, addik a bejáratot is használhatták volna!

Majd esetleg, ha az összes komment végére érek, írok még.

 2777. sztalker — 2013-11-19 12:45 

@piszkosfredakapitany:

De azt se felejtsd el, hogy ott (a Don-kanyarban) még volt olyasmi is, mint pl. szállítójárművek hiánya (a téli hónapokra leápolták, motorcserére küldték a teherautókat, így maradt a ló), vagy hogy éppen akkor volt váltás, azaz az újonnan érkező állomány MÉG nem, a régiek MÁR nem kaptak fegyvert a frontvonalban (anélkül meg eléggé bajosan harcolhatsz, a váltásnak az öregkatonák felszerelését kellett volna átvenni a terv szerint, de így legfeljebb az öklödet rázhatod, ha neked már nem jut puska), a tiszti állomány nem volt hajlandó a raktárakban tárolt ellátmányt kiadni, mert félt a leltárhiánytól.

Az orosz felderítés sok ilyen dologról tudhatott, hát nem is hagyta ki a lehetőséget.

 2776. piszkosfredakapitany — 2013-11-18 21:22 

Azt hiszem, hogy a boncolási jegyzőkönyveket ezek alapján nem lehet teljesen hitelesnek tekinteni…biztosan akadt egy-két lelkes boncnok, aki önszántából, vagy némi Makarovval noszogatva szívesen leírta azt, amit olvashatunk, max készült egy „confidential” jegyzőkönyv is, ami jelenleg is valami irattárban porosodik a szovjet holdraszállás igaz története mellett…:)
A másik, ismét Don-kanyaros példa: amíg megvoltak a bunkerek/fedezékek, addig volt ellenállás. Miután azokból kiszorultak a honvédek, kitört pánik, nekimentek a nagy orosz sztyeppének és megfagytak szerencsétlenek. A helyzet hasonló lehetett: vedd el a „bázist”: hajtsd el őket a sátortól, tedd azt tönkre (vagy tetesd velük tönkre) és esélyük sem marad, bármihez kezdenek…

 2775. SLC — 2013-11-14 17:58 

@becsuszoszereles1k: Nem szemöldök, bal oldalon a fül fölött kb. 5-7 centivel, a falcsonton egy elég nagy – fül méreténél kisebb – bőrhiányos terület. Ha lesz időm ránézek a murders.ru-ra, lehet, csak én siklottam át fölötte.

Feltevésem szerint verekedett, vagyis nem meglepő, hogy szét volt verve az ökle.

 2774. becsuszoszereles1k — 2013-11-11 23:11 

2773.@SLC:
„@bobby: A holttestekről készült képeken az is látszik, hogy Gyatlov fején van egy jó nagy seb, amit viszont nem olvastam a murders.ru leírásában sehol…”

De, igen, ir rola a murders a patologiai vizsgalatoknal, hogy verzo szemoldok (es meg valamik), aminel a verfolyas es annak utja azt mutatja, hogy a serules meg normal allapotaban, normal verkeringesnel tortent.

Az oklerol azt irja, hogy teljesen szet volt utve (verve).

 2773. SLC — 2013-11-11 12:46 

@bobby: A naplók itt vannak mind, csak épp oroszul:
http://www.hibinafiles.com/diaries-en.html

Pakesz kommentjeit begyűjtöttem, idővel felrakom azokat is a honlapra. Amit összeszedtem nézzétek át kritikus szemmel Ti is, tévedhettem bárhol, ha hibát találtok kijavítom. A honlapom kezdőoldalán a Felhívásnál ott van egy emailcím, nekem arra lehet írni, de hozhatjuk ide is az anyagot.

@bobby: A holttestekről készült képeken az is látszik, hogy Gyatlov fején van egy jó nagy seb, amit viszont nem olvastam a murders.ru leírásában sehol…

És végül egy kis OFF és vidámság, ami azért természetesen kapcsolódik a témához is:
http://moimir.org/rossijskie-nudisty-moroz-i-zima-po-figu

 2772. bobby — 2013-11-11 08:41 

@becsuszoszereles1k:
Volt is olyan kép a fotóalbumban,amikor nagyjából derékig állnak egy gödörben,mert a sátornak csinálnak alapot.És szerintem ez azon a napon lehetett…

 2771. bobby — 2013-11-11 08:36 

@SLC:
Itt említettél 5 oldalt.Ha rámegyünk fordítóval és aztán összevetjük az adatokat,akkor tudunk csinálni egy egységesebb adathalmazt(például ha 3 oldalon szerepel egy infó,akkor azt bevesszük).Szerintem az áldozatokról való civil infót és a túra megtett útvonalát nagyon szépen összegyűjtötted.A sérüléseket,a náluk lévő holmikat,a sátort(@oberon erről linkelt egyet) kéne még normálisan megnézni.Az időjárást @pakesz egyszer szépen kifejtette,de hogy az hányas komment volt?A két lány naplója Nálad megvan,de beszéltek régebben a srácok naplójáról is.Erről tudsz valamit?Még az a kérdés,hogy az adatgyűjtést itt csináljuk-e meg vagy pedig adjunk egymásnak e-mail címet,ahol az infókat vetjük össze és ide meg feltesszük az végeredményt?Szerintetek?
Különben tegnap én is nézegettem a fényképeket és nagyon durva volt látni,hogy volt egy fára mászós és egy betemetett emberes kép is.Furcsa játéka ez a Sorsnak…

 2770. bobby — 2013-11-11 08:23 

@becsuszoszereles1k:
Na,ezek a fagyott végtagok is nagyon furcsák.Mert a holttestekről készült képeken világosan látszik,hogy például Djatlov ujjai is szét voltak fagyva…

 2769. becsuszoszereles1k — 2013-11-10 19:38 

2734.@pakesz:

„…feszül itt (is) egy kis ellentmondás, hogy a nyomokot teljesen eltüntették, a hullákat pedig szerteszét hagyták..”

1./ Ha kulso tamadok voltak, biztosan nem csak siman labbeliben kozlekedtek abban a hoban (es mig oda elertek), hanem valami hojaro alkalmatossagban.
Biztosra vehetjuk, hogy kozelharcra is fel voltak keszulve, marpedig a leggyorsabb, hosszu sitalpakban ez lehetetlen.
Ezert valoszinu, hogy hotalpakat hasznaltak mozgasra, amiben harcolni is lehet. Ezeknek a sekely nyomat pedig az idojaras gyorsan eltunteti. Illetve hotalpakra lehet visszakovetkeztetni a nyomok hianyabol.

2./ Hogy az aldozatokat szerteszet hagytak,inkabb ebben feszul valami ellentmondas – mintha hirtelen megvaltozott volna a tamadok szandeka. A szemtanukat valami miatt gyorsan likvidalni kellett es azonnal eltunni.

A murders szerint itt atadas-atvetelrol lett volna szo(szennyezet ruhak?), ami nem valosult meg – mert mielott a csapat(bol valaki, vagy valakik) raebredt volna, a diverzansok rajottek a csapdara…*

Erre az elkepzelheto szalra a Gyatlov-incidens utani tortenesek kutatasanal talalt fejlemenyekbol kovetkeztet a murders: harom vezetot, tabornokot egyidoben valtottak le a szervezetnel (1959. julius 6, illetve a harmadikat augusztusban – a majusi 4-ek (egyertelmusito) megtalalasatol szamitva ez az idointervallum szerintuk megfelel az adminisztrativ ut idotartamanak).

* Jugyin – Dorosenkonak adta oda a gyapju mellenyet mielott visszafordult az utrol, amit Gyatlovon talaltak meg; Doron Tibo farmerdzsekije volt…

 2768. becsuszoszereles1k — 2013-11-10 18:16 

2746.@bobby:
OFF: „…lehet,hogy meg fogsz haragudni:én utálok késni(mert tiszteletlenség a másikkal szemben),ezért inkább mindig előbb érkezem meg egy megbeszélt találkára.” – En a legnagyobb tisztelet mellett is el tudtam kesni, viszont nem talalkarol beszeltem, hanem munkahelyrol.ON

Dozimeter a helyszinen – persze, ez tobbunknek volt furcsa…

Koponyaserules okollel valo utestol:

„2745. SLC — 2013-11-07 23:36

@becsuszoszereles1k: Nekem közeli rokonom tizenvalahány évig karatézott – nem csak eljárt edzésre, komolyan is vette -, átküldtem neki a képet, ugyanezt mondta. Egy edzett kommandós tud ilyen sérülést okozni ököllel, feltéve ha az áldozat feje ellenoldalon ki van támasztva.”
– a murders szerint ez lehetett ketemberes muvelet is…
*

„…Főleg,hogy nincs bizonyítva az sem,hogy nem valami tárgy segítségével törték be azt a fejet…” – a 4-eknel sokminden nincs bizonyitva, mert nagyon rossz allapotban voltak. Am a murders ezeket a seruleseket „beszedes” nyomoknak tartja.

Utestechnika: van a box, van a karate, stb. – meg van az utcai harc…, de ez csak egy hozzavetoleges pelda volt a ring/dozso es az utca/erdosze’le helyszineken valo kezitusa lenyegi eltereseinek erzekeltetesere. Pl. a boxolo, persze hogy nem annyit er vele, mint aki eleteben nem verekedett, de epp azt hangsulyozzak a hozzaszolok, hogy ennek ellenere kerulhet olyan szituacioba…

Csak a patologian rogzitett adatokbol tudjuk, hogy a tetemeken levo ruhakban mit talaltak (a helyszinen mit, arrol nem szol a fama, nem talalkoztam vele): kest senkinel nem emlit. (Gyatlovnal, Tibonal, Zinanal, Zolonal apropenzt, es Zolonal egy elazott ujsagot is.)

Fagyott vegtagok: Doro – kezen,labon; Szlobo(?); Zina -ujjvegek; Krivo – ful.

 2767. becsuszoszereles1k — 2013-11-10 17:15 

2733.@oberon: Igen, a csapatnaplobol. Ez a legutolso naplo beiras, amit Gyatlov irt ala. De a beiras masodik fele biztosan a februar 1-jei esemenyekrol szol, es az otorteni satorveresre vonatkozik; itt irja, hogy a ho 120+ cm.
@SLC is megerositette egy hozzaszolasaban, hogy ez az Otortenre vonatkozik.
Szerintem ezt alapul lehet venni.
Lehet, hogy @pakesz meg tudna bennunket nyugtatni ebben a kerdesben.

 2766. sztalker — 2013-11-10 13:18 

@SLC:

Nem, nem becsülöm le a véletleneket, sem pedig az emberi hülyeséget. De egy spontán módon történt esemény sajnos sokkal több véletlen hullámot is elindíthat, amire az elkövetők nem számíthatnak előre és biztos hogy jóval több hibát vét (nyomot hagy) ilyenkor az ember, mint mikor van ideje szépen tervezgetni előre. (Patton: „A terv semmi, a tervezés minden.”)

Most csak egy dolgot említenék ezzel kapcsolatban.

Az öngyilkosság megakadályozásának problémája.
Ha a gyilkost (v. gyilkosokat) a bosszú (plusz megspékelve egy jó kis szadista hajlammal) hajthatta, akkor miért nem tettek meg mindent az áldozatok megkötözése érdekében. Ha volt 1-2 kipécézett személy Gyatlovék közt, akik beszólhattak nekik korábban, vagy elszámolnivalójuk lett volna velük (tehát nem mindenki a túrázók közül), akkor legalább azokat miért nem szeparálták el és kötözték meg, teljesen megmotozva és tökéletesen kiürítve zsebeiket (értsd, ez azért nem vámvizsgálat, ahol visszaadják az el nem kobzott v. legális holmit, hanem MINDENT kivesznek a zsebükből a földre szórva, nem csak pl a kést v. szűrásra alkalmas tárgyat), már csak azért is, mert előfordulhat, hogy az illető azzal húzza keresztül üldözői számítását, hogy pl. öngyilkos lesz (torkon vágja önmagát), ezzel elrontja azt az örömüket, hogy egy élő emberen élhessék ki bosszújukat, nem pedig egy holttestet gyaláznak meg utólag. (Tehát nem csak azért érdemes elvenni AZONNAL a fegyvert a fogolytól, rabtól, hogy megölje vele a mi embereinket, vagy túszt szedjen közülünk, de az öngyilkosság lehetősége miatt is.)

Egy kémtörténet esetén még fokozottabban igaz lehet egy ilyesmi, mert egy öngyilkossággal (hiába sikerül ugyan elkapni a célszemélyt és csapatát a kommandónak) pont a cél semmisül meg: a részletes kihallgatás által (értsd kínzás egy kihallgatószobában heteken át), a szépen felgöngyölített hálózat embereinek a listája, kapcsolatok címei, a kém hátterét így nem ismerhetik meg. (Ilyesmiért nem nagyon jár dícséret az elhárítóknak, kommandósoknak, gondolom.)

Ha tehát felteszem, hogy én vagyok Zolo v. Tibo, a kém, aki most tudatára ébrad, hogy vége a játéknak, akkor egyszerűen nincs más dolgom mint:
— látványosan a zsebem felé kapok, hogy azonnal lelőjenek, mert ezzel gyorsan és fájdalommentesen halok meg, ráadásul semmi infót ki nem tudnak már verni belőlem
— vagy amikor épp lankad az őrök figyelme, akkor nagyon gyorsan a számba veszem a zsebemben lapuló stukker csövét és ezzel ugyanott vagyok, ahol fentebb is. A társaim sorsa meg nem érdekelne ebben az esetben, pláne, ha be sem avattam őket. (A profi úgy is tudja, hogy véget ért a játszma, azért profi.) A titkomat tehát a sírba viszem, még ha ilyen áron is.

Természetesen a támadóknak/kíséróknek, fogva tartóknak NEM KELL TUDNIA, hogy mi van a zsebemben, de ajánlott megakadályozni egy ilyesmi gikszert, ha egészséges szadizás, vallatás vagy kémbegyűjtés, előállítás a feladatuk, nemde?

Az elemi hülyeség nem azonos a véletlennel. Olyan van, hogy valaki „spontán”, hirtelen elhatározásból kirabol egy trafikot, mert kell neki egy kis zsozsó, és egy kólásüveget nyomva a kabátja zsebében belép és mély hangon rablótámadást kiált, maljd gyorsan eliszkol pár ezressel. Ezt meg lehet úszni. De egy bank trezorját nem hiszem, hogy ki lehetne rámolni csak úgy, mindenféle tervek, előkészületek nélkül, amolyan „éppen erre jártunk a spanommal, hát ugorjunk már be ide is egy jó kis bulira” alapon.

 2765. SLC — 2013-11-09 22:21 

@sztalker: ami a maszkot illeti, kinagyítottam a képeket, és úgy tűnik, mintha a patakmederben tényleg lenne az arcán valami, de esküdni nem mernék rá, annyira rossz minőségű a kép. (Talán ha egy profi ügyeskedne vele kicsit?…) (Zolotarjov felismerhető a hajvonaláról, és a nyakában lévő szíjról, amin a fényképező lóg). Aztán amikor a havon fekszik, akkor már nincs az arcán semmi. Abban viszont biztos vagyok, hogy Kolevatov szemürege is üres, pedig ez nem szerepel a boncolási jegyzőkönyvben.

Ami az utolsó kérdésedet illeti, szerintem ne becsüld alá az emberi hülyeséget és a fatális véletleneket. Aztán amikor ez a kettő találkozik, akkor lesz a baj.

 2764. SLC — 2013-11-09 21:30 

@lebearpolaar: köszi a linket, és örülök, hogy újra – vagy még mindig – itt vagy 🙂
Én is csak olvasok mostanában és gondolkozok, de sokra nem jutok. Pedig legendás fantáziám van, de ezzel együtt képtelen vagyok összerakni a sztorit, mint azt fentebb egyszer kifejtettem. Nem állnak össze darabkák.
Jetikoktélt majd én is bevedelek, de nekem sajna csak sárgabarack pálinkám van hozzá alapnak 😀
Mit ne mondjak, tegnap éjfél után nézegettem a kórbonctani fotókat (a hibinafiles-on frissítették a galériát), utána szidtam is magam eléggé… (álmomban gyerek alienek jöttek, én meg seprűnyéllel nyársaltam fel őket) (És ez sajnos nem vicc.)

@sztalker: értem én, de valahol meg kell húzni a határt. Ha az összes általuk ismert oldalról összeszednénk az összes adatot, annyi derülne ki, hogy a sátrat szétvágták, mind meghaltak, hárman a leejtőn, ketten a fa alatt, négyen egy vízmosásban a hó alatt voltak. Ez kiindulópontnak elég soványka, szóval kénytelenek leszünk valahogy szűrni.
És ezzel már talán ki is tudunk szúrni sok ellentmondást, ami elindíthat valamilyen irányba.

 2763. lebearpolaar — 2013-11-09 20:42 

egy kis info a „hiteles” forrásokkal kapcsolatban, aki szeretné látni a terepet, az lapozgasson bele ‘aleksej-koskin’ galériájába (SLC oldalán megtaláljátok a linket hozzá) – viszont a kommentek között mazsolázva és gyötörve magam a google fordítóval eljutottam pár videóig is. van felvétel az ominózus fenyőről (határozottan cáfolták azt a pletykát, hogy kivágták még régen), de a hegyoldalról is (grátisz sátorral!!): video.yandex.ru/users/aleksej-koskin/view/10/?cauthor=aleksej-koskin&cid=1#

ha az Из коллекции Видео Перевал Дятлова-ra kattintotok, kiadja az egész playlistet.

 2762. sztalker — 2013-11-09 14:00 

De ha már homár, akkor legyen inkább Zolo (és nem mondjuk Tibo meg az ő kése), és Zolónak is a maszkja, ami rajta volt, amikor megtalálták. (Zinának a zsebében volt maszk, de ő nem viselte, Zolo viszont igen.)

Haramia1 Zolóhoz beszélve:
— Hé, haver, van rádiótok, he? És használtátok is? Beszélj, te nyomorult, mert odasózok a puskatussal!

Zolo:
— Hrrr, hrrr, grrrr…..krrr… (érthetetlen mormogás)

Haramia2 Haramia1-hez fordulva:
— Nem látod, hogy maszk van a képin, hát vegyük má’ le róla, te, Dimitríj, baszki!

Haramia1 Haramia2-höz:
— Kuss, Pjotr! A parancs az parancs! Aszonta Vörösszakáll, hogy egy ujjal sem érinthetjük őket, érted?!

:)))

Vagyis Zolo még előtte vehette fel ezt a maszkot, még mielőtt összezúzódott (v. összezúzták?) az összes jobb oldali bordája?
Esetleg utána, amikor a fél tüdeje összeomolhatott a mellkasában, mondjuk (szerencsés esetben!) pont a bal zsebében lehetett az a nmaszk, és a bal kezével még ki tudta venni és magára tenni-húzni, bekötni, megkötni egy kézzel hátul is? Esetleg egy jó szándékú(?) társa tette ezt vele, hogy a légzésre alig képes embernek még a légutait is gátolja esetleg ezzel a cselekedettel?
(Azt mondani sem kell, hogy Luda kabátja akkor már rajta volt, azt is egy kézzel húzta fel?)

Ha viszont tényleg nem voltak sérülései még, amikor rákerült, akkor eléggé lazán őrízhették a fogvatartói, hogy ilyen szépen fel tudott készülni. Esetleg nem is volt semmiféle kihallgatás, tehát le se kellett venni róla, de akkor meg minek kísérték le őket olyan messzire?

Elképzelhető, hogy egy természeti erőtől megrémült turistacsapat az erdőszélen éppen „belefut”, belegyalogol egy helyi „cigánytáborba”, haramiafészekbe, akik épp ott és akkor osztják el a zsákmányt és ezért megtorlás jár? Elképzelhető a véletlenek ilyen furcsa kombinációja?
Vagy tán egy kommandó zajongva lekergeti Gyatlovékat a hegyről, de megállnak a táboruk előtt jóval, hagyják, hogy azok levonuljanak egyedül, így nincsenek ott idegen lábnyomok, se síléc nyomok, egy másik kommandó meg már eleve várja a gyanútlan túrázókat az erdőben a vízmosásnál? Nem kell ehhez túl sok ember? És ha a srácok nem az erdő felé futnak? Ha szétrebbennek minden irányba? Ha a másik oldalon akarnak lemenni a hágóról (ahol feljöttek, a labazos lejtő felől)? Ekkor az üldöző szakasz embereinek (akik lent várakoznak)egy része taktikailag feleslegessé válik, „kiesik” az akcióból és csökken a támadók emberelőnye, sokkal inkább javítva ezzel Gyatlovék esélyeit. Esetleg a hegycsúcsról őket leterelő fegyveresek annyi előnyt adnak Gyatlovéknak, hogy azoknak legyen idejük elérni az erdőt, hogy ott a sötétben szétszóródva és jól elbújva akár kereszttűz alá is vehessék az ezalatt még a lejtőn, tehát nyílt fehér havon lefelé haladó üldözőiket, ha éppen mondjuk Gyatlovéknál lenne pár fegyver? Van ennyire amatőr kommandó, vagy részeg csempészbanda?

 2761. sztalker — 2013-11-09 13:07 

Bocsi, hogy megint közbeszólok, most a hiteles internetes oldalakkal kapcsolatban:
Nem igazán osztom azt a nézetet, elképzelést, hogy van HITELES weboldala ennek a témának. Sőt, ha nagyon szigorúan akarok fogalmazni, akkor nincsen olyan, hogy abszolút hiteles hely, információ BÁRHOL is e kerek világon, BÁRMIRŐL, nem csak erről a témáról, mert a világ nem ilyen, tudjuk jól, hogy senkitől, semmitől nem várhatjuk el soha a tévedhetetlenséget, tökéletességet. (Most képzeljétek, az a balfék Leonardo egyszer pl. eggyel több csigolyát rajzolt, hát nem elk*rta a hülyéje, mi??? Einstein meg egy előadásán rosszul írt fel egy képletet, amit a New York Times olvasószerkesztője szúrt ki még lapzárta előtt és felhívta a profot, hátha eltévesztette a képletet. Igaza volt, Albert hibázott és el is ismerte ezt. Pedig ezek az emberek aztán tudtak ám rajzolni, számolni, tudjuk.) Szal azért szerintem azt kellene erről mondani, hogy sajnálatosan, de MI MAGUNK, MINDANNYIAN vagyunk, lehetünk csak egymás ellenőrei és kritikusai, meg mindazok, akik konkrétan cáfolni és/vagy bizonyítani tudják azt, amit állítanak. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden honlap rossz, de még a legkevésbé hitelesnek tartott platformon is lehet igazság bizonyos kérdésekben. Nagyon széles körben kell keringetni, köröztetni ezt az ügyet, mert több szem többet lát, több új meglátás több új következtetést eredményezhet majd, biztos köztük lesz majd a nyerő is egyszer.

Ha most elképzeljük azt az abszurd helyzetet, hogy teszem azt én most felnyomnám a Magyar Méhészek honlapjára a Gyatlovot, akkor sztem jó eséllyel valami óriás méhraj v ehhez hasonló kergette volna le a túrázókat a sátortól a halálba (ne röhögj, tudom, hogy télen nincsenek ott darazsak!), mert a kedves olvasók ott, szakmájukból és érdeklődési körükből kifolyólag a számukra leginkább ismert, legkézenfekvőbb módon fognak gondolkodni és tippelni. Ha meg tán mág a Kistenyésztők Lapjába is írnék erről, akkor meg esetleg egy gonosz, fehér és egyébként is roppant radioaktív hatalmas óriásnyúl is lehetne a tettes… :)))))) (Most télleg nem a Gyalog galoppot akartam kifigurázni, hisz szeretem őket nagyon, ahogy titeket is.) A viccet félretéve, csak azt akarom mondani (ahogy ezer kommenttel feljebb már vhol leírtam), hogy igenis teljes szélességű szakmai elemzéseket kell begyűjtenünk önkéntes szakemberektől mindenféle területek gyakorlattal bíró mestereitől. A mi spekulációink mindig csak ezekig terjedhetnek, akár tetszik ez nekünk, akár nem. Nagyon szívesen venném katonák, hivatalos kommandósok, hadművészettel foglalkozók, katonai vegyi szakértők, aktív boncolóorvosok TANULMÁNYAIT, ÉRTEKEZÉSEIT e témában. Nem csak úgy a véleményüket egy kávézás meg sörözés közben, foghegyről odavetve, névtelenül. Egyetemi hallgatóknak a fizika és biológia tanszéken legyen ez nyári tanulmányi munka úgy 10-15 lehetséges verzió felállítása legalább 5-6 gépelt oldalon kifejtve a hozzá csatolt hivatkozásokkal együtt. Beadási határidő: 2014 szeptember 10. Aláírás: Dr. House, a dolgozatokat a bájos kis 13-as asztalára kell majd leadni:)

Mint tudjátok, én csak „cukrász” vagyok.

 2760. oberon — 2013-11-09 08:51 

@igazitrebics:

Nem akartam reagálni a 2749-re, de nem tudtam ellenállni a kísértésnek. : )

Attól függetlenül, hogy mi a véleményed a @bobbyval folytatott vitánkról, mond meg kérlek, hogy ezt hol máshol tudtuk volna megoldani?
Tudtommal ez a Magyarországon levő legjobb hely arra, hogy ezen rejtély iránt érdeklődő emberekre találj.
Direkt írtam ide, mert itt sokan vannak képben az esettel kapcsolatban, ezért nem laikusok véleményezték volna. Azt, hogy ezt többnyire csak @bobby tette meg, arról nem tehetek. Ha esetenként többen véleményt nyilvánítanak, lehet, már igencsak közel lennénk..
De néma gyereknek az anyja sem érti a szavát, ugye? : )

ui. Értem én, hogy dögunalom, de értsd meg Te is, nem lett volna muszáj elolvasni őket.

 2759. oberon — 2013-11-09 08:28 

Érdemes lenne a lejtőről lefelé haladni. (sátor-Zina-Szlobo stb.) Mint említettem, a napokban volt szerencsém a fordítóval átrágni a murders-t és a gipotezi-t. (hibinafiles kimaradt, pótlás alatt). Az eddigi ismereteimmel összevetve szerintem a murdersen, kicsivel a 3-as pont előtt található sátor rajz elég jól visszaad(hat)ja a valóságot.
Nézzetek rá/utána, és ha szerintetek is okés, akkor vehetnénk mindenki számára illusztráló támpontnak a tárgyak elhelyezkedése szempontjából.

Az adatok közösbe dobását támogatom én is.

1 javaslat: Miután 1 ponthoz megvannak az adatok és ki is tárgyaltuk, mindenképpen szükség van a végén 1 közösen elfogadott konklúzióra, hogy a következő pontnál már ahhoz viszonyítva tudjunk dolgozni/gondolkodni/haladni/konteózni.

@abigel: a jetikoktél már a shakerben vár.. : )

 2758. lebearpolaar — 2013-11-09 00:43 

@lebearpolaar: a szóismétlésem azért van, mert megint lehetetlen időpontban foglalkozok ezzel a témával, ahelyett hogy egy jetikoktélt bevedelve végre aludni térjek 🙁

 2757. lebearpolaar — 2013-11-09 00:36 

@SLC: én már nagyon régóta readonly módban vagyok itt, egészen szórakoztató olvasni milyen irányba ment el pár beszélgetés, annak ellenére, hogy abszolút nem tudok azonosulni ezekkel a teóriákkal. 🙂 sztalker felvetéseit kivéve.

plusz egy oldalt még hozzátennék a normálisabb forrásokhoz:
alpklubspb.ru/ass/dyatlov.htm

illetve most nézem az oldaladról átnavigálva a ‘piskarewa’ albumot és most nézem mennyi privát kép van fent a srácokról, még Zolo-ról is! ezt miért nem tudtam előbb? 🙁

 2756. SLC — 2013-11-08 23:37 

@bobby: én visszalépnék egy lépést: ott kellene kezdeni, hogy melyek a hiteles oldalak. Szedegessük össze az általunk hitelesnek érzett/gondolt oldalakat, és azokból szemezgessük ki az információkat.
Én mégsem ezzel kezdem, hanem egy általam kizárt oldallal: ermaktravel.com. Összevetettem a neten található naplókat – mármint a kézírásost és azok begépelt verzióit – azzal, ami az Ermaktravelen fent van, és úgy találtam, hogy marhaságokat írnak. És ha egy ilyen egyszerűen ellenőrizhető anyagban hamukáznak, akkor mi lehet a többivel?

Amit hitelesnek gondolok:
murders.ru
gipotezi.ru
hibinafiles.com
Maya Piskarewa kutatásai
Mystery of Dyatlov’s Pass videó (youtube)

Most linkeket nem rakok be, megtaláljátok az oldalsávban itt: http://dyatlov.corneliusnoir.hu/
Az Ermaktravelt szándékosan hagytam fent, a teljesség igénye miatt.

 2755. bobby — 2013-11-08 23:17 

@oberon:
„Váltsunk módszert és rágjuk végig a fejünk összedugva pontról pontra a dolgot, és közös megegyezésen alapuló döntéseket meghozva rekonstruáljuk a tragédiát”-Okés.De akkor azzal kéne kezdeni,hogy összevetve a különféle oldalak infóit összehozunk egy egységesen elfogadott infóhalmazt.Értem itt például a sátor belsejét,az áldozatok sérüléseit,a náluk lévő holmikat stb…Ennek érdekében meg kéne kérni azokat a kommtársakat,akik ezt már megtették,hogy dobják be a köz érdekében a verejtékkel összeollózott adataikat…-)
„Ezen felhívás mindenkinek szól, aki szeretne csatlakozni. Bízom benne, minél többen lesznek.”-Úgy legyen!
„A döntés rajtad áll, mit mondasz?”-Most erre mit mondhatnék?Tudod,hogy nem buli a buli nélkülem…-)

 2754. bobby — 2013-11-08 23:00 

@igazitrebics:
Elismerem,hogy igazad van.Viszont azt nem,hogy semmivel sem jutottunk előbbre.De ha már ilyen jó ötlet jutott eszedbe,ki más lehetne a döntőbíró,mint Te!Tehát lépj csak ide az asztalhoz,ahol @oberonnal együtt várunk és háromra láss csodát,majd dönts!-)

 2753. abigel — 2013-11-08 21:48 

@oberon: ha lesz jetikoktél, én ott leszek

 2752. petiba — 2013-11-08 21:04 

@igazitrebics:

🙂

Én nem tudom, hogy bírjátok erővel 🙂 Nekem már kőkemény Gyatlov-mérgezésem van.
Valahol az ezerhatszázadik komment után besokalltam, és azóta nem bírom a gyűrődést.

 2751. abigel — 2013-11-08 17:53 

@igazitrebics: :))))))))))

 2750. oberon — 2013-11-08 16:16 

@bobby:

Tibo késéhez.

’’ -De jó,hogy felsoroltad a sátruk tartalmát!Csak nem értem,hogy ennek mi köze ahhoz,hogy volt-e Tibonak és Djatlovnak kése?’’
Azért tettem, mert ha végigolvastad, láthattad, hogy a finn kés is szerepel a listán, ami mint tudjuk, Tiboé volt. Ebből következően nem lehetett nála a sátorból való távozás után, ergo nem tudta volna használni később sem az események során.

Jól beszél @igazitrebics, már én is kezdem unni.. Ismerjük be, nem nagyon jutottunk dűlőre, azt viszont vitatnám, hogy előre sem.
Azonban ha már ennyi időt és energiát beletettem ebbe a rejtélybe, nem igazán szeretném abbahagyni a megoldás utáni hajszát addig, amíg egy elfogadható verziót nem sikerül összehozni, főleg úgy, hogy ennyi tájékozott emberrel együtt keressük.
Váltsunk módszert és rágjuk végig a fejünk összedugva pontról pontra a dolgot, és közös megegyezésen alapuló döntéseket meghozva rekonstruáljuk a tragédiát, mert az amit csinálunk az látható, hogy valóban nem vezet sehová. Mint ahogyan az sem, ha mindenki mindenhonnan mindenfélét beírogat/linkelget, hozzászólogat és véleményezget, mert azzal sem leszünk előrébb, ha nincs kipróbálva, hogy passzol-e, csak lóg a levegőben…
Ezen felhívás mindenkinek szól, aki szeretne csatlakozni. Bízom benne, minél többen lesznek.
A döntés rajtad áll, mit mondasz?

 2749. igazitrebics — 2013-11-08 14:08 

@bobby:
@oberon:

Barátaim!
Őszintén megmondom, hogy kezd dögunalommá válni a belterjes, ámde virtuális farokméregetésetek!Közben egy milimétert nem haladtok!
Tegyétek ki az asztalra, semleges megfigyelővel méressétek meg, osztán privát levélben döntsétek el kié a nagyobb! 🙂

 2748. bobby — 2013-11-08 13:54 

@oberon:
„1 és másfél perc között maximum az első túrázó már kint volt, szerintem 3 percen belül az összes”-Szóval másfél percig csak toporgott az utolsó,de nem vett fel egy bakkert.Meg a fa alatti emberek sem valami kevésbé lenge ruhát.
„két alvóhelyről azt mondták,hogy nem volt gyűrött?’’
Igaz, bár tudtam, elsiklottam efelett. Kösz, hogy szólsz, mert így viszont @bobby, megrúgtad az öngólod”-Feszült figyelemmel várom,hogy miért is?
„mivel ha Zolo és Tibo sem volt benn a sátorban, akkor Zolo direkt nem húzta fel a bakancsát, független attól, hogy szerinted mi a módi. Akkor most Zolo sem értett a túrázáshoz? : )”-De,valószínűleg értett.De nem abban maradtunk,hogy az Ő cipellője alkalmas volt arra,hogy rövidebb ideig terepen is viselhesse?Szóval ha volt valami fény vagy hang,ami miatt kiment,akkor lehet,hogy ezért nem akart cipőt váltani.Pedig már kezdtem azt hinni az öngólos résznél,hogy tényleg valami durvát hibáztam…-)
„bármennyire is hihetetlen, nem feltétlenül a bakancs volt mindenkinek a legelső gondolata abban a helyzetben”-Pedig már a túrázók 10 parancsolata is így kezdődik:végy egy jó cipőt!Különben másfél perc alatt nem csak egy gondolat futhatott át az agyukon…
„Ha feltételezzük, hogy aludtak, akkor a Doro-hoz és Krivo-hoz hasonló ruházatot feltételezhetünk rajtuk.”-Szerintem meg nem.Gondolj bele,hogy az Ő idejükben még nem voltak pehelyhálózsákok.És ha hozzávesszük azt is,hogy a kályhát sem üzemelték be,akkor szerintem több réteg ruhát is magukra kaptak lefekvéskor.
„előbb nadrágot húzunk és utána cipőt (amire már nem maradt idő) vagy felétek fordítva van?”-Nem,még felénk is előbb a naci van és utána a cipő.De majd kipróbálom a kedvedért fordítva is…
„ezek tényleg fegyvercsempészek lehettek,ha gránáttal fenyegetőztek…-)’’Ez olyan, mintha azon csodálkoznál, hogy a sírásónál lapát van.”-Ja,nem így értettem.Csak eddig még nem volt tisztázott,hogy mit is csempésztek.
„Úgy olvastam,hogy volt egy bicska a zsebében.’’
Hol is?”-Itt a hozzászólások között…
„Erről esetleg valaki nem tud valamit?’’
Nézd, ha ennyire meg akarsz fogni minden áron, legalább vedd a fáradtságot, és nézz utána annak, amivel támadsz.”-Dehogy akarlak megfogni!Mint ahogy támadni sem,mert én egyszer sem támadtam a személyedet(ellentétben Veled),csak az elméletedet.De ennyi erővel mondhatnám,hogy Te se állj meg az első forrásnál,hanem keresgélj még.Mert szinte ahány forrás,annyiféleképp írják le a dolgokat.
„De segítek:…”-De jó,hogy felsoroltad a sátruk tartalmát!Csak nem értem,hogy ennek mi köze ahhoz,hogy volt-e Tibonak és Djatlovnak kése?Bár ugye én köztudottan gyenge vagyok szövegértelmezésből…
„nem adtál egy normális magyarázatot arra,hogy miért is a vízmosás volt az ideális helyszín a gyilkosságokra?’’A Te tudatodig nem jutott el. Így helyes a megfogalmazás szvsz.”-Eljutott a tudatomig,csak nem tartom hihetőnek.Így helyes a megfogalmazás szvsz.
„Bár ha már itt tartunk, mások véleményére is kíváncsi lennék, hogy valóban ilyen elképzelhetetlen e a dolog.”-Igazad van.Hölgyeim és uraim!Várjuk a véleményeket…-)
„nem mindegy,hogy mit tudott a maradék?’’
Oké. Nem volt vallatás.”-Okés.Nem volt.
„meg akarták ölni őket, de ezt nem a sátornál, a dombtetőn, ahol reggel premier plánban látszódtak volna mindenki számára a fekete pontok”-Most már csak félve merem megkérdezni(bár ugye ez a szó nem szerepel a szótáramban):a hegyoldalban nem látszódtak a fekete pontok?
„Múltkor még be akartad temetni a sátrat, most meg lefújja róla a szél a havat.”-Igen,csak aztán Te felhomályosítottál,hogy felesleges,mert úgyis lefújta volna a szél.Hogy Neked semmi sem jó…-)
„Akkor hogy is van ez a következetesség?”-A rugalmasság fontosabb,mint a következetesség.Vagy szerinted nem?
„Vagy mindegy, hogy mit mondasz, csak rám tudj cáfolni?”-Nem,csak elfogadtam az érvedet arról,hogy felesleges lett volna havat lapátolni a sátorra.
„Tisztában vagy a lavinával @bobby?”-Mármint a tulajdonságaival?Mondjuk,hogy ja…
„nem lett volna feltűnő, hogy ott annyi van, a környéken viszont alig?”-Hát a lavinának már csak ez a tulajdonsága.Megy egy darabig,aztán ha valami az útját állja,akkor ott megakad(vagy viszi az akadályt is).És ahol megakad,ott több lesz a hó,mint ami mondjuk az akadály túloldalán van.
„Ha a hó betemeti őket, mennyi az esélye, hogy agyoncsapja mindegyiket azonnal?”-Esély mindenre van.Most százalékot vársz?Legyen mondjuk 2%.De újra elismétlem,hogy még mindig él az a feltevés,hogy lavina okozta a súlyosabb sérüléseket.Szerintem ha a sátorban találják meg őket,akkor lazán lezárják a dolgot annyival,hogy lavina volt.
„1-2 méter havat még csak-csak ki tudtak volna kaparni, nem?”-Ha csak a hó lett volna,akkor talán.Viszont a sátor anyaga miatt nem is találkoztak volna hóval,csak a sátorral,ami fölött hó van.
„Nem lett volna vicces, hogy 9 ilyen tapasztalt túrázó közül 1nek sem jut eszébe, hogy ne oda sátorozzanak, ha lavina veszély van?”-Ha elolvastad a hozzászólásokat,akkor tudod,hogy ez azért sokakban felmerült.És ugyanígy felmerülhetett a túrázókban is,de hát ugye főnök csak egy volt…
„Hogyan állt volna a sátor melletti síléc, ha lavina volt? Egyáltalán maga a sátor?”-Azt azért tudod,hogy mire válaszolsz?Én nem azt mondtam,hogy lavina volt,hanem azt,hogy álcázhatták volna annak is.Ebből kiindulva egy kis fantáziával a kérdéseidet magad is meg tudod válaszolni…
„szerintem az volt, hogy belebotlottak valamibe, hallottak/láttak valamit a túra során, megkockáztatom aznap”-Valószínűleg aznap,mert egy ilyen esetnél egyből végezni kellett velük(például egy esetleges rádió miatt).De emiatt azt mondom,hogy valószínűleg személyes találkozó nem volt köztük.Hacsak nem Vörösszakáll volt a tettes…
„Néha nem is tudom, hogy kinek nézel. (Bár tippjeim vannak)”-Ebbe most inkább ne menjünk bele…-)
„Szerinted honnan a büdös francból kellene tudnom, hogy több mint 60 évvel ezelőtt számomra tök ismeretlen emberek egy tök ismeretlen rendszerben miért döntöttek úgy, hogy odaviszik? Ugyanazok az infók állnak a rendelkezésemre, mint mindenki másnak itt. Te meg tudod mondani, hogy ha ennyire kérdezgeted?”-Azt hittem,hogy az a kekec dolga,hogy kérdezgessen.De azt bizton merem állítani,hogy véletlen nem lehetett.
„Ha pedig csak kekeckedni akarsz, akkor joggal lettél annak titulálva.”-Szóval ha az ember aprólékosan meg akarja ismerni az elméletedet és van mersze rávilágítani a szerinte gyenge pontjaira(pláne vitatkozni rajta),akkor az egyből kötözködő?Ezt azért gondold át még egyszer…Különben meg szerencsére kevés ember véleménye érdekel,szóval nem hoz lázba,hogy egy-két számomra ismeretlen embernek mi a véleménye rólam.
„Akkor te vagy a nyelvszakértő? Kérlek homályosíts fel a jelentésükről.”-Szerintem ha kicsit lehiggadsz és átgondolod a dolgot,akkor magad is rá fogsz jönni…
„szerinted ki kellett volna ebben az esetben sétálni a sátorból, és –Ja, hogy ti nem is katonák vagytok, akkor várjatok, visszamegyek a fegyveremért, mert nem árt, ha nálam van az ilyen esetekre… Ez aztán az életszerű meglátás.”-Ez sem rossz,de az jobban tetszik,hogy zsebre vágja és ha kell,akkor használja.
„Az én világomban ilyenkor megfogom a fegyverem és azzal megyek ki.”-Sokra mész a fegyvereddel,ha rögtön kétfelől lecsapnak Rád.Bár ugye ez nem életszerű…-)
„Ha Luda hal meg először a 4-esből, és Zolo utoljára, a köztes időben miért nem vehette volna fel? „-Mert végig kontroll alatt van?
„Hogy tovább menjek, Zolo lehet azért tette ezt, mert szökni akart, mikor látta, hogy esélytelen a dolog, esetleg erről Luda halála győzte meg végleg, és ezen kísérletéért bántak el vele így.”-Szóval szökés előtt még felkapta Luda kabátját és utána akart elsprintelni?Mennyi idő alatt vette volna le és fel a szétfagyott ujjaival a kabátot?
„az elkövetőket és pár részletet kivéve nagyon hasonlítana több eddigi verzióra.’’Jó duma.. : )-Ja.És még igaz is…-)
„Milyen egyszeri?Rendszeresen kritizálok másokat…-)’’
Hát némi perverz önelégültség sejlik át a mondanivalódon.”-Nem tagadhatom meg a lényem értelmét…-)
„Az itteni viselkedésed alapján tettem ezt a kijelentést. Ehhez minden látható és olvasható volt a számomra.”-Ezzel azért a személyiségemnek csak egy szűk kis részét képezhetted le…-)
„Nem tudom, hogy ez a szokásos szövegértelmezési hiba-e, vagy egy klasszikust idézve ’’elegáns kitérő válasz’’. „-Ez egy nem egyértelmű kérdésre adott egyértelmű válasz.A szokásos szövegértelmezési hibáimról pedig párszor kiderült,hogy a nem egyértelmű megfogalmazásaid állnak a háttérben.
„Én a blog keretein belül értettem”-Bocsi,hogy nem vagyok gondolatolvasó.Hisz műalkotásról beszéltél,azt meg ugye nem csak konteós témákban lehet értelmezni…
„az nem az, amikor közzéteszed, és megpróbálod megvédeni, mint mondjuk egy diplomamunkát”-Ja,így nem.Én a magam örömére csinálom,nem mások meggyőzésére…-)

 2747. oberon — 2013-11-08 08:48 

@bobby:

’’ De nem a sátor másik végénél mentek ki,ugye?Szerinted mennyi idő alatt vágták ki a sátrat,majd másztak ki egyesével?’’
A sátor ki volt vágva 1 percen belül. Több próbálkozást is megállapítottak, így lehet nem csak 1 valaki vágta. 1 és másfél perc között maximum az első túrázó már kint volt, szerintem 3 percen belül az összes. Egyébként nincs kizárva, hogy a bejáraton nem ment ki senki.
Ha így történt volna, bár elmegy a bakancsok mellett, kétlem , hogy megállhatott volna felhúzni.

’’ Ugye az sem kerülte el a figyelmedet,hogy két alvóhelyről azt mondták,hogy nem volt gyűrött?’’
Igaz, bár tudtam, elsiklottam efelett. Kösz, hogy szólsz, mert így viszont @bobby, megrúgtad az öngólod, mivel ha Zolo és Tibo sem volt benn a sátorban, akkor Zolo direkt nem húzta fel a bakancsát, független attól, hogy szerinted mi a módi. Akkor most Zolo sem értett a túrázáshoz? : )

’’ Mert ha kiveszünk két cipőset,akkor még rosszabb az arány…’’
Nézd, bármennyire is hihetetlen, nem feltétlenül a bakancs volt mindenkinek a legelső gondolata abban a helyzetben. Ha feltételezzük, hogy aludtak, akkor a Doro-hoz és Krivo-hoz hasonló ruházatot feltételezhetünk rajtuk. Ahhoz képest, ahogyan megtalálták őket, jóval több rétegben vannak felöltözve. Az az 1-2 perc gyorsan elmegy ilyenkor szvsz, és előbb nadrágot húzunk és utána cipőt (amire már nem maradt idő) vagy felétek fordítva van?

’’ Akkor ezek tényleg fegyvercsempészek lehettek,ha gránáttal fenyegetőztek…-)’’
Ez olyan, mintha azon csodálkoznál, hogy a sírásónál lapát van. Amúgy a napokban lefoglalt gránát, ami a lajosmizsei családnál lógott a fán egyértelművé teszi, hogy Specnazosoknak kell lenniük, mert másnál nem is lehet gránát? : )

’’ “Gyatlov késéről még 1x sem hallottam”-Úgy olvastam,hogy volt egy bicska a zsebében.’’
Hol is?

’’ -Szerintem meg Nála volt.Erről esetleg valaki nem tud valamit?’’
Nézd, ha ennyire meg akarsz fogni minden áron, legalább vedd a fáradtságot, és nézz utána annak, amivel támadsz. De segítek:

Másnap – március 3., 1959 – a repülőtéren Ivdel lebontották , és leírja a protokoll a hiányzó házhozszállítás ott a keresési terület helikopterrel. Mi sorolja fel a legfontosabb az összefüggésben a tanulmány termékek és személyes tárgyait a turisták találtak a sátor : 9 – shtormovok kabát, steppelt dzsekik , 8 – bélelt kabát ( közismert nevén ” steppelt kabát ” ), egy bunda , szőrme ujjatlan 2, 4 vihar nadrág , pamut nadrág 1 , 4 sálak , 13 pár kesztyűt ( szőrme, szövet és bőr) , 8 pár sícipő , 7 db csizma, 2 pár papucs , 8 pár lábszárvédő , 3 korcsolyázás sapka, szőrme sapka 1, 2 nemezelt svájcisapka , 3 Compass , 1 zsebóra , 1 finn kés , ax 3 ( 2 nagy és 1 kis egy bőrtok ) kiterjed a cipő – 19 db . , 2 vödör , 2 pot , 2 doboz , 1 elsősegély készlet . Volt még egy jelentős számú kisebb tárgyak – zokni , láb pakolások , maszkok , fogkefék – kivont hátizsákok , így nehéz meghatározni a tagság egy adott kampányban résztvevők .

Ha Gyatlovban ilyen biztos vagy, várom a forrást. Tehát Szlobonál tartunk még mindig…

’’ De azt ugye tudod,hogy még mindig nem adtál egy normális magyarázatot arra,hogy miért is a vízmosás volt az ideális helyszín a gyilkosságokra?’’
A Te tudatodig nem jutott el. Így helyes a megfogalmazás szvsz.

’’ És ha az volt,akkor miért hullott el addigra több,mint a fele bagázs?Mert ezek az “ott volt a cuccos”+”időre kellett menni átadni a szajrét” magyarázatok nekem nem nagyon hihetőek.’’
Az a te bajod. Bár ha már itt tartunk, mások véleményére is kíváncsi lennék, hogy valóban ilyen elképzelhetetlen e a dolog.

’’ ”-De akkor alkalmazkodva a kialakult eseményekhez miért nem mondták azt,hogy vágjuk agyon az összeset és húzzunk innen?Ezt kérdem már sokadszorra,de értelmes és hihető választ még mindig nem kaptam rá’’
“Őket miért is kellett odavinni?’’Hagyjuk.”-Ja,így már értem…-)’’
Ha visszaolvasod az eddigi válaszaimat erre vagy csak magát az story-t, akkor láthatod, mindenféle módon leírtam már. Ha az a taktikád, hogy annyiszor teszed fel a kérdést, hogy már lehetetlen újat mondani és így reagálom le, amiből te leszűrheted, hogy nem tudok rá választ adni, akkor bevált. Bár ez így eléggé gyerekesnek tűnik részedről.

’’ Persze,ott volt a vallatás.De ha már eddigre meghaltak páran,akkor nem mindegy,hogy mit tudott a maradék?’’
Oké. Nem volt vallatás. Egész egyszerűen meg akarták ölni őket, de ezt nem a sátornál, a dombtetőn, ahol reggel premier plánban látszódtak volna mindenki számára a fekete pontok, hanem lent a vízmosásnál, buta elkövetők módjára, akik bár ha nem is foglalkoznak annyira a következményekkel, kiplakátolni azonban nem szerették volna a tettüket.

’’ -Mert a lavina nyomait nem tudja befedni a frissen hullott hó?Vagy a szél nem hordhatja el a sátorról a hó nagy részét?’’
Múltkor még be akartad temetni a sátrat, most meg lefújja róla a szél a havat. Akkor hogy is van ez a következetesség? Vagy mindegy, hogy mit mondasz, csak rám tudj cáfolni?
Így biztos nagyon nehéz lehet a te oldaladról..

Tisztában vagy a lavinával @bobby? Mekkora hóréteg lehetett volna rajtuk maximum? És nem lett volna feltűnő, hogy ott annyi van, a környéken viszont alig? Ha a hó betemeti őket, mennyi az esélye, hogy agyoncsapja mindegyiket azonnal? Hol lettek volna a fulladást alátámasztó jelek, amikbe a túlélők belehaltak volna? Esetleg a kiásásra tett próbálkozások?
1-2 méter havat még csak-csak ki tudtak volna kaparni, nem? Nem lett volna vicces, hogy 9 ilyen tapasztalt túrázó közül 1nek sem jut eszébe, hogy ne oda sátorozzanak, ha lavina veszély van? Hogyan állt volna a sátor melletti síléc, ha lavina volt? Egyáltalán maga a sátor? Azt nem sodorta volna el valamennyit? És ha lavina, akkor miért van kivágva a sátor? Ja, mert megpróbálták magukat kivágni? Akkor visszatérnék a hóréteg vastagsága kérdésemre…

’’ ”-Ez is egy opció,de nézhetett volna ki úgy is,hogy meg sem rohamozzák a sátrat,hanem elhúznak még a környékről is…’’
A Titanic is kikerülhette volna a jéghegyet, azonban nem így lett. Ők is elmehettek volna, viszont nem tették. Valószínűleg okkal történt így a dolog, ami szerintem az volt, hogy belebotlottak valamibe, hallottak/láttak valamit a túra során, megkockáztatom aznap. Ha feltámadnak a srácok, akkor pontosan meg is tudom mondani, hogy mi volt az. Addig a türelmedet kérem.

’’ -Ezzel aztán jól megmagyaráztad,hogy miért is vittek oda mérőműszert…Ennyi erővel ne is próbálj elméleteket gyártani,hisz bármelyikre mondhatod azt végső érvként,hogy “De meghaltak a túrázók,nem?Szóval akármiért is haltak meg,biztos volt valami oka.”…-)’’
Néha nem is tudom, hogy kinek nézel. (Bár tippjeim vannak) Szerinted honnan a büdös francból kellene tudnom, hogy több mint 60 évvel ezelőtt számomra tök ismeretlen emberek egy tök ismeretlen rendszerben miért döntöttek úgy, hogy odaviszik? Ugyanazok az infók állnak a rendelkezésemre, mint mindenki másnak itt. Te meg tudod mondani, hogy ha ennyire kérdezgeted? Várom a válaszod. Ha pedig csak kekeckedni akarsz, akkor joggal lettél annak titulálva.

’’ -Könnyebb lenne,ha jobban fogalmaznál.Mert azért ez a kettő nem ugyanazt jelenti.Bár tudom,hogy Te vagy a helyesírási szakértő,de akkor is…-)’1
Akkor te vagy a nyelvszakértő? Kérlek homályosíts fel a jelentésükről.

’’ -Lehettek volna a hadsereg tagjai is.Azokra meg nem olyan szerencsés csak úgy rátámadni…’’
Ezt hangból meg tudják állapítani. Értem. : ) Ha kicsit is megpróbálnád beleélni magad 1-1 általad vitatott helyzetbe, akkor megérthetnéd (mint most is) ez egy 1 esélyes dolog volt.
Vagy szerinted ki kellett volna ebben az esetben sétálni a sátorból, és –Ja, hogy ti nem is katonák vagytok, akkor várjatok, visszamegyek a fegyveremért, mert nem árt, ha nálam van az ilyen esetekre… Ez aztán az életszerű meglátás.
Az én világomban ilyenkor megfogom a fegyverem és azzal megyek ki. Ha látom hogy 6 ellenséges szegeződik rám, nekem pedig csak 1 van, másnak 1 sem, akkor leteszem, viszont nem megyek ki nélküle, mivel ha náluk nincs, akkor kapásból előnyhöz juttatom magunkat.
Tudom, ezt sem fogod se megérteni, se hihetőnek tartani, de 1 próbát megért.
Tudod, a remény hal meg utoljára.. : )

’’ Rajta volt Luda kabátja vagy nem?Épp agyonverik Ludát,de azért Zolonak megengedik,hogy felvegye a kabátját,majd Őt is agyonverik?Hmmm…Nagyon élethű!’’
Ha Luda hal meg először a 4-esből, és Zolo utoljára, a köztes időben miért nem vehette volna fel? Nem törődtek vele, mivel tudták, Zolo se húzza sokáig. Hogy tovább menjek, Zolo lehet azért tette ezt, mert szökni akart, mikor látta, hogy esélytelen a dolog, esetleg erről Luda halála győzte meg végleg, és ezen kísérletéért bántak el vele így. Ne csinálj úgy, mikor vitatod, mintha a pisztolytárat kezdte volna el tölteni, és azt hagyják figyelmen kívül.

’’ Már mondtam,hogy felesleges lenne sztorit írnom,mert az elkövetőket és pár részletet kivéve nagyon hasonlítana több eddigi verzióra.’’
Jó duma.. : )

’’ Jajj szegény, ugye nem fáj?”-A fájdalom szó nem szerepel a szótáramban…-)’’
Így már érthető, hogy sok dolog miért felfoghatatlan a számodra.

’’ “Szóval maradsz az egyszeri kritikus”-Milyen egyszeri?Rendszeresen kritizálok másokat…-)’’
Hát némi perverz önelégültség sejlik át a mondanivalódon.

’’ ”-Ez így látatlanban kicsit meredeknek tűnik.Tudod,hogy nem szép dolog megítélni másokat?’’
Az itteni viselkedésed alapján tettem ezt a kijelentést. Ehhez minden látható és olvasható volt a számomra.

’’ -Bármennyire nem hiszed el,de már előfordult eddigi életem során,hogy tollat és papírt ragadtam és leírtam a bennem cikázó gondolatokat.És bátran mondhatom,hogy nem éreztem hálátlan feladatnak…-)’’
Nem tudom, hogy ez a szokásos szövegértelmezési hiba-e, vagy egy klasszikust idézve ’’elegáns kitérő válasz’’. Én a blog keretein belül értettem, szóval attól függetlenül, hogy bármennyit is írtál le a papírra, az nem az, amikor közzéteszed, és megpróbálod megvédeni, mint mondjuk egy diplomamunkát, bár tény, azért a kettő között különbség van. Csak a szemléltetés kedvéért írtam.

 2746. bobby — 2013-11-08 08:00 

@becsuszoszereles1k:
„A magam reszerol az a tipikus 1-2 percet keso notorius voltam”-Itt be kell vallanom valamit,amiért lehet,hogy meg fogsz haragudni:én utálok késni(mert tiszteletlenség a másikkal szemben),ezért inkább mindig előbb érkezem meg egy megbeszélt találkára.Csak azért írtam a késéses megjegyzést,mert így jobban illett a Te soraidra.Látod?Már hazugságra is rá tudtál venni…-)
„Toled meg elnezest kerek; a ‘kekec’ jelzoert is, bar kifejezetten pozitiv ertelemben hasznaltam: ‘gondolkodo kekec’!:)”-Ne kérj bocsánatot,mert teljesen felesleges.Még ha akarnék,akkor sem tudnék haragudni Rád…-)A gondolkodó kekect pedig bóknak fogtam fel,ezért cseppet sem bántottál meg vele.Sőt!-)
„@oberon mindent elsopro ervkent pedig azt is megallapitja, hogy dozimeter volt a helyszinen.
– Es meres is volt. Meg dokumentalva is van.”-Hát igen.De akkor ezek szerint ez nem csak nekem gyanús…
„ha nincs nala tamado eszkoz, akkor maskepp is le lehet vinni a foldre, es utana, mondjuk osszetorni a bordait”-Ezt értettem,csak szerintem minden egyes eset más.Mert hiába kaptak azonos kiképzést,de ha mondjuk megcsúszott hátralépés közben és Tibot is továbbvitte a lendület,akkor adhatta magát egy karfeszítéses fogás.De ezen nem fogunk összeveszni…-)
„pont azt mondjak, hogy a box megtanit jol utni”-Ja,csak kicsit odébb meg azt írják,hogy két támadó ellen már szinte csak ugyanannyi esélye van,mint egy képzetlen embernek.Ezt tartottam furcsának,mert ha tudsz ütni és ütést kivédeni is,akkor nehogy már ugyanannyit érj el vele,mint egy átlagember,aki életében nem verekedett.
„a koponya kezzel valo betoreset valaki a kommentelok kozul nem tartotta elkepzelhetonek”-Ezzel én is így vagyok.Főleg,hogy nincs bizonyítva az sem,hogy nem valami tárgy segítségével törték be azt a fejet…
Arról különben nem tudsz,hogy Tibonál volt-e kés vagy nem?És Djatlovnál?És hogy kinél említettek meg fagyásos sérüléseket a kézen?

 2745. SLC — 2013-11-07 23:36 

@becsuszoszereles1k: Nekem közeli rokonom tizenvalahány évig karatézott – nem csak eljárt edzésre, komolyan is vette -, átküldtem neki a képet, ugyanezt mondta. Egy edzett kommandós tud ilyen sérülést okozni ököllel, feltéve ha az áldozat feje ellenoldalon ki van támasztva.

 2744. becsuszoszereles1k — 2013-11-07 22:11 

2731.@bobby: A magam reszerol az a tipikus 1-2 percet keso notorius voltam (egy darabig; aztan megbeszeltem magammal, hogy nem orakor, hanem felkor kezdodik a munkaido: 32-re mindig be is ertem:)) – dolgozni pedig mindig szerettem. Szoval nem volt itt semmifele mentalis ize…:)) Toled meg elnezest kerek; a ‘kekec’ jelzoert is, bar kifejezetten pozitiv ertelemben hasznaltam: ‘gondolkodo kekec’!:)

Dozimeter kerdesre @piszkosfredakapitany magyarazatot adott; @oberon mindent elsopro ervkent pedig azt is megallapitja, hogy dozimeter volt a helyszinen.
– Es meres is volt. Meg dokumentalva is van.

Igen Luda (nem Zina).:)

‘le lehet igy vinni a foldre’ – nalam az ‘igy’ szon volt a hangsuly. Mert ha nincs nala tamado eszkoz, akkor maskepp is le lehet vinni a foldre, es utana, mondjuk osszetorni a bordait (akkor ugye mar fekvo helyzetben).

A gyakorikerdeses hozzaszolok is pont azt mondjak, hogy a box megtanit jol utni:
“…(az ökölvívás jó etalon küzdősportok összehasonlításához, hiszen magas szintű ütéstechnikákat alkalmat és viszonylag mozgékony, így lábtechnikát is használó emberek ellen is hatékony marad).”

– a koponya kezzel valo betoreset valaki a kommentelok kozul nem tartotta elkepzelhetonek, ezert ideztem a karates velemenyet, hogy de, lehetseges, bizonyos technikaval (en a murderstol vettem ezt a magyarazatot, es latom, hogy ok valoban hozzaertessel targyaltak). Gondoltam, megerositem mas hozzaertok tapasztalataval is…Es a koponyaval kapcsolatos mondanivalojat csak zarojelesen emliti a hozzaszolo.
Igaz, hogy az idezett pelda utcai harcrol szol, de szerintem szemlelteteskeppen nagyon is megfelel…

 2743. bobby — 2013-11-07 21:35 

@oberon:
„a csapat többségénél nem történt meg a za bizonyos elfagyás.Akkor hogy is van ez?”-Mondjuk inkább azt,hogy nem említik meg a leírások.Lehet,hogy egyértelműnek tartották,ezért nem is írták le.Például a leírások hány embernél említik meg a kézelfagyást?Olvasd el,majd utána tekintsd meg a halottakról készült képeket és tutira találsz eltérést…
„a bakancsok a sátor bejáratánál egyből balra voltak. 8 méteres sátor esetében a sátor másik végében tartózkodóknak biztos könnyű lehetett volna felhúzni”-De nem a sátor másik végénél mentek ki,ugye?Szerinted mennyi idő alatt vágták ki a sátrat,majd másztak ki egyesével?
„Tibo ugye felhúzta. Talán mert ő még elérhető közelségben volt?”-Ugye az sem kerülte el a figyelmedet,hogy két alvóhelyről azt mondták,hogy nem volt gyűrött?Ami valószínűleg azt jelenti,hogy ketten nem tartózkodtak a sátorban az esetleges támadás alatt.Vagy gondolod,hogy szépen beágyaztak maguk után?
„Így nézve is érthetetlen még a bakancs dolog?”-Így még jobban.Mert ha kiveszünk két cipőset,akkor még rosszabb az arány…
„’’ A gránátnak biztosan lenne nyoma’’
Ha bedobták volna, igen. Azonban ha csak fenyegetnek vele, akkor nem. „-Akkor ezek tényleg fegyvercsempészek lehettek,ha gránáttal fenyegetőztek…-)
„’’ Köszönöm a helyesírási különórát’’Szívesen.”-És megnézted a bakancs-bakker párosítást?Ha igen,akkor örülök,hogy beláttad a helyesírási kioktatásod feleslegességét …-)
„Gyatlov késéről még 1x sem hallottam”-Úgy olvastam,hogy volt egy bicska a zsebében.
„Tibo–é viszont a sátorban volt, amit a sátor megtalálásakor jegyzőkönyvbe is vettek”-Szerintem meg Nála volt.Erről esetleg valaki nem tud valamit?
„Szóval akkor ki is a 3-ik?Vagyis második, mert eddig csak Szlobonál tartunk…”-Nálad.Nálam még Tibo és Djatlov van,mint késesek.Valaki nem akar döntőbíró lenni?
„Mi van akkor, ha mindenkin bakancs van és akkor törnek rájuk?Akkor mit mondanál?”-Valószínűleg akkor nem emlegetném ennyit a bakancsokat.De mivel nem így van…-)
„Te akarod őket mindenképpen kicsinálni a sátornál. A történetem szerint ők nem.”-De azt ugye tudod,hogy még mindig nem adtál egy normális magyarázatot arra,hogy miért is a vízmosás volt az ideális helyszín a gyilkosságokra?És ha az volt,akkor miért hullott el addigra több,mint a fele bagázs?Mert ezek az „ott volt a cuccos”+”időre kellett menni átadni a szajrét” magyarázatok nekem nem nagyon hihetőek.
„Őket miért is kellett odavinni?’’Hagyjuk.”-Ja,így már értem…-)
„Ne haragudj @bobby, de ez már fáj. : )”-Miért haragudnék?Hisz Neked fáj…-)
„Mind a 9-et le akarták vinni, de alkalmazkodva a kialakult eseményekhez nem bajlódtak az elesettekkel.”-De akkor alkalmazkodva a kialakult eseményekhez miért nem mondták azt,hogy vágjuk agyon az összeset és húzzunk innen?Ezt kérdem már sokadszorra,de értelmes és hihető választ még mindig nem kaptam rá-Persze,ott volt a vallatás.De ha már eddigre meghaltak páran,akkor nem mindegy,hogy mit tudott a maradék?Ezért már így is halálbüntetés vagy életfogytig jár…
„A lavinának nyoma van, aminek egyik fontos része a megfelelő hó mennyiség megléte többek között.”-Mert a lavina nyomait nem tudja befedni a frissen hullott hó?Vagy a szél nem hordhatja el a sátorról a hó nagy részét?
„A manysik is biztos el tudták volna magyarázni”-És esetleg kockáztassák azt,hogy őket fogják megvádolni?Szerintem már csak a békesség miatt is azt mondták volna,hogy lavina.Még ma is ezt tartják az egyik lehetséges magyarázatnak…
„Tehát ezek nyomszakértői, boncnoki, orvosi és egyéb képességekkel megáldott törvényen kívüli csempészek voltak, akik miközben sorra ölik a 9 báránylelkű áldozatot, még külön patológiai és anatómiai lehetőségekre is odafigyelnek, nehogy véletlenül kilógjon a lóláb a lavinás storyjukból.”-Nem kellenek ahhoz nagy nyomszakértői, boncnoki, orvosi és egyéb képességek,hogy azt gondold,hogy ha beteszel egy hegyoldalon álló sátorba fejsérült és bordatörött holttesteket és megrongálod a sátort,akkor a helyszínelők azt fogják gondolni,hogy a sérüléseiket egy lavina által szerezték úgy,hogy éppen a sátorban feküdtek.Vagy szerinted igen?
„’’ Ennyi erővel életben is hagyhatták volna Őket,nem?’’Igen. Az így nézhetett volna ki. -Bocsi srácok, hogy a másik ötöt kicsináltuk…”-Ez is egy opció,de nézhetett volna ki úgy is,hogy meg sem rohamozzák a sátrat,hanem elhúznak még a környékről is…
„Ott volt, vagy nem a mérőműszer?Szóval akármiért is vitték, valami okuk volt rá.”-Ezzel aztán jól megmagyaráztad,hogy miért is vittek oda mérőműszert…Ennyi erővel ne is próbálj elméleteket gyártani,hisz bármelyikre mondhatod azt végső érvként,hogy „De meghaltak a túrázók,nem?Szóval akármiért is haltak meg,biztos volt valami oka.”…-)
„Főleg annak a tudatában = (aminek mi már a tudatában vagyunk) Még mindig nehéz?”-Könnyebb lenne,ha jobban fogalmaznál.Mert azért ez a kettő nem ugyanazt jelenti.Bár tudom,hogy Te vagy a helyesírási szakértő,de akkor is…-)
„Biztos barátok, ha felrugdosnak éjjel, hogy húzzunk ki nagyon gyorsan..”-Lehettek volna a hadsereg tagjai is.Azokra meg nem olyan szerencsés csak úgy rátámadni…
„engedik Neki,hogy felvegye?De szép tőlük…-)’’
Szerintem túlbonyolítod a dolgot, bár ez máskor is előfordult szerintem.”-Ebben mi a túlbonyolítás?Rajta volt Luda kabátja vagy nem?Épp agyonverik Ludát,de azért Zolonak megengedik,hogy felvegye a kabátját,majd Őt is agyonverik?Hmmm…Nagyon élethű!
„Egész pontosan 3.0, ami pontosan 3-al több, mint amit te írtál. : )”-Már mondtam,hogy felesleges lenne sztorit írnom,mert az elkövetőket és pár részletet kivéve nagyon hasonlítana több eddigi verzióra.Különben is ez nem egy olyan játék,amit pontra játszanak…-)
„Ha szarul kéne éreznem magam, mert megpróbálom előrébb vinni a dolgot, hát nem fogom.”-Mert azt hol vetted le,hogy nekem ez a célom?Olvasgass vissza és ha találsz ilyen mondatot,akkor másold be.Ha viszont nem,akkor nem értem ezt a kifakadást…
„Ezzel nem értek egyet. Ha másképpen látod, mond el, hogy hol.”-Még hányszor mondjam el?Leírtam nem is egyszer,de Neked ezek csak kekeckedések.De hogy legyen még egy:a mond szócskát ebben az esetben két dé betűvel kell írni.De szerintem ezt Te is tudod,csak nem figyeltél(bocsi,de a bakker után ez kihagyhatatlan volt)…-)
„Ha a bizonyos pontokon való több lehetséges verzió felvázolását is annak tekinted, amik egyes felmerülő észrevételek miatt történnek, akkor kár beléd a szó.”-Ezek nem zavarnak,hisz ezek hozzásegítenek Téged a sztorid finomításához.
„sokan lekekeceznek meg mindenféle személyeskedő sorokat vágnak hozzád a monitoron keresztül…-)’’
Jajj szegény, ugye nem fáj?”-A fájdalom szó nem szerepel a szótáramban…-)
„Ki mint vet, úgy arat.. : )”-Nem nagyon szeretem a mezőgazdasági munkákat…-)
„Szóval maradsz az egyszeri kritikus”-Milyen egyszeri?Rendszeresen kritizálok másokat…-)
„aki művet alkotni nem tud, csak másokét kritizálni..”-Ez így látatlanban kicsit meredeknek tűnik.Tudod,hogy nem szép dolog megítélni másokat?De ha tudom,hogy az elméleted műalkotásnak számít,akkor sokkal finomabban fogalmaztam volna meg a sztorid egyes részeivel szemben fennálló ellenérzéseimet…-)
„Nem kötelező leírnod, csak kíváncsi lettem volna, mennyire tartod hálás feladatnak.”-Bármennyire nem hiszed el,de már előfordult eddigi életem során,hogy tollat és papírt ragadtam és leírtam a bennem cikázó gondolatokat.És bátran mondhatom,hogy nem éreztem hálátlan feladatnak…-)

 2742. oberon — 2013-11-07 18:38 

@sztalker:

Bár nem nekem írtad, veszem a bátorságot..

Szlobo esetében én inkább arra gondolok, hogy haladtak szépen lefelé, és visszafordult, hogy rátámadjon a mögötte haladó őrre, aki mellesleg lehetett pont az, aki Zinát elintézte (ha történetemhez hű akarok maradni) . Földre is viheti, azonban egy másik, aki ezt észreveszi, puskatussal telibeveri, amiből nem is kel fel többet. Testtartásából ítélve azonban már állóhelyzetében, támadás közben megkapja az ütést. A többi sérülés betudható a támadása és a halálos ütés közötti balhénak, amit az első őrrel vív.

’’ hogyha kitépem egy még élő ember nyelvét tőből és kinyomom a szemeit is annak a szerencsétlennek, az ő halálsikolyai nem lesznek esetleg mégis, netalántalán zavaróak a völgyben úgy legalább 1-2 kilométeres körzetben?’’
Lehet, hogy tévedek, de ha szándékosan tépték ki a nyelvét (amit én kétlek) az azzal járó rengeteg vér miatt ismereteim szerint inkább halálhörgés lett volna, miközben belefullad a saját vérébe. A szemek életében való eltávolítása szintén nem egyértelműen bizonyított.

 2741. sztalker — 2013-11-07 17:25 

Még mindig a lejtőn heverő holttestekhez:
Miért nem hátulról ütötték le őket? Még Szlobónak is, akinek a legsúlyosabb ilyen sebei vannak, elölről és inkább 2 oldalt van koponyasérülése, mintha ide-oda cibálták volna a fejét. Ha mindannyian lefelé mennek, akkor a MÖGÖTTÜK haladó, ha meg éppenséggel visszafelé (felfelé a lejtőn haladnak), akkor meg az őket ÜLDÖZŐ csibész sújtana le rájuk. Vagy tán szépen megelőzték őket mindig, eléjük vágtak, kanyarodtak, mint egy jólnevelt rendőrautó sofőr a filmekben, hogy aztán fésztufész legyen az az odasózás?

Ennyire sportszerűek lettek volna Vörösszakállúék?

És következetesen úgy kábé 300 méterenként leütnek egy-egy szerencsétlen túrázót, míg le nem érnek?

Fegyverhasználat tilos.

Mert még a szpecnazosoktól el tudnám valahogy fogadni, hogy ennyire zsírprofik, de ha én „csak” haramia lennék, biz’ isten, hogy inkább beléjük eresztenék pár golyót, már csak a további kellemetlenségek elkerülése végett is.

Azt a szerény kérdést is most tenném fel, hogyha annyira fontos lehetett, hogy ne üssenek zajt, ne használjanak még akár hangtompítós fegyvert sem (pl. a kommandósok, KGB-sek, kínaiak stb), akkor tessék már nekem megmondani, hogyha kitépem egy még élő ember nyelvét tőből és kinyomom a szemeit is annak a szerencsétlennek, az ő halálsikolyai nem lesznek esetleg mégis, netalántalán zavaróak a völgyben úgy legalább 1-2 kilométeres körzetben? Mert az lehet, hogy nem hallatszik el egy ilyen velőtrázó kiáltás olyan messzire, mint egy puskalövés, de egy hangtompítós fegyvernél, vagy egy „késes” torokátvágásnál, ahol közben a száját is befogják az áldozatnak, ugye, mégiscsak hangosabb lehet, nem?
Ha meg egy ilyen csempész-haramia-fegyenc figura múltját nézzük, aki évtizedet töltött már lágerben (gulágon), ahol naponta ölhettek le embereket a szomszédos priccsen, meg csaltak el az erdőbe foglyokat, hogy leöljék és megfőzzék majd jóízűen megegyék őket, mert éheztek, az meg aztán nem fog megijedni egy kis vértől meg erőszaktól, az hétszentség. Akár lejtőn van az áldozata, akár sátorban.

Ha meg az igazán optimális támadási időt keresném, én a hajnali fél 2-3 óra közé tenném a támadást, amikor az ember cirkadián ritmusa (biológiai órája) a leginkább alvásra van állítva, mikor a legkiszolgáltatottabb. (Nem véletlen, hogy az ávósok meg belbiztonságiak is ilyenkor törtek rá előszeretettel az emberre, nem csak a szemtanúk kis száma miatt.) Pont sötétedéskor átkutatni a sátrat és ott majomkodni egy zseblámpával? Hajnalra cakkompakk mindent és mindenkit eltakarítanék és állnék is tovább a zsákmánnyal. (Egyébként este az erdőben is tök sötét lehetett, valami fényt zseblámpával meg tűzrakással kellett csinálni, ha ennyi foglyuk volt még életben és nekiálltak vallatni őket.)

Tragédia a lejtőn

Azt már inkább hihetőnek érezném, hogy EGYMÁST KERESVE mennek felfelé!

A lejtő közepén rájuk zúduló erő a lejtőn legelöl haladókra fejtette ki a legpusztítóbb hatást, mintha csak játszana velük, hiába voltak jobban felöltözve és tudtak gyorsabban haladni Zolóék, szinte valamennyien a hóba csapódtak átfordulva és súlyos töréseket elszenvedve. Közülük most Kolóra hárult a feladat, aki viszonylag kisebb sérülésekkel megúszta, hogy ellássa a sérülteket úgy, ahogy erejéből telik. Mindannyian bevonszolták egymást az erdőbe, ahogy tudták, közben elhaladtak egy társuk teste mellett, de a ruháját egyszerűen nem volt szívük levenni róluk, hisz talán még élt. Hamarosan azonban majd erre is sor kerül, addig néznek valamilyen helyet, ahol levackolhatnak majd. Luda és Tibo nem volt már magánál, Zolo meg össze-vissza beszélt, Koló most Gyatlovot keresi, akinek hallotta a hangját az előbb és jól jönne segítségnek ebben a hidegben, hogy tüzet gyújthassanak és megkeressék a még hiányzó társaikat is, akik nemrég még mögöttük caplattak.

A lejtőn utánuk haladók története kissé másképp alakult.

Az őket ért hatalmas trauma után Gyatlov nagy nehezen kiássa a hó alól Krivót, Doro segítségével, aki addigra majd megfagy, de legalább vállalja, hogy a képükbe süvítő hóvihar ellenére felmászik a fára, hogy legalább a lejtőn ottmaradtak testét kiszúrhassák fentről (tehát nem a sátrat keresik most), hogy érdemes-e visszamenni a társaikért. (– Mássz magasabbra, látsz már valamit? – kérdezi Gyatlov Dorót a viharban. – Még semmit, mindenütt hó van! — Nem baj, menj feljebb, ott kell lenniük valahol! – üvölti az vissza elkeseredetten.) Közben lezuhan a szerencsétlen Doro, Gyatlov meg jól átfagyva (miután szétfagytak az ujjai, amíg kikaparták a hóból Krivót) maga is próbálkozik a fára mászással, de inkább feladja ő is, de ahelyett, hogy Kolóékhoz menne segíteni, egyedül visszaindul felfelé, hogy megkeresse azt, akit még most is a legjobban szeret ezen világon, vagyis Zinát.

Mire eléri a lányt, akinek a teste vagy háromszáz méterre a fától fennakadt egy cserjés részen és szinte teljesen befútta a hó, addigra már szinte élőhalott, utolsó erejével mégis képes valahogy életet verni belé, teljesen összekaristolva elgémberedett ujjait a bokrokon, ütögetve és pofozva a lányt, hogy életre keltse, de ezzel minden ereje is elszáll végleg és elsötétül előtte a világ. Mikor a lány magához tér, hirtelen nem is tudja, hogy hol van és mi történhetett vele, egy élettelen test nehezedik rá, amitől megretten, de mozdulni sem tud, mert teljesen elzsibbadt a hidegtől. Ahogy legurítja magáról, akkor döbben csak rá, hogy ez Gyatlov teste, akinek a keze még most is görcsösen markolja a havat, mintha még mindig küzdene a kiszabadításáért.

Zina ugyan él, de nem igazán tud már mozogni, csak kúszva-mászva, de ő sem lefelé indul el, mert még rémlik neki, hogy utoljára maga mögött látta Szlobót, aki rögtön felajánlotta, hogy visszafordul a sátorhoz az ő kedvéért, hogy hozzon még le meleg holmikat, mikor Zina mondta neki, hogy nagyon fázik a lába és így nem képes zokniban lemenni az erdőig. Hogy utána mi történt, arra már nem emlékezett a lány, de Szlobót arcát akkor sem tudta kiverni a fejéből.

Most ő indul barátja, Szlobó után, de mikor vagy kétszáz méterrel feljebb megtalálja annak élettelen testét, amit valami erő egyszerűen csak odapaszírozott a hóba, szinte azonnal agyonsújtva ezt a csendes, jóravaló gyereket, Zina összeroskad mellette. Totális testi és lelki összeomlás ez, utána még meg tud tenni vagy száz métert, de erre is inkább a teste és nem az akarata viszi rá.
Zina a sátortól 650 méterre hal meg.

Ez meg az én mesém volt, de persze nem kell, hogy elhiggyétek.
🙂

 2740. piszkosfredakapitany — 2013-11-07 17:24 

A közelharchoz: tudomásom szerint akkoriban (az 1920-as, 30-as évektől) katonai vonalon judot és jiu-jitsu-t (remélem jól írtam le :)) oktattak főleg: ezt tanulták a magyar ejtőernyősök és Várpalotán még néhányan, meg a németek, akik elég sokáig jóban voltak a szovjetekkel és képezték őket, cserébe a sok-sok területért, ahol kedvükre puffogtathattak…
Ha kiképzett személyt keresünk, akkor a támadókon kívül max Zolo jöhet számításba, aki ha nem is tanult semmi ilyesmit, a fronton magára szedett annyit, hogy helyt álljon kisebb-nagyobb balhékban. A többiekről nincs ilyen adat, legalább is nálam.
Az is biztos, hogy elég volt egyszer elhajtani őket a sátortól a rajtuk talált ruházatban, azt hiába variálták, esélyük sem volt túlélni 🙁
Amúgy meg, DNS minták, ujjlenyomatok (gondolom sok lehetett cc. 1 hónap után, hóban-fagyban-vízben, főleg a sátron kívül), kamerafelvételek és kóbormanysi/jetielvtárs pecsétes vallomása hiányában a támadók sokkal több hibát „engedhettek meg maguknak”. Ha pl marad is utánuk ujjnyom, azt egyeztetni kell valamiféle adatbázissal (egyesével, nagyító alatt kb.) és egyáltalán nem biztos, hogy van mivel összevetni. Vagy mondjuk van, Vlagyivosztokban, de odáig nem jut el az ügy…
A hiperszuperdetektor meg talán más ügyben volt arrafelé munkában, és miután tudták/sejtették, hogy az ügynek valami köze van sugárzó anyagokhoz, végigfuttatták azzal is („Elvtársak-sak-sak! 9 gyanús alak elvitt egy doboz (vagy tartály, vagy az, amiben tárolják) uránt, ami eltűnt, de találtunk 9 gyanús körülmények között elhalt embert, nosza elvtársak rakjuk össze!”)

 2739. oberon — 2013-11-07 14:25 

@bobby:

’’ -20 fokban bakker nélkül mennek ki a hóba,ami már viszonylag rövid idő alatt amputációval végződő fagyásokat eredményezhetne.’’
Valóban, azonban a csapat többségénél nem történt meg a za bizonyos elfagyás.
Akkor hogy is van ez?

’’ és ott látszott a rajzon,hogy szépen fel voltak sorakoztatva a lábravalók…’’
Azok a bakancsok a sátor bejáratánál egyből balra voltak. 8 méteres sátor esetében a sátor másik végében tartózkodóknak biztos könnyű lehetett volna felhúzni,
mikor kintről jó esetben csak mondják, hogy 1 percetek van kijönni. Ennek tudatában megkérik mondjuk Zolo-t, aki a legközelebb van, hogy légyszi Zolo, ne magaddal foglalkozz, hanem dobáld már ide mindenkinek a bakancsát. Tudtommal 7 pár volt ott, meg talán Zoloé, ami a jobb oldalon. Tibo ugye felhúzta. Talán mert ő még elérhető közelségben volt?
Így nézve is érthetetlen még a bakancs dolog?

’’ A gránátnak biztosan lenne nyoma’’
Ha bedobták volna, igen. Azonban ha csak fenyegetnek vele, akkor nem. Megvárnád, míg kiderül, blöffölnek-e?

’’ Köszönöm a helyesírási különórát’’
Szívesen.

’’ Akkor nem egységesek a leírások,mert én úgy tudtam,hogy Djatlovnál és Tibonál is volt kés.De azt feljebb is írták,hogy Tibonál tutira volt…’’
Gyatlov késéről még 1x sem hallottam, de az semmit sem jelent. Tibo–é viszont a sátorban volt, amit a sátor megtalálásakor jegyzőkönyvbe is vettek. Szóval akkor ki is a 3-ik?
Vagyis második, mert eddig csak Szlobonál tartunk…

’’ Ezt abból szűrted le,hogy azt írtam,hogy ha egy nőt vernek,akkor a férfiak nem hagyják?Hmmm…’’
Nem ezt abból, hogy mivel utaltál rá, hogy egymást ismerő bajtársiasságot is ismerő emberekről beszélünk, ezért gondolom Zinánál, Szlobonál, Gyatlovnál, Doronál és Krivonál a fa alatt és a végén a vízmosásnál is ellenállást mondanál, mivel mindig egy barátuk halálát néznék végig. Ha ezt így letolják, és még érdemben ellen is tudnak szegülni, akkor le a kalappal.

’’ .Bár megkérdezhetném újra,hogy milyen jószándékot tételeznél fel azokból az emberekből,akik lehajtanak -20 fokban cipő,kesztyű és egyéb ruhadarabok nélkül?’’
Mi van akkor, ha mindenkin bakancs van és akkor törnek rájuk?
Akkor mit mondanál?

’’ Most komolyan azt mondod,hogy pont addig a kis ideig nem bírták volna még ki a szelet,amíg kivégzik őket?’’
Te akarod őket mindenképpen kicsinálni a sátornál. A történetem szerint ők nem.

’’ A veremnél van a szajré, esetleg az üzlet is”-Ahová Őket miért is kellett odavinni?’’
Hagyjuk.

’’ A vízmosás természetéből fakadóan kiválóan elrejti a testeket (ez volt a terv)”-És pont ezt a négy testet akarták elrejteni,miközben másik ötöt szanaszét hagytak?’’
Ne haragudj @bobby, de ez már fáj. : )Mind a 9-et le akarták vinni, de alkalmazkodva a kialakult eseményekhez nem bajlódtak az elesettekkel. Bár még 40x leírhatnám 50 féle módon, ha eddig nem értetted meg, ezután sem hinném, hogy megfogod.

’’ “nem a terv szerint alakult a fiatalok eltűntetése. Ez viszont nem jelenti azt, hogy idióták módjára cipelgesség az 5 előbb elhullott túrázót 1 kilométeren keresztül.”-Ehelyett terelgették a többieket lefelé.’’
A vízmosásban volt a 4 holttest, vagy nem? Ha pszihológiai esettanulmányt vársz tőlem minden egyes eseménynél személyekre lebontva, akkor sajnálom, de nem tudok vele szolgálni. Amúgy a fa és a vízmosás 75 méter. Nagyon sokat kellett még őket terelnigetni…

’’ Ekkor viszont nem volt mindegy,hogy hol ölték meg Őket?’’
A tények alapján vitatkozhatunk bármeddig, de a holttestek megtalálási helye ott lesz akkor is. Én arra adtam egy lehetséges opciót, tetszik vagy sem. Esetleg a vízmosásnál a négyes öngyilkos lett szerinted?

’’ Akkor ezzel azt akarod mondani,hogy konkrét céljuk volt a támadóknak,hogy a srácokat a vízmosáshoz vigyék?Tudsz is erre egy hihető magyarázatot?’’
Lehetségeset már mondtam, a hihetőség az már egyénre van szabva.

’’ Olyan nyomok lennének rajtuk,amiket okozhatott volna lavina.Még így is felmerült ez az elmélet,akkor viszont mindenki elfogadta volna,ha a sátorban találják meg Őket.’’
A lavinának nyoma van, aminek egyik fontos része a megfelelő hó mennyiség megléte többek között. A manysik is biztos el tudták volna magyarázni, ahogy azt már azóta nagyon sokan, hogy ott nem szokott lenni, és nem is lehet lavina.
Olyan nyomok, amiket betudnak lavinának? Tehát ezek nyomszakértői, boncnoki, orvosi és egyéb képességekkel megáldott törvényen kívüli csempészek voltak, akik miközben sorra ölik a 9 báránylelkű áldozatot, még külön patológiai és anatómiai lehetőségekre is odafigyelnek, nehogy véletlenül kilógjon a lóláb a lavinás storyjukból. Na persze… Szépeket tudsz azért mondani te is.

’’ Ennyi erővel életben is hagyhatták volna Őket,nem?’’
Igen. Az így nézhetett volna ki. -Bocsi srácok, hogy a másik ötöt kicsináltuk, de ugye nem fogtok feljelenteni vagy bármi, ha visszaértek. –ÁÁÁ, dehogy, hiszen olyan jó fejek voltatok velünk meg minden. –Akkor jól van, előre is Boldog Valentinnapot, sziasztok és jó utat.
Így gondoltad?

’’ -Fagyásnál emiatt vittek volna mérőműszert?’’ Ott volt, vagy nem a mérőműszer?
Szóval akármiért is vitték, valami okuk volt rá.

’’ “Miféle időrendet? 2013-ból visszautaltam két eseményre, nem is helyezve időrendbe őket…”-Nehéz lesz így…-)Ezt írtad:”volt néhány elég érdekes nyom és sérülés ahhoz, hogy azok közül a ritkán fellelhető mérőműszerek közül egyet mégis valahogy sikerüljön odaszállítani.Főleg annak a tudatában, hogy a májusi 4 holttest elszállításánál a pilóták ellenállása miatt még cink koporsót is sikerült odarendelni a helyszínre.”
’’ hogy értetted az annak a tudatában részt’’
Főleg annak a tudatában = (aminek mi már a tudatában vagyunk) Még mindig nehéz?

’’ -Miért ugrottak volna azzal elő?Hisz még azt sem tudták,hogy kik azok és mit akarnak…’’
Biztos barátok, ha felrugdosnak éjjel, hogy húzzunk ki nagyon gyorsan..

’’ “-És engedik Neki,hogy felvegye?De szép tőlük…-)’’
Szerintem túlbonyolítod a dolgot, bár ez máskor is előfordult szerintem.

’’ De mindegy,hisz most már azt mondod,hogy nem ment vissza…’’
A veremhez. A másik irányról semmit sem tudok, ami ezt alátámasztaná vagy cáfolná.

’’ Csak ne vegyen el sok időt az @oberon 2.0 elől…-)’’
Egész pontosan 3.0, ami pontosan 3-al több, mint amit te írtál. : )
Ha szarul kéne éreznem magam, mert megpróbálom előrébb vinni a dolgot, hát nem fogom.

’’ Ezek azért elég rugalmas keretek.Szóval szerintem ne legyenek félelmeid…-)’’
Ezzel nem értek egyet. Ha másképpen látod, mond el, hogy hol.
Ha a bizonyos pontokon való több lehetséges verzió felvázolását is annak tekinted, amik egyes felmerülő észrevételek miatt történnek, akkor kár beléd a szó.
Ha végig gondolod, még mindig egy eseménysorról beszélünk, sem lényegét tekintve, sem pedig összességét tekintve nem megváltoztatva. JA tudom, a szövegértelmezés.. : )

’’ Nem annyira hálás feladat ám ez,mint amennyire látszik.Mert sokan lekekeceznek meg mindenféle személyeskedő sorokat vágnak hozzád a monitoron keresztül…-)’’
Jajj szegény, ugye nem fáj? Ki mint vet, úgy arat.. : )

’’ Különben már leírtam,hogy én kiket tartok gyanúsnak és innentől már csak nüansznyi különbségek lennének az üldözéses részek között.’’
-Ááááá,a jó öreg kútba ugrós trükk!Hogy én ennek már gyerekként sem ültem fel soha…-)’’
Szóval maradsz az egyszeri kritikus, aki művet alkotni nem tud, csak másokét kritizálni..
Nem kötelező leírnod, csak kíváncsi lettem volna, mennyire tartod hálás feladatnak.

 2738. SLC — 2013-11-07 12:33 

@pakesz: több lehetőség is van:
– nem volt ott senki külsős személy;
– nem hagytak nyomot;
– precízen a már meglévő nyomokba léptek (ezt egyébként a Specnaznál tanították is a katonáknak), vagyis nem kellett eltüntessék a saját nyomaikat.

A többi kérdést és lehetőséget fentebb kitárgyaltuk, elég alaposan 🙂

 2737. bobby — 2013-11-07 12:17 

@pakesz:
Erre az volt a válasz,hogy sítalpon vagy fókával közlekedtek…

 2736. bobby — 2013-11-07 12:13 

@oberon:
„Hát igen, a másik vesszőparipa, bakancsok. : )”-Vesszőparipa?Én nem tartom annyira vesszőparipának azt a tényt,hogy -20 fokban bakker nélkül mennek ki a hóba,ami már viszonylag rövid idő alatt amputációval végződő fagyásokat eredményezhetne.Talán még SLC linkelte be egyszer,hogy mi volt a sátor belsejében és ott látszott a rajzon,hogy szépen fel voltak sorakoztatva a lábravalók…
„elhiszem, hogy te ha gránátot dobnak a sátorba, akkor is felöltözöl, akár 6 rétegben is”-A gránátnak biztosan lenne nyoma…-)De az tuti,hogy egy cipőt és egy kesztyűt magamra kapok,ha idegen hangok szólítanak fel a sátorból való távozásra.
„Amúgy a bakker és a bakancs két külön szó, valamint a bakancs 1 k-val írandó.”-Komolyan?Köszönöm a helyesírási különórát…-)De azt ugye tudod,hogy a szleng micsoda?Ha igen,akkor hidd el nekem,hogy a bakancsot hívják bakkernek is.De ha nem hiszed el,akkor csak menj fel egy túrázással foglalkozó honlapra és olvasgass bele a hozzászólásokba…
„csak Szlobonál volt 1 bicska.Tibo kését a sátorban találták meg, szóval ki is volt a 3.-ik késtulajdonos?”-Akkor nem egységesek a leírások,mert én úgy tudtam,hogy Djatlovnál és Tibonál is volt kés.De azt feljebb is írták,hogy Tibonál tutira volt…
„Ha Zinánál is ellenszegültek, meg Szlobonál is, akkor max kúszva-húzva jutottak volna már le a fához, ahonnan legalább 3x harcoltak még szerinted.”-Ezt abból szűrted le,hogy azt írtam,hogy ha egy nőt vernek,akkor a férfiak nem hagyják?Hmmm…
„A 3 ellenszegülőt megölik, mert ellenáll, a 2 fiút megölik, mert képtelenek már tovább haladni. A megmaradt 4-es nem tudja, hogy hová tartanak, azt sem, hogy miért és azt sem, hogy kik ezek.
Számodra egyértelműnek tűnhet, szerintem viszont nem a halálra ítéltségük.”-Akkor ezen kár is rugóznunk,mert nem fogunk egyetérteni.Bár megkérdezhetném újra,hogy milyen jószándékot tételeznél fel azokból az emberekből,akik lehajtanak -20 fokban cipő,kesztyű és egyéb ruhadarabok nélkül?
„Homályos ok(ok): 1. Nem fúj a veremnél a szél”-Most komolyan azt mondod,hogy pont addig a kis ideig nem bírták volna még ki a szelet,amíg kivégzik őket?
„2. Nem nyílt terepen vannak”-És ez miért is számított nekik?A fa környéke különben még nyílt környéknek számít?
„3. A veremnél van a szajré, esetleg az üzlet is”-Ahová Őket miért is kellett odavinni?
„4. A vízmosás természetéből fakadóan kiválóan elrejti a testeket (ez volt a terv)”-És pont ezt a négy testet akarták elrejteni,miközben másik ötöt szanaszét hagytak?
„nem a terv szerint alakult a fiatalok eltűntetése. Ez viszont nem jelenti azt, hogy idióták módjára cipelgesség az 5 előbb elhullott túrázót 1 kilométeren keresztül.”-Ehelyett terelgették a többieket lefelé.
„Be kellett fejezniük amit akartak, és egyszerűen nem érte volna meg takarítani utána.”-Így van.De ha nem érte meg takarítani,akkor nem érdekelte őket,hogy mi lesz később,vagyis egyedi esetbe keveredtek.Ekkor viszont nem volt mindegy,hogy hol ölték meg Őket?
„a megmaradtat eldobod a fenébe, letojva, hogy valakinek viszed, csak azért, mert kevesebb van benne?”-Akkor ezzel azt akarod mondani,hogy konkrét céljuk volt a támadóknak,hogy a srácokat a vízmosáshoz vigyék?Tudsz is erre egy hihető magyarázatot?Különben meg ha ez volt a céljuk,akkor mégsem voltak annyira profik.”megölöd őket a sátornál, majd lavinának álcázod. A te hulláidon nem lennének idegenkezűségre utaló nyomok? : )”-Olyan nyomok lennének rajtuk,amiket okozhatott volna lavina.Még így is felmerült ez az elmélet,akkor viszont mindenki elfogadta volna,ha a sátorban találják meg Őket.
„Ha van 2 nap előnyük, de szerintem 1 is elég lett volna, mit érdekli őket, hogy ki és mit állapít meg? Lehetetlen lett volna gyanúba keveredniük.”-Ennyi erővel életben is hagyhatták volna Őket,nem?
„Például a lilás és narancsos bőrszínekre.”-Fagyásnál emiatt vittek volna mérőműszert?
„Miféle időrendet? 2013-ból visszautaltam két eseményre, nem is helyezve időrendbe őket…”-Nehéz lesz így…-)Ezt írtad:”volt néhány elég érdekes nyom és sérülés ahhoz, hogy azok közül a ritkán fellelhető mérőműszerek közül egyet mégis valahogy sikerüljön odaszállítani.Főleg annak a tudatában, hogy a májusi 4 holttest elszállításánál a pilóták ellenállása miatt még cink koporsót is sikerült odarendelni a helyszínre.”.Ebből a szövegkörnyezetből az jön le,hogy a Te verziód szerint a sorrend:nyomok,sérülések,pilóták ellenállása,mérőműszer.Pedig a pilóták a legvégén voltak…Vagy ha nem így gondoltad,akkor hogy értetted az annak a tudatában részt?
„Érdekes felvetés pont Tőled. Azt hittem számodra magától értetődne, hogy akkor azzal ugranának elő.”-Miért ugrottak volna azzal elő?Hisz még azt sem tudták,hogy kik azok és mit akarnak…
„hogy került rá Luda kabátja?’’
Előbb ölik meg mint Zolot. „-És engedik Neki,hogy felvegye?De szép tőlük…-)
„Nem ment vissza sehová sem, mert az már megdőlt”-Csak az dőlt meg,hogy nem onnan érkeztek.De ettől még láthattak bármit,amiért visszament,nem?
„lehet hogy törte a bakancs a lábát”-Nem hiszem,hogy vadiúj bakkert vitt magával.Mert általában azok törik fel a lábat.De ha használt valami kapcaszerűséget,akkor még az sem.
„vizes is volt, ezért otthagyta a sátorban”-Láttad a képeket,amik a túrán készültek?Egy ilyen lábbeli szerintem nem nagyon tud beázni…De mindegy,hisz most már azt mondod,hogy nem ment vissza…
„Nekiálltam újra átrágni magam az esettel foglalkozó oldalakon, (hála neked részben), és számos dolgot találtam, ami egy új történet összeállítására késztet. „-A részbeni hálát köszi!Örülök,hogy valamilyen szinten tudlak inspirálni…-)
„Azonban amíg ez nincs meg, szívesen folytatom az erről szóló eszmecserénket.”-Ahogy érzed.Csak ne vegyen el sok időt az @oberon 2.0 elől…-)
„Az újjal kapcsolatban kétségeim vannak afelől, hogy érdemes e megírnom, és ezzel ismét keretek közé szorítanom magam”-Ezek azért elég rugalmas keretek.Szóval szerintem ne legyenek félelmeid…-)
„vagy megvárjam a Tiédet, hogy végre ostromlóként is kipróbálhassam magam”-Nem annyira hálás feladat ám ez,mint amennyire látszik.Mert sokan lekekeceznek meg mindenféle személyeskedő sorokat vágnak hozzád a monitoron keresztül…-)Különben már leírtam,hogy én kiket tartok gyanúsnak és innentől már csak nüansznyi különbségek lennének az üldözéses részek között.
„Mit mondasz @bobby, meg tudod csinálni?”-Ááááá,a jó öreg kútba ugrós trükk!Hogy én ennek már gyerekként sem ültem fel soha…-)

 2735. SLC — 2013-11-07 11:51 

@becsuszoszereles1k: Köszi, ezeket a forrásokat még nem ismerem. Hétvégén fordítóval átnézem őket, de ha van időd és kedved, egy kis összefoglalást írhatsz 🙂

 2734. pakesz — 2013-11-07 10:43 

Ha feltesszük, hogy külső támadók voltak a sátornál, és viszont a beszámolókból az derül ki, hogy csak a Djatlovék nyomai vezettek egy darabig lefelé (ami a fényképeken is látszik), akkor azért feszül itt (is) egy kis ellentmondás, hogy a nyomokot teljesen eltüntették, a hullákat pedig szerteszét hagyták..

 2733. oberon — 2013-11-07 09:17 

@becsuszoszereles1k:

A Szlobo alatti, valamint a gallyak előbukkanásából ítélve 10-20 cm környékén lehetett. A szél által hóval feltöltött helyeken, mint pl. a vízmosás vagy a domboldal alja, lehetett annyi vagy több is. De ha nem tévedek, akkor ez a szám a csapatnaplóból derül ki, vagyis a labaz felőli részre értendő. Jó lenne ezt letisztázni, hogy utána objektív számolhassunk vele.

 2732. oberon — 2013-11-07 09:11 

@bobby:

’’ Ott álltak a bakkerok a sátorban egymás mellett,tehát semmibe sem került volna gyorsan belebújni’’
Hát igen, a másik vesszőparipa, bakancsok. : ) Én elhiszem, hogy te ha gránátot dobnak a sátorba, akkor is felöltözöl, akár 6 rétegben is, eldugsz és magadhoz veszel mindent amit kell, talán még akciótervet is készítesz, nekik azonban erre nem volt se idejük, se lehetőségük. A helyedben utána néznék azoknak a bakancsoknak, hogy egyáltalán volt e esélyük felvenni őket…
Amúgy a bakker és a bakancs két külön szó, valamint a bakancs 1 k-val írandó.

Örülök, hogy utána néztél, hogy kinél mit találtak, mivel csak Szlobonál volt 1 bicska.
Tibo kését a sátorban találták meg, szóval ki is volt a 3.-ik késtulajdonos?

’’ 7 férfi társaságában nekiállnak egy nőt verni,akkor ott egységesen indulnának meg a hímnemű egyedek.’’
Remélhetőleg. Azonban ha verekedtél már életedben akkor azt is tudnod kell, hogy lehet, hogy a túrához hozzá voltak szokva, de ha a harchoz nem, akkor pikk-pakk kifárasztották volna magukat. Ha már szóbahozta feljebb @becsuszoszereles1k, akkor sok utcai harc 1 perc után már véget ér. Abban az 1 percben pedig totál kifáradhatsz, főleg ha nem jó a légzési technikád. Ha Zinánál is ellenszegültek, meg Szlobonál is, akkor max kúszva-húzva jutottak volna már le a fához, ahonnan legalább 3x harcoltak még szerinted. Ez több, mint túlbecsülés. A másik, miért harcoltak volna mindenáron, ha esetleg bízva bár a túlélésben, szökésre gondoltak, amihez nem árt az energia?

’’ Te bíznál egy ilyen helyzetben bármiben is?’’
Akkor én is magamból indulnék ki. Biztos vagyok benne, hogy amíg le nem hunyom a szemem, bíznék benne, hogy megúszhatom. Hogy mibe kapaszkodnék? Lehet, hogy abba a családi képbe, amikor a 6.-ik szülinapomra 1 dinós könyvet kaptam vagy mittomén, de biztos, hogy nem adnám fel amíg lélegzem, bármennyire is eegyértelmű a helyzet. És ez nem egyenlő azzal, hogy percenként nekik megyek..
A 3 ellenszegülőt megölik, mert ellenáll, a 2 fiút megölik, mert képtelenek már tovább haladni. A megmaradt 4-es nem tudja, hogy hová tartanak, azt sem, hogy miért és azt sem, hogy kik ezek.
Számodra egyértelműnek tűnhet, szerintem viszont nem a halálra ítéltségük.
Ez csak később válik bizonyossá.

’’ valami homályos oknál fogva a vízmosásnál ölik meg a maradékot’’
Homályos ok(ok): 1. Nem fúj a veremnél a szél 2. Nem nyílt terepen vannak 3. A veremnél van a szajré, esetleg az üzlet is 4. A vízmosás természetéből fakadóan kiválóan elrejti a testeket (ez volt a terv)

’’ …Nem vagy valami következetes.Minek cipelték tovább a négyest?És miért nem foglalkoztak azzal,hogy szinte mindegyik áldozaton vannak idegenkezűségre utaló nyomok?’’
Szerintem következetes maradtam, mivel leírtam többször is, nem a terv szerint alakult a fiatalok eltűntetése. Ez viszont nem jelenti azt, hogy idióták módjára cipelgesség az 5 előbb elhullott túrázót 1 kilométeren keresztül. Szerinted ezt kellett volna tenniük? Főleg ha ismerték a terepet és tudták, hogy a szél megtöltheti hóval az alsó részt, ahol a testek vannak? És ezalatt a másik 4 malmozik? Be kellett fejezniük amit akartak, és egyszerűen nem érte volna meg takarítani utána. Példa: Ha te tejet iszol (sörözöl) egy szórakozóhelyen, meghívsz 1 haverodat 1 korsó tejre, majd mikor elindulsz felé, meglöknek és az 5 dl-ből marad mondjuk 3 és fél, akkor a megmaradtat eldobod a fenébe, letojva, hogy valakinek viszed, csak azért, mert kevesebb van benne?
Akkor beszéljünk a te következetességedről. Te megölöd őket a sátornál, majd lavinának álcázod. A te hulláidon nem lennének idegenkezűségre utaló nyomok? : )

’’ kkor úgyis a lavinára gondolnának először.Főleg,ha a sátrat is megrongálják kicsit.’’
Amíg orvos nem látja őket. Ha van 2 nap előnyük, de szerintem 1 is elég lett volna, mit érdekli őket, hogy ki és mit állapít meg? Lehetetlen lett volna gyanúba keveredniük.

’’ Itt mire gondolsz?A fagyásokra vagy a külsérelmi nyomokra?Mert ilyenek miatt nem hiszem,hogy vittek volna bármilyen mérőműszert is…’’
Például a lilás és narancsos bőrszínekre. Ne felejtsük el, lehettek arra katonai kísérletek is, amik miatt felmerült a dolog.

’’ Különben a koporsó ólomból volt,nem cinkből…-)’’
Akkor sorry, a fordítóból írtam.

’’ “Főleg annak a tudatában, hogy a májusi 4 holttest elszállításánál a pilóták ellenállása miatt még cink koporsót is sikerült odarendelni a helyszínre.”-Várj egy kicsit,mert itt szerintem kevered az időrendet.’’
Miféle időrendet? 2013-ból visszautaltam két eseményre, nem is helyezve időrendbe őket…

’’ És ha Náluk is lett volna valami lőfegyver?Hisz nem tudhatták,hogy nincs…’’
Érdekes felvetés pont Tőled. Azt hittem számodra magától értetődne, hogy akkor azzal ugranának elő.

’’ Most hány támadóról is beszélünk?’’
Én 6-al számoltam. A késekről meg már írtam feljebb.

’’ De hogy került rá Luda kabátja?’’
Előbb ölik meg mint Zolot.

’’ De ha egyből indult volna vissza fotózni,akkor miért cserélte át a cipőjét?Hisz ha fotózni akart,akkor sietnie kellett,nem?’’
Akkor még1x, röviden : ). Nem ment vissza sehová sem, mert az már megdőlt, azonban ha mégis ment volna, lehet hogy törte a bakancs a lábát, vizes is volt, ezért otthagyta a sátorban. Ez tényleg ilyen nehezen érthető dolog a számodra?

Nekiálltam újra átrágni magam az esettel foglalkozó oldalakon, (hála neked részben), és számos dolgot találtam, ami egy új történet összeállítására késztet. Azonban amíg ez nincs meg, szívesen folytatom az erről szóló eszmecserénket.
Az újjal kapcsolatban kétségeim vannak afelől, hogy érdemes e megírnom, és ezzel ismét keretek közé szorítanom magam, vagy megvárjam a Tiédet, hogy végre ostromlóként is kipróbálhassam magam. Mit mondasz @bobby, meg tudod csinálni? Vagy ismét a könnyebbik oldalát választod? : )

 2731. bobby — 2013-11-07 08:52 

@becsuszoszereles1k:
„beadtak nem tudom kik egy kerelmet, hogy kiprobalhassanak valami (uj?) radioaktivitast mero muszert gyatlovek keresesenek helyszinen”.És vajon ez mindennapos volt?Meghalnak páran a vadonban és radioaktivitást mérnek?
„hiába van késem, ha látom, hogy az ellenségnél pisztoly/gépkarabély/lézerpuska, vagy valami ismeretlen cucc, amiről kinéz, hogy nagyot szól stb. van, akkor nem pattogok, hanem igyekszem tárolni magamat és a késemet egy olyan pillanatra, amikor használni lehet „-De ez a pillanat lehetett volna az ellenállás pillanata is,ha nem igazán hisznek abban,hogy elmennek.Csak ez a sztori nagyon úgy néz ki,mintha legalább egy kis időre nem lettek volna kontroll alatt.
„“Ha csak ütött,akkor is le lehet így vinni a földre.”
Biztosan, de minek? Neki is raugorhattak volna a mellkasara…”-Bármi lehetett az indok:a támadó másfajta reagálása,még ki akarták kérdezni stb…A mellkason ugrálás fekvő embernél elképzelhető igazán és ahhoz előbb földre is kellett vinni.Lehet,hogy Zoloról levették,hogy tudhat valamit és kapásból többen foglalatoskodtak vele.
„Zolo megprobalt szokni (tovabbmenekulni), es Zinat is vitte (vinni akarta) magaval”-Mármint Ludát,nem?-)De akkor miért ugyanott voltak,ahol a másik kettő?Mondjuk az lehet,hogy négyen ugrottak meg,csak utolérték őket.Különben arra nem emlékszel,hogy a menedéknél milyen ruhákat találtak?Azok is az övék lehettek?
A bokszról:azért írt egy-két hülyeséget a srác.Egyrészt a boksz nagy előnye,hogy megtanít jól ütni.Mert az ütőerő jóval megnő,ha például beleviszed a csipőd erejét is.Megtanulod azt is,hogy hol vannak az emberi testen kiütési pontok és be is gyakorlod az ezekre való támadásokat.A védekezését sem becsülném le,mert az egy nem túl okos taktika,amikor valaki fejjel veszi le az ütéseket.Általában blokkolással(de ezt sem egyszerre két kézzel,ahogy a srác írta),elhajlással,ellépéssel(oldalra vagy hátra)vagy lefogással védekeznek.És az nem úgy van,hogy csak pötyögnek a ringben,hisz a profik között elég gyakori a kiütés(pedig ugye kesztyűben vannak).Most gondolj bele,hogy ha egy bunyós élesben üt meg valakit…
Az ököl sérüléséről annyit,hogy ha rendesen összezárod az ujjaidat és nem törik meg a csuklód,akkor ott legfeljebb zúzódást szerezhetsz mondjuk egy állasnál(persze csak ha te adod…-)).Mert azért egy verekedésnél sokkal gyakoribb az,hogy valakit állon vernek mint az,hogy a koponyatetőt ütik ököllel(mert szerintem a srác így értette a koponyát).Az ököl feledzéséhez kapcsolódóan pedig elég megnézni egy karatés vagy egy bunyós bütykeit.Mert azért a rendszeres zsákolás vagy öklön fekvőtámaszozás fel tudja készíteni az öklöt az igénybevételre.
Persze most már vannak direkt erre a célra kifejlesztett önvédelmi rendszerek,de ebben a korban ezek még annyira nem voltak népszerűek.
„szo’ba kerult, hogy a mentalisan csokkent munkakepessegueket is rokkantositsak – es eme (elvetelt) elkepzelesbe beletartoztak volna a notorius munkahelyi kesok is…:))”-Köszi…Szóval most már mentálisan is sérültnek tartasz?Bókolj még egy kicsit!-)

 2730. becsuszoszereles1k — 2013-11-07 01:12 

„2393. becsuszoszereles1k — 2013-09-24 22:45
@sztalker: Tetelezzuk fel, hogy a tura idejen es helyen allt be egy uj szituacio (es kovetkezmenyei), akkor Jugyin semmit nem tudhatott az egeszrol, es mindhiaba torte volna 50 even at a fejet…”

De talan megsem igy tortent!

@SLC oldalan, http://dyatlov.corneliusnoir.hu/
Forras
piszkareva blogjaban van egy interju az egyik, mar idoskoru valamikori keresocsoport taggal.
Az o velemenye szerint Jugyin hibas volt abban, hogy hallgatott, nem beszel, es mindvegig hallgat (az interju idejen Jugyin meg eletben volt; ez ev aprilis 27-diken hunyt el).

***

Okkult?
Nagyon furcsa eset, szvsz. veszjosloan hasonlit gyatlovekehoz, bar sokkal kozelebb tortent, de szinten Jekatyerinburgbol kiindulva, annak kozeleben, Pervouralsk terulet Resety nevu helysege mellett. Ez a terulet a terkepen Urali erdoseg nevvel van jelolve, es a kozelben szinten fel van tuntetve egy pont (hogy ez konkretan mi lehet: szikla, kilato, talponallo vagy mi, azt nem tudni) “Jeti-Havasi ember” nev alatt. http://hirek.oldal.info/click/7944178

Ezt az esetet kiegeszitenem egy erdekes adattal: a fenti gyilkossag az Europa-Azsia hatarko kozeleben tortent.

Az Europa-Azsia eszmei hatarvonal eszaki iranyban valahol az Otorten menten huzodhat.
[Mara ugyan mar elcsusztattak ezt a hatarvonalat keleti iranyba, igy a terulet most Europahoz tartozik.]

***
Allitolag itt talalhato a korszeru patologiai szakvelemeny a Gyatlov-csoport tagjairol (meg nem neztem bele), ha valakit erdekel:

stalker-ural.ru/HTM/kornev.htm.

 2729. becsuszoszereles1k — 2013-11-07 00:35 

2711.@bobby: Egy idoben szo’ba kerult, hogy a mentalisan csokkent munkakepessegueket is rokkantositsak – es eme (elvetelt) elkepzelesbe beletartoztak volna a notorius munkahelyi kesok is…:))

„Különben én azt hittem,hogy a manysik kicsit nagyobb létszámmal képviseltették magukat ezen a környéken…”

A korszak is hozzajarult a lelekszam csokkeneshez.

A mar idezett tanulmanybol:
A Hozimov÷ok a Ljapini adókerületben a 19. század második felében 6 házasságot

kötöttek, felét a Por, felét a Mos frátria tagjaival (Sokolova 1983: 170). Nemzetségi

ősükként a fülesbaglyot tisztelték és tisztelik (Černecov alapján Sokolova 1983: 129).

A család a szovjetkorszakot a többi Reguly÷adatközlő leszármazottainál is keservesebben

megszenvedte. Egy levéltári dokumentum 1930÷ban 20 Hozimov családfőt

tüntet fel; közülük gazdagnak sorol be hármat, ezek egyike kulák; hatan kerültek

a közepes vagyoni helyzetűek kategóriájába, egyikük mellett ott a vészjósló bejegyzés

is: sámán (ГА ХМАО Ф. 111 оп. 4 д. 315 лл. 159, 160об, 161об, 162). A többiek

szegények.

Mint sámánokat a Hozimovok közül a Szoszvai járásban elsőként Sz. G. H. (sz.

1887) és J. J. H. (sz. 1862) horumpauli lakosokat fosztották meg választójoguktól

(ГА ХМАО Ф. 111 оп. 3÷л д. 2 лл. 21). 1930. február 9÷én kelt egy olyan feljelentéssorozat,

amelyben a Hozimov családnak újabb tagjait vádolták meg sámánsággal:

a Kadumnkurtban élő I. O. H.÷t (sz. 1876) és három horumpaulit, Z. M. H.÷t (sz.

1880), A. M. H.÷t (sz. 1892) és J. G. H.÷t (sz. 1904) (ГА ХМАО Ф. 111 оп. 3÷л д. 2 лл.

302–304). Másnap a Szoszvai járás választási bizottsága – hivatkozva az 1926/27. évi

párthatározat÷gyűjtemény 2. fejezete 15. cikkének M pontjára – mint sámánokat

már meg is fosztotta őket választójoguktól (ГА ХМАО Ф. 111 оп. 3÷л д. 2 лл. 300).

Az összeállítója szerint hiányos „Kivégzettek könyvé”÷ben, amely kizárólag az

1930÷as évek végének Tyumeny megyei áldozatait sorolja – egy÷egy személynek

átlagosan 4÷5 sort szentelve – két kötetben, hét, 1938÷ban kivégzett Hozumov szerepel.

Mint 20–50 évvel az elpusztításuk után a kötetben szereplő valamennyi kivégzettet,

őket is rehabilitálták, hiszen ártatlanok voltak.

Az 1907÷es hurumpauli születésű halász÷vadász Mihail Alekseevičet nem egész

háromheti vallatás után 31 évesen lőtték főbe január 21÷én. Rehabilitálásakor is

csak 52 éves lett volna.

Mihail Jakovlevič hurumpauli halász 81 éves korában lett „a nép ellensége”. Két

hónapi vallatás után ítélték el, június 27÷én végezték ki. Ő már az említett 1930÷as

levéltári dokumentumban is szerepelt, tehát élete utolsó 7½ éve üldöztetésben telt.

Stepan Jegorovič hurumpauli parasztot 17 napig vallatták, március 11÷én elítélték,

30÷án végrehajtották az ítéletet. 51 éves volt.

Agaoa Petrovna az egyetlen nő a Hozimov családnak a kötetben szereplő tagjai

között. 40 évesen, két hónapi – ki tudja, milyen módszereket alkalmazó – vallatás

után lőtték főbe.

Dmitrij Alekseevičet, a 38 éves munkeszi réntartót 13 napig vallatták, az ítélethozatal

utáni 19. napon, március 30÷án végezték ki.

Ësif Mihajlovič jaszunti halász÷vadászt 2 nap híján egy hónapig vallatták, két hét

múlva, január 21÷én, 43 évesen kivégezték.

Még egy Mihail Alekseevičet lőttek főbe, az 51 éves hurumpauli halász÷vadászt,

hat héttel a letartóztatása után, ugyancsak január 21÷én (Goldberg 1999: II/161–162).

Nyugodjanak békében!”

 2728. becsuszoszereles1k — 2013-11-07 00:11 

@becsuszoszereles1k:

2120.hsz-ben SLC ezt irja:

“Tibo feje egy 8×9 centis területen betört, úgy, hogy a fejbőr nem sérült, ezen felül voltak egyéb felületi sérülései is.”

 2727. becsuszoszereles1k — 2013-11-07 00:07 

2713. @piszkosfredakapitany:

Hogy volt-e akkor pillangókés, na azt sajna nem tudom, de nem hinném…
A másik: hiába van késem, ha látom, hogy az ellenségnél pisztoly/gépkarabély/lézerpuska, vagy valami ismeretlen cucc, amiről kinéz, hogy nagyot szól stb. van, akkor nem pattogok, hanem igyekszem tárolni magamat és a késemet egy olyan pillanatra, amikor használni lehet (pl elmennek és azzal vágunk ágakat tűzrevalónak)”

Valaki kommentelte, hogy Zolo fogta az adast, miszerint nincs nagy szandek a tuzfegyver hasznalatara; ezt Tibo eppugy levehette a dolgok addigi folyasabol.
Tibonak finn kese volt (vadaszkes/halaszkes/turista kes).

2711.@bobby:
„Ha csak ütött,akkor is le lehet így vinni a földre.”
Biztosan, de minek? Neki is raugorhattak volna a mellkasara…(mert Zolo is biztosan utott!)…

Errol jut eszembe, hogy Zolo es Luda azonos „kivegzesenek” esetleg tenyleg valami kozos dolog lehet az oka; peldaul, amit valaki levezetett nemreg, hogy Zolo megprobalt szokni (tovabbmenekulni), es Zinat is vitte (vinni akarta) magaval.
***

Van itt egy par hasznos velemeny onvedelmisek tapasztalataibol (hat a kerdesben ilyen laikusoknak, mint mi) – egy kis bevezetovel:

„a koponyacsontok törése. A sebészeti gyakorlatban megkülönböztetnek két csoportot a koponyacsonttöréseknél, ugymint 1. a koponyaboltozat töréseit; 2. a koponyaalap töréseit. Az elsők kevésbbé súlyosak, gyakoribbak és sokszor külső sebekkel szővődöttek. Közvetlenül beható erőszak eredményei, a legkülönfélébb alakuak és kiterjedésüek. Közülök azok, melyek külső sebekkel összekötve nincsenek, kisebb jelentőségüek. Egyáltalán az által válnak veszélyesekké, hogy vagy külső seb van jelen s ezen keresztül fertőzés történhetik, ebből agyhártyagyuladás és halál; vagy pedig a törésdarabok egyike besüpped a koponyaüreg felé s az agyvelőre nyomást gyakorol, ezzel eleintén bénulásokat az agyvelő nyomott részeinek megfelelő szervekben, később ezen nyomás útján agyvelőgyuladást, agytályogot v. agylágyulást okozhatnak. Ezekkel szemben a koponyaalapi törések mindig sokkal súlyosabbak, mert az agyvelő alapján sok olyan fontos ideg és vérér van, melyek az alaptöréseknél roncsolásokat szenvedve, az életet nagy veszélybe döntik. A koponyaalap töréseit közvetetlenül felismerni nem lehet, csakis az általa okozott roncsolások tüneteiből lehet megállapítani. Ezek között legfontosabb az orrból, fülből, szemüregből előtörő vérzé, azután a fülből előömlő agysavó (liyuor Cerebro-spinalis) és az agy alapján levő idegek elágazodási területén fellépő bénulások. A koponyaalap törése legtöbbször genyes agyhártyagyuladás fellépése által halálhoz vezet. Koponyaboltozattöréseknél a következmények elhárítása végett koponyalékelést szoktak végezni (l. o.).”
Forrás: Pallas Nagylexikon

Gyakorikerdesek.hu:
TaplalkozasHarcmuves válasza:

„…(az ökölvívás jó etalon küzdősportok összehasonlításához, hiszen magas szintű ütéstechnikákat alkalmat és viszonylag mozgékony, így lábtechnikát is használó emberek ellen is hatékony marad).

Tehát ha általában egy versenykaratés nem dominál egy ökölvívó felett (amin lehet rágódni, meg lehet cáfolni de általában így van, ezen nincs mit megsértődni) és még az ökölvívás sem alkalmas utcai küzdelemre, önvédelemre csak mint sok választás között egy relative kevéssé rossz szerepel, így nem, a karate szinte semmi utcára.

Utcára rutin kell megtévesztésből, meglepetés okozásból, helyzetfelmérésből, megfelelő reakciókból (amik sosem egy helyben maradások, hanem mindig kitérések).

Ezeket a karate NEM adja meg, az ökölvívás sem igazán. Utcán nincs beengedett, 2 karral kivédett találat mert lefogják az embert, illetve védőfelszerelés nélkül az egyébként elviselhető találatok már régen nem-elviselhetők.

Nincsenek szabályok, ritka a fegyvertelen harc (ezért is a végtelenségig gyakorolt kitérés, elmozgás fontossága) ritka az 1-1 elleni becsületes küzdelem, párbaj. Nincs lépegetés, ugrálás és keringő, néhány másodperc van amíg vagy harcképtelenné válik egy támadó (és sok esetben jön a következő) vagy mi válunk harcképtelenné.

Ami karatéban küzdelem alatt egy bekapott ütés, talán pontot sem ér, az utcán roncsol, az okozott fájdalommal előkészíti a sebezhetőséget egy azonnali 2. találathoz, ami után már nincs igazán harc. Ugyan ez a bokszra is igaz, amíg a ringben pontozgatnak, addig utcán ha nem visz jól be ütést a küzdősportoló, vagy nem tudja hogy helyezkedjen 2 ember ellen, nagyon lecsökkennek az esélyei, szinte egy teljesen képzetlen emberhez hasonlóvá.

+ melyik karatés, boxoló edzi fel az öklét úgy, hogy ne menjen tökre csont ütésétől? Mert én például tudok tenyérrel ütni, sőt nem is rosszul főleg mivel az emberi koponyán ököllel ugyan lehet sérülést okozni, de olyankor az ököl is használhatatlanná válhat. Ez alól a valóban feledzett ököl lehet kivétel, például a Karatésoknál.[…]

Én nemmel válaszolnék. Jobb a karete mint a semmi, de érdemes az állóképességi részére építeni, okosan figyelemmel járni, és jól tudni sprintelni. Persze ez mindenki számára megfontolandó..

Az elkerülhetetlen harcok megvívására pedig, hiszen ha minden konfliktus, erőszak elkerülhető lenne akkor nem lenne ez téma (lehetőség szerint) érdemes komoly módon felkészülni.

Mivel a fegyvertelen (ill. hidegfegyverekkel vívott) közelharc szinte mindenhol pusztító ütéseket, rúgásokat tartalma, illetve fogásokat […]

A Kelemen Japán Jitsut oktat? Mert az akkor harcművészet, és a Jujutsut jól szokták oktatni. Akkor kitanulod nem csak azt, hogyan ölj meg valakit földön, hanem hogy kerüld el, hogy földre kerülj – hiszen földön hiába téped ki valakinek a gigáját, ha közben agyon rúgnak. Jó választás utcai önvédelemre (is). Seregbe katonáknak is.

aikiboxer válasza:
A karaténak viszont tényleg kétségtelen előnye a pusztakezes küzdelem egy fajtájában való jártasság, azzal azért kiegészíteném Harcművest, hogy a karatésok gyakorolnak mindenféle kéztartásokat, nem csak az ökölharcot. Viszont pont egy hónapja jelent meg egy tanulmány antropológusoktól, amely szerint az emberi kéz az ökölharchoz is idomult az evolúció során.
http://ipon.hu/hir/az_okolharc_formalta_az_emberi_kezeket/23..

A karatésok egyébként edzik a seikenüket, én is annyi fekvőtámaszt nyomtam parkettán/betonon az alatt az öt év alatt, hogy a mutató- és középső ujjam tövénél lévő csontok jelentősen megnagyobbodtak, és elég jól bírták az ütést.”

 2726. becsuszoszereles1k — 2013-11-06 23:28 

@becsuszoszereles1k: Valamelyik szajton volt leirva, amelyik sok dokumentumot (nyomozati) tartalmaz, de melyiken – gipotezi.ru?, piszkareva SLC oldalan a Forras-nal? -, hogy beadtak nem tudom kik egy kerelmet, hogy kiprobalhassanak valami (uj?) radioaktivitast mero muszert gyatlovek keresesenek helyszinen – aztan, hogy milyen szempontbol volt nekik annyira fontos, az kerdes; a kerelem indoklasa szerint muszaki-tudomanyos szempontbol; nagynehezen (egyszora?) vegul megkaptak az engedelyt.

 2725. becsuszoszereles1k — 2013-11-06 23:15 

2717.@oberon:
„…erre elméletileg 10-15 cm-es hóréteg állt volna a rendelkezésükre az adatok alapján. Ez eléggé mókássá tette volna a dolgot, miszerint mondjuk 15 perc alatt kicsinálják őket, utána pedig másfél óráig hordják már mindenhonnan a havat, ami a betemetéshez kell, miközben a szél és az idő ellenük dolgozik.”

Ugy emlekszem, hogy 1,2-1,5 meter homagassagot mertek ott akkor.

 2724. becsuszoszereles1k — 2013-11-06 22:53 

2719.@sztalker:
„Én úgy vélem, nagyon is el voltak „foglalva” ezek a gyerekek azzal, hogy egymást/magukat mentsék. Ilyenkor a szervezet ürítési reflexe sem működhet, MINDEN a túlélés ( a „feladat”) alá van rendelve, még pisilni sincs érkezésük, hogy így mondjam.”

Igy van. Es itt jelen volt az eros es! intenziv fizikai megterheles is, amihez szamitsuk csak hozza a megelozo nehez sieleseket is, mert meg ki sem pihente’k (hiaba ettek, aludtak; a test, a szervezet meg nem regeneralodott), amikor ez az oket teljes egeszeben igenybevevo helyzet rajuk szakadt.

 2723. becsuszoszereles1k — 2013-11-06 22:35 

2712.@piszkosfredakapitany:
„Arra gondolok, hogy sokkal kevésbé voltak emiatt a hatalom látóterében.” Lehet, hogy „fel sem voltak terkepezve” igazabol…meg nem is lesznek mar?

Azert van egy fontos adalek, ami erdekelhet bennunket, szinten ebbol a tanulmanybol:
„[…]majd egy földrajzi név: a Vizsaj.
Ez az Urál mindkét oldalán több folyó neve vagy nevének része, a komi÷permjákban
’szent folyó’ jelentéssel (Matveev 1980: 57–58). A Lozva÷vidékhez köthető Vizsaj
az Urál egyik legszentebb pontjának, az orosz térképeken Molebnij kamenyként
jelzett hegy (’imádságos kő’, tkp. ’áldozóhelyül szolgáló hegy’, manysiul is ’szent
hegy’ – Matveev 1980: 173–174) gerincének a közelében ered, és kisebb÷nagyobb
kanyarokkal folyik kelet felé a Vizsaj nevű mai faluig, ahol balról a Lozvába ömlik
(Szv. o. A 2000: 10А–Б, 11А–Б).¹²[…]”

„[…]„Erkölcsi jellemzésük kapcsán
szemben az osztyákokkal a következőket mondja róluk [ti. a vogulokról]: nem jöttek
soha panaszokkal és fiziognomiájuk, a dacczal ö s s z e s z o r i t o t t a j k a k és
a mélyen fekvő szemek s ö t é t t e k i n t e te arra látszik mutatni, hogy inkább cselekvésre,
mint panaszra van hajlamuk.” Pápai megállapítja: „E jellemzés a felső Szoszva
és felső Lozva voguljaira ma is jól ráillik” (MTA KK, Ms 4082/19: 3f).[…]”

Egyebkent telepuleseik elozo helyehez viszonyitva 10-20 kilometeres korzetben kell keresni uj lakhelyuket, mert 10 evnel tovabb nem tart el a legelo adott pont korul.
Meg annyit, hogy a ferfiak atlagmagassaga 161 cm, a 167 cm mar igen magasnak szamit.
Valamikor ezen a videken a manysik aranymosassal foglalkoztak.

 2722. bobby — 2013-11-06 19:30 

@oberon:
„arra próbáltam utalni, hogy szerintem néha túlbecsülöd őket bizonyos szituációkat illetően.”-Mondhatnám,hogy szerintem Te meg lebecsülöd Őket.Mert azért az életedért való harc elég ösztönző tud lenni…
„Hogy mikor? Én személy szerint már a sátornál meglépném a dolgot”-Egyetértek!Főleg ugye hogyan is zajlott le,ha lezajlott?A sátor köré gyűlnek és beüvöltenek,hogy azonnal kifelé!Erre a túrázók nem a bejárat madzagjait nyiszálják el,hanem vágnak egy nyílást,ahol aztán egyesével kimásznak.Ez idő alatt miért is nem tudtak jobban felöltözni?Ott álltak a bakkerok a sátorban egymás mellett,tehát semmibe sem került volna gyorsan belebújni egybe.De az is furcsa,hogy kabátban aludtak.Főleg ilyen cuccokkal a zsebekben:pénz,katonai maszk,bicska,fénykép,jegyzetfüzet,útlevél,fésű,toll,
ceruza stb…Szlobonál még zokni is volt(miért nem húzta fel a kezére?),Tibonál pedig egy kesztyű(amit persze nem húzott fel).És senki nem kapott fel egy kesztyűt,hogy felhúzza?
„sohasem magamból indulok ki. Néha ezt felfedezni vélem nálad.”-Én pedig általában magamból indulok ki.Hisz magamat ismerem a legjobban és ha én az Övükénél csekélyebb túrázási tapasztalattal is azt mondom,hogy még én sem halnék bele,akkor Ők valószínűleg még úgy sem(ez most nem a Te verziódnak szól,hanem régebbiekre).De épp ezért mondom azt is,hogy ha mondjuk 7 férfi társaságában nekiállnak egy nőt verni,akkor ott egységesen indulnának meg a hímnemű egyedek.
„Szerinted egyes emberek nem gondolhattak jóindulatként arra, hogy nem ölték le őket egyből a sátornál, (amire te rá vagy kattanva) és ebbe kapaszkodva bízhattak még annak ellenére is, hogy az ellenszegülő társaikat saját maguknak bebeszélve ’’indokolhatóan’’ ölték meg?”-Őszintén?Szerintem nem.De ebben úgysem fogunk egyetérteni,mert hideg ide,verés oda:szerintem ennyire hülyék nem voltak.Nézd úgy,hogy a rajtaütéstől számítva mondjuk 45 percen belül a fele bagázs halott volt,miközben a maradékot tovább terelik.Te bíznál egy ilyen helyzetben bármiben is?Itt már hiába ígért volna az ellenség bármit,mert nem a szép szavakat nézném,hanem az addigi cselekedeteket…
„HA már megölték őket a sátornál, ami mellesleg szét is van vágva, miért dobálnák be a holttesteket? Hogy betemessék és a hatóságok lavinát állapítsanak meg? Ha ezt így megteszik, hol nem sz*rnák le, hogy mik a következmények?”-Magyarán erre magasról tennének,de azért valami homályos oknál fogva a vízmosásnál ölik meg a maradékot,miközben a többieket a hideggel szadizták,hogy továbbra is csempészhessenek…Nem vagy valami következetes.Minek cipelték tovább a négyest?És miért nem foglalkoztak azzal,hogy szinte mindegyik áldozaton vannak idegenkezűségre utaló nyomok?Vagy itt már úgy gondolták,hogy soha többé nem akarnak csempészni,csak ezen legyenek már túl végre?
„erre elméletileg 10-15 cm-es hóréteg állt volna a rendelkezésükre az adatok alapján. Ez eléggé mókássá tette volna a dolgot, miszerint mondjuk 15 perc alatt kicsinálják őket, utána pedig másfél óráig hordják már mindenhonnan a havat, ami a betemetéshez kell”-Nem azt mondtam,hogy telibe szórják hóval,csak dobjanak rá valamennyit.Különben meg elvileg a sátornak kellett ásniuk egy alapot és gondolom,hogy az a hó ott volt a sátor környékén.De jó,akkor ne dobjanak rá.De ha a sátorban találják meg a testeket,akkor úgyis a lavinára gondolnának először.Főleg,ha a sátrat is megrongálják kicsit.
„volt néhány elég érdekes nyom és sérülés ahhoz, hogy azok közül a ritkán fellelhető mérőműszerek közül egyet mégis valahogy sikerüljön odaszállítani”-Itt mire gondolsz?A fagyásokra vagy a külsérelmi nyomokra?Mert ilyenek miatt nem hiszem,hogy vittek volna bármilyen mérőműszert is…
„Főleg annak a tudatában, hogy a májusi 4 holttest elszállításánál a pilóták ellenállása miatt még cink koporsót is sikerült odarendelni a helyszínre.”-Várj egy kicsit,mert itt szerintem kevered az időrendet.Előbb volt a mérőműszer és utána a pilóták ellenállása.Különben a koporsó ólomból volt,nem cinkből…-)
„Az egyetlen logikus válasz arra, hogy miért nem motozták meg őket, ami mellesleg egyszerű is, hogy akkora volt a fogva tartók fizikai és egyéb fölénye, hogy feleslegessé tett bármiféle aggodalmat.”-És ha Náluk is lett volna valami lőfegyver?Hisz nem tudhatták,hogy nincs…
„Puskával a kezemben miért 1 méterről követném? 2-3 méterről meg aztán fordulgathat a kis késével együtt bármelyik.”-Most hány támadóról is beszélünk?Mert ha mondjuk 4-5 darabról,akkor az azt jelenti,hogy kábé 4 méterenként volt egy támadó a lefelé tartó menetoszlop mellett.És ha belevesszük,hogy 3 túrázónál is volt kés,akkor belegondolhatsz abba,hogy igenis komoly esély volt arra,hogy valaki sikeres akcióba tud lendülni.Vagy pedig csak hátul mentek volna?
„Itt nem említi Zina kabátját, hacsak nem a legfelső flanel báránybőr kabát volt az.”-Most megnéztem a lementett cuccosomat és ott Luda kabátját írták.Szóval bocsi a félrevezetésért…-)De hogy került rá Luda kabátja?
„ha ki is ment valamiért, nem feltétlenül kellett azt bakancsban tennie, mint ahogyan te azt gondolod/gondoltad”-De ha egyből indult volna vissza fotózni,akkor miért cserélte át a cipőjét?Hisz ha fotózni akart,akkor sietnie kellett,nem?

 2721. sztalker — 2013-11-06 17:40 

@SLC:

http://buvar.bunny.hu/News/eet_kihulesrol.html

A didergés fenntartására is sok energiát használ fel a szervezet, de biztosan igazad van, hogy a vizelet is hőt von el. Én arra utaltam, hogy ha komoly lelki stressz érhette volna őket, talán már a sátornál annyira „összecsinálják” magukat, hogy nem is tud felhalmozódni ennyi vizelet bennük (talán épp levonulás előtt teázhattakak).

 2720. SLC — 2013-11-06 17:19 

@sztalker: Ha jól emlékszem a vizelet mennyiségét kihűléskor szokták figyelembe venni. A hideg fokozza a vizeletkiválasztást, a test pedig a vizelet melegen tartására rengeteg energiát emészt fel, így az ember sokkal hamarabb ki tud hűlni, mint üres hólyaggal. Persze lehet, hogy tévedek, javítsatok ki nyugodtan.

 2719. sztalker — 2013-11-06 15:00 

2707. becsuszoszereles1k

A gulághoz:
Salamov (Varlam Tyihonovics Salamov) Kolima c. novelláskötete valóban megrendítő egy olvasmány, én is csak ajánlani tudom mindenkinek, akit érdekel ez a korszak. Kegyetlenek, de valahogy mégis szépek ezek a novellák, tényleg! (Egyébként maga Szolzsenyicin is elismerte, hogy kevés írónak van nagyobb személyes tapasztalata e téren, sajnos.) Természetesen szerepel magyar fogoly is az egyik novellában! http://moly.hu/konyvek/varlam-salamov-kolima

2704. oberon
Az „idegen” ruházatukat én így ismerem:
— Zolo: Luda kabátja és sapkája van rajta. (Mellesleg ez „közepesen” radioaktív volt, ahogy leírták vhol.)
— Luda: Krivo nadrágjából tépett kötés van a bal lábán, a nadrág többi része elhajítva fekszik, ezt nem használták fel kötésnek.
— Gyatlov: Doro ingét vette fel (Doro pedig Jugyintól „örökölte” ezt meg, amikor az visszafordult a túráról), de ezt még a sátorban is magára vehette Gyatlov véletlenül a nagy kapkodásban, ez simán elképzelhető
— Tibo: 2 órát visel a csuklóján, mindkettő törött. 8:15 és 8:45 volt a mutatók állása rajtuk.

Vizelet a hólyagjukban:
— Gyatlov: 1 liter (!)
— Krivo: 500 gramm
— Zina: 300 gramm
— Doro: 150 gramm
Ez nem inkább arra mutat, hogy rendkívüli erőfeszítést, igénybevételt kívánt tőlük a testük, és nem pedig kifejezetten lelki félelmet éltek át? (Példa: gyorsan meg kell tartanom egy autó súlyát szereléskor, mert eltört a bak és majd összesz*rom magam minden erőmmel igyekezve, hogy életben maradjak, kitartva a nagy súlyt, ami most rám esett, de ez azért nem olyan, mintha egy bankban szépen álldogálva tússzá válok, mert a rabló egy pisztolyt nyom a halántékomhoz percek óta. Akkor inkább a félelemtől pisálnám össze magam, szerintem.) Ezen is el lehetne gondolkodni. Én úgy vélem, nagyon is el voltak „foglalva” ezek a gyerekek azzal, hogy egymást/magukat mentsék. Ilyenkor a szervezet ürítési reflexe sem működhet, MINDEN a túlélés ( a „feladat”) alá van rendelve, még pisilni sincs érkezésük, hogy így mondjam. Utána meg már annyira kihűlnek, hogy minden energia a belső (ún. maghőmérséklet, azaz a belső szervek: szív, tüdő, máj stb.) hőmérsékletének a fenntartására kell, akkor meg ezért „feledkezik” el róla a szervezet (nagyon helyesen). Ez viszont hosszú agóniára utalhat, nemde?

(Zárójeles kiegészítés: az egyik elmélet számol megvadult szarvasokkal is, amelyeket talán farkasok kergethettek arrafelé, és Gyatlovék esetleg vhogy „belegyalogolhattak” egy ilyen csordába v. pár példány közelébe egy hófúvás idején. De mivel ezek növényevők, tehát nem lehet nekik zsákmány az emberhús, és biztosan félhettek nagyon ők is a helyzettől, bizonyosan ürítettek volna a közelben félelmükben, nem is keveset. Találtak lenne ott szőr, szarvasagancs stb maradvány is tán. A megvadult állatok idegességükben mindennek nekimehettek volna, nyomokat hagyva maguk után, míg el nem vonulnak. Ez csak az ürítési reflexről jutott most eszembe.)

A nagy fenyő mint célpont:
Azt is nagyon reálisnak érzem, hogy a sátrat érő esetleges jégomlás kiváltotta „lavínafrász” miért is terelte őket a nagy fenyőhöz. A lavína nem fog megállni az erdő szélén (mint esetleg te a BKV-bérleteddel, ami csak a közigazgasági határig érvényes, ugye), hanem az megy szépen tovább, amíg csak mozgási energiája hajtja, amíg vagy el nem kezd emelkedni a felszín, vagy valami le nem fékezi, meg nem állítja (fák, bokrok, házak stb.). Tehát nem elég csak elérni az erdőt, beljebb kell még menni jóval, hogy biztonságban legyenek, vagy ha erre már nincs elég idő, akkor legalább felmászni egy olyan erős fára, amely bizonyosan kibírja majd a törzsének csapódó hótömeg erejét. (A cserjék nem, a kisebb fák sem biztos.) Logikus, hogy erre leginkább a környéken már messziről is jól látható legmagasabb, tehát legerősebb fa lesz a legalkalmasabb. Ez lehet hát az elsődleges célpont, jó lenne azt elérni minél hamarabb. Azt is el tudom képzelni, hogy a lejtőn ekkorra már szétszakadhattak egymástól, akik jobban voltak öltözve és kevésbé fázott a lábuk, azok gyorsabban haladhattak, de ez nem volt probléma, most kisebb gond az, ha nem segítik a mögöttük bukdácsoló zoknisokat, hanem inkább felmásznak úgy 3-4 méter magasra a nagy fenyőre, hogy legalább 2-3 ember közülük túl tudja majd élni a lavínát. Nekik lehet esélyük arra, hogy a többieket kiáshassák a hó alól valahogy, ha eltemetné őket a lavína, de ha senki sem jut biztonságba közülük, akkor könnyen mindannyian odaveszhetnek. (Mint a tűzvésznél: vannak akik rögtön elkezdik az oltást vödrökkel, mások viszont mennek segítségért és értesítik a többieket meg hívják a tűzoltókat is. Ez logikus emberi cselekedet, „munkamegosztás” egy vészhelyzet esetén.) Szerintem vhogy így spekulálhattak Gyatlovék is.

Csempészek, csempészáru:
Nekem még mindig sokkal földhözragadtabb dolgok ugranának be erre, pl. szőrme, prém: nyest, nyuszt, róka, rozsomák, coboly (?), sarki róka, -nyúl stb értékes gereznái, amit talán ezen a vidéken vadászgathattak, mert kevésbé volt lakott terület, de egy csempészhálózat már szép hasznot húzhatott volna belőle, ha el tudja passzolni az árut Moszkvában, Leningrádban, ahol jóval értékesebb lehet már, több ezer rubel v. akár dollár értékű exportcikként. Talán manysi tesóink is benne lehettek ebben félig-meddig. De akkor is ott van nekem ezzel gondom, hogy rengeteg idejük lett volna még, hogy egérutat nyerjenek, ha látják, hogy pl. Zolo felfedte a rejtekhelyet. Ha csak pár csempésztársammal lettem volna ott, én biztosan elszelelek, amíg lehet. Ha meg többen, akkor az értékesebb cuccot elvinnénk éjjel egymás közt elosztva a terhet. Még így is nagy a valószínűsége, hogy Gyatlovék csapata nem fog üldözni bennünket (Zolo meg ha akarna is, egyedül nem sok vizet zavar), de még egy hivatalos „forrónyomos” üldözés is eléggé lassú lenne, mert hiába szólnának be rádión (ha egyáltalán lett volna ilyen Gyatlovéknál) ) a legközelebbi helyőrségbe (akár gulag, fegyenctelep, katonai bázis, kisváros rendőrsége legyen is az), azok csak ezért nem fognak teszem azt este 11:30-kor elindítani egy szakasznyi katonát teherautón a helyszínre. (Helikopit meg pláne.) Ehhez legalább egy vérbefagyott katonatiszt hullája kéne… Akár több nap előnyöm is lehetne addigra, mire a fináncok ideérnek sítalpakon a méteres hóban. Nagyon meggondolnám, hogy órákat várakozzam, hogy a megfelelő alkalom legyen Gyatlovék leszámolására, megkínzására és csak utána ürítsem ki a raktárat. Szerintem nem ér annyit az egész. Legfeljebb akkor, ha valaki arcról azonosított volna közülünk valakit, ezzel lebuktatva az illetőt. De még akkor is inkább a vadont választanám a helyében, mint egy kilences gyilkosságot.

Az egy dolog, hogy mondjuk a társadalom számkivetettjei: szökevények, fegyencek, helyi őslakosok (manysik) leszámolnak egymással egy erdőben, ez talán nem keltene akkora hullámokat, mert eleve száműzött emberekről van szó, a rokonaik biztos, hogy nem nagyon fogják egyhamar hazavárni őket. (A manysikat meg mindenki leszarja szerintem, bocs. Majd bemennek a helyi polgárjogi képviselőjükhöz panaszt tenni?) De azért ezekkel az egyetemistákkal kissé más a helyzet, baromi nagy botrány lesz ebből, akárhogy is nézzük. Pláne, hogy legalább egy fő a csoportból belbiztonsági ember. Azért egy csempészbanda nem lehetett akkora hátszéllel megáldva, mint a hadsereg. Ha meg azok is benne voltak (pl a szőrmebizniszben, vagy vmi másban), akkor miért nem segítettek nekik jobban eltüntetni a maradványokat?

Uránérc:
Legyen inkább arany, jó? Valahogy nem tűnik életszerűnek, mert a helyszínen tuti, hogy nem lehet nagyot „szakajtani” ezekből a begyűjtött kőzetekből. Ez nem olyan, mint egy aranytelér, aranyrög, gyémánt, amit lehetne mutogatni. Az uránérc nincs akkora sűrűségben kőzetekben, hogy azt szerintem a helyszínen csak úgy kerek-perec ki tudják értékelni, biztos, hogy laborvizsgálat kell még hozzá. (Annyira nem radioaktív a kőzetbe ágyazva pl., hogy még a közönséges kőszén is jobban berreg egy sugárzásmérőben, mint az uránérc!) Azt el tudom képzelni, ha Gyatlov esetleg talált vmi látványos dolgot, akármit, amit esetleg óvatlanul körbeadhattak egy közös táborozás közben másoknak is („Nézzzétek, Igor csak lehajolt és lám, milyen szép aranyrögöt talált, ugye milyen ügyes fiú?”), és ezt láthatta az a bizonyos Vörös szakáll, Fekete Szakáll, Szőke Szakáll :)), vagy akit akartok, az tényleg összekacsinthatott néhány társával egy ilyesmi láttán, mert ennek az értékét el tudták képzelni, ilyesmi piacképes áru lehet mindenhol. Sokkal inkább, mint egy kőzetes zacskó, benne megszámozott szürke kavicsokkal. (De akár a hiányzó Seusó-kancsókat is kiáshatták Gyatlovék, biztos annak is nagyobb sikere lett volna szerintem, de ezt nem tudtam kihagyni 🙂 A helyiek pedig egyszerű emberek, egyszerű vágyakkal: jó étel, ital, kis pénz, biztonság, néha nők a faluban, normális lakhely stb. Nagy karriert nem nagyon csinálhat arra egy ilyen csempészcsapat szerintem, különben nem errefelé tengetnék életüket, ahol a madár se jár. (De még az arany sem mindig látható formában van jelen egy kőzetben, egy lelet sokkal értékesebb lehet attól még, hogy nincs benne csillogó szemcse, ha atomi szinten van elkeveredve a kőzettel, akkor csak kohászati kiolvasztás után derülhet ki az igazi értéke, még a mikroszkóp is kevés ahhoz, hogy csak úgy kimutassák benne.)
De vajon csak a lelőhely-felkutatásáért, kőzetgyűjtésért, a helyszín bejárásáért legyilkolnák őket helybéliek?

 2718. oberon — 2013-11-06 12:44 

@bobby:

Ez a murders-ről a szövegfordító munkája:

Zolotarev , A. Simon , a törvény szerint igazságügyi szakértő , volt öltözve olyan jól, hogy nem valószínű, hogy hibázik , feltételezve , hogy megtaláltuk majdnem ugyanazt a ruhát , amelyben kötelezik a sí folytatásban. A szekrény hiányzott csak egy kabátot , kesztyűt és dzsekik ( összes csalók csoport ismert, megtalálható volt a sátorban ) .
A feje a Zolotarev viseltek két kalapot – egy vékony kötött sport sapka készült gyapjú-és szőrme sapka, fül – füleket bőr felsőrésszel , a nyakon – a sálat a nyakán az azonos utazási szakértő megállapította, a maszkot a pánt ( hasonlóan a légzőkészülék használt , hogy megvédje az orr és a száj belélegzése a hideg levegő alatt a kemény fagy ) . Törzs az elhunyt védett pamut jersey póló , melynek tetején viselt kék póló , hosszú ujjú (szintén pamut ), és egy fekete pulóvert (ismét , x / b .) A tetején a pulóver volt rajta, sport teniszflanell kabát gombokkal . Amint azt egy szakértő , a felső két gomb volt visszavonni utolsó is volt gombolva gomb jobb ujján mandzsetta ( jelenleg fontos , többek között az , hogy mit beszélünk ember hal meg , a szuper – hűtő !) . Végül , a tetején a flanel kabát viselt mellényt viselt báránybőr . Az alsó testrész is védve a hideg elég jól : úszónadrág , felett viselt szatén nadrág , két sí nadrág , és végül vászon nadrág kezeslábas a hátsó zsebében , amit találtak átázott újságot. A belső zseb az overall – egy fésű és egy labdát a fonalat a jobb zseb – hagymát és érmék 3 , 5 és 15 cent . A bal lábát gyapjú és x / papír zokni , a jobb oldalon – egy gyapjú. És különben is őket Zolotarev volt teljes jogú cipő, az úgynevezett burka (magas, a térd , meleg cipő , általában nemezből, legalábbis – úgy érezte , bőr talppal . Zolotarev nem volt cipő, és a kampány során , megfelelően emlékiratait Yudina , elment a házi steppelt fekete burkas . szót „házi készítésű ”

Itt nem említi Zina kabátját, hacsak nem a legfelső flanel báránybőr kabát volt az. Cípője a „burka” viszont alkalmas rövidebb ideig tartó használatra, amibe a pár óra belefér, tehát ha ki is ment valamiért, nem feltétlenül kellett azt bakancsban tennie, mint ahogyan te azt gondolod/gondoltad.

 2717. oberon — 2013-11-06 12:04 

@bobby:

’’ ha tényleg csempészek voltak,akkor semmiképp sem hagyhattak szemtanúkat az első gyilkosságok után(főleg,ha nem egyszeri alkalomról volt szó).’’
Ezzel egyetértek, viszont az nem bizonyítható, hogy mindenki tudatáig eljutott olyan szinten, hogy fel is fogja, halálra van ítélve. Erre talán filmeket tudnék felhozni, hogy ne ismételjem önmagam, amelyekben néha nagyon jól van ábrázolva, hogy vannak olyanok is, akik még pl. pisztollyal a szájukban sem képesek felfogni vagy elhinni, hogy meghalhatnak.
Néhányan lehettek ilyenek (talán az ellenszegülők) a többiekben pedig szép lassan a belenyugvás lett úrrá, bár még1x mondom, a végén még biztosan ellenálltak.

Röviden az felvetéseid:
”-Némi személyeskedő hangnemet vélek felfedezni……Mikor mondanád azt,hogy kapják be a köcsögök,mert itt arra mennek ki,hogy mindenkit kinyírjanak?”

Személyeskedő hangnem: Lehet, hogy volt benne, de lényegét tekintve arra próbáltam utalni, hogy szerintem néha túlbecsülöd őket bizonyos szituációkat illetően.

Hogy mikor? Én személy szerint már a sátornál meglépném a dolgot, főleg ha még el is csípnék valami baljós megjegyzést, főleg mert mindenem itt van, ergo a túlélésemhez szükséges minden eszközöm, de sohasem magamból indulok ki. Néha ezt felfedezni vélem nálad.

Jóindulat: Szerinted egyes emberek nem gondolhattak jóindulatként arra, hogy nem ölték le őket egyből a sátornál, (amire te rá vagy kattanva) és ebbe kapaszkodva bízhattak még annak ellenére is, hogy az ellenszegülő társaikat saját maguknak bebeszélve ’’indokolhatóan’’ ölték meg?

’’ ”Akkor még inkább a sátornál vallattam volna ki őket,bizonyítékokat elrakom,megölöm az egész bandát,majd beteszem a sátorba őket és havat rájuk!És amikor a keresők megtalálják,hümmögnek és sajnálkoznak egy sort,majd azt mondják,hogy lavina volt.”.’’
Ezt már elsőre is hülyeségnek tartottam, de kérésedre felnaprakészítettem magam és reagálok rá. HA már megölték őket a sátornál, ami mellesleg szét is van vágva, miért dobálnák be a holttesteket? Hogy betemessék és a hatóságok lavinát állapítsanak meg? Ha ezt így megteszik, hol nem sz*rnák le, hogy mik a következmények?
2 dolog. Az egyik, hogy a szél hordta a havat, ezért buli lehetett volna betemetni a sátrat, főleg telibe (amit amúgy lehet, hogy reggelre 6x lefújt volna a szél), a másik pedig, hogy erre elméletileg 10-15 cm-es hóréteg állt volna a rendelkezésükre az adatok alapján. Ez eléggé mókássá tette volna a dolgot, miszerint mondjuk 15 perc alatt kicsinálják őket, utána pedig másfél óráig hordják már mindenhonnan a havat, ami a betemetéshez kell, miközben a szél és az idő ellenük dolgozik. : ) Végül is igazad van. Biztos vannak ekkora ’’állatok’’ is.

’’ Én azt hittem,hogy csak az dőlt meg,hogy odafele ők csinálták a menedéket.Attól még találhattak útközben valami gyanúsat,nem?Mert ha nem,akkor végül is miért ütöttek rajtuk a csempészek?’’
Az dőlt meg, hogy a már ott meglévő csempész lerakat (verem) felől jöttek, ahol Zolo megállt, vagy ahova Zolo visszament. Ez kaputt az irány miatt.
A másik irány, vagyis a labaz felőli a kérdéses esetünkben. Kizárásos alapon igen, onnan felől történhetett valami.

’’ -Ha nem iszol alkoholt,akkor miért akartál sörözni?Bele akartál keverni valamit az italomba?-)’’
Bizonyára…

’’ Ez esetben nem kellett volna a vízmosásban lévő összes áldozatnak produkálnia a sugárzást?’’
Hamarosan utána járok, hogy kiken is volt pontosan ilyen ruha, azonban elégedettséggel tölt el, hogy már ilyen mélységekbe kell lemennünk, hogy fogást találj rajtam… : )
’’ Nem pont azt írták,hogy elég ritka volt a mérőműszer és leginkább a katonaság és a kutatóipar használta?b’’
Azért volt néhány elég érdekes nyom és sérülés ahhoz, hogy azok közül a ritkán fellelhető mérőműszerek közül egyet mégis valahogy sikerüljön odaszállítani. Főleg annak a tudatában, hogy a májusi 4 holttest elszállításánál a pilóták ellenállása miatt még cink koporsót is sikerült odarendelni a helyszínre.

A késhez: Az egyetlen logikus válasz arra, hogy miért nem motozták meg őket, ami mellesleg egyszerű is, hogy akkora volt a fogva tartók fizikai és egyéb fölénye, hogy feleslegessé tett bármiféle aggodalmat. Ezt még növelhette az esetleges „mindenkinek 1 pofon” is az elején.

’’ Mert kinek hiányzik az,hogy épp terelik le a srácokat,erre az egyik megfordul és mellbe szúrja?’’
Puskával a kezemben miért 1 méterről követném? 2-3 méterről meg aztán fordulgathat a kis késével együtt bármelyik. Lent a fánál sem képzelem, hogy annyira egymáson lettek volna. Leültették őket például a fa köré, aztán ha valamelyik fel is tudott volna állni a késsel, mire 2-t lép, egy csempész már biztosan lereagálja. Ha egyszerre ugranak fel, akkor pedig balhé, aztán a történetben vagyunk ismét. Egyébként pedig meg is szúrhattak valakit vagy vághattak, azonban megölni kétlem, a sérültet pedig elvitték a társai. Ha Tibo viszont nem állt fel a fánál (esetleg éppen vele vannak elfoglalva vagy éppen akkor tért magához), esetleg miatta támadtak a többiek (ezer verzió) akkor lehet, hogy őt azért nem is motozták meg akkor sem, mikor kiderült a kés léte a többieknél, vagy valakinél. Mondanom sem kell, hogy innentől viszont még szigorúbban odafigyeltek mindenkire és saját magukra is a támadók, ergo meg is kötözhették őket vagy valami hasonló.

 2716. piszkosfredakapitany — 2013-11-06 11:40 

Ahhoz, hogy a kezük elfagyjon, vagy akár csak elgémberedjen, elég pár perc is…jó pár éve volt módomban utcai árusként ledolgozni egy fél évet, persze szeptembertől márciusig: télen úgy be voltam öltözve, mint a Michelin baba, de ennek ellenére tudtam ám cefetül fázni. Amikor mínuszok voltak (nem 20-30, csak 5-10) akkor több olyan alkalom is volt, hogy nem tudtam kiszedni a visszajárót a zsebemből, annyira el voltak gémberedve az ujjaim, pedig kesztyű is volt rajtam, amikor csak lehetett.
Vagy egy hasonló példa: amikor az ember a kocsijáról vakarja a jeget-havat és a sok eszével nem visz magával kesztyűt: az is pont elég, hogy egy időre meglehetősen csökkenjen a kézzel elvégezhető tevékenységek száma.
Hogy miért ütöttek? ÉS egyeseket miért jobban? Személyes ok, más-más mentalitású támadók (és persze áldozatok), időfaktor stb.
Az indíték szerintem -bár ebben sem vagyok szakértő – lehet objektív (rituálé, anyagiak, féltékenység), viszont a végrehajtás módja az esetenként egyedi; lehet, hogy baromság volt otthagyni a réten a három holttestet, de akkor és ott valamiért jó ötletnek tűnt/nem jutott eszükbe/nem akartak vele foglalkozni…és ebből kiindulva valakit agyonvertek, mást meg hagytak megfagyni.
Amúgy nem kellett őket nagyon kísérgetni, max az elején: ha ott vagyok a sátornál villámló bottal, akkor egy darabig vissza nem jönnek, az biztos, és hamarabb fagynak meg, minthogy én elmenjek. Lakott területet sem érnek el így, és annak az esélye, hogy valakivel összefutnak, szintén a 0 felé konvergál…ez eléggé „failsafe” módszernek tűnik, már ha van ilyen…

 2715. bobby — 2013-11-06 10:50 

@oberon:
„A ’’társaimat’’ azért ölték meg a történet szerint, mert ellenszegültek, amit én eddig nem tettem meg, élek is, ezért relatíve reménykedhetek abban, ha elmondok mindent, lehet életben hagynak. „-Egy kis ellenszegülésért nem túl brutális retorzió az agyoncsapás?És ha tényleg csempészek voltak,akkor semmiképp sem hagyhattak szemtanúkat az első gyilkosságok után(főleg,ha nem egyszeri alkalomról volt szó).
„Azzal, hogy folyamatosan ágaskodok, és megmutatom, hogy @bobby vagyok a kemény, ezen esélyeimet eléggé leredukálom.”-Némi személyeskedő hangnemet vélek felfedezni…-)De szerinted egy háborús veterán ebben bízott volna?A könyörületben?Háááááááát…Hisz mik a tények?Eddigre már 5 társuk halott(hisz Luda lábára a fa alatti srác nadrágja van feltekerve).Ki az,aki ekkor még reménykedne?De hogy kicsit @oberon is keménykedhessen-):képzeld el,hogy elmentek 9-en télen kirándulni(akik közül csak egyet nem ismertél előtte és többen a barátaid) és megtámadnak titeket.A rajtaütés váratlan,ezért az első fordulót ők nyerik.Elkezdenek leterelni Titeket(cipő nélkül,ami ugye a legnagyobb jóindulat jele) és ezalatt 3 társadat agyonverik,majd kicsit lejjebb még kettőt(és ezekről biztosan tudtak,hisz Luda lábán a cipő helyett az elhunyt nadrágja van).Mikor mondanád azt,hogy kapják be a köcsögök,mert itt arra mennek ki,hogy mindenkit kinyírjanak?
„Ha meg többszöri,akkor még logikátlanabb az egész dolog.Akkor még inkább a sátornál vallattam volna ki őket’’Miért?”-Idézek egy klasszikustól:Naprakészítsd fel magad, olvass vissza.-)De várj,segítek!Erre a részletre gondoltam:”Akkor még inkább a sátornál vallattam volna ki őket,bizonyítékokat elrakom,megölöm az egész bandát,majd beteszem a sátorba őket és havat rájuk!És amikor a keresők megtalálják,hümmögnek és sajnálkoznak egy sort,majd azt mondják,hogy lavina volt.”.
„Ez a lehetőség az irány megdőlése miatt lovagolt tovább a naplementébe… : )Naprakészítsd fel magad, olvass vissza. : )”-Én azt hittem,hogy csak az dőlt meg,hogy odafele ők csinálták a menedéket.Attól még találhattak útközben valami gyanúsat,nem?Mert ha nem,akkor végül is miért ütöttek rajtuk a csempészek?
„nem iszom alkoholt…-)’’Én sem. Ezt vegyem csatabárd kiásásra tett célzásnak? : )”-Ha nem iszol alkoholt,akkor miért akartál sörözni?Bele akartál keverni valamit az italomba?-)A csatabárdot meg csak a békepipa miatt mondod,mert tudod,hogy nem dohányzom…-)
„Akkor most rajta volt Zina kabátja, vagy sem?”-Én úgy emlékszem,hogy Zina kabátja volt rajta,de egy helyen azt olvastam,hogy Ludáé.De mindenképpen volt rajta egy női kabát,ami folyamatos kontroll alatt nem kerülhetett volna rá…
„Vannak olyan vélemények is, hogy a vízmosás is lehetett a sugárzás okozója, lévén valahol kilométerekkel feljebb került bele, majd a folyamatos vízzel érintkezés során lettek beszennyezve. „-Ez esetben nem kellett volna a vízmosásban lévő összes áldozatnak produkálnia a sugárzást?
„Szerintem abban az időben még a zabpelyhes dobozokon is az atomról írtak.”-Nem pont azt írták,hogy elég ritka volt a mérőműszer és leginkább a katonaság és a kutatóipar használta?
„Erre @piszkosfredkapitany 2713-as hozzászólásával válaszolnék (kés)”-Az elején még nem volt szétfagyva a kezük,szóval könnyebben ki tudták volna nyitni.Ha meg mondjuk 3 embert már lepofoztak a kés miatt,akkor már csak azért is megnézik a többieket.Mert kinek hiányzik az,hogy épp terelik le a srácokat,erre az egyik megfordul és mellbe szúrja?

 2714. oberon — 2013-11-06 10:04 

@bobby:

’’ Főleg azért sántít nekem ez a rész,mert sorra ölik meg a társaimat,de azért én elhiszem,hogy majd velem kivételt tesznek?Az áldozatok többségén pedig nincsenek olyan sérülések,amik kínzásra utalnának’’
A ’’társaimat’’ azért ölték meg a történet szerint, mert ellenszegültek, amit én eddig nem tettem meg, élek is, ezért relatíve reménykedhetek abban, ha elmondok mindent, lehet életben hagynak. Azzal, hogy folyamatosan ágaskodok, és megmutatom, hogy @bobby vagyok a kemény, ezen esélyeimet eléggé leredukálom. Több mint 60 év távlatából oké, hogy megmondod a frankót, hogy minek játszani magam, úgy is meghalunk, azonban ott, abban a helyzetben ami folyamatos jelenben (angol) pereg körülötted honnan a búsból tudnád egyértelműen, hogy kalács neked is meg a társaidnak, akik még mindig élnek és érdekes módon ők sem szegültek ellen…Azért azt te sem hiszed, hogy elmondták nekik, hogy jól van kisfiúk, kislányok, most pedig lesétálunk szépen a vízmosáshoz, ahol bedarálunk mindenkit és mentek a lecsóba…

“De ugye nem találhattak rádiót, mert nem volt.”-De a támadók ezt nem tudhatták…-)””
Nem vagyok tisztában az akkori rádiók méretével, de méretűkből fakadóan valószínűsítem, hogy azért nem lehetett olyan sok helyre eldugni őket. Így leszűkült volna a lehetséges helyek száma, ahol lehet, így elég gyorsan meg lehetett volna találni, esetleg kiszúrni. Az se felejtsd el, hogyha rájuk törtek, tehát váratlanul érte őket a dolog, akkor miért lett volna minden elrejtve?

’’ Ha meg többszöri,akkor még logikátlanabb az egész dolog.Akkor még inkább a sátornál vallattam volna ki őket’’
Miért?

’’ De ha Zolo tényleg visszament vagy lemaradt,akkor biztos,hogy nem egy szó nélkül tette.És akkor Tibo addig könyöröghetett,míg magával nem vitte’’
Ez a lehetőség az irány megdőlése miatt lovagolt tovább a naplementébe… : )
Naprakészítsd fel magad, olvass vissza. : )

’’ Szerintem ez teljességgel ki van zárva!Ugyanis nem iszom alkoholt…-)’’
Én sem. Ezt vegyem csatabárd kiásásra tett célzásnak? : )

Akkor most rajta volt Zina kabátja, vagy sem? Mert számomra nem mellékes azon szempontból, hogy ez egy logikai anomália a történetemben, ami ha nem helytálló info, akkor így nem tudná gyengíteni azt.ű

’’ Ha jól emlékszem,akkor Luda és valamelyik vízmosásos férfi ruháján(Zolo vagy Tibo) találtak sugárzást. De mindezt úgy,hogy előtte hónapokig a vízmosásban áztak. És vajon honnan tudták a keresők,hogy ennél az esetnél sugárzást kell mérni?’’
Vannak olyan vélemények is, hogy a vízmosás is lehetett a sugárzás okozója, lévén valahol kilométerekkel feljebb került bele, majd a folyamatos vízzel érintkezés során lettek beszennyezve. Tehát nem csökkent, hanem nőtt rajtuk a sugárzás azzal a véleménnyel szemben, hogy nagyon-nagy volt- csak a folyamatos vízzel érintkezés lecsökkentette. Hogy honnan tudták, hogy mérni kell?
Szerintem abban az időben még a zabpelyhes dobozokon is az atomról írtak. Szerintem még egy szerelemféltéses gyilkosságnál is felmerült a mérés, még ha nem is mérték le az áldozatok. Szvsz.

“azt mondom, hogy bár megmotozták Tibot, nem találták meg nála”-Azt tudod,hogy Djatlovnál és Szlobonál is volt egy bicska?Elég rossz munkát végeztek ezek a támadók…-)’’
Erre @piszkosfredkapitany 2713-as hozzászólásával válaszolnék (kés), mivel körülbelül ezt szerettem volna leírni én is, csak időközben megelőzött.
Egy rugóra járt az agyunk.

 2713. piszkosfredakapitany — 2013-11-06 09:04 

Ha jól sejtem, Zolo-n valenki volt, ez pedig alkalmas arra, hogy kisebb távokat megtegyen benne az ember. Egyes doni veteránok írták, hogy nagyon jól elkutyagolgattak ilyenekben napokig is (napi 20-40 km), csak amikor bejött az olvadás, akkor 2 perc alatt beázott. Szóval asszem arra, hogy kimenjek slozira az első bokorig/jetit lessek a sátor mellett/csak levegőzzek egy kicsit az Ural kies bércei között tökéletes.
A kés: ahogy azt már írtátok, lehet hogy nem merte/tudta használni. Az biztos, hogy elég vívódással járt ez…és azt lehet tudni, hogy milyen kés volt? Nyilván nem kukri vagy hasonló, mert azért azt még az utolsó balfék támadó is észreveszi. De mondjuk nem mindegy, hogy egykezes/rugós („Uram, a késemért jöttem.”)vagy hagyományos bicska, amit ugye elég hosszadalmas lehet józanul és nem félig megfagyva is kinyitni. Valószínűleg a piszmogást is kiszúrták volna: sőt, lehet, hogy ki is szúrtak párat, és azt „jutalmazták” néhány irgalmatlan sallerrel (-ral?) a kést pedig elvették (emlékbe?).
Hogy volt-e akkor pillangókés, na azt sajna nem tudom, de nem hinném…
A másik: hiába van késem, ha látom, hogy az ellenségnél pisztoly/gépkarabély/lézerpuska, vagy valami ismeretlen cucc, amiről kinéz, hogy nagyot szól stb. van, akkor nem pattogok, hanem igyekszem tárolni magamat és a késemet egy olyan pillanatra, amikor használni lehet (pl elmennek és azzal vágunk ágakat tűzrevalónak)

 2712. piszkosfredakapitany — 2013-11-06 08:51 

@becsuszoszereles1k: A manysikhoz: ezek szerint 1959-ben a területen tartózkodó kutatók/geológusok/túrázók/kémek/csempészek lélekszáma csaknem felülmúlta a manysikét?
Arra gondolok, hogy sokkal kevésbé voltak emiatt a hatalom látóterében: „Elmenni nem tudnak, bent meg hőböröghetnek nyugodtan, vagy csináljanak amit akarnak!” Viszont pont emiatt lehetett a terület a félvilági elemek kedvenc helye: sűrű erdők, hegyek, néhány vadász, akit le lehet kenyerezni és párttikárt, mint olyat talán 1927-ben láttak utoljára, akkor is csak képen…
És ugyanezen okok miatt szerethették a mindenféle hárombetűsök és kísérleti fegyvereket gyártók is: ha valami robban/megszökik, nem tud nagy balhét csinálni (vö: 1979-es Szverdlovszki „baleset”, illetve 1971-ben volt egy hasonló a Vozrozdenija-szigeten – ha rosszul írtam, javíts kérlek :)is)

 2711. bobby — 2013-11-06 08:32 

@becsuszoszereles1k:
„Azt a rezfanfutyulojet!:)) Sajnos zarva vagyunk!:))”-Akkor megint így jártam!Hogy én mindig mindenhonnan elkések…-)
Szóval Vizsajban kapta a rossz hírt.Valószínűleg nem egy túratársától,hanem egy külsőstől.És minden bizonnyal a túrával volt kapcsolatos.Vagy Zinával?-)
„Tibo zuzodasai egyertelmuen arrol tanuskodnak, hogy a velhetoen tamado jobbkezen…”-De azt honnan tudni,hogy volt-e nála eszköz?Ha csak ütött,akkor is le lehet így vinni a földre.
„Ludat meg szinten elkepzelem, ahogy gyakorlat es ero hijan cibalta oket”-Neki voltak kéz és körömsérülései,nem?Szóval akár még sikeres is lehetett a támadása…
„Bahtijar két medvével is
meg tud küzdeni egymaga, bármelyik fát könnyedén gyökerestül kirántja a földből”-Akkor meg is van a tettes!Ez a fószer éledt fel és végzett szegényekkel…-)
Különben én azt hittem,hogy a manysik kicsit nagyobb létszámmal képviseltették magukat ezen a környéken…

 2710. bobby — 2013-11-06 08:18 

@oberon:
„Abban a helyzetben azért megnézném, hogy ezen állhatatosságod meddig terjedne..”-Mivel az életben maradásom csak úgy lehetséges,ha harcolok az ellennel vagy pedig segít valaki,ezért nagy valószínűséggel sokáig.Főleg azért sántít nekem ez a rész,mert sorra ölik meg a társaimat,de azért én elhiszem,hogy majd velem kivételt tesznek?Az áldozatok többségén pedig nincsenek olyan sérülések,amik kínzásra utalnának(talán egyedül Doron).Mert például Zolot és Ludát szimplán összetörték,Tibonak és Szlobonak betörték a koponyáját stb…Ezek a sérülések nekem nem infószerzéses manőverre utalnak…
„De ugye nem találhattak rádiót, mert nem volt.”-De a támadók ezt nem tudhatták…-)
„Kicsit felforgatva, kicsit szétvagdosva, kicsit megviselve, de valóban állt.”-Itt arra gondoltam,hogy a hátizsákokat tették be az alapba.És ugye oda is bármit el lehetett volna dugni…
„Az áldozatok megölése szempontjából a többszöri lenne logikusabb, azonban nem egy adott pontban, inkább az adott környékre értve.”-És itt megint visszaérkezünk a kedvenc témámhoz a gyilkosság helyszínével kapcsolatosan,amiről megesküdtem,hogy nem beszélek többet.De most utoljára még szóba hozom…-)Ha egyszeri volt,akkor tényleg nem kellett foglalkozni semmivel(de akkor miért ölték meg őket és miért ott?).Ha meg többszöri,akkor még logikátlanabb az egész dolog.Akkor még inkább a sátornál vallattam volna ki őket,bizonyítékokat elrakom,megölöm az egész bandát,majd beteszem a sátorba őket és havat rájuk!És amikor a keresők megtalálják,hümmögnek és sajnálkoznak egy sort,majd azt mondják,hogy lavina volt.Mert olvastam már olyant is,hogy emiatt az eset miatt évekig lezárták a környéket a látogatók elől.Aztán hogy ez igaz-e vagy sem…
„Most sem utállak, félre ne érts. „-Tudom,csak egy kis drámai felhangot akartam a beszélgetésünkbe csempészni…-)
„légy szíves írj egy konkrét intervallumot, amin belül gondolod a dolgot”-Ha a támadók rejteke volt a vízmosásban,akkor reális a felvetésed.Ha viszont Zoloék építették,akkor ennek a többszöröse is lehetett.
„Ők miért is nem haltak meg, ha ez a gömb ilyen agresszív, hogy a 9 túrázó halálában szerepe volt?”-A kérdés jó!Lehet,hogy nem mindig agresszív ez a fránya gömb?Vagy a túrázókhoz túl közel ment?
„Tibo különösképp felnézett rá.’’
Az még nem azt jelenti, hogy beavatom a titkos dolgaimba”-De ha Zolo tényleg visszament vagy lemaradt,akkor biztos,hogy nem egy szó nélkül tette.És akkor Tibo addig könyöröghetett,míg magával nem vitte(hisz ugye négy szem több,mint kettő).Vagy pedig Tibo utánament.Nekem mindenesetre gyanús,hogy ők ketten egész jól fel voltak öltözve(kivéve Zolo csizmáját).
„ez így nem igaz,mert tartottunk egy kis szünetet…-)’’
Ó, régi szép idők.. : )”-Ezt vegyük úgy,hogy meg sem hallottam…-)
„A kedvességet ne tévesszük össze a gyengeséggel.”-Ez beillene Nagyvezírünk dakota közmondásai közé…-)
„Pár arcrapacsi után biztos, hogy együtt söröznénk.. : )”-Szerintem ez teljességgel ki van zárva!Ugyanis nem iszom alkoholt…-)
„Ezt most hallom először. Ez a kabát legfelül volt, vagy Zoloé alatt?”-Én úgy tudom,hogy legfelül.Viszont egyik helyen Zinát írták,valaki meg Ludát.De igazából egyikük kabátja sem kerülhetett volna rá.Zináé azért nem,mert Ő a lejtőn halt meg,Ludáról pedig azt mondtuk,hogy valószínűleg ugyanakkor hunyt el,mint Zolo.
„Ha 1 vagy 2 személy kabátján sugárzás volt mérhető, az a napok alatt az érintkezések során átadódhattak valamilyen szinten.”-Ha jól emlékszem,akkor Luda és valamelyik vízmosásos férfi ruháján(Zolo vagy Tibo) találtak sugárzást.De mindezt úgy,hogy előtte hónapokig a vízmosásban áztak.És vajon honnan tudták a keresők,hogy ennél az esetnél sugárzást kell mérni?
„azt mondom, hogy bár megmotozták Tibot, nem találták meg nála”-Azt tudod,hogy Djatlovnál és Szlobonál is volt egy bicska?Elég rossz munkát végeztek ezek a támadók…-)

 2709. oberon — 2013-11-06 07:50 

@becsuszoszereles1k:

Úgy döntöttem, hogy hónapok után először átrágom magam ismét a murders-en, hátha valami újat megtudok.
Ennek első lépése Tibo volt, bátorkodtam a fordítós szöveget bemásolni, lévén nem tudok oroszul..

Ebben is leírja, (sőt képekkel is mutatja az oldalon), hogy egy fegyverre sem mondható rá a fejsérülés nyoma teljes bizonyossággal. Formáját tekintve mutat hasonló sérülést, de a közel 100 csontszilánk miatt nem illik bele a képbe.

Kicsit olvasgattam erről a fejberúgás-ütés stb. dologról. Hááát, elég kemény terminátornak kellett lennie az elkövetőnek, mivel egy halántékcsontot úgy telibe rúgni és betörni, ahogyan azt Tibo-n látható, ráadásul sapkán keresztül, ami jelentősen tovább tompítaná az ütést, elég elképzelhetetlennek tűnik.
Emellett ahogy kivettem ekkora erőhatás mellett, ha például kézzel tenné mindezt, jelentős lenne a visszaható erő is, ami valószínűleg kéz esetén eltörné azt. Azt viszont nehezen hiszem, hogy valaki úgy keménykedne Tibon, hogy saját magában is kárt tesz.

Csak halkan jegyzem meg, amíg nem világosulok fel, hogy olvastam korábban arról is, hogy a lavinaszonda kerek formája és alakja formailag beleillene a lehetséges tárgyak közé. Ami számomra tetszetőssé tette ezt a tárgyat anno az az volt, hogy a már oszlásnak indult testen, amin a sem a szövetek, sem egyéb más elé dolog nem védi, erősíti már a csontot, ami ezáltal sérülékenyebb, könnyebben, esetleg kisebb erővel is tud jelentős kárt okozni, ami még élő ember esetében jóval nagyon behatást igényelne.
Jelen pillanatban azt keresem, hogy lehetett e poszt mortem a sérülés.

És akkor a szövegrészletek, sok sikert mindenkinek.

Véleménye szerint az orvosszakértő megállapította: ” ( …. ) Úgy gondolom, hogy az ő halála volt az eredménye, egy zárt szilánkos törés a horpadás a területen a tető és a koponya , bőséges vérzés alatt az agyhártya -és az agyi aktivitás az alacsony környezeti hőmérséklet ” . Így Újjáéledt talált okot kiszámítható, hogy Tibo Brignoles halt hypothermia .

Ők valóban szörnyű , és a kampány nem hagyott lehetőséget a megtakarítás az az áldozat életét . Jelmagyarázat : ” 1″ – területe időbeli csont , mérési 2,5 x 3,0 cm , vésett , hogy a mélysége 2,0 cm-es , az „A” – a szélén a repedés az eltérés , amely elérte szemöldök régióban a frontális csont , „B” – egy repedés az alapja a koponya a divergencia élek -ig 4 mm . , delves a vastagsága a mögöttes csont . A teljes hossz mérve kilábalás a kitermelés az agy volt, 17 cm

Száma szerint a csont töredékek lehetnek abban az ütőerő (minél nagyobb ez, annál nagyobb a darabszám, a különösen erős támadás esetleg felosztása a koponya a nagy számú töredékek. Története Igazságügyi Orvostani a leírt esetben az osztott koponya 100 vagy több töredékek). Abban az esetben, Thibault Brignole orvosszakértő tudott nevezni néhány jellemzője az a téma, amely arra szolgált, mint a forrás a hatást, hogy kárt okozó, nem tudta, hogy pontosan mi volt ez a dolog.

Expert magabiztosan állítják, hogy a forrás a traumatikus hatásán megfosztották az arcok , a kárt a koponya hogy marad éles ( bajonett , fejsze, szám) és tupogrannymi ( kalapács , vasrudak , fa gerenda ) az eszközök nagyon felismerhető . A szakértő nem lenne nehéz azonosítani őket . Spekuláció, hogy a ponyva szőr kalapot és kötött sapka a fején Thibault – Brignoles jelentősen enyhíteni a csapást , és torzítja a nyomait , úgy tűnik, alaptalan . Nézzünk szembe a tényekkel – ez nem a védelem , hogy valóban menteni a fejét egy nagyon erős hatást szenvedett az áldozat. Megszegése okozta Thibault koponya egy tompa tárggyal – ez egyértelműen jelzi otsustvie sebek ( pl. szünet a bőrön) .

Egy nagyon szokatlan, a lokalizáció koponya trauma Thibault – Brignoles . A kő (vagy esik a kő) szabály felélesztette az orvosszakértő , a kérdések megválaszolásához a vizsgáló Ivanov után elfogadhatatlansága bizonyíték az elvégzett vizsgálatok eredményei május. Megfelelő kihallgatás , amely által az út rövid és homályos , sőt elérhető . Ahhoz, hogy egy magyarázatot a furcsa kár, hogy a koponya Thibault , egyes kutatók úgy vélik, hogy a feje az áldozat idején a lavina esett a kamera lencséjét , ami megy a koponya , hogy a mélysége 2 cm kamera , azonban nem nagyon alkalmas a szerepe az expozíció forrását , mivel senki sem látta a kamera a nem kör alakú lencse mérete 3 cm 8,5 cm , de a ” fotoapprat – gyilkos ” az egyetlen magyarázat , hogy valahogy lehetővé teszi, hogy kizárják a figyelmet az emberi tényező , mint a forrás expozíció a koponya Thibault . Végül is , az összes többi darab a csoport Dyatlov ( tengely , alumínium bögrék, stb) nem megfelelő , mert az nagyon-nagyon nyilvánvaló size mismatch a sérülés helyén . Azonban, mint később látni fogjuk a , bármilyen a lavina február 1., 1959 a lejtőn Holat – Sjahyl nemet mondani . Ezen kívül , a sérült a hegyoldalban Thibault nem szenved éjszakai szállítás a völgyben Lozvy .

 2708. becsuszoszereles1k — 2013-11-05 23:25 

2706.@oberon: Luda? Igen, ez lehetseges; biztosan elmozdultak valamennyire olvadaskor. Sot, a keresok is epitettek a patakra egy fakeritesszeruseget, hogy el ne sodrodjanak az ejszaka alatt, amig masnap kiemelik oket.

Tibo fejserulese, ezt hogy erted? Tibot terddel fejen rugtak, ami egy „elismert” hatasu(hatekonysagu) rugasnak szamit a szakertok szerint, vagy sarokkal rugas, vagy nyitott tenyerrel, (tenyer elevel?) koponyara Ezt en sem ertettem pontosan a leirasban.

 2707. becsuszoszereles1k — 2013-11-05 23:11 

Nagyon erdekes tanulmanyt talaltam a manysikrol, epp arrol a videkrol, amerre Gyatlovek turaztak. Az adatok szerinti nepsuruseg mellett, nem tul sok manysi juthatott az Otorten minden negyzetmeterere sem.

Majd nehany adat a Gulagrol.
****
VÁNDOR ANNA
Az antropológus Reguly adatközlői
Schmidt Évának

https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&ved=0CC0QFjAB&url=http%3A%2F%2Fwww.nytud.hu%2Fnyk%2F106%2F306%2520Vandor.pdf&ei=8yt5UqqeDcWy0AXt3IFQ&usg=AFQjCNHgK2elS8UcEPr2xgFNdMe4Il3Kqw&sig2=DT7_ZeYPrZiBHA9KWQWb9w

„[…]az Urálnak a Szibériához tartozó keleti részéhez (Bahtijarov „a Lozva mellett,
Tosemka faluban született”, Salavarov „vadász az Ivgyelről”, Ëlkin és Jakšin „a
Lozvánál él”, Peršin és Ivaškov „Persini faluból” érkezett). Reguly korában e terület
egyik része a Permi, másik része a Tobolszki Kormányzósághoz tartozott, erről
tanúskodik az ún. Laskij÷térkép (MTA KK Tört., Földl. Laszkij 4÷r. 2. sz.), amelyet
Reguly Permben kapott 1843. november 11÷én (MTA KK MNyt 12°22: K7a). A térkép
nagy üres felületei mutatják, hogy az orosz hatalom elvben legérdekeltebb helyi
intézményei mennyire gyengén ismerték az államnak az őslakosság által lakott területeit.
Ez is jelzi Reguly 1846÷ban Szentpéterváron kiadott Északi÷Urál÷térképének
(Reguly 1846) korszakos jelentőségét.
Ma ez a terület közigazgatásilag részint a Permi Kormányzósághoz tartozik,
részint Szverdlovszk megye legészakibb részét alkotja az Ivgyeli járásban, részint
Hanti÷ és Manysiföld autonóm körzet nyugati határzónájában fekszik. Az utóbbi
helyen élők szerepelnek leginkább a kutatásokban. Az Ivgyeli járásban élő manysik
lélekszáma a 2002÷es népszámlálási adatok internetes közlése szerint 259 fő, közülük
256 beszéli az anyanyelvét. A helyzet szinte ideálisnak látszik, csakhogy egy évtizeddel
korábban itt kb. 170÷en voltak (Novikova 1993), az ún. Alekseev÷jelentés
pedig mindössze 131 manysiról tud ezen a vidéken (Székely 2006). A mai Permi
Kormányzóság területén a 20. század első negyedének kb. 80 manysijával szemben,
akik hagyományosan a Visera és a Csuszovaja felső folyása mentén éltek, a 2002÷es
népszámlálás összesen 31 elszórtan élő manysit talált, közülük alig valaki beszél
eredeti anyanyelvén. A lélekszámcsökkenés ellenére is akad el nem oroszosodott
manysi család, amelynek tagjai még tartják magukat a Visera felső folyásán (Neganov
et al. 2008: 13–14).

„[…]Ismeretes, hogy a 15–16. századi orosz államigazgatásban és politikában jelentős
szerepet játszottak a volgai bolgár, kazanyi tatár eredetű, oroszul és anyanyelvükön
egyaránt jól beszélő állami tisztviselők. Voltak köztük Bahtijarovok is. A család
neve egy bizonyos Bahtejar fejedelem nevére megy vissza, ő és fiai a 16. században
már birtokokat kaptak Rosztov÷Jaroszlavszkij vidékén. A keresztség felvételekor
belőlük lett a Priimkov hercegi család. Egy másik ágból való Aslan Bahtejar, aki
1549÷ben Oroszországnak a Lengyelországba és Litvániába küldött követe volt.
Enalej Bahtejarov a 17. században kormányzó volt, és egyike az első embereknek,
akiket az orosz állam Szibériába küldött tisztviselőnek (Halikov 1992: 27–28, 54).
Egy másfajta Bahtiar viselt dolgait is őrzi az emlékezet. Ufa város mellett, a mohamedán
temető feletti csaknem 500 méteres meredély közepe táján nyílik a Bahtyiarbarlang.
A helyi hagyomány szerint Bahtiar rabló volt, aki itt számolt le egy kupeccal,
akinek elrabolta az egyetlen leányát (Vesznovszkij 1904: 320–321).
Ezek a személyek azonban talán csak névrokonai annak a manysi családnak,
amely „valaha az Urálon túlról jött. Az öreg Ipat és három fia, Stepan, Rodion és
Ivan, ez utóbbitól származik az egész nemzetség” a Lozván (Černecov 1987: 14, 22).
A Viserán, ahonnan áttelepültek, a 21. század elejére egyetlen család, Aleksandr
Bahtijarové őrzi anyanyelvét és hagyományos életmódját. Ők alighanem még az ősi
manysi barlangszentélyt, a napjainkban kulturális örökségi védelemben részesülő
csanyvai barlangot is látogatják (Neganov et al. 2008: 14).
Ám hogy a perzsa eredetű tatár Bahtejar ~ Bahtijar nem pusztán névdivatból lett
e jeles manysi család neve, jól mutatja a lozvai család eredetmondája, amelyet a szintén
ivgyeli manysi Margarita Anisimkova írónő tett közzé:
„Valaha a sámán örökre elzavart a környékről egy kisfiút, Bahtijar volt a neve.
Meggyűlölte, mert az nem félt tőle. Azt beszélték, hogy Bahtijar két medvével is
meg tud küzdeni egymaga, bármelyik fát könnyedén gyökerestül kirántja a földből.
Pedig még fel se cseperedett! Félt tőle a sámán, hát elzavarta, menjen, amerre lát. El
is ment Bahtijar, s azóta csak egyszer látták errefelé.” Akkor már óriás volt, önlelep012
e4u2e604 333
lezésre és megbékélésre kényszerített két egymás ellen fenekedő sámánt, akik véres
belháborúba hajszolták a manysikat. Majd „elővett a zsebéből egy zsákocskát,
amelyből szóródni kezdett a homok. Nyomban hegyek támadtak belőle, Bahtijar
pedig fogta az íját és ahogy továbbment, a lába nyomát homokkal szórta be. Elment,
de kőből való nyoma maradt. Messzire mehetett, mert ezeknek a hegyeknek a manysik
se végét, se hosszát nem találták. Nem akadt dalia, aki körbe tudta volna járni
őket. A hegység két oldalán pedig azóta is mindenütt manysik élnek” (Anisimkova
1981: 65–70).
Ez a monda azért figyelemre méltó, mert „az óriásmotívum, amely a finnugor és
török nyelvcsalád számos népének folklórjában előfordul, az alábbi mondai motívumokban
mutat hős÷, illetve szüzsépárhuzamot: az óriások mint ősök; az óriások
mint hegyek, dombok alkotói; az óriások gyökerestül szaggatnak ki fákat, hegyeken
lépkednek át” (F. Nadršinára hivatkozva Sabitov 2004: 363). Az Anisimkova által
feldolgozott eredetmonda pontosan ezeket a motívumokat tartalmazza, miközben
ezek a motívumok a manysi folklór epikus műfajaiban meglehetősen ritkán fordulnak
elő.
Kivételes helyzet, hogy ismerjük a család megkeresztelésének idejét: „1751 szeptemberének
első napjaiban, amikor is megkereszteltetett Konja Sepkin Pahtijarov
30 éves, aki a Kondrat nevet kapta, a feleségével, gyermekeivel, fivéreivel, Trofim
Ljubimov[ič] Ukladov 40 éves, Solovarov, a 100 éves Sigir anyó, aki a Štepanida nevet
kapta, és mások”. Antonij vjatkai püspök gondoskodott így a Lozvára áttelepült
viserai vogulokról, amikor hírül vette, hogy az ő fennhatósága alá tartozó cserdinyi
területről elszármazott pogányok Persini faluban érintkeznek a már megkeresztelt
lozvai vogulokkal, és ezzel veszélyeztetik az ottaniak még ingatag hitét. A keresztelést
a cserdinyi Bogoszlovszkij÷kolostor igumenje, Iov végezte; missziós útjáról
1751 novemberében készített jelentésében maradt fenn ez az adat az ismerős nevekkel
(Pavlovskij 1907: 96–97).”

***

Nehany tudnivalo a Gulagrol:

„Már a cári Oroszország is használt kényszermunkatáborokat (oroszul каторга / katorga) politikai ellenségeinek száműzetésére, ezek legtöbbje Szibériában működő kényszermunkatábor volt, ezek azonban nem alkottak hálózatot, vagy valamilyen egységes rendszert.
Az 1917-es bolsevik forradalom után Lenin börtönbe záratta, illetve szintén száműzette politikai ellenségeinek jelentős részét.
Az Ulág, mint a munkatáborok igazgatósága, a politikai rendőrség, az (OGPU) egyik ágaként 1930. április 15-én jött létre. Még az év novemberében megkapta a központi jelzőt, ezután GULAG-nak nevezik. A táborrendszer Sztálin rendszere alatt gyorsan nőtt. Az 1931-es 200 000 főnyi létszám 1935-re a legszerényebb becslések szerint is 1 millióra emelkedett. Az 1937-es nagy tisztogatás során egyesek szerint nyolcmillióan éltek a munkatáborokban, de még a legszerényebb becslések is [1] kétmillióra teszik az ott dolgozó elítéltek számát.
A táborok lakossága rendkívül változatos körülmények közül került ki. A cári Oroszország nemessége, az értelmiség mellett óriási számban kerültek ki teljesen ártalmatlan, akommunizmusban szinte fanatikusan hívő parasztok, munkások is, akiket sokszor apró bűntettek vagy rosszakarójuk feljelentése miatt ítéltek kényszermunkára. Sztálin rajtuk kívül sok, őt nem támogató (volt) kommunista vezetőt is ide záratott.
A politikai foglyok száma nem volt nagy a többi lakóhoz képest. Valószínűsíthető, hogy többségük valódi köztörvényes bűnöző volt, bár fontos megjegyezni, hogy egyeseket szükség (mint például éhezés) késztetett köztörvényes bűncselekmények elkövetésére.
A II. világháború során a körülmények tovább romlottak. Egyrészt azért, mert több százezer megbízhatóbb rabot (azaz nem politikai foglyokat) mindenféle kiképzés nélkül a frontra küldtek, másrészt mert a táborokban maradottak ellátására egyre kevesebb jutott, miközben munkájukra még nagyobb szükség lett.
Egy 1943. április 14-én hozott új törvény tette lehetővé, hogy a hadifoglyokat is 15-20 év kényszermunkára ítélhessék.
Amikor 1943 őszén megkezdődik a német hadsereg kiszorítása a Szovjetunió sűrűn lakott nyugati területeiről, illetve Kelet-Európából, ismét jelentősen megnövekedett a táborban élők létszáma. A németek által korábban megszállt nyugati terültek lakosságának nagy százalékával, a hadifoglyokkal, és a szovjet Vörös Hadsereg által felszabadított és megszállt területekről (Lengyelország, NDK, Csehszlovákia, Magyarország, Románia) elhurcoltakkal növekedett a táborok lakossága.
A Gulag-rendszer felbomlásáról Sztálin 1953. márciusi halála után lehetett csak szó. 1954-ben megindult a politikai foglyok felszabadítása, ez azonban csak a Szovjetunió Kommunista Pártjának 1956-os XX. Kongresszusa után vált széles körűvé, amikor is a szovjet vezetés elhatárolódott a sztálinizmustól.
A GULAG intézményt 1960. január 25-én szüntették meg, a politikai megfélemlítés azonban később is tovább élt, immár a KGB hatásköre alá rendelve.
A Gulagoknak óriási hatása volt a Szovjetunióban élőkre, a lakosság nagy százaléka folyamatosan börtönben vagy munkatáborban lakott, és ennek a sorsnak a veszélye mindenki felett ott lebegett. A szovjet lakosság megfélemlítésben élt.
A GULAG-irodalom egyik legismertebb szerzője Alekszandr Szolzsenyicin, akinek egyik legfontosabb műve A GULAG szigetvilág. A GULag (ГУЛАГ) mozaikszó, jelentése ‘Javítómunka-táborok Főigazgatósága’. Mivel ezek a táborok mint szétszórt szigetek helyezkedtek el a Szovjetunió területén, a szónak a görög „szigetcsoport = arhipelag” szóval egybecsengését használta fel Szolzsenyicin a táborokról szóló művének címéül.
Szergej Dovlatov a köztörvényesek lágeréletét írja le A zóna c. kiváló könyvében. Varlam Salamov szinte eszköztelen, végletesen realista, személyes élményeket leíró elbeszélései a távol-keleti lágerekről szólnak Kolima c. könyvében.
[…]A sztálini tervgazdaság óriási irányszámai rengeteg olcsó munkaerőt igényeltek, amelyet többek között a Gulagban élők kihasználásával tudtak elérni. Mindemellett a Gulagba kerülés veszélye az egész szovjet lakosságot fenyegette. A rendszer többek között megfélemlítésre használta.
[…]Az óriási termelési irányszámok, az őrök brutalitása, az éhezés és a rossz időjárás miatt a halálozási arány sok táborban a 80%-ot is elérte. A rabok napi 10–12 órán át rendkívül kemény fizikai munkát végeztek.
A Gulagban dolgozók fő feladata bányászat, út-, vasútépítés, illetve fakitermelés volt. Egy bányásznak a tervszámok szerint napi 13 mázsát kellett kibányásznia.
[…]A szibériai hidegben megfelelő öltözék, táplálék és orvosi ellátás hiányában szinte mindegyikük valamilyen súlyos betegségben szenvedett. A leggyakoribb a skorbut volt, amely a vitaminszegény táplálkozás miatt alakult ki. Egy táborban lakóra mindössze 1200 kalória jutott (leginkább száraz kenyér – pajka, пайка – formájában), szemben az ott végzett fizikai munkához szükséges 3100–3900 kaloriaval.
[…]Az első időszakokban a foglyok izolálása volt a cél. A városoktól távol eső kolostorok, illetve a cári Oroszország fogolytáborai tökéletesen megfeleltek ennek a feladatnak. A legnagyobb, még az 1910-es évek végén kiépülő táborrendszer a Szoloveckij-szigeteken, a Fehér-tenger területén épült ki, és a köznyelvbe csak mint Szolovki épült be. Az itt élők nagy része az értelmiséghez tartozott, a 20-as években külön újságot is adtak ki a területen (Szoloveckij Szigetek). A sztálini időszakban a többi munkatábor szintjére süllyedt le a színvonala.
Az iparosítás során a kényszermunkákra ítéltek mindenhol dolgoztak, ahol szükség volt olcsó munkaerőre. Így a moszkvai metró, a Moszkvai Állami Egyetem, a Belomorkanal (fehér-tengeri csatorna) is az elítéltek munkájából született.
A munkatáborok nagy része teljesen lakatlan területre került. Rengeteg működött Szibériában, ezek közül a leghírhedtebbek a Kolima folyó környékiek (azok közül is a Malenkijnevezetű). A mai Kazahsztán területén is sok tábor volt.
A Szovjetunión kívül, szovjet mintára, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Bulgária, Románia, és Mongólia is működtetett munkatáborokat. Kubában mind a mai napig működnek ilyen munkatáborok.
Szovjet munkatábor a Szovjetunió határain kívül egyedül Mongóliában működött. Itt 50 000 fogoly dolgozott 1947 és 1953 között a Nauski – Ulánbátor (Transzmongol vasútvonal)építésén.
[…]Magyarországon a Gulag fogalma 1945-ben jelent meg. A megszálló szovjet hadsereg felkereste mindazokat, akiket a hatalomátvétel szempontjából veszélyesnek vélt. Ennek során volt miniszterelnököket, minisztereket, képviselőket, nagyköveteket, katonatiszteket, papokat, tanárokat, diplomatákat hurcoltak el, köztük Raoul Wallenberg svéd diplomatát is. Ezenkívül rengeteg munkaképes, fiatal nőnek és férfinak kellett elhagynia az országot, hogy szovjet munkatáborban dolgozzanak. Átlagéletkoruk a húsz évet se érte el. 1945-ben amunkaszervezőnek nevezett magyarok kezdték meg a fiatalok összegyűjtését, sokan a német koncentrációs táborokból egyből a szovjet Gulagokba kerültek. A Magyarországon összeszedett embereket először gyűjtőtáborokba vitték. A legnagyobb gyűjtőtábor Kistarcsán működött, ahova elsősorban a fővárosiakat vitték. A gyűjtőtáborokból román átmenőtáborokba (Máramarossziget, Foksány, Brassó, Temesvár) kerültek a foglyok. Innen marhavagonokba zárva kerültek a Szovjetunió területére.
A Gulag-táborokba azok a rabok kerültek, akiket a magyar hatóságok közreműködésével a szovjet hadbíróságok ítéltek el háborús bűntett vádjával, legtöbbször alaptalanul. A szovjet hadifogságba esett mintegy 500 ezer magyar katona és a polgári internáltak többsége ugyanakkor az 1939-ben létrehozott GUPVI (Hadifogoly- és Internálótáborok Igazgatósága, Glavnoje Upravlenyije Vojennoplennih i Intyernyirovannih), vagyis a hadifoglyok és internáltak táborhálózatába került. A magyar foglyok mintegy 2000 táborban szóródtak szét.
Összesen mintegy 700 ezer magyar állampolgár került szovjet munkatáborba, közülük csak körülbelül 400 ezren tértek haza. A deportálás során és a munkatáborokban tehát nagyjából 300 ezer magyar állampolgár vesztette életét, akik közül mintegy 10 ezer fő a Gulag büntetőtáboraiban halt meg.[2] Hazatérésük után a magyarországi titkosszolgálatok hallgatásra kényszerítették a lelkileg (sokszor testileg is) megtört embereket. A GULAG-világ legjelentősebb magyar krónikásaként tartják számon Rózsás János írót, a „magyarSzolzsenyicint”. Szalkai Zoltán dokumentumfilm-sorozatot készített a gulág-táborok mai helyszíneiről.
Magyarországon is működtek munkatáborok. A legnagyobb Recsken volt, ahol egyszerre mintegy 10 000 fogoly tartózkodott. Jelentős volt még a tiszalöki munkatábor, ahol a rabok vízerőművet építettek.” wiki
Link: https://www.google.co.il/urlsa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&ved=0CC8QFjAB&url=http%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FGulag&ei=Yj15Uq3lK8Kw0QW94YFg&usg=AFQjCNFG44tGb7xGpdj0YR9rIgJbargavg&sig2=1jJZ_PKIDC551MimSr_rAw

Szalkai Zoltan „Gyaloglas gulagfoldon”, dokumentumfilm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szalkai_Zolt%C3%A1n
https://www.youtube.com/watch?v=KPpkh3FhUbg

 2706. oberon — 2013-11-05 22:00 

@becsuszoszereles1k:

Ez előbb lemaradt a fele..

A lavinaszonda jobban megfelelne formára, ha minden igaz.

Ludát megtalált testtartása szvsz nem az, amiben meghalt. Eleve több hó lehetett alatta, és ahogyan az olvadt, a test úgy süllyedt lefelé, mígnem felvette ezt a helyzetet. Ami még jobban hihető számomra, hogy feljebb voltak mind a 4-en, csak az olvadáskor keletkező víztöbblet által sodródtak lefelé, és Luda így akadt fent annál a kis „vízesésnél”.

 2705. oberon — 2013-11-05 21:51 

@becsuszoszereles1k:

Tibo késéről én is olvastam. Azonban az is ott volt valahol, hogy ha jól emléxem, hogy közel 100 csontszilánkra törött szét a koponyája azon a területen, amit a vizsgálatok alapján nem okozhatott a kése ha minden igaz, a formája miatt.
Lehet a murders említi, bár nem merek rá megesküdni.
Ha arra jársz, és van kedved, lessél rá, én jelen pillanatban fáradt vagyok értelmetlen mondatokból értelmeset kreálni a fordító segítségével.. : )

 2704. oberon — 2013-11-05 21:45 

@sztalker:

Igen, értem a távolságot, csak félreérthetően fejeztem ki magam.

Ha nem indítanád azzal, akkor mivel tudatosítanád ellentmondást nem tűrően az alá-felé rendeltségi viszonyt fogoly és fogva tartott között? Ha erőszakmentesen akarta volna megoldani, az azonnali ellenszegülést váltott volna ki a túrázók oldaláról, kihasználva a vélt gyengeséget.

Mindenképpen kőbe lenne vésve, hogy végigszemetelik a környéket a csempészek, ledobálják a csikkeket és piásüvegeket törnek? Ennél azért visszafogottabbnak gondolnám őket, amikor gyilkolnak, ami nem azt jelenti, hogy nem cigiznek néha-néha, de azért házibuli szintű party nyomokra elég kevés esélyt látok.

’’ Ez mindenképpen gyengíti a gyors agyonverésüket és a gyilkosok folyamatos jelenétét az áldozataik mellett.’’
Hát igen. Pontosan nekem is ezek a legnagyobb aggályaim a külső kéz okozta verzióval szemben. Bár most magamat rúgom tökön, de attól függetlenül, hogy megfogalmaztam egy külső kéz okozta verziót, nem vagyok annak a híve. Annak ellenére, hogy jó buli @bobby-val kifaragni, hogy akkor lehetséges-e vagy sem. Talán az lesz az is, függetlenül attól amit most leírtam.
Számomra is érthetetlen az egész, mert a verem készítése simán lehet az ő munkájuk, a ruhacsere (cserék), a 3 fiatal sátorhoz való visszajutási próbálkozása és még jó pár érdekes dolog, ami kérdésessé teszi a fogva tartók jelenlétét. Sok mindent el is tudnék helyezni, azonban leginkább Szlobo halálával kapcsolatban kellett lennie legalább 1 valakinek, aki a csoportból is lehetett, aki fejbe vágta Szlobot, ezzel idegenkezűséget okozva. Eséstől nem szerezhetett ilyen ütést, bár kőre esve igen, de annak kicsi a valószínűsége, mivel túl speciálisan kellett volna esnie. Kizárni viszont nem merem teljes mértékben, viszont a halotti testtartása alapján mindenképpen egy mozdulatsor közbeni ütést képzelek el, ami azonnali eszméletvesztést okozott nála, így abban a testhelyzetben maradva esett arccal a földdel, ahol szépen lassan kihűlt. Nem hinném, hogy onnan bárhová is ment volt, sőt, azt is kétlem, hogy magához térhetett az ütés után.

 2703. becsuszoszereles1k — 2013-11-05 21:25 

2698.@oberon:
„…azt mondom, hogy bár megmotozták Tibot, nem találták meg nála, és ő sem használta, mivel vagy nem volt rá lehetősége, vagy nem volt hozzá mersze. : )”
Emberek! Itt a patologiai expertiz mast allit! Tibo zuzodasai egyertelmuen arrol tanuskodnak, hogy a velhetoen tamado jobbkezen egyertelmuen olyan kozelharcos muveletet (mozgassort) hajtottak vegre, ami tamado eszkoz sikeres haritasara szolgalt – a mozgasfazis vegen fejbe is rugtak orokre. Mi volt ez az eszkoz? Tobb mint valoszinu, ha mar, hogy sajat finnkese. (A fotokon meg is van jelolve sarga szinnel, hogy az uton bal kulso zseben finnkest tartott, ami kicsit kilatszott.) Szoval ha nem is mert, de tamadott…gondolom vedekezes kozben mar nehez elokapni a kest…(plusz bizonyitekkent, lapockajan – ahol egy ilyen csavarintasnal, foldre levivesnel ellen kell tamasztani epp a lapockan, es a hona alatti teruleten is errol tanuskodnak a beverzesek-zuzodasok).
Es szinten megfigyelheto, hogy a tobbieknek nem csavargattak a kezet, ilyen modon legalabbis nem.
Szerintem Zolo meg buldozerkent, frontalisan tamadott, mondjuk megmarkolva ketkezzel az ellenseg grabancat, ezert az tisztaerobol raugrott, es bevitte a biztos rugasokat, de Zoloval szemben elkepzelem, hogy nem egy, hanem ket ember is allt.
Ludat meg szinten elkepzelem, ahogy gyakorlat es ero hijan cibalta oket, bar azt is el tudom kepzelni, hogy Zolotol ugyanazzal a lendulettel rarontottak. Csak azt nem ertem, miert volt a sziklafalnak lapitva (vagy netan igy torte’k el elol a bordait?)…

 2702. becsuszoszereles1k — 2013-11-05 20:39 

2695. @piszkosfredakapitany:
„Vérszagra gyűl az éji vad:”
Egyelore korabbi opuszodat, a Hideglab projektet emesztem.:)

 2701. becsuszoszereles1k — 2013-11-05 20:29 

2693.@bobby:
Azt a rezfanfutyulojet!:)) Sajnos zarva vagyunk!:))

Gyatlov Vizsajban kapta a rossz hirt, amitol ideges lett, kulonosen, amikor Jugyin rakerdezett…
Olvastam valahol a gyatlovos szajtokon, hogy Vizsaj idovel megszunt (elneptelenedett, kihalt)…

 2700. sztalker — 2013-11-05 17:21 

@oberon:

A sátor–fa táv vagy 1425 méter vagy 1500 méter, de nem 900 méter, az biztos.

„Valamilyen szinten bízhattak is egyesek a túlélésben, amit a csempészek okosan lebegtethettek is a szemük előtt, ezzel is némiképp féken tartva őket.”

Hát, nem tudom. Én spec biztos, hogy nem azzal índítanék egy tárgyalást, pláne, ha infókat akarok kicsalni tőlük, hogy rögtön leütöm őket, de ez egyéni meglátás.

Cigaretta és pia, szemétnyomok, stb. Egyértelműen utalhatna idegenkezűségre, ezzel gyengítene minden egyéb (pl lavína v. katonai kísérlet stb.) elméletet. Ha olyan a cigi csikk, ami nem volt Gyatlovéknál (vagy egyáltalán nem is volt náluk dohány), az már utalhat elkövetőre v. szemtanúra, aki ott lehetett stb. Ráadásul a te általad is felsorolt akkori gyenge szerológiai (vér, nyál, ujjlenyomat, hajszál) stb ismeretek is pont azt erősítenék, hogy mivel az elkövetők is tudhatták, hogy bitang nehéz lenne ebből rájuk akadni, hát nyugodtan dohányozhattak volna. De akkor miért nem tették? (A valóságban szerintem a fő vércsoportokat már akkor ki tudták mutatni, a nyál, hajszálmintán is el lehetett indulni, mégha nem is volt olyan pontos, mint ma a DNS. Az ujjlenyomat pedig már a XIX. sz óta ismert, ha találnak ilyet, összevethetik egy adatbázissal.)

Ruhák: bizony, voltak ruhacserék! Zolón Zina cucca, Luda Krivo v. Doro nadrágját használta fel egy kötéshez a lábára, de Ludáról is vettek le ruhát, asszem, amikor meghalt. Ez mindenképpen gyengíti a gyors agyonverésüket és a gyilkosok folyamatos jelenétét az áldozataik mellett.

 2699. oberon — 2013-11-05 16:33 

@sztalker:

Végeredményben mindketten kb. 1500 métert mondunk a vízmosás és a sátor közti távolságra. 900 métert a sátor-fa távolságra írtam.

’’ Én még az erdőig sem húztam volna le őket, de vannak cserjés részek a lejtő mentén sávokban, ha odáig leviszem, már nem annyira szembetűnő.’’
Lehet, hogy nem bajlódtak ezzel sem, mivel a többiekre kellett figyelni.
Ne felejtsük el, hogy nem tervezetten hal meg a három fiatal a lefelé úton, hanem azért, amiért ellenálltak, külön-külön. Lehet, hogy miután Szlobo is meghalt, gondoltak erre, de már nem mentek vissza.

Soha sem mondtam, hogy úgy vágták le őket, mint a birkákat. Igenis megnehezítették a támadók dolgát, ezt a testeken talált sérülések is alátámasztják, de megfordítani 1 ilyen vesztett helyzetet, ahhoz azért többre van szükség, mint halálfélelemre. Ápropó túlélési ösztön. Valamilyen szinten bízhattak is egyesek a túlélésben, amit a csempészek okosan lebegtethettek is a szemük előtt, ezzel is némiképp féken tartva őket.

Ez a cigis és egyéb züllős bizonyíték dolog jó meglátás. 3 héttel későbbi nyomrögzítés esetében azonban megkérdőjelezném ezen nyomok minőségét, esetenként meglétét.
A másik, hogy nehéz lett volna megmondani, hogy kié, tekintve a keresés menetét.
Harmadszor pedig ha találnak ott cigicsikkeket, akkor mi van? Abban az időben mit kezdtek volna vele? Megállapítják, hogy gyilkosság, oszt jónapot, beljebb nem lettek volna tőlük. Ne felejtsük el, hogy se nyál, se DNS és sem pedig ujjlenyomat nem állt még a rendelkezésükre. Széles körben biztosan nem, ha jól tudom. Ja és a legtöbb nyom az a hóra kerülhetett, ami elég sokat változhatott a hetek alatt. (olvadás/hófúvás/friss hó stb.)

A ruhák tekintetében felhomályosodás alatt vagyok, mint azt @bobby-nak is írtam feljebb, ezért ebben egyenlőre nem foglalok állást.

 2698. oberon — 2013-11-05 16:17 

@bobby:

’’ Mert mint mondottad:eddigre már fáradtak és morcosak lehettek.És végre ott voltak a vízmosásban,erre valakinek megint fel kell mennie a tomboló viharban?Én biztos,hogy nem örültem volna ennek a megtiszteltetésnek…-)’’
Abban az esetben, ha a későbbi szabadságod lenne a tét, biztos vagyok benne, hogy morcosan és fáradtan bár, de megtennéd a távot, ahogyan sokan közülünk. Ha erre külön utasítanak is, akkor meg választásod sem maradna. Egyébként szeretném megjegyezni, hogy az eredeti történetben nem szerepel, hogy bármiért is vissza kellett volna menni, ezt csak felvetettem a későbbiek során, hogy az is megtörténhetett, mindezt lelki békéd megóvása érdekében.. : )
Az én véleményem, hogy nem mentek vissza. A-ból B-be folyamatosan haladtak az események, nem volt visszafelé.

’’ Például én biztos,hogy nem köpném be a társamat,hisz amíg abban a hitben vannak,hogy nem vagyunk többen,addig neki van esélye segíteni nekem.”
Ezt otthon a gép előtt ülve nem nehéz kijelenteni. Abban a helyzetben azért megnézném, hogy ezen állhatatosságod meddig terjedne..

’’ Ha meg találtak volna rádiót,akkor mindenképp úgy kellett volna számolniuk,hogy leadták a drótot.’’
De ugye nem találhattak rádiót, mert nem volt.

’’ Ha meg nem bemondásra akartak játszani,akkor fel kellett volna forgatniuk a hátizsákokat is,hátha oda rejtettek el valamit.De ugye a sátor állt…’’
Kicsit felforgatva, kicsit szétvagdosva, kicsit megviselve, de valóban állt.

’’ -Ha egyszeri csempészakcióról volt szó,akkor ez mindegy.Ha meg tényleg jelentették volna,akkor már mindegy,nem?’’
Nem lehetünk biztosak abban, hogy egyszeri vagy többszöri dologról van e szó. Az egyszerit eshetőségnek írtam korábban, de a többszöri sincs kizárva. Az áldozatok megölése szempontjából a többszöri lenne logikusabb, azonban nem egy adott pontban, inkább az adott környékre értve.

’’ Hogyne emlékeznék!Életem legboldogabb percei voltak,hisz akkor még nem utáltál…-)’’
Most sem utállak, félre ne érts.

’’ “Erősen kardoskodtál amellett, hogy ezek kemény orosz gyerekek voltak, akik biztosan nem fagynának meg, még ilyen öltözékben sem pár óra alatt.”-És ezt most is tartom…’1
Akkor légy szíves írj egy konkrét intervallumot, amin belül gondolod a dolgot, mert nehéz így a látatlanba megfelelni az igényeidnek. Én már megtettem a magam részét, másfél-2 órával.

’’ ”-Az is lehet,bár azért gyanús az időzítés…’’
Az a gyanús időzítés megtörtént később is, amikor már a keresőcsapat volt a hegyen. Ők miért is nem haltak meg, ha ez a gömb ilyen agresszív, hogy a 9 túrázó halálában szerepe volt?

’’ “-A képek alapján egész jól beilleszkedett a csapatba és Tibo különösképp felnézett rá.’’
Az még nem azt jelenti, hogy beavatom a titkos dolgaimba. Munka és Magánélet kérdése…

“-Hónapok óta?Azért ez így nem igaz,mert tartottunk egy kis szünetet…-)’’
Ó, régi szép idők.. : )

’’ ”-Fülig Jimmy pedig meg sem várná az első ütést,hisz megmondta,hogy az nevet utoljára,aki először üt…-)’’
Fülig Jimmyt nem láttam a csoport tagjai között. Lehet, nem volt fotogén.. : )

’’ szerintem azért Zolo nem fázhatott annyira,mint Doro’’
Azon kívül, hogy kin milyen ruha volt, ezt mire alapozod? Honnan tudod, hogy Doro nem bírta e jobban a hideget, mint Zolo? Hm?

’’ “Szándékosan nem próbáltam meg kitérni sehol, sajnálom, ha te úgy érzed.”-Azért ezen ne bánkódj,mert ettől még lehetünk haverok…’’
A kedvességet ne tévesszük össze a gyengeséggel. Pár arcrapacsi után biztos, hogy együtt söröznénk.. : )

’’ -Hogy került Zolora Zina kabátja?’’
Jó kérdés. Ezt most hallom először. Ez a kabát legfelül volt, vagy Zoloé alatt? Ezen info helytálló? Hol lehet erről többet megtudni? Látatlanban nem szeretnék hülyeséget mondani.

’’ -Miért mértek egyes holttesteken radioaktív sugárzást?’’
Ennek szerintem még a túrát megelőző napokhoz van köze. Ha 1 vagy 2 személy kabátján sugárzás volt mérhető, az a napok alatt az érintkezések során átadódhattak valamilyen szinten.
Bármennyire is tűnik kitérő válasznak, a Hidegháborús Szovjetunióban nem tartom elképzelhetetlennek azt, hogy valami fertőzött helyen járva került a kabátokra.
Ha azonban nem kielégítő a válasz, akkor válaszold meg azt, hogy milyen formában van jelentősége ennek a történetem szempontjából, és akkor megpróbálom beilleszteni.
Hasonlóképpen megingathatatlan választ várok, mint amilyeneket tőlem szoktál. : )

’’ Miért tudtak a fa alatt fekvő holttestekről is ruhát szerezni?’’
Elméletileg csak Ludán volt rajta Krivo ruhája. De ezen téren felvilágosítást kérek, mivel Zina kabátjáról is most értesültem. Nehéz olyan dolgokra is gondolni, amiket nem is tudok… : )
Amint látom a teljes képet (hány ilyen ruhacsere van) megpróbálom elhelyezni.

’’ Ja és megfordítom a dolgot:miért hagytak Tibonál kést?Hisz még Te mondtad,hogy a motozás az alap…-)’’
Először is, örülök, hogy bár ha nem is konkrétan, de beismered, hogy anno hülyeséget beszéltél a motozás elhanyagolását illetően. Ugye, hogy jó kérdés?
Csakhogy te is jobban megkedvelj, azt mondom, hogy bár megmotozták Tibot, nem találták meg nála, és ő sem használta, mivel vagy nem volt rá lehetősége, vagy nem volt hozzá mersze. : )

 2697. sztalker — 2013-11-05 15:33 

2686. oberon:

„De nem hinném, hogy Zolo nagy dobra verte volna, egyáltalán verhette volna, ha a veremnél dolga van.”

Cetli a sátron:
— Hé, skacok, lementem pisálni, csak ide, az erdőbe, úgy egy órácskára a házi surranómmal, mert kicsit szégyenlős vagyok. Kábé nyolcra itt leszek, hagyjatok a sonkából és puszilom Ludát.

Aláírás:
Zolo

🙂

2688. oberon:

„1500 méter: Tudtommal ez a sátor vízmosás táv kb, nem a fa-sátor, mert az kb. 900 m, ha jól tudom.”

Bocsi, de szerintem nem jól tudod. Az viszont lehet, hogy sok forrás a métert lábnak (feet angolul) tüntethette fel, amit aztán újra visszaszámoltak méterre, hogy még nagyobb legyen a zűrzavar… (A Wikipédiában pl. így írják le: They were found separately at distances of 300, 480 and 630 meters from the tree.)

Én meg ez alapján számolok:
http://kepfeltoltes.hu/131105/AREA__dyatlov_pass_death_locations_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Az oroszok méterben számolnak (meg mi is), ezért gondolom, hogy helyes.

Lefelé haladva:
— A sátortól 500 m-ig vannak kivehető lábnyomok
— 150 m-re az utolsó lábnyomtól fekszik Zina
— 180 m-re Zinától fekszik Szlobo
— 300 m-re Szlobótól fekszik Gyatlov
— Gyatlovtól 370 m-re van a fenyő (alatta Doro és Krivo teste)
— A fenyőtől 75 m-re van a vízmosás (szakadék?) a 4 többi holttestel

Tehát 1500+75 m = 1575 m (500+150+180+300+370+75)

Az viszont lehet, hogy a vízmosás–sátor táv „csak” 1500 m (és nem 1575), de akkor is jóval több, mint a 900 m. (Az egyik honlapon olvastam, hogy Gyatlov 370 m-re volt a fenyőtől, ezért használtam a fenti számolási módot.)

„Miért jártak volna jobban plusz min. másfél óra fárasztó cipelgetéssel, minthogy ez idő alatt már annyival távolabb vannak mindentől?”

Én még az erdőig sem húztam volna le őket, de vannak cserjés részek a lejtő mentén sávokban, ha odáig leviszem, már nem annyira szembetűnő.

Lásd a helyszínelő rajzát a cserjés részekkel:
http://kepfeltoltes.hu/131105/CEDRUS_draw_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Mindenesetre jobban megérné időben, mint félóráig terelgetni 6 embert lefelé, akik még csak utána fogok kihallgatni, kínvallatni. (Estleg órákig, ráadásul én is fázom.) Ha Gyatlovék már látták, hogy milyen brutalitással számoltak le társaikkal a lejtőn a támadók (ha így történt), akkor már tudhatták, hogy nem kihallgatás lesz, hanem megkínozzák, majd megölik őket. vagyis nekik az ég egy adta világon SEMMI vesztenivalójuk nem lett volt már, úgyhogy nagyon is egy lapra tettek volna fel mindent és komoly vérengzés, verekedés alakult volna ki még a lejtőn, vagy az erdőszélen szerintem. Ilyenkor azt kell nézni, hogy mi jár a másik ember fejében. Ha kommandós, akkor a sikeres küldetés teljesítése, előléptetés és a mihamarabbi visszatérés sebesülés nélkül (meg egy jó pohár vodka a meleg körletben), ha csempész, akkor meg a zsákmány, vagy egy korábbi helyzet visszaállítása (hagyjanak engem békén a környezetemben és tűnj el innen, vagy megöllek, hadd csináljam tovább a dolgomat), ha bosszú, akkor meg a mihamarabbi leszámolás. (Értsd, most nagyon megszadiználak, mert ezt meg ezt tetted, de inkább menjünk má’ le ide, oszt ott majd még jobban fel fogok lelkesülni??? Hmmm.)
Csak az a baj ezekkel, hogy egyik sem vetekedhet Gyatlovék vágyával, ami most a túlélés lenne, vagyis hogy ők az életükért fognak majd küzdeni. Könnyen megfordulhat a helyzet (még akkor is, ha nincs Gyatlovéknak fegyverük, könnyen fordítva sülhet el ez a „kihallgatósdi”, az idő nem igazán dolgozik egyiküknek sem.

Mire leérnek, addigra mindenki hulla fáradt szerintem, a támadók is, leginkább leülnének kicsit melegedni és piálni, esetleg cigizni. (Apropó, cigi: az ilyen „gulagos-fegyenc-vadember-csempész-csapat nem gyújt rá soha, sehol, semmilyen körülmények közt? Nem is iszik? Az üres piás üvegeket meg össze se törik, ha kiürül? Viszik magukkal, hogy majd visszaváltsák a Tescóban? Én elhiszem, csak kicsit fura lenne az ilyen számkivetett életet folytatóktól. Ráadásul, ha rajtuk síléc volt, akkor végig „toporoghattak” a csoportot kísérva, mert a srácok csak lassan tudtak a mély hóban haladni, de akkor sem hagyhatták őket egyedül, végig szorosan velük kellett maradniuk mindvégig. (Én legalábbis biztosan így tennék.) Egyébként sokuk hugyhólyagja tele volt vizelettel, nem is kevéssel, előbb-utóbb ez kiürült volna, ha ilyen hosszan elhúzódó szituba kerülnek támadókkal, szerintem.

„Mint tudjuk, nem vették észre őket hetekig, tudomásunk szerint.”

A légi (meg egyéb) felderítésekről. Persze, hogy meg lehet úszni, minden csak szerencse kérdése, én is ismerek embereket pl. akiknek semmiféle biztosítása nincs és simán élnek már évtizede baj nélkül, milliókat megspórolva ezzel maguknak. De az nagyon gyanús, ha egy professzionálisnak feltűntetett csapat (pl kommandósok, profi katonák) ennyire elemi hibát követnének el, ill. ha deklasszált elemek (szedett-vedett csempészek) meg nem viselkednek természetes módon. (Nem esznek-isznak, lopnak, zabrálnak, pisálnak, dohányoznak a környéken, nyomuk sincs, annyira profin eltüntetik és képesek napokig követni a célpontot hidegben.) Ha meg amatőrök (pl. egy kurrens geológus csoport, akikkel összezördültek), akkor lehet, hogy legyűrik ugyan Gyatlovékat, de rengeteg sok vér meg dulakodás után. Ők is kapnak rendesen ám a képükbe, maradnak ruhafoszlányok az áldozatok kezén.

Állatok: Róka, bagoly stb., én sem tudom, hogy buknak-e a „mirelitre”, de a manysik pl. biztos nem szívesen tapétázták volna ki hullákkal azt a lejtőt. Ha meg a csempész tesók olyan otthonosan mozognak arrafelé, akkor meg igazán tudhatnák, hogy ezek a benszülött vadászok nem fognak ennek örülni, minek még őket is ellenséggé tenni? (Az viszont lehetséges, hogy a hullákat tényleg kiszúrhatták a manysik, de nem akartak fosztogatni — mert ők esetleg hamarabb lebuknak, ha mondjuk megtalálnak náluk a wigwamban egy monogramos öngyújtót, órát v. kést, mint pl. egy falusi ember esetében — megvizsgálták, esetleg letakarták a hullákat.)

Nagyon furcsa az is, hogy egymás ruháit viselték. Ehhez idő kell. Nehéz elképzelni, hogy pl. Zolo a sátorban veszi fel Luda kabátját és sapkáját a nagy sietségben. De a lejtön sem tehette. Ha meg az erdőben, akkor hogy tűrhették ezt a fogvatartók? Ha meg már azok elmentek, akkor nagyon is életben lehetett Zolo, hogy tudott még öltözködni, vagy vmelyik elbújt csapattag húzhatta fel rá ezeket. De az az elbújt csapattag meg nem hiányzott a létszámból a gyilkosoknak? Vagy addig halottnak tetette magát és később bújt elő. Ennyire slendriánok voltak a csempészek? Esetleg a gyilkosok viccelődtek így a túlélőkkel? Esetleg a szadizás közben engedélyt kért tőlük Zoló, hogy a meggyilkolt lány ruháit viselhesse addig a fél óráig, míg végleg ki nem nyírják aztán őt is?

 2696. igazitrebics — 2013-11-05 15:24 

@piszkosfredakapitany:
Szerintem pedig, Aljósáéknak egyáltalán nem kellett sokat piszmogni Kővágószőlős környékén, mert már a Helmuthék 10 évvel előtte elég világossá tették, hogy mi, merre, hány méter!!!
Az más mise, hogy bauxit bányászatról volt szó az elején.

 2695. piszkosfredakapitany — 2013-11-05 14:58 

@becsuszoszereles1k: Ismét egy jó meglátás 🙂
Nemrég futottam végig a csapatnapló angol fordítását, abban szerepelt egy litván – valami kimondhatatlan nevű – tag is, lehet, hogy ő is érintett volt a dolgokban: főleg, hogy nem önszántából ment Szibériába és nem azért maradt ott Sztálin halála után sem, mert rájött, hogy ott a legfinomabb a jetikoktél…
Mindenesetre elég nagy volt arrafelé a jövés-menés (persze helyi viszonylatban), az öregebbek talán nosztalgiáztak is a vasútépítés szép korszakára…sok geológuscsoport, túrázók, meg a bánat tudja még kik…valahogy alapból gyanús. Oké, hogy ásványok meg minden, de pont akkor és pont ott…ahol amúgy egy halom katonai létesítmény is volt a környéken…
Megjegyzés: a Pécs környékén piszmogó és légifelderítést és mérést végző szovjet uránvadász brigádnak is a térképkészítés (vagy valami ártalmatlan földtani kutatás) volt a fedősztorija annó…

 2694. becsuszoszereles1k — 2013-11-05 14:45 

2685.@piszkosfredakapitany:
„…a reakciókra (amelyek sokszor ellentmondhatnak az alap személyiségnek)…erre az allitasra jo pelda a kommentek is, hiszen csak konteozasbol vettuk vegig a Gyatlovekat negativ megvilagitasba helyezo valtozatokat.

A „jo fiuk” sza’lon ket lehetoseget latok:

1./ A tura soran belefutottak vagy diverzansokba, vagy csempeszekbe, vagy egyeb titokba. Ez onmagaban is eleg, de hozza vehetjuk meg a fenykepezes tenyet.
2./ Bosszuallas: Barada reszerol (es kapcsolt reszei), ez lehet szakmai jellegu csempeszet miatt – mint le is irtad – , vagy sima csempeszet miatt; vagy a sporttarsakkal valo konfliktus miatt.

 2693. bobby — 2013-11-05 14:32 

@becsuszoszereles1k:
„Harom 5 betus szo is van…:))”-Ne gyere a kifogásokkal!Eltaláltam a szó hosszúságát vagy nem?-)
A Gömbös csak egy szójáték volt,annak is a rosszul sikerült fajtájából.Elnézésedet kérem érte!-)
„De hova vitte volna Jugyin vegul a kuldemenyt?”-Leadhatta valami főmuftinak.A telep és lakói további sorsáról tudsz valamit?És az pontosan hol volt,ahol Djatlov valami rossz hírt kapott és depis lett?

 2692. bobby — 2013-11-05 14:22 

@oberon:
„a sátornál a domboldalban sokkal könnyebben észrevehetőek, mint lent a fánál, vagy a vízmosásnál”-Ha azt vesszük,hogy valamivel világítottak,akkor nem.Mert ha a kikérdezésnél kiderül,hogy van valami terhelő a sátorban,akkor kétszer kell megtenni a távot.Ami ugye egy esetleges szemtanúval számolva nagyobb lebukási faktort eredményez.De jó,igazad van:nem volt szemtanú,hisz nem lettek lebuktatva.De különben hóviharban 900 méterről biztos,hogy nem lehet kiszúrni mondjuk pár elemlámpa fényét.De akkor nem teszem fel többet azt a kérdést,hogy miért is nem a sátornál vallatták ki őket…-)
„Egyébként pedig miért akkora gáz és lehetetlen dolog számodra, ha a 6-ból 1 visszamegy a sátorhoz, miközben a többi már teszi a dolgát?”-Mert mint mondottad:eddigre már fáradtak és morcosak lehettek.És végre ott voltak a vízmosásban,erre valakinek megint fel kell mennie a tomboló viharban?Én biztos,hogy nem örültem volna ennek a megtiszteltetésnek…-)
„Vannak e még rajtuk kívül mások is és továbbítottak e üzenetet bárhová bárkinek.”-És mi a garancia arra,hogy igazat mondanak?Például én biztos,hogy nem köpném be a társamat,hisz amíg abban a hitben vannak,hogy nem vagyunk többen,addig neki van esélye segíteni nekem.Ha meg találtak volna rádiót,akkor mindenképp úgy kellett volna számolniuk,hogy leadták a drótot.Mert jobb félni,mint mindenféle turistának hinni…-)Ha meg nem bemondásra akartak játszani,akkor fel kellett volna forgatniuk a hátizsákokat is,hátha oda rejtettek el valamit.De ugye a sátor állt…
„Egyszerűbb lett volna szimplán megölni őket és később az újságból értesülni, hogy csempészeket keresnek, akik valószínűsíthetően a diákok haláláért is felelnek, mivel azok haláluk előtt jelentették az esetet?”-Ha egyszeri csempészakcióról volt szó,akkor ez mindegy.Ha meg tényleg jelentették volna,akkor már mindegy,nem?Hisz az ellen úgysem tudtak volna tenni…
„Sokat vitatkoztunk veled korábban az időn, remélem emlékszel.”-Hogyne emlékeznék!Életem legboldogabb percei voltak,hisz akkor még nem utáltál…-)
„Erősen kardoskodtál amellett, hogy ezek kemény orosz gyerekek voltak, akik biztosan nem fagynának meg, még ilyen öltözékben sem pár óra alatt.”-És ezt most is tartom…
„A sátornál a rajtaütéstől a vízmosáshoz érés másfél órába bőven belefér, kitérőkkel együtt.”-Végül is ha a cucc átadásáig még volt egy kis idejük,akkor ez megfelelő szórakozásnak tűnik…-)
„A gömbökkel kapcsolatban hibernálva vagyok, mivel várom az infokat tőled.”-Tőlem?Én csak azt tudom,amit eddig összeszedtek a többiek.Hogy a haláluk napján látták őket egy szomszédos hegyről,majd a kutatócsoport is és állítólag a környéken egész márciusig érzékelhetőek voltak.
„Az eseményektől független jelenségnek tartom őket”-Az is lehet,bár azért gyanús az időzítés…
„Tehát nem gondolom, hogy bárkit is magával vitt volna. „-A képek alapján egész jól beilleszkedett a csapatba és Tibo különösképp felnézett rá.És furcsa mód ők ketten egész jól fel voltak öltözve…
„@sztalker nem szívja a véremet hónapok óta.. : ) „-Hónapok óta?Azért ez így nem igaz,mert tartottunk egy kis szünetet…-)
„Ez olyan, hogy van aki az első ütésre visszaütne, van aki a 4-ik után sem.”-Fülig Jimmy pedig meg sem várná az első ütést,hisz megmondta,hogy az nevet utoljára,aki először üt…-)
„Sokszor ezen reményemet döntöd romba, ezért írtam, hogy kb. minden kijelentésemet aprólékosan hozzá kell igazítanom a te hitvilágodhoz, ami néhol számomra már szájbarágósnak tűnik.”-Azért a ruházaton annyira nem akadtam fenn.Bár most,hogy mondod:szerintem azért Zolo nem fázhatott annyira,mint Doro…-)
„Szándékosan nem próbáltam meg kitérni sehol, sajnálom, ha te úgy érzed.”-Azért ezen ne bánkódj,mert ettől még lehetünk haverok…-)
De akkor pár kérdés:
-Hogy került Zolora Zina kabátja?
-Miért mértek egyes holttesteken radioaktív sugárzást?
-Miért tudtak a fa alatt fekvő holttestekről is ruhát szerezni?
Ja és megfordítom a dolgot:miért hagytak Tibonál kést?Hisz még Te mondtad,hogy a motozás az alap…-)

 2691. becsuszoszereles1k — 2013-11-05 11:56 

@oberon: Lattam valahol SLC oldalan ket fiunak a naplojat (kie’?), de nem talalom…folyt. kov.
@SLC S.O.S.!!!

 2690. becsuszoszereles1k — 2013-11-05 11:17 

2684.@bobby: Harom 5 betus szo is van…:))
A ketezervalahanyadik hsznel szep volt Moricz/Gogol formallogikai bevetese.

A Gombos-t formallogikailag nagy kezdobetuvel kellett irni, es elgondolkodtato, hogy te sem irtad a Gyulat kis kezdobetuvel.

“Ez a vallas is ugy kezdodhetett, hogy akik megalapitottak, szerettek fonokot jatszani….:))”-Akkor Djatlov valami főpap volt?” – nem, szillogizmus.

„Jugyint is azért küldték haza,mert elvitettek vele valamit.” – es ezzel ment visszafele az uton, a telepeken at, ahol Barada mar mindent tudott a dologrol? De ha Barada vegre tavozott a geologusokkal, aminek Gyatlov annyira orult (mert rajott, hogy Barada mindent megtudott a csoport valamelyik tagjatol), akkor epp alkalmas lehetett a pillanat Jugyin visszainditasara. De hova vitte volna Jugyin vegul a kuldemenyt? Csakhogy a geologusoktol Vizsajban valtak el, ok pedig csak jan. 27-28-dikan mentek az Eszaki kettesre, ahol valami ertekes dolgot talalhattak volna. Jugyin mar 27-diken del korul beteg volt a visszautra, de 28-dikan meg veluk volt az Eszaki kettesen, ahol Jugyin-Kolo-Doro el is mentek ercet gyujteni, hogy Jugyin vihessen az egyetemnek kozetmintat (ezekrol a titkos helyekrol es strategiai fontossagu asvanyokrol?? Persze – a naplok szerint – csak valami atlagos leleteket talaltak…); csak ezutan indult vissza Jugyin az oreg litvannal a lovaskocsin. Tehat az oreg is veluk ejszakazott volna?

 2689. oberon — 2013-11-05 11:03 

@piszkosfredakapitany:

A 2685-höz:

Szerintem is inkább „jófiúk” lehettek.
Jó meglátás, lehetséges, hogy kiszúrtak valamit a telepen, ami miatt megpecsételődött a sorsuk. A telepen nem lehetett elintézni a dolgot, a túra után meg már szintén nem. Vöröszszakál megtudta, hogy az Otorten felé tartanak, ahol már eddig is történtek necces dolgok. Kihasználva ezt élt az egyetlen logikus lépéssel, a túra alatt varrja el a szálakat egy elég kétesnek mondható helyszínen, ahol még nehogy isten a fényjelenségről is tudott, ezzel is bebíztosítva, hogy ne legyen egyszerű a nyomozás. És mint tudjuk, nem volt 1 hülye gyerek…

 2688. oberon — 2013-11-05 10:53 

@sztalker:

Kicsit megkésve, de a 2668-hoz: Manysik: szerintem is látták már jóval a hivatalos megtalálás előtt a holttesteket, azonban megérte volna jelenteniük? Annak aki jelenti, szerintem tuti kampó lett volna. Bár bennszülött nép volt a manysi, hülyék azért ők sem voltak. Egyszerűbb volt játszani a hülyét, majd csatlakozni kereséshez, amit a ’’fehérekre’’ bíztak.

Nálam Zina lefelé hal meg, de elgondolkodtattál azzal, hogy bár leütik, életben maradhat. Lehetséges, hogy 1 támadó rámolja a sátrat, amíg a többi tereli a túszokat. Miután végzett, megy lefelé, és ellenőrzi, hogy mindenki halott e.

1500 méter: Tudtommal ez a sátor vízmosás táv kb, nem a fa-sátor, mert az kb. 900 m, ha jól tudom.

A foglyok spekulálásához: Valószínűleg mindenki fejében megfogalmazódott az ellenállás gondolata, szervezett végrehajtásra azonban esélyük sem volt,mivel gondolom beszélgetni nem hagyták őket egymással, valamint egymásra nézni egymásnak háttal a hóviharban, suttogni a süvítő szélben nem lehetett megvalósítható. A lámpa lehetett az egyik túrázónál, de mikor ártalmatlanná tették, kiesett a kezéből, vagy elvették tőle.
Bár igaz, hogy nehéz lehet ilyen helyzetben ráijeszteni valakire, a halállal való fenyegetés, amit fenyítéssel nyomatékosítanak is, meggyőző maradt végig szerintem.

A holttestekhez: A példában a negyediket is kb 3 méterre kéne dobnod az árokba. Flegma lenne nem megtenni. Az ügyben Zinától indulva csökkenve, de száz métereket kellett volna cipelni 5 hullát, 60 és kb 100 kg. között. Ha így tesznek, és 6-an vannak, akkor 6 ember 3 hulla, két forduló minimum lett volna. Miért jártak volna jobban plusz min. másfél óra fárasztó cipelgetéssel, minthogy ez idő alatt már annyival távolabb vannak mindentől?

A megtaláló géphez: Mint tudjuk, nem vették észre őket hetekig, tudomásunk szerint. Tehát bármennyire is necces, ezek szerint mégsem volt azért az a hullákat ott hagyni. A másik, ha felfedezi őket a gép másnap, mit mond? Láttam x hullát stb. Kimennek, nyomozás és kb ott vagyunk mint most. Lehet, ez meg is történt, ezért tudtak már 4.-én a dologról. Amúgy elég érdekes egy olyan módszert kétségbe vonni, amivel még ennyi év után is megoldhatatlan a rejtély.. : )

Az állatok: A medve alszik, a többieket nem tudom, de egy betemetett, a fagy miatt még oszlásnak nem induló holttestet azért nem könnyű észrevenni, talán még az állatnak sem, főleg, hogy fagyottan nem árasztja azokat a szagokat, amik odacsalhatnák a dögevőket.

 2687. oberon — 2013-11-05 09:52 

@becsuszoszereles1k:

A 2682-höz:

Az összképet tekintve számomra nagyon hiányoznak a csoport többi tagjának benyomásai is az eseményeknél.
Kicsit szentimentálisnak érzem ilyen szempontból Zinát és Ludát. Kíváncsi lennék például Zolo vagy Szlobo hogyan látta Vörösszakált, mi volt a véleményük a várakozásról, a táborhelyről, Jurij eltávozásáról, stb.
Ezek hiányában sok helyen találgatásokra vagyunk kárhoztatva, ami néhol konteót szül oda is, ahol csupán fiatal lányok érzelmi ingadozásai vannak… szvsz…

 2686. oberon — 2013-11-05 09:32 

@bobby:

’’ leterelnek mindenkit kockáztatva azt, hogy a nagy menetelés közben észreveszik őket?’’
Kockázat nélkül nincs nyereség. De viccet félretéve, a sátornál a domboldalban sokkal könnyebben észrevehetőek, mint lent a fánál, vagy a vízmosásnál (többek közt a holttestek és az akció is). Az időjárás felett ne ugorj át ilyen gyorsan, mivel sem tartózkodni, sem pedig vallatni nem lehetett volna könnyű odafenn. 6 fegyveresnek miért jelentene gondot amúgy leterelni őket?
Egyébként meg tudsz említeni szemtanút a gyilkosságról vagy bármi is történt ott? Mert lovagolhatunk ezen tovább, hogy volt vagy nem valaki. Ha volt is, az már a sírba vitte. Így kicsit erőltetettnek érzem az ezen való vitát.

’’ Akkor nem az lett volna a cél,hogy minél előbb húzhassanak?’’
De, igen. Azonban ha részletesen nézve éjfélre volt megbeszélve az üzlet és ők mondjuk 9-kor támadtak rá a túrázókra, akkor nem az a szitu áll fenn, hogy fél éjfélkor kell kitalálniuk valamit, mert fél óra múlva már nem érnének rá. Én, mint említettem kb. másfél-két órára lövöm be az eseménysort. Abba belefért az a ’’tökölés’’ is, amit szerinted csinálnak. A fényképért való visszamenetel is. Egyébként pedig miért akkora gáz és lehetetlen dolog számodra, ha a 6-ból 1 visszamegy a sátorhoz, miközben a többi már teszi a dolgát?

’’ vagy a mezítlábasok már lefeküdtek aludni?’’
Ha nem is aludtak, de nagy részük már a hálózsákban volt.

’’ És ha pont olyant csapnak agyon,aki tudott valami infót?Vagy aki mondjuk csinált egy képet a szajréról?’’
Ez elég speciális helyzet lenne, de megeshet. Abban az esetben is kiderült volna szerintem a dolog valaki mástól. Ha csak Zina tudott volna róla, abban az esetben bukó, viszont amit nem tudnak, azért nem fáj a fejük. 2 dolgot viszont, ami szvsz a legfontosabb volt, akár 2 embertől is megtudhatták volna. Vannak e még rajtuk kívül mások is és továbbítottak e üzenetet bárhová bárkinek. Mielőtt itt ismét megkérdeznéd, hogy akkor miért kellett mindet leterelni ,miért nem csak 2-t, előbb olvasd el az első válaszom ezen kommentben.

’’ Csak nem a legegyszerűbb módon.’’
Egyszerűbb lett volna szimplán megölni őket és később az újságból értesülni, hogy csempészeket keresnek, akik valószínűsíthetően a diákok haláláért is felelnek, mivel azok haláluk előtt jelentették az esetet?
Nem volt egyszerűbb megtudni tőlük, hogy van e félnivalójuk vagy nem a támadóknak?
Annek nem csak 1 vissza séta a sátorhoz lett volna az ára.

’’ -Csak erre nem feltétlenül a fagyhalál a legjobb módszer.Mert ilyenkor az van,hogy fázol,majd amikor átlépsz egy szintet,akkor már nem igazán érzékeled a hideget.Szóval gyors infószerzésre szerintem a verésnél nem tudtak volna kitalálni…’’
Sokat vitatkoztunk veled korábban az időn, remélem emlékszel. Erősen kardoskodtál amellett, hogy ezek kemény orosz gyerekek voltak, akik biztosan nem fagynának meg, még ilyen öltözékben sem pár óra alatt. Ebből kiindulva azért volt idejük csesztetni őket. A sátornál a rajtaütéstől a vízmosáshoz érés másfél órába bőven belefér, kitérőkkel együtt. De legyen 2.

A gömbökkel kapcsolatban hibernálva vagyok, mivel várom az infokat tőled.
Az eseményektől független jelenségnek tartom őket, bár nem vagyok mindentudó én sem..

’’ ”-És még nekem vannak gondok a szövegértelmezésemmel…-)’’
Igen, itt valószínű belefutottam. De nem hinném, hogy Zolo nagy dobra verte volna, egyáltalán verhette volna, ha a veremnél dolga van. Erre @becsuszoszereles1k nagyon jól felhívta figyelmemet. Tehát nem gondolom, hogy bárkit is magával vitt volna. Esetleg annyit mond, h fél óra múlva itt vagyok, ha nem jönnék, a nagy fánál keressetek. Ezt hihetőbbnek tartom.

’’ Csak a válaszaidnak vannak olyan gyenge pontjai,amik miatt nem tudom elfogadni őket.És mielőtt a felfogásbeli képességeimet állsz neki ócsárolni:nem csak én,hanem más sem(ld. például @sztalker).’’
Én szvsz a többségét elég relatív gyengepontnak tartom, amin addig rugózhatunk, amíg csak élünk. @sztalker nem szívja a véremet hónapok óta.. : )

’’ De ha tényleg így lett volna,akkor felesleges volt öldökölni is.Vagy úgy gondolod,hogy a kirándulók lenyúltak valamit a csempészektől?’’
Úgy gondolom, hogy valamilyen formában beleköptek a levesükbe.
Akár fényképezéssel, akár a verem megtalálásával, akár a csempészek észrevételével, akár a telepen, a lényegen nem változtat.

’’ Különben ne vedd a személyed elleni támadásnak az ellenvetéseimet,csak próbálok rávilágítani a történeted gyenge pontjaira.’’
Azt nehezményezem, hogy nem objektív dolgokon van a vita, mint például az érkezési irányuk, amit meg sem próbálok megmagyarázni, mert tény, hogy benéztem, hanem olyan dolgokon, amikre 10 emberből 10 más választ adna személyiségükből fakadóan, azonban lényegét tekintve nem befolyásolnának alapvető dolgokat, vagy magát az eseménysort.
Ez olyan, hogy van aki az első ütésre visszaütne, van aki a 4-ik után sem. Különbözőek vagyunk. De az, hogy ha ütnek, az fáj, mindenkire egyaránt vonatkozik. Ez sztem objektív.
Ezért amikor azt írom, hogy fáztak, idegesek voltak, sietniük kellett vagy más, bízom benne, hogy nem kell külön leírnom mindenkinél az egyéni hozzáállást, hanem maradhatok objektíve a fő eseményeknél. Sokszor ezen reményemet döntöd romba, ezért írtam, hogy kb. minden kijelentésemet aprólékosan hozzá kell igazítanom a te hitvilágodhoz, ami néhol számomra már szájbarágósnak tűnik.

’’ Nekem az a bajom,hogy a kérdéseimre adott választ nem szájbarágósnak érzem,hanem inkább mellébeszélésnek.Vagy inkább egy elegáns félresiklásnak’’
Kicsit csalódott vagyok, hogy így gondolod, mivel pont az ellenkezője a célom, hogy mindent letisztázzak. Szándékosan nem próbáltam meg kitérni sehol, sajnálom, ha te úgy érzed.
Ennek ellenére, ha ezt filmen vagy animációban látnád, kevesebb lenne a vitás részlet számodra. Ebben majdnem biztos vagyok.

’’ De ahhoz képest,ahonnan indultunk már csak pár vitás pont van(igaz,hogy ezek a legfontosabbak).’’
Bízom benne, hogy lassan-lassan 1 sem marad..

 2685. piszkosfredakapitany — 2013-11-05 08:49 

És mi van akkor, ha Gyatlovék voltak a „jó fiúk”? Szegényeket belevontuk már egy szép kis kémtörténetbe, de mi van akkor, ha ők szúrták ki pl azt, hogy Vörösszakáll (vagy akár Rempel) a puszta közepén csencseli a kínaiakkal a Prilukit/uránt/szarvaspástétomot? A kegyetlenkedés így érthető, hiszen rontották a boltot és ráadásul még rendszerhűek is…v. ö.: 56-os népítéletek.
A másik: azzal, hogy elhajtották őket a sátortól, a bizonytalansáot (is) akarták fokozni. Idegen környezet, reményveszettség, esetleges ígérettel, hogy „ha jól viseled magad, visszamehetsz hamarosan”. Ez vagy megtöri az embereket, vagy durván megerősíti őket és ellenállnak: ez utóbbi lehet kockázatos, de máris megtörtem a csoport egységét…a reakciókra (amelyek sokszor ellentmondhatnak az alap személyiségnek)meg lehet a sérülésekből következtetni.

 2684. bobby — 2013-11-05 08:16 

@becsuszoszereles1k:
„Ez a vallas is ugy kezdodhetett, hogy akik megalapitottak, szerettek fonokot jatszani….:))”-Akkor Djatlov valami főpap volt?
Tudom,hogy nem Te vagy a gömbös,mert az a Gyula…-)
„Hogy-hogy nem vettem eszre a konteot: te gancsoltal el, a cel erdekeben!:))”-Na végre,hogy ráébredtél!Akkor most már elmondhatok mindent.Kapaszkodj meg!Az egész úgy kezdődött,hogy egy szombati nap sétáltattam a kutyusomat,amikor…
„Egy szal haj tapintasabol ennyi mindent megallapitani…”-Különben a hajszíned öt betűből áll.Mármint férfiaggyal gondolkozva,ahol nem léteznek árnyalatok…-)
„te hasi sebesz lehetsz.:))”-Közel jársz,de nem.De látod?Máris kezdesz kötődni hozzám és ezért érdeklődsz a magánéletem felől…-)
A telepes verziódat továbbszőve:Jugyint is azért küldték haza,mert elvitettek vele valamit.Mi van,ha mondjuk aranyat vagy valami ilyesmit találtak?Ilyen esetben még sok ellentétes érzelmű ember is összeállhat…
A Rempeles találatod elgondolkoztató…

 2683. bobby — 2013-11-05 07:58 

@oberon:
„innentől én ahhoz az állításomhoz fogok ragaszkodni, hogy rajtuk kívül mások is tartózkodhattak ott”-Jó,akkor maradjunk ebben.Szóval ebből kiindulva leterelnek mindenkit kockáztatva azt,hogy a nagy menetelés közben észreveszik őket?
„de még1x, utoljára, röviden. Azért, mert ki akarták őket faggatni, mielőtt végeznek velük”-Ebből a válaszodból kiindulva nem csak én futom mindig ugyanazokat a köröket…-)De még egyszer,röviden:miért nem volt jó nekik a sátornál?Meglepték a túrázókat és ahelyett,hogy ott gyorsan kivallatták és megölték volna őket(hogy helyben tudjanak is tevékenykedni a sátornál a rádióval és a fényképezőkkel) szépen levonultatják a csapatot időt adva nekik,hogy magukhoz térjenek a kezdeti sokkból(ld. a 3 túrázó halálát a lejtőn).Te mondtad,hogy valószínűleg fáztak,fáradtak voltak,időzavar stb…Akkor nem az lett volna a cél,hogy minél előbb húzhassanak?Ehelyett ők foglyokat ejtenek,útközben hármat agyonvernek,majd másik kettőt fára mászatnak és utána megölnek,hogy aztán a maradékot beleöljék egy vízmosásba.Ja és utána lehet,hogy még egyszer fel kellett menniük a sátorhoz.És mindezt úgy,hogy a megegyezésünk értelmében bárki észreveheti őket…-)
„Mindenki úgy volt, ahogy előrontott a sátorból.”-Szóval a többség viszonylag felöltözve volt a sátorban,csak cipő nélkül?Én nem tudom,hogy mi volt a módi akkoriban,de mostanában egy téli túrára általában visznek az emberek valami váltócipőt,amivel a sátorban vannak(ilyen lehetett Zolo nemezcsizmája is).Vagy a mezítlábasok már lefeküdtek aludni?
„Abban az esetben nem nagyon tököltek az első 2-vel, mivel akkor még 8 megvolt a 9-ből, így a veszteség még ’’jelentéktelennek’’ tűnt.”-És ha pont olyant csapnak agyon,aki tudott valami infót?Vagy aki mondjuk csinált egy képet a szajréról?
„Egyébként pedig a probléma megoldása a likvidálásuk volt. Ami megtörtént.”-Csak nem a legegyszerűbb módon.Márpedig ha nem spontán akció volt(hisz a csempészeknek volt idejük kigondolni a rajtaütést),akkor nem kicsit bonyolították túl a dolgot…
„Nem gondolom, hogy a támadóknak nagy kedvük lett volna hozzá, azonban véleményem szerint a kívánt hatást elérték.”-Csak erre nem feltétlenül a fagyhalál a legjobb módszer.Mert ilyenkor az van,hogy fázol,majd amikor átlépsz egy szintet,akkor már nem igazán érzékeled a hideget.Szóval gyors infószerzésre szerintem a verésnél nem tudtak volna kitalálni…
„a gömböket szvsz meg sem kell magyarázni…”-Pedig többen is látták őket(még a keresőcsapat is).Szóval én nem írnám le ilyen könnyen ezeket a gömböket…
„Katonaemberként tudta,hogy jó,ha valaki védi a hátát.’’Külön hátvéddel ment volna túrázni, aki 1edül magányosan leköveti a túrát, nehogy Zoloval baj történjen?”-És még nekem vannak gondok a szövegértelmezésemmel…-)Úgy értettem,hogy ha találtak volna valami csempészárút,akkor megkért volna valakit vagy valakiket,hogy menjen el vele és segítsen neki.
„A kör az szerintem a te mókuskereked, mivel csak körbe-körbe mész, és ugyanazt kérdezed, bár válasz akadt már több is, az enyémeken kívül is.”-Csak a válaszaidnak vannak olyan gyenge pontjai,amik miatt nem tudom elfogadni őket.És mielőtt a felfogásbeli képességeimet állsz neki ócsárolni:nem csak én,hanem más sem(ld. például @sztalker).
„Ha megölöm őket, mert az a legbiztosabb mód a dolog megoldására és pirkadatig elég messze leszek innen, hogy ne váljak gyanússá, esetleg elbújok egy közeli rejtekhelyen, mit érdekeljen engem, hogy ki és mikor találja meg a hullákat?”-De ha tényleg így lett volna,akkor felesleges volt öldökölni is.Vagy úgy gondolod,hogy a kirándulók lenyúltak valamit a csempészektől?
„a felvetéseiddel objektíve próbálsz meg hibákat keresni ezután”-Itt kimaradt az is.Mármint hogy ezután is…-)Különben ne vedd a személyed elleni támadásnak az ellenvetéseimet,csak próbálok rávilágítani a történeted gyenge pontjaira.
„valamint a kérdés feltevése előtt megmozgatva a fantáziádat, mert néha szájbarágósnak érzem a kérdésekre adott választ, holott kis képzelőerővel könnyen érthető lenne számodra is..”Kis képzelőerő a gömbökhöz kéne…-)Nekem az a bajom,hogy a kérdéseimre adott választ nem szájbarágósnak érzem,hanem inkább mellébeszélésnek.Vagy inkább egy elegáns félresiklásnak…-)De ahhoz képest,ahonnan indultunk már csak pár vitás pont van(igaz,hogy ezek a legfontosabbak).

 2682. becsuszoszereles1k — 2013-11-05 03:43 

Felmerult nehany naploreszlet, ami nem egyertelmu, vagy epp ertelmezhetetlen.

1./ „Ma van Jurka névnapja (SLC: itt az orosz eredetiben az именинник szó szerepel, ami az online fordítóprogramok szerint férfi születésnapot jelent, a hagyományos szótárak szerint névnapot. A legközelebbi Jurij névnap február 7., a Georgij névváltozatnak van január 30-án egy névnapja. Dorosenko születésnapja viszont a források szerint január 29. Így most nem tudjuk eldönteni, hogy Zinaida mire is gondolhatott amikor ezt leírta). Először a Lozva mentén haladtunk, aztán áttértünk az Auszpija partjára. Gyönyörű hely. Auszpija mentén manysik élnek. Jeleket lehet látni, rovásokat, és egy ösvény látható. Az ösvényen gyakran fordulnak elő jelek. Érdekes, miről írnak vajon? Most a manysi ösvény letér délre.
>(megj.: a következő két oldalon rovások rajzai, 1958. október 5-ével datálva. Balta rajz?)
Hárman ülünk most: Rusztik, Jurka és én. Várjuk a többieket. Az éjjeli szálláson maradtak, nem messze a sí nyomoktól. Jurkával tűzifát fűrészeltünk. A múltról beszelgetunk.”

Melyik Jurka nev kire vonatkozhat az unneplessel kapcsolatban (mandarin osztas), annak tukreben, hogy nevnapot vagy szuletesnapot unnepelt-e a csoport?
Tudtommal a szlavok nem unnepelnek nevnapot, annal is inkabb, mert a naptarban, amit lattam, csak itt-ott talalhato egy-egy nev, megpedig valamelyik pravoszlav szent neve. De amugy sem. Ugyhogy az online forditoprogram szerinti adat lehet a helytallo.

Igy sokkal valoszinubb, hogy szuletesnapot unnepeltek, es akkoriban Jurij Doro szuletesnapja volt esedekes.
A naplo alapjan kitunik, hogy Zina mind Jurijt (Doro), mind Georgijt(Krivo) Jurkanak szolitotta (Vo. „Jurkaval a multrol beszelgettunk.” – nyilvan Doroval, a volt udvarlojaval, nem pedig Krivoval).
Szerintem Zina inkabb Doro szuletesnapjarol emlekezett meg.

Ugyanakkor Luda csak Krivot szolitotta Jurkanak, Dorot pedig Juranak.

2./ Van itt egy reszlet, ami csak mellekszal, de Luda erzelmeit tukrozi, a Jurka nevhasznalat alapjan Krivo irant:
„Most valamitől felderültem, igaz korábban is, de most jobban és hosszabb időre. De ezt kivéve, Jurka egészen jólelkű ember, legalábbis a magatartása alapján ítélve. Mindegy, én hű maradok önmagamhoz. […]”

3./ A hangulatvaltozasrol:
Ezek a „kolykok” a tavozo geologusok voltak. Amitol a hangulat elromlott, es meg a filmnezestol is csak lassan oldodott.
Ugyanakkor Gyatlovnak fektelen jokedve kerekedett, ami mindenkit meg is dobbentett.
Gyatlov csak nem attol tort ki orommamorban, hogy a geologusok tavoztak? Es vajon miert?
„Zina:
jan. 25. Könnyek közt kísértük ki a kölyköket. A hangulat elromlott. Búcsúképp elénekeltük Zinával és Zsenyával: „Ha a szemeid…” (megj.: Többet – áthúzva). Összességében, nekem nagyon-nagyon nehéz volt.
Nekünk nagyon szerencsésen jött az „Arany szimfónia”. Gyorsan áthurcoltuk a cuccokat a vendéglőbe és lementünk a klubba. Bár nem volt markáns kifejezése, de kicsit elszomorított minket. A Jurka Krivo mellett ülők mind sóhajtoztak és csettintettek a nyelvükkel a lelkesedéstől. Milyen elragadó muzsika! A hangulat e képsorok után jelentősen jobb lett. Igor Gyatlovra egyszerűen nem ismertünk rá. Megpróbált táncolni, ismételgetve: „Oh, Dzseki, Dzsom”.[…]”

4./ Szerepel ket nev a naploban, amit nem sikerult ertelmezni, ugyanakkor Zina valami miatt hivatkozik ra. Ez a nev a Volta. Zina az Arany szimfonia cimu film hatasaval, az utana kovetkezo beszelgetesukkel kapcsolatban emliti meg. De mire gondolhatott? Ezt irja:
„…ismételgetve: „Oh, Dzseki, Dzsom”.[…] Egész este a szerelemről és barátságról beszélgettünk, a táncról és egyebekről. Sok olyat mondtam, ami egyáltalán nem jellemző rám, és csak néha igyekeztem, de hogy igyekeztem, de a nyíltságom győzött. De ez az egész hülyeség. De még mindig emlékszem Volt (SLC: ez egy személynév) szavaira. Milyen hihetően beszélt akkor. […]”
‘akkor’, tehat ‘egykor’: hisz Voltarol, a tudosrol van szo [Gróf Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta (Como, 1745. február 18. – Como, 1827. március 5.) olasz fizikus, az elektromos áram elméletének kidolgozója, a víz elektrolízisének felfedezője és a kénsavoldatba merülő cink- és rézelektródból álló Volta-elem (galvánelem) feltalálója. A volt mértékegység róla kapta a nevét.],
aki 12 eves koraban probalta megfejteni „az arany ragyogasanak titkat”…- „Алессандро Вольта 12 лет, мальчик пытался разгадать «тайну золотого блеска»…” [orosz wiki]

5./ A januar 30-dikai naplo beirasnal pedig szerepel meg egy nev: Rempel.
„(megj.: az utolsó előzéklapon a bal oldalon felül)
Rempel (SLC: nem tudtuk kitalálni mi lehet ez, csak személynévként találkoztunk vele)”

Ket ilyen nevet talaltam a neten, amit egyaltalan osszefuggesbe lehet hozni a temaval.
Az egyik Shannon Rempel gyorskorcsolya bajnoknoe’ (a Szerdlovszkban tartott sportrendezvenyre gondoltam rogton), de mint kiderult, rola nem lehet szo, mert eleve 1984-ben szuletett.
A masik pedig az anabaptistak egyik modernkori vezetoje, a mennonitak ukrajnai uldozteteseirol szolo konyv [Makhno, Nestor (1888-1934)., 1957] szerzoje – Rempel, John G. Hat, ez egy nagy kerdojel…Lehet, hogy SLC nem is ezeket a neveket talalta.

 2681. becsuszoszereles1k — 2013-11-05 01:33 

2673.@piszkosfredakapitany:
Na, ez sem egy rossz otlet!
„Esetleg tudták, hogy lebukás esetén is megússzák, mert a sokcsillagosok nem érdekeltek abban, hogy kiderüljön az eset…”
Most direkt mondasz ilyeneket?:))
A kiderules biztosan nem erdekuk, de az elkovetoknek, amennyiben lebuknak, ez mar sovany vigasz lesz…

 2680. becsuszoszereles1k — 2013-11-05 01:20 

@becsuszoszereles1k: Jut eszembe, Vorosszakall egy olyan fonok mellett, mint Rjagin az Eszaki 2-esen, vagy a masik helyi kiskiraly, a favagok fonoke mellett a 41-es telepen (aki egyebkent a lovaskocsit is kiutalta gyatloveknak a veteran litvannal), deplane, ha ez a ket fonok egy kovet fujt [es voltak ott meg szepszammal mas rendvigyazok is, orok, katonak(?)] – nem valoszinu, hogy tulzottan csempeszkedhetett volna. De lehet, hogy ezuttal olyan vonzo lehetoseg nyilt szamara, hogy bevallalta, es valoszinu nem returjeggyel. Kozben pedig a gyatlovekbol kibeszelgetett informaciok alapjan raebredt, hogy veszelyben a csempesz akcio, mert a fiatalok utja epp arra vezet…

 2679. becsuszoszereles1k — 2013-11-05 00:59 

2675.@bobby: A’! Ez a vallas is ugy kezdodhetett, hogy akik megalapitottak, szerettek fonokot jatszani….:))

A Gombos nem en vagyok!:))

OFF: Hogy-hogy nem vettem eszre a konteot: te gancsoltal el, a cel erdekeben!:)) Egy szal haj tapintasabol ennyi mindent megallapitani…te hasi sebesz lehetsz.:)) ON

Ognyev-Szakallhoz annyit, hogy megszimatolhatta a geologus fonok Rjagin mesterkedeseit Gyatlovval, hogy mindig neki sugja meg a legjobb (legertekesebb) lelohelyeket, miert?; esetleg az ellensegnek dolgoznak vagy egyutt, vagy csak Rjagin, de Gyatlovnal ertekes informaciok lehetnek, amit Rjagintol nyilvan nem lehet megszerezni. Mondjuk, Vorosszakall a megnagyobb fonoksegnek ellenorkodik. Vagy: Gyatlov-Krivo-Kolo (Jugyin)+Zolo fujtak meg valamit az ercleles kozben, hogy eljuttassak az ellenseghez. Vorosszakall csak Rjagin besugoja, de lehet, hogy mindenkie’. Ha csak „helyi erdeku”, akkor Rjagin meneszthette oket a csoport utan. Ha a nagyobb fonokse’ge’, akkor meg azok, de akkor tenyleg nemigen terhettek vissza a telepre a kilencszeres gyilkossag utan.

Raadasul me’g passzol is @witchp zsenialis otletehez (barmelyik felallasban):

„2657. witchp — 2013-11-03 23:03

Most eszembe jutott még egy lehetőség a “döbbenetet kiváltó hatásra”: az is így működhetett, ha pont, hogy ISMERTÉK, akár jól ismerték a támadó(ka)t…
Ebben az esetben sokáig el sem hihették, hogy tényleg a halálukat akarja…ami megint sok mindent megmagyarázna.”

 2678. oberon — 2013-11-04 20:48 

@bobby:

Sok a felvetés, zanzásítok, bár elég reménytelen lesz.

’’Mert általában aki tilosban jár,az nem kiabál.Azonkívül már sokadszorra visszapasszolva a másiknak a labdát:Te mondtad,hogy bárki járhatna arra…-) ’’
Nem is kiabálást kell elképzelni. Vagy szerinted az Ural közepén mindentől távol suttogniuk kellett volna? : )

OFF: Akkor döntsük el, hogy kihalt vidék volt vagy nem. Mert ha elolvasod a korábbi kommentjeidet, akkor volt, hogy te vetetted fel, hogy arra senki sem járhatott volna, majd később az ellenkezőjére hivatkozol. Így nehéz vitába szállni.. Én a dolgok legelejétől azon a véleményen vagyok, hogy ’’relatív” lakatlan vidékről van szó, nem pedig ténylegesről. Ebből kifolyólag innentől én ahhoz az állításomhoz fogok ragaszkodni, hogy rajtuk kívül mások is tartózkodhattak ott. (feltételes, mert én sem tudhatom).

”-Az ötlet jó,de kinek vittek fegyvert?A Manysi Hazafias Frontnak?” A kérdésedben van a lehetséges válasz.

Vörösszakálhoz: Lehettek esetleg ők is a csempészek, és ezért voltak olyan kíváncsiak az útvonallal kapcsolatban. Majd 2 nap késéssel beérték őket egy rövidebb úton. Ezután valamikor vissza, esetleg vissza se mentek a telepre többé, de ezt miközben írtam, láttam, hogy te is felvetetted.
Hogy még jobban a kedvedben járjak, lehet, hogy ők voltak az informátorok, és az voltuk a dolguk, hogy jelentsék, ha valami csoport arrafelé megy. Ezek, esetleg a támadók közé tartozott Vöröszakál is. Még valami kérdés? : )

’’ -Akkor miért nem ölték meg Őket a sátornál? Erre már válaszoltam a 2665-ben, de még1x, utoljára, röviden. Azért, mert ki akarták őket faggatni, mielőtt végeznek velük. Segítek.
(nem e rádióztak a dologról vagy ki küldte őket vagy mi az igazi küldetés vagy miért jobb a Coca-Cola, mint a Pepsi stb.).

’’ miért vetették le velük a bakkerokat?’’
A sátorban voltak, mikor rájuk törtek. A bakancs már nem volt rajuk. Abban az esetben lett volna, ha az első verzió áll, de azt @becsuszoszereles1k megcáfolta az iránnyal.
Abban az esetben is csak Tibo-n és max Zolo-n, ezért csak félig-meddig értem jogosnak a kérdést. Azt sehol nem írtam, hogy mindenkiről levetették, olyant sem, hogy bárkivel levetették volna. Mindenki úgy volt, ahogy előrontott a sátorból. Csak később változott ez (lásd pl. Krivo ruhája Ludán.)

’’ “Nem tudom, hogy mennyire vagy jártas a csempészetben, vagy bármi más hasonlóban”-Ez eddig még kimaradt az életemből,de kezdek kedvet kapni hozzá…-)’’ Hát akkor sok sikert! : )

’’ “akiknek abban a helyzetben ki kellett találniuk 9 ember letámadását és a fogva tartását is”-Épp ez nem tiszta.Miért kellett volna fogva tartaniuk és szadizniuk a társaság tagjait,ha csak lebukott csempészek?’’
Ezekre szintén válaszoltam már és a történetemből is tisztán kivehető szvsz.

’’ “Ha lefelé mész és leütnek vagy bármi történik, miért ne lehetne úgy esni, hogy a fejed az ellenkező irányba néz?”-Mind a háromnál?Ez azért nem valami életszagú…Különben miért ütötték le Őket,ha egyszer infókat akartak megtudni?És miért hagyták ott a lejtőn heverni a testeket,amikor bármikor felfedezhették volna őket?’’
Igen, mind a 3-nál.
Ha valaki ellenszegül a lefelé úton, és nem hajlandó tovább menni, nehogy isten ellenszegül, szerintem 3 lehetőség van.
1. vagy meggyőzöd
2. vagy kényszeríted
3. vagy megölöd
Abban az esetben nem nagyon tököltek az első 2-vel, mivel akkor még 8 megvolt a 9-ből, így a veszteség még ’’jelentéktelennek’’ tűnt. Lehet a banda feje utasította erre az elkövetőt, nem pazarolva az időt. Ez csak később romlott tovább, de a fához a kétharmad banda megérkezik. Szerintem azért az még nem olyan rossz. Zina halála lehetett azért is, mert esetleg megharapta az egyik fogva tartóját, esetleg leharapta a fülét vagy bármi, ami belefér, és az illető ezzel jutalmazta a cselekedetet. Az ő vére is lehetett, ami eltűnt a labor felé.
Egy törvényenkivüliekből álló társaság bármely tagjának fontosabb lesz ezen cselekedetet megtorolni, már csak saját büszkesége miatt is, mint ragaszkodni a rögtönzött kármentő tervhez, miszerint felmegyünk értük és a vízmosásba öljük őket a kihallgatásuk után.

’’ Nem értem,hogy miért nem a sátornál faggatták ki Őket?’’
Ez már nem az én saram, megtettem a tőlem telhetőt.. : )
Egyébként pedig a probléma megoldása a likvidálásuk volt. Ami megtörtént.
Tök mindegy, hogy mit találtak volna náluk. Azonban nem követték el azt a hibát, hogy megölik őket, és csak utána tanakodnak, hogy nem e tudatott valaki valamit valakivel valamilyen verzióban (módon). Erre a rádió csak 1 lenne a sok közül. A legjobb, ha kiszeded valakiből, mielőtt megölöd. És itt vissza is kanyarodnánk a történetemhez…

’’ Értem,csak ez olyan kapkodósnak tűnik.’’
Igen, annak is próbáltam ábrázolni. Bár a sietős jobb szó lenne rá.

’’Hogy miért mondom ezt?Gondolj bele:összegyűjtik és leterelik a csapatot.Lenn kifaggatják őket(mely kérdezősködés hatására páran elhaláloznak)és megtudják,hogy nem csak Zolo csinált fotókat,hanem mondjuk Luda is.Akkor ebben a ramatty időben még egyszer felcaplatnak,hogy megkeressék az Ő gépét is?’’
Nos, lehet, hogy így történt. Ezért az egyik felment és elhozta azt a gépet (ami mellesleg eltűnt). Útközben ellenőrizte, hogy halott e mindenki, esetleg biztossá is tette, hogy az legyen (ekkor fordíthatta meg Gyatlovot is).

’’ -Most őszintén:ennek szerinted valóságszaga van?’’
Teljes mértékben, és hiszem, ha végig gondolod alaposabban, számodra is azzá válik.

’’Az előbb még kivolt a tudatuk,most meg itt szórakoznak azzal,hogy megkínozzák őket?
Ezt szintén betudom értelmezési hibának.

’’Nem tudom,hogy Te írtad-e a filmes példát(hogy a főgonosz addig húzza az időt,amíg odaér a segítség),de ez ugyanaz.Itt a gonosz válogatott kínzással öl ahelyett,hogy szimplán agyoncsapná az ellent.’’
Én írtam és lehetett válogatott, törvényenkivüliektől egyáltalán nem meglepő módon, azonban ezt funkcionális, járulékos kegyetlenségnek ábrázoltam, nem pedig élvezetből fakadónak.
Ebből kifolyólag az redmény elérése volt a cél, nem pedig az örömszerzés.
Nem gondolom, hogy a támadóknak nagy kedvük lett volna hozzá, azonban véleményem szerint a kívánt hatást elérték.

’’ a fő gyanúsítottam a Vörösszakáll és Ő ment utánuk a kis csapatával.Hogy miért?Vagy ismerte Zolot régebbről vagy valamivel lebuktak(pl. csempészet).Lehet,hogy a már említett másik csapat pont átvett valamit ott és akkor a táborban,csak valamelyik túrázó meglátott valamit.De a gömböket ez sem magyarázza meg…’’
Van benne ráció, viszont a gömböket szvsz meg sem kell magyarázni…

Reagálnék a 2676-osra is, bár nem nekem címezted:

’’ Mivel vették rá őket arra,hogy lemenjenek?9 túrázó vs. 1-2-3 támadó?Még ha fegyverük is van,valaki csak megpróbálna csinálni valamit már a sátornál.Többen is erős testalkatúak voltak és nem hiszem,hogy egyszerre pánikoltak volna be.’’
Először is én legalább 6 támadóval számolok, számomra nincs kőbe vésve a 3, már csak ’’életszerűtlensége’’ miatt is.
A rávétel pedig a sátorból 1-esével előmászó/előtörő túrázókra puskatussal vagy egyébbel történő harciasságot elűző ütés, ami elég könnyen kivitelezhető. Majd a félig kába túszok elindítása lefelé szintén. Ez megmagyarázza például azt is, és ez már az első verzióban is szerepel, hogy Zina miért nem egyből szegül ellen, miért csak pár száz méter után. Mert akkor tér magához annyira, hogy be tudja vállalni..

’’ “Ennyire nem lehetett se stréber, se balek Zolo.”-Így van.Katonaemberként tudta,hogy jó,ha valaki védi a hátát.’’
Külön hátvéddel ment volna túrázni, aki 1edül magányosan leköveti a túrát, nehogy Zoloval baj történjen? Esetleg többel? Ki volt ez a Zolo csávó? : )

’’ ha elrejtek holttesteket,akkor a többit miért hagyom elől?Vagy Zoloékat sem rejtették el?Akkor miért nem a sátornál ölték meg őket?És a kör bezárult…-)
A kör az szerintem a te mókuskereked, mivel csak körbe-körbe mész, és ugyanazt kérdezed, bár válasz akadt már több is, az enyémeken kívül is. Megfordítom a kérdést. Ha megölöm őket, mert az a legbiztosabb mód a dolog megoldására és pirkadatig elég messze leszek innen, hogy ne váljak gyanússá, esetleg elbújok egy közeli rejtekhelyen, mit érdekeljen engem, hogy ki és mikor találja meg a hullákat?
DNS van? Nincs. Telefon (mobil) lehallgatás van? Nincs. Műhold van erre a célra? Nincs. Ahogyan sok minden más sem, amivel napjainkban röhögve elővakarnák őket a föld alól is.
Ebből kifolyólag az utolsó 4-el érkeznek el az eredeti célhoz, ők így kerülnek oda, ahová mind a 9-et elindították.

OFF: Nehéz olyan dolgokon vitatkozni, amik szubjektívek vagy véleményed szerint nem életszerűek. Szerintem az sem életszerű, hogy 8 diák és egy veterán meghal a semmi közepén egy számukra rutin túrán. Ettől függetlenül életszerű, mert megtörtént. Ha 1x is, de így van.
Bízom benne, hogy ezen túllépve megoldást találunk a rejtélyre (a lehető legéletszerűbbet), és a felvetéseiddel objektíve próbálsz meg hibákat keresni ezután, valamint a kérdés feltevése előtt megmozgatva a fantáziádat, mert néha szájbarágósnak érzem a kérdésekre adott választ, holott kis képzelőerővel könnyen érthető lenne számodra is..

Ui: Ja és tanulj meg szövegértelmezni.. : )

 2677. oberon — 2013-11-04 18:49 

@becsuszoszereles1k:

’’Akkor viszont hol tudtak hasznalni a fegyvert(ez most jut eszembe, nem piszkalodas!)?’’

Nem akarták használni, de abban-ebben a világban nem árt az óvatosság. Valószínűsítem, a másik fél is fegyverrel érkezett (volna). És akkor jöttek Zoloék…

OFF: Örülök, hogy tetszik! (és különösen örülök, hogy megtörténhetőnek tartod) : )
Lehet, hogy új szót találtam ki? : )
Tudni kell rólam, hogy sokszor megpróbálok feltételes módban írni, vagy több lehetőséget is felvázolni, ami annak ellenére minden téren belepasszol a történetbe.
Sokan ezt rosszul értelmezik, és esetenként „támadási felületként” aposztrofálják.
Ez pusztán azért van, mert én sem voltam ott, így kénytelen vagyok találgatni, de megpróbálom a lehetőségeket a lehető leginkább leszűkíteni emberi kereteken belül.
Kekecnek inkább @bobby-t mondanám, de hiszem, hogy pár komment múlva elképzelhetőnek tartja majd ő is a történetet.. : )

 2676. bobby — 2013-11-04 17:21 

@sztalker:
Egyetértek az általad felhozott problémás részekkel.Mivel vették rá őket arra,hogy lemenjenek?9 túrázó vs. 1-2-3 támadó?Még ha fegyverük is van,valaki csak megpróbálna csinálni valamit már a sátornál.Többen is erős testalkatúak voltak és nem hiszem,hogy egyszerre pánikoltak volna be.
Azt én sem gondolom,hogy csempésztek volna valamit.Ha külső behatás miatt haltak meg,akkor szerintem csak belekeveredtek valamibe.
„Ennyire nem lehetett se stréber, se balek Zolo.”-Így van.Katonaemberként tudta,hogy jó,ha valaki védi a hátát.
Abban is igazad van,hogy ha elrejtek holttesteket,akkor a többit miért hagyom elől?Vagy Zoloékat sem rejtették el?Akkor miért nem a sátornál ölték meg őket?És a kör bezárult…-)

 2675. bobby — 2013-11-04 17:01 

@becsuszoszereles1k:
„Szoval meg el is tanyaztam! Szep!:))”-Azért vigyáztam,hogy ne essél nagyot.És tudod,hogy a cél szentesíti az eszközt…-)
„Na es milyen szinu volt a hajszal!?:))”-Azt nem tudom,mert egyből belegyúrtam a bábúba.Meg különben is már sötét volt.De azt éreztem,hogy selymesen lágy tapintású és olyan jó illata volt…-)
Djatlov biztosan nem volt ennek a vallásnak a híve,hisz azt írták róla,hogy szeretett főnököt játszani…-)
Mi van a gömbökkel?-)

 2674. bobby — 2013-11-04 16:50 

@oberon:
„Ha nem tudták, és miért tudták volna, hogy valaki van a veremnél, akkor miért lettek volna csendben, éjszaka, mindentől távol abban a hitben, hogy csak ők vannak a környéken? : )”-Mert általában aki tilosban jár,az nem kiabál.Azonkívül már sokadszorra visszapasszolva a másiknak a labdát:Te mondtad,hogy bárki járhatna arra…-)
„kíváncsiságból is széttúrhatja vagy megkóstolhatja az árút…’’
Erre szintén az előző kommentben válaszoltam. Fegyvert biztos nem evett volna például.”-Az ötlet jó,de kinek vittek fegyvert?A Manysi Hazafias Frontnak?-)Ki hurcolászná végig a vadonban a fegyvert,amikor lakottabb településen is meg lehetne oldani?Nem akarok ötleteket adni,de például a vörösszakállú telepe nagyon megfelelő lenne erre a célra(kicsit rászálltam az ürgére…-)).
„miért terelték volna oda a túrázókat?’’
Hogy minél előbb visszatérjenek a dolgukhoz, vagyis a veremhez.”-Akkor miért nem ölték meg Őket a sátornál?Az a leggyorsabb verzió.Vagy ölték volna meg a csapat felét és akkor a többiek már könnyebben kezelhetőek.És ha minél előbb vissza akartak érni,akkor miért vetették le velük a bakkerokat?
„Nem tudom, hogy mennyire vagy jártas a csempészetben, vagy bármi más hasonlóban”-Ez eddig még kimaradt az életemből,de kezdek kedvet kapni hozzá…-)
„akiknek abban a helyzetben ki kellett találniuk 9 ember letámadását és a fogva tartását is”-Épp ez nem tiszta.Miért kellett volna fogva tartaniuk és szadizniuk a társaság tagjait,ha csak lebukott csempészek?
„Ha lefelé mész és leütnek vagy bármi történik, miért ne lehetne úgy esni, hogy a fejed az ellenkező irányba néz?”-Mind a háromnál?Ez azért nem valami életszagú…Különben miért ütötték le Őket,ha egyszer infókat akartak megtudni?És miért hagyták ott a lejtőn heverni a testeket,amikor bármikor felfedezhették volna őket?
„Néha olyan érzésem van, hogy a rajtam való fogás keresése a szövegértelmezésed kárára megy…”-Ez lehetséges.De tudod,hogy milyen az,amikor az embert elkapja a gépszíj…-)
„azért nem ölték meg őket azonnal a sátornál, mert ki akarták szedni belőlük azt, hogy nincs e esetleg rádió náluk, amivel már leadták az infot, nincs esetleg több személy, aki fényképet készített, mit akarnak ezen a környéken és minden olyan, amire kíváncsiak voltak és számukra fontos volt, hogy megtudják”-Ezt értettem már elsőre is,de úgy látszik,hogy a történeted csiszolása közben Te sem figyelsz annyira a szövegértelmezésre…-)De akkor fussunk neki még egyszer!Nem értem,hogy miért nem a sátornál faggatták ki Őket?Mert nekem az elég sovány indok,hogy mivel a menedéknél volt dolguk,ezért leterelték a 9(vagy kevesebb) túrázót is.De jó,elkapták Őket.Egy ember felforgatja a sátrat.A végeredmény:rádió nincs.Ez kipipálva!Csinált-e még valaki fényképeket?Fogom, összetöröm az összes gépet és ez a probléma is megoldva.
„Ezzel PÁRHUZAMOSAN, hogy időt spóroljanak, elkezdték őket leterelni, és nem eltölteni x időt fenn, majd azután megtenni az utat.”-Értem,csak ez olyan kapkodósnak tűnik.Hogy miért mondom ezt?Gondolj bele:összegyűjtik és leterelik a csapatot.Lenn kifaggatják őket(mely kérdezősködés hatására páran elhaláloznak)és megtudják,hogy nem csak Zolo csinált fotókat,hanem mondjuk Luda is.Akkor ebben a ramatty időben még egyszer felcaplatnak,hogy megkeressék az Ő gépét is?
„ezért kénytelen-kelletlen plusz időt ráfordítva (ami max 20 perc – fél óra lehetett, ha végiggondolod – bár szerintem még annyi sem) nem az addigi módszerrel, hanem annál kegyetlenebbel tették el a két srácot láb alól, tudatván a többiekkel, hogy bár meghalnak, annak több verzióját is választhatják”-Most őszintén:ennek szerinted valóságszaga van?Az előbb még kivolt a tudatuk,most meg itt szórakoznak azzal,hogy megkínozzák őket?Nem tudom,hogy Te írtad-e a filmes példát(hogy a főgonosz addig húzza az időt,amíg odaér a segítség),de ez ugyanaz.Itt a gonosz válogatott kínzással öl ahelyett,hogy szimplán agyoncsapná az ellent.
„Lehet, hogy ez téged hidegen hagyna, azonban ha választhatnék ezek után, hogy megégetve, fára mászatva, mellkason ugrálva, fojtogatva, levetkőztetve vagy más módon kínozva öljenek meg, vagy egyszerűen kapjak egy fejütést, én az utóbbira voksolnék.”-Még szép,hogy hidegen hagyna%Mínusz 20-ban hogy máshogy is hagyhatna?-)De valószínűleg összenéznék a társaimmal és egy emberként ugranánk az ellennek.Bár lehet,hogy Ők is megpróbálták…
„Az én agyam jobban tud emlékeket és információkat kötni képekhez, amiket a történetek elképzelése szolgáltatja számomra. Mea culpa.”-Ezt ne sajnáld,mert állítólag így könnyebb memorizálni…-)
„Mikor olvashatunk tőled is 1 verziót?”-Az én verzióm nagyban hasonlítana a Tiédhez,csak teljesen más…-)Viccet félretéve:nekem a fő gyanúsítottam a Vörösszakáll és Ő ment utánuk a kis csapatával.Hogy miért?Vagy ismerte Zolot régebbről vagy valamivel lebuktak(pl. csempészet).Lehet,hogy a már említett másik csapat pont átvett valamit ott és akkor a táborban,csak valamelyik túrázó meglátott valamit.De a gömböket ez sem magyarázza meg…

 2673. piszkosfredakapitany — 2013-11-04 16:22 

@becsuszoszereles1k: Esetleg tudták, hogy lebukás esetén is megússzák, mert a sokcsillagosok nem érdekeltek abban, hogy kiderüljön az eset…és a pilótát/vadászt meg szépen hazaküldik azzal, hogy „Köszönjük elvtárs, innen átvesszük”, ha meg sokat kérdezősködik, hát elüti a villamos…volt rá sajna sok példa…
A hágcsón repülőre feljutás sem „ördögtől való”, az 1950-es évek elején az USA-ban dolgozták ki a Fulton-rendszert pl., de ahhoz hasonlót használtak már a II. világháborúban a nyugatiak; azt nem lehet kizárni, hogy ennek hatására, vagy a „más úton ugyanoda” elv szerint a szovjetek nem csináltak volna hasonlót. Ezt és továbbfejlesztését az amcsik egészen 1996-ig használták, furcsa mód Black Ops-ok esetén…mint például ez itt, csak érdekességként: http://en.wikipedia.org/wiki/Operation_Coldfeet

 2672. becsuszoszereles1k — 2013-11-04 16:04 

2668.@sztalker: :))) Mindig humorodnal vagy!

Miert nem tuntettek el a holttesteket? Ez itt a kerdes? Illetve ezt kifogasolod. (Mert ertem, hogy konnyen fel lehetett igy fedezni oket vizen-foldon-levegoben; es lehet, hogy emiatt nem jutottak volna messzire az elkovetok, hanem elkaptak volna oket. Lehet, ha egy ilyen mutragyazo jozsi viszi oket a helyszinrol – alacsonyan szall, lassan, egy hagcsorol fel lehet ra maszni -, a kutyanak se tunik fel, aztan onnan tovabb…)
-vagy elmebeteg elkoveto, erdei remete;jaa, erdei allat
-vagy nem profik

-vagy profik, de megzavartak oket (nem profik/mas profik) -vagy csuszott a munka, es mar a talalkozasi pontra kellett erniuk, mert indult a leghajo, tengeralattjaro, metrofuro pajzs

-vagy nem tortent semmifele gyilkossag, semmi kulso beavatkozas

 2671. becsuszoszereles1k — 2013-11-04 15:45 

2669.@piszkosfredakapitany: Zolo, persze. Csak ennek a bizonyos vallasnak a szempontjabol mondtam, hogy nem jatszik.

@oberon szovegebol ugy vettem ki, hogy Zolo szerepe a csoportban a csoport egy reszenek nem lehetett titok, ha egyutt vettek reszt valami atomtitok(stb.)-akcioban…(ez az utolso mondat volt, ami alapjan elfogadtam az allitast).

 2670. becsuszoszereles1k — 2013-11-04 15:30 

@SLC-tol szeretnem megkerdezni, hogy
a Naploknal, Zina bejegyzesenel januar 30-dikan: az elozeklap bal felso sarkaba fel van jegyezve egy nev: Rempel! Es azt a megjegyzest fuztetek hozza, hogy annyit talaltatok rola, hogy ez egy szemely neve.

Konkretan talaltatok valakit, es kit talaltatok ez alatt a nev alatt?

 2669. piszkosfredakapitany — 2013-11-04 15:05 

@becsuszoszereles1k: Közben agyalok én is tovább: persze csak feltételezés, de lehet, hogy Zolo volt a legbékésebb közöttük, pont az átéltek hatására és saját képességei tudatában…
A másik, valamiféle csempész/kémdolgot feltételezve: nem hinném, hogy ott Zolo lenne a fő ember: nekem nagyon nem életszerű, hogy egy titkos/illegális akcióra elvisz magával 9 civilt: oké, fedősztorik, de ez komolyan akadályozta volna az akciót. Azért elég rejtőien hangzott volna: „Gyerekek, holnap ne menjünk, csak a nagy rétig, mert ott kell átadnom az atomtitkokat/lopott aranyat/gyémántot/toronyórát láncostul a kínai/manysi/akármi csempészeknek/fegyverkereskedőknek/kémeknek”

 2668. sztalker — 2013-11-04 15:02 

Az igaz, hogy nem a Pilis, de nem is teljesen lakatlan vidék ez. Az pedig, hogy nem mutatkoznak be éppenséggel a helyiek, még nem jelenti azt, hogy nem vesznek észre. Ez vonatkozik az állatokra is, ők hamarabb észre fognak venni téged, mint fordítva. Erre utaltam, amikor a lejtő 3 holttestét említettem. Egyébként már korábban is kereszteztek lábnyomokat Gyatlovék, de ez nem rendkívüli dolog szerintem.

1500 méter. Ezt leírni se semmi, hát még nyílt terepen megtenni. Ennyit kell visszamászni a sátorhoz, mindenféle elbújási lehetőség nélkül. (Kis cserjés sávok vannak közben.) Nem hiszem, hogy vállalkozna rá az ember, ha tudná, hogy figyelik v. lesnek rá az erdőből. Sokkal logikusabb lenne az erdőben lapulni. (Egyébként Zina a lejtő közepén feküdt, 650 méterre a sátortól, 850 méterre a fenyőtől.) Tehát egy bandatag felmegy 20 percig, hogy fejbecsapja a lányt, de nem öli meg. Majd visszamegy az erdőbe a vezérhez szintén 20 percig. Hát én kérnék tőle egy feles vodkát, az hétszentség! De a poén az, hogy a lány még mindig él, tehát valakinek majd MEGINT oda kell mennie, hátha elindul vissza sátorba, amíg mi lent bulizunk. Ha meg lefelé menet csapják le, akkor se ártana közülünk valakinek fent lenni a sátornál, biztos, ami biztos. (Mert estleg meglátogatna minket felfegyverkezve, mint Ripley az élienből. :)) Eleve, ilyen hidegben, ha én fegyenc, haramia v ilyesmi lennék, már dühből, vagy piáért kutatva is szétvertem volna még ott fent a sátrukat, jóval a leterelésük előtt. Mínusz 30 fokban az ember k*rvára tud ám előre gondolkodni, ha nem akar később fölösleges köröket futni a hóban-jégben.

Ha el akarok kapni valakit, akkor vagy megijesztem és azonnal leteperem (a meglepetés erejét kihasználva), a támadó fél helyzeti előnyben van mindig), vagy csapdába csalom (elcsalom vhová), csoport esetén külön-külön egységenként. De itt nem látni, hogy meglepetésszerűen teperték volna le őket, mert akkor a sátornál lennének nyomai ennek, az öltözékük (hiánya) viszont arról árulkodik, hogy csapdába sem csalhatták, mert nagyon is stresszhelyzetben voltak, ha csapot-papot otthagyva mentek lefelé zokniban, gatyában. Amíg elérik az 1500 méterre lévő fenyőt, legalább 30 perc telik el. (De inkább több.)

Ezt az időt spekulálással is eltölti ám az ember, akár kísérik idegenek, akár nem. Azt meg kizártnak tartom, hogy ne a zsebeik kiforgatásával kezdenének egy ilyen „lehajtást” v leterelést. (Ehelyett zseblámpáznak, megjelölik vele a sátrat, a másikat meg elhagyják útközben.) Elképzelem, hogy felemelt kézzel tartok egy lámpát. Ha meg nem felemelt kézzel megyek le, akkor az engem lefelé hajtó ember egy hülye. Ha meg hülye, akkor lehet esélyem, lehet esélyünk! És ezen az esélyen fél óráig gondolkodhatok (-tunk). Ezt a támadóknak is figyelembe kell venni. Amikor az ember már ilyen stresszhelyzetben van, akkor jóval nehezebb ráijeszteni testi fenyítéssel. Én biztosan körbeültettem volna őket a hóban, hátukkal egymásnak, arccal kifelé, hogy állandóan szemmel tudjam tartani a csoportot. Ehhez nem kell sok ember, de előbb-utóbb akkor is kell valamit csinálni velük. (Ajánlatos megkötözni a kezüket). Állandóan körbesétálni fegyverrel előttük. Ha kisebb csoportokban vannak, ahhoz még több fogvatartó kell. Már a fegyver is sok kétséget, problémát vet fel nálam. Hanysi-manysi tapsihapsi egy elöltöltős puskával fenyeget meg 9 embert? Íjjal-nyíllal, nádi hegedűvel? KGB-s bal kezében síbot, jobbjában gépkarabély v. pisztoly és davaj, davaj lefelé?

Fényképezőgépek: simán lenyúlhattak belőlük a keresők is néhányat. (Zina órája sincs meg, abba is lehet tenni mikrofilmet, tehát ő is kém volt?) Ha azt a parancsot kapom, hogy oda van rejtve vmiféle titkos cucc, én bizony mindet megnézném, be is gyűjteném, hátha nem pontos az informátor (rosszul emlékezett a típusra, és nem mondjuk Szmena gép volt stb.), de az is lehet, hogy más helyekre is dugott el a delikvens még titkos dolgokat, mert félt a lebukástól. (Az egész sátrat kibelezem, na!) Én nem szívesen vádolnám meg ezeket a gyerekeket kémkedéssel és csempészéssel, mert nagyon értelmetlennek tűnik ez az egész így. Ha meg igazán karriert akart volna építeni akár Gyatlov, akár Szlobo e téren, akkor szépen beépül egy hivatalba, ahogy ez szokás, és onnan küldözgeti az infót az ellenségnek, mert ez az „igazi” értékes cucc, mindannyian tudjuk. Az ilyen csempészesdi nem nagyon szokott megtérülni hosszú távon, valahogy nem vág az ő karakterükbe szerintem. Meg baromi sokan is vannak hozzá, ezt nem lehet úgy csinálni, hogy nincsen benne mindegyikük. (Zina: — Képzeld, Igor, kidobtam a fényképeződ tokját, mert elszakadt, mikor rámoltam a sátrunkat, helyette odaadom az enyémet, ami tök új és még szép is, nekem is pont olyan típusú van. Ugye, most örülsz? Ja, vazze, nagyon. Abban volt a titkos cucc, te meg elszórtad…) Tehát mindenkinek benne kellett volna lennie egy ilyesmiben, még Jugyinnak is.

Zolo helyében nem lennék egyedül egy „kémleltár” összeírásánál, miközben a srácok fenn épp nekiállnak sonkázni meg talán vicceket mesélni. Ennyire nem lehetett se stréber, se balek Zolo.

Visszatérve a lejtőn fekvő halottakhoz: nagyon kevés hó volt rajtuk, szabadon lehettek sokáig. Ha elrejtek 6 holttestet (egész pontosan csak négyet, mert a két srác: Krivo és Doro se volt nagyon eldugva a fenyő alatt, de mondjuk, hogy az erdőben feküdtek, nem lehetett őket messziről meglátni, ezt tehát elfogadom), akkor miért hagyom szabadon a többit? Ha másnap elül a hóvihar és kitisztul az idő a 3 hulla és a sátor (4 sötét pont egy vonalban a fehér havon) jól láthatóvá válik. Ez olyan, mintha éjjel mennék az országúton egy lopott kocsival mondjuk bankot rabolni a legközelebbi városba, majd véletlenül elütnék 4 kivilágítatlan kerékpárost, akik mind meghalnak. Közülük 3 tetemet bedobnék az árokba és úgy-ahogy betakarnám valamivel, de a negyediket otthagynám az út közepén. Ha szerencsém van, akkor csak később fogja ezt észrevenni egy arra haladó autós. Ha nincs szerencsém, akkor talán 5 perc múlva is. Ha pedig nagyon-nagyon nincs szerencsém, akkor pont egy rendőrkocsi jön arra pár perc múlva, aki rögtön beszól rádión a yardnak, így még be se értem a faluba, már megindulhat a forró nyomos üldözés.

Ezt csak azért írtam le, hogy éreztessem, mennyire életszerűtlen ez a szitu, ha a gyilkosok fejével akarunk gondolkodni. Nem kell, hogy legyen rendszeres légi járőrözés a térség felett. Bőven elég, ha egy kis légijármű, légi „munkagép”, helikopter, kis növényvédő repcsi épp arra jár nappal és a pilcsi kiszúrja a feketéllő pontokat, majd beszól rádión (a gépeken már van rádió adóvevő, elég nagyok, hogy elférjen bennük) további utasításokat kérni. Ha én kínai v. szpecnazos kommandós v. akármiféle manysi vadász, fegyenc stb lennék, tutira nem kockáztatnám meg ezt. mert értékes órákat vesztenék, ha nincs szerencsém. Vagy elmebeteg vagyok. esetleg egy állat, amely visszamegy az erdőbe a kuckójába, annak tényleg nem kell emberi módon gondolkoznia. Ha meg elmebeteg, akkor előbb-utőbb csak feltűnik valahol valamelyik faluban egy ilyen habzó szájú vadember, nem? Ha meg balesetet szimulálnék, akkor meg együtt ásnám el őket lavínának álcázva az esetet. De ha kis csapat lennénk,még akkor is visszaküldenék legalább 1 főt a kommandóból, hogy legalább húzza le hullákat az erdőig, vagy a sátrat takarja be hóval.

Az a baj a fent említett légi járművekkel, hogy ezek tképpen légi „traktorok”, azaz Józsi az úthengerrel (Robog az úthenger tévésorozat) tipikus esete, vagyis csak lassan és alacsonyan tudnak repülni, tehát ha akarna se tudna az ember velük magasra emelkedni, pláne nem gyorsan repülni. Akaratlanul is pásztázza ilyenkor az ember szeme a vidéket, vagyis a lehető legrosszabb helyzet adódna a gyilkosok számára. A ferraris csávó nem fogja a madárfészkeket kiszúrni az út mentén elsuhanó fákon, amikor repeszt, de Józsi, a lassú úthengerén igen, mert nincs más szórakozása a szerencsétlennek a lassan döcögő járművön. Ezt azért egy kommandósnak, csempésznek is tudnia kellett volna (akár kínai, akár amcsi v. orosz.). Elég, ha csak egy kis mezőgazdasági gép repül át üresen műszaki javításra az egyik városból a másikba, már kiszúrhatják a hullákat.

Az állatokról is szóltam, előbb-utóbb szintén kikezdhetik a testeket, szépen odagyülve, ezt meg a vadászok veszik majd észre. A helyiek pedig már abból tudhatták, hogy vannak arra „betolakodók” (azaz Gyatlovék), hogy ugrott a finom kis vadászat, mert ezek a turisták aztán minden állatot elűznek maguk körül, ahogy végigcaplatnak, zajonganak a vidéken, hiszen csak városi túrázók ők, nem pedig profi vadászok, csapázók, akik csendben lopakodnak a vad után.

 2667. becsuszoszereles1k — 2013-11-04 14:47 

2664.@oberon:
„Azt viszont, hogy a veremmel dolga van, simán közölhette, mivel a túrázók sem hitték szvsz, hogy akit melléjük tesznek, az egy hobbikertész, akire véletlenül esett a választás. Ha a túrának volt egyéb küldetése vagy célja is, akkor ez fokozottan igaz.”
Teljesen elfogadom, elsosorban az utolso mondat alapjan.

Jo a tortenet! Bar mar agaskodtam annal a resznel, hogy a tobbieket nem erdekelte kik jelentek meg a kozelukben, de tudvan az utolso naplobejegyzesbol, hogy nagyon faradtak voltak, tuzet se csinaltak a sator mellett, a kalyhat sem uzemeltek be, pedig piszok hideg volt, igy nekem eleg indok, hogy (a baratsagos) manysi vadaszokra gondoltak, es faradtan legyintettek ra.

A loves zajokra nem gondoltam, talan azert, mert regebben valaki kommentelte, hogy volt mar akkor hangtompito. De ha nekik nem volt, akkor egyertelmu. Akkor viszont hol tudtak hasznalni a fegyvert(ez most jut eszembe, nem piszkalodas!)?

OFF: Na, azert eleinte en is kekeckedtem eleget veled!:) Aztan mindenki visszavett egy kicsit a mellenybol, es most oke, nem? @bobby gondolkodo „kekec”, en viszont siman kekec vagyok, ha ramjon valami (jo)oknak folytan!:)
Azert en is, mea culpa!:)

 2666. becsuszoszereles1k — 2013-11-04 14:08 

2661, 2662.@bobby: Szoval meg el is tanyaztam! Szep!:)) Na es milyen szinu volt a hajszal!?:))

Igen, a ket pontot, a satrat es a nagyfenyot kellene ertelmesen osszekotni. Ehhez csak annyi adatunk van, hogy aluloltozve elhagytak a satrat, amibol semmi nem tunt el, es a kilenc serulesekben nem szukolkodo holttest a volgyben.

Igen, gondoltam erre, hogy vegyes volt a csoport, legalabbis otthonrol hozott mentalitasaban. Tehat volt, aki harcolt.

Most a vallastol, vagy ettol a vallastol teljesen fuggetlenul (a temat csak felvetettem, hogy kicsit tavolabbrol szemleljuk mar a dolgot, mert nagyon leragadtunk maguknal az esemenyeknel, es igy nem forog az agyunk szabadon) – normal elethelyzetben szerintem mindegyikuk bekes es segitokesz ember volt [Zolot ne vizsgaljuk ebben a kerdesben, mert ha a vallast vesszuk, nem is errol a gulagos videkrol valo, meg amugy is tudjuk rola, hogy kubanyi(?) kozak(?)!]. A fiatal generacioban mar eliminalodhatott maga a vallas, hiszen a tobbseg elvegyult a helyi tarsadalomban, de az attitud megmaradhatott es a viselkedesi mod, reagalasi mod rogzulhetett a parszaz ev alatt; aki valamibe beleszuletik, annak az a termeszetes – a beketuro meg ritkabban erzekeli sajat massagat, mert ritkan konfrontalodik a kornyezetevel. Szerintem ez a passziv hozzaallas szelsoseges helyzetekre ervenyes. Ez a csoport elotte nem volt soha ilyen helyzetben, hogy az elete legyen a tet, mas emberek tamadasa miatt.

De semmikepp nem vinnem el a magyarazatot ebbe az iranyba…vagy ki tudja…

2663.@piszkosfredakapitany: Az a poen, ahogy a mennonitakat megtalaltam! De amig nem nezem vissza pontosan SLC oldalan a dolgot, addig kis turelmet kerek a valasszal!:) Igen, a naplok korul kell nezelodni…vagy valami mirazs vagy armany tortent velem…na, utananezek…:)
Amugy is szandekoztam a naplokkal kapcsolatban nehany erdekesseget megosztani (apro koltoinek mondhato momentumok).

 2665. oberon — 2013-11-04 13:46 

@bobby:

Többek között a 2642-höz és a 2649-hez:

@bobby:

“Egyáltalán a hóverem felől jöttek?” Jöhettek onnan”-Mint kiderült(hála @becsuszoszerelés1k-nak)nem onnan jöttek,hanem az ellenkező irányból.’’
Ezzel tárgytalanná válik a kérdés.

“akár szarvas tetemek is lehettek” – Ezt 1-el feljebb kifejtettem.

’’ “nem a hátuk mögül fújt, Zolo felé szállítva a hangokat, hanem Zolo irányából”-A vadászok nem igen szoktak beszélni,mert a szél a hangot is “elviheti”.
A vadászokat példaként hoztam fel, szemléltetve a dolgot…és azt sem írtam, hogy Zolora vadásztak volna.
Ha nem tudták, és miért tudták volna, hogy valaki van a veremnél, akkor miért lettek volna csendben, éjszaka, mindentől távol abban a hitben, hogy csak ők vannak a környéken? : )

’’ Az okés,de mi van akkor,ha valami állat megy arra?Már csak kíváncsiságból is széttúrhatja vagy megkóstolhatja az árút…’’
Erre szintén az előző kommentben válaszoltam. Fegyvert biztos nem evett volna például.

’’ Az egy dolog, hogy nekik a veremnél van dolguk,de miért terelték volna oda a túrázókat?’’
Hogy minél előbb visszatérjenek a dolgukhoz, vagyis a veremhez.

’’ És ha belevesszük, hogy a csempészek általában mindig ugyanazon az útvonalon mászkálnak,akkor ez nem volt valami jó ötlet.’’
Ezzel azért vitatkoznék. Nem tudom, hogy mennyire vagy jártas a csempészetben, vagy bármi más hasonlóban, de a bejáratott út és a bejáratott mód között ebben az esetben különbség van.
A legkönnyebb azt megfogni, aki mindig ugyan arra megy, mivel csak ki kell figyelni és ki kell várni. A legjobb egy bizonyos szisztéma szerint váltogatni az utak és módszerek között.
A másik, hogy ideiglenes tárolót írtam direkt, tehát nem egy faviskót, amit már évek óta használnak, vagyis alkalmi célra rögtönzött lerakat volt, amihez nem ugyanazon az útvonalon szoktak közlekedni, mivel eddig még nem volt itt dolguk, csak nemrég rögtönözték. Értelemszerűen párszor voltak itt (feltérképezésnél, megcsinálásnál, odapakolásnál és max ellenőrzésnél – az első 3 történhetett 1 alkalommal/ 1 napon is).
Akár 2 napra tervezett lerakat is lehetett, amit előtte éjjel csináltak, ma éjjel pedig kipakoltak volna.

’’ Arról nem is beszélve, hogy milyen csempészek azok, akik nem viszik el a készpénzt,hanem otthagyják a sátorban?’’
Olyanok, akik sietnek és nagyobb lóvé vár rájuk, mint amennyi véleményük szerint megbújhat ezeknél a diákoknál. Olyanok, akiknek abban a helyzetben ki kellett találniuk 9 ember letámadását és a fogva tartását is, amit az áldozatok ráadásul nem könnyítettek meg. Nem hinném, hogy a pénz lett volna abban a helyzetben a legfontosabb dolguk. Ha egyáltalán lett volna idejük és szükségük is lett volna rá. Plusz ha kirabolják őket, akkor kapásból tudni fogja mindenki, hogy rablókat kell keresni. Logikus lépés lett volna kirámolni őket…

’’ ”-Én meg úgy emlékszem, hogy a 3 test helyzetéből arra következtettek,hogy felfelé haladtak.’’
Ezt miből is lehet kikövetkeztetni? A lábnyomokból biztosan nem, azoknak elméletileg annyi volt, mire megtalálták őket. Abból, hogy a fejük a sátor felé néz? Ha lefelé mész és leütnek vagy bármi történik, miért ne lehetne úgy esni, hogy a fejed az ellenkező irányba néz?

’’ “Lehet, hogy csak kegyetlenkedésből tették vagy az áldozatok menekültek fel a fára, amikor éppen nem figyeltek rájuk.”-Az előbb azt írtad, hogy kivolt a tudatuk mindennel,erre most kegyetlenkedésből fára mászatják a srácokat?-)
Néha olyan érzésem van, hogy a rajtam való fogás keresése a szövegértelmezésed kárára megy…Hogy miért mondom ezt?

Mint a történetemben leírtam, azért mentek (volna) Zolo után, és azért nem ölték meg őket azonnal a sátornál, mert ki akarták szedni belőlük azt, hogy nincs e esetleg rádió náluk, amivel már leadták az infot, nincs esetleg több személy, aki fényképet készített, mit akarnak ezen a környéken és minden olyan, amire kíváncsiak voltak és számukra fontos volt, hogy megtudják. Ezek közé az is tartozhatott, hogy drágult e a vodka Szverdlovszkban. Ezzel PÁRHUZAMOSAN, hogy időt spóroljanak, elkezdték őket leterelni, és nem eltölteni x időt fenn, majd azután megtenni az utat. Ebben az is szerepet játszott, hogy nem lehetett akkora buli álldogálni egy totál sík domboldalban az éjszaka közepén szélviharban.
A fánál történtekre azt írtam, hogy “Lehet, hogy csak kegyetlenkedésből tették vagy az áldozatok menekültek fel a fára, amikor éppen nem figyeltek rájuk.” Direkt nem írtam konkrétat, mivel nehéz lenne megmondani. A „ki volt a tudatuk” azt jelenti, amit szerintem szintén világosan leírtam, de megpróbálom még érthetőbben: „A tökük tele volt a kialakult helyzettel (nem tervezték bele a napirendbe, hogy el kell varrni kapásból 9 szálat, nem hitték, hogy lebukhatnak, nem hitték, hogy bármi közbejöhet és ez igencsak elcseszte az amúgy lehet, hogy alkoholos kedvüket), fáztak ( ez biztos jó hatással van felétek az emberekre és boldogabbak a szélvihartól) és még az üzlet is hátra volt (ha olyannal volt az üzlet, akit nem szerettek, tartozott nekik, nem szokott fizetni vagy csak kötekedő esetleg szőrszálhasogató volt, valószínűleg örömmel töltötte el őket, hogy milyen jó lesz megint egy ilyen rohadékkal üzletet kötni)” A másik, hogy a kegyetlenkedés azért volt, mert a már leírtak mellett az is fokozta a támadók jószándékát és kedvességét, hogy ezek a piszkos túrázók nem elég, hogy kib*sznak velük, mert kialakul ez a helyzet, még hősködnek meg ellen is állnak, azzal is húzva az időt. A fánál mikor megálltak, a csempészek is gyújthatták a tüzet, mivel azzal adtak jelet az átvevő(k)nek, ami alatt tovább ment a faggatás. Itt is lehetett némi csete-paté, kihasználva 1-2 támadó fagyűjtése során kialakult hatalmi űrt. Miután az előző 3 meghalt az úton lefelé, nem hiszem, hogy érdekelte volna őket a továbbiakban, hogy a többi holttest hova kerül. Ez idő alatt mászhatott fel Doro vagy Krivo, esetleg mindkettő a fára.
A másik esetben. Látták a csempészek, hogy nem könnyen besz*r*th*tó gyerekek ezek, esetleg megmakacsolták magukat az előző 3 halála miatt, ezért kénytelen-kelletlen plusz időt ráfordítva (ami max 20 perc – fél óra lehetett, ha végiggondolod – bár szerintem még annyi sem) nem az addigi módszerrel, hanem annál kegyetlenebbel tették el a két srácot láb alól, tudatván a többiekkel, hogy bár meghalnak, annak több verzióját is választhatják.
Lehet, hogy ez téged hidegen hagyna, azonban ha választhatnék ezek után, hogy megégetve, fára mászatva, mellkason ugrálva, fojtogatva, levetkőztetve vagy más módon kínozva öljenek meg, vagy egyszerűen kapjak egy fejütést, én az utóbbira voksolnék. Lehet te az előbbiekre.
Miután megjöttek a vevők, a megmaradt foglyokat átterelték a vízmosáshoz, beleölték őket, elrendezték az üzletet és good bye Otorten.

’’ Ha meg nem figyeltek rájuk,akkor az ugyanolyan baki,mint az,hogy nem motozták meg Tibot…’’
Itt azért tegyünk különbséget. Megbizonyosodni, hogy nincs e pisztoly vagy más fegyver valakinél, amivel megölhet engem, vagy 1 pillanatra figyelmetlenné válni, amikor is az egyik túsz megpróbálja kihasználni a helyzetet, szerintem köszönő viszonyban sincs egymással.
Miért? Mert a motozás az olyan alapvető egy ilyen akciónál mint az pl., hogy fegyver esetén nem töltény nélkül állok neki, vagy az, hogy nem ülök le velük kártyázni meg adok nekik csokit a barátságunk jeléül. Ennek ellenére az, hogy valaki megpróbált szökni, az nem jelenti azt, hogy a támadók nem tartották kézben a dolgokat. Mint ahogy a mondás is tartja, próbálkozni lehet…

Bár lehet, hogy minden infot nem tudok fejben tartani és vétek hibákat, szvsz az eddigi verzióimmal sikerült 1-2 dolgot aránylag jól beillesztenem. Ha nem próbálkoznék többekhez hasonlóan, akkor csak kommentelgetnénk szorgosan, viszont az ugyanúgy egybefolyna, mint az eddigi 4000 komment. Számomra ez nem járható út, muszáj néha 1-1 történet vagy egyéni verzió a sok információ és vélemény közepette, mivel jobban rávilágít a dolgokra, mint 1-1 hozzászólás, ami előbb-utóbb elfelejtődik. Az én agyam jobban tud emlékeket és információkat kötni képekhez, amiket a történetek elképzelése szolgáltatja számomra. Mea culpa.

Mikor olvashatunk tőled is 1 verziót?

 2664. oberon — 2013-11-04 13:38 

@becsuszoszereles1k:

Egyben próbálok reagálni a felvetéseidre.

Így, hogy nem onnan érkeztek, megdől a történet, legalábbis az a része, hogy a vermet az oda út közben találták. Miután említetted, nekem is beugrott, mivel ez korábban már ki lett tárgyalva. Nehéz mindent fejben tartani.. : )

Azt, hogy Zolo azt mondja, hogy beépített KGB-s vagyok, nem hinném én sem. Azt viszont, hogy a veremmel dolga van, simán közölhette, mivel a túrázók sem hitték szvsz, hogy akit melléjük tesznek, az egy hobbikertész, akire véletlenül esett a választás. Ha a túrának volt egyéb küldetése vagy célja is, akkor ez fokozottan igaz.

Ha valóban 3-4 órakor besötétedett, akkor jogos az észrevétel.

A szarvast csak egy opciónak írtam. Ez lehetett alkohol, fegyver, lopott Ming váza vagy 1 raklap iPhone 5-ös is.

Mivel keresztbetörted a történetem fő vonalát, mert nem lelhetett rá Zolo a veremre a korai sötétedés és az ellenkező irány miatt, kénytelen voltam átgondolni, hogy van e még több ebben a történetben/verzióban. Úgy vélem, van.
Átgondolva némiképpen átalakítottam a dolgokat.
A vermet, a később előkerült letört ágakat a csempészek hozták létre. Hogy ne a szajrénál legyenek, azonban ne is kilométerekkel odébb, a nagy fa alá mentek tüzet gyújtani, amit már korábbról ismertek. A tűz jelzőtűz is lehetett egyben, amivel az odatalálást könnyítették meg az átvevők számára. Lehetséges, hogy a várakozás közben vették észre a sátrat, amire utalhat az is, hogy felmásztak a fára, hogy onnan vegyék jobban szemügyre a domboldalt.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem vették észre a túrázók a sátrat?
Valószínű, hogy nem órákig éget az tűz, a látási viszonyok rosszak voltak, a diákok a sátorban tartózkodtak a szél miatt, írták az Otorteni estet vagy nem, stb.
Felvetődhet, hogy akkor, ha rosszak voltak a viszonyok, akkor ugyanolyan rossz lehetett felnézni, mint lefelé. Igaz. Azonban a fára mászva javulhattak a látási viszonyok, főleg ha csak a felszínen hordta a havat a szél, és afelett tisztább lehetett az idő.
Az is lehet, hogy már készültek az akcióra, és a tűz azért volt, hogy átmelegedjenek kicsit és később visszataláljanak a fához. Nem igazán érdekelte őket, ha észreveszik a tüzet, mivel a kocka már el volt vetve.
Itt megint nehéz biztosat állítani, csak a hurkot próbálom szorítani.
Miután felmentek vagy kivárják Tibo kijövetelét, vagy ha már nappal meglesték őket és tudták, hogy hányan vannak, a sátornál várakozás nélkül akcióba lépnek.
Kicsit megtekerve az is lehetséges, hogy Tibo kimenve észrevette a tüzet, és a lámpájával integetve adott nekik jelet, esetleg lement, és úgy hívta fel magára figyelmet bár ezek valószínűtlennek tűnhetnek). Netán beszólt a sátorba, hogy mi van, Zolo csatlakozott hozzá, majd együtt lementek kideríteni, kik lehetnek azok. (A fától nem biztos, hogy ez esetben már feljöttek.)
A többieket nem biztos, hogy nagyon érdekelte, kik azok. Az első gondolatuk biztos nem az volt, hogy Zolo és Tibo lemegy, elkapják őket, majd miután végeztek velük vagy foglyul ejtették áket, értük jönnek és végeznek velünk, hanem valószínűleg az, hogy jól van elhiszem, biztos manysik, hagyjál aludni…
És innen bekapcsolódunk vissza a történetbe.

A miért nem használtak fegyvert kérdésre az én álláspontom az az már nagyon régóta, hogy egész egyszerűen azért, mert visszhangzott volna tőle a táj, és bárkit odacsalhatott volna. 9 lövés meg aztán főleg.

 2663. piszkosfredakapitany — 2013-11-04 08:44 

@becsuszoszereles1k: Arra van valami adat, hogy Gyatlovék mennoniták vagy valamely más, hasonlóan békés felekezet5 tagjai lettek volna? Legalább néhányan? Mert akkor már érthető: a csoport fele nem áll ellen, ennek hatására a másik rész sem erőltetni…
Még január 25-én írta Zina, hogy húszan voltak, tehát még minimum 1 csoport kellett, hogy legyen a körzetben.
„Húszan vagyunk, hátizsákokkal és sílécekkel. A harmadik emeletre mentünk és végig énekeltünk. Megérkeztünk Vizsaj-ba. Először annál a klubnál álltunk meg, ahol már két éve is voltunk. Aztán átvezettek minket a vendéglőbe.” (Köszönet SLC-nek:)). A körzetben valószínűleg ez már nagy forgalomnak számított, az egy négyzetkilométerre jutó komszomolisták számát tekintve.
A személyes vonal (ahogy az már korábban többször felmerült) pedig indokolhatta a súlyosabb sérüléseket: feltehetőleg őket ismerték a támadók jobban, vagy valamiért pikkeltek rájuk (csúnyán nézés, helyi szokások megsértése stb.). Ugyanakkor lehet, hogy nem (csak) személyes okok, hanem valami rituális szál is (ez is volt már, ha jól emlékszem) volt a dologban, bár lehet, hogy csak én nézek túl sok krimit…:)

 2662. bobby — 2013-11-04 08:36 

@becsuszoszereles1k:
„Erthetetlennek talaltuk, hogy gyatlovek mennyire engedelmeskedtek; kimentek a biztos halalba; valojaban nem probaltak visszaterni a satorhoz, az abban levo eletmento dolgaikhoz.”-Mindegyik ilyen lett volna?Akkor miért vannak mégis harcra utaló nyomok rajtuk?Vagy úgy gondolod,hogy akiket durvábban öltek meg,azok nem voltak ennek a vallásnak a hívei?De akkor ennek a vallásnak nem a békesség és a szelídség lenne az alapja?Mert a túrázók leírása alapján ennek nem sokan felelnek meg…-)

 2661. bobby — 2013-11-04 08:27 

@becsuszoszereles1k:
„az a hajszal! Nem valaki mase volt?:)”-Nem,hanem egy óvatlan pillanatban csentem el a ruhádról.Emlékszel,amikor az utcán „véletlenül” neked ütközött egy futó és segített feltápászkodni a földről?Még le is porolt…Na,az én voltam és ekkor szereztem meg a hajszáladat is…-)
„vegkepp nem ertem, miert is nem hasznaltak fegyvert?”-Igen,ez számomra is érthetetlen.Miért nem használtak fegyvert,ha utána rögtön leléptek?Miért nem a sátornál ölték meg őket?A holttesteket utána be tudták volna dobálni a sátorba és akkor fentről sem vehették volna észre a hóban heverő halottakat.Nekem nagyon logikátlan az,hogy leterelek embereket egy helyről azért,hogy aztán ott végezzek velük…

 2660. becsuszoszereles1k — 2013-11-04 08:10 

@becsuszoszereles1k: van egy (volt legalabb is) kozosseg arrafele (mindenkepp a ‘Gulagok’ pontbol kirajzva kesobb), akik nem allnak ellen, nem vedekeznek, ha megtamadjak oket…
Erthetetlennek talaltuk, hogy gyatlovek mennyire engedelmeskedtek; kimentek a biztos halalba; valojaban nem probaltak visszaterni a satorhoz, az abban levo eletmento dolgaikhoz.

„A mennoniták
anabaptista keresztény felekezet. Nevét a fríz származású Menno Simons (1496-1561) után kapta, aki írásaiban a korai svájci alapítók tanításait terjesztette, egységessé is kovácsolva is azokat. A mennoniták tanításainak alapját Jézus tanítása és beszédei valamint hittérítő munkája képzi. A mennoniták mély meggyőződéssel ragaszkodtak elveikhez, a különböző római katolikus és protestáns államok általi üldöztetések idején is. Harc helyett többnyire a menekülést választották; áttelepültek a környező, toleránsabb vezetők által uralt államokba, ahol megtűrték afelnőttkereszteségbe vetett, radikálisnak tekintett hitet. A mennonita közösség egyike az amerikai ún. régi, eredeti békepárti egyházaknak, határozottan erőszakmentes elkötelezettsége miatt. [1]

2006-os adatok szerint körülbelül 1,5 millió mennonita él világszerte,[2] felölelve a mennonita elvek és életmód széles spektrumát a plain people-től (a. m. „egyszerűen élő emberek”) mindazokig, akik ruházata és megjelenése nem különbözik az átlagostól. Legnagyobb csoportjaik Kanadában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és az Amerikai Egyesült Államokban találhatóak, de 6 kontinensen, a világ legalább 51 országában élnek mennoniták zárt közösségekben vagy a helyi társadalomban elvegyülve. Szerte Kínában például jelentős számú mennonita él. Német eredetű közösségeket találunk Argentínában, Belize-ben, Bolíviában[3], Brazíliában, Mexikóban és Paraguayban[4]. Ők a Kelet-Európában élt, eredetileg német területekről származó, s még jelenlegi lakóhelyükön is sokszor régi német nyelvjárásukat (a plautdietscht vagy mennonita alnémetet) használó ún. orosz mennoniták leszármazottai. Hollandiában, ahonnan Menno származott, szintén található egy kis mennonita közösség.

Az észak-amerikai székhelyű Mennonita Katasztrófaenyhítő Szolgálat (Mennonite Disaster Service[5]) mind azonnali, mind hosszútávú segítséget nyújt hurrikánok, árvizek és egyéb szerencsétlenségek esetén. A Mennonita Központi Tanács (Mennonite Central Committee) világszerte végez humanitárius munkát katasztrófa sújtotta területeken, emellett hosszú távú fejlesztési programokat is működtet.

Russian Mennonites[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Bővebben: Russian Mennonite
In 1768 Catherine the Great of Russia acquired a great deal of land north of the Black Sea (in the present-day Ukraine) following a war with the Turks. Russian government officials invited those Mennonites living in Prussia to come farm the Russian steppes in exchange for religious freedom and military exemption. Over the years the Mennonite farmers were very successful. By the beginning of the 20th century they owned large agricultural estates and were even successful as industrial entrepreneurs in the cities. After the Russian Revolution of 1917 and the Russian Civil War (1917–1921) all of these farms (whose owners were called Kulaks) and enterprises were expropriated. Beyond expropriation, Mennonites suffered severe persecution during the course of the Civil War, at the hands of both the Bolsheviks and, particularly, the anarchists of Nestor Makhno who saw Mennonites as privileged foreigners of the upper class and targeted them. Hundreds of Mennonite men, women and children were murdered in these attacks.[10] After the war people who openly followed religion were in many cases imprisoned. This led to a wave of Russian Mennonite emigration to the Americas (U.S., Canada and Paraguay).

When the German army invaded the Soviet Union in the summer of 1941, many in the Mennonite community saw them as liberators from the communist regime under which they had suffered. When the tide of war turned, many of the Mennonites fled with the German army back to Germany where they were accepted as „Volksdeutsche”. After the war the remainder of the Mennonite community emigrated or, (because, as the Soviets saw it, they had „collectively collaborated” with the Germans) was forcefully relocated to Siberia and Kazakhstan, and many were sent to Gulags. Many German-Russian Mennonites who lived farther to the east (not western Russia) were deported to Siberia before the German army’s invasion, and were also often placed in labor camps. In the 1990s the Russian government gave these people the opportunity to emigrate. The Russian Mennonite immigrants in Germany outnumber the pre-1989 community of Mennonites in Germany by 3 to 1.

The world’s most conservative Mennonites (on technology) are the Russian Mennonites of the colonies affiliated with the Lower Barton Creek Colony in Belize. These Mennonites do not use motors, paint, or compressed air.” forras: wiki

Es egy konyv az ukrajnai uldozesekrol: Rempel, John G.: Makhno, Nestor (1888-1934)., 1957

 2659. becsuszoszereles1k — 2013-11-04 07:54 

@becsuszoszereles1k: Bar fegyver lehetett barmelyik idegennel, csoportnal, de ha diaktarsak voltak vagy a geologusok, inkabb el tudom kepzelni, hogy ok sajat kezukkel nem akartak gyilkolni; Zolo koreirol el tudom kepzelni, hogy kulonosebb averziot nem okozott volna naluk.

Ranezesre megiscsak fagyhalallal valo elintezesi modra kell gondolnunk, ami a vegen szemelyes beavatkozast igenyelt…

 2658. becsuszoszereles1k — 2013-11-04 07:40 

@witchp: 🙂
@SLC kicsit rezignalt hozzaszolasara ertettem, hogy : ennyi? Nem erzem ugy, hogy feluton meg lehetne allni…:)

Ha ismertek, jol ismertek a tamadokat…Hol voltak ismeroseik? Az otthoni kornyezetukben; az egyetemi kornyezetukben, a turazo kornyezetukben. Ki az ezek kozul, aki meg tudja kozeliteni oket ezen a helyszinen? Itt meg bejohet a kedves voros Szakall es bandaja is akar…de meg szebb egy masik turacsoport (sokan voltak turan arrafele kb. abban az idoben, amikor Gyatlovek)…esetleg Zolo baratai, akikkel meg egyutt is ujeveztek az indulas elott Zolo turbazan…

 2657. witchp — 2013-11-03 23:03 

Most eszembe jutott még egy lehetőség a „döbbenetet kiváltó hatásra”: az is így működhetett, ha pont, hogy ISMERTÉK, akár jól ismerték a támadó(ka)t…
Ebben az esetben sokáig el sem hihették, hogy tényleg a halálukat akarja…ami megint sok mindent megmagyarázna.

 2656. witchp — 2013-11-03 22:49 

@becsuszoszereles1k:

Milyen „ennyi” ?!?! 🙂

Durván 4 000 komment alatt összejött egy verzió arra, hogy körülbelül mi történt (és azért messze nincs még benne konszenzus…).

A 10 000. komment környékén meglesz a „kik” és a „miért” is :-D.

(Előbb-utóbb megpróbálok válaszolni a felvetett kérdésekre is, de marhára időigényes tevékenység ez, asszem nem kell mondanom itt senkinek…)

 2655. becsuszoszereles1k — 2013-11-03 22:05 

2634-2635.@witchp:
Csak „magamnak” kivonatoltam a szoveget, hogy konnyebb legyen atgondolni. (Remelem hu maradtam a szoveg ertelmehez.)

„A döbbenetet kiváltó hatás helyettesíthető más tényezővel: kifejezetten idegen (most “kínaira” vagy “négerre”, nem ufóra gondolok) vagy szokatlan megjelenésű támadók, más ismeretlen kézifegyver stb.[…]kis létszámú (nálam két fős) külső támadó csapat érkezik, határozott céllal: feladatuk a túrázók fegyverhasználat nélküli likvidálása és esetlegesen…[…]de vajon egyszerűen “ledobni” két-három embert, akár egy kicsit messzebb, kedvezőbb körülmények között, is lehetetlen volt?[…]a támadók jöhettek hagyományosan, a túrázók nyomában is.[…]A támadók megérkeznek a sátorhoz. Zolo és Tibo kinn van, a többiek lefekvéshez készülnek. Felszólítják a túrázókat arra, hogy vegyék le a cipőt (!) és hagyják el a sátort.[…]időtényező nekik is fontos: nekik is ugyanúgy – 30 fok van, és még el is kell tűnniük a környékről az akció után.[…]Itt lenne jelentősége az “extra faktornak”:[…]A két támadó kivágja a sátrat, hogy figyelemmel kísérhesse a túrázók mozgását.[…]előzetes infók alapján tudják, hogy kilenc embernek kellett volna a sátorban lenni, de csak hetet találtak (éjjellátó készülék esetén: úgy tudják, hogy 10 (!) túrázót kell megölniük, mivel nem értesültek Jugyin visszafordulásáról)[…]Eközben a túrázók leértek a fához, Zolo és Tibo – akárhol – csatlakoztak hozzájuk.[…]A támadók a sátor elhagyása és az események meggyorsítása mellett döntve elindulnak lefele a sátortól. Az “A” csapat egy idő után észreveszi őket, de tehetetlenek.[…]Zolo ezalatt elhelyezte kis csapatát a vízmosásnál a menedékben, és felderítő útra indul, valószínűleg egyedül. Távolból, rejtve végignézi a jelenetet. Miután a támadók elindultak Zináék után, Krivo sem bírta tovább a fán, leeshetett vagy utolsó erejével lejöhetett. Mire azonban Zolo odaér hozzájuk, már mindkettő menthetetlen. Zolo leszedi a ruhákat, amire szükségük van, és visszatér a vízmosásbeliekhez.[…]Talán előparancsolják, talán éppen menekülésen kapják a “B”csapatot. Kolót vagy Tibót azonnal leütik. Zolo már megértette, hogy kevésbé kell tartamia a lőfegyver-használattól[…]de keso, elkapjak őket. A támadók ekkor már dühből, utolsó erejükkel, brutálisan végeznek előbb Zolóval, aztán Ludával.[…]”

„2652. SLC — 2013-11-03 15:52
@witchp: Némi kiegészítéssel és módosítással én ezt a verziót tartom a legvalószínűbbnek. A motivációról pedig találgatni fölösleges, biztosat tudni meg nem fogunk.”

Korulbelul en is igy gondolom.
Sajnos pont a motivaciora: a miert kellett meghalniuk, vagy miert oltek meg oket kerdesre nem kapunk valaszt.

Ennyi???:))

 2654. becsuszoszereles1k — 2013-11-03 17:56 

2650.@bobby: :)) Igazan koszonom, ezert nem ertettem, mitol vagyok olyan pityokas hangulatban! Csak az a hajszal! Nem valaki mase volt?:) A vudubabaval jo lesz vigyazni, mert minden 3D-s mualkotas (szobor), az ot elso peldanyig eredetinek szamit (lehet, hogy azota valtozott a dolog, ha egyaltalan jol tudom!:)
Es hasonloan elofordulhat egy kis retorikai tultenges az Otorteni Est kapcsan, de igy emlekszem az olvasottakra.:( A szovege tobbesszam harmadik szemelyre vonatkozik, vagyis a tobbiekre; a stilusabol pedig erettebb szemelyisegre (idosebb emberre) kovetkeztettek, akik vizsgaltak az ott talalt irasokat. Allitolag, lehet, hogy a temapontok otlete kozos munka eredmenye; ugyanakkor pedig a satorozok rajtautesenel nem volt elol az ujsag – hanem a rendezetten maradt dolgok kozott talaltak meg.

Asszittem, hogy a fegyverek hozzajuk vannak nove!:)) Persze, ha van masik, amit meg nem hasznaltak, az mas – csak gondoltam, a tovabbi, menekulesi uton is elkelhet a fegyver.
Es igy mar vegkepp nem ertem, miert is nem hasznaltak fegyvert? Illetve miert is ne akartak volna hasznalni? Es kezdhetjuk elorol: mitol tort ki panik a satornal, miert menekultek aluloltozotten, miert az erdohoz, miert haltak meg mind a kilencen?:(

„Luda különben ezt miért írta:”Ma van az első napja, hogy az útirány szerint haladunk.”?”
Ez a mondat nekem is szemetszurt, de vegul abban allapodtam meg magammal, hogy ez lehet valami ruszizmus, aminek „magyarizmus” szerint az lehet az ertelme, hogy: ma lepnek ra a valodi, a teljesitmeny szakaszara a turajuknak, onnan szamit az utirany is.

“itt van még Válja, aki jól játszik gitáron (sokat játszik), és akiről tréfásan azt mondtam, hogy tetszik nekem”-Tréfálkoztunk mások érzéseivel? Hmmm…Ez megmagyarázhatná azt a dühöt,amivel Ludát elintézték.”
Szerintem ezt Luda ugymond….hmmm; egyetertek, hogy ez az attitud igen bajos, megha Valjanak fogalma sem volt semmirol!

A metanbaleset, ha volt is, konnyeden megdolt, mint gyatlovek tragediajat okozo tenyezo; epp ugy, mint a lavina- szel- es egyeb katasztrofak, amit a metanol okozhatott volna, elmelete. Az Otortenen semmilyen jele nem volt feismerheto.

A fenygombok, tovabbra is rejtely marad.

 2653. becsuszoszereles1k — 2013-11-03 16:43 

2648.@piszkosfredakapitany: Ha’t, ejjel lehet jol gondolkodni, nappal meg olvastam hozza.:) A megfazas elleni otletek nagyon jol bevaltak! De az izzaszto munkat es a friss levegon valo intenziv mozgast sem birja a natha! Ez a „szauna-hatas” nagyon elriasztja! A betegnek sem konnyu, de megeri!:)

Ez nekem is eszembe jutott: „…szépen beletörődünk abba, hogy ezt buktuk,…”
Igen, az is igaz, hogy jonehany szal osszefuthat, illetve kombinalodhat. Az legyen, aki kibogozza!
Elrejteni? Nem elrejteni? Nem tudom mi a protokoll. Nem ugy szokott lenni, hogy az aldozat(ok) a helyszinen maradnak (hevernek)?

 2652. SLC — 2013-11-03 15:52 

@witchp: Némi kiegészítéssel és módosítással én ezt a verziót tartom a legvalószínűbbnek. A motivációról pedig találgatni fölösleges, biztosat tudni meg nem fogunk.

 2651. piszkosfredakapitany — 2013-11-03 09:13 

A szökési lehetőségekről eszembe jutott az a vicc, amikor két muzsik Szibériában hókunyhót épít. Az egyik felkiált: „Szergej, találtam egy üveg vodkát!” „Ne üvölts, te marha, mert elvisznek!” „Innen? Hova?”
Valahogy így nézhetett ki a helyzet: túl messzire, hiányos öltözetben képtelenség volt eljutni, még úgy is, hogy a túlélési ösztön néha csodákra képes (lásd: Don-kanyar).
Amúgy meg ha azt vesszük, hogy rossz idő volt, széllel, mindennel, az a hangok terjedését nagyban korlátozta, tehát alapból nehezebb volt bárkit vagy bármit kiszúrni. Voltam egyszer olyan szélviharban egy fenyvesben, hogy egymás fülébe kellett ordítanunk és úgy is alig lehetett kommunikálni, csak az ordas zúgás hallatszott. És ez nem Szibériában történt és nem is télen…ilyen viszonyok között jó eséllyel lehetett valakit kb 10 centire megközelíteni annak tudta nélkül. És ez áll a sátorban tartózkodókra is.

 2650. bobby — 2013-11-03 08:55 

@becsuszoszereles1k:
Szóval akkor tényként kezelhetjük,hogy az Otorteni Estet Zolo írta?De valószínűleg többen is közreműködtek benne,nem?
Az esetleges fegyverekről.Miért azonosították volna ezek alapján be őket?A vadon nagy és pár fegyvert bárhol ott lehet hagyni…
Luda különben ezt miért írta:”Ma van az első napja, hogy az útirány szerint haladunk.”?Én azt hittem,hogy eddig a terv szerint haladtak,legfeljebb csúsztak egy kicsit.
„itt van még Válja, aki jól játszik gitáron (sokat játszik), és akiről tréfásan azt mondtam, hogy tetszik nekem”-Tréfálkoztunk mások érzéseivel?Hmmm…Ez megmagyarázhatná azt a dühöt,amivel Ludát elintézték.
A metánbaleset érdekes,de attól lettek volna ilyen sérüléseik?A gömböket pedig úgy rémlik,hogy a haláluk feltételezett napján látták.
„Koszonom szepen mindenkinek az “egeszsegugyi” jokivansagokat!:)”-Én nem akartam elmondani,mert nem szeretem a hálálkodást,de legyártottam a vudubabádat.Belegyúrtam a figurába egy hajszáladat,majd amikor elkészült sálat tettem a nyakára,betakartam pár kis méretű paplannal és mézes pálinkát öntöttem le a torkán.Használt?-)

 2649. bobby — 2013-11-03 08:29 

@oberon:
„tudomásom szerint nehézkes volt lépkedni a hó miatt és csak lassan tudtak haladni, valamint a hóvihar is nehezítette a dolgukat”-Már csak ezért sem ment volna fel Zolo tábort verni,hogy aztán még egyszer megtegye ezt a távot.
„Egyáltalán a hóverem felől jöttek?” Jöhettek onnan”-Mint kiderült(hála @becsuszoszerelés1k-nak)nem onnan jöttek,hanem az ellenkező irányból.
„akár szarvas tetemek is lehettek”-Mármint ezt úgy érted,hogy a manysiktól lopták őket vagy úgy,hogy a manysik területén vadásztak?Én nem tudom,hogy mennyit érhetett ebben az időben egy szarvas,de a manysik településére nem hiszem,hogy betörtek,mert akkor számolhattak egy kedélyes kis fogócskával a vadonban,ahol egy sikeres megtalálás esetén a kereső manysik pár nyílvesszővel honorálták volna ezt a nem várt szabadidős tevékenységet.Ha meg a vadon élő szarvasokat kajtatták,arra nem biztos,hogy ez volt a legmegfelelőbb időpont.Mert igaz,hogy a nyomokat könnyebb követni a hóban,de erre az időre a vadon élő állatok eléggé megcsappannak a normális táplálék hiányában.Szóval nem hiszem,hogy nagymértékű szarvasvadászat zajlott volna.Ha meg csak egy-két darab volt,akkor az nem lett volna olyan gyanús,hogy Zolo egyből fényképezgessen.
„nem a hátuk mögül fújt, Zolo felé szállítva a hangokat, hanem Zolo irányából”-A vadászok nem igen szoktak beszélni,mert a szél a hangot is „elviheti”.
„Ahogy utalni szoktál a lakatlan környékre és hogy nem lehettek szemtanúk, úgy visszautalok én is, és nem igazán hitték, hogy bárki is ráakadna az ideiglenes tárolójukra.”-Az okés,de mi van akkor,ha valami állat megy arra?Már csak kíváncsiságból is széttúrhatja vagy megkóstolhatja az árút…
„”Miért nem volt jó nekik a sátornál?”A tökük tele volt a kialakult helyzettel, fáztak és még az üzlet is hátra volt.”-Éppen ezért nem hurcolászták volna Őket,hisz lefelé bármelyik elszökhetett volna.Az egy dolog,hogy nekik a veremnél van dolguk,de miért terelték volna oda a túrázókat?Már a sátornál kivégezték volna őket,hisz mit érdekli a csempészeket,ha mondjuk egy hét múlva megtalálják a holttesteket?Sőt!Így még nagyobb zűrt csináltak,mert sokkal hosszabb ideig volt a helyszínelés,mint amúgy lett volna.És ha belevesszük,hogy a csempészek általában mindig ugyanazon az útvonalon mászkálnak,akkor ez nem volt valami jó ötlet.Arról nem is beszélve,hogy milyen csempészek azok,akik nem viszik el a készpénzt,hanem otthagyják a sátorban?
„A csoport maga az lefelé tartott, de azon belül vagy azon kívül másra nem igazán van bizonyíték.”-Én meg úgy emlékszem,hogy a 3 test helyzetéből arra következtettek,hogy felfelé haladtak.
„Lehet, hogy csak kegyetlenkedésből tették vagy az áldozatok menekültek fel a fára, amikor éppen nem figyeltek rájuk.”-Az előbb azt írtad,hogy kivolt a tudatuk mindennel,erre most kegyetlenkedésből fára mászatják a srácokat?-)Ha meg nem figyeltek rájuk,akkor az ugyanolyan baki,mint az,hogy nem motozták meg Tibot…

 2648. piszkosfredakapitany — 2013-11-03 08:24 

@becsuszoszereles1k: Valaki megint lelkesen éjszakázott 🙂
Egy-két észrevétel:
-a csempészek, ha ők voltak biztosan valami nagyon értékessel üzleteltek (urán, információ, fegyver), mert pár szarvasért, vagy mittudomén 3 raklap Prilukiért nem kockáztatnának ennyit: kiszúrták az egyik lerakatot – sok idő, amíg a hatóság kijön, addig majd elmenekítjük az árut, vagy szépen beletörődünk abba, hogy ezt buktuk, de senki nem kezd el komolyabban szaglászni, tehát a hálózat intakt marad: egy kilences gyilkosság után a mezei csempész joggal feltételezhette, hogy kiszáll az összes hárombetűs, sőt talán még a lenini útról letérve felbérelik Sherlock Holmest és Columbót is, hogy nézzenek csak körül…
-az uránlelőhelyek: ezt mindenhol nagyon komolyan vették természetese és itt bejöhet pl egy kínai szál is: őket is érdekelte, hogy a nagy testvérnek mennyi anyaga van…sőt, akár bejöhet egy kis dezinformációs szál is: megvenni egy-két kutatót, hogy írják azt, hogy itt nincs is urán/arany/egyéb értékes anyag
-az elkövetők megzavarása: ha azt vesszük, hogy 4 holttestet összegyűjtöttek a vízmosásban, logikus azt feltételezni, hogy a többivel is ez volt a szándék, ha nem is oda, de valami rejtettebb helyre. Lehet itt lépett be egy másik csoport (mondjuk elhárítók), hogy a körmükre nézzenek, erre a támadók elpucoltak. Az állítólagos +2 holttest lehetett a „véleménycsere” következménye is…

OFF: Beváltak az ötletek a megfázás ellen? 🙂

 2647. becsuszoszereles1k — 2013-11-03 02:38 

2644.@oberon:
„Ha azonban itt marad, és rásötétedik, akkor sötétben keresgélhette volna a sátrat, hóviharban..”(Zolo) – amint fentebb is kommenteltem, ott mar delutan harom-negy ora korul besotetedett, raadasul, mint te is irod, viharos ido volt. Tehat Zolo, ha latott is valamit, azt mar sotetedes utan latta, es fotozni is csak sotetben tudott volna.

„De akár szarvas tetemek is lehettek, és a támadók egy már 20 éve jövedelmező üzletet védtek meg ily módon.” – ez eletszeru es erdekes megfontolas.
Viszont szvsz. ez a helyszin a szarvas csempeszeshez tul kozel van a manysi telepulesekhez (80-100 km); de veszesen kozel a manysi utvonalhoz.
Igaz, az Otortenre amugy a manysik nem jarnak, mint @bobby is megjegyezte, tehat biztonsagos tarolohely.
De, ha nem biztonsagos toluk szarvast lopni, akkor csak az az egy lehetoseg marad, hogy a csempeszek kivarjak, amig a szarvascsorda epp az Otortenen vag at, mert a manysik oda nem kovetik oket a hagyomanyok szerint. Ahhoz viszont ott kellene lesni a szarvasokat a helyszinen, hatha epp az Otortenen visz az utjuk. Na es me’g le is kell oket olni. Valamelyik komment emliti(@sztalker), hogy biztosan van arra rendszeres legi jarorozes. Es ez a resze akkor is problemas, ha valamelyik manysi egyuttmukodik a csempeszekkel. (Es ingyen? Ha meg nem, akkor a manysi kozosseg elobb-utobb felfigyel atyafiuk furcsa anyagi gyarapodasara.)

**
2625.@piszkosfredakapitany: „…néhány vehemensebbnél elgurult a gyógyszer. Azt hiszem, hogy közelharcban egy tetterős manysi vadászt sem kellett félteni..főleg esetleges háborús tapasztalattal/katonai kiképzéssel a háta mögött.” – Ebben nem is ketelkednek; de itt az idofaktor iszonyu fontos, es karatezo kobrak modjara porgo manysit nehezen tudok elkepzelni, plane abban a nehez oltozekben, amiben komotosan ballagnak a csorda utan – bar lattam dokufilmen, hogy valami szarvasszanon szaguldoznak.:)

***

2623. @witchp: Elektromos sokkolo?
En inkabb alaphelyzetbol indulnek ki: hogyan kell sokkolni elektromos sokkolo nelkul?:)

2637. @pakesz: Nekem is az volt az elso megerzesem, hogy a vizmosasban egymasra lettek dobalva…

****
OFF-OFF: Koszonom szepen mindenkinek az „egeszsegugyi” jokivansagokat!:)

 2646. becsuszoszereles1k — 2013-11-03 01:52 

2640.@bobby es 2641.@piszkosfredakapitany:

2640. Ha tenyleg kinaiak voltak, akkor miert veszelytelenebb/indokoltabb fegyvert hasznalni? Amig kijutnak az orszagbol, vagy eppen elvegyulnek egy darabig, vagy maradniuk kell, akkor szinten nem olyan jo, ha fegyver alapjan azonositani tudjak oket.
Kerdes: olyasmi nem volt szokas, hogy lopott fegyverrel akciozzanak? Nade ez is csak olyan lehet, mint a ‘kovesd a penz utjat’ vagy a ‘keresd a no”t’…

„jaj meg egy no”…arra gondoltam, hogy ‘korrekt’ vagy eppen freudilag konfuz diverzansnak lenni nem egyszeru…
***

2640.@oberon „Azt nem tudod,hogy annak a tábornak,ahol a vörösszakállú fószer volt mi lett a sorsa?Mert nekem Ő a leggyanúsabb az egész történetben.Finoman kifaggatta őket a túra útvonaláról,hangulatváltozás volt a kirándulóknál” – 2641.@piszkosfredakapitany: „biztos kellett, hogy legyen néhány informátor[…]a gömböknek tényleg utána kellene még járni :)”

Magarol Ognyevrol a Szakallrol/Barada tobb szo nem esik a tovabbiakban.

Felideznem Zina, illetve Ljuda naplobejegyzeset, mindketto ugyanazon a januari napon irodott (teljes idezet):
Zina: 27. Ma van a túra első napja. A hátizsákban nincs semmi nehéz. Igen, Jura Jugyin ma elment közülünk, elment. Megint begyulladtak neki a csípő idegei és elment. Milyen kár. A hátizsákokba elosztottuk a holmiját. Szóval, az utolsó napon úgy tűnik, mintha nem lenne civilizáció, kályha, emberek, stb. Ma megegyeztünk, hogy a hátizsákokat lovakra teszik, mi vártuk, mikor lesznek készen, és síléceken indultunk el. Mind énekeltünk, a barakkokban élő munkások nem mentek dolgozni, énekeltek. Mi ültünk, és jegyeztük az dalokat. Milyen sok tehetséges, okos ember akad a munkások között. Különösen „Szakáll”, ő nagyon sokat ismer, a szakálla rőt, a szemei is rőtek, barnák. A gyerekek jól énekelnek. És ahogy Rusztik játszik a mandolinon. Ma Ljudával utolsó alkalommal aludtunk ágyban. Ma már sátorban fogunk, valószínűleg. Most a 41-es körzetben vagyunk, a mai feladatunk, eljutni az északi 2-esbe…

Ljuda:
Január 27.
A hőmérséklet 5°. Meleg, a sílécek rosszul csúsznak. Reggel óta gyülekezünk. Ma van az első napja, hogy az útirány szerint haladunk. Most ülünk, és várjuk a lovakat, hogy azok vigyék a hátizsákokat, mi pedig egyszerűen síléceken megyünk. Fortuna ránk mosolygott. Jurka Jugyin megbetegedett, valami ideg a lábában, végeredményben gyulladás, és elment haza. Így kilencen maradtunk, mint a későbbiekben is. Aztán ültünk, és énekeltünk. Ezek a gyerekek gitáron játszottak, Rusztik mandolinon kísérte őket. Egyenesen lélekbe markolt. Ez az utolsó civilizált hely, de ez sem az, ahol ilyen embereket láthatunk. Általában nagyon szeretem a gitárt, és imádom a muzikális embereket. De a gyerekek általában nem rosszak, táncolnak, muzikálisak. Beszélgettünk Ognyevvel. Nagyon sokat tud már, és felőlünk érdeklődött, most beszélget az utunkról és még sok ilyesmiről. Szerintem ez többnyire érdekes tény itt, a körzetben. Neki olyan hosszú vörös szakálla van, bár csak 27 éves, de idősebbnek néz ki. És itt van még Válja, aki jól játszik gitáron (sokat játszik), és akiről tréfásan azt mondtam, hogy tetszik nekem. Most a srácok többsége itt ül és gitárral kísérve énekel, abból az alkalomból, hogy ma nem dolgoznak. Úgy tűnik, utolsó alkalommal hallottam ennyi szép új dalt. Na de elhatároztuk, hogy Rusztik helyettesít minket a ráadásban. Megismertünk pár manysi szót a gyerekektől.

Ezzel a helyszinnel es szereploivel a gipotezi.ru foglalkozik eloszeretettel, mert ket feltetelezesbol indul ki. 1./ Az egyetem (UPI) es a geologiai kutato ceg (Unyipromegy) kozotti egyuttmukodesi megegyezesen belul, a geologusok fonoke (Rjagin) mutyizott Gyatlovval: mindig o adta ki a titkos terkepeket a lelohelyek(urane’rc) pontos foldrajzi megjelolesevel es a kikuldetesi lappal, amivel a csoport(ok)igazolni tudtak, hogy hivatalos kuldetesben jarnak azokon a videkeken. Ez az intezmenyi szerzodes es maga a munka amugy titkos volt, es dijazassal jart…(Az utvonal pedig, allitolag mindig erintette a valoszinusitett uj lelohelyeket. Neha, abban az idoben draga es ritka muszereket is kiadtak az egyetemistaknak.) – „Уходя в поход, в дальние места, студенты УПИ часто получали от геологов карты местности и секретные задания – зафиксировать на этих картах те места, где будет обнаружена радиация (т.е. предполагаемое месторождение урана). Для этого студентам иногда выдавался счетчик – весьма в то время редкий и дорогой прибор. Эта работа, естественно, в то время, была в строжайшей секретности и предполагала оплату.
Игорь Дятлов, разрабатывая маршрут будущего похода, общался с Игнатием Фокичем Рягиным – геологом по профессии, работавшим в должности заместителя начальника треста предприятия „Гипромедьруда”, в дальнейшем – „Унипромедь” (Уральский научно-исследовательский и проектный институт медной промышленности).[…]
Рягин И.Ф. вместе с Игорем детально проработал маршрут похода, дал информацию о заброшенном поселке геологов „Второй Северный”, где группа останавливалась на последнюю свою ночевку в „цивилизации” перед походом и отбирала нужные породы из кернохранилища, возможно, именно Рягин подсказал Игорю наилучшее место у Кедра, где можно организовать стоянку и сделать лабаз перед восхождением на Отортен.”: – ‘Rjagin dolgozta ki Gyatlovval az utvonal reszleteit, es adott informaciot a geologusok elhagyott teleperol az Eszaki 2-esrol/Vtaroj Szevernij is, ahol a csoport utolso „civilizacio kozeli” ejszakajat toltotte, es ahol begyujtotte a szukseges kozeteket; lehetseges, hogy epp Rjagin javasolta Igornak a legmegfelelobb helyet a Nagy fenyonel, ahol tabort lehet verni es labazt epiteni az Otorten megmaszasa elott.’

Mint kiderul a gipotezi-bol, minel nagyobb teruletet veszunk alapul Sziberianak ezen a videken, annal fontosabb, a kisebbeket iranyito/felugyelo intezmenyeket talalunk, mind magasabb tisztu vezetokkel, akiknek a hruscsovi eraban teljhatalmat adtak, decentralizacois szandekkal, amely szervezeti es gazdasagi strukturatol az energiahordozok felkutatasanak es feldolgozasanak felfutasat vartak; ugyanakkor hasonlo cellal, a korzetekbe szamtalan oktatasi intezmenyt is telepitettek.
Nos, allitolag ezeknek a magas szemelyisegeknek a lebukasat ohajtottak elkerulni a Gyatlov incidens titkositasaval.
Mert a gipotezi.ru 2./ feltetelezese szerint Gyatlovek turaja idejen sulyos baleset tortent, amikor egy a gazfurasokhoz tarto, metannal feltoltott szallitogepnek a sulyos idojaras miatt, aminek kovetkezteben a metan megfagyott – le kellett szallnia (valamivel eszakabbra a turistaktol, de az utvonaluk nyomvonala folott), azonban az allo gep rovid ido mulva felrobbant.
Ez a robbanas (lehet, hogy robbanassorozat) lehetne a fenygomb eszleles oka?
A metan pedig kiszabadult, es gaz halmazallapotu metanolkent szetaradt a levegoben, stb.
Kerdes, hogy mekkora mennyisegu metan, mekkora teruleten, milyen mertekben arad szet? Mivel ez a hatas a havat is olvasztja, elkepzelhetoek hocsuszasok – viszont a honak el kell szinezodnie lilas szinure. Ilyen jelenseget pedig nem tapasztaltak az Otortenen.

Az teny(?), hogy gyatlovekat egy pontjan az utnak nem engedtek tovabbhaladni…

Visszaterve az 1./ feltetelezeshez, a mutyizashoz – Szakall lehetett besugo pro es kontra.

A gipotezi.ru me’g egy utalast talalt a repulogep/veszelyes szallitmany balesetre, nevezetesen, hogy a lanyok naploja szerint a munkasok aznap nem mentek dolgozni. Nade az valoban az a nap volt? Mikor volt a robbanas? Mikor lattak a narancsszinu gomboket a szemtanuk, akik milyen iranyban voltak 50 kilometerre az Otortenhez (?) kepest?

Zina: a barakkokban élő munkások nem mentek dolgozni, énekeltek.
Luda: Most a srácok többsége itt ül és gitárral kísérve énekel, abból az alkalomból, hogy ma nem dolgoznak.
***
Egyebkent Gyatlov tenyleg nem adta le az utvonalengedelyt/utvonaltervet az egyetemen, csak szoban igerte (ami a varosi atyauristen utvonalengedelyezo bizottsagnal, meg me’g 2 masik hivatalnal megvolt egyebkent, hivatalosan…ez mar tenyleg a burokracia, ahogy SLC is megjegyezte: no comment)…nomeg a bizalom a fiukban. Mindez peldaul reszletesen olvashato az egyetemi sportelnok (de nem a legmagasabb felelos!), Gordo 1959. aprilis 17-dikei rendorsegi vallomasaban a Gyatlov incidens kapcsan, ahol tanukent volt megidezve.
Tovabbi sorsarol nem irnak.
Gordo (UPI) tanuvallomasanak jegyzokonyve (egy masik szajtrol/kommentben): vysota1096: Лист 305 Протокол допроса свидетеля 17 апреля 1959 г. прокурор следственного отдела прокуратуры Свердловской области мл. советник юстиции Романов сего числа в об. прокуратуре допросил в качестве свидетеля, с соблюдением ст.162-168 УПК РСФСР 1. Фамилия, имя и отчества Гордо Лев Семенович

Es ha a hivataloknal megvolt az utvonalengedely, hogyhogy a csaladoknal kellett keresni? Ez is valami vezercsel lehetett.:)Na es a gipotezi szerint Kolo huga is ugy kapta egy „csaladi barattol”, aki honnan szerezhette meg ily korulmenyesen, vagy miert nem o adta at a keresoknek, egyetemnek? Jok ezek a szajtok, hogy ilyen oszintek, erdekes, hogy nem is keresztezik egymas hipoteziseit.

 2645. becsuszoszereles1k — 2013-11-02 23:16 

2642. @oberon:
„Amint azt
2625.@piszkosfredakapitany megallapitja: És ugyanez szerintem működhetett úgy is, ha a támadókat pl. manysikkal vagy csempészekkel helyettesítjük be.”

2643. bobby — 2013-11-02 07:46
@oberon:
Akkor megpróbálok “belekötni” a verziódba…-)
“Hosszú és fárasztó napon van túl a csapat”-Ez biztos?Mert mintha azt olvastam volna korábban,hogy viszonylag keveset mentek aznap.Valaki nem tud egy teljesített útvonalat hozzávetőleges távokkal?

Igaz a gyanu; a murders kozli a nyomozati anyagbol: Megtett ut az Otortenig (murders.ru http://murders.ru/Dyatloff_group_1.html#1 1. Состав туристической группы. История похода. 7. Когда же туристы ставили палатку на склоне Холат-Сяхыл? )
„Переход длился недолго, часа полтора, если не меньше, потому-то „дятловцы” и прошли 1 февраля совсем немного – менее 2 км.” – A hagon valo atkeles nem sokaig tartott, masfel oranyit, ha nem kevesebbet, leven, hogy ‘gyatlovek’ nem sokat tettek meg februar 1-en – 2 kilometernel kevesebbet.
Az utat a labaztol a satorveres helyszineig az Otortenen – mint a csapat utolso fenykep felvetelei alapjan a nyomozas megallapitotta – kb. 15 ora korul, de inkabb elotte, mint utana, egyre romlo idojarasi es latasi viszonyok mellett tettek meg. Bar a naplok szerint januar 31-rol februar 1-re virrado ejjel nagyon jol pihentek, de labazt is epitettek, sietve indultak vegul, es ez a masfel orai ut biztosan nem lehetett konnyu – lathatjuk mennyire lassan haladtak elore.
Szoszerint veve is lathatjuk a fotok alapjan milyen korulmenyek uralkodhattak azokban az orakban.
***
Irod: „A táborhely közelében az ide vezető út során találtak egy hó vermet, ahol csempészáru volt felhalmozva.” – ha a nagy fenyonel levo hoveremre gondolsz, az pont az ellenkezo iranyban volt, mint a labaz – a murders okfejtese szerint eppen ezert indultak a satortol lefele a lejton, hogy az ellenkezo iranyba menjenek, es ne aruljak el a tamadoknak a labaz helyet, gondolvan, hogy ha kiraboljak a satrukat, es elmennek az idegenek, akkor a labazban levo tartalekok majd segitenek rajtuk.

„Zolo mint jelenlevő hivatalos szerv, tisztában van a protokollal, azonban a csapat miatt a táborverés utánra hagyta annak dokumentálását. Miután ez megtörtént, tudatta a többiekkel, hogy visszamegy a veremhez és elvégzi az ilyenkor szükséges lépéseket.” – Nem hiszem, hogy Zolo nyiltan tudatta a tobbiekkel, hogy o egy ‘hivatalos szerv’.

„A többiek egy része nem is törődött vele, a másik felét pedig lekötötte az Otorteni Est-ben való részvétel. Ha nincs az Otorteni est, talán többen csatlakoznak hozzá, és a dolgok másképpen alakulnak.” – Mivel volt nehany kezirat (oneletrajz, titkos jegyzet), aminek alapjan azonosithattak a vizsgalok Zolo kezirasat, igy megallapitottak, hogy az Otorteni Est-et Zolo irta es irta le. [Az nem nyert bizonyitast, hogy meg is mutatta a tobbieknek, de az igen, hogy a sator megtalalasakor ezt a papirlapot mas holmik koze beteve talaltak meg.]

2644. „…3 társuk elvesztése, és annak matematikai vonzatai az ellenállást illetően szintén nem voltak jó hatással a harciasságukra.[…]” – Ez biztosan igy van.

 2644. oberon — 2013-11-02 09:22 

Próbáltam mindenre gondolni, legfőképpen a logikai buktatókra, azonban mivel sok mondatott ki keleltt vennem a szövegből, ezért ez néhol lehet a szövegértelmezés kárára ment. Kérdéseid nagy része számomra ebből fakad, amit próbálok válaszaimmal orvosolni, hogy neked is úgy peregjen le, ahogyan az én láttam magam előtt. Ez mindenkire vonatkozik amúgy, aki olvassa.

’’Mert mintha azt olvastam volna korábban, hogy viszonylag keveset mentek aznap’’
Valóban így van, azonban ez a távolságra értendő, nem pedig a befektetett energiára, mivel tudomásom szerint nehézkes volt lépkedni a hó miatt és csak lassan tudtak haladni, valamint a hóvihar is nehezítette a dolgukat.

’’ Egyáltalán a hóverem felől jöttek?” Jöhettek onnan.

Hogy milyen csempészáru volt ott, fogalmam sincs. Mindenképpen olyan, ami miatt ölni kellett, hogy titokban maradjon. De akár szarvas tetemek is lehettek, és a támadók egy már 20 éve jövedelmező üzletet védtek meg ily módon.

Zolo miért hagyta későbbre? Hogy miért így cselekedett?
1. Mivel még ő sem tudta, hogy hol lesz a sátor, ezért mindenképpen társaival kellett tartani, hogy onnan visszajőve is tudja majd a táborhoz vezető utat. Ha azonban itt marad, és rásötétedik, akkor sötétben keresgélhette volna a sátrat, hóviharban..
2. Nem a menet felszerelésével együtt szeretett volna körülszaglászni.
3. Be akarta állítani például a fényképezőgépet, amit a viharban nem tudott volna megoldani.
4. Nem is akart feltétlenül dokumentálni, csak a táborállítás közben határozta el magát.
5. Rá is szükség volt, hogy minél előbb álljon a sátor, ahová minél előbb be szerettek volna húzódni a vihar elől.
A teljesség igénye nélkül ezek jutottak eszembe hirtelen..

’’ Ha hosszú és fárasztó nap volt mögöttük,akkor valószínűleg már sötétedés tájékán(vagy utána) vertek tábort. Hisz valaki írta,hogy a környező hegyek miatt hamarabb sötétedett’’
Még világosban tették mindezt, ahogy azt néhány kép is tanúsítja. Ezért írtam azt, hogy Zolo „nyugodtan” felment még tábort állítani, mert tudta, utána még lesz valamennyi ideje, talán éppen elég a feladatra.

’’Egy ilyen tapasztalt katona nem menne ki bakancs nélkül a szabadba. Ez az egész kitérő legalább egy órás elfoglaltság lett volna.”
Nem tudjuk pontosan, hogy az alsó csizma pontosan hogyan is funkcionált. Lehetséges azonban az is, hogy bőven megfelelt volna a célra.
Ha azonban kicsit meg akarom tekerni a történetet, akkor lehet, hogy hagyták visszatérni a sátorhoz Zolo-t, hogy tudják, hova tart, majd miután bement, levette a csizmáját, Tibo viszont kijött csak szimplán vizelni, akkor lendültek akcióba. És ezzel meg van oldva a bakancs kérdés is. : )

’’ Miben segíthetett a támadóknak a szélirány?’’ Abban, hogy nem a hátuk mögül fújt, Zolo felé szállítva a hangokat, hanem Zolo irányából, ezzel lehetetlenné téve a veterán számára a korai észrevételt. Ha vadászni mész, akkor is figyelsz a szélirányra, hogy az állat ne vegyen észre a szagod miatt. Esetükben ez nem szándékos taktika lehetett, csak így jött ki a lépés.

’’ Különben a csempészek hol jártak, hogy csak úgy otthagyták a cuccost?
Lényegtelen hol jártak, üzlet vagy bármi más miatt jöttek a zsákmányukért, amibe a véletlen folytán belefutottak a túrázók is. Ahogy utalni szoktál a lakatlan környékre és hogy nem lehettek szemtanúk, úgy visszautalok én is, és nem igazán hitték, hogy bárki is ráakadna az ideiglenes tárolójukra.

Miért nem tették bele egy labazba és akkor senki sem foglalkozott volna a cuccossal?’’
Itt az előző válaszomra hivatkoznék.

’’Mert hol rejtőztek az idegenek?Egy hegyoldalban nem sok búvóhely található.’’
Nos, ha figyelmesen olvastad a történetemet, akkor némiképpen kivártak a támadók a sátornál, mielőtt akcióba léptek. Ez esetben valószínűleg hallották Tibot, amint szól a többieknek, hogy kijön. Lehetséges, hogy amint bekötötte a sátort, már kapta is, és így még gyorsabban peregtek le a sátornál a dolgok. Ha Zolot visszakövették a dombra, akkor meg különösen érthető.

’’ Újra felmerül a kérdés:miért?Miért nem volt jó nekik a sátornál?’’
A tökük tele volt a kialakult helyzettel, fáztak és még az üzlet is hátra volt. Rövidítve a szükséges időn, agresszívabbak a kelletténél, hogy nehogy ellenállás legyen, akadályozva azzal is őket, valamint nekik semmi dolguk nem volt a sátornál, a veremnél várta őket a szajré. Értelemszerűen ha kikövetkeztetjük a legoptimálisabb verziót, az az, hogy visszamennek a veremhez, ahol utána járnak a dolognak, majd beleölik őket a vízmosásban. Azonban közbejöttek az út közbeni események, amik némiképpen módosították a tervet.

’’ Különben azt nem lehet tudni(például a lábnyomokból),hogy lefelé vagy felfelé tartottak?’’
Ezt már nem valószínű, hogy sikerül megmondani. A csoport maga az lefelé tartott, de azon belül vagy azon kívül másra nem igazán van bizonyíték.

“Doro-t és Krivot is felmászatják a fára, hogy megbizonyosodjanak a korábbi 3 sorsa felől.”-Ha nem voltak biztosak abban,hogy meghaltak,akkor miért hagyták ott őket?És mi lett volna a garancia arra,hogy a két srác az igazat mondja a társaikról?””
Garancia nem lett volna. Lehet, hogy csak kegyetlenkedésből tették vagy az áldozatok menekültek fel a fára, amikor éppen nem figyeltek rájuk. Sajnos az események fő vonalát tekintve ez csak részletkérdés. Bár ha felmenekültek a fára, akkor ezzel az időhúzással jobban feldühíthették a támadókat, ami még fokozottabb agressziót váltott ki belőlük a későbbiek során.

’’ “Tudja, hogy esélyük sincs már az ellenállásra, fogva tartóik kegyeire vannak bízva.”-Hát azért ha 5 társamat a szemem láttára verik agyon,akkor nem sok jóra számítanék a későbbiekben…’’ Pontosan ezt akartam szemléltetni ezzel. De tudni kell, a remény hal meg utoljára, bármi is legyen. Egyébként meg ezzel Kolo lelkiállapotát akartam szemléltetni, a történet egészét tekintve azonban nincs komolyabb jelentősége.

A történetemhez:

Bár a rövidség miatt kivettem, Zina, Szlobo és Gyatlov halálánál is gondolok valamiféle ellenállásra, mindenképpen csökkenő intenzitásúra, azonban mire a fához értek, majdnem bizonyos, hogy ezen hajlamukat gyökeresen visszaredukálták, amin 3 társuk elvesztése, és annak matematikai vonzatai az ellenállást illetően szintén nem voltak jó hatással a harciasságukra.
Csakhogy ezt még tetézzem is, abban az esetben, ha Zolo is a sátorban volt, mikor rájuk törtek, az ő tehetetlensége esetleg kiszolgáltatottsága, megverése vagy ártalmatlanná tétele is fokozta ezt.

 2643. bobby — 2013-11-02 07:46 

@oberon:
Akkor megpróbálok „belekötni” a verziódba…-)
„Hosszú és fárasztó napon van túl a csapat”-Ez biztos?Mert mintha azt olvastam volna korábban,hogy viszonylag keveset mentek aznap.Valaki nem tud egy teljesített útvonalat hozzávetőleges távokkal?
„A táborhely közelében az ide vezető út során találtak egy hó vermet, ahol csempészáru volt felhalmozva.”-Egyáltalán a hóverem felől jöttek?És milyen csempészárúra gondolsz?Plusz nem vagyok otthon a csempészetben,de szokás lehetett a szabadban felhalmozni a csempészárút?És Zolo miért hagyta volna későbbre az esetleges dokumentációt?Én a helyében ott maradtam volna csinálni pár fényképet meg megnézni a csempészárú jellegét,majd mentem volna a többiek után.hogy aztán a sátorban nyugodt körülmények közt befejezzem a dolgot.A táborverésnél igazából szerintem édes mindegy,hogy 8 vagy 9 ember van-e ott.
„Zolonak sietnie kellett, mivel ha besötétedik mire odaér, holnap kell megcsinálnia”-Ha hosszú és fárasztó nap volt mögöttük,akkor valószínűleg már sötétedés tájékán(vagy utána) vertek tábort.Hisz valaki írta,hogy a környező hegyek miatt hamarabb sötétedett(erről is jó lenne valami infó).És maga az Otorteni Est címe is azt sugallja,hogy este még minden rendben volt.Hisz valószínűleg a táborverés után egy kis idővel írhatták(becuccolás,ökörködés,kaja stb…).
„Nem tervezvén hosszú kint létet, csak az alsócsizmát hagyta magán.”-Ilyen nincs.Az alsócsizma jobban beázik,jobban csúszik stb.Egy ilyen tapasztalt katona nem menne ki bakancs nélkül a szabadba.Ez az egész kitérő legalább egy órás elfoglaltság lett volna.
„Mivel a szélirány is a banditáknak kedvezett, Zolo kiszolgáltatott helyzetbe került. „-Itt mire gondolsz?Miben segíthetett a támadóknak a szélirány?Megérezték Zolo szagát?Különben a csempészek hol jártak,hogy csak úgy otthagyták a cuccost?Miért nem tették bele egy labazba és akkor senki sem foglalkozott volna a cuccossal?
„Alig lép párat, idegenek támadnak rá, befogva a száját.”-Mert hol rejtőztek az idegenek?Egy hegyoldalban nem sok búvóhely található.
„az időközben magához térő Tiboval együtt terelik őket lefelé a fa irányába”-Újra felmerül a kérdés:miért?Miért nem volt jó nekik a sátornál?
Leírod,hogy előbb Zina,majd Szlobo és Djatlov szegül ellen,amiért meg is lesz a „jutalmuk”.És szinte egyvonalban van a holttestük?Különben azt nem lehet tudni(például a lábnyomokból),hogy lefelé vagy felfelé tartottak?
„Doro-t és Krivot is felmászatják a fára, hogy megbizonyosodjanak a korábbi 3 sorsa felől.”-Ha nem voltak biztosak abban,hogy meghaltak,akkor miért hagyták ott őket?És mi lett volna a garancia arra,hogy a két srác az igazat mondja a társaikról?
„Tudja, hogy esélyük sincs már az ellenállásra, fogva tartóik kegyeire vannak bízva.”-Hát azért ha 5 társamat a szemem láttára verik agyon,akkor nem sok jóra számítanék a későbbiekben…

 2642. oberon — 2013-11-01 19:12 

Gondoltam írok 1 verziót én is az idegenkezűségre, ha már ez a mainstream vonal éppen.
Próbáltam a legrövidebben.

Hosszú és fárasztó napon van túl a csapat, hóvihar van és meg vannak csúszva a táborveréssel. A táborhely közelében az ide vezető út során találtak egy hó vermet, ahol csempészáru volt felhalmozva. Zolo mint jelenlevő hivatalos szerv, tisztában van a protokollal, azonban a csapat miatt a táborverés utánra hagyta annak dokumentálását. Miután ez megtörtént, tudatta a többiekkel, hogy visszamegy a veremhez és elvégzi az ilyenkor szükséges lépéseket. A többiek egy része nem is törődött vele, a másik felét pedig lekötötte az Otorteni Est-ben való részvétel. Ha nincs az Otorteni est, talán többen csatlakoznak hozzá, és a dolgok másképpen alakulnak.

Zolonak sietnie kellett, mivel ha besötétedik mire odaér, holnap kell megcsinálnia, ezzel késleltetve talán az indulást. Kerülni akarta a konfrontációt Gyatlovval.
Nem tervezvén hosszú kint létet, csak az alsócsizmát hagyta magán. A bakancs a sátorban olvadt. Könnyű volt visszatalálnia, mivel a domb lábánál a nagy fenyőfa remek tájékozódási pont volt a számára. A teremhez érve rögvest dolgához látott.
A sietség közepette így nem figyelt fel a veremhez érkező csempészekre, akik visszatértek a rejtekhelyhez. Mivel a szélirány is a banditáknak kedvezett, Zolo kiszolgáltatott helyzetbe került. Pillanatok alatt felmérte az erőviszonyokat, tudta, az ellenállás felesleges lenne.

A csempészek számára nyilvánvaló volt, hogy mi történik. Egy másik zsivány kirabolta volna őket, azonban ez az alak fényképezget meg vizsgálódik, pont akkor,amikor üzlet van, egyértelművé téve számukra, hogy valamely hatósággal van dolguk. Láttak napközben néhány túrázót, de nem foglalkoztak velük különösebben. A kialakult helyzet azonban megoldásért kiáltott.

Zolo bátran szembenézett az elkerülhetetlennel, és a lehető legnehezebbé téve támadói dolgát megpróbált egérutat nyerni, azonban sorsa elkerülhetetlen volt.

Miután végeztek a szimatoló nyomozóval, mondhatni elég állatias módon, tetemét bedobták a patakmederbe. Nem lehettek biztosak abban, hogy a többi túrázó között esetleg nincs e még valaki, aki szintén tud a titkukról. Rövid megbeszélés után döntöttek.

A többiek nagyon jól mulattak a sátorban, azonban Tibonak gyanús kezdett lenni Zolo távolmaradása. Ezen aggodalmát a többiek nem osztották. Kellemest a hasznossal alapon kiment könnyíteni magán, valamint kicsit körülnézzen. Felöltözése közben közli a szándékát a többiekkel, akik csak épp hogy felpillantanak aktuális elfoglaltságukból. Ahogy kilép, csak felül rögzíti a sátor bejáratát. Alig lép párat, idegenek támadnak rá, befogva a száját. Lámpája azonnal kiesik a kezéből.

A támadók amint megtudják az elkapott fiataltól hány emberrel kell számolni, miután ártalmatlanná teszik, körbeállják a sátrat és hangosan felszólítják a bent levőket, hogy szépen 1-esével jöjjenek ki.

Gyatlov hirtelen azt sem tudja, mi történik. Az egyik pillanatban még nevet és jól szórakozik a társaival és Zinával, a másikban idegen emberek utasítják és fenyegetik őket kintről, valamint Tibo sincs közöttük. Abban a helyzetben menekülési lehetőségként a kitörést látja.
Ennek megfelelően nekiesik a sátor oldalának. Társai bár nem támogatják egyöntetűen, némelyek próbálják is megállítani, győz az ösztön és a szilárd akarat.
Kivágva a sátrat kitör a szabadba, azonban idegenekbe ütközik, fegyverrel a kezükben.
Társai fokozatosan követik, azonban bármerre is mennének, útjukat állják.

A csempészek miután összeterelik és megfélemlítik a szétszaladt társaságot, az időközben magához térő Tiboval együtt terelik őket lefelé a fa irányába.
Zina rövid idő után megmakacsolja magát, és nem hajlandó tovább haladni. Ezt az egyik csempész eltúlzott erőszakkal rövid úton elintézi, majd miután megállapítja, hogy nem érdemes Zina miatt tovább álldogálni, elindul a menet.

Hamarosan Szlobo, miután végignézte Zina halálát, kételyek között afelől, hogy túlélheti, szembefordul fogva tartóival, majd rövid dulakodás után egy hátulról kapott erős ütés után elsötétül számára a világ.

A túrázók végignézve 2 társuk halálát, és Zolo sincs velük, akire támaszkodhatnának, fokozódó félelemmel, félig önkívületi állapotban bukdácsolnak lefelé.

Rövidesen Gyatlovban is elszakad a húr Zina miatt, és ellenszegül fogva tartóival.

A kitérők után végre leérnek a csempészek a már lesokkolt társasággal, akik jelentősen felbőszítették őket folyamatos ellenállásukkal.
A fánál megkezdik kivallatni a fiatalokat.
Doro-t és Krivot is felmászatják a fára, hogy megbizonyosodjanak a korábbi 3 sorsa felől.
A két túrázó van a legkevésbé felöltözve, szervezetük rövid úton felmondja a szolgálatot a sorozatos traumák közepette.

Kolo fejében zakatolnak a gondolatok, egyik követi a másikat, miközben folyamatosan peregnek körülötte az események. Már 5 társát a szeme láttára ölték meg, a csapat rangidőse pedig valószínűleg osztozik sorsukban. Tudja, hogy esélyük sincs már az ellenállásra, fogva tartóik kegyeire vannak bízva. Némi reményt ad neki, hogy Ludának hagyják, hogy Krivo ruhájából magára vegyen.

Luda a kihűlés határán bukdácsol Kolo és Tibo segítségével. Miközben hallja, hogy a csempészek keresnek valami fényképezős hullát, nyilvánvalóvá válik számára Zolo halála.
Rövid tanácskozás után a csempészek elviszik mellőle Tibot is, hogy kiszedjenek belőle is mindent. Bár akarata erős, a teste nem bírja tovább a hideggel való küzdelmet, hamarosan remegni kezd majd összeesik.

Kolo látva, hogy Luda összeesett és elharapta a nyelvét, megpróbálja megmenteni az időközben fuldokló lányt, de több percnyi újraélesztési kísérlet után sem sikerül neki.

Tibo vallatása közepette csak némi morgással méltatják a lány kálváriáját. Ezután a 2 túsz sem kerüli el a sorsát és a korábbi két holttesthez hasonlóan az övükét is a vízmosásba dobálják. Mivel nagyon erős a szél, ezért még időznek a veremben levő padozaton, majd miután kellőképpen mérséklődik, elindulnak az Urali éjszakába.

 2641. piszkosfredakapitany — 2013-11-01 19:00 

Ha azt feltételezzük, hogy náluk volt valami, akkor biztos kellett, hogy legyen néhány informátor: telefonbemérés, GPS, műholdak meg hasonlók nélkül csak így tudták belőni, hogy merre vannak. Ez lehetett akár a Vörösszakállú, akár más helyi(ek)…vagy a csoport is vitt magával rádiót, amit a támadók gondosan eltüntettek, ez viszont nagyon nem valószínű.
Biztosan felmerült már az is, hogy Jugyin volt a célszemély, csak megneszelt valamit: a támadók ezt persze nem tudták és ettől ment fel bennük a pumpa. De lehetett egyéb személyes szál is (vagy olyan, hogy az „imperialista kémeknek” dupla kínzás) és ez is indokolná egyesek komolyabb sérüléseit.

Annak ellenére, hogy nem hajlok a természetfeletti magyarázatra, a gömböknek tényleg utána kellene még járni 🙂

 2640. bobby — 2013-11-01 18:41 

@becsuszoszereles1k:
Azt nem tudod,hogy annak a tábornak,ahol a vörösszakállú fószer volt mi lett a sorsa?Mert nekem Ő a leggyanúsabb az egész történetben.Finoman kifaggatta őket a túra útvonaláról,hangulatváltozás volt a kirándulóknál és Ők könnyedén követhették a nyomaikat.Plusz még emberek is voltak ott dögivel…
A sztorid jó,de szerintem Luda sérülései kicsit túlmutatnak a „jaj,még egy nő!” dolgon…
És ha tényleg kínaiak voltak az elkövetők,akkor miért nem használtak fegyvert(ha már egyszer volt náluk)?

 2639. bobby — 2013-11-01 18:32 

@witchp:
„A két támadó kivágja a sátrat, hogy figyelemmel kísérhesse a túrázók mozgását.”-Ez azért nem életszerű,mert ha egyszer már a hatalmukban vannak,akkor miért engedik el Őket?És a kivágott sátorból csak addig tudják figyelni őket,amíg be nem mennek a fák közé.Ott meg sokkal tovább tart elkapni őket.
„előzetes infók alapján tudják, hogy kilenc embernek kellett volna a sátorban lenni”-Ilyen esetben nem hiszem,hogy azt csinálnák,hogy szabadjára engedik a túrázókat.Hisz mi van,ha pont a hiányzó kettőnél van a keresett cuccos?Így csak időveszteséget szenvednének.Nekem az nem áll össze,hogy miért nem szadizták meg őket a sátornál?Csak azt tudom elképzelni,hogy vagy megugrottak vagy valami olyant kerestek a támadók,ami nem a sátorban volt elrejtve.
„Gyatlov azt javasolja, hogy rakjanak tüzet/élesszék azt fel a fánál, és várják ki a fejleményeket”-Milyen fejleményeket,amikor kiküldték Őket az éjszakába mezítláb?Az egyenlő a biztos halállal!Ilyenkor szerintem mindenki megpróbálna vagy túlélni,vagy pedig harcolni.
„Doro – a fent felvázolt profiljába szerintem belefér az áldozatvállalás – nekikmegy. Közelharcban elintézik, mellkasára térdelnek stb. A hirtelen kavarodást felhasználva Gyatlov, Szlobo és Zina összenéznek, és elkezdenek rohanni a sátor felé.”-Szerintem ilyen esetben inkább segítettek volna Doronak.Hisz ha menekülni tudnak,akkor rá is vethetnék magukat az ellenségre.És valószínűleg eddigre már olyan érzéketlenné fagyott volna a lábuk,hogy még vánszorogni sem tudtak volna.
„A támadók végeztek az “A” csapattal, de közben, a két fiúval való verekedésben könnyebb sérüléseket szereztek ők is”-Miért nem használták a csodafegyvert?7 ember nem mert csinálni semmit,de kettő megsebezte őket?
„A másik fiú lassabban reagál, őt érik utol először az ekkor már végletekig kifáradt támadók.”-Ilyen szitukra gyúrták ki őket és mégis kifáradtak?Mitől?Egy kis bunyótól?A hidegtől?Nagyon sok hegymászós sztori szól arról,hogy ennél jóval zordabb körülmények között is lazán kibírtak egy vagy több éjszakát a szabadban.
„A támadók ekkor már dühből, utolsó erejükkel, brutálisan végeznek előbb Zolóval, aztán Ludával.”-Utolsó erő,de azért ilyen durva sérüléseket okoztak?Azért egy mellkas eldeformálásához nem kis erő kell…
„Mivel ezzel a csapattal nem sikerült “elegánsan” végezni, összegyűjtik, és bedobják a testeket a vízmosásba.”-Nekem ez sem tiszta.Mit érdekelte őket,ha hamarabb találják meg őket?Én holtfáradtan biztos nem dobálnék 80 kilós holttesteket.

 2638. bobby — 2013-11-01 18:06 

@oberon:
12.Luda szabadelvűsége nekem a naplójából jött le.Persze lehet,hogy tévedek.De mondom,hogy szerintem eddigre a támadók már valami okból mintha dühből dolgoznának.Esetleg eddigre megsérülhetett közülük is valaki?
15.Ha megtervezett akció volt,akkor az éjszaka nyugodtan „dolgozhattak”.És valószínűleg hajnalra le is zajlott az egész dolog.
21.a.-Esetleg azért nem menekültek el,mert tudták,hogy a támadók gyorsabbak és úgyis utolérnék őket.Ilyenkor pedig vagy szétválnak vagy pedig szembeszállnak az ellennel.Az,hogy nem váltak szét nekem azt bizonyítja,hogy a támadók is többen lehettek.Mondjuk vadidegen terepen nem sok esélyük lett volna elmenekülni.Szerintem harcoltak és ennek köszönhetőek a brutális sérülések is.
29.Lehetett volna manysi vadászcsapat arrafelé,de azok nem annyira a hegyen mászkáltak volna.És ha napokig kinn is vannak a vadonban,de éjjel biztosan nem futkosnak a mínusz fokokban a viharban.Egy nyomot ugye érintettek,ami akár gyanús is lehet.A viharban hangokat biztosan nem lehetett hallani,a fény feltűnhetett volna.De szerintem egy tábortüzet nem szúrtak volna ki még viszonylag közelről sem.Az esetleges manysik meg éjszaka nem mentek volna ,szóval ha a támadók sötétedéskor még kicsit körbenéznek,akkor biztonságban érezhették magukat.
A fénygömb szerintem is megérne egy misét.De még akkor is kérdés,hogy elvettek-e Tőlük valami olyant,amit otthonról hoztak vagy csak belebotlottak valamibe(mondjuk a Vörösszakállú táborában).

 2637. pakesz — 2013-11-01 15:53 

Néhány megjegyzés az elmúlt párszáz kommenthez:))):

Helikopter: az a helyzet, hogy ilyen időjárási viszonyok közt nem lehet(ett) helikopterrel repülni, nem csak a táborhelynél, hanem a megyényi körzetében sem.( az erős, viharos szél, a havazás kizáró tényezőnek tekinthető) Kár, mert ez jó válasznak tűnt a Hogy kerültek oda? -kérdésre. Előtte napokig, és utáni is repülésre alkalmas volt az idő, úgyhogy nehéz elképzelni, hogy pont aznap, mikor igazán elromlott, akkor kezdenek akciózni, őrült kockázatot válallva ezzel.

Otorten: a túra céljának tekintett hegy neve manysi nyelven: „vadlúd fészke” utalva az alakjára,(forrás: Matvejev prof. idézett műve)a linkelt videóban tehát tévesen hangzik el többször is a „ne menj oda” fordítás
persze az események a Holat szjal-nál történtek…

Szubjektív benyomás: mikor először láttam a képeket négy vízmosásban talált áldozatról, valahogy az ugrott be elsőre, hogy ők oda lettek dobálva (fél)holtan..

 2636. becsuszoszereles1k — 2013-11-01 15:05 

Asszem, a ‘szumasedsij’ kifejezest ertelmeztem felre, ami kb. zavarossagot(orultseg), jelent. Tehat, a satornal a helyzet egyre tarthatatlanabba valt; amihez hozzagondoltam ugyanebbol a szobol kiindulva, hogy egyre atlathatatlanabba – es ezt ertettem felre, mert nem ‘egyre lathatatlanabba’>sotetedes…rosszul asszocialtam. Elnezest.
Ha a felkutatasuknal, raadasul a valoszinusitheto utvonalukon (a satortol a fahoz) eldobott elemlampat talaltak, elfogadhato, hogy sotet volt az esemenyek idejen. Az ejjellato mibenleterol fogalmam sincs, de @bobby gondolata jonak tunt…
Ha normalis emberekrol normalis dolgokat feltetelezunk, akkor abban a pillanatban Zolorol is feltetelezhetjuk(valamint Tiborol), hogy eloszor a zajok, majd a lefele tarto csoport hangjai alapjan tajekozodtak, es kesobb kapcsoltak be a lampat, hogy vilagitsanak maguknak az uton.

A murders eszmefuttatasat dicseri a tortenet. Szerintuk az idegenek azert keltettek fegyveres rablas benyomasat, egyreszt, hogy indokolt legyen maga a fegyveres fellepes, masreszt pedig, hogy a fegyverrel megtamogatott veresekkel felelmet keltsenek es fenntartsak vegig a felelemerzetet a turistakban. Megpedig az erofoleny demonstralasara, az engedelmesseg kikenyszeritesere. Erre mindenekelott azert volt nagy szukseguk, mert felteteleztek, hogy a csoport tagjainal is lehet fegyver, legalabbis kesek.

A Szlobo epizod, valamint Gyatlov-Zina-Szlobo halalanak korulmenyei valoban befejezetlennek tunnek, vagy elnagyoltak. Sajat gondolatom az volt, hogy Szlobo kaphatta a legnagyobb verest a satornal, de nem azt a fatalis utest a fejere. Elkepzelheto, hogy lemaradt a csoporttol, azt is el tudom kepzelni, hogy a tobbiek ezt nem vettek eszre azonnal abban a bonyolult, felelemtol egyaltalan nem mentes szituacioban, sotetben (talan, azutan tortent, hogy lemerult a lampa, es sotetben kellett botorkalni ujra), nehez idojarasi korulmenyek kozott. Szerintem a fatol valoban elindultak a keresesere, az idegenek pedig akkorra mar meglattak a tuz fenyet fontrol, es lefele tartottak. Szlobot leteritettek, szerintem a tergyrerogyott-elorebukott testtartas mutathatja az „erovektort”, majd Gyatlovot – valamilyen specialis fogassal esetleg – eletveszelyesen megsebesitettek, amitol a foldon maradt, majd kihult, es Zinat is csondben elinteztek. Majd haladtak tovabb a nagy fenyohoz, ahol Doro kinzasaval akartak elocsalogatni a tobbieket. Szerintem semmi nem volt a fan, amiert fel kellett volna maszni, vagy felmaszatni oket (esetleg Krivot odakenyszeritettek, hogy ott fagyjon meg? nem hinnem. Az atfagyo ujjakkal valo kapaszkodas erthetove teszi az ujjak harapdalasat, es azt a patologiai leirast is, hogy szajaban bormaradvanyokat talaltak.). Szerintem magatol menekult fel a fara; a tamadok szemszogebol pedig semmi szukseg nem volt (igy a murders) ket ember kinzasara, egy boven megtette a kivant pszichologiai hatast.

A negyek elintezeset a vizmosasnal nagyon gyors folyamatkent kell elkepzelni. Harom negy ellen. Tibot, mivel kest rantott, a leirt gyors leteperessel es rugasokkal vegleg kiiktattak, kozben egy masik mellesleg psztollyal „fulon vagta” Kolot, aki szvsz nem tamadott, ezido alatt a harmadik Zolora vetette magat, aki a legerosebb ellenfel lehetett, majd meg egy es a felszabadulo harmadik Ludara – szoval ezt a sorozatot majdnemhogy azonos idoben kell elkepzelni, ugyanakkor a vegere a harc mar valoban teljesen elvadulhatott, ezert a ket utolso aldozat kapta a javat – bar szerintem Zolo azert, mert nehez eset volt, Luda pedig a „nyomatek kedveert”, talan ugyis mint „na mar csak egy no hianyzott” vagy „megegy no”…es ki tudja, a lanyok hogyan leptek fel a z idegenekkel szemben a satornal, vagy hogyan kuzdottek az eletukert lenn, ahol mar szembeneztek a halallal. Nem volt ott ido es lehetoseg menekulesre.
A vizmosas, hogy kie volt, az lehet kerdes, de a nyomozas is feljegyezte, hogy a kiepitett buvohely valamivel tavolabb volt, mint a vizmosas. Miert nem ott voltak a tetemek?
Lehet, hogy a termeszet hordta rajuk a havat, lehet, hogy az elkovetok – nem fugg ossze azzal, hogy Zinaekat csak ugy ott hagytak…Akkor surgosebb volt tovabbmenni a fahoz, aztan pedig mar nem visszafele haladtak, hanem onnan el.

 2635. witchp — 2013-11-01 14:24 

Eközben a túrázók leértek a fához, Zolo és Tibo – akárhol – csatlakoztak hozzájuk. Ellentét támad a két vezéregyéniség között abban, hogy mit kellene tenni: Gyatlov azt javasolja, hogy rakjanak tüzet/élesszék azt fel a fánál, és várják ki a fejleményeket, Zolo inkább eltűnne szem elől egy rejtettebb, és hosszú távra alkalmasabb menedék építésével (a korábban épített menedék felhasználásával). A fentebbi kommentekben leírt ellentét a kiélezett helyzetben robban, és a csapat ketté szakad. Gyatlov mellett marad a batárnője, Zina, a legjobb barátja, Krivo, a Zinához kötődő Doro és Szlobo. Zolóval megy Luda, akinek elege van Gyatlovból, Tibo, aki apafigurát talált benne, és Kolo, aki ezt a megoldást tartja racionálisnak. A négyes, („B”-csapat) elindul a vízmosáshoz, az ötös („A”-csapat) tüzet rak a fánál.
A támadók a sátor elhagyása és az események meggyorsítása mellett döntve elindul lefele a sátortól. Az „A” csapat egy idő után észreveszi őket, de tehetetlenek. Krivo furcsa menekülési útra szánja el magát: felmászik a fára. Minmális esélyt biztosíthat neki, hiszen a csapatból több ember hiányzik, rosszak a látási viszonyok, a támadók talán nem fognak felfelé nézelődni. A támadók megérkeznek, szándékuk egyértelmű. Doro – a fent felvázolt profiljába szerintem belefér az áldozatvállalás – nekikmegy. Közelharcban elintézik, mellkasára térdelnek stb. A hirtelen kavarodást felhasználva Gyatlov, Szlobo és Zina összenéznek, és elkezdenek rohanni a sátor felé. Hiszen ott már nincs veszély, ruhát, sőt fegyvert (fejsze) is találhatnak. A támadók azonban gyorsan elintézik Dorót, és felöltözve, cipőben könnyedén utolérik a három menekülőt. Elsőként Gyatlov, mint vezető fordul hátra, és próbálja feltartani őket, hogy társai elérhessék a sátrat. Míg az egyik támadó legyőzi Gyatlovot, addig a másik tovább fut Zina és Szlobo után. Most Szlobo fordul meg, hogy feltartsa üldözőjüket, és egérutat biztosítson Zinának. Szlobót is leütik, és a két támadó most már Zina nyomába ered, akinek így nincs esélye.
Zolo ezalatt elhelyezte kis csapatát a vízmosásnál a menedékben, és felderítő útra indul, valószínűleg egyedül. Távolból, rejtve végignézi a jelenetet. Miután a támadók elindultak Zináék után, Krivo sem bírta tovább a fán, leeshetett vagy utolsó erejével lejöhetett. Mire azonban Zolo odaér hozzájuk, már mindkettő menthetetlen. Zolo leszedi a ruhákat, amire szükségük van, és visszatér a vízmosásbeliekhez.
A támadók végeztek az „A” csapattal, de közben, a két fiúval való verekedésben könnyebb sérüléseket szereztek ők is, és sok energiát használtak el. Kezdenek idegesek lenni, ha nem is pánikolni, hogy kicsúsznak a kezükből az események. Meg kell találniuk a többi túrázót is! Idegőrlő percek, órák következnek, mind az üldözők, mind az üldözöttek számára. Végül a támadók szerencsével járnak, és rátalálnak a menedékre.
Talán előparancsolják, talán éppen menekülésen kapják a „B”csapatot. Kolót vagy Tibót azonnal leütik. Zolo már megértette, hogy kevésbé kell tartamia a lőfegyver-használattól, így elkapja Luda kezét, és menekülésbe kezdenek. A másik fiú lassabban reagál, őt érik utol először az ekkor már végletekig kifáradt támadók. Újabb, de már nagyon rövid (szinte csak pár lépéses) hajsza következik Luda és Zolo után. Luda megbotlik/összeesik, Zolo fel akarja rántani, de késő, elkapják őket. A támadók ekkor már dühből, utolsó erejükkel, brutálisan végeznek előbb Zolóval, aztán Ludával. Mivel ezzel a csapattal nem sikerült „elegánsan” végezni, összegyűjtik, és bedobják a testeket a vízmosásba. Valószínűleg – még – nem halott mindenki, hiszen a testeket összebújva találják meg. De már senki sincs olyan állapotban, hogy a legkisebb esélye is legyen a túlélésre.
(Opció: ha a két támadó egyike olyan súlyosan megsérült, hogy szintén ide kerül, megmagyarázható az egyik elmélet szerinti ismeretlen holttest a négyek mellett.)

 2634. witchp — 2013-11-01 14:21 

Becsuszoszereles1k 2615. kommentje és a többiek kritikus kérdései alapján, kicsit módosítva a történet, az én verziómban:

Előrebocsátva: ahhoz, hogy a történetet teljesnek érezzem, kell valami olyan apró plusz, ami a sátornál kialakult feltétlen engedelmességet indokolja. Ezért vetettem fel az elektromos sokkoló használatát, azóta utánanéztem, a net szerint 1969-es amerikai találmány, így csak erős fantáziával („a ruszkik korábban kifejlesztették, és szupertitkos fegyverként használták”) fogadható el a történet részeként. A döbbenetet kiváltó hatás helyettesíthető más tényezővel: kifejezetten idegen (most „kínaira” vagy „négerre”, nem ufóra gondolok) vagy szokatlan megjelenésű támadók, más ismeretlen kézifegyver stb. A történetben megtartottam az elektromos sokkoló használatát, de a lényeg nem a tárgy, hanem a hatása.

Alap, amit elfogadunk – bár nem tudjuk, hogy így történt-e, most az a kérdés, hogy adhat-e értelmet az eseményeknek:
kis létszámú (nálam két fős) külső támadó csapat érkezik, határozott céllal: feladatuk a túrázók fegyverhasználat nélküli likvidálása és esetlegesen a „cucc” megszerzése (a második pont opciós).

Az események előtt:
narancssárga fények: érkezhetett a támadócsapat helikopterrel? Azt tisztáztuk, hogy manőverezni nem tudtak helikopterrel ilyen időjárási körülmények között, de vajon egyszerűen „ledobni” két-három embert, akár egy kicsit messzebb, kedvezőbb körülmények között, is lehetetlen volt?
Alapvetően azonban lényegtelen, a támadók jöhettek hagyományosan, a túrázó nyomában is.

Az események:
A támadók megérkeznek a sátorhoz. Zolo és Tibo kinn van, a többiek lefekvéshez készülnek. Felszólítják a túrázókat arra, hogy vegyék le a cipőt (!) és hagyják el a sátort. Szándékuk a cipő levetetésével az, hogy meggyorsítsák a fagyhalált, ugyanakkor teljesen értelmezhetetlen a nyomozásban.
Később még fokozottabb jelentősége lesz, de ne felejtsük el, hogy az időtényező nekik is fontos: nekik is ugyanúgy – 30 fok van, és még el is kell tűnniük a környékről az akció után.
Itt lenne jelentősége az „extra faktornak”: pl. az elektromos sokkoló (ismeretlen, nem halálos fegyver) alkalmazása valakin okozhat olyan megdöbbenést, hogy gondolkodás nélkül engedelmeskednek. Érthető ok nélkül megközelíthetetlenné, szinte „misztikussá” teszi a támadókat. (Ugyanez vonatkozik az éjjellátó készülékre is.) Szerintem ehhez a hatáshoz egy lőfegyver nem elég.
A hét túrázó tehát leveszi a cipőjét, elhagyja a sátort, és gyors tanakodás után elindulnak a fa, mint biztos pont, és az erdő, mint lehetséges menedék felé. A világító elemlámpát (Jancsi és Juliska) mintegy véletlenül elpottyantják a lefelé vezető úton.
A két támadó kivágja a sátrat, hogy figyelemmel kísérhesse a túrázók mozgását. Éjjellátó készülék esetén persze még könnyebb dolguk van. De kezdenek bajban lenni ők is:
előzetes információik alapján arra számítottak, hogy a csodakályhával kellemesen melegre fűtött sátor-páholyból kísérhetik figyelemmel a túrázók agonizálását. Aznap azonban nem fűtöttek be, fát sem gyűjtöttek, így a támadók rendelkezésére álló idő jelentősen megrövidült. (opciós pont)
szintén előzetes infók alapján tudják, hogy kilenc embernek kellett volna a sátorban lenni, de csak hetet találtak (éjjellátó készülék esetén: úgy tudják, hogy 10 (!) túrázót kell megölniük, mivel nem értesültek Jugyin visszafordulásáról)
Opciós szál: átkutatják a sártat és vagy megtalálják, vagy nem a „cuccot”. Ha nem találják meg, az szintén hozzájárul, hogy elvetve az eredeti tervet, rögtönzésbe kezdjenek. Ha megtalálják, csak az idő szorítja őket. folyt. köv.

 2633. oberon — 2013-11-01 11:13 

@piszkosfredakapitany:

1. Ez azért a rossz nyomrögzítésnek, a felületes és ’’talán’’ hozzá nem értő orvosi munkának, az adott kornak és technikának, az eltelt időnek és a véletleneknek is köszönhető szvsz.

10. Nagyon valószínű, hogy természetes úton került rájuk a hó, és semmiféle holttest eltüntetésről nincsen szó.

11. Az az ütés után nem igazán lehetett képes vánszorogni. Ott kellett valahol kapnia az ütést.

Ja-ja, alakul a molekula : )

 2632. oberon — 2013-11-01 11:12 

@bobby:

Ez a 2626-hoz.

Ismét sok ponton megvan a közös nevező. Szorul az a hurok.. : )

12. Luda miért lett volna szabadelvű? Nemi erőszak sem jöhet szóba, mert megállapították az „ártatlanságának” a sértetlenségét. Maximum ’’anyázhatott” vagy sikítozott, és ezzel dühítette fel őket. De még úgy is eltúlzottnak tartanám. Egy öklös ütéssel eszméletlen lett volna, hát még egy puskatustól. Nem kellett volna a ’’mellkasán ugrálni”, és ez igaz Zolora is.

15. Hová siettek volna? Elég nagy dőreség lett volna komótosan levezényelni az akciót. Még ha szerinted nem is kellett tartani más emberektől, akkor is dolgozhatott volna ellenük az idő, ha valami történik. Minél előbb, annál jobb a módja szerintem egy ilyen akciónak. Hollywoodban szokás az, hogy a gonosz addig játsza az eszét és magyaráz a tervéről, amire a Föld másik végéből is odaér a felmentő sereg.

16. Szerintem valószínű, hogy a fát tájékozódásra használták valakik.

18-19. Az lehet a sodrás munkájának az eredménye is.

21 a. Én is azt nehezményeztem ebben a pontban, hogy miért nem menekültek el? Főleg ha látták, hogy a többieken nem tudnak segíteni. Zolonak biztos volt tapasztalata már hasonló helyzetből fakadóan.

22. Túlságosan alap szerintem motozni ilyenkor, és ezért elég banális hiba lenne.
De megeshetett.

26. Kimerítve, megkínozva és alulöltözve max 2 óra után megvoltak az első áldozatok. Szerintem 4-5 órán belül halott volt mindenki.

29. Ahogy a támadók is ott voltak ekkor, meg a másik geológus csoport is kb. 50 kilométerre, nem zárható ki az emberi jelenlét. Egy manysi vadászcsapat napokig kint lehet a vadonban, jöhetnek visszafelé is egy vadászatról, és valahol a környéken is táborozhatnak éjszakára úgy, hogy a 3 csoport (támadók-túrázók-vadászok) nem tudnak egymás jelenlétéről, csak a hang vagy fény hívja fel a figyelműket a többiekre.

2 dolog egyre erősödik bennem. Az első, hogy a fénygömb felbukkanhatott aznap éjjel, amit esetleg Zolo lefényképezett, és a gépet szorosan magánál tartva óvta a bizonyítékot az esetről.
A másik, hogy valamit észrevett a menetelés alatt, csak előtte segített felállítani a sátrakat majd csak utána ment le fényképezni, mielőtt besötétedik. Csak közbejött valami.

 2631. bobby — 2013-10-31 12:05 

@oberon:
Bár nem én vetettem fel a sztorit,de attól még megpróbálok reagálni.
1.Ezt voltaképpen a túrázók „megnyugtatására” találták ki.Hisz ha tényleg sáros volt közülük egy vagy több fő,akkor Ők talán megnyugodhattak kissé,hogy nem buktak le.Bár ez nekem is sántít(lásd a @becsuszoszereles1k-nek adott válaszomat).
2.Vízmosás,fák között…
3.Lehet,hogy megcsúsztak és nem tudták,hogy hányan vannak a sátorban.Sőt lehet,hogy azt sem tudták,hogy Jugyin visszafordult?
5.Éjellátóval is csak akkor veszik észre,ha látszanak.Magyarán ha például beálltak egy fa mögé(vagy felmásznak rá ugye),akkor van rá esély,hogy nem veszik észre őket.
6.Azt írták valahol,hogy ruhák voltak kiszórva a sátor elé.De furcsa mód a hátizsákokat(amik be voltak építve a sátor alapzatába) nem bántották.Nekem ez is inkább a személyes okokat erősíti.
7.Igen,erre írtam én is,hogy másfél óráig lazán kibírják azok,akik jobban fel vannak öltözve.És a Te példádnál maradva még az arcukat sem kell eltakarniuk,hisz most akkor mi van,ha meglátják az arcukat?
8.Még egyszer leírom:éjjel a mínusz fokokban rohadtul nem kellett hívatlan látogatóktól tartaniuk.A tűz fénye pedig annyira messze nem látszódhatott el.Különben még ha lett is volna valaki a közelben,az minden bizonnyal az igazak álmát aludta volna valami fedett helyen vagy a sátrában.
9.Luda és Zolo valamiért kitüntetett figyelmet kapott.Olyan,mintha Náluk már a düh motiválta volna a támadókat.
10.Szerintem nem hordtak rájuk havat,csak mivel mélyedés,így jobban betelítette a hó.
11.Ezt a logikai eszmefuttatást én sem értem.

 2630. bobby — 2013-10-31 11:35 

@becsuszoszereles1k:
Elolvastam az általad vázolt verziót és az alábbi kérdések merültek fel bennem:
-Az idegen fegyveresek rablótámadásként adták el a dolgot és Ők beveszik?Ez rohadtul sántít már csak amiatt is,amit sztalkernek és oberonnak is írtam.Itt jó esetben a kutya sem jár!Kemény tél volt és a lakott települések is messze.Akkor honnan csöppent oda egy rablóbanda?És mit akartak elvenni Tőlük?
-Én a lábnyomokat nem ragoznám annyira túl.Egyrészt mert utólag ezt nem hiszem,hogy nagyon lehetne rekonstruálni,másrészt meg a nyomokat a hóban simán el lehet tüntetni.
-„ A helyzet kezdett kezelhetetlenne valni a satornal, erosen sotetedett is”-Mert akkor szerintük mikor történt ez?Hisz korábban arról volt szó,hogy a szomszédos hegy miatt már kora délután sötétedhetett.Meg arról is,hogy valószínűleg az Otorteni Est is ekkor készült,csak este.
„Az idegenek kenyelmesen ugykodnek a satorban, amugyis jo masfel-ket orat szantak a csoport fagyhalalara.”-Ennyi idő alatt a jobban felöltözöttek nem halnak meg.Különben írtad,hogy levetkőztették Őket.De miért úgy,hogy az egyik szinte meztelen,a másik meg szinte rendesen fel van öltözve?
„Mind a negy aldozatot beloktek a negy meter mely vizmosasba, es havat hordtak rajuk, hogy olvadasig a termeszet maga tuntesse el az arulo nyomokat.”-Szerintem ezzel nem foglalkoztak.a nagy hó később került rájuk.
De már megint meg kell állapítanom a rokonlelkűséget,hisz szerinted is fontosak a fényképezőgépek…-)

 2629. totopad — 2013-10-31 10:56 

Jó ez a kém story, de az felötlik bennem, hogy egy olyan korban, ahol ahhoz is KGB engedély kellett, hogy egy jót szellentsen az ember, hogy csempészhetett volna ki mondjuk radioaktív cuccot egy hermetikusan elzárt városból. Meg mondjuk a kémek szemszögéből nézve, igazoltan szovjet kötődésű volt, mindenki, aki hozzájuthatott volna, bármiféle államtitokhoz, miért kockáztatott volna? Ha mondjuk sikerült is megszerezni a támadóknak a cuccot, hogy hagyták el az országot úgy, hogy a kutyának sem tűnt fel a kilétük?

 2628. bobby — 2013-10-31 10:35 

@witchp:
Az,hogy nem használtak fegyvert még nem jelenti azt,hogy nem azzal tartották sakkban Őket…

 2627. piszkosfredakapitany — 2013-10-31 10:23 

@oberon:

Egy-két kiegészítés, ötlet, gondolat:
„1. Miért álcáznák bárminek is az akciót, ha nem akarják életben hagyni őket?”
-jól álcázták az akciót, mert még most sem tudjuk, hogy mi volt ott 🙂

„2. Hol tudott egyáltalán elrejtőzni a közelben Zolo és Tibo? A fehér hó miatt ráadásul könnyebben észrevehetőek lettek volna.”
-nem tudom mekkora volt a látótávolság, de ha a sátrat figyelték, akkor biztos tudták, hogy ketten kint vannak: ez nekik jól is jöhetett, mert így kisebb ellenállás volt a sátornál

„3. Ha lesből támadtak, miért nem lesték ki, hogy Zoloék hol vannak? Ha tudták, hogy 2-vel kevesebben vannak, akkor elég laza volt hagyni kolbászolni a 2 túrázót.”
-lehet, hogy velük egy külön részleg foglalkozott, akik szépen begyűjtötték őket és odaterelték a többiekhez (Szergej, Iván, ti a csellengőket, miénk a sátor, ott találkozunk!)?

„4. Zolo előugrott lámpával a kezében, mikor látta a társait lefelé kacsázni, hogy világítson nekik? Egy lámpa fénye messzebbről is látszana, és felfedné Zolot. Netán látták a támadók is, de hagyták szabadon cselekedni az egész bagázst? Na ne.. : )”
-lásd 3. pont: lehet, hogy akkor már mindegy volt, őket is kísérték…arra meg hogy valaki arra járó kiszúrja a lámpát, minimális esély is alig volt. Vagy még nem kapták el, de látta, hogy valami gázos dolog készül és jelezni akart: lehet kiabált is, de ezt sajna nem tudjuk cáfolni/igazolni

„5. Éjjellátóval röhögve észrevették volna Tibot és Zolot. Szóval akkor most volt vagy nem?”
-lásd fent.

„6. Lehet, hogy feldúlták a sátrat, bár én úgy emlékszem, hogy inkább a szél munkájának tűnt amit ott találtak, mint módszeres feldúlásnak. Ez azonban nehezen eldönthető sajnos.”
-és ha célirányosan kerestek? Pl. 10×10-es kis fekete kocka, vagy az egyik (ilyen és ilyen márkájú) fotógépben van/lehet

„7. ’’ Az idegenek kényelmesen ügyködnek a sátorban, amúgy is jó másfél-két órát szántak a csoport fagyhalálára. Mert szemtanú nem maradhat…’’
Ezt gondold végig. Másfél óra kevés erre, a fényképező felkutatásához viszont sok.
A halálát akarják a fiataloknak, de nem tesznek érte semmit, csak kiküldik őket a hidegbe és várják a csodát? Ilyen esetben miért nem takarták el az arcukat és mentek oda úgy, majd miután kiterelik őket a sátorból, megkeresik/megkerestetik a gépet, majd miután elmondják az esetleges követés következményeit úriasan távoznak?”
– lehet ez volt a terv (mármint elhajtják őket, aztán majd visszajönnek), csak közben szerencsétlenek megfagytak. Ehhez viszont tuti nem kellett 1,5 óra, még nem sérült emberek esetén sem…:(

„8. Pont azt kellett volna elkerülni a támadóknak, hogy a túrázok túléljék. Ennek ellenére miután hagyták őket elmenni, meglepődnek, hogy szerencsétlenek túl akarnak élni, és tüzet gyújtanak, ami úgy oda is vonzhatott volna akár néhány manysi vadászt is fegyverrel, akik boríthatták volna a „briliáns akciótervüket”. Ez szintén megmosolyogtató.”
-szerintem a tűzrakás az csak az életösztön utolsó erőfeszítése lehetett…az meg, hogy járt arra valaki, hát nem túl sanszos

„9. Ismét megkérdezem, miért intézték el így Ludát? Ha Kolonak elég 1 ütés, akkor Luda miért kap annyit, mint amennyit megveszekedett gyilkosok érdemelnek?”
-valami személyes szál? Ki tudja…

„10. A 4-es-re havat hordanak, a többieket meg hagyják a fenébe ott, ahol vannak? Érdekes.”
-rábízták (volna) a természetre, mondván úgy sem találják meg őket hamar…a négyesre a hó nem kerülhetett természetes úton? Lehet, hogy volt már ez is, csak nem emlékszem…

„11. ’’ A vizmosas aljan, a tetemek alatt, a kesobbi keresok frissen tort agakbol talaltak aljzatot, nem szaraz gallyakbol – ez azt jelentheti, hogy a tamado csoport keszitette maganak, es ott rejtozott egy ideig a tamadas el’’ Nem egészen értem, hogy ez miért a támadók munkáját bizonyítja? Zoloék is csinálhatták..”
-mindkettő verzió lehetséges szerintem…pl Zolóék megtalálták a figyelőt és igyekeztek felhasználni…

„Szlobot direkt a végére hagytam. Ha kapott egy ütést és kótyagos volt, akkor csak segítettek volna neki a társai, figyelnek rá és nem hagyják lemaradni/nem hagyják hátra. Vagy miután elkalapálták őket, mint egy jó kocsmai verekedésnél, magához térés után mindenki elindul valamerre?
A támadók meg mint valami irányított robotok nem is törődtek semmivel? Ennyi erővel Szlobo miután magához tért, el is kérhette volna a bakancsait. Megjegyezném, hogy az orvos ismerős határozottan azt mondta Szlobo murders.ru-s koponyarajza alapján, hogy azzal a koponyaalapi töréssel ott esett össze, ahol kapta. Onnan már önerőből nem tudott volna sehova menni.”
– vagy leütötték, a többieket meg elhajtották és később talán még utánuk próbált vánszorogni (vitték?), vagy a halálos ütés ott érte, ahol megtalálták…

Alakul a dolog, előbb utóbb csak összerakjuk a „chain of events”-t:)

 2626. bobby — 2013-10-31 10:12 

@oberon:
Semmi gond a hosszúságért,hisz az enyém sem volt valami rövid…-)
2.Én úgy tudom,hogy a vízmosásbeli négyes jól fel volt öltözve,a fa alatti kettő alig,míg a maradék 3 közül például Zina egész tűrhetően.
4.Én csak az ázsiai szál miatt írtam ezt,hisz például a nindzsák már évszázadokkal ezelőtt is ismerték ezeket a trükköket.James Bond egy kicsit később jött..-)
7.Valahol írták,hogy többük valószínűleg ideiglenesen meg volt vakulva.Bár ez ugye lehet a könnygáztól is.Csak igazán ennek zárt térben van értelme,ami esetünkben a sátor.És ha úgy terelték le Őket,akkor annyira nem verték össze magukat.Különben nagy hóban ha elesel,akkor nem igazán kell orrtöréstől tartanod.És miért kellett lemenniük a fához?Vagy leterelték Őket vagy pedig az volt a legjellegzetesebb tereptárgy.Miért másztak fel a fára?Vagy valami volt az ágai között vagy pedig meg akartak nézni valamit.Ez utóbbi szerintem nem annyira jó,mert nem hiszem,hogy ilyen távolságnál és ilyen időjárási körülmények között a sátort jobban lehetett volna látni a fa tetejéről.Főleg éjszaka.Max akkor,ha a vizsgált valami fényjelenséggel járt együtt.Vagy pedig már nappal másztak fel a fára.
8.Jó kérdés.Lehet,hogy nem tudták,hogy hol voltak a támadók és ezért indultak el a sátor felé?Zoloék elindultak a vízmosás felé menedéket építeni,míg Doroék ruhák híján maradtak a tűz mellett.Bár ugye akkor akár ruhaosztogatással eloszthatták volna igazságosan is a ruhákat.Vagy pedig Zoloék itt már különszakadtak?
9.Így van.Az is lehet,hogy megtalálták Doroék holttestét(vagy távolból nézték végig a kínvallatást)és azt hitték,hogy előbb elérik a sátrat,mint a támadók.De azok gyorsabban tudtak haladni a havon sítalpakkal,mint Ők gyalog…
10.Kolo rendesen fel volt öltözve.Ez nekem azt mutatja,hogy Ő is kinn lehetett.Miért voltak együtt?Vagy az esetleges megugrásnál menekültek együtt vagy pedig önként döntöttek a közösség mellett.Zolo volt a vezérhím,Tibo a csodálója,Kolo egy esetleges KGB-s,míg Luda ösztönszerűleg az erősek mellett keresett menedéket.Mielőtt megkérdeznéd:Zina azért nem,mert Nála az érzelem erősebb volt az ösztönnél.
11.Azt arra írtam,hogy a Sors groteszk játéka lett volna,hogy a támadók már leléptek volna,de Ők ama hit miatt,hogy még ott vannak nem mernek visszamenni.De szerintem a támadók mindenkit likvidálni akartak.Ezért nem egész egyik sztori sem.Bosszúállás Zolon?Elkapnák Őt és kicsinálnák.Valamit csempésztek?Akkor elvennék Tőlük a cuccost és kész.Hisz ebben az esetben kik vadászták le Őket?Azok,akiknek csempésztek?De Ők miért?Vagy azok,akiktől elloptak valamit?Azok meg nem biztos,hogy megölték volna Őket,hanem inkább példát statuálnak Velük.Én ezért tippelek arra,hogy útközben történt valami,ami miatt meg kellett halniuk.Hisz a Vörösszakállas táboránál volt minden:hangulatváltozás,kérdezősködés,útvonalmódosítás…Viszont akkor bármennyi fős lehetett a támadósereg.
12.Nem a leggyengébben statuáltak példát,hanem az alfa hímen és az egyik legszabadelvűbb túrázón.
14.Lehet véletlen helyszín is.De akár az is lehet,hogy Zoloék építették és elrejtettek ott valamit.De mit?
15.Hová siettek volna?És ha a támadók osztották meg a túrázókat pont azért,hogy hamarabb végezzenek?Hisz 9 ember kivallatása külön-külön egy helyszínen több időbe telik,mint 3 helyszínen külön-külön.
16.Szétfutás esetén én inkább a lábnyomokat követném,mint hogy fára másszak.Ha feltételezzük,hogy valami titokzatos tárgyért ölték meg Őket,akkor lehet,hogy az volt a fán?Vagy több tárgy is lehetett több helyszínen?
18-19.-Egyetértek.Bár ugye úgy találták meg a holttestét,mintha Zoloval össze lennének bújva.
20.Egyetértek.Bár ugye pénzzel minden megoldható.
21.a.-Csak ugye ez azt jelentené,hogy Zolo és Luda még ép volt.Akkor viszont miért nem próbáltak meg elmenekülni?Egy ilyen helyzetben egy veterán biztos,hogy megpróbálna minél gyorsabban minél messzebb jutni vagy pedig ellentámadásba menne át.Vagy itt az ellenség közül dekkolhatott egy vagy több fő,akiket Zoloék megtámadtak?Esetleg le is nyomtak közülük egyet vagy többet és ezért bántak Velük ilyen kegyetlenül el?
21.b.-Szerintem Zoloék húzták a legtovább(ruhák,távolság a sátortól),szóval vagy négyük közül építette valaki,vagy pedig az ellenség.Esetleg még a csapat építette előző nap.
21.c.-Csak ismételni tudom magamat:szerintem vagy szétugrottak vagy tudatosan szedték szét a csapatot.Mert sok ember együtt mindig bátrabb,mintha kevesebben vannak.
22.Lehet,hogy csizmaszárban volt vagy egy belső zsebben.És nem tisztem a támadókat védeni,de csak az nem hibázik,aki nem dolgozik…-)
24.Ha Zináék mondjuk valamiképp kitörtek,akkor a sátor elérése érdekében a legrövidebb utat kellett választaniuk,ezért sem tértek ki oldalra.Tételezzük fel,hogy a fenyő alatt meghalt a két srác.Zináék sprintelnek a sátor felé,de a nyomukban mennek a támadók.Zoloék meg a vízmosásban próbálnak meg egérutat lelni.De itt már senki sem válna külön a többiektől.
26.Azt senki sem tudja,hogy mennyi ideig éltek a túrázók.Szóval nem tudhatjuk azt sem,hogy mennyi ideig hagyták életben feleslegesen Őket.Ha célszemélyért jöttek,akkor lehet,hogy a célszemély éppen nem volt a sátorban a rajtaütés idején(valószínűleg a vízmosásbeli négyes egyik tagja).Tételezzük fel,hogy rajtaütnek a sátor lakóin,de a célszemély nincs benn.Kiterelik Őket és pár pofon után elmondják,hogy valamiért lefelé indult mondjuk egy órája.Erre leterelik Őket(miközben egy vagy két támadó a sátornál marad),hogy az Ő életükkel zsarolják az üldözöttet.
29.Ezt már írtam sztalkernek is:ez azért nem a Pilis.Én még felénk is el tudok menni úgy túrázni az erdőbe,hogy nem találkozok emberrel,itt pedig a legközelebbi lakott település is jó pár kilométer.Arról nem is beszélve,hogy az már-már Rejtői fordulat lenne,ha mondjuk éjjel háromkor a tűz mellett megjelenne egy szmokingos úriember,hogy kicsit megmelengetné az elgémberedett kezeit…-)
30.De nem sokkal kényelmesebb azt mondani,hogy természeti csapás végzett Velük?Mert ha gyilkosság és nincsenek meg a tettesek,az valamilyen szinten blama.
A célom a kérdésekre való válasz volt,tehát köszönöm dicsérő szavaidat.A kalapodat viszont inkább vedd vissza,nehogy úgy járj,mint becsuszoszereles1k és megfázol itt nekem(innen kívánok mielőbbi gyógyulást!)…-)
A gömbök szerintem is érdekesek és természetesen szólni fogok,ha megtudok valamit.
Zolo gépe viszont nem ilyen egyszerű.Mit akart fényképezni Vele a sötétben?Csak nem a gömböket?Mert sötétben igazából csak fényjelenséggel járó dolgo(ka)t lehet megörökíteni.
Ha viszont látta az akciót és közbe is akart lépni,akkor simán felakaszthatta volna egy fa ágára és ha túléli a dolgot,akkor később felveszi.De Ő úgy hurcolászta magával,hogy az már több,mint gyanús.

 2625. piszkosfredakapitany — 2013-10-31 09:57 

@becsuszoszereles1k: A 2615. zseniális, szinte láttam magam előtt a sztorit 🙂
Nem vagy te véletlenül híres krimiíró álnéven? :))
És ugyanez szerintem működhetett úgy is, ha a támadókat pl. manysikkal vagy csempészekkel helyettesítjük be. Még nem adtam fel azt a lehetőséget, hogy az egész tragédia egy rosszul sikerült manysi szívatás következménye lett volna, pl „gonosz fehér ember megitta a vodkámat/kumiszomat, csúnyán nézett a barátnő,re, nem ette meg a birkaszemet” ezért ráijesztünk éjszaka. Csaj aztán kiderült az egész, csattant pár saller, a manysik rádöbbentek, hogy ha ezek úgy mennek haza, hogy a „helyi erők rendszeresen szívatják a proletariátus ifjú reménységeit”, abból botrány lesz és néhány vehemensebbnél elgurult a gyógyszer. Azt hiszem, hogy közelharcban egy tetterős manysi vadászt sem kellett félteni..főleg esetleges háborús tapasztalattal/katonai kiképzéssel a háta mögött.
Nálam működött az oldal, igaz, szokás szerint lassan, de hát az a net „hibája”…
Náthára pedig házipálinka, fokhagyma, méz (sorrend mindegy, ahogy a gyomor bírja) vagy CSATAKOKTÉL 🙂

 2624. oberon — 2013-10-31 09:55 

@becsuszoszereles1k:

Összességében jól összerakott történet. Ennek ellenére a lóláb azért kilóg itt-ott, ahol várnék egy kis pontosítást, ha vállalkozol rá.
Előtte még szeretnék hangsúlyozni 2 dolgot. Az első, hogy nem feleslegesnek tartom a fényképezős ágat, csak a történések hozzávetőleges rekonstruálása szempontjából kevésbé lényegesnek. Mint a tragédia egyik kiváltó oka, teljesen elfogadható. Ahogy említetted, az arányok valóban eltolódhatnak szubjektív módon, azonban tárgyilagosan sehol sincs az bizonyítva, hogy a gépet ellopták és nem elveszett, valamint hogy szállítottak e benne valamit, amit kereshettek volna a támadók.
Egyébként meg semmi sem bizonyítja azt sem, hogy valamiért mentek. Az is lehet, hogy valakiért, amely esetben a fényképező csak 1 tárgy a sok közül.
Ettől függetlenül amint bizonyosságot nyer elfogadni a masinában való film vagy egyéb dolog csempészését, megteszem. (ami azért bármely lakott területen zökkenőmentesebben lement volna, ha tervezett átadásról volt szó).

Próbáltam sorban reagálni:

1. Miért álcáznák bárminek is az akciót, ha nem akarják életben hagyni őket?

2. Hol tudott egyáltalán elrejtőzni a közelben Zolo és Tibo? A fehér hó miatt ráadásul könnyebben észrevehetőek lettek volna.

3. Ha lesből támadtak, miért nem lesték ki, hogy Zoloék hol vannak? Ha tudták, hogy 2-vel kevesebben vannak, akkor elég laza volt hagyni kolbászolni a 2 túrázót.

4. Zolo előugrott lámpával a kezében, mikor látta a társait lefelé kacsázni, hogy világítson nekik? Egy lámpa fénye messzebbről is látszana, és felfedné Zolot. Netán látták a támadók is, de hagyták szabadon cselekedni az egész bagázst? Na ne.. : )

5. Éjjellátóval röhögve észrevették volna Tibot és Zolot. Szóval akkor most volt vagy nem?

6. Lehet, hogy feldúlták a sátrat, bár én úgy emlékszem, hogy inkább a szél munkájának tűnt amit ott találtak, mint módszeres feldúlásnak. Ez azonban nehezen eldönthető sajnos.

7. ’’ Az idegenek kényelmesen ügyködnek a sátorban, amúgy is jó másfél-két órát szántak a csoport fagyhalálára. Mert szemtanú nem maradhat…’’
Ezt gondold végig. Másfél óra kevés erre, a fényképező felkutatásához viszont sok.
A halálát akarják a fiataloknak, de nem tesznek érte semmit, csak kiküldik őket a hidegbe és várják a csodát? Ilyen esetben miért nem takarták el az arcukat és mentek oda úgy, majd miután kiterelik őket a sátorból, megkeresik/megkerestetik a gépet, majd miután elmondják az esetleges követés következményeit úriasan távoznak?

8. Pont azt kellett volna elkerülni a támadóknak, hogy a túrázok túléljék. Ennek ellenére miután hagyták őket elmenni, meglepődnek, hogy szerencsétlenek túl akarnak élni, és tüzet gyújtanak, ami úgy oda is vonzhatott volna akár néhány manysi vadászt is fegyverrel, akik boríthatták volna a „briliáns akciótervüket”. Ez szintén megmosolyogtató.

9. Ismét megkérdezem, miért intézték el így Ludát? Ha Kolonak elég 1 ütés, akkor Luda miért kap annyit, mint amennyit megveszekedett gyilkosok érdemelnek?

10. A 4-es-re havat hordanak, a többieket meg hagyják a fenébe ott, ahol vannak? Érdekes.

11. ’’ A vizmosas aljan, a tetemek alatt, a kesobbi keresok frissen tort agakbol talaltak aljzatot, nem szaraz gallyakbol – ez azt jelentheti, hogy a tamado csoport keszitette maganak, es ott rejtozott egy ideig a tamadas el’’ Nem egészen értem, hogy ez miért a támadók munkáját bizonyítja? Zoloék is csinálhatták..

Szlobot direkt a végére hagytam. Ha kapott egy ütést és kótyagos volt, akkor csak segítettek volna neki a társai, figyelnek rá és nem hagyják lemaradni/nem hagyják hátra. Vagy miután elkalapálták őket, mint egy jó kocsmai verekedésnél, magához térés után mindenki elindul valamerre?
A támadók meg mint valami irányított robotok nem is törődtek semmivel? Ennyi erővel Szlobo miután magához tért, el is kérhette volna a bakancsait. Megjegyezném, hogy az orvos ismerős határozottan azt mondta Szlobo murders.ru-s koponyarajza alapján, hogy azzal a koponyaalapi töréssel ott esett össze, ahol kapta. Onnan már önerőből nem tudott volna sehova menni.

Lassan lassan, ha így haladunk azért összeáll egy egészen hihető külsö támadók verzió is.. : )

 2623. witchp — 2013-10-31 09:39 

Csak egy kósza ötlet arra, hogy a feltételezett támadók nem használtak fegyvert, de szemmel láthatóan mégis ellenállás nélkül bármire rákényszerítették a kirándulókat:
létezhetett már akkor elektromos sokkoló?

@becsuszoszereles1k 2615. Nagyon tetszik, pár ponton csavarnék rajta, de sajnos most nincs időm. Kicsit később…

 2622. becsuszoszereles1k — 2013-10-31 08:28 

@igazitrebics: Hello Trebics! Igazi meglepetes vagy ehgyomorra errefele, ahol meg a feher trebics se jar!:))
Oke, akkor felteszem a kalapom…
Te meg probald elolvasas nelkul, hatha akkor vissza tudsz menni a fooldalra….Jaj, bocs!:)) Sok sikert Neked is! Szep napot!:)

 2621. bobby — 2013-10-31 08:25 

@sztalker:
„A hiper-szuper karatéjos-nuncsakus kínai kommandó seperc alatt leszámol mindenkivel”-Mielőtt beleéled magad:én csak oberon kérdéseire próbáltam válaszolni.Szerintem is külsősök miatt haltak meg,de szerintem inkább útközben történt valami.
„majd otthagy a lejtőn hetekre (!) 3 haldoklót (később holttestet) közszemlére téve bárkinek, aki épp arra jár”-Azért ezt gondold át még egyszer.Nem a Pilisről beszélünk,hanem egy eléggé elhagyatott helyről.A manysik meg azért sem igen járnak arra,mert Nekik ez szinte tiltott hely.
„Mintha én legyilkolnék a te kis kertes házad udvarán 9 embert, majd otthagynám őket a havon.”-Ha egyik reggel kilépve az udvarra mindenfelé tetemeket látok,akkor tudom,hogy Te jártál erre…-)

 2620. igazitrebics — 2013-10-31 07:05 

@becsuszoszereles1k:
Off, off

1. Náthára kalapkúra! Minden körülmények közt!
2. Tegnapelőtt óta nekem pedig egy olyan jelenségem van, hogy ha elolvastam nem tudok visszamenni a főoldalra, csak úgy, hogy az oldal tetején rákattintok a „Konteoblog” gombra!

 2619. becsuszoszereles1k — 2013-10-30 22:52 

@becsuszoszereles1k: Jeeee!
Megjavult a ‘valasz’ opcio!!!:)))
Orok hala!:))

 2618. becsuszoszereles1k — 2013-10-30 20:05 

Elnezest, de ha a ‘valasz’ opciora kattintok, akkor ujra elkezdi tolteni az egesz posztot; es ez ma igy van velem az osszes posztnal, pedig csak a Gyatlov posztra gyanakodtam a sok komment miatt! OFF:Meghulyultem, vagy a ‘valasz’ opcio hulyult meg, vagy az egesz rendszer?:))
Mar a hajam az egnek all, raadasul nem latok a nathatol! Pff…:))

Ja, es a kurzor is allandoan elakad, kb. hetek ota, tehat nemhogy szelsebesen nem lehet leirni a kommentet, hanem sehogy – pedig folyamatosan van netem (na jo, neha belassul:))…Amugy sem ertek az egesz komputerjelenseghez, a hologram elven kivul!:))ON

Ugyhogy igy valaszolnek, omlesztve…

2612.@oberon, 2619.@sztalker: egy dolog a’ra, nyilvan a kereslettol fugg; igy van ez mindennel: kinek mi, mennyiert eri meg!:):(

Epp olvasom a murders „fuggelekben”, vagyis az alaptortenetet kiegeszito millio kiegeszito anyagban pl. Pash(a) elettortenetet, a szerzo altal illusztralando, demeghogymennyire voltak/szepszammal/kivaloan akklimatizalodott/vagyis kikepzett ami izek az Uralban. Csak egy peldat kiragadva az emlitett eletrajzbol: ahogy jellemzi, Pash a ‘mozgas embere’ volt (ha ez terminus technikus, meg jobb); szoval neki olyan kezdosebessege volt, hogy szuletesetol halalaig egyszuszra eltartott; o belendult es nem tudott leallni, sot egyenletesen gyorsulo sebesseggel szaguldott elore (vagy amerre kellett), ez persze pilotton kommunikativitassal jart egyutt, stb. Igy aztan neki peldaul szemrebbenes nelkul megerte, hogy a nemetektol(?) a teste’n szallitsa el az amugy levedetlen(alkalmatlan szallito eszkozok?), ezert eletveszelyesen szallithatatlannak nyilvanitott anyagot, es tan az egyik laba, vagy testfele (?) orokre serult maradt (megegett). Hat ezek ilyen dologok.

@sztalker: „A hiper-szuper karatéjos-nuncsakus kínai kommandó seperc alatt leszámol mindenkivel, majd otthagy a lejtőn hetekre (!) 3 haldoklót (később holttestet) közszemlére téve bárkinek, aki épp arra”
– ez most az o gondjuk, ha ok maguk (rajuk utalo nyom nelkul) el tudtak tunni? Ez is egy foglalkozas, ha errol az oldalrol nezzuk.

Es itt csatlakoznek
2611.@piszkosfredakapitany velemenyehez, hogy tudjak, mikor merre kell menni. Szvsz.

2616.@totopad: Szoval, csak osszefoglaltam a murders meglatasait (amit ok bizonyitekokkal is alatamasztanak, marmint logikailag).
Naigen, marad epp eleg vakfolt, de ehhez mellekelik a kiegeszito (tenyszeru) anyagokat, amibol tovabbi kovetkezteteseket lehet levonni.

Gyatlov semmilyen agat nem vitt sehova, hanem inkabb esesnel belekapaszkodhatott egy vekony nyirfahajtasba, vagy epp fel akart allni a segitsegevel.

Amint @piszkosfredakapitany is emliti, azert tavol a hatartol, az Ural kozepen, mert ott voltak az ojjektumok, ahol be lehetett szerezni (megkapni), amire szukseguk volt.
Zolo (Krivo) epphogy lehet, hogy nem zavarta az akcio kiteljesedeset, mint @SLC is ecsetelte. – Ugyanakkor meg nem biztos, hogy itt arcokat kellett megkulonboztetni, ha egyszer az a feladat, hogy kuldemenyt megszerezni, szemtanu nem maradhat. Mondjuk egyaltalan nem tudjuk, hogy igy tortent-e, csak peldakent mondom. Mert lehet, hogy okkult gyilkossag volt, vagy barmi mas.

 2617. totopad — 2013-10-30 17:56 

@totopad: Izé, Dyatlov, miért vitt ágakat vissza magával a fától, a táborhoz?! 😀

 2616. totopad — 2013-10-30 17:55 

@becsuszoszereles1k: Dyatlov, miért vitt ágakat vissza magával a fához?
Nem hinném, hogy fegyverként akarta használni.
Amúgy ez jó story, de nekem tényleg az sarkít, hogy ok, kémek és valami radioaktív cumót akarnak átadni az ellenségnek, de miért az Urál közepén akarják ezt megoldani, ott, ahonnan a legközelebbi határ is 2ezer kilóméterre van? Ha megvolt előre beszélve és mondjuk a KGB-s tiszt miatt kényessé vált a helyzet, akkor miért nem csak őt iktatták ki, ugyanúgy lehetett volna hegymászó balesetre hivatkozni! Nekem is ez tűnik a legreálisabbnak, de akkor is vannak benne csavarok!

 2615. becsuszoszereles1k — 2013-10-30 17:00 

@oberon: Gondoltam kihasznalom a nap 24 es az ejszaka 12 orajat!:))

Pont a te kerdeseid kedveert irtam volna le megiscsak (masodszorra) a tortenetet, de ezekszerint el tudtad olvasni a forditoval.

Csupan tobb informaciora akarunk szert tenni, minel hitelesebb adatokkal rendelkezo szajtokrol, hogy minel szelesebb vagy reszletesebb kepet tudjunk kialakitani magunknak az esetrol. Ezert ragjuk at magunkat a murdersen, a gipotezin (meg a tobbin, majd, egyszer). Ugyhogy tenyleg, egyik sem szentiras!:)

Egyebkent az apro reszletek a legfontosabbak, nomeg a nagy osszefuggesek!:)

OFF: Egy „szalonspicces” diaktarsunk ezt a gyakorlatban is kepes volt demonstralni. Amikor egy ejszaka az utcan amolyan tengereszlepesben faltol-falig kozlekedett, kerdesunkre, hogy mit csinal, eloadta, hogy elobb mindig beme’ri a hatarokat, es utana mar konnyeden tud orientalodni! A nagy illuzionista!:) ON

Miert ne lenne fontos, hogy milyen gep kie? Kinek a gepe tunt el, vagy kinek a gepeben volt elrejtve titkos anyag? A serules miert nagyobb dolog ennel? Mert abba haltak bele? Ugyanugy abba haltak bele, hogy valakik jottek valamelyojuk fenykepezogepeert, vagy hogy ok lepaktaltak, ad absurdum, hogy Kina atombombat fejlesztett, vagy hogy Amerika nyomult, vagy hogy Hruscsov ballabbal kelt fel…:))
Persze, az ara’nyok mindig valtoznak, attol fuggoen, mire fokuszalunk.

Az idegenek, fegyveres rablotamadas latszatat keltve tamadtak a turazo Gyatlov-csoport taborara.
Gyatlovek me’g tettek-vettek a sator korul es a satorban; egyszoval ebren voltak.
A turazo kozosseg, rosszul ertekelve a helyzetet, valoban ennek a latszatnak megfeleloen is viselkedett, sot, a fiatalok vegig meg is maradtak a rablotamadas hiteben, kesobb pedig abban a meggyozodesben, hogy a kivant holmikat osszeszedve, kora reggelre a tamadok maguk is eltunnek.

Habar a tamadok eredeti terveben nem szerepelt sajatkezu likvidalas, azt a termeszetre szandekoztak bizni, de hogy labnyomuk se maradjon, nagyon sekely melyedest hagyo hotaposokat viseltek – hogy honnan erkeztek, mikor, mi modon, vagy hogy hol rejtettek el felszerelesuket, esetleg sitalpaikat – nem derul ki. Viszont ilyen hotaposoban szukseg eseten harcolni is lehet, mig a hosszu sitalpakban nem. Tul hosszu utat pedig biztosan nem tettek meg ezekben a teniszutore emlekezteto hojaro alkalmatossagokban, mert altaluk a mozgas lenyegesen lassubb, ugyanakkor nehezebb is, mint sielve.

A varatlan tamadas erte csapat megsem engedelmeskedett tulzottan az a’lrabloknak, de a fegyverek arnyekaban ez inkabb passziv ellenallasukban nyilvanult meg. Ugyanakkor a lanyok, elsosorban Zina, nem allhatta meg szo nelkul, dulakodhattak is, mivel ekkor szakadt le a kardiganja egyik ujja, es talan meg a balhezos Krivo is kozbelepett, eredetileg talan az o ruhaja is ekkor szakadt el, amit talan a lejton lefele tekertek Luda atfagyott labara.
Egy-ket fegyelmezo utest mindenki kaphatott. De Szlobo kapta a legnagyobbat, aki felhaborodottsagaban nekiment valamelyik betolakodonak. A fejere mert utestol egy ideig biztosan a foldon hevert.

A teljesen feloltozott Zolo es Tibo, akik kicsit tavolabb, a szabadban votak, eszrevettek a bajt, de teljesen lehetetlennek tunt szamukra, hogy segiteni tudnanak ebben a helyzetben; visszahuzodva megbujtak es kivartak.

A helyzet kezdett kezelhetetlenne valni a satornal, erosen sotetedett is, ezert a demonstrativen durva puhitas utan fegyverrel vetkozzt parancsolva, az idegenek elzavartak a csoportot a satortol, akik jol felfogott erdekbol, hogy ez lesz biztonsaguk zaloga, es a rablok vegleg bekenhagyjak oket, engedelmesen elindultak a lejton az erdo iranyaba. Talan tudatosan epp az ellenkezo iranyt valasztva, mint amerre elertek volna a labazt, benne a tartalek felszerelessel…
Idokozben Szlobo, magahozterve labra is allt, es az indulasnal kotyagos fejjel haladt a csoport szelen. Valoszinu, mar nem tudta realisan felmerni sajat allapotat, mert nem kert segitseget tarsaitol, ment, ahogy birt. Zolo es Tibo kozben csatlakozott a sotetben halado menethez. Hiszen Zolonal volt elemlampa, majd o vilagitotta az utat a legutolso, harmadik koparkanyig, ahol vegul el is dobta a lampat, mert lemerult; kesobb a keresok ott talaltak meg.

Az ellenseges csoport, miutan tavolmaradasra birta gyatlovekat, munkahoz latott a satorban, de eloszor jo rablokhoz illoen par aprosagot, ruhakat, cipoket szetdobaltak a sator korul; majd atkutattak a satrat, vegul egyikuk kereseshez latott, egy-egy ember pedig ketoldalt, egy-egy bevagott nyilason at szemmeltartotta a kornyeket (valoban, 2609.@bobby: ejjellatoval, nyilvan; az (eldobott/lemerult) elemlampa hasznalat is bizonyitja, hogy sotet volt).
A jovevenyek a fenykepezogepeket keresik, de nem feltuno modon.(4 Zorkij es 2 FED gep van a satorban.) Egyaltalan nem nyulnak a tobbi gephez, tehat konkretan a FED markat keresik: egyiket kinyitjak, de mivel az szoros bortokban van, igy csak erovel sikerul letekerni rola valamit, amit nem szokas amugy eltavolitani – ezert el is torik, majd forditva es ferden visszahelyezik, es racsukjak a tokot. Ez a gep ott is marad a satorban.
Am a masik FED gepet elviszik magukkal (a nyomozas nem is talalja meg soha), tehat a murders feltetelezese szerint abban talaljak a “szallitmanyt”.
A 2 FED fenykepezogep Krivonyiscsenko tulajdonat kepezi.

Az idegenek kenyelmesen ugykodnek a satorban, amugyis jo masfel-ket orat szantak a csoport fagyhalalara. Mert szemtanu nem maradhat…

Gyatlovek leernek a nagy fahoz. Probalnak megnyugodni, kifujni magukat, rendezni soraikat – hideg van, ejszaka van, ruhatlanok -, tanakodnak mit tegyenek, amig a tamadok eltunnek a kornyekrol, es ok visszaterhetnek a satorukhoz. Ekozben Gyatlov hirtelen ocsudva eszreveszi,hogy Szlobo nincs veluk; azonnal a keresesere indul. A fanal levok tuzrakashoz latnak, hogy Gyatlovek visszatalalhassanak majd. De a ket fiu jo ido elteltevel sem jelenik meg. Ekkor Zina fogja magat, es elindul, amerre Gyatlov ment – a csapason, ahol lejottek, es ahol Szlobo talan lemaradt, vagy ujra osszeesett. A sotetben talan elmegy tarsai mellett, egyre tovabb a tabor iranyaba. Zinat a keresok kicsavarodott torzzsel, egy hosszu vagassal/metszessel a derekan talaljak. Szlobot terden elorehajolva, okolbeszoritott kezzel. Gyatlovot egyik kezevel az arca elott, agat szorongatva.

A csapat varakozik, elesztgetik a tuzet; majd talan regi megallapodasbol, vagy Zolo megerzesebol, ugy dontenek, hogy kulonvalnak. Zolo, Luda, Kolo, Tibo (jol) fel vannak oltozve, ok mehetnek tavolabbi buvohelyre reggelig, Doro es Krivo marad a tuz mellett.

Egyszerre csak a kemlelo o”rok a satorbol megpillantjak lenn a tuz fenyet…kemenyebb legenyekkel van dolguk, mint ahogy elkepzeltek.
Haladektalanul leereszkednek a lejton a tuz iranyaba. Am ott ujabb meglepeteskent csak ket embert talalnak a kilenc tagu csoportbol. Krivo nem akarja kivarni, ami rajuk kovetkezik, nekirugaszkodva felmaszik a magas fenyore. Gorcsosen kapaszkodik az agakba, a fa torzsebe, a metszo, jeges szelben egyre erzeketlenebbe valo ujjait harapdalja. A tamadok nem torodnek vele, mivel fegyvert nem akarnak hasznalni, amugyis tudjak, hogy Krivo sorsa igy is megvan pecsetelve.

A fegyveresek Dorosenkot vallatora fogjak. Mellkasara terdelve, demonstrativen lassu kinzasnak vetik ala. Lelektani nyomast akarnak gyakorolni rejtozo tarsaira – akik bizonyara halljak, de lehet, hogy latjak is baratjuk agoniajat, lassu fulladasat. Doro szenvedesei korulbelul 10 percen at tartanak, mire vegul beall a halal.
Krivo elettelenul zuhan ala a farol. Az o halalarol a ruha alatt a labahoz nyomott izzo zsaratnokkal gyozodnek meg.

Talan Luda nem birja tovabb? Vegul megtalaljak oket az idegenek.
Tibo a kese utan nyul, abban a pillanatban elkapjak es kicsavarjak a kest tarto kezet, majd ugyanazzal a mozdulattal foldre nyomva arccal es hatara forditva, terddel fejre rugva harckeptelenne teszik, elszenvedett koponyaserulese pedig magatehetetlenne teszi vegleg.
Kolevatov, talan ellenallt, talan nem, a jobb fule mogott kapott egy utest, a nyom alapjan pisztolymarkolattol; vedekezes keptelenne valt, elsotetult szamara a vilag, es mig a „groggy” hatasa eltartott, teste fokozatosan kihult.
Zoloval es Ludaval kulonosen kegyetlenul vegeztek, terdrugassal a mellkasukra – osszetorve a bordaikat, hasonlokeppen a koponyat.
Mind a negy aldozatot beloktek a negy meter mely vizmosasba, es havat hordtak rajuk, hogy olvadasig a termeszet maga tuntesse el az arulo nyomokat.

A vizmosas aljan, a tetemek alatt, a kesobbi keresok frissen tort agakbol talaltak aljzatot, nem szaraz gallyakbol – ez azt jelentheti, hogy a tamado csoport keszitette maganak, es ott rejtozott egy ideig a tamadas elott.

A kuldetest elvegeztek. Szemtanu nem maradt.

 2614. SLC — 2013-10-30 16:32 

@oberon: ezzel én is teljesen egyetértek. A mentőakció leírása teljesen reálisnak és hitelesnek tűnik. (Ha hivatkozhatok ilyesmire, akkor az mondom, hogy intuitíve úgy érzem, hiteles és reális. Hogy ez az intuíció miért hagy cserben az ügy megoldásakor, arra még nem találtam magyarázatot.)

@piszkosfredakapitany ez magyarázatot adhat arra is, hogy miért nem adták fel a kutatást hónapokig, lehet, nem is az újságírók vagy a külföldi sajtóvisszhang volt az igazi ok, hanem a kémkedés gyanúja. A rokonok-barátok hiánya is magyarázható ezzel: ha ott és akkor a KGB elkezdett valaki iránt érdeklődni, akkor inkább mindenki aki ismerte, behúzta fülét-farkát és letagadta az ismeretséget, nehogy ő kerüljön terítékre véletlenül.
A helikoptereket Pakesz kilőtte, mondván, hogy az időjárás akkoriban nem volt megfelelő. Plusz annyira új technika volt, hogy éjjel, hófúvásban azon a terepen egészen biztosan nem röpködtek. Egyébként sokkal egyszerűbb lenne megoldani az egész esetet.

@becsuszoszereles1k én erre vetettem fel azt az elméletet, hogy vagy „nem hivatalos” specnaz akció volt, vagy kiugrott-kirúgott különleges alakulatosok követték el, de maga a GRU nem tudott róla. Az a szervezet ugyanis vérprofi volt már akkor is, ha benne lett volna a kezük, akkor semmit nem tudunk meg Gyatlovékról. Pl egy specnazos tiszt a kínaiaknak kémkedett, és egy ilyen adásvételi akcióba keveredtek bele a csapatból páran.
Remélem ezzel sikerült megbonyolítanom a dolgot 😀

 2613. oberon — 2013-10-30 13:41 

@bobby:

Előre is bocsi a hosszúságért, próbáltam röviden.

Olvastam pár jó ötletet és meglátást a válaszaid között, amiket részben vagy teljes mértékben elfogadhatónak tartok.
Azokat írnám csak, amikkel szemben aggályaim vannak.

2. Mindennel egyetértek, ezt a mondatot leszámítva: ’’ De rajzuk kívül még voltak olyanok,akik jobban fel voltak öltözve.”
Tudomásom szerint Tibo volt a legjobban felöltözve, Zolo pedig a lábbelit leszámítva (Zolo-nemezcsizma/Tibo-bakkancs) hasonlóképpen. A többiek mind alulöltözöttebbek voltak náluk.

4. Lehetséges, bár elég James Bondosnak tűnik. Egy könnygázt vagy hasonlót jobban elképzelhetőnek tartok.

7. Ha ideiglenesen megvakulva terelték le őket a fenyőhöz, az azt jelentené, hogy végig esték-kelték volna a lefelé utat arccal előre, ami eredményezett volna bár orrtörést és egyebeket.
Bár másik ponthoz tartozik, de ha itt jött elő, akkor én is itt kérdezem, Miért kellett lemenni a fához?

8. Itt maximum 2 felé szakadhattak csak, mert ha a két srác, Doro és Krivo élt volna, biztos nem maradtak volna a fa alatt, hanem ők is elindulnak volna valamely irányba. Ebben a szituációban Zina, Gyatlov és Szlobo miért felfelé, Luda és Kolo, ha Zolo és Tibo is ott van ekkor, miért a vízmosás felé indulnak? És hol vannak ezalatt a támadók?

9. 99%-ban bizonyos. Azonban nem mindegy, hogy ruháért és esetleg egyéb túléléshez szükséges dolgokért indultak-e fel, vagy a fától a sátor felé menekültek.

10. Kizártnak tartom, hogy Zolo-n és Tibo-n kívül bárki is kint tartózkodott volna. Akkor Luda és Kolo miképpen is csatlakozik hozzájuk?

11. Ha eddigre rég lelépnek a támadók, akkor hogy sérül meg Luda, ha Zolo is sértetlen, akkor ő is hogyan? Sérülten eszébe sem juthatott visszamenni a sátorhoz.

12. Akkor is felmerül a kérdés, miért pont a leggyengébben statuálnak példát. Aki már került összetűzésbe egy agresszív társasággal, az tudja, hogy ha „kiütöd a vezért” azon a többiek elgondolkodnak. Ez esetben azonban szerintem mélységesen felháborította és ezáltal ellenállásra ösztönözte volna a foglyokat ez a cselekedet. Legalábbis remélem, hogy a férfiakat ez felháborította volna.

14. Ha így történt, akkor viszont miért ott ölték meg őket? Mi történt vagy mi volt a vízmosásnál?

15. Valóban, bár nem hinném, hogy ilyennel külön tököltek volna.

16. Inkább az utóbbi. Az is lehet, hogy miután szétfutottak, a fáról nézték meg a támadók, hogy merre induljanak utánuk. Ha fogva tartották őket lent, akkor miért van Doron és Krivon fáramászásra és „esésre?” utaló sérülések? A kérdés még áll, miért mászathatták őket a fára?

18-19. Ez megmagyarázná. Azonban ha így volt, akkor Kolo a vízmosás környékén vesztette el az eszméletét, mert nem valószínű, hogy a fától vagy bárhonnan bajlódtak volna az odacipelésével. Itt újra a 14. kérdés lép érvénybe.

20. Ha előtte alvó ügynökök voltak, akkor tárolni, majd amikor eljött az idő, az útvonalukon végig kellett volna csempészniük az éjjellátót, ami valljuk be, nem lett volna egyszerű. A másik, hogy hozzájutni sem, ami azért szűkíthet a szóba jöhető elkövetők listáján.

21. Ezt 3 felé bontanám:
a. Számomra is furcsa lenne, ha ilyen közel építették volna, bár a hóvihar miatt elővigyázatosságból Zolo tanácsolhatta, esetleg meg is csinálhatta némi segítséggel. Ez azonban elég valószínűtlen.

b. Ha Zolo és Luda sérült (Krivo és Doro halott) akkor max. Gyatlov, Tibo, Szlobo, Zina és Kolo közül kerül ki a lehetséges megvalósító. És eközben a támadók hol vannak és mit csinálnak?

c. Valóban lehetett egyféle rejtekhely is, ahol kivárták a megfelelő pillanatot, azonban miért nem vitték oda vallatni őket? Ha halálra voltak ítélve, csak nem érdekelte volna a támadókat, hogy felfedik az amúgy is ideiglenes búvóhelyet.

22. Akkor elég amatőr támadók lehettek, ha nem motozták meg őket a biztonság kedvéért.
Ezzel nehezen fér össze a hiper-szuper kiképzés meg az eszköztáruk színvonala.
Ha fogva tartok valakit, nem a hitemre bíznám, hogy van e nála bármi, amivel visszatámadhatna, hanem megnézem és biztosra megyek. Ha másért nem is, mert meg is ölhet vele.

24. A 9 áldozat hozzávetőleges egyvonalúságára gondolok, a sátor-fenyő-vízmosás pontokon belül. Ha Zináékat valóban menekülés közben ölték le, akkor úgy tűnik hagyták őket a fenébe ott, ahol elkapták szerencsétleneket. Miért nincs legalább 1, akit a fák között, vagy merőlegesen erre a vonalra kaptak el és öltek meg? Miért könnyítették meg az üldözők dolgát ezzel? Miért tűnik úgy, hogy túl akartak élni egy szituációt, és a könnyebb tájékozódás és kapcsolattartás végett bizonyos tájékozódási pontok (sátor-fenyő-vízmosás) mentén közlekedtek?

26. Ha célszemélyekért jöttek, akkor a többieket miért nem végezték ki azonnal? Akikért jöttek, azokkal pedig foglalkoztak volna valahol, akár a fa alatt, vagy bárhol. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy ennél jóval tovább életben hagyták a „felesleges” túszokat. Miért?

29. A tűz azért odacsalhatott volna bárkit véletlenül, akárcsak melegedés céljából is.

30. Miért kellett volna beismerni? Elég lett volna ismeretlen tettesek után nyomozni jó sokáig, aztán lezárni ezt is „Cold Case”-ként, ahogy tették.

A válaszaiddal jó néhány kérdést megválaszolsz, a probléma viszont az, hogy jó pár csupán egy specifikus helyzetben állja meg a helyét, egész képet tekintve azonban logikailag vagy időrendben kiesik felvetve újabb kérdéseket.
(pl. tisztázni kellene, hogy Luda a menekülése után csatlakozott e Zoloékhoz vagy kimentették? És ehhez hasonló részletek)
Ha a kérdésekre való válaszolás volt a cél, az előtt le a kalappal, ha azonban egy lehetséges történet rekonstruálása, akkor van még min agyalni, ahogy nekem is a sajátomban.. : )
(Szlobo és a sátor)

Az én válaszaim:

’’ mi van a gömbökkel?’’ Nem egyszeri esetről van szó, de különös véletlen lenne, ha pont akkor lebegne, amikor megy az akció. Ha megtudsz valami érdemlegeset, örömmel olvasom.

’’ Miért volt Zolo nyakában és hová tűnt legalább egy másik?Ezek a srácok műszaki beállítottságúak voltak.Mi van,ha megbuheráltak egy fényképezőgépet és valamit elrejtettek benne?De mit?Mikrofilmet?Hasadóanyagot?Képeket Sztálinról,melyeken női ruhában pózol?’’
Talán azért, mert kiment bármit fényképezni, vagy megnézni Tibot lefekvés előtt, és mivel nem „döglött” le a sátorban, ezért rajta volt még a fényképező is. Valószínű ennek köszönheti a vastagabb öltözetét is.
Ha pedig látta az akciót és elrejtőzködött, akkor esélye sem volt letenni. A hóba meg lehet azért nem tette le valahol, mert bízott abban, hogy megússza, és nem akarta csak úgy otthagyni, ha már megvette. Majd felgyorsultak az események, és rajta maradt.
OFF: Régen egy kiránduláson az egyik csajszi annyira fényképezgetett egy hegyoldalban, hogy nem figyelt a lába elé, és megcsúszott. Ahogy a fenekére huppant kiesett a kezéből, és legurult a meredek lejtőn. Inkább lepattogott. Jómódú család sarjaként 10 másodperc ideges toporzékolás és egy „akkor b*zd meg magad’’ után egy „naplóbejegyzést sem ért meg neki”. Lehet, ott is hasonló történt, valahol valaki elvesztette, de nem tartotta említésre méltónak. Nem biztos, hogy minden bokorban konteó van.
Ennek ellénére nem tartom kizártnak, hogy utazhattak arra, megbuherálhatták vagy készíthettek/csempészhettek problémás képeket.

 2612. oberon — 2013-10-30 13:33 

@sztalker:

„„29. Hogy lehettek biztosak abban, hogy valaki nem nézi végig az egészet?”

Sehogy. Pont ez a baj ezzel.”

Pont ezért tettem fel én is.. : )

Egyébként egyetértek a felvetéseiddel, főleg a „több a leves mint a hús” verzióval, hogy túl drága és körülményes lett volna maga az akció.

 2611. piszkosfredakapitany — 2013-10-30 12:57 

Igen sajna valahogy minden elmélet sántít kissé (vagy nagyon)…a vízmosásban elhelyezett(?) holttestek akár eltüntetési kezdeménynek is vehetők, de az is lehet, hogy az alap gyilkolászós csoportot megzavarták és ezért csak félmunkát végeztek. Vagy az volt az alapkoncepció, hogy pár hét alatt a természet és az állatok mindent elintéznek úgy is.
A kémkedéshez/csempészéshez: Moszkvában jobban el lehet vegyülni, csak nem biztos, hogy oda eljutni egyszerűbb volt (Elvtárs, él ott magának rokona? Nem. Akkor mi a bánatot keresne ott!? vs. Kérek engedélyt a pártkongresszus tiszteletére szánt túra végrehajtására! Nagyon jó, elvtársak, menjenek csak!)
Mondjuk a kínai határ tényleg baromi messze van onnan, de ha atomtitkot akarok lopni, akkor muszáj valahogy azok őrzési helye közelébe kerülnöm, azon az áron is, hogy 2 évig kazah birkapásztornak álcázom magam. Majd visszafelé menet „kenyérrel és vassal elhatolok Kínáig” 🙂
A rablós hasonlathoz beugrott a „russian business”: Italboltot kiraboljuk, piát eladjuk, az árát elisszuk :))

 2610. sztalker — 2013-10-30 11:56 

„29. Hogy lehettek biztosak abban, hogy valaki nem nézi végig az egészet?”

Sehogy. Pont ez a baj ezzel.

Meg:

„29.Ha tényleg éjjel volt,akkor szerintem nem kellett szemtanúktól tartaniuk.”

Másnap reggel viszont szépen látszanak a hullák és a táborhely.

A hiper-szuper karatéjos-nuncsakus kínai kommandó seperc alatt leszámol mindenkivel, majd otthagy a lejtőn hetekre (!) 3 haldoklót (később holttestet) közszemlére téve bárkinek, aki épp arra jár. Leginkább persze a manysiknak szúrt volna ez szemet, mert ez az ő „udvaruk”. Mintha én legyilkolnék a te kis kertes házad udvarán 9 embert, majd otthagynám őket a havon. Előbb-utóbb csak botrány lenne belőle. De akár a vadállatok is hamar kiszúrhatják a vacsit, akkor meg elkezdenek gyülekezni arrafelé, ezt meg szintén a vadászok (manysik) veszik észre elsőként. (Pl. mennek utánuk, mert ők is kiváncsiak, hogy mi ez a szokatlan nyüzsi arrafelé.) A sötét színű sátrat még távcső nélkül is észre lehet venni, hogyhogy nem akarták legalább a hó alá ásni? A lejtőn „virító” 3 hulla pedig a levegőből (madarak) is feltűnő, körözhetnek szépen felettük, de akár a szomszédos csúcsokról is látszódhat. A térség felett áthúzó katonai járőrgépek is kiszúrhatják nappal. Egyébként szerintem ez meg is történt, vhogy így:

— Nézzed má’, Igor Igorjevics elvtárs, mi a hétszentséges rosseb az a 3 sötét fót ottan, ni?
— Én ugyan lejjebb nem megyek megnézni ezzel a csotrogánnyal, parancsnok elvtárs, de ha akarod, szólok a
reptérparancsnokuknak, ha hazatértünk, legyen ez már az ő baja.

Ez simán megtörténhetett, ki is küldhettek oda vkiket „megszagolgatni” a dolgot, még jóval a hivatalos keresés előtt. A helyi vadászok úgyszintén képben lehettek már addigra, de annál okosabbak voltak, hogy szóljanak, hát tették a hülyét. Mint hátukra a púp, kábé annyira hiányozhatott ez a hercehurca nekik.

Még a manysikhoz annyit: én azt is megnézném, ha ennek a szálnak a híve lennék, hogy volt-e Gyatlovék esete után (tehát nem előttük) vmiféle rejtélyes haláleset közöttük, nem tűnt-e el pár vadász közülük rejtélyes módon. Ez arra lenne válasz, hogy a nagy öregek mégiscsak elvarrták a szálakat, azaz likvidálták saját maguk közül azokat, akik ezt a gyilkosságot elkövethették az engedélyük nélkül. (Mondjuk meghívták őket egy továbbképzéssel egybekötött exkluzív rénszarvaspörkölt-partira, ahonnan aztán nem tértek vissza.) De ezt nem tartom valószínűnek.

Ha pedig csempészek vmit, azt a lehető legkevesebb emberrel teszem, legyen az cigi, drog v. plutónium, bármi.
Mellesleg az atomtitkok leginkább tervrajzok, dokumentációk. Ezt meg nem lenne egyszerűbb Moszkvában a Gorkij
parkban egy Zvezdába csomagolva szépen otthagyni egy padon, ahogy szokás? Vagy lehet mikrofilm és egy üdvözlőlap sarkába belepreparálni és behajítani a Kínai nagykövet postaládájába? Minek ez az „ürgebőrözés”? Ja, meg azt is megnézném, hogy a kínaiak hogy mentek vissza. A vasútállomáson kértek egy jegyet Pekingbe? Mert azt nem hiszem, hogy helikoptert küldtek értük, vagy hogy simán beilleszkedtek a helyi közösségbe úgy 5-6 hónapra, míg valahogy elcsitulnak a hullámok.

Egyébként néha érdemes ránézni a térképre is: Kína vagy 2000 km-re van a helyszíntől, egy helikopi meg pár száznál többet nem fog megtenni, mert vissza is kell fordulnia, légi tankolás nuku. (Minden helikopternek pocsék a hatótávolság és terhelhetőségi mutatója egyébként, már a lebegés is háromszoros üzemanyagfogyasztást okoz, ezt is tessék szépen beleszámolni a hadrafoghatóságba és az időtartamba, amit hasznos repüléssel tölthet el. Csak ezekről nem nagyon esik szó a James Bond-filmekben, meg a vietnami hősmozikban. Ott az egész ország tele volt támaszpontokkal, azok között „ugráltak” velük. Egy mélységi behatolás és visszatérés már tök más kategória.) Kínához a Pamír és a Tien-san hegységek lettek volna közel, Gyatlovék miért nem arra túráztak akkor?

A legjobb megoldás szerintem a holttestek és felszerelésük tökéletes eltüntetése lett volna mindenféle gyilkos számára (akár titkosszolgálatok, akár helyi emberek voltak), mert ezzel szinte lehetetlen helyzet elé állították volna a későbbi keresőket. (Nyomtalan eltűntek, mindenki azt gondolhat, amit akar.) Minél bonyolultabb elmélettel álltok elő (légidesszant, megfigyeléses üldözés, kémjátszma stb.), annál anakronisztikusabb ez, mert ellentmondás van a technika és a kivitelezés közt. A végén ez olyan lesz, mint amikor egy profi bűnözocsoport kirabol egy szatócsboltot húszezer forint zsákmányért csúcsszuper álcázott rendőrautókkal és ál-rendorökkel meg minden, meg háromszor cserélnek kocsit és ruhát. Egyszerűen nem ér annyit az egész zsákmány, mint ami pénzt és energiát belefeccöltek az akcióba.

 2609. bobby — 2013-10-30 10:02 

@oberon:

Az én válaszaim:

1.Nem pánikot generáltak,hanem kivezényelték vagy kiugrasztották Őket a sátorból.Bár ettől még ugye érdekes,hogy mennyire máshogy voltak felöltözve.

2.Ha Zolo és Tibo kint is voltak,attól még nem biztos,hogy közvetlenül a sátor környékén tartózkodtak.Ha nem,akkor gondolhatták úgy,hogy kivárnak kicsit,hátha később közbeléphetnek.Ha meg a sátor környékén voltak,akkor vagy Őket kapták el először vagy pedig megugrottak.De rajzuk kívül még voltak olyanok,akik jobban fel voltak öltözve.

3.Szerintem sítalpon.Ez persze nem zárja ki azt,hogy légi úton kerültek a környékre.Még az is lehet,hogy felülről jöttek és esetleg Ők okoztak egy kisebb hócsuszamlást-De ha fehér ruhában voltak,akkor a havas tájba lazán beleolvadtak(főleg akkor,ha esetleg a látótávolság sem volt valami acélos)

4.Szerintem valamilyen fegyverük biztos volt a támadóknak.Ha tényleg ázsiaiak voltak,akkor csak gondolj a nindzsákra.Idegméreggel átitatott tárgyaktól kezdve a mérgező gázt tartalmazó üvegcséig bármi befigyelhetett.De én valamiféle olyan lőfegyvert sem tartok kizártnak,amit alkatrészenként vagy álcázva vittek magukkal.

5.Miért nem használtak a támadók fegyvert?Mi van,ha pont attól futottak szét?Például bedobnak egy kémcsövet a sátorba,amitől mindenki ideiglenesen megvakul?A támadók meg előzékenyen kisegítik Őket a sátorból,majd elkezdik leterelni Őket.

6.Hogyan tudtak szétválni?Oszd meg és uralkodj!9 ember egyben nagyobb veszélyforrás,mint ha 2 vagy 3 felé osztom őket.

7.Azért nem kötözhették meg Őket,mert akkor nem tudtak volna lemenni a fához.Persze ettől a kezüket megkötözhették volna,de minek?Persze ez még nem zárja ki,hogy nem volt valami ilyesmi.De ha mondjuk ideiglenesen megvakultak,akkor nem sok veszélyt jelentettek a közelharcra(is) kiképzett támadókra.Itt nekem az nem világos,hogy miért is mentek le a fához.Kerestek valamit esetleg a fán?

8.Ha tényleg egy visszatámadás következtében szakadt 3 felé a csoport és nem a tudatos megosztás miatt,akkor még az sem biztos,hogy létszámcsökkenés miatt tudtak megugorni.Hisz azért a 9 túrázó sem volt nyápic és bármikor feléledhetett Bennük a harci szellem.Vagy esetleg az el nem fogott társuk vagy társaik érkeztek meg menteni.

9.A hármas valószínűleg a sátorhoz akart visszajutni.

10.A vízmosásos négyes vagy kint tartózkodott a rajtaütés ideje alatt vagy pedig sikerült meglépniük és próbáltak túlélni.

11.Na emiatt gondolom úgy(mármint hogy Ludán Krivo ruhájából volt levágva pár darab),hogy az esetleges támadók egy kis időre(vagy végleg) elvesztették a kontrollt az akció felett.Bár az a Sors nagyon durva játéka lenne,ha eddigre már a támadók rég leléptek volna,csak Zoloék nem mertek volna visszamenni a sátorhoz ama hit miatt,hogy még mindig vadásznak rájuk.

12.Luda semmivel sem szenvedett enyhébb sérüléseket,mint Zolo.A nyelvéről meg megoszlanak a vélemények,hogy az olvadó víz vitte-e el vagy pedig kivágták.Mert ha kivágták,akkor teljesen más a leányzó fekvése.De nekem egyértelmű,hogy Luda és Zolo sérülései a legdurvábbak.Esetleg rajtuk demonstrálták a másik kettőnek(vagy egynek),hogy rohadtul unják már és nem viccelnek?

13.A támadók létszámát megbecsülni szerintem lehetetlen.Én minimum 3 főben húzom meg az alsó határt,de lehettek akár 5-nél többen is.Ha tényleg ázsiai ügynökök voltak,akkor ki tudja,hogy már mióta várakoztak a környéken beépülve?Valószínűleg nem egy helyen voltak,hanem adott jelre egy helyszínre gyűltek,végrehajtották a parancsot,majd szétszóródtak.
De az is lehet,hogy egyből elhagyták az országot,hisz csak pár hét múlva találták meg a holttesteket.

14.Szerintem nem rejtették el a vízmosásban megtaláltakat,csak behavazódtak.

15.Mert akkor nem kapták volna meg a szükséges infókat.Persze lehet,hogy a fánál megtalált két embert levetkőztették,hogy szóra bírják Őket.Hisz azért a hideggel való kínzásnak komoly hagyományai vannak…

16.Itt csak arra tudok gondolni,hogy vagy valami volt a fán,amiért felküldték Őket vagy pedig valamit meg akartak figyelni.

17.Több-kisebb sérülése azért mindegyiküknek van.És legalább a fele csapaton vannak durva sérülések.

18.,19.Kolo sérüléseire nem emlékszem,de lehet,hogy már nem volt magánál és ezért nem foglalkoztak Vele.

20.Hogyan találták meg Őket a támadók?Két variáció jutott az eszembe:vagy világos volt vagy pedig valamiféle éjjellátó szerkezettel.Így a menekülők nyomait is könnyű követni,ezért is hagyhatták megugrani Őket.

21.A padozat.Ha Zoloék építették,akkor vagy előző nap vagy akkor és ott.Ez utóbbi azért furcsa nekem,mert viszonylag kis távolságra van a sátortól.Bár ugye ha ekkor már voltak sérültjeik(Luda és Zolo),akkor építhették Nekik.Ha nem Zoloék csinálták,akkor lehetett a támadó csapat rejtekhelye is.

22.Lehet,hogy Tibo kését észre sem vették.

23.Miért nem használta?Lehet,hogy nem volt megfelelő időpont.Gondolj bele:ha tényleg Ők maradtak utoljára,akkor itt már akár az összes támadó jelen lehetett.Ha észreveszik,hogy Tibo a zsebe felé nyúlkál,akkor egyből kapott is volna egyet a fejére.Lehet,hogy így is volt?

24.A holttestek egyvonalúságánál Djatlovékra gondolsz?Valószínűleg Ők megindultak a sátor felé,csak nem értek el odáig.De szerintem Ők sem az erejük elfogyta miatt haltak meg.

25.Szerintem nem cipelték a holttesteket sehová.

26.Miért öltek meg mindenkit?Megfordítom a kérdést:miért hagytak volna életben bárkit is?Feladatuk volt,végrehajtották.Szemtanúk pedig nem maradhattak…

27.Lehet,hogy kihűltek,de előtte kicsit-nagyon megdolgozták Őket.Amikor magatehetetlenül feküdtek a földön,akkor a hideg már megtette a dolgát…

28.Az Otorten szerintem véletlen helyszín volt.Bár olyan téren nem,hogy nagyjából a túra felénél voltak,tehát itt már lakott települések sem igen voltak.De szerintem nem volt annyira parás hely,csak a helyieknek.

29.Ha tényleg éjjel volt,akkor szerintem nem kellett szemtanúktól tartaniuk.

30.A hatóságoknak valamilyen szinten blama lett volna,ha beismerik,hogy idegen ügynökök akcióztak és ennek 9 fiatal áldozatául esett.

Viszont az én kérdésem:mi van a gömbökkel?Kicsit véletlen egybeesésnek tűnik,hogy valakik látnak gömböket és ezek a túrázok meg meghalnak.A másik az örök mániám:a fényképezőgépek.Miért volt Zolo nyakában és hová tűnt legalább egy másik?Ezek a srácok műszaki beállítottságúak voltak.Mi van,ha megbuheráltak egy fényképezőgépet és valamit elrejtettek benne?De mit?Mikrofilmet?Hasadóanyagot?Képeket Sztálinról,melyeken női ruhában pózol?

 2608. oberon — 2013-10-30 08:04 

@becsuszoszereles1k:

Egyenlőre nem kommentálom a válaszokat, megvárom magát a történetet, hogy teljes egészében tudjak véleményt alkotni.

Mikorra várható a történet ismételt megírása?

A murders.ru.-t 2x lenyomtam én is, nagyon jó volt a fordító darabos megoldásaiból kihámozni, hogy mit is akar.
Tetszett az oldal, mivel minden 1 helyen megtalálható rajta, egész jól lebontva.
Ők egyértelműen a gyilkosságra próbálják rávezetni a látogatót, ami érthető is, bár megjegyezném, hogy sok helyen ők is csak találgatnak, és hát bármennyire is profin dolgozták ki az elméleteiket, a közös bennük és bennünk, hogy egyikünk sem tudja a pontos megfejtést, ezért ott is sok a feltételezés.
Éppen ezért jómagam úgy vagyok vele, hogy köszi murders a sok helpet, de majd én eldöntöm az infok alapján, hogy egyetértek e veled, tehát nem veszem szentírásnak minden egyes állításod.

Én nem szeretem pazarolni az időmet minden apró dologra (kinek milyen fényképezője volt, miért nem volt útvonalterv, kinek kellett leadni, kik voltak a másik túrázok Szverdlovszkban stb.) mert ezek max színezésre jók, kontúrt kihúzni azonban nem.
Engem személy szerint a materiálisabb része érdekel, mert abból több esély van (szvsz) kibogozni a dolgokat
(pl. sérülések, tárgyak, helyszín stb.) és megadni a kerettörténet körvonalait.

ui. Ezt csak azért, hogy legközelebb ne olvasd hajnalig a murders-t, mint ahogy látom ma is tetted… 🙂

 2607. becsuszoszereles1k — 2013-10-30 04:06 

@piszkosfredakapitany: Epp most fejeztem be a murders sokadszori „atfutasat”.
Mostmar magam sem tudom mi van (volt); hisz a legmeggyozobb feltetelezesek is csak feltetelezesek. Szep kerek tortenetek meg leginkabb helytelen premisszakbol szuletnek…Igy aztan epp ugy igaz lehet ez is, amit te mondasz. „Osszesismeretlenes” egyenlet ez a sztori, ugy ahogy van; no, varom tovabbra is az ihletet.:))

 2606. piszkosfredakapitany — 2013-10-29 22:55 

@becsuszoszereles1k: És ha nem hivatalos vonalon már korábban rajtuk voltak? Vagy a kínaiakon/Manysi Nemzeti Felszabadítási Fronton stb? Akkor tudtak célirányosan keresni, amit a civilek később nem, nekik maradt „Csongrád megye”…

 2605. becsuszoszereles1k — 2013-10-29 17:58 

2582. @morli:
A murdersru pontosan eszerint a logika szerint gondolkodik, csak nem Ufokrol beszel, hanem tamado emberekrol.
Tegnap leirtam az akcio tortenetet, de elszallt az egesz.:/

2599. hsz. @oberon is keresi a valaszt 30 kerdesre.:)
Te nem tudom hogyan latod a valaszokat.
A magam reszerol elobb ujra atfutom a murdersrut.:)

 2604. becsuszoszereles1k — 2013-10-29 17:35 

2602. @piszkosfredakapitany:
„A tudatos útiterv le nem adást is elég komolyan vehették akkoriban…”
Es ugy gondolom, hogy az ilyesmiert mindenek elott a nem kello ebersegrol tanubizonysagot tevo fofelelost veszik elo, azaz az egyetemi sportszervezet vezetojet (Gordot): ‘dokument jeszty? nyet?’ kerdeskorbol.
[Lehet, hogy utana kellene nezni, mi lett Gordo sorsa a tovabbiakban…]

Elso lepesben nem azert mentek oda, hogy egybol csorehuzzanak, hanem valamiert mentek; majd masodik lepesben csurcsavar nelkul csorehuztak.:(
**

A lassu betoltes miatt, hadd vegyem ide @oberon kerdeseit is! A murdersru-bol nyaltam en is…

1. Hogyan/mivel generáltak akkora pánikot, hogy ilyen alul öltözötten sátort kivágva menekültek a karjaikba a túrázók?
***A „karjaikba menekultek” tezis mar nem ervenyes!

2. Tibo valószínűleg kint őrködött, hogy-hogy nem vett észre semmit? Ha Zolo is kint volt, hogy-hogy ő sem?
***Rogton elmondom, a tortenet reszekent.

3. Ha először őket kapták el, akkor honnan és mivel érkezhettek a támadók?
***Es ha nem oket? Akkor is…Rogton elmondom, a tortenet reszekent.

4. Fegyver nélkül hogyan tarthatták őket sakkban?
***Rogton elmondom, a tortenet reszekent.

5. Ha volt fegyver, miért nem használták mikor szétfutottak a foglyok?
***Nem futottak szet. Rogton elmondom, a tortenet reszekent.

6. Hogyan tudtak egyáltalán szétválni/elmenekülni, ha a fogvatartóik ott voltak?
***Rogton elmondom, a tortenet reszekent.

7. Miért nem kötözték meg őket?
***Rogton elmondom, a tortenet reszekent.

8. Ha otthagyták őket, esetleg kevesebben lettek, és ezt használták ki, akkor mit tettek az elment agresszorok abban az időintervallumban?
***Az elso felvonas kulcskerdese. Rogton elmondom, a tortenet reszekent.

9. A dombon levő 3-as miért nyílt terep felé menekült, ráadásul dombnak?
***Nem menekult. Rogton elmondom, a tortenet reszekent.

10. A másik négyes, akik a vízmosásban voltak, miért pont ők vannak jobban felöltözve?
***Forditva, de kulcskerdes. Rogton elmondom, a tortenet reszekent.

11. Ludának miért hagyták, hogy ruhákat vágjon le Krivoról, amivel jobban melegen tarthatja magát?
*** Van rola feltetelezese a murdersnek. Rogton elmondom, a tortenet reszekent.

12. Miért pont Ludával bántak el ilyen bestiálisan?
*** Rogton elmondom, a tortenet reszekent.

13. Hányan lehettek a támadók? 2-3 irreális.
*** Murders szerint ellenseggyuloletre kikepzettek lehettek, es hatekonyak-gyorsak kezitusaban. Igy lehet, hogy ennyi ember eleg is, amugy meg ergonomikus.

14. Ha a vízmosásos 4-est “elrejtették” miért nem tették ugyanezt a többiekkel?
*** Tulajdonkeppen oket sem rejtettek el.

15. Miért nem vetkőztették le őket teljesen, legalábbis alsóneműre, ezzel is gyorsítva a kihűlést?
*** ? Kihules gyorsitasara mar nem volt szukseg.

16. Mi célt szolgált a fáramász(at)ásuk?
*** Rogton elmondom, a tortenet reszekent.

17. Miért nincs mindenkin egyértelműen idegenkezűségre utaló halálok?
*** Szvsz, van.

18. Kolo miért megfagyott, miért nem ölték meg őt is?
*** A serulesebol ugy latjak, hogy „groggyt” kapott.

19. Ha életben hagyták, miért/hogyan halt meg? Állítólag szívós túrázó volt. Egyáltalán miért hagyták volna életben?
*** Mint elozo valasz.

20. Ha szétfutottak/menekültek, hogyan találták meg őket a sötétben a támadók? Főleg a vízmosásnál levőket. Ha más nem is, Zolo csak tudott volna rejtőzködni.
*** Harmadik kulcskerdes.

21. A vízmosásnál levő gödör alján a padozat hogyan illik bele a képbe? Túlélési próbálkozásra utal, nem pedig külső kényszer hatása alatti cselekvésre. Ha az volt, mi célja volt vele a támadóknak?
*** Ki tudja? Mas jellegu valasz van. A padozatot nem erinti. De ellenorzom.

22. Miért nem vették el a kést Tibotól?
*** De.

23. Tibo miért nem használta? Ha használta volna, el is veszik tőle, amint legyűrik.
*** Ez a helyes valasz.

24. Miért ennyire egy vonalban helyezkednek el a holttestek? Logikusabb lenne szétfutni.
*** Csak Gyatlovek. Ellenorzom. (Szvsz. az volt a nyom, amin lementek.)

25. Ha szétfutottak és egyesével vadászták le őket, miért cipelték volna a hullákat vissza?
*** A masodik felvonas kulcskerdese. Sokkal bonyolultabb volt a muvelet koncepcioja.

26. Miért öltek meg mindenkit?
*** ?

27. Bármennyire is leszek érzéketlen, ha valakit megölnek vagy meghal, az maga alá piszkít. Az ő esetükben ez nem történt meg, ami azt támasztaná alá, hogy kihűltek, és nem megölték őket.
*** Legalabb Zolonal ezt lejegyeztek.

28. Ha megölték őket, miért pont az Otortenen? Elég parás helynek van bemutatva ahhoz, hogy pont oda tervezzenek egy akciót?
*** A tura oda vezetett (es tovabb); ha valaki(k) a csoportbol tenyleg vittek valamit valakiknek, akkor lehet, hogy igy volt megbeszelve; vagy az erintettek mar elalltak ettol, de megtalaltak oket. ?

29. Hogy lehettek biztosak abban, hogy valaki nem nézi végig az egészet?
*** Mindig kozbejohet valami; de egy ilyen kietlen tavoli helynel biztosan nem konnyu jobbat talalni. Es ez a manysik es az oroszok kozotti savban vot, de sokkal kozelebb a manysikhoz.

30. Ha megölték volna őket, egészen egyszerűen miért nem mondták azt a hatóságok, hogy gyilkosság történt? A holttestek előkerültek, tehát bármit is mondanak, a haláluk tény volt. Még talán könnyebb is lett volna kommunikálni, mint azt tenni, amit tettek.
*** Gondolom, nem mindegy kik-mik az elkovetok, raadasul, ha a csoport, vagy valamelyik prominens tagja is erintett.

 2603. becsuszoszereles1k — 2013-10-29 16:19 

@becsuszoszereles1k: A kereso csapat sem tudta pontosan merre haladhattak, csak mikor raakadtak egy sinyomra, meg helikopterrol a ket tuzhelyre.

Fogalmuk sem volt hol lehet a tabor, a satorra is viszonylag veletlenul bukkantak ra – es mindehhez atfesultek egy Csongrad megyenyi teruletet (a poszt szerint); tehat tenyleg fogalmuk sem volt.

 2602. piszkosfredakapitany — 2013-10-29 14:52 

@becsuszoszereles1k: A tudatos útiterv le nem adást is elég komolyan vehették akkoriban…főleg Szverdlovszk környékén (U2, nem az együttes, kb. 1 évvel később)…a késés bejelentése tényleg jó időnyerés:)
A helikopterezést/ernyőzést csak mint lehetőség mondtam: vagy pl belövik, hogy kb merre vannak, és a közelbe repülnek még nappal, majd hajnalban értük jön a gép (és esetleg elviszi azt, aki/ami miatt a balhé kitört)
Közben átfutottam oberon legújabb kommentjét is: az automata fegyverek alkalmazásának hiánya és a sérülések is gyanúsak. A legegyszerűbb: odamegy, csőrehúz, „véleménytcserél” elmegy…vannak ellenpéldák, de egy katonai (jellegű) akciót csűrés-csavarás nélkül tudok leginkább elképzelni. És most ellentmondok magamnak: ha azt akarom, hogy később ne gyanakodjanak rám, akkor úgy cselekszem, hogy ne utaljon semmi arra, hogy ott voltam.
Ha valami emberi akció volt, akkor pl lövésnyomokból egyértelmű lett volna az idegenkezűség („megcsúszott a jégen és beleesett a bajonettbe, amivel almát hámoztam…és még hatszor”), de így meg olyan kusza nyomokat hagytak maguk után, hogy azóta is csak pislognak az emberek. Ha viszont nem lövök, csak gatyában kihajtom szerencsétleneket a hómezőre, akkor annak nincs „nyoma” és a kórboncnok is csak széttárja a karjait, hogy „ja kérem, a túrázás meg a kihűlés veszélyes dolog”…valószínűleg ugyanezt mondaná egy golyónyom láttán, de arról megint csak jelentés születne és esetleg többen kérdezősködnének, mint kellene…

 2601. becsuszoszereles1k — 2013-10-29 14:50 

2598. @piszkosfredakapitany: Most ki van zarthelyin? En?:))

Annyit hozzafuznek, hogy ha februar 1-2-re ejjel volt a tragedia, akkor nem vagyok benne biztos, hogy 4-diken me’g el tudjak kapni az „imperialistak” frakkjat…
A legkozelebbi manysi telepules ugy 80-100 kilometernyire volt onnan, ahol jobban eltunhettek volna (fokent, ha azsiaiak voltak). Ha abbol indulok ki, hogy Petofi sik terepen 3 nap gyaloglassal jutott el Debrecenbol Pestre – haaat, akkor esetleg elkepzelheto…mar ha a kivilagitott sztradan haladtak.

Mindegy mit fenykepezett Krivo, mert az egyik gepeben nem a film volt, hanem a valami. Persze minden csak feltetelezes!

 2600. becsuszoszereles1k — 2013-10-29 14:23 

2596.@piszkosfredakapitany:
Kolo lehet, hogy a hugaval beszelte meg a dolgait, de ha Kolo be volt avatva valamifele akcioba, akkor lehet, hogy inkabb eldugta otthon az utitervet – aztan pedig a csalad kenytelen volt felturni minden otthoni holmijat, hatha…es tenyleg.
Vagy semmi ilyesmi, hanem a huga tudta, hogy Kolo otthon szepen lefuzte az utiterv egy peldanyat a maga preciz dossziejaba (tudjuk, Kolo preciz es szorgalmas tipus volt), es csak elo kellett venni.

A gipotezi, ru szerint is Gyatlov tudatosan nem adta le az utitervet, ami addig nem fordult elo vele (sem masokkal). Magyaran, meglogtak volna…? Nade utkozben minden ponton tudtak merre mentek tovabb, hacsak legvegul le nem tertek az utrol…Nem teljesen ertem – valamire idonyeres, gyanu eloszlatasakeppen „artatlanul” meg is uzenik, hogy biztosan lesz egy kis keses, epp rossz volt az idojaras is (a kornyekrol epp visszatero turacsoportok is errol szamoltak be).

En biztosan nem mennek zajosan egy ilyen akcioba, ellenakcioba – meg kommentelte’k mar, hogy akkoriban nem volt gyakorlata a szuban ejjeli helikopterezesnek, mert veszelyes mutatvanynak szamitott +az a terep +idojarasi viszonyok (szoval meg diverzansok vadaszatara sem lett volna jo).
Ha meg mar odacsorompolnek helikopteren, akkor minek labujjhegyen ejtoernyozni – gep leszall, csapat ep bokakkal szetfut; raadasul vissza is tud szallni gyorsan, es sopres.

 2599. oberon — 2013-10-29 14:09 

Ha egy diverzáns csoport volt, (ha külső kéz, akkor én is ebben látok rációt)hogyan nézhetett ki maga az eseménysor?
Korábban már írtam, szívesen olvasnék egy olyan verziót, amely részletesen kitér minden furcsaságra, sérülésre és egyebekre, majd időrendbe helyezi és beilleszti az eseményeket.
Erre sajnos azóta is hiába várok. Számos kérdést is megfogalmaztam azzal kapcsolatban, hogy számomra mik azok a bele nem illő dolgok (buktatók), amik gyengítik ezen verziót (pl. 2386 – bár azóta van ami tisztázódott).
Bár eltelt több mint 1 hónap, vannak még bőven kérdések megválaszolatlanul.
Ha például megnézünk 1 autót, ami első látásra pöpecnek tűnik minden hiba nélkül, elég ha a kormányrúd el van törve, szakadt a motorház alatt az ékszíj vagy netán a váltó be van szorulva stb..máris működésképtelen az autó, bármennyire is tűnik optikailag hibátlannak.
Ezzel azt szeretném mondani, hogy bár külsőre minden jónak tűnik, a baj csak elindításkor vagy alapos vizsgálatkor derülne ki.
Így nézek én a külső agresszorok verzióra.
Amíg nem látom a történetet (autót) és nem tudom megvizsgálni, addig bármi is rejlik benne, nem derül ki, csak ha megíródik (el van indítva).
Bármennyire is magyarázna meg számos dolgot a külső csoport, kérdéseket is vetne fel bőven.
Megpróbálok a teljesség igénye nélkül ismét néhányat leírni:

1. Hogyan/mivel generáltak akkora pánikot, hogy ilyen alul öltözötten sátort kivágva menekültek a karjaikba a túrázók?

2. Tibo valószínűleg kint őrködött, hogy-hogy nem vett észre semmit? Ha Zolo is kint volt, hogy-hogy ő sem?

3. Ha először őket kapták el, akkor honnan és mivel érkezhettek a támadók?

4. Fegyver nélkül hogyan tarthatták őket sakkban?

5. Ha volt fegyver, miért nem használták mikor szétfutottak a foglyok?

6. Hogyan tudtak egyáltalán szétválni/elmenekülni, ha a fogvatartóik ott voltak?

7. Miért nem kötözték meg őket?

8. Ha otthagyták őket, esetleg kevesebben lettek, és ezt használták ki, akkor mit tettek az elment agresszorok abban az időintervallumban?

9. A dombon levő 3-as miért nyílt terep felé menekült, ráadásul dombnak?

10. A másik négyes, akik a vízmosásban voltak, miért pont ők vannak jobban felöltözve?

11. Ludának miért hagyták, hogy ruhákat vágjon le Krivoról, amivel jobban melegen tarthatja magát?

12. Miért pont Ludával bántak el ilyen bestiálisan?

13. Hányan lehettek a támadók? 2-3 irreális.

14. Ha a vízmosásos 4-est „elrejtették” miért nem tették ugyanezt a többiekkel?

15. Miért nem vetkőztették le őket teljesen, legalábbis alsóneműre, ezzel is gyorsítva a kihűlést?

16. Mi célt szolgált a fáramász(at)ásuk?

17. Miért nincs mindenkin egyértelműen idegenkezűségre utaló halálok?

18. Kolo miért megfagyott, miért nem ölték meg őt is?

19. Ha életben hagyták, miért/hogyan halt meg? Állítólag szívós túrázó volt. Egyáltalán miért hagyták volna életben?

20. Ha szétfutottak/menekültek, hogyan találták meg őket a sötétben a támadók? Főleg a vízmosásnál levőket. Ha más nem is, Zolo csak tudott volna rejtőzködni.

21. A vízmosásnál levő gödör alján a padozat hogyan illik bele a képbe? Túlélési próbálkozásra utal, nem pedig külső kényszer hatása alatti cselekvésre. Ha az volt, mi célja volt vele a támadóknak?

22. Miért nem vették el a kést Tibotól?

23. Tibo miért nem használta? Ha használta volna, el is veszik tőle, amint legyűrik.

24. Miért ennyire egy vonalban helyezkednek el a holttestek? Logikusabb lenne szétfutni.

25. Ha szétfutottak és egyesével vadászták le őket, miért cipelték volna a hullákat vissza?

26. Miért öltek meg mindenkit?

27. Bármennyire is leszek érzéketlen, ha valakit megölnek vagy meghal, az maga alá piszkít. Az ő esetükben ez nem történt meg, ami azt támasztaná alá, hogy kihűltek, és nem megölték őket.

28. Ha megölték őket, miért pont az Otortenen? Elég parás helynek van bemutatva ahhoz, hogy pont oda tervezzenek egy akciót?

29. Hogy lehettek biztosak abban, hogy valaki nem nézi végig az egészet?

30. Ha megölték volna őket, egészen egyszerűen miért nem mondták azt a hatóságok, hogy gyilkosság történt? A holttestek előkerültek, tehát bármit is mondanak, a haláluk tény volt. Még talán könnyebb is lett volna kommunikálni, mint azt tenni, amit tettek.

Hirtelen ezek jutottak eszembe.
Szóval bármennyire is jónak tűnik ez az autó, számomra a próba után működésképtelennek bizonyult.
Ha valaki vállalkozna a helyreállítására, sok sikert kívánok hozzá. 🙂

 2598. piszkosfredakapitany — 2013-10-29 13:52 

@becsuszoszereles1k: Ez így világos és érthető 🙂
Már csak azt kell megtudni, hogy mit fotózott Krivo…a helyszínen valamit, vagy korábban mást, tervrajzot, szovhoz-telepen tenyésztett jetiket, bármi mást…
És a többi sérülés rajtuk? Minden egyéb post mortem lenne (egy kis verés nyomait leszámítva)?
Ja, és ha nem adtak le útvonalat, akkor honnan tudta a keresőcsapat, hogy pontosan merre lesznek? Elvben kisebb vagy nagyobb távot is megtehettek vagy irányt válthattak volna…esetleg meg volt beszélve a hely, azért nem „akartak” továbbmenni, csak aztán valami balul sült el?

 2597. becsuszoszereles1k — 2013-10-29 13:35 

Hogy miert Krivo?
Szinten a murdersru alapjan.

Miutan a magukat fegyveres rablonak beallito tamadok – nemi dulakodas utan, amit Zina kakaskodasa keltett, ekkor szakad le ruhajanak egyik ujja, es miutan Szlobo kap egy ideiglenesen erzestelenito szakszeru fejbevagast, amikor Zina vedelmere kel – fegyverrel megtamogatva vetkozzt parancsolnak a fiataloknak es lezavarjak oket a lejton, nekilatnak a munkanak.
Egy keres, egy-egy pedig kemlelonyilast vagva a satorponyvan, orkodik.

A jovevenyek a fenykepezogepeket keresik, de nem feltuno modon.(4 Zorkij es 2 FED gep van a satorban.) Egyaltalan nem nyulnak a tobbi gephez, tehat konkretan a FED markat keresik: egyiket kinyitjak, de mivel az szoros bortokban van, igy csak erovel sikerul letekerni rola valamit, amit nem szokas amugy eltavolitani – ezert el is torik, majd forditva es ferden visszahelyezik, es racsukjak a tokot. Ez a gep ott is marad a satorban.
Am a masik FED gepet elviszik magukkal (a nyomozas nem is bukkan a nyomara tobbe), tehat a murders feltetelezese szerint abban talaljak a „szallitmanyt”.
A 2 FED fenykepezogep Krivonyiscsenko tulajdonat kepezi.

Szinten tudjuk, eppen Zolo titkosirassal irt jegyzetebol, hogy Zolo es Krivo nagyon jo(bizalmas) szemelyes kapcsolatban alltak.

 2596. piszkosfredakapitany — 2013-10-29 13:04 

@becsuszoszereles1k: SLC írta, hogy a keresőcsapat is csak kb vaktában kutakodott és a nagy fenyőt szúrták ki, tehát első körben jó ötletnek tűnhetett a hely, különösebb holttest-rejtegetés nélkül is.
A február 4. is a diverzáns/kém szálat erősíthetik: hárombetűsék lelkesen dolgoztak és az utsó percben még utolérték az „imperialistákat”
Az ellencsapat elméletileg mehetett helikopterrel/más repülőeszközzel is (fénygömbök?): mondjuk arrafelé az ejtőernyős ugrásnak biztos megvannak a (szokásosnál is nagyobb)kockázatai.
A másik: Gyatlov miért nem adott le tervet? Az még OK, hogy enélkül elengedi az illetékes: kenőpénz, üveg vodka, kompromittáló fotó a házmester feleségével stb., de az a sejtésem, hogy direkt nem adtak le tervet…hogy a rokonoknak elmondták? Lehetett elszólás, vagy a „persze anya, leadtuk a tervet, engedélyezték is” című fejezet.

 2595. becsuszoszereles1k — 2013-10-29 12:47 

2592. @totopad:
„…vagy a fent említett kémkedés és a KGB által rájuk küldött embert. De van két nagy dilemmám, az ápolónő, aki 11 testet látott, mikor a helyszínre érkezett -ki volt a plusz két holttest?”
Igen, itt ketsegtelenul van egy hajszalvekony, am nagyon kenyes repedes az elmeletekben, amirol mar folottlott bennem is, hogy, elkepzelheto, hogy a szervek megiscsak tudomast szereztek vagy a hasadoanyag ellopasarol (Krivo), ami a valoszinubb mint legelso gyanu; vagy a diverzans akciorol (legyen az behatolas vagy alvo ugynokok/ami a valoszinubb). Ekkor ellenakcioba lendultek az anyag visszaszerzesere, egyben az osszes erintett megsemmisitesere. Igy idoben ott voltak ok is az Otortenen, mintegy a harmadik, lopakodo/koveto frontvonalat kepezve: igy mindenkit likvidaltak, a ket ugynokot is – igy mar lehetett ket plusz holttest.

Es felmerul az a kerdes is, hogy februar 4-diken ki a jo franctol ertesulhettek a szervek az egesz esemenyrol?!
Am, ha elhelyezzuk az idoben, akkor az ut Vizajtol (ugye, a megegyezes szerint, visszafele Gyatlovek onnan tudtak volna legeloszor tavirati ertesitest kuldeni, hogy jol vannak, uton vannak haza), tehat az ut Vizajtol az Otortenig 3 napi sielesbe kerult.
Ha a diverzansvadasz ellencsapat sitalpakon kozlekedett, akkor a februar elsejei megsemmisito akcio utan pont februar 4-dikere er vissza olyan pontra, ahonnan jelentest tud kuldeni(nem hinnem, hogy az utra terheletek magukat radios felszerelessel). Ekkor a fejeseket behivjak megbeszelesre – a tobbi meg majd kesobb, ha egyaltalan…itt csak az a kerdes, miert hagytak szanaszet a holttesteket?
Bar mire az elso keresocsoportok-civilek odaertek, negy holttest mar jol el volt rejtve. Az 5 nem elrejtettel meg talan a balesetet akartak demonstralni (nincs itt semmi titok alapon)?
Csakhogy a maradek negyet is kerestek tovabb…
Ugyhogy szerintem netto diverzans akcio volt, csak az nem vilagos, kitol ertesultek az oroszok februar 4-diken az esemenyekrol…:/ Mert ha megis volt egy radiosuk a bokorban, akkor miert nem rogton 1-jen uzent…

Hacsak nem…akkor szokasban volt mar, mint propagandaeszkoz a „magaravallalasi” divat?: „itt thengsziaoping diverzansegyseg, koordinata Otorten! Nu zajac pagagyi! Vetel!”:)

 2594. becsuszoszereles1k — 2013-10-29 11:45 

2586.@SLC: Huuu! Kulon koszonet, hogy megkerested a sportrendezvenyt!

 2593. becsuszoszereles1k — 2013-10-29 11:34 

2589.@oberon:
„minden volt, csak nem eltervezett, vagyis ott olyan dolog történt, amiről az orosz hatóságok nem tudtak.”

En eppen ezert hajlok arra, amit a murders.ru, az en szememben bizonyito erejuen le is vezet: hogy nem belso szervezet(ecsetelve a szigoru szervezeti szabalyokat a mozgasi lehetosegekre), hanem diverzans csoport, megpedig azsiai jellegu(mert olyan kozelharc stilus allapithato meg a sebesulesekbol, amilyet a tavolkeleti onvedelem specialisan europid anatomiai felepitesu ellenfelnel alkalmaz: pl. kar hatracsavarasa konyekbol; mig azsiai testalkatnal boven hatekony ugyanez a huvelykujj megfeszitesevel!), hatarozott cellal es kuldetessel: atvetele/kivitele valaminek.

Ugyanaz az elkepzeles merult fel @SLC-ben is(amiben osztod is a velemenyet): „valami ilyesmit pedzegettem én is, tekintve, hogy akkoriban az orosz atomiparban nyüzsögtek a kínai kémek – a kínai atomiparban meg persze a szovjet kémek.”

@piszkosfredakapitanyban is: „A kicsempészés teljesen reális lehet szerintem is.[…]No de: az egyetemen beindult a dolog, érintve az “alap” katonai vonalat is.[…]Az is lehet, hogy pl akkor esett le hárombetűséknél, hogy “de hát itt vannak a kínaiak…”
benned is, bennem is.

„(pl. mikor kiderült, hogy baj van, nem tudták megmondani az útvonalat, mert elkeveredett valahol)” – a gipotezi.ru irja, hogy Gyatlov nem adta le az utvonaltervet az egyetemi sportszervezetnek, hmm – igy, amikor beutott a baj, es Gordo(?), a szervezet felelose kereste a papirt, de nem volt sehol, par napig meg abban remenykedett, hogy tenyleg csak kesik a csoport, de visszater, es akkor talan ez a mulasztas sem nyer jelentoseget. De nem igy alakult, es valoban kerestek azt, aki esetleg tudna a pontos tervet. Ez a valaki Kolevatov huga volt.

@SLC irja nekem, hogy amit leirtam, az pontosan a specnazokra vall…mivel az akcio feltetelezett lefolyasat Gyatlovek ellen a murders igy irja le, es egyertelmuen levezeti, hogy miert nem lehetett a specnaz az elkoveto, akkor mar csak arra tudok gondolni, hogy kozelharcban a specnaz es a diverzans gyakorlatilag ugyanaz…

 2592. totopad — 2013-10-29 11:05 

Sziasztok! Én új vagyok még ezen az oldalon és magával a story-val is csak a múlt héten találkoztam először, miután megnéztem a filmet. Teljesen letaglózott az egész, ennyire hidegrázós történettel, talán még sosem találkoztam, azóta gyakorlatilag, ezen kattogok, egyből elkezdtem utána olvasni és kutatni és akkor találtam meg tiboru cikkét, amihez amúgy gratulálok, mert tényleg a legkidolgozottabb, a témával kapcsolatban, pedig jó párat sikerült elolvasni.
Én két teóriát tartok valószínűnek, vagy valami titkos fegyverkísérlet, vagy a fent említett kémkedés és a KGB által rájuk küldött embert. De van két nagy dilemmám, az ápolónő, aki 11 testet látott, mikor a helyszínre érkezett -ki volt a plusz két holttest? és a maradék négyet, akkor miért ásták el a vízmosásnál és egyáltalán kik ásták el őket?- illetve a kirendelt tiszt, aki már február 4.-én úgy búcsúzik el otthon, hogy most jó 3 hétig nem láttok, mert olyan ügy lesz, ami államérdek és valami hülye hegymászócsapat olyan helyre ment, ahova nem kellett volna.

 2591. piszkosfredakapitany — 2013-10-29 08:38 

@becsuszoszereles1k: Akkor eddig tévedésben éltem az üvegvisszaváltót illetően 🙂
A háború alatt rengeteg seftelős történet született, közöttük igen durvák is: drágaköves aranylánc 10 deka lekvárra…

A naplókat végigvehetjük, remélem én is, hogy adnak valami támpontot…:)

 2590. piszkosfredakapitany — 2013-10-29 08:34 

A kicsempészés teljesen reális lehet szerintem is.
A mentőakcióról: Nem lehet, hogy két teljesen független szál futott egymás mellett? A KGB/GRU/kínaiak/konkurens csempészbanda/Manysi Felszabadítási Front végzett szerencsétlenekkel, valamit takarított a tetthelyen, majd mint aki jól végezte dolgát, hazament, mondván majd eltűntnek nyilvánítjuk őket és kész. Nyilván nem sokan kolbászoltak arrafelé, a manysik alapból nem szerették a Halálhegyet, tehát nem kellett sokat pörögni a dolgon (szerintük)…
No de: az egyetemen beindult a dolog, érintve az „alap” katonai vonalat is (ez a katonai tanszékes dolog érdekes, volt ilyen a Műegyetemen is, 1956-ban elég komoly szerepe is volt), megindult egy önszerveződő mentőakció, itt léptek be a civilek, akik találtak pár gyanús dolgot, erre visszament az előbb említett brigádok valamelyike (a csempészbanda itt értelemszerűen nem releváns:)), és újra takarítani-ködösíteni kezdett. Az egyszerű szemlélődőben meg csak-csak felmerült a kérdés, hogy „Most kavarja, vagy nem kavarja?”:)
Az is lehet, hogy pl akkor esett le hárombetűséknél, hogy „de hát itt vannak a kínaiak, nézzünk csak körül még egyszer arrafelé!”

 2589. oberon — 2013-10-29 07:32 

Osztom SLC (2584) véleményét, miszerint a mentőakció menete és megszervezése/kivitelezése minden volt, csak nem eltervezett, vagyis ott olyan dolog történt, amiről az orosz hatóságok nem tudtak.
(pl. mikor kiderült, hogy baj van, nem tudták megmondani az útvonalat, mert elkeveredett valahol), Kolo húga adta meg végül a keresőknek, ha jól emléxem.

Ha elolvassuk a keresést, (ami SLC-nél profin le van írva, köszönet érte), akkor ott is látható, hogy csak tapogatóztak jó ideig, mire megtalálták az első két holttestet, ami annak köszönhető, hogy a keresőknek is feltűnt a nagy fenyő. Lehet ha nincs az a fa, akkor ez jóval később történt volna meg.
Túlságosan valóságos ahhoz a mentőakció, hogy megjátszott legyen szvsz.

Felmerült bennem az is, mi van akkor, ha esetleg uránt vagy valami egyéb sugárzó dolgot csempésztek/csempészett vki, aminek átadására tökéletes lett vna a hely és az alibi, csak valami balul sült el, és látjuk a végeredményt. Azonban már korábban is írtam, nehéz elhinnem, hogy bármiféle külső erő ilyen szabadon hagyta volna őket mozogni és cselekedni.

 2588. becsuszoszereles1k — 2013-10-29 00:25 

2585.@SLC: A murders.ru irta.

 2587. SLC — 2013-10-29 00:00 

@piszkosfredakapitany: valami ilyesmit pedzegettem én is, tekintve, hogy akkoriban az orosz atomiparban nyüzsögtek a kínai kémek – a kínai atomiparban meg persze a szovjet kémek. A Szovjetunió elkezdte ugyan átadni az atomtitkot Kínának, de aztán 1959-ben egyértelmű lett Kína számára, hogy ez csak parasztvakítás volt Hruscsov részéről, nem kapnak ők túrót sem. Be is következett a szakítás, ha jól emlékszem ekkor áldozta be a Szovjetunió az összes Kínában dolgozó orosz kémet, akiket aztán ott rövid úton ki is végeztek – némi kínvallatás után persze. Szóval a helyzet belpolitikailag és nemzetközileg is igen feszült és kusza volt, főleg az atomipar és Hruscsov nyugat felé való közeledési kísérlete miatt.

 2586. SLC — 2013-10-28 23:45 

@becsuszoszereles1k: na most amit leírtál, az pontosan jellemző a Specnaz egységekre…

A versenyről: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyorskorcsoly%C3%A1z%C3%B3_vil%C3%A1gbajnokok_list%C3%A1ja

1959-et nézzétek a nők oldalán. Helyszín: Szverdlovszk. Állítólag ide jöhettek be nyugati újságírók, akik aztán szagot fogtak…

 2585. SLC — 2013-10-28 23:36 

@piszkosfredakapitany: a mentést az UPI katonai tanszékének vezetője Georgij Szemjonovics Ortjukov ezredes kezdte szervezni, a mentőcsapatok az elején egyetemistákból álltak, mivel az egész akciót az egyetem indította el. Némi nehézséget okozott, hogy állítólag elkallódott Gyatlovék útiterve… no komment. Ez a bürokrácia.

Ezért mondom azt, hogy ez nem lehetett hivatalos KGB vagy GRU akció, akkor nyilván nem engednek civileket a közelbe, „véletlenül” megtalálják a hivatalos szervek a holttesteket, és megállapítják a balesetet, oszt annyi. Vagy soha nem találnak semmit.
Ez valami olyasmi volt, amiről a szervek sem tudtak.

 2584. SLC — 2013-10-28 23:26 

@piszkosfredakapitany: Köszönöm, igyekeztem. Sajnos nem tudom mikor lesz időm érdemben folytatni. Ha valami pontatlanságot találtok, jelezzétek nyugodtan.

@becsuszoszereles1k: Köszönöm Neked is 🙂
Még vissza van a csapatnapló, nem tudom vállalja-e a fordító, bár megvannak a vizsgái, most már talán rá fog érni.
Zolo feljegyzéseit én is láttam valahol a neten, még valamiféle magyarázatot is találtam hozzá, igaz, oroszul volt az egész, így elég nehezen értettem belőle valamit is.

@miriam: ez a két deci vodka nekem nem jutott eszembe… no megkeresem a pálinkás butykost! 😀
Érdekes, hogy vagyunk páran, akik nem adják fel. Én is komolyan végigvettem az idén az összes lehetőséget, kinagyítottam, elemeztem a fényképeket, de sokra nem jutottam vele. De nem adom fel 🙂

@tiboru: a rendelést már leadtam a beszerzőmnek, amint megjön, referálok 🙂

 2583. becsuszoszereles1k — 2013-10-28 21:37 

2580.@piszkosfredakapitany:
Az az Uveghegyen innen van – minek cipekedni?:/ A tuloldalon meg maganterulet, a likorgyare…

Hallottam tortenetet, hogy a haboruban a pesti beszerzo videken varrotuket cserelt lisztre pl. Es hat volt nala aranylanc is, amibol csipofogo segitsegevel tudott fizetni, mondjuk etteremben. „Nokedli 1 lancszem, Uram.” – mondotta a four.

Ja, en is csak ezert nem rendelem meg…:)

A Luda/Zina (szoval a lanyok) naplojabol majd lehet, hogy kiderul valami, legalabb is biztos sejtes szintjen.
– nem tudom, mennyire szeretsz sajat szemeddel olvasni, de olvashatunk szinkronban, aztan cserelunk:))

 2582. morli — 2013-10-28 19:27 

Nagyon érdekes olvasni a különféle találgatásokat, nekem az UFO-s változat a legszimpatikusabb, mert szerintem elég sok kérdésre választ adhat. 😀
Földönkívüliek kísérleti alanyokat akarnak gyűjteni könnyen, gyorsan, kockázatmentesen. Kapóra jön, hogy az isten háta mögött táborozik pár fiatal. Odarepülnek, a jármű fényeit távoli megfigyelők is látják. Kilenc ember még túl sok, a minimális ellenállás éredekében biztosra akarnak menni. Fény/hang/hő/rezgések/akármi révén rájuk ijesztenek, hogy hanyatt-homlok, a felszerelést hátrahagyva meneküljenek a hideg, sötét éjszakába.
Gyatlovék félnek az UFO-tól, de hiányos öltözékben ugyanúgy félnek túl messzire is menni a sátruktól. A nagy fa alatt tüzet raknak, fára mászva kémlelik alienéket, akik ott lebegnek a táboruk felett, nehogy vissza merjenek jönni és várják hogy a hideg majd elvégzi a dolgát. Így is lesz, ketten hamarosan kihűlnek és a többiek is a fagyhalál szélén állnak, legyengültek. Ekkor az UFO megindul és begyűjt 4 példányt. A három lent maradt túlélő megpróbál visszajutni a sátorhoz, de már nem sikerül. Az alienek elvégzik a bordatöréssel, nyelveltávolítással járó kísérleteiket, majd a testeket lepakolják a helyszín közelében egy vízmosásba.

 2581. piszkosfredakapitany — 2013-10-28 18:40 

@becsuszoszereles1k: Tényleg nagyon jó ez az oldal! SLC, köszönjük! 🙂 Most a Túra résznél vagyok most…pár dolgot találtam is (lehet, hogy már mások is:))
-Január 25-én azt írja Zina, hogy húszan vannak…erről lehet valamit tudni? Másik csoport?
-Luda „Gonosz, mint az ördög” megjegyzése már felmerült, ha jól tudom, még most sem tudjuk, hogy kire/mire vonatkozik
-Jugyin távozása: ez is már volt sokszor. Jó pár naplóval/forrással volt már dolgom, ilyen „tévesztéseket” olyankor tapasztaltam általában, amikor utólag, akár pár nappal később, jegyezték fel az eseményeket. Lehet, itt is erről volt szó

 2580. piszkosfredakapitany — 2013-10-28 18:12 

@becsuszoszereles1k: Az üveghegyeken túl nem az üvegvisszaváltó van? 🙂
5000 USD pont az az összeg, amit még „zsebben rendszeresen magamnál tartok”…:( Az egy dolog, hogy anno majdnem mindent meg lehetett venni pálinkáért/aranyért (vö.: Fegyvernepper), de kötve hiszem, hogy megtudnánk a frankót abból a pakkból…azért a (volt)szovjeteknél is voltak határok 🙁

Tényleg nem marad más, mint az időgép vagy majd az utolsó kívánság…:)

 2579. becsuszoszereles1k — 2013-10-28 17:48 

@SLC: Voltam ma az oldaladon, a Kutatas reszben.
http://dyatlov.corneliusnoir.hu/

Nagyon tetszik a Gyatlov incidens leirasa! Nagyon pontos minden adat, a tortenet sorrendje es az osszefuggesek bemutatasa! Preciz es lelkiismeretes munka, ami nagy segitseg az erdeklodoknek.

Kulon koszonet a forditasokert!
Most a naplokat tervezem elolvasni – nagyon kivancsi vagyok ra.

 2578. becsuszoszereles1k — 2013-10-28 16:08 

@piszkosfredakapitany: Kharon…
Haat, a homokrol orakig lehetne regelni…a parti fovenytol a Szilicium-volgyig, es meg az Uveghegyeken is tul, ahol az uvegjetik elnek!

Most olvasom a sceptoid-on, hogy a ’90-es evekben megnyitott Gyatlov-dokumentaciorol rendelheto masolat – csak 5000 USD. De hogy nem erdemes, mert szinte minden megtalalhato a neten…
Nem irjak, hogy a „szinte” mennyibe kerulne.:)

 2577. piszkosfredakapitany — 2013-10-28 13:55 

@becsuszoszereles1k: Az oviban még nem voltak gondok 🙂 Viszont később csak menetelés közben vagy az építőiparban tett kitérőim során találkoztam homokkal és az már kicsit lelombozóbb volt 🙂 De ez a tükrös megoldás jó lehetett, kár, hogy nem voltam ilyen kreatív:)
Az aranycsempészeket (vagy bármilyen csempészeket) nem zárnám ki a dologból, arrafelé (is) ez pár ezer éve nemzeti sportnak számít 🙂

Kábel a rengetegben? 🙂

 2576. becsuszoszereles1k — 2013-10-28 12:59 

2574. @piszkosfredakapitany: Miert? „Osszeromboltak” a homokvaradat az oviban?:) Nekem az unokabatyam olyan homokvarat epitett, ami tele volt jaratokkal, es mindegyikbe tett egy tukordarabot, oriasi talalmanynak ereztem: ossze-vissza lattunk mindent a var belsejeben!:)

ON: Zolo? Fogalmam sincs. Felmerult a gyanu, hogy aranycsempeszekkel lett volna dolga (‘nomen est omen’), de ezt is elvetette a nyomozas…

Abel ezredes? A rengetegben?:)

 2575. becsuszoszereles1k — 2013-10-28 12:09 

501.@magamban: Meg ez a hires baleset is Szverdlovszknal tortent – a jeghokisok!

„1950: A VVSZ Moszkva, a légierő központi klubjának jégkorong-csapata Szverdlovszk (ma: Jekatyerinburg) környékén szenvedett légibalesetet a különlegesen rossz időjárási viszonyok miatt. A január ötödikei tragédia a Li-2 típusú gép mind a 19 utasának életét követelte. A kor legerősebb jéghoki klubjának irányítója Vaszilij Sztálin, a Generalisszimusz fia volt. A fiú félt attól, hogy apja hogyan reagálna a tragédiára, ezért azt parancsára a szovjet hivatalos média eltitkolta. Joszif Visszarjonovics sohasem szerzett tudomást a balesetről – különösen azért nem, mert a fia egy nap alatt új csapatot rekrutált.”
[Es 2011-ben ismet hokisok szenvedtek balesetet, bar nem azon a kornyeken.:( R.I.P.
„2011: Felszállás közben lezuhant egy Jak-42-es típusú utasszállító a Moszkvától mintegy 250 kilométerre északra fekvő Jaroszlavl közelében. 45-en – 37 utas és 8 főnyi személyzet – tartózkodtak a gépen, és két ember élte túl a katasztrófát. A gépen a jaroszlavli Lokomotiv jégkorongcsapata utazott. Az áldozatok között olyan híres játékosok voltak, mint az 52 éves, kanadai Brad McCrimmon edző (játékosként 1222 NHL-mérkőzés), a 36 éves szlovák Pavol Demitra (háromszoros NHL All-Star, világbajnoki bronzérmes), a 36 éves, fehérorosz Ruszlan Szalej (917 NHL-mérkőzés), a 30 éves svéd Stefan Liv (olimpiai bajnok), a 37 éves lett Karlis Skrastins (832 NHL-mérkőzés), a 32 éves cseh Karel Rachunek (371 NHL-mérkőzés), utóbbi 2010-ben tagja volt a világbajnoki címet nyerő cseh válogatottnak.”]
Forras: Inforadio.hu
https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&ved=0CDMQFjAB&url=http%3A%2F%2Finforadio.hu%2Fhir%2Fsport%2Fhir-455423&ei=HUJuUq7jCLOY1AWB-YC4Cg&usg=AFQjCNFrsUJL5RC1sZU72QWmlU6stR-b1Q&sig2=L_MTYdw7mAY6FdcarbGLyw

 2574. piszkosfredakapitany — 2013-10-28 09:09 

@becsuszoszereles1k: Inkább a Yeti Licor&Coctail Vaporizert alapítsd meg, homokkal kapcsolatos jó élményeim nem nagyon voltak eddig (legalább is süldő korom óta), bár az üvegfújás ezt lehet megváltoztatná 🙂 A faximile is jöhet, bár lehet, hogy az orosz-magyarral jobban járnék 🙂 Vagy egy orosztanfolyammal 🙂
Cserébe Neumann gépen tárolt übertitkos adatokat viszek 🙂

ON: Akkor elvben a Zolo-naplót feldolgozták, összerakták. De mi van akkor, ha mégsem ő a kulcsember? Tudom, erre mutat a legtöbb jel, de a jó kém/hírszerző mindig is a beilleszkedésről és a feltűnésmentes (van ilyen szó egyáltalán?) viselkedésről volt híres. Pl. Abel ezredest is inkább nézte az ember könyvelőnek vagy csinovnyiknak…

 2573. becsuszoszereles1k — 2013-10-28 00:54 

@piszkosfredakapitany: Mire talalkozunk, addigra megtanulok uveget fujni, akar homokkal is, van itt eleg korulottem. Vagy megalapitom a Yeti Licor&Coctail Vaporizer-t…meg nem tudom…vagy kiadom az orosz-orosz nagyszotart faximileben…:)

ON: Sajat szememmel lattam Zolo feljegyzeset! Egy megszallott orosz(nyelvu)nyelvesz, a II. Vilaghaborus szovjet frontszleng kivalo specialistaja elemezte oldalakon keresztul – mellesleg a keziras egyezett a Zolo oneletrajzaban lathato kezirassal.

 2572. piszkosfredakapitany — 2013-10-27 19:28 

@becsuszoszereles1k: Az oligarchákkal való megismerkedést lehet, hogy inkább kihagynám 🙂 Az orosz-orosz szótárt viszont nagyon hálásan fogadnám, mint motiváció, elsőrangú, a butykosról nem is beszélve :))

ON: A titkosírás megvan valahol egyáltalán? Vagy arról lehet biztosan tudni, hogy tényleg Zolóé és nem mondjuk a nagymama kelkáposztafőzelék-receptjét írta le benne? Valahogy ez a rész nekem eddig kimaradt 🙁

 2571. becsuszoszereles1k — 2013-10-27 19:17 

@becsuszoszereles1k: Kapten! Ez meg lemaradt, mint ON:

Az oligo-archakat mar meg sem akartam emliteni…

 2570. becsuszoszereles1k — 2013-10-27 19:11 

2568.@piszkosfredakapitany: En egy ho(mok)fuvott, Yeti formaju mives butykost fogok unnepelyesen atnyujtani Orosz-Orosz Nagyszotar-nak tu”no” iskatulkaban, erdemeid elismerese mellett…:)

 2569. becsuszoszereles1k — 2013-10-27 19:00 

@SLC: A murders.ru 24. pontjaba – ahol a csoport mar rendszerezett fotoit elemzik pszichologiai szempontbol (Alex K. nyomozo anyaga) ‘a tura a turazok szemevel’ cim alatt -, itt van szo Zolo es Zina romancarol, megpedig Krivo fotoi alapjan: foto No28, 08, 20.
24. . Поход глазами туристов. Коммуникативные отношения в группе Игоря Дятлова на основании анализа походных фотоснимков. Доказательство наличия у членов группы большего числа фотоаппаратов, нежели зафиксировано материалами уголовного дела.

Zolo titkosirasos jegyzete nincs ezen a szajton.

 2568. piszkosfredakapitany — 2013-10-27 18:56 

@becsuszoszereles1k: Na akkor ha megoldjuk az ügyet, akkor jeti-koktéllal ünneplünk 🙂 Persze kizárólag házival!
A rendszertanhoz pedig – ha ez egyáltalán lehetséges – még kevesebbet konyítok, mint a nyelvtanhoz, de ez így logikus és érthető 🙂

 2567. becsuszoszereles1k — 2013-10-27 18:48 

2562.@piszkosfredakapitany:Hat persze: fokategoria>virtualis; kategoria: hazi/konteoblogos/alkategoria: Djatlov posztos (de en sem vagyok egy Linne!):))

 2566. becsuszoszereles1k — 2013-10-27 18:40 

@dogvessz: 🙂 Ez egy masik tiboru poszt: az idoutazasos; ugyhogy erre ebben a pillanatban meg nem tudok neked valaszt adni…:))
https://konteo.blogrepublik.eu/2012/11/21/a-jovobelatas-konteok/comment-page-12/#comment-41870

 2565. piszkosfredakapitany — 2013-10-27 17:19 

@dogvessz: Akkor is, legalább tudnád, hogy mi történt :)Illetve, akkor már előbb tudnád, hacsak nem fogyott el előtte túl sok jeti-koktél 🙂
Amúgy meg meg is dolgozunk azért a sóért és übertitkos archívumért rendesen :))

 2564. dogvessz — 2013-10-27 17:01 

@becsuszoszereles1k:

“Max amikor meghalsz, kivanhatsz egyet, es az lesz a kivansagod, hogy lasd mi is tortent azon a bizonyos nappal/ejjel…”

De mi van ha, ott leszel es kiderul, hogy te okoztad az egeszet, azzal hogy ott hirtelen megjelentel koztuk, bepanikoltak es bugyiban rohangasztak ott ossze-vissza :))

 2563. becsuszoszereles1k — 2013-10-27 16:28 

2545. @dogvessz: :))

„Max amikor meghalsz, kivanhatsz egyet, es az lesz a kivansagod, hogy lasd mi is tortent azon a bizonyos nappal/ejjel…” – Hat tenyleg, hogy ez eddig nem jutott eszembe!:))

Addigra mar biztosan nagyvalagrendes Gyatlov-expert leszek, es Jugyin kijon a fogadasomra egy kis soval, Jeti-koktellal(Margareta Jeti-koktel) es a Szu’ titkos irattaraval [Neumann János IAS-komputere’n/1943-1946! De az is lehet, hogy az egesz csoport, es nem gyoznek majd hatbavagdosni, milyen jol szorakoznak a Konteo blogon! Kivancsi leszek, Zolonak ott lesz-e meg a nyakaban a fenykepezogep – lehet, hogy a feltamadasig nem szabad levenni…:(

 2562. piszkosfredakapitany — 2013-10-27 16:24 

@becsuszoszereles1k: Igen, elég komoly a hasonlóság…meg az is gyanús kissé, hogy pont oda vitte. Biztos lett volna közelebb is erdő vagy „biztos” hely. Az adta magát, hogy a férjet kapják el, de az „oligarchák fotósa” megjegyzés további gondolkodásra is sarkallhat…remélem más párhuzam azért nincs a történetben…időutazó/sokszáz évig élő gyilkos: ebből már forgatókönyvek is születtek 🙂

A jeti-koktél az csak virtuális vagy csak házi lehet? Vagy virtuális-házi? :)Na jó, abbahagyom, nem vagyok nyelvész…:)

 2561. becsuszoszereles1k — 2013-10-27 15:44 

@piszkosfredakapitany: Erdemes csakis virtualis es ha’zi jeti-koktelt inni!:))

Nekem az volt az erdekes ebben a buncselekmenyben, hogy a kulso jegyek, marmint a serulesek szinte azonosak Gyatlovekeval; meg e’ge’s is van, ruhatlan test is…
Szerintem itt sem tudjak, hogy ki olt, nem hinnem, hogy a nagymeno fotomuvesz ferj…de ha megis o lenne az Ural reme, akkor az Otortenen is o kellett, hogy „fotozzon”.:( (Volt is egy dilemmank, hogy ki volt kepes valamelyik aldozat gepevel fotozni, asszem Gyatlovot talan…)

 2560. piszkosfredakapitany — 2013-10-27 12:40 

@becsuszoszereles1k: A linket néztem már korábban, elég durva eset…csak itt tudjuk (?) hogy ki ölt…mindenesetre a régió ezek szerint a brutális gyilkosok kedvelt helye, legyen szó földi, vagy akár „külsős” gyilkosokról.
Attól tartok, elég hosszú zárthelyinek nézünk még elébe, igaz, hogy izgalmak is várhatók 🙂

Amúgy kedden lett volna lehetőségem Yeti-koktélt (így!) fogyasztani (sanszos, hogy más recept alapján készült, mint az itteniek:)), csak mivel nem voltam tisztában az ütősségével, nem mertem bevállalni, mert lehet, hogy hátráltatta volna egy kissé előmenetelemet…:)

 2559. becsuszoszereles1k — 2013-10-27 12:19 

Sulyos szavak ezek olvtarsaim!:))
Togyfakkal, 2 deci vodkakkal kulonosen!:))

Addig is olvasgassa’tok estenkent a temaban @kuklopsz kommentjeit 2035 es 2103 kozott (kisebb megszakitasokkal), majd meg 2349. hozzaszolasat.

*
Es ehhez mit szoltok?
2348. becsuszoszereles1k — 2013-09-06 00:31

Par oraja tortent – parhuzamos eset?
http://hirek.oldal.info/click/7944178
*
Helyesbitenem: akkor par oraja maga a hiradas tortent…ottani leptekben nem tul messze, de azert eleg messze Jekatyerinburgtol (volt Szverdlovszk, volt Jekatyerinburg, most Jekatyerinburg), az Urali Erdoseg nevu helyen a terkep szerint (Jekatyerinburg magassagaban baaalra), de kozel egy (utolso)telepuleshez.
Hacsak nem a Csizmaskandur volt merfoldlepo csizmajaban, akkor nem tudom mit mondjak.

@piszkosfredakapitany – Ki tudja, meddig huzodik meg ez a zarthelyi…:(

 2558. piszkosfredakapitany — 2013-10-27 08:38 

@miriam: Üdv a koránkelőknek! :)Nem vettem támadásnak, az biztos, sőt örülök, hogy még mindig (és egyre többen) lelkesedünk, a tölgyfa eléggé el nem ítélhető szórakozási szokásrendszere ellenére 🙂
Megvallom őszintén, egy rosszabb pillanatomban az is megfordult a fejemben, hogy ez a világtörténelem egyik legnagyobb kacsája vagy valami hosszútávú pszichológiai kísérlete (v. ö.: Orson Welles Világok harca adaptációt). Ezt azóta elvetettem, de a megoldás nem jött közelebb…remélem majd egyszer, hamarosan 🙂

 2557. miriam — 2013-10-27 08:05 

Nem akartam így rátok támadni, csak pont az ördögi helyeket boncolgatja a film. Egyébként meg egyetértek becsuszóval: „De ez meg mindig csak tapogatozas a sotetben; kulonosen, ha egyertelmu bizonyitekokra vagyunk. A mitologiai esemenyeket mar nem lehet bizonyitani, az UFO-kat me’g nem, hacsak majd be nem jelentik a Hiradoban.:)”
Már elég régen foglalkoztam ezzel az üggyel, a csúcspont az a május volt, mikor már konkrétan benne pácolódtam egész nap, még olyan elvetemült dologra is képes voltam, hogy mielőtt megnéztem volna a boncolási képeket, lenyomtam két deci vodkát (mert amúgy nem bírom az ilyen látványt), aztán egy idő után lefordultam a székről, másnap meló volt… na, azon a mámoros napom döntöttem úgy, hogy leállok vele egy kicsit. 🙂 De most megint felpiszkálódtam, ahogy megláttam ezt a kis filmet. Érdekes, számomra ez teljes mértékben vesztett ügy, az esélye, hogy kiderüljön valaha is, mi történt szerencsétlenekkel, esélye annyi, mint tölgyfát táncba vinni. Mégis izgatja a fantáziámat. De ezzel szerencsére nem vagyok egyedül. 🙂

 2556. piszkosfredakapitany — 2013-10-27 06:51 

@becsuszoszereles1k: A film sugalmazása egyértelmű…:) Eszembe is jutott egy régi film, talán a Kapcsolat, ahol elhangzik, hogy „Az univerzum túl nagy, hogy pár milliárd emberre pocsékolják el”
Jelenleg nem vagyok meggyőződve a paranormális magyarázatról, ugyanakkor szerintem biztos, hogy ha a KGB/GRU vagy bárki más valami hasonlót talált volna (jeti-party, alien vs. predator bokszmeccs nyomai, jegyzőkönyvekért kilincselő démon 🙂 stb), akkor arról egy büdös szó nem szivárgott volna ki. Pl. CSernobilról sem voltak túl közlékenyek, meg a Kurszk katasztrófájánál sem…szóval szerintem még porhintés se nagyon lett volna. Hivatalos jelentés: LAVINA (pl). Bár lehet, hogy valaki elszólta magát, csak róla (már) nem beszélnek…

 2555. piszkosfredakapitany — 2013-10-27 06:44 

@miriam: A teljes mozit még nem volt időm megtekinteni, most csak a Gyatlovos részre koncentráltam…

 2554. becsuszoszereles1k — 2013-10-27 02:13 

@miriam: Megneztem az egeszet; ezert irtam, hogy inkabb az okkult frasz tori ki az embert tole.
Igen, persze azert hivatkozik hindu mitologiara, ausztral hitvilagra, egyeb hagyomanyokra es mondakra. No meg a helyszineken jart kutatok tapasztalataira. De ez meg mindig csak tapogatozas a sotetben; kulonosen, ha egyertelmu bizonyitekokra vagyunk. A mitologiai esemenyeket mar nem lehet bizonyitani, az UFO-kat me’g nem, hacsak majd be nem jelentik a Hiradoban.:)

 2553. miriam — 2013-10-26 23:33 

Megnéztétek végig a mozit, vagy csak azt a pár percet, ami a pórult járt Djatlov csapattal történt?

 2552. becsuszoszereles1k — 2013-10-26 18:19 

@piszkosfredakapitany: En is moziztam…ugyi, beszelnek itt tobbfele valtozatrol – nade! Az egesz film, osszessegeben mit sugall? Mitikus-okkult (esetleg, ha az ugyanaz, akkor UFO) dolgokat…Es mi van, ha ezert zartak le szelsebesen a nyomozast? Nem mert titok, hanem epp azert, mert ismerte’k arrafele a jelenseget – es kinek fullene a foga egy demonhoz, aki bekopogtat a vizsgalati jegyzokonyvert…:(

 2551. piszkosfredakapitany — 2013-10-26 08:29 

@miriam: Moziztam egyet, érdekes 🙂 Itt is több sátrat említenek, illetve a „túl alapos” nyomozó eddig elkerülte a figyelmemet…amúgy az „ismeretlen erő” belefér a boncolási jegyzőkönyvek „óvatos” nyelvezetébe: pl nem bottal, hanem tompa tárggyal verték fejbe az áldozatot, és max az apróbetűs részben van benne, hogy lehet bot is…

 2550. zizzi — 2013-10-25 23:19 

@tiboru:

2548.
most elo sem kellett vennem, hiszen rogvest feltunt: gratulalok Sztalker kolleganak :)!!

 2549. miriam — 2013-10-25 20:14 

Üdv, szép ‘stét! Iszogattam vadul egy jeti koktélt, s mit találtam közben: http://www.youtube.com/watch?v=WR2cfcI0SWI
(9.perctől)

Igaz, ez a videó inkább az ufó-hívőknek kedvez, de azért hátha ad egy kis burjánzó motivációt… 🙂

 2548. tiboru — 2013-10-25 20:11 

A Konteókönyv-tulajdonosoknak mondom: nézzétek meg a copyrightot a könyvben (a legelején van, az ISBN-szám alatt 🙂

 2547. tiboru — 2013-10-25 15:41 

Én elfogult vagyok, tehát nem tudok objektív lenni, de szerintem olvass bele a többibe is.

 2546. dogvessz — 2013-10-25 15:36 

Amugy en uj vagyok az oldalon, ez az elso „konteo” amit itt olvastam. (Soha a budos eletben nem hallottam meg azt a szot, h konteo :)))
esetleg mas hasonlo erdekes olvasmany, vagy mind az? 😀

 2545. dogvessz — 2013-10-25 15:34 

Hat sajnos ezek mar csak elmeletek, (mint ahogy a 2455-os hsz-ben remekul osszefoglaltad oket :P) es azok is maradnak, mert valoszinuleg soha a budos eletben nem fogjuk megtudni mi volt ott.
Max amikor meghalsz, kivanhatsz egyet, es az lesz a kivansagod, hogy lasd mi is tortent azon a bizonyos nappal/ejjel (mert ugye ez sem nagyon tisztazott, hogy akkor nappal volt, vagy meg ejjel, azaz sotet?)

 2544. becsuszoszereles1k — 2013-10-25 14:05 

2538. @dogvessz: Szerintem a fenykepezogep tulajdonosi „statusz” nem olyan nagy dolog egy magara valamit is ado egyetemistanal, kulonosen ilyen aktiv es profi turazoknal. Mondhatnam statusz szimbolum! En is sajat geppel turaztam vona. Nem? Es ahogy 2539. @piszkosfredakapitany is mondja (bar neki igy is gyanus):
„…bár ki tudja, nagyon jó és viszonylag olcsó masinákat gyártottak…”
A sportesemenyrol talan valamelyik kommentben volt szo (nyilvan valamelyik szajtrol atveve), egyelore nem talalom, de lehet bongeszni.:) Eszerint a sportesemenyen dolgozo kulfoldi tudositok kaptak szimatot a Gyatlov-ugyrol, es kezdte’k forszirozni, igy mar nem lehetett teljesen eltitkolni, hogy mi tortent. (Ha ez igy igaz.)

 2543. becsuszoszereles1k — 2013-10-25 13:46 

Ha erdekel valakit, mit mond a murders.ru magarol az akciorol (most a gyilkossag pontnal maradva; mert van tobb, egeszen mas jellegu hipotezis is), szivesen leirom a szoveg tartalma’t (amilyen reszletesen csak tudom, de senki ne vegye ugymond forditasnak a dolgot).

 2542. piszkosfredakapitany — 2013-10-25 12:15 

@dogvessz: Ez az! De ha 2 katona is „eltűnt” és nem akarom, hogy kiderüljön, akkor hogy engedhettek civileket a mentőcsapatok közé? Vagy „nem tudta a jobb kéz, hogy mit csinál a bal” vagy valami magánakcióról volt szó, amiről talán a felső vezetés sem tudott (akkor még)…
Biztos volt káosz a hatóságoknál is, különben szervezettebben ment volna a takarítás…

 2541. petiba — 2013-10-25 12:04 

@siridar:

Ez becsúszónak nagyon is sikerült, a 2455. hsz-ban kőkeményen összefoglalta a témát 🙂

 2540. dogvessz — 2013-10-25 12:00 

@piszkosfredakapitany: Igen, nagyreszt igazat szolsz, viszont:
„mert szerintem akármilyen kiképzett-harcedzett rambók támadnak meg 2-3-an 9 embert, pár sallert legalább be kell gyűjteniük”

Talan be is gyujtottek, meg tobbet is, ugyanis 11 holtest, am csak 9 hegymaszo. lehet, hogy a +2 az pont katona volt es azert tuntek el relytejesen, hogy ne tudjak osszekapcsolni oket a kormannyal.

 2539. piszkosfredakapitany — 2013-10-25 11:45 

A 11 holttestre így lehetne magyarázat (persze ha igaz ez a szám:)), mert szerintem akármilyen kiképzett-harcedzett rambók támadnak meg 2-3-an 9 embert, pár sallert legalább be kell gyűjteniük, főleg pl Zolo esetében, aki nem a bélyeggyűjtő-hadtestnél töltötte a világháborús napokat és viszonylag még fiatal is volt. Úgy, hogy meglepik őket egy helyen és pl rájuk borították a sátra, aztán „Üsd, vágd!” kivihető, de ezt jelen esetben kizárható…
És a lőtt sebek hiánya (ha hihetünk a boncolási jegyzőkönyveknek): nem egyszerűbb lőfegyverekkel elintézni ilyen körülmények között azt, akit szeretnénk? Tanú nincs (vagy nem hagyunk), kivéve néhány kóbor jeti/róka, a zajt szintén csak ők hallják (ha biztosra akarunk menni, 1902 óta léteznek hangtompítók, a II. világháborúban már viszonylag rendszeresen is alkalmazták őket)és éjjellátókat is használtak már a világháborúban, tehát a sötétség is maximum kicsit csökkentette a hatékonyságot. No meg ha lövünk, akkor azt megtehetjük nappal, messziről is…
A fényképezőgépes dolgot is körül lehetne járni…nem hinném, hogy a Szovjetunióban, az 1950-es években az 1 fotógép/fő arány átlagos lett volna, még túrázók esetében sem…bár ki tudja, nagyon jó és viszonylag olcsó masinákat gyártottak…de valahogy akkor is gyanús…

 2538. dogvessz — 2013-10-25 11:10 

@siridar: Hat el tudom kepzelni… De itt az utolsokat olvasva mar latom, hogy mindenkinek volt fenykepezogepe/kameraja, meg mar valami sportesemenyrol is szo volt, szoval ezeket nem tudom hova tenni 🙂

 2537. siridar — 2013-10-25 09:44 

@dogvessz: hat eleg nehez lenne osszefoglalni egy valaszkommentben mindazt, amit negyezer hozzaszolasban eddig tobb szazan kifejtettek, tobbek kozott a 11 eredeti holttestrol, es a tobbi furcsasagrol :))))

 2536. dogvessz — 2013-10-25 00:26 

Nem olvastam el mind a több mint 4000 commentet, szóval ha van valami új tény, ami a postból nem derül ki, akkor azt megköszönném, ha valaki leirná 😛

Na szóval… Van itt pár dolog, ami kicsit érthetetlen számomra…
1: Lavina – hülyeség, mert ugye ha jön a lavina az elviszi oket a rákba egy pillanat alatt, nem nagyon van idejük rohangászni a fenyőhöz, stb…

2: Bennszülöttek – hülyeség, mert nem tudnak olyan sérüléseket okozni, amilyeneket találtak

3: Mérgezés – ezt kb egy kalap alá tenném a fegyverrel, mert hát azért ez is lehet egy fegyver, de számomra kicsit hihetetlen, és nem is nagyon tetszik az elmélet

4: Fegyverkisérlet – Vagy ez volt

5: UFO – Vagy ez volt

6: NŐŐŐŐK – ez komoly??? egy ficko kinyir további 8-at (köztük magát is), csak mert felállt neki? szerintem akkor inkább a többi 8 ölte volna meg azt az 1-et… szerintem

7: Big Foot (vagy bármiféle gonosz állat) – ugy gondolom, az enyhen szolva hagyott volna valamiféle fizikai nyomot az áldozatokon.

Viszont bármi is történt, az a bizonyos kormány bácsi tuti benne volt, mert mint a doktornő emlitette, először 11, ismétlem: 11 holtest volt. Én ebből kettő dolgot szűrtem le:

a) a 9 hegymászók mellett 2 db támadó is sikeresen elpaterolt a támadás során, akiket/amiket valamiért eltüntettek (vagy azért mert más bolygóról származott, vagy azért, mert közülük való volt, mármint a kormány embere)

b) azt a bizonyos 4 db fickót, akit májusban találtak meg (újra) az olvadás után, ők bele vannak számolva ebbe a 11-be akit elsőre megtaláltak?? Ha igen, akkor megtalálásuk után miért is temették el/vissza őket??? És ha igy van, akkor ők nem is váltak szét a csoporttól, és nem menekültek más irányba, csak oda temették őket utólag.

Mivel engem ezek a tények már szinte meggyőznek, hogy csak a 4 illetve 5 lehetett, igy más „furcsaságot/tényt” nem is feszegetek. Mit gondoltok??

 2535. becsuszoszereles1k — 2013-10-24 23:46 

Kozben dereng valami, hogy inkabb valami mujeg (kori) bajnoksag volt, nem is kosarlabda – egyebkent is, a kosar torna oktoberben volt…

Tuz: szerintem, helikopterrol, azaz madartavlatbol a ket tuzrakasi hely nem tunt olyan tavolinak.
Igy arra gondolok, hogy a levegobol egy tuzhelyet lathattak a labaznal, ahol utolso elotti este letaboroztak Gyatlovek, es ahol a satoron kivul raktak is tuzet a naplo bejegyzes szerint. A masik tuzrakasi hely pedig a nagy fenyo mellett, amit a vegzetes ejszakan, azaz masnap keszitettek.

 2534. tiboru — 2013-10-24 21:42 

@nygniko:

A források sajnos ebben (sem) egyértelműek. Van, ahol két sátorról és két tűzhely-nyomról írnak, van, ahol egyről-egyről, illetve ezek kombinációjáról.

 2533. nygniko — 2013-10-24 21:26 

A tűz kapcsán nekem egyvalami nem világos.

Azt állították, hgy a táborozás estéjén a kályhát nem rakták össze (nem használták), azonban a bevezetőben, a 3 pontban (kutatás) ez olvasható:

„Az utolsó táborhely nyomára végül február 26-án bukkannak; először a levegőből veszik észre a hóval már félig beborított sátrakat és a tűzhelyek nyomait … ”

Most akkor hány sátor volt felállítva és raktak tüzet a sátor(ok?) mellett is?

Eddig erről nem volt szó…. csak a fenyőfánál találtak tüznyomot nem?
(??)

 2532. becsuszoszereles1k — 2013-10-24 00:37 

2529. @piszkosfredakapitany:
Koszonom a linket!

Szoval 1959-ben a Szovjetunioban noi kosarlabda torna volt (elso nemzetkozi, ertsd: a cuclista orszagok kozotti/kortorna); megiscsak vissza kell keresnem a kommentekben, hogy melyik varosban, mert nincs feltuntetve. Minek is lenne!? De ott volt az a toszomszedsagban; vagy egyenesen Szverdlovszkban?.
[A ferfi ugyanez pedig szinten 1959-ben, csak Chileben.]

Tehat a resztvevo orszagok korabeli sajtojaban gondoltam kapirgalni, de ebben a felallasban (cseh, jugo, korea, bolgar, roman, magyar, szovjet, lengyel=8 resztvevo orszag) nem hiszem, hogy sok eredmenyben remenykedhetnenk. Esetleg valamelyik allando nyugati tudosito…almodik a nyomor!:))
—-
Fenykepezogepek: 4 Zorkij a satorban +1 Zolo nyakaban, 2 FED (FED-2 ?) – de 1 biztosan (Jugyin szerint), Krivoe’ volt, es amit nem is talaltak meg soha tobbe; +cserelheto objektiv, fenyszuro, videokereso (es stativ).

Fotozok: Zolo 2 Zorkij, Szlobo 1 Zorkij, Gyatlov 1 Zorkij, Luda 1 (?), Zina 1 (?), Krivo 2 FED +video…lassan osszejon a 10 gep.
—-
A murders.ru-ban nincs utalas embervesztesegre a tamado csapatnal.
Szerintuk: 2, max. 3 tagu csapat; 40 evesnel nem magasabb eletkoru tagokkal; katonasan fegyelmezett (hierarchia), osszehangolt, szelsoseges korulmenyekhez edzett es szokott, jol felszerelt (ruhazat, elelem, fegyver: automata), kozelharcra specialisan kikepzett (a serulesek fajtaja es kivitelezesi technikaja a korabeli Szovjetuniobeli kriminalisztikaban/patologiai gyakorlatban nem ismert, csak a ’70-es evektol/onvedelmi sportok terhoditasatol kezdodoen: pl. terdrugas, kez hatratekerese konyekben, stb. es a megfelelo serulesek).
Az elkovetok labnyomanak hianya: rovid/szeles (pl. manysi) sitalp hasznalata miatt, am abban nem lehet harcolni is. A hojaroban (mint az eszaki nepeke, indianoke) viszont igen, peldaul hatekonyan rugni terdre. A hojaro nyoma sekely, nagyon konnyen eltunteti az idojaras. (Eloallitasa is konnyu, specialis anyagokat sem igenyel.)
—-
„A 2-3 fő valahogy kevésnek tűnik, bár nem vagyok szakértő. De az áldozatok is több csoportra oszlottak, őket üldözni kellett, akármilyen kicsi volt az esély az életben maradásukra, biztosra kell menni.”
Erre is megvan az alapos magyarazat (leiras).

 2531. szaza — 2013-10-23 10:23 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Jekatyerinburg
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szverdlovszki_baleset
http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/szverdlovszk_felett_az_eg/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Must%C3%A1rg%C3%A1z

A fenti linkeket elolvasva mindenféle biogázüzem, üzemelt ott annak idején, meg amit csak ellehet képzelni, plusz légvédelmi hadtestek, katonai gyárak…. stb.
Elképzelhető, hogy éppen ők akartak valamit eladni, és túrának álcázták, csak nem jött össze a buli. Vagy szemtanúi voltak valaminek. Vagy éppen csak likvidálták őket és balesetnek próbálták álcázni.

 Visszajelzés2530. Halálhegy – A Dyatlov-rejtély (The Dyatlov Pass Incident, 2013) | asanisimasa — 2013-10-22 20:17 

[…] “valóban megtörtént” legendás eset, a hazai legnagyobb konteó-szakértő Tiboru alaposan fel is dolgozta blogjában. A korrekt profiként számon tartott Renny Harlin is ebből a történetből indult el, […]

 2529. piszkosfredakapitany — 2013-10-21 20:22 

@becsuszoszereles1k: A posztok olvasása csak a hab lenne a tortán…elsősorban munkához/kutatáshoz jönne jól. Valaki nem tud egy jó orosztanárt????:)
A sajtót ki lehetne bogarászni, csak kellene hozzá 10 év és ugyanannyi millió…vagy egy lelkes segítőhad :))

1959-hez: ez a Hruscsovi éra csúcsa, az első olvadás a hidegháborúban, bár ez már a végefelé volt (1960…). Megnéztem, ebben az évben kezdtek komolyabban megromlani a szovjet-kínai kapcsolatok is…

A sporteseményt sajnos nincs most időm megkeresni, de talán itt megtalálható: http://www.historyorb.com/events/date/1959
A kínai vonalat amúgy lehet, hogy felszámolták, csak nem verték nagy dobra :)Persze lehettek „mezei” csempészek is (katonai kiképzéssel is akár), akiknek szintén bökte a csőrét a sok mászkáló-fotózó fiatal.
A 2-3 fő valahogy kevésnek tűnik, bár nem vagyok szakértő. De az áldozatok is több csoportra oszlottak, őket üldözni kellett, akármilyen kicsi volt az esély az életben maradásukra, biztosra kell menni.

Arra utaló jel nincs, hogy a támadók közül is ottmaradt/megsérült valaki, csak őt elvitték társai?

Az 1 fotógép/fő azért durva arány, főleg a viszonyok ismeretében…még ha kölcsönkértek, akkor is gyanús.

 2528. becsuszoszereles1k — 2013-10-21 19:44 

2525.@piszkosfredakapitany::))Biztos is! (Mar a nyelvtanulas.) Egy-ket posztert nem erdemes, de amugy?

Korabeli nyugati sujto: valahol biztosan megvan, ha nem is a neten.

Hadd ne keressem mar vissza: ha valaki emlekezne, hogy milyen sportrendezveny volt arrafele ’59-ben, amikoris a kulfoldi ujsagirok figyelmet felkeltette a Gyatlov szerencsetlenseg hire?

2526.@oberonnak is:
Az orosz kommentek alapjan nem ilyen egyszeru a keplet.
Eloszor is – ellenervkent -allitolag a hatosagok elso dolga volt a „kinai vonal” ellenorzese az ugy kapcsan, persze az eredmeny megnyugtatoan nemleges.

Megjegyzem, a murders.ru virtuoz karakterrajzot ad a feltetelezett elkovetokrol (nincs szo konkret nemzeti hovatartozasrol) – az aldozatok serulesei alapjan. Amugy minimum ket-, maximum haromtagu elkovetoi csoportot allapit meg. Az egyeni es a csoport karakterisztika, valamint modszeruk alapjan legfobb jellemzokent kiemeli, hogy alapallasuk szerint: nem gyilkoltak, hanem harcoltak!

Az alex-fele kommentforum tovabb bonyolitja a gondolatsort kinaiak/diverzansok ugyben. Az egyik szal, a kinai, manysinak alcazott kinai, egyszoval az azsiai csoport, ahol a Gyatlov-csoport manysi csapason valo utvonala, az akozben valo gyakori fotozasok altalaban, es a manysi jelek, a manysi utvonal jellegzetessegeinek lefenykepezese a turistak altal pedig kiemelten (10 fenykepezogeppel rendelkezett a csapat) – okozta a bajt. Vagyis a kinaiak kituno utvonala, amugy manysi csapas, idegenektol hemzsegett, akik raadasul fenykepeztek is…- ezt kellett mindenekelott „lerendezni”…Es itt lep be a kepbe a termeszeti ember – feher ember – azsiai kegyetlenseg tovabbi gondolatsor.

A masodik variacio is ugyanez, de kinaiak nelkul. Eszerint egy diverzans csoport es a Gyatlov csoport egymasbafutott, es ez lett Gyatlovek vegzete.
Barmilyen tudassal is rendelkeztek volna – sajnos ez a tortenet, ilyen tekintetben nem roluk szolt.

 2527. piszkosfredakapitany — 2013-10-21 18:02 

@oberon: Délelőtt óta a „kínai kapcsolat”-on agyalok 🙂 Pl.: Mennyire volt lehetséges hosszútávú beépülés, akár alvó ügynökökkel, pl. abba az üzembe, ahol a túrázók közül többen is dolgoztak? És lehet, hogy akkortájt ébresztették őket és elkezdtek beszervezni többeket…és vagy Gyatlovék nemet mondtak,megszerezték, ami kellett, de a megrendelő úgy döntött, hogy olcsóbb likvidálni őket, mint fizetni nekik, vagy igent, és a szovjetek csaptak le rájuk.
Mivel fiatalok voltak, azt tartom elképzelhetőbbnek (nem lebecsülve őket), hogy nem elsősorban addig megszerzett tudásuk, hanem pl. bejárásuk miatt csaptak le rájuk, kihasználva, hogy fiatalok és esetleg nem teljesen elégedettek a rendszerrel.

 2526. oberon — 2013-10-21 17:45 

Meg kell hogy mondjam, bármennyire is tűnik extrémnek, engem elgondolkodtatott ez a „manysinak álcázott kínai csoport”.
Az, hogy ilyen mélyre bementek a SZU-ban, valószínűsíti hogy tervezett akció lehetett, a lehető legtöbb eshetőségre alaposan felkészült résztvevőkkel. Akár 9 emberre is.
Bárkinek is jelentő bármilyen kötelékbe is tartozó csapatként kínaiak lévén, biztos vagyok benne, hogy az esetleges fegyver nélküli rendrakáshoz szükséges közelharci technikákkal rendelkeztek, ami esetünkben fontos tényező.
Az, hogy a SZU együttműködött Kína atomprogramjában, inkább formális volt, amit Kína valószínűleg tudott is.
A nyílt számonkérés nem lehetett ésszerű opció, ahogy a beépülés sem.
Véleményem szerint lehetett akár rablás is az eset, de a szó nem materiális értelmében, hanem szellemi és információs érték formájában.
Ésszerűbbnek hangzik mint hogy orosz/amerikai egység ölte volna le őket.
Nem állítom, hogy ők voltak, (személy szerint nem is áll hozzám közel ez a verzió) de mindenképpen elgondolkodtató az indíték és a véletlen egybeesés, hogy a csoport tagjai között volt uránnal dolgozó, valamint ebben az esetben a ruhákon talált sugárzás is beleillene a képbe…és hivatalosan ekkor még padlógázzal dolgozott Kína az atombombáján..
Jó lenne tudni, hogy az áldozatok rendelkezhettek e akkora tudással, ami célponttá tehette őket.

 2525. piszkosfredakapitany — 2013-10-21 16:50 

@becsuszoszereles1k: Már megint az a fránya orosz…azt hiszem, ez egy darabig kísérteni fog még 🙂 A nyugati visszhangot én is csak mint lehetőség dobtam fel,bár nagyon jó lenne, ha akadna valami 🙂
Hmmm kínaiak…ez érdekes felvetés…mondjuk jó masszívan be kellett hatolniuk a SzU-ba. Az is igaz, hogy arrafelé könnyebb elvegyülniük, akár Kazahsztánban, akár az Ural vidékén. Ha ezt a felvetést fogadjuk el, akkor érthető, hogy a szovjet hatóságok nem kiabálták világgá, hogy „X ezer kilométerre a határtól (befelé) gonosz kínaiak mélységifelderítettek és/vagy (ipari)kémkedtek, mi meg nem vettük észre”…a nemzetközi helyzet pedig akkoriban erősen fokozódott. Az első kínai atombomba 1964-ben robbant fel, a programban a szovjetek 1960-ig jelentős erőkkel képviseltették magukat. Amúgy a két ország 1960-ban ment egymásnak (’69-ben háborúztak is egy picit és ez nyilván nem volt előzményektől mentes…Sztálin halála után indult be a bogár, Kína már nem nagyon akart Moszkva távol-keleti kihelyezett részlege maradni…az biztos, hogy elég feszült volt akkoriban a viszonyuk és ezzel együtt jár(hat)o(t)t egymás megfigyelése/szabotálása…

 2524. becsuszoszereles1k — 2013-10-21 10:01 

@piszkosfredakapitany: Valojaban az a paradoxon allhatott elo, hogy az ilyen (kiserleti)teruletek „csak a valosagban” leteztek, de a terkepen nem (ill. eleve zart teruletkent), igy a turizmusban egyszeruen nem kepeztek „munka targyat”…:) – amint 2521. nygniko ramutatott

****
2518. piszkosfredakapitany korabeli nyugati sajtovisszhang, egyelore a neten nyet – nem talaltam elso blikkre…

***
A korszakrol, manysi szokasokrol es minden felmerulo Gyatlov-kerdesrol oriasi kommentforum, megpedig elsokezbol: az orosz kommentelok lelkebol es agyabol(barkik is legyenek:)) – izgalmas!
Asszem a 21-dik oldalon (vagy akorul), nagyon jo szocialpszichologiai es kriminalpszichologiai elemzes van a ‘termeszet gyermekei’ kontra ‘civilizacio gyermekei’ kepzeletvilagarol (latasmodjarol), egymas kolcsonos megiteleserol es konfliktuskezelesi attitudjukrol.

@SLC – meg nem tuti, de asszem ez az a szajt, amit kerestem! Mindenesetre a Zolo es edesanyja, Zolo holtteste es Zolo temetesevel kapcsolatos reszletek itt(is?) talalhatok;
a Zolo-Zina romancra, Zolo titkos jegyzetere itt eddig meg nem bukkantam ra…’De ami mulik az kesik’ – majd meglesz…:)

Ez a weboldal az alex/kommentforum oldala – a Dyatlov incidenshez, tulajdonkeppen Rakityin konyvehez, amely viszont a murders.ru oldalon olvashato.

Link az alex-hez: https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=8&cad=rja&ved=0CGIQFjAH&url=http%3A%2F%2Falex-02-02-1959.livejournal.com%2F1616.html%3Fthread%3D6224&ei=XNRjUr-JKoKq4ATAtIHQCA&usg=AFQjCNEcwVPO3lBeFNdpv72tBhUrXs5jqA&sig2=kNisrViV3laC2UvHVgZ-Ag&bvm=bv.54934254,d.bGE

Zolotarjov temetesenek korulmenyei es az edesanyja; kesobb kulon is szo lesz Zolotarjov temeteserol, irja alabb:
ТТ
(Anonymous)
2010-11-27 10:53 pm (UTC)
Вопрос к А.И.Ракитину. Скажите, вот вы писали, что гроб с телом Семёна Золотарёва забрала его мать, а потом вы написали, что он похоронен на Ивановском кладбище рядом с Георгием Кривонищенко, это как? Не могли же его в двух местах похоронить.
(Reply) (Thread)
Ракитин. Просто Ракитин.(ч.14)
(Anonymous)
2010-11-28 01:03 pm (UTC)
„Не могли же его в двух местах похоронить.”
————–
Совершенно верно.
Гроб забрала мать, она присутствовала на похоронах на Ивановском кладбище, так что противоречия тут нет.
Кстати, хозяин этого ЖЖ является как раз тем человеком, который данный факт установил. И представил интернет-сообществу фотографии памятников Кривонищенко и Золотарёва.
Не станем забегать вперёд, полагаю Алексей Александрович ещё откомментирует каким-то образом историю с похоронами Золотарёва.
(Reply) (Parent) (Thread) (Expand)
Re: Ракитин. Просто Ракитин.(ч.14) — anzhiboy — Expand
*
Itt pedig, allitolag, megtalalhato a korszeru patologiai szakvelemeny:
kidon
(Anonymous)
2011-12-21 04:55 pm (UTC)
господин не тугодум,почитайте современного эксперта stalker-ural.ru/HTM/kornev.htm.
*
Tovabb a ‘lenini szajton’:
Na, itt aztan bemondjak a meglepot! Egy magat regi nyugdijas specnazosnak vallo kommentelo: Ez me’g mindig titok, de az amerikaiak itt nem bunosek – a Gyatlov csoportot egy kinai csoport semmisitette meg (magukat helyi manysinak alcaztak. Tobbet nem kell, hogy tudjatok
кто был там
(Anonymous)
2012-04-04 08:14 pm (UTC)
я давно пенсионер одной из как вы говорите спецслужб.
это еще секрет, но американцы тут не виноваты – группу Дятлова уничтожила группа из китая (маскировались под местных манси.
больше вам знать не надо
(Reply) (Thread) (Expand)

Persze rogton megtorpedozzak szemelye es szovege hitelesseget…, kesobb pedig lelkesen bizonyitjak ugyanazt a
feltetelezest/allitast…:)
Zajlik az elet…

 2523. piszkosfredakapitany — 2013-10-19 16:27 

És ha a kísérlet annyira titkos volt, hogy a „mezei” hatóságok, akik az útvonalengedélyt adták ki, sem tudtak róla?
Valóban érdemes lenne „hasonló” eseteknek utánajárni…

 2522. oberon — 2013-10-19 16:15 

Ha katonai kísérlet miatt haltak meg, akkor az felveti a kérdést, hogy történt e hasonló korábban vagy később?
Mert ha igen, akkor legalább azt bizonyítaná, hogy megtörténhet ilyen. Ha azonban nem található több hasonló tragédia, az esetben elgondolkodtató, hogy csupán 1x történt volna meg a Szovjetunióban, függetlenül földrajzi elhelyezkedéstől és viktimológiától. Biztos vagyok benne, ha több ilyen „véletlen” baleset történt, mindenképpen el akarták titkolni valamennyit.
Azonban abban is biztos vagyok, hogy akkor nem csak a Gyatlov eset szivárgott volna ki. (Mindezt úgy állítom, hogy nem néztem hasonló esetek után a Szovjetunióban).

OFF/ON ?

A katonai kísérletet preferálóknak figyelmükbe ajánlanám a Hinterkaifeck gyilkosságot (ami mellesleg egy konteót is megér(het)ne), ami 1922-ben történt Münchentől kb. 60 km-re. Itt is rengeteg a rejtélyes és megmagyarázhatatlan történés, annyival eltérve GYatlovéktól, hogy a szakvélemény szerint csákánnyal történt a gyilkosság. Ezt leszámítva mást nem nagyon tudtak a mai napig megmagyarázni szerény ismereteim szerint.
Itt elég nehéz lenne UFO-t, katonaságot és egyéb sci-fi-t játékba hozni, a kérdés mégis ugyanaz, mint itt is, ki(k) és miért ölt(ek)?

 2521. nygniko — 2013-10-19 14:51 

Sziasztok !

A Masnyik kapcsán még egy dolog nem hangzott el, ami a „javukra” szól: az ilyen elszigetelkten élő népek, csoportok (pl eszkimók) örülnek az idegeneknek, a vérfrissítés kapcsán, mert hogy eléggé belterjesek tudnak lenni a külvilággal való érintkezés hiánya miatt. Tehát a Masnyikkal (nem tudom mi a szokás), de max akkor lehetne nagyon összezördülni, ha nem d*god meg a jó kis punnyadt, 5 éve nem fürdött asszonykáját 😀

Ennek érdemes lenne utánanézni, hogy mi a szokásuk.

A katonai kísérlet valószínűtlen, mert akkor nem kaptak volna útvonalengedélyt. Inkább az úton szerzett dolog üthetett vissza, ezen kellene gondolkodni.

 2520. titan — 2013-10-19 00:24 

http://ujramegujra.blog.hu/2010/05/09/a_dyatlov_atkeles_es_az_incidens

Itt kepek is vannak. Tudom ezeken mar regen atragta magat mindenki , de azert hatha lehet valami ujdonsagot talalni.

 2519. titan — 2013-10-19 00:15 

 2518. piszkosfredakapitany — 2013-10-17 00:11 

Érdemes lenne megbogarászni, hogy nyugaton mi jött le (ha és amennyiben…) a történetből: sajtóban, esetleg későbbi emigránsok visszaemlékezésében. Gyanítom nem sok, főleg ez utóbbi. Én sem vertem volna nagydobra, hogy fegyverkísérlet közben meghalt egy csapat arra járó hegymászó/az országom közepén garázdálkodik egy reakciós – imperialista – kapitalista stb. (nem kívánt törlendő)jeti avagy medveló, aki (ami?) módszeresen ritkítja a Komszomol sorait…

 2517. becsuszoszereles1k — 2013-10-16 20:46 

2516. @titan: Megneztem volna megegyszer, hogy tudjak valaszolni a kerdesedre, de jelen pillanatban mind SLC oldalan at http://dyatlov.corneliusnoir.hu/, mind a Google keresoben – a murders.ru-ra ezt a valaszt adja:
Not Found

The requested URL /Dyatloff_group_1.html was not found on this server.
Apache/1.3.37 Server at murders.ru Port 80

 2516. titan — 2013-10-16 16:56 

@becsuszoszereles1k:
Katonai kiserlet az a bunugyihez tartozik?

Az en elmeletem szerint egy katonai kiserletbe csoppentek. Akik kiserletezgettek azoknak sem volt fogalmum rola, hogy itt nehany turazo tiblabol. Az osszeeskuves a hazudozas tenyek elhallgatasa, azutan kezdodott, hogy megtalaltak oket. Nem jo fenyt vet a hatalomra ha kiderul dilettas modon megoltek diplomas akar leendo tudos embereket. Meg az sem jott volna jol, ha a nyugat firtatja milyen kiserlet is volt az.

 2515. becsuszoszereles1k — 2013-10-14 23:45 

2514. @petiba:
Optimistak
Optimistak – igen, igy ahogy mondod. Jo a memoriad! Ennel jobb mar csak Nagy Peter care’ lehet, hogy ilyen jol kitalalta az oroszhoz a latin ragozast…

Minden lehetseges, ha az u:gy erdekeben impr. elhajlas esetenek fennforgasat kell megallapiani.:))

Uj infom? Hat, az epp nincs most.
Ha csak az nem, hogy a murders.ru harom nagy csoportra osztotta az esettel kapcsolatos konteokat, ugy mint:

– termeszetes-termeszeti
– paranormalis
– bunugyi

Az elsot tudomanyosan rogton ki is lotte.
A masodikat szinten, el is kuldte a hiveket egy profilbavago blogra, elozekenyen linket is mellekelve hozza.
Es mitagadas, nem is maradt mas, mint a harmadik.
Ott pedig majdhogynem ki is mondatja velunk, kik is lehettek a legvaloszinubb elkovetok: akik nem a Gyatlov-csoport tagjai, nem senki orszagon beluli egyen, szervezet, kozeg, repulo targy vagy egyeb.:( Hiszek nekik, ha mar ennyire mondjak…azok viszont biztos is, hogy aikidoztak!
Mentem is.:)

 2514. petiba — 2013-10-14 19:51 

@becsuszoszereles1k:

optyimisztami(áptyimisztami(ü) -> főnév
optyimisztyicsnüje 🙂 -> jelzős szerk.
asszem.

A Gyatlovhoz a te fenséges felsorolásod után már igazán nincs mit hozzátenni. Jönnek az újabbnál újabb versenyzők, de nemigen tudnak hozzátenni ahhoz, amit itt 2500< hozzászólásban már elmondtak a kommtársak. Én meg ráadásul – annak ellenére, hogy végigrágtam nagyjából még a kommenteken is – pont nem kedvelem ezt a posztot. De ezt is már kiköhögtem párszor, szal csak ismétlem magam. De a kommentek néha még jobbak, mint az eredeti poszt, pedig ebben a Mester a topon van.
Neked esetleg van valami új hozzátehető infód Gyatlovhoz?
Pl. nem lehet, hogy valaki titokban aikidozott, és ezt az akkori szovjet rendszer imperialista elhajlásnak minősítette?

 2513. piszkosfredakapitany — 2013-10-14 19:39 

@adriennke: Üdv! attól tartok, hogy időgép hiányában egy darabig még elhúzódik a megfejtés 🙂 Viszont az is lehet, hogy nem a KGB vagy társai, hanem a „lefülelt” kísérlet személyzete intézte el őket, ezért nem volt profi munka…mondjuk a lőfegyverhasználat hiánya elég érthetetlen – vagy a boncolási jegyzőkönyvet „cenzúrázták” picit, arra is volt példa, kezdve Nagyezsda Allilujevával…
Vagy meglovagolva a manysi mondát, kicsit átrendezték a terepet, hogy a jövőben legyen ok megtagadni az arrafelé kért engedélyeket és nyugodtan lehessen lövöldözni/robbantgatni/sugarazni/UFO-val pacsizni/jetikoktélt szürcsölgetni stb…

 2512. becsuszoszereles1k — 2013-10-14 16:31 

@petiba: Ez nem kerdes?”:))

Vegtelenul egyszeru letapogatni: abbol ahogy leirtad.:(
Lenne, aki igy mondana’: ‘bugyem optyimisztyicsnuje’.:(

A Gyatlovhoz van valami hozzaszolnivalod?:)

 2511. adriennke — 2013-10-14 16:27 

Hello:)
Még új vagyok itt, de nagyon tetszik ez az oldal. Nos, én láttam a filmet pár napja, így kezdtem el kutakodni kicsit, s azóta is éjjel-nappal azon agyalok, vajon mi történhetett.
A filmben megoldásként megjelenő, teleportáló bunkerlakók kilőve, ez egyértelmű(mondjuk azt nem értettem, hogy akkor Holly meg a fickó ölték meg az 59-es szereplőket is,csak utána valahogy leterítették őket a katonák, vagy mi?)
Nem hiszem, hogy pár földönkívüli eljön, hogy megöljön néhány turistát,s mint aki jól végezte dolgát, hazarepül utána.
A mansik szerint van valami a hegyen, ami előtte már megölt 9 vadászt…érdekes
Jeti…én ezt is kilőném, mint bármi más állatot, amit olvastam itt fentebb, medveló, jávorszarvas, stb.
Másképp ha valami nem emberi üldöz, én tuti nem ennyit szaladok, hanem jóval többet
A lavina is csak abból a szempontból nem jó, hogy akkor vissza lehet menni a cuccokért, ha elmúlt a veszély.
A leglogikusabbnak nekem a katonai támadás, elhárítás tűnik. Vagy valami direkt kísérlet, idegméreg, gáz. Láttak valamit, s meg kellett halniuk, volt már ilyen eset, nem is egy a történelemben.
Meghallották, hogy valakik vannak a sátraknál, kiosontak a hátul,oldalt vágott réseken, de lebuktak, így szanaszét verték őket, s jól összebolygattak ott valamit, hogy sokáig agyaljanak rajta. Írták itt fenn, hogy a KGB nem végez ilyen trehány munkát. Lehet azért trehánykodtak, hogy senki se gyanakodjon rájuk.
Szóval nem tudom mennyire lehet hinni mindenféle misztikus magyarázatnak, de ha a logikusat keressük, akkor ez állhat fenn. Menekülés közben pedig beszerezhetik a sérüléseket, még a nyelvét is leharaphatja valaki…

 2510. petiba — 2013-10-14 12:38 

@becsuszoszereles1k:

Wáu (vagy hogy kell írni) még a neve is nagyon tetszetős: hakama. Milyen elegáncsos lenne ezt mondani: Akkor most veszem a hakamámat és megyek!

Á, télleg nincs időm, az arisztokrata most megyen japán kertet építeni. (na jó, szóval szétverem a sziklakertet, és újrarakom)

Az orosz kiejtésem (hogy ezt leírva hogy tapogatod le – biztos az a pszi-erő a ludas) az a drága 150 centi magas orosz tancsinéninek köszönhető, akinek ez volt a kedvenc olvasmánya, amit meg kellett tanulnunk (valamelyik felsőtagozatos orosz könyvben).
Persze már csak a címre emlékszem. De gondolom te már nem tanultál kötelező oroszt.

 2509. piszkosfredakapitany — 2013-10-14 09:07 

@gazdi: Jogos a két pont 🙂 De valami akkor sem áll össze: ha a „haverjaim” lelépnek a ruháimmal és ottmaradunk a sátorban, hálózsákokkal és kajával, kályhával meg stb., akkor nem megyek utánuk, csak csendben emlegetem összes felmenőiket egy ősi mesterséggel összefüggésben. Valamint megvárom a reggelt, valahogy kikecmergek a sátorból és szükségruházatban (szétvágott hálózsák, sátorlap stb.) megindulok visszafelé…persze az se garancia semmire.

 2508. gazdi — 2013-10-13 22:16 

Pont ők négyen teljesen fel voltak öltözve, sőt a társaik ruhája is rajtuk volt. Továbbá több ruhát is megtaláltak mellettük az árok szélén.

 2507. piszkosfredakapitany — 2013-10-13 18:16 

@gazdi: A belviszályt nem lehet kizárni, ugyanakkor ha jól sejtem, senkin sem volt teljes ruházat…ha az a terv, hogy meglépünk és visszük a többiek cuccait, akkor a minimum, hogy jól beöltözöm ehhez. Valami hasonló viszont nem zárható ki…egy kis hirtelen felindulás, vagy „pillanatnyi elmezavar” valaminek/valakinek köszönhetően. Úgy vélem, hogy akkor és ott senki sem hozott teljesen racionális döntést, pánikszerűen rögtönöztek és sajna nem jött be 🙁 A radioaktivitást viszont én is ezen ok(ok)ra vezetném vissza.

 2506. becsuszoszereles1k — 2013-10-12 23:02 

Pa’rdon, legyen inkabb – archaikussaggal!

 2505. becsuszoszereles1k — 2013-10-12 22:59 

@becsuszoszereles1k:
– a szoknya, ami gatya, eredeti neve: hakama
– nehez elkepzelni, hogy ne rendelkezzen elegendo idovel egy hozzad hasonlo arisztokrata.:) „Bugyem a’ptyimiszta’mi.” Legutobb Sztravinszkijt hallottam egy interjuban ily arisztokratikus archaizmussal beszelni az orosz nyelvet…

 2504. gazdi — 2013-10-12 22:57 

Mit szóltok a következő verzióhoz:
A négy – májusban megtalált és más ruhájába felöltözött – hegymászó bemászott alvó társaik sátrába és elvették és felvették ruháikat, kívülről bekötözték a sátrukat. A szerencsétlenek belülről kivágták a sátrat, majd elindultak társaik után, de útközben megfagytak (bár később próbáltak visszamenni a sátorhoz). A négy fiatal pedig a sötétben az árokba zuhant.
A radioaktív ruházat nem függ össze az esettel, azt azok ruháin találták, akik a plutónium gyárban dolgoztak vagy laktak az 1957-es robbanáskor.

 2503. becsuszoszereles1k — 2013-10-12 22:29 

2499. @petiba: Koszi, hogy belinkelted!:))
Kituno az idezet, hiszen a „harom-ertelmuseg” mindazt szimbolizalja, ami nem egy…

A filmecske: Marha rosszul jartal!:))

 2502. becsuszoszereles1k — 2013-10-12 22:14 

2490. @SLC: Murders.ru 22. resz, Zolotarjov fotoi folott kezdodo szovegben: „В декабре всё того же 1958 г. мы видим его уже под Свердловском, встречающим Новый год на Коуровской турбазе вместе с некоторыми из студентов УПИ. „

 2501. piszkosfredakapitany — 2013-10-12 21:40 

@becsuszoszereles1k: Már megint az a fránya orosz nyelv…:(

 2500. piszkosfredakapitany — 2013-10-12 21:25 

@abigel: Az elmélet tetszik, ugyanakkor szerintem egyszerűbb lett volna a kis kapszulákat zárt környezetben, „önkénteseken” tesztelni…bár a magánkezdeményezés még így is beleférhet 🙂

 2499. petiba — 2013-10-12 20:45 

@becsuszoszereles1k:

Hát, hogy mi mindenre nem jó az aikido…
Már gondolkoztam, hogy csatlakozom a Takuma Dojo nemes harcosaihoz, mert olyan tetszetősek azok a fekete szoknyák, de tényleg. Szoknya, de mégis olyan férfias.
Csak az a fránya időhiány…

Örülök, hogy fejlesztő hatással voltam a tudatodra. Bár a „három-értelműséget” illetően én úgy gondolom, az inkább afféle hedensolders sampon…háromazegyben.

Az offmentesség szakbarbárok unalmas szakmai köldöknézegetése.

Az én U.M. idézetem: „A világban a gonosz és a káosz uralkodik, mert az emberek elfelejtették, hogy minden dolog ugyanabból a forrásból fakad. Térjetek vissza ehhez a forráshoz és felejtsétek el az én-központú gondolatokat, kisszerű vágyakat és negatív indulatokat!”

Az én pszi-erős tecsős filmecském:

„http://www.youtube.com/watch?v=Gg5SKZ0YX7I”

😉

 2498. becsuszoszereles1k — 2013-10-12 18:57 

2490. @SLC: „Arról, hogy Zina vele akart volna menni, nem hallottam. Ahogy emlékszem, a naplójában ő is új emberként hivatkozik Zolotarjovra, vagyis addig nem ismerte.”
Zolo titkos nyelven irt jegyzeteben pedig errol is szo van: (1876. hsz.@SLC)”Egyébként én a fényképekre alapozom, hogy Szlobogyin és Zina között volt/lehetett/alakult valami. Azt is, hogy Zolotarjovnak is tetszett Zina.” – Te mar a kepek alapjan megallapitottad, amire Zolo „frontnyelven” (specialis roviditesekkel) lejegyzett szovege ertelmezesekor is kovetkeztetnek elemezgetok, es ahogy Zolo maga irja, vagy Kolevatovval, vagy Krivonyiscsenkoval (attol fuggoen, melyikuk volt a jegyzetbeli kolto/allitolag Krivo) meg is beszelte. Sot, ez a kolto meg is gyozte Zolot, hogy hagyja a fenebe…vegul egyhangulag abban maradtak, hogy Zina komolytalan.:))

 2496. becsuszoszereles1k — 2013-10-12 18:25 

2493.@oberon: Menj be SLC oldalara, es Forras-oknal piszkareva blogjara! Ott vannak (allitolagos) csaladi interjuk. (Pl.: Zolo rokonaival.)

 2495. becsuszoszereles1k — 2013-10-12 18:15 

2492.@petiba OFF: Egy percre vissza a kalyhahoz…
Pszi ero alkalmazasa(viccbol emlitettem hozzaszolasaid olvasasara vonatkoztatva), es ez a jelenet ugrott be: https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=WhxbYTMNMxo#t=13

Aikido-Master(kommentelo nicknev): „Ez nagyszerű lenne egy film, azt mutatja, hogy, hogy jó harcos, akkor nem kell nyers erő, csak ellenőrzés. Képzeljük csak el, látva Smith futva jön felé valaki a roham a düh, és lassítva látod Neo közvetlenül ezt az energiát a falra ügyes kéz / csukló mozgását. Nagyszerű lenne.” – https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&ved=0CDQQFjAB&url=http%3A%2F%2Fforums.thelastfreecity.com%2Fviewtopic.php%3Ff%3D13%26t%3D3131&ei=bCJZUqHSPIPm4wTS84HoCg&usg=AFQjCNGttHE50JrK_QVeBdtaUwr86dmeDw&sig2=O5nP7yWHu9rfkcmpu4-eJA&bvm=bv.53899372,d.bGE

Raszputyinra is ebben az ertelemben (aikido lenyege: ero elvezetese/kiteres a tamadas elol) ertettem, persze ellenkezo elojellel, hogy „aikidozott”.:)
***
Aikido/Ueshiba torteneterol: https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&ved=0CDEQFjAB&url=http%3A%2F%2Fwww.aikidodojo.hu%2Findex.php%2Faikido-iaido%2Faz-aikido-tortenete&ei=tyZZUueVPKj04QT-8IG4Cw&usg=AFQjCNE-E-rA9vKOYGJyC3NMVb9viSyLng&sig2=gaL9NbJ5ehGoiV9qdIyYTQ
[[„Ekkor értette meg, hogy az igazi Budo nem az ellenség legyőzése erőnk által, hanem a béke megőrzése a világon, minden teremtmény létezésének elfogadása és fejlődésének előmozdítása.
A lélek vizsgálata ugyan minden japán harcművészetben megtalálható, de még soha senki nem mélyedt bele annyira ennek tanulmányozásába, hogy eljutott volna az egész emberiség szeretetéig. 1926-ban Ueshiba –mint kiváló harcművész- annyira híressé vált,[…]” ]]

ON: 12 sor volt a felsorolas. Amennyi ido alatt le lehet irni 12 sort erosen koncentralva (ami +- ido, mert gyorsithatja vagy lassithatja az irast). Nem szokasom jegyzetelni poszt olvasasnal, kommentelesnel. Egy-egy regebbi hozzaszolast meg hol talalok, azt ugy kb. centimeterre meg tudom saccolni emlekezetbol; vagy kommentcsoportonkent/nicknevekkent az idoben: pl. kb. mikor beszeltunk valamirol sokat/ ki volt a szovivo, mondjuk, amikor megjott a villanyszamlam; ha meg sajat hozzaszolasom, az nem lehet marcius elotti, mert akkor kommenteltem itt eloszor…:))

Elnezest az OFF-okert! @petiba – soha nem remelten – lehetove tette, hogy kialakitsam a tudatomban a kommunikacio „harom-ertelmusegenek” tudati lenyomatat is.:)) Ez csak konteo!:))

 2494. abigel — 2013-10-12 18:13 

Nekem most, hogy pár hónapra leálltam a témával, és az elolvasott többezer komment nagy részére sem emlékszem már,(lassan arra sem, én miket írtam), szóval nekem most legvalószínűbbnek a katonai kísérlet tűnik. De nem az a nagyszabású rakétás-bombás. Inkább olyan kis meghitt.Pár kapszulára gondolok, melyeket gondos kezek ártatlan egyetemistáink teájába, vodkájába, stb. rejtettek. Lehet, hogy nem is egyféle anyagot teszteltek egyszerre, ezért olyan eltérőek a reakciók. De lehet, hogy ez is hülyeség

 2493. oberon — 2013-10-12 15:51 

Személy szerint kíváncsi lennék az elhunytak hozzátartozóinak véleményeire/észrevételeire is (ha eddig még nem kerültek elő), hátha számunkra eddig nem ismert információk derülnének ki.

 2492. petiba — 2013-10-12 00:13 

@becsuszoszereles1k:

Nem mondtad, mennyi időbe telt. Vagy talán menet közben jegyzeteltél? Vagy az aikido memóriafejlesztő társasjáték is ? Hát minden esetre nem gyenge felsorolás. Felére nem emlékeztem legalább, pedig elég friss a Gyatlov élmény.

 2491. becsuszoszereles1k — 2013-10-11 21:34 

@SLC: Igazad van, tenyleg, sietett teljesiteni a turat, hogy a szuleihez utazhasson -, egyebkent ugy emlekszem, hogy az anyjaval elt egyutt, nem a szulofalujaban, hanem az edesanyja koltozott hozza (igy talan o azt is tudta, van-e a fian tetovalas, vagy vannak-e/lettek-e koronai. Zolo holttestet is neki adtak ki…).
A Zinas torteneten en is meglepodtem, megprobalom ujra elohalaszni a murdersru-rol(?). Valahol a naploknal olvastam, vagy az Otorteni Est elemzesenel – ahol azt is talalgattak, hogy vegulis melyikojuk foglalkozott versirassal. Szinten meglepetesemre, az jott ki, hogy Krivonyiscsenko. Zolo kezirasaval talaltak valami specialisan roviditett jegyzetet – annak kornyeken emlegetik Zinat is. Ajjaj, azt hiszem ez egy masik szajt volt, de melyik?

 2490. SLC — 2013-10-11 11:49 

@becsuszoszereles1k: valahol azt olvastam, hogy Zolotarjov haza akart utazni a szüleihez, ők meg ugye nem a környéken laktak, ezért akart minél hamarabb indulni, hogy meglegyen a túráért adott pontszám, abból pedig a Sport Mestere cím. Arról, hogy Zina vele akart volna menni, nem hallottam. Ahogy emlékszem, a naplójában ő is új emberként hivatkozik Zolotarjovra, vagyis addig nem ismerte.

 2489. becsuszoszereles1k — 2013-10-11 01:31 

2487. @petiba: A metan-elmelet (metanol vagy mi) ki is esett a fejembol.:)) Ezennel most potoltam is.

2488. @titan: Szerintem Zolo tudta, milyen helyekre ne menjen (hacsak teheti; persze, lehet, hogy az nem ekkor volt)!
Egyebkent valami remlik, hogy Zolo egy masik csoportban volt, es Zina minden aron vele akart menni, de az a csoport kesobb indult volna, ezert Gyatlovot valasztottak. Hogy Zolonak miert volt fontos egy korabbi indulas? Ki tudja.

 2488. titan — 2013-10-11 00:50 

Nalam is jatekban van az idegenkezuseg, na de mindig probalok a legvaloszinubb dolog mellett maradni, majd kiderul a legvaloszinutelenebb :-)). Ezert fog nyerni Magyarorszag Hollandia ellen, meg lehet a fold is lapos es a vegerol fejest lehet ugrani a vilagurbe. 🙂 Na komolyodjunk is.
Tobb verzio is lehet idegenkezusegre, mas is irja mi all szivehez legkozelebb. Nekem az oslakos verzio jonne be. Halalhegy, figyelmeztetni akarjak ovatlan turistakat , vagy megsem figyelmeztetni, hanem a szent hely megsertese miatt megbuntetni oket. A lenyek a turazok azt hiszik megtamadtak oket, uzsgyi ki a satorbol, a figyelmeztetok illetve tamadok is berezelnek ok uzsgyi a masik iranyba. Manysik hazaballagnak, turazok fenyohoz ballagnak. Ez a verzio nem magyarazza meg a serulesek nagy reszet.
Masik az utolso falunal, a szakalas pasi vagy barki mas felismeri Zolo kgb ugynokot, neki koszonheti, a szamuzeteset, csaladja szethullasat stb. osszeszdi pajtasait majd utanuk indul bosszut allni. Ez mar eleg jo, csak az a kerdes miert nem csapjak agyon oket a satornal rogton?

 2487. petiba — 2013-10-11 00:04 

@becsuszoszereles1k:
@becsuszoszereles1k:

Aztapicikemindenit!
Ezt mennyi időbe telt összegereblyézni?

 2486. becsuszoszereles1k — 2013-10-10 23:56 

Koszonet mindannyiottoknak a segitsegert, jo tippekert!:)

Persze, nem arra keszulok, hogy egyedul fejtsem meg a dolgot!:))

Akkor most olvasgatok, videot nezek, es megegyszer koszonom az anyagokat!
OFF: „Abigel Raszputyinjat”, ha megtalalom a neten (egyelore a neten), belinkelem.

 2485. petiba — 2013-10-10 23:50 

Nekem az a nagy bajom ezzel a dologgal, hogy nagyon régen történt, ráadásul a SZU-ban, ahol még az sem volt igaz, amit kérdeztek, ahol a bizonyítékokat, fotókat, helyszínt, tárgyakat szabadon lehetett, kívánságnak megfelelően előállítani, megsemmisíteni, elhozni, odavinni, még azt se tudjuk, hogy akik először odaérkeztek és jelentést tettek, illetve elindították a vizsgálatot (?) azok tényleg az elsők voltak-e. Ha nagyon konteósan gondolkozunk ( a SZU-val kapcsolatban én még mindig csak úgy tudok) akkor még a még élő „szemtanúk” és rokonok is lehetnek akárkik. És ha fel is oldottak bizonyos iratokat (?) bizonyítékokat (?) a titkosítás alól, arról sem lehet megállapítani – hogy nem utólag gyártották-e őket bármikor az elmúlt ötvenvalahány évben. Akár úgy is, hogy a mai „titokgazdák”, levéltárosok, „titkosszolgák” vagy bánatom tudja kik, sem tudják, hogy mi a valódi, mi nem. Ahogy pl. az ún. cigánygyilkosságok nyomozati cuccait is titkosították vagy kilencven évre. Vajon ki fog egyáltalán emlékezni, hogy volt ilyen ügy? Senki akkor élő ember. Szerintem. Szóval azon csodálkozom még mindig, pedig irtózatos mennyiségű kommenten rágtam át magam, hogy teljes konkrétumnak veszitek a felmerült „bizonyítékokat”. Mivel sok jó kis meggyőző (időnként félelmet generáló) kommenten túl vagyok, velem lehet a baj,hogy nem tudom elég komolyan venni a témát. Pl. a 9/11 itt van a közelmúltban, fotók, filmek, túlélők ezrei, ugyan SZU-hoz hasonlóan fergeteges félrevezetősdi gépezet, de velük szemben számítógépek, grafikai szoftverek, kutatók, építészek világszerte, akik azért mondjuk fix tervrajzok, kivitelezési munkalapok, anyaghasználati dolgok, aviatikai ismeretek alapján vígan konteóztatják a fogékony népet. De ez a srégesrégi sztori, hát, nem tudom…De próbálom győzködni magam, hogy az én készülékemben van a zárlat.

 2484. abigel — 2013-10-10 21:37 

OFF:
Raszputyinhoz szuper könyv: Radzinszkij: Az eleven Raszputyin
(azt hiszem Európa Kiadó, neten rá lehet lelni) letehetetlen!és az embernek leesik az álla, miközben olvassa!tessék megszerezni!(vagy könyvtár)
OFF
ON: örülök, hogy még mindig pörög a poszt

 2483. piszkosfredakapitany — 2013-10-10 15:08 

@becsuszoszereles1k: A kutatónőnek megpróbálok utánajárni én is, csak sajna mostanában eléggé el vagyok havazva 🙁
A „Miért?”-re egy kis agyalás, persze a teljesség igénye nélkül, és a korábbiak alapján:

a)Láttak valamit, amit nem kellett volna (hivatalos vagy renegát hárombetűsök valamilyen viselt dolga, kísérlete, stb.)
-a kísérlet ütött ki balul és végül az végzett velük
-a látottak miatt intézték el őket: ez valahogy nem áll össze; egyszerűbb lett volna 1-1 fejlövéssel, vagy egy gránáttal a sátorba. Az is lehet, hogy az erre kirendelt személyzet nem volt profi és sokat vacakoltak…
b)Megsértették a helyieket valamivel, vagy a helyiek akarták megelőzni, hogy mindenféle komszomolista arrafelé töltse a szabadságát, persze a párt nagyobb dicsőségére – lehet, hogy csak fenyíteni akartak és rosszul sült el
c)Belviszály: akkor szerintem maradt volna túlélő, nem hinném, hogy az utolsó magát veri agyon…és ha csak egyikük „zakkan meg” valamiért, őt könnyen leszerelhették volna
d)Saját, balul sikerült kísérlet, aminek a nyomát utólag igyekeztek mások eltüntetni
e)Szökött/szabadult rabok: ők vitték volna a szalonnabőrt is…
f)Valamiféle rémisztő, túlvilági/idegen lény: UFO, medveló, jeti, becsületes politikus (bocs…:))
g)A „rendszer ellenségei” és/vagy „imperialista ügynökök” lettek/voltak és így akarták őket elhallgattatni, ugyanakkor erre megvoltak a bevett módszerek, kisebb kockázattal…
Ha jól emlékszem, a lavinát és egyéb természeti dolgokat kizárták a témában nálam járatosabban, vagy legalább is nem túl nagyra saccolták ezek lehetőségét.
A „Kinek lehetett érdeke?” persze egy másik téma, de eléggé összefügg a „Miért?”-e(ekke)l is…

 2482. SLC — 2013-10-10 09:41 

 2481. SLC — 2013-10-10 09:36 

 2480. becsuszoszereles1k — 2013-10-10 08:44 

Volt egy magyar kutatono”, aki szinten ott halt meg? Mit kutatott? Es hogy halt meg? Ha valaki tudja. Talan abban a tortenetben is vannak szamunkra hasznos momentumok…

 2479. becsuszoszereles1k — 2013-10-10 08:36 

@bobby: :)) Lehet!
A holttestek harom csoportja is furcsa, mind mas „stilus”/keznyom. Szvsz Zoloek csoportja el volt rejtve (de minek?), de legalabb is cinikusan le volt lokve vagy be volt hajintva egy me’ly helyre – kulonben hogy kerulhetett volna rajuk 4 meter magas ho…

 2478. bobby — 2013-10-10 06:22 

@becsuszoszereles1k:

Úgy tűnik,hogy rokonlelkek vagyunk,mert tegnap tiboru átküldte a linket és ez a mondata nekem is feltűnt.Nálam az viszi el a dolgot az idegenkezűség felé(ebbe beleértve akár a kísérletet is),hogy nincs olyan természeti katasztrófa,ami ilyen sérüléseket és reakciókat okozna.

 2477. becsuszoszereles1k — 2013-10-09 14:30 

A Könyvhét című folyóiratban Harsanyi Laszlo tollabol a heten megjelent, Tiboruval keszult interju egy, a tobbi fontosnal is fontosabb reszlete!

„- Szaznal tobb posztot irt eddig; ha kivalszthatna egyet, amelyikrol megtudhatna, hogy pontosan mi tortent, melyik lenne az?

– A mar emlitett Seuso-ugy mellett a Gyatlov-rejtely az, ami evek ota kiemelten foglalkoztat Hogyan (es foleg miert) halt meg az a kilenc orosz turazo 54 evvel ezelott a Halal-hegyen, es kinek allt mindez erdekeben?”
***
*

Kossuk mar fol ujra a gatyat, es huzzunk bele ujfent a fejtoresbe-kommentelesbe, mert Tiboru fenti allaspontjabol is az derul ki, hogy jo uton jarunk, jo iranyban keressuk a megoldast a rejtelyre!

Mert,ugye, miert kellene meghalni 9 embernek – „miert” nelkul? „Kinek allhat erdekeben?” – teszi fel a masodik ravezeto kerdest Tiboru. Hat, a kidolo fanak, a szelnek, hidegnek, lavinanak, medvelo’nak biztosan nem…:)

 2476. titan — 2013-10-07 23:15 

@piszkosfredakapitany: A hideg nem csak Gyatlovekra volt hatassal hanem a tamadokra is. Szerintem nagyon kicsi az eselye a kulso tamadoknak, sok mas kerdes mellett (amiket mar masok feltettek), az is kerdes hogyan jottek a helyszinre, milyen modon hagytak el azt, hol volt a bazisuk, vagyis hol tudtak felmelegedni. Ejszaka, ilyen hidgben le fel hajkuraszni az embereket, hogy azok halalra faggyanak? Rajuk is hatassal lehetett a hideg. Logikus lett volna , ot perc alatt elintezni oket majd uzsgyi melegedni.
Akarhogyan is nezem, legvaloszinubb egy katonai kiserlet. Az, hogy belepottyantak senkinek fogalma sem volt rola, akkor kattanhatott be az illetekeseknek mikor mar megtalaltak oket, esetele a kereses kezdetekor.

 2475. becsuszoszereles1k — 2013-10-07 21:24 

@piszkosfredakapitany: Es ez kb. annyi ido, amennyi alatt leerhettek a satortol a faig/erdoig…:(
Nade akkor a satornal kellett, hogy seruljenek? Hisz „alig lett volna idejuk meghalni”:(…Nem, ez nem jo, annyira sulyos serulesekkel tul maceras a letereles…szoval akkor megiscsak letereltek oket lejtmenetben, hogy minel tavolabb legyenek a satortol, es utana inteztek el oket, esetleg harom csoportra szakadva (tehat sokan voltak, de biztosan elegen): egy a fara menekuloket, egy a visszafordulo Gyatlovekat, akik vedekeztek (verekedtek veluk), egy a jobban feloltozott, menekulni probalo Zoloekat, akiket mar a fatol 100-150 meterre levo vizmosasnal ertek utol. Nade, ha a csoport probalkozhatott szetszaladassal/menekulessel, akkor a tamadok valoban nem akarhattak fegyvert hasznalni; azt viszont nem hinnem, hogy fegyver nelkul sikerult volna a letereles; ha meg mar a satornal fejenvagtak oket, es miert nem mindegyikojuket…Vagy sulyos figyelmeztetesnek szantak az akciot, majd sorsukra hagytak oket es eltuntek, miutan rajuk parancsoltak es kivartak, hogy letamolyogjanak az erdoig???? Ebben az esetben talan elkepzelheto, hogy Doroek a farol azt lestek, hogy elmentek-e a tamadok, akiknek ezekszerint, sotet leven, valamilyen vilagito jarmuvel kellett mozogniuk. Es itt johet be az utolso fotorol valo tipp (2374.@nygniko/2375.), hogy vilagito jarmuvek kozelednek a satorhoz, amit valaki a csoportbol lefenykepezett – ebbol az is megallapithato, hogy a varatlan vendegek/vagy Gyatlovnak nem is annyira varatlanok (2383.@jukeey) sotetben erkeztek, es egyaltalan nem titkoltak; ami biztos folenyerzetre vall legalabbis.

 2474. piszkosfredakapitany — 2013-10-07 08:25 

A jetikoktélra beneveznék, persze csak valami lightos verzióra 🙂
Ahogy azt már többen is említettük, sajna túl sok nyom van és persze ezek zavarosak is. A boncolási jegyzőkönyve(ke)t valahogy nem veszi be a gyomrom…akkoriban valahogy túl sokan haltak meg „szívgyengeségben” mindenféle állami intézményben, illetve általában azok alagsorában…Persze lehet, hogy csak én vagyok túl gyanakvó 🙂
Adott egy nem túl egységes csoport, akik valamitől (ami feltehetőleg a talajszinten mozog, ettől még persze érkezhet máshonnan is) kegyetlenül bepánikolnak és hiányos öltözékben „belevágnak az éjszakába” és a mínuszokba, ami természetesen tragikus következményekkel jár…
Anno a Don-kanyarban is 20-30 percenként kellett az őröket váltani (pedig azoknak általában jutott jó téli felszerelés is), és még így is volt, aki a puskához fagyott; szerintem Gyatlovéknak abban az öltözékben, még ha mozogtak is, nem kellett sokkal több, hogy halálra fagyjanak 🙁

 2473. becsuszoszereles1k — 2013-10-06 21:59 

@kicsi01: Hat, akkor kezdj el te is kommentelni!:))

 2472. kicsi01 — 2013-10-06 20:28 

végeztem a kommentekkel, most mit csináljak? 🙂

olvastam,hogy a körülményekhez képest nem nagyon voltak fagyási sérüléseik. plusz, hogy a tűzzel sem igen törődtek.

Szóval mivel én még mindig vmi fényre gondolok, mint pánikokozó, arra gondoltam, mi van ha hőhatással is járt?

A gyilkolászós történetet meg még mindig nem tudja befogadni az agyam 🙁

 2471. SLC — 2013-10-06 19:10 

Figyelek ám 🙂

@becsuszoszereles1k: maradjunk annyiban, hogy próbálkozok. Sajnos mostanában semmi időm nincs, nem tudom mikor tudok egy érdemi frissítést összehozni a honlapra.

Fára mászás kapcsán: az, hogy megnézték, van-e valami a sátor körül, csak egy lehetőséget hagy nyitva: akármi is volt ott, az fényt kellett kiadjon magából, egyébként a nagyjából kilométerre lévő sátrat abban a sötétben és hófúvásban egyáltalán nem láthatták volna. De akkor miért várták meg, hogy odafagyjanak?

@piszkosfredakapitany: ezen én is gondolkoztam. Elképzelhető, hogy nem ők készítették a hóbarlangot, csak megtalálták és felhasználták. A letördelt gallyak a hó alatt arra utalnak, hogy a levágott ágakra fektették a sérülteket, és azokon húzták a menedékig őket. Vagyis már a fenyő alatt is voltak sérültek. Hogy kik voltak, és ők mikor sérültek meg és hogyan, ez a kérdés.

A fára mászás tényleg azt feltételezi, hogy akármi is jött, az a talajon közeledett, és úgy néz ki, hogy nem számítottak hosszú fán tartózkodásra, mert tisztában kellett legyenek azzal, hogy abban a hidegben hamar odafagynak. És így is történt. Elég magasra másztak, aztán a hideg és az onnan való leesés megtette a hatását.

 2470. becsuszoszereles1k — 2013-10-06 18:10 

2467. @piszkosfredakapitany: Korabbi kommentek szerint pedig azert masztak fara, hogy megnezzek, ott van-e meg a baj a sator korul.
[A tobbivel kapcsolatban, nem vagy egyedul biztosan.:(]

 2469. becsuszoszereles1k — 2013-10-06 17:56 

@kicsi01: Nem godor az, hanem valami allvanyzat, kakasullo…a fold folott.

Ja, neem, csak a keresztutalasok kedveert adtam meg a linkeket.:))

1821? Akkor 1822-nel dobj be egy jetikoktelt (valasztek: sima, hoval- nyelvvel- bloody yeti- vodkaval), mert aztan jon csak a java!:)

 2468. kicsi01 — 2013-10-06 11:57 

@becsuszoszereles1k:
1821. komment. kezdek fáradni 🙂

hogy nem ők építették, részemről elfogadva, rendszerbe beépítve. mitől lehet egy ilyen „gödör” gyenge?

(és rendben, vettem az adást, filmről ide nem írok 🙂 )

 2467. piszkosfredakapitany — 2013-10-06 11:24 

@becsuszoszereles1k: Az a baj, hogy más szláv nyelvekkel sem állok jobban, sőt…amikor volt lehetőségem tanulni, nem mentem bele, mondván, hogy úgy se lesz rá szükségem…most meg persze lenne, kutatások, munkák miatt, csak időm/pénzem nincs rá 🙁
Nyilván nem maradhattak sokáig a fán, ha más nem a hideg miatt…arról nem is beszélve, hogy valaki/valami szép szóval/biztatással/erőszakkal letessékeli őket…lehet, hogy első körben jó ötletnek tűnt a fa és csak később jöttek rá, hogy mégsem az. Az, hogy rejtve, de a közelben akartak maradni, arra utalhat, hogy nem számoltak „tartós bajjal” a sátornál…

 2466. becsuszoszereles1k — 2013-10-06 10:43 

@piszkosfredakapitany: Barmely mas szlav nyelv is segithet…:(

Ezzel csak az a baj, hogy vegul csak le kell jonni/esni a farol.

 2465. piszkosfredakapitany — 2013-10-06 10:28 

Már több esetben megbántam, hogy nem tanultam meg oroszul…ez az egyik:)
A menedékhez: ahogy már írtátok, az nem biztos, hogy akkor és ott, az események alatt készítették. Ha igaz az a feltevés, hogy ordas pánikban voltak, akkor nem hinném, hogy fedezéképítéssel bíbelődtek volna, max kihasználták (vagy próbálták) a már meglévőt. A fáramászás ez esetben racionálisabb lehet, bármi elől, ami a talajszinten mozog és nem óhajtok vele közelebbi ismeretséget kötni.

 2464. becsuszoszereles1k — 2013-10-06 09:44 

Lemaradt: Feltetelezes – 974. warr — 2013-03-19 17:45

@abigel: Lehet hogy még előző este csinálták azt a menedéket. Vagy a helybéli vadászok csinálhatták.

@SLC kesziti a „legreszletesebb magyar oldalt”, nezz be a reszletekert!:)
http://dyatlov.corneliusnoir.hu/
Ugyanitt megtalalod a legreszletesebb orosz nyelvu forrast: http://murders.ru/Dyatloff_group_1.html

 2463. becsuszoszereles1k — 2013-10-06 09:05 

@kicsi01: Felteteleztuk peldaul, hogy a menedekhely mar ott volt, talan epp a manysik epitettek regebben. Lehet, hogy a csoportbol nehanyan eszrevettek, ki is probaltak, de nagyon gyonge volt, nem biztonsagos, es inkabb kicsit tavolabb beastak magukat a hoba. [De nem lovom le a tovabbi e’lvezetes kommenteket – nem tudom pont hol tartasz…:)]
A Halalhegy c. filmhez itt talalod a hozzaszolasokat: https://konteo.blogrepublik.eu/tag/szolgalati-kozlemeny/https://konteo.blogrepublik.eu/2013/03/14/djatlov-vetites-es-beszelgetes/.
Valamint a vetitessel egybekotott blogtalalkozorol keszult filmet: https://konteo.blogrepublik.eu/2013/07/20/a-djatlov-beszelgetes-filmje/.

 2462. kicsi01 — 2013-10-06 03:38 

plusz, amit nem értek így hajnalok hajnalán (igen, eddig olvastam a kommenteket és még hol van a vége :o):

a megépített bunkerben miért nincs egy halott sem? miért építették, ha aztán nem használták? (mármint meghalásra, ez morbid, sajnálom :S)

(amúgy, visszatérve a filmre, nekem tetszett az elején a pszichológiai kísérlet-teória.)

 2461. kicsi01 — 2013-10-06 03:16 

elsőzök! (köszi, tiboru, csak le kellett volna scrolloznom, butaszőkeként nehezen ment… 🙂 )

szóval, 4 napja olvasom a kommenteket 😮 és még távolról sem értem a végére, de közben jegyzetelek.

megnéztem a filmet is (vagyis a zöldfényes „sajnálom, hogy ilyen helyzetbe hoztalak”-ig, mert itt beugrott a witch-project taknyos jelenete, skippeltem inkább :P) a film amúgy nem rossz, látszik, hogy a rendező/forg.könyvíró beleásta magát a történetbe. (hátborzongató volt a kutya az úton, fényképezték ők is)

szóval a jegyzetek.

adva van egy sátor, amiből nem az „ajtón” keresztül távoznak. elvetem a megőrüléses verziót, mert simán legyűrhették volna. (azon a felvetésen külön beröhögtem, hogy a sátorban elkezdett volna Zolo lövöldözni. persze és naná :D)

azt sem érzem elfogadhatónak, hogy már a sátorban sérültek meg. sorozatos bordatörésekkel elmegyek és bunkert ások? vagy akik megúszták, levonszolták a sérülteket, majd két részre szakadva egyik csoport fát mászik, másik bunkert épít? és akik megépítették, mindannyian inkább a hóban fagytak meg, nem a bunkerben?? én látom csak visszásnak ezt?

hipotermia ügyben. csodás az egész DE! dezorientáltan, kihűlve NEM építek óvóhelyet. lefekszem/elesek és elhunyok.

és az elméletem (szorrí, ha volt, mondom, nem értem a kommentek végére, de már nem bírtam magammal):

sátorban, lefekvéshez készülődve, valami extradolog történt (sztem Zolo kinn volt, teljesen felöltözve, fényképezővel…). hajlok a gömbökre. (akinek nincs ékezetes bill-je lécci vhogy jelezze, hogy nem gombokról van szó :D) mindenképp fény ÉS hanghatásról van szó. kivágják magukat, totál pánik. Zolo kinn van, megpróbálja összefogni a csapatot, levonulnak. Kérdés: mit csinálnak a fán?? ahogy olvastam, van rá bizonyíték, hogy tényleg felmásztak. Miért? ha a gömbök fenn vannak, miért akarok még közelebb jutni hozzájuk?

Még egy kérdés (meg persze még több is van): vki meg tudja mondani, vajon mennyi idő megépíteni ezt az óvóhelyet??

Az óvóhely megépítése tény, volt idejük (hogyhogy? miért nem lett volna egyszerűbb visszamenni?). itt érzem, hogy kettévált a csapat. Egyik megpróbált visszajutni a sátorhoz. Másik (Zoloval, a veteránnal) úgy döntött, kivár hosszútávra. Miért? Mi az, ami a sátorban/körül annyira félelmetes, hogy még a veterán sem vállalkozik rá?

 2460. becsuszoszereles1k — 2013-10-05 19:55 

@piszkosfredakapitany: Csak osszegereblyeztem az 1500(+)+2454 komment hozadekat.
Eleddig egy „hozott anyagrol” volt szo a kommentekben. Nevezetesen a sator ujszeru futesi megoldasaval, a kalyhaval kapcsolatban, ami Gyatlov ujitasa volt, es amirol konteokent felvetettuk, hogy egy kis radioaktiv anyaggal hatha kiprobaltak, mint valami mini atomkalyhat, ami aztan kisse onallositotta magat nagy panikot okozva.
[Az eredeti ujitas az lehetett benne, hogy – egy kep alapjan – a kalyha, cso”formaju volt adott pontjan kioblosodve, ami nyilvan maga a tuzter, es a sator egyik hosszanti oldalahoz kozelebb, a sator legtereben volt felfuggesztve.]

 2459. piszkosfredakapitany — 2013-10-05 17:32 

@becsuszoszereles1k: A felsorolásod egyfajta összegzésnek sem volt rossz (sőt!), azt hittem, hogy ilyen értelemben írtad 🙂 A geológusokkal is lehet valami; biztos azok (vagy csak azok) voltak? De ha már szóba került a magánkezdeményezés, akkor inkább valami „hozott anyagra” gondolnék…

 2458. becsuszoszereles1k — 2013-10-04 22:34 

@piszkosfredakapitany: Ezt mondod (2453. hsz.): „No de mi van akkor, ha a túrázók, lelkes hazafiként valamiféle magánkezdeményezésbe (vagy legalább is helyi – értsd: üzemegység) fogtak és összeraktak valami “fegyvernek látszó tárgyat”, vagy bármilyen technikai újdonságot, amit elvittek kipróbálni…és ez ütött ki balul…Tudom, az egyéni kezdeményezéseket nem nagyon díjazták akkoriban, de nem vagyok biztos abban, hogy mondjuk X üzem vezetője megsúgta, hogy “Gyerekek, csináljátok meg, próbáljátok ki, és ha működik, rohanok vele Moszkvába!”

Erre irtam a felsorolast, amin belul csak a geologusok vezetoje allt eddig gyanun(kon) kivul. Hatha vele volt valami kulon projekt? De te tudod, hogy mire gondolsz.

 2457. piszkosfredakapitany — 2013-10-04 19:43 

@becsuszoszereles1k: Itt ám nagyon komoly mennyiségű elmélet, információ „cserélt gazdát”…még felsorolni sem egyszerű: Az meg szintén nem gyenge, hogy bizonyos szempontból mindegyikben „van/lehet valami”…:)Lassan egy jó szakdolgozatra/combosabb tanulmányra való cucc összegyűlik, ha már össze nem gyűlt…:)

 2456. SLC — 2013-10-04 14:05 

@tiboru: feltehetjük hozzám is, a szerveren van hely, az ajánlóba felteszek egy linket hozzá én is. Az sem baj, ha több helyen van meg, biztos ami biztos, ugyebár…

 2455. becsuszoszereles1k — 2013-10-04 02:08 

2453. @piszkosfredakapitany: Volt eddig: egyetem, egyetemi sportklub, egyetemi radios tanszak, ket rendorsegi eset utazas alatt, onkentes szamuzottek, oreg litvan szamuzott, geologus csoport, geologus fonok, voros szakallas, Jugyin – Gyatlov illetektelen radiouzenet elfogasa elmelet; letartoztatas provokalasa elmelet; Vizsaj hirtelen rosszkedv elmelet; utlezaras elmelet; eszaki 2-es suskus elmelet; Jugyin betegseg elmelet; panik elmelet; ugynok elmelet; Zolo elmelet; fenykepezogep elmelet; utolso foto elmelet; naplo elmelet; Esti Otorten elmelet; szemelyiseg elmelet; szemelyes kapcsolatok elmelet; szerelmi kapcsolatok elmelet; dominancia elmelet; atom kalyha elmelet; baleset elmelet; narancs szinu gombok elmelet; lavina elmelet, sze’l elmelet; jeti elmelet; katonai kiserlet elmelet; biorobot elmelet; UFO elmelet; okkult elmelet; a’l-jeti elmelet; szerencsetlenseg elmelet; csoporton beluli ellentet elmelet; verekedes elmelet; tuleles elmelet; gyilkossag elmelet: hivatalos; hivatasos nem hivatalos; idegen ugynokok – nem hivatasos: szokott rabok; okkult konstellacio; nem emberi leny; manysi vadaszok.
?

 2454. becsuszoszereles1k — 2013-10-03 00:12 

2451. @petiba: Ezt meg en nem tudtam.:)

 2453. piszkosfredakapitany — 2013-10-02 22:03 

Vissza Gyatlovékhoz is egy kicsit :)Azt, hogy katonai kísérlet alanyai lettek volna, kizárnám (vagy legalább is igen valószínűtlennek tartom); a hidegháború előtt és alatt számos országban katonákon tesztelték pl. radioaktív vagy vegyi és biológiai fegyverek hatását, illetve bármit, amiben valami „fantáziát” láttak hadihasználhatóság terén és nem csak tőlünk keletre…mostanában kerültek napvilágra ilyen jelentések, perek is lettek ebből.
Pl: http://www.rense.com/general36/history.htm – sorry, a linket nem sikerül „élővé tennem” 🙁
Tehát ha a SzU valamit tesztelni akart akkor és ott, egyszerűbb volt kivezényelni pár szerencsétlen vöröskatonát, akiknek legfeljebb röviden elmagyarázzák, (mint 1944-ben a Kárpátokba való betörés előtt a hegyi kiképzést)hogy ők valójában nem kísérleti nyulak, hanem a békeharc erős bástyái és önfeláldozásukra feltétlenül számít a párt. No de mi van akkor, ha a túrázók, lelkes hazafiként valamiféle magánkezdeményezésbe (vagy legalább is helyi – értsd: üzemegység) fogtak és összeraktak valami „fegyvernek látszó tárgyat”, vagy bármilyen technikai újdonságot, amit elvittek kipróbálni…és ez ütött ki balul…Tudom, az egyéni kezdeményezéseket nem nagyon díjazták akkoriban, de nem vagyok biztos abban, hogy mondjuk X üzem vezetője megsúgta, hogy „Gyerekek, csináljátok meg, próbáljátok ki, és ha működik, rohanok vele Moszkvába!”

 2452. piszkosfredakapitany — 2013-10-02 21:30 

@becsuszoszereles1k: Az biztos, hogy örülne minden vele foglalkozó írásnak, gondolatnak…ugyanakkor az ő életpályája valami félelmetes, sok mai „gyorsan magasra jutó” politikus és hirtelen emelkedett „csillag” mehetne hozzá ipari tanulónak…ugyanakkor az élete maga egy rejtély (nem véletlenül alakíthatta így), aminek van egy-két jobban dokumentált pillanata. Úgy látom, hogy a kis faluból a nagy hatalomba arrafelé nem ritka dolog(v. ö.: Joszif Visszarionovics Dzsugasvili/Koba)

 2451. petiba — 2013-10-02 20:28 

@becsuszoszereles1k:

Alekszej Nyikolajevics Romanov nagyherceg – családja azonban csak „Baby”-nek, „Sunshine”-nak, Aljosának vagy Ljoskának becézte.

 2450. becsuszoszereles1k — 2013-10-02 19:37 

2446. @petiba: Alexej carevics

 2449. becsuszoszereles1k — 2013-10-02 19:24 

@piszkosfredakapitany: Ezt a sziberiai vadorzot, akinek eletrajza ismeretlen, aki valodi termeszetet, cinikus terveit, botranyos es metelyezo cselekedeteit, megsemmisito ereju befolyasolo kepesseget megejtoen meggyozo kommunikacioba tudta oltoztetni, bejuttatva onmagat a legmagasabb uralkodoi korokbe, sot, egyenesen a car legbelso csaladi korebe – ezt az ketarcusag demonisztikus figurajat a mai napig borzongato misztikum lengi korul. Lenne mit gondolkodni rola, aminek kajanul orulne, ha elne.

 2448. piszkosfredakapitany — 2013-10-02 18:08 

OFF

Azért Raszputyin is megérne egy ismertetőt, amennyit tudok róla, az alapján még ezen a blogon is vígan elférne 🙂

ON

 2447. becsuszoszereles1k — 2013-10-01 22:46 

@petiba:
ON: Es sziberiai volt, mint Gyatlovek.

 2446. petiba — 2013-10-01 21:16 

@petiba:

Nem, de határtalan pszi erejével (tanácstalan vagyok, hogy aikido nélkül hogy jutott hozzá) meggyógyította Aljosa cárevics vérző sebét, no meg ezzel a nagy lelki erejével ellenállt még a ciánnak is… állítólag…

Öröm volt veled társalogni, sajna fellőtték a pizsumat, no meg keményen küzdök a konteódrog ellen, mert kihúzom a gyufát, oszt megnézhetem magam. Úgyhogy további jó összeesküvést!jó8

 2445. becsuszoszereles1k — 2013-10-01 21:06 

@petiba: Raszputyin aikidozott?:))

 2444. petiba — 2013-10-01 20:44 

@becsuszoszereles1k:
Hú, és az most jó lesz nekem, vagy rossz ? 🙂

Amúgy olyan vagyok, mint Raszputyin (hú, erről megint eszembe jutott valami, vajon jelent valamit az, hogy „rasz”?) A pszi erő megvéd még a ciántól is 🙂

 2443. becsuszoszereles1k — 2013-10-01 20:18 

2440. @petiba:
„És végül is petiba is tök fiús nick :)” – hozzaszolasaid olvasasakor folyamatosan alkalmazom a pszi ero hasznalatat.:):)

 2442. petiba — 2013-10-01 20:09 

@becsuszoszereles1k:

Jaj, a vége lemaradt!

🙂 „Akkor legyen Albu polgártárs/nő?” 🙂

Legyen! Reméljük nem kell hozzá nemet váltania 🙂

Azért vigyorgok ezerrel, mert ma mesélt a kölök egy viccet, és erről megint eszembe jutott.
(aki unja, bocs az offért)

„-Jöjjön be, kérem a nevét!
-Jónapot! Kovács Gültem.
-Mit mond?
-Kovács Gültem.
-Ne haragudjon, még mindig nem értem.Gültem???
-Igen,amikor születtem, anyám azt mondta apámnak, jaj, legyengültem!Apám erre azt mondta, legyen!”

Bocs!

On.
Albu, az olyan semleges nemű nick egyébként. De örülök, hogy ketten összetettétek, amitek van 😛 és így most végre folytathatom, és talán egyszer tényleg a végére érek a Gyatlov kommenteknek, és nem kell azt mondanom, hogy dögunalom az 1234.után.
Örökhála nektek!

 2441. becsuszoszereles1k — 2013-10-01 20:01 

A regi-Gyatlov 1500+ kommentjet ujratoltve a Vegyesfelvagott 709. @albu kommentjeben talaljatok (egyelore a kommentek vegenel – 711. hsz-nel tartunk).

 2440. petiba — 2013-10-01 19:59 

@becsuszoszereles1k:

Elsősorban az 1500+ kommenttel szereztél örömet 🙂 és Albu polgártárs is, nanáhogynaná.

A nőifocit nagyon káros lenne sértésnek venni, mert szvsz a csajok a csajmezőnyben jobbak, mint a falábú fijjugok.
Az előbbihez volt némi szerencsém srégesrég, az utóbbi teljesen hidegen hagy.

A becsuszoszereles, (most nem tom ékezet nélkül kell-e írni, vagy pl. telefonban utazol) ráadásul 1kilóval a végén egy testes, magas mezben villogó focista, vagy (inkább)amerikai focista képét vetítette elém. Hiába no, nagyon vizuális típus vagyok.
És végül is petiba is tök fiús nick 🙂

 2439. becsuszoszereles1k — 2013-10-01 19:38 

@petiba: Igy legyen otosom-hatosom-hetesem a lotton!
OFF: Orulok, hogy oromet szerezhettem, kar hogy nem az 1500+ kommenttel!:)
Egy jo becsuszo szereles jol jon focin kivul is!:) Oszinte megdobbenesed sikerelmennyel tolt el!
Plane: noifoci!:( Vehetem sertesnek, ha akarod!:))

ON: Akkor legyen Albu polgartars/no?!:)

 2438. petiba — 2013-10-01 10:59 

@tiboru:

Albu polgártárs a vegyesfelvágottban már odaremekelt egy megoldást. Ha kép nélkül is jó, akkor az jó.
Becsúszószerelésünk kollegINa? Jé, aszittem kollega. Biztos nőifociban nyomja az ipart 😛

 2437. tiboru — 2013-09-30 23:52 

becsuszoszereles1k kollegina volt olyan aranyos, hogy elküldte az eredeti kommentfolyamot (vagyis a freeblogos 1500+ darabot) egy html-fájlban. Most már csak az a kérdés, hogy hová és hogyan tudnám ezt felpakolni, ahonnan mindenki elérheti (egy 2 megás fájlról van szó). Aztán a linket berakom ebbe a posztba, oszt jónapot.

Ötletek?

 2436. petiba — 2013-09-30 22:55 

@miamai:

A sötét erő keze (csápja?) messzire elér. Vagy a bloggazda jó helye nem is volt olyan jó. Vagy a bloggazda romlott el. Na, mindegy, így jártam. Úgyis untam már az ezerkétszázharmincnegyedik hsz.nál. (vigaszt nyújtok magamnak)

 2435. petiba — 2013-09-30 22:51 

@tiboru:

Húvaz, most akkor vagy bánkódom egy sort, vagy optimistán aszondom, tulképp már piszokul untam a Gyatlovékat.

Mademoiselle talán tartósan mentette a cuccot, bár mostanság nem látom a nicket, de ha esetleg erre járna…

 2434. tiboru — 2013-09-29 22:29 

@miamai:

Sajnos a freeblog archívumában voltak… Annak a tudornak én is nagyon bírnék örülni…

 2433. miamai — 2013-09-29 21:57 

@petiba: Átok ül ezeken a harkályos turistákon! Illetve a blogon. Még illetvébb az első 1543 kommenten.
Azon a poszt alatti utolsó linken meg kellene hogy jelenjen, mert az összeomlás után a megmentett anyagot a bloggazda valahová jó helyre felrakta. Ezért tudtuk a régi és az új kommentsort párhuzamosan, két ablakban nézni. (A poszt és a kommentek megmentése „szinte a véletlenen múlt”; az adott pillanatban Mademoiselle-nek nyitva volt még az eredeti oldal, és csak szerénységem tiltja, hogy eláruljam, hogy kinek a biztatására mentette le az egészet. Később Biziclop is beszállt a mentésbe. Szóval jókor voltak jó helyen, és tudták, hogy mit kell csinálni…)

A kommentek szerintem valahol az éterben még most is megvannak, csak most éppen máshol tartózkodnak. Majd jön egy tudor és visszahozza – UGYE?????

 2432. tiboru — 2013-09-29 21:52 

@petiba:

Igen. Mondjuk a freeblogért abszolút nem kár (náluk pancserebb és megbízhatatlanabb blogszolgáltatóval még nem volt dolgom), de a régi tartalmak is elérhetetlenekké váltak.

 2431. petiba — 2013-09-29 19:26 

Ja, most látom a Denveren, hogy bedőlt a freeblog. Ezért vannak gubancok a régi Gy. kommentekkel??(Igen, ennyire analfabéta vagyok a témában.)

 2430. petiba — 2013-09-29 17:04 

Hahó, valaki!! Mester!! Főnök!! Enibádi??
Az eredeti Gyatlov poszt 1500 újrahasznosított hozzászólásának a linkje nem műxik! Runtime Error, serverbibi!
Siránkozzak még párat érte, vagy felejtsem el? S.O.S!

 2429. piszkosfredakapitany — 2013-09-28 19:59 

@alexia: Idegen nyelven „gondolkodni” és álmodni…ez ismerős, csak angolul 🙂 A szibériai fotók és/vagy beszámoló engem is nagyon érdekelne, természetesen csak akkor, ha publikus.
1989-1990 környékére a SzU-ban is mutatkoztak már a bomlás jelei, sok mindent szabadabban lehetett művelni, vagy könnyebben megszerezni. Egy volt tanárom mesélte mindig, hogy abban az időszakban (főleg a gorbacsovi szesztilalom alatt) egy kis hazai ürgeöntővel csodákat lehetett művelni és egészen magas szintű vezetők is sokszor többre értékelték a folyékony barackot a világforradalomnál és az éberségnél 🙂 (v. ö.: Fegyvernepper :))
Nagy kalappal a nyelvvizsgához! 🙂

 2428. becsuszoszereles1k — 2013-09-28 17:25 

@alexia: Huu, most tenyleg megneztem, ejjel negyedharomkor irtad a kommentet!

OFF: Nekem, mint ejjeli bagolynak, nem tunt fel!:) Az tenyleg erezheto (atjon), hogy nagyon fiatal lelek vagy, es ezek szerint tenyleg.:) Sikert kivanok a nyelvvizsgadhoz!

 2427. alexia — 2013-09-28 16:33 

Jól van na, lehet, hogy nem egészen úgy fogalmaztam, ahogyan szándékoztam, elnézést. A napnak abban az órájában, amikor írtam, ez már elő szokott fordulni.
Hát… Én ki szoktam írni a hármas neveket, de ennek valószínűleg az az oka, hogy mostanában olyan gőzerővel tanulok oroszul (készülök a novemberi nyelvvizsgára), hogy már reflexből ez jön. (De ez még az enyhébb tünet. De kezdenek már jelentkezni a komolyabbak is, pl. hogy előbb eszembe jutnak a szavak, kifejezések oroszul, mint magyarul, oroszul álmodom stb…)

Ami apukámat illeti, már korábban is gondoltam rá, hogy megmutatom neki a képeket (pl. az ominózus utolsót), hiszen ő mégiscsak profi fotós volt, nagyon jól ismeri a régebbi masinákat meg a technikai dolgokat. A szibériai képek viszont csak filmen vannak meg, és elég nehézkes őket előkeríteni. Egyébként megkérdeztem anyumat, hogy tényleg 1989-ben vol-e kint (én akkor még kicsi voltam, ezért nem emlékeztem rá pontosan), de azt mondta, hogy szerinte 1990-ben. Csak azon csodálkoztam, hogy akkor is azért még Szovjetunió volt, ehhez képest tulajdonképpen szabadon mozoghatott, utazhatott, nem kellet neki útvonaltervet egyeztetni meg ilyesmi. (Mondjuk furcsa is lett volna, a tajgában útvonalterv… De mielőtt még bárki erre gondolna, nem volt ő funkcionárius, meg nem voltak „úgy” kapcsolatai.) De nem érte semmilyen bántódás, pedig egy szál magában ment, a profi fotósfelszerelésével, meg persze sátorral és egyebekkel.

 2426. sztalker — 2013-09-28 14:02 

@becsuszoszereles1k:

Én is köszönöm tiborunak!
🙂

 2425. becsuszoszereles1k — 2013-09-28 13:19 

@sztalker: Nagyon olcso kifogas lenne reszemrol, amiatt nem valaszolni, merthogy ne offoljunk. Sokkal inkabb, orult nagy levegot kellene most vennem egy melto kommenteleshez!:)
Valamint azert, mert egyetertek.

OFF:
Kulonosen bizgeti az ember csoret (de most nem vagyok alkalmas beszelni rola, nagyon nyugos problemakor, legalabbis szamomra):

– „…ez a stratégia kifejezetten a mi kultúrkörünk (az antik görög, meg zsidó–keresztény „hibrid”) átka v. ha úgy tetszik sara, amit sikerült felhalmoznunk évezredek alatt. Már a moszlim is (a keresztényység afféle „nyílt forráskódú Linuxos operációs rendszere”, ahogy én nevezem)…” – [A hasonlat nagyon jo!:)]
*
Izgalmas az „off tartalomjegyzek”:

Azsia (konfuceizmus) „…mindenki felelősséggel tartozik a fölé- és alárendeltjének. (Családtól munkahelyig, államig bezárólag.)”

„…„mozgó kasztrendszer” (kopirájt: sztalker,[…]De most már nem nagyon lehet „magasabb osztályba” lépni, kezdenek rájönni a népek. Ellentétben tehát pl. egy „valódi” kasztos társadalommal…”

„… most már kezd lejárni az idő, a nagyok szeretnének kiszállni a rendszerből, amig még lehet.”

„Ha csak azt nézitek meg, hogy mi az utolsó tabu ma a mi (európai) világunkban, akkor hamar észreveszitek ennek a rendszernek a felszínességét. Ez maga a halál, halélkép fogalma,[…]nem szerepel a „tartalomjegyzékben” sem, mintha nem is létezne e fontos aktus az életünkben.”

„De ez azt is jelenti, hogy egész generációk fogják majd életüket félreérteni, „félre élni”,…”

„Tudják ők a megoldást, de remélik, hogy senki sem fogja még életükben megkérdezni tőlük:…”
*

ON: Majd, a manysi samanoknal!

[Tiboru azt mondta, hogy kulturalt hangnemben lehet egy kicsit offolni. Koszonjuk!]

 2424. sztalker — 2013-09-28 12:13 

@becsuszoszereles1k:

OFF (vagy uff?!)

Ehhez csak annyi kiegészítést tennék hozzá (bocs, tudom, hogy ez nem a Gzatlovhoz tartozik igazán, azaz tényleg off), hogy ez a stratégia kifejezetten a mi kultúrkörünk (az antik görög, meg zsidó–keresztény „hibrid”) átka v. ha úgy tetszik sara, amit sikerült felhalmoznunk évezredek alatt. Már a moszlim is (a keresztényység afféle „nyílt forráskódú Linuxos operációs rendszere”, ahogy én nevezem) is jobban tudja venni azokat a bizonyos „kanyarokat”, társadalmi problémákat, amik most zajlanak a civilizációnkban.

Az ázsiai térség meg egyszerűen azért (erről is írtam már vhol, vmikor egy posztnál, de most nem emlékszem, hogy melyiknél, bocs), mert náluk nem buddhizmus meg taoizmus stb van elsősorban, hanem konfuceizmus, amit cinikusan úgy írnék le, hogy abban különbözik a (mai) európai mentalitástól, azaz: felfelé nyalunk, lefelé rúgunk! stílustól, hogy abban mindenki felelősséggel tartozik a fölé- és alárendeltjének. (Családtól munkahelyig, államig bezárólag.)

Még hasonlíthatnám „fehér” kultúránk (vagy inkább mai kultúrálatlanságunk?) struktúráját az ún. „mozgó kasztrendszer” (kopirájt: sztalker, vigyázz!) elvéhez, ahol folyamatos felemelkedési lehetőséget biztosítottak az osztályok számára évszázadokon át, leginkább persze af ejlett Nyugaton. Egészen mostanáig. De most már nem nagyon lehet „magasabb osztályba” lépni, kezdenek rájönni a népek. Ellentétben tehát pl. egy „valódi” kasztos társadalommal (India), ahol azon BELÜL kell elérned boldogságodat (értsd: egy játékfilm nem lehet magasabb rendű, mint egy animációs kisfilm, vagy dokumentumfilm. Ezek külön-külön műfajok, tudjuk, külön kell benevezni őket az Oscar-díj kategóriákban, nem EGYMÁSSAL versenyeznek, SAJÁT csoportjukon belül érvényesülhetnek csak), nálunk egyfajta társadalmi pilótajáték zajlik le már régóta, de most már kezd lejárni az idő, a nagyok szeretnének kiszállni a rendszerből, amig még lehet.

Ha csak azt nézitek meg, hogy mi az utolsó tabu ma a mi (európai) világunkban, akkor hamar észreveszitek ennek a rendszernek a felszínességét. Ez maga a halál, halélkép fogalma, minden, ami ezzel kapcsolatos, sajnos. (Ma már lehetsz meleg, leszbi, átoperált nő/férfi, moszlim, még tán terrorista is, jó fej bűnöző, bármi, biztosan találsz közeget ami elfogad, ahol be tudsz hasonló gondolkodású társaid csoportjába illeszkedni.) De a halál témája annyira „sejtidegen” lett már a mai nyugatias felfogású civilizációnkban, hogy egyszerűen nincs is jelen! Szó szerint kitörölték a szótárunkból, nem szerepel a „tartalomjegyzékben” sem, mintha nem is létezne e fontos aktus az életünkben.

De ez azt is jelenti, hogy egész generációk fogják majd életüket félreérteni, „félre élni”, mert csak addig lesznek fontosak, míg fogyasztóként és fejbólítóként tolják vezetőik szekerét. Az alaphumánum, erkölcs rég elveszett ebből a rendszerből. Mivel az igazán fejlett nyugati világ nem fogadja el a szegénység kultűráját (a fejletlen elfogadja, lásd pl. sok latin-amerikai ország lakosainak „epikuroszi” hozzáálását a világ dolgaihoz, a nyomorhoz, örömhöz, fájdalomhoz, ahol a temetés vidám, hisz a halott „megboldogult”, ugye, már nem kell tovább szenvednie, tehát ez szeretteinek is öröm)ezért nem is fogja beintegrálni magába a leszakadó csoportokat, amelyek száma egyre nagyobb lesz.

Tudják ők a megoldást, de remélik, hogy senki sem fogja még életükben megkérdezni tőlük: miért nem mondtok le vagyonotok FELÉRŐL a társadalom javát nézve, és minden maradna a régiben, hatalmatok sem foszlana szét.

Megvárjátok, hogy mi vegyük el tőletek az EGÉSZET?

Igen, mondják erre „ők”, megvárjuk!

Meglátjuk.

Ismételten bocs mindenkitől az OFF-ért.

 2423. becsuszoszereles1k — 2013-09-28 10:40 

@sztalkernek: 2415. @pakesz samanjairol eszembe jutott a kommented Tiboru uj posztjaban, a ‘Denver’-ben, miszerint mara egyre nehezebb kolonializalni valot talalni, ami pedig elengedhetetlen a klasszikusan alkalmazott terjeszkedes elve mellett, es igy mara eljutottak a dolgok az „onkolonializacio” (onvedelemre mar nem kepes tarsadalmi osztalyok>aktualisan a kozeposztaly gyarmatositasa) stadiumaba. Majd a samanok altal felvazoltaknal lathato lesz, hogy akad meg boven (ertsd: vegtelen) territorium, amilyen a szellem-vilag es eroforrasai, amit meg lehet majd probalni kolonializalni, csak nem lesz olyan egyszeru.:)

 2422. becsuszoszereles1k — 2013-09-28 10:14 

2420. @oberon: Igaz.
[A tarsadalom peremen elni barmilyen okbol, mindig magaban rejti a deviancia veszelyet.]
Az inditekok koze sorolnam meg az alkoholizalast.
Latszat es valosag relativ kepe (pl. penz elvetele) – jo okfejtes.

 2421. becsuszoszereles1k — 2013-09-28 09:55 

2413. @sztalker: „Szemetelni tilos!” tablaba botlottak…

 2420. oberon — 2013-09-28 09:46 

A manysik számomra sem tűnnek agresszív népcsoportnak. Azonban annak ellenére, hogy általánosítva békések, közöttük is vannak olyanok, akik ez alól kilógnak. Ha ők tették, akkor biztosan nem a több százezer manysi népszavazáson megszületett döntésére kell gondolni, hanem elég pl. 6 együtt vadászó manysi, akik eleve a manysi társadalom peremén vannak, és sem a vallásukat, sem a hagyományaikat sem pedig a társaikat nem tisztelve élnek.
Ilyenek vannak a mi magyar társadalmunkban is, és tudhatjuk, hogy jó néhány antiszociális, „se istent, se embert” nem tisztelő van közöttük, ezért nem lehet kijelenti, hogy a manysi/magyar békés nép, biztosan nem tennének ilyent..annak ellenére, hogy a többség valóban békeszerető.
Személy szerint próbálok személy(ek)re reflektálni.
Az indíték pedig lehet szexuális, anyagi, tiszteletlenség valaki/valami iránt, példastatuálás, hirtelen felindulás stb.
A nyilvánvaló rablást kizárnám, mivel azzal nekik is tisztában kellett lenni, hogyha bármi is náluk van, ami összeköthető később a gyilkossággal, akkor annak súlyos következményei lettek volna.
Emlékeim szerint sok áldozatnál találtak pénzt, ezért kizárták a rablást. Az is lehetséges, hogy vittek el a pénzből, de nagyon okosan nem mindent, mert az egyértelmű lenne. Mivel azonban nem tudjuk a pontos összeget, ami a túrázóknál volt, ezért az is lehet, hogy a pénz 60% eltűnt, és amit ott hagytak, hogy a gyanút eltereljék, az már csupán a kisebbik része, viszont 100%-nak titulálva..

 2419. becsuszoszereles1k — 2013-09-28 09:18 

2416. @alexia: „Ezek a dolgok, amiket Ti rájuk akartok húzni, egyszerűen ismeretlenek számukra.” – akarja a fene rajuk huzni!:) Csak konteozunk. Ahogy Gyatlovekra sem akartuk rahuzni, hogy bantottak egymast…:(
Gondolkodni (elmelkedni) csak szabadon lehet.
De 2418. erre sokkal konkretabb valaszt adott.

„Vlagyimir Klavgyijevics Arszenyev Derszu Uzalája” – errol a formarol a magyar Vannyat Vannyatovics Vinyov jut eszembe, ugyanis magyarul nem hasznaljuk a harmas szlav nevet egyutt, csak hangulat festesre (filing:( Arszenyev: Derszu Uzala cimu muverol pedig a magyar irodalom oktatas kereteben tanultunk, bar Arszenyev mint cari katonatiszt nem volt kulon kiemelve – mert oly korban eltunk.

„De ha mindenáron akkor is a manysik lettek volna, akkor nehezen hiszem el, hogy ők sem vittek volna el semmi pénzt, felszerelést.” – csak Arszenyev meg ne tudja!:)
[Papad 1989-es sziberiai termeszetfotoi biztosan mindannyiunkat erdekelnenek.]

 2418. piszkosfredakapitany — 2013-09-28 08:18 

Alexia, köszönöm a kiegészítéseket! Megvallom őszintén, én sem mélyedtem el a volt Szovjetunió területén élő törzsek szokásaiban, lélektanában 🙂
Viszont azt a lehetőséget fenntartom, hogy Gyatlovék a faluban/útközben tettek valamit (akár akaratlanul is), amivel nagyon elrúgták a pöttyöst és erre válaszul indult egy akció, ami nagyon balul sült el.
Valami hasonló történhetett, mint párszáz évvel korábban a Roanoke szigeten, ahol az első európai kolóniák egyike tűnt el/morzsolódott fel; eleinte ott is minden szép és jó volt a helyiekkel, azután történt valami, aminek hatására az őslakosok megölték/elüldözték/elfogták és rabszolgaként tartották az európaiakat. Rendben, más kor, más világ, de nem tartok kizártnak némi hasonlóságot…

 2417. pakesz — 2013-09-28 07:47 

2416 alexia: én is hasonlóan látom, viszont a link, amit beszúrtál, ez a nyelv és tudomány c. oldal cikkével az a gond, hogy a szerzője a minimális fáradságot sem vette, hogy utánnanézzen a dolgoknak ( Matvejev,urali helynévszótár, a szjal szó jelentése stb.stb) hanem igy a fotelből kisakkoz egy rossz megoldást a hegy nevére vonatkozóan. Hát, ez van.

 2416. alexia — 2013-09-28 02:13 

De hát a manysiknak ez nem is szent hely:
http://www.nyest.hu/renhirek/idegleles-nyelvrokonainknal

Meg aztán sem rájuk, sem általában az Oroszországban élő kis létszámú természeti népekre nem jellemző, hogy szándékosan bántanák az arra tévedő idegeneket. Épp ellenkezőleg, segítenek az utazókon. Apám is volt kint Szibériában (mármint nem úgy, hogy vitték, hanem jószántából, ti. természetfotósként, 1989-ben), s miután a természetvédelmi őrök kitették őt a tajga közepén a helikopterből „Legközelebb kb. 2 hónap múlva járunk erre, ha életben marad és itt lesz, felvesszük, ha nem, akkor így járt!” felkiáltással otthagyták, ő aztán mindenféle emberekkel találkozott — azt hiszem, burjátokkal főleg. Azt mesélte, hogy az ilyen természetben élő emberek számára — ráadásul milyen vad természet az ott arrafelé!… — olyannyira meghatározó az egymásrautaltság, hogy számukra teljesen természetes az, hogy rögtön befogadják az idegen utazót, enni adnak neki, ellátják mindennel…
Vagy ott van Vlagyimir Klavgyijevics Arszenyev Derszu Uzalája. Arszenyev egy cári katonatiszt volt, a XX. század elején járta a Szihote-Aliny hegység vadonját, hogy feltérképezze. S egy idős nanáj vadász, Derszu Uzala volt kísérője és vezetője a vadonban. Arszenyev részletesen elmeséli utazásaikat (film is készült belőle), rendkívül tanulságos, és nagyon érzékletesen ábrázolja ezeknek az embereknek — jó, abban udegék, nanájok meg tazok szerepelnek, de alapvetően a manysik is ilyenek — a gondolkodásmódját.
Ezek a dolgok, amiket Ti rájuk akartok húzni, egyszerűen ismeretlenek számukra. (A Derszu Uzalában is előfordul, hogy szent helyre tévednek a vadonban, de ekkor Derszu egyszerűen elmondja Arszenyevnek, hogy az szent hely. Fel sem merül, hogy azért megölje őt és/vagy a többi katonát.) De ha mindenáron akkor is a manysik lettek volna, akkor nehezen hiszem el, hogy ők sem vittek volna el semmi pénzt, felszerelést.

 2415. pakesz — 2013-09-27 21:11 

Az a helyzet, hogy remélem sikerül belátható időn belül beszélnem valakivel, aki otthonosan mozog a szibériai népek néprajza tárgykörében,amit a manysikról ez ügyben feltúrtam a net-en, az az 1716. os kommentben leirtam röviden. A lényeg, hogy a manysik körében az 50-es évek közepén,amikor az adatgyűjtés folyt, élő legenda volt, hogy az egy gonosz hely, ami elpusztitott egyszer ott menedéket kereső(!) kilenc(!) vadászt. Mivel ők a mai napig vigan gyakorolják a sámánizmust, ebben élnek(lásd pl.youtube-on beszélgetések Schmidt Éva néprajzossal), komolyan veszik az ilyen dolgokat, úgyhogy szerintem a Halálhegynek még a környékét is elkerültek, szóval ez nem egy szent hely volt, amit meg kellett védeni a betolakodóktól.

Az a gond, hogy van itt ugye egy értelmezési keret(ti.a manysi), amiből nézve nem rejtélyes ez az egész,amelyben a miért?-re adott a válasz(a legenda), a hogyan? pedig tkp. nem is igazán érdekes, (a legenda sem emliti, csak hogy mind meghalt) lehet lavina, fegyveresek, mindegy, szóval a gond ezzel az, hogy a manysi gondolkodás,világkép tele van olyan dolgokkal amik teljesen irracionálisak, vagy számunkra annak tűnnek. Annál is érdekesebb lenne ezt a témát még körbejárni egy igazán hozzáértővel,hátha a mi racionális világképünk és a manysi sámánizmus közt félúton ott találjuk ennek az ügynek a lehetséges olvasatát.

 2414. becsuszoszereles1k — 2013-09-27 18:55 

2412. @piszkosfredakapitany: Ez eleg eletszeru, egyaltalan nem lehetetlen…foleg, ha kemenyen isznak is…Valoban, oltek mar kevesebbert is.:( Helyismeret, kozelseg is adott, nem kellett sok hokusz-pokusz hozza. De hogy-hogy nem tudtak rajukbizonyitani?

@pakesz igert nem reg valami erdekes manysi tortenetet.

 2413. sztalker — 2013-09-27 12:20 

Fegyencek: van olyan elitélt, börtönlakó, aki nem dohányzik?

(Azt elfogadom, hogy a hiper-szuper Úberkágábé-géerú-szpecnyázosok zsírprofi kommandósok, mint a filmekben, nem esznek, nem isznak, nem dohányoznak, de se a gulágos, se a „pórnép” nem vetette meg a cigit — és hát a piát sem.)

De akkor hol vannak a csikkek? találtak pl. ilyesmit?

Úgy képzelném, ha pl. én egy szadista „kegyenc-fegyenc”, szökött gulagos lennék, hogy fegyverrel fel-felkényszeríteném a fára Krivót és Dorót, hagyva leesni őket egymás után, majd újra mászásra ösztökélve, jókat röhögnék, továbbá, hogy fokozzam a kéjt, bizony rá is gyújtanék még örömömben, miközben disznó vicceket is mesélek a társaimnak, akik a többieket alázzák mellettem mondjuk.

Ne feledjük: k*rva hideg van ám, az őröknek se valami boldogság órákat a szabadban tölteni az áldozataikkal.

Azt nem tudom, hogy a helyi nomádok, manysik, hanysik, tapsi-hapsik stb. hogy viszonyultak pl. a dohányzáshoz, de a zárt közösségekben a cigi, a cigizés volt szinte az egyetlen szabadon űzhető (olcsó)szórakozás, megengedett csencselési lehetőség, valuta. Plusz idegnyugtató és afféle pótcselekvésnek is jó. Ráadásul közösségformáló is, be tudsz vele illeszkedni a társaságba. Akkor még nem volt rákellenes kampány, de DNS-analízis sem, a nyálból legfeljebb a vércsoportodig tudtak eljutni (plusz RH-faktorok), de abból meg sokféle van, nem megdönthetetlen bizonyíték. Vagy az összes csikket összeszedték?

 2412. piszkosfredakapitany — 2013-09-27 07:29 

@becsuszoszereles1k: Inkább csak az utolsó csepp volt a pohárban. Azt elképzelhetőnek tartom, hogy valaki (egy vérmesebb/aberráltabb vadász)kiszúrta őket – azon a környéken elég sokat mászkáltak, jelölgették is az ösvényeket – és szervezett egy kis akciót: az is lehet, hogy alapból nem a gyilokra mentek, csak a körülmények szerencsétlen összhatása (pánik, szétfutás, stb.) miatt nem hogy porszem, de egy zsák sóder került a gépezetbe. Az alapterv lehet, hogy csak valami éjjeli „megviccelés” volt, hogy jól betojjanak és malacvágtában távozzanak, csak mondjuk valaki kiszúrta, hogy manysik szórakoznak (ha ezt előadják az első pártirodán/rendőrőrsön, akkor abból botrány lehet és a manysi törzs nem igazán tervezett hosszútávú szibériai tartózkodást, valószínűleg a hideg nem, de a szögesdrót biztosan zavarta volna őket :)) A másik lehetőség, hogy kiszúrták őket és egyik-másik túrázó kiosztott pár sallert, és utána durvultak el az események valahogy…
Nem mondom, hogy igazam van, de nem tartok kizártnak egy hasonló lehetőséget sem…végül is öltek már kevesebbért is…

 2411. becsuszoszereles1k — 2013-09-27 01:56 

2409. @piszkosfredakapitany: Manysik: akar frusztracio levezetes, ami kicsit meredek lett volna reszukrol, persze elborulhat az o agyuk is…de plane ha meg „szent harag” vezette volna oket – legfoljebb csondben „karorvendhettek” volna azon, hogy: na, ezt a 9 embert is jol meghalasztja majd buntetesbol a Nagy Szent Bosszuallo Ero! – mas dolguk ezzel nem lett volna, ha egyaltalan tudomasuk volt arrol, hogy 9 ember betolakodott az o kulonleges szent teruletukre; persze lehetseges, hogy valamelyik epp arra jaro manysi vadasz meglatta oket. De azert egy oncelu es/de tomeges gyilkossagba belemenni hirtelen felindulasbol?

 2410. becsuszoszereles1k — 2013-09-27 01:28 

2407. @oberon: „ha kitör a pánik, akkor a logikát teljesen mellőző döntések is születhetnek, amik tönkretehetik az “akciótervet”.” – ez igaz. De ha az „akcioterv” a termeszetre alapozta az akciot, akkor a logika vagy logikatlansag nem sokat nyomott a latban az aldozatok szempontjabol.
Az „akcioterv”, ugy erzem azert volt tuti biztos, mert magat a csapdat a termeszet garantalta. Ez pedig az erdo fele dolo „leveses tanyer”, amibol lefele fog folyni, ami benne van. A lehetseges „elfolyasi helynel” pedig ott alltak az elkovetok.

„Ezért tartom valószínűnek külső támadás esetén a támadók sátornál való tartózkodását valamilyen formában, és ebből következne a leterelés.” _ Szerintem, ha mar a satornal vannak a tamadok, akkor mi ertelme volt leterelni a csoportot? Mitol lett volna jobb lent megolni oket, mint fenn, azonnal – ha meg terelgetni is kell oket? Mar irtam, hogy fonn sokkal nagyobb lett volna az elenallas, onvedelem-tamadas, szetfutas eselye (mint valaki kommentelte regebben, asszem @sztalker, attol, hogy fegyvert szegeztek volna rajuk, meg nem biztos, hogy osszetojtak volna magukat, valoszinubb, hogy kuzdottek volna az eletukert).

 2409. piszkosfredakapitany — 2013-09-26 22:27 

Köszönöm!:)
Amúgy én is a gyilkosság-verzió mellett vagyok. Sajna túl sok a nyom/adat, vagy annak látszó tárgy…és hát ismerve a korszak viszonyait, az aláírt, pecsétes papírok sem mondanak mindig igazat.
A boncoláshoz: felmerült az is, hogy az orvos, aki a boncolásokat végezte, nem volt helyzete magaslatán/”vezették a tollát”. Nemrég hallottam, hogy a SzU-ban egy időben 1-2 éves gyorstalpaló után is eresztettek ki orvosokat a világba…el tudom képezni, hogy mennyire lehettek képben…
A gyilkosság, ha „belső” (KGB, vagy hasonló vöröscsillagos „hárombetűs”), akkor nem igazán illik a képbe, összevetve a többi (ismertté vált), nyílt terepen (értsd: nem vallatás közben ütötte el a villamos) történt gyilkosság közé: „házon kívül” ismereteim szerint legtöbbször robbantottak vagy mérgeztek…igaz, volt példa megrendezett balesetre is, de az nem járt sikerrel első körben…bár az is meglehet, hogy eleve „tereléssel” számoltak és ezért kuszálták össze a szálakat
A szökött fegyences verziót valahogy nem érzem helytállónak, azt valahogy úgy képzelem el, hogy megborítják a sátrat és ütik aki benne van; tanú nincs, szökés nincs, utána meg el lehet vinni bármilyen felszerelést (ami nem következett be)
A manysik: ez szerintem valószínűbb. A Szovjetunió „perifériáján” élő népeket valahogy sosem sikerült teljesen megnyerni a világforradalom ügyének. Ukrajnában még az 1940-es évek végén is fegyveres ellenállás zajlott (fegyver maradt bőven, elég komoly mértékben, így az is elképzelhető, hogy a manysik is valami hasonlóban sántikáltak, csak burkoltabban, és a szovjet hadsereg alakulatai helyett könnyebb célponton vezették le frusztrációjukat. A túrázók amellett, hogy az „államot testesítették meg valamilyen szinten”, még az ő szent helyeiket is összemászták, és itt borult a vodkáspohár…

No megint sikerült hosszúra fognom…:)

 2408. oberon — 2013-09-26 21:28 

@piszkosfredakapitany:

Üdv közöttünk!

„Nem tartom kizártnak, hogy egy ilyen – jó körülmények között akár jelentéktelennek ható – hiba/zavar/félreértés is hozzájárult a túrázók tragédiájához.”

Ezt a meglátást teljesen osztom.
Néhány rosszul, pánik vagy sokk hatása alatt meghozott szerencsétlen döntés teljesen más, (utólag tudva) tragikus irányba terelhette a dolgokat…

 2407. oberon — 2013-09-26 21:21 

@becsuszoszereles1k:

Először is köszönöm az alapos választ a 2398-as kérdésemre.

Jogos a levezették – lemenekültek szóhasználatra való rámutatás, ezért is köszönet.

Annyival kiegészíteném, hogy ha pánikot idéztek elő a támadók és nem voltak ott (2402), akkor nagyon biztosra kellett menniük, hogy a tervük jól sül el.
Végiggondolva a lehetséges terveket (már amik nekem eszembe jutottak) mindegyikben jelentős a felmerülő buktatók száma, nem beszélve arról, ha kitör a pánik, akkor a logikát teljesen mellőző döntések is születhetnek, amik tönkretehetik az „akciótervet”.
Ezért tartom valószínűnek külső támadás esetén a támadók sátornál való tartózkodását valamilyen formában, és ebből következne a leterelés. Elég, ha pánikban rohannak ki a sátorból, kap mindenki egy-egy ütést például, csak a miheztartás végett, aztán mikor „le van törve mindenki szarva” indulhat a lejtő menet, ami során esetleg Zina az első áldozat.

„el lehet gondolkodni a tulelesi helyzeten…bar szvsz akkor is tul sok sulyos es furcsa egyeb korulmeny marad, ami gyanussa teheti az esemenyeket.”

Nos, én ebben a verzióban gondolkodom, véleményem szerint egész jól beilleszthető majdnem minden, 2 dolog van, ami még mindig a legnagyobb fejtörést okozza.
Az első a mindenki számára kérdést jelentő mi volt az a pánikot előidéző esemény, ami menekülésre késztette őket és távol is tartotta a sátortól, valamint Szlobo halálának a körülményei, amik számomra is nagy valószínűséggel idegenkezűségre utalnak.

Mivel az elmúlt időszakban ismét a gyilkosság verzió képviseli a „mainstream” vonalat, javaslom játszunk el a „manysik” voltak az elkövetők gondolattal is..hátha közelebb jutunk vele.
Logikusabbnak tűnnek számomra, mivel megmagyarázná a hatóságok értetlenkedését és tanácstalanságát, a szellemi tőke elvesztésének figyelmen kívül hagyását, profi nyomelkövetést, lőfegyver nem használatát, jó terepismeretet, valamint ki hinné, hogy a manysik meg mernék lépni?…

 2406. piszkosfredakapitany — 2013-09-26 19:13 

Először is üdv mindenkinek!
Másodszor: ez az írás elég sok agyalással (és csendes rettegéssel:)) eltöltött éjszakát szerzett nekem 🙂
Harmadszor – ez lehet, hogy hosszú lesz; sajnálatos módon nem rendelkezem semmiféle megoldással az üggyel kapcsolatban, viszont az utóbb (is) felmerült pánikos dologhoz lenne pár észrevételem, saját élményem.
Élmény 1.
Sok évvel ezelőtt, még kölyökkoromban kint túráztunk az erdőben, öten vagy hatan, nem is messze a „civilizációtól”. Lehettünk 12-14 évesek…pihenőt tartottunk, ehhez mérten voltunk egy helyen, kivéve egy társunk, aki elindult a dolgát végezni. Egyszer csak ez a srác ordítva rohan felénk a bozótosból, hogy őt valami kergeti…ész nélkül kezdett mindenki rohanni a srác után, kérdés, helyzet tisztázása stb. nélkül. Egy kis idő után kifulladva megálltunk, mögöttünk a nagy semmi…kérdeztük a gyereket, hogy mi is volt ez, akkor azt mondta, hogy egy hatalmas kutya…visszamentünk a cuccainkért a helyre (persze előtte felderítés, végrendelkezés stb)és ott találtunk egy, az otthagyott kajánkból békésen falatozó kb tacskóméretű kutyát, aki (ami?) miatt futottunk X száz métert és zúztuk magunkat össze-vissza az erdei ösvényen…először csak bámultunk, mint disznó a retikülre, utána persze jól kiröhögtük magunkat…
Élmény 2.
Ez sok évvel később volt, néhányan rendezvényt biztosítottunk, egy kijáratot őriztünk; viszonylag nagyszámú de békés tömeg, gebaszfaktor minimális, unatkoztunk is rendesen. Aztán egyszer csak elkiáltott valamit (máig nem tudjuk, hogy mit, gondolom olyasmi lehetett, hogy „Itt (a mi helyünk közelében) ingyensört osztanak/marslakók szálltak le!!” vagy hasonló), de kb 2 másodperc alatt akkora tömeg keletkezett nálunk, hogy szó szerint elsöpörtek minket. Amikor elvonultak, az utolsó szállingóztuk egyikét kérdeztük, hogy mégis mi volt ez. A válasza lakonikus tömörséggel annyi volt, hogy „Tudja a bánat, jöttem a többivel…”

Nyilván egyik eset hasonlítható össze Gyatlovékéval, de azt hiszem, hogy ez a két példa is mutatja, hogy milyen könnyen lehet pánikot/bármiféle hasonló fennforgást előidézni kisebb-nagyobb csoportoknál-tömegeknél. Oké, Gyatlovék sem kisiskolások, sem tömeg nem voltak, a rutin meg az életkor sokat számít, de egy rossz információ lavinát indíthat el, ahonnan később már nincs visszaút. Egy öreg világháborús tiszt mesélte, hogy náluk a hadapródiskolán is volt olyan feladat, hogy sorba állították őket és az elsőnek súgtak a fülébe valamit, amit tovább kellett adnia. A sor végén természetesen ez természetesen teljesen másképp bukkant már fel.

Nem tartom kizártnak, hogy egy ilyen – jó körülmények között akár jelentéktelennek ható – hiba/zavar/félreértés is hozzájárult a túrázók tragédiájához.

 2405. becsuszoszereles1k — 2013-09-26 18:34 

@sztalker: Arra gondoltam, hogy nem a satortol lattak el az erdoig, vettek eszre a gyanus dolgokat(Gyatlov-Szlobo-Zina), hanem amikor mar elegge lenn voltak, azon a bizonyos nagyfatol/erdotol 300-600 meteren belul…(ha jol emlekszem a tavolsagokra; es ahol meg is talaltak oket a keresesnel).
—-
[Amugy most veszem eszre, ahogy felmentem a posztba, a kezzel rajzolt terkephez, hogy a poszt 5. pontjaban ott a szimbolum, amire a szajt fejlece emlekeztetett.:))]

 2404. sztalker — 2013-09-26 17:54 

@becsuszoszereles1k:

Mielőtt elhagyom a sátrat és látom, hogy lent idegenek hemzsegnek, azért csak kihúzok egy-két síbotot a hóból, és viszem magammal fegyver gyanánt, biztos, ami biztos.
Ha meg rákérdeznek, hogy mi az, akkor azt mondom: száraz edzés…

De valami fegyvernek IS használható eszköz nélkül biztos, hogy nem megyek emberek felé. Ismeretlen ember(ek) felé pedig végképp nem. (Mondjuk van egy lobogó v. mozgó fény az erdőben, zseblámpával jelezgetnek, integetnek felém stb.)Azon a környéken, abban az időben még a saját családjában sem bízhat szerintem az ember, de ez tényleg már csak az én személyes véleményem.

 2403. pakesz — 2013-09-26 15:36 

2402, hogy nem is voltak a sátornál a támadók, ez egyszerűbb magyarázat mint az hogy, a fél hegyoldalon nyomeltüntetést folytattak…

 2402. becsuszoszereles1k — 2013-09-26 14:42 

2397.@oberon:Ezzel akartam kezdeni:
„Ha jól értelmezem, akkor azt írtad, hogy megijesztették őket fent, leterelték őket a fához az egyetlen “logikus” menekülési útvonalon,[…]”
Azt mondtam, hogy az egyetlen logikus menekulesi utvonalon – tehat menekultek.
Te pedig azt mondod, hogy letereltek oket a menekulesi utvonalon…ha tereltek oket, akkor nem menekultek, hanem lementek…igy menekulesi utvonal sincs – tehat semmikepp nem allithattam a ket dolgot egyszerre…nem is, mert azt allitottam, hogy ijedtsegukben (panikban) menekultek.

[Hozzafuznem, hogy a tamadok (vagy kik) valamilyen modon elertek, hogy a csoport panikban hagyja el a satrat – de ok nem voltak fenn a satornal, vagy addigra mar nem voltak fenn/addig meg lopakodtak, vagy ok maguk egyaltalan nem voltak fenn (itt volt a kerdes, hogy milyen eljarassal vagy technikai megoldassal dolgoztak), hanem az erdonel/vizmosasnal, nagyfanal vartak rajuk. Hogy miert fontos, hogy panik legyen? Mert akkor biztosan mindenki kijon a satorbol, es biztosan felszereles nelkul rohan ki(vedtelenul)…szvsz. Mivel satornal torteno tamadas eseten konnyebben probalkozhattak (onvedelem, verekedes, eszkozok kozel, a satorban) vagy szetszaladhattak volna, mint a tanyerban, vagy a tanyer aljan, ahol tamadokba utkoznek, jol kifaradva, atfagyva, megdobbenve, felve…(csapdaban)Hogy megsem szaladtak szet nem azt jelenti, hogy tereltek oket, hanem azt, hogy kozos volt a panikelmeny, de szamukra ismeretlen forrasbol, altalanosan fenyegetoen(nem gondolva, hogy konkretan az eletukre tornek) – es kozos volt a menedek remenye (erdo).]

 2401. becsuszoszereles1k — 2013-09-26 14:10 

2396. @sztalker:
” Nyílt (üldöző által is jól belátható) terep felé menekülni (plusz emelkedő), mindvégig a sátor irányát tartva precízen?

Mind a hárman? (Gyatlov, Szlobo, Zina.)

Ráadásul sötétben?”

Hat, igen, amennyiben voltak uldozok, akkor ok is jol belathattak a terepet…

Nyilt terep fele menekulni, emelkedon: hat, amerre lehetett…

Mindharman: mivel harman voltak…

Tenylegesen megallapitast nyert, illetve a mellekelt terkepen is lathato, hogy az erdot vagy a nagy fat a satorral kepzeletben osszekoto egyenesen talaltak meg a harom holttestet.
Szerintem ez ugy lehetseges, hogy ez az egyenes maga a nyomvonal, amin lement a csoport, es nyilvan az volt az egyetlen ut is hirtelen, ami visszafele vezetett es ami meg sotetben is tampontot adott…(Lehet, hogy ok harman ertek le utoljara a satortol…es eszrevettek, hogy a kelletenel tobb ember van lenn – ha ellattak odaig, akkor mozgas; hangok vagy eppen gyanus csond – hiaba szolongattak a tarsaikat, nem jott valasz, mint addig; es menekulve sarkonfordultak…?)

 2400. becsuszoszereles1k — 2013-09-26 13:41 

2398. (2397.)@oberon:

A sator megtalaloi: Borisz Szlobcov es Saravin (egyetemistak,UPI), 1959. februar 26.

Forras: https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&ved=0CCkQFjAA&url=http%3A%2F%2Fmurders.ru%2FDyatloff_group_1.html&ei=vQNEUr70C8zH7AbQhoHQAw&usg=AFQjCNEemBD3M7-OAMkExcON1djDICPMvg&sig2=LwfA8nC2GgLvy3FIsZUvIg [2391., lehet, hogy a fejlec valasz az utolso felvetesedre:))> Tiboru blog]

http://murders.ru/Dyatloff_group_1.html#2
2.Начало поисковой операции. Общая хронология розысков. Обнаружение первых тел погибших туристов.

„[…]В районе Ауспии поисковиков Слобцова ждала первая удача – 25 февраля они наткнулись на старый лыжный след, который, по их мнению, должен был принадлежать группе Дятлова.В дальнейшем это предположение получило подтверждение – Слобцов и его поисковики действительно отыскали лыжню пропавшей группы. Стало ясно, что она находится где-то неподалёку, буквально в считанных километрах (поскольку до Отортена было не более 15 км., а там пропавшие туристы не побывали).[…]
Необходимо подчеркнуть, что никто из студентов-поисковиков не верил в трагический исход похода Дятлова.[…]

Уже во второй половине дня 25 февраля Слобцов попытался определить, в каком направлении двигалась группа Дятлова, для чего, несмотря на сумерки, разделил свою команду и направил её вверх и вниз по течению Ауспии. Та часть, что шла вверх по течению реки, лыжню дятловцев быстро потеряла, другая же часть наткнулась на давнюю туристкую стоянку. По общему мнению, она должна была принадлежать разыскиваемой группе Дятлова, однако датировать стоянку не удалось, так что открытие это ничего поисковикам не дало.[…]

Итак, поисковики разделились и приступили к выполнению полученных задач. Та группа, что должна была искать следы выхода дятловцев из долины реки Ауспия, поднялась на перевал, игравший роль водораздела. Он представлял собою эдакую седловину направо и налево, от которой шли с заметным понижением долины двух рек – Ауспии и Лозьвы. В составе этой группы были три человека – студенты УПИ Борис Слобцов и Михаил Шаравин, а также местный лесничий Иван Пашин, самый обычный 50-летний русский мужик, всю жизнь проживший в посёлке Вижай и проработавший в местном лесничестве.[…]

Проводник Иван, утомлённый подъёмом на перевал, несколько отстал, а потом и вообще сел отдыхать, отказавшись сопровождать студентов. Слобцов и Шаравин двинулись вперёд одни. Через некоторое время их внимание привлекла чёрная точка на северо-восточном склоне Холат-Сяхыл, приглядевшись, студенты поняли, что видят частично засыпанную снегом палатку.[…]

Приблизившись к ней, Слобцов и Шаравин догадались, что наконец-то отыскали палатку группы Дятлова и никакую другую. Дело в том, что палатка эта была весьма нестандартна и хорошо узнаваема – её сшили из двух 4-местных палаток, удлинив в 2 раза, отчего размеры её составили 1,8 м.*4 м. Борис Слобцов лично принимал участие в изготовлении палатки в 1956 г., так что не мог ошибиться при опознании.
Палатка была ориентирована входом на юг. Северная её часть оказалась завалена, её присыпал снег толщиной 15-20 см. По общему виду и плотности снега можно было сделать вывод, что он появился здесь не в результате схода лавины, а наметён ветром. Рядом с палаткой стояла пара лыж, воткнутых в снег, а непосредственно у входа из снега торчал ледоруб.[…]

Сбросив лыжи, Шаравин и Слобцов попытались обследовать палатку. Первый принялся разгребать наваленный на неё снег, а второй, вооружившись найденным ледорубом, стал наносить удары по скату крыши, рассчитывая получить быстрый доступ в центральную часть палатки. Разорвать брезент ледорубом оказалось совсем несложно, тем более, что полотнище уже было в нескольких местах рассечено. В процессе разрубания палатки лезвие ледоруба (как выяснилось чуть позже) угодило в мешок с сухарями и пробило его.
Отбросив разорванное ледорубом полотнище, Слобцов и Шаравин получили доступ к внутренностям палатки. С облегчением они увидели, что трупов там нет – это открытие укрепляло надежду отыскать разыскиваемых товарищей живыми и здоровыми где-то в другом месте.[…]”
***
Te irtad, hogy levezettek oket, en meg ezt cafoltam.
Hogy „technikailag” vagy technikailag hogyan lehet megoldani egy ilyen panikkeltest, azt nem tudom.

Menekulni a legkezenfekvobb iranyba szuktunk, mar ha nincs akadalya. Itt is a lefele irany mutatkozott a leggyorsabbnak, raadasul tudtak, hogy ott van egy erdo. Igy az egesz csoport ott kotott ki. Djatlov-Szlobo-Zina az erdotol 300-600 meteren belul voltak, szvsz mar egy masodik probalkozaskent, visszafele menekulve – es tenyleg ugy nez ki, ahogy @jukeey mondja, ott leteritve a tamadok altal.
Ahogy a terkepek felszini adatai alapjan (szintmagassagok, stb.) elkepzelem, a sator es az erdo kozotti terulet egy, a satortol az ardo iranyaba forditott „leveses tanyer” (hiszen a kozepe tajan volt benne egy eleg jelentos szintkulonbsegu melyedes is). Ennek a peremere, a satorhoz(vagy csak ugy, panikban) visszamenekulni, kulonosen olyan idojarasban, ruhatlanul, mar kifaradva – nagyon nehez.
Tehat lent, az erdosegnel vartak rajuk a tamadok – mondjuk egy kelloen szethuzott „csatalancban”.

Ha pedig nem volt kulso beavatkozas, hanem valami panikot okozott a satornal vagy a satorban, es a csoport lemenekult a biztonsagosabbnak velt erdoig, akkor is ervenyes lehet a „leveses tanyer”-elmelet; es tenyleg el lehet gondolkodni a tulelesi helyzeten…bar szvsz akkor is tul sok sulyos es furcsa egyeb korulmeny marad, ami gyanussa teheti az esemenyeket.

Es erre jegyeztem meg, hogy igy ujra visszakerulunk a „sator”-kerdeshez. Marmint ahhoz, hogy mi tortent a satornal, miert menekultek ki Gyatlovek a szinte biztos halalba.

A satorrol pedig eszembe jutott a satoron levo durva vagasok esete a keresokkel…egyebkent a fent idezett murders.ru szovegben Szlobcovek elmondjak, hogy nem volt nehez szethasitani a ponyvat, mert voltak mar rajta vagasok.
Igy most a sator bejarat ki-befuzesere, halisten nem szukseges „konteolealnom”.:)) [kondolealas – reszvet nyilvanitas]

– a szovegben a „ledorub” szot ertelmeztem jegcsakanykent>”ljod”=jeg, „rubity”=apritani –

 2399. petiba — 2013-09-26 10:37 

Tiboru, megpróbáltam folytatni a Gyatlov I. kommentjeinek a félbehagyott olvasását, de a link nem müxik, pedig eddig ment.Megint elvesztek?

 2398. oberon — 2013-09-25 14:32 

@oberon:

Lehet tudni a nevét annak, aki a megtalálta a sátort és kivágta a csákányával?

Ez lemaradt az előbbiből.

 2397. oberon — 2013-09-25 14:29 

@becsuszoszereles1k:

Ha jól értelmezem, akkor azt írtad, hogy megijesztették őket fent, leterelték őket a fához az egyetlen „logikus” menekülési útvonalon, lent elállta a többi támadó az utat, így a csapdába csalt fiatalokkal gyorsan végeztek.
Ha a fától nézzük, akkor minimum távot nézve 4 emberért el kellett menni oda vissza legalább 600-700 m.-t az erdőn át(Zolo, Kolo, Luda és Tibo)feltéve, hogy nem keresték őket, mert 1 helyen várták, hogy megöljék őket, mint valami „birkák”. A másik irányba minimum 1300m.-t kellett menni Zina, Szlobo és Gyatlov miatt oda-vissza.
Ez így már nem tűnik olyan azonnali gyilkolásnak…megtervezettnek meg aztán pláne nem,mert ha megtervezik a csapdába ejtést, csak gondolnak arra is, hogy mi van, ha közben vagy a fánál szökni akarnak…

„Ha meg tulelesi agonia volt, akkor megintcsak visszaterhetunk a kerdeshez: mi tortent a satornal, satorban…”
Ezzel egy paradoxont vélek felfedezni a kommenteden belül, mivel erre véleményem szerint a következő bekezdésed meg is adja a választ, ha hiteles az info.
Éppen ezért kérdezném, hogy hol sikerült rálelni? És mennyire lehet elhinni, mert eddig még nem ismertem ezt az információt, ami persze nem jelent semmit.
Ha viszont igaz, akkor a támadók miért foglalkoztak a sátor visszakötésével, ha kivégezni vitték a túrázókat?

 2396. sztalker — 2013-09-25 11:27 

@jukeey:

„Az nem valószínű hogy több száz métert kússzon akiben esetleg még maradt egy kis lélek, távolabbi helyzetét inkább menekülési kísérlet közbeni leterítés indokolhatja.”

Nyílt (üldöző által is jól belátható) terep felé menekülni (plusz emelkedő), mindvégig a sátor irányát tartva precízen?

Mind a hárman? (Gyatlov, Szlobo, Zina.)

Ráadásul sötétben?

Hmmm…

 2395. sztalker — 2013-09-25 11:11 

@becsuszoszereles1k:

Hát igen, reálisabb is, amit mondasz, mint pl. az a szitu, hogy amint Jugyin vonata eltűnik a távolban s már nem látszik, amint párás szemmel és komszomolos nyakkendőjével vidáman integet Gyatlovék felé, Zolo ridegen megszólal:

— Jól van, skacok, akkor már nem kell tovább dugdosni éjjelente a deutériumkazettát a szamovár aljába, bőven elég, ha csak a cukrosdobozba rakjátok.

:)))

 2394. jukeey — 2013-09-25 06:42 

Mindenképp a gyilkossági verzióban látom a legtöbb elképzelhető szituációt, elkövetőktől és motivációtól, áldozatok reakciójától föggően elég sokféle helyezkedést. Egy rakat felszereléstől pár perc járásra „túlélésre” készülni úgy, hogy legalább a csapat egy része elég tiszta elméjű tűzrakáshoz, és elég jó erőben van fáramászáshoz, még éjjel egy közepes hóviharban sem indokolt; esetleg ha fontosabb érzékszerveik lettek valamiért teljesen használhatatlanok (látás/hallás), de ez esetben sem magukat vagy egymást törték volna össze, így és ennyire még akkor sem, ha a vaksi bukdácsolás után egyesek ámokfutást rendeznek a vízmosásig.

A sátortól való elterelést és a fáknál lezajlott balhét magyarázhatja az is, hogy az elkövetők mégis katonafélék voltak, és nem volt konkrét parancsuk (bár sejthették milyet fognak kapni), de aztán kaptak. Ha az elkövetők tudták hány emberre kell számítani, a létszámhiány is okozhatta a terelgetést, odázást; főképp ha még nem sötétedett be, evidens volt hogy a két hiányzó a fák közt lehet pl tüzifát gyűjteni. Az nem valószínű hogy több száz métert kússzon akiben esetleg még maradt egy kis lélek, távolabbi helyzetét inkább menekülési kísérlet közbeni leterítés indokolhatja. Jugyin nem feltétlenül sejthetett valamit még akkor sem, ha az indíték korábban következett be; csak ha mondjuk hónapokra, évekre visszamenőleges rossz viszonyról lett volna tudomása, esetleg gyanús idegennel látta volna beszélni egy alkalommal valamelyik társát, satöbbi. Lehet aki tudott valamit, az már magával is vitte a sírba; az érintetteknek esetleg csak egy volt a sok, ennél sokkal emlékezetesebb disznóság között, mások leszármazottaik jóhírére való tekintettel vihették sírba az ügyet, stb. Korántsem biztos hogy valaha is kiderül.

 2393. becsuszoszereles1k — 2013-09-24 22:45 

@sztalker: Tetelezzuk fel, hogy a tura idejen es helyen allt be egy uj szituacio (es kovetkezmenyei), akkor Jugyin semmit nem tudhatott az egeszrol, es mindhiaba torte volna 50 even at a fejet…

 2392. becsuszoszereles1k — 2013-09-24 22:35 

@oberon: „Miért kellett lesétálni velük? Ha halálra voltak ítélve, nem mindegy, hogy hol lesz az a 9 hulla, ha nem tüntetik el őket?” – szerintem (mar, ha gyilkossag) a satornal valamilyen modon, de igen hatasosan rajuk ijesztettek, de az erdonel-vizmosasnal vartak oket, mert az volt a nyilvanvalo menekulesi irany es cel, ahonnan mar nem lehetett tovabb menekulni, illetve vissza a satorhoz eleg nehezen lehetett volna. Tehat csapdaba ejtettek oket…Ehhez kepest elegge azonnal oltek meg oket…

Ha meg tulelesi agonia volt, akkor megintcsak visszaterhetunk a kerdeshez: mi tortent a satornal, satorban…

Egyebkent a sator oldalan levo nagy vagasokat az egyik keresoember (turavezeto egyetemista) vagta csakannyal, amikor veletlenul/varatlanul raakadt a satorra; es mivel a 4 tagu keresocsapatokat 2 tagura, majd 1 tagura osztottak szet, hogy egy uj dontes alapjan, az este kozelsege miatt, egyszerre nagyobb teruletet, minel tobb (es uj!) iranyban tudjanak atfesulni: a maganyos kereso, felig-meddig mar esti szurkuletben, nyilvan nem tette ki magat egy esetleg nagyon kellemetlen elmenynek – mint elmondta, csakannyal felhasitotta a sator oldalat, es szetnyitva a ponyvat, kivulrol nezett be, anelkul, hogy be kellett volna lepnie…

 2391. sztalker — 2013-09-24 15:36 

Ha katonai/KGB összeesküvés, akkor miért nem küldenek ki egy „lezsírozott” boncolóorvost, aki seperc alatt kimondja a tutit: lavína volt, „oszt jól van”. (Máskülönben helyben tarkónlövést kap, ugyebár…) Ehelyett van egy balf*sz jegyzőkönyv, ami hemzseg a hiányosságoktól. Még csak nem is arról van szó, hogy kiloptak belőle dolgokat, hanem valamiféle amatőr munkának látszik. Tehát, ha tényleg komoly nemzetbiztonsági tétje lett volna itt a titoknak, akkor szépen megcsinálják a levezetést, szálak elvarrását is, ahogy azt kell.

Képzeljétek el a szitut: elkövetek egy bűncselekményt (pl. cserbenhagyásos gázolás, meghal az, akit elütöttem), majd szólok egy cimbinek, hogy igazoljon alibit, ha kell. Cserébe adok neki 1-2 milkót, v megzsarolom valamivel (hogy tudok a sikkasztási ügyéről, vagy csalja az asszonyátt, ez most mindegy) és így kvittek vagyunk. De ahelyett, hogy ez a hülye a betanult mesét mondaná a zsaruknak, ahogy korábban egyeztettük (pl. tanusítja, hogy egész éjjel együtt kártyáztunk nála), a bíróságon elkezd hebegni-habogni, majd kiböki, hogy valami nem egészen rémlik már neki, mintha pár órával később értem volna oda a kocsimmal, vagy nem is voltam ott stb… Behelyettesítve ezt a szóban forgó Gyatlovos orvosi jegyzőkönyvvel, amiben találgatások, bizonytalanságok, nem következetes boncolási metódus áll, nekem ez inkább kapkodásnak, mintsem elterelő műveletnek tűnik.

Vagy lehet, hogy totál alkesz volt a doki (és esetleg a segédje is, akinek a neve nem maradt fenn), azért lett ez a jelentés ilyen gyatra munka??

Jugyin testvér miért nem jött elő a farbával még életében, mondjuk ’92 után (amikor a SZU már felbomlott, mindent „adtak-vettek”, hamisított ufóaktától kezdve kamu Sztálin-naplókig)? Biztosan látnia kellett volna kémkedést (de szerelmi szálakat, torzsalkodást, bosszúszomjat stb. is), utólag gyanús momentumokat a csoport előző évi túrái alatt, ami szöget ütött volna a fejében. 50 (!) éve volt rá, hogy gondolkozzon a részleteken, „első sorból” származó infói, élményei voltak Gyatlovékról. Fél évszázad alatt nem esett le neki (se senkinek) az a bizonyos tantusz? Nem gyúlt fel a fény? Egy szép, kerek mesét csak össze lehet dobni félszáz év alatt, nem? (Sztem mi itt vagy 2 év alatt több tucatnyit, jobbnál-jobbat simán össze is dobtunk, pedig csak fégőzzel dolgoztunk.)

Egyébként nagyon várom már egy KGB-s naplóját is, mer’ azt is megírhatták már volna azóta, aki hiteles szemtanú volt. Ennél tízszer jelentéktelenebb dolgokra is gyorsan rácuppan a nagy orosz hamisító alvilág, úgy gondolom.

 2390. oberon — 2013-09-24 12:25 

@jukeey:

Ha valóban az út során történt esemény miatt haltak meg, akkor annak szerintem még az utolsó falu előtt, vagy ott kellett történnie, mivel azután már csak a vadon volt, ahol bármit is láttak, az köztük maradt volna, legalább is a túra végéig. Innen nézve az „akció” csak a táv megtétele után történhetett volna.
Az útvonal kiderítése és a felbérelhető gyilkosok léte számomra teljesen reális olyan szempontból, hogy mindkettőre volt lehetőség. Ellene talán csak az szól, hogy az útvonal azért nem bárkik számára volt hozzáférhető, a gyilkosok pedig nem lehettek olyanok, akiket bárhol le lehet akasztani, mert ha elhallgattatás volt, akkor „nagy” tétje lehetett a dolognak, amit nem bíz(hat)nak akárki(k)re.

A félreérthetetlen és cáfolhatatlan bizonyíték alatt azt értem, ami például tény. Azokat, amiket eltüntettek, megmásítottak vagy szimplán hanyagságból nem vettek észre, az mindannyiunk számára „láthatatlan”. Ha azonban semmit sem veszünk ténynek, mindenre rámondható a hiteltelen jelző, akkor Uraim kérem, mit is csinálunk mi itt? Lyukas vödröt szeretnénk csordultig tölteni? És még csodálkozunk is ha nem sikerül? : )
Én személy szerint a sérüléseket (már amiket a murders.ru és egyéb oldalak közösen!! említenek) a terület állapotát (hó, gödör, letört ágak, domb, tűzhely, stb.) az időjárási tényezőket (erős szél, -20 körüli hőm., éjszaka, korábbi havazás stb.) és az egyének esetleges nyilvánvaló jellemvonásait, amik a naplókból kiderülnek, próbálom ha nem is tényként, de támpontként kezelni.

Indítékot sem a gyilkosságra, sem a sátorkivágásra nem fogunk találni , mivel nincs piros lámpa, ami kivillan a helyes válasznál. Vagy elkotyogja egy még élő, a történteket ismerő és bűntudatban vagy lelkiismeret furdalásban élő személy, vagy kb. ugyanitt tart majd az okfejtés 2358-ban is, mivel azon infok alapján, amiket tudunk, már nemhogy körbetorpedóztuk a hajót, hanem telibe is kaptuk már párszor (szerintem), annak ellenére, hogy bizonyosan elsüllyeszteni azért még nem sikerült.

„Mondott valaki ilyet, hogy ez az eset egy szerencsetlenul vegzodott tulelesi probalkozas? Es hogy ezt bizonyitja a holttestek elhelyezkedese?”
„Túlélési kísérletre utaló helyszín?
Én csak küzdeni és menekülni próbáló áldozatok reménytelen erőfeszítéseit látom benne,”

Én márpedig azt mondom, hogy szerencsétlenül végződött túlélési próbálkozásra utalnak a nyomok. Mi a bizonyíték arra, hogy a gödör, a famegtépés és a tűz korábban keletkeztek?
Ez is erőltetettnek tűnhet innen nézve…de próbálom alátámasztani ezt a nézetem.
Ludán Krivo ruhái vannak, amik valószínűleg a fiú halála után lettek levágva. Miért hagynák ezt, ha úgy is meg akarják ölni? Korábban eljutottunk odáig, hogy a holttestek elhelyezkedése logikus is lehet, például a „vélt” klikkek alapján. Ezt alátámasztanák a testek helyzetei. Tibonál kés volt, Szlobonál gyufa, amikkel ágat is lehetett vágni és tüzet is lehetett gyújtani. Kolonak miért nincs komolyabb sérülése?
Tibo fejsérülése sem egyértelmű, hogy halála előtt keletkezett (lavinaszonda). Miért pont Luda van a legbestiálisabban „kivégezve”? Zinán, Kolon, Krivon és Gyatlovon mik a halált okozó sérülések, ha a hypotermiát kivesszük a képletből? Elfogadva, hogy a többieken a sérülések valóban halálosak…
Az, hogy „Zoloék” „moziztak” a többiek kínjain, még meg is érthető, hogy várják a megfelelő alkalmat valamire, de hogy Ludmilla pont feléjük fut és ők megölik az üldözőjét, viszont később a támadók együttesen megölik őket? Miért nem menekültek el, ha tudták, mi a helyzet?
Zináék pedig dombnak kezdenek el „kúszni” már megkínzott állapotban, és több száz métert meg is tesznek? Ez eléggé abszurdnak hangzik. Mindemellett a kúszásnak egyértelmű nyomai maradtak volna. Másrészt kúszva, dombnak, abban az állapotban mennyi ideig tartana ez? Szerintem órákig. Addig a támadók mit csináltak? A te szituációdban Zolo és Tibo rejtőzködik. 7 fogoly a fa alatt. Luda elfut a fák felé. 3-an kúsznak a sátorhoz. Marad Doro, Krivo és Kolo. Velük mi a helyzet? Milyen gyilkosok azok, akik hagyják őket így szaladgálni? Miért nem kötözték meg őket? Egyáltalán miért nem ölték meg őket azonnal?
Miért kellett lesétálni velük? Ha halálra voltak ítélve, nem mindegy, hogy hol lesz az a 9 hulla, ha nem tüntetik el őket?

Számos történést és sérülést megmagyarázna a gyilkosság, azonban komoly hézagok is tátonganak a történetben.
Szívesen olvasnék egy gyilkosság verziót, amely részletesen kitér minden egyes buktatóra, és érvekkel alátámasztva megmagyarázza vagy beilleszti őket, valamint leír egy olyan cselekményfolyamot, ami megállja a helyét mind térben, mint időben.
Addig azonban, amíg a röviden „jöttek-láttak-öltek-mentek mert meg kellett ölni őket” verziók vannak, addig csak egy lehetőség a sok közül számomra.
Kérdéseimmel próbálok segíteni annak, aki erre vállalkozik.

 2389. oberon — 2013-09-24 10:22 

@becsuszoszereles1k:

Személy szerint én örülök, hogy becsatlakoztál.
Mivel van néhány közös pont jukeey és a Te hozzászólásodban, ezért veszem a bátorságot, és 1 kommentben válaszolok az önismétlések elkerülése végett.

 2388. jukeey — 2013-09-24 02:26 

Miért távol mindentől?
Ha esetleg az indíték az út során keletkezett, a távolság nem téma; egyébként valóban illogikus, de ha elég fontos volt a tanúmentesség, és megoldható volt a végrehajtók feltűnésmentes célbajuttatása, megérhette. Az sem zárható ki, hogy a tett közelében (itt akár több 100 km-s környéket is gondolok) találhatók voltak nem hivatásos, de alkalmas felbérelhető személyek, ez esetben akár távolról is megszervezhető volt utazás nélkül, vagy csak egy ember odaküldésével; az áldozatok útvonala pedig közismert volt ismeretségükben és hivatalos szervek előtt egyaránt egy messze előre megtervezett akcióhoz, csak az nem tudta meg aki nem akarta.

Miért nincs félreérthetetlen bizonyíték?
Mert a nyomozati anyag a helyszíneléstől a boncolási jegyzőkönyvig meg lett cenzúrázva, hogy a publikus verziót támassza alá; orvosi észrevételek és tárgyi bizonyítékok el lettek tüntetve; az ügyben folytatott kihallgatások már a helyszín környékén megrekedtek, a nyomozás le lett állítva mielőtt igazából elkezdődhetett volna.

Túlélési kísérletre utaló helyszín?
Én csak küzdeni és menekülni próbáló áldozatok reménytelen erőfeszítéseit látom benne, legjobb esetben lehetett 1-2 félig agyonvert aki még magához tért vagy eszméletlennek tettette magát, és képes lehetett vánszorogni valamennyit. A famegtépés, tűznyom és hógödör inkább a gyilkosság előtt, attól teljesen függetlenül keletkeztek, ebbe utólagos túlélést magyarázni nekem túlzottan erőltetetten hangzik, egy cseppet sem tartom reálisnak.

A holttestek távolsága?
Ez az előzővel gyakorlatilag egy: menekülni próbáltak néhányan, esetleg 1-2 félholt még a tettesek távozása után megpróbálhatott a sátor felé kúszni. Például Zoloék a vízmosásnál rejtőztek, talán nem is akartak beavatkozni, de aztán Ludmilla épp feléjük menekült, nyomában egy üldőzővel, így mégiscsak a segítségére siettek, ezzel elárulva magukat. Ez esetben ki is ütötték az egy üldözőt, de aztán a többiek, végezve Diatlovékkal, egyesülve rontottak rájuk.

Hypotermia?
Mondja ezt egy enyhén szólva kétes hitelességű jegyzőkönyv. Az könnyen lehet, hogy az áldozatok nagy részénél vagy akár mindegyikénél valóban még életükben fellépett kihűlés, például miközben a fák felé terelték a csapat egy részét (miért ez már jobb kérdés), néhányuknál pedig haldoklás közben; de ezt nem unalmukban vagy egy hivatalos lavina nem létező tömege alatt tehetetlenül szenvedték el. Sz’al ha volt is mindegyiküknél hypotermia, meglátásom szerint kábé olyan a halál igazi okának nyilvánítani, mintha egy 25 késszúrástól elvérzett tetem halálára leírnák hogy szívelégtelenség és punktum.

De akkor mi az indíték?
Bármi, ami a kriminalisztikában ismert, a szomszédviszálytól és szerelemféltéstől a nemzetbiztonsági ügyekig vagy kibontakozóban levő bűnszervezetig. Lehetett akár egyetlen, kellő eszközökkel és ismeretséggel rendelkező felbujtó abszolút személyes ügye ugyanúgy, mint valami illegális szervezeté vagy titkosszolgálaté. Egyedül a tényleges elkövető(k) létszámánál nem tartok igazán valószínűnek csupán egyetlen főt. Mit lenne könnyeb szűkíteni, a halálesetekben érdekelt személyeket, vagy a távoli helyszín miatt a végrehajtók körét, már ha a kettő különböző? Ennyi idő után mindenhogy problémás. Pontosabb elméletek írásához kéretik kriminalisztikában jártas, és lehetőleg az akkori szu-t jobban ismerő személy. A murders.ru-n nincsenek ilyen elméletek?

 2387. becsuszoszereles1k — 2013-09-20 12:30 

@oberon: Bocsanat Toled es @jukeey-tol is, nem nekem cimezted. Engedjetek meg, hogy csatlakozzam hozzatok!

Utolso kerdesedtol indulva:
– Lehetett ‘hozott dolog’, ha az volt a dontes, hogy a turan kell oket likvidalni. Aztan utkozben meg megfigyelhettek oket tovabbi bizonyitekokra/uj infokra szamitva. Ennyiben tenyleg lehetseges, hogy valamihez a tura helyszinen, utvonalan kapcsolodik a dolog.

Az utobbi idokben en is vegigfutottam magamban a gondolaton, miszerint megfejtettuk, hogy gyilkossag tortent; azt is, hogy kik az elkovetok; es akkor jonne a valodi kerdes, amit valojaban tudni akarunk: a konkret ok, ami miatt megoltek oket.
Arra jutottam, hogy pontosan ez az, amit soha nem tudunk meg.
(Persze, ha okkult gyilkossag volt, akkor az ok kb. egyertelmu, az izgato kerdes pedig az elkoveto szemelye lesz.)

[Itt van ez az idei augusztusi eset, szeptember eleji megtalalassal, az Uralban, Jekatyerinburgtol viszonylag nem messze, amelyben a leiras alapjan az aldozat kulsore nagyon hasonlo seruleseket visel: http://hirek.oldal.info/click/7944178.%5D

– A hipotermia tenyallassal kapcsolatban irja a murders.ru, hogy a patologusok egyertelmuen ennek, mint halal oknak a bizonyitasara hajtottak a kovetkezetes vizelet meghatarozassal, epp azert, mert utalhat hipotermiara, de csak egyeb tenyezok egyuttes fennallasa eseten – a lolab viszont azert log ki szerintuk, mert csak a vizelet holyagban levo mennyiseget rogzitettek, ami onmagaban nem elegseges feltetel a hipotermia bizonyitasahoz. (Leirja a tovabbi elengedhetetlen felteteleket, de nem jegyeztem meg.)

– Holttestek tavolsaga: ahogy tobben is irtak a kommentekben, tobb ember eseten mindig fennallhat a szokes, probalkozas veszelye. Ok raadasul 9-en nem kevesen voltak. Talan probalkoztak, ha nem is kaptak ra engedelyt…

– Mondott valaki ilyet, hogy ez az eset egy szerencsetlenul vegzodott tulelesi probalkozas? Es hogy ezt bizonyitja a holttestek elhelyezkedese?

– Van itt egyetlen jel is, ami bizonyito ereju?

– Miert ilyen tavoli helyen? Mert epp ott voltak (egyutt es maganyos terepen).

 2386. oberon — 2013-09-20 09:55 

@jukeey:

Ha valóban külső kéz által okozott halál történt, akkor annak bizonyosan nyomós oka lehetett, mivel sem a katonák, sem a manysik (nálam ez a kettő játszik csak),nem hinném, hogy kedvtelésből ölték volna meg őket. Ebből egyenesen az következik, hogy nyomós okuk volt rá, tehát volt(ak) célszemély(ek). Ha a manysik tették, akkor megértem, hogy idő és hely szűkében ott kellett elintézni a dolgot, de ha felsőbb utasításra történt az „elhallgattatás v. elvarrás”, az mint már egy előbbi kommentben említettem, számomra érthetetlen, hogy miért ott tették. Ha valaki volt köztük, akinek valóban vaj volt a füle mögött, esetleg ténylegesen látott valamit esetleg tudott valamit, amit nem szabadott volna, akkor konkrétan bárhol máshol leszámolhattak volna vele a Szovjetunió „aprócska” területén belül. Másrészt értem én hogy kommunista rezsim, Sztálin, rettegés és félelem még a családtaggal szemben is, besúgók hada és rendőrállami berendezkedés, járulékos emberveszteségek (lásd a háborút), de 59-ben nekem úgy tűnik, hogy azért már nem annyira kilóra ment az emberélet, mint Sztálin alatt…ezzel csak arra szeretnék rávilágítani, ha valóban meg akartak ölni 1 v 2 -t közülük, megteszik, de az viszont számomra túlzottam nagyvonalú, hogy a hidegháború bemelegedésekor ígéretesnek tűnő és már ígéretes értelmiségieket, leendő tudósokat és egyéb szellemi tőkéjű embereket megöljenek azért, mert rosszkor voltak rossz helyen. Naivnak tűnhetek, de ismereteim szerint a szovjeteknek sohasem kellett a szomszédba menni fifikáért… Életük végéig is sakkban tudták volna tartani az adott személyeket számos eszközzel.
A másik ami sokszor felmerült, hogy esetleg valami katonai kísérletet láttak, vagy csöppentek bele, és ezért kellett őket megölni. Lehetséges.
Azonban ha valóban láttak valamit, valószínűsítem, hogy nem tudták mi az, tehát azon kívül, hogy halandzsáztak volna a látottakról a későbbi vallatáson, vagy esetleg azt sem, mert megkapják az „OTT SEM VOLTATOK, NINCS IS SZEMETEK HOGYAN LÁTTATOK VOLNA BÁRMIT IS” parancsot,netán még tesznek 1-2 célzott utalást a karrierépítési lehetőségeikre a későbbiek során, elég meggyőző lett volna önmagában is a további csendben maradáshoz. Ha valaki mégis kinyitotta volna a száját, még mindig ott a szovjet hadsereg, hogy eltüntesse, de mint tudjuk, 1 fecske nem csinál nyarat.

Ha elfogadjuk a katonai vagy egyéb idegenkezűség által okozott gyilkosságot, akkor kérdéseim lennének azzal kapcsolatban.

– Miért ilyen távol mindentől? (logikus a kevés szemtanú miatt, illogikus a távolság miatt)

– Miért nincs legalább 1 árulkodó jel vagy bizonyíték az idegenkezűségre, ami félreérthetetlen vagy cáfolhatatlan?

– Miért egy szerencsétlenül végződött túlélési próbálkozást támasztanak alá a holttestek helyei?

– Miért ekkora távolságra vannak egymástól a holttestek, miért nem 1 helyen végeztek velük?

– A többség miért a hipotermiába halt bele, miért nem a sérülésekbe? Ha a katonák ölni mennek, ölnek, nem pedig bizakodnak később, hogy meghaltak e vagy sem.

– HA valóban megölették/megölték őket, mi(k) lehet(nek) az(ok) az ok(ok), amit indokolják 9 ember halálát? Abban biztos vagyok, ha van ilyen, akkor az inkább útközben történt esemény, mint hozott, mivel azt már nem hozta volna el idáig senki..

Hirtelen ennyi jutott eszembe.

 2385. alexia — 2013-09-17 17:57 

@jukeey:

Én is leginkább ezzel a verzióval tudnék azonosulni, amit Te itt most felvázoltál.

 2384. jukeey — 2013-09-16 23:49 

Futó gondolatok:

Éjjeli őrködéshez tűzrakás a lehető legnagyobb marhaság lenne, mert az őr a tűz fényétől és sercegésétől 10 lépésre alig érzékel, őt viszont így száz lépésről is könnyű bemérni és hátbatámadni; tűznek legfeljebb vadállatok elriasztásához lenne értelme.

Fegyverviseléssel kapcsolatban Ludmillának korábbi túrán lőtt seb, lehet akkoriban kezdték fejcsóválva rosszallani a fegyvereket az illetékesek, mondván ezekre a mai fiatalokra már ennyit se lehet rábízni, inkább ne vigyenek fegyvert; vadvilág már nem számottevő az elmúlt évezredek-évszázadok vadászgatásai miatt, az amúgy sem túl harcias őslakosság maradéka meg inkább rettegve kussol, nincs rá igazán szükség.

 2383. jukeey — 2013-09-16 23:27 

Végre megint visszajutunk a racionális magyarázathoz, és a legracionálisabb gyilkossághoz.
Boncolási jegyzőkönyv első ránézésre kamu, hipotermiával, tompa csonttöréssel, hiányzó külsérelmi nyomokkal, hiányos fotókkal együtt, inkább csak a hivatalos lavinás verziót igyekszik sugallni; legalábbis szépen meg lett cenzúrázva.
Könnyen lehet hogy ezt a naplóírosgatást inkább felesleges vagy terhes kötelességnek vették páran, vagy csak nem akartak kilógni a sorból, ezért 2-3 naponként visszamenőleg toldottak hozzá tessék-lássék pár sort.
Nem valószínű hogy egy csapat Chaplin csetlett-botlott a hegyoldalban, vagy babazsúrokon nevelkedett jenki egyetemisták módjára szétszaladtak az épp arra túrázgató fűrészes gyilkos elől, ahogy a moziban látták.

A fényjelenségről, ha volt, nem tudhatjuk, köze-volt-e az esethez; de érdemes lehet megjegyezni, mint a kísérletes elméletre utaló potenciális jelet; bár ebben az esetben is ember álal végrehajtott gyilkosságot preferálom a csetlős-botlós menekülős összetöréssel szemben.
A mentők által állítólag látott fény 20 percig haladt amíg a közeli hegy takarásába ért, akkor qrva lassan mozgott légi járműhöz képest, talán légköri jelenség vagy szélsodorta ballon.
A tagiliak az eset után kezdtek ufókat látni, mikor már javában mehetett a pletyka, ez kétesebb.
A geológuscsapatról, akik a nyomozó állítása szerint szintén ilyet láttak, készült akkor dokumentáció, vagy csak évekkel később rukkolt elő vele az ürge, már ufóhangoztató korszakában?

Tűzrakás, fatépkedés lehetett világosban, akár passzióból is, még hógödörkotrás is.
Két felöltözött még odakint szöszmötölt alkonyattájt, a többiek már bakancsot levetve kajálni készültek, ekkor érte őket rajtaütés, akár egyszerre, akár a kint levőket előbb, vagy őket utólag levadászva (ez esetben rejtőzési, esetleg lesből támadási céllal is beáshatták magukat míg fentebb a többieket terelgették a fák felé).
A sátornál meg „давай движение, руки вверх”.
Nem lőttek, talán nem akkoriban hétköznapi lövedékeket használtak, és nyomravezető bűnjel lehetett volna, vagy minden tölténnyel spóroltak és teljes hullaeltakarítással sem akartak vesződni, vagy egyszerűen csak jobb szerették a természetes módszereket, esetleg csak így szólt egy parancs, stb.
A sakkban tartott társaság talán azért vonult rendezetten a fákig, mert abban reménykedhettek, ott az ellenálláshoz is kedvezőbb lesz a terep, illetve számíthattak az arrafelé lapuló Zolóék meglepetésszerű segítségében.
Zolo-rambo nagyon össze volt törve, mert több kellett neki ahhoz, hogy eltikkadjon kissé; pláne hogy a két kintlevő aktívan, szabadban fogadhatta a támadókat, esetleg ellentámadásba lendülhettek a többiek megsegítésére.
A sátrat talán mégis kívülről vágták fel, bedöfött, de kifelé meghúzott szuronnyal vagy vadász/katonai késsel (netán belülről terelésnek), nem lapul-e még benn valaki (ha bemenés-kimenés céljából kihűlt ujjak miatt kést vesznek igénybe, akkor is inkább a bejárat madzagjait nyisszantanák el, nyilván könnyebb is elvágni, minthogy szétkaszabolják az oldalát).
A félig agyonvert „túlélők” például repedt léppel és májjal, lerúgott vesékkel és szakadt izmokkal, bevérzett tüdővel (pláne puskatussal bezúzott koponyával) már nem sokat tudtak vánszorogni, még azt a 900 métert sem.
Lábnyomok ugyan részben maradtak, ám csak mint elnagyolt és viharvert süppedések a hóban, egyénileg nem beazonosíthatók, csak annyi állapítható meg, hogy volt köztük lábbeli nélküli is, melyek egyértelműen az úgy megtalált áldozatokhoz tartoztak.

Tavasszal átrágtam és elvetettem a robbanásos zuhanásos verziót, és határozottan a puskatus-bakancstalp mellett döntöttem. Úgy látom egy orvosi vélemény kamuboncolás nélkül is jobbára ilyesmire utal.
Az nem valószínű hogy mindnyájan agyonverték egymást, pláne Zolót, talán még akkor sem ha az összes többi összefog ellene; így a társaság agyturkálása nem biztos hogy alkalmas kiindulásnak.
Alexia említette hogy Gyatlov „vesztit érzi”, ilyesmi esetleg utalhat arra, hogy az illetővel történhetett akár olyasmi is, ami felzaklatta és célponttá tehette, a többieket pedig járulékos veszteséggé; bár épp Gyatlov esetén a „nem lehet ráismerni” szokásos jelenség túrák alkalmával.
Nem feltétlenül egy ajánlat elfogadása, ahogy Vidra írta, hanem ahogy korábban a lehetséges indítétokat fontolgattam, egy ajánlat visszautasítása is lehet ok, akár még jobban.
Végre újra kezdenek kibontakozni tetteseket és indítétokat firtató elméletek; én sajnos nem ismerem ehhez eléggé a szu-t.
De azt nem hinném hogy akármilyen szigorú rendszer bárkit elrettentene; többszörös gyilkosságért mindenütt halál járt akkoriban, mégis mindenütt voltak gyilkosok; a rendszertől, felettesektől való félelmet pedig egyes vastagabb arcbőrű elvtársak még ki is használták visszaélésekre.
Az utóbbi pár évtized során biztosan több lelkes orosz nyomozónak volt alkalma elrágódni a témán, a legvalószínűbb elméletekkel ők szolgálhatnának (bár nem feltétlenül, hisz az anno lekushasztott kopó is ufóhívő lett).

 2382. szega — 2013-09-13 18:42 

Zolo fényképezőgépe számomra továbbra is talányos. Éjszakai égboltot biztosan nem fotózott vele, mert stabil állvány nélkül ennek semmi értelme. És állványuk nem volt.

 2381. SLC — 2013-09-12 19:21 

@nygniko: Köszi, ezzel azt hiszem sikerült új impulzusokat adni.
Ha megnézed a negatívokat – mondjuk itt -, akkor láthatod, hogy volt még ilyen kör alakú rontott kép, gondolom a rosszul beállított céltávolság miatt.

Egyébként föntebb Vanek úr írta, hogy szerinte csak egy fényforrás volt, és ahogy a kioldógombot lenyomva tartotta a fotós, a keze lassan elmozdult, azt láthatjuk a képen.

 2380. becsuszoszereles1k — 2013-09-12 07:22 

@pakesz: Koszonom szepen, nagyon erdekes, amit mondasz!
Kenytelen vagyok fejet hajtani a tenyek elott.

 2379. pakesz — 2013-09-12 06:42 

hát először is túl kevés az észlelési adat a térségben, és a komolyabb analízishez függőleges felszállási mérések is szükségesek, plusz ugye a Szovjetunió sem adott ki minden adatot nyilvánvalóan,hidegháború stb., ez talán a legfontosabb, az adathiány…
pl. ha egy Magyarországnyi területen egy mérési adat áll rendelkezésre mondjuk 6 óránként, akkor egy frontátvonulás eseményeit nehéz felvázolni egy adott helyen percre pontosan… úgyhogy ezek az analízis térképeket ilyen trükkökkel, utólagos interpolációval rajzolják fel olyan területekre ahol nincs vagy ritka a mérés. ezt már nem lehet pontosítani,
manapság már elég sűrű az észlelés, plusz műhold és csapadékradar infók vannak, össze sem lehet hasonlítani a régi dolgokkal

 2378. becsuszoszereles1k — 2013-09-11 21:28 

@pakesz: Koszonom a kimerito valaszt.:)
Egyebkent miert nem teszi lehetove? Meteorologiailag (szakmai szempontbol) indifferens, vagy technikai akadalya van, vagy egyik sem?
Gondolom, ma mar technikailag semmi akadalya nincs a legfinomabb felbontasu meteorologiai terkepek elkeszitesenek, amit szukseg eseten jol hasznalhatnak mas szakteruletek is.
De azt is el tudom kepzelni, hogy a regi terkepekbol is ki lehet nyerni tovabbi informaciokat.

 2377. pakesz — 2013-09-11 19:29 

2372 becsuszoszereles: az a gond, hogy a hozzáférhető archívumokban található térképek tér- és időbeli felbontása nem teszi lehetővé a nagyon finom, óráról-órára történő lebontását a meteor.-i eseményeknek(több ok miatt, ezt most nem részletezném,) de mondjuk este 8 után a hidegfront mögötti szárazabb levegő beáramlása már valószínűleg elkezdődött (felszakadozó felhőzet, megszűnő csapadék, látásjavulás)végülis a néhány tíz km-re táborozó geológus(?) csapattól származó információ az esti fényekről a hegy fölött, ez is utalhat arra, hogy jelentősen javultak a látási viszonyok az este folyamán
persze az erős szél még az éjféli órákig maradt, úgyhogy elég durva idő lehetet…

 2376. gigabursch — 2013-09-11 05:43 

@nygniko:
Talán onnan, hogy különben nem császkáltak volna saját nyomaikban föl-le, hanem mint az ökörhugyozás, ráadásul itt célirányosan az alsó tábor felé vették az irányt, azaz tudtak tájékozódni. Holdvilág, csillagok, stb.
Ilyen hó mellett csillagfénynél is jól lehet látni, hát még ha a Hold is feljön.

 2375. becsuszoszereles1k — 2013-09-11 00:20 

2374. @nygniko: Az altalad belinkelt 1 kepen berajzoltal egy emberi, ferfi konturt (valoban passzol a homalyos foltra!)
– amelyben en Szlobogyin jellegzetes „kerti torpe”-sapkas sziluettjet velem folfedezni [mar reg megjegyeztem rola, mert nagyon (murisan) jellegzetesen nezett ki benne].
Es ugy tunik, mereven figyel a fenyek(?) iranyaba…, de ha meg is fordult (mondjuk, hogy riassza a tobbieket), tehat ha szemben all a foton, a fejet-nyakat akkor is mereven (feszulten) tartja (valahogy ugy, mint amikor az ember laba egyhelyben marad, csak a torzse fordul el egy pillanatra).

 2374. nygniko — 2013-09-10 20:19 

Sziasztok !
Az utolsó képhez lenne 1-2 kiegészítenivalóm, amit eddig nem olvastam itt és hiányolom.

Én több. mint 20 éve foglalkozom amatőrcsillagászattal és fotózással (otthon dolgoztam ki a negatívjaimat, a képeimet, volt Szmena 8M és a Zenit és még ki tudja, milyen gépem, szóval ebben a régi ruszki technikában valamennyire otthon vagyok).

Én azt mondom Nektek, hogy a kép veszélyhelyzetben készült, illetve ők nem biztos, hogy tudták, hogy veszélyhezet van, csak egy jelenséget figyeltek meg. Ez az alábbiak alapján állítom:

Többen írták a kommentekben, hogy “este minek vette elő a gépet, ha úgysem tud fotózni?”, hát én meg azt kérdezem, hogy a csillagászati felvételeket vajon mikor is csinálják (??) és erre a gépek 90%-a alkalmas (vaku nem kell ezekhez a felvételekhez és nem az 1x haszálatos gépekről beszélünk). Ezek az éjszakai fotók több másodperces exponálással készülnek, hogy a gyenge fények nyomot tudjanak hagyni a negatívon.
Egyébként ez is egy fontos szempont a kép kapcsán, hogy volt-e náluk vaku, és azt használták-e, mert az sokmindenen változtatna (bár nem hiszem, hogy az akkor elterjedt volt + külön energiaforrás is kellett hozzá, aminek a hideg nem tett túzottan jót, szóval szerintem nem volt Náluk, fénymérőt viszont láttam a kezükben).

A négyszögletes fényforrásról: nincs jelentősége, mert a fényképezőgépek lencséje bizonyos mértékig torzítja a fényt, például a képeken minden csillag négyszögletes, holott a valóságban ez nem állja meg a helyét. Ráadásul ilyen homályos kép esetén az is fontos, hogy kör alakú, 4 db, négyszög alakban elhelyezkedő, egymáshoz közeli fényforrást automatikusan négyszög-nek fog torzítani a gép optikája.

Csillagra példa:
http://tudasbazis.csillagaszat.hu/files/images/tudastar/csill-eszkozok/optikai-eszkozok/csillag_51peg.jpg

A homályosság annak tudható be, hogy a gépen a céltávolság nem megfelelően volt beállítva, (de ezt okozhatta még pl a lencsére lecsapódott pára is), bár a képnek vannak éles részletei (az meg lehet pl nyersanyaghiba, erről később).

Azon viszont még nem gondolkodott el senki (ha esetleg igen, akkor bocs, csak az 1100-ik kommentig olvastam eddig), hogy a gép látószöge alapján mekkor lehetett a fényforrás mérete…
Ilyen homályos képet két esetben lehet összehozni:
ha kb 1-2m-re állítom a céltávolságot és a céltárgy végtelen messze van (több mint 15M), vagy fordítva, ha a céltárgy 1-2 méterre van és végtelenre állítom a céltávolságot (több, mint 15M).
Szerintem 1-2 m volt beállítva a gépen, mert:

Az egyik verzióm szerint: én azt látom a képen (természetesen mindenki mást lát benne), hogy a sátor nyitva van, valaki áll a bejáratnál (vagy térdel) és a háttérben pedig világítórakéták esnek le lassan az égből, vagy hatalmas tűz ég, lángoló füsttel (ebben az esetben expozíciós időnek 1-2-3 másodpercet saccolok).
A másik lehetséges esetben is a sátorból fotóztak kifelé és a szemközti hegyről, vagy dombról jön le egy erős keresőreflektorokkal vagy nagy fényszórókkal felszerelt dupla, járműoszlop (ha ott el tud menni bármi is)

http://kepfeltoltes.hu/view/130908/34_1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Az ne tévesszen meg senkit, hogy mekkorák a fényfoltok, ugyanis ha az élesség nem megfelelően van beállítva, akkor a képen az adott tárgy nemcsak homályosabb, de nagyobbnak tűnö is lesz.

A fentiek szerint a pasas viszonylag éles, de sötét háttérban van, így nem látható rendesen.

A jelenség (bármi is az) távol volt, az nem lett éles, tehát 1-2-3 méterre volt beállítva a fényképezőgép, ezért homályos a háttér.

A saját arcba elemlámpával belevilágítás életszerűtlen, ez nem valószínű.
http://kepfeltoltes.hu/view/130908/34_2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

A kép közepén lévő fehér fény nem önálló fényforrás, hiszen az 1 verzió szerint az pont az emberalak testén helyezkedne el (ha hosszú rekeszidővel fotóznék, és világít a lámpája szóltam volna, hogy kapcsolja le), az inkább porszem, vagy nagyon pici csepp víz, nagyon pici hópihe).

A filmhibák:
Ha szereztek egy régi tekercs filmet és fényképezés nélkül előhívatjátok, akkor mi lesz rajta ??
Semmi???
Ez lesz rajta: kis halvány amőbák itt-ott néhol, 1-2 fényfolt.. de nem lesz üres. A többi képen is jól látszik, hogy akár a tárolás, akár a hőmérséklet miatt, akár a kidolgozásnál,de voltak macerák a nyarsanyaggal és az idő sem segít rajta…

Bocs a gagyi rajzokért, de ebben nem vagyok jó 🙂

nygniko

 2373. nygniko — 2013-09-10 20:10 

@gigabursch:

Az tuti, hogy az erős hóesés / hófúvás miatt álltak meg, és persze azt se tudták, hol vannak.

Az viszont érdekes, hogy mindenkinek (nekem is ) az a meggyőződése, hogy a sátor elhagyásakor már nem esett a hó.
Csak azt nem tudom, hogy mire alapozzuk ezt a feltevést, illetve van-e jelentősége?

 2372. becsuszoszereles1k — 2013-09-10 18:46 

2369. @pakesz: Elore is koszonet, ez erdekes tortenetnek igerkezik!
Kozben tamadt egy gondolatom – mindenki, aki emlekszik meg az akkori Otorten hegysegben levo idojarassal kapcsolatos infokra vagy adatokra, illetve akik lattak akkori meteorologiai terkepet kozulunk – az idojarasi adatokbol esetleg kihamozni az idopontokat: mikor menekulhettek a satorbol, mikor kovetkezhetett be a halaluk. Tehat, mondjuk hoviharban sieltek addig a pontig, hoviharban vertek fel a satrat: ez kb. mettol meddig idot jelenthet; mar elallt a havazas (hofuvas), amikor elindultak a satortol: hozzavetoleg mikor? Valahogy igy kepzeltem.:) Belatom, hogy kisse meredek, de hatha…

 2371. pakesz — 2013-09-10 17:54 

@pakesz: helyesen: ezekkel a manysi dolgokkal

 2370. pakesz — 2013-09-10 17:10 

@SLC:azt mondhatjuk, hogy ha a gömbvillám közvetlen közelében nincs is zivatar, néhány tíz kilométeres környezetében mindenképp van.szóval nagyon-nagyon kicsi az esélye, hogy ott zivatar volt, és ugye nagyon-nagyon kicsi az esélye annak hogy egy adott zivatar környezetében gömbvillám keletkezzék, ezért gondolom, hogy GYAKORLATILAG kizárt.
szubjektiv megjegyzés: valahogy ezeket a külső természeti erő-s magyarázatokat kevésnek gondolom a feltárt „tényállás” kielégítő magyarázatához, inkább olyan brutális erőszakot sugall ez az egész történet, amihez a (az egyébként néha hideg és szigorú)természet kevés…
ja és még annyi, hogy még ezeket a manysi dologokkal (1716.sz hozzászólás)kapcsolatban még lenne egy-két gondolatom, csak időm nincs, ha lesz veszek egy nagy levegőt és megosztom veletek..

 2369. SLC — 2013-09-10 16:36 

Figyelek ám, csak piszkosul nincsen időm semmire…

@becsuszoszereles1k: ezzel mondasz valamit. Többen felvetették, hogy lehetett Zolotarjov cucca is, de ő velük volt már a felkészülés idején is, Jugyin valószínűleg ismerte annyira a cuccait, hogy meg tudta volna mondani kié. Egy régimódi, hosszú katonakabát nem olyasmi, amit az ember sokáig dugdosni tud a zsák aljában, mint mondjuk egy pár kapcát. Aztán persze ezek a dolgok elvesztek a nyomozás során, mint az állítólagos vércseppek, eltört síbot, és a többi…

Ja, és vércseppek: ha feltételezünk egy külső személyt, akkor logikus, hogy miután átverekedte magát Gyatlovon és Szlobogyinon, elhagyott pár csepp vért, amíg Zinát lenyomta. A lány hátán lévő horzsolás származhatott attól is, hogy valaki hátba rúgta…

@pakesz: fentebb már fölvetették, de azért rákérdezek én is: mi a helyzet a gömbvillámmal? Az is tud produkálni furcsa dolgokat…

 2368. pakesz — 2013-09-10 12:24 

2364 nygniko az 1957.sz hozzászólásomban elemeztem a meteor.-i helyzetet, ilyen körülmények között zivatar(villámcsapás) gyakorlatilag kizárt

 2367. becsuszoszereles1k — 2013-09-10 10:38 

2351. @SLC: 2349. @kuklopsz hozzaszolasarol:
” III. A „legfrissebb adatok” kitétel arra vonatkozik, hogy a túrázók egyike-másika olyan nem emberi, ismeretlen jelenséget észlelt, amelyre a megmagyarázatlanság okán rá lehetett aggatni a jeti’ jelzőt. PL. egy hatalmas és sötét árnyalak a fák között. Az biztos, hogy valaki valamit látott, különben nem merült volna fel a téma. Az „utóbbi időkben” és a „legfrissebb adatok” kapcsolat jelzi, hogy az élmény friss, újszerű.” – hirtelen eszembe jut a csoport keresesenel talalt idegen ruhak, amiket Judin nem tudott azonositani. Nevezetesen: a seregben mar nem, de a gulagon meg hasznalatos katonakopeny, na es a hosszu katonai kapca. Hogy mit keresett ez a helyszinen es kie lehetett.
Ha valoban megpillantott valamelyik djatlovos ‘egy hatalmas es sotet arnyalakot a fak kozott’, tehat ha valoban koszalt egy ilyen alak – ez az alak alcazhatta magat ebben az oltozekben, marmint megtevesztesul. Hogy a ruhak a helyszinen maradtak, nyilvan arra utal, hogy csak addig volt szukseg a megtevesztesre-alcazasra.

 2366. gigabursch — 2013-09-10 08:48 

@nygniko:
Nekem úgy tűnik az eddigi elemzésekből, hogy a hóesben álltak meg, vertek tábort.

De az már egyáltalán nem igazolt, hogy hóesés volt a tábor elhagyása idején is. Szerintem nem volt.

Mindenképp érdekes amit írtál, de egy csapadékesemény végén a légköri feszültségek már kisimulnak, ergo villámnak nincs helye, lehetősége, feltéve, hogy természetes úton keletkezne.

 2365. nygniko — 2013-09-09 21:45 

@sztalker:

Szia !

Hááát. erről egy meteorológust kellene megkérdezni 🙂

Jómagam műszaki szakmával rendelkezem, szóval annyit el tudok mondani (mégha a net-en ezzel ellentmondásosak is az adatok), hogy a jég és a hó nem vezeti az áramot.
Ugyan létezik a szárazvillámlás is, tehát ha valami elektromos jelenség miatt jöttek le a hegyről fémtárgyak nélkül, azt jól tették is, meg nem is. Ebben az esetben nem létezett jó döntés, ugyanis:

A villámlás mindíg a legkissebb ellenállás útját követi, amerre jóbban ionizált a levegő, vagy amerre jobb vezetők, nem annyira szigetelőanyagok vannak, arra fog menni.

A lábnyomok miért maradtak meg? 2 ok miatt: egyrészt, mert ráléptek a hóra, és emiatt az összetömörödött, másrészt a hó, nyomás hatására egy kicsit megolvad (nagyon, nagyon kicsit), és a -30 fokban megfagy vagyis a lábnyom kicsivel később már nem tisztán tömörödött hó hanem pl 99% hó és 1% jég. Ez a jelenség figyelhető meg télen a járdákon, amikor későn takarították le a havat és sok emberke mászkált arrafelé: a sok lábnyom először összetömörödött, majd fagyott hóként látszik, majd mégtöbben járkálnak arrafelé a lábukkal és lassan, fokozatosan jéggé alakul át (miden arrajárkálásnál egy picikét megolvad és megfagy), ezért kell jó korán felkelni és letakarítani a járdát 🙂 ).

Namost, ha villámlásttól féltek, akkor a lábnyomokkal és az azok követklezményeként létrejövő enyhe olvadékhóval egy szép, a villámlás számára tökéletes vezetőfolyósót csináltak, aminek a végén ők maguk voltak…
Ez egy nagyon kicsi, majdnem kimutathatatlan különbség, de eltér a környezettől, és már számíthat (pl sivatagban a villám kilómétereken át, cikázva ugrál a földön, mert nem talál utat, pl amivel leföldelődhetne, vagy az ellenpólusát, amivel kiegyenlítődhetne).

De ha a hegytetőn maradnak, villámlás közben, akkor megint cumi …

Annyi pozitívumot azért tudok mondani, hogy a villámok 70%-ban felhő-felhő, 30%-ban felhő-talaj egyenlítődnek ki.

Villámcsapás ilyen szigetelt környezetben is gyakran úgy öl és általában nagy emlősöket, akiknek a lábai egymástól viszonylag távol vannak és a lábak között ott a szív (pl elefánt, orrszarvú, tigris, stb), mivel az állat nagy része víz, ezért jobban vezeti az áramot, mint a sivatag homokja. Ezért az állathoz érve az áram (ekkor már nem látható a villám íve, mert ez távol van a lecsapás helyétől) pl a mellső lábán lép be, a testén és a szíven áthalad, majd a testből kilép a hátsó lábán, ezt hívják, ha jól tudom lépéspotenciálnak. Nem lehet kimutatni a halál okát és nincs külsérelmi nyom sem.
Ezt a verziót én el is vetném, mert a lecsapásnak viszont lennének jelei: a sátorban a fém merevítők mégiscsak ottmaradtak és az jó célpont lett volna a lábnyomos folyosóval (amíg meg nem fagy az enyhén (nagyon enyhén) vizes hó).

A gond az, hogy ezekhez a jelenségekhez nagy elektromos tér, vagy töltés szükséges. Hóeséskor ez pedig nagyon, nagyon ritka, most a népszerű úgyis a sátorra omlott hó, szerintem az a jó, bár az sem magyaráéz meg mindent.

A 2356 kommentet is olvastad?
(csak akkor látom, ha be vagyok jelentkezve, lehet, hogy nincs „jóváhagyva” ?)

Üdv: NygNiko

 2364. becsuszoszereles1k — 2013-09-09 20:07 

2362. @nygniko: Udv! Igen, Google Earth.
Hogy erted, hogy neked semmi sem jott elo?

 2363. nygniko — 2013-09-09 18:25 

@becsuszoszereles1k:

Szia !

Te a Google Map-ot nézed?
Nekem ott semmi sem jött elő…

 2362. nygniko — 2013-09-09 15:34 

@lebearpolaar:

Ha sötét van, akkor én az elemlámpát el nem hagyom az biztos… + talán be is kapcsolom 😀

Max jelzőfénynek tehették ki hgy visszataláljanak?
Ha jól értettem, ugyen lemerült, de bekapcsolt állapotban találták meg.

 2361. sztalker — 2013-09-09 14:50 

@nygniko:

Üdv neked is, NygNiko!

Tényleg kíváncsi vagyok a véleményedre.

Tény, hogy én nagyon régen nézegettem már távcsőbe (kamaszkorom boldogabbik felében), és nem is valamiféle tüzérségi pontosságra gondoltam itt, hanem csak egy durva saccolásra, amit azért el lehet érni minden optikai eszközzel. Ha a célobjektum pl. nagyon messze van (gyakorlatilag végtelen távolságra), akkor az okulár beállításával (tekerésével, na!)azért mégiscsak „érzi” azt az ember, hogy nem a szomszéd kertjében világít az a fényfolt, hanem messzebb lehet… (A fényképezőgépeken is volt/van ilyesmi potré/közeli/végtelen opciós beállítás.)

Más. Örülök, hogy megint foglalkozik valaki az esemény lehetséges természettudományos magyarázataival is.

Ahogy korábban te is leírtad, nagyon nehéz (szinte lehetetlen) egyetlen megfigyelőnek meghatároznia a céltárgy távolságát, ha nem ismeri annak pontos méretét. A felettünk áthaladó tárgy esetében a szögsebesség meghatározása. (Durván: mikor még messze jár akkor „lassú”, épp felettünk már gyors, távolodva megint lassúnak látszik metódusról van szó, ami viszont feltételezi a fix sebességet is.) A magasan felettünk átrepülő járművek végig „komótosan” haladnak az égen, de ha ilyen „látszólagos begyorsulást” tapasztalunk, valszeg kicsi és alacsonyan áthúzó objektumról lehet szó.) Ugyanígy érzékcsalódást okozhat, ha a mozgó tárgy nagy méretű és gyors, ezt is „méltóságteljesen lassú”-nak érzékeljük összevetve egy ugyanolyan sebes, de kicsi tárggyal. Külön-külön látva pl. egy 747-es Jumbo 350 km/óránál lassabnak látszik felszálláskor, mint egy kis harci gép 250-nél! Pedig mindenki esküszik rá, hogy „úgy van az”, csak éppen nem egyszerre látta a kettőt.

Szép példa a szögmérésre a fizikából/csillagászatból a meteorok távolságának pontos meghatározása (két lelkes német diák érdeme volt ez, még évszázadokkal ezelőttről, akik egymástól függetlenül mértek szöget, bizonyítva, hogy ezek messzi dolgok, nem pedig közvetlenül a háztetőnk felett szállnak el), vagy a paralaxis felfedezése, amivel a távoli csillagok távolságát tudták „belőni”.

Vissza a völgybe:
A sátor elhagyását okozhatta akár légköri elektrosztatikusság is? (Tényleg kíváncsi vagyok a véleményetekre.)
A fémtárgyak: kályha, bögrék, sátormerevítő rúd hírtelen elkezd „zümmögni”, mint ez villámcsapás előtti pillanatokban néha előfordul (ezt mesélték pl. hegymászók, akik túléltek már ilyet). Gyatlovéknak sem kellett ehhez személyes tapasztalat, elég, ha hallottak már róla, az is eléggé idegborzoló lehet egy ilyen kiszolgáltatott helyen. A kályha csöve kilóghatott a sátorból, ezt is, mint magát az egész sátrat a hágón érezhették egyfajta célpontnak a sátorban lévők, azonnal menekülésre fogták, mielőtt tényleg beléjük vág. Ráadásul a kályha, mint a legnagyobb fémtárgy túl nehéz, hogy csak úgy kihajítsák onnan, a sátorrudak helyett talán barkácsolnának gyorsan az egyik bambusz síbotból vmi tartófélét, de sokáig tartana, ezért feladják azt is. (Voltak késnyomok az egyik boton állítólag.)
Mivel a szakadás miatt lakhatatlan, a villámveszély miatt meg túl kockázatos a sátrazás, hát levonulnak.
De ez az egész feltöltődéses sztori társulhat egy másik ritka (igaz, kevésbé veszélyes, de annál látványosabb természeti jelenséggel), a Szent Elmo tüzével is (koronakisülés), ami az ionizált levegő számlájára írható, és szép színes és kísérteties fénnyel beborít minden kiálló tárgyat (árbócot, sátorrudat stb.) Jó lenne tudni, hogy előfordulhatott-e ilyesmi az adott légköri viszonyok közt (nem biztos, hogy csak a zivatarok előtt lehet ilyen). Ők persze nem ettől a lidérces fénytől féltek (végül is egyetemisták voltak, ismerhették), hanem egy bármikor várható kisüléstől.

Nem visznek magukkal semmiféle fémes szerszámot, még ha előttük hever, akkor sem: fűrészt, baltát, de tán még fémerősítésű bakancsot sem, pedig tudják, hogy jól jönne majd lent, de nem akarnak a lejtőn ezekkel a tárgyakkal most együtt lenni. Mikor legyezőszerűen eltávolodnak nyomaik egymástól, az is jelezheti, hogy pszichésen szeretnének még egymás testétől is minél távolabb lenni (noha a nedves hó vezeti az áramot, valszeg nem úsznák meg a tragédiát, mint nemrég egy focicsapattal történt ilyen tömeghalál), csak később nyugodnak meg kissé, kezdenek a nyomaik is összezárni.

Menet közben lefelé egyéb fémtárgyaiktól is megválhatnak: Zina ingének mandzsettagombjai hiányoztak, ha fémből voltak és a sátornál érezte, hogy „bizsereg” rajta, most gyorsan leszakította, v levágta (Gyatlovtól elkérte a kését), majd messzire eldobta őket. Valaki el akarja dobni az óráját is, de Tibo „bevállalja” a veszélyt (mégiscsak értékes dolog az) és inkább felcsatolja magára a sajátja mellé. Inkább mennek zokniban, meg mezitláb, csak minél lejjebb érjenek már, ne emelkedjenek ki a környezetükből, mint lehetséges tereptárgyak.

 2360. nygniko — 2013-09-08 21:53 

@sztalker:

Szia !

Az 1562-es kommenthez írok. Nagyon jó az elméleted, de ebben a kmmentben 1-2 dolgot szeretnék pontosítani.

A földgáz színtelen, szagtalan és nem mérgező. Az igaz, hogy könnyebb a levegőnél, ezért egy esetleges szivárgás (és meggyulladás esetén) tényleg a völgybevonulás lenne a legjobb megoldás … bár onnan meg elszívja az oxigént az égés…. 😀
De ezt alátámasztaná az utolsó fénykép is 😀 😀

A távcsövek esetében viszont az élességállítással nem tudod megmondani, hogy a látómezőben lévő élesreállított objektum mekkora távolságban van tőled. Ma már valóban vannak ilyenek, de a -30-ban azok sem bírnák sokáig, mert kell bele áramforrás.

Üdv: NygNiko

 2359. nygniko — 2013-09-08 21:33 

@belaazerdeklodo:

Nagyon jó az általad leírt eseménysor, de azért remélem, hogy nem így történt 😀 😀 😀

 2358. nygniko — 2013-09-08 21:15 

@titan:

Az hogy láttak fényeket más túrázók, az egy dolog, de nem dokumentálták. Még olyan szinten sem, hogy mekkorának látszott, milyen fényes volt, adott tereptárgy felett látszólagosan elhaladva, másik tereptárgy feletti látszólagos elhaladás közöttmennyi idő telt el, stb.

Ha látsz a távolban egy fényes objektumot, nem tudod megbecsülni a méretét, ennek az az oka, hogy nem tudod mihez hasonlítani. Ha látsz egy utasszállító gépet, arról van fogalmad, hogy kb mekkora és ha 2 képzeletben egymás mellé tett telihold méretűnek látod, akkor kb milyen messze lehet, vagy egy vadászgépet látsz, pl kinyújtott kéz esetén ökölnyi hosszúnak, akkor arról is van fogalmad, hogy kb milyen messze lehet, mert tudat alatt is tudod, hogy kb mekkora a gép.
De itt ha jól értem, csak fénygömbként említik.

Én ezzel úgy jártam, hogy 20 év amatőrcsillagászati múlttal sem tudtam megfejteni egy rejtélyt, aztán minden világos lett.
Az volt a szitu, hogy a Bakony hegy felett láttam általában sötétedés után egy nagyon fényes objektumot (havonta 1-2-3 alkalommal) A fényességét és a sebességét is változtatta, kb 1-2-3 percig lehetett látni. Amikor a legfényesebb volt, akkor volt akkora fénye, mint 2x a Vénusz és nem pontszerű volt.

Nagyon érdekes.

Aztán egy nap, amikor a Bankonyban repülőgépekről szórták a rakétákat, megjelent az a fényes pont és elkezdett rakétázni….

Vadászgép volt. A hajtóművének a fénylét lehetett látni. A gép mindig tőlem távolodott, vagy kicsit elkanyarodott. Amikor kanyarodott, akkor nem pont a hajtóműbe „láttam bele”, ezért halványabb lett és oldalra mozdult, amikor Tőlem távolodott, akkor pont a hajtóműve volt felém és a fényessége nagyobb lett.

Nagyon erős fénye volt és a gép hangját mégsem hallottam (vagy elnyomta valami). Szóval amíg nincs jobb bizonyíték, ezt is rá lehet húzni az ügyre.

(Bár a korábbi kommentjeimmel ez nem egyezik).

 2357. nygniko — 2013-09-08 20:06 

@SLC:
@lebearpolaar:

Érdekességként:
Létezik a lavina egy „barátságosabb” változata, ami elől, gyorstempóban ugyan, de el lehet gyalogolni.

Igaz, hogy ez hegyek között alakul ki és nem hegyoldalon… bár ki tudja.

http://www.costadelsolmagazin.com/content/hofolyam-ausztriaban

 2356. nygniko — 2013-09-08 14:23 

@klogg:
@SLC:
@Salamancai űrhajós:
@sztalker:
@falusiliba:

Sziasztok !
Az utolsó képhez lenne 1-2 kiegészítenivalóm, amit eddig nem olvastam itt és hiányolom.

Én több. mint 20 éve foglalkozom amatőrcsillagászattal és fotózással (otthon dolgoztam ki a negatívjaimat, a képeimet, volt Szmena 8M és a Zenit és még ki tudja, milyen gépem, szóval ebben a régi ruszki technikában valamennyire otthon vagyok).

Én azt mondom Nektek, hogy a kép veszélyhelyzetben készült, illetve ők nem biztos, hogy tudták, hogy veszélyhezet van, csak egy jelenséget figyeltek meg. Ez az alábbiak alapján állítom:

Többen írták a kommentekben, hogy „este minek vette elő a gépet, ha úgysem tud fotózni?”, hát én meg azt kérdezem, hogy a csillagászati felvételeket vajon mikor is csinálják (??) és erre a gépek 90%-a alkalmas (vaku nem kell ezekhez a felvételekhez és nem az 1x haszálatos gépekről beszélünk). Ezek az éjszakai fotók több másodperces exponálással készülnek, hogy a gyenge fények nyomot tudjanak hagyni a negatívon.
Egyébként ez is egy fontos szempont a kép kapcsán, hogy volt-e náluk vaku, és azt használták-e, mert az sokmindenen változtatna (bár nem hiszem, hogy az akkor elterjedt volt + külön energiaforrás is kellett hozzá, aminek a hideg nem tett túzottan jót, szóval szerintem nem volt Náluk, fénymérőt viszont láttam a kezükben).

A négyszögletes fényforrásról: nincs jelentősége, mert a fényképezőgépek lencséje bizonyos mértékig torzítja a fényt, például a képeken minden csillag négyszögletes, holott a valóságban ez nem állja meg a helyét. Ráadásul ilyen homályos kép esetén az is fontos, hogy kör alakú, 4 db, négyszög alakban elhelyezkedő, egymáshoz közeli fényforrást automatikusan négyszög-nek fog torzítani a gép optikája.

Csillagra példa:
http://tudasbazis.csillagaszat.hu/files/images/tudastar/csill-eszkozok/optikai-eszkozok/csillag_51peg.jpg

A homályosság annak tudható be, hogy a gépen a céltávolság nem megfelelően volt beállítva, (de ezt okozhatta még pl a lencsére lecsapódott pára is), bár a képnek vannak éles részletei (az meg lehet pl nyersanyaghiba, erről később).

Azon viszont még nem gondolkodott el senki (ha esetleg igen, akkor bocs, csak az 1100-ik kommentig olvastam eddig), hogy a gép látószöge alapján mekkor lehetett a fényforrás mérete…
Ilyen homályos képet két esetben lehet összehozni:
ha kb 1-2m-re állítom a céltávolságot és a céltárgy végtelen messze van (több mint 15M), vagy fordítva, ha a céltárgy 1-2 méterre van és végtelenre állítom a céltávolságot (több, mint 15M).
Szerintem 1-2 m volt beállítva a gépen, mert:

Az egyik verzióm szerint: én azt látom a képen (természetesen mindenki mást lát benne), hogy a sátor nyitva van, valaki áll a bejáratnál (vagy térdel) és a háttérben pedig világítórakéták esnek le lassan az égből, vagy hatalmas tűz ég, lángoló füsttel (ebben az esetben expozíciós időnek 1-2-3 másodpercet saccolok).
A másik lehetséges esetben is a sátorból fotóztak kifelé és a szemközti hegyről, vagy dombról jön le egy erős keresőreflektorokkal vagy nagy fényszórókkal felszerelt dupla, járműoszlop (ha ott el tud menni bármi is)

http://kepfeltoltes.hu/view/130908/34_1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Az ne tévesszen meg senkit, hogy mekkorák a fényfoltok, ugyanis ha az élesség nem megfelelően van beállítva, akkor a képen az adott tárgy nemcsak homályosabb, de nagyobbnak tűnö is lesz.

A fentiek szerint a pasas viszonylag éles, de sötét háttérban van, így nem látható rendesen.

A jelenség (bármi is az) távol volt, az nem lett éles, tehát 1-2-3 méterre volt beállítva a fényképezőgép, ezért homályos a háttér.

A saját arcba elemlámpával belevilágítás életszerűtlen, ez nem valószínű.
http://kepfeltoltes.hu/view/130908/34_2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

A kép közepén lévő fehér fény nem önálló fényforrás, hiszen az 1 verzió szerint az pont az emberakal testén helyezkedne el (ha hosszú rekeszidővel fotóznék, és világít a lámpája szóltam volna, hogy kapcsolja le), az inkább porszem, vagy nagyon pici csepp víz, nagyon pici hópihe).

A filmhibák:
Ha szereztek egy régi tekercs filmet és fényképezés nélkül előhívatjátok, akkor mi lesz rajta ??
Semmi???
Ez lesz rajta: kis halvány amőbák itt-ott néhol, 1-2 fényfolt.. de nem lesz üres. A többi képen is jól látszik, hogy akár a tárolás, akár a hőmérséklet miatt, akár a kidolgozásnál,de voltak macerák a nyarsanyaggal és az idő sem segít rajta…

Bocs a gagyi rajzokért, de ebben nem vagyok jó 🙂

nygniko

 2355. nygniko — 2013-09-08 12:30 

@lebearpolaar:

Szia !

Nekem is volt Szmena 8M gépem.
Én úgy csináltam, hogy a filmet mindig továbbítottam és ha fényképezni akartam, akkor csak a zárfelhúzót kellett lenyomni és a exponáló gombot megnyomni. Szerintem ezt gyorsabban meg lehet csinálni, mint ma egy egy digitális gép bekapcsolását és az exponálógomb megnyomását.

 2354. nygniko — 2013-09-08 12:30 

@lebearpolaar:

Szia !

Nekem is volt Szmena 8M gépem.
Én úgy csináltam, hogy a filmet továbbítottam és ha fényképezni akartam, akkor csak a zárfelhúzót kellett lenyomni és a exponáló gombot megnyomni. Szerintem ezt gyorsabban meg lehet csinálni, mint ma egy egy digitális gép bekapcsolását és az exponálógomb megnyomását.

 2353. becsuszoszereles1k — 2013-09-08 02:18 

2350.@SLC: Igen, a kisse hosszu idezetbol az a kis reszlet a leglenyegesebb a Djatlov-kerdesben, hogy 1960 majusaig (U2 lelovese) lehettek kolcsonos legi felderitesek. – Ezt azoknak a kedveert, akik a fenylo gombokre, katonai kiserletre es hasonlora teszik le a voksukat.

——-
A ket napja belinkelt hir pedig egy nagyon furcsa eset, szvsz. veszjosloan hasonlit djatlovekehoz, bar sokkal kozelebb tortent, de szinten Jekatyerinburgbol, annak kozeleben, Pervouralsk terulet Resety nevu helysege mellett. Ez a terulet a terkepen Urali erdoseg nevvel van jelolve, es a kozelben szinten fel van tuntetve egy pont (hogy ez konkretan milyen objektum, szikla, kilato, talponallo vagy mi, azt nem tudni) „Jeti-Havasi ember”. http://hirek.oldal.info/click/7944178

 2352. nygniko — 2013-09-08 01:03 

@SLC:
870 és 872 kommentez:

A negatívokat hivatalosan mindig is így tárolták, 6 kockánként elvágva, selyempapír, újabban átlátszó, vékony műanyagfóliában (mint a képen).
Ennek több oka is van.
Először is nem kell összetekerni, ami egy sérülési forrás, pl összetekeréskor porszem kerül a negatívra és megfeszítéskor (hogy beférjen a kis hengeres dobozába, az karcolhat.
Dolgozni is sokkal könnyebb vele, mert nem kell az állandóan összetekeredni akaró tekerccsel küzdeni és a tartótasakban, ami régen egy elnyúlt könyvhöz volt hasonló kiegyenesedett és már nem tekerdett össze egy idő után.

Az első 36mm-es negatívok 12 exponálási lehetőséget (kockát) tartalmaztak, majd 18, 24 és végül 36.
ha megfigyelted mindig osztható hattal. Ennek oka pedig egyszerű: A negatívról a papírképet egy vetítőgéppel (nagyítógép) készítik. A negatív továbbítása, vagyis a következő / előző kockra váltás manuálisan történik (kicsit betolod a gélpbe, vagy kihúzod) Ha 6 kockányi hosszúságú a negatív, akkor garantált, ahogy a gépből, legalább az egyik oldalon ki fog lógni.

 2351. SLC — 2013-09-07 23:34 

@kuklopsz: A jetiről föntebb igen hosszú vita olvasható.
Ha megfigyeled, az Otorteni Est mindegyik „híre” egy aktualitáshoz tartozik, azt figurázza ki. Valaki fentebb feldobta, hogy ez a jeti-téma lehetett a reakció arra is, amikor Tibo dobott egy hátast a hóban; az a „jeti” ugyanis – ha jól emlékszem -, eredetileg havasi ember volt.

 2350. SLC — 2013-09-07 23:30 

@becsuszoszereles1k: Valahol azt olvastam, hogy az U2 lelövése csak indok volt a tárgyalások megszakításához. Hruscsov azért utazott haza, mert ultimátumot kapott Kínából: vagy abbahagyja ezt a nagy barátkozást Amerikával, vagy baj lesz. És hát mégiscsak Kína a szomszéd, nem Amerika…

 2349. kuklopsz — 2013-09-07 06:08 

Egyszer már sikerült leállnom e témáról, de most megint beszippantott, a sok érdekes hozzászólásnak köszönhetően. Köszönet az orvosi adatokért, és a napló részletekért, etc.! (Oberon, SLC és mindenki más, akinek a nevét nem sikerült megjegyeznem).

Nálam a teória rangsor: 1. Gyilkosság. 2. Okkult erők. Utóbbit most rendkívül tágan kell érteni.
A gyilkosságot alkalmasint kifejtem, de most a 2. pont az érdekes, 2 dolog miatt:
Az első a narancssárga gömbök, fényjelenségek jelenléte, észlelése. Ezt a rendelkezésre álló adatok alapján már elfogadtam ténynek, tetszik, vagy sem. A másik meg egy vadiúj szempont, a fórum ismételt olvasása alapján: Az Otorteni Est,- vagy Esti Otorten. Félig játékosan. A következő mondat ütötte meg a szememet:

„Az utóbbi időkben, tudományos körökben élénk vita folyik a havasi jeti létezéséről. A legfrissebb adatok szerint a jeti az Észak-Urálban honol, az Otorten hegység vidékén.”

I. Ezek szerint meg van, hogy a legenda jetire vonatkozó része honnan is származik, és amit eddig soha nem értettem, mit keres a Gyatlov rejtélyben, azon kívül, hogy poénkodni lehet vele. Az írás alapján a forrás a 9 szerencsétlen maga.

II. A havasi jeti köztudomásúan nem az Urálhoz tartozik eredendően,- főleg nem jeti néven,- hanem egy másik hegységhez, bár hasonló legendák a bolygó több pontján is előfordulnak. Pl. Nagyláb.

III. A „legfrissebb adatok” kitétel arra vonatkozik, hogy a túrázók egyike-másika olyan nem emberi, ismeretlen jelenséget észlelt, amelyre a megmagyarázatlanság okán rá lehetett aggatni a jeti’ jelzőt. PL. egy hatalmas és sötét árnyalak a fák között. Az biztos, hogy valaki valamit látott, különben nem merült volna fel a téma. Az „utóbbi időkben” és a „legfrissebb adatok” kapcsolat jelzi, hogy az élmény friss, újszerű.

IV. Az „élénk viták” szófordulat nyilván azt jelzi, hogy a megtapasztalt jelenség nem mind a 9 fő számára evidens, tehát nem fogadják el az észlelést. Mert nem mindenki látta. A jeti’ szóhasználatot ebben az esetben könnyen lehet gúnyos megjegyzésként aposztrofálni. Pl. „Ja, nagy és sötét alak, már jó, hogy nem a jeti”, ami lehet a vita kiindulópontja. Én látok valamit, te meg rám fogod, hogy jeti hívő vagyok,- valahogy így.

V. A történetben a jeti tehát valójában nem a jeti. Nem a klasszikus értelemben vett nagy, szőrös, majomszerű lényről van szó.

VI. Mindezek alapján azt hiszem, érdemes lenne ebből a szempontból is komolyan megvizsgálni a kérdést egyszer.

 2348. becsuszoszereles1k — 2013-09-06 00:31 

Par oraja tortent – parhuzamos eset?
http://hirek.oldal.info/click/7944178

 2347. becsuszoszereles1k — 2013-08-28 02:13 

„[…]Hruscsov, aki korabeli munkakörében megismerte az 1933
előtti időszak német-orosz gazdasági együttműködéséből fakadó
előnyöket, rájött, hogy a győztes második világháború területszerzése, vazallusai kizsákmányolása és a nagy világégés egyéb
hozadéka, csakúgy miként a hidegháborús szédelgés nem nyújtja
azokat az előnyöket a Szovjetunió számára, amelyet a huszonhétmilliós áldozatáért szerinte megérdemelne. Új utakat kell tehát
keresni, amely tulajdonképpen kéznél is van, csak éppen realizálni kellene.[…]
Hruscsov mindezek ellenére nem adta fel. Válogatott módon
igyekezett az amerikai kormány figyelmét a német kérdés megoldása felé terelni. Eisenhower elnök még tárgyalni sem volt hajlandó erről Hruscsovval. Az amerikai kapcsolatok tartását
Bulganyin miniszterelnök veszi át. Hruscsov úgy gondolta, két
világháborús tábornok talán jobban megérti egymást. A két nagyhatalom között hosszú levelezés kezdődik. A cél érdekében a
Szovjetunió meghökkentő engedményeket tesz Amerika számára.
Később, az U-2 kémrepülő botrány idején kerül nyilvánosságra,
még abban is megállapodtak, hogy országaik felett kölcsönös légi
felderítéseket végezhetnek.[…]
[…] A helyzet egyértelmű tisztázása érdekében végül is 1959. augusztus közepén meghívják Hruscsovot az Egyesült Államokba.
Mind az utazást, mind a teljes amerikai programot hatalmas
szovjet hírverés kíséri. Hruscsov szinte mindenkivel tárgyal, aki a
legkisebb mértékben is számít. Szenátusi vezetőkkel, a külügyi
bizottság tagjaival, nagy beszédet mond az ENSZ-ben, ahol teljes
leszerelést, mindenfajta fegyver teljeskörű megsemmisítését javasolja. Beutazza Amerika csaknem minden államát, mégis üres
kézzel kénytelen hazatérni.
Mindezek ellenére a német kérdés a szovjet kormány napirendjét marad.
Hruscsov taktikát változtat. Kudarcai után egyre durvább kirohanásokat intéz Adenauer kancellár személye ellen, mondván ő
a német kérdés rendezésének legádázabb ellensége.
1960. május elejére Hruscsov értekezletet hívott össze
ugyancsak a német kérdés rendezése érdekében Párizsba. Az
amerikai vezetés ezúttal sikerrel hangolta a szovjet haderő vezetőit Hruscsov ellen. A már hivatkozott megállapodás alapján a
Szovjetunió felett járőröző U-2-es amerikai felderítő repülőgépet
közvetlenül a négyhatalmi értekezlet előtt a hivatalos közlemény
szerint lelőtték. A botrány miatt a küszöbönálló értekezlet természetesen elmarad.[…]”(sic.)
Forras: Harnadi Tibor: A rendszervaltas igaz tortenete (Baja 2005, 128. o., 130. o., 131. o.)

 2346. uktabloid — 2013-08-24 13:56 

tegnapi cikk a Daily Mail online-on 🙂

http://www.dailymail.co.uk/news/article-2401175/Dyatlov-Pass-Indicent-slaughtered-hikers-Siberias-Death-Mountain-1959.html

Secret Soviet death rays. Yetis. Aliens. Just what did slaughter nine hikers on Siberia’s Death Mountain in 1959?

Dyatlov Pass Indicent is one of the eeriest mysteries in Russian history
Nine experienced Russian skiers died of inexplicable causes

 2345. szega — 2013-08-20 07:35 

@titan: Egyetértek, a sátor elhagyása a kulcs. Nagyon nyomós oknak kellett lenni ahhoz, hogy egy ilyen, többnyire individualista jellemből álló csapat ennyire egységesen meneküljön. Egy olyan csapatról, ami főleg „vezetett” emberekből áll, még el tudom képzelni a pánikot egy kisebb probléma esetén is, de itt egy csomó önfejű, kreatív, makacs ember volt, akik szvsz eleve nem voltak alkalmasak a birkaságra.
Gyatlov, Zina, Tibo, Krivo alapból lázadó típus lehetett, Zolo meg totál öntörvényű, kőkemény jellem.
A másik négy talán szelídebb, béketűrőbb, „vezethetőbb” alkat volt, de azért róluk sem feltételezem az agyatlan pánikot.

 2344. titan — 2013-08-19 23:49 

A satortol megindulnak az erdo fele. Innen elegge jol osszerakta mindenki a dolgokat, mi minden tortenhetett. En visszaternek a satorhoz. A kerdes miert hagytak ott.

Egymas kozotti veszekedes? Bizonyitek, naplo beirasok, emberek jellemzese, ami ellene szol, semmi sem mutat arra, hogy akkora ellentetek lettek volna kozottuk ami olesre kenyszeriti oket.

Idegenkezuseg? Bizonyitek,a serulesek, menekules, ami ellene szol, van olyan serules amit egy ember nem valoszinu tudna okozni, semmi idegen nyom.

Hocsuszamlas, ellene szol, miert nem tertek vissza idoben a satorhoz.

Tehat sok dolgot feltetelezunk, viszont ninc ra bizonyitekunk.

Fenyek, en ez korul tapogatoznek, egyre tobb forras igazolja, letezo dolog sot elotte utanna is lattak mar.
Kerdes ez onmagaban okozhatta a sator elhagyasat? Elobb megkellen tudnunk mi az a feny forras. Katonai dolog? Mostanaban is lathato? Akkor nem valoszinu. Termeszeti jelenseg? Mi okozza, mi all a hattereben?

 2343. SLC — 2013-08-19 00:38 

@oberon: Asszem utánaolvasok a murders.ru-n, mit írnak erről.

 2342. oberon — 2013-08-18 14:51 

@oberon:

Az előbbiből kimaradt, de elmételileg ha bármikor is kiolvadt a megfagyott vére Gyatlovnak (nem tudjuk pontosan,hogy is zajlott le a folyamat)annak látszódnia kell. Abból kindulva, hogy Zinán pl. volt, rajta is kellett, hogy legyen..

 2341. oberon — 2013-08-18 14:40 

@SLC:

Köszi a pontosítást.
Azért kérdezem Gyatlov hullafoltját, mert mivel húzamosabb ideig ott feküdt, ezért elárulná a folt helye, hogy melyik testhelyzetből lett melyikbe átfordítva. Ha így találták meg, és állítólag átfordították, akkor ő is hason halt meg hasonló sérülésekkel ,mint Szlobo, ami megint ad egy másik színezetet a dolgoknak.

 2340. alexia — 2013-08-18 14:16 

Köszönöm!
Eddig úgy tűnik, valóba teljesen pontos a Ti fordításotok. Csupán azért gondoltam megnézni, meg a tanáromnak is megmutatni, mert ő jobban ismeri az enyhe jelentésárnyalatbeli különbségeket — ezeket én még nem igazán érzem. (De adott esetben talán lehet jelentőségük, ezt még nem tudom.)
Most elmegyek egy hétre (előre is félek, hogy fogom győzni bepótolni visszajőve a sok új kommentet…:-))), utána majd konzultálunk a tanárnővel, meg esetleg más részleteket is megmutathatnék neki a honlapról, meg egyáltalán a témáról, de nem hiszem, hogy rá tudnám venni a benne való alaposabb elmélyedésre.

 2339. SLC — 2013-08-18 10:53 

@oberon: egyébként tovább kutatva a Wikin ezt találtam a hullafoltokról:
„De ha a vér eredetileg a vénás vér sötét színével bírt is, külső körülmények behatása folytán a hullafoltok élénkpiros színűek lehetnek, amint előfordul ez olyan hulláknál is, melyek bizonyos ideig vízben feküdtek, vagy meg voltak fagyva. Vízbefúlás esetén a bőrt átitató víz a levegőből elnyelt oxigént a hullafoltokat képező vérnek átadja, s ezáltal azt élénkpirosra festi, ezért ilyen a vízihullák színe. Megfagyásnál, mely akár intravitam, akár postmortem, szintén hasonló színt mutatnak. Hofmann idevágó kísérletei azon eredményre vezettek, hogy nem a hideg közvetlen behatása, hanem az emiatt a test felületén létrejött lecsapódás – mely egyrészt a felhámot felpuhítja, másrészt elnyelt oxigénjét a vérnek átadja – okozza ilyen esetekben az élénkpiros színt.”
http://goo.gl/rLSQtY

 2338. SLC — 2013-08-18 10:48 

@bobby: „Zolo szerintem elég nagykutyának számított a múltja és a tudása alapján az ügynökök között.Egy ilyen túrára elég lett volna egy szimpla ügynök is,aki kicsit sportosabb…” – ezt sajnos nem tudjuk megítélni, Zolo családja azt is tagadta, hogy a férfinak bármi kapcsolata lett volna a hatóságokkal. Feltételezés szintjén elfogadhatjuk, hogy Krivonyisenko, Kolevatov és Zolotarjov kapcsolatban álltak a KGB-vel – vagy Zolo katonai múltja miatt a GRU-val, ki tudja? -, de a dolog jellegéből adódóan erről sajnos biztosat nem fogunk megtudni.

“Gyatlovon amúgy hol vannak a hullafoltok?” – megfagyás esetén nem tudom vannak-e hullafoltok. A foltok azért alakulnak ki, mert a szív megszűnik keringetni a vért, az pedig a gravitáció hatására a a test legalsó pontjain gyűlik össze. Ez egy hosszabb folyamat, kihűlés esetén azonban nem tudom ugyanígy működik-e a dolog, tekintve, hogy ott (-20°C-t feltételezve) elég gyorsan megfagy a test.
Egyébként a Wiki szerint ha 3 órán belül megfordítják a testet, a hullafoltok az új testhelyzet szerint fognak kialakulni, és nem is lehet megállapítani az eredeti helyzetet.
Azt viszont többen felvetették, hogy a furcsa bőrszín lehet a kihűlés természetes velejárója is.

 2337. szega — 2013-08-18 10:42 

Nagyon régen tanultam oroszul, de az újság címe szó szerint „Esti Otorten”, a jelzős szerkezet miatt. A jelző és a főnév felcserélése itt nem okoz gubancot az értelmezésben, de nagyon fontos, hogy az eredeti szövegből, illetve a lehető legpontosabb fordításból induljunk ki.
Ahogy korábban láttuk, marhára nem mindegy, hogy valaki a tudomány szerelmese, vagy a szerelmi tudományok doktora.

 2336. bobby — 2013-08-18 08:48 

„azt mondod, viszza kellett volna menniük oda pár percen belül, ahol vulgárisan szólva az előbb összeszarták magukat”-Nem ezt mondom,de az,hogy nem mentek vissza máris kidob a kukába egy-két elméletet(pl.:lavina).
„lehet, hogy általában úgy van ahogy mondod, de akkor és ott akár előfordulhatott az, hogy nem úgy volt, mint a nagykönyvben”-Ezzel voltaképpen azt akartam mondani,hogy ha vacsi után pár órával már meghaltak(kábé 6 órával),akkor nem fagyhatott meg a bakkerjük.Ez fix.Hisz a vacsi után 6 órával már halottak voltak és mondjuk bírták 2-3 óráig a hidegben,akkor cirka 3-4 óra alatt kellett volna csontkeményre fagyni a bakkereknek.Ez egy sátorban lehetetlen.
„pont a kapott sérülések okozta energiaveszteség tudatában indul lefelé és nem fölfelé”-De Djatlov is úgy halt meg,hogy felfelé tartott.Ők hárman egy irányban haladtak,csak nem ugyanott estek el.És Djatlovnak annyira szét volt fagyva a keze,hogy szerintem Ő már egy követ sem tudott volna megmarkolni,nem hogy verekedni…
„Gyatlovon amúgy hol vannak a hullafoltok?”-SLC linkelt feljebb egy oldalt a 2227-es hozzászólásában,ott találsz képeket.
„nem hiszem, hogy annyira bolond lenne, hogy felfelé indul el a halálba..”-Pedig a holttestéből kiindulva felfelé ment…
„Fények nem mindenhol voltak, KGB-s kisérők viszont igen az ilyen túrákon.”-Ez okés,de azért Zolo szerintem elég nagykutyának számított a múltja és a tudása alapján az ügynökök között.Egy ilyen túrára elég lett volna egy szimpla ügynök is,aki kicsit sportosabb…
„mindenkit váratlanul ér a “jelenség”” , és kitör a pánik”-Ez meg nekem nem elég életszagú.Észrevesznek fényeket az égen,erre mindenki lerohan a hegyről?Cipő nélkül?Ha csak nem közvetlenül a sátor fölött voltak ezek a fénylő valamik,akkor ezt nehezen tudom elképzelni.Arról nem is beszélve,hogy a lábnyomok alapján (lépéshossz) nem rohantak,hanem viszonylag szervezetten levonultak.

 2335. oberon — 2013-08-17 23:31 

@SLC:

Köszönet a fáradozásodért.
Arra is gondoltam (nem tudom felmerült e már), hogy Gyatlovot a fényekre figyelmeztetik, amit Jugyin észrevesz, de nem hall, és mivel Gyatlov ezt nem adja
tovább a többieknek, mindenkit váratlanul ér a „jelenség”” , és kitör a pánik.
Ez ellen az szólna, hogy Gyatlov megnyugtatja őket, hogy nincs gáz, ezek már régóta itt vannak, bár nem hiszem, hogy ez bárkit nagyon érdekelne olyankor..

Vajon tanácstalanságuk vagy bűnősségük akarták azzal leplezni, hogy eltitkoltatják a fényeket?

 2334. oberon — 2013-08-17 23:25 

@bobby:

”Nem akarok mindig én lenni a kekeckedő” Rá se ránts, én inkább inspirációként fogom fel.. 🙂

”De ha teszem fel ballagok lefelé zokniban és 300 méternél kezdem érezni,hogy fázik a lábam és tudom,hogy a sátorban ott a bakkerom,
akkor nem gyaloglok le még 600 métert,hanem visszamegyek a cuccosért.
De ezt ugye valami miatt nem tehették meg…”
Hát igen, pontosan az a valami kényszerítette őket sok olyan dologra, többek között a vissza nem fordulásra, amit nehéz kitalálnunk.

”-Okés,de miért siettek annyira oda?”
Nem biztos, hogy pont oda siettek, csak el a sátortól.

Arra is kellett gondolniuk,hogy elérem a fát-és akkor mi van?Ott dekkolok zokniban?
Tehát azt mondod, viszza kellett volna menniük oda pár percen belül, ahol vulgárisan szólva az előbb összeszarták magukat. Érdekes meglátás..

”Ha nem látták,akkor hátra arc és a saját nyomomainkon visszamegyek.Azt azért egy ideig lehet látni…”
Én is ere jutottam.

”Ez azért nem teljesen így van.A bakker a lábadon nem fagy meg úgy,hogy ne tudd felvenni.Ha meg lerakod,akkor is
kell neki durván egy éjszaka,hogy úgy megfagyjon,hogy melegíteni kelljen a felvétel előtt.De sokan ezért szokták bedugni a hálózsákba,mert úgy nem fagy le.”
Ha ők a hálózsákukba dugták volna a bakancsokat, akkor fel tudták volna húzni őket. De nem a hálózsákba tették…
Szóval lehet, hogy általában úgy van ahogy mondod, de akkor és ott akár előfordulhatott az, hogy nem úgy volt, mint a nagykönyvben.

”-Halálukon vannak,de azért összeverik egymást?Mert azért Djatlovon is voltak sérülések,ha megnézed a képeket”
Abban a szituációban amit írtam, pont a kapott sérülések okozta energiaveszteség tudatában indul lefelé és nem fölfelé.
Egyébként Szlobo halálával kapcsolatban én is csak tapogatózok és próbálkozom.
Gyatlovon amúgy hol vannak a hullafoltok?

”Azonkívül Djatlov feltehetőleg életében először öl,de józanul felméri,hogy nincs esélye feljutni a sátorig?”
Hol a hiba? Egy először gyilkoló képtelen racionális döntést hozni a tette után? Én ilyenről még nem hallottam.
Nem mondom, hogy nem állhatott ”ledermedve” (kétértelmű) ott 1 ideig, de azt azért nem hiszem, hogy annyira bolond lenne, hogy felfelé indul el a halálba..

”-Ahhoz képest,hogy először még kategórikusan elutasítottad őket…”
Azóta több helyről is olvastam róluk, és meggyőzettettem (egy kis szendvedő) arról, hogy mégis több lehet puszta humbuknál.

”De ez jó,mert mutatja,hogy rugalmasan fogod fel a dolgot.”
AZ elejétől fogva.. 🙂

”Nekem különben szimpi az a teória is,hogy Zolo kifejezetten a fények miatt jött Velük…”
Fények nem mindenhol voltak, KGB-s kisérők viszont igen az ilyen túrákon. Tudtommal, de javítsatok ki, ha tévednék.
Szóval így ez azért elég ”átlátszó” lenne.

 2333. becsuszoszereles1k — 2013-08-17 20:09 

2323.@SLC: A ti forditasotok pontos, hisz ugyanazt jelenti. Csupan a magyarazo szovegben, ahol megvilagitjak ennek a mondatnak a lehetseges ertelmezeseit az Otorteni Est kontextusaban (feltetelezve valamilyen alapon, hogy Zolotol szarmazik) – inkabb ezt jelenti. Nem magamtol voltam ilyen „bolcs” en sem!:)
Viszont nem derult ki egyertelmuen, hogy a tobbiek lattak-e mar az ujsagot, mert a kereses, sator atnezeskor, valamilyen cuccok koze berakva talaltak meg…

 2332. SLC — 2013-08-17 18:14 

@SLC: látom, hogy zavar van a dátum körül. Több különböző forrásból ollóztam össze az anyagot, az egyik 02. 16-ot, a másik 02. 17-et ír.

 2331. SLC — 2013-08-17 18:09 

És egy érdekesség: állítólag ez a lap írt 1959. ferb. 17-én a tűzgolyókról. Ha valaki eléggé jól tud oroszul, kérhetne tőlük információkat (az én „orosz kapcsolatom” októberig nem ér rá).

http://www.tagilka.ru/

 2330. SLC — 2013-08-17 17:25 

@oberon: ezekről a titokzatos fényekről ennyit tudtam összeszedni különböző forrásokból:

1959 március 31.
A mentőcsapat önkéntesei rendkívül furcsa jelenség szemtanúi lehettek. Valentin Jakimenko (Валентин Якименко) a következőképpen mesélte el a történetet:
„A kora reggeli órákban történt, még sötét volt. Viktor Meserjakov (Виктор Мещеряков) állt őrt aznap este, és amikor elhagyta a sátrat, látta, hogy egy nagy izzó gömb halad az égen. Erre felébresztett mindenkit. Néztük ezt a gömböt (vagy korongot) mintegy 20 percig, amíg el nem tűnt a hegy mögött. Láttuk, hogy a dél-keleti irányból halad észak felé. Az eseményen kiakadt mindenki. Biztosak voltunk benne, hogy ez a dolog valahogy összefügg a Gyatlov-csoport halálával.”
Az esethez hozzátartozik, hogy Meserjakov egy diák volt, aki mindent alaposan leírt a naplójában, ami később – állítólag – eltűnt a kollégiumi szobájából. Az észlelés után rádióüzenetet küldtek, a válasz szűkszavúan annyit mondott, hogy biztos csak képzelték az egészet. Nem sokkal később helikopter érkezett értük, és villámgyorsan az ivdeli reptérre vitték az egész csapatot, ahol azt a tanácsot kapták, hogy a történteket ne nagyon meséljék el senkinek…
Valaki emlékezett rá, hogy ilyen “tűzgolyót” észleltek már február 16-án is, ami a Tagili Munkás című helyi lapban másnap meg is jelent. Tempalov is kivizsgálta az eseményt, és több tanút is talált, akik állították, hogy láttak hasonló dolgot akkoriban.

 2329. SLC — 2013-08-17 17:21 

@alexia: kívánságod számomra parancs (vigyázz mit kívánsz 😀 ):

„Вечерний Отортен” № 1″
1 февраля 1959 г.
П Е Р Е Д О В И Ц А
ВСТРЕТИМ XXI СЪЕЗД УВЕЛИЧЕНИЕМ ТУРИСТОРОЖДАЕМОСТИ!
Н А У К А
В последнее время в научных кругах идет оживленная дискуссия о существовании снежного человека. По последним данным, снежные человеки обитают на Северном Урале, в районе горы Отортен.
ФИЛОСОФСКИЙ СЕМИНАР Любовь и туризм проводится ежедневно в помещении палатки (гл. корпус). Лекции читают доктор Тибо и кандидат любовных наук Дубинина.
Армянская загадка
Можно ли одной печкой и одним одеялом обогреть 9 туристов?
НОВОСТИ ТЕХНИКИ
Туристские сани
Хороши при езде в поезде, на машине и на лошади. Для перевозки груза по снегу не рекомендуются.
За консультацией обращаться к гл. конструктору тов. Колеватову.
СПОРТ
Команда радиотехников в составе тов. Дорошенко и Колмогоровой установила новый мировой рекорд в соревнованиях по сборке печки 1 час 02 мин. 27, 4 сек.
Орган издания профсоюзной организации группы Хибина

Forrás itt: http://goo.gl/Wam2Mu
Mutasd meg a tanárodnak, kíváncsi vagyok a véleményére.

Többen is arra a következtetésre jutottunk, hogy a szöveg inkább gúnyos mint vidám, mindenkinek megmondja a magáét, a kályha összeszerelőktől kezdve Kolevatovon át Tiboig. Lehet egyfajta vicces gúnyolódás is, de szerintem gúnyolódás.

@pakesz: sőt, korábban is észlelték őket, még egy helyi lap is írt róluk már Gyatlovék előtt. Lehetett ott valamiféle katonai kísérlet, mert továbbra sem hiszem, hogy UFOk keveredtek volna bele a dologba.

 2328. alexia — 2013-08-17 14:38 

Lehet, hogy én vagyok lemaradva, de abból, hogy az „Otorteni Est” humoros=jó volt a hangulat a csapatban, hogyan jött az ki, hogy inkább maróan gúnyos, mint vicces, és egyenesen növelhette a feszültséget? Tudom, kering itt már több fordítás, valóban nem egyeznek (szívesen vetnék egy pillantást az eredetire, de még mindig csak a nyelvvizsgára készülök oroszból… bár a tanáromnak is megmutathatnám), de azért ilyen jellegű különbséget én nem fedeztem fel köztük.

Bocsánat, egy kicsit lassan követem a dolgokat, de a fene se győz ennyi kommenttel lépést tartani!:-))

 2327. bobby — 2013-08-17 13:30 

@pakesz:
Arról nem is beszélve,hogy nem sokkal később Djatlov megfagyott.És a fotókon látszik,hogy a kézujjai szét vannak fagyva.Ilyen állapotban szerintem meg sem tudott volna fogni egy követ…

 2326. pakesz — 2013-08-17 10:23 

A hóról jut eszembe, hogy felmerült hogy Gyatlov csapott oda Szlobonak, talán felkapott egy követ, az se lehetett egyszerű, a mély hóban kotorászni és egy összefagyott követ kikaparni, ha értitek mire gondolok, Szóval a külső brutális erő mellett is lehet érvelni.(Ott van pl.a fa alatt fekvő egyik áldozat tüdejében megtalált nagy mennyiségű folyadék, vagy hogy Luda sérüléseinél talán racionálisabb egy külső erőt feltételezni, mint valamilyen balesetet)
A fényeket az első keresőcsapat is észlelte, többen látták azokat a gömböket, és az volt az érzésük hogy valahogy összefügg az esettel, amúgy ugyanezt írta visszaemlékezésében a nyomozást vezető rendőrtiszt is, (ha jól emlékszem…, majd SLC kijavít))

 2325. bobby — 2013-08-17 08:22 

@oberon:
Nem akarok mindig én lenni a kekeckedő,de:
Nagy hóban(mondjuk egy méter)nem süppedsz be teljesen,hanem csak mondjuk 10-15 centire.-20 körül volt este,tehát a hó fagyott lehetett.Ilyen terepen nem kell attól tartanod,hogy derékig elsüllyedsz,mert az a friss hónál van.Itt viszont legfeljebb hófúvás lehetett,ami azt jelenti,hogy szerintem a szél jobban gátolta Őket,mint a hó.
„ha már lerohantál 300m-t pl. és ott kezdesz el fáradni, mennyi az esélye, hogy visszafordulsz, visszamész a cipőkért, majd újra le”-A példádnál maradva:300 méter lefelé haladástól nem fáradhattak el,mert az mindössze pár perc.De ha teszem fel ballagok lefelé zokniban és 300 méternél kezdem érezni,hogy fázik a lábam és tudom,hogy a sátorban ott a bakkerom,akkor nem gyaloglok le még 600 métert,hanem visszamegyek a cuccosért.De ezt ugye valami miatt nem tehették meg…
„Minél később fordultak volna vissza, annál nagyobb lett volna a távolság és az idő a fához éréshez, ezzel nekik is tisztában kellett lenniük.”-Okés,de miért siettek annyira oda?Arra is kellett gondolniuk,hogy elérem a fát-és akkor mi van?Ott dekkolok zokniban?
„miután elhagyták a sátrat, látták e azt, vagy teljesen elveszett e a szemük elől”-Ha nem látták,akkor hátra arc és a saját nyomomainkon visszamegyek.Azt azért egy ideig lehet látni…
„a bakancsok elég szépen le tudnak fagyni, ami mivel nem is raktak tüzet, nem is biztos, hogy arra kiolvadt olyan állapotra, hogy fel lehetett volna húzni.”-Ez azért nem teljesen így van.A bakker a lábadon nem fagy meg úgy,hogy ne tudd felvenni.Ha meg lerakod,akkor is kell neki durván egy éjszaka,hogy úgy megfagyjon,hogy melegíteni kelljen a felvétel előtt.De sokan ezért szokták bedugni a hálózsákba,mert úgy nem fagy le.
„Mivan akkor, ha Gyatlov tette, csak felmérte, hogy verekedés után esélye nincs még felmenni majd újra le, ezért inkább visszafordult a tűz felé”-Halálukon vannak,de azért összeverik egymást?Mert azért Djatlovon is voltak sérülések,ha megnézed a képeket(utólag is kösz SLC!).Azonkívül Djatlov feltehetőleg életében először öl,de józanul felméri,hogy nincs esélye feljutni a sátorig?
„A fények egyébként egyre jobbanérdekelnek”-Ahhoz képest,hogy először még kategórikusan elutasítottad őket…-)De ez jó,mert mutatja,hogy rugalmasan fogod fel a dolgot.Nekem különben szimpi az a teória is,hogy Zolo kifejezetten a fények miatt jött Velük…

 2324. titan — 2013-08-16 23:11 

@oberon: Tokeletes meglatas, valoban igy a leglogikusabb a levonulasuk a fenyohoz. Bakancsot a hideg miatt biztosan fel sem lehetett volna huzni vagy csak nagy nehezzseg aran. Akkor is ott van bennem miert nem vittek kezbe, majd felmelegitik, vagy miert nem kaptak fel a satorbol tobb dolgot, ugye Gyatlov vihette a zonijat amit elveszitett, de lehetett volna pokrocot halozsakot is. Persze a kerdes megmarad mitol riadtak igy meg. Lehet megiscsak lavina vagy azt hittek lavina? Akkor honnan a serulesek? Kulsok, de hol vannak akkor a nyomok? Egymas kozotti leszamolas, nem hinnem, hogy osszecsapnak a satorban majd azt kivagjak zokniban levonulnak egymasutan a fenyohoz ott ket csoportra oszlanak es agyonverik egymast. Hacsak nem valami ideggaz ami elvette az eszuket.

Nem talalom, most a hirdetest a turarol, orosz oldal volt. Akar jonni valaki? 🙂

 2323. SLC — 2013-08-16 21:37 

@becsuszoszereles1k: „nem “a turistak aranyszamanak novelese” a szoveg, hanem “a turista szaporodas”” – egy fordítás sajnos nem lehet egzakt, lehet így érteni, és lehet úgy érteni. Amit közzé teszek, azt egy nagyon kedves barátom fordította, aki egyetemen orosz szakon végzett, többször járt Oroszországban az elmúlt pár évben, de még így is van amit csak együtt tudunk kisilabizálni… és van amit még együtt sem. 🙂
Ez a turisták szaporítása egy érdekes dolog, a két lány is írta a naplójában, hogy a szerelem-szex gyakran volt beszédtéma, Luda meg is jegyezte, hogy ő a saját véleményét nem fogja elmondani többé. Lehet, valami ilyen jellegű vélemény miatt került be Tibo mellé az Otorteni Estbe.
Egyébként szerintem csak annak a feszültségét oldotta, aki írta, a többieknek felmehetett tőle a vérnyomásuk.

A párhuzamos nyomozás egy érdekes adalék, ennek is érdemes lenne utánanézni. Jelezheti, hogy magasabb szinten azért másként gondolkodtak az ügyről…

@witchp: mondasz vele valamit. Mivel nem a sátor felől közeledtek, nem is maradt meg a nyomuk.

 2322. witchp — 2013-08-16 17:44 

@SLC: 2318.

Elképzelni simán, bizonyítani persze egyáltalán nem tudom, de azért esélynek tartom, hogy a helyi manysi erők a hivatalos kutatócsapatnál jóval előbb tudtak az eseményekről, és egyáltalán nem kívántak belekeveredni. A két említett holttestet megtalálták, megnézték, majd igen gyorsan távoztak.

@becsuszoszereles1k 2321.

Hát nem tudom, én huszonévesen már könnyedén hoztam az ilyen típusú szarkazmust…
Ha, mint feljebb felvetődött, valóban feszültségenyhítő szándékkal írták, akkor pl. a „hogy bírtatok tegnap három órát pöcsölni a kályhával/te csak ne dumálj, a csomagszánod egy kalap szart ért, most cipekedhetünk” típusú konfliktust – ha volt – oldhatta. Vajon a „Tudomány” és „Filozófia” szekciók milyen összekülönbözést rejthetnek?

 2321. becsuszoszereles1k — 2013-08-16 15:38 

2276.@SLC: Valaszul irtad: ” @witchp: mondom én, hogy a lap gúnyolódásból íródott, nem jókedvből. Legalábbis én ezt érzem ki belőle.”
Igazad lehet, mert allitolag megallapitottak, hogy az OTORTENI EST Zolo kezemunkaja! volt, bar maganak az ujsagnak az otlete tobb mint valoszinu kozos! Arra kovetkeztettek, hogy az egyes megallapitasok frivolitasa (illetve kemeny gunyossaga), alatamasztja, hogy egy joval erettebb szemelytol valok. Peldaul az eredeti szovegben a kongresszust illetoen – nem „a turistak aranyszamanak novelese” a szoveg, hanem „a turista szaporodas”…Az Otorteni Est eltunt (helyette egy gepelt valtozat van csatolva az anyagokhoz).
Allitolag parhuzamos nyomozas folyt, valami „bizottsagi” (komitet), a fontosabb dolgok nyilvan ott vannak, ha volt ilyen.

 2320. becsuszoszereles1k — 2013-08-16 15:04 

@becsuszoszereles1k: Felreertheto voltam: a foton az eredeti helyzetben lathato Luda, ahogy megtalaltak! De ez a foto a szemtanu-kereso fotoja (mert o fotozott).

 2319. becsuszoszereles1k — 2013-08-16 14:56 

2317. @oberon: Ez a utolsoelotti, a Gyatlovos-bekezdes, onmagaban lehetne kerek, de arra nem ad magyarazatot, hogy miert hagytak el a satrat.
A tuzzel is van egy kis problema, ha az altalam fentebb emlitett korabeli szemtanu (volt diak, keresocsoport tag, mellesleg gyakorlott turazo) allitasabol indulunk ki, hogy az egyebkent is nagyon kicsi fahalom csak feligmeddig volt elegve, tuz ott bizony nem volt, kulonosen nem melegedeshez valo.

A csoport vegen halado „nagy ember”-nel nekem is Doro ugrott be (pihenos foto a folyonal, eloterben epp kettojukkel), esetleg Zolo (de ot inkabb ut toronek tudom elkepzelni).
—–
Zolo egyebkent a katonakepen (lenyirt haj) mintha vilagosszemu volna, de lehet, hogy csak azert, mert ugy tunik, nagyon le van sulve az arca.
Viszont a fiatalkori kepen (diakkep, vagy a kituntetesekhez egy foto?) bal oldalon van ez a jellegzetes tincs a hajaban; egy csaladi fenykepen pedig jobb oldalon…??
Csak arra gondolok, tenyleg nem lehet tudni, melyik dokumentum igazi es melyik nem, es azon belul(kivul) mi igen es mi nem…

Gyatlovek halalanak korabeli sajtoja hol talalhato?

@SLC – en is errol a keprol beszeltem; Ludat azert mozditottak el, mert nem fertek oda a tobbi testhez, mondta a szemtanu; de nem tudja, hogy a test eredeti helyzetet dokumentalta-e a nyomozas fotoval…Egyebkent eloszor azt hittek, hogy akin ket karora lathato, az Zolo – viszont azt mondja, hogy Zolo kezen egy iranytu volt…

 2318. SLC — 2013-08-16 13:38 

@oberon: Gyatlov eredetileg hason feküdt, fejjel a sátor irányába, vagyis feltehető, hogy arra felé is ment. Egyébként első körben én is arra gondoltam, amire most Te, hogy összeverte Szlobot, és otthagyta. Viszont a testhelyzete nem erre utal. És akkor még mindig kérdés, hogy ki fordította a hátára? Ki mozdította el Luda testét, mert ő sem abban a helyzetben halt meg, ahogy megtalálták.
Szóval van itt egy csomó kérdés, amit csak külsősök bevonásával tudok megmagyarázni.

 2317. oberon — 2013-08-16 13:15 

Ha megnézzük a csapatnaplót, akkor Gyatlov említi is, hogy a hó (SLC felhívta a figyelmem a google fordító hibájára,(amiért külön köszönet a többi egyéb info mellett) hogy a hó nem 1.22, hanem kb 1-2m mélységű. Maradjunk az 1 méternél, azt vehetjük biztosra. Ha elkezd valaki menekülni, futni, rohanni bármi, egy ilyen mélységű hóban sokáig nem tudja ezt megtenni, mivel sítalp, síléc és minden más havon járást elősegítő eszköz nélkül a meztelen talp vagy a cipő egy az egyben belesüpped a hóba, ami jelentősen belassít, sőt le is fáraszt. Azt a 900 m-t így megtenni lefelé már maga sok energiát kivehetett belőlük szerintem. Ha az elején még rohantak is, később mindenképpen belassulnak, ami innen nézve tűnhet úgy, mint egy rendezett lemenetel, ami valójában menekülés volt, csak abban a formában ez volt a maximum, amit ki tudtak magukból hozni.
Ehhez hozzájön, hogy ha valaki(k) lassabban jött(ek), akkor abban biztos vagyok, hogy nem hagyták őket leszakadni, erre utalhat a ’’nagy ember’’ leghátul, aki szerintem Doro volt, mint ’’legerősebb’’ ember közöttük, és ő segíthetett esetleg a lemaradóknak/elesőknek felállni/haladni. Ez is elősegíthette az ő meglepően korai kihűlését, ha megnézzük, hogy az ilyen lassításokkal értékes perceket vesztegeltek a hóban.
Na most, ha már lerohantál 300m-t pl. és ott kezdesz el fáradni, mennyi az esélye, hogy visszafordulsz, visszamész a cipőkért, majd újra le + a többieket is elvesztetted, nem is beszélve az esetleges veszélyről. (kis matek: 300 m lefelé, vissza a sátorhoz 300m újra le 900m és máris másfél kilométernél vagyunk). Minél később fordultak volna vissza, annál nagyobb lett volna a távolság és az idő a fához éréshez, ezzel nekik is tisztában kellett lenniük. A látási viszonyokkal sem vagyunk teljesen tisztában, mert igaz, hogy lefelé balról kapták a szelet, de azt nem tudjuk, hogy miután elhagyták a sátrat, látták e azt, vagy teljesen elveszett e a szemük elől.
Ahogy azoknál az öngyilkosoknál, akik nem hagynak búcsúlevelet, sokszor nem is derül ki a kiváltó ok, úgy valószínű, hogy magát a sátras kiváltó okot sem fogjuk feltétlenül megfejteni, főleg, hogy nem fog kivillanni a piros lámpa, ha valaki mégis telibe találná… sajnos..
Azzal teljesen egyetértek én is, amit sokan mondtak már, hogy bármi is ijesztette meg őket, az tartósabb távolmaradásra kényszerítette a csapatot a sátortól.
A cselekedeteik arra utalnak, hogy tudatuknál voltak és logikusan építették fel a tetteiket. Tehát okkal nem fordultak vissza bakancsért és a többi cuccért.
Nem emlékszem, hogy melyik kommentelő írta, de az ilyen túrákon a bakancsok elég szépen le tudnak fagyni, ami mivel nem is raktak tüzet, nem is biztos, hogy arra kiolvadt olyan állapotra, hogy fel lehetett volna húzni. Ezt nekik is tudniuk/látniuk kellett.
Valamint az, hogy Gyatlov zokniját és papucsát megtalálták a sátor előtt egy ingbe csomagolva, az arra utal, hogy sietve is de pár dolgát össze tudta kapkodni, amit eldobott/elejtett a sátornál. Miért nem a bakancsért nyúlt akkor, miért egy papucsért?
Lehet erre ez a magyarázat. És a többiek dettó.. kivéve Tibot, és talán Zolot.

Hogy SLC kérdését se felejtsem ki Szlobo ’’gyilkosával’’? kapcsolatban , kis töprengés után arra inkább kérdéssel felelnék. Mivan akkor, ha Gyatlov tette, csak felmérte, hogy verekedés után esélye nincs még felmenni majd újra le, ezért inkább visszafordult a tűz felé (ha Zina nem látta a történteket, akár menteni is akarhatta magát, hogy megtalálta Szlobot összeesve, és már nem tudott rajta segíteni szöveggel). Csak már a tűzhöz sem maradt ereje visszajutni.

A fények egyébként egyre jobbanérdekelnek, mivel gyanús számomra, hogy jóval később, mikor már javában megy a katasztrófaturizmus, ugyan úgy érkeznek bejelentések róluk, ami arra enged következtetni, hogy egy jó ideje fenn álló, tehát a helyieknek nem ismeretlen jelenségről beszélhetünk. Jó lenne ez ügyben néhány bizonyítható állítás esetleg néhány beszámoló, netán fénykép/felvétel..

 2316. SLC — 2013-08-16 00:27 

@titan: Gyatlovon felemás zokni volt, róla feltételezték, hogy az egyik lábán két zokni lehetett, a másikon egy sem, amikor menekülni kezdett, és később áthúzta az egyik zokni a másik lábára, hogy azt is védje valahogy.

@Oberon: az érveid igen meggyőzőek, de akkor valahogy meg kellene magyarázni, hogy Szerencsétlen Szlobot ki ütötte agyon. Mert ha az orvosok szerint ilyen sérüléssel nem mehetett sehová, akkor őt ott verte valaki össze úgy, hogy elájult és kihűlt. Zina nem lehetett, rajta nem voltak ilyen sérülések, Gyatlov meg messze mögötte kullogott (bár ő is verekedett valakivel…). Ha elfogadjuk, hogy elsőnek Dorosenko és Krivonyisenko haltak meg, akkor már csak a maradék négy túrázóból lehet válogatni, de a motiváció ebben az esetben teljességgel érthetetlen. Ha volt is ellentét köztük, nem hiszem, hogy agyonverték volna egymást miatta.

 2315. titan — 2013-08-14 23:25 

@oberon: Attol meg lehettek kulsok ha nem is vittek el semmit. Legfeljebb annyi akkor a biztos nem rablok voltak, celtudatosan celszemelyre vagy szemelyekre utaztak. Egy profi soha nem visz el semmit a tetthelyrol, ha megtalaljak egyszer nala az mar bizonyitek. En is erre gondolok ha olni akarnak nem teblabolnak veluk hanem rogton agyoncsapjak oket. A masik se golyo se kes nyoma.

Akarhogy is nezem, katonai kiserlet a legkezenfekobb. Persze azoknak fogalmuk sem volt ezek ott turaznak, csak miutan megtalaltak oket, akkor ugrott be nekik es amennyire lehet eltussoltak az ugyet.

Jut eszembe, van egy orosz oldal ami turazast hirdet a halalhegy kornyekere. Jon valaki? Alitolag havonta tobbszor is lehet latni kulonos fenyjelensegeket az egen, amit nem tudnak megmagyarazni. Most ez valoban igaz vagy csak turista fogas? 🙂

 2314. titan — 2013-08-14 23:15 

Volt kozottuk olyan is aki mezitlab volt? Kiveve a kettot akit vezkoztettek. Ha igen, ez is erdekes, eleg jol felvoltak oltozve, tobb reteg ruha, csak eppen labbeli nem volt. Ez meg logikus , elozo nap sem gyujtottak be a satrat, jol feloltove tertek aludni, bakancsot azert legtobb ember leveszi mivel az nem melegit, viszont zoknit levegye alvashoz ketlem. Tehat ugy ahogy voltak aludtak nem aludtak megindultak az erdo fele. Nem lehet esetleg valaki szandekosan vetette le veluk a bakancsot?
Most katonai kiserletet hagyom, valaki megis megjelent a satornal, talan manysik, lehet nem is akartak oket bantani csak magyarazni ez veszelyes hely ez a halalhegy, ezek meg bepanikoltak? Manysik menekultek elfele, a turazok pedig az erdo fele. Ettol mar inkabb valoszinubb a leszamolas, szakalas pasi es csapata :-), leveteti veluk a bakancsot eselyuk sincs a tulelesre.
Ha mar elengedtem a fantaziam, meg egy dolog. Azt is olvastam valahol Zolon a csaladja szerint nem volt tetovalas, a holtesten meg igen? Felismerhetetlen volt mar majusban, mi van ha nem is o volt az?

 2313. titan — 2013-08-14 22:34 

Meg egy valami eszembe jutott, tobb helyen is azt irja a nyomok alapjan libasorban mentek vagy menekultek az erdo fele. Tehat egymas nyomaiba lepkedve, sot azt is irja leghatul egy termetes ficko ment. Melyikuk lehetett? A libasor vegul is rendezett levonulast sejtet. Igy persze konyebb menni a hoban, ellenkezo esetben csak lett volna kilagas a sorbol a gyorsabb keruli a lassubat. Ez mire utalhat? A hirtelen panik utan kicsit meganyugodva indulnak az erdo fele, viszont az eszukbe sem jut vissza menjenek par metert a bakancsert. Miert? Valaki , valakik kenyszeritettek oket? Vagy valami volt a satornal, a satorban?

 2312. oberon — 2013-08-14 11:34 

szeretik a véletleneket, szóval ha oda ölni mentek volna, akkor arra is lett volna terv, hogy hogyan tűntetik el őket.
A hóba ásás minden, csak nem jó terv…
Idén húsvétkor mindenki láthatott hófúvást, Pintér Sándor sms-ére mindenki emlékszik.
Na most, akkor tökéletesen lehetett látni, hogy hogyan lehet 50 m-en belül az egyik helyen több méteres hó fal, onnan 50 méterre pedig majdnem hó mentes talaj..
A terepviszonyok pedig teljesen ideálisak arra, hogy azt a részt a szél fel tudja tölteni hóval, és ehhez nem kell sok hónak esnie, mivel a már lehullottból is tud hordani.

ez még az előzőhöz…

 2311. SLC — 2013-08-14 11:16 

@becsuszoszereles1k: egy kutató szerint nagyjából így feküdtek:
http://goo.gl/aUM0b1

Azt már feldobták feljebb, hogy az egész csak egy hoax. Ez is egy elmélet…

 2310. oberon — 2013-08-14 11:14 

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem merült fel bennem is az idegenkezűség gondolata.
Amit a legjobban zavar, hogy ha a sérüléseiket levesszük, semmi sem utal erre, talán még a sátorelhagyás módja, de ez nem egészen egyértelmű.
Ha viszont valóban voltak ott ’’külsősök”, akkor azok ha nem is ölni mentek, vallatni vagy megfélemlíteni biztosan, esetleg rabolni, de akkor meg szenilisek vagy bénák lehettek, ha minden pénzt meg egyebet ott hagytak.

Akkor viszont, ha nem akarták megölni őket, akkor odamennek, lefenyítenek mindenkit, aztán szépen elsétálnak és nyitva hagyják annak az esélyét, hogy később bármelyik a 9 közül bárhol felismerheti őket?
Ezt nem hinném. Akkor inkább all in alapon ne maradjon szemtanú.
Sem fegyvert nem találtak, sem más nyomokat, ami bizonyíthatnák, hogy tényleg mások végeztek velük.
Ami viszont számomra a leginkább perdöntő dolog ezzel kapcsolatban, hogyha külső erő kényszerítette volna őket, vagy fogva tartják esetleg megfigyelik őket, az NEM!! hagyta volna, hogy a saját túlélésüket elősegítendő dolgokat vigyenek végbe.
A tűz, a ruhák levágása egymásról, a menedékkészítés és a szétválás a feladatok elosztása szempontjából arra utal maximálisan, hogy igenis csak 9-en voltak akkor ott, mert azt azért senki sem tartja valószínűnek, hogy bepánikoltatják őket és menekülésre kényszerítik, majd miután lemennek a fához ott a ’’külsősök’’ órákig moziznak azon, ahogy szerencsétlenek küzdenek az életükért, majd mikor megunják, akkor meg odamennek, és vízbeteszik őket olyan időjárási körülmények között, amik rájuk ugyan úgy nem voltak jó hatással.
Ez nem a Fűrész és nem a Kocka…
Ha oda ölni mennek valakik, akkor nem tökölnek órákig, mert azzal csak a maguk esélyeit rontják, mivel el is menekülhetnek az áldozatok, ellen is szegülhetnek vagy valaki észre is veheti őket.
A másik.
Ha katonai akció van, akkor arról nem fog írni se a nemzetközi, sem a bulvár sajtó.
Ha az a 9 ember útjában van valakinek (megkérdezném, hogy egy 20 éves szűz lány mit árthatott a katonaságnak közgazdász tanulóként?)
akkor azokat nyom nélkül eltűntetik, hogy még csak esélye sem legyen kiszivárogni az ügynek.
De ugye nem ez történt.
A másik, hogy ha valóban Zolo, Gyatlov vagy valaki szúrta a szemét valakinek, miért kell a másik 8-at is megöletni? Miért nem lehet azt az 1-et elszeparálni és úgy megtenni? Miért kell kint a vadonban csinálni mindentől távol (az agresszoroknak is messze volt ám minden! ha voltak) miért nem fogják el valahol, miután kifigyelik, és miért nem mondjuk egy éjszakai tehervonat alá lökik vagy betonozzák be egy újépítésű tömbház alá?
Miért volt az buli, hogy végigkövetik őket ilyen körülmények között napokon keresztül és olyan helyen csapnak le, ahol az időjárás vagy valami ugyan úgy ellenük is fordulhat?
Ezek kizárják a katonák és egyéb szervezet gyilkosainak a részvételét számomra.
A másik, hogy ha mégis ott voltak, akkor az összes 3 danos karate mester volt, és csupán kézzel darálták le a 9 embert? Se késszúrás, se lövés, se nyaktörés vagy egyéb katonai ’’feeling’’, hanem rábízták őket a természetre? Ez elég érthetetlennek tűnik.
Szóval ez a külső agresszorok vonal elég gyenge lábakon áll nálam, de ha meggyőznek nyitott vagyok mindenre..

A vízmosáshoz annyit, hogy ha lehet hinni annak, hogy 3 hét múlva lelnek rá az első 5 áldozatra, annyi idő alatt azért valamennyire betemetheti őket a hó, ahol a másik 4-et később megtalálják, ott nem is folyik még jó ideig a keresés. Szóval lehet, hogy rá lehetne pillantani a márciusi hójelentésre is, esetleg az áprilisira…
Mit nyernek azzal, ha beássák őket a hóba, és ott hagyják? Azt hitték, hogy elmarad az olvadás? Vagy megeszi őket majd egy medve, aki kiássa a tetemeket miután felébredt?
Esetleg a patak leviszi a testeket Kazahsztánig, ahol nem lehet őket összekapcsolni az üggyel?
Ennél azért bármelyik katonai szervezet biztosabbra ment volna, mert ez így eléggé trehány munka ráadásul eléggé kétséges a kimenetele, és hát ugye a katonai akciók nem igazán

 2309. SLC — 2013-08-14 11:11 

http://goo.gl/XIheUU
Nyugodjék békében!

 2308. SLC — 2013-08-14 11:08 

@bobby: Kolevatov és Tibo állítólag arcról is azonosítható volt – egész egyszerűen nem találni használható képet róluk, úgyhogy el kell hinnem a murders.ru-nak -, kizárásos alapon a lány Ljuda kellett legyen, az idősebb fickó pedig Zolotarjov. Egyébként nekik tényleg eléggé szétment az arcuk.

@becsuszoszereles1k: igen, Maját azért nem reklámoztam, mert semmi újat nem tud hozzátenni az ügyhöz, csak nyüzsög, írja a semmitmondó cikkeket.
Zolotarjov esete tényleg érdekes, akit a vízmosásban látsz, annak jó eséllyel a lába is el van törve, olyan lehetetlen helyzetben fekszik, míg a boncolási jegyzőkönyvben ez nincs lejegyezve. A tetkók és korona lehetett későbbi szerzemény is, igen ritkán találkozott a családjával, ők sem tudhattak mindenről.
Az viszont biztos, hogy igen durva erőhatás érte szerencsétlent.

 2307. bobby — 2013-08-14 07:48 

@SLC:
„Mert nem voltak ilyen szintű sérüléseik.”-A vízmosásbeli négyesből is csak két embernek voltak súlyos sérülései,vagyis a másik kettőt lazán be lehetett volna tenni a többi öt közé.De valószínűleg nem játszottak hullaszállítósdit,hanem a helyszínen hagyták őket.
Jó,akkor a szakkós fickó nem menekült senki elől,hanem mondjuk ügynök volt.Az lejön a lányok naplójából,hogy feltűnően sokat kérdezősködött.
@becsuszoszereles1:Szóval még az is elképzelhető,hogy Zolo a szülinapján halt meg?Hmmm…
Különben az már nekem is eszembe jutott,hogy a vízmosásos embereket miként azonosították be?Hisz ha szétment az arcuk,akkor onnantól elég nehéz a feladat,nem?

 2306. becsuszoszereles1k — 2013-08-14 00:31 

2304.@SLC: Szives ajanlasodra,
bementem ide (az oldaladra)http://dyatlov.corneliusnoir.hu/a-csoport/ – azzal az eltokelt szandekkal, hogy szisztematikusan elolvasok mindent. Termeszetesen, a Forrasok-nal kezdtem, persze nem a konteobloggal, ugyszinten az aldott ermaktraveltol is eltekintettem; hanem belevagtam spanyol hon valamely szigeten eletet tengeto szakerto blogger munkajaba, itt: http://samlib.ru/p/piskarewa_m_l/.
Egyelore szeretnem kiheverni az elmenyt, amit, barmennyire hihetetlen, nem az ominozus fotok okoztak. Sokkal inkabb kikeszitett a sok osszegyujtott’neszesemmi fogdmegjol’ am annal hatasvadaszabb anyag, surun megspekelve Maja Piskarewa nemesi kormondataival es szentimentalis hajbokjaival, nem beszelve furmanyos kerdezesi technikajarol az egyik ’59. majusi kereso embernel, anno egyetemistanal. Ami ujdonsag volt megis, a kvazi otthonos beszelgetesben, az immaron idos ur visszaemlekezeseben ugy is mint aktiv resztvevo, szemtanu, meggyozodessel allitja, hogy egyetlen aldozaton sem volt (koponya)serules, egyebek, semmi nyoma tetlegessegnek, plane kulso beavatkozasnak. Aztan szo van tobbfele, magat szilardan tarto elmeletrol (marmint a megalkotoik szerint), igy a balesettol a szel-elmeleten at az ilyen-olyan leszamolasig, sot hataron at valo szokesi probalkozasig – de ez mind smafu a valamikori diak szerint, aki egyebkent a keresesben resztvevo egyetemistak csoportjanak volt a vezetoje ’59 majusaban (talan 2 naprol van szo: „a negyek” megtalalasanak es kiemelesenek napjai). Zinat is speciel o talalta meg a 2 meteres szondaval a 4 meteres ho alatt (de lehet, hogy valami technikai dolgot nem jol ertettem). Zinat egyebkent azert kellett elmozditani, mint mondja, mert nem fertek hozza a tobbi testhez. (A fotok alapjan mindannyian azonos szinten fekudtek, bar lehet, hogy Zina kicsit foljebb, es terdelt, de nem 2 meterrel, az biztos.) Ja, es hogy a megtalalaskor Zolo egyik kezeben jegyzetfuzet, a masikban iroszerszam volt, es Ortyukov (parancsnok) azonnal szemre is vetelezte: nem volt rairva semmi…
Mas: Zolonak nem voltak tetovalasai, sem koronai, egy idegen testtel csereltek ki kesobb, aki meg biztosan fegyenc lehetett. No ezek persze az elterjedt hiresztelesek, amire Maja ugymond ’tiszta forrasbol’ kereste volna a valaszokat.
Hat ez jobb, mint Csehov osszes muvei…
Nem lehet, hogy ez a tortenet egy fejtoro jatek?:) Uj konteo a horizonton!

 2305. witchp — 2013-08-14 00:21 

ÓÓÓ! Harmadszor van ringlispíl-érzésem ebben a posztban, harmadszor fogadom meg. hogy legalább egy hónapig erre se nézek!

Csak aztán győzzem bepótolni a hozzászólásokat 🙂

 2304. SLC — 2013-08-13 21:37 

@titan: Mert nem voltak ilyen szintű sérüléseik. Betört koponya, összetört bordák, bevert orr… az első ötre rá lehetett fogni, hogy ketten rosszul estek le a fáról, ketten egymást verték össze, Zina meg simán kihűlt. A szovjet hatóságok nem piszkálták volna mélyebben a dolgot, ha nem muszáj, de mivel ez nemzetközi ügy lett, hát kénytelenek voltak. Tőlük aztán ott is maradhattak volna négyen a hó alatt, ráütik a kartonra, hogy lavina áldozatai, és annyi.
Később többen is megjegyezték, hogy pár turistáért meglepően nagy apparátust mozgattak meg, sokkal nagyobbat, mint az megszokott volt a SZU-ban.

 2303. pakesz — 2013-08-13 18:01 

@SLC: oké, értem, akkor azért néz ki így a hó, végülis a patakmederben összefújhatott lokálisan ennyit a szél tavaszig ott a padozatnál, meg ahol a testek voltak…

 2302. titan — 2013-08-13 17:57 

@SLC: „Elsőre én azt mondanám, hogy a gyilkosok el akarták rejteni a holttesteket az árulkodó külsérelmi nyomok miatt.”
A masik otot miert nem akartak elrejteni?

 2301. titan — 2013-08-13 17:53 

@bobby: Ha egymas kozott volt is tettelgesseg, az mar csak annak a valminek a kovetkezmenye lehetett, a fo halal okok nem azok. Kulso erok inkabb, viszont allitolag semmi nyomot nem talaltak ami arra utalt volna masok is jartak a helyszinen. Ezenkivul ezt a serulest is megkellene magyaraznunk, illetve ha rajonnenk mitol keletkezett maris kozelebb lennenk a megoldashoz.

„A fizikai sérülések között is akadnak szokatlanok – vagy inkább nehezen megmagyarázhatóak. A két lány közül az egyik (Ljudmilla Alekszandrovna Dubinyina) esetében például úgy tört el minden (!) bordája és úgy mozdultak el egyes belső szervei, hogy külsérelmi nyom nem is látszott rajta; később egy repülőorvos azt a hasonlatot találta mondani, hogy olyan volt, mintha Ljudmilla legalább 100 km/órás sebességgel repült volna, majd felsőteste hirtelen egy sűrített levegőből álló, kicsit rugalmas falba ütközött volna”

 2300. SLC — 2013-08-13 17:19 

@pakesz: „a hó összefagyott, göröngyös állagú, több hónap után nézhet ki így” – az a kép májusban készült, akkor már megindult az olvadás, lehet emiatt nézett úgy ki. A négy áldozatot is egy olvadékvíz által táplált patakból szedték ki, de volt felettük vagy négy méter hó.

 2299. pakesz — 2013-08-13 12:22 

@SLC: a koskin albumban nézegettem a februári kutatásról a képeket, a menedék megtalálásánál a kommentekben is ezen problémáznak(ha jól érti a google), hogy a letört gallyak és elszórt ruhadarabok (amiket alig fedett hó) vezették a keresőket egy ideig, aztán elkezdtek (mintegy találomra)ásni, több köbméter havat megmozgattak és hopp itt a padozat. Ráadasul a képen a gödör oldala és környéke is jól látszik, a hó összefagyott, göröngyös állagú, több hónap után nézhet ki így, szóval nem olyan, mint egy szél által összehordott, friss hófúvás.. furcsa
Viszont jut eszembe, a hegyoldali képeken látható hóalakzatok „rendben vannak”, a hágó felől fújó szél a felső részekről hordta a havat, itt látszanak a lábnyomok(negatívban is), lejjeb,az erdőhöz közeledve meg lepakolta, szépen látszanak a képeken ezek a dűneszerű,hófúvásos formák(pl.31.jpg) így eltűnnek a nyomok és a holttesteket is elfedi(na de nem 3-4 méter mélyre) valaki még az előző kommentfolyamban belinkelte az Ivdeli havi klímajelentést, számottevő hó már nem volt februárban

 2298. SLC — 2013-08-13 11:20 

@pakesz: Februárban állítólag akkora hó volt, hogy a lavinaszondákkal nem találták őket, pedig azt a területet is átvizsgálták. Úgyhogy bennem is felmerült kérdés: hogyan kerültek 4 m mély hó alá? A menedék, amit készítettek, arra utal, hogy a hó megtartotta a súlyukat, még barlangot is tudtak bele ásni, vagyis nem zuhanhattak a talajig, a havon keresztül. Mivel a szél erősen hordta a havat, ezek a mélyedések már akkor feltelhettek hóval, vagyis aligha maradt ott egy lyuk a patakmederben, amibe aztán hirtelen belezuhanhattak volna.

Elsőre én azt mondanám, hogy a gyilkosok el akarták rejteni a holttesteket az árulkodó külsérelmi nyomok miatt.
Másik ötletem az lenne, hogy mégiscsak volt ott valami rés a két part között, és a csapat a menedék felé igyekezve belepotyogott. Ezt a rést később a hófúvás betömte, ezért nem találták őket, csak tavasszal, hóolvadáskor. Viszont úgy emlékszem, Luda testét elmozdították halála után, sőt Gyatlovot is a hátára fordították valakik.

Mivel Gyatlov eredetileg hason feküdt, fejjel a sátor irányába, úgy ahogyan Szlobo és Zina is, feltehető, hogy ő is arra felé igyekezett. Mivel Szlobo a sérülései miatt nem tudott helyet változtatni, ott helyben kellett összeverjék ennyire. Gyatlov nem lehetett, messze lemaradt mögötte. Vagyis voltak ott valakik. Nem menekülő fegyencek vagy rablók, mert otthagytak mindent, ami fontos lett volna egy ilyen bandának. Marad a személyes ügy, vagy a kémjátszma.
Persze ez csak az én ötletelésem.

@bobby: „ha valakinek vaj van a füle mögött,akkor menjen az Isten háta mögé valahová és növesszen szakállt” – ez ott nem így működött. Ott nem mehettél sehová engedély és belső útlevél nélkül. A hatóságok folyamatosan ellenőriztek, és ha egy ilyen renitens alak fennakadt a hálójukon, az mehetett Szibériába igen hosszú időre.

 2297. becsuszoszereles1k — 2013-08-13 08:25 

2296.@bobby: Zolonak februar 2-dikan!

 2296. bobby — 2013-08-13 07:58 

@titan:
Az szinte tuti,hogy volt tettlegesség.De azt már nem hiszem,hogy például Djatlov utolsó erejével még agyoncsapja Szlobot,majd meghal.Ha volt valami,akkor külsősökkel volt.
A szakállas fickó nekem is gyanúsnak tűnik,de aztán ki tudja.Csak ugye az örök klasszikus,hogy ha valakinek vaj van a füle mögött,akkor menjen az Isten háta mögé valahová és növesszen szakállt,hogy ne ismerjék fel.
Az igaz,hogy Zolonak elsején volt a szülinapja?

 2295. pakesz — 2013-08-13 07:53 

Nézegettem a képeket, és ugye azon látszik, hogy a négy később megtalált test a patakmederben fekszik, na most akkor ha februárban még nem volt ott hó, és közvetlenűl a jégre feküdtek(???), akkor hogy került rájuk az a többméteres hóréteg, ami miatt nem találták öket?

 2294. titan — 2013-08-12 23:22 

@petiba: Azert a legnebszerubb mert egeszen kozel vagyunk a megfejteshez, illetve azt hisszuk, azutan valami csak kilog a sorbol.
Igaz KGB, Szovjetunio stb… azert hiteles tortenet, azokba lehet kapaszkodni ahol tobb forras is megerosit dolgokat, persze ha nem ugyanabbol szedik ok is :-). Vegulis Judin elo szemely, az aldozatok rokonai stb.

Mas.
Ugyebar en a katonai kiserletre voksolo vok, na most azt felreteve, fizikai leszamolasra osszpontositva. Talan az is lehetseges, azt nem hiszem annyira elmegy az, eszuk, hogy lany ugy vezeto pozicio sertodottseg miatt kockara tegyek eletuket sot el is veszitsek azt. Pl. nekem az sehogy sem jon be , Zolo mint egy sertodott kisgyerek, mert Djatlov nem ott allitotta fel a satrat ahol o gondolta, elgyalogol 1 km-t (amit par perc alatt megtehetne sitalpakon), ott fogok ejszakazni elven, tuzet gyujt de nem visz se halozsakot, se pokrocot. Ha fizikai leszamolas volt azt csakis kulso erok tehettek. Amit irtam is talan felismertek Zolot, a szakalas manus aki erdeklodott utannuk, nem biztos maga neveben erdeklodott, lehet az aki felismerte Zolot rejtve akart maradni otet ne ismerje fel, es par havert is beavatott.
Megjelennek a satornal, puskaval, baltaval, botokkal felfegyverkezve. Aki kint van kap par utest. Zolot lehet azt gondoljak agyoncsapjak (neki komoly serulese van), majd a tobbi uzsgyi az erdo fele. A nagyon serulteket elviszik a vizmosashoz , oten a fa korul tablabolnak,kozuluk haroman visszaindulnak. Nekem igazan ez azert nem jon be mert voltak komolyabb serulesek is ami fizikai leszamolasnal nem bizti, hogy bejon. Pl. belso szervek atrendezodese, leszakadt belso szervek, kulserelmi nyom meg alig.
Miert szakadtak ket csoportra? A kiserleti verzional maradva, szerintem nem szakadtak arra,a serulteket akartak biztonsagba helyezni, mivel a vizmosasnal levok kaptak elso hullamban a seruleseket. Djatlov akkor meg ep volt, Zolo pedig komoly serult. Nekem nem jon le, hogy osszekulonboztek volna , kepek meg hogy tancol ez nem jelent semmit, naploban is lenne valami utalas ha volban tortent volna ilyesmi. Marmint elobb is lettek volna amit lejegyez valaki.

 2293. petiba — 2013-08-12 18:38 

Megmondom az őszintét, egyelőre nem értem, miért ez lett a legnépszerűbb poszt. Ha csak a szavazással nyert volna, akkor arra gondoltam, hogy ŐK is szavaztak, naná, nem véletlenül. (igen, tudom, túl sok összesküvős, házasodós elméletet olvasgatok)
De ENNYI hozzászólást azért csak nem produkáltak volna ŐK.
Szóval respect, ide is, oda is, de én mámeg kilógok a sorból. Igaz, vannak bennem bizonyos régről származó averziók mindennel kapcsolatban, ami orosz. (na jó, kivéve orosz krémtorta és orosz lánszívű rihárd) Keleti nyitás, BRICKS, ellenére és mellérendelve még mindig működnek a régi reflexek, szal olvasni se szeretek róluk.
A legnagyobb bajom ezzel az egész incidenssel, hogy tekintve az évet, a helyszínt, a KGB-t,( elődjét) – na szóval nagyjából ismerve az akkori és ottani mátrixot, én még abban se vagyok biztos, hogy az eset megtörtént, hogy akkor és/vagy ott, stb. stb. Ebben az egész ügyben az az egy biztos, hogy semmi se biztos. Szerintem. Lehet, hogy minden máshogy van, mint ahogy valami is „kiszivárgott”. Kész ténynek vesszük, hogy tűntek el lapok, dossziék, de mi van akkor, ha már maguk a naplók is (amelyekből oldalak hiányoznak) utólagos gyártmányok. Igaz, hogy két hétig még soha nem síeltem, max. 2×1 hétig, de naplót írni sose jutott eszembe.

Nem akarom feltalálni se a spanyolviaszkot, se a sliccet az alsóra, de még nem volt időm végig olvasni az összes posztot, úgyhogy bocs, ha már kétezredszer jön ugyanaz a feltalálmány.(valahol a régi oldal posztjainál tartok még csak)
Az ufó verzió nálam azért nem jön be (elsőre) mert az ufóknak, ha már ide ette őket a fene a világ másik végéről, és itt vígan elvannak, semmi honvágy, vagy depi a százfényéves utazásoktól, akkor gondolom, minyimuum vannak olyan szinten,hogy jól meglézersugarazzák az egész naplót, iratokat, vagy nyitnak egy mikroféregjáratot, ahol begyűjtik a cuccot, és nem lapozgatnak egy naplót, hogy honnan is kell kitépni a lapot. Hacsaknem a Hacsek, és bejön a z.x.y konteó a nagyhatalmi államok + ufók összecimborálása. Az ufók csúnya módon viselkednek, áthágják a megállapodásokat, rásenpípel MIB-ek meg mehetnek nagytakizni, vagy esetleg a csúcstechnikáért igazán nem nagy ár egy pár emberi testrész, nyelv, vér, vagy tehénlép, nyelv, vér, stb. stb. Láttunk már olyat, amikor ruszkik „barterezgetnek”. Lehet, hogy szegények ennek a barternek lettek az áldozatai. A ruszkik megkapták a hangfegyvert, az ufóék meg a testrészeket, vagy a kísérletet, hogy hogyan viselkedik a fegyverük az emberi szervezeten. De tartom magam ahhoz az állásponthoz, hogy még azt se hiszem el, amit ott és akkor kérdeztek. Később (ha majd a távoli galaktikus jövőben eljutok a hsz.ok végére, lehet, hogy revideálom aaaa nézeteimet.

 2292. SLC — 2013-08-12 11:54 

@bobby: az a gond ezzel az Otorteni Esttel, hogy egy háromszögletű papírra volt feljegyezve, amit valahol a sátorban találtak – mindenki máshogy emlékszik a helyére -, a rendőrségi gépíró szépen begépelte, és aztán – ahogy annyi minden másnak is ebben az ügyben – nyoma veszett. Szóval a gépelt szöveg fennmaradt, de az eredetiről semmit nem tudunk.

Zina főleg Szloboval flörtölt, de ki tudja, mi volt még ott, amit nem írt le a naplóban. Abban a légkörben simán félre lehetett érteni bármit.

A kályháról is eltérnek a szemtanúk állításai, volt aki szerint össze volt szerelve, más szerint a sarokban volt összecsukva.

Ognyev (legalábbis szerintem ő az):
http://goo.gl/MwpBYA

 2291. becsuszoszereles1k — 2013-08-12 11:02 

2288. @bobby: Van, akit oregit a szakall, van, aki meg 37 evesen is letagadhat tizet…Jellemzo Luda naivitasara, hogy egy-egy tavoli vendegsereg (turazo csoport) betoppanasa feldobja az ottaniak eletet, es amellet, hogy ez nyilvan igaz, nem gondol semmi ovatossagra.
Fiu ugyben Luda irta, hogy neki titkon tetszett ott egy fiatalember.
Az elkepzelheto, hogy beszoltak a lanyoknak, nem tudom, a gulagon milyen etyikett uralkodott.:)
Meg az is lehet, hogy Zina, szokasos modjan „keblemre, szamuzott galambocskaim” stilusban jott-ment, es ezt felreerthettek nemelyek…Van egy foto, ahol Judint bucsuztatjak a lyanyok. Na, Gyatlov ott all szemben, es olyan kepet vag, mint egy gonosz mano. (Errol eszembe jut viszont az a kep, amin Judin harom kereso emberrel valami terkepet nez: egyszeruen leri az egesz lenyerol a melyseges megrendultseg. Ugyhogy en magam egy pillanatig nem hiszem, hogy o barmit ve’tett volna a csoport ellen.)

Az Est-rol tul sok biztosat nem lehet mondani szvsz; talan a fordito. Egyszer mintha lattam volna a lapot, de csak kutyafuttaban, es mar nem emlekszem hogy’ nezett ki.

Az „ormeny rejtely”-bol az „ormeny” kicsit meglepett (es szerintem is Zolora vonatkozik a celzas), de csak nem irhattak „kozak rejtely”-t (lehet, hogy ormennyel nem volt veszelyes viccelodni, mert rengeteg ormeny vicc van forgalomban).

Komolyra forditva a szot, jelen pillanatban kisse megallt a tudomanyom.

 2290. becsuszoszereles1k — 2013-08-12 10:23 

2287.@SLC:Igen, hat kisse Hulk-os elkepzeles volt, csak ugy a hegyeken at menekulni…:)
Meg, ha jobban szetnezunk, koroskorbe csupa szep nagy „autonomiak” vannak: komik, nyenyecek – elegge kirittak volna a „tomegbol”.:)

 2289. bobby — 2013-08-12 07:30 

@becsuszoszereles1k:
Én is valami hasonlóban gondolkozom.Mi van,ha a kapott rossz hír az volt,hogy Zolo valójában kicsoda és hogy esetleg emiatt veszélybe kerülhet a banda?Esetleg még azt tudom elképzelni,hogy valaki megjegyzéseket tett valamelyik lányra és ezen rántotta fel magát.De az is lehet,hogy Zina flörtölt valakivel,mert erre magyarázat lehetne a következő napi beírása a lánynak:”Igor egész este pimaszkodott, egyszerűen nem ismertem rá.”Ez lehet akár féltékenység is.
„Neki olyan hosszú vörös szakálla van, bár csak 27 éves, de idősebbnek néz ki.”-Mi van,ha ez az Ognyev valójában idősebb is volt,mint 27?Gyanúsan sokat kérdezősködött,ahogy ezt Luda le is írja:”Beszélgettünk Ognyevvel. Nagyon sokat tud már, és felőlünk érdeklődött, most beszélget az utunkról és még sok ilyesmiről.”.
És akkor elfogadhatjuk,hogy az Estet aznap este írták,mielőtt meghaltak?Kézírás alapján sem tudták meg,hogy ki írta?És ekkor ezek szerint mégis össze volt szerelve a kályha?Mit érthettek örmény rejtélyen?Szerintem ez Zolora vonatkozik.Lehet,hogy eddigre már kiderült,hogy kettős játszma van részéről?Az biztos,hogy befejezték az Estet,mert ott volt a kiadó neve is.

 2288. SLC — 2013-08-12 07:15 

@becsuszoszereles1k: Volt ugyan egy Komi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság, de a területén a Szovjetunió kiterjedt gulágrendszert működtetett, szóval annyira azért nem volt autonóm. Pláne, hogy hivatalos nyelve az orosz volt, és az elvtársak mindent megtettek, hogy csökkentsék a komik számarányát és eltüntessék a nyelvüket ( Wikipedia ). Szerintem Gyatlovék nem sokat értek volna azzal, ha átmennek a határon, ugyanúgy a Szovjetunió fennhatósága alatt maradtak volna.

Zolo elvileg már a túrára való felkészüléskor csatlakozott hozzájuk, vagyis nem volt teljesen idegen amikor elindultak, de igazából még a csapat sem fogadta be annyira.

 2287. becsuszoszereles1k — 2013-08-12 00:09 

2284. @SLC: Meglehetosen arra mutatnak a reszletek.
A Google Earth terkepen meg van adva a sator helye (szerintem pontos is); ennek alapjan mondtam, hogy nagyon kozel voltak a komi hatarhoz (mellesleg az is bizonyitja, hogy novemberben Stefan Glowacz is valahol ott sielt at a hataron a Komi Koztarsasagba hegyet maszni, megpedig Ivdelbol indulva.)

 2286. becsuszoszereles1k — 2013-08-11 23:36 

2282. @oberon: A feszultseg okara egy, gyonge tippem van: Gyatlov feszultsege, es viselkedese ennek kovetkezteben (leglabbis a naplokban leirtak alapjan erre kovetkeztettem). De ha nem, akkor fogalmam sincs.
Elkepzelheto ez a hangulatjavito csoportterapia az ujsaggal, kalyhaversennyel, de mitol romlott el annyira a hangulat?
Mert ha a Zolo-Gyatlov kozti ellentettol, akkor lehet, hogy a vizsaji uton mar ez volt a depresszio oka,kulonosen a tancban kitoro Gyatlovnal (ha nem az a hir, amit Gyatlov kapott). Vagy a ketto ugyanaz? Mikor (hol) csatlakozott hozzajuk Zolo?

 2285. SLC — 2013-08-11 23:24 

@becsuszoszereles1k: ne keseredj el! Páran fél éve ezt csináljuk 🙂
Én konkrétan a „hivatásosok nem hivatalos akciója” elméletet képviseltem sokáig, és kezdek is visszatérni ehhez, mert nem találok más elfogadható megoldást.

A sátor helyét sikerült nagyjából belőnöm:
http://goo.gl/CnEG60

Amit tiboru a poszt végén megadott, az konkrétan a Gyatlov hágó helye, a sátor attól kicsit nyugatabbra és északabbra volt a hely lejtőjén.

 2284. becsuszoszereles1k — 2013-08-11 23:11 

2278. @titan: „…mi van ha Zolot felismerte valaki a fegyencteleprol.”

Ljuda a naplojaban januar 27-diken megemlit egy irantuk erdeklodot, Ognyevet, a Barada (Szakall) becenevut, bar az illeto akkor csak 27 eves/’45-ben 13 (okos is, geologus is? nem utcagyerek, vagy ki tudja):
„Beszélgettünk Ognyevvel. Nagyon sokat tud már, és felőlünk érdeklődött, most beszélget az utunkról és még sok ilyesmiről. Szerintem ez többnyire érdekes tény itt, a körzetben. Neki olyan hosszú vörös szakálla van, bár csak 27 éves, de idősebbnek néz ki.”
Zolo belefutott volna a kelepcebe? Nem hinnem! Ahogy a csoporttagok nacionalejat is ismerte; hat meg az ottani gulaget,kulonosen, ha vaj lett volna a fejen.
Vagy Zolo pont (mas)valaki miatt a fegyencteleprol, vagy a geologusoktol, vagy arrol a teruletrol ment, lett kuldve erre a turara?

Ahogy egyre finomabb osszefuggeseket bontunk ki, egyre inkabb kezd kikristalyosodni egy konkret kulso beavatkozas lehetosege, de ami nem hivatalos akcio volt (regebbi felvetes, hogy hivatalosok nem hivatalos akcioja volt – csak nem vilagos mi okbol).
2273-ban @alexia utalt ra, hogy a „nem profi” latszat oka lehet a kommunikacio elegtelensege. Am a latszat azert nem profi, mert nem latszat – ugyanis hivatalos esetben biztosan meg lett volna oldva a maradektalan kommunikacio. Legalabb hegyrobbantassal.
Harom lehetoseg kristalyosodott ki, amit visszateroen lebegtetnek a kommentek:
-gyilkossag belso akcioban, celpont mindenki/celpont Zolo
-gyilkossag foldi erdetu fegyverkiserletben vagy amiatt/nem foldi eredetuben>narancsszinu gombok
-meszarlas okkult ero(k) altal (Ne menj oda-hegy neve)
Az orvosok(@oberon) is kulonfele, targgyal vagy kezzel mert celzott utesekre kovetkeztetnek vissza, illetve eros, de akar kezzel tortent nyomasra, legzes elszoritasara.
De ettol sem lettunk okosabbak, mert fogalmunk sincs az okokrol es inditekokrol. Meg mindig a satornal tartunk…Pff

 2283. oberon — 2013-08-11 23:09 

Az Otorteni Est arra utal számomra, hogy komoly ellentét/feszültség volt már közöttük a tragédia bekövetkeztére, amit valaki így akart enyhíteni. (teljesen logikus és nagyon okos ötlet a humort használni.)
Lehet napközben már megbeszélték, vagy kigondolta a kitalálója, hogy este, amikor együtt a társaság, megcsinálják/megcsinálja.
Amint látjuk, ez sikerült neki(k).
Bár itt megjegyezném, hogy nem mindenki szerepel benne, ami néhány kérdést felvet.
(lehet azonban az is, hogy még dolgoztak a ’’művön’’ mikor történt a kiváltó esemény, és ezért maradtak ki páran)
Az jutott az eszembe, mi van, ha mégis balul sült el a dolog, és ahelyett, hogy elsimította volna, újabb vitát szült közöttük.
Ami nekem még elég furcsa, hogy a társaság már a túra elején eljut eddig a pontig.
Vagy a csapat összetétele volt véletlenül ’’lőporos hordó’’, vagy volt valami olyan nyomás rajtuk, ami felerősítette/felgyorsította ezeket a reakciókat egymással szemben.
Nem zárom ki azt sem, hogy csak így alakult, mindenféle konteó nélkül, pusztán azért, mert Zolo és Gyatlov nem szimpatizáltak egymással, amit inkább úgy képzelek el, hogy Zolo próbál diplomatikusan, önmagához képest kedvesen, türelmesen hatni Gyatlovra egy-két meggondolatlan döntésénél. Gyatlov ezeket nem veszi jó néven, és lehet, hogy hevesebben reagál Zolo tanácsaira,esetleg még ki is oktatja, amik szépen lassan elhidegítik kettejük kapcsolatát, és Zolo ráhagyja a túravezetőre a dolgokat.
Mivel látszik, hogy az elején bár nem fogadják szívesen, mégis megszeretik Zolot, aki ebből ítélve nem lehetett egy olyan ember, aki nem tud egy csapatba beilleszkedni.
Így, hogy közelebb kerül a társaihoz, azok is biztosan észreveszik ezt az ellentétet a két vezető között, ha esetleg nem voltak szem/fül tanúi már egy esetleges összeszólalkozásnak vagy ellenségeskedésnek.
Ez rányomja a bélyegét a csapat többi tagjára is, akik szimpátia, esetleg egyetértés alapján később mint látjuk, klikkesednek is.
Később sok döntés meghozatalánál ez komoly befolyásoló tényező lehet.
Pl. Mi van, ha Gyatlov, Zina és Kolo indul el fel, vagy esetleg Tibo Kolo és Gyatlov?
(lenne még pár opció, csak hasamra ütve írtam ezeket).
Az elhelyezkedésük azonban arra utal, hogy nem a legesélyesebb verziót választották a dombra menetelre, hanem teljesen más szempontok alapján hozták meg a döntést, amiben része lehetett annak, hogy pl. a sátorban Kolo Zolo mellé állt, így inkább sértődöttségből vagy bármi másból Gyatlov nem akar olyanokkal menni, akik nem mellette voltak.
Az is látszik, hogy a 2 vezéregyéniség a fához képest két különböző irányba ment el, ami nem zárja ki, hogy korábban Gyatlovék nem voltak a vízmosásnál, csak később, mikor szétválnak.
Ez utalhat arra, hogy nem akartak ’’1 légtérbe lenni’’.
A többi pedig köztudott.

A lavinaszondáról annyit, hogy nem az összes fejsérülést okozta, hanem csak véletlenül találja fejbe egy kereső Tibot, amikor keresik őket. Aki fent áll a havon, nem tudhatja, hogy a még meg nem talált holttestek egyikét üti fejbe, így később a sérülést hibásan nem halál utáninak diagnosztizálják.

 2282. SLC — 2013-08-11 22:55 

@titan: A Holtak Hegyéről itt találsz némi hátteret: 1716 pakesz

A természeti jelenségre fentebb írták a gömbvillámot, amit nem tartok butaságnak. Csakhogy a későbbiek inkább külső beavatkozásra engednek következtetni…

 2281. titan — 2013-08-11 21:04 

Mi van ha valami termeszeti jelenseg okozott fenyjelensegeket, vagy olyasvalami tortenhet amitol halucinaltak, megzavarodtak. Nem lehet veletlen az sem, hogy Halal hegynek hivjak azt a helyet, majd ott halnak meg mind a kilencen.

 2280. titan — 2013-08-11 20:57 

@oberon: Nagyon jo reszletes leiras, sokat segithet abban a reszben ahol mar az erdonel vannak. Viszont meg mindig nincs magyarazatunk arra miert hagytak ott a satrat.

 2279. titan — 2013-08-11 20:54 

Zoloval kapcsolatban. Nem tartom valoszinuleg, hogy kulso emberi tenyezo okozta volna a halalukat. Ha megis… az, hogy a katonasag figyelje Djatlovot, elkuldje veluk Zolot, majd megszervezze, hogy igy mindannyian meghaljanak, igy ertelmetlen. Szerintem is inkabb akkor rajuk robbantjak a hegyet. Azonban… mi van ha Zolot felismerte valaki a fegyencteleprol. Ugyebar ottmaradt nagyon sok fegyenc miutan megszuntettek a tabort, mindenuket csaladjukat vagyonukat elveszitettek, es ha valaki felismeri Zolot aki miatt odakerult aki miatt osszeomlott az elete, eltudom kepzelni bosszut forral 1-2 tarsaval koveti oket, majd ejszaka erot demonstralnak puffogtatnak lehet puskatussal utnek, mindenki gatyaban mezitlab menekul. Ami itt santit. Minden serulest igy nem lehet megmagyarazni. Miert nem oltek meg rogton mindenkit, csak Zolot akartak o meg mar olyan serulest kaphatott azt hittek halott a tobbieket meg csak elhajtottak, ha eletben maradnak is nem valoszinu tudjak kik a tamadok. Mint ahogy irom ez nagyon santit.

 2278. witchp — 2013-08-11 20:50 

@titan: 2276.
Az én sem gondolom, hogy ez okozta a katasztrófát, de biztos vagyok benne, hogy hozzájárult a végkifejlethez.
Nekem nincs elméletem, de abban biztos vagyok, a tragikus véget egy külső (erről folyik a találgatás a számtalan kommentben), és az összehangolt menekülést/mentést megnehezítő belső eseménysorozat együtt okozta. Talán (…) ez utóbbi nélkül lehettek volna túlélők. Rengeteg elméletnél elhangzott, hogy nade mindenki? Egy rosszkor, a lehető legrosszabbkor jött belső szakadás lehet az a kis plusz, ami megpecsételte a sorsukat.
A Gyatlov és Zolotarjov közötti konfliktus nem Zolotarjov, hanem Gyatlov jellemében van kódolva. Ha megerősítést keresünk, a fényképeken, testbeszédből lehet rá némi bizonyítékot találni. Zolotarjov valószínűleg nem „kakaskodott”, de a biztonságot érintő kérdésekben határozottan szembeállhatott a túra vezetőjével. Aki, mint tudjuk, az ilyesmit igen rosszul viselte, és amúgy sem volt visszafogott a viselkedése a túra alatt.
Azt sem gondolom, hogy Zolotarjov közeledett volna Tibóhoz, hanem fordítva. Tibo látott benne apafigurát. Zolotarjov a túrán mutatott viselkedése pedig nyitott, derűs, barátkozó volt – ő nyilván nem tárulkozott ki Tibónak, de atyaian fogadhatta a szimpátiáját.
Hogy Zolotarjov „küldve” volt-e vagy sem, ebben nem foglalnék állást – ez a „külső” elmélet része, amiben egyelőre még csak formálódik az álláspontom :-).

 2277. titan — 2013-08-11 20:15 

@witchp:Nagyon jo az osszeallitas, sok mindent kilehet belole kovetkeztetni.
Szerintem megsem a kozottuk levo konfliktus okozta a katasztrofat, mar megvolt a katasztrofa, amikor esetleg kiutkozhetett kozottuk egy ket ellentet mar ha volt ra idejuk es nem az eletuk mentesevel voltak elfoglalva.

Zolo jellemehez fuznek hozza. Tudjuk 2. vh katona, a terep ahol jarnak a turazok katonai terep (termeszetesen kiserletekre is hasznaljak). Miert kuldtek, hogy veluk menjen. Tenyleg o akart mert meg hianyzott valamennyi tav a minositesehez? Nem hiszem, ha o is turazo, biztosan megvolt a csapata akikkel mar jarta a hegyeket teljesen vadidegenekhez nem vetodott volna. Kuldtek ez csak az alca volt, vigyazni a fiatalkora, talan kemkedni? Az csak masodlagosan. Tibo miert keltette fel az erdeklodeset? Ilyen rovid ido alatt nem biztos, hogy lehet osszehaverkodni valakivel viszont Zolo tudta mindanyiuk multjak , tudta hol kell tapogatozni. Arra hogy Djatlovval lett volna ellentetje hol van utalas? Nem hiszem, hogy kereste a bajt, nem forro feju fiatal volt, sot egyikuk sem az, hanem tapasztalt frontharcos aki pontosan vegrehajtja az utasitasokat.

Kesobb mikor mar az eletukert futna es ott vannak az erdoben nem vetem el, hogy osszekulonboznek. Csapatra osztas, nekem ugy jon be, hogy serultek es nem serultek.

 2276. SLC — 2013-08-11 19:59 

@becsuszoszereles1k: Nézz meg egy Szovjetunió térképet, ne a mai térképeket böngészd! Legközelebb a Kazah határ van, több mint 800 km-re. Onnan ahol voltak, nincs hová szökni.

@witchp: mondom én, hogy a lap gúnyolódásból íródott, nem jókedvből. Legalábbis én ezt érzem ki belőle.

@alexia: én is leginkább valami katonai akcióra tippelnék, csak a körülmények annyira furcsák, hogy… a fene tudja. A hadsereg rájuk dobja a hegyet, vagy agyonlövi őket, és elkönyvelik a csapatot, mint lavina áldozatait, a hatalmuk megvolt hozzá. Nem így végeznek velük.

@becsuszoszereles1k: Szerintem Krivonyisenkoban volt egy jó adag polgárpukkasztás is – lásd amikor nem adtak neki pénz édességre, és énekelve koldulni kezdett az állomáson. Az sem érdekelte, hogy a rendőrség beviszi.

@bobby: hát ha el is tévedtek, olyan nagyon nem keveredtek el. Pont most böngésztem a térképet, és úgy tűnik igazam volt abban, amit fentebb írtam: elindultak kifelé az Auszpija völgyéből, de 31-én este még a domboldalon aludtak. Aztán átmentek a hágón (ma Gyatlov hágó), csináltak egy raktárt, keresztülmentek egy völgyön, és a Holtak Hegyének oldalában tábort vertek. Továbbra sem értem a táborverés okát, amikor előzőleg egy védett völgyön haladtak keresztül, és alig fél óra múlva tábort vernek a szélnek kitett, lavinaveszélyes domboldalon. Előző nap is lejjebb ereszkedtek a dombon, vissza a folyó felé, hogy védett táborhelyük legyen, itt is megtehették volna. Hacsak olyan szintű hófúvásba nem kerültek, hogy ott aztán semmit nem láttak, csak másztak előre vakon, és amikor megelégelték, eldobtak mindent, és hulla fáradtan tábort vertek ott, ahol épp voltak. Ez sok mindenre magyarázatot adna.

 2275. bobby — 2013-08-11 19:27 

Nekem még az eltévedés,ami szúrja a szememet.Gyakorlott túrázókkal előfordulhat,hogy így eltévedjenek?Lehet,de furcsa.Mi van,ha valamelyikük direkt vitte félre a csapatot?Ez lehet Djatlov(az idegesítő hír miatt),Zolo(az esetleges küldetése miatt) vagy bárki más.De én inkább erre a kettőre tippelek…
Az egy nagyon jó feltevés,hogy Zolo felkarolta Tibot.

 2274. becsuszoszereles1k — 2013-08-11 18:11 

Srofolnek meg kettot a szemelyisegjegyeiken, hogy mi is marad lenyegeben, ami a turakon meghatarozo lehet, tul azon, hogy gyakorlott turazok. [@witchp kozrebocsatott anyagat koszonettel alapul veve.]

1.)GYATLOV
-Ontudatos (polgari kornyezet; egyetemista; vegzos; feltalalo; vezeto)
-Becsvagyo (extremitas)
-Hatalmaskodo (tarsadalmi kontrolltol tavol)
2.)ZINA
-Ontudatos (falusi kornyezet; egyetemista; vezeto; bator/kigyomaras)
-Nyitott (felreertheto)
-Pedagogiai- „nepvezeri” vena (tulzo)
3.)LUDA
-Ontudatos (nagypolgari kornyezet; egyetemista; bator/lott seb)
-Visszahuzodo (jolnevelt, ezert szajalos)
-Nincs elettapasztalata (vedelmezo csalad)
4.)DOROSENKO
-Ontudatos (egyetemista; csaladi felelosseg; fizikai eronlet)
-Felelossegteljes
-Kompromisszumkesz
5.)KOLEVATOV
-Ontudatos (rangidos; tobbdiplomas; komoly munkahelyek; intellektualis neveltetesre vallo tartas)
-Tavolsagtarto (de nem zarkozott>Luda megjegyzese mint ferfire)
-Szorgalmas
6.)SZLOBOGYIN
-Ontudatos (ertelmisegi kornyezet; diplomas; elsportolo; nok)
-Erzelmes (gyengebb nemnel megnyilo)
-Hatarozott (gyakorlatias)
7.)KRIVONYISCSENKO
-Ontudatos (ertelmisegi kornyezet; diplomas; karrier; mereszseg)
-Tul nagy suly terheli (ventillal: munkahely – bohockodas/dili)
-Fegyelmezett
8.)TIBO
-Ontudatos (diplomas mernok; francias szabadszellem)
-Bizonytalan identitastudat (cloun szerep; joindulat/tulelesi minta)
-Stabilitas keresese (tarsasag; atya)
9.)ZOLOTARJOV
-Ontudatos (kozak; elettapasztalat; profi haborus katona; diplomas)
-Nyitott anonim
-vezeto szemelyiseg (rejtett dominancia)

Legvegul, ami marad:

GYATLOV: hatalmaskodo vezeto
SZLOBO: hatarozott
ZINA: bator, de harsany – tulzo

KRIVO: fegyelmezett
DORO: kompromisszumkesz

KOLO: preciz
TIBO: instabil
ZOLO: profi vezeto
LUDA: bator, de visszahuzodo – provokativ beszedu

 2273. alexia — 2013-08-11 15:06 

Bocsánat, ha buta a kérdés, de az lehetséges, hogy a lavinaszonda mindenkinek épp a fejét töri be — akiknek sérült volt a fejük –, és éppen kritikus pontokon? (Pl. Szlobogyinnál.)

A másik: olvasva Gyatlov furcsa hangulatváltozásait a naplókban, hogy „nem ismertek rá”, rögtön arra gondoltam, hogy az ilyen emberre mondják: „vesztit érzi”. Számomra @vidra elképzelése (2264. — Úristen, már ennyiedik!… — hozzászólás) tűnik leginkább elképzelhetőnek.

Hogy nem tűnik profi akciónak? Odaengedtek civil mentőket is? Ennek a hátterében szerintem kommunikációs hiányosságok is állhatnak.(?)

 2272. becsuszoszereles1k — 2013-08-11 14:42 

2770.@witchp: Minden pontban egyetertek a meglatasoddal. Kolevetov! Hat, tenyleg! Mar nem latjuk a faktol az erdot, hogy ezt nem vettuk eszre!:))

 2271. becsuszoszereles1k — 2013-08-11 14:34 

2269. @SLC::( Eleg meredek! Nem voltam benne biztos, hogy kimondottan utlevel kell(ett).
Amugy viszont az Otortenhez nagyon kozel van a komi hatar. Vagy ez csoborbol vodorbe?
Nem annyira elore eltervezett lepesnek gondoltam (utlevel ide vagy oda), hanem -visszaut nem leven a turarol, mar ha valoban a nyomukban voltak valami miatt- egyetlen lehetseges megoldasnak: mint gyakorlott turazoknak, magabiztosan es jo esellyel menekulni a hegyeken at (ahhoz persze epphogy nem kell utlevel).
Ossze lehetne itt meg millio dolgot konteozni: esetleg Zolo akart menekulni teljes erobol?
Eszrevehetoen, a csoport minden tagjaval szimpatizalunk…

 2270. witchp — 2013-08-11 13:26 

@SLC 2251. és @becsuszoszereles 2267. : Tibón jobban elgondolkodva, valami ilyesmi éreznék én is: Zolotarjovval a közös „rendszeren kívüli” múlt hozta össze őket, annyival kiegészítve, hogy ez Tibo részéről indulhatott, ő elvesztette az apját, és valószínűleg ritkán találkozhatott olyan apafigurával, akire felnézhet és még a számkivetett múltban is közös vele.
Nekem Tibo pont hogy éretlennek tűnik, vagy legalábbis elveszettnek a régi és az új élete szabályai közt – pl. találtak nála rendszerellenes (és valahol azt írják, szexuális tartalmú) dokumentumokat.
A jóindulatot, a mások segítését onnan hozhatta, ahol csak így lehetett túlélni. A viccelődés pedig takarhatja a zavart, hogy nem látja át a rendszert, és benne a helyét.
Úgy képzelem, ha túlélte volna, emiatt egy perifériára került, meghasonlott emberre vált volna.

@szega 2252. Én inkább úgy tudom elképzelni, hogy Dorosenko és Krivonyisenko kettesben voltak, amikor meghaltak. A szakítás eszerint korábban bekövetkezhetett. A „B”-csapat a holttesteket találta meg, és vette le róluk a ruhákat.
Ha legalább egyikük halálát valóban (nagyobbrészt) kihűlés okozta, azt nagyon nehéz elképzelni a még többé-kevésbé ép hét társuk jelenlétében, de ez véleményes.

@SLC 2259. Ez megmagyarázza a naplóbeli „Szasa Kolevatov kipróbálta, majd eldobta az eszközeit.” ominózus titokzatos mondatot :-).
A használhatatlan csomagszállító szánról lehetett szó.

 2269. SLC — 2013-08-11 12:12 

@becsuszoszereles1k: útlevél az országon BELÜLI utazáshoz kellett. Nem utazhattál a szomszéd faluba úgy, hogy a helyi pártbizottság és rendőrség nem hagyta jóvá az útitervet, és nem pecsételték le az útleveled. Az országból meglépni pedig az Észak-Urálban télen… a Kazah határtól is több mint 800 km-re voltak.

A kiváltó okot nem hiszem, hogy valaha megtudjuk, de ez nem tűnik megtervezett akciónak. Ha a hadsereg ki akarta volna őket nyírni, rájuk robbantanak egy hegyet, és a kartonra ráírják, hogy lavinában eltűntek. Ennyi. Nem kergetőznek velük az erdőben éjszaka.

Szerintem ha Jugyin tudott volna valamit, nem most halt volna meg, hanem akkor. Az akkori szovjet mentalitás ilyen volt: nem néztek sem embert sem istent. Egy tábornokot is simán munkatáborba küldtek, ha valakinek az érdeke úgy kívánta – vagy csak nem tetszett a pofája -, és két év múlva, ha kiderült, hogy valahová az ő szaktudása kell, előkaparták Szibériából, és elvárták, hogy hálás legyen. Szóval az akkori körülményeket és mentalitást nagyon nehéz megérteni.

 2268. becsuszoszereles1k — 2013-08-11 11:20 

2264. @vidra: Ha mar egyetem es radios szak, akkor kellett lenni radios labornak a gyakorlatokhoz. Ott pedig nyilvan dokumentalni is kellett mindent. Lehet, hogy itt talaltak ra technikai uton egy feher foltra, ami Djatlov mulasztasara utalt.
Lehet, hogy a mar ott leselkedo kovetkezmenyekre figyelmeztette egy joakaroja a geologusok kozul. Lehet, hogy Djatlov bevallalta a nehez turat a partkongresszus urugyen, azzal a tudatos tervvel, hogy meglog az orszagbol (hisz tudta jol, hogy elobb-utobb felelnie kell)? Valakinek a zsebeben kozuluk, talaltak utlevelet…

 2267. becsuszoszereles1k — 2013-08-11 10:47 

@bobbyhoz, @SLChez, @witchphez csatlakozva – Zolo biztosan meg nagyobb onfegyelemre kenyszeritette magat tragikus esemenyeknel, a minel biztosabb tuleles miatt (nem lelkizett/nem is volt mar kepes lelkizni).

Tibo es Zolo, szerintem rokonlelekre talaltak egymasban, mint „profi” szamuzottek, meprobalt lelkek (szarmazasuk; az egesz bizonytalansagban, veszelyek kozott toltott nehez eletuk; koran eresuk). Kolo pedig mint legidosebb az eredeti csapatban, komoly felnott – szinten jobban illett kozejuk.
Hogy valojaban prozaibb okok, kotelezettsegek kotottek-e ossze oket, azt nem tudhatjuk.

 2266. bobby — 2013-08-11 10:33 

@SLC:
Az nem lehet,hogy ez a rész Zoloról szól?Mert a mentalitására ráillik…-)
„Örmény rejtély
Lehetséges-e egy kályhával és egy takaróval felmelegíteni 9 turistát?”

 2265. becsuszoszereles1k — 2013-08-11 10:21 

2262. @szega::)) Tenyleg nagyon nem mindegy!
Az Otorteni Est, foleg, ha a februar 1-jei volt a legelso „lapszam”, tobb mint valoszinu, hogy a hegyen keszult.

Azert az osszeszerelt kalyha nem jelenti azt, hogy be is gyujtottak -, ha nagyon faradtak voltak vegul, tuzelo sem volt, el kellett volna menni erte…

 2264. vidra — 2013-08-11 10:19 

Én személy szerint még mindig katonai beavatkozásra tippelek, ha nem is véletlen kísérletre. Hogy miért: amíg megpróbáltuk rekonstruálni a halált, nem nagyon foglalkoztunk azzal, miért is indult ez a túra. Djatlovról tudjuk, hogy profi rádiós volt, eltökélt feltaláló és vezető, aki képes volt a több tíz kilométerre élő szüleivel rádiós kapcsolatot létesíteni. Mivel feltételezem, hogy ezt a készüléket az egyetem területén használta, amelyről tudjuk, hogy egyenes átjárást teremtett a hadiipari munka világába, mi van, ha elkapott egy beszélgetést?
Nem tudom, hogy voltak elhelyezve a hallgatók, de ha mondjuk egy kollégiumi szobában történt az egész, ahol jelen voltak a haverok is, nem esik nehezemre elképzelni, hogy egy nappal később valaki elkapja Igor barátunkat egy előadás után, hogy ugyan, olyan tehetséges fiatalember maga, sokat elérhetne az életben, nem szeretné közelebb hozni a sarkkutatói terveit egy vörös fokozatú túra vezetésével?
Djatlov persze ráharap, és azt hiszi, nem tudják, hogy tudja, (miközben a vezetők meg azt hiszik, nem tudja, hogy ők tudják, hogy tudja :P) de mikor rásózzák az ügynököt, már derenghet valami. Katonai engedélyt szerintem túl gyorsan kaptak. Ha belegondolok abba, hogy nagyanyámék hány hónapos procedúra után kaptak telefont, nemhogy kocsit, kissé nehezen tudom elképzelni, hogy ha elém tolnak egy kérvényt, amin a kor szokásos negédességétől csöpögve felajánlanak egy 200 km-s, katonai terepen átvezető, elítéltekkel teli és kisebbségi lakóterülettel nehezített túrát az aktuális kongresszusnak, azzal a lendülettel nyomom is rá a pecsétet és elmorzsolok egy könnycseppet a hazafias meghatottságtól.

Szóval szerintem valami hasonló lehetett a háttérben. Mivel nem tudjuk, hányan hallhatták a feltételezett beszélgetést, simán lehet, hogy valaki súgott, ami nem lenne meglepő. Összeszedték az érintetteket (hiszen mégiscsak egy brancsnak tűnnek), elindították őket, és nem volt más dolguk, mint várni rájuk, egy katonai terület kellős közepén. Az, hogy csak a geológusokról tudunk 50 km-mel arrébb, nem jelenti, hogy nem követte őket egy másik csapat 10-15 km-mel lemaradva. Szerintem.

U.i.: Judin nem feltétlen hallotta ezt a beszélgetést, talán csak másod- vagy harmadkézből, és talán nem is vette komolyan, ezért is ért haza biztonságban. Vagy ő volt, aki köpött. Ellenkező esetben valószínűleg egy állomáson találták volna, útban hazafele, „halálra fagyva”.

 2263. bobby — 2013-08-11 09:36 

@oberon:
Értem én,ezért is írtam,hogy például Tibbonak és Zolonak ideálisabbak voltak a körülményeik.De furcsa mód Ők durvább sérüléseket szereztek(de vajon mitől?)…
A mentális tényezőkről annyit,hogy ha a többiek nem is,de Zolo biztosan látta már meghalni a társait.És mivel Ő még csak pár hete ismerte Őket,így valószínűleg érzelmileg nem érintette annyira…

 2262. szega — 2013-08-11 06:22 

@SLC: Köszönjük a fordítást! Érdekes különbségek vannak, pl. Luda a korábbi fordításban a tudomány szerelmese volt, most pedig a szerelmi tudományok kandidátusa. Hát, ez nagyon nem mindegy… 🙂

Meg a kályha összeszerelésének ügye. Ezek szerint nem arról van szó, hogy csak Doro és Zina szerencsétlenkedett, hanem a rádiósok csapata (ebben Gyatlov, a fő-rádiós is benne kellett, hogy legyen) szöszölt rajta, plusz a két segítő!

Az újság keletkezésének időpontjáról nem tudhatunk biztosat, de mivel Otorteni Est a neve, logikusnak tűnik, hogy már az Otorten-hegynél, és este készült. Vagyis a későbbi események színhelyén.

 2261. becsuszoszereles1k — 2013-08-10 23:30 

2259. @SLC: Szerintem mind az 5 „rovat” diakos humorrol tanuskodik. (Pl., hogy a partkongresszust azert hivtak ossze, hogy megvitassak a turisták arányszámának növelését. Vagy hogy a turista szan epp csak celjanak, a szallitasnak nem felel meg; csak arra jo, hogy azt is vigye valami.)
Minden nev szerepel benne amugy, kiveve Krivo, Zolo es Szlobo – utobbi biztosan mandolinozott, a masik ketto pedig lehet, hogy a radiosok csapataban epitette a kalyhat (hisz mint veteran radiose, Gyatlov neve sincs leirva, hanem csak az uj tagoke:Doro, Zina). Bar Szlobo csak februar 1-en, az Otortenre valo indulasig mandolinozhatott, mert a hangszert a labazban hagytak!

Ami nem derul ki az Otorteni Est eme szamabol, az az, hogy a nap, februar 1-je melyik szakaban jegyeztek le ezeket a sorokat; a masik pedig, hogy a kalyha osszeszerelesi „verseny” mikor volt, aznap este-e, vagy elozo este.
Egy viszont biztos, ha mindez februar elsejen irodott, akkor megallapithatjuk, hogy nem volt semmi bajuk, sot, jokedvuek voltak.

 2260. becsuszoszereles1k — 2013-08-10 22:57 

@szega: „Engem az zavar, hogy a gyászoló családok közül több is elég befolyásos volt, mégsem jutottak semmire. Pedig nyilván megpróbáltak infóhoz jutni.” – Belatom, hogy nagyon meredek otlet, de mar gondoltam arra is, hatha a gyerekekkel zsaroltak a „meno” szuloket valami miatt…

Szerintem sem lehet az oka ennek a tragedianak a csoporton beluli konfliktus!
Oberon, pontosabban a megkerdezett orvosok velemenye alapjan nem tunik szerencsetlen balesetek lancolatanak sem a 9-ek halala.

Koszonet @oberon-nak az ertekes informaciokert, es @witchp-nek alapos elemzeseert!

@witchpnel, az emberi beavatkozas kizarhatosagaval kapcsolatban, szerintem, ha hagytak oket „maguktol” futni vagyis nem kisertek le oket (hogy kesobb mi tortent, az kulon kerdes), akkor nagyonis indokolt lenne, hogy osztonosen, erzelmi alapon csoportosuljanak felelmukben…bar indokoltabb lenne ilyenkor a legerosebbhez csatlakozni(Zolo). Persze az is lehet, hogy igy volt, de leszakadoztak a gyongen oltozottek a ciposok mogott! Hogy azok miert nem segitettek nekik gyorsabban lejutni? Vissza-visszapillantva ugy donthettek, inkabb rohannak elore, helyet-tuzet csinalni…?
Valami-valaki csak lehetett a satornal, es az panikot vagy kenyszert okozott. (Kulonben, szerintem raertek volna a lemaradozokat lesegiteni egy biztos helyre, majd utana berendezkedni. Bar, is-is.)

 2259. SLC — 2013-08-10 21:57 

@szega: pont ez a gond. Össze is tapostak, kevertek mindent amit lehetett.
Lehet, hogy itt még a hatóságok sem tudtak többet…

Elkészült az Otorteni Est fordítása, a naplóra sajnos várni kell. Ezzel kapcsolatban annyit megjegyeznék, hogy az orosz eredetivel összevetve az angol változat az ermaktravel.com-on sok helyen nem egyezik.

És a szöveg:
1959. február 1.
ÉLENJÁRÓ
XXI. kongresszusi találkozó a turisták arányszámának növeléséről

TUDOMÁNY
Az utóbbi időkben, tudományos körökben élénk vita folyik a havasi jeti létezéséről. A legfrissebb adatok szerint a jeti az Észak-Urálban honol, az Otorten hegység vidékén.

FILOZÓFIAI SZEMINÁRIUM
Szerelem és turizmus átvezetve a sátrak mindennapi helyzetébe (fej. épületszárny). A tanulmányt felolvassa Dr. Tyibo és a szerelmi tudományok kandidátusa, Dubinyina.
Örmény rejtély
Lehetséges-e egy kályhával és egy takaróval felmelegíteni 9 turistát?

TECHNIKAI ÚJDONSÁGOK
Turista szánok
A vonaton, autón és lóháton utazáshoz jók. A rakomány havon való szállítására nem ajánlatosak.
A konzultációkért forduljon elsősorban Kolevatov konstruktőr elvtárshoz.

SPORT
A rádiósok csapata Dorosenko és Kolmogorovoj elvtársakkal kiegészülve új világrekordot állított fel a kályha összeszerelés versenyszámban, 1 óra 2 perc, 27,4 mp.

A szakszervezeti Hibina csoport kiadói intézménye.

 2258. szega — 2013-08-10 21:21 

Tibo sérülését persze okozhatta a lavinaszonda, de erre nyilván a keresők is gondoltak, legalábbis nagyon remélem. Vakon szurkálnak a hóban, aztán a halottkém simán megállapítaná, hogy az elhunytat agyonszurkálták? Na ne!
A holttest helyzete a hó alatt, és a seb helye utalhat arra, hogy a felülről beszúrt bot törte-e be a fejét.

Szlobogyin simán verekedhetett Gyatlovval, de kiváltó oknak az ő konfliktusuk kissé meredek lenne. A nagy pánikban már eldurranhatott az agyuk, de az számomra nem hihető, hogy 9 gyakorlott túrázónak (akik életükben nagyon sokszor voltak ilyen helyzetben, rossz időjárás, ellentétek, összezártság, stb) hirtelen elmegy az esze, összeverik egymást, aztán győztes nélkül mind meghalnak.

Engem az zavar, hogy a gyászoló családok közül több is elég befolyásos volt, mégsem jutottak semmire. Pedig nyilván megpróbáltak infóhoz jutni. Ennél ezerszer fontosabb államtitkok, katonai katasztrófák (pl Nyegyelin-ügy) is kiderültek, csak itt nincs semmi. Pedig nem volt lezárva a terület a kutatáskor, egy csomó civil dolgozott a keresésen.

 2257. oberon — 2013-08-10 19:41 

@bobby:

Az ideálisabb körülmények azt jelentik ebben az esetben, hogy van rajtuk cipő, fel vannak rendesen öltözve, nem pánikolnak, nem sérülnek meg, nincs konfliktus és nem megy el idő és energia feleslegesen semmire, hanem csak szépen lemennek és bevackolják magukat. Ez lett volna az ideális eset, amikor a 12 óra simán lehetséges. De mint tudjuk, ez nem valósult meg.
Zolonak nem kellett feladnia fejben, nála maga a sérülés miatti halál valószínűleg elkerülhetetlen volt.
A mentális tényezőkhöz annyit, hogy bár lehet, hogy tapasztalt túrázók voltak, azért nem láthatták olyan sokszor meghalni a túrázó társaikat…Erre nem tudom, hogy fel lehet e egyáltalán készülni.
Amikor ez megtörténik, akkor derül ki, ki hogyan kezeli a helyzetet.
Egyébként az orvosok is elmondták, szélsőséges helyzetekre a test is szélsőségesen reagál.
Szóval ezt a mentális kérdést szerintem gondold át, mert elég nagy szerepe lehetett, és eléggé optimista meglátás azt feltételezni, hogy hidegen hagyta őket a társaik (lehetséges)elvesztése.
Nem is beszélve a körülményekről…

 2256. bobby — 2013-08-10 18:54 

@oberon:
Nagyon jó,hogy megkérdezted!
„A halál utáni fagyási sérülésekre azt mondták, hogy azért nem lehet, mert csak az tud elfagyni, ami még termel hőt.”-Szóval akkor valószínűleg csak hármójuknak volt fagyása,különben a többinél is megemlítették volna.
„Halál utáni barnulást, ami nagyon sok szín lehet (’’barnás-narancsos akár bordósabb is’’)
lehetségesnek tartott a háziorvos abban az esetben (még 2-en voltunk), ha a nap olyan szögben éri, ahol van ereje.”-Itt azt kéne megnézni,hogy voltak-e olyanok,akik mondjuk hason feküdtek és mégis volt az arcukon elszíneződés.
„a legutolsók (vízmosás) maximum nyolc órán belül halottak voltak. Véleményük szerint 12 óra is lehetséges lenne, de ahhoz ’’ideálisabb’’ körülmények kellenének.”-Épp azért mentek a padozathoz,mert ott ideálisabbak voltak a körülmények.De teljesen felöltözve is csak 12 órát mondtak?Én keveslem,mert például az Everesten lazán túlélnek ennél rosszabb körülményeket is.És nem csak ma,hanem már a 20-as években is.
„a mentális tényezők (pl. ha feladja vki fejben, nem veszi komolyan..) jelentősen csökkentik a min. 3 órát”-Ők voltak olyan rutinosak,hogy a többségnél maxot vegyünk.Főleg Zolo-nál…
Tibo-t milyen pozícióban találták meg?És Neki nem két törés volt a fején(elől és hátul)?A lavinaszonda jó ötlet.
Tüdőödéma:ha mondjuk valamit az arcuk elé tesznek,akkor az ilyen tünetekkel jár,igaz?
„Luda bordatöréseit okozhatta emberi erő is”-Újraélesztés,de miért?Akkor vagy lennének rajta sérülések vagy pedig Nála is légzésleállás lehetett?
Én Ludánál inkább azt tartom elképzelhetőnek,hogy megsérülhetett a nyelve(pl. elharapta) és ezért bomolhatott le.
Szóval Szlobo megsérült és ott ki is feküdt.Esetleg még húzhatták egy darabig…De akkor azt kijelenthetjük,hogy nem az a békés megfagyásos dolog volt,hanem vagy egymással,vagy másokkal verekedtek.

 2255. SLC — 2013-08-10 16:52 

@oberon: Köszi! 🙂

Az az igazság, hogy az eltűnt testeket lavinaszondával keresték, csak a vízmosásban közel négy méter mélyen feküdtek a hó alatt, ezért nem találták őket márciusban. Májusban a megtalált ruhák és a hóbarlang miatt kezdték feltárni azt a területet újra, mivel addigra eléggé elolvadt a hó ahhoz, hogy a lavinaszonda leérjen a talajig. Érdekes felvetés, és nem is lehetetlen, hogy Tibot egy ilyennel sikerült fejbe találni, úgy törött be a feje.

Zolotarjovról azt mondta egy kutató, hogy keletkezhetett úgy is a sérülése, hogy többen megfogták és nekirohantak vele egy fának – vagy valami erő csapta neki, mondom én most utólag.

Abban mindig is biztos voltam, hogy Szlobogyin és Gyatlov verekedtek, vagy egymással, vagy valaki mással. Az eléggé megbonyolítja a kérdést, hogy Szlobo nem tudott sehová menni a sérülései miatt, ezek szerint ott helyben verték össze annyira.

Az, hogy nem jutottak levegőhöz, érdekes felvetés, csak nem tudom hová tenni.

Sajnos mennem kell, este jövök vissza.

 2254. oberon — 2013-08-10 13:38 

Mint a hét elején írtam, mára beszéltem meg találkozót egy orvos ismerőssel (idősebb háziorvos). Hogy mennyi esélye van ennek is!, de egy mentős orvos barátja jött hozzá kicsivel utánam, mert mennek horgászni, (és hát kell egy kis szíverősítés..)(lévén ma éjjel hűlt le annyira az idő), és ő is besegített nagyon sok kérdésben. Mivel jóval hosszabbra sikeredett a beszélgetés a tervezettnél, így volt idönk megrágni 1-2 kérdést.
Szóval két kútfőből halljátok a véleményeket, neveket viszont nem szeretnék írni…

Hol is kezdjem?
Hozzávetőlegesen felvázoltam nekik a környezetet, hogy tisztában legyenek mégis a viszonyokkal (gyors tereprajz,éjszaka, viharos szél, -20C, cipők- kesztyűk-sapkák-kabátok hiánya, kb. megtett út stb. szóval átadtam a feelinget) tehát specifikusan próbáltunk a helyzethez megfelelően gondolkodni. Ezek tudatában erre jutottunk:

Zina sérülése a csipőjén egy ficamtól is lehet, amit egy rossz lépés is okozhat, de például (ezt a mentős mondta) egy oldalba rúgás is.

Bárminemű vérzés a hóval együtt elfolyhat, így nem feltétlenül látszana ilyen esetben.
Gondoltak itt az esetleges sérüléseknél a belső vérzés jeleire (fül-orr vérzés pl.)
Amit kiemeltek, hogy fontos, mivel a test a végtagok felől egyre befelé vonja el a vért a létfenntartású szervek felé, ahogy hűl a test, úgy lassul a véráramlás is, és így a vérzékenység is, tehát nem feltétlenül biztos, hogy abban az állapotban még képesek voltak „normálisan” produkálni az esetleges tüneteket.

Ahogy sejtettem, a fagyott csont valóban minél hidegebb van, annál jobban törik.
A vasat mondták hasonlatnak, hogy amikor meleg, akkor inkább hajlik/idomul, amikor viszont lehűl vagy lefagy, akkor merevvé válik, és ezáltal törékenyebbé is.
Tehát a normál szobahőmérséklethez képest mindenképpen más számok tartoznak a törésekhez az okozó erő nagyságát illetően.

A halál utáni fagyási sérülésekre azt mondták, hogy azért nem lehet, mert csak az tud elfagyni, ami még termel hőt. Tehát onnantól, hogy meghalt a test, már nem tudja produkálni a fagyás tüneteit.

Halál utáni barnulást, ami nagyon sok szín lehet (’’barnás-narancsos akár bordósabb is’’)
lehetségesnek tartott a háziorvos abban az esetben (még 2-en voltunk), ha a nap olyan szögben éri, ahol van ereje. Ja és persze huzamosabb ideig. Itt nem akart saccolni.

Mikor kérdeztem, hogy szerintük mennyi idő a minimum, ami ilyen helyzetben kell ahhoz, hogy megfagyjanak, körülbelül +-3 órában egyeztek ki. De az egész esetet nézve arra jutottak, hogy a legelső halottak (szerintük is a fa alatt) maximum 3, míg a legutolsók (vízmosás) maximum nyolc órán belül halottak voltak. Véleményük szerint 12 óra is lehetséges lenne, de ahhoz ’’ideálisabb’’ körülmények kellenének.
Hozzátették még azt, hogy a mentális tényezők (pl. ha feladja vki fejben, nem veszi komolyan..) jelentősen csökkentik a min. 3 órát.

A hipotermia okozta mellékhatások 4 óra után kezdenek el jelentkezni, de ezt az időt rengeteg tényező rontotta ebben az esetben , tehát a fagyás és kihűlés okozta sokk miatt a test sokkal hamarabb juthatott el ebbe a stádiumba.

Az ujjak elfagyására határozottan fél-1 órát mondtak. Annyi idő elég, hogy használhatatlanra fagyjanak, ami már visszafordíthatatlan is lehet.

Akkor jöjjön a 18 karikás rész:

Tibo fejsérülésére mindketten tompa tárgyat mondtak, de ebben nem született egyetértés.
Ami viszont nagyon jó ötletnek tűnt, lehet a sérülés halál utáni is (ez már felmerül korábban is), melyet okozhatott egy ’’lavinaszonda’’ is!, amit a hóba szoktak lenyomni, hogy megnézzék annak mélységét.
(Mentősünk ’’ifjabb” korában kiderült mentett lavinánál is)
(megj.: Számomra ez egy logikus dolognak tűnik, amikor a mentésnél résztvevők megbizonyosodnak arról, hogy milyen a hó, mennyire mély, hol lehet esetleg benne gödör stb..
Nem feltétlenül pont akkor, amikor megtalálják őket, lehet egy korábbi feltérképezés eredménye is. )
Talán annyit még ide, hogy a törésből arra következtettek, hogy az mindenképpen hasonló formájú lehetett, mint a sérülés, de egy vastagabb ágat sem zártak ki, aminek valamelyik végével történik az ütés.

A tüdőödémát okozhatta valami, ami miatt nem kaptak levegőt, és ahogyan a tüdő ’’küzdött a levegőért’’, keletkezhettek ilyen sérülések is.
A szín sokat számít a pontos diagnózis szempontjából véleményük szerint, de a habosodás erre utal.

Kolo mellhártyasérülése keletkezhet ütéstől.

Luda bordatöréseit okozhatta emberi erő is, nem szükségesek hozzá extrém dolgok.(rajz és infok alapján)
A mentős azt mondta, hogy újraélesztésnél majdnem mindig törik a borda, mivel egy bizonyos mélységig le kell nyomnia a mellkast…
Luda bordasérülései beleférnek ebbe.

A lágyrészek (esetünkben a szem) ’’megfelelő’’ környezetben rendkívül gyorsan képesek lebomlani. Ezen a víz sokat segíthet.

A nyelvnél már el kellett gondolkodniuk, de abban biztosak voltak, hogy bárminemű sérülés gyorsítja a bomlást. Minél nagyobb a seb, annál nagyobb helyen gyorsul fel.
Ha valaki kitépte Luda nyelvét, annak nem volt nehéz dolga, mivel a hideg miatt csökkent a sejtek ’’szakítószilárdsága’’.

Zolo sérülésénel szintén arra jutottak, hogy okozhatta emberi kéz. Véleményük szerint kb. 15 cm-es területről beszélünk, tehát akkora helyen érhette a behatás.
Amihez nem tudtak hozzászólni, , hogy mitől lapulhatott be úgy a mellkasa, ahhoz boncnokot javasoltak. Akinek lehetősége van, kérem kérdezzen ennek utána.

Szlobonál határozottak voltak abban, hogy nem mehetett azzal a sérüléssel. Példaként a részegeket hozták fel, akik néha a kocsma előtt esnek hanyatt és beverik a fejüket, ha rosszul esnek és koponyalapi törést kapnak, sokan bele is halnak. Kizártnak tartják, hogy Szlobo képes volt menni abban az állapotban, ezért valószínűsítették, hogy ott halhatott meg, ahol megtalálták (megj. A testtartása is erre utalna..)
Mikor kérdeztem, hogy mi okozhat egy ilyen sérülést, azt mondták maradva a kocsmánál, ha valakit hátulról fejbe ütsz egy sörösüveggel, nagy eséllyel eltörheted a koponyáját.
Kiemelték, hogy ha nem is mindennapos, de teljesen megszokott dolog ilyen sérüléssel találkozni egy – egy verekedés után.
Hát, röviden/hosszan ennyi.
Remélem, tudtam segíteni.

 2253. SLC — 2013-08-10 12:22 

@szega: „a félbevágott nadrág egyik fele Luda lábára kerül a cipőt pótlandó, míg a másik szárát lazán eldobják.” – személy szerint inkább azt tartanám valószínűnek, hogy azt is feltekerte a lábára, de idővel lepotyogott róla, és nem volt érkezése – lehetősége vagy ideje – felszedni. Talán akkorra már sérült volt, vagy menekült valami elől. Ha valakinek kilenc bordája és az orra összetörik, kevésbé aggódik azon, hogy fázik a lába.

Ha Gyatlovék időben elindultak vissza, akkor viszont nem értem, mibe haltak bele menet közben. Akkor még nem lehettek annyira fáradtak, hogy egyszerűen beleájuljanak a hóba. És hogy került Gyatlov fejére az a nyílt seb, ami nem szerepel a boncolási jegyzőkönyvben? Egyre kevésbé tudok ezeknek a jegyzőkönyveknek hinni.

Zolotarjov pedig tényleg titokzatos figura. Megkockáztatnám, hogy a háborút azért élte túl, mert különleges kiképzést kapott. Aztán hogy miért nem maradt a hadseregben, miért vándorolt az országban, senki sem tudja.

 2252. szega — 2013-08-10 06:56 

@witchp: Nagyon jó, hogy összeraktad a profilokat! Zolóhoz annyit tennék hozzá, hogy egyfelől valóban megnyerő, társasági ember, másfelől viszont tipikus magányos farkas, és bolygó hollandi, aki képtelen megállapodni. Nincs családja, sok helyen dolgozott, valszeg mindenhol megbecsülték, de ő állt tovább. A hosszú és sikeres frontszolgálat érdekesen alakíthatja az ember jellemét…

A csapat kettészakadásához: szerintem is lehetett klikkesedés, de rámutatnék arra, hogy az elméleti „A-csapat” (Gyatlovék) első két halottját a B-csapat vetkőzteti le, és viszi el a ruháit. Vagyis együtt lehettek a gyakorlatban, a széthúzás ellenére. A vetkőztetés időpontjában a Gyatlov-Zina-Szlobo trió már úton van visszafelé, talán már meg is haltak, ezért a két fiú ruháival nem kell takarékoskodniuk, felhasználhatják a menedékhez, a félbevágott nadrág egyik fele Luda lábára kerül a cipőt pótlandó, míg a másik szárát lazán eldobják. Ez még akár arra is utalhat, hogy nem várták vissza a hegyoldalnak nekiindult triót (rájöttek, hogy odavesztek), vagy pedig úgy voltak vele, hogy ha felérnek, a sátorban úgyis találnak ruhát.

 2251. SLC — 2013-08-10 00:50 

@becsuszoszereles1k: Én azt mondom, várjuk meg Rékát, hogy eredeti oroszból megcsinálja a fordítást. Most, hogy összevetem az ermaktravelt az orosz forrással, elég csúnya eltéréseket találok.

Egyébként az eredeti orosz naplókat itt találjátok: http://goo.gl/b2plPg

@witchpk: kiváló munka, én is így látom őket, egy ponton sem tudnék vitába szállni veled. Egy személyes megjegyzés: én Tibot abszolút megértem, „érzem”, hogy milyen egyéniség lehetett.

Az utolsó naplóbejegyzéssel kapcsolatban: Gyatlov azt írja, hogy Labaz egyelőre nem szükséges, holott azt 1-én megépítették. Azt is írja, hogy fokozatosan maguk mögött hagyják az Auszpija völgyét egy enyhe emelkedőn, aztán azt, hogy lemennek a déli oldalon, vagyis visszafelé az Auszpija völgye felé, hogy tábort verjenek. Ehhez képest elsején megépítették a raktárt („labaz”-t), átmentek azon, amit ma Gyatlov-hágónak nevezünk, keresztülmentek egy völgyön (ahol később meghalnak majd), és pont a Holtak Hegyének leejtőjén verték fel a sátrat.
Persze lehet, hogy tévedek, nem ez lenne az első eset, nyugodtan javítsatok ki, de szerintem az a bizonyos bejegyzés nem elsején született. Az viszont biztos, hogy marhára fáradt lehetett aki írta, mert képtelenség kibogozni belőle, hogy mikor melyik napra is utal. Remélem Réka boldogul vele.

És mivel én is hasonlóan fáradt vagyok, lépek aludni 🙂
Jó éjt!

 2250. witchp — 2013-08-09 19:20 

Dorosenko:
Negyedéves, 38-as, Zina barátja volt.
Nyugodt, fizikailag erős, kitartó egyéniségnek írták le.
Vezetett már túrát, ennek ellenére itt elfogadta, hogy nem vezető pozícióban van, Zinával megtartották a jó kapcsolatot: ez a nyugodt, felelősségteljes temperamentumot alátámasztja.
Apja 5 éve meghalt: valószínűleg innen jön a felelősség, az anyja és a testvérei miatt. Még ha eredetileg nem is vezéregyéniség, de emiatt képes rá, ha szükséges, de nem ragaszkodik hozzá. Zinával tűz és víz lehettek.

Kolevatov:
34-es, a legidősebb az eredeti társaságban. Negyedéves, de nem az első végzettsége.
Leírások szerint precíz, pedáns, szorgalmas. Műszaki-tudományos érdeklődés még a teljesítménytúrán is: ő is elmegy ásványt gyűjteni. Naplóbeli említések: komoly dolgokról beszélget, „felnőtt” témákról a többiekhez képest. Szlobogyinnal szemben kevésbé „ereszkedik le” a kisgyerek egyetemistákhoz -távolságtartóbb vagy szögletesebb személyiség. „Szaska Kolevatov belement valószínűleg mindenbe, bár ő ezt nem így mondaná el.” – Luda naplójából – én a „szerelem” témára vonatkoztatnám, de mást is jelenthet.

Szlobogyin:
36-os, már végzett. Értelmiségi környezet.
Kiváló és kitartó sportoló. Mandolinon játszik, ilyenkor érzelmes, melankolikus, ezt a hangulatot át is adja maga körül.
Könnyen kommunikál a nőkkel: Zina is, Luda is bizalmas beszélgetéseket folytat vele.
Férfitársaságban viszont csendes, magába forduló, viszont valószínűleg határozott, gyakorlatias mérnök típus.
Most, hogy ezt leírtam: Meleg típus? Zina ettől még vonzódhatott hozzá, sőt – titokzatosság. Ő pedig barátként, derűs, aranyos kishúgként tekinthetett rá. Gyatlov ettől még simán lehetett féltékeny.

Krivonyisenko:
35-ös, már végzett. Értelmiségi környezet.
Halad a karrierjével, részt vett a nukleáris mentésben: munkájában, túrában fegyelmezett.
Másik arca, bohóc, „polgárpukkasztó”, lázadó. Intelligens, de önmaga ellensége a hülyéskedéseivel (vasútállomásos eset). Őt jelölik ki a kályha melletti alvásra, sérelmezi.
Tárgyilagos bejegyzés a csapatnaplóban, rövid mondatokkal. Mintha két arca lenne: az elhivatott, precíz mérnök, és a gyerekes viselkedésű pukkancs.
Közel állhatott Gyatlovhoz, sokat túráztak együtt, ezen kívül is barátkoztak.

Tibo:
35-ös, végzett. Számkivetett környezet.
Viccelődő, jóindulatú, népszerű. Konfliktusba került a rendszerrel (családi örökség), ennek ellenére egyetemet végzett és nehézgépgyárban mérnök?
Szoros kapcsolata alakul ki Zolotarjovval.
Társaság bohóca típus?
Semmit sem írt a csapatnaplóba, amikor rá került a sor: fáradt? dacos? Másodszorra, valószínűleg kényszerből, röviden rögzíti a tényeket. Személyiségként őt tudom a legkevésbé hova rakni.

Zolotarjov:
ex-katona, titokzatos, profi. Jó kedélyű, nyitott, hamar befogadta a társaság. Legalábbis mindkét lány, a naplójuk szerint, és Tibo is.
Természetes módon (múltja) adódott, hogy vezető szerepbe kerüljön, ezért konfliktusba kerül Gyatlovval.

Én egyetlen következtetést tudtam levonni ebből az igen hosszú blablából, amit összehoztam: a két csoport (vízmosásbeliek és a többiek) összetétele nagyon logikusnak tűnik azok alapján, amit tudunk róluk. Gyatlov és Zolotarjov közötti konfliktus adott: Gyatlov mellett marad Zina (hiszen állítólag együtt voltak), Zina mellett marad Szlobogyin és Dorosenko. Krivonyisenko Gyatlov jó barátja, sok túrára elkísérte, szintén ide tartozik. A másik csapat vezetője Zolotarjov: Tibo egyértelmű, Luda is, hiszen többek, köztük Gyatlov viselkedését is sérelmezte a naplójában. Kolevatov nagyon racionálisnak tűnik, és ebben az esetben ez a csapat volt a racionális választás, nem a belső konfliktusokkal terhelt.
Biztos, hogy törés alakult ki a két vezető között, és klikkesedtek. Akkor viszont a közvetlen emberi beavatkozás elvethető: nem állhatott mögöttük valaki a kezében fegyverrel, akkor nem válhattak volna szét egy belső konfliktus miatt.

A képek alapján valószínűleg még hozzá lehetne tenni, de nagyon lassan tölti le a gépem, és ehhez már nem volt türelmem.

 2249. witchp — 2013-08-09 19:19 

Korábban írtam arról, hogy érdekelne, hogy milyen képet tudunk alkotni kilencükről. Megpróbáltam összegyűjteni, hogy a rendelkezésre álló források alapján vajon milyenek lehettek: nem életrajzi adatokat kerestem, hanem kifejezetten személyiségjegyeket, amik ráadásul, egy akármilyen apró jellel is, de alátámaszthatók. Spekuláció, és furcsa is elhunytakról így gondolkodni, találgatásokat megengedni, de talán kijön belőle valami.
Még egy haszna volt, legalábbis nekem: így személyiséggel felruházva jobban meg tudom jegyezni őket: eddig a főbb szereplők kivételével mindig bajban voltam, hogy ki kicsoda.
Rohadt hosszú lett, bocs.

Gyatlov:
ötödéves, 36-os. Polgári környezet. Feltaláló.
Elhivatott túrázó. Nagyon fontos számára a teljesítmény (sarkköri túra a vágya, a lehető legextrémebb). Túravezetőként hatalmaskodóvá válik.
Zinának udvarol, állítólag kölcsönös.
Mindkét lány megemlíti szokatlan viselkedését a naplójában.
Zina: „Igor egész este pimaszkodott, egyszerűen nem ismertem rá.”
Luda: :Igor Gyatlovra egyszerűen nem ismertünk rá. Megpróbált táncolni,…”
Alfahím konfliktusba keveredik Zolotarjevvel (fotók).
A csapatnaplóba összeszedett, szakmailag megfelelő (túra dokumentálása, időjárás útvonal, időpontok stb.) bejegyzéseket ír, kivéve az utolsó, melankolikus mondatot.
Kifejezetten dokumentált hangulatváltozások.
Benyomás: tűzön-vízen- bárkin keresztülviszi az akaratát. Kiemelkedően intelligens, szorgalmas és professzionális (találmányok, naplóbejegyzések). Nagy, talán túl nagy is az önbizalma, makacs, a többiek véleményét figyelmen kívül hagyja (Jugyin megkérdezi, mi a probléma, nem árulja el: ő egyedül dönti el, mi a teendő).
Talán ki akar tűnni (a teljesítményeivel, a találmányaival), és ebben semmi nem akadályozhatja meg. Zolotarjov, mint 2. vezető sem veheti el tőle a túra vezetésének dicsőségét.

Zina:
Negyedéves, 37-es. Gyatlovval jár egy karra.
Falusi környezet.
Dorosenkóval járt, szakítottak, most Gyatlovval. Zina szakíthatott: „Most valamitől felderültem, igaz korábban is, de most jobban és hosszabb időre. De ezt kivéve, Jurka egészen jólelkű ember, legalábbis a magatartása alapján ítélve. Mindegy, én hű maradok önmagamhoz.”
Valami pozitív élménye/benyomása volt Dorosenkóval kapcsolatban, ami miatt megkérdőjelezhette volna korábbi döntését, de nem tette. Korábban viszont valamilyen vélt vagy valós „jellemhiba” miatt szakíthatott. Ha másért nem, Dorosenko ezért maradhatott Zináékkal, és nem a vízmosásbeliekkel: felelősséget érzett érte.
Zina a túrán minden idejét Szlobogyinnal tölti.
Alaptermészete szerint nagyon nyitott, derűs, könnyedén teremt kapcsolatokat (előadás az iskolában), „már megint találkoztam egy földimmel” – mert beszélget az emberekkel, és azok megnyílnak neki.)
Könnyedén magával ragad embereket, és hatásos előadó (szintén iskola).
A vezetői képesség döntési, helyzetátlátási részére nincs adatunk.
Gyakorlott túrázó, bátor (korábbi viperamarás).
Érdeklődő (feljegyzések az új ismeretekről a naplójában: manysik, fényképezés).
Inkább az idegen emberekről ír a naplójában.
Melankolikus („sok olyat mondtam, ami nem jellemző rám”, „micsoda erő” – a filmről, rám valahogy szörnyű hatással van a muzsika mostanában, „ma egy kicsit bánatos voltam”, „hó, hó, hó… a szél viszi a havat…), bár ezek szerintem bőven beleférnek egy 22 éves lány naplójába, nem is keresnék mögötte szokatlan indokokat, tudatmódosító szert.
Benyomás: nyitottságát a fiúk közeledésnek veszik, ezért van körülötte akkora élet. Valószínűleg ezért „hozták össze” Gyatlovval, ami a részéről nem biztos, hogy vonzalom volt.

Luda:
Harmadéves, 38-as közgazdász. Apja igazgató, nagypolgári környezet.
Gyakorlott, bátor túrázó (lőtt sérülés egy korábbi túrán.)
Legfiatalabb, és nem mérnök: kakukktojás. Annak is érzi magát: „Az ő véleményük mindig inkább szigorú és jóval bölcsebb a mienknél. Istenem, többet nem beszélek a sajátomról.”
„Talán valami butának tart engem. ”
Jugyinnal lehetett a legjobb viszonyban: egy évfolyam, egy kar, de egyedül maradt (sajnálkozás a naplóban).
Szlobogyinnal ő is jóban van (naplóbeli említések).
Inkább a társaságban lévő emberekről ír a naplójában.
Nem érzi felhőtlenül jól magát, többek viselkedését is sérelmezi.
Komolyan gondolkozik, reflektál a történtekre (pl.”Szerintem az ilyen viták semmire sem vezetnek. Egyszerűen csak félrevezetik a lelket.”, „De én is szeretek olajat önteni a tűzre, még ha meg is bántanak.”)
Benyomás: De ezt valószínűleg magában teszi, kifelé szótlan, távolságtartó.

 2248. witchp — 2013-08-09 18:50 

No, akkor nézzük :-):

Visszakerestem, az ötlet becsuszoszereles1k 2129-es kommentjében szerepelt.

Az utolsó naplóbejegyzés (az ermaktravelről):
Today the weather is a bit worse than the wind (west), snow (probably from pines) because the sky is perfectly clear. Came out relatively early (around 10am). Took the same beaten Mansi trail. So far we walked along the Mansi trail, which was passed by a deer hunter not long ago. We met his resting stop yesterday, apparently. Today was surprisingly good accommodations for the tent, air is warm and dry, despite the low temperature of -18C to -24C. The walking is especially hard today. Visibility is very low. We walk for 1.52 km (1 mile) per hour. We are forced to find new methods of clearing the path for the skis. The first member leaves his bag on the ground and walks forward, then he returns, rests for 10- 15 minutes with the group Thus we have a non- stop paving of the trail. It is especially hard for the second to move down the new trail with full gear on the back. We gradually leave the Auspii valley, the rise is continuous, but quiet smooth. We spend a night at the forest boundary.

Wind is western, warm, penetrating. Snow- free spaces. We can’t leave any of our provision to ease the ascend to the mountains. About 4pm. We must choose the place for the tent. Wind, some snow. Snow cover is 1.22 meters thick. Tired and exhausted we started to prepare the platform for the tent. Firewood is not enough. We didn’t dig a hole for a fire. Too tired for that. We had supper right in the tent. It is hard to imagine such a comfort somewhere on the ridge, with a piercing wind, hundreds kilometers away from human settlements.

Struktúra (az elmélet szerint):
01.31: Időjárás – reggeli indulás időpontja – útvonal – túraadatok – előrehaladás – előrehaladás módja – éjszakai táborhely.
02.01.: Időjárás – környezet – túraadat – éjszakai táborhely és táborállítás.

Az első rész, kerek, összetett, hosszabb mondatokból áll, és egységes szöveg.
A második hiányos, egyszerű rövid mondatok – bár az utolsó nagyon elüt. Nagyon-nagyon fáradt volt, aki írta. Még ha ugyanaz a személy volt is, két különböző időpontban tette, és a két időpont között nagyon sok minden kellett, hogy történjen vele. Ha az erőltetett menetben délben tartottak is pihenőt, és a bejegyzés első része akkor született – mért zárta volna le az éjszakai táborhely megadásával?
Igaz, az előző nap is két bejegyzés történt (itt nem látok szerzőt), de stílus és a szöveg alapján ugyanaz a személy írhatta délben és este.
Ahogy el tudom képzelni: 31-én nehéz körülmények között az erdő széléig akartak kb. eljutni, sikerül is, legalább a közelébe. 1-jén rejtekhelyet készítenek a cuccoknak, amit nem akarnak felvinni a hegyre – talán a vízmosásban (vajon a „can’t leave” jó fordítás, vagy a google csodája, és pont az ellenkezője van az eredetiben?). Azután nagyon rossz időjárási körülmények között elindulnak, és szinte semeddig sem jutnak.

Úgy tűnik, az angol szövegek tényleg nem teljesen 100%-osak, de az oroszt egyáltalán nem tudom olvasni, úgyhogy nagyon kíváncsi leszek a ti fordításotokra :-).

Szintén nem vagyok abban 100%-ig biztos, hogy ez két nap: de adnék neki esélyt a fentiek alapján.

Mire megírtam ezt a kommentet, becsúszószerelés1k már reagált – de nem írom át, hogy kivegyem az ismétléseket, bocs…

 2247. becsuszoszereles1k — 2013-08-09 17:51 

2239. @SLC: Lehet, hogy Djatlov volt az ejszakai ugyeletes o”r, faradt volt, a masnapi teendokon, az Otortenen jart az esze, igy folyamatosan irta a naplot – mondjuk este lefekves utani csondben, es a reggeli ebredes elott (milyen az idojaras, labazt kell epiteni, stb.), ezert egyszeruen elfelejtett datumot irni, egybefolyt nala az ido; kesobb, mar az Otortenen pedig meg is feledkezett potolni a datumozast, mert az volt a tudataban, hogy reggel mar megtette.
Hogy aggodott (vagy haborgott), ezekbol az utolso naplosorokbol is kitunik:”Szél nyugati, meleg, átható. Hómentes helyeken. Nem hagyhatjuk bármelyik rendelkezés, hogy megkönnyítse a felmenni a hegyekbe.” – „nem hagyhatjuk”: gondolom, azt, hogy valami rossz dontes miatt ne jussanak fel/idoben a hegyre; tehat volt valami nehezseg, vagy varhato volt, vagy mert az utolso pillanatban indultak el…
Ha valaki meg tudna adni a szovegreszt oroszul, megkoszonnem.

Egyebkent meggyozodesem, hogy Djatlov megorizte maganak azt a bizonyos figyelmeztetest az uttal kapcsolatban – ezert is volt feszult, illetve szelsosegesen, szokatlanul (duhaj tanc, stb.) viselkedett…es gondolom, vegig feszult volt: lehet, hogy o vagott egy kicsi kemlelonyilast a sator oldalan, onnan akarta szemmel tartani, azt, amirol tudott. Ezert is vert ott satrat, hogy legalabb egyik oldalrol a domboldal fedezekeben legyenek, ami persze a veszely iranyaval ellentetes kellett, hogy legyen…

 2246. bobby — 2013-08-09 12:28 

És álljanak itt SLC szavai korábbról(remélem,hogy nem baj az idézet…-)):
„A murders úgy írja, hogy Luda nyelve hiányzott a nyelv alatti izommal együtt (Musculus hyoglossus, bár a latin nevét csak az ermaktravel írta le). Nyelvcsont szokatlan mobilitással bír, ami lehet egy ütés következménye, és valamit írnak a pajzsporcról, amit nem értek. Ez annyit tesz, hogy a nyelvet nem kivágták, mert akkor a nyelvcsont felső részén eredő izom bent kellett volna legyen. A nyelv azzal együtt hiányzott. A gyomorban lévő vér pedig arról tanúskodik – és itt csúnyát fogok írni -, hogy szerencsétlen lány nyelvét kitépték, és persze ment vele minden lágyrész a környékről.

A felső állkapocs természetesen nem tűnt el, hanem a lágyrészeket mosta le róla a víz, így a felső állkapocs a csontig “feltárva” volt. Az ermaktravel-en van róla fénykép Zolotarjov mellett, nem szép látvány.

Azonkívül írnak tüdőödémáról is. Dorosenkonál egész hasonló kórképet állapítottak meg, sőt, a legkevesebb sérüléssel rendelkező Kolevatov esetében azt írják, hogy a pleurális üregben kb 500 cm3 véres folyadék található.

Nem tartozik a tárgyhoz, de van EÜ szakmám is, így azt tudtam eddig is, hogy ha a pleurális üregbe levegő kerül, akkor az légmell, és igen gyorsan fulladáshoz tud vezetni. Na most akkor hogy a fenébe kerül oda fél liter véres folyadék? Erre a kérdésre a net sem tudott kielégítő választ adni. Leírnak különböző kórképeket, daganatot, vese és szívelégtelenséget, de ezek itt nem álltak fent. A legközelebb talán az van, hogy valamiféle sérülés következtében az ott futó erek megszakadnak, esetleg megváltozik az erek áteresztőképessége – ez nagy mennyiségű hisztamin felszabadulása esetén fordul elő (pl rovarcsípés), úgy hívják, anaphylaxiás shock, de ez többnyire gégeödémával jár, az pedig itt nem volt… és külsérelmi nyom sem volt a fiú testén. Vagyis nem tudunk választ adni arra, hogyan került a pleurális üregbe fél liter véres folyadék.

Tüdőödéma Zolotarjovnál is fennállt, vagy 1 liter folyadékot találtak ott, de betudták a bordatörések következményének.

Aztán ott van Luda orra, a porc laposra tört, de a csont sértetlen maradt. Épp úgy, mint Kolevatovnál. Krivonyisenko orrát állítólag madarak csipkedték le, de csak a porcot, a csont megmaradt…

És ez csak a sérülések piciny töredéke. De ha tényleg így néztek ki szerencsétlenek, akkor már tényleg elképzelni sem tudom mi történhetett velük.”.

 2245. SLC — 2013-08-09 12:28 

@bobby: hát a boncolási jegyzőkönyv tartalmaz furcsaságokat, pl ezt is. Egy normálisan elkészített jegyzőkönyvben olyan nincs, hogy „egyértelmű”, ott mindent le kell írni, amit találnak. Ezért is furcsa pl az, hogy Luda esetében csak annyi szerepel benne, hogy „nyelv hiányzik”. Ott fel kellett volna tárni a területet, és pontosan leírni a környezetet, lágyrészek hiányát, roncsolást, miegyebet, akkor kiderülne, hogy miért hiányzott a nyelve. Ez valahogy nem történt meg, ami elég furcsa egy boncolóorvostól.

Nem összekucorodva haltak meg, szerintem már félig megfagyva, a kimerültségtől ájultan – vagy épp leütve – kerültek a hóba, és úgy hűltek ki.

@oberon:
Magyar nyelven nálam találsz információkat, a murders és az ermaktravel oldalakról szedtem őket: http://goo.gl/lGbs4p

 2244. bobby — 2013-08-09 12:16 

Bocsi,az előző erre volt reakció:”Emlékezetem szerint sehol nem emelik ki külön a lábak fagyását. Ezt lehet azért is, mert annyira egyértelmű. Krivonál pl. említi a fül és kéz fagyását, Zinánál is a kézét. Szerintem azért nem gondolta külön megemlíteni, mert nyilvánvalónak tartotta.”.

 2243. bobby — 2013-08-09 12:10 

@oberon:
„gondolod én tudok ezekre válaszolni? :)”-Ha tényleg így volt,akkor Zináék esetében miért említik meg?Vagy sehol nem említenék,mivel nyilvánvaló,vagy pedig akiknél megemlítik,ott ebben különbség van a többiekhez képest…

 2242. bobby — 2013-08-09 12:03 

@SLC:
„gondolod én tudok ezekre válaszolni? :)”-Reméltem,hogy tudsz…-)
A fegyver azért fura,mert Zolo végül is hivatásosnak számított,így az Ő fegyverviselését talán lazábban kezelhették volna.De jó,legyen:nem volt fegyverük.De mi van a rádióval?Azt miért nem vihettek volna?
Az összefüggés annyi,hogy a hideg miatt meghalt emberek nagy részére összekucorodott állapotban találnak rá.Ők viszont nem annyira így haltak meg.
Végül is a sátorban hogy voltak a cipők?Mert ha csak egyesével tudtak kimenni,akkor nyugodtan felkaphattak volna a hátrébb lévők egy bakkert.Vagy így is lehetett,tehát a mezítlábasok mentek ki először?Akkor Djatlov elég furán csinálta,hogy csak egy darab cipőt vitt magával.És mi van a sátor mellett talált ruhákkal?Azt miért hagyhatták ott?

 2241. oberon — 2013-08-09 11:56 

@SLC:

Orosz oldalaknál sajnos rá vagyok szorulva a fordítóra.
Ha jól emlékszem, akkor a keresés első szakasza több különböző emberek részvételével és vezetésével történt,
( a tényeket próbálom ebben az ügyben megjegyezni, ha számokra vagy nevekre van szükségem, azok alapján keresem vissza) és azok között volt olyan, akinek például pont odavágó volt a szakterülete.
Gyanús, hogy ő szándékosan volt ott már ilyen korán, bár az is előfordulhat, hogy csak így jött ki a lépés. Ahogy írtad, abban az időben eléggé paráztak az atomtól és mindenféle sugárzástól, ezt nagyon jól mutatják többek közt az amerikai képregények, ahol nagyon hosszú ideig az atombomba felrobbantása rányomja a bélyegét a képregényekre, ahol a szuperhősök sokszor pont az atomtól mentik meg a világot.
Ebben a környezetben, főleg, hogy tisztában vannak vele a szervek is, hogy katonai területről van szó, lehet, már felkészítik, esetleg utalnak arra, hogy „bármi” lehetséges.
Erre felkészülve (már amikre akkor fel lehetett) GM- számláló is érkezik a területre.
Hozzáteszem, emlékeim szerint nem egyből mértek, csak pár nappal? később, ami megmagyarázná, hogy azért egyből ők sem gondolhatták, hogy ez lesz.
Nekem még utána kell néznem kik voltak azok, akiken találtak szennyeződést.
Ebben a vonalba nem mélyedtem még el, nem is nagyon áll szándékomban, de megnézem, hátha abból is kiderül valami.

 2240. SLC — 2013-08-09 10:05 

Most nézem, az ermaktravel is ír hülyeségeket:

csapatnapló utolsó nap, ez a szöveg:
We walk for 1.52 km per hour.

Eredetiben ez a szöveg:
Таким образом проходим 1,5 – 2 км. в час.

Hát, nem ugyanaz.

 2239. SLC — 2013-08-09 10:02 

@witchp: ez egy jó felvetés, csak semmi nyomát nem látom az eredeti naplóban (mármint a rendőrség által begépelt szövegben, mert az eredeti kézírásos anyagot nem találtam sehol). A naplót mindig úgy írták, hogy
– dátum
– szöveg
– aláírás.
Az utolsó napon van dátum (31 január 1959), alatta szöveg (öt bekezdés), végül aláírás (Gyatlov).
A napló egyébként itt van: http://goo.gl/El5KND

 2238. SLC — 2013-08-09 09:38 

@oberon: gúgli fordítóját használod? :))) Eredetileg a hó 1,2-2 méter vastag, csak a fordító így hozta le magyarra.

A radioaktivitásról pár szó a murders.ru nyomán:
„A Szovjetunióban hasadóanyaggal csak és kizárólag két helyen lehetett találkozni: a hadiiparban és a hadseregben. Ha ezen kívül bárhol radioaktivitást mértek, azt nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelték, és a KGB mindent megtett az eset felderítésére. Ez is közrejátszhatott abban, hogy nem adták fel az eltűnt turisták kutatását.
A vizsgálat megállapította, hogy az áldozatok teste nem hordozott többletsugárzást, vagyis nem ittak szennyezett vizet, nem lélegeztek be radioaktív port. A környéken ellenőrizték a vizet és a talajt, ott sem mértek semmi különlegeset, így érthetetlen volt, hogy a négy turista ruháján radioaktív szennyeződést találtak.
Az egész esetben ez a legnagyobb rejtély: hogyan került radioaktív szennyeződés a négy áldozat ruhájára? Ki adott utasítást a GM-számlálók használatára? Honnan tudta, hogy ott bizony találni is fognak valamit? Az egész kutatás próbálkozásokból és sikertelen keresésekből állt, kivéve a radioaktivitás mérését. Azt rögtön siker koronázta.
De térjünk vissza a ruhákra: nem volt veszélyesen magas a sugárzás szintje, és amikor az egyik pulóvert 3 órán át folyó vízzel mosták, akkor ez a szint is jelentősen csökkent. De ha belegondolunk, hogy egy-két hétig feküdtek a testek folyó vízben, akkor azért feltételezhető, hogy eredetileg sokkal magasabb lehetett a ruhákon mérhető sugárzás.

A nagy kérdés pedig az: mit tegyenek a hivatalos szervek egy ilyen esetben? A válasz varázslatosan egyszerű volt: május 28-án lezárták a vizsgálatot.”

A kályhával az a probléma, hogy több tanú különböző módon emlékszik rá. Egyik szerint össze volt rakva, másik szerint a sarokban feküdt összecsukott állapotban. Egyik szerint volt fa a sátorban, másik szerint nem volt tüzelő sehol. Itt nem tudunk okosak lenni.

A csapatnaplónak most már utánanézek.

 2237. oberon — 2013-08-09 08:46 

Nagyon jól kiolvasható a csapatnaplóból (jó meglátás, hogy az utolsó bejegyzés valójában az utolsó kettő..), hogy 4 óra felé van a sátor helyének a kiválasztása. Az utolsó sátorállításról készült képen mind a 9 ember fent van. (Itt megjegyezném, hogy Gyatlov szerint a hó 1.22 m vastag. Ez lehetséges? Mert ez nagyon sok mindent megváltoztatna…)
Hét előrébb ás, kettő pedig a háttérben hozza/húzza a csomagjaikat. Ebből nálam az következik, ha pikk-pakk fel is húzták a sátrat, hamarosan besötétedett, mivel 16 óra valamikor ment le a nap. Zolo, ha elment is fényképezni, azt már csak akkor tudta volna, amikor a sötétségig kevés lehetett vissza. Ebből következtetve bármit is akart lencsevégre kapni, nem lehetett olyan messze.

Az infok alapján 6+ lábnyomot találtak a hóban, ami nem feltétlenül támasztja alá, hogy mind a 9-en együtt mentek volna le.

A fenyőt simán láthatták még útközben is. Mivel nincsenek meg az utolsó pár száz méteren a nyomok, az is lehet, hogy 200m arrébb értek le, és onnan mentek a fához, mikor látták, hogy nem ott vannak pontosan. Ha nem tudták, hogy ott van, akkor is uez, csak akkor meg észrevesznek lent egy fát, (a legnagyobbat), és úgy mennek oda. Ezt már nem fogjuk megtudni, mert azoknak a nyomoknak már 59-ben kampó volt. Maradjunk annál ami tuti, a fánál ha nem is mind a 9-en, 6-an legalább jártak az ominózus időintervallumban.

Jugyinnál az ellentmondások szerintem annyira nem is misztikusak. Kiderül a gáz 27-én, Judin kiesik. Szerintem elindul 27-én haza, de uaz, ami a többieket is, őt is ott tartja esetleg visszafordítja. (Lehet az útlezárás is, de lehet szimplán csak a rossz idő)
Visszajön, hello szevasztok, csak holnap tudok menni, szóval még 1 kicsit veletek vagyok.
Másnap megcsinálja a számára fontos kőgyűjtést, amit írnak is. Hogy miért búcsúznak el tőle 28-án megint? Szerintem elkíséri őket addig, amíg Válja bácsi is megy, és vele együtt megy vissza a faluba, ahonnan majd haza.

Emlékezetem szerint sehol nem emelik ki külön a lábak fagyását. Ezt lehet azért is, mert annyira egyértelmű. Krivonál pl. említi a fül és kéz fagyását, Zinánál is a kézét. Szerintem azért nem gondolta külön megemlíteni, mert nyilvánvalónak tartotta.

Valahogyan meg kellene bizonyosodni róla, hogy akkor volt e fa a kályhában, vagy az szétkapott állapotban volt a tűzgyújtás legkisebb szándékát is kizárva?
Ez azért segítene, hogy mentek/mehettek –e fáért, vagy nem. Bár a naplóból az derül ki, hogy bár nem vívott ki osztatlan siker az ötlet, de aznap tűz nélkül lett volna az éjszakázás.

Abban az időben a sugárzást nem ismerték még annyira, eléggé korai szakasza ez még a radioaktivitásnak. Nem feltétlenül kell az ólomkoporsót és a többit valamitől való félelemnek vennünk, az is lehet, hogy csak megelőzés/óvintézkedés volt biztos ami biztos alapon.

 2236. SLC — 2013-08-09 07:22 

@bobby: gondolod én tudok ezekre válaszolni? 🙂
– Nem tudom anno a Szovjetunió hogy állt hozzá a fegyvertartáshoz, de feltételezem, hogy mint minden diktatúra, ő sem nagyon erősítette azt…
– Most nem tudom mi az összefüggés. Szlobo sem annyira magzati pózban feküdt, hanem mint akit bunyó közben lecsaptak, de nézd meg a képeket (fentebb linkeltem), olvasd el a leírásokat (angolul ermaktravel.com, oroszul murders.ru ).
– amennyire a fényképekről megállapítható, a sátor oldalát szétcincálták, akkora lyukon egy medve is kifért volna, csak sajna nem tudni, hogy mekkora volt az eredeti lyuk, és mekkorát tépett a szél három hét alatt.
– ezt így fejből nem tudom, fent emlegetett oldalakon utána kell nézni, de jogos a kérdés. Ha órákig rohangálnak a hóban cipő nélkül, akkor kell legyen fagyás a lábukon, ha meg nincs, akkor ott valami egyéb disznóság van a háttérben.

 2235. bobby — 2013-08-09 06:50 

@SLC:
-Az mennyire életszagú,hogy elmennek több hétre túrázni és nem visznek magukkal lőfegyvert?
-Ha csak Szlobo volt magzati pózban,akkor a többiek nem fagytak meg?
-A helikopter és az ólomkoporsó azért lenne lényeges,mert ha igaz,akkor ott valami sugárzás van a háttérben.
-Egy majdnem 1 méteres szakadáson át menekültek ki sietősen,már-már pánikban?Akkor miért nem vágtak nagyobb lyukat a sátor oldalában?
-Voltak fagyások a lábaikon?

 2234. SLC — 2013-08-09 00:24 

@titan: „Biztos, hogy magukhoz vettek volna a sitalpakat, konyebb ugy kozlekedni” – én arra tippelnék, hogy mivel nyolc pár sítalp már a sátor alatt volt, és ketten indultak el, inkább mentek gyalog egymás mellett.
Az utolsó képről fentebb fényképész kollegina megállapította, hogy középen a sokszög egyértelműen kamerabecsillanás, és én is osztom a véleményét.

@witchp: Értem én, csak mindkét lány múlt időben írt róla, úgy, hogy hazament. Erre másnap még mindig ott kolbászol velük. Lehet bejelentette, hogy hazamegy, aztán menet közben meggondolta magát, és mégiscsak elment velük az Északi Kettesig, aztán onnan fordult vissza másnap. A lányok egyébként elég egyértelműen leírták, hogy ideggyulladása volt a csípő-láb környékén, feltehetőleg a teherautón való utazástól. Zina egyenesen azt írja, hogy kiújult neki ez a probléma.
A csapatnapló fordítása őszre marad, de remélem idén még elkészül.

Egyébként délután tök jó sztorit találtam ki, csak még mindig nem tudok pár momentumot beleilleszteni, úgyhogy nem fárasztalak titeket vele.
Asszem mégiscsak kerítek egy időgépet.

Jó éjt! 🙂

 2233. titan — 2013-08-08 23:37 

Mi lenne ha tobb reszre osztanank a torteneseket, megprobalnyank megmagyarazni. Mondjuk a kezdet, meg a sator egyben van, majd kivagjak a satrat lemeneteles a fenyohoz. Mi tortent, es hogyan tortent?

Amit tudunk , Zolo es Tibo volt legjobban feloltozve, valoszinuleg satoron kivul voltak. A kerdes, ha kint voltak miert volt a sator bekotve? Vagy nem sokaig tart kioldani egy ilyen satrat es minden esetben igy csinaltak meg ha rovidebb ideig is volt kint valaki?
Ha kint voltak miert volt Zolonal fenykepezogep? Kettesben Tiboval fenyepezkedni? A fenykepek altalaban olyankor keszultek amikor csoportosan voltak. Tehat megis elvetem azt, hogy nappal Zolo kint fenykepezgetett, valoszinubnek tartom mar sotet volt, sotetedett, valami fenyjelensege lathattak (ugye sarga gomb) amit megakart orokiteni, ezert hozta ki vagy kerte ki a gepet. Az is lehet csak azert oltoztek fel, hogy megnezzek azt a valamit a tobbieket addig meg nem erdekelte. Az utolso kep a gepen ami olyan mintha villana valami , ket fenyjelenseg egy nyugalmi allapotban a masik mintha robbana. Allithattak oroket, es az volt akkor Tibo es Zolo?
Nem tudom elkepzelni semmilyen modon,hogy ketten elsetaljanak a fenyoig akar fagyujtes vagy csak magua veszekedes miatt. Biztos, hogy magukhoz vettek volna a sitalpakat, konyebb ugy kozlekedni, ezenkivul semmit sem vittek magukkal, pokrocot , halozsakot.

Szerintem a sator kozeleben voltak mikor megtortent az a valami.
A tobbiek bent valoszinuleg egy reszuk mar lefekudt, meg mindig kerdes vacsora elott vagy utan, szoktak e sziesztazni ebed utan? Ha az utolso fenykockat Zolo lote ki es az egboltra amit en gondolok akkor este volt, lehet megis vacsora utan, akkor viszont a halalukig megiscsak eltelhetett 5-6 ora is.

 2232. titan — 2013-08-08 20:28 

@bobby: A mas nev nem jelet semmit, csak a keresztnevet tagadta le, nekem a szuk ismeros koromban van harom illeto akik mashogy neveztetik magukat, ketten szegyenlik a nevuket a harmadik pedig a gyermeke nevet mondja sajatjaenak mivel mindig azt szerette volna es ha mar neki hivatalosan nem lehetett a gyerekenek adta.
Ha Zolora gondolsz meno pasi, kgb, titkosugynok, hogy lehet neki olyan hulye neve, hogy Szemjon, Alexandar az mar jobban hangzik.

Igen Zina azt irta mar jartak erre, nem volt nekik ismeretlen a videk, Zolot kiveve teljesen osszeszokott tarsasag volt, egy fecske meg nem csinal nyarat, igazan nem is panaszkodik ra senki, nem hinnem barmi komolyabb osszetuzes lett volna a csapattagok kozott, mindenki tudta a dolgat es azt tette.

Ezen en is csodalkozom nem volt radiojuk.

A fagyasos serules felrevezeto lehet, Halal utan is bekovetkezhet a fagyas. Oberon ezt kerdezd meg majd az orvos ismerostol.

Szorokin szerintem is kamu, csak egy emlitest talaltam ne is rola, olyan kamu mint az orvosno aki 11 holtestrol beszelt.

Olomkoporso, radarallomas, katonai repulogep ezek megmagyarazhatnak sok mindent, van valakinek infoja rola ? Vagy ez is kamu?
A bejarat csukva volt ezt tobb forras is megerositi.

 2231. titan — 2013-08-08 20:13 

@SLC: Zolo es Tibo voltak legjobban feloltozve. Azt teljes egeszeben elvetem, hogy kulon az erdoben akartak vola ejszakazni, meg ha elmegy az eszuk es elindulnak biztos hogy halozsak es pokrocok nelkul nem mentek volna. Fat gyujteni talan ez lehetseges, tuzet akkor is minek rakni ott, lehet a sator mellett is. 1 km a tav, en biztos sitalpakon mentem volna faert. Tehat vegyuk tenykent ok kint voltak, Zolo nyakaban fenykepezogep, ha nem azert kapta fel mert valami kulons fenyjelensegeket akart megorokiteni az egen akkor valoszinuleg nappal volt. Az pedig azt jelenti ebed utan de vacsora elott voltak, vagyik ha eves utan 5-6 oraval allt be a halal, akkor a satorbol valo menekulest maximum egy oraval eltek tul. Tehat hideg fagyas elvetva halal okkent, persze az meg ratett egy lapattal, hogy ne sokaig huzzak.

 2230. witchp — 2013-08-08 18:33 

@SLC: 2222.

A Jugyinnal kapcsolatos kérdés magyarázata szerepel a csapatnaplóban: 27-én betegedett meg, de a másnapi ásványgyűjtésen lelkes geológusként még részt akart venni. Számomra elfogadható: nagyon rosszul nem lehetett, hiszen egyedül fordult vissza, csak érezhette, hogy a teljes túrát nem érdemes kockáztatnia.

Aznap nem írt senki naplót, még egy sort sem: egy fentebbi, nem túl régi kommentben van egy zseniális találat: de igen! A csapatnapló utolsó begyezése valójában két nap bejegyzés, csak a tördelés (a dátum?) maradt el. Ha ilyen szemmel végigolvasod az utolsó napi bejegyzést, teljesen egyértelmű, hogy két nap eseményeit tartalmazza. Nagyon riszpekt annak, aki kiszúrta!

 2229. szega — 2013-08-08 11:45 

– Az engem is érdekelne, hogyan kerültek a holttestek 4 m vastag hóréteg alá.

Összegyűlt a hullott, és a szél által odafújt hó. A hegyoldalban is több szokott lenni a mélyedésekben, mint a szélnek kitett részeken, a völgyben ez fokozottan jelentkezik.
Amúgy jó lenne biztos adatot tudni a vízmosásban mért hóvastagságról. Olvastam 4 métert, meg kevesebbet is.

 2228. szega — 2013-08-08 11:27 

@bobby:

-Igaz-e,hogy Zolo álnéven mutatkozott be a csapatnak?Ha igen,akkor miért?Attól tartott,hogy lenyomoztatják?
Szemjon helyett Alexandert mondott a fiataloknak, nem tudjuk, miért. Elvileg Gyatlovval a hatóság közölte, hogy el kell vinniük. Zolonak valami minősítéshez kellett túrákat teljesíteni, ezért akart velük menni. És ezt a hatóság hatalmi szóval segítette.

-A vízmosásos halottak vajon miért nem a padozaton feküdtek,ha már egyszer megépítették??
Kulcskérdés, ha ezt tudnánk, közelebb állnánk a megfejtéshez.

-Luda a halott Krivo nadrágjának az egyik felét tekeri az egyik lábára,majd eldobja a másikat,miközben a másik lába védtelen?
Szintén jó kérdés. Nem logikus cselekedet.

-Az épített menedéknél volt egy mellény és egy nadrág, plusz egy ismeretlen kabát.Ezeket miért nem vették fel?
A padozatot burkolták be velük, azon üldögéltek egy darabig. Találtak erre utaló nyomokat.

 2227. SLC — 2013-08-08 11:27 

@szega: Zina érzelmi válságba került. Nem olyan régen szakított Dorosenkoval, kezdett belehabarodni Szlobogyinba – nem is viszonzatlanul -, és közben Gyatlov futott utána… Mindezt nem lehetett könnyű összehozni a szocialista erkölccsel…

@bobby: bocsi, megpróbálok fejből válaszolgatni, nincs sajna időm mindennek utánaolvasni.
– Zolotarjov Alexanderként mutatkozott be, és nem valódi keresztnevén, ami Szemjon volt. Nem tudjuk miért tette, egy feltételezés szerint volt egy házasságon kívüli ilyen nevű gyereke, ez motiválhatta a név használatára;
– én szmély szerint nem találtam utalást arra, hogy eredetileg 50 km-re tervezték volna a túrát, itt tiboru mestert kellene megkérdezni a forrásról;
– lőfegyverük nem volt, rádióról nem tudok, legalábbis nem találtam információt. Van egy régebbi kép egy korábbi túráról, ahol egy puskát tartanak, azt szokták keverni az utolsó túra képeivel, innen eredt egy olyan feltevés, hogy volt fegyver náluk.
– ha jó a gyomrod, akkor töltsd le ezt: http://goo.gl/PqmfXN
– Magzati pózról nem tudok, leginkább talán Szlobogyin feküdt hasonló helyzetben;
– Szorokint nem tartom hiteles forrásnak, és nem is találtam róla sehol közelebbi információt.
– Kolevatov naplóját jó lenne megtalálni… ha volt neki.
– A fényképezőgépek körül keverés volt, erre most fejből nem tudok válaszolni.
– A helikopterről és temetésről sincs így fejből közelebbi ismeretem.
– Az engem is érdekelne, hogyan kerültek a holttestek 4 m vastag hóréteg alá.
Az Otorteni Est tiszta gúnyolódás, az elmúlt napok eseményeit veszi górcső alá, vagyis jó eséllyel soha nem fogjuk megtudni mit miért írtak. Szerintem Tibo a szerelem és szex rajongója volt – többek között egyenjogúságról és szexről szóló külföldi kiadványokat találtak nála, volt is belőle gondja, de a Hruscsov-éra már megengedőbb volt, így elvégezhette az egyetemet -, Luda pedig valószínűleg a tudomány megszállottja, ezért hozták őket össze így. Nem együtt találták meg őket, de egy helyen, a vízmosásban.
– Szlavka szerintem szerepelt pár dokumentumfilmben – ha ő az, akire gondolok -, mondta is, hogy a vizsgáival nem készült el, ezért lemaradt a túráról.

No mennem kell, holnap vagy hétvégén folytatjuk 🙂

 2226. bobby — 2013-08-08 11:21 

A sérültek:
Krivo-ról írták,hogy meg volt égve a bal lábának az alsó része,míg Doro bal lábán égett volt a zokni.Lehet,hogy elvette a halott Krivo-ét?Krivo mellkasáról azt írták,hogy volt rajt pár vágás,míg Kolo kabátja lyukas volt.Nem lehetséges,hogy az eredetileg Krivo-é volt?
Luda naplójából pár rész,ami nem világos(hogy kik és mit is csináltak):
Megérkezett Jurka, énekelt velünk egy keveset, majd elment.(Ez melyik Jurka és hová ment?)Szaska Kolevatov belement valószínűleg mindenbe, bár ő ezt nem így mondaná el.(?)
Jurkina Olva időről időre becsípett, valószínűleg az unalom és éhség miatt, Borja varrt valamit sokáig. (Ezek kik?)
Reggel 8 órakor felébredtünk valakinek a beszédére. Kiderült, hogy ezt Jurka Kri és Száska Kolja motyogták.(Ez mit jelent?Súgdolózhattak?Szása Kolja az melyikük?
Az egyik képen úgy állnak Krivo-val,mint a szerelmesek és a másik két srác mintha Őket csúfolná.
Zina naplójából:
Ma felvettem Jurkin egyujjas kesztyűjét, de mennyire nem akartam felvenni! De azt mondták, ha nem veszem fel, az nem jó, ezért felhúztam.(Ez mi lehetett?És melyikük az a Jurkin?)
Kolo kipróbálta majd eldobta az eszközeit.(?)
Hárman ülünk most: Szlobo, Jurka és én. Várjuk a többieket. Az éjjeli szálláson maradtak.(Szóval előfordult a túra alatt,hogy kettészakadtak?)
Elégettünk kesztyűket és Jurka második pufajkáját. Egész idő alatt káromkodott.(?)
Sokat emlegeti Szlobo-t és többször is kritizálja a túrát.

 2225. bobby — 2013-08-08 10:55 

Pár kérdés,amire talán tudjátok a választ(próbálok időrendbe menni):
-Igaz-e,hogy Zolo álnéven mutatkozott be a csapatnak?Ha igen,akkor miért?Attól tartott,hogy lenyomoztatják?
-Csak nekem tűnik túl hirtelennek a túra?50 kilcsiből lesz 200,elég messze mennek(bár Zina azt írja,hogy két éve is jártak erre).
– Nem volt fegyverük?Sem rádió vagy valamilyen jelzőrendszer?
-Hány holttest feküdt magzati pózban?Hol lehet megtalálni a boncolásos képeket?A boncolásos jegyzőkönyvek említenek fagyásokat a lábon?
-A Szorokin nevű fószert 4.-én értesítették,amikor elvileg elsején haltak meg.Mi történt a két időpont között?
-Hová lett Kolo naplója?Igaz,hogy egy fényképezőgép(talán Djatlov-é?) is eltűnt?
-Igaz-e,hogy nem sokkal az eset után egy radarállomást építettek a környéken?
-A katonai helikopter tényleg nem volt hajlandó felvenni a holttesteket?
-Krivót tényleg ólomkoporsóban temették el?
-A vízmosásos halottak vajon miért nem a padozaton feküdtek,ha már egyszer megépítették??
-Mi van,ha azért nem mentek vissza a sátorhoz,mert páran ideiglenesen meg voltak vakulva?
– Filozófiai szeminárium: Szerelem és turizmus – az előadást naponta megtartjuk a sátorban. Előadók: Dr. Thibault és a ‘Tudomány szerelmese’ cím jelöltje, Dubinina.-Ez mit jelenthet?Összejöhettek?Őket nem együtt találták meg?
-Luda ír egy bizonyos Szlavkáról,akit hivatalos okok miatt nem engedtek el.Róla lehet tudni valamit?
-Ha a fenyőnél jelzőfény lett volna,akkor nem a másik oldalon rakták volna a tüzet?Vagy pedig a tűz felőli oldalról vártak valaki(ke)t?
-A sátor vágásairól azt olvastam,hogy egy 42cm és egy 89cm-est találtak.A 42 centis igazából menekülésre alkalmatlan,a másik pedig olyan,amin egyszerre csak egy ember fér ki.Ha sietősen menekülnek,akkor nem nagyobbat vágtak volna?És most a bejárat nyitva volt vagy csukva?
-Luda a halott Krivo nadrágjának az egyik felét tekeri az egyik lábára,majd eldobja a másikat,miközben a másik lába védtelen?
-Az épített menedéknél volt egy mellény és egy nadrág, plusz egy ismeretlen kabát.Ezeket miért nem vették fel?

 2224. szega — 2013-08-08 10:05 

Az Otorteni Est elemzése talán mondhat valamit a hangulatról, de egy idős „szovjet” ember véleménye lenne mérvadó, aki élt abban a korban. Ő tudná legjobban megítélni, hogy az újság hangneme, témaválasztása, stílusa milyennek minősül a kor hangulata, elvárásai alapján. Egyértelműen volt benne gúny, de mennyi? Az én szememben ezek a fiatalok a mai stílushoz képest ábrándos lelkű úttörőknek tűnnek, a lányok szűzek, és a csókról filóznak 20 évesen, de a fiúk is elég visszafogottak, ahol már az meglepő, ha Gyatlov táncolni kezd.

 2223. szega — 2013-08-08 09:45 

Nagyon jól jönnének Jugyin feljegyzései, véleménye. Végülis csak 54 éve volt arra, hogy agyaljon a dolgokon, biztos voltak észrevételei, megérzései. Fontos lehet, hogy az egyes emberek milyen lelki állapotban vágtak neki a túrának. Zináról pl. azt olvastam, hogy nagyon életvidám lány volt, az „Egyetem motorja”. Ehhez képest a naplójából egy ingadozó hangulatú, bizonytalan ember néz rám, aki gyakran van maga alatt. Persze tévedhetek, csak én így érzem.

 2222. SLC — 2013-08-08 09:33 

@szega: Nem mondtam, hogy pont a helyválasztás miatt volt a balhé. Amikor az ember puttonya tele van, elég egy rossz szó, és robban a puttony. És én a fényképeket tanulmányozva úgy látom, hogy Zolotarjovnál addigra eléggé tele volt az a bizonyos.

Továbbra is furcsának találom
– a két lány naplójában leírt hanglatváltozásokat, pl. többször jelezték, hogy Gyatlovra nem lehetett ráismerni;
– aztán amikor Luda írja, hogy két napig nem mehetnek tovább, aztán mégis;
– Jugyinnal kapcsolatos ellentmondásokat (27-én írják mind a ketten, hogy elment haza, aztán 28-án még velük volt);
– hogy aznap nem írt senki naplót, még egy sort sem…

 2221. SLC — 2013-08-08 09:01 

@szega: Épp ez az. Aznap senki nem írt semmilyen naplót, vagy legalábbis nem került elő ilyesmi. A csapatnaplóba előző nap is csak Gyatlov írt, senki más semmit nem jegyzett föl.
Az Otorteni Est pedig csöpögött a gúnytól, mindenki megkapta benne a magáét, vagyis nem annyira a jókedv kifejeződése volt szerintem.

@titan: persze lehet más ok is, csak magyarázatot próbálok találni arra, hogy a sötétben Gyatlovék miért pont egyenesen a fenyő felé mentek. Ha ott már égett a tűz, akkor érthető a dolog. Ráadásul ketten voltak úgy öltözve, hogy feltehetjük, ők eleve kint voltak, és ez Zolo nyakában a fényképezőre is magyarázatot adhat. Lehet, hogy ketten tényleg fáért indultak, aztán lent tüzet raktak, hogy kicsit felmelegedjenek.

Egyébként az utolsó képeken az látszik, hogy épp gödröt ásnak a hóban a sátor számára. Ebbe pakolták bele a síléceket, erre hordtak egy jó vastag réteg havat, és ennek a tetejére állították fel a sátrat, vagyis a gödör mélységéből levehetünk 30-40 centit. Így már nem tűnik annyira logikusnak a hócsuszamlás, mivel nem volt a sátor mellett méter magas hófal.

 2220. szega — 2013-08-08 08:08 

Még valami: a sátort valóban nem optimális helyen verték fel, de annyira nem volt agyatlan a választás, hogy pont a sokat látott-próbált frontharcos verje ki a hisztit emiatt. A többiek is gyakorlott túrázók voltak, nyilván látták, hogy talán lehetne jobb helyet is választani, de elfogadták, hogy most ez van.

 2219. szega — 2013-08-08 07:59 

@SLC: Ez egy érdekes felvetés, hogy Zolo és Tibo külön levonultak a völgybe éjszakázni. Viszont ennek a sátorverés után-közben azonnal be kellett következnie, hiszen indulatos elhatározásról van szó. Ugyanakkor a sátorverés után még eltelt egy kis idő, kipakoltak, előszedték a húst, írták az Otorteni Estet, stb. Mi van a csapatnaplóban? Egy ilyen fontos konfliktust, és időleges szétválást biztosan beleírtak volna!

 2218. titan — 2013-08-08 07:15 

@SLC: Ez erdekes, ez azt jelenti a gombok megis leteztek es a kesobbiekben is megjelent, megjelentek. UFO? En szemely szerint nem hiszek benne, abban viszont igen, hogy az oroszok valami csodafegyveren dolgoztak, es egy baleset (meg ha sok halalos aldozatot kovetelt is) nem allitja meg oket, tehat a gombok osszefuggesbe hozhatoak egy katonai kiserlettel. Atomkiserletek folytak abban az idoben azon a reszen, jo lenne tudni pontosan milyen.

Igen helikopter valoban kiesik a szamitasbol, de marad a sarga gomb 🙂

Nem tartom valoszinuleg, ha valaki osszerugja is a port a masikkal annyira begurul, hogy elindul inkabb az erdoben ejszakazni a sator helyett, hokunyhot epiteni, felesleges energiat elpazarolni, durrogas, karomkodas, akart tetlegesseg is lehet, de a satrat nem histzem otthagyta barki is. Inkabb az elkepzelheto ok orkodtek kint illetve felugyeltek, talan valamit eszrevettek az erdonel, es azert indultak oda

 2217. SLC — 2013-08-08 00:05 

@oberon: „egy tőlük 50km-re levő csoporton (kik is voltak ők pontosan?) kívül senki sem észleli.”
A 41-es telep geológusai, legalábbis az egyik leírás rájuk hivatkozik.

 2216. SLC — 2013-08-08 00:04 

@titan: „A keresok nem lattak a fenyeket , errol nem tudok.”
A murders.ru szerint:
A mentőcsapat önkéntesei rendkívül furcsa jelenség szemtanúi lehettek. Valentin Jakimenko (Валентин Якименко) a következőképpen mesélte el a történetet:
“A kora reggeli órákban történt, még sötét volt. Viktor Meserjakov (Виктор Мещеряков) állt őrt aznap este, és amikor elhagyta a sátrat, látta, hogy egy nagy izzó gömb halad az égen. Erre felébresztett mindenkit. Néztük ezt a gömböt (vagy korongot) mintegy 20 percig, amíg el nem tűnt a hegy mögött. Láttuk, hogy a dél-keleti irányból halad észak felé. Az eseményen kiakadt mindenki. Biztosak voltunk benne, hogy ez a dolog valahogy összefügg a Gyatlov-csoport halálával.”

 2215. SLC — 2013-08-08 00:00 

@bobby: „Meghalhattak még lefelé menet is…” – fejjel a sátor felé, arccal lefelé feküdtek, kivéve Gyatlovot, aki szintén fejjel a sátor felé, de hanyatt feküdt. A későbbi vizsgálat kiderítette, hogy őt halála után megfordították, vagyis ő is arccal lefelé halt meg, ahogy a többiek. Egyébként sokat gondolkodtam azon, hogy hogyan lehet így hanyatt esni, és én is arra a következtetésre jutottam, hogy eredetileg hasra kellett essen. A kéz és lábtartásán látszik, hogy megpróbált megfordulni és felülni, de ez már nem sikerült neki. A kezében egy ágacska volt egy csemetéről, valószínűleg abba próbált kapaszkodni, amikor elesett.
Szóval feltehetjük, hogy a sátor felé igyekeztek, amikor meghaltak.

„Tibo cuccosával még én is kibekkelnék egy éjszakát.” – nekem mostanában támadt egy olyan ötletem, hogy pontosan ez lehetett a cél, amikor valami közbejött. Azt feltehetjük, hogy Zolotarjov és Gyatlov között eléggé feszült volt a viszony. Az ötletem onnan indul, hogy aznap durván összevesztek, és amikor Gyatlov a domboldalban állt neki sátrat verni, akkor kirobbant a feszültség. Zolotarjov dühödten felkapta a sílécet, és közölte, hogy nem hajlandó ezzel az alakkal egy sátorban éjszakázni, simán kihúzza az éjszakát egy biztonságosabb helyen is. Tibo valamiért csatlakozott hozzá, és mivel csak egy pár síléc volt kéznél (a többi addigra a sátor alatt volt), Zolo inkább otthagyta a sajátját, és Tiboval elindultak lefelé a dombról. Tüzet gyújtottak, aztán Zolo keresett egy biztonságos helyet, majd egyedül, vagy kettesben megcsinálták a menedéket (hóbarlangot) a vízmosás szélén.
És ekkor ütött be a krach, amiről nem tudom mi lehetett :(((
Gyatlovék Zolotarjov tüzének fényét követve jutottak el a fenyőig, ezért mentek mind pontosan abba az irányba.
Persze mindez csak találgatás, és fogalmam sincs mi történhetett előtte és utána…
Az biztos, hogy már a fenyőnél voltak sérültjeik, akiket levágott fenyőágakra fektetve húztak a menedék felé.

@dugong: nekem is nehézséget okoz követni csak a napi termést is 🙂
A helyzet nem ilyen egyszerű. Ahogy kinéz a helyzet, a szél végzett igazán nagy tereprendezést. A lábnyomokat nem tudom hogyan ellenőrizték le, amikor Zina és Szolo is vastag hóréteg alatt feküdtek, és nem láttam sehol lebegő tibeti szerzeteseket, akik ecsettel tisztogatták volna rétegről rétegre a havat, hogy lábnyomokat találjanak alatta. Így valószínűleg nem is találtak, mivel a szél erőteljesen rájuk hordta a havat. A többi nyom viszont szépen megmaradt, vagyis nem hiszem, hogy igazán hó hullott volna abban a három hétben, mire a keresők odaértek, ellenben úgy 500 méterre a sátortól a nyomok eltűntek egy hóréteg alatt, amit jó eséllyel megint csak a szél hordott oda… szóval nem egyszerű a helyzet.

@titan: az időjárás miatt kizárható a helikopteres akció – és az akkori helikopterek fejlettsége miatt is.

 2214. becsuszoszereles1k — 2013-08-07 22:18 

2200. @oberon: Szivesen.:)
De a kommentelo kozosseg szamara szoktam kikeresni (vagy leirni).

 2213. titan — 2013-08-07 21:54 

@oberon: Van ebben a forumban es mashol is utalas arra ki volt az a csoport aki latta fenyeket. Valoban ez az a pont amit jobban korul kellene jarni, valos informacio vagy csak akkor talaltak ki, ha igen miert? Lehet van itt valaki aki errol tobbet tud.

Ez ok, hogy szetvagott satorban mar nem olyan kellemes az alvas, viszont ha mar odajutottak, hogy szetvagtak szerintem nem merlegeltek gondolkodtak azon kaly ha, maradjanak e, vagy fenyomellett tuzet gyujtani. Ha mar kivagtak a satrat szerintem menekultek mint a nyulak gondolkodas nelkul. Ha kepessek lettek volna merlegelni akkor a sator bejaratan jonnek ki. Es igen, ha megis lenne ido a merlegelesre a sator tonkre ment akkor fogom a cipot a hatizsakot a pokrocokat a sileceket stb… es lepockolok a fenyo toveben majd csinalok menedeket hokunyhot es reggel indulunk segitseget kerni.

A keresok nem lattak a fenyeket , errol nem tudok. Azon az ejjelen lattak a fenyeket egy masik csoport abban az iranyban ahol ok taboroztak. Ok lattak e azt nem tudjuk mivel senki sem maradt eletben, de valoszinuleg igen ha a masik csoport nem hazudik vagy nem kitalalt dolog a masik csoport. Termeszetesen termeszeti jelenseg is lehet, attol is bepanikolhattak, viszont a seruleseiket nehez akkor megmagyarazni.

Itt tobben a hocsuszamlas mellet voksolnak, van aki a katonasag vagy yeti mellett. Mindegyiknek van valami hianyossaga amit nem lehet megmagyarazni. Akarhogy gyurom csavarom en katonai kiserlet mellett vagyok.
Az ami teny

Gyorsan mennek el a sator kozelebol. Bizonyitek kivagott sator fontos dolgokat hatra hagynak.

Rovid ido alatt meghalnak, maximum 5-6 ora de az is lehet 1 oran belul. Bizonyitek , hogy a halal bekovetkezte elott 5-6 oraval ettek, viszont a vacsora meg csak keszult mikor elhagytak a satrat. Kesobb mar az erdoben nem ettek arra utalo nyom nincs, ha semmit sem vittek biztos nem cipeltek magukkal sonkat sem. Ilyen rovid ido alatt a hideg nem vegez veluk, mas oknak is lennie kellett.

Valami torenik a sator korul. Bizonyitek felnek visszamenni pedig csak akkor maradhatnak eletben ha elhozzak a cuccot onnan. Hmmm van meg mas is hatha valakinek eszebe jut.

Arra is gondoltam mar mivel kozulok volt olyan is aki atomkutatasi intezetben dolgozott, hogy elhoztak valami szerkentyut es a satorban veletlenul aktivizaltak. Tudtak radioaktiv, ettol is elfuthattak es persze visszamenni sem akarnak a sugarzas miatt, azutan latjak ha nem ternek vissza meghalnak, mire megprobaljak keso… ez azert nem annyira jo mint a kiserlet

 2212. titan — 2013-08-07 21:38 

@szega: A legnyomas felkap es odavag valamihez, torhet a fej a borda kit hogyan er. A legfurcsabbak akiken nem volt kulserelmi nyom viszont akkora utest kaptak, hogy leszakadtak a belsoszervek. Erre mondta egy orvos aki a boncolast vegezte, hogy olyan mintha szaz km sebesseggel nikvakodtak volna egy gumifalnak.

 2211. oberon — 2013-08-07 20:40 

@titan:

A 2202-eshez: Bárminemű robbanást/pukkanást/dörrenést és az esetlegesen azzal járó hangot és fényt kizártnak tartom, hogy egy tőlük 50km-re levő csoporton (kik is voltak ők pontosan?) kívül senki sem észleli.
Később sem említenek sehol sem erre utaló vagy csak finoman célzó információkat, még a Szovjetunió bukása után sem. Ennyi év után azért valamilyen formában biztosan előkerültek volna.

A 2204-eshez: Szerintem félreértettél. A sátor már szét van vágva. Innen indulva.
Ha volt idejük felmérni, akkor biztosan meg is tette valaki, és felhívta a figyelmet arra az apró tényre, hogy a szétvágott sátorban felesleges lenne már tüzet gyújtani..
Ha mégis valakinek ez az abszurd ötlete támadna, fáért le kellene menni mindenképpen.
Ha ezt valaki(k) megteszi(k), akkor a fa megérkezéséig még van minimum 1 le út, 1 vissza út és egy rettenetesen gyors faszedés, tehát legalább 30, de inkább több percet kell várni a fa megérkezéséig.
Ennél logikusabban hangzik, hogy akkor mindenki lemegy spórolva az időn..
De itt ebben az esetben ugye lenne idő a cipőre.

A 2206-oshoz: Mindenképpen szeretném közzé tenni, segítve ezzel a ’’munkánkat’’.
Nagyon jó a lottó és villám hasonlatod. Ugyanezt felhasználva mennyi az esélye szerinted, hogy ugyanaz a fény(ek) ijeszti(k) meg őket így, ami(ke)t később is látnak?
Ha valóban látták a történtek éjjelén azokat a fényeket, és később is a keresők, akkor annak annyi az esélye, ’’mintha valakinek ot talalata van majd abban a pillanatban agyunuti a villaam.’’
Másik oldalról nézve azt mondanám, hogy ezek, ha valóban voltak, akkor természeti jelenségek lehettek, amiket valakinek a 9 emberből ismernie kellett, de ha mégsem, ekkora pánikot kizárt, hogy okoztak volna. Ha mégis, annyi ideig nem állhatott fel ez a jelenség, hogy távol tartsa őket addig, amíg már kihűlnek. Annyi idő alatt simán felismerik a helyzetet, és lehet, hogy együtt indulnak fel/vagy fordulnak vissza mindenki a maga dolgaiért, ha már a szétvágott sátor miatt mindenképpen lent is kell éjszakázniuk

 2210. szega — 2013-08-07 20:29 

@titan: Igen, és is úgy gondolom, hogy a völgy-csapat élt a legtovább. A nagy pukk lehetett valami mérges gáz, csak hát ez elég hihetetlen. És akkor még ott van a két fejbevágott halott, meg a bordatöröttek. Ez többféle, totál eltérő halálnem.

 2209. titan — 2013-08-07 19:56 

@szega: Most eszembe jutott valami, nem volt nagy tuz. Belul raktak, ez igaz tehat csak melegedesre akartak hasznalni. Fara maszas pedig a sator figyelese miatt tortenhetett. Miert nem volt nagyobb tuz, nem egett a fa? Vizes? Vagy egyszeruen valamiert keves oxigen a levegoben. Valoban milyen tunetekkel jar az emberre ha lecsokken az oxigen a levegoben? Esetleg milyen elem lehet jelen ami akadalyozza tuz egeset es az milyen hatassal van az emberi szervezetre?

Zoknis brigad indult vissza a satorhoz, a fa alatt levoket kesobb vetkoztetik. Azt jelentheti a menedeknel levok eltek legtovabb ok szedtek le a ruhadarabokat a fa alatt levokrol. 3an visszaindulnak kapnak egy nagy pukkot, majd a fa kozelben is aki eletben marad menekul a vizmosasba de ott sincs menekves.

 2208. szega — 2013-08-07 19:44 

Egy apró részlet:
Szerintem a Gyatlov-Zina-Szlobo előbb indult vissza, mint ahogy Krivo-Doro meghaltak volna. Azt tudjuk, hogy a fánál lévő halottakról skrupulus nélkül leszedték a ruhákat, ezért ha ez még Gyatlovék visszaindulása előtt történik, tutira kapnak a lábukra valami burkolatot ők is. Így csak Luda burkolta be a lábát, ráadásul a félbevágott ruha másik felét eldobták az erdőben, vagyis NEM KELLETT.

 2207. szega — 2013-08-07 19:40 

@titan: A jelzés is elképzelhető, de a tüzet a fenyő túloldalán rakták, és nem is volt nagy tűz. Ha én jelezni akarok, és még fázom is, akkor máglyára hordom a fél erdőt… 🙂
Valahogy minden cselekedetük totál értelmetlenbe fordul. Tüzet raknak, majd nem táplálják, magától kialszik. Menedéket építenek, de pár méterre tőle halomra halnak. Visszaindulnak a sátorhoz, de pont a zoknis brigád megy, nem a jól felöltözöttek. Velük van egy Rambo, aki megmagyarázhatatlanul ripityára töri magát. Az egyetlen, aki jól van felöltözve, és nincsenek súlyos sebei (Kolevatov) simán ott hal meg a völgyben, láthatóan meg sem próbált túlélni.

 2206. titan — 2013-08-07 18:45 

@oberon: Az orvos miket mond a serulesrol ird meg. Jo lenne meg talalni mindenben egy ket igazi szakertot.
Igazad van objektiven kell figyelnunk a dolgokat, megtalalni azkat a dolgokat amit mar tenykent kezelhetnenk. A fenyek is az egyik, mert ha voltak fenyek az sok mindent megmagyaraz, nem valoszinu hogy sarga fenyek cikaznak az egen, es pont akkor tortenik meg valami titokzatos dolog. Az olyan lenne mintha valakinek ot talalata van majd abban a pillanatban agyunuti a villaam. A sator elhagyasa is nagyon fontos, ha tudjuk hogyan hagytak el kozelebb jutunk ahhoz miert.
Satorban en is szakertokhoz tartok :-), sokat satoroztam mar, katonasagnal pedig januar boszniai hegyek -15 fok korulm 3 ejszaka. Rajtam alsonadrag hosszu, katonanadrag vastag, 3 par zokni, polo, ing , pulover, kiskabat, sapka, Rajtam 5 pokroc fejemre huzva. Csizma kivul a teherauto ponyvaja alatt (paran ott aludtunk a tobbiek satorban). Vegigaludtam az ejszakat, akkor faztam mikor kibujtam a pokrocok alol, a csizmam teljesen megfagyott melegiteni kellett hogy felhuzza. (kovetkezo ejjel a pokroc alatt volt, labamra nem huztam fel az nelkul melegebben tarthato a lab pokroc alatt). Szoval ha a menedekbe bevackolnak , hokunyhot epitenek van valamennyi ruhajuk, bakancs nem is kell, par ora alatt nem halnak fagyhalalt ez tuti.

 2205. titan — 2013-08-07 18:33 

@szega: Ha a szandekosan valasztottak a magassaga miatt, fel is masztak ra, nem lehet, hogy jelzest akartak adni valakinek? Azert gyujtottak tuzet, majd fara maszva meg magasabbra vinni, hogy figyeljen mar fel valaki rajuk hogy itt vannak. Esetleg helikopterek a magasban.

 2204. titan — 2013-08-07 18:29 

@oberon: Az, hogy inekabb elmennek 1 km-et az erdoig es ott raknak tuzet melegedni ez igy nem eletszeru, ahelyett, hogy 1 ora alatt osszerakjak a kalyhat a satorba majd halozsakba es alvas, a sator ved a szeltol, dorombol a kalyha. Szoval valaki azt mondja ahhh utalom osszerakni a kalyhat nyomas az erdobe tuzet rakni ott melegedunk, erre megindulnak zokniban gatyban mind. Meg ugy is ha valamelyik komolyan igy gondolna es feloltozve mennek oda, de akkor is sator nelkul, halozsak nelkul, meg ha tuz mellett is.

Kihules lehet , nagyon gyorsan is ha valaki serult sokkal hamarabb belehalhat. Viszont eleteros egeszseges ember sokaig kihuzhatja, a menedek amit epiteni probaltak tokeletesen megfelelt volna. Megis meghaltak, es a fo ok nem a kihules volt az mar csak okozat.

 2203. titan — 2013-08-07 18:20 

@szega: Ha eves elott tortent az a valami , es eves utan meg 5-6 orat eltek, az azt jelenti max 1-2 orat ha meg eletben voltak a satortol valo menekulesuk utan.
A satortol 10 meterre talaltak zoknit papucsot, Gyatlov cuccait. Ez eddig elkerulte a figyelmemet, viszont ez megintcsak abban erosit meg pillanatok alatt menekultek a satortol. Ilyenkor az ember biztos felkap valamit ami a keze ugyebe akad, en egy par bakanccsal a kezemben menekulnek. Gyatlov felkapta a papucsot, lehet benne volt a zoknija kezeugyebe kerult ingbe csavarta, majd elejtette menekules kozben. Egyre inkabb arra hajlok, valami fust akar maro fust is lehetett amitol nem lattak rendesen es talan azert nem talaltak meg pillanatok alatt a bakancsokat, ugye Gyatlov is papucsot kapott magahoz.
Nem muszaj, hogy nyoma maradjon a katonai eszkoznek, azert kiserletezgettek.

 2202. titan — 2013-08-07 18:11 

@oberon: Abban az idoben mindenfele dologgal probalkoztak az oroszok es az amerikaiak. Az utobbiak a sivatagban az elobbieknek pedig az Ural volt a kiserleti bazisuk. Nem kicsi a valoszinusege, hogy egy turazo csoport belecsoppenjen ilyenbe. Nem hagyomanyos bombakra gondolok, legnyomas termeszetesen lehetett, ha felkapja az embert es odavagja a fahoz vagy csak valamilyen kemeny targyhoz az komoly serulest okoz. Volt olyan serules is ahol nincs kulserelmi nyom viszont a belsoszervek atrendezodtek. Mi van ha a legnyomas ketfelol erkezik, felkapja az embert es belevagja a masikba, levego az egyik oldal es a masik oldal is, ilyen serulest talan tud okozni amit leirt az egyik orvos mintha szaz km-es sebesseggel nekirepultek volna egy gumifalnak. Szerintem inkabb legnyomas minthogy zavarodotsagukban nekirohannak a fanak. Egy kezigranat sem okoz mindenkin egyforma serulest , van akit csak arrebb dob es ha puhara esel nem talal szilank megmenekultel. Egymas mellett is allhattak egyik megserult masik nem.

 2201. dugong — 2013-08-07 18:08 

Sziasztok! Hosszu szunet utan tertem ide vissza es rajottem hogy keptelenseg hogy vegigolvassam ujbol az egesz thread-et ugyhogy most valoszinuleg fel fogom talalni a kereket (spanyolviaszt) de azt nem ertem, hogy ugye a holttestek mellett nem talaltak semmi eszkozt ami a serulesuket okozhatta es nem voltak labnyomok sem mellettuk. Ugyanakkor van egy olyan mondat hogy a keresesukre indult expedicio hamarosan megtalalta a felig behavazott satrat. Magyarul esett kozben egy csomo ho’. Ami eltuntethette a labnyomokat, nem?

 2200. oberon — 2013-08-07 17:47 

@becsuszoszereles1k:

Visszaolvastam az említett kommenteket, és elnézést a felszínességemért, de nem olvastam teljesen végig a naplóbejegyzéseket, csak bele-bele néztem, ám ennek pótlása folyamatban van..
Köszönöm a segítséget és a hivatkozásokat, találtam néhány sokatmondó információt bennük.

 2199. becsuszoszereles1k — 2013-08-07 11:42 

Es 2126. hsz. Hogy mikor vacsoraztak (ermaktravel/ utolso naplobejegyzes:
„Február 1-A csoport hagyja az utolsó nap a kirándulás. Kezdik ki elég későn, és gyalog mindössze 2,5 mérföld. Elindultak egy sátor körül 17:00 egy lejtőn Kholat Syakhl Dyatlov Pass mindössze 10 mérföldre van a hegy Otorten. A esznek az utolsó vacsora a 6 – 19:00. további vizsgálat azt mutatta, hogy egy vagy két tagja elhagyta a sátrat[…]”

 2198. becsuszoszereles1k — 2013-08-07 11:07 

2192.@oberon: A 2129-ben direkt leirtam szoszerint a naplo utolso bejegyzeset; es a legutobbi hszemben is feltuntettem. Akkor harmadszorra:

„[..]Szél nyugati, meleg, átható. Hómentes helyeken. Nem hagyhatjuk bármelyik rendelkezés, hogy megkönnyítse a felmenni a hegyekbe. Körülbelül 16:00. Meg kell választani a helyet a sátor. Szél, havat. Hótakaró 1.22 méter vastag. Fáradt és kimerült már megkezdte a felkészülést a platform a sátor. Tűzifa nem elég. Nem ásnak egy lyukat a tüzet. Túl fáradt. Volt vacsora közvetlenül a sátorban. Nehéz[…]”

 2197. bobby — 2013-08-07 10:37 

@oberon:
Az nagyon jó hír,ha végre egy orvos is mond infókat a sérülésekről.Talán a ruházatról is tud mondani valamit,de erről inkább túrázós ismerősöket kérdezz.
Én nem becsülöm le a hideg/szél kombót,csak az elfogadhatatlan számomra,hogy edzett emberek mind egy szálig ebbe haljanak bele.Főleg úgy,hogy az uccsó túlélők még tudtak volna ruhákat szerezni,volt elvileg tüzük és nem messze Tőlük volt a sátor.Ja és többeknek voltak gyanús sérüléseik…
„Ez egy nagyon naiv kérdés, ne haragudj. Azért, mert nem akartak megfagyni!!”-Azért tűz mellett nem olyan könnyű megfagyni.
„a sátorhoz igenis vissza akartak menni”-Igen,de kik?Még véletlenül sem a jól felöltözöttek,hanem egy lány és két bakker nélküli.Különben azt honnan tudjuk,hogy Ők visszaindultak a sátorhoz?Azt tudjuk,hogy a fa és a sátor között találták meg Őket.Meghalhattak még lefelé menet is…
„megjegyezném, hogy le lehet ragadni a sátornál, meg a fényeknél meg a fánál stb.”-Szerintem ezek is fontosak.Vegyük például a fényeket!Állítólag már előtte is látták őket,a szomszédos hegyről is abban az időben,amikor Ők valószínűleg meghaltak és a mentőcsapat is.Ismétlem:állítólag.Két verziót írok:tényleg voltak gömbök,vagy pedig nem.Ha voltak,akkor nem lényegtelenek,sőt!Ha meg nem voltak,akkor a hivatalos szervek terelni akartak és ezért találták ki őket.Ha az utóbbi van,akkor mit akartak eltitkolni,aminél még az ufok is jobbak?
Különben igazad van,mert még én sem sátraztam -20-ban.Viszont már aludtam kinn ilyen hőmérsékletben hálózsákban,sátor nélkül,vízparton és szélben.Másnap reggel(olyan 5 óra körül)annyi idő alatt lefagytak az ujjaim,mialatt a hálózsákot kesztyű nélkül összecsomagoltam.Viszont testileg nem fáztam,pedig csak egy nadrág volt rajtam és 3 sima pulcsi.Mialatt pedig hazaértem,már a kezem is felengedett,pedig csak zsebben volt…-)
„Itt nem rád gondolok!!”-Értem én,nincs is ebből gond,de én meg próbálom magammal összevetni őket(végül is ez is objektív,nem?).Ezek a srácok és csajok valószínűleg egy hangyányit jobban bírták nálam a hideget és kitartóbbak is lehettek,de úgy gondolom,hogy pl. Tibo cuccosával még én is kibekkelnék egy éjszakát.Ezért nem hiszem el,hogy egyetlen éjszaka alatt mindegyik halálra fagy…

 2196. oberon — 2013-08-07 10:07 

@SLC:

Köszi a pontos infot a fagyásokról.
Mikor tiboru kipostolta 2011-ben, én is elovastam, el is gondolkodtam rajta, de annyira nem volt időm belemerülni, aztán szépen lassan elfelejtettem, amíg pár hete újra elő nem vettem a történetet. Minden elismerésem a kitartásodért.
A 2169-es hozzászólásom 3. bekezdésében én is utaltam arra, hogy a tűz már éghetett lent.
Pro-kontra kellene valahogy bizonyítani.
Az a lehetőség sajnos fenn áll, hogy valóban nem tudjuk megfejteni, mert dezinformáltak vagyunk, de szerintem megoldható a dolog, mivel a köztes részt ki lehet tölteni hozzávetőlegesen, ha a váz megvan.
A váz: Sátorelhagyás-Sérülések-Testek elhelyezkedése-Időintervallum.
Ha ezt a 4 dolgot a legtöbb kétséget kizárón be tudjuk határolni és illeszteni 1 történetbe, ahonnan nem lóg ki egyik sem akkor már egyenesben vagyunk.
A teljes igazság pedig soha nem derül ki, ezt sajnos tudomásul kell venni.

 2195. SLC — 2013-08-07 09:44 

@oberon: az időjárási viszonyokhoz tudom ajánlani Pakesz hozzászólását, a domborzati viszonyokhoz pedig a gipotezi.ru oldalt.

„Nincs időm visszakeresni, de volt olyan, akinél 3! ujjperc is elfagyott..” – Krivonyisenkonál, aki hanyatt feküdt a földön, és az egyik keze kilógott a hó alól. Fagyási sérüléseket találtak még Zina és Szlobogyin kezén is, de a többieknél aránylag kevés ilyen jellegű sérülés volt. Vagy védték a kezüket, vagy nagyon gyorsan meghaltak.

„…ha a véleményünk nem állja meg a helyét, akkor bátran vessük el, és keressünk más megoldást.” – én ezt csinálom fél éve. 🙂

És egy kiegészítés egy teljesen más elméletből: azért mentek a fenyő felé, mert ott már égett a tűz. Ez így teljesen logikus lenne, de akkor válaszolni kellene a kérdésre: ki gyújtott ott és akkor tüzet?

Szerintem azért nem tudjuk megfejteni az ügyet, mert a szovjet hatóságok sok valós információt elhallgattak, és rengeteg hazugságot szórtak a valós információk közé. Innentől aztán elég nehéz kihüvelyezni az igazságot. Én azért foglalkozok most elsősorban a naplókkal és fényképekkel, mert azok tűnnek valódinak, és tényleg első kézből származó információkat osztanak meg velünk.

 2194. oberon — 2013-08-07 08:47 

@bobby:

Az időn nem szeretnék leragadni. Hétvégére kértem találkozót egy orvos ismerőstől, akitől pár sérüléssel stb. kapcsolatba szeretnék pontos képet kapni. Ezek mellett mindenképpen meg szeretném kérdezni azt is, hogy mi az a minimum idő és kb mi az a maximum idő, amit életben lehettek abban a ruházati állapotban. Amint pontosat tudok, már közlöm is veled, de addig ezen ne lovagoljunk. Egyáltalán nem becsülöm le őket, sőt inkább tisztelem, viszont úgy érzem, hogy te lebecsülöd a hideg és a szél együttes erejét. Bár aláírom, hogy 40 fokban nehéz beleképzelni magunkat -20 fokba és a többibe..
’’ akkor miért nem maradtak ott reggelig, ha már a sátorhoz nem akartak visszamenni?””
Ez egy nagyon naiv kérdés, ne haragudj. Azért, mert nem akartak megfagyni!! Egyébként mint láthatjuk, a sátorhoz igenis vissza akartak menni, csak lehet, már túl későn indultak el.
’’ Ez különben érdekes,mert nem volt megemlítve sehol,hogy szétfagytak volna az ujjaik’’
Ajánlom figyelmedbe a murders.ru-t, ott személyre bontva megvannak a sérülések. Nincs időm visszakeresni, de volt olyan, akinél 3! ujjperc is elfagyott..
’’ “a kezüket nem tudják zsebre tenni sem, mert a ruhájukat próbálják meg összetartani”-Mert nem voltak begombolva a kabátjaik?Egyedül Djatlovnál írták,hogy nyitva volt…’’
Ez hol zárja ki azt, hogy nem fogták össze magukon a ruhát? Egyébként meg azoknak akiknek nem volt kesztyűjük, 4 lehetőségük van.
1. zsebre teszik
2. keresztbe a mellkasukon a tenyerüket a hónuk alá
3. nem melegítik
4. valahogy a ruha alá
’’ “a szél a vágással ellentétes oldalról, tehát a dombtetőről fújt lefelé”-Több helyen azt írták,hogy ellenszelük volt lefelé.’’
Ezt jó lenne egyszer és mindenkorra tisztázni, ha lehet, hogy akkor honnan is fújt az a szél..
mert ha nem is döntő, de azért fontos tényező.
Dolgozom a 2. verzión, abban szeretném lelőni a bakancsos poént..
Amíg viszont nincs meg a hétvégi felhomályosítás, addig nem szeretném kommentelni, mivel lehet, hogy pont a sérüléseknél kapok olyan infot, ami megdöntene sok mindent.

És itt megjegyezném, hogy le lehet ragadni a sátornál, meg a fényeknél meg a fánál stb., de ahogy látom elmentünk kicsit szubjektív irányba azzal, hogy mindenki azt tartja esélyesnek amit ő gondol, hogy megtörténhetett.
(pl. Hogyan vitakozzak egy sátorból való kivágásos menekülésről olyanokkal, akik nemhogy télen minuszokban nem voltak sátorozni, de még talán életükben sátort sem láttak belülről?)
Itt nem rád gondolok!! Félre ne érts, csak azt próbálom mondani, hogy nem feltétlenül kell neked elhinned vagy elfogadnod valamit ahhoz, hogy az megtörténhessen.
Igazából az ilyen szerencsétlenségeknél mindig az történik meg, amit a körülmények lehetővé tesznek, és sokszor nem az emberek által remélt vagy vélt végeredmény válik valóra.
Szóval arra kérlek, és mindenki mást, hogy objektív szempontból vizsgáljunk meg minden eshetőséget, és ha a véleményünk nem állja meg a helyét, akkor bátran vessük el, és keressünk más megoldást.

 2193. oberon — 2013-08-07 08:43 

@szega:

Ha választanom kellene, és is azt mondanám, hogy a nagy fenyőről már tudtak, tehát szándékosan oda tartottak. Ezt megbeszéltük.
Hogy 3-an együtt vagy külön indultak-e és a másik 4-es vissza nem térésük után vagy velük párhuzamosan cselekedett-e, nehéz behatárolni, bár a logikus az lenne, ha párhuzamosan cselekednek.
3 ember a sátorhoz, 2 vigyáz a tűzre, 4 pedig készíti a menedéket.
Eléggé „luxus” lett volna még megvárni a sátorhoz tartókat, míg megfordulnak, és csak utána dolgozzanak. Nekem az is megfordult a fejemben, hogy Szlobo, Krivo és Doro kivételével mindenki segédkezett a menedéknél valamennyit, és nem egyből indultak fel Zináék, csak miután már kész/majdnem kész állapotban volt a menedék, tehát lett volna hova lepakolni
(Ez csupán csak 1 eshetőség).

 2192. oberon — 2013-08-07 08:41 

@becsuszoszereles1k:

Nem egészen egyértelmű, hogy megvacsoráztak-e, így a 6-8 órát az ebédtől is számolhatjuk, ami viszont korábbra datál értelemszerűen mindent. Az utolsó étkezésnek a reggelit én kizárom, ezért ha világosban kezdődtek is a megpróbáltatások, sötétben fejeződött be a történés. 17 órara már lement a nap, így fél 6 –ra már szerintem sötét volt. Ha tényleg volt „utolsó vacsora”, akkor az 5 óránál előbb nem nagyon lehetett, így az éjfél körüli időpont megállná a helyét. Tehát a kérdés: Mikor volt az utolsó étkezés?

 2191. bobby — 2013-08-07 07:09 

@oberon:
Szerintem lebecsülöd Őket.Másfél óra alatt mibe halt bele Tibo és Zolo,akik rendesen fel voltak öltözve?És ha éjjel csinálták a menedéket,akkor meg tuti,hogy tovább bírták.
„Biztos vagyok benne, hogy ha a lábaik nem sérülnek és emellett nem hűlnek ki ilyen drasztikusan, bármi is történjék később, lettek volna túlélők.”-Akkor elvileg közülük is túl kellett volna élnie pár embernek.Páran fel voltak öltözve,tüzet is raktak-akkor miért nem maradtak ott reggelig,ha már a sátorhoz nem akartak visszamenni?
„még hozzájön a sapka és a kesztyűk hiánya”-Ez különben érdekes,mert nem volt megemlítve sehol,hogy szétfagytak volna az ujjaik.Sőt,ha jól emlékszem,akkor Tibonak volt egy pár kesztyű a zsebében.Lehet,hogy azt már leszedte valamelyikükről?
„a kezüket nem tudják zsebre tenni sem, mert a ruhájukat próbálják meg összetartani”-Mert nem voltak begombolva a kabátjaik?Egyedül Djatlovnál írták,hogy nyitva volt…
„a szél a vágással ellentétes oldalról, tehát a dombtetőről fújt lefelé”-Több helyen azt írták,hogy ellenszelük volt lefelé.
És a bakancsos poént mikor lövöd le?Kíváncsivá tettél…

 2190. szega — 2013-08-07 06:53 

@oberon: Egyértelmű, hogy amikor beütött a krach, akkor már gondolni sem lehetett a kályha beüzemelésére. Az Otorteni Est-ben írják, hogy Zina és Doro új rekordot (több mint 1 óra) állítottak fel, ami persze sima gúnyolódás, nyilván össze lehetett rakni fél óra alatt is. De persze nem 5 perc alatt.

3.) Valami miatt a fenyőnek kitüntetett szerepe kellett, hogy legyen. A völgyben végig erdősáv volt, ha csak az erdő kellett nekik, bármerre mehettek volna. De nem, ők nyílegyenesen a fenyőhöz mentek, majd tűz, és mászás. Szerintem ez arra utal, hogy a magassága miatt kilátónak használták a fenyőt, és a sátort figyelték. Vagyis volt ott valami, amit meg kellett nézni, és volt annyi fény, hogy lássanak. Hárman visszaindultak (akár külön-külön), de célirányosan a sátor felé (vagyis látták a helyes irányt), aztán amikor nem tértek vissza, jött a B-terv, ágak tördelése, menedéképítés, ruhák összegyűjtése.

Gyatlov kigombolt kabátja tényleg lehetett a hipotermia miatti zavaros viselkedés miatt, ezzel egyetértek. Akkor viszont valószínűbb, hogy külön indultak vissza, mert pl. Zina nyilván rászólt volna, hogy ne nyissa szét.

 2189. becsuszoszereles1k — 2013-08-07 01:01 

2129.@becsuszoszereles – hozzaszolasomban idezem az utolso naplobejegyzest (Djatlov).
Eszerint korulbelul delutan negy orakor voltak fenn az Otortenen>satorveres>korulbelul 18-19 orakor volt a vacsora>benn a satorban (ez meg is felelne az agyakon talalt etelmaradekok tenyenek).

Az orvosi velemeny megallapitja, hogy az utolso etkezes utan, korulbelul 6-8 oraval haltak meg.
Ez 18-19 oratol szamitva azt jelentene, hogy valamikor ejfel es hajnali harom ora kozott haltak meg. Am 18 ora es ejfel kozott is tortenhetett sokminden (elozmenyek). Tehat elkepzelheto, hogy 6-8 orahosszan keresztul megprobaltatasnak voltak kiteve, legyen az barmilyen jellegu, de legalabb ejfel es hajnali harom ora kozott.

 2188. oberon — 2013-08-06 21:36 

@szega:

1. Mint az a naplóból is kiderül, volt hogy kb. másfél óráig építették a kályhát. Ha jól emléxem, Doro és még vki. Luda ezt meg is jegyzi a naplójában. Ebből az következik nálam, hogy azért bármennyire is voltak bénák, akkor sem 5 perc lehetett összerakni. A kályha tudomásom szerint pedig egyáltalán nem volt összerakva, a darabjai benne voltak, tehát ha be is akartak volna fűteni, jelentős időbe telt volna előtte összerakni. Talán többe, mintha lemennek a fához és ott raknak tüzet…
2. Ez teljesen korrekt így szerintem is.
3. Ez nem teljesen biztos, mivel láthatták még napközben is, és így tudták, hogy van lent 1 nagy fa. Ezt már nem fogjuk soha megtudni, de annyira talán nem is fontos.
4. Ha így is történt, és használták is, az max. azt támasztaná alá, amit én gondolok, hogy bár pánikszerű volt a távozásuk a sátorból, mégsem teljesen eszeveszett.
5. A hóviharról az akkori napok időjárása is tanúskodik, bár Feb. 1.-re havat ha jól emlékszem nem mond, csak viharos szelet. Ami önmaga is elég a kihűléshez. Viszont a látási viszonyokat ennyi idő múlva szintén nehéz lenne pontosan belőni, bár én is amellett vagyok, hogy valamennyi látótávolságnak lennie kellett az általad felsorolt okok miatt.

Abban teljesen egyetértek veled, hogy ha el is hagyták a sátrat sietve, nem arra készültek, hogy végleg elhagyják, hanem záros határidőn belül visszatérnek.
Gyatlov kabátjának kigombolása pedig lehet, hogy utolsó cselekedetei egyike volt, és halála előtt gombolta csak ki, addig begombolva volt.
Ha utána olvasol a hipotermiának, akkor sok esetben az embereknek olyan érzésük van haláluk előtt, mintha égnének a melegtől, így sokan még le is vetkőznek a halál küszöbén.
Nekem kamionos ismerősöm mesélte, hogy amikor Oroszországban 1x elakadt a hóban -35 fokban, kiszállt, hogy megnézze mi történt, és zöldfülüként mivel melege volt (csak úgy tűnt) levette a kabátját. Az volt a szerencséje, hogy ezt látta egy közelben levő katona/vámos (nem emléxem már pontosan), aki egyből rohant oda hozzá és kb. puskával a kezében utasította, hogy vegye vissza a kabátját. Amikor beült a kamionba, akkor jött rá, hogy majdnem lefagytak már az ujjai, stb., holott nem töltött kint többet 10 percnél.
Ezen tüneteknek nyugodtan utána nézhet bárki.

 2187. szega — 2013-08-06 19:20 

@titan: Az 1. ponthoz még annyit fűznék hozzá, hogy a fekhelyek sem voltak mind megvetve, de egyes takarókra már oda voltak készítve a meleg ruhák, viszont elöl volt egy nagy húsdarab (több kilós!), a közös vacsorához. Tehát előbb vacsora, aztán befűtés, megágyazás, énekelgetés, naplóírás (de az Otorteni Est elvileg aznapi dátumú), majd alvás. De már a vacsiig sem jutottak.

A zseblámpa helyzetéről egy olvtárs ezt írta korábban:
„…Volt náluk egy kínai gyártmányú zseblámpa,amit a sátor és a cédrus között találtak meg. Be volt kapcsolva, így lemerült. Tehát használták is. Volt fáklya a sátornál,de azt nem használták. A sátortól 400 méterre találták a kínai gyártmányú elemlámpát. Az elem ki volt merülve, de a lámpa amúgy bekapcsolt állapotban volt…”

Ha a lámpát valamelyik holttest közelében találták volna, azt biztos feljegyzik. Szerintem simán lemerült, és eldobták.

A sátor környékéről pedig ezt fordította le közülünk valaki:
„…A sátortól kifelé (?) 0,5 – 1 méterre volt egy csomó cipő, sísapka és kisebb tárgyak. A sátor mellett egy pár sílécet láttak, de erről az ott lévők kétfélét állítanak: az egyik ember szerint a bejáratnál le voltak szúrva a hóba, a másik szerint a hóban feküdtek és össze voltak kötözve. A sátortól 10 méterre egy pár zoknit és egy pár papucsot találtak, egy ingbe csavarva – mint utóbb kiderült, ezek Gyatlov cuccai voltak…”

Szóval kint is voltak holmik.

5. pont
Oké, itt teljesen tanácstalan vagyok. Brutális eseménynek kellett lennie, de minek???? Ha valami katonai eszköz felrobban és lezuhan, az nyilván pánikszerű menekülést okoz, de nyomot is hagy. A helyszínt viszont elárasztották a keresőcsapatok, és semmi ilyet nem találtak. Nem értem…

 2186. oberon — 2013-08-06 19:11 

@titan:

Ha így is történt, ahogy gondolod, mivel magyarázod Tibo, Zolo, Luda és Szlobo sérüléseit? Légnyomás nem okoz olyan fejsérülést, mint amilyen Tiboé. Zolo és Luda esetében ha egy bomba a közelükben robban, és szemben állnak vele, akkor hol vannak azok a sérülések a többieken, amik rajtuk egyértelműen látszódnak? Annyira csak nem voltak szétszóródva. Ha viszont igen, akkor ki mozgatta így, és főként miért azokra a helyekre a már sérült embereket?
Ez így nem áll össze valahogy..

 2185. titan — 2013-08-06 18:21 

@szega:

1. Jo meglatas, ez nekem eszembe se jutott. Igy nagy valoszinuseggel megallapithato,mikor kezdodott az egesz.

2.Logikus magyarazat.

3. Ez is logikus. Azert nem biztos kellett latniuk a fenyot, egyszeruen tudtak arra van az erdo, ahol biztonsagot remeltek.

4. Kerdes a 2. zseblampat pontosan hol talaltak meg? Azt visszafele jovet is hasznalhatta haromujuk kozul valaki.

5. Ezzel nem ertek egyet. Mr Beant kiveve ilyen idoben senki sem vagna neki a tavnak zokniba hogy majd visszajovok, meg nyaron is meggondolja az ember, hogy mezitlab setaljon az erdoben. Hacsak… ugy erzem eletveszelyben vagyok a satorban a kornyeken, es pillanatok alatt elkell hagynom azt.

 2184. szega — 2013-08-06 17:45 

Az események mikor kezdődtek?
Szerintem egyértelmű, hogy semmiképpen sem a töksötét éjszaka során.

1.) A kályha nem volt begyújtva! A beszámolók zavarosak, egyesek szerint össze volt állítva, és bele volt készítve pár fahasáb, mások szerint nem is volt teljesen összerakva.
Egy viszont biztos: NEM VOLT MÉG BEGYÚJTVA! Ha elfogadjuk, hogy hóvihar volt délután, akkor nyilván hideg is volt. Éjszakára biztosan begyújtottak volna, annyira nem voltak kemény gyerekek. De ők szerintem a lefekvés előtti előkészületeket végezték, ezért voltak különbözőképpen öltözve. Az viszont általános, hogy a cipőket már levették, leszámítva a kint lévőket (Zolo, Tibo, esetleg Kolevatov).

2.) Zolo nyakában ott a gép. Szürkületkor még lehet fotózni egy ilyen távmérőssel, ő pedig kint lehetett, fotózta a tájat, stb., utána viszont gyorsan jött a tragédia, nem volt ideje levenni, nem is gondolt rá.

3.) A nyomok alapján célirányosan a fenyő felé tartottak, nem kóvályogtak jobbra-balra. Tehát LÁTTÁK a fenyőt már a sátortól is, azonnal odasiettek. Ilyen alapon a fenyőtől is lehetett látni a sátrat, nem volt vaksötét.

4.) Két zseblámpát találtak a mentőcsapatok. Az egyiket a sátor körül (vagy bent), ez kikapcsolt állapotban volt, és amikor megtalálták és bekapcsolták, még működött. Erre a lámpára mondták, hogy Gyatlové volt.
A másikat valahol a domboldalban találták meg, elejtve (vagy eldobva), ez bekapcsolt állapotban volt, és már nem működött.

5.) Ha hófúvás volt, Gyatlov miért nem gombolta be a kabátját? Merthogy nyitott kabátban találták meg.
Egyáltalán, a hóviharról csak amiatt beszélünk, mert az egyik tekercs utolsó két képén egy hóviharos sátorverés van. Semmi nem bizonyítja, hogy ezek akkor készültek, lehet, hogy egy nappal korábbiak.

Ha kemény hóvihar van odakint, akkor minimum egy meteornak kell becsapódni ahhoz, hogy az ember cipő nélkül ugorjon ki a sátorból. De semmilyen katasztrófának nem volt nyoma a környéken.

Szerintem akkor este nyugodt (de persze hideg) idő volt, ezért nem foglalkoztak a cipőkkel, talán úgy gondolták, hogy hamarosan visszajönnek. Kiugráltak abban a ruhában, amiben voltak, Gyatlov a kabátját sem húzta össze (nem érezte szükségét, adrenalin, stb.). Aztán elhúzódott a fenyegető veszély, Gyatlov szvsz elsők között halt meg. A többiek elkezdték magukra szedni, amit lehetett (a két halott ruháit), beindult a barkácsolás, asszem Luda lábán pl. egy kettévágott nadrág volt, kapcaként rátekerve. Szóval itt már logikusan kezdtek gondolkodni, csak kifutottak az időből.

 2183. titan — 2013-08-06 17:42 

Ez az en verziom, ujra bemasolom, meg mindig ezt tartom leghihetobbnek.

A tenyegkbol induljunk ki. Volt az egbolton valamilyen fenyforras, 50 km.-val arrebb levo csoport be is szamol rola hogy azon az ejszakan abban az iranyban szines gomboket lattak az egbolton. Az utolso fenykepkockan pedig ott van ket fenyforras, szerintem ezt probaltak lefenykepzni illetve le is fenykepeztek es ez latszik belole. Az egyik gomb (nyolcszogletes) nyugalmi allapotban van vagy mar felrobbant, a masik peddig abban a pillanatban robban.
Ket dolog lehet, termeszetes ero pl. meteorit, vagy katonai kiserlet. Elozot elvetem mivel a tortenesek arra utalnak huzamosabb ideig tarott a dolog a meteorok meg azert csak nem jonnek egymas utan orak hosszaig. Tehat katonai kiserlet. Valami gazszeru dologgal megtoltott akar holegbalonok amit kidobtak repulorol vagy fellotek, talan atomtoltettel megspekelvel es ami a levegoben robban, es hatalmas legnyomast produkal. Ettol ijedtek meg hang feny legnyomas es megnekultak Djatlovek hanyat homlok.
Az erdoben melyedesben biztonsagban ereztek magukat a pukkanasok a hegyoldalban a sator felett kozeleben tortentek. Mikor levonultak a fenyhoz meg nem lehtett kozulok serult nem tudtak volna addig eljutni, hanem kesobb kaptak a szuperbombabol az erdo kozeleben is. Valami gumiszeru dolgot talaltak szerintem ez a bomba resze, ami nem repeszekbol allhatott mint a hagyomasnyos bombak, a darabok meg akar tobb km-re is szetszorodhattak.

 2182. titan — 2013-08-06 17:27 

@oberon:

Az elso reszben egyetertunk. Foleg a hideg miatt haltak meg. Kerdesem..
– mi kesztette oket arra, hogy ilyen modon hadjak el a satrat
– miert nem tertek vissza a satorhoz a cuccokert

Szerintem megmagyaraz sok mindent miert tettek a kesobbiekben, ha belecsoppentek egy katonai kiserletbe.
Szerintem sem szandekosan rajtuk probaltak ki, sztem a katonasagnak fogalma sem volt, hogy ott vannak, hogy ott voltak azt is csak akkoriban kezdtek valoszinusiteni mikor megindult a kereses.
Nem tavoli dordulesek voltak, akkor azert minimum a kezembe kapom a bakancsot es rohanok az erdo fele es ott felhuzom. Ez kozvetlenul felettuk tortenhetett, hatalmas robajjal, fennyel, esetleg maro fusttel.

 2181. oberon — 2013-08-06 11:12 

@SLC:

Az, hogy a legmagasabb fa alá mentek az azt támasztja alá, hogy vagy látható volt a sátor, vagy nem, ők megpróbáltak elnézni arra felé, esetleg féltek valamitől vagy csak nem akarták, hogy a meztelen lábuk a hóban legyen, nem tudni pontosan. Egyébként az 5méteres magasságig eltört ágak nem feltétlenül jelentik azt, hogy csak addig másztak/mászott valaki.
Lehet, hogy sikerült is meglátni, hogy még áll a sátor (hihették, hogy a kivágás miatt belekapott a szél és elvitte), és Djatlovék csak ennek tudatában indultak el felfelé, ezzel is hagyva telni az időt.
Az viszont tény, hogy a fáramászás megtörtént. Amint említetted, ha az a zseblámpa, ami a sátor mellett volt, azt a célt szolgálta, hogy irányt mutasson, akkor pedig különösen érthető a fáramászás.

 2180. oberon — 2013-08-06 11:05 

@titan:

Számomra egyre valószínűbb, hogy nem kell itt órákról beszélnünk, elég talán csak másfél óráról… Nyár van, Balaton, tengerpart, kinek mi a vágya/lehetősége, így sokan el tudják képzelni, hogy milyen lehet végigsétálni aszott lábbal X darab kagylón, ami közvetlenül megvág, lévén nincs rajtunk cipő. Ilyen lehetett lesétálni azon a kövesebb, érdesebb talajon, amikor nem a havon lépkedtek. Mindezt abban a hidegben és abban a szélben.
Azok a sebek amikor ilyenkor keletkeznek, jelentős hő hidakat képeznek, amiken keresztül hőt veszít a test, arányosan a sérülés nagyságával. Nagyobb vérveszteség, több hő.
Biztos vagyok benne, hogy ha a lábaik nem sérülnek és emellett nem hűlnek ki ilyen drasztikusan, bármi is történjék később, lettek volna túlélők.
Emellé még hozzájön a sapka és a kesztyűk hiánya, ami innentől már mondható halálosnak is, mindentől függetlenül.
Bakancs nélkül egy 30 éve fókavadász eszkimónak sincs sok esélye zokniban vagy mezítláb abban a hidegben.
Elgémberedett, később lefagyott kezekkel viszont nullára csökkennek az esélyek nagyon gyorsan. Az újpercek nagyon gyorsan el tudnak fagyni, akár fél órán belül is. Mivel a kezüket nem tudják zsebre tenni sem, mert a ruhájukat próbálják meg összetartani, (ami teljesen érthető is abban a helyzetben) saját maguk segítik elő ennek a folyamatnak a felgyorsulását.
Ha a szél a vágással ellentétes oldalról, tehát a dombtetőről fújt lefelé, a fa irányába, akkor lefelé még hátszelük is volt, ami nem olyan kellemetlen elsőre.
Ez sajnos akkor vált kellemetlenné, mikor már leértek és megbeszélték, hogy valaki(k)nek vissza kell menni(ük), így most dombnak kellett volna megtenni a távot újra, azonban szembeszélben…
Ha megnézzük azt a képet, amin arra jutottak többen, hogy az utolsó sátorállítás van, akkor mindenkinek nyilvánvaló, hogy nagyon rosszak voltak a látási viszonyok, mivel a szél hordta a havat…
Ahogyan sötétedik, ez úgy romlik. Azonban ettől függetlenül maga az éjszakai égbolt lehet tiszta, csak egy X m-es magasságra a földtől vonatkozik ez a jelenség, így ha nem esik a hó, akkor a korábban frissen hullottat hordja a szél, ami még nem fagyott hozzá.
Ez a szél viharos is lehetett azon az éjszakán, tehát akár süvítő szélről is beszélhetünk időnként kisebb-nagyobb széllökésekkel, amik egy talpig menetkész túrázót is próbára tennének. Össze-vissza felöltözve a szél úgy megy át rajtuk, hogy lobogtatja közben a ruháikat, amit mint említettem, ők megpróbálnak magukra szorítani.
Egy hasonló kint nyílt terepen elviselhetetlen lehetett:
youtube.com/watch?v=D4UXtmIi6QQ
Pontosan nem tudom, hogy felhős, tiszta, holdfényes vagy fekete volt-e az égbolt azon az éjszakán, de ezen részlet is csak befolyásoló, nem pedig döntő tényező szerintem.
Ha ezeket számításba veszed, akkor lehet, hogy azért történt mindez, mert szerencsétleneknek
esélyük sem volt 1 másfél óránál tovább húzniuk.

A bakancsról sokat agyaltam, de sikerült bizonyítékokkal alátámasztható elméletet kihoznom arra, hogy miért nem húzták fel olyan sokan, holott alapvető lett volna.
Ezt a poént most még nem lőném le.
Viszont ha ezen túllépünk, attól, hogy rájövünk arra, hogy miért menekültek el a sátortól, még nem magyaráz meg nagyon sok mindent. (elhelyezkedés, sérülések, gödörásás, famászás, tűzrakás stb.)
Egyetértek veled abban, hogy ami őket onnan kihozta a/z pánik/félelem/rettegés/ijedtség/halálfélelem és az ehhez hasonló érzések hatása külön-külön vagy akár együttesen. Egyébként bármennyire is ijedtek meg, valamennyi ruhát vettek magukra, de mire eljutottak volna a bakancsig, menni kellett.
Soha nem lesz olyan verzió, amivel mindenki egyetért, és egy ilyen csomópontja a történetnek a sátorelhagyás, így ez örök vita tárgya marad amíg valaki vissza nem megy, és nem veszi filmre azt, ami akkor ott történt, így nehéz vitatkozni egy adott helyzetről, ami nem biztos, hogy ugyanúgy jelenik meg mindannyiunk szeme előtt.

Ha a te véleményedet vesszük, ami a katonai kísérlet, számomra max. olyan formában elfogadható, hogy egy távoli dördülésre ijedtek meg (ezt azért kétlem), vagy esetleg az égboltról egy elromlott vagy meghibásodott ballon/műhold vagy egyéb dolog hullott, amitől megijednek, hogy akár rájuk is eshet, vagy a szél fújhatja rájuk. Ezeket a szél által ide-oda szálló de égő darabokat is láthatták messziről, amik nagy része, ha pl. ballon volt, eléghetett, majd még jelentős hó is esett rá, így lehet, meg sem találták őket, csak olvadáskor, de akkor már nem feltétlenül kötötték a két esetet egymáshoz. Azt, hogy bárminemű droggal/gázzal/vegyszerrel vagy hasonlóval tesztelték volna őket, vagy az orosz Delta Force csapott volna le, azt nem tudom elhinni, mivel semmilyen bizonyíték ezeket nem támasztja alá! Ami viszont megcáfolja az az, hogyha utána olvasol, akkor látod, hogy a keresés eléggé döcögősen indult be (az elején még a diáktársak is ott lehetnek, tehát a katonaság még nem csinál semmit). Le is írják a keresést, ami szerintem logikusan is van megtervezve, és szépen lassan, ahogy telnek a napok és folyik a keresés, kerülnek elő hullák.
Na most itt megkérdezném: Megkapják az engedélyt a túrára, több mint 500km-t utaznak a vadon felé, katonai kísérlet áldozatai lesznek, meghalnak, elvisznek mindenkit kivizsgálásra, visszahoznak és elhelyeznek mindenkit oda, ahol később megtalálják a őket a keresők, megnézhetik a diáktársak is a már megtalált hullákat és pakolhatnak is kicsit a sátor környékén, aztán várnak még pár hetet, hogy mindenki aki akarja kiélhesse magát a helyszínen és mikor megunják, lezárják a már általuk eleve elrendezett és manipulált területet évekre?
Számomra ez már nem fér bele. Senki nem tudta megmondani 1-2 hónapon belül, hogy mi is történt, főként, hogy 4 embert akkor még eltűntnek hittek (akár UFO-ra is gondolhattak), és így, hogy ne legyen nagy lebőgés, titkosították, aztán nincs több kérdés. Aki meg esetleg kérdezett volna, az vállalja a következményeket..

 2179. SLC — 2013-08-06 00:10 

@titan: én is erre a következtetésre jutottam. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy tapasztalt túrázók voltak mindannyian. Tudták jól, hogy cipő nélkül halálra vannak ítélve, ezért a sátor elhagyása mindenféle gondolkodás nélkül kellett történjen, nagyon hirtelen. Aztán az, hogy nem mentek vissza, arra utalhat, hogy volt valami a sátor környékén, ami miatt inkább lementek a völgybe. Nehezen tudom elképzelni, hogy még ha rázúdul is pár mázsa hó a sátor egyik oldalára, nem kotornak ki legalább néhány lábbelit maguknak, hanem mezítláb, zokniban elindulnak lefelé a hóban. Ha hócsuszamlás volt, az lenne a logikus, hogy oldalirányba térjenek ki az útjából, nem az, hogy fussanak előtte.

Aztán többen felvetették a fára mászás okaként, hogy a sátrat akarták ellenőrizni/megfigyelni. Csakhogy abban a sötétben, hófúvásban (mármint a szél által hordott hóban, amire az oroszoknak külön szavuk van) nem hiszem, hogy többet láttak volna egy fáról… esetleg ha a sátor környékén volt valami fény is, és azt akarták ellenőrizni, hogy ott van-e még, akkor érthető a dolog.

És ismét itt vagyunk a fegyverkísérlet/gömbvillám/UFO témakörnél.

 2178. titan — 2013-08-05 23:42 

Szerintem a megoldas kulcsa ott van, miert hagytak el a satrat? Es, hogyan milyen modon hagytak el. Ha ezt megtudjuk nagyreszt megfejtettuk a rejtelyt. Hogy miert? Erre tobb ok is lehetett,mar kiveseztunk parat, az igazi meg varat magara. En maradok a katonai kiserlet mellett.
Viszont hogyan hagytak el? Panik szeruen hanyatt homlok menekulve.
Kepzeljuk magunkat a helyukbe. Az ember ha menekul valahonnan mi az amit magara vesz a ruhadarabok kozul? Sapka , kesztyu, kabat, pulover, nadrag, bakancs? Szerintem a labbeli az elso. Elszoktunk mar a mezitlab maszkalastol, forro homok, tovises vagy koves talaj, meg persze ho, fagy. Talpunk kozvetlenul erintekezik a talajjal ha el is felejtem a papucsot vagy a bakancsot par lepes utan eszembe jut. Aludni az ember hidegben feloltozve alszik, labbelit viszont leveszi, jobban melegiti a takaro a labat mint a bakancs alvas kozben. Szoval, menekultek ahogy voltak meg arra sem volt idejuk, hogy felkapjak a bakancsot es azzal nyomuljanak, illetve akin volt bakancs lehet megiscsak kezben vitte magaval nem allt meg felhuzni a satorban. Mindebbol en arra kovetkezek hatalmas nagy panik lett rajtuk urra, az ember akkor viselkedik igy ha az elete fugg tole milyen gyorsan menekuljon mikor egy masodperc is sokat szamit.
Szoval a kerdes, mi lehetett az ami ennyire megremiszt egy csapat tapasztalt turazot?

 2177. titan — 2013-08-05 23:18 

Orulok, hogy ujra porog a tema :-). Meg olvasgatom az utobbi hozzaszolasokat, ami igy hirtelen beugrik: nem hinnem, annyira balfekek, hogy par ora alatt mindannyian banalis balesetben meghaljanak, talan kilenc Mr Bean kepes lenne ra.
A masik ami szerintem nagyon fontos es ebben lehet kapaszkodot talalni. Tuti biztos, hogy pillanatok alatt gondolkodas nelkul hagytak el a satrat ugy ahogy voltak nem vettek semmit magukhoz. Hogy miert gondolom? A cipok miatt. Ha mar ugrani kell egy pillanat alatt nincs idom oltozni, kiugrom ahogy vagyok, viszont egy kezmozdulattal felkapom egyik kezemmel a ket bakancsom, es tavolabb majd ha mar megallok feluzom oket.

 2176. SLC — 2013-08-03 13:24 

@witchp: én már megpróbáltam az alapokat feltérképezni, ha bárkinek hozzáfűznivalója van, szívesen veszem a véleményeket:
http://dyatlov.corneliusnoir.hu/a-csoport/

Luda naplóját egyelőre csak ide tettem fel, de amint egy kis időt tudok szakítani, a honlapra is felpakolom napi bontásban és egyben is.

Sajnos csak a fényképek, naplók és néhány dokumentumfilm alapján tudunk építkezni. Ezek alapján egyetértek Oberonnal abban, hogy Zina és Szlobo között szövődött románc, annyi kiegészítést tennék, hogy ezt Zina kezdeményezte, Szlobo pedig tartott Gyatlovtól ebben az ügyben.
Abban is biztos vagyok, hogy Dorosenko Ludának próbált udvarolni, de a lány nem nagyon volt rá vevő. Krivonyisenko és Luda kapcsolatára nem találtam semmi utalást, azon kívül, hogy a fényképek kedvéért Krivo megölelgette a lányt, de ennyi.

Gyatlov és Zolo közötti egyre erősödő konfliktusban is biztos vagyok, ha megnézitek a túra képeit, Zolo egy idő után nem is néz a fényképészre, csak a földet vagy az eget nézi, mintha azt mondaná: nem vagyok itt, hagyjatok békén! A hófúvásos képeknél meg majdnem ölre mennek Gyatlovval, ami mondjuk nem is csoda: a csapat nincs összefogva, ahányan vannak, annyi felé mennek.

Az is biztos, hogy valaki kint volt azon az estén, mert csak nyolc pár síléc került a sátor alá, bár az utolsóként emlegetett fényképeken még megvan mind a 18 darab síléc leszúrva a hóba. Vagyis ha az a kép tényleg akkor este készült, akkor a sátor felállítása közben/után indult el valaki. De azt már nehezen hiszem, hogy -18 fokban, hófúvásban, hulla fáradtan a tájban gyönyörködött volna. Nagyon nyomós oka kellett legyen annak, hogy ilyen körülmények között elinduljon, pont a sötétedés határán.

Ha kivonjuk a külső tényezőket – UFO, KGB, Manysik, Tapsi Hapsi -, akkor két teljesen értelmetlen dolgot találok a sztoriban: a fára mászást, és a vizsgálat hirtelen lezárását. Valamit kellett találniuk a vízmosás feltárásakor, ami ezt indokolttá tette, és amit nem hoztak nyilvánosságra – a mai napig sem.

Majd még jövök, van mondanivalóm, csak időm nincs.

 2175. bobby — 2013-08-03 08:38 

@oberon:
Köszönöm a dicsérő szavaidat,nagyon jóleső érzés ebben a hűvös időben…-)Különben igazad van abban,hogy felállítottál egy elméletet,mert így kiderülhet,hogy esetleg mi az,ami nem annyira használható(több szem ugye többet is lát).Azokra reagálok,amikkel nem értek annyira egyet,tehát amire nem volt ellenvetésem,az nálam megállta a helyét.
Jó,hagyjuk a fényeket,mert nehezen bizonyítható.
„a tűz már éghetett lent, esetleg le is éghetett már , azt hitték lesz parázs, és így tüzük is, ami fent nem lett vna megoldható.”-Ezt hogy érted?Volt egy kályhájuk,amit nem üzemeltek be.Ha annyira fáztak volna,akkor megteszik.Vagy pedig még nem volt este,amikor történt ez az egész?Vegyük össze,hogy mi mutat arra,hogy már este volt és mi arra,hogy nem.Este volt:nem tudom.Nem volt este:nem üzemelték be a kályhát,nem feküdtek még le,nagyjából fel voltak öltözve,nem írtak a naplóba.
„2-en őrködtek, és az ő dolguk volt a tűzre is figyelni”-De mi értelme a tűznek,ha van sátor?Ha menekülnek valaki elől,akkor nem raknak tűzet,hisz felhívja a figyelmét az ellennek.Ha nem menekülnek,akkor arra jó,hogy megtalálják őket vagy egymást.Ha menekülnek,akkor a sátor helye jól magyarázható,hisz így belátni az egész lejtőt.Viszont így a sátrat is könnyebb kiszúrni,mintha mondjuk valahová a fák közé állítanák fel.De én például ilyen esetben tutira nem állítanék sátrat,hanem egész este mennék…Nekem a tűz abban az egy esetben lenne elfogadható,ha napközben kettészakad a csapat és meg akarják találni egymást.De akkor is inkább nappal gyújtják meg,hisz a füstöt könnyebb észrevenni,mint a lángot.
„egy eleve sérült mellkast egy halála után egy ideig még biztos nem 50 kilós test + a rájuk nehezedett hótömeg valamint a fagyott és így merev, ezáltal könnyebben törhető csontot érhette olyan nyomás, ami ezt teszi”-Azt hiszem,hogy a testeket úgy találták meg,hogy ölelkező helyzetben és nem pedig egymáson feküdve.De akkor nem kellett volna a másik holttesten is mellkasi sérülésnek lenni?
Zolo gépe:azt nem tudom,hogy ép volt-e,de a nyakában lógott.Nagyon bután kellett volna leesnie,hogy a mellkasa szétmenjen,szinte nyújtott kézzel.Írtad,hogy talán a gépet próbálta védeni.Ha így lett volna,akkor a mellkasa előtt fogta volna a tokot,nem pedig a feje fölött.
„van e esetleg emeleti teraszotok, de ha igen menj fel és nézd meg, hogy dobnál-e onnan egy hasast”-Nagyon jó a teraszos hasonlatod!Hogyan is kéne leesned onnan,hogy a jobb oldali bordáid törjenek szét?Még tudatosan sem tudnék hasast ugrani,mert ösztönösen is kitenném a kezem,hogy tompítsak.De ugye nem hasasan szoktak lezuhanni az emberek,hanem inkább lábra vagy guggolásba érkezve.Viszont tudod,hogy mikor sérülhetne így meg valaki?Ha hátul össze van kötözve a keze és valaki belevágja a gödörbe.Akkor foghatna így talajt az illető…
„Egy sérült sátor azonban már nem véd a szél ellen”-Itt visszakanyarodhatunk oda,hogy miként is sérült meg a sátor?Mert azt nehezen hiszem,hogy valamelyikük kivágta csak azért,hogy 5 másodperccel előbb mehessenek menteni,hisz ezáltal a sátrat fel kellett adniuk.
„csak azt cáfolnád, hogy nem fa dőlt rájuk..”-Akkor hogyan szerezhettek többen is hasonló sérüléseket?Mert azt meg kell hagyni,hogy az Ö sérüléseik olyanok,mintha egy tőről fakadnának…
„a sietséget/pánikot/rémületet ne felejtsd ki, ha sátorjavításon töröd a fejed..”-Akkor már annyira nem siethettek/pánikolhattak/rémüldözhettek volna olyan nagyon,hisz eltelt volna már egy kis idő.A kézmelegítésre meg az a válaszom,hogy minden bizonnyal volt kesztyűjük.Ha meg nem volt idejük/erejük a „varrókészletet” keresgélni,akkor egy egyszerű megoldás:a szakadás mindkét felére mondjuk 40 centinként vágok egy-egy kis lyukat,amibe madzagot fűzve máris össze tudom húzni a lyukat és legalább a szél nem jön be.Ezzel a módszerrel egy 2méteres szakadásra kell 5 darab kábé 40 centis madzag(pl. cipőfűző)
„Az sem biztos, hogy bármelyikük, (Zolo-t kivéve), került vna hasonló helyzetbe”-Hidegbe azért már túráztak,mert ruszki gyerekként lazán bevállaltak egy ilyen téli túrát,ami valószínűleg nem az első ilyen vállalkozásuk volt.
„Ha valóban tapasztaltak voltak, tudhatták azt is, hogy esetleg nincs idő tökölni a ruhákkal.”-Ha azok voltak,akkor pont,hogy tudniuk kellett,hogy megfelelő ruha és cipő nélkül nem indulunk le a hegyről.De legyen fontos és sürgős:a két leggyorsabb vagy orvosi ismeretekkel rendelkező emberke nekiindul,a többiek rohanvást felöltöznek és viszik a többieknek is a cuccosokat.
„Számunkra érthetetlen a cipő hiánya, de nem biztos hogy logikusan kell feltétlenül egy ilyen helyzetben gondolkodnunk.”-Menj el egy akármilyen alap tanfolyamra(hegymászó vagy egészségügyi):az lest az első,amire megtanítanak,hogy a baj esetén őrizd meg a nyugalmadat és ne pánikolj.Gondolj bele:mindenki lerohan a sátorból,hogy segítsenek a társaiknak,de nem visznek magukkal semmi mentőfelszerelést?Akkor mégis hogyan akartak segíteni?Egy súlyos sérültnél arra pedig már nincs idő,hogy még valaki(k) újra megtegyék a távot,hogy lehozzanak cuccosokat.Hisz egy oda-vissza kör cirka 30 percbe beletelhetett…
„Önmagában egy fa még édes kevés.”-Egy fa igen,de ha túráztál már erdőben,akkor tudod,hogy ha szabad helyen erőteljes is a szél,abból az erdőben nem sokat érzel.
Én egyet tudok:ha összeszedném nyolc cimbimet és nekivágnánk egy ilyen túrának(persze olyan cuccosokkal,mint amilyen nekik volt),akkor az elképzelhetetlen,hogy pár óra leforgása alatt mindnyájan megfagyjunk.Hullhatna a férgese,de egy-két ember mindenképp életben maradna.Persze én is…-)

 2174. witchp — 2013-08-02 22:12 

Én is jobban szeretnék egy teljesen racionális megoldást látni, mintegy ufóst, úgyhogy csatlakozom.
Oberon megoldási kísérlete figyelemre és méltó és újszerű, hiszen az események és sérülések sorrendjét alapvetően átrendezi az eddig elhangzottakhoz képest.
Mivel bizonyítékaink nincsenek, egyre inkább a pszichologizálás irányába tudunk elmenni.
Ha úgy volt, ahogy oberon írta, az bizonyos szempontból magyarázhatja a kelleténél nagyobb pánik kialakulását, mert elsőként és súlyosan a két „alfahím” közül az egyik sérült meg.
Ráadásul Gyatlovról elég furcsa kép kezd kialakulni: izgága, önfejű, despotikus személyiség képe, aki valahogy „túl sok”. (Isten nyugosztalja őket: vajon ezekkel a találgatásokkal tényleg közelebb jutunk hozzájuk, vagy csak magunkban erősítünk egy hamis képet?)
Zolotarjev csendes, de tapasztalt, bölcs, hozzáértő, aki a „saját vezérük” furcsa viselkedése ellenére mégis biztonságot adhatott a csapat többi tagjának. Na és pont ő sérült meg súlyosan elsőre.
Tibo valóban visszament a sátorhoz, értesíteni a többieket és segítséget vinni. Gyatlov kapva kap az alkalmon, hogy övé ismét a teljes irányítás. Akár ki is vághatja a sátrat, hogy elsőnek kijusson. Dirigál, sürget, az amúgy is pánik közeli helyzetben.
Jónak látja az egész társaságot leparancsolni a tűzhöz. Persze ennek a verziónak csak akkor van értelme, ha valóban égett lenn a tűz vagy legalább parázs, így a túlélés feltételei első látásra is biztosítottak voltak lenn, akár jobban is, mint a szélnek kitett és fűtetlen sátorban.

Ami nem stimmel, hogy SEMMI sem magyarázhatja a cipő nélküliséget. Főleg, hogy a leírások szerint, mindenki több pár cipővel indult: egy a túrázáshoz, egy pedig a sátorban való viselésre. Teljesen életszerűtlen, hogy mindenki egyszerre kezdje átvenni a cipőjét, egy fázisban tartsanak vele (ennyire nem viselkedtek katonai módon), és pont akkor történjen valami.
Nehezen szánom rá magam, mert régen halott emberekről van szó de lassan a vélt vagy valós személyiségjegyeket is össze kellene gyűjtenünk, ugyanúgy, ahogy a sérüléseket és öltözékeket is korábban. Lehet, hogy megpróbálom, ha nem is most azonnal.

 2173. SLC — 2013-08-02 20:16 

@becsuszoszereles1k: az a helyzet, hogy én már nem merek elköteleződni egyik verzió mellett sem.
Kiindulási pontként a murders.ru oldalt használom, ott van a legtöbb és legrészletesebb anyag fent. Ott írják Tibo fejsérülését, de egy doku filmben megszólalt az is, aki megtalálta Tibot és a többieket, és ő is elmondta, hogy a srácon elsőre látszott, hogy a feje be volt törve. A felettesei azt mondták neki, hogy csak kihűlés végezhetett a négy emberrel, aztán amikor meglátták a testeket, akkor visszakoztak. Szóval nem szállítás közben történt a dolog, így találtak rá.

A sítalpak a sátor alá voltak beásva, legalábbis 8 pár, egy párt találtak kint a sátor közelében.

No később még jövök 🙂

 2172. oberon — 2013-08-02 19:02 

Az eredeti történetemhez képest azért változtatom folyamatosan nem csak a fókuszt,hanem itt-ott magát a történetet is, mert az észrevételeitekkel a történet is változik olybá, hogy ha én nem, valaki más rávilágít egy-egy logikai vagy egyéb jellegű problémára.
Az első poszt(ok)ban csak egy lehetséges verziót szerettem volna megalkotni, ami ha nem is mindenben, de a lehető legtöbb pontban „szilárd” viszonyítási pontokat próbál adni. Amint már írtam, 1 dologhoz akartam csak ragaszkodni, és ahhoz most is ragaszkodom, maradjunk meg a racionalitás talaján, és minden olyan pontot, ahol lézárágyú/UFO/KGB/SpecnaZ és a többi ”legegyszerűbb magyarázat” van, ott kicsit agyaljunk rajta, és oldjuk meg közösen, bizonyítva, hogy egyikre sincs szükség az események megtörténtéhez.
Azok, akik elvakultan kitartanak a saját álláspontjuk mellett, és elvetik az enyémet 1-1 esetleges észrevétel miatt, szabadon tehetik ezt. Leginkább azokat szerettem volna megcélozni, akik HASONLÓAN gondolkodnak a megoldás elérésének útjáról, mint én…
Ahogy haladunk az időben, úgy próbálom meg én is pontosítani/elvetni/hozzátenni/felcserélni stb. az eseményeket. Nem voltam ott én sem, mint sok kommentelő társam, ezért soha nem lesz olyan, hogy HEURÉKA! MEGFEJTETTEM!, viszont hiszem, hogy közösen össze tudunk rakni egy olyan verziót, ami esetleg szilárd(abb) lábakon áll, mint ami(ke)t a 2150-2151-2152-es posztomban leírtam. Azt viszont remélem nem vitatod, hogy kiindulási pontnak azért nem lett olyan rossz? 🙂
Valamint szürkeállomány-cunami-t szerettem volna indítani, látván, hogy kicsit pang jelenleg a vita,pedig nyáron sem áll ám meg a konteós élet… : D

 2171. becsuszoszereles1k — 2013-08-02 17:06 

2162. @SLC: 🙂
Mivel nagyon biztos voltam benne, hogy Tibonak volt fejserulese, ezert latni akartam leirva is. Visszalpozva a kommentekben a te bejegyzesed volt az elso, amire rabukkantam.

 2170. becsuszoszereles1k — 2013-08-02 16:58 

2157.@oberon: Fatalis, szamomra azt jelenti, hogy elkerulhetetlen, sorsszeruen bekovetkezo, es nem azt, hogy ertelmetlen. Mert nem szuksegszeru, hogy valaki mely godorbe zuhanva, es akar sulyosan megserulve – belehaljon a balesetbe. A te verziod szerint Zolo balesetebol a halala egyertelmuen, illetve elkerulhetetlenul kovetkezett, vagyis tenykent ebbol inditod az esemenyek lancolatat.
Tibora azert reagaltam, mert elvileg o is sulyosan serult volt – igen, kerdes, hogy ez meg eleteben vagy halala utan tortent. De akkor mar az is kerdes, hogyan/miert kerultek harman a godorbe…
Hogy az eredeti tortenetedhez kepest allandoan valtoztatod a torteneted fokuszat, nem baj, de akkor lepjunk tul az eredeti valtozatodon. Egyebkent, ha egy ervelesben minden keplekeny, esetleges, akkor mi a kiindulopont?

Mivel valojaban fogalmunk sincs a valodi szituaciorol, akar feltetelezhetjuk, hogy annak pontos ismereteben – logikus kepet kapnank.
Eredeti megoldasodban mintha logikus osszefuggeseket probaltal volna felvazolni, keresve a dolgok okat es okozatat. Mivel alapvetoen nulla hiteles informacionk van, igy a veletlenek es nem veletlenek felismerese aztan vegkepp lehetetlen.

Amennyiben a „bajtarsak” balesetebol, mint alapszituaciobol indulunk ki, szamomra sem tunik „logikusnak”, hogy 9-bol 9 elpusztuljon. Bar szerinted igen, leven mindenre lehetseges magyarazat, ha mas nem, a vegkimerules…
Sot, epp hogy nagyon is aranytalannak erzem ezt a szamot!

@bobby allaspontjat osztom: felkeszultek volna a segitsegre-mentesre, es nem gatyaztak volna a vizmosasnal, hanem felvittek volna a sebesulteket a satorba! Igen, igen, nem sikerult a mentes, am a sator elhagyasa elotti felkeszulesnek lathato nyomai maradtak volna. Am nem voltak ilyen nyomok.
Ugyanakkor a sator allapota, a csoport oltozeke, a minusz husz fokos, viharos ejszakaba, messzire valo menekules es a vissza nem teres – panikra utal.
Marpedig, ha segiteni indulnak, hoban, gyalogolva – nem a legfontosabb a labak vedelme? Ha rohantak is. Ugyanis joforman csak a cipoket/csizmakat kellett volna felrantani (de akar a sitalpakat – mentesben biztosan volt tapasztalatuk, de legalabbis elokepzettseguk!). Hogy-hogy csak a cipoket? Ugy, hogy futetlen satorban ejszakaztak (volna), ezert mar eleve volt rajtuk tobb reteg ruha, zokni, akar kabat is, meghozza a takarok alatt! Ha aludtal mar futetlen hazban vagy lakasban (mondjuk kipurcant az etazsfutes), hidd el, mindent magadra szedsz, es meg be is takarozol – megis majd’ megfagysz. Mindenesetre, a satorban lett volna meleg holmi, elsosegely- es mas felszereles(viz, alkohol akar…) es viszonylagos nyugalom, es fokent epkezlab segitok.

 2169. oberon — 2013-08-02 16:26 

@bobby:

Nagyon jó dolgokra világítasz rá. Köszönet érte.
Szeretném hangsúlyozni, mivel látom elolvastad a hozzászólásaimat, hogy én csak is kizárólag! teljesen racionális kereteken belül próbálok mozogni, amin belül véletlenek szerencsétlen sorozata, számukra is extrém körülmények (alulöltözötten) és a tény, hogy bármeddig is éltek szerencsétlenek, a segítség az adott helyzetben elérhetetlen távolságban volt számukra, okozhatta ezt az egyedülálló tragédiát, ami pl. a mindenki számára ismert Titanic esetében tökéletesen látszik, nem történhetett volna meg, mégis megtörtént!!
És itt csupán a tényekre gondolok, mindenféle konteó nélkül.
Remélem rajtad kívül mások is segítenek a verzióm alakításában, így egyre közelebb kerülve a megoldáshoz, bármi is legyen az.

Én személy szerint kételkedem a fényekben, amiket említenek, én ebbe inkább látnék KBG-t, mint az utólagos terelésnél 1 zsákutcába vivő infó, ami kapásból az UFO-kban, katonai kísérletekben és miegymásban hívő embereket leveszi a nyakukról. Lehetőség..

’’Őrködtek volna vagy mászkáltak egyet?De miért mászkáltak volna lefelé,hisz a sátortól lazán lenéznek és kész!” Felmerültek olyan vélemények, hogy a tűz már éghetett lent, esetleg le is éghetett már , azt hitték lesz parázs, és így tüzük is, ami fent nem lett vna megoldható. Ebből kifolyólag már korábban is járhattak lent, esetleg Zolo még lent is tartózkodhatott.
Nehogy isten 2-en őrködtek, és az ő dolguk volt a tűzre is figyelni.

’’ Azt hogy érted,hogy a hónapokig rajta fekvő Kolo súlya miatt is deformálódhatott Zolo mellkasa?’’ Ezt úgy értem, hogy egy eleve sérült mellkast egy halála után egy ideig még biztos nem 50 kilós test + a rájuk nehezedett hótömeg valamint a fagyott és így merev, ezáltal könnyebben törhető csontot érhette olyan nyomás, ami ezt teszi. Magánál az esésnél is deformálódhatott, vagy amikor a fa rádőlt. Ezt még nem veséztük ki, hogy itt melyiknek van nagyobb létjogosultsága. Esetleg vmi 3-ik lehetőség, persze UFO-k meg a többiek nélkül..

’’Egyébként meg honnan tudod hogy elromlott a gép?” -Én Zolo gépéről semmit nem tudok és nem is írtam róla semmit.’’ A következőket írtad: ’’ Az ember ösztönösen tompít a kezével,neki pedig a feje fölé kellett volna nyújtania,hogy ilyen sérüléseket szerezhessen.De persze a fényképezőgép ép maradt…’’ erre reagáltam.

’’ Akkor sincs értelme elhagyni a sátrat, mert az legalább véd a szél ellen.’’
’’ Hisz kell egy menedék,ahová a sérülteket vihetik. De ha nem is tudják megvarrni,valamelyest helyre lehetett volna hozni.’’
Egy ép sátort valóban nem lenne értelme elhagyni. Egy sérült sátor azonban már nem véd a szél ellen azon a nyílt terepen. Ha égett a tűz lent, ha nem, ha a sátorral gebasz van, a legközelebbi hely, ahol elbújhatnak a szél elől, az lent volt, ahová mint tudjuk, le is mentek. Itt megjegyezném, ha esetleg az erdő nem 900m-re van, hanem csak 600-ra pl. akkor más vége is lehetne a történetnek.

’’ És ha ilyen sérüléseket okozva dől rájuk a fa, akkor ott már nem igen ordítoznak.’’ Ezzel elgondolkoztattál. Tényleg elég nehéz lenne ordítani úgy. Ezzel azonban csak azt cáfolnád, hogy nem fa dőlt rájuk..

’’ De akkor miért nem a tűz mellett próbáltak túlélni?És azt a sátrat pár ember secperc alatt bivakra alkalmas állapotba hozta volna…’’ Ebben azért nem lennék olyan biztos. Napsütésben, nyugalmi helyzetben lehet, de abban azért megegyezhetünk, hogy ez sok minden volt, csak átlagos helyzet nem. És a sietséget/pánikot/rémületet ne felejtsd ki, ha sátorjavításon töröd a fejed.. Még egy kis fejtörő: ha már eleve nem volt fűtésük, akár el is gémberedhetett a kezük, így a sátormadzag kioldás és a sátorvarrás sem biztos, hogy technikailag kivitelezhető lett vna. Kézmelegítés nélkül biztosan.

’’ Ha egy bajtársat kell menteni,akkor az az elsődleges,hogy felöltöznek,hogy oda is érjenek a bajtárshoz.Sőt még a bajtárs részére is visznek pokrócot vagy plusz ruhákat,hogy a sérült ki ne hűljön.Nem hiszem el,hogy mondjuk 7 tapasztalt túrázó közül mindegyik pánikba essen,amikor például a két csaj sérült már meg túrán,de a többi is rutinosnak számított(fiatal koruk ellenére).’’ Ezzel szintén megszorongattál, nehéz racionális választ adni. Először is nem biztos, hogy a két lány ilyen időjárási körülmények között sérült meg. Az sem biztos, hogy bármelyikük, (Zolo-t kivéve), került vna hasonló helyzetbe. (ha sikerül megválaszolni mindent, akkor pontosan megmondom mi az a helyzet : D ) Ha valóban tapasztaltak voltak, tudhatták azt is, hogy esetleg nincs idő tökölni a ruhákkal.
Számunkra érthetetlen a cipő hiánya, de nem biztos hogy logikusan kell feltétlenül egy ilyen helyzetben gondolkodnunk. Ami biztos, a cipőket végül nem húzták fel.

’’ de Ők ezen a vidéken éltek és ezt szokták meg. Ebből kiindulva Őket nem érintette annyira érzékenyen a -20 fok,mivel már megszokták a hideget.’’
’’De a 400x körbe is járták az Uralt, 100x m eg is mászták a Mount Everestet, akkor sem vállnak immunisá a -20 fokra”-De,valamelyest igen.Hisz ha valamit gyakran csinálsz,akkor egy idő után megszokja a szervezet és alkalmazkodik.Ebben az esetben igenis jobban bírják a hideget,mint ha először mentek volna.’’
Azért nem eszkimók voltak ők sem..
Am fentebb írtad te is a -20 relatív, a hőérzet inkább az ami számít, de a szél sebességét pontosan nem ismerjük, így akár min. -40-es hidegérzetet is vehetünk (ahogy te is írtad) , amit felöltözve lehet , h bírtak, meg hozzászoktak, de cipő nélkül alulöltözve plusz a már említett okok miatt, amiket korábban írtam, erősen kételkedek, hogy ilyenekhez hozzá lehet e szokni? Mármint átlag embereknek, nem tengerészgyalogosoknak..
Ilyen hidegben 1 kis rés is elég a pajzson, h átmenjen a szél a ruhájukon, és hát rések azok voltak sajnos szép számmal.

“Tehát víz kell nekik, meleg a hidegben, ruha, étel stb.”-Egyetértek!Vizük lehetett,hisz volt hó körülöttük.Meleg a hidegben és ruha?Pont ezért is öltöztek volna fel.”
Hozzáteszem, ha lett vna idejük…

’’Raktak tüzet elvileg és behúzódhattak volna a fák közé,ahol a szelet nem annyira érezni.’’
Azért az még mindig nem egy meleg szoba 4 oldalról védve a széltől… Ezért is mehettek a gödörhöz/v áshatták ki, hogy valamelyest szélvédett helyre tudjanak húzódni. Önmagában egy fa még édes kevés.

’’ “Ha neki is álltak, erre utalhat a zseblámpa kint, bár inkább csak megnézni a szakadást”-Szóval a szakadást van idejük nézegetni,de felöltözni nincs?’’ Ezt vegyük úgy, mintha le sem írtam volna.

’’ Ha mondjuk 4 méterről leesik egy test a hóba,attól nem hiszem,hogy széttörnek a bordái.’’ 4 m az már majdnem másfél emelet magasság. Nem tudom, hogy van e esetleg emeleti teraszotok, de ha igen menj fel és nézd meg, hogy dobnál-e onnan egy hasast akár most nyáron átfagyás meg minden nélkül? (nem kell beton vagy aszfalt, elég ha földre vagy fűre teszed esetleg pár cm-es hóra, ami alatt fagyott föld van).
Biztos vagy benne hogy nem törné el a bordáidat? : D

Várom a további észrevételeidet. Ja és amikkel egyetértesz, azokat is tudasd kérlek, mivel azok alapján is lehet módosítani az első verziót és építeni a következőt. Ezt kérném mindenkitől, aki veszi a fáradságot, és elolvassa a hozzászólásaimat.

 2168. bobby — 2013-08-02 11:09 

@oberon:
A gömböket nem tudom,hogy pontosan mi alapján lőtték be,de szerintem úgy lehetett,hogy ők voltak egy hegyen,látták a gömböket és az alapján lőtték be,hogy hol is lehetnek.A magasságra nekem úgy rémlik,hogy azt mondták,hogy az égen cikáztak.
Zolo kintléte pedig szerintem lényeges,mert valószínűleg ők Tiboval együtt voltak.De mit csinálhattak?Őrködtek volna vagy mászkáltak egyet?De miért mászkáltak volna lefelé,hisz a sátortól lazán lenéznek és kész!És fényképezőgép is volt vele,ami szerintem megint nem lehet véletlen…
Zolo sérülése:nem tudom,hogy hány méterről kéne leesnie,hogy ilyen sérüléseket szenvedjen.Mert még ha kövekre esik is,akkor sem deformálódik el a mellkasa.És mivel nem vagyok orvostani szakértő,ezért nem kételkedem a doki véleményében,hogy egy ilyen sérüléssel max. pár percig húzta volna.
Azt hogy érted,hogy a hónapokig rajta fekvő Kolo súlya miatt is deformálódhatott Zolo mellkasa?A csont azért jóval többet bír annál,mint hogy pár hónap alatt cirka 50 kilótól(mert Kolo-nak nem a teljes testsúlya terhelte) így eldeformálódjon.
„Egyébként meg honnan tudod hogy elromlott a gép?”-Én Zolo gépéről semmit nem tudok és nem is írtam róla semmit.
„ha Zolo valóban kint volt, tüzet rakott, mivel tudta, hogy a kályha ki van lőve”-Akkor sincs értelme elhagyni a sátrat,mert az legalább véd a szél ellen.Ha odakinn mondjuk -20 van,akkor az a sátorban teszem azt -10,amit ha felöltözök,akkor lazán kibírom.Kinn a szabad ég alatt a -20 szélben mondjuk -30,nagy szélben -40 fokos hőérzetnek felel meg.
„mi van ha Ljudmilla van Zoloval, mint aznapi sorosok akár, és rájuk dől egy fa ott lenn?”-Lehetnek Ők az őrszemek,de akkor mit keresnek annyira lent?És ha ilyen sérüléseket okozva dől rájuk a fa,akkor ott már nem igen ordítoznak.
„Tibo ezt nem látja, köszönhetően a viszonyoknak, de a sikítást, ordítást meghallja? 1km-en azért még meg lehet hallani egy teli torokból ordítást/sikítást”-Ha fúja szél,akkor nem.Ha rájuk dől egy fa,ami összetöri a mellkasukat,akkor meg pláne nem tudnak teli torokból üvöltözni.
„honnan tudod, hogy nem öltöztek fél percig legalább?”-Mert akkor felvették volna a bakkert.Gondolj bele:lehet,hogy menteni kell,ahol szükséges a gyors haladás.Mit veszel fel legelőször?A bakancsot,hisz lehet,hogy jeges a terep és azon bakker nélkül kicsúsznál.Felvenném a bakancsot és már mennék is,hisz a kabátot akár útközben is fel tudom venni.
„nem hiszem, hogy kabátban meg hasonlókban aludtak”-Én sem,mint ahogy a nyomok azt sugallják,hogy még nem feküdtek le aludni.Nagyjából fel voltak öltözve,nem írtak még a naplóba stb…
„A tűz megmagyarázná, hogy miért nem fordultak vissza, mivel a szétvágott sátorban valóban semmivel sem lett vna melegebb”-De akkor miért nem a tűz mellett próbáltak túlélni?És azt a sátrat pár ember secperc alatt bivakra alkalmas állapotba hozta volna…
„nem hogy gyors távozásra készteti őket, de lenn is tartja huzamosabb időre, annyira, hogy meg is fagyjanak és még a cipőkért se legyen idejük felmenni, az igenis szerintem egy „bajtárs” sérülései”-Ha egy bajtársat kell menteni,akkor az az elsődleges,hogy felöltöznek,hogy oda is érjenek a bajtárshoz.Sőt még a bajtárs részére is visznek pokrócot vagy plusz ruhákat,hogy a sérült ki ne hűljön.Nem hiszem el,hogy mondjuk 7 tapasztalt túrázó közül mindegyik pánikba essen,amikor például a két csaj sérült már meg túrán,de a többi is rutinosnak számított(fiatal koruk ellenére).
„edzettek voltak bár, de zsírosak nem, ami lehet (hangsúlyozom lehet) jobban jött vna. + Hipotermia!”-A magashegyi mászók(pl. Csomolungma) mire eljutnak a csúcsmászáshoz,addigra már eléggé szálkásak.Ott is eléggé hideg van(mondjuk még egy 20-assal hidegebb és nagyobb a szél),mégsem szoktak megfagyni egy a szabadban éjszakázás alatt.Főleg nem mindenki egy csapatból…Abban biztos vagyok,hogy mindenki nem halhatott meg a hideg/szél/kihűlés kombótól.
„Lehet, hogy számodra ezek „orosz terminátorok” akik a filmekben vannak, számomra 60-70-80 kg körüli emberek”-Ezt értem,de Ők ezen a vidéken éltek és ezt szokták meg.Ebből kiindulva Őket nem érintette annyira érzékenyen a -20 fok,mivel már megszokták a hideget.A testsúly meg ebben a sportban nem annyira számít,mert egy 100 kilós embernek a teste is több energiát éget el,ezért már inkább hátrány lenne a tömege,arról nem is beszélve,hogy valószínűleg nehezebben is mozogna a hegyen.
„Tehát víz kell nekik, meleg a hidegben, ruha, étel stb.”-Egyetértek!Vizük lehetett,hisz volt hó körülöttük.Meleg a hidegben és ruha?Pont ezért is öltöztek volna fel.
„De a 400x körbe is járták az Uralt, 100x m eg is mászták a Mount Everestet, akkor sem vállnak immunisá a -20 fokra”-De,valamelyest igen.Hisz ha valamit gyakran csinálsz,akkor egy idő után megszokja a szervezet és alkalmazkodik.Ebben az esetben igenis jobban bírják a hideget,mint ha először mentek volna.
„Ha szélcsend van, szerintem teljesen más a történet.”-Raktak tüzet elvileg és behúzódhattak volna a fák közé,ahol a szelet nem annyira érezni.
„Sátorvarrás süvítő szélben mialatt a többiek valamiért lementek valahova, és valamikor visszajönnek? Komolyan?”-Aha!Hisz kell egy menedék,ahová a sérülteket vihetik.De ha nem is tudják megvarrni,valamelyest helyre lehetett volna hozni.
„Ha neki is álltak, erre utalhat a zseblámpa kint, bár inkább csak megnézni a szakadást”-Szóval a szakadást van idejük nézegetni,de felöltözni nincs?
„a második ütés érhette akkor is, amikor már olvadt a hó a vízmosásban, és az olvadáskor a folyó vagy patak alámosta, majd a Luda testét tartó hó szimplán leomlott/dűlt és a test mikor így leesett/csúszott/zuhant/pottyant, akkor kapta azt”-Ha mondjuk 4 méterről leesik egy test a hóba,attól nem hiszem,hogy széttörnek a bordái.

 2167. oberon — 2013-08-02 09:15 

@szega:

Nem kell feltétlenül, hogy a Djatlov-Zina páros kölcsönösen vonzódjon egymáshoz. Elég, ha Zina Szlobohoz, és Djatlov pedig fő a saját levében, annak tudatában, hogy ő az „alfa hím”, mégsem ővé az „alfa nőstény”… itt megjegyezném, hogy bármennyire is furcsának tűnik, lehet, h már a túra előtt megegyeztek a legjobb haverjával, Krivoval, hogy ő Ludát próbálja meg meghódítani, míg ő majd Zina-t.
Szerelemféltésből, féltékenységből követik el talán a legbestiálisabb gyilkosságokat egyébként teljesen normális és rendezett életű emberek, de erről Tiboru talán többet tudna mesélni szerintem.

 2166. oberon — 2013-08-02 09:14 

@szega:

Ha úgy történt, ahogy írtam, akkor Djatlov egy kővel is tarkón üthette Szlobot, ami szintén eléggé beleolvadt volna a tájba, még ha a hó nem is rakódik rá.. (és ahogy olvasgattam, valóban több a kő mint a fa az útvonalon), de akár a kimerültségtől hanyatt is eshetett a dombon felfelé, és mivel köves a talaj, eshetett rosszul is, bár a testtartás, amiben megtalálták, inkább tűnik hirtelen térdre rogyásra egy ütéstől, mint egy hanyatt esésre a fáradtságtól..

 2165. oberon — 2013-08-02 09:10 

@SLC:

Kolo teste akkor már ki van emelve a patakból, amikor a kicsavarodást látod. Ez egy olyan testnél könnyedén elcsavarodhat a kiemelés közben, ami olyan régóta ott van. De lehet pusztán csak optikai csalódásnak tűnik az a csavarodás, és nem volt törés, ezért nem is említik. Ami a szemeket illeti, eléggé lágy részeknek tartom ahhoz őket, hogy 3 hónap alatt bőven eltűnhetnek.. Erre rásegíthetett, ha nyitott szemmel haltak meg…

 2164. szega — 2013-08-02 07:53 

A naplók alapján elég lazán indult a túra. Ivdelben jól elvoltak, moziba jártak, kétszer is megnézték az Arany Szimfóniát (utánanéztem, ez egy 56-ban készült osztrák film, Symphonie in Gold, nyilván igazi kapitalista métely, de Zina rajongott érte), minden este hajnalig énekelgettek, filozofáltak. Érdekes, no. 🙂

Viszont a Zina-Gyatlov kapcsolat szvsz legfeljebb csak Gyatlov fejében létezhetett. Zina folyton Szlobogyinnal lógott, Gyatlov inkább csak idegesítette, ahogy látom. Érdekes lenne olvasni a kortársak véleményét, hogy mi alapján gondolták, hogy volt köztük valami…

 2163. szega — 2013-08-02 07:26 

@SLC: A Zoloékról készült helyszíni fotó nekem gyanús. Agyonretusált, kivágott részekből összerakott fotónak tűnik, legalábbis amit én láttam.

Továbbá folyton előkerül két dolog, az egyik Luda arcsérülése, amiben szerintem semmi furcsa nincs. Hónapokig fekszik egy hulla a patakban, arccal az olvadó vízben, ezalatt a bakteriális bomlás is dolgozik, plusz a vízben élő gerinctelenek (pl. bolharákok – Gammarus) is nekilátnak a szöveteknek, nem beszélve arról, hogy a hó alatt a rágcsálók is megtalálják. Egy rozsomák szétszedte volna az egész testet, de itt erről nem volt szó.
A másik dolog Gyatlov faága, ami egy törpenyír volt, amire ráesett, és a haláltusája közben megmarkolta. Tehát nem egy husángot szorongatott, hanem a sziklás domboldal gyér növényzetének egy tagját.

 2162. SLC — 2013-08-01 22:17 

@becsuszoszereles1k: figyelek ám! 🙂
Az info a murders.ru-ról származik, ahogy a legtöbb anyag, amit összeszedtem.

A probléma a májusban megtalált négy áldozattal a következő: semmit nem tudunk róluk biztosan. Nem készültek jó minőségű képek, és amit a sérüléseikről tudunk, annak valóságtartalmáról nem vagyok teljesen meggyőződve.
Értékelhető közelképet Luda és Zolo testéről találtam, arról annyi állapítható meg, hogy Zolo mellkasa teljesen deformálódott, nyakán seb van – ez azonban lehet a bomlás eredménye is -, szemgolyói hiányoznak. Luda arcán erőteljesen bomlásnak indult a bőr, felső állkapcsa teljesen láthatóvá vált – ezt fordították tévesen úgy, hogy hiányzott -, szemgolyói hiányoznak. Egyébként annyira bomlásnak indult már, hogy arcról egyáltalán nem azonosítható.
Tibo és Kolevatov esetében csak igen rossz minőségű képek vannak, úgy emlékszem egy-egy fejenként, azok alapján egyáltalán nem tudtam azonosítani az áldozatokat, szóval akárkik is lehetnek rajta.
A másik problémám: van az a kép, ahol Zolo és Kolevatov fekszenek a patakban egymáson. Akárhogy élesítem, nagyítom, forgatom, nekem nagyon úgy tűnik, hogy mindkettejük szemürege üres. Kolevatov sérüléseinél azonban ilyesmi nincs leírva.
Ha megnézzük Zolo testéről készült egyik képet, nagyon úgy tűnik, hogy a jobb lába teljesen ki van csavarodva. Nem tartom valószínűnek, hogy egy láb törés nélkül felvehetne ilyen helyzetet, a sérüléseinél mégsincs szó erről.
És akkor még nem beszéltem a jó minőségű képek teljes hiányáról. Az első öt áldozatról még a boncteremben készült képek is felkerültek a netre, a vízmosásban talált áldozatokról csak ez a pár kiszivárgott kép van, semmi több.
Szóval nekem nagyon úgy tűnik, hogy itt valamit titkolnak az illetékesek, és nyilván nem véletlenül. Így viszont nem fogjuk tudni megfejteni a rejtélyt, pedig lehet, hogy csak néhány apróbb információra lenne szükségünk hozzá.
Mindenesetre nem adom fel, ősszel lefordítjuk a csapatnaplót is, és ha kedves barátom nem fogy ki a lendületből, akkor a murders-ről is magyarítunk fontosabb részeket.
Addig is további jó kutatást! 🙂

 2161. pakesz — 2013-08-01 14:50 

2159 keba ezzel csak az a gond, hogy ilyen bizonytalan kimenetelű titkos kisérlethez
1 miért a közismert, befolyásos szülőkkel (is) rendelkező, atomerőműben dolgozó titkos mérnök, kongresszusi ünneplő túra résztvevő stb fiatalokat választották, alapból lett volna milliónyi szerencsétlen, akinek a hiánya nem tűnik fel senkinek,
2 ha már ezt a teljesen értelmetlen döntést hozták, és rosszul sült el szupertitkos dolog, akkor miért engedtek először civileket a keresésbe, ez szerintem egyszerűen nem jön így össze, de hát ezt is többször átrágtuk…

 2160. keba — 2013-08-01 13:43 

Luda arcát később is leharaphatta egy arra tévedt rozsomák vagy egy medve, stb.

 2159. keba — 2013-08-01 13:39 

Egyre jobban erősödik bennem e teória valódisága:
„fegyverkísérlet – Alkonteó 2” az „irányított energiájú fegyverek” tesztelése és beüzemelése (lehet a fegyver a vízmosásban volt előre elhelyezve) a beépített KGB-és tiszt Zolotarjov által!

Djatlov ötletét hallva kapva kapnak az alkalmon és eltervezik a kísérletet (Djatlov amúgy ráriótechnikát tanul, milyen különös véletlen).
Aláíratnak egy titoktartási szerződést és a csoport mellé rendelik a KGB-és tisztet, nélküle ugye nem kapnak engedélyt.
Zolotarjov feladatának elvégzése közben valami hiba csúszik a
tervbe és Ő is meghal.
Minden előre meg volt tervezve, a csapatot a megadott helyre vezetik, Zolo elsunnyog a vízmosáshoz, hogy beüzemelje a fegyvert vagy hogy Ő ne legyen a kísérlet epicentrumában, megtörténik a robbanás vagy üzembe helyezés, (ezeket a fényeket látják 50 km-re a másik csoport tagjai és a kísérlettől szineződnek el a hullák)

Valami gond támad, nem várt kísérleti eredmények, stb. Zolotarjev is odavész.

Február 4-én berendelik az ügy egyik vezetőjét (emlékeztek, akinek a rokona vall erről 2004-ben mert a csóka már rég nem él)

Azokat az újságírókat, rokonokat akik esetleg túl közel kerülnek az ügy valóságtartalmához, ellehetetlenítik ahogy ez a jó öreg KGB-től megszokott.

9 egyetemista, értelmes fiatalemberen végzett kísérlet. Ennyi a történet.

Amúgy biztos tudjátok, hogy ezek a fegyverek a valóságban is léteznek van amelyiket pl. oszlatásokra is bevetik, olyan, mint amikor bekapcsolsz egy kutyariasztót amit te nem hallassz a kutya viszont megzavarodik, vagy a mikrohullámú fegyverek, az infrahang, ami köztudottan depressziót, tudatzavart, szívleállást, pánikot, félelmet okoz! vannak olyan szerkezetek, melyek koncentráltan egy helyre tudják vezetni pl. az infrahangot és aki ott van annak annyi.

 2158. oberon — 2013-08-01 13:13 

@bobby:

Köszi az észrevételeidet, ezért is tettem fel, mivel több szem többet lát, de bízom benne, hogy a kő megvan már, csak A formára kell faragni..

– A narancsszínű gömböket amit láttak a másik túrázók szélviharban, esetleg akár kisebb hófúvásban 50 km ről!!! azt belőtték pontosan, hogy a Halál-hágó felett volt, vagy csak abban az irányban? Egyébként milyen magasságban? Mert ha arra hivatkozol, hogy tapasztalt túrázok voltak, és ezek a gömbök akár katonai, akár természeti jelenségek voltak-e, akkor nem hinném, hogy valamelyik „tapasztalt” túrázó ne tudna valamit erre mondani, ami annyira megnyugtatja őket, hogy felöltözzenek. Nem is beszélve egy KGB-s veteránról…
– Hogy Zolo miért volt kinn, szerintem annyira nem lényeges, mivel azt már biztos, hogy soha nem fogjuk megtudni. De akár csak körbenézhetett-e, hogy nincsenek e manysi vadászok, akiknek nem tetszik a hegyi sátorverés, amivel ő biztosan nem értett egyet.
– Sérülése keletkezhetett fényképezés közben is, így amikor megcsúszott, a keze fel volt emelve. Egy ilyen embertől, akinek ilyen múltja van, és lehet hihetetlennek fogod tartani, de kinézem, a fényképezőre vigyáz inkább (főleg, ha tényleg a küldetéshez kell), mert nem tudja/gondolja, hogy a jobb oldala így tropára fog menni. Hozzáteszem itt max 1- 2 mp-ről beszélünk. És ha azok a képek valóban eltűntek, akkor tényleg lehet vmi kis hidegháborús/kémkedős szál, de a történet egészét tekintve csak egy akadály, aminél nem szabad leragadnunk szerintem. Ami pedig a mellkasával történt, azt okozhatná akár a hónapokig! Rajta fekvő Kolo testének súlya is, plusz az egyenetlen folyómeder stb. Ez megint szakembert igényelne. Azt viszont vedd számításba, hogy a gép a tokjában volt, ami az ütést nem zárja ki, viszont tompítani tudja. Egyébként meg honnan tudod hogy elromlott a gép? Azt tudod, h elázott, és abban romlott el, de azt nem, hogy esetleg ha nincs a víz, milyen állapotban lett vna. Nem is hiszem, hogy ezzel foglakozott vna bárki is a többi dolog mellett..
– Tibo nem feltétlenül kellett, hogy megtegye az utat. Akár ő is ráeshetett Zolora, akár a fényképező is megüthette a koponyáját olyan módon. De én inkább arra hajlok, hogy valami más volt az, nem a fényképező.
– A sátorból való kijövetel pontos célját/okát/menetét/időtartamát/vezetőjét/idejét szerintem soha sem fogjuk pontosan rekonstruálni. Csakhogy én is elgondolkoztassalak kicsit: Mi van akkor, ha Zolo valóban kint volt, tüzet rakott, mivel tudta, hogy a kályha ki van lőve, ezt pl. az örködő Tibo még talán láthatja is. Hogy kicsit csavarjam is, mi van ha Ljudmilla van Zoloval, mint aznapi sorosok akár, és rájuk dől egy fa ott lenn? Mi van ha Tibo ezt nem látja, köszönhetően a viszonyoknak, de a sikítást, ordítást meghallja? 1km-en azért még meg lehet hallani egy teli torokból ordítást/sikítást, beüvölt a sátorba, és uzsgyi, a többi fent. Amit itt kifelejtesz sztem, hogy nem feltétlenül kell a sátorból úgy kijönni, hogy lélekszakadva a félelemtől (egyébként honnan tudod, hogy nem öltöztek fél percig legalább? Szerintem igenis valamennyit készültek, mivel nem hiszem, hogy kabátban meg hasonlókban aludtak. Aki gyorsabban készült, azon több ruha van, aki lassabban, azon kevesebb pl.) De azt fontosnak tartom, hogy mindenképpen az elhagyás okának elsöprő prioritást kellett élveznie minden más előtt, ami igenis lehet 2 társam bajba jutása pl. A tűz megmagyarázná, hogy miért nem fordultak vissza, mivel a szétvágott sátorban valóban semmivel sem lett vna melegebb, mint kint , ezt jól látod, de tűz sem lett vna, mint lent. Ha pedig valóban szükség volt rájuk vagy tényleg bepánikoltak, bármi megeshetett. Valamint nem kell mindenkinek menekülni. Elég ha vmi történik a 3 alulöltözöttel, pánik bármi, kivágás a sátorból, a többiek pedig kicsit később, vmennyire felöltözve megpróbálják őket visszahozni, de a vége ez lesz.
– Senkire sem emlékszem aki eddig említette vna, de én a kabinláz okozta bekattanást is körbefutnám, mint pánikot és fejvesztett menekülést kiváltó tényezőt.
– Doro, Krivo és Szlobo akármiért is, de lejutottak addig a fáig, ha Szlobo nem is 100%, de a másik kettő biztosan. Ezzel nem vitatkozhatsz. Leírtam am a szövegben, hogy lehet, hogy olyan távolságban vették észre/fogták fel a cipő hiányát, ahonnan mondjuk ugyanannyi lett vna távolságra a sátor meg a fa. A fánál tűz van és laza lejtőmenet, a sátor dombnak van és szétvágva. El tudom képzelni egymásra néztek, oké, lemegyünk, segítünk/megnézzük mivan, átmelegszünk, felküldjük vmelyiküket a cipőkért, lehozza, felhúzzuk aztán felsétálunk.. Senki sem a halálra készül egyből. Egy 20-on éves fejében meg aztán főleg nem az fordul meg egyből hogy meghalhat.
– Szlobo 1 pár cipője pont hogy az öltözésre utal, mivel nem elhagyta, hanem fenn volt a sátorban..
– Ami nagyon fontos, hogy ha csak megijednek, pánik stb, akkor valóban kifutnak, körbenéznek és visszamennek. Ha viszont olyan tényezőt keresel, ami nem hogy gyors távozásra készteti őket, de lenn is tartja huzamosabb időre, annyira, hogy meg is fagyjanak és még a cipőkért se legyen idejük felmenni, az igenis szerintem egy „bajtárs” sérülései, nehogy isten bajtársaké. Ha megnézed, és leveszed a 2 súlyos sérültet (Luda és Zolo) leveszed a mezítlábasokat, akik nem valószínű, hogy nagyon sokat mehettek vna a fenyőfához érés után (Szlobo, Doro és Krivo)akkor 4 ember marad a 3 átfagyott és 2 sérült ápolására esetleg szállítására, fagyűjtésre, menedékásásra stb. Hiszed vagy nem, ha melózol kimelegedsz, még jól is eshetne. Itt viszont megijedt, átfázott, alulöltözött , ilyen esetben szerintem járatlan emberekről beszélsz -20 alatti hőmérsékletben néha-néha viharos szélben. Ehhez veheted a sérüléseiket, ahol még jobban távozik a hő. És ők edzettek voltak bár, de zsírosak nem, ami lehet (hangsúlyozom lehet) jobban jött vna. + Hipotermia!. Ahogy látom, nem veszed ezt eléggé komolyan. Lehet, hogy számodra ezek „orosz terminátorok” akik a filmekben vannak, számomra 60-70-80 kg körüli emberek, akik azon a bolygón élnek, amin én is. Tehát víz kell nekik, meleg a hidegben, ruha, étel stb. Ha megvágod őket, nekik is piros a vérük. Az ő testük is 36 fok környékén van akár a tiéd vagy az enyém, szóval ha alulöltözötten és kimerülten egyre kevesebbet mozogva elkezd kihűlni a testük, akkor ugyanazokat a tüneteket produkálják, mint egy afrikai zulu, aki életében nem látott havat. A különbség abban rejlik, hogy míg a zulunak ez pl 15 perc után kezdődik, náluk mondjuk 1 óra után. De a 400x körbe is járták az Uralt, 100x m eg is mászták a Mount Everestet, akkor sem vállnak immunisá a -20 fokra, ami az erős széllel párosítva rohamosan csökkenti azt az időt, amit kibírnának, nem beszélve arról, hogy a hidegérzetet és ezzel az agyat átverve nagyobb hideget konstatál.. Ha szélcsend van, szerintem teljesen más a történet. Ha a rajtuk levő ruha még át is nedvesedett, akkor meg még rosszabb a helyzet…
– Sátorvarrás süvítő szélben mialatt a többiek valamiért lementek valahova, és valamikor visszajönnek? Komolyan? Ha neki is álltak, erre utalhat a zseblámpa kint, bár inkább csak megnézni a szakadást, olyan bolondok nem voltak, hogy akkor varrják meg. Am megnéznék egy sátorvarrást azokban a körülményekben.
– Ludánál a kő csak 1 eshetőség, amúgy simán megpördűlhetne szerintem egy test ilyenkor, de ezen nem akarok lovagolni. A lényeg, hogy megoldást szerettem vna arra, hogy 2x-i ütés érte. Kérnék utána nézni valakit, hogy ez valóban tényként kezelendő e? Egyébként a második ütés érhette akkor is, amikor már olvadt a hó a vízmosásban, és az olvadáskor a folyó vagy patak alámosta, majd a Luda testét tartó hó szimplán leomlott/dűlt és a test mikor így leesett/csúszott/zuhant/pottyant, akkor kapta azt. Itt is megjegyezném, oszlásnak indult testekről beszélünk már, nem élőről, vagy frissen halottról.
– Ja és az uccsó, a faág. Ha úgy történt a történet, ahogy leírtam, abban bőven elfér, hogy Djatlov útközben talált vmi tárgyat, vagy később eldobta stb. Ne felejtsd el, hogy a hó kb 10 cm-volt csak akkor, mikor megtalálták őket, akkor vastag hó fedte Szlobot is, amit a képek tökéletesen mutatnak. Ez mind3 dombon talált személynél igaz. Tehát ha volt tárgy, ami biztos hogy természetes, nem emberi kéz alkotta, az ha nincs ennyi hó, akkor is bele olvadhatott vna a tájba.. A hóolvadást nem hiszem, hogy megvárták, így a fa akár még mindig ott lehet…

Csak én is próbálom kitalálni, mint mindenki más! De abban hiszek, hogy minden, ami ahhoz kell, hogy ennek a 9 embernek a halála értelmet nyerjen az ott van a szemünk előtt, és ha 1x sikerülne az irányt belőni, akkor már csak a távolságot kellene leküzdenünk.

 2157. oberon — 2013-08-01 13:08 

@becsuszoszereles1k:

Zolo halálánal sajnos sokkal fatálisabb, megmagyarázhatatlanabb és érthetetlenebb halálok is történtek már sajnos, ezért nem feltétlenül keresnék benne értelmet. Ami a kirohanást illeti, egyféle „tömeghisztéria” is kialakulhatott, és akár függési sorrendben is megindulhattak, ezalatt azt értem, hogy ha pl. Djatlov volt az első, őt követte Krivo, őt Ljudmilla és így tovább. Az események biztos vagyok benne, hogy megmagyarázhatóak, de semmiképpen sem kell minden áron a logikára építeni.
Logikus szerinted az hogy 9-ből mind a 9 meghalt? Szerintem nem.
Lehetséges, hogy 9-ből 9 szerencsétlenül meghaljon véletlenek balszerencsés sorozatából, amik lehetnek egymástól függetlenek is? Szerintem igen.
Tibo fején a sérülés, vagyis annak hiánya, de a koponya tényszerű törése nálam azt a gondolatot szülte, hogy mi van, ha az már egy halál utáni sérülés, amit pl. szállításkor szerzett, amikor esetleg hanyagul feldobhatták a szekérre, esetleg a szekéren egy huppanonál koppant vagy ütődött neki egy tárgynak a (szekéren/teherautón/szánon).
Ne felejtsd el, egy már 3 hónapja halott tetemről beszélünk, ami nem fagyott, hanem oszlásnak indult. Ezt az eshetőséget is kár lenne félretolni..

 2156. keba — 2013-08-01 12:14 

Végigolvasva és nézve minden infót, a youtube-os filmecskében nyilatkozó egyik hölgyel értek egyet, aki azt mondta, hogy több, egymással összehangzó ok vezethetett az események bekövetkeztéhez. Talán Oberon kolléga leírása közelíti meg a legjobban a reális valóságot olyan értelemben, hogy mi történhetett az ide-oda járkálásokkal, és a halottak különféle elhelyezkedésével. De pl. Luda arcsérüléseit nem magyarázza, ott nagyobb, erősebb sebzésnek kellett történnie. A bordatörés és kisebb sérülések még magyarázhatók valamilyen módon csak úgy magában is, illetve okozhatta az erős szél úgy, hogy ledöntötte a lábáról a tagokat majd földhöz csapta őket. Éppen ezért az én teóriám több dologból áll össze. Mindenképpen a titkos „infrahang” vagy valamilyen „irányított energiájú fegyverkísérletekről” lehetett szó kezdetben, vagyis a két (vagy nem tudom hány) KGB-és tag tudott az elkövetkező kísérletről, megszervezték a csapatot és az előre megbeszélt helyre vitték társaikat, aztán elmentek a hely közeléből, utánna pedig várták a kísérlet végét. Ekkor kezdődik az irányított energiájú fegyver kipróbálása (pl. infra ágyú), mely energiát a sátorhelyre lövik, itt őrületszerű megzavarodást idéznek elő az ottlévőkben, akik kitörnek a sátorból, innen Oberon leírása helytálló lehet, vagyis mindenki az adott helyre kerül és az adott dolog történik vele kiegészítve azzal, hogy nem a kimerültség és fagyásközeli állapot az oka a halucinációknak és az esetleges erőszakos cselekedeteknek, hanem az infrahang. Ludát pedig széttépik saját társaik vagy a KGB-sek, vagy a többiek és Oberon kronológiájában végigfutva esnek el egyenként. Még az is lehet, hogy a KGB-sek nem tudták, hogy ilyen hatások várhatók mert velük sem közölték, lehet elszámolták a kísérlet hatósugarát és ők is kaptak a cuccból, innen megint Oberon története folytatódhat (beleesnek megzavarodott állapotukban a Manysi verembe, stb.) Röviden ennyi

 2155. bobby — 2013-08-01 08:50 

@oberon:
„Egyre jobban fáradnak, egyre jobban kezdenek kihűlni”-Ez így nem igaz,mert ha pl. fát gyűjtenek,akkor attól kimelegszenek.
A jbban felöltözöttek lazán fel tudtak volna menni a sátorhoz,mert annyira nem lehettek fáradtak,hisz aznap nem mentek olyan sokat.Egy kilcsi meg egy gyakorlott túrázónak 15 fokos domboldalban nem egy nagy kihívás,még nagy szélben és hidegben sem.
Luda sokkot kaphatott,de hogy senki nem vadászta le,hogy ne rohangásszon az erdőben…Szerintem volt Ő annyira kemény,hogy inkább megpróbálta volna magához téríteni.Ha meg rohangászik az erdőben és telibekap egy fát,akkor az arca ment volna szét,de hogy kétoldali bordatörést nem szenved,az tuti.És ha kőre esett volna az ütközés után(a havas földön),akkor a háta sérült volna meg,nem pedig a bordája.Mert olyan csak a filmekben van,hogy nekifut valaminek,majd megpördülve esik el.Ezt inkább úgy képzeld el,mint amikor letaglózza valami.Fut,akadály,hátas…
„a kommentek között is írta vki, hogy Djatlov egy faágat szorongatott, amikor megtalálták”-Erről nem azt írták,hogy inkább egy ágacska volt?

 2154. bobby — 2013-08-01 08:21 

@oberon:
Csak pár furcsaság:
A narancsszínű gömbökről azt mondták a másik csapat tagjai,hogy ide-oda cikáztak az égen és állítólag még a keresőcsoport is látott ilyeneket.
Zolo szerintem is sátron kívül volt,de vajon miért?Felderíteni?Kimegyek,lenézek és kész!Küldetés?Itt?Milyen küldetés jöhet szóba?Gyönyörködés a tájban?Még ez is megeshet.A fényképezőgép azt mutatja,hogy valószínűleg határozott szándékkal ment.A túraképek vagy pedig valami gyanús esemény,ami nem rövidtávú hatású,hisz ezek a gépek nem digitálisak voltak.Vagyis amit lefényképezett,azt itt nem tudta bizonyítékként használni(pl. megmutatni a többieknek).
Zolo sérülései:egy szimpla eséstől ilyen sérülések szerintem nem keletkezhetnek.Hogy tud egy háborús veterán olyan bénán esni,hogy összetörje a bordáit?Hol volt a keze?Az ember ösztönösen tompít a kezével,neki pedig a feje fölé kellett volna nyújtania,hogy ilyen sérüléseket szerezhessen.De persze a fényképezőgép ép maradt…
Tibo útja felfelé:kiabálhat,ha egyszer szél van,akkor úgysem hallani semmit a sátorban.Vihet fáklyát:ha a többiek a sátorban vannak,akkor nem látják.Az uccsó kép pedig inkább elemlámpa,mint jelzőtűz.
Nem hiszem,hogy eddigre ne lett volna már ébren mindenki a sátron belül.És ezek ruszki gyerekek voltak,akik már megszokták a hideget.Viszont nem voltak hülyék,hogy mezítláb nekiinduljanak a lejtőnek,miközben ott van mellettük a bakancsuk.Szóval inkább egy kicsit fagyoskodtak volna a sátorban,de felöltöztek volna.Különben egy kérdés:mennyivel van hidegebb egy szétvágott sátorban,mint kint a szabad ég alatt?-)
„te sem a sminkeddel vagy éppen elfoglalva, hanem az életed megmentésével”-Aminek az első lépése,hogy normálisan felöltöznek…
„lövésed nincs, h lavina miatt futnak e, medve miatt v bármi másért”-Akkor kimenekülnek,de aztán látják,hogy nincs lavina,medve stb. és visszamennek a ruhákért és a cipőkért.
„Doro, Krivo és Szlobo pedig vánszorognak lefelé a dombról.”-De miért?Kijönnek,de látják,hogy a többiek jóval megelőzték őket és nincs semmi veszély.Mit csinálna egy normális túracsapat ilyen helyzetben?Beesik egy ember,hogy a társuk megsérült a vízmosásnál.Djatlov kivágta a sátrat,hogy hamarabb megtudják,hogy mi a gebasz.Infócsere és mondjuk hatan elindulnak lefelé,hogy felhozzák Zolo-t.A maradék kettő azalatt megpróbálja megvarrni a sátrat és csinál egy mentősarkot,hogy egyből elláthassák a sérültet(takarók,esetleg meleg leves stb.).Hisz a szabad ég alatt valószínűleg hallra van ítélve a sérült.
Zolo sérülése és az uccsó ember halála között 5 óra telt el?Egy edzettebb ember felöltözve(pl. Tibo) lazán kihúz egy éjszakát a szabad ég alatt.Mibe haltak bele pár órán belül?

 2153. becsuszoszereles1k — 2013-08-01 00:43 

@oberon: Nem rossz.
Viszont igen fatalis veg Zolora nezve.
Hogy tarsuk, tehat barati hang seglykialtasara ruhatlanul rohantak volna ki, sot tovabb, el a satortol – ezt kizart dolognak tartom (kulonosen, ha nem is tudtak milyen veszelyrol van szo; ergo eszerint senki nem jelzett semmit, ami eletveszelyt jelenthetett a csoportra.)

2120.hsz-ben SLC ezt irja: „Tibo feje egy 8×9 centis területen betört, úgy, hogy a fejbőr nem sérült, ezen felül voltak egyéb felületi sérülései is.” – Ez akkor most egy kis gondot jelent.

 2152. oberon — 2013-07-31 22:32 

Újra átolvasva néhány bizonyítékot, kiegészíteném az írást, mivel ahogy tapasztalom, kicsit gyéren lakott jelen pillanatban a blog, viszont ha Ti még nem is, én csiszolnám tovább ezt a drámaian tragikus novellát.

1. Tibo-t és Kolo-t felcserélném a történetben, mert visszaolvasva láttam, hogy emlékeim megcsaltak, és Tibo volt jobban felöltözve..

2. Doro és Krivo 1-nél többször felmásztak a fára, akár együtt akár külön tartózkodva fönn, (talán a felszálló tűz melege miatt, nomeg, h a meztelen lábuk ne a hóban legyen pl.) és hogy ezután egymásra esteke, vagy külön-külön, ki mikor merült ki, az már nem derül ki. Az biztosnak tűnik viszont, hogy a testüket a többiek elmozdították, bár én itt max átfordításra tudok gondolni, vonszolásra meg miegymásra nem.

3. A sátras kitörésről talán annyit, hogy már eleve lehetett sérült is a sátor (feállítás, szállítás pl), és azon kémleltek ki, majd annak a szakadásnak/vágásnak a mentén kezdték el felhasítani, így rövidítve a kb 30mp-t mondjuk 10-re, ami kb annyi lenne mint ahogy olvastam kioldani a zsineget, csak így még mindig nem kell átmászni az alvókon. Ja és tudjuk, hogy a sátorvarrás mindennapos dolog volt. Abban a helyzetben, ha Djatlov gondolt is a kárra, nem hiszem, hogy kétségbeesne attól, hogy össze kellene varrni sokadszorra a sátrat. Amit szerintem nem számolt, hogy vagy ő vagy valaki, aki utána jön a mászáskor esetleg tovább szakítja a rést, vagy esetleg a szél megtépi. Szerintem szimplán csak nem mérlegelt.

4. Lehetséges, hogy Tibo, aki az írásban Kolo (lásd. 1-es pont) nem felsétál a jelzőtűzzel, hanem a bajbajutott Zolo lövi fel, és azt látja meg, majd bekiabál a sátorba, hogy vmi történik, és elrohan lefelé a dombon a fény irányába. A többiek nem tudva mire vélni a dolgot a fenti okok miatt kivágják magukat és irány Tibo után. Ha így történt, az is okozhatott pánikot, hogy nem volt egyértelmű senki számára, hogy mi is történik valójában, és hihették azt is, hogy Zolo lentről egy lavinára akarja felhívni a figyelmet.. a többi a fenti írásban.

5. Lehetséges, hogy mindez még szürkületkor kezdődik, nem teljesen sötétben, csak ahogyan megy az idő, rájuk is sötétedik.

6. Kolo fejsérülése a kimerültségkor való összesesékor is betörhetett, de még korábban is. Nem feltétlenül halálosnak tűnik a sérülés, elképzelhetőnek tartom, hogy még mozgott is utána, csak ezen körülmények között volt az.

7. Az ágfolyosó, amit megtaláltak, gyenge lábakon áll, mivel mások is csinálhatták, de ha ők voltak, csak még 1 bizonyíték arra, hogy a fenyő és a vízmosás közötti távot nem csak 1x tették meg.

8. Kolo sérülésében a legelején azért vagyok biztos, mert ha bárki mással történik, és ő nem sérül ennyire, akkor szerintem levezényeli ezt az egészet, ha Djatlov erősködik kap két sallert max, de az biztos, hogy hatványozottan több esélyük lett vna túlélni.

9. Djatlov, Zina és Szlobo nem Szlobo testénél volt együtt, hanem kicsit lentebb, majd miután Zina eltávolodik kellőképpen, Djatlov végrehajtja a fentebb írtakat.

Egyenlőre ennyi.

 2151. oberon — 2013-07-31 16:02 

Nos. Páran nekiállnak Zolo és a verem környékén fát gyűjteni, mialatt a többiek elmennek megkeresni a Doroshenko féle csapatot. Mikor megtalálják őket, felvilágosítják társaikat a helyzetről. Megnyugodva félig meddig, h „kisebb a baj” mint hitték, elindulnának visszafelé, de tudják, ha megteszik, megfagynak. Fel kell, hogy melegedjenek, ezért megpróbálnak tüzet rakni. Abban biztos vagyok, hogy a fák közötti nyomok, letört ágak és a túrázok karcolásai sérülései azt támasztják alá, hogy a fenyő és a vízmosás közötti távot többen nem csak 1x tették meg, ezzel bizonyítva az információáramlást a két pont között.
A fánál megtalált két srác sztem sakk matt alapon nem akart többet menni a hóban, ezért bennük nem vagyok biztos, hogy voltak a vízmosásnál, Szlobo is gyanús, h nem volt.
Ezalatt peregnek az események, és ami a legnagyobb baj ez esetben, az idő is.
Mindenki teszi a dolgát, ezzel is segítve a kifáradást, amin a sebeik amiket a sötét erdőben a fák között szereznek sem segítenek sokat (hozzátenném, hogy néhány sérülésük lehet akár napokkal ezelőtti is, ami a halál után sokszor összefolyik az azon az éjszakán szerzettekkel). Egyre jobban fáradnak, egyre jobban kezdenek kihűlni, és ahogyan a hipotermia szépen lassan kúszik rájuk, a döntéseik, a mozgásuk és minden más rohamosan romlik.
Biztos vagyok benne, hogy miután a jobban öltözöttek megkapták az instrukciókat Zolotól,
az is elhangzik, hogy vissza kell menni pár dologért a sátorba, így lassan körvonalazódnak mindenkiben a dolgok, hogy ez nem lesz gyalog-galopp.
Kolo kivételével a többiek elindulnak a fenyőfához a tűz miatt + megnézni társaikat, akik időközben megpróbáltak felmászni a fára, szerintem ellenőrizni, hogy a sátor még áll-e. Itt kicsit bizonytalan vagyok azzal kapcsolatban, h ki mászott fel a fára, de az biztosnak tűnik, h vagy Doro, v Krivo (én Doro felé hajlok) leesett a fáról rá a fa tövében várakozó társára. Hogy a lent álló elkapni akarta-e, észre vette-e, hogy zuhannak felé vagy már feküdt magatehetetlenül a hóban, azt már soha nem tudjuk meg, viszont az biztos, hogy a két test találkozott egymással, nem is kis erővel. Mindkettejüknek sok a sérülése, de talán a Doro testén találtakról tudnám jobban elképzelni, hogy a fáról esve a faágak teszik vele, Krivoval pedig a rá eső Doro. Ez am megmagyarázná , h miért fekszenek az ágakon, és miért nem tették a tűzre. Az égési sebeiket pedig még korábban a tűz mellett melegedve is szerezhették, mivel ellentétes irányúak ha jól emlékszem az égések, így tökéletesen beleillik abba, hogy egymással szemben ülnek, és a fagyás határán minél közelebb próbálnak menni a tűzhöz, ami így megégeti őket.
Hogy Szlobo ennek szemtanúja e, vagy esetleg ő indul-e el elsőre vissza a sátor felé, feladva a várakozást a többiekre, nem tudom, bár szerintem az utóbbi.
Helyzetjelentés: Doro és Krivo már halott, Szlobo úton a sátorhoz/vár a fa alatt, amikor a többiek megérkeznek a fenyőfához. (Ljudmilla, Zina. Djatlov és Tibo)
Itt szeretnék egy pillanatra megállni. Elsőre talán azt gondoljátok, hogy ez nem vág ide, de fussuk körbe a szerelmi szálakat, amiket tudunk.
Zina és Szlobo „flörtölgetnek, mialatt Djatlov próbál Szlobo elé kerülni a rangsorban.
Abban biztos vagyok, hogy Zina számára sem volt közömbös, de mint fiatal nő, szerintem ő is szerette az ilyen helyzeteket.
Ahogy nekem átjön, Luda és Krivo között is volt vmi, még ha csak születendőben vagy kialakulóban is, de puszta fiú-lány túratársi kapcsolatnál azért jóval többet feltételezek.
Összegezve a szerelmi szálat, van 1 alsóhangon minimum testi vonzalom két 20-onéves fiatal között, és van 1 szerelmi 3 szögünk 3 idősebb fiatal között, amihez hozzá kell vennünk sajnos, hogy innentől kerülnek előtérbe Djatlov személyiség jegyei.

Vissza az eseményekhez.
A fenyőfa alatt vagyunk.
Úgy gondolom, hogy mikor Ljudmilla meglátta a mozdulatlanul fekvő Krivo-t arccal felfelé a hóban, sokkot kapott, de min. sírógörcsöt, és elkezdett szaladni az erdőben.
Ami ezután jön, az sajnos nem más, mint kétségbeesés-kilátástalanság-kimerültség-harag és hideg/hipotermia okozta folyamatos mentális szűkülés és a valóságtól való folyamatos távolodás együttes manifesztációja (jócskán benne vagyunk már a kint töltött időnek, mialatt a jobban felöltözöttek többet mozogtak, ezzel jobban felhasználva tartalékaikat, ezek közé tartozik Ljudmilla is) a jól ismert eszeveszett pánikszerű rohanás valamerre.
Ha még kegyetlenebb szeretnék lenni, bár az élet írta, én csak próbálom összerakni, akkor az is megtörténhetett, hogy Krivo még életben volt, így el tudott búcsúzni Ludától, és csak miután meghalt tört el a mécses Ludában.
Senki se felejtse el, hogy -20 fokban vagyunk egy orosz erdőben február legelején 10-15 cm hóban, sötét van és a szél is sűvít, ezzel nehezítve a látási viszonyokat a röpködő kisebb darabok miatt. Normális esetben lassan is 2x megnézné mindenki hova lép.
Ez viszont sajnos nem volt normális eset.
Ljudmilla ahogy rohan, ( el tudom képzelni azt is hogy éppen a könnyeit akarta letörölni, ami inkább motorikus volt nála ebben az állapotban, nem pedig tudatos, ahogy leveszi a kezét, telibekap egy fát, nem kocogva, hanem félig öntudatlan állapotban ’rohanva’ (nem tudom, hogy ez e a megfelelő szó ide), 0, szeretném hangsúlyozni, hogy 0!!! Védekezéssel!!! Bár a ruhái tompítják az ütést, mégiscsak egy nőről beszélünk, és ahogy látom bár edzett túrázó volt (láb) mellizom gyakorlatokat, mint egy férfi, nem hiszem hogy végzett, így adott számunkra egy cirka 50-60kg-os törékeny női felsőtest, huzamosabb ideje igénybe véve, (és itt nem szeretnék saccolni se az időre) ami eléggé át lehet már fagyva ( itt megint kérnék egy kis -20 fok alatt elszenvedett törés/kontra szobahőmérsékleten a csont törés szakmai felvilágosítást), nem nehéz elképzelni a találkozást.
(a 100km/h enyhe túlzás sztem az orvos részéről, amúgy meg először ki mondja, aztán mit mond alapon, milyen szövegkörnyezetben, kik jelenlétében, milyen hangulatban, mennyi szakmai, legfőképpen ilyen irányú tapasztalattal stb.. szóval ez a kijelentés számomra kuka..
Már hallom előre, hogy ez lehetetlen, én azt mondom: Senki ne próbálja ki otthon!, de biztosan van lehetőség ezt kiszámolni-leellenőrizni, hogy lehetséges-e. Várom az eredményeket.
Hogy a 2xi ütésre is legyen magyarázat, én úgy képzelem el, hogy amikor a felsőajka és az orra érhetett a felületnek, majd az arc többi része. Az hirtelen lefékeződés erejétől a belsőszervek elmozdultak, a nyelv előrecsúszott, amit az összezáródó fogak leharaptak, majd 1-2 másodperccel később, ahogyan az eszméletét vesztett test öntudatlanul földre zuhan,nehogy isten kőre (ami a fák között lehet a mai napig), akkor ott érheti szintén valamilyen erősebb erőhatás.
Szintén otthon ne, de relatív álló helyzetből szabadesésben ráesni egy kőre önmagában okozhatna szerintem bordatöréseket.

Vissza a többiekhez.
Zolo közel a halálhoz, Kolo tartja benne a lelket.
Mikor Luda elrohant, nem lehet tudni pontosan mi történt, de az biztos, hogy Djatlov és Zina a sátor felé indult, Tibo pedig a másik irányba.
Maradjunk Tiboval.
Miután egyedül maradt, (vagy leveszi az órát az egyik halott társáról vagy az elbúcsúzó Krivo adja neki vagy mástól van, sztem lényegtelen végső soron) kis hezitálás után elindul Luda után, nem is sejtve, mi vár rá. Ahogy halad, észreveszi/meghallja/belebotlik Ludába, aki szerintem még életben van, ami megmagyarázná, hogy Tibo a saját életét is kockáztatva, elviszi a vízmosáshoz, hátha Zolo tud mondani vagy tenni vmitaz előállt helyzetre.
Ne felejtsük, Zolo nem tud még a két srác haláláról, és Szlobo lehetséges akciójáról sem fel a domba. Mire a kimerült Tibo visszaér, társai már halottak.
Itt kicsit megállnék, hogy miért is halt meg Kolo, mikor nincs komolyabb sérülése.
Zolo sérült, nem tud menni. Kolo maradt ott vele, amíg a többiek elmentek. Koloban már benne van 1 dombra menet és még kitudja még hány rázós méter. Zolo sztem racionálisan felmérve a maga esélyeit, rájön, hogy valami gubanc lehet, mivel a többiek régóta elmentek már, így Kolot utánuk akarja küldeni (hogy megnézze mi történt vagy ne fagyjon meg vele együtt ott a gödörben, azt sajnos már nehéz lenne megmondani.
A lényeg, hogy Kolo kemény fából volt faragva, és ennek tudatában itt kicsit elszámolta magát, bízva abban, hogy a többiek visszajönnek nemsokára.
Erre utal számomra az, összeölelkeztek, amit a katonákról ugye tudunk, hogy hidegben ezt teszik egymás melegen tartásához. Azt is tudjuk, hogy Zolo katona volt. A többi nem nehéz.
Mire Tibo odaér, mindketten meghaltak, vagy nagyon közel állnak hozzá, de menetképtelenek, abban biztos vagyok.
Tibonak 2 lehetősége van. Vagy itt marad, és talán jönnek a többiek, vagy elmegy utánnuk a nyílt szélbe, és lehet, hogy csak halottakat talál. Ahogy ezt leírtam, sztem Zolo v Kolo még élhetett, mivel ez arra ösztönözhette Tibot, hogy ott maradjon a vízmosásnál.
Innen az idő és a hideg szépen lassan elvégzi a dolgát. A többi ismert.

Térjünk rá Djatlovra, Zinára és Szlobora.
Szlobo 1 pár cipővel a lábán már eléggé legyengülhetett/kimerülhet/kihűlhetett mire leértek a fenyőhöz. Ha ott vmennyire át is tudta magát melegíteni, az édes-kevés volt ahhoz, amire szüksége lett vna, h egyáltalán legyen bárminemű esélye is életben feljutni a dombon 900m-t.
Bár zavaros, hogy Szlobo előre ment-e, és a Djatlov-Zina páros utána, vagy 3-an együtt, de az biztos, hogy ott ahol Szlobo holttestét megtalálták, 3-an 1 helyen tartózkodtak.
Megtörténhetett az is, h Djatlov és Zina segített felfelé Szlobonak, aki viszont rettenetesen belassította őket, ezzel is csökkentve az esélyeket.
Tehát itt vagyunk Szlobo halálának helyén. Djatlovban elpattan a húr, vagy már elpattant, 2 társa tuti halott, 1 haldoklik 1 az erdőbe a többi ki tudja merre, a legnagyobb riválisát pedig itt vonszolja felfelé a dombon, mikor ő is majdnem meghal.
Én itt egy hipotermia-szerelemféltés-életösztön-zsigeri ellentét és a 2-3 v 4 négy halott nem számít tudati állapotba zuhanás, amit pedig tényleg az a csúnya hipotermia és kimerültség bőven okozhatott, arra sarkallja, hogy itt és most befejezze ezt a rivalizálást, pontot tegyen a végére. Szerintem Zinát előreküldi vmiért a sátorba, vagy pusztán csak a hideg miatt, ő pedig majd segít feljutni Szlobonak címszó alatt lemarad.
Innen nem nehéz elképzelni a többit.
Zina kimerül az út 2/3-ánál, Djatlov pedig végez Szloboval, majd elindul Zina után, de ő is megfagy. Hogy mivel ütötte le Djatlov Szlobot?
Sajnos forrást nem tudok, de a kommentek között is írta vki, hogy Djatlov egy faágat szorongatott, amikor megtalálták. Na igen. Ezért nincs Szlobo mellett, mert azért annyira Djatlov sem lehett még leépülve, hogy otthagyja, mert utána volt még pár szár méter, amit megtett, tehát valamennyire azért még tudatosan követhette el a dolgokat.
Ennek a résznek a rekonstruálása nagyon nehéz időrendben, ezért hogy együtt indultak e a dombra vagy külön, ott volt e Zina mikor ölrementek, nehéz megmondani.
Lehet, hogy Zina menekült Djatlov elől, lehet csak előre lett küldve, és nyugodtan ment a dombon, abban a tudatban h két társa is jön.

Aztán megérkeznek a mentőcsapatok, a Specnaz, a Moszad, a CIA, a Griffendélesek meg Michael Knight is…
Lehet kivágni a Szovjet-feelingbe nem illő képeket, amik utalhatnak esetleg bármilyen módon is a 3 fiatal szerelmi szálára, boríték eltűntetés, naplóké, amikbe esetleg beleíródott, ezért gondolom a negatívon az össze nem illő vágásnyomot, a titkosítást, mert azért nehéz lett vna lenyeletni a szülőkkel az igazságot, főleg, hogy egy KGB-s csúnyán mondva Terminátor mellett ez megtörténhetett. Hatalmas csorba esett vna az állam propagandagépezetén, ami sztem 900 túrázó fiatal halálát is benyelte volna, ha a szükség úgy kívánja.
+ Ígéretes fiatalokat vesztettek, (min. egy ölt is közülük), ez szintén kemény dió lett vna, de mivel 9-ből 9 halott volt, el nem tudta mondani senki az igazat.
Az, hogy sugárzást mértek rajtuk, hát Szovjetunió, 1959, X km a vadonban ahol egymást érik a kísérletek… tényleg olyan nehéz összeszedni annyit amennyi rajtuk volt?
És a munkájukról nem is beszélve..
A Manysik sztem a területük és talán a gödrük miatt jöhettek szóba, de ott etnikai tisztogatás lett vna, ha ennyi (leendő)diplomást vízbe tesznek.
Ami pedig talán a legnyomósabb ok arra, hogy miért ment a ködösítés, az az, hogy erre az egészre a KBG engedélyt adott, aminek materiális bizonyítéka volt Zolo hullája.
Szóval mindent szerettek vna szerintem, csak azt nem, hogy ez így kiderüljön.
Indult a ködösítés, bizonyítékeltüntetés etc-etc. A nép pedig megkapja rejtélyt és misztikumot, amivel saját magát dezinformálja, így a kutya esete, ami a saját farkát kergeti…

Köszönöm a türelmet, elnézést a szövegi hibákért és remélem érthető maradtam. 

Az a véleményem, hogy hozzávetőlegesen sikerült a kontúrokat lerajzolnom, a színezést rátok hagynám. Ja és hogy cincáljátok darabokra az elméletem, bár ha minden jól meg, reményeim szerint feladtam nektek a leckét..

Tiborunak pedig külön hála a postért, mivel ha ő nincs, akkor sztem az életben nem hallok róla!
Respect Tiboru Master! 

 2150. oberon — 2013-07-31 16:01 

Mint sok más embert az elmúlt évtizedekben, engem is magával ragadott az események tragikussága és megmagyarázhatatlansága.
Végigolvastam a kommenteket (nem volt egyszerű feladat, de nagyon sok segítség volt amikor tévútra mentem, hogy pro-kontra rengeteg elmélet ki lett vesézve/végezve), angol és magyar oldalakat, valamint oroszokat a fordító segítségével. Forrásaimat nem jegyeztem meg, inkább az infokra koncentráltam és az emberi pszichológiára.
Azonban szeretném elmondani, hogy bár a Djatlov filmet nem láttam, (csak bezavart volna), viszont a videót a beszélgetéssel végignéztem, és jó volt látni, hogy azért van pár ember, aki szereti gyúrni vinni az agyát.. 
Amikor próbáltam összerakni az eseményeket, amik a tényekhez vezettek, egy irányelvet tartottam magam előtt: megmagyarázhatatlan dolgok nem léteznek, de az élet a legjobb forgatókönyv író!
Ennek eredményét olvashatjátok. (Próbáltam rövidebben, de a történet és a felmerülő kérdésekre való kitérés (nagyon sok van!) megkívánja ezt a terjedelmet, ezért előre is elnézést kérek.

Prológus: 9 fáradt fiatal megérkezik a szélfútta Halál-hegyre/Nyír Ligetbe/Djatlov hágóra…
A sátor helyének kiválasztásával majdnem biztos vagyok benne, hogy nem értettek egyet, melyet mindenki a maga módján le is reagált vagy magában, vagy hangot adva véleményének. Ennek a döntésnek később lesz tragikusan fontos szerepe.
Mivel ilyenkor korán sötétedik, és rövidek a nappalok, ezért a „hálóidő” hosszúra nyúlik, ami viszont nem jelenti azt, hogy a bioritmus szerint is éjszaka van. Ebbe nagyon nem szeretnék belemenni, de 1 kivételével 20 év körüli fiatalokról beszélünk, akik nem a „korai” alvásról és korai kelésről híresek. Zolo vagy a sátorállítás balhé miatt, vagy felderíteni, v küldetésből (KGB) vagy pusztán csak a tájban való gyönyörködés miatt elválik a társaságtól még világosban (ezért a fényképező). Sejtésem szerint Kolevatov is vele tart.
Számomra ő nem feltétlen fantomnak tűnik, hanem egy fegyelmezett, szótlan személyiségnek, kissé talán zárkózottnak is, aki példaképként tekint a háborús hős Zolora.

Miután elmentek, a többiek élik a mindennapi életüket. Hozzátenném, nem vettem figyelembe a hóban a lábnyomok elhelyezkedését, irányát stb., viszont szeretném megvilágítani, ha a sátor körüli 20m-en a lábnyomok valóban tőlük származnak, akkor a bőven belefér a komfortzónába (pisi, k*ki, levegőzés, lábnyújtóztatás, sátorépítés során is keletkezhettek, vagy amikor megpróbáltak fát gyűjteni hátha lesz itt fent is alapon stb…, tehát nem feltétlenül utalnak/nának pánikszerű szétrohanásra). Tovább.
A két „túrázó” kivételével mindenki kajál/kajált vagy már alszik/pihen, amikor beüt a krach.
Egyes vélemények szerint a szél lentről felfelé fújt,(széllel szemben sétáltak le) tehát az erdőtől fújt a sátor felé. Mint tudjuk a szél a szagokat és a hangokat is viszi.
Úgy gondolom, hogy a Zolo-ra és Kolo-ra rászabadult a finom kis orosz téli éjszaka (erős szél, rohamosan csökkenő hőmérséklet, romló látási viszonyok) így sietősen vissza akarnak térni a sátorhoz. Mivel Zolo volt szerintem a tapasztaltabb, ezért biztos vagyok benne, hogy ő ment elől. Amivel nem számoltak, az a vízmosásnál megtalált manysi üreg, amit bevett szokásként a vadászok használnak szél ellen, melegedni, lenyúzni esetleg az állatokat stb., így amikor odaértek, egyszerűen beleesett, a sérüléseiből ítélve a jobb oldalára. Ha a fal felől jöttek, ami egybeesik ha jól emlékszem ellentétes a sátor irányával (bár itt az irány annyira nem fontos), az a magasság elég ilyen sérülésekhez. (Kérdés az anatómiát ismerőkhöz: ha a test/csontok huzamosabb ideig ki vannak téve jelentősebb hidegben, könnyebben törnek-e, vagy ugyanazok a feltételek igazak a rájuk hőmérséklettől függetlenül?)
Tehát. Zolo megsérült, lehet, hogy haldoklik, de még életben van. Utasítja/megkéri Kolo-t, hogy hozzon segítséget/mentse magát. Kolo lenyomja a távot (kb 1000m, kellemes szél, mínuszok, 15%-os domb: itt jön ki, h túrázókról beszélünk, mivel az átlagember lehet már a sátorban megfagyna.

Kolo halad fenn a dombon, kiabál ahogy közeledik a sátorhoz, amit szép lassan meghallanak a többiek is, többen álmukról arra ébredve, h vmi gáz van. Mivel ilyen esetben a helyszín nem sokat segíthet, van aki talán be is pörög. Véleményem szerint a fény amit „láttak 50km-ről” az egy jelzőtűz volt, amit Zolo adhatott Kolonak elküldése előtt. (Kérném a szovjet hadászatban jártas társaimat, hogy nézzenek utána, milyen színűek voltak az akkoriban használt jelzőtüzeik, vmint melyek azok, amelyek színmaradványai adhatják a narancsos elszíneződést az áldozatokon, mivel majdnem biztos vagyok benne,ha nem is konkrétan ez a tűz, de valami hasonló járt kézről kézre, ahogyan világítottak vele a tragikus időintervallumban.
Ez alatt benn a sátorban: Először sztem csak csendben hallgatózás van, egymás felébresztése, majd a bezártságtól és bizonytalanságtól kezdenek parázni. (Kolo nem hiszem, hogy fél pill alatt fenn lett vna a dombon, viszont a fény a kezében végig látszódhatott, amit lehet, hogy pont az utolsó kép örökített vna meg…
Lévén, hogy le vannak dermedve és sarokba vannak szorítva, az ajtót meghordta a szél egy kis hóval + nem akarok átmászni mindenkin + enyém a sátor és Én vagyok a falkavezér Djatlov vág egy kis rést, esetleg többet is a sátron, hogy fel tudja mérni a helyzetet.
Ahogy Kolo megfelelő távolságba ér, megérkezik az info Zolo-ról. Ha az előbbiek nem lettek vna elegendőek a pánikhoz, akkor a csoport legfontosabb emberének ( és itt a túlélési praktikák, terepismeret stb alapján állítom) lehetséges elvesztése erre rátesz még 1 lapáttal, ami azért valljuk meg a laptop előtt lehet, h nem sarkallna extrém dolgokra, de a Djatlov hágón éjszaka, sötétben, süvítő szélben és mínusz 20 fok környékén, fáradtan + mivel nem volt fűtés beüzemelve, lehet enyhén hipotermiás tünetekkel is társulva… hááát…, mindenki döntse el maga.

Djatlov felismerve a helyzet súlyosságát, valamint, hogy a sátor meg van már vágva az elöbbiek miatt, esetleg nem akarja megvárni, míg közte és az ajtó között levő X ember összecühölődik (itt megjegyezném, lehet többen aludtak még ekkor is), tudva, hogy minden másodperc számít, kivágja a sátor falát, és elindul futva lefelé Koloval. Innentől a sátor hasznavehetetlen, tehát vagy benn maradnak a többiek, és halálra fagynak, vagy lemennek az erdőbe, és tüzetgyújtanak. Itt lehetne kötekedni, hogy oké, lemennek, de miért nem öltöztek fel. Szerintem, ha bárki arra ébred, h a sátra ami egyben volt, mikor elaludt, most cafatokban van, süvít a szél és X társa rohan le a lejtőn, lehet, hogy te sem a sminkeddel vagy éppen elfoglalva, hanem az életed megmentésével, és mivel lövésed nincs, h lavina miatt futnak e, medve miatt v bármi másért, nem hiszem hogy bármivel törődsz-e azon kívül, hogy te is menekülj, ahogy tudsz, úgy ahogy éppen vagy.
Véleményem szerint ez elég ahhoz, hogy a cipő hiánya ne egyből tűnjön fel, (adrenalin+félelem combo) hanem csak jóval később, ahonnan már nem biztos, hogy gyorsabban elérhető a sátor, mint a fenyőfa (csak szólok, itt még nem tudják mivan, ezért meztelen talp ide v oda, de a sátortól még mindig úgy hiszik, h távolodni kell.
Itt egy picit ugrunk. Az elsők leérnek Zolohoz. Úgy gondolom, még életben van.
Gyors megbeszélés, helyzetértékelés, feladatelosztás stb. Szerintem a következők vannak ekkor a vízmosásban: Zolo, Kolo, Ljudmilla, Zina, Djatlov, és Tibo.

Doro, Krivo és Szlobo pedig vánszorognak lefelé a dombról. Mivel háborús veteránunk biztos volt már hasonló helyzetben, ezért nagyjából tudja, mi a dörgés, amit szerintem át is ad a többieknek. (fagyűjtés, tűzgyújtás, végtagok melegítése, jeladás stb), de a személyes jelenlétének a hiánya elbizonytalanítja a többieket, akik számára a hirtelen jött „éles” helyzet pánikba, fáradságba, fázásba és erre később rátérek, csoporton belüli ellentétekbe fészkeli be magát, ami valljuk meg, abban a helyzetben ahol 1 fok, 1 perc vagy 1 m is élet v halál kérdése, nem elhanyagolható.
Döcögősen bár, de mindenki elkezdi követni az utasításokat. A most következő események számomra is zavarosak, nem tudom eldönteni, hogy ki kivel mit és mikor csinált, de ezen részleteknek nem is tulajdonítok akkora jelentőséget az ügy egészét tekintve. Ami kicsit jobban hiányzik, az az időtartam meghatározása, bár mindent figyelembe véve, Zolo sérülése és az utolsó ember halála maximum 5 órán belül lepörgött, bár én inkább az 4 felé indulnék el, mint a 6 felé.

 2149. becsuszoszereles1k — 2013-07-22 13:55 

[…]várjuk a lovakat, hogy azok vigyék a hátizsákokat, mi pedig egyszerűen síléceken megyünk. Fortuna ránk mosolygott. Jurka Jugyin […]
-Fortuna a lovaskocsira vonatkozik (nem kell cipekedniuk!), nem Judin tavozasara…- hiszen a lanyok kozul valamelyik epp azt irja a naploban, hogy nekik lanyoknak nagyon rossz, hogy Judin elmegy…

 2148. becsuszoszereles1k — 2013-07-22 13:36 

Kerdes, ki es mikor huzgalta at vagy javitotta at a datumokat, illetve, hogy maguk az egyetemistak miert tevesztettek el folyton!? A dokumentumok szerint Zina falusi csaladbol szarmazott, Luda varosi polgari csaladbol – ki, mit hozott otthonrol?

Mert rendkivul sok naptarvaltoztatas volt a Szovjetunioban, ugyanakkor a regi hagyomanyok elenken eltek!

Peldak:
„[…]az Októberi Szocialista Forradalom évfordulója november 7-ére esett, mivel Lenin 1918. január 25-én írta alá azt a rendeletet, amely szerint 1918. január 31-e után február 14-e következzen és a továbbiakban az akkori Szovjetunióban vezessék be a Gergely-naptárt.”wiki

Vagy:
„A szovjet éra időszámítása a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött. A forradalmi naptár bevezetése után az évek számozását innen kezdték, megnevezésük pedig a következő volt: „a szocialista forradalom n. éve”.

A hónapok és pótnapok[szerkesztés]

1929. október 1-jén a Gergely-naptárnak egy racionalizált változatát vezették be. Minden hónap 30 napos lett, és a fennmaradó öt, illetve (szökőévben) hat napot, egyetlen hónaphoz vagy héthez sem tartozó kiegészítő szabadnapként adták hozzá a naptárhoz, az alábbiak szerint:

Lenin Napja (január 30. után),
Munka Napjai (két nap április 30. után),
Ipar Napjai (két nap november 7. után),
szökőévben egy szökőnapot iktattak be február 30. után.

1930-as szovjet kalendárium, színezett ötnapos munkahetekkel
A hetek[szerkesztés]

A hét napjait hétről ötre csökkentették. A pihenőnap meghatározásához a dolgozókat öt csoportra osztották, és mindegyik csoporthoz egy színt rendeltek (kék, sárga, vörös, zöld, mályva). Mindegyik csoport a hét más-más napján vehette ki a pihenőt. A szándék az volt, hogy létrehozzák a „megszakítás nélküli termelési hetet”, elkerüljék a pihenőnapok miatti leállásokat, és ezzel javítsák az ipar hatékonyságát. A lépésnek emellett egyházellenes éle is volt, mivel eltörölte az Úr pihenőnapját, a vasárnapot. Ezen felül, a naptár a hatalomgyakorlás eszközévé is vált, azzal, hogy totális ellenőrzés alá vonta a családokat, és szabadidejükben csak az „azonos színűek” találkozhattak egymással.[…]”wiki

Vagy:
„A gyakorlatban az úrnapi pihenés hagyománya mindvégig fennmaradt, mivel a dolgozók gyakran vasárnaponként és a hivatalos munkaszüneti napokon vették ki szabadságukat. Végül 1940. június 26-án visszaállították a hét napos heteket, ezzel gyakorlatilag megszűnt a szovjet forradalmi naptár.”wiki

Vagy (A „Djatlovok” turaja szempontjabol pont ezek a bonyolult datumozasu, illetve hagyomanyu napok szamithatnanak.):
„[…]Így az első kategória, a régi hagyományokból táplálkozó ünnepnapok közé tartoznak a már említett Új Év és Karácsony. Ezen kívül – bár nem munkaszüneti nap, de széles körben ünnepelt az úgy nevezett Régi Orosz Új Év, ami január 13-14 között van. Ez a Karácsonyhoz hasonlóan Julianus naptár és a Gergely naptár közti különbség miatt jött létre: amikor a bolsevikok áttértek a Nyugaton is használt naptárra, a kettő közötti eltérés már két hetet mutatott. Ezért az új stílus szerinti Új Év a lakosság nagy része számára még évekkel később is csak két hétre rá, vagy már január 13-14-én következett.[…]” kitekinto.hu

 2147. SLC — 2013-07-22 10:59 

@zizzi: ugye? Nem a fordítás hibája, Zina is azt írja 27-én, hogy Jugyin hazament idegzsába miatt, aztán 28-án még velük van az Északi 2-ben, és ott fordul vissza.

Zina:
„27. Ma van a túra első napja. A hátizsákban nincs semmi nehéz. Igen, Jura Jugyin ma elment közülünk, elment. Megint begyulladtak neki a csípő idegei és elment. Milyen kár. A hátizsákokba elosztottuk a holmiját.”

„28.2.58.
Szlava apó ma elment a lován, és elment Jura Jugyin is.”

Szóval vannak itt nehezen érthető dolgok – és most eltekintek attól, hogy Zina folyton elrontotta a dátumot, mint itt is.
A legjobban mégis az idegesít, hogy senki nem írta le, mi volt a probléma a 41-es telepen, csak utalnak rá, hogy valami gond van.

 2146. zizzi — 2013-07-22 02:47 

Kosz a forditast, erdekes volt olvasni. Valahogy nagyon egyszerunek tunik nekem…. es ez nem a forditas hibaja, hanem a bejegyzes irojae.

Ami foltunt, de valoszinuleg csak forditasi hiba (?):
jan. 27.: „Jurka Jugyin megbetegedett, valami ideg a lábában, végeredményben gyulladás, és elment haza. Így kilencen maradtunk, mint a későbbiekben is. Aztán ültünk, és énekeltünk.”
jan. 28.: „Megreggelizve a srácok egy része Jura Jugyin, Kolja és Jura Dorosenko elmentek (megj.: sziklák mögé – áthúzva) a központi tárolóba, ahonnan ásványokat akartak hozni a gyűjteménybe.”

Most akkor ha 27.-en mar elment Jugyin, hogy mehetett asvanyokert masnap a tobbivel? Vagy a 27.-i „elment” multideje hibas? jovo idobe kellett volna tenni? A post szerint is 28.-an forditottak haza…. ugyanakkor a 27.-i bejegyzes folytatasaban is kovetkezetesen mult idot hasznal.

Na es valoban, Fortuna mosolya vajon osszefuggesben van Jugyin elmenetelevel?????

 2145. SLC — 2013-07-21 22:34 

Felhívnám a figyelmet erre:
„A helyzet rossz, és valószínűleg még két napot leszünk itt. Gonosz, mint az ördög.”
Aztán pedig másnap erre:
„Fortuna ránk mosolygott.”
És nem írta le, hogy miért rossz a helyzet és miért nem mehettek volna tovább még két napig. Zina is olyasmit írt a naplójában, hogy az út fel lett szabadítva, vagyis valami volt abban a körzetben, ahová igyekeztek. Aztán Jugyin szerint az Északi Kettesben is valamit magyaráztak Gyatlovnak, de ő ingerülten csak annyit válaszolt, hogy majd eldönti merre menjenek.

Aztán megint itt vannak a hangulatingadozások, Gyatlovra nem lehet ráismerni, táncolni próbál… Nem tudom ez akkoriban mennyire volt általános és megszokott, de ha feljegyzésre érdemesnek találták, akkor talán nem annyira.

A fordításért köszönet Rékának – mint mindig 🙂
Őszre várható a csapatnapló, addig is jó nyaralást mindenkinek! 🙂

 2144. SLC — 2013-07-21 22:17 

Luda naplója alább. Azt tudni kell, hogy Ljudmilla mindenkit gyerekeknek és srácoknak nevez kortól és nemtől függetlenül.

Jegyzetfüzet
Drága utaskísérőnek, Ljuda Dubinyinaja-nak a naplójához.

Január 23.
Ma van a gyülekező utolsó napja. Az egész nap szörnyű felfordulásban telt el. Tizenegytől boltokba szaladgáltam, mindenféle holmit vásároltam. Szdurának vettem egy ’5m-es batisztot, amire elment (megj.: áthúzva: egész nap) 200 rubel. Rémes sietségben gyülekeztünk és természetesen otthon felejtettem a pulcsim. Mindenki a saját privát dolgával volt elfoglalva, de torkig voltam ezzel. Röviddel az indulás előtt kísérőket kezdtünk gyűjteni. Az időnk kiélezett volt, de mi, természetesen, időben érkeztünk az állomásra. És elérkeztek a búcsú utolsó percei. Indulás előtt elénekeltünk pár dalt, de…
A vagonban hozzánk csatlakozott srácok velünk énekeltek. Mind közül különösen kitűnt egy mély basszus. Ezúttal nagyon sok nagyon új dal volt, amiket a túravezető segítségével idéztünk fel.
A. Zolotarjov velünk együtt jött a túrára. Ezt a Zolotarjovot először senki nem akarta befogadni, mert ő új ember, aztán köptünk rá és bevettük, hiszen elutasítani – nem utasítod el. Ilyen módon, ahogy tízen voltunk, így is maradtunk, mert Szlavkát nem engedték el hivatalos okokból.

Január 24.
(megj.: Lefeküdtünk aludni – áthúzva) Nagyon korán indultunk Szerovba. Az állomáson nem engedtek be a hátizsákokkal. Először a pályaudvar körül helyezkedtünk el. A gyerekek kigúnyolták az utaskísérőt, azaz engem, fösvénységgel és mohósággal vádoltak. De sajnos, az ebédlő nekünk ezúttal nagy luxus. Történt egy kisebb eset – K. Jurkát elfogta a milícia, csalással vádolva. Hősünk ugyanis elhatározta, hogy körbejár az állomás körül egy sapkával, és előad egy éneket. Sikerült Jurkát kiszabadítani.
Később sikerült a srácokkal átszökni az elemi iskolába. Ebéd után a felszerelés összeállításával foglalkoztunk. Elhatároztuk, hogy az 1. és 2. osztályos gyerekeknek (megj.: áthúzva: felolvasunk) beszélünk a turizmusról. Borzasztóan megtetszett nekik az elbeszélésünk, a dolgaink és nagyon ragaszkodtak hozzánk. Hatig észrevétlenül elrepült az idő, a mi sok új, fiatal ismerősünk segített ebben. A gyerekek annyira ragaszkodtak, különösen Zinához, hogy könnyekkel váltak el tőlünk.
A vonaton minden torokból ének zengett, egyszerűen csak mandolinkíséret mellett. Aztán hirtelen zaklatni kezdte a gyerekeket egy fiatal alkoholista, aki azzal vádolta őket, hogy ellopták a vodkás üvegét. Visszakövetelte azt, és fenyegetett, hogy kiveri a fogukat. Végül semmit nem sikerült bizonyítania és visszakapnia és elfáradt. Megérkezett Jurka, énekelt velünk egy keveset, majd elment. Mi még valamit énekelgettünk, aztán hirtelen észrevétlen átváltott a téma a szerelemre, többek között a csókra. Mindenféle semmiségről csevegtünk, persze, mindenkinek érdekes volt, mindenki beszélt, hogy egymást túlkiabálva megcáfolja a másik kijelentését. Szaska Kolevatov belement valószínűleg mindenbe, bár ő ezt nem így mondaná el.
Éjjel Ivgyelbe érkeztünk, megálltunk az állomáson. A sarokba helyezkedtünk, aztán rögtön a szétterített sátrakra feküdtünk aludni. Én őrködtem. Arra használtam fel ezt az időt, hogy megvarrjam a védőhuzatot (SLC: valószínűleg a cipőre kívülről ráhúzott huzatról van szó), lemásolni a dalokat. Jurkina Olva időről időre becsípett, valószínűleg az unalom és éhség miatt. Háromig tartottam ki. Mindannyian feküdtek ez idő alatt, csak egyedül Borja varrt valamit sokáig, de végül ő is lefeküdt.
Zsenyka folyton felbosszantott engem, mindig mondott valami sértőt. Talán valami butának tart engem. De én is szeretek olajat önteni a tűzre, még ha meg is bántanak.

Január 25.
Felkeltünk, valójában nem aludtuk ki magunkat. Mondtam Rusztiknak, hogy nem fogok mosdani, mert a körülmények nem adottak. Egyetértett. Így csak odamentünk a buszhoz és berakodtunk. Három szinten (ford. megj.: rétegben? Szó szerint három emelet, de a zsúfoltságra utal a buszban) utaztunk. Kolka Tyibo egész testével nekinyomódott a plafonnak, Olva először (megj.: olvashatatlan szó) helyzetben állt, de nem sokáig szenvedett és térdre ereszkedett.
Természetesen megint énekeltünk. Már teljesen elment a hangom. Zsenyka megint csipkelődött. Megint rosszmájú, igen rosszmájú. Most valamitől felderültem, igaz korábban is, de most jobban és hosszabb időre. De ezt kivéve, Jurka egészen jólelkű ember, legalábbis a magatartása alapján ítélve. Mindegy, én hű maradok önmagamhoz.
Zsenyka és Zina a „Ha a szemed nem lenne olyan kék…”-et énekelték.
Az elágazáshoz érve az autóbusz jobbra kanyarodott, és egy óra múlva vissza kellett térnie hozzánk. Mi addig gyalog mentünk. Olyan kellemes volt azon az úton sétálni abban az időben. Kicsit elbeszélgettünk a hóban heverve.
Kirándulásunk alatt történt egy eset – elakadt egy velünk szemben haladó fával rakott teherautó. A gyerekeink segíteni siettek. Végre-valahára nagy nehezen kihúzták. Akkor ért vissza az autóbusz, és mi megint benyomakodtunk. Ezúttal is a boldogságról társalogtunk. A gyerekeink általában többnyire élénkek voltak. Megpróbálták meghatározni a boldogságot, de mindenkinek saját elképzelése volt.
Vizsajba (megj.: négy – áthúzva) kettő órakor érkeztünk. A kölykök gyülekeztek, hogy tovább induljanak a 41-es körzetbe, de mi feltétlenül itt maradtunk éjszakázni. Könnyek közt kísértük ki a kölyköket. A hangulat elromlott. Búcsúképp elénekeltük Zinával és Zsenyával: „Ha a szemeid…” (megj.: Többet – áthúzva). Összességében, nekem nagyon-nagyon nehéz volt.
Nekünk nagyon szerencsésen jött az „Arany szimfónia”. Gyorsan áthurcoltuk a cuccokat a vendéglőbe és lementünk a klubba. Bár nem volt markáns kifejezése, de kicsit elszomorított minket. A Jurka Krivo mellett ülők mind sóhajtoztak és csettintettek a nyelvükkel a lelkesedéstől. Milyen elragadó muzsika! A hangulat e képsorok után jelentősen jobb lett. Igor Gyatlovra egyszerűen nem ismertünk rá. Megpróbált táncolni, ismételgetve: „Oh, Dzseki, Dzsom”.
Ma Jurkával őrködünk. Elhatároztuk, hogy metéltet főzünk a tűzhelyen. De nagyon nehéz volt befűteni ilyen nyirkos tűzifával, ezzel elment egy csomó idő. Végre ehettünk. Evés közben megint vita támadt a nők és férfiak jogairól, (megj.: ról – áthúzva) szabadság, stb. Szerintem az ilyen viták semmire sem vezetnek. Egyszerűen csak félrevezetik a lelket. Későn feküdtünk le. Mind kettesével feküdtek ágyakba, csak Jurka Krivo és Szaska feküdtek az ágyak között.

Január 26.
Szaska reggel felpattant a hidegtől, és azt mondta, hogy neki most már hideg volt az éjszaka. Mi Zinával kitűnően aludtunk. Lementünk az ebédlőbe, aztán gyülekeztünk. Autón mentünk. Megpróbáltunk énekelni, elvont témákról társalogni, de már senki nem volt olyan heves. A táj eleinte nem volt valami érdekes, kiégett erdő.
Eredetileg nekünk az Északi 2-be kellett mennünk, de a munka estig eltartott, és úgy döntöttünk, hogy a 41-esben maradunk. A 4.30-ban nagyon vendégszerető emberekkel találkoztunk. Abban a barakkban maradtunk, ahol gyerekek laknak. Általánosan mindenki önkéntesen él itt, a nők általában nem, kettő kivételével. A srácok mind fiatalok, ahogy Igor megfigyelte, sőt, szimpatikusak és érdekesek. Mind különösképp megmaradt az emlékezetünkben Ognyev, a vörös szakállával, és a „Szakáll” gúnynevével. Általában igen ritkán lehet ilyen helyen ilyen emberekkel találkozni. Valósággal romantikus, geológus, és általában véve okos. Sok gyerek gitáron játszik.
Itt rögtön három filmet is megnéztünk. „Az emberekben”, „Ez egy ilyen legény”, és ismét „Az arany szimfónia”. És megint ez a zene
(megj.: Ko – áthúzva) Először (megj.: olvashatatlan szó) két csoportra oszlottunk, az egyik képeket nézett, a másik naplókat írt, de Rusztik és Kolja egy kicsit mindenről okoskodott, a munkáról, stb. Nekem általában véve tetszettek ezek a gyerekek.
Nagy a különbség köztünk, az egyetemet végzett Rusztikkal, Ko, Jurij és köztünk. Az ő véleményük mindig inkább szigorú és jóval bölcsebb a mienknél. Istenem, többet nem beszélek a sajátomról.
A mozi után mindenki nagyon elfáradt. Zinával ágyba feküdtünk, fémhálóval. Álom. A gyerekek mind a földön. A helyzet rossz, és valószínűleg még két napot leszünk itt. Gonosz, mint az ördög.

Január 27.
A hőmérséklet 5°. Meleg, a sílécek rosszul csúsznak. Reggel óta gyülekezünk. Ma van az első napja, hogy az útirány szerint haladunk. Most ülünk, és várjuk a lovakat, hogy azok vigyék a hátizsákokat, mi pedig egyszerűen síléceken megyünk. Fortuna ránk mosolygott. Jurka Jugyin megbetegedett, valami ideg a lábában, végeredményben gyulladás, és elment haza. Így kilencen maradtunk, mint a későbbiekben is. Aztán ültünk, és énekeltünk. Ezek a gyerekek gitáron játszottak, Rusztik mandolinon kísérte őket. Egyenesen lélekbe markolt. Ez az utolsó civilizált hely, de ez sem az, ahol ilyen embereket láthatunk. Általában nagyon szeretem a gitárt, és imádom a muzikális embereket. De a gyerekek általában nem rosszak, táncolnak, muzikálisak. Beszélgettünk Ognyevvel. Nagyon sokat tud már, és felőlünk érdeklődött, most beszélget az utunkról és még sok ilyesmiről. Szerintem ez többnyire érdekes tény itt, a körzetben. Neki olyan hosszú vörös szakálla van, bár csak 27 éves, de idősebbnek néz ki. És itt van még Válja, aki jól játszik gitáron (sokat játszik), és akiről tréfásan azt mondtam, hogy tetszik nekem. Most a srácok többsége itt ül és gitárral kísérve énekel, abból az alkalomból, hogy ma nem dolgoznak. Úgy tűnik, utolsó alkalommal hallottam ennyi szép új dalt. Na de elhatároztuk, hogy Rusztik helyettesít minket a ráadásban. Megismertünk pár manysi szót a gyerekektől.
(SLC: itt van egy oldalnyi manysi-orosz szószedet, ezt kihagytuk.)
(megj.: egy ív kihagyva)
Január 28.
Reggel 8 órakor felébredtünk valakinek a beszédére. Kiderült, hogy ezt Jurka Kri és Száska Kolja motyogták. Az idő épp olyan meleg, mint tegnap (t° -8°) (megj.: „Evés után, cs” – kihúzva)
Megreggelizve a srácok egy része Jura Jugyin, Kolja és Jura Dorosenko elmentek (megj.: sziklák mögé – áthúzva) a központi tárolóba, ahonnan ásványokat akartak hozni a gyűjteménybe. Semmi a piriten, sőt az erezett kvarcon kívül e fajtában nem került elő.
Sokáig készülődtünk, a kötéseket illesztettük és bekentük a léceket
(megj.: „miért” – olvashatatlan szó, sűrűn áthúzva)

 2143. alexia — 2013-07-19 21:10 

Akkor jól van. Bocsánat, de valamiért így emlékeztem.
Természetesen szó nincs arról, hogy fejben tartanék ennyi kommentet…

 2142. SLC — 2013-07-15 14:03 

No, hogy kicsit fellendítsem a nyári pangást: rövidesen hozom Luda naplójának magyar fordítását. Hogy mikor, azt nem tudnám megmondani, de legkésőbb két héten belül elkészül a végleges verzió, akkor felteszem ide is.

@alexia: szerintem is mind megvan, de most gyorsan végigolvasom mindet, hátha… 😀

@becsuszoszereles1k: az ermaktravelt csúnyán átszervezték, leszedték a szövegek és képek nagy részét. Mostanra az egyetlen részletes leírás a murders.ru-n van fent, bár amint lesz egy kis időm, körülnézek a neten, hátha valahol angolul indítottak egy oldalt.
Magyarul meg az enyém lesz a legrészletesebb, ha egyszer végre elkészül 🙂

 2141. tiboru — 2013-07-15 00:41 

@alexia:

Szerintem minden megvan 🙂

 2140. alexia — 2013-07-14 22:37 

Lehet, hogy én vagyok hülye, de itt már nem 2140+ hozzászólás volt?
Hova tűnt akkor néhány??
Jesszusom, csak nem ŐK?!

 2139. becsuszoszereles1k — 2013-07-09 21:48 

2140.@SLC: Ja! Az Ermak Travelen nem talaltam a dokumentumok kozott, holott leirja hogy s mint talaltak meg a ket csoportot, megnevezi az elso csoport(Djatlovek) megtalaloit; de a masodik csoport (Zoloek) kereseseben es/vagy megtalalasaban resztvevokrol egy kukk nincs, nemhogy nev.(A nyomozas lezarasarol kiallitott dokumentumrol beszelek.) – Ha emlekezetem nem csal, nagyon megvaltozott ez a site…maximum az latszik, hogy jol dolgozik a nemzetkozi „kommentelo tarsadalom” szvsz. Hogy azt jelenti-e ez, hogy egyrugora jar az eszunk+-, vagy hogy azert jar egyrugora, mert azonos nyersanyagbol vesszuk az informaciokat; esetleg azt, hogy az „osszekoto szoveg” szerzoje a konteoblogra tamaszkodik – hat ezt kapasbol nem tudnam megallapitani.:)

 2138. titan — 2013-07-09 19:41 

Narancssarga fenyek az egen, narancssarga boru holttestek. Ez tobb mint veletlen. Kerdes a hol volt az a valami ami a fenykkeket kibocsajtotta? Az egen, a foldon, esetleg valahol tavol?

Kesobb mikor mar beutott a krakk elkepzelheto, hogy osszekaptak, azert nem hinnem sok idejuk volt veszekedni, szerintem a satorkivagas es a halaluk kozott nem sok ido telt el, talan 1-2 ora hossza. Persze lehet a fagy egyikkel masikkal kesobb vegzett, viszont nem voltak mar olyan allapotban, hogy visszatudjanak jonni az eletbe. Zolot kizarnam mint kotekedo pasit, nem hiszem szolt barmit is meg ha nem is tetszett neki Djatlov dontesei (erre kulonben sincs sehol utalas). O egy kgbs ugynok, nem hinnem elso bevetese volt ez a tura. Az o dolga befogni szajat figyelni jegyzetelni ha mashova nem fejbe, majd mikor vege az egesznek akkor megirni a jelentest. Nagyon jol tudta, ha o kever balhet az palyafutasa veget is jelentheti. Habar…habar most ez elgondolkodtato…jegyzetelt, mi van ha megis papirra jegyzetelt es elolvasta valaki akirol irt valamit…
Nem tartom azert valoszinunek fiatal egyetemistak parttagok bolsevik tarsadalomban elottuk a karrier nem hinnem barmelyik is kockaztatta volna ugy hogy jar a szaja. Meg kulonben is ugye megint ott vagyunk narancssarga fenyek az egen, narancssarga borszin, es a fo kerdes mi tudta oket annyira panikba ejteni, hogy kivagjak a satrat?
1. Hocsuszamlas? Az nem volt szerintem, de elkepzelheto azt hittek van vagy lesz…
2. Jeti, fegyenc, katona, manysi, idegen? Nem valoszinu, szerintem legalabb ketten a satron kivul voltak mikor a tobbiek menekultek kifele a kivagott resen.
3. UFO , nem hiszek benne
4. Termeszeti ero, ilyenrol meg nem hallottam
5. Katonai kiserlet…. szerintem ez a leghihetobb

 2137. becsuszoszereles1k — 2013-07-07 00:22 

2140. @SLC::))) (Csak zárójelben: elhagyva a negyvenet ezt én is tapasztalom a munkahelyemen.) Na igen! Ugyanakkor sokkal jobb levenni ezt a (sokszor) szemellenzot, es targyilagosan viszonyulni: ember-ember, szakember-szakember, es ha igen, elismerni a helyzetet. Ezt altalanossagban mondom.
Zolotarjov eletutjat tekintve, nem hiszem, hogy ez sikerulhetett volna. O mar tul volt mindenen. Szerintem, ha akarta volna, ki tudta volna egyensulyozni a helyzetet, de felo, hogy neki ez nem volt igazan nagy krizis, legalabbis eleinte (ha volt egyaltalan „eleinte”).

 2136. SLC — 2013-07-06 11:05 

@becsuszoszereles1k: Igen, akik érintettek ebben (szerintem): Zina, mint motiváló tényező, Gyatlov mint udvarló, Szlobogyin mint hős szerelmes, Dorosenko mint volt szerelmes („léhűtő, hát léhűtő”). Kicsit furcsálltam Krivonisenko jelenlétét, de aztán eszembe jutott, hogy Gyatlov elkötelezett barátja volt, szinte minden túrára elment vele, így ő is ebben a csapatban maradt.
Ahogy a képeket elnézem, Gyatlov és Zolotarjov között elég erős ellentét bontakozott ki. Gondoljunk csak bele: Zolotarjov mint háborús veterán, magashegyi vezető, jogosan tartotta magát jobb szakembernek egy ilyen túra lebonyolítására Gyatlovnál. Most mégis ez a huszonéves tacskó a csapat vezetője, és csupa olyan döntést hoz, amivel a tapasztalt, kétszer annyi idős Zolotarjov nem ért egyet. (Csak zárójelben: elhagyva a negyvenet ezt én is tapasztalom a munkahelyemen.) Érthető, hogy a csapat ketté szakadt egy krízishelyzetben, és a tagok a két vezéregyéniség köré szerveződtek. A képek alapján Tibo amúgy is jóban volt Zolotarjovval (annyira hasonlítottak egymásra, hogy néhol össze is tévesztették őket a képek feliratozásánál), a többiek pedig talán csak a józan eszüket követve csatlakoztak Zolotarjovhoz. A csapatok felosztása így – szerintem legalábbis – logikus.

@titan: Haj kiszürkülésére nem emlékszem, de a narancs bőrszínt többen említik, viszont az kutatók szerint lehetett a kihűlés következménye is.
Belecsöppenhettek egy katonai kísérletbe, de abban biztos vagyok, hogy a fent vázolt lélektani hatások miatt szakadtak csoportokra, vagyis több momentum is közrejátszott a halálukban.
Abban is egyre biztosabb vagyok, hogy a vízmosásban talált áldozatokról jóformán semmit nem tudunk, amit eddig összeszedtünk róluk, az csak porhintés. Az első öt áldozatról kiváló felvételek vannak, még a kórbonctani teremben készültek is felkerültek a netre, a többiekről meg alig van valami. Luda és Zolotarjov képe van meg viszonyleg jó felbontásban, már ha egyáltalán ők vannak rajta, mert abban az állapotban ahogy rájuk találtak, már nem igazán lehetett azonosítani a testeket. Az egyik biztosan női, a másik biztosan férfi, ennyi. Aztán akárhogy forgatom, élesítem, a patakban fekvő testeknél én úgy látom, hogy a két, egymáson fekvő alaknak (elvileg Zolotarjov és Kolevatov) hiányzik a szeme. A sérülések leírásánál azonban Zolotarjov és Luda szemének hiányáról olvashatunk. Kolevatovról egy darab fotót nem lehet találni halála utánról… Ez nyilván nem véletlen. Volt ott valami disznóság, amit hirtelen-gyorsan el kellett tusolni.
Utána kéne nézni kik találták meg a négy (vagy öt?) holttestet, és mi lett a sorsuk később. Amint lesz egy kis időm, megejtek egy ilyen mininyomozást.

 2135. vanek — 2013-07-02 00:26 

Bár akkoriban kísérleteztek már ilyesmivel, szerintem nem ez volt – de jól hangzik:

„…Az infrahang alkalmazása mellett szól az a döntő érv,
hogy az alacsony frekvenciájú hanghullámok terjedését nehéz kedvezőtlenül befolyásolni.
Hatására a célszemély mentális képességei nagymértékben csökkenek: megnő reakcióideje,
szűkül a látótere, nyugtalanságot és szédülést, fejfájást, émelygést és görcsöket okoz, de
előidézhet légzési nehézségeket és szélsőséges esetben epilepsziás rohamot is. A 7Hz körüli
infrahang az emberi test saját rezgésével egyezik meg, ezért akár belső sérüléseket is okozhat.
Az infrahang alkalmazásának további előnyei, hogy nem hallható, ezért mire a cél észleli
annak hatásait, addigra a támadás elérte a célját.”

(forrás: hadmernok.hu)

Szerintem valamiért jól elverték őket.

 2134. titan — 2013-07-01 19:23 

Egy nyomon eltudnank indulni, az otvenes evek vegen, hatvanas evek elejen az oroszok milyen titkos fegyverekkel kiserleteztek es milyen hatassal voltak azok az emberekre a kornyezetre? Biztos vagyok benne hasonlo seruleseket lehetne szerezni amit Gyatlovek kaptak.

 2133. titan — 2013-07-01 19:21 

Szurke hajszinre nem tudtam ratalalni, valaki megerositi, hogz a holtestek egy reszenek a hajszine is megvaltozott? A sarga bort azt tobb forras is emliti, egyertelmuen mergezesre utal.
Akarhogyan is forgatgatom egy piszok fondorlatos katoni kiserletbe csoppentek bele. Volt abban minen, amivel meglehetett spekelni, vegyi fegyver, radioaktivitas… Jut eszembe mi van, ha valami microhullamokat lovoldoztek ki (most megint Szalacsi leszek), furcsa egy roncsolasokat tudna adni, egesi sebet is magyarazna.

 2132. becsuszoszereles1k — 2013-07-01 00:15 

@titan: Hat az eredmeny mar ismert, a kerdes az, mi okozta…foleg pedig azt, hogy kimentek a satorbol.

 2131. titan — 2013-06-30 23:18 

@becsuszoszereles1k: Tehat ez mar majdnem biztos Zolo es Tibu kint voltak a sator elott mikor megtortent a nagy menekules. Konnyiteni magukon vagy orsegben ez kerdes, de nem is annyira lenyeges.
Egy erdekes dolog, ami ujra a katonai kiserlet fele terelni a gondolataimat.
Egy helyen olvastam, hogy a magas adrenalin szint akar halalos is lehet, olyan lehet mint egy mereg. A mellekvese , vagy mit tudom en 🙂 (Szalacsi Sandor utan szabadon), termeli, mikor izgalomba jon az ember vagy retteges halalfelelem lesz urra rajta. Eszerint az adrenalintol kiszurkulhet a haj, ha tul magss szinten van a szervezetben, halaluk utan is dolgozhat meg. (orvos szakik azert nezzenek ennek utanna. Szoval a szurke haj meglenne magyarazva. Meg regebben egy rokonom aki megjarta a 2. vh-ut meselte, hogy egy partizanno pisztollyal a kezeben setalt egy csoport fogoly magyar katona elott. Majd veletlenszeruen kerte nyissak ki a szajukat betette a pisztolyt , volt amikor kihuzta volt amikor elsutotte. A rokonom szerint volt olyan aki percek alatt megoszult. Akkor nem is tudtam higgyem e ne e, de most ezt olvasva…
A masik dolog, a sarga borszin, ugyszint eros mergezes, a majfunkcio leall, sarga lesz a borszin…
Erdemes ezen is elgondolkodni

 2130. becsuszoszereles1k — 2013-06-30 21:36 

@SLC: ” Ami szemembe ötlött, hogy Zina folyton Szlobogyinnal volt szolgálatban. Miért nem Gyatlovval? Ez a Zina-Szlobo szál számomra egyre erősebbnek tűnik.”
*
Es Zina regebben Dorosenko baratnoje volt, a fiu meg a szuleinek is bemutatta. Kesobb szakitottak.
*

Konteo: Akik lelektanilag legalabbis(?) nincsenek erintve: Zolo, Tibo, Kolo, (Luda), Krivo . – Ez a ‘vizmosas’-‘fenyofa’ melletti csapat (+Doro).
[Azert nem szerelmi-konteora gondolok (‘szekombo’:))]

 2129. becsuszoszereles1k — 2013-06-30 20:52 

A muholdas terkepen – az utvonalon megjelolt pontokat nezve, az Auspii folyo felso folyasaig, azaz, ahol azt atleptek az Atjaronal/Pass: Mindenutt nyires, lapos-lankas tajat latunk. A folyonal, nem tul messze az Atjarotol megis van egy fenyos-erdos resz. Ha kb. itt volt a labaz, ahol januar 31-diken az ejszakat is toltottek, akkor ez a hely a terkepen megadott tavolsag szerint, kb. 5-6 kilometerre volt a sator leendo helyetol az Otortenen. Az Atjaro pedig kb. 3 kilometerre. Igy irja le az utolso naplo bejegyzes Djatlovtol: ” Mi fokozatosan elhagyják a Auspii völgy, az emelkedés folyamatos, de mégis nyugodt sima. Töltjük az éjszakát az erdő határán. ### Szél nyugati, meleg, átható. Hómentes helyeken. Nem hagyhatjuk bármelyik rendelkezés, hogy megkönnyítse a felmenni a hegyekbe. Körülbelül 16:00. Meg kell választani a helyet a sátor. Szél, havat. Hótakaró 1.22 méter vastag. Fáradt és kimerült már megkezdte a felkészülést a platform a sátor. Tűzifa nem elég. Nem ásnak egy lyukat a tüzet. Túl fáradt. Volt vacsora közvetlenül a sátorban. Nehéz elképzelni, hogy egy ilyen kényelmes valahol a gerincen, a piercing szél, több száz km-re az emberi települések.”[sic.]

A masik fontos dolog, hogy nem talaltunk februar 1-en semmi bejegyzest a naploban!
Viszont ugy latom, hogy a fenti utolsonak velt naplo bejegyzes nem egy, hanem ketto! Elnezest kerek, tettem oda egy jelzest! Szerintem 31-diken ott er veget a szoveg, ahol a nap: „Toltjuk az ejszakat az erdo hataran.”
Februar 1-en pedig leirjak milyen reggel az idojaras (ekkor epitik meg a labazt, kb. 5-6(10) km-re az Otortentol!) es hogy mi lesz a napi program; majd 16:00 oratol satorveres a hegyen!: „Szel nyugati […] Körülbelül 16:00. Meg kell választani a helyet a sátor. Szél, havat.[…] Tűzifa nem elég. Nem ásnak egy lyukat a tüzet. Túl fáradt. Volt vacsora közvetlenül a sátorban. Nehéz elképzelni, hogy egy ilyen kényelmes valahol a gerincen[…].[sic.](Djatlov, utolso naplobejegyzes)

Tehat ok a folyo melletti erdotol, ahol ejszakaztak, majd reggel labazt epitettek – nem kesoi 17 orakor indultak fel a hegyre! (Sotetedesre mindig letaboroztak!) Hanem, ha 16 orara fenn voltak az Otortenen, amint elvalasztottam az egybemosott szoveget – akkor legkesobb 14 orakor indultak a labaztol (gondolom, addig azt epitettek).

!2130. hsz., dokumentum osszekoto szovegeben volt: (6)16-19 ora kozott „utolso” vacsora(vizsgalat eredmenye alapjan). Valamint valoszinu, hogy a ket feloltozott ember, Zolo es Tibo voltak a satoron kivul…mielott tortent valami… – egyertelmu, hogy ez mar az Otortenen tortent, es ’59 februar 1-en!
Tehat a naplo 1959. februar 1-je, este 18-19 oraig rogziti az esemenyeket!

Az utolso mondatok alapjan feltunik szamomra egy indokolatlan, szinte fokozodo, kollektiv faradt allapot, talan a vacsora utan kezdodoen (hisz, ha vacsoraztak, akkor volt etvagyuk, es erejuk is enni): cselekvesi keptelenseg-akaratero hianya-lemondas(eberseg hianya)-szinte euforikus abrandozas, hogy milyen kenyelmes szallasuk van ezen a zord, embertol tavoli helyen (felelem valamitol?!). Hogy Djatlov errol irjon bejegyzest az uti naploba holtfaradtan, hideg satorban…A naplo alapjan egesz uton semmi bajuk nem volt, a tura/idojaras nehezsegeitol eltekintve…Es nem enekeltek!

 2128. witchp — 2013-06-30 19:15 

@SLC: 2126.

Ez tényleg nagyon érdekes elmélet, köszönjük szépen, hogy megosztottad.

Én sajnos nem mindenütt látom a képeken, amit mellette magyaráz, hiába nézegetem. (Valószínű, hogy ez az én hibám.) Nem értem a magyarázatot pl. hogy miért beszél két különböző helyről, illetve nem értem, hogy a végén miért két azonosítatlan testről beszél. A második miért nem Luda?

Ezek szerint legalább az egyik azonosítatlan holttest nőinek tűnik? Akkor itt sokkal összetettebb dolgok zajlottak, mint egy sima katonai támadás. így hirtelen nem is jut eszembe semmi erre. Szerintem eddig mindenki úgy képzelte magában, hogyha meg is jelentek itt további résztvevők, azok férfiak voltak (akár katonák, manysik, fegyencek).

Ettől függetlenül nekem tetszik, alátámasztja azt, ami egy ideje meggyőződésem: hogy szándékosan kihagytak vagy megváltoztattak egy nagyon-nagyon fontos elemet az eredeti leírásokban, és emiatt egyszerűen összerakhatatlan a történet.

 2127. becsuszoszereles1k — 2013-06-30 17:55 

@SLC: Valasz ment a tavolsag kerdesre! A dokumentumok alapjan! (Ermak Travel/Dyatlov Pass)
Remelem, jol kalkulaltam!:)

 2126. becsuszoszereles1k — 2013-06-30 17:42 

A 469.hsz-ben Tiboru altal megadott „Ermak Travel” Dyatlov Pass Incident/ http://www.ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/Kholat%20Syakhl.htm

A fenti linken, a Djatlov-atjaro incidens dokumentaciojaban szerepel (osszekoto szovegkent):

„(Január 28-Yuri Yudin indul a második Severniy (Észak) községben. Későbbi interjúban Yudin említett érdekes párbeszéd Dyatlov és az egyik a helyiek. Nem hallotta az egész beszélgetést, de van egy általános gondolat, hogy a helyi férfi figyelmeztette őt valami titokzatos. Igor Dyatlov csak leporolta a figyelmeztetést, de úgy tűnt, hogy ő volt dühös. Amennyiben Yura Yudin odament hozzá, és megkérdezte a beszélgetést, Dyatlov egyszerűen azt válaszolta, hogy eldönti, hogy melyik útnak egyszer fognak kap a folyó. most Dyatlov soha megváltoztatta terveit, és ő nyilvánvalóan nem hitt a természetfeletti babonák. azonban tudta, elég, hogy a legendák és hiedelmek általában indul félreértett rendezvényeken. Nem akarta, hogy a figyelmeztetést komolyan, de az tény, hogy veszélyeztetheti az utat, hogy felhívta héttel az utazás előtt azt sugallja, hogy a helyiek nem valami furcsa körül szerelhető Kholat Syakhl. Talán hiszem, de néhány, a későbbi eseményeket lehet tartani egy nyom, amit a figyelmeztetés volt az egész. függetlenül Yudin küldték haza Velikyavichus. Mielőtt a távozás Dyatlov mondta neki, hogy a visszatérés valószínűleg el kell halasztani az eredeti február 12, hogy február 14.)”[sic.]

Talan a manysi legendara figyelmeztettek Djatlovot?
Djatlov meg is valtoztatta az utvonalat az Otortenre (esetleg pont emiatt el is tevedtek?), pedig soha nem tett ilyet! Tehat nem a manysik legendajanak hire befolyasolta ot (tuti, hogy amugyis tudott rola!), hiszen aszerint a veszely az Otortenen volt! Ahhoz pedig magat az uticelt kellett volna Djatlovnak megvaltoztatni, vagyis egyaltalan nem menni az Otortenre! Marpedig o nem az uticelt valtoztatta meg, hanem az odavezeto utvonalat! Es a fejeben mar tudta is a tervet, mert tudta, hogy majd ket nappal kesobb fognak visszaerni a turarol. Ez ugy nez ki, hogy ki akart kerulni valamit, azt, amire figyelmeztettek! Ezert o kuldte haza Yudint, a kesesuk hirevel! (Yudinnak, ha volt is valami baja, vegigcsinalta volna a turat, hiszen kozetmintakat is vitt magaval – Djatlov valoszinuleg ugy velte, ha Yudin ugy sincs teljesen rendben (vagy ismert a betegsege), epp jol jon, hogy o legyen a futar, es ha kell, a visszauton (hisz nyilvan ugyanazokon a pontokon kellett visszafele is mennie, ujra talalkoznia az ott levo emberekkel, stb – ergo azok mitsem tudtak a figyelmeztetes targyarol, holott a manysi legendarol biztosan hallottak mar) hivatkozni tud a betegsegere. (Djatlovrol tudjuk, hogy vagott az esze!)Ha mar ennyire leplezni kellett a valodi okokat, akkor az biztosan nem egy osi legenda volt! Kulonben is, mindig is jartak turistak az Otortenen es kornyeken! Csak mint @kuklopsz kommentelte, nem mindegy milyen konstellacioban.
Tehat, tulajdonkeppen igy vette kezdetet a kesobbi tragedia…
*****
Figyelem! Masoljatok ki a fenti linket, es Google/Windows Internet Exploreren masoljatok be a keresobe – itt le tudjatok forditani a gepi forditoval pl. magyar nyelvre, es sajat szemetekkel olvashatjatok a teljes dokumentaciot fotokkal egyutt.:)

*******
Az ut az Otortenre megkezdodik (1959. januar 28.):

„Megyünk fel a folyón Lozva. Mi felváltva vezeti a csoport körülbelül 10 percig. Mélysége hótakaró lényegesen kevesebb, mint tavaly. Gyakran van, hogy hagyja abba, és kaparja a nedves, olvadó hó síléc. Yurka Kri mögött, és teszi vázlatok az útvonal. Elhaladunk néhány sziklák jobb partján Lozva folyó. Összességében a terep lesz laposabb. Megállunk 05:30. Ma tölteni az első éjszakát a sátorban. A srácok vannak elfoglalva, a kályha. Néhány dolog, amit kitöltve és mások nem ülünk egy vacsorára. A vacsora után ülnek a tábortűz körül, és énekelni szép dalokat.”[sic.]
” 01.29.59
Második nap a kirándulás. Mi tette meg az utat a Lozvy River to River Auspii. Sétáltunk a manysi (natív szibériai törzs az Urál) nyom. Az időjárás-13C. A szél gyenge. Mi gyakran a jég az Lozvy folyón. Ez az.
Nick Thibault”[sic.]
——-

„Január 30, 1959
Napló van írva a hideg útközben. Ma egy harmadik hideg éjszakát a parton Auspii folyó. A kályha nem egy nagy munka. Néhány (Thibaut és Krivonischenko) hiszem, meg kell építeni gőz hőt a tíz. A függönyök lógtak a sátorban csendes indokolt. Kapunk fel 08:30. Reggeli után séta a Auspii folyó, de megint ezek a jégkár nem teszik lehetővé számunkra, hogy előrelépni. Menjünk a partra, a szán-szarvas út. Az az út közepén a felfedezett jelek maradt a manysi (balra lent képek, ezek a jelölések csak megmondani, hány helyi vadász át ezen a területen, és a családi klán, amelyhez tartoznak).[…][sic.] – ITT a valasz kommentelo kerdesere is, vajon mit irtak a manysik a fakra!:)
„01/30/59
Időjárás: hőmérséklet reggel között -17 C-13C a nap folyamán és-26C éjjel. A szél erős, dél-nyugati és a hó kezd esni. A felhők gondol. A hőmérséklet jellemző az északi Urál. Manysi jelek mesélni állatok látták, pihenő leáll, és egyéb dolgok. Különösen érdekes, hogy megoldja a jelentését a turisták, valamint a történészek. Szarvas út vége. Az erdő fokozatosan elvékonyodik, és lerövidül. Sok törpe nyírfák és fenyők. Lehetetlen járni a folyón. Ez nem fagyott. Meg kell keresni a szilárd talajon. Nap haladt előre, és elkezdtük keresni a helyet táborban. Ez a stop éjszakára. Erős nyugati szél. Ez kopogtat a hó le a cédrus és a fenyőfák, ami olyan benyomást kelthet a hóesésben. Mint mindig, tüzet, és hogy egy sátorban a fenyő ágakat. Mi melegedett a tűz, és menj aludni.”[sic.]
——-

„Január 31., 1959

Ma az időjárás egy kicsit rosszabb, mint a szél (nyugat), hó (valószínűleg fenyők), mert az ég teljesen tiszta. Kijött viszonylag korán (kb. 10:00). Ugyanezt a kitaposott ösvény manysi. Eddig sétáltunk a manysi ösvény, amely elfogadott egy szarvas vadász nem is olyan régen. Találkoztunk a nyugalmi megáll tegnap, úgy tűnik. Ma volt meglepően jó szállást a sátor, a levegő meleg és száraz, annak ellenére, hogy az alacsony hőmérséklet-18C to-24C. A séta különösen nehéz ma. Láthatóság nagyon alacsony. Sétálunk az 1.52 km (1 mérföld) óránként. Kénytelenek vagyunk, hogy új módszereket elszámolási az utat a sílécek. Az első tag elhagyja a táskáját a földre, és sétál, majd visszatér, pihen a 10-15 perc a csoport tehát van egy non-stop megnyitva az ösvény. Ez különösen nehéz, a második, hogy lefelé az új nyomvonal teljes felszerelés a hátán. Mi fokozatosan elhagyják a Auspii völgy, az emelkedés folyamatos, de mégis nyugodt sima. Töltjük az éjszakát az erdő határán. Szél nyugati, meleg, átható. Hómentes helyeken. Nem hagyhatjuk bármelyik rendelkezés, hogy megkönnyítse a felmenni a hegyekbe. Körülbelül 16:00. Meg kell választani a helyet a sátor. Szél, havat. Hótakaró 1.22 méter vastag. Fáradt és kimerült már megkezdte a felkészülést a platform a sátor. Tűzifa nem elég. Nem ásnak egy lyukat a tüzet. Túl fáradt. Volt vacsora közvetlenül a sátorban. Nehéz elképzelni, hogy egy ilyen kényelmes valahol a gerincen, a piercing szél, több száz km-re az emberi települések.

Igor Dyatlov (utolsó rekord a napló)”[sic.]

Osszekoto szoveg:”(Január 31-Dyatlov csoport hagy néhány a felszerelés egy erdőben a platform magasra a talaj felett (az úgynevezett „Labaz” vagy tábori alap).)

(Február 1-A csoport hagyja az utolsó nap a kirándulás. Kezdik ki elég későn, és gyalog mindössze 2,5 mérföld. Elindultak egy sátor körül 17:00 egy lejtőn Kholat Syakhl Dyatlov Pass mindössze 10 mérföldre van a hegy Otorten. A esznek az utolsó vacsora a 6 – 19:00. további vizsgálat azt mutatta, hogy egy vagy két tagja elhagyta a sátrat vizelni kívül a sátor. Mivel sperma Zolotarev és Nicolai Thibeaux-Brignolle jobb volt öltözve, azt javasolta, hogy ez volt a két férfi, aki elhagyta menedéket, mielőtt valami történt.)”[sic.]
——
@titan kerdesere: Valoban, Zolo es Tibo voltak kinn.

@mazateq kerdesere: A labaztol (az erdo szelen!jan. 31.) indultak (febr. 1-en 17 orakor), az ut 2,5 merfold volt az atjaroig/Djatlov Pass, amitol pedig 10 merfold az Otorten hegyig. (6)18-19 orakor vacsoraztak.

——
Tulajdonkeppen SLC kommentjere – azt kezdtem el keresni, hogy a labaz hol volt pontosan! Valoban a nagy fenyonel-e! Annyit ir a naplo, hogy „az erdo szelen”. Ami a 12,5 merfold=~60 perc (17:00-18:00) a hegygerincen felvert satortol! Nade milyen merfold?
Asszem az orosz versztara kell gondolnunk, mert az a legalacsonyabb szam: 42 verszta=45 km [„1904, telén az orosz–japán háború kezdetén, a sürgőssé váló szállítások miatt, 42 verszta (45 km) vasúti pályát építettek a befagyott tó jegére. A mozdonyokat …”]wiki
~10 km 60-90 perc alatt,este, tulnyomoreszt lejton Djatlovek utja. Sizok, aki ert hozza: ez lehetseges?
——
Keresem tovabb a labaz helyet!:)

 2125. SLC — 2013-06-30 17:12 

@mazateq: Így fejből nem igazán tudom megmondani a távolságot, de nem lehetett túl messze, mert az utolsó nap alig haladtak valamit.

A labaz-ra azért volt szükség, mert az Otorten hegy megmászására készültek, és nem akarták magukkal cipelni az egész hóbelevancot a hegy tetejére. Úgy tervezték, hogy a hegyről visszafelé jövet felszedik a cuccaikat, és úgy mennek tovább a túra útvonalán.

Amikor a kutatók megtalálták a félig ledőlt sátrat, és átnézték, azért örültek meg, mert egy csomó cucc hiányzott, és meg voltak róla győződve, hogy valahol egy átmeneti táborban várják Gyatlovék a segítséget.
Aztán megtalálták az első két holttestet.

Ami még furcsa, hogy első látásra azt gondolták Dorosenkoról, hogy ő Zolotarjov. Csak később derült ki, hogy összetévesztették, bár nem értem, hogyan sikerült ez nekik.

 2124. mazateq — 2013-06-30 13:42 

Azt lehet tudni, hogy a labaz ahol a cuccaik egy részét hagyták mekkora távolságra volt a felállított sátortól? Azt a cuccot nem akarták tovább vinni, felesleges volt a hátralevő útra? Esetleg a nagyon zord időjárás miatt úgy döntöttek hogy nem cipelik és érte mennek másnap reggel? Lehet hogy az erdőben is egy ilyen féle labazt akartak építeni?

 2123. mazateq — 2013-06-30 13:20 

Én két dologra hívnám fel a figyelmet.
1. Itt mindenhol azt olvasom hogy a kutató csoport amikor meglátta a sátrat akkor megörült, meg hogy a sátor állt amikor megtalálták. Na szerintem ez nem igaz, nézzétek meg a képeken, a sátor nem áll, az eleje még tartja magát de a közepe és a hátsó része bizony a földön van és az eleje is igen megviselt állapotban, a földtől 1O-15 cm-re. Ez épp azt a teóriát erősítené hogy egy egy nagyobb hótömeg esett a sátor hátsó részére, én még sem hiszek ebben a konteóban.
2. Maradunk a sátornál, átnéztem a képeket (infodjatlov,narod,ru-ról), nekem úgy tűnik hogy az a vágás a sátoron nem 6O cm, ahogy itt emlegetik. Az legalább egy méteres vágás, sőt vágások a sátor oldalán. Mert hogy a 6O cm-es lyukon lehet nem fértek ki de egy 1 m körülin simán kifértek. Hogy valóban menekülésre szolgált-e a lyuk vagy egyszerűen a lehetséges agresszorok tették tönkre a sátrat esetleg egy nagyobb hótömeg képes volt-e kiszakítani arról fogalmam sincs.
Inkább hajlok arra hogy nem történt semmilyen természetfeletti esemény (pedig hiszek a földönkívüliek létezésében), szerintem valószínüleg nem egy bonyolult dolog a megoldás és csodálkoznánk rajta ha megtudnánk az igazat, elbonyolítjuk az egészet.

 2122. SLC — 2013-06-30 11:06 

Ja, és még valami: http://goo.gl/ZoS8H
Egy pdf egy érdekes feltevéssel a májusban megtalált négy áldozatról.
Kezdem úgy érezni, hogy arról a négy áldozatról semmit sem – vagy nem sokat – mondtak el nekünk. Így tényleg nem lehet megfejteni a történetet.

 2121. SLC — 2013-06-30 10:38 

Ha valakit érdekel, itt van némi magyarázat a manysi jelekhez: http://goo.gl/Fcism

Orosz nyelven, természetesen.

 2120. SLC — 2013-06-30 09:11 

Gyatlov a csapatnaplóban 31-én este írja, hogy másnap készítenek „labazt”. Ezt a raktárt márciusban meg is találták a kutatók, valahol a csapat útja mentén helyezkedett el, szóval február elsején tényleg megcsinálták. Itt találják meg a raktárat, egy síléc van letűzve jelzésként: http://goo.gl/E65Rt

Van az a kép, ahol Szlobo egy összeégett pufajkában feszít ( http://goo.gl/GEytS ), na az volt Dorosenko pufajkája, amit egyik este sikeresen tönkretett. Dorosenkoék nagyon rossz anyagi körülmények között éltek, anyja elvált, egyedül nevelte három gyerekét, szóval Dorosenkonak nagyon rosszul jött az, hogy egy csomó holmiját figyelmetlenségből tönkretette. Érthető, hogy káromkodott, amikor el kellett égetni a használhatatlanná vált ruhákat.

Tibo feje egy 8×9 centis területen betört, úgy, hogy a fejbőr nem sérült, ezen felül voltak egyéb felületi sérülései is.
Zolonak öt bordája törött össze, deformálódott az egész mellkasa, és amikor megtalálták, hiányoztak a szemgolyói. Most fejből ennyire emlékszem.

És ismét ott tartunk, ahonnan elindultunk: mi miatt vágták ki a sátrat???

 2119. titan — 2013-06-30 01:27 

30.-an irta Zina, hogy labashazat epitenek. Djatlov (vagy Gyatlov) masnap irja megsem keszitik el. Mi van ha megis nekifogtak valamit kesziteni, az magyarazna a faramaszast, letort agakat, sot a a kesztyu puffajka elegetes magyarazna a fenyo alatt a tuzet.
Ebben az esetben csak menekules, tamolygas van a satortol az erdo fele, es szepen meghalnak utkozben , fenyo alatt, a feligkesz labashaznal, a vizmosasban?
Es akkor visszaterhetunk a kerdeshez miert kellett, hanyat homlok otthagyni a viszonylag biztonsagot jelento satrat?

Lehet csak ugyeletes felek voltak kozuluk kijelolve minden napra. Szerintem azert orkodhettek is. En regebben sokat jartam satorozni, mindig ketten orkodtunk ejjel is, foleg hogy egyszer egy kozeli satrbol elloptak a motorfureszt. Persze azert ilyen vad hidegban egesz ejjel kint lenni tavol a civilizaciotol nem tartom valoszinunek, meg akkor a sator kozeleben is kellene tuzrakasnak lenni. Viszont ha Tibo es Zolo voltak az ugyeletesk boklaszhattak kint sokaig, nekik milyen seruleseik voltak?
Ok lehettek az elsok akik menekulore fogtak es kiugrasztottak a satorbol a tobbieket. Annyire ketsegbeesettek lehettek, hogy a bentiek rogton nyiszalni kezdtek a satrat. Es a kerdes ami mindent megoldani, miert? Mitol ijedtek meg?
Jottek manysik, fenyencek, jegesmedvek?
Csuszott a ho?
Hirtelen fenyvillanasok, robbanasok a legkorben kozvetlen kozelben?

 2118. SLC — 2013-06-29 22:30 

A „lábasház” (vagy labaz) az a raktár volt, amit a hegymászás előtt hoztak létre. Később ott találták meg a felszerelések egy részét, úgymint cipőket, sílécet és síbotot, Szlobogyin mandolinját… Gyatlov írja is az utolsó bejegyzésben, hogy aznap (jan 31-én) nem építenek labazt, majd csak másnap fognak. És mivel később a kutató csapat meg is találja a raktárt, feltehető, hogy eszerint is cselekedtek (igaz, nem lábasházat építettek, hanem egy mélyedésben rejtették el a felszerelést a hó alá). Ezt a raktárt valahol az út mentén találták meg, nem a fenyő alatt.

Egy volt fegyenc hajtotta a lovas szánt (Szlava apó, vagy Великявичус), amin a 41-es telepről Vtoroj Szevernibe vitték a felszerelésüket (ők maguk sítalpon kísérték a szánt). Itt fordult vissza Jugyin is, arra hivatkozva, hogy a teherautón való utazáskor (Vizsajtól a 41-es telepig) kiújult az ülőideg zsábája.

Az őrködés, ahogy kivettem a szövegből, inkább szolgálatban lévőt jelentett, nem annyira katonai értelemben vett őrt. Gondolom a szolgálatosok gondoskodtak a felszerelés épségéről (megvarrták a sátrat), a kajáról (krumplit pucoltak, esetleg főztek), megvették az adott útra szóló jegyeket, meg egyéb ilyesmi. Ami szemembe ötlött, hogy Zina folyton Szlobogyinnal volt szolgálatban. Miért nem Gyatlovval? Ez a Zina-Szlobo szál számomra egyre erősebbnek tűnik.

Lassan ott tartok, hogy nem zárom ki a természetfelettit sem, bár most találtam egy cikket, ami a fényképek elemzésére támaszkodva azt mondja, hogy volt ott legalább egy, eddig ismeretlen holttest is. Amúgy tényleg furcsa, hogy a kutatócsapat képei az első öt áldozat esetében mennyire jó minőségűek, még a kórbonctani fotók is megvannak, míg a később talált négy (vagy öt?) holttestről alig van kép, az is csapnivaló minőségű. Pedig elvileg ekkor már ott kellett álljanak jó minőségű gépekkel készenlétben, hogy amikor megtalálják a többi áldozatot, azonnal dokumentálni lehessen a körülményeket. Az a gyanúm, hogy nem véletlenül zárták le ilyen gyorsan a nyomozást, volt ott valami olyasmi is, amiről nem fogunk tudni soha.

 2117. becsuszoszereles1k — 2013-06-29 20:53 

2099.@kuklopsz szavai ugyan hihetetlenul tavolrol csengenek, de ha konteozunk egyet, es elfogadjuk, akkor az egesz kornyek pont emiatt lehetett „titkositva”(itt-ott):
„UFOs, összeesküvés elméletes, paranormális, háttérhatalmas, stb. kutatásaim alapján egyre inkább az a meggyőződésem (nekem is), hogy az ún. UFO-k valójában nem földönkívüliek, hanem magukat földönkívülinek kiadó démonok és bukott angyalok. Az elméletet most nem részletezném, de ha elfogadjuk e természetfelettit, akkor egy démon, vagy a felettese volt a tettes. Az okkult tudományok’ szerint ez egy ideális hely az ilyesmire.”

Amugy, hogy egy nagy hegysegben (Ural) uj kozetretegeket kutatnak (amiben a dokumentumok szerint az Egyetem is szerzodott feladatokra a diakok reszvetelevel), nem egy kulonlegesseg szvsz; vagy hogy arra kozlekedo szallitogepek neha megdermednek a zimaban, es lepottyannak, pont oda.

Szvsz nem lehetetlen, hogy elszabadult az a kiserleti biorobot, vagy az SLC szerinti katonai kiserlet – mar ha ott dekkolo foldonkivuliekrol beszelunk.

 2116. becsuszoszereles1k — 2013-06-29 20:24 

@titan: Na, ez zsenialis gondolat, mert az egyik fotohoz (a dokumentumoknal) azt irja, hogy a labashazat annal a nagy fenyonel epitettek, amirol mi is beszelunk! Meghozza ugy, hogy letordeltek nehany also agat (gallyat), mert…elmagyarazza, hogy miert (nem emlekszem). De utana tovabb, foljebb mentek, es ott vertek fel a satrat, amibol azutan az ominozus menekules tortent – ezek szerint vissza a labashazhoz, vagyis a fenyohoz. Nade ott hagytak holmikat, nem? Azzal mi lett? [Megjegyzem, en vegig arra gondoltam, hogy nem jol ertettem a szoveget…, de most, hogy mondod!]

 2115. becsuszoszereles1k — 2013-06-29 20:11 

@titan: Ha jol emlekszem: Zolo es Tibo voltak feloltozve…
A fegyenctelepek lenn voltak, ha megnezed a terkepen. Bar, ha kis kesessel indultak utanuk valakik, akik eszrevettek oket, vagy mar (Vizajban) tudtak roluk (sot meg elobb; egy fegyenc hajtotta a lovakat, amin Vizajig mentek, marmint a felszereles), akkor utolerhettek Djatlovekat a kerdeses idopontban. Ha Zolora mentek volna, mar ott elinteztek volna…ki tudja…

 2114. titan — 2013-06-29 17:00 

@SLC:
„Elutaztunk a 41-es faluba. Itt egyszerű munkások dolgoznak, nem bebörtönzöttek, de besorozottak”

– Hruscsov ideje alatt sok politikai foglyot szabadonegedtek, lehet volt olyan akinek nem volt hova menni maradt ornek, vagy akar csak ugy besorozottnak, es ha Zolot felismerte, szabad mozgastere volt… (maradok a katonai kiserlet mellet, de azert erdemes ezt is figyelembe venni)

„Jura Jugyin ma elment közülünk, elment. Megint begyulladtak neki a csípő idegei és elment.”

Hmmm… en azt hittem valami gyomorrontas, csipoideg gyulladas? Hogyan lehet valaki ilyen fiatalon ilyen betegseggel turazo, egyaltalan, hogy elinduljon? Erdekes. A csajszi azt mondja talalkozott megint egy foldijevel. Mi van ha Judin is talalkozott egy foldijevel aki azt mondta neki maradjon ki ebbol a turautbol.

„Elégettünk kesztyűket és Jurka második pufajkáját. Egész idő alatt káromkodott. Ma remélhetőleg lábasházat (SLC: labaz néven szerepel az iratokban, ideiglenes raktár a felszereléseknek) fogunk építeni.”

A labashaz nem lehet, hogy az a menedek ahol az utolso halottakat megtalaltak?

 2113. titan — 2013-06-29 15:53 

@SLC: Koszi a forditast, en is megprobalok nekirugaszkodni ujra. Nekem ami rogton a szemembe otlot.
1. Mindig orkodtek, nemcsak a viszonylag lakott teruleteken, hanem messze kint satorozaskor is. Ami itt erdekes, mikor megtortent a sator szabdalas, kik voltak orsegben? Feltetelezheto, hogy akinek a laban volt csizma, lusta vok visszakeresni kik voltak azok? 🙂 Nekik volt e kulso serulesuk? Ha esetleg fegyencek csaptak rajtuk ok valoszinuleg kaphattak egy ket pofont.
2. Eleg sok fegyenc telep lehetett a kozelben, emliti is oket. Valaki egyszer irta a bosszut. Mi van ha valaki felismetrte Zolo partembert, es lehet miatta kerult a telepre.
3. Manysi osvenyen mennek, tele van jelekkel. Milyen jelek?
4. Hajnali haromig enekelnek, nem koran fekvok eszerint, nem valoszinu aludtak mikor megtortent a menekules.

 2112. SLC — 2013-06-26 21:18 

@trafikos: no igen, ez az egyik ilyen mondat. Szavanként végigmentem rajta online és hagyományos szótárakkal, és annyi derült ki számomra, hogy Kolevatov valamilyen holmiját tesztelte/kipróbálta, aztán eldobta/felhagyott vele. Elég nehéz kitalálni ezekből a rövid tőmondatokból, hogy Zina mire gondolhatott.
A másik ilyen mondat: „Az út környékét már lefényképeztük.” Ezen is agyaltunk, mivel a сняли jelentése eltávolít, felszabadít, lefényképez, lő. Szóval lehet olyan értelmezése a mondatnak, hogy az út környékét már felszabadították/szabaddá tették. Ennél többet sajnos nem tudtunk kihozni a dologból, de még vissza van Luda naplója és a csapatnapló, azokból talán ki tudunk valamit hüvelyezni.

Ami viszont nekem szemet szúrt: a hangulatváltások.
„Ma egy kicsit bánatos vagyok. De semmi különös.”
„Sok olyat mondtam, ami egyáltalán nem jellemző rám, és csak néha igyekeztem, de hogy igyekeztem, de a nyíltságomon átütött az őszinteségem.”
„Rám valahogy szörnyű hatással van a muzsika újabban, gitár, mandolin és egyebek.”
„Tegnap este a fiúk ostobán tréfálkoztak.”
„Igor egész este pimaszkodott, egyszerűen nem ismertem rá.”
Mintha sorozatban olyasmit tennének, ami nem jellemző rájuk. Még nem tudom, jelent-e ez valamit, majd a többi napló után meglátjuk.

 2111. trafikos — 2013-06-26 11:31 

@SLC:
Köszi a fordítást!
Mivel a név-,szülinap vitatott,azt kellene megtudni az orosz nép mennyire tartja meg a névnapokat,mert néhány nép csak a szülinapot ünnepli.
A csaj kicsit rejtélyes:
„Szaska Kolevatov kipróbálta majd eldobta az eszközeit.”
Vajon milyen eszközöket? Biztos nem a sícuccost mert akkor mivel ment volna tovább.:)
Várom a folytatást.

 2110. SLC — 2013-06-25 18:16 

@abigel: Készül Luda naplója is, és ha minden jól megy, le lesz fordítva a csapatnapló is. A munkát egy nagyon kedves barátom vállalta, ezúton is köszönöm neki 🙂

 2109. abigel — 2013-06-23 23:16 

@SLC:
köszi, érdekes! remélem lesz még!

Ez a sátorvarrás amúgy szöget ütött a fejembe. 27-én volt a túra első, tényleges napja, tehát ekkor használták először a sátrat, s azt másnap máris varrni kell?!

 2108. SLC — 2013-06-23 14:43 

Z. Kolmogorovoj
Észak Ural
III. kategóriás túra
nehézségek
Gyatlov vezetésével

24.2.59. (megj.: a hónap számát kijavították, egyidejűleg látható egyik a másik felett, ismeretlen sorrendiségben, az 1 és 2 számok)
No, újra túrázunk. Ezúttal Szerovban. Tegnap egész éjjel, három óráig énekeltünk. Velünk van a Kaurovszkoj turistaház állomásvezetője, Alekszandr Alekszejevics Zolotarjev. Nagyon sok új dalt ismer, egyszerűen örülünk, hogy új dalokat ismertünk meg. Különösképp a Cumbát és egyebeket.
Ma egy kicsit bánatos vagyok. De semmi különös. Rusztikovval őrködünk. Elmentünk és beszélgettünk az iskolásokkal, ami után mind átkísértek minket, de még sírtak is, nem akartak elhagyni minket.

25.1.59. (megj.: a hónapok számai felcserélve, egyszerre láthatóak, egyik a másik felett, ismeretlen sorrendben, az 1-es és 2-es szám.)
Éjjel, 12 órakor Ivgyelben voltunk, a pályaudvaron éjszakáztunk, a padlóra terített sátrakon. És már második alkalommal figyelt meg minket a rendőrség. Egy alkalommal a rendőrőrsön elfogták Jurka Kriv.-t, mert pénzt akart gyűjteni bonbonra. Vicces volt. Aztán a szerov-ivgyeli vonaton Ivgyelig utaztunk, a pályaudvaron éjszakáztunk, reggel autóbuszra ültünk, és Ivgyel egyik szállodájáig meg sem álltunk. Aztán autóbuszra ültünk és elmentünk. Húszan vagyunk, hátizsákokkal és sílécekkel. A harmadik emeletre mentünk és végig énekeltünk. Megérkeztünk Vizsaj-ba. Először annál a klubnál álltunk meg, ahol már két éve is voltunk. Aztán átvezettek minket a vendéglőbe. Egész este a szerelemről és barátságról beszélgettünk, a táncról és egyebekről. Sok olyat mondtam, ami egyáltalán nem jellemző rám, és csak néha igyekeztem, de hogy igyekeztem, de a nyíltságomon átütött az őszinteségem. De ez az egész hülyeség. De még mindig emlékszem Volt (SLC: ez egy személynév) szavaira. Milyen hihetően beszélt akkor. Elmentünk az „Arany szimfóniára”, micsoda erő! Egyszerűen remek!

26.1.59.
Ágyakban aludtunk. Elég későn keltünk fel. Rusztikkal vagyunk szolgálatban. Átmentünk az ebédlőbe. Az autót vártuk és elmentünk. Mostanában az út nem olyan szép, kevesebb a hó. Az út környékét már lefényképeztük. Sokáig mentünk. Nekem, mint mindig, megint előkerült valamilyen földim. Elutaztunk a 41-es faluba. Itt egyszerű munkások dolgoznak, nem bebörtönzöttek, de besorozottak. Sok okos van közöttük. A sofőr szobájában szálltunk meg. A mai a civilizációban töltött utolsó napunk. Rusztik nagyon jól játszik mandolinon, szeretem hallgatni őt. Ma felvettem Jurkin egyujjas kesztyűjét, de mennyire nem akartam felvenni! De azt mondták, ha nem veszem fel, az nem jó, ezért felhúztam. Beszélgettünk. Könnyedén.

27. Ma van a túra első napja. A hátizsákban nincs semmi nehéz. Igen, Jura Jugyin ma elment közülünk, elment. Megint begyulladtak neki a csípő idegei és elment. Milyen kár. A hátizsákokba elosztottuk a holmiját. Szóval, az utolsó napon úgy tűnik, mintha nem lenne civilizáció, kályha, emberek, stb. Ma megegyeztünk, hogy a hátizsákokat lovakra teszik, mi vártuk, mikor lesznek készen, és síléceken indultunk el. Mind énekeltünk, a barakkokban élő munkások nem mentek dolgozni, énekeltek. Mi ültünk, és jegyeztük az dalokat. Milyen sok tehetséges, okos ember akad a munkások között. Különösen „Szakáll”, ő nagyon sokat ismer, a szakálla rőt, a szemei is rőtek, barnák. A gyerekek jól énekelnek. És ahogy Rusztik játszik a mandolinon. Ma Ljudával utolsó alkalommal aludtunk ágyban. Ma már sátorban fogunk, valószínűleg. Most a 41-es körzetben vagyunk, a mai feladatunk, eljutni az északi 2-esbe (SLC: Vtoroj Szevernyij nevű telepről van szó, politikai foglyok lakták eredetileg, de Hruscsov amnesztiájával sokan szabadultak és elhagyták a települést). Azt mondják, van ott egy házikó, de senki nem lakik ott. Gyorsabban kéne menni a sível… Hogy menjünk? Rám valahogy szörnyű hatással van a muzsika újabban, gitár, mandolin és egyebek. Este megnéztünk 3 mozifilmet, az „Emberekben”-t, „Van ilyen fiú”-t és újra az „Arany szimfóniát”. Már nem először egyezem bele, hogy megnézzük az „Arany szimfóniát”.
___________

Egész nap mentünk, elöl lovak, hátul lovak, a Lozva mentén. Gyakran eljegesedtek a sílécek, és meg kellett őket tisztítani. Már besötétedett, sokáig kerestük a házikót ablakokkal és ajtóval. Az Északi Kettesen, ezen az elhagyott településen senki sem lakik, pedig milyen gyönyörű hely! Itt folyik a Csuszovaja. A part menti kövek valamiféle sziklaként állnak, fehér mészkövek. Ma megyünk pár kilométert a Lozva mellett, aztán majd áttérünk az Auszpija partjára.

(SLC: Ide van beillesztve egy manysi-orosz szótár pár alapszóval, ezt nem tettük be bele a fordításba.)

28.2.58.
Szlava apó ma elment a lován, és elment Jura Jugyin is. Vett néhány mintát. Én láttam elsőként ezt a fajtát a fúrás után. Itt sok a kalkopirit és pirit. Tegnap este a fiúk ostobán tréfálkoztak. Szerintem nem szabad rájuk figyelni, és akkor kevésbé gorombáskodnak. És úgy akkor nem vészes. Már ideje lenne kimenni, de mind piszmognak. Nem értem, hogy tudnak ilyen sokáig készülődni. Már eltelt az első 30 perc. Természetesen hátizsák tűrhető, kicsit nehéz. De menni kell.
Az első nap mindig nehéz.
balra előre
Szaska Kolevatov kipróbálta majd eldobta az eszközeit.
Második pihenőhely.
A tegnapi menet hátizsák nélkül jóval könnyebb volt.
Hó, hó, hó, hó
a part mentén befagyott. A folyó havat, havat
A szél viszi a havat.

Az ebéd 4-kor volt
Ebéd után mindössze egy fordulót mentünk és pihenni tértünk.
Megvarrtam a sátrat
Lefeküdtünk aludni. Igor egész este pimaszkodott, egyszerűen nem ismertem rá. Sikerült elaludni a kályha tüze mellett.

29.1.59.
Ma van Jurka névnapja (SLC: itt az orosz eredetiben az именинник szó szerepel, ami az online fordítóprogramok szerint férfi születésnapot jelent, a hagyományos szótárak szerint névnapot. A legközelebbi Jurij névnap február 7., a Georgij névváltozatnak van január 30-án egy névnapja. Dorosenko születésnapja viszont a források szerint január 29. Így most nem tudjuk eldönteni, hogy Zinaida mire is gondolhatott amikor ezt leírta.) Először a Lozva mentén haladtunk, aztán áttértünk az Auszpija partjára. Gyönyörű hely. Auszpija mentén manysik élnek. Jeleket lehet látni, rovásokat, és egy ösvény látható. Az ösvényen gyakran fordulnak elő jelek. Érdekes, miről írnak vajon? Most a manysi ösvény letér délre.

Hárman ülünk most: Rusztik, Jurka és én. Várjuk a többieket. Az éjjeli szálláson maradtak, nem messze a sí nyomoktól. Jurkával tűzifát fűrészeltünk. A múltról beszélgettünk. „Léhűtő” hát „léhűtő”.

30.2.59. Az Auszpija mellett haladunk
ajszerm (SLC: manysi nyelven annyit tesz: hideg). A manysi ösvény véget ért. Tűlevelű erdő. Reggel még napos volt, de most jégajszerm. Egész nap Auszpija mentén mentünk. A manysi ösvényen állítottuk fel az éjjeli szálláshelyet. Kolját ma nem kényszerítettük őrködni, mi őrködtünk Rusztikkal. Elégettünk kesztyűket és Jurka második pufajkáját. Egész idő alatt káromkodott. Ma remélhetőleg lábasházat (SLC: labaz néven szerepel az iratokban, ideiglenes raktár a felszereléseknek) fogunk építeni.

Minél világosabb van, a fényrekesz száma annál nagyobb, de ha a rekesz kisebb, a fény a filmen kevesebb, hosszabb az exponálás. Fényrekesz-rövidítés.
(megj.: függőleges, szóra mutató nyíl a két utolsó szó alatt.)

Rempel (SLC: nem tudtuk kitalálni mi lehet ez, csak személynévként találkoztunk vele)

 2107. SLC — 2013-06-23 14:13 

Elkezdtem újra foglalkozni az üggyel, és meglepve láttam, hogy az Ermaktravel elég rendesen átalakította az oldalt, egy csomó szöveget és fényképet leszedett 🙁

No mindegy, mondom a jó hírt: megvan Zina naplója magyarul. Még kicsit alakítok rajta és felteszem ide a szöveget magát, ellátva saját megjegyzéseimmel. A Gyatlov honlapon külön oldalon is fent lesz az egész, és beillesztem a Túra menüponthoz is a napi eseményekhez Zina aznapi megjegyzéseit.

 2106. abigel — 2013-06-13 21:49 

@SLC: :)))))

 2105. SLC — 2013-06-12 22:19 

@abigel: kérdezd meg, hátha tud valamit. Ha meg nem, akkor egy valamiben máris okosabb vagy nála 🙂

Köszi az infót, én egyébként kezdettől így írtam 🙂

 2104. abigel — 2013-06-12 22:00 

Na, gyerekek, megvan, hogy is kell helyesen magyarra átírnunk Dj?Gy?atlov nevét. Megkérdeztem Irina Oszipovát, aki az ELTE orosz tanszékének tanára,nyelvkönyveket ír, a fonetika a fő szakterülete, és mindenféle minisztériumok, cégek, sőt műfordítók stb. őt hívogatják,ha egy név átírása gondot okoz nekik.(és mellesleg fantasztikusan tanítja az oroszt).
Szerinte: GYATLOV
Persze én nem erre a válaszra számítottam, mert mindig is a Djatlov mellett érveltem, de üsse kő, neki elhiszem.
Ha lesz bátorságom, megkérdezem az ő verzióját is az esetről…a Gyatlov-incidensről 😉

 2103. kuklopsz — 2013-06-07 07:14 

magamban:
A 10-es szám:
Felemelkedés és hanyatlás. „Isteni irányításban részesülsz gondolatok, sugallatok, ráeszmélések és claircognizance révén, mely utóbbi azt jelenti, hogy tudomásod van dolgokról, anélkül hogy tudnád, honnan érkezett ez a tudomás. Ha üzenetet kapsz, állj hozzá pozitívan.”

Erről csak ezt találtam; Szerintem csak a 9 releváns, mert az jelzi a természetfelettit.
Jurij J. Judin visszafordulása viszont lehet gyanús… 🙂

Ami a „szellemeket” illeti: Én nem hiszek a kísértő holtak szellemében. Még régen egy pap tanárom mesélt erről érdekes dolgokat (Kár, hogy nem figyeltem eléggé:); Pl. hogy a Biblia is mondja, hogy az élők ne foglalkozzanak a holtak birodalmával, mert nem rájuk tartozik (vmi ilyesmi), és minden ilyen jelenség valójában a gonosz műve; Tehát csak az emberek szeretnék azt hinni, hogy pl. a nagyi „visszajött”, az a valóságban mindig egy démon, vagy egyéb ördögfajzat; Ezért ítélik el ennyire a sok ezoterikus hókuszpókuszt, asztaltáncoltatást, szellemidézést, és így tovább, mert valójában minden ilyen út a „pokolba” vezet.

Az biztos, hogy ez ügyben csak az (minősített) emberölés biztos, a többi csak spekuláció. És legalább annyira hihetetlen, hiteltelen, mint a természet felettis’ elmélet. Így aztán ez utóbbi sem zárható ki.

 2102. magamban — 2013-06-06 09:29 

kuklopsz: ha kérhetlek, utánanéznél a 10-es szám jelentésének is? …mert érdekel az, ha velük marad Jurij J. Judin akkor mindez nem történt volna-e meg? Köszi!

papszi: ez tényleg érdekes lehet a történések szempontjából. Ennek a következményeit reálisabbnak találom, mint a „szellemeket”. Kérdés, hogy voltak-e a helyszínen keréknyomok, mert gondolom ezt a „monstrumot” nem kézben vihették oda…ha pedig harckocsi vitte, az gondolom hallható egy kihalt helyen, csendes éjszakán, mégha nem is a sátorig ment el.

 2101. abigel — 2013-06-04 21:41 

@SLC: hát, igen, gyönyörű!
de azért jó, hogy megtörted ;)más úgysem merte volna

 2100. papszi — 2013-06-04 12:26 

Mikor elolvastam ezt a cikket, egyből a Djatlov csapat jutott eszembe, az okokat ugysem kell magyarázni…

http://www.origo.hu/techbazis/20130523-bevetesre-kesz-a-fajdalomfegyver.html

 2099. kuklopsz — 2013-06-04 11:20 

Nyikoláj Thibeaux-Brignollenak, amikor megtalálták a holttestét, két karórája volt, mindkettőnek be volt zúzva az üvege: 08.14-et és 08.39-et mutattak.

8+1+4=13. A 13-as a felfordulás és a pusztulás száma az okkult tudományokban; Az általános babona szerint is szerencsétlen szám.
Ha 8 + 1×4-et vesszük, az 12. A 12-es szám a félelem száma, szorongás, áldozat érzése kíséri, az egyén valakinek az áldozatává válik.

8+3+9=20. A 20-as szám „lelki, világnézeti változásokat mutat. Semmiképp sem anyagi, nem rossz, de hátráltató tulajdonsággal bír. Célunk, tervünk, elhatározásunk késik, és változnunk kell érte.”

Tehát: Pusztulás, áldozat, félelem, lelki és világnézeti változás, akár ezek következtében. Jobban összetéve az intuíció által: Féljetek a pusztulástól, mert van félni valótok. Az intuíció, vagy megérzés pedig a természetfeletti sugallata. Az üzenet küldője lehet jó, vagy lehet rossz (isteni, vagy démoni). A Sátán a Bibliában „gyilkosnak” is neveztetik, és mivel itt egy gyilkosságról van szó, nem lehet kétséges az elkövető gonoszsága sem.

„A kilenc áldozat közül 4 Bak-jegyű volt, kettő Vízöntő, egy-egy Ikrek, Bika és Skorpió.
Amúgy január 11 és február 7 között a kilencből hatan ünnepelhettek (volna) születésnapot. Ketten például ugyanazon a napon, január 12-én születtek (Kolmogorova és Dorosenko)”. Megint a 6-os szám, ami fordított 9-es. Véletlen lenne?
A magyar nyelv még szebben fejezi ki ezt a kettősséget: Isten, Sátán, a magánhangzókat elhagyva: STN. Nem, ez nem véletlen… És most majdnem frászt kaptam, mert ma már másodszor telepedik egy kurva galamb hirtelen az ablakomba az íróasztal mellé. (Engem nézett, láttam).
Zina Kolmogorova „az orvosszakértő szerint nem volt szexuálisan aktív”. A 9-ből egy tehát szűz volt. Friss, szűz véráldozat valakinek. Hát kell ennél több bizonyíték?!

Gyatlov órája 5:31-et mutatott, amikor megtalálták. 5+3+1=9…
Mint már mondtam, a 9-es szám a természetfelettit jelzi. És a természetfeletti egy ilyen esetben minden bizonnyal nyomot hagy.

Egyéb természetfeletti bizonyítékok:
-„A cikkben azt írják, hogy az 50 km-re lévő másik csoport látta, hogy valamilyen furcsa fényjelenségek történtek.” Narancs színű gömbök,- Ugyebár szerintem (és a megfelelő elmélet szerint) az ún . UFO-k nem földönkívüliek, hanem démonok a pokolból. Ebben az esetben tehát kézenfekvő a gyilkos kiléte. Egy démon, vagy valamelyik bukott angyal volt az, vagy nekik áldoztak. Megjelenésük, vagy megjelenéseik megint csak egybe vágnak a hely elátkozott voltának legendájával.
-„A cikkben még szó esik némi légikatasztrófáról, amik összesen kilenc életet követeltek A környéket rendszerint elkerülik a légijárművek, de 2009-ben egy Mi-8-as helikopter majdnem pórul járt. A személyzet túlélte a zuhanást. Érthetetlennek tartják, mitől vesztett pillanatok alatt rengeteget a gép a magasságából”.
-Djatlov után megtaláljak Kolmogorova holttestét. Különösnek találják, hogy légvonalban szinte egy síkban fekszenek a holttestek a cédrussal és sátorral.

 2098. kuklopsz — 2013-06-04 10:32 

Ami a kilences számot illeti:

Az okkultizmusban, számmisztikában a 9-es:
Az isteni hármas megsokszorozódása, a tökéletesség és az örökkévalóság száma. A hinduizmusban erre épül a mandala (9X9=81 négyzetből áll), amely a világot jelképezi, és amelyet felhasznál a jóslásban és az asztrológiában. Leggyakoribb a megjelenése a g betűkben.
Számmisztikailag a 9-es szám kettős jelentéstartalommal bír. Egyfelől a nyugalomra, békességre, boldogságra, tökéletességre, másfelől indulatokra, törekvésekre, erőszakosságra, kegyetlenségre és elszántságra utal. A küzdőképesség számának is szokták nevezni.
A szám utalhat erős személyiségre, határozottságra, akaraterőre, bátorságra, birtoklási vágyra, tetterőre, önimádatra. Jelenthet helyes megérzéseket, érzelemvezéreltséget, fejlett hatodik érzéket, különleges élményeket. A szám gyakori megjelenése rendkívüli energiával, természetfeletti erőkkel bíró egyént mutat, aki elsöprő energiák, iszonyú erők mozgósítására képes.

A Tarot kilencedik lapja: A remete
„Egy öregember szerzetesi öltözetben, kezében égő lámpást tart, hogy megvilágítsa útját a sötétségen át. Botjára támaszkodik. A lap a magányosságot, a sötétségtől való félelmet fejezi ki. Minden lépését jól meg kell fontolnia. Nem ismeri az útját.”

Jelentése: Elővigyázatosság, türelem, tapasztalat. Szükséges az elővigyázatosság; az energikus cselekvés jelenleg nem ajánlatos.
Minden Tarot lapnak van fordított jelentése is. (A kilenc megfordítva 6, ami a gonosz számából lehet ismerős):
Figyelmeztetés meggondolatlan cselekvésre. Türelmetlenség, magány, önfejűség.

Okkult szempontból tehát:
Ebből a kevésből is kiderül, hogy a 9-es nem akármilyen szám; Az isteni hármas fordítottja ugye éppen az ördögi hármas, mint két ellenpólus. Tehát van 3 számunk, ami mind maradék nélkül osztható hárommal: 3 6 9. És ezek mind egymásból következnek, alapjuk a hármas.
A 3-as szám: A világ hármas osztottságát szimbolizálja, vallási jelentésben a szentháromság jele. A túrázók ugye éppen kilencen voltak, 3×3 pedig éppen kilenc (333).
A 9 halott tehát mindenképpen a természetfelettivel való találkozásra utal, az erőszakosságra, kegyetlenségre.
„A szám gyakori megjelenése rendkívüli energiával, természetfeletti erőkkel bíró egyént mutat, aki elsöprő energiák, iszonyú erők mozgósítására képes”,- tehát egyértelműen jelentősége van annak, hogy éppen kilencen voltak, és ez egybevág a hely manysi legendájával, illetőleg a hely elátkozott voltával, továbbá megfelel egy lehetséges rituális gyilkosság, vagy áldozat teóriájának is.

1959.02.01. az esemény időpontja. Tudomásom szerint az okkultizmusban a számokkal való „alapművelet” az összeadás, illetve a megfelelő számok egymás mellé helyezése, és az így kapott érték. Ezért 1959 az kettő 9-es és egy 6-os, a 2+1 az meg 3, tehát 3 6 9. De úgy is lehet mondani, hogy 1959 az kettő 9-es és egy 6-os, ami egymás mellé variálhatok 3 hatossá, vagyis 666-á. Mert ugye e melett megmarad a 2+1=3, s így az egész szám kifejezi, hogy 3×6, de ez az okkultizmusban, demonologiában ugye: 666, ami a Bibliában a fenevad száma. A dátumból következik tehát, hogy valójában egy démon, vagy más gonosz teremtmény hagyta itt a kézjegyét.
(Paranormálisok kedvéért).

 2097. kuklopsz — 2013-06-04 09:31 

„ne egy normális ország működéséből indulj ki”
Nem is indulok ki abból; Én csak leírtam, én mit tettem volna, ha én vezetem a nyomozást.
Én abból indulok ki, hogy van 9 halottunk sérülésekkel, ebből 3 pedig brutális sérülésekkel. Remélem, ez így érthető.

Források sokszínűsége: Tudomásom szerint hozzáférhetőek a jegyzőkönyvek, tehát azokat érdemes tanulmányozni. Ennek nyilván személyesen van értelme.
Közvetetten,- és ez módunkban áll,- a megjelent könyveket (azt hiszem, kettő van ilyen), mert ezek a jegyzőkönyvekből idéznek.
Igazából ezt kellene beszerezni első körben, és ezen elindulni.

Mint említettem, a sátor témába nem akarok belemenni a könyvek, és végül a jegyzőkönyvek ismerete nélkül. Ez lenne az alap, enélkül minden puszta spekuláció.

Kevés ténnyel vagyunk pontosan tisztában (mi itt a blogon), de ezek mégis tények: „van 9 halottunk sérülésekkel, ebből 3 pedig brutális sérülésekkel”. Ebből világos az emberölés. Hogy ki, miért, hogyan pontosan, na az nem, és innen nem is tudjuk megállapítani.

Dióhéjban én eddig pusztán erről írtam eddig, ez a lényeg.
Köszönöm a manysi-hegy információt.
Ez viszont teret ad a paranormális elméleteknek. 🙂 Mert:

„rengeteg kutató és kíváncsiskodó megfordult a területen, köztük sok nő is, mégsem jöttek újra a szellemek”,- igen ám de elfelejted, hogy az eset óta soha nem mennek a csoportok pont 9-es csoportokban (állítólag) 😀

Azt hiszem utána nézek a 9-es számnak és az órák állásainak…

 2096. SLC — 2013-06-04 08:57 

@kuklopsz: a kilenc manysi legendájáról pakesz fentebb írt, úgy néz ki, hogy az megáll a lábán.

Más források szerint a sátor bejárata be volt gombolva, szóval itt a források „sokszínűségével” is meg kell küzdenünk…

Megint csak más források szerint a manysik nem tekintették szent helynek a dombot, inkább elátkozott területként kezelték, és elkerülték. Egyébként azóta szabályos katasztrófaturizmus alakult ki ott, rengeteg kutató és kíváncsiskodó megfordult a területen, köztük sok nő is, mégsem jöttek újra a szellemek…

És ami a vizsgálatot illeti, ne egy normális ország működéséből indulj ki, hanem a Szovjetunió akkori állapotából. Számunkra jóformán elképzelhetetlen, milyen körülmények uralkodtak akkoriban ott.

 2095. kuklopsz — 2013-06-04 07:33 

És akkor egy kis konteo’:
Nem értem,- ha ez igaz,- miért zárták ki (olyan hamar) a helyieket a gyanusítottak köréből.
Ha én vezetem a nyomozást ugyanis, akkor két vonalon indulok (indultam volna) el:
A) A földrajzi távolság, és a vizsgált földrajzi terület miatt a helyi lakosság, és a közvetlen környezet vonalán, illetőleg
B) Az áldozatok kapcsolati tőkéjének a vonalán,- a fentebb már leírtak miatt, illetve a motiváció keresése végett is. Talán a kettő össze is függhet.

Nem szeretnék a manysik tekintetében prejudikálni, nem is ide akarok kilyukadni, ha valaki ezt gondolná. A) és B) vonal feltárásának szükségessége viszont szerintem minden józan paraszti ésszel gondolkodó ember számára nyilvánvaló kell, hogy legyen.

Ami a manysi legendát illeti: Akkor kellett volna ellenőrizni (és most is kellene), hogy a 9 vadászról való legenda tulajdonképpen mióta létezik. Már akkor is megvolt-e, vagy csak a mítosz, a hisztéria költötte e hozzá (mint oly sok esetben,- pl. a Mary Celeste esetében a gőzölgő tea, meg a terített asztal is ilyen kitaláció).
A forrást már nem tudom, de egyszer a 90′-es években (ha jól emlékszem) megkérdezték a manysi főnököt, hogy miért is halt meg ez a kilenc túrázó. A válasza az volt, hogy mert megsértették a szellemeket, illetve a szent helyet azzal, hogy nők is odamentek anélkül, hogy előtte a szellemek engedélyét kérték volna, ill. áldozatot mutattak volna be.
(Ezt nem bizonyítékként írom, csak érdekességnek).

+ Volt, aki szóvá tette az általam először felvázolt paranormális vonal elvetését. Neki(k) kárpótlásul/és egyben az állítólag észlelt ún. UFO jelenséghez is kapcsolódva:
UFOs, összeesküvés elméletes, paranormális, háttérhatalmas, stb. kutatásaim alapján egyre inkább az a meggyőződésem (nekem is), hogy az ún. UFO-k valójában nem földönkívüliek, hanem magukat földönkívülinek kiadó démonok és bukott angyalok. Az elméletet most nem részletezném, de ha elfogadjuk e természetfelettit, akkor egy démon, vagy a felettese volt a tettes. Az okkult tudományok’ szerint ez egy ideális hely az ilyesmire.
Ha kb. 2-3 éven belül bejelentik (illetőleg legalább egy évtizeden belül inkább),- és ezért ez a megszaporodott szivárogtatás,- az intelligens földönkívüliek létét, az elméletet igazolva látom, és lehet rettegni…

 2094. kuklopsz — 2013-06-04 07:01 

SLC:
Oroszul búvárkodó kollegádnak szeretettel (még egyszer):
infodjatlov,narod,ru/Versija_tragedii_Doc-tor.rar
(vesszők helyén pont);
és még egy nagyon jó oldal:
ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/Kholat%20Syakhl.htm

„határozottan olyan érzésem van, hogy ha gyilkossággal számolunk, akkor az elkövetők eléggé határozott céllal érkeztek, és nagy ívben tojtak a fiatalokra. Nem érdekelte őket, ki éli túl az estét, csak a feladat végrehajtása lebegett a szemük előtt. És mivel más motivációt nem találok”,-

Az a baj szerintem, hogy általában mindenki a (fiktív) motivációból próbál kiindulni, pedig fordítva kellene, a tényekből. Meglátásom szerint a rendelkezésre álló információkból lehet levonni a helyes következtetéseket.
A legegyszerűbb tényeket már próbáltam összefoglalni, a tisztánlátás végett (lásd fentebb), amelyek egyébként bőségesen rendelkezésre állnak.

Ezekből lehet profilt és képet alkotni, pontosabban olyan újabb tényeket, amik kétség nélkül igazolhatók. Ezek gyilkosságra mutatnak. Minden más sajnos csak a fantázia világa.

Ha tudnék oroszul, már biztos előrébb tartanék 🙂
Az eltelt idő hossza miatt a motiváció megfejtése nem valószínű, itt is csak esetleges morzsákból lehet ilyen-olyan sejtésekre jutni; De ehhez,- mint már mondtam,- azért már több kéne, hogy egyik- vagy másik elmélet mellett határozottan állást lehessen foglalni.
Talán valaki egyszer majd jobban utána jár, de az is lehet, hogy egyszer majd nyitok egy (paranormális) nyomozó irodát, és ez lesz az első eset, amit fölgöngyölítek (és majd jelentkezőket várok); De addig is az erőszakos kényszer hatására elkövetett emberölésnél többet megállapítani az ismert tényekből nem tudok…

Így szerencsére(?) lehet konteózni’ 🙂

 2093. kuklopsz — 2013-06-04 06:40 

A sátorhoz egy pillanatig visszatérve (bár nem szeretnék leragadni ennél),-
A sátrak helyzetéről ezt írták a jegyzőkönyvek: (forrás: orosz nyelvű Wikipédia):
„A sátor bejárata keresztben állt a hágón. A sátor szinte teljesen megtelt hóval. A bejárat nyitva volt. A mennyezetül szolgáló lepedő kilógott rajta.
Egy hasíték a sátor lejtő felőli oldalán, szakadt közelebb az ajtóhoz, és a lyukba beszorulva egy szőrme kabát. A lejtővel szemben lévő oldalán pedig a ponyva darabokra szakadva.
A bejárat előtt egy pár osszekötözött síléc hevert. A sátorban a bejáratnál hevert a tűzhely, vödrök, egy üveg alkohol, fűrész, fejsze, egy kicsit távolabb fényképezőgépek. A sátor túlsó sarkában egy táska, benne térképek és papírok, Gyatlov fényképezőgépe, Kolmogorova naplója, és a pénzesdoboz, benne pénzzel. A bejárat jobb oldalánál különböző dolgok hevertek, köztük két pár cipő. További hat pár cipő volt a szemközti falnál. A sátor közepén valahol csizmák, 3 és fél pár.
Morzsák között hevert egy napló, benne a tegnap esti történésekről írottakkal. A földön szanaszét a hátizsákok, pufajkák és takarók. A takarók egy része nincs szétbontva, a takaró tetején meleg ruhák. A bejárathoz közel morzsákat találtak a takarókon szétszóródva, és sertéshús bőrkéket.”

 2092. SLC — 2013-06-02 22:06 

No, olyan jól sikerült a végszó, hogy innen már senki? 🙂
Orosz szakos barátom viszont jelzett, elkezd dolgozni a témán, úgyhogy amint van valami eredmény ideteszem.

 2091. SLC — 2013-05-21 16:31 

Amióta elkezdtem foglalkozni ezzel, határozottan olyan érzésem van, hogy ha gyilkossággal számolunk, akkor az elkövetők eléggé határozott céllal érkeztek, és nagy ívben tojtak a fiatalokra. Nem érdekelte őket, ki éli túl az estét, csak a feladat végrehajtása lebegett a szemük előtt. És mivel más motivációt nem találok, csak Zolotarjovra tudok gondolni mint kiváltó okra.

Zavaró még Kolevatov furcsa viselkedése is, bár ő túl fiatal volt ahhoz, hogy bárki foglalkozzon vele, ráadásul alig pár sérülést szerzett (bár a pleurális ödéma fölött nem tudok napirendre térni). Mindenesetre biztos, hogy valamiben ő is sántikált.

Én is végigvettem ezerféle lehetőséget, de nem tudok egy épkézláb sztorit felállítani. Fentebb leírtam mi az, amit viszonylag biztosnak gondolok, a többi… néma csend.

 2090. jukeey — 2013-05-21 11:07 

magamban:
Vastag hóréteget, hótömeget nagy mennyiségben és gyorsan meg lehet mozgatni puszta kézzel; bár szerszámként legalább kesztyű ajánlott, főképp -20 fokban.

titan:
Igen, az ügyet olvasva anno elsőképp a katonai baleset irányába indultam, és elég sokféleképp átgondoltam; ám olyan speciális helyzeteket kíván meg, hogy a későbbiek folyamán az esélyét drasztikusan lecsökkentettem és a gyilkosságot helyeztem előtérbe, pár helyzetet korábban már felvázoltam. Például ha a sátor közelében történik akkora robbanás ami a fáknál még megdobja őket, az a sátrat budipapírként elfújta volna, nemhogy még a kiakasztott lámpát is a helyén hagyja. Egy nagyobb robbanás vagy több kisebb, esetleg robbanástól vagy becsapódástól kialakult meneküléssel fűszerezve és utólagos helyszínrendezéssel spékelve, mindegyik csak igen erőltetetten vázolható fel. Egy ember(ek) által végrehajtott támadás viszont a napszaktól és időjárási helyzettől, az áldozatok elhelyezkedésétől, elkövetők létszámától, céljaitól, módszereitől-felszerelésétől és képességeitől függően sokkal változatosabb sérüléseket és helyváltoztatásokat tesz lehetővé.

 2089. titan — 2013-05-20 22:40 

@jukeey: Mondjuk nehanyan kozulok elmentek fat szedni a tobbiek maradtak a satornal, amikor rajtuk csapatak az idegenek. Mindent azert nem magyaraz meg. Pl. miert vetkoztettek a fanal fekvo ket holtestet, tudjuk, hogy a ruhaik miatt amit felvettek a meg oloben levok. Viszont ha ott vannak az idegenek nem hiszem van vetkozz oltozz.
Az en verziom nagyabbol ez.

Lefekudni keszulodnek, van mar aki bebujt a halozsakba. Kintrol fenyvillanasokat latnak, majd dorreneseket hallanak, egyre kozelebbrol. (feltetelezesem katonai kiserlet) Valami megspekelt barmi lehet, tanal mint a leggomb ami szetpukkan, nyomot nem igen hagy viszont van hatalmas legnyomas, lehetseges radioaktiv dolgot is belekonyvasztottak esetleg vegyi biologiai fegyver felet is. Majd egesze a kozelukben pukkan, lehet felettuk, az is lehet fujto, maro fust. Nincs ido bogozni a satrat pillanatok alatt kiakarnak jutni es minel messzebb a satortol. Van aki egy csizmaban van aki zokniban evickel a hoban. A fenyonel osszegyulnek, meg mindig latjak a satornal a pukkanasokat, azutan lehet neha elcsendesedik a dolog. Odamenni megsem mernek, egy vagy lehet ketto felmaszik a fara, hatha onnan tobbet latnak. Akkor becsap kozejuk a pukkanas , olyan eros hogy dobalja oket a levegoben, onnan a serulesek. Van akit neki vag a fanak, a fent levoket lesopri.Azutan megint csond, a sulyossan serultekkel megindulnak tavolabb, levagott fenyoagakon huzzak, oket, nekifognak epiteni menedeket a vizmosasban. Ket halott mar van a fenyofa alatt, leveszik roluk a ruhadarabokat. Majd elcsendesednek a pukkanasok. Haroman elindulnak a sator fele, akkor kapnak meg egy ket adag pukkanast, de az is lehet mar annyira serultek, hogy menni is alig tudnak, vegkimerules, reggelig mindenki meghal.

 2088. magamban — 2013-05-20 17:55 

Nekem azért valami piszkálja a „csőrömet”, mégpedig az a bizonyos hóbarlang (hómenedék). Ha a „vízmosásos” négyes csinálta, akkor milyen időpontban? Ha pánikszerűen menekülnek, akkor a ruháikat nem, de az ásáshoz szükséges szerszámokat magukkal vitték? Avagy „véletlenül” előttük termett egy kiásott hóbarlang, és ők beleugráltak „hátha nem fagyunk meg” alapon, egymást összetörve? Esetleg a veszély elmúlta után visszamentek a sátorhoz a szerszámokért?
Még valami: Biztos hogy nem ők haltak meg előbb? Nem lehet hogy valakik elvitték őket talán „vallatni”, miközben a többi 5 ember megfélemlítve, magukból kikelve, eszüket vesztve elrohantak a helyszínről? Talán a famászás is azért volt, mert szerették volna látni, hogy Ludáék merre lehetnek, mert szerintem csak az üvöltésüket hallhatták a farkasordító hidegben, de látni nem látták őket. Brrrrrrrrr de rideg!!!!

 2087. jukeey — 2013-05-20 05:45 

Valaki rakjon már össze néhány épkézláb forgatókönyvet a tett végrehajtására; indítékra és kitervelésre már volt egy kimondottan nagyszabású és magas körökig nyúló konteó, és lehetne még több száz különféle. A murders.ru neve is bizató (gyilkosok.ru, nem pedig ufo.ru vagy ezo.ru; bár nem is rendőrtiszti főiskola vagy kriminológia tanszék), de az orosz szöveget abszolút ájdontándörsztend (gyerekkoromban pár évig próbálták belémverni, ebből annyi maradt meg hogy lassan ki tudom bagadozni és felolvasni a cirill írást). A lábnyomokról ugyebár nem tudták megállapítani kihez tartoztak, így viszont az is lehetséges, hogy némelyik egyikükhöz sem. Fára mászáshoz egy nagyjából kötetlen túra alkalmával nem kell túlélési helyzet, jómagam előszeretettel műveltem ilyet, és ismerek pár embert aki hasonlókra „vetemedett” tőlem függetlenül. Eleinte ugye csak egy fa és letört-lecibált gallyak-ágak kerültek szóba, mostanában már több fáról és vérnyomokról beszélt néhány kommentelő. És ha tényleg volt vérnyom, az sem mindegy hogy valaki mászás közben megkarcolta a kezét egy gallyal, vagy seb(ek)ből vérezve vagy vért köpködve mászott fel a fára, ami azért elég egyértelműen megállapítható lenne; utóbbi esetben valóban csak az események felpörgése után történhetett volna a fára mászás. Azt már nem is tudom honnan jött hogy állítólag pont ketten másztak fára. Az a „menedék”-nek kikiáltott gallyrakás sem olyasvalami amit csak többórás kemény munkával műszaki rajzok alapján lehet összehozni, kábé annyi fáradtság lehetett mint egy öl gyújtósnak való rőzsét összeszedni (ha többen csinálják annyi se), ami szintén beleférne némi (korábbi) marhulásba. Az sem vehető biztosra hogy a sátornál indultak be az események, vagy egyáltalán egy helyszínen voltak az áldozatok. Például a súlyosan sérültek a fáknál voltak, ott rajtaütés érte őket, talán zajjal is járt; páran közülük és a sátornál maradtak ennek hatására szétspricceltek. Több tettes esetén a sátorban levőkre is lesthettek kívülről, és rájuk csaphattak amikor kirontottak. Az elkövető(k) nem keresgélt(ek), hanem a gyakorlatilag agyonvert áldozatokat otthagyva a sátorhoz ment(ek); majd esetleg ott éjszakázott(tak), nem tartva attól, hogy esetleg reggel egy arra tévedt kempingező patáliát csap. Reggel aztán szétnézett(tek), elsétált(ak) a vízmosásig, esetleg rendezkedett(tek) egy minimálisat és lelépett(tek). Ismeretlen tettes(ek), ismeretlen okból; ha valamit egyáltalán titkolni vagy legalábbis palástolni kell, az legfeljebb a tökéletes társadalom apró zavara és hatóságainak e kivételes alkalommal teljes tehetetlensége, sikerrel nem kecsegtető nyomozás mielőbbi lezárása.

 2086. titan — 2013-05-20 00:17 

Nem art ujra meg ujra atragni magunkat minden feltetelezesen, lehet rajovunk az igazsagra 🙂
Ha minden ketseget kizarolag megtudjuk mondani miert hagytak el a satrat eleg kozel kerulnenk a megoldashoz.
Tetelezzuk fel szandekosan megoltek oket, nyomok csak azert nem maradtak mert nem alaposan neztek at a helyszint.
Ez nalam maximum addig jon be, hogy megugrasztottak oket a satorbol. Azt mar irtam ugy nem tudom elkepzelni, hogy nehany fegyveres korbe veszi a satrat es ordibalja kifele mindenki.
Abban az esetben nincs satorvagas, ha megis ugy tortenek lovesek is dordultek volna. Hmmm… mondjuk csellel megugrasztjak oket, azutan szandekosan szetkaszaboljak a satrat es magukra hagyjak oket, menjenek amerre akarnak. Akkor viszont a seruleseket meg a satornal kellett volna kapniuk, nem hiszem annyira balfekek, hogy azutan szedjek ossze maguknak. Visszamenni talan azert nem mennek a satorhoz felnek ott vannak meg az idegenek.
Inetrol viszont egyaltalan nem logikus. Nezzuk a fara maszokat. Ha csak Zolo bemutatoja lett volna, meseli a vilaghaborus elmenyeti. Ezt eltudom kepzelni. Viszont minek mutatna meg. Rettento pocsek az ido, idoigenyes menedeket epiteni, azutan meg minek maszik fara? Megmutatom igy bujtam el az ellensegtol. Na de a nyomok a hoban , kerdik a tobbiek. Ja volt nyom, azert gyujtottak tuzet amit ugyszint bemutat, hogy lefustoljenek kozben vegetert a haboru es lejottem a farol :-).
Sokkal inkabb hiheto, valoban a ket ferfi akik kesobb a fa alatt halva fekszenek a fara maszok. Kerdes miert estek le? Ha ott vannak az uldozoik, tuti nem enegedik fara maszni oket. Nem pikniknek valo az ido, hogy szorakozzanak rajtuk, hovihar van. Miert engedik , hogy a serulteket lehuzzak a menedekhez? Ha ott vannak az elkovetok, miert engedik, hogy a mar ket halottrol levagjak a ruhat es felvegyek magukra? Tuti, hogy nem volt az erdonel mar senki a kozelukben. Egyedul probaltak boldogulni, ott szereztek seruleseik nagy reszet, mindentol jobban feltek a sator kozeleben lenni. Meg egy kerdes ami kozelebb vinne bennunket az igazsaghoz. Mennyi ido telhetett el az elso elhalalozastol az utolsoig? Csak par ora? Ez tunik valoszinunek.

 2085. SLC — 2013-05-19 14:40 

@snug: ezzel én is egészen pontosan így vagyok, főleg ha a murders.ru alapján nézem az eset részleteit (és ők beszereztek egy csomó eredeti iratot, azok alapján írták meg a cikket).

 2084. jukeey — 2013-05-19 02:51 

Esetleg még érdemes lenne valamiféle szakszerű esettanulmányok után nézni orosz területen, van-e egyáltalán ilyen. Nem mindjárt a szverdlovszki irattár eredeti nyomozati anyagára gondolok, bár ha egy firkásznak már megengedték a turkálást, talán az sem lehetetlen. Hanem arra, hogy az érdekes esetek gyakran évek vagy évtizedek múltán tananyagba is bekerülhetnek, akár egy nyertes/vesztes csata a harcászatban, akár egy érdekesen felderített vagy mindörökre felderítetlen ügy a nyomozásban, kriminalisztikában (elrettentő vagy követendő példaként). Tehát hol képeznek oroszországban ilyen elméleti és gyakorlati szakembereket, a Djatlov-ügy bekerült-e valamilyen tananyagba, ha igen az elérhető online vagy letölthető dokumentumokként; esetleg írt e képzésben résztvevő tanonc dolgozatot vagy vizsgamunkát ezen eset felhasználásával vagy kimondottan erre alapozva. Egy ilyen írás garantáltan hitelesebb és elfogulatlanabb lenne mint az említett újságíró könyve, vagy az üggyel foglalkozó egyének/társaságok erősen közvetett gyűjteményei és fordításai, beleértve a Djatlov alapítványt is.

 2083. snug — 2013-05-18 23:26 

@SLC: Nagyon jól összefoglaltad a dolgokat, én is nagyjából ennyit látok bizonyíthatónak, amennyit leírtál. Az én 2. és 3. pontom sorrendje persze nem biztos – lehet, hogy nem teltek el órák a halálesetek között. Azt viszont bizonyítottnak vehetjük, hogy a fenyő alatt talált két srác halt meg először. Egyszer már írtam, hogy a sátorhoz visszaindulók sem biztos, hogy abban a sorrendben estek össze, ahogy megtalálták őket. Arra viszont nem láttam utalást, hogy Gyatlovék is együtt indultak volna el Zolotarjovékkal, és a hóba ásott menedéktől indultak volna vissza a sátorhoz – a csapat már a fenyő alatt kettéválhatott, talán éppen a két haláleset hatására.

Szóval ha nagyon akarjuk, ki tudunk találni magyarázatot arra, hogy miért hagyták el a sátrat. Arra is, hogy az elsőként megtalált öt fiatal hogy halt meg. A májusban megtalált négyes sérüléseit már nehezebb megmagyarázni, de a sok száz komment között akad egy-kettő, ami már-már hihetőnek hangzik. De képtelen vagyok bármi olyan okot találni, ami megmagyarázza az egész eseménysort a sátor váratlan elhagyásától az utolsó hipotermiás halálig…

 2082. jukeey — 2013-05-18 10:02 

Nem lett egyértelműen megállapítva hogy a tűz mikor égett és kik gyújtották milyen céllal, csak tűznyomot találtak és ennyi. Simán mászkálhattak fára jóval a halálesetek előtt is. Mint tudjuk, még a halál beálltának ideje sem egyértelmű. A gallyrakás keletkezésének ideje sincs megállapítva, és menedék-mivoltáról sem vagyok meggyőződve; akár marhulhattak egy sort ilyesmivel, erre a fotók alapján is hajlamosak voltak. Még régebben írtam egy alternatívát, hogy pl Zolo megmutatta hogy bujkált a nácik elől a háborúban hóbaásva-fáramászva. Külsérelmi nyom mint kiderült, mégiscsak volt szép számmal, mellesleg ha nem lett volna, bordatöréseket nem csak fejszével vagy buzogánnyal lehet okozni, hanem akár tenyeres ütéssel is. Koponyatörés tompa tárggyal, mondjuk puskatussal, hátulról, esetleg szemből rúgással egy fatörzsnek repítve. Na de így ugyanazt a témát rágnánk át ami legalább kétszer szóba került, már az eredeti kommentözönben is. Indíték, tettes és esetleges felbujtó sokféle lehetett. Nem zárhatunk ki semmit, a magánügytől a félreértésig, hiszen nem folytatható ennyi idő elteltével nyomozás. Még az összes, őszinteségi rohamban szenvedő ismerősük végigkérdezése sem feltétlenül járt volna eredménnyel, hiszen már az is elég indíték lehet, ha valakit egy ismeretlen megkeres egy ajánlattal, amit az túl határozottan utasít vissza; esetleg hall/lát/talál/elolvas valamit amit nem kellett volna. A tettes és a halálukat akaró nem feltétlenül ugyanaz a személy vagy csapat, végrehajtás esetén lehettek alkalmi bérencek is, nemcsak katonák. A lehetőségek száma igen nagy lehet bármilyen verzióban. És nagyon úgy tűnik, semmi trehányságot nem követtek el, hiszen azóta sem buktak le, és ha ezt biztosra is vették, vagy esetleg nem vették de eleve több gyilkosságért körözve lesz@rták és siettek, mi a fenének fáradtak volna feleslegesen ilyesmivel? Nem volt még a nyomozási repertoárban géntechnológia. A havas-szeles terepen nem marad meg sok nyom. Nem kellett egy szemfüles szomszédnénitől vagy járókelőtől tartani. Senki nem hallja ha esetleg ordítanak, és nagyon jónak kell lenniük ha menekülni akarnak. Ideális terep egy gyilkossághoz, simán lehetett előre eltervezett is, főképp hogy az tudhatott a tervükről nagy pontossággal, aki csak akart. Ki lehetett célpont? Talán Zolo aki állítólag profi volt és lehettek még profibb régi haragosai, vagy azok akik „érdekes” munkahelyen dolgoztak, vagy végül is bárki belekeveredhet bármibe. Sajnos ma már legfeljebb statisztikát készíthetünk a lehetőségek valószínűségéről a fennmaradt infók alapján.

 2081. lebearpolaar — 2013-05-18 08:27 

@jukeey: A gyilkosság-teória egyszerűen még mindig nagyon homály nekem, főleg ha a sziklaszilárd tényeket vesszük alapul és még akkor is, ha most hagyom a kinek állt érdekében és miért kérdéskört.

Sokkal inkább: miért így? Ha volt ott másik, közvetlen emberi tényező, akkor miért így voltak a holttestek ahogy? Gondolok itt a dokumentálható mozgásukra, arra, hogy 3-as csoportra oszlottak, hogy még menedéket is tudtak építeni, hogy még tüzet is tudtak (próbáltak) gyújtani és még vissza is indultak a sátorhoz. Eközben a gyilkosok ezt összefont karral nézték? Kinek és miért üzenhettek volna azzal, hogy a holttesteket úgy hagyják ahogy, súlyos és egyértelmű külsérelmi nyom nélkül intézik el őket, majd a lehető legtrehányabb módon se az irataikat, se a pénzt, se a naplót, se a fényképezőgépeket, se semmit nem visznek el magukkal. Főleg ha katonai indíttatásból történt a dolog ÉS a sátorból zavarták ki őket, a minimum az lett volna, hogy feltúrok mindent és bármi, amin terhelő dolog lehet rám nézve, azonnal elveszem és akár helyben megsemmisítem. Eközben kés/gyufa/pénz/iratok is ott voltak a ZSEBÜKBEN tehát még azt sem nagyon kutatták át. Hátpedig…

Ezzel csak azt akarom mondani, ha bárki(k) bármilyen indokból célirányosan megölték őket, akkor iszonyú trehány munkát hagytak maguk után, mert tényleg semmit nem tüntettek el. És valószínűleg tudhatták, hogyha a srácok nem érnek vissza a megbeszélt időpontra akkor mindenképp keresni fogják őket. Már ha a sátrat eltüntetik sem találták volna meg őket soha, vagy még nehezebben. Vagy még egyszerűbb lett volna ha összeszedik őket, visszateszik a testeket a sátorba, rálapátolnak havat és kész, baleset volt.

Nem vagyok egy criminal mastermind, de azért ha ilyen szintű gyilkolászásról lenne szó, _komoly_ indokból, esetleg felsőbb utasításra, akkor nem hagynék szanaszéjjel testeket. Sőt, az tuti, hogy soha az életben se ők, se a sátor, se semmi elő nem került volna. 🙂
Ha szökött fegyenc lennék, akkor meg vinném a ruhát, a kaját, a piát és a pénzt, de rögtön.

No, visszatérek a szabadságomra, kellemes hétvégét mindenkinek 🙂

 2080. lebearpolaar — 2013-05-18 08:07 

Kiveszek pár hét szabadságot és mire érek vissza… Judin RIP 🙁

 2079. jukeey — 2013-05-18 02:52 

Elismerésem küklopsznak.
Egyesek arra hivatkoznak, hogy szigorú rendszer, pártállam és félelemben élés miatt nem lehetett magángyilkosság vagy akár hivatali visszaélés (pl sztalker). Nem a fenét, gyilkosságnál kevesebbért is halál járt „demokráciában” is, mégis mindenhol bőven akadtak gyilkosok a csavargóktól a katonatisztekig. A túlzott „ne szólj szám, nem fáj fejem” vagy „ha bukik magával ránt” félelem-hozzáállás még akár elő is segítheti a nagystílű sumákságot. Pontos forgatókönyvet, indítékot és tetteseket persze küklopsz sem mondott, de nincs is értelme, mert ezrével kreálhatók a potenciális verziók. Például szökött fegyencek miért ne lehettek volna, ha esetleg egy gulágon pár kivételezett fogolynak volt lehetősége hónapokon keresztül ellátmányt gyűjtögetni és felkészülten nekivágni, vagy akár menet közben lakosoktól segítséget kapni. Ha a német koncentrációs táborokban tömeges fegyveres lázadás törhetett ki, akkor szibériai munkatelepeken nehogymár ne fordulhasson elő pár leleményes és szerencsés szökevénycsapat. Oroszország pedig nagy, katonai hatalma bárhova elért, de a pártállami tömegbutítás ellenére még „törzsterületén” az európai orosz nagyvárosokban is viszonylag változatos maradt a lakosság, nemhogy a messzi és hatalmas ázsiai gyarmaton.

Gyilkosság = ~95%
Katonai baleset = ~4%

Összes többi legalábbis elhanyagolható, például nagy jóindulattal:

Extrém hülyeség + természeti erő = ~0,9999999999999999999999999999%
Földön kívüli eredetű baleset = ~0,0000000000000000000000000001%
Állat, szellem, micimackó, etc = ~0%

 2078. SLC — 2013-05-17 12:02 

@snug: A probléma ezzel az, hogy nem tudjuk a sorrendet. Ha jól emlékszem annyi orvosi megállapítás volt, hogy az utolsó étkezés után 6-8 órával haltak meg, de ezt személyre lebontva sehol nem találtam, pedig sokat segítene, ha tudnánk.

Szóval összefoglalva – most csak így fejből – amiről azt gondolom, hogy tudjuk (forrás: murders.ru):
– kivágták a sátrat valami miatt (megjegyzem, lehet, hogy belülről vágták ki, de én nem zárnám ki annak a lehetőségét, hogy kívülről is segítettek nekik), de olyan hirtelen, hogy pl. Szlobogyin csak az egyik csizmáját húzta fel, a másik a sátorban maradt;
– nagyjából együtt maradva levonszolták magukat a fáig;
– tüzet gyújtottak;
– ketten felmásztak a fára, utána meghaltak. Testükről a többiek lehúzták/levágták a ruhát;
– menedéket/hóbarlangot építettek;
– a fától a menedékig levágott/letört fenyőágakon – feltehetően – sérülteket húztak;
– hárman a fa és a sátor között húzott vonalon haltak meg;
– négy holttestet a menedék melletti patakmederben/vízmosásban találtak meg négy méter mély hó alatt, hármukon durva sérülések voltak (én nem vagyok róla meggyőződve, hogy ők ott haltak meg, de nem is zárom ki a lehetőséget);
– mindegyikük összevissza volt karmolva, horzsolva;
– a kutatók nem találtak idegenekre, robbanásra, állatokra utaló nyomokat a környéken (attól még lehettek, mivel normális nyombiztosítás és rögzítés nem történt, de a valószínűsége nem túl nagy).

Hónapok óta foglalkozok az esettel, de minél több információt találok róla, annál kevésbé értem.

 2077. snug — 2013-05-16 22:43 

@bobby: Igen, ez a legnagyobb rejtély az egészben, hogy három dolgot nem tudunk összekötni:
1. valami miatt elhagyták a sátrat
2. órákkal később öten meghalnak a fenyő alatt, ill. a fenyő és a sátor között
3. további néhány órával később a többiek is meghalnak (betört koponyák, törött bordák + kihűlés).

A sok száz hozzászólás közül több is megmagyaráz egyet vagy kettőt a fentiekből, de még nem találtam meggyőző magyarázatot, amely mindhárom rejtélyre megoldást nyújtott volna.

 2076. bobby — 2013-05-16 06:58 

@hunterthompson:
Ez okés,de akkor mikor sérültek meg Zoloék?Mert ha még a sátorban,akkor valószínűleg nem éltek volna még órákig.Ha meg nem ott,akkor hol és legfőképp mitől?

 2075. hunterthompson — 2013-05-16 00:18 

@titan:

Vannak a képeken ismeretlen fém és tömítés darabok. A többi meg felrobbant vagy elvitték előtte/utána.

A sátorhoz meg; a félelmetes valami lehetett akár kint is, ott üvöltött, fénylett, stb… ezért menekültek ki hátul. Szerintem a történet kulcsa mindenképpen a pánikszerű menekülés a sátorból, a kivágott oldalán, ruha nélkül. Hogy valódi vagy hallucinált szörnyek elől menekültek az a szomorú következmények (kétségbeesett tűzgyújtási kísérlet a fa alatt, valahogy kihúzni reggelig) szempontjából majdnemhogy mindegy.

 2074. titan — 2013-05-15 22:27 

@SLC: En is ugy tudom a bejarat nem volt nyitva, mindannyian a sator kivagott reszen mentek ki. Akkor ez a verzio kiesik, nincs szandekos sator rongalas.

 2073. SLC — 2013-05-15 21:53 

@titan: HA ezt a verziót nézzük, akkor szerintem másnap helikopterrel jött a takarítóbrigád. Mivel a parancsuk csak a takarításra szólt, a holttesteket hagyták ahol voltak, mondván, majd megtalálják őket, ha valakinek hiányoznak.

Abban viszont biztos vagyok, hogy a nyomokat nem kenték el. Egy olyan országban, ahol a hatalom abszolút, nem kell ilyesmivel foglalkozni.

Más: úgy emlékszem, a bejárat be volt gombolva, talán csak az alsó 2-3 gomb volt nyitva.

 2072. titan — 2013-05-15 19:10 

@hunterthompson: Ezt en is elkepzelhetonek tartom. Viszont hova lett a raketa?

 2071. titan — 2013-05-15 19:08 

@hunterthompson: Ha egy alien allja el a kijaratot? Nem volt olyan nagy az a sator, hogy mier kivagom a masik oldalat, az alien harom lepessel ne teremjen elottem. Szoval tok mindegy hol jovok ki, hacsak nem medve vagy hasonlo allat, amit csondben eppen atlehetne verni a sator takarasaban. Egy orult hadonaszo kessel? Akarmennyire orult vagy akar ketten is lehetnek nem hiszem ennyire beijednek toluk.

 2070. titan — 2013-05-15 19:04 

@kuklopsz: Azt irod a bejaraton jottek ki mivel azt amugy is nyitva talaltak. Nekem ez uj, en ugy tudom a sator bejaratat zarva talalta a kereso expedicio. Ha van rola infod nem igy van link be :-), akkor termeszetesen valtozik a leanyzo fekvese, es fennall az a dolog, hogy valaki szandekosan tette hasznalatatlanna a satrat. Habar nekem ez sem logikus. Hasznalhatatlanna teszem, mivel nem akarom uldozni oket, indulok tovabb mert nekem mashol a taborhelyem es hat elegge hideg van. Szoval nem ulok le a sator melle, es megvarom mig megfagynak Djatlovek mert kozben en is megfagyhatok (ugye a kalyhat senki sem uzemelte be). Tehat elindulok sitalpakom sajat taborhelyemhez, na de akkor Djatlovek miert nem mentek vissza a satorhoz a cuccokert? Szoval nalam buko ez a verzio.

 2069. hunterthompson — 2013-05-15 18:05 

Még egy verzió, aztán befejeztem az agyalást;

A dicső szovjet hadsereg ideggázzal töltött rakétákkal kísérletezik. A „gondos” utólagos takarítás után ott marad egy darabka a környéken, amire ráfagy a hatóanyag. Túrázóink letáboroznak, körülnéznek, megtalálják. Mérnökember kíváncsi a furcsa fémdarabra. Beviszi a sátorba, a cucc kiolvad. Kezdődnek a hallucinációk, a többit meg leírtam fentebb… Az eltűnésük bejelentésekor a KGB-sek már vakarják a fejüket (nagyon jól tudják az útvonalengedélyükből, hogy veszélyes helyen kolbászoltak) és sürgősen nekiállják biztosítani a helyszínt, hamis nyomokkal elkenni az egészet.

 2068. hunterthompson — 2013-05-15 17:40 

Pár gondolat még;

A sátorral kapcsolatban szerintem felesleges matekozni. Ha halálra rémülve ki akartak jutni, akkor nem azon fognak matekozni, hogy mekkora rést kellene vágni és hogy mennyi időbe telik kibogozni a bejáratot rögzítő madzagot. KI KELL TÖRNÜNK! MOST! Másik, hogy mi van akkor, hogy ha a gonosz/alien/elmebeteg társ pont a bejáratot állja el?

Közben beugrott egy hasonló, szintén megoldatlan eset, a Bodom tavi gyilkosság;

https://en.wikipedia.org/wiki/Lake_Bodom_murders

Szintén sátorozás közben, három fiatalkorú áldozat, egy túlélő. A gyilkos szintén nincs meg a mai napig. Bár ebben különösebb rejtély nincs, elmebeteg gyilkos.

Azért nem tartom itt ezt valószínűnek, mert egyrészt a semmi közepén vagyunk, ahová komoly felszerelés nélkül nem lehet csak úgy elgyalogolni vagy éldegélni az erdőben. Másrészt túl sok a megmagyarázatlan körülmény.

Ami szerintem történt; valamitől – természetfeletti vagy természetes, pl. a vodkától begőzölt társ – nagyon megijedtek, kivágták a sátrat, menekültek. Nem futottak messzebb mert vagy legyűrhetőnek vélték az ellent vagy nagyon jól tudták, hogy minden nélkül odakint felér egy halálos ítélettel. Próbáltak valami vackot építeni, hogy kihúzzák addig amíg elmúlik a vodka hatása vagy feljön a nap és odébbáll a gonosz. Sajnos tél tábornok erősebb volt…

Amiért hajlok a természetfelettire; mégiscsak 8 jó erőben lévő edzett fiatalról beszélünk, akik talán némi veszteséggel ugyan de csak legyűrnének egy késsel hadonászó őrültet.

 2067. kuklopsz — 2013-05-15 00:29 

Na látom beindult a fantázia! 🙂

A sátorkivágáshoz: Ez egy régi, jóféle, orosz sátor, nem egy műanyag iglu. Emlékeim szerint az is meg lett állapítva, illetőleg tény, hogy ha gyorsan kellett volna elhagyni a sátrat, akkor 10mp maximumba került volna az az idő, amíg a bejárat kioldásra kerül. A sátor oldalának szétrancsírozása’ ellenben legalább fél perc, de inkább több- tehát lassú munka.
Nekem is volt szerencsém ilyen vastag anyagú régi sátorhoz (bár nem esküdnék rá, hogy éppen ilyen lett volna, és gondolom nem is volt pont ilyen, de aki látott régi sátrat,- 70-es, 80-as évek, az sejtheti);

A sátor teteje: kb. 0,9m-1m az a hajlat,sarok ameddig a sátor oldala vízszintesen áll; E magasság felett már a tető fut;
+ a sátor elvileg hat személyes, bár Gyatlov személyes találmánya annyiban, hogy 2 szembe helyezkedő sátorból képezte ki házilag.

Ezért nem gondolom, hogy a vágott részen tódultak ki mindahányan az ijedtségtől.
a) Ki sem fértek volna.
b) A meneküléshez elég lett volna egyetlen vágás is, ha már mindenképpen ki akarnak sietni.
Tehát: A bejáraton jöttek ki, mivel azt amúgy is nyitva találták.

Gyilkosok profilalkotásához ajánlanám a „Sorozatgyilkosok” doku. film 8. részét. Igen hasznos info-k vannak benne (az FBI-os tiszt beszél róla).
Na mára ennyi, még kutakodom majd, most éppen kiestem kicsit a témából. 🙂

 2066. titan — 2013-05-14 23:17 

Szabadon engedve a fantaziat.
Eddig ugy gondoltam viszont keves serulessel, epsegben ertek el az erdot. Most azt hagyom mi tortent a satornal, menekultek. Mi van ha a seruleseket nagy reszet mar ott szereztek. Egymast tamogatva huzva vonva jutnak el az erdoig. Ketten vagy esetleg meg valaki valakik maradnak a fenyonel figyelik a sator kornyeket, tuzet gyujtanak , fara masznak, az ok talan meszebb lassanak. A tobbiek agakon vagy ahogy lehet a sebesulteket viszik a vizmosasig epitenek menedeket, vagy legalabb megprobaljak. Kozuluk paran visszaternek a fenyohoz, addigra ketten mar halottak. Miert? Leestek a farol, miert? Leszedik roluk a ruhat, magukra veszik visszaviszik a sebesulteknek, majd harman megprobalnak eljutni a satorig , nem sikerul. Kozben mi miert tortent azt meg megkell magyarazni.

 2065. titan — 2013-05-14 23:03 

@hunterthompson:Ha nem ezek akkor viszont mi tortent? 🙂 Szerintem tok egyszeru, csak azt kell valaki megmondja miert nem mentek vissza a satrhoz Djatlovek, illetve miert probalkoztak olyan keson?

A gyilkossaghoz visszaterve. Vegulis lehet benne valami, csak elkell gondolkodni. Egy biztos csak ugy egy csapat akarki meg ha fegyver is van naluk nem kezd uvolteni a satorban levokre, hogy kifele majd azok kivagva a satrat gatyaban menekulnek az erdo fele. Nem tudhatjak hanyan vannak a satorban, nem tudjak van e fegyveruk. Szep szoval kell kicsalogatni oket, akkor viszont nincs satorvagas hanem szepen kioldjak a bejaratot. Vadaszok vagyunk eltevedt turazok, ezt beveszik. Mi van ha kint tuszul ejtenek egy ket turazot, es a satorban rekedtek ennek hatasara kivagjak a satrat menekulnek, akkor viszont tuti van lovolodozes lot seb.
Masik verzi annyira osszehaverkodnak az ujonnan jottekkel, hogy azokkal egyutt vannak a satorban. Viszont ez sem jo, mert ha bent ut ki a balhe, a fegyver olyan kis helyen nem sokat ker, bunyo lehet bent, satorkivagas, menekules, de akkor megint csak vannak lovesek.
Valami mas miatt menekultek a satorbol (mondjam a sarga fenyeket? 🙂 ), azutan mar lehetett rajuk vadszni is…ezt is azert megkell magyarazni hogyan miert mikor.

 2064. abigel — 2013-05-14 22:34 

@hunterthompson: nem küklopsz kolléga verzióját akarom mentegetni, de attól, hogy a Szovjetunió hivatalos „vallása” a materializmus volt,a Szovjetunióban élő emberek nagy része ugyanolyan érzékeny volt az ezotériára, misztikumra, mint a cári időkben, ugyanúgy imádkozott házi ikonjaihoz, mint ősei, csak a fehér falon most nem a Kazanyi Szűzanya ikonja függött, hanem Dzsugasvili portréja. (a látszat életben tart).
De ezzel együtt Djatlovékról én is nehezen képzelem, hogy ne lettek volna hithű kommunisták, ahogy kell.

 2063. hunterthompson — 2013-05-14 21:34 

Nem értem Küklopsz kollégát 🙂 Elég ellentmondóak a kommentjei, ha hinnék a konteókban, azt mondanám, hogy Ők küldték, hogy összezavarjon minket 😉

„szellemes” verzió;

Szívemnek kedves és tökéletes magyarázatot ad a sátorból való őrült menekülésre meg a sérülésekre. Azt azonban nem hinném, hogy a Nagy Szovjetúnióban lehetett volna találni olyan lelkes ifjat, aki az „ezotéria” szóra nem vágta volna rá, hogy; „Kapitalista Áltudomány Amely a Munkában Megfáradt Dolgozó Nép Butítására Használatos!”
Hogy ezzel ellenkezően gondolkodó nyolc ember gyűljön össze egy helyen, ráadásul civilben fontos pozíciót betöltve… elég valószínűtlen. Ráadásul akkor nem lehetett beütni a YouTube keresőbe, hogy „How to sell your Soul in 5 easy steps” – szóval a knowhow is hiányzott az államilag cenzúrázott médiából.

„szökött fegyenc” verzió;

Szökött fegyenc, aki ott hagyja a túléléséhez szükséges pénzt, pénzzé tehető fényképezőgépeket és szerszámokat? Szökött fegyenc, akit nem kapnak el egy pártállamban? A Pravda már másnap harsogta volna, hogy Szergej Szivarovics őrmester a brutális Djatlov eset megoldásáért megkapta a hős anya érdemrendet és két cuppanóst Hruscsov elvtárstól! Lelépni! Plusz minek kellett a KGB és a Spetsnaz egy szökött fegyenchez? Miért volt a titkolózás?

„manysi vadászok” verzió;

Ahogy pár helyen olvasni a manysik inkább választották volna a sajtreszelővel való maszturbálást mint egy túrát a halál hegyén.

„KGB/belügy” verzió;

Minek bonyolították volna a jól bevált zsupsz a fekete Volgába módszert? Max. tényleg akkor, ha valamibe sikerült belegyalogolniuk a szerencsétlen túrázóknak. Bár akkor sem hinném, hogy ennyit trükköztek volna, a szemtanúkat várta volna egy távoli börtön.

„rakéta” verzió;

A diadalmas Szputnyik felbocsátás után járunk két évvel. Nehezen hiszem, hogy a propaganda hatására nem vágták volna rá a szemtanúk, hogy ott egy (dicsőséges) rakéta sárgállott. Ha az állítólagos szemtanú csapat tényleg tudósokból (geológusok talán?) állt, akkor meg főleg. Ráadásul a rakéták nem szoktak lebegni és cikázni.

 2062. titan — 2013-05-14 19:24 

@kuklopsz: Nagyon jo iras, sok uj info van benne. Olyat tudnal leirni kulon kulon melyikuknel mi volt a halal oka? Az is joval kozelebb vinne bennunket az igazsag kideritesehez.
Szerintem is gyilkossag tortent, csak szerintem veletlen 🙂 , szoval maradok a katonai kiserlet mellett. Ennel van legkevesebb megmagyarazhatatlan dolog.
Szerintem fontos a narancsfenyek, ugy mint a Satan kutyajaban is vontos volt a masvilagi kutya, persze Sherlock tudta mas all a hatterben. Itt sem UFO-k hanem emberek allnak a hatterben. Raketa? Vagy bomba? Vagy helikopter… esetleg mas?
Az a gyilkossag nekem nem logikus ahol megjelenik par fegyveres es ok kovetik el buntenyt, legyenek manysik, katonak,szokott fegyencek barki mas.
Elso dolog, miert rohantak ki fejvesztve a satorbol belulrol felszabdalva azt? Jon par fegyveres , rajuk kiallt kifele a satorbol, elore a kezeket , kioldjak a bejaratot, es egyenkent feltarott kezzel kiemelik oket. Ehelyett azt kialltjak kifele a satorbol mindenki de ugy hogy kessel vagjatok ki a satrat. Ezt mar valaki emlitette itt. Igy semmi ertelme, mint annak sem, hogy a tamdok vagjak ki ugy csinalva mintha belulrol vagtak volna ki. Masik dolog ha szokott fegyencek a penzt legalabb elviszik, de biztos egy ket takaro, halozsak is jol jonne nekik. Manysik vagy katonak eppen lehettek volna. Na de… Helyszinen elagyabugyaljak oket, majd jokat rohognek rajtuk, amig azok menekulnek. Ha igy is tortent a jelek szerint nem mentek utannuk, mert ha utannuk mennek nem engedtek volna oket fara maszni tuzet rakni, arrol ne is beszelve hogy menedeket epitsenek a vizmosasban. Ha megis megengedtek, akkor meg mi a fenere vartak, miert nem oltek meg oket? Kenyelmesebb volt a satornal ucsorogni es varni mindenki megfagy? Ki fagy meg elobb? A tamadok a sator elott? Maximum jobban felvannak oltozve, de nincs satruk nincs tuzuk, ok sem allnak jobban hogy napszamra uldogeljenek. Pedig ott kellett hogy legyenek, mert ha nincsenek ott a kevesbe serultek visszamennek a satorhoz, hiszen ott vannak a cuccok ami kell az eletbenmaradasukhoz. Nem menetk vissza, tehat valaki valami volt ott amitol jobban feltek mint a fagyhalaltol. Mi volt az?

 2061. kuklopsz — 2013-05-14 14:49 

„- az első aggódó bejelentések Ludmilla szüleitől érkeztek februrár 17.-én, miután a túrázók nem jelentkeztek a megadott időpontban. A többi túrázó családja szintén jelentkezik, dagad a „botrány”. Az egyetemi sportklub vezetője először reménykedett benne, hogy tényleg csak eltévedtek, de majd előkerülnek maguktól, és hogy csillapodik az ügy. De nem. A szülők és barátok a városvezetéshez és pártbizottsághoz fordulnak, így már kénytelenek hivatalos eljárást indítani.
– február 20-ra az egyetemi hallgatói „önkormányzat” (volt akkor ilyen?) is dönt: sürgősen mentőcsapatot kell küldeni Djatlovék után. Önkéntesek jelentkeztek, a helyi és más közeli egyetemek hallgatói, erdészek. A szakszervezeti bizottság minden anyagi támogatást megad, még külön „forródrótot” is szereznek, hogy még jobban összehangolják a keresést.
– a mentőcsapatot a túrázók egy korábbi sítalpakkal hagyott nyoma vezette célra, abból következtettek, hogy milyen irányban haladhattak. Először egy távoli, fekete pontra lettek figyelmesek, akkor jöttek rá, hogy az a hóval borított sátor.
– a megtalált sátor bejárata dél felé nézett. 15-20 centi hó borította, ami nem lavinára, csak szélfúvásra engedett következtetni. Első körben egy kabátot találtak, zseblámpát, ahogy megvizsgálták a sátrat, majd jégcsákányt, baltát, és egy zacskó kekszet. 🙂 Mikor holttesteket nem találtak odabenn, még azt remélték, minden rendben lesz, és nem esett bajuk a túrázóknak.

– Zolotarjevnek „hamis aranyfoga” volt (fém, arany bevonattal)
– Az indulás helyszínéül szolgáló kisváros atyaúristene (polgármester, vagy ilyesmi) bocsátott a rendelkezésükre egy lovas kocsit, aminek egy litván fegyenc volt a hajtója.
– A fa alatti két ember felületi sérüléseit valószínű késsel okozták, amikor a felső ruháikat levették a többiek.
– A több helyen is említett „ismeretlen katonai nagykabát” egy 30-as évekre emlékeztető, lábra is lelógó ruhadarab. 1959-ben a Vörös Hadseregben már nem használtak ilyet, de olyan helyen, ahova nem sűrűn küldtek utánpótlást (pl. fegyenctábor) még bőven lehetett ilyeneket látni.”

„romlik az idő. Az említettek mellett találnak még 3 fényképezőgépet és egy üveg piát. A mentőcsapat visszavonulóban, a vezetők egy nagyobb tábor felállítását kérik, ahol a mentőcsapat tagjai megszállhatnak. Manysi vadászok csatlakoznak hozzájuk.
– megtalálják Djatlov naplóját, az utolsó bejegyzés január 31.-én kelt, és arról számol be, hogy a csapat tagjai jókedvűek, egészségesek. Valamint, ha jól értelmezem, a nehezebb felszerelést szerették volna lepakolni egy elhagyottan álló kunyhóban.
– találtak továbbá egy fémdobozt is, benne több mint 700 rubellel és a csapat tagjainak váltott vonatjegyekkel. Ebből arra következtettek a keresők, hogy nem válhattak rablótámadás áldozatává, hisz az értékek érintetlenül maradtak. A megtalált piásüveg miatt a keresők táborában vacsora közben az egyik erdész, Pasin elsüt egy morbid viccet, hogy ha ittak a túrázók, akkor talán már halottak, mely felháborodást vált ki a többiekből.”

„- másnap, február 27.-én a kutatás közben feltűnik a keresőknek egy jellegzetes cédrus a közeli, befagyott patak partján, mely tájékozódási pontként remekül megfelelt számukra, ezért úgy döntöttek, közelebb merészkednek hozzá. 10-15 méterről meglátják, hogy két holttest fekszik alatta, valamint egy kialudt tűzhely. Nem mernek közelebb menni, körbejárják inkább, ill. értesítik a hatóságot. Nem sokkal később megtalálják Djatlov hulláját is kb. 400m-re az előzőektől, a sátor irányába. Kevés hó borította a testét csupán.

– Djatlov után megtaláljak Kolmogorova holttestét. Különösnek találják, hogy légvonalban szinte egy síkban fekszenek a holttestek a cédrussal és sátorral.
– A cédrus alatt fekvő halottakról először úgy vélik, Krivoniscsenkót és Zolotarjevet találták meg, utóbbiról kiderül, hogy tévesen azonosították, és valójában Soroshenko fekszik ott. A holttestek bőrszíne mindegyikük számára különös, narancssárgás-barnás, amit „nagyon szokatlannak” találtak. Az is ijesztőnek tűnt számukra, hogy testüket sebek borították, karcolások, csíkok, horzsolások. Hozzájárult ehhez még hiányos öltözékük is.
– elrendelik Djatlovék sátorának átvizsgálását, hogy megértsék, mi történt, mert úgy sejtik, „minden onnan indult, onnan kezdődhetett”. Mégse filmezik le az eljárást, nyomokat nem rögzítik. Ami lábnyomot találnak, abból arra következtetnek, hogy csoportosan menekültek Djatlovék. A léptek hosszából következtetnek férfi és női lábnyomokra, ill. arra, hogy azokat menekülés hajtotta.
– szétszórva különböző apró tárgyakat találnak, pl. sísapkát.
– a sátorban a már fent említett cipőkön kívül volt még egy fedő, két vödör (benne a piásüveg), két fazék, és egy henger alakú kemence, konzervek, hús, néhány zacskó keksz. :)”

 2060. kuklopsz — 2013-05-14 14:35 

A cédrusnál (fenyő) tüzet raktak. Ott melegedtek. Volt, akinek a lába is megégett (2 fő) A sátor és a cédrus között, szinte egyvonalban feküdtek a testek.
-elhagytak egy zseblámpát is ebben a vonalban, ami lemerült. Tehát éjjel történt az incidens.
-a nyomozás során sok nyom eltűnt a hanyag munka miatt. Nem készültek fényképek a lábnyomokról végig. (Megj: Ez a megállapítás gondolom az első kereső csoportra vonatkozik). Amiből pedig meg lehetett volna állapítani, hogy ki hol ment.
-találtak egy plusz sílécet is.

„Csak felületesen belenézve a sérülések leiratába, nemcsak egy darab nyelv hiányzott az árokba esetteknél, hanem szemgolyók, szemöldök, felső ajak, és így tovább. „Lágyszövetek hiánya az arcon, kilátszó koponyacsont.” Bizonyára az enyészet munkája.”
(Megj.: Mindegyikükön volt külsérelmi nyom).

Az áldozatokról röviden:
„- Ludmilla már a túrát megelőzően is bőven rendelkezett tapasztalatokkal, egy 1957-es túrán véletlenül lőtt sebet is kapott, és annak fájdalmait, valamint a hazaszállítást is „hősiesen” tűrte. Elképzelhető tehát, hogy stramm menyecske volt, akit nem riasztott meg egy-két kisebb törés. Persze azért a bordatörés már neki sem piskóta. 🙁
– Zolotarjov keresztneve eredetileg Simon, mégis úgy mutatkozott be a csapatnak, hogy Alexander/Sasha, amit a honlap is különösnek talál. Említi továbbá, hogy testén tetoválásokat viselt, illetve aranyfoga is volt, ami rendkívül furcsa abban a korban, és egyértelmű jólétre utal.
– Kolevatov a honlap szerint láncdohányos volt, egyedüli a csapatban. („Az egyetlen csoport tagja, Alexander volt, a dohányzás egy cső.” :)))
– Zina Kolmogorova se aznap jött le a falvédőről, egy korábbi túrán megmarta őt egy vipera, ami miatt egy ideig élet-halál között lebegett, de túlélte. A honlap szerint kiemelkedő vezetői képességei voltak, és a többiek (talán) fel is néztek rá emiatt.
– Krivoniscsenko Djatlov jóbarátja volt, szinte minden túrára elkísérte őt, amelyet addig szervezett. A honlap szerint részt vett a fentebb sokat emlegetett „2,5 Csernobil”-féle nukleáris szennyezésnek a felügyeletében 1957-ben.
– Szlobogyin remek hosszútávfutó volt, ha lehet hinni a leírásnak. Mandolinon játszott, amit elvileg erre a túrára is magával vitt.
– Thibeaux-Brignolle jó francia kommunista apa és orosz anya gyermeke volt. Kiváló tanulóként, erős, erőteljes figuraként ismerték, aki közvetlen és barátságos volt mindenkivel.
– ha jól értelmezem a halandzsaszöveget, az egyetem finanszírozta a túrát, bár csak jelképes összeggel, amivel a tábori alapfelszerelést tudták összeszedni. A csapat tagjai Zolotarjov kivételével jól ismerték egymást, bizalommal viseltettek egymás iránt, több túrát megjártak, szolidaritás és kölcsönyös segítségnyújtás jellemezte őket. Ez talán kizárna olyan jellegű összetűzést, ami spontán teljesen megbonthatná a tábor békéjét és egymásnak ugrasztaná a túrázókat.
– fentebb már más is írta: Igor Djatlov és Zina Kolmogorova vonzódhattak egymáshoz, talán együtt is jártak. Zina előtte Doroshenko párja volt, de feszültségek miatt a kapcsolat felbomlott.
– JJ Judin nem erdőben, terepen betegedett meg, hanem az egyik faluban, ahol megszálltak, és onnan fordul vissza.”

 2059. kuklopsz — 2013-05-14 14:28 

Heartlandoutdoorsman_com
– Manysi legenda: eszerint a verzió szerint az ősi időkben kilenc manysi felmenekült a hegyre, hogy menedéket leljenek az áradás (?) elől, de a hegyen lelték a halálukat. A helyet azóta elátkozott vidéknek tartják. Még a szarvascsordákat sem követik oda, ha éppen arra fordulnak, miközben rájuk vadásznak. (There is an old Mansi-legend, that Kholat Syakhl had been named so after nine Mansi men died on top of the mountain seeking salvation from the Flood in ancient times.)
– A helyszínen találtak korábbról ismeretlen tárgyakat: egy üres késhüvelyt/késtartó tokot (a sátor mellett), és egy katonai nagykabátra emlékeztető ruhadarabot (a vízmosásnál). Eszerint a verzió szerint Judin minden egyebet azonosított (kihez tartozik), csak ezt a két tételt nem. (There are only a couple of questionable things here; the empty sheath of a knife and a piece of cloth like that of a soldiers greatcoat, found near the tent and near the bodies in the stream valley. Yuri Yudin, who „survived” the accident (the one who had left the team at the start, out of bad health) had identified the owner of every other object and piece of clothing found around there, but not of those two.)

– A „szökött fegyenc támadott rájuk” teóriához: relatív a közelben voltak Gulág-táborok, a foglyokkal errefelé általában fakitermelést folytattak. Ekkoriban kb. fele kapacitással üzemeltek, mert nemrég volt egy nagy amnesztia-hullám, amit Hruscsov eftársnak köszönhettek. A legközelebbi tábor Vizsaj városa mellett volt, pont ahol a túrázók megkezdték az útjukat.

– A vadon élő állatok a szerző szerint kizárhatók. Egy állat miatt nem futott volna a banda egy kilométert alsóruhában. Gyatlov barátai szerint egy korábbi kiránduláson már találkoztak medvével, amit sikerült is elkergetniük. (Dyatlov’s friends remembered that in another expedition he faced a bear, which they successfully chased away.)

A sátrak helyzetéről ezt írták a jegyzőkönyvek: (forrás: orosz nyelvű Wikipédia):
„A sátor bejárata keresztben állt a hágón. A sátor szinte teljesen megtelt hóval. A bejárat nyitva volt. A mennyezetül szolgáló lepedő kilógott rajta.
Egy hasíték a sátor lejtő felőli oldalán, szakadt közelebb az ajtóhoz, és a lyukba beszorulva egy szőrme kabát. A lejtővel szemben lévő oldalán pedig a ponyva darabokra szakadva.
A bejárat előtt egy pár összekötözött síléc hevert. A sátorban a bejáratnál hevert a tűzhely, vödrök, egy üveg alkohol, fűrész, fejsze, egy kicsit távolabb fényképezőgépek. A sátor túlsó sarkában egy táska, benne térképek és papírok, Gyatlov fényképezőgépe, Kolmogorova naplója, és a pénzes doboz, benne pénzzel. A bejárat jobb oldalánál különböző dolgok hevertek, köztük két pár cipő. További hat pár cipő volt a szemközti falnál. A sátor közepén valahol csizmák, 3 és fél pár.
Morzsák között hevert egy napló, benne a tegnap esti történésekről írottakkal. A földön szanaszét a hátizsákok, pufajkák és takarók. A takarók egy része nincs szétbontva, a takaró tetején meleg ruhák. A bejárathoz közel morzsákat találtak a takarókon szétszóródva, és sertéshús bőrkéket.”

 2058. kuklopsz — 2013-05-14 14:16 

– Manysi legenda: az itteni infó szerint 9 manysi vadász egy vadászat során erre táborozott. Később a törzsbeli társaik holtan találták őket, külsérelmi nyomok nélkül. A helyet ezután kísértetjártának tekintették és inkább kerülték. (According to the legend 9 Mansi hunters stayed here over night during their hunting trip. All nine were found dead by their friends. None of them showed any signs of violent death. Thus the mountain became regarded as sacred or haunted.)
– Szerintük a tervezett útvonal 350 km hosszú lett volna. A túra apropója az SZKP XXI. kongresszusának megünneplése volt. (Megj: ezt valóban ekkor, 1959. január 27. és február 5. között tartották.)

– Több kereső csoport is kutatott az eltűntek után. A keresők között helyi hatóságok emberei és a diákok közül jelentkező önkéntesek is voltak. Akik megtalálták őket, az elejéről kezdve követték a túra terveknek megfelelő útvonalát.
– A kutatás során a megtalált fényképezőgépeken lévő képek azt mutatták, a csoportnak jó kedve volt, nyugodtak voltak és jól felkészültek a régióban várható kemény téli viszonyokra.
– Eszerint a leírás szerint a vízmosásbeli négyes kb. fél mérföldre volt a többiektől. Az író szerint ők „barlangot” vájtak a hóba, hogy melegen tartsák magukat. (This group managed to dig a den in the snow to keep themselves warm.)

– A naplókban állítólag szokatlanul vékony hóréteget említenek, ami ellenmond a lavina elméletnek. (Danger of avalanche in the region is quiet common, but tourist diaries report unusually thin snow cover.)

– Eszerint a leírás szerint ekkortájt éppenséggel lőttek fel rakétákat a bajkouri kilövőállásból. A terület felett elszálló narancs fényű gömböket ebben a leírásban a helyszíntől 70 km-re lévő geológusok látták. (About the same time Soviet armed forces did launch several rockets from Baykanur base. Although military claimed the rockets landed in the north Ural mountains, several geologists 70 km from the mountains saw some glowing and pulsating orbits flying in the direction of the Kholat Syakhl on a day of tragedy.)

– Turisták manapság is járnak a Gyatlov-csoport útvonalán, de babonából sosem pont kilenc fős csoportokban. (Nem csodálom 🙂

Folyt.köv.

 2057. kuklopsz — 2013-05-14 14:11 

Kommentem eltűnt, na még egyszer:

Forrás: ermaktravelpontcom/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/Kholat%20Syakhlponthtm

(Remélem mindenki érti a pont-ot).

A fordítás az eredeti fórum lelkes kutatóinak munkája, hálás köszönet érte. Röstellem, de a nick-üket nem jegyeztem le.

Igyekszem a tények közlésére szorítkozni.

 2056. kuklopsz — 2013-05-14 14:03 

Na ha jól emlékszem, a következőknek ez volt a forrása:
http://www.ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/Kholat%20Syakhl.htm

Innen szemezgetnék: (Az eredeti fórum lelkes kutatóinak munkája, köszönet érte nekik, sajnos a nick-üket nem jegyeztem fel).

– Manysi legenda: az itteni infó szerint 9 manysi vadász egy vadászat során erre táborozott. Később a törzsbeli társaik holtan találták őket, külsérelmi nyomok nélkül. A helyet ezután kísértetjártának tekintették és inkább kerülték. (According to the legend 9 Mansi hunters stayed here over night during their hunting trip. All nine were found dead by their friends. None of them showed any signs of violent death. Thus the mountain became regarded as sacred or haunted.)

– Szerintük a tervezett útvonal 350 km hosszú lett volna. A túra apropója az SZKP XXI. kongresszusának megünneplése volt. (Megj: ezt valóban ekkor, 1959. január 27. és február 5. között tartották.)
– Több kereső csoport is kutatott az eltűntek után. A keresők között helyi hatóságok emberei és a diákok közül jelentkező önkéntesek is voltak. Akik megtalálták őket, az elejéről kezdve követték a túra terveknek megfelelő útvonalát.
– A kutatás során a megtalált fényképezőgépeken lévő képek azt mutatták, a csoportnak jó kedve volt, nyugodtak voltak és jól felkészültek a régióban várható kemény téli viszonyokra.

– Eszerint a leírás szerint a vízmosásbeli négyes kb. fél mérföldre volt a többiektől. Az író szerint ők „barlangot” vájtak a hóba, hogy melegen tartsák magukat. (This group managed to dig a den in the snow to keep themselves warm.)
– A naplókban állítólag szokatlanul vékony hóréteget említenek, ami ellenmond a lavina elméletnek. (Danger of avalanche in the region is quiet common, but tourist diaries report unusually thin snow cover.)

– Eszerint a leírás szerint ekkortájt éppenséggel lőttek fel rakétákat a bajkouri kilövőállásból. A terület felett elszálló narancs fényű gömböket ebben a leírásban a helyszíntől 70 km-re lévő geológusok látták. (About the same time Soviet armed forces did launch several rockets from Baykanur base. Although military claimed the rockets landed in the north Ural mountains, several geologists 70 km from the mountains saw some glowing and pulsating orbits flying in the direction of the Kholat Syakhl on a day of tragedy.)

– Turisták manapság is járnak a Gyatlov-csoport útvonalán, de babonából sosem pont kilenc fős csoportokban. 🙂 (Nem csodálom)…

 2055. kuklopsz — 2013-05-14 13:45 

trafikos:
Ami a kabát állapotát illeti: a, Az áldozat elvitt magával egy viseltes, elnyűtt, ám meleg kabátot túrázni. Nekem is volt ilyenem.
b, Mintha a naplókban szó lett volna a kabátról, hogy egy kicsit megpörkölte az áldozat véletlen.

bobby: Rendben, fogadjuk el a narancs gömbök észlelését, több szemtanú észlelése alapján.DE: Ha már nyomozunk egy kicsit, akkor is hagyjuk figyelmen kívül első körben. MIÉRT?

Mert egy ilyen nyomozásban nem ebből kell kiindulni. Gondoljon mindenki pl. A sátán kutyája című Conan Doyle (ha jól írom) regényre. Mi volt mindig, a legmisztikusabb ügyeknél is Sherlock Holmes módszere? Hát az, hogy a misztikusnak tűnő elemeket figyelmen kívül hagyta. Lefordítva: A hullákból, a tetthelyből kell kiindulni, a jól dokumentált elemekből.

Ha ezeket, és az áldozatokat már alaposan kielemeztük, akkor a végén valószínűbb a narancs gömbök megmagyarázása is, mintsem fordítva.
TEHÁT: Hibás az a gondolkodás, amely szerint Narancs fényjelenség+hullák= Katonai kísérlet, UFO.
PÉLDA: Minden valószínűség szerint az elkövetési mód kizárja a KGB-t és a hadsereget is. Azok nyomtalanul eltűntettek volna.

Mindjárt berakok néhány általam elmentett szövegrészletet is.

 2054. bobby — 2013-05-14 10:39 

@kuklopsz:
A mentőcsapat is látott narancsszínű gömböt,amit kábé 20 percen keresztül meg is figyeltek.De abban egyetértek,hogy legyilkolták Őket…

 2053. trafikos — 2013-05-14 09:51 

@kuklopsz:
“NEM indul túrázni,főleg nem mínuszokban”,- Ez egy teljesítménytúra volt, a párt akárhanyadik’ kongresszusának tiszteletére. Gyatlov ilyenekben utazott, ezekben volt jó, és egy sarki expedícióra is készült e “túrái” által.
Bocs,de nem azon töprengek miért mentek túrázni,miért ne,és is járok,bár télen nem utálok fázni :)-
hanem a kabát állapotán.
http://dyatlov.corneliusnoir.hu/galeria/ 38-as kép

 2052. kuklopsz — 2013-05-14 00:15 

„Hatalmas tulero kellett, hogy legyen minden ellenallas nelkul eltegyenek labalol mindenkit.”

Nem feltétlen. Elég 2-3 is, ha van náluk lőfegyver. Mivel a fiataloknál nem volt.
Még nagyobb a hatásfok, ha előtte egyet még el is kapnak közülük és bántalmazzák. A fiatalok közül pedig a túravezető és a francia nevű voltak legjobban felöltözve. Szinte biztos, hogy egyikük előtte már kint volt. Akár azért, hogy könnyítsen magán. Rajtuk volt rendes cipő is,- de ez már csak halványan dereng.

Minden esetre kellenének a részletes életrajzok, viszonyrendszerek, a naplóbejegyzések, meg újra elő kéne kaparni a jegyzőkönyveket.
Az eredeti poszt fórumában lefordítottak egy csomót oroszról, de csak kevés dolgot másoltam ki sajnos… Már bánom, de lusta vagyok még egyszer végig olvasni, meg összegerebjézni.

 2051. kuklopsz — 2013-05-13 23:48 

Kedves titan!

Ne haragudj, de én ilyesmiket, amiket itt leírtál, nem feltételezek a gyilkosággal kapcsolatban; Pl.”Azok 1 km-et bandukolnak, utannuk mennek a kinzok, kenszeritik oket tuzet rakni, fara maszni.”
😀 Ezen jót nevettem.

Simán kényszerítették őket a tábor elhagyására; A hiányos öltözék, felszerelés hiánya miatt a -20 fokban az esélyük a túlélésre egyszerűen nulla.

A kényszer, mint fizikai sérülés okozása lehet az elején, ill. talán ha túl sokáig húzná valamelyik áldozat, akkor a végén (pl. betörik a fejét, mert visszajön).

A különös kegyetlenség nem egyenlő a kínzással, mert előbbi tágabb fogalom, módja sokféle lehet.
A különös kegyetlenség ebben a tényállásban az, hogy úgy hagynak sorsára több embert a halálos hidegben, hogy az elkövető tudja, hogy ennek következtében azok meg fognak halni; de nem azonnal.

Ha így ölök meg valakit, kevés nyomot hagyok. (Akkoriban még nincs DNS vizsgálat).

„allitolag tobb forras, tobb szemtanu is allitja voltak szines gombok”,- Mondom, legenda, a folklór része; Nem bizonyítható. De ha voltak is, első körben nem lényegesek. A halál módjából, az elkövetésből kell mindig kiindulni. Mert az ismert és bizonyítható.

„Nem eletszeru” ,- Erre mondják azt a jogászok, hogy minden életszerű, ami megtörtént, és megtörténhet. Ez egy ismeretlen fogalom a jogban.
Pl. Kis hazánkban csak úgy huszan belekötnek valakibe, és agyonverik, a sértett meghal. Életszerű? Nem. És mégis megtörténik. És még ennél cifrábbak is. Az érvelési szótárban ez a szókapcsolat tilalmazott. 🙂

Rosszul rakod össze. De most komolyan:
9 halott az erdőben otthagyva, durva sérülésekkel (betört koponya, eltört bordák, kar, stb.)
Erről bárkinek az jut az eszébe, hogy meggyilkolták őket.
Így nekem is.

A mód aljassága, az elkövetés módja pedig rávilágít az elkövető személyére. De mint mondtam, ehhez kellene még egy csöpp kutatást végezni; Amire időm sajnos nincs.

 2050. titan — 2013-05-13 22:49 

@kuklopsz: A narancs szinu gombok ami miatt en a katonai kiserletre hajlok. Keresgeltem veluk kapcsolatban, allitolag tobb forras, tobb szemtanu is allitja voltak szines gombok (nem csak a masik turazo csoport). UFO-kat kizarom, nem hiszek bennuk, marad a termeszeti jelenseg vagy emberi tenyezo. Ha voltak valami fenyek, robbanasok lehettek, esetleg helikopterek fenyszoroi, vilagitasa. Hogy ilyen idoben ejszaka helikoptereztek volna nem igen hiszem.
Tegyuk fel gyilkossag volt, honnan kerultek oda az elkovetok, es hanyan voltak. Hatalmas tulero kellett, hogy legyen minden ellenallas nelkul eltegyenek labalol mindenkit. Ha oles a vegcel, nem hajszoljak oket egy kilometert mezitlab, agyoncsapjak oket a satornal, majd eltakaritjak a holtesteket. Ha kinozni akartak oket, akkor megint csak minek zavarni oket, helyszinen is valogatott kinzast lehet veghezvinni.
Tegyuk fel jon egy csapat manysi, katona, elmebeteg, szokott rab, kiugrasztja oket a satorbol. Azok 1 km-et bandukolnak, utannuk mennek a kinzok, kenszeritik oket tuzet rakni, fara maszni. Majd lezuhanni a farol, menedeket epitetnek veluk a vizmosasba, kozben egyiknek levagjak az orrat , a masiknak a nyelvet, szemet kivajjak. Kozben tompa targgyal utogetik oket, hogy belso serulese legyen nehanyuknak, aki meg epsegben marad leulenk es megvarjak megfaggyon.
Tegyuk fel igy volt, azert kell ido megfagyni, addig az elkovetok mit csinaltak fujtak a meleg levegot a tenyerukbe ne fazzanak. Nekik is kellett volna azert valami menedek meg ha feloltozottek voltak is.
Nem eletszeru a gyilkossagi elmelet.
Esetleg a helikopteres verzio, vagy csak az, hogy egy csoport manysi megugrasztotta oket, majd elsieltek tovabb. Na de akkor kesobb visszamennek a satorhoz nem csinalnak ennnyi erthetetlen dolgot.

 2049. kuklopsz — 2013-05-13 21:06 

„Különben, csak azon csodálkozom,hogy most mikor lejárt a titkosítás”
Egyik kolléga már korábban kiderítette, hogy NEM VOLT TITKOSÍTÁS sem.

„Krivó orrát megették a madarak-Djatlovét mért nem”,- én speciel nem tudom, honnan jön, hogy megették a madarak, emlékezetem szerint csak az orrhiány a biztos,- a madár általi orrevés csak ötletként lett bedobva itt a fórumon.

„NEM indul túrázni,főleg nem mínuszokban”,- Ez egy teljesítménytúra volt, a párt akárhanyadik’ kongresszusának tiszteletére. Gyatlov ilyenekben utazott, ezekben volt jó, és egy sarki expedícióra is készült e „túrái” által.

„narancs szín gömbök”,- Na szerintem pont az ilyen abszolút megkérdőjelezhető információk visznek félre minden megoldást.
Ezeket el kell felejteni, mert nem bizonyítottak. Csak egymás paráztatására jók.

Egy példa: A Bermuda- háromszög kapcsán a mítosz említi, hogy mán’ bizony Kolumbusz is UFO-t/ vagy furcsa fényjelenséget, tűzgömböt látott a víz alatt/fölött (szerzőtől függően).
Pedig pontosan lehet tudni, hogy a hajónaplójában hullócsillagról (pici, vízbe csapódó meteoritka)ír…

 2048. trafikos — 2013-05-13 20:45 

@SLC:

Ez oké akkor,de most?A dokumentum filmet nem láttam:(
Különben, csak azon csodálkozom,hogy most mikor lejárt a titkosítás családtagok,-testvér,esetleg még élő szülők,közeli rokonok nem érdeklődtek.Elvégre (fel)fordult a világ.A média „mindenkilehetsztár min.15 percig”-ért pedig sokan ölnének.

Egyéni meglátások:
narancs szín gömbök= narancs színű testek.. hmm

Az utolsó képek egyikén az egyik fiú pózol egy kabátban ami ha jól emlékszem valamitől megégett(?),próbáltam jól megnézni,de korom nyomot nem láttam rajta,inkább szakadtnak,tépettnek néz ki=égés nyomok korom nélkül két testen is
(amíg valamelyik kommentben nem olvastam az égésről,addig csak csodálkoztam,mert épeszű ember ilyen szerelésben NEM indul túrázni,főleg nem mínuszokban.)
Krivó orrát megették a madarak-Djatlovét mért nem,amikor ő is a hátán feküdt,fénykép szerint kilógtak részei a hó alól.A madarak abban a hidegben ilyen élelem forrást mért hagynak ki,amikor minden morzsa számít a túlélésükhöz?Egyébként állat támadás lehetőségét-még a jetiét is-pont ezért kizárnám.

 2047. kuklopsz — 2013-05-13 20:07 

9 emberi holttest, ezek közül kettőn brutális sérülések, úgymint bordatörés, egyiküket pedig fejbe vágták egy tompa tárgyal, amitől tizenvalahány centis sérülés keletkezett a koponyán. Belső vérzés, miegymás. Zolotarjov sérüléseiről megállapították, hogy a kezét az egyik oldalán használni sem tudta a halála előtt. Ehhez még vegyük hozzá a kies, távoli helyszínt. Ebből világos a több emberen elkövetett emberölés esete.

Ami az ún. „narancssárga gömböket” illeti: Vagy voltak, vagy nem voltak. Én még nem láttam olyan hatóságot, bíróságot, amelyik pusztán szemtanúk beszámolói alapján eldöntene egy ilyen (vagy bármilyen) kérdést (hogy tényleg voltak-e).

Ezekkel az „UFO” észlelésekkel az a baj, hogy sosincs róluk konkrét bizonyíték. Fénykép hiányában pedig kizárom ezek létét. Rengeteg információ van a legendában, amiről kis utána járással kiderült, hogy hazugság, és csak később költötték hozzá. Ne feledjük, hogy ma ott emberek ebből élnek. Ez is ez a kategória.

Indíték: Ennek meghatározása már olyan utánajárást igényelne, ami kívül esik a lehetőségeinken,- pl. kellene az áldozatok részletes életrajza, kapcsolati hálójuk, stb.
Ahhoz képest viszont, hogy tudható, hogy emberölés történt, tulajdonképpen másodlagos is.

A hivatalos jegyzőkönyvekből kell alapvetően kiindulni, minden mást, amit tartalmaz egyébként a poszt,- ami leginkább egy az egyben a mítosz, a legenda,- el kell felejteni, mert hamis nyomra visz.

Az emberölések esetében az indítékok köre igen sokszínű.
Itt is több minden elképzelhető. Azonban a bűncselekmény elkövetésének módja kizár némi lehetőséget is. Mint például a nyereségvágyat (mert a felszerelésüket gyakorlatilag hiány nélkül megtalálják, még a pénzt is).

A gyilkosság brutalitásából, illetőleg fentebb ismertetett módjából én inkább az aljas indokból elkövetett emberölésre (bosszú, vagy szórakozás) gondolnék, esetleg rituális gyilkosságra, vagy őrült elkövetőkre (sorrendben).

A KGB-t és csatolt részeit pontosan ugyanezen okból zárnám ki.

 2046. titan — 2013-05-13 17:24 

Gyilkossag lett volna? Mi az inditek? Vegulis az is elkepzelheto. A narancssarga gombok beleillenek, ha helikopterek voltak azokkal tettek le katonakat, majd utanna felszedtek oket.

 2045. kuklopsz — 2013-05-12 23:52 

Üdv!
„neki pl. az összes bordája eltört, belső szervei elcsúsztak, de semmi lila folt, ilyesmi a bőrén.”
Nem, semmi ilyesmiről nincsen szó, ez az info hamis, legenda, mítosz. Mindnyájukon vannak mindenféle nyomok, kisebb-nagyobb sérülések.
Az eredeti fórum kb. közepétől (?) kezdték lefordítani oroszról, hogy kinek milyen sérülései voltak. Én már lusta vagyok vissza keresni.

 2044. abigel — 2013-05-12 23:34 

A külsérelmi nyomok hiányánál a bordatörött Ljudáékra gondoltam, neki pl. az összes bordája eltört, belső szervei elcsúsztak, de semmi lila folt, ilyesmi a bőrén.A boncolási jegyzőkönyvben is mintha ez lenne.
Most nem fogom visszakeresni, de nem úgy volt, hogy néhányuknak voltak külső sérülései,néhányuknak pedig nem?
SLC?

 2043. kuklopsz — 2013-05-12 23:02 

“semmi különös,valamelyik rendőri szerv volt, azok tudnak külsérelmi nyomok nélkül kínozni, gyilkolászni”
Értsétek már meg meg, hogy A KÜLSÉRELMI NYOMOK HIÁNYA HAMIS INFORMÁCIÓ, CSAK AZ UTÓKOR SZÍNEZTE ÍGY KI A TÖRTÉNETET!!! Ezt a kört a fórum már többször lefutotta…

 2042. abigel — 2013-05-12 22:54 

Szása, az orosz rokonunk annyit mondott az ügyről,amikor megkérdeztem, szerinte mi történhetett: „semmi különös,valamelyik rendőri szerv volt, azok tudnak külsérelmi nyomok nélkül kínozni, gyilkolászni”. Nem bonyolította túl.
Lehet, hogy a családtagok,barátok is azért nem nyilatkozgattak túl sokat, és ezért nem is merték őket faggatni túl sokan, mert ugyanezt gondolták.
Júliusban megyünk Oroszországba,majd még körbekérdezek 😉

 2041. kuklopsz — 2013-05-12 22:48 

„ún. “fenyő út”, amit csak tavasszal találtak meg. A nagy fenyőtől egy sávban délnyugati irányban letördelt fenyőgallyak tűntek elő a hó alól, mintha arrafelé vonszolták volna a fáról levágott nagyobb ágakat.”
A még életben lévők azért csinálták, mert ott beásták magukat a hóba, jobban mondva vmlyen valamilyen fészket próbáltak csinálni maguknak, hogy ne fagyjanak meg.

Doro és Krivo ettől még mászhattak fára. Utána is „elaludhattak”.

Szerintem az UFO, Jeti, az általam is bemutatott gonosz mumus, szívószél, katonai kísérlet, KGB, CIA mellett/helyett a gyilkosság teória pofon egyszerű és elfogadható.

„A nyomok hiánya az egyik probléma.”
Szerintem nem, mert nincs olyan, hogy nyomok hiánya, egyszerűen csak nem tudták pontosan megállapítani, hogy melyik nyom pontosan kihez tartozik.
Pl. azért, mert egy részük már nem volt meg. Különböző indián regényekben meg elég gyakran lehet olvasni arról, hogy is köll havon, homokon, erdőn, stb. nyomot eltüntetni.

„Amit találtak és rögzítettek, az nem támasztotta alá idegenek jelenlétét.” Szerintem ez egy fals információ. Már eleve, ha be van törve a képed, meg a bordád, meg agyon vagy verve, akkor az nem idegen kezűségre utal? Pont Zolotarjov sérüléseit nem mentettem el amúgy, de elég brutálisak voltak.

 2040. SLC — 2013-05-12 20:52 

@kuklopsz: olvastam ezt az elméletet, de több helyen nem stimmel.

A nyomok hiánya az egyik probléma. A KGB is a manysikra akarta húzni a vizes lepedőt, de a nyomok hiánya és a narancs gömbök miatt letettek erről.
Igaz, hogy rendes nyomrögzítés nem történt, de a holttestek megtalálása után elkezdtek odafigyelni erre is. Amit találtak és rögzítettek, az nem támasztotta alá idegenek jelenlétét.

Ha megnézted a sátor fényképét, akkor láttad, hogy gyakorlatilag szét volt tépve az oldala, azon a lyukon egy jeti is kifért volna, nemhogy pár ember. Ehhez rendesen össze kellett kaszabolni a sátrat.

Doro és Krivo nem elaludtak, hanem fára másztak, ezt a fán talált vérnyomok és kettejük sérülései is igazolták. A fán még öt méter magasan is találtak letört ágakat, mintha onnan zuhant volna le valaki (vagy valakik).

A fától a hóbarlangig vezetett az ún. „fenyő út”, amit csak tavasszal találtak meg. A nagy fenyőtől egy sávban délnyugati irányban letördelt fenyőgallyak tűntek elő a hó alól, mintha arrafelé vonszolták volna a fáról levágott nagyobb ágakat. Ezen az úton haladva aztán találtak kisebb fákat is, melyeknek a tetejéről tördeltek vagy vágtak le ágakat. Itt találták meg később a menedéket, attól nem messze pedig a vízmosás alján a négy holttestet. Ez arra enged következtetni, hogy a fenyőről levágott ágakon húzták a sérülteket a menedék felé. Azt viszont nehezen tudom elképzelni, hogy közben szadista gyilkosok röhögve nézték őket.

 2039. SLC — 2013-05-12 20:21 

@trafikos: Köszi, hogy átrágtad magad az egészen 🙂
Nem olyan meglepő a csend, tekintve, hogy akkoriban, abban a világban nem volt médianyilvánosság, csak pártsajtó (tudod: egy szabad országban azt gondolsz, mondasz és írsz, amit szabad). Mire kutatható lett a téma, eltelt több mint harminc év, ekkor már elég nehéz összeszedni a régi ismerősöket. Viszont a ’90 utáni dokumentumfilmekben szerepeltek az ügy résztvevői.

 2038. kuklopsz — 2013-05-12 15:43 

Helyesbítés: „Egy a témával foglalkozó, azt ismerő orvos”. Nevét nem jegyeztem meg, tessék utána keresni (eredeti fórum).
SZEMELVÉNYEK A JEGYZŐKÖNYVEKBŐL, ill. más honlapok anyagaiból (szintén eredeti fórum):
„- március 5.-én megtalálják Szlobogyin holttestét. Jól felöltözve, négy pár gyapjúzokniba burkolózva, órája 8:45-öt mutat. Zsebében az alábbiak: pénz, útlevél, kés, toll, ceruza, fésű, műanyag doboz, gyufásdoboz (!!), zokni.
– sérülései:
–kisebb horzsolások a barna színű homlokán
–jobb szem trauma, véraláfutás
–véres váladék nyomai az orr környékén
–duzzadt ajkak
–duzzadt jobb arc, különös formájú sérülésekkel mindkét orcáján
–tenyér- és ökölsérülések, duzzanat
–hiányzó hámréteg a jobb alkarján
–több centis bal sípcsontsérülés
–kétoldali koponyasérülés kiváltotta vérzés az agyban, melyet az orvosszakértő szerint okozhatott tompa tárgy
–kékes és vöröses foltok a nyak hátsó részén, a törzsön és végtagokon”

„- honlap szerint Doroshenko sérülései:
–véres fül és orr
–véres ajkak
–jobb felkarján horzsolások, két vágás
–jobb oldali hónaljsérülések
–jobb alkarcsonyton piros-barna horzsolások
–két véres tenyér, jobb tenyerén vágás
–bal felkarján horzsolások a könyök felett
–mindkét alsólábszárán horzsolások, jobbon vágás
–fagyási sérülések az arcán és a fülén
–arcának jobb oldalán szürke, habos folyadék maradványok (?!)
szakértő szerint a halál oka kihűlés.”

„Krivoniscsenko öltözéke: trikó, ing, úszónadrág (?), nadrág, és a bal lábán egy szakadt zokni.
Sérülései: zúzódás a homlokán, fagyott fülek, az orra hegye hiányzik (a szakértő szerint madarak…), kezén hámsérülések, sebesek az ujjai. A jobb hüvelykujjáról bőrmaradványokat találtak a szájában (ha jól értelmezem), karcolások a jobb combján, jelentős méretű égés a bal sípcsontnál, 10*3 centis horzsolás a bal fenéken, karcolások a bal comb külső oldalán.”

„Zinaida jobban fel volt öltözve, mint a férfiak: két sapka (egy vékony, kék kötött és egy vastagabb piros gyapjú), a fehérnemű fölött hosszú ujjú ing, kifordított pulóver, cowboy ing, póló. Alul gyapjú nadrág, sportos pamutnadrág és sínadrág csatokkal az oldalán. Még talpbetéte is volt. A zsebében találtak öt rubelt.
Sérülései: duzzadt agyhártya (valószínüleg a hipotermia miatt), fagyás az ujjakon, és a derekánál körben (29*6 centis) egy vágás (scalped?). A szakértő szerint sérüléseit még életében, vagy haldoklás közben szerezte.
Djatlov:
Sapka nem volt rajta. Kigombolt prémes kabát, pulóver, ing. Cipő nem volt rajta, csak a bal lábán zokni. A zsebében volt egy bicska, és Zináról egy fénykép. Inkább csak horzsolásai és zúzódásai voltak, de volt pl egy vérzés nélküli vöröses térdsebe, és mindkét bokáján is horzsolások voltak. Belső sérülése nem volt.”

„- Zina Kolmogorova testének jellemzői:
–rétegesen, jobban volt felöltözve, mint a két előbbi fiatalember, két sapkát is viselt. Zsebében 5 rubel volt és egy katonai maszk.
–fagyási sérülések az ujjakon
–nagyobb kiterjedésű sérülés (horzsolás?) a hátán
–az orvosszakértő szerint nem volt szexuálisan aktív
a halál okát balesetnek minősítették.
– Igor Djatlov testének jellemzői:
–fedetlen fej, hiányzó cipő, vastagon öltözve, prémes kabátban, pulóverben, gyapjúzokniban. Zsebében egy bicskát találtak, egy fotót zináról és egy jegyzetfüzetet. Órája 5:31-et mutatott.
–kisebb horzsolások a homlokán
–barnásvörös foltok a bal szemöldöke környékén, az orrán és orcáján, jobb öklén
–sötétvörös karcolások a jobb alkarján és kezén
–sérült és véraláfutásos térdek, piros horzsolás bokáin, szintén váraláfutással
halál okát kihűlésben és balesetben határozták meg.”

Azt hiszem, ez volt az egyik forrás: infodjatlov,narod,ru/Versija_tragedii_Doc-tor.rar
Aki akar, keresse vissza, én már tegnap óta belefáradtam.
A rengeteg adat áttanulmányozása után a gyilkosságnak ezt a kegyetlen fajtáját biztosra veszem.
Az alapposztban elmesélt legenda valóban csak legenda, a legtöbb eleme folklór, fantázia.

Ja és igen, a részletek szerelmeseinek még két gyöngyszem:)
Nem hálózsák volt náluk, hanem paplan.
Nem ismeretlen természeti erő, hanem vis major,- elháríthatatlan külső ok. Ez utóbbi a jogi terminológiában gyakorlatilag pedig bármi lehet, ami,- a büntető jognál maradva,- az áldozaton, illetőleg tevékenységi körén kívül esik (habár ez inkább polgári jogi fogalom). Tehát ilyen lehet a fagyás is.
Ezek ismeretében lehet tovább konspirálni! 🙂

 2037. kuklopsz — 2013-05-12 15:20 

FIGYELEM! /90%-os MEGFEJTÉS

-Az iratok, orvosi jelentés, nyomozási jegyzőkönyv fellelhető részét több kedves fórumtárs is lefordította orosz nyelvről (az eredeti fórumban).
-Ezek alapján a releváns tények rendelkezésre állnak.
-Brutális gyilkosság, akár különösebb indíték nélkül (pl. nem tetszett a túrázók pofája), illetőleg az esetet vizsgáló orosz orvos megnevez egy indítékot is).

-A legendával ellentétben igenis voltak bőven külsérelmi nyomok a holttesteken.
-Azért (is) lett ilyen hosszú ez a fórum, mert a blogbejegyzés eleve hamis, fals információkat tartalmazott (lásd. külsérelmi nyomok), amelyek totálisan felesleges gondolatkísérleteket eredményeztek, illetve olyan teljesen felesleges köröket újra és újra, mint a medveló’, a sátor kivágása, a lábnyomok, bőrszín, vagy az egyik halott lány kivágott nyelve, stb. Holott a jegyzőkönyvek minden lényeges információt tartalmaznak ezekkel kapcsolatban.
-Ha ezek nincsenek, a tisztelt fórumozók eleve a többrendbeli emberölést tekintik kiindulási alapnak.
-(Egyébként az amerikai terminológia ,- mán’ legalábbis a krimikben,- a tárgyalt esetben megvalósuló gyilkosság cselekménysort nevezi „mészárlásnak”).
-Eddig egyedül az orvosszakértő (vagy orosz orvos) tudott olyan magyarázattal szolgálni, amelyik az eset legtöbb homályos részletére magyarázatot ad (lásd pl. a sátor kivágását). És ez tűnik a legegyszerűbbnek is.

-A gyilkosság módszere nagy biztonsággal ismert a jegyzőkönyvekből; Lefolyása inkoherencia nélkül kikövetkeztethető a bűnjelekből (ezek alapján szerintem). Hivatkozom az eredeti fórumot:

„a sátoron lévő vágásokról azt írja, hogy szerinte nem úgy keletkeztek, hogy pánikszerűen ki akartak jönni. Belülről vágták ki, de nem csak szúrások voltak hanem metszések is. Szerinte pánik esetén nem is olyan egyszerű eltervezni, hogy kivágják a sátrat, előkapni a kést, vágni rajta egy lukat és szépen sorban kimászni. Egy 42cm és egy 89cm-es vágást találtak, egyedül a 89cm-es volt alkalmas arra, hogy kimásszanak rajta. A túrázók naplóiban panaszkodtak, hogy néha túl meleg volt a sátorban a kályha miatt. A kályhának viszont biztosan volt füst kivezetése, úgyhogy az egyik vágás emiatt lehetett és egyedül a 89cm-es lehetett alkalmas arra, hogy kimásszanak rajta. Voltak korábbi vágások is amelyeket megvarrtak. Másrészt ír valami lámpáról a sátoron, ami leesett volna, ha pánikszerűen jönnek ki, úgyhogy szerinte viszonylag nyugisan a bejáraton át távoztak.
Két elmélete van a vágásokra. 1) A sátorban egy amatőr védekezett késsel. Hegyét magától eltartva hadonászott, próbált harcolni. 2) a támadó vágta a rést később, hogy a lejtőt figyelje mivelhogy a sátornak nem volt ablaka.
A narancssárga gömbök leírása alapján saccolt sebességet (kb 125 km/h) szerinte helikopterek reflektorai lehettek.
A helyszínen talált dolgokról is ír. Nyilvánvalóan nem erdős területre mentek, nem érti minek kellettek a balták és a jégcsákány. (mondjuk balta a tüzifához nem árt, persze kérdés minek nem elég 1 db).
Végül leírja, hogy szerinte idegenek támadták meg őket és leír egy történetet. Egyszer volt hol nem volt, egy szevernij-2 nevű száműzöttek számára létrehozott településen élt egy sötét múltú alak Boroda (szakáll). A hatóságok nem ismerték a teljes múltját. Az ő ismerőse volt Золотарёb akinek Szemjon volt az álneve (a hamis aranyfogú gyanús muki). Ez a Zolotarjov felkutatta Borodát, de nem mehetett csak úgy oda az NKVD által ellenőrzött településre ezért csatlakozott a turistákhoz amikor azok az Otorteny-re indultak. Amikor megérkeznek a településre Szemjon ajánlatot tesz Borodának és gondolkodási időt ad, amíg visszafelé megint erre nem jönnek. Boroda viszont mást gondol. El akarja tenni láb alól Szemjont, de úgy, hogy balesetnek tűnjön. Látszólag segít nekik, mesél az útról, de ezáltal csak pontosítja az útvonalukat, hogy megtervezhesse a rajtaütést mansi, állandó jellegű tettestársaival. Ljuda (az egyik lány) valamit láthatott, mert bár nem szól senkinek semmit, a település elhagyása után egyértelműen depis lesz (a naplója alapján). A csapat egy mansi vadász nyomait követi. Hagyják őket messzebb eltávolodni, hogy esélyük se legyen visszatérni. Az Otorten megmászása előtt a srácok egy „raktárt” építenek ahol a felesleges cuccot tárolják. Ez az ideális időpont a támadásra. Éjjel a mansik megközelítik a sátrat és megvárják amíg a csapat levetkőzik és lefekszik. Nem akarnak gyanús nyomokat hagyni golyót vagy késszúrást. A fagynak kell elvégeznie a piszkos munkát. Nincsenek sokan, de fel vannak fegyverezve. Tibo kijön (talán a természet hívja), ráteszi a lámpáját a sátorra de elkapják. Ekkor segítségért kiált amire mindenki kitódul a sátorból. Kint a fegyveresek sakkban tartják őket. Ljuda ekkor érti meg, hogy Zolotarjov érintett a dologban és árulással vádolja. Valaki elkiáltja magát, hogy futás, és megindulnak az erdő felé. A vadászok örülnek, talán néhányszor a levegőbe is lőnek, hogy gyorsabban fussanak. (kieg: vagy lekísérik őket).
Az egyikük a raktárt őrzi a többiek a sátorban várnak. A fiatalok nem mennek azonnal az erdőbe, arra gondolnak, hogy ha világos lesz a vadászok is oda mennek majd. Kb. 1,5km-re távolodnak, bemennek az erdőbe ott tanácskoznak. Nem raknak tüzet, hogy ne leplezzék le magukat. Úgy döntenek, valami menedéket készítenek reggelig aztán cselekednek. Tisztázzák Zolotarjoval a dolgokat, aki valszeg’ együttműködést ígért. Épül a menedék, közben a cédrusnál hagyják Дорошенко-t és Кривонищенко-t akik napkelte után tüzet raknak, de elalszanak és megfagynak. A visszaérkező többiek rémülten látják a tetemeket. Megpróbálják a cédrusra felmászva felderíteni a helyzetet és úgy döntenek visszamennek a sátorhoz. Золотарёв őrizetben van, Тибо (a késes) és Колеватов őrzik. A banditák amikor látták, hogy a csoport kettévált előbb a lejtőn majd a szurdokban intézték el őket. Az erdő szélén jöttek le, látták a tűz nyomait. Igor testtartása arra utal, hogy látott valamit, és fel akart állni. A szurdokban lévőkkel különösen kegyetlenül bántak el. A támadók tudták, hogy már kisebb traumák is halálosak lesznek a hidegben. A gyilkosság oka valamilyen (eltitkolandó) információ volt, hogy micsoda azt nem tudni. A külső beavatkozás teóriáját erősíti a sok és sokféle sérülés (trauma) megléte.”

Ezzel nagyjából én is egyet értek. De szerintem nem volt titkos információ sem, egyszerűen élvezetből öltek. Még folytatom.

 2036. kuklopsz — 2013-05-12 07:27 

Most így olvasva hozzá sok mindent: Gyilkosság. Semmi Jeti meg moszad…

 2035. kuklopsz — 2013-05-12 02:12 

Én még nem értem a végére az egész fórum elolvasásának, de már van egy elméletem (elnézést, ha már valaki közben pedzegette), aminek még nem értem a végére. Olyan Umberto Ecco-san (Foucault-inga) igyekszem feldolgozni, egynémely okkult axiómából kiindulva:

Véleményem szerint ún. paranormális jelenségről van szó, illetőleg valamilyen idegen, nem emberi entitás megnyilatkozásáról.

Hely: Azért mentek oda, távol a civilizációtól, hogy valamiféle „szeánszot” tartsanak. Talán hallottak mondákat, meséket a hely furcsa dolgairól. Úti cél; El is kerülhették volna, ha csak túráznak. Ez magyarázza, miért nem például az erdő szélén vertek tábort; És hogy egyáltalán miért pont ide tervezték a túrát. Úgy gondolták, a sikerhez azon az adott ponton kell lenniük.

Egyszerre esnek pánikba, tehát egyszerre menekülnek el, illetőleg futnak széjjel, miközben artikulátlanul üvöltenek a félelemtől. Így végül is egymást sem veszítik szem elől, és tudnak egy bizonyos ponton találkozni, 900m-re a tábortól, amikor már úgy tetszett, az a valami már nem üldözi őket. Mivel fáznak, tüzet gyújtanak, megkockáztatják.

Sátor: Mivel egyszerre esnek pánikba, ezért logikus, hogy egyazon sátorban tartózkodtak adott időpontban, a rémületük oka így közös élményen alapul,- akár egy közös „szellemidézésen” is. Erre utal a nagy sátor belülről történő felvágása is,- ahonnan hanyatt-homlok menekülnek. Tehát az ijedelem oka a sátor zárt terében volt. Lehetett akár csak egy hang is, amely pl. a „most megdöglötök” szókapcsolatot üvölti a képükbe a sátorban. Ettől bárki „összecsinálja” magát, még én is…
Akivel nem végez a hideg, azzal végez az „idegen”. Egynek betöri a fejét, kettőnek meg a bordáit ropogtatja meg. Még az is lehet, hogy vadászata közben a fagyos, téli levegőt olykor-olykor gúnyos kacajával tölti meg, folyamatosan sokkolva így a még életben lévőket.

Nyilvánvalóan egy gonosz entitásról van szó: Erre utal például négy halott esetében a testek egymás mellé fektetésének perverziója, vagy a lány nyelvének kivágása.
Nyikoláj Thibeaux-Brignolle két órái mutatóinak állása akár okkult üzenet is lehet a gyilkos részéről (08.14-et és 08.39), amelyet a számokkal végzendő valamilyen művelet kiolvasása hordoz (Számmisztika); Illetőleg elképzelhető, hogy a két karórának is jelentősége van ebből a szempontból (pl. egy szorzást jelöl). Jelölhetnek Bibliai helyeket is, ennek még nem néztem utána, vagy dátumokat, stb. A számokkal való játék egyébként is köztudottan ismeretes mindenféle gonosz, vagy gyanús csoport, szervezet, entitás, stb. részéről (illuminátus, szabadkőműves, hadd ne soroljam).
Egy ilyen „lény” által okozott sérülésből nem okvetlenül következik a külsérelmi nyom megléte, hanem csak maga az eredmény: Adott esetben tehát pl. a halálos bordatörés. A teremtmény teste tehát amolyan átmeneti, átlátszó szellemszerűség lehet, vagy puszta akarattal is ölhet (mint Darth Vader).
Az elkövetés módja minden esetre emberfeletti gonoszságra, illetve bomlott elmére vall. Az elkövető minden bizonnyal szórakozásból ölt, élvezte az áldozatai rettegését, pszichikai kínzását; Erre utal az a tény, hogy csak néhányuknál konkrét fizikai hatás a halál közvetlen oka, míg a többieknél hagyta, hogy azok maguktól, illetőleg a hidegtől, a sötétben rettegve elhalálozzanak…
Ha kicsit még rányomulok, készítek egy profilt… 😀 Egyenlőre ennyi, most olvasom tovább.

 2034. trafikos — 2013-05-11 20:49 

Na most értem a végére!Kb.1 hónapja olvasom,nem semmi konteókat hoztatok össze,a megoldást sajna én sem tudom,így csak gratulálni tudok mindenkinek a kis szürke agysejtek kellő megmozgatásáért.:)
Amit egyébként hiányoltam nagyon a rokonok,barátok infói a fiatalokról,furi,hogy tőlük nincs semmi csak a csend.

 2033. SLC — 2013-05-07 17:21 

Előkerült a tavaly eltűnt An2 – mármint a roncsai:
http://iho.hu/hir/megtalaltak-a-tavaly-szerovbol-eltunt-an-2-est-130506

Túlélőt nem találtak.

 2032. abigel — 2013-04-29 21:11 

пусть Земля будет для него пухом.

 2031. abigel — 2013-04-29 21:02 

Béke poraira

 2030. SLC — 2013-04-29 20:49 

Nyugodjék békében!

 2029. alexia — 2013-04-29 12:18 

Óó.
Hát… Kívánom neki, hogy nyugodjék békében, és csak remélni tudom, hogy most már találkozott a többiekkel Odaát, és végre megtudhatta, amire a tragédia után az egész hátralevő életét feltette — és amit mi valószínűleg sosem fogunk — : a Választ.

 2028. tiboru — 2013-04-29 08:22 

Bréking:

Szombaton, április 27-én, 77 éves korában elhunyt Jurij Judin, az expedíció túlélője:

lenta.ru/news/2013/04/27/yudin/

 2027. becsuszoszereles1k — 2013-04-27 23:37 

Fontrol nezve tehat, azt latjuk, hogy a holttestek nem lettek eltavolitva (elrejtve); sot, a civil keresok is lathattak a helyszint.

A titoktartas azonban a mai napig fennall.

Tehat, nem a csoport halala a titok targya; nem is a terulet, mint katonai objektum (hiszen mindketto tudott, mint teny).

Van egy, szoszerint is, magasabb titok, amire semmikepp nem derulhet feny – es amit ugyanakkor konnyeden izolalni lehetett a csoport ugyetol, sot bizonyos tenyek es dokumentumok megszelloztetesevel/kozlesevel (vizsgalati reszletek, boncolasi adatok jegyzokonyvei, fotok, nyilatkozatok, emlekklub) el lehetett terelni a figyelmet a titokrol, es a csoport halalara lehetett fokuszalni minden erdeklodest, evtizedeken keresztul.
Bizonyitek a Djatlov-csoport es tagjai szerepenek erdektelensegere a titok szempontjabol, hogy Judinnak egesz eleteben nem esett semmi bantodasa, sot, meg idegen targyakrol, stb. is beszelhetett kesobb (de akar az, hogy visszafordulhatott az utrol). Hogy Vizsajban Djatlov mit beszelt a geologusok fonokevel – amire Judin ra is kerdezett tole -, es ami miatt akar ideges is lehetett, vagy ellenkezhetett a helyi fonokkel, de hogy nem ez a bizonyos „felso titok” volt, az biztos, mert akkor nem tanacsoltak volna neki semmifele mas utvonalat, hanem akar karhatalommal is megakadalyozhattak volna, hogy a csoport tovabbmenjen. Tehat, abban a pillanatban a Titok, mint problema nam allhatott fenn.

Annyiban „kilog a lolab”, hogy irasban rogzitettek a csoport pusztulasanak okat: ismeretlen tulero, amellyel szemben ember nem kepes vedekezni.
Szvsz, ez sem nem gep (teherauto), sem nem ilyen-olyan elkovetoi csoport. Jellemzoi megis hasonloak: elsopro ero, de fizikai erintkezes kulso nyomai nelkul; vegzetes kimenetel; totalis es szenvtelen vegrehajtas. Es ami plusz: az eredmeny elrejtese, a tett kovetkezmenyei/buntetes iranti teljes kozony. (A kommentek szerint lehettek szokott fegyencek, mas veszelyes bunozok, akik szamara fontosabb az ido/egerut-nyeres, am ellene szolt, hogy semmit nem vittek el a satorbol, zsebekbol.)

Valamint a kulcskerdes meg mindig megvalaszolatlan: mi okozta a panikot a satorban?!
[A „vegso ponton” – a holttestek fotoirol, laikus szemmel talan azt az egyezest/feltunobb dolgot lehet megemeliteni, hogy (a vizmosasnal levok): Luda, mintha oda lenne tapasztva terdrerogyva a „falhoz”; Tibo, Zolo, Kolo ossze-vissza egymason, egymas mellett. Az ivdeli korboncon: Luda, Zolo no comment (Zolo teljes felsoteste, mellkasa, mintha belulrol leszallt volna a csipojeig); Kolorol semmi felvetel. Fanal levok: Doro; Krivo – bal kezfeje fekete, ugy tunik orra es jobb szeme korul is egestol-fusttol fekete, feje es egesz teste megfeszul, mintha ki akarta volna tartani a tuzbol, tan balkezevel is tamasztotta magat; hosszu alsonemuje mindket szara letepve, bal belsocombjan valami hosszabb iras(?) es szamok(?), irasjelek lathatok. Sator fele(?) visszaindulok: Szlobo, bal keze okolben; Djatlov, mintha kezei az arca elott lennenek; Zina teste torzsehez kepest derekban balra csavarodva. Doro-Krivo-Zina jobb arcfele serult(?), bal egeszen ep.]

A titkok titka, talan az a kiserlet, amirol kepet lathattunk: a biorobot. A biorobotot termeszetesen nem csak mint titkot, de fizikai valojaban is oriztek. Feltetelezesem szerint, ekkorra elkeszultek a tokeletes prototipussal. A biorobot (mint a szinten hire kelt kinai klonozott hadsereg – nem a regeszetileg feltart agyaghadseregre gondolok), nyilvan kozelharcra kifejlesztett leny(?): specialis erovel, vegtelen(itett) allokepesseggel, mentalis neutralizaltsaggal.
Egy ilyen biorobot, minden tekintetben varatlan megjelenese, mar annak ki tudja milyen „eloszele” is biztos panikot okozhat, latvanyarol nem is beszelve. (Nem szeretnek viccelodni, de talan nem az akkor szokasos meretu akkumulatorral mukodott/mozgott!)

A hetpecsetes titok pedig valojaban az, hogy elore nem lathato hiba csuszott a kiserletbe: amikoris a prototipus probafazisaba lepett, megpedig elesben. A legszigorubb ovintezkedesek mellett (fegyveres orok tomege; lelancolas; egymaskore epitett biztonsagi ketrecek legbelso ketreceben) megtortent az elesre programozas. Es akkor, az addig passziv robot bioeletre kelt – kitort megalkotoi es ellenorzoi gyurujebol, ketreceken, orokon es mindenen at elszabadult az ero(lehet, hogy ott is aldozatokat szedett?) – hiszen tobb celprogramozottsaga mellett, specialis vezerlesehez tartozott a thermoerzekeles(emberi testho).

A biorobot elszabadulva, igy akadhatott ra a Djatlov-csoportra (az 50 kilometerrel tavolabb levoknek talan fatalis szerencseje volt) -, es az „agyatlan” robot, mint pelyvaval, ugy bant el az elo emberekkel, kvazi megsemmisitendo (thermo)celpontokkal.
A nyomozas mar februar 6-dikan, sot, mas forras szerint mar februar 4-diken elkezdodott! Nyilvan mindenekelott meg kellett talalni, be kellett fogni, es meg kellett semmisiteni a veszelyesse valt robotot.

A szep oregkort megert ivdeli nyomozo, Ivanov (’59-ben 22 eves; nyiltan ellenzeki – soha nem lepett be a partba, a dokumentumok szerint) nem inditott az ugyben, hivatalbol! bunteto eljarast. Magasrangu hivatalos szemelyek: teruleti fougyesz, stb. jelentek meg haladektalanul Ivdelben az ugy kapcsan. Mint ismeretes, az aktat rendkivuli gyorsasaggal lezartak, illetve titkositottak.

Ez egy konteo volt.

 2026. sztalker — 2013-04-22 12:33 

Ezzel meg az a problémám (pontosabban életszerűtlennek érzem), hogy 3 ember nem fog elindulni felfelé egy lejtőn élete utolsó erőfeszítésével (pláne nem este), ha tudja, hogy körülálják röhögő (szadista) fegyveresek, akik mindenképp ki fogják végezni őket (mint a társaikat már mondjuk előtte talán meg is tették?) előbb-utóbb, legfeljebb pl. egy anya/szülő elindulna gyermeke életének védelméért, vagy teszem azt egy önfeláldozó hős, hogy hatástalanítson egy tömegpusztító bombát, élete árán is, ezzel megmentve egy falu/város életét, de MÁSÉRT semmiképp sem. (Ezek a lehetőségek meg itt ugye kizárhatóak. :))
Ilyenkor az a természetes, hogy utolsó erődből esetleg még nekirontasz a leendő gyilkosodnak, hátha meg tudod ölni v. sebesíteni őt valamivel, hogy a halálba együtt menjetek, vagy ami inkább valószínű: letargikusan várod a sorsod beteleljesülését üldögélve (ahogy pl. a sztálini halálraítéltek is várakoztak a cella, barakk előtt a tarkónlövésre, miközben szépen lassan kezdtek megőszűlni a lelki trauma hatására.) De megint gondolhatunk 9/11 utas hőseire is, nekik ugye nem volt vesztenivalójuk az eltérített gépen, már tudták a terroristák célját, hát csoportosan nekirontottak a gépeltérítőknek, hogy adjanak egy utolsó esélyt maguknak, bármennyire kicsi is az az esély. Szal nem adom olcsón a bőrömet, ha már a társaimat megölted.
Ha meg addigra teljesen megőrültek már Djatlovék, akkor pedig szerintem nem fognak a sátor felé elindulni egy vonalban (tehát jó irányban, a ténylegesen legrövidebb úton, ahogy mértanilag kell!), hanem össze-vissza mászkálnak a hóban, és mi értelme lenne a haláluk után a holttesteiket szépen egy vonalban elrendezni a gyilkosoknak?
Ha mindez meg nappal történik, akkor tényleg lehetnek tanúk (akár egy helikopiból, arra tévedt, elnavigált kis mezőgazdasági repülőből is kiszúrhatják a fehér lejtőn a sötét emberi alakokat, de a távolabbi hegyekről is egy épp arra járó – pl. manysi, hivatásos erdész-vadász, turista, NEM BEAVATOTT katona, hivatalos személy stb. szemtanú is észlelheti ezeket az eseményeket. Egy ilyen terrorizálást csak az erdőben, kis területen belül tudnék elképzelni. Továbbá a zsebeiket kiüríttetném (lásd fenti utalásomat az öngyilkos mártírhalálra, mert volt a srácoknál kés, bicska, iránytű (a tűje lehet ekkor szúróeszköz!), de honnan tudhatták (a szadisták, KGB-sek, fegyencek, manysik stb.), hogy nincs-e a zsebeikben esetleg pisztoly is? Ilyen „hibát”egy profi bűnöző/katona semmiképp nem kockáztatna meg, az biztos! (Sőt, semmilyen agresszor, nem csak profi, szerintem…)
A sötét színű sátrat meg mindenképp érdemes lett volna teljesen eltűntetni a hegyoldalról, vagy ha nincs erre idő, akkor jó alaposan befedni hóval, hogy ne legyen kiszúrható fekete(sötét) pont egy légi keresőakció számára. (Nem csak félig beomolva hagyni.) Dettó a lejtő 3 hulláját is, minimum levonszolnám a „sikeres” szadoparti után a cserjés-bokros részekhez, vagy még jobb lenne beljebb a nagyobb fák koronája alá, esetleg vissza a szakadékba a többihez, hogy ne legyenek napokig szem előtt a lejtőn, amig a havazás végleg be nem fedi őket.

Tehát:
1. Vagy balesetnek álcázzák az egészet (akkor nagyon rosszul csinálták)
2. Vagy teljesen eltűntetik a holttesteket (ezt is rosszul csinálták, pedig, ha szadiztak, az sok időbe telt, inkább „tisztogattak” volna helyette, jobban járnak vele! Mindenkinek jobb lett volna.)
3. Ha infót akarok gyűjteni tőlük (teljes mélységben megtudni, hogy pl. kinek dolgoznak, mit csempésznek, ki az összekötőjük, hajlandó-e közülük vki esetleg kettős ügynökké válni és nekünk dolgozni, társaira vallani stb, stb), akkor pedig sokkal jobb bevinni őket a helyi „Ljubljankára”, ahol profi módon lehet kínvallatással, végtelen ideig, végtelen sok eszközzel teljes titokban bármit kicsikarni tőlük, nem pedig k*rvahidegben egy erdőszélen marháskodni, miközben talán még a kivégzőket is elsodorhatja egy lavína, ha épp rossz napjuk van…
4. Ha meg csak szemtanúi egy kísérletnek, akkor meg simán gyors tarkólövés, ahogy kell, de annak meg nem látom a nyomait.

Vagyis ebben az esetben meg keresnünk kellene egy „Lúzer SC” KGB-s brancsot, akik itt cseszték el a pl. a vizsgamunkájukat, de akkor meg nem lehettek hiper-szuper szpecnazos alakulat, viszont akkor a parancs sem jöhetett annyira felülről, annyira titkos hadművelet részeként, mert nem küldtek volna ide ilyen amatőr hibákat elkövető balf*sz népséget.

Még valamit a megfélemlítésről. Ha elcseszel valamit pl. az US Navy-ban, hát leülöd, lefokoznak, leszerelnek, kapsz vmi védőt is, ahogy illik a jog szerint, katonai ügyészség dönt rólad. Ha a Vörös Hadseregben/Flottában vagy, biztos, hogy már a szemed színe is elég, hogy 100 évig fegyelmező zászlóaljban lapátold a havat a sarkkör felett, ha kihúztad a gyufát valamelyik felettesednél. (Ekkor a tárgyalás csak színjáték.) Ennyi. (Csak érdekességképp: mikor zajlottak az orvosperek a SZU-ban, egy szerencsétlen cipészt is bevagoníroztak a dokikkal együtt a Gulagra 20 évre, aki épp akkor vitte be a kórházba a nála megjavításra hagyott cipőket az orvosoknak. MINDENKIT letartóztattak azon az osztályon, azon az emeleten, akit értek, nem volt szelektálás, kikérdezés. Mindenki bűnös volt, aki bármiféle kapcsolatban állt velük.)
Egy szovjet vicc a korból:
Kérdés egy adatlapon: „ — Állt-e ön valaha büntetőeljárás alatt, és ha nem, akkor miért nem?”
:)) Szóval ezt a légkört kellene valahogy elképzelnünk…

 2025. jukeey — 2013-04-21 13:05 

Továbbra is mindenki ragaszkodik a „bepánikova menekültek” verzióhoz, és eszerint hadi rombolóeszköz mégis reálisabb a gyilkosságnál? Az nem túl reális hogy egy robbanás következményeitől menekültek sérülten a fagyhalálba, de az sem, hogy menekülés közben zúzzák össze magukat. Az már inkább elképzelhető, hogy egy várható robbanástól tartva igyekeznek minél nagyobb távolságra jutni, aztán vagy mégsem a várható irányban történ robbanás, vagy több robbanás is volt, így a sérüléseiket végül mégis egy robbanás erejétől szerezték. Nade pánikból összetörni és megfagyni egy szelíd lankán és behavazott árokparton, meg famászással és gallyrakással „túlélni”?

Lássuk a pánikot, most bombától, de amúgy akármitől: A sátorban épp kajolni készülnek hiányos öltözékben, amikor tompa puffanást hallanak (fényt látnak); gyorsan kivágják a sátrat és meglátnak egy bomba külsejű tárgyat (fénygömböt). Robbanástól (átvilágítástól) tartva hanyatthomlok elmenekülnek a fákig, ott tüzet próbálnak rakni, néhány fölös ruhadarabjukat gyújtósnak használva. Ketten-hárman megpróbálnak a fára felmászva ellátni a bombáig (fénygömbig), ugyan elment-e azóta, esetleg van e a bombán egy idáig is ellátszó méteres digitális kijelző visszaszámlálással, amit korábban a hirtelen sokktól nem vettek észre. Aztán páros lábbal leugranak, véletlenül pont a fa alatt ellazulva hanyatt pihenő két társukra, hogy eltörjenek a bordáik, egyikük pedig hanyattvágódva betöri a fejét egy fagyott fenyőtobozon. Az épen maradtak segítenek a súlyos sérülteknek eljutni a vízmosásig, ott hóbarlangot vájnak nekik (ami garantáltan nem fog beomlani vagy pláne mellkast zúzni) és belehordanak némi fatörmeléket, de addigra a sérültek pár méterrel odébb kipurcannak. Aztán további váltakozó pánikrohamok és teljes tanácstalanság közepette várnak amíg félig megfagyva már csak tántorogni tudnak, hogy biztosan ne tehessenek meg egy szűk kilométert, végül útközben összerogynak és a sátor felé kúszva ők is meghalnak.
Pánik még akkor se lehetett ha diliházból szöktek volna, kérek egy komoly verziót :D.

Nézzük hó, legyen akár robbanástól (vagy fénygömtől) megindulva okozhat-e sokszoros kétoldali bordatörést? Fél méternyi, hanyatt fekvő emberre zuttyanó akkor sem, ha részben jeges, ehhez nagyobb magasságból zuhanva érkező méretes jégtömb kéne, vagy többméteres jeges hótömeg. Lavina nem volt, az inkább hosszabb távon sodorva-görgetve okozhat esetleg változatos töréseket, vagy „neaggyisten” fához/sziklához csapva mellkaszúzást, mellesleg a felszerelést is sátrastól nagy területen elkente volna.

Gyilkosság, „mindenki halálosan fél mindenkitől, leginkább a felettesétől”. Oké, de szándékos emberölésért többnyire „demokratikus” rendszerekben is kivégzés jár(t). Így akármilyen diktatúrában marad dolga a rendőrségnek privát gyilkossági ügyekben is, nem szorítkozik a rendszer galád ellenzőinek elsuvasztására; tehát a fő felelős esetén a rendszertől való félelem semmiképp sem játszik különös visszatartó szerepet, csak a lebukástól való félelem. Talán épp a „parancs az parancs” teszi lehetővé hogy a katonai erővel való visszaélést se zárjuk ki, hiszen ha a parancs az volt hogy úgy dolgozzák meg, hogy „a túlvilágon is megemlegesse”, akkor azt hajtják végre; sőt, ha valamelyest szabad kezet kapnak, azt ki is használhatják; illetve felettestől való félelem vagy qtyakötelesség rávehet egy esetleg megkérdőjelezhető parancs kérdés/ellentmondás nélküli végrehajtásához is. Tanúmaradást nem feltétlenül kockáztattak, simán végignézhették dohányozva-röhögcsélve, fogadásokat kötve, hogy az utolsó haldokló áldozat is küszködve felfordul, mielőtt leléptek; vagy épp egy kis nyomrendezést/kutatást tartottak közben. Ennyivel csak a legális gyilkossági parancsot zárhatjuk ki, ami amúgy is evidens hogy nem lehetett. Hiányzó célpont? Ha alkalmi gyilkosság volt, nem biztos hogy a papírjaikat, köztük az útvonalengedélyt nekiálltak áttanulmányozni, és egyáltalán felmerült. Ha 10 személyre szóló parancs volt (pontosabban 1-2 célpont +8-9 tanú), a naplóikból vallatás nélkül is gyorsan kideríthették, hogy a hiányzó tag már korábban lelépett. Ekkor egy biztos: tervezett gyilkosság esetén Jugyin nem volt célpont, vagy azok egyike. Szerintem igenis ezen a területen még jócskán lehetne ókumlálni, és ehhez képest kevésbé került szóba egy jetinél (…). Ha lehetett robbanás aminek nem maradt egy rakás kereső számára feltűnő nyoma; nem lehetett gyilkosság, aminek nem maradt kizárólagosan egyértelmű jele a fennmaradt, észlelt és rögzített nyomok publikus maradványai között?

 2024. titan — 2013-04-20 23:05 

Nem arra gondolok, hogy fellotek egy raketat valahonnan. Hanem, teszteltek a raketak hajtoanyagat. Azokat robbangattak egymasutan.
Persze ez is csak egy elmelet, lehet tulfantazialom a dolgot.

 2023. titan — 2013-04-20 22:46 

@falusiliba: Igy van, mint egy tuzijatek. Szerintem ez attol azert tobb volt. Lehetett itt legnyomas, lehet hulyeseget mondok de lehet legelszivas. Eros robbanas hanghatas, fenyhatas, nagyon kozel meg ha felettuk is. Panikot okozhat, hogy minel tavolabb keruljenek tole. Akarhogy is torom a fejem mas logikus magyarazatot nem talalok, hogy ilyen eszeveszetten elhadjak a satrat. (Hacsak nem Zolo anyosa jeent meg ott 🙂 ) . Lehett termeszeti jelenseg is, vagy ufo (ebben nem hiszek). Na de mindhol azt irjak, katonai korzetben vagy kozeleben jartak, atomkutatasok, arrafele vegeznek katonai kiserletet.

 2022. falusiliba — 2013-04-20 19:08 

@titan:
De titan, kiszabadulnak a sátorból, felnéznek az égre, és asszondják, tyűha, de durrog, majd visszabújnak.

 2021. titan — 2013-04-20 16:52 

Ma a National Geographic-on rafutottam egy dok.filmre. Nem neztem az elejet, egy erdekes dolog utottem meg a fuleg. A lenyeg ha kikell uriten a fildem milyen modon lehet megcsinalni. Egyik problema az urhajok illetve rakteka sebessege. Elfogy az uzemanyag es kesz, visznot minel tobbet visz annal nezhezebb lesz es meg tobb kell, szoval egy kor. Tobb elmelet is van hogyan lehetne novelni a raketak sebesseget, pl. antianyag.. na de nem az a lenyeg, hanem hogy robbantasokkal. Es is jon a lenyeg, a 60-as evekben kiserleteztek (feltetelezem az amerikaikra gondoltak), olyasmival hogy tobb apro robbantas a legkorben az hajtja meg a hajtomuvet, es igy sokkal nagyobb sebesseget eltudnak erni mint hagyomanyos uzemanyaggal. Nem neztem elejetol szoval nem egesz vilagos, hogyan mukodott is, azt ertettem most vettek ujra elo az otletet amivel mar 50 evvel ezelott probalkoztak, egymast koveto apro nuklearis robbanasok, ez a meghajtoero.
Nem lehet, hogy ilyesvalamivel probalkoztak akkoriban az oroszok is? Az amerikaiknak a sivatag volt a probater, az oroszoknak az Ural

 2020. falusiliba — 2013-04-19 21:46 

@SLC:
Az a lényeg, hogy kihülős helyre menjünk.:D

 2019. abigel — 2013-04-19 21:21 

@falusiliba: Köszi az infót!

Hát, nem tudom, az állítólagos szemtanúk LEBEGŐ gömböket láttak. Sztem az R7-es terelés volt.

 2018. falusiliba — 2013-04-19 15:10 

@SLC:
Ott pont 2000 éve voltam, szerettem azt is, csak az nem a belvárosban van.

ha felrobbant.
De nem erről mesélnek a szemtanúk. Csak egy pőre gömböt láttak. Állítólag.

 2017. SLC — 2013-04-19 14:32 

@falusiliba: Én a Trombitást kedvelem, ha jól emlékszem ott is ki lehet ülni 🙂

A rakétáról: ha egy elcseszett kísérleti rakéta esetleg a fejük felett robban fel, akkor az általam vázoltak megtörténhettek…
Azt meg, hogy mit hol lőttek fel, soha nem fogjuk megtudni. Akkoriban annyira titkosak voltak ezek a katonai kísérletek, hogy a felső vezetésen kívül senki nem tudott róluk semmit. Az újságokat a Párt írta, oknyomozás nem létezett, mivel a tarkólövés hatékony módszerével küzdöttek az imperializmus eme ármánya ellen.

Nekem jeti-koktél csak sok vodkával kell 🙂

 2016. falusiliba — 2013-04-19 07:53 

@abigel:
Az R-7-es olyan, mint egy jóravaló R2-es, de még nem romlott el a motivátora.:D

Komolyabban:
„Az R–7 Szemjorka (Oroszul Р-7 „Семёрка”, azaz „Hetes”) a legelső szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta volt, melyet Szergej Koroljov tervezett. Bár körülményes kiszolgálása miatt nagyon rövid ideig állt rendszerben (felkészítése az indításra mintegy 20 órát vett igénybe), továbbfejlesztésével hozták létre a szovjet űrrakéta-típusok többségét, többek között a világ első műholdját, a Szputnyik–1-et pályára állító Szputnyik, az első űrhajót, a Vosztok–1-et pályára állító Vosztok, valamint a Voszhod, a Molnyija és a Szojuz hordozórakétákat, utóbbi továbbfejlesztett változatai napjainkban is üzemelnek, megbízhatóságuk legendás.
A rakéta alapvető felépítése különbözik a többfokozatú rakéták többségétől: a két rakétafokozat nem egymás mögött van, hanem a rakéta második fokozatát fogja közre az első fokozatként szolgáló négy gyorsítórakéta. Így a rakéta rövidebb és stabilabb lett, valamint egyszerűbb volt a szerelése. Mivel a két fokozat hajtóművei gyakorlatilag megegyeznek, kifejlesztésük lényegesen kisebb technikai kockázattal járt.” -wiki

Ha ballisztikus raketta volt, és nem arról számolt be a forrás(?), amelyik megerősíti a fellövés tényét (?), hogy sikertelen volt a kísérlet, szóval, ez esetben, csak pápá-zni tudtak neki a srácok, mert túl sok mindent nem csinál. Fellövik, aztán a parabola megtétele után leesik. Ettől csak akkor ijedhettek volna meg, ha a sátrukból lövik ki közvetlenül.

 2015. abigel — 2013-04-19 07:01 

@lebearpolaar: És a kezedben legyen fenyőág.Vagy kályhacső. 😛

 2014. abigel — 2013-04-19 06:54 

Milyen az az R-7-es rakéta? mármint mit tud?

 2013. titan — 2013-04-18 23:25 

http://galaktika.hu/misztikum-titkos-fegyver-idegen-akarat-a-djatlov-incidens-rejtelye/ Nem tudom ezt olvasta e mar valaki?

Nekem termeszetesen ez ragadta meg a figyelmem 🙂

Egy másik hegymászócsapat, akik az incidenstől 50 km-re délre tartózkodtak, furcsa narancssárga fénygömbökről számoltak be a Halottak hegye fölött (tőlük és egymástól függetlenül az ivdeliek és más meteorológiai és katonai tanúk is hasonlókat állítottak). Erről kiderült, hogy interkontinentális R-7-es rakéták kilövései voltak.
Többen azt állították, hogy rengetek roncsolt fém volt a területen – azaz a katonaság felhasználhatta a régiót és az egész ügy egy titkolózási incidens.

Azt hiszem az iden megtiltom a karacsonyfa sarga gombokkel valo disziteset 🙂

 2012. lebearpolaar — 2013-04-18 23:24 

@abigel: én nemezcsizmában és ufójelmezben leszek. szigorúan inkognitóban 🙂

 2011. abigel — 2013-04-18 22:19 

kettőnél megállok, esküszöm!

 2010. falusiliba — 2013-04-18 21:49 

@abigel:
:)Csak aztán nehogy megártson, mert aztán jön a bukószél!:)))

 2009. abigel — 2013-04-18 21:43 

@falusiliba: de én duplán iszom, hozz többet! 😀
Esetleg egy leheletnyi plutóniumot el tudok képzelni hozzá, úgy már kóstoltad?

 2008. falusiliba — 2013-04-18 21:19 

@abigel:
Da,da!
Ne aggódj, mehetünk bárhová, egy nyelvet mindig tartok magamnál. 🙂

 2007. abigel — 2013-04-18 20:55 

Gyerekek, ha összejön a tali, esküszöm, én is bedöntök egy dupla jetikoktélt (1 rész jég, két rész nyelv, jól mondom falusiliba elvtársnő?)
Francba, olyan helyre mehetünk csak, ahol tartanak nyelvet:(

 2006. abigel — 2013-04-18 20:47 

@SLC: remek, köszi

 2005. falusiliba — 2013-04-18 19:54 

@SLC:
Májusban valami jó kis kiülős helyen? Mondjuk a székesfővárosban?:)
( Személyes kedvencem a tavalyi évben a Nagydiófa utcában lévő árnyas, fás, békénhagyós, nem annyira romkocsmás romkocsma, a Grandió volt. A központban nem tudok másik hasonlót, bár én falusi vagyok.) Ugyi.

 2004. titan — 2013-04-18 17:32 

@sztalker: Nagyabbol en is ezen a velemenyen vagyok. Nem valoszinu az idegenkezuseg. Nincsenek nyomok, ha valamilyen allat vagy yeti hasonlo havasember jart arra, az biztosan nem tuntette volna el a nyomait. Ha emberek voltak aok is nehezen tuntethettek volna el a nyomokat. 2-3 ember nem tudott volna elbanni 9-el, ugy hogy ne kelljen egyet sem megsebesiteni lovessel vagy kessel. Nyomaszto folenynek kellett volna lenni, akkor pedig csak marad valami nyom.
Ha szandekos gyilkossag akkor az amit sztalker irt, nem adjak meg az eselyt egy tulelonek sem, megolik vagy megvarjak mig mind meghal. Ha ilyesmiben gondolkodunk akkor lehettek mondjuk manysik amiert valahogy felduhodtek rajuk, szent hely vagy mit tudom en, de csak rajuk ijesztenek azutan elmennek. Eddig eltudom kepzelni, a panikot menekulest az erdoig. De utanna? Mi az a sok eszmeletlen dolog amit csinalnak, es a sok serules, fara maszas, tuzgyujtas, nem visszateres a satorhoz. Es itt vannak a gombok, valoban leteznek e? Belso serules csak nehanyuknak volt vagy mindenkinek, nem egyertelmu, ahany oldal annyi felekeppen irja.

 2003. titan — 2013-04-18 17:25 

@falusiliba: Biztosan nagyon finom fog lenni, alig varom, hogy megkostoljam 🙂

 2002. SLC — 2013-04-18 16:10 

@falusiliba: mikor és hol iszunk rá? 🙂

 2001. falusiliba — 2013-04-18 15:45 

@abigel:
Jetikoktél egy darab nyelvvel, bombatölcsérben, titannak rendel.:)

 2000. SLC — 2013-04-18 15:05 

@abigel: Hát ha Űrhajósék besegítenek, akkor jövő héten remélem el tudom kezdeni azt a témát is feldolgozni. Az ermakrtavel és a murders alapján dolgozok, ha valahol más adatok merülnek fel, azért nem vállalok felelősséget.

 1999. sztalker — 2013-04-18 12:58 

Szerintem vedd figyelembe ezt is, ha az idegenkezűséghez ragaszkodsz:
Tanúk nem maradhatnak, tehát akár manysi v. fegyenc, KGB-s követi el, igen nagy kockázatot jelent, ha úgy hagyja el a terepet, hogy valaki esetleg túléli és ezzel később beleköp a levesbe. (Az utóbbi esetében meg nem azért, mert pl. bemegy a faluban a helyi „yardra” v. sajtóhoz, és feljelentést tesz, mint ahogy a demokratikus országokban történne ez, hanem azért, mert a parancsnok rosszul teljesített — maradt „ideiglenes” túlélő, mert hát persze később ki fogják nyírni valahol — s ezzel a parancsnok kárörvendő ellenségei – mert mindenhol vannak, egy hidegháborús seregben meg pláne! – kapnak egy szép kövér indokot, lehetőséget, hogy kitúrják, leváltsák v. kivégeztessék őt.) Itt mindenki halálosan fél mindenkitől, leginkább a felettesétől. Ezért nem életszerű ez a hosszú kínzás, kivégzés nélkül. (Maga a szadizmus simán elképzelhető, mert az ember mindenre képes, ugye, sajnos, de pl. egy ilyen manysi tett után az egész etnikumot száműznék, az biztos. A fegyencek meg sztem menekülés közben mindig az idővel versenyeznek, tehát nagyon meg kell indokolni ezt a kis „szivatós-szadizós” kielégülés-délutánt, mert ráfázhatnak, nem ér annyit az egész.) A katonák meg MINDIG parancsot hajtanak végre (tképpen csak ezt teszik egész életükben), de ha az a parancs, hogy hozzák be kihallgatásra, kínzásra a delikvenseket, akkor azt kell megtenniük, és nem pl. a helyszínen előkészíteni/megdolgozni őket, mert ha akár egyikük is belehal idő előtt, akkor elcseszték a parancsot és mehetnek „futkosóra” v. lefokozás lesz nekik, ugrott a karrier 10 évre, ha meg az az ukáz, hogy likvidálás, akkor meg azt kell maradéktalanul és gyorsan végrehajtani, mert ha nem 100 %-os a teljesítés, akkor a parancsnokuk kapja a tarkónlövést. Aztán a többiek is mennek utána, ahogy szokták. Ha sokáig ott van sok ember egy terepen, mások is megláthatják (pl épp manysi vadászok) a dzsemborit, akkor újabb tanúkat kell(ene) majd üldözőbe venni hegyen-völgyön át, mire végeznek mindennel és mindenkivel… Inkább gyors tarkónlövést mindenkinek. Vagy, ha már tehetetlen és nem akarok zajongani, késsel vérnyomokat hagyni, akkor végül csendesen, gyorsan kitekerem a nyakát mindegyiküknek.
Már az is egy problémát jelentett volna egy „tisztító” különítménynek, ha megtalálják a srácok útvonalengedélyét (a sátorban v. egyiküknél), mert abban 10 fő szerepel (Jugyin barátunk, ugye), de ő meg hol van, he? Keressétek, keressétek, mert baj lesz! – mondaná a parancsnok, és égen-földön kutatnának utána, mint az őrültek. Nem hiszem, hogy addig Jugyin visszaért a koleszba és telefonon el tudták volna érni őt, vagy infóvonal lett volna arról, hogy valaki hazafelé tart, tehát mínusz egy fő az okés, indulhat a kivégzőshow, vagy amit akartok. Amíg nincs létszám, addig nem kezdődhet se szadomazo-parti, se kihallgatás, se kivégzés, se semmi. Ha meg a maradék 9 főből akarták kiverni Jugyin hollétét, akkor meg nagyon amatőr módon csinálták a kínzásokat, valahogy nem profikra vallana ez, szerintem.

 1998. jukeey — 2013-04-18 08:08 

Részemről hómozgás abszolút kizárva, kiváltó októl függetlenül. Akkor már inkább az Otorten hegy vulkán és pont akkor tört ki, lávafolyam elől menekültek 😀

Először nézzük hát a robbanást. Ha volt bumm, olyan hatást keltett, ami két embert súlyosan roncsolt, egy harmadiknak is törést okozott, a többit pedig a mozgásképesség határáig leamortizálta. Hogy a sátorhoz közel történt volna robbanás amikor benne vagy közvetlen közelében tartózkodnak, az kizárt; nem tört volna össze két mellkast és egy koponyát úgy, hogy épen hagyja a sátrat és a többieket. Ha egy kisebb robbanás hozzájuk közel történt a fáknál, akkor miért mentek volna oda korábban hiányos öltözékben; vagy ha néhányan a sátornál maradtak, azok miért hiányos öltözékben indultak menteni (és utóhatásoktól meghalni)? Ha egy várható távoli robbanás elől igyekeztek ellenkező irányba, a sátor felől a fákhoz, és még ott is légnyomást kaptak, az úgy elsöpörte volna a sátrat, mint lakáshuzat a kreppapírt. Vagy nem volt pontosan meghatározható a robbanás helye, rosszul saccoltak meg pl egy becsapódást/zuhanást, és végül a robbanás közelebb történt a levegőben? Az biztos hogy egyszerű gránát vagy akna nem lehetett, mert az közelről inkább repeszekkel spékeli meg az áldozatot, nagyobb távolságról pedig nem zúz így össze. Közepes (viszonlyag) erejű és közeli gázrobbanás, vagy óriási erejű távolabbi robbanás talán elrepíthet embereket úgy, hogy a fákat nem dönti ki, legfeljebb pár ágat szakít le és havat ver le róluk, ami néhány havas-szeles héttel később már nem feltűnő? Ez esetben a kilenc elszállt áldozat közül kettő csapódhat úgy fának vagy talajnak (hónak), hogy csak a mellkasuk zúzódik össze, esetleg az orruk törik még be? Oké, égéshez hasonló sérülést okozhatott pl robbanáskor mellékesen felszabadult gáz, mely nem okoz tényleges tüzet, bár az eloszlásuk elég furcsa. Hacsak nem légnyomás csapta bele őket a korábban gyújtott tűzbe vagy annak parazsába, de tényleges tűz esetén a ruháikon is égésnyomnak kell lenni (tényleg, van?). Hogy történhetett a törés? Zolót és Ludát egy félig vízszintesen álló, régebben kidőlt, korhadt fának csapta neki a nyomás; bordák ripitya, szegycsont, kulccsont és karok épek? Vagy egyenesen a vízmosásba (natúr beleeséstől kutyabajuk sem lett volna) érkeztek repülve? Mégiscsak egy közelebbi robbanás történt szemből, és elszálló tompa tárgy kapta mellkason őket, hasonlóan egy felrobbant gázpalackhoz? Több kisebb robbanás lehetett? Sántít ez, akárhogy csűröm-csavarom. Talán még nem zárható ki valamilyen kacifántos robbanási helyzet, de minél többet agyalok rajta, annál jobban csökken a jelentősége.

Ha mégis véglegesen kizárnánk a robbanás(oka)t, akkor marad a gyilkosság. Abba szépen belefér alulöltözöttség, bordatörögetés és sütögetés, akár még nyelvhiány is, ha valaki nem tartja reálisnak a bomlást.
Alkalomszülte gyilkosság, vagy előre tervezett? Előbbi esetben azokat kell számba venni, akik valamilyen okból előfordulhattak a helyszínen – a manysikon kívül. Katonák persze akárhol ott lehettek. Én a szökevényeket sem zárnám ki teljesen, ha esetleg hónapokon át tervezgetve és felszerelést egy rejtekhelyen apránként összegyűjtögetve készültek a szökésre, tudván hogy „rabruhában” és fegyvertelenül nem szerencsés egy többhetes gyalogút szibériában, akkor nem volt szükségük hullarablásra. Vagy esetleg ha útközben egy vidéki ismerős ellátta őket. Így indíték lehetett főképp az, nehogy a túrázók jó polgárként (elvtársként) rohanvást induljanak a gyanús egyéneket jelenteni; ha hullák, akkor több idő van felszívódni, célba érni. A holttestek sérüléseiből ítélve dühükben vagy/és szórakozásból egy kis kínzás is belefért, de a hullák eltüntetése felesleges fáradtság, attól még nem indul később a keresés, ők viszont további időt vesztenek és erőt pazarolnak. A kies hely miatt sokan nem jöhetnek szóba, de más jelölt esetleg?
Előre tervezett gyilkosságnak itt is nagyon sok oka lehet, a tettesek vagy felbujtók körét leginkább a végrehajtás módja és helyszíne szűkitheti. Ez esetben végképp reménytelen a helyzet, hiszen már a helyszínről és a holttestekről is hiányos, ellentmondásos és megkérdőjelezhető információk állnak rendelkezésre, az áldozatok kapcsolatairól és ismeretségükről pedig gyakorlatilag semmi. Ha egyáltalán tartós ismeretségről van szó, hiszen gyilkos szándékhoz egyetlen találkozás is elég, mondjuk egy kényes ajánlat határozott és ellenséges hangnemű visszautasítása. Az orosz maffia talán még gyerekcipőben járt, de piszkos ügyek mindig és mindenütt voltak a társadalomban, a rossz szomszédságtól vagy szerelmi ügyektől a szakmai rivalizálásig és hatalmi versengésig, mindenféle rétegben és nagyságrendben. Befolyásos emberek könnyen akár magánügyeik elsimítására is bevethetik az eredetileg más célok érdekében rendelkezésükre álló „erőket”, azt sem nézve ha esetleg egyetlen célpont miatt több kívülállót is likvidálni kell. A lehetőségek száma nagy.

 1997. titan — 2013-04-17 22:55 

http://lurkmore.to/%D0%9F%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B2%D0%B0%D0%BB_%D0%94%D1%8F%D1%82%D0%BB%D0%BE%D0%B2%D0%B0

Ezt erdemes elolvasni. VAkum bomba ragadta meg a figyelmem, tud rola valaki valamit?

 1996. titan — 2013-04-17 22:19 

@jukeey:Ez az, hogy nem mindegyik hely egyforman irja le a dolgokat ahonnan informalodunk. Igaz eddig csak egy helyen talaltam, felig meddig orosz info, hogy az akkori jelentesekbena az van irva mindegyukuknek volt belso verzese. Ez logikus lenne, hiszen mindent megmagyarazna. Azt, hogy miert nem tertek vissza a satorhoz miert haltak meg egy ejszaka stb.
Szerintem is Abigel verzioja kozel allhat az igazsaghoz. Nem hagyomanyos bombara gondolok ami siman rombol, ez egeszen mas valami volt. Akkorib an az atomkutatasba bele voltak zavarodva, versenyt futott a ket tomb egymassal.

 1995. titan — 2013-04-17 22:12 

@SLC: Koszi az oldalt

 1994. lebearpolaar — 2013-04-17 22:02 

@abigel: ójaj! (+1 komment, hogy közelebb kerüljünk. :DD)

 1993. abigel — 2013-04-17 19:42 

Azt ugye tudjátok, hogy a 2000. (3500.)kommentelőnek húzóra meg kell innia egy falusiliba által készített jetikoktélt (nyelvvel!)?!

 1992. abigel — 2013-04-17 19:38 

lehet, hogy nem így történt, de mindenesetre logikusnak tűnik
(a sérülések részletes leírását magyarul hol lehet megtalálni?)

 1991. SLC — 2013-04-17 15:43 

@abigel: hát ha hóomlás és gömbök a téma, akkor én a következőt tudom elképzelni:
valamiféle katonai kísérlet tényleg folyt akkoriban ott, és a sátor felett robban fel a dolog (rakéta, uráli narancs, bármi). Egy nagyobb darab ebből (talán pár száz kilós vas) a sátor fölött csapódott be, ezzel rálökte a havat a sátorra, aztán maga is rágurult.
Ez megmagyarázni a sérülések egy részét, és a fejvesztett menekülést – robbanás, légnyomás, sátorra zuhanó súly -, és talán még füstölt/égett/szikrázott is a dolog, úgyhogy elrohantak a sátor közeléből. Visszamenni meg nem nagyon mertek, mert hátha robban vagy sugároz…
Hogy utána mi történt azt nem tudom, de jó eséllyel már reggel jöttek a takarítók helikopterrel, elpakolni a roncsokat. Amikor látták a romba dőlt sátrat, esetleg körülnéztek kicsit, talán megtalálták Gyatlov holttestét és megfordították, aztán hagyták a fenébe az egészet.
Hülye civilek, mi a fenének mászkáltak arra? Esetleg a GRU archívumában hányódik egy jelentés az esetről máig is, ami soha nem fog nyilvánosságra kerülni.
A többit meg elvégezte a szél és a természet.

Persze nem mondom, hogy így történt, ez is csak egy lehetőség.

 1990. SLC — 2013-04-17 15:25 

@titan: a murders.ru szerint az egyik lábán volt egy csizma, a sátort ábrázoló rajzon a páratlan csizmát is berajzolták.
Amennyire emlékszem, Gyatlov, Zina és Szlobogyin nem volt belső vérzéses, vagy talán Szlobogyin a koponyatörés miatt. Dorosenkonál tüdőödémát mutattak ki, amit úgy magyaráztak, hogy az oka lehetett egy durva leesés a fáról. Krivonyisenkonál sem emlékszem belső vérzésre.

Én főleg a gipotezi, a murders, és az ermaktravel alapján dolgoztam, no meg pár dokumentumfilm alapján.

Ha jól bírja a gyomrod, akkor innen a Post-mortem photos pont alól letöltheted a fényképeket, és megnézheted az arcukat közelről: http://www.hibinafiles.com/photos-en.html

 1989. gigabursch — 2013-04-17 09:45 

@pakesz:
@sztalker:

Én is köszönöm a választ.

 1988. jukeey — 2013-04-17 03:05 

Igen, ez a vázlat már többször is felbukkant a kommentek során, a fényjelenség általi riadalmat sugallja.
Néhány helyen, néhol sűrűn lakott területen is szinte nyüzsögnek a fényjelenségek; a reakció: ufóturizmus szervezése. Összezúzott helybeliek és turisták mondhatni mérsékelt mennyiségben fordulnak elő.
Még öntudatlan ámokfutók durvább terepen is előbb ütik ki magukat fejjel előre egy falon vagy fán, előbb ficamítják/törik ki végtagjaikat, minthogy a mellkasuk nagy részét összezúzzák, más csontjukat viszont nem. A Djatlov-helyszínnél pedig még egy belvárosi parkolóház is balesetveszélyesebb. Egy esetleges robbanás még talán lehetne mgyarázat, de ezt ugye kizártuk; marad hogy szorgos kezek és lábak rendesen megdolgozták őket.

 1986. athor — 2013-04-15 21:03 

@jukeey:

Én előrukkolnék (a földönkívüli tudósokkal), de azért maradj a széken 🙂

(falusiliba hol vagy? 🙂 )

 1985. titan — 2013-04-15 20:23 

@abigel: Ez mar jo nyom, elegge valoszinusiti, hogy voltak gombok. Ha voltak,es aznap ejjel, nagyon nagy a valoszinusege kozuk van a tragediahoz. Kicsi a valoszinusege, hogy egyidoben gombok is legyenek meg meg valami. A gombok persze okozhatnak meg valmit…
Kerdes latjak a gomboket, beijednek ennyire? Szerintem nem barmi is az. Ha hanghatas van akkor talan? Szerintem akkor sem, ha tul kozelinek talaljak akkor is felpockolnak a satorbol amit lehet es elhuzodnak biztonsagos helyre. Viszont ha a gombbokkel van valami mas amit nem tudunk ami fizikai vagy pszihikai hatassal van rajuk, az mar okozhat panikot. Es mi az ami belso verzest okoz mindegyikuknek?

 1984. titan — 2013-04-15 20:19 

@SLC: Egy kulfoldi oldalrol akik oroszbol vettek at forditottam illetve leirtam a lenyeget. Lav Ivanov nyomozo 1959es jelentesebol vettek. Nem kesobbi visszaemlekezes. A remulet az arcon szerintem sem sokat jelent, elegge megremul az ember ha tudja meghal es semmi eselye meg ha emberfelettien kuzd is ellene, vagy agyban parnak kozott megbekelve a sorssal tortenik a halal, szoval nem ugyanaz. Szoval ha valaki elalszik es megfagy szerintem annak sima nyugodt lehet az arca, akinek pedig fajdalmai vannak es kuzd eltorzult lehet. Az ot kesobb megtalalt holtesten meg nemigazan lehetett barmit is latni a bomlas miatt.
Megegyszer elolvastam, itt azt irja Slobo jobb laban negy harisnya volt, a bal laba pedig mezitlab. Szerintem ennek nincs olyan nagy jelentosege, a lenyag igy is ugy is megvan, panikban voltak es menekultek meg a sator kornyekerol is.
Az ami engem most legjobban izgat, es ha valaki tud nezzen utanna, valoban igaz, hogy mind a kilencuknek volt belso verzesuk? Mert ez sok mindent megmagyarazna.

 1983. abigel — 2013-04-15 19:36 

@jukeey: ilyen fénygömbökről az ivdeli és a lozivi mentőcsapatok is beszámoltak (nem 20 év múlva), valamint a Tagili Munkás című lap is foglalkozott az üggyel.
Én úgy vagyok vele, nem az a kérdés, hogy voltak-e gömbök, mert voltak,ezt vehetjük ténynek, hanem az, hogy volt-e közük Djatlovék végzetéhez. Na ebben már korántsem vagyok biztos.

 1982. SLC — 2013-04-15 17:27 

@bobby: Jugyinnak állítólag Gyatlov mondta még Vtoroj Szeverniben mielőtt visszafordult, hogy elképzelhető egy-két nap késés. Ez akkoriban nem volt ritka, ha egy erősebb hóvihar megfogja őket, keresnek egy védett helyet, és kicsit piknikeznek, amíg elmúlik.

@titan: ettől „az arcon iszonyú félelem nyomai” szövegtől falnak megyek. Kolevatov és Tibo kivételével mindenkinek megvannak a kórbonctani teremben készült fotói, ilyet nem láttam rajtuk. Zina és Szlobogyin arcán látszik, hogy kínlódtak, erőlködtek, a többiekén nincs ilyen nyom. Ez már a bulvár kategória.

Szlobogyinnak ha jól emlékszem a jobb lábon volt egy nemezcsizma, a másikon négy zokni. Itt azért erősen elgondolkoztam, mert mi a franc lehet, ami úgy ugrasztja ki a sátorból, hogy csak egy csizma van rajta, a másikat nem kapja fel és viszi magával?… A csizma párját egyébként megtalálták a sátorban.

@becsuszoszereles1k: érdekes módon szom g-vel nagyjából hasonló elméletet dolgoztunk ki, bár én az enyémet már elvetettem – legalábbis részben.

 1981. jukeey — 2013-04-15 12:50 

Se vegyszer, se gömbvillám nem stimmel, egyik sem okoz csonttöréseket. Gömbvillám esetleg okozhat súlyos roncsolást, de azt nemcsak egyszerű mechanikai zúzásként, és semmi esetre sem szokott módszeresen levadászni 9 tőle tartó embert, némelyiket gyakorlatilag nyom nélkül kiütve, másokat összezúzva, legfeljebb véletlenül megsüt közülük egyet-kettőt – ha tényleg akkora pechjük van hogy egy ilyen ritka tünemény kialakul a közelben és ráadásul elkerülhetetlenül sebesen átzúg köztük. Az megintcsak sántít, hogy vegyszer vagy félelem hatása alatt, esetleg vakon fának verdesve magukat így összezúzódjanak. Ha volt is vegyszer vagy fényjelenség, de nem volt utólag is feltűnő erős robbanás, akkor mindenképp kellett ott lenni erős kéznek-lábnak is.

Az állítólagos fénygömbről a nyomozásban részt vevő rendőrbácsi számolt be pár évtizeddel később, aki az akkor már kialakult konteók közül az ufós verzióval kezdett szimpatizálni. Ha tényleg volt ilyen csapat, ki is hallgatta őket és valóban ezt mondták neki, nem mérvadó; a fényeket látó keresőcsapatról szóló infó pedig pláne utólag hozzákoholt pletykának tűnik. Ha a helyszíntől ötven kilométerre egy csapat tényleg látott fényjelenséget, ráadásul épp az áldozatok irányában, akkor is kár elemezni hogy milyen magasságban és távolságban lehetett, milyen terep volt a két pont között, milyen látási viszonyok voltak, miért az eget lesték éjjel(?) a szemtanúi; nem végezhetett ki így 9 embert a helyszíntől 50 kilométerre ellátszó fényjelenség vagy annak nyom nélkül eltűnt(!) kiváltója. Ha valaki most kutatási céllal nyelvet kitépő és ufóból kihajítva bordatörést okozó földönkívüli tudósokkal, vagy szadista sorozatgyilkos ufonautával rukkol elő, akik az amerikai sereg lopakodóit megszégyenítve ötven kilométerről meg eszerint jóval messzebbről is nemhogy műszerek, de emberi szemek számára is töklámpásként virítanak, én levetem magam a székről és koponyalapi törést szenvedek a padlón 😀

 1980. bobby — 2013-04-15 07:46 

@titan:
Én is azt mondom,hogy narancssárga gömbök voltak.Vaslami olyasmit is írtak,hogy a kutatócsapat is látott ilyeneket.
Valamelyikük írt egy olyant a naplójába,hogy egy szarvasvadász nyomai keresztezték a manysik nyomait.Honnan tudta,hogy szarvasvadász?És egy ilyen viszonylag elhagyatott vidéken pont arra jár egy (ha valóban egy volt)ember?Véletlen lenne?
És az örök kérdés:honnan tudta a visszafordult ember,hogy késni fognak,amikor még csak a túra elején voltak?Csak nem kaptak egy kis megbizatást valamire,ami miatt egy kis kitérőt kellett tenniük?Ezért tértek volna el az útitervtől?Mert azt ne mondja nekem senki,hogy ennyi tapasztalt túrázó iránytűvel felszerelkezve eltéved…

 1979. jukeey — 2013-04-15 01:30 

@becsuszoszereles1k: Mondjuk például. Ha „legálisan” akarták volna őket eltenni láb alól, valóban nem bíbelődtek volna túra közepén megrendezett balesettel, nem ilyen módon tereltek volna a nyilvánosság előtt; de például az egymás előtt is titkolódzó, rivalizáló illetékesek nem zárhatók ki. Minden bizonnyal jó néhány különféle érdekcsoport és indíték elképzelhető, nem is muszály mindjárt kormányhivatalokat és plútóniumlopást sejteni, lehet ennél jóval prózaibb is a valóság, de szom g története egy remekül felvezetett lehetséges változat.

Mindenesetre épp a sérüléseik azok, amik semmi esetre sem magyarázhatók a sarkkutatáshoz vagy sziklacsúcsmászáshoz képest igen szelíd éghajlati körülmények és sima terepviszonyok mellett, még akkor sem, ha nem szenvedélyes túrázókról és egy téli hadjáratokat is megjárt háborús veteránról lenne szó. Egy túracsapat fele „bekattanva” fürtökben potyog a társaira egy fáról, vagy párszáz méterre luxus útifelszereléstől „túlélésre” készülve egy lankás behavazott vízmosásban pozdorjává zúzzák a mellkasukat és a koponyájukat, bah…

Milyen külsérelmi nyom kéne kétoldali bordatörésekhez? Roncsolt szélű harminc centis nyílt seb? Francot, 2-3 ügyes ökölcsapással vagy rúgással kivitelezhető úgy, hogy még kék folt sem látszik kívülről, pláne egy két hétig fagyott, majd két hétig vízben ázott hullán. Koponyaalapi törést sem feltétlenül csak kisebb-nagyobb baltával lehet okozni, bár ez esetben egy puskatus vagy bakancstalp tűnik valószínűnek. A súlyosabb sérülések lehettek azokon, akik hatékonyabb ellenállást fejtettek ki vagy menekültek; Ljuda pl. megharaphatta az őt lefogva tartót; nyelve hiánya sem egyértelmű, szóval még kínvallatás sem feltétlenül játszott szerepet. A pár hiányzó vagy fölös holmi, pl katonai kapca nem mérvadó, mert ha katonai járművel történt a szállítás, akár ott is el/közé keveredhettek dolgok.

A helyszín és a holttestek fotói, a boncolási jegyzőkönyv hézagos adatainak legózásával nem jutunk semmire, egyikben sem fogunk ujjlenyomatot, vérmintát vagy hajszálat találni az elkövető(k)től. A lehetséges indítékok és tettesek körét kéne szűkíteni. Moszadot és Hitmant kizárnám…

 1978. titan — 2013-04-14 23:14 

Meg egy ket gondolat.
1959-ben az akkori Szovjetunionak mi lehetett az erdeke ezzel az esettel kapcsolatban. Eloszor is megmagyarazni az esetet, hogy megnyugodjon a kozvelemeny. Katonai kiserletnek beallitani nem szabad meg akkor sem ha az volt, (lejaratjak sajat magukat), UFO termeszetfeletti erok Yeti, ilyesmi szoba sem johet egy materialista elveket vallo orszagban. Legjobb mondjuk a lavina, vagy szel esetleg egyebb termeszeti ero. Allitom , ha tudtak volna ezt bizonyitjak, de nem voltak hozza bizonyitekaik. Buntenynek beallitani megint csak nem jo mert ott elkovetoket is talalni kellett volna. Szoval patt helyzet.

Szerintem probalkozzunk meg ugy, hogy fogadjunk el dolgokat amik valoban megtortentek veluk. A narancssarga gombok, egy masik turista csoport latta, tetelezzuk fel nem igaz (az en elmeletemnek pedig az egyik alapja, hogy igaz). Na de nezzuk azt, hogy mindenkinek volt belso verzese. A kerdes ez valoban igaz e? Egyre tobb helyen azt olvasom valoban volt, nem nehanyunknak hanem mindenkinek. Ha elfogadjuk, akkor probaljuk meg kitalalni mitol kaphattak.
Eros utes, nagy legnyomas, vegyi vagy biologia anyag illetve fegyver. Tudom mar volt irva, ha vegyi anyag az megmaradt volna. Szerintem nagy koncentracioban csak bizonyos ideig marad meg. Van itt meg mit gondolkodni, otletek? Vagy cafolatok?

 1977. titan — 2013-04-14 20:42 

Ebbol az egeszbol ami most nekem szemet szur. Belso verzesuk volt mindannyiuknak, es az nagyban korlatozta mozgasi kepesseguket. Igy mar ertheto a vegkimerules par szaz meter utan is. Most mar csak az a kerdes mi lehetett az a dolog ami miatt mindannyien belso verzest kapnak?

 1976. titan — 2013-04-14 20:34 

Nuklearis kiserletet is felhozza mint lehetseges okot. Mikor ilyesmirol mondfordiroztam itt, Tiboru megemlitette a neutorn bombat. Akkoriban probalkoztak mindenfele dologgal nincs kizarva valami ilyesmi sem.

 1975. titan — 2013-04-14 20:26 

Itt egy hivatalos irat a halaluk okarol. Forditasban igy valahogy:
A halaluk oka olyan termeszeti ero volt amit nem tudtak kivedeni.
Tovabb olvasom:
Sem embernek sem allatnak nyomat nem talaltak. Itt is azt kerdezik mi volt az az ok, hogy a biztonsagos satort elhagyjak es elmenjenek a biztos halalba. Itt azt is megjegyzik, hogy mindannyiuknak belso verzesuk volt, ami nagyban gatolta a mozgas kepesseguket. Megemlitik a bordatorest minden kulserelmi nyom nelkul. Azt is megemlitk, hogy az arcok tobbsegen szornyu felelem nyomait lattak (hmmm… a regieken nem hiszem, de a ket hetes hidegben meghalt embereken valoszinuleg latszodhat a remulet)
Irnak a felvagott satorrol, nehanyuknak egesi serulese volt, a radioaktivitasrol is ir.
A vizmosasban epitettek menedeket, de nem ott talaltak meg oket.
Paranormalis esetet is emlit , meg valami havasembert (hmmm..). Zina allitolag a naplojaba ezt is beirta: Erdekes mi minden fog varni bennunket ezen az uton, milyen uj dolgokat fogunk latni.
A havat is emliti mint menekulesi okot, lavinat is , meg azt is irja annyi ho eshetett, hogy belepte a satrot. (en nem hiszem ez miatt ekkora panik kitorne , marmint a hoeses miatt)

 1974. titan — 2013-04-14 20:12 

Kersgelekk itt ott mit talalok. Ne nekifutok megegyszer. Ezen az oldalon amit olvasgatok azt irja, Dorosenkot es Krivoniscenkot a fa alatt talaltak meg (de csak 500 m a satrotol?), alsonemuben. Ez logikus meghaltak, levettek roluk a ruhat mert kellett az eletben maradottaknak. Kerdesem: Mitol haltak meg? Megfagytak? Nem hinnem, akkor a tobbiek is mar fagyhalal kozelben lettek volna, nem lettek volna olyan allapotban, hogy levegyek roluk a ruhat. Mastol haltak meg. Leestek a farol? Mi volt az az ako ami miatt leestek?
Ha pedig annyira kellett nekik a ruha, hogy a halottakrol leszedek, miert nem mentek vissza a satorhoz, hiszen ott halozsakok is voltak.
Djatlovot feloltozve talaljak, cipo nelkul, a zoknik pedig nem egyformak a laban. Nekem ez arra utal panikban oltoztek a satroban es panikban menekultek onnan. Zinan ugyszinten nem volt cipo, Slobodinon sem, viszont az egyik laban negy zokni a masik mezitlab. ???
A kesobb megtalaltak, Ljudmilat terdelo pozban a vizmosasnal, Zolotarjev es Kolevatov oleltek egymast. Tibo a vizben volt. Itt is ir a narancssarga borszinrol. Amire most figyeltem fel, a szeme Ljudmilanak es Zolonak hianyzott, mindketten bordatorottek voltak, hoppa ennek lehet koze hozza?

 1973. titan — 2013-04-14 19:47 

@sztalker: Teljesen egyetértek veled, a lejto kozepen erhette oket valamilyen hatas, az a kerdes mi? Puskatus nem lehetett, nem voltak ott mas emberek, serulesek sem arra utalnak. Kulserelmi nyom szinte semmi, belso nem lathato serulesek annal inkabb.

 1972. becsuszoszereles1k — 2013-04-14 19:43 

1961. @pakesz: Nagy koszonet! Elvezet volt olvasni – minden tekintetben!

 1971. becsuszoszereles1k — 2013-04-14 19:37 

1958. @jukeey: Peldaul ilyesmi? Mint @szom g kommentjei az „eredeti posztbol”, ahol Tiboru lezarta a komment-teret, es attette ide.

@szom g 1497., 1498., 1500., 1502., 1503. http://konteo.freeblog.hu/files/Lost_In_Space/a-djatlov-incidens.html

 1970. pakesz — 2013-04-14 18:42 

@SLC: nagyon tetszik a készülő oldalad, majd ha ráérsz vele ismét foglalkozni, és ha bármilyen kérdésed van még az időjárással kapcsolatban, állok rendelkezésedre

 1969. pakesz — 2013-04-14 18:29 

@bobby: ezt a gipotezi-s oldal én nem olvastam, csak a szélirányos képeit nézegettem, örvendezve, hogy következtetése egyezik az enyémmel, a mindent a hócsuszamlással magyarázó elméletet én a józan ész alapján kritizáltam…

 1968. pakesz — 2013-04-14 18:24 

@bobby: hát, ha északkelet felé vonultak le, akkor ez a szélirány inkább oldalszél, de tekintettel az erősségére,plusz hófúvás, komolyan nehezíthette így is a lejutást

 1967. bobby — 2013-04-14 18:20 

@pakesz:
Arról nem írtak,hogy mekkora és milyen minőségű hó lehetett?Hátha megerősítené vagy cáfolná a hócsuszamlást.

 1966. SLC — 2013-04-14 18:10 

@pakesz: Én köszönöm 🙂
Amit kicsit rendeződnek a dolgaim, folytatom a szerkesztést, akkor bekerül a hozzászólásod is.

 1965. bobby — 2013-04-14 18:01 

@pakesz:
Ez egybevág azzal,hogy a vizsgálatot végzők azt mondták,hogy lefelé menet ellenszélben mentek?És azt is mondták,hogy a négyek azért mentek a vízmosásnak,hogy hátszelük legyen?Különben nagyon jó a leírásod,lehetett vele munka bőven.

 1964. pakesz — 2013-04-14 16:46 

@SLC: nyugodtan idézheted, részemről a megtiszteltetés :)))

 1963. SLC — 2013-04-14 16:29 

@jukeey: mostanában a természeti erők hatásain gondolkoztam, de nem tudtam így sem összerakni a dolgokat, azt hiszem visszatérek az általad vázolt verzióhoz.

 1962. SLC — 2013-04-14 16:21 

@bobby: úgy emlékszem a sátor bejárata be volt fűzve, azért is csodálkoztak, hogy miért kellett kivágni az oldalát nagy nehezen, amikor a bejáratnál elég lett volna egy nyisszantás a kijutáshoz…

 1961. SLC — 2013-04-14 16:17 

@pakesz: köszönöm a kimerítő elemzést! 🙂

Idézhetem majd a Gyatlov-honlapon? Természetesen forrásmegjelöléssel és (nick)névvel együtt.

 1960. jukeey — 2013-04-14 15:52 

Ököl és puskatus.

 1959. pakesz — 2013-04-14 13:52 

@sztalker: Nem, sajnos fogalmam sincs milyen hatás érhette őket

 1958. sztalker — 2013-04-14 13:07 

@pakesz:
Nagyon köszönöm a részletes elemzésedet!
Végre valaki konkrét konkrét választ is tudott adni feltételezésemre, mégha nem is az lett belőle, amit elképzeltem.
Lenne még egy kérdésem: elképyelhetőnek tartod, hogy a lejtő közepén érte őket mégis vmilyen hatás, amitől lecsúszhattak az erdőig és eszméletlen állapotba kerülhettek néhányan közülük? Nehezen tudom elképzelni Zolo sérüléseit fent a sátornál, de lent a szakadéknál is. Ha fent kap ilyen ütést, biztos, hogy nem fog saját lábán lejönni segítség nélkül, de még a fenyő utáni 75 métert sem igen teszi meg, szerintem.

 1957. pakesz — 2013-04-14 08:35 

Meteorológiai helyzet az Észak- Urálban 1959.febr.1-2 (felhasznált archív meteorológiai térképek forrása:wetter3_de_archiv) Hát, mozgalmas idő volt.
Február 01. A nap folyamán egy gyorsan áthelyeződő, közepes erősségű ciklon alakítja az időjárást. Áramlási rendszerében a ciklon ún. „hátoldalán” a déli óráktól északnyugat felől igen hideg, estig még nedves, estétől már szárazabb levegő érkezik a térségbe. Havazás napközben még lehetett, éjszaka azonban már nem valószínű Aztán 02.-án napközben fordul a helyzet. Egy közeledő, újabb, kissé erősebb ciklon ún. „előoldalán” néhány fokkal enyhébb levegő érkezik, erősödik a melegfront, valószínűleg délutántól ismét havazik. Szélviszonyok: 01.-én délelőtt még élénk DNY.-i, NY.-i szél a meginduló erőteljes hidegbeáramlásnak köszönhetően átfordul ÉNY.-ira és megerősödik, délután és kora este viharos széllökések is előfordulnak, majd hajnalra jelentősen mérséklődik a légmozgás, ami 02-án délelőtt ismét NY.-ira fordul és élénkül.
(Egyébként az itt többször belinkelt gipotezi_ru 5.-dik oldalán látható térképeken megfigyelhetjük ezt a szélirány változást, az első képen a szélre ezért rajzoltak 3 nyilacskát, délelőtt még délnyugati, ami estére északnyugatira fordul. 02.-án napközben már stabilabb nyugatias áramlás kezdődik.)
Innentől kezdve nehezebb a dolgom, mert nagyon tetszett sztalkerék lelkesedése, de hát az a helyzet, hogy nem nagyon jön össze a dolog. Na kezdjük (a szélsebességeket mps –ben adom meg, ezt 3.6 szorozva kapjuk a km/ó értékeket).
A szél iránya 01.én déltől késő éjszakáig északnyugati volt gyakorlatilag minden magassági szinten. (talaj, 1500m, 5500m) A délkeleti áramlás ilyen helyzetben kizárt. Erőssége a helyszínen alapszél 7-11 mps lehetett, a széllökések a déli óráktól a késő estig elérhették akár a 13-18 mps-t. Ez az erősség nem rendkívüli, embereket nem dobál ide-oda.(Amúgy a gipotezi_ru a környező mért adatokból kiindulva a becslésemnél alacsonyabb értékeket ad meg, szerintem környező települések védettebb fekvésűek, fenn a hágónál megkockáztatnám ezeket az értékeket) Az éjszaka második felében, hajnalban már csak 3-5 mps szél, majd 02.-án délelőtt 4-7 mps.
Az adott helyzetben ilyen szélerősségek egy évben többször is előfordulhatnak, nem nevezhetők rendkívülinek
Rotorok, örvények, stb.
Kialakulásukat alapvetően meghatározza a hegy alakja, mérete (orográfia), a szél erőssége, a szélnek a hegygerinchez viszonyított iránya . Orográfia: a területen nyoma sincs olyan szűk völgyeknek és hirtelen kiugró magas ormoknak(mint pl. Tátra stb.) melyek elősegítenék ilyen örvények létrejöttét. A fényképeken látható terephez az áramlás jól tud „simulni” . Ha esetleg mégis létrejönnének ilyen (vízszintes) tengelyű örvények, az örvény alsó, föld közeli részén (ahol ugye ellenáramlás van) előforduló sebességek alacsonyabbak lennének, mint magának az alapáramlásé.(Más kérdés, hogy ilyen kialakuló rotor felső részén 10 mps szélsebesség feletti áramlásnál már erős dobálást, turbulenciát észlelnek a légijárművek). A szél a kritikus időpontban nem a gerincre merőlegesen fújt, hanem azzal kb. 45 fokos szöget bezárva. Ez tovább csökkenti örvények kialakulásának esélyét. (Valószínűleg ezért néz a sátor bejárata d.- dk. felé, a szélárnyék miatt)
Összefoglalva: A meteorológiai archívumban megtalálható térképek analízise és a környéken mért adatok elemzése, és az orografikus turbulencia kialakulásának feltételeit megvizsgálva megállapítható, hogy adott helyen és időintervallumban a szél nem okozhatta közvetlenül a túrázók halálát.
Mindemellett, az időjárás persze közvetett módon hozzájárulhatott a történtekhez, az események feltételezhető időtartományában durva viszonyok uralkodtak, a javulás inkább a hajnali órákra tehető.
Ahogy sztalker már említette, a tényleges hőmérsékletnél (napközben -10C fok körül, esti órákban kb -20C) a szél (és a légnedvesség) miatt a hőérzet igen alacsony volt, ilyen erősségű szél késő éjszakáig komoly hófúvást okozott a hágó környékén, (ez ugye látható az utolsó képeken), emiatt a látástáv a talajközelben párszáz méter lehetett. ( Ez talán összefügghet a fáramászással). Mivel estétől csapadék már nem esett, a függőleges látás viszont jó volt. Még annyit, hogy ilyen viszonyok közt azon az estén gyakorlatilag kizárhatjuk a helikopteres műveletet is .

 1956. bobby — 2013-04-14 08:21 

Különben most a sátor bejárata be volt kötve vagy nem?Ha igen,akkor miért nem ott mentek ki?Lenyisszantják a hurkokat és kész+még a sátort sem teszik tönkre vele.Mert a sátor képe alapján az esetleges hócsusza pont a másik felét érte,szóval még az sem lehetett,hogy nem fértek hozzá.

 1955. bobby — 2013-04-14 08:16 

@lebearpolaar:
Azt honnan veszed,hogy rövid idő alatt 30 fokot zuhant a hőmérséklet?Ez azt jelenti,hogy mondjuk -40 volt éjjel?Eddig -20-ról beszéltünk…Különben tök mindegy,mert ha tényleg ilyen idő volt(mondjuk -20 és szél),akkor kábé 5 perc alatt lefagynak a nem megfelelően védett testrészek.
„ezekből kifolyólag a hóréteg változása. Mindegy milyen vékony, _szélsőséges_ behatás éri ráadásul baromira nem egy oldalról.”-Ezt viszont nem értem.Ha van egy fél méteres hórétegünk,akkor az akkor is fél méteres marad,ha hirtelen lecsökken a hőmérséklet.És hogy érted azt,hogy nem egy oldalról?

 1954. jukeey — 2013-04-14 02:02 

Az 1952-es kommentben örömmel láttam Titan megjegyzését: „A vizmosasban a menedek? Ja…az meg az elozo napi jatek maradvanya”. Már régóta hajlamos vagyok a megmászott fát, a hevenyészett tűzrakást és a vízmosásparti gallyrakást egyaránt a legutóbbi fotózáskori hülyülés számlájára írni, mintsem vészhelyzetben elkövetett irracionális „bekattant” marhaságként. Mondjuk Zolo mutatta meg: „na a 2vh-ban egy hétig igy bujkáltam a nácik elől kcsortuleninrogyilszja melett”.

Ami meg a hóomlás/csuszamlást és szelet iletti, kizártnak tartom hogy egy óra hosszás, cifra orosz káromkodásokkal fűszerezett rendrakásnál súlyosabb következményekkel járó csapás érhette volna őket. Biz nagyon is jó helyen van a sztori a „murders.ru”-n, mert valakik jól megdolgozták és fagyni hagyták őket.

 1953. lebearpolaar — 2013-04-13 20:56 

@bobby: No ez pedig a másik ahol sok forrás ha nem is mondd ellent egymásnak, de nem igazán egyeznek a visszaemlékezések… a sátor és környéke.

 1952. lebearpolaar — 2013-04-13 20:47 

@bobby: Látod, az egész sztoriban igazából ez a legfrusztrálóbb dolog, hogy sok forrás teljesen más képet ad, a sérülésekről főképp.
Az a baj, hogy nyilván nincs itt előttem a boncolási jegyzőkönyv, tehát viszonyítási alapom sincs hogy melyik lehet közelebb az igazsághoz. :)A boncolási képekről meg pláne sok dolgot nem tudok levonni, mert a kórboncnoki/orvosi hivatástól elég messze állok, tehát sok ilyen irányú kérdésedre „fogalmam sincs” a válasz 😀
Amit nagyjából le tudok vonni ebből, hogy Luda és Zolo biztosan egy forrásból eredő behatástól sérült meg és Szlobo nem hiszem hogy eszméletlen lehetett (mármint _azonnal_ nem, ha elfogadjuk, hogy visszaindult a sátorhoz).
A ‘lavina’ elmélettel kapcsolatban már végképp mindent kimerítettünk, de akkor még egyszer leírom :D, hogy az egész esemény kulcsa fontossági sorrendben nagyjából 1. ahogyan felverték a sátrat 2. ahova felverték a sátrat 3. kibírhatatlanul. és. nagyon.veszélyes. viharos. szél. (később a helikoptert a holttestekkel konkrétan „megültette” a szél, mikor át akart repülni a hegyeknél) 4. a hőmérséklet változása, rövid idő alatt nagyjából 30 fokot zuhant 5. ezekből kifolyólag a hóréteg változása. Mindegy milyen vékony, _szélsőséges_ behatás éri ráadásul baromira nem egy oldalról.

Ezzel csak azt akarom mondani, ha nem lett volna ilyen szar idő, ha nem ilyen szar helyre verik fel a sátrat, ha nem ásogatnak a hóba/alá, akkor lehet, hogy nem nagyon konteóznánk itt. 🙂

De tényleg nem kardoskodok a hóelmélet mellett, mert már nagyon kifogytam…, csak azt akarom mondani, hogy bármi is lehet a megoldás itt, a természetnek önmagában nagyon sok köze volt az egészhez és ezt szerintem már akkor eléggé alábecsülték. Nem szeretném megtudni hogy milyen az amikor hirtelen 30 fok mínusz mardossa a testemet, csak egy „kis szar” sátorban vagyok, miközben süvít körülöttem a szél. Aztán hirtelen már a sátor sincs a fejem felett… 🙂

Szóval mindent kizárva most már tényleg csak a vetkőzős póker maradt, jetibulival egybekötve.

 1951. bobby — 2013-04-13 20:21 

Ezt pedig a megtalálás helyszínéről írták:
A sátor bejárata keresztben állt a hágón. A sátor szinte teljesen megtelt hóval. A bejárat nyitva volt. A mennyezetül szolgáló lepedő kilógott rajta.
Egy hasíték a sátor lejtő felőli oldalán, szakadt közelebb az ajtóhoz, és a lyukba beszorulva egy szőrme kabát. A lejtővel szemben lévő oldalán pedig a ponyva darabokra szakadva.
A bejárat előtt egy pár osszekötözött síléc hevert. A sátorban a bejáratnál hevert a tűzhely, vödrök, egy üveg alkohol, fűrész, fejsze, egy kicsit távolabb fényképezőgépek. A sátor túlsó sarkában egy táska, benne térképek és papírok, Gyatlov fényképezőgépe, Kolmogorova naplója, és a pénzesdoboz, benne pénzzel. A bejárat jobb oldalánál különböző dolgok hevertek, köztük két pár cipő. További hat pár cipő volt a szemközti falnál. A sátor közepén valahol csizmák, 3 és fél pár.
Morzsák között hevert egy napló, benne a tegnap esti történésekről írottakkal. A földön szanaszét a hátizsákok, pufajkák és takarók. A takarók egy része nincs szétbontva, a takaró tetején meleg ruhák. A bejárathoz közel morzsákat találtak a takarókon szétszóródva, és egy körülbelül 3 kg-os sonkát.
A sátorban 7 takaró gyűrött volt, 2 viszont még sima. Tehát ketten még egyáltalán nem feküdtek le.

 1950. bobby — 2013-04-13 20:07 

@lebearpolaar:
Én ezeket találtam Zolo sérüléseiről(ez nem az összes):
– jobboldali bordatörés, súlyos belső vérzés
– a honlap szerint ilyen sérüléssel a jobb keze teljesen használhatatlan lehetett (ha feltételezzük, hogy eszméleténél volt), megemelni se tudta volna, nagy fájdalmai lehettek
Egy másik helyen pedig azt mondta az orvos,hogy az egész mellkasa el volt deformálódva.
A sérülések alapján Ludmilla,Zolo,Szlobogyin és Thibault vélhetően eszméletlen volt. Ha a csoport együtt volt, és menekülni akartak,őket mind cipelniük kellett volna.Szlobo-nak kétoldali koponyasérülése,Thibaultnak pedig darabos törése volt a szemöldöke környékén.Lavinától hogy lehet kétoldali koponyatörés?És akkor ezeknek négyüknek kellett a fő ütközésnél feküdniük.Szlobo és Thibault egymás mellett és Ljudmilla és Zolo is.Zolo vagy az egyik szélen vagy pedig a bal oldalán feküdt.
A naplókban állítólag szokatlanul vékony hóréteget említenek, ami ellenmond a lavina elméletnek.

 1949. phantomlord — 2013-04-13 11:19 

@titan: A sátor bejáratát befűzve találták. Nem kukucskálhatott ki rajta senki, hacsak az események után nem gondoskodott néhány jótékony kéz arról, hogy „visszazárja.”

 1948. titan — 2013-04-12 00:01 

Esetleg megegy verzioval megprobalkozom.

Este van varcsoraido, kinto ronda hideg , a satorban meg unalmas, nem akarnak meg aludni, tarsasjatekot jatszanak nehanyan, lehet bobicsoznak. Azutan elkezdenek jatszani vetkozos pokert az kicsit erdekesebb vegul azt is megunjak, nagyon feszult a hangulat, valaki szol vacsora… Erre egy kitalalja az fog elmosogatni aki legutoljara tud felmaszni az erdo szelen allo fara. Na erre megindulnak gyorsan ki a satorbol, ki a franc akarna mosogatni, aki nem fer a kijaratoz bicskval neki a satorlapnak kivagjak, majd uzsgyi a fenyofa iranyaba. A vetkozos poker magyarazza miert vannak nehanyan hianyos oltozekben. Elerik a fat masznak, huzzak le egymast , szabad fogas minden engedelyezett, van aki oda sem fer a fahoz az tuzet rak, hogy lefusotlja a felig feljutottakat. Sok a serult egymasra esnek, borda, koponyatores, akinek nem az meg vegkimerul a faramaszasban. Harman nyernek boldogan megindulnak a sator fele de mar nem erik el. Ennyi

A vizmosasban a menedek? Ja…az meg az elozo napi jatek maradvanya, majd holnap azt is elmeselem ha elmulik a lazam 🙂
Jo ejt mindenkinek, fantaziat szabadjara engedni 🙂

 1947. titan — 2013-04-11 23:42 

Akarhogyan is forgatom nekem az jon ki, hogy panikban menekultek el a satortol. Ha minden olyan cuccot hatrahagyok ami nelkul eselyem sincs a tulelesre az panik. Panikot meg azert nem minden okoz, tapasztalt turazok voltak lathattak mar ezt azt.
Minden elmeletnek van olyan resze ami kevesbe illetve egyaltalan nem magyarazhato. A hocsuszamlas eleg jonak tunik, viszont szerintem az nem okoz ilyen mertu panikot kozottuk. Meg ha vannak is serultek, nem menekulnek veluk cipo nelkul.
Robbanas. Nem hagyomanyos robbanasra gondolok, hogy zsupsz akkor szanaszet vannak bomba maradvanyok. Szerintem csak a levegoben tortent es magassan, lent a legnyomason , hangon , fenyjelensegen kivul mas nem igazan volt erezheto. Nem akkora, hogy fakat dontson ki, egy ket emberket viszont foldhoz vaghatott, hogy bordaja tort, nem a satornal inkabb mar az erdonel. Lehtett az a valmi termeszeti jelenseg is, azert ebben nem igazan hiszek mert nem hiszem,hogy tartosan fenn allt volna, ufokban meg eleve nem hiszek. (Hiszen a foldonkivuli eletben, de hogy kozottunk repkednek abban mar nem, vannak valahol lehet kozelunkben is voltak vannak, de nem most az emberiseg elettartalma kulonbon is csak egy pillanat a vilagmindenseghez kepest )
Az en feltetelezesem
Hangokat hallanak kintrol mennydorges, kulonos fenyek. Kikukucskalnak, Zolo kapja a fenykepezogepet megorokitse a dolgot, majd zsupsz mintha egy nagy villam csapna meg, fulsuketito hang, vakito feny, kivagjak a satrat szetszaladnak.

Majd megindulnak az erdo fele, szerintem mert tavolodni akarnak attol azoktol az egen. Elerik az erdot , a szelenel allnak meg tudjak visszakellene menni a satorhoz viszont meg nagyon veszelyesnek tunik. Tuzet raknak melegedjenek mig gondolkodnak. Egy ket szemely felmaszik a fara, megakarjak nezni mi van sator korul, akkor kapnak egy nagy adagot egeszen kozel, aki a fan van lepotyog, van aki repul par metert, bordatores, koponyatores. Most van mar tenyleg panik, a serulteket elviszik a vizmosashoz, epitenek menedeket, az egeszsegesebbek megprobalnak visszaterni a satorhoz, akkor kapnak egy ujabb adagot, vagy ha nem akkor mar az elozotol ugy megserultek legyongultek, hogy nem tudjak elerni a satrat.

 1946. falusiliba — 2013-04-11 19:55 

@sztalker:
Többet nem kommentelek, ebben minden benne van.

 1945. lebearpolaar — 2013-04-11 18:51 

@sztalker: számomra meggyőző, ne vedd el az örömömet! :DD

 1944. sztalker — 2013-04-11 18:28 

@lebearpolaar:
:)))
De vigyázz, én sem értek hozzá, csak magyarázom…
(Vagy próbálom magyarázni, így a helyesebb, na!)

 1943. lebearpolaar — 2013-04-11 18:23 

@SLC: még úgy 1000 kommenttel feljebb én is Zolo+Tibo kint a sátorból és irányban mozogtam. csak az a baj, hogy a sérüléseiket tényleg semmi nem magyarázza így már végképp. 🙂 valaki hozhatna egy orvost most már hogy legyen összehasonlítási alapunk, mert ahonnan fordítottam ott például duplán (!) kiemelték, hogy Ludának nem tört el az összes bordája, illetve mindketten képesek lehettek arra, hogy ha segítséggel is, de mozogjanak és lábraálljanak, valamint hogy elsősorban kihűltek, amit pont ezek a sérülések gyorsítottak fel. tényleg nem tudom mennyire reális… és azt sem tudom, hogy mennyiben rosszabbíthatta a helyzetet az, hogy egy méretes hótakaró nehezedett rájuk később.

 1942. lebearpolaar — 2013-04-11 18:14 

@bobby: az a baj, hogy megvédeni nem tudom, merthát hogyan is tudnám 🙂 van előttem egy anyag amit fordítok, osztán ehhez még hozzáteszek pár saját esetleges következtetést, de ennyi.
mondhatnám, hogy hiába lettek volna „védve” a széltől, akkor is megfagytak volna ilyen környezetben, meg azt, hogy úgy látszik eléggé elbeszélünk egymás mellett sok dologban 😀 de megint ismétlem magam (és azt nem szeretem), szóval nem vitatom el annak a fontosságát, hogy felhúzzanak magukra ruhát (nyilván), de miután ez megtörtént volna, kellett volna lennie egy következő lépésnek, ami számomra még innen a meleg szobából sem az, hogy bebújok egy cafrangos sátorba és várom a megváltást. 🙂
és hidd el, hogy nagyon befújt a szél a sarkokon. ha másnak nem, Judinnak hihetsz, mert ő is mesélte ezt. a széleken általában a fittebbek aludtak és ők is nagyjából teljes harci díszben. de igazából ez a sztori szempontjából elvethető adalék. 🙂

azt hiszem most már a hozzám érkező kérdéseket rögtön irányítom sztalker kommentjeihez. :DD

egyébként én sem az „egyszerű” hóomlásban hiszek. hóomlás és kiszámíthatatlan természeti erők -főleg szél- … inkább. ezért örülök, hogy sztalker részletesebben foglalkozik ezzel.

 1941. sztalker — 2013-04-11 17:37 

@SLC:
„A földrengésnek lehetnek valamilyen légköri kísérőjelenségei?”

A szó szoros értelmében minden mozgás ami a légkörben zajlik v. érintkezik azzal, termeszetesen megmozgatja azt, még ha kis mértékben is, de a földrengéseket nem így, hanem a szeizmográfokkal érdemesebb mérni, a talaj, a kőzet sűrűbb anyag, könnyebb kimutatni ezt a longitudinálisan terjedő — sűrűsödések-ritkulások hulláma egy anyagban — hatást, jobban „viszi” ezt a hullámot.
(Csak érdekesség, de a víz is pl a hangot, mint a levegő, asszem Komárom–Komárnónál a magyar-szlovák határon bizony még nem is olyan régen az elszakított családok használták ezt a „vízbebeszélési” technikát a Duna két partján, eléggé eredményesen, pedig figyelték is őket a helyi besúgók!, mivel nem volt híd és átjárási lehetőség, hát így közöltek friss híreket egymással az ismerősök, ahelyett, hogy átkiabáltak volna. :)))

A legnagyobb földrengés sem fog azonban akkora légáramot kelteni, hogy az számottevő legyen az emberek hétköznapi életére, de más anyag — pl az összenyomhatatlan víz — természetesen már igen, ezek pl. a jól ismert és rettegett cunamik v. szökőárak a tengeren, de löszös, homokos talajon előfordulhatnak még néha „homokvulkánok” is, amik ilyenkor fellövelhetnek a magasba, eléggé rémisztő látvány ez és tönkretehetik az emberek lakóhelyét v. kultúrnövényzetét, ilyen híres rengéssorozat volt a világ egyik legnagyobbika az USÁ-ban 1811–12-ben:
http://en.wikipedia.org/wiki/1811%E2%80%931812_New_Madrid_earthquakes

http://www.origo.hu/tudomany/19990503amissouri.html

Ez jó példa arra, hogy milyen anyagokat tud még megmozgatni egy erős rengés.

A földrengések előtt (és alatt is, de még utána is) gyakoriak a földrengésfények, és az sincs kizárva, hogy ezek nem csak kémiai reakciók (pl vmilyen gázkisülés eredményei), lehet közük akár a rengés által kiváltott légmozgásokhoz is. De ezt senki sem tudja ma bizonyítani igazán, ezek a fények inkább érdekesek, mintsem egzakt módon mérhető dolgok v. hatások.

A konkrétan a Djatlov-hágó esetében:
szerintem megvizsgálták már a szakik az aznapi szeizmológiai helyzetet, biztos, hogy feltűnt volna egy ilyen mozgás, ne feledd, hogy még a nagyobb robbantásokat is kimutatják ezek a műszerek (föld alatti atomkísérlet), de pl, ha lezuhan egy komolyabb repülőgép (9/11), akár még azt is, nem a rezgés forrása a lényeg, hanem a nagysága.

 1940. SLC — 2013-04-11 16:25 

@bobby: itt vannak nekem is problémáim. Most hadd ne menjek bele a légzés élettanába, de ha valakinek eltörik 10 bordája, nem hiszem, hogy sokáig életben marad, egyszerűen megfullad. Persze nem vagyok orvos, de lehet, hogy megkeresek egy orvost a képekkel, ő mit mond rá.

 1939. SLC — 2013-04-11 16:20 

@sztalker: ez jó jellemzés Gyatlovról, nagyjából én is ilyennek látom a képek alapján. Veszélyes volt a pali, és nem csak magára. Lehet, hogy Jugyin visszafordulásában szerepe volt ennek is, menet közben belátta, hogy Gyatlovval ő nem akar hosszabb túrát csinálni. Utána meg ugye nem mondunk ilyet egy kedves barátra…
A földrengésnek lehetnek valamilyen légköri kísérőjelenségei?

@lebearpolaar: a hóomláshoz annyit, hogy lehet, Zolotarjov nem is volt a sátorban akkor, korábban elbóklászott, mert elege volt Gyatlovból. Azért volt a nyakában a gépe, mert nem volt érkezése levenni sem. Állítólag egy vagy két ágy érintetlen volt, az egyik lehetett Zolotarjové, a másik mondjuk Tiboé, ők voltak legjobban öltözve.
Azzal viszont gondok vannak, hogy lefeküdtek volna, mivel épp vacsorához készültek, legalábbis erre vallott a nagy darab levágott hús. Viszont ha ketten kint voltak, akkor lehet, hogy ők ásták ki a sátrat és a többieket. Ha teszem azt egy földrengés dobta rájuk a havat, akkor érthető, hogy nem maradtak tovább, jöttek az utórengések, ők meg futottak lefelé a hegyről, mielőtt megindul az egész a nyakukba.

Persze szokás szerint csak találgatok, mivel nem tudok utánanézni semminek…

 1938. sztalker — 2013-04-11 15:42 

Én elfogadnám a fegyverkísérlet / felrobbanó rakéta elméletét, ha valaki választ tudna adni ezekre a problémákra:

— Ha egy kisebb bomba robban fel felettük, mindenképp van a felszín felett egy nyomáshullám, ami nem múlik el nyomtalanul, ennek maradványait később is ki lehet mutatni.
— Az explózió (robbanás), ha robbanóanyag okozta, a hangsebességnél gyorsabb nyomású légáramot okoz, plusz még a repeszek is (a bomba burkolata például) belefúródhatnak a talajba, de milliószám, nem csak pár darab.
(Sokszor, ha titkos repülőgép zuhan le, csak a nagyobb cuccot viszik el a helyszínről, a többit egyszerűen elássák, illetve előtte elégetik, majd a maradványokat földelik el. Képtelenség mindent összeszedni, nincs annyi tagja a KGB-nek. De ez van az 51-es körzet mellett is, a szuvenírvadászok simán kiássák a – most már „old tájmer”-nek számító, egykor szupertitkos – U2-es, meg SR—71-esek roncsait és eladogatják jó pénzért a gyűjtóknek..)
— Ha egy nagyobb bomba v. mondjuk félresikerült rakétakísérletből kifolyólag útvonaláról letért rakéta (illetve annak vmelyik fokozata) robban fel nagy magasságban, akkor feltételeznünk kell azt is, hogy az általa kiváltott nyomás oly hatalmas (ha képes akár kilométeres magasságból is megölni, v. halálosan megsebesíteni és később emiatt kihűlésre ítélni az alatta lévő embereket), hogy ez egy rendkívüli erejű v. óriási eszköz, de akkor a robbanást, felvillanást, hanghatást, nyomáshullámot is látni, érezni, hallani, szagolni (meg minden :)) kellene több száz (!) embernek, ráadásul nagyon messziről, mint valami óriási tüzijátékot, mert ha mondjuk a tőlük 50 kilométerre túrázók állítólag láttak apró fényeket cikázni fölöttük, az tuti, hogy egy ilyen bazi nagy „izét” hétszentség, hogy kiszúrnak, de még a manysik is előbújnak az odújukból, ha felrobban. (És most nem is beszélek egy becsapódási kráterről, mert egy nagy objektum tud ám nagy likat vágni, az is biztos, most maradjunk csak a föld feletti felrobbanásnál, kráter nélkül.) Továbbá a kisebb falvakban, városkákban egyszerre érezhető lenne egy ilyen hatás, ha az ablakok nem is törnek be mindenhol, de beleremegnek, a baromfiak felkelnek, kakasok kukorékolnak, kutyák jeleznek, ugatnak. Egy fél hegység este fénybárba borulna (legalább másodpercekre, de lehet, hogy fél percre is, akár).
— Vannak maradványok vegyi robbanás után, mert a robbanóanyagok mind nitrogén-alapúak, ezek égési maradványai mindent beborítanának.
(Jól látható égésnyomok, kráterek képződnek a robbanással érintkező dolgok felszínén, sőt, elektronmikroszkóppal nézve – de lehet, hogy elég egy nagyon erős nagyítású optikai mikroszkóp is? – mikrokráterek láthatóak az anyag felszínén, ezek nemzetközileg is ismert nyomai egy robbanóanyag meglétének már régóta. Kriminalisztikában, vagy baleseti kivizsgálások történetében.)
— Radioaktív por szállása esetén nem csak a ruhájuk, de az egész testük: arcuk, hajuk, bőrük, minden szabadon lévő testrésze az embereknek szennyeződik, a ruhák sugárzása pont azt bizonyítja, hogy azok külön piszkolódhattak be, ők csak felvették azokat.
— Ha csak a levegő okozta, akkor is van egy robbanási palást ilyenkor, ami centrálisan (egy pontból terjed egyenletesen szét), sugárirányban kidöntve fák százait. De, ha csak 10 fa dőlne ki, az is látszik.
— Ha mozgó objektum ez, a fent említett palást egy kúpszelet vetülete lesz (ábrázoló geometria), vagyis egy elnyúlt elliptikus forma, parabola, hiberbola, de mindenképp egy test által kiváltott légnyomáshullám (nagyjából kúpformát kell elképzelni, mint a hangsebességnél fellépő nyomáshullámot ábrázoló szép látványos repülős fotókon), ami ha a földdel (sík) találkozik, akkor vagyunk az egyik, fent felsorolt kúpszelet-formánál. Na, egy ilyesmit kellene akkor vhol, vmikor felmutatni, vagy találni a környéken.

Pár szót a vegyifegyverek lehetőségéről. Nem akarok okoskodni, mert biztos, hogy vannak itt nagyobb szakértői ennek a témának is, de azért a legtöbb ilyen anyagnak van pár olyan közös tulajdonsága, amit nem ártana figyelembe venni.
— Egyrészt sok közülük nehezebb a levegőnél, vagyis „megül” a helyszínen, de ez logikus is, hiszen pont arra fejlesztették ki őket, hogy az I. Világháborús árkokban földbebújó katonáknak ártsanak vele, és azóta is ez a cél, hiszen minden háborúban vannak lövészárkok, csak épp egyre kevesebb, azóta sokkal több mozgó háború zajlott, de az igény azóta is fennáll rá. Ha gyorsan elillanna, akkor nagy mennyiséget kellene belőle kiszórni, sokkal nehezebben lehetne teríteni ezt a fegyvert, romlana a harcértéke. Viszont, ha nehezebb, akkor a legalsó szinteken kell összegyűlnie, a Djatlov-incidens esetében pedig ez legördülne tovább a lejtőn, le a folyóvölgybe, sőt még tovább is esetleg… Nem biztos, hogy pont a lejtő közepén v. az erdős részen maradna meg.
— Hólyaghúzó hatás, vagyis egész bőrfelületre hat (sajnos, nem elég ám az a randa gázmaszk a közismert aktív szénnel, az se jó mindenre, ugye), a legtöbb vegyvédelmi ruhához komoly köpeny, kesztyű, csizma is jár.
— Dermedés. Alacsony hőmérsékleten egyszerűen elkezd cseppfolyósodni (márpedig ott tízesével röpködtek a mínuszok aznap, még nappal is, este meg pláne!), vagyis egyszerűen az történne, hogy a baleseti kivizsgálók, akik nekifognak szépen kiásogatni a holttesteket, egymás után kezdenék szépen beadni a kulcsot, vagy enyhébb esetben rettentően viszketne még a bőrük még előtte, testük kipirosodna, váladékozna, rosszul lennének, szemeik véreznének, de előbb-utóbb csak rájönnének, hogy mennyi az annyi, biztos volt köztük vegyvédelmis is. Tehát rögtön kizárnák a nyilvánosságot, nehogy civileknek is ártson az olvadás meg a „kapirgálás” révén a felszínre került anyag.

Ismétlem, ettől eltérő tulajdonságú, nagyon-nagyon sok más vegyi, és idegméregfajták, típusok vannak (V, G-ágensek), tehát bármi elképzelhető, de itt is érdemes a realitásból kiindulni, vagyis annyira titkos, hiper-szuper anyagot nagy kísérettel és többszörös biztonsági élesítéssel gyújtással szállítanak, sok ilyen veszélyes anyag eleve bináris, vagyis 2 külön komponense van, ezek csak együtt veszélyesek, és akkor is megfelelő arányú keverés esetén. Továbbá nagy általánosságban azt is el lehet mondani a nukleáris, vegyi, biológiai fegyverek tárolásáról, szállításáról, hogy mivel ezek fokozottan veszélyesek a saját csapatokra is („önveszélyes”), mindent megtesznek, hogy akárki, akármikor ne tudjon még véletlenül sem kárt okozni velük felsőbb engedély nélkül, pláne saját erőben, tehát jobban leltározottak, mint mondjuk a géppityu „skulói”, amivel a kiskatonák csencselni szoktak és leltárnál mindig megvan a mennyiség, ha kell, vagy egy kézigránát, aminek csak elég kihúzni a biztosítószegét és máris bárki által bevethető. (Magyarán, ha ellopsz egy atombombát és megpróbálod felrobbantani mondjuk a köré hordott dinamittal v egyéb robbanószerrel, az nem fog felrobbanni, „csak” szétszóródik, mint piszkos bomba, de még az sem teljesen biztos! A katonák sem hülyék, ők sem akarnak meghalni és a politikusok sem akarják a saját országukat megsemmisíteni egy hülye baleset miatt. Nagy petárda lenne egy atomraktár begyújtásakor, ha ez ilyen egyszerű lenne. Egy lőszerraktár más kategöria, egy kisebb település pusztulása „belefér” a katonai „kálóba”, de egy országrészv egész ország nem és soha nem is fog, arra azért vigyáznak, túl drága játék ez ahhoz.)

 1937. sztalker — 2013-04-11 13:07 

Miért ragaszkodnék az egyre erősödő szél okozta kényszerítő erőben, ami lekergeti őket?

Ha csak rájuk omlik egy kisebb hólavína (jégfal), az csupán egyszeri (igaz, drámai!) behatás, és bármennyire is nagy a fenyegetettségérzetük egy újabb (most már „igazi”, mindent elsöprő) csapástól, egyszerűen kénytelenek előbb kimenteni a sebesülteket és épp emiatt kerülnek egy időjátékba, amit később próbálnának lassan a maguk javára fordítani. Vagyis: a sérültek kimentése, kiásása időbe telik. A sebek ellátása, a sérültek állapotának felmérése („jól vagy?, fel tudsz állni?, nem vérzel?, tudsz menni, beszélni?” stb) idő. A felszerelések kihajigálása is idő. Esetleg egy hordágy összerakása is idő. Idő, idő, idő és ekkor gyorsan telik ám, nem is veszik észre — ez természetes –, de a lényeg az, hogy egyszer csak arra döbbennek rá, hogy most, itt a sátor mellett teljes létszámmal életben maradva szépen eltelt vagy 30-40 perc, és híre-hamva nincs újabb omlásnak.
És pont ez a baj nekem a hócsuszamlással, hogy ilyen szituációban szerintem az ember elkezd alkalmazkodni a fennálló helyzethez (vagyis: „még mindig élünk, vazze, kitartás!”), próbálja kicsikarni a maximumot az adott lehetőségből. Ha tehát nem lett volna más hatás, előbb-utóbb a következő tervet fundálják ki:
— Egy gyors kupaktanács után MEGKOCKÁZTATJÁK, hogy kérnek még Istentől (tetszés szerint természet anyácskától?) 15-20 percet, mondjuk max. fél órát (alkudozás a sorssal, ismerős?), hogy a legfontosabb cuccokkal együtt vonuljanak le, azokat meg most ki kell hajigálni, míg a többiek gyorsan osztályozzák őket (az egyik csak hajigál kifelé automatikusan, amit sötétben a keze érint, a másik szortíroz zseblámpával a szájában, mint a gép!), majd szépen elosztva egymás közt ezeket fognak levonulni az erdőbe.
— Az ő legnagyobb félelmük ekkor szerintem a következő lenne: A sebesültek sorsán kívül, akiket biztonságos helyre kell vinni minél hamarabb, sajnos gondolni kell arra is, hogy miután sikeresen berendezkedtek az erdőben, a mégis bekövetkező lavína tényleg elsöpri (az akkor már elhagyatott) sátrat, de vele együtt az ÖSSZES CUCCOT IS, amit nem tudnak most magukkal levinni, ezzel gyakorlatilag hosszú haláltusára ítélve mindenkit (a nem sérülteket is, sajnos!), ha most nem spájzolnak be annyi túlélő felszereléssel, hogy azzal kibírják a visszavezető expedíciót a legközelebbi „labaz”-ig (ideiglenes kis raktár), vagy a messzebb lévő, de eléggé jól felszerelt alaptáborukig (De az tényleg odébb van ám!). De ezt a kockázatot vállalni kell, mert különben cseberből vederbe kerülnek. Mi (mostani konteósok) már tudjuk, hogy nem sodorta le a lavína a sátrat és nem pusztult el a felszerelésüK. Ők azonban akkor, és ott nem lehettek biztosak ebben, mindenképp meg kellett kockáztatniuk ezt a kis időhúzást a sorssal, mert különben később biztosan meghalnak. De azt is el tudom képzelni, hogy 2 önkéntes ember ott marad (őket „feláldozhatónak” tekinti Djatlov), és csak a felszerelést próbálja kimenteni, összerakni, aztán levinni utánuk, míg a többiek a sérülteket támogatják lefelé a lejtőn. Az éjszaka a nyakukon van, a hőmérséklet egyre csökken, nem lehet viccelni.

Ez lett volt tehát a klaszikus hóomlás elmélete.

Más a helyzet szerintem, ha ezt kiegészítjük egy folyamatosan erősödő (de semmiképp nem gyengülő!) szél jelenlétével.

A sérültek evakuálása után már érzik a szél erejét, de itt most nem a sebességére, „nyomására” gondolok (valszeg csak lassan nőtt: 50-60-70 km/órára fél órán belül, mondjuk) elsősorban. A legnagyobb baj az, hogy a szél megváltoztatja a hőérzetüket, vagyis az eddigi –20 fok most legalább –40 foknak(!) hat (végül is nem a hőmérő skálájától fázik az ember, hanem a hőközpontja jelez, ekkor kezd dideregni, ez a fontos), ez még azoknak is sok, akiken van ruha, az ingben-gatyában-zokniban toporgók (még ha sértetlenek is egyébként) számára pedig egyszerűen elviselhetetlen lehetett, ráadásul itt sehová nem lehet bújni, kivéve mondjuk egy másik ember testét… Sokan már szólnak Djatlovnak, hogy ha a fene fenét eszik is, ők bíz’a lemennek, mert már nem érzik a lábukat, nem hajlandóak tovább itt cidrizni. Akiken van ruha, azok is tudják (mert látják!), hogy a ruhátlanok meg fognak fagyni lent, ha nem segítenek rajtuk, tehát nem nagyon érdemes most szétszakadni, meg nagy haditerveket csinálni, hanem mindenki szépen vonuljon csak le, majd lent melegítik egymást és kifőznek valami tervet, de itt tovább most életveszély minden késlekedés.
Most gondoljunk kicsit a World Trade Center tornyából kiugró emberekre (9/11), ők sem a halált választották, egyszerűen csak kibírhatatlan volt már a hőség, a füst amit belélegeztek, már nem csak a bőrüket, a tüdejüket is perzselte már a hő a belélegzett forró levegőtől, hát hogy megszűntessék ezt a borzasztó fájdalmat, az egyetlen megoldást választották. Hasonlóképp tudom elképzelni a csoport tagjait is ott fenn, nem megoldani akarták a helyzetet, hanem egy rossz helyzetből (állapotból) kikerülni minél előbb, épp csak annyira, hogy utána kicsit logikusobban tudjanak gondolkodni és tervezni.
Még az is lehetséges, hogy a pár szerencsés „cipős” ment elől a lejtőn, a csupaszlábúak, zoknisok meg utánuk a nyomukba lépve, hogy kicsit könnyebb legyen, de lehet, hogy ezt csak megpróbálták, de nem sikerült, annyira át voltak már fagyva, v. nagyon botladozhattak. Talán a „ruhások” közrefogták (előről-hátulról) a kevésbé felöltözött társaikat (ők mehettek középen), hogy legalább a szelet enyhítsék így. De az is elképzelhető, hogy Doro és Krivo egyszerűen elindultak lefelé a maguk szakállára, annyira elegük lett már, tojva a többiekre, főleg Djatlovra, meg a hülye álmaira. Ezt akkor tudom elfogadni, ha nem voltak súlyos sérültek a jégomlásnál, és előtte már lehetett egy kis perpatvar is közöttük a táborhelyet illetően. Ekkor Djatlov feladva vezéri büszkeségét (a táborhely eröltetése miatti fiaskója most megbosszulta őt) visszavonulót fújt (nem akarta jobban feszíteni a húrt), és saját maga is jó példát mutatva utánuk indulhatott. A többiek meg persze követték. (Zolo meg lesz*rta, őt, akárcsak mindenkit a csoportból, ő „katona” volt, őt csak ide helyezték, ezekhez a fiatal gyerkőcökhöz, de kaphatott volna jó kis munkát a Krímben is, a tengerparton v. Szocsi mellett, grúz édes borokat iszogatva, ha van protekciója a pártban, igaz küldhették volna Norilszkba is a sarkkör alá a jegesmedvékhez, vagy Irkutszkba lesni a szibériai értelmiség erdei szamizdatnyomdáját a Bajkál-tó mellett, neki mindegy, nem szólhat be csak úgy az előljárójának, mint egy civil.)
Ezért érzem a szelet egy megkerülhetetlen tényezőnek az események folyásában, mert mindig keresztűlhúzta a számításaikat, mindig lépéselőnyben volt velük szemben és rákényszeríthette őket, hogy meggondolatlan (de legalábbis nem eléggé átgondolt) döntéseket hozzanak. Továbbá kockáztassanak olyan dolgokért, amikért — szerintem legalábbis –- nem érdemes.

Lásd az alábbi kis feltételezésemet is erről.

Djatlov táborhelye: rossz döntés gyerekes játék, utánzás vagy csak edzéskísérlet lehetett?

Arra is van tippem, hogy Djatlov honnan vehette az ötletet a nagyon rossz sátorhelyhez.
6 évvel korábban mászták meg a britek a Mount Everestet (Csomolungma/Szagarmatha) és ezt csak egy trükkel lehetett véghezvinni a nepáli oldalról (akkor már a kínai oldal le volt zárva, katonai terület volt). A két erős, ügyes hegymászó: Edmund Hillary és mászótársa, Tenzing Norgay serpa rájöttek, hogy a csúcs alatti kiemelkedés (ma: Hillary Step) miatt a csúcs megmászhatatlan 1 nap alatt, hogy még a csúcsra is fel tudjanak menni, és még vissza is térjenek estére a táborba, ezért kitalálták, hogy ketten a Step alatt éjszakáznak, és másnap reggel, frissen indulnak neki a Stepnek és a mögötte lévő célnak, csúcsnak. Ez sikerült is, estére le is tudtak jönni onnan, épségben vissza a legfelső táborukig. Csak hát a két hegy nem egészen azonos kategória, ugye, mert hát az egyik a világ legmagasabb (akkor még) megmászatlan csúcsa, a másik meg egy majdnem névtelen domb, ami senkit nem érdekel – kivéve Djatlovot… Nem érdemes kockáztatni ilyen célokért, a britek is kényszerhelyzetben voltak akkor, a svájciak a nyomukban lihegtek, már volt engedélyük a következő évre a csúcsra, és olyen ügyesek, erősnek, szervezettnek látszott a csapatuk, hogy biztos, hogy meg is csinálták volna jövőre, ha akkor Hillariék nem járnak sikerrel. Egyszerűen be kellett vállalni a briteknek ezt a kockázatot, nem volt több esélyük.
De egy ilyen kis „maszek” túrán, mint Djatlovéké, meglehetősen gyerekes dolognak érzem ezt a „csúcstámadás”, meg „stratégiai táborhely” kifejezéseket, megmondom őszintén, nem tudom, de sejtem, hogy Jurij barátunk napjában vagy tízszer dobálózhatott ilyen szavakkal, az őrületbe kergetve a csapat tagjait, ha nem éppen meg nem mosolyogták a háta mögött. Valszeg Zolo barátunk is párszor félrehívta (hogy mások ne hallják azért meg a beszélgetésüket), és finoman megpróbálta rávezetni őt a helyes viselkedésre. Sajnos nem igazán jól sülhetett el ez a dolog és az egyik csapattag (Thibault) ódzkodása a további túrázásoktól is szerintem inkább egy ilyen okra vezethető vissza, semmint valami őket fenyegető veszélyre. Sokan nem merték nyiltan kimondani előtte a véleményüket, mert féltek, hogy repülnek a csapatból, vagy elvesztik ennek a máskülönben kíváló vezetői képességű embernek a barátságát – hát tűrték, ahogy tudták. Már az előző napi bejegyzésük is árulkodik egyfajta letargiáról, vagyis még nem is másztak igazán hegyet, de már most el tudják képzelni azokat a rémes állapotokat fent, a gerinceken (havazás, hideg, szél). Valóban a hágó volt a tóra első igazi mászása, addig csak dombokat kerülgettek, folyóvölgyben gázoltak.
Nekem kicsit ahhoz hasonlít Djatlov mániákussága, mint amikor mi gyerekkorunkban választottunk magunknap szerepeket a játékban: te leszel Winettou, én meg Old Shatterhand, jó?. Vagy a pedálos autót tekerő srácok egyike Fittipaldi, a másik meg Niki Lauda v. Senna. Sajnos az, hogy ő mondjuk egyszer majd Amundsen, Scott, Peary nyomdokába szerett volna lépni, ez nem biztos, hogy mindenkinél osztatlan támogatásra talált ebben a formában, bár tény, hogy biztosan nagyon kíváló felfedező, sportember lett volna belőle. Csak éppen ez az erőszakos törekvése ezen a túrán 9 ember életébe került, köztük az övébe is, igen.

 1936. bobby — 2013-04-11 12:11 

@lebearpolaar:
Ja és tudom,hogy Te csak megosztottad velünk ezt az elméletet és én nem is Téged támadlak,csak mivel Te hoztad fel,így védd is meg!-)

 1935. bobby — 2013-04-11 12:08 

@lebearpolaar:
Okés,hogy hiányzott a fél oldala,de az a fák felé néző oldala volt.A szél pedig az ellenkező oldalról fújt.Szóval legalább a szél ellen védve lettek volna.Mert a szabadban nem csak a sarkoknál fújt be a szél,hanem mindenhol…
Hogy mennyivel lett volna jobb nekik,ha kiássák a ruhákat és a cipőket?Mondjuk annyival,hogy nem zokniban indulnak neki a jeges hegyoldalnak és van rajtuk még 1-2 réteg ruha.Nehogy azt mondd,hogy ez nem számít!
Persze,hogy számít 10 perc,de ha 10 percet kell ásnom azért,hogy a lábujjaim megmaradjanak,akkor ások 10 percet.Még akár 12-t is…-)
Én különben nem hiszem,hogy annyira befújt volna a szél a sarkokon.Inkább arra tippelnék,hogy a jobb rögzíthetőség miatt ástak gödröt.
De mi lehetett az a betonbiztos ok?Csakis újabb hócsuszamlás.De arra mennyi az esély?Mennyi az esély,hogy -15-ben,egy viszonylag lankás(15 fokos lejtő nem az a kimondottan lavinaveszélyes terep)terepen újabb hócsuszától tartsanak?És az is furcsa,hogy felfelé senki sem indult,pedig csak úgy tudták volna ellenőrizni a felettük lévő hótömeg állapotát.
És hogyhogy a lába senkinek sem tört el?Ha úgy feküdtek volna,ahogy a linkelt képen,akkor pár embernek a lábának is komolyan meg kellett volna sérülnie.És ha nem,akkor hogy tört be a srác koponyája?Az már nem a hócsuszától volt?

 1934. lebearpolaar — 2013-04-11 11:03 

Ja és még annyit, hogy konkrétan a szél elől ásták be magukat. Még az ép sátorban is majdnem elviselhetetlen volt az idő (főleg a széleken), egy szakadtban meg aztán pláne nem egy wellness. 🙂

 1933. lebearpolaar — 2013-04-11 10:58 

@bobby: Tényleg nem akarok kekeckedni, de láttad a kifeszített sátrat, hogy nézett ki? A fél oldala hiányzott. 🙂 Még ha fel is veszik a ruhákat, még ha a jó istent is maguk köré tekerik sem lesz _biztonságosabb_ az egész hely. Se a sátor maga, se a közvetlen környéke. Nem nagyon védte volna őket semmitől, nem lett volna melegebb. Már ha egyáltalán fel tudták volna állítani nagyjából, csak nem tudom mire feszítették volna fel, ha a belső tartórúd törött volt. 🙂

Itt most nem arról beszélek, hogy mennyivel lett volna jobb nekik, ha x idős ásással valamit kiszednek maguknak, sokkal inkább arról, hogy ezután mit csináltak volna? Ruhában imádkoznak körülötte? 😀 Ha nem tíz perccel előbb indulnak el az erdőbe, akkor majd később. De _mindenképp_ elindulnak, mert nagyon más lehetőségük nincs. Lehet, ezt a 10 percet is szélmalomharcnak vélték akármi miatt és ezt az időt inkább átcsoportosították arra, hogy menedékhez jussanak. Hidd el, még ez a kis idő is jól jöhet.

Maradjunk annyiban, hogy úgy tűnik betonbiztos okuk volt arra, miért nem vették magukhoz a ruhát (és nem csak ruhát, de bármit amivel védekezni, jobban túlélni tudtak volna), bárhova is rugózunk ezen. 🙂

 1932. bobby — 2013-04-11 10:29 

@lebearpolaar:
Az a gondom ezzel az egésszel,hogy egy kábé 10 perces olyan melót nem csináltak meg,amivel pedig jelentősen javították volna a túlélési esélyeiket.Amíg leértek a fához,már ki is ásták volna a sátrat a hó alól.Plusz mondom:ha a sérülteket kiásták,akkor már a bakancsok sem lehettek messze…

 1931. bobby — 2013-04-11 10:25 

@lebearpolaar:
De miért lenne jobb az erdőben,mint egy szakadt ponyvájú sátorban?A sátorban legalább nem fúj a szél és benne vannak a ruháik,cipők,netalán még hálózsákok is…
Hócsusza ellen elég annyi,hogy megnézik a leszakadt rész állapotát és amelyiket veszélyesnek ítélik,akkor leverik azt a részt.
„Rendben, vegyük azt, hogy kiássák a ruhákat. Mi a fenét tudnak tenni?”-Először is felvehetik a ruhákat,cipőket.-)És ha még így is lehetetlennek érzik a sátorban való éjszakázást(ami nem az,mert így beöltözve -15-öt lazán ki lehet bírni),akkor már így felöltözve lebaktathatnak a fás körzetig és gyújthatnak egy kis tüzet.

 1930. lebearpolaar — 2013-04-11 10:07 

@bobby: Az a baj, hogy megint sok kérdésre ismételném magam, de most egyet kiemelek.
„Erre Ők ahelyett,hogy kimenve megnéznék a helyzetet és tennének róla,hogy ne legyen több hócsusza-inkább otthagyják a biztos menedéket és hiányos öltözetben elindulnak lefelé,ahol a nagy semmi vár rájuk.”

Ha ezt a teóriát vesszük alapul akkor
1. Nem tudom hogy lehetne tenni az ellen, hogy ne legyen több hócsusza… de tényleg.
2. Nem tudom te hogy vagy vele, de számomra egy „lavinaveszélyes” (de legyen hómozgásos, mielőtt még… :)) területen, egy eléggé erőteljesen tönkretett, felszakított oldalú sátor baromira nem biztos menedék.

Rendben, vegyük azt, hogy kiássák a ruhákat. Mi a fenét tudnak tenni? A (feltételezhetően) sötétben elkezdik összevarni a szétkaszabolt anyagot? Reménytelen. És ha még ez valahogyan sikerült volna, akkor is – hogy gyújtanak bent tüzet?
Érted a problémámat? 🙂 A sátort így, vagy úgy de muszáj lett volna otthagyniuk, legalább addig, míg kivilágosodik, vagy lecsendesedik az idő.

 1929. bobby — 2013-04-11 08:23 

@lebearpolaar:
Talán Te linkelted be azt a képet,hogy hogyan feküdhettek a sátorban,amikor beütött a hócsuszamlás.SLC pedig előtte valamikor kérésemre egy olyant(örök hála és köszönet!),hogy miként is nézett ki a sátor,amikor megtalálták.A két kép összevetéséből lazán hozzáfértek volna a cipőkhöz.Hisz ha a súlyosan sérültek oldalán voltak?Akkor az emberekkel együtt kiásták volna a bakancsokat is.Ha meg a másik oldalt?Akkor oda meg nem esett annyi hó…
És akkor sem értem,hogy adva van 9 ember.A többségük tapasztalt túrázó és jó fizikai állapotban vannak.Hócsuszamlás a sátorra,amelyben páran megsérülnek.Erre Ők ahelyett,hogy kimenve megnéznék a helyzetet és tennének róla,hogy ne legyen több hócsusza-inkább otthagyják a biztos menedéket és hiányos öltözetben elindulnak lefelé,ahol a nagy semmi vár rájuk.Többen cipő nélkül…Hogy nézhetett vajon ki a talpuk,mire leértek?És nem voltak olyan hülyék,hogy ne tudták volna,hogy ilyen hidegben ez szinte egyenlő a láb ujjainak az amputációjával.És mégis…Utána pedig elfelejtik a túlélés összes szabályát+gyújtanak tüzet,majd otthagyják.Egy erdőben ne találtak volna fát?Majd mindenki meghal még aznap éjjel…
És a hófal magassága:ástak mondjuk egy 1,5 méteres gödröt,aminek az aljába betették a hátizsákjaikat.Máris a gödör csak 1 méter mély…Utána lefeküdtek(Zolo például ruhában és fényképezőgéppel a nyakában),ami azt jelenti,hogy újabb 30 centi lejön(a testük magassága).Most őszintén:70 centi magasból(viszont közvetlen a sátor mellett lévő-szóval még az sincs,hogy messzebbről csúszott oda) lecsúszó jégréteg mikor töri szét az összes bordáját egy embernek külsérelmi nyomok nélkül?És kettőnek?
Abban pedig biztos vagyok,hogy a kiásott havat nem felfelé szórták(hisz akkor folyton visszacsúszott volna),hanem oldalt vagy lefelé.Szóval a felettük lévő hótömeg nem lett még jobban megmagasítva.Utána pedig a sílécekkel egész jó megtámogathatták,szóval nem hiszem,hogy -15-ben csak úgy megindul egy hófal a fejük fölött.Ha meg igen,akkor az nem csinál ekkora gázt.
Különben ha valakinek eltörik az összes bordája,akkor annak nem esik össze a tüdeje?Vagy elképzelhető,hogy utána Ő még órákig életben van?

 1928. becsuszoszereles1k — 2013-04-10 22:51 

1905. @lebearpolaar: A januar 31-dikei satorveresnel, a foton (‘sekretny’ linkben!) jol latszik, hogy csak rozsevel agyaztak meg a ponyva ala. Persze, lehet, hogy havon mas a szokas…

 1927. becsuszoszereles1k — 2013-04-10 22:44 

1904. @lebearpolaar: Mert – a fenti link szerint (terkeppel, terep elemzessel) – a sator (hatszazvalahany meteren) es a fenyo (negyszazvalahany meteren) kozotti 25%-os lejtoben, kb. Szlobo-Zina-Djatlov kornyeken volt egy kb. 104 meteres szintkulonbsegu hupli.

 1926. SLC — 2013-04-10 22:09 

@lebearpolaar: Jó is lenne 🙂
Az a baj szerintem, hogy mi itt logikát keresünk a dologban, pedig számtalanszor tapasztaltam, hogy nagy nyomás, erős stressz alatt az ember teljesen illogikusan, irracionálisan cselekszik, később még saját magának sem tud számot adni arról, mit miért tett. Ez a hatás itt szerintem hatványozottan jelen volt.

 1925. lebearpolaar — 2013-04-10 21:48 

most már más megoldást nem látok csak azt, hogy idén télen minimum egy hógolyózásra el kell mennünk a helyszínre. 🙂

 1924. lebearpolaar — 2013-04-10 21:28 

@titan: „akik epsegben megusztak miert haltak ok is olyan gyorsan meg” mármint, mi számít gyorsnak? 😀 én pl. tény hogy nagyjából 10 perc alatt összeesnék és meghalnék ilyen helyzetben, pedig nem tartom magam puhánynak. 🙂 de ha számolgatunk, nagyjából 10 perc alatt kiszedtek mindenkit a sátor alól, a fittebbek talán kapirgáltak úgy öt percig de hiába, az is 15 perc a szeles hegyoldalban minimum enyhe sokkot kapva. csak úgy.
egyébként pedig mindenki sérült. a nem súlyosabb sérültek is, főleg az arcukon. vágások, zúzódások, satöbbi.

innen számoljunk rá, hát nem tudom, alsó határon is nagyjából 35-40 percet míg elverekedték magukat a fáig. itt sem hiszem, hogy öt perc alatt sikerült tüzet gyújtaniuk és akkor már lassan egy óra eltelt azóta, hogy kivágták magukat. ez nekünk, illetve nekem, aki jelenleg takaró alatt pötyög az ágyából tényleg gyorsnak tűnik így leírva. ha érted hogy mondom 🙂
a miért nem mentek visszára 3 és abból is nagyjából 2 dolgot biztosan mondok: 1. akkor és ott nem fértek hozzá a dolgaikhoz (belátható időn belül) 2. a többiek állapotát felmérve arra jutottak hogy szélvédett helyre _kell_ jutniuk először és tüzet gyújtani, melegen tartani őket. ha ez megvan, akár meg lehet próbálni a visszajutást is. 3. féltek egy újabb hómozgástól.
biztos vagyok benne, hogy nem akarták otthagyni a sátrat olyan sokáig/végleg. de tényleg. 🙂

 1923. titan — 2013-04-10 21:16 

Szoval hocsuszamlas fenyes gombok vegulis lehettek egyutt.

 1922. titan — 2013-04-10 21:14 

@falusiliba:
Ha annyi ho razuhan a satorra a megtalalok nem igy talaltak volna meg mint a kepeken van, szoval csak kilehetett volna kaparni onnan ezt azt , minimum visszamegyek es megprobalom, de vissza sem mentek.
Viszont szerintem is lehetett valamennyi homozgas, a robbanasoktol.

 1921. falusiliba — 2013-04-10 21:01 

@titan:
Mert nem tudták kiszedni a hó alól és féltek, hogy megindul az egész hegyoldal.

 1920. titan — 2013-04-10 20:53 

Nekem az a bajom a hoszuszamlassal, hogy azok akik epsegben megusztak miert haltak ok is olyan gyorsan meg? Ha mar hianyos oltozetben menekultek el mindent hatrahagyva miert nem mentek vissza meg idoben a satorhoz, hogy osszeszedjek a dolgokat ami nelkul eselyuk sincs az eletben maradasra. Mondjuk a halozsakok is jol jottek volna.
Feltevesem persze az viszonylag idoben visszaindultak ok, csak eppen vagy serultek voltak, kesobb szerzett serulesek, vagy pedig valamilyen mas ok meggatolta oket elerjek a satrat.

 1919. falusiliba — 2013-04-10 19:23 

Ne is hívjuk lavinának, csak húszuszamlásnak, vagy hófalomlásnak.
Olyan rossz, ha másfél napig kimarad az ember, nehéz felvenni a fonalat.:)))

 1918. titan — 2013-04-10 19:19 

@SLC: Miutan mar megtortent a baj, nincs kizarva egymas kozotti osszeutkozesekre, habar azzal csak onmagukat gyongitettek, esetleg vegso elkeseredesukben… vagy akar valami a levegoben ami pszihikai elvaltozast is okozott naluk

 1917. titan — 2013-04-10 18:56 

@tiboru: Igen igy, hogy mondod beugrott. Azert valami zagyvalokon szerintem probalkozhattak.

 1916. SLC — 2013-04-10 18:45 

@titan: Nem úgy gondoltam, hogy ez váltotta ki az egész katasztrófát, de Gyatlov és Szlobo a sérüléseik alapján ökölharcot vívtak valakivel/valakikkel. Nem zárom ki – de nem is tudom bizonyítani persze -, hogy egymással verekedtek. Ha így van, azt betudom a stressznek, a régen gyűlt, de hirtelen kitört indulatoknak. Elvégre addigra egy-több halottjuk már jó eséllyel volt, és ki tudja, Gyatlov a ráruházott felelősség miatt mennyire veszítette el a fejét.

Mondtam már fentebb, hogy szerintem nem egy eseménysor a felelős az egészért, valószínűbbnek tartom, hogy több dolog jött össze: pl földrengés, ami produkálhatott furcsa légköri jelenségeket, hócsuszamlást, a többit pedig bevégezte a bukószél, a hideg, a stressz miatti józan ítélőképesség megszűnése. Az is lehet, hogy nem mindenki kattant be, vagy nem egyformán: amíg a józanabbak menedéket építettek, hogy a sérülteket odaszállítsák, a zavarodottabbak megijedtek, hogy jön a lavina és fára másztak előle – aztán ott fagytak meg és lepotyogtak. Zina elindul vissza a sátorba, mert felszerelés nélkül halálra vannak ítélve, Szlobo utána akar menni, de a bekattant Gyatlov féltékenységében nekimegy. Kiütik egymást, Gyatlovval helyben végez a hideg, Szlobo még elvánszorog Zina után, de a fejsérülés és a hideg őt is legyőzi. És Zina sem jut messzire, mivel totál stresszben van, nem képes beosztani az erejét, esik-kel, és végül már nem bír felkelni.

Persze csak találgatok…

 1915. pakesz — 2013-04-10 16:29 

@sztalker: oké, már látom )))

 1914. sztalker — 2013-04-10 15:52 

@pakesz:

Most jöttem rá, hogy mi zavarhatott meg téged a délnyugati széliránnyal! Én SZÁNDÉKOSAN ELFORGATTAM a térképes rajzot, hogy jobban megfeleljen a metszetnek (Dél-Észak irány), ezért tűnhetett a szél délnyugatinak. Nézd csak meg a bal és jobb oldalon szereplő égtájakat (Dél, Észak)…
A Dél–Észak-irányú metszettel így hosszában tudtam ábrázolni a lejtő profilját, hogy látszódjék jól a hágó két oldalának (nyereg) eltérő meredeksége.
🙂

 1913. sztalker — 2013-04-10 15:26 

@pakesz:

Köszi, köszi…
A szél irányáról: úgy tudom, hogy AHONNAN fúj (ahonnan jön) egy szél (itt most Délkeletről) mindig a hivatalos irány, nem pedig AHOVÁ (ekkor Északnyugat lenne, ugye) fúj (ahová megy), de ezt sem akarom túlragozni, nekem délkeleti szelet mondtak ez ügyben. Egyébként az Otorten felől jövő, akár ELLENTÉTES irányú légtömegek ugyanúgy bekavarhatnak, mert (ahogy a mozifilmben is mondták), alul-felül ellentétes irányú légáramlatok fújnak, ezek találkozásánál van ez a bizonyos hágó. Ha Szibéria felől jön egy légtömeg száz és szazkilométereken keresztül mindenféle akadály hiányában, sajnos a Djatlov-hágó fala lesz AZ ELSŐ IGAZI AKADÁLY az útjában. (Hasonlóan az előadáson bemutatott példához, ott utaltam a MT. Washingtonra — Vermont esetére, ahol 3 fő légáramlat találkozásánál: Az Atlanti-óceán felől, a Nagy-tavak felől, és a Mexikói-öböl felől jövő légtömegek átjáróháza az a hegység, ami nem különosebben magas v. veszélyes, de emiatt a „hármas kereszteződés” miatt sajnos rettentően szeles és kiszámíthatatlan időjárású környék.)

Ez a rajz az Otorten-környékének szélviszonyait mutatná, (ahogy elképzelném, persze…):

http://kepfeltoltes.hu/130410/3_RAJZ–Az_Otorten-hegy_es_kornyekenak_volgyrendszere_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Egy látványos fantáziakép a völgyet megközelítő áramlatok sokféleségéről, ahol a szél sokszor átugrik csúcsokon, kikerüli azokat, lezúdul a mögötte lévő völgybe:

http://kepfeltoltes.hu/130410/2_RAJZ–Meredek_csucsok_a_Djatlov-hago_kornyeken_DK-i_szel_aramlasa_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Egy felülnézeti rajz a szűkületek hatásáról, ahol (megint csak szerintem, persze :)) kialakulhatnak az áramlástanban torlópontnak nevezett helyek (ahol az összenyomódó-sűrűsödő szélnek „döntenie” kell, hogy merre tovább…fel-, jobbra-, balra menjen), ill. az ezek MÖGÖTT kialakuló örvényzönák (sárgával jelölve), amik eléggé bekavarhatnak az éppen benne tartózkodó emberek, tárgyak stb. számára. A szűkületek (a domb és a csúcsok közti térség) gyorsítják a szelet, a tágulatok irányában, afelé meg már érezhető szívóhatás léphet fel (Bernoulli), ha eléggé erős ehhez a légáram:

http://kepfeltoltes.hu/130410/4_RAJZ–A_legaramlatok_a_hago_felett_—_felulnezet_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Ahogy mondani szokás, ez ügyben tényleg minden segítséget, korrekciót, jó ötletet s szakértést megköszönök…

 1912. athor — 2013-04-10 15:20 

Nos, néhány ember áldozatos munkájának köszönhetően (amihez ezúton gratulálok, és köszönök) nagyon kidolgozott kezd lenni ez a hóomlás elmélet. Kezdem lassan még én is elfogadni. Bár vannak még fenntartásaim, de nagyon közelinek érzem a megfejtést.
Néhány apró észrevételt még azért tennék,

egy m3 hó sűrűsége kg-ban kifejezve:

szűzhó 10-30
porhó 30-60
tapadóhó 60-150
finomszemcsés hó 100-300
préselthó 150-300
régebben hullott hó 200-600
csonthó 600-800
lebegőhó, zúzmara 200-300
jég 800-900

http://library.thinkquest.org/03oct/01427/lavina.html

Az hogy milyen magas hófal volt felettük nem tudhatjuk, csak következtethetünk rá. Az utolsó képeken kb. könyök magasságig ér a hófal, de elképzelhető hogy még a kép elkészülte után tovább növelték a kitermeléssel, eshetett is még, sőt a szél is magasíthatta azt. A before-after képeken közt jó viszonyítási alap lehet a sílécek csatjának a földtől való távolsága is. Ez mindkét képen (mármint a sátorveréskori-és a kutatócsoport megérkezéskori) nagyon jól látszik. És ugye hogy a csoport megérkezésekor is állnak és nem fújta el őket a szél az arra utal hogy további min. 20-30 cm akkor is tartotta őket. Remélem ez érthető volt. Egy szó mint a száz -MAGAS volt az a hófal a sátor mellett-felett. Nagyon. (~ 1,5-2 m.)
Ennek ellenére én még mindig kicsit nehezen fogadom el hogy az képes volt bordákat törni. A leszakadó mennyiséget mindenki saccolhatja ízlés szerint (kb. két m3 nálam), a sűrűsége, legyen (max.)150 kg/m3. (mivel frissen hullott, nem olvadt, és nem újra megfagyott, nem tapasztott hóról van szó. Ez így 300 Kg. Ami egyenlő 3 kN-al. A rajz alapján (http://www.alpklubspb.ru/ass/dyatlov_99.jpg) ez kb. 1 m2-nyi területen oszlott el. Tehát pascal-ban is ugyanezt a 3000-es értéket kapjuk. Tovább nem akarom bonyolítani, mert nem értek hozzá 🙂 okoskodni nem akarok. Nem találtam adatot arra nézve hogy mennyi nyomást bír ki a szervezet, bordák stb. Csupán azt hogy 60 kg felett (újraélesztésnél) megnő a bordatörés veszélye.

Persze lehet hogy eleve hibás az az elgondolás hogy Zolo és Luda bordái a sátorban törtek el, talán csak a mederben rájuk hulló hómennyiség alatt. (Véraláfutás hiánya). A koponyatörés elképzelhető, illetve valószínű hogy a sátorban.
A repkedő kályhacső viszont nagy valószínűséggel kizárható, mivel a fűtés nem volt összerakva.

Háááát….határeset. Elképzelhető vagy ahogy a mítoszirtók mondanák, Plausible.

Bármi történt ezután azt a sokk, a hipotermia és a pánik „szinergista” hatása megmagyarázza.

Ügy Lezárva.

(De miért nem szedtek ki további cuccokat a sátorból? Miért mentek csak egyre inkább mélyebbre a völgyben ha féltek a lavinától (hócsuszamlástól)? Miért nem táplálták a tüzet tovább?(Én biztos az egész erdőt felgyújtottam volna) Miért nem inkább a sátort ásták ki, menedékhely építése helyett? Miért nem maradtak együtt?

És akkor még tények amelyeket bele kell foglalni az elméletbe: Fénygömbök, Sárga szín, Radioaktivitás, Nyelv, ajak, szemhiány,

Mit hagytam ki szóljatok.

Szép Napot!

 1911. pakesz — 2013-04-10 14:39 

@sztalker: köszi, ja az ábrádon a nyíl délnyugati szelet mutat

 1910. lebearpolaar — 2013-04-10 14:18 

@sztalker: hú, nagyon jó ez a grafika. egyébként én, aki még ennyit sem értek hozzá…, egyszerűen tényleg úgy érzem, hogy a szélnek vagy így, vagy úgy de kulcsfontosságú szerepe van a történetben.
sztalker, gyere gyakrabban kommentelni!! (még több felkiáltójel)

 1909. lebearpolaar — 2013-04-10 14:10 

@lebearpolaar: oh, hogy tovább éltek, mint a fa alatt lévők. ha másért nem is, de talán azért, mert ők szélvédett(ebb) helyen voltak, Krivoék kevésbé. nem hiszem, hogy jót tett nekik a fára felpattogás, vagy akár az onnan lepattogás is. 🙂
viszont kevésbé hiszem, hogy hosszú órákban lehet mérni a továbbélést. ölnék egy hiteles idővonalért ilyen tekintetben mondjuk…

 1908. sztalker — 2013-04-10 14:10 

@pakesz:
1902. pakesz
Előre is köszi a szakértést meteo-ügyekben, mások nevében is!
Nem tudom, segíthet-e neked valamit, ha most odaadom a völgy és a hágó Dél—Észak-irányú keresztmetszetének (és felülnézetének) rajzát (lásd majd alul belinkelve), ezt a neten talált topo-térképekből rakosgattam össze (sajnos még nincs teljesen kész, és nem is vittem fel rá még minden infót, ez igaz), bejelölve rajtuk egy délkeleti szél feltételezett útvonalát, azaz ütközését a hágó meredek falaival. (Ezek eltérő erősségű pirossal vannak jelölve, értelemszerűen minél sötétebb piros, annál meredekebb ott a hegyoldal a térkép szintvonalai szerint, ahol a szél torlónyomása is nagyobb kell, hogy legyen (amikor falnak csapódik), rákényszerülve, hogy elforduljon, leforduljon akár a völgy felé, vagy felfelé a csúcsok felett.) Az „én meteorológusom” aznapra az Otorten-hegy koordinátáira számolt ki értékeket (nézett vissza adatbázisból adatokat és azt futtatta le a gépén), neki egy délkeleti szél „jött ki” a térségre, de nagyon kevés mérőállomás volt a közelben, azok is százkilométerekre, ha nem ezer (!) a hágótól, ezért semmi biztosat nem akar állítani, túl kevés adata van ahhoz, hogy felelősséggel kijelentsen ez ügyben bármit is, nem is akar nyilvánosságot. Nekem legalábbis ezt mondta, én pedig tiszteletben tartom ezt, végül is ő vinné vásárra a bőrét szakmailag, ő ért hozzá, nem pedig én, a laikus.

Két „szűkületet” azért eléggé veszélyesnek érzek, mert ehhez a tölcsér-alakú völgyhöz 2 bejáraton át 3 légáramlat is bejuthat (mondom én, aki nem értek hozzá, persze…:)) Egyrészt a hágó közepén eléggé meredek hegyoldal van (nem is itt mentek fel Djatlovék, pedig ez alacsony, csak 800 méteres nyereg), ahol van egy kis dombocska, ezen simán átugrik a szél, majd lebukhat a völgybe, de a jobb és bal oldalon álló hegytömbökről (905 méteres, „ vulkanikus-kúpos” alakú hegy tőlük jobbra és a kb. 1100 méteres Halat Szjal teteje, ami alatt volt a sátruk is, aminek teteje eléggé meredek, mégha maga a csúcs lapos is) szintén eltérülhet a szél (balró-jobbról a hegyekről lefordulva és a dombocska között meg még gyorsulhat is kissé), és ezek szintén TALÁLKOZHATNAK a völgyben. Mivel ez egy szűkülő tölcsér-alakú völgy.

Vagyis a 3 áramlat külön-külön (tehát a sátornál rájuk zúduló csak az EGYIK ezek közül — ami a csúcs alatt ütközik– még nem különösebben hatalmas, csak erős és váratlan, mert kellemetlen, kitett helyen éri őket) hatol a völgybe, együtt találkozhatnak a lejtő közepe táján (épp felettük?), így viszont már eléggé nagy lehet a lezúduló szél ereje, valamiféle örvénylés, átfordulás kialakulhat a 3 ELTÉRŐ VEKTORÚ ERŐTŐL, de legfőképp a váratlansága ennek a hatásnak lehet fontos itt, mert legalább, ha erre felkészülnek, nem vesztik el az egyensúlyukat, esetleg időben lebuknak, legörnyednek, lelapulnak a hóba, hogy ne döntse fel őket a roham.

Tehát a rajz a völgy keresztmetszetéről és a nagyobb szélnyomásnak kitett hegyfalakról:
http://kepfeltoltes.hu/130410/Djatlov-hago_keresztmetszet_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Itt pedig egy vázlatos rajz a főbb kiemelkedések (piros) bejelölésével, melyek befolyásolhatják a légáram útját a völgyben:
http://kepfeltoltes.hu/130410/752856596A_volgy_–_tolcser_CROP_2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

És még egyszer köszi, gigabursch társam nevében is, meg persze mindenkiében, akit érdekelhet ez a hipotézis. Meg bárkinek, aki érdemben hozzá tud ehhez szólni, természetesen.

 1907. lebearpolaar — 2013-04-10 13:55 

@pakesz: hidd el, elég sok részletre akárhogy tekerem a dolgokat nem tudok épeszű magyarázatot adni. 🙂 és kitudja, hogy ezt mennyire lehet az információtorzulás számlájára írni.
az egyébként egyáltalán nem biztos, hogy a legsúlyosabb sérültek éltek a legtovább. Tibo (főleg nála) Luda és Zolo esetében a hipotermia rekordgyorsasággal beüthetett.
no de most már tényleg kihúzom magam. *sóhaj*

 1906. pakesz — 2013-04-10 13:21 

@lebearpolaar: persze, én sem gondolom, hogy teljesen el kell vetni, nyilván lehetett ilyen hócsuszamlás, de valahogy akkor sem akar nekem összeállni a sztori,(fáramászás, a legsúlyosabb sérültek tovább élnek, mint a fa alatt megfagyottak, radioaktivitás, stb.)

 1905. lebearpolaar — 2013-04-10 12:59 

@pakesz:
nagyobb volt az a hófal. 🙂 egy kis matek: a sátrat nagyjából 130-140 centire feszítették fel (síbotméret), ennek csak a legteteje lógott ki a hófal alól, ez volt a leghatékonyabb megoldás arra, hogy védjék magukat a széltől.
nem vagyok egyébként hóexpert (sőt :D), de a hóréteg nappal és éjjel között eléggé megváltozhatott, mert nem _állandó_ -20 fok volt, hanem hirtelen és nagyon erősen csökkent a hőmérséklet (a környéken laza 24 fokos esésről számoltak be rövid idő leforgása alatt, esetükben ez lehet hogy több volt). fizikából sem vagyok expert (sőt… :DDD), de nem biztos, hogy csak laza szerkezetű porhóval kellene számolni ebből kifolyólag.
illetve, nagyon nem szeretném megtudni milyen az, ha telibetalálja a bordáimat egy _eső_ hótömeg, miközben egy kopp kemény talajon fekszem… 🙂 még ha a kalapács-üllő hasonlat kicsit durvának tűnik is, az ütő-nyomó hatás viszont igencsak hasonló.

még valami, itt sokan szerintem egy halálos kimenetelű baromi nagy „lavinát” képzeltek el. nem. itt pont akkora méretűt kell elképzelni, ami sérülést okoz, ami lelassít, ami fáj, de ha megfelelő ellátást és környezetet kapsz akkor túlélheted.
a gond csak az, hogy nekik az utóbbi kettőből semmi nem jutott. ezért hűltek ki (ezt sem tudom elégszer kiemelni… ;D).

azt sem mondom hogy ezzel az elmélettel minden rendben van, mert nem. de minden más még ennyi bizonyítékkal sincs alátámasztva… sajnos. pedig szeretnék már egy igazi jetisztorit!

 1904. pakesz — 2013-04-10 12:38 

@lebearpolaar: itt a negyedik rajzon is látszik,(meg a posztban a sátor megtalálása c. képen) hogy a sátor bejáratánál lévő belső támasztórúd, plusz a vászon is megmaradt plusz olyan jó combközépig érő hóban ástak sátorhelyet az utolsó képek szerint,szóval ez a „hófal” és szerintem ez a „kalapács” hasonlat is erős, mivel laza szerkezetű porhóról van szó, (-20 C) fok körül már ilyen esik..

 1903. lebearpolaar — 2013-04-10 12:36 

van itt még egy rajz – „a hótakaró folyamatos változása” címmel, ehhez egy oroszos kéne aki kibogozza, de itt kisbetűvel hozzátenném, hogy ne felejtsétek el azt, hogy a táj 3 (!) hét alatt nagyon sokat változhatott és maga a sátor egyáltalán nem úgy nézhetett ki az esemény alatt/után, mint ahogyan megtalálták (itt most nem feltétlen csak az esetleges hócsuszamlásra utalok, hanem azokra a természeti hatásokra, amik esetleg enélkül is érhették azt).
http://www.alpklubspb.ru/ass/dyatlov_102.jpg

a sátor így nézett ki az első keresők megérkezése után: http://www.alpklubspb.ru/ass/dyatlov_103.jpg innen nézve a bal csücsök ugye áll, előtte/mellette nagyobb hóbucka.
(lásd fénykép lejjebb görgetve: http://gipotezi.ru/sekretnye-materialy/katastrofa-u-gory-holatchahl/page/0/7 )

no, kezd kettőslátásom lenni a fordítótól és a fogfájásomtól is, úgyhogy egy időre mélyhűtőbe teszem az agyamat. 🙂 szép napot!

 1902. gigabursch — 2013-04-10 12:08 

@pakesz:
Pont ez cáfolja a lavinát is – szerintem…

 1901. lebearpolaar — 2013-04-10 11:27 

na. képi melléklet. felkészültetek? 🙂
1. törött síbot(ok) : alpklubspb.ru/ass/dyatlov_90.jpg

2. sátor, a hócsuszamlás kezdetekor. első számú indok: a beásás miatt „betrimmelték” az alját. lefordítva: képzeljetek el egy hófalat, aminek aláástok, így alulról lényegében semmi sem tartja az egészet, miközben a tetejét dolgozza a szél, a hó és a légnyomásváltozás is. alpklubspb.ru/ass/dyatlov_98.jpg

3. így feküdhettek a sátorban. http://www.alpklubspb.ru/ass/dyatlov_99.jpg

4. betemeti a hó a sátrat. „fontos megemlíteni, hogy a testüket két oldalról érte erős behatás: először is a fentről rájuk eső hótömeg, másrészt a sílécekkel kirakott rideg talaj.” az oldal úgy fogalmaz, hogy a hatás nagyjából egy kalapács-üllő folyamathoz hasonlítható. alpklubspb.ru/ass/dyatlov_100.jpg

(folytköv, ha eljutok odáig a fordításban. :D)

 1900. lebearpolaar — 2013-04-10 11:01 

@bobby: itt nem a rosszabb, jobb terep a kérdés, hanem hogy alapvetően más. ritkás az erdő, illetve eleve totálisan nyílt, hóbuckás terepen kellett leverekedniük magukat odáig, tehát ott azon a részen a szelet semmi sem fogta vissza, tompította, direktben kapták.

valamelyik oldal azt írja, hogy Zina testét pl. keresőkutya jelezte, de egyébként ha nagyon látványosan nem is de Gyatlov testét is egészen átfújta a hó. nem hiába hittétek medvelónak a gyengébb minőségű képek alapján. 🙂
http://gipotezi.ru/sekretnye-materialy/katastrofa-u-gory-holatchahl/page/0/7 de itt van Szlobo, ha lejjebb görgetsz, úgy az oldal közepe táján, eléggé ki kellett ásni.
a tűzgyújtással kapcsolatban, azért nem meztelenül mentek ki, sokuk zsebében találtak ezt-azt, kést is, szóval akár lehetett náluk gyufa, vagy bármilyen műs tűzcsiholó eszköz.

 1899. lebearpolaar — 2013-04-10 10:51 

@pakesz: azt nem tudom honnan vetted, hogy a belső támasztórúd állva maradt? 🙂 a sátoron belül találtak törött (nem csak félbetörött, hanem több helyen…) síbotot/kat. ha a lejtőről lefelé nézzük a sátrat, akkor látszik a megtalálási képeken is, hogy igazából csak a jobb csücske-széle maradt állva úgy-ahogy.
na de mindjárt hozok nektek rajzokat a sátorról, arról hogyan feküdhettek benne, meg a hóról is.

 1898. pakesz — 2013-04-10 08:35 

A meteorológiai elemzéssel időhiány miatt valószínűleg a hét legvégén jövök majd. Hócsuszamlás: A sátor megtalálásakor készült fényképen látszik, hogy a sátortartó rúd áll.Na most, ha a gerinc felőli sátoroldalra rácsusszan akkora tömegű hó, ami a sátorvásznon keresztül összeroppant bordákat stb. akkor hogy lehetséges hogy sátor nem dől össze, vagy ha a belső támasztórúd állva is marad, a hó oldali vászon nem szakad szét? Képtelenség. Mondjuk ,mégis kibírja ezt a havat, akkor ezt le kell lapátolni kívülről, hogy a súlyos sérülteket ki tudják szedni.Melletük vannak a bakancsok, ruhák, erre kimennek zokniban havat lapátolni? Tőből kiharapja a nyelvét(???), és nincsenek vérnyomok a sátorban? Képtelenségek. Szóval vannak gyenge pontok ebben az elméletben is…

 1897. gigabursch — 2013-04-10 08:18 

@bobby:

Köszi a linket.

Szó se róla, hatékony módja ez a tarvágásnak.

Arról már nem is beszélve, hogy a kidőlő fákhoz legközelebb levő autó rendszáma és felségjelzése – szó se róla – sokat elárul, annak alföld közeli származásáról.

Namost, ha ott nincs erdő, úgy gyorsul a szél, ahogy jól esik.
Nagyon látványos (persze innen a jó melegből), ahogy egy megindult lék esetében a lék bedőlése, hogyan „hátráz” a szél befújási irányába, azaz a bukóörvények hogyan helyezik nyomástalan mezőbe a fát, ami utána dőlés/döntés már jön mint a karikacsapás.

 1896. bobby — 2013-04-10 07:08 

@titan:
Ezzel kapcsolatban nekem az tűnik furának,hogy nem volt náluk lőfegyver?És ha megtámadja Őket valami,akkor puszta kézzel kelnek vele birokra?Vagy késekkel?Egy ekkora túrára hogy indulhattak el lőfegyver nélkül?

 1895. bobby — 2013-04-10 07:04 

@lebearpolaar:
Ti hoztátok fel a Tátrát,nem én.-)De szerinted rosszabb a terep vagy jobb?
Zináék testét áthordta a szél?Én úgy tudtam,hogy lábnyomok vezettek a holttestekhez.
Különben szerintetek hogy gyújtották meg a tüzet?Ruhákat nem tudtak felvenni,de gyufa volt valamelyiküknél?És ha már meggyújtották,akkor miért nem maradtak ott?Fáztak?Akkor miért pont egy szélső fát gyújtottak meg és miért nem egy belsőt?

 1894. vanek — 2013-04-10 01:46 

A forgatókönyvírásba nem kapcsolódnék be, csak fölmerült pár kommenttel feljebb az események idejének kérdése, így most ide tudnám leginkább a teszteredményt beszúrni: bár nem tudom ők pontosan milyen órákat viseltek de megkerestem korabeli Poljot órámat (ami természetesen nem lehet pont korabeli, mert Poljot néven csak ’60-tól gyártottak órákat), ami aztán egy felhúzással 24+18=42 órát még pontosan(!) járt. Ezután még +2 órát kűzdött de azt már nem tudtam végignézni.
Ha valaki a számok barátja, nekiállhat visszaszámolni az óraállások alapján.

Ja, Cseljabinszkban is volt óragyár, ott Poljotot nem, csak a Molnija zsebórát gyártották. Meg mindenféle (sugárzó) műszereket a hadseregnek pl. harckocsikba, tengeralattjárókba.

 1893. tiboru — 2013-04-10 00:25 

@titan:

„…folytak olyan kiserletek is bombaugyben, hogy az eloszervezetet megolni viszont a varosokat epsegben hagyni.”

Asszem a neutronbombára gondolsz, az volt (lett volna) ilyen hatású fegyver, de tudomásom szerint élesben nem próbálták ki.

 1892. lebearpolaar — 2013-04-09 23:15 

@titan: és emiatt mások is elindulnának oda túrázni és egy véget nem érő időspirálba kerülne ez az egész Djatlov-incidens. 😀

 1891. titan — 2013-04-09 23:08 

Azon is gondolkodtam mar elkellene menni oda telen satorozni, lehet okosabbak lennenk. Csak attol felek mivel ahanyan vagyunk annyifele tortenett, hogy osszevesznenk, azutan valaki kivagja a satrat, es uzsgyi mindannyian le az erdobe….
Majd itt par ev mulva Djatlov incidens ketto neven forumoznanak rolunk.

 1890. titan — 2013-04-09 23:04 

@titan: Az, hogy tortent e turazokra az allatok reszerol tamadas kerdezni akartam 🙂

 1889. titan — 2013-04-09 23:02 

@lebearpolaar: Tovabb fuzom, Ne vagd szet a satrat mert meghalsz en meg epekedesemben utannad halok 🙂
Szoval nincs nekem bajom a verekedos elmelettel, viszont nem hiszem nem higgadtak volna le ha az eletuk a tet, a legnagyobb ellensegek is osszefognak ha csak kozosen tudnak eletben maradni.
Most gondolkodom 🙂
A hocsuszas lavinas elmelet nem rossz, toreseket nagy ho sulya okozza, kerdes a satornal vagy az erdonel? A fejserules lehet attol ha leesik valaki a farol. Amit itt gyenge pontnak tartok, a satorhoz valo visszateres miert varnak vele addig mig elfogy az erejuk?

Mas… Vadalatok, tudom ez mar ellett vetve meg mielott en aktiv lettem volna, ugye nyomok nincsnek. Azert megis erdekelne milyen vadallatok vannak arrafele? Tortent mar tamadas turazokra. Mondjuk ha egy ehes medve rangatja a satrat ugyszint eltudom kepzelni a menekulest, meg a felelmet a satorhoz valo visszaterest, lehet meg ott csemegezik a medve , megnezem fara maszom.

Robbantas szakerto van a csapatban? Olvastam regebben, hogy folytak olyan kiserletek is bombaugyben, hogy az eloszervezetet megolni viszont a varosokat epsegben hagyni.

 1888. lebearpolaar — 2013-04-09 22:19 

@titan: nahát, azért ennél romantikusabb randevút el sem tudnék képzelni, mint az Ural mentén sátorozni a hóviharban! várom a férfi jelentkezőket most már én is, „ne vágd szét a sátrat!” jeligére 🙂

 1887. titan — 2013-04-09 22:14 

@SLC: A fene tudja kinek milyen a gusztusa, en ha l’amore szeretnek, nem az Ural kornyekere vinnem kedvesem, -20 fokba, hovihar stb.stb.
Na de tetelezzuk fel.
Feltekenysegi roham, kessel neki a satornak, szetszabdalni, kozben kiosztani nahany pofont, majd uzsgyi az erdo. Utannuk mindenki, ki cipo nelkul, ki gatyaban eppen ahogy voltak. Olyan mely nyomot hagyott bennuk a feltekenykedes verekedes, hogy vissza sem mernek terni a satorhoz. Inkabb tuzet raknak, meg fara masznak, meg epitenek a vizmosasba menedeket. Kozbe nehanyuknak bordaja torik, vagy a koponyaja, es szepen egy ejszaka megfagynak.
Bocs ez nekem nagyon sci-fi, maradok a katonai kiserletnel 🙂

 1886. lebearpolaar — 2013-04-09 21:44 

@SLC: óh Gyatlov ilyen irányú ambícióiról még nem is tudtam, pedighátaztán. Elég aktív, intelligens srác lehetett.

 1885. lebearpolaar — 2013-04-09 21:30 

@SLC: Kolevatov rejtőzködési képességei zseniálisak voltak. 😀
Az a baj, hogy a kapcsolatok kikuszálásához nagyon kevés a képi anyag. Csupa elkapott pillanatok, kevés „sorozatkép”, kellően össze-vissza, sokszor rosszul exponálva. *sóhaj*
Az utolsó képek mondjuk elég feszültek, nem csak miattuk, hanem a környezet miatt is. Vagy csak túl sokat edződtem Capa képein 😀

 1884. SLC — 2013-04-09 21:23 

@lebearpolaar: állítólag Luda és Gyatlov – ki más – fényképeztek legjobban a csapatban. Gyatlov valami iskolai újság szerkesztője és fotósa is volt egyben. Ezért vannak olyan beállított képek, hogy „A szocialista ifjúság jókedvűen túrázik”. Gondolom azokat eleve az újság számára készítették.

 1883. SLC — 2013-04-09 21:07 

@titan: szerintem ennek a nyomait látjuk Szlobogyinon és Gyatlovon.

@lebearpolaar: ezt a képet Krivo lőtte, és tudod hol van – mert rajta van – Kolevatov? Egészen precízen Zolotarjov MÖGÖTT ül.
És ha megnézed a másik teherautós képen Zina, Szlobogyin és Tibo arcát…
Aztán ahol Zina térdel, és a kezét nyújtja Szlobogyinnak. Aztán Szlobogyin mindkét kézzel mutat valamerre, de a szeme egész pontosan az objektívbe néz… valahogy úgy, mintha azon gondolkodna: vajon látta?
Szóval érdemes átnézni a képeket, de ezek csak feltevések maradnak sajnos.
Jó étvágyat! 🙂

 1882. titan — 2013-04-09 20:19 

@SLC: Maximum egy jo kis verekedes alakul ki egy lanyert nem tobb, es annak is lenne nyoma.

 1881. lebearpolaar — 2013-04-09 19:59 

http://dyatlov.corneliusnoir.hu/wp-content/gallery/tura/0080.jpg Tibo és Judin mekkora kópé lehetett már 🙂

 1880. lebearpolaar — 2013-04-09 19:44 

@SLC: bevallom, hogy fotós szívem a legelső képért dobog a legjobban. 🙂 egyébként jó lenne valahogy tudni melyik képet ki követte el, mert van pár kifejezetten jó (táj)kép.

 1879. famella — 2013-04-09 19:35 

@SLC: Tudom,láttam őket én is,de egyszerűen nekem jobb ötletem nincs.Mert a meglévő információk alapján én nem jövök rá semmire!Inkább csak remélem,mint hiszem,hogy van valahol mélyen egy fiókban elrejtve valami!:)

Na,nekiveselkedek,ha nyugi lesz itthon,aztán megpszichologizálom a képeket!:)

 1878. lebearpolaar — 2013-04-09 19:24 

@SLC: ha megsült a pizzám (mert lassan enni is elfelejtek nyomozás közben :DD) még egyszer nekimegyek a képeknek. *frusztrált szájmozgás*

 1877. lebearpolaar — 2013-04-09 19:18 

@titan: lehet, hogy történt disznóság, mármint ilyen módon. én csak arra utaltam, hogy közvetlenül nem, tehát nem állt kgb-s a sátor mögött, nem jeti zavarta ki őket, nem mások rendezték el a holttesteket így. satöbbi. 🙂 az, hogy mi indította be az egész láncreakciót (akár egy hócsuszamlást is) az már megint egy más kérdés.

 1876. SLC — 2013-04-09 19:07 

@famella: itt fent vannak a negatívok is, az alapján nem tűntek el képek, sőt, több is van belőlük. Van pár olyan kép, aminek a negatívjait nem találták meg, elkallódhattak az idők folyamán.
http://dyatlov.corneliusnoir.hu/galeria/

Egyébként én a fényképekre alapozom, hogy Szlobogyin és Zina között volt/lehetett/alakult valami. Azt is, hogy Zolotarjovnak is tetszett Zina. Azt is, hogy Gyatlov és Zolotarjov között eléggé feszült lett a viszony pár nap után, ott van pl a hóviharos kép, amiben egymással szemben állnak, mögöttük Tibo olyan rémült arccal, hogy nézni is rossz, öten meg nekik háttal pakolnak le épp (ez talán pont január 31-én készült).

Csak az a baj, hogy ez is csak feltevés, és nem bizonyít semmit…

 1875. SLC — 2013-04-09 18:45 

@lebearpolaar: igen, ez a gond. Körbe-körbe totyogunk. Itt még az én legendás fantáziám is leblokkolt.

 1874. SLC — 2013-04-09 18:39 

@becsuszoszereles1k: erre remélem valamennyire fény derül, ha orosz szakos barátom munkába áll 🙂

 1873. becsuszoszereles1k — 2013-04-09 18:38 

1826. @falusiliba:

Meg egy nyamvadt feligolvadt mujeg yetijuk sincs!:(

 1872. titan — 2013-04-09 18:33 

@lebearpolaar: Tortent valami disznosag, viszont akik a disznosagot csinaltak fogalmuk nem volt valaki akkor ott boklaszik, (hanyagsagbol e, vagy letertek az eredeti utvonalrol ilyesmi info is van). Eloszor amatorok bukkantak rajuk ha jol tudom, azutan mar nem lehet holtesteket tuntetni maximumm finomitani a dolgokon. Nekem egyre inkabb katonai kiserletnek tunik, rosszkor voltak rossz helyen.
Valami robbangat a levegoben, nincsenek repeszek, van piszok nagy legnyomas, egy ket emberke repulhet is par metert, lehullhat a farol mint az erett gyumolcs. Ez magyarazna a radioaktiv nadragokat is. Ez azt is magyarazna miert nem mentek vissza a satorhoz illetve akik elindultak mar nem tudtak elerni, mert vagy serultek voltak eleve vaqy utkozben kaptak ok is egy adagot. Nyelv , szem hiany ez mind a termeszet muve.

 1871. lebearpolaar — 2013-04-09 15:48 

@bobby: nodehát nézd meg, hogy esetünkben milyen a terep, de komolyan! 😀 nagyon nem olyan, mint a Tátrában azért. 🙂
és bizonyítottan nagyon erős volt a szél. akkor is és a „mentéskor” is. konzerválta a lábnyomokat, teljesen áthordta Zináék testét a nyílt részen és a sátor mögötti hófalat a nulláig pucolta, egyszóval erősen tereprendezett.
a sátor azért maradt meg a vágásokat leszámítva viszonylag jó állapotban mert vagy így, vagy úgy de biztosan hó, ráadásul több hó alatt volt, mint ahogyan megtalálták. egyéb esetben ilyen körülmények között kb cafatokban lett volna.

de megint ismétlem magam ;/

 1870. bobby — 2013-04-09 15:37 

@lebearpolaar:
Ezzel a széllel az a legnagyobb bajom,hogy a turistákat is csak térdre kényszerítette,míg a fákat szétcsavarta.Esetünkben pedig mit látunk?A sátor a helyén maradt,az emberek meghaltak,míg a fák nem dőltek ki.Nekem ez fura…

 1869. lebearpolaar — 2013-04-09 14:59 

@bcsillag: wow. fura, hogy itt mennyien alábecsülik a szél (és hó, jég) jelentőségét a sztoriban, akár bukószél, akár más megközelítésben egyébként 🙂
láttam én már derékszögben visszahajlott (nem műanyag) reklámtáblát is egy istenes szélvihar után és ez még csak nem is télen, a hegyekben volt, hanem natúrban itt a kerületben.
hol vagy meteorológus szaki, adj életjelet! (remélem nem fújt el közben egy bukóorkán egy másik kontinensre. :D)

 1868. bcsillag — 2013-04-09 14:44 

@bcsillag:

Érdemes megnézni a postban linkelt videót is a szélviharról.

 1867. bcsillag — 2013-04-09 14:42 

Nem voltam a bukószél verzió híve, meg úgy a hirtelen feltámadó erős szélé sem, de ma találtam egy ilyet, ami azért elgondolkodtattott, még ha csak érintőlegesen kapcsolódik is a témához:

http://meteo.postr.hu/a-magas-tatraban-rosszabb-volt-marcius-15-en

Nem kell túl messze menni egy jó kis téli viharhoz…

 1866. becsuszoszereles1k — 2013-04-09 13:37 

1867. @famella:[Off<<Tetszik a szovegtordelesed! A komment sorszam tordelese pedig @gtibor megoldasaban tetszett meg! Koszi mindkettotoknek!]On

Ez a Djatlov-tema varazsa!:)

A gyerekek, egeszen kicsikent kb. negyedev alatt kinovik a cipojuket! Csak mert magam, 2-3 honap alatt olvastam at az osszes posztot…

 1865. lebearpolaar — 2013-04-09 13:31 

@famella: az elrendezéses dologgal nagyon sok gondom van. kinek szánták volna a terep átrendezését? a tanúknak és a kiérkező egyéb egységeknek eléggé önámítás lett volna. a köznépnek? a családtagokon, barátokon, hozzátartozókon kívül senkinek igazából be se indult volna a fantáziája erre és egyébként is ne a mostani bulváridőszakot vegyük már alapul 🙂 nekünk, hogy évtizedekkel később is ezen a sztorin rágódjunk? ha egy véletlen folytán nem szellőztetik meg nemzetközi/külföldi újságírók a sztorit, akkor nem igazán született volna erről itt poszt 🙂

másrészt, ha valami nagy disznóság történt volna és közvetlenül emberi ok miatt halnak meg (célirányos gyilkosság, vagy gondatlanságból elkövetett de jelenlévő emberi erő miatt) akkor az „elkövetők” nem hiszem, hogy azzal törődtek volna, hogy iszonyú nagy pepecsmunkával elrendezgessék a szereplőket a játékasztalon, lenyiszáljanak és átteleportáljanak ruhákat, kamutüzetgyújtsanak, satöbbi. egyszerűen összegyűjtik a testeket, visszahajigálják a sátorba, rálapátolnak egy rakat havat és aztán a megtalálóktól mehet a távirat, hogy baleset volt, nagyon sajnáljuk. és ez még az enyhébb verzió, a másikban inkább az lett volna, hogy a büdös életben se a sátor, se a testek, se képek, se lábnyomok, se napló se semmi nem kerül elő.

 1864. famella — 2013-04-09 12:43 

@titan: Erre írtam,hogy kezdetben szimpla hegyi balesetre gondoltak,különben nem engednek oda ennyi civil kereső egységet.Aztán valamit láttak,találtak,csak addigra annyi tanú volt,hogy eltűntetni nem lehetett egészen a nyomokat,hát megkreálták,hogy nagyon ne térjen el a látottaktól,de egyértelmű magyarázat se legyen a történtekre.Szerintem persze!:)

 1863. famella — 2013-04-09 12:40 

@becsuszoszereles1k: Na,az még odébb lesz,lévén 2 és 6 évesek! :)Olvastam többet is,de ahogy a kommentszámot elnézem,valahogy ez izgatott fel mindenkit!:)

 1862. famella — 2013-04-09 12:37 

@bobby: Na,pont ilyesmire gondoltam.Gyanús,hogy az egyikük keveset szerepel a képeken pl.Énnekem meggyőződésem,hogy hiányoznak fotók.
És továbbra is a problémám,hogy annyi a furcsaság,hogy vagy hiányos a sztori,vagy a kelleténél több az infó.Nem létezik,hogy ennyi elméletet nem lehet igazolni még nagyjából se,mert mindegyik sántít valahol.Mert mindegyiknél van valami,amit sehogy se lehet megmagyarázni.

 1861. falusiliba — 2013-04-09 11:23 

@bobby:
Megnéztem a képet (az utolsó sátorverőset) és saccoltam. Így jött ki. A mellükig ért a hó, minimum.

 1860. lebearpolaar — 2013-04-09 10:28 

plusz a hócsuszamlásos elmélettel kapcsolatban: itt nem is feltétlenül az volt a „gond” hogy ez a kisebb (értsd: nem lavina nagyságú, de pont akkora, hogy eléggé betemesse a sátrat és őket) hóadag rájuk esett, hanem az, hogy az ezáltal okozott sérülések nagyjából 10xesen felgyorsították a hipotermiás folyamatokat. ha ez így történt, akkor szinte biztos vagyok abban, hogy a helyzet kb. felmérése után azt látták, hogy ez a kicsi lehet valami sokkal nagyobbnak is a kezdete, még ha nem is tíz másodpercen belül.

a megkérdezett orvos pl. kiemeli, hogy bármennyire úgy tűnik Luda és Zolo sérülése alapján, hogy perceken belül meghaltak, ez egyszerűen nem igaz, sőt lábra is állhattak és mozoghattak is ezekkel a sérülésekkel. „A végsőkig harcoltak”. ők is elsősorban kihűltek (!) mint a többiek.

ez gonoszan hangzik, de lehet hogy jobban jártak volna akkor, ha tényleg elviszi őket úgy istenigazából a hó és nem kell ezekkel a sérülésekkel és a környezetükkel is extrán megküzdeni. :/

 1859. lebearpolaar — 2013-04-09 10:03 

@bobby: két dologra és abból is egyre betonbiztosan nem tudok magyarázatot adni akárhogy csavarom a történetet, ez pedig Zolo gépe. egyébként elég strapabíró és nehéz masínok voltak ezek önmagukban is és mivel a nyakában lógott – bőrtokban is volt. arról viszont nagyon egy forrás sem értekezik, hogy milyen állapotban is találták meg. nem csak törés/nyomodás/akármi szempontjából hanem egyébként. az egyedüli amit megtudtunk, hogy volt benne film, de a természeti behatások (lásd olvadékvíz) tönkretette – viszont arról semmit, hogy fényképezett-e egyáltalán vele és mennyit (ha nagyjából egyben volt a gép, akkor a mutatóról ezt azonnal le lehetett volna olvasni), számomra azért ez sem egy elhanyagolható adalék lenne.

a naplókérdés és miért akkor történt kérdésre igazából az Otorteni Estet adták válasznak, amit szerintük aznap írhattak, mielőtt lefeküdtek.

 1858. bobby — 2013-04-09 09:14 

Egyáltalán Zolo gépe épségben maradhatott volna,ha valami ráesik vagy Ő esik le valahonnan?Mert ha valakik megölték Őket,akkor ez lehetett utalás arra,hogy Zolo lefényképezett valamit.De kinek üzenhettek volna ilyen formában?És szegény lány nyelve(ha kivágták) mire utalhatott?Hogy beszélt valaki(k)nek.De ki(k)nek?Ha idegen(ek)nek,akkor az jó pár napja történhetett vagy pedig aznap.Ha meg a csapatból valakinek,akkor az azt jelentette,hogy vagy észrevett valamit vagy pedig Ő is ügynök volt és ezt köpte el.Viszont akkor ebben az esetben közülük kattant be valaki.De nekem ez furcsa lenne,mert ha valaki közülük feladattal jött volna,akkor csak hoz valami lőfegyvert is,nem?

 1857. bobby — 2013-04-09 08:52 

@famella:
Egy olyant lehet,hogy érdemes lenne megnézni,hogy ki kivel hányszor szerepel egy képen.Talán le lehetne szűrni valamit a csoporton belüli barátságokról.

 1856. bobby — 2013-04-09 08:48 

És még egy észrevétel:Zolo fényképezőgéppel a nyakában feküdt le aludni?És a rácsúszó jég a bordáit széjjel törte,de a gép épségben maradt?

 1855. bobby — 2013-04-09 08:46 

@falusiliba:
Hogy jött ki Nálad a 1,5 méteres hófal?Vegyük azt,hogy max.1 méteres lyukat ástak,amibe betették alapnak a hátizsákokat.Magyarán Ők nagyjából a lejtővel szintben feküdtek,hisz különben nem tudtak volna még a sátorba sem bemászni.És szerintem a kiásott havat sem felfelé,hanem inkább lefelé vagy oldalra szórták volna.Tehát nem lehetett itt semmiképpen sem 1,5 méteres hófal felettük.
És ha tényleg úgy aludtak egymás mellett,akkor több sérülésnek is kellett volna lenni.Legalább két embernek a lábának is töröttnek kellett volna lennie.
Valaki kérdezte,hogy már nappal lehetett-e,mikor fára másztak kukkolni,mert különben nem láthatták volna a sátrat és erre ez volt a válasz,hogy a hó miatt láthatták.Többszáz méterről és hóviharban?Nem valószínű…
Viszont ami engem a legjobban zavar:a naplók.Miért nem írt senki aznap a naplójába,amikor minden bizonnyal már lefeküdtek?Nem az,hogy egy ember nem írt,hanem senki sem!Pedig annyira fáradtak nem lehettek,mert azért olyan sokat nem császkáltak aznap.Nekem erre két magyarázatom van:vagy nappal történt az egész vagy pedig valamitől féltek és ezért nem érezték fontosnak.Egy napló viszont hiányzott.Lehet,hogy Ő írt bele valamit és ezért tűnt el?

 1854. falusiliba — 2013-04-09 08:07 

@gigabursch:
Erre valahol fentebb azt mondta tiboru, hogy megállapították a penge hegye által hagyott nyomokból, h belülről volt a nyisza.

 1853. gigabursch — 2013-04-09 07:33 

A sátorkivágáshoz csak egy adalék.

Sokat merengtem rajta, de tudnék-e úgy kívülről egy sátrat kivágni, hogy a kés pengéje olyan utát járjon be, hogy belülről kifelé szakít.

A válasz:

IGEN, lehetséges.

Tessék csak mindenkinek végiggondolni a boríték felnyitását papírvágó késsel.

A vágóeszköz mozgatása kívülről történik?
Igen.
Az elemi szálak kifelé fordulnak a vágás mentén fellépő nyiró feszültség hatására?
Igen.

Szóval ezt tessék végiggondolni.

Ezen a ponton összeér egy fentebbi elmélet, hogy Zolo azért volt felöltözve, mert félt valamitől, de inkább eldugul(hatot)t, mert már un(hat)ták a nyávogását.
De őneki gyanús volt valami, csak nem tudta mi.
Kint őgyelgett, várakozott.
Felismerte a közelítő bajt (hófelporzás, csillagok fénye, mittudoménmi), menteni akarta a többieket, felvágta a sátrat, mondjuk beüvöltve, hogy vágom, húzódjanak hátrébb, nehogy valaki megsérüljön, valakibe belevágjon. Mivel a hóban nem könnyű a járás, ezért többszöri nekifutásra vágta fel a sátrat.
A többiek végre felfogták a valós veszélyt, és viszonylag gyorsan elindultak lefele – bele a még nagyobb problémába, @sztalker völgyszelébe.

 1852. becsuszoszereles1k — 2013-04-09 01:23 

1842. @lebearpolaar:

🙂 kis kezdobetuvel es ‘je’-vel irtam:)

Hasznaltam meg: ‘me’, helyesen „miert” (kerdoszo)
‘akko’, helyesen „akkor” (idohatarozo szo)

 1851. manysivadasz — 2013-04-09 01:01 

Ès egyébként: hajnali 1-kor miért vagytok még fönt 12-en az oldalon? Tessék aludni menni, hogy kipihenten dolgozhassatok az ügyön!

 1850. becsuszoszereles1k — 2013-04-09 01:00 

1841. @falusiliba:

Ez volt a film cimenek hivatalos magyar forditasa? Mert akkor az van. Es a film is valoban olyan aranyos volt.:)
De a szinvilaga jegesen ezust volt, es a jegtunde szuperul korizott rukvercbe is!(Igaz, gyorstekeresbe neztem!]
Akko man inkabb Arany szimfonia, de nem szimfoniarol szol a film, hanem a „szimfonia kaliberu elmenyt nyujto revurol” – hogy me aranyba? me gondolom az a legmelyebb csillogas, a feny-a pompa, mint maga a film is:) Meg a fo”cim hattere is csillogo aranyfeny…

A 65%: Vizsoj fele utazva, miutan elvaltak utjaik a geologusokkal, valamitol elkedvetlenedett a Djatlov-csoport, de nagyon. Zina ezt mar utkozben leirta a naplojaban…
Csak kesobb, Vizsajban, a film hatasara oldodott a kedvuk, ami Djatlovtol kulon is szokatlan vad jokedvbe csapott at, de lassan az is lelohadt…[nem valami lekuzdhetetlen belso feszultsegre utal ez a (mindegyikuknel jelentkezo)hangulati csapongas? Talan tortent valami elotte, hallottak valamit, megtudtak valamit pl. a geologusoktol.., de ha tetszett, ha nem (ugy tunik, nem) nem lehetett visszafordulni…???]

 1849. manysivadasz — 2013-04-09 00:59 

Metodológiai hozzászólás:
van egy csomó szövegünk meg fényképünk, ami alapján dolgozunk. Egyfelöl tudjuk, hogy az anyag hiányos (vagy legalább is valószínüsítjük, pl. a keresöcsapatban egy NCIS-s sem volt, összetotyogták a nyomokat stb.). Másfelöl az Occam borotvája-elv alapján a legracionálisabb magyarázatot próbáljuk összebarkácsolni.
De:
a) biztos, hogy ebben a sztoriban a racionalitás alapján találjuk meg a megfejtést?
b) miért kezelünk bizonyos infókat tényként, másokat meg teljes mértékben hanyagolunk? (ld. pl. sugárzó nadrágok).
Lehet, hogy pont az ellenkezöjét kéne csinálnunk, mint amit csinálunk, és a rendelkezésre álló adatokat egymás mellé téve, teljesen új összefüggéseket keresni?
az az érzésem, hogy körbe-köbe járunk, és közben összetapossuk a sátor körül a nyomokat.

 1848. becsuszoszereles1k — 2013-04-09 00:21 

1825. @famella:

Itt van roluk egyenkent kis portre, kis eletrajz, kis turazos mult turavezetoi jellemzessel, es a vegzetes tura (@SLC linkelte):

http://gipotezi.ru/sekretnye-materialy/katastrofa-u-gory-holatchahl

 1847. titan — 2013-04-09 00:18 

Jo ejt mindenkinek, azt hiszem ma en oltom le villanyt 🙂 A cipoket ha lehet mindenki tegye a feje ala 🙂

 1846. titan — 2013-04-09 00:11 

@famella:
Valami volt meg ott, ez igy van, es az a valami nem a foldon illetve a havon volt mert nyomot hagyott volna.

 1845. titan — 2013-04-09 00:09 

@falusiliba:
Nem rossz, azutan mart csak azt kell bevallani mit is csinalt a narancssarga gomb?
Az valoban egy gomb volt amit fellotek vagy ledobtak, vagy termeszetes uton jott letre, es amit Zolo lefenykepezett? Vagy valami mas dolognak a fenyjelensege?

 1844. titan — 2013-04-09 00:06 

@famella: Ha valaki elakarta volna tuntetni a nyomokat, eltunteti ugy, hogy az egesz tarsasagnak meg a labnyomat sem talaljak meg, nemhogy a satrat meg a holtesteket. Halvany goze sem volt itt senkinek mi tortent veluk, azutan megis lehet megtalalasuk utan rajottek, ezek a fiuk lanyok olyan helyen voltak ahol nem kellett volna, mi meg engedtuk, utolagos simitasok lehettek.
Tenyleg ez most jut eszembe, honnan tudjak hogy februar 1-en tortent? Lehet atsiklottam valamin. Az biztos, hogy meg egy ejszakat sem eltek tul.

 1843. becsuszoszereles1k — 2013-04-09 00:05 

1812. @famella:

Tudod mennyi olvasnivalo poszt van meg – itt jobbszelen felsorolva – Tiboru blogkomplexumaban? Csak a konteotemakat eleg lesz elolvasnod (kommentestul persze)! Addigra talan mar a gyerekek is kinovik a cipojuket!:)

 1842. titan — 2013-04-09 00:01 

@falusiliba: Nem eletszeru 🙂 Mazsa jeges ho raesik a cipokre, azoknak annyi, a tobbi turazora meg ugy esik ra kilehet oket huzni a ho alol, ja es kulso serulesnek nyoma sem csak belso. Ilyet jeg nem csinal, legnyomas annal inkabb 🙂

 1841. becsuszoszereles1k — 2013-04-08 23:49 

1799. @lebearpolaar:

Tuzdelt Konteostarsak!

Probaljunk meg koncentralni! Miert, ismetlem, miert kellett meghalniuk mind egy szalig? A legelso serules – elotti esemenyek mik lehettek?>Melyek lehettek?
Mert el lehet halalozni remenybeli cadavernek azonos helyszinen ugy is, hogy a Sandy-hurrikan besopri a parti happy-bar barszekerol a zoceanba; meg ugy is, hogy a mellette ulo sombreros illuminalt(?!) varatlanul (?)boxerral leuti; meg ugy is, hogy a helyi limonade yoe/maffia/serif csipobol lelovi, stb. Az elvileg biztosan nem lenyeges, hogy mikor vette az alsogatyajat, azon volt-e Crocs-felirat, vagy felfele tartotta-e a kisujjat ivas kozben…
Konteo ez az elet tengeren:), de most komolyan:(

 1840. lebearpolaar — 2013-04-08 23:40 

@falusiliba: meg az is tuti, hogy most már én is fejtől-lábig fogok aludni. remélem ma nem álmodok túrázással és hóval, mert az utóbbi pár napban csak ezzel sikerült. jóéjt! 😀

 1839. falusiliba — 2013-04-08 23:19 

@lebearpolaar:
Tuti, h lábtól-fejtől aludtak…

 1838. lebearpolaar — 2013-04-08 23:15 

@becsuszoszereles1k: „Harkályok” :D, a google fordító zseniáljából azt hiszem szállóige lett már 🙂

 1837. falusiliba — 2013-04-08 23:14 

@becsuszoszereles1k:
Hú, bakker naon eccerű vagyok, de megint nem értem a mondandód 65%-át.:)
Aranyos szimfónia:
http://www.youtube.com/watch?v=jXsv0ZH2M8c

 1836. lebearpolaar — 2013-04-08 23:08 

@famella: bár rajzoltam egy szedett-vedett felülnézeti rajzot, inkább hagytam a fenébe mert rajtam kívül úgyse értette volna senki (:DD), úgyhogy itt egy grafika, hogy kb hogy nézhetett ki az egész, bár a méretarányokkal nem vagyok megelégedve de megteszi:
http://www.murders.ru/Daytloffz_group_19_palatka.jpg
a sátor 4m széles, ebből ha leszedjük a hasznos területet amin kilencen feküdtek, felfoghatatlanul szűknek tűnik. párhuzamosan egymás mellett, lábukkal a beásott hófal felé, linkelem mégecce’: http://alpklubspb.ru/ass/dyatlov_122.jpg
🙂

 1835. falusiliba — 2013-04-08 23:03 

@famella:
2 éve nyálazzuk a képeket… Hátha neked sikerül!:D

 1834. falusiliba — 2013-04-08 23:01 

@famella:
lebearpolaar linkelt fentebb egy nagyon jó vázlatot a sátorról, ahogy találták, a cipók egy sarokban voltak. Nem, ahogy elképzeljük, mindenki a saját hálózsákja tette le a pacskert.

 1833. becsuszoszereles1k — 2013-04-08 23:01 

1791. @lebearpolaar:

Oh, van meg sokminden, de meg nem latom az osszkepet, @SLC velemenyenek okait, miszerint nem ert egyet az anyagban az elmelettel.
Nehany dolog azert, peldaul Vizsaj fele feluton szo van (ugyi ez most itt nem forditas, csak kis rezume) geologusok csapatarol, akiktol sirva vett bucsut a csoport, ami lehetett egy szlavos megnyilvanulas is, csakhogy utana a harkajoknak nagyon letargikus lett a kedve, meg a notazas se nagyon segitett, tan nem is volt (itt Zina utazas kozben lejegyzett soraiban azon huledezik es sajnalkozik, hogy micsoda okos sot muvelt, szimpatikus emberek vannak ezen az istenhatamogotti elhagyott helyen; vegul felsohajt: rosszul erzem magam, nagyon rosszul (nehez nekem – szoszerint); szoval meg Vizsajba erve sem oldodott a hangulat, csak nagy nehezen, csak miutan ott (a helyi kalyiba-szallodaban) megneztek egy nemikis osszekoto-storyval felvezetett nyugati(!!) zenes jegrevu filmet: Szimfonia aranyban… Akkor viszont atcsapott a hangulat fektelensegbe, enekeltek a film dalait, Djatlov meg tancba is kezdett…

 1832. famella — 2013-04-08 22:50 

Hú,ránéztem az órára,holnap folytatom!:)
Még a végére annyit,hogy reményeim szerint a fényképeken,amelyek ismertek van olyan,ami felett átsiklottunk.Akik előhívták,szerintem kiszedték a gyanús dolgokat,de az emberi természetben ismét bízva,szerintem maradt benn olyan kép,amit ők nem vettek észre,mert nem feltűnő,de ott van és informál valamiről.Már én is kívülről ismerem,de szerintem úgy működik ez,mint egy dolgozatnál,mikor átolvasod sokszor,a végén már jojózik a szemed,azt hiszed oké,de még tuti van benn hiba!Szerintem újra át kéne nézegetni őket más szemmel!:)
Jó éjt!

 1831. famella — 2013-04-08 22:42 

@falusiliba: Ez azért nem kérdés nekem,mert hiába csúszott oda hó,ha ezt elfogadjuk egyáltalán,hogy így szerezték a sérüléseiket,akkor a sátor végében voltak.Ha őket kihúzták,akkor a cipőkre is ráakadtak.Szerintem persze!:)Na és,mint mindenki,én is magamból indulok ki:utálok fázni!Nem hiszem el,hogy nekiállok majdnem mezítláb a -20-ban flangálni.Valami ott még volt! (Látod erre a dilemmámról beszéltem,hogy ez is csak feltételezés.Ezért mondom,hogy elakadtam az ügyben,mert csak próbáljuk bebizonyítani,miközben ez csak feltételezés.Nem tudom érthető-e amit mondani akarok?Mert ha ezt elfogadjuk,akkor a további eseményeket is ennek a fényében próbáljuk magyarázni!)

 1830. lebearpolaar — 2013-04-08 22:41 

Lassan összetermeljük a 2000. kommentet, szerintem itt az ideje, hogy megalapítsuk most már a Magyar Gyatlov Kört. 😀

 1829. falusiliba — 2013-04-08 22:41 

@lebearpolaar:
én narancssárga gömbnek öltözöm:)

 1828. falusiliba — 2013-04-08 22:30 

@famella:

És mit csinálsz ha a cipőktől pont egy mázsa jeges hó választ el? A sátor belső oldalán voltak a cipők. Egy hóomladék (nem lavina) simán elválaszthatta őket tőlük. Hihetetlen szélviharban. Mínusz sokban.

 1827. famella — 2013-04-08 22:22 

@falusiliba: Nekem is,és még falusi liba vagyok én is! 🙂

Na,itt jön képbe nekem,hogy már azt se hiszem el,amit én gondolok!Tényleg kellene a sokat emlegetett szakértő,egy NCIS,mert nekem fogalmam sincs róla,hogy mi történik egy megfagyáskor,lehettek-e abban a pozícióban,ahogy rájuk akadtak?És mi van,ha nem is február 1.-én történt a dolog?A naplókat egyikünk se fogta a kezében,simán elhiszem,hogy kitéptek belőle pár lapot.

A hócsúszással az a bajom csak,hogy én nem hiszem el,ha rám omlana,kimentem a társaimat,majd annyira félek,pl.egy lavinától,hogy nincs pár percem a cipőt is kiszedni.Nem életszerű.Innentől kezdve,mert ez nekem abszurd,nem fog az agyam arra,hogy ki hogyan vánszorog tovább,itt lefagytam.Bosszant,hogy elképzelésem sincs arról,mi elől menekülnek el cipő nélkül!

 1826. lebearpolaar — 2013-04-08 22:15 

@falusiliba: Ez az icebar remek lenne, akár cosplayezhetnénk is, még nem döntöttem el, hogy Zina vagy Luda akarok-e lenni… 😀 Vagy lesből támadó jeti.

 1825. falusiliba — 2013-04-08 22:07 

@famella:
Miss Marple a kedvencem. :))

Figyusz, arról már volt szó tavaly, hogy ki, mennyi idő intervallumra saccolja az eseményeket. Csináljunk megint egy gyors saccot.
Szerintem ez fontos.
Mert ha kb. 3-8 órán át tartott (a hipotermiából és tűzből indulok ki), akkor bőven volt idejük megfordítani egymást, ruhát cseréni.
És ami a legfontosabb, nincs arra vonatkozólag feljegyzés, a visszatérő hármas lement -e a fenyőig. Lehet, csak megtorpantak és visszafordultak, atöbbiek pedig masíroztak tovább. EZ magyarázat lehetne a Tibo féle sérülés megélésére. Tehát, ha a sátorban sérül koponya frakit, levánszorog, aztán néhány lépést vissza és kész, eszméletvesztés. halál. Ez nagyjából 20 perc.

 1824. falusiliba — 2013-04-08 21:58 

@lebearpolaar:
áááá:D

 1823. famella — 2013-04-08 21:57 

@titan: Én csak ebben bízom! :)Kell lenni a fiókban valaminek valakinél!Biztos,hogy több dolog együtt hatása történt.Mikor rájuk akadtak,látták,hogy valami nagyon nem oké.Itt két felé fut a szál,mert azt már nem tudjuk,hogy ők rájöttek mi történt,vagy ők se tudták,de rémisztőnek találták.Ekkor kezdték zagyválni a szálakat.

Nekem az se tiszta,mikor akadtak rájuk valójában.Mert a halottak elrendezése nagyon színpadias,valakiről ki is derült,már nem emlékszem ki,hogy megállapították,tuti megfordították a testét.

 1822. falusiliba — 2013-04-08 21:56 

Egyébként, az jutott eszembe a homárt, a tékozlót olvasgatva anno, hogy ezt a helyet gyatlovos blogtalira találták ki:D
https://www.icebar.hu/index.php

Persze, mi cipő nélkül, alruhába ihatnánk a jetikoktélt…

 1821. famella — 2013-04-08 21:52 

@falusiliba: Köszi,az érzés kölcsönös!:)
Na,gyerkőcök alszanak,kicsit játszok Miss Marple-t!:) Megmondom mi zavar a legjobban a történetben,az események pontos ismeretén felül.Hogy az áldozatokról gyakorlatilag nem tudunk semmit!Egy két jellemvonás Gyatlovról,némi romantikaszál és ennyi!Mintha nem is emberekről lenne szó,csak egy rosszul megírt és jellem ábrázolt regényszereplőkről.Csak azok a fényképek ne lennének,valójában azoktól olyan életszagú a történet,mert ami történt velük az abszurd!

Tök furi nekem az is,hogy a kiterjedt rokoni,ismerősi,baráti,iskolatársi,túratársi körből senki,de senki nem írt egy memoárt,egy „Így túráztam Gyatlov-val” vagy egy „Együtt harcoltam Zolotarjov-val” vagy bánom is én,de legalább pénzszerzés céljából megírt bulvár visszaemlékezés se készült.Gyakorlatilag,mintha félnének az emberek még ennyi év távlatából is.Yudin nyilatkozatai is olyan semmitmondóak,hogy már fájnak.

 1820. lebearpolaar — 2013-04-08 21:52 

@falusiliba: Oké, akkor én most megfordu…

 1819. falusiliba — 2013-04-08 21:50 

@titan:
😀 hehe, de jó is lenne, ha bírnám, mint fióka koromban.:)))

 1818. lebearpolaar — 2013-04-08 21:50 

Az igazi kollektív káosz egyébként szerintem akkor ütött be, mikor előkerült a vízmosásos csapat ezekkel a sérülésekkel, ráadásul Kolevatov és Zolo egy halomban, akik külön-külön is megértek volna egy misét kgb/miegyéb szempontból, nem hogy így együtt, ilyen sérülésekkel.
Én hajlok arra, hogy Kolevatovot már csak a biztonság kedvéért is izolálták amint lehetett és mivel minimálisan halvány lila gőzük sem volt mi történhetett kezdődött el a kavarás/kavarodás/tologatás/okoskodás és az ezzel járó információtorzulás az ügy minden szintjén. Ó és arról nem is beszélve, hogy mennyi extra baromság rákerülhetett a sztorira, miután valahogy felkerült az internetre jóóóóóval később és eljutott ide hozzánk. 🙂 Köszönhetően annak, hogy a helyszínelés minden csak nem szakszerű volt amiatt, mert igazából nem is helyszínelni, hanem menteni indultak. Most pedig igazából még jetit is ölnék a jó lábnyomrögzítésekért, tonnányi képért a sátorról kívülről-belülről és még extra tonnányiért a helyszínről a lehető legtöbb szögből.
🙂

 1817. falusiliba — 2013-04-08 21:33 

@lebearpolaar:
Ajaj, valami áll a hátad mögött:DDD

 1816. lebearpolaar — 2013-04-08 21:26 

@falusiliba: ahonnan a sátorszétdobálós képek vannak? mert onnan csak a képeket szedtem, a szövegre már csak egy jeti tudna kényszeríteni, aki ráadásképp egy foszforeszkáló ufót tart a halántékomhoz… 😀

 1815. falusiliba — 2013-04-08 21:25 

@falusiliba:
muftijainak

 1814. falusiliba — 2013-04-08 21:24 

Egyébként családilag arra szavaztunk, hogy a misztikum részletek nagy része az akkori idők, akkori muftiainak a tesze-toszázásából származik. Szerintem az első pár körben lövésük nem volt, hogy nem a belső elhárítás csinálta-e. Utána pedig a bürokratikus katyvasz keverte tovább a szálakat. A vicc, hogy nagyjából meg is lehetne oldani az ügyet MÉG, amíg élnek az akkoriak. Végignyálaztunk ezer oldalt, egy normális, tényfeltáró interjúra nem akadtunk, sem Judinnal, sem a mentőkkel, sem senkivel, miközben atomtitkokról súgnak, és nagyjából mindenki mindenki valagában van, minden politikai bűnnel kapcsolatban. Ezért (is) hiszek az anyatermészetes magyarázatban. uff

 1813. titan — 2013-04-08 21:20 

@famella: Ha valaki valamilyen bizonyitekat eldugott meghamisitott, akkor az az en elmeletemre hajtja a vizet. Katonai kiserlet , gombok, robbanas , legnyomas . Hozzateszem ez hozhatott magaval hocsuszamlast is.

 1812. falusiliba — 2013-04-08 21:18 

@famella:
De jó fej vagy! Ne csak olvasgass ezek után, gyere ötletelj velünk!
A mentős nő, aki látta a 11-14 hullát később kiderült, nem is volt ott, meg nem is láthatta, hacsak el nem ástak még x számút (matekozzon, aki akar:) aznap a vízmosásban.:)

 1811. titan — 2013-04-08 21:16 

@falusiliba: Vegulis a ketto lehetett egyutt, egy levegoben torteno robbanas beindithat hocsuszat is

 1810. titan — 2013-04-08 21:14 

@falusiliba: Hmmm vodka..kiprobalom, ha en is azt latom elhiszem 🙂

 1809. falusiliba — 2013-04-08 21:14 

@titan:
Az őszi metszések idején én rendszeresen potyogok a fákról, pedig nem vagyok ügyetlen, és nincs is -25sem, sőt sérült, se beteg nem szoktam lenni olyankor.:)

 1808. famella — 2013-04-08 21:12 

Sziasztok!Eddig bírtam,és regisztráltam!:)Nagyon tetszik a poszt és talán még jobban a kommentek!Mindenkinek elismerésem a fordításokkal,linkekkel és főleg a teóriákkal kapcsolatban kifejtett munkájáért!

Hetek óta olvasom,két gyerek mellett nem kis kaland,volt,hogy csak sutyiban tudtam haladni,de mindent el kellett olvasnom!:)

Hát sajnos a világmegváltó ötlet nem tőlem fog jönni,de az a tragikus,hogy mire a végére értem a kommentek és linkek áttanulmányozásának,addigra elvetettem minden lehetőséget.Mert minden elmélet:ufó,jeti,gömbök,hócsúszás,szél,KGB megmagyarázza a sérülések és az események egy részét,de egyik se minden szegletét.És ugyan mit fogadhatunk el ebben a történetben biztosak?Gyakorlatilag csak két dolgot,hogy elmentek túrázni 10-en és 9-en meghaltak.Kicsit sarkosan fogalmaztam,de olyan nagyon talán nem.Nincs általános megegyezés se a sérülésekről,se a rajtuk maradt ruhákról,se az időpontról,de még a megtalálásuk körülménye se teljesen tiszta.

Két dolgot veszek még biztosra.Kezdetben,mikor el kezdték keresni őket,még senki nem gondolt semmi furcsára,csak ami ilyen esetben „normálisnak” mondható:eltévedtek,lavina,különben nem indulhattak volna civilek is a keresésükre.A megtalálásukkor viszont rájöttek,hogy ez a történet nem kerek,ekkor léptek be a hivatalos szervek és a másik dolog,amit én biztosnak veszek,hogy megkezdődött a terelés,a félrevezetés.

Szerintem hiányoznak fotók,és ugye tűnt el fényképező,napló,a boncolásról se tudunk szerintem mindent.Végül túl gyorsan zárják le az ügyet,homályos indoklással.Teljesen eltusolni nem lehetett,mert annyi tanú volt,és nem „átlagos” fiatalok voltak,ennyi embert likvidálni pedig nem lehetett,de elhallgattatni igen.

Probléma,hogy bizonyos dolgokat tényként elfogad az ember:sátor kivágása belülről pl., a 11 holttestet látó nő elmondását már nem,pedig mi van,ha az utóbbi az igaz?És még rengeteg ilyen van.

Néha olyan érzésem van,hogy elhallgatnak dolgokat,néha meg olyan,mintha plusz szál keveredne a történetbe.Szerintem ezért nem áll össze a történet,mert nem a megfelelő kirakódarabokkal tudunk „játszani”. Persze az is messzire visz,ha mindent megkérdőjelezünk,de én már semmiben nem vagyok biztos az ügy kapcsán,és minél többet olvastam róla,úgy éreztem egyre távolabb vagyok a megértésétől.

Egy dologban bízom,és az az emberi természet.Az eltűnt,hiányzó dolgok valahol megvannak,mert ritka az az ember,aki képes megsemmisíteni(elégetni) bizonyítékokat,a többség inkább eldugja valami általa tutinak vélt helyre.Elő kell kerülniük!Azonkívül bízom benne,hogy több szemtanú is,ha más nem,írásban rögzítette élményeit,ami elhalálozásuk után talán nyilvánosságra kerül…

Hát ennyi a véleményem,muszáj volt elmondanom,mert része akartam lenni ennek a konteónak!:)A kommenteket olvasom tovább,remélem egyszer megvilágosodom és érdemben is hozzá tudok szólni!Sajnálom,hogy a kommentáradat végére értem,mit kezdek most magammal,azt nem tudom!Nektek további jó ötletélést,élmény olvasni titeket,ezt a legőszintébben mondom!Főleg az tetszett,hogy bárki is írt bármilyen vad dolgot,nem volt se személyeskedés,se politika, se semmi negatív!További konstruktív eszmecserét kívánok!

 1807. titan — 2013-04-08 21:11 

@falusiliba: Szerintem is leestek a farol. Logikusan gondolkodva csak egyikuk mehetett fel minek kettonek maszni ha csak nem valami elol masztak fel. Miert estek le az is kerdes.

 1806. titan — 2013-04-08 21:09 

@lebearpolaar: Dorot es Krivot hagytak orizni a tuzet, azok meg faramaszo versenyt tartottak es megfeledkeztek a tuzorl az meg kialudt 🙂 Ne jo nem akarom elhulyeskedni a dolgot csak vicc 🙂

 1805. falusiliba — 2013-04-08 21:07 

@titan:
Mi van, ha valami ( légleáram, és csak a kedvedért: légköri robbanás) indította a hócsuszát. Szerintem csak a hócsusza ad magyarázatot a sátor felvágásra. (És a többire is, de ez az én vesszőparipám)

 1804. titan — 2013-04-08 21:06 

@falusiliba: Beismerem igazad van 🙂

 1803. falusiliba — 2013-04-08 21:04 

@lebearpolaar:
Ha a gyanta begyullad, az ég. Ha a tűlevél elég parazsat képez, akkor meggyullad füstölve, mint a fene, a vizes ág is.

 1802. titan — 2013-04-08 21:02 

@sztalker: Szerintem kell lennie egy erős behatásnak (mondjuk egy leáramló légörvény), ami a lejtőn érte, érhette őket, ami teljesen keresztülhúzta a 9 (akkor még élő!) ember számítását

Szerintem is ez az, nem legorveny hanem legnyomas erte oket mint mikor bomba robban. De ez fent folt magassan, a fenylo gombok katonai kiserlet, vagy termeszeti jelenseg? Most ugrik be eszmeletuket is veszithettek, nem a satornal , kesobb mikor mar az erdoben voltak, ott is kaptak abbol a valmibol.

 1801. falusiliba — 2013-04-08 20:58 

@lebearpolaar:
Az általad linkelt oldalon írták a másfél órát.
Én nem érzem, hogy inogna a csusza, inkább épül.:)
Még az sem tántorít, hogy nem közöltek vérnyomokat a sátorból. Szerintem ez propaganda osztályos húzás

 1800. lebearpolaar — 2013-04-08 20:55 

@falusiliba: Kezdem feladni, megint visszatérünk oda, hogy amint felállítunk valamit, rögtön összedől 😀 Azt viszont tartom, hogy az a tűz szerintem csak ímmel-ámmal éghetett, nem kellő mennyiségű hőt adva. A kabátok lehet, hogy jól égtek de a körülöttük lévő fa amit letördeltek, tuti hogy nem. A kérdés, hogy ezalatt hol a fenében voltak a többiek? A sérülteket leszámítva mondjuk.

 1799. falusiliba — 2013-04-08 20:53 

@titan:
A narancssárga fénygömböket egy állítólagos túrázó csapat (később geológus grup) látta 50!!! kilcsiről. Vodka. – bebizonyítottam.:)))

 1798. titan — 2013-04-08 20:49 

@falusiliba: Ha bebizonyitod nem voltak narancssarga fenygombok akkor majd mas elmeletet gyartok 🙂

 1797. falusiliba — 2013-04-08 20:48 

@lebearpolaar:
A tűz márpedig égett. Szerintem 2 kabát volt az ára. Azt írják 15 centis hamut hagyott és 1.5 órán át égett!

Szerintem közrejátszik a sérülések megélésében a felpumpált adrenalin is, gondolok itt Tibora.

 1796. falusiliba — 2013-04-08 20:44 

@titan:
Tartom, hogy mindegyiknek legalább agyrázkódása volt.
És azt is, hogy 5 méterről való zuhanásban haltak meg a fánál.
És azt is, hogy megpróbálta egyik elkapni a másikat. Én is így tennék.
All in.:)

 1795. lebearpolaar — 2013-04-08 20:41 

@falusiliba: Tiboval kapcsolatban kicsit vitatkoznak, hogy közvetlenül a fejsérülésébe halt bele (de nem azonnal), vagy kihűlés koponyasérüléssel eléggé meggyorsítva. Azon is megy a vacillálás, hogy magánál lehetett-e lefelé, a nyomok alapján elképzelhető hogy őt támogatták, nem lehetett teljesen ájult, viszont kellően kábult. Ha ezekután gyorsan elvesztette (teljesen) az eszméletét, az elsők között halhatott meg. Szerintem.

Ettől eltekintve Doro+Krivo-ra gondolok akik legelőször feladhatták.
Azt nem tudom, hogy őket hogy hagyhatták pattogni a fára, hacsak nem abban bíztak, hogy sikerül annyira felizzítani a tüzet hogy legalább melegen tartsa őket addig míg ők a padozatot építik és lerakják a sérülteket. Tibo, Zolo, Luda lerakva, a fittebbek visszatérnek a fenyőhöz és akkor látják hogy ketten meghaltak, mi legyen. Kolevatov menjen vissza a sérültekhez a használható ruhadarabokkal, hárman pedig megpróbálnak visszajutni a sátorhoz, bármi áron.

Talán. Vagy nem. 🙂
A szél egyébként szerintem kulcsfontosságú az egész sztoriban, minden szempontból. Elég csak arra gondolni milyen rendezkedést művelt a terepen 3 hét alatt… 🙂

 1794. falusiliba — 2013-04-08 20:40 

@titan:
Ölelés.:) :)) Ahol hó van, sosincs tök sötét.

 1793. titan — 2013-04-08 20:39 

@becsuszoszereles1k: En is igy gondolom, eselyuk sem volt. Sorozatban kaptak azokat a hmmm, uteseket nem szo szerint ertve. Vagy az is lehet egy nagy volt kit jobban ert kit kevesbe, de nem sokkal eltek tul egymast. Ez az ami nem hagy nyugton, ha olyan serulesuk tortenik mint hocsuszas vagy hasonlo, kilenc kozul ugyis van aki teljesen megussza serules nelkul, akkro az miert hal meg meg aznap ejszaka? Meg mindig allitom egeszseges ember tulel ilyen hideg ejszakat ha tudatanal van.

 1792. titan — 2013-04-08 20:32 

@falusiliba: Egyetertek veled azert masztak fel, hogy megnezzek merre van a sator, illetve, hogy mi a helyzet korulotte. Viszont kerdes, ha lathattak a satrat akkor vilagos volt?

 1791. falusiliba — 2013-04-08 20:14 

A fenyő alatti tűz kb 1.5 órán át égett.
Mi van akkor, ha a fölfelé induló hármas volt az utolsó életben maradt egység (így látnám csak értelmét Zina elszántságának.
Kérdés Tibo mennyi ideig élhetett még a koponyasérülés után?
A fáról valszeg kémlelni mentek. Szerintem a sátrat, de nagyjából mindegy.
Mi van akkor, ha sztalkerrel egyesülve (mármin csusza+ légörvény) feltételezzük, hogy azért csúszott meg a hó, mert elképesztő erejű és hideg légáramlatt indult lefelé a hegyoldalon. Ezért húztak el a sátortól és ezért vaciláltak visszaindulni.
A légáramlattól úgy lehűlt a völgy (és közben a tűz is kialudt), hogy tudták, nem maradnak életben, hipotermiától vezérelve, tele tökkel, inkább visszaindultak.

Be kell vallanom, az egész sztori leglogikátlanabb része a visszamisszió.

 1790. lebearpolaar — 2013-04-08 19:34 

@becsuszoszereles1k: megmondom őszintén, bilkis teóriája után minden mást feleslegesnek érzek… 😀

 1789. becsuszoszereles1k — 2013-04-08 19:25 

1781. @lebearpolaar:

Ez olyan, mint a halal oka tudogyulladas. Tenyleg, biztosan kaptak tudogyulladast is, vagy az ilyenkor atugrodik?

 1788. becsuszoszereles1k — 2013-04-08 19:21 

1782. @bilkis:

Erre igyunk, egy yeti-koktelt!
De oszt meg es Uralkodj: a Tibo&montipajton jobb vot kepileg! Pedig ez se yeti-piskota/turotorta!
:))

 1787. lebearpolaar — 2013-04-08 18:34 

@becsuszoszereles1k: oh. én tök más oldalon vagyok, ebbe még energiám nem volt belefúrni magam (és lehet hogy nem is lesz, dolgozzon már más is helyettem. :DDD), de ez érdekesen hangzik.

 1786. becsuszoszereles1k — 2013-04-08 18:27 

1780. @lebearpolaar:

Ha mar a forditas, meg hogy megtorjuk a misztikumot, azt irjak, hogy a)Amikor uttorlasz miatt nem tudtak tovabbmenni, az egyertelmuen utlezaras/terulet lezaras volt, veszelyes anyag legiszallitasa tortent [metanol, amire a teruleten talalhato (gaz) furasoknal volt szukseg, ami egyebkent egyesszamu allami program volt]. b) A varatlanul(? meteorologiai elorejelzes) kialakult szelsoseges idojaras miatt szallitas kozben a metanol befagyott a szallito tartalyokba, azonnal foldre kellett helyezni. c) Februar 2-an felrobbant egy szallito helikopter, a metanol reakcioba lep a nedvesseggel (a ho latyakos lesz, elolvad, olajosan sikossa valik), gaz halmazallapotba kerul, lassan szetterjed suru elegyet alkotva a levegovel; szelarnyekban sem lehet ellene vedekezni. Es a tobbi, kapcsolat a geologusok vezetojevel, le nem adott utvonalengedely az egyetemi sportklub vezetojenek, osszegyujtott radioaktiv pirit kovek a megtalalt csomagokban -, ki tudna bizonyitani, hogy ugy volt vagy nem…

1702.@SLC linkben
http://gipotezi.ru/sekretnye-materialy/katastrofa-u-gory-holatchahl

 1785. lebearpolaar — 2013-04-08 18:12 

ami még érdekes és más forrásban nem olvastam, Luda szívével illetve annak sérülésével foglalkoznak elég hosszasan, murdersru ezt említi?

 1784. lebearpolaar — 2013-04-08 18:02 

„De mi lehetett az a hegyen, ami koponyákat tört be és bordákat tört el? A legegyszerűbb és legtermészetesebb magyarázatnak az alábbi látszott: a testeket ért nyomás egy hócsuszamlás, kisebb „lavina” következménye lehetett. A sérülés(ek) természete egy határozottan gyors, nagyon rövid idő alatt végbement impulzív hóomlásra enged következtetni.”

 1783. lebearpolaar — 2013-04-08 17:43 

@SLC: nahogy nézem, még a kórképeknél és ezeken alapuló következtetéseknél is jelentős eltérések vannak az oldalakon. no vissza is tértem picit ehhez a fejezethez.
itt például majdhogynem azzal kezdi, hogy: „After all, in Dubinin, and Zolotarev were not all broken ribs.” folytatva ezt azzal, hogy kettejük sérülése sok hasonlóságot mutat ami egy forrásból ered, nagyjából egy irányból (fentről-jobbról).
sokaknak tele volt zúzódással az arca (Zina, Gyatlov, Slobo, Kolevatov, Tibonak a felső állkapcsánál).
orr és orrkörnyéki sérültek: Doro, Zina (vérzett), Slobo (vérzett), Kolevatov.
„egyszeri” sérülés Luda csípőjén, Tibo jobb vállán, Kolevatov bal térdénél.
a testeken talált sérülések nagyjából azt mutatják, hogy hasonló behatás érte őket, más kimenetellel (itt nagyjából kiemeli a fejsérülteket). Kolevatov arcán és füle mögött is találtak több sérülést.

 1782. becsuszoszereles1k — 2013-04-08 17:12 

1776. @belaazerdeklodo:

:))))))))
tibo&montipajton:)))))))))))))))

 1781. SLC — 2013-04-08 17:10 

@lebearpolaar: elüt egy villamos… 😛

Ezzel az orrvérzéssel az a baj, hogy orrtörés is társult hozzá, legalábbis az orr porc része szinte minden esetben el volt törve. Még Kolevatovnál is, ha jól emlékszem.

Üsse jégcsap, a hócsuszamlás és szél (akár együtt) elmenne, de még mindig nem találom két ember szemgolyóit, plusz senki nem érti, Kolevatovnál hogyan keletkezett pleurális effúzió – magyarul a mellhártya lemezei között fél liter véres folyadék volt. Zolotarjovnál kb 1 litert találtak, de ő durván sérült, ott érthető a folyadékgyülem, viszont Kolevatovnál nem találtak semmi olyan sérülést, ami ezt indokolná. A murders.ru úgy írja, hogy Kolevatov gyakorlatilag halálra volt ítélve ezzel a kórképpel, vagyis ha nem fagy meg, akkor megfullad…

A látnokot komolyan fontolgatom, de valami rendeset akarok leakasztani a szögről, nem egy kóklert. Ahhoz pedig idő kell, rég forogtam már AZOKBAN a körökben 😛

 1780. sztalker — 2013-04-08 16:43 

A kiesett idő – „missing time” – problémája.
(És még mindig ufók nélkül…)

Nekem ez egy olyan puzzle-hoz hasonlít, amiből nem hogy hiányzik, hanem amiben inkább 1-2 darabbal TÖBB elem van, mint amit az ember kirak a dobozon látható kép alapján. Mi ez a többlet? Hát a csapat ereje maga, a 9 erős, strapabíró fiatalember, ami azért elég sok ahhoz, hogy mentálisan is képesek legyenek egymást erősíteni.
Miért nem maradtak ezek együtt az erdőben, ha minden úgy történt, ahogy fentebb leírtátok (hó-, jégcsuszamlás a sátorra, bordatöröttekkel és alulöltözött kisebb sérültekkel, akik letámogatják őket)?

1. Melegíthették volna egymást, mint a pingvinek –90 (!) fokban a Déli sarkon, ők sincsenek felöltözve, csak zsírjuk van, de folyamatosan forognak, mindenki bekerül a közepébe és ki is kerül a rotációból, majd újra vissza…

2. Ruházat „egységesítése”, azaz elosztják egymás közt a többletet és felruházzák az ingben-gatyában-zokniban lévőket, ahogy az állapotuk kívánja. (De az is elég, ha csak összebújnak kissé.) Továbbá lehet indulót énekelni, de Sztalin életútját is felmondhatják (ezt biztos tudták még ’59-ben :)), csak el ne aludjanak, jöhetnek disznó v KGB-s viccek is, a hangulattól függően.

3. Sérültek elhelyezése, betakarása, elemi elsősegély és állapotfelmérés, páran a sérülteknél maradnak (ez pszichésen is jót tesz ilyenkor mindkét félnek, nem csak a sérültnek!).

4. Mentálisan is jó, ha sokan vannak EGYÜTT, nem távolodnak el túlságosan messzire, hátukat egy fatörzsnek támasztva, a hóvihar ellenében egy védművet alkotnak. Vígasztalják, bátorítják egymást, közeli életcélokról mesélnek: „csak ezt bírjuk ki, srácok, utána úgy berúgunk Izsevszkben, mint az állat, benne vagytok?…” stb.

5. Ekkor már nincs ERŐSÖDŐ fenyegetés: az a fránya lavína vhogy mégsem akaródzik ám jönni, ugye, a szél meg nem lehet azért erősebb, mint fent a platón, ahol csak hó és jég van (nem fogja semmi), nem vagy már szabad prédája az időjárásnak annyira. (Legalább tudsz hová, vmi mögé bújni, még ha az egy fatörzs v. árok, bokor, v akár a halott társad teste. stb.)

6. Tervezés. Ha kicsit javul az idő, a 2 legerősebb és nagyjából sértetlen ember (a másoktól most levett cipőben, ha nem volt nekik!) visszamegy a sátorhoz és lehozza a pokrócokat, lábbeliket egyéb felsőruházatot, fejszét, kötszert (gézt, gyógyszert, fájdalomcsillapítót), jelzőrakétákat (!), MINDEN ÚJSÁGPAPÍRT, NAPLÓT, gyufát, esetleg vodkát-szeszt-benzint (ha volt ilyen) GYÚJTÓSNAK, melegítő anyagnak.
A stratégiai döntés itt az (a vezető, Djatlov feladata, felelőssége az ilyesmi), hogy 1 v. 2 embert küldjön-e fel, megéri-e kockáztatni, hogy 2 ember több cuccot hoz ugyan le, de ha midketten meghalnak (a lavína miatt, amitől tartanak), akkor hiányozni fog az erejük lent, az erdőben, ha meg csak 1 fő megy fel, akkor az KEVESEBB dolgot tud elhozni, ez logikus. (Igaz, a társa megmarad lent segíteni a csapatot, ez tehát a kockázat, nem a sátorhoz való „expedíció” ténye, az itt most nem lehet kérdéses, mert ettől függ az életük másnap, már csak azért sem, mert a sebesültek nem nagyon fognak mozogni a következő órákban, napban, nekik mindenképp lent kell meleg takarókban feküdniük, ülniük a hóban.)

7. Mindannyian együtt maradnak és KÖZÖSEN oldanak meg feladatokat. Nem pedig 70-100 méterre egymástól egyéni vállalkozás szintjén, elbóklászva a nagy semmibe, a nagy sötétségben átkiabálva egymáshoz.
Nem külön-külön fognak neki menedék építéséhez, pláne nem a bordatöröttek, meg pl. a szemsérültek. Nem a két legkevésbé felöltözött ember fog fára mászni, hogy még jobban kirázza őket az isten hidege… A legjobban felöltözöttek (pl. Zena, Djatlov meg figyeli, tűri ezt? Nem hiszem!) A tüz körül több ember is tud melegedni, ha kell, a halottakról pedig le lehet már venni a nekik felesleges ruhát és szétosztani az élők közt.

8. Miért voltak ennyire szétszóródva a holttestek a lejtőn? Ludmilla, Thibault súlyos sebei sok mindent összevéreztek volna a sátorban, sőt még a sátor előtt is lett volna nyoma a kapkodásnak, a vérző emberek kitámolygásának. A lesegítésük együttes levonulást feltételez, nem nagyon vonhatta ki magát senki a sérültek letámogatásából, és lent sem az ápolásból, gallykeresésből, tűzgyújtásból szerintem, mert Djatlov nem engedte volna meg ezt az antiszociális hozzáállást, annál azért jobb és erősebb kezű, tehetségesebb vezető volt, az biztos. (Azt sem hiszem, hogy hagyják megfagyni Krivosenkót és Dorosenkót gatyában a fánál, csakhogy Zolo KGB-s tiszt és Ludmilla életben maradjon. Ez inkorrekt, értelmetlen.)

9. Elvesztek? Nem voltak elveszve, eltévedve, mert nem nehéz tájékozódni a völgyben. Lejtő és emelkedő ez, ott a sátor, vannak lábnyomaik, amin visszamehetnek, minden fa más-más méretű, formájú, nem lehet eltévedni. A patakmeder olyan, mint az Andrássy út, két oldalt fák vannak (fasor, „allé”, na!), ha azt lefelé követed, akkor a völgybe jutsz, ha felfelé, akkor a hegyre… Nem tenger, sivatag, lávamező, azonos homok-, vagy kőbuckákkal borított táj, amin a szemed nem tud ismerős tájékozódási pontot találni egy idő után, nem is végtelen fehér hómező (pl az Arktiszokon, v. Alaszkában), ahol hóvakságot kaphatsz és csak a csillagok maradnak ilyenkor navigációnak. Például mindegyikük emlékezhetett arra, hogy melyik válla felett volt a Hold még fent a sátornál. Most meg hol látja ugyanazt a Holdat. Már ilyenekből is lehet kicsit tájékozódni, plusz volt iránytű is az egyikük zsebében, úgy tudom.
Csak az egészen kicsi gyerekek és szenilis felnőttek, de ők is inkább egyedül (!) szoktak így elveszni (akkor is leginkább a pánik miatt, amikor is magukban vannak és az ettől való félelem újabb pánikot szülhet náluk, egyre jobban lerontva a döntésképességüket, logikus gondolkodásukat.) 4-5 egészséges fiatal már tapasztaltabb (a sérülteket nem számolom most). Ha a levonulás után hátrafordulnak, bal oldalukon van egy 905 m magas „dóm”-formájú hegy, a hágó egyik oldalán, jobb oldalukon maga a Halat Szjal távoli csúcsa (1100 m), az alatt valamivel kell a sátoruknak lennie. Előttük maga a hágó (kb 800 méteren), hátuk mögött meg minden kezd lejteni a patakmeder irányában, amíg egy folyóba nem torkollik.

10. Csak ki kellene várniuk a reggelt, a Nap felkel, a hideg csökken, addig ki tudják bírni, pl. úgy, hogy bármi áron, de ébren tartják egymást (ez tök egyedül ugye nehezebb lenne…), nem hagyják a másikat elaludni, beszéltetik, énekeltetik, ugrándoznak, helybenjárnak stb. Ha a sérültek meg is fagynak, a könnyű sebesültek biztos, hogy nem, mert le tudják venni a ruhákat, ha MELLETTÜK vannak a holttestek és nem pedig messze, ahová mondjuk még el is kell vánszorogni… (Szendrő Szabolcs hegymászó írta, hogy amikor mászótársával estére felértek a csúcsra, de tüzet nem tudtak gyújtani, sátorhoz nem volt elég hely, lemenni halálos lett volna sötétben, hát kivárták a reggelt a cudar időben, egész éjjel beszélgetve, ugratva egymást, hogy ne aludjanak el, ne fagyjanak meg. Mást egyszerűen nem tehettek.) Nem lehetett mindenki sérült a sátornál, mert akkor nem tudják letámogatni egymást, kidőlnek a lejtőn. Mikor eljön a hajnali derengés, a legmagasabb csúcsot ki lehet venni (alatta a cél: a sátor), a Keleten felkelő Nap ezt biztos be tudja világítani, hisz ez a legmagasabb és pont szemben van vele. El lehet tehát indulni vissza, szépen lassan, persze az időjárás függvényében (sérültek egyelőre maradnak, de minden meleget rájuk pakolnak, amit nélkülözni tudnak addig). Ekkor már biztosan nem szorulnak rá a korábbi lábnyomaik követésére (ha ugyan megmaradtak a szél miatt), se bármilyen iránytűre v térképre.

Az indok a gyors megfagyásukra, a magyarázatom a kieső időre, ami miatt kihűlhettek:
Más a helyzet, ha 2-3 ÓRÁT ESZMÉLETLENÜL FEKSZENEK előtte pl. a hóban, a lejtőn v. a fák közt, ráadásul eléggé távol egymástól a sötétben, szétszórva. Utána maguknak a túlélőknek/halottaknak a megkeresése, összeszedése, osztályozása is komoly feladat lehet az először magukhoz térők számára, ettől kezdve az óra nem nekik ketyeg, hanem a halálnak, sajnos. Már senki nincs olyan állapotban, hogy nemhogy másokon, de SAJÁT MAGÁN is segíteni tudjon, most lehet az egyéni „vállalkozásokat”, egymástól elszigetelt csoportok tűzgyújtási kísérleteit elindítani, de bizony kevés sikerrel. Annyira lehűlnek, átnedvesednek, hogy az már nem kibírható, nem segít a lelki ösztönzés sem (kiabálnak ugyan egymásnak a sötétben, ha legalább a nevük eszükbe jut, mert kaphattak sokkot is, ilyenkor sokan a saját nevükre sem emlékeznek, azt se tudják hol vannak). Csak egy ötlet: vajon Thibault naplója nem azért nem került elő, mert pl. elégette (ha mindig nála, a zsebében volt, mert félt, hogy esetleg más is beleolvashat), hogy tüzet tudjon gyújtani vele? Vagy Zolo azért ragaszkodott a k*rva fényképezőgépéhez a nyakában, mert a lencséjével még akkor is lehet tüzet gyújtani (fókuszálni), ha már minden (nedves) gyufát kipróbáltak sikertelenül? (Ha meg Zolo megvakult, nem merte letenni a nyakából, mert később esetleg nem találja meg, ki kell tapogatnia kézzel?)
A hóban feküdve, teljes testfelületeddel érintkezve a hideg talajjal nagyon leromolhatnak az esélyeid. Ne feledjük, a homeosztázis (a stabil belső környezet fenntartása az élővilágban a gerinceseknél) lényege épp a hőmérsékletünk stabilitásának megtartása — melegvérű, emlős állatok vagyunk, nem pedig „hőmérséklet érzékeny” hüllők, pl. gyíkok! Vagyis, ha nem didergünk, vacogunk – ami egészséges hőtermelés az izomműködés által – akkor jobban ki tudunk hűlni, mint egy lefagyasztott csirkecomb a frigóban. Bármennyire kellemetlen is a vacogás, de ez életmentő létfentartási funkciónk (bróbáld ki, hogy NEM vacogsz gatyában télen az udvaron a hidegben legalább 1 percig – nem fog menni, meglátod!), továbbá a végtagjaid is elfagynak, a kezeidet sem tudod dörzsölgetni (vagy egymáséit, ismerős??!), fújogatni, lehelni, zsebre dugni stb, ezek mind kiesnek, mint az az 1-2-3 v több óra is az életükből. Ne feledd, össze sem görnyedsz, hogy kisebb legyen a felületed (ez is természetes reflex ilyenkor, a hőleadás miatt.) A többit el lehet már képzelni és én is elfogadom a végső fázishoz vezető útjuk leírását, ahogy az orvosok is megállapították ezt. (Természetesen az izmok hőtermelésének is „ára” van, a szervezet energiát kíván, rengeteg fehérjedús táplálékot kell gyakran elfogyasztani ezért a jó kis belső „fűtésért”, nem úgy, mínt gyíktesóinknak, ugye, de mi – emlősök, madarak — éjjel, hidegben is tudunk mozogni, rohangászni, ha kell… De kajálnunk is rendesen, igaz!)
Továbbá: most már indokolt lehet egy ilyen esetben – amikor már szervi sérülések is vannak MINDENKINÉL, látás, hallás, egyensúlyszerv-sérülés – a dezorientáció (tájékozódási képesség elvesztése), most már nem könnyű haditervet készíteni, meg esetleg megszavaztatni azt, ahogy egy cserkészcsapat is csinálta volna, mondjuk (felmenjünk most, várjunk pár órát, v reggelig maradjon lent mindenki). A végtagok ilyen átfagyásával már a tűzgyújtás is roppant nehéz lehetett. Maga a gyufa megfogása is…
Szerintem kell lennie egy erős behatásnak (mondjuk egy leáramló légörvény), ami a lejtőn érte, érhette őket, ami teljesen keresztülhúzta a 9 (akkor még élő!) ember számítását. Ha elveszted az egyensúlyodat és nem tudod a lábaddal beroppantani a havat, ha nagyobb felület oszlik meg a súlyod a jeges havon, akkor csúszol rajta, nem töröd már át, ez a világ legnagyobb (és legveszélyesebb) szánkópályája is egyben, pláne, ha te magad vagy az a bizonyos szánkó, és pont fejjel, arccal előre zúgsz neki egy bokornak, ami kiviheti a szemedet is akár. (Sieléskor nem gond, mert térdmagasságban átsiklasz felette, gyalogosan meg szépen átmész közöttük.) Amikor összeszedték egymást (ki a lejtőn volt, mások a fák közt, ott szerezthették a halálos sérüléseiket szerintem) és valahogy rendezték soraikat, az erdő volt a legközelebb (nem a kilométerre lévő sátor, világos), de már vesztésre álltak. A nagyjából sértetlen, de alulöltözött, kihűlt 2 srác a fánál próbált melegedni, a törött csontúak még ezt sem, nekik a menedéképítés maradt, akik meg fel voltak öltözve (de szétfagyva és kihűlve is, tele esetleg még belső sérülésekkel is?), azokra hárult hát az utolsó nagy kísérlet, amire minden erejüket tartogatták: visszaút a sátorhoz, az egyetlen remény. Az utolsó elkeseredett erőfeszítésük, valóban.

 1779. lebearpolaar — 2013-04-08 14:51 

@bilkis: én most már tényleg nem tudom miért roncsolom napok óta a szemem google fordítóval, amikor túlképp valaki enélkül is megoldja a sztorit. :DDD
azért szeretnék akadékoskodni, szerintem Zolo bordáit inkább xilofonnak használhatták, de ezt leszámítva MINDEN STIMMEL.

 1778. bilkis — 2013-04-08 14:41 

@belaazerdeklodo:
Gömbszörny! Kiváló! Nekem még bevillant egy olyan sztori is, hogy este éppen vetkőzős pókert játszottak, mikor Zolo jelentette, hogy két, zölden foszforeszkáló fószer áll az ajtó előtt, akik a Rák-ködből érkezett manysi vadászoknak adják ki magukat. Be akarnak szállni a játékba. A csoport egyik fele üdvözli az idegeneket, a többiek mereven elzárkóznak, ez belső feszültséghez vezet, mire Dorosenkó és Krivó (akik amúgy is vesztésre állnak), közlik, hogy kiszállnak. Inkább elmennek az erdőbe, kérnek két blázt a helyi jetitől, akivel napközben összespanoltak (direkt az ő kérésére ütöttek tábort messzebb az erdőtől, nehogy a kisjetiket felverjék az éjszakai tivornya zajai). Dubinyina rájuk szól, hogy legalább sapkát vegyenek fel. Ne baszogassál Dubinyina, olyan vagy mint az anyám! – rikkantja Dorosenkó, azzal kivágja az elvtársnő nyelvét, hát ne már, hogy ne mehessen ki a szocialista ifjúság egy februári éjszakán békepipát szívni a jetivel az erdőbe sapka nélkül. Sőt, kimennek atlétában és gatyában, elvégre kemény orosz gyerekek, egészségesek, és sokan visszajöttek már a szovjet frontról úgy, hogy nem fagytak halálra éjszaka, nekik miért ne sikerülhetne? Dorosenkóék megdicsőülten el.

A vetkőzős póker elfajul, valószínűleg az idegeneket csúnyán elverték a Földlakók, ezt egyetlen valamire való önérzet sem viseli el az egész Univerzum kerekén.
Lézerkardjukkal szétkaszabolják a sátor oldalát és bosszút forralva távoznak az értük érkező narancssárga gömbök felé. A sátorban maradottak úgy döntenek, megnézik mire jutott Dorosenkó és Krivó az erdőben a Jetivel. Meglátják a tábortüzet az erdő szélén, elindulnak. Odalent Zina döbbenten álla fejlemények előtt: Dorosenkó befűzte a Jetinét, aki úgy tűnik, a többi srácnak is bejön. Zina csoporton belüli női hegemóniája ezzel megdőlni látszik, felháborodásában visszaindul a sátorhoz. Gyatlov és Szlobo utána. Közben az narancssárga gömbökben kidolgozzák a véres megtorlás tervét: szisztematikusan végeznek mindegyik földi pondróval, nem maradhat életben senki sem, nehogy csúfos vereségük az utókor számára ismertté váljék. Az egyik zöldben tündöklő tünemény megnyomja a fedélzeti bénítósugár gombot. Odalent mindenki magatehetetlenül elterül, ott ahol van. Kivéve a Jetik, mert rájuk nem hat a sugár, de közben náluk is családi perpatvar kerekedik az asszony hűtlensége nyomán. A Jetiember bosszúszomjasan szintetizátorozni kezd a bénítósugártól megmerevedett, ámde még mindig éber Zoló bordáin. A jetigyerekek játékoskedvükben csatlakoznak az eseményekhez, hóvárat kezdenek építeni, Ljuda testét pedig trambulinnak használják.
Mindeközben az egyre erősödő szél kedve szerint alakítja át a helyszínt, ötlet szerűen tüntet el egyes nyomokat, míg másokat érintetlenül hagy, hadd fájjon a felderítők és a rejtélyfejtők feje…

 1777. lebearpolaar — 2013-04-08 14:29 

… és ha már kihűlés: sajnos más halált nem tudok elképzelni egy olyan helyzetben, mikor 1. tönkreteszik a sátrat (bármilyen indokból, de szinte teljesen biztos, hogy nem szó szerint értve direkt), 2. nagyon hideg van. NAGYON. 3. megtámogatva nagyon erős széllel. NAGYON ERŐS SZÉLLEL. 4. védett helyre nem tudnak menni előle mert a fák között is ugyanolyan hideg és szél van 5. emiatt tüzet gyújtani sem tudnak 6. és még sérültek is.
tudsz mondani más reális halálnemet ilyen körülmények között? hint: én nem. 😀

 1776. lebearpolaar — 2013-04-08 14:14 

@bobby: nézd, én is csak fordítok egy olyan oldalról, ahol (számomra) a leglogikusabban vezették le azt, mi történhetett, nagyjából _mindenre_ kiterjedve. összefüggéseket keresve és nem a logikátlanságokat kiemelve. nem csak a mozgásukban, hanem a sérüléseiken is, ráadásul sok olyan baromságot megcáfolva, ami 50 év alatt ráégett misztikumként a történetre. 😀

amíg nem rágtam át magam majdnem minden fontos _bizonyítékon_ és _tényen_ addig pontosan ezek a kérdések mentek a fejemben, vagyis miért halt meg mindenki, miért másztak fára, miért hagyták ott a sátrat, satöbbi. lehet, hogy az oldalnak és nekem sincs betonbiztos magyarázatom erre (hogyan lehetne mégis), de itt elsősorban azokat a befolyásoló tényezőket veszi előre, ami azon a terepen nagy eséllyel megtörténhetett. egy havas, nagyon szeles és nagyon hideg hegyoldalban előbb tudok elképzelni hómozgást (amit részben ők segítettek elő!), ezzel járó sérülést, túlélési próbálkozást és halálra fagyást, mint a semmiből előtörő KGB-seket, ha érted mire gondolok. persze, lehet hogy az utóbbi történt mégis, csakhogy erre semmi, de semmi bizonyíték nincs.

és azt is hozzátenném, hogy minden eset más. minden ember más. minden csoport máshogy viselkedik erős pánikhelyzetben (akár jeti, akár gömbök, akár hómozgás) így általánosítani eléggé nagy baromság lenne. 🙂
egyébként a boncolási jegyzőkönyvet vizsgálva arra jutottak, hogy közvetlenül csak Tibo halálát okozta a sérülése, a többiek kihűltek. igen, Zoloék is.

 1775. bobby — 2013-04-08 13:47 

@belaazerdeklodo:
Viszont max. 3-nak voltak olyan sérülései,amelyek halált okozhattak…

 1774. bobby — 2013-04-08 13:41 

@lebearpolaar:
Szerintem ennyi havat mondjuk 4 ember(a többieket vegyük sérülteknek)2-3 perc alatt szétszór.Főleg,ha munkálkodik az adrenalin.De nem is az a gáz,hanem hogy eddig mindenki úgy gondolkozott,hogy a vízmosásosok éltek a legtovább.Pedig ott voltak a legsúlyosabb sérültek…És még az,hogy mindenki meghalt!Ezt pedig már nem lehet megdumálni.Hisz gázos a helyzet?Van mondjuk 5 sérült.A maradék 4-ből 2 ott marad velük és ápolja +dörzsölgeti őket,hogy kihúzzák valahogy,a másik 2 meg visszamegy a sátorhoz.Ne feledjük,hogy tapasztalt és kemény túrázók voltak,akiknek valószínűleg nem volt idegen sem a hideg,sem a megpróbáltatás.Szóval olyan nincs,hogy ne tudjanak legyalogolni 1 kilcsit.Ehelyett fára másznak és menedéket építenek…Majd mind meghalnak.Mind.Nem csak a sérültek,hanem mindenki.És én erre mondom,hogy ilyen nincs.És most hozhatnék példákat a Himalájából vagy a Sarkvidékről,hogy miket kibírtak már emberek,de fölösleges.

 1773. bobby — 2013-04-08 13:29 

@falusiliba:

Ha esett a hó,akkor a fáról sem láttak semmit.És ha betakarta a nyomaikat,akkor hogy hogy ott voltak még akkor is,amikor megtalálták őket?

Nekem egyszer volt olyan szerencsém,hogy visszazuhant a fejemre a fekvenyomáshoz használt súly(77 kg)és még csak csontom sem repedt,csak mokkám lett.Pedig olyan 60 centi magasból történt…

 1772. belaazerdeklodo — 2013-04-08 12:47 

Néhány kiegészítő ötlet a népszerű forgatókönyvekhez, amolyan feltéve, de nem megengedve alapon, hátha lesz benne vmi érdekes.
Ha hócsuszamlás: hirtelen sokk, sok kába ember. Kevesen maradnak harcképesek – ők is kitekert helyzetben, pl. Kolevatov, Zolotarjev, v. Thibeaux, v akár csak egy közülük, sajnos, szinte csak így működik a dolog, ha csak egy-két túlélőnk van, már eleve) Kivágja/ák a sátrat nagy keservesen, majd menti(k), akit ér(nek) – ezért a nagy lyukak. De aki már kinn van, kezd megfagyni – kétségbeesett lépés, vigyük le, rakjunk tüzet, hátha úgy túlélik. Sebesültek (a csoport nagy része sebesült, esetleg már félig halott – másképp nincs értelme) letámogatása-vonszolása, tűzrakás, majd az ép(ek) elmen(nek) fedezéket ásni (meg ne kérdezzétek, miért nem vissza a sátorhoz cuccért, azt se tart tovább kiásni, mondjuk további hócsúszástól való félelem miatt) Közben a három vándor félig-meddig magához tér, nem is egészen tudják, mi van, elindulnak vissza a sátorhoz a cuccért, de nem sikerül. Fedezékásó(k) vissza a tűzhöz, konstatál, h kettő meghalt, három eltűnt (esetleg ezeknek vki utánamegy, Gyatlovot megfordítja, stb.), majd vissza, halottakról a ruhát le, a még nem nyilvánvalóan halottak megmentésére tett kísérlet, átjutás a fedezékhez, ahol – na itt a gond, ami okán sztem ez nem megy, de végső soron egy második lavina, rájuk dőlő fa megoldja a dolgot, ha pl. csak egy ép ember van, akkor három már a hócsúszás óta alig él, ez az egy vonszol mindenkit ide-oda, végül, miután mindenkit addig vonszolt, amíg bírt, fejbe csapja vmi (pl. Thibeaux) Kicsit monthy pythonos, de hát… jobb, mintha azt feltételezzük, h négy morózus medve tett rövid egügyi sétát, és pont rájuk ültek le tereferélni. Dubinina a nyelvét még a sátorban kiharapta, de ő lány, inkább mentik annak ellenére, h láthatóan nincs jó állapotban, szemeket még mindig tehették reggel a varjak.
Ha narancsságra gömbszörny (nem keverendő a gömbszörppel) – megjelenik, ettől bekattannak, sátrat nyaszatolnak, leszaladnak, várják, h gömbszörny elunja, de nem, végül a három leghalálmegvetőbb (v legszovjetebb) elindul felfelé, hogy lenyomják a gömbszörnyet, de nem jutnak el odáig, ketten szimplán megfagynak, négynek meg a gömbszörny utánamegy és addig eszi a hasukról a kását, míg az ismert következmények be nem állnak. (nem kizárt, hogy a gömbszörny az ufójeti bátyuskája)
Uff

 1771. lebearpolaar — 2013-04-08 12:14 

Ó és a gömbpara rész, ígértem, hogy annak is nekimegyek, de többszöri ránézésre is rettentően nehezen emészthető és bonyolult az egész, legalábbis oroszról angolra fordítással. Rá kell pihennem úgy érzem. 😀

 1770. lebearpolaar — 2013-04-08 11:52 

Ez azért így felvázolva igen durva party lenne, nekem úgy látszik már csak az ufók maradtak repülő csészealjakkal és sztenderd KGB ügynök sziluettben villódzó fényekkel. 😀

Néha nehezen rágom át magam a fordítón de még pár dolog: előző tapasztalatok alapján 5-10 percig tartott az, hogy kiássák-rángassák azokat a sátor alól, akik a legnagyobb löketet kapták. Luda combján találtak olyan sérülést, ami akkor keletkezhetett, mikor húzták kifelé a sátorból és az egyik törött síbot végigszánkázott rajta. Aú.
A sérülteket 15-20m-re vitték a sátortól, lefelé. Itt még elkalandozik kicsit a pszichológiánál: a semmiből, hirtelen jött erő, amit nem nagyon tudtak honnan és főleg miért jött. Se idejük se kapacitásuk nem volt felmérni a helyzetet és akár a sérültek állapotát (valaki emlegette hogy bordatörötteket mért mozgatták, egy kicsit nehezen tudom elképzelni, hogy ebben a helyzetben bármelyikük komplett orvosi diagnózist tudott volna felállítani a másikról, vagy akár magukról, nyilván azon kívül hogy, fáj-valószínűleg eltört-neki a feje tört be-és még öntudatlan is, stb.)
Igen, pánikban voltak – nyomok, ruházat hiánya, stb. Eközben lehet, hogy még több hó került a sátorra, így Gyatlov a csoport élére állt, összeterelte őket, ezért értek újra össze a nyomok.
Vigyázat google fordító :D: „Claustrophobic environmental factors were the danger of another avalanche, and the cold and the wind on the exposed part of the mountain. Apparently, wind gusts just cut down to the ground and blew the snow on the tent, killing all the results of attempts to unearth it. All these conditions dictated urgent requirement to go to a safe place where you can find shelter from the wind and keep warm”

Valamelyik forrás azt is írta, hogy egymás mögött haladtak, de elképzelhető, hogy valaki(ket) oldalról támogattak.

 1769. abigel — 2013-04-08 11:43 

@falusiliba: én most a hócsuszi+gömbpara együtt lehetőségét fontolgatom.

Nem vetem el a gömböket,ha voltak, sztem olyasfélék lehettek, mint a (fentebb már említett)hessdaleni fények, amelyeket Norvégiában észlelnek, és komoly kutatások folynak velük kapcs-ban. SLC tett is fel egy jó kis összefoglalót erről.
Ha volt ilyen a hócsusz után,biztos pánikot okozhatott. De sérüléseket, nem hinném..
Üljek át?? 🙂

 1768. falusiliba — 2013-04-08 10:36 

@abigel:
Nekünk a megtiszteltetés.:D Majd dobáljuk ropival a narancssárga fénygömbösöket.:D

 1767. falusiliba — 2013-04-08 10:34 

@bobby:
Nem lyukon húzták ki őket, hanem a totálisan szétkaszabolt sátor oldalán.
A völgy, nem rajzfilmes völgy, hanem vannak benne bukkanók, lankák, szerintem pont kitakarta valami azt a területet, és/vagy lószart sem láttak lentről a hóesés miatt.
A hóesés + hófúvás kb. egyből betakarta a nyomaikat (ld. márc 15)
Szerintem nem támogatták, hanem húzták a sérülteket.
Tegnap tettem arrébb egy 20 kilós kerítés fedlapot, nem próbálnám ki, milyen, amikor (keveset mondok) 160 centiről az alvó testemre zuhan, ráadásul úgy, hogy síléceken fekszem. (Egyébként a síléc kötése elég durva lehet ilyen esetben.

 1765. bobby — 2013-04-08 09:56 

@falusiliba:
A völgyben nincs értelme felmászni a fára,mert onnan nem fogja jobban látni a sátrat.Akkor már inkább követte volna a saját lábnyomait,ha vissza akar menni.
De most komolyan:rájuk szakad a hófal és inkább lemennek szegényes öltözékben,minthogy összeszedjék a cuccosokat?És ilyen súlyos sérülteket legalább ketten kellett volna,hogy támogassanak.Hogy adták ki őket a sátor oldalán lévő lyukon?És ha már az emberekhez odaférnek(akikre voltaképpen rászakadt a jégtömb),akkor a cuccosokhoz is odafértek volna.A lefelé vezető nyomok utalnak arra,hogy valakiket ketten is támogattak?És abban is biztos vagyok,hogy egy mondjuk 1 méter magasból rájuk eső jégtömeg nem okoz ilyen sérüléseket.

 1764. abigel — 2013-04-08 09:51 

Falusiliba, lebearpolaar bobby: szívesen ülök mellétek,köszi! majd hozok hamuba sült manysit. Állítólag nagyon passzol a jetikoktélhoz 😉

 1763. becsuszoszereles1k — 2013-04-08 00:17 

1765. @lebearpolaar:

Tanusithatom, hogy eleg, es patakokban folyik az ember orrabol a ver, meg ha elszoritod is, ujra attori, akar 10 percen keresztul is meg-megered vagy szivarog. Egy varatlan, hirtelen erzessel kezdodik, mintha kessel belemetszettek volna belul, egeszen folul az orrnyilasodba [es ez 800 meteren, varosban, pl. koratavasszal kulonosen aktualis; aztan hogy mitol esik le a legnyomas?:)]

 1762. becsuszoszereles1k — 2013-04-08 00:01 

1752. @titan:

Ez csak nagyon halvanyka otletkezdemeny, de a nagy panik a satornal(ban) volt, a nagy serultek es meghalasok pedig a fenyo-vizmosasnal. De volt egy harmadik pont is, ahol harman meghaltak (Djatlov-Szlobo-Zina).
Szoval mindig ott, ahol epp voltak!
Mintha valami pasztazta volna oket?
Es akkor megintcsak oda lyukadunk ki, hogy vagy kivulrol tamadtak oket, vagy kozuluk valaki. Vagy valami szemmel nem lathato hatas muve – de ennyire „szelektiven” (ugy ertem, nem egycsapasra az egesz csoport, bar a vegkifejlet szempontjabol viszont igen)- amire te is utalsz?
Mintha valami miatt valoban egyetlen egynek sem lett volna eselye.
Hulyesegkategoriaban inditva: lehetett-e a szuloket (mind vezetok, iparban, egyetemen) zsarolni a gyerekekkel?

 1761. lebearpolaar — 2013-04-07 23:40 

@titan: valamelyik oldal írta, hogy a gyors és hirtelen lehűlés és az idő rosszabbra fordulása miatt elképzelhető volt drasztikus légnyomásváltozás is. nemtudom, hogy ez elég-e orrvérzéshez, egyébként a visszatérők arca tele volt sérüléssel (bukdácsolás a hóban, jeges szél/dara az arcba, stb.).
huh, hol az ágyam. jóéjt. 🙂

 1759. falusiliba — 2013-04-07 23:26 

@titan:

Én arra gondolok, hogy mindenki sérült valamelyest (pl enyhe agyrázkódás). A fa körüli események a legmisztikusabbak. A fotókon látni, hogy felső ág tört le a fenyőről, és repedéssel tört, nem vágták, ezért az én alkontim a következő:

Míg az egyikük igyekezett életbentartani a tüzet, addig a másik felmászott a fenyőre, azért, hogy meghatározza, merre lehet a sátor. Ugyebár elég széles volt a hegyoldal, a szél fújt, nagyjából 2 perc alatt tűntek el a saját lábnyomaik szem elől.
Amíg ezt leste, egyszerűen leesett a fáról, és talán darwinosan, de ráesett a másikra.
Vagy a másik próbálta elkapni.

 1758. titan — 2013-04-07 23:25 

Na megyek aludni mert mar nekem is orrverzesem lesz 🙂 Jo ejt mindenkinek.

 1757. titan — 2013-04-07 23:24 

Szerintem meg egy dolgot megkell vizsgalnunk, akar hocsuszas, akar katonaikiserlet vagy ufo volt. Belso verzesuk is volt, es most hogy emlitve lett az orrverzes is. Nekem nagyon arra utal a dolog hogy valami olyasmi tortent hogy hirtelen nagy legnyomas kelettkezett majd gyorsan lecsokkent, akar tobbszor is. Ez okozhat orrverzest, sot belso verzest is ha nagy a kulonbseg. Orvos szakerto? 🙂

 1756. lebearpolaar — 2013-04-07 23:24 

@titan: na látod, ezt mondom, hogy a logikátlanságokat és összeférhetetlenségeket keresed még mindig :), pedig vannak olyan bizonyított tények (nyomok, nyomok iránya, tűzgyújtás minden áron, szélvédett hely keresés, oda padozat építés, stb.) amik logikusan épülnek egymásra és totál azt mutatják, hogy nem csak hogy a túlélésre mentek, de próbáltak ésszerűen gondolkodni.
a helyzethez képest, nyilván.

 1755. titan — 2013-04-07 23:17 

@falusiliba: Ez stimmel, viszont ha ezt a verziot fogdjuk el akkor marad a kerdes az egeszseges emberke miert nem ternek vissza a satorhoz? Meg ha reggelig kell varni akkor is egy egeszseges ember tuleli. A fa alatt pedig ket egeszseges ember siman megfagy mig a tobbiek menedeket epitenek?

 1754. titan — 2013-04-07 23:13 

@lebearpolaar: Szerintem nem gondolkodtak, hanem menekultek akar az egyik akar a masik volt az ok. Ha gondolkodtak volna biztosan tobb dolgot magukkal visznek, vagy az egeszsegessek rovit idon belul visszaternek a cuccokert. Az nem elfogadhato nekem, hogy 1 km el a satortol meg 300 m vissza es vegkimerulesben meghalok. Vagy tul sokaig vartam a visszateressel es valoban mar nincs erom hogy elve elerjem a satrat. Akkor viszont a kerdes miert vartak tul sokaig? Ha csak hocsuszas volt miert kellett megvarni mindannyian leepuljenek es szep lassan megfaggyanak, mikor ott van egy sator benne a halozsakok, csizmak, kalyha stb..

 1753. lebearpolaar — 2013-04-07 23:10 

jöhetne már a Sherlock 3. évada gyorsabban, mert ezen a sztorin fogok végképp begőzölni. aztán elindulni sátorozni a nagyvilágba a nem odaégett netkábeles tortámmal.
de lehet hogy csak aludnom kéne. 🙂

 1752. falusiliba — 2013-04-07 23:01 

@titan:

Titan, aludni próbálsz egy sátorban, összepréselődve (talán fejtől-lábtól), a sátrat előzőleg beástátok a hóba, nagyjából embermagas mélyre. Tehát egy nagyjából 180 centis hófal tövében próbálsz elaludni, és ekkor hirtelen (a helytelen ásástól, kisebb földrengéstől, hirtelen lehűléstől, csak úgy) megcsúszik a fal felső rétege. Megcsúszik és rátok zuhan. Ez nagyjából 0.1 másodperc alatt történik. Akármennyire penge a reflexed, nem kapod össze magad, inkább levegő után kapkodsz.
A zsákok a lécekkel a sátor alatt. Wattodo? Kaparni, mint a barom és közben figyelni, csak helyi omlásról van szó, vagy jön az egész hóbelevanc domboldal. A sérültek jajgatnak. A szél fúj. Gyors ellenőrzés, mindenkin van legalább annyi ruha, hogyha sikerül tüzet rakni és menedéket építeni, akkor talán reggelig kihúzható. A további kapirgálás biztos halál.

 1751. becsuszoszereles1k — 2013-04-07 22:58 

1702. @SLC:

Na, en mar derekig elmerultem benne, mint ruszalka a volgaban. Nem sieti el a tempot…
Rogton az elejen az all, hogy 54 eve nem hagyjuk eltavozni a lelkuket, mert szuntelenul megidezzuk oket azzal, hogy intenziven foglalkozunk veluk.
SLC – emlitetted, hogy mar lassan felkeresel valami latot; asszem megerositene a fenti aggodalmat.

Ennek a gipotezi.ru-nak kar, hogy nincs valami emberi neve is, vagy akkor ne anekdotazzon bele a sekretnye-materialyba.
Nem, csak akkor gyorsabban lehetne olvasgatni…

 1750. titan — 2013-04-07 22:52 

@falusiliba: Ha felso horeteg megcsuszasa akkor meg tobb idom van, hogy elobb osszeszedjem a cuccokat es ugy menjek a sebesultekkel bizonsagos helyre.
Ami nekem most szoget utott a fejembe, az orrverzesek.
Van valaki itt esetleg orvos ? 🙂 Szoval a magassag, szintkulonbseg, amit legnyomas is kitud valtani orrverzest eredmenyezhet. Tud errol valaki valamit?

 1749. lebearpolaar — 2013-04-07 22:46 

@titan: kezdjük az elején.

1. kívülálló veszély (gömbök, jetik, bármi) fenyegeti őket, azonnal, több vágással és tépéssel tönkreteszik a sátrat,
2. kiszaladnak a hóba,
3. toporognak körülötte, talán örömtáncot járnak (nem…:D)
4. ránézve a tönkretett sátorra megvonják a vállukat és
5. úgy döntenek, hogy EGYÜTT elindulnak nem, hogy ruha de bármilyen önvédelmi eszköz nélkül az erdőbe bele,
6. célirányosan, akármiért…?

vs (mondjuk)

1. hó zuhan a sátorra (talán),
2. kivágják magukat mert más lehetőségük nincs,
3. toporognak körülötte, hogy mit csináljanak,
4. kurva hideg van, sérültek is, a cuccokhoz nem férnek hozzá,
5. ezért úgy döntenek, hogy megpróbálják az erdőt mint szélvédett helyet és,
6. elindulnak oda célirányosan, túlélni.

fura azt látni, hogy a legtöbben itt pont a logikátlanságokon tépelődtök, amikor igazából vannak a sztorinak olyan pontjai, ahol pedig épp hogy vannak. 🙂 oké, aláírom hogy nem sok, de van! 😀

 1748. titan — 2013-04-07 22:34 

@lebearpolaar: Valami meg eszembe jutott. A ket levetkoztetettnek a halal oka az volt hogy megfagytak ha jol tudom. Na most azt nem ertem, ketten zsupsz megfagytak, a tobbiek meg meg olyan jol voltak, hogy a ruhajukat is leszedtek roluk, hogy magukra tekerjek. Nekem ez igy nem jon be. Ha vegkimerules hideg volt a halaluk oka nagyabbol egyszerre kellet volna bekovetkezni, vagy aki tovabb huzza az sincs olyan allapotban hogy halottakat vetkoztessen.

 1747. falusiliba — 2013-04-07 22:31 

@falusiliba:
Hót. Jóvan. 🙂

 1746. titan — 2013-04-07 22:29 

@becsuszoszereles1k:
Tobbeknek is verzett az orra?
Ezt talaltam:
Az orrvérzést okozó környezeti hatások közzül, meg kell említeni a nagy magasságban való tartózkodás, azaz az alacsony légnyomás kóroki szerepét (barotrauma).
Alacsony legnyomas? Mondom en valam katonai vagy termeszeti jelenseg utan kell kutakodni.

 1745. titan — 2013-04-07 22:23 

@lebearpolaar: En is ezt mondom azert nem tavolodtak el a satortol nagy tavolsagra mert visszaakartak terni. De miutan rajottek ott nagy xarban vannak, tuzet sem tudnak gyujtani , miert nem mentek rogton vissza?
Szerintem a serulesek az erdoben tortentek, azert nem volt mar erejuk visszamenni. Az visszatarto ok pedig huzamosabb ideig ott volt a sator korul, vagy felett amit en mondok, vilagito gombok.
Holavina lett volna, usse kavics 1 ora mulva visszamegyek ha jon ujra az a lavina ha nem, maximum az betemet itt meg megfagyok.

 1744. falusiliba — 2013-04-07 22:21 

@titan:
Föntebb leírtuk, NEm lavina, felső hóréteg megcsúszása (még linkelt rajz is van), simán elhordta a szél a sátor építésekor vállig érő hót (képek linkelve), cuccok a sátor alatt, így hó alatt, sérülteket kihúzták, bakancs nélkül semmit sem ér, csak nehezék.

 1743. titan — 2013-04-07 22:17 

@falusiliba: Igen a gombokrol ha szo van, valoban azt kellene kinyomozni mennyire hiteles. Ha hiteles szerintem akkor az a nyom a legvaloszinubb.
Ha lavina volt ahogy irod, 10x5x5 m hokupac, hova tunt, a sator pedig siman megmaradt a ho meg eltunt rola?
Nem hinnem egy szal kalyhacso ropdos a satorban mindenkit kupancsapva, ilyesmi esetleg rajzfilmben van.
Ha sebesutek vannak es menteni akarom oket, ovohelyet epiteni nekik, akkor nem ruha csizma nelkul viszem oket el onnan a biztos halalba. Sot a sileceket is honom ala csapom, ha nem tudok visszaterni azok nelkul elegge mozgaskeptelen vagyok.
Nekem minden jel arra utal fejvesztve menekultek a satortol, persze nem mezei futoverseny volt, hanem evickeles a nagy hoban.

 1742. lebearpolaar — 2013-04-07 21:35 

az előbbi linken ahol szét vannak dobálva a cuccok, még lejjebb görgetve ott van kifeszítve a sátor, ahol kb. csak a vágások és az utána következő tépések a sérülések. a másik oldal úgy fogalmaz, ha ez akár csak órákig lett volna ilyen állapotban natúrban a hegyoldalon, egyrészt hó biztos kerül be, másrészt előbb-utóbb kettészakadt volna az egész. ehhez képest viszonylag egyben van, akárhogyis nézem.
ps. nem égett oda a túrótortám. 🙂

 1741. lebearpolaar — 2013-04-07 21:23 

@athor: de, a következő túrótortámba azt hiszem belesütöm a netkábelt is. :DD

 1740. falusiliba — 2013-04-07 21:22 

@athor:
Igen, a fordítás szerint szét volt dobálva néhány holmi (de ez azért nem néhány)… hát, nem tudom elképzelni, hogy így hevert minden szanaszét, csak abban az esetben, ha valaki (jeti/cseremisz/manysi) szétkutatta a tábort, kivette a hátizsákokat, stb.

Mondjuk egy 20 kilós havasjég, 180 centiről is nagyot tud ütni, úgy, ha alattad kemény sílécek vannak.

A síléceket, cipő/bakancs nélkül nem tudták felcsatolni meneküléskor.

 1739. athor — 2013-04-07 21:02 

@lebearpolaar:

😀
Nem úgy volt hogy elvágod a kábelt? 🙂

 1738. athor — 2013-04-07 20:59 

@SLC:

Hát ezen a képen elég nagy rumli van. Nem tudom elképzelni hogy a keresőcsapat művelte. Persze lehet. De a fordított mondat (Some things from the tent were thrown out on the snow, next to put a few broken sticks.) Nálam egyértelműen arra utal hogy így találták.

És tényleg nem kötekedés, nagyra tartom mindenki munkáját. Én is szeretném ha pont kerülne az ügy végére, (legalábbis részünkről). Ez a hófal majdnem tökéletes is, de a hónak nincs akkora súlya. még tömörítve sem, és itt nem volt, és nagy mozgási energiával sem pótolhatta ezt, hiszen épp csak leszakadt, zuhant, nem magasról.
Valaki biztos szedett volna össze cuccot, mielőtt elmennek messzire. Én biztos, már csak ilyen férfias dacból, képmutató bátorságból is. Főleg ha több hím van együtt, néhány lány társaságában, mint motiváló tényező ez mindig megjelenik. Cipő, kabát stb. Síléc? azt se vittek. pedig azt semmi nem temette be, abban azért sokkal könnyebb lett volna mozogni.
És ha lavinától tartok nem lefelé indulok, de ezt már többen írták.
Ja lavina alól már sok embert kiástak, élve, sokszoros bordatörés nélkül, pedig ha a hegyoldal megindul, ott azért mozog pár ezer köbméter, és nem 20km/h-val.

Az hogy a sátorban nem volt hó, és nem volt szana-szét szaggatva a szél által, azért tényleg utalhat arra, hogy sokáig hóval volt betemetve.

 1737. lebearpolaar — 2013-04-07 20:56 

@SLC: a tájváltozással csak azt akartam mondani, ha a szél olyan erős volt, hogy nem gigantikus, de azért nem is tíz centis hófalat a nulláig pucol, megőriz lábnyomokat ilyen módon, holttesteket befed – akkor ennyi erővel a sátor tetejéről is lehordhatta, hogy csak maradék maradjon ott nagyjából (megtámogatva azzal a hóval ami a mentőegységek érkezése előtt esett).
nekem elsőre is az volt a fura, hogy „csak” ennyire volt átfújva hóval, mintha csak pár ásónyit rádobáltak volna és kész.

dejó, hogy azt mondtam tegnap, hogy jegelem magamat, ahh. megyek és inkább ránézek a túrótortámra, mielőtt odaég. 🙂

 1736. falusiliba — 2013-04-07 20:43 

@athor:
Így nem maradt volna meg a cuccos, míg körben a szél lebontja a hófalat. (És persze a sátorról is, bár azért hagyott rajta a képek alapján:)

 1735. lebearpolaar — 2013-04-07 20:42 

@athor: én már lassan nem is tudom mit hogyan értek. 😀
a legnagyobb problémám az, hogy a helyszínelés képi dokumentáció szempontjából rettentő amatőr és szegényes… pont azért mert nem is helyszínelésnek indult az egész.
összefoglalom: IDŐGÉPET AKAROK!

 1734. SLC — 2013-04-07 20:39 

Nekem minden olyan fényképpel fenntartásaim vannak, aminek nem láttuk a negatívját, és nem ismerhetők fel rajta a srácok. Ettől függetlenül a sátor beásása valószínűleg igazi, látszik rajta az a kereszt alakú valami, amit letűztek. Viszont tényleg érdekes, hogy megváltozott a környezet három hét alatt.
Az is elképzelhető, hogy a hófalat elfújta a szél, és nem esett rá a sátorra…

 1733. falusiliba — 2013-04-07 20:36 

@lebearpolaar:
Mintha a képen is lenne egy törött síbot…

 1732. athor — 2013-04-07 20:32 

@lebearpolaar:

Te úgy érted hogy a kereső csoport dobálta ki? Mert én biztos vagyok benne hogy így találtak rá a sátorra.

 1731. falusiliba — 2013-04-07 20:30 

@athor:
Szerintem tartottak attól, hogy megindul a hegyoldal és a sérülteket is biztonságosabb, szélvédett helyre akarták húzni.

Lavina szempontjából szerintem a legjobb helyre verték fel a sátrat.

 1730. lebearpolaar — 2013-04-07 20:22 

@athor: az a széles valami szerintem egy síléc, csak lemaradt a teteje, már ha egyre gondolunk.
és igen, valószínűleg összeszedték a sátrat és a benne lévő dolgokat kidobálták a hóra. ehh.
a törött síbotot a másik oldal is említi, ott le is van rajzolva, hol tört el két helyen. a sátoron belüli állvány lehetett.

 1729. athor — 2013-04-07 20:21 

Vettem a fáradtságot és lentebb görgettem, itt látható egy képen a kidobált holmik és a sátor (?)2-3, de még több méter is van köztük. A cuccokat nem szórta szét nagyon a szél. Vagy nem is értem, a sílécek elvileg a sátor köré voltak tűzdelve, itt azonban nem így tűnik.

Nagyon szimpatikus egyébként a leszakadt hófal elmélet, de még mindig nem értem hogy miért sétálgattak több mint 1km-t olyan kellemes körülmények közt. És egy sérült törött bordájú embert miért hordozgatnak ilyen messzire. Elvileg mozgatni sem szabadott volna. A törött hófaltól utána már nem kellet félni. Hiszen leszakadt- ennyi.

A törött bordákat, nálam az a több méteres hófal magyarázza ami a folyómederben rájuk nehezedett. Ezért nincs külsérelmi nyom, véraláfutás, mivel akkor már nem éltek.

A sátort hol lett volna ideális felverni, ha már ennyit beszéltünk róla? A völgy hideg és lavinaveszélyes. A tetőn meg szél fúj-és nincs tüzelő.

 1728. athor — 2013-04-07 20:06 

http://gipotezi.ru/sekretnye-materialy/katastrofa-u-gory-holatchahl/page/0/7

Itt a február 26.-a fejezet (Krivonicsenko és Dorosenko holteste kép feletti foto) első képén mit láthatunk?
A fordító szerint a sátorból kidobált holmikat. Jól fordítom? Éppen csak a sátor nem látszik a képen. Na meg törött síbotokat írnak. Na meg mi ez a széles valami a kép bal szélén?
Ezzel a részlettel, illetve képpel, mintha eddig nem foglalkoztunk volna itt az oldalon. Pedig….

 1727. lebearpolaar — 2013-04-07 18:34 

@pakesz: no, nagyon régóta imádkozok már valakiért, aki ért is hozzá és nem csak mindenféle teória google fordításából próbál összekapálni valamit! 🙂

 1726. lebearpolaar — 2013-04-07 18:33 

@lebearpolaar: oké, lehet a direkt linket nem szereti az oldal, szóval itt lejjebb görgetve lesz a két sátras kép amire utalok, Gyatlov holtteste alatt rögtön (ehh.)
http://gipotezi.ru/sekretnye-materialy/katastrofa-u-gory-holatchahl/page/0/7

 1725. falusiliba — 2013-04-07 18:27 

@pakesz:
Jaj, de jó!!! Nagyon várom az észrevételeid.

 1724. lebearpolaar — 2013-04-07 18:27 

@szega: a sátorverős képekhez, de, valószínűleg pont akkor készült, a leszúrt síbotok helyzete alapján ezt azért nem nehéz visszakövetni 🙂
rendben akkor hagyjuk azt, hogy a sátorra került hó nincs sehol.
viszont akkor elárulná valaki, hogy az a hófal ami alá/mellé beásták a sátrat, hova lett? 😀
szemléltetek:
1.gipotezi.ru/sites/default/files/images/P5V1f-600×488.jpg (az emberek konkrétan _azon a helyen állnak_)
2. gipotezi.ru/sites/default/files/resize/images/palatka3-600×396.jpg

és most ide képzelje el azt mindenki, hogy ez a sátor fel volt állítva, kb. 130 centire felfeszítve (bőven az ideálison alul), aminek nagyjából csak a legteteje lóghatott ki a hófal alól.

 1723. pakesz — 2013-04-07 18:22 

@tiboru: Nincs mit, egyébként a professzort a debreceni kiadvány úgy említi, mint aki kiválóan ismeri az orosz, finnugor és turkológiai helynévfejtő irodalmat, a Jekatyerinburgi egyetem nyelvészeti tanszékvezetője, az orosz akadémia levelező tagja, stb. és az Uráli helynévszótár c. könyve a mai kutatók legfontosabb kézikönyve, ezért gondoltam, hogy elfogadhatjuk az ott leírtakat.
Más: a szél elmélettel kapcsolatban is írok majd egy-két észrevételt, mert az történetesen a saját szakmámba vág (meteorológia)…

 1722. falusiliba — 2013-04-07 17:52 

@szega:
De eltűnhetnek a betonkemény hótömbök olvadás nélkül is, mégpedig úgy, mint a sziklák, csak gyorsított errodációval.
Nem véletlenül van az inuitoknak 60 szavak a hóra, tulajdonságuk szerint.

Az uccsó sátorverős, pedig az uccsó sátorverős.:) Ugyanúgy áll csomó részlet a keresőcsapat képein. Minden oldalon tényként kezelik és bizonyítják, hogy az, az.

Egyébként a nyomokról készült képeken is látszik, hogy tulképen a nyomok „negatívját” láthatjuk, azaz a lábak által tömörített hó, kis hegyecskékként emelkednek ki a tájból, azaz, fújt a szél, mint a fene és jelentős hó mennyiséget pakolt arrébb.
http://kepfeltoltes.hu/view/130407/lab_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 1721. tiboru — 2013-04-07 17:49 

@pakesz:

Szia!

Üdv közöttünk, s külön köszönöm a Matvejev professzor munkájáról szóló információt!!!

 1720. szega — 2013-04-07 17:37 

Két észrevételem lenne:

1.) Többen tényként kezelik, hogy az egyik negatív utolsó két kockája azt a bizonyos utolsó sátorverést ábrázolják. Pedig ezt semmi sem bizonyítja, készülhetett korábban is. Annyit tudunk, hogy az egyik negatívon az utolsó két kép ez. Ráadásul az a két fotó nem sötétedéskor készült, hanem nappal, de valóban hóviharban. A kamerákról készült képek alapján a túrán szvsz 3,5/50 Industar objektíveket használtak, ami azért nem egy fényerő-bajnok. Ugyanakkor sötétedés+hóvihar esetén az általuk elméletileg birtokolható legfényerősebb objektív (Jupiter 2/50) sem bírt volna normális képet csinálni.

2.) Rácsúszik a sátorra annyi hó, hogy kettejük bordáit rommá töri, és annyira beborít mindent, hogy meg sem próbálják kiszabadítani a sátrat (9 erős ember!!!!!), de még az életmentő ruhadarabjaikat sem. Mennyi hónak kellett lennie, és hova tűnt a későbbiekben? Érdemi olvadás NEM VOLT. A szél el nem fújhatta, hiszen alapfeltétel, hogy jeges tömbként csúszott-zúdult rájuk (valaki betont emlegetett hasonlatként). Egy kőkemény, hatalmas, jeges hótömb nem tűnik el nyomtalanul. A szél ereje lenyűgöző, a 3 hét alatt nyilván jócskán megfaragta volna, és a kutatóknak egy összedőlt sátrat kellett volna találniuk, amin egy groteszk formájú hatalmas hótömb ül. Ennek nyoma sem volt. Átvizsgálták a sátrat, és örültek, hogy a gyerekek nyilván rendben vannak.

Szóval nem tetszenek a fénylő gömbök, de ebben a megoldásban is kételkedem… :)))

 1719. pakesz — 2013-04-07 16:29 

Sajnos nem..

 1718. becsuszoszereles1k — 2013-04-07 16:28 

@pakesz:

Es a manysik a dokumentumokban nem mondjak ki vegre, hogy ki vagy mi garazdalkodik Ott?

 1717. lebearpolaar — 2013-04-07 16:17 

@falusiliba: naja, azt hiszem a vakerálás helyett a rajzzal kellett volna kezdenem… sebaj. 😀

 1716. pakesz — 2013-04-07 16:04 

Sziasztok, az elejétől fogva olvasom a blogot (grat. tiboru), és az a kérdés foglalkoztat, hogy a történetben mennyire lehet ( utólagos) legendaképzésnek tekintve a hegy nevét, illetve a manysi legendát a hegyről. Úgy tűnik sikerült megtalálni a forrást. Nos, a Debreceni Egyetem Finnugor nyelvtudományi Tanszék Folia Uralica Debreceniensa 17. Debrecen, 2010 c kiadványában(pdf) található egy ismertetés A.K. Matvejev Urali helynévszótáráról. Itt olvasható többek közt az a megállapítás, hogy a „ –szjal” kis csúcs-ot jelent, egy név második tagjaként.(tehát nem valószínű az az egyik belinkelt oldalon olvasható spekuláció a nyírfa-liget megoldásról a hegy nevére vonatkozóan.) Megtudhatjuk, hogy Matvejev prof. felbecsülhetetlen értékű gyűjtőmunkát végzett évtizedekig terepen, többek közt 1955-56-ban az uráli (ivgyeli) manysiknál, aminek egyik eredménye a helynévszótár, amely először 1980-ban jelent meg. A szótár fenn van a neten, sajnos djvu formátumban, így csak egy online konvertálóprogam segítségével lapoztam bele, és a Holat-szjal névnél (persze cirill betűkkel) a következő olvasható” Manysi név, jelentése halottak hegye. Élő legenda, hogy a hegytetőn elpusztult 9 manysi, időnként hozzáteszik, hogy ez a vízözön idején történt. Más variációkban forró víz öntött el mindent, de ez a hegytető száraz maradt, hogy becsalja az embereket, akik odamenekültek, meghaltak. Innen a hegy elnevezése”.A szócikk végén megemlíti, hogy a közeli hágót az itt szerencsétlenül járt Gyatlovékról nevezték el. A lényeg: hiteles, tudományos forrás igazolja a hegy nevét és a manysi legendát, nem tűnik ilyen net-en terjedő legendának.
Más kérdés hogy ettől oszlik, vagy sűrüsödik-e a homály

 1715. falusiliba — 2013-04-07 15:50 

@lebearpolaar:
Macikám…megoldva.:)
Nagyon jó ez a rajz!!!

 1713. lebearpolaar — 2013-04-07 15:36 

Az előbb linkelt sátorbeásós rajzhoz csak annyit, hogy itt azért eléggé felkínálták a mellkasukat annak a bizonyos behatásnak, ami érte őket. Még fontos az is, hogy nagyjából épphogy elfértek egymás mellett a sátorban, konkrétan annyira, hogy istenesen a kezüket sem tudták kinyújtani, ezért feltételezik azt, hogy ketten megfordultak, fejjel a hófal felé. És most lehet tippelni, ki lehetett az a két ember… 🙂

 1712. lebearpolaar — 2013-04-07 15:28 

@falusiliba: erre a pólóra hirtelen hatalmas igényem lenne, köszönöm. :DD

 1711. lebearpolaar — 2013-04-07 15:26 

Hehe ez vicces, nem nagyon tudtam elképzelni hogy a „snow board” mint fordítás itt mit takarhat, de mutatok két képet és megúszom a rajzot is. 😀

1. így ásták be magukat a hóba (2. kép a fontos)
alpklubspb.ru/ass/dyatlov_122.jpg

2. „lavina/snow board” vagyis inkább egy nagyobb hótömb, ami rátörik a sátorra, a beásás miatt (is)
alpklubspb.ru/ass/dyatlov_95.jpg

Utóbbi kép egy 60-as években készült könyvből van, Gyatlovéktól függetlenül.

 1710. falusiliba — 2013-04-07 15:24 

@lebearpolaar:
Baszki, nem olvastam el, amit írtál.:) Lassan csináltatok jegesmedveliba pólót.:D

 1709. falusiliba — 2013-04-07 15:21 

@bobby:
De ez nem lavina!
A srácok beásták magukat a hóba. Ami a szélfúvástól lehetet egészen magas hófal is. Rézsútosan ástak, így a sátor félig a hófal alá nyúlt. A hó teteje lehetett egészen, betonkeményen jeges. A hó nem mindig pihe-puha. Szal, ha a rézsútos fal beomlik a sátor fölött Akkor egy 2-30 kilós, zuhanó jégdarab szerintem eltöri a bordád, nagyjából mindegy, milyen pózban fekszel (főleg, ha sílécek vannak alattad).
Szal a hegyoldal maradt békés, csak a sátorra ömlött rá egy-két mázsányi havacska.
Zolo pedig nem cipőben, hanem nemezcsizmában aludt. A nemez, hiába van zsírral impregnálva, percek alatt átázik hóban. Olyan ez, mint a polárzokni.

 1708. lebearpolaar — 2013-04-07 15:01 

@bobby: Most már tényleg rajzolnom kell azt hiszem, pedig nem tudok… nem akarhatjátok ezt ti sem. 😀
Ez nem lavina ( = messziről induló, lefelé hömpölygő hóömlés) lehetett, hanem közvetlenül a sátor fölött lévő hófal szakadt rájuk (= a sátor nem mozdul el, mert nem csúsztatja el a „lavina” = a hótömb rájuk _esik_ a sílécekkel kirakott kemény talajhoz nyomva a sátrat is + őket is = fejsérülés és bordatörés és ezért maradt egy helyben a cumó kicövekelve még hetekkel később is). A sérülésekből arra következtettek, hogy a hó fentről, jobboldali irányból eshetett rájuk.
Egyszóval a kutatócsapatnak első ránézésre tényleg igaza volt, mert nem lehetett lavina, én is ezt mondtam volna ott helyben. A csavarnak akkor kellett volna jönnie, miután előhívták a srácok képeit és az utolsó két sátorbeásósat összevetik a terepszemlén készültekkel. Háááát… 🙂

Kellően bonyolultan fogalmaztam, azt hiszem muszáj leszek rajzolni.

 1707. becsuszoszereles1k — 2013-04-07 13:24 

1709. @bobby:

Yeti nelkul jonnek! Akkor…???!!!:))

 1706. becsuszoszereles1k — 2013-04-07 13:14 

1701. @lebearpolaar:

Pfihha! Igazad van! Mea culpa mindenkitol!
Tanulsag: ne konteozzunk esznelkul, de foleg kialvatlanul!:(

 1705. bobby — 2013-04-07 12:47 

@lebearpolaar:
Ülhetek én is mellétek?Bár én nem a női nemhez tartozom,de erőteljesen szimpatizálok Veletek.Még vegyük be abigel-t is és meg is van a kis négyes asztaltársaságunk…-)
Különben most ugrott be valami kutyasétáltatás közben:ha lavina volt és abban sérült meg a két bordatörött,akkor ugyanúgy nincs indok arra,hogy miért voltak mezítlábasok közöttük.Hisz ha a két embert ki tudták szedni a hó alól,akkor már szabad volt az út a cipőkhöz is.És milyen pózban kellett feküdniük,hogy úgy sérüljenek meg?Háton nem,mert akkor a kezük felfogta volna.Háton,de a kezük a fejük alatt?Lehetséges,de mindketten így feküdtek volna?Arról nem is beszélve,hogy Zolo cipőben aludt volna?Vagy az Övét megkeresték,a többiekét nem?És a lábnyomok sem arról árulkodtak,hogy valakit ketten támogattak.Már pedig ilyen sérülésnél ki van csukva,hogy a saját lábán távozott a sátorból azon a nem túl nagy nyíláson keresztül.
A hegyoldal,ahol sátraztak 15 fokos volt.Ilyen enyhe lejtőn a lavina elég ritka,ha meg lesz is,akkor sincs ilyen ereje.

 1704. lebearpolaar — 2013-04-07 10:40 

@falusiliba: haha rendben, legalább erősítjük a konteó csajkülönítményét, girlpower! 😀

 1703. lebearpolaar — 2013-04-07 10:33 

@SLC:
Egyébként ha a látótávolságot nézed nyilván nem nagyon „nézhettek körül”, de valószínűleg az időjárás rosszabbodását, sötétedést és eleve a hegyoldalt magát eléggé érzékelhették :D, valószínűleg nem rossznak, hanem kötelezően kibírhatónak könyvelték el magukban a terepet.
A csapaton belüli feszültségre sajnos nincs ötletem, persze elképzelhető. Viszont ha az Otorteni Estet nézzük, akkor viszont tök jó hangulatban voltak. 🙂 (uhh most azért összefacsarodott a szívem picit.)

Még pár info, ha jól értelmezem a dolgokat: a nehéz és felesleges cuccokat lepakolták (ez volt az a tároló, amit meg is találtak később a keresők) és vittek magukkal fát arra az esetre, ha erdőtől lényegesen távol tudnának csak lesátorozni.
Doro és Zina (hogy mért pont ők, nem tudom… mármint a forrást se tudom honnan szedték, miért pont ők) összevágja a fát és bele is teszi a kályhába, hogy másnap reggel begyújtsák, megmelegítsék a ruháikat/csizmáikat és gondolom vizet forraljanak maguknak.

…egyébként pedig itt leszek, csak már túlzottan ismételném magam, pontosabban azt az oldalt ahonnan az egyetlen nagyjából mindenre választ adó teóriát fordítottam 🙂

 1702. falusiliba — 2013-04-07 10:32 

@lebearpolaar:
Igen, abszolút meggyőző a képek ilyetén összehasonlítása. Hátradőlök én is, részemről sincs mit hozzátenni. Majd a sörözésen melléd ülök.:)

 1701. bobby — 2013-04-07 08:29 

@SLC:
Elnézve ezeket a képeket és azt,hogy valószínűleg este történt az esemény:mitől lett volna lavina?De ha lett is volna,akkor a hegyoldal meredeksége miatt az legfeljebb egy csúszó hótömeg lett volna,ami viszont nem tördelte volna szét a bordákat.Arról nem is beszélve,hogy a sátor körüli lábnyomok nem arra utalnak,hogy többeket támogatni kellett volna.
Különben arról van infód,hogy már lefeküdtek-e aludni vagy sem?Egyáltalán hány hálózsákot találtak a sátorban?

 1700. SLC — 2013-04-07 00:26 

@lebearpolaar: a sátor felverésével az a baj, hogy cirka 5-8 méter volt a látótávolságuk, vagyis nem igazán tudhatták, hogy az a hely rossz, mivel nem látták a környezetüket. Az is elképzelhető, hogy többen reklamáltak, mire Gyatlov dühösen eldobta a cuccot, hogy akkor itt lesz a tábor, csesszétek meg! Mindenesetre az biztos, hogy addigra voltak a csapaton belül feszültségek.

 1699. SLC — 2013-04-07 00:17 

@lebearpolaar: Azért ne menj messzire 🙂

 1698. SLC — 2013-04-07 00:14 

@becsuszoszereles1k: Nézzetek rá itt, elég érdekes anyag, csak nem igazán értek egyet az elmélettel. A helyszín és a képek viszont jók.
http://gipotezi.ru/sekretnye-materialy/katastrofa-u-gory-holatchahl

 1697. lebearpolaar — 2013-04-06 23:39 

@becsuszoszereles1k: szerintem Doroval kevered, mert: „… Mindkettő le volt vetkőztetve alsóneműre. Egyikük, Jurij Dorosenko a hasán feküdt, rajta fakérgek.”
„Március 5-én, a hó alatt találták meg Rusztem Szlobogyin testét. A jobb lábán nemezcsizma volt, amit 4 zoknira húzott fel. Az órája 8 óra 45 perckor állt meg, az orra vérzett, az arcán jégpára volt. A koponyáján törések voltak.”
🙂

 1696. becsuszoszereles1k — 2013-04-06 23:29 

1698. @lebearpolaar:

Nem en gondolom, hanem a fenti linkben talaltam.

 1695. becsuszoszereles1k — 2013-04-06 23:23 

1666. @SLC:

Es talan emiatt (amirol meg mindig nem tudjuk, hogy mi) bujtak el, „rejtettek el” a satrat, a satorozas helye’t szinte beleolvadva a domb oldalaba a sator teljes hosszaban – es nem a volgyben, vagy az erdoben…Valami a domb mogul? Mert kulonben legfoljebb nehezen eszreveheto volt a sator, de csak a domb mogul volt takarasban. Mar, ha jol kepzelem el.

A muholdas terkepen, ha ramegyunk a Ru.hanti-manysi teruletre, es tavolitjuk, mig az egesz teruletet lathatjuk, rajta a hofodte pontokkal – jobbra, a kazah hatar iranyaba van egy feher sav, itt lattam satirozast. De ez nem az irany.
Kicsit meg tavolitva a terkepet, ha befogtuk a komi-orosz-manysi hatartalalkozasnal az orosz szverdlovszk-korzeti Ivdelt, haladjunk merolegesen folfele egy szigetecske formaju folt fele, ott irja Vizsaj, tole balra a Vizsaj folyoval. De meg ez sem az igazi, hanem ebben a magassagban balra huzodva es kicsit foljebb, a volt gulag helyein (kiirva) tul, talaljuk a Djatlov-csoport fele Vizsajt, es meg egy kicsit foljebb az Uralt, az Otorten hegyet. Itt pontosan meg van jelolve a sator helye, es korulotte szamtalan Djatlov-emlekhelye’.

 1694. lebearpolaar — 2013-04-06 23:21 

@becsuszoszereles1k: Szlobo biztosan nem volt betakarva semmivel, ez egyébként látszik azokon a képeken is, ahogy kiásták szerencsétlent a hó alól… Valamelyik srácra gondolhatsz a fa alatt, inkább. 🙂

Visszatérve a megtalálás körülményeire picit és végleg offolom magam: a lábnyomokat azért tudták nagyjából rögzíteni, mert az esemény után a hóesés minimális volt, viszont a szél továbbra is erőteljesen fújt, konkrétan ez konzerválta őket. A nyílt terepen lévő Zináékat nem azért ásták ki több centi hó alól mert rájuk hullott natúrban, hanem azért, mert a szél rájuk hordta.

A megtalálás képeiről például én meg nem mondtam volna, hogy azt a sátort egyáltalán beásták egy bizonyos hóréteg alá, mert ennek a terepen már semmi nyoma nem volt, egyszerűen lenullázta a szél. És ilyen helyen ez a hómennyiség, ami a sátor tetején volt… eléggé kevésnek is tűnik, olyan, mintha csak egy „maradék” lett volna rajta.
No. És mostmár tényleg jegelem magam. Egy időre mindenképp 🙂

 1693. becsuszoszereles1k — 2013-04-06 22:52 

1670. @SLC:

1286.@warr is ezt talalta: a kalyha nem volt osszeszerelve.

1470.-ben pedig az alabbi link alapjan talaltam infot arrol, hogy Zinanak verzett az orra, es nemkulonben Szlobogyinnak is. Valamint meg – azon tul, hogy Szlobogyint csak marcius 5-en talaljak meg a ho alatt es nem Zinaval-Djatlovval egyidoben februar 27-en/ mas 26-at ir – Szlobogyin le volt takarva nyirfakereggel!

http://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=+labaz%2C+orosz&source=web&cd=2&cad=rja&ved=0CDQQFjAB&url=http%3A%2F%2Foroszvilag.hu%2F%3Ft1%3Dszines_hirek_sport%26hid%3D3174&ei=VBBaUYXSM8jrsgb_v4AY&usg=AFQjCNFF9093uGcs1UEWVN932EycUDDK-A

1625.@bilkis azt mondja:
„Alapvetően én is az emberi pszichét tartom kiindulási pontnak, bármitől is bomlott meg.”
A fenyo koruli esemenyek idejere mar boven erte oket stressz.

Konteo: Zina, latva Doro es Krivo halalat a fenyonel, es h. (valoszinusithetoen) Kolevatov, leszedi roluk a ruhakat, hogy a tobbieket menthessek, vegso lepesre szanja el magat, felszerelest akar hozni a satorbol. Szlobogyin nyilvan altalaban rajta tartja a szemet, de most mindenki massal van elfoglalva, igy lehet, hogy csak egy ido utan pillantja meg, amint Zina minden erejevel tortetve tavolodik a hoban. Utanarohanva el is eri, de mivel Zina hajthatatlan, lekever neki egy eszhezterito pofont, amitol el is ered Zina orravere.
Djatlov is eszreveszi a tavolodokat, es utanuk ered. Ahogy kozeledik, latja a jelenetet is. Odaerve, duheben orron vagja Szlobogyint, aki vedekezik-tamad, mig netto verekedesse fajul a dolog. Djatlov pontot akar tenni a vegere, hisz mindannyiuknak (amugy ok a „szerelmi-haromszog” is, lelektani szempontbol) a tobbiekkel kene most torodni – egy erosebb utessel akarja leszerelni Szlobogyint. Csakhogy az utes tul erosre sikerul az edzett es hatarozott Djatlovtol, es Szlobogyin a foldre zuhan.
A kimerult es osszezavarodott Zina, latva Szlobogyint osszeesni, hiszterikusan orjongve, hirtelen megsokszorozodott erovel, hatalmasat sujt az epp visszatamolygo Djatlov fejere. Djatlov tantorogva razuhan egy kis nyirfara, belekapaszkodva me’g probal felallni, de nem tud.
Zina me’g elvonszolja magat Szlobogyin testeig, de latja, hogy mar nem el. Revetegen nez egy hobol kiallo fakeregre. Gondoskodva betakarja vele Szlobogyint. Bukdacsolva, maszva a hoban, vegul o is kileheli lelket. [Bocsassatok meg ‘Harkalyok’, mert epp a latszatot szeretnenk tisztazni!:(]

 1692. lebearpolaar — 2013-04-06 22:23 

…értem ezt úgy, hogy a before-after képekből nagyon sok olyan tanulságot le lehet vonni, amit pl. a helyszínen ott és akkor nem tudtak volna megtenni.

 1691. lebearpolaar — 2013-04-06 22:21 

@abigel: Hja csak ne felejtsd el, hogy a kutatócsapat akkor még baromira nem látta a túrán készült utolsó képeket… 🙂

 1690. lebearpolaar — 2013-04-06 22:17 

Kiegészítve azzal, hogy szerintem abszolút nem akarták végleg otthagyni a sátrat, csak addig beásni magukat, míg csendesedik az idő, vagy ki nem világosodik. Ha sikerül tüzet gyújtaniuk egy szélvédett helyen, ez többé-kevésbé ment volna.

 1689. abigel — 2013-04-06 22:13 

Az biztos, hogy lefelé haladva sokkos állapotban voltak.A kérdés csak az, hogy mi volt az oka? a hócsuszamlás, vagy valami más?

Ahogy már fentebb írtátok páran, a kutatócsapatnak csak feltűnt volna, hogy a sátorra rászakadt egy rahedli hó. Valamint szépen akkurátusan leírták, mit hol találtak a sátorban, semmi ilyesmi, hogy: „a sátort körüljárva vettük észre, hogy az egyik hosszanti oldalára nagy mennyiségű hó zúdult. a legrosszabbtól tartva lestünk be a felhasított oldalponyván.” Nem, ehelyett, megtalálják a sátrat, és megnyugszanak, hogy minden rendben a fiúkkal.

ahhoz, hogy 9-en egyszerre kapjanak sokkot, és cselekedjenek irreális dolgokat, mit kell látni vagy hallani? nem akarom tudni! (ja, de)
és bobby, egyetértek

 1688. lebearpolaar — 2013-04-06 22:10 

Az a baj, hogy én itt már ismételném magam minden kérdésetekre. 🙂 De akkor nagyjából összefoglalom amit az az oldal sugall: miután hó alá kerültek mérlegelniük kellett – vagy sötétben, szélviharban kínkeserves ásás után valami random dolgot kitúrnak maguknak a sátorból (aminek a felállítása és helyreállítása még inkább esélytelen lett volna) – vagy amint lehet, ezt az időt és energiát arra mozgósítják, hogy segítsenek egymáson (főleg a súlyos sérülteken) és megfeszítve ugyan, de először szélvédett helyet találjanak, beássák magukat és az erdőből gyűjtött fával tüzet gyújtsanak.
Ezek mind logikus döntések lehettek, akárhogy is csavarjuk a dolgokat a jetik felé. 😉

Az egész akkor fordult rosszabbra, mikor a fák között ugyanúgy fújt a szél, a letördelt ágak az istenért nem akartak égni, beásni rendesen nem tudták magukat és valószínűleg Tibo már meg is halt közben… utána pedig a többiek, a fa alatt.
A visszafelé igyekvők arca előtt hófátyol volt, tehát mielőtt meghaltak még sokáig lélegeztek öntudatlanul a hóban.

A szakértői vélemények akkor és most is megegyeztek abban, hogy nagyon rosszkor, nagyon rossz helyre verték fel a sátrat. (Mondjuk még szakértőnek sem kell lenni ehhez, hogy ezt lássuk… ;D) És ez ilyen terepen baromira halálos tud lenni – bármennyire tapasztalt is vagy. És mint utánaolvastam, nem is nagyon egyedülálló ez az eset, csak ők kaptak nagyobb publicitást valamiért.

 1687. bobby — 2013-04-06 21:42 

@falusiliba:
Az is furcsa,hogy egy akármekkora hókupac miatt otthagyják a sátrat,amiben az életben maradásukhoz szükséges felszerelés volt.Vegyük azt,hogy mondjuk a fele bagázs megsérült.4 ember egy ekkora hókupacot kábé 1-2 perc alatt elszór.És akkor máris bakancsban és normálisan felöltözve eredhetnek útnak,hogy aztán később ágakat tördeljenek és menedéket építsenek.És a szétválás is…Ilyen időben és körülmények között sokkal jobban bevált módszer,ha együtt maradnak és egymást melegítik(összebújás ill. dörzsölgetés).Ha a Himalájában 2 embernél működik(mert többször előfordult már ott is,hogy a szabad ég alatt kényszerültek bivakolni),akkor náluk is jó eséllyel eredményre vezethetett volna.

 1685. falusiliba — 2013-04-06 20:59 

Ha hihetünk a nyomoknak, azért mentek egymás után, libasorban, mert szembe fújt a szél (… vagy buckalakók voltak)

 1684. falusiliba — 2013-04-06 20:58 

@titan:
Ha féltek a további hóomlástól /nagy széltől, akkor simán elképzelhető, hogy toporogtak egy sort a sátor mellett (nyomok), mi legyen, próbálták is talán kézzel kaparni, de közben a sérültek nyögtek, folyamatosan hűltek kifelé. Hatalmas szélvihar lehetett, hőérzet jóval kevesebb lehetett a mérhető hidegnél.
Ha előtted állna egy 10x5x5 méteres hókupac, te sem tudnád ezen körülmények között, hogy fogj neki.
A lényeg volt a lényeg, búvóhelyet építeni.
Ki tudja, talán majdnem mindenkit eltalált a kályhacső, kinél enyhébb, kinél súlyosabb agyrázkódást okozva.

Egyébként térdig érő hóban, -25-ben, hóviharban, te is megéreznéd azt az összesen másfél kilcsit. Ráadásul fölfelé nagyon kemény lehetett, ha jeges volt a hó, akkor végképp.

Lehet a gömbökben is gondolkodni, persze kérdéses, mennyire hiteles ez a szál (bár ebben a sztoriban ezt sosem lehet tudni), mennyire lett kiszínezve, eltúlozva. Kövezzetek meg, lapos és hegyes kavicsokkal, de én ezt az ágat teljesen elvetem. És tulképpen mindenféle égi tüneményt azon az estén.

 1683. titan — 2013-04-06 20:29 

Szerintem menekultek a satorbol , satortol, azert tunik tervezettnek mivel rohanni akkora hoban nem lehet, lassan haladhattak, elobb valoban annyi fele szaladtak ahanyan voltak, valaki mondhatta erre menjunk az erdore utalva. Es nem alltak labbelit felvenni, hanem megindultak ugy ahogy voltak. Megsem mentek messzebb 1 km-tol, ahogy mar irtam ez eleg nagy tavolsag arra, hogy ne legyek a satornal ha ott valami fenyegeto veszely van, viszont nincs olyan messze, hogy amint lehetoseg lesz ra visszainduljak a satorhoz.

 1682. titan — 2013-04-06 20:25 

Es kulonben is minek megyek el a satortol ha nem nagy a veszely? Ha meg tervezetten vonultak le, nem csak a labbelikre lett volna idejuk, hogy felvegyek, hanem a satrat akar lebontani es elvinni az erdoig.

 1681. titan — 2013-04-06 20:20 

@falusiliba: Nem gyozol meg , meg 1,5 km-vel sem 🙂 Egyszeruen nem megy a fejembe, barmilyen zord is az idojaras, barmilyen nehez is a terep, hogy elmegyek 1,5 km-t, ebben az esetben azert kevesebb volt az, majd visszafele meg par szaz metert, es vegkimerulesben nem tudok tovabb menni. Egyszeruen ilyen nincs. Par napja voltak uton, minden nap pihentek, satorban aludtak, etkeztek normalisan, nem voltak legyengulve.

 1680. bobby — 2013-04-06 20:14 

@SLC:
Magyarán a képek alapján lett volna olyan cipő,amihez hozzáfértek volna egy esetleges hóomlás esetén,de mégsem vitték magukkal.Különben a sátor melyik részét érte volna a lavina,ha tényleg az lett volna?
A fényes gömböknek volt hangjuk?Erről a másik hegyen lévő szemtanúk nem beszéltek?
Az ágakat biztos,hogy este tördelték le?És végül is az a legfőbb érv az mellett,hogy este történt,hogy találtak egy elemlámpát?Vagy van más is?

 1679. titan — 2013-04-06 20:13 

@lebearpolaar: Ha nem fejvesztve menekulnek akkor kisebb veszely eseten is elhagyhatjak a satrat, tehat talalgathatunk meg. Most nem emlekszem vilagositson fel valaki, hany szemelyen nem volt labbeli? Ha nem kell fejvesztve menekulnom, raszannek egy fel percet arra hogy felhuzzam a csizmat nem erednek neki a honak zokniban. A kerdes miert mentek labbelik nelkul ha tervezetten vonultak le az erdohoz?
Betemette a lavina? Kiasom meg ha tobb idot is vesz igenybe, es kulonben is mindenkiet betemette? Megiscsak serulteket vittek magukkal es csak azokon nem volt labbeli? Ezt is nezze mar meg valaki, a fagyhalalt halottakon volt e labbeli es volt e seruleston elhunytakon.

 1678. falusiliba — 2013-04-06 19:55 

@titan:
Az az 1-1.5 km szerintem meg baromi sok, főleg egy hegyoldalon.

A hátizsákos ködösítésért én vagyok a felelős, mert egy mondatban ötletelve megemlítettem, h egy sarokba rakva, hóomlásnál bukták az összeset.
De megnézve SLC testvér által linkelt rajzot, láthatóan egy helyen voltak a csukák. Tehát, ha beszakad a hó, pont oda, annyi. Kézzel ki nem szedik.

Egyébként, ha nem is használták végül, de a kályhacsövek applikálva voltak, azok nagyot tudtak ütni.

 1677. falusiliba — 2013-04-06 19:39 

@SLC:
Hurrá, ez hatalmas hír!!!

 1676. falusiliba — 2013-04-06 19:36 

@manysivadasz:
😀 Viccelődünk, viccelődünk?:D

Totálisan egyetértek amúgy, kivéve azt az apró tényt, hogy tapasztalt túrázók százai halnak meg évente, mert minden tapasztalatuk ellenére rossz döntést hoztak.

 1675. lebearpolaar — 2013-04-06 17:58 

Tisztázzunk valamit és igazából ez az oldal ezt bizonyítéknak és ténynek veszi a normálisan rögzített lábnyomok alapján: nem fejvesztve menekültek – mármint szó szerint értve, valami/valakik elől.

A sátorból kijöttek és többfelé toporogtak, illetve később két személy eltávolodott a csoporttól, de nem sokkal később újra visszatértek hozzájuk és ezután végig együtt is maradtak. Szorosan egymás mögött masíroztak, meglehetősen lassan, kemény és összetartó csapatnak tűntek a nyomok alapján. Én mondjuk innentől kezdve elvetném a valaki bekattant verziót.
Az az 1 km bőven több lesz amúgy, Slobo-t találták meg 1 km-re a sátortól, Gyatlovot 1200 m-re.

Ha végképp nem bírok magammal, akkor alapul véve a sátorbeásós rajzot, csinálok egy gifet arról hogyan eshetett rájuk a hótömb és miért úgy találták meg a sátrat ahogy (emlékeztetésképp: a baromi erős szél azt a hófalat/maradványt is elfújta, amit ők ástak maguknak, hasonlítsátok össze az utolsó képeket a sátor megtalálási állapotával). Egyébként eléggé betonbiztosan rögzítették a sátrat mert jól bírta a strapát, legalábbis a széleken. 🙂
Visszatérve a nagyon szar időhöz, a mentéskor a helikopter felszállni sem tudott, illetve egy (gondolom valahova) kicsomózott síbot folyamatosan vízszintesen (!) lifegett a szélben. Ha ilyen erejű szél csap az arcomba folyamatosan még ha csak másfél km-nyi sétafika idejére… nem tudom milyen agyi állapotban lennék már az első öt perc után. 😀

 1674. titan — 2013-04-06 16:59 

Lassan en is mar a netkabelt fogom rangatni 🙂 Na szoval en nem azt allitom, hogy az en elmeletem a jo, viszont elegge logikusnak tunik nekem.

1. Satorban vannak, keszulnek lefekudni vagy enni…
2. Valami tortenik, nem kis valami, mert fejvesztve (ugy ertem ha valaki zokniban -20 fokban neki vagy az ejszakanak) menekulnek
3. Nem mennek tul messzire, csak annyira hogy tavolabb legyenek a satortol..
– tudjak vissza kell terni hozza hiszen ott hagytak a dolgokat ami nelkul nem maradhatnak eletben
– elegge tavol vannak a satortol , hogy viszonylag biztonsagban erezzek magukat, nem menekulnek tovabb
4. Megsem tudnak visszamenni , megprobalank berendezkedni (vizmosas)
5. Meghalnak meg aznap ejjel mind, sima hidegtol nem hinnem

Nagyabbol ennyi ami biztos

 1673. titan — 2013-04-06 14:52 

Ma hazafele autokazva egy tablaba akadt meg a szemem, persze mar lattam tobbszor is, 1 km-re lekanyarodas. Messzirol latszik a feluljaro. Rogton bekattant ez az egy km. tav. Vegul is nem kicsi. Betegen serulten hoviharban nem konnyu megtenni, de meglehet. Ha pedig semmi bajod siman. 2. vh-ban a nemetek elol menekulo partizanok atvagtak az Igman hegyen. Derekig ero hoban, legtobbjuk bocskorban, rongyokba csavart labakkal. A nemetek nem kovettek oket, sok partizan vegtagja fagyserulest szenvedett, de nem haltak meg. Egesz ejszaka mentek tobb tiz km.t meteve, voltak kozottuk sebesultek is akiket vinni kellett.
Tehat allitom, 1 km. nem nagy tav amit megkell tenned a cuccokert ami nelkul tudod nem maradsz eletbe. Ha nem tudod megtenni valami fizikai vagy pszihikai hatas ert. Az 1 km viszont eleg nagy tav ahhoz most szemmel bemertem, ha ott valami tortenik, egy yeti ugrandozik fellabon, vagy bombak robbanak a levegoben vagy barmi, amit 1 km tavolsagbol figyelhetek es ott biztonsagban erezem magam. Nem megyek messzebb mert tudom visszekell mennem a cuccokert. Valamitol feltek, valami volt a sator kozelben , vagy felette amit en allitok a gombok. Fara szerintem azert masztak mert azt akartak megnezni a satro korul mi tortenik. Ha leteztek azok a fenyes gombok akkor vilagos lehetett, holdfenyben is jol lehet latni nem egy olyan fenyjelensegnel.
Az utolso fenykepkockan pedig az van amit lefenykepeztek az a vilagito valamik a levegoben.

 1672. titan — 2013-04-06 14:39 

@SLC: Az embernek is mind minden elolenynek az elete a legfontosabb. Akarmekkora ellensegek vannak osszezarva, osszefognak az eletuk megmentese erdekeben es utanna osztozkodnak. Szerintem teljesen teves nyom a kgb meg ugynokos ag. Meg ha nem is tetszett nekik a pasas szolni ugysem mertek volna, egyetemet jartak vagy jarok nem kockaztatjak eletuk karrierjet ilyesmiert. Ha egy akad is kozottuk de mind a nyolc?

 1671. titan — 2013-04-06 14:36 

@SLC: Nagyon rossz ido lehetett aznap, lehet hovihar, arra utalnak a kepek, talan azert nem az erdoben vertek fel a satrat nehogy rajuk essenek a faagak. Nekem nem jon be, hogy ilyen piszok hidegben az embernek kedve van feltekenykedest jatszani ami a vegen kilenc ember eletebe kerul. Meg foleg zokniba mindent hatrahagyva menekuljenek?

 1670. lebearpolaar — 2013-04-06 13:16 

És még valami, ígérem az utolsó mielőtt teljesen kihúzom most már a netkábelt: megtörtént hasonló eseteket és baleseteket is boncolnak, elhagyott sátrakkal, megfagyott túrázókkal, stb. Első körben említ egy balesetet, ami a 70-es években történt, itt is 9 turista veszett oda a hóban, köztük egy Arik Krupp nevezetű költővel. Nem volt energiám már ebbe az oldalba is belemenni, de van róluk kép, meg talán pár infó is, google fordítóval talán értelmezhető: arikkrupp.org
No, további szép napokat mindenkinek! 🙂

 1669. lebearpolaar — 2013-04-06 12:36 

…és még valami, mert erről is volt szó fentebb: az elnyiszált síbotot a _sátorban_ találták meg, lehet, hogy állványként használták.
Ennyit arról, hogy hétvégére felhagyok a fordítgatással… 😀

 1668. lebearpolaar — 2013-04-06 12:16 

Közben nem bírtam ki és még beleolvastam pár fejezetbe, itt egy újabb cáfolat a senkihezsemtartozó vércseppekre:
„Zina 10 cm hó alatt a jobb oldalán feküdt, arccal lefelé, 850m-re a sátortól, a lejtő nyílt részén. Az arcát vér borította, illetve a hóban is vércseppeket találtak – vérzett az orra.”

Ezzel az egész sztorival amúgy tényleg pont az a baj, hogy valamilyen oknál fogva elment egy nagyon misztikus irányba és kitudja, hogy ezek az fals információk honnan, mikor, kitől és miért jöttek…

 1667. lebearpolaar — 2013-04-06 11:59 

@SLC: egyébként ilyen körülmények között, mármint ha az utolsó képeket nézzük, egyszerűen esélytelen lett volna a kályhát beüzemelni. Ha még tüzet is tudnak gyújtani valamilyen csoda folytán, a szél azonnal visszaküldte volna a füstöt a sátorba. Illetve szerintem sokkal jobban ki kellett volna feszíteni ehhez az anyagot, ez látszik az erdős képeken pl.

 1666. SLC — 2013-04-06 11:08 

@bobby: kb így nézett ki a helyzet állítólag. A kályha összeszerelésében megoszlanak az emlékek, állítólag nem volt összeszerelve, és a csövek szépen benne voltak.
http://www.murders.ru/Daytloffz_group_19_palatka.jpg

 1665. bobby — 2013-04-06 08:22 

@SLC:
De ha a hátizsákokat beteszik az alapba,akkor kivették a cuccokat belőle.Azt nem tudod,hogy a cipőket hol találták meg?

 1664. abigel — 2013-04-06 05:58 

@SLC:szuper, köszi!

 1663. SLC — 2013-04-06 00:35 

@bobby: Ezt a hátizsákot honnan vettétek? Én azt olvastam, hogy a hátizsákok nyolc pár síléccel együtt a sátor alatt voltak alapként…

 1662. SLC — 2013-04-06 00:28 

@titan: írtam fentebb: szerintem aznap történt valami, ami miatt nem írtak naplót sem, nem nagyon fényképeztek, ami miatt ott verték fel a sátrat ahol, ami miatt Gyatlov végleg összeugrott mindenkivel (Zolotarjovval amúgy is baja volt, Zinának pedig szerintem inkább Szlobogyin tetszett…), és ami miatt alig haladtak előre. Vagyis aznap estére már eléggé odavolt mindenki.

És: komolyan gondolkodok azon, hogy kerítek egy látnokot, hátha valami okosat tud mondani.

 1661. SLC — 2013-04-06 00:20 

Mindenkinek: úgy néz ki, egy orosz szakos barátom besegít a következő hetekben. Elsőnek a naplók fordítására kértem meg, ami majd felkerül a honlapra. A többit majd meglátjuk 🙂

 1660. SLC — 2013-04-06 00:17 

@manysivadasz: pláne Kolevatov és Krivonyisenko is KGB-s volt elvileg, vagyis nem Zolotarjov ellenségei voltak. És akkoriban a hatalom (és a kor) elsőrendű tisztelete dívott, vagyis nem álltak neki kötekedni egy idősebb KGB-s fickóval.
Zolotarjov egyébként állítólag nem dicsekedett háborús múltjával, ő tudja miért…

 1659. manysivadasz — 2013-04-05 23:13 

@falusiliba:
Gyerekek, nincs falusiliba, gyorsan kommenteljünk!
Igazából nehéz elfogadható sztorit összerakni, nekem is inkább a destrukcióra telik. belaazerdeklodo kiváló dolgozattal állt elö, nagyjából meg is áll a történet, nekem egy dolog nem stimmel: túlságosan mai fejjel gondoljuk el a viszonyokat. Szerintem akkoriban egy KGBG-töl (vagy akárhonnan) küldött csávóval nem állunk neki kekeckedni, még akkor sem, ha a világ végén vagyunk, mert a végén – így vagy úgy – mi húzzuk a rövidebbet. Arról nem is beszélve, hogy a túrázók is meglehetösen vonalasnak tünnek, nem látnék bele fedett cserkész/demokratikus ellenzék/ötödik hadoszlop-táborozást.
Hasonló nyomon szkipelném azt is, hogy a KGB/Vörös Hadsereg kétségbeesve nekiindul, hogy utolérje a keresöcsapatot. Ha nem járhattak volna arra, nem kapnak engedélyt (és amekkora port felverhetett az ügy, biztos publikus volt, hogy indulnak). Vagy ha mégis valami adminisztrációs hiba csúszott be, biztos nem sítalpakon indulnak utánuk, hanem helikopteren, vagy narancssárga gömbön.
A másik: nekem az utóbbi idöben megerösödött hócunami-téma is sántít egy kicsit. Tapasztalt túrázókról beszélünk, nyilván tisztában voltak a kockázatokkal, és nem vertek volna sátrat olyan helyen, ahol esetleg rájuk omlik a cucc.
Annyiban viszont cáfolom magam, hogy azért elég tré helyen verték fel. Ennek vagy van valami nyomós oka – lásd fentebb néhány hozzászólást -, vagy nincs – lást a hozzá nem szólásokat. Mindenesetre a rossz helyen vettünk sátrat, aztán még tönkre is tesszük a nyiszálással – nekem nem passzol a képbe. Pláne, egyetértve több kommentelövel: a megtaláláskor nem volt betemetve a sátor. Egy ekkora hótömeg nem tünik el csak úgy.

 1658. titan — 2013-04-05 22:40 

@lebearpolaar: Igen ez az, nagyon nagy a stressz, de mitol? Meg ha nagy is a stressz nagy is a hideg, de nem vagyok serult 1 km az nem nagy tav. Zina messzire jutott , vagy 600 metert? Megint csak hozom a doni katonakat, azok nem tapasztal hegyi turazok voltak hideghez szokva, hanem javareszt tartalekos parasztemberek akik inkabb aratashoz voltak szokva, kaptak stresszt is biztos a mit tudom en mit keresek en a hazamtol tobb ezer km. farkasordito hidegben, ellenseges puskagolyokkal korulveve, megsem csak par szaz metert tudtak elvonszolni magukat.

Egyben biztos vagyok gyorsan jatszodott le a dolog, nem lehet tobb egy naptol, hiszen akkor ugyis visszamennek a cuccokert nem a halottakrol vagjak le. Rovid ido alatt jatszodott le, es megserultek valamitol, lehet a tobbsegen nem latszodott, szerintem megis volt belso serulesuk, pl belso verzes amitol legyengultek, es valoban 1-2 ora hossza alatt beallhatott a fagyhatal. De mitol kaptak a seruleseket?

 1657. lebearpolaar — 2013-04-05 21:53 

@titan: …hacsak nem éri hirtelen nagyon nagy stressz, alul van öltözve és vérfagyasztó hidegben masírozik, látta meghalni a társait és tisztában van azzal, hogy minden bizonnyal pontosan ez vár rá is. És ez most teljesen független a „hóelmélettől” – általánosan mondom. 🙂 Picit meglep, hogy kevesen foglalkoztatok a pszichológiai iránnyal…, a testi igénybevétellel úgy-ahogy meg lehet birkózni, pláne ha strapabíró szovjet túrázó vagy (lásd Zina, elég messzire jutott vissza), de a mentális igénybevétel megint egy másik dolog.
A fénygömböknek nekiállok, nem garantálom, hogy a hétvégén, mert most már tényleg muszáj fagyasztóba tenni az agyamat, a végén túlpörgök. 😀

 1656. titan — 2013-04-05 18:21 

@lebearpolaar:
Akkor mar jon is a keres, a fenygombok nekiugrasanak 🙂
Legyszi a linket is ird le en is beleneznek.
„Ők nem csak “egyszerűen” megfagytak, hanem minden erejükkel elkészültek testileg és mentálisan is.”
Ez az a resz ami nekem nem jon be. Satorban pihenek 1 kmt megugrok valamiert es kikieszulok testileg lelkileg? Mitol? Megint csak a doni katonakat hozom fel, napokat gyalogoltak hasonlo hidegben mire aki osszesesett vegkimerulesben vagy leult pihenni elaludt, megfagyott. Tehat szamomra elkepzelhetetlen, hogy velaki 1-2 ora hossza alatt vegkimeruljon, hacsak? Igen itt a hacsak, az miatt vegkimerult ami miatt zokniban sietve elhagyta a satrat.
Holavina miatt nem vegkimerulok, sem katonak, sem manysi sem yeti miatt.

 1655. lebearpolaar — 2013-04-05 14:59 

@bobby: …mert betemette a tömör hó a sátrat és alatta jó pár embert. Először őket kellett kivakarni a hó alól, ez nem biztos hogy secperc alatt ment azért. Mielőtt valaki tömegverekedést indítana ellenem :D, ez nem az én teóriám, én is csak fordítgattam és ebből próbáltam következtetni és igen, nekem is kicsit illogikus innen távolról a meleg szobából, hogy úgy tűnik meg sem próbálták megszerezni a dolgaikat. Erre pedig két magyarázat van, 1. nem tudtak hozzáférni – nem csak ruhát nem tudtak magukhoz venni, de alapvetően fontos dolgokat a túléléshez/védekezéshez a jetik ellen, kinek melyik teória szimpatikusabb 😀 2. az idő sürgette őket még ezen felül.

Nem, én sem próbáltam -30-ban mezítláb mászkálni, a „probléma” pedig pontosan az, hogy ők velem ellentétben bizonyítottan megtették. 😀 Valahol volt egy rajz, hogy a csukákat hol tartották és találták meg, valamelyik sarokban egyébként.

Elhagytak egy zseb/elemlámpát is útközben, szóval valószínűleg bőven sötétben történt már minden.

 1654. bobby — 2013-04-05 14:37 

@lebearpolaar:
Miért kellett volna havat ásni?Vagy úgy érted,hogy kívülről?Ketten kimennek és secperc alatt elszórják annyira,hogy hozzáférnek a zsákokhoz.Mármint ha a zsákok tényleg egy halomban voltak a sátor azon oldalán…
Különben visszakérdezek:próbáltál Te már -30-ban,sötétben mezítláb menekülni a havas/jeges terepen?(mielőtt kérdeznéd, nem,én sem… :D)
Én sokat túráztam télen is és hidd el,hogy a bakancsunkat mindig kéznél tartottuk.Szerintem ezzel Ők is így lehettek…
Miért kellett volna felállítani a sátrat?Összedőlt?Nem azt mondták,hogy a keresőcsapat megkönnyebbült,amikor észrevették a sátrat?Nekem ebből nem az jön le,hogy összedőlt…-)
Különben most lehet tudni,hogy voltaképpen nappal vagy este történt?És nem volt beüzemelve a kályha?Akkor ez csak annyit jelenthet,hogy úgy rendezkedtek be,hogy gyorsan elhagyhassák a sátrat.Vagy pedig nem akarták,hogy a füst elárulja Őket.
És arról nincs leírás,hogy a sátor belseje hogy nézett ki,amikor megtalálták?Hátizsákok,hálózsákok stb…Ha valaki tud erről infót,akkor kérem,hogy ossza meg velem…-)

 1653. becsuszoszereles1k — 2013-04-05 13:03 

1615. @falusiliba:
🙂 Meg szerencse, hogy a Glowacz-ot is erdekeltek a komii tipusu megkovult yetik!:)

 1652. magamban — 2013-04-05 11:02 

Nekem ezzel a „egyszer csak bekattanak és egymást ölik meg” meg „hipotermia” dolgokkal kapcsolatban egy kérdésem merült fel: Ezek a srácok és a lányok akkor mentek életükben először télen túrázni, nagyobb távra? Én azt hittem, ők már kipróbáltak néhány túrát télen és nyáron is, márpedig akkor valószínű tudták mivel jár a több száz kilométeres táv megtétele, testileg és legfőképp lelkileg!
A „Kgb-s Zolot gyűlöljük, ezért szövetkezünk ellene”(zanzásitva írtam le, de a lényeg ez volt) dolog pedig azért ütött szöget a fejemben, mert szerintem az 50-es évek végén ha egy kgb-sre csak csúnyán ránéztél, akkor neked „lőttek”, és ha jó fej volt az ügynök, akkor megengedte hogy a saját sírodat te ássad meg. Azért annyira nem lehettek „tökösek” a fiatalok hogy ezt megreszkírozzák!

 1651. lebearpolaar — 2013-04-05 09:50 

@bobby: Próbáltál te már orkán erejű szélben, -30-ban, sötétben, puszta kézzel havat ásni, miközben melletted nyöszörögnek a fájdalomtól? (mielőtt kérdeznéd, nem én, sem… :D) Egyszerűen nem fértek már hozzá a cuccaikhoz, a sátort fel már nem lehetett állítani és benne tüzet gyújtani (erre extrán rájön a fahiány, szél és hát a kályhát sem két perc alatt tették össze általában).
Gondolom mérlegelték a helyzetet és arra jutottak, hogy sokkal több esélyük van akkor, ha beássák magukat egy szélvédett helyre az erdőben és tüzet gyújtanak, ez még nem is lett volna rossz ötlet. Az egész helyzet ott csúszott szét teljesen, hogy a fák között ugyanúgy fújt a szél, illetve a letördelt faágak egyszerűen nem gyulladtak meg,vagy ha igen akkor is nagyon nehezen és minimális hőt adva.

 1650. lebearpolaar — 2013-04-05 09:39 

@titan: Dehát, jelen esetben mondjuk a 4. pontod mégiscsak életképes valahogy. Zináék csak megpróbáltak visszamenni miután 1. a sérülteket lerakták a padozathoz (nagyjából ez az egyetlen magyarázat arra, hogy a sokat tapasztalt Zolo, vagy a többiek mért nem tartottak velük) 2. az erdő mint szélárnyékos hely-terv becsődölt és nem sikerült tüzet gyújtaniuk, ezért 3. utolsó erejükkel visszaindultak a sátorhoz.
És a 2-es pontod is. Miután lecipelték magukat és másokat és padozatot építettek ÉS még megpróbáltak visszaindulni (nem sík terep, szar idő, sötét, PÁNIK és nem utolsó sorban a ruhák hiánya) – egyszerűen összeestek, elfáradtak, „elaludtak”. Ők nem csak „egyszerűen” megfagytak, hanem minden erejükkel elkészültek testileg és mentálisan is.

A testek narancssárgás színére pedig a napsütés+hó a legegyszerűbb magyarázat 🙂

Viszont a fénygömbökkel is foglalkozik egy fejezet azon az oldalon ahonnan fordítottam, kérés esetén annak is nekiugrok, hátha megtudunk többet.

 1649. bobby — 2013-04-05 07:38 

@falusiliba:
„A helyhiány miatt a hátizsákok egymás hegyén hátán heverhettek az egyik sarokban”-Ezzel csak az a gáz,hogy teljes mértékben logikátlan.Vagyis nem,de akkor a bakancsuk nem volt benne.Hisz bármi miatt kellhetett a cipőjük(pl. éjszakai pisilés).Gondolod,hogy akkor nekiáll ott keresgélni?Azt meg nem hiszem,hogy a sátorban mentek volna ki.
Különben nincs arról infó,hogy a sátor belsejében hogyan találták meg a cuccokat?Pl. a hátizsákok egymás hegyén-hátán voltak?

 1648. bobby — 2013-04-05 07:32 

@feofan:
Ha így történt ,ahogy írod-akkor pont ezzel a döntésükkel írták alá a sérültek halálos ítéletét.Mert egy vérző ember sokkal gyorsabban kihűl alapban is,hát még ha nincs rendesen felöltözve.Saját magukról nem is beszélve…Durva hideg,mély hó és szélvihar,de azért bakancs nélkül futkosnak?Én ilyent még soha nem hallottam,pedig elég sok hegymászó szakirodalmat olvastam…-)
Különben azt hogy értetted,hogy a sebesültekkel nem lehetett várni?Mennyivel volt jobb nekik kinn a szabad ég alatt,mint a sátorban?És ha emiatt menekültek el,akkor nem csak ekkora lyukat vágtak volna a sátorra,hanem az egész oldalát felvágják.Hisz ezen keresztül még ki sem tudták volna adni a sebesülteket.

 1647. feofan — 2013-04-05 01:05 

@lebearpolaar:

Pont ilyesmire gondoltam én is. Azért nem szedtek össze több cuccot a sátor elhagyásakor, mert a sebesültekkel nem lehetett várni, gyorsan cselekedni kellett, pánikban is voltak. Ráadásul, ha mondjuk ketten támogatták/cipelték a három sérült mindegyikét, akkor alig hinném, hogy a durva hidegben, mély hóban, szélviharban a hátizsákok cipelésére is gondolhattak volna. Igazi emberséges emberek voltak: nem tudták meghozni az egyetlen racionális, bár brutálisan kegyetlen döntést, hogy a súlyos sebesülteket a sorsukra hagyják, és csak magukat mentik. Talán néhányan így túlélhették volna. Tisztelet és becsület nekik!

 1646. titan — 2013-04-04 23:44 

Kozben azon gondolkodom, en hogyan reagaltam volna kulonbozo dolgokra.
1. Orult ember nekiall szabdalni a satrat, leutom mint a taxiorat, vagy o ut le engem, szerintem a tobbseg nekem segitett volna.
2. Jon egy vadallat, beijedek kerdes mennyi idom van, elso kezembe fogok egy baltat vagy kest akar mit amivel utni tudok, azutan felhuzom a csizmat feloltozom es pucolas de csak ha muszaj. Nem jon utannam az erdobe fel ora , ora mulva visszamereszkedem a satorhoz, szerintem mozgo ember nem fagy meg egy ora hossza alatt, pl. ra 2. vilaghaboru visszavonulas a Donttol. A kimerult emberek akik leultek pihenni fagytak meg.
3. Ha katona manysi jon nekem puskaval, sokan vagyunk egyikunk ugyis neki ment volna valamelyikuknek, es akkor van lot seb.
4. Lavina vagy csak gondolom lavina es hocsuszas volt? Elmenekulok majd mikor lecsendesedik a dolog fel , egy ora mulva visszamereszkedem a satorhoz mert ott olyan dolgok vannak ami nelkul nem elem tul . Lasd elozot egy ora alatt mozgo ember nem fagy meg.
5. Kihules miatt elmezavar? Ekkora elmezavar nem lehet azert, ha mar kihult mozogni sem nagyon bir, gyorsan jon a halal.
6. Szel felkap es dobal? Szerintem az a szel sem tart orakhosszaig, hogy ne terjek vissza a satorhoz, ha en serultem meg akkor pedig a masik aki nem serult meg.

 1645. titan — 2013-04-04 23:34 

Bemasolok nehany mondatot amit talaltam.

1.A helyszíni beszámolók szerint a február 26-án fellelt öt holttest mindegyikének nagyon furcsa színű, már-már narancssárga volt a bőrszíne, különösen az arcuk és a kézfejük.
2. Az események időpontjában a Halálhegytől mintegy 50 kilométerre egy másik turistacsoport is táborozott (állítólag!); ők azt nyilatkozták, hogy február elsejéről másodikára virradó éjjelen a Halálhegy fölött furcsa, különböző nagyságú, vöröses-narancssárgás, illetve kékes színű gömböket láttak lebegni, majd ide-oda cikázni.

 1644. titan — 2013-04-04 23:27 

Keresgelek hatha talalok veluk kapcsolatos infot, tobb helyen is emlitik sarga szinu gomboknek leirva, allitolag a holtestek is narancssargak voltak. Fidesz :-)? Bocs ez rossz trefa volt.
Mi lehetett az az egen? Ufo? Katonai kiserlet? Termeszeti jelenseg?

 1643. titan — 2013-04-04 23:21 

Mindegyik elmelet jonak bizonyul, majd mindegyik santit valahol, nem magyaraz meg mindent. En meg mindig a fenyeket, a fenylo gomboket emlegetem. Ha mas turistacsoport 50 km tavolsagbol latta oket, nekik meg jobban latniuk hallaniuk kellett. Szerintem ez korul kellene keresgelnunk. Valami rejtelyes fenylo dolgok a fejuk folott, es ugyanakkor orult Jim kessel szabdal satrat? Vagy holavina? Vagy csak a kihulestol megzakkanttak, vagy felkapta oket a szel? Miert pont az nap mikor fenylo valamik voltak felettuk? Nem lehet, hogy azok miatt tortent a menekules?

 1642. falusiliba — 2013-04-04 21:46 

@lebearpolaar:
Nálam ez a nyerő elmélet.:)

 1641. lebearpolaar — 2013-04-04 21:36 

@witchp: Hát, az a recept most már lassan nekem is jöhetne… 😀

 1640. abigel — 2013-04-04 21:27 

@lebearpolaar: köszi a sok infót!

Az cáfolhatatlanul igaz, hogy legtöbbjükkel a hipotermia végzett.de én is úgy gondolom, hogy ez nem lehetett ok, legfeljebb okozat.
Még valahol 30méterrel feljebb írtam azt a bizonyos orosz linket fordítgatva, hogy elég jól álltak megfagyott turistákkal azon a környéken:
„Aztán szó van róla, hogy az, hogy megfagytak, nem olyan különleges, mert pl. 59-ben 50 turista fagyott meg, 60-ban már kb 120-an.
Ekkor megtiltották az önszerveződő turistáskodást(61-ben), de nem jött be, mert 200-ra emelkedett a megfagyott túrázók száma, mert beindult a vadturizmus, vagy mi.62-ben újraszerveződtek ezek a klubok, és végre normalizálódott a helyzet, volt infoáramlás, máris kevesebb halott.”

Jó lenne tudni, hogy ez a több mint 200 ember is produkált-e halála előtt ennyire ésszerűtlen, zavart viselkedést, vagy csak szépen megfagytak?

 1639. witchp — 2013-04-04 21:11 

Most jutott eszembe az őrült manysi-elmélet:
Február 3-án arra sétál, talál 9 halottat. Mondjuk, hogy az egyik legszimpatikusabb elmélet, a szél miatt haltak meg. Leveszi a cipőjüket, felballag vele a sátorhoz, lerakja őket, szétnyiszálja a sátort, majd hazamegy. Hogy mér’? Hát mer’ őrűt vót.

Most felírok magamnak receptre legalább egy hét Gyatlov-elvonást.

 1638. lebearpolaar — 2013-04-04 20:51 

@snug: Nem szeretnék kardoskodni a havas elmélet mellett, de ha zárt helyen vagy (mármint ha tágabb értelemben vehetjük a sátrat ennek), összepréselődve, nagyon szűk helyen és kemény padlón (fejsérülteknél valami a fejük alatt „párnaként”), akkor bizony egy istenesebb hótömb ami _rádesik_… az baromira törheti a bordákat és fejeket. („All of the major injuries were the result of being crushed between the compression layer of snow and hard-bottom tent.”)

A vízmosásba esést is lehetségesnek tartottam egészen addig, míg meg nem láttam a helyszínről a képeket, arról nem is beszélve, hogy az pedig végképp nem magyarázná Kolevatov „sértetlenségét”.
A sátor megtalálásáról is írnak de már fogalmam sincs melyik fejezetben, de ott is az erős szelet és az ezzel járó környezeti változásokat emlegetik.
…Talán. Dehát ez mind csak feltételezés. 🙂

 1637. snug — 2013-04-04 20:12 

@lebearpolaar: Mint minden eddigi elméletben, ebben is van valami, de engem továbbra sem tudtok meggyőzni arról, hogy hó omlott volna a sátorra. Nézzétek meg a képeket, majdnem tökéletesen áll, hetekkel később is alig temette be a hó.
A másik gyengéje az elméletnek az, hogy úgy tűnik, a sérülések nagy részét, főleg a súlyos borda- és koponyatöréseket nem a sátorban szerezték.
Szóval a sátor elhagyásának okát valami másban kell keresni.

 1636. lebearpolaar — 2013-04-04 18:59 

A hóomlásos résznél nem tértem ki már arra, hogy a hórétegek hogyan változtak meg a nappali „melegebb” idő és az éjszakai nagyon gyors és erőteljes lehűlés hatására (mindez extrán rontva a széllel), mert már kevésbé fog az agyam. Összefoglalva: ilyen körülmények között alapból előfordulhatott hómozgás. Ők pedig ezt a folyamatot segíthették azzal, hogy erőteljesen megkapirgálták a hóréteg alsóbb szintjeit a sátor miatt.

 1635. falusiliba — 2013-04-04 18:34 

@lebearpolaar:
Mindezzel nem tudok nem egyetérteni, hiszen 95%-ban egyezik az én kis alkonteómmal Ruhaégetés, padozat, vonszolás, minden).:)
Nagyon érdekes volt, köszönöm.
És tényleg, hányszor láttam tévében, hogy a sátrat mélyen a hó alá ássák, nem vízszintesen, hogy a lábuk melegedhessen…
Szerintem ez szakadt rájuk (vagy a sátor felére), így kezdődött az az egész. A helyhiány miatt a hátizsákok egymás hegyén hátán heverhettek az egyik sarokban, ezek aztán teljesen hó alá kerülhettek. Rettegtek, hogy a következő pillanatban megindul az egész hegyoldal, de muszáj volt fedezéket keresni, sebesültekkel pedig csak lefelé indulhattak, ahol bár pár fokkal hidegebb lehett, de esélyük volt szélárnyékos helyet lelniük, ami nagyban növelhette a túlélési esélyüket. De mégsem.:(

 1634. lebearpolaar — 2013-04-04 16:59 

Rendben még egy kiegészítés az események rekonstrukciója c. fejezetből, ami nagyjából választ ad a holttestek elhelyezkedésére és a csoport szétválására:

Kolevatov aki a körülményekhez képest eléggé egyben volt vigyázhatott / felügyelt a súlyos sérültekre a padozatnál és ingázhatott köztük és a tüzet csiholni próbáló Krivóék között (itt egy kis kavar van a fordításban legalábbis számomra, valami olyasmit hámoztam ki belőle, hogy tüzet akart átvinni a búvóhelyhez, de ez nyilván nem sikerült).
Eközben a kevésbé sérült de baromi fáradt és átfagyott Zináék utolsó elkeseredésükben indulhattak vissza a sátorhoz.

Kolevatov lehetett az aki leszedte a ruhákat Krivóékról és odavitte a többieknek, Tibó ekkor valószínűleg halott volt, Luda teste is feladta a küzdelmet nem sokkal később, ezért legutoljára Zolót próbálta melegíteni és lényegében ezért találták meg őt a súlyos sérültek között „csak” kihűléssel.

No, mára ennyi. 🙂

 1633. lebearpolaar — 2013-04-04 15:46 

Még egy fun fact a miértnemvoltrajtukcipő kérdéshez: alvásnál levették és állítólag bevett szokás volt, hogy a hátizsákjukba dugják a tappancsaikat.

És itt most megint kiégtem kicsit. Mielőtt rámzúdulna mindenféle szidalmazás, ez nem feltétlenül az én véleményem, én is csak fordítottam! 😀

 1632. lebearpolaar — 2013-04-04 15:41 

5. A ruhák, cipők és fontos felszerelések hiánya.
Az, hogy az erdőbe akartak jutni, nem feltétlenül volt rossz választás. Gyorsan kellett döntést hozniuk a továbbiakról meglehetősen bonyolult körülmények között: a sátor gyors feltúrása/helyreállítása nem volt lehetséges, a hideg, a szél és a sérültek is nagy nyomást gyakorolhattak rájuk. Szóval ezeket a körülményeket nem külön-külön, hanem együtt kell elképzelni, mint motiváló erőt… már amennyi lehetett nekik. Kisebb dolgokat el is hagytak útközben (lámpa, stb.). A sérültek cipelése testi-lelki megterhelést is jelentett.

6. Az erdőben uralkodó körülmények, melyek a helyzetet még inkább rosszabbították.
Tűzrakás szempontjából teljesen katasztrofális volt a helyzet. A „szárazfa” a hó alatt volt, balta pedig nem volt náluk, hogy a használhatóbbakat kivágják/levágják. Nagy erőfeszítésükbe tellett, hogy a fenyőről tördeljenek ágakat, amik később nagyon kevésnek és eléggé használhatatlannak bizonyultak. A tűzgyújtás (és használható búvóhely építése) ilyen körülmények és megfelelő felszerelés nélkül eléggé elvetélt próbálkozás volt. Még a ruháikat is megpróbálták elégetni, hogy kicsit felturbózzák a dolgot, de nagyon kis sikerrel jártak. Az égési sérülések is a kétségbeesett melegítési kísérleteik miatt keletkezhettek.

7. Visszatérés a sátorhoz. Fel a hegyoldalon, hidegben, szélben, átfagyva eléggé nehéz feladat lett volna. Elég idő eltelt ahhoz, hogy az energiájuk elhagyja őket és a testük felmondja a szolgálatot.

8. Összefoglalva: Nem külön-külön okokban kell keresni a tragédia miértjét, hanem egy láncreakcióban, amiket a fentebbi dolgok és események idéztek elő.

 1631. bobby — 2013-04-04 15:27 

Nekem ami furcsa,ha nem emberi ráhatásra hagyták el a sátrat:
miért nem volt rajtuk cipő?Mert ha lavina miatt menekülnek ki,akkor kézbe kapják és majd később felveszik.Már aludhattak,amikor történt valami?Akkor is felveszik,mert általában a bakancsot a túrázók maguk mellett tartották.Esetleg a hálózsákban,mert ha megfagy,akkor nehezen lehet csak felvenni.Azt nem tudja valaki,hogy a hálózsákokat hogy találták meg?Már bennük feküdhettek vagy még nem?
Sokan Zolo-t egyfajta őrült szupermennek állítjátok be,pedig a sérülései inkább azt támasszák alá,hogy nem éppen
Ő volt az agresszor.Viszont ha elfogadjuk,hogy azért tudhatott valamit,akkor a sérüléseit nem egy ember okozta,hanem több.Viszont ha jól tudom,akkor a sátorban nem találtak vért.Magyarán ha volt is valami bunyó köztük,akkor az nem a sátorban történt.

 1630. lebearpolaar — 2013-04-04 15:18 

Most tartok a „Balesetet előidéző jelentős tényezők” c. fejezetnél, ahol pontokba szedik a lényeges okokat.
Jetik nincsenek. 🙁
*nagylevegő*

1. Tömör hóomlás a sátorra – ezt az omlást a sátor leverési helye, a hóréteg állapota, maga a beásás (= a sátor aljánál/szélénél még egy kis üreget ástak – ez volt az a hely, ahol a lábuk volt-, tehát az egész hófalnak még aláástak kicsit) és a sátrat körülölelő hófal tetejének „sérülése”.

2. A hirtelen és erős hőmérsékváltozás nappal és éjjel között (24 fokot esett a hőmérséklet) légnyomásváltozással és erőteljes széllel – a túrán eddig elég védett helyeken haladtak és verték le a sátrat, itt viszont kiértek egy nyílt és nagyon szeles hegyoldalba. Valószínűleg későn realizálták azt, hogy milyen gyorsan és élesen hűlt le a levegő. Miután kivágták magukat, ahhoz hogy védjék magukat ezektől a dolgoktól, a fák közé akartak jutni.

3. A hóomlás következménye – a sátor tönkrement, félelem egy újabb hóomlástól. A sérültek kihúzása, a sötét, a hideg és a szél miatt elég hosszadalmas lett volna a sátor helyreállítása, eközben valószínűleg attól is félhettek, hogy akár újból megindulhat a hó felettük.

4. Sérülések. Tudhatták, hogy a sérültekkel, hóomlásveszélyes terepen lenni nem egy életbiztosítás, így összeszedték minden energiájukat, hogy letámogassák őket és magukat is egy szélvédettebb helyre, különben nagyon gyorsan ott fagynának meg. Ezek a sérülések, a cipelés és a természeti tényezők nagyon sokat kivehettek belőlük és eléggé lassíthatta is őket. Nem beszélve a mentális traumáról.

(folytköv)

 1629. lebearpolaar — 2013-04-04 14:09 

@tyler: Vagy, hogy igazából ők maguk voltak az ufók. 😀

 1628. tyler — 2013-04-04 13:30 

@bcsillag:

Bizony, valószínűleg nem mind nyom, ami annak látszik. Az is lehet, hogy a sátor már eleve rongált volt, vagy hogy a ruhákat egy arra kószáló vadász vette le.

…de még az is lehet, hogy Zolotarjov már hetek óta törött bordákkal mászkált. ( 😀 )

 1627. bcsillag — 2013-04-04 12:49 

@tyler:

Ebben hiszek a legkevésbé az egész történetből.

Ha jól tudom, előbb ötöt majd négyet találtak meg közülük, a két „csoport” megtalálása közt volt másfél hónap.

Csúnyán mondva, a helyszínen nem voltak kiterítve egyszerre 9-en. Azaz nem mondhatja azt senki, hogy 9 holttest helyett 11-et látott.

Hiszen első körben csak öt holttestet lehetett látni akkor is, ha mindet egymás mellé fektették az elszállításkor.

A másik csoport pedig jócskán később került elő.

Így ebben nem hiszek.

Egyébként a megtalált „fegyver alkatrésszel” kapcsolatban is arra jutottam, hogy mi van, ha az sem akkor került oda, hanem odahullott, még korábbról.

Folyt arrafelé jópár kísérlet, rakétakilövés, éleslövészet 8repülőről, légvédelmi gyakorlat stb-stb. során.

egy 10-20km magasan felrobbanó légvédelmi rakéta darabjai jó nagy területen hullhatnak szét.

1959-ben egy ilyen – kommersz – fegyver is titkos volt, nem kell atombombára asszociálni.

Lehet egy tavaszi napon elsétál mellett mindenki a fűben, észre sem veszik, ám mivel itt kutattak mindent, megtalálják, feljegyzik. újabb rejtélyes pont a jegyzőkönyvben.

 1626. bcsillag — 2013-04-04 12:31 

@tyler:

A 11 hullás sztoriban azért nem hiszek, mert ha jól tudom először 5 hullát találtak csak. A maradékot hónapokkal később.

Azaz egyszerre nem láthatott 9-et sem, nemhogy 11-et.

Vagy rosszul emlékszem valamire?

Amúgy én nagy fegyverkísérlet-verzió hívő voltam, de ez a hipotermia okán fennálló irracionális viselkedés verzió tetszik.

A Zolo masssacre verzió inkább tűnik filmszerűnek, de nyilván nem kizárt, mint ebben a sztoriban szinte semmi sem.

Amúgy érdekes, hogy mennyire fontos az idő, a helyszín és a történelmi/kutlurális konteksztus a történetben ahhoz, hogy ennyi verziót összehozzunk.

Ha ez nem ott és akkor, hanem mondjuk 2011-ben, az Alpokban, svájci egyetemistákkal történik, fele ennyi forgatókönyvünk se lenne, ebben biztos vagyok.

 1625. snug — 2013-04-04 11:13 

@belaazerdeklodo:
Ha már Zolo és a fiatalok között kirobbanó ellentétről írunk, fontos lehet a megrongált síbot esete. Ez ugyanis az eseménysor (tehát a sátor elhagyása) előtt történt, de mindenképpen a sátorverés után. Gyanúsítottam is van: Thibault, aki valószínűleg nem volt bent a sátorban. Úgy emlékszem, nála is találtak kést. Ezzel bevághatta Zolo síbotját. Elég ellentmondásos infókat találtam erről, de úgy emlékszem, nem volt teljesen kettévágva, csak valaki késsel ejtett rajta egy bevágást. Talán valamiféle bosszú volt, hogy másnap síelés közben törjön el Zolotarjov kezében?

Vagy tényleg meglátott egy jetit, és gyorsan dárdát akart faragni az első síbotból, ami a kezébe került?

 1624. lebearpolaar — 2013-04-04 11:12 

@warr: Egy picit nehezen hinném azt el, hogy a tereprendezők elővettek egy dobókockát és egy játéktáblát, majd randomban elkezdtek Indiana Jones-t játszani, hogy akkor most hogyan is pakolgassuk őket szerteszét a környéken, valamint Zolo nyakába rakjunk már egy fotoapparátot hogy még misztikusabbnak tűnjön az egész és nyiszáljuk is szét a sátrat, hogy garantáltan évtizedek után is ezen kattogjon mindenki. :DD
Ha tereprendezés lett volna, akkor azt nem ilyen pepecsmunkával csinálják, egyszerűen eltüntetnek mindent és mindenkit és kész. Mármint, a tereprendezés kinek használt volna? Kinek üzentek volna ezzel?
Nekem ez nem igazán reális… de nyilvánvalóan izgalmasabb, mint egy sima túrabaleset. 😀

 1623. tyler — 2013-04-04 11:10 

Érdekes kérdés még, hogy hihetünk-e annak a (független?) mentősnek, aki állítása szerint még az első megtaláláskor 11 holttestet látott?

Tegyük fel, hogy igen… Ez esetben miért kellett eltüntetni ebből kettőt, és elásni maradék négyet a vízmosásban?

Illetve ki volt a maradék két test? Bizonyítható, hogy Djatolvék csak kilencen voltak a tragédia szereplői?

 1622. tyler — 2013-04-04 11:02 

A dezinformálás valószínűsíthető mivolta következtében az igazság feltárása során célszerű ahhoz a módszerhez folyamodnunk, hogy megvizsgáljuk azoknak az érdekeit / motivációit, akik a tiszta információkat elferdítették, vagy elhallhatják.

A jelentések titkosítása, a kitépett oldalak, a cenzúrázott Google Maps mind-mind ékes bizonyítékai annak, hogy bizony szándékosan nem akarják a TELJES igazságot nyilvánosság elé tárni.

Ennek tekintetében miért hisszük azt, hogy a létező, jelenlegi információk mint 100%-ig helytállóak? Véleményem szerint egyáltalán nem kizárt, hogy az egész eseményt egy, vagy több olyan dezinformációval elferdítették, hogy a magunkfajta „nyomozók” eleve téves úton induljanak.

Ha olyan körökben mozognánk, ahol esetleg tudják, hogy a tettes egy KGB-s kockajeti, aki az űrből érkezett, de ezt az infót nem akarjuk megosztani a nagyvilággal, az egyes perdöntő információk elhallgatása mellett milyen FALSCH infókat hoznék napvilágra?

Más kérdés a kilenc (tizenegy?) túrázó helyzete: volt vajon idejük a haláluk előtt? Megpróbálták dokumentálni a „természeti erőt”? Volt előszele a tragédiának? Egyáltalán biztos, hogy mind meghaltak akkor? Lehet, hogy a később, vízmosásban megtalált holttestek még éltek, és a viszonylag korán kiérkező Specnazosok tették el őket láb alól, mert szemtanúk voltak… A friss hullát persze ciki lett volna másnap megtalálni, ezért eltemették őket a vízmosásba, tudva, hogy ott egy darabig még nem találják meg őket…

A legfőbb baj a sztorival az, hogy szinte alig van 100% biztonságú információ.

 1621. bilkis — 2013-04-04 11:00 

@belaazerdeklodo:
Megint csak bólogatni tudok a leírtakra, különösen a 4-es pontot osztom, úgyhogy meg is gyanúsítalak, hogy a másik regisztrációm vagy, hehe.
Alapvetően én is az emberi pszichét tartom kiindulási pontnak, bármitől is bomlott meg. Már maga a sátor szétvágása és elhagyásának módja akkora ésszerűtlenséget sugall, hogy ott már az agyakban valami nem lehetett rendben. És a tudatzavar mindenképpen jelen volt, ez a hipotermiás halálokkal már bizonyított, persze a tudatzavarnak és a bekattanásnak egyéb okai is lehetettek, ezekről nincs biztos tudomásunk.
Ezért mondtam én, hogy szigorúan véve a rendelkezésre álló adatok alapján, és további feltételezések hozzátétele nélkül a hipotermia okozta tudatzavar jön ki, ami egy bődületesen szimpla és közel nem tökéletes megoldás, de gyakorlatilag itt állt meg a történet addig, amíg valaki nem lép elő újabb, kétségbevonhatatlan bizonyítékkal.
Persze lehet jönni a meghamisított boncolási jegyzőkönyvvel, eltüntetett nyomokkal, de annak megint mi értelme? A megoldáshoz közelebb visz? Nem. Ellenben tereped ad az értelmetlen találgatásnak.

 1620. warr — 2013-04-04 11:00 

@lebearpolaar: Könnyen elképzelhető egy utólagos „tereprendezés” 🙂

Utólag is szétnyiszálhatták a sátrat, utólag és Z nyakába akaszthattak egy fotómasinát, utólag is eltökíthettek ruhákat… mi meg itt kattogunk, és persze hogy nem áll össze 🙂

 1619. snug — 2013-04-04 11:00 

@lebearpolaar: Gondolom, a szél jellemzően a dombtető felől fújt lefelé, tehát ha az azzal ellentétes oldalt vagdosták szét, akkor nem nagyon tudott belekapni, hogy tovább szaggassa a sátrat.
Korábban már volt szó arról, hogy éppen a szél miatt a domboldalon teljesen változó volt a hóréteg vastagsága, egy ideig a nyomok is látszottak, pár száz méterrel lejjebb pedig Szlobót már úgy kellett kiásni.

Egyébként nekem az is eszembe jutott, hogy talán azért vágták ki a sátrat, hogy valaki/valami ne vegye észre a másik oldalról, hogy kimásztak belőle. De aztán elvetettem ezt, mert túl alacsony volt a sátor ahhoz, hogy eltakarja őket, és semmi nyoma nincs annak, hogy kúszva indultak volna el.

És biztosan bőven volt itt dezinformáció, talán abból a megfontolásból, amit valaki fentebb már kifejtett: egyszerűen ciki volt, hogy 8 sportember és egy háborús veterán csak úgy megfagy túrázás közben, és a misztifikálás célja részben a felelősség áthárítása volt. Hiszen a szülők biztosan nekiestek a hatóságoknak és az egyetemnek, hogy miért adtak engedélyt ilyen veszélyes expedícióra.

belaazerdeklodo – sok dologban elfogadhatónak tartom az elképzelésedet. Én is gondoltam arra, hogy Zolónak talán fegyvere is lehetett, amit aztán az illetékes elvtársak eltüntettek.

 1618. lebearpolaar — 2013-04-04 10:45 

@snug: Egy pár dolgot azért hozzáfűznék a sátorhoz.
Tényleg pontosan úgy állt ahogy/ahol felverték és minden cuccuk benne volt. Valamint megnézve a későbbi képeket, mikor a sátort újra felállították és kifeszítették, igazából a vágásokon kívül azt lehet látni, hogy teljesen egyben van.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a beásás ellenére is nyílt terepen voltak ahol nagyon fújt a szél (tudom, hogy ezt sokszor elmondom, de… szerintem fontos. A keresést is extrán hátráltatta egyébként). Ha csak natúrban kivágják az oldalát és „berohannak” a fák közé, az egész anyagot (szerintem) órákon, de legrosszabb esetben is napokon belül tovább roncsolta volna a huzat…, esetleg ketté is szakítja azt.

Nekem már az elején önmagában nehezére esett felfognom azt, hogy a táborhelyet úgy találják meg, hogy „kicsit átfújta a hó”, mikor Sloboékhoz is rendesen ásogatni kellett.

 1617. bobby — 2013-04-04 10:21 

@falusiliba:
Hóomlás:megcsapja a két legjobban sérültet.Okés.De olyan Isten nincs,hogy a többiek olyan hülyék legyenek,hogy legalább nem kapják gyors magukra a bakancsukat(kábé 15 másodperc).Vagy legalább kézbe vették volna és úgy menekülnek.Cipő nélkül a mínuszokban egyenlő a halálos ítélettel.Próbált már valaki cipő nélkül közlekedni a jégen?Még bakancsban is eléggé csúszós tud lenni,pedig annak azért vannak bütykei.Vagy nem volt jeges a terep?Akkor meg hogy indult meg az a jégtömeg,ami a sátorra zúdult?Vagy hó volt?Az meg a mínusz 15-ben nem indul meg.Szóval nekem mind a lavina,mind az arra való esetleges reakció érthetetlen.
Különben nem azt írták valahol,hogy vacsora környékén voltak?Akkor miért voltak ennyien cipő nélkül?Hisz a sátorban azért nem volt valami hú de meleg…

 1616. belaazerdeklodo — 2013-04-04 10:05 

Sziasztok!
Visszanéztem, h milyen reakciókat kaptam a modellemre. Pár észrevételt szeretnék megfogalmazni.
1. természetesen egy percig se állítanám, hogy az én modellem az igaz valóság.
2. szerintem két alapvető probléma van a „módszertannal”. Az egyikre hoznám a kritikaként felmerült „egy tonnás nyomás” példáját, a másikra a fényképezőgépet. Az egy tonnás nyomás, amely Zolotarev mellkasára nehezedett, valóban impozánsan hangzik. Csak: hogy kell érteni? A tonna nem nyomásmértékegység – azt jelenti, hogy Z. mellkasára kb. egy – maradjunk szovjet példánál – ezerkettes zsiguli súlya nehezedett? Ez valóban „csak” ennyi sérülést okoz? (láttam igazságügyi orvostani tankönyvet, ahol a megtaposva elgázolt hulla belső szervei a száján át jöttek ki) Illetve – tudjuk, hogy pl. egy „egyszerű” bordatörés után milyen károkat okoz az emberi szervezetben négy méter hó kb. két hónapig tartó nyomása? Azt gondolom, hogy erre egy orvos, vagy egy kórboncnok se tudna felelős választ adni, hiszen rengeteg adat hiányzik, itt csak találgatni lehet, hozzátéve, hogy minden további nélkül lehetséges, hogy egyszerűen meghamisították a boncolási jegyzőkönyveket is. Illetve – azt hiszem, biztosak lehetünk abban, hogy nem lehet olyan modellt találni, amely minden felmerült adatot megmagyaráz, viszont egyes tények bizonyítottabbak, mások jóval kevésbé, illetve, az eset jellegéből fakadóan az egyébként feltétlenül igaznak tekinthető tények is lehetnek hamisak (pl. boncolási jegyzőkönyvek), de teljesen bizonyítatlan dolgok is lehetnek szinte teljesen biztosnak tekinthetőek, (pl. Z. ügynök volta) A fényképezőgép – természetesen kiváló érvek hozhatóak arra, hogy miért volt őrültség magával vinnie a gépet. De hát ott volt a nyakában… Ha valóban csak olyan képek lettek volna rajta, mint amelyek maradtak a csoport után, akkor egészen biztos, hogy legfeljebb – felakasztotta volna egy ágra, miközben a menedéket ássa. Ha viszont számára nélkülözhetetlenül fontos bizonyítékok voltak rajta (ltsd később), akkor érthető, hogy miért nem tette le egy percre sem, akár a küzdelem során sem (nehogy elvesszen, vízbe essen, stb.) Ezt számos elmélettel, felvetéssel meg lehetne tenni, ahogy erre már számos alkalommal sor is került.
3. néhány kiegészítés miközben gondolkodtam, arra törekedtem, hogy a fentiekkel összefüggésben olyan történetet képzeljek el, amely összefér a bizonyítottnak tekinthető tényekkel, illetve azokon a kikerülhetetlenül jelenlévő pontokon, ahol az adathiány bizonytalanságot okoz, ne ütközzön kezelhetetlen ellentmondásokba. Egy kis javítás, a kritikák alapján: Zolotarev a sátorban semmiképpen sem „megőrül”. Hanem „bekattan”. Fűti a harag, a bosszúvágy, hogy megszorongassa ezeket az értelmiségi palántákat, akik hozzá képest bizonyosan „melegháziak”, akkor is, ha egyébként jó szovjet emberként nem mennek a szomszédba egy kis erőszakért. Mivel ügynök és katona, bizonyosan van nála fegyver, pisztoly, akár kézigránát és fel van készülve arra, hogy akár az egész csoporttal szembeszálljon, ha valóban diverzáns tevékenységre kerül sor. Így nem a sátor vagdosásába kezd, hanem a balták fölé ugrik és pisztolyt ránt, majd ezzel kényszeríti a sátor elhagyására a többieket, akár figyelmeztető lövést is ad le. Megvárja, míg azok eltávolodnak, majd kitalálja, nem csak azt, hogy hogy számoljon le ezzel a bandával, hanem odáig bezárólag, hogy egy hét múlva, mikor a vadonból egyedül kijutva majd jelent a helyi KGB irodán, mit fog mondani, hogy álcázza el azt, hogy voltaképpen csak a saját személyes bosszúvágya vezette itt jönnek jól a bizonyítékok, amelyek pl. a fényképezőgépben vannak. Ezek után – akár eredetileg a golyónyomot eltüntetendő- kezd vagdosásba, de lehet, hogy ez már a terv része. Nagyon jó kérdés, hogy miért nem használja a fegyvereit a továbbiakban (az egyébként nem kérdés, hogy a kést magával vitte, lévén ezzel vágta ki Dubinina nyelvét), de erre adható plauzibilis válasz: nem volt rá szükség (a fiatalok szétszaladnak előle, nincs szükség fegyverhasználatra, hiszen a tűznél maradók lepotyognak, mint a gyümölcs, a sátornak szaladók is a fagyás határán vannak, Szlobodint akár a pisztoly agyával, vagy a kés markolatával csapja fejbe. Aztán pedig elbízza magát, hiszen ezek nyulak, illetve kevés neki, hogy gránátot vágjon közéjük, v lelője őket, Dubininát kifejezetten meg akarja kínozni, de elszámolja magát, Kolotarev mégsem annyira nyuszi, mint várta, rácsap egy husánggal, míg Dubininán dolgozik, közelharcba keverednek (egy másik felvetésre reagálva, szerintem az, hogy össze vannak kapaszkodva, pár méterre a biztonságot jelentő menedéktől, nem annyira arra utal, hogy mennyire akarták melegíteni egymást). A vízmosásbelieket már a hadsereg találja meg, semmibe sem telik zsebre vágni a pisztolyt, viszont az nem tűnik fel senkinek, hogy a nyakban lógó fényképezőgép elég problémás, hiszen „turista”, azon meg olyan a fényképezőgép, mint parasztbácsin a gumicsizma.
4. és a legfontosabb: jól tudom, hogy mindez csak feltételezés. Nem is lehet más – egy immár 54 éve történt, rosszul dokumentált eset kapcsán lényegében semmi esély sincsen arra, hogy továbblépjünk (pláne jó fűtött szobából, számítógép mellől, általában sokadközlésből származó források ellentmondó részleteinek bogozgatásával). Épp ezért a továbbiakban én értelmetlennek látom, hogy információmorzsákba kapaszkodva érveljek, vagy cáfoljak. Ha sikerült hozzájárulni az ötleteléshez egy-egy ötlettel, akkor örülök és további jó szórakozást kívánok mindenkinek!

 1615. warr — 2013-04-04 09:33 

Sokat segítene a magfejtésben, ha tudnánk, hogy milyen sorrendben haltak meg… Persze ez nem fog kiderülni, két héttel a haláluk után már nem lehetett megállapítani (3 hónappal utána meg pláne nem)pontosan a halál idejét.

Továbbra sem tartom valószínünek, hogy a sátorban sérült volna meg egy-két ember, mármint hogy olyan sérüléseket szerezhettek, amilyenek voltak nekik. Olyan állapotban nem tudták volna megtenni a cirka egy km-t a fákig, annak meg lett volna nyoma, ha húzzák/vonszoljék/támogatják őket. Arról nem is beszélve, hogy a sátorban minden szépen rendezetten a helyén volt. Ha rájuk esik/csúszik egy nagyobb hótömeg, annak lett volna nyoma a felszerelésen is. Meg szerintem vért is kellett volna találni akkor a sátorban, ha csak keveset is. Ha ilyen erőhatás következtében eltörnek valakinek a bordái, szerintem tuti hogy valamennyi vért felköp. A sátorban ennek látszódnia kellett volna. Ellenben ha a vízmosásban történt…

Abban sem igen hiszek, hogy egymás ellen fordultak volna. Egyrészt tudták nagyon jól, hogy milyen körülmények között vannak, épeszű, tapasztalt túrázó nem ilyenkor kezd el emberkedni. Ha meg kergetőztek is volna mondjuk, az kizárt, hogy mind a kilencen elhagyják a sátrat, legalább egy vagy két ember ott maradt volna őrködni, alapvető.

 1614. snug — 2013-04-04 09:24 

@bilkis: Szerintem is itt van a jeti elásva: nem lehetett sem lavina, sem óriási szél, de még csak megcsúszott hó sem, hiszen a sátor hetekkel később is gyakorlatilag úgy állt, ahogy felverték.
Valami olyan dolog késztette menekülésre őket, ami nem döntötte össze a sátrat, mégis totális pánikot okozott – lehet, hogy nem mindannyiuknál, de mondjuk a két leghiányosabban felöltözött srácnál. A pánik okozója lehetett egy megzakkant útitárs (bár azt továbbra sem értem, hogy ha bármelyik elkezd késsel hadonászni, miért nem ütik fejbe az egyik baltával, hiszen volt egy pár a sátorban), vagy valami számukra megmagyarázhatatlan hang és/vagy fényjelenség.

Tényleg, mit szóltok ehhez: 8-an üldögélnek a sátorban, vacsorához-lefekvéshez készülődve, Thibault még kint van valami miatt. Talán ő hallotta/látta meg először azt a valamit (természeti jelenség? fegyverkísérlet?), amitől megijedt, és elkezdett kiabálni a többieknek, hogy azonnal jöjjenek ki. Zolotarjov viszont úgy vélte, hogy a sátorban biztonságban vannak, ezért elállta a bejáratot, hogy ne tudjanak kimenni. Valaki/valakik ekkor pánikba estek, és kivágták a sátor oldalát, hogy kimeneküljenek. Még az is lehet, hogy itt robbant ki először nyílt konfliktus Zolotarjov és Gyatlov között. Mivel a társaság a völgy felé kezdett menekülni (ismétlem, lehet, hogy csak néhányan kezdtek menekülni, a többiek őket akarták visszahozni), logikusnak tűnik, hogy az, ami megijesztette őket, az ellenkező irányból közeledett.

No, ezzel talán meg lehet magyarázni a sátor kivágását, de azt továbbra is csak találgathatjuk, mitől ijedtek meg. És persze azok a rejtélyes sérülések…

 1613. alfax — 2013-04-04 09:11 

Még egy dolog, ha nem mind a 9-en laktak a nagy sátorban, hol laktak a többiek?

 1612. falusiliba — 2013-04-04 08:33 

@bilkis:
Hidd el nem reflexszerűen utasít el bármit a többség, egyszerűen már átgondolta az adott lehetőséget és nem tudja beilleszteni a saját elgondolásaiba.
Mindenki igyekszik logikus magyarázatot adni a történtekre, aki itt kommentel, teszi valamiért, tehát nem csak legyint az egész ügyre, hogy ” á, megint az ufók voltak, ügy megoldva”.:)

És a lavina nem lavina, inkább hóomlás(szakadás)

 1611. falusiliba — 2013-04-04 08:21 

@becsuszoszereles1k:
Hát ez a táj valami csodálatos!
Köszi a linket!
A jetiszőr legyen veled.

 1610. bilkis — 2013-04-04 06:22 

Na, ne nézzetek tök hülyének, mert mindig visszatérek ugyanahhoz a témához. Csak segíteni szeretnék, mert úgy látom, sokszor a gondolatmenet egyszerűen szétesik. A divergáló gondolkodás nem fogja elősegíteni az események rekonstrukcióját, minduntalan zsákutcához vezet. És legyetek egy kicsit következetesebbek. Amikor azt mondom, hipotermia, egy emberként ugrik rám mindenki,hogy á még a sokat látott felderítő helyiek is csak a fejüket csóválták, hogy ilyet még nem bsztak, ám amikor egy nemlétező lavina nyomát kéne kutatni, akkor biztos a helyi felderítők és a nyomrögzítők voltak a bénák, mert annyira hülyék, hogy nem ismerik fel a lavina nyomait. Most akkor bízhatunk az első felderítők által tett megfigyelésekben vagy nem? Az ő meglátásaik csak akkor igazak, ha valami természetfeletti esemény bekövetkeztére hajaznak?
Lavinának, bukószélnek kicsit több hatást kellett volna gyakorolnia magára a táborra is, ha már emiatt hagyták el, máskülönben mi értelme volt a menekülésüknek? De nem. Ehelyett ott voltak a cuccaik a szétvagdalt sátorban, érdekes. Lavina, bukószél azért csak széthordta volna a dolgaikat. A lecsúszó hótömeg az más, el tudom fogadni, hogy ennek nem maradtak nyomai. Bár, ha azt mondjuk, a szél hordta el, még mindig kérdezem, a lábnyomokra miért nem volt hatással?
Amikor azt mondom, kicsit próbáljatok meg egyszerűsíteni, nem azt értem alatta, hogy csak hipotermia lehetett és más nem, hanem azt, hogy a nyomokból induljatok ki, mert feltételezni akármit lehet, és akkor onnantól kezdve jöhetnek a kockajetik.

 1609. palermo — 2013-04-04 05:21 

Sziasztok,

mint másokat is, engem is a hideg északi szél sodort erre. Nagyon jó a téma, és a bejegyzés ehhez méltón lett megírva.

A közepébe csapva, pár gondolat:

Zolotarjov egyedüli ügynökként 6 ereje teljében lévő fiatallal, kint a tajgában? Nem hiszem…Gyatlov is lehetett beépített ember (minden egyetemen voltak ilyen diákok), az ő személye az egyik kulcsa ennek a históriának.

Ő kért engedélyt a túrára, és meg is kapta (ez szerintem nem lehetett annyira magától értetődő az akkor Szovjetunióban).
Ő akart menni sarkköri expedícióra, neki ez a túraötlet végzős hallgatóként szerintem nem véletlenül jött.
A sátor helyének kiválasztása egyértelműen rossz volt: csak nem ez is Gyatlov sarkköri felkészülését szolgálta?

Hajlok arra az elméletre, amit többen is megfogalmaztak, miszerint valami hajcihő tört ki a diákok és Zolo és/vagy Gyatlov közt (vagy Gyatlov és Zolo közt), ami tragédiába torkolló, dominó elv-szerű eseménysorozatot indított el.

 1608. tiboru — 2013-04-04 01:12 

@becsuszoszereles1k:

Ha valamiben biztos voltam, akkor ez az 🙂

 1607. becsuszoszereles1k — 2013-04-04 01:00 

Tiboru! Ha egyszer megalakitanad a Konteokomedit, szamithatsz rank!:)))

 1606. becsuszoszereles1k — 2013-04-04 00:57 

1591. @falusiliba:

Igen, felszolgalunk Bloody Mary-t is:)

 1605. lebearpolaar — 2013-04-04 00:56 

@becsuszoszereles1k: Na tessék, hát ezaz, az ember lefekvéshez készülődne és akkor valaki újabb anyagot dob be a közösbe… 😀
Elképesztő hely amúgy. Pontosan úgy elképesztő, hogy soha az életben be nem tenném oda a lábamat, pedig nagyjából azóta túrázok mióta járni tudok… 🙂

 1604. becsuszoszereles1k — 2013-04-04 00:47 

Ihaj!
Tiboru mar befirolta Stefan Glowacz-ot is! Biztosan titokban Glowacz is itt kommentel a Djatlov-konteon mar reg!:)

Meg nincs egy honapja, hogy utnak eredt az Uralba – hegyet maszni a Seven Giants sziklaihoz! Ahhoz kepest, hogy 1965-ben szuletett, es nincs eletveszelyes szikla, hegy, orom, amit gyozelmesen meg ne maszott volna – csak most jon az Ural (vagy edzeni kellett)?!
Az Otorten hegyrol nincs emlites, pedig nagyon a kozelbe igyekszik, csak epp egy picit atsiel az Otortennel (is) huzodo „hataron” expediciojaval a Komi Koztarsasagba! 7 napi sielesebe kerul(t) az ut a celig, mert hat mar odaert, de hogy az Otortenen atment, az pluszminusz biztos…
Mert nem hiszitek el, honnan indult, immaron sielve Glowacz! Glowacz IVDEL-bol indult!

Azt mondom: veletlenek pedig nincsenek! Maximum 1-szer! Viszont Glowacz tavaly novemberben mar tett egy elolatogatast!

Nezzetek meg ezeket a nem 1959-es fenykep felveteleket! Es akkor most fogalmat alkothatunk a tersegrol, az idojarasi viszonyokrol, a fantasztikus tajrol – es a lelegzetelallito helyszinrol, amit Stefan Glowacz kinezett maganak!
Es van meg egy-ket meglepi a fotokon!

http://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=stefan+glowacz+cerro+torre&source=web&cd=10&cad=rja&ved=0CHsQFjAJ&url=http%3A%2F%2Fwww.redbull.co.uk%2Fcs%2FSatellite%2Fen_UK%2FArticle%2FStefan-Glowacz-Conquers-The-Seven-Giants-In-Siberia-021243331645206&ei=GKVcUZD1MpT24QS60IDYCg&usg=AFQjCNFwJNhadJvVGxtQd3EY6NTl3gdrEQ

 1603. falusiliba — 2013-04-04 00:44 

@SLC:
Jaj…:(
Sajnálom, hogy így alakult.

 1602. SLC — 2013-04-04 00:33 

@lebearpolaar: Akkor nem vagy egyedül 🙂

 1601. SLC — 2013-04-04 00:33 

@falusiliba: még pár hónap. Addig nem hiszem, hogy komolyan dolgozni tudok az ügyön 🙁
Majd nyáron.

 1600. falusiliba — 2013-04-04 00:24 

@lebearpolaar:

:))))) (köszönöm)

 1599. lebearpolaar — 2013-04-04 00:24 

@SLC: Heellooo! 🙂 csak az kell a sztori fellendüléséhez, hogy jöjjenek új és némileg jobban összefoglalt anyagok. Jelenleg úgy érzem, hogy ennek a fordításába fogok belebetegedni kicsit, mert már tegnap éjjel is havas erdőkben mászkáltam álmomban. 😀

 1598. falusiliba — 2013-04-04 00:22 

@SLC:
Már írtam abigelnek is, hogy ha jeges volt a hó, szerintem egy ember simán lehúzott a kapucnijánál (vagy pokrócon, bármin) egy másikat, mindenféle szembetűnő nyom nélkül. Már amennyire egyáltalán hiszünk a rögzített nyomoknak.

 1597. lebearpolaar — 2013-04-04 00:21 

@falusiliba: egyetértek! (nem tudom… 😀 legalábbis a lehúzás részt, a többi rendben van, remélem ez azért egy fél mosolyra elég lesz. :D)

 1596. falusiliba — 2013-04-04 00:19 

@SLC:
Egyébként rendeződtek a dolgok, okés vagy?

 1595. SLC — 2013-04-04 00:19 

@falusiliba: nem találtak vonszolásra utaló nyomokat, csak nyolc vagy kilenc pár lábnyomot… szóval a fene tudja. De ha tudták, hogy arra van a biztonság, miért nem ott vertek sátrat?

 1594. SLC — 2013-04-04 00:17 

@falusiliba: csak most érek ide. Ti nem vicceltek, egy fél napig nem nézek ide, ötven-száz komment jön össze. No, majd jövő héten… még ennyi időm sem lesz. No mindegy 😀

Olvasom a kommenteket, és igyekszem valamennyi ötletet átgondolni, nem csak a saját elméletemen dolgozok, de nem akar egésszé kerekedni a sztori. Az ördög műve lesz ez…

 1593. falusiliba — 2013-04-04 00:16 

@lebearpolaar:
bakker, tök egyet gondolunk, de kérlek mondd ki (írd le) te is, hogy szerinted is úgy jutottak le a völgybe (és azért mentek lefelé), mert lehúzták a sérülteket az egyetlen lehetséges menedék, a lent lévő fák közé. Ha ezzel egyetértesz, mosolyogva alszom el.:)

 1592. SLC — 2013-04-04 00:14 

@alfax:
Vlagyimir Ivanovics Korotaev (Владимир Иванович Коротаев) egy fiatal ivdeli nyomózó volt. Egy március végi napon az egyenruháját szerette volna megvarratni – más forrás szerint egységes egyenruhát akart varratni a hatóság, bár nem értem, hogy nem volt nekik eddig -, és amikor megjött a varrónő, pusztán szakmai kíváncsiságból megnézte a kimosott és kiterített sátrat. Egyetlen pillantásra megmondta, hogy azt belülről vágták ki. Korotaev rövid beszélgetést követően elküldte a vásznat igazságügyi szakértői vizsgálatra.
A vezető törvényszéki szakértő, Henrietta Eliszejevna Csurkina (Генриетта Елисеевна Чуркина) április 3-tól 16-ig vizsgálta a sátrat a szverdlovszki bűnügyi laborban. A vászon felszínén lévő károsodások és karcolások igazolták, hogy a sátrat belülről vágták ki.
Továbbiak a murders.ru oldalon, link valahol fentebb…

 1591. falusiliba — 2013-04-04 00:13 

@SLC:
Gyere, rukkolj ki te is, neked mi fáj?:D

Pedig téged idézgetünk…

 1590. lebearpolaar — 2013-04-04 00:12 

@falusiliba: Igen, …igen. Egyébként én is ezt tartom valószínűnek (pláne a hóbeásós rajz alapján), csak a fordító következetesen lavinázik és már az én kezem is erre állt rá. 😀
A bordatöréseket is nagyjából erre vezették vissza, mert nem csak „rácsúszott” a sátorra, hanem bizonyos magasságból esett is. Ennek a hórétegnek a nagyságát igazából a szél le is fújkálhatta a sátorról mire odaértek a keresők.

 1589. SLC — 2013-04-04 00:07 

@falusiliba: Akkor én mit mondjak? 😛

 1588. falusiliba — 2013-04-04 00:00 

@lebearpolaar:
De nem lavináról van ám szó. Hanem a szél hatására egy nagyobb darabb (kb 3×4 m) leválik a sátor fölötti hórétegból. Közvetlen fölötti, hiszen beásták a sátrat a hóba, azaz 3 oldalán hófal ölelte körbe (@becsuszoszereles1k ezt a kifejezést neked tartogattam:D) a sátrat.

 1587. falusiliba — 2013-04-03 23:56 

@becsuszoszereles1k:
Csak nyelveset.:)

 1586. lebearpolaar — 2013-04-03 23:48 

@falusiliba: Az én agyam most kicsit nullázódott a fordításoktól és pláne az infók feldolgozásától és nagyjából csak három fejezeten rágtam át eddig magam… 😀

A lavinadologhoz visszatérve – az egész ellenzése nagyjából onnan indul ki, hogy az oda érkező nyomrögzítők/kutatók ezt _azonnal_ elvetették, pontosan azok az emberek, akik egyébként szakszerűen összemászkálták a nyomokat rögzítés előtt. 🙂
Még mindig az MVB által linkelt anyagban részletesen foglalkoznak azzal, hogy ilyen terepen mi kell ahhoz, hogy egy hócsuszamlás elinduljon, vagyis a hó állaga (és rétegei), szél, stb. összessége valamint, hogy mire a kutatók kiértek mégis mennyit változhatott a helyszín, mennyire cserélődött ki a hóréteg. Maradjunk annyiban, hogy akik ott először körülnéztek, egy kicsit hasraütésszerűen jelentették ki, hogy lavina nem lehetett. Csak, hogy mindenki elsöprő erejűre gondol, nem mondjuk egy kisebb, tömörebb, lassabban mozgóra.

Szeretnék hinni az ufókban és a gyilkos kgb-s jetimanysikban, de ezen a terepen, ilyen természeti körülmények és viszontagságok között, a sérülések és nyomok alapján semmi más logikusabb magyarázatot nem találok. És ami a legkiábrándítóbb az egészben, hogy az egy „sima baleset” verzió sokkal kevésbé izgalmasabb. 🙂

 1585. alfax — 2013-04-03 23:27 

Gyerekek, a prózai megoldás:

Elindultak tüzifáért. Ha menekülnek, nem külön irányba menekülnek.
Kutatni mentek tüzifáért. Jött egy lavina, Kettejüket megnyomta erősen, nekipréselve egy hófalnak, vagy a talajnak, de túlélték, viszont nem találták a sátrat.

Az egyik egy fához ért, felmászott rá, és kiabált a többieknek.
Mindenki odament, gyújtottak tüzet, melynek lángja + az elemlámpáik megvilágították a lavinától még porhóval telt eget. de sajna megfagytak.

Később arra jött egy manysi vadász, leszedte a ruhájukat, neki az a fontos, nem az órák.

Megtalálta a sátrat, ami kilátszott a hóból, maga felé húzva kiszabdalta az oldalát, belenézett.

A vízmosásban lévő holttestek pedig valószínűleg ugyanonnan származnak, ahonnan a többi, csak odasodródtak. a vízmosásban gyűlik össze az uszadék is.

FIN.

 1584. becsuszoszereles1k — 2013-04-03 23:27 

@falusiliba:

Ne aggodj mar!:) Nem hinnem, hogy igy lenne!
Parancsolsz egy bloody-yetit?

 1583. falusiliba — 2013-04-03 23:24 

@snug:
Felpárolgó gőzök majd’mindenütt vannak, Delphoi-tól Magyarországon át, Angliáig, és tovább… fagyott földön át, méteres havon keresztül szerintem nem érvényesülnek ezek a gázok. Pedig jó kis magyarázat lenne.

 1582. falusiliba — 2013-04-03 23:19 

@snug:
Mindenki kérődzik már a saját alkonteóján, tudom, ez a helyzet. Már csak ülünk a belógatott csali mellett és várjuk a friss húsokat, akik valami teljesen más, új novummal (hehe) állnak elő. És akkor lecsapunk… Tudom, így megy ez.:DDDD

 1581. snug — 2013-04-03 23:14 

@alfax: Lehet, hogy ezt félig-meddig poénnak szántad, de én megkérdeztem egy földrajzost, hogy mi a véleménye a dologról. Röviden felvázoltam neki a sztorit, és az első reakciója az volt, hogy az Ural környékén valóban vannak olyan helyek, ahol mindenféle gázok jönnek fel a földből, és lehet, hogy ezek okoztak hallucinációkat.

 1580. snug — 2013-04-03 23:12 

@falusiliba: Ne vedd a szívedre. Szerintem mostanra már annyira elbizonytalanodott mindenki, hogy nem tudunk új ötlettel előjönni.
Az elmúlt két nap ötletelései után nekem az szűrődött le, hogy valahogy arra kellene rájönnünk, mi történt a sátorban. Persze ezt már sokan mondták korábban is. Meg az is elhangzott, hogy ez gyakorlatilag lehetetlen.
Szerintem fontos tényező az, hogy a sátor belülről volt kivágva, illetve tényleg nagyon nehéz olyan szitut elképzelni, ami rávehetne 9 életerős fiatalt arra, hogy hiányos öltözetben gyalogoljon majdnem 1 km-t az éjszakai fagyban. A lavina elképzelhető, de elég sok érvet hallottunk ellene. Engem a bukószél-elmélet sem győzött meg.
Szerintem vagy a sátorban történt valami (szexuális indíttatás, kikattant veterán stb.), ami miatt kirobbant valami konfliktus, és megkezdődött egyfajta kergetőzés az éjszakában, vagy pedig tényleg állt ott egy ember fegyverrel, és egyszerűen kiparancsolta őket a sátorból. Az, hogy ennek nem találták nyomát, lehetett a kgb későbbi ködösítésének eredménye.
Azt viszont meggondolandónak tartom, hogy nem egyszerre vonultak le a sátorból, hanem – bármi is volt az oka – valakik valakiket követtek/kergettek/próbáltak visszahozni, valakik pedig menekültek.

 1579. alfax — 2013-04-03 23:11 

Szerintem egyébként a kulcs a sátor kivágásának irányában rejlik. Hogy kívülről vagy belülről vágták e fel, mennyire mgbízható ez az infó?

vajon a vágás irányát nézték, azaz a szövetszálak merre voltak átvágva? Mert el tudom képzelni, hogy kívülről úgy vágom át a sátor oldalát, hogy magam felé húzom a kést, azaz beleszúrom, majd kifelé húzom.

Belülről pedig kifele tolva vágom ki.

Az eredmény ugyanaz. Honnan tudjuk, hogy vágták szét a sátrat?

Lehet, hogy egy már üres sátorban kerestek valamit a hó alatt, vagy sötétben?

 1578. alfax — 2013-04-03 22:52 

A finnugor talaj kigőzölgései mérgezték meg őket.

 1577. falusiliba — 2013-04-03 22:28 

Bakker, miért van az, hogyha kommentelek, kilúgozódik a társaság. Míg nem vagyok itt, addig pörög, ahogy megjelenek, kész, behalt. Lehet, hogy valami negatív kisugárzású, diszlexiás, libajeti vagyok?!!!

 1576. falusiliba — 2013-04-03 20:34 

@lebearpolaar:
Én tegnap éjjel totálisan meggyőztem magam, hogy a két legsúlyosabb réültet menekítve, maguk után húzva hagyták el a sátrat.
A kiváltó ok triumvirátus nálam:
-bukószél
-a sátor ásott hólyukának beomló felső rétegei (ha jeges volt, az nagyott tudott zúzni)
-lefelé áramló légoszlop

 1575. lebearpolaar — 2013-04-03 20:27 

@falusiliba: Másrészt ha időben feljebb toljuk a sérüléseket (= sátorban), akkor tényleg egy fokkal több értelmet nyer, hogy miért Zináék indultak vissza és Kolevatov mit keresett a súlyos sérültek között.

 1574. falusiliba — 2013-04-03 20:13 

@lebearpolaar:
Hát igen, nem próbált visszajutni, mert már halott volt…
És nem tennék sokat arra, hogy valaki megtalál sötétben, hóviharban egy pár méteres sátrat, félig beásva az fehér hóba.

 1573. lebearpolaar — 2013-04-03 20:08 

@falusiliba: vagy nem tudott visszajutni. nem véletlen (szerintem), hogy a legkevésbé sérültek próbáltak meg visszamasírozni a sátorhoz…

 1572. falusiliba — 2013-04-03 20:05 

@warr:
Szerintem a nagyon sok elesett katonával szemben, ő talán néha problémázott bizonyos életbevágó kérdéseken, így juthatott haza élve a húsdarálóból. :PP

 1571. warr — 2013-04-03 19:52 

@falusiliba: Szerintem ha Sztálingrád alól plecsnivel ment haza, akkor nem nagyon problémázott volna ilyesmin 😛

 1570. falusiliba — 2013-04-03 19:50 

@warr:
Szerintem, mert nem hitt a visszajutásban. Ez szerintem akkor lehetséges, ha úgy gondolta, nem találják meg a sátrat (pl. betemette azt a hó).

 1569. warr — 2013-04-03 19:42 

Azon már én is agyaltam, hogy Zolotarjov miért a vízmosásnál volt. Mint a brigád legtapasztaltabb tagja, logikusabb lett volna, ha ő próbál meg visszajutni a sátorhoz, ha már megpróbálták egyáltalán. Szerintem neki lett volna a legtöbb esélye visszajutni.

 1568. gallicus — 2013-04-03 19:37 

@titan: Az általam ajánlott filmben bemutatnak egy összeroncsolódott zöld fémhalmazt, ami teljesen biztosan katonai szerkezet összeroncsolódott darabja volt!

 1567. falusiliba — 2013-04-03 16:54 

@gigabursch:
Majd kivágjuk a sörsátor oldalát!:D

Éljen az anyatermészet!

Semmi bajom nincs a fenyővel, mint fűtőanyag, mi spec azért veszünk akácot, mert az a legolcsóbb és jó a hőleadása.

 1566. falusiliba — 2013-04-03 16:49 

@sztalker:

Jaj, de jó, hogy itt vagytok.:)
Héderváritól nagyon sokat olvastam tiniként, apukámtól kaptam meg a könyveit, ő állítólag ismerte barlangász korából.

Mélységeseket bólogattam minden sorodra.
Álmomban Luda megcsúszott a jeges havon, miközben a dühöngő szél elől menekültek és végigszánkázott a domboldalon, össze-vissza bukdácsolva (volt hasonló élményem), sehogy sem tudott lefékezni, a végén belecsapódott a naaagy fenyőbe.

 1565. lebearpolaar — 2013-04-03 16:09 

Amit nagyon kevés helyen olvastam, az a sátorral és a megtalálással kapcsolatos következtetések. Mármint tényleg csak nagyjából odáig jutottunk, hogy belülről vágták fel, lényegében minden fontos cucc bent volt, illetve hogy volt a tetején hó.

Viszont megint egy másik infó, hogy _belül_ viszont nem igazán találtak havat. Ami nagyjából csak azért érdekes, mert tekintve hogy felvágták az oldalát, a szélnek ennyi idő alatt igencsak dolgoznia kellett volna a lyukon és nagyjából teljesen szétcincálta volna az anyagot (+ hó be, esetleg pár cucc ki).
Ebből arra következtetnek, hogy azért vágták ki a sátor oldalát, mert azt betemette a hó – emiatt meg igen nehezen tudott volna tovább lifegni és rongyolódni a szélben.

Van még szó itt két helyen eltört síbotról, ami a sátorban volt felállítva… arról is, hogy utólagos kalkulálások alapján a helyszín mérsékelten ugyan, de lavinaveszélyesnek volt tekinthető abban az időpontban, illetve a 2001-es és 2008-as expedíciók során is megfigyeltek lavinaképződésre utaló jeleket.

Meg még sok minden, de már zsizseg a szemem a googlefordítótól. Az biztos, hogy nem igazán éltetik itt a nyomrögzítők trehány munkáját és következtetéseit. 😀

 1564. gigabursch — 2013-04-03 14:53 

@falusiliba:
Az ember azzal fűt amije van, vagy amit tud szerezni.

Példának okáért ma Magyarországon a cigánytelepek közvetlen közelében az akácok már rommá lettek lopva, úgyhogy el kezdtek fogyni a fenyők is.

Amúgy meg a hegyekben csak ott fűtenek lombossal, ahol van. Ahol csak fenyő van (magasság miatt), ott fenyővel fűtenek.
Ártéren meg puha lombosokból álló uszadékkal, mert az van. Igaz, hogy sűrűbben kell rakni, de ez van.

Akác meg csak jellemzően Európa közepén ad kiterjedt erdőségeket.

 1563. gigabursch — 2013-04-03 14:25 

@falusiliba:
Miért?

Sörpárbaj! 🙂

Én továbbra is maradok a jó öreg és kevéssé ismert Természetnél.

Továbbra is ott látom a helyzet kulcsát, csak a miértekkel helyenként hadilábon állok.
Nem az emberi, hanem a megelőző természeti miértekkel.

 1562. sztalker — 2013-04-03 13:55 

@falusiliba:
🙂
Ajánlott irodalom: Dr. Hédervári Péter:
A Föld különös jelenségei (Gondolat, 1977)
Évezredek, vulkánok, emberek (Kossuth Könyvkiadó, 1981)
Régi, de jó kis könyvek (nem csak vulkánokról, földrengésekről), ma sem kell szégyellni a tartalmukat. Szegény Péter, elég hamar meghalt, nagyon-nagyon tehetséges ismeretterjesztö tudós, író volt, ma sem sokan csinálják különbül nála.
http://www.origo.hu/tudomany/20110401-foldrengesfenyek-japan-titokzatos-jelensegek-kristalyos-kozetek-elektromossag.html

Plusz a közeli gázmezők is bekavarhatnak kissé a képbe a szivárgásaikkal, ezt se felejtsük el. (A tyumenyi gázmező sincs tól messze innen, azt hiszem.)

Zolotarevhez meg a sátorhoz. Az, hogy fel volt öltözve és a nyakában lógott egy fényképezőgép, az jelezhette azt is, hogy nagyon várt valami kellemetlen dolgot, amit semmiképp sem kerülhettek volna el, de ezzel a véleményével egyedül maradt. Utálhatták őt elegen, pedig eléggé sokat látott ember volt. Pont ezért nem akart kenyértörést Djatlovval, de a táborhely kiválasztásánál már neki is betel(hetet)t a pohár.
— Ide akarsz tábort verni, Jurij, ahol simán elvisz minket a lavína meg a szél, miközben még melegedni sem tudunk?
— Nem kérdeztelek, Zolo, a holnapi induláshoz ez a legjobb hely, időt nyerünk vele, ha már 10 kilométert tévedtünk.
— Rendben, de akkor én most kimegyek és még utoljára legalább lefotózom a halálomat (meg a tiéteket is), mert ilyet még senki nem pipált ebben a büdös életben, az biztos! Kevés lavínafotó van a világon, és az enyém tényleg híres lesz.

Egyszerűen kisebbségben volt és nem akarta a húrt tovább feszíteni. Ha bármilyen külső emberi fenyegetést érzett volna (KGB, manysi v. idegenek, ufo-jelenség a közelükben), biztos, hogy nem egy kamerát, hanem egy távcsövet akaszt a nyakába. Mert:
1. Meg tudja nézni vele, hogy mi is az, ami követi őket.
2. Meg tudja becsülni annak a valaminek a távolságát (a távcső fókuszának állításával), mert nem mindegy, hogy egy világító valami az pl. egy cigarettázó KGB-s egy közeli bokorban, vagy egy 50 km-re lévő nagy objektum (ufó, léggömb, zuhanó rakéta, akármi) tőlük biztonságos távolságra. (Van idejük, hogy tervet készítsenek, felkészüljenek a dologra.)
Ugyanis mindkettő egy fénypontnak látszik ELSŐRE, csak később lehet ÉRTELMEZNI a méretét és távolságát, mozgását. A legkönnyebben pedig egy távcsővel lehet ezt. Nem hiszem, hogy ne lett volna akár több is náluk, azt pedig végképp nem hiszem, hogy ne egymás kezőből kapkodták volna ki, hogy belenézhessenek és ők is láthassák a veszedelmet, ne csak azok, akiknek épp a nyakában lóg. (És akkor már nem ülnek le sonkázni…)

Zolo érezhette, hogy ebből a sátorozásból baj lesz, de nem akarta a szokásosnál jobban összerúgni a port Djatlovval még a túra elején. (Már csak azért sem, mert amitől félt az még nem következett be, nem volt előjele, tehát mindig azzal ugrathatták, hogy rémeket lát és a falra festi az ördögöt, ahelyett, hogy fát gyűjtene nekik, mint minden tisztességes megtűrt spicli, ahogy kell – mondom én… :))

A fenyő ágaihoz. A rosszul égő gallyak meggyújtása egyfajta SOS-jelzés is lehetett (ha már a jelzőrakéták a sátorban maradtak, ugye) például a helyi manysiknak, akik mégiscsak a környéken szoktak mozogni, a füstöt nappal, a szagot meg este megérezhették volna, talán odadugja valamelyik az orrát (végül is ez az ő vadászterületük, vagyis azért mégiscsak kiváncsiak lehetnek rá, hogy ki akarhat az ő birtokukon sütögetni-gyújtogatni, „fusizni egy kis szarvasvacsit az ő engedélyük, megkérdezésük nélkül”, nemde?), és segítségükre siethetnek. Abban biztosak voltak, ha nem kapnak gyorsan orvosi ellátást, meghalnak, hetek múlva fogják csak elkezdeni a keresést a mentőcsapatok, az pedig már túl késő lesz.

Az ökölharchoz: sokuknak bicska meg kés is volt ám a zsebében. Ennek ellenére olyan „dzsentemanusok”, hogy csak felsőtestre meg fejre ütnek puszta ököllel, mint a bokszolók a ringben, de szúróeszközt nem használnak? Ez logikátlan.

Továbbá, ha késed van és szúrsz, akkor te is megvágod ám magad (csak hát persze kevésbé, mint a kés élénél lévő, ugye), de a behatás (erő-ellenerő) itt sem marad vér, nyom nélkül egyik oldalon sem. Verekedésnél dettó. A ruhán sem. A törülközőbe csavart bézbólütőket (©Al Capone lájt) meg sajnos még nem találták meg…

A kihülés a közvetlen halálok sokuknál. A közvetett halálokot kell megtalálni, ami egy legalább 100 km/órás erejű, „láthatatlan falba” való ütközés a sérülteknél, egy nyomás, ami legalább 1 tonna (!) erejű volt pl. Zolo mellkasán.
(Tehát , ha mindannyian rajta ugrálnak sem biztos, hogy be tudják roppantani azt.)

A bombarobbanással(fegyver) meg az a baj, hogy az meg túl nagy erő, ott a a hangsebességnél jóval nagyobb nyomású (1200-1800 km/ó, ipari, katonai robbanóanyagok, TNT, C4-alapú cuccos) erő hatna a testre és nem csak a ruhádat tépné le (teljesen) rólad, de az arcodat, bőrödet is.
Az atom kisöpri a völgyet (csontra, plusz a jenkik szondái hallják és látják is a sztratoszférában terjedő hang és elektromágneses visszhangját, késóbb kiszóródását egy ilyennek). Plusz földrengésjelzők is beindulnak ekkor.
A „piszkosbomba” (mondjuk besült atomtöltet, ami csak szétszóródik, nem robban) meg csak egy-két hét után öli meg az összes embert, szépen, lassan, kegyetlenül.

 1561. lebearpolaar — 2013-04-03 12:46 

@bobby: Azt a jégtömeget „fentről” ne úgy képzeld el, hogy több száz métert csúszik a hegytetőről (akkor vitte volna szanaszét a srácokat és nagyjából mindent), hanem sokkal inkább _közvetlenül_ a sátor feletti hóréteg a beásás miatt.

 1560. bobby — 2013-04-03 11:46 

@klogg:
Szerintem ha valaki bekattan a sátorban,akkor a többiek együttes erővel elintézik.Hisz azért a sátorban voltak eszközök,amikkel egy rövid időre alfába lehet tenni a dühöngőt.Plusz ezek ruszkik voltak,akik nem mennek a szomszédba egy kis keménységért…-)
Azt már régebben is téma volt,hogy miért ott táboroztak.Azért ez a hegy nem olyan meredek,hogy komolyabb lavinától kellett volna tartani.Hogy megindult egy jégtömeg fentről?Mínusz akárhány fokban nincs sok esélye.Völgyben különben azért nem szoktak aludni,mert az ugyanolyan lavinaveszélyes és hidegebb is van.
Zolo őrjöngésére:és ezek közben a fényképezőt nem teszi le és az sem sérül meg?Na ne…Egy bekattant veterán nem cipel magával fényképezőt,hanem inkább magával viszi a kését,amivel kivágta a sátrat.
bilkis:Olyan hipotermia nem létezik,amelynek a tünetei 9 különböző erőnlétű embernél egyszerre jelentkezik.Szóval az,hogy a dokik azt mondták,hogy ez volt a halál oka,nem azt jelenti,hogy ez volt a kiváltó ok is.Sőt!Biztos,hogy nem.

 1559. klogg — 2013-04-03 09:00 

@belaazerdeklodo: Na, ez már egy valamirevaló elmélet! Nekem is valami hasonló keringett a fejemben, csak nem tudtam volna ilyen jól megfogalmazni. És igen, a sátor belülről való eszetlen felaprítása valóban inkább szándékos tönkretételről tanúskodik. Persze ebbe a teóriába is bele lehetne kötni számos ponton, de az szimpatikus benne, hogy nincs benne semmi ufó, fegyver, jeti, meg megmagyarázhatatlan akármi, csak az emberben lakozó állat, ami sokszor a legrosszabb.

Nekem amúgy Zina azon naplóbejegyzése ütött szöget a fejembe, hogy „Tibo megváltozott” (ami igencsak kérdéses, hogy valódi-e, mert asszem az eredeti naplójában nincs is ilyen, valószínű, hogy csak az egyik oknyomozó író agyszüleménye). Ezt egy, a sátor korábbi apróbb szakadásainak bevarrása miatti ingerült vitatkozás után, még 28-án vagy 29-én írta – mármint a vita arról szólt, hogy ki legyen az, aki megjavítja, bevarrja a lyukakat, míg végül Thibeaux-Brignolle nagy duzzogva elvállalta a feladatot. Ezután elképzeltem, hogy Tibo ezen rágta magát, láthatólag egyre mogorvább lett, mígnem az ominózus estén a sátorban megint felmerült a téma, a többiek poénkodtak a dologgal, túlfeszítve a húrt, és Tibo-nak elborult az agya. Előkapta a kést, és ordítozva elkedte hasogatni a sátor oldalát, hogy „Na akkor ehhez a szakadáshoz mit szóltok? Na és ehhez? Melyikőtök fogja majd bevarrni a kis kacsójával, he? Na és ezt?? Meg emezt???” És én is eljutottam oda, hogy az őrület elől menekültek ki. Csak kissé gyenge lábakon áll az őrület oka, no meg továbbgondolni sem sikerült ezt a remek elméletet, a tied sokkal jobb. 🙂

 1558. bilkis — 2013-04-03 08:43 

@athor:
No, a tények pedig makacs dolgok, hatan hipotermiában haltak meg, pont. Nincs értelme azon vitatkozni lehetett-e fagyhalál, mert az volt. Hogy erre milyen egyéb tényezők, körülmények segítettek rá, csak az képezheti a konteó tárgyát. Már amennyiben ragaszkodunk a tényekhez.
Ha egyéb, bizonyítatlan feltevéssel élünk, azt mondom, gondoljunk nagyot. Éppen ezért kidolgozok egy komplex UFÓ-Jeti-KGB-CIA sztorit is.

 1557. bilkis — 2013-04-03 05:59 

@belaazerdeklodo: Nekem ez a teória határozottan tetszik, a sátor kivágását magam is meglehetősen ésszerűtlen cselekedetnek vélem, egyszerűen semmi nem indokolja, csak valamelyik csapattag bekattanása. A részleteken lehetne vitatkozni, hogy ki kattan be, ki megy el fáért, hogy kötnek ki egyesek itt, mások ott. Abba tudnék belekötni, hogy szerintem nem egy ember lehetett, mert azért azt csak megpróbálja leszerelni 8 másik, bár kitudja. Az is gyanús, hogy talán több, egyértelműen dulakodásból származó sérülés is lenne, ha valamelyikük úgy határoz, hogy a többiek szisztematikus kiirtásába kezd.

 1556. lebearpolaar — 2013-04-03 00:30 

@lebearpolaar: Ja és a külsérelmi nyomok hiánya, pl. a bordasérülteken: a ruhájuk is „védhette” őket valamelyest.
És most kikapcsolom magam, mert nem akarok sátorral, havas tájjal és időgéppel közlekedő kockajetivel álmodni (bár utóbbi lehet, hogy nem is jönne rosszul). ‘éjt! 🙂

 1555. lebearpolaar — 2013-04-03 00:19 

@falusiliba: Én igazából eddig is a természeti tényezőket vettem előre, ha lefejtem az misztikumot az egészről, akkor a terep egyszerűen… adja magát ehhez.
És még egyszer kiemelem, hogy itt nem nagy lavinára kell gondolni, hanem egy nagyobb adag keménnyé fagyott hórétegre, ami rácsusszant a sátor egy részére. Fentebb idéztem, hogy egy 10-20 kilós tárgy ha akár egy méterről is ráesik az emberre, az okozhat bordatörést – pláne, ha a testnek nincs lehetősége tompítani ezt az energiát, mert egy kemény padlón fekszik. Itt még azt is írták, hogy a magasság is bőven megvolt ehhez, a hóba szúrt síbotok + az utolsó képek elég jó kiindulási pontot adtak a méricskéléshez.
Az, hogy az említett hó hova tűnt a sátorról – nem tudom. Itt még lehet, hogy nem is a méret, hanem az egésznek a súlya az, ami igazán fontos lehet.

A fentebbi Zolo-történetet tényleg nem akarom letörni :DDD (bár a világító kockajeti után ez lesz a kedvencem), de nem hiszem, hogy miatta történt volna az, ami. Kolevatovval összeölelkezve találták meg, pontosabban utóbbi húzta egészen közel magához, kétségbeesetten próbálhatták egymást melegíteni… valószínűleg ők ketten húzták a legtovább.

 1554. lebearpolaar — 2013-04-02 23:57 

@belaazerdeklodo: Oké, az „Akár életveszélyben érzi magát, akár beflashel, mint Flippy a Happy Tree Friendsből” résztől kezdve teljesen elvesztem. :DDDDD

 1553. falusiliba — 2013-04-02 23:56 

@lebearpolaar:

Húúú, megint a szél!
Azért az mindenképpen fura, hogy a legkönnyebb csapattag szenvedi a legsúlyosabb sérüléseket… ha már szél. Kezdek végképp ebben hinni, de úgy, hogy a dombtető közelében történt a sérülés, ill. a sátor egyik felére zúdította a havat. Utána pedig lehúzták a sérülteket.

És a fények magyarázata sztalker tollából (asszem 282-es komment):

„Én azért maradnék továbbra is a jó öreg fizikánál:

A közeli fényjelenségekről – de most ufók nélkül.
Ilyenek gyakran előfordulnak földrengéseknél is, de itt most nem tektonikus mozgásokkal hoznám őket összefüggésbe, hanem éppenhogy egy közeledő alacsony nyomású front hatásával.

A hegyek közelében előforduló rejtélyes fényjelek, világító gömbök stb, eléggé ismertek, és nagyon is hihető magyarázat van rájuk. Arról van szó, hogy elképesztő nagyságú kőtömeg nyomódik itt egymásra (Pl. csak a jéréteg elolvadásával már magasabbak lennének a hegyek, csak magának a jégnek ekkora súlya van a csúcsokon, ami nyomja le őket, akkor képzeljétek el az egész hegy tömegét.)”

Giga, sztalker… ne menjetek messze…:)

 1552. belaazerdeklodo — 2013-04-02 23:48 

Sziasztok,
a szokásos: én is véletlen kerültem ide, én is gondolkodtam. egy picit hosszú lett, de remélem, nem érdektelen teljesen.

Mindenek előtt – Zolotarev egyszerűen ügynök volt, ti. az, aki kifejezetten a csoport megfigyelésére csatlakozott. Nálunk, még a késő-kádár korban is természetes volt, hogy a rendszer számára gyanús eseményeken, koncerteken, stb. ügynökök voltak jelen, ez a vizsgált korszakban magától értetődő, pláne, ha a stratégiai területeken tanuló (dolgozó),vitán felül nem vakon rendszerkonform fiatalok indulnak „érthetetlen” okból elhagyatott, de stratégiai jelentőségű területek felé, ahol pl. fegyverkísérletek folynak. A korszakban ez még a csoport számára is természetes, tehát mindenki tudja, h Zolotarev spicli, de egyrészt, számukra valóban természetes volt, h mindenütt vannak ügynökök (pl. ahogy a mai magyar vállalkozó számára természetes, hogy a hatóság nem partner, hanem akadály), el sem engedték volna őket nélküle, másrészt tényleg csak szórakozni indultak, úgy voltak vele, hogy na bumm, lesz velünk még egy arc. (aki magától értetődően álnéven mutatkozik be, hiszen a túra után, amely vélhetően eseménytelen lesz, megy tovább és semmi szükség rá, h később igazi nevén emlékezzenek rá) A többiek vélhetően eleinte igyekezték benne a frontharcos hőst látni, aki egyben kiváló túravezető, igyekeztek úgy tenni, mintha elhinnék, h télleg csak a táj kedvéért jön, illetve tényleg verseket ír a naplójába, és azért nem mutatja meg, mert nem elég jók. Ő meg igyekszik élvezni a túrát, haverkodik – de elkerülhetetlenül vezetőként tekint magára (hiszen idősebb, tapasztaltabb, jóarcú és regényes életű, harcolt a háborúban, amikor a többiek még kisgyerekek voltak), udvarol a csajoknak, osztja az észt a fiúknak – mindeközben pedig nem felejti el a „szovjetellenes” megjegyzések, dokumentumok gyűjtését és szárazon tartja a puskaport. (nem zárható ki, h azért küldtek viszonylag profi ügynököt a fiatalokkal, mert a hatóságok az ördög nem alszik alapon feltételezték, h esetleg vmilyen kémkedésre, szabotázsakcióra kerülne sor, és akkor Zolotarov tudja majd, mit kell tenni, ő meg két mosoly között, mint Fülig Jimmy, néha megpiszkálja az ólmost a belsőzsebben)

Mindez remekül működik, amíg minden rendben van. Azonban az események előtti napokban kezdenek a dolgok rosszra fordulni. Vélhetően minden összejön: rosszabb lesz az idő, vihar készül, a csoporttagok között feszültségek keletkeznek (benne mindazzal, ami már felmerült: a két lány a fiúkkal egy sátorban tesz-vesz, a fotókon gyakori az ölelkezés, ráadásul „összevissza”, a lágerben született Thibeaux-Brignolle esetleg tesz néhány keresetlen megjegyzést az elhagyott GULAG-házak láttán a szovjet rendszer vendégszeretetére, érthetetlen manysi jelek tűnnek fel a fákon, esetleg vki felhozza a spicli-vonalat – a csoportban több bizonyítottan „szabadszájú” egyén is van, stb.) De még minden kezelhető, a túra folytatódik.
A katasztrófa napján reggel már az ébredés is keserves. A csoport már előző este lerakta a cucc nagy részét és a nagy napon a Halálhegyen gyakorlatra készül, az Otorten megmászásához. Reggeli indulást tételeznek, de ez elhúzódik. A menősök hajtjanák a csapatot, mások fáradtak, a korábbi problémák már elmérgesedve jönnek elő, egyre nő a feszültség. Ezzel együtt nekiindulnak vmilyen célnak, amelynél van fa – hiszen a csoport nem vitt magával fát és azt feltételezni, h egy profi és felelős csapat tűz nélkül kívánja tölteni az éjszakát, lényegében lehetetlen.
Az, hogy miért ott áll a sátor, ahol, elismerten megmagyarázatlan, de az elméletek túllépnek rajta, holott alapvető probléma, hiszen: mi késztet megállásra egy profi csapatot erre teljesen alkalmatlan helyen, úgy, hogy nem mennek se tovább, se vissza (holott később bugyiban leszaladnak olyan helyre, ami százszor alkalmasabb táborozni, van fa, stb.). Vélhető, az eddig fokozódó nyomás ekkora elér egy kritikus tömeget, akár sérülések történnek (véletlen balesetből fakadóan, vagy nem – egy lehetséges magyarázat a síbot elvágására, hogy sínbe kívánták tenni vele vki kificamított lábát), végül – azzal együtt, h a napi „menetidő” még nem telt le – feneegye alapon levágják a sátrat, nesztek, pihenjünk, majd csak csökken a vihar, aludjunk egyet a nagy bajokra, lehet, hogy holnap vissza kell fordulnunk, lehet akármi. Biztos a komoly stresszhelyzet, viszont még a normalitás határán innen: fényképeznek, sátrat vernek. Talán Thibeaux-Brignolle,v Kolevatov elmegy fáért és a sátor tetejére tesz egy lámpát, h visszataláljon. Az erdő viszonylag közel, a kályha láthatóan nem igényel köbméternyi anyagot, reméli, h egy nagy öl fával átvészelik az éjszakát.

A csoport kivan – fáradtak, mindenki elégedetlen, szar helyen álltak meg, még volna idő továbbmenni, de nem mennek, szaraélet, nincs még fa, se meleg vacsi, fagyott ez a kurva sonka, adj már egy kést, h faragjak belőle. (Mi van, ha a reggelit találták meg a gyomrukban és a sajnálatos események este történtenk? Napi világosság kb 8 óra, gyomortartalomelemzés – kb 7 órával a haláluk előtt ettek)

Ekkor vélhetően történt „valami” – akár több valami.

Aki látta a képeket a sátorról (van, aki nem látta:-)?, szerintem nem gondolhatja azt, hogy ezt a sátrat „kivágták, h ki tudjanak menekülni”. Ezt a sátrat tudatosan szétrombolták, funkciójára használhatatlanná tették, azzal, hogy az egyik oldalát szinte tervszerűen felaprították – belülről. Na most: ha kinn van az ufójeti: nem vágom szét a sátrat, hanem kikémlelek pl. a kémény kivezetőnyílásán, v akár az ajtón. Ha benn van az ufójeti: hol jött be? Kifűzte az ajtót és ott vigyorog: vágok egy kurva nagy vágást a sátron és uzsgyi, ezt később be lehet varrni, de semmiképp se szarakodok további vagdosással, ha már van egy nagy lyuk. Ha nem az ajtón jön be, akkor – feltéve,h télleg belülről vágták a sátrat, de ez többé-kevésbé biztosnak tűnik – eleve bent kellett legyen: azaz, vagy meghívták vacsorára az ufójetit, v vmi tárgy vált hirtelen veszélyessé (korábban elhangzott a házilag barkácsolt pici nukleáris erőmű, ezzel tán az az egy baj, h ha benn van, akkor vagy nagy bumm, de ha nem, akkor sem jön utánam nyelvet kitépni, illetve ebben az esetben első dolgom lenne kivágni a sátrat – és kikúrni őt a lyukon a fenébe.) Vagy, valamelyik ember, aki eleve ott volt.

Hipotézis: Zolotarev bekattan. Kilóg a társaságból, a korábbi, akár ártatlan froclizások eddigre már jéghideg szívatásba mennek át, nem kizárt, hogy már ekkor tettlegességre kerül sor. A volt frontharcos azt veszi észre, hogy a csoport összezár vele szemben, számára szent dolgokat támadnak, taknyos kölykök kérnek rajta számon dolgokat, illetve egyszerre véresen bizonyítva látja az egyébként igen enyhe hatósági aggodalmakat, hogy ezek kémek, stb, illetve személyében is alázzák, esetleg vmi hibáján lovagolnak, ezek, akik fűtött sátorban akarnak keménykedni, mikor ő három hétig hóban aludt, havat evett és ivott Sztálingrád alatt, stb.. Esetleg az egyik csaj vmi közepesen polkorrekt megjegyzésére rávág valami frappánsat a negyven felé már eléggé ellankadó pöcsökről. Akár életveszélyben érzi magát, akár beflashel, mint Flippy a Happy Tree Friendsből, akár csak el akarják venni a „verseit” (titkos fényképezőgépét), hogy miről is szólnak valójában, személyiségéből fakadóan vélhetően nem sok kell neki ebben a helyzetben. Lehet, hogy mindeközben a hegy felett elszáll egy frissen indított orosz csodafegyver, hanggal és fénnyel téve teljessé Zolotarev számára a frontélményt.

Szóval – egyszerre csak látványosan megváltozik – az addig indulatos, akár üvöltöző, agresszív, de mégis túratárs és valahol bajtárs egyszerre „énidegen magatartást vesz fel”, – mondjuk vmi megjegyzésre mosolyogva belevágja a kését a sátorba, azzal, h na, gyerekek, akkor most mi van, és most? És most?

A többiek eddig többé-kevésbé biztonságban veszekedtek, egyszerre csak a közvetlen életveszéllyel néznek szembe – ráadásul, egy használhatatlan sátorban. Bár kemény legények, nem ijednek meg akármitől, de ebben a szituban nem találják fel magukat. Dermedtek, talán próbálják nyugtatni Zolotarevet (miközben legszívesebben agyonvernék a sátor miatt), de vélhetően az is eszükbe jut, hogy ők ugyan lekes túrázók, nem ijednek meg egy-két pofontól, akár késtől sem, de itt egy olyan vadállat áll velük szemben, aki korábban napokon át hencegett azzal, hogy hány nácinak harapta át a torkát személyesen és most láthatóan nem az, aki eddig volt. Aztán Zolotarjov tesz vmit (előrántja a hatlövetű konyhakést), amire kitör a pánik, vetik ki magukat a lyukakon, ő meg belülről röhögve bíztatja őket, h gyerünk csak, apuskáim, szaladjatok egyet. Aztán – helyben van – felszereli magát, illetve vélhetően próbál magához térni, mert ő is érzi belül, h ez így nem OK, de ez nem igazán sikerül.

Mindeközben a többiek pánikban szaladnak – de látják, h nem kergeti őket. Pár bugylin kívül nincs náluk semmi, míg alappal feltételezhezik, h egy profi harcos áll velük szemben, ki tudja, milyen fegyverekkel (függetlenül attól, h Zolotarjovnak valóban voltak-e fegyverei), akitől aktuálisan minden lehetséges. Szóval, rövid szaladás után úgy döntenek, h – mivel a sátor maga amúgy is használhatatlan, a meleg cuccokon pedig egy őrült üldögél – lemennek a hegyről, megkeresik a fagyűjtőt, a már összeszedett fából tüzet raknak. Viszonylag fel vannak öltözve, edzett gyerekek ők, nem lesz semmi gond, lehet, Zolotarev is lehiggad, tíz perc és ismét visszatérünk a normalitásba, csak a sátor – gyerünk, ássunk éjjelre vmi melegedőhelyet. A csapat az erdőig nem áll meg, miért is tennék, de ott tüzet raknak (a fa takarásában, biztos, ami biztos), a jobban álló felek nekiindulnak fedezéket ásni, az alulöltözöttek-korábban megsérültek dideregnek a tűz mellett és lassan tudatosul bennük, hogy azért annyira nem kemény gyerekek, h egy pislákoló tűz mellett elüldögéljenek mínusz harmicban éjjhosszat.

Ráadásul Zolotarev eddigre elveszíti maradék kapcsolatát is a valósággal. Megindul lefelé. Rajtaüt a didergő ellenforradalmárokon. Van, aki fára mászik előle, van, aki szalad (jó kérdés, h ki merre, a sátorban felszerelés, balták, stb., illetve lehet, h Dubinina az erdőbe szalad) A két szerencsétlent, akik a legrosszabb állapotban vannak, kapásból rendezi, a tüzet szétrúgja, a szaladóknak utánamegy, (teheti, rajta van felszerelés) Először a sátor felé, h ne jussnanak utánpótláshoz – de nem sok szükség van itt már őrá: Gyatlovot még átfordítja, Slobodint fejbecsapja, Zinát már meg se nagyon nézi.

Közben a fedezékásó csapat (Kolevatov, Thibeaux-Brignolle), fegyelmezetten dolgozik, úgy gondolják, h hat ember melegszik a tűz mellett, talán már Zolotarevvel együtt, mikor Dubinina beesik a jó hírekkel. Elképedve hagyják abba a munkát, kimennek hitetlenkedve, megtalálják a sérülteket. Tudják, h innentől az életükért harcolnak, ruhát vesznek magukhoz, esetleg elrendezik barátjaik tetemét, és visszatérnek a fedezékhez. Zolotarev érkezik és látja, h a hullák elmászkáltak, levetkőztek – sejti, h itt most minden ügyességére szükség lesz.

Három, számbeli fölényben lévő, de halálosan betojt ember lappang a vízmosásban, egy harci droid vadászik rájuk. Számítanak rá, ezért, mikor ugrik, készen állnak, de nem eléggé – nehéz dolog embert nagyon bántani, pláne, ha az az ember felkészült, tapasztalt és őrült egyszerre. Az sem biztos, hogy harci felállásban vannak: lehet, h Thibeaux-Brignolle egyből kap egyet a fejére, majd Zolotarev korábbi beszólásai okán nekiáll Dubininát megtanítani a jó modorra. Végül Zolotarev Kolevatovval áll szemben, aki eddigre már nagyjából hasonlóan őrült, ő is megtesz mindent, ami tőle telik, akár elveszi Zolotarev fegyverét (ami lehet egy husáng is), ő is rátérdel a mellkasára, stb. Két, halálosan kimerült ember küzdelme a patakmederben nem sok jót ígér: porondon maradnak mind a ketten, a szemüket pedig a hajnallal érkező varjak intézik. Mindeközben Zolotarev nyakában végig ott a kamera – rettenetesen fontos bizonyítékokkal a szovjetellenes tevékenységre, kémkedésre, árulásra. Aztán csönd.
A hatóságok kb biztosak abban, h nem lesz itt semmi – mikor a szülők aggodalmaskodnak, még kreálnak egy hamis rádióüzenetet is, nincs itt semmi vész. De mikor 21-én indultak az amatőrök keresni, másnap a hadsereg is elindul: nem annyira az eltűnés, hanem a civil keresés okán. Önmagában az kevéssé zavarta őket, h szimplán nincsenek meg, elvégre nincs velük semmi fontos, nem kerültek titkos fegyverkísérlet útjába, hisz akkor már két hete kezelgetné őket a speciális ügyosztály, ha meg megfagytak, hát megfagytak, de azt nem akarják, h a civilek esetleg találjanak valamit, akármit, hátha mégis kémek voltak, stb, Zolotarjev kipróbált elvtárs, ha ő sem jelentkezik, tuti van valami. Gőzük nincs, h mit keressenek, mikor odaérnek (nagyjából párhuzamosan a civilekkel), el se tudják képzelni, mi történt. De egyrészt ismerik Zolotarevet, másrészt tudják, h kényes dolog ez. Előkerülnek az első hullák (szerencsére, egyik hátából sem áll ki semmi), majd, mikor meglesznek a patakmederben rekedt áldozatok is, nagyjából egyértelmű már, h kb. mi történhetett. De hát, szóval, azt azér mégse, h a beépített ügynök lemészárolta a csapatot… nyomozás lezár, szakértőket megkér, h ugyan, mondják már azt, h emberi erővel lehetetlen ilyen sérüléseket okozni, mondanak is azok minden hülyeséget (100 kmes sebességgel sűrített levegős falnak ütközni…), és téma lezárva, probléma nincs, nem is volt, nem is lesz.

Ha a teória nem igaz, ezúton kérek bocsánatot Zolotarevtől az alaptalan vádakért.

 1551. lebearpolaar — 2013-04-02 23:26 

@abigel: A nyomokról is egészen összevissza infók vannak. a legutóbbi linkelt oldalon, ha jól emlékszem azt olvastam, hogy volt olyan (láb)nyom, amiről arra következtettek, hogy ketten egy harmadikat támogattak (Tibót szinte biztosan, itt még belevette azt is, hogy rajta és az őt cipelők testén is a horzsolások erre utalnak), de majd holnap újratúrom a fejezetet és kiírom a lényegesebb dolgokat.

Plusz van még pár érdekes kis részlet amit eddig máshol nem olvastam, főleg az események rekonstruálása c. fejezetben. Például, hogy még a túra elején Gyatlovék konzultáltak pár helyi emberrel a terepviszonyokról és már itt figyelmeztették őket a jellemzően nagyon erős szélre az Ural nyílt terepein.
Ha már emlegettük az útzárat valahol felül, igazából ez is lehetett az időjárási viszontagságok miatt…
Valamint azt írják, hogy a sátorverés helye vagy az időjárás rosszabbodása miatt történt ott ahol, vagy a szélsőséges körülményeket akarták tesztelni (tudom, hogy szovjet faszagyerekek voltak és minden, dehát ez így tényleg önkéntes felkínálkozás egy szép kis konteós-fagyásos-bordatöréses horrorsztorira).

 1550. falusiliba — 2013-04-02 23:22 

@emmalisa:
Fagyott havon 40-60 kiló szépen eloszlik, nem mélyed be látványosan (fagyott havon, még élezett síléccel is nehéz úgy megállni, hogy nyom maradjon utána, a fagyott hó, olyan, mint a szikla, csak beszakad, ha egy ponton éri nagy nyomás), pár hetes hófúvás után szerintem csak az indiánok és Grisom szúrná ki a nyomukat.

 1549. titan — 2013-04-02 23:19 

@szega: Errol jut eszembe, nekem is van katonakori elmenyem :-), Januarban, boszniai hegyek nagy ho, -15 fok, 3 ejszakat voltunk kint es senki sem fagyott meg. A katonak satorban aludtak amit felig foldbe kellett asni, egyedul csak a tisztek satraba volt tuzhely. En akkor mar priviligiumos voltam, neha en raktam a tuzet a tiszteknel, addig is melegedtem, ejszaka viszont teherauto ponyvalya aladt aludtunk paran, nem tudom hany pokroc volt rajtam, azt tudom fazott a labam a csizmaban levettem es ugy bemelegedett a pokroc alatt. Reggel mikor felkeltem ugy osszevolt fagyva a csizmam, hogy nem birtam felvenni. Szoval nem olyan konnyen fagy meg az ember.
En maradok a fenyek mellett, az egen a szines gombok, tuti, hogy kozuk van a turazok halalahoz, vagy legalabb is panikjukhoz. Errol tud valaki valamit, mennyir megbizhato informacio hogy leteztek azok a fenyek?

 1548. emmalisa — 2013-04-02 23:18 

@falusiliba: és voltak szánkónyomok? Vagy húzásnyomok? Mert arról nem írnak sehol. Csak lábnyomokról.

 1547. abigel — 2013-04-02 23:09 

@falusiliba: igazat kell adjak neked :§

 1546. falusiliba — 2013-04-02 23:08 

@abigel:

Én úgy képzelem, hogy Luda szegény nem állt lábra már a sérülése után, ami a sátornál érhette, őt lehúzták, kabáton, pokrócon, vagy csak, ahogy volt. No támogatás.

 1545. falusiliba — 2013-04-02 23:04 

@abigel:

Hát igen, de én már kizártam a nyomok figyelembevételét, egyrészt mert öszze-vissza járkálták, másrészt, nem tartom hitelesnek. Pluszka, fagyott havon, egy 40 kilós test elhúzása nem hagy különösebb nyomot sem a húzó, sem a húzott részéről, azaz biztos hagy, de nem a CSI helyszínelt. 🙂

 1544. abigel — 2013-04-02 23:00 

@falusiliba: ha sebesültet vittek volna, akkor a lábnyomok egészen más képet adnának.Legalább 2 pár nyom nagyon közel, vagy egymáson lenne.(2-en vinnék vsz)
Ha csak támogatni kell a sebesültet 1 valakinek, akkor is egymáshoz nagyon közeli nyomok kellenek.

 1543. falusiliba — 2013-04-02 22:57 

Na ez az!

Luda (és még valaki) megsérül fönt, olyantól, amir a többiekre is veszélyt jelent, lehúzzák őt, vagy őket, a legelső nagy fánál szánkót fabrikálnak és le is fektetik őket, tüzet gyújtanak a közelükben, ehhez felhasználnak 1-2 kabátot. A másik csapat kunyhót ás és fekhelyet készít, mire leviszik Ludát (és a másikat), már szegények halottak. Ettől megzavarodnak, pánikba esnek. Zináék visszaindulnak a sátorhoz.

 1542. falusiliba — 2013-04-02 22:51 

@abigel:
Nem fűtünk fenyővel, hanem akáccal, vagy jó esetben bükkel. Fenyőágakat szoktam vadászni, ha a közterületisek levágnak, mert nagyon jó gyújtós.

 1541. abigel — 2013-04-02 22:48 

@falusiliba: :DDD

 1540. abigel — 2013-04-02 22:45 

@abigel: mármint amivel fűtesz

 1539. falusiliba — 2013-04-02 22:44 

@abigel:
cirbolya és borbolyafenyő:D

 1538. falusiliba — 2013-04-02 22:43 

Figyeljetek!
Mi van akkor, ha azért mentek lefelé, mert valaki (Luda) már sérült volt, és lejtmenet könnyebb volt elszállítani (húzni) az inkriminált helyről. Vagy több sérült volt. Az első nagy fenyőre felmásztak, hogy szánkót csináljanak a sebesülteknek, és addig tűz mellé fektették őket, ki ne hűljenek.

 1537. abigel — 2013-04-02 22:41 

@falusiliba: De milyen fenyő?cirbolya? vagy luc? :))

 1536. falusiliba — 2013-04-02 22:40 

@abigel:
Fenyőből és szerintem egyéb gallyakból.

 1535. abigel — 2013-04-02 22:35 

@falusiliba: a padozatot, vagy aljzatot, vagy mit is abból eszkábálták.(+1 nyír)

 1534. athor — 2013-04-02 22:32 

@lebearpolaar:

Nálam a fényképezőt az magyarázza ami a ruházatát is. Ő még nem feküdt le, akkor amiko a többiek már készültek, vacsiztak stb. Ő még levegőzött kinn egy kicsit, teljes harci díszben. A kinn felejtett sonkából sejthető hogy nem sokkal, lefekvés előtt illetve behúzódás után történt a dolog. Lehet őrködött kinn vagy fűért, khm… fáért indult?

 1533. lebearpolaar — 2013-04-02 22:28 

@athor: hú, remélem felvágni való sátor nincs a közeledben… ;D

 1532. falusiliba — 2013-04-02 22:26 

Feltettem a gyakori kérdésekre egy kérdést (mi mást:), azzal kapcsolatban, milyen fizikai jelek utalhatnak arra, ha erőszakos nyelvkitépés történik. Összesen 3 válasz jött, ez a legutolsó, gondoltam, közzéteszem:

mustafa33 válasza:

Nem biztos, ez volt az egyik hivatalos teória is annak idején. Ott nem volt dokumentálva a pontos szitu, vagy nem lett publikus. Gondolok a seb határaira, a tépés, vagy vágó eszköz esetleg harapás nyomokra, a seb felületének pontos makro és mikroszkópikus vizsgálatára, ha volt ilyen. E nélkül nem meghatározható biztosan, csak találgatni lehet. Mindenesetre a titkosok voltak az elsők ott, sőt az egyik résztvevő is az volt. Lehet, hogy azok tudták is mi volt, és nem a felderítés, hanem a homályosítás, elkenés volt a feladatuk. Még nem nyílt meg minden levéltár.

 1531. falusiliba — 2013-04-02 22:22 

@abigel:
Én úgy tudom, hogy nem azokkal tüzeltek. Pont ezért. (Bár én úgy tapasztalom (telente nap, mint nap rakok tüzet), hogy az aznap levágott fenyógally is nagyon jól ég, gyorsan lángra kap, ha elég magas a gyújtós hőleadása. Viszont gyorsan leég. )

 1530. athor — 2013-04-02 22:18 

@athor:

Ja, bocs, az egész irónia volt. Sorry, akkor viszont grat, jó volt.
Csak ilyen este már gyorsabb a szem, mint az agy. (lehet hideg van a szobában.:O)

 1529. athor — 2013-04-02 22:16 

@szega:

Szlobogyin a földre veti magát, és széttöri a fejét.

Ezt így hogy? 😀 ilyen a rajzfilmekben van. 🙂

 1528. abigel — 2013-04-02 22:15 

@falusiliba: Az is furcsa, hogy: miért a fenyőről vágott ágakkal próbáltak tüzelni(nagyon rosszul ég,fel kellett érte mászni stb.), miközben a közvetlen környéken egy rakás, kifejezetten jól égő, száraz nyírfa gally volt?

 1527. athor — 2013-04-02 22:09 

@szega:

Lényegtelen, de az az egy valaki inkább csak józan volt, mégis miben reménykedett a többi kutató? Minden felszerelés ott volt a sátorban. a sátor meg a semmi közepén.

Ennek az egész sztorinak így SEMMI értelme. Mégis megtörtént. akárhogy rakosgatjuk a puzzle darabkáit, semmit nem ad ki.

bilkis teóriája szimpatikus, majdnem meggyőzött de zsíros konteóra fáj a fogam :). Ez így tényleg túl egyszerű.

Akárhogy agyalok nem tudok semmi olyan fenyegetőt elképzelni aminek hatására kilenc szőrös t… orosz gyerek, felkerekedik és egy szál gatyában elsétál 1km-re a sötétben fél méteres hóban a nagy semmibe. Félelmetes. Ilyen helyzet a valóságban nem történik meg. Max. ha filmekből ismert puskát fognak rájuk helyzet áll elő, és kényszerítik őket. De miért?

adalék, fordítgattam munkaidőben egy kicsit a linkelt könyvet, és mintha azt írták volna hogy a radioaktív ruhák mind egy pontban, azonos foltban (azaz én ugy értettem hogy pl. mindenkinek csak a térdén egy 5cm sugarú körben.) voltak radioaktívak-és csak emiatt nem tudják magyarázni a kutatók hogy miért.

Aprópó: Nem osszuk fel a könyv fordítását magunk közt fejezetenként ahogy az államvizsgatételeket szokás kidolgozásra? 🙂

 1526. falusiliba — 2013-04-02 21:59 

@abigel:
Nem tudom, mennyi idő lehet szélárnyékban is nedves fenyő (vagy bármilyen) ágat begyújtani, szerintem sok, ahhoz száraz gyújtós kell. Vagy ami jól ég. Nylon, mondjuk.:) Mondjuk egy kabát.

 1525. szega — 2013-04-02 21:58 

@falusiliba: Érdekes kísérlet… 🙂
És igen, meg lehet csinálni, de minek???? Egyszerűen nincs pozitív hozadéka, hacsak nem őrködik a sátornál maga a tüzes ördög.

 1524. abigel — 2013-04-02 21:58 

@szega: köszi

 1523. falusiliba — 2013-04-02 21:51 

@szega:
mikoronnyi fontosságú, de sztem, nem veszi le a sátorban az iránytűt, egyrészt elfér, másrészt bármi megtörténhetik… és tényleg.

Nem vagyok teljesen zakkant, ezt előrebocsátom, de azért sokáig nem mertem közölni itt. Amikor volt márc.15-től kezdve a nagy hóvihar, nálunk jócskán begyűlt a fehér és fújt is szépen. Szóval én, mint hülyegyerek, bevásárolni direkt a susnyáson át mentem, ahol sípcsont középig ért a hó ,direkt abba a közértbe, hátizsákkal, ami 1.2 km-re van tőlünk, direkt azért, hogy lemérjem az időt és összehasonlíthatatlanul kis fogalmam legyen az ottani állapotokról. Felöltözve, bélelt gumicsizmában, tempósan, sík terepen pont 23 percembe telt eljutni a nagy boldogságboltig, de közben minden bajom volt (hozzáteszem, elég sportos luvnya vagyok, 40 kilós cementeszsákokat simán cipelek), visszafelé, már igencsak káromkodtam, hogy ez már a duplája, és minek ez.

Szóval, nem értem, alig felöltözve, ekkora távot, sötétben, -25 fokban, hogy a francba, zavart elmeállapottal is húznék vissza az akolnak hitt akolba.

 1522. szega — 2013-04-02 21:48 

@abigel: Elvileg onnan, hogy tüzet raktak a fenyő túloldalán, de aztán nem táplálták tovább, és magától kialudt, noha volt mellette utánpótlás, csak élő ember nem, aki rátegye. De ez is csak spekuláció.

 1521. abigel — 2013-04-02 21:43 

Azt honnan lehet tudni, hogy a fenyőnél csak 20-25percet tartózkodtak?

 1520. szega — 2013-04-02 21:38 

@falusiliba: A nyári fotókon én nagy görgetegköveket láttam, tipikus hegyvidéki patakmeder. Éppenséggel egy ilyenre is rá lehet esni, de honnan? Ha hasra esel, akkor reflexszerűen magad elé kapod a karodat, nem? De ha mégsem, akkor a szegycsont is törik. Tényleg, az ép volt?

 1519. falusiliba — 2013-04-02 21:35 

@lebearpolaar:

Igen, ez jó magyarázat.:)
De kié volt a bontatlan fekhely?
Elemlámpát örökített meg az utolsó exponált kép?

É,s btw, ki ölte meg Laura Palmert (is)?:D

Minden magyarázat egy bizonyos pontig helytálló, de a teljes, feltételezett (3-4 óra) idősíkon egyik sem állja meg a helyét.

 1518. szega — 2013-04-02 21:31 

@falusiliba: Talán mert a saját tűréshatárukba simán belefért az a szar táborhely. „Egy éjszakát itt is kibírunk!” De valóban, „csak” 900 méter lett volna a völgy.
Zolo meg talán a sátor kifeszítésével ügyködött, vagy a sátor körül ásott. Mivel nem biztos, hogy mindenki odabent volt, ő (és pl. Tibo is) akár még kint is lehetett. Zolo kezén ott volt az iránytű, azt nyilván levette volna a sátorban…

 1517. lebearpolaar — 2013-04-02 21:27 

…viszont a fényképezőgépet a nyakában semmi sem magyarázza meg, szóval én már lassan szeretném nagyon a világító kockajetire kenni a dolgot. 😀

 1516. falusiliba — 2013-04-02 21:27 

@szega:
Nem értek ehhez sem, de laposra zúzódott orr, összes borda eltörése, gerinc fraki nélül, sziklán, szerintem elég necces. Ehhez nem laops aljzat kellene?

 1515. lebearpolaar — 2013-04-02 21:26 

@falusiliba: a teljes harci díszre egyébként van egy teljesen logikus magyarázat: ő aludt (volna) a sátor valamelyik szélén, ahol a leghidegebb volt.
És egészen hihetetlen, hogy néha azért találunk logikus(nak tűnő) dolgokat is ebben a történetben, lassan már én sem vagyok biztos abban, hogy tudni akarom mi történt. :DD

 1514. falusiliba — 2013-04-02 21:23 

Mármint kommentelem…

Érthetetlen, hogy miért ott táboroztak, tényleg. Miért, nem mentek le a völgy aljára.

És miért volt bontatlan az egyik fekhely. És miért volt Zolo majdnem teljes harci díszben (kivéve: csak nemezcsimma).
Ép ésszel azt mondaná az ember, hogy elegük lett, elfáradtak, de teljesen illogikus, hogy miért ástak fent, amikor a szévédett hely nem volt túl messze. (Később le is kerültek oda.)

És egyáltalán, BIZTOS AKARJUK TUDNI, HOGY MI TÖRTÉNT?:DDD

 1513. szega — 2013-04-02 21:18 

@falusiliba: Jogos észrevétel, ráadásul a völgyről készült nyári fotók alapján ott nem nagyon lehet hatalmasat esni. Nem szakadék. Lábtörés oké, ha egy nagyobb kőről valaki lecsúszik, de ilyen súlyos bordatörés?

 1512. falusiliba — 2013-04-02 21:12 

És msot stopi, szanaszét posztolom az oldalt, de akkor is meg kell jegyeznem, illetev magamat kell, h cáfoljam. Miért lenne logikus, hogy Ludára estek volna?Szerintem soha, az ötvenes években pedig végképp nem engedtek volna előre egy nőt (nagyon helyesen, bocs emancik) utat törni, át a bozóton, vészhelyzetben. És sem.

 1511. lebearpolaar — 2013-04-02 21:06 

Valamelyik galériában van egy távlati kép, azon jelölve a sátor helye. Nyári felvétel, de még így is csak az jutott legelőször az eszembe, hogy eszméletlen szar helyen sikerült letáborozniuk.

 1510. falusiliba — 2013-04-02 21:05 

Az is teljesen elképzelhető, hogy szegély Ludára estek a többiek. És az is, hogy fára másztak (nekik nem volt kihívás felkapaszkodni a fotókon látszik), csak úgy, vagy ágat letörni, vagy jelet hagyni, vagy szánkót készíteni… (bár hiszek abban, hogy ezeknek mind egyszerűbb módja is lett volna, pl. egy alacsonyabb növésű fa).
De miért hagyták el (akárhogyan is) a sátrat (majdnem) egyszerre???

 1509. szega — 2013-04-02 20:59 

Én azt nem tudom hová tenni, hogy Zolotarjev nem próbált visszamenni a sátorhoz. Frontharcosként messze ő volt a legedzettebb, a háborúban ennél nehezebb téli akciói is lehettek. Oké, nyilván ő volt a B-csapat vezetője, de szerintem sokkal rizikósabb volt nekiállni menedéket építeni, mint visszaevickélni a sátorhoz. Nem értem…

 1508. falusiliba — 2013-04-02 20:48 

@bilkis:
Nálam első a sátortól való távolság, aztán a ruházat, végül a sérülések.

 1507. falusiliba — 2013-04-02 20:47 

@szega:
Értem, köszönöm.

 1506. falusiliba — 2013-04-02 20:44 

@lebearpolaar:

Anno mi úgy aludtunk az említett égető hidegben a legjobb barátommal, hogy bár teljesen aszexuális volt a kapcsolatunk, totálisan összebújtunk és egyszerre fordultunk, szarrá röhögtük magunkat és ha lett volna bárminemű vonzalom köztünk, a legutolsó lett volna, ami felmerül, adott körülmények között. is.

 1505. szega — 2013-04-02 20:44 

@bilkis: Jaja, nálam első a sátor, a sérülésekkel még meg tudnék békélni. 🙂

 1504. szega — 2013-04-02 20:42 

@falusiliba: A letördelt ágakat korábban találták meg, elvezette őket a vízmosásig, de ott semmit sem találtak, mert rövidek voltak a szondák. Aztán májusban ez már nem volt gond…

 1503. bilkis — 2013-04-02 20:42 

@szega:
Igen, erre írtam délelőtt, hogy a konteókat alapvetően két „nyom” zavarja össze, az egyik a felvágott sátor, a másik a sérülések.

 1502. falusiliba — 2013-04-02 20:40 

@szega:

Ja, ja szerintem is már lenyugodtak, melegedtek (hóásástól izzadtak még), mikor történt az egész. Szerintem hirtelen, és szerintem váratlanul.
Érdekes, nekem is a Bakonyban történt, hogy annyira hideg volt a sátorban a föld (dupla polifoam), hogy égetett.:)

 1501. lebearpolaar — 2013-04-02 20:38 

@falusiliba: szvsz a hipotermia ennek a VALAMINEK a következménye és nem a kezdete. Valaki írta fentebb, hogy Krivoék összesimultak :D, mondjuk ezt garantálni tudom, mivel a sátorban elég hideg volt (főleg a széleken, mert ott húzott be a szél és a hűvös, ha jól emlékszem talán Slobo kabátját is „szigetelésre” használták fel), egyszóval ember legyen a talpán aki ilyen összepasszírozott helyzetben akármilyen malackodásra adja a fejét. 😀

 1500. szega — 2013-04-02 20:33 

@falusiliba: Egy apró észrevétel: az, hogy levették a cipőjüket, szerintem egyértelműen arra utal, hogy nem készültek megfagyni, hanem épp lepihenni akartak, és teljesen jól voltak. Emlékezzünk, hogy elő volt készítve a sonka, amit közösen ettek. Jugyin utólag elmondta, hogy akik a kályha mellett aludtak, panaszkodtak a túl nagy melegre, és csak azok aludtak cipőben, akik a kályhától messzebb feküdtek. Innentől számomra lenyűgöző a hidegtűrésük. Katonakoromban egy hónapig sátorban aludtam (hadgyakorlat, január, Bakony fennsík), az izzó dobkályha mellett feküdve az egyik oldalam meg akart gyulladni, a másik oldalam meg majdnem megfagyott. És váltásban 2 órákat álltam kint a süvítő jeges szélben. Persze csak -15 fok lehetett, de nekem borzalmas volt. De a hipotermia fel sem merült.

 1499. falusiliba — 2013-04-02 20:31 

@lebearpolaar:
Igen, SZERINTEM abban az esetben, ha a racionalitásra hajló életösztönt felülírja VALAMI.:) Valami, ami nem hipotermiás sokk első fázisa, bocs biklis:)

 1498. falusiliba — 2013-04-02 20:29 

Májusban abban az övben még lep a hó mindent? Lehetnek olvadások? Csak azért kérdem, mert a fenyőtől a vízmosásig a keresőknek a letördelt ágak mutatták az utat, márpedig azt csak akkor mutathatja, ha nem olvadt el alatta a hóréteg. Tudom hülye a kérdés, hiszen a keresőcsapat képein tisztán látszik, mekkora a hó (vízmosás). De mi van, ha azok nem is pár hónappal később készültek…

 1497. lebearpolaar — 2013-04-02 20:24 

@falusiliba: Még mindig MVB által linkelt cuccnál járok, ott pl.a többi oldallal ellentétben kifejezetten részletesen kitérnek a lehetséges mentális és emberi reakciókra, vagyis lehet, hogy ott akkor az életösztönük pontosan azt diktálta, hogy bármi áron, de menjenek el a sátortól, a nyílt tereptől egy szélvédett(ebb) helyre. Akár pont Gyatlov lehetett az, aki az egész szituáció élére állt és összeterelte a társaságot.

A bordatöréshez még egy info ugyanerről az oldalról:
„And agreed that the goods in the 10 – 20 kg when dropped from a height of about a meter can break ribs on a rigid support.”

 1496. szega — 2013-04-02 20:22 

@bilkis: Én sem hinném az UFÓs verziót, de tényleg nem tudok racionális magyarázatot találni…
Az az igazi rejtély, hogy miért viselkedtek úgy, ahogy? Mondom, a Te gondolatmenetedet követve nincs semmi extra a Titanicban sem. Jéghegynek ütközött, és naná, hogy elsüllyedt. Aztán mégis mennyi kutatás után jutottunk el oda, hogy választ tudunk adni, ami nyilván még mindig nem teljes, de már egész jó… :)))
Itt viszont sajna nincs mit kutatni, legfeljebb a visszaemlékezéseket. Számomra a legfőbb kérdés: miért vágták fel a sátrat, és vonultak le a völgybe? Amikor már lent voltak, onnantól jön az agónia, a kényszerpálya.

 1495. falusiliba — 2013-04-02 20:22 

közülük (a hév)

 1494. falusiliba — 2013-04-02 20:19 

@bilkis:

Upszi, ezek szerint egy az ösvény. TÉNY (amennyire tény lehet), hogy hogy kihűlésben haltak meg közüllük heten. Előtte szegények nyilván végigjárták a stációit. Engem a sátorból való menekülés (?) pillanat érdekel, mert akkor a hipotermia első fázisán -vacogás- kívül szerintem még nem mutatkozhattak egyéb jelek.

 1493. falusiliba — 2013-04-02 20:15 

Olvastam, de tartom azon álláspontomat, hogy a túra elején voltak, kockacukroztak, azon a napon kb 4 órát meneteltek baszterga hidegben (el sem tudjuk képzelni), sátornak lukat ásnak, felállítják a sátrat, összebújnak, előkerülnek a lópokrócok, anyámtyúkják, elképzelhetetlennek tartom, hogy bing, este fél hétkor jön a hipotermiabogár és egyszerre mászik az agyukba.:)

 1492. falusiliba — 2013-04-02 20:08 

@bilkis:
Azért az ufókon kívül rengeteg alkonteó létezik még. Hadd említsem meg a khm.. személyes kedvencemet a ragyogó kockajetit:D

 1491. bilkis — 2013-04-02 20:05 

@falusiliba:
DE. 🙂 Olvasd el még egyszer a délelőtti kommentemet.

 1490. bilkis — 2013-04-02 20:04 

@szega:
Félreértettél, nem azt mondtam, hogy nem lehettek plusz tényezők, előzmények, én csak azt mondom, alapvetően a hipotermiából kiindulva kell keresni a választ, nem UFÓkból, KGB-ből, manysi vadászból, jetiből, mert ezek jelenlétére semmi nem utal.
Ettől még ezek is lehettek, csak a rendelkezésre álló adatok (amennyiben ragaszkodunk hozzájuk) nem igazolják a közrehatásukat.

 1489. falusiliba — 2013-04-02 19:59 

És, nem győzöm ismételni, 25 percen át minimum baktatni lefelé, szúrós, tépő szélben, -25 fokban, térdig érő hóban, miközben a sátorban vannak a pokrócok… én visszafordultam volna 21 méter után, a hipotermia az életösztönt nem eliminálja.

 1488. bilkis — 2013-04-02 19:57 

@snug:
Érdekes, hogy amit az ember nem tart valószínűnek, annak a megtörténtét is vonakodik felfogni. Egy rövid off példával hadd éljek. Az egyetemen egy évfolyamtársammal a következőképpen puskáztunk írásbeli vizsgán: blazírt arccal kitettük a könyvet az asztalra, abból kiírtuk, amit kellett. Soha nem buktunk le. A titok abban állt, hogy tökéletesen valószínűtlen volt, hogy bárki megengedi magának ezt a merészséget.
Persze, totál valószínűtlen, hogy 9 tapasztalt túrázó megfagyjon az Urálban. Akkor viszont UFÓk voltak.

 1487. falusiliba — 2013-04-02 19:56 

Nem tudom, ti mennyit túráztatok életetekben, de annyi biztos, hogy ha 2 megbolondult srác kivágja a sátort, hogy elinduljon fáért, vagy ” együtt métázni a fagyott málnásba”, soha, egy túrázó, vagy túravezető nem menne hiányos öltözékben utánuk, pláne, hogy ne ürítsen ki gyorsan egy hátizsákot (30mp), és ne tömjön bele ezt-azt, és egyáltalán. Szerintem mindannyian tudták, hogy ez nem játék. Hogy hipeotermiás tudatzavarban, zombikolóniaként félig felöltözve özönöljenek, ezt egyáltalán nem tudom elképzelni. Hogy elmeneküljön/lébecoljon kettő ez oké, de hogy nem megy utána másik hét, az is. Lányok szépen bevarrják a sátrat, míg két kereső ember az előző kettő után indul.
Az biztos, hogy kurta hideg volt. De a sátorban túlélhették volna még négyen is. Nem butagyerekek voltak, tudták ők is.

 1486. szega — 2013-04-02 19:14 

@bilkis: A hipotermiával nincs semmi bajom, hiszen bizonyíthatóan ez okozta legtöbbjük vesztét. Engem a kiváltó ok (okok?) és az egész történés-sor zavar. Rácsúszik annyi hó a sátorra, hogy széttöri kettőjük bordáit. Ennek a nagy tömegű hónak semmi nyoma nem marad, egyszerűen eltűnik, ami marad, az legfeljebb egy tojást tudna összetörni. Nem volt olvadás, de annyira eltűnik a hó, hogy a sátrat megtaláló, nálunk ezerszer hozzáértőbb emberek egyértelműen túlélést remélnek a nyomok alapján. Ezek az emberek nem magunkfajták voltak, hanem az orosz tél, és a hegyek jó ismerői.
Folytatva, Djatlovék a hipotermiától megzavarodva levonulnak a fenyőhöz, majd hárman zavarodottan visszaindulnak, Szlobogyin a földre veti magát, és széttöri a fejét. Zolotarjev vezetésével a többi zavarodott akkurátusan megépít egy menedéket, majd attól pár méterre egy halomban halnak meg, de előtte még üldögélnek a menedékben.
Ez így nekem nem kerek. A hipotermia persze stimmel.
A Titanic is attól süllyedt el, hogy egy jéghegy felhasította az oldalát, de a vesztét egy sor fatális véletlen egybeesése okozta, és ezeket az okokat csak mostanra sikerült nagyjából megnyugtatóan tisztázni, beleértve pl. a kézi szegecselés hiányosságait, vagy a figyelőtávcső hiányát. Nem csak annyi a magyarázat, hogy jéghegynek ment, és ilyenkor a kor legmodernebb hajójának kötelező elsüllyednie, tehát nincs semmi rejtély. 🙂

 1485. snug — 2013-04-02 19:13 

Én sem tartom valószínűnek, hogy egyszerűen csak megfagytak volna, bár az is igaz, hogy már semmiben sem lehet biztos az ember.

Viszont egy dolog szerintem még nem nagyon merült fel, illetve bilkis kolléga utalt rá, és én is gondolkodtam már effélén korábban. Elképzelhető, hogy nem egyszerre „őrült meg” mindenki, és nem libasorban vonultak le a sátorból, hanem a két legkevésbé tapasztalt és legfiatalabb srác, Dorosenko és Krivosenko valami miatt összekaptak, és ők ketten vágták ki a sátrat, majd elkezdtek rohanni a vakvilágba – nyilván lefelé. A többiek vissza akarták hozni őket, és mindenki utánuk rohant úgy, ahogy volt.

Még egy olyasmit is el tudok képzelni (remélem, nem veszitek úgy, hogy a halottak emlékét akarnám gyalázni ezzel), hogy a két srác között kialakult egy intim viszony, olyan „túl a barátságon”-féle, és a sátorban félig felöltözve valami olyasmibe kezdtek, amit a többieket nem néztek jó szemmel, esetleg „büntetésből” ki akarták zavarni őket a sátorból. Aztán elszabadult a pokol. A két srác elindult a nagy semmibe, a többiek pár perc múlva utánuk. Mire a fához értek, szegény Doro és Krivo már teljesen dezorientáltak voltak. Azt hitték, a többiek üldözik őket, pedig csak vissza akarták vinni őket a sátorba. Felmásztak a fára, levagdosták az alsó ágakat, hogy a többiek ne tudjanak utánuk mászni. A többiek tüzet gyújtottak, Zinának elege lett az egészből, elindult visszafelé, Gyatlov és Szlobo utána. Vagy esetleg Szlobo még a fa alatt megsebesült (fejbetalálta egy vastag ág, esetleg rázuhant a két srác közül valamelyik?), Zina és Gyatlov megpróbálták visszatámogatni a sátorhoz, de egyikük sem ért oda.

Időközben a két srác lezuhant a fáról, a többiek szépen egymás mellé fektették őket, levették a használható ruhákat (Ludmilla cipőként a lábára tekerte Krivo nadrágját), majd a profi Zolotarjov vezetésével beljebb mentek az erdőbe, hiszen az „öreg” tudta, hogy nincs esélyük visszajutni éjjel a sátorhoz.

Azt viszont tényleg nem tudom semmivel sem magyarázni, miért hagyták ott a menedékhelyet. Lehet, hogy itt jön be a hipotermia és az átélt sokk miatti irracionális viselkedés. Lehet, hogy itt sem egyszerre „őrültek meg”, hanem pl. Ludmilla elindult a vakvilágba, belecsúszott a vízmosásba, ahol már nem tudott felállni. Majd az őt kereső társai olyan erővel csúsztak rá és egymásra, hogy össze-vissza törtek a csontjaik.

Persze így is marad megmagyarázatlan dolog bőven (hiányzó nyelv, égési sebek korom nélkül stb.), de akár így is történhetett…

 1484. bilkis — 2013-04-02 18:40 

@szega:
Azért az őket keresők nem voltak ugyanabban a helyzetben, mint mi. Ne feledjük el, hogy elsőre csak ötüket találták meg, a többieknek nyoma sem volt. Ebben a tudatban éltek hónapokig, amíg nem került elő a másik négy holttest, még nehezebb lehetett magyarázatot találni. Egyszerűen nem halhattak csak úgy meg, ennek így semmi értelme – gondolták. De hát a halált önmagában nehéz elfogadni, főleg fiatalok esetében, ugyan mi értelme – függetlenül annak módjától?
Még felfoghatatlanabbá teszi a történteket, hogy mind a kilencen meghaltak. Ebből megint könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy mind a kilencüknek meg KELLETT halnia, mert valami olyasmi történt, ami a túlélésüket eleve kizárta. A sorszerűség szempontjából ez a feltevés egyáltalán nem téves, talán ez volt mindannyiuknak megírva, ugyanakkor ezt az eseményekre vonatkoztatni megint nem lehet. Elképzelhető, hogy a folyamat beindulásakor még többeknek igen jó esélyei voltak a túlélésre, egyszerűen csak olyan szerencsétlenül alakultak a dolgok, hogy így jött ki.
Tudom, hogy ez olcsó magyarázatnak tűnik, de egy igen fontos dologra szeretnék rávilágítani:
A hipotermia okozta tudatzavar és később beálló halál olyan magyarázatot ad az egész szerencsétlenségre, amely további feltételezést nem igényel. Hatuk esetében a halál egyedüli oka a hipotermia volt, így a halálhoz vezető hipotermiás fázisok és tünetek is kétséget kizáróan jelen voltak.
Bármi mást teszünk a történet elejére, arról csak feltételezni tudjuk, hogy ott volt, mert nincs rá bizonyíték. Míg a hipotermiára van.

 1483. kobrafej — 2013-04-02 17:58 

Edzett,jól táplált fiatal nem hűl ki pár óra alatt.Senki nem fagy meg mozgás közben.Sára Sándor dok.filmjében mesélték a katonák,hogy -40/30 fokban szélben nyílt terepen mentek 15-20 kilométert.Ott is az halt meg aki fizikailag nem bírta tovább és leült.Elaludt és megfagyott.Ők sem voltak túlöltözve.

 1482. szega — 2013-04-02 17:37 

Kézenfekvő dolog a hipotermia, csak hát a kutatásban egy rakás ember vett részt, kezdve a manysi vadásztól, a profi hegyi túravezetőn át katonákig, és valamiért nekik sem állt össze a kép. Persze, összetaposták a nyomokat (mert nem helyszínelők voltak), de nem voltak hülyék, és egyből következtetéseket vontak le a nyomokból. De nem az volt a konklúzió, hogy „ó, hát ez egyértelmű, hideg volt, meghaltak, mindig ez van”, hanem értetlenül vakargatták a fejüket.
Pl. amikor megtalálták a sátrat, nem az volt a következtetés, hogy ez biza egyértelmű hócsuszamlás, sajnos reszeltek a srácoknak, törött bordával fekszenek valahol, hanem örültek, hogy nincsenek odabent. Fel sem merült, hogy bárkit agyonnyomott a hó. Pedig azok az emberek valszeg elég sok lavinát, meg hóban megtalált hullát láttak már addig. Egy pesszimista volt csak köztük, aki negatívan nyilatkozott, de azt rendesen le is hurrogták.

 1481. falusiliba — 2013-04-02 17:02 

 1480. falusiliba — 2013-04-02 16:47 

@bilkis:
Nem rossz.:)
Egy ilyesféle csoportos hallucinációt simán el tudok képzelni. (sajnos volt részem hasonlóban, ahhoz hideg sem kellett, csak 3 nap folyamatos meló, alvás nélkül)
Ám valóban kilencen voltak, ezek közül 3 a mai viszonylatokhoz képest is piszok edzett volt (sőt!)+ oroszok (van egy orosz haverem, ő egyszerűen nem tud fázni)+ a túra tök elején voltak, nem a vége felé.

Nem tudok továbblépni azon a fantáziaképen, ahogy 20-25-30 percen át vonulnak, futnak, cammognak ezek a gyerekek, anélkül, hogy bármelyikük meggondolná magát.

A többivel egyetértek..)

 1479. lebearpolaar — 2013-04-02 16:37 

@bilkis: Még mindig a fentebbi linkből idézve, hangsúlyozza a szerző, hogy itt nem csak a fizikai, hanem a mentális igénybevételt is figyelembe kell venni. A pánik és a félelem még jobban gyengíti az ember szervezetét (pláne ilyen körülmények között) és sokkal hamarabb bekövetkezhet a hipotermia.

 1478. bilkis — 2013-04-02 15:42 

@szega:
Még valami. A kommentem elején idéztem a hipotermiáról szóló cikkeket, abban éppen arról van szó, hogy nem is kell hozzá extrém hideg, pl. hosszú ideig fűtetlen szobában is kialakulhat. Kimerülnek az energiaraktárak, összeomlik a hőháztartás, ez vezet a testhőmérséklet csökkenéséhez. Szerintem ez két túrázó esetében ugyanakkora valószínűséggel megtörténhet, mint kilenccel, ha általában nem jól mérik fel saját, terepviszonyokhoz mért teljesítőképességüket.

 1477. bilkis — 2013-04-02 14:00 

@szega:
De nem is egyszerre halnak meg, mintegy vezényszóra, hanem több órás eltéréssel. Lehet, hogy Ludáék négyen túl is élik, ha nem zuhannak bele a vízmosásba. Nem értem, mitől valószínűbb, hogy UFÓ szállt le, vagy fegyverkísérlet, illetve egyéb további feltevést igénylő esemény történt, különösen úgy, hogy ezekre semmi bizonyíték? Még egyszer mondom, nem tartom ezeket sem kizártnak, csak nem értem, mitől tűnnek valószínűbbnek.

 1476. lebearpolaar — 2013-04-02 13:11 

@szega: Itt az extrém időjárási körülmény nem is önmagában a hideg, hanem a nagyon erős szél volt, valószínűleg azon az estén/éjszakán is.
Kicsit visszautalva a fentebbi sátorbeásós képre: a cunami jellegű lavinát nyilván elvethetjük teljesen, viszont sajnos teljesen reálisnak tartom azt, hogy az erőteljes szél és a (befelé lejtő) beásás miatt egy nagyobb adag hóréteg meglazulhatott és rácsúszhatott a sátorra. Ráadásul a talaj alattuk kemény volt (sílécek), ami szintén nem kedvezett senkinek, pláne a bordatörötteknek.

Legalábbis nagyjából így foglalja össze MVB linkje a kiváltó okokat, hosszan részletezve a sátor felverésének körülményeit, a sátorban elhelyezkedést, ésígytovább.

Hiába voltak tapasztalt és strapabíró szovjet túrázók, pánikoltak, féltek, megsérültek, fáztak, de próbáltak valahogy túlélni – szóval, egész egyszerűen emberek voltak és nem robotok. 🙂

 1475. szega — 2013-04-02 12:53 

@tyler: Az a nyírfaág egészen pontosan egy törpenyír volt, egy kis fa, amire ráesett, és haldoklása közben megmarkolta. Nem egy különálló ág.

 1474. szega — 2013-04-02 12:47 

@bilkis: Van logika abban, amit mondasz, és ez a verzió tetszene is nekem, ha 2 vagy max 4 túrázóról lett volna szó.
De itt 9 nagyon különböző ember volt, férfiak, nők, főleg fiatalok, de volt egy idősebb is, a közös az volt bennük, hogy mind felkészültek, rátermettek voltak, és a felszerelésük kifogástalan volt.
Ilyen körülmények között szvsz nem történhetett mindannyiukkal, 9 emberrel ugyanaz, kellett volna lenni túlélőknek. Mindenkinek más a tűrőképessége, máshogy és máskor reagál a hidegre. Egyáltalán nem volt extrém időjárás a térségben, teljesen normális volt a -20 fok körüli éjszakai hőmérséklet. Lavina biztos nem volt, a sátort csak az időközben ráesett, ráfújt hó takarta.
Itt valami csoportos, „össznépi” felfordulás volt, aminek az oka rejtélyes…

 1473. bilkis — 2013-04-02 11:51 

Sziasztok!
A blog végigolvasása és a téma alapos körüljárását követően az alábbi következtetésekre jutottam.

Két kiindulási pont van: használjuk vagy elhajítjuk Occam borotváját.

1. Használjuk a borotvát következetesen, így csak a rendelkezésre álló nyomokból indulunk ki, és elvetünk minden olyan feltételezést, amelyet nyomok nem támasztanak alá. Ez alapján egyetlen, borzasztó közönséges megoldásra jutunk, amely megoldás annyira pimasz és nevetségesen egyszerű, hogy igen nehezünkre esik elhinni. Ez esetben nincs semmi olyan külső közreható erő, amely egyébként az adott időben, helyen ne lehetett volna jelen, egy leküzdhetetlen természeti erő, amelybe még Napóleon bicskája is beletört: Tél tábornok. Nézzük a tényeket: a halálok legtöbb esetben hipotermia, a maradék esetben sérülések és hipotermia. Hajlamosak vagyunk az egészet úgy felfogni, hogy aki hipotermiás, az egyúttal halott is, pedig a hipotermia egy folyamat, amelynek csak a legvégső stádiuma a halál. Melyek hát a hipotermia tünetei, stádiumai, hogyan alakulhat ki a hipotermia? Ha alaposan körüljárjuk a témát, érdekes információkra bukkanunk. Engedjétek meg, hogy orvosi cikkekből idézzek, és ne linkeljek, mert ide leírva talán jobban szembeötlenek : „A kihűlés tünetei általában annyira fokozatosan alakulnak ki, hogy sem az illető, sem környezete nem döbben rá, mi is történik. Kezdeti tünetként jelentkezik a reszketés és fogvacogás. Ahogyan a testhőmérséklet tovább csökken, a reszketés alábbhagy, a mozdulatok lassúvá és ügyetlenné válnak, megnő a reakcióidő, a gondolkodás zavarttá válik, az ítéletalkotás gátolt lesz. Az illető összeeshet, elkóborolhat vagy egyszerűen lefekszik a földre pihenni. Ha a testhőmérséklet még tovább esik, a reszketés abbamarad, ami igen fontos jel. Ezen a ponton az illető még magatehetetlenebbé válik, és kómába eshet. A szívverés és a légzés lassabbá és még gyengébbé válik. Végül a szív megáll.Minél alacsonyabb a testhőmérséklet, annál nagyobb a halál bekövetkeztének esélye. Halál állhat be már 31 °C alatt, de még valószínűbben 28 °C alatt.” (Egészségügyi Minisztérium Lakossági egészségügyi informáicók)
„Hipotermia akár egy fűtetlen lakásban is néhány nap alatt kialakulhat. Egészséges emberrel is előfordulhat, ha hosszabb ideig tartózkodik kinn a hidegben, szeles időben, különösen akkor, ha közben nehéz fizikai munkát végez. Az energiaraktárak kimerülése okozta testhőmérséklet csökkenés a mozgás és a gondolkodás lelassulásával járhat, de akár észrevétlen is lehet. A veszélyes mértékű lehűlésre figyelmeztethet az ingerlékenység, zavartság, hidegrázás, hideg és sápadt bőr, letargia, fokozódó ügyetlenség, ésszerűtlen cselekedetek vagy elmosódó beszéd.” (dr. Info)
„Az emberi szervezet normális hőmérséklete 36 és 37 °C között van, amelynek csökkenése hipotermiás állapothoz vezethet. A kihűlés nem csak a szélsőséges hidegben lévőkre jelent veszélyt, hosszabb távon akár egy fűtetlen lakás is kiválthatja. A gyermekek, az idősek és a sérültek fokozottan vannak kitéve a szervezet kihűlésének, ezért az extrém sportok során fellépő balesetek ellátásának fontos része a szervezet hőveszteségének megakadályozása, amíg a hivatásos segítség megérkezik. Az átnedvesedett ruha és erős szél szintén elősegíti a szervezet vészes lehűlését.Az 1-2 fokos hőveszteség izomremegéssel, reszketéssel jár. A pulzus szapora, gyors lélegzés, kissé megemelkedett vérnyomás észlelhető.Tartós hatás esetén a szervezet hőszabályozása kimerül, a testhőmérséklet folyamatosan csökken. A remegés megszűnik, bágyadtság, álmosság, érzékcsalódás jelentkezik. A vérnyomás csökkenni kezd, a légzés ritkul és felületessé válik. Szívritmuszavar lép fel. A szervezet eszméletvesztéssel járó, tetszhalál-szerű állapotba esik.” (wikipédia)
Tudom, hogy a legszimplább magyarázatot a legnehezebb elfogadni, mert mindjárt jöttök azzal, hogy ezek kemény orosz gyerekek voltak ám, tapasztalt túrázók, nem szarral gurigáztak, velük volt egy mindent kiállt KGB ügynök, kizárt. Meg kell kérdeznem, miért is? Az ilyen túrázási kihűlések többnyire a tapasztalt túrázókkal fordulnak elő, leginkább azért, mert átlagember nem megy ilyen túrákra, és az efféle balesetek legfőbb közreható oka saját teljesítőképességük túlbecsülése, vagy a természet erejének alábecsülése.
Nem azt mondom, hogy csak így történhetett, de occam borotváját következetesen használva csak erre a megoldásra juthatunk, mert más külső közreható erőre bizonyíték nincs. (Se lavina, se bukószél, se katonai kísérlet, robbanások, mansi vadászok, jetik, ufók stb.)
Szerintem az esemény ilyen magyarázattal a háttérben kb. az alábbiak szerint történhetett: a napok óta tartó, kimerítő túrázás és egyre növekvő, csontig hatoló hideg kivétel nélkül mindegyikük idegrendszerét kikezte, egyesekét jobban, másokét kevésbé. Február 1-jén még egy hóvihar is nehezíti helyzetüket, a Djatlov úgy dönt, korán letáboroznak, már tüzelőfáért sem mennek el, mindenki húzza meg magát a sátorban, míg a vihar el nem ül. (csökkent ítélőképesség) Talán a többieknek vannak ellenvetéseik, de annyira fáradtak, hogy nem kezdenek vitába, tábort ütnek. A sátor azonban huzatos, a kályhát nem üzemelik be, hiába esznek, egyes hőháztartása teljesen kimerül, furcsa viselkedésbe kezdnek. Talán Dorosenko és Krivo kitalálják, hogy elmennek tüzelőért (zavart gondolkodás), de Djatlov igen csökönyös ember lévén nem engedi ki őket a sátorból (ingerlékenység) – itt visszautalnék egy korábbi kommentelőre, aki igen éles meglátással rámutatott arra, hogy a sátorkivágásnak egyetlen ésszerű oka van, ha valami miatt a bejárat felé nem tudják elhagyni a sátrat. Itt plusz egy ésszerűtlen ok is társul, az ítélőképesség gátoltsága és a zavart gondolkodás, így talán ezek ketten kivágták a sátor oldalát, hogy márpedig ők elmennek tüzelőért, legyen bármi. A többiek utánuk erednek, 20 méternyi futás után megfékezik őket. Itt még egyszer hangsúlyozom, a hipotermia valamennyiük tudatára rátelepedett már, mindannyian produkálják a tüneteket, csak eltérő módon mutatkozik meg. A sátorba már nem mennek vissza, mert minimális védelmet sem nyújt már a hideg ellen, a fejszéket, ruhákat már nem veszik magukhoz, mert eddig már nem terjed (gondolkodás lelassulása), csupán annyi van bennük a létfenntartó ösztönből, hogy maradjanak együtt és menjenek. De az is lehet, hogy ekkorra már többüket valamiféle érzékcsalódás (merthogy ez is a hipotermia tünete) tartja távol a sátortól, havasi embert látnak ott, ahol nincs is.
Nos, innentől kezdve csak a külsérelmi nyomok nélküli belső sérülések szorulnak magyarázatra, mivel úgy gondolom a fáramászás, az erdőben kóricálás, tűzrakás, menedékhely kiépítés mind-mind lehetett a túlélésre hajtó, de erősen zavart tudatállapotú ember megnyilvánulása. E körben ismét egy fentebbi kommentelőre hivatkoznék, aki kifejtette, hogy az ilyen bordatörés lehet az egymásra eső emberi testek következménye. Kolbászoltak az erdőben, rámentek egy hóhídra a vízmosás fölött, beleestek, kész. A hiányzó nyelvből az aznapi eseményekre vonatkozóan szerintem nem lehet érdemleges következtetést levonni, figyelemmel arra az egyáltalán nem mellékes körülményre, hogy Luda tetemére május 4-én bukkannak, olvadást követően. A források nem egyértelműek e körben, hogy még életében tűnt-e el a nyelv vagy már halálát követően. Ezt nem tudjuk, de önmagában e ténynek a homályossága szerintem semmiféle ufó, KGB, katonai kísérlet, manysi vadász, jeti elméletet nem alapoz meg. Nem számoltam el még Rusztem betört koponyájával a semmi közepén. Hogy ennek okát nem állapították meg, szintén a nyomozás hiányosságának tudom be. Ugyanis lehet, hogy semmit nem találtak körülötte, de az sem került megállapításra, hogy mégis milyen tárgy okozhatta (tompa, éles, lehetett-e mondjuk egy darab jég stb.), erre azért a törés alapján lehetett volna következtetni (ami érintkezik, nyomot hagy – szintén kriminalisztikai alapelv).
2. Hajítsuk el Occam borotváját, innentől kezdve minden feltételezés megengedett.
Mégsem jön össze egy valamire való konteó. Miért? Egy történetet összezavarni két módon lehet: vagy információkat hallgatok el, vagy dezinformálok. Ha simán csak információk elhallgatásáról volna szó, akkor ki lehetne rakni egy többé-kevésbé ellentmondásmentes konteót, de nem lehet. Túl sok, és egymásnak látszólag ellentmondó bizonyíték áll rendelkezésünkre. A legtöbb ellentmondást a bekövetkezett sérülések és a belülről kivágott sátor, mint nyomok adják. Tegyünk fel valamit, mégpedig azt, hogy ezen nyomok valamelyike vagy mindegyike hamis, utólag létrehozott.
Miért? Nekem tetszett az a verzió, amit taglalt valamelyikőtök, hogy kedvenceink Darwin díjas halottak, és bizony, bizony a nagy SZU ekkora égést nem visel el, hogy szívós ifjai ne bírjanak ki két hetet az orosz télben, hanem szimplán halálra fagynak túrázás közben. Azért legalább néhány sérülés legyen, de a hullákat már civilek látták, és amúgy is a boncorvosok asztalán vannak, nincs más megoldás, mint néhány post mortem sérülést halál okaként feltüntetni. Kérjük már meg a varró elvtársnőt, hogy nyomjon be egy ilyen infót „belülről vágták ki a sátrat”, majd egy általunk jól megfizetett szakértő megállapítja véleményében ugyanezt.
Mindenki tudja, hogy az oroszoktól nem áll távol a látszat fenntartása. Ugyanakkor katonás vagy kémsztorit, manysiellenességet nem akartak, lavinát utólag generálni már nem lehetett, valami ismeretlen természeti erő, az jó lesz. Aztán meg kussoljon mindenki, nem kell ezt az ügyet szellőztetni, nagy dobra verni, nem tesz jót a kommunista nagyhatalom imidzsének.

Ha annál maradunk, hogy nyomokat nem utólag hoztak létre, hanem elhallgatnak, hézagmentesen jóformán csak az UFÓ sztori áll meg. Itt meg azzal az extra feltételezéssel kell élnünk, hogy létezik Földön kívüli civilizáció. Nem áll tőlem távol ez sem, miattam lehet.

No, remélem megindít pár agyat a töprengésem!

 1472. lebearpolaar — 2013-04-02 11:39 

alpklubspb.ru/ass/dyatlov_122.jpg
Ez a kép viszont baromi érdekes, főleg a második fele. Így ásták be magukat a hóba, hogy védjék magukat de főleg a sátrat a nagyon erős széltől.

 1471. tyler — 2013-04-02 10:46 

Most hirtelen eszembe jutott, hogy esetleg arról van információnk / tudták volna az orvosszakértők, ha valaki(k) megvakultak volna?

Ez magyarázatot adhat például arra, hogy miért nem mentek (találtak) vissza a sátorhoz, vagy akár Djatlov kezében talált nyírfaágra (vakon „tapogatózás”).

Más: valószínűleg sejtették, legalábbis biztosan észlelték, hogy mi volt az az „erő”, ami az esetet okozta. A fenyőfás találkozónál pedig volt 20-25 percnyi idejük is, továbbá tüzet is raktak.

Mi van, ha a letört faágakból ÜZENNI akartak valamit? Akár OTT, és AKKOR, akár a leendő megtalálóiknak. (Mint a klasszikus SOS kirakása a filmekben.) Illetve mennyire életszerű, hogy ha pánikhelyzetben vagyok, és valami rendkívüli történik, ami valószínűsíthető, hogy a halálomat okozza, üzenni próbáljak az utókornak?

 1470. SLC — 2013-04-02 10:45 

@falusiliba: nekem is ilyen órám volt 🙂 Az ember vagy este, vagy reggel húzta fel őket, és kb. 24 órát ketyegtek, többet nem igazán.

 1469. SLC — 2013-04-02 10:43 

Hócsuszamlással nekem is az a bajom, hogy a sátort nézve nem volt rajta annyi hó. Lavina meg vitt volna magával mindent. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy tíz törött bordával még sétáljon az ember, arról nem is beszélve, hogy Zolo teljes mellkasa deformálódott valamilyen iszonyú nagy erő hatásától. Koponyaalapi törés kicsit más, ott egy-két órát talán még elvánszorog valahogy az áldozat, de sokáig az sem bírja.

És akkor ott vannak – vagyis nincsenek – a hiányzó szemgolyók. A jegyzőkönyv szerint egyszerűen hiányoztak és kész. Ez azt jelenti, hogy nem találtak ínhártya maradványokat sem, mert akkor azt írták volna, hogy roncsolt, vagy valami hasonlót. Luda és Zolo szeme hiányzik, de a velük együtt, két négyzetméteren belül ugyanabban a patakban fekvő Tiboé és Kolevatové nem hiányzik.

Vagy Krivo orra. Állítólag madarak csipkedték le, de a hó alól kilógó kezét nem bántották, és Gyatlov testét sem csipkedték össze. Ugyanakkor Luda és Kolevatov orra is be volt törve…

Szóval nem értem én már az egészet.

 1468. lebearpolaar — 2013-04-02 09:33 

@falusiliba: Most már egyre inkább hajlok arra, hogy ez nem szó szerint értve kitörés+menekülés volt, hanem célirányos vonulás. Pont azért nem álltak meg, mert oda akartak eljutni, tüzet gyújtani és később beásni magukat. Ha ez esetleg így történt, akkor az is érthető miért nem vittek magukkal semmit, hátráltatta volna őket. És kitudja hozzáfértek volna-e egyáltalán ezekhez a cuccokhoz.
A sérülések okát el tudom fogadni így, viszont a kínom maga a sátor, amilyen állapotban megtalálták. Mármint, baromira nem úgy tűnik a kép alapján, hogy akkora adag hó csusszant volna rá, ami miatt alatta bordák és fejek törtek.

 1467. falusiliba — 2013-04-02 08:18 

@lebearpolaar:

Ez érdekes lehet.
Sőt, teljesen logikus (éljen, ebben az ügyben ritka dolog ez:). De -és mindig ez a fránya de- hócsusza után, miért lefelé mennek és miért 900 métert?
Egyébként a hócsuszamlás vinne minden egéb elméletet, szerintem. Vagy egy sátorra dőlt fa. Vagy egy baromi erősen lefelé áramló légoszlop.

Ezek a szovjet felhúzós órák egy felhúzással csak 24 órát mentek? Ha igen, akkor a rajtuk szereplő idő +- 12 óra, amikor megálltak.

 1466. becsuszoszereles1k — 2013-04-02 03:16 

Allitolag kimutathato, hogy Zina, Djatlov es Szlobogyin a fenyotol indultak el a sator fele.

Februar 27. – Djatlov: 300 m-re a fenyotol; arcan jegfatyol (halala elott a hoban lelegzett); oraja 5:31
– Zina: 300 m-re tole; orra verzett halala elott
Marcius 5. – Szlobogyint 7-8 nap! mulva talaljak meg a ho alatt; orra verzett; arcan jegfatyol; oraja 8:45
[A posztban levo abra szerint egy sorban fekudtek. Lehet, hogy nem azonos sikban, szintben, hogy Szlobogyin testet annyira eltakarta a ho, hogy nem talaltak meg a masik kettovel azonos idoben?]

Majus 4. – Tibo, orai 8:14-kor, ill. 8:39-kor alltak meg

[Az ember altalaban este huzza fel az orajat, kulonosen, ha masnap fontos dolga, szoros programja van! Nem tudom milyen oraik lehettek, de Djatlove feltunoen sokkal korabban megallt (~3 orahosszaval), mint a masik kettoe -amit ismerunk; esetleg 5:31-kor 3+24 oraval a tobbiek oraja elott? Mert nem huzta fel valami miatt? Vagy 24-3 oraval a tobbieke utan? Ha meg kepes volt arra gondolni, hogy felhuzza.

Egyebkent az iras (mintha dokumentumbol idezne a listat), minden egyes csoporttagnal nevszerint es egyenkent jegyzi meg, mint egy minositest a vegen: tapasztalt turazo. – Kivetelek: Szlobogyin(23), diak; Dorosenko(21), diak, a legfiatalabb; Krivonyiscsenko, am o kimerito nacionale leirassal.]

http://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=+labaz%2C+orosz&source=web&cd=2&cad=rja&ved=0CDQQFjAB&url=http%3A%2F%2Foroszvilag.hu%2F%3Ft1%3Dszines_hirek_sport%26hid%3D3174&ei=VBBaUYXSM8jrsgb_v4AY&usg=AFQjCNFF9093uGcs1UEWVN932EycUDDK-A
——–

LABAZ
ЛАБАЗ – сооружение для хранения припасов: у автохтонных народов Сибири в виде настила на сваях.

LABAZ

Raktárépítmény a szibériai őshonos népeknél; halmon levő padlózat „gólyalábakon”. (на сваях)

 1465. becsuszoszereles1k — 2013-04-02 00:19 

Elkalandozva a terkepen, latom, hogy a kirandulas helyszine, maga a satorozas helye teljesen kozel esik (madartavlatbol meginkabb) a manysi-komi hatarhoz, legalabb is a terkepen.

 1464. abigel — 2013-04-01 23:16 

@SLC: ezt a technikát jó lenne lenyúlni tőlük.valahogy.:)))

Abban nem hiszek, hogy ezek csak afféle kisülések, mert túl „intelligensen”mozognak.Legalább is, ha hihetünk a norvégoknak.
Valamelyik youtube-os filmben volt arról is szó, hogy az egyik ilyen fény, vagy mi a … kb.15000km/h-val száguldozott ide-oda, 30 mp-ig (ha jól emlékszem.Vagy egy kisülés tud ilyet produkálni???(mint abszolút analfabéta a témában, kérdem)

 1463. lebearpolaar — 2013-04-01 23:15 

@MVB: Wow. A sérülésekbe olvastam bele nagyjából, végre egy orvos nyilatkozik a boncolási jegyzőkönyvről és nyilván teljesen más következtetéseket von le, mint ami felé mi elindultunk 😀 (éljen az információtorzulás és az ezzel járó misztikum).
Ha jól olvasom ki, akkor pl. _csak_ Tibo halálát okozta közvetlenül a koponyasérülése – Ljuda és Zolo pedig elsősorban kihűltek (mint a többiek) csak a törések felgyorsították a folyamatot. A dokker azt írja, hogy simán mozoghattak is ezekkel a sérülésekkel (!!), egyáltalán nem haltak bele percek alatt, sőt. Tibot valószínűleg ketten támogatták, mert nem nagyon lehetett magánál… A feje alatt lehetett a fényképezőgépe, emiatt törhetett be.
Odáig jutottam, hogy Tibo, Zolo, Dubinyina és Slobo egyszerre, pontosabban egy forrásból eredő behatástól sérültek meg, mégpedig bent a sátorban. Itt eléggé a hócsuszamlás a sátorra + sérültek elvonszolása + hideg, természeti erők, dezorientáltság amire kihozzák a történetet.
De ez csak nagyjából egy fejezet és már kifolyt a szemem, úgyhogy holnap folytköv.

 1462. abigel — 2013-04-01 23:04 

@tiboru: egy balzsamos májusi este? jól hangzik!várom!

 1461. SLC — 2013-04-01 23:04 

@MVB: itt már az elején elcseszik Dorosenko születési időpontját… 1938. 01. 29. az igazi, Zina írja is a naplójában 29-én, hogy „ma van Jurka születésnapja”.

 1460. abigel — 2013-04-01 22:59 

@SLC: kéne egy geológus kolléga/kolléganő

 1459. tiboru — 2013-04-01 22:58 

@abigel:

Amint kitavaszodik (úgy értem: komolyan, nem csak évszakilag), ígérem, visszatérünk a témára 🙂

 1458. SLC — 2013-04-01 22:57 

@witchp: ha hiszed, ha nem, ilyesmi már az én fejemben is megfordult. Jó, történt valami, de lehet, hogy egyáltalán nem így, nem ez… mi meg itt rágjuk a küszöböt, mert nem jutunk ötről a hatra. Tulajdonképpen csak a különböző papírokat kellett meghamisítani ’90-ben, a fényképek, tanúk maradhattak is ahogy voltak.

 1457. SLC — 2013-04-01 22:52 

@abigel: BENNE VAGYOK! :DDD

 1456. SLC — 2013-04-01 22:51 

@abigel: ráadásul most olvastam, hogy egyes elméletek szerint az UFO-k a tektonikus lemezek között keletkező piezoelektromos erőt – már ha jól írtam így fejből – használják fel a meghajtásukhoz, ezért van annyi UFO a különböző erősen földrengéses terület felett. Ebben a cikkben is azt írják a fényekre, hogy „ezek elektromos kisülések, amit talán a kőzetek piezoelektromos effektusa okoz, valamilyen tektonikus nyomás hatására”.

Körül kéne nézni itt is, hogy nincs-e valami törésvonal a környéken, ami okozhat hasonló jelenségeket, esetleg vonzza az UFO-kat (akármik is legyenek azok).

A youtubot még megnézem amint tudom.

 1455. abigel — 2013-04-01 22:50 

Szerintem a konteosörözésen meg fogunk világosodni! csak szervezze már tiboru!(vagy valaki)

 1454. witchp — 2013-04-01 22:16 

Akár abban az apró tényben is, hogy miért fordult vissza Judin a túráról, a különböző források képesek (ha
jól számoltam) négy különböző verziót felvonultatni (lábsérülés, hátsérülés, gyomorrontás, köszvény (??)).
Pedig ő túlélte, riport is készült vele!
Ez az információ relatíve könnyen ellenőrizhető lenne… és mégis.

Gyakran motoszkál a fejemben egy olyan elmélet, ami garantáltan senkinek nem fog tetszeni, de sokmindenre magyarázatot adna:
(és persze ugyanannyi részletre meg nem, de ezt már megszoktuk)
A hoax-alkonteó.
A lényege nem az, hogy a baleset nem történt meg kilenc emberrel 1959-ben azon a hegyen. Megtörtént, ezt nem nagyon lehet cáfolni.
Hanem a köré felépített misztikum, és a történet terjedésének „követése”.
Ennek a magyarázata lehet:
– a modern kori „legenda születésének” tanulmányozása
– „gumicsont” és reakciófigyelés a „figyelemmel követendő csoportokban”, lásd: https://konteo.blogrepublik.eu/2013/01/23/sunstein-vermeule-algoritmus/
A második kicsit bővebben: az 1990 körüli változások kapcsán nyilván az orosz vezetők fejében is megfordult, hogy a rengeteg elhallgatott/elferdített esemény hogyan fog új életre kelni, amikor a közbeszéd szabadabbá válik. Egy valós esemény felélesztése, és
kellőképpen misztikus (zseniálisan kidolgozott) részletekkel való kiszínezése… és az emberek harapnak a sztorira.
Elméletek születnek, belekeveredik a KGB, az USA, a Specnaz…számos olyan fincsi téma, amiről – mondjuk a 80-as években még nem feltétlenül (így)
diskuráltunk volna.

Mi az, ami ennél korábbra nyúlik vissza?
– az 1967-ben megjelent regény. Az íróját (állítólag ezért) 1980-ban autóbaleset éri, a kézirat eltűnik (?). OK, értem, hogy
nem ugyanaz a kézirat, ami megjelent, de ha már kétszer átíratták szegénnyel a regényt, hogy megjelenhessen, miért kellett még 13 évet
várni, hogy kinyírják? Feltételezhetően az első, letiltott verzió is rázós lehetett.
(Csak arra tudok gondolni, hogy akkor utalták ki neki a Ladáját, és anélkül nehéz lett volna autóbalesetet rendezni :P).

A többi anyag, amiből itt is merítettünk (én eddig csak passzívan), gyakorlatilag mind bőven 90 utáni.

Bizonyos legendaszerű elemek már a közvetlenül érintett körökben rárakódhattak az eseményekre (pl. narancssárga bőr)
Az előkerült anyagokban elég lehetett egy-két tényt megváltoztatni, hogy teljesen összerakhatatlan adathalmazt kapjunk, és hónapokig
agyalhasson rajta az ember (ad abszurdum: cseréljük ki a boncolási jegyző könyvekben a „revolvergolyó a fejben és szívben” kifejezést
„hipotermiára” – ugye, hogy sokkal bonyolultabb összefüggő magyarázatot adni?).
A többit pedig elvégezte a jónép, az emlékezni vágyó „tanúk” és a szenzációhajhász újságírók (radioaktivitás, későbbi repülőbaleset 9 halottal ugyanott. Ide sorolnám a manysi
legendákat, és a „ruhátlanul futkostak”-ot is.)
Az esemény kellőképpen régi ahhoz, hogy amikor elkezdi igazán reneszánszát élni, a tényleges tanúk közül kevesen éljenek, és aki él is, nagyon idős.
Ez persze megnehezíti a nyomozást…

Tudom, hogy a leírtaknak bőven vannak gyenge pontjai: én a belülről kivágott sátort látom elsősorban annak.
De azért egy kommentnek a lassan 3000-ből tán jó lesz.

 1453. MVB — 2013-04-01 21:36 

Keresgéltem, hogy létezik-e nagy forgalmú, angol nyelvű fóruma a témának (oroszt már láttam régebben, de azzal nem boldogult a webfordító); sajnos csak néhány, 10-15 bejegyzéses fórumot találtam. (Ez annyit tesz, hogy túl kevés írás volt rajtuk, hogy nagyon felpörögjenek a beíró emberkék gondolatai. Na mindegy.)

Az egyiken ilyen fórumon viszont írtak egy könyvcímet és egy működő linket. Azon a fórumon „az esetről készült legjobb anyagnak” nevezték ezt a könyvet.

Írók: a Bujanov-Szlobcov szerzőpáros (Е.В.Буянов, Б.Е.Слобцов, Szlobcov alighanem a sátor megtalálói közé tartozott anno)
Cím: A Gyatlov-csoport rejtélyes halála – tényfeltáró nyomozás (Тайна гибели группы Дятлова – Документальное расследование)
Évjárat: valószínűleg 2009. vagy 2010.

Cím: http://www.alpklubspb.ru/ass/dyatlov.htm

A google fordító nagyszerűen viszi, szépen szét van tagolva fejezetekre. Ha valami oroszul marad, újra kell próbálkozni.
Előny: bő képmelléklet, a keresésben résztvevők arcképeitől kezdve leeső, csíkot húzó rakétákról készült bemutató fotókig.

 1452. titan — 2013-04-01 21:20 

@tyler: Ez egy jo kerdes, mi van ha nem egy nap tortent a dolog. En is gondolkodtam rajta, azonban azt tarom valoszinuleg egy ejszaka jatszodott le es eleg gyorsan.
Orak megallasa, valama betorte az uveguket? Vagy csak nem volt aki felhuzza oket es addig birtak, ebben az esetben nincs jelentosege.
Viszont ami miatt bizots vagyok benne, hogy gyorsan jatszodott le a dolog, az hogy fontos dolgaik maradtak a satorban, napokig nem haboztak volna hogy visszamenjenek erte, sot egesz ejszaka sem.

 1451. titan — 2013-04-01 21:12 

@abigel: Kalyha dolog akkor torolve, nem tolok mentek fel a fenyek, hanem mashol tortent.

 1450. becsuszoszereles1k — 2013-04-01 21:12 

1415. @abigel:

Nagyon szivesen!

Meg ezt talaltam a Zona-M/Molebkarol:

http://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=russian+bermuda+triangle&source=web&cd=3&cad=rja&ved=0CDwQFjAC&url=http%3A%2F%2Fwww.vopus.org%2Fen%2Fgnosis%2Finteresting-articles%2Fthe-bermuda-triangle-in-the-black-sea.html&ei=wq5ZUcWoGsKotAa0uYH4CA&usg=AFQjCNEK0oWDr8mVu9XiQyeX3WfkscOJ_g

„A platform nézett ki, mintha a 80 ember hagyta siet, anélkül, hogy minden poggyász, ruházat vagy a személyes dolgokat, anélkül, hogy eltakarítása vagy tisztítás, például a táblázatok, ahol ettek on! …”[sic.]

*
http://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=%D7%9E%D7%A9%D7%95%D7%9C%D7%A9-%D7%91%D7%A8%D7%9E%D7%95%D7%93%D7%94++%D7%94%D7%A8%D7%95%D7%A1%D7%99&source=web&cd=5&cad=rja&ved=0CFUQFjAE&url=http%3A%2F%2Fenglish.pravda.ru%2Fscience%2Fmysteries%2F21-11-2007%2F101357-ufologists-0%2F&ei=2LVZUfqzIobEswaeroD4BA&usg=AFQjCNGUI66X2ULERSZb64cjV6eKDi3ZNw

*
Ebben emlitik Tvert, mint szinten a Molebka-haromszogben talalhato pontot. Nezzuk!
Tver 167 kilometerre talalhato kb. Moszkva folott(!); Molebka(Perm)-Moszkva(Tver)1436 km (Transzsziberiai Vasutvonal).
Jekatyerinburg(Cseljabinszk,Szverdlovszk)-Perm-Tver regiokat egy kevesse kifeszitett madzaggal egyenes vonalban ossze lehetne kotni a terkepen.
[Molebka(Perm)-Jekatyerinburg 380 km.]

http://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=russian+bermuda+triangle&source=web&cd=2&cad=rja&ved=0CDMQFjAB&url=http%3A%2F%2Fenglish.pravda.ru%2Fhotspots%2Fdisasters%2F12-05-2005%2F8229-mig-0%2F&ei=FLtZUYbxKcSD4gT934HADg&usg=AFQjCNE-E9jxPV6_VyAiRMMINGhHtr6jHQ

*
Egy igazi csemege, igaz, a Kinahoz tartozo Gobi-sivatagbol;
http://weeklyworldnews.com/aliens/40469/aliens-building-camps-in-gobi-desert/

 1449. titan — 2013-04-01 21:10 

@falusiliba: Nem hinnem faramaszasi versenyt tartottak volna 🙂
Szerintem fara masztak mert
– magasabbrol akartak szetnezni
– magasabbrol akartak jelt adni
– fenyoagakat letorni hordagynak, ezt elvetem mert egyszerubben is lehetett volna fenyoagakat szerezni
– valami elol masztak fel, ezt is elvetem mert nem volt ott semmi amitol fara kellett volna maszni
– egyszer irta valaki kajat is felakaszthattak oda, elvetem nem 1 km-re a satortol 5 m magasra akasztjak
– esetleg valami fennakadt a fan es azt akartak leszedni? Nem jo mert megtalalta volna a kutatocsapat

Tobb otletem nincs
De a fara maszas az mar kovetkezmeny, miert mentek ki ilyen orult modon a satorbol ez a kerdes.

 1448. szega — 2013-04-01 20:23 

@tyler: A hiányzó ruhákat tételesen nem tudom felsorolni, de a cipőket megtalálták a sátorban. Dorosenkót és Krivoniscsenkót leszámítva (ők tényleg eléggé hiányosan voltak öltözve alapból is) azért jól fel voltak öltözve, alapvetően a cipők hiányoztak, meg néhányuknál a sapka. A védett helyen (amit megépítettek) szvsz túl kellett volna élniük. A sátorban sem lehetett éjszakánként sokkal melegebb, a kályha mellett persze igen, de a szélén nem.

 1447. szega — 2013-04-01 20:14 

@abigel: Az eddigi dokumentumok alapján Dubinyinán a saját nadrágja volt, de mivel cipő nélkül jött el a sátortól, a halott Krivoniscsenko fekete nadrágját félbevágta, és cipőként az egyik lábára tekerte. A nadrág másik felét megtalálták az erdőben, eldobva. De miért dobták el??? Minden szövetdarabra szükségük lehetett!
Egy másik érdekes dolog, hogy Djatlovot kigombolt kabátban találták meg. Oké, hogy kemény gyerek volt, de ennyire?

 1446. tyler — 2013-04-01 20:08 

Véleményem szerint – akár egy krimiben – a nulláról, elfogulatlanul, és szkeptikusan Occam-ozva újra számba kellene venni minden információt. Számos olyan dolgot ugyanis tényként kezelünk, amik bőven félrevihetik a „nyomozást”.

A nyomozást nehezíti, hogy szerintem biztosra vehetően szándékos dezinformálás, információelhallgatás is van – gondoljunk csak a titkosításra, jelentés-oldalak kitépkedésére, kicenzúrázott Google Maps-re.

Sokan már eleve tényként kezeljük azt is, hogy a sátruk oldalát felszakítva mindannyian kimenekültek, és a fenyőnél találkoztak, valamint hogy Ludmilla nyelve „szándékosan” tűnt el. Azt is tényként tartjuk számon, hogy a naplók megszakadnak, valamint, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt történtek meg a dolgok.

Még egyszer: óvatosan kell bánni az információk holtbiztos tényként való kezelésével, mert nagyon simán félrevezethet bennünket. Esetleg megpróbálhatunk azoknak a fejével is gondolkozni, akik esetleg ISMERIK a megoldást, vagy legalábbis SEJTIK, hogy mi okozta Djatlov-ék halálát, ezért titkosítottak/cenzúráztak/dezinformáltak, stb.

Felteszek néhány debil kérdést, amik tudom, hogy hibásak, és cáfolhatóak, de talán gondolatébresztőek egy ötletbörzéhez.

– Mi van, ha nem egy éjszaka történtek az események, hanem akár egy-két napon át? Például valaki elmegy pisilni, eltűnik, a többiek a keresésére indulnak, de a sátorban még marad valaki, aki hirtelen meghallja a többiek halálsikolyait, így a sátrat felvágva nekiiramodik feléjük, hogy segítsen? (Tudom-tudom; miért zokniban indulnának neki?)

– A ruhájukat, amik hiányoztak róluk, megtalálták? Mi van, ha elégették őket? (Ismét tisztában vagyok vele, hogy baromságnak is tűnhet, nem is ezt gondolom komolyan, csak a gondolkodásmódot akarom ilyen irányokban terelni.)

– Mi volt a fenyőfára mászás indítéka? Meg hogy másztak fel rá? A fotó alapján elég nehéz… Talán valaki levette a kabátját, és „átölelős” módszerrel? Miért? Miért nem égették el a fenyőgallyakat?

– Jurij (aki visszafordult) tényleg beteg volt akkor? Valamint gyanús az autóbalesetének körülménye is… Lehet, hogy tudott valamit?

– Hogy voltak pontosan kiadva az útvonaltervek? Tegyük fel, hogy SZÁNDÉKOSAN mentek arra, valami után „kutatva”, és tudták, hogy rosszban sántikálnak… Ekkor éjszaka meghallják egy helikopter zaját a távolból, és a sátrat felvágva eliramodnak a nyílt terepről a helikopter elől védettséget jelentő erdő felé. Amíg a kopter a környéken van, természetesen nem mernek visszaindulni, de amint eltávolodott, páran elhatározzák, hogy elindulnak vissza, a sátor felé. Sajnos azonban még a menekülés közben egyikük elesett, és betört a feje, így első körben csak néhányan mennek a sátor felé, hogy kötszert hozzanak. A fenyőnél maradtak addig tüzet gyújtanak. Azonban már késő, a dermesztő hideg a vesztüket okozza…

– Tényleg, egy átlagos ember, átlagos állóképességgel az adott körülmények között körülbelül hány percet bírna ki olyan hidegben JÓZAN ÉSSZEL, TUDATOSAN, és hány percig maradna életben?

======================================
Ez a kissé „megfordított” gondolkozás számos új ajtót nyithat meg – sokszor a falsch, teljesen hülye kérdésekből (lásd fent) lehet új dolgokra, ötletekre asszociálni…

 1445. abigel — 2013-04-01 20:03 

@SLC:
hát, lehet, sose tudjuk meg 🙁

Ezek a fények tényleg irtó titokzatosak (nagyon klassz összefoglalót tettél fel), és milyen jó, hogy a norvég tudósok hajlandóak kutatni és költeni rá, hogy közelebb jussanak a megoldáshoz, nem az elbagatellizálás (pl.”ja, azok csak meteorológiai ballonok voltak!”) máshol jól bevett stratégiájához nyúltak.
A youtubon is van néhány érdekes képsor a témában.

 1444. SLC — 2013-04-01 19:36 

@abigel: Akkor már minek? Azt jobban el tudom képzelni, hogy Zolo hamarabb sérült, és Luda ráadta a kabátját.

És még valami: a hessdaleni fényekről eddig nem is hallottam, ami szintén nagy rejtély. De aki szintén nem hallott róla, az olvassa el az alábbi cikket; nekem a hajam égnek állt.
http://fu.web.elte.hu/irasok/ttt-11.html

 1443. abigel — 2013-04-01 19:02 

@SLC: Ludán rajta volt az egyik halott srác nadrágja – lábára tekerve meg egy fél pulóver -, vagyis ő még fel tudta húzni, tehát ő nem volt magatehetetlen sérült.

vagy valaki ráadta?

 1442. SLC — 2013-04-01 18:54 

@abigel: vagyis valószínű, hogy a fától már úgy vonszoltak oda embereket faágakra fektetve. Nem tudták volna visszavonszolni őket a sátorhoz, ezért építették a hóbarlangot. A gond ezzel az, hogy a súlyosan sérült Ludán rajta volt az egyik halott srác nadrágja – lábára tekerve meg egy fél pulóver -, vagyis ő még fel tudta húzni, tehát ő nem volt magatehetetlen sérült.

Áh!…

 1441. SLC — 2013-04-01 18:45 

@falusiliba: szerintem addig a pontig együtt volt a csapat, amíg a két halott társukat meg nem találták a fa alatt. Akkor ugrott össze Gyatlov és Zolotarjov.

Azt hiszem, ha megtudnánk, mi miatt menekültek el a sátorból – és úgy, hogy nem akartak/mertek visszamenni többen -, megoldódna minden. Vagy majdnem minden.

 1440. SLC — 2013-04-01 18:39 

@falusiliba: PONT KUN MIKLÓST? Akinek Seljepin 1994-ben megmagyarázta, hogy az ő kezéhez nem tapad vér?…

No mindegy, egy próbát talán megér.

 1439. lebearpolaar — 2013-04-01 16:36 

@klogg: Gyatlov heppje az volt, hogy rázósabb (és jóval messzebb) helyekre is el akart jutni, szóval az, hogy utaztak azért, hogy túrázzanak… nem tudom, számomra egyáltalán nem meglepő egy olyan társaságnál, akiknek ez a hobbija. Volt egy térkép előtte, megnézte a terepviszonyokat, a lakott területeket és ez alapján kalkulált. Gondolom próbáltak új helyeket felfedezni, dehát ezt végülis ma is pontosan így csináljuk :)Nem hiszem, hogy ez annyira kiugró dolog lett volna akkoriban.

 1438. falusiliba — 2013-04-01 15:24 

@titan:
A hordozható reaktor már felmerült a mini maghasadással.:)) De aztán elvérzett…:)
A gond sztem az, hogy nem elszaladok vmi elől, hanem lépésben távolodok (kecmergek) kb. 20 percen keresztül, úgy hogy a fenyegető gömbök felettem… mit csinálnak? Mert 20 perc alatt bármit is csináltak, azt sokszor megcsinálták.:)

Ha valami fenyeget (robbanás, zuhanó gömbök) akkor fedezékbe vonoluk, ahogy csak lehet, de minimum lehasalok a földre, a kezemmel védem a szemem, nem pedig 20 percen át vánszorgok le egy domboldalon, valszeg háttal a jelenségnek.
Ha a gömbök lebegnek, nem fenyegetőek, akkor pár méter után megállok és bámulom, mint a bornyú az újkaput.

Szerintem a megoldás kulcsa lehet, ha rájövünk, miért kellett fára mászni.

 1437. abigel — 2013-04-01 15:10 

@titan:
„Lehet, hogy Djatlov vagy valaki mas megspekelte a kalyhat valami atomtoltet feleseggel mint egy kis reaktort?”
Állítólag nem üzemelték be a kályhát aznap. Nem rakták (még)össze.

 1436. titan — 2013-04-01 14:54 

Meg egy dolgon gondolkodom. Valaki irta, hogy valaki kozulok katonia kiserlettelepen, ahol atommal kapcsolatos dolgok is talalhatok dolgozott. Lehet, hogy Djatlov vagy valaki mas megspekelte a kalyhat valami atomtoltet feleseggel mint egy kis reaktort? Lehet hulyeseg meg nem tudom hiteles e amit olvastam, ha valakinek van rola infoja jelezze.
Szoval nem lehet a kalyhabol lett egy kis reaktor, esetleg az produkalt valami szines fenyeket az egbolton meg persze beindult, ami hatasara logikus a satorkivagas es menekules minel tavolabb tole. Ez azert ne annyira hiheto szerintem, mivel a seruleseknek rogton ott kellett volna keletkezniuk, es nem igen tudak volna ugy eljutni az erdoig.
Miert nem oldaliranyba mentek? Lehetseges arrol jottek a gombok fenyek, az erdot talaltak megfelelonek a menekulesre. Miert mutatom a hatam neki? Ha puskat fognak ram es leakar loni, akkor is elfutok elole, a hatam mutatom es remenykedem nem talal el.

 1435. titan — 2013-04-01 14:45 

@abigel: Akkor nem vok egyedul a gondolatmenetemmel. Gombok, feny , hanghatas attol ijedtek meg. Az mar valoszinuteln, hogy esteleg kozben yeti, manysi, vagy egy szakasz katona is megjelent volna a gombokkel egyidoben.
Zina visszaforudult es ugy halt meg? Szerintem nem helytallo, akar milyen hideg is van, ha valaki elgyalogol hoban par szaz metert meg nem fagy meg. Siman visszajutott volna a satorig, hacsak valami nem tortent kozben…

 1434. abigel — 2013-04-01 13:54 

@klogg:ez igaz

 1433. klogg — 2013-04-01 13:42 

Azt lenne jó tudni még, hogy miért pont oda mentek túrázni? Gyatlov csak becsukott szemmel rábökött a térképre, és így kerültek oda? Miért kellett 5-600 km-t utazni csak ezért? Közelebb, Szverdlovszk környékén nem volt túrázásra alkalmas hegyvidék, vagy azokat már annyiszor bejárták, hogy kívülről fújták? Vagy ott nem volt elég extrém körülmény, hideg meg nagy hó, és ők direkt erre vágytak, ezért mentek északabbra? Szokatlan vagy abszolút megszokott volt ez annak idején, hogy egyetemi túracsapatok ilyen isten háta mögé menjenek? Volt szó ilyesmikről valamelyik témával foglalkozó oldalon?

 1432. klogg — 2013-04-01 13:27 

@abigel: Erről a vidékről viszont egy rakat a helyszínen készített fénykép meg pláne videó van fenn a neten, amit manapság készítettek a témával foglalkozó emberek Gyatlovék kapcsán, tehát egy rakat ember járt már arra az utóbbi néhány évben, télen is, nyáron is. Ha valami gyanúsat láttak volna, az napvilágra került volna.

 1431. abigel — 2013-04-01 13:10 

@tyler: igen, ez tényleg furcsa. És tiboru említette a film utáni beszélgetésen, hogy a mai Szu.-ban lévő elzárt területek több, mint 10%-a errefelé van.

 1430. tyler — 2013-04-01 12:37 

Ami még igazán érdekes, és gyanakvással tölt el, hogy a Google Maps-en MIÉRT van kisatírozva a terület? Csak úgy, ukmukfuk nem szoktak cenzúrázni térképrészleteket…

Ráadásul ha megnézitek, a környező, cenzúrázatlan részek sem olyan jó felbontásúkat, de mégis, valami miatt a Dyatlov-hágónál tovább „rontották” a minőséget, nehogy meglássunk valami nem odaillőt…

 1429. lebearpolaar — 2013-04-01 11:02 

@falusiliba: No, hát igen, igazából engem ez zavar. Mármint, egy kezdeti gyors pánikot elfogadok, ami miatt ki kell törni a sátorból, legyen ez bármilyen fény és hangjelenség, vagy a kettő együtt. Innentől viszont akárhogy nézem, a menekülés a nem megfelelő öltözet és pláne a terepviszonyok miatt nem nagyon lehetett _gyors_ (szóval „jön a meteor és rohanjunk be egy fa alá” egy kicsit irreális lenne. :D) inkább _célirányos_. Viszont, ha van „időm” arra, hogy 20-25 percet masírozzak hátat fordítva a sátornak, akkor pedig arra miért nincs, hogy legalább a túléléshez szükséges minimum dolgokért visszamenjek. Lehet, hogy Zina tényleg visszafordult útközben, csak azt nem értem, hogy miért csak ő (oké, + 2-en) és a többiek miért érezték szükségét annak, hogy csakazértis továbbmenjenek…

Az útzár vajon „helyi” volt, vagy felsőbb utasításra kiadott?

Minél jobban próbálok logikát keresni a történtekben, annál jobban fáj a fejem a káosztól. :))

 1428. abigel — 2013-04-01 10:50 

Valahogy ezekről a fényekről mindig a norvég hessdaleni fények jutnak eszembe.

 1427. falusiliba — 2013-04-01 10:35 

@emmalisa:
Jól van, én is így tudtam, hogy nincs egyértelmű bizonyíték, hogy „visszaindultak” volna.

 1426. falusiliba — 2013-04-01 10:27 

@emmalisa:

Szerintem nem bízzák útzárra, hogy ne menjenek be, hanem odaállítanak két katonát is.
Ne haragudj, de ezek nekem (némileg ismerve a rettegésből adódó szovjet túlbonyolítást) nem túl hihető verziók. Lévén, hogy valóban letakartak minden kísérlet helyszínt, illetve népükből százakat vezényeltek oda minden alkatrész begyűjtésére.

Most ez annyira érdekel, hogy megkérdezem Kun Miklóst, hogy képzeljünk el egy ilyen helyszínt, és annak a biztosítását.

 1425. emmalisa — 2013-04-01 10:06 

@falusiliba: Arra nincs egyértelmű bizonyíték, hogy mind lementek a fáig (ne feledd, hogy a terület össze volt járkálva és a mentőcsapatok előbb voltak ott mint nyomrögzítők). Simán lehet, hogy Zina lemaradt, visszafordult (ő volt a legközelebb a sátorhoz) és mikor a másik két fiú észrevette, ők is visszafordultak, hogy megkeressék…

 1424. abigel — 2013-04-01 10:06 

@titan: Abban én is biztos vagyok, hogy voltak gömbök. Abban is, hogy közük van az esethez.Abban is, hogy simán okozhatták a kezdeti felfordulást .(Innen a civilizáció keserédes öléből szemlélődve nehéz elképzelni, mekkora pánik törhetett ki ott a semmi közepén a vaksötétben a látványuktól, főleg, ha még hangjuk is volt, és mondjuk közeledtek is. Kb. olyan hatása lehetett, mint a kutyákra a Tűzijátéknak, nem ecsetelem.

 1423. emmalisa — 2013-04-01 10:02 

@falusiliba:

kár, hogy ide nem tudok beszúrni folyamatábrát. 🙂

Miért kaptak engedélyt ha volt ott valami?

1.Titkosszolgálat csinálta a kísérletet, csak a beavatottak tudták, a hatóságok nem —– a helyi kismiskákat felsőbb utasításra kivezényelték, hogy zárják le az utat amíg előkészítik a terepet.

2. A megfelelő hatóságok tudtak a kísérletről, de azt gondolták, mire a srácok odaérnek, már rég lezajlik —– az útzár a nyomok eltüntetése miatt volt (ez nem sikerült annyira egy ottmaradt cucc felrobbant)

3. A megfelelő hatóságok tudtak a kísérletről, remélték, hogy így majd embereken is lehet tesztelni, ha ezek besétálnak oda —– az útzár az előkészítés miatt volt lezárva, hogy nehogy előbb érjenek oda.

 1422. falusiliba — 2013-04-01 09:52 

@abigel:

Igen, a fenyő volt a bázis, én is ezt olvastam ki. Zináék is lementek a fenyőig? Vagy lefelémenet fordultak vissza?

 1421. falusiliba — 2013-04-01 09:50 

@emmalisa:

Hát, nem tudom, de én arra tippelnék, hogy titkos fegyverkísérletek helyszínére nem adnak túraengedélyt a kém-paranoid SZU-ban, és hogy egy ilyen helyszíntől nem egy útzár fogja távoltartani az odatévedőket.:)

 1420. falusiliba — 2013-04-01 09:46 

🙂
Ha jól emlékszem 2 törött bordájú emberünk van?
Kérdésem:
Újraélesztés során el lehet -e törni annyi bordát, mint Ludának törött volt?
Ha igen, mi van akkor, ha Luda leesett (orrsérülés, vért nyel), sokkot kapott (nyelv el/leharapás, többi az emésztőenzimek dolga), ilyesmi és próbálták újraéleszteni, mindhiába.

A másik sérült pedig leesett fáramászás közben.

Mindenesetre 1 kilométer baromi nagy távolság. Egyáltalán menny i ideig tarthatott nekik lekecmeregni oda (-25, sötét, hóvihar, hiányos cipő, öltözet)?

Pont emiatt a kiszolgáltatott túra okán zárnám ki az UFO, manysi, kísérlet- elméletet.
Mert, ha el akarok onnan tűnni, igyekszem átjutni a következő völgybe, oldalvást, nem a hátamat mutatom neki, jó 20 percen át (szerintem ennyi idő kellett térdig hóban).

Egyre inkább elköteleződöm a bukószél, ill. hasonló természeti jelenség mellett.:)

Jah és még egy, ezek a srácok biztosan mindent tudtak az 1908-as tunguzkai eseményről, tehát holmi meteor elől nem szaladnak, mert tudják, hogy minek, ha meteorittá válik, tök mindegy.

uff

 1419. emmalisa — 2013-04-01 09:36 

Na végre! Már egy ideje mondogatom ezt az útzárat. 🙂

Falusiliba, ha az út csak egy kidőlt fától van elzárva, azt ők szépen megkerülik. Az út le volt zárva valami miatt. Szerintem a kísérletezések miatt és véletlenül maradt ott valami, ami felrobbant, amikor ők odaértek.

 1418. abigel — 2013-04-01 09:36 

@lebearpolaar: Az egyik forrás említi, hogy a padozatot a nagy fenyő ágaiból (is, +nyírfa)készítették.
Az fenyőtől odavezető úton találtak is mindenféle kis gallyakat, ezek, +ruhafoszlányok alapján találták meg később a vízmosást.

 1417. lebearpolaar — 2013-04-01 01:17 

@titan: persze, csak valószínűleg pont ez lesz az a dolog, amit sohasem fogunk úgy igazán megtudni, a többi történéssel már jobban el lehet játszadozni a „bizonyítékok” alapján 🙂
Főleg, hogy szakszerű helyszínelés, leltározás nem volt és hát ki tudja mennyit lehet egyébként is komolyan venni azokból az iratokból vagy infókból, amik fellelhetőek szerteszét.

 1416. titan — 2013-03-31 23:55 

@lebearpolaar: Ez mind nagyon jo es megvalaszolatlan kerdes, viszont a lenyeg marad ki, miert mentek ki a satorbol. Ha ezt megtudjuk akkor kozelebb leszunk az igazsaghoz.

 1415. titan — 2013-03-31 23:53 

@falusiliba: Megmondom az oszintet a kerdeseidre . Nem tudom 🙂 Na de kideritjuk 🙂
A fotogep szerintem azert volt naluk mivel mikor eszrevettek a gomboket vagy valamit az egbolton azt akarta lefenykepzni az illeto akinel volt, majd maradt a nyakaban.
Lehetne meg egy valtozat, pl. manysik rajuktornek, hoppa ti szent teruleten vagytok mars innen. Ezek beijednek satrat szet menekules zokniban. Manysik sitalpasok vagy megijednek ok is vagy ugy gondoljak eleg volt az ijeszgetes es elmennek. Viszont ez nem magyaraz semmi serulest.
En egyben vagyok biztos, voltak az egbolton fenyes gombok, ( a masik csoport igazolja) es szerintem az utolso fenykepkockan az van lefenykepezve.
En innentrol indulnak es keresnem mit miert hogyan.

 1414. lebearpolaar — 2013-03-31 22:31 

@falusiliba: A lefelé masírozás egy nagyon érdekes dolog, valahol nagyon fentebb valaki azt is emlegette, hogy széliránnyal szembe mentek (cáfoljatok meg ha valamiért rosszul emlékszem), tehát duplán nem lehetett kellemes élmény és nem is hiszem, hogy gyorsan haladhattak.
Igazából nekem már az is emberfeletti teljesítménynek tűnik, hogy pl. Krivoék egyáltalán elértek a fáig és nem útközben zuhantak össze. Az (emberi) kényszerítés szerintem csak eddig állná meg a helyét, még úgy is, hogy az esetleges nyomokat eltüntette a hó…

A fáramászást, padozatépítést, stb-t pedig igazából azért még nehezebb megmagyarázni, mert próbálom ezeket a dolgokat elhelyezni valamiféle idősíkban.
Ha pl. Krivóék mászkáltak fel a fenyőre (a leginkább alulöltözöttek!), akkor eléggé elkeseredettek lehettek már. Egyrészt Zináék miatt, másrészt azért, mert a tüzet nem igazán sikerült beizzítaniuk vagy életben tartaniuk (nagyon más indokot nem tudok elképzelni, amiért Zoloék otthagyhatták őket magukban minden nélkül, ha meg ott lettek volna, nem hiszem hogy hagyják hogy fára másszanak…). Ezalatt a másik csoport valószínűleg már építhette a padozatot és visszaérve találták meg Krivóékat, mert ugye a ruhákat lenyiszálták róluk.

A fényképezőgép… egy nagy rejtély. Még ha Zolo nem is volt a sátorban, nem hiszem, hogy kiugrott volna fotózgatni a (valószínűleg) sötét és holdvilágos tájat csak úgy.

Zina lehet hogy tényleg begőzölt és a két srác csak utánaeredt. Ha együtt indultak volna el, nem hiszem, hogy ne támogatták volna egymást, esetleg inkább visszafordulnak és szólnak a többieknek, hogy segítség kéne. És hát ezaz- itt már abszolút nem mozgott együtt a csapat (se kollektíven, sem Zináék), ez nekem elég sokat mond sajnos arról, hogy baromira eluralkodhatott rajtuk a hideg, a pánik és a feszültség.

Baromi hosszú lettem megint, remek. 😀 Inkább főzök egy nyugtatóteát.

 1413. falusiliba — 2013-03-31 21:47 

Én úgy emlékszem, hogy a naplófordítás így szólt: az út le volt zárva. Na most, is is lehet egy eccerű félrefordítás, és az út egyszerűen EL volt zárva, mondjuk egy kidőlt banyek nagy fától, sziklától, mittomén.

 1412. falusiliba — 2013-03-31 21:43 

@titan:
Na igen, nekem az a fura, hogy:
– miért lefelé futottak? Miért nem oldalvást (ott is voltak fák, ahogy emlékszem)
– miért másztak a fára (menekültek/leskelődtek/összegyűjtötték a többieket)
– miért a fa tövében gyújtottak tüzet és nem a padozat és a készülő kunyhó közelében.
-miért volt náluk fotógép végig
-miért az a 3 indult vissza a sátorhoz (miért engedték Zinát)

 1411. abigel — 2013-03-31 21:40 

 1410. lebearpolaar — 2013-03-31 21:37 

(közben pedig kellemes jetimentes húsvétot mindenkinek 🙂 )

 1409. titan — 2013-03-31 21:35 

@SLC: Ezt nem tudtam, hogy hermentikusan zartak le teruletet, viszont irod volt valami utzar, akkor megiscsak lehetett valami? Igen ez is valoban igaz turazok lehetnek ott ilyen kutyaidoben is, viszont megint egy pont amit olvastam, hogy eltevedtek tehat nem a bejelntett utvonalon mentek (cafoljatok meg ha pontatlan vagyok)
Lehetett verekedes is, azert szerintem a ket felvadult bikat a tobbiek helyreteszik es bavarjak a satrakat es alszanak tovabb nem csinaljak az orultseget hogy megfaggyanak. Persze lehett kozottuk verekedes da mar kosobb a fenyofanal vagy mikor visszaakartak menni a satorhoz.

 1408. falusiliba — 2013-03-31 21:35 

@SLC:
Jaj, akkor a legjobbakat!:(

 1407. falusiliba — 2013-03-31 21:32 

@titan:
Igen, de a katonai felügyelet tudta, hogy arra járnak, hiszen ők adtak engedélyt és túravezetőt.

 1406. titan — 2013-03-31 21:30 

Szerintem meg olyasmi is lehetett, hogy nem is katonai kiserlet, csak kipufogtattak a levegobe ilyen robbano toleteket, megsemmisetes celjabol. Igazabol ezt is valoszinutlennek tartom.
Talan igy is lejatszodhatott az eset:

Lefekudtek keszultek lefekudni, mikor fenyesseget vagy hangot hallottak. Kemlelonyilast is vagtak ha jol tudom. Lattak az egen a fenylo gomboket lehet el is pukkant egy kisse tavolabb. Erre kaphatta fel egyikuk a fenykepezogepet hogy megorokiti, majd egy kozelebbi pukkanas feny, amitol azert berezel az ember, meg ha fronton jart is, azert satorkivagas minel gyorsabban el innen, erdobe melyedesbe menedeket keresni. Pukkanasok kozott lehetett szunet, fenyofanal akik ott vannak tuzet gyujtanak jelzesnek szanjak vagy melegedni akarnak,? Hanggal hivhatjak egymast oda. Fara maszas? Volgyben vannak nem latnak messzire, felmenni a hegyoldalba veszelyesebb lehet, 10 vagy tobb m magasbol tobbet latni. Felmaszik egy vagy ketto kozuluk. Kozben ott pukkan valami, legnyomas, lehet lepotyognak a farol. Akkor serulhetnek meg tobbetn. Meg jobb menedeket keresnek, tudjak messzire nem juthatnak, megfagynak, hokunyhot akarnak epiteni a vizmosasab a serulteket oda viszik. Tovabb tortenik a pukkanas, egy szunetet kihasznalnak haroman elindulnak a satorhoz a cuccokert. Utkozben megfagynak. Miert? Azert ha belegondolok hokunyho, tuzet lehet rakni, egy ejszakat azert kilehet birni ilyen hidegban is. Szerintem azok is kaphattak valamilyen serulest akiknel ezt nam allapitottak meg, csak siman megfagytak. Valami serulesuk csak lehetett ha nem is fizikai.
Bocs, hogy igy belendultem, de amin gondolkodom most leirhatom valahova :-), termeszetesen mindenkit szeretnek meghallgatni es talan sikerul kiszurni a legvaloszinubb tortenetet.

 1405. SLC — 2013-03-31 21:16 

@titan: „ki a fene jarkal az Ural toveben ejszaka tobb szaz km tavolsagra lakott terulettol minusz 30 fokban?” – hát túrázók. Akkoriban mindenhol ott voltak télen és nyáron.

 1404. SLC — 2013-03-31 21:13 

@falusiliba: amennyire én tudom, a szovjetek abszolút hermetikusan zárták le a területet. Állítólag rakétakísérletnél fóliával borították a célterületet, hogy a legkisebb alkatrészeket is össze tudják szedni, nehogy kémek kezébe jusson valami. Viszont ha ezt összevetjük a titkolózási mániával, akkor szerintem senkinek nem jelezték előre, hogy hol lesz a célterület – hiszen azért titkos a kísérlet, mert nem mondják meg senkinek, hogy ott és akkor van tartva -, legfeljebb őröket állítottak a környékre. Zina is arról írt a naplójában, hogy valami útzár eltávolítását kellett megvárniuk.

Lassan megkeresem az oroszos barátom, és megkérdem, lefordítaná-e a naplókat. Hátha… 🙂

@athor: én most már lassan ott tartok, hogy az első és a harmadik variációra szavazok egyben.
Meggyőződésem, hogy Zina és Szlobogyin között alakult valami, ezért verekedtek össze Gyatlovval. A fényképekből az is kiderül, hogy az utolsó napokban Gyatlov és Zolotarjov között is elmérgesedett a helyzet, a többiek viszont meghagyták a két vezérbikának a csatát, nem álltak egyik mellé sem.

 1403. titan — 2013-03-31 21:12 

@falusiliba: Szerintem lehetett robbanas (kerdes mi), de nem hagyomasnyos hanem fent a levegoben tortent ami csak hatalmas legnyomast csinalt, az pedig gondolom eleg volt hogy ide oda dobalja oket, az meg a kornyezetben fakban nem tesz nagyobb kart mint egy nagy ho vagy szelvihar.
Szerintem ami robbant nem igazi bomba volt, valami takolmany, es lehettek maradekai, a gumi aborncs, olvastam valahol femlemezeket is talaltak, csak azt nem hoztak nyilvanossagra (ezt lehet valaki jobban tudja).

Mi lehtett meg esetleg?
UFO – lehet olyan mint egy katonai kiserlet, en eleve nem hiszek benne.
Katonak oltek meg oket – ha valamiert megakartak volna oket olni nem igy csinaljak, a serulesek fele emberen nem arra utal a masik felet meg nem bantottak csak hagytak megfagyni oket. Ultek a satornal, hogy ne menjenek vissza, vagy puskat fogtak rajuk mig menedeket epitettek es meg meg nem fagytak? Logikatlan.
Manysik vegeztek veluk? Ugyanaz a helyzet mint az elozoben.
Yeti vagy medve vagy valami allat, lett volna azert marcangolas is ott meg vedekezes is. Hiszen le fel maszkaltak, de egyaltalan semmi harcnak vedekezesnek nyoma sincs.
Hmmm…. mit hagytam meg ki?

 1402. titan — 2013-03-31 21:03 

@falusiliba: Az a bajom, hogy nem tudok jobbat katonai kiserlettol. Szerintem itt nem volt mit lezarni, ki a fene jarkal az Ural toveben ejszaka tobb szaz km tavolsagra lakott terulettol minusz 30 fokban? Persze ez meg nem jelenti azt, hogy megis mas valami volt, azt kell kideritenunk mi 🙂
Egy biztos szerintem ami kapaszkodo lehet, en elfogadom, hogy fenyes gombok voltak a fejuk felett, es annak a fotoja van az utolso kepkockan. Ha ezt elfogadjuk ez a biztos akkor ebbol kell kiindulni.

 1401. SLC — 2013-03-31 20:53 

Köszönöm mindenkinek! 🙂
Nem megyek messzire, csak sajnos nagyon közbejött valami kellemetlen.

 1400. falusiliba — 2013-03-31 19:48 

@titan:

Én még mindig idegenkedem a katonai kísérletektől, hiszen ezek többszörösen ellenőrzött akciók, a legnagyobb titokban történnek (pl_ mint É-Koreában, Kínában), többszörösen lezárt területeken (ld: gugli mapsen véletlenül előkerült teszthelyek az előbb említett országokban, na oda nem lehet csak úgy betúrázni), pszichoaktív anyag teszteléséhez pedig tesztalanyok kellenek. Akiket nem az elitkáderek közül szoktak kiválasztani

 1399. falusiliba — 2013-03-31 19:44 

@szega:

Ráadásul valami olyasmi, ami nem tett látványos kárt a környezetben. Robbanás kizárva.
És valami olyasmi, ami elől, vagy, amit meglesni a fára kellett mászni.

 1398. titan — 2013-03-31 19:44 

@szega: Igen en is pont ilyenen gondolkodom. Meteor nem lehetett az felrobban felettuk vagy esetleg megegy, nem tart annyi ideig, hogy kezdjenek berendezkedni. Ezert gondolom en a katonai kiserletet, Fellonek valami balonszerut ami televan valami gazzal , atommal is megspekelve nagyobbat durranjon, es ezt eldurogtattak nekik akar par ora hosszaig is. Szerintem ezert menekultek le a volgybe, es ott kaphattak talalatot, ugy ertem ezek a bombafelek a levegoben robbantak es csak a legnyomas dobalta oket ide oda. Akkor lehetett a serules, talan azert vittek a sebesulteket, de mar onnan nem a satortol a vizmosasba, hiszen az joval melyebben van a tobbi resztol, es valoban megindulhattak vissza a satorhoz osszeszedni az ottmaradt cuccokat. Lehet enyhult a durrogas, majd utkozben kaptak meg belole, vagy esetleg mar annyira kimerultek voltak hogy egyszeruen ott estek ossze. Az is lehet abban a fenyes gombvalamikben esetleg ideggaz vagy ahhoz hasonlo dolog is lehetett. Jo lenne ha valaki tudna informaciokat az otvenes evek vegen mi mindennel kiserleteztek az oroszok.

 1397. szega — 2013-03-31 19:36 

@titan: Valami egész szokatlan, és rémisztő jelenségnek kellett lennie, mert még a harcedzett világháborús veterán is elhagyta a sátrat. Viszont utána ennek a jelenségnek tartósan fenyegetnie kellett a sátor környékét, mert nem testületileg vonultak vissza, hanem 3 felderítő indult el, valszeg egymás után, mert ha együtt mennek, akkor pl Zina biztos nem hagyja ott a haldokló Djatlovot, hanem megpróbálja visszavinni a többiekhez. Szerintem egymás után indultak vissza, és elmehettek a másik holtteste mellett.
A többiek nem mertek visszamenni a sátorhoz, inkább a völgyben próbáltak berendezkedni. Nyilván volt valami baljós a sátor körül, de mi????? Egy meteor nagyon ijesztő lehet, de a hatása pillanatok alatt elmúlik, nem tartja fent a rémületet. Valami olyan volt, ami rémisztő, de nem a nagy fenyőtől látszott egyértelműen, hogy ott van-e még, hiszen hárman is visszaindultak.

 1396. titan — 2013-03-31 18:01 

@galiccus, Koszi, en is tobb verziot vegiggondoltam, az itt olvasottakon kivul is, de mindegyik santit. Azt kellene csinalunk, hogy a kulonbozo verzioinkban megkeresni az ellentmondast. UFO-ban en szemely szerint nem hiszek, mar nem azt mondom, hogy nincsenek foldonkivuliek vagy, hogy valamikor nem voltak vagy lesznek a foldon, viszont az hogy eljottek azert, hogy kicsinaljanak kilenc szerencsetlen turazot ennek semmi ertelme.

 1395. falusiliba — 2013-03-31 17:04 

@manysivadasz:
Ugyan, aztán megtaláltuk a közös dialektust.:)

Engem is nagyon érdekel a hiányzó nyelv. Most ott tartok, hogy egy boncnok az írta, hogy a nyelv lebomlása könnyen visszavezethető az emésztőenzimek munkájára, elég egy kis sérülés rajta, és máris sokkal hamarabb bontja le a saját szervezete.

 1394. zizzi — 2013-03-31 16:43 

@zizzi:
(jujj, a forrasra nem figyeltem fol, csak igy utolag, a fene se akar ezeknek reklamot csinalni…)

 1393. zizzi — 2013-03-31 16:40 

@becsuszoszereles1k:
1273.
huhh, azert ez sem semmi….!!
„A legkülönösebb beszámoló forrása egy 250 oldalas jelentés, amely az
1991-ben átszervezett KGB archívumaiból került külföldre.

E szerint 1987. október 13-án reggel az egyik szibériai katonai gyakorlótér
felett megjelent egy alacsonyan repülő tányér alakú objektum.” olvassatok tovabb…..brrrrrrrrr 😉

 1392. becsuszoszereles1k — 2013-03-31 16:36 

1394. @manysivadasz:

Szo sincs ilyesmirol! Igazan nem okoztal semmi bajt!

 1391. becsuszoszereles1k — 2013-03-31 16:30 

1273. @abigel:

A Molebka-haromszog vagy orosz Bermuda-haromszog teruleterol nincs adat, de a wiki 2008-ban megjelent anyaga szerint a helyszinre tervezett ufo-kozpont (turisztikai komplexum) negyhektarnyi teruletet foglalna el.

http://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=Molebka-haromszog%2C+sziberia&source=web&cd=1&cad=rja&ved=0CC4QFjAA&url=http%3A%2F%2Fhetek.hu%2Fhatter%2F200804%2Fidegenek_a_tajgan&ei=7D9YUdSdIIXZtAazyoDICA&usg=AFQjCNHo3EGPRr6BXx2aBYWvOK8cT2jPLg

 1390. manysivadasz — 2013-03-31 15:57 

@falusiliba:
Kicsit felelösnek érzem magam, hogy lavinát (khm…) indítottam el a bigfoot kifejezés (és még egyszer: nem a jeti-jelenség, hanem az amerikás szóhasználat) boncolgatásával, ami elvitte a társalgást, söt kis feszkót is szült falusiliba és becsuszoszereles kolléga között. Mea culpa, lépjünk túl a jetin, nem játszik. A fényjelenségen viszont érdemes továbbgondolkodni. Ès én még mindig rugózom a hiányzó nyelv/ajak kérdésén.

 1389. gallicus — 2013-03-31 15:25 

@titan: Szerintem nagyon logikus és érthető a véleményed és tulajdonképppen minden lényeget egybefog!

 1388. titan — 2013-03-31 09:21 

Mar egy jo ideje olvasgatom az irasaitokat, nagyon jok, ugy gondoltam en is hozzateszem gondolataimat :-). Ez valoban egy nagyon rejtelyes ugy, viszont lehetseges megsem tul bonyolult a megoldas. Az en verziom :

A tenyegkbol induljunk ki. Volt az egbolton valamilyen fenyforras, 50 km.-val arrebb levo csoport be is szamol rola hogy azon az ejszakan abban az iranyban szines gomboket lattak az egbolton. Az utolso fenykepkockan pedig ott van ket fenyforras, szerintem ezt probaltak lefenykepzni illetve le is fenykepeztek es ez latszik belole. Az egyik gomb (nyolcszogleste) nyugalmi allapotban van vagy mar felrobbant, a masik peddig abban a pillanatban robbant.
Ket dolog lehet, termeszetes ero pl. meteorit, vagy katonai kiserlet. Elozot elvetem mivel a tortenesek arra utalnak huzamosabb ideig tarott a dolog a meteorok meg azert csak nem jonnek egymas utan orak hosszaig. Tehat katonai kiserlet. Valami gazszeru dologgal megtoltott akar holegbalonok amit kidobtak repulorol vagy fellotek, talan atomtoltettel megspekelvel es ami a levegoben robban, es hatalmas legnyomast produkal. Ettol ijedtek meg hang feny legnyomas es megnekultak Djatlovek hanyat homlok.
Az erdoben melyedesben biztonsagban ereztek magukat a pukkanasok a hegyoldalban a sator felett kozeleben tortentek. Mikor levonultak a fenyhoz meg nem lehtett kozulok serult nem tudtak volna addig eljutni, hanem kesobb kaptak a szuperbombabol az erdo kozeleben is. Valami gumiszeru dolgot talaltak szerintem ez a bomba resze, ami nem repeszekbol allhatott mint a hagyomasnyos bombak, a darabok meg akar tobb km-re is szetszorodhattak.

 1387. falusiliba — 2013-03-30 22:14 

@falusiliba:
Csak hó és egy nyelv. Bocs. :)))

 1386. falusiliba — 2013-03-30 22:12 

@athor:

Akkor ezek szerint 2-3 embert szippantottak, mert náluk voltak hiányok és törések. Hát, minden lehet. És mi van a náci ufókkal?:) Akik pont a nagykoponyákra mentek. Szörnyű, de bármit el tudok képzelni lassan.:)

 1385. falusiliba — 2013-03-30 22:08 

@becsuszoszereles1k:
Majd iszom helyetted is.:) Kapsz jetikoktélt, abban csak hó van.

 1384. falusiliba — 2013-03-30 22:06 

@becsuszoszereles1k:

Elolvastam. Szívunk.:)

 1383. becsuszoszereles1k — 2013-03-30 22:06 

1384. @falusiliba:

Nem iszom:)

 1382. athor — 2013-03-30 22:05 

Szerintem sehol 🙂 A hozzászólásokat én is mind olvastam még a maguk idejében, de ki emlékszik már az elejére.
A salamancai kollégáknak nem volt idejük teljesen kifejteni a vetítés után a saját konteójukat.
Itt a fórumon pedig méltatlanul mellőzöttnek érzem az UFO-s témát. Én egyértelműen a begyűjtéses-kísérletes sztorira voksolnék. Ahogy korábban itt valaki már linkelt egy marha csonkolásos cikket, ahol a szükséges szövet minták beszerzése, és vizsgálatok elvégzése után szintén vissza lökték az alanyokat az elrablás helyszínére.

 1381. becsuszoszereles1k — 2013-03-30 22:01 

1380. @falusiliba:

Igy, foldrajzi ertelemben, igen.:)
A linkelt anyagban nem talalkoztam forrovonallal. Elolvastad?

Szivjuk el a pisz-pipat!:)

 1380. falusiliba — 2013-03-30 21:57 

@becsuszoszereles1k:
Figyelj kontesóm, majd előfizetünk a Jeti Válaszra, abból minden kiderül a hüje neveikról, lakhelyükről hagyományaikról, és lesz mit leloccsantani serrel a blogsörözésen.:)))

 1379. falusiliba — 2013-03-30 21:43 

@athor:

🙂 Nem voltam vetítésen, a kommenteket mind olvastam (amikor születtek), hol tart most ez az UFO vonal? Baleset? Támadás? Kísérlet? Anyagbegyűjtés?

 1378. athor — 2013-03-30 21:34 

@falusiliba:

Én se értem miről megy a diskurzus már egy ideje, :D. Bár nekem nem is kell. Persze nem is próbálkoztam nagyon.
De ez a YETI vonal tényleg vakvágány-különösen így filológiailag-etimológiailag.

 1377. athor — 2013-03-30 21:29 

@falusiliba:

1. UFO
2. Szervezett, tervezett, emberi akció, pl. KGB
3. Természeti jelenség kombinálva az ez okozta pánikkal, hipotermia okozta dezorientációval, és csoporton belüli ellentét okozta erőszakkal.

 1376. falusiliba — 2013-03-30 21:26 

@falusiliba:
Egyébként ott tartottunk, hogy gunyorosan citáltál a Himalája kapcsán.
Ez megoldódni látszik, hiszen Kína öleli a hegységet.
Azelőtt arról volt szó, hogy az ’59-ben szenzációként megjelent amerikai újságcikkre reagáltak a a pamfletben. Szerintem nem, hanem arra a sok száz éves mondára, ami a szülőföldjükön élt. Ennyi. Te gondolsz, én gondolok, úgy tűnik elbeszélünk egymás mellett, de ez nem baj. Nem akarlak meggyőzni (bár nincs miről, mert nincs saját állításom, csak tényeim). písz.

 1375. falusiliba — 2013-03-30 21:20 

@becsuszoszereles1k:

Mit szeretnél mondani ezzel? Úgy tűnik, nem vagyunk egy hullámhosszon, és én tényleg nem értem, hiszen csak egy liba vagyok. Azért mert a fenygetettség okán működött egy diplomáciai forróvonal, ezért az xPost újságban megjelenő bigfootról, 1959-ben, hőseink előbb értesültek, mint a saját hazájukban, illetve hittestvéreik területén köztudott havasi emberről?

 1374. becsuszoszereles1k — 2013-03-30 21:13 

1375. @falusiliba:

Teljes tisztelet mellett, kozvetlenul az 1375. komment folott van egy link. Ez amolyan tortenelmi-, politikai „terkep”.

 1373. falusiliba — 2013-03-30 21:04 

@klogg:

Igen, az utolsó kép mindenféleképpen fényjelenségre utal, már ha az utolsó kép AZT örökíti meg.

A fegyverkísérlettel kapcsolatban: nincsenek ismereteim, hogy a szovjetek anno, mennyire zárták le hermetikusan egy ilyen kísérlet területét, már csak azért is, mert tarthattak a kémektől. Illetve, ha bármilyen pszichoaktív anyagot tesztelnek, akkor kellene egy kontroll csoport (jhj, de szerettem azt az együttest:), akin lemérik a hatását, nem? Ez a kontroll csoport pedig gondolom, nem az éveken át képzett fiatal tudós-káderekből kerül ki.
Ezeken kattogok mindig, ha felmerül bennem a hang-fény jelenséggel járó emberi machináció.

 1372. klogg — 2013-03-30 20:56 

@falusiliba:
1: tőlük független fegyverkísérlet, illetve annak érzékszervekre ható jelensége, akár hang-fény, akár vegyi anyag formájában (rosszkor rossz helyen eset)
2: emberi támadás (de nem szervezett katonai/KGB)
3: természeti jelenség

(4: olyan természeti/természetfeletti jelenség, amire még nincs magyarázata az emberiségnek 🙂

 1371. falusiliba — 2013-03-30 20:50 

@becsuszoszereles1k:
Na, azóta megnézted a térképet?:P
Szerintem zárjuk ezt le. 🙂 Igaz, kommentgenerátornak baromi jó, de mégis…

 1369. falusiliba — 2013-03-30 20:06 

@becsuszoszereles1k:

A válasz: hihhhetetlenül izgalmas.:)

 1368. becsuszoszereles1k — 2013-03-30 20:04 

1366. @falusiliba:

Kovetkeztetes, a tema szempontjabol, meg semmi (jeti-vonal).

 1367. becsuszoszereles1k — 2013-03-30 20:00 

1365. @falusiliba:

A kerdes: Ugye milyen erdekes intermezzo volt?

 1366. falusiliba — 2013-03-30 19:58 

@becsuszoszereles1k:
A kommunista blokk által részben, még mindig körbeölelt (SŐT) a Himalája, Kína okán, ezt sem értettem, hogy ezen mi gúnyolódni való.
Kína és Szovjetúnió infoáramlásáról feltételezni mertem, hogy gyorsabb, mint a SZU és az USA között. Ez azért nem olyan elrugaszkodott gondolat.

 1365. falusiliba — 2013-03-30 19:53 

@becsuszoszereles1k:
Nem érzek ebben csörtét, csak eddig nem értettem a problémát. 🙂 Most sem igazán.:) De a lényeg, a lényeg: a különböző elnevezések más nyelven szerintem hasonló jelentést takar (talán még a yeti is, ennek én nem fogok utánanézni:). A nagy láb, mitől autentikusabb, mint a havasi ember?
Ezek azért tényleg több 100 éves mítoszok, nagyjából tök mindegy, hogyan nevezik a különböző kontinenseken, ugyanarra a lényre utalnak.

 1364. becsuszoszereles1k — 2013-03-30 19:41 

1361. @falusiliba:

Igazabol nem az elnevezes etimologiajarol szolt a csorte, hanem arrol, hogy az oroszoknak miert nincs sajat megnevezese sajat mitologiai sajat lenyere, hanem havasi embernek nevezi, csak oroszul. Persze, ha neki is van havasi embere (amilyen „a kommunista blok altal korbeolelt himalajai jeti”[sic.], aki a hohatar (vertikalis) kornyeken eldegel (mert oda tud zavartalanul elhuzodni), az mas. Ennek mar nem fogok utananezni…:)

 1363. falusiliba — 2013-03-30 19:05 

@gigabursch:

Hú, ez szakvélemény aztán igazán érdekelne.

 1362. falusiliba — 2013-03-30 19:01 

@falusiliba:
Vagy következtetés?

 1361. falusiliba — 2013-03-30 18:59 

@becsuszoszereles1k:

Nem igazán értem… Írtál egy memot/note-ot/zanzát az eddig említettekből, a jeti-etimológiából?:))))

De mi a kérdés???

 1360. becsuszoszereles1k — 2013-03-30 18:44 

1361. @falusiliba:

Itt is van egy kis etimologiai bekezdes:)
http://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=yeti&source=web&cd=1&cad=rja&ved=0CDgQFjAA&url=http%3A%2F%2Fen.wikipedia.org%2Fwiki%2FYeti&ei=-hlXUf2UHMqHtAb53YCAAg&usg=AFQjCNHNiCpRBbTZUKfwkFgCP1FpcIS8Dw

Mire @MVB felfigyelt, hogy a Bigfoot elnevezes csak egy gepi forditasa az eredeti orosz szovegnek, vagyis a ‘sznezsnij chilavek’-nak, addigra mar elokerult az 1958-as amerikai (a’merikai) ujsaghir…

Tobb szalat talaltunk:
-Mitologia
-‘Nem hivatalos mitologia'(@falusiliba kifejezese)- hiedelemvilag

-Az ismeretlen leny eredeti elnevezese azoknak a teruleteknek a nyelve/nyelvjarasa szerint, ahol latni veltek vagy lattak ezeket a (ilyen) lenyeket
-Az eredeti elnevezesek forditasa eredetibol mas nyelvre
-A forditasok forditasainak forditasai

-Hirek, amelyeket vagy hallottunk vagy nem, vagy elobb vagy utobb -, es amelyek nem befolyasoljak sajat (nem) (hivatalos) mitologiank megletet

 1359. becsuszoszereles1k — 2013-03-30 17:57 

1355. @MVB:

Kimeletes felvezetes, de elhamarkodottan a zarojelben levo valtozatra gondoltam!:))

 1358. falusiliba — 2013-03-30 17:27 

@SLC:
Várunk vissza.:)

 1357. falusiliba — 2013-03-30 17:26 

@klogg:
2 éve agyalok én is, nem hiába kommentelek itt.:) Átrágtunk már sok mindent, és amint megszületik egy teória, már cáfolódik is. Viszont a jeti vonal, eléggé halva született irány. Szerintem. A jeti etimológia pedig végképp.:)))
Nektek egyébként mi a top 3 lehetőség?

Nekem:
1. anyatermészet:szél/meteor/hagnghatás/légköri robbanás (nem emberi behatással)
2.külső támadás (egye fene, legyen a kgb:)
3.tudatmódosító szerek

 1356. manysivadasz — 2013-03-30 16:31 

@SLC:
Jó utat, SLC!

 1355. klogg — 2013-03-30 15:39 

@falusiliba: Szerintem itt mindenki vakvágányon rugózik. 🙂 Megnézve némi dokumentumfilmeket, kiderül, hogy akik közel álltak az áldozatokhoz, az esethez, meg esetleg a helyszínen is jártak anno, még azok véleménye is abszolút különbözik, ők is más-más teóriát állítottak fel maguknak az évtizedek alatt, amíg gondolkoztak az egész ügyről… Valószínűleg mindenki sötétben tapogatózik 50 éve (hacsak nem az van, hogy valakik tudnak valamit, de nem mondják, mondhatják…) Mi meg itt pláne nem fogjuk megfejteni, ha megfeszülünk se. De agyalni jó, különben mi értelme lenne a blognak? 🙂

 1354. SLC — 2013-03-30 15:23 

Úgy emlékszem azt írták, hogy az Otorteni Est eredeti példánya elkallódott – mint annyi sok más -, csak egy gépelt anyag maradt meg utána, úgyhogy arról többet nem fogunk megtudni…

Luda nyelvéről még annyit, hogy arccal a föld felé, félig térdelve, félig fekve találtak rá, vagyis a madarak kilőve. A murders.ru jegyzőkönyve szerint csak a musculus hyoglossus – egy apró nyelv alatti izom, ami a nyelvcsonton ered, és beleágyazódik a nyelv izomzatába – hiányzott. Szerintem ha ott bomlás lett volna, akkor a többi környékbeli izmon is látszania kellett volna.

A jetiről annyit, hogy minden földrészen megvolt a kultusza, Ázsiában éppúgy, mint Amerikában, csak más néven ismerték. Egyes kutatók viszont a jetiket előszeretettel kötik össze az UFO jelenséggel…

Lehet, hogy sokáig csak olvasótok leszek, de amit tudok jövök.

 1353. falusiliba — 2013-03-30 12:48 

@gallicus:
Igen, ismerem.:) De mégis tartom, hogy az átlagember nem ismerte a jetit, mint olyat. Azon túl, hogy hallotta már egy zeneszámban ezt a kifejezést. Ráadásul, nem is a nagyláb változat jutott el hazánkba. sem.

Szórakoztat a jetiskedés, bár valószínűleg, tök vakvágányon rugózunk.:)

 1352. gallicus — 2013-03-30 11:28 

@falusiliba: Yeti ügyben: A Generál együttes már a 70-es évek közepén ilyen címmel írt dalt: Yeti, a hegyiember!!!, amit elég gyakran lehetett hallani és látni rádióban, tévében!

 1351. MVB — 2013-03-29 16:26 

@becsuszoszereles1k: A Murders.ru anyagában ez az „újság” csak szöveges részként szerepelt, a 2. oldalon, a „miket találtak a helyszínen?” blokkban. A többiek nemrég fejtegették, hogy lehetséges, hogy ez is ott van a megtalált naplókról készült fotók között; ha ez meglenne, akkor kiderülne, rajzoltak-e bele illusztrációkat, vagy csak szövegekből állt.

(Ha esetleg így értetted volna: a fotó semmiképpen nem lehetett az újsághoz tűzve, hiszen kinn a pusztában nem tudták volna előhívni. (Később, a kutatók hívták elő a filmtekercseket.))

 1350. falusiliba — 2013-03-29 15:37 

@becsuszoszereles1k:
Igaz, ámerika közelebb van, és szélesebb az infosztráda…
Többet, esküszöm, nem írom le, de ahonnan a fiatalok származtak és /vagy ahol túráztak és/vagy éltek ott nem volt újdonság a havasi ember mítosza. Nem hinném, hogy az 59-es ámerikai bigfoot lett volna az első ilyenfajta hírélményük.

 1349. becsuszoszereles1k — 2013-03-29 14:29 

Off – On

Jekatyerinburg/Szverdlovszk a Himalaja egyik orszagatol, Nepaltol (Katmandu) 3783 km-re van.

Hirek>radio>vagy a manysi parttitkar ellatogat a barati Katmandu- es Szverdlovszk korzetekbe:)

Sziberia terulete 16,2 millio negyzetkilometer; a Fold osszes szarazfoldjeinek 12%-at, Oroszorszag teruletenek 77%-at teszi ki.

 1348. becsuszoszereles1k — 2013-03-29 14:04 

1346. @falusiliba:

Hogyne, hogyne! Lemaradt a :))

 1347. becsuszoszereles1k — 2013-03-29 13:56 

1349. @manysivadasz:

:)) Oco kifogas!

 1346. falusiliba — 2013-03-29 13:20 

@manysivadasz:
hehe:D

 1345. manysivadasz — 2013-03-29 12:26 

@becsuszoszereles1k:

„Jetiszorszal-hasogatok: allat-e a jeti? Mellesleg a kinaiak meg azt allitjak, hogy egyszer elfogtak egy jetit (‘sok kinai jetit gyoz’), es fogsagban tartottak. A fogsag 5 honapig tartott, mert a jeti kimult. Milyen jeti az ilyen?)”

A fogságot nem szejeti.

 1344. becsuszoszereles1k — 2013-03-29 12:18 

[Gratulalok magamnak: mellekeltek melle!:) ‘bejegyzeshez’ pl.]

 1343. becsuszoszereles1k — 2013-03-29 12:13 

1318. @MVB:

Apropo: A havas Tibo fotot mellekeltek a Havasi ember bejegyzes melle? (Otorteni Est)

 1342. falusiliba — 2013-03-29 12:07 

@becsuszoszereles1k:
részemről a jeti ügy lezárva.:)
Azt költői kérdésnek veszem, hogy a kommunista blokk által körbeölelt himalájai jetiről honnan hallhattak.:)

 1341. becsuszoszereles1k — 2013-03-29 11:55 

1328. @falusiliba:

Olvastam, hogy ket fajta jeti letezik: nagy es kicsi.
A kicsi csak 150 kilo, szorzete voros.
A nagyok atlagmagassaga 3 meter, maximum 10 meter; fekete, barna vagy ezust szinu szorzettel.
🙂

 1340. becsuszoszereles1k — 2013-03-29 11:38 

1341. @falusiliba:

A bizonyitott legenda erosebb a legendanal.
Tenyleg, az is lehet, hogy egyaltalan nem hallottak az amerikai jetirol.
Mindenesetre nem a sajat szavukat hasznaltak ra, hanem a „himalajai” havasi embert – ezt honnan ismerhettek?

Meg gondolkozom rajta, de biztos vagyok benne, hogy nem 1990 utan hallhattunk Magyarorszagon eloszor a bigfoot gipszbeontott labnyomarol [lehet, hogy a ’70-es evek elejen, a „PR-arc Nyers Rezso reform idoszakban?:)]

Jetiszorszal-hasogatok: allat-e a jeti? Mellesleg a kinaiak meg azt allitjak, hogy egyszer elfogtak egy jetit (‘sok kinai jetit gyoz’), es fogsagban tartottak. A fogsag 5 honapig tartott, mert a jeti kimult. Milyen jeti az ilyen?)

Meg vagyok gyozve egyebkent 1339. @szega altal, hogy a havas Tibo-rol asszocialtak a havasi emberre (egyenesen az Otorten hegyen), mitologia, nyelveszkedes es politika nelkul!

 1339. warr — 2013-03-29 09:46 

@emmalisa: egyetértek, állat esetén sokkal több külső sérülés lett volna rajtuk.

 1338. emmalisa — 2013-03-29 09:25 

Számomra elképzelhetetlen a jeti-elmélet. Ha egy nagytestű vadállat lett volna, akkor durva sérülések lennének mindegyikükön.
Állat-támadás szerintem teljesen kizárt. Farkas, medve, jeti nem hagyta volna egyben a testeket.

 1337. falusiliba — 2013-03-29 08:41 

@becsuszoszereles1k:
„Tehat, a fiatalok a meg nem oly regi szenzaciot szovjetesitve, megorokitettek a szamukra szemmellathatoan imperialista maszlagot az Otorteni Est-ben”

Mérget mernék bevenni, hogy nem a bigfoot-ról hallottak először ezek a gyerekek (sőt, talán nem is hallottak, hiszen mi átlagmagyarok sem nagyon hallottunk 1990-ig), hanem a helyi legendákat darálták.
Ha népnek saját szava, kifejezése van valamire, akkor az közszájon forgó valami.:) Nem az amcsik fedezték fel a nagylábat számukra (sem).

 1336. gigabursch — 2013-03-29 08:00 

@falusiliba:
Mert várjuk az orvosi is a meteorológiai megerősítést és cáfolást.

Addig újat nem igazán tudunk mondani.

 1335. szega — 2013-03-29 06:50 

Van egy megoldási javaslatom a havasi emberes bejegyzésre.
A fotókon szerepel az a bizonyos hóban fetrengés (asszem Tibo?), amiről több kép is készült egymás után. Beleborult a hóba, egy ágról még egy csomó hó ráesett, aztán felkelt, elszaladt, és jó 10 méterről visszafordult, ekkor készült az életlen „jetis” kép. Ez egy emlékezetes poén lehetett a nap során, és könnyen lehet, hogy ezt örökítették meg az újságban a nap végén, hiszen bizonyítékot találtak a havasi ember létezésére, aki az Otorten hegyen él. Mivel most már ráéreztünk az újság ironikus hangulatára, szerintem ez lehet a megoldás.

 1334. becsuszoszereles1k — 2013-03-29 00:49 

1320. @falusiliba:

En meg arra gondoltam, hogy Djatlovekhoz is eljutott 1959-ig az 1958-as amerikai „labnyom bizonyitek” hire.
[Itt angolbol (vagy mas nyelvrol) orosz nyelvre valo forditas lehetseges – a jenkis Bigfoot akar maradhatott volna.]

@MVB-nel az eredeti szoveg az orosz, amire most epp kivancsiak vagyunk. Miert kellene osszevetni az angol forditassal?

Tehat, a fiatalok a meg nem oly regi szenzaciot szovjetesitve, megorokitettek a szamukra szemmellathatoan imperialista maszlagot az Otorteni Est-ben: „Az utobbi idoben tudomanyos korokben elenk eszmecsere folyik a havasi ember letezeserol. Legutobbi adatok szerint a havasi emberek az Eszaki Uralban elnek, az Otorten hegy korzeteben.” Hogy az Otorten hegyre helyeztek a rejtelyes lenyt, ez maga a kritika.

 1333. pheonai — 2013-03-28 23:00 

A villanypóznán landoló őzre gondoltam… 🙁

 1332. pheonai — 2013-03-28 22:58 

@abigel: Köszönöm! 🙂

Ennek a szegény kis párának is törhettek a bordái:
http://sexion-paranormal.e-monsite.com/pages/phenomenes-inexpliques/mutilations-animales.html

 1331. abigel — 2013-03-28 22:51 

@pheonai: az vesse rád az első követ, akinek a fejében még nem fordult meg ez a lehetőség (nem én leszek).

 1330. pheonai — 2013-03-28 22:43 

Szép estét Mindenkinek! Hosszú idő óta lázban tart engem is az eset. Elolvastam a hozzászólásokat. Gratulálok Nektek, ritka az ilyen intelligens kommenteket egybegyűjtő oldal! Talán megköveztek, de számomra leginkább az ufós megoldás tűnik kézenfekvőnek. Szerintem már a sátorban történt egy megmagyarázhatatlan jelenség (teleportáció?), ami a többieket pánikban kiűzte onnan. Az eltérítéseket néha elég „trehány” módon végzik az idegenek, a lágy részek eltávolítása után gyakran csak visszadobják az áldozatot az űrhajóból. Talán a többieket – akiket békén hagytak – paralizálták. Megbénított tudatállapotban maradtak elég hosszú ideig, ezért történtek a kihűlések…

 1329. manysivadasz — 2013-03-28 22:33 

@abigel:

Nem, a jetis verzió szerintem se reális, nem is azért feszegettem, csak a bigfoot kifejezésen akadtam fenn, nem illett a kontextusba. Ha jeti lett volna, nyilván brutálisabb külsérelmi nyomok keletkeznek, jetiharapás szörével, ilyesmi. Mint általában a jetitámadásoknál. (Bár azon a kockalada-lámpás fotón, amit annyit boncolgattatok, egyértelmüen látszik a jetiször. A többi mind fikció, a jetiször biztos.)

 1328. abigel — 2013-03-28 22:25 

@becsuszoszereles1k: én el tudom képzelni, hogy láttak egyet (vagyis csak egy valaki,de a többiek nem hittek neki, és jól körberöhögték-lásd. újság). De hogy az egész csapatot egy jeti tette volna el láb alól, azt kétlem.

 1327. abigel — 2013-03-28 22:18 

@manysivadasz: :)úgy vélem én is (mármint a feldolgozást tekintve)

 1326. becsuszoszereles1k — 2013-03-28 22:09 

1314. @falusiliba:

A jeti temaba vegkepp ugy csoppentem itt bele, mint Pilatus a credoba, de el tudom kepzelni, hogy letezik, mert miert ne?
Bar lehet, hogy jobban szeretnem, ha nem letezne. Mert egyaltalan mi lehet az a jeti? Es akkor a valsztol fugg, hogy eleg-e egy jeti egy ilyen pusztitashoz.

 1325. manysivadasz — 2013-03-28 21:42 

@abigel:

Sok sorstársammal együtt én is csak végigücsörögtem az oroszórákat (most már sajnálom, de ki a fene gondolta, hogy egyszer vége lesz?), de annyi megmaradt, hogy a sznyeg = hó.
Kösz a kimerítö kommenteket, ezzel a jetikérdést (legalábbis nyelvileg) feldolgoztuk.

 1324. falusiliba — 2013-03-28 21:40 

@abigel:
Fúúú, ne tudd meg, mennyit tünődtem ezen a képen. :)))) De aztán rájöttem, hogy leszámítva sok egyebet, egyszerűen túl alacsony jetinek és ráadásul igen rövid a karja, túlzottan sapiens sapiens. Szerinte ezzel szórakoztak csak, ha valóban jetit látnak (a kép szerint 10 méterről), azzal tuti nem viccelődnek később.

 1323. abigel — 2013-03-28 21:36 

@falusiliba: igen, csak a sznyezsnovó birtokos esetben van; alanyesetben, hímnemben: sznyézsnij 🙂

 1322. abigel — 2013-03-28 21:29 

És azért furcsa az a jetis kép, ahol hülyéskednek(?), mert nem látszik, hogy eláll a kabát, márpedig egyikőjük sem a Dechatlonban vette a sícuccát,vagyis bő elálló kabát, plusz bővebb gatya volt rajtuk.Ezen a képen meg olyan egybecuccnak (bunda:) látszik.(Biztos betűrte).

(Amúgy a havasi ember a listámon csak a harmadik.)

 1321. falusiliba — 2013-03-28 21:24 

@falusiliba:
ja, igen, írod, hogy igen… Bocsánat, nem tudok magyarul. Olvasni.Sem.:)

 1320. falusiliba — 2013-03-28 21:23 

@abigel:
:)Ez a “sznyezsnogó csilavék”? Bocsánat, nem tanultam oroszul…

 1319. falusiliba — 2013-03-28 21:21 

@lebearpolaar:
Hát, mivel neki volt, szegénynek, laposra törve az orra, azért benne van -szerintem-a pakliban, hogy az orra vérét is nyelhette.
Ez a laposra nyomódás egyébként, akár enyhe a lejtő a vízmosásban, akár nem, zuhanást, esést feltételez… szerintem.

 1318. abigel — 2013-03-28 21:16 

@MVB: igen,снежный человек-nak hívják, (most mondta az oroszom).

 1317. falusiliba — 2013-03-28 21:16 

@MVB:
Szuperságos vagy, köszi!!!

 1316. falusiliba — 2013-03-28 21:14 

@becsuszoszereles1k:
Hát, nemtom, a bigfoot elnevezés valszeg egy jenki szófordulat, de magáról a teremtményről minden földrész nem hivatalos mitológiájában esik szó. Én csak arra utaltam, hogy mi van akkor, ha a fordítások fordításai adták a nagyláb kifejezést fiataljaink szájába (tollába).

Egyébként nagyon sajnálom, hogy sztalker már nem kommentel.

Örlődöm, mert az erőszakos támadást egyből cáfol a balta sátorban hagyása.

 1315. warr — 2013-03-28 21:10 

@MVB: köszönjük a fordításokat 🙂

 1314. MVB — 2013-03-28 21:05 

Amikor másfél éve ezt a rögtönzött fordítást (Otorteni Est) csináltam, fel sem tűnt, hogy a kályhaösszerakásnál a negatív rekordot írták az újságba, ironikusan:)

A jetis részt kikerestem, így szól angolul (g. translate) és oroszul:

In recent years the scientific community is a lively debate about the existence of Bigfoot. According to the latest Bigfoot live in the northern Urals, in the Mount Otorten.

В последнее время в научных кругах идёт оживлённая дискуссия о существовании снежного человека. По последним данным, снежные человеки обитают на Северном Урале, в районе горы Отортен.

Az a „sznyezsnogó csilavék” szó szerint „havasi embert” jelent. Úgy néz ki, a webfordító a saját szótára alapján rakta át „Bigfoot”-ra, mint az értelemszerinti megfelelőjére.

 1313. becsuszoszereles1k — 2013-03-28 20:55 

1310. @falusiliba:

Hat, azt talaltam, hogy ugyan sok helyen talaltak ilyen furcsa, nagy labnyomokat, de sehol nem neveztek Bigfoot-nak, meg Amerikaban sem [ott volt az oslakosok nyelven valo elnevezese, ami a nyelvukon nem Nagylabu-t jelent; Kanadaban is mas jelentese van az elnevezesnek; a Himalajaban/Nepalban/Kinaban stb. sem ‘nagylab’ a helyi nyelvjarasban valo elnevezes, hanem ‘havasi ember'(nem emlekszem mindegyikre); Sziberiaban ‘almaszti’ vagy ‘csucsunya'(?)- aminek a forditasat nem ismerem].
Az 1958-as amerikai ujsagsztori ota el a Bigfoot elnevezes – ez derult ki szamomra. Ha tevednek, javitsatok ki! Mindenesetre, ha ez a hir 1958-ban szenzacionak szamitott Amerikaban, akkor nem lehetett elozmenye. Ezert tudom elkepzelni, hogy „amerikai nevet” is akkor kapott a joember-szabasu.

 1312. manysivadasz — 2013-03-28 20:55 

@falusiliba:
OFF: a varjúfélék szerintem is nagy királyok
ON: a sérülések hitelességéröl fogalmam sincs, viszont végül is csupa másodlagos, harmadlagos és sokadlagos forrásból dolgozunk, a kérdés bármi kapcsán feltehetö. De kérdezzük meg a társaságban lévö kórboncnokokat…

Más: Egy ideig zsigerböl felejthetönek gondoltam a KGB-s, specnazos szálat, abból kiindulva, hogy az ötvenes évek Szovjetuniójában ha valakit el akartak tüntetni, pláne a néptelen Uralban, nem szaroztak volna látszatintézkedésekkel, dezinformációkkal, hanem sajnálkozva küldtek volna egy táviratot a hozzátartozóknak, hogy a keresés nem járt sikerrel. Esetleg postafordultával egy urna, ahogy fentebb már elhangzott.
Viszont: Hs hihetünk a szintén x-edleges forrásból származó infónak, hogy Jurij Jorovaj 86-ban autóbalesetben meghalt, és az iratai közül hiányzott két dosszié (most hogy írom: hát ezt meg honnan lehet tudni? Volt nyilvántartás a dossziéiról? na mindegy, ezen nem akadunk fenn), illetve hogy az akták megnyitása után, 91-ben kiderült, hogy hiányoznak lapok a dossziéból – ez azért mégiscsak valami hatósági szálat feltételez.
Jorovaj 86-os balesete majdnem 30 évvel késöbb történik ugyan, de ne felejtsük el, ekkorra lendül be a glasznoszty: ki tudja, mit forgatott a felében Jorovaj a puhuló cenzúra hatására.

 1311. lebearpolaar — 2013-03-28 20:53 

@falusiliba: Nem vagyok se orvos, se kórboncnok, de szerencsétlen lánynak (már ha hiteles a leírás) elég durva belső sérülései voltak, egészen biztos, hogy a gyomorban lévő vér csak az esetleges nyelvkitépés miatt keletkezhetett?

 1310. falusiliba — 2013-03-28 20:40 

@becsuszoszereles1k:

Alapvetően hiszek a jetik létezésében (vagy nagyon szeretnék hinni). De (és nem akarok itt okoskodni, meg kötekedni állandóan, de annyiszor végiggondoltam, és nem tudom befogni:) ha abból indulunk ki, hogy egy kifejlett csimpánz játszi könnyedséggel lenne képes egy mozdulattal eltörni bármelyik csontunkat, sőt egyesek szerint, leszakítani az ember fejét, akkor nem értem, ha egy családnyi jeti támad emberekre, hogy lehet ilyen kevés felszíni sérülés, törés, stb. Gondolom lennének karmolásnyomok (hacsak nem manikűröztetnek) ezerszám, és egyéb, jól felismerhető nyomok is. Nagyjából úgy képzelem ezeket a sérüléseket, mint egy glasgow-i kocsmabunyó és három megvadult csimpánz örjöngésének a keverékét.:)

 1309. falusiliba — 2013-03-28 20:33 

@manysivadasz:

Nem vagyok ornitológus, de imádom a madarakat, figyelem is őket napi rendszerességgel, azt tudom, hogy téli időszakban még a legkisebbek is bármit megesznek, lecsípnek, hogy a mindenütt jelenlévő varjakról (kedvenceim), esetleg hollókról ne is beszéljünk.:)

Egyébként szerintetek mennyire hitelesek a sérülések leírása?

 1308. becsuszoszereles1k — 2013-03-28 20:29 

1298. @lebearpolaar:

Csak azert, mert @abigel (jo szimattal?) mar regota emlegeti a jeti-megoldast.

@Tiboru /469. A kommentben mellekelt egy linket, es felhivta a figyelmet az ott levo kommentekre is! Biztosan veletlenul.:)

http://www.ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/Kholat%20Syakhl.htm

Nem melyultem el, de talaltam benne ujdonsagokat.

Mint peldaul:
-orosz Nazca-vonalak (termeszetesen minden eddig ismertnel sokkal osibbek…)

-kulonleges epitesu (epitett) forma, amely javorszarvast abrazol negy egyenes szarvval
-a kommentelok Set-fenevadrol beszelnek (egyelore nem talalom a neten)

 1307. manysivadasz — 2013-03-28 20:28 

@falusiliba:
Mintha a nyelvleharapás hihetöen cáfolva lett volna (hacsak nem durva mélyharapása volt szegénynek) – vagy legalább is nekem így állt össze. De mondom, nekem elösorban a hiányzó felsöajak kérdése akadt be. Hogy bomolhat-e ennyi idö alatt, ilyen körülmények között. A madár az mondjuk hihetö.
Ornitológusok, hm?

 1306. falusiliba — 2013-03-28 19:57 

@becsuszoszereles1k:
A tibeti jeti legendája már jó pár száz éves, meg a többi földrészeken élő nagymajmoké(?) is, a nagylábazás nem lehet eccerű fordítási baki?

 1305. falusiliba — 2013-03-28 19:55 

@manysivadasz:

Fene sem tudja… Én leginkább a madarak éhségére tippelek, amikor ezeket a hiányokat taglaljuk.
Mindenesetre a boncolási jegyzőkönyvben az áll, hogy kb egy deci vért találtak ugyebár szegénynek a gyomrában, ami arra utal, hogy a szájbéli sérülés még életében történt. Gondolom, közvetlenül a halála előtt.
Arra gondoltam libaagyammal, hogy kaphatott valamilyen sokkot, amitől rángatózni kezdett, és ekkor egyszerűen leharapta a saját nyelvét, a bordatöréseket pedig rosszul sikerült újraélesztéssel magyarázom. Hát így. 🙂

 1304. becsuszoszereles1k — 2013-03-28 19:52 

Marmint az az izgalmas, hogy 1958-tol terjed el a Nagylab/Bigfoot legenda, ill. elnevezes.

[Amugy, a wiki-cikk szerint allitolag Crew halala utan kiderul, hogy Crew hamisitvanya volt a legendas labnyom.]

 1303. becsuszoszereles1k — 2013-03-28 19:41 

1296. @manysivadasz:

Izgalmas!

Mar 1811-ben is talaltak Eszak-Amerikaban, a Sziklas-hegyseg eszaki reszen hatalmas labnyomokat; sot az indianoknak volt is elnevezesuk „az erdo eros oriasarol”, amit ok sasquatchnak hivtak, ami „szoros ember”-t jelent.

Azonban a Nagylabu (Bigfoot) tenyleges letezesenek hire 1958-ban robban ki!
Amikor is a kaliforniai Humboldt megyebeol egy helyi ujsag lefenykepezi Jerry Crew buldozerkezelot, amint egy rejtelyes, ismeretlen leny kulonos, altala gipszbol kiontott labnyomat tartja a kezeben. A szenzacios foto az egesz Egyesult Allamokat bejarta.

Elnevezesek meg:
Himalaja – jeti
Mongolia es Del-Sziberia – almasti

http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyl%C3%A1b%C3%BA

 1302. manysivadasz — 2013-03-28 19:36 

@falusiliba:

Azért csak motoz bennem a nyelv meg a felsöajak hiánya. Engem meggyözött valahol fentebb az eszmefuttatás (már nem emlékszem, kinek a tollából), hogy Ludmilla nyelve úgy roncsolódott, ahogy az egy egyszerü bomlásból nem következne. Zina felsöajka ebböl a szempontból simább ügynek tünik. Viszont utánabogarásztam a hömérsékleti viszonyoknak. Eszerint Ivdelben az április átlaghömérséklet 1 fok, májusban pedig 7,5. A vizmosásbelieket május 4-én találják meg, azaz még jószerivel áprilisban. A hozzáértöket kérdezem: elég lehet az áprilisi 1 fokos átlaghömérséklet egy ilyen arányú bomláshoz?

 1301. tiboru — 2013-03-28 19:33 

@klogg:

OFFTOPIC!

Te soha nem voltál ifjúsági táborban?!

:-))))

 1300. klogg — 2013-03-28 19:18 

@lebearpolaar: Teljesen egyetértek. És mégegyszer hangsúlyoznám, hogy nem egy nagy katonai sátrat tessék itt elképzelni, amiben elvonulhatnak egy jó távoli sarokba „szerelmeskedni”, hanem egy olyan kis szűk izét, amiben összepréselődve aludtak, nyilván egymást is melegítve. Nem tudom, hogy venné ki magát, ha a többiektől 20 centire izélnek valakik… 🙂

 1299. manysivadasz — 2013-03-28 18:54 

@szega:

Igaz, az almaszról én sem hallottam. De nem is erre gondoltam elsösorban, hanem a szóhasználatra.

 1298. falusiliba — 2013-03-28 18:51 

@tiboru:
Igen, én is olvastam, hogy az izmok is hiányoztak. Mivel nyitva volt a szája, arra gondoltam, hogy ez lehet a bomlás/madarak következménye is.

 1297. szega — 2013-03-28 18:00 

@warr: Az újság jellemzően aktualitásokkal foglalkozik, tehát a Judintól való elválás után írhatták, de persze nem biztos, hogy elsején.

 1296. szega — 2013-03-28 17:57 

@manysivadasz: A Szovjetúniónak is megvolt a saját rejtélyes majomembere, a Mongóliával határos déli végeken élő „almasz”. Gyakorlatilag a Yeti és a Bigfoot ottani megfelelője, észlelésekkel, legendákkal, stb. Nálunk ez a verzió valamiért nem ismert.

 1295. becsuszoszereles1k — 2013-03-28 17:55 

1280. @athor:

Nem en vagyok a kutfo: fogalmam sincs, es valoban, valaki mar kerdezte ezt…

@szega kommentjere reagalva neztem meg magamnak a posztban, mert en sem szerettem volna Zinat Ludaval keverni.

 1294. lebearpolaar — 2013-03-28 17:16 

@franklin: Számomra ez az újság, már hogyha tényleg létezett nagyon is egybevág túrán készült a képekkel. Jó hangulatban voltak, sokat ökörködtek, valószínűleg ezt is pont ezért írták, hogy szórakoztassák magukat, lazítsanak, elüssék az időt lefekvés előtt. 🙂
A szerelem és turizmus résznél azért azt szerintem elvethetjük, hogy konkrét kéjsátrat rendeztek volna be :D, de nyilván náluk is, mint bármelyik egészséges fiatal társaságnál feljöhetett ez a téma. Talán Dubinina tényleg „tudományosan” állt hozzá a szerelemhez a szokásos csajos rózsaszín köd helyett. 😀

A Jeti pedig nagyon sok nép legendájában van jelen más-más névvel, bár a szovjet verzióban kifejezetten nem vagyok pro. Egyébként is gondoljatok bele: hó, erdő, hegyek, elhagyatott helyek, nyomok a hóban – nanáhogy a jeti jut sokaknak az eszébe. Az életlen kép és Tibo fetrengése a hóban is akár lehetett ilyen hülyéskedés.

Nekem úgy tűnik, hogy ezt tényleg csak azért írták, röhöghessenek közben és elrakhassák emlékbe, ha hazajöttek. Ha valami komolyan aggasztotta volna őket, az biztos, hogy mind a naplójukban landol.

 1293. franklin — 2013-03-28 16:30 

Ez az újság-paródia sokat sejtető, szerintem.

Látni, hogy a velük történt eseményeken viccelődött az írója, lásd az új kályhafelállítási „rekordot”, ami valószínűleg egy ügyetlenkedésre utal a kályhával.

„Örmény találós kérdés: vajon egy kályha és egy pokróc elég kilenc turista felmelegítéséhez?”

Ez arra is utalhat, hogy többen fáztak és/vagy nem tartották megfelelőnek a „fűtést”.

„Szerelem és turizmus”

A szerelem (szex) is gyakori téma egy olyan szituációban, ahol férfiak és nők vannak napokig összezárva. „az előadást naponta megtartjuk a sátorban” talán voltak akik minden nap szeretkeztek? Például Dubinina, a „tudomány szerelmese”? De miért pont ő és Thibault van kiemelve?

A Jeti említése, érzésem szerint a legfontosabb dolog ebben az újságban.

„Az utóbbi időben a tudományos közösségben élénk viták folytak a Nagylábú létezéséről”

Valószínűleg vitatkoztak róla a csapat tagjai.

„A legfrissebb értesülések szerint…”

Talán valaki nyomokat vélt felfedezni, vagy látott is valamit, amit elmesélt a többieknek. Néhányan kinevethették az illetőt, ezért került bele ez a momentum az újságba.

Még ha el is vetjük a Jeti létezését, a fentiek arra utalnak, hogy valaki vagy akár többen is, hittek a létezésében. Ha pedig ez(ek) az illető(k) éjjel gyanús hangokat vagy mozgást látnak, akkor az megmagyarázhatja a pánikot. Ugye sokszor az ember azt lát, amit az agya el akar vele hitetni.

Vélemények?

 1292. manysivadasz — 2013-03-28 15:24 

@klogg:
Gyanús, gyanús. Legalábbis filológiailag. Rosszul gondolom, hogy a Nagylábú (Bigfoot) angolszász terminológia, nekünk, a Béketáborban jetink volt? Nehezen képzelhetö el, hogy az ötvenes évek Szovjetuniójában bárki hozzájuthatott imperialista (ál)tudományos bigfoot-szakirodalomhoz.
Ha viszont így van, kinek állt érdekében hamisítani egy dokumentumot? Mi az a dezinformáció, amit elhelyezett benne, és ki?
De lehet, hogy csak a fordítás emleget Nagylábút?
Vagy mégis így hívták a SZU-ban?

 1291. warr — 2013-03-28 15:09 

@athor: lehet hogy igazad van, a szovjet humor nem az erősségem 😀

 1290. athor — 2013-03-28 15:04 

@warr:

Én erősen humoros-gunyoros megállapításnak érzem az 1 óra 2 perc „rekord időt” :).
Valószínű ennél sokkal kevesebb időt igényelt,
de nem értek hozzá.

 1289. lebearpolaar — 2013-03-28 14:56 

@warr: Valahol átfutottam a gépelt oldalakat, bár azok ha jól emlékszem a naplóik voltak, lehet, hogy ott van közötte az újság-paródia is. Szerintem SLC kolléga oldalán megtalálod őket.

 1288. warr — 2013-03-28 14:42 

@szega: nem olyan biztos, hogy aznap írták. Egy (akárcsak képzeletbeli) újság első számát nem január 27-én adnák ki, sokkal inkább február elsején, attól még a cikkeket megírhatják bele napokkal, hetekkel korábban is 🙂

 1287. szega — 2013-03-28 14:10 

@klogg: Az még az érdekes, hogy az újság aznapi, vagyis a megírása után nem sokkal történt valami. Elvileg a kályhát összerakták, mégha nem is üzemelték be. Nem lehettek annyira kimerültek, ha sátorverés után még poénos újságot is írtak…

 1286. warr — 2013-03-28 12:45 

@klogg: Igen, ezt láttam a régi fórumon, csak gondoltam hátha van kép is 🙂
Azért köszi hogy bemásoltad, sok érdekesség van benne.
Sokan úgyis hiányolták Kolevatov et. aktivitását 🙂
Az is hasznos információ lehet, hogy alsó hangon bő egy óra lehetett beüzemelni a kályhát.

 1285. klogg — 2013-03-28 12:38 

@warr: Ez volt benne:

Otorteni Est, 1. szám, 1959. február 1.
– A XXI. Pártkongresszus felpörgeti a turizmust!
– Tudomány. Az utóbbi időben a tudományos közösségben élénk viták folytak a Nagylábú létezéséről. A legfrissebb értesülések szerint a Jeti az Urál-hegység északi részén, az Otorten hegyen él.
– Filozófiai szeminárium: Szerelem és turizmus – az előadást naponta megtartjuk a sátorban. Előadók: Dr. Thibault és a ‘Tudomány szerelmese’ cím jelöltje, Dubinina.
– Örmény találós kérdés: vajon egy kályha és egy pokróc elég kilenc turista felmelegítéséhez?
– Új eljárás: szánkós turizmus. Nagyszerű ez az egylovas fogat. Így legalább nem kell cipelni a felszerelést. Tanácsért forduljanak a szervezőhöz, Kolevatov elvtárshoz.
– Sport. A csapat rádiótechnikusai, Dorosenko és Kolmogorova új rekordot állítottak fel a kályha összerakása során: 1 óra 2 perc 27,4 másodperc.
Az újságot a Hibiny kereskedelmi szakszervezet adja ki.

Ez amúgy teljesen egybevág a fotók által sugallt hangulattal, a visszafogott poénkodással (hisz mégiscsak ott volt egy kívülálló is velük, ugye). Már ha ez az újság tényleg létezett. 🙂

 1284. tiboru — 2013-03-28 11:10 

@falusiliba:

A nyelvhiányra visszatérve: ha elfogadjuk, hogy a nyelv tőből hiányzott, az önleharapás nem játszik, hiszen az ember nem képes tőből leharapni a saját nyelvét. Sem szándékosan, sem öntudatlan állapotban.

 1283. warr — 2013-03-28 11:06 

Engem még az az általuk szerkesztett újság-paródia érdekelne, azt nem lehet valahol fellelni neten? Állítólag az eredeti elkutyulódott (micsoda meglepetés), de elvileg legépelték a kutatás során…

 1282. warr — 2013-03-28 11:03 

@markthem: Honnan veszed, hogy összeszerelték és használták a kályhát?
#228 szerint: A szintén egyedi kályhát nem üzemelték be, egyrészt mert mintha azt írták volna a naplójukban, hogy elfogyott v. kevés a tüzelőjük, másrészt, mert később összepakolt állapotban találták meg az őket keresők. A kivezető füstcsövek összepakolva voltak a kályha belsejében.

Plusz a régi, freeblogos kommentek közül:

Murders.ru, 2. oldal, a sátor megtalálásáról:

„A kályha a padlón volt, jobbra a bejárattól. A vizsgálódók kétféleképpen emlékeznek rá: az egyik szerint meg volt rakva fadarabokkal, a másik vélemény szerint a szétszerelt kémény darabjai voltak benne. Annyi bizonyos, hogy az incidens estéjén nem használták a kályhát.”

 1281. falusiliba — 2013-03-28 11:02 

@markthem:
Érdekes, amit írsz, de szerintem 9 szőrös t… térdű túrázó, ha fel is vágja a sátrat a visszaömlő füst miatt, nem hagy ott minden, túléléshez szükséges eszközt, hanem kiszellőztet és bevarrja a sátrat.

A nyelvhiányban egyetértek, önmaga is leharaphatta.

 1280. markthem — 2013-03-28 09:54 

Kedves Emberek!

Az eset kapcsán meglepő, de egyben érthető is a sok felmerülő kérdés, ami főleg annak betudható, hogy a helyszínelés hiányosan illetve egyáltalán nem történt meg. A boncolási jegyzőkönyv is súlyosan hiányos több esetben, valamint nem látott senki összeszedett hivatalos nyomozói összefoglalót, ami az eset okait magyarázná meg részletesen. Ennek az okai a kezdeti fejetlenség, illetve ezt követően az amatőr, mai szemmel nézve kezdetleges nyomozati tevékenység.
Nagyon érdekes, hogy egyik forrás sem foglalkozik a KÁLYHA tényével, amit a túrázók nyilvánvalóan összeszereltek, és használtak is az utolsó estén, mint ahogy az a sátor megtalálásakor készült képen egyértelműen látszik. Ezt az eszközt használták fűtésre, és főzésre is. Egyetlen lehetőség elképzelhető, miszerint az utolsó estén a környező fák hiányában nem megfelelően rögzített kályhát használható faanyag hiányában esetleg hibásan papírral próbálta befűteni valaki, minek következtében a sátorban fojtogató fehér füst terjedt szét pillanatok alatt. (Okozhatta a problémát a kályha szellőzőcsövének nem megfelelő elhelyezése is, aminek következtében a szél visszafújta a füstöt a sátorba) Mivel a sátor majdnem hermetikusan zárt terében a szétáradó füst miatt lélegezni nem lehetett, az ajtó kibontása idő szűkében lehetetlen volt, így kénytelenek voltak lyukakat vágni, majd végül egy nagyobb hasítékon keresztül elhagyni azt.(Ez részben az égési sérülésekre is adhat magyarázatot, másrészt akár az utolsó fénykép is a sátor belsejében füstölgő kályhát ábrázolhatja az utolsó pillanatok egyikében, amikor hirtelen felgyorsultak az események.) Mivel a hegyoldalban szélsőséges éghajlati viszonyok uralkodtak – erős szél – hófúvás, és a sátor használhatatlanná vált, így a csoport a lentebb fekvő egyedüli szélvédett helyekre vonult relatíve gyors tempóban. A kialakult pánik közepette ez tűnhetett az egyetlen ésszerű megoldásnak, ám nem feltétlenül rendezetten – voltak akik hamarabb leértek és próbálkoztak fára mászni, tüzet gyújtani és fenntartani azt kevés sikerrel. Közben talán a menedéket is nekiállhattak kialakítani kicsivel lejjebb a szélvédett helyen.
Ami ezek után logikusan kikövetkeztethető, hogy először a fára mászó Doroshenko és Krivonishenko esett áldozatul a kihűlésnek, netán lezuhantak a fáról. Fontos tény, hogy – 30 fokos hőmérséklet mellett a legapróbb sérülés, vágás, vérzés is komoly hőveszteséget eredményezhet, főleg egy körülményekhez alul öltözött egyénnél, aki nagy erőt is fejt ki a fára mászás következtében, és akit a szél erősen fúj a fa törzsén.
Lehetett még egy verekedés is, feltehetőleg ezek után. Azt sem kalkulálja sok forrás, hogy Slobodinnál jelentős mennyiségű pénzt találtak, nagyjából a csoport összes pénzének harmadát, útlevelet, és egyéb tárgyakat. Lehet ez, vagy akár más körülmény vezetett egy ökölharchoz a csoportvezető és társa között, ami az egyik fél számára kiütéses a másik fél számára kihűléses döntetlen vereséggel zárult. Mindeközben a csapat egyik női tagja akit valószínűleg nem tudtak erőszakkal sem észhez téríteni elindulhatott vissza a sátorhoz. A többi négy szerencsétlenül járt túrázó alatt pedig bizonyára beszakadt az elvékonyodó „hósánc” ami a völgybe érkező hófúvás miatt az elmúlt pár napban alakulhatott ki. Így azok egymásra zuhanva érkeztek a kis patak köves aljzatára, több méteres csúszás/zuhanás után össze vissza törték magukat és egymást. Sérüléseik tipikus esete annak amikor emberi testek egymást roncsolják össze. Nincs külsérelmi nyom, de komoly belső sérülések keletkeznek. A hiányzó testrészek, szemek, szemhéjak, nyelv, pedig betudható annak, hogy mégis csak egy patak medrében feküdtek a holttestek négy hónapon keresztül. (A nyelv hiánya lehet a zuhanás utáni erős leérkezés eredménye is)

 1279. szega — 2013-03-28 09:11 

@lebearpolaar: Igen, ez az átka annak, hogy mentőcsapat ment a helyszínre, nem bűnügyi helyszínelők. Annyira elképzelhetetlennek tűnt a tragédia…

 1278. lebearpolaar — 2013-03-27 22:43 

@szega: Egy kisebb káosz van egyébként ezekkel a „tényekkel” kapcsolatban, mert egy másik forrás (már fogalmam sincs melyik) pedig azt emlegeti, hogy Zina orra vérezhetett. Szóval az biztos, hogy semmi sem biztos 🙂

 1277. szega — 2013-03-27 20:17 

@athor: Arról lehet szó, hogy sem Zinán, sem a többieken nem volt olyan seb, amelyiknél felmerülhetett a vércseppekhez tartozó bő vérzés. A hámsérülések (pl. Szlobogyin esetében) nyilván olyan jellegűek lehettek, hogy nem csöpögött belőlük a vér.

 1276. athor — 2013-03-27 17:50 

@becsuszoszereles1k:

Azt nem értem honnan tudjuk hogy nem az övé, sem senkié nem voltak a csapatból a vércseppek . Ha a laborba küldés közben elkallódott a minta. Mindenki egy vércsoportba tartozott és volt helyszíni gyors teszt? 😀
De ezt már valaki mintha kérdezte volna…

 1275. becsuszoszereles1k — 2013-03-27 14:52 

@szega:

Igaz; a poszt szerint Zina volt az egyik, aki elindult vissza a satorhoz, es a 900 meter tavolsagbol mintegy 650 meter megtetele utan esett ossze – ezen a helyen talaltak meg, mellette vercsoppekkel (ami nem tole vagy a csoport tagjaitol szarmazott). A boncolasi jegyzokonyv szerint a kezen nehany kisebb egesi serulest es vizholyagokat talaltak.

 1274. szega — 2013-03-27 11:45 

@jukeey: Korábban Zina szenvedett kígyómarást, de az ő teste nem ázott vízben, sőt ki sem olvadt, mert a hegyoldalban találták meg, fagyottan.

 1273. abigel — 2013-03-27 07:16 

A Múlt-korban azt írják, hogy Zolotarjov gépéből hiányzott a film. Ezt honnan vették vajon?

 1272. jukeey — 2013-03-26 22:31 

Kígyómarástól aligha keletkezik olyan hiányosság a húsban, ami évekkel később is szinte árokként látszik; ahhoz rövid távon is minimum üszkösödéshez hasonló fertőzés kellene. Évekkel később ekkora hiányosság már csak azért sem maradhat fenn, mert az korábban elvitte volna az ujját. Pláne hogy minden bizonnyal mérsékelt égövi viperáról lehetett szó, amelyeknek a marásába inkább belehalni nehéz, mintsem túlélni, hacsak nem kap valami súlyos fertőzést, legfeljebb picike heg marad utána. Nem vagyok épp kórboncnok, de szerintem ez a „seb” inkább már az oszlás soránt felpuhult húsban keletkezhetett, akár az olvadáskor lejjebb csúszó testbe beleszántó gally miatt. A zord körülmények miatt lárvarágás nem valószínű, de a „két hétig vízben áztak” kitétel miatt féreg, például pióca nem zárható ki. A csík minden bizonnyal csuklón viselt eszköz (óra/iránytű) nyoma, amit ráadásul lehet hogy csak a fotó elkészítése előtt vettek le a holttestről.

 1271. alexia — 2013-03-26 14:20 

@klogg:

Ó, az nagyon jó lenne!
Esetleg nem lehetne közvetlenül magával az alapítvánnyal felvenni a kapcsolatot?

 1270. klogg — 2013-03-25 23:27 

Nem tudom, hogy korábban mennyire volt aktív a Gyatlov-alapítvány, de most, nyilván a film kapcsán is buzgón próbálják a témára terelni a figyelmet: tv-s beszélgetés, túra a helyszínre, könyv kiadása (amiben egyébként, ha jól értem, valami új elmélet is született) – és ez mind az utóbbi egy évben. Ja, és gyűjtenek valami pénzt (ezt is tavaly kezdték el), amivel további ügyvédeket bíznának meg, hogy húzzák ki a hatóságokból/levéltárakból/akárhonnan azokat az infókat, amik még nem kerültek nyilvánosságra (már ha jól értettem a guglifordítót). Szóval ötvennégy év után se adják fel.

 1269. abigel — 2013-03-25 22:17 

Oroszországban a Molebka-háromszögben van (és volt) a legtöbb UFO észlelés. Molebka kb. 150 km-re van Ozjorszktól.
(Mondjuk jó lenne tudni, hogy mekkora területet takar ez a háromszög)

 1268. lebearpolaar — 2013-03-25 19:19 

@szega: …És a sátorban mindent otthagynak, ami igazából „érték”, hagyják hogy Zináék visszainduljanak, Zoloék elmászkáljanak, fát gyűjtsenek és beássák magukat (ez azért nem hiszem hogy 2 perc lett volna) és nemhogy lábnyomot de _semmilyen_ nyomot nem hagynak. Legalábbis olyat nem, amiről mi tudnánk.

 1267. abigel — 2013-03-25 18:45 

@szega: és akkor jöhetnek a képbe a narancsszínű gömbök is

 1266. szega — 2013-03-25 18:30 

@abigel: A kényszerítő erő nyomának teljes hiánya egyszerűen nem hagy más lehetőséget. Az nem számít nyomnak, hogy Szlobogyin, és mások kezén kisebb sérülések vannak. Ha az ellenfél emberi volt, akkor nem használt semmilyen fegyvert (KGB-sek lőfegyver nélkül, nagyon életszerű), legfeljebb valami bunkósbotot. Egy ilyen ellenféllel szemben viszont azonnal, gondolkodás nélkül felvették volna a harcot, hacsak nem voltak sokkal többen náluk (20-30 KGB-s husángokkal, ez is életszerű). Ha viszont túlerővel álltak szemben, akkor hol a túlerő lábnyoma???? Sehogy nem jön ez össze, marad a Yedi-támadás…

 1265. abigel — 2013-03-25 18:06 

@szega: Tiszta őrület, de ilyet csak egy E.T. civilizáció képviselőitől tudnék elképzelni, akik számunkra elképzelhetetlen technikával, módszerekkel szabályosan, és nyom nélkül kicsinálták őket.

Hát, most már lassan én is így vagyok vele.

 1264. szega — 2013-03-25 17:57 

@lebearpolaar: Kezdjük az elején, én egyszerűen nem tudok olyan helyzetet elképzelni, amikor 9 edzett fiatal (köztük egy háborús veteránnal) totál szétvagdossa a sátrat, hiányos ruházatban kiugrálnak, az önvédelemre használható eszközöket otthagyják, aztán le a dombról, majd hárman visszafelé, a többiek szervezkednek, aztán mindnyájan eszetlenül halomra halnak, miközben semmi, de semmi nyoma nincs a kényszerítő erőnek. Tiszta őrület, de ilyet csak egy E.T. civilizáció képviselőitől tudnék elképzelni, akik számunkra elképzelhetetlen technikával, módszerekkel szabályosan, és nyom nélkül kicsinálták őket.

 1263. lebearpolaar — 2013-03-25 17:22 

@szega: No igen. Nem sok ötletem maradt így már…, nem tudok olyan külső (emberi) erőt elképzelni, ami 4 emberből 3-at nagyjából megsemmisít, 1-et pedig békénhagy úgy, hogy ő is a csoporttal marad végzetes külsérelmi nyom és sérülés nélkül. Kolevatov és Zolo mintha át is ölelte volna egymást a végén…, szeretném azt hinni hogy tényleg nem Z. hozta rájuk a bajt.

 1262. szega — 2013-03-25 16:10 

@lebearpolaar: Az a gond, hogy ez nem egy szakadék, hanem egy kis völgy. Rá lehet esni egy nagy kőre, de az csak ficam vagy szimpla törés, és nem olyan sérülés, mint ami náluk volt. Ráadásul a padozatot már megépítették addigra, tehát megvolt a kitaposott ösvény, már bejárták a környéket.
És igen, amint felépül egy teória, a következő tény azonnal le is rombolja.

 1261. lebearpolaar — 2013-03-25 15:29 

@klogg: Ahogy felépül egy teória, azonnal le is dől. 😀 Így megnézve a mostani terepviszonyokat, nem tudom mennyi esély lett volna akkora zanyálásra, hogy halálra zúzzák magukat. Mondjuk ha Ljudára zuhannak rá ilyen testhelyzetben, az azért nem lett volna egyszerű dolog.

 1260. klogg — 2013-03-25 15:06 

Mindenesetre baromi nehéz elképzelni a vízmosásos képek alapján – én legalábbis képtelen vagyok rá – , hogy ebbe úgy beleeshettek volna (ketten is!!), hogy szanaszét törjék magukat. Még ha meg is botlanak a szélén, inkább legurulnak, mint lezuhannak. És ugyan nagy kövek vannak az alján, de legalább másfél méter hó volt akkor az egészen. Igaz, fagyott hó…

 1259. lebearpolaar — 2013-03-25 14:50 

@klogg: Azt hiszem valahol megcáfolták azt a „legendát”, hogy kivágták, szóval ez ugyanaz a fenyő.

 1258. lebearpolaar — 2013-03-25 14:48 

@szega: Köszi, pedig SLC oldalán is kerestem de átsiklottam felette. 🙂
Baromi jó lenne tudni, hogy a vízmosás hogyan nézhetett ki az olvadás előtt… Pláne Ljuda testhelyzete, a víz vitte le vajon így, vagy „eleve” térdelt?

 1257. klogg — 2013-03-25 14:13 

@szega: Az ezeken a képeken látható fenyő az ugyanaz a nagy fenyő? Ezek szerint nem vágták ki, hanem él és virul?

 1256. szega — 2013-03-25 13:44 

@lebearpolaar: Az SLC által összerakott remek oldalon (http://dyatlov.corneliusnoir.hu/) a képeknél megtalálod.
Direktben: http://fotki.yandex_ru/users/kan140111/?&p=5, a ru előtt tegyél pontot a vonal helyett.

 1255. lebearpolaar — 2013-03-25 12:51 

@szega: Pont ezt az albumot keresem napok óta, zsizseg a szemem a visszagörgetéstől, ha tudnád nekem linkelni az oldalt akkor végtelenül hálás lennék. 🙂

 1254. szega — 2013-03-25 12:37 

@falusiliba: Talán nem a vízmosásban, inkább közvetlenül mellette. Lent a kis völgy alján. Érdemes megnézni Szása Kán albumát, nyáron nagyon szép hely, csobogó patakkal, páfrányokkal.

 1253. szega — 2013-03-25 12:34 

@falusiliba: A jelzőfény nem stimmel, mert a fenyő túloldalán rakták a tüzet, azaz NEM a sátor (és domboldal) felőli oldalon. A padozat nyilván nem egy ember munkája volt, hanem többen dolgoztak rajta, de aztán ott is beütött a tragédia. Gyakorlatilag egymás mellett feküdtek, de pont nem a padozaton, ráadásul Kolevatovnak nem volt durva sérülése. Érthetetlen…

 1252. falusiliba — 2013-03-25 11:45 

@lebearpolaar:
Nem a vízmosás alján volt a padozat?

 1251. falusiliba — 2013-03-25 11:43 

@szega:
Igen, én még annyit tettem hozzá kicsit régebben, hogy azért mentek a vízmosáshoz, mert ott ágas-bogas bokrok nőttek, amik magasabban tartották a testeket, el a hótól.
És felmerül a kérdés, miért a fenyő alatt raktak tüzet??? Hiszen az ágait alig használták, a patakmeder közelében talán még szárazabb ágak is lehettek.
Mi van akkor, ha jelzőfényként használták? Felejtsük el az egyébként is megbízhatatlan beszámolókat a rendezett libasorról, és tételezzük fel, hogy a sötétben, hófúvásban mindenki szanaszét szaladt, és a fénnyel terelték össze a csapatot.

 1250. lebearpolaar — 2013-03-25 11:38 

@szega: A padozat megépítése, legalábbis ilyen formában eléggé azt mutatja, hogy a körülményekhez képest józanul gondolkodtak és az eszüknél voltak… sérülések nélkül.
Tényleg minden esélyük megvolt arra, hogy legalább addig kihúzzák, míg biztonságosnak érzik a terepet arra, hogy visszamenjenek a sátorhoz. Vagy kivilágosodik.
Próbálom lefejteni a misztikusságot az egészről és el tudom képzelni hogy a rossz látási/hallási/időjárási viszonyok miatt és pláne azért mert már baromira elcsigázottak és fáradtak lehettek, ha nem is belemasíroztak a vízmosásba (valamelyik oldalon említik a méretét és a lejtését) de a széléhez érve megindulhatott alattuk a hó és esetleg tényleg egymásra estek. De ez Ljuda nyelvkérdését még mindig nem oldja meg megnyugtatóan…

 1249. magamban — 2013-03-25 11:22 

@szega: köszi az infót (bevallom lusta voltam utána nézni a dolgoknak)!

 1248. szega — 2013-03-25 10:05 

@magamban: Dorosenkót kellett köszönteniük (elvileg neki jan. 29. a születésnapja), aki 8 gerezdre osztotta a mandarint.
Zina ezt írta: „Поздравляем, дарим мандарин. Он тут же делит его на 8 долек”

 1247. athor — 2013-03-25 09:48 

@magamban:

Igen most látom hogy a sílécek miatt nem tudott közelebb menni az ajándékozotthoz, ezért adta oda olyan fura testhelyzetben mintha egy állatnak adná, vagy valaminek amitől tart 🙂

 1246. magamban — 2013-03-25 09:00 

@athor: szerintem Zina az egyik mandaringerezdet adja oda valakinek. Szó volt arról hogy valamelyik srác aznap ünnepelte a születésnapját (szánom-bánom de nem tudtam visszanézni hogy ki), és megosztottak „ünnepi desszert” gyanánt egy egész mandarint.
Bármit vagy bárkit is „etet” Zina, nem lehetett olyan szörnyű, mert a mellette lévő emberek is egész nyugodt arccal falatoznak.

 1245. szega — 2013-03-25 08:36 

@falusiliba: Az a padozat (szánkó?) a völgyben volt, a patakmederben vagy ahhoz közel. Én biztos olyan helyen építenék szánkót, ahonnan könnyen ki tudom húzni, és nem egy mélyedésben. Szerintem inkább menedéknek építették. A szükséges ágakat pedig a cirbolyafenyőtől haladva tördelték a fákról, így is jutott el oda a kutatócsapat, mert feltűnt nekik, hogy a nagy fenyőtől kezdve vonalban egy csomó fácska teteje le van törve. Vagyis Zoloék mentek lefelé a patakhoz, és az útjukba eső kisebb fákat sorban tördelték, hogy ágakhoz jussanak. Lent aztán egymás mellé fektették, és betakarták mindenféle ruhával. Az ismeretlen katonakabát nem jelent semmit, esetleg Zolotarjové volt, és a túra nyilván nem azzal kezdődött, hogy minden ruhadarabjukat gondosan bemutatták egymásnak. Amikor Judin láthatta volna (az első napokban), még sokkal jobb volt az idő, Zolotarjov nyilván elő sem vette a hátizsákból.

 1244. gigabursch — 2013-03-25 07:46 

@SLC:
Talán egy síbotnak a szíja – vagyis annak a nyoma

 1243. gigabursch — 2013-03-25 07:43 

@lebearpolaar:
Kórbocnok épp nem vagyok, de a szem a leginkább vízzel teli szervünk (valami 99,7°-ra emlékszem), hamost ha az megfagy, akkor repednek a sejtmembránok, ha meg olvad, akkor szétfolyósodik – szerintem.
De jó lenne egy orvos, aki ezt igazolná/cáfolná

 1242. falusiliba — 2013-03-24 22:33 

@SLC:

🙂 Köszi
Upszi, a színek miatt elnézést, akkor mondjuk aktualizáltam a színvilágot.:)
És igen, tudom, hogy találtak vér és bőr darabokat, csak eszembe jutott, hogy nem biztos, hogy mind a ketten felmásztak rá (ha azonos volt a vércsoportjuk, mondjuk).

A katonai kabátot nem kaphatták/találhatták a régi gulag-faluban?

Én a 31-es képen néztem Tibo (?) lábáról olyan, mintha lehúzták volna a nemezcsimmát és csak zokniban fetrenget volna a hóban… hátborzongató.

Tegnap este sokat morfondíroztunk az ügyön, és arra jutottunk, hogy a természeti erő mellé tesszük le a voksunk.

 1241. SLC — 2013-03-24 22:18 

@falusiliba: nagyon ügyes vagy, a szám tátva maradt :O
A színek kicsit túl élénkek – volt szerencsém szovjet cuccokhoz, ismerem a színvilágukat -, de az összkép elképesztően jól sikerült. 🙂
A fán is megtalálták a vér- és egyéb nyomokat, úgyhogy oda másztak fel.

@lebearpolaar: pont most írtam: Hevert itt néhány ruhadarab is: gyapjú pulóver, mellény, félbevágott nadrág, és ami teljesen zavarba hozta a kutatókat, egy barna, régi típusú katonai kabát és egy katonai kapca. Ez utóbbiakról csak Jugyin emlékei, és Ortjukov ezredes távirata tanúskodik, mert – immár mondhatjuk, hogy természetesen – a hivatalos iratok nem említik.

Szóval a fene tudja mi folyt ott.

@athor: igen, ezzel én is gondban vagyok. Találni lehet pár olyan képet a neten, amin jól beazonosíthatóak a csapattagok, de a negatívokon nem szerepelnek. Ezek az utolsó képek is ilyenek. A 1141-e számot viselő sárga képnek például több verziója is megtalálható, olyan, mintha nem is egy kép lenne, hanem több képből állna össze.
Ahogy elnézem, ezek a képek fényképekről készültek, vagyis lehet, hogy egy tekercs negatív az idők során elkallódott, csak az előhívott képek maradtak meg.
Egyébként ahogy elnézem, Zinaida kezében cukorka van, azt nyújtja oda valakinek.

 1240. falusiliba — 2013-03-24 22:03 

@lebearpolaar:
Igen, tényleg helyesek voltak, nekem főleg Tibo és Zolo szimpatikus vizuálisan.

 1239. lebearpolaar — 2013-03-24 21:57 

@falusiliba: Egyébként Gyatlov, de Judin is (főleg a profilképen itt a cikkben fent) egészen helyes srácoknak tűntek, legalábbis az orosz átlaghoz képest. 🙂

 1238. falusiliba — 2013-03-24 21:33 

@athor:

szerintem is szánkófélét akartak csinálni.

A ruhához annyit, hogy ezek a gyerekek valszeg nagyon hozzászoktak már a hideghez, csomó képen kigombolva (félig, vagy teljesen) van rajtuk a kabát, semmi sapi, kesztyű…

 1237. falusiliba — 2013-03-24 21:28 

 1236. athor — 2013-03-24 21:13 

Ezen a színes képen még vékonyabbnak tűnnek ezek a kabátok az esésük, gyűrődésük. Elég lazák voltak. A Ludát karoló srácé (arcmemóriám 0) csak egy réteg vászon, mint egy szimpla munkás „kabát” A Ludáé pedig mint valami köpeny csak.

 1235. athor — 2013-03-24 21:08 

@falusiliba:

Nagyon jó ötlet volt a színezés. Grat. Hatásos lett.

Az ágakat, véleményem szerint a patakmederben talált fekhelyhez/ülőhelyhez/hordágyhoz/szánkóhoz törték le.

 1233. athor — 2013-03-24 21:04 

@SLC:

Szerintem Zolonál nem azért volt fényképezőgép, mert felvette, hanem lesem tette még aznap. (Ugye hogy Luda kabátja volt rajta az bizonytalan, nem is tudtam hogy férne bele) 2. oldal 44-es képen egyébként látható hogy nem egyforma teljesen a kabátjuk legalábbis színre biztosan, a feltalálásuk helyén készült képen talán összehasonlítható nekem most nincs kedvem így lefekvés előtt…

Más: a harmadik oldalon a 41-es kép mit ábrázolhat? Mit „etethet” Zina? És miért nincs rajta a negatívokon ahogy az előtte lévő 40. és utána lévő 44. és 45-ös sem? A negatív elvan vágva ezeken a helyeken. Egy kép önmagába lett le vágva (egész alakos szakadt kabátos)….
Lehet ahogy korábban már tárgyaltuk utalni rá mégis csak elakartak valamit tüntetni?

 1232. lebearpolaar — 2013-03-24 20:56 

@falusiliba: Hú, nagyon jó… Szlobo fején képtelen vagyok nem vigyorogni. :/

 1231. falusiliba — 2013-03-24 20:50 

Nagyon érdekesek a képek, amiket SLC feltöltött. Az egyiken látom, Djatlov éppen fára mászik. Az jutott eszembe, hogy a fenyőfélénél talált sérülések (comb, térd lehorzsolódás) esetleg korábban is keletkezhetett, ja és látszik, mennyire nem volt probléma, hogy az alsó ágak is több méter magasan voltak. Sztem az egész ügy kulcs a famászásban rejlik…

Ahogy nézegettem ezt a sok ff képet, eszembe jutott, milyen lehetett ez élőben, ezért az egyik legismertebb képet kicsit megszíneztem.. és összefacsarodott a szívem. Annyira élnek…:(
http://kepfeltoltes.hu/view/130324/dj2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 1230. feofan — 2013-03-24 20:20 

Sziasztok!
Egy idő óta engem is nagyon foglalkoztat ez a rémes eset, de egyre inkább az a meggyőződésem, hogy az expedíció valami meteorológiai katasztrófa áldozata lett. Úgy képzelem el, hogy a kezdeti pánikot egy lavina/hócsuszamlás válthatta ki, s ekkor vagdoshatták ki, egyszerűen levegőért kapkodva a sátrat. A menekülés közben pedig azzal számolok, hogy nagyon erős hóviharba, vagy áthatolhatatlan sűrű ködbe keveredtek, és egyszerűen eltévedtek, vagy nem tudták helyesen megbecsülni a megtett távot, és végül már túl messzire jutottak a sátortól. A súlyos sérüléseket a lavina, a horzsolásokat, karcolásokat a bozótos okozhatta. A három súlyos sérültet valószínűleg magukkal cipelték. Később pedig pont azért nem mentek vissza valamennyien a sátorhoz, mert Dorosenko és Krivonisenko halála után a megmaradt 4 ember már nem tudta volna a három súlyos sebesültet visszacipelni. Így hát elindultak hárman, míg Kolevatovot nyilván azért hagyták hátra, hogy próbálja meg életben tartani ezt a hármat, amíg ők visszatérnek a melegebb cuccokkal. Felteszem, hogy visszaúton megint elkezdett szakadni a hó, vagy sűrűsödött a köd, így Gyatlovék elkészültek az erejükkel, demoralizálódtak, és már egymást sem támogatták többé, mindenki ment az utolsó erejével, ahogy tudott. Végül felbuktak, vagy egyszerűen csak lefeküdtek a hóra megpihenni, bár jól tudták, hogy ez a pihenés már végleges lesz.

Ami a többi elméletet illeti, azok szerintem egyrészt valószínűtlenebbek, másrészt cáfolhatók. Nem akarnék most itt túl hosszúra nyúlni, ezért csak egy gondolatot emelnék ki fegyverkísérlet/rakétabaleset témakörben. Az jutott eszembe, hogy ebben az esetben Gyatlovék környezetében számtalan elhullott erdei állatot is kellett volna találni, amire, tudtommal legalábbis, sehol a legcsekélyebb utalás sincs.

 1229. lebearpolaar — 2013-03-24 19:15 

Ha viszont nem az övé volt, akkor megint felvetődik a kérdés, hogy milyen idegen hagy random ruhadarabokat magáról szerteszét a környéken, mert most már tényleg csak egy megzavarodott világító katonaufójetire tudok gondolni… 🙂

 1228. lebearpolaar — 2013-03-24 19:11 

@SLC: Valahol volt egy Judinnal készült interjú, ha jól emlékszem ő említi a katonai kapcát és a kabátot, amit szerinte nem is vettek jegyzőkönyvbe (?), mikor próbálta azonosítani a srácok cuccait. Azon gondolkodom, hogy nem lehettek-e ezek Zolo dolgai, amiket esetleg Judin (még) nem láthatott.

 1227. abigel — 2013-03-24 19:10 

@SLC: sejtettem, hogy ilyesmi:(

 1226. SLC — 2013-03-24 19:05 

@witchp: nem tudom hol marta meg a vipera, de akár ez is lehet. Az is előfordulhat, hogy meghúzta a csuklóját, és fáslizta – ahogy Vanek úr írta. Mindenesetre elég furcsa kinézete van annak a nyomnak, és a többiek testén nem találtam ilyesmit.

 1225. SLC — 2013-03-24 19:01 

@abigel: ez a szöveg az én műszaki beállítottságú agyamnak egy tipikus ezo-tech hablaty (mondom ezt úgy, hogy jó tizenöt év alatt végigjártam majdnem az összes ezoterikus és spirituális tanfolyamot az országban).
Azt feltételezhetőnek tartom, hogy valamiféle tudatmódosító kísérletek folytak – és nyilván folynak ma is – és ennek mellékhatása lehetett Gyatlovék végzete, de egy csomó kérdésre nem ad választ. Most írom a kutatási részt, és találok olyan apróságokat, amikről elfeledkeztem, vagy nem is olvastam eddig: pl idegen katonai kabát, katonai kapca a helyszínen, egyenesen a hóbarlangban. Ez nem skalárfegyver, hanem egy idegen jelenlétét tételezi fel, akiről semmit nem tudunk, azon kívül, hogy régi katonai cuccokat hordott, és elhagyta őket. Lehet, lecserélte a srácok felszerelésére, ki tudja. Eddig nem találtam információt arról, hogy hiányzott-e pár ruhadarab, csak arról, hogy találtak pár be nem azonosítható cuccot.

 1224. witchp — 2013-03-24 18:31 

Bocs, ha másodszorra írnám, de az előző kommentemmel valami fura történt.

Zina kézsérüléséről a régi kommentek között Eugenie Danglars 966-os számmal írta, hogy Zina egy korábbi túrán túlélt egy viperamarást. Kézsérülésének régebbinek tűnő, „harapásos” része talán származhat innen?

 1223. abigel — 2013-03-24 16:55 

Ugyan olvastam az összes kommentet (a régieket is), nem emlékszem már, volt-e szó, mint lehetséges magyarázat, a skalár elektromágneses hullámokkal való kísérletről (az a teslás cucc)
(ha már igen, bocs).
Egy helyen (http://www.tabulas.hu/haz/skalar.htm)azt olvastam, hogy :
„Az oroszok már az 1930-as évek óta igyekeznek fegyverként hasznosítani e jelenséget, a longitudinális (a haladási iránnyal azonos hullámfront) elektromágneses hullámokat.
A fegyverként bevethető longitudinális (vagy skalár) EM hullámokról beszélt Nikita Hruscsov 1960. januárjában.
„1957-58-ban a szovjetek hatalmas energiájú Skalár EM hullámokkal kísérleteztek. Ennek következménye az Urálban, egy atomtemető közelében bekövetkezett baleset. A teljes terület elpusztult. Ugyanabban az időben további szuperfegyvereket is fejlesztettek, ezekre hivatkozott Hruscsov 1960-as, a Szovjet Elnökséget tájékoztató referendumábam.
Ez valami hülyeség, vagy lehet benne valami, ugyanis azt írják, hogy kis adagban tudatmódosító, hallucinogén hatása is lehet, valamint, hogy nagyon furcsa sérüléseket tud okozni.

Hozzá kell tennem, hogy nagyon meseszerű még az én BTK-s agyamnak is, amit írnak róla, de, ha csak a tizede igaz,elgondolkodhatunk ezen is.

 1222. vanek — 2013-03-24 16:17 

@lebearpolaar: Rendben, legyen iránytű, velem lehet alkudni 😉
A csuklóján a többi, az szerintem fásli vagy egyéb kötöző nyoma.

 1221. lebearpolaar — 2013-03-24 15:38 

@SLC: Ah, iránytű, erre mért nem gondoltam, totál logikus pedig.
Viszont akkor én elvetném, hogy Zina csuklóján óra lett volna, szerintem azok a csíkok az ökölbeszorítás miatt keletkezhettek. És itt fogytam ki az ötletekből. 😀

 1220. SLC — 2013-03-24 14:43 

@lebearpolaar: ők vannak rajta, csak kicserélték a kalapjukat, vagyis megint ökörködtek. Igen, Zolotarjov nyakában ott a gépe, de a murders szerint nem óra volt a csuklóján, hanem iránytű.

Arra, hogy Zina milyen kezes volt, könnyű válaszolni: a harmadik oldalon a 0940 számú képen jobb kézzel ír…

 1219. lebearpolaar — 2013-03-24 13:56 

Ó és Zina+karóra esete: ez Z. jobb keze. Létezik az, hogy ezen hordott volna órát? …Ha csak nem volt balkezes.

 1218. lebearpolaar — 2013-03-24 13:01 

Hmm, nekem Tibo fetrengős képei szimplán ökörködésnek tűnnek, Szlobo pedig kifejezetten büszkén pózol az összeégett kabáttal :D, szóval nekem az jön le, hogy jó hangulatú volt a túra és sokat nevettek, az utolsó hóviharos képek ijesztőbbek csak.
Valamint, ha a 2. oldal 40-41-42-es képén Tibo és Zolo van, akkor utóbbi nyakában ott van egy fényképezőgép és karórája is van.

 1217. abigel — 2013-03-24 12:29 

@emmalisa:
Ráadásul az egyikről azt hittem hirtelen, hogy ez már a holttest-megtalálásának képe

Na, én pont így voltam vele!!!

 1216. szega — 2013-03-24 12:11 

@SLC: Nekem ez a verekedés nem jön össze. Ha lett volna valami viszály, Dorosenko lefogja Szlobogyint, Zolo meg Djatlovot. Legfeljebb akkor üt ki a katasztrófa, ha két pártra szakad a csapat, de ennek nyoma sincs…

 1215. SLC — 2013-03-24 11:54 

@szega: Zina naplója szerint Dorosenko kabátja az, előző este égett össze a kályha mellett, a képen Szlobogyin pózol benne.
Nagyjából menetkész Zolotarjov és Thibeaux-Brignolle volt, de Zina is elég jól fel volt öltözve. Abban, hogy Zolotarjovon Luda kabátja volt, nem egyeznek a források.

@emmalisa:
A hanyatt esős képen Thibeaux-Brignolle van, úgy néz ki dobott egy hátast, aztán belekapaszkodott a fenyőbe, mire telement a szája is hóval, de a fényképezőgépes nem segített neki felkelni, ezért talán a fenekét mutatja felé, aztán van egy távoli kép is rossz beállítással, ez szerintem még mindig ő.

@lebearpolaar: Szlobogyin elvileg viselt hosszú ujjú inget, egy pólót, pulóvert, két nadrágot, négy zoknit, 1 darab nemezcsizmát a jobb lábán. Az órája megállt 08:45. Szerintem Zina miatt verekedett össze Gyatlovval.

 1214. emmalisa — 2013-03-24 11:40 

@szega: Pont ezt a kérdést kezdtem el boncolgatni feletted. 🙂

 1213. szega — 2013-03-24 11:39 

Na, a szakadt kabátot más is kiszúrta… 😀

 1212. emmalisa — 2013-03-24 11:39 

@abigel: Igen nem viccesen néz, főleg azon nem, aminél tele van hóval a szája.
Ráadásul az egyikről azt hittem hirtelen, hogy ez már a holttest-megtalálásának képe, csak ide belekeveredett.

Ez egy fura képsorozat. A szakadt kabáttal, a folyómederrel, a távolban elmosódó alakkal…

 1211. szega — 2013-03-24 11:38 

@lebearpolaar: Úgy rémlik, hogy elég rendesen fel volt öltözve, talán csak a csizma hiányzott róla. Testi sérüléseket említettek, a ruhák állapotát nem.
A csapat fényképei között van egy kép, amin az egyik srác felvett egy szakadt, rongyos (gyakorlatilag használhatatlan) kabátot, viccből. Arról mit lehet tudni?

 1210. abigel — 2013-03-24 11:36 

@emmalisa: az az elszaggatott kabát nekem is szemet szúrt,és a hóban fetrengés is, olyan fura rajta az arckifejezése, kicsit kényszeredettnek tűnik

 1209. emmalisa — 2013-03-24 11:31 

@SLC: Fantasztikusak a képek, nagy köszönet érte.

Végignéztem a sorozatot és a harmadik oldalon megakadt a szemem egy páron.
A 29. egy folyómedret ábrázol, a következők meg 30-31-32, valaki a hóban fekszik, félig betemetve és kecmereg kifelé, (azt hiszem Thibeaux-Brignolle az). Ebbe beleborsózott a hátam.

Plusz a 38-as, 39-es képeken egy darabokra szaggatott kabát van rajta (és egy karóra jól látszik).

Mi van ha a darabokra szaggatott kabát ami a holttestekről előkerült, már jóval korábban el volt szakadva, mint amiben Nyikolaj (?) pózol?

 1208. lebearpolaar — 2013-03-24 11:27 

@szega: … vagy a semmiből rájuk tört a trópusi hőség és ettől ijedtek meg… ;D Viccet félretéve Szlobo ruhájának állapotáról mit lehet tudni? Felmerült, hogy ketten talán (össze)verekedhettek – nem mintha ez is bármilyen megnyugtató választ adna a kigombolt kabátra.

 1207. szega — 2013-03-24 10:54 

@lebearpolaar: Igen, szerintem csak Kolevatov, Tibó, és Zina volt teljesen menetkész, a többiek különböző mértékben, de hiányosan voltak felöltözve. Egyszerűen sehogy sem áll össze a kép. Djatlov például miért nem gombolta be a kabátját? Meleg volt????

 1206. lebearpolaar — 2013-03-24 10:41 

@szega: Zolo a bordatörések miatt nagyon nehezen, sőt lehet, hogy egyáltalán nem tudott már mozogni, talán a két srác közül az egyik adhatta rá Ludmilla kabátját, Kolevatov szerintem. Ez persze még mindig nem ad választ a fényképezőgép-rejtélyre… 😀

 1205. lebearpolaar — 2013-03-24 10:33 

@SLC: Ha nem lett volna benne film, az lett volna csak igazán feltűnő 🙂 Egyébként arról a masináról semmi mást nem tudunk? Mármint attól eltekintve, hogy a víz átáztatta a cuccot és tönkretett mindent még azért meg lehet állapítani pár dolgot, többnyire azt is, hogy egyáltalán fényképezett-e vele és mennyit… a számlálónak ezt mutatnia kell(ett volna).
Zina csuklójára visszatérve picit, először én is karórára gondoltam, viszont ha ökölbeszorítom a kezemet és elkezdem visszahajlítani akkor nagyjából ilyen csíkokat sikerül reprodukálnom, szobahőmérsékleten… 😀 (és úgy, hogy a kezem és a csuklóm így többszöri nézésre is sokkal kisebb, mint az övé.) Az a két csík lehet az „erőlködéstől”? A többi sebre sajnos nincs sok ötletem a hidegen és hóban/fák között történő kínlódáson kívül.

 1204. szega — 2013-03-24 10:32 

A Zolotarjov nyakában lévő gép nyilván hetekig a patakban ázott, ezért az emulzió biztosan tönkrement, ez természetes. De miért nem dobta el korábban, hiszen éjszaka csak akadályozta a munkában… Egy ilyen gép kb. fél kiló, ott himbálózik, ráadásul semmi haszna, ő meg az életéért küzd.
Még valami: Zolo elvileg Dubinyina kabátját viselte, tehát eredetileg kabát nélkül indult el a sátortól, csak később vette le a halott lányról. És miután felvette, még a fényképezőgépét is újra a nyakába akasztotta? Miért? Ekkor már talán csak hárman voltak, minek a gép?

 1203. zizzi — 2013-03-24 10:28 

@SLC:
Jol latom, hogy Zina gyurusujjan gyuru VAN? nem lehet, hogy annak a kozepso ujj fele befordult kove marta ki a kozepso ujjat?

 1202. SLC — 2013-03-24 10:16 

@lebearpolaar: állítólag a benne lévő filmet tönkretette a víz.
Az a baj, hogy minden elmélethez fel lehet sorolni tucatnyi érvet pro és kontra.

És most még az jutott eszembe, hogy esetleg teljesen tévúton indultunk el a sátor kivágásával kapcsolatban. Azt ugyanis megállapították, hogy belülről vágtak rajta, és mi ezzel automatikusan kizártuk azt, hogy kívülről is felhasították volna.
Bár így belegondolva lehet, hogy butaságnak tűnik… 😀

 1201. lebearpolaar — 2013-03-24 09:59 

@szega: Zolo tuti nem volt a sátorban, sőt lehet, hogy nagyon a sátor közelében sem. De hogy hol mászkálhatott és főleg miért, az egyszerűen rejtély, fényképezőgéppel a nyakában az ember se nem fát szed, se nem pisil… maximum őrködik, mondjuk.
Abban is szerintem kiegyezhetünk, ha valakik az életükre törnek akkor biztosan elszedték volna a gépet és bezúzzák, vagy egyszerűen kinyitják a hátlapot és kitépik a negatívot és el is van intézve az egész. Nagyjából fel se tűnt volna senkinek, hogy hiányzik valami, pont az tűnt fel mindenkinek, hogy ott van a nyakában. Azt lehet tudni, hogy volt-e benne film egyáltalán? Mondjuk nem megtöltött fényképezőgépet meg pláne ki hord a nyakában… 🙂 A gép pedig egyébként is szépen vissza volt „csomagolva” a tokjába, legalábbis eléggé úgy tűnik a vízmosásos képek alapján.

 1200. SLC — 2013-03-24 09:44 

@szega: Vagy olyan gyorsan, esetleg olyan körülmények között távoztak, hogy nem volt idejük, lehetőségük ezeket keresgélni. Szlobogyin egyik lábán volt csak csizma, úgy rohant ki a sátorból. Ilyen helyzetben az ember először a csizma párját ragadja meg, de neki még erre sem maradt ideje vagy lehetősége…

 1199. SLC — 2013-03-24 09:38 

@vanek: Köszönöm az elemzést! 🙂
A végkövetkeztetés az én fejemben is ott motoszkált egy ideje: a gépet tartó kéz mozdulhatott el egy körív mentén. Abban is biztos voltam, hogy középen becsillanást látunk. Már csak azt kellene tudni, mi volt olyan fontos, hogy sötétben gyorsan le akarja valaki fényképezni…

Zina kezével kapcsolatban sok mindent nem értek. Ott van a kör alakú folt, lehet óralenyomat, de hol az óra? A csuklóján a világos sávok mik? Fölötte a derékszögű folt? Azt a jegyzőkönyv is írta, hogy Zina keze teli volt zúzódásokkal, sebekkel.

És hogy én is hozzájáruljak valamivel a fotók elemzéséhez: az a szubjektív meglátásom, hogy Zina és Szlobogyin között alakulgatott valami érzelmi kapcsolat. Csakhogy tudjuk: Gyatlov tartott igényt Zina szívére…

 1198. abigel — 2013-03-24 09:37 

@szega: vagy:ő már előbb lement valami miatt oda, a többiek előtt, amikor még nyugi volt.

 1197. szega — 2013-03-24 08:24 

Számomra rejtély az is, hogy miért volt Zolotarjov nyakában a fényképezőgép. Sötét volt, az aznapi fotózást befejezte, a lefekvéshez készülődtek. Én azonnal letettem volna a gépet. De ő nem, géppel a nyakában végigcsinálja a menekülést, megépítik a padozatot, leszedik a ruhákat a halottakról. A padozat építése közben nyilván hajolgatott, ilyenkor simán pofánveri az embert a nyakában lógó gép. Ha az ember az életéért küzd, az elsők között szabadul meg a felesleges koloncoktól. Egyszerűen nem illik a képbe…
Ugyanakkor nem olyasvalami fenyegette őket, amivel szembe lehetett szállni (katonák, őslakosok), mert a baltákat a sátorban hagyták.

 1196. abigel — 2013-03-24 08:05 

@szega: nekem úgy rémlik, valahol olvastam, hogy találtak a sátorban, de nem esküszöm meg rá. Mindenesetre nem ártana utánanéznünk.

 1195. abigel — 2013-03-24 07:34 

@SLC: köszi, nagyon jó így egyben látni!

 1194. szega — 2013-03-24 07:03 

Hopp, eszembe jutott valami. Találtak a sátorban tartalék filmeket??????????
Merthogy alig pár napja voltak úton, és ehhez képest elég aktívan fotóztak. Az nem életszerű, hogy az első napokban agyatlanul kattintgatnak, aztán a túra hátralevő részén meg bután néznek. Szóval egész biztosan vittek magukkal tartalék negatívot, fotósonként min. 2-3-at, és azt beosztották. Ezek előkerültek?
Másnapra tervezték az Otorten-hegy megmászását, ott biztosan akartak egy rakás képet csinálni.

 1193. vanek — 2013-03-24 00:36 

Visszatérve kicsit a fentebb említett utolsó fényképre, csak mert épp nagyon ráértem. Ahogy azt már többen is írták, a kép csak zárt géppel, objektíven keresztül készülhetett, ezt igazolja a középen látható nyolcszögletű fényfolt is, azaz a becsillanás.

Nem írnám le az összes próbálkozásomat, csak a végeredményt, hogy ilyen kép létrehozásához mi szükséges:
– végtelen expozíciós idő, pontosabban addig exponálni, míg a gombot nyomvatartom (nyilván ezt választom, ha sötétben szeretnék valamit okvetlen lefényképezni)
– szükséges egy elrontott/kimaradt távolságmérés
– a kamerát egy kézzel kell tartani (közben hosszan gombot nyomni), míg a kéz elfárad (néhány mp) és kissé bizonytalanul lekonyul – így alakul ki a fehér négyzet csóvája
– kérdés számomra a képen a többi gyengén megvilágított rész, ugyanis nekem bármilyen fényforrás esetén is csak a beégett pötty + csóva látszott, igaz, én digitálissal próbálkoztam, egy film dinamikaátfogása azért jóval nagyobb. Nekem tehát plusz megvilágításra volt szükségem, így bal kézben egy zseblámpa, jobb kézben a kamera
– nagy kérdés viszont a fehér négyzet maga. Milyen fényforrás lehetett lekerekített sarkú négyzet alakú, akkoriban, amikor még minden lámpa kör alakú volt. Talán csak a TV-knek illetve bizonyos műszereknek volt ilyen alakú világító kijelzője.
Viszont nem biztos, hogy önálló fényforrás volt, lehetett valami fényvisszaverő felület is, legalábbis nekem egész pontosan úgy sikerült összehoznom a hasonló képet, hogy alufóliából hajtogattam egy négyzetet és megvilágítottam egy zseblámpával, miközben a másik kezemben tartott géppel hosszan exponáltam.

Végkövetkeztetésem szerint tehát a kép véletlenül nem keletkezhetett, a készítő mindenképp a sötétben akarta lefotózni azt a nemtommit 😉

 1192. vanek — 2013-03-24 00:30 

@SLC: Tuti óralenyomat.
Hanem az a kézsérülés szerinted nem túl szabályos? Látok ott egy derékszöget és egy párhuzamost is.

 1191. SLC — 2013-03-23 23:22 

@vanek: Én is arra gondoltam. De ezekkel az órákkal bajban vagyok. Thibeaux-Brignolle-on ugye kettő is volt, mindkettő összetörve. Krivonyisenkon, mint jól kereső mérnökön nem találtam egyet sem. Most ha minden igaz, Zinán megtaláljuk egy óra nyomát, de az órát nem.

Újra átolvasom kinek hány órát mutatott az órája, amikor megállt, hátha valami ebből is kiderül.

 1190. vanek — 2013-03-23 23:11 

@SLC: Karóra nyoma lesz az Zinán.

 1189. SLC — 2013-03-23 22:55 

És mindenkinek: a honlapra feltöltöttem pontosan 144 darab képet a túráról.

 1188. szega — 2013-03-23 22:50 

A hidegben nyilván nem volt könnyű kezelni a gépet, elgémberedett ujjal élességet állítani, stb. Mivel a fotók jellemzően a poén kedvéért készültek (rengeteg hülyéskedős kép van), szerintem nem fordítottak rá olyan figyelmet, mintha a dokumentálás tényleg fontos lett volna. Egyáltalán, a képek nem komponáltak, látszik, hogy nem figyeltek oda annyira.

 1187. SLC — 2013-03-23 22:38 

@szega: no igen, Dorosenko anyagi körülményei voltak rosszak, a többiek vagy végzett mérnökök, vagy viszonylag jó körülmények között élő szülők gyerekei voltak, Zolotarjov pedig kifejezetten jómódúnak bizonyult.

Így viszont kevésbé érthető a viszonylag sok rontott kép.

 1186. szega — 2013-03-23 22:22 

Összegzés a fényképezőgépekről: a képek tanúsága alapján TÁVMÉRŐS gépeket vittek magukkal (Zorkij, Fed = Leica-koppintások). Ezek abban a korban kifejezetten jó gépnek számítottak a SzU-ban, nem gagyinak. Az olcsó tömegcikk kategóriába tartozott pl. a Szmena, ami BOXGÉP, és lényegesen egyszerűbb felépítésű. Egy boxgépnél az élességet csak becslés alapján lehet beállítani, míg a távmérős gépnél látható módon a keresőben.
Tehát az, hogy 4 (vagy 5) gép volt a csapatnál, ráadásul ezek nem is rossz cuccok voltak (ott és akkor), mindenképpen figyelemreméltó.

 1185. tengel — 2013-03-23 21:58 

Üdv mindenkinek.Új vagyok itt,mármint olvasom a konteót évek óta,de csak most regisztráltam.:)
Nem tudok magyarázatot adni olyan dolgokra,mint a sugárfertőzöttség kimutatása,vagy hasonló jelenségek,de ami nekem először leesett,az lehetne magyarázat.persze a régebbi versenyzők majd úgyis azt mondják,hogy bla-bla-bla-bla.De én azért leírnám.

Nos!Mint olvastam spetznaz egységek vonultak a helyszínre.Mindnyájan tudjuk,hogy ők a világ elitkommandóinak,(ha lehet őket kommandónak nevezni)a krémje.
Az újságíró szerint 11 holttest volt a helyszínen,majd abból négyet egy közeli vízmosásban elástak,és mégis csak 5 maradt.Mi lett a maradék 2-vel?Erre szerintem megadja a választ a kivezényelt különleges erők jelenléte.Fiatalabb koromban olvastam egy könyvet,amiben ezen erők kiképzéséről írtak.Arról hogy spártai módszereket alkalmaztak,hogy ejtőernyővel kidobták őket a semmi közepén a hóba,és nekik onnan élelem,ruha,víz nélkül,és szegényes öltözetben,el kell jutniuk a legközelebbi támaszpontra.(A kiképzések lemorzsolódási aránya,ami ez esetben lehet súlyos fagyás,esetleg fagyhalál 85%),ami az olvasatomban annyi hogy 100-15-en.
Ezzel csupán arra próbálok rámutatni,hogy talán rábukkantak a túrázók táborára,és a túlélési ösztön kerekedett felül rajtuk.És hogy a 2+ holttest hova tűnt?Ők talán a küzdelemben életüket vesztett,és erejük tejében NEM lévő átfagyott,éhes katonák lehettek.Talán ezért kellett őket eltüntetni.
Öt áldozatot megleltek azonnal,négyet pedig elástak,talán azon a négyen voltak felismerhető külsérelmi nyomok,és vagy arra alapoztak hogy úgyis elrohadnak,mire megtalálják őket,vagy azt tervezték,hogy amint csitulnak a kedélyek,eltüntetik őket onnan,esetleg otthagyják őket,ÉS eltüntetik róluk az árulkodó jeleket.
Bárhogy is volt.Sohasem tudjuk,meg csak találgathatunk.Viszont mindig ott lesz a – (Mi van ha?)
Érdekes olvasmány az biztos,az egyik legjobb,amit itt olvashattam.

Tengel

 1184. abigel — 2013-03-23 21:14 

@SLC: na, én azt észre sem vettem 🙁

 1183. becsuszoszereles1k — 2013-03-23 20:45 

1180. @SLC:

A csuklon ez a nyom olyan, mint egy furcsa csipes (fogsor nyomanak is tunhetne, de megsem egy eros harapasnyom), mert, ha jol szamoltam, a felkor szeru nyom (ami eleg kicsi, illetve szuk iv) 5 pontbol all, de az iven belul is van 2 pont egymas mellett.

 1182. SLC — 2013-03-23 20:41 

@lebearpolaar:
@abigel:
Zina csuklóján arra a fehér, alig látható valamire gondolok. Nem tudom mire vélni.

 1181. SLC — 2013-03-23 20:39 

@klogg: Akár megtehette azt is, annyira nem volt ott semmi felügyelet. A szüleiről semmit nem tudni, egy húgról olvastam.

Ha jól emlékszem egy bejegyzést tett a csapatnaplóba, azt sem lehet biztosan tudni, hogy írt-e saját naplót ezen az úton.

 1180. lebearpolaar — 2013-03-23 20:32 

@klogg: …vagy a felettesei voltak befolyásosak? 🙂
Ebben a sztoriban már semmi sem meglepő és hihetetlen, de azért ha valaki zsebre is vágta volna a naplót, csak felbukkant volna azóta.

Zina keze pedig… fagyási sérülések? Akárhogy nézem, nem látok rajta jetifognyomot, vagy ufóharapást, pedig jó lenne már, ha valami előrelendítené a nyomozásunkat. 😀

 1179. abigel — 2013-03-23 20:20 

@SLC: hát, leginkább olyan, mint egy kis tetkó, mindenesetre nagyon furcsa seb.

Az ujján lévő mély seb is elég brutál, olyan, mintha szétrepedt volna a bőr, ezt tuti nem kés vagy ilyesmi okozta.

 1178. klogg — 2013-03-23 19:08 

@lebearpolaar: Igen, Kolevatov kicsit olyan, mintha ott se lett volna. Dorosenko-ról se készült túl sok kép, de ő legalább egy-kettőn felismerhető (meg ő legalább írt a naplóba). A többieknek mind volt egy jellegzetes vonása, ami alapján be lehet azonosítani őket, Kolevatovot nem. Az is lehet, hogy a hozzátartozók nyomást gyakoroltak, hogy a holttestét ne nagyon fotózgassák sem a helyszínen, sem a boncteremben. Neki nem valami befolyásos szülei voltak?

Kolevatov naplóját amúgy valamelyik diák nem vághatta suttyomban zsebre a sátor körüli rendezkedésben?

 1177. SLC — 2013-03-23 18:41 

@lebearpolaar: szerintem a vérnyom hiánya a patak miatt van, de a nyelv alatti izom hiánya, a nyelvcsont hipermobilitása, a pajzsporc sérülése mind arra utal, hogy nem természetes bomlás volt ott. Akkor nem csak a hyoglossus izom hiányozna, hanem szinte mindegyik.

Kolevatovval én is így vagyok, bár néhány képen szerepel, de meglepően kevésen, akkor is becsomagolva, hogy csak az arca látsszon, az is bemozdul sok esetben. Tudni meg szinte semmit nem tudok róla, pedig kutattam utána. Bár lehet, hogy ez csak az internet hiányossága (és a kutatási technikámé).

 1176. SLC — 2013-03-23 18:32 

@klogg: én nem erre gondoltam, hanem a kórbonctani képekre. Azoknak se híre se hamva. De ha már kórbonctani képek, valaki meg tudná mondani mi ez? Mármint addig oké, hogy Zina keze, de a csuklóján valami furcsát vélek felfedezni.
http://kepfeltoltes.hu/130323/zina_keze_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 1175. lebearpolaar — 2013-03-23 18:23 

@SLC: Számomra Kolevatov olyan mint egy fantom. A naplója sehol (mások se nagyon említik a naplójukban), a túrás képeken alig látni, megtalálásáról sincs nagyon képi bizonyíték, boncasztalon nuku, minden információt mintha azonnal felszippantottak volna róla. Nem is beszélve a temetéséről.
A szemgolyók hiánya lehet az olvadás és víz miatt? Szerencsétlen Ljuda szája a bordatörések miatt (már ha tényleg még életében következtek be) valószínűleg tárva nyitva lehetett és megpróbált levegő után kapkodni. Nagyon szeretném azt hinni, hogy a nyelvhiány a bomlási folyamat velejárója volt, mert ha azt ott kitépik akkor csak kellett volna, hogy legyen vérnyom a közelben. Már ha nem mosta el azt is a víz.

 1174. SLC — 2013-03-23 18:06 

@klogg: most nézem a murders.ru szerinti leltárt a sátorban talált cuccokról:
– 9 fekvőhely, ebből 2 érintetlen;
– 7 csizma és 6 pár cipő egy csoportban
– kabátok, dzsekik
– fejsze, fazekak, egy darab karaj, főzőeszközök
– 2 pár cipő
– kaja ellátmány.

Ha figyelembe vesszük, hogy az alaptáborban (raktár, vagy ahogy ők hívták labaz) is hagytak cipőt, akkor azt hiszem, nem nagyon hiányzik lábbeli.

Engem jobban érdekelne, kinek milyen karórája volt, és meglett-e mind…

 1173. klogg — 2013-03-23 18:01 

@SLC: Ha már fotók: ezen a fotón, amin Kolevatov, Zolotarjev, és Tibo van, amiből a két egymás mögött heverő Zolotarjev és Kolevatov, míg az előtérben levő rongycsomó Tibo, bár képtelen vagyok rájönni, hogy melyik testrésze melyik, csak a keze kivehető a két órával számomra, a többi összevisszaság… Szóval mindkét fentin láthatólag a természet elkezdte a munkáját, és egyiknek sincs szemgolyója, ami nem is csoda, ha a patakban fekszenek… Viszont Kolevatov boncolási jegyzőkönyvében nincs ilyesmi.
http://kepfeltoltes.hu/view/130323/ruchey-02-02_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 1172. SLC — 2013-03-23 17:55 

@abigel: ezen már én is gondolkoztam, csak nem tudom elképzelni azt a dolgot, ami hármuknál olyan súlyos sérüléseket okozott. Ljuda gyakorlatilag csak percekig élhetett ennyi töréssel, a hiányzó szemgolyók és nyelv meg már mindenke a csúcsa. A murders.ru szerint nem sérültek a szemeik – akkor az ínhártya maradékát megtalálták volna -, hanem teljes egészében hiányoztak. És csak kettejüknek, mert Thibeaux-Brignolle és Kolevatov szeme sértetlen volt, holott Zolotarjov és Kolevatov egymáson feküdtek, vagyis ugyanaz a hatás kellett érje mindkettejüket…

Komolyan mondom, ez az évszázad rejtélye.

@klogg: a lavina elsodorta volna a sátrat, és az apróbb holmikat legyezőszerűen szétteríti a lejtőn. A hócsuszamlás betemette volna a sátrat, de amikor megtalálták, csak kb 20 cm hó volt rajta, és körülötte sem látszott nyoma ilyennek.

A Zina mellett talált állítólagos vér megint csak egy olyan dolog, hogy állítólag találtak ilyet, állítólag megvizsgálták, csak épp menet közben – immár szokás szerint – „elveszett”. Mint a megrongált síbot is.

 1171. SLC — 2013-03-23 16:22 

@snug: Előbb vagy utóbb el fogok jutni a sérülésekig, akkor talán találok valami meggyőző infót, mert ez az utolsó étkezés utáni 6-8 óra valahogy túl általánosnak tűnik.

Aztán Szlobogyin: 50 cm hó alól ásták ki, hogy a viharba találtak volna nyomokat a környéken, amikor szét fújta a szél, és betemette a hó az egészet? Zina dettó, Gyatlov is alig látszott ki a hó alól. Nem is beszélve az akkori nyombiztosításról – ami ugye nem volt. Szóval ezekkel a nyomokkal úgy vagyok, hogy nem tartom perdöntőnek őket.
Eddig számomra az sem derült ki, hogy a bordatörések életükben érték az áldozatokat, vagy haláluk után? Vagy akkoriban nem tudták megállapítani? A fene tudja.

Aztán ott vannak – vagyis nincsenek – a kórbonctani fotók: Thibeaux-Brignolle és Kolevatov fotói nincsenek sehol. Ha Ljuda és Zolotarjov képeit nyilvánosságra lehetett hozni, azok sem lehettek olyan szörnyűek, hogy eldugják őket. Szóval itt sincs minden rendben.

A lőfegyver kérdése: mi van akkor, ha az elkövetők azt a parancsot kapták, hogy nem lőhetnek semmi áron? Mert az nyomot hagy, és a KGB rögtön kiemelt ügyként kezeli az egészet a nyomozás gyors lezárása helyett.

 1170. lebearpolaar — 2013-03-23 16:12 

@abigel: Az biztos, hogyha a nyomokat kellő alapossággal rögzítik összetapicskolás helyett, akkor sokkal kevesebb homályos részlettel kéne megbirkóznunk… 🙂

 1169. abigel — 2013-03-23 15:47 

@lebearpolaar:
jó lenne tudni, hogy vannak-e konkrét nyomok arra vonatkozólag, hogy Djatlovék tényleg a fenyőtől próbáltak visszajutni a sátorhoz.Nem lehet, hogy ők készítették azt a faakármit a súlyos sebesülteknek, és azután onnan indultak a sátorhoz?

 1168. abigel — 2013-03-23 15:36 

@klogg: nagyon logikus, ahogyan leírod,tényleg, de nekem valahogy akkor sem stimmel.

Ha hócsuszamlás volt, akkor, miután pánikszerűen elhagyták a sátrat:
1.hamar rájöttek, hogy nincs lavinaveszély – lehetett volna visszatérni a sátorhoz.
vagy
2. tartottak egy nagyobb csuszamlástól/lavinától, ezért elhagyták a sátrat. DE! akkor nem oldalirányba kellett volna menekülni? hiszen ha lefelé mennek, pont a hó útjában haladnak.

 1167. lebearpolaar — 2013-03-23 14:31 

…szóval ezzel csak azt akarom mondani, hogy a legsúlyosabban megsérültek viselkedtek a legésszerűbben és próbáltak a tuti túlélésre játszani. Kizártnak tartom, hogy egy előző borda/koponyatöréssel erre képesek lettek volna.

 1166. lebearpolaar — 2013-03-23 14:11 

@klogg: Magát a hócsuszamlást, mint kiváltó indokot egyébként abszolút nem zárom ki, viszont szerintem teljességgel lehetetlen, hogy ilyen sérülésekkel egyáltalán eljutottak volna ilyen messzire, ahelyett hogy összeesnek 6 lépés után…, pláne hárman akármilyen indokból elindultak volna később visszafelé.
Ludmilla olyan súlyosan megsérült, hogy perceken belül halott volt, kizárt, hogy lecipelték volna. Utána ugye még megtörtént a „ruhavándorlás” is, pláne a vízmosásba való belevándorlás (nameg a faaljzatú búvóhely építés). 😀 A Zolo-csoport sérülései olyanok, mintha tényleg _egyszerre_ és _együtt_ szerezték volna őket.

 1165. falusiliba — 2013-03-23 14:04 

@klogg:
Igen, egyre inkább győzedelmeskedni látszik az anyatermészet a kgbkémjetimanysik előtt, hiszen ez nyújt a legkevesebb logikai bukkanót

 1164. klogg — 2013-03-23 13:59 

Az állítólag Zinaida mellett talált vérminta – ami nem egyezett egyikük vérével sem – az mennyire tekinthető hitelesnek? Benne van a jegyzőkönyvben vajon? Zinaida hóból való kiásásáról nincsenek fotók (az aznap megtalált többiekről, különösen Szlobogyinról van elég részletes), de ahhoz nem egy-két cseppnek kellett lennie, hogy a nagy hólapátolás közben fel is tűnjön valakinek, elég sok havat kellett ott ellapátolni.

 1163. klogg — 2013-03-23 13:45 

@robina: Részemről utálom a hideget, és pocsék a fizikai kondícióm, tehát én mínusz húsz fokban jó mély hóban való mondjuk száz méternyi vergődés után szó nélkül összeesnék, úgyhogy asszem, kihagyom.
Ja, és síelni se tudok. 🙂

 1162. klogg — 2013-03-23 13:33 

@abigel: És mi van akkor, ha mégis volt hócsuszamlás? Képzeljük el: félig-meddig beszorulva a sátorba kitör a pánik, a sérültek ordítanak fájdalmukban, aki tud, nekiesik a sátor falának késsel, hogy kijussanak, a koromsötétben az orrukig se látnak, az elsők, akik kijutnak, rémületükben szaladgálnak, míg egy higgadtabb, mondjuk Gyatlov rájuk nem ordít, hogy szedjék már össze magukat, és tartva a további omlástól nem kutakodnak a sátor romjai alatt a melegebb cuccokért, csak amilyen gyorsan lehet, kihúzzák a sérülteket. Ludmilla kiütve, őt vinni kell, ketten felemelik, és viszik, ez indok a lassabb tempóra. Zolotarjov is félig kiütve, meg Tibo is, de utóbbi kettő még a saját lábán le tud valahogy menni a völgybe. Zolotarjov túlélt már eddig is egyet-mást, van olyan szívós, hogy ezt végigcsinálja, fájdalom ide vagy odda. Odalent a fenyő mellett aztán konfliktusba fordul a dolog…

 1161. robina — 2013-03-23 13:29 

nagyon érdekesen levezetitek elméletben hogy hogyan történhettek az események, szerintem írjatok össze pár lehetséges „forgatókönyvet”, és utána rekonstruáljuk eredeti helyen és körülmények közt :))

 1160. lebearpolaar — 2013-03-23 13:28 

@klogg: Az egyik nagy kínom a sok közül, hogy a vízmosásról, legalábbis az akkori állapotról nem igazán olvastam még infót. Nagyjából pont ez érdekelne, hogy beleeshettek-e egyáltalán.

 1159. klogg — 2013-03-23 13:18 

@lebearpolaar: Ez az elmélet is fennáll, valamelyik dokumentumfilmben ragozza is ezt valaki, de ehhez tudni kéne, milyen mély volt a vízmosás, és tényleg lehetett-e ekkorát esni. Ehhez kéne vagy 3-4 méteres szakadék.

És ha igaz lenne, akkor egy Darwin-különdíjat mindenképp megérdemelnének…

 1158. lebearpolaar — 2013-03-23 13:14 

@abigel: a sátoron belüli bordatörés nyilván nonszensz, én mondjuk későbbre értettem ezt.

 1157. abigel — 2013-03-23 13:06 

Az egyik elmélet szerint (amiben mondjuk nem hiszek) a bordatörést a sátoron belül szerezték,eszerint nem lavina volt, hanem „csak egy kis hóomlás”, ami arra éppen elég, hogy eltörjön pár bordát. Csak éppen utána nem fognak majd egy kilométert megtenni saját lábukon,és még ott a többi sérülés.Szóval ez is zsákutca.

 1156. lebearpolaar — 2013-03-23 12:59 

@klogg: Én nagyon szeretném azt hinni, hogy a csoporton belüli feszültség csak a pánik után alakult ki, a sokk és a túlélési ösztön miatt. És nagyon szeretném azt is hinni, hogy az egyik csoport halálát sajnos pont ez a fejetlenség okozta a világító medveufójeti helyett. 🙂
A bordatöréses csoport pedig tényleg egy különdíjat érdemelne, ha ők pedig valami banális baleset folytán egymásra zuhantak volna (Ludmilla legalulra, mondjuk) és így keletkeztek volna a sérülések. Viccen kívül, ez reális lenne?

 1155. klogg — 2013-03-23 12:17 

@snug: Egy teljesen racionális magyarázat van a nagy súlyra: lavina. De az meg nem volt, megint csak állítólag… 🙂

 1154. snug — 2013-03-23 12:00 

Az a legnagyobb gond, hogy a sérülésekre eddig nem láttam meggyőző magyarázatot. Szlobo például a hómező közepén koponyaalapi töréssel fekszik úgy, hogy semmi egyéb nyom nincs a közelében? A félig halálra fagyott Gyatlov vagy Zina nem tudta volna úgy fejbe ütni puszta kézzel, hogy azonnal meghaljon.
A bordatörések is rejtélyesek külsérelmi nyom nélkül. Lehet, hogy nem egy nagy erő hatására keletkeztek, hanem pl. egy nagy súly nyomta össze Ludmilla és Zolo mellkasát. Mondjuk ha egy jeti vagy egy méretesebb medve ráül az emberre, úgy talán keletkezhet ilyen sérülés, de miért ülne rá bármilyen féltonnás szőrös jószág egy félig megfagyott turistára?

 1153. snug — 2013-03-23 11:54 

@klogg:
Valahogy mégis minden jel arra mutat, hogy hirtelen történt valami, ami miatt elhagyták a sátrat. Az is lehet, hogy valami külső körülmény miatt vonultak le az erdő szélére, és ott tört ki az ellentét talán Gyatlov és Kolotarjov között (ahogy SLC írta pár kommenttel feljebb). Talán Gyatlov kitalálta, hogy visszamegy a sátorhoz, el is indult, arra számítva, hogy a többiek követik majd, de a profi Kolo közben azt ordítozta, hogy ha Igorral tartotok, biztosan meghaltok. Zina és Szlobo utánamentek, vagy azért, hogy visszahozzák, vagy azért, hogy vele tartsanak. Kolotarjovnak igaza lett, ők hárman meghaltak a dombon felfelé.

Elvileg a boncolásból (gyomortartalom) ki kellett volna derülnie, hogy a vízmosásban talált emberek hány órával élték túl az első két áldozatot. Erről találtatok valami infót?

 1152. klogg — 2013-03-23 11:44 

@snug: A legnyilvánvalóbb lenne szerintem is a csoporton belüli feszültség kirobbanása, hisz akár féltékenység is szerepet játszhatott, ismerve a körülményeket, akár Zolotarjov kattanhatott be, ki tudja miket élt át a háborúban meg még azután is, és néhányukról se tudjuk, hogy pontosan mivel is foglalkoztak amúgy (Krivonyisenko, Kolevatov, Szlobogyin), meg hogy ki milyen súlyos lelki titkokat cipelt magával, ne feledjük, hogy az egy besúgókkal, árulással, KGB-vel meg ilyesmikkel súlyosbított korszak volt. Az ijesztő ez esetben a dolog eszkalálódása lenne, egy embert még kinyírok, ha rámjön az őrület, de nyolcat? És utána mi történt? És pláne, hogy lettek a megmagyarázhatatlan bordatörések meg a többi?

Arról nem beszélve, hogy a fotókról valahogy nem jön át a feszültség, tényleg egy csapat vidám fiatalnak tűnnek, akik túráznak egy jó kiadósat, és még Zolotarjov is beilleszkedni látszott valamelyest. Persze ez nem jelent semmit, mindenki viselhet álcát és vigyoroghat, közben meg majd szétszakad belül valami okból kifolyólag.

 1151. klogg — 2013-03-23 11:15 

Azt tudni lehet, hogy a sátorban találtak cipőket, de csak néhányat, és ugye mindenkinek 2 pár volt, egy kinti meg egy benti. Azt is tudni lehet, hogy kettejükön, vagy hármukon volt csak cipő, tehát elég soknak nyoma veszett. A hiányzóak cipők előkerültek, vagy senki nem is kereste azokat? Nyilván akkora hóban senki nem keresgél ilyesmit, de az olvadás után sem lettek meg?
Igen, a „Zina bekattan, nyomában a másik kettővel” az beleillik az egészbe, de ettől még a pánik oka meg a brutális sérülések nincsenek megoldva. 🙂

 1150. snug — 2013-03-23 11:13 

@lebearpolaar:

Ha valaki/valami elől menekülve másztak fel a fára, akkor viszont kizárhatjuk azt, hogy a támadóknak (ha voltak) lőfegyvereik lettek volna. Felhúzott Kalasnyikovval a hátában az ember nem fára mászik, hanem vagy berohan a fák közé – amíg hátba nem lövik -, vagy lecsapja magát a földre – amíg tarkón nem lövik.
Tehát ha ezen a vonalon megyünk tovább, akkor a kgb/specnaz/manysi vadász/felfegyverzett ügynök vagy bűnöző kilőve. Marad a bekattant társ, éhes jeti, kicsi zöld ufonauta, mutáns medve stb. Én egyre inkább úgy gondolom, hogy a csoporton belül történt valami.

Más: tulajdonképpen az, hogy ki jutott legközelebb a sátorig, nem jelenti azt, hogy ő indult el legelőször. Az is lehet, hogy egyszerre indultak el hárman, és sorban összeestek. Vagy Gyatlov indult vissza, és pl. Zina fordította őt a hátára, amikor odaért az összeesett Igor mellé, aztán valamiért megpróbált továbbmenni, de végül ő sem jutott el a sátorig.

 1149. lebearpolaar — 2013-03-22 23:26 

Egyébként a „Zina bekattant”-szál kezd egyre szimpatikusabb lenni, na de a többiek…
Azt hiszem most lenne jó felfüggesztenem ezt és keresni valami nyugtató mesét elalvás előtt, mielőtt megint havas tájakkal és szovjet túrázókkal rémálmodok. Jóéjt 🙂

 1148. lebearpolaar — 2013-03-22 23:10 

@snug: Bárcsak lett volna értelme a kötelező orosztanulásomnak, de az egyik fentebb linkelt orosz videóban ha jól vettem ki arról beszéltek, hogy talán Krivoék mászhattak fára és nem feltétlen azért, hogy gallyakat törögessenek tüzelni(a riportban beszélő rendőr/katona (?) legalábbis nagyon azt mutogatta, hogy „átölelte” a fatörzset). Ez pedig már megint érdekes, hogy mért a két leginkább alulöltözött ember mászkált fel a fára… eléggé magukra maradhattak akkor már Krivoék.

 1147. snug — 2013-03-22 22:56 

@SLC:
Én is valahogy úgy képzelem, hogy Zina bekattant, és elkezdett visszafelé rohanni a sátorhoz, a két fiú pedig utánaeredt, hogy visszahozzák a fához.
A sok rejtély közül talán kevés szó esett az ágakról, amelyeket a fenyőről vágtak le. Több testen megtalálták annak a nyomait, hogy felmásztak a fára. A lehetséges okról még az eredeti kommentözönben volt szó, és többen úgy tippelték, hogy talán onnan akartak körülnézni. De akkor minek vágták le a gallyakat? Az biztos, hogy nem tüzelőnek, hiszen valaki (bocs, de nincs türelmem végigszkrollozni több száz kommentet, hogy kiderítsem, ki volt az) nemrég kifejtette, hogy ez a fa nem is ég elég jól. Én arra gondoltam, hogy egy páran felmenekültek a fára valami (valaki) elől, és azért vágták le a gallyakat, hogy az illető turista/medve/kágébés/zombi/yeti stb. ne tudjon utánuk mászni. Olyan magasról már lehet akkorát esni, hogy komoly koponya- és egyéb sérülésük legyen.
Elméletemet némileg gyengíti az a tény, hogy a fa alatt talált emberek halálát a kihűlés okozta, nem pedig fizikai sérülés, a betört fejű emberek pedig a fától több száz méterre haltak meg olyan sérüléstől, ami azonnali halált okoz…

 1146. lebearpolaar — 2013-03-22 22:40 

@SLC: Tudom, hogy ez már a racionális gondolkodáson bőven túlmegy, mert abban az állapotban már minden lehetett csak józan döntés nem, de hogy utolsó erejükkel halálra csépálják egymást… 🙂 Egészen elképesztő, hogy annyira az jön le mostmár, mennyire nem volt közöttük összetartás a vége felé. Tudom, pánik, hideg, vészhelyzet és minden, de hogy a két csoport teljesen hátat fordítson egymásnak, elképesztő. Még ha Zolot nem is számítom, de a többiek? Hogyan hagyhatták hogy 3 ember magánakciózzon? Ha meghalni készülnék sem engedném, hogy a barátaim a biztos halálba induljanak el. És akkor a vízmosásos csoport, még mindig: bőven túlélhették volna…, de mégsem. Ez az, ami igazán aggaszt.

A galéria pedig remek hír és az egész oldal is, megnyugvás a szememnek hogy végre nem cirill betűket kell dekódolnom a nagyon megkopott orosztudásommal. 😀

 1145. SLC — 2013-03-22 21:43 

@lebearpolaar: Szerintem ott robbant a dolog, hogy elindultak heten valami megoldást keresni, és mire visszamentek, ketten már halottak voltak. A ruháikat elosztották ugyan, de Zolotarjov és Gyatlov között kirobbant az ellentét. Zolotarjov mint magashegyi vezető, Gyatlov mint a túra vezetője nem tudtak kiegyezni a következő lépésben, és mentek a saját fejük után. De az is lehet, hogy…
Zina kiakadt, látva valamikori szerelmét holtan, és visszaindult a sátorba, legyen bármi is ott. Gyatlov mellette volt, Zolotarjov pedig három társával elindult vissza az erdőbe. Szegény Szlobogyin próbálta Zinát visszatartani (a lánynak erősen tépett volt a ruhája), aki nem hagyja magát, de közbelép Gyatlov, és összeverekszenek Szlobogyinnal (mindkettejük sérülései erre utalnak). Közben Zina törtet vissza a sátor felé. Szlobogyin lenyomja Gyatlovot, de közben ő is kap pár olyan pofont, hogy alig tud 180 métert vánszorogni, és összeesik. Gyatlov ott fagy meg hason fekve. Közben Zina is elesik, és nem tud felkelni többé.
De hogy ki és mikor fordította hanyatt Gyatlovot, azt nem tudom. Lehet, hogy Zolotarjovék még egyszer visszajöttek, és ők voltak? Vagy a gyilkosok, hogy meggyőződjenek a haláláról?

Jó, az, hogy abban a hóban berohantak az erdőbe, tényleg túlzás, bár a fák alatt nem volt olyan nagy hó. Csakhogy mire odáig értek, a hideg és a küszködés kiszívta az erejüket, tényleg nem nagyon rohangálhattak. Viszont a zúzódások, karcolások erre engednek következtetni. Mintha vakon fogócskáztak volna a fák-bokrok között.

És egy jó hír: a túráról pontosan 144 darab képet szedtem össze, be vannak méretezve, nagyjából sorrendbe téve, úgyhogy a hétvégén elkezdem feltölteni a galériát.

 1144. lebearpolaar — 2013-03-22 20:49 

… Azt pedig azért elég nehéz elképzelni, hogy valaki szervezetten elvonul a sátrától 1 km-re (!), majd aztán szó szerint az élete árán próbál meg visszajutni oda. Szóval, kezdem már én is feltételekkel kezelni ezt a nyomolvasós részt a sztoriból.

 1143. lebearpolaar — 2013-03-22 20:42 

Rengetegszer átgondoltam már ezt és arra jutottam, hogy (feltehetőleg) sötétben, hidegben, alulöltözötten, cipő nélkül, nagy hóban senki sem képes „rohanni” még völgynek lefelé sem. Magamból kiindulva biztos, hogy két lépésenként orrabuknék, térdreesnék, csúsznék és másznék – szóval, ha szervezett vonulásnak tűnt a nyomok alapján akkor baromi nagy önuralom volt bennük…, vagy kényszerítés.
Utóbbi pedig abban dőlne meg, mert hárman mégis megpróbálták, hogy visszamennek (Mért csak hárman? Miért nem mindenki? – Szerencsétlen Krivoékat leszámítva mondjuk… – Itt egyébként valamiért komoly vitát és csatát érzek Zolo és Djatlov között a hogyan továbbról). Kettéválik a csapat, Zoloék vagy látják hogy mindhárman elesnek, vagy mikor nem jönnek vissza, már nem várnak tovább és inkább beljebb mennek.
Itt még szerintem komoly esélyeik lehettek volna a túlélésre, főleg, hogy be tudták ásni magukat ÉS használták is azt a faaljzatot – mégis náluk találhatók a legbrutálisabb sérülések. Miért…?

 1142. SLC — 2013-03-22 19:11 

@klogg: azért furcsa, mennyire egyszerre tettük fel a képeket 😀

A „vonulással” kapcsolatban már én sem tudom mit gondoljak. Lehet, hogy abigelnek van igaza. Lehet, hogy tényleg lerohantak, be az erdőbe, és mire sikerült a józanabbaknak összeszedni őket a fa alatt, összevissza karistolták őket a bokrok, ágak. A sérülések egy része innen eredhet.

 1141. habitat67 — 2013-03-22 19:00 

@klogg: oh szuper vagy, köszönöm! mostmár tiszta, többet nem fárasztom a barátaimat a megmagyarázhatatlan predátorfejjel :))

 1140. klogg — 2013-03-22 18:59 

@SLC: én ezért vagyok szkeptikus a dombon lefelé menő „normál tempójú” nyomokkal kapcsolatban. A fényképek, a naplók, a sérülések mind kézzelfogható dolgok, a hóban levő lábnyomok viszont főleg a beszámolókból derülnek ki, részletes fényképek sincsenek róluk, valószínűleg hamar össze-vissza taposták őket, és ugyebár aztán elég hamar „nyomuk veszett”. Nem nagyon tudom elképzelni, hogy egy ilyen helyzetben szép libasorban masíroztak lefelé.

 1139. abigel — 2013-03-22 18:59 

A levonuláshoz:
Az nekem sehogy sem jön össze, hogy pánikba esve rohannak, majd EGYSZERRE kezdenek sétálni, mindenki kb.20 lépés után. Nem úgy lenne, hogy valaki észreveszi, hogy nincs akkora gáz, és szól,aztán van aki rögtön megáll, de van, aki (csajok) még fut pár métert mire lenyugszik?
Hacsak nem lőtt vki a levegőbe egy figyelmeztető lövést, és erre mindenki megdermedt, aztán vonultak puskatussal a hátukban.

 1137. SLC — 2013-03-22 18:49 

@habitat67: egymásra tettem a két képet, a felsőn hóval takarva, az alsón kiásva:
http://kepfeltoltes.hu/130322/Dyatloff_group_2-2_1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Elsőre én sem tudtam elképzelni sem, mi lehet.

 1136. abigel — 2013-03-22 18:42 

@abigel: na jó, csak 50-et, de akkor is!

 1135. habitat67 — 2013-03-22 18:35 

@klogg: köszi! bár nem nagyon tudom ki venni, hogy melyik a karja, egyből az a kutyafej szúrt szemet : D meg semmi egyebet nem sikerült kivennem : )

 1134. abigel — 2013-03-22 18:28 

OFF
Ti aztán nem tréfáltok! Az ember gyanútlanul eltölt egy napot a szomolyai borospincék szövevényes járatainak rejtekében, és mire felszínre tör, megittasulva a héjon eresztett rozészínű szürkebaráttól és nem kevésbé durva társaitól, ti újabb százakárhány kommentet lőttetek ki. Gratulálok, pörgetem vissza, olvasom!

 1133. klogg — 2013-03-22 18:20 

@habitat67: ez Gyatlov holtteste, még a hóból való kiásás előtt, csak a karja lóg ki valamennyire a fácska mellett.

 1132. habitat67 — 2013-03-22 18:16 

@bcsillag:
és akkor erre válaszul csatolnám a következő fotót, amiről szintén volt talán régebben szó, ám még mindig nem értem mit ábrázol: http://docviewer.yandex.com/?c=514c722486e6&url=ya-disk-public%3A%2F%2FiKbr6X6Eaz%2BcVrol6RdAaf9DMqUrIED7Z7Hjy5A08%2FU%3D&archive-path=%2F%2Ftela%2Fdyatlov-01.jpg&name=dyatlov-01.jpg

 1131. SLC — 2013-03-22 16:56 

@gigabursch: Én azt számolgattam, hogy ha napi 4-5 órát tudtak haladni, akkor úgy 200 km reális ezen a terepen két hét alatt (csak mert egyes források 350 km-ről beszélnek).

@magamban: erről megoszlanak a vélemények. Egyes források másik turistacsapatról beszélnek, másutt azt olvastam, hogy a 41 telep geológusai láttak ilyen fényeket. (Most forrást ne kérj így hirtelen.) Nem hiszem, hogy van hiteles tanúvallomás bárhol is. Fénykép pláne.

@leguan: mondom és, hogy az orrukig sem láttak. Nekimentek a ponyvának, vágták ahol érték, amíg végül sikerült letépni.
Ám engem valami más (is) foglalkoztat: kirohantak, aztán állítólag 20 méter „futás” után rendezetten levonultak a völgybe. Na most, én olyat még nem láttam, hogy egy csoport ember, aki rájön a nagy ijedtség után, hogy mégsincs közvetlen életveszélyben, az ne állt volna meg kíváncsian toporogni, hogy akkor most ez mi a fene volt, és mi a fenét is csináljunk… Akárhogy forgatom a dolgot, ez a természetes emberi reakció. És a nyomok szerint – vagy legalábbis aszerint, amiről azt gondoljuk, hogy tudjuk a nyomokról – nem tettek ilyet. A sátor kivágását még csak-csak meg tudom magyarázni, de ezt nem.

 1130. athor — 2013-03-22 09:12 

@leguan:

Szél?

 1129. athor — 2013-03-22 09:09 

@athor:

Akkor mégsem sikerült dezinformálnom a csapatot és rossz vágány terelnem a nyomozást.

Megkérném a kedves bloggazdát hogy törölje a fentebbi hozzászólásom (1123.) vagy pedig írjunk hozzá +5 órát.

Akkor most már pontosítva:
Akkor még volt téli időszámítás Oroszországban ami azt jelenti hogy télen Jekatyerinburg: UTC +5, (2011-ben eltörölték a DST-t)

SUN
Begin civil twilight 08:38
Sunrise 09:30
Sun transit 13:16 Sunset 17:03
End civil twilight 17:55

MOON
Moonset 11:03 on preceding day
Moonrise 02:53
Moon transit 07:15
Moonset 11:27
Moonrise 04:16 on following day

 1128. gigabursch — 2013-03-22 08:18 

@athor:

Nem számoltál az időzónák eltolódásával, és ezt már fentebb valaki kibökte helyesen.

Amúgy kb 4-5 órányi hasznos napjuk volt ebben az időszakban ezen a szélességi körön.

 1127. bobby — 2013-03-22 08:04 

@falusiliba:
Mondjuk ha fújt a szél kinn,akkor nem hallják meg Z kiabálását.És ha már kinéznek a többiek a sátorból,akkor ott menekülnek ki.Arról nem is beszélve,hogy pár méter után nem állnak össze egy oszlopba,hanem szétfutnak.Plusz én akkor már magamhoz vettem volna egy kést vagy fejszét…-)

 1126. magamban — 2013-03-22 01:09 

@emmalisa: köszönöm a válaszodat!

 1125. magamban — 2013-03-22 01:08 

Lehet, hogy hülyeséget kérdezek, de ha már annál a bizonyos fotónál tartunk…..az 50 km-re lévő másik csoport nem fotózott le semmit, azokból a bizonyos „fényekből”, amit állítólag az incidens éjszakáján láttak? Erről nem tudtok ti sem? Baromira kíváncsi lennék rá! Egyébként is engem érdekel ez a másik csoport is. Kik voltak, miért mentek oda, fotóztak-e, naplót vezettek-e, stb.

 1124. leguan — 2013-03-21 22:07 

@leguan: A hosszú függőleges vágásokon kívül van még 8 rövid vízszintes vágás a sátor gerincének közelében. Ezeket vajon mikor, miért, hogyan és kik csinálták?

 1123. leguan — 2013-03-21 21:50 

http://murders.ru/Dyatloffz_group_palatka_razrezy_1.jpg – A sátor kivágással kapcsolatban azt írják, hogy volt 6 egymástól független hosszú, függőleges vágás. Életszerű azt feltételezni, hogy pánikhelyzetben hatan hat különböző helyen felvágják a sátor oldalát? (Minden egyes vágás csökkenti a ponyva feszességét, ezért az újabb vágások egyre nehezebben hajthatók végre! A bejárattól karnyújtásnyi távolságra is van vágás, pedig mennyivel egyszerűbb és gyorsabb lett volna a bejáratot lezáró gombokat, zsinegeket elvágni!)

 1122. SLC — 2013-03-21 21:16 

@athor: Ezt már föntebb kiszámoltuk. A Stellárium a rendszer helyi ideje szerint számol, vagyis kb 17 óra volt a naplemente, és hajnali 4 körül a hold kelte. Most lusta vagyok visszakeresni a kommentek között (plusz muszáj mennem aludni), de valahol megtalálod.

@bcsillag: a sérülésekkel tele van a napozóm. Lassan jobban tudom őket, mint a boncolóorvos, de nem értem, hogyan keletkezhettek. Vagyis egy részük még oké, de a másik részüktől a hideg kiráz…

 1121. falusiliba — 2013-03-21 21:04 

@athor:
Ezek szerint legkésőbb 14-re már állnia kellett minden nap a sátornak. Gondolom, sötétben, hidegben nem meneteltek, frankó lehetett az a napi 14-15 óra sötétség.

 1120. klogg — 2013-03-21 20:42 

@athor: Micsoda? Azon a szélességi fokon február elején már délután háromkor éjszakai sötét van??

 1119. athor — 2013-03-21 20:20 

Korábban felmerült a naplemente ideje, stb.

A helyszínen (a sátorozás koordinátái alapján), febr. 1-én 1959-ben (Stellarium alapján):
Napnyugta: 13:01
(Éjszakai sötétség: 14:45)
Holdkelte: 00:32
Holdfázis: Félhold (Telihold Január 24.-én volt- Stardate.com)
Napkelte: 05:30

 1118. bcsillag — 2013-03-21 17:53 

@falusiliba:

Ez zseniális volt…

🙂

 1117. bcsillag — 2013-03-21 17:50 

@SLC:

Oké benne volt.

Még azt is elfogadom, hogy a nagy leszámolásban, mindenki szétszaladt, sokan megfagytak, kihűltek, sokan megpróbáltak visszamenni.

Ám, a furcsa sérülésekkel mi van?

A fene ütne bele, valami mindig keresztbe húzza az elméleteket.

 1116. falusiliba — 2013-03-21 17:33 

@bcsillag:

Értem. Köszönöm.:)

Figyeljetek, megoldottam:
Z. volt a célpont (ezt már régóta mondom a c elméletemben:)), vagy összekötő, aki tudott valamit/akinél volt valami. A találka a nagy oszlopszerű sziklák valamelyikénél volt, hiszen más tájékozódási pont nincs, ráadásul megfelelő védelmet is adhat. Ki tudja, talán valamilyen átmeneti katonai bunker is volt a tövében (ilyen a liba, ha túlpörög fantáziailag:). Na mindegy, az üzlet nem úgy zárult, ahogy Z gondolta/ nem adott át elég infót. Két tavaris visszakíséri a sátorhoz, hogy a szeme láttára aprítsák az útitársait, hátha megered a nyelve. De Z már messzíről üvölt, hogy meneküljetek. Kinéznek a sátorból, látják, h becélozta őket a két katona, ezért kivágják az oldalát, ahogy tudnak leevickélnek a dombról.
Úgy tűnik, megúszták, de erősítés érkezik az átmeneti bunkerből. pont. kész. új ügyet.:D

 1115. SLC — 2013-03-21 17:09 

@bcsillag: nem tettem fel, mert ezen pár hete már végigmentünk. Nyilván nem kémjátszma volt, vagy nem a szokványos kémjátszma. De akárhogy forgatom a dolgot, olyan érzésem van, hogy Zolotarjov benne volt nyakig. Már csak azt kellene megtudnom, ki volt Kolevatov. Mert róla aztán semmit nem tudni.

 1114. SLC — 2013-03-21 17:05 

@falusiliba: A másik probléma ilyen téren, hogy ha keresték volna, akkor sem találják meg őket, mert az útvonalterv valahol elkóborolt. Amikor februárban elkezdték keresni, sehol nem találta a hivatal, úgyhogy Kolevatov húga adta meg végül nekik a valószínű útvonalat. Vagyis aligha ment utánuk bárki térkép alapján.

A híres szovjet térképekről meg ne is beszéljünk… 😀

 1113. bcsillag — 2013-03-21 17:02 

@SLC:

Jó, tegyük fel kém(ek) volt(ak).

Így kell ezt intézni?

Mert nem szokványos…

Odamegy egy brigád, lecsukják őket, bizonyítékokat elkobozzák, kivégzőosztag, davaj…

vagy ugyanez, más sorrendben.

Szóval ha mondjuk Zolotarjov be volt szervezve, vagy Ő volt a leleplező a csapatban, tökmindegy, nem égetünk meg, egy csapatot, meg ilyesmi…

Meg hasogatunk sátrat…

 1112. SLC — 2013-03-21 16:51 

@lebearpolaar: miért? (végre van net!)

Rakjuk össze a következőket:
– aznap alig haladtak valamit;
– nyolc pár síléc a sátor alatt, kilenc hátizsákkal;
– egy síléc és egy jégcsákány a sátor előtt;
– kilenc fekvőhelyből egy érintetlen;
– Zolotarjov nyakában egy fényképezőgép;
– Zolotarjov úgy volt öltözve, hogy akár síelhetett is volna, kivéve a csizmát. De végül is abban is síelhetett, csak nem hosszú távon.

Vagyis elképzelhető, hogy amikor megálltak, Zolotarjov elővette a dugi gépét, és elindult valaminek utánajárni. Előfordulhat, hogy az a valami miatt nem haladtak aznap semmit. Már levette a síbakancsát és hátizsákját, vagyis nem akart messzire menni. A többiek sátort vertek, előkészítették a fekhelyét is.

És még mindig Zolotarjov: maradhatott volna a seregben is, de nem maradt. Tanult a haditechnikai egyetemen, de átment a testnevelésire. Szerte az országban volt túravezető, bárhol tárt karokkal fogadták volna, de ő folyton költözködött.
Tehát szerintem három verzió van:
1. menekült valami/valaki elől;
2. keresett valakit/valamit;
3. piszkosul nyughatatlan egyéniség volt 😀

Na ezen még gondolkodok.

Ja, és pár fotó úgy néz ki, mintha kifejezetten az eget akarták volna fényképezni, nem a tájat.

 1111. bcsillag — 2013-03-21 16:39 

@falusiliba:
Attól függ ez a megyényi hely hol van és mikor…

🙂

1959-ben a Szovjetúnióban, az Uralban, 300km-re az urániparáról és a legnagyobb nukleáris szennyezésről elhíresült (Mayak) környéken, Szverdloszktól északra, akkor azt mondom, hogy elég nagy.

A fő kritérium az volt szerintem egy kíséreltnél, hogy lakatlan legyen a terület, de annak már nem volt értelme, hogy autóutak és infrastruktúra híján ez a lakatlan terület többnapi járásra legyen.

Nyilván kis hazánkban ettől jóval kisebb volt az esély titkos kísérletbe botlani.

Továbbra is azt gondolom, hogy tényleg ártatlanul táboroztak ott és íjedtükben lepleződhettek le, azaz zajlottak az események, ők meg ott álltak a színpadon.

Az, hogy nem akart mindenki visszatérni a sátorhoz pedig biztos érezték, hogy kissé hideg van, azt sugallja, hogy vagy dezorientáltak voltak már, vagy pedig egyszerűen valami miatt kerülni volt érdemes a sátor és környékét.
Az erdő némi biztonságot nyújthatott nekik, legalábbis az ösztöneik ezt súgták.

 1110. falusiliba — 2013-03-21 16:31 

Komolyan kérdem: egy megyényi, alig lakott területen, mekkora az esélye, hogy
-pont belesétálsz egy katonai kísérletbe,
-pont téged szúrnak ki az ufók,
-egyáltalán észrevesz bármilyen élőlény a hatalmas hóviharban (vagy csendes időben), egy félig betemetett sátrat, sötétben (derengésben)
-hogy a hóviharban (most mi is kaptunk egy kis ízelítőt, hol is kezdődik egy ilyen), bárki követni tudjon

Szerintem, ha valaki meg akarta volna találni őket (mondjuk egy katonai kiképzést kapott postás:)), napokig bolyongott volna a vidéken mire rájukbukkan, akár raktak tüzet, akár nem.
Egyre kevésbé tudom mit gondoljak. Valahogy, mivel minden kizárja önmagát, visszatérek a sztalker-féle bukószélhez, vagy valami hasonló, természeti erőhöz, amitől megijedtek, a fenyőnél tanakodtak, 3 felé indultak. Az egyik tüzet rakott, a másik bunkert épített és szánkót, a harmadik elindult vissza, hogy lehozzák, amit tudnak (ez is érdekes, hogy eszükbe sem jutott visszatérni a sátorhoz, mert azt közösen teték volna). És ekkor…???:)

 1109. lebearpolaar — 2013-03-21 16:21 

@SLC: Bedöntötted a saját készülő konteómat. 🙁 :))

 1107. bcsillag — 2013-03-21 16:04 

http://www.keptelenseg.hu/vicc-szoveg/top-secret-szovjetunio-1950-1960-kiserlet-43835

Már mintha ezt is linkelte volna valaki, de ez sem semmi lehetett volna ha velem szemben sétál az erdőben.

Én is elszaladtam volna mezitláb is akár…

 1106. bcsillag — 2013-03-21 15:46 

9:34-től érdekes szovjet szerkezet…

http://www.youtube.com/watch?v=QxRDuXEEJ5g

Egy ilyet láttam volna a Halál hegyen éjjel és helyben becsinálok…

(De a sugárhajtűsú T-55 sem rossz a videóban)….

🙂

 1105. SLC — 2013-03-21 15:42 

Vacakol a netem.
A murders.ru-t sikerült betölteni, az úgy írja, hogy 8 pár síléc és kilenc hátizsák volt a sátor alatt.

 1104. SLC — 2013-03-21 15:19 

@lebearpolaar: Jaj, bocsi, azt csak viccből mondtam, de ígérem többé nem teszek ilyet 🙂

@warr: az utolsó képen megszámoltam, pontosan 18 síléc látható, ebből ha jól emlékszem 16-ot tettek a sátor alá alapnak, kettőt Szlobcovék megtaláltak. Mindjárt utánanézek.

 1103. falusiliba — 2013-03-21 14:38 

@klogg:
Ahogy emlékszem, pici, kicsilibaként, amikor kirándulni voltunk és még filmes gépek voltak porondon, az uccsó 2-3 kockával előbb már tekercset cseréltünk (anyukámék), mert az utolsó kockák gyakran sérültek voltak, meg ha jött a téma, nem volt idő cserélgetni.
Ha mégis komponált képről van szó, sztem a Valami semmiképpen nem lehetett gyorsan mozgó, suhanó, mert egyszerűen tök sokáig tartott kihámozni a tokból ezeket a gépeket, meg beállítgatni manuálisan mindent.

 1102. bcsillag — 2013-03-21 14:29 

@klogg:

Egyet értek. Nem tűnnek feszültnek a képeken, inkább csak „tele van a hócipőjük”. Lehet ezért is nem írtak naplót aznap.

Felállíottták az egyik sátrat, befészkelték magukat, egyikőjük nem nyúlt az ágyhoz, lehet pont Ő lőtte a képet a sötét éjben.

Hallják a dübörgést, a fényjelenséget (gömbök), betojnak térdig, még látják a sátor vásznán keresztül is, hogy nagyon nagy a fénykibocsátás, kivágják a vásznat kiszaladnak gyorsan, de nem sokat, csak olyan 20 métert.

És innen nem tudjuk ez a valami mit produkált. Lehet olyan rendkívüli fegyver lehetett, ami nem a ma ismert és konvencionális hatást (robbanás+hő+lökéshullám) váltotta ki, hanem valami nagyon különlegeset, amit ismereteink alapján el sem tudunk képzelni.

Az I. világháborúban még a sugárhajtású gépet sem tudták elképzelni, nemhogy atomfegyvert.

Ahogy felgyorsult a verseny és a SZU legjobb saját- és import (lásd hadifoglyok) mérnökei dolgoztak a fegyvereken könnyen lehet, hogy egészen különlegesek is megszülettek.

Amelyek egy-egy ilyen fals próba után mentek a süllyesztőbe. Mint ellenőrizhetetlen eszköz…

Sok-sok év eltellt mire kikristályosodott, hogy mondjuk az atom az „igazi”. Azaz a hidegháborús célra az a legalkalmasabb.

59-ben még az interkontinentális korszak előtt bőven szárazföldi frontháborúkban is gondolkodtak.

Ki tudja milyen hallucinogén, meg pszichoaktív cuccokat gyártottak…

Amelyek tervei örökre eltűntek egy trezor vagy irattár mélyén.

És ha nem így volt, még mindig ott az UFO teória.

 1101. warr — 2013-03-21 14:28 

@falusiliba: hmmm, elképzelhető. De akkor hol van a Gyatlov-csapat 9 pár léce? 🙂

 1100. klogg — 2013-03-21 14:08 

@bcsillag: én egy lefelé hulló jelzőrakétára vagy ilyesmire asszociálok, a középső folt meg csak egy szimpla lens flare, becsillanó objektív. Mindenesetre nem nyersanyaghibának, hanem elrontott exponálásnak tűnik nekem.
Valahol azt olvastam, hogy ez a negatív Krivonyisenko gépéből származik, és ő még fotóállványt is vitt magával az útra.
Meg az is eszembe jutott, hogy fejtegetve volt itt az aznapi korai megállás oka (néhány kilométert haladtak csupán), és ha valami szokatlan körülmény kényszerítette volna őket megállásra, akkor szerintem nem kezdik el fotózgatni a táborverést, márpedig megtették. Szerintem szimplán elegük lett aznapra a széllel és a hóval vívott csatából, bármilyen keveset is haladtak aznap. Le akartak dőlni, oszt kész, csak hát jött az Esemény.

 1099. falusiliba — 2013-03-21 14:03 

@warr:
Most nem tudom megkeresni, de aktívan él a fejemben egy képsorozat, ami a lecuccoló keresőcsapatról örökítettek és ott látszik, hogy a lécek hozzájuk tartoznak.

 1098. lebearpolaar — 2013-03-21 13:24 

@igazitrebics: már a linkelt képről is pont ezt gondoltam, hogy szép kis Leica koppincs, de köszönöm a plusz infót, a koromból adódóan sajnos nem nagyon volt alkalmam elmélyedni a szovjet fotómasinák remekeiben… csak érintőlegesen. 🙂

 1097. igazitrebics — 2013-03-21 13:18 

@warr:
Négy pár sílécet a sátor alá is helyeztek! Az már 14 pár!!
Ez rossz irány!

 1096. lebearpolaar — 2013-03-21 13:15 

@klogg: http://www.flickr.com/photos/mryurigagarin/4503785770/lightbox/ ez alapján Ljudmilla nyakában úgy tűnik tényleg egy Zorkij lóg. SLC kolléga tévútra vitt engem… 🙂

 1095. igazitrebics — 2013-03-21 13:12 

@lebearpolaar:
A Zorkij egy Leica klón. Háborús jóvátétel fejében kapták az elvtársak! A Zorkij mellett Kiev és Fed néven is előfordultak a Leicák!

 1094. warr — 2013-03-21 13:03 

#839-es linkről a keresős fotók között a palatka mappában ha megnézitek a képeket, 20 darab síléc látható, főleg a SKAN_3_021 nevű képen, meg az elsőn… ha nem a keresőcsapat valamelyik tagja szúrta le a sajátját a többi mellé (miért tette volna?), akkor ez elég fura szerintem.

 1093. klogg — 2013-03-21 12:58 

@erwinrommel: én is pontosan így vagyok ezzel, hogy nem közvetlen ember kéz műve a dolog, viszont valami emberi kéz alkotta dolog benne volt az eseményben, az szerintem biztos, titkos fegyver vagy valami ilyesmi formájában.
Amúgy vicces (vagy morbid?), hogy olyan, évtizedek óta halott embereken kattog itt mindenki – persze engem is beleértve – akiről fogalmunk sincs, kik is voltak igazán de olyannyira, hogy velük álmodnak… 🙂

 1092. lebearpolaar — 2013-03-21 12:57 

@klogg: oh well, ilyen tekintetben rátok hagyatkoztam és valaki fentebb Szmenát emlegetett. Zorkijban nem vagyok otthon, de utánaolvasok. 🙂

 1091. klogg — 2013-03-21 12:46 

@lebearpolaar: a murders.ru-n nem Szmenát, hanem „Zorkij” fényképezőgépet emlegetnek:
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Zorki_with_Industar-22_f3,5-50mm.jpg

 1090. bcsillag — 2013-03-21 12:36 

@gallicus:

Hát én nem vagyok ebben túl jó, sőt…

Nem is értek a fotózáshoz, egy hülyebiztos digit gépet használok otthon is, de ha így szűrőkön át nézem és mint egy Rorsach ábrára, úgy tekintek, azaz ki mit lát benne, nos én olyan mintha valami robbanás utáni fényt látnék, egész pontosan tüzet, egy lángoló valamit.

De ilyen „öklöt”, meg „arcot” meg hasonlókat nem látok, mint írták itt többen.

 1089. falusiliba — 2013-03-21 12:32 

@lebearpolaar:
:)) Igen, nagyon úgy tűnik. Valamiért 42-re emlékeztem (de az csak az élet értelme.:)) Akkor ez lehet sima filmcserés baleset. Sőt.

 1088. lebearpolaar — 2013-03-21 12:29 

@falusiliba: vagy 24, vagy 36, szóval ebből kiindulva az utóbbi. 😀

 1087. falusiliba — 2013-03-21 12:15 

@falusiliba:
Rá van írva: 34. kocka az uccsó. Ezek a negatívok hány kockásak voltak?

 1086. falusiliba — 2013-03-21 12:10 

@lebearpolaar:
Ahá, értem. Mivel nagybátyám sokat fotózott anno, láttam egy-két negatívot, ami fényt kapott, de azok nem így néztek ki, a csillanás pedig sztem teljesen kizárja.
Még talán az lenne az érdekes, ha tudnánk, hány kockás volt a negatív (ezt tudhatjuk, mindjárt megszámolom), ill. ez volt-e az utolsó kocka azon a tekercsen (kazettán).:)

 1085. warr — 2013-03-21 12:06 

Én nagyon szívesen kenném a dolgot kínai kémekre/ügynökökre, amit a beszélgetés során is próbáltam vázolni, az egyetlen probléma, hogy hogyan jutottak oda. Az elméletemben szerepel egy helikopter is, de annak a hatótávolsága nem több 5-600 km-nél, a legközelebbi kínai reptér meg amit találtam, nagyjából 2000 km-re van a helyszíntől… 🙂

 1084. lebearpolaar — 2013-03-21 11:58 

@falusiliba:
No ezért is érdekelne a pontos típus, mert a régebbi Szmenáknál nem volt filmvisszatekerési lehetőség, mert a negatív kazettából-kazettába továbbítódott. Ami nagyjából azt jelenti, hogy mivel a saját tartójába nem tudtad visszatekerni, a rögzítés miatt az utolsó pár kocka mindenképp „szabadon maradt” és így fényt kap(hat)ott, ha felnyitották a hátlapot.
Arra is gondoltam, hogy emiatt keletkezhetett ez az utolsó kép, de annyira tisztán kivehető az objektív miatti csillogás, hogy ezt is elvetném…
Ezért is lenne jó tudni milyen állapotban találták meg gépeket, elsütött állapotban, negatív benne, ilyesmi.

 1083. gallicus — 2013-03-21 11:55 

@bcsillag: Szerinted mi az a jel, vagy egyéb, ami ezen a videon megjelenik az utolsó képből?

 1082. falusiliba — 2013-03-21 11:49 

@lebearpolaar:
Lehet, hogy baromságot mondtam, én abban a hitben voltam, hogy ebben tekercselt negatív van és amikor lekattogott a 3X kocka, vissza kell csörlőzni a tokba, amjd úgy kivenni. Arra gondoltam, hogy este kiveszi a betelt negát, hogy kicserélje, reggel ne kelljen.

 1081. lebearpolaar — 2013-03-21 11:43 

@falusiliba: A filmkivételt igazából nem értem – mármint, a gépben találták meg a tekercset, right? 🙂 Csak úgy ki-be nem lehet tenni a negatívot, mert fényt kap és tönkremegy.
Ezért is érdekelne milyen Szmenával is fotóztak pontosan, mert rugózok pár technikai… aggályomon. 🙂

 1080. bcsillag — 2013-03-21 11:25 

@emmalisa:

Kivéve ha a haláleseteket egy olyan szervezet végezte, amelyik nem ért a dezinformációhoz.

Mondjuk egy katonai alakulat. Jó-jó tudom, hogy KGB-s ember, meg politikai tiszt volt mindegyikben, de ettől még lehetett gyors, de átgondolatlan döntés, hogy basszus ez szívás, itt hever kilenc hithű kommunista fiatal, ezt eltoltuk, szedjük össze a fegyver/kísérlet nyomait, aztán húzás, lapítás.

Nem feltétlen jutott a parancsnok eszébe, hogy gond lehet.

Majd jött a kivizsgáló csapat, egyrészt kivárták mire jutnak, majd mikor túl sokat tudtak meg, a közös felettes (előbb utóbb a piramisban volt közös vezető), szépen kiemelte a lényeges bizonyítékokat az aktákból és kész.

A sokszáz tanú és a keresésben résztvevő miatt nem lehetett csak úgy megszűntetni az egészet, de utólagos takarításként elég volt a iratokból kivenni ezt-azt.

 1079. falusiliba — 2013-03-21 11:18 

@emmalisa:
hú, frankó lehetett…:)

 1078. falusiliba — 2013-03-21 11:16 

@lebearpolaar:
Hát ez az, csak úgy nem veszi elő. Egyetlen okból talán, hogy kivegye a filmet.

A pöckök bonyolultsága szerint VALAMIT le akart fotózni, ergo VALAMI történt aznap este.:) Mármint valami külső, hiszen sátoron belülit (veszekedés, viszály, drog, verekedés) nem fotózni fogja (nem is tudja), hanem megoldani.
Ha a kép valóban VALAMIT, méghozzá AZT A VALAMIT ábrázolja, akkor az immár biztos, hogy fényjelenséggel járt, bármi is legyen az. És itt elvetném az emberi támadókat (manysi nemrokonunkat:) és kgb ügynököket), azokat sem fotózza az éjszakában normális ember.

 1077. emmalisa — 2013-03-21 11:12 

@magamban: Csak annyit mondott, hogy segíts! és felém nyújtotta a kezét.
A homlokán voltak karcolásnyomok és a tarkóján egy seb. A kendője alól meg csorgott egy kis vércsík.

Más nem történt.

 1076. falusiliba — 2013-03-21 11:10 

OFF-
Most újra elolvasva a posztot, szerintem ezt a finnugor nyelvrokonaink- manysi dolgot ki kellene venni a szövegből, vagy legalábbis utalni arra, hogy tavaly év végén nemzetközi kutatás alapján nyelvünk indoeurópai eredetűnek tűnik. Ez a finnugor már vagy 20 éve meghaladott gondolat, mindenféle politikai töltettől mentesen. A kasi-kéz, kala- hal hasonlóságon alapuló indoklások már igencsak megdőltek.:)

ON

 1075. lebearpolaar — 2013-03-21 11:04 

@falusiliba: No azért azt erősen kétlem, hogy este, átfagyott kezekkel és testtel valakinek az első gondolata a gép tisztogatása lenne 🙂

Viszont, még mindig érdekelne pontosan milyen Szmenával fotóztak. Nekem egy Sz-3-asom van, itt külön kellett a filmet továbbítani és a zárat felhúzni, ezután tudtad lenyomni csak az expo gombot. Szóval nem igazán villámreakciókra tervezték. 🙂

 1074. magamban — 2013-03-21 10:55 

Érdekes, hogy leginkább „Ludával” álmodnak az emberek (valamelyik külföldi oldalon is olvastam hasonlót, ott azt írták, Luda csak ennyit mondott: Tibo tehet mindenről), és elkezdtem gondolkodni a lány helyzetén. Bár a vízmosásban volt ő is 3 társával együtt, de ahogy a fotón kivettem mégis külön helyen, ráadásul csak ő térdelt, mindenki más vízszintes helyzetben volt. Szerintem a nyelvhiánya abból fakadhatott, hogy ő tényleg tudott és/vagy látott valamit, amit nem kellett volna. Ráadásul a 2 „leggyanúsabb” emberrel (Zolotarev és Kolevatov) volt egy helyen. Szegény lányt rettenetesen megkínozhatták. Azért ne feledjük, hogy a világháború eléggé eltorzíthatta az emberek lelkét, nem volt ott finomkodás….
Azért emmalisa leírhatná a Ludával való álombéli beszélgetését, persze csak ha publikus és nem oroszul beszélgettek, mert abból sajna semmit nem értenék 🙂

 1073. emmalisa — 2013-03-21 10:47 

@erwinrommel: Én ugyanezen gyanús dolgokat, annak tulajdonítom, hogy nem a szovjet államgépezet volt és tök össze voltak ők is zavarodva, hogy mi történt.

 1072. emmalisa — 2013-03-21 10:45 

 1071. falusiliba — 2013-03-21 10:33 

 1070. erwinrommel — 2013-03-21 10:23 

Én eddig határozottan emberi kéz művének tulajdonítottam be a történteket de belegondolva ha emberek lettek volna akkor első dolguk a fényképezőgépek és a naplók összegyűjtése és megsemmisítése lett volna.

 1069. bobby — 2013-03-21 10:02 

@falusiliba:

Engem a szögletes fényforrás egy fejlámpa fényére emlékeztet.A bal oldali alakzat pedig lehet egy kéz,de akár emberi arc is.Bár lehet,hogy csak bebeszéli magának az ember…-)

 1068. falusiliba — 2013-03-21 09:39 

@gigabursch:

Igen, tehát elképzelhető-e, hogy az ominózus kép nem direkt, céltémára tartva, hanem a gép körüli esti teendők (filmkivétel, tisztítás) közben született? Pontosabban, hány gombot és pecket kell működésbe hozni, hogy bármilyen kép szülessen.:)

 1067. gigabursch — 2013-03-21 08:42 

@falusiliba:
Vagy lehet-e a gépet felhúzott állapotban tartani?

 1066. gigabursch — 2013-03-21 08:41 

Szeretném felhívni még egyszer a figyelmét a kedves közösségünknek arra, hogy a „cédrus” hibás fordítás. Ne vegyétek kioktatásnak, inkább pontosításnak. Legalább ebben legyünk egzaktak.

Az alábbi fenyőfélék élnek ott:
– cirbolyafenyő (Pinus cembra) (öttűs fenyő), van egy leírt de botanikailag általánosan nem elfogadott alfaja is szibériai cédrus néven (Pinus sibirica) – neve, használata és fordítása erősen megtévesztő lehet mivel nem cédrus(!),
– szibériai erdeifenyő (Pinus sylvestris ssp. sibirica),
– szibériai vörösfenyő (larix russica v. sibirica)(ez a cédrusokhoz legközelebbi rokon – amint azt már fentebb kifejtettem),
– közönséges lucfenyő (Picea abies),
– szibériai lucfenyő (Picea obovata),
– szibériai jegenyefenyő (Abies sibirica).

A fentieken túl a lombos fák közül itt él még a:
– madárberkenye (Sorbus aucuparia),
– bibircses nyír (Betula pandula)
– Szőrős nyír (Betula pubescens).

Amit fontos tudni még:
Tüzet nedves körülmények között legkönnyebben nyírfavesszővel lehet gyújtani.
A fenyőgallyak gyulladásához már komolyabb hő kell, mert e kérgük holtukban is sok nedvességet tartalmazhat, ill nagyon jó zuzmó telephelyek, következésképp nedvesek. Persze ha már átesnek a termikus holtponton, akkor a gyantatartalmuk hamar elkezd „dolgozni”.

A fentiekből következően:
Cirbolyafenyő a többször emlegetett „cédrus”.

 1065. bcsillag — 2013-03-21 08:28 

@gallicus:

Azért abban vitáznék, hogy „fejlett” volt a rakétatechnika. A Szputnyikot 1957. október 04. napján lőtték fel, Gagarin 1961-ben járta meg a világűrt.

Az is evidens volt, legalábbis nekem, hogy Gary Powers lelőtték Szverdloszk felett.

Pont ezért írtam, hogy Szverdlovszk és 100km-es körzete igen nagy érdeklődés alatt volt, az U2-esek szerintem elég gyakran megfordultak arrafelé, de fegyverkísérlet miatt pont ezért lehetett ideálisabb az északabbra fekvő, minden lakott helytől távol lévő és az U2-k által vélhetően kevésbé látogatott környék.

Tehát a fegyverkísérletben hiszek.

Az, hogy milyen fegyver, elképzelni sem merem.

Lehet manapság azért nincs ilyen fegyver, mert pont az ötvenes években jöttek rá, hogy adott esetben kontroll nélküli lehet a hatás.

 1064. falusiliba — 2013-03-21 08:00 

A negából látszik, hogy kör alakú a fényforrás.
De emberek! Tudom, már unjátok, mert folyamatosan ezt gágogom, de akkor is:

MÁR MAGA A TÉNY, HOGY ELŐVETTE, KIÉLESÍTETTE A FOTÓGÉPET este, sötétben, arra utal, hogy valami történhetett, amit a lehetetlen kihívásként, de megpróbált dokumentálni

Kérdésem: ahhoz, hogy visszatekercselje, kivegye a filmet, fel kellett húzni az exponáló pecket? Tehát elsülhet a gép ilyenkor? Illetve szokás levenni a lencsesapit?

 1063. falusiliba — 2013-03-21 07:55 

@gigabursch:

Persze, itt van:
http://kepfeltoltes.hu/130321/djatlovutolsonega_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Tartom és emelem, hogy véletlen a kép.:)

 1062. gigabursch — 2013-03-21 07:41 

@falusiliba:
Újjlenyomat vízcseppel és véletlen elsülés.

Bár akkor meg pont fordítva kéne lennie a negatív-pozítiv fénynek…
Ehhh, ez sem jó…

Negatívoznád?

 1061. gigabursch — 2013-03-21 07:34 

@gombob:
Mondhatni nem sokban hasonló a két terület.

Az egyik egy geológiailag idős képződmény (a világ egyik legidősebb hegylánca), vetődéses röghegység, a másik meg egy fiatal képződmény, gyűrődéses lánchegység, ráadásul erőteljes gleccsernyomokkal.
Teljesen mások a meredekségek és az utóbbiban a plató hatás nem igazán tud megjelenni.

 1060. SLC — 2013-03-21 04:21 

@Salamancai űrhajós: ilyen fényképet csináltak már korábban is: fekete mezőben egy elmosódott szélű fehér kör. Rosszul beállított géppel kattintottak egyet. Délután előkerítem a képet és felteszem a galériába.

 1059. becsuszoszereles1k — 2013-03-20 22:42 

@emmalisa:

Oh! Pedig mar halk tangoharmonika-szot veltem kiszurodni a Djatlov-konteobol.:)

 1058. emmalisa — 2013-03-20 22:12 

@Salamancai űrhajós: Ahh, több angol forrásnál fent van a kilenc manysi harcos, nem csak ufó-vadász oldalakon.
Azért másoltam be a repülőbalesetes oldalt, mert így már van hozzá referencia, tényként lehet kezelni, hogy nem haltak meg ott még kilencen 1991-ben.

Fentebb rengeteg értékes komment ott bicsaklik meg, hogy bár kizár lehetőségeket, de nem bizonyítja, hogy mi alapján zárta ki. Logikus az érvelés meg minden, csak bizonyíték nincs hozzá. Én, most szisztematikusan cáfolgatom a lehetséges forgatókönyveket.
Sajnos csak netes forrásokból tudok dolgozni, mert az itteni könyvtárakban/levéltárban/újságarchívumban semmit nem találtam. Errefelé nem foglalkoztak holmi orosz dolgokkal, még az ötvenes években sem. (De még azért nem adtam fel.)

 1057. Salamancai űrhajós — 2013-03-20 21:42 

@SLC: Az elsőre egyértelmű, hogy ezt rohadtul nehéz megvalósítani. Pontosan ki kell mérni az objektív lencséjének középpontját, ami még véletlenül sem esik egybe a kamera középpontjával.

Hacsak nem…

Most eszembe jutott egy lehetséges megoldás: mi van akkor, ha nem a forgó gép miatt forgott az objektív, hanem a forgó objektív miatt forgott a gép?

Ha az objektívra ráhúznak egy csövet, ami a tengelye körül forog (esetleg valami keréknek vagy erőkaros gépnek az üreges fémtengelye), és a cső belső átmérője megegyezik az objektív külső átmérőjével (tehát „rászorul”), akkor a kamera az optikai tengelye mentén fog elfordulni, mivel az optikai tengely és a forgó cső tengelye egybeesik.

Ha megnézed a negatívot, ott nagyon látszik az, hogy a képmező széle körben exponálatlan, s csak egy jól körberajzolható körön belül érte (akár minimális) fény a negatívot.

 1056. Salamancai űrhajós — 2013-03-20 21:31 

@emmalisa: Emlékeim szerint a „kilenc vadász + kilenc helikopteráldozat + kilencfarkú macska” sztorit eléggé korán sikerült cáfolni. Elvileg csak egy forrás hozza, az is inkább a szenzációhajhász kacsamagazin kategóriájába tartozik.

Honnan került elő már megint ez a kilencen-haltak-meg-ugyanott-sokszor dolog?

Jó éjszakát, és ha megint Ljudmillával álmodsz, mondd meg neki, hogy puszilom! 😀

 1055. SLC — 2013-03-20 21:30 

@Salamancai űrhajós: pontosan azt írtad, ami nekem is hetek óta jár a fejemben. Nem egyenes csík látható a képen, ami egy bemozduláskor jellemző kellene legyen, hanem egy félkörív. Ami csak úgy lehetséges, ha a gép az optikai tengely mentén elfordul.
Gondolkozzunk, hogyan lehetséges ez!

 1054. becsuszoszereles1k — 2013-03-20 21:27 

1055. @emmalisa:

Ha igaz a legenda, akkor van osszefugges. Csak az a baj, hogy a manysi legendat nem talalom sehol.

 1053. Salamancai űrhajós — 2013-03-20 21:26 

@falusiliba: A kapáslövés magyarázhatná az elmosódott szélső fényfoltot, de a középsőt nem. Egy kép igazán nem tud csak a szélén bemozdulni. Illetve… ha PONTOSAN az optikai tengely körül MEGPÖRGETIK, akkor igen. 😀

 1052. SLC — 2013-03-20 21:21 

@emmalisa: lehet, hogy az előző posztnál volt (mármint a freeblogon). Ott is végigolvastam az összes kommentet, de sokszor már keverem, hogy hol mit lehet megtalálni.

 1051. emmalisa — 2013-03-20 21:20 

@becsuszoszereles1k: Azért zárom ki a manysi-legenda szálat, mert szerintem felesleges mellékutakra terel, az igazságtól messzire.

Sajnos az orosztudásom valahol elenyészett, ezért többnyire angol dokumentumokat tudok bogarászni, de nem találtam hiteleset a kilenc vadászról.

Ha történt is ilyen, véleményem szerint nincs összefüggésben a fenti eseményekkel.

De most megyek, mert már tegnap éjjel is Ljudmilával dumáltam álmomban. 🙂
Szóval majd reggel olvasgatom a további kommenteket.

 1050. becsuszoszereles1k — 2013-03-20 21:13 

1050. @emmalisa:

Azt azert nem hinnem, hogy a manysik raernek konteozni!

 1049. emmalisa — 2013-03-20 21:01 

@SLC: Ahh, pedig már mielőtt ide beírok valamit, ctrl-f-el rákeresek a kulcsszavakra és ezt, hogy 1991 csak egy hozzászólásban láttam.

🙂

 1048. SLC — 2013-03-20 20:58 

@gallicus: de ha minden nemtudásomat latba vetve jól értelmezem a GT hablatyolását, akkor valami olyasmiről beszél az öreg Korotaev, amit én is írtam fentebb: egy varrónő jött egyenruhákat varrni, és ő mondta, hogy a sátrat belülről vágták ki.

 1047. SLC — 2013-03-20 20:43 

@emmalisa: Valahol Tiboru is írta, hogy vagy másfél órát kutakodott, de az állítólagosan lezuhant repülőnek nem lelte nyomát. A manysi legenda meg a fene tudja valóban létezett-e korábban is, vagy csak mostanra lett létezővé… 🙂
Szóval szerintem semmiképp nem releváns ebben az ügyben.

@gallicus: szörnyen restellem, de én 8 év oroszórán való ücsörgés után oroszul nem beszélek, nem olvasok… úgyhogy nekem ezek a filmek legfeljebb a képek miatt érdekesek.
De a szereplőket arcról már felismerem 😀

 1046. emmalisa — 2013-03-20 20:27 

Meg lett említve fentebb egy 1991-es repülőgép-baleset a környéken, ami kilenc életet követelt – ezt több oldalon is említik egyébként referencia nélkül természetesen.

Kicsit kutakodtam a neten és találtam egy olyan oldalt, ami összegyűjtötte a repülőgép baleseteket. http://planecrashinfo.com/1991/1991.htm

Több gép is lezuhant, de egyik sem a hely közelében.

Tehát ezt a titokzatos legendát a kilenc manysi vadász legendájával együtt máris szerintem kidobhatjuk az elemzésből.

 1045. gallicus — 2013-03-20 19:33 

Ujabb adatok 3 részben a youtube-on! Ez a 3. rész, de itt az első 2 is, ami a REN TV műsorából lett rögzítve:http://www.youtube.com/watch?v=Yjk_yMt0M2g

 1044. SLC — 2013-03-20 18:51 

@gallicus: valahol olvastam, hogy az egyik csapat szintén életveszélybe került az időjárás miatt, de végül megúszták. A másikról semmit nem találtam eddig.

@gigabursch: amint megtalálom üzenek, és berakom ide is. Egyelőre sajnos el vagyok havazva.

 1043. falusiliba — 2013-03-20 18:31 

A fotóval kapcsolatban szerintem az a fő kérdés, hogy exponálással készült-e és nem valamilyen filmhiba. Mert ha expózott, akkor elővette a gépet és valamit a SÖTÉTBEN le akart fotózni. Ha valamit le akart fotózni, akkor meg az a kérdés, hogy amit a negatívon látunk az volt-e a fotó szándékos témája, vagy csak gyors mozgás (futás, sietség közepettestb) közben készült véletlenül

 1042. igazitrebics — 2013-03-20 18:22 

@SLC:
Jóvanna!!! Most láttam meg, mindjárt be is ugrott, hogy o9lvastam én ezt valamikor! 🙂

 1041. falusiliba — 2013-03-20 18:21 

@bcsillag:

Ez érdekes volt, igaz ezeken én is keresztülmentem, házilag, de én pont arra jutottam, h nincs ott semmi.:)

 1040. SLC — 2013-03-20 18:15 

@igazitrebics: van kapcsolat link az oldalon 🙂
Köszi, hogy szólsz, eléggé rohammunkával készült a bejegyzés, javítom.
Egyébként ami hibát találok, azt folyamatosan javítom, ha új információhoz jutok, azzal bővítem az oldalt.

 1039. lebearpolaar — 2013-03-20 16:29 

@bcsillag: Ó, ez érdekes. A kommentekben azt írják, 0:31-nél teljesen olyan, mint egy ember elemlámpával a jobb kezében.

 1038. igazitrebics — 2013-03-20 16:25 

@SLC:
Kedves SLC!
Nem ártana újra olvasnod a „Kutatás” febr.25-i részét. Ott megtalálják ötüket!
Majd márc.5-én újra megtalálják Szlobogyint!
Márc.9-én eltemették az elsőként megtalált négy áldozatot (akik öten voltak!!).
Ha lenne kapcsolat link az oldalon, akkor emilben is írhattam volna! 🙂

 1037. emmalisa — 2013-03-20 16:23 

@zizzi: Cáfolom, ahhoz túl szögletes. Ez egy szögletes fényforrásnak látszik. Lehet elemlámpa, vagy esetleg egy nyílás amin keresztül fény áramlik be. Az a másik, a szabályos kör, meg ahogy megcsillan a fény az objektíven.

 1036. gallicus — 2013-03-20 16:16 

Tudunk valamit a másik 2 csoportról? Nem, azokkal nem történt semmi, de erre vonatkozó utalást még sehol nem olvastam.

 1035. gallicus — 2013-03-20 16:15 

A fordulathoz ne feledkezzünk el az SZKP XXI. kongresszusáról sem, amely időben egybe esik a történtekkel, hiszen ennek tiszteletére indult el 3 csoport a térségbe az UFI túrázóiból!

 1034. SLC — 2013-03-20 16:11 

@lokar: Nekem egyéb problémám is van ezzel. Amikor már látszik, hogy nagyon a manysikra akarják verni a balhét, március 31-én UFO-t látnak a környéken. Aztán HIRTELEN (április közepe táján) – mint fentebb kifejtették, népmesei körülmények közepette – bebizonyosodik, hogy a sátrat belülről vágták ki. Vagyis nem kintről nyitott be pár hívatlan manysi rabló, hanem bent volt valami gond, ami miatt kimenekültek.
Így a manysikat ejtik. Pedig – és ebben teljesen igazad van -, simán eltörölhették volna a manysikat a föld színéről, ha úgy akarják. Nem mondom, hogy ez felülről irányított akció volt, csupán a történések mintáit tanulmányozva ilyen érzésem támadt.
És ha tovább viszem a gondolat fonalát, lehet, hogy nem is kellett olyan sok dezinformáció, a talány megfejthetetlenné tételéhez. Elég volt néhány módosítás a tényeken, és már nem értjük az egészet.

 1033. gallicus — 2013-03-20 16:09 

@bcsillag: 1959-ben már nagyon előrehaladott volt az űrhajózás, a rakétatechnika! És írtam azt is, hogy köztudott, hogy Szverdlovszk(Jekatyerinburg) közelében májusban lelőttek egy amerikai U2-es kémrepülőgépet pilótástól!

 1032. bcsillag — 2013-03-20 15:57 

A mansy vonalat én is kizárom teljesen. Ha ők lettek volna, akkor ott egy „kommersz” mészárlás lett volna legfeljebb. De nem hiszem, hogy végső elkeseredésében nem próbált meg volna valaki nekik menni, akkor pedig golyó a fejbe és ott a nyom.

A légköri jelenséget szelet, miegymást is kizárnék. Nem tudományos alapon, hanem egyszerűen azért, mert ha felkapja őket a szél, akkor mindenkit odavág valamihez, traumás sérüléses lett volna mindenkinek, nem pedig ilyen furán lettek volna szanaszét a holttestek.

Én valami mesterséges kísérletre gondolok, ez egy katonailag nagyon aktív, ugyanakkor már eléggé elhagyatott vidék volt.
Szverdloszktól elég messze, meg minden mástól is, hogy az amerikai kémrepülők ne fotózgathassanak. A műholdkorszak még sehol sincs ekkoriban. Kémek sem flangálhatnak szerintem -17 fokban, hóban csak úgy, kivéve ha pont a csoportban volt kém.

Szóval kísérlet: szerintem az 50-es évek végén még szó szerint mindent kipróbáltak, amitől bármi eredményt remélhettek, nem volt egyértelmű az irány, hogy csak „atom”, oszt jóvan, kellett az alternatív megoldás is, vagy a kevésbé pusztító. Kipróbálták, ezek rosszkor voltak ott.

Lehet légijárművet próbáltak ki, vagy ledobtak róla valamit, amit ott „robbant” vagy aktivizálódott.

Mivel azért hiszek az UFO-kban is, azt a vonalat sem zárom ki, miért ne, annyira szürreális minden ebben a sztoriban, hogy már-már „belefér” az is, hogy jött a csészealj, ezek betojtak, lehet el is vittek közülük egy kis tanulmányozásra, majd ledobták őket stb-stb.

Ötletelek, mint ti is, de nem jutok közelebb én sem, pedig a poszt megjelenése óta hetente be-be nézek, hátha valaki leírta a tutit.

 1031. gallicus — 2013-03-20 15:53 

@MVB: Én is erre a vélekedésre jutottam már egy sokkal előbbi hsz-ben, miszerint egy süllyedő és kigyulladó léggömb, vagy léghajó okozhatta az eseményt. Van erről rajz is valamelyik forrásműben!

 1030. bcsillag — 2013-03-20 15:42 

Az utolsó fotó „elemzéséről” találtam ezt az érdekes jutub videót, nem tudom volt-e már:

http://www.youtube.com/watch?v=BRgpXRK2P-w

 1029. lokar — 2013-03-20 14:25 

Szerintem a manysi vadászos teóriát is el lehet vetni.
Mivel:
– 1955-től a szovjetek rájöttek, hogy hosszútávon kell gondolkodni a hideghábórút nézve és ezért óriási nyersanyag kifejtésbe kezdtek.
És a nehézfémek alapanyagait hol máshol lenne a legegyszerűbb bányászni mint az urálban.Csakhogy szerte az Urált nagyon sok őslakos , (ahogy a manysik is) lakták. A Pártnak meggyűlt a baja az őslakosokkal, mivel pont ahol éltek , ott kelett volna bányászni , és ők persze, hogy nem mentek el.
– A szovjetek tudták, hogy egy ürügy nélküli módszeres etnikai tisztogatás óriási visszhangott keltett volna, és több mint száz- százalék , hogy az amcsik figyelmét is felkeltette volna.Ez jó ok lehetett a hidegháború „felolvasztására” és belekezdeni „éles” háborúskodásba.
– Ha az incidens-ben valóban a manysik keze lett volna és ha a szovjetek ezt be is bizonyítják akkor majdnem a teljes manysi őslakosságok ki írthatták volna. Az ok megvan.
9 párthű embert (akik a túrát magának a SZovjet államnak ajánlottál -[Ezért kaptak útvonalengedéjt is] ) lemészárolnak a vadorzó kannibállok, ráadásul meg is csonkitják őket. Ez megtorlást kíván.
– A szovjeteknek itt lett volna a lehetőségük az óriási nyersanyag-kitermelésre , mivel a manysik már nem zavartak volna sok vizet, el lettek volna tüntetve. Szabadon lehetett volna bányászni- termelni.
De nem így történt.
A manysik sértetlenek maradtak , nem bántotta őket senki.
Pedig a KGB mindent felforgatott, hogy találjanak valami törzsi szimbólumot vagy ilyesmit a tetthelyen.
Nem találtak semmit.

Tehát ennek tükrében (szerintem) a manysik vadászoknak semmi köze a dologhoz.

 1028. lebearpolaar — 2013-03-20 12:25 

Elvetném az ujjas és sérültfilmes verziót, a fény a becsillanás(ok) alapján eléggé direkt fény volt ami (szerintem) nem mozgott, viszont a gép alulról jobbra-fel.
Más: lehet tudni, hogy pontosan milyen (elem)lámpájuk volt? Tudom ez a legkevésbé konteósabb magyarázat, de igazából ez is egy lehetséges megoldás, főleg, hogy tüzet nem gyújtottak aznap, így a sötétben nagyon más fényforrásuk nem is lehetett.

Viszont lehet, hogy rá tudok kontrázni a RKJ verzióra, egy barátomnak most mutattam a képet és megvilágosodva találta meg a megoldást a négyszögalakra, majd linkelte nekem ezt: teletubbies.com/en/images/pic-meet-char-tinkywinky.jpg ;D

Erre az utolsó kép témára még ráeresztek egy szakértőt édesapám személyében, estefelé talán tudok is hozni valami infót.

 1027. warr — 2013-03-20 11:47 

@falusiliba: vannak itt fotós szakik, majd ők megmondják 🙂

 1026. falusiliba — 2013-03-20 11:44 

@warr:
Ó, akkor nem is kellett exponálni ahhoz, hogy ez legyen a végeredmény?

 1025. warr — 2013-03-20 11:42 

@falusiliba: ez volt az utolsó képkocka abból a tekercsből, ugye? Simán elképzelhető szerintem, hogy eleve sérült volt a film.

 1024. falusiliba — 2013-03-20 11:32 

Köszönöm a csatlakozásokat az RKJ klubba.:))

Állított labda üres kapura, hogy hiányzik a negatívokból, hiszen valaminek lennie kellett a titkos borítékokban.:)

Én továbbra is azt hiszem, hogy nincs semmilyen magyarázat a fényforrás ennyire szabályos szögletességére (se lada, se ujjacska, se tükör, se sátornyílás), egszerűen azért ,mert egy rosszul torzult elkapkodott kép. Bár, a kérdés az megmaradt, sötétedés után, miért vette elő a gépet (emlékeim szerint elég baszkurálós feladatt kipattintani ezeket e bőrtokokat, levenni a lencsevédőt, stb), amikor az adott környezetben az adott lehetőségben, az adott technikával NEM LEHETETT értelmezhető képet összehozni, és ezt nyilván ő is tudta.

 1023. zizzi — 2013-03-20 10:56 

@falusiliba:
1003.

Nézzétek, de érdekes, az utolsó kép már egy ideje nem hagy nyugodni, ráadásul tiboru is többször utalt rá, és beleláttam folyamatosan egy alakot.
Rányomtam egy predator szűrőt kicsit húztam a kontraszton és ez lett belőle.
A második fázistól kezdve azt gondolom, hogy nem embert ábrázol, de fene sem tudja:
http://kepfeltoltes.hu/view/130319/utolso_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

ez nagyon jo lett, es ne atkozzatok ki a konteorol, de ugy nez ki, veletlenul sult el a gep es valaki (a tulaja?) veletlenul a mutatoujjat ratette a lencsre, hirtelen kapta el a gepet, mikor elsult…. es a pont (a szogletes fenyforras) a masik ujja hegye, ahogy fogta a gepet, talan futtaban…. ?????????

 1022. lebearpolaar — 2013-03-20 10:45 

@Salamancai űrhajós: tegnap elalvás előtt, hogy garantáltan biztosítsam a rémálmaimat…, szóval a fényforrás eredeteként kínomban én is a Lada fényszórójáig jutottam, talán a ragyogó kockajeti egy időutazó Ladával érkezett. ;D

A többi kérdés egyébként engem is érdekelne, egy kis megtoldást azzal, hogy a képek alapján volt bőrtokja a masináknak (ami amúgy elég strapabíró cucc, az enyém is kiváló állapotban van, igaz nem otorteni körülmények között használtam.. :D), az már más kérdés, hogy mégis hogyan találták meg őket a sátorban. Arról nem nagyon olvastam, hogy ezzel kapcsolatban lett volna valami extra gyanús körülmény, én egyébként az eset kapcsán még azon is meglepődtem, hogy ennyi kép egyáltalán épen maradt.

 1021. athor — 2013-03-20 10:17 

@emmalisa:

Itt (http://dyatlov.corneliusnoir.hu/galeria/?show=gallery) a második sor második képét (azaz 6. az összesből) ha megnyitod akkor a filces számozás szerinti hatodik és hetedik nem illik össze szerintem.
Továbbá nekem az is különös hogy a 13. és 14. képeket (szintén a filccel ráírt számozással értem) teljesen átnyúlva megfesti valami, de a tizenkettes képen ennek nyoma sincs-teljesen ép)

Lehet van még ami gyanús én csak ezt jegyeztem meg.

 1020. emmalisa — 2013-03-20 08:52 

Még valami: tegnap említettem, hogy az egyik naplóban szerepelt, az út le volt zárva, egy éjszakát az egyik faluban kellett tölteniük, mert nem tudtak továbbmenni.

Erről nem találtam máshol infot, miért volt lezárva az út.

 1019. emmalisa — 2013-03-20 08:42 

Most megnéztem a vágásokat anegatívok szélén és azon kívül, hogy ferdék, egyezőnek tűnnek.

Az utolsó tíz képnél pl. az okozhatja a félreértést, hogy az alsó adag fejjel lefelé van beletéve a tokba.

Gyerekkoromban volt egy Szmenám, apunak meg fotólaborja, sokszor segítettem neki az előhívásban. A ferde vágás elég slendrián munka, de ahogy látom a pici sarkok is passzolnak.

 1018. Salamancai űrhajós — 2013-03-19 23:54 

@falusiliba: A ragyogó kockajeti az eddigi legjobb magyarázat! Máris találtál egy követőt! :DDD

A fotóra visszatérve: rengeteget gondolkodtam már azon a bizonyos képen, s próbáltam rekonstruálni egy bitang jó kis Certo KN 35-ös fényképezőgéppel (fedőnevén „Honecker büszkesége”), mindeddig sikertelenül.

Először flare-re gyanakodtam, de sem a folt alakja, sem a pozíciója, sem pedig a fénykép készültének feltételezhető fényviszonyai nem utalnak erre. Ráadásul a centrális folt és az elmosódott folt alakja sem utal arra, hogy „összetartoznának”, tehát hogy ugyanaz a jelenség (pl. egy becsillanás) hozta volna létre őket.

A második ötletem az volt, hogy talán az állásban sérült meg a negatív. Ha mondjuk hónapokig egy helyben fekszik a gép, és egy picike résen beszüremlik egy kis fény, de csak pár másodpercig, ráadásul a Nap mozgásával, egy másik napszakban azt a kis fénysugaracskát meg is töri valami (pl. maga a lencse), hogy a felvételi nyersanyagot egy másik ponton is exponálja… na, ebben az esetben a fixen ugyanoda vetülő sugarak okozhatnák a középső fénykört, az utóbbi tört sugár pedig elmosódott „füstsávot” – ami azért elmosódott, mert a Nap pályája folyamatosan változik az év folyamán az analemma-görbe mentén.
Aztán ezt az ötletet is elvetettem, mert nem hiszem, hogy ilyen hosszú idejű fénybeszivárgás mellett lehetséges lenne, hogy egy és csak egy képnyi szakaszon exponálódjon a negatív, és ne menjen tönkre az összes többi kép, vagy legalább egy része.

Egy biztos: a hivatalos „az expedíció egyik tagja sütötte el véletlenül” verzióban tudok a legkevésbé hinni. Mert, ha tényleg így van, akkor szeretném megkérdezni Aljosától, hogy hogyan hozott létre a kétbalkezességével egy ilyen bizarr képet, mondjuk a klasszikus „Aljosa alulnézetből” fénykép helyett.

Szóval egyelőre passz, de nem adom fel. 🙂

A szögletes fényről: ezen is sokat gondolkodtam, és egyrészt nem tartom valószínűnek, hogy túl sok szögletes lámpát használt volna akkoriban bárki (a 2105-ös Lada még sehol sem volt :D), másrészt a szögletes lámpák fénye, pláne ha szemből világítanak a kamerába, ritkán képződnek le szögletes fényként. Egy jó kis polárszűrővel talán érdemes lenne kísérletezni, de nem hiszem, hogy Djatlovéknál lett volna ilyesmi…

Ami szögletes világos foltot tud létrehozni a töksötét háttér előtt, az inkább egy szögletes tárgy, ami tükrözi valaminek a fényét. Egy fémdarab vagy tükör…

És még egy kérdés, ami ezzel a képpel kapcsolatban nagyon érdekelne: pontosan milyen felvételi pozícióban volt a gép megtalálásakor? Vagyis: a gépet felhúzott állapotban találták meg (és akkor ez egy leexponált kép, mely után a felvétel készítője újra élesítette a kamerát), vagy elsütött állapotban (mert akkor a filmnek pont ez a szakasza feszült az objektív mögött hónapokon át. És a másik: a gépnek volt valamilyen tokja vagy lencsetakarója?

 1017. leguan — 2013-03-19 23:50 

Bátorkodom megjegyezni, hogy az eredeti – egyébként kiváló – poszt tartalmaz néhány olyan megállapítást, amelyeket a források (pl. az igen részletes http://murders.ru/Dyatloff_group_1.html) cáfolnak:

– „Alekszandr Alekszandrovics Zolotarjov” (helyesen: Szemjon Alekszandrovics Zolotarjov)
– „… Fát gyűjtenek, tüzet gyújtanak, konzerveket melegítenek…” (A „nyomozás” nem ezt állapította meg, a környéken nem volt fa, a kályhát nem szerelték össze, nem melegítettek konzervet)
– „…A fáradtabbak nagyjából kilenc óra felé hálózsákjaikba bújnak, a kitartóbbak még hoznak egy kis tűzrevalót a közeli erdőből…” (A nyomok szerint éppen vacsora közben történt az „esemény”, nem álmukból riadtak fel.)
– „… A nagy közös sátor oldalvászna … ahol a kilenc főből hatan szoktak aludni…” (helyesebben: csak ez az egy sátor volt, mindenki ebben szokott aludni.
– „… A holttestek közül kettőn (máshol: hármon) nem volt lábbeli…” (helyesebben: a holttestek közül csak kettőn volt lábbeli)
– „… hogy a „meneküléskor” a táborhelytől annyifelé futottak ugyan, ahányan voltak, de később mindannyian találkoztak…” (a nyomok szerint nem futottak)
– „… körülbelül 20-25 perc elteltével – valami miatt – a teljes csoport megpróbált visszajutni a tőlük nagyjából 900 méterre fekvő eredeti táborhelyre…” (helyesebben a csoport 3 tagja próbálta meg a visszajutást, nem tudjuk mennyi idő elteltével.)
– „… Marija Ivanovna nevű mentős, aki kevéssel halála előtt azt nyilatkozta, hogy a tábor környékén eredetileg tizenegy holttestet találtak, de két órával később, miután a Specnaz-egységek is megérkeztek…” (a „helyszínelők” vallomása alapján sem Marija Ivanovna sem a Specnaz egységei nem voltak jelen.)
– „… Zolotarjov, aki – túl azon, hogy tényleg képzett túravezető volt –, főállásban a belső (esetleg a katonai) elhárítás tisztjeként tevékenykedett…” (Az adatok szerint főállásban volt túravezető.)
– „… a terület őslakosai a saját nyelvükön Halálhegynek (Halat Szjal) neveznek…” (http://www.nyest.hu/renhirek/idegleles-nyelvrokonainknal szerint nem.)

 1016. rene96 — 2013-03-19 22:13 

Hali! :)Akkor végre elkezdem,ennyi küszködés a belépéssel csak jobban meghozta a kedvem a konteókhoz 😀 Ki nem akarhatta ennyire hogy bejussak? 😛 Tiboru legmélyebb gratulációm,most először járok az oldalon de a cikk nagyon jól sikerült,rendesen megfogott a sztori, végig olvastam az összes eddigi kommentet.Régen szórakoztam ilyen jól igazán, köszönöm! 😀 Hátrozottan alig várom,hogy a következő kör konteó-gyártásba már én is jócskán beszállhassak! 😀
U.i.:A többi írások is fergetegesek 😀
U.i.II.:Magához az ügyhöz többet nem igen tudok hozzászólni,minden(és mindenhogyan) elhangzott már azok közül amikre gondoltam XD

 1015. lebearpolaar — 2013-03-19 22:11 

@falusiliba: Nekem szimpatikus a ragyogó kockajeti megoldás, tiboru, fel kéne tenni a listára! ;D

 1014. falusiliba — 2013-03-19 22:04 

@lebearpolaar:

A gép mozgott.
Szabályos négyzetes fényt csak egy módon lehet természetben fotózni, ha a fénykibocsátó tárgy szögletes volt.
Ennek az esélye nagyjából 0, bármelyik konteót veszzük alapul (hacsak nem a ragyogó kockajeti jött).:)
Biztos jön valaki, aki ért hozzá és megmagyarázza, milyen optikai torzulást láthatunk az utolsó képen.

 1013. lebearpolaar — 2013-03-19 21:57 

@SLC: Nyilván. Így százötödjére sem tudom eldönteni, hogy melyik a valószínűbb megoldás. Remélem, hogy tényleg ez a titok nyitja és nem a laboráns bénázott az előhívás során, még egy plusz rejtélyt akasztva a nyakunkba. 😀

 1012. SLC — 2013-03-19 21:52 

@lebearpolaar: vagy a fényképezőgép mozgott…

 1011. lebearpolaar — 2013-03-19 21:50 

@SLC: Ill. akárhogy nézem, (főleg ezen az agyoneffektezett képen amit most linkeltetek), az a fényforrás eléggé határozott mozgásban volt.
Jóéjt. 😉

 1010. falusiliba — 2013-03-19 21:48 

@SLC:
ÓÓÓÓÓÓÓÓ!:))) pirulok… nem kellett volna, de tényleg… köszönöm!:D
(jihá:)

Hát, ha minden igaz, akkor athor fejtette fel, hogy nem egyeznek a vágások.:) tehát hiányzik néhány.:) Néhány sok, gondolom.:)

 1009. SLC — 2013-03-19 21:47 

@athor: még én sem láttam, úgyhogy köszi a linket!

Mondtuk páran, hogy nem volt annyira elhagyatott az a környék, katonai gyakorlótelep, manysi vadászok, (félig-meddig) elhagyott gulágfalvak… volt arra élet, csak ritkásan.

@lebearpolaar: ugye? Nekem is ez tűnt fel elsőnek. Pláne ha igaz, akkor már táborverés után, vagyis sötétben készült a kép.

Most már tényleg megyek aludni, nem tudok gépelni.

 1008. SLC — 2013-03-19 21:42 

@falusiliba: Köszi 🙂
Fent vannak. Ha nem jó így, most szólj, öt perc múlva aludni fogok.

Vannak ezekkel a fotókkal egyéb gondjaim is. Kering a neten pár olyan kép, ami felismerhetően ezen a túrán készült, de az eredetije nincs a negatívok között. Nem tudom hová tenni őket. Itt fent január 29 címen szerepel az egyik.

 1007. lebearpolaar — 2013-03-19 21:40 

@athor: Rajzolj! :DD Egyébként már értem mit akarsz mondani, ennek ellenére nem nagyon látok olyan nagy… kilengéseket az összeillesztéseknél. Meg igazából úgy egyébként sem.

A legtöbb bénázás a blende-élességállítás miatt van (lásd „jetikép”, amikor az egyik srác távolabb kinéz a fák mögül, ez pont az élességátállítás hiánya miatt lett jetis. :D), ráadásul a „régebbi” Szmenákkal ha nem figyeltek, könnyen egymásra fotózhattak több képet, mert a filmtovábbítás nem volt egyenlő a zárfelhúzással, ezt a kettőt külön-külön, egymás után kellett „aktiválni”. Valamelyik galériában láttam is ilyen duplaképet.
Még mindig az utolsó kép nyugtalanít, mivel lehetne reprodukálni egy „négyszögletes” alakú fényforrást?

 1006. falusiliba — 2013-03-19 21:31 

@warr:

Vagy lefelé/fölfelé mozdult a kamera, amit fény felé tartottak és még be is csillant.
Bár én még pelyhes kisliba voltam, amikor ilyen tekerős és filmes gépek voltak divatban.

De úgy tűnik, nincs feltartott kezű, vkonydongájú árnyalak középtájon.

 1005. warr — 2013-03-19 21:25 

@falusiliba: én ez alapján azt mondanám, hogy a bal oldali egy valami, amiből dől a füst 🙂
Valami, ami robbanás miatt ég mondjuk, de ennyi erővel lehet egy jelzőfáklya is.

 1004. falusiliba — 2013-03-19 21:01 

@SLC:
átküldtem

 1003. athor — 2013-03-19 20:59 

@lebearpolaar:

Attól tartok nem fogalmaztam elég érthetően 🙂

Az nem baj hogy ferde, az a baj, hogy nem egyformán ferde a két egymáshoz tartozó szél, tehát ha egymásmellé tennénk, akkor nem illene össze, aminek egyébként össze kellene. 😀
Ugyanez a helyzet a kockákkal is 😀

Ha lehetne rajzolni már megtettem volna 🙂

 1002. SLC — 2013-03-19 20:57 

ÉS:
kezembe akadt egy UFO-s könyv, a fülszöveg rögtön arról szól, hogy egy magyar katonai pilóta 1959 júl. 21-én éjfél előtt nem sokkal Magyarország légterében egy UFO-val találkozott. Még nem olvastam el, de neki fogok kezdeni.

 1001. athor — 2013-03-19 20:54 

Jó lenne tudni hogy ez a mostanra elhagyatott „radarállomás” akkor már ott állt-e a túrázóink útvonalán, félúton az Otorten hegy és Vtoroj Szeverniben (Google Earth-en Severnyy) közt?

Panoramion képek: http://www.panoramio.com/photo/76844672?source=wapi&referrer=kh.google.com

Google Earth koordináták: 61°29’36.45″É
59°45’55.95″K

Ez csak nekem új? Sok mindenre magyarázatot adhat.

 1000. SLC — 2013-03-19 20:53 

@lebearpolaar: Szmena 😀
Igen, van itt is pár ilyen szellemkép.

Nekem olybá tűnik, hogy az a négyszögletes izé az eredeti fényforrás, és középen csak egyik lencse becsillanását látjuk (persze semmi sem biztos, ahogy azt már megszoktuk, ráadásul nem vagyok szakember).

Én is ráküldtem egy rakás szűrőt egyenként és külön is, színeztem, forgattam, éleztem de okosabb nem lettem 🙂

 999. falusiliba — 2013-03-19 20:41 

Nézzétek, de érdekes, az utolsó kép már egy ideje nem hagy nyugodni, ráadásul tiboru is többször utalt rá, és beleláttam folyamatosan egy alakot.
Rányomtam egy predator szűrőt kicsit húztam a kontraszton és ez lett belőle.
A második fázistól kezdve azt gondolom, hogy nem embert ábrázol, de fene sem tudja:
http://kepfeltoltes.hu/view/130319/utolso_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 998. lebearpolaar — 2013-03-19 20:38 

@SLC: Haha 🙂 Azt tudjuk, hogy milyen fényképezőgéppel kattogtattak? Mert azért az akkori masinákkal igencsak lehetett évekkel később is megfejthetetlen szellemképeket produkálni és ehhez nem is kellett semmiféle ufótámadás 😀

 997. falusiliba — 2013-03-19 20:35 

@SLC:

De akkor azt nem értem, hogy volt idejük venyigéket gyűjteni, míg a többiek tábortüzet raktak, a maradék pedig hogyan indulhatott vissza a sátorhoz.:)

Átinvertálom én seperc alatt, ha adsz egy mailcímet, vagy megmondod, hol találom, told a cuccottal átnyomom neked.

 996. erwinrommel — 2013-03-19 20:31 

De még az mennyire be lehetett tojva aki kiszedte először a tekercset és előhívta.

 995. SLC — 2013-03-19 20:29 

@lebearpolaar: ha megnézed, van pár rontott kép, közülük is az egyik egy kör alakú fehér valami, szerintem azokat is meg kéne vizsgálni, így talán közelebb kerülnénk az utolsó kocka titkának megfejtéséhez (de szépen fogalmaztam! :D).

 994. SLC — 2013-03-19 20:26 

@falusiliba: szerintem csak az utolsó négy embert kellett féken tartani – közülük is egy lány -, és ha négyen voltak, ez nem volt olyan nehéz. A többiek sajnos elintézték saját magukat minimális külső segítséggel – már persze ha azt vesszük alapul, hogy emberek ölték meg őket.

Ha lenne időm, eljátszadoznék én velük szívesen, csak sajnos… ezt is most minden méretezés, javítás nélkül raktam fel.

 993. lebearpolaar — 2013-03-19 20:24 

@SLC: Köszi a képeket, így már jobban tudok írni pár dolgot arra a kommentre, ami fentebb érkezett valahol.
Semmi sumákságra utaló nyom nincs a negatívokon így első ránézésre, a ferde vágás a filmmel dolgozó emberke hanyagsága is lehet, szimplán ferdén tartotta az ollót, miután leszámolta a 6 kockát. 😀 A perforáció hiánya pedig lehet akár a fényképezőgép hibája is, van amikor továbbítás (vagy akár visszatekerés) közben a továbbító kallantyú „rágja meg” a szélét.

Az egyetlen dolog, amit én (sem) tudok hova tenni, az az utolsó képkocka…

 992. erwinrommel — 2013-03-19 20:24 

@abigel:

Igen ez egy ufó fej 😀

 991. abigel — 2013-03-19 20:19 

Figyelitek, milyen durva így negatívban is a legutolsó kép? kiráz a hideg tőle

 990. falusiliba — 2013-03-19 19:32 

@SLC:

De kizártnak tartom, hos sima ökölharccal féken tudják tartani őket, lövés nélkül… És ezek szerint csak Tibo próbálkozott.

Nagyon szuper az oldalad! Arra gondoltam, hogy nem teszed fel a negatívokat invertálva? Most én az elsőt megcsináltam és sokkal izgibb így, színhelyes képeket nézegetni.

 989. SLC — 2013-03-19 19:28 

@falusiliba: de, Tibo nekik megy. Beverik a fejét, belehal. Kolevatov szerintem ehhez gyáva, Zolotarjov meg tapasztalt frontharcos.

Egyébként szerintem lehetett náluk fegyver, azzal tartották sakkban a csapatot.

 988. falusiliba — 2013-03-19 19:23 

@SLC:
Jaj, ezért volt olyan furcsa, mintha már láttam volna, de mégsem!!! Köszi! Hú, de rossz érzés volt.:)

 987. SLC — 2013-03-19 19:21 

@falusiliba: ez a filmből van. Számomra érthetetlen okból – bár lehet, hogy a rokonság nem egyezett bele – a filmben nem az eredeti fotókat használták, hanem készítettek sajátot. Azoknak közük sincs az esethez, de Dyatlov név alatt futnak.

 986. SLC — 2013-03-19 19:19 

Srácok, a negatívokról készült fotókat feltöltöttem ide:
http://dyatlov.corneliusnoir.hu/galeria/

A megnyitott képre jobb klikk, és a Kép mentése más néven menüponttal le is lehet tölteni őket.

Az egyik hozzászólásnál beraktam három linket, azokat is le lehet tölteni, rengeteg kép van ott is.

 985. warr — 2013-03-19 19:19 

@falusiliba: ez szerintem nem Gyatlovos kép.

 984. falusiliba — 2013-03-19 19:00 

@abigel:

Én úgy emlékszem, hogy a fától visszafelé csak 2 ember nyomát találták meg.
A fa bázisként szolgált (szerintem) és megnézve a nyáron készült képeket, azért a sátor és a fa között bitang nagy távolság van. Egyszerűen képtelen vagyok elképzelni, hogy térdig érő hóban a 2 nő, cipő nélkül (vagy egy cipőben), alig felöltözve, hogyan jutott le. Iszonyat fájdalom lehetett.

Ezt láttátok már, vagy csak nekem új?

http://cdn.bloody-disgusting.com/wp-content/uploads/2013/02/Dyatlov_Pass_Incident_Banner_2_8_13-726×248.jpg

 983. falusiliba — 2013-03-19 18:55 

@warr:
Hát igen, az a legbiztosabb, de csak akkor, ha alulról valamelyest szigetelve van az ember, egyébként villámsebességgel szívja ki a meleget még a hótakaró nélküli föld is. Ha meg nincs elég takaróruházat, akkor 2 pulcsival ezt nem lehet megcsinálni, főleg, ha egyikük eszméletlen és már félig kihűlt.
Lehet, már elszállt a fantáziám teljesen, de én ahogy látom (vagy belelátom), úgy rakták ezeket a gallyakat össze, hogy 2 embert egymás mellé fektetve, mintegy szánkóként is használhatták volna…

 982. warr — 2013-03-19 18:45 

@falusiliba: akkor már levetkőzni alsógatyára/bugyira, kabátokat-nadrágokat egy rétegben a földre, ráfeküdni, szorosan összebújni, maradék ruházatot meg takaróként használni.

 981. abigel — 2013-03-19 18:42 

Azt lehet tudni, hogy csak ők 4-en jöttek el idáig,vagy esetleg a sátorhoz visszatérni akarók is innen indultak?
A források nagy része mintha azt írná, hogy a fától mindannyian megpróbáltak a sátorhoz jutni. Ezt honnan veszik? vannak erre utaló nyomok? ők 4-en egyszer csak irányt változtattak? sehogy sem áll össze

 980. abigel — 2013-03-19 18:27 

@falusiliba: bocs, de ez az!:¸

 979. falusiliba — 2013-03-19 18:27 

@warr:
Szerintem ez tipikusan arra megoldás, hogy a lehető legkevésbé érintkezzenek a hóval. Illetve azok, akiket erre lefektettek, vagy leültettek (sérültek, fagyottak), addig, amíg a többiek ki nem találnak valamit. Mennyi idő, amig 1-2 ember összegyűjt ennyi venyigét? Attól függ mennyire susnyás a vidék és mekkora a hó. Lehet, ezért jöttek el a vízmosásig, mert itt bokrosabb a terület és ágasbogasabbak a növények (így magasabban tudnak tartani egy testett a földtől)?
A többiek meg azért maradtak a fenyőféleség alatt, mert az könnyen meggyullad a gyanta miatt? Én így csinálnám. Asszem.

 978. abigel — 2013-03-19 18:19 

@falusiliba:
nem,ezen is fenn van? bele is nézek, köszi

 977. abigel — 2013-03-19 18:16 

@warr: előző este már ott voltak? mert aznap este tuti nem csinálták, hóvihar fáradtság, stb.
A vadászok sztem kizárva, mert a vízmosást egy manysi vadász vagy nyomolvasó vagy kicsoda segítségével találták meg, aki vsz. azonnal felismerte volna, hogy ezt a komái építették.

 976. abigel — 2013-03-19 18:06 

Megvan! a 809-es tiboru kommentből tudtok rámenni.Ebben írták.
A pallós kép a 34.
Ezt a szöveget nagyjából le is fordítottuk, ott van valahol alatta.
(volt egy másik kép is erről a tákolmányról, ahol jól látszottak az ülésnyomok, de sejtelmem sincs hol, bocs)

 974. warr — 2013-03-19 17:45 

@abigel: Lehet hogy még előző este csinálták azt a menedéket. Vagy a helybéli vadászok csinálhatták.

 973. abigel — 2013-03-19 17:44 

@SLC: az egyik orosz oldal említi, úgy rémlik nálad is fenn van. Mindjárt visszakeresem.

 972. falusiliba — 2013-03-19 17:40 

Bocsánat én még mindig ezen kattogok, hogy hány ember, vagy mi kell ahhoz, hogy sakkban tartson 9 (aztán 2-3-4) másikat. Golyónyomot, töltényt, stb. nem találtak. Tehát célzott lövés nélkül 7 ffit és 2 nőt vertek halálra.
Maradjunk a vízmosásnál. Kitépik L nyelvét (mondjuk kitépték, ezért volt vér a gyomorban), a maradék 3 nézi? Tele adrenalinnal? Egyikük sem megy neki a fogvatartóknak? Ahhoz, hogy semmilyen próbálkozás legyen,szerintem totális túlerő kell (Legalább ugyanannyi rosszfiú, mint jó).

Kezdem magamat meggyőzni arról (ha nem a szél volt), hogy egyikük volt a célpont, a többiek azért kellettek, hogy köpjön, mielőtt kicsinálják, így pontkapóra jött ez a kirándulás.

 971. athor — 2013-03-19 17:16 

A nagy cédrusról hiányzó levagdosott ágak lettek felhasználva a folyómederben épített kuckó talapzatául? Mert ugye valahol olvastam hogy az sokkal gyengébb tüzelő a száraz nyírfaágakkal szemben.

Ha volt már róla szó elnézést nehéz a 3000 hozzászólást észben tartani.
Lassan Access ben kellene vezetni 🙂

Más. Néztem a szétvagdalt negatívokról készült képeket. Az elvágott felületek csak nálam nem illenek össze? (Tehát a keletkező szél egyik oldala srég, a másik egyenes. Illetve a filmszalag szélén futó négyzetek sem mindig adnak ki egy egészet) Remélem érthető voltam.

Az hogy a film szalagok némelyike 24, másik pedig 32 kockás az azt hiszem nem feltétlenül kell hogy gyanús legyen. De valaki aki jártas a klasszikus fényképészetben felvilágosíthatna 🙂

 970. falusiliba — 2013-03-19 16:52 

Az az örjítő ebben a történetben, hogy bármelyik konteó ösvényén próbálunk gondolkodni, mindig lesz egy bukkanó, ami miatt megakad az egész.

1. (kedvencem) a leáramló szél:
-palló, tűz, összekepaszkodás, kabát a lábon, stb.

2. vegyi/egyéb fegyverkísérlet:
-semmilyen, erre utaló környezeti nyom (ráadásul véletlenül belekeveredni egy ilyen mutatványba csak az idősödő Indiana Jonesnak sikerülhet, direkt ellenük bevetni bármilyen hasonló hadi leleményt kicsit túlzásnak tűnik)

3. kgb
– nincs tussolás (elképzelhető ekkora belső ellenzék, vagy hiba ott és akkor, közöttük???)
-Hány ember kell 9 másik sakkban tartásához. Vajon minden mindegy alapon, néhány fiú nem ment volna neki a fegyvereseknek?

4.fényes gömbök/ufók
-itt minden inog:)

áááá

 969. SLC — 2013-03-19 16:49 

@MVB: köszi az anyagot! 🙂
Körülményektől független erő, ez jó megfogalmazás.

@abigel: én itt most lemaradtam. Milyen palló és pokróc? Meg fenéknyomok? Elő kell szednem a képeket újra átnézni…
Pokróc biztos nem volt náluk, legfeljebb egy-két olyan ruhadarab, amit a már meghalt társaikról szedtek le.

 968. falusiliba — 2013-03-19 16:39 

@abigel:
Hát ez az!
Egyáltalán honnan volt pokrócuk? Mert a sátorban maradtak a takaróik. Cipőt nem hoznak, pokrócot igen? Szerintem cipő nélkül egyszerűen, ájulás nélkül nem lehet kibírni (főleg nőként) ennyi ideig. Oké leülnek, törökülésben, melengetik a lábukat, míg a felöltözöttek menedéket eszkábálnak. De mi történik azután???

 967. abigel — 2013-03-19 14:12 

@MVB: nagyon érdekes volt, köszi!

 966. abigel — 2013-03-19 14:03 

Nincs valami ilyesmi, hogy katonabecsület, vagyis, hogy a társaimért minden körülmények között felelősséggel tartozom, akkor is, ha amúgy semmi közöm hozzájuk? Zolotarjovra gondolok.

Nekem most a sátoron kívül az nem fér a fejembe, hogy ki, és miért építette a pallót?(Ugyebár több fenyőágból és egy nagy nyírfaágból szabályos ülőalkalmatosságot csináltak, leterítették pokróccal, és ott üldögéltek – a képen kivehetőek a fenéknyomok – nem feküdtek.Vagyis ekkor még nem lehetett olyan súlyos a helyzet, ha tudtak ülni, és mindezt megcsinálni. Aztán mire a pár méterrel lejjebbi verembe kerülnek se nyelv, se ép borda?
Ha elbújni akartak vmi elől, nem állnak neki pallót csinálni, főleg nem éjszaka.
Ha ők készítették, akkor biztonságban tudták magukat, és talán itt próbálták kihúzni reggelig. Aztán odaért a valami, valaki.

 965. MVB — 2013-03-19 13:46 

– Ezek után még arról fejtegetőzik az író, hogy valamilyen technikai eszköz (esetleg titkos művelet) eltitkolása miatt volt az egész ködösítési hercehurca, rakéta, sugárzás, vegyszer, katonák, ilyesmi. Ezekről már volt szó bőven.

– Egy lényeges dolgot találtam még, az utolsó fejezetet, ami a sokszor említett „szörnyű, mindent elsöprő erőről” szólt. (Más szavakkal: „a spontaneous force to overcome that people were not able to.” – körülményektől független erő, amin az áldozatok nem kerekedhettek felül.) Guscsin szerint a jelentést ezekkel a szavakkal lezáró Lev Ivanov Nyikitics virágnyelven a szovjet államgépezetre utalt. Azt nem írhatta le, amit tényleg gondolt vagy tudott az ügyről, mert akkor (engedetlenség miatt?) vége a szakértői karrierjének, ezért a ködösítés mellett döntött. (Ezek szerint ilyen formában megfelelt a jelentés a döntéshozóknak.)

 964. MVB — 2013-03-19 13:45 

– Ezután pedig jön egy hosszabb leírás a keresésben részt vevő egyik szemtanútól. Szerintem a majd 3000 kommentben már volt róla szó, de itt elég részletesen írják le, ezért ezt a blokkot lefordítom (nem garantálom, hogy tökéletes lesz:)

„Nem nagyon ismert, de nem csak Új-Zélandon, hanem az Urál hegységben is figyeltek meg tűzgolyókat ekkortájt. Ezeket a keresésben részt vevő diáktársak látták, amikor az ominózus hegy környékén jártak. Az egyikük, V. Mesirjakov naplót vezetett, amiben mindent alaposan leírt. Később ez eltűnt a kollégiumi szobájából (na ez érdekes). De van, amit nem csak papírról lehet felidézni: ez annyira emlékezetes volt, hogy nem felejtették el könnyen. Sok évvel az eset után ez a bizonyos szemtanú még emlékezett rá, hogy ugyanilyen tűzgolyót láttak az Otorten közelében az égen.
„Nem, nem éreztem félelmet. Alaposan megfigyeltem az objektumot és a repülési irányát, amikor megjelent. Amikor átszállt a hegygerinc felett, tisztán láthatóvá vált. Valami gázszerű, szürke füst ölelte körül, gyűrűszerűen. Ennek a gáznak nem voltak látható körvonalai és úgy tűnt, hogy vibrál. A mögötte lévő fényes tárgy(on lévő fények/csillagok?) egy időre elhalványult, de aztán újra láthatóvá vált. Az azt körülvevő füst áttetszőnek tűnt. Halkan beszóltam a sötét sátorba, hogy „Ezt a fénygömböt meg kell néznetek, gyertek elő!” Azt hittem, mindenki alszik, de az egész brigád pillanatok alatt előugrott. A gyűrű közepén volt egy fényes „csillag”, ami eddig vele együtt mozgott, de most lassan lefelé kezdett mozogni, a mérete és a fényessége nem változott. Amikor a gyűrű a hegy oldalához (?) ért, a csillag már a gerinc alsó részénél járt. Ezután az objektum eltűnt a hegyoldal mögött (a gerinc túlsó oldalán?), mi pedig csak álltunk és vártunk, hátha lesz valami. Egy vagy két perccel később, nagyjából ott, ahol szerintünk a jelenségnek tartania kellett, nagy, hegesztő fényre emlékeztető villanás történt, ami hátulról megvilágította a hegygerinc körvonalait. Ez nem járt hanghatással (?).Az egész repülés 22 percig tartott. Becsléseink szerint a tárgy/jelenség legközelebbi pontja nagyjából 3-5 kilométerre lehetett tőlünk.
(A következő pár mondatot nem egészen értem, valami olyasmiről írnak, hogy izgatottan beszélték egymás között, hogy ez a nyitja mindennek, biztos vannak nyomok a hegy túloldalán, meg ilyesmi.) Biztosak voltunk benne, hogy ez a valami okozta szerencsétlenül járt társaink tragédiáját.
Reggel rádióüzenetet küldtünk, amiben elmondtuk a tapasztalatokat. Azonnal válaszoltak, miszerint az előző napunk nagyon fárasztó volt, ilyen állapotban könnyű beképzelni dolgokat, csak a képzeletünk játszott velünk. Ez egy katonai üzenet volt, szűkszavú, lényegre törő. Nem sokkal később, a helyszínen lévő erős szélviszonyok ellenére, leszállt értünk egy helikopter, felraktak rá minket, aztán egy órával ezután már az ivdeli reptéren ültünk. A 400 méteres szintkülönbség és a rendkívül gyors ereszkedés miatt többünknek is vérzett a füle.
A keresési művelet egyik vezetője odajött hozzánk és őszintén (?) azt javasolta, jobban tesszük, ha hallgatunk minderről. Jobbnak láttuk megfogadni a tanácsát, sok éven át hallgattam is, csak most, hogy újra írnak a témáról az újságok, jutott eszembe az egész.”
Szóval, ez lenne a megoldás? Ezek a repülő tárgyak okozták a csoport katasztrófáját?”

Nem derült ki pontosan, mikor volt ez, de alighanem március 31-én hajnali 4 óra körül (máshol is utalnak rá). Viszont a többi kereső egység szerint nem voltak robbanásnyomok az Otorten környékén. 1990-ben egy szakértő azt mondta az írónak, a jelenség leírása egy eresztő hőlégballonra utal, ami emiatt süllyed és éppen dől kifelé belőle a gáz. (?)

For the unknown, as there in New Zealand, but in the Urals some fireballs and actually observed. They have been seen – by the way, just in the Dead Mountains – and students UPI, looking for their missing friends. One of them, V.Meschiryakov as dyatlovtsy, conducted a diary, diligently writing in it every step. Later this blog mysteriously disappeared from obschezhitskoy room. But some experiences need not be fixed on the paper: the living memory keeps them at least steady. So many years later, the owner of the missing diary remembered that he had seen „the same byaku” – those balls of fire – in the sky near Otorten.
„No, I did not feel fear. Note the time and was carefully examine the object as it approaches, as the flight path was with the approach. When he passed the ridge, it became clear very well. It was a ring of smoke gray, some gas. This gas without changing borders, as would hesitate flickered. Stars on the background object initially lost and then become visible. Seemed to ring or transparent or hollow. I said in a calm voice in the dark tent, „If anyone wants to look at this” byaku „Exit.”
I thought that everything was asleep, but the team immediately jumped on the „outside.”
A bright star in the center of the ring, move with it, suddenly started going down slowly, without changing the brightness and size. When the ring came to the side of the mountain, the star was already at its lower edge.
Soon, the object disappeared behind the nearest slope, and we are still standing, waiting for something.
It took about a minute or two, and then we thought that just around the corner, where the ring was hidden, flashed beam welding, so that stood out the contours of the ridge.
No sounds we did not wait.
The entire flight took the ring 22 minutes. By all accounts, the distance from us to object to the closest point was no more than 3-5 kilometers.
About the dream is not the question! Declined trail of a ring of a few degrees, we argued with each other, and it would have been covered, and we could, and the former group Djatlova camp on the slopes!
We were sure that this is exactly the key loss of our comrades.
Morning sent a radio message, describing the strange object. The answer came immediately, but the next day with hints of that, he says, understand tired mind began to fail.
We gave the second, in the military, dry, laconic. Soon, despite the wind in the mountains, the helicopter landed, quickly plunged us all, and an hour later we were sitting at the airport in Ivdel, comes after a nearly vertical descent from a height of 400 meters, in which some began to bleed from the ears.
There one of the leaders of the search expedition came to us and frankly advised to keep quiet about everything. I took this advice as an order for the first time in many years, is presented in the paper, this story just now … ”
So, do otgadka found? These flying objects is the killer of people in the mountains?

 963. MVB — 2013-03-19 13:42 

Múlt héten elolvastam Anatolij Guscsin „Az állalmtitkok ára: kilenc élet” című könyvét. (A webfordítós angol változatot; úgy néz ki, fejlődik a fordító program szókincse, az eset ismertté válásával egyre kevésbbé fordítja Gy. nevét Harkálynak.) Nagyjából azokat a dolgokat írta le ő is, mint amik a Murders.ru-s cikkből kiderültek, valószínűleg forrásként ezt a könyvet is felhasználták. Ami még érdekes, hogy nem túl hosszú a könyv, 5-6 óra alatt elolvasható. (A JJ féle regény sokkal hosszabbnak tűnik). Néhány újdonságot/érdekes infót találtam csak, úgyhogy ezeket írom le kicsit bővebben.

– Az a bizonyos sportesemény, ami miatt az érdeklődő külföldiek felfigyeltek az eseményekre, a női gyorskorcsolya vb volt, amit 1959-ben Szverdlovszkban tartottak, és pont ezekben a napokban zajlott. Az 50-es és 60-as években a szovjetek szinte kisajátították ennek a sportágnak az érmeit, lásd a következő oldalon:
http://en.wikipedia.org/wiki/World_Allround_Speed_Skating_Championships_for_Women

– A törésekkel igen, de külső szövetkárosodással nem járó sérülések okát itt ahhoz hasonlítják, mint amikor egy gyorsan mozgó kocsiból ugrik ki valaki:

Question: „From the action of what power-Thibault Brignoles could get this wound?”
Answer: „As a result of a throw, drop, but I guess not from the height of its growth, it has slipped, fell and hit his head. Extensive and very deep arch fracture of the skull base and get hit, equal instrength by leaving the car moves at great speed. ”

– A Tagili Munkás című lapban másnap megjelent cikk így írja le a február 16-i égi fényjelenséget:
Szokatlan égi jelenség. Tegnap helyi idő szerint 6:55-kor, (a megfigyelési ponttól) kelet-délkeleti irányban, 20 fokra a horizonttól egy fényes gömb jelent meg, aminek az átmérője nagyjából a Holdéval egyezett meg (ez nekem túl nagynak tűnik, de mindegy). 7 óra körül volt egy kitörés (?), ami miatt láthatóvá vált a gömb még fényesebb magja (középpontja?). Ez egyre fényesebb lett, aztán egy fénylő felhő jelent meg mellette. Ez a felhő szétterjedt az egész keleti égbolton. Nem sokkal ezután történt egy második villanás, úgy nézett ki, mint egy félhold (itt nem egészen értem mire utal, talán az eredeti gömbre?) A felhő fokozatosan szétterjed (szétoszlott?), a közepe megmaradt fénylő pontnak. (Nincs tovább a cikk kivonata.)

By uncanny coincidence, on the same day – February 17, 1959 – sensational at the time a note under „unusual celestial phenomenon,” published by the newspaper „Tagil worker”, „Yesterday, at six hours and 55 minutes of local time in the east – southeast at 20 degrees from the horizon glowing ball the size of the diameter of the moon. About seven hours in an outbreak and it was visible very bright core of the
ball. He became more intense light, near a luminous cloud appeared. Cloud spread to the eastern part of the sky. Soon after, there was a second flash, it looked like a crescent moon. Gradually the cloud increases, the center remains a luminous point.

– Márciusban Új-Zéland mellett, Wellingtontól 80-140 km-re keletre két nagyméretű tűzgolyó zuhant a tengerbe. Olyan fényesek voltak, hogy a napsütésben is simán észre lehetett venni őket. Az ezt követő rengéshullám miatt a part közelében lévő házak ablakai megrongálódtak. A közvélekedés szerint ezek nagyméretű meteoritok voltak.
(Egy rövid cikket találtam ezzel kapcsolatban., The Straits Times, 24 March 1959, Page 3., tárolt változat, ahol ilyesmit írnak: Three fireballs roared across the sky over the southern half of the North Island of New Zealand yestertav evening fell Into the sea between 50 and 90 miles east Wellington, setting up a shock wave whicn rocked buildings in coastal.)

 961. gombob — 2013-03-19 13:17 

Egy mellékszálon gondolkodtam.
Régebben olvastam itt:
http://www.nyest.hu/renhirek/idegleles-nyelvrokonainknal

A nyelvészkedős részben boncolgatják a Холат-Сяхыл kifejezést, ami az ominózus hegyünk neve. Többféle nyelvi megoldás van a jelentésére, Hullák-hegyétől a Nyírfa ligetig. A lehetséges verziókat figyelembe véve, gondolkodhatunk azokon az időjárás jelenségeken, növényzeten vagy régmúlt időkben történt eseményeken, amelyek valószínűleg a nevet adták a helynek. Ezek (valóságos) megléte ott és akkor adhat kiindulópontot egy-egy teóriához a történteket illetően. Ebből kiindulva, ha van a világon másutt is mind nevében, mind kinézetében hasonló hely, s onnan is lehet infókat begyűjteni, hisz az ott élők több száz vagy ezer éves tapasztalata sűrűsödik össze, vagy mutathat meg nekünk hasonló „baleseteket”.

Teljesen más témában böngészve jutottam el a „hunzák” maroknyi népéig, erről egy bővebb cikk itt:

http://hungarianrealnews.com/tortenelem/hunzak.html

Távoli rokonaink (!) önmagukban is megérnek egy misét, elég csak annyit mondani, hogy közöttük ismeretlen betegség a rák…
De amiért említve vannak, az az, hogy google térképen vizslatva lakóhelyüket, nem messze onnan találtam két érdekes nevet:

https://maps.google.hu/maps?q=hunz%C3%A1k&hl=hu&client=firefox-a&hs=D5v&rls=org.mozilla:hu:official&biw=1680&bih=909&ie=UTF-8&sa=N&tab=il

Hol Shal, Hakal Shal, jobbra alul a Himalájában „csörgedező” Nagar folyó partján, a hegy lejtős lábánál. Már ahogy én értelmezem, s lehet rosszul vélek hasonlóságot elhelyezkedésben az Uráli területtel? Mindenesetre a szél-konteó vagy más természeti katasztrófákra voksoló hívek talán itt is találhatnának párhuzamokat, hasonló eseteket. Ki tudja? Ha például a Himalájában nem található nyírfa, és a hullák hegye kifejezést fogadjuk el, akkor tutira találnánk ott is pórul járt túrázókat.

 960. erwinrommel — 2013-03-19 13:17 

@emmalisa:

Igen-igen tudom: )
De szerintem ha ennyi napot együtt van egy társaság akkor kialakulhatnak érzelmek.
Nem feltétlenül szerelem hanem komolyabb barátság is.
Bár ezekre elég nehéz fényt deríteni mert ilyeneket talán a naplókba se írnak bele a szégyellősebbek.
Esetleg a fényképeken lehetne körülnézni hátha valamelyik úr a lánnyal van gyakran.

 959. emmalisa — 2013-03-19 13:05 

Djatlov. 🙂

 958. emmalisa — 2013-03-19 13:02 

@erwinrommel: Ljudmila elvileg nem volt együtt senkivel a csapatból.
Zinaida volt egy ideig Dorosenkóval, és az esküvőt tervezték, de aztán szakítottak. Viszont GYatlov is csapta neki a szelet.

 957. gigabursch — 2013-03-19 12:47 

@SLC:
Kéne látni azt a légifotót – be tudod linkelni?

 956. gigabursch — 2013-03-19 12:43 

@alfredostroessner:
Megnézem őket, de most ennyi időm épp nincs.

 955. erwinrommel — 2013-03-19 12:08 

Üdv!

Amennyiben tényleg volt nyelvkitépés, akkor szerintem az emberi kéz műve lehetett.
Továbbá ha valakinek kitépem a nyelvét akkor azt szerintem két ok miatt tehetem.

1. Hogy többet ne tudjon megszólalni, sikítani, esetleg sértegetni.

2. Hogy a társait vagy talán csak egy személyt rábírjam valamire (szóra/ cselekvésre stb.).
Főleg annak kellemetlen ezt végignézni aki érez valamit a lány iránt. Esetleg volt ilyen személy?

 954. abigel — 2013-03-19 09:35 

Valószínűleg a labaz építése és a sátorverés közötti időben botlottak valamibe/valakibe (vagy az beléjük).
A raktárépítés még tökéletesen illeszkedik az eredeti tervbe: itthagyunk pár cuccot, a hegymászás után visszajövünk érte, aztán tovább)Ilyet vészhelyzetben nem csináltak volna. A sátorverés (miért ott, miért csak egyet,miért pont akkor stb.) már gyanúsabb.Ez a hóviharral sem magyarázható.
Lehet, hogy már követték őket, és Zolotarjov, mint legtapasztaltabb, kiment körbeszaglászni.

 953. emmalisa — 2013-03-19 09:02 

Az egyik naplóban olvastam, hogy nem tudtak továbbmenni, mert az út le volt zárva, ott kellett éjszakázniuk az egyik elhagyatott házban. Nem lehet, hogy akkor volt a területen valami katonai, titkos művelet-banzáj, aztán ottmaradt valami. Ők meg belebotlottak.

 952. leguan — 2013-03-18 21:59 

A cipők elvétele egyszerű és hatékony módja a foglyok harcképtelenné tételének… Gyakorlatilag egyiken se volt rendes lábbeli, kivéve talán csak Zolotarjovot.

 951. SLC — 2013-03-18 21:22 

@leguan: az az amnesztiahullám pedig pont történetünk idején volt, és az útvonal pont a régi gulágok között vezetett. Az utolsó település, az elhagyottnak nevezett Vtoroj Szeverni is egy ilyen gulágfalu volt. Egy éjszakát töltöttek ott Gyatlovék, és nem volt annyira elhagyott, mint a mellékelt kép is mutatja:
http://kepfeltoltes.hu/130318/Szeverni-005_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

A kandeláber világít, valaki épp ás valamit…

 950. abigel — 2013-03-18 21:08 

@SLC:
úgy érted, ezt is? 😉

 949. SLC — 2013-03-18 21:04 

@abigel: hát ezt mondjuk jó lenne tudni.

 948. abigel — 2013-03-18 20:53 

@SLC:
akkor ők nem is építhették a vízfolyásnál lévő pallót és üreget, nem? ilyen sérülésekkel? vagy megépítették, aztán jött a baj?

 947. SLC — 2013-03-18 20:50 

@warr: van pár ember, akit én húsz év után is seggbe tudnék rúgni… szóval nem kizárt ez sem.

 946. abigel — 2013-03-18 20:43 

@Salamancai űrhajós:
Abban az időben a Szu-ban, amikor szinte az összes likvidálás balesetnek, öngyilkosságnak, eltűnésnek stb. volt álcázva, talán pont ez nem volt gyanús (már azokra nézve, akik tették, és akik máskor olyan akkurátusan eltüntetnek minden nyomot).

Ha pl. nincsenek azokról a nari gömbökről a beszámolók, akkor szépen ráhúzzák a vizes lepedőt a manysikra, és mi már úgy ismerjük meg a sztorit, hogy vérengző manysik ezt és ezt tették ekkor és ekkor, és a fene se gyanakodna.

 945. leguan — 2013-03-18 20:40 

@warr: Miért ne? Számos oka lehetett annak, példaként csak egyet említek: a hadifogságba esett szovjet katonákat Sztálin a Gulágra (és hasonló helyekre) vitette, ahonnan csak a generalisszimusz halála után kezdték kiengedni azokat, akik még éltek és megérdemelték.

 944. SLC — 2013-03-18 20:38 

@Salamancai űrhajós: az a LABAZ ragozott alakja, Te! 😀
A készítendő raktárat hívták így, de hogy miért, az számomra rejtély. Ide pakolták be február 1-én a hegyre fel nem cipelendő dolgokat, cirka 55 kg mennyiségben.

 943. SLC — 2013-03-18 20:34 

@Salamancai űrhajós: ezt a felső állkapocs dolgot szerintem egyszer már rendbe kellene tenni.

A murders úgy írja, hogy Luda nyelve hiányzott a nyelv alatti izommal együtt (Musculus hyoglossus, bár a latin nevét csak az ermaktravel írta le). Nyelvcsont szokatlan mobilitással bír, ami lehet egy ütés következménye, és valamit írnak a pajzsporcról, amit nem értek. Ez annyit tesz, hogy a nyelvet nem kivágták, mert akkor a nyelvcsont felső részén eredő izom bent kellett volna legyen. A nyelv azzal együtt hiányzott. A gyomorban lévő vér pedig arról tanúskodik – és itt csúnyát fogok írni -, hogy szerencsétlen lány nyelvét kitépték, és persze ment vele minden lágyrész a környékről.

A felső állkapocs természetesen nem tűnt el, hanem a lágyrészeket mosta le róla a víz, így a felső állkapocs a csontig „feltárva” volt. Az ermaktravel-en van róla fénykép Zolotarjov mellett, nem szép látvány.

Azonkívül írnak tüdőödémáról is. Dorosenkonál egész hasonló kórképet állapítottak meg, sőt, a legkevesebb sérüléssel rendelkező Kolevatov esetében azt írják, hogy a pleurális üregben kb 500 cm3 véres folyadék található.

Nem tartozik a tárgyhoz, de van EÜ szakmám is, így azt tudtam eddig is, hogy ha a pleurális üregbe levegő kerül, akkor az légmell, és igen gyorsan fulladáshoz tud vezetni. Na most akkor hogy a fenébe kerül oda fél liter véres folyadék? Erre a kérdésre a net sem tudott kielégítő választ adni. Leírnak különböző kórképeket, daganatot, vese és szívelégtelenséget, de ezek itt nem álltak fent. A legközelebb talán az van, hogy valamiféle sérülés következtében az ott futó erek megszakadnak, esetleg megváltozik az erek áteresztőképessége – ez nagy mennyiségű hisztamin felszabadulása esetén fordul elő (pl rovarcsípés), úgy hívják, anaphylaxiás shock, de ez többnyire gégeödémával jár, az pedig itt nem volt… és külsérelmi nyom sem volt a fiú testén. Vagyis nem tudunk választ adni arra, hogyan került a pleurális üregbe fél liter véres folyadék.

Tüdőödéma Zolotarjovnál is fennállt, vagy 1 liter folyadékot találtak ott, de betudták a bordatörések következményének.

Aztán ott van Luda orra, a porc laposra tört, de a csont sértetlen maradt. Épp úgy, mint Kolevatovnál. Krivonyisenko orrát állítólag madarak csipkedték le, de csak a porcot, a csont megmaradt…

És ez csak a sérülések piciny töredéke. De ha tényleg így néztek ki szerencsétlenek, akkor már tényleg elképzelni sem tudom mi történhetett velük.

 942. warr — 2013-03-18 20:28 

@leguan: És vártak majdnem kilenc évet? 🙂

 941. abigel — 2013-03-18 20:28 

@abigel:
(az anyázásnál a wikis főnökökre gondoltam, nem tiborura! ;))

 940. leguan — 2013-03-18 20:25 

@igazitrebics: Erre a szerepre ideális jelölt Zolotarjov! Azt gondolom, hogy a háború folyamán kihúzhatta a gyufát olyanoknál is, akiknél nem kellett volna.

 939. Salamancai űrhajós — 2013-03-18 20:14 

@igazitrebics: Lehetne. De akkor miért engedtek volna oda több mint száz civil szemtanút? Nem lett volna egyszerűbb egy-egy urnát visszaadni a családoknak? Vagy végleg eltüntetni a testeket, hogy az életben ne találja meg őket senki?
Szerintem a hatóságok kezdeti töketlenkedése azt mutatja, hogy gőzük sem volt arról, hogy mit találnak…

@SLC: Viktor Nyikitin? Ez azért érdekes…

És ki vagy mi az a Lobazov?
„Об устройстве лобаза даже думать не приходиться.”

 938. igazitrebics — 2013-03-18 19:57 

@Salamancai űrhajós:
Nekem az egyik majdnem rögeszmém, hogy egy vagy több ember likvidálása miatt (lásd Mór), kinyírták mindannyiukat. Úgy összekevertek mindent, hogy épeszű ember ne találjon egy igazi kapaszkodót sem.

 937. Salamancai űrhajós — 2013-03-18 19:49 

@igazitrebics: Szerintem nagyon érdekes képeket találnánk abban a bizonyos eltűnt boríték-mellékletben. Szerintem egycsapásra megértenénk, mi is történt Djatlovékkal.

 936. Salamancai űrhajós — 2013-03-18 19:45 

@klogg: Pont a sátorból való menekülés és a vissza-nem-térés az érdekes. Szerintünk a sátorban úgy érezték, hogy közvetlen életveszélyben vannak (légszomj), de fegyvert nem kell vinni (a sátorban maradtak a fejszék pl.). Amikor kivágták magukat, akkor rájöttek, hogy tényleg közvetlen életveszélyben vannak, de teljesen más okból, és ezért rohantak le a hegyen.
Szerintem ez nem rendezett levonulás volt, inkább futás-bukdácsolás. Akin volt lábbeli, az valószínűleg gyorsabban haladt. Mikor meglátták a nagy fát, természetes volt, hogy a többi társukat is megpróbálják kiabálással odanavigálni, mivel az egyik legjobban látható tereptárgy volt.
Mire az utolsó emberek odaértek, lehet, hogy már a tüzet is megrakták a többiek (meglepő, hogy milyen szervezetten haladtak a túlélő-checklist pontjai mentén).
A veszélyforrás pedig addigra eltűnt vagy látványosan egy helyben ácsorgott. Tovább menekülni nem volt értelme, visszamenni viszont (még) nem mertek.
Ilyen bizarr sebeket pedig szerintem nem okoz a véletlen. Tőből hiányzó nyelv, hiányzó felső állkapocs, kétoldali totális bordatörés, vér meg sehol.

 935. warr — 2013-03-18 19:40 

@Salamancai űrhajós: Csak fel kéne venni a kapcsolatot Judinnal, amíg még él, valamint a Gyatlov-alapítvánnyal… 🙂

 934. Salamancai űrhajós — 2013-03-18 19:34 

@warr: Na igen. Még valamikor az első blogon, a 300. komment környékén írtam, hogy olyanok a hőseink, mintha egy regény szereplői lennének, akiket csak annyira írtak meg, amennyire a sztori indokolta. Papírmasé-figuráknak tűnnek, nem hús-vér embernek.
A helyzet azóta meglepően keveset javult, az új források és a rengeteg kutatás ellenére: korábbi szerelmi szál, a Cseljabinszk-40-es sugárbaleset pár körülménye, egy-két személyes terv egyetem után, Nyikoláj megígérte anyukájának, hogy ez lesz az utolsó túrája (ez utóbbi elég morbid) stb.
54 évvel az események után már annak is unásig ismert infónak kéne lennie, hogy ki kivel és hogyan ismerkedett meg.
Ehhez képest azt sem tudom megtalálni sehol, hogy mi volt a TELJES útvonalterv!

 933. warr — 2013-03-18 19:22 

Az a baj ezzel az egész történettel, hogy fájdalmasan keveset tudunk a főszereplőkről. Tudom, hogy álomkategória, de én nagyon szivesen látnék olyan infókat, dokumentumokat, mint például Zolotarjov Vörös Hadsereg-beli aktája, kvázi szolgálati naplója, hogy a túrázók hány alkalommal túráztak együtt, milyen tagösszetétellel, hova, hogy alakult a szerelem Zina és Dorosenko majd Zina és Gyatlov között… mi volt pontosan Krivoniscsenko munkéja Cseljabinszk-40-ben, ilyenek. Talán kicsit közelebb kerülnénk a megoldáshoz.

 932. abigel — 2013-03-18 18:59 

@SLC: Szerintem nem kell sokáig várnod!
Bár ezek után a djatlovos szövegnél nagyon óvatosak lesznek!

És remélem jó nagy körmöst szerzett Tiboru a kis lusta szerkesztőnek ezzel a körrel! hehehe
(vagy naiv lennék, és csak együtt anyáznak?)

 931. tiboru — 2013-03-18 18:41 

@SLC:

Nekünk is vannak járőreink, nem csak nekik 😀

 930. SLC — 2013-03-18 18:34 

@MVB: Íme a bizonyíték:
http://dyatlov.corneliusnoir.hu/
:DDD

De előre szólok, ha innen másolnak, ráfáznak!

@tiboru: azért nem árt néha visszanézni a wikire, mert képesek visszarakni az eredeti szöveget egy idő után 🙁

 929. falusiliba — 2013-03-18 18:30 

Esetleg tiborunak kellene egy teljesebb szócikket közzé tenni, de megértem, ha idegenkedik a magyar wikitől.

 928. MVB — 2013-03-18 18:14 

Azért a wikipédiás népeknek nem kellene ezt a tiltást tragédiaként felfogni. Szerintem néhány heti kutatás és elemzés után egy normálisan írni tudó emberke frankó saját cikket hozhatna össze az esetről, nem csak lenyúlással lehet ezt megoldani. (A babérokért tessék csak megdolgozni…)

 927. igazitrebics — 2013-03-18 18:03 

@tiboru:
Háát bizony ehhez már pofa kell!

 926. tiboru — 2013-03-18 17:55 

@tiboru:

„A korábban itt olvasható szöveg megegyezett az interneten vagy más módon elérhető alábbi forrással vagy forrásokkal, és nem állapítható meg, hogy a szöveg idemásolását a szerző engedélyezte-e.”

Nem állapítható meg?!

Na akkor most döntöttem el, hogy NEM engedélyezem, akkor sem, ha kérik.

 925. igazitrebics — 2013-03-18 17:49 

@tiboru:

“Úgy tűnik, hogy ez a szócikk vagy szakasz külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti.”

Hááát nekünk is olybá tűnik nem kedve Wiki!
Mester!
Érdemes volt egy két kört futni! És még tacsiban van a koki meg a saller is! 🙂

 924. tiboru — 2013-03-18 17:43 

„Úgy tűnik, hogy ez a szócikk vagy szakasz külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti.” – ez olvasható az ominózus szócikk helyén.

Akkor ezt megoldottuk 🙂

 923. tiboru — 2013-03-18 17:38 

@leguan:

Hát ja, a rengeteg kommentet és linket már macerás volt átolvasni.

 922. leguan — 2013-03-18 17:10 

@tiboru: A wiki-s szerző azzal is beégette magát, hogy azokat a dolgokat is átmásolta, amelyeket azóta cáfolt (vagy megkérdőjelezett) a nyomozás…

 921. SLC — 2013-03-18 16:25 

@tiboru: pár éve ilyesmi miatt én is kivertem a balhét a Wikinél, le is szedték az inkriminált bejegyzést. Másolni ugyanis nekik sem szabad.
Már várom, hogy rátaláljanak a honlapomra, és onnan másoljanak :gonosz vigyor:

 920. Salamancai űrhajós — 2013-03-18 16:25 

Tiboru, olvastam a reklamációdat a szócikk vitalapján. Korrekt és higgadt, gratulálok. Nagyon remélem, hogy észbe kapnak…

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Gyatlov-%C3%A1tkel%C5%91_incidens

 919. Salamancai űrhajós — 2013-03-18 16:20 

A vitalapon ez van:

” 2013. március 14., 22:09‎ Chilly (vitalap | szerkesztései)‎ . . (12 020 bájt) (+12 020)‎ . . (Szócikk létrehozása)”

Ez azt jelenti, hogy a 13-i vetítés másnapján készült ez a szócikk? Talán egy lelkes új kolléga nyúlta le a blogposztot, némileg átírva. Némileg… :-/

 918. Salamancai űrhajós — 2013-03-18 16:17 

@tiboru:

„A lap utolsó módosítása: 2013. március 18., 10:46”

Ez vajon mi lehet?

 917. tiboru — 2013-03-18 16:15 

@emmalisa:

Tudod, az a kiemelten idegesítő, hogy amikor pár évvel ezelőtt egy-két szócikkhez be akartam linkelni egy-két saját posztot (forrásként vagy külső olvasnivalóként), majdnem letépték a fejem, mert a blog nem megbízható műfaj, ők meg csak többszörösen ellenőrzött forrásokat használnak.

Ja. Lopni szabad a blogból, ilyenkor nem baj, hogy „csak” blog…

 916. emmalisa — 2013-03-18 16:14 

@leguan: Hát ezért töröm a kis buti fejem – ahogy Brumi mackó mondaná. 🙂

Nem logikusak az események. Bizonyos infokat ki kell szortíroznunk, na de melyikeket?

 915. emmalisa — 2013-03-18 16:12 

@tiboru: Szerintem első lépésként tegyél fel a blogra egy nyilatkozatot a szerzői jogokról. A facebookon tudok neked üzenetben küldeni egy mintát. Közben pedig reklamálj a wiki szerkesztőknél!

 914. tiboru — 2013-03-18 16:07 

Szolgálati közlemény:

Több olvasó is jelezte, hoyg a magyar Wikipédián megjelent egy szócikk, amely (saccra úgy 65-70 %-ban) a posztomból átvett (és itt-ott írásjelek magasságában megváltoztatott) bekezdésekből áll. Itt meg lehet nézni, kíváncsi vagyok a véleményetekre:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyatlov-%C3%A1tkel%C5%91_incidens

Megnéztem és például ilyeneket találtam:

A.1.) „Miután a sátrat pánikszerűen, futva elhagyták, és az erdőszéli fa alatt összegyűltek és tüzet gyújtottak, körülbelül 20-25 perc elteltével – valami miatt – a teljes csoport megpróbált visszajutni a tőlük nagyjából 900 méterre fekvő eredeti táborhelyre. Ez senkinek sem sikerült. Legközelebb Zinaida jutott, akinek a 900-ból 650 métert sikerült megtennie, mielőtt összeesett volna. Zinaida holtteste körül vérnek tűnő nyomokat rögzítettek a hóban (néhány cseppet), amelyek, mint utólag kiderült, nem tőle, és nem is a társaitól származtak. Az elsődleges vércsoportvizsgálat után a bizonyítékot továbbküldték egy moszkvai laborba egy aprólékosabb kontrollra, de a minták útközben elvesztek (Wikipédia)

A.2.) „Miután a sátrat pánikszerűen, futva elhagyták, s miután az erdőszéli fa alatt összegyűltek és tüzet gyújtottak, körülbelül 20-25 perc elteltével – valami miatt – a teljes csoport megpróbált visszajutni a tőlük nagyjából 900 méterre fekvő eredeti táborhelyre. Ez senkinek sem sikerült; a legközelebb Zinajdának sikerült érnie, akinek a 900-ból 650 métert sikerült megtennie, mielőtt összeesett volna. Mellesleg Zinajda holtteste körül vérnek tűnő nyomokat rögzítettek (pár cseppet a hóban), amelyek (mint utólag kiderült) nem tőle, és nem is a társaitól származtak. Az elsődleges vércsoportvizsgálat után a bizonyítékot továbbküldték egy moszkvai laborba egy aprólékosabb kontrollra, de a minták valahogy elkallódtak a hosszú úton…” (Konteóblog)

Egy másik:

B.1.) Ljudmila Dubinyina esetében úgy tört el minden bordája és úgy mozdultak el egyes szervei, hogy külsérelmi nyomot nem találtak rajta. Egy repülőorvos azt a hasonlatot használta, hogy olyan volt, mintha Ljudmila legalább 100 km/h sebességgel repült volna, majd felsőteste hirtelen egy sűrített levegővel telt, rugalmas falba ütközött volna. A lány szája nyitva volt, a nyelve hiányzott, amit később azzal magyaráztak, hogy a test bomlása ott kezdődött el (ő egyike volt a májusban megtaláltaknak). Az eredeti jegyzőkönyv csak a hiányzó nyelvet említi meg, az okát nem. (Wikipédia)

B.2.) A két lány közül az egyik (Ljudmilla Alekszandrovna Dubinyina) esetében például úgy tört el minden (!) bordája és úgy mozdultak el egyes belső szervei, hogy külsérelmi nyom nem is látszott rajta; később egy repülőorvos azt a hasonlatot találta mondani, hogy olyan volt, mintha Ljudmilla legalább 100 km/órás sebességgel repült volna, majd felsőteste hirtelen egy sűrített levegőből álló, kicsit rugalmas falba ütközött volna. Ljudmilla szája nyitva volt, nyelve teljesen hiányzott. Ezt később azzal magyarázták, hogy a test bomlása ott kezdődött (ő is azok közé tartozott, akiket csak májusban találtak meg). Igenám, de az eredeti jegyzőkönyv csak a hiányzó nyelvet említi (отсутствует язык), a hiány okát nem, ami egy boncmestertől elég trehány hozzáállás. (Konteóblog)

Egy harmadik (tényleg csak találomra):

C.1.) Az eredeti mentőcsoport tagja volt egy szverdlovszki író-újságíró, Jurij Jarovoj is, aki nyolc évvel az események után írt a történetből egy krimit, ami a A legmagasabb nehézségi kategóriájú (Высшей категории трудности) címmel jelent meg. A szerző később elmondta, hogy az Újságírószövetség és a Belügyminisztérium cenzorai kétszer is átíratták vele az egészet mígnem végül sikerült elfogadtatnia velük. Jarovoj 1986-ban egy tisztázatlan okok miatt bekövetkezett autóbalesetben vesztette életét feleségével együtt. Az újságírói hagyatékából az a két dosszié hiányzott, amelyekbe az incidenssel kapcsolatos magánnyomozásának dokumentumait gyűjtötte. (Wikipédia)

C.2.) Az eredeti mentőcsoport tagja volt egy szverdlovszki publicista, bizonyos Jurij Jarovoj is, aki – korának egyfajta oknyomozó újságírójaként – belevetette magát a történtek feltérképezésébe. Nyolc évvel az események után írt is belőle egy krimit, ami a „Nehézségek legmagasabb kategóriája” (Высшей категории трудности) címet viselte. A szerző később elmondta, hogy az Újságírószövetség és a Belügyminisztérium cenzorai kétszer is átiratták vele az egészet (Jurij fegyelmezett szovjet íróként a megjelenés előtt természetesen benyújtotta a kéziratot véleményezésre az illetékesekhez), mígnem (egy kicsit meghepiendesítve) sikerült elfogadtatnia azt. Ami azt illeti, Jarovoj egy titokzatos autóbalesetben vesztette életét feleségével együtt valamikor 1986-ban, s újságírói hagyatékából pont az a két dosszié hiányzott, amelyekbe az incidenssel kapcsolatos magánnyomozásának dokumentumait gyűjtötte. (Konteóblog)

Na és egy utolsó (pedig van még bőven):

D.1.) Egy Szorokin nevű (azóta elhunyt, de az ügy felderítésében aktívan részt vett) KGB-tiszt hozzátartozója 2004-ben azt nyilatkozta egy orosz tévéműsorban, hogy emlékezete szerint Szorokin már február 4-én úgy ment el otthonról, hogy azt mondta a családjának: most jó három hétig nem látják majd, mert egy kiemelt állambiztonsági ügyben dolgozik, lévén hogy „valami hülye hegymászók olyasmibe keveredtek, amibe nem kellett volna”. (Wikipédia)

D.2.) Egy Szorokin nevű (azóta elhunyt, de annak idején az ügy felderítésében aktívan részt vett) KGB-tiszt hozzátartozója 2004-ben azt nyilatkozta egy orosz tévéműsorban, hogy emlékezete szerint Szorokin már február negyedikén (!) úgy távozott otthonról, hogy azt mondta a családjának: most jó három hétig nem fogják látni, mert egy kiemelt állambiztonsági ügyben dolgozik, lévén hogy „valami hülye hegymászók olyasmibe keveredtek, amibe nem kellett volna”. (Konteóblog)

Nem folytatom, pedig további hosszú bekezdések ilyenek.

Ha van valakinek wikipédiás haverje, kérdezze már meg túlük, hogy ez így hogy? Vagy azzal letudták, hogy a cikk végén az 5 forrás között nagylelkűen feltüntetik a Konteóblogot is?

Tényleg tele van a zsákom 🙁

 913. SLC — 2013-03-18 15:58 

@emmalisa: Ez azért ciki, mert Pjotr Bartolomej szerint a nyugati sajtóban megjelent cikkek hatására erőltették a keresést.
Ez már annyira népmesei, hogy néha a megtörténtében is kételkedem.
A lavina-elméletről annyit, hogy nem találtak a lejtőn vonszolás nyomokat, pedig ha ott lavina volt, akkor többen nem a saját lábukon jöttek ki a sátorból. Nyolc vagy kilenc pár lábnyom vonult ott le, de mind a saját lábán. Ráadásul egy lavina elviszi és legyezőszerűen szétteríti a kisebb dolgokat a lejtőn. Itt a sátorban minden a helyén volt, egyetlen zseblámpát találtak kint a hóban.

@FilcTroll: hát ez az, amit soha nem fogunk megtudni. Én elégedett lennék azzal is, ha kiderülne a hogyan.
Szerintem is bent ijedtek meg, de annyira, hogy Szlobogyinnak pl. csak az egyik lábán volt csizma, a másik a sátorban maradt. Ezt megmagyarázná a könnygáz: épp levette az egyik csizmát amikor a támadás történt, utána meg már nem látott, jóformán félvakon mászott ki a sátorból. Nem nagyon tudok elképzelni más olyan esetet, amikor az ember fél csizmával a lábán kirohan a -20 fokba, a nagy orosz télbe.

@gazitrebics: igen, így működött a béke követe, a nagy Szovjetunió. Az egyik legrohadtabb diktatúra, amit a bolygó látott.

@leguan: én is ezt mondom. Ki kellett zárni a kémkedést, a titkosszolgálati szálat, a többi meg ki a kutyát érdekelt akkoriban. Vagyis az elkövetők – feltéve, hogy emberek követték el – arra játszottak, hogy ne maradjon nyom utánuk, ami a hadsereg, vagy titkosszolgálat irányába mutat. És mivel pontossan tudták ki és milyen eszközökkel nyomoz utánuk, hát sikeresek is voltak.
És a nyomokkal kapcsolatban: itt lépnek be a szpecnaz katonák a rövid és széles sítalpaikkal, ami alig hagy nyomot… legalábbis nekem itt nagyon sok mindenről ők jutnak eszembe.

 912. leguan — 2013-03-18 15:48 

@emmalisa: Igen, a lavina megmagyarázhatná a sérüléseket, de a lábnyomokat, a holttestek elhelyezkedését és még néhány dolgot nem.
A sátor elhagyására lehet magyarázat a – bármilyen okból kitört – pánik, de arra nem, hogy 900 métert (kb. 20 percet) gyalogoltak alig felöltözve. A csapatot a sátorból történő (állítólag még csak nem is futólépésben) távozásra bíró kényszerítő erőnek mindvégig fent kellett állnia!

 911. emmalisa — 2013-03-18 15:20 

@leguan: Pontosan én is így gondolom.
Nekem ez is egy érv amellett, hogy nem volt benne a keze a szovjet vezetésnek.

Amit Szorokin mondott „valami hülye hegymászók olyasmibe keveredtek, amibe nem kellett volna” az is értelmezhető úgy is, hogy az amcsikkal keveredtek bajba, vagy bűnözői körökkel akasztották össze a bajuszt.

Nekem az a gondom az eégsz történettel, hogy amikor letisztogatod és elsőnek csak az alaptényeket nézed: eltűnik kilenc hegymászó, később megtalálják őket holtan. Aztán megkeresed a lehetséges indokokat – nekem a lavinaelmélet teljesen logikusnak látszik – rázúdult a sátorra, ketten szenvedtek bordatörést, egy ember koponyatörést (akinek a feje alatt volt a fotógépe) – utána ahogy elkezded visszafelé felépíteni a cselekményt, mintha visszapörgetnéd az időt, rögtön jönnek az első égető kérdések: tapasztalt hegymászó hogy indulhat el a biztos halálba egyszál semmiben, legalább a pokróca nélkül, amit magára ránt.

 910. leguan — 2013-03-18 15:02 

@emmalisa: Az a tény, hogy a helyszínre az egyetemistákból szerveződő mentőexpedíció érkezett először számomra megkérdőjelezi azt a feltételezést, hogy az állami szervek – legalábbis kezdetben – különösebben érdekeltek lettek volna az ügy minden részletére kiterjedő nyomozásban. A későbbi ténykedésük is inkább mintha arra irányult volna, hogy biztosak legyenek abban, hogy mi NEM történt.

 909. zizzi — 2013-03-18 14:27 

@leguan:
907.


Megjegyzem csak azok a nyomok maradtak meg valamennyire, amiket cipőben vagy anélkül tapostak (mert az mélyen benyomódott a hóba), hótalp, síléc, egyéb nyom (ami nem nyomódik be mélyen a hóba) nem volt, vagy nem találtak, mert azokat tüntette el először az időjárás!

Ebben teljesen igazad lehet, ez viszont megengedi, hogy akar manysik akar katonak sitalpas-hotaposos nyomai MAR ne latszodjanak…..

 908. emmalisa — 2013-03-18 13:03 

@SLC: Én mindig azzal kezdem a munkámban is a vizsgálódást, hogy lepucolom az anyagot amivel dolgoznom kell. Csak így láthatom az eredeti struktórát, az apró karcolásokat amiből aztán összetehetem a nagyobb képet.

Ennél a történetnél valóban rengeteg a népmesei elem. Próbálom magamban letisztogatni, kivenni belőle a felesleges és félrevezető sallangokat, de nagyon nehéz a sok félinformáció és a „lehet, hogy nem is olyan fontos információ” miatt.

Egyébként megpróbáltam utánanézni az általan elérhető angol levéltárakban, vagy online gyűjteményekben, hogy van-e az incidensről bármi érdekes, de a Djatlov(Dyatlov) névre, csak Csernobillal kapcsolatosan voltak találatok.

 907. igazitrebics — 2013-03-18 11:14 

@SLC:
Egy egészen más témában, egy másik blogon valaki ezt írta róluk:
A szovjet birodalom és a bolsevizmus lényege a hazugság, hamistás, manipuláció, provokáció, ezért a szovjetek információi eleve nélkülözik a hitelességet, pláne az olyan információik, amelyekkel kapcsolatban politikai érdekeltségük van, például az ellenségeik lejáratása. A szovjetek bármire és annak ellenkezőjére is képesek voltak bármennyi bizonyítékot, tanút, tanúvallomást előállítani, hamisítani amikor éppen szükségük volt rá.

 906. bilkis — 2013-03-18 10:49 

Sziasztok! Kezdő rákattanó lévén nem olvastam minden hozzászólást, csak nagyjából. Nem tudom, arról volt már-e szó vagy valaki talált-e arra épkézláb magyarázatot, ha pánikszerűen, a szélrózsa minden irányába távoztak a sátorból, hogyan lehetséges, hogy mégis mindannyian tudták, annál a bizonyos fenyőfánál kell gyülekezniük? Ezt volt idejük leegyeztetni, de felöltözni nem? Nekem nem áll össze a kép, ott vannak kilencen a sátorban, atlétatrikóban megbeszélik, hogy a 900 méterre lévő fánál találkoznak, majd további koncepció nélkül kitörnek a sátorból és 9 felé szaladnak?

 905. FilcTroll — 2013-03-18 06:53 

@SLC: Le a kalappal a társaság felkészültsége előtt, tényleg mindenre gondoltok 🙂

Géppisztolyos kiűzetés: útvonalengedéllyel rendelkező csapat vegzálása és balesetnek álcázott agyonfagyasztása vajon kinek-minek jó? Ld. még klogg reális kételyeit. Könnygázhoz sajnos volt szerencsém, szerencsére nem ennyire töményen, de a kérdés ugyanaz: miért?

@klogg: +1, bár sztem bent ijedtek meg.

 Visszajelzés904. The Dyatlov Pass Incident (2013)(Halálhegy: A Djatlov-rejtély) | cinegoredottk — 2013-03-17 21:40 

[…] Teóriák blog általam nagyon nagyra becsült írója tartott egy kis beszélgetést. A Djatlov-incidensről szóló cikke a kedvenceim közé tartozott, úgyhogy nagyon vártam, hogy ez a nem mindennapi történet […]

 903. leguan — 2013-03-17 21:15 

@klogg: 3 hét múlva találták meg őket! A hó és a szél a nyomok egy részét, de nem mindet, betemette. Ezért nem találták meg a menedéket építő négyet sem hamar, mert nem vezettek oda nyomok…
Megjegyzem csak azok a nyomok maradtak meg valamennyire, amiket cipőben vagy anélkül tapostak (mert az mélyen benyomódott a hóba), hótalp, síléc, egyéb nyom (ami nem nyomódik be mélyen a hóba) nem volt, vagy nem találtak, mert azokat tüntette el először az időjárás!

 902. SLC — 2013-03-17 20:31 

@leguan: Olvasd el http://murders.ru/Dyatloff_group_1.html cikket, a 9. pontban tárgyalja a sátrat, hát elég részletes. És még az sem a szakértői vélemény, csak annak az internetes ismertetése. Persze nem azt mondom, hogy minden pontban igazat ír, hiszen honnan tudnám, de megvizsgálja a lehetőségeket pro és kontra.

@klogg: ezt a szél rendezte így. Egyik helyről elhordta a havat, másik helyre odahordta. Ez nem egy sík terület volt. Van ez így.
Ja, és üdv a klubban 🙂

@emmalisa: ez van. A murders.ru oldalon ezt adták elő, és eddig az a legrészletesebb forrás. Egyébként nekem az egész olyan népmeseinek tűnik, főleg a narancs színű pulzáló tűzgolyók…

@igazitrebics: mondasz valamit.

 901. leguan — 2013-03-17 20:11 

@SLC: A szakértői vizsgálatnak nem csak azt kellett (lehetett) volna megállapítania, hogy belülről vágták ki, hanem ki kellett volna, hogy térjen a vágás(ok) irányára, esetleges sorrendjére, a használt eszköz jellegére (élesség, pengehossz, pengeszélesség, stb.)… ehhez képest nekem kicsit összecsapottnak tűnik.

 900. klogg — 2013-03-17 20:10 

Ja igen: Zinaidát és Rusztemet több tízcentis hó alatt találták meg, de tőlük két-háromszáz méterre a sátor mellett tisztán megmaradtak a nyomok, amikből azt is ki lehetett venni, hányan vonultak le és milyen tempóban a domboldalon? Ne már.

 899. klogg — 2013-03-17 19:58 

Szerintem nem valószínű, hogy a sátoron belül volt az „ok” a menekülésre. Ez egy kb. 4 m hosszú, 1,8 m széles és nem egész 1,5 m magas sátor volt (valaki javítson ki, ha tévedek, most nem találom a pontos adatokat), amibe ha mind a kilencen bepréselődtek (és a jelek arra utalnak, hogy így volt mivel nem volt kedvük/erejük a másikat felállítani) akkor abban nem focizhattak nagyon, kb. fél méter jutott egyenként, szorosabban voltak, mint az olajos heringek a dobozban, nem is tudom, hogy öltözködtek, ettek, nemhogy még atomtöltetes rádiót vagy isten tudja mit is elővegyenek játszani.

Ez talán magyarázat is a belülről való sátorszabdalásra – aki a bejárat közelében volt, lehet hogy elkezdett bíbelődni a zsinórral, de a többiek pánikjukban nem ugrálhattak át egymáson, felállni sem lehetett ott, sokkal egyszerűbbnek tűnt kivágni magukat. Hogy miért, az persze jó kérdés.

Én valamiért nem hiszek a KGB/Specnaz/géppuskások verzióban, nem így maradt volna utánuk a helyszín, a fényképezőgépek/iratok biztos eltűntek volna, a halottakat úgy eltüntethették volna, ahogy akarják, a hatóságok is szemmel láthatólag tanácstalankodtak, szóval nem tetszik ez a változat. Van hiteles bizonyíték a „rendezett” levonulásra a domboldalról a lefotózott lábnyomokon kívül? Azok a fotók mikor készültek? Honnan tudható, hogy az elsőként odaérő diákok nem tévedtek-e e tekintetben? Mert az első napon szakértő a közelben sem volt, hacsak a manysikat nem vesszük profi nyomolvasónak, egy legalább volt ott a megtaláló csapattal.

Tudniillik ez az a pont, ahol rögtön nem értem az egészet. Azt élénken el tudom képzelni, hogy mondjuk valami titkos fegyverkísérlet következményként hirtelen jövő erős moraj/remegő föld rögtön a lavinát juttatja eszükbe, pánikba esnek, amilyen gyorsan tudnak, kimenekülnek, hisz másodperctöredékek vannak eldönteni, hogy pillanatok alatt több méter hó alatt végezzék, ami biztos halál, vagy legalábbis elodázzák a dolgot. Nem vagyok képben hegymászásilag, nem tudom, mennyire hideg fejjel gondolkozik az ember ilyen veszélyhelyzetben, de el tudom képzelni, hogy bármennyire profi valaki, nem mérlegel, és nem kezd el meleg öltözékeket összeszedni, hanem ahogy van, kirohan, mert nem akar azonnal meghalni, még ha nincs is teljesen felöltözve. Ha betemeti a hó és eszméleténél marad,talán van esélye kikaparni magát, de a sátor alatt esélytelen. Majd csak a halálfélelem elmúltával egy-két perc után kezd el józanul gondolkodni, hogy „de jó lett volna,ha hozok ezt-azt”.

No de ebbe már rögtön belerondít a lesétálás, ami arra utal, hogy a pánikjukat sikerült megfékezni. Húsz méter után körbenéztek, van lavina vagy nincs (már amennyit láttak a koromsötétben)? Nincs. Akkor miért nem fordultak vissza rögtön a cuccért? Viszont ha leszaladtak (már ha lehet szaladni másfél méteres hóban) hátra sem nézve, akkor érthető a tanácstalanságuk a fa alatt, meg egy csomó más dolog is. Ilyen távolból nem tudták megítélni, hogy van/volt-e lavina, vastag hóréteg borítja-e a sátrat vagy nem, különösen ha a földrengés/moraj még tartott, és esetleges ijesztő fények még jobban megrémítették őket. Könnyen lehet, hogy kétségbeesésükben össze is verekedtek (Rusztem sebesülései?), egymást okolva a rossz sátorhelyválasztásért/pánikért/otthagyott holmikért, aztán voltak, akik megpróbáltak visszajutni, még akkor is, hogy nem tudták, megtalálják-e egyáltalán a sátrat, míg néhányan búvóhelyet próbáltak építeni, de a hideg közben elvégezte a többit. Csak az a bibi, hogy bordatörésekre meg az egyéb súlyos sebesülésekre egyszerűen nincs magyarázat, hacsak nem Kolevatov ugrált dühében/őrületében/félelmében a másik kettőn, és Tibo-nak beverte a fejét valamiért. Vagy a hó súlya, ami haláluk után betemette őket, és a holttesteknek törtek el a bordái, de ez olyan halvány magyarázat, hogy vissza is vonom rögvest.

A nyelv/szemhiányt én a természetnek tulajdonítom, és kész, csoda hogy annyi is megmaradt belőlük májusra, amennyi.

Egyébként érdekes pszichológiai dolog, mennyire meg tudja fogni ez a történet azt, aki kicsit is beleássa magát. Én is ezen kattogok egy hete, mióta először olvastam róla (és teljes értetlenséggel állok az előtt, miért nem hallottam eddig erről soha a büdös életben, pedig nem tegnapi eset). Hogy a rejtély, a tragédia vagy az áldozatok miatti részvét okozza ezt, nem tudom. Mindenesetre én úgy érzem egy hete nézegetve a fotókat, hogy szinte magamhoz közel állónak érzem ezeket a szerencsétleneket.

 898. igazitrebics — 2013-03-17 19:40 

Szerintetek van a világon egy ember is, aki tudja, hogy melyek a manipulációmentes adatok, tények? Mert 54 évvel az események után, ismerve a SzU-ban bevált gyakorlatot a tények manipulálására, ezzel az erővel az angyalok szárnyáról is beszélhetnénk!
Én annyit tanultam meg velük kapcsolatban, hogy ha azt mondják, hogy a tej fehér, akkor én azonnal megyek szemészetre.

 897. emmalisa — 2013-03-17 19:24 

@SLC: Ez olyan tipikus népmesei motívumnak tűnik.

 896. SLC — 2013-03-17 19:17 

@leguan: helyesbítek. A murders.ru olyasmit ír – ha jól értem -, hogy március végén Korotaev nyomozó az egyenruháját szerette volna megvarratni, ezért járt ott a varrónő, aki ránézésre megmondta, hogy a sátrat belülről vágták ki. Ekkor küldték el igazságügyi szakértőhöz a sátrat Szverdlovszkba, aki igazolta a vélekedést. Persze ez sem 100%, mint ahogy ebben az ügyben semmi sem az.

 895. SLC — 2013-03-17 19:12 

@abigel: nem árt néha a murders.ru cikket átolvasni. Ott írnak erről a Nyikitin fiúról, azt mondják, hogy semmi köze nem volt Gyatlov csapatához, az UPI-n tanult, és kétoldali tüdőgyulladásban halt meg. A család annyira szegény volt, hogy nem tudták hazaszállítani, ezért lett eltemetve ott helyben.

 894. SLC — 2013-03-17 16:03 

@warr: hát nem tudom. Lehet, hogy a Gyatlov-incidensnek egy eltorzult verziója köszönt vissza. Erről eddig én sem hallottam, bár ez nem jelent sokat 🙂

 893. SLC — 2013-03-17 15:35 

@leguan: varrónő volt. Kimosták a sátrat, kiterítették, és a varrónőnek pont ott volt dolga a mosodában. Ránézett a ponyvára és közölte, hogy azt belülről vágták ki. Utána már jobban megvizsgálták, és igazat kellett adjanak neki.

 892. leguan — 2013-03-17 14:38 

@tiboru: Mintha valahol azt olvastam volna, hogy a rendőrség egyik polgári alkalmazottja (takarítónő? titkárnő?) hívta fel a figyelmet arra, hogy a sátorlap belülről van kivágva. Utána megvizsgálták.. és tényleg.
A naplók szerint a sátor már eleve el volt szakadva több helyen, talán azon is volt vita, hogy ki varrja meg… a helyszínelés mégsem különbözteti meg a korábban keletkezett vágás(oka)t, szakadás(oka)t.
A sikertelen vágási kísérletekhez hasonló nyomot hagy például az is, ha egy éles vagy hegyes tárgyat (kályha alkatrész, síbot, stb.) végighúznak a kifeszített ponyván,

 891. tiboru — 2013-03-17 14:26 

@SLC:

Így van, a sátor belső „falán” is voltak karcolások.

 890. tiboru — 2013-03-17 14:24 

@leguan:

Nem tudom, 54 évvel ezelőtt milyenek voltak az orosz helyszínelők, de azt bizton állíthatom, hogy egy mai magyar kollégájuk kábé 3 másodperc alatt kimutatja, hogy hogyan és melyik irányból szúrták bele a pengét először a vászonba.

 889. leguan — 2013-03-17 14:12 

@tiboru:
http://kistarcsa.freeblog.hu/files/Cut%20001.jpg
A nyíl mutatja a vágás irányát. Ebben az esetben a vágóél az anyag felénk eső oldalán vág.
http://kistarcsa.freeblog.hu/files/Cut%20002.jpg
A nyíl továbbra is a vágás irányába mutat, de most a vágóél az anyag ellentétes oldalán fejti ki a hatását.

 888. SLC — 2013-03-17 14:05 

@warr: Igen, ez is benne van a dologban. De ha visszanézed az útvonalukat, aznap alig pár mérföldet haladtak, annyira fáradtak nem lehettek. Ráadásul a reggeli fotókon – már ha jól raktam őket sorrendbe, persze ez sem biztos – még jókedvűek, és nincs ez a nagy hófúvás sem. Szóval kétesélyes a dolog.

@warr: ha jól emlékszem a hivatalos verzió úgy szólt, hogy a sátorból kifelé futottak vagy húsz métert, aztán szépen rendezetten levonultak a völgybe. Mindenképp nagyon furcsa.

@leguan: most fejeztem be a kutatásnak ezt a részét, majdnem szó szerint ezt írtam én is.

@lebearpolaar: a hóbarlangtól pár méternyire találtak rájuk. Azért tudtak barlangot ásni, mert ott már kezdődött a vízmosás, elég mély volt a hó.
Köszi az infót a negatívokról.

@FilcTroll: kaptál már zárt térben könnygázt az arcodba? Akkor egy életlen kanállal kikaparod a betonfalat is, csakhogy levegőhöz juss. Pláne ha mindez váratlanul történik, közben kint üvöltenek és lőnek… És szerintem itt ilyesmi történhetett. Húsz métert futottak úgy, hogy nem láttak szinte semmit, aztán utánuk szóltak a sátor mellől, hogy ez egy katonai terület, irány völgy, nem öltözik, nem fog meg semmit, aki visszanéz azt lelövik. Esetleg reggel visszajöhetnek, ha addig kihúzzák.
Nem mondom, hogy ez történt, de sok mindent megmagyarázna.

@leguan: ha jól emlékszem, a sátor ponyvája belülről össze volt kaszabolva, ugyanis nem sikerült elsőre átlyuggatni, mivel nem volt rendesen kifeszítve. Vagyis a nyomozás azért mondta, hogy belülről lett kivágva, mert voltak a belső oldalon erre utaló sérülések, sikertelen vágási kísérletek.

 887. tiboru — 2013-03-17 14:03 

@warr:

Na ez még keményebb, mint a mieinké – már ha igaz. Teljességgel hiányzó ( a testben felodódott?) csontváz, radioaktív testek..? Ez tutira nem völgyszél volt, noha a fák sávos kidőlése/kitépése még erre is engedne következtetni.

 886. tiboru — 2013-03-17 13:58 

@leguan:

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy kristálytisztán értem 🙂

Ha valaki a sátron kívül van, az csak *kívülről* tudja felvágni a vásznat. Hacsak nem áll neki a következő, meglehetősen komplikált mozdulatsornak:

1.) Kívülről beleszúrja a kést a sátorvászonba
2.) Csinál egy vágást
3.) Ezen a vágáson benyúl a késsel
4.) Belülről (meglehetősen kifacsart kézzel) ismét belevág a vászonba, hogy úgy tűnjön, belülről vágták fel.

Vagy én nem értek valamit..?

 885. warr — 2013-03-17 13:43 

Erről hallott valaki? Könnyen lehet hogy csak hoax, mert nem nagyon lehet semmit találni róla, egy órája ezen guglizok…

Nine years after the incident in the Ural mountains another group of hikers were found dead, this time in the Caucasus. The incident occured in late summer this time, however many similarities presented. The hikers’ campsite was found destroyed and the campers forced to flee with little or no provisions. Rather than being spread out, the bodies were all found within a dozen yards of each other in a nearby clearing. The scene was described as horrifying by police. The bodies were positioned as if thrown at great speed, postured as if their bones had been smashed to splinters. The results of the medical investigation was immediately sealed by the Soviet government.

Again, each of the six bodies presented with high doses of radiation, despite a normal background radiation level around the site of their deaths. During autopsy, the medical examiner discovered that the initial description of the hikers’ bones being smashed was incorrect. Their entire skeletons were entirely missing, despite having no external wounding whatsoever. High levels of calcium and other nutrients were found in their blood and surrounding tissues, as if something had somehow rapidly liquified the bone. Crime scene photos also revealed that the clearing the bodies were found in was not natural. Topographic maps taken only months before had shown the area to be a lush forest. Entire trees had been smashed to splinters in a path more than twenty meters wide and over a two hundred meter area.

 884. leguan — 2013-03-17 13:31 

@leguan: Úgy értem, hogy a próba előtt ki kell feszíteni az anyagot (pl. papírlapot valamilyen keretre)…

 883. leguan — 2013-03-17 13:29 

A nyomozás megállapította, hogy „a nagy közös sátor oldalvászna … belülről volt felvágva”. Tévedés: a nyomozás azt állapította meg, hogy a vágóél belülről érintkezett a sátor falával, de azt nem, hogy az azt mozgató kéz is a sátoron belül volt!!!
Próbáljátok ki, akár egy papírlappal is: sokkal hatékonyabb felvágni úgy, ha beszúrod a kést és utána kicsit ferdén tartva magad felé húzod az élét. Minél hosszabb a penge, annál jobban működik ez a módszer!

 882. warr — 2013-03-17 12:13 

@FilcTroll: nem olyan ellentmondásos, ha néhány géppisztolyos alak rájukdörren 🙂

 881. FilcTroll — 2013-03-17 12:09 

Oké, akkor nem találtak semmit, jöhetnek a hulladémonok. 🙂

Engem csak az a „lélektani” dilemma zavar, hogy miért hagyja ott valaki a biztonságos menedéket, a ruháit, az eszközeit úgy, hogy távozik a biztos halált jelentő, jeges, sötét semmibe?

Valami olyasmi veszély volt a sátorban vagy a közvetlen környékén, ami az ő szemükben nagyon nagy visszatartó erővel bírt, ha páran inkább a megfagyást választották. Sztem ezért van, hogy csak a tökösebbek próbáltak visszajutni — ők utolsó erejükkel inkább szembenéztek a veszéllyel a tuti meghalás helyett.

Valami azt súgja, hogy a viselkedés, az emberi reakciók megértése segíthet közelebb jutni a megoldáshoz. Pl. nehezen fogadom el azt a megállapítást, hogy rendezetten távoztak a sátorból. Gatyában, -17 fokban? Ez ellentmondásos.

 880. lebearpolaar — 2013-03-17 11:50 

@abigel: A 36-os és 24-es tekercseket is baromi praktikus okokból szoktuk elvágni, egyrészt sokkal könnyebb így levilágítani (mint bűvölni az elég hosszú kunkorodó negatívcsíkot…), másrészt könnyebb tárolni, pláne kevésbé sérül, karcolódik. Itt szerencsére nincs semmilyen konteó 🙂

Én is újonc lennék, de már régóta rá vagyok gyógyulva a témára (múlt éjjel Gyatlovval beszélgettem egy elég zord és havas tájon, Tibo csajozási múltjáról pletykált. Álmomban, természetesen 🙂 ).
A nagy katyvaszból több dolog nem hagy nyugodni, egyrészt az, hogy mindannyian meghaltak. Mintha egyszerűen nem lett volna más választásuk, senkinek sem lett volna esélye arra, hogy megússza ezt az egészet és minimális felszereléssel ugyan, de visszakalimpált volna segítségért.
A másik, a vízmosásos csapat esete. Sokszor elolvastam már mindent ezzel kapcsolatban és lehet, hogy csak elsiklottam felette, de a bizonyos búvóhelyhez, ahova faágakat és ruhákat hordtak (és nekem az jön le a képekről, hogy használták is azt, nem csak megépítették) képest hol találták meg a holttesteket?
A harmadik pedig Kolevatov (bár az ő múltja és későbbi „jövője” azért eléggé beszédes) – nem hogy a naplója nem volt sehol, de a túrán készült képeken is alig látni.

 879. emmalisa — 2013-03-17 11:00 

@warr: Ez viszont azt az elméletet támasztja alá, hogy valaki (esetleg egy velük bent lévő személy) távozásra kényszerítette őket. Terelte őket. Mert ha megijedek valamitől és egy szál semmiben kell kirohannom a mínusz húszba, akkor szerintem a hálózsákot, pokrócot, akármit azért magamra tekerem – ha felöltözésre nincs idő.
Ez akkor inkább olyan, mintha valaki terelte volna őket, nem engedte volna felöltözni.

Az is lehet, hogy valaki állt a sátor előtt. Üvöltözött velük, hogy jöjjenek ki, míg egy valaki csendesen bogózta a zsinórokat, a többiek megpróbáltak oldalt meglógni, hogy kivágják a sátrat. De ez nem járt sikerrel. Az üldöző észrevette és becserkészte őket.

 878. leguan — 2013-03-17 10:52 

@FilcTroll: A sátrat nem hivatalos szervek, hanem a keresőexpedícióban részt vevő egyetemisták fedezték fel, a sátorban található tárgyakat ők távolították el, nem készültek fényképek, helyszínrajzok, leltár vagy jegyzőkönyv. Csak – néha egymásnak ellentmondó – visszaemlékezésekből lehet következtetni arra, hogy mit, mikor, hol találtak.
Ebből szerintem csak azt a következtetést lehet levonni, hogy a.) nem voltak olyan nyomok, amelyek magyarázatot adhatnak a történtekre b.) voltak nyomok, de azt nem ismerték fel és nem rögzítették.

 877. warr — 2013-03-17 09:49 

@FilcTroll: De a lábnyomok alapján még mindig normál tempóban, rendezetten vonultak el a sátortól. Ha olyasvalami fenyeget a sátorban, aminél a -17 fok is jobb alulöltözve, akkor menekülésre utaló nyomok lettek volna, tehát nem elsétálnak, hanem hanyatt-homlok menekülnek.

 876. FilcTroll — 2013-03-17 09:44 

Leguan: Persze, mert gyorsan eltüntették a titkosszolgák. 🙂

De komolyan: ha valóban annyira hamar bevonták a gumitalpúakat, akkor azok mindent kipucolhattak. Mindegy is, az elméletem alapja, hogy bent, a sátorban volt a rémület forrása. Hogy ez manysi hulladémon vagy titkos fegyveralkatrész, mindegy is. Bár nemtom jár-e tömítőgyűrű a hulladémonokhoz. 🙂

 875. warr — 2013-03-17 09:15 

@SLC: te vigyorognál és pózolnál, amikor egy fárasztó nap végén mínusz tizenakárhány fokban, hófúvásban azon güriznél, hogy végre álljon a sátor és le lehessen dőlni? 🙂

 874. abigel — 2013-03-17 08:38 

@SLC: úgy tűnik, egy 24-es tekercs.
Eloszlott a gyanúm (legalább is e tekintetben).Köszi!

 873. leguan — 2013-03-17 07:57 

@FilcTroll: A nyomozás során nem találtak olyan tárgyat, ami ne lett volna ismerős a beteges Jugyinnak, egy pár obmotki (kb. kapca) kivételével.

 872. SLC — 2013-03-17 01:58 

@abigel: Így néznek ki jelenleg a negatívok. Lehet, hogy így könnyebb megőrizni…
http://kepfeltoltes.hu/130317/05-01_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 871. FilcTroll — 2013-03-17 01:17 

Na, összeszedtem a bátorságom egy elméletre, bár se a meteóhoz se a túrázáshoz nem értek. 🙂

Kiindulópontom az a többek által is felvetett kérdés, hogy miért rohantak ki a jeges éjszakába az áldozatok?

Nyilván tudták, hogy ha egy szál pendelyben kimennek, nincs esélyük túlélni, ezért bármi is kergette ki őket, az a kihűlésnél közvetlenebb, azonnali életveszéllyel fenyegette őket.

Azt is gondolom, hogy ez a fenyegetés nem jöhetett kívülről: még ha szélvihar vagy lavina támad, akkor is okosabb a sátorban maradni együtt, mint pucéron szétfutni. Szerintem a veszély bent a sátorban jelentkezett, kb olyan erővel, mintha kibiztosítana vki egy kézigránátot.

Elsőre arra tudok gondolni, hogy útközben találtak valamit, amit elkezdtek szétszedni. Fegyverdarab, pl. rakétaalkatrész vagy efféle. A cucc hirtelen jelét adja, hogy mindjárt pukk: lesz nagy futás.

A többin még dolgoznom kell. 🙂

 870. abigel — 2013-03-16 22:58 

@SLC: igen, elég komor a hangulat
Nekem mondjuk azok a képek is elég furcsák, amelyeken Djatlov (nem biztos hogy ő) hempereg a hóban.
Az is érdekes, amit azt hiszem, szintén te írtál, hogy a negatívokat szétvágták.Miért? Így önnyebb előhívni, vagy könnyebb eltüntetni valamit?

 869. leguan — 2013-03-16 22:47 

Zolotarjovval kapcsolatban is van néhány furcsa dolog:
– szokatlanul alapos kiképzés után kerül ki a frontra, ahol annyira jól teljesít, hogy négyszer (!) is kitüntetik (az akkoriban halmozottan hátrányosnak minősített származása – kozák és értelmiségi – ellenére) Miért?
– gyakorlatilag háborús hős, az elöljárói által többszörösen elismert speciális tudás vagy képesség (bármi legyen is az) birtokában egy isten háta mögötti helyen túravezető. Miért?
– feltételezések szerint a KGB embere volt, ők delegálták a csoportba. Miért? Miért pont őt?
– a túrán nem a valódi keresztnevét (Semen) használja, a csoportban mindenki Alekszandr-ként ismeri. Miért?

 868. SLC — 2013-03-16 22:17 

@abigel: fentebb leguan mondta: az, hogy egy ágyhoz nem nyúltak, és Zolotarjovnál volt a fényképezője, utalhat arra, hogy még világosban lépett le. Ezt elképzelhetőnek tartom.

Ez megmagyarázná azt is, hogy nem egyértelműen kilenc ember nyomairól beszélnek a források. Lehet, Zolotarjov akkor nem is volt velük. Bár… többször is megszámoltam az utolsó képen található síléceket, és pontosan 18 darab van a hóba állítva, vagyis ott még velük volt. Viszont azon a képen nagyon komor mindenki, semmi vidámság, semmi pózolás.
http://kepfeltoltes.hu/130316/utolso_06_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Tényleg elképzelhető, hogy a biztonságukat féltve nem aludtak külön, és azért aludtak hidegben, mert nem volt jelentkező, aki elment volna fát gyűjteni, bár a források a tűzifa tekintetében is megoszlanak.

 867. abigel — 2013-03-16 20:09 

Még az jutott eszembe, hogy elképzelhető az is, hogy nem a hóvihar miatt vertek fel csak egy sátrat, hanem mert már veszélyben érezték magukat, és biztonságosabbnak érezték együtt maradni.Zolotarjov pedig lehet, hogy őrt állt kint, aztán, nem tudom…

 866. abigel — 2013-03-16 19:58 

@SLC: Szerintem azért elég gyanús!Véletlent kizárnám(mint tudjuk, nem is létezik)!
Egy tömegszerencsétlenség v. autóbaleset áldozatai mellé sem szokás csak azért felravatalozni vkit, mert aznap van a temetése!Melléjük temetni, meg pláne nem.

Kicsit belenéztem az orosz kommentelésbe, és azon kívül, hogy alig értettem valamit, annyi azért világos belőle, hogy szerintük is van valami gubanc ezzel a fickóval.
Valami olyasmi is van benne, de lehet hogy félrefordítottam, és nem is rá vonatkozik, hogy: agyonverték, (szó szerint: eltört verekedésben):
может и был Никитин. поломанный в драке или еще как. только родственникам сказали, что на Михайловском. они так и думают. и документы подделаны.
Valaki csaljon már lépre egy oroszost, aki majd ontja nekünk az infókat (én megpróbáltam, az enyém nem akadt horogra)

 865. SLC — 2013-03-16 18:43 

@leguan: Aznap készítettek egy raktárat, ezt úgy nevezik a dokumentumokban, hogy Лабаз. Nem akarták a hegyre felcipelni az összes felszerelésüket, gondolták visszafelé felszedik. De ez nem hiszem, hogy eltartott fél napig.
Felraktam a raktár feltárásáról a képeket ide:
http://dyatlov.corneliusnoir.hu/labaz.zip

Szerintem sokkal inkább itt van a titok megoldása elrejtve, mint az aznap esti eseményekben.

Amikor elkezdtem foglalkozni az esettel, eleve arra törekedtem, hogy kicsit szélesebb perspektívában lássam az akkori SZU-t, mert nem hittem, hogy ez egy elszigetelt, mindentől független eset lenne. Most azt mondom, hogy ideje lenne elszakadni az időbeli fixációtól is. Mindenki arra koncentrál, hogy este sátort vertek, stb, és akkor történt valami. Holott lehet, hogy ez a valami csak következmény volt. Lehet, hogy a megoldás pont a hiányzó naplóbejegyzés, mert arra utal, hogy valami olyan történt, amiről nem írhattak. Lehet, hogy Zolotarjov tényleg világosban ment el a titkos fényképezőgépével, hogy valaminek utánanézzen, és ezzel rájuk hozta a végzetet.

Egy orosz fórumon arról értekeztek, hogy a kutatócsapat légifelvételei között találtak olyasmit, ami nem illett a táj formájába. Ennek is utána kellene nézni – és utána is fogok -, mert hátha tényleg volt ott valami katonai gyakorlóterep, ami az irtásokból látszott – majd Gigabursch kolléga segítségét kérem hozzá 🙂

Szóval sok olyan kérdés és lehetőség van, amit nem vizsgáltunk meg, és talán olyat is találunk, amire a többi kutató sem gondolt. Úgyhogy hajrá 🙂

 864. leguan — 2013-03-16 17:29 

@SLC: Azt találtam, hogy aznap 2,5 mérföldet mentek és délután 5 körül verték fel a sátrat. Ha az előző napi átlagsebességgel (1,52 km/óra ~ 1 mérföld/óra) haladtak, akkor ezt a távot 2,5 óra alatt tették meg, azaz fél háromkor indultak el. Mit csináltak addig? Miért adták fel a jó táborhelyet a minimális megtett távolságért cserébe?

 863. SLC — 2013-03-16 16:26 

@abigel: hát… lehet, hogy csak véletlen. De itt már a fene tudja. Köszi, hogy utánanéztél.

@leguan: ezzel mondasz valamit. Lehet, hogy valaminek utána akart járni, és ez lett a csoport végzete is?
A nyomokat nem lehetett egyértelműen azonosítani, mert a mentőcsapat összetaposta őket. Nem tudhatták előre, hogy később azok bűnjelek lesznek.
Úgy néz ki, aznap este csak egy sátrat állítottak fel, abban aludtak volna mind. Lehet túl hideg volt, vagy fáradtak voltak két sátor felállításához.

@suziwozi: ezeken a naplókon én is fennakadtam. Az ismeretlen eredetű napló állítólag Guscsin könyvében szerepelt, azért nincs róla kézírásos verzió sem. Most vagy Guscsin jutott olyan anyaghoz, ami később eltűnt, vagy valamivel kicsit fel akarta dobni a könyvét. Én mindenesetre nem tartom hitelesnek, mivel 01.30-án Kolevatov születésnapjától beszél, az meg 11.16-án volt. Dorosenko születésnapja volt 01.29-én, azt Zina meg is említi a naplóban, de ennyi, semmi ünneplés.

És még mindig nem értem, miért nem írtak semmit 02.01-én a naplókba.

 862. abigel — 2013-03-16 14:57 

@SLC: a yandexen van pár fotó a vele kapcs. iratokról: 1938 szeptemberében született,
az egyik lapon az áll, hogy 1. éves rádiótechnikus hallgató volt, de évszám nincs.
1959. ápr.1-én törölték a nevét, okként elhalálozás szerepel, és hogy a P-190-es hallgatói csoport tagja volt.
a többit nem értem, osztályzatok, jellemzés (itt kiemelik, hogy jó munkabírású,aktív fickó volt).

Ezen kívül itt vitáznak róla, de én csak kicsit tudok oroszul, ha esetleg valaki:
http://zanuda.offtopic.su/viewtopic.php?id=1301&p=7

 861. leguan — 2013-03-16 14:28 

@SLC:
A sátorból kivezető nyomokról azt írják, hogy 8 vagy 9 személytől származnak (tehát nem egyértelműen 9!).
A hálóhelyek közül 8 meg volt bontva, 1 nem. (Ezek szerint mindannyian abban az egy sátorban voltak!)
Zolotarjov nyakában ott volt a kamera és ő volt a legjobban felöltözve. Nem az következik ebből, hogy ő még világosban (amikor használhatta a gépét) távozott?

 860. suziwozi — 2013-03-16 13:45 

@SLC:

elolvastam a bejegyzést – google fordítóval persze -, és ami szerintem a „kísérletnél” jóval izgalmasabb, az a naplók témaköre … ha jól vettem ki, Zina naplójának több különböző változata is kering, és vannak benne érdekes ellentmondások / infók.

Strangeness 9.
The biggest oddity.
Read all blogs Zina Kolmogorova for January 30, 1959.

First – what Gushchin quoted in the article „The Price of state secrets – the nine lives?”:
„January 30. Cold. Duty (S. and C. Thibault Kolevatoa) long to make a fire. Get out of the tent reluctance. Around 9.30 – passive rise …
And the weather! Sun and plays. Come on, like yesterday, Mansi trail. Sometimes seen on trees nick rail-seat center – masiyskaya „writing.” Do a lot of misunderstanding, mysterious characters. The idea to give the name of the campaign – „In the country of mysterious characters.”
The trail goes to the beach. Lose track. Lomimsya the woods. But soon turn to the river – go easier on her.
About 2 hours – dinner: brisket, a handful of crumbs, garlic, coffee.
A good mood.
At five o’clock – stop for the night. Long picked up the place. Returned by 200 meters back. Dead wood, tall spruce. Immediately – fire. Nick Thibault changed. Begins to argue with Kolevatova which of them sew a tent. But then he takes a needle.
Sasha Kolevatova birthday. Congratulations, we give Mandarin. Immediately he divides it into 8 slices … ”

So, the main difference – the incident with the tent. Quarrel, it appears, with Kolevatova. And, it turns out that was Kolevatova birthday? And hurt the guy so generously Kohl Thibault Brignole slice mandarin?

Okay, let’s go further. Now the „real” (for me it’s still in quotes „) Zina Kolmogorova blog:
„02/30/59. We go on Auspii. Ayserm. Mansi trail ended. Coniferous forest. In the morning the sun was, and now ayserm. The whole day went along Auspii. Mansi took the trail overnight. Kohl dezhkrit today not made, and we were on duty with rustic. Burned 2nd jersey Yurkin. He swears all the time. It’s probably going to build a storage shed … ”

Written in the tradition of … concise Coley Thibault Brignole, which, according to the diary, and left the conflict! And anyone’s „birthday” is not celebrated!

Finally, the canonical text known as Z. Kolmogorova blog:
„January 30. On the morning of-17C – cold.
Duty (re Kolevatov S. and C. Thibault Yesterday slow charge) long to make a fire, the evening decided to 8 minutes after the lift to get up and let loose tent. Therefore all have been awake and waiting for the command. But useless. Around 9:30 in the morning began passive recovery. Kohl T. something sharp in the morning. Gather anyone reluctance.
And the weather! In contrast to the rest of the warm days – today is the sunny day. Sun and plays.
Come on, like yesterday, Mansi trail. Sometimes appear on the felling of trees – Mansi writing. Actually, a lot of misunderstanding of mysterious characters. There is an idea of ​​our campaign – „In the country of mysterious characters.” To know the lore, one would without a doubt go down the path, I have no doubt that it would lead us to the right place. Here the trail goes to the beach. Lose track. In the future, the trail goes along the left bank Auspii, but the team of reindeer was on the river, and we lomimsya the woods. On occasion we turn to the river. Go easier on her. About 2 hours we stop for lunch – a halt. Loin, a handful of crackers, sugar, garlic, coffee, stored in the morning – that’s our lunch.
A good mood.
Two more go – five hours – a stop for the night. Been looking for a place back at 200 meters back. Lovely place. Dead wood, tall firs, in short, everything you need for a good night.
Luda FAST worked, sat by the campfire. Nick Thibault changed. I started to write a diary. The law is this: until the end of all the work that the fire not to approach. And so, they have argued who sew up the tent. Finally, C. Thibault could not resist and took a needle. Luda and remained seated. We sewed the hole (and there were so many that work enough for all, except for the two on duty and Luda. REBYANA terribly outraged.)
Today is the birthday SASHA Kolevatova. Congratulations, we give Mandarin, which he immediately divided into 8 parts. (Luda went into the tent and MORE did not emerge until the end of dinner.) So, one more day of our trip went well. „

 859. SLC — 2013-03-16 13:36 

@emmalisa: A negatívokat megtaláltam, csak éppen szét vannak vágva csíkokra, így nem lehet tudni nem tűnt-e el egy-két kép menet közben.

A hatóságok épp úgy meg voltak zavarodva mint mindenki más. Mivel biztosak voltak abban, hogy most éppen – kivételesen – nem sárosak az ügyben, hát bátran kiadták amit találtak.

A mentős hölgyet nem tudom komoly tanúnak tekinteni. Túl sok civil volt a pályán ahhoz, hogy ott trükközzenek a holttestekkel, ráadásul elég sok fénykép készült, utólag is sok tanút kikérdeztek – úgy értem, még ötven év elteltével is -, és senki nem beszélt ilyesmiről.

Az viszont előfordulhat szerintem, hogy a hadsereg számára is csak a csoport megtalálása UTÁN derült ki – már persze ha ők voltak sárosak -, hogy valami február 1-én nagyon félresikerült. Egy-két öngyilkosság, baleset, és a tanúk már nem beszélnek, nincs ügy.

 858. emmalisa — 2013-03-16 11:00 

@SLC: Rendben, ez világos volt a fotókkal kapcsolatosan.
De arról beszélek, hogy ezek a képek és a naplók, olyanok, mintha propaganda-célra készültek volna. Ahogy fentebb is már említette egy hozzászóló, hogy ifjú elvtársak példamutató túrája.
Ezzel nincs gond.

Viszont a hatóságok eltüntethették volna az összes bizonyítékot – mondjuk azt mondják, hogy a naplókat használták gyújtósnak kétségbeesésükben, a fényképezőgépek meg mind elvesztek – ezzel ellentétben kiadták a rokonoknak.

Tehát szerintem az akkori szovjet vezetésnek nem állt érdekében pl. a négy holttest elvonszolása a helyszínről – amire a mentős hölgy visszaemlékezéseiből következtetni lehet -, vagy a történtek megbonyolítása. Ezek mind-mind olyan nyomok amik konteozásra adnak okot.

A nyomozati anyagot pedig a már jól ismert paranoiás okokból titkosították, mert valójában ők sem tudták mi történt.

 857. warr — 2013-03-16 10:39 

@alfredostroessner: elég komolyak a képek, köszi a linket! Volt jópár, amit még nem láttam eddig sehol, meg sok amit nem tudtam hova tenni. Kár hogy nincs mindenkiről részletes kórboncnoki fénykép.

 856. SLC — 2013-03-16 10:10 

Mond valakinek valamit Viktor Nyikitin (Виктор Никитин) neve? A Gyatlov Alapítvány szerint Gyatlovékkal együtt temették el a srácot, de ezen kívül semmit nem tudni róla.

 855. SLC — 2013-03-15 23:35 

És megint ja! Szása Kán helyszínen forgatott videói:
http://goo.gl/txRtX

Oroszosok megint előnyben…

 854. SLC — 2013-03-15 23:32 

Ja, igen, ne a levegőbe beszéljek, a naplók:
http://www.hibinafiles.com/diaries-en.html

 853. SLC — 2013-03-15 23:30 

@leguan: most, hogy elkezdtem összerakni a túra történetét, én is eléggé keményen ütköztem ezekbe a kérdésekbe. A másikat a fal adta.
Ugyanis itt van egy csapat vidám fiatal, akik az akkori kornak megfelelően mindent jegyzetelnek. A csapatban elvileg négy naplónak kellene lennie: Luda, Zina, Kolevatov, és az általános csapatnapló. Zina szorgosan írta is, egész 01.30-ig. A csapatnapló 01.31-ig van írva. Luda 01.28-án abbahagyta. Kolevatov naplóját meg sehol nem találták, pedig az addigi túrákon mindig vezette. Ehhez képest 02.01-én reggel felkeltek, készítettek egy raktárt a fölös cuccnak, vánszorogtak valamennyit a hófúvásban, aztán letelepedtek a leejtőn éjszakára, ANÉLKÜL, HOGY EGY SORT IS ÍRTAK VOLNA AZNAP.
Kezdem azt hinni, hogy aznap történt valami, amit nem írtak le – vagy lehet, hogy Kolevatov leírta, és a naplója ezért „tűnt el” -, az esti történés csak ennek a következménye volt.
Hiszen ha narancs színű fények röpködnek az égen – leírják. Ha jetit látnak – leírják. Még azt is leírták, hogy egy manysi nyom keresztezte az útjukat.
Akkor miért nem írtak egész nap semmit?
Így igazából még azt sem tudjuk, mikor történt velük az „esemény”.

 852. leguan — 2013-03-15 23:10 

@leguan:
Az idézett naplóbejegyzés az „esemény” előtti este született, amikor még a völgyben, erdőben verték fel a sátrat és arról szól, hogy ilyen kényelem nem képzelhető el a hegyoldalban…

 851. leguan — 2013-03-15 22:57 

Jó estét mindenkinek!
Minden előzetes várakozással ellentétben könnyedén regisztráltam! 🙂
A témával kapcsolatban lenne néhány felvetésem/kérdésem, melyeket az általam ismert források nem vagy nem kielégítően magyaráznak.
– 2 hetes, 200 km-es túrára indultak. Az utolsó nap mégis csak néhány kilométert tettek meg (nem emlékszem pontosan mennyit, de alig többet, mint amennyit a sátor elhagyása után a haláluk helyszínéig megtettek!) Miért?
– A tábor helyének a megválasztása ellentmond a józan észnek – szélnek kitett hegyoldal, lavinaveszély, tűzifa hiánya. Djatlov utolsó naplóbejegyzése is ezzel kapcsolatos: “It is hard to imagine such a comfort somewhere on the ridge, with a piercing wind, hundreds kilometers away from human settlements.” Miért?

 850. SLC — 2013-03-15 21:05 

@alfredostroessner: hát én mindjárt össze… itt vannak a naplók is szkennelve és szövegben is. Oroszos ismerősömnek lesz munkája 🙂

 849. SLC — 2013-03-15 20:14 

@gallicus: én is erre a következtetésre jutottam. Ide egy új teljes körű vizsgálat kellene, exhumálással, nyomozással, stb. Az meg nem lesz. Ez van.

 848. tiboru — 2013-03-15 20:09 

@abigel:

🙂

Nem ismertem, ezt is köszi!

 847. tiboru — 2013-03-15 20:09 

@abigel:

Érdekes volt, köszönjük!!!

 846. gallicus — 2013-03-15 19:26 

Ismételten ajánlom megtekintésre a 783-ban hivatkozott linken levő filmet, azoknak is, akik nem tudnak oroszul! Ebben a filmben is felvetnek sok lehetséges okot a halálesetre, de meg nem válaszolják, csak bizonyos irányokat sejtetni akarnak. Véleményem sok-sok eredeti orosz dokumentum és film áttanulmányozása után, hogy a jelenleg rendelkezésre álló anyagokból NEM LEHET amatőröknek (de a zárolt anyagoktól elzárt profiknak sem) megfejteni a rejtélyt, az csak konteozás lehet!

 845. SLC — 2013-03-15 19:02 

@Badra: csináltam egy lenyíló menüt, ott lesznek külön gyűjtve a sérülések.

 844. SLC — 2013-03-15 18:49 

@alfredostroessner: köszi, így már azért tisztábban lehet látni. Mondjuk tényleg csak erős idegekkel és gyomorral szabad megnézni, elég durvák. Viszont még így is hiányoltam pár képet: Tibo és Kolevatov nincs sehol.
Plusz van benne pár olyan kép, amit nem tudok hová tenni.

No most már nyugodtan ki merem jelenteni, hogy Krivinyisenko orrát lecsipkedték a madarak, itt tisztán látszik.

És nagyon megsajnáltam szerencsétleneket. 🙁

 843. athor — 2013-03-15 18:13 

Az abigel által írottakról megint eszembe jutottak a salamancai űrhajós által hivatkozott, 80-as évek marhacsonkításokról-és emberrablásokról szóló videók.
Konkrétan ott is mutattak több esetben állítólagosan elrabolt embereket, akiket helytelenül öltöztettek vissza az „el rablóik” (?). (vö. gazdáik közt elcserélődött ruhák, páratlan zoknik djatlovon stb) Talán érdekes lenne megvizsgálni hogy kik között cserélődtek el ruhák-és hogy ezeken a személyeken voltak-e csonkításos vagy korom-mentes égési sérülések.

 842. abigel — 2013-03-15 17:56 

Ez már volt?kis dicséret, kis fikázás, és a manysik:
http://www.nyest.hu/renhirek/idegleles-nyelvrokonainknal

 841. SLC — 2013-03-15 17:48 

@Badra: ha összerakod és átküldöd az nagyon megköszönöm, természetesen a Te neved alatt kerül fel az oldalra 🙂

 840. Badra — 2013-03-15 16:42 

@alfredostroessner: KÖSZIIII!!!!!

 839. abigel — 2013-03-15 15:15 

@abigel: Először L-t találták meg, aztán K és Z következett, egymást átölelve, aztán a francia.
Dorosenkóék ruhái voltak rajtuk, a ruhákon bevágások, vsz már halottak voltak, amikor leszedték róluk.L. volt legkevésbé felöltözve, az ő műszőr kabátja és sapkája zolotarjovon volt.Krivoliscsenko kése is náluk volt, vsz ezzel vágták az ágakat.
ezután szó van a sebesüléseikről, bordatörés stb.
Az utolsó képről azt írja, vagy a közeledő végzet (?) van rajta, vagy akkor kattant a gép, amikor ki akarták venni a negatívot a vizsgálathoz.
A legtöbbjük feje a sátor felé nézett.
furcsa, hogy nem akkor haltak meg, amikor a sátortól mentek el, hanem amikor próbáltak visszajutni.Már akik akartak.
Sokáig a manysikat gyanúsították, aztán jöttek a fénygömbös tanúk: a nem messze lévő turisták le is rajzolták ezeket a cuccokat, de a rajzok eltűntek, azóta sem tudni, hol, mikor (!)
A mentőcsapatok is láttak világító gömböket, akik arrafelé laknak azoknak meg nem újdonság.
Márc. 31-én a Lozivban megszálló mentőcsapat tagjai láttak ilyesmit.Az ügyeletes őr vette észre, mindenkit felvert, kb. 20 percig látták, aztán eltűnt.DK-re látták, É felé tűnt el.
Az Ivdelben állomásozó mentőcsapat is látta a cuccot.
Ezzel elterelődött a manysikról a gyanú, amúgy is ezerrel tagadtak.
Ja, és egy újság, a Tagili Munkás le is hozott egy cikket, mely szerint febr. hú, bocs nem tudom hányadikán is voltak különös fényjelenségek.
Aztán: ez a hely nem szent helye a manysiknak,inkább kerülik, ha lehet.
Ezután szó van a különböző konteókról, nagyjából, amiket mi is végigvettünk:lavina, infrahang, gömbvillám, ufo, vadállatok, jeti, manysik, különleges alakulatok, külföldi ügynökök, illegális aranyásók, titkos fegyverek, vákuumbomba, gyűrűs tornádó, stb. stb.
Aztán szó van róla, hogy az, hogy megfagytak, nem olyan különleges, mert pl. 59-ben 50 turista fagyott meg, 60-ban már kb 120-an.
Ekkor megtiltották az önszerveződő turistáskodást(61-ben), de nem jött be, mert 200-ra emelkedett a megfagyott túrázók száma, mert beindult a vadturizmus, vagy mi.62-ben újraszerveződtek ezek a klubok, és végre normalizálódott a helyzet, volt infoáramlás, máris kevesebb halott.
A Specorgon (bármi legyen is az) azt tanácsolta Djatlovék hozzátartozóinak, hogy a hegyen temettessék el őket, de ezt megtagadták.Leírja kit, hol, milyen koporsóban temettek el.
de itt sajnos visszament az oroszom a spájzba:(((
már nem sok maradt, kb fél oldalnyi. valaki?

 838. abigel — 2013-03-15 14:41 

@abigel: folyt köv

 837. abigel — 2013-03-15 14:40 

@tiboru: nálunk van egy orosz a spájzban, most sikerült is rávennem egy kis fordítgatásra. A szövegben kevés új info van, de azért akad néhány.
nagy vonalakban, a teljesség igénye nélkül ilyesmik vannak benne:
Judin isiász miatt fordult vissza. (???)
Bambusz síbotjaik voltak.
A sátor egyik nyílásán egy szőrmedzseki lógott.
6pár csizma a sátor egyik végében, két pár a másikban.
1 takaró nem volt szétterítve, a többi igen.
A bejárattól nem messze egy jégcsákány hevert a hóban.
500 méterre a sátortól eltűntek a nyomok, innen 280méterre a fa alatt volt Dorosenko és Kriv. D. talpa és haja jobb oldalon megégve,hasán feküdt, alatta széttört gallyak,vsz, rájuk esett.Kriv. bal térde és lábfeje megégve, hátán feküdt.mindketten alulöltözve.Körülöttük szétdobált tárgyak.Kezeiken sok apró sérülés,ütések nyoma, kék foltok.Belső szerveik tele vérrel.
Fenyőről ugye ágak letörve, 5 cm vastagok is, látszik, hogy be vannak vágva,fűrészelve tehát késsel meggyengítették, hogy aztán le lehessen törni.Vsz a súlyukkal ránehezedve törték le.Fán vérnyomok.
nem találtak nyomát, hogy ezeket az ágakat is felhasználták a tűzhöz,amúgy is szarul ég, a környező nyírfák, és valami másik fa fajta sokkal jobban ég, és sok száraz gally volt ezekből a környéken.
300 méterre a fenyőtől Djatlov hátán fekve féloldalt, fejét a sátor felé fordítva.Fél kézzel valami nyírfát ölelt át.Sínadrág, ing, pulcsi, ujjatlan szőrmemellény, két lábán két különböző(!) zokni.Órája:5.31-et mutatott.
Djatlovtól feljebb 10cm-es hóréteg alatt Zina.Melegen felöltözve, cipő nuku.Orrvérzés nyomai, tenyere,karja,sebes,lehorzsolódás.
Rusztem:150 méterre Dj-tól, melegen öltözve,4pár zokni, csizma csak a jobb lábán, másik csizma a sátornál volt.Órája:8.45-nél állt meg.
Orrvérzés nyomai, arcán fagyásnyomok.
A májusi holttestek:
Mindenféle tárgyak, ruhacafatok nyomán jutottak el a patakmederhez.2.5 méter mélyen volt egy épített palló, vagy mi, 12 kis fenyőágból, és 1db 2méteres nyírből.Ezen volt egy pokróc, amin 4 folt, vsz. ezen ültek.
A testeket 4méteres hóréteg alatt találták, a kiolvadó mederben, a palló alatt.
Van egy kitérő itt a manysikról, lényege:azok a fán lévő rovátkák, ún. tamgák, minden manysinak van ilyen, ez az aláírása. Ha vadászik, kibelezi a zsákmányt, a belsőségeket viszi el először, aztán odavési egy fára a jelét, aláteszi a testet, így mindenki tudja, hogy az övé, és visszajön érte.(csak a vadállatok nem)

 836. alfredostroessner — 2013-03-15 13:35 

Az alábbi videókat különösen ajánlom sztalker és gigabursch kollégáknak, ugyanis egy csapat újra járta Gyatlovék útját, és egyik nap nekik is sikerült hóviharba kerülniük (a 2. videón látható a 26. perctől). Hátha valamit le tudnak szűrni a szél mozgásából.

http://www.youtube.com/watch?v=DXVdZKPnxaE

http://www.youtube.com/watch?v=p5sSISKqsRo

 835. alfredostroessner — 2013-03-15 13:27 

Nem akarom senkinek sem az étvágyát elvenni, így csak ebéd után és erősebb idegzettel nézzétek meg az alábbi fotókat. Ezen az oldalon ugyanis letölthetők a tetemekről készült korbonctani fotók.

translate.google.hu/translate?sl=ru&tl=en&js=n&prev=_t&hl=hu&ie=UTF-8&eotf=1&u=http%3A%2F%2Fwww.hibinafiles.com%2Fphotos.html

 834. abigel — 2013-03-15 12:27 

@Badra: értem már:)))

 833. Badra — 2013-03-15 12:23 

@abigel: igen, a kettőre egy kommentbe reagáltam 🙂
bocs, nem volt egyértelmű… 🙁

 832. abigel — 2013-03-15 12:22 

@Badra: igen, ő szerintem is Djatlov, a testcserénél Zolotarjovra gondoltam SLC infói alapján, bár inkább a vizsgálók hanyagsága van itt is a háttérben.

 831. Badra — 2013-03-15 12:00 

@abigel: 95%-ra tudom így ránézésre állítani, hogy Djatlov… sztem nem cserélt senki semmit, egyszerűen csak „vmiért hanyagok” voltak a dokik 😛

 830. Badra — 2013-03-15 11:59 

@SLC: sok volt a halotti szemlén a pontatlanság (pl nyelv miért hiányzik…)
tervezek egy olyan összefoglalót készíteni, hogy a fellelhető összes halott fotókat rendszerezem a jegyzőkönyveim alapján…
esetleg az általad készített oldalra felkerülhet, ha megszerkesztem végül és átküldöm?
mit szólsz?

(jobb lenne ha honlapon visszakereshető lenne (akár egy külön fülecskében, h „Sérülések”, mert itt a kommentek közt hamar elvesznének… így viszont hivatkozni lehetne rá)

 829. abigel — 2013-03-15 11:34 

@SLC: Testcsere?egyre szövevényesebb

 828. abigel — 2013-03-15 11:32 

@Badra: nekem is Djatlovnak tűnik,elfelejtették volna rögzíteni a jegyzőkönyvben az összes sérülését????

Semmi nincs az iratokban arról az arc bal oldalán lévő vágásról, hogy vmilyen tárgytól eredeztethető, vagy karmolás_e? gondolom, nincs, amilyen slendrián módon dolgoztak

 827. SLC — 2013-03-15 11:01 

@Badra: Ugye? Pedig a fényképen jól látszik a fején egy nagy seb. Egy kutató meg a fényképek elemzése alapján esküszik rá, hogy Zolotarjov lába – úgy emlékszem a jobb – el volt törve amikor kiemelték a patakmederből, de ez nem szerepel a jegyzőkönyvben. Fogain híd és tetoválások viszont igen, ezekről azonban a család nem tud semmit… szóval vannak itt problémák.

 826. Badra — 2013-03-15 10:44 

@abigel: a kéztartás és az arc alapján Djatlov van a képen… Viszont érdekes, hogy Szlobogyinnak volt „vágás” az arcán, méghozzá két párhuzamos, továbbá Djatlovnál nem regisztráltak koponya sérülést…

 825. abigel — 2013-03-15 09:22 

@tiboru:
ott a gazdájuk felülről a 20.képen :))
ja, és azok a karom(nem köröm)nyomok a kiterített Djatlov (vagy nem ő az?) arcán?
most már komolyan el kell gondolkodnunk egy jetis konteón:))
vagy egy Jeti+ a gazdija(gazdi szabadon behelyettesíthető:KGB,szpecnaz,GRU, Károly bácsi…)

 824. SLC — 2013-03-15 00:31 

Találtam egy igazi őrült orosz nőt.
http://zanuda.offtopic.su/viewtopic.php?id=1029&p=18#p9977
(Csak reménykedek, hogy a link holnap is működni fog.)

A fórumban egy lila képpel és Fioletta névvel jegyzett nőről van szó. Megpróbálta modellezni az eseményeket. SAJÁT MAGÁN! Utána volt ideje gondolkodni, amíg betegen feküdt. A Google a lényeget le tudja fordítani, de ha valaki vállalkozna egy nyers fordításra, annak külön örülnék.

Amennyire értelmezni tudtam, kitér saját tapasztalataira, de egyéb témákban is értekezik.

 823. SLC — 2013-03-14 23:38 

@Badra: itt a Források között kutakodjál:
http://dyatlov.corneliusnoir.hu/

 822. Badra — 2013-03-14 23:17 

@SLC: ígérem, hasznos tagja maradok a Dyatlov konteó közösségünknek! 😀

egy Dyatlov életrajzban épp ma találtam utalást az útvonalukra:

„В 1957 году, на зимних каникулах, Игорь руководил походом по Северному Уралу, о чем сохранился дневник и отчет. Маршрут был таков: Свердловск – Полуночное – Вижай – Новый – г. Лайс – устье р. Тохты – р. Вижай – подножие Молебного Камня – р. Велс – исток р. Кул – р. Ивдель – Зимовье – Северный 3-й – Юртище – Ивдель – Свердловск.

azaz

1957-ben, a téli szünet, Igor vezetett túra az északi Urál, amelyet naplót és jelentést. Az útvonal a következő volt: Sverdlovsk – Midnight – Vijay – Új – Mr. Leys – a torkolatig. Tohti – p. Vijay – foot Molebny Stone – p. Wells – forrás p. Kool – p. Ivdel – Zimove – Észak 3. – Yurtische – Ivdel – Sverdlovsk.”

ez azonban 1957… a tragédia viszont két évvel később volt…
az is lehet, hogy ha nem is pontosan ugyan azon az útvonalon (mint ami végzetes lett), de a környéken már túrázott???

 821. SLC — 2013-03-14 22:58 

@Badra: ha valami új infót találsz vagy a meglévőket pontosítani tudod, szeretettel várjuk a hozzászólásod 🙂

 820. SLC — 2013-03-14 22:56 

@Salamancai űrhajós: azt már én is feszegettem ,hogy miért pont oda szervezték, de nem találtam választ.

 819. Badra — 2013-03-14 22:37 

@SLC: köszönöööm! 🙂

 818. tiboru — 2013-03-14 22:30 

@Salamancai űrhajós:

Sajnos nincs semmi konkrét… Lehet, Igornak ismerős volt a környék.

 817. SLC — 2013-03-14 22:29 

@Badra: itt találsz egy csomó orosz nyelvű cikket, köztük van Thibeaux-Brignolle rokonságával készített beszélgetés is:
http://samlib-ru/p/piskarewa_m_l/

A kötőjelet cseréld ki pontra. A ru domaintől ugyanis kiakad a blogmotor.

 816. kszabo — 2013-03-14 22:19 

@chph:Nem baj, ők értik:) Csak egy konteó irányú levezetés: Az ember testhőmérséklete ~ 36,5 és 40-41 foknál tragikus mértékű lázzá fokozódik, amit egy halott sejtjeiben nem igazán lehet kimutatni. Ilyen állapotban lefejelsz egy ceglédi kannát, oda nyelved és a felső fogsorod csontostól…… De mint írtam, nem munkálkodok szakmai szintű magyarázatok létrehozásán. Üdv

 815. Badra — 2013-03-14 21:29 

@SLC: nem emlékszel véletlenül a forrásra? hol olvastad ezeket az infókat Nyikolájról? bele ásnám magam 🙂

 814. SLC — 2013-03-14 20:56 

@tiboru: Semmi új infót nem találtam benne, de ez egy jól összeszedett cikk. A fényképek sorrendjét viszont elcserélték, Vtoroj Szevernyi – vagy hogy kell írni magyarul – után tették be Szerovot.

Itt azt írják, hogy a sátor elhagyása után kb. 20 métert futottak – már amennyire abban a hóban futni lehetett -, utána összeszerveződve mentek le a völgybe. A lábnyomokat kb 500 méter után egy másik, utólag felrakódott hóréteg eltakarta, gondolom a szél fújta rájuk a havat. Ez alátámaszthatja mind a titkosszolgálati beavatkozás, mind a szél verzióját.

 813. chph — 2013-03-14 19:30 

@kszabo:

őőő

izé

nem értem, bennem a hiba?

 812. kszabo — 2013-03-14 19:23 

A szakmai irányú tények és adatok teljes mellőzése mellett mondanám, hogy – http://szkaresz.blog.hu/2013/03/14/szelek_hegye_es_a_hegyek_szele Üdv

 811. SLC — 2013-03-14 18:48 

@emmalisa: ezek a fotók a megtalált fényképezőgépekben voltak, gondolom a hatóságok hívták elő, de mivel semmit nem találtak rajtuk, visszaadták a rokonoknak.

Innen már csak egy lépés, hogy minden fotó előkerült-e, a negatívokat megkapták-e a rokonok, és a többi, amire semmilyen választ nem tudunk adni. 1959-ben nem volt szokás – sem életbiztosítás – bármit is számon kérni a hatóságon…

 810. emmalisa — 2013-03-14 17:17 

@Salamancai űrhajós: Köszönöm a képeket! Az elsőt még nem láttam eddig.
Közben még kicsit olvasgattam és fentebb láttam, valaki említette, hogy a sátor nem volt feszes. Így már ugye sokkal nehezebb kivágni, tehát érthetőbb a kaszabolás.

A másik ami eszembejutott.

Tegyük fel, hogy a szovjet vezetés keze van benne. Szerintem a legegyszerűbben úgy tudták volna lezárni az ügyet, hogyha elrejtenek itt-ott egy kis vodkát, egy pár doboz cigarettát és elkezdik terjeszteni a varázsgomba/féltékenységi történetet. Egyikükre meg ráaggatják, hogy az elvtárs inkább a CIA-nak dolgozott és belevitte őket a rosszba. Tehát befeketíteni őket, ez az eljárás nem volt ritkaság.

De nem így tettek. Lehet, hogy ők sem tudták mi történt, a helyszínt azért zárták le és a nyomozást azért akarták gyorsan befejezni, nehogy valaki rájöjjön, hogy az ellenség már az Urálban van?

Ezek a fotók a táborozókról mikor kerültek a nyilvánosság elé? Mert olyanok, mintha a helyi úttörőújságnak készültek volna. Vidám táborozás a mínusz húszban, hogy fittek és egészségesek legyünk, ahogy egy jó, fiatal elvtárshoz illik.

(Utólag is elnézést ha csak ismételgetem a régi hozászólókat, de nemrég keveredtem ide – pontosabban hétfőn – és azóta nem hagy nyugodni a történet, a sok hozzászólást meg nem olvastam még végig.)

 809. Salamancai űrhajós — 2013-03-14 16:10 

@SLC: Hopp, nem is tudtam, hogy Nyikoláj ilyen kis lázadó volt! 🙂

Hruscsovot bírálni biztos nem volt túl szerencsés akkoriban… mondjuk Sztálin kicsit más tészta, 1961-ben, két évvel később még a holttestét is eltávolították Lenin mellől.

 808. Salamancai űrhajós — 2013-03-14 16:09 

@zweitakt: A cél az volt, hogy egy emberpróbáló, 200 kilométeres hegyi túrát szerveznek a kőkemény téli mínuszokban, miközben tart a XXI. pártkongresszus. Ez egy szimbolikus tett volt a részükről.
Hogy miért pont oda szervezték a túrát, és hogy mi lett volna a végcél, azt sajnos nem tudom. 🙁

De talán Tiborunak van erre vonatkozó információja. 🙂

 807. tiboru — 2013-03-14 15:49 

@tiboru:

Alulról a kilencedig fotón azok a bizonyos nagy lábnyomok láthatók…

 806. zweitakt — 2013-03-14 15:49 

@Salamancai űrhajós:
Ja, kérem szépen, akkor törölve. Ilyen háttérinfom eddig nem volt…

Azt lehet tudni, hogy milyen messze esik/esett akkor a helyszín a legközelebbi (légi)bázishoz?

Leginkább a rosszkor voltak rossz helyen a valószínű, csak az nem tuti, hogy minek/kinek kerültek az útjába… hehe…

Ha dicsőséget akartak szerezni:
Mi volt az úti cél?
Mert a Kommunizmus csúcs onnét eléggé messze esik…

 805. tiboru — 2013-03-14 15:41 

Nem emlékszem, volt-e ez az oldal. Oroszul nem tudok, de a képek szépen össze vannak szedve:

http://www.webpark.ru/comment/gibel-gruppi-dyatlova-1

 804. SLC — 2013-03-14 15:13 

@Salamancai űrhajós: egyet kell értenem, kivéve Thibeaux-Brignolle-t, aki azzal vívott ki kétes hírnevet magának, hogy eléggé kritikus volt Sztálin és Hruscsov politikájával szemben. Túrákon is gúnydalokat szokott énekelgetni a politikai elit rovására, és találtak már nála a SZU-ban betiltott könyveket is… főleg női egyenjogúság és szex témában 😛

A többiek viszont tényleg vagy apolitikusak voltak, vagy meggyőződéses kommunisták. Akkor és abban a környezetben elképzelhetetlen lett volna a betépős verzió.

 803. Salamancai űrhajós — 2013-03-14 15:00 

@zweitakt: „Nekem a “fiatalok vagyunk, virtuskodunk, esetleg kissé betépünk” változat közel állhat az igazsághoz, ha feltesszük, hogy csak egy-két-három ember “füvezett/varázsgombázott””

Ez a tegnapi előadások némelyikében is felmerült, de nekem valahogy teljesen életszerűtlen. Ezek a fiatalok egytől egyig hithű kommunisták voltak, és a túrát sem a buli kedvéért szervezték, hanem azért, hogy ezzel a sportteljesítménnyel tisztelegjenek az épp azalatt zajló pártkongresszus előtt. Egy ilyen akciónak igen nagy médiaértéke volt a korban, és a karrierük szempontjából is előnyös lett volna.

Vegyük ehhez hozzá, hogy a túra elején mindannyian ünnepélyesen letették a cigarettát, és megfogadták, hogy a túra végéig nem gyújtanak rá. Nem is találtak náluk cigit.
Alkoholból sem vittek sokat: már nem emlékszem pontosan, de valami fél-egy liter vodkát vittek 10 főre, ami csak „lélekmelegítőnek” elég, egy valamirevaló tábortüzes berúgáshoz nem.

Ilyen körülmények között semmilyen füves/varázsgombás/teljesítményfokozós teóriát nem érzek elfogadhatónak.

 802. zweitakt — 2013-03-14 14:06 

Sziasztok!
Köszi a tegnap esti beszélgetést, bizton állítom, jobb volt, mint a film…
Amit végiggondolva, arra gondoltam, hogy több dolog együttesen lehetett az ok, illetve egymás után.
A hypoxia, és/vagy hypothermia mint sátorban létrejövő, és zavartságot előidéző körülmény, szerintem aligha jöhet szóba. Egy barátom, tapasztalt túrázó (volt már hegyen olyan hidegben, hogy a sátorban a meztelen combja közé kellett fogni a camping-gáz palackot, hogy meggyulladjon az égő…)szerint ha ilyen, sátorban oxigénfogyás miatti állapot beállhatna, arra felfigyelne a „szakirodalom” és nem egyetlen, hanem sok ilyen eset lenne. Igen, a lehelet ráfagy a sátorra belülről, de azért van a sátrakon szellőző… Ráadásul abban az időben a sátraknak még nem volt aljuk, szorosan záró cipzárjuk sem…
Nekem a „fiatalok vagyunk, virtuskodunk, esetleg kissé betépünk” változat közel állhat az igazsághoz, ha feltesszük, hogy csak egy-két-három ember „füvezett/varázsgombázott” és esetleg egy furcsa hang/szélzaj/moraj/lavinahang/féltékenység kiváltotta zavart dühroham miatt rátámadt társaira, akik menekültek, amerre láttak, valaki megpróbálta leszerelni (innét a sérülések), de nem sikerült, az meg tombolt, küzdött a démonaival tovább. Akit elért, az sérült, a többi meg szimplán hypothermiás lett. Tehát van egy-két zavartunk, aki tombol, a többi meg logikusan cselekszik…
Nos?

 801. SLC — 2013-03-14 13:40 

@kszabo: Sajnos nekem is el kellett menni este 10-kor, de hogy ne merüljön feledésbe a dolog, az elméletednek szeretnék helyet biztosítani a készülő honlapon.

A többi előadó emilcímét is el fogom kérni tiborutól, és privátban felveszem veletek a kapcsolatot.
Jók voltak az előadások, érdemes volt elmenni és meghallgatni. 🙂

 799. Salamancai űrhajós — 2013-03-14 13:08 

@emmalisa: Ez hol szerepelt, hogy nem szakadt egybe? Én eddig csak olyan képet és ábrát láttam, ahol jelölve voltak a vágások, melyek egy bazi nagy lyukban egyesültek.

 798. kszabo — 2013-03-14 12:52 

A bemutatott koncepciók sok új ötletet adtak, de sajnos korábban el kellett jönnöm és a saját verzióm bemutatása elmaradt. De még nem mondtam le róla, már körvonalazódik:)
A hegyi körülményekről itt egy jó link – http://timberlinetrails.net/ClimbingHypothermia.html
Google fordítóvak kicsit szörnyű. Üdv

 797. sztalker — 2013-03-14 12:21 

@gigabursch:

Csatlakozom a kéréshez!

 796. patti — 2013-03-14 11:32 

Az is lehet, hogy nem egyszerre jöttek ki a sátorból, sőt el tudom képzelni a csapaton belüli összekülönbözést is!

 795. gigabursch — 2013-03-14 11:28 

KÉRÉS!

Azt az orvos-biológus jóembert, akinek a nevét elfelejtettem többen bizonyosan határozattan kérjük, hogy az itt felmerült (meg a régi topicban felmerült) orvos-biológiai kérdésekre erejétől fogva próbáljon meg válaszolni.

Üdv: Jó sokan…

 794. emmalisa — 2013-03-14 11:12 

@patti: Mi van, hogyha nem egyszerre jöttek ki a sátorból? Hanem hallottak valamit, és az volt a felderítő-csapat, akin volt cipő és ruha is, kiment körülnézni, de nem akarták a többieket felzavarni egy esetleges semmiség miatt. Kibogózták a sátrat, majd visszakötözték az ajtót és kiosonkodtak. Lementek majdnem a vízmosásig. De addigra felpörögtek az események a többiek kivágják magukat inkább és bepánikolva rohannak utánuk.

 793. patti — 2013-03-14 10:50 

Talán mégsem menekülés volt?

 792. emmalisa — 2013-03-14 10:38 

@patti: Az is kérdés, hogy miért nem szakadt egybe a két vágás a menekülés hevében?

 791. patti — 2013-03-14 10:33 

Persze szép óvatosan igen, ki lehet mászni, na de ha menekültek, akkor nem hiszem, hogy arra vigyáztak volna, hogy jaj, nehogy továbbrepedjen 😀

 790. emmalisa — 2013-03-14 10:32 

Nekem a sátor vágásának mintázata érdekes. Már amennyit látni belőle. Lépcsőzetes. Olyan mintha ejtett volna egy vágást, kb. 15 centiset, majd elakadt és újra belevágta a kést egy újabb 15 centisre. Aztán fentről is van egy lefele a többi meg nem látszik.

Nyilván ehhez ismerni kellene ezt a sátorvászon anyagot, hogy mennyire hasad, mennyire lehet egy vágás után kézzel szakítani. Azt is, hogy milyen a szakadásiránya, hogy ebből komolyabbb következtetéseket vonjunk le.

Nekem az lenne logikus, hogy pánikhelyzetben ejtenek egy vágást, majd nekifeszülve kézzel tágítják és kinyomják magukat – az adrenalin nagyon durva dolgokat tud művelni -, viszont ha így lett volna, akkor az nem átlósan szakad, ehelyett többször vágtak bele a késsel – ahogy én látom.

 789. tiboru — 2013-03-14 10:17 

@patti:

Szerintem egy 80 centis vágáson lazán ki tud mászni egy ember, ha nem állva teszi 🙂

 788. patti — 2013-03-14 09:46 

Bocs, ha már volt, de bennem még a következő kérdés merült fel: Volt ugye egy 40 és egy 80 cm-es vágás a sátor falán, és elvileg az utóbbin keresztül menekültek min. 150 cm magas emberek (de pl Dorosenko 180 cm magas volt), akkor hogyhogy ez a vágás nem repedt tovább, vagy ezek a sátrak csak úgy nem repedeznek, mert valami speciális anyagból vannak?

 787. gigabursch — 2013-03-14 08:13 

Tegnap esete a film utáni beszélgetésen vetettem fel azt a problémát, hogy a „négyek” holtestei, amelyek együtt voltak a vízmosás alján egy kisebb zúgónál/vízesésénél hogy kerülhettek sokkal később elő, mikor az olvadás mindig a völgyvonalban a legintenzívebb és ott sokkal hamarabb (mikor még mindenhol fagy) megindul az olvadékívíz áramlása. Ebben szerepet játszik, hogy a hótakaró alatt az átfagyott talaj felszínén (melynek felső 10-30 cm-je lehet olvadtabb, bár itt 30 cm talajt feltételezni bátor dolog, ahhoz klíma is kell, meg növényzet) szivárog le, és határozottan kezd el folyni.
S mégis – ők kerültek elő utoljára, ráadásul a legborzalmasabb sérülésekkel.

A sérülések kapcsán elmerengtem, hogy egy téli álomból ébredő medve vagy rozsomák mit kezdene egy orra előtt lévő tetemmel, de erősen megkopott állattani ismereteim szerint mindig májjal, léppel, hájjal kezdenek és csak utána jön a fehérje, azaz a hús. Ehhez képest arcleszakadásról/leszakításról beszélhetünk.
Persze, ha bármilyen vegyszert, sugárzást, tudomisénmit érez egy vad, akkor azt nagyon gyorsan otthagyja és nem eszik belőle, mint mi a tuskó gazdaságos génkezelt szójás párizsiből, meg a szójás tápon nevelt hentespulti cuccok eredeti állataiból.

 786. gallicus — 2013-03-13 16:32 

Nézzétek, mit találtam: „Andrej Jekatyerinburgból költözött Hévízre. Az Urálon túli városban az éves átlaghőmérséklet 3 fok, a tél hat hónapig tart, és azon túl, hogy ott végezték ki a cári családot 1918-ban, valamint Borisz Jelcin is odavalósi, egy tömeges és halálos anthraxfertőzés is fűződik a nevéhez: 1979-ben elromlott a helyi vegyifegyver-gyár szellőzőrendszere.” Tehát lehetett vegyifegyver kísérlet 59-ben a célterületen, amiről az egyszerű emberek nem tudtak. A filmben is megfogalmazódik a kérdés: miért van az aktán február 6, amikor az első holttesteket 26-27-én találták meg?!(Jekatyerinburg=Szverdlovszk)

 785. gallicus — 2013-03-13 16:04 

@SLC: A 787-t Neked írtam, de nem a válaszból, ezért nem utal a 783-ra.

 784. gallicus — 2013-03-13 16:02 

@alfredostroessner: Már olvastam a Zolotarjov hozzátartozóival készült interjút, szintén semmi érdekes. Nézzétek meg az RTR filmjét, hangulatot teremt. Én nagyon sok orosz tv-programot nézek, de ez elkerülte az adáskor a figyelmemet, köszönet a linkért! Nekem nagyon tetszik.

 783. gallicus — 2013-03-13 15:59 

Jól megcsinált film – de nem mond semmit, csak azokat a verziókat ismétli, amit már régóta ismerünk. Judin szintén ugyanúgy. Azért annak is érdemes megnézni, aki nem tud oroszul.

 782. alfredostroessner — 2013-03-13 15:39 

Zolotarjov-ról egy érdekesebb cikk. Részenként olvasgatom, de egy rövid összefoglaló egy oroszul tudó kollégától nem ártana.

http://hibinafiles.wikinet.org/w/images/hibinafiles/uploads/7/74/Zolotarev.rev1.pdf

 781. alexia — 2013-03-13 15:13 

Ez az „I” betűt (az apai név rövidítéseként) akkor sem magyarázza meg.

 780. alfredostroessner — 2013-03-13 14:56 

@warr:

A kozákokat nem igazán szerették a Sztálin-rendszerben, mert reakciósoknak tartották őket, ráadásul nagyon sokan német mundérba öltöztek a Honvédő Háború alatt. A Vörös Hadseregben kifizetődőbb lehetett egy oroszos keresztnév, de lehet hogy szimplán csak jobban tetszett neki a Sándor.

 779. SLC — 2013-03-13 11:38 

Idei anyag:
http://youtu.be/lJgxhITT00g

Jugyin bácsi eléggé meg van öregedve. Ha valaki érti az oroszt – vagy a géppel angolra fordított oroszt – az legyen olyan kedves foglalja már össze, miről is van benne szó.

 778. warr — 2013-03-13 08:55 

@alexia: A becsületes neve Szemjon volt, csak valamiért az Alekszandrt használta.
Az ermaktravel szerint: His real name was Semen while everyone called him „Sasha” or „Alexander”. There is no credible evidence of why he chose to introduce himself by a different name.

 777. Panther V — 2013-03-13 01:05 

@krat:

Most csak egy részkérdésedre: Medve elôl ne mássz fára. Ha vékonyra mászol kitörheti, ha vastagra utánad mehet.

 776. csapos — 2013-03-13 00:20 

@SLC:

Ma beszéltem egy öreg hadtápos ezredessel, aki 1965-ben végzett a Szovjetunióban a főtiszti akadémián. Ők már akkor tanulták a vegyifegyver szállításának szabályait. Pszichokémiai fegyverekkel abban az időben az USA és a SzU is kísérletezett.

Miért hagyták ott a holttesteket? Nos, túl sokan tudtak akkor már Djatlovékról. Megvan a holttest, egy gyors szakszerűtlen boncolás, és gyors temetés. A családnak, népnek megy egy „ne érdeklődjetek, azzal már nem segítetek rajtuk.” Az akkori szovjet gondolkodást már igen nehéz megérteni annak, aki nem élt felnőttként abban az országban.

 775. SLC — 2013-03-12 23:53 

@alexia: látod, most jó kérdést tettél fel. Alapból azt válaszolnám, hogy elrontották, ahogy Dorosenko nevét is (Юрий Николаевич Дорошенко), de ebben az ügyben már semmiben sem vagyok biztos.

@csapos: erre a hallucinogén gáz dologra én is gondoltam, de nem tudom – és pár beavatotton kívül senki sem tudja -, hogy akkoriban a SZU-ban hogy álltak az ilyen vegyi fegyver kísérletek. Mindenesetre ez a verzió magyarázatot adna pár kérdésre, csak arra nem, hogy miért hagyták széjjel a holttesteket, ahelyett, hogy berakják őket a sátorba, és rájuk robbantják a fél hegyet… kezitcsókolom, lavina volt. Nincs magyarázkodás, nincs rejtély. Csakhogy itt a hivatalos szervek is értetlenül álltak az eset előtt.

@gallicus: francba, pedig reméltem, hogy valamire rábukkantam 😛
Nagy vonalakban tisztában vagyok a SZU akkori állapotaival, de csak olvasmányélményeim és rokonok elbeszélései kapcsán, személyes tapasztalatom nincs.

Viszont a motivációval még mindig bajban vagyok: miért pont oda akart Gyatlov túrát szervezni??? Véletlen lenne?

 774. alexia — 2013-03-12 18:55 

Nekem csak egy — lehet, buta — részletkérdésem van még: ha Zolotarjov becsületes neve Alekszandr Alekszandrovics volt, akkor miért szerepel az emlékmű oldalán, a képe alatt a vezetékneve után az A.I. monogram?

 773. csapos — 2013-03-12 18:36 

Halálukat közvetlenül kihűlés, közvetve vegyifegyver, vagy vegyszerek hatása okozta. A területen titkos katonai kísérletet, vagy műveletet végezhettek, az adott időpontban, vagy azt megelőzően. A műveletben résztvevők, illetve irányítók megszegték saját elővigyázatossági szabályaikat, nem megfelelően koordinálta, kommunikáltak a társszervekkel. Az illetékeseknek jó okuk volt a Djatlov tények eltitkolására. Ehhez az elhallgatás, elferdítés, tények meghamisítása, legendaképzés minden eszköztárát vetették be. A felszabadított titkos iratok akár manipuláltak is lehetnek (lásd magyar ügynök akták). Sajnos az oral history-t sem vehetjük kész ténynek.

Megpróbálom időrendben követni az idővonalat

• Djatlovék rosszkor voltak rossz helyen, véletlenül tévedtek fegyverkísérleti (fertőzött) területre. Lásd Arkagyij Gajdar Négyes számú fedezék című regényét (1935).
• Szovjet pontatlansággal rosszul számították ki a veszélyes zónát, a szél elvihette más irányba a vegyszert. Nem volt megfelelő kommunikáció a társszervek között.
• Veszélyes hulladék tároló volt a területen a vegyifegyver gyárból, esetleg selejtes rakéta hajtóanyag (SS 7)
• A rejtélyes fémdarabok, a gumitömítés fegyverre, vagy valamilyen tárolóeszközre utalnak.
• a 200 km túra indítéka e hőstett vágy, amit a párt és a Komszomol is támogathatott. Példát mutat az ifjúságnak. (Lásd magyar jó tanuló, jó sportoló mozgalom). Mivel hadiüzemben dolgoztak a két fiatal mérnöknek jelentős hosszú szabadságlehetősége volt.
• Zolotarjov feladata lehetett, hogy egyrészt, mint tapasztalt túravezető segítse a fiatalokat, másrészt elkerülni a katonai kísérleti területet. Ez utóbbi nem sikerült.
• Február 1-én éjjel a közelben vegyilövedék robbant. A hatás hallucinogén, ami magyarázza a pánikszerű menekülést, és a teljesen illogikus viselkedést. A korábban elfogyasztott akár csekély mennyiségű alkohol fokozta a vegyszer hatását. Talán Zolotarjov felismerte a helyzetet, és logikusan utasítást adott a menekülésre.
• Egy másik lehetőség, hogy a vegyileg fertőzött talajból, a sátor alatt lévő hó olvadásának hatására mérgező gáz szabadult fel.
• Vegyifegyverre és esetleg radioaktív izotópra utal Rusztem és Zinajda testén lévő égési sérülések, és a hólyagok. Esetleg megérintették a talált fémtárgyat. Hasonlóan magyarázható a testek elszíneződése.
• A katonai szervek már február 12. gyaníthatták, hogy valami baj történt. Február 16-tól időhúzásra játszottak. Késleltetik a keresést, hogy biztosan megfagyjanak. Az lett volna a csoda, ha valamelyikük előkerül.
• A polgári kutatók naiv civilek és semmiről nem tudó katonák voltak, akiknek volt titoktartási kötelezettségük is. 1959-ben sokan inkább a parancsnoknak hittek, mint a saját szemüknek. Egy csapat kutató expedíciótag érkezett a helyszínre, nem bűnügyi nyomozók. Ezért a talált nyomok nem autentikusak, összejárkálhatták, elmozdíthatták.
• Bár a kórboncnok legelemibb vizsgálata lett volna, hogy a törések keletkezésekor éltek-e még az áldozatok, erre válasz.
• A bordatöréses esetek származhatnak abból, hogy a katonai vizsgálók megpróbáltak a tüdőből gázmintát venni. A koponyaalapi törés lehet szándékos megtévesztés, vagy a fagyott holttestet ért ütésből is származhat.
• A négy holtestet esetleg azért vitték a vízmosásba, hogy később a katonai szervek átvizsgálhassák. Hasonló okból vághatták ki Ljudmilla nyelvét. A vérminta eltűnt, akkor honnan tudjuk, hogy nem tartozott egyik áldozathoz sem. Egyáltalán vér vagy vegyifegyver hatóanyag maradék volt?
• Az 50 km. távol lévő turisták által látott fénygömbök, a Marija Ivanovna mentős által említett 11 fő, Nyikoláj két karórája sajnos önmagukban még sehova nem illeszkedő mozaikok.
• Jarovoj 1967-ben megjelent könyve akár hivatalom megrendelésre is készülhetett, feszültség levezetés céljából. (Hruscsovi enyhülés utóhatásaként) Jarovoj azonban tudhatott valamit, azonban dossziéit, kutatási anyagait, könyve megjelenésének feltételeként akár már 1967-ban átadhatta az illetékes katonai szerveknek.

 772. krat — 2013-03-12 17:22 

Sziasztok!
A filmről olvastam és azután kezdtem keresgélni így jutottam erre a blogra. Megérte. Kicsit rákattantam pedig nem vagyok nagy konteós.
Remélem még aktív ez a téma mert van pár gondolatom.
Igaz még csak 400 kommentet olvastam el de félek,hogy elfelejtem amit akarok.
Volt ugye a nyilatkozat,hogy az a nő 11 hullát látott. Ez is csak megkavarja a történetet meg ez mind szép is jó. De őt utána nem kérdezték ki erről? Hogy hol látta őket és hogy nézett ki az a titokzatos 2? Ezt így elmondta és senkit nem érdekelt? Ha nem is a nyomozók a hozzátartozók nem keresték meg? Én ha családtag lennék egy ilyen után főleg, hogy semmit nem derített ki a hatóság azért utána néznék a dolgoknak. Mi is itt ennyien ismeretlenül gondolkozunk mi lehetett, a rokonok meg leszarták? Lehet tudni arról a nőről,hogy volt vele interjú, vagy bármi ilyesmi?
Másik a sátor? Ami fel volt vágva, akkor abban azon az estén 9en aludtak? A másik sátor milyen állapotban volt? Mert ha abban is aludtak,az miért nem volt felvágva? Aztán mitől ijedhettek meg?
Ha bent vagy a sátorban kb csak hangot hallhatsz annak kell enyire megijesztenie vagy fények. És nem is tudod mi az elkezdesz rohanni minél messzebb. Tartalék sátor volt? Lehet ezt tudni. Mert ha már felvágták,mi van ha elmúlik a veszély,akkor bukták azt a sátrat a -20ban? Utána mi lett volna? Tehát ha ilyen döntést hozol az valami nagyon félelmetes lehetett. Főleg,hogy mind majdnem 1 km messzire futnak onnan. Medve nem hiszem. Meg az elől lehetne fára mászni nem? De akkor egymást segítve csinálhatták volna. Ha valaki megtámadják őket, akkor szerintem már le is gyilkolják. Nem csak,annyi,hogy na majd megfagynak, egy törzs tagjai nem hiszem,hogy így gondolkodnának.
A másik ha ennyire megijednek, mi veszi rá őket,hogy 3an visszamenjenek? Akkor kb semmi értelme nem volt menekülni. Akármennyire pánik van inkább küzdök és úgy halok meg,mint elfutok tudva,hogy valószínű halálra fagyok de utána mégis visszamegyek. Meg ha nagy veszély volt miért nem együtt próbáltak visszamenni? Ha ilyen rettenetes dolog 3 ember nem sokra fog menni,visszamegy a biztos halálba? Boncolás nem volt? Hogy mitől a sárga szín,bordatörés stb?
„Ljudmilla legalább 100 km/órás sebességgel repült volna, majd felsőteste hirtelen egy sűrített levegőből álló, kicsit rugalmas falba ütközött volna.”
Ok és a doki azt nem mondja el vajon ott az erdőbe mi okozhat ilyen sérülést? Megállapítja és ennyi. Ez se érdekelt senkit, a hatóságok köréből? Ha meg benne van a kormány,ezeket miért nem tusolta el? Meg a 11 hullás dolog,miért hagyják,hogy ilyeneket nyilatkozzanak? Azon gondolkozok mi lehet az ami ennyire megijeszt de után mégis visszamennél? robbanás amit olvastam tényleg jól hangzik. Robban elfutsz, utána reménykedsz nem lesz több robbanás,visszamész. Na meg a koponya törés. Azt nem állapították meg,hogy mi okozhatta? Milyen alakú tárgy,stb.
Elég könnyen vették,hogy hát meghaltak valamiben. És mi van azokkal akik látták a fényeket? Rájuk nem leselkedett veszély ha pl katonai stb dolog. Ők merre mentek tovább? Vagy az mindegy?
Amúgy meg ha nem is volt idejük felöltözni mert annyira befostak a hálózsákot vihették volna, azzal nem olyan nehéz rohanni csak fel kell kapni. És miért kellett olyan messzire futni? Addig üldözték őket? Mert ha nem nem 400-500 méterre is elég menni ha pl robbanás. Ha lavina a sátort miért nem borította,sodorta el?
Most kb ennyi de még olvasom a kommenteket:D Lehet írtam sok hülyeséget,de cikáznak a gondolatok.

 771. gallicus — 2013-03-12 12:40 

@SLC: Semmi extra dolog nincs itt a szövegben, Aki már utazott a régi SZU-ban az tisztában van vele, hogy nem mindig a menetrend az első számú szempont! (Pl.: egy katonai szerelvénynek, vagy repülőnek mindig elsőbbsége van a személyszállítással szemben) Az, hogy a területre nem lehetett éppen bemenni sok okból lehetett, szerintem szintén nincs jelentősége. Én egyszer Drezdába repültem és már fél órát köröztünk a reptér felett, de nem mondtak semmit. A drezdai reptér egyúttal szovjet katonai is volt és kiszállva gépből láthattuk, ahogy a szovjet vadászgépek landoltak a pályán. Szerintem több olvasó is tisztában van vele, ha még nem is írta le, hogy az akkori SZU nagyon másként működött, mint azt egy mai fiatalember gondolná, sok minden nagyon bonyolult volt. Magyar csoport vidéki nagyváros áruházában még a 80-as évek közepén is úgy vásárolhatott, hogy addig oroszokat nem engedtek be az áruházba, vagy voltak italok, amit csak külföldieknek szolgáltak fel, stb. Hosszasan lehetne sorolni. Ezt csak azért említem, mert véleményem szerint minden apróságnak nem kell jelentőséget tulajdonítani. Ezzel az ott élők tökéletesen tisztában voltak. Ez már nem ennek a konteonak a területére tartozik, csak a tisztánlátás kedvéért írom le.

 770. magamban — 2013-03-12 12:02 

Lehet valamit tudni arról a régi manysi legendáról, amiben a 9 vadász elhunyt? Engem az is érdekelne, valaki tudna valamit írni erről?

Egy kis érdekesség (bár újat nem írok, ti is olvastátok valószínűleg): állítólag Thibeaux-Brignolle megígérte édesanyjának, hogy ez lesz az utolsó túrája, többre nem megy el.
Szegénykém ezt tényleg betartotta.

 769. SLC — 2013-03-12 11:48 

@gallicus: plusz az, hogy a terület ahová igyekeztek le volt zárva – már ha jól értem a gép által fordított anyagot. Akkor tudtak tovább menni a 41-es telepről, amikor végre eltávolították az útzárat. De ha jól emlékszem már Vizsajból sem tudtak úgy elindulni, ahogy szerettek volna, ott is volt valami fennakadás, azért értek csak este a 41-re, és ott kellett aludjanak.

Mivel nem tértek ki részletesen a dologra, felteszem, semmi konkrétumot nem tudtak ők sem.

 768. gallicus — 2013-03-12 11:22 

@miamai: Aki ismeri az orosz emberek gondolkodásmódját, miszerint a cél a lényeges, ezen nem lepődik meg. Valamennyi tag új naplót kezdett, kifejezetten erre a túrára. Én ebben nem találok semmi érdekeset, abban talán igen, hogy aki ír naplót egy túrán, annak talán van naplóírási késztetése és vezet egy otthoni naplót is. A kérdés lehet az: ezek hol vannak?

 767. miamai — 2013-03-12 10:54 

@cirus: hát persze, de akkor hol marad a konteó??

 766. miamai — 2013-03-12 10:53 

@gallicus: A naplóval kapcsolatban az a furcsa, hogy sem a közösben, sem Zináéban egy kukk sincs arról, hogy hová mennek, mi a céljuk, hogy kezdődött az egész túra ötlete stb. Mindegyik napló azzal indít, hogy elindultunk… Semmi előzmény, pedig abból sok mindenre lehetne következtetni!

 765. miamai — 2013-03-12 10:50 

@gallicus: ez mondjuk teljesen evidens, bárki utánanézhet, akit érdekel, itt számomra inkább a kontextus volt az érdekes. Hogy még egy ilyen teljesen témán kívüli kontextusban is rálel az ember valami „magyar szálra” :)))

 764. cirus — 2013-03-12 10:00 

@miamai:

Nekem inkább úgy tűnik, mintha fényt kapott volna a negatív.

 763. gallicus — 2013-03-12 09:49 

@miamai: Kiegészítés: van egy étterem Joshkar-Ola-ban, Mariföld fővárosában, aminek a neve(remélem ültök!): Onar!!! Ugye milyen közeli a szó a Hunor-hoz?

 762. gallicus — 2013-03-12 09:47 

@SLC: Én gyorsan átolvastam az egészet, vonattal mentek Ivdelig, onnan busszal Vizhaiba, szállodában voltak, az út során sokat énekeltek, meglátogattak egy mansi falut, ahol szerinte civilizáció előtti állapotok voltak (azt írta, hogy ilyet ti még nem látatok!). Itt csinált egy kis szószedetet Zina, aztán mentek tovább. Ami érdekes, hogy a január 30-i dátumnál 30.2.59 lett írva. Ja még az állomáson a vonatra várva találkoztak rendőrökkel akik elzabráltak tőlük némi pénzt, amikor édességet akartak venni. Én kereknek találom az út leírását és semmi extrát nem látok benne, hacsak azt a rajzot nem tekintjük annak, ami a fára volt felrajzolva az áldozatok emlékére, akik 58-ban haltak itt meg, ugyanis a repülő tárgy képe elég érdekes: lehet helikopter, repülő, de akár rakéta is. Az oldal könnyen elérhető, ha a beírt sort a google-ba írod be és az felajánlja azonnal a céloldalt.

 761. warr — 2013-03-12 09:06 

Kiváncsi vagyok, hogy vajon csak a közelgő film miatt támadt fel újra az érdeklődés kedvenc túrázóink iránt, vagy amúgy is birizgálja még mindig az emberek fantáziáját? 🙂
A freeblogos kommentekkel együtt 2364 hozzászólás érkezett eddig, azt hiszem ezzel abszolút csúcstartó a téma.
Ha jól emlékszem, a Seuso-ügy volt az ezüstérmes, ott 1258 komment érkezett.
Nem semmi…

 760. gallicus — 2013-03-12 09:02 

@SLC: Meg fogom nézni, bár azt hiszem már láttam.

 759. gallicus — 2013-03-12 09:00 

@miamai: A számok valamennyi finn-ugor nyelvben megegyeznek (természetesen alapban) és ez azt bizonyítja, hogy a nyelv kialakulása idején éltünk együtt. Ugyanez más finn-ugor pl. mari nyelvben is így van. Lásd Wikipédia.

 758. SLC — 2013-03-12 08:16 

@miamai: Láttam, de nem tudtam mire vélni. Úgy látszik Zina érdeklődött a manysik iránt 🙂

@krampusz: egyébként ezzel a „valami nem stimmel” érzéssel én is így vagyok, írtam is fentebb pár száz hozzászólással. Nem tudom összerakni a dolgokat egy logikus eseménysorrá, pedig minden szerénység nélkül állíthatom, hogy az ilyen mentális munkákban jó vagyok 🙂

 757. miamai — 2013-03-12 01:11 

@SLC:
Ugyan lényegileg semmi köze a storyhoz, de egy nagyon érdekes dolgot vettem észre. A 7. képnél egy szótárszerűség kezdődik, a nyolcadik kép jobb oldalán a számok. Fonetikusan így lehet leírni:
akvat=1
kuta=2
hurum=3
nyila=4
at=5
hot=6
szat=7
vovr=8
nyelc=9
pul=10
Tényleg van nyelvrokonság!
http://www.youtube.com/watch?v=E9tG34YOMvw

 756. SLC — 2013-03-12 00:20 

@krampusz: A szpecnaz a GRU (katonai hírszerzés) speciális egysége volt. A legfelső politikai vezetés és a KGB legfelső vezetése kivételével akkoriban senki – és ezt értsd szó szerint, SENKI – nem tudott még a GRU létezéséről sem. És a GRU tisztek közül is csak kevesen tudtak a szpecnaz létezéséről; a működéséről, kulisszatitkairól pedig csak az, aki benne volt. Aztán elkezdtek a hírszerzők átállni nyugatra, így derült ki az egész – de az már a ’80-as években volt. A SZU tobzódott a titkosításokban, ott még a pontos idő is titkosítva volt 130 évre, nem hogy egy különleges egység.

@warr: lehet, azért tartott három hétig a készülődés, mert közben diplomáztak. 🙂
Több forrás is megjegyezte, hogy azért ilyenkor mentek túrázni – és nem csak Gyatlovék, hanem jóformán minden egyetemista -, mert ekkor volt a vizsgák utáni szünet. Ketten lemaradtak a csoportból, egyikük nyilatkozott egy dokumentumfilmben, ő elcsúszott valami tanulnivalóval, és nem végzett az indulás időpontjáig. Krivonyiscsenkonak egyébként is megvolt a helye, lehet ez a diplomázás csak egyfajta formaság volt számára.

@gallicus: most, hogy elkezdtem összeállítani az útjukat, részben géppel fordított naplók alapján, találtam egy-két furcsaságot, amit érdemes lenne megvizsgálni. Erről a szakaszról ugyanis senki nem ír – illetve egy forrás ír csak – szinte semmit. Vonattal odamentek, oszt elkezdtek túrázni… hát ez rohadtul nem így volt.
És megvan Zina naplója is a neten szkennelve, nézd meg, hátha jutsz vele valamire:
fotki.yandex.ru/users/infodjatlov/album/67208/
Értelemszerűen http megy elé, csak akkor a blogmotor berakja spamnek.

 755. krampusz — 2013-03-11 22:55 

@SLC:
Köszönöm! 🙂
Most ezzel a szpecnaz vonallal vagyok úgy, mint a széllel nemrég, hogy
1. egyáltalán nem értek hozzá
2. tök érdekes
3. tök logikusan hangzik
4. de „valami” nem stimmel…

…csak nem stimmel, mert az OK, hogy én, vidéki háziasszony, két pelenkacsere meg palacsintasütés között nem ismerem fel a szpecnac módszereit ezeken az 50+éves képeken, de hogy a KGB se ismerte volna fel ott a helyszínen…? Mi a véleményed erről? (Csak kérdezem, mert tényleg a ködöt szurkálom, semmit sem konyítok a katonásdihoz)
Mert ezt én valahogy nehezen hiszem el, hogy ne gyanakodtak volna.
Már azt is alapból nehezen hiszem, hogy ha magánakció is volt, több mint 2 hétig egy ilyen spec. egységet ne keresett volna senki. (Vagy több hetes magánakcióra is le lehet lépni?- nem tudom, kérdezem) És ha keresi, ne találná meg 1 max 2 napon belül? Vagy mondjuk, übergáz van, nem keresik, nem találják, vagy sumákolnak, bénáznak, mindenkit megelőznek az önkéntes egyetemisták, aztán jön a KGB, akinek szerintem egyből leesik, hogy mi is történt itt, és legyen bármennyire a bögyében a szpecnaz, akkor sem teregeti ki a szennyest, hanem kifelé elsimít mindent. Ráfogja a mansikra, vagy szökött fegyencekre, rendszerellenesekre, jetikre, bárkikre, ha más nincs, hát a szuperszélre vagy az ufókra, de nem engedi, hogy konteó legyen belőle, ha ő vagy bármilyen hivatalos szervezetnek vaj van a füle mögött. Vagy?

 754. abigel — 2013-03-11 22:45 

@krampusz:
Biztos a Jeti volt arról a másik képről:)))Pont volt egy pattanás a kis pofikáján, és nem tetszett neki, hogy közelről fényképezik.

Komolyra: Szerintem tuti embert ábr.tényleg olyan, mintha zseblámpával behajolna vki fölé, pl. leellenőrizni, él-e még. Csak ilyenkor ellőni egy fotót??
Ez a kép az egyik sátorban talált gépen volt tudtommal, akkor pedig olyan sokat nem jelenthet, hacsak nem a sátorban készült a ponyvavágáskor, brrrr

 753. krampusz — 2013-03-11 22:11 

@miamai:
Állítólag, amit a nyakában találtak, abban teljesen tönkrement a film a víztől. (Tönkre tudja tenni a víz a negatívot?)

Én 80%-ra mondom, hogy egy ember látszik rajta, ott ahol be is rajzoltad az arckontúrját a piros vonallal, és a kezében tart valami fényforrást. De nem hiszem, hogy támadó lenne, mert akkor az tényleg -ahogy mondod- elvette volna a gépet. Úgyhogy szerintem nincs túl sok jelentősége ennek a képnek. (vagy nem ember, és akkor van:-))

 752. gallicus — 2013-03-11 18:38 

@tiboru: Hosszabb időn keresztül üzleti vízumom volt Oroszországba, utoljára tavaly májusban voltam kint, jártam már sokfelé vidéken is, egy ilyen játékfilm nem riasztana el az úttól, arról nem is beszélve, hogy régóta készülök a Hanti-Mansi Autonom Területre. Az úttal Schmidt Éva emlékének is szeretnék adózni.

 751. tiboru — 2013-03-11 17:55 

@gallicus:

„Amennyiben komolyan szerveződne egy társaság, aki ki akarna menni a helyszínre, akkor én biztosan tagja lennék!”

Azért majd a film megtekintése után erre a vállalásodra térjünk vissza 😀

 750. alexia — 2013-03-11 17:34 

Mondtam én, hogy van itt más, aki jobban tud oroszul, mint én!:-))
Ha meg eredetiben sem lehet többet megtudni (legalábbis nekünk), és így egészen biztosan nem tudnék én sem semmi használható újdonsággal szolgálni, akkor azt hiszem, mostanság inkább nem is bajmolnék vele — bármennyire volna is hozzá egyébként bármennyi kedvem…:-(

 749. gallicus — 2013-03-11 15:43 

Mint azt már többször írtam: sok orosz anyagot átolvastam – nem Google-fordító segítségével, mivel én szerencsére folyamatosan használom ezt a nyelvet, azon kívül, hogy egy időben tanítottam is – de sehol nem lehet olyan anyagot találni, sem filmen, sem forrásanyagban, ami közelebb vinne a rejtély megoldásához, ezért részemről fel is adtam a további kutatást. Amennyiben komolyan szerveződne egy társaság, aki ki akarna menni a helyszínre, akkor én biztosan tagja lennék!

 748. miamai — 2013-03-11 13:39 

@magamban:
Engem is foglalkoztat z az utolsónak mondott kép. Állítólag Zolotarjov gépében találták,de azt nem tudom, hogy abban.e amelyik a nyakában lógott, tehát a haláláig senki sem tudott ennek a gépnek a létezéséről, vagy abban, amit a sátorban találtak, és Judin azonosított. Szerintem az előbbi.
Nos a képet nézegetve, nagyítva ezekre jöttem rá:
A két fény”gömb” közül egyik sem szabályos gömb alakú. A bal oldali, nagyobb, egy lekerekített sarkú négyszög (mint a régi tévék), a jobb oldali pedig nyolcszög alakú.

Továbbá: a bal oldali fény mozgésban volt a felvétel időpontjában, míg a jobb oldali valószínűleg nem, vagy más sebességgel mozgott. A felvétel valószínűleg hosszú zársebességgel készült, a bal oldalinál nagyobb az „elcsúszás” és ugyanígy a felette lévő „foltoknál” ugyanakkora az elcsúszás, míg a jobb oldali – bár egy minimális elcsúszás van itt is, de sokkal kisebb, és az nyugodtan magyarázható a felvételkészítő elmozdulásával is. Egy biztos, (ami a kövekező három…:)) )
a két fény
1) nem természetes eredetű (tehát mondjuk nem egy fáklya vagy más tűzláng)
2) legalább az egyik mozgott, és nem kizárt, hogy távolodott
3) nem emberi kéz mozgatta őket.
Ez utóbbit azért gondolom, mert ha ellenséges ember fog mondjuk egy reflektort és ráírányítja a földön fekvő áldozatra, miközben az még fotózza is, akkor az a fényképezőgép nem maradt volna az illető nyakában…

Csináltam egy kinagyítást, élesítést is, további kellemes vizsgálódást!
https://picasaweb.google.com/112015471578780689936/UtolsoKep?authuser=0&authkey=Gv1sRgCMb_9Pf4hfDULg&feat=directlink

 747. warr — 2013-03-11 13:15 

@SLC: gondolom az ermaktraveles cikkből dolgoztál, ott is így írják, de csak nekem fura, hogy Szlobogyin és Krivoniscsenko ’59-ben diplomázott, mikor január 25-én indulnak útnak, ahogy Tiboru írja jelen cikk elején, 3 heti készülődést követően? Úgy meg nem sok marad az év elején diplomázgatni 🙂
Ennyivel nincs arrébb azért az orosz naptár…
Vagy ennyire máshogy zajlott akkoriban arrafelé az oktatás?

 746. alexia — 2013-03-11 11:33 

Hát középszinten, úgyhogy túl nagy csodákat egyelőre ne láss belém;-)))
Tudok viszont szaksegítséget is kérni a fordításhoz, ha nekem nem megy.
Az én nagy gondom az IDŐ!
De megpróbálkozhatom (-unk) vele szívesen.

 745. SLC — 2013-03-11 11:17 

@magamban: hát pedig az ermaktravel.com azt írja, hogy Krivo orrhegyét csipkedték le a madarak. Így arcra is úgy látom, hogy ő fekszik hanyatt. De Ljudmila orra is össze volt törve, pontosabban a murders.ru szerint csak a porc tört el, a csont nem. No mindegy.

Azt a képet én is forgattam, szűrtem, meg minden, de semmit nem tudtam vele kezdeni. Persze nem vagyok szakember.

 744. magamban — 2013-03-11 10:30 

SLC, köszi a választ. Igazad van rettentő pontatlan a cikk (olyan, mintha szándékosan lenne az), ugyanis Krivonyiscsenko tudtommal hassal lefelé feküdt a hóban, tehát vagy föld alatti madarak csipkedték, vagy a fiú orra a hátára csúszott! Sorry!:-)

Még egy kérdés:Van az a bizonyos utolsó kép, amin teljesen sötét háttérben 2 fénygömb van az egyiknek mintha lenne egy kis csóvája. Abba hogy láttatok bele egy embert, akinek fel van téve a keze, vagy lámpát fog, stb. Esetleg valaki ezt tudná a fotón demonstrálni (pl. photoshop-pal)?
Szeretném belelátni én is, de sehogy sem megy! Azért érdekel, mert több videomegosztón is ezt vélik felismerni, (kommentároknál olvasom)külföldről is! Előre is köszi!

 743. SLC — 2013-03-11 10:03 

@magamban: Krivonyiscsenkónak a madarak lecsipkedték az orrát állítólag.

Egyébként az a cikk iszonyú pontatlan, fölösleges rá támaszkodni.

Jugyinról is írtak mindent, én is csak mostanában tudtam kibogarászni a két lány naplójából, hogy a teherautós utazásnak köszönhetően kiújult az ülőideg gyulladása, azért fordult vissza Vtoroj Szevernyiből. Ő legalábbis ezt mondta nekik. Egyébként nem hiszem, hogy Jugyin tudna bármit is. Rég nem élne.

 742. magamban — 2013-03-11 09:11 

Érdekes a múlt-kor cikk: „..egyik holttestnek hiányzott az orra”. Na most ez nekem teljesen új! Én csak egy hiányzó nyelvről tudok. Csak én nem figyeltem? Továbbá érdekes lenne azt is megtudni, hogyan vizsgálták meg a Zina melletti állítólag egyiküktől sem származó vércseppeket. Ránézésre? Mivel arról volt szó, hogy a minta laborba küldés közben (vagy után) eltűnt, akkor ott helyben megállapították ezt a tényt? Akkor mi a fenének küldték a laborba? Teljes káosz! Működött (működik) rendesen az orosz cenzúra!

 741. zizzi — 2013-03-11 02:07 

@alexia:

741.

Arra gondoltam, hogy ha kimehetné(n) ODA, és ott próbálnánk meg tájékozódni, “első kézből”: az eredeti aktákból, esetleg akár a helyszínen is, még ha engedéllyel (ez külföldiként minimum esélytelen) és a létező legbékésebb szándékkal is, nos, a mai orosz viszonyokat ismerve, még az sem teljesen kizárható, hogy akár még ma is az életünkkel fizethetnénk a túlzott kíváncsiskodásért.

az az erzesem, a trailereket latva, hogy a film is valami ilyen iranyba indult el… 🙂
Persze itt is szervezkedett egy kis csapat meg a konteo elso megjelenesekor, de az utazas vegulis elmaradt… szoval mindenki eletben van 🙂

 740. SLC — 2013-03-11 00:47 

@rebel: nem tűnt az el. Csak kijavították a címét:
http://www.mult-kor.hu/20130302_a_dyatlovrejtely_horror_az_uralban

 739. rebel — 2013-03-11 00:38 

Upsz… a mult-kor-ról elűnt a Djatov cikk… http://www.mult-kor.hu/404.php
Konteót szimatolok… XD

 738. SLC — 2013-03-11 00:29 

@alexia: TE TUDSZ OROSZUL? Akkor ha van egy kis időd és kedved, kicsit tudnál segíteni? Az eredeti naplót kellene lefordítani. Nem olyan nagy mennyiségű szöveg, és elég egy nyersfordítás is, a többit én elintézem. Azt is szeretném feltenni a honlapra a túra leírásának kiegészítéseként. Cserébe fel tudok ajánlani egy kis reklámot számodra az oldalon. Munkahelyet sajnos én sem tudok adni 🙁

Helyben már rengetegen kutakodtak, egy időben állítólag rendes katasztrófaturizmus dúlt arrafelé. A hivatalos aktákat pedig nem adják ki csak úgy, pláne idegeneknek.

Ami meg Guscsin könyvét illeti, többen felrótták, hogy több benne a ferdítés, az a bizonyos mandarinos naplóbejegyzés is csak az ő könyvében található meg. Szóval a fene tudja itt már mi az igazság.

 737. alexia — 2013-03-10 23:37 

Látom, lesz itt könyv nélkülem is:-)))
Nem baj, sőt — én most úgyse vagyok holmi konteózással elüthető időmennyiséggel túlzottan elkényeztetve.

Szóval nem tudok biztosra ígérni semmit: sem azt, hogy jutok valami érdemlegesre, sem azt, hogy mikorra (de azért addig is csiszolgatom közben folyamatosan orosz nyelvtudásomat).

A dokumentumfilmekben egyébként érdekesnek tűnt számomra — nem tudom, jól láttam-e –, hogy a szereplők sírjai mai állapotukban (még ha van is rajtuk virág) összességében elég gondozatlannak tűnnek. (Vagy csak az én ízlésem számára?) Különösen Zolotarjové.
Meg, hogy Kolevatov képe hiányzik az emlékműről (ezt már többen is írtátok itt is), Krivoniscsenko képe pedig sérült, és épp az arcán. Nem tudom persze, mindennek van-e jelentősége.

Arra gondoltam, hogy ha kimehetné(n) ODA, és ott próbálnánk meg tájékozódni, „első kézből”: az eredeti aktákból, esetleg akár a helyszínen is, még ha engedéllyel (ez külföldiként minimum esélytelen) és a létező legbékésebb szándékkal is, nos, a mai orosz viszonyokat ismerve, még az sem teljesen kizárható, hogy akár még ma is az életünkkel fizethetnénk a túlzott kíváncsiskodásért. Nemrég olvastam egy könyvet, melyben szerepel egy különleges egységben (nem szpecnazban) szolgáló illető, és bár ez sokkal távolabb játszódik (a Távol-Keleten, a primorjei területen), nincs okunk kételkedni a szavaiban, miszerint arrafelé ennél kevesebbért is ölnek. Miért is volna ez másként az Ural hasonlóan vad vidékén, illetve azzal összefüggésban?…

 736. SLC — 2013-03-10 21:43 

@igazitrebics: tudom. Csak az én hogyismondjam újságírói etikámba – pedig nem vagyok újságíró – nem fér bele a másolás. Még akkor sem, ha utána forrásként meg van adva az eredeti szöveg. Bár tudom, nálunk így diplomát és doktorit is lehet csinálni, szóval valószínűleg velem van a baj…
Aztán a freeblogra mutat a link. Ha öt percet rászán, akkor rájött volna, hogy onnan elköltözött a blog.
De nem csak ez a gond. Ha már nem csak elolvasta, de ki is másolta a szöveget, akkor legalább az általa írt pár sorban nem kellett volna hülyeségeket mondania, pl: „három hegymászónál bordatörést állapítottak meg”. Na melyik kettő volt az a három?
Mindegy is, utálom a pontatlanságot, lehet túlreagálom ezt is.

 735. igazitrebics — 2013-03-10 18:58 

@SLC:
Nincs ezzel baj. Ott van a végén: „további részletek a konteo-n olvashatók”. Ez egy link és a konteo.freeblog.hu-ra mutat!

 734. SLC — 2013-03-10 18:21 

@tiboru: közben magyar nyelven is keresgélek, és sajnos ezt találtam:
http://szrterra.wordpress.com/2013/03/07/a-legfelelmetesebb-helyek-oroszorszagban/

A szöveg több helyütt is szerfelett ismerős…

 733. SLC — 2013-03-10 17:45 

@MVB: ez csak természetes. A murders.ru amúgy is bent van a linkek között, felrakom a másik két linket is, aztán a szövegbe is beleírom a származási helyet. Mindannyiunk nevében köszi a gyors munkát 🙂

 732. MVB — 2013-03-10 16:32 

@SLC: Remek hírem van: a 734-es kommentben részletezett műveletekkel (letöltés, darabolás, reklámok kipucolása, átfordítás, feltöltés) alig két óra alatt elkészültem. Az anyag már fenn is van, innen leszedheti, akit érdekel:

http://data.hu/get/6295380/A_Djatlov-incidens_harom_konyv_angol_forditasa.rar
(Majdnem 100 mega, a Murders.ru-s cikk rengeteg képe miatt. A két új könyv is benne van, webfordításos angol és eredeti orosz verzióban egyaránt.)

SLC, felrakhatod az oldaladra (legalább stabilan megmarad, a datán úgyis csak ideiglenesen van fenn, egy idő után letörlik), de légy szíves jelöld meg, honnan valók: a Murders.ru és az e-reading.lib.org oldalakról szedtem az alapanyagot (így remélhetőleg nem cicóznak ők sem, ha esetleg észreveszik).

 731. SLC — 2013-03-10 14:52 

@MVB: ha átküldöd azt megköszönöm, és elérhetővé teszem a Gyatlov-honlapon ( http://dyatlov.corneliusnoir.hu/ ). Oda gyűjtök össze minden elérhető indformációt.
E-mail: dyatlov.incidens[kukac]gmail.com

@alexia: előre is köszi, ha találsz valamit, azt is felteszem a honlapra. És sok sikert kívánok!

 730. MVB — 2013-03-10 14:31 

Az utóbbi egy évben visszavonultam readonly módba (talán mert kifogytak az ötleteim), de most úgy tűnik, újra hasznossá tehetem magam. Az egyik most felmerült kérdés szöget ütött a fejembe és keresgélni kezdtem. A cikk 4.o. és 4.p. pontjaiban szereplő két könyvet sikerült megtalálnom a neten és a jó hír az, hogy az e-reading.lib.org oldalon (ingyenes e-könyvtárnak tűnik) fenn van mind a kettő. Természetesen oroszul vannak, de webfordítóval át lehet nyomatni angolra, úgy már élvezhető lesz.

Erről a két könyvről van szó:
http://www.e-reading-lib.org/book.php?book=132791
http://www.e-reading-lib.org/book.php?book=17812

A 132791-es könyvet (a regényt) a főoldalról fejezetenként megnyitogatva nagyszerűen működik a fordító.

A probléma a 17812-es könyv (a tényfeltáró anyag) esetében ugyanaz, mint az egy évvel ezelőtti Murders.ru-s cikk esetében: a google translate a túl hosszú fordítani valóba belezavarodik és a felét oroszul hagyja. (Ha ebben a sorban: Download this book (44k) in the format: fb2 , lrf , EPUB , Mobi , txt , HTML – a html-es lehetőségre nyomunk.) Itt sajnos nem működik a főoldalról fejezetenként való megnyitás, valami „önmagára mutató weblap hiba” miatt.

Persze tavalyról megvan rá a megoldás: ha van rá igény, lementem weblap formában, széttördelem és több részben átfordítom, majd a kész cuccot felteszem valami ingyenes tárhelyre.

Az említett Murders.ru-s átalakított anyag a gépemen még megvan (a data.hu tárhelyről már törölték), de ha valakinek szüksége van rá, újra felpakolhatom. (Esetleg rakhatnék rá egy főbb menüt és mellétehetném a most talált két könyv angolra áttett változatát.)

 729. alexia — 2013-03-10 12:37 

Rendben, de nem ígérem, hogy ez hamar meglesz. Sajnos nemcsak ezen az oldalon vagyok pályakezdő munkanélküli, de a valóságban is, így érdeklődés ide vagy oda, mostanában nincs túl sok időm rá.:-((
Meg aztán, gondolom, most úgyis mindenkit jobban izgat a film.
Ha lesz valami, jelentkezem.

 728. SLC — 2013-03-10 09:24 

@alexia: Ha otthon vagy könyves berkekben, akkor próbálj utánajárni, az eredményt szívesen megosztom a készülő Gyatlov-incidens honlapon. Könyv menüpont még úgysincs rajta 🙂

@krampusz: kedves Krampusz, ha olvasod, íme némi kiegészítés a szpecnazhoz.
A bakancsuk puha marhabőrből készül, szíjakkal és csatokkal lehet a tulaj lábára igazítani. A talpa kicsit szélesebb, hogy a sítalp felszerelhető legyen rá, és mindig a célország katonai egységeinek bakancstalp mintázatát viseli magán, így aztán ha meg is találják a nyomát, legfeljebb azt hiszik, hogy helyi katonák haladtak arra. Gyártanak olyan bakancsot is, aminek a talpa fordítva van felszerelve, vagyis a sarok van az orrán. Egy tapasztalt nyomolvasót persze ezzel nem lehet megtéveszteni, de amikor húszan mennek ilyen bakancsban, pontosan egymás nyomába lépve, akkor a felületes szemlélő néhány helyi katona dél felé vezető nyomait látja – pedig igazából egy orosz egység ment arra észak felé…

@Panther V: no mire jutottál a betűkkel?

 727. SLC — 2013-03-10 08:48 

Hát kérem szépen, jelentem eddig kutatásaimnak köszönhetően teljes a káosz. Legalább háromféle – állítólagosan – Zina által írt naplót találtam, véletlenül sem egyeznek. Az állítólagos eredetit be is szkennelték, aki érti az ákombákom orosz szöveget annak itt van okulásul:
fotki.yandex.ru/users/infodjatlov/view/125115/?page=0

Nekem hiába tanították nyolc évig a míves orosz nyelvet, keményen ellenálltam a szovjet propagandának 😛

 726. jukeey — 2013-03-10 03:29 

@kszabo: A filmet sajna egyelőre csak minősíthetetlen minőségben, orosz hangos szinkronnal találtam meg a neten; angol feliratot se leltem. Így nem néztem meg, nem is pörgettem a végére, de a hivatalos trailer alapján semmit sem fog kibányászni az igazságból, a lehető legmesszebb fog járni tőle. Viszont úgy tűnik bő választék lesz eredeti képanyagból, és talán a helyszínt is hűen szemlélteti, ezért éredemes lehet megnézni.

 725. alexia — 2013-03-09 22:17 

Sziasztok!
Én még új vagyok itt mint hozzászóló, de már figyelemmel kísérem egy ideje ezt a Gyatlov-incidens-dolgot (hiába, akkor is így kell leírni), természetesen elolvastam az összes, az összes hozzászólást, és mint itt mindenkit, de legalábbis sokakat, nagyon megfogott az ügy. (Ami azért is vicces, mert valami egészen mást keresve, mintegy „véletlenül” tévedtem az oldalra, aztán jól itt is ragadtam…) Sokat gondolkodtam rajta, próbáltam utánanézni orosz nyelven fellelhető adalékoknak, de annyira mélyen azért nem mentem bele, hogy érdemben hozzá tudnék tenni valamit az itt összeszedett, felvetődött kérdésekhez — vagy épp el tudnék venni belőlük. Ráadásul egyik előkerült témában sem vagyok jártas: sem a hegymászásban, sem az áramlástanban, sem a Szovjetunió (főleg akkori) világában, nem is beszélve a szpecnaz titkairól…

Mindent egybevéve, mindazok alapján, amiket MI tudhatunk, arra a véleményre jutottam, hogy mindenképpen emberek végeztek velük, „csak” azt nem tudjuk (mi, egyszerű, polgárok, ma már), hogy kik, pontosan hogyan, és legfőképpen miért tették.

A filmre nem is vagyok kíváncsi.
Ami viszont érdekelne, azok az eddig az esettel kapcsolatban született könyvek. Ezekről eddig nem sok szó esett: jószerivel csak internetes források, képek, dokumentumfilmek forognak itt közkézen, de mi van a posztban bemutatott, valamint az azokon kívül még megjelent könyvekkel? Tudom, hogy az előbbi kettő pl. nem dokumentumkönyv, de hátha meg lehet tudni belőlük valami érdekeset, ha tényeket nem is, de mondjuk új gondolati felvetéseket? Esetleg segíthetnének az akkori időkben eligazodni — nekünk, akik nagyon messze vagyunk onnét.
Amennyire eddig tudom, Magyarországon, magyarul nem fellelhetőek, de megpróbálhatok utánuk járni.

 724. kszabo — 2013-03-09 21:01 

Szomorú sorsuk konkrét úton ért véget, ehhez nincs mit hozzá tenni. Ami nekünk maradt az nem öröm. De talán megbocsájtják nekünk az égi hómezőkön, ha kicsit lazítunk – http://youtu.be/9wZZGxZww80 Szél nyomás-verzió: más terepeken többen meghaltak miatta az első 6-12 órában. Esetleg az első emberek ebbe haltak bele, a többi pánikba esett.
Hülye heccekbe kezdtek, ami rossz véget ért. Mi is fürdőgatyában jártunk, térdig érő hóban, vízért a forráshoz két vödörrel:) A film talán kibányász valamit az igazságból. Üdv

 723. SLC — 2013-03-09 14:07 

@Panther V: Nekem is feltűnt – naná hogy – a születésnapok ideje. Egyébként Tibo nem csak a nyári születéssel lógott ki a sorból. Ahogy kivettem, a többiek vagy apolitikusok voltak, vagy a fennálló rend támogatói, haszonélvezői, egyedül Tibo volt nyíltan kritikus Sztálin és Hruscsov politikájával szemben. És ez még 1959-ben sem volt egy életbiztosítás.

 722. SLC — 2013-03-09 14:04 

@jukeey: Basszus, Lőrincz Laci bácsi regénye, a Kegyetlen Csillagok nekem is eszembe jutott az ügy kapcsán 🙂
Egyébként biztos van ilyen elmélet is, csak még nem futottunk bele.

 721. Panther V — 2013-03-09 09:42 

@jukeey:

Jelent. Szar cigit szívsz.

Most megvizsgálom betûket a nevekben benne.

 720. jukeey — 2013-03-09 08:49 

Háhá, kész csoda hogy a sok yetis meg ufós elmélet között még nem kaptak helyet durvábbak: számmisztika, túlvilág, etc. És mint említettem, a jupiter meg a szaturnusz egymáshoz közel pont a hold két oldalán helyezkedett el azidőtájt hajnalban… Ennek is eljött az ideje; ezósok, elő a farbával :D! Hmm, miközben olvastam, kétszer esett ki a parázs a cigimből, ez jelent valamit? 😀

Néha egy kis kapásból képtelenség misztikum is tud rendkívül szórakoztató lenni, ha jól adják elő. A film szerint eltűnt második, ezúttal amerikai csapat miatt jutott eszembe a „Kegyetlen Csillagok” című regény, melyben egy ürge azt találta, hogy asszem kábé százévente eltűnik valahol egy csillag nevű hajó (star, estella, satöbbi), és még a legénység meg utasok nevében is van sok hasonlóság. Erre szervez egy sétahajókázást ügyelve arra, hogy a fellelhető adatokhoz minél hasonlóbb balekokat szedje össze, hátha talál valamit; mert egész életében szellemekre vadászott, de minden tuti helyen hipermodern berendezéssel is csak pókhálóra és egérpiszokra bukkant. Hátha a Djatlov túra is ilyen ismétlődő eltűnés, és mondjuk egy ősi neandervölgyi isten szedi áldozatait százévente egyszer :D.

 719. Panther V — 2013-03-09 00:50 

@SLC:

Regisztráltam, de most nem tudok belépni ezért ide: Gratulálok.

Lehet hülye vagyok (biztos) feltûntek neked a születési dátumok?

A francia gyerek júliusi. A többiek 2 novemberi, 2 decemberi, 2 januári, 2 februári születésű.

Fura lenne, ha bármit jelentene, de mindenesetre meglepett.

 718. alfredostroessner — 2013-03-08 23:13 

@SLC:

Nagyon komoly lett, köszi!

 717. miamai — 2013-03-08 21:11 

@SLC:
ŐŐŐŐŐŐŐRÜLET! :)))))))

 716. SLC — 2013-03-08 20:08 

Mivel jön a hétvége még egy annyit: megpróbálom összeszedegetni az információkat egy helyre, és ékes magyar nyelven elérhetővé tenni azokat. Ami eddig fent van, azt gyorsan csak feldobáltam tőmondatokban, ahogy időm engedi javítgatom és bővítem. Minden segítséget és javaslatot köszönettel elfogadok…

Amiről beszélek, itt érhető el: http://dyatlov.corneliusnoir.hu/

 715. SLC — 2013-03-08 17:57 

@abigel: bátran, bár mint mondtam én is csak tapogatózok, biztos nem vagyok semmiben 🙂

@krampusz: Hétvégén visszatérek a témára most annyi időm sincs, hogy semennyi.
A takarításról – vagyis a hiányáról – azért annyit, hogy esetleg lehetett pontosan az a céljuk, hogy a holttestek előkerüljenek, és a KGB lezárja a nyomozást mindenféle titkosszolgálati szál nélkül (mindent elsöprő természeti erő…).

@alfredostroessner: pontosan nekem is az jutott eszembe, hogy egy titkos katonai kísérlet azért volt titkos, mert senki nem tudott róla. Az a vidéki pártkáder, aki kiadta az engedélyt, az aztán meg végképp nem. A többi meg kit érdekelt?

A SZU-ban az emberélet annyit sem számított mint egy légy élete. Állítólag a tönkrement atom tengeralattjárókat kidobálták az egyik északi tengerpartra, és katonai egységekkel felügyeltették. Igaz, hogy az ott dolgozó katonák hullottak mint a legyek a legkülönfélébb betegségekben (főleg ugye rákban), de jó volt a fizetés, így nem kellett nagyon toborozni embereket oda…

 714. alfredostroessner — 2013-03-08 15:03 

@krampusz:

Valaki felhozta, hogy a hatóságok tudtak Gyatlovék túrájáról, ezért nem szerveztek volna oda katonai gyakorlatot, tesztet. Egyrészt, ha egy rakétakísérlet balul sül el, akkor nem lehet kiszámítani, hova fog leesni. Tehát mondjuk leesett a rakéta, kiküldték a szpecnaz-ot, akik belebotlottak a csapatba. Gyatlovék az előzetes túraengedélyükben nem ezen az oldalon akartak haladni, hanem a keleti oldalról akarták megközelíteni a hegyet. Az erőteljes havazás miatt eltévedtek, így amikor rájöttek, hogy már egy napja rossz irányba haladnak, gyorsan tábort vertek. Tehát, ha a hivatalban valaki számított is rájuk a körzetben, akkor sem ezen a részen, hanem kilométerekkel arrébb. Amúgy meg a SZU is ugyanúgy működött, mint a többi diktatúra. Első ránézésre mindenki tudhat mindent (a katonaság tudhat a túrázókról), aztán a kommunista „alaposság” azért felülírja a dolgokat.

Ezzel kapcsolatban egy régebbi HVG cikk jut eszembe, amiben arról volt szó, hogy a hidegháború alatt a radarállomásokon szolgáló NATO katonák között nagyobb volt a későbbi rákmegbetegedések száma, annak ellenére, hogy betonbunkerban üldögéltek, dolgoztak. A SZU-ban nem készült ilyen felmérés, de olyannyira „tájékozott” és „felkészített” katonák voltak a szibériai radarállomásokon, hogyha fáztak, akkor lejjebb fordították az ernyőt, mert akkor melegebb lett (ha ez így egyáltalán technikailag működhetett). Szóval a Szverdlovszki és a többi Ural vidéki katonai vezető, körzetparancsok szemében az emberélet nem a legfontosabb szempont, ha a haza szolgálatáról van szó.

 713. krampusz — 2013-03-07 22:37 

@SLC:

OK, ez a szpecnaz szál sok mindent megmagyaráz. A fura sérüléseket (na ebbe bele se akarok gondolni), a hiányos ruházatot, az is lehet, hogy az a „menedék” nem is a csapat, hanem a szpecnaz építménye volt, ahol várakoztak, lehet, hogy a sátor oldalán nem kimenekültek, hanem pár szpecnazos ott maradt, míg a többiek kiterelték a többieket, és kémlelőnyílásokat vágtak rá, majd amikor elhagyták a sátrat, azt a vágásokat tovább szakítva megbontotta a szél.
Még azt is el tudom képzelni, hogy valaki (valaki otthonmaradt) bosszúból akarta kicsinálni mondjuk Zolotarjovot (akiről azt olvastam az ermaktraveles oldalon, hogy katona volt, megjárta a háborút, és gyanúsan sok kitüntetése volt, egyrészt azért, mert amilyen egységeknél szolgált, a második plecsnit se éli meg az átlag, nemhogy a négyet, ráadásul még kozák is volt a lelkem, ami alapból kizáró ok az ilyesminél, azt mondják.-vagy én nem tudok angolul, és félreértettem az egészet:-)), és tudta, hogy megy túrázni,és beköpte őt valahol, hogy útközben akar egy sugárszennyezett ruhadarabot átadni egy „szintén arra járó túristának”=nyugati kémnek a hegyek között, és úgy intézi, hogy legyen is az illetőnél ilyen ruhadarab (pl. kölcsönkéri a kabátját, majd ilyen állapotban adja vissza), szóval jól rászabadítja a szpecnazot, azok megtalálják a ruhadarabot, eljárnak az általad fentebb leírtak szerint. Még fényjátékot is rendeznek az égen, biztos ami tuti, utolsó mentségként az UFO-kra lehessen fogni. MOndjuk, hogy valami mégsem terv szerint történik -ezt a szálat még nem találtam ki-, gáz van, félresiklik az akció.
Amit én nehezen hiszek el, az az, hogy a szpecnaznak gondot okozna, hogy 16 napig, ami testvérek között is több, mint 2 hét, ne tudjon maga után eltakarítani. Még a magánakciót is elhiszem, de az nekem magas, hogy egy ilyen egységet -akiket gondolom helikopterrel vittek oda (lsd. villódzó fények, ugye)és nem odatúráztak- két hétig ne keressen senki, hogy egy 16 nap múlva nekiinduló tök amatőr egyetemista csapat előbb találjon rá a helyszínre, mint az ilyen felszereltséggel és kiképzéssel rendelkező katonák…
…de abszolút meggyőzhető vagyok, és kíváncsi. Annál is inkább, mert mostanáig pl. fingom nem volt az ilyen rókaszőrön sikló nyelvvagdosó egységekről, ha van időd szívesen olvasnék azokról a bakancsokról is. Lehet, hogy van rá magyarázat, hogy hogy alhattak így el ebben az esetben.

 712. abigel — 2013-03-07 20:41 

@SLC:
nagyon elgondolkodtató dolgokat írtál, nekem hihetően hangzik, de azért még megpróbálok majd beléd kötni;)

 711. SLC — 2013-03-07 20:12 

És még gyorsan egy megjegyzés: sokan azért zárják ki a katonai akciót, mert akkor simán le lehetett volna tagadni, a testeket eltüntetni, és annyi.
DE! Tudni kell, hogy voltak magánakciók is. Nem gyakran, és soha nem a legénység kezdeményezésére, hanem magas rangú tisztek hallgatólagos jóváhagyásával. Erre még egy olyan végletesen ellenőrzött országban is sor kerülhetett, mint a SZU volt. Ezért feltételezem, hogy ha – ismétlem HA – katonai vagy titkosszolgálati akció volt, akkor csak afféle nem hivatalos magánakció lehetett, amit pár szpecnaz katona hajtott végre egy magas rangú tiszt nem hivatalos megbízására. Természetesen ha balul sül el az akció, akkor szökött fegyencek lettek volna a bűnösök, akiket menekülés közben agyonlőttek. Nem így történt, bár valami biztos nem a terv szerint alakult, ezért kellett elrejteni a négy szerencsétlen túrázó holttestét.
És ezért álltak a hatóságok értetlenül az események előtt, ezért volt az összevissza kapkodás, a fejetlenség, az ügy gyors lezárása.

 710. SLC — 2013-03-07 18:14 

Szepcnaz. Eredetileg a GRU (katonai titkosszolgálat) speciális egységét nevezték így. Kicsit írok a szpecnaz katona jellemzőiről, csak annyit, ami szerintem kapcsolódik a témához.

A szpecnaz katonák speciális sílécet kapnak, ami rövidebb és szélesebb mint a szokványos léc, ráadásul az alja – ha jól emlékszem – rókaszőrrel van borítva, így nem fagy le, és alig hagy nyomot.
A szpecnaz katona kiképzése során megtanulja, hogy bevetésen csak az előtte haladó nyomaiba lépve mehet. Így az ellenség, még ha meg is találja a nyomokat, nem fogja tudni, hogy öt, tíz vagy húsz katona haladt arra. A bakancsuk egy külön fejezetet megérne, arra aki sem térek.
Egy egységgel együtt szokott járni egy tolmács is. A tolmács mindig több nyelven beszél folyékonyan, de a szpecnaz kiképzés nem áll meg itt. A tolmács dolga az elfogottak szóra bírása. Eszközeit tekintve az inkvizíció hóhérai is borzadva fordulnának el. Módszerekben nem válogat, mivel az egységnek gyorsan pontos információk kellenek, így nem meglepő, hogy több forrás is megjegyezte: akit a szpecnaz foglyul ejt, ez nem az életben maradásért harcol, hanem a gyors halálért. Nyelv fára szögelése, kettévágása (cinikusan úgy hívják: kígyót csinál belőle), kivágása, szemkinyomás, csonttörés, tűz használata vallatásra, ráadásul ezek kombinálása… nem is írok többet erről, így is túl sok.
Félreértés ne essék, nem azon fogják ezt végrehajtani, aki tud valamit, hanem a társain. Szépen egyesével, lassan haladva a kiszemelt áldozat felé, hogy lássa mi vár rá, ha nem beszél. És persze beszél, mindenki beszél. A módszer hatékonyabb, ha a társakkal van valamiféle érzelmi kapcsolata a vallatott személynek.
Mindehhez hozzá kell tennem, hogy a szpecnaz katona nem szadista. A szadistákat kiszűrik és eltanácsolják, mivel szolgálatra alkalmatlanok.

Így talán érthető, hogy elnézve Ljudmila és Zolotarjov sérüléseit, a szpecnaz módszer jutott eszembe.

Gyanúmhoz az is hozzájárul, hogy pont őket rejtették el egy vízmosás aljára, és ha nincs a nemzetközi felhajtás, talán elő sem kerülnek a csontjaik soha.

 709. SLC — 2013-03-07 17:51 

@krampusz: No, haladjunk tételesen:
– nem biztos, hogy minden alkalommal abban a csizmában aludtak, lehet, hogy csak a sátor körüli rövidebb utakra vették fel (pisi, miegyéb), mert nehézkes lett volna a síbakancsot minden alkalommal felhúzni, amikor kilépnek a sátorból. A sátorban bent pedig lehettek többnyire zokniban is (a tisztálkodási lehetőségeket figyelembe véve… brrr). Így érthető, hogy többségében cipő nélkül ücsörögtek a sátorban, amikor VALAMI történt.

– Zolotarjov fényképezőgépén azóta is gondolkodok. Hogy a fenébe került a nyakába? Hiszen sötét volt már, amikor az esemény történt, fényképezni nem tudott vele. Ráadásul Jugyin állítja, hogy azt a gépet még nem látta senkinél. Az, hogy Zolotarjov nyakában találták meg, nem jelenti azt is, hogy az feltétlenül az övé volt…

– Hát az a működőképes elemlámpa a sátor tetején már a sci-fi kategória. Egy szárazelemmel működő elemlámpa nem tudom hogy bírt ki -20 fokokat éjjelente. Kerítek valami hasonló lámpát, és kipróbálom.

– A szokatlanul nagy erők valószínűleg Krivonyiscsenkónak köszönhetők. Valami titkos projekten dolgozhatott a Cseljabinszk-40-ben, amire a KGB is igen kíváncsi volt, legalábbis erre enged következtetni, hogy a szerv őt kereste elsőnek. A GM számlálók bevetése pedig logikus lépés lehetett, amikor tudták, hogy pár ember (Szlobogyin, Krivonyiscsenko) ruhája szennyezett lehet radioaktív porral. És igazuk is lett, bár a szennyezettség messze nem volt olyan mértékű, mint azt később felfújták.
Aztán különböző források szerint Kolevatov, Krivonyiscsenko és Zolotarjov is közeli kapcsolatban állt a KGB-vel, érthető, hogy minden követ megmozgattak a megtalálásukért.
Ebbe belejátszott az általam fentebb említett sportverseny is, amin nyugati újságírók is megjelenhettek, és ők írtak először a nemzetközi sajtóban az esetről. Ennek köszönhetően csipkedték magukat az állami szervek az ügy felgöngyölítésében.

– Ljudmila gyomrában a vér pedig… hát ha az ember nyelvét kivágják vagy kitépik, akkor nem meglepő.
A következő hozzászólásban kicsit beszélek a specnazról, és talán érthető lesz, miért nem vagyok ezen meglepődve, és miért forszírozom a titkosszolgálati szálat.

 708. krampusz — 2013-03-06 23:05 

@amanwithascythe:

Te, ez a link egy aranybánya! Miért nem láttam még ezt eddig???
Na szóval ez a konteo már másodszor teszi gallyra a házitündér imidzsemet, pedig egyszer már kemény önfegyelemmel leszoktam róla, de most a film kapcsán újra visszaestem, (Tiboru, a TE BŰNÖD!!!)pláne, ha ilyen kincsekre bukkanok.
Azoknak akik még nem olvasták volna el, vagy már régen olvasták, vagy eddig átsiklottak felette,van itt pár érdekes részlet, és most már tényleg fingom nincs, mi a hebrák történhetett itt.

Azt írja az ermaktravel, hogy a sátrat először az önkéntes diákokból álló csapat találta meg, és örültek, mert bár a sátor fel volt szaggatva, minden ott volt benne érintetlenül (kaja, pia, pénz, vonatjegyek, ruhák), szóval rablótámadás kilőve, gondolták, hogy már nincsenek messze.

Aztán kinézték maguknak a fenyő alatti részt, hogy ott vernek tábort, de hát sajnos ott találták a két gondolsan egymás mellé fektetett hullát, majd később Djatlovot és Zinát is. Őket a hó alól ásták ki, szóval ami nyom körülöttük lehetett, azt már betemette a hó, és/vagy az önkéntes csapat jól összetaposta.

Ellenben van egy érdekes fénykép a sátortól lefelé vezető nyomokról, amikben -őszintén bevallom- eddig nem hittem. Nos ezek úgy maradtak meg, hogy ahogy léptek, a havat összetömörítették, és amikor a szél lefújta a hórétegeket, akkor ezek az összetömörödött részek, mintegy negatívként, kidomborodva ott maradtak. Ezek tanúsága szerint mindannyian szépen a két lábukon érték el az erdőt, szóval azt hiszem, itt sajnos megdőlt a szél teória.

Nagyon érdekes, hogy azt írja, mindenkinek volt 2 pár banakcsa/csizmája, egy a napi túrázáshoz, és egy a sátorba, abban is aludtak. Ti el tudjátok képzelni, hogy mindannyian _egyszerre_ láttak neki átvenni a kinti csizmákjukat a bentire, és pont abban az időpillanatban, amikor épp senkin sem volt semmilyen lábbeli (kivéve egy valakit, meg mintha még valakin lett volna egy fél…majd mindjárt megint elolvasom), pont akkor jött az a valami, amitől eszeveszetten kirohantak a mínusz 20-ba…?

Aztán meg, az egyik vízmosásban talált áldozat nyakában ott volt egy fényképezőgép. (Szóval arra nincs idő, hogy csizmát húzzak, de a gépet gyorsan a nyakamba veszem? HM) És erre a gépre állítólag a szerencsésen megbetegedett barátunk nagy szemekkel nézett, hogy ezt ő ugyan egyszer sem látta senkinél. Hm. A film természetesen tönkrement a vízben…(a víz tönkreteszi a negatívot? Csak kérdezem, tök hülye vagyok az ilyesmihez)

Aztán az elemlámpák. Azt írja, hogy találtak egy működőképes elemlámpát a sátor tetején, a hóréteg tetején, és a lámpán nem volt hó. Valamint egy kimerült elemlámpát is az erdőben.

A cikk azt írja, hogy az önkéntes kutatócsoport hívta a hivatalos szerveket, akik szokatlanul nagy erőkkel vonultak ki, ahhoz képest, hogy pár eltűnt egyetemistáról volt szó, és érdekes kérdés, hogy hogy jutott eszükbe radioaktív szennyezettséget mérni? Minek? Elvégre csak hegyekben elveszett túrázók kereséséről volt szó…hm.

Aztán itt ez a nyelv ügy. (ÁÁÁ, rémeket fogok álmodni már megint…ÉS EGYEDÜL VAGYOK ITTHON!!!) Szóval a gyomrában lévő vér arról tanúskodik, hogy még élt, amikor egy csomó vért lenyelt…de akkor hogyhogy nem lett véres a ruhája? Az arca? A mindene? meg körülötte minden? És azokon minden, akik őt támogatták?

 707. jukeey — 2013-03-06 13:15 

Ki nevezte ki azt a pár gallyat „menedék”-nek? Inkább gyújtós, ha egyáltalán ember hordta össze. De ha gallyat össze tudtak volna hordani egy meredek vízmosásban, akkor egy sík terepen 900 méterre levő sátorból ruházatot, fegyvert/szerszámot, sífelszerelést még inkább, és „illa berek”. Nem készültek semmiféle „túlélésre”, még reggelig való rejtőzésre se; bármi is végzett velük, gyorsan zajlott le. Gyakorlott múltszázad-közepi orosz túrázók nem az a lakótelepi kategória akik sátorból homályos éjszakán kilépve azonnal, 50 lépést egyenesen megtenni képtelen, világtalanul tapogatózó eltévedt félnyomorékká válnak, mert nincs villanyoszlopokkal szegélyezett betoncsík. A tűznyom is érdekes, a fenyőről letört gallyakat nem tüzelték el, tehát vagy régebbi tűznyom, vagy nem tábortűzrakás okozta. Az exhumáláson kívül némi talajminta-elemzés is érdemes lenne a környéken, de kinek éri ezt meg kezdeményezni és finanszírozni, ha a djatlov egyesületnek nem? Pszihopata manysi? Ámokfutók inkább a túlnépesedett, termelő-fogyasztó területeken teremnnek spontán; bár a 20-ik században a gyéren lakott területeken végzett vegyi, biológiai és nukleáris fegyverkísérletek a vadászó őslakosokat is veszélyeztethették ilyen szempontból. Túrázók között már könnyebben fordulhat elő ilyesmi, amit esetleg tapintatból elhallgattak; „tudatos” mészárlás meg pláne. Felfedezetlen, embernél nagyobb élőlény a szárazföldön, ami legalábbis vadászok által évtízezredek óta be van járva? Kiknek nem túl távoli ősei faragott fa, kő és csontdarabokkal kiirtották a többi emlősfaj 60-80%-át világszerte, a kardfogú tigristől a barlangi medvén át a mammutokig és gyapjas orrszarvúkig? Még a vikingek is portyáztak az Uralon túl. A legtöbb népnek voltak ilyen történeteik, de ezt többnyire maguk sem vették komolyan. Ha valaki „új”, még élő fajt akar felfedezni, akkor van legnagyobb esélye ha beszerez egy jó mikroszkópot és egy mélytengeri búvárhajót. A yeti-sztori olyan városiaknak való, mint pl az amerikai családapa, aki fiát, magyarországi vendégdiáksága alkalmával óva intette, nehogy kimenjen társaival a vadonba… Mivel Szibériának még nincs a teljes területe aprócska parcellákra osztva, és mind legalább rendszeresen „csőszölve”, ez talán még egy átlag európainak is elképzelhetően hangzik…

 706. SLC — 2013-03-05 16:10 

@csubakka: plusz három balta ott hevert a sátorban.
Nekem az a bajom ezzel, hogy van ugyan ráció benne, de nem magyarázza meg, hogy hová tűnt egy fényképezőgép, egy napló, ki rongálta meg az egyik síbotot és az később miért tűnt el, hogyan kerültek oda idegen katonai cuccok, stb.

 705. gallicus — 2013-03-05 13:46 

Itt írnak a szarvasok betegségéről és esetleges következményeiről: http://fotki.yandex.ru/users/mr-malecon/view/717772/?page=1#preview

 704. gallicus — 2013-03-05 13:26 

Én már előzőleg írtam a beteg szarvasokról, amit egy linkkel meg is toldottam! Tessék elolvasni, még az is írva vagyon az orosz szövegben, hogy az állat a sátor északi oldalát kezdte el piszkálni és az is le van írva, hogy abban az évben milyen betegségben szenvedtek a vad és háziszarvasok a környéken.

 703. peterson — 2013-03-05 11:37 

@csubakka: igazad van, nem is állítottam azt, hogy biztos így volt, ez is csupán egy ötlet, mint a többi. Azt azért nem árt megjegyezni, hogy az ártalmatlannak hitt növényevők soxor sokkal veszélyesebbek, mint azt hinnénk. Afrikában pl évente 3x annyian halnak meg kafferbivaly támadásban, mint krokodilok miatt. Pedig a bivaly vegetáriánus. Ergo, én azt nem értem, miért hagyta meg a holttesteket az elkövető vadállat, miért nem kezdte ki sehol? A kgb embereit szerintem felejtsük el, mert ők nem egyszerűen kimennek és megölnek mindenkit, hanem egy előre eltervezett séma alapján dolgozva, tervezetten tesznek el láb alól. Az ő tervükben már benne van a magyarázat is, amit majd a sajtó felé kiadnak. Ennek ellenére, ha valamit nem értenek, azt rögtön titkosítják, hiszen nem szeretik azt, ha valaki előbb tud meg valamit, mint ők…
1. Tény, a ragadozók, kizárva. (medve, farkas, hópárduc)
2. Én a magam részéről a kgbt is kizárnám, mert a jelek nem erre utalnak.
3. Igen, a jeti is tehette volna, de tudja mindenki, hogy a genetika nem engedi a fennmaradását egyetlen olyan fajnak sem, amely 50 vagy annál kevesebb egyedet számlál.
Egy ekkora populációt pedig még ott is észrevettek volna.
4. ufók? Talán. De nemigen hiszem, hogy bárki az univerzumban fényéveket utazna azért, hogy eltegyen láb alól néhány primitív őslakost akik ráadásul fegyvertelenek.
5.A manysi vadászok? dettó Mi az indíték? Miért tennék, ha eddig nem tették, majd azután sem? (bár nem zárható ki a pszihopata manysi vadász lehetősége, de egy ember meg kevés lett volna ekkora riadalmat kelteni.
Hát igen, találgatni lehet, és ez esetben kell is, de szerintem ez rejtély is marad.

 702. magamban — 2013-03-05 08:27 

Mindenesetre érdekes, hogy miért nem exhumálják őket, tudtommal nem lettek elhamvasztva. Ez egyik illetékesnek sem jutott az eszébe, vagy még mindig titkolnak valamit? Nemrég láttam a tv-ben hogy több ezer éves múmiákról nyertek DNS-eket, esetleg hasonló vizsgálatot nem lehetne az 54 éve elhunytakról is? Manapság a csontokból is ki lehet találni a halál okát (ugyanis a „csak” kihűlés teóriát már nagyon sokan nem hisszük el). Legalább ennyit, bár az ijedtség okára így sem derülne fény. Tudom, hogy kegyelet is van a világon, de szerintem lenne olyan leszármazott amelyik még mindig választ várna, időt és pénzt nem kímélve.

 701. csubakka — 2013-03-05 07:43 

@peterson:

Hmmm.. vagyis egy embergyűlölő pszichopata rénszarvas/jávorszarvas?

Ez a tettest és a motivációt tekintve jó magyarázat, különösen a jávorszarvas, hiszen az 500 kilósra is megnő, és olvastam már olyan esetről, ahol egy mérges jávorszarvas (méghozzá kislány 🙂 ) megkergetett és bántalmazott egy srácot a tajgában. (Bár nem ölte meg, életveszélyes sérüléseket sem okozott, és utána futni is hagyta.)

Viszont itt a problémás pont, hogy szerintem ez nem okozhatott volna ekkora pánikot, ilyen fejveszett menekülést egyenesen a halálba. Közel egy kilométerre el a biztonságos sátortól.

Egy tapasztalt túrázó nyilván látott már jávorszarvast, félni félhet tőle, de egy jávorszarvas miatt nem veszti eszét a pániktól. Ugyanakkor tudja azt is, hogy ha a mínusz 17-ben ruha nélkül egy kilométerre távolodik a sátortól, az szinte biztos halál. Ha pedig a kettő közt mérlegel, akkor jobbak a túlélési esélyek a jávorszarvassal szembefordulva, mint a sátrat hátrahagyva. Az első pár méteren még lehet, hogy pánik szerűen menekültek, de ha jávorszarvasról lett volna szó, nagyon hamar, már 100 méteren belül a visszafordulást diktálta volna a józan ész. A 900 méter semmiképp nem lenne logikus, max 90.

Ráadásul ők kilencen voltak, a feltételezett megbokrosodott jávorszarvas pedig egyedül. (Ezek a rénszarvasokkal ellentétben nem csordában, hanem magányosan járnak.) Vagyis, ha szétszóródnak, és próbálják összezavarni, akkor amíg négylábú hősünk néhányukat kergeti, addig a többieknek van idejük visszakanyarodni a sátorhoz meleg ruhákért és síbotokért, majd már felöltözve és felfegyverkezve sietni a többiek segítségére.

Láttam ilyen békebeli szovjet síbotokat a ’70-es évekből, na azok olyan hegyes, éles és masszív fémkarók, hogy medvét lehetne ölni velük.

Ráadásul korábban azt hiszem szó volt róla, hogy egy puska is volt náluk.

Tehát bár a motivációt és az elkövetés módja valóban ráillik egy pszichopata jávorszarvasra, de Gyatlovék reakciója (fegyvertelenül és ruhátlanul, de együtt maradva elgyalogolnak egy kilométert a halálba) nem.

 700. peterson — 2013-03-05 02:33 

Sziasztok. új vagyok itt, de engem is megfogott néhány gondolat.
talán a logika segítene megoldani néhány furcsaságot a sztoriban, de nem mindet.
1 Valami az éjszaka közepén megijesztette őket, de az nem ember volt. hogy mi, nem tudom, nem akarok találgatni sem. Az a valami közvetlenül a bejárat felől próbált behatolni a sátorba, ezért muszáj volt kivágniuk a sátor oldalát. Más út nem volt. Ha emberek, akár fegyveresek érkeztek volna, akkor nem oldalt távoznak.
2 A tábortűz a fánál, és a fára való menekülés is az ellen szól, hogy emberek tették volna.
Ha titeket emberek kezdenek el kergetni, nem gyújtotok tüzet 900 méternyire. Amennyiben egy nagyobb állat támad rátok, éppen fordítva, hiszen az állatok félnek a tűztől.
A tábort végleg elhagyni pedig lehetetlen ilyen helyzetben, hiszen ők is tudták, mi vár rájuk, ha távol kerülnek a sátortól ruha nélkül. Vissza kellett volna menniük, de az a valami meglátva a tüzet, feléjük indult, ekkor próbáltak meg páran fára mászni, de nem sok sikerrel, majd a vízmosás környékén lelték halálukat menekülés közben.

Véleményem szerint ragadozó kizárva, hiszen nem sok maradt volna belőlük egy medvetámadás után két héttel. Ez valami szokatlanul különleges eset, szokatlanul hétköznapi szereplőkkel… A bordatörések sokat sugallnak, egy erőteljes, kemény tompa tárgy okozhatta. De olyan erővel, hogy nem ember mozgatta azt. Nem, nem hiszem sem a jetiket, sem az ufók közreműködését, szerintem egy amúgy békésen legelésző nagytestű növényevő a tettes. Talán megsebesítették korábban, azért lett embergyűlölő. Egy rénszarvas ha oldalba kap, épp ilyen jellegű töréseket szenvedsz. Mintha 100 km/h-val csapódnál egy gumifalba. Ez szerintem a leghihetetlenebb, és egyben a leghihetőbb magyarázat…

 699. Panther V — 2013-03-04 23:42 

A térség felett áthúzott egy U-2, valamit fényképezgetett. A táborozók esetleg észlelték az akkor még tehetetlen elhárítási kísérletet.

 698. Panther V — 2013-03-04 23:37 

@krampusz:

Nagyon fura, hogy mindent eltussolhattak volna, s mégsem tették. Maradt 2 lehetôség valamiért nem lehetett eltitkolni vagy valami sokkal komolyabbról terelték el a figyelmet.

 697. krampusz — 2013-03-04 23:32 

@Panther V: Igen, de vajon miért?

 696. krampusz — 2013-03-04 23:31 

@SLC:
Szerintem az is érdekes, hogy mitől annyira féltek, hogy nem mertek miatta a sátor közelébe menni, ellenben tőle 900m-re megálltak tüzet rakni, meg hóbarlangot építeni. Szóval ez még nem az a távolság, ahol én megállnék, ha annyira betojtam valamitől, hogy egy szál gatyában rohantam ki a mínusz 17-be…inkább a fagyhalál, de mennék, amilyen messzire csak lehet, és bújnék, ahogy csak tudok, jelzőtüzet tuti nem raknék…hm…

 695. Panther V — 2013-03-04 23:15 

@krampusz:

Ha ebbôl indulunk ki, ez esetben ez volt a cél, hogy rejtély legyen.

 694. krampusz — 2013-03-04 23:15 

@csubakka:
Külsérelem nélküli bordatörések?
Kivágott nyelv? (Próbáld meg elérni a fogaddal a nyelved tövét, nem tudta magának leharapni…)

 693. krampusz — 2013-03-04 23:11 

@alfredostroessner:

Ez esetben ráfogják az egészet a véletlenre (= hó és szél), oszt csókolom.
Ez nem az a kor és nem az az ország volt, ahol túlságosan magyarázkodniuk kellett volna. Lavina volt. Részvétünk. Ennyi. Szerintem a katonai vonal azért van teljesen kizárva, mert ez esetben nem lenne konteó. Nem lenne rejtély. A hegyek között annyi veszély leselkedik, még fantázia sem kellett volna túl sok, hogy ráfogják valamire. Lavina, medve, micsoda pech. Az áldozatokat a párt saját halottjának tekinti. Ügy lezárva. Ha meg annyira problémásak a hullák,akkor meg elviszik őket magukkal, és elássák a laktanya hátsó szögletében két rendszerellenes közé, és ártatlanul pislogva felajánlják segítségüket a keresésben, ó, hogy azt a kutyafáját, hogy elkóboroltak ezek a turisták…
Szerintem abból kellene kiindulnunk, hogy egyáltalán hogy válhatott ez az egész rejtéllyé.

 692. krampusz — 2013-03-04 22:58 

@amanwithascythe:
Jó kérdés…

 691. zizzi — 2013-03-04 20:58 

Azt javaslom, kicsit csoportositsunk, hatha jutunk valamire vele, akinek kedve van, szerkesztheti:

1. valami kiijesztette oket a satorbol
1.1 ez a valami lehet kulso:
1.1.1. termeszeti ero
1.1.1.1. szelvihar zaja
1.1.1.2. hoval kapcsolatos moraj
1.1.1.3. meteorit robbanas – a kratert kozben elfujta a szel…
1.1.1.4. jeti (hat ezt nem az allatok kategoriaba tennem….)
1.1.1.5 valamilyen felelmetes allat
1.1.2. emberi ero ; valaki kikenyszeritette oket a satorbol (kulon kategorizalnam a termeszetitol)
1.1.2.1. katonai kiserlet duborgese
1.1.2.2. szovjet katonak (specnaz, stb)
1.1.2.3. kinai kemek
1.1.2.4. USA kemek
1.1.5.5. manysi vadaszok
1.2 belso ok
1.2.1. tuz – a kalyha – teszemazt valami vadonatuj Djatlov altal folfedezett radioaktiv eges (Tesla is volt
folfedezetlen fiatal ;))
1.2.2. veszekedes (feltekenyseg, ehseg, buzos kapca 😉 , stb….

2. a visszajutasukat meggatlo ok
2.1. belso: felelem valami misztikustol
2.2. kulso: meg jelenlevo katonak/vadaszok/allat(ok)
2.3. fizikai: fagyas, ero hianya

 690. amanwithascythe — 2013-03-04 20:03 

@alfredostroessner:

Miért kísérleteznének ott, ahol tudják, hogy túrázók mennek? Volt útvonalengedélyük! Ha pedig az engedélyt kiállító elvtárs nem tudott a kísérletekről, akkor a szepcnaz eltüntette volna a hullákat is.

Amúgy felmerült bennem valami. Elméletileg ugye a városban, ahonnét Yudin lelépett Gyatlov beszélt egy helyi lakossal, valami rejtélyes, veszélyes környékről. Ha jól tudom Yudinnal megüzentette Gyatlov, hogy két napot késni fognak. Nem lehet, hogy Gyatlov pont a Halálhegyet akarta elkerülni, de valami okból kifolyólag mégis oda jutottak? Ez viszont aligha lehet véletlen. Aminek utána kéne nézni, hogy a túra melyik szakaszában lépett le Yudin. Ha még nagyon az elején, akkor nekem rejtély, hogy Gyatlov honnét tudta, hogy két napot késni fognak.

 689. abigel — 2013-03-04 19:58 

@alfredostroessner:
igen, nekem is rémlik a jégpára – akkor tuti, hogy megpiszkálták.Vagy kerestek nála valamit, vagy csak ellenőrizték, hogy él-e még.De ezek lehettek a társak is, bár nekem a másik verzió gyanúsabb!

 688. alfredostroessner — 2013-03-04 19:00 

@warr:

Nem feltétlenül, mert pl. a rakétakísérlet tervezett volt, a szél vagy hó meg a véletlen (természeti erők) műve. Egy területen történt meg a dolog, a szpecnaz pedig csak reagált a kialakult helyzetre.

 687. warr — 2013-03-04 18:42 

@SLC: azért a két véletlen egyszerre általában kicsit túl sok szokott lenni, nem? 🙂

 686. SLC — 2013-03-04 18:19 

@warr: A sátor belülről úgy nézett ki, mintha félig vakon kaszabolták volna össze. Néhány vízszintes vágást sikerült ejteni, abba kapaszkodva egyszerűen letépték a sátor falát. Az már tényleg más kérdés, hogy kívülről is letéphették a sátorponyvát, miután megvoltak a vágások.

Ha jól emlékszem két sátruk volt, de akkor este csak az egyiket állították fel, talán a szél vagy a fáradtság miatt.

Kezdek arra hajlani, hogy valami történt velük – szél, szénmonoxid, bármi -, aztán beleszaladtak egy szpecnaz egységbe. A velük való találkozást meg nem szokás túlélni…

 685. SLC — 2013-03-04 18:11 

Találtam egy jó cikket a szpecnazról, ha valakit érdekelne:
http://htka.hu/2011/07/18/a-szpecnaz-oroszorszagbol-jottem-mestersegem-cimere-a-halal/

 684. alfredostroessner — 2013-03-04 18:07 

@warr:

És talán még nem is vacsoráztak, mert a gyomortartalmuk szerint a halál beállta előtt 6-8 órával volt az utolsó étkezésük.

 683. alfredostroessner — 2013-03-04 18:00 

@abigel:

Találtam még egy leírást, ami azt írja, hogy Gyatlov arcán jégpárát találtak a feltáráskor, ami azt bizonyítaná, hogy a hóban lélegzett a halála előtt. Tehát fejjel lefelé halt meg. Akkor valaki tényleg meg kellett fordítsa a hullát a február végi feltárás előtt.

Egy másik informátor szerint az utolsó napon az odafele úton a hóvihar miatt eltévedtek, és az ellenkező oldalon kötöttek ki, mint ahogy eltervezték. Miután a hibájukra rájöttek, és az idő rosszabbodott, gyorsan, nem előre eltervezve ütöttek tábort. Ez megoldást jelent arra, hogy miért nem egy nyugodtabb, szélvédettebb helyen táboroztak. Pl. a fák között, ahogy azt addig tették, mert a sátor tetejét zsinórokkal mindig a fenyőkhöz rögzítették.

 682. warr — 2013-03-04 17:35 

@csubakka: Valamelyik forrás szerint (itt most a #228-as kommentet találtam) nem volt beüzemelve a kályhájuk az utolsó este.

 681. csubakka — 2013-03-04 17:17 

Egy barátom felvetett egy érdekes lehetőséget:

Nem lehet hogy szénmonoxid mérgezés volt?

– A szénmonoxid mérgezés elvileg okozhat tudatzavart.
– Gyatlovéknál meg volt egy kályha.

A cimborám felvetése szerint esetleg begyújtottak, a kályha rosszul szelelt, beszítták a szénomonoxidot, összezavarodott az eszük, elkezdtek hallucinálni, és amiatt kóboroltak el.

Aztán mire kitisztult a fejük, és visszaindultak volna, már késő lett…

Mit gondoltok?

 680. warr — 2013-03-04 17:11 

@SLC: szerintem logikusabb, hogy a kiparancsolás után a kiparancsoló(k egyike) bement a sátorba és nyiszált egy kicsit, összezavarva a nyomokat.

Ennél érdekesebb viszont, hogy csak ez az egy sátruk volt-e (ugye volt már róla szó, több helyen is a nagyobb, vagy hatszemélyes sátorként aposztrofálták a szétvágott oldalút). Ha nem, hova lett a másik? Kilencen szerintem nem túl kényelmes egy hatszemélyes sátorban összezsúfolódni, plusz kályha plusz tüzelő plusz kaja plusz a felszerelés nagy része…

 679. SLC — 2013-03-04 16:08 

@alfredostroessner: Te mai fejjel gondolkozol. Akkoriban mi értelme lett volna országos körözést kiadni, amikor minden tizedik ember KGB besúgó volt, útlevél nélkül nem mehettél át a szomszéd faluba meglátogatni a húgod, stb… Ott és akkor legfeljebb értesítették a hatóságokat, hogy a környéken jobban figyeljenek az idegenekre, de ha bármi, a megszokottól kicsit is eltérő dolog történt, arról a KGB azonnal tudott mindenféle közözés nélkül is.

 678. SLC — 2013-03-04 16:02 

@csubakka: Pedig ezzel válaszoltál magadnak. Ha a bejáraton parancsolják ki őket, akkor van idejük esetleg felöltözni, cipőt húzni. Szerintem a cél az volt, hogy ezt ne tudják megtenni, pánikot akartak kelteni, hogy úgy meneküljenek a srácok, ahogy vannak, alsóruhában, cipő nélkül. Így, külsérelmi nyomok nélkül, simán meg kellett volna fagyjanak, és az ügy le van zárva. De nem ez történt.

Négyüket később mégis meg kellett ölni, és beásni a patakmederbe. Arra gondolhattak az elkövetők, hogy mire valaki felfedezi őket – manysi vadász, bárki -, addigra már csak csontok maradnak, azokból meg nem lehet kitalálni mi történt. De közbejött a Sverdlovsk.

1959-ben Sverdlovskban tartottak egy sporteseményt – ha jól emlékszem síbajnokság volt az -, amire beengedték a nyugati sajtó munkatársait is. Ők megszimatolták a szenzációt, kinyomozták mi történt Gyatlovékkal, aztán megírták. Így a SZU egy nemzetközi médiakampány közepén találta magát, ami nagyon nem tetszett a felső vezetésnek. Hruscsov maga erőltette, hogy keressék meg a hiányzó négy túrázót, ezért indult májusban újra a keresés. Ha nincs a nemzetközi média, az öt megtalált túrázót eltemetik, és a többi néma csend.

Szóval csak a véletlenek összjátékának köszönhetjük, hogy most Gyatlovékról beszélgetünk.

 677. alfredostroessner — 2013-03-04 15:47 

1,5 éve is a munka rovására ment ez a konteó, sajnos most is 🙂

Szóval még egy dolog. Elfelejtve minden azóta megismert misztikus és valóságos opciót, kezdjük az elejéről. 9 turista eltűnik, majd hosszas keresés után, február végén megtalálják az utolsó táborhelyüket és 5 holttestet. Vannak rajtuk külsérelmi nyomok is, így a vizsgálat lezárultáig nem tudhatják, hogy nem történt-e bármiféle életellenes tevékenység stb. A lefalcolt koma tudja bizonyítani, hogy valóban 9-en vettek részt a túrán. 4 ember nincs meg, köztük egy háborús veterán, akinél bármikor kijöhet valami honvédő-szindróma vagy sztálingrád-szindróma. 🙂

Mit tennének ilyen esetben a bűnüldöző szervek? Országos körözést adnának ki a felszívódott a 4 személyre. Történt ilyesmi? Májusig még volt idő. Na, erre lennék kíváncsi.

 676. SLC — 2013-03-04 15:46 

@alfredostroessner: szerintem nem annyira voltak zavarodottak, elvégre
– tüzet gyújtottak;
– két halott társukat szépen egymás mellé fektették;
– igyekeztek a ruhákat úgy elosztani, hogy mindenkire jusson egyformán;
– ennek érdekében a halottakról a ruhát levették/levágták, és felhúzták;
– elkezdtek egy hóbarlangot építeni, amit kibéleltek gallyakkal…

Szóval szerintem tök logikusan cselekedtek, az adott helyzetnek megfelelően. Ami izgatja a fantáziám, hogy miért nem mentek vissza a sátorhoz. Mi lehetett ott, amitől annyira féltek, annyira veszélyes volt?

Luda gyomrában talált vérről volt már szó, azt bizonyítja – elvileg -, hogy még életében vesztette el a nyelvét. Utánanézek még pár forrásban, hogy erre mit mondanak.

 675. SLC — 2013-03-04 15:22 

@vanek: És két hétig cipelte a vállán fölöslegesen, mert az aksit az erdőben nem tudta feltölteni, lakott terület meg – árammal – több száz kilométeren belül nem volt. Dolgoztam hatvanas évekbeli szovjet „csúcstechnikával”, azok az aksik jó ha egy napot kibírtak, utána egész éjjel mentek töltőre, hogy a következő napon is lehessen velük forgalmazni. A ’90-es évek elején lezavartam pár lövészetet, kitelepüléses hadgyakorlatot, emlékszem rá.

Ha vitt is magával valamit, akkor detektoros rádióra tippelnék, azzal meg csak venni tudott. Az adáshoz nagy teljesítményre van szükség, oda áramerősség kell, aksik kellenek, töltés kell. Ezeket két hétig mellőzniük kellett.

 674. tiboru — 2013-03-04 15:12 

Szolgálati közlemény!

gombob, alfredostroessner, miamai, krampusz, SLC, warr, FilcTroll, zizzi, Zolcsi67, vaxelbaum, gigabursch, ChPh és BioLarzen kollégák ellenőrizzék a postaládájukat!

Köszönöm!

 673. alfredostroessner — 2013-03-04 14:56 

@magamban:

A titkosítás más dolognak szólhatott, ami egyidejűleg történt a körzetben. A szuperszélre pedig nem is gondoltak, ez 59 óta csak sztalker-nak jutott eszébe (és milyen jól tette!).

Ma azon kezdtem el gondolkozni, hogy ugye Zolo volt kinevezve a kísérőjüknek. Ő 4 kitüntetést kapott a Nagy honvédő Háborúban, tehát megbízható, remek szovjet fickó volt. Az ilyesfajta vidékeken a legbékésebb manysi pásztorok is puskával a vállukon járják a vidéket. Egyrészt, hogy az állataikat megvédjék, másrészt élelemszerzés és dühödt állatok (menvikek?) támadása esetére. Szóval visszatérve, nem értem, egy ilyen tapasztalt figura, miért nem egy Moszin-Nagant-tal és 3 tárral indult el a két hetes túrára. Ez nem konteó, csak egyszerűen nem értem.

A másik, ha nem lettek volna zavarodottak és sérültek, a sátrat elhagyva is túlélhették volna simán az éjszakát. Nansen 8 hónapig(!) dekkolt a haverjával egy hókuckóban. Bear Grylls pedig menedék nélkül, meztelenül is kibírná egy évig :))

 672. gombob — 2013-03-04 09:07 

Arra kíváncsi lennék, hogy a felállított sátoruk alapján a fém kályha a kivezető csővel és a kihúzott (esetleg fém) sátorzsinórok alkothatnának-e valamilyen antenna-típust?

 671. magamban — 2013-03-04 09:04 

Többen támogatták a szuperszél variációt. Kérdésem az lenne, hogy akkor mi a „máknak” lett volna titkosítva? …és ha már olyan szupertitkos az egész, akkor miért lett megengedve Yudinnak hogy olyanokat jelentsen ki, miszerint voltak ott idegen (értsd katonai) dolgok, amik nem tartoztak egyikükhez sem. Ez nekem nagyon furi!

 670. vanek — 2013-03-04 07:25 

Én közben utánaolvastam a rádióamatőrség történetének. Középhullámon már a 20-as években kontinensek közötti kommunikációt tett lehetővé ez a móka, persze nem hordozható kivitelben. 1949-ben feltalálják a tranzisztort, így az 50-es évektől sokkal kisebbek, hordozhatóbbak lettek a készülékek és már rövidhullámon hódítgatták az étert. A cikkben félmondatban megjegyzik, hogy különösen az esti órákban terjedtek jól a hullámok, így az volt a rádióamatőrök kedvelt idősávja… Halvány emlékeim szerint annakidején a rádióamatőr barátaim között nagy versengés folyt, ki beszél a legtávolabbi nővel (azt hiszem egy japán lánnyal való beszélgetés lett a nyertes) de nyerni lehetett a legérdekesebb forgalmazás elkapásával is, vadásztak pl repülőre, űrhajóra, próbáltak katonai/rendőrségi titkokat megszerezni stb.
Gyatlov, ha tényleg rádióbuzi volt, nem ment túrázni rádió nélkül.

 669. csubakka — 2013-03-04 06:14 

Körümény ami zavar:

Ha valaki kívülről parancsolt rájuk, hogy jöjjenek ki, akkor miért nem a kijáraton mentek?

Ha a támadók kívülről felvágnák a ponyvát, az még magyarázná, de ugye elvileg belülről volt kivágva.

Mi értelme lett volna annak, hogy a támadók a bejáratot elállva ilyen távozásra szólítsák fel őket? Ez így értelmetlennek tűnik.

Ha pedig a támadók ennyit körülményeskedtek, ahelyett, hogy egyszerűen ők maguk vágták volna fel kívülről a ponyvát, vagy a kijáraton keresztül parancsolták volna ki őket, a bentiek ezt a körülményeskedést miért nem használták ki arra, hogy magukra kapjanak legalább néhány meleg ruhadarabot?

(Elképzelem a támadók hangját: „Emberek, kifelé! Nem, nem a bejáraton át! Hogy akkor hogy? Oldjátok meg!” Ez így furának tűnik.)

 668. amanwithascythe — 2013-03-03 22:33 

@abigel:

Jaja. Egyetlenegy módja lenne 100% biztosságra megmondani az igazat, ha visszamennénk az időbe. Aztán ott kiderülne, hogy az időgép rejtélyes fényei miatt menekültek ki a sátorból és amiatt haltak meg. 🙂 Viccet félretéve, szerintem biztos, hogy vannak emberek akik pontosan tudják mi történt azon a napon, de az is nagyon sanszos, hogy sosem fog napvilágra kerülni. Egyébként valaki fentebb linkelte, hogy valami rendező könyvet ír az esetből. Nagyon kíváncsi vagyok mi fog belőle kisülni.

 667. abigel — 2013-03-03 22:24 

@amanwithascythe: igen, nincs 100%-os konteo
bár azt sem tudhatjuk 100-ra, melyik bizonyíték,infó tuti, melyik kamu
úgy azért nehéz
sztem itt már valaki leírta az igazat, de mert nem egyezett bizonyos általunk tényként kezelt, de valójában hamis adatokkal, el is vetettük, jól megcáfoltuk, aztán jó konteósokhoz méltón tovább agyaltunk…és ez így megy majd az idők végezetéig, sőt talán egy kicsit tovább is

 666. amanwithascythe — 2013-03-03 21:52 

@abigel:

Igen, abban igazad van, hogy valszeg sokan tudják igazolni Yudinnak, hogy akkor éppen merre járt, de nem tudom, nekem valahogy mégis furcsa ez a visszafordulás.

Az alvadt vérről az ermaktraveles cikkben találtam(http://www.ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/Kholat%20Syakhl.htm) említést, a kommenteknél írta a cikkíró, hogy eredeti orosz dokumentumok alapján írta a cikket, azokat fordította le. Namost, hogy ez persze lehet kamu is, mindenesetre nekem elég hitelesnek tűnik.

A képet amit említesz én is láttam, legalábbis szerintem egyre gondolunk, majd holnap megkeresem valahol, több helyen is olvastam, hogy az tényleg elég furcsa kép, bár több mint valószínű, hogy csak viccről van szó.

Igazságszerint elég racionális ember vagyok, de a különféle eddig még fel nem fedezett állatok kapcsán elég sok mindent elképzelhetőnek tartok. Hiszen:Ki ismeri annyira azt az elzárt, veszélyes szibériai vidéket, hogy egy esetleges furcsa állatról tudomást szerezzen? Az őslakosok. Minő meglepetés, pont van egy ilyen jellegű legendájuk. Szóval elképzelhető, hogy egy eddig még fel nem fedezett faj egyik példányával futottak össze Gyatlovék. Aztán akkoriban a jó ég tudja, hogy mi mindennel nem kísérleteztek a derék elvtársak. Lehet, hogy valami elszabadult kísérleti alany kezdett tombolásba.(Még a freeblogon valaki talált pár képet arról, hogy egy kutya fejét akarták valami robotvázra ültetni.) Ahogy említetted, a lábnyomok hiánya az egyetlen dolog ami ezt kicsit megingathatja, de pl. ezt is meg lehet magyarázni. Simán lehet, hogy hallották az állat ordítását és kimentek megnézni mi az. Ez magyarázhatja például a több vágást a sátor oldalán. Lehet, hogy először csak ki akartak kukucskálni, aztán úgy gondolták, hogy ideje húzni a sátorfát. Elsőre illogikusnak tűnik, de ha jobban belegondolunk hogy van több esélyünk egy az embernél erősebb, magasabb és feltételezhetően gyorsabb állat ellen? Ha bent maradnak a sátorban, akkor tönkreteszi a felszerelést, és nehezebb is észrevenni, hogy honnan támad, nehezebb felkészülni ellene. Szóval lehet, hogy hallották az állat ordítását, kimentek megnézni mi az, pánik még nem volt, csak izgatottság és sietség, aztán tüzet gyújtottak, annak reményében, hogy az majd távol tartja, de egy részük megfagyott, néhányukkal pedig az állat végzett. Könnyen lehet, hogy nem a karmait használta, esetlegesen nincsenek is neki, hanem, ahogy mondtad felemelte és elhajította őket. Persze, akkor felmerül a kérdés: Oké, a két srác a tűznél megfagytak, Gyatlovékat elkapta a monszta, viszont a vízmosókkal mi a helyzet? A dög ellen építettek menedéket? A kép alapján nem hiszem, hogy ilyen helyzetre bevált volna. De ha mégis, akkor miért kerültek a hullák utána a vízmosásba?

Akárhogy is, kusza történet, de talán nem akkora baromság. Mindenesetre a probléma az, hogy akármilyen magyarázattal is rukkolunk elő, csak a nyomok egy részét magyarázza meg. Sokat viszont figyelmen kívül hagy, vagy egyenesen ellentmond nekik.

 665. abigel — 2013-03-03 21:17 

Ellentmondás a gondolatmenetemben: nem hiszek benne, aztán leírom,mekkora lehet! – csak mielőtt valaki felhánytorgatná nekem:))

 664. abigel — 2013-03-03 21:11 

@amanwithascythe:
Sztem Yudin tiszta, legalább is, nem hiszem, hogy visszament, és vad mészárlásba fogott egyszál magában (azért volt egy minimális túlerő, na).Bizonyára vannak tanúk, akik igazolni tudják, hogy hol lábadozott kamillateát szürcsölgetve . De azt nem zárom ki, hogy tudott valamit,berezelt,és ezért pattant le.

Amit a gyomorban talált alvadt vérről írtál, hol találtad? mert ha ez igaz, egy pár lehetőség máris kizárható.

A menkvikkel kapcsolatban: az egyik fénykép, amit Djatlovék csináltak nagyon érdekes: olyan, mintha lesifotó lenne, és a távolban van egy nagyon homályos alak, aki nem annyira egyetemistának néz ki, inkább valami félszerzetnek (nem tolkieni értelemben:). Olyan, hogy is mondjam, jetis, pedig abban nem hiszek (mea culpa, mea culpa, mea maxima culpa). Most vagy szórakoztak kicsit a fiúk, vagy?? Mindenesetre nekem nagyon para az a kép.
Ez esetleg megmagyarázná a súlyos belső sérüléseket is, mert ha jó magas egy ilyen izé, mondjuk 2-2,5méter akkor a feje fölé emelve jól oda tudja nyekkenteni az embert a földhöz,. csak egy a bökkenő,elég irreálisnak tűnik, hogy ekkora élőlényt még ne fedeztek volna fel,és persze nyomok sem voltak (állítólag).

 663. amanwithascythe — 2013-03-03 19:29 

Ahogy olvasgatom az ermaktravelt, találtam pár érdekességet, amit lehet, hogy korábban már említettünk, de szerintem elég fontosak ahhoz, hogy újra kicsit átgondoljuk őket.

-A falu, ahonnét Yudin lelépett része volt a gulágrendszernek, de 1956-ban a fogvatartottak szabadon lettek engedve.

-Szintén ebben a faluban egy helyi lakos figyelmeztette Gyatlovot valami rejtélyes dologgal kapcsolatban. Yudin a beszélgetés végét csípte csak el, és kérdőre is vonta barátját ezzel kapcsolatban, de Igor kitérve a válasz alól, csak annyit mondott, hogy eldöntik melyik utat választják, ha majd elérik a folyót. Fene tudja, lehet, hogy Yudin emiatt léptett le?

-A vízmosásos hullák eredetileg építettek egy menedéket, csak később kerültek a vízmosásba!

menedék: http://www.ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/Den.png

vízmosás: http://www.ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/New%20folder%20%284%29/Dyatloff_group_i_382%5B1%5D.jpg

-Ez már előkerült párszor, de IMHO fontos: Ljudmilla gyomrában 100 gramm alvadt vért találtak, tehát még élt, amikor a nyelvét leharapta/kivágták/akármiticsináltakvele. Szóval az olvadásos teória megdőlt. Lehet, hogy az olvadó víz okozta a vízmosásos hullák szöveteinek hiányát, de L. nyelvét a forrás szerint nem.

-Az egyik síbotot, amit a sátornál hagytak valaki késsel megrongálta.

-Elméletileg a manysik szerint a környéken élnek valami agresszív, humanoid lények, amiket menkvinek hívtak.

Mellesleg nekem Yudin a leggyanúsabb az egész bandából. Most vagy tényleg beteg volt, vagy berezelt a menkviktől vaaaagy nyakig benne van az egészben. A motivációja nekem teljes rejtély, de mi van, ha követte a csapatot és rájuk ijesztett éjjel. Tudta, hogy Gyatlov is tart valamennyire a helytől, és kihasználta a különféle legendákat így tudott rajtaütni a csapaton. Ez még elképzelhető, a kérdés az, hogy miért? Akárhogy is, szerintem Yudin tökéletesen tisztában van a válaszokkal, és az is lehet, hogy ő maga volt az egész tragédia előidézője.

 662. amanwithascythe — 2013-03-03 18:23 

@vanek:

Na igen, ez nekem is az eszembe jutott. Az mondjuk tény, hogy akármennyire is ügyes rádiós volt Gyatlov különösebb értelme nem volt rádiót vinni magukkal olyan messzire minden lakott településtől, bár ki tudja, lehet, hogy vittek magukkal egyet vészhelyzet esetére, de Igor barátunk kicsit szórakozott vele és tényleg hallott valamit amit nem kellett volna.

 661. SLC — 2013-03-03 09:37 

@vanek: hát nem tudom. A naplóban sem írnak rádióról, a fényképeken sincs sehol, de most hogy mondod, átnézem újra az egészet ebből a szempontból is. Ha nem vittek magukkal rádiót, annak az lehetett az oka, hogy túl messzire mentek minden lakott helytől, és az akkori rádiók hatótávolsága nem volt túl nagy. Az ilyen hordozható készülékek aligha tudtak több száz kilométert áthidalni, vagyis minek cipeljék, amikor úgysem tudják használni…

 660. vanek — 2013-03-03 01:06 

@SLC: hát, ha nem találtak náluk rádiót, az mindenképp gyanús, hiszen egy rádiómegszállott nem hagyja otthon a rádióját, az első túrájára is vitte magával.

A műszaki alapok miatt a képzés alatt még úgy volt, hogy én is R130-on leszek de aztán végül mégiscsak a tábori konyhát húztam magam után sokáig. Nem bántam, mert nem kellett a tyúkbéllel rohangálni, nem is voltam annyira szem előtt és az üst is csaknem mindig tele volt borral, ami egy tíznapos gyakorlaton királyságot jelent, még tisztek is jöttek piát kunyerálni…

 659. SLC — 2013-03-02 21:52 

@vanek: rádióról volt szó föntebb is, csak nem tudunk róla, hogy vittek volna magukkal készüléket. Pedig mondasz valamit ezzel.

Más: erről eszembe jut, amikor R130-on a Kossuth Rádiót hallgattuk lövészet alatt unalmunkban. Ha akkor belepofázok, a környéken mindenki hallja, aki épp Kossuthot hallgat. Aztán bemérnek, és szétrúgják a va… valamim. Ebből talán kiderül, hogy a honvédségnél híradó katona voltam, ismerem az or… vagyis a szovjet technikát. Egy elveszett R130 el tudott tölteni 1 évet(!) a mocsárban úgy, hogy utána elég volt lemosni és működött, de a hozzá tartozó aksit csak egy Uaz bírta el…

 658. vanek — 2013-03-02 21:07 

Tiszteletem.
A rejtélyt én sem oldanám meg de a miértre lenne egy elméletem.

A 624-es hozzászólásban olvastam Gyatlov életrajzát, miszerint:

„Igor barátunk 1951-ben vett részt első túráján. Már akkorban barkácsolt valami homemade rádiót. A túrán résztvető egyik fazon szerint Igor nagyon kente-vágta a rádiózást. Az egyetemen lenyűgözte tanárait. Igor kevéssé érdeklődött a nők, az italozás iránt, inkább a tudományokkal foglalkozott. Állítólag épített egy rádiót amivel tudott kommunikálni a Pervouralskban lakó szüleivel. A forrás szerint Gyatlov szállása és a szülei lakhelye között 43 km volt.”

Szerintem simán lehet, hogy most is rádiózgatott, netán belehallgatott/beleszólt valami intim forgalmazásba, bemérték és rá(juk)küldték a szpecnazt.

 657. SLC — 2013-03-02 18:33 

@Panther V: de egyszerre válaszoltunk. Ez már gyanús… 😀

 656. Panther V — 2013-03-02 18:29 

@alfredostroessner:

Emlékeim szerint minden katonai körzetnek volt szpecnaz egysége.

 655. SLC — 2013-03-02 18:29 

@alfredostroessner: Olyan, hogy Specnaz laktanya nem volt. A reguláris alakulatok laktanyáiban voltak elszállásolva, de elkülönítve, csak kiképzőközpontjuk volt saját. Nem volt külön sem egyenruhájuk, sem állományjelzésük, azt hordták, amelyik laktanyában voltak, vagy híradóst. Nem voltak irataik, dögcédulájuk. Nyilvántartva légi szállítású egységként voltak. Viszont tényleg rájuk bízták az ilyen érzékenyebb feladatokat.

A sátrat belülről vágták fel, ez egy olyan dolog, amiben megegyeznek a források.

Abban viszont igazad lehet, hogy véletlen egybeesés történhetett, és nem egy ügyet látunk magunk előtt, hanem kettőt-hármat, amit végletesen összegubancolódtak. Ezért nem tudjuk rekonstruálni az eseményeket.

Viszont vannak a Specnazzal kapcsolatban olyan dolgok, amik fölött nem tudok átsiklani, de erről hosszabban később írok.

 654. alfredostroessner — 2013-03-02 17:02 

@SLC:

És ez a dolog nem zárná ki a szélelméletet, mert nem biztos, hogy az első megtalálók intézték el a csapatot.

Mert mi van akkor, ha pont ott és akkor tényleg történt valami (rakéta teszt, földönkívüli mozgolódás, rejtélyes fények fickándozása stb.). Az illetékes körzetparancsnok kiküld egy csapat járőrt átfésülni a területet, akár helikopterrel is. Rálelnek a teljesen vagy félig kihűlt csapatra, akik a „szuperszél” miatt kerültek nehéz helyzetbe. A járőrök fő feladata eltüntetni a kísérleti vagy más jármű/eszköz darabjait. Ezt először el is végzik, majd ellenőrzik a turistacsoport tagjait élnek-e még. Aki még mozgolódik, arra rásújtanak egyet, de az elernyedtek problémáját is megoldják. A munka végeztével a takarító csapat még benéz a sátorba (kívülről felvágja), nem maradt-e bent még valaki. [Ugyanis a sátor vizsgálatát az egyik forrás szerint nem profik, hanem segíteni akaró egyetemi évfolyamtársak végezték.] Eltelik két hét, és kiküldik a mentőcsapatokat, akiknek és a hivatalos szerveknek is fogalmuk sincs mi történhetett, mert a titkos akciót nem szivárogtatta ki senki. Összefoglalva lehet, hogy koincidencia jött létre.

Tiboru lehetne a megmondhatója, hogy 1959-ben hány specnaz egység lehetett. Létezhetett-e a közelben ilyen laktanya? Ugyanis egy ilyen tisztogatást nem lehet a sorállományra rábízni, mert nem bírnák lelkileg.

P.S. Szegény srácoknak csak reggelig kellett volna kihúzniuk, hogy kicsit felmelegedjenek. 🙁

 653. SLC — 2013-03-02 15:43 

@alfredostroessner: Ez sok mindent megmagyarázna, viszont megint a nyomokkal van baj. Ha voltak ott már korábban, hol vannak a nyomaik? Vagy nem véletlenül vizionálok folyton helikoptert?

 652. abigel — 2013-03-02 07:42 

@alfredostroessner:
hú, elég hátborzongató!
köszi az infót!

 651. alfredostroessner — 2013-03-02 01:19 

@abigel:

Én írtam, de ha így van, akkor Jugyin elméletét is alátámaszthatja a dolog, miszerint a nyilvános feltárás előtt már jártak ott. Úgy gondolhatta az a csapat, hogy majd elfelejtődik a dolog, és nem lesz belőle országos ügy. Gyatlov hulláját visszafordították a „munka” végeztével, hogy tényleg biztosan meghalt-e. Egy részüket meg bevágták az árokba.

Vagy a tényleg túlélők nézték meg társukat, hogy él-e még.

A hullamerevség általában a 4. órától lesz a végtagokra kiterjedő, és a 24. órára teljes. Fagyásnál gondolom rövidülnek az idők.

 650. abigel — 2013-03-01 23:24 

Az egyik áldozat – ha jól emlékszem, Djatlov holttestének testtart
ásáról írta vki ( én ugyan vissza nem keresem,ki volt, tűt a szénakazalban, mi?), – hogy a kezei úgy álltak, mintha védekezett volna halála előtt. Na: pont most volt vmi műsor (a cbs realityn), hogy egy öreg csókához betörtek,rablógyilkosság, ahogy kell, és dettóra olyan testhelyzetben feküdt, mint D., és erről azt mondták, mármint a kéztartásáról, hogy annak a bizonyítéka, hogy a halála utánelmozdították a holttestet. A hullamerevséggel van kapcsolatban,de nem mentek bele a részletekbe. ennek hol lehetne utánanézni? nincs meg vkinek Dr. csont száma?
És, ha tényleg, akkor ki? a társai v vki más?

 649. tiboru — 2013-03-01 22:20 

@snug:

Jé, nem, nem láttam… Köszi!

Lehet, ők is jönnek a vetítésre 🙂

 648. snug — 2013-03-01 21:16 

tiboru, ezt láttad már? Milyen érdekes, hogy éppen most jutott eszükbe a téma: http://mult-kor.hu/

 647. SLC — 2013-03-01 18:03 

@warr: A felső két sorban vannak a végzősök plusz Zolotarjov, alul hárman a már végzett hallgatók.

 646. SLC — 2013-03-01 18:02 

@SLC: de látom fentebb már megelőztek 🙂

 645. SLC — 2013-03-01 17:49 

@zizzi: Ez egy szemléltető ábra, össze van rakva a jelenlegi vízmosás képe a régi fényképpel. A képen lévő fickók meg nyilván a kutatók, akik megkeresték az eredeti helyet.
Egyébként nem sok minden felfedezni való van azon a tájon, kutatók, családtagok (meg az olyan fanatikusok mint mi) több négyzetkilométeres körzetben már mindent átfésültek (sűrűfésűvel :D).

A linket nem fogom megtalálni, tegnap több száz képet néztem át. A fotki.yandex.ru keresőjébe érdemes beírni ilyesmit, hogy Игорь Дятлов akkor kiad egy rakás találatot. Ezek közül az egyik legjobb aleksej-koskin galériája, bár a személyek megnevezésénél néha még ő is téved. Aztán lehet egyéb kulcsszavakra is keresgélni, egy kincsesbánya az a képmegosztó.

 644. tiboru — 2013-03-01 16:31 

@alfredostroessner:

Az a raktárkészlet szerintem a visszaútra szolgált, ami teljesen logikus: ha pl. én A pontból készülök túrázni B pontba (és ha ugyanazon az úton szándékozom hazamenni), természetesnek tűnik, hogy mondjuk C pontban elraktározom a kaja egy részét, hogy ne kelljen végigcipelnem azt is, amit úgyis csak a hazaúton fogok elfogyasztani.

A (rajt) ——-> C (raktár) ——->B (cél)

A (cél) <------- C (raktár) <------ B (rajt) Így a csomagom a C -> B, illetve B -> C útszakaszon könnyebb lesz. Egy komolyabb, több napig tartó, amúgy is megerőltető túra esetében ez abszolút ésszerű, pláne, ha úgy el tudom rekkenteni a kaját, hogy azt sem állat, sem ember nem dézsmálja meg, amíg távol vagyok.

 643. alfredostroessner — 2013-03-01 15:20 

@zizzi:

A kapca ezért lehet érdekes Jugyin szerint:

„Yuri Yudin, the member of the original party who survived, said he was asked to identify all the objects found and connect them to the victims. However, there were a few (such as a pair of glasses and a piece of cloth) which, together with document he had seen, led Yudin to suspect that not only had the military been at the scene before any rescuers, but that an official investigation was actually opened two weeks before the search team arrived.”

Hoppá!

A szélelméletet sajnos, azért lesz nehéz elfogadtatni, mert a misztikussággal akarják eladni a sztorit. Már onnan indul, hogy:

1. „Halálhegy” (ki fordította ezt manysiból?)
2. A 9 vadász legendája (mi erre a bizonyíték? néhány éve 2,5 méteres gárdistafantomot is láttak hazánkban)
3. 9-en haltak meg repülőbalesetben 1991-ben (ha igaz is, mi köze az esethez?)
4. „Ne menj oda hegy” (tényleg ez a neve? amúgy én se ajánlanám a rénszarvast tartó embereknek a veszélyes sziklakiszögelléseken való mászogatást)
5. Az újságíró 1986(!)-os halála (miért várnának a gumitalpúak közel 30 évet arra, hogy eltegyék a kellemetlenkedő firkászt, aki ráadásul a szemük előtt tevékenykedett, pl. könyvet is írt az esetről)
6. Narancsos fénygömb az éjszakában (milyen előzetes tapasztalásokkal rendelkeztek az észlelők? a helikopter 1959-ben még nem volt annyira elterjedt, mint manapság)
7. Radioaktivitás (tényleg mérték?)
8. Lezárt fémkoporsók (akinél a tetem vállalható volt, azt fel is ravatalozták, pl. Gyatlov)

Zizzi, találtam Neked még egy színes felvételt az esetről 🙂

st.kinopoisk.ru/im/kadr/1/9/0/kinopoisk.ru-Dyatlov-Pass-Incident-1903786.jpg

 642. alfredostroessner — 2013-03-01 14:31 

Nagyon jó az új link. A legérdekesebb fotó szerintem ez:

img-fotki.yandex.ru/get/6506/137816658.1e/0_a2d4e_56c2bf31_XL.jpg

A koma kb. 6 méterre felmászott a fán. Szabályos létrának tűnnek az ágletörések. Innen tényleg jól körbe lehet nézni a sátorhoz visszafele. Lehet, hogy a visszaindult srácokat keresték erről a megfigyelő pontról a lent maradt tűzgyújtók. Miután nem látták őket, tovább indultak az erdő belseje felé.

Ketten szerintem (Zolo volt az egyik, azt hiszem) a sátoron kívül voltak az esemény kezdetén. Ezért lehetett a fényképezőgép is a nyakában. A társaság utolsó fotója lehetett valamilyen sarki fény megörökítése. Zolo is ebben gyönyörködhetett. Ha estére kitisztult az ég a hóvihar után, akkor szép látvány lehetett a domboldal, ráadásul aznap telihold volt.

 641. zizzi — 2013-03-01 13:55 

@Panther V:

643.
Koszi, ezt a linket – nem tudom, ki tette fol es mikor – valoszinu az orosz miatt hagytam ki….
Nagyon jo!!!! bar szinte csak a kisebb unokaim kepnezegetesenel tartok, hiaba a sok-sok orosz tanulas annnnnno…. ;), de igy is rengeteg ido az erdekes kepek osszerakasa a mar annyiszor elkepzeltek uj szogbol elkepzelese… nagyon ugyesen megcsinaltak.
Kossz megegyszer!!

 640. alfredostroessner — 2013-03-01 13:51 

@Bigjoe(HUN):

Jugyin szerint a tartalék kajákat mindig beásták a hóba/földbe, hogy ne csalogassák oda az éhes állatokat. A sátorban viszont a vacsorájuk ott kellett legyen (az egyik forrás valamiféle nagyobb sonkát emleget, amit együtt eszegettek minden nap), és azt feldobhatták a fára. Volt egy utalás az egyik cikkben, hogy egy raktáruk is volt a közelben. Nem emlékszem pontosan, de mintha valamilyen kis vadászkunyhó vagy fészer lett volna. Akkor furcsállottuk is, hogy miért nem arra mentek az esemény után. Arról a raktárkészletről tudunk még valamit? Vagy az csak a hazafele útra szolgált?

 639. Panther V — 2013-03-01 13:04 

 638. zizzi — 2013-03-01 12:51 

@Panther V:
640.
a francba, lebuktam, ez talan az egyetlen link, amit nem bongesztem vegig….. ;(

Hajjaj…..

 637. zizzi — 2013-03-01 12:45 

Elkeserito, hogy ilyen ven vagyok ;).
Nem ismeritek a „kapcarongykent bant velem” c. noi siramokat???? 😉
Avagy a „durva mint a kapca” cimut?
🙂
Na igen, lassan a fasli is kiszorul az ismeretek korebol, folvaltja a gumiharisnya, miegyeb…. ;).

Erdekes ez a parjatol megvalt kapca esete, valoban katonasaghoz szokott embere lehetett, alvashoz le szoktak tekerni, lelegezzen az a lab, kulonben eleg antiszocialis a satorben elni, de IDOBE kerul a fol-letekerese…. lehet, hogy az egyiket mar letekerte, a masikat meg nem?…..

 636. Panther V — 2013-03-01 12:41 

@zizzi:

Ugye ironizáltál? (Ne válaszolj.)

http://taina.li/forum/index.php?topic=834.0

 635. zizzi — 2013-03-01 12:38 

@Bigjoe(HUN):
637.

Ez nagyon jo!!!!
Szoval, ha nem a szel kapta fol oket, akkor ez egy masik kivalo otlet a faramaszas magyarazatara. Akar az „esemenyek elott” ;), akar utana, valami kimentett elelem raktarozasa celjabol.

 634. zizzi — 2013-03-01 12:32 

@SLC:
614.

Akiknek nem világos, hogy a négy utolsó áldozatot hogyan találták meg, azoknak egy kép (csak azok nézzék meg, akinek a gyomra bírja):
http://kepfeltoltes.hu/130228/0_bef08_f46c6cca_XXXL_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

SLC, honnan van ez a kep?
erzesem szerint fotoshopos, mert a feher, havas resze valoszinu ki van vagva egy, a megtalalasukkor keszult kepbol, a szines resze pedig egy azonos szogbol folvett mai kep resze. Egyebkent kituno, mert igy valoban pontosabban latni a „leanyzo fekveset”.
Onnan gondolom, hogy szerkesztett, mert az 59-es kepek kozott eddig nem lattam szines felvetelt…(ilyen minosegut se), es indokolatlan a „jegbarlang” fehersege a kornyezet szinte ottani nyari zoldsege mellett.
Szoval az eredeti linket fol tudod tenni, ahonnan kimasoltad?
kossz

 633. Bigjoe(HUN) — 2013-03-01 11:47 

Agyaltam a famászáson egy kicsit.
Régebben Erdélyben túrázó barátaimtól hallottam, hogy a sátorba a kaját tartalmazó zsákot nem visszük be, hanem felkötjük egy fára.
Praktikusan azért, hogy a Maci & Co. ne a sátorban keresse.

Ha a kajás zsákot kötötték/akasztották fel egy fára, akkor az egyben azt is jelenthette, hogy ragadózok voltak a közelben.
A ragadozók távol tartására Maugli óta tudjuk- a tűz nagyon jó.

Viszont a farkasok, stb. nyomairól nincsenek adatok (persze lehetett olyan szél (Sztalker után szabadon), hogy elfújta a nyomokat, illetve a tetemekből nem ettek az állatok.

Később a dögevőkre sem volt utalás, ami azért nagyon furcsa.
Ha jól emlékszem a farkasok komoly távolságból megérzik a „takarmányt”, ez is nagy kérdés, hogy itt miért nem jelentek meg.
Félelmük nagyobb volt, mint az éhségük?

 632. Bigjoe(HUN) — 2013-03-01 11:37 

@alfredostroessner:
A gumitömítés szerintem egy rakéta hengeres testének az elemei közötti tömítés volt.
Valamelyik ami. űrsikló egy hasonló alkatrész illetve tömítetlenségi hibák miatt robbant fel a kilövés után.
Legalábbis egy tanárom szerint ez volt a fő oka.(nemzetközi szaktekintély a dologban)

 631. sztalker — 2013-03-01 11:26 

@alfredostroessner:

Köszönöm, de sajnos nem téged, titeket (nagyon bírlak ám benneteket, skacok, higgyétek el, meg tiboru papát is, télleg) kell meggyőznöm, és nem is gigabursch konteótársamat, hanem feljebb, feljebb a fehérköpenyeseket, mert ez ugye nem „lájkolás”, hanem kerek perec bizonyítási/cáfolási kényszer alá eső kutatómunkát igénylő feltételezés. (hacsak rögtön meg nem bukik…)

Itt tehát nem az a baj, hogy létezik-e ilyen a természetben (igen, sőt olyanabb is!), hanem, hogy OTT ÉS AKKOR lehetett-e ilyesmi, ami viszont még mindig nem bizonyíték, csak egy hipotézís elindítása, és semmi több.

Azér’ nem írogatok most (de figyelgetek persze!), mert „ki vagyok írva doktorbácsihoz” az egyetemre a jövő hétre, aki majd persze jól lehurrog, megcáfol v. elsikkaszt (vmit csináljon má’, nem, ha a mi adónkból is él, igaz?), de valamit fog mondani. Valami olyat szeretnék elérni, hogy csináljanak egy 3D-s terepmodellt (de valódit, jót), amit MINDENKI használhat(na), tehát nem csak ők, meg a konteóblogosok, hanem tényleg elérhető legyen a Neten, és azon bárki bejelölheti a maga kis kágébését, ufóját, helikopterét, lavínáját, csillagállását stb. Sok embernek sok jó ötlete van, és biztos, hogy rá fogunk jönni a legvalószínűbb megoldásra. Sok mindent ki lehet majd zárni az ötletek közül. Legalább akkor nem gályáztam hiába, ha nem is kóser a „szelem”, na.

Most ennyit tudtam mondani Neked (Nektek), a jövő héten talán többet (jó v rossz hírt), majd meglátjuk.
(Vagy „elalszik” a dolog és majd vmi kaliforniai kisiskolás bemondja ugyanezt, de arra már odafigyelnek, mert hát ő amerikai…)

(Az tuti, hogy most a tanárok is más, sokkal fontosabb dolgokkal vannak ott elfoglalva, mert hát a „helyzet fokozódik”, mint látjuk a napi hírekből, listák készítéséből, elbocsátási tervekből, szal mindenki ideges és frusztrált, és én ezt megértem, elfogadom tőlük.)

De akkor is jó móka volt!

Üdv,

sztalker

 630. alfredostroessner — 2013-03-01 01:07 

Én is szuperszél elméletet támogatom! Ráadásul sztalker olyan teóriát állított fel, amely sehol másutt nem szerepel, és ez egy ilyen régi história esetén lenyűgöző.

 629. phantomlord — 2013-03-01 00:35 

Sztalker, engem sikerült meggyőznöd — elvégre aki a Zónából jött, már látott egyet, s mást :o). Eddig a te elméleted a leghihetőbb. Szerintem is valahogy így történhetett:

1. A légáramlat olyan hanghatással közeledett, ami gyors, de nem pánikszerű menekülésre késztette a sátor lakóit. Talán lavina zajára emlékeztette őket, talán világháborús emlékeket idézett (és nem akarták egy éjszakai éleslövészeten eljátszani a céltábla szerepét). Miközben egyikük kivágta a ponyvát, a többieknek még maradt idejük felkapni a szorosan a kezük ügyébe eső tárgyakat, pl. egy fényképezőgépet. Távolabb letett tárgyakra (balta) viszont nem gondoltak.

2. Miközben oszlopban igyekeznek a fák felé, szépen felkapdosta őket az örvény. A ruhákat leszaggatta, miközben a kavargó törmelék sebeket ejtett a testükön.

3. A földet érést követően csak a túlélési ösztön munkált azokban, akik nem haltak bele a repülésbe. Olyasmi lehetett, mint a „kocsmai teleport”, amikor az utolsó feles után váratlanul az ágyában ébred az ember, csakhogy itt az életben maradásért dolgozott. Akinek az értékrendjében a tűz foglalta el a legmagasabb prioritást az megpróbált tüzet rakni, akinek a menedék építése az építeni, stb. Közben még a maguk mellett talált rongydarabokat is felvehették — tehát nem a holttestekről vágták le, hanem bebugyolálták magukat abba, amit a szél meghagyott. Sajnos mindez kevésnek bizonyult ahhoz, hogy megérjék a „kijózanodást”, a természet befejezte, amit elkezdett.

4. A vizsgálatot végzők azért nem gondoltak szélörvényre, mert eddig még nem találkoztak hasonló, dokumentált esettel. Mint amikor az első Cometek sorra lepotyogtak, mert tervezéskor nem vették figyelembe az anyagfáradást. Ugyanis addig nem tapasztaltak ilyesmit, ha létezett akkor is csak a tankönyvek lapjain, elméleti lehetőségként.

 628. phantomlord — 2013-03-01 00:15 

@miamai:

A katonai kapcát lábszártekercsnek hívják. 2. világháborút megjárt nagyapám mesélt róla, és Gogol (Google) is ismeri így.

 627. tiboru — 2013-02-28 23:56 

@abigel:

Üdv, isten hozott köztünk!

Ami a másik (kisebb) sátrat illeti, feltúrtam a fél netet de nem találtam róla infót, pedig nekem is szemet szúrt, hogy a források zöme „a nagyobbik sátorról”, vagy „a hatszemélyes sátorról” beszél, de hogy mi a helyzet a másikkal, amelyik elvileg három túrázó szállásául szolgált..?

 626. alfredostroessner — 2013-02-28 23:50 

@abigel:

Na arról, nekem sincs infóm. 🙁

 625. abigel — 2013-02-28 23:36 

@alfredostroessner: köszi azt vágom :), de úgy értettem, a kisebb sátorral mi a helyzet? az is fent volt a másik mellett? vagy azon az éjjelen bezsúfolódtak mindannyian a nagyba?

 624. alfredostroessner — 2013-02-28 23:28 

@abigel:

Ő az utolsó „emberlakta” településen visszafordult, és haza utazott. Egy-két napig tartott csak a kirándulása. Elképzelem, amúgy hogy bosszankodhatott, hogy lemarad élete túrájáról. 🙂

 623. abigel — 2013-02-28 23:08 

Ja, és (újoncként) hódolat a bloggazdának és a kommentelőknek, remek a poszt(a többi is)!

A cikkben az áll, h. a nagy sátorban 6-an aludtak ált. Volt akkor egy 3 személyes is, bocs 4, mert eredetileg a beteg csóka is ment volna . Azzal mi van? lent hagyták az alaptáborukban, vagy hol? mik az infók erről?

 622. abigel — 2013-02-28 23:00 

@warr: a cirill ábécében a ‘z’ elöl áll (a b v g d z)a ‘c’ pedig(ami ugye sz-nek felel meg) hátul, a t-nél.

 621. warr — 2013-02-28 21:08 

@SLC: amúgy vajon arra az emlékműre miért épp ilyen elrendezésben kerültek fel a képek?
Mellesleg nekem így fej alapján mindig is Kolevatov volt a legantipatikusabb a brigádból 😀

 620. amanwithascythe — 2013-02-28 20:53 

Egy orosz oldalról a Google Translate segítségével megpróbáltam lefordítgatni Gyatlov életrajzát. Sok újat nem tudunk meg, és egy csomó lényegtelen információt is tartalmaz, de hátha valamennyire előreviszi a kis nyomozásunkat. (Tudom, hogy botrányos a fogalmazása a fordításomnak, de tegnap éjjel csináltam és ma sincs erőm átfogalmazni.)

Igor Dyatlov ( 1936 Január 13 – 1959 Február 2)

Gyatlov 1936 Január 13-án született Pervouralskban
technikusi családban. Apja, Alex(1905-ös születésű) 40 éven át dolgozott egy 581-es gyár nevű helyen, az 1970-es halála előtt.Főmérnök beosztásban dolgozott. Édesanyja, Claudia Ivanovna pénztáros volt egy Hrompik településen található Lenin nevű klubban. Igor 1944-ben kezdte a el a 12-es számú Pervouralskban található középiskolát és 1954-ben fejezte be azt, ezüst medállal. Három testvére volt, Igor-Mstislav(1930), Rufina (38 születésű) és Tatiana(48-as születésű). Igor beceneve Gosia volt. A házuk a Sadovaya utcán volt található. Igor 1950-ben belépett az Ifjú Kommunisták Ligájába. Jellemzése szerint komoly, tehetséges, szimpatikus, szorgalmas és népszerű fiatalember. Az iskolai életben nagyon aktívan részt vett,
síversenyekre járt, az IKL igazgatói bizottságának tagja volt. Igazi megszállotja volt a fizikának, különösen a rádiómérnöki ágának. Rengeteg ilyen jellegű projektben vett részt, tájékozott volt a témában.

Igor barátunk 1951-ben vett részt első túráján. Már akkorban barkácsolt valami homemade rádiót. A túrán résztvető egyik fazon szerint Igor nagyon kente-vágta a rádiózást. Az egyetemen lenyűgözte tanárait. Igor kevéssé érdeklődött a nők, az italozás iránt, inkább a tudományokkal foglalkozott. Állítólag épített egy rádiót amivel tudott kommunikálni a
Pervouralskban lakó szüleivel. A forrás szerint Gyatlov szállása és a szülei lakhelye között 43 km volt.

Ha jól vettem ki a forrásból, akkor 1956-ban tervezett valami sátrat, ami a sztenderd, akkoriban
használatos sátraknál könnyebb volt és ugyanakkora kapacitású. (Szóval akkor ezek szerint a túrán használt sátrat tényleg Gyatlov tervezhette?) Minden túra előtt hosszú időt töltött a
felkészüléssel, tervezgetéssel.

Egy Peter Bartholomew nevű fazon(aki egy az esettel foglalkozó filmben is közreműködött) úgy írta le Gyatlovot, hogy alapvetően egy nyugodt, jó humorú fickó, aki a túrákon teljesen
megváltozik és egy parancsolgató, agresszív fölényeskedő alakká válik. Azonban erről elmondták neki a véleményüket, és Peter szerint Gyatlov megfogadta a tanácsokat és az ominózus túra
alkalmával másképpen viselkedett.

56-ban részt vett egy túrában ami a legmagasabb nehézségi fokozatba tartozott az ottani régióban.

1957-ben a téliszünetben Igor az Észak-Urálba vezetett egy túrát. Az útvonal: (érezhető a google fordító minőség) Sverdlovsk – Midnight – Vijay – New – Mr. Leys – the estuary. Tohti – p. Vijay – foot Molebny Stone – p. Wells – source p. Kool – p. Ivdel – Zimove – North 3rd – Yurtische – Ivdel – Sverdlovsk. (Itt pedig az eredeti orosz: Свердловск – Полуночное – Вижай – Новый – г. Лайс – устье р. Тохты – р. Вижай – подножие Молебного Камня – р. Велс – исток р. Кул – р. Ивдель – Зимовье – Северный 3-й – Юртище – Ивдель – Свердловск.)

A végzetes túra előtt még részt vett egy újévi túrán is, ahol szintén minden rendben volt.

Érdekes link:
http://fotki-yandex-ru/users/hibinafiles/album/225533/ (vonalt kicserélni pontra)

A forrás szerint ezek Gyatlov személyes egyetemi fájljai. Hátha valaki ki tud belőlük kukázni valamit.

Egyébként szerintem a legnagyobb probléma az esettel az, hogy az összes infónk egymással ellentmondanak. Bármilyen teóriával is áll elő akárki, tuti, hogy jónéhány adatnak teljesen ellentmond. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy rengeteg dolog utólag ragadt a történetre.

 619. alfredostroessner — 2013-02-28 20:40 

A helyszínen talált fémdarabokat és gumitömítést miért nem azonosították be? Azért az nem volt egy bonyolult folyamat akkor sem.

 618. SLC — 2013-02-28 20:18 

A nagy bajom az, hogy Kolevatovról semmit nem tudni. A fényképeken is csak Vizsajig lehet megtalálni, akkor is csak csoportképen beöltözve anorákba homlokig (és akkor is többnyire bemozdul), vagy futtában lekapva. Vizsaj után egyik képen sem azonosítható – vagyis lehet, hogy rajta van, de elmosódva, háttal, affenetudja hogy.
A közös naplóba egyetlen, pár mondatos bejegyzést tett, az is személytelen, magáról semmit nem ír benne.
A többiek is csak párszor említik, de csak úgy, hogy ott van ő is, semmi említésre méltót nem csinált.
Zolotarjov is írt egy bejegyzést a naplóba, ő meg összekeverte Kolevatovot Dorosenkoval (Dorosenkonak jan. 28-án volt születésnapja, Zolotarov azt írja, hogy Kolevatov születésnapját ünnepelték).
A ’90-es években készült dokumentumfilmben mutatják az emlékművet a kilenc fényképpel, ami a posztban is szerepel… illetve nyolc fényképpel. Egyet valamikor valakik levertek. Középső sor jobb oldali kép. Bizony.

 617. SLC — 2013-02-28 20:06 

@gallicus: ugyanez a nő felkutatta Zolotarjov családját tavaly. Az talán érdekesebb:
samlib,ru/p/piskarewa_m_l/zolotarev.shtml

A vessző helyett természetesen pontot kell tenni.

 616. gallicus — 2013-02-28 19:59 

Átolvasva nagy vonalakban a Jugyin interjú mindkét részét, azt könnyen össze tudom foglalni: – a filmben elhangzottakkal megegyezően – jó kérdések és semmitmondó válaszok! Ez az ember vagy tényleg nem tud semmit vagy nagyon sokat tud, de nem fog róla beszélni sohasem!

 615. SLC — 2013-02-28 17:57 

@gombob: Én is így voltam vele. Másrészt most kell keresni, mert pillanatokon belül tele lesz a net a filmmel, alig találunk majd releváns infót Gyatlovékról.

 614. alfredostroessner — 2013-02-28 17:53 

@SLC:

Régebben volt erre is egy elmélet, hogy egy csoport lent várakozott Gyatlovékra, és a faágakat is ők törték le, hogy a tűz fényével odacsalogassák a túrázókat.

 613. gombob — 2013-02-28 17:34 

@SLC: Köszi! Egész eddig azt hittem, a három pacák a leányzó ALATT lett megtalálva, aki egy gödör fala előtt térdelő helyzetben volt. Így már kissé más a leányzó fekvés. (már bocs)

 612. SLC — 2013-02-28 17:33 

@miamai: hasonló… (olyas mint a medveló, csak nincsenek lábai)

Ha körbejártak volna lennének plusz lábnyomok. A KGB is azért nem nyomozott, mert nem találtak arra utaló nyomot, hogy jártak ott mások is. Pedig biztos vagyok benne, hogy jártak.

És mi van, ha a hóbarlangot nem is szerencsétlen Zolotarjovék építették???

 611. gombob — 2013-02-28 17:30 

Jugyin ismerhette a csoporttársai felszerelését, de a később csatlakozott Z. simán hordhatott ilyet, hisz megszokta már a háború évei alatt, illetve oroszoknál kis túlzással nemzeti viselet volt, lásd még hiánygazdaság címszó alatt. Szerintem.
A katonai kapca kifejezés véleményem szerint olyan kapcát takar, ami hosszabb, katonai csizmákhoz vagy lábbelikhez való lehetett, esetleg olyan fajta, amit jóval a fölé is tekertek. Itt most I. vh. katonai képek ugranak be, térd alattig feltekercselt lábú katonákkal.

 610. SLC — 2013-02-28 17:27 

@miamai: BA….
húúúúú, most majdnem mondtam valamit!
Köszi, ez volt a hiányzó információ.

Akiknek nem világos, hogy a négy utolsó áldozatot hogyan találták meg, azoknak egy kép (csak azok nézzék meg, akinek a gyomra bírja):
http://kepfeltoltes.hu/130228/0_bef08_f46c6cca_XXXL_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 609. miamai — 2013-02-28 17:01 

Ja, és márciusban a sátorban találták az egy db kapcát, májusban pedig a halottak mellett…

(csak halkan mondom: én valamikor régen már feltételeztem, hogy az a négy, aki életben maradt, körbejárt és beszerzett még pótruhákat, miegymásokat, és raktározták a gallyakkal kibélelt mélyedésben). Szóval nem azonnal veszítették el az eszméletüket, hanem módszeresen felkészültek a túlélésre… Csak valaki vagy valami közbejött… pl. egy medveló

 608. igazitrebics — 2013-02-28 16:59 

@miamai:
Csatlakozom! Még akkor voltam katona (közvetlen a tatárdúlás után), amikor csizma volt a lábbeli és kapca járt hozzá! Külön tudomány úgy feltekerni, hogy utána ott is maradjon és ne legyen az ember mozgáskorlátozott!

 607. gigabursch — 2013-02-28 16:56 

@gombob:
Amúgy a történetről beurott az a régi vicc, hogy a SZU-ban a seregben a kopaszoknak eligazítást tartanak.

– Reggel konzerv, délben meleg étel, este konzerv
– Örség meghatározott rend szerint
– Fehérnemű csere 2 naponta, úgymint Szerjózsa Vologyával, Iván Oleggel, Pjotr Dimitrijjel…

🙂

 606. miamai — 2013-02-28 16:55 

@gombob:
ezaz!! kapca!!! sőt KATONAI kapca!!

 605. miamai — 2013-02-28 16:54 

Azt hiszem, nem géztekercs, hanem az az izé (fásli vagy miféle), amibe a lábukat beletekerték régen és úgy húzták fel a csizmát. Szóval olyan zokni helyettesítő hosszú valami….
Ami Judinnak furcsa volt, hogy – bár ő volt az elsősegélyes felelős, neki nem írták fel, hogy ilyen is van a csomagban. Nem is tudta beazonosítani, hogy kié, azt mondja hogy katonai „fásli” (maradjunk most ennél a szónál, mert nem jut eszembe az igazi…), és senkinek nem volt ilyen.
Márciusban a kutatók megtaláltak 1 db ilyet, majd májusban a négy további halott megtalálásakor még egy (!!) darabot. Azt nem tudni, hogy ezek egy párt alkottak, vagy két különböző, de Judinnak nagyon furcsa, hogy hogy találhattak ilyen messze kétszer 1-1 darabot, valamint hogy az ő tudomása szerint nem a csoport valamelyik tagjáé, hanem teljesen idegen.

 604. gigabursch — 2013-02-28 16:53 

@gombob:
Aki már dolgozott sokat gumicsizmában, vagy akár normál csizmában, az tisztában van vele, hogy a kapca az egy nagyon jó találmány.
Én legalábbis szeretem.

 603. gombob — 2013-02-28 16:38 

@alfredostroessner: Lehetséges, bár most meg az ugrott be, hogy az oroszoknál használatban volt az un. kapca, ami végül is a lábukra tekert hosszú rongy volt. Talán zokni helyett.

Hajmáskéren, a nagy orosz táborral egyben lévő faluban kedvenc története volt a helyieknek egy vízelvezető árok csövébe rejtőző róka kipiszkálása, ami se vadásznak, se vadászkutyának, se egyéb hivatásos szervnek nem sikerült, aztán egy arra sétáló orosz kiskatona benyomta a kapcáját a csőbe, és a róka fejvesztve menekült…

 602. alfredostroessner — 2013-02-28 16:17 

@gombob:

Az lehetne is, de van olyan, hogy katonai géztekercs, mármint ami speciálisan csak a hadseregnek készülne?

 601. alfredostroessner — 2013-02-28 16:14 

@SLC:

Köszi a találatot, nagy segítség. Az egyik legfontosabb újdonság az általános dumákon kívül (jó barátok voltak, fűtötte őket a boldogság, nem figyelgették meg egymást stb.), hogy a kályha miatt mindenki máshogy öltözött fel az estére. Aki keményebbnek érezte magát az adott este, vagy csak ott akart bandázni, az a sátor végébe ment a kályhától messze. Ilyenkor az ott alvó jól beöltözött. Aki a kályhához közel volt, az volt a tűz felügyelője (volt is elég tűzifa a rezsó mellett). Ott igazán jó idő volt, így alig vett magára gúnyát az arra szunyókáló. Ezen új információk megmagyarázhatják, miért volt mindenki máshogy felöltözve.

Zina amúgy mindenkihez kedves volt (nem olyan értelemben), nemcsak Igorhoz, bár Igor zsebében megtalálták a fényképét, ráadásul az esemény éjszakáján egymás mellett foglalhattak alvóhelyet a sátorban a kályhától távol. Valószínűleg plátói viszony lehetett köztük.

 600. gombob — 2013-02-28 16:14 

A tekercs esetleg géztekercs? Azt mondja a paraszt-fordítóm, hogy Jugyin volt az eü. felelős, ebből következtetnék…

 599. alfredostroessner — 2013-02-28 16:01 

@gallicus:

A 22-es és 48-as kérdésben mi az tekercs? Se az angol, se a francia „fordítás” alapján nem tudtam rájönni. Nagyon izgat, mert ez az egyetlen plusz tárgy, amit Judin nem ismert föl.

 598. gallicus — 2013-02-28 14:03 

Illetve van, de csak a google találja meg, a címet beírva, vagy bemásolva nincs ilyen oldal! Sok ez a 100 kérdés, kis időt kérek a fordításra!

 597. gallicus — 2013-02-28 13:59 

Ilyen oldal nincs!

 596. gallicus — 2013-02-28 13:57 

Rövidesen jelentkezem a fordítással eredetiből!

 595. gigabursch — 2013-02-28 10:20 

@jukeey:
Köszi, így már érthetőbb…

 594. jukeey — 2013-02-28 02:54 

Igaz, a tetű stellarium a dátum és a földrajzi hely beállítása ellenére a rendszer időzónájában adta meg az időpontot, tehát hozzá kell tenni 2,5 órát, egyébként minden stimmel. Vagyis helyi idő szerint fél hétkor kezdett pirkadni, fél hat körül állt be az éjjeli sötétség, és csak éjjel 3/4 háromkor bukkant fel a hold. Hogy ettől milyen eltéréssel állíthatták be akkoriban az órát, az más kérdés.

 593. miamai — 2013-02-27 23:41 

@SLC:
Próbáld meg angolra fordíttatni a guglival (aki a barátunk…) az majdnem jól érthető…
a magyar nyelvre való fordítási igény sokkal ritkább, ezért a fordító program szókincse is sokkal szegényesebb. Nem mondom, az angolt is össze kell vetni az eredetivel, de összességében érthető a lényeg.

 592. tiboru — 2013-02-27 23:18 

@SLC:

Ja, valami miatt spamnek nézte őket a rendszer, gondolom a .ru-s linkek nem tetszettek neki. De manuálisan utólag engedélyeztem őket, itt vannak felül.

 591. SLC — 2013-02-27 20:18 

Lehet, hogy spamnek jelölt a blogmotor?
Tiboru, ha erre jársz, nézz utána légyszi, két hozzászólásom elszállt az internet feneketlen bugyraiba.

 590. SLC — 2013-02-27 20:16 

Most vagy eltűnt a hozzászólásom, vagy nem jó poszthoz írtam be…
No mindegy.
Ha valakinek van oroszos ismerőse, vagy le tudja fordítani a Google Fordítót – nekem nem nagyon megy -, akkor az egy információs aranybányára lelhet itt:
http://samlib.ru/p/piskarewa_m_l/

A csaj is rákattant a témára, érdemes végigbogarászni a cikkeit.

 589. Rogal Dorn — 2013-02-27 19:53 

Most jutott eszembe, a fűtőszerkezettel mi van? Bent volt a sátorban…most nincs kedvem belemélyedni…majd holnap. 😀

 588. SLC — 2013-02-27 19:23 

Ha valakinek van oroszos ismerőse, kérjen már tőle egy fordítást, hogy megtudjuk mit mondott az öreg Judin:
http://samlib.ru/p/piskarewa_m_l/yudin1.shtml

Vagy ha valaki érti a Google Fordító nyelvét, az is jó…

 587. warr — 2013-02-27 18:44 

@Rogal Dorn: Ha nem volt hóvihar, akkor simán elég lehetett. De mint mondtam, még azt sem tudjuk, hogy mikor történt az „esemény”, ugynúgy lehetett este fél hétkor meg hajnali kettőkor is. Aztán persze a fene tudj,a lehet hogy természetes fény szempontjából tökmindegy, sosem jártam az Urál északi részén. 🙂

 586. Rogal Dorn — 2013-02-27 18:29 

@warr:

Sőt biztos, hogy verőfényes idő volt, mert a sátor tetején lapult egy kínai működő elemlámpa is. 😀

Szerintem a holdfény semmire nem elég, és az elemlámpák sem. Főleg az akkoriak. Egyre inkább azt gondolom, hogy át kéne tenni az események időpontját hajnalra, vagy reggelre…de akkor meg még több kérdés merül fel…:D

 585. warr — 2013-02-27 18:01 

@Rogal Dorn: Nem biztos, hogy töksötét volt, zavarosak az időpontok. Világíthatott a hold, a csillagok… a helikopter… 😀
Meg ott van a lemerült, bekapcsolt zseblámpa is.

 584. Rogal Dorn — 2013-02-27 17:26 

@SLC:

Zolotarjovnak két gépe volt állítólag, az egyik amelyikről mindenki tudott, azt hagyta a sátorban, a másik, a titkos volt nála amikor hullaként rátaláltak. Nekem az a fura (többek között), hogy tök sötétben hogy találtak rá a magas fenyőre, illetve, mivel ásták ki a menedéket, illetve miért nem benne voltak…

 583. Kelly Monroe — 2013-02-27 16:16 

Sziasztok!

Most írok először, bár eddig is olvasgattalak titeket, nagyon jó az oldal, a poszt meg a kommentek is 🙂 Pár napja ezt a sztorit emésztgetem, elolvastam a több mint 2000 kommentet, már álmaimban is folyamatosan előjön a dolog (orosz nevek kavarognak a fejemben, kietlen havas tájakat látok, meg ilyenek), meg kicsit be is paráztam ettől a rejtélytől, pedig annyira nem vagyok ijedős 🙂

Eszembe jutott nekem is egy-két dolog, amit még eddig talán nem írt senki, és valószínűleg hülyeség, de azért leírom, mert miért ne 🙂
Nagyon sok az ellentmondás ebben a sztoriban, először is a sátor kivágása belülről egy pánikreakciónak tűnik, mint ahogy az is, hogy ruha nélkül kimerészkedtek -20 fokban, ezzel szemben állítólag fegyelmezetten tették meg a fáig vezető utat. Így arra következtettem, hogy kényszerítették őket, másnak egyszerűen nincs értelme. Ha viszont letámadták őket éjszaka, az aligha volt belső ellenség, valamint legalább öten-hatan lehettek, különben el tudtak volna bánni velük.
Ami engem nem hagy nyugodni, az a fenyőfa. Oké, hogy ott gyülekeztek, mert biztos valami jellegzetes fa volt, de miért akartak felmászni rá? Ha azért, hogy körülnézzenek vagy gallyakat gyűjtsenek róla, miért nem választottak egy másik fát, amikor látták, hogy erre nem tudnak felmászni? Gondolom volt még épp elég fa a környéken, de ők valamiért nagyon ragaszkodtak ehhez az egy fához. Mi van, ha volt valami a fán, amit le akartak szedni? Vagy épp azért törték le az ágakat, hogy ne tudjon lejönni? Lehet, hogy napközben feldobtak oda valamit, hogy elrejtsék, és ezt keresték azok, akik rajtuk ütöttek. Aztán mindenkit szépen odatereltek, és megpróbálták leszedetni velük, ami sikerült is, mivel a kutatók nem találtak a fán semmit. Ez megmagyarázná azt is, hogy miért gyalogoltak ennyit, és miért célirányosan ahhoz a fához mentek. Talán a tüzet is azért gyújtották, hogy jobban lássák, amit le akarnak szedni.
A másik Ljudmilla nyelve/szája. Nekem rögtön az jutott eszembe, hogy volt valami a szájában, ami elősegítette a bomlási folyamatot (húsevő baktérium, radioaktív akármi, de ehhez én igazán nem értek), aztán az is szépen elbomlott vagy elvitte a víz, és így nem tudták kimutatni a boncolásnál.
Fagyási sérülések: ha valaki 900 métert gyalogol a hóban zokniban/fél bakancsban, annak nem fagy el a lába? Vagy voltak ilyen sérülések, csak nem volt róla szó? Mert oké, hogy valakinek kemény a talpa, hosszútávon akkor sem hiszem, hogy ki lehet bírni azt a hideget… Én tíz métert nem tudnék megtenni, nemhogy majd’ egy km-t…

Igazából ennyit szándékoztam hozzátenni az eddigi remek konteókhoz, amik mind nagyon elgondolkodtatók, úgyhogy csak így tovább 🙂

 582. SLC — 2013-02-27 15:57 

@Rogal Dorn: én is hasonló (a medveló távoli rokona :D) eredményre jutottam. Csak annak nem néztem utána, hogy milyen időzóna, illetve hogy volt-e valami téli-nyári óraállítás akkoriban.
Az eredményt tekintve mindegy is, mire a Hold felkelt, már halottak voltak. (Már ha hinni lehet az orvosszakértőnek.)

A fényképezőgépen én is rágódok egy ideje. Judin állítja, hogy azt a gépet nem is látta Zolotarjovnál, úgyhogy nem tudjuk hogyan került oda egyáltalán. Zolo gépét egyébként (legalábbis amire azt mondták, hogy az volt az övé) megtalálták a sátorban. Egy gépet viszont nem találtak, úgy emlékszem pont Gyatlov gépét.

 581. Rogal Dorn — 2013-02-27 15:09 

@gigabursch:

Szerintem az enyém közelebb áll a valósághoz… 😀 A szélességet és a hosszúságot is megadtam (Otorten), illetve a Greenwich-hez +4-et számoltam…

 580. gigabursch — 2013-02-27 15:03 

@jukeey:

Na várjál, itt valami nem stimmel.
Tudom, hogy a SZU-ban az időzónák nem olyan egyszerű kategóriába tartoznak, de:

Magasabb északi szélességen vannak mint mi, tehát a téli napforduló és a tavaszi napéjegyenlőség közötti időszakban hamarabb nyugszik le a nap és később kel fel a nap, mint nálunk.
Szerencsére a téli időszámítás (általánosan) közelíti a valós közeli állapotot, a nyári meg el van tolódva egy órával. Az nyilván nem vita, hogy tél van és a téli időszámítás működött, ha egyáltalán már bevezették azt ekkor (valaki valamit?).
Szóval ha reggel négykor már mallik a pity, akkor este nyolckor kell véglegesen beszürküljön.
Avagy, ha délután 2-kor már virítanak a csillagok, akkor de 9 és 10 között kell eltűnjön az összes csillag.

 579. Rogal Dorn — 2013-02-27 14:25 

@jukeey:

Na tessék… 😀

 578. jukeey — 2013-02-27 14:12 

1959 február 1 Otorten hegy:

Reggel 4-kor már világos volt az ég alja, fél ötkor már csak a fényesebb csillagok látszottak.

Délután 2-kor már virítottak a fényes csillagok, fél háromkor már csak az ég alja volt vöröses, 3-kor már igazi éjszaka volt.

A hold csak éjfél után negyed órával kezdett felbukkanni majdnem pontosan délkeleti irányban. Fázisát tekintve az utolsó negyedben, tehát már elkezdett „fogyni”. Világosodásig végig alacsonyan maradt, csak délkelet felől átkerült déli irányba (közvetlen „mellette” a jupiter, hajnalban nem messze elmaradva a szaturnusz is felbukkant).

A „stellarium” nevű progival ellenőriztem, érdeklődőknek még a skychart és a hnsky nevű progikat merem ajánlani (anno kipróbáltam vagy 10 másikat és ezek bizonyultak jónak), két utóbbi kevésbé látványos és kevésbé egyszerű; de szintén jó, és minimális gépigényük van.

 577. Rogal Dorn — 2013-02-27 14:06 

@gigabursch:

Az „ermaktravel” 5:02-t ír a napnyugtához… Lehet, hogy valami időszámítási probléma van, Vagy esetleg én nem értelmeztem valamit jól…

Djatlov órája 05:31-et mutatott.

 576. miamai — 2013-02-27 13:53 

A tervezett könyvvel kapcsolatban javaslom, hogy a kiadó (Tiboru? Konteós Közösség? „igazi” kiadó?) hirdessen meg előfizetési lehetőséget, az már egy kicsit könnyítene az anyagiakon. Persze rendes szponzorok is kellenének, de néhány, a blogon már megemlített társaság biztosan fizetne azért, hogy ebben, vagy egy következő másikban említésre kerüljön (vagy éppen ne szerepljen…) amolyan védelmi pénz???

 575. Rogal Dorn — 2013-02-27 13:51 

@sztalker:

Szeretném a figyelmedbe ajánlani, hogy a fényképezőgép itt inkább menekülés közben a túlélési esélyeket csökkenti. A gépet reggel is megtalálták volna, ha a sátorban hagyják. Így viszont a nyakában lógó gépben lévő felvételek is megsemmisültek. Egy balta ugyan olyan súlyú mint az orosz gép, viszont sokkal több célra használható. Ráadásul tisztelt Zolotarev profi túlélő volt, mint amit a II. vh-ban nyújtott teljesítménye is alátámaszt. Számára végképp logikusabb választás lett volna a balta.
Mindenképpen az ösztönei és/vagy a kiképzésének a pozitívuma a „gödör” is, amivel a túlélésüket tudták volna biztosítani, ha elérik…Azt is jó lenne esetleg megtárgyalni, vajon miért nem a rögtönzött menedékben voltak? Minek sétafikáltak a -30 fokban? És éjszaka (feltételezzük) vajon hogyan ásták ki és bélelték ki? Mennyi időbe telhetett? Mivel ásták ki? stb.

 574. gigabursch — 2013-02-27 13:42 

@Rogal Dorn:

Köszönöm

Ha felhőtlen volt az éjszaka, akkor csillagfényben is világos volt, főleg holdtölte után.
Főleg az éjfél utáni időszakban, ahogy kel fel a hold.

Tehát ez esetben a látási viszonyok jók voltak.

Megjegyzem, sötétben pontos tájékozódás nélkül elindulni eleve öngyilkosság.

 573. sztalker — 2013-02-27 13:32 

@Rogal Dorn:

Az, hogy éppen egy gépet kapott fel (és pl. nem egy síbotot, mint lehetséges fegyvert)nem éppen azt bizonyítja, hogy NEM volt életveszélyben? Én ezt inkább így értelmezném.

A gép lehet, hogy nem nagy érték, de ami BENNE van film(tekercs), az már egyedi (pótolhatatlan, de leginkább megismételhetetlen emlék), ezt is vedd figyelembe. (Tipikus eset: a család nyaralása alatt készült fotók mind elvesznek, mert rosszul hívták elő őket v. rosszul exponált a fotós és értékelhetetlenek, megsérült a negatív a röntgennél a reptéren stb., pedig mennyire jó lett volna ha akkor marad kép pl. a gyerekekről, nem?)

 572. Rogal Dorn — 2013-02-27 12:58 

1959.02.01.
Nap kel: 08:30
nyugszik: 16:03

Hold kel: 01:53
nyugszik: 10:27

1959.02.02.
Nap kel: 08:27
nyugszik: 16:06

Hold kel: 03:16
nyugszik: 10:59

Ha minden igaz, és jól számoltam :D…

 571. Rogal Dorn — 2013-02-27 12:34 

@sztalker:

Nem hinném, hogy a fényképezőgép nagy érték lett volna, én inkább baltát és kést ragadtam volna fel, vagy cipőt, és nem egy éjszaka használhatatlan eszközt, bár mondjuk verekedni ugyan lehet vele, de a balta esetleg hatékonyabb.

 570. sztalker — 2013-02-27 12:05 

@gigabursch:

Ez talán segíthet vmit?
(most csak gyorsan rákerestem a neten):

http://eclipse.gsfc.nasa.gov/phase/phases1901.html

 569. gigabursch — 2013-02-27 11:38 

Valaki valami csillagászati progiból ki tudja szűrni, hogy az esemény éjszakáján mettől-meddig volt holdvilág?

Tudom, hogy vannak ilyen progik, de khmmm, szóval láttam már aki tud ilyet használni…

 568. sztalker — 2013-02-27 11:23 

@Rogal Dorn:

Bocs, erre korábban azt mondtam (meg most is), hogy féltette ott hagyni az értékes cuccát, ahogy ma te is magaddal vinnéd a mobilodat, laptopot, személyes (de még hordozható) tárgyaidat pl. a kocsidból: pénzt, hitelkártyát, walkmant is, biztos, ami biztos, hátha még lavína is lehet ebből, nem jó ott hagyni, szétázhat, eltörik.

A levonulásuk NEM volt fejvesztett, sőt, nagyon is szervezett, de kényszer hatása alatti (kontrollált, de sietős, majdhogynem rendezettnek mondható volt), ezt bizonyítja pl. az is, hogy miután kezdtek kissé legyezőszerűen eltávolodni egymástól a nyomok, hamarost újra „visszaigazodni” is kezdtek egymáshoz, azaz látó-, hallótávolságon belül figyel(het)ték azért egymást, volt tudomásuk a másik pozíciójáról.

A futás, menekülés már inkább „csőlátás” fázist, állapotot (pánik) feltételezné, a 9 ember „százfelé” szaladna (de legalábbis 9 különféle irányban lefelé, oldalvást, tán még felfelé is néhány zavarodot?), ki merre lát, de biztos, hogy nem törödnének a perifériális látómezőjükben lévő dolgokkal, életveszélyben ez a természetes reakció.

A síléceket meg fel is kell ám kötni valamire, gondolom (én nem sielek, bocs), zoknira v csupasz lábra meg bajosan lehet, ráadásul k*rvasötét és hideg is van ott fenn, a platón most, a jóval melegebb sátorból kibújva. Elemlámpát találtak kábé 400 méterre tőle, persze lemerülve, de bekapcs állapotban. Ha engem hajt le egy kágébés v. jeti, biztos, hogy nem kérek engedélyt tőle, hogy magammal vihetem-e ezt, kedves jeti koma / kágébés elvtárs, mert hát még jó lesz az a sötétben, hanem megyek, ahogy ő parancsolja. Én így látom (v. érzem) ezt természetesebbnek.

Kísérlet: Ajánlottak pénzt önkénteseknek egy repcsikiürítési gyakorlaton (földi tréning lett volna a sztyuviknak)de csak azoknak, akik az első tízben végeznek a százból. (Kábé 100 dolcsi zsé járt nekik.)Le kellett állítani a dolgot, mert többen már az elején súlyosan megsérültek a tömegnyomor és erőszakos törtetőalkatúak viselkedése miatt.
Most képzeld el azt a helyzetet, amikor az ÉLETEDÉRT futsz.

A „KGB-ügynök” az olyan szinoníma, mint most az, hogy „bróker” A legtöbb laikus a tőzsdecápák Gordon „Gekkó”-jára gondol (milliomos csóka, magánrepcsivel és szuper csajokkal körbevéve), és nem pl. egy eléggé rosszul fizetett, nagyon stresszes kisalkalmazottra, aki egész nap gályázik egy irodában, mert nem tud más munkával pénzt keresni, ehhez ért, ebben van benne. Ahogy a kis aranyos, kosztümos OTP-s személyi alkalmazott sem „bankár”, abban az értelemben, ahogy használni szoktuk, hanem csak egy kisfizetésű munkavállaló egy bankban. Persze, ha ügyes, tehtséges, előtte a karrier, sokan kezdték így.

 567. sztalker — 2013-02-27 10:49 

@gigabursch:

Tuti, hogy Tel-Avivban kapnak osztalékot tőlük, tuti!!!

(Láthatjuk tehát, hogy nem a bőrszín számít, hanem a gógyi…)

Bocs, de nem tudtam megállni. :))))

 566. sztalker — 2013-02-27 10:45 

@zizzi:

Ezt most TE mondtad, nem én… 🙂

(Sztem azért a szelek a lábnyomok szélén lévő kis kiemelkedő „peremeken” idővel feltornyoznak havat, „falat” emelve a lyuk köré napok-hetek alatt. Ez normál esetben is elképzelhető, ezért sem akartam erről kommentelni, nehogy vki azt higgye, hogy ezt bizonyítékként értelmezem. Valszeg normál esetben is kialakulhatnak ilyen furcsa szegélyű hónyomok, gondolom én.)

 565. Rogal Dorn — 2013-02-27 09:46 

@magamban:

Hmmm…azt az oldalt olyan sokszor átböngésztük már, hogy kicsit furcsa lett volna, ha ezt nem vesszük észre.. 🙂

 564. magamban — 2013-02-27 09:38 

zizzi köszi! Tehát az általam kérdezett kép, a még hóval betakart Krivonishenko és Doroshenko, akik csak a hóeltakarítás után lettek „felismerhetőek” ha jól értettem. Fene egye meg, már azt hittem felfedeztem a 2 „ismeretlen” holttestet akit az ápolónő állítólag látott! Mindegy így jártam! 🙂

 563. Rogal Dorn — 2013-02-27 09:34 

A képeket visszanézegetve, a „szeles” verziónak az is ellentmond, hogy a sílécek a sátor körül szinte ugyan úgy vannak, ahogy az utolsó képeken láthatóak. Valamint, Zolotarjevről azt írják, hogy fényképezőgéppel a nyakában találtak rá. Nos, nem hinném, hogy valaki a „с фотоапаратом” a nyakában alszik, bármilyen KGB ügynökről is legyen szó. Másfelől, meg a hirtelen menekülésnek is ellentmond, hogy a nyakában lógott, ugye egyértelmű, hogy a „Mit is vegyek fel, cipőt, vagy kamerát? ” Kérdésre azon a környéken nem a kamera a nyerő. 😀

 562. gigabursch — 2013-02-27 07:26 

@Panther V:

szibériai CIRBOLYAfenyő.

Szibériaiból van elég sok különböző faj.

 561. gigabursch — 2013-02-27 07:22 

@jukeey:

Mondom, hogy több cédrus faj van!
S egy sem él az Uralban…

Pont.

Szakirodalmat ezzel kapcsolatosan fentebb már megírtam.
Aki nem hiszi, járjon utána.

 560. gigabursch — 2013-02-27 07:19 

@sztalker:

Erre mondják azt, hogy „megint a zsidók jártak jól…”?

 559. zizzi — 2013-02-26 22:43 

@sztalker:
555. (de szep szam, csak hogy tovabb futtassalak 😉 )

aha, szoval mas konteokat is olvasol, nem csakis es kizarolag Harkaly mester es csapata halalanak talanyat forgatod a fejedben….hmmm hmmm…. 😉

Epp az elobb, „magamban” 559. kerdese miatt neztem ra erre:
http://www.ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/Kholat%20Syakhl.htm
es az altala is hivatkozott labnyomos kepek azt mutatjak, hogy vagy 5-6 centire kiemelkednek a (nyomas miatt) lefagyott labnyomok a hobol (barkie is…), azaz: jol korbefuhatta oket valamikor valamilyen szel….

 558. zizzi — 2013-02-26 22:26 

@magamban:
559.
Ugy ertem, hogy az elso kepen a 3-bol itt a meg hoval takart 2 test van, alatta pedig a bal kepen a mar ho alol kitakart Yuri Krivonishenko and Yuri Doroshenko.
Onnan gondolom, hogy alatta van az un. „medvelo” kep, Djatlovrol, a ho altal meg betakarva, jobb oldalt pedig a mar megtisztitott holtteste.

http://www.ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/Kholat%20Syakhl.htm

(aki a regi kommenteket nem olvasta el, a bal oldali kepet nem tudtuk anno „kisilabizalni”, valaki azt mondta, olyan, mint egy medvelo…. 😉 )

 557. Panther V — 2013-02-26 21:34 

 556. Panther V — 2013-02-26 21:29 

A Cedar itt nem cédrust jelent. A szibéria fenyô téves fordítása.

 555. magamban — 2013-02-26 21:16 

Az ermaktravel.com-on van egy képaláírás amit nem nagyon értek. Ha valaki tudna segíteni lécci! Sajnos az idemásolásban béna vagyok. Szóval a „lábnyomos” képek után, ha tovább görgetitek, van egy fotó, ahol állítólag 2 hulla fekszik a cédrus alatt (legalábbis úgy látszik). Google fordítóval az van aláírva szó szerint: „Két testület Cedar. Még mindig ismeretlen” Most ez két ismeretlen hulla, vagy mit akartak ezzel közölni? Előre is köszi ha valaki érdemi infót ad!

 554. SLC — 2013-02-26 17:51 

@sztalker: Igen, erről beszélek én is. Meg arról, hogy az összes információ áttételesen, ki tudja honnan származik, senkinek nincs lehetősége ellenőrizni őket. Ez van.

 553. jukeey — 2013-02-26 17:33 

2 cédrus van, ezek közül a Libanoninak több alfaja, közéjük tartozik az Atlaszcédrus. Orosz területen egyik sem őshonos, és neve alapján legfeljebb a Himalájai tudna megélni ott szabadon. A keleti Uralban honos fenyő és ciprusfajokról nincsenek ismereteim, a Cirbolyás feltevést csak az akkor említett kommentből idéztem. De mondtam én, ez az egy dolog minden kétséget kizáróan tisztázódhat :D.

A medvesztorit inkább poénnak szántam, meg hogy kihangsúlyozzam, még az is valószínűbb hogy egy medve kergetése közben zúzták össze magukat, minthogy egy medve (vagy pláne yeti) szétcsapott volna köztük. :D.

Egyébként komolyabban körüljártam én is a témát, még azt is megnéztem hogy pl egy zuhanó repülőgép felfedezése után mennyi idő állhatott rendelkezésre meneküléshez; hát egy nyeletlen fejszeként függőlegesben zuhanó 10 kilométeres repülési magasságú gép esetén kb 2 perc ha időben észlelik (pl hajtóműrobbanás esetén egy épp sátor előtt hvgy0zó tag), egy 20-30 km magasságban szálló harci ill. felderítő gép esetén akár duplája, de ha időben észreveszik és a gép nem pont függőlegesben zuhan, akkor ennél is több. Ha hitelt adunk a tartósan megmaradó lábnyomoknak, akkor a hóréteg akármilyen vastag is volt, a felszíne elég szilárd ahhoz, hogy futó talpak alatt se szakadjon be vagy süppedjen túl mélyen, vagyis könnyebben futható mint egy hepehupás-fűcsomós legelő (amilyenen magam is terepfutkorásztam valaha, bár csak max -15 fokos magyar télben, de este 10-kor borús újholdas időben is, béléstelen tréningruhában és tornacsukában egész évben 4-6km – erdősáv vagy akár nádas kilométerről kivehető ha szokja a szemed pláne havon ha nincs vihar, de nyílegyenesen futni vakon is lehet amíg nem koppansz valamin, durvább terepen is ha már elég rugalmas a lábad). Ha közeli becsapódástól vagy esetleges atomrobbanástól való félelmükben ki-ki a saját sprinttempójában rohant az esetleg korábban megfigyelt vagy térképről ismert, fedezékként igénybe vehető vízmosás felé, akkor előfordulhatott hogy az észlelés után 2-3 perccel az elöl rohanót egyenesen az árokba hajíthatta egy viszonylag alacsony légi robbanás, a lemaradókat pedig fához vághatta / leteríthette. Ha ehhez hozzáteszünk némi felszabaduló és szélcsendes idő esetén leülepedő harcigázt vagy/és radioaktív sugárzást; pár kisebb-nagyobb, nagy sebességgel száguldó, részben izzó és lángoló fém és gumi alkatrészt, az is sok dolgot megmagyarázna. De mindegy, nem is ragozom tovább, az ilyen-olyan ellentmondásos, kamugyanús infók és hiányosságok miatt ez is meg a többi eszmefuttatás is ugyanúgy sántít mint a medvekergetős poénbaleset. Le volt zárva/nem volt lezárva; titkosítva volt/nem volt; 9 hulla/11 hulla; kgb-rokon hazudik/igazat mond; nagyjából épek voltak/öszzevisza vagdosott-égett-zúzottak voltak; hiányzó nyelv/vízben ázott 2-3 hétig; fura hullaszín/normális hullaszín; közepesen sugárzó(vagyis qrvára sugárzó)/alig sugárzó; et cetera. Exhumálás nem történt vagy nem verték dobra, fél évszázad pletykázás, egy ideje modern civil üzletek is szimatolhatók az eset körül; megette a fene az egészet :D. Az tuti hogy a kgb-rokon semmivel sem megbízhatóbb „tanú” mint az ápolónő, de a pórul járt újságírós kapcsolat is simán lehet koholmány.

Valaki említette hogy új itt, és csodálkozik hogy a sok fórummal és bloggal ellentétben itt @nyáz&s helyett szinte barátságos eszmecsere folyik. Ez nekem is feltűnt, de igazi konteós hozzáállással bele kell gondolni hogy biztos ez? Mi van ha csak cenzúra, és valójában 2*ennyi komment lenne? 😀

 552. sztalker — 2013-02-26 15:33 

@SLC:

Van egy amolyan „megélhetési turizmus” is arrafelé, gondolom, és szerte Oroszországban, ahol nem éppen a gazdag „nyögdíjasok” hemzsegnek – mint most Depardieu barátunk, hogy tudom sajnálni! –, mert munkát ott sem nagyon tudnak adni a helyi fejesek a népnek, a nyugdíjad meg ugyanúgy nem ér semmit, mint itt.

Ha nekem lenne ott eltartani való családom, lehet, hogy én is bevállnék „idegenvezetést” a helyszínre, meg ilyen sztorizásokat, exkluzív adatokkal megspékelve a kiváncsi külföldieknek az biztos, és csak USA-dollárért persze, ahogy ezt kell csinálni. Az emberek egyszerűen rászorulnak arra, hogy valamiből megéljenek, mégha nem is teljesen korrekt az. Beperelni úgy sem lehet őket, és ez még mindig nem számít súlyos büncselekménynek, a lelkük megnyugodhat. (Hasonló élelmesség, de máshonnan: most hallottam, hogy miután minden falasát – fekete bőrű etióp zsidót – kimenekített Izrael Etiópiából még a 90-es években, a szomszédos törzs egyszerűen fogta magát, odament és elfoglalta a helyüket, úgyhogy most ők lettek a falasák a turisták számára, akik ezt el is hiszik, meg fotózgatják őket. Igy mindenki jól jár. Ügyes, mi?)

 551. sztalker — 2013-02-26 15:30 

@zizzi:
🙂

De azér’ te sem úszod ám meg, barátocskám, ha ilyeneket írsz:

„ahol a szél éppen a sztalker által megadható pontok szerint éppen a mérési hely fölött futikarozik”

OFF:
Hatékony LOMBTALANÍTÁST vállalok,
sztalker-módra.

Határidő nem garantált,
de mindenféle széllel
a házatoknak megyek.

(Vagy legalábbis megpróbálom, na!)

Mobil: 06/20/XXX-XXXX

Hívjatok, hívjatok…!

sztalker

:DDD

 550. zizzi — 2013-02-26 15:18 

mivanmivanmivan, nem olvastam novella palyazati kiirast!!!! 😉

Ugyesek vagytok, igazan jo kis novellakat, esszeket irtatok itt ropke 1 nap alatt, tiboru, most mar valoban ki lehetne adni a „tiboru es kommenteloi valogatas 2013 februarig” c. konyvet 😉

Igazan nem vagyok elfogult, de az en szavazatom mar megint:

547. sztalker — 2013-02-25 20:28

Igor Djatlov: a nyertes, a bukott vezér és a legenda

 549. SLC — 2013-02-26 14:14 

@athor: ezzel nekem kettő problémám van (most csak így fejből, mert sietek):
– „a Specnaz-egységek” – no akkoriban még a GRU léte is titkos volt, olyannyira, hogy még a hadseregen belül is kevesen tudtak róla. A Specnaz pedig a GRU-n belül is annyira titkos volt, hogy egy átlagos tiszt nem is hallhatott róla egész életében… szóval akkor honnan a lópikulából tudta az a nő, hogy Specnaz-egységek jöttek? A Specnaz ráadásul nem viselt semmilyen megkülönböztető jelzést, nem volt külön egyenruhája, fegyvernemi jelzése, a katonáknak nem voltak irataik, dögcédulájuk, semmi. Innentől számomra hiteltelen minden más amit mondott. Már ha mondta, és nem egy utólag gerjesztett városi legenda az egész.
– Szorokin rokona 45 évvel később azt mondja egy tévé műsorban… mindenképp valami olyat, ami emlékezetes, amin lehet rágódni. Az emberek átlagban arra sem emlékeznek, három napja mit mondtunk nekik – van aki öt perc után elfelejti -, nem hogy 45 év után egyetlen mondatra. És ha mondta is, akkor honnan a fenéből emlékszik ennyi év után, hogy PONT február 4-én hangzott el?

Szóval a fenti két tanút csak nagyon erős fenntartásokkal tudom elfogadni tanúnak, egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy hihető amit mondtak.

 548. athor — 2013-02-26 10:52 

Most hogy a „játék” miatt újra olvastam a posztot, felfigyeltem rá, hogy néhány részletet, így ~2000 hozzászólás után (érthető módon) hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni. Pedig ez a néhány tényállás (?) alapvetően a titkosszolgálatos, kémes, fegyverkísérletes sztori altípusokat erősíti, legalábbis kétségtelenné teszi az állami szerepvállalást a szerencsétlen sorsú túrázóink történetében, szemben a jetikkel, manysikkal , UFO-kal, fegyencekkel, természeti jelenségekkel kapcsolatos alkonteokkal szemben. Sajnos, hiszen nem régen még én is az UFO-k mellett törtem pálcát.

Engedjétek meg hogy ezt a néhányat itt kiemeljem:

1. A nyomozás iratai 1959-ben „titkos” minősítést kapnak. Ezt 1990-ben részben feloldják. .

2. „Zinajda holtteste körül vérnek tűnő nyomokat rögzítettek (pár cseppet a hóban), amelyek (mint utólag kiderült) nem tőle, és nem is a társaitól származtak. Az elsődleges vércsoportvizsgálat után a bizonyítékot továbbküldték egy moszkvai laborba egy aprólékosabb kontrollra, de a minták valahogy elkallódtak a hosszú úton…”(Ez persze véletlen is lehet…)

3. „Jarovoj (újságíró, mentőcsoport tag) egy titokzatos autóbalesetben vesztette életét feleségével együtt valamikor 1986-ban, s újságírói hagyatékából pont az a két dosszié hiányzott, amelyekbe az incidenssel kapcsolatos magánnyomozásának dokumentumait gyűjtötte.”

4. „Az elsők között érkezett a helyszínre egy Marija Ivanovna nevű mentős, aki kevéssel halála előtt azt nyilatkozta, hogy a tábor környékén eredetileg tizenegy holttestet találtak, de két órával később, miután a Specnaz-egységek is megérkeztek, már csak kilenc maradt.
Magyarázatos ápdét: Ez értelemszerűen azt is jelenti, hogy Marija eredetileg látta mind a kilenc hullát, de aztán (valamilyen okból kifolyólag) négyet a katonák eltemettek a közeli vízmosásban, s ezeket csak májusban “találják meg” – újra… Hogy a ráadás két hulla ki volt és hová tűnt, nem tudni.”

5. „A büntetőeljárást (legalábbis annak nyílt, nem titkosított részét) viszonylag gyorsan lezárják: eltűnés miatt február 19-én rendelik el a nyomozást, 26-án megtalálják az első öt holttestet, május 4-én a másik négyet, s május 19-én megszületik a nyomozást megszüntető határozat, amelyben „a halál oka ismeretlen; valószínűsíthetően egy mindent elsöprő külső erő miatt következett be” végső következtetés szerepel.” (Ez elég hétköznapinak hangzik…valójában még most sem lehet lezárni az ügyet.)

6. Egy Szorokin nevű (azóta elhunyt, de annak idején az ügy felderítésében aktívan részt vett) KGB-tiszt hozzátartozója 2004-ben azt nyilatkozta egy orosz tévéműsorban, hogy emlékezete szerint Szorokin már február negyedikén (!) úgy távozott otthonról, hogy azt mondta a családjának: most jó három hétig nem fogják látni, mert egy kiemelt állambiztonsági ügyben dolgozik, lévén hogy „valami hülye hegymászók olyasmibe keveredtek, amibe nem kellett volna”. (Azt hiszem ez a legfigyelemreméltóbb körülmény.)

Bocsi a hosszú hozzászólásért, és ismétlésért.

 547. gigabursch — 2013-02-26 10:31 

@jukeey:
Éppenséggel több cédrus faj is van, mint kettő, rögtön az eurázsiai térségben (nem ok nélkül belevéve az É-Afrikai Atlasz hegységet is): Atlasz cédrus, Libanoni cédrus, HImalájai cédrus.

A cédrusok egy facsoporttal keverhetők össze, de csakis nyáron, mikor lombban van (mármint nem a cédrus, mert az örökzöld), ez pedig a vörösfenyő, amely télen kopasz, mert lombhullató (pedig nyári alakja alapján az egyik legszebb karácsonyfa lehetne – így jártunk…).

Az Uralban kettő faj területe ütközik egymással, egyik az az európai vörösfenyő (Larix decidua) a másik a szibériai vörösfenyő (larix sibirica).

A cirbolya fenyú teljesen elkülönül fatestben is, és külső megjelenésben is a vörösfenyőktől és a cédrusoktól, lévén bent vannak gyantajáratai és teljesen más a levél kialakulása.
(érdeklődőknek: Gencsi Zoltán – Vancsura Rudolf: Dendrológia)

 546. gigabursch — 2013-02-26 10:24 

@jukeey:

Gondoltam, gyorsan megcáfollak, és azt mondom, hogy a medve téli álmot alszik, de sajnos nem egészen (http://hu.wikipedia.org/wiki/Barna_medve).

Viszont ahhoz, hogy felkeljen erős enyhülésnek kell jönnie.

Hááááát…,
Szerintem olyan nem volt.

Én mégiscsak kizárnám a mackó szorit.

Az már egy másik kérdés, hogy pér héttel később egy felébredt mackó a dögből táplálkozik, amely jelen esetben szerencsételm emberek tetem volt.

 545. jukeey — 2013-02-26 06:09 

Na ezt az ügyet már a környékbeliek elkezdték sz@rrá misztifikálni a történések évében. Erre utal az az állítólagos infó is, hogy a környékbeli katonai parancsnok megtagadta a rendőrségtől a második stóc hulla ólomkoporsó nélküli elszállítását (itt is két ellentmondó infó, egyik szerint hoztak ólomkoporsót, másik szerint végül magánhelikopter szállított). Ha bármelyik állítás is igaz, már abban a hónapban pletykák tucatjai terjedtek szájról-szájra a katonák között is. De még ha ez is csak utólag koholt adat, a pletyka az emberek többségére a piaci kofától a kgb főnökéig foglalkozástól függetlenül egyaránt törvényszerű. Az említett „Djatlov Társaság” talán eleinte csak gyanakvó és óvatosan pletykálkodó kíváncsiakból állt, akiket tényleg érdekelt mi a fene történt ott és akkor. Ám könnyen lehet hogy a kilencvenes évek eleje óta néhány érintettnek fontos bevételi forrása az ügy iránt érdeklődő pénzes amatőrök részére túraszervezés. A rejtélyre alapuló üzletnek pedig nem tesz jót a tudás, tehát érdekük a nyugati koholmányokra válogatás nélkül rábólintani, hümmögni, hímezni-hámozni; illetve saját sokértelmű és kétes hitelességű honlapokat létrehozni.

Eleinte a leginkább kétségbevonhatónak és hiányosnak a helyszínelési és boncolási adatok látszottak, olyannyira, hogy még az is kétségbevonható volt: egyáltalán „jó” hullák vannak az illető sírokban elkaparva? Fontosabbaknak látszottak olyan adatok, mint:
-A környéket évekre lezárták („még medvék is csak pecsétes katonai engedéllyel léphettek be”).
-Évtizedekre titkosították.
Közben mindkettőről bebizonyosodott állítólag, hogy „kacsa”, a terület nem volt lezárva, csak a túraengedélyekkel kezdtek fukarkodni arrafelé. Pedig nagy terület tényleges lezárása nemcsak azt jelentené, hogy nagyon illetékes elvtársak piszkos körme és/vagy nemzetbiztonsági szempontból jelentős katonai fejlesztések vannak a dologban; hanem azt is, hogy hosszú időn keresztül nagy területen potenciálisan fellelhető(ek) volt(ak) kompromittáló lelet(ek). Ez minimum arra utalt hogy legenyhébb esetben is attól tartottak, a túrázók valamit elrejthettek a környéken, csak valami túlbuzgó elvtárs túl korán tette beszédképtelenné az illetőket; és sokkal valószínűbbnek engedte a levegőben felrobbant és szétszóródott harci eszközt. Utóbbi lehetségesnek engedett néhány olyan mozzanatot, mint alkoholos hullamosás, néhány kompromittálóbb hulla fellelésének szándékos késleltetése vízmosásba hajigálással, vagy akár még a +2 hullát is, mint nem elég korán katapultált személyzet. Mellesleg a pletykás kgb-rokon állítólagos „hülye hegymászók” elszólása miért lenne szavahihetőbb az ápolónőnél, vagy ha igaz is, mi garantálja hogy pont erre az esetre vonatkozott?

3-4, az addigiak ismeretében reális ötlettől és logikus gondolatmenettől eltekintve a sok jetis, drogos, sámános épületesség és néhány értékelendő poénbeszólás között az első valóban gyakorlatias kérdés csak jócskán az 1300-ik comment után vetődött fel: exhumálás? Könnyen lehet hogy akár esetleges vegyi, akár részecskeszennyezés esetén mai technológiával vizsgálódva még most is kimutathatóak korabeli disznóságok.
Közben meglepően részletes és jóval teljesebbnek tűnő boncolási adatok kerültek elő, melyek szerint a dúsabb sérülésválaszték mellett legalább két hulla – köztük a hiányos arcberendezésű – legalább két hétig vízben ázott; igazságuk esetén és a fenti körülmények valótlannak nyilvánításával megint más magyarázatokat hagynak meg többé-kevésbé hihetőnek, például amit „szom g” nagyon fantáziadúsan és részletesen vázolt fel az 1500-as kommentek környékén: egymással rivalizáló titkosszolgálati vezetőket. A „közvélemény” és a hozzátartozók előtt valóban nem csináltak volna ügyet az áldozatok nyomtalan eltüntetéséből, és nem bajlódtak volna homályosítással, de egymás előtt esetleg indokoltnak találhattak kacifántosabb eljárást.

„damned” commentelő hogy eltűnt, pedig utolsó hozzászólásában verte a mellét hogy megy szaglászni és legközelebb a teljes nyomozati anyaggal fog megjelenni. Lehet hogy talált valamit és elhallgattatták? Veszélyben vagyunk! 😀 Na jó, ennek kicsit ellentmond hogy egy amerikai filmstáb szabadon szaglászhat; sőt, valószínűleg a fejesek is tárt karokkal fogadták a dollárt szóró idegeneket; hová süllyedt a „dicső” szu! Mostmár csak az a kérdés, hogy az illetékes filmes mit forgatott le, a valósághoz legközelebb esélyes verziót, vagy amit az eddigi statisztikák alapján a nyugati köznép várhatóan legjobban fog „zabálni”? Bár ha jobban belegondolok, nem is kérdés: csak az utóbbi lehet. Minél híresebb az eset, annál kevésbé esélyes hogy kiderüljön az igazság, főleg ha némi aprópénz is megcsörren a zsebekben. Ha tilos igazat mondani, akár halálos kockázat mellett, a „tudók” gyakran mégis kényszert éreznek rá hogy kimondják. Ha szabad igazat modani, de kapnak 100 egységnyit tetszőleges pénznemben hogy ne tegyék, minimum kínvallatás kell az igazmondáshoz, hacsak nem licitálnak rá. Mások szeretik mindenkinek azt mondani amit azok szerintük hallani akarnak. Ha valaki hangzatos sztorival áll elő, fél nap alatt körbefutja a föld leghíresebb újságjait és weblapjait. Ha valaki igazat mond de nem hangzik jól, meghallgatója csak legyint rá és örökre feledésbe merül. Satöbbi. Olyan környezetben keresni igazságot ahol a hazugság kötelező „illem”? Eh…

Nyelvi nehézségekről még nem is beszéltem. Már a „halál hegye” kifejezésről kifejtette egy nyelvész egy másik weblapon, hogy ezt orosz nyelven legalább két különböző manysi nyelvjárás alapján legalább ötféleképpen fordították félre, és eredeti manysi nyelvben „nyírfák ligete”, a 9 pórul járt manysi vadász sztoriját pedig egész biztosan az orosz félrefordítás alapján koholta egy nyugati szenzációhajhász. Valószínű hogy már az orosz félrefordítások közül sem véletlenül a „halálhegyes” változat kapott nagyobb publicitást. Valaki már itt is rámutatott hogy a cédrus szintén orosz elírásból származik, ugyanis jelen korunkra mindössze kétféle cédrus maradt fenn – egyik a közelkeleten másik a himalájában – tehát az ominózus fa csak a 140 ciprus vagy 220 fenyőféle képviselőinek ezen tájon őshonos tagjai közül való lehet, de pontosabban szibériai cirbolyafenyőnek látszik. Valószínűleg ez az ügy egyetlen biztosan tisztázható részlete, ha még nem vágták ki :D.

 544. jukeey — 2013-02-26 05:03 

Ennyi ködösítés után komolyabb konspirációs feltevésekbe nem bocsájtkoznék, főleg hogy SchA, agent Mulder, szom g, rézvirág, morat, stb kommentelők már bővebben kifejtették vagy/és kivesézték a reálisabb lehetőségeket. De a medvés konteóhoz hozzátennék:

Igenis volt medve (bár nem kentaur, csak hagyományos), és közvetve ő idézte elő a tragédiát, de nem támadt rá a turistákra. Idejekorán felzavarta a közelben egy kisebb hadgyakorlat vagy heccből mókusra lövöldöző őrjárat, és elgémberedetten kezdett új rejtekhelyet keresni. Útközben belefutott a turisták táborhelyébe, a kis raktársátorban élelmet szimatolt, elkezdte szétdúlni. A nagy sátorban épp Zolotarjov szülinapját ünnepelték a hólével felhígított tiszta szeszt nyakalva, utoljára tartalékolva a magukkal hozott igazi orosz vodkát. Persze felfigyeltek a neszezésre, és néhány tag kisebb rést vágott a „falon”, hogy óvatosan szemügyre vehessék a kiváltóját. „Elvtársak, egy medve zabálja a kajánkat! Aztaqurvaannyát! Na szervezzük be a pártba!” Gyorsban magukra kapkodtak pár kezük ügyébe akadó hacukát, azt sem nézve kié, és egy emberként tódultak a bejárat felé, ahol kissé összegabalyodva gátolták egymást a mozgásban. A hátulra maradt türelmetlen Djatlov inkább egy nagyobb vágást hasított a sátorlapon és ott távozott. Hujjogva kezdték félkörbe venni a medvét, az meg ijedten iramodott meg a közeli fák felé. Uccu neki, utána! A szerencsétlen jószág az első fára felkapaszkodott a füttyögve, tapsolva és kiabálva rohanó üldözői elől; ekkor törtek le a kisebb gallyak. Az üldözők annyira belemelegedtek a medveugratásba, hogy eszük ágában sem volt ennyiben hagyni a dolgot. Felugrálva, és az alsó, hó súlyától földig lógó ágakat rángatva ijesztgették a nyomorult állatot, mígnem egyiküknek az az épületes ötlete támadt: füstöljük ki a mocsok imperialista-kapitalista-masiniszta medvét! Többük talált a zsebében gyufát, így nekiállhattak tüzet csiholni. Szorosan körbeállták az összehordott ágkupacot, mert a szél miatt csak nehezen akart meggyulladni. Mikor végre felcsaptak az első lángok, a medve mancsa alatt épp akkor engedett a kapaszkodóként használt ág, így „kicsi a rakás” alakult ki a fa tövében, persze a medve volt felül. Öten már ekkor többé-kevésbé súlyos sérüléseket szereztek, ketten kicsit meg is pörkölődtek az éppencsak tüzet fogott ágaktól. A gomolyagból kivergődve a medve rohanni kezdett a fák között a vízmosás felé, magával hurcolva a sebtiben felöltött, hiányosan összegombolt ruhák miatt a hátsó lábára gabalyodott nadrágnál fogva Ljudmillát. Ettől a szegény teremtés csak még jobban megrémült, ordítva trappolt árkon-bokron keresztülcsörtetve. Három, a medvepotyogást véletlenül nagyjából sértetlenül megúszott turista észbekapott, hogy ennek már a fele se tréfa, és lélekszakadva rohantak az eleinte még sikoltozó Ljudmillát magával vonszoló, üvöltve vágtázó medve sarkában, mostmár a lány megmentése céljából; ám a partmenti vékonyka erdősáv túlsó részén mindnyájan beleszakadtak a négy méter mély vízmosásba. A medve ekkor végre megszabadult a rágabalyodott kolonctól, a túloldalon kimászott, és lélekszakadva rohant el az őt ért borzalmak helyszínétől minél messzebb. Ljudmilla ekkor már nem élt, de három hős megmentője is olyan sérüléseket szenvedett el a zuhanásban, hogy ha esetleg eszméleten is maradtak, a gödröt már nem tudták elhagyni. A fa alatt közben az eszméleten maradt vagy eszméletre térő sérültek hiába próbálták magukhoz téríteni szerencsétlenebbül járt társaikat. Úgy döntöttek, a magát legjobban érző visszamegy a sátorhoz felszerelésért, ám az illető menet közben eszméletlenül terült el a rajta épp akkor kijövő agyrázkódási tünetek (netán érdekesen viselkedő koponyaalapi törés) miatt. A többiek ezt látva megpróbáltak elvergődni maguk a sátorig, de zúzódásaik és ficamaik miatt útközben szintén kidőltek. A fa alatt heverő két eszméletlen sosem tért magához.

Innentől minden egyértelmű: már az első odaérkező mentőcsapat csodálkozva rekonstruálta az eseményeket a helyszín körbejárása során, és tanakodtak, mitévők legyenek. Az illetékes úgy döntött, erről mindenekelőtt a pártot is meg kell kérdezni. Egyetlen medve támadása során életét veszti kilenc élsportoló, mintadiák értelmiségi, köztük egy tapasztalt katona és hegyivezető, a haza úttörői, védelmezői és reménységei; ráadásul úgy, hogy nem egy medve támadt kiencükre, hanem minden jel szerint pont fordítva! Ekkora blamázs! Ha ez bekerülne a Pravdába, akkor másnap reggel már az összes nagyobb amerikai hírlap címlapján is ott virítana, és esetleg az elnök meg néhány tábornok megfulladhat a röhögéstől félrenyelt kávéjától, de ekkora kockázatot nem ér meg! El kell tussolni mindenáron! Nemzetbiztonsági kérdés! A világ a szu-n röhögne! Ekkora kutatási felhajtás és közismertté vált megtalálás után már nem tagadhatjuk le hogy megvannak, de nem szabad kiderülni mi is történt velük valójában!

A többit már az idő és a mindennapos emberi hülyeségek elintézték.

 543. sztalker — 2013-02-25 20:28 

Igor Djatlov: a nyertes, a bukott vezér és a legenda

Talán maga Djatlov volt a beszervezett KGB-s összekötő, aki a csoport tagjait régóta figyelte és jelentett róluk feletteseinek. Cserébe élvezte bizalmukat, kiélhette hobbiját (felkészülés egy későbbi, „igazi” sarki túrára), és ehhez előtréning gyanánt egy edzés az Urál északi hegyei közt most valóban pazar lehetőségnek tűnt.
Sőt, nemcsak kijelölhette kedvenc útvonalát a térképen, de engedélyt, és segítséget is kapott Zolotarev (a mindent „figyelő szem és fül”) személyében, aki szívesen foglalkozott az utánpótlás kísérgetésével, a leendő és beszervezendő értelmiség megbízhatóságának és múltjának feltárásával. Az ellenség sosem alszik, nem lehetsz eléggé óvatos, ne feledd, elvtársam!
Együtt keresték hát a gyenge pontokat.

Kiváltságaiért fejében Djatlov elvállalta a pszichés nyomásnak kitett tagok huszonnégyórás figyelését, hisz nem nagyon tudsz hová menni este egy 10 fős sátorból egy ilyen túrán. (A két sátor összehegesztése nem az ő ötlete volt, hanem a tartótisztjéé még tavaly ősszel, és áldotta is sorsot, hogy meg tudták csinálni a fiúkkal még időre, és tényleg jól is szuperált az úton.) „Hátha elszólják magukat itt-ott a gyerekek” – járt a mondás — mert hát szinte még gyerekek ezek sok mindenben– sosem pontosak azok a személyi akták. Nem lehetnek eléggé pontosak azok sosem.

Nem volt tehát szent ez a fiú, de nem is volt „kém”, ahogy ma mondanánk. Zsarolták, mert zsarolhatták, ő meg belement a játékba. De a később bekövetkezett eseményeknek ehhez nem volt köze, az csak egy tragikus véletlen volt az életében.
Fentiek dacára társai mégis megbíztak benne, mert hát jó vezetői képességekkel rendelkezett, ami nagyon népszerűvé tette követői előtt. Talán túlságosan is. Az biztos, hogy jó társasági embere lehetett egy kollégiumi közösségben, mert tudott célokat adni a barátainak, bevonta őket egy csapatba („a” csapatba, pontosabban, ahogy nevezték), kit ezzel, kit azzal győzve meg, hogy tartson vele, és ragyogó tervező (ma úgy mondanánk: stratéga) volt ezen a sípályán. Az övén. De egyben mindenki kedvence is.

Vele egyszerűen nem voltak elveszve. Vele mutatkozni, a társaságához csapódni is rangot jelenthetett sok vidéki kollegistának. Már önmagában „Djatlov-lánynak, -fiúnak”, vagy csak kicsit „Djatlovosnak” lenni is megtiszteltetés volt a szürke falak között, irigyelhették érte az embert. A legtöbb ember szereti, ha irigylik. Ha valamiért irigylik. Ha van valami, amiért egyáltalán irigyelhetik – legalább egy kis időre — mert hát az élet oly rövid, s szenvtelenül halad át rajtad, mint egy expresszvonat egy vidéki állomáson.

Hogy mennyire láttak bele a veséjébe? Vajon átlátták ezt a helyzetet a csoport tagjai? Inkább sejtették. Hát persze hogy sejtették, hogyne sejtették volna egy olyan országban, ahol semmi nincs ingyen, vagy valamilyen személyi ellenszolgáltatás nélkül. De mást tényleg nem tehettek, kihasználták hát ők is a lehetőséget, hogy ússzanak ezzel a (nekik) jó árral, egyre jobb sporteredményt hozva, a majdani biztosabb szolgálati állomáshelyért, vagy munkahelyi protekcióért és jövőbeni kedvenc kutatási területért ácsingózva a Moszkvából mindig is provinciálisnak tartott Szibériában.
Szóval senki sem volt köztük ma született bárány, csak éppenséggel lehetőségeikben eltérő módon korlátozottak, és ezzel ők nagyon is tisztában voltak.

Ám mindez a – mások számára talán nagyon is irigyelt és szinte tökéletes — világ egy nap végleg megváltozott.

Amikor az első nagy széllökéstől rájuk szakadt a sátor, és egymáshoz lökte őket a ponyva alatt, de úgy, hogy sokan megégtek a tűztől és össze-vissza kaszabolták az oldalát, hogy végre élve kijuthassanak belőle – ez már túl sok volt mindannyiuknak. Még azok is kiakadtak ott fent, akik sose szóltak vissza neki előtte.
— Ez hát a te nagy túrád, Djatlov, igaz? Ha tényleg sarkkutató akarsz lenni, akkor inkább menj fel a jegesmedvéiddel a sarkodra, és nekik parancsolgass, ne nekünk, mi csak egy jót akarunk túrázni, nem pedig tüdőgyulladást kapni a hülyeséged miatt ezen a tetőn! Ha pedig legközelebb lerövidíted majd az utat a térképen, akkor szólj légy szíves annak a folyónak is, hogy ugyan, fagyjon már be a kedvedért, hogy át tudjunk kelni rajta, a te terveid szerint, mert egész nap tökig gázoltunk mellette vízesen és fáradtan a méters hóban, olyan helyeken, ahol ember nem járt még életében, de állat sem nagyon addig, mindezt csak azért, hogy te másnap csúcstámadást indíthass a hegyeden! Hát nem érted, ez nem a Himalája, Igor, nem rólad fogják majd elnevezni azt a csúcsot, mit hajtasz itt minket a te pontjaidért, mi? Alekszej hányszor mondta neked, hogy maradjunk az ösvényen? Ne menjünk fel erre a szélfútta helyre aludni elegendő tüzifa nélkül. Most mindent kezdhetünk elölről holnap, mert le kell menni az alaptáborba, hogy a sátrat rendbe tudjuk hozni, ha egyáltalán lehetséges még.
Mi mindenestre lemegyünk. De MOST, érted? Most!. Aztán reggel majd eldöntjük, hogy mit csinálunk és hogy kinek. Mert hogy már nem neked, az biztos. De remélem, a hágót majd rólad fogják elnevezni, mint ahogy az egész kurva csoportodat is, amit parancsnokolsz évek óta. De te csak maradj, ha bírsz, előtted az éjszaka, meg a holnap is, nem fogunk zavarni itt fenn.
Na, jöttök?
(Djatlov eddig nem szólt, de most hirtelen kikel magából.)
–Várj még kicsit, okoskám, ne hogy aztán téged is megpuccsoljanak majd a híveid az erdődben, ha egyáltalán letalálsz!
Az, hogy rendesen tartani sem tudjátok a térképet Zolotarev kivételével, nemhogy tájékozódni rajta segítség nélkül, az nem zavar, he? Ha nem bulizom ki nektek ezt a túrát ott fenn, akkor mit gondolsz, hol készülsz majd fel egy valódi szintmérőre? A kolesz pincéjében? A parkban forgolódsz majd a léceiddel a röhögő mókusok között? Vagy indulsz biatlonban, mint a többi majom, aki csak lesiklani tud? Tudod milyen nehéz egy ilyen útvonalat megkapni odaföntről? Tudod te egyáltalán, hogy miről beszélsz?
De aki akar, menjen. Jól van. Igen. Igazatok van, nem kell nekem ennyi embert kerülgetnem, mint rókának a csirkét az ólban egész nap, felmegyek én egyedül is, és le is jövök, egyedül, ha akarok. Én mindig azt csinálom, amit kell.
Hát nem értitek? Ez nem a TE túrád. Nem a TI túrátok, ember! Mert ez azé, aki MEGCSINÁLJA, hát nem értitek?!
Nem értitek…
(Megfordul, most a háta mögött lévőkre néz.)
— Na és ti, ti meg kivel vagytok, he? Velük? Te például, Jurij, Te nem akarsz mostan mandolinozgatni egyet a nagy örömükre? Micsoda, hogy az alaptáborban maradt a babád, a jól védett helyen? Hát holnap majd szépen felveszed onnan őt, oszt már pengethetsz is rajta Alekszejéknek a kis erdőtökben. Engem nem zavar, érted? Nem fogtok zavarni! Egyikőtök sem.
(Most az egyik lányhoz fordul, de az kerüli a tekintetét.)
–Mehetsz te is, Zena, már vár rád az új pasid az erdődben, gondolom addig csak kibírod valahogy, de ne félj, te sem fogsz nagyon hiányozni már.
(Zena most kiakad.)
–Hogy te mekkora egy hülye vagy, Igor! Figyelj, te itt már tényleg tisztára becsavarodtál magadtól, meg az álmaidtól, meg az edzésedtől, hát nincs benned már semmi emberi? Rohadj meg itt egyedül, soha nem is szerettelek, csak azt hittem, hogy szeretlek, és most lemegyek velük, mert itt már nem bírom!

És akkor elindultak lefelé, három jól elkülönült csoportban, a felettük egyre erősödő szélben.
Ment Djatlov is utánuk. Egyedül, gondolkodva. Nem lehetett ott megmaradni. A szél felettük már elviselhetetlenül hangosan fújt és egyre csak erősödött. És csak erősödött tovább.
Djatlovot mindig idegesítette, ha olyan nagy a zaj, hogy nem hallja benne a saját hangját.

De ma este ez valahogy nem zavarta.

(Vége.)

sztalker

 542. sztalker — 2013-02-25 20:09 

🙂

 541. SLC — 2013-02-25 18:46 

@bobby: na ugye 🙂
Bár ilyen egyszerű lenne.

@sztalker: remélem tavasszal egy kivonatot csinálni tud az ismerősöm, akkor közzé teszem.

 540. bobby — 2013-02-25 17:47 

@SLC:
Ennek a képnek a hatására megvilágosodtam:egy kísértetekből álló horda követte őket és végzett is velük.Így már érthető a teljes pánikban és hiányos öltözékben való szaladgálás az éjszakában…-)

 539. sztalker — 2013-02-25 16:57 

@SLC:

Hát igen, a lavína, az lett volna kóser rögtön a vizsgálóknak is és sima lenne az ügy…

Van még „hómérgezés”-teória is, asszem, mint al-al-alkonteó forog a piacon (mármint vmi kiszóródhatott arra a völgyre, de nem látható vegyi cucc volt, amit lassan belélegezhettek…) De lehet, hogy ez az cikk, csak részletesen leírva.

A jó (jobb, mint egy gépi angol, amit tudnék) fordítást mindenesetre szívesen elolvasnám én is, mert ettől függetlenül tényleg érdekes írás, sok mindent elárul az akkori hozzállásról a katonák — nem katonák (azaz mindenki, aki nem számít az országban:)) viszonyáról.

 538. SLC — 2013-02-25 16:38 

@sztalker: Mostanra sikerült nagyjából kibogarásznom a dolgot. Arról szól az elmélet, hogy nem túl messze tőlük, tehát nem felettük, felrobbant egy ilyen nagy dög. Részletesen elmagyarázza, honnan hová vittek ott metanolt, a felét nem értem, oroszos ismerősöm meg most egy hónapig nem ér rá.
Szóval szerinte a metanol gőze hatott a srácokra is, és egyúttal valami lavinafélét is elindított, mivel megváltoztatta a hó valamilyét. Minőségét, tapadási együtthatóját, vagy amit akarsz, nem tudtam kibogozni. No ez így együtt hatott rájuk szerinte ilyen katasztrofálisan.
Ha lesz fordítóm, akkor többet tudok mondani, de engem ez így nem győzött meg teljesen.

Ja, és egy másik „jó” kép:
http://kepfeltoltes.hu/130225/kis_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

🙂

 537. sztalker — 2013-02-24 13:34 

@SLC:

Hmmm. Telihold defokuszálva (rossz távolság — végtelen helyett — beállítással), tán némi kis „halóval” is (?) (fényaura) körötte. Mondom én.

http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/oktatas/legkori-fenyjelensegek-sarki-feny-halo

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2012/12/D__NL20120202004_1200x800.jpg

 536. sztalker — 2013-02-24 13:22 

@bobby:

Ilyesmiket tudok neked írni vissza, mert én sem tudok (tudhatok) minden részletet, csak találgatok:

A fizikus megjegyezte, hogy a sátornál leáramló szél igen erős lehetett, jóval „keményebb”, mint amit várnánk egy szélárnyékos oldaltól . Igaz, itt még nem örvénylett, csak épp feldöntötte a sátrat. Sötétben kapkodva öltözködött, ki hogy tudott, soknak már ott is elfújhatta a szél azt, amit nem tudott erősen magára húzni. (Ezek a cuccok elrepültek Szverdlovsk felé menetrendi járattal :)), mondanám.

Az, hogy a szakadékban ki, milyen ruhát tépett le magáról, miközben bolyongtak félvakon, félhülyén a fák közt, azt nem tudnám rekonstruálni. Szerintem amikor a kutatók megtalálták a hullákat, nem nagyon mentek tovább mélységi felderítésbe (mert hát megvolt mind a 9 fő, igaz? Minek akkor még fésülgetni a terepet, a gyilkos nyomai szerintük ott kell, hogy legyenek a tetemeknél), ezért koncentráltak a bűncselekmény teóriára.

A letört ágak. A fent nekicsapódó testek még javában PÖRÖGTEK-FOROGTAK, az alsó ágakat a már LEHULLÓ (gravitáció) emberek verhették le. Tény, hogy a tűzrakáshoz is téptek le kérgeket azok, akik túlélték.
Ezek lent össze-vissza halmozódhattak fel.

Példa a „színvonalas” nyomozásra: a sátrat a fiúk koleszos társai helyszínelték, akik ezt mint önkéntes munkaként vállalták a katonák mellett, sorjában kipakolva a cuccokat, mindenféle jegyzőkönyv nélkül, mint egy gyorsleltár esetén.

A szél fent zúgott el, kábé 100-150 méterrel a fejük felett, az örvényeibe kerültek bele, lásd a skiccemet korábbról. Ez a szél tehát nem fújt el semmit a felszínen, ahhoz túl magasan volt, és 15-20 másodperc alatt (v. kevesebb?), el is takarodott a völgyből.

Ez egy RITKA ERŐS VÖLGYSZÉL-kategória, nem gyakori, de néha előfordul. Ezt így kellene a helyére tenni.
Utána a völgy „élte a szokásos életét”, szokásos normál szeleit, hó- , és hőmérsékleti viszonyait, azok nem változtak.

Rusztem sebei: de az is benne van a boncolásiban, hogy hosszan agonizált, tehát nem azonnal halálos ütés érte (a nyomok amúgy sem lettek korrekten felvéve, csak néhány fotó van, részletes rajz, légifelvétel nincs, aki kapja, marja alapon dolgohattak a csoportok a helyszínen), hanem elkábulhatott (ez volt szerintem a „lepörgése” a hóba, majd kábultan vissza próbált botorkálni, talán a felette nyöszörgő (?) Zena hangja felé, amig végleg el nem ájult a kimerüléstől és megfagyott. A kihülést itt is megerősítették, mint a halál végső okát.

„Télleg” meghaladja az én élettani ismeretimet, szerintem konzultálj szakértő balesetis, mentős dokokkal, boncolóorvosokkal, majd én is fogok, ha addig eljutok, most inkább a fizikusoktól várok visszajelzéseket és a meteorológusoktól segítséget. Ezek nálam előrébb vannak, mert az én elméletemet ők tudják kizárni v. hipotézisként esetleg figzelembe venni.

Üdv,

sztalker

PS: A sátorhoz még annyit, akit érdekel:
2 kisebből buherálták össze a fiúk, de a kapacitása hiába lett 9 fős, ha statikailag és aerodinamikailag most meg rosszabb lett egy 90-120 km-es „oldalszél” elviselésére (ennyi lehet a völgyszél „árnyéka” a dombon mondjuk sacc per kábé: sztalker), mert pl. kihagytak belőle merevítőket a hely miatt és a FELÜLETE jóval nagyobb lett ezzel. Erre is gondoljatok. Nem ekkora erőkre lett tervezve ez a „maszek” cucc.

 535. sztalker — 2013-02-24 12:36 

@SLC:

Tény, hogy nagy „dög” volt a lelkem (még ma is annak számít, és még ma is csattog a levegőben sok helyütt), de ekkora gépnek a darabjai rendesen szétszóródnak ám, teljesen fel kel utána takaritani mindent. Tökéletesen.

http://en.wikipedia.org/wiki/Mil_Mi-6

 534. sztalker — 2013-02-24 12:27 

@SLC:
🙂

 533. sztalker — 2013-02-24 12:26 

@SLC:

A piálásra:
Én úgy olvastam, hogy a boncolók azt írták, hogy „nem fogyasztottak alkoholt”, de mintegy hónappal az eset után ez szerintem is nagyon kétséges, ismerve az oroszok viszonyulását a szeszhez (mindenféle szeszhez :)). És hogy maguk között voltak, senki sem szólhatott ott rájuk (mint pl egy koleszban, vagy faluban).

 532. sztalker — 2013-02-24 12:20 

@gallicus:

Mindet köszi, nagyon jók és le is mentem őket, mert érdekesek és majd fordítgatom is.

Köszi!

sztalker

(Egyébként a földben lévő gázmezőkből is elő-előjöhet ám néha valami, amit nem vár az ember, ez tény, a térség kitermelésre alkalmas lehetett, erről tudhattak.

 531. bobby — 2013-02-24 10:53 

@sztalker:
Helyesen írod,hogy a hipotermia végső szakaszában hőérzet támad és leveszik a ruhákat.Viszont akkor hol vannak azok a levetett ruhák?És miért voltak olyanok,akik felvették mások dolgait?Hisz azt írtad,hogy mentálisan nem voltak maguknál…
Arra nem emlékszem,hogy a nagy fenyőnek az alsó ágai körben voltak letörve vagy csak az egyik oldalról?De ha nekivágta az embereket a szél,akkor magasabban nem kéne lennie letört ágaknak?És egy ekkora szélnél az ágak miért maradtak a fa alatt?És miért voltak tűzrakásra utaló nyomok?Vagy azt már előbb rakták meg?Akkor miért nem fújta el a nyomait a szél?
És ott van Rusztem,aki koponyaalapi törést szenvedett,de a megtalálási helyéhez lábnyomok vezettek.És a dokik azt mondták,hogy egyből elveszthette az eszméletét.

 530. SLC — 2013-02-23 22:27 

Az utolsó képhez még egy annyit, hogy útközben is készültek ilyen képek:
http://kepfeltoltes.hu/view/130223/0_a596f_1c70ec9b_XXXL_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 529. SLC — 2013-02-23 21:11 

@sztalker: bocs, fentebb hülyeséget beszéltem, a cikkíró arról beszél, hogy a közelben egy metanolt szállító MI-6 helikopter robbant fel, és ennek a gőze csinálta ki a srácokat.

 528. gallicus — 2013-02-23 19:38 

@sztalker: Ez a zsivaja lavina arról szól, hogy esetleg beteg szarvasok támadtak a sátorban alvókra. Ne csak ezt az 1 oldalt nézd meg! http://fotki.yandex.ru/users/mr-malecon/album/306688/ itt az egész anyag! Még nem tárgyalt érdekes konteó!

 527. SLC — 2013-02-23 16:08 

@sztalker: Épp most olvasok egy orosz cikket, amit a metanol mérgezés mellett kardoskodik kb ugyanilyen terjedelemben és szakértelemmel, mint Te. Igaz ami igaz, piát találtak a helyszínen, és az oroszok nem épp önmegtartóztatásukról híresek, és hát lehet, hogy összetévesztette valamelyik srác az etanollal… (Ehhez tudni kell, hogy az oroszok a 96%-os alkoholt úgy isszák mint mi a pálinkát, és hát ugye iparban dolgoztak, hozzáfértek.)

Szóval engem még mindig nem győzött meg egyik elmélet sem, még a sajátom sem, így keresgélek tovább. Mivel én inkább történelem-politika-titkosszolgálatok vonalon vagyok otthon, ott fogok kutatni. A természeti erők feltérképezése és kutatása rád marad.

És még valami: elkezdem gyűjtögetni a valószínű elméleteket, hogy összerakjak egy tematikus oldalt belőle (természetesen Tiboru mester hozzájárulásával). Ott már bérelt helyed van, úgyhogy idővel fel kellene vegyük a kapcsolatot egymással 🙂

Üdv: SLC

 526. sztalker — 2013-02-23 14:54 

@alfredostroessner:
521. alfredostroessner
Nos, ha tetszik, akkor üdv a „klubomban”!
:)))

De előbb még hadd köszönjem meg, bocsi
526. gallicus-nak
a küldött lavínás-anyagot, sajnos pillanatnyilag maradék orosz tudásom már nem lesz elég,
hogy elolvassam, de majd veszek igénybe segítséget.
Szóval köszi!

Vissza
521. alfredostroessner-hez:

1. „Ketten visszafele mentek a sátorhoz, ők akkor túlélték a “repülést” ?”

Válaszom:
Igen, sokan „biológiailag” túlélték, de mentálisan már nem voltak maguknál utána (próbáld kicsit elképzelni azért a szitut úgy, mint egy autóbalesetet fiatalokkal egy elhagyatott országúton télen, fagyban, súlyos sokkos állapottal, sötétben, hidegben), és akik visszafelé mentek, lehet, hogy csak a lejtő felett „fordultak át” a testtömeg-középpontjuk körül, ha az utólsó 3 testet nézzük: Zena, Djatlov és aki alattuk maradt a lejtőn, azok felett a leváló örvény átmérője még KICSI volt (ereje ugyanaz), ami a lábuknál „elgáncsolva”, megbuktatva őket csak FELEMELTE, jól megpörgette maga körül a testeket, és aztán levághatta a hóra, valamivel lejjebb. Akik viszont középen, v. elől mentek, ők már a NAGYOBB sugarú, sőt a legelső négyes (akik szerintem azért siettek elől, mert ők lehettek a sátor égési sérültjei és már unták a „banánt” fent, a hidegben, fájtak a sebeik!) a LEGNAGYOBB sugarú leváló örvénnyel találkoztak, az már át tudta repíteni a nagy fenyőn is őket, bele, egyenesen a szakadékba, gyorsan egymás után. A középső két ember csak a fenyő felett repült át, de az rögtön vissza is rántotta örvényeivel őket, ezért maradtak a fa alatt a testeik. (Erről is csináltam skiccet feljebb, nézd meg a 408-asnál (408 sztalker),ezt is látta fizikus és tetszett neki. Emlékezz az atombomba-hatást bemutató szovjet színes oktatófilmre — mindenhol láthatod! — ahol a fenyők meghajlanak, majd visszahajolnak a rettentő erejű torlóhullámtól, de nem dőlnek ki. Az a film is vhol ott készülhetett annó.)

Lásd az örvény-skiccemet (azóta aerodinamikailag megerősítve egy fizikus szakember által is):

376. sztalker-nál:
http://kepfeltoltes.hu/130216/vortex_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Látható a kék színű örvények egyre nagyobbak, nagyobb ívű röppályát tudnak produkálni a testekkel, és sajnos a pörgő testek FEJ–LÁB irányában pörgése pont ott okozza a legnagyobb szögsebességet is, azaz:
— a fejbe száll a vér rögtön (ájulás)
— láb végén lévő lábbeli lerepül, még akár zokni is, sapi a fejről szintén, ha nincs elég jól odakötve. Ezek a ruhák akár kilométerekre (!) elszálhattak onnan a széllel.

Sőt, a szakadékos holttestek után, az erdőfalon van egy tisztás „lyuk”, amit a helyszínelők le is rajzoltak (!), ami ezektől a nagy örvényektől látogatott terület miatt kopott hát ki, mivel itt szokott végigvonulni a légáram rendszeresen. (Ezeket a képeket még ti tettétek fel az első 1500 komment között, ott találtam rá. Az tehát egy „lábnyoma” a szélnek.)

Nézzétek meg azt a tisztást, a holttestek vonalában, azok meghosszabbításaként:
http://www.flickr.com/photos/mryurigagarin/4503801764/in/photostream/

Ide kívánkozik, mert mások is kérdezték, hogy mi lehet a magyarázata a nagy fától induló lábnyom(ok)nak?
Lehet, hogy nem csak az a 2 ember csapódott a fához (rettentő erővel), hanem akár maga Djatlov is köztük volt, aki túlélte az ütést (= még kicsi az ő örvénye, mert hátrébb ment), és még el tudott onnan jönni,visszafelé a sátor felé és akkor fagyott meg.

Ökölbe szorított kezek, „építkezéseik”:
A hipotermia (kihülés) végső szakaszában már nem működik jól az ember hőérzékelő központja, éppenhogy fordítva: melegséget éreznek, sokszor a ruháikat is lehányják magukról. Én így értelmezem a sok zavaró tényt a „kunyhónál”, de nem akarok orvosi dolgokat felvállalni. Akkorra már sok embert az azonnali végtag-amputálás sem mentett volna meg a haláltól, annyira átfagytak. Hogy mit szorongattak a kezükben görcsösen, az is ezzel magyarázható — szerintem. (Eddig fizikussal és meteorológussal beszéltem, orvossal még nem, nem akarok okoskodni, bocs.)

2 Kérdésed: Mitől volt a februári tetemeknek narancssárga színe?
Válaszom: Nem rendkívüli dolog a sokáig alacsony hőmérsékleten bomló testeknél ez a fajta narancsos v. „cser”-színű (tan — angolul) árnyalat, a bomlás ilyenkor kevesebb baktérium által megy végbe íde azért vannak), ez szokatlan, de nem egyedülálló, vannak infók alaszkai eseetekről is, hasonló havas, jeges régi holttesteknél. Orvos erről is többet tudna mondani, én csak a netes kommentekből idéztem most.

Még valamit a helyszíni kivizsgálókról: Szerintem csapnivaló munkát végeztek (lásd a lerajzolt bűnjel fenti esetét), mivel már eleve előítélettel érkezhettek oda, és érezték a nyomást (fenyítést) a vállukon. (Katonák ők, parancsolnak nekik.)
Az orvosok jobban hozták a „formát”, alapjában egyetértettek abban, hogy egy „rendkívül nagy erejű (kb. 100 km/óra) tompa „fallal” való ütközés hatása okozhatta ezeket a sérüléseket, míg a kihülés véglegesen megpecsételte sorsukat.” Sajnos a bőrkabátos-derékszíjas, vállapos katonáink jóval kapkodóbban dolgotak a helyszínen, csak úgy röpködhettek a parancsok boldog-boldogtalantól és (voltam katona), mindig a legnagyobb csillagosnak kell a kérését teljesíteni, de AZONNAL, kerül, amibe kerül az. (Pl. a helyszín összetúrása, vagy a gondatlan mintavétel stb.)
Egy demokratikusabban működő államban valszeg rájöttek volna a megoldásra 1-2 éven belűl, mert kiraktak volna oda egy megfigyelő állomást (például), és valaki mindig sürvebben nézegetett volna arrafelé. Így előbb-utóbb láthatták volna a jelenséget, talám kisebb károkozás formájában (fák teteje sérül egy sávban), a kirakott mérőállomás (szélzsák stb, lavína-érzékelő) meg eltűnt, de nagy keresés után megtalálják vagy jó kilométernyire vhol a lankákon. És akkor leesik az a bizonyos tantusz, na. Én legalábbis így gondolom. Majd meglátjuk…

 525. zizzi — 2013-02-23 00:23 

@alfredostroessner:

521.

ohh a hires „medvelo”….

 524. SLC — 2013-02-22 23:53 

@gombob: Az. Úgy emlékszem Thibeaux-Brignolle van rajta.
Köszi a képeket, át fogom nyálazni őket, aztán ha egyszer lesz időm, felteszem becsomagolva az összeset valami fájlmegosztóra.

 522. gallicus — 2013-02-22 22:10 

 521. gallicus — 2013-02-22 21:57 

Van itt továbbá feljegyzés hurrikánról is pl. 1969 március elején!

 520. gallicus — 2013-02-22 21:53 

Vulkáni tevékenység kizárható? Vannak a színes fotókon érdekes kövek, maradványok! http://fotki.yandex.ru/users/mr-malecon/view/618999/?page=5

 519. gombob — 2013-02-22 17:25 

Uhh, remélem a filmben is lesz ilyen szereplő, avagy Gyatlov egyik filmtekercséről egy rosszul sikerült fotő?

http://fotki.yandex.ru/users/mr-malecon/view/678298?page=0

 518. gombob — 2013-02-22 17:02 

@SLC: Király vagy!

Itt találtam ajánlva egy oldalt, ahol – többek közt – ott van az összes fotó! Áhh!!

http://fotki.yandex.ru/users/mr-malecon/album/292284/

 517. alfredostroessner — 2013-02-22 16:24 

Az „elfújta a szél” elmélet nagyon tetszik, csak két dolgot így sem tudnék megmagyarázni:

1. Ketten visszafele mentek a sátorhoz, ők akkor túlélték a „repülést”.
2. Mitől volt februári tetemeknek narancssárga színe?

Az csak most tűnt fel, hogy azt hiszem Zolo tetemének nyakában ott fityegett a fényképezőgép. Ha annyira rohantak lefele, miért tette a nyakába?

Az is furcsa, hogy a képeiken a korábbi táborhelyet kisebb facsoportok közé ásták be. Az utolsó napjukon viszont egy szélfútta domboldalt választanak.

Nekem Igor testtartása ezeken a képeken védekezőnek tűnik, ráadásul az ő öklén voltak bunyóra utaló jelek is. Ő volt a túra vezetője. Lehet, hogy tudatosan vezette a srácokat erre a vidékre, mert valamit megsejtett (pl. látta a bunker tervrajzát, ami a filmben is szerepel).

http://www.ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/New%20folder%20%285%29/Dyatloff_Igor.jpg

http://www.ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/New%20folder%20%285%29/Dyatloff_group_2-6%5B1%5D.jpg

 516. gallicus — 2013-02-22 12:00 

Az 1000út utazási iroda vitt utasokat néhány éve oda és akkor volt sámán-bemutató is! Az út neve: találkozás rokonainkkal volt.

 515. gigabursch — 2013-02-22 11:41 

@miamai:
Genscher Árminról ezt nehéz elképzelni…

 514. miamai — 2013-02-22 10:48 

@gallicus: Valamikor a 90-es években Göncz Árpád bejárta a finnugor köztérsaságokat (amolyan „jutalomút” lehetett…) Vajon járt Hanti-Manszijszkban is? És kapott ott valami sámán-beavatást? Talán megkérdezhetnénk….

 513. gallicus — 2013-02-22 10:47 

Na, én pont ettől féltem, hogy valami mesehorror jön megoldásként a filmkészítőktől, mert ez a legkényelmesebb megoldás!Biztos vagyok benne, hogy ez áll a legmesszebb a valóságtól!

 512. sztalker — 2013-02-22 10:39 

@gigabursch:
🙂

 511. gigabursch — 2013-02-22 07:40 

@sztalker:

Majdnem jó a rajz. Szerintem…

Még általános iskolában volt Környezetismeret-tan c. könyvben egy jó rajz a Kiskunsági homokdűnékről.

A fúvó szél a hupliknál nem lefordul, hanem fel, majd egy örvénnyel vissza.
Ezzel párhuzamosan az örvények felső felénél meg egy feláramlás zajlik, amolyan hernyótalp-szerűen.

Pontosan ugyanolyan örvény van a dombok „lelépő élénél”, mint ami esőben lehet látni a F1-es autók szárnyai mögött, mert a vízpermet „megfesti”.

És ez a többszöri örvénylés az, ami nagyon fel tud gyorsítani mindent.
Ennek hatására kezd el a víz porzani – egy átlagos balatoni viharban. Felgyorsulás, felemelkedés, nyomásveszteség egyszerre és már száll is a vízpermet. Aki élte már meg a déli parton, az tudja, hogy egy idő után ez a vízpermet már több mint fáj, mert akkora vízcseppek robognak.
Aki meg mindezt a Dunán látta nyáron egy széles zátonyon alacsony vízállás mellett (mert kimenekült a kenuval a vízitúra biztonságát szem elől tartva, az azt is megfigyelhette, hogy a szálló vízpermet hogyan kapja fel a homokot és repíti a sárgöbecseket, stb. S mindez egy hirtelen röpke pillanat műve, és kis bisz-basz zátony.

Persze egy ember valamivel nagyobb, mint egy sárgöbecs, de ilyen időben a parton állni sem jó (nem is célszerű a villám miatt, le kell ülni), mert úgy len az ember, mint Berlinben a győzelmi zászló.

 510. SLC — 2013-02-22 00:34 

Nem tudom volt-e már, itt a Gyatlov Alapítvány honlapja. Oroszosok előnyben:
http://fond-dyatlov.livejournal.com/

 509. SLC — 2013-02-21 23:16 

@gallicus: megtaláltam. Amint tudok rá egy pici időt szakítani megnézem.
Amúgy is érdekel a sámán/táltos világkép, pláne ha ilyen háttérrel van körítve.

 508. miamai — 2013-02-21 22:06 

@zizzi:
Hát ez az! Az orvosnő szerintem nem hazudott, és bizony ott több halott is lehetett! Na de kik és hová tűntek?

 507. gallicus — 2013-02-21 15:02 

@SLC: Remélem, hogy megélem! Erről is lehetne egy konteót csinálni, nagyon jó magyar filmes anyag van róla!

 506. sztalker — 2013-02-21 13:43 

 505. SLC — 2013-02-21 10:31 

@gallicus: és ahogy nézem végrendeletében az utolsó kutatásainak publikációját 20 évre megtiltotta. Már csak kilenc év…

 504. gallicus — 2013-02-21 08:25 

Én szeretnék egyszer oda elmenni, már ez a tervem régóta.Szurgut, Nyizsnyevartovszk, valamint Szalehard környéke nagyon érdekesterület. És hát ott élt és lett öngyilkos rejtélyes okokból Schmidt Éva finnugor kutató is a manysik között.

 503. magamban — 2013-02-21 05:21 

Az 505. hozzászólásomhoz magyarázat: az Ancsa = An-2-es típusú repgép. Sorry ezt elfelejtettem hozzátenni.

 502. SLC — 2013-02-20 23:43 

@gallicus: Ennek jobban utána kell olvassak, de hogy volt ott valamilyen repülő dolog, abban majdnem biztos vagyok (mert miben lehet az ember teljesen biztos?).

@magamban: Köszi, ennek utánanézek. És igen, ezen a környéken csapott be az ufo… izé, meteorit is. 😀

 501. magamban — 2013-02-20 23:25 

Ha jól sejtem, ez ugye szintén a „környéken” volt:

„Mint ismert, 2012 június 11-én este az urali Szerov repülőterén az Oroszok Napja előestéjén egy társaság ünnepelt. A csoport egy része felszállt az ott parkoló gépek egyikével, amit feltehetően a gép pilótája vezetett, de a másodpilóta és szerelő nem volt a fedélzeten, ők a városból éjszaka visszatérve csak hűlt helyét találták az Ancsának.

A kétfedelűn legalább kilencen voltak, de a hatóságok később 12 személyről és a pilótáról beszélnek. A gép repüléséről, útirányáról semmit nem lehet tudni. Felszálláskor nem jelentkeztek be, nem kértek engedélyt, és nem adtak le repülési tervet.

A keresési műveleteket végül tavaly november 13-án hivatalosan is leállították, miután több mint ezer négyzetkilométert vizsgáltak át a keresőcsapatok Cseljabinszk, Tyumen, Kurgan és Sverdlovsk régiókban, valamint a Hanti–Manysi Autonóm Körzetben.”

Én mondom ez a Manysi terület félelmetes!

 500. warr — 2013-02-20 21:08 

Nem semmi, hogy még mindig órákig lehet olvasgatni az új hozzászólásokat, ha 2-3 napig nem nézek ide 🙂

Csak kéne egy időgép, visszamenni és megnézni, mi is történt…

 499. magamban — 2013-02-20 19:17 

Mindenesetre mocskos dolog, hogy ez a 9 ember túlélte a II. világháborút,hogy aztán valami undorító módon meghaljanak, „ismeretlen külső erők”? hatására, életük legszebb éveiben! Nyugodjanak békében!

 498. magamban — 2013-02-20 19:12 

Én azért nem szívesen alkotok véleményt erről a dologról, mert szerintem a felét sem tárták elénk a történetnek. Lehet, hogy volt ott másik lábnyom, lehet hogy több, ismeretlen helyről származó vércsepp is volt (amit persze a hóvihar „eltüntetett”, mikor az első keresőcsapat odaért), stb. Ki tudja? Az is lehet, ha a mai időkben megnyitnák (teljesen!, minden elhallgatás nélkül) az aktát, valamennyien a homlokunkra csapnánk, hogy: Hát ez a magyarázat, úristen de logikus!
Ne feledjük hogy az 50-es 60-as években még nagyon sok dolog ismeretlen volt, pl: gps vagy a mobiltelefon……Már lehet, hogy réges-rég ott van valamelyik hozzászólásban a magyarázat!
Mindenesetre érdekes, hogy nemrég a környéken meteor repült át, (lefogadom hogy narancssárga gömbszerű fények villantak).

 497. sztalker — 2013-02-20 17:54 

Az utolsó képükhöz:

http://kepfeltoltes.hu/130220/Compare_with_Aurora_Borealis_Alaska_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Talán Aurora Borealis — sarki fény (?) lehetett, ha váratlanul kitisztult az eddig vacak idő felettük és előbukkantak a csillagok, meg ez a szép természeti csoda. (Ami néha nálunk is látható ám, tiszta éjjel.)

Szóval szerintem már elkezdődhetett…

 496. gallicus — 2013-02-20 11:52 

@SLC: Vagy léggömböt, léghajót!

 495. SLC — 2013-02-20 09:31 

akkor ütést kapott = akkora ütést kapott

 494. SLC — 2013-02-20 09:29 

Közben utánanéztem pár dolognak.

A posztban arról van szó, hogy Szlobogyin és Zina kezén apró égési sérülések voltak korom nélkül.
A kormot tényleg lemoshatta a hó is.
Égést okozhat erősen sugárzó anyag is, ilyenkor kell pár nap vagy hét a tünetek kialakulásához. (Csak zárójelben: ha valakit ilyen sugárterhelés ér, azt nem lehet kimutatni GM számlálóval. Ha azonban radioaktív szennyeződés kerül a ruhájára, bőrére, azt már ki lehet mutatni, de le is lehet onnan mosni. Ahhoz, hogy az emberi test sugározzon, a szennyeződés be kell kerüljön a szervezetbe, akár nyílt sebbel, akár gőz formájában belélegezve. A helyszínen talált sugárszennyezett ruhákat áztatták, utána jelentősen esett a GM számláló által mért érték, vagyis valószínűleg radioaktív por került a ruhákra. Szerintem egész egyszerűen Krivonisenko ruháin volt ilyen szennyeződés a munkájából kifolyólag, és mint tudjuk hiánygazdaság lévén nem igazán tudtak akkoriban az emberek több rend ruhát tartani, vagyis abban ment túrázni, amiben dolgozott.)
Aztán égési sebekhez nagyon hasonló sérülést okozhat maró lúggal való érintkezés is.
És végül: ami forrást én fölleltem, abban Zina és Szlobogyin kezén fagyásra utaló nyomokról beszélnek, az is hasonlíthat az égésre. Van választék, lehet válogatni 🙂

Aztán ott vannak Ludmilla sérülései. Az orvos szerint kb 100 km/h sebesség kellett ilyen sérülésekhez, ezt gondolom nem szó szerint kell érteni, elég valami hasonló nagyságrendre gondolni. Ha a szabadesést veszem alapul, akkor Ludmilla kb 30-40 méter magasról kellett essen ahhoz, hogy 100 km/h közeli sebességre felgyorsuljon. Ott volt több méter hó, hogy felfogja a becsapódást (vagyis külsérelmi nyomok nem keletkeztek), de ha mondjuk olyan szerencsétlenül esett, hogy a mellkasát a vízmosás széle (vagy bármilyen kiemelkedő dolog) pont telibe találta, akkor érthetővé válnak a sérülései.
Zolotarjov a másik: akkor ütést kapott a mellkasára, hogy nem egyszerűen eltörtek a bordái, hanem teljesen deformálódott a mellkasa.
Kolevatov pajzsporc sérülése keletkezhetett úgy, hogy megszorongatták a nyakát, aztán miután elájult, kilökték a hóra, és hagyták megfagyni.
Thibeaux fejét küzdősportos ismerősöm szerint betörhették ököllel, feltéve ha kitámasztották, pl lenyomták a földre, és úgy ütötték meg. Miután elájult, őt kis otthagyták a hidegben megfagyni.

Akárhogy forgatom a dolgot, itt több sztori keveredik, és mindenképp látok egy helikoptert.

 493. SLC — 2013-02-20 08:46 

@gallicus: Nem erről van szó. Naplemente után kimennek pisilni. Zolotarjov ahhoz minek visz magával fényképezőt? Erre mondtam, hogy volt ott még valami a háttérben.
Aztán ott a keverés a naplókkal és a fényképezőkkel. Csak egyetlen ember vallomása alapján tudjuk, amiről úgy gondoljuk, hogy tudjuk: Judin. Ki tudja, mennyire megbízható? Lehet, hogy már előtte is tudott valamit, lehet, csak utána kapott egy vissza nem utasítható felkérést valamelyik szolgálattól, hogy mondja ezt vagy azt.

Hé, megtörtént egyáltalán az incidens, vagy csak KGB-s dezinformáció az egész???

 492. gallicus — 2013-02-20 08:07 

@SLC: Több fényképezőgép is volt, nem csak Zolotarjové. A turistaút látszatát fenn kellett tartani, de a kutatómunkához is kell fényképezőgép. Azért 59 nem volt olyan nagyon régen és egy fényképezőgép, főleg a SZU-ban, ahol azt fillérekért árulták – mint szinte mindent – nem egy nagy szám.

 491. gigabursch — 2013-02-20 07:24 

@Bigjoe(HUN):

Ízlés nem vita tárgya.
🙂

Személy szerint annak mindenképp örülök, hogy a korlátaink mellett mégiscsak el tudunk menni több ösvényen elég messzire.
Hogy melyik lesz a jó?
Majd kiderül.

 490. SLC — 2013-02-20 00:20 

Láttam egyszer régebben egy ismeretterjesztő filmet, amiben az egyik Polgár lány volt a kísérleti alany, talán a Judit, nem emlékszem.

A dolog arról szólt, hogy Judit ült egy kávézóban, és nézett kifelé az ablakon. Odakint elhaladt egy furgon, aminek az oldalára sakktáblát festettek, és egy játszma állását felrajzolták rá. Judit csak egy pillanatig látta a furgon oldalán a képet,és az volt a feladata, hogy az előtte lévő táblára pontosan kirakja ugyanazt az állást.
(Jól van, jól van, mindjárt jönnek Gyatlovék is, nyugi!)

A kutatók azt tapasztalták, hogy ha egy létező, valamikor lejátszott partiból vettek ki egy tetszőleges állást, akkor Judit hibátlanul fel is tudta állítani a sakktáblát. Amikor a stáb véletlenszerűen feldobált pár figurát a táblára, akkor Judit nem tudta pontosan ugyanazt az állást felrakni a saját táblájára.

Ebből az a következtetés vonható le, hogy az ember agya mintákban gondolkodik. Ismerős minta, sikerül reprodukálni, véletlenszerű minta…

Szóval minél jobban beleásom magam ebbe az ügybe, annál inkább úgy érzem magam, mint Polgár Judit, amikor a megpillantott táblán esetleg csak egyetlen királyt lát. Keresi a másik helyét, de nem tudja hová tenni. Akárhogy nézem a darabokat, nem akarnak összeállni. Valami zavar az egészben, és nem tudom mi. Addig mind eljutottunk, hogy van közelítően jó elméletünk, de nem tökéletes egyik sem. Valami ezzel az egész üggyel kapcsolatban nincs rendben.

Ha ilyen problémával találkoztam eddig, összeszedtem annyi adatot, infót, amennyit csak bírtam, aztán hagytam a tudatalattimat dolgozni, és találtam megoldást. Az is lehet, hogy csak kitaláltam valamit rá – fantáziám az van 🙂 -, de valamiféle válasz jött. Most azonban csak kukaság van, és az a kellemetlen zavaró érzés.

Mintha ezek a darabok nem is egy képből valók lennének. De akkor mit keresnek egyazon dobozban?

 489. SLC — 2013-02-20 00:13 

@gallicus: És Zolotarjov ehhez még fényképezőgépet is vitt, amit a nyakában meg is találtak májusban. Hát… 😀

Volt ott valami más is, attól tartok.

 488. tiboru — 2013-02-19 17:56 

@sztalker:

Hát bocs, de az a valaki nem látott még villámcsapás által sújtott emberi testet. Egy átlagos „villámban” (vagyis elektromos kisülésben) az áramerősség meghaladja a 10 ezer (!) ampert, az pedig – hogy finoman fogalmazzak – nem vízhólyagokat csinál. Arról végképp nem is beszélve, hogy minden villámcsapásnál van ki- és belépési nyom a testen (az úgynevezett áramjegy), ahol jellegzetes alakú bőrelhalás van, amit egy kórboncnok kábé 5 másodperc alatt észrevesz.

 487. sztalker — 2013-02-19 17:41 

Égési sérülések a testükön kérdéshez:

Villámcsapás.

(Nem mindenkinél, persze, de azért lehet, hogy párukat bevonzotta.)

Ez nem az én ötletem, ma hallottam vkitől, és lehet benne vmi.

De nem végezhetett mindenkivel, az is biztos. És nem úgy.

 486. gombob — 2013-02-19 16:07 

@gallicus: Igen, én is erre céloztam, vagyis hogy megoldva, miért is mentek volna ki.

 485. gallicus — 2013-02-19 16:00 

@gombob: Pedig ott van a szövegben, hogy 1 vagy 2 fiú vizelni ment ki a sátorból!

 484. gallicus — 2013-02-19 15:55 

Elolvasva a ermaktravel-es anyagot csak megerősödik bennem, hogy a KP.ru részére készült film jár legközelebb a megoldáshoz, hiszen itt is olvashatjuk, hogy 59 májusában Szverdlovszktól néhány kilométerre lőttek le egy U2-es kémrepülőt. Bizony ez a terület a legfontosabb célterülete a nyugati felderítésnek. Lehet alacsonyan szállni, oldalról erdővel fedett és északról nagyon hosszú a határ, amit képtelenség ilyen repülő objektumokkal szemben őrizni. Az Ural pedig a szovjet-orosz haditechnika központja, hiszen a nagytávolságú repülés beveztéséig nagyon biztonságos hátország volt. Még azt sem zárom ki, hogy ezek a fiatalok titkos küldetésben, megfelelő felszereléssel (amiről nincs természetesen beszámoló) mentek figyelni ezeket a mozgásokat. Ne felejtsük el a csapat tudományos összetételét! Rádiótechnikusok, fizikusok és Zolotarjov a KGB-s. Bizony találkozhattak léggömbel, léghajóval is, amin diverzáns(-ok) voltak és akár ők is lelőhették a gépet, ami kigyulladt és leesett. Ne feledjük a 11 hulláról szóló jelentést sem, valamint a filmben bemutatott anyagmaradványokat! Egyébiránt mindenben fenntartom a 461 hrsz-ben írtakat!

 483. gombob — 2013-02-19 15:27 

Olvastam egy oldalon:

„Ha ön is úgy tudja, a fagyos kezek-lábak hátterében a rossz vérkeringés áll, rosszul tudja. Ilyenkor valójában egy teljesen természetes folyamat játszódik le, ami a nőknél lényegesen gyakrabban és hamarabb jelentkezik. Tudja, miért?

Mikor az emberi test bőre lehűl, akkor értelemszerűen fázik. Mint Michael Tipton, a Portsmouthi Egyetem fiziológia professzora a Daily Mailnek elmondta, a bőrfelszín alatt nem egész egy milliméterre találhatóak a hőérzékelő receptorok, ún. termoreceptorok, melyek a hőmérsékletváltozásra reagálnak. Normál esetben a bőrt a kapillárisokban lévő vérkeringés tartja melegen, azonban amikor a termoreceptorok hideget érzékelnek, az adott területet érintő keringést (azaz a meleget) az ott futó hajszálerek összehúzásával más útra terelik: a test belseje, a szív, tüdő, agy illetve más létfontosságú szervek felé

A nőknél azonban annyiban más a helyzet, hogy náluk ez a folyamat már a legkisebb hideg hatására is bekövetkezik – és mindezek hátterében a hormonok állnak.

Mint azt már több vizsgálat is kimutatta, ha pár kísérleti alanyt alacsony hőmérsékletnek tesznek ki, akkor a nőknél sokkal hamarabb bekövetkezik az erek összeszűkülése, mint a férfiaknál. Ráadásul amellett, hogy lényegesen gyorsabban hűlnek le, lassabban is melegednek fel, ezért van az, hogy még jóval azután is fagyosak a végtagjaik, hogy hazaértek a téli levegőről.

A nőknél az ösztrogén szabályozza a perifériás erek működését, és e hormon magas szintjének köszönhetően ők lényegesen érzékenyebbek a hidegre. Ennek köszönhető, hogy a nők testhőmérséklete akár a menstruációs ciklusuknak megfelelően is változik (ennek hátterében egyes, egyelőre nem bizonyított elméletek szerint az állhat, hogy a női szervezet így védelmezi terhesség esetén a testben fejlődő magzatot a hőhatásoktól).

Mindezek mellett ott van az a tény is, hogy a nők 10 százalékkal több testzsírral rendelkeznek, mint a férfiak, ami hőszigetelő hatású, ráadásul ez a szigetelés mindkét irányba működik: minél több zsír van valakin, belső szervei annál védettebbé válnak, mivel a zsírréteg a test hőleadását is gátolja. Ezért van az, hogy a túlsúlyosabb embereknek alacsonyabb a testhőmérsékletük, tehát eleve kevésbé fáznak.

Tipton professzor szerint erre vezethető vissza az is, hogy több a szívroham a téli hónapokban. Amikor ugyanis valaki fázik, a véráramlás a végtagokból a test közepe felé irányul, a szervezet pedig erre reagálva némi folyadékot választ ki, hogy helyet tudjon csinálni a megnövekedett vérmennyiségnek – ezért is jelentkezik általában vizelési inger, ha valaki hosszabb ideig didereg. A baj csak az, hogy a folyadékvesztéssel együtt megnő a véralvadás veszélye is, ami pedig szívproblémákhoz vezethet.”

Nekem ezzel kapcsolatban az jutott eszembe, hogy akár valamelyik lánnyal kapcsolatban bekövetkező súlyos rosszullét, és rajta segíteni akaró többiek hirtelen reakciói keverhették őket akár a végzetes helyzetbe. Bár írta valamelyik későbbi jelentés, hogy „nem volt aktív” nemileg egyikük, de ezt úgy is lehet érteni, hogy nem történt nemi erőszak, de pl. lehetett terhes már korábbról. A bekövetkező hirtelen extrém hideg ezért jóval súlyosabb hatással volt elsőként a lányokra, vizelési inger a felöltözött fiúknál kipipálva. Aztán jön valakinél, vagy többeknél egyszerre a szívroham, káosz, futkosás, kihűlés, halál.

 482. Bigjoe(HUN) — 2013-02-19 13:14 

Az egyik képen a gumitömcsi úgy fest, hogy simán lehet egy rakéta alkatrésze.

és akkor:
Ha egy rakéta hajtóműve felrobban az még nem biztos, hogy beindítja az esetleges atom töltetet.
Viszont szép égi jelenség, mivel ballisztikus a rakéta, így a hajtóműve – emlékeimn szerint- csak a pályára állásik működik, utána csak „suhan”, nincs tűzcsóva, füst, stb.
Viszont ha valami műsz. meghibásodás miatt a levegőben vagy a földközelben felrobban – mondjuk a hajtótöltet nem égett el teljesen – egyszer csak a maradék „PUKK”.
Ez lehettet egy olyan fény és hang hatás (a domborzat kellően felnagyította, eltorzította) ami beindíthatott egy pánik szerű menekülését. (a robbanás okozta légnyomás akár okozhatott sérüléseket is?!)
A sugárszennyezést az magyarázza, hogy a nuk.töltet nem indult be, de mintegy „piszkosbomba” szennyezte a környezetet és az embereket.

(A sátorlakóknak volt fogalmuk arról, hogy mi is történhetett: hiszen látták az égről lehulló darabokat, voltak ismereteik a nukleális és rakéta technológiát illetőleg.)

Általában a kilővéseket folyamatos felügyelet mellet teszik és teszik most is.
Rövidesen ott volt az illetékes KGB/GRU csapat, talán azokat akarták meglesni/észlelni a fáról.

A KGB/GRU csapat pedig tette a dolgát, takarított. Mind a rakéta maradványait, és talán az embereket is. Persze lehet, hogy csak „rámértek” az egyes emberekre a GM számlálóval, aztán legyintettek egyett és elmentek.

A többit rábízták a hidegre (ha vártak 1-2 órát láthatták ahogy megfagynak) + a farkasokra (Ez utobbiak viszont nem teljesítették a hazafias kötelezettségüket, amiért később inditottak is egy megtorló farkas vadászatot:)

 481. Bigjoe(HUN) — 2013-02-19 12:54 

A helyszínen talált tárgyak között van olyan ami egy rakéta alkatrésze is lehetett.pl: a gumitömítés.
Az R-12 Dvina még nem volt egy megbízható konstrukció.

Van ezekről a talált tárgyakról valahol valami?

 480. Bigjoe(HUN) — 2013-02-19 12:45 

@gigabursch:
Köszi a linket, ez emgem megerősít abban, hogy ott és akkor nem volt olyan szél ami felkapta volna az embereket.

 479. chph — 2013-02-19 12:40 

@gigabursch:
hát, lehet, mint minden, ehhez nem elég az áramlástani ismereteim, elfogadom az érvelésed 🙂

 478. sztalker — 2013-02-19 11:52 

Megcsináltam rajzban, mert a gépelést nem engedte, bocs.

A két robbanási hullám alakzata akkor ilyen lenne (szerintem):

http://kepfeltoltes.hu/130219/Pusztitasi_alakzatok_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 477. sztalker — 2013-02-19 11:37 

@gallicus:

Haladó robbanási centrum nem valamiféle kúpot v. amolyan kúpos ellipszioid-szerű (homorú v domború cukorsüveges testet képzelek el most) alkot a levegőben, aminek a földfeszínen a vetülete (rombolási zónája) gyakorlatilag egy hosszúkás háromszög lehet?

Most pl. egy hangrobbanás földi pusztítását írtam le. Igaz,a vákuumbomba ereje „befelé” hat (szív),de nem az is ilyen „háromszögletű-forma) pusztítási zónát okozna?

A halottak egy vonalra „FELFÜZVE” fekszenek, a fenti robbanástól nem inkább szanaszéjjel kéne lenniük?

Átvonuló (gyors) robbanási palást:
X
X X
X X
X X
X X

Djatlov:

xx
xx

xx

x
x
x

 476. sztalker — 2013-02-19 10:54 

@gigabursch:

Merszi, kamerád!
🙂

Még annyit, (de nem neked, bocs), hogy senkit sem akartam még szegény Torricelli bácsival (aki amolyan „alvállalkozó” v. beszállító is lenne ebben a buliban, ugye) bizergálni, mer’ akkor még jobban megutálnátok a fizikát — meg engem is…

(De egy fedélzetmester a főnökük: „Don” Coriolis. Alul-felül.)

😀

Mindenesetre akit érdekel, annak itt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1kuum

Házi Feladat nem lesz.

Megkegyelmeztem.

 475. gigabursch — 2013-02-19 10:43 

@gigabursch:

Itt van néhány fogalommagyarázat.
http://www.viharcentrum.hu/hu/hu/viharlexikon/

 474. bobby — 2013-02-19 10:12 

@almoragh:
Nekem is egy emberi alaknak tűnik.A fény lehet,hogy egy fejlámpa?

 473. gigabursch — 2013-02-19 08:03 

@sztalker:

Ugye már fentebb írtam a vákum bombáról, mint elméleti lehetőségről.

Csal felvetődött bennem, hogy az elvtársak egy épp meteorológiailag zavaros időszakban innen 10-20 km-re kipróbáltak egyet, mely véletlenül pont a légtömegleáramlás – Djatlovék – bomba szempontjából egy egyenesben voltak.

A levegő épp jött, mert az amúgy is szokott jönni.
Csak most épp huzatot kapott és ha már jön valahonnan valami, hát akkor az aztán nagyon fel tud gyorsulni.

S kész a baj.

Magyarán elvtársak felé ment a jelentés
– A Bomba fasza nem halt meg senki, a kísérleti területen történt néhány viharkár.
két nappal később:
– A gyerekek eltűntek. Kik? Akik bejelentkeztek úgy két hete, hogy innen húsz km-re kirándulnak…
Pár nappal később a nyomozók:
– Fura események történtek, nem tudjuk megmagyarázni.
S még csak rosszindulatot sem kell feltételezni, mert nem tudhatták az összefüggéseket.

S még egy mindenki által jól ismert, csak fel nem fogott adalék.

Szép nyári délután, kora este. Baráti társaság kint a szabadban (pl. vizitúra, bográcsozás, stb.).
Egyszercsak besötétül az ég és el kezd dörögni…

Eddig mindenki ismeri, de most tegye fel a kezét, aki már megfigyelte a lentebbi eseményeket.

Amíg a szél kisebb nagyobb lökésekkel a viharfelhő felé fúj, nincs semmi különös, csicseregnek a madarak és néha dördül az ég.

Egyszercsak csend lesz, megáll a levegő és minden madár elhallgat.

S hirtelen megfordul a szél, már a felhő felől jön, s pillanatokon belül ott az orkán, ami pusztít úgy 3-5 percig, ,közben esik egy kis jég, meg jó sok eső, majd átmegy nyugis szitálásba, végül eláll és kisüt a nap.

Namost:
Tegye már fel a kezét aki ezt megfigyelte az első harmadáig…, a másodikig…, majd a harmadikig… bezárólag!

Az első harmadban a felhő a maga konvektív feláramlásával szívja fel a levegőt. Egyszercsak beáll egy pillanatnyi csend (adott helyen), mert maga a felhő is mozog mindig abba az irányba, ahonnan fel tud venni légtömegeket önnön felemelkedéséhez, lehetőleg nedveset. Ezt követően a felhő magja alatt beindul a leáramlás, amely a földhöz ütődve elfordul és a tereptárgyaktól ütköződve hol felgyorsul, hol meglassul.

S ez csak egy hitvány nyári vihar itt a Kárpát-medencében. S mégis fel tud kapni embereket és a földhöz tud vágni.
(A fronthoz kapcsolódó viharok is sok szempontból hasonlóak)

Ahol nagyobb tere van játszásra, ott kialakulnak a léghengerek, amelyek tereptárgyakon megfordulva tornádóvá alakulnak.

Mostanában éltünk meg itthon is télen zivatart, de ez felénk ritka.
Nem szívesen ülnék egy blizzardban vagy egy buránban, ha épp lecsap (ugyanaz a kettő tudomásom szerint, csak másik tájékon).

S végül mégegyszer:
Hány emberben tudatosult, hogy amíg a szél a felhő felé fúj nincs gond, de azért addig oltsuk el a tüzet, amíg gond nem lesz és legyen időnk behúzódni valahova, mire megfordul a szél?

 472. gigabursch — 2013-02-19 07:38 

@sztalker:

🙂

 471. gigabursch — 2013-02-19 07:38 

@chph:
A fák cv értéke sajnos nem olyan egyszerű.

Ráadásul ha végiggondolod, akkor nem egy merev testet fúj körbe a szél, hanem egy izgő-mozgó valamit, amiről egy rakat örvényleáramlás van (melyeknek az összterhelése jóval kisebb, mint az egybe nagy fa alakjának.) Ezért marad egyben a fa, vagy marad talpon iszonyatos szélrohamok mellett is. Persze ott is van az a széllökés, amely tönkremenetelhez vezet.

Ha megnézed a modern hajóépítést, még mindig a 60-70 éve felfedezett mikorbarázdákkal küzdenek, hogy csökkentsék az alaki ellenállást, a húzott hullám tömegét.
De ezt egy merev testen csak egy terheléshez és egy sebességtartományba tudják beélesíteni, mert túlságosan dinamikus a rendszer. Szemben a természettel, ahol a nagysebességű halak és cetek hámszövete ezt néhány évmillió alatt már kidolgozta, pusztán génmanipulációkkal.

Visszatérve:
S itt jön be Bernoulli és az áramlástan másik „aljassága”.
Nem elég, hogy áramlástani szempontból már alkalmas valami arra, hogy felkapja a szél, de a mozgó test mögött lévő állandóan változó leáramlások azok, amelyek igazán „felemelőek”, hasonlóan a repülőgép vagy a madár szárnyához. Ha megnézed a profi vitorlásversenyeket, és nézegeted, hogyan feszítik a vitorla hasát, elég érdekes látványhoz jutsz, de itt is a nyomáskülönbség maximalizálása a legfontosabb.
Hogy a természet mennyire meglepő: Matematikai levezetéssel bebizonyítható, hogy akkora tömeggel és akkora szárnyakkal, amekkora egy dongónak van, képtelenség a repülés. Erre mit mond a Jóisten? Keveset tudtok még a fizikáról. Aztán csak jöttek a nagysebességű felvételek, meg a szélcsatorna (nem vicc, több áltudományos csatornán láttam már őket), és nem a szárny által megmozgatott légtömeg, hanem a leáramlások viszonya az ami a dongót megemeli..

 470. morat — 2013-02-19 02:59 

@tiboru:

Kössz Tiboru, hogy fölelevenítetted ezt a forrást!
Újabban egyre inkább occam borotvája felé (=emberi gyilok) haladok, merthogy utolsó napi naplókból:
Jan 31: „… Took the same beaten Mansi trail. So far we walked along the Mansi trail, which was passed by a deer hunter not long ago. We met his resting stop yesterday, apparently. …”
Vagyis kb: „Ugyanazt a kitaposott manysi ösvényt használtuk. Eddig a manysi nyomon haladtunk, amit egy szarvasvadász keresztezett nemrég. Látszólag megtaláltuk a pihenőhelyét”
Milyen szarvasvadász az, amelyik keresztez egy manysi ösvényt? Röviden: nem manysi (nem az ő útvonalukat használja). Ki más vadászik szarvasra amarra, mint a manysik? Senki. Ez a tag nem szarvasvadászat ügyben járt arra. Viszont éppen akkoriban, mint ők.

Ugyanebből a forrásból:
„(31st January- Dyatlov group leaves some of their gear in a forest on a platform set high above ground (known as „labaz” or camp base)”
„(Január 31-én a Gyatlov csapat hátrahagyja felszerelése egy részét egy magasan a föld fölé emelt emelvényen, amely „labaz”-ként vagy bázistáborként ismert)”

Vagyis visszatérve méltánytalanul elfeledett 205. kommentem gondolatmenetéhez:
1) Szarvasvadászunk, aki talán inkább valamiféle csempész otthagy valamit az emelvényen. Pl. csempészáru Szibériából(ba), esetleg egyenese a gulágra.
2) Az arrajáró manysik elviszik, mert a saját rakhelyükön van. Esetleg a srácok viszik el.
3) Szarvasvadászunk látja, hogy eltűnt a cucc, és látja a friss nyomokat.
4) Utánukmegy, hogy visszaszerezze a holmit. Mivel nem is náluk van Gyatlovék nem tudják odaadni. Mire azonban ez kiderül már eldurvult a helyzet: több sebesült/halott is van. Már nem lehet visszafordulni, a maradék négyet is megöli(k) a vízmosásban.

A kérdés: ki volt a szarvasvadász?

 469. almoragh — 2013-02-19 00:57 

Az ominózus fotó nekem egy ökölnek tűnik. Épp üt valaki, lehet még egyet kattintani, tökölni már nem… Persze olyan homályos, hogy bármi is lehetne.

Nem tudom, miért, de ez a téma már azóta makacsul foglalkoztat, hogy elolvastam a cikket. Egy csomó mindent ki lehetne zárni észérvek alapján – vagy legalábbis megállapíthatjuk, hogy nem valószínű felvetések -, de egyik teória sem ad magyarázatot minden részletre. Megintcsak a sátorra és a fa alatt rakott tűzre gondolok.

Sztalker elképzelése talán az, ami a legtöbb kérdésre választ adhat, de mindet az sem magyarázza, no meg nem is értünk a dolog fizikai részéhez. Az előbb leírtam, hogy abban mi a furcsa a számomra, de hát tulajdonképpen épp ugyanazt furcsállom, mint bármelyik másik elképzelésnél.

Most láttam ezen az angol nyelvű oldalon – említettétek is, csak nem emlékeztem rá -, hogy a jelek szerint épp ettek, amikor szétszaladtak. Ez akkor nem pánik ébredés után… És megint ott vagyunk, hogy miért vágták ki a sátrat.

Szörnyű, tudom, vannak és voltak is nagyobb tragédiák, sajnálom is ezt a kilenc kölyköt, de borzasztóan izgat, hogy mégis mi a túró történhetett velük.

 468. SLC — 2013-02-19 00:06 

@csubakka: Erre az a válaszom:
– nem hivatalos titkosszolgálati munka volt (pl. egy GRU tiszt Kínának dolgozott). Az elkövető tudta, hogy nyomozni fognak, és azt a látszatot akarta kelteni, hogy valamiféle természeti erő áldozatául esett a csapat.
– szüksége volt valamire a sátorból, így a túrázókat el kellett onnan távolítania, de úgy, hogy ne vigyék magukkal a cuccaikat, sőt lehetőleg hamar fagyjanak meg.

Erre ideális az esti időpont, lefekvéshez készülnek, alig van rajtuk ruha, cipő egyáltalán nincs, és elég jól rájuk lehet ijeszteni.

Ha hivatalos munka lett volna, akkor úgy történik, ahogy mondod.

 467. SLC — 2013-02-18 23:49 

@tiboru: Te Tiboru, én az elejétől ebből dolgozok 🙂
Azon a fotón képszerkesztővel már minden szűrőt kipróbáltam, de sehová nem jutottam. Nem vagyok szakember sajnos. De az sem biztos, hogy segítene, gondlom ők is ízekre szedték.

És SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY: a freeblogos cikkel együtt átléptük a 2000 hozzászólást 🙂

 466. SLC — 2013-02-18 23:45 

@sztalker: A dokufilmben amit most néztem, azt mondták Gyatlovról (valaki aki személyesen ismerte még akkor), hogy jó sportoló, igen erős ember, jó humorral, segítőkész, de amikor túrát vezetett, akkor hatalmaskodó lett, kemény, parancsoló stílussal. Ha jól értelmezem, fel is lázadtak ellene.
Szóval igen, nekem is itt van problémám, hogy nem ismerjük őket, alig tudunk róluk valamit, így képtelenség kiszámolni, ki hogyan viselkedett egy stresszhelyzetben.
Kéne egy látnok…

 465. tiboru — 2013-02-18 22:41 

No, az eddigi talán legteljesebb (angol nyelvű) oldal azok közül, amelyek a Djatlov-üggyel foglalkoznak. Rövid életrajz minden résztvevőről, egyesekről hosszabb, exkluzív helyszíni fotók, boncolási jegyzőkönyv-másolatok a sérülések részletezésével, a csoport naplójának részletei, sőt, még konteókat is felsorol. Szerencsére ez is a poszt után íródott (ha jól látom, kábé egy évvel ezelőtt), úgyhogy van alibim :-).

Külön felhívom a figyelmet a csoport fényképezőgépében talált utolsó fotóra…

Aki ráér, a kommenteket is olvasgassa, mert érdekes kiegészítések és felvetések vannak azok között is.

http://www.ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/Kholat%20Syakhl.htm

 464. chph — 2013-02-18 20:52 

@sztalker:
Oké, elfogadom. Az ilyen stresszhelyzetes dolgokkal csak egy baj van, nem tudunk 60 évvel ezelőtti fejjel gondolkodni! Hát még az akkori SZU fejjel…

 463. gallicus — 2013-02-18 20:45 

Diverzáns behatolásra is nagyon alkalmas volt, mert nagyon alacsonyan ment, radar még nem látta, szem már nem látta!

 462. gallicus — 2013-02-18 20:44 

A robbanási centrumnak nem kell feltétlenül egy pontban állnia, az haladhat is közben! 1959-ben vagyunk, a III. világháború készülődik, kubai rakétaválság stb. Harcászati szinten minden oldalon minden előfordulhat. Beléphet ténylegesen a lassan haladó, de közben égő, majd robbanó léggömb, léghajó is, aminek a hangjától megijedhettek a sátorban és ezért törtek ki a jó melegről – elmondás szerint 3 kályhaszerűség is működött a sátorban – és kezdtek el futni előle, ki ahogy tudott! Azidőtájt ez a léggömbözés amúgy is nagyon bejáratott út volt, pl. Magyarországra is így küldték a szórólapokat nyugatról az 50-es években.

 461. sztalker — 2013-02-18 20:05 

@chph:
Ha tudnám, megmondanám, hidd el…

Ilyesmiket gondolok (nem tudom, csak elképzelem):
Vitatkozhattak arról is, hogy mi ez a jelenség, gondolom, és volt köztük egy idősebb (Zolotarev, 37 éves), aki esetleg már koránál fogva is hallhatott, láthatott egy s mást azért a hegyekben)például az ilyesmi szelekről, és például kerek perec leparancsolta a csapatot erről a lejtőről, mintegy megpuccsolva Djatlovot, a vezetőt.

Van egy döntési helyzet. Nem lehet kompromisszumos kimenetele, vagy az egyik, vagy a másik döntést kell alkalmazni (nem lehet „keverni”, ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit, ugye), vagy lemegyünk, vagy maradunk.

Ha a vezető döntésképtelen (ez mindig veszélyes!), valaki figyelmezteti őt és könnyen lehet hiúsági kérdést csinálni abból, hogy kinek, milyen döntéshez van joga, ki az igazi főnök.
Tipikus stresszhelyzet, lehet, hogy először kerültek AZONNAL komoly meghozandó döntés elé, amit nem láttak át azonnal. Tehát nem másnapi útvonaltervezés, vagy, hogy ki mosogasson stb, hol lesznek raktárak, most akár több részre is szakadhatott a csoport, ki-ki a maga álláspontját védte. Nem tudom. Kéne ismerni az igazi jellemüket, nem csak az ilyen-olyan titkosszolga gyanússágukat firtatni, mert a hegyen az igazi jellemed fog számítani vészhelyzetben, nem a rendszerhűség.

Ilyen, személyiségprofil adatokat hiányolok, mert EZ AZ IGAZI jellemrajz. Tobb szeméályeset kellene tudnunk róluk.

Nézzétek meg a Costa Concordia „keptöndzsekket”, milyen egy fess ember. Volt.

Nem mindenki alkalmas döntést meghozó vezetői beosztásra, és ha ez ott derült ki, akkor az igen kellemetlen lehetett. Mert a döntés halogatása rontotta az esélyeket. Még a rossz döntés is jobb, mintha nem tudsz dönteni. Az a legveszélyesebb, a döntésképtelenség. A lényeg, hogy dönts végre valami mellett.

 460. sztalker — 2013-02-18 19:27 

@gallicus:

A meteorok messziről, „ezerkilométerekről” látszanak, nem helyi jelenségek. Ha meg ott csapódott volna be, lenne kráter. És ha földbe csapódik v. a föld felett robban fel (ilyen is lehet, igen!), a helyi vegetáción az azért meglátszana, pl sugárirányú fakidőlésekkel az epicentrumból. Ha kicsi, nincs pusztítása, csak ott ahol becsapódik (de ott se sok kárt okoz, lásd pl tetőt áttör egy házon. Ha viszont nagy, még a szeizmológusok is dzsipbe vágják magukat rögtön, hogy megnézzék, milyen jó kis földrengéd történt.
Sőt, utána be lehet azonosítani a pontot a rengésadatok alapján, és kijönne egy cellaérték. Nagyobb városokban biztos volt azért szeizmográf, nem kell sok pont ahhoz, hogy leszűkítsék a kört egy kisebb területre.

Vagy kágébés meteor volt. 🙂

A gáz, ha ellobban nem hagyna égési maradványokat óriási területen? Ez már az erdőt is megperzselhetné. Ha gáz a felszín felett égeti el az oxigént, az tképpen a vákuumbombás alverzió, és valójában képes lehet szerintem ilyen hatásra (végeredményre) de akkor a nyomainak is egy centrális, egy pontból kiterjedő hatást kéne mutatnia a földön (szintén sugarasan kidőlt fák).

Nekem a holttest-csoportok kiadnak egy vonalat (v. enyhe ívet,„sikánt”), egy robbanás jobban szétszórta volna az emberek testét. Gondolom.

De mindenképpen valami lokális, helyi hatás, erő, ami nem volt annyira látványos, hogy messziről könnyen lehessen észlelni. Ilyen robbanások bevilágítják az eget, éjjel meg különösen látványos lehet.

 459. bobby — 2013-02-18 19:23 

@sztalker:
De volt olyan,akihez végig le lehetett követni a lábnyomokat a nagy fenyőtől.Akkor Őt nem kapta fel a szél?

 458. sztalker — 2013-02-18 18:56 

@almoragh:

Köszi a kérdéseket, sajnos nem tudok sokkal többet mondani neked (nektek, pontosabban), mert ide már tényleg modellezés meg fizikus kell (valódi, egy tanszékről, nem műkedvelő és szakbarbár), aki felelősséggel tud válaszolni a jogos, érdekes és egymással ellentmondásban álló kérdéseitekre. Meg az enyémekre is, naná.

Én nem tudom magamra vállalni ezt a felelősséget a te esetedben (sem), csak elindítottam egy (lavína helyett :)) egy ilyen teória-szálat. De meg fogjuk majd találni a mi embereinket, ha eléggé kitartóak vagyunk, hogy remélem, hogy minden szálat elvarrjunk.

A sátor lehet, hogy már gyárilag is szakadt lehetett ott, láthatatlanul, és hát istenkém, most jött el az az idő…

Azért sem szívesen hagyhatták el sátrat, mert minden értékes cuccuk ott volt, vitatkoztak, hogy mi a fenének menjenek le, ha majd úgyis vissza kell jönni? Nem lesz itt baj, se nagyobb szél, se lavína, ne majrézzatok má’. Ha valakinél fényképezőgép volt (ez akkor luxuscikk volt, gondolom, afféle státusszimbólum), és az illető nem akarta a lavína alól kiásni később törötten, hát elvitte magával. (Te nem ezt tennéd a mobiloddal v laptopoddal? Biztos, ami biztos…)
Ez speciel épp azt mutatja, hogy túl nagy életveszélyben azért nem érezhették magukat. Vagy nem?

A lábnyomok. Megmondom őszintén, nem tudok a havas kristályszerkezetek, rétegek fizikájáról semmit, én a dinamikus dolgokat csíptem, és tudtam elképzelni a fizikában (amúgy se vagyok reál-területen :)), ezek inkább a hőtanhoz tartoznak (szerintem), és ide is szaki kell.

De! De amikor ti „szélről” beszéltek, az nem „az” a szél, szerintem, amiről én szoktam beszélni, vagy amiket rajzoltam. Ők a felettük átsuhanó „óriáskígyóval” sosem találkoztak közvetlenül, az a fejük felett húzott el, és nem ez, és nem is a szívóhatás maga (mert az fent, több száz méter magasan volt erős csak igazán!) ölte meg őket, hanem annak örvényei voltak halálosan dinamikus kis hóhérok. A lejtő fölött, már középtájon(???)ők igazán ezzel találkoztak — előbb gyengébben, majd egyre erősödve, gondolom. Ezek PÖNDÖRÖDŐ (ez a jó szó, igen!), felcsavarodó örvények, HÉJAK, és ténylegesen képesek ilyen SPIRÁLT is csinálni, azt tehát megerősíthetem, hogy nem olyasmi vízszintesen az arcunkba fújó egyenletes erőhatást kellene elképzelnetek, fiúk, mint ahogy esetleg a táblára felrajzoltak krétával vízszintes vonalakat és azok szűkülnek, kicsit „daueresebbek” ondoláltak lesznek stb.
Nem, ezek gyorsan forognak és ki tudja, hogy egy félig szilárd havas felszín FELETT mi a fenét is okozhatnak? (A fizikus biztos tudja.) Tehát itt szerintem nem betemette lassan a hó a lábnyomokat (ahogy elképzelnénk egy ilyet pl. egy elhagyatott sarki állomás sátrai előtt, mint a filmekben ahogy napok alatt GYŰLIK RÁ A RÉTEG, ÉS FÚJJA BELE a mélyededésekbe a szél a fehér hóáradaton, míg fel nem tölt lassan mindent, hanem valami öriási „MÁGIKUS HENGERT” v mit tudnék elképzelni, ami inkább KISZÍVJA, MÉG A LÁBNYOMBÓL (kicsi lyukakból is) a levegőt, tehát egy pörgó-forgó porszívófejet (megvan, szabadalmaztatom! kösz a tippet, almoragh, haver vagy, hű, már megyek is levédetni a szabadalmiba, lesz itt suska!!! :)), ami szerintem még MÉLYÍTHETTE is ezeket a lábnyom-bemélyedéseket. De ebben nem vagyok biztos, tényleg áramlástani prof kellene már ide közénk.

Én mindenesetre ílyennek képzelem el ezt a jelenséget, amikor a földön végiggördül.

 457. gallicus — 2013-02-18 18:56 

Nem olyan isten háta mögötti terület ám ez! Egyrészt az Ural ezen része haditechnikai kísérleti terep régóta, hiszen mint már írtam itt található Nyizsnyij Tagil, a fegyvergyártás egyik központja és ezen kívül is számtalan hadiüzem települt az Uralba. Tehát valóban nem lehet a diverzánsok megjelenését sem kizárni. A másik ok: a szénhidrogének ezidőtájt kezdődő kutatása is ezen a területen, amelyben szintén több szolgálat lehet érdekelt és az áldozatok nem eltüntetése akár figyelmeztetés is lehet: vigyázat, figyelünk. Egyébként nem kellene a SZU védelmi rendszereit lenézni. Természetesen mindig is volt megfelelő katasztrófavédelmi szervezet az országban. Nem is igazán értem ezeket a megjegyzéseket, mintha még mindig a nyugati propoganda beszélne a gonosz birodalmáról. Felmerülhet egyébként néhány orosz hozzászóló véleményének megfelelően a metanol is, mint a baleset okozója, valamint a tüzes ggömbök rejtélye az égen, amit pont most igazol a meteor becsapódása. Nem lehet az véletlen, hogy ezen a területen már minimum 2 nagy erejű meteor becsapódásáról tudunk, ami jelentheti azt is, hogy ez a terület bizonyos meteorrajok keringési irányába esik és csak hajszálon múlik, hogy hol és hogyan robbannak ezek fel és milyen kárt okoznak.

 456. chph — 2013-02-18 18:10 

@sztalker:
Oké, TFH a sátornál nem volt szívóhatás, akkor mi a rudinak mentek ki a sátorból? Bent vacognék, és imádkoznék ne kapja fel a sátrat a szél, max megpróbálnám lesúlyozni, bármi

 455. chph — 2013-02-18 18:09 

@csubakka:
Persze, kivéve ha két titkos ügynökség harcáról van szó. És nincs idő a rendes takarításra….

 454. almoragh — 2013-02-18 17:52 

@sztalker:
Jó ez, én sem értek hozzá, de eddig ez az egyik legmeggyőzőbb (nem konspirációs) teória:)

A titkosszolgálati vonal nekem sem szimpatikus igazán, akkor soha többet nem hallottak volna az áldozatokról, illetve maximum annyit, hogy egy lavina vitte el őket, aztán kész.

Az UFO-s vonal mellett és ellen is nehéz érvelni, mert erről nem tudunk semmit (ugyanez igaz a benszülött fekete mágiára és a többire). Ezen a vonalon maximum a „vannak UFOk” és „nincsenek UFOk” vélemények ütközhetnek, de ez nem valami konstruktív.

A hadsereg kísérleti fegyvereire is ugyanaz igaz, mint a KGB-s vonalra: ha elcsesztek valamit, akkor egyszerűbb lett volna teljesen a szőnyeg alá söpörni az ügyet.

Szóval ez a szeles teória tényleg tetszik, és köszönöm a bővebb magyarázatot, de úgy néz ki, én tényleg a sátor megszállottja lettem: rendben, nem vitte el a szél, de akkor miért vágták ki? Miért nem menekültek a kijáraton? Ismétlem magam: kilenc tapasztalt túrázó, akiknek nem meglepetés a hideg, miért teszi tönkre a menedékét?

Mert azt el tudom fogadni, hogy a sátor szélvédett helyen volt, nem bántotta a szívóerő és így tovább, de az a reakció így is érthetetlen számomra, hogy szétcseszik azt, ami köztük és a fagyhalál között áll.

A lábnyomok is furcsák ebben a tekintetben: mondhatjuk, hogy azért tűntek el egy idő után, mert felkapta őket a szél, de akkor miért nem hordta tele hóval ugyanez a szél a nyomokat? Ha megfagytak a lábnyomok, akkor ahhoz némi olvadás lett volna szükséges, de ha erős szélroham jött és tényleg erős mínuszok voltak, a hó nem tapadhatott össze ilyen rövid idő alatt úgy, hogy ne érte volna meleg. Vagy valami ilyesmi, lehet, hogy rosszul gondolom és rosszul fogalmaztam:)

 453. csubakka — 2013-02-18 17:22 

@chph:

Nekem az összes titkosszolgálati verzióval ugyanaz a bajom: Ahhoz képest túlságosan is kevéssé voltak eltűnteve a nyomok, hogy az akkori szovjetunióban a titkosszolgálatoknak és a hatalomnak mi mindenre terjedt ki a befolyása.

Simán elrendezhették volna a dolgot, hogy egyáltalán ne is legyen rejtély. Eltűntetik a tűz nyomait, visszaviszik a hullákat a sátorba, lapátolnak rá egy kis havat, és azt mondják hogy lavina volt, kész is, ma nem is lenne miről beszélnünk.

 452. gombob — 2013-02-18 17:01 

Azon gondolkodtam, hogy az ötvenes években volt-e a SZU-ban bármilyen mai értelemben vett katasztrófavédelem, vagy mentőcsapat ilyen esetekre? Ez alatt most sima túrázók eltűnnek és nem jelentkeznek időben esetet értem.

Szerintem nem volt, és az amúgy meg agyonmilitarizált államban minden normálistól eltérő eseményhez a fentebb emlegetett hírhedt szervezeteket rendelhették ki. Amelyik közelebb volt, vagy amelyiknek volt rá ingerenciája. A terület szerintem eléggé belső-hátországi rész ahhoz, hogy az ottani elhárító-belügyes-katonai-rendőr alakulatok fő profilja a saját lakosság „féken tartása” legyen. Szerintem lehet különbség egy ténylegesen válogatott elit kommandós alakulat és egy nevében hasonló, de helyiekből verbuválódott, kevéssé kiképzett egyenruhás társaság között.

A szovjet hősi nimbuszba – az agymosás akkori fázisában – egy politikai céllal azonosuló, annak felajánlott túra, illetve annak balszerencsés kimenetele elég indok lehetett az összes elérhető hatóság bevonására. Kisebb „szabotázsokért” is egymást marcangolták az elvtársak szerintem.

 451. sztalker — 2013-02-18 17:00 

@almoragh:

Az ominózus sátor.
(Nagy levegőt veszek…) Az egész esemény talán úgy (most saccolok) kábé 150-200 méter távolságon múlt. Ha ennyivel közelebb vagy a sátorhoz, akkor talán kisebb, súlyos, de nem halálos sérülésekkel megúszod. Talán.

Ma (most 15:47 van a monitoromon jobb oldalt) én ezt mondom, de holnap lehet, hogy mást fogok, de megpróbálom, ezért ha nem jó, akkor ne nagyon szidjatok érte, mert nekem se teljesen egész. Tehát:

Van egy hatalmas teherhajó, több százezer tonnás, csak láthatatlan és képlékeny anyagból készült. nagyon hosszú 15-20 km, de eléggé keskeny, talán úgy 2-3 kilométeres, esetleg kicsit több. Ez a nehéz, de még nem különösebben gyors légtömeg (mert hát az) valahol a sátortól 400 kilométerre, 5-5 ezer méter magasságban keletkezett egy nagyobb légfolyamból. Ahogy átbukott az Ural nagyobb csúcsain elkezdett Lassan GYORSULNI, de csak normális tempóban, most azt mondom (biztosan rosszul), hogy 80-90 km/órával. ekkor még SZÉLES de nem nagyon gyors. Viszont amikor a hágókhoz ér (oda, ahová a srácok fel akartak menni, de még csak a hegy aljánál voltak) ott egy szűköleten áthaladva ELKESKENYEDIK, de sajnos FELGYORSUL, mondjuk még 50 km/órával, tehát most vagyunk 130-nál. Keskenyebb, de gyorsabb kígyónk van, az abszolút energiamennyiség tehát nem változik, csak a gravitáció átalakult sebességgé. De zuhan lejjebb. tovább növeli a sebességét még 30-cal, tehát 160 (hasalok)kilométeres tempó, amikor a sátortól és felette 300 méterre megközelíti a völgyet. Ez a 300 m még elég ahhoz, hogy ne pusztítsa el, csak szétcibálja a vásznát. Azért nem érheti el a sátrat, mert a sebességéból adódóan képtelen követni a felszíni alakzatokat, olyan gyors.
Példa.
Mari néni könyökével véletlenül meglöki a virágcserepet és az leesik. A járdán fal MELLETT ráesik a fejedre.

De ha Mari néni erős fia,Géza, teljes ERŐVEL kihajít az ablakon egy ólommal töltött virágcserepet (jó messzire, mint egy súlylökő), az vajon hová eshet le? A szorosan a fal mellett haladó ember fejére? Nem, ez a cserép akár az utca kozepére is leeshet, akár egy autó szélvédőjét betörve.

Tehát a sátor annyira közel volt ennek a lejtőnek az oldalához, hogy egy szokásosnál gyorsabb folyam akkor sem találhatta volna el, ha akarja. („Árnyékban” van, na, értitek.)

De mi van 300 méterrel odébb? Hát bizony ott van a mi képzeletbeli utcánk, a gyanútlanul közlekedő járművekkel. A többi már szerintem egyszerű.

Az a 300 méters távolság pont itt volt, ahol a fiúk kezdtek lemenni. De ezzel még nincs vége. Itt nem a fejedre esik valami, hanem ÁTHALAD feletted.
Amikor eléri ezt a bizonyos lapos részt MÉG TOVÁBB GYORSUL, úgy, mint a síugró, mikor eléri a sánc alját. (előttetek van hát a kép, az elrugaszkodás pillanata, micsoda feszültséggel teli, dinamikus jelenet, ahogy a gravitáció által ÚJABB sebességre teszünk szert és messzire elröppenhetünk – akár egy TELJES VÖLGYET ÁT TUDUNK UGRANI (keresztben, mint egy híd, bizony, mint a régi autósüldözéses krimiben, ha elég gyors a kocsid át tudsz ugratni egy szakadékot is, ugye? De ha nem elég gyors, sajnos beleesel.)Ez a légfolyam olyan erős volt, hogy ezt a kis völgyet EGYSZERŰEN ÁTUGROTTA, és pont ott, ahol kezdtek lemenni, még kapott +30 km-es bónuszsebességet (most hasalok ám, nem tudom pontosan), így már 190-nél járunk (mittudomén pontosan, ki kellene mérni, bocs) és ez a SEBESSÉG A BAJ. A NAGY SEBESSÉG

Az a baj, hogy ennek a sebességnek már van annyi szívóhatása, hogy a völgyet kiszívja, és a leereszkedési pontnál keletkező örvénylés-mosógép-generátor az ALATTA LÉVŐ dolgokat felbkapja, felborítsa. Ha hátrébb lettek volna, közelebb a sátorhoz (értsd az utcán, a fal mellett) vagy nem abban a sávban (mert ez a levegőkígyó KESKENY ám 300-400 m széles lehet csak (?), biztosan nincs baj.

(Vagy már lent, bent az erdőben. ott van mibe kapaszkodni.)

Ma, 16:35-kor ezt én így mondom el.
Holnap már biztosan másképp mondanám, fogom, és így tovább.

Feltételezés.

Feltételezés tőlem, aki már hallott ilyesmiről vhol, de nem ért (mert nem érthetek hozzá!), csak mint Móricka, akitől megkérdezné a tannéni, hogy mi a levezetés ennél a matekpéldánál, mert az nem elég ám, hogy esetleg tényleg jó az eredmény (véletlenül eltalálta a helyes számot), de azt LE KELL VEZETNI számításokkal, csak úgy fogadható el az végeredmény. Bizony. A bizonyítás.

Lehet, hogy nem ez történt, vagy nem így történt, mert attól, hogy megtörténhetett, még nem következik, hogy meg is történt, világos. Akkor egy ennél erősebb érvvel kell előállni, ami jobban megfelel a végeredménynek:
9 halott fiatal az Urálban.

Köszi a türelmet.

Bocs még: tehát a kérdésedre a válasz(om):
A sátor biztonságos helyen volt, azt NEM ÉRHETTE el az áradat PUSZTITÁSA, csak a „szellője” érintette kicsit.

sztalker

 450. chph — 2013-02-18 16:38 

@szomgy:
És persze mi van, ha Đatlovék inkább GRU által beépített emberek voltak (vagy csak néhányan) és dezinformációs akták voltak náluk. Aztán nyakukba akasztották a KGB-s elvtársat, de bólogatniuk kellett mert az nem gyanús.
Judin berezelt, ezért lett lázas és szállt ki. Ahhoz hogy a gyanút elhesegessék kicsit rájátszott. Aztán este megpróbálták átadni az aktát két kínai ügynöknek (innen a 11 holtest és nem 9), de Zolotarjov megzavarta őket és elkezdett levadászni mindenkit. Esetleg volt vmi kísérleti fegyvere is, ugye gyanús fények, amit a szemtanúk láttak. Ezt a katonai támaszpontról látta a GRU hátvédteam is, jöttek és hidegre tették Zolotarjovot is. Aztán jött Moszkvából (vagy csak messzebbről) a takarítócsapat…

 449. chph — 2013-02-18 16:33 

@sztalker:
De a fenyőfa cv értéke kvázi elhanyagolható, mert nagyrészt kör alakú, csak a magassága rondít bele, és még az ágak közt is átfúj a szél, ezért hoztam fel a buszt, még az is csinál maga mögött örvényt pár méterrel, de remek vákuum keletkezik, nos a fenyőnél nagyon minimális lehet a vákuum, mert a kör alakja miatt azonnal örvénylik mögötte a levegő, az ágak közt átáramló légtömegről nem is beszélve…

 448. Bigjoe(HUN) — 2013-02-18 16:04 

Egy korábbi linken azt találtam, hogy volt ott -30C is.
Ha a szél olyan erővel fúldogált, hogy felkapta (vagy az áramlat alatti a tereptárgyakon kialakuló nyomás dobta fel a szerencsétleneket) akkor szerintem már a levegőben megfagytak.

Mert a korábban emlitett könyv/szerző szerint -29- -31C+64km/h-s szél az már -65 – -70C. A hú 30sec alatt megfagyhat .
(64km/h fölött a szél már nem befolyásolja a hidegérzetet jelentősen)

Ha pedig fagyvott állapotban érnek földet akkor nem csak a csontjaik törnek, hanem a szöveteik szakadnak, törnek.
Ez jelentős külsérelmi nyomokat eredményez.

Már az is nagykérdés, hogy mekkor a volt szél sebessége, hiszen az emberi test nem hasonlit az ideális szárnyprofilhoz, vagyis igen kevés felhajtóerő keletkezik rajta, szerintem 64km/h szél még nem emel fel a talajaról- bár nem próbáltam.

Mivel az áldozatok – a körülményekhez képest – elég nagy távolságot megtettek és nem fagytak meg szinte azonnal, ezért ez a tény kizárja a komolyabb szelet.

 447. gallicus — 2013-02-18 15:49 

http://www.youtube.com/watch?v=81XCd548Jgk Itt a 25. perctől gyönyörű légi felvételek a környékről!

 446. sztalker — 2013-02-18 15:41 

@bobby:
Bocsi, de lehet, hogy félreértettétek a repcsibalesetekről mondott „leszakadnak a ruhák és meztelen testek ülnek beszíjazva” rémísztő (de igaz!) megjegyzésemet. Én ezzel a gyorsulási erő (G) NAGYSÁGÁT akartam érzékeltetni, nem pedig IRÁNYÁT, ami már forgó, nyíró, cirkuláló mozgásoknál már lehet, hogy nem így van.
Egy pörgő testről nem biztos, hogy leszakadnak ( inkább az egyenes vonalú mozgást végző testről szakadhatnak le így a ruhák nagy lassulásnál) a ruhák, hanem mondjuk LECSAVARODNAK? (Itt a feladat, leendő tudósok: tessék megvizsgálni, tessék, csak tessék, tudja vki pontosan, hogy milyen is ez?)

Látjátok a kérdőjeleket, nem kell jobban magyaráznom.

Mindezeket a kérdéseket az akkori kivizsgálóknak kellett volna feltenniük, ha meg akarták volna fejteni a rejtélyt.
Vagy, ha HAGYTÁK volna nekik ezt. Inkább lezárták ISMERETLEN eredetű balesettel.

Jó kérdéseket tesztek fel, és igyekszem válaszolni, amire tudok az ismeretanyagomból (?), meg innen-onnan olvasott könyvekből, de én sem vagyok szaki. Biztos, hogy sok mindent sosem fogunk tudni teljesen rekonstruálni.

Ha én félig vakon, kábán botorkálok egy erdőben és fázom, azt a ruhát veszem fel, amit legelőször megtalálok, v ki tudok tapintani éjjel a félig elfagyott és/vagy béna kezemmel.

 445. almoragh — 2013-02-18 15:37 

A könyv félkomolyan felvetett javaslatához:

Elég sokat dolgoztam szerkesztőként és korrektorként, úgyhogy ha netán lenne valami a dologból, keressetek meg (Tiboru ki tudja túrni a mailcímet a regisztrációból, ide nem rakom ki, mert még több nigériai lottónyereményről kapnék meghökkentő információkat). Persze már volt szó anno a milstoryn is egy könyv lehetőségéről, de az ilyesmi sajnos azért nem olyan sima ügy, mint a neten megjelentetni valamit…

sztalker teóriája egyébként szerintem elég meggyőző, még nem rágtam át magam az összes kommenten, de szerintem a levágott ágak és a tűzrakás nehezen magyarázható, ha szétszórta őket a szél, és szokás szerint a kivágott sátorral kapcsolatban is vannak kérdéseim (hiába ijedtek meg, nem lett volna egyszerűbb az ajtón keresztül távozni? No meg ha kivágod a sátrat, az már nem igazán lesz használható menedék, ami a -20 fokban, tapasztalt túrázóknak már biztosan egyértelmű lehet).

Az égésekről: nem vagyok orvos vagy valami, de amit korábban írtál a teafőzésről és az aközben szerzett sérülésekről, nem magyarázza a fenyő alatti tüzet, illetve a forró víztől, lángtól vagy forró tárgytól keletkezett sérülések szerinem megkülönböztethetőek még a halál után is.

Plusz ha egy ilyen erős széllökés vagy ilyesmi okozta a dolgot, elvitte volna a sátrat is (ezt már írták előttem is), illetve valószínűleg lett volna komolyabb nyoma a környezetben is (tömegesen kifordult fák, kifordult és arrébbröpített fák, szanszét tört ágak, stb).

De mindemellett tetszik és meggyőzőnek tűnik a teória, viszont vannak homályos zónák, na.

 444. sztalker — 2013-02-18 15:25 

@gigabursch:

Mindent nagyon köszi, de ne hogy azt hidd, hogy ennyivel megúszod ám és lerázhatsz, fogok még én nálad jelentkezni, meglátod !!!
:))))))))

(Fogadunk, hogy én vagyok a nagyobb „cukrász” közülünk?!!)

És tényleg köszi a szakmai kommenteidet is, komolyan.

És másoknak is persze, kösz.

A GRU-s véleményedhez: igen, mindig van „illetékes elvtárs”, és egy ilyesmi jó alkalom lehet, ha van pl. egy „nemszeretem elvtárs” is abban az oblasztyban (v. miben, járásban, ugye?), akit most már könnyű szívvel ki lehet penderíteni (csak ide a szomszédos Kelet-Szibériai csoporttréningre), úgy mondjuk 20-25 év könnyű szabadtéri munkaterápiás célzattal, mondván hogy: a területeden csak úgy hullanak ám az egészséges fiatal elvtársaink tucatjával s bejelentés nélkül, hát hogy is van ez elvtársam, he?
🙂

Én úgy egészíteném ki ezt, hogy szerintem a következő parancsot kapták a helyszínre érkező illetékesek a főnöküktöl:
1, Ki kell deríteni, hogy mi történt. (Ez eddig okés.)
2, Mivel ez tényleg „kényes” (katonai közelségű) vidék, lehetőleg a leggyorsabban, hogy ne legyen ez kocsmatéma mindenhol a SZU-ban. (Ha kell, ezer helyszínelöt is odaküldünk, csak végezzenek gyorsan.)
3, MINDENKÉPPEN KI KELL ZÁRNI AZ IDEGENKEZŰSÉGET a halálukban, mert az azt jelenti, hogy az egyik beépített KGB-sünk öli a másik beépítettet, és „aztat (!) miér’ nem tetszetettetetekek bejelentettetnieni minékünk, ezen a szép, százezermillióoldalas kérvényen, elvtikéim, he? Hát Bástya elvtit le se szarjátok, csak úgy pikk-pakk kinyiródik a jövő reménysége az udvarotokban? Hát mi van ott lent nálatok? Értve vagyunk?”

Vagyis, a kivizsgáló csapat, orvosok stb arra mentek rá, hogy mindenáron KIZÁRJÁK a leszámolást, gyilkosságot, valamiféle csempészést, esetleg áruló kivégzését, fegyverrel kapcsolatos dolgokat.
Amikor EGYÉRTELMŰEN kijött a papírokból, hogy ez baleset (ezt valóban meg lehetett erősíteni, nyugodt szívvel vállalták is a dokik, az életükkel játszottak ők is!), akkor meg kicsit megnyugodhattak a főfejesek a moszkvai, meg szverdlovszki irodájukban és nem nagyon akarták már forszirozni tovább a megoldást.
(Értsd: ők megúszták a leb*aszást fentről, a halottak hozzátartozóinak kérdéseire, meg élethosszig tartó bizonytalanságaira — hogy hol a fiam, lányom gyilkosa? — meg magasról tettek, ahogy kell.)

Hogy MI okozta ténylegesen a halálukat, az már ettől kezdve NEKIK nem volt izgi, mert nem kellett félniük belső fenyegetéstől. Baleset. Elk*rták, ez van, majd jól lezárjuk a vidéket, az a biztos.
(Ebben pici igazság azért van ám, én megköveteltem volna a helyi hegyivezetőt meg ilyesmiket, de mindegy.)

Szóval a félelem igazgatott, mint addig is.

Csak az volt a baj, hogy a vizsgálók sem folytatták tovább intenzíven a nyomozást ETTŐL KEZDVE (gondolom én, mert hogy ehhez is PARANCS kellett volna ám, nem lehet ottan „kalambózni”, meg kapirgálni csak úgy évekig, felásva százezer hektárt). Azt tehát bizonyították, hogy nem volt gyilkosság (ez helyes), de azt NEM, hogy mi volt a baleset TÉNYLEGES (ez már hanyagság, helytelen), tovább kellett volna keresni, de nem akarták, mert hatalmas füstje volt már és jobb volt ezt nem felemlegetni.

Félretették. Nem volt alapos, minden részletre kiterjedő vizsgálata, feltárása az ügynek, mert az nagyon hosszú és macerás lett volna.

Én legalábbis így képzelem el azt az ördögi társadalmat, bent az Urálban.

 443. bobby — 2013-02-18 15:02 

@sztalker:
Nekem még mindig a lábnyomokkal és a ruhákkal van gondom.Egy ekkora szél cafatokra szaggatná a ruhájukat,nem pedig leveszi a kabátot,de a pulcsit fenn hagyja.És ezek után nem vennék fel egymás ruháit,az tuti.

 442. gigabursch — 2013-02-18 14:32 

@krampusz:

„Tágabb” kép, ami olyan 7-8 km-t tud átfogni nincs?

Mert ez az a plató, amin jól meg tud szaladni a szél, kisebb-nagyobb ugratókkal.

De, hagy nyomot. Csak nem biztos, hogy látod.
Ezek a hülye fenyők borzalmasan meg tudnak hajlani, ha nedvesek, lesz bennük egy rakat belső repedés, amit idővel a gyanta feltölt.
Amúgy ágak szakadnak le, meg ilyesmi.

Ha tarvágásos üzemmódban lévő egykorú lucos vagy bükkös lenne, lenne nyoma. Mint a leborított tekepálya.

 441. krampusz — 2013-02-18 14:20 

@gigabursch:
Egy ilyen hangos púzásak nem maradna nyoma a fákon?

 440. krampusz — 2013-02-18 14:13 

@sztalker:
Méghogy hülye, dehogy hülye, nem győzöm hangsúlyozni, hogy az eddig előadott lehetőségek közül ezt érzem a leghihetőbbnek.
(Fegyverkísérlet szerintem kizárva, mert nem kaptak volna útvonalengedélyt, ha meg ki akarták volna őket nyírni, akkor sokkal egyszerűbben teszik egy olyan korban, amikor nem ugrott elő minden hóesésre egy ombudsman, kísérleti nyúlnak meg nem szépreményű mérnököket használtak volna, tele volt alannyal a gulág.)
De akárhova nézek, nincs meg az a hegyoldal, ahonnan egy ilyen fergeteg lezúdulhatott volna. Vagy rossz helyen nézem, nem voltam túl jó földrajzból:-)
Na szóval én ezt nézem, ni:

http://www.aquiziam.com/pictures/dyatlov_pass_death_locations.jpg

Sehol egy meredek hegyoldal, csak amolyan békésen lankás hegyoldalak benyomását kelti, a távolban több közel egyforma heggyel, sehol valami extrém forma, ami extremitásában csak megközelítené az általad említett Mariana árkot. És ellentétben az óceánok ilyen mélységében élő állatvilággal a légkör mindenféle légáramlását – hála a műholdaknak – nap 24 órájában követik meteorológusok szerte a világon.
Na de vissza a képhez.
Ezen közel s távol nem látom az extrém magas hegyet, lehet, hogy a képen kívül van, de akkor ha onnan zúdul le egy fergeteg, akkor annak már el kellett volna aprózódnia a többi völgyben, útban eddig a hegyig. Vagy?

Valami más nem kelthet ilyen légörvényeket?

 439. gigabursch — 2013-02-18 13:36 

@sztalker:
Az a helyzet, hogy én is „cukrász” vagyok. Konkrétan erdőmérnök (van egy faipari mérnöki is, de azt nem használom).

Nálunk ez a műsör elsősorban úgy megy le (oktatásban és a szakmai életben egyaránt) (nagyon összetetten), hogy:
– tanulj a korábbi hibákból (adott esetben ez néhány száz évet takar – lásd Magas Tátra, hibás gazdálkodás, hibás fafajpolitika),
– ismerd fel a természet elemeit és kizáró tényezőit (borzalmasan nehéz felismerni sokszor, mert az ember csak nézi, de nem látja (lásd amit a hóhatárról mondtam, százezrek síelnek, még a vonalat is lát(hat)ják, de a bugyrot sosem)…

konkrétabban:
Az Erdészeti Lapokban több különböző jelentős viharesemény feldolgozásra került 8régen és manapság is, sokszor a régiek újravizsgálásával), köztük a legutolsó néhány tornádó, vagy épp a 2010. évi szupercella Magyarországon. Ez utóbbiban pl. egyértelműen levezetésre került, hogy a Kab-hegyi eseményeknél nem véletlenül alakult ki 170 km/h-s szélsebesség (meg is lett a hatása a bükkösökben).

Szóval én a meteorológiával szak szélmentén vagyok tisztában (egyes folyamataival nagyon, de sok részét illetően erősen hézagos az ismeretem)

Amire én nagyon rámennék már az elején az közeli és az átfogó meteorológiai adatsorok, különösen a légnyomás változások.
Januárban és júliusban a leginstabilabb a levegő, ugyanakkor rá egy-két hétre februárban és augusztusban éri el a legstabilabb állapotát. Ekkor indul be az ún. Kelet-Európai anticiklon, amely kelet felől jön.
De ennek a beindulása (amely erős lefele tartó légáramlatokkal jár) idején borzalmasan leng a levegő. Elég hacsak az elmúlt két hét hazai hőmérséklet, csapadék, légnyomás viszonyainak ugrálását nézem.
Namost a Kárpát medence belsejében alig vannak geológiai magasságkülönbségek és aktív légnyomásváltoztató zónák, szemben az Ural-hegységgel, a maga 3-4000 méteres tömegével és a szomszédban lévő óriási légtömegeket mozgató Szibériából.

Most lehet, hogy egy kicsit profán ami mondok, de egy túlfújt lufi (szibériai légtömeg), ha kireped, hangosat púzik (csőszerűen lökött levegő az Uralon keresztül, ami kénytelen lefele bukni, mert fent már megvan a magas nyomású légréteg.

Sajnos ezirányú kapcsolatom (orosz meteorológiai adatok ill. komoly áramlástani ismeretek tudója) nincs.
Egy pontos topográfiai térkép és modell sokat segíthetne az elemzésben. Ez tény.

1, Szerintem símán, de ennek utána kell járni.
2, Meteorológiai Adatok elemzése
3, Ha vannak adatok, ki lehet számolni Colorado analógiájára.
4, Passz.

Viszont egy kérdésre válasz.

Azért ment ki a GRU nyomozni, mert őhozzájuk volt bejelentve a túristacsapat, akik egy „lezárt” területen mozogtak. Innentől kezdve ha bármi történik nem Szerjózsa őrmestert küldik ki a helyi rendőrőrsről.
S mivel nem egyszerű a hely, eleve nem két rendőr ment ki.

Az orvosi-biológiai kérdéseket én is feszegettem, de eddig úgy tűnik ezen a vonalon kevés a konteós…

 438. gallicus — 2013-02-18 13:00 

Bocs: Jurgan

 437. gallicus — 2013-02-18 12:59 

Kieg: A Jurgn filmjében legvalószínübbnek a lavinát tartják és nem a szelet.

 436. gallicus — 2013-02-18 12:58 

Én végignéztem néhány filmet, melyek közül nekem 2 nyerte el a tetszésemet: a 6 részben feltöltött Jurgan produkció és a Komszomolszkaja Pravda tv-csatornának készült film, melynek alkotói: Natalja Ko és társa. Az előző a – bemutatott ügyészségi dosszié hivatalos megállapításának megfelelően – az ismeretlen természeti érőt jelöli meg a tragédia okaként és több módon szemlélteti a lehetőségeket. A KP-s film elejétől fogva a fegyver hatását igyekszik igazolni. A terep egyébként ebben a filmben a 10. perc környékén tökéletesen látható: http://www.youtube.com/watch?v=Axdi0_Jl24Y Kilencen voltak (Ih bilo 9). Nos ebben a filmben is megszólal Judin, de nem tudunk meg tőle olyat, ami a megoldáshoz közelebb vinne. Az alkotók az alábbi okokat jelölik meg, mint lehetséges okokat:1.rakéta becsapódásának helyszíne, de szerintem lehetett több rakéta, vagy rakétadarab is. 2. atomrobbanás 3. lezuhanó és kigyulladó léggömb vagy léghajó 4. konténerbomba kipróbálása, amit erősít a filmben az erdőben megtalált és bemutatott zöld összegyűrődött fémcsomagok 5. szó szerint megnevezve „zacsisztka”, ami azt jelenti ebben az esetben, hogy szándékosan kinyírták őket, mert olyat láttak vagy tudtak meg, amit nem kellett volna. Felmerül még olyan is, hogy diverzánsokkal találkoztak, akik infrahang segítségével nyírták ki őket. Ehhez nem értek, de biztos van ilyen fegyver. Én azért még egy dolgot nem zárnák ki: mobil indítóállomásról fellőni tervezett rakéta vagy rakéták sikertelen indítása, amikor a rakéta, vagy annak része visszahullott a földre és ez magyarázná még akár az eltüntetett holttesteket is. Én magam is tudok róla, hogy jelenleg is állomásoznak erdős területeken rakétaegységek, aminek álcázására a magas fenyvesek nagyon megfelelnek. Elképzelhető, hogy a katlanban futó úton feljöttek a mobil indítóállások, nem tudták, hogy a sötétben, onnan nem látható helyen emberek vannak, akik esetleg észlelve az első kilövést kivágták a sátrat és elindultak felfelé, hogy messzebb legyenek a kilövés helyétől. Az is könnyen lehet egy rakéta indításánál,hogy a szúróláng felfelé ment a hegyen. Még a sík vidéken is elég messze elér a láng. A völgykatlan ideális rakéta indítására. Nem tudom, hogy az alkotók ezzel miért nem foglalkoztak.Folytatom a kutatást és beszámolok az újabb ismeretekről (ha lesz ilyen). Ja a fil epilógusában megszólal két turista, akik elmondják, hogy jelen időben is láttak egyik alkalommal 2-3 mozgó fényjelenséget a hegy fölött, aminek magja nagyon fényes volt, de egyszer csak eltünt előlük.

 435. sztalker — 2013-02-18 12:52 

@krampusz:

Példa:
A Mariana-árokban (kábé –11 000 méter mély, a legmélyebb tengeri árok) eddig 2 (kettő) ember járt (Piccard bácsi Svájcból még valamikor az 1960-as években, és kis kedvencünk, a „titanicos” rendező, James Cameron tavalyelött asszem), de épp akkor pont nem járt arra egyetlen hal sem.

Ez tehát azt jelenti, hogy ott nincs hal?
Vagy azt, hogy amikor épp ott volt egy ember (Kábé 50 évente, ugye), pont nem látott ott halat.

Vagyis csínján kell bánni az ilyen statisztikákkal, mert jelen esetben egy meglehetősen lakatlan, mikroklímájában nem igen feltérképezett vidéken járunk. A térképi domborzat ismerete még nem elég, hogy minden csapdát elkerülj.

A leáramlások léteznek, csak azt kéne tudnunk, hogy ott, akkor, olyan erejű kialakulhatott-e, és okozhatott-e ilyet, vagy ez TÖKÉLETESEN KIZÁRHATÓ azon a helyen. (= AZ EGÉSZ HÜLYESÉG, AHOGY VAN, A HÜLYE SZTALKERREL EGYÜTT, NA! Ha így jobban esik, elfogadom.)

🙂

Itt vagyok elakadva, lásd gigabursch-hoz írt nyílt levelemet feljebb.

PS: Ha repülőn utazol, nézz rá a szárnyra, azok felületén is ilyen örvények generálódnak, ha túlságosan MEREDEK szögben – normál „angle of attack” – felett — találkoznak a levegővel, ilyenkor rázkódik rohadtul, mert az örvények kezdik széttépni a szárnyat, olyan erejük van, a finom szívóhatás ekkor már rombolássá válik. Ez az átesés. Ha ez sokáig tart, lezuhansz.
(Air France AF447 katasztrófája nemrég. Tökéletes példa erre.)

 434. sztalker — 2013-02-18 12:22 

@chph:

Keletkezik. Ha elég erős áramlás éri. MINDIG.
De abban igazad van, hogy egy fenyónél valóban nem olyan nagy, mint pl. egy „KOCKA” busz esetén, de a buszt nem is erre tervezték persze, ennek csak esztétikai (piszkos, kormos) hátránya van, meg üzemanyag (lenne), hiszen az „örvényfék” (ezt most így mondom, hogy egyszerűbb legyen), lassítja az ilyen szögletes dolgokat haladását.
(nézd meg a két erővektor nyilacskát, azért skicceltem oda. A szél jóval erősebb, de van kicsi ellenerő is. Kisebb, de van, nem nulla.)De egy városi forgalomban járó busz mindig lassú, ott nincs nagy jelentősége ennek a veszteségnek.

A gyorsabb személykocsiknál már persze van, ezért is olyan szép sima áramvonalasak, és hátul is „lekanyarintják” azért őket. (lásd a „CV-érték” története, a „cseppalakú” tökéletes versenyautó — és repülő – alakját.)

A rajzomon bemutattam egy fenyő kúpos-pagodás, jellegzetes alakját. Őt már a természet fazonírozta meg millió éven át, tehát sokkal jobban tűri a PONTOSAN ILYEN VEKTORÚ áramlásokat (is, meg a hóréteget is, meg a gyökérzete is optimális), ez lehet a magyarázata, hogy miért nincs akkora faroncsolódás, mint egy barackoskertben. Ott, a hegyvidéken, fenyőövezetben az ilyen leáramlás gyakoribb lehet.

 433. sztalker — 2013-02-18 11:57 

@gigabursch:

Kedves gigabursch!

Segítségkérés.

Igen, azt hiszem nem lehet megúszni a terepmodell vmilyen szintű megalkotását (pl kicsiben „kigyurmázva” és aztán ventillátorozni , esetleg számítógépes 3D-s szimmel…), mert addig nem fogják komolyan venni.

Légy szíves, segíts!

De addig is:
Jó lenne olyan szakikat összegyűjteni, akik rögtön képben vannak ezekben a hegyi áramlástani viszonyokban és a Sarki- ill. (Észak-Urál) FELETTI meteorológiai cirkulációkban. Söt, biztos, hogy a sarkköri helyzetre is szükség lesz, mert ezek egymásból eredeznek, te is tudod. (No meg a Föld forgásából és az öreg Coriolis bácsi bekavarásából is…is…is…)

Neked nem kell magyaráznom, csak azért írom, hogy lásd, én hogyan közelítenék.

Mivel én csak „cukrász” vagyok ebben, aerodinamikai ismeretim csak hobbiszinten mérvadóak, ennek ellenére megalapozottnak érzem a leáramlás-teóriát.

Ha meteorológusok meg tudják erősíteni, hogy kialakulhat, értsd: rendelkezésre áll aznap annyi, légnyomáskülönbségből ÉS uralkodó szélirányból adódó ENERGIA, mely az Ural CSÚCSAINAK (és nem ott, ahol alul aznap a srácok dszemboriztak, könyörgöm, nézzetek már feljebb!!! — ez most a többieknek szólt .)), a hágói között FELGYORSUL és úgy vesz irányt lefelé, a jóval alattuk lévő kanyargós völgyekbe, akkor már lehet részletes vizsgálatokat is csinálni a lokális terep (a völgy, domb és sátor, lejtő)áramlástani szerkezetéről.

1, Kialakulhat ilyen erő abban a térségben EGYÁLTALÁN?
2, AZNAP kialakult? (Ez már fogasabb kérdés, ugye?)
3, A rendelkezésre álló adatok tükrében ki lehet számolni pontosan egy ilyen áramlat útját — elérte-e a völgyet — és rombolóerejét? (Valamilyen szintig biztosan, úgy vélem. De kell egy -tól-ig érték, az biztos.)
4, Ha esetleg a fentiek valahogy teljesülnének is megerősítve az elméletet, akkor viszont van-e valamilyen EGYÉB KIZÁRÓ OK (pl a topográfiában, v egyéb tárgyi bizonyítékban, ami miatt BIZTOSAN szemétdombra kerül ez a teória?
(Itt „megfordulhat” a bizonyítás kényszere, de addig el kell jutni.)

Ha ezeket a fenti „kanyarokat” be lehet venni, akkor már legalább egy természeti jelenségre alapozott hipotézisünk megvan, amivel tovább lehet lépnünk, akár az 1:1-es (tehát helyszíni) mérések, pontosítások megkezdéséhez. (Ezt nem is remélem, de ideírtam… nincs nekem akkora szerencsém…)

De valameddig el kéne jutni, hogy tovább léphessünk.

Természetesen a kulcs a topográfia lehet. Ők még csak a hegy „lábánál” voltak, és épp ez a baj.
Te hogy látod?

Orvos (pl. traumatológus) ismerős, baleseti helyszínelő mit mond a boncolási jegyzőköny elolvasása után?
(Itt is várnék akkor KIZÁRÓ okokat, meglátásokat.)

Neked mi a véleményed erről?

Nagyon szépen köszönöm!
(És természetesen másoknak is, akik esetleg hajlandóak elindulni ezen a szálon.)

Üdv,

sztalker

 432. SLC — 2013-02-18 11:33 

@gigabursch: Nem felmentek, nagyjából a gerincen haladtak végig (előző nap arról ír Gyatlov a naplóban, hogy nehéz elképzelni ilyen kényelmet a gerincen, az üvöltő szélben, több száz mérföldre minden emberi településtől), onnan ereszkedtek LEJJEBB az 1079m magas (ha nem csal az emlékezetem) csúcs alá.

Miért ne készülnének hófúvásban képek?

http://www.ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/untitled.png

http://www.ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/New%20folder/Dyatloff_group_23%5B1%5D.jpg

 431. krampusz — 2013-02-18 11:32 

Még a szélhez.
Szóval valahogy egyfolytában itt csörömpöl a fejemben, hogy ilyenről még életemben nem hallottam. Ami persze nem jelent semmit, mert hát tele a világ olyan dolgokkal, amikről én még sosem hallottam, de akkor is furcsa, mert mégiscsak a szélről van szó. És a szél olyasmi, amit manapság azért elég pontosan nyomon tudnak követni. És a hírekben az ember mindig hall ilyen-olyan ciklonokról, meg tornádókról, és ezek általában nem misztikus jelenségek, még ha előre jelezni nem is tudják, amikor bekövetkeznek, azt a meteorológusok műholdképeken remekül nyomon tudják követni. Na most ha ez „egy ilyen hely”, akkor hiába nem jár ott senki, azért csak feltűnne az ilyen műholdképeket nézegető szakembereknek, hogy nézd már, de érdekes, hogy ezen a környéken néha milyen furán áramlik a levegő, egész máshogy, mint más ilyen hegyek között megbúvó völgyekben, ahol vígan élnek emberek évszázadok óta, de még egy repülő hangyát se jegyzett fel a történetírás, nem hogy repülő embereket. Ez a völgy valahogy más, itt néha úgy áramlik a levegő, mint máshol sehol.

 430. krampusz — 2013-02-18 11:18 

@gigabursch:
OK, de
1. A napló szerint nem sütött a nap
2. Még ha sütött is, azért itt nem némi szelecskéről van szó, hanem embereket magasba felkapó és csontjaikat ripityomra törő örvénylésről.
3. De még egy ilyen örvénylés is kevés ahhoz, hogy egy ilyen jégkérget felszakítson, és az páncélként védelmezi az alatta lévő havat, akkor is marad a kérdés: és a fákat mi védelmezte?
4. Még mindig nem látom, hogy HOL A HEGY????:-)

 429. gigabursch — 2013-02-18 11:09 

@SLC:
Tudom, hogy a hófúvástól el lehet bújni. De hófúvásban fénykép sem készül.
Itt nekem ellentmondás húzódik.

Továbbá bennem fel nem merült volna, hogy egy szélvédett erdőből, ahol tűzifa is van felmenjek a szélnek kitett tetőre.

Bár biztos szebb ott a napkelte/napnyugta (amiből semmit nem látunk a hófúvás miatt)

 428. SLC — 2013-02-18 11:03 

@szomgy: Nem Szudoplatov volt az véletlenül? Én legalábbis ilyenbe futottam bele.

Gondoltam is rá, hogy nagyjából ugyanazt írtuk, csak a kivitelezés különbözött.
Egyébként gratula, nagyon hangulatos írást hoztál össze, gyere gyakrabban 🙂

Viszont – csak hogy kicsit vitába szálljak Veled – ha a GRU csinált valamit, akkor is sokkal egyszerűbben kinyírhatta volna a srácokat. Kivárnak egy alkalmas pillanatot, és éjjel kettőkor rájuk robbantják a fél hegyet. Lavina volt, csókolom, ennyi.
Itt nem ez történt, hanem a nyomok szándékos eltüntetése és összekuszálása. Vagyis ha már titkosszolgálati akció, akkor valószínűleg olyan akció, amit nem hivatalosan hajtottak végre. Erre utal, hogy a túrázókat kihajtották az éjszakába cipő nélkül, alulöltözve, arra gondolva, hogy a hideg elrendezi őket. Valami azonban közbejött – valószínűleg Zolotarjov személyében -, így kénytelenek voltak beavatkozni, nehogy túlélő maradjon. Aztán a holttesteket beszórták a közeli vízmosásba, gondolva, hogy olvadásig úgysem kerülnek elő, addigra meg a természet eltünteti a nyomok nagy részét. És lőn.

És szerintem a sátorból való eltávolítás sem volt véletlen – kerestek ott valamit. El is tűnt egy fényképező és egy napló. Hogy ezek a dolgok nem a manysiknak, de nem is az UFO-knak kellettek, az tuti. Hogy ezen kívül mit vittek még el, azt talán soha nem fogjuk megtudni.

A másik: annyira elvakít mindenkit a SZU-Amerika szembenállás, hogy elfeledkeznek arról, kinek kellettek kétségbeesetten a szovjet atomkutatás eredményei – Kínának. És akkoriban a SZU-ban nyüzsögtek a Kínának dolgozó kémek, tehát sokkal valószínűbb, hogy egy ilyen akció volt a háttérben.

No mindegy, majd holnap innen folytatjuk.

 427. szomgy — 2013-02-18 10:23 

@SLC: Szia, én írtam szom g néven (csak kicsit azóta elkavarodott a jelszó.)
Szerintem ugyanazt az elméletet írtuk, amit magyaráznék is:
A túrázók halála nagyon is emberi tevékenység eredménye. Ha valaki a holttestekkel manipulál, az ember, nem medves szél vagy UFO.
Azt hiszem, hogy 9 fiatalt, egyetemistákat meg egy KGB-st nem lehetett büntetlenül gyilkolászni a Szu-ban sem. Sőt!
Amennyiben vszont mégsem folytattak eredményes nyomozást- Tiboru írásában hansúlyozottan így történt – csak valami nagyon erős szervezet tudott elkenni 9 (vagy 11) gyilkosságot.
Az elméletemben felvázolt politikai-történelmi háttér valós, egészen még az a pont is, hogy szerintem Hruscsov őrzése, amelyet a mesém szerint Szerov meg akart szerezni, azért a valódi hatalmat is jelentette a Szu-ban.
Ugyancsak valós íráson alapul a KGB által őrzött gyár GRU-s „meghekkelésének” az ötlete, ha jól emlékszem, egy Szuvorov nevű kiugrott alkoholista szepcnazos írt hasonlót le magyarul is kiadott könyvében.
Teljesen jogosan veted fel a kérdést, hogy mit keresett a GRU a helyszínen olyan hamar. A KGB-t lehetne érteni, hiszen az emberük benne volt a csapatban. A GRU azonban csak két dolog miatt jelenhetett meg.
1. Vagy fegyverkísérlet miatt gyilkolták le az egyetemistákat. Azonban ezt az elméletet nem támasztja alá az, hogy amennyiben kémgyanús pofák vannak egy fegyverkísérlet helyszínén, azokat inkább nem megölik, hanem elviszik őket megkérdezni, hogy ki küldte őket, kinek kémkednek.
2. Ha viszont az első GRU elmélet nem igaz, abban az esetben kizárólag az marad, amit a történetem taglal. Maga a GRU csinált valamit, és nem kihallgatásban érdekelt, hanem a tanúk eltüntetésében. Tanút viszont nem a helyi esemény miatt ölnek meg, lásd előbb, hogy nem lesz akkor ismert a megbízó személye, hanem korábbi esemény miatt.
Na a korábbi eseményre volt ötlet a plutóniumlopás – egy jó kis titkossszolgálati – öpolitikai hatalmi harc keretében.
Altámasztja ezt a történelmi háttér is. Sztálin halála után ugyanúgy hullottak az emberek, mint a főtitkár életében, csak már nem lehetett egyértelműen tudni, hogy ki-kit nyír majd ki. Magyarul kemény hatalmi harc volt.
A többi persze csak a fantázia terméke.

 426. SLC — 2013-02-18 10:07 

@gigabursch: Csak ismételni tudom magam:
Az előző napok gyakorlatát és az utolsó fényképeket figyelembe véve délután négy és öt között állhattak meg, akkora hófúvásban, hogy az orrukig nem láttak. Előző nap (jan. 31) azt írja Gyatlov, hogy valószínűleg csak a lehullott havat hordja a szél, mivel az ég világos. Vagyis nem volt lefagyva a hó, ha hordta a szél, és nem sütött a nap, ha a hófúvás miatt a látótávolság pár méter volt csak.

 425. gigabursch — 2013-02-18 09:52 

@SLC:
Ha sütött a nap – volt olvadás. -15°C-ban is.

Ettől kérgesedik le a hó.

Ha nagy hőtömegű olvadás van, akkor belül vizessé válik a hó és nem marad meg porhónak.

 424. SLC — 2013-02-18 09:35 

@gigabursch: olvadás aligha volt, a napló szerint napközben -8 -13 °C között volt a hőmérséklet, és gondolom, ahogy felfelé haladtak a hegyen, ez nem lett melegebb.

 422. SLC — 2013-02-18 09:16 

@rebel: nagyjából én is így látom a helyzetet.

@bobby: az előző napok gyakorlatát és az utolsó fényképeket figyelembe véve délután négy és öt között állhattak meg, akkora hófúvásban, hogy az orrukig nem láttak. Előző nap (jan. 31) azt írja Gyatlov, hogy valószínűleg csak a lehullott havat hordja a szél, mivel az ég világos. Azt is írja, hogy alig tudtak haladni és hulla fáradtak, kevés a tüzelőjük, és gödröt sem ástak a tűzhöz.
Feltehetjük a fényképek alapján, hogy egy nappal később sem változott a helyzet. Vagyis aligha lehetett erejük és kedvük a völgyben sötétedés után még hóbarlangot építeni. Arról nem is beszélve, hogy akkor egyszer le kellett volna oda menniük, építkezniük aztán visszatérniük a sátorba (sötétben), de a nyomok nem ezt mutatják. Még ha feltételezzük, hogy a szél elállt estére és felhőtlen volt az ég, a Hold akkor is csak hajnalban kelt fel, vagyis a látási viszonyok sem voltak ideálisak egy ilyen túrára. Az viszont valószínű, hogy a szél elálltával egy-két ember (Thibeaux, Zolotarjov) kiment körülnézni, vagy fát gyűjteni.

Ami engem még érdekel: miért volt Zolotarjov nyakában a fényképezőgépe? Este, sötétben mit akart fényképezni? Ki volt egyáltalán Zolotarjov? A dokumentumfilm készítői sem tudtak meg róla semmit, még azt sem, hol lett eltemetve. A másik ilyen alak Kolevatov. Semmit nem tudunk róla. Azt sem tudjuk, a csoporton belül milyen hangulat uralkodott, milyenek voltak az erőviszonyok. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a hirtelen stressz kirobbantotta a csoporton belül lappangó ellentéteket, de ez is csak feltevés marad.

Aztán ott van a radioaktivitás kérdése. Mennyire volt fontos információ, mennyire van köze az eseményekhez? Miért jutott a hivatalnokok eszébe GM-számlálót használni? Nyilván tudtak valamit, amit nem kötöttek a többiek orrára.

Úgyhogy marad az elméletek gyártása, megtárgyalása. Hátha közelebb kerülünk az igazsághoz.

 421. gigabursch — 2013-02-18 09:10 

@krampusz:

Ha nem porhó, hanem olvadás-lefagyás van és lekérgesedik (ami viszont jól megőrzi a beroppanás miatt a lábnyomokat), akkor a szél olyan vidáman fut el felette, hogy csak na…

 420. gigabursch — 2013-02-18 09:08 

@sztalker:

A leáramlás teória egyik alátámasztója lehetne, ha látnánk egy messzibb panoráma képet a területről.

Az erdők tengerszint feletti magasságának felhúzódása alapvetően klímatikus tényezőktől függ, részben a meredekségtől (aki már járt síelni és üldögélve a sífelvonón, nézegetve a tájat, már biztos értelmezte).

De vannak helyek, ahol az erdő bugyorszerűen lejjebb van tengerszintileg, sőt van ahol körbenyalja az erdő a lyukas foltot. (Ilyet már biztosan kevesebben vettek észre, pedig a Kárpátokban, Alpokban, Dolomitokban, Balkánon is könnyen észrevehető.)

Namost az Ural-hegység egyik jellemzője,, hogy az ember keze még nem tette be oda a lábát.

Ha a messzi képen ott bugyor van, akkor ott több-kevesebb rendszerességgel olyan szél fúj, amit az erdő nem tud elfoglalni (kicsit kedvezőbb helyen meg mindig agyontörődőtt, letöpörödött gyengécske erdő van)

 419. bobby — 2013-02-18 08:21 

@gombob:
A -25 fok sátorban nem olyan vészes még akkor sem,ha nem használták a kályhát.Én aludtam már kinn a szabadban sátor nélkül -20 fokban és nem volt annyira vészes,pedig még a szél is fújt.És ha éjszaka arra riadnak,hogy nagyon fáznak(egyszerre ébredtek rá erre?),akkor inkább magukra vesznek még pár réteg ruhát és kibekkelik reggelig,nem pedig futkosnak egyet az éjszakában.Különben legalább azt tudnánk,hogy nappal,kora este vagy éjszaka történt velük valami…Ha nappal(hisz nem akarták használni a kályhát),akkor miért vonultak ki egyöntetűen a nagy fenyőhöz?És miért nem vittek magukkal felszerelést?Ha ágakat gyűjteni mentek volna,akkor csak vittek volna néhány fejszét,nem?
Különben a vízmosásos menedéket biztos,hogy Ők építették?És biztos,hogy a pánik után?Mert mi van,ha például napközben építették gyakorlásképp(hisz végül is volt róla szó,hogy ezt egyfajta edzőtúrának szánták)és a vészhelyzet pillanatnyi csillapodtával megpróbáltak eljutni oda?

 418. rebel — 2013-02-18 03:11 

Nyilvánvaló ha 10-20-50 méter magasból potyogtak volna szét, mínusz 25-ben, még ha puha hóra is estek, aligha kezdtek volna építésbe, fára mászásba és vissza nyomulásba a sátorhoz. Nem beszélve arról, hogy eleve, amikor rájuk tört – volna – a légörvény akkor hogy-miért vágnák ki magukat a sátorból? Ezutóbbi a legértelmetlenebb…

„Hejj Szerjózsa érzed: beemelkedett a sátor repülünk gyorsan felfel hát kapcsolj KGB elitdesszantos üzemmódba, hiszen a kiképzést megkaptad és hamar kifelé… jaj de a bejárat nem nyitható mert szívóhatás van… sebaj Szergej elő a kincstári M55/ 1 -es típusú KGB által rendszeresített nagy honvédő szovjet kommandós túlélőkést és rippeld gyorsan oldalvást a sátrat de izibe, hadd ugorjunk szanaszét…”

Morbid volt bocs… ezúttal is bocsánat, ha kegyeletet sértettem, de az érzékeltetés érdekében tettem hogy nem igazán életszerű, nem reális. Az mind lehet hogy vannak ilyen jelenségek, az is lehet hogy EZ EGY OLYAN HELY, ahol rendszeresen van és ezért gondolják a mansik is elátkozottnak… (s itt mellesleg egy újabb ellenérv, akkor a KGB-s hogyhogy nem tudott róla, ha a mansik meg tudják 400 éve…?)
Egy szívóerejű orbitális nagy természeti légnyomás-jelenség ha váratlanul és hirtelen lecsap, akkor EZREDMÁSODPERC IDŐD SINCS semmire, nemhogy vagdosni, meg rohangálni… Akkor az volna hogy HOPP röppensz fel fel fel… mire észbekapsz, már madártávlatból bámulsz lefelé a völgyre…. forog-szakad-robban-reccsen minden szét és szana… ESÉLY SINCS SEMMIRE… egy nagy darálóban találod magad kb… röppensz-pottyansz-döglessz.. hiszen irtózatos, felfoghatatlanul erős, emberi léptéknél sokszorosan nagyobb és gyorsabb, elementáris energiák szabadulnak rád… és semmi fára mászás, semmi építgetés, zoknitépkedés stb stb… hanem szanaszét törve és fagyva – ájultan (már aki túlélte) landolás… majd perceken belül döglés…
Életem során pár meredek dolgot átéltem, csoda hogy élek… kb 6-7-szer néztem farkasszemet a kaszással… nekem elhiheted… 😉 Ezek a dolgok mint a villámcsapás úgy jönnek, se előjel, se időd bármire, csak BUMM.. aztán pedig ha túlélted egyáltalán akkor a sokktól SEMMIT nem bírsz azonnal csinálni csak ledermedsz tehetetlenül, s ha a gondviselés megkegyelmez, akkor túléled, ha nem, akkor meg mész a levesbe tehetetlenül, pont egy hangya a porszívóba…
Szóval ez a légörvény -teória szerintem kb 75 %-os… de messze nem 100…

 417. SLC — 2013-02-18 00:25 

@gombob: Mi az, ami arra ingerel hét-nyolc ilyen kemény túrázót, hogy a sátrat szétvágja és letépje az oldalát, lenge öltözetben, cipő nélkül lekocogjon a völgybe, aztán hóbarlangot építsen, de ne menjen vissza a sátorhoz?
A hideg csak a járulékos probléma volt, amivel szembe kellett nézniük.

 416. gombob — 2013-02-17 23:17 

@SLC: Köszi, egyik fő forrásom nekem is ez az oldal.

A hideg szempontjából tehát egyértelműen a nagyobb veszély a félig-meddig levetkőzött, sátorban alvó-pihenő túrázókra les este-éjjel, szemben a nappal fel-bemelegedett mozgó emberekkel, akik ráadásul tudatuknál vannak. Tudom, ezek eléggé alapvetőek, de csak a kívülállóknak. Lehet, aki profi túrázó-hegymászó, másként látja?

Csupán csak azért rugózom ezen, mert nem áll össze az, hogy egyrészt a látszat szerint előkészültek esti pihenéshez, s ezzel magyarázható a hiányos ruházat, főleg lábbelik hiánya – másrészt a kályha beüzemelésére és tüzelő beszerzésére nincs jel. Legalább is a sátorban történő fűtés esetében. Ha valamiért úgy határoztak, hogy aznap éjjel, a vihar miatt kihagyják a fűtést, de a lefekvés ugyanúgy történik, mint máskor, akkor ezek szerint úgy gondolták, hogy az eddigiekhez hasonló mínusz fokokat bírni fogják reggelig. Persze mindez csak akkor van így, ha a bekövetkező ismeretlen esemény nem magát a későbbi tűzgyújtást zavarta meg, vagy előzte meg.

A kérdés tehát az, hogy pusztán az éjjeli hideg alábecsülése, kombinálva az esetleges rosszabbodó viharral, széllel, satöbbi, okozhatott-e olyan mértékű lehűlést, hogy az extrém mértékben abban a körzetben olyan hideget okozzon, ami perceken belüli szó szerinti csonttá-fagyást okozzon! Ha ezt a „jelenséget” elkezdték érzékelni a túrázók, talán emiatt gondolhatták azt, mielőbb meg kell oldani a tűzgyújtást, vagy valamilyen más módon felmelegedni. (?)

Ha előző éjjeleken addig minden OK volt, s hirtelen rendkívül nagy hideget éreznek, vajon ki hogy reagált? Erre, őszintén szólva nincs ötletem. Milyen fokú hideg lehetne az, ami enged egy sportos, de fáradt embert pár száz métert futni, de semmi több? Bár kissé vakvágány ez a fejtegetés, hiszen a -25 fokot is többen úgy értékelték, hogy az 15-20 perc után is már hypotermiát okoz, ha jól emlékszem. Mondjuk egy rövidebb ideig tartó, -40-50 fokos hideg milyen hatással lenne egy emberre? Vagy még nagyobb?

 415. SLC — 2013-02-17 23:12 

Nem tudom volt-e már, de inkább kétszer…
Elég korrekt dokumentumfilm, csak épp oroszul van. Be lehet rá állítani angol feliratot, azzal szerintem elég jól érthető lesz:
1. rész: http://www.youtube.com/watch?v=-60PSLPMtWM
2. rész: http://www.youtube.com/watch?v=bN4K0n1GaoY

 414. krampusz — 2013-02-17 22:43 

@sztalker:

Nem nyírtál ki semmit, nyugi, mert az az izgi ebben a sztoriban, hogy még egy épkézláb konteóig sem bírtunk eddig eljutni, mert szépen kizártunk mindent. Ami nincs, azt nem lehet kinyírni 😉

Na de vissza a szélhez. Azt én értem, hogy alacsony nyomás, meg magas nyomás, meg szél, meg örvény, és felkapja, és leejti, és roppant mód tetszik is nekem ez a vonal, de még mindig nem értem: HOL A HEGY?!?!?!?!?

Továbbá:
A hóban egy olyan örvény, ami felkap egy embert, jellegzetes nyomot kellene hagyjon.

Aztán meg a fergeteg beleütközik egy erdősáv előtt egy nyomorult magányos fenyőbe, és az úgy útját állja ott egymagában, hogy a többi fáról már egy gallyacskát sem tör le. Sőt, a nagy fenyőről is csak az alsó gallyacskákból szemezget.

 413. krampusz — 2013-02-17 22:28 

@SLC:

Így rémlett nekem is, köszönöm. Csak nem voltam biztos:-)

Na szóval milyen szél az, ami épségben leveszi az emberekről a ruhát (nekem már ez is meredek, mert cafatokan kellene lógjon rajtuk, de legyen: leszedte a szél.), és aztán gondosan rátekeri egy másikra. Méghozzá a legmesszebb repült, legdurvábban sérültre…hm.

 412. SLC — 2013-02-17 20:58 

@gombob: itt van a naplójuk, abban jegyzik a napi hőmérsékletet:
http://www.ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/Kholat%20Syakhl.htm

Napközben -8 és -13 fok között, éjjel -25 körül volt.

 411. gombob — 2013-02-17 19:56 

A hőmérséklettel kapcsolatban elhangzott, hogy a szél mennyire befolyásolja a hidegérzetet, s hogy bizonyos körülmények között az emberi hús fagyása már 1 perc alatt bekövetkezik.

Hangosan gondolkodva, fontos lenne körülbelül belőni ezeknek a túrázóknak a felszerelése, ruházata és túrázási gyakorlatuk alapján azt, hogy mire is voltak képesek az adott körülmények között. Vagyis, a túra első pár napja alatt milyen időjárási körülmények közepette mennyit tettek meg, s volt -e ezalatt sérülése valakinek? Ha az akkori ruházatuk megfelelő volt egy egész napos meneteléshez, a felszerelésük az éjjeli táborozáshoz, akkor is vékony kardélen egyensúlyoztak, hiszen:

– Az éjszakát pihenésre, és a sátorban viszonylagos felmelegedésre kellett használják. A kályhát ezért cipelték magukkal, a nélkül a ruházat nem lett volna elegendő az éjjel (vagy nappal) átvészeléséhez?

– A kályhába a tüzelőanyagot helyben szerezték (feltételezem) és maximum valamennyi száraz gyújtóst vihettek magukkal?

– Feltételezve a túrán résztvevők viszonylagos egyforma erőnlétét, illetve a leggyengébb menetteljesítményt – kérdés, a napi megtett úthossz az utolsó nap megtetthez képest hogy viszonyul? Azaz, ha a rosszabbodó (jelentősen rosszabbodó?) időjárás csak a normál táborverést akadályozta, vagy egész nap érte őket, jelentősen gyengítve a fizikai erejüket. Ehhez hozzáadva, hogy aznap az esti-éjjeli befűtés is elmaradt (a kályhát utólag összeszereletlenül találták meg a sátorban) tovább romlott a fizikai erejük, kitartásuk.

– Fentiek összessége párosulva egy hirtelen kialakuló időjárási helyzettel, melynek következtében – még ha minden ruhájuk rajtuk is lett volna – jelentősen lecsökken az aktív tevékenységgel tölthető idő (azaz, bármit tenni az életben maradásért), kérdés mennyire? Ha ezt az időt be tudjuk lőni, akkor a lehetséges történteket is ennek függvényében tudjuk megerősíteni vagy kizárni. Vagyis, valamire maradt-e idejük, vagy sem.

Az un. alaptáborukat, ha azért hozták létre, hogy ne kelljen cipelni bizonyos súlyú – a túra azon szakaszán felesleges – cuccokat, vagy épp tartaléknak, feltételezi, hogy azokért később visszamentek volna. Az eredeti tervezett útvonal egy nagy hurok lett volna, érintve az Otorten hegycsúcsot, ami ekkor még azért jóval arrébb volt. Vagyis, ha szándékosan mentek ebbe az irányba, vagy akár letértek is a tervezett útvonalról, az alaptáborba vissza kellett volna térniük. Ez amúgy logikátlan, hacsak eleve nem terveznek a nagyobb útvonal hurokban egy kisebb hurkot, oda-vissza alapon. Tehát, kíváncsiak pölö a halottak hegyére (egyik nyelvész oldalon helyes fordításban simán nyírfa-ligetként említik…). A lényeg, hogy lett volna-e egyáltalán idejük elérni mondjuk a tartalékokat? Ha tudták, hogy eleve semmi idő, esély rá, akkor érthető, hogy nem is arrafelé futottak.

Bizonyára nagy hátrányunk, hogy mi minden dologban valamiféle logikát keresünk, miközben egy rázós szituban az összezavarodott túrázók minden cselekedete a gyors, ösztönös döntésen alapult, nem a logikán.

 410. zizzi — 2013-02-17 19:43 

@SLC:
Uhum, igazad lehet, persze.
Na meg a labnyomok is kisse ellentmondanak a szelnek – bocsanat sztalker….
Hiaba, ez igazan jo konteo-tema…

 409. zizzi — 2013-02-17 19:40 

Nem annyira fontos, csak jelzem tiboru, valami zuri van a blogmotorral, ha bejelentkezem, megvan a hozzaszolasom, ha nem, akkor hianyzik… a 407 volt, sztalkere „nalam” a 408-as….

Idemasolom:

407. zizzi — 2013-02-17 15:13

@sztalker:
352.
Nekem jo 🙂

Arrol mi a velemenyed, hogy a “szelet” mi okozhatta?

Amugy mar egyszer – meg a regi helyen – megpenditettem az akkortajt folyo szovjet raketakilovo-kiserleteket ( most csak gyors keresessel:
http://en.wikipedia.org/wiki/N1_(rocket)
http://en.wikipedia.org/wiki/R-7_Semyorka
http://en.wikipedia.org/wiki/Plesetsk_Cosmodrome ) amik 59-ben mar eleg eredmenyesek voltak, a Halal-hegy kornyeken is lehetett esetleg egy azota is titkolt kilovoallomas, tekintve Cseljabinszk kozelseget.
Ha ezt _akkor_ nagyon titkositottak, akkor mara akar semmi nyoma nem maradt.

A radioaktivitas veszelyeitol a korai idoszakban meg nem feltek annyira, az usa is ugy vegzett kiserleteket, hogy szinte semmi vedelem nem volt, katonakat vezenyeltek pl. a robbantasok helyere, szoval eppen engedelyezhettek turat a helyszinre.

 408. SLC — 2013-02-17 19:17 

@zizzi: Fölmerült. Viszont a hivatalos verzió szerint elsőnek a fa alatt lévőket találták meg (Krivonisenko és Dorosenko, ami a fényképek alapján logikus is, alig volt rajtuk hó), ekkor jöttek rá, hogy nagyobb a baj, mint hitték. Ezután került elő Gyatlov nagyrészt hóval fedett holtteste, és utána találták meg Zinát közel a sátorhoz. Aztán pár nappal később (március elején) került elő Szlobogyin is a hó alól, ekkor jöttek rá, hogy a fa és a sátor közötti egyenesen feküdtek ők hárman. Tehát nem tudom Maria mikor láthatott volna ott kilenc vagy tizenegy testet, mikor február végéig még csak négyet találtak meg.

Azt hiszem ezzel is az a gond, ami a KGB-s Szerovval: évekkel később mondott valakinek valamit, aki továbbadta, aztán mire hozzánk ért az információ, teljesen hiteltelen és/vagy értelmezhetetlen lett.

Aztán ott vannak a leírások: Gyatlov fején bal oldalon volt egy szép nagy kör alakú seb, ami nem szerepelt sehol. A források egymástól eltérő módon emlegetnek különböző sérüléseket, és csak nagy vonalakban egyeznek meg. Itt nem a túl sok információ a baj, hanem az egymásnak ellentmondó információk.

Valakiknek nagyon érdekükben állt zavart kelteni.

 407. chph — 2013-02-17 19:12 

@sztalker:
ez jó, nagyon, de
de egy fenyőfa nem alkot olyan tömör egységet mint egy busz, ergó mögötte nehezebben keletkezik olyan örvény 😉

 406. bobby — 2013-02-17 18:49 

sztalker!
Impozáns kis elméletet hoztál létre,az már tény!Viszont vitába kell szállnom veled,mert a hirtelen megritkult levegő(mintha 1000 méterrel feljebb kerültek volna)miatt nem produkáltak volna ilyen tüneteket.Legfeljebb az erre fogékonyaknak lett volna egy kis fejfájása és hányingere.Ez kábé olyan,hogy az Alpokban felvonóval felvisznek 4000 méterre és utána vígan sétálgatsz egyet.És nem értem,hogy miért volt mindenki egy helyen,a nagy fenyőnél?
„A fenyőfa ágairól nagyjából 4,5–5 méter magasságig le voltak törve a kisebb gallyak, mintha valaki felmászott volna a fára.A letört gallyak mellesleg ott voltak a fa alatt: nem tüzelték el őket (noha tüzet – mint említettem – gyújtottak).”-Ha a szél törte volna le az ágakat,akkor nem felülről kellene hiányozniuk az ágaknak?És vajon akkor a fa alatt lennének?
„Rusztem testét a fenyőfa és a tábor között félúton találták meg, egyméteres puha hórétegen; a környéken se kő, se fa, se semmi.Még csak más személy lábnyoma sem.”-Ezekből a mondatokból kiindulva úgy gondolom,hogy az Ő lábnyomai megvoltak.Akkor viszont Őt nem kapta fel a szél?
És voltak lábnyomok másoknál is.Azt sem értem,hogy a nagy fától számítva mindkét írányban voltak holttestek.Ott szerinted kétfelé indultak el a népek?Vagy valakik már majdnem elérték a sátrat,amikor visszaszívta őket a szél?

 405. sztalker — 2013-02-17 16:21 

@gallicus:

„…de az egész egy völgykatlan minden oldalról körbeölelve hegyek és erdők által!”

Bingó!

Szerinted én miről hablagyoltam itt régóta??

Katlan (kaldera — üst) domborzati felszín, ami felett áthaladó légáram „kiszívja” a völgyet.

Most már csak egy kisebb atombombát kell hozzá találnotok, vagy jön a jó öreg szél megint, bár tudom, hogy ez már unalmas nektek…

🙂

 404. sztalker — 2013-02-17 16:13 

És a mai skicc, skacok:

http://kepfeltoltes.hu/130217/tree_001_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Szóval a szél volt.

(Ha még eddig nem világos valakinek, de azér’ reménykedem. :))

Most menjünk le az erdőbe (de persze ne menjünk BE az erdőbe!).

— A nagy fenyő:
Ő is örvénygenerátor, mint minden magas építmény egy légáramlatban, ezért a felettük repülő testeket a MAGAS (ez fontos!) fa is visszaszívta, rántotta lombozata felé. Kábé ugyanúgy, ahogy a BKV Ikarusz buszainak hátulja is azért olyan piszkos mindig (hiába mossák), mert a port, kormot maga után szívja, a szélárnyékban lévő tárgy (busz v fenyő) hátoldala, hátlapja.

Nagy felhőkarcolók is elképesztő szeleket generálnak ezért, sőt, még saját szerkezetük is sérülhet, ha ezt a tervezők nem veszik számításba (pl terelőlapokkal, ívekkel, domborításokkal, örvénzeket enyhítő hajlatokkal stb) már a legelején.

Ezért volt hát a 2 holttest a LEGMAGASABB fánál leesve, mert az a fa volt a „helyi felhőkarcoló” abban a pillanatban (akit érdekel: az egész Djatlov-eset időtartama: kb. 6-8 másodpercig tartott, ebbe beleértve azt az 1-2 másodpercet, amíg a testek lebukdácsoltak a gallyakról, illetve a szakadék felett tettek csoportosan pörögve centrifugáló fordulatokat. A gyilkos „kígyó” légfolyam felettük meg 10-15 másodperc alatt már ki is „szisszent a völgyből)és ez a magas fenyő is ugyanúgy hatással volt a felette elhúzó légáramra, mint maga a lejtő teteje (amit én dombnak hívok) is.

— A szakadék (vízmosás): dettó…
Ez ugyan BEMÉLYEDÉS („negatív” akadály, ha úgy tetszik),de ez ugyanúgy hatással lehet a felette áthaladó áramlatra (gondoljatok a folyómederben lévő mélyedések v. hajóroncsok örvényt keltő veszélyeire), tehát nem az történt, hogy négyen felülről leestek ÉS PONT OTT VOLT egy mélyedés, amibe belecsúsztak, hanem azért estek le ott, MERT EGY NEGATÍV FELSZÍNI ALAKZAT ÖRVÉNYE odaszívta, odacsapta őket, de még előtte jól ki is „mosta” őket ezzel a természetes óriás mosógéppel (ez ám az igazi zöld technológia, mi?).

A rajzomon ugyan csak a fenyőfa esetét mutattam be (a saját szerény fizikatudásomra — nem tudásomra? — alapozva, de a szakadékos ügy is hasonló ehhez a maga módján.

Sajnos akárhova nézünk, itt bizony (lég)örvények hatásait apróbb(!) tárgyakra, élőlényekre (emberre, na!) látjuk, még ha ez nem is szívderítő ebben az esetben. Mindannyian egy ÓRIÁSI ÚSZÓMEDENCÉBEN élünk, csak nem látjuk, mert a levegő (és áramlása is) normális körülmények közt a mi érzékszerveinkkel közvetlenül nem látható, de közvetve (pl megfestéssel, színes folyadékok porok kiszórásával) már detektálható. Csak néha már túl későn jön ez a tudás…

— A légnyomás gyors zuhanásának esete és ennek élettani hatásai:
Mint mondtam, hirtelen megritkult felettük a levegő, mintha 1000 méterrel magasabbra mentek volna — lásd a különös „baleseteket” a sátorban teával, tűzzel, vízzel. Ez a nyomásváltozás akár meg is „RÉSZEGÍTHETTE” őket kissé. Persze, mint rutinos hegyi túrázok hozzá voltak ők ehhez szokva, voltak már magasabban is — , DE NEM ILYEN GYORSAN! Mivel ebben az esetben ez hirtelen következhetett be, sokuknál rossz közérzetet, v. akár túlságos magabiztosságot okozott, összevesztek, pártokra szakadhattak, hogy ki végezze el a fagyűjtést és főzést, de ha még ittak is egy kevés vodkácskát előtte ahogy repülőn sem tanácsos sokat inni, mert az utastér is „hegyi” magasságú légnyomást tud csak produkálni, és a piával még jobban ki tudod ütni magad, mint a földön.
Ha az akklimatizáció (átállás) LASSÚ, akkor nincs gond, mert nem is veszed észre ezeket a rossz hatásait, a szervezet FOKOZATOSAN alkalmazkodik (pl több vörösvértestet termel, hogy tudjon több oxigént felvenni. DE GYORS CSÖKKENÉS esetén ez nagyon veszélyes lehet, mert nem tudsz értelmesen gondolkodni, ROSSZ DÖNTÉSEKET hozhatsz, ingerlékenyv . túl könnyelmű leszel (spicces). Talán vitatkoztak (közben telt az idő), hogy mikor kell lemenni és kik kezdjék ezt, Djatlov talán elvesztette a vezetői nimbuszát sokuk előtt (pl csajok, Zina), megsértődött, parancsolgatott, amitől a helyzet még paprikásabb lett, és külön-külön csoportokban kezdtek levonulni.
Mindanyian gondolatban már a holnapi (csúcsmászás) napját várták, a lejtőn éjszakázás csak egy rutin volt, és most tessék, mehetnek le, sérült a sátor és ráadásul klikkek is vannak,nem így tervezték ezt a éjszakát, ráadásul totál süket a környék, hátborzongatóan csendes, halott volt már egész nap, reggel óta (minden állat elvonult, a madarak is, mert érezték a frontot „cunamit”, ők se szeretnek azért meghalni), ráadásul a csillagok veszettül pislákolnak, ami azelőtt még sose volt (nagyon erős cirkulációs rétegek lehettek fölöttük, a meleg-hideg áramlások miatt erősebben „pislognak” acsillagok)és holnapp még arra a hülye csúcsra is fel kell majd menni, hogy elkezdődhessen a kaland. Szóval nem így tervezték ezen a lejtőn.
De volt egy sokkal rémisztőbb jelenség is, amit sehogy sem értettek: szemből, a lulról, a lejtő felól, a dombra FELFELÉ kezdett lassan fújni aszél, pont ahogy a közepén jártak…
(Ezek az első jelei lehettek az örvények kialakulásának felettük, ezek uganis a föld felszínénél „fordulnak át” és mennek vissyafelé, majd mennek felfelé — amig tart az energiájuk, kezdve lassan magukkal vinni az éppen ott lévő dolgokat is — legyen az BÁRMI, ami nincs rögzítve.)

— Érzékszervek — később a horror lejtőjén:
Vajon az orvosok megviysgálták-e, hogy nem vált-e le pl. a retinájuk az ütközéstől, forgástól sokuknak, magyarán NEM VAKUTAK-E meg néhányan a még túlélők közül? Mert szerintem igen, bekövetkezhetett egy ilyesmi, pl a kisagyra mért ütéstől is, ráadásul az egzensúlyérzékelő szervük sem volt használható egy ideig. A szemgolzók megléte még nem jelenti azt, hogy LÁTSZ is velük…
Az idegrendszer sérüléseit (bénulások) vizsgálták, vizsgálhatták? Vakon, bénán, étlen-szomjan kihúlve egy lejtőn, miközben a társad segítségért v halálért könyörög — ez elég nagy büntetés a sorstól v. Istentől (v. amit akarsz), ráadásul senki sem épp közülük, nem fognak jönni keresni őket, csak hetek múlván.

Elég szörnyű, mi?
(Én biztos, hogy a helyükben inkább egy kágébést és egy golyót kértem volna a tarkómba, mint ilyet. Mindenképpen ennél gyorsabb halált. De persze ti tudjátok… Ha ez nektek nem elég.)

Ugye, most már nem is olyan unalmas ez „közönséges baleset?
Nekem eléggé horrorisztikusnak tűnik.

— A holttestek sávja — a gyilkos „lábnyomai” megvannak!
Ha összekötjük a holttestek csoportjait — ezek kiadnak egy sávot, ami nem más, mint ennek a pusztító leáramlásnak a „féknyomai” . Ezt jelöltem meg egy korábbi térképrészleten piros színü sávval. (Lejtő + fa + szakadék az áthaladási útvonal.)
A tettes tehát — mégha közvetett módon is — hagyott valami jelet maga után, mégha ez konkrétan nem is anyagi természetű.
Úgy vélem, ezt a vonalat nehezen találnánk meg, ha ezek az emberek szanaszéjjel szaladnak, meg cselezgetnek a kágébések, manysik stb elől. Valójában nem sokat mozoghattak, általában ott haltak a leesési helyük közelében, talán a lejtő tetején állók — akiket először kapott fel az örvény — eshettek kisebbet.

— A légköri állapotok — egy hasonlat példáján bemutatva:
Képzeljétek el, hogy fekszetek az ágyon egy vastag paplannal betakarva. Valaki bejön és a lábaitoknál megfogja ezt a takarót, és kezdi szépen, lassan maga felé lehúzni rólatok, és feltekerni … (Ez lenne a légköri nyomás változásának példája)
A takaró (légkör) tehát nem szűnik meg, hanem ÁTKERÜL EGY MÁSIK HELYRE és más formába (sűrűbb, akár egy tekercs-forma), tehát VÁRHATÓ, hogy ez az anyag (a levegő) hamarosan VISSZAKERÜL (mert nem veszett el, csak éppen elhúzták tőled) majd hozzád, a nyakad közé vágva akár, tehát egy másik, sűrűbb halmazállapotban. Ezért is félnek a tengerészek nagyon, ha zuhan a barométer, mert az nincs ám „ingyen”, ők azt „visszakapják” majd hamarost felülről, valami jóféle vihar v. szél (sűrű, hideg NEHÉZ), leáramló örvények formájában, és néha a madarak is érzik ezt, mikor alacsonyan repűlnek a víz felett.
Az idő persze még tiszta, de a „műsor” már elkezdődött.
Tán valahol a Sarki-Urál fölött, akár száz kilométerekre attól a sátortól. De elkezdődött.

— A gyilkos „súlycsoportja” — ritka válogatott társaság.
Nem sokan vannak „akik” ilyesmire képesek egyáltalán. Ez a jó hír. De sok közülük tudja változtatni a halmazállapotát — ez meg a rossz.Igazán nagy ERŐT ilyen GYORSAN csak ezek a nehézfiúk tudnak kifejteni:
– folyadék
– gáz
Igaz, szinte mindig kérik a gravitáció segítségét is, édeshármasban járják a világot és nem fáradnak, mert mindig tudnak EGYMÁSBÓL merítkezni.
Mivel a lavína-teória (a víz szilárd formációja és a gravitáció bulija) elvethető és hatalmas FOLYÉKONY VÍZTÖMEG áradata sem jöhet szóba, marad az egyetlen gganusítottunk, a gáz, azaz a sűrű hideg, gyorsan leáramló levegő, ami ha ütközik környezetével, valóságos levegő-forgácsokat (ezek az örvények) hagy maga körül, kábé úgy képzeld el, mint mikor krumplit pucolsz a speciális krumplipucoló késsel és szépen felgöndörödik kis karikácskák, „héjforgácsok” alakjában, vagy a gyalulásnál előtekeredő faforgácsok. Csak éppen ezeknek a levegőhéjaknak rettenetes erejük van, mert a bennük lévő vákuum szétszakíthatja a környezetét, v magával rántja azt. Ezek az örvények tehát ütközési törmelékek, csak most nem egy közlekedési balesetben, hanem egy merev, szilárd tárgy (domb, felszín) és maga, „levegő őfelsége” uszálya közt történt. Csak éppen MÁR NINCSENEK MEG a roncsok, kizárólag a hatásuk látszik, és a tettes is feloldódott (nem tűnt el, csak ELKEVEREDETT MÁSOKKAL) azóta.

— Miért nem futottak le gyorsan a lejtőn a fiatalok, ha tudták, hogy szélroham üldözi őket?
Lehet, hogy futottak — volna, csak éppen már nem TUDTAK, mivel már a fejük fölé ért ez a légáram, és a leválások kezdtek erősödni, mintha vízben gyalogolnának, pedig erősek voltak, és nem is volt ez túl nagy táv, pláne lefelé, kicsi hóban.
Vajon tudták, hogy mi vár rájuk, láthatták, ahogy egyiküket felkapja az örvény? Úgy vélem nem v. nem valószínű, mert a hátul haladókat Djatlovék) ragadta fel először ez a jelenség, és így haladt villámgyorsan (felettük, a völgyön keresztül tulajdonképpen) előre a lejtő alján levonulók felé, mindet megpörgetve.
Hasonlattal élve, ha most csettintetnétek az ujjatokkal, akkor körülbelül valami hasonló gyorsaságú, erőhatású fizikai hatást tapasztalnátok (én legalábbis így képzelem el ezt a jelenséget), ahogy a két ujjad közti nyíró (és forgatónyomatékot generáló) erők szempillantás alatt kiszabadulnak.

És most képzeljetek a két ujjatok közé egy picike hangyát (de tényleg kicsit ám!)és így csettintsetek!

Az a picike hangya volt Djatlov, meg Zena, meg Ludmilla meg a társaik.

Szerintem meg valahogy így történt.

Vigyázzatok magatokra.

Üdv,

sztalker

PS: De ha mégis „kinyírtam” volna a kedvenc konteótokat, akkor egyrészt bocs, másrészt viszont kérlek benneteket, hogy a nevemet karcojátok már be ott, a lejtő tetején egy lapos kőbe, picike kis örvénymintával díszitve alul. Köszi.

 403. zizzi — 2013-02-17 15:13 

@sztalker:
352.
Nekem jo 🙂

Arrol mi a velemenyed, hogy a „szelet” mi okozhatta?

Amugy mar egyszer – meg a regi helyen – megpenditettem az akkortajt folyo szovjet raketakilovo-kiserleteket ( most csak gyors keresessel:
http://en.wikipedia.org/wiki/N1_(rocket)
http://en.wikipedia.org/wiki/R-7_Semyorka
http://en.wikipedia.org/wiki/Plesetsk_Cosmodrome ) amik 59-ben mar eleg eredmenyesek voltak, a Halal-hegy kornyeken is lehetett esetleg egy azota is titkolt kilovoallomas, tekintve Cseljabinszk kozelseget.
Ha ezt _akkor_ nagyon titkositottak, akkor mara akar semmi nyoma nem maradt.

A radioaktivitas veszelyeitol a korai idoszakban meg nem feltek annyira, az usa is ugy vegzett kiserleteket, hogy szinte semmi vedelem nem volt, katonakat vezenyeltek pl. a robbantasok helyere, szoval eppen engedelyezhettek turat a helyszinre.

 402. chph — 2013-02-17 14:56 

Jurij Jefimovics Judin szerepét megvizsgáltuk már?
Vajon tényleg beteg volt és azért fordult vissza?

 401. zizzi — 2013-02-17 14:48 

@miamai:
399.
avagy masfajta magyarazatos apdet:

netan azt is jelentheti, hogy – szamoljunk csak, M. Ivanovna 11 hullat _latott_, de ugye nem latta a vizmosasban „rejtozo” 4 hullat… tehat 15 hulla a vegeredmeny
(persze az is lehet, hogy mivel ezt a halala elott, azaz joval kesobb nyilatkozta, mar beleszamolta a 4-et…).
Eszerint 6 „egyeb kategorias” plusz hulla lenne a helyszinen, ami ujabb konteos magyarazatokat igenyelne a felderitesben resztvevokrol….

 400. Bigjoe(HUN) — 2013-02-17 13:13 

@sztalker:
Van ebben a „szeles” dologban ráció, mert:
– áramlástan előadáson beszéltünk arról, hogy a házak tetejéről nem a szél kapja le a tetőt, hanem a tetőtérben a nyomás nagyobb lesz, mint a háztető nem fújt részén. (az egyik tetőrészre szélnyomás nehezedik, a másik oldalon viszont kisebb lesz a nyomás).
A nem fújt tetőrészről a cserepeket a belső nyomás „dobja le, majd a megváltozott áramlási (és statikai)viszonyok miatt a tető többi része követi Dorotyt Óz felé:(.

De, a sátor a földön maradt.
Ha a szél felkapott embereket, (az elméletileg számítható lenne, hogy mekkor a erővel emelte fel a pácienseket)

A sátor vasakat általában oldal írányú elmozdulások ellen használják (most azzal nem foglakozunk, hogy a feszes anyagon könnyebben lefolyik a nedvesség, ami ezen a helyen szimplán ráfagy, pl: lélegzetük belülről).

Ha a légmozgás felfelé emelte volna a sátrat annak NYOMA van a sátor kötélzetén, cövekein, stb. (pl: kötélzet lazulás, laza cövekek, a kivágott oldal további szakadása, stb.)

Az erdőből pedig a szél törmeléket, hordalékot, vagy komplett fákat is megmozgatott volna.

Viszont az emberek elfagyását a szél jelentősen gyorsítja:
pl -20 C; szél seb:8km/h hideg érzet: -23 C
de ha a szél már 16km/h a hőm. változatlan akkor -32 C a hidegérzet.
Megfelelően felöltözött ember esetén az utóbbinál a hús elfegyásának ideje 1 perc!!!!
Ha a -20 C-hez kapcsolódik egy 64km/h szél a hideg érzet -51 C. (Na ide már nem kell hűtőházat építeni)
(tisztán csak a plágumi miatt: Len Cacutt Survival; 125.old.jobb oldali táblázat)

Nekem nem gömbölyű…..

 399. SLC — 2013-02-17 10:48 

@gallicus: kölcsönözzek egy időkibővítő kézikészüléket? 🙂 Nagyon sok film van a youtube-on, de egy csomó oroszul, és hiába tanultam vagy nyolc évig, egy szót sem értek belőle. Ennél még az angolt is jobban értem, pedig soha nem tanultam.

Ami filmet én eddig megnéztem, abból annyi információt sem sikerült kibogarásznom, mint amennyi a posztban van. Ha találsz valami újdonságot, feltétlenül oszd meg velünk 🙂

 398. gallicus — 2013-02-17 09:41 

Egyébként nagyon érdekesek a hozzászólások a filmekhez a youtube-on! Aki tud oroszul nézze át!

 397. gallicus — 2013-02-17 09:32 

A mai napon végignézem az elérhető összes filmet. Az biztos, hogy a linkelt első részt megnéztem és a KP által készítettet kezdtem el nézni és nagyon erős a sugalmazása a rakéta-, illetve fegyverkísérletnek! Egyébként a KP is működtet tv-csatornát, ami elérhető tőlünk és én rendszeresen nézem ezt is a Sov. Sekretno csatornával egyetemben. Ott nem cicóznak, hanem keményen dolgoznak a fiatal riporterek, ezért fordulhat elő, ha valamelyik érzékeny pontot feszeget, akkor eltűnik és később csak a holttestét találják meg!

 396. SLC — 2013-02-17 00:33 

@miamai: engem az is érdekelne, hogy miért Specnaz-egységek érkeztek. A Specnaz ugyanis a GRU, a katonai titkosszolgálat egysége volt, nem a KGB-hez tartozott. Ha két órán belül ott volt a GRU, akkor ott valami katonai-titkosszolgálati disznóság történt.

Ha jól emlékszem, Krivonisenkot a KGB kereste, nehezen érthető, hogy csak úgy otthagyják az egyébként szívből gyűlölt GRU-nak az egész helyszínt. HA ez így történt, akkor csak nagyon magasról érkező parancsról lehetett szó.

Ha titkosszolgálati akció történt – lásd elméletem föntebb öt részben -, akkor előfordulhat, hogy a két kivitelezőt a főnök helyben agyonlőtte. Amikor a KGB odaért, és talált két halott Specnaz katonát, a GRU azonnal és teljes joggal kivette a kezéből az ügyet. A két katonát eltüntették, a négy különálló holtestet pedig eldugták, mivel olyan külsérelmi nyomok voltak rajtuk, amit nem annyira akartak a jelen lévő civileknek mutogatni (arról nem is beszélve, hogy sugároztak mint Csernobil). Amennyiben persze tényleg láttak ott tizenegy holttestet…

 395. miamai — 2013-02-17 00:20 

@miamai: Na a posztban egy olyan pontra leltem, amiről eddig még nem gondolkoztunk:
„r.) Az elsők között érkezett a helyszínre egy Marija Ivanovna nevű mentős, aki kevéssel halála előtt azt nyilatkozta, hogy a tábor környékén eredetileg tizenegy holttestet találtak, de két órával később, miután a Specnaz-egységek is megérkeztek, már csak kilenc maradt.

Magyarázatos ápdét: Ez értelemszerűen azt is jelenti, hogy Marija eredetileg látta mind a kilenc hullát, de aztán (valamilyen okból kifolyólag) négyet a katonák eltemettek a közeli vízmosásban, s ezeket csak májusban “találják meg” – újra… Hogy a ráadás két hulla ki volt és hová tűnt, nem tudni.”

 394. SLC — 2013-02-16 23:59 

@krampusz: Ludmilla. Egyébként rajta Krivonisenko megégett nadrágja volt, ha jól hüvelyeztem ki a szöveget, és a lábára tekert még egy ruhadarabot, egyik forrás szerint pulóvert, másutt nadrágot írnak.

A környezet nekem is erősebb dombságnak tűnik, ott a Google Earth, össze lehet hasonlítani a környéket valami hegységgel.
61°45’19.49″É
59°27’46.29″K

 393. miamai — 2013-02-16 23:46 

@tiboru: Köszönöm szépen! Lám ennyi idő után már nem is néztem meg a végét… Lassan már majdnem kívülről fújom az egészet! :))))

Emlékszem, amikor a freeblog összeomlott, mi meg itt kevertünk-kavartunk, idegeskedtünk. Mdmoiselle csendben megkérdezte: „nálam még nyitva van az oldal, lementsem?” Mire én: „Ne kérdezd, mentsd!!” :)))

 392. gallicus — 2013-02-16 23:22 

Az orosz filmes anyagokra gondolok. Sajnos, ahol Judin beszél nagy a zaj és nehezen érthető, de utána arról van szó, hogy 3×9 áldozat volt a hegyen: 9 vadász, egy repülő 9 áldozattal és a mi fiataljaink.A sámánok szerint a hegy mindig 9 áldozatot követel.

 391. gallicus — 2013-02-16 23:18 

Köszönet a linkért, szuper anyagok vannak benne!

 390. krampusz — 2013-02-16 23:18 

Még a régi 1000+ komment egyikében volt róla szó, hogy az egyik lány lábára rátekerték lábbeli gyanánt valamelyikük nadrágját. Nem emlékszik valaki, ki volt az? Nem találom 🙁

 389. tiboru — 2013-02-16 23:16 

@miamai:

A mostani poszt legvégén találod a linket hozzá.

 388. krampusz — 2013-02-16 23:14 

@SLC:
Látszik, hogy semmit sem értek a hegyekhez, nekem ezek simán barátságos lankáknak tűnnek…honnan zúdult itt le ilyen erejű szélvihar? Látom a völgyet, látom a lankás hegyoldalt, (basszus, ha azt mondjátok, hogy ez egy dombság, simán benyalom :-)), de azt a sátor feletti hirtelen naaaagy, magas, meredek hegyoldalt nem látom, ami sztalker vázlatain szerepel, és ahonnan ez az istencsapása a nyakukba zúdult.
Mi okozhat még ilyen légnyomásváltozást, légörvényt?

 387. miamai — 2013-02-16 23:05 

Hol van az eredeti poszt a 1500+ kommenttel??

 386. gallicus — 2013-02-16 22:57 

Hajlok rá, hogy ez egy vegyi töltettel kombinált intelligens bomba lehetett, ami egyes áldozatokat – egy csoportot – „becélzott” magának, akiknek a sérülései extrémek lettek, aki pedig tudott, az megpróbált a fedezékbe menekülni – vagy sikerült, vagy nem, mert utolérte a bomba, a légnyomás, az anyag. A sátor oldalát is azért vághatták ki, mert észlelve valamilyen jelenséget, ez volt a leggyorsabb menekülési út. Az égési és hólyagos sérülések is származhattak olyan hősugárzástól, ami csak meleget adott, de közvetlenül nem érintkezett a testekkel. Azt sem zárom ki, hogy nem 1, hanem legalább 2 esemény volt, ez a magyarázat a tűzgyújtásra az első eseményt túlélők esetében, de a hideg erősebb volt és felszerelés nélkül elpusztultak. Az USA is használt már ilyen bombát a vietnami háború elején is, így a fejlesztés már elkezdődhetett az 50-es években mindkét oldalon.

 385. miamai — 2013-02-16 22:56 

@tiboru:

A cikk végefelé azt írja, hogy „Amazingly, he had never been extensively interviewed…”

hát dehogynem:

46. miamai — 2011-11-28 09:35

@Salamancai űrhajós
Ki tudja, talán innen kiderülhet valami az ifjak előéletéről:
Az eredeti poszthoz tartozó 1193. kommentben zizzi említ egy videót (http://www.youtube.com/watch?v=5YGfX1QRgNY&feature=related), amelyben “cc. 7:25-tol a “mai” Jurij Judin beszel”
Ha valaki értené, hogy mit mond, ossza meg velünk is plíííííz! (amúgy elég leamortizálódott figura benyomását kelti.

 384. gallicus — 2013-02-16 22:43 

@warr: Lehet, hogy az ott egy természet által kialakított megfigyelőpont volt, amilyen harcászati gyakorlóterepeken is előfordul és ezért mentek oda, amikor észlelték, hogy valami történik a völgy mélyén vagy a föld alól morgást és egyebeket hallottak!

 383. SLC — 2013-02-16 22:06 

@gallicus: És ezzel vissza is érkeztünk a fegyverkísérlet témaköréhez, aminek csak kísérőjelensége volt a szél.

@tiboru: végig nem értettem, Gyatlov mitől maradt lent a földön. Most nekiállok, és centire átnézem az összes fotót, a fene enné meg, hogy ennyire vak vagyok.
http://uploads.ru/4s7UY.jpg

 382. gallicus — 2013-02-16 20:52 

A keletkezett légnyomás jöhetett a völgy felöl is, ha odalent valami történt, akár a föld alatt is!

 381. gallicus — 2013-02-16 20:41 

Ez megerősíti amit írtam. A völgyből mentek felfelé és a hegy kb. harmadánál volt az incidens. A domborzati térképeken abszolút jól látszik minden és nem messze a másik oldalon – a menetirány mögött néhány km-re egy másik hegycsoport van.

 380. SLC — 2013-02-16 20:08 

@tiboru: szívesen 🙂
Csak nem megy ki a fejemből a téma, úgyhogy itt egy domborzati kép is:
http://i665.photobucket.com/albums/vv17/allen_idaho/dyatlov3.jpg

 379. tiboru — 2013-02-16 19:44 

@SLC:

Nimá, a beteges (és egyúttal roppant szerencsés) Judin barátunk!

SLC, szép találat, köszönjük!

 378. SLC — 2013-02-16 19:33 

 377. gallicus — 2013-02-16 19:28 

De ha megnézzük a térképet műhold, vagy madárszem módban, akkor tökéletesen látszik a domborulat és ott lehet, hogy a dombon és nem a völgy alján vertek sátrat – aminek oka a lavinától való félelem volt – de az egész egy völgykatlan minden oldalról körbeölelve hegyek és erdők által!

 376. SLC — 2013-02-16 19:15 

@gallicus: Nem völgyben, nem is katlanban vertek sátort, hanem a dombtetőtől nem messze a lejtőn. Itt látszik az összedőlt sátor:
http://murders.ru/Daytloffz_group_24_palatka.jpg

 375. gallicus — 2013-02-16 18:47 

Új gondolat: A területen (Szverdlovszk) található Nyizsnyij Tagil városa, a szovjet fegyvergyártás egyik központja. Nem lehetetlen, hogy mégis valami titkos fegyver kipróbálási folyamatába botlottak bele a fiatalok. Ez sok mindent megmagyarázna, a nagy oxigénhiányt, a nagy nyomást és akár a sárga bőrszínt is. Itt a hegyek ölén – ahogy az a térképeken jól látszik – egy völgykatlanban vertek tábort végül is az adott éjszakára és ez magyarázhatná az égen repkedő helikoptereket is.Nem kizárható akár a földalatti, de felfelé ható tevékenység sem, akár egy – fogalmazzunk így – nem atombomba képében.

 374. sztalker — 2013-02-16 14:25 

@tiboru:

A szélroham a völgyre MERŐLEGESEN haladt, ők a völgy egyik falának a LEJTÓJÉN álltak. A völgy az, ahol a patak halad, a kis kék vonal, az van alul.
A szél tehát ezt METSZETTE KERESZTÜL felettük, hogy pontosan abban a sávban-, ahogy én pirossal bejelöltem — nem tudom, lehet, hogy fordulózott is kicsit.

A gyenge szél szépen be– azaz: lefordult volna a völgybe, mindvégi VÍZSZINTES erő (szélérzet) vektort okozva csak, kis sebességü ütközésnél nem váltak volna le róla erős örvények, azaz a szél tárgyba való utközésének törmekékei — ezek hát az örvények tulajdonképpen, csak nem eutóroncsok, hanem leveö roncsok.

Hasonlat. Ha lassan megyek autóval, MINDEN éles kanyart be tudok venni.

Ha GYORSAN, akkor már nem nagyon tudom követni még az enyhébb íveket sem, hát „LEVÁGOM A KANYAROKAT”. Csak itt most nem szilárd táryakról van szó, a szél ilyesmi, De van súlya, sebessége.

Ha lassú a leáramlás, az nem gond, mert mindig szépem „BEVESZI” a völgyeket, mélyedéseket, de ha erős, az olyan, mintha teli tüzoltófecskendővel akarnád megöntözni otthon a virágokat… Helyette a szomszédét sikerülne, az biztos. (Átlocsolsz.)

Ez a „folyam” LÁTHATATLAN, de van.

Kérdés, volt-e akkor este olyan erős ott, lehetett-e, mi ZÁRJA KI EZT. KI KELL ZÁRNI. (Differenciál-diagnózis kéne ide, me haúz doki… 🙂

Nem láthatták, mert csillagos, szép idő volt.
A tettes meg egy nagy „szisszenéssel” elszelelt, továbbszökött, ki a völgyből, tovább az alacsonyabb szintek felé (a természet mindig „lusta”) és véül szétterült a lankákon.

A domborzat okozhat ilyen „váratlan” kanyarokat.

 373. sztalker — 2013-02-16 13:53 

@rebel:
Te felismered az utcán a titkosrendőrt?
Én nem. (csak ha már előveszi a papírt)
(Dettő radioaktív sugár. ÉN nem látom.)

A folyót, viharfelhőt, tornádótölcsért, rám tüzelő kágébést látom.

Ezt nem látom. Csak utána.

Tiszta (CLEAR) levegőben (AIR) erős örvénylés (TURBULENCY). CAT.

Mindig azon a lejtőn jön le, amelyiken LE KELL JÖNNIE (a főnöke a fizika bácsi utasítja), és a hegyekben van vagy párszázezer ilyen a nap 24 órájával beszorozva még az „oddsokat” (esélyeket).

Ami a csoda, az az, hogy volt, aki még élt utána! Ez pedig csak a nagyon edzett, szívós testüknek volt köszönhető, de nagyon sokat szenvedtek szegények a jeges havon. Ráadásul az én agyam szerint pont Djatlovot (és Zinát, ha együtt mentek mint pár) kapta fel, mert ö, mint vezető, leghátul figyelte a dombról levonuló „nyáját”, embereit, félszemmel követve a csapatát, közben hátra-hátra pillantatva, v. Zinát támogatva. A levegőben a testeik össze-összeütközhettek és így lesz „párharc” a társak között sok esetben (bőrdarabok). Akik beestek az erdőbe jobban megütődtek, mint akik csak „nyekkentek” a lejtőn, de ők lealább nem a fagyos hóban éjszakáztak a szeles lejtőn.

Továbbá a gyorsulás tönkrevághatta az egyensúlyérzékelő szervüket a fejben (fülben), amitől még napoki kóvályogtak (de NEM éltek napokig…), azt se tudták, mi történt, hol is vannak pontosan. Csak az életösztön dolozott bennük, de ha engem 8-10 G-vel megpörgetnek, én bárhol tüzet tudnék gyújtani utána, elhihetitek (még a Parlamentben is, simán :)), azt se tudnám fiú v lány vagyok-e.

 372. sztalker — 2013-02-16 13:24 

Pedig biztosan van ám ott felszíni meredekség:

http://kepfeltoltes.hu/130216/vortex_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Most csak leskicceltem néhány örvény-sajátosságot, ahogy én képzelem a dolgot.

Arról van szó, hogy a szokásosnál erősebb leáramló szél ÁTUGROTT egy völgyön (elég gyors és erős volt ehhez (lásd tömeg + sebesség = lendület erejét, mint mikor te nekifutásból már át tudsz ugrani egy szélesebb árkot, patakot, itt völyet), és éppen a FIÚK, LÁNYOK FEJE FELETT HÚZOTT EL, MINT EGY EXPRESSZVONAT.

Ez nagyon-nagyon erős szívóhatást okoz, és megpörget.
(Még a Metróban is van hasonló dolog, csak ez itt erősebb ám.)

Ámen. Mást én ehhez már nem tudok nagyon hozzáadni, csak a szokásos (titkos)fegyvereket, meg elvetemült tulajdonosikat.

Vagy egy ehhez KÍSÉRTETIESEN hasonló természeti jelenséget (?), ami akkor épp felettük történt (minimeteorit, szupergömbvillám — van ilyen? most már lesz! plazmaömb-kisükés stb.)

A többi a müszakiaké, most jöhetnek ők, meg mindenki…

De. De ha mégis (estleg, netalán-talán, véletlenül igazam lenne, mondjuk), akkor kérek egy kis graffitit arra a lejtős részre ottan,mondjuk arra a kis helyes dombocskára…

Ami nekem kérdéses, az inkább ez a két lehetőség:

— A leáramló légfolyam SZÉLES volt, erős de MAGASABBAN ment, mint ahogy én azt jelölgettem.
— A leáramló légfolyam KESKENY volt, de NAGYON FELGYORSULT egy szerencsétlenül a képbe lógó tereptárgy miatt, és pont ott voltak, pont abban a negyedórában. EZ AZ IGAZI PECH.

Ma ennyit, és majd meglátjuk…

Legfeljebb lehúzhatjuk a listáról.

Üdv,

sztalker

PS: még a hegymászó emberekről, mert itt valaki említette a sziklamászást. Nem fog hozzád alkalmazkodni a természet, mindig kell ey B terv. De neked, nem neki! Ők szerintem LETEGEZTÉK a hegyet (igy mondják a pilcsik) és az bosszút állt akkor, és úgy.

 371. bobby — 2013-02-16 09:07 

Az előző sztalker-nek ment…

 370. bobby — 2013-02-16 09:05 

„HEGYMÁSZÓ beköti magát.MINDIG.Ha ő nem, akkor VALAKI biztosan a csoportjából.Biztosítják egymást (carabiner meg amit csak ők tudnak, én itt „cukrász” vagyok, na, de így van akkor is.)”
-A sziklamászó az,aki legtöbbször beköti magát,nem pedig a hegymászó.Ilyen helyen(a domborzat alapján)felesleges összekapcsolódniuk,mert még ha meg is csúszik valamelyikük,attól nem lesz komolyabb baja.És még lavinaveszély szempontjából is veszélytelen volt a környék,szóval nem választottak olyan rossz alvóhelyet.Aztán persze kiderült,hogy mégis…

 369. SLC — 2013-02-16 07:06 

@tiboru: A Google Earth-ben vannak jó fotók + a domborzat is jól látszik, arra alapozva jelentettem ki én is, hogy ott erősebb dombság van, de semmi hegység. A sátor helye pedig külön jelölve van több – nyári – képen is. Én is úgy látom, hogy egy domboldalon vertek sátrat, semmi hegyvidéki jelleg nincs ott.

 368. SLC — 2013-02-16 07:00 

@rebel: Azt hiszem Tiborunak adott a feladat :)))
Össze kell ülni – akár virtuálisan -, és feltérképezni a lehetőségeket.

 367. SLC — 2013-02-16 06:58 

Einstein után szabadon: a világon vagy minden véletlen, vagy semmi sem az.
http://www.origo.hu/nagyvilag/20130215-milliardos-kar-tobb-mint-ezer-serult-cseljabinszkban-es-kornyeken.html
Kicsit megállt bennem az ütő.

 366. rebel — 2013-02-16 01:44 

Még annyit ehhez, hogy tehát azért én egyelőre élek a gyanuperrel továbbra is hogy VALAMI VAN ott… akárha egy föld alatti mező, mondjuk olyan Bermuda háromszög féleség vagy mit tudom én… én hinni akarom hogy egy alien-bázis vagy találkahely az a Halálhegy (vagymi) 😉

 365. rebel — 2013-02-16 01:41 

@krampusz:
Ha a szél-teória is az igazság netán, azt kell mondjam – legalábbis hogy tartsuk a konteósságot – valami konteóval kombinálva…. Tehát mondjuk elindult az ifjúkommunista brigád a maga kornak megfelelő mutyijaival, ügynökeivel, besúgóival és egy titkolt háttér céllal… amibe esetleg beleszólt a természet…
Hiszen továbbra sem hagy nyugodni, hogy miért nem csak mentők, tűzoltók és zsaruk helyszinleltek-nyomoztak (és takarítottak?), hanem katonaság és titkosszolgálat is és nem is lájtosan… Mondhatjuk-e válaszként erre csak pusztán azt, hogy ez volt akkoriban a SZU-ban a bevett szokás, hogy minden kiemelt fura ügyre ráröppentek, mert hátha valami imperialista szabotázs stb stb…?
Akárhogy is, csalódott lennék, ha semmi konteo-morzsa, töredék, maradvány sem maradna a sztoriban, hanem egy „egyszerű” extrém természetei jelenség lenne a magyarázat pusztán, bármi rejtély és titok nélkül…
A film mindenesetre nem ezt sugallja… ahogy néztem a trailer-t hát eléggé nyomasztó… Bár nyilván kétes az egész realitása… Ugyanis tegyük fel valós lenne a film sztorija… Odamegy egy csapat és velük is megtörténik a zűr majdnem pont ugyanúgy megismétlődik… Halál-hegy ide, manysik-hantik (nemtudommilyen sámánista szibériai finnugorok obiugorok, a maguk szellemeivel) oda, de ha természet az egyedüli oka a tragédiának, arra azért mennyi esély volna, hogy ha valaki at-hoc odamegy, ismét pont egy ugyanolyan légörvény lecsap ugyanott… hát nem tudom de laikusként, kb lottóötös sanszot látok erre… Hiszen egy ilyen extrém jelenség azért nincs minden másnap és ha vannak is helyek ahol viszonylag gyakori, akkor sem pont ugyanott észlelhető… nemde?

 364. krampusz — 2013-02-15 23:02 

@sztalker:

Én őszintén szólva drukkolok ennek a szél vonalnak, de még mindig nem értem, hogy hogy nem hagyott nyomot a fákon, a hóban, és, ok, a sátor maradjon egy helyben, de fel volt hasítva az oldala, hogyhogy nem kapott ki belőle semmit? + a ruházatuk hiányos volt, nem cafatokban lógó, azt értem, hogy repül a cipő meg a sapka meg a kesztyű, de hogy letépi a komplett pulóvert és sértetlenül hagyja az alatta lévő alsóneműt…hááááát…

És a szemem kiesik, de nem látom se a szűk völgyet, se a meredek döccenőt, lehet, hogy rossz képeket nézek? 🙂

 363. tiboru — 2013-02-15 21:14 

@sztalker:

„Ők egy szűk völgyben voltak…”

Bocsánat, de én semmi ilyesmit nem láttam a képeken (pedig most direkt megnéztem az összes, hozzáférhető fotót a neten). Egy lankás, szelíd domboldal, kiterjedt szabad területtel mind a négy égtáj felé…

De ha nekem kimaradt volna valami konkrétabb fotó, ami ezt mutatja, megköszönném a linket!

 362. sztalker — 2013-02-15 20:49 

 361. sztalker — 2013-02-15 20:29 

359. siridar
363. krampusz

Nagyon örülök, hogy érdeklődsz az eset után, és hidd el, én is (mi is!) várjuk ám azt a filmet!

Mielőtt megpróbálok neked válaszolni (most csak röviden, mert ma este nem tudok sokat „gépezni”), figyelmedbe ajánlom ezt a honlapot, sok kérdésre itt választ is kaphatsz, ha még nem ismerted volna eddig. (Akkor bocs.)

Itt 3 részben összefoglalják a főbb kérdéseket, válaszokat is találsz – remélem:
http://www.aquiziam.com/dyatlov_pass_answers.html

(Például a titkosításról: valójában nem volt, a narancsos elszíneződés – megszokott a fagyott hullákon, a térség lezárásáról: nem volt, csak az amatőrök és turista forgalom elől stb. Ezekről én sem tudok neked többet mondani, mint ami ott áll.)

Fél mondatban a kágébéről: tud valaki olyan ügyet a SZU-ban, amiben NE lett volna benne ez a szerv? (Most komolyan…)

Kettőt viszont vállalok:

— Radioaktivitás:
Nincs lényeges szerepe az ügyben, a mértéke sem volt komoly (tehát nem érte őket, együttesen sem nagy dózis), a ruházatukat (pontosabban 2 ember ruházatán mutatták ki ). Nagy általánosságban az egész SZU területés, és az Ural azon régiójában a felszíni atomrobbantások (a hatvanas évek elejéig) amúgy is szennyezettek voltak. Erről itt kommenteltünk, keress rá. Szerintem ez mellékszál.

— A sátor helyben marad (fogjátok ti még ezt kérdezni, sokat, már előre tudom, hajjaj!), de az emberek meg elrepülnek?:
Ők egy szűk völgyben voltak, aminek volt egy komoly „LÉPCSŐJE”, ezt láthatod is a képeken és a rajzokon is. Tehát nem egy egyenletesen megdöntött sima asztatallapon” mentek le, hanem 2 db, eltérő szögű lejtőn.
A lényeg most nem a szél sebességében van, hanem amikor az áram eléri azt a bizonyos meredek „döccenőt”, nos ez után következik be egy légáram-szűkület (Bernoulli-papa jön, tadáám!), ami az eddigi gyors, de nem halálosan veszélyes áramlást piszkosul felgyorsítja, az felugrik (végül is nekiütküzött a lejtő dombocskájának), de alatta már ez a lejtő sokkal MEREDEKEBB, és ITT (már a fejük felett van ez a huzat, mert akkor épp ott voltak, lefelé ereszkedtek tán este negyed kilenckor) alakulnak ki azok az örvények, légritkulások, amik szerintem felkapták, csavarták őket, és szétdobálták a testüket. A dombocskák a lejtőn, afféle kis „gyorsító”-ként működhettek. A sátor felett nem volt még ilyen örvénylés (A szél erős volt, ez igaz –- ezért féltek is a sátorban, amikor érezték! – de nem örvénylő erőhatás, hanem egy lineáris vektorú, amolyan „megdobós” szél.) Az örvények még nem alakultak ki, de odébb, alant már igen. Ismétlem, itt nem a magasság, hanem a terep kialakítása (alakja, morfológiája) lehet a a kulcs.

Tehát:
1, Bernoulli felgyorsítja nekünk a szokásosnál nagyobb szelet (hegyi leáramlás indul) a lépcsőnél.
2. Az örvény meg felpörget – akár a fákig.

Én – a sátor – hánykolódom, de ki vagyok pényvázva, és csak 1 (azaz egy) irányó erővektorral szemben kell állnom a sarat.
Az emberek: lefelé botorkálnak és egyszerre egy ún. örvénygenerátorba kerülnek – ez a rotor—ami aztán elintézi őket.
Egy ember pl. mennyire ellenálló a nagy CSAVARÓERŐKKEL szemben? Szerintem nemcsak az erők nagysága a holttestekre, de az erőhatás (speciális) jellege sem lett meghatározva teljesen a boncolási vizsgálat során.

Pont ez lehet az, amivel nem foglalkoztak, mert lavínára (meg lavínaszélre) kerestek „tettest”, lejtőszöget mértek, meg csapadékot, meg fagyási rétegeket alul, komplett lejtőelmozdulást (ami nem lavína, hanem az egész hótömeg lecsúszik) kerestek, hőmérsékleti adatokat bújtak, de ez sehogy nem akart összejönni.

Ráadásul a mi tettesünk nem hagy túl sok nyomot maga után.

Egy lakatlan környéken évente többször is lehet ilyen azon a helyen. Miért, szól valaki érte, kárt okoz valakinek egy ilyen vihar? Kijönnek a biztosítótól hitetlenkedni?
Legfeljebb a bennszülöttek kerülgetik kicsit a zónát.

(Volt egy lavínás eset a múlt században, mikor a fehér telepesek építettek egy klassz városkát a völgybe, és lehülyézték a helyi indiánolat, amiért azok mindig be-beszólongatnak nekik a „rossz hekyről”. Ők ugyanis tudták, hogy 20-30 évente valami kisöpri azt a völgyet, bármennyire szép is. Nem jó ott letelepedni. És tényleg kisöpörte.)

A hatóságok nem titkolták az ügyet, csak nem foglalkoztak a váratlan és erős leáramlások hatásaival akkoriban még (1950-60-as évek), ezért nem is tudták elképzelni, hogy ilyen előfordulhat a szükületekben. Ráadásul ez nem egy ismert terep volt (pl lanovkás síterep a Mgas-Tátrában) Az akkori légköri viszonyokat kellene ismerni pontosan, hogy ezt a teóriát tudjuk tartani v elvetni. Mellesleg az Észak-Ural, Sarki-Ural hírhedt ezekről a szeleiről. Nem lehet, hogy aznap a szokásosnál is erősebb leáramlás söpört végig ezeken a lejtőkön?
De azt el tudom képzelni, hogy egy nagy légköri front a térségben okozhat rendkívül erős leáramlásokat. Ha pedig ezek szerencsétlen módon ffelgyorsulnak egy szűkület miatt, akkor annak nagyon nagy rombolóereje van.
Szerintem ők éppen egy ilyen „vasúti átjáróban” lehettek, amikor ez bekövetkezett.

Occam borotvája – a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb magyarázat egy problémára – itt szerintem teljesülhet, még ha nem is minden esetben szokott ez a bizonyos tétel bejönni, de most remélem, hogy erről van szó.

Vagy ufózunk!

Jó mozizást kívánva:

Sztalker

 360. rebel — 2013-02-15 20:18 

@SLC:

Egy ilyen projektbe én is beszállnék szerény képességeimmel és lehetőségeimmel…

 359. krampusz — 2013-02-15 18:33 

@sztalker:
Ezt én értem, de ők még nem tartottak a hegymászásnál, és ha jól értelmezem ( jól értelmezem?) a helyszínt bemutató képeket, vázlatokat, egy 15 fokos lejtőn (ennél még a közeli szőlőhegy is meredekebb, ahol a pulyákkal szánkózni szoktunk) vertek tábort, közel s távol sehol (1 napi járóföldre legalábbis)olyan hirtelen szintemelkedés, ahonnan egy ilyen szélvihar lezúdulhatna. De lehet, hogy rosszul értelmezem, és van ilyen hirtelen szintemelkedés, akkor is furcsállom így első blikkre, hogy a sátor és az erdő között mindössze 900 m távolság volt, és egy ilyen erejű szélvihar úgy csapott le, hogy a sátrat és az erdőt meg se legyintette, (vagy van szó arról, hogy az erdő fái is jól összetörtek az egy ominózus fenyő alsó (!) ágain kívül?) ellenben a közbenső területről felkapott egy csapat túrázót. Aztán meg egy olyan erejű örvény, ami egy embert képes felkapni, és több, mint egy km-re elrepíteni, az a hóban is jellegzetes nyomot hagyott volna, ami a lábnyomokkal együtt szintén megmarad. Vagy?
A hiányos ruházatot értem, de ha örvény a tettes, akkor cafatokban lenne rajtuk a ruha, nem pedig hiányosan.
+ a korabeli magyarázatot kereső szakértők – akik véleményem szerint nagyon örültek volna, ha tudnak magyarázatot adni (!!!) – között voltak mérnökök, meteorológusok, kétkedéssel fogadom, hogy egy ilyen kézenfekvő magyarázat ne jutott volna eszükbe. Hm.

 358. chph — 2013-02-15 17:50 

@siridar:
Igen, sztalker gondolatmenete leginkább a magas hegy hiánya miatt bukhat. Az égésnyomok magyarázatra nagyon jó volt az alacsony légnyomás miatt hamar felforró víz megégeti őket 😉

A többi még kérdéses számomra is, jobban kellene elemezzem a dolgokat.

 357. SLC — 2013-02-15 17:05 

@siridar:
– Szlobo és Krivo a Cseljabinszk-40-ben dolgoztak, onnan eredhet. A SZU-ban még a 80-as években is eléggé ismeretlen foglalom volt a radioaktív sugárzás a nem szakmabeliek előtt (lásd Csernobil). De eredhetett valamilyen radioaktív minta vagy alkatrész ellopásából is, amit hosszabb ideig tartottak maguknál.
Ez lehetett az oka Zina és Szlobo kezén lévő égésnek is, de ennek még utána kell nézzek.

– a narancssárga bőrszínt több forrás is a kihűlés hatásának tulajdonítja.

– a SZU-ban a hatóságok mindent vadul titkoltak, még a pontos időt is titkosították 🙂

– A többi kérdés viszont nagyon is jogos.

– Szorokin rokona meg vagy hallott ilyet vagy nem, vagy a Gyatlov-féle csapatról volt szó vagy nem, vagy február elején hangzott el ez vagy nem… ha jól emlékszem a rokon évekkel később mesélte ez a rövid párbeszédet, tehát nem tartom túl hitelesnek.

Én is meg kell erősítsem: minden tiszteletem a befektetett munka miatt, de a modell nem ad magyarázatot minden felvetett kérdésre.

 356. SLC — 2013-02-15 16:42 

@gombob: Ja igen, én is akartam mondani, mivel nem tudjuk mi a megoldás, ilyet nem tennék bele 🙂

 355. siridar — 2013-02-15 16:41 

@sztalker: És ezeket a kérdéseket hogy válaszolod meg a széllel:

– egyes holttestek radioaktivitása?
– a sátor helybenmaradása (70-80 kilós testeket felkap a szél, egy 30 kilós sátrat (amelynek ráadásul nagyon nagy a felülete) nem?
– ahogy az már elhangzott másoktól is, a táborhely környezetében nem volt magas hegy (ahogy a rajzaidon látszik)
– az egyik fa tövében egy tábortűznyomoz is felfedeznek. Tehát ledobja őket a szél nemtudommilyen magasból, összevissza törik magukat, majd nekiállnak rőzsét gyűjteni és tüzet rakni?
– Rusztem és Zinajda kezén az égésnyomok, vízhólyagok, de korom és szén egy kicsi sem?
– a holttestek narancssárga árnyalatú színe?
– Miért titkolták akkor ilyen vadul a hatóságok, ha ilyen egyszerű (és természetes) a magyarázat? Miért halt meg Jurij Jarovoj újságíró például? Mit keresett a KGB nyakig az ügyben?
– ha jól emlékszem, a lábnyomok a sátortól egészen addig a fáig tartanak, ahol tüzet gyújtottak. Tehát a hatalmas viharban gyalogoltak közel egy kilométert. Most akkor volt nagy szél, amelyik felkapta őket vagy nem?
– három éven át zárt területnek nyilvánítanak ezer négyzetkilométert egy viharos szél miatt?
– a Szorokin nevű kGB-tiszt már február negyedikén tudja, hogy „valami hegymászók belekeveredtek valamibe”, de hivatalosan a holttesteket csak 26-án találják meg. Három hét nem volt elég a hatóságoknak, hogy ezt az abszolut kézenfekvő dolgot a nagy széllel kitalálják?
– Ne érts félre, nem kisebbíteni akarom az érdemeidet, de komolyan gondolod, hogy egy olyan országban, ahol a műszaki-mérnöki tudományoknak olyan kiemelkedő képviselői voltak, mint a Szovjetunióban, ez a verzió senkinek nem jutott eszébe ötven éven keresztül? Nem az lett volna mindenkinek a legkényelmesebb, hogy ezt a légnyomásos változatot nyomatják az első perctől fogva és ezzel elveszik a híresztelések, találgatások élét, teljesen hihető magyarázatot adva a kilenc fiatal halálára? Inkább titkolóztak, maszatoltak, kamuztak ötven éven keresztül, és – ha igaz – a mai napig sem lehet kutatni az egész aktát? A meteorológus szakértők egyikének se esett volna le, hogy hoppárézimi, a szél tehet róla (a posztban is benne van és máshol is olvastam, hogy volt meteoszakértő).

Kíváncsian várom a válaszaidat és mégegyszer: no offense, nem kötözködöm, de sok más olvasóhoz hasonlóan hosszú órákat töltöttem ezzel a történettel, még álmodtam is róla és nagyon várom a mozifilmet!

 354. SLC — 2013-02-15 16:40 

@gombob: Én a bevezetéshez bevezetőt írnék, a történet részletes és hatásos leírását az első és második rész közé tenném be, de egyébként a többi tetszik.

Iszonyú munka lenne az anyaggyűjtés 🙂

 353. SLC — 2013-02-15 16:38 

@rebel: Fentebb okosletóról próbáltam hozzászólni, ennyi sikerrel. No mindegy.

Hát nem tudom kinek van itt tapasztalata egy kötet összeállításával kapcsolatban, annyit tudni kell, hogy az összeszedett anyagoknak általában a fele nem kerül bele. Vagyis ami 1800 komment alapján soknak tűnik, az összeszedve tisztázva lehet nem adna ki 100E karaktert, könyvről pedig 300E karakter fölött beszélünk.

Aztán kérdést vetne fel a terjesztést is, kivéve persze, ha találnánk hozzá kiadót, ami talán a legneccesebb az egész buliban.

A szerzői jogokkal is bajban lennénk, mivel a kommentben leírt ötletek a szerzők szellemi termékei, vagyis egyesével meg kell keresni őket és engedélyüket kérni, hogy INGYEN felhasználható legyen amit írtak.

Anyagokat garmadával kellene fordítani, itt is önként jelentkezőkre lenne szükség, és nem idézhetnénk az anyagot, vagyis az egészet újra kellene írni (hacsak nem akarsz a Bolyki Tamás-féle „színvonalra” lesüllyedni).

Vagyis rengeteg munka, idő, energia, mindezt ingyen.
Nem mintha ellenemre lenne a dolog, szívesen beszállok a munkába és segítek, ha Tiboru vezetésével páran összeállunk, és nekiszaladunk. De csak ha komolyan csináljuk.

 352. sztalker — 2013-02-15 15:41 

@warr:

343. warr
Ha megnézed a legutóbbi rajzom, láthatod, hogy ők négyen repültek a legmesszebbre, és nem véletlen, hogy az ő sérüléseik is voltak a legsúlyosabbak. A kivizsgálók mindvégig félreértették a famaradványok és emberi szövetek meglétét a fán és viszont, az áldozatok testén. Ez az „érintkezés” (a kriminalisztikában a „kicserélődések elve” néven ismert anyagmintákkölcsönös megléte a tettesen és áldozaton is) tulajdonképpen egy BECSAPÓDÁST, hatalmas, több G-erejű lefékeződést jelent. Ekkor került sokukra fakéreg, és fára szövet (tképpen a lágy szövetek, pl. szem, száj, orr a gallyakon kenődött szét, folyt ki, szakadt le,ilyen erős gyorsulásnál kiszakadhatnak már a szemek, szerintem).

Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy ők abban az árokban (vízmosásos szakadékban) hosszú ideig életben lettek volna, de lehet, hogy volt ott vmi állatvacok, amibe behúzódtak melegedni a halottaktól lehózott ruháikkal.
A kunyhót (?) nem tekintem komoly objektumnak, tán még vmi manysi rejteket, csapdatárolóhehyet használhattak.

Miért volt szükség, hogy levegyék a másik (halott) ruháit?
A kérdés azért fontos, mert megmagyarázza a lejtőről induló ruházatuk és a pár másodperccel későbbi – mondjuk így: „érkező” – ruházatuk közti érthetetlenséget.
Vagyis miért öltözne fel egy ember, ha ki kell mennie a hideg télbe ILYEN HÜLYÉN?
Ilyen értelmetlenül féloldalasan, v. felsőruha nélkül v. alsó nélkül, össze-vissza hiányos cipővel, kesztyűvel?

A válasz:
Ők persze arányosan (alsó- , felsőtest) és eléggé elfogadhatóan magukra vették a ruhát a sátorban (volt akin rajta is volt benn is), de amikor felkapta őket az örvénylés, a gyorsulás és pörgő, rotációs erőhatások miatt, különösen a végtagoknak a legvégén nagy a centrifugális erő – LEREPÜLTEK róluk a kesztyűk, cipők, sálak, lazábban felvett kabátok, sapik, de mág a nadrág is leszakadhat rólad, pl. egy nagyerejű légibalaset becsapódása során. Gyakran meztelen hullákat találnak beszíjazva az óléseikben, némi ruhacafattal rajtuk.

Az ASZIMMETRIKUSS ruházatukra tehát ez a magyarázat és nem valamiféle leszámolás v élethalál-küzdelem, vagy rítusos orgia.

Elkezdték összeszedni a még hasznosítható dolgokat a túléléshez. Tehát nem élőlény (agresszor ember, állat, v ufó) ellen védekeztek, hanem a TERMÉSZET (hó, fagy, éjszakai kihülés, szomjúság – lehet, hogy vki megette azt a nyelvet? ) ellen.

A gyorsulás az agyat, belső szerveket sem kíméli, néha viszont meglepő, szinte hihetetlen dolgokat is produkálhat, ezért voltak zavarban a boncolóorvosok is. A horzsolásokba ugyanis nem lehet belehalni, halálos seb meg kevés van, ha meg kihűlsz, az meg azt jelenti, hogy helyhez vagy kötve (béna vagy), de ezek életerős fiatalok voltak, járószerveik meg bőven elegendőek pl. vánszorgáshoz, kúszáshoz stb. Hát akkor miért nem mentek vissza a sátorhoz?

Azért, mert az agyuk és főbb belső szerveik szétzúzódott, az ütéstól pedig súlyos SOKKOT kaptak. Orvos nélkül meg reggelre teljesen kihültek. Az ő legnagyobb gyilkosuk a hideg volt. (Meg egy hordozható,strapabíró rádióadó hiánya.)

Ezt a sok logikátlanságot nem tudták összetenni jól (felfűzni egy szálra a gyöngyöket) a boncoló dokik (és bocsi, de ti se nagyon…), pedig csak fel kellett volna nézni az égre…

Még valamit a Djatlov-ügyről – kissé felülnézetben.
Mivel mindig is balesetnek értékeltem (korábban ismertem, pár éve olvastam róla más szájtokon is), sose izgatott fel, mint konteó.
Tulajdonképpen el sem olvastam a kommenteket, mert nem érdekelt a téma (hiszen nincs benne rejtély), mindaddig, amig a filmmel el nem kezdtek nyomulni.
A hétvégén néztem rá a (csak a fotökra), mert hallottam a mozifilmről és azt meg akartam nézni (persze az más lesz majd, mint minden hólivúdos más, ugye), anélkül, hogy bármit is bele akartam volna látni az esetbe.
Az pedig, hogy eddig senki sem vetette fel ezt a szélroham-teóriát, azt az magyarázza, hogy HONNAN indult a világhódító útjára ez a „Djatlov-rejtély”. Sajnos a baleset környéke a SZU területén volt és nagyon kevés nem cirill infó állt renedelkezésre róla, amikor meg jött az Internet, az egybeesett a SZU széthullásával, így az ennél sokkal izgisebb kém-, ufó-, paranormál-, titkos oroszfegyver- stb akták elárasztották a világot. Ezek közt a Djatlov nem volt annyira húzós (inkább belföldi sztori lehetett ez az oroszoknál). Amikorra meg elkezdték az angolszász (angol nyelvű világban élünk) ezt lefordítgatni (-getni, értitek?) oroszról és feltenni honlapokra, azok leginkább sekélyes, paranormális, gyenge minőségű, misztikus hívőknek való oldalak voltak (tehát nem olyan jófajta konteós, mint a mi tiborunké!), Ebből következik, hogy ezeket nem is igen olvasták műszaki emberek, sem a természettudományban gyakorlottabban eligazodó lelkes fiatalok. Ha megkérdeztetek volna egy Műszaki Egyetemen tanuló diákot, víz-, repmérnököt stb, meteorológust (nem idójós-majmot), vagy egy gyakorlott tengerészt , hegymászót, baleseti kivizsgálót (nem bűnügyi nyomozót, inkább igazságügyi szakértöt, magasépület-tervező építészmérnököt, hídmérnököt, robbantási szakembert, bányászt (nem a Rezsőt J), az seperc alatt bemondja a bingót, mert tényleg nem túl hihetetlen rá a válasz. Az 1990-es évek óte – ha elolvastátok (csak remélem!) – azokat a kis betoldásokat, amiket itt már néha kínomban beirogattam a héten, látjátok, hogy ezek már inkább meghaladott dolgok a releváns szakágakban, ma már akr még ma is átugorhattok az ELTÉ-re beszélni az aulában éppen kávézgató elsőévesekkel. A cucc alapja még az Ált. Isk 6-7. osztályos fizikatankönyvében van, ezt egészítette ki az a japán születésű Chicagó-i prof, a maga számításaival, amiket beszkennelgettem.
(Az é nrajzaim persze mórickák, mert nem vagyok fizikus, meg tudós se, csak konteős. Vagy szeretnék az lenni…)
De ha nem hisztek nekem, hívjátok fel pl. Háy Gyuri bá’-t az LRI-től (Ferihegy, ex-Malév stb), mesél nektek egy-két (úgy értem egy-kétszáz!) dolgot a dekompreszió hatásáról nagy magasságban haladó légijármű struktúrális károsodásai és ezt követő kényszerhelyzeti intézkedések v. a szélnyírás hatása légijárművekre címmel. (Ott simán van pl 400 halott seperc alatt. Ehhez képest 9 fiatal halála: smafu!)

Csak hát ez a „Djatlov”, sajnos mindig olyan körökben cirkulált, ahol az olvasótábor ELEVE feltételezte a misztikumot, mert így is tálalták neki, így „örökölte meg” a baljós felvezetésektől kezdve már minden (meg mindenki) nagyon gyanúsnak tűnt a számára.

————————–
És most valami vidámabbról is:
A könyveteket egyébként támogatom (lehet elektronikus is pl DVD plusz videókkal, extra térképekkel, meg egyéb nyalánkságokkal), ha NEM papíralapú a kiadás, akkor már rögtön meg lehet spórolni a nyomdaköltséget is, gondolom tudjátok.
Tehát jó az ötlet, és én — persze kizárólag a saját teóriámmal! — szívesen csatlakoznék is ehhez a formációhoz, tiszteletben tartva a többiekét, is, ahogy azt mindig is kell tenni.

sztalker

 351. sztalker — 2013-02-15 15:34 

@krampusz:
Csak röviden:

HEGYMÁSZÓ beköti magát.

MINDIG.

Ha ő nem, akkor VALAKI biztosan a csoportjából.

Biztosítják egymást (carabiner meg amit csak ők tudnak, én itt „cukrász” vagyok, na, de így van akkor is.)

Magashegységben meg pláne. És a Sarki-Ural télen az.
ANNAK SZÁMÍT, mert a Porsche nem az emblémájától Porsche, hanem a motorteljesítményétől, a hegy meg nem a térképen feltüntetett számtól HEGY, hanem a megmászhatóságától, veszélyeitől, na.

HÜLYE (hegymászó) meg siel és várja a holnapot.
Legalább 3 ember a csoportból reálértelmiségi volt, nekik illett volna kicsit körültekintőbbnek lennni, a hely neve pedig manysiul: Halál-hegy, és ez biztos nem véletlen. Ezér’ kell helyi szaki (heiyi vezető).

Tehát a lezuhanó hegymászók kis része hal meg ettől, mert ajó felszerelés eleve biztosítja a sikeres túlélést.
Rosszabb a helyzet a hajózásban, de a legrosszabb a repülésben, mert már 500-600 -800 személyes gépek zümmögnek és ez már nagyon címlapra kerülhet,régen igaz, hogy GYAKORIBB volt (mert alig ismerhető fel), de kis gépek miatt, kicsi volt a halálozás.
A Malév Koppenhágában vesztette el pl az egyik gépét így, de csak tíz éve sikerült azonosítani a TETTEST.
(Addig másnak gondolták az okot)

Ez van.

A sielü sieljen, túrázzó túrázzon, de azt jól.

 350. chph — 2013-02-15 15:18 

@gigabursch:
Most hogy mondod engem is elgondolkodtatott, de ha így volt akkor az összes fizikaóra (már amit itt légáramlatokról olvastam az elmúlt 150 kommentben :D) mehet a levesbe…

 349. krampusz — 2013-02-15 14:51 

@sztalker:

Történt már ilyesmi más hegymászókkal? Hogy hegyről lezúduló szélvihar örvénye felkapjon valakit?

 348. sztalker — 2013-02-15 14:45 

@zizzi:

Megbeszéljük,
kopirájt per kettő,
ha jó neked!

Szóval tartod?

Ki tartja még a tétet?

(Még lehet másoknak is jelentkezni, de nagyon hamar osztódik ám a kopirájtsuska, vigyázzatok! :))

 347. zizzi — 2013-02-15 13:48 

Erdekes, arra szamitottam, tele lesz a Djatlow-post a meteorbecsapodassal…. 😉
Jojo, vagy 60 km-rel delebbre csapodott be, de hatha a szurkek ekkorat tevedtek most? 😉

Egyebkent az en „szavazatom” a megoldasra sztalkernel van…. a (sajnos csak) virtualis 1millios zsetonnal egyutt. 🙂

 345. gigabursch — 2013-02-15 12:37 

@Rogal Dorn:

Nyerek a lottón 3 mrd forintot, akkor megnézzük néhányan azt a helyet magunknak.

 344. gombob — 2013-02-15 12:27 

@morat: Pusztán a hatás fokozása kedvéért, és a könyv íve, szerkezete kedvéért lenne érdemes kiemelni egy, esetleg pár valószínűbb (értsd: legjobb-legtöbb a tényekre illő, furcsaságokra magyarázatot adó) konteót. Ami tükrözheti a szerzők (adott esetben egy blogközösség) többségének a véleményét. Különben az egész csak összehordott információk halmaza lenne, nem egy könyv. Különvélemény meg mindig lesz.

Természetesen, ha nincs a többihez képest lényegesen jobban elfogadható magyarázat, akkor nem lehet önkényesen, sem szavazással kiemelni egyeseket. De a könyv anyagának összeállítása során, és a felmerült ismeretek függvényében bízom benne, hogy valamilyen irányba el lehet mozdulni a teljes tanácstalanság talajáról.

A hatalmas bevételből meg futná a túrára az Urálban.
A túlélőkkel meg csinálunk egy folytatás könyvet…

 343. Rogal Dorn — 2013-02-15 12:06 

A könyv apropóját esetleg adhatná az is, hogy szervezünk egy Konteóblog túrát a helyszínre… 😀 Ahogy ez már korábban is felmerült.

 342. morat — 2013-02-15 11:59 

@gombob:

A te vázlatod sokkal jobb egészen addig, hogy mi a legvalószínűbb forgatókönyv. Én ilyet nem tennék bele, csak egyenrangú magyarázatokat, bemutatva a pro/kontra érveket – hiszen olyan azt hiszem nem volt, ahol nincs kontra. Ez így szép, demokratikus lenne, mint maga a blog, meg a szerkesztés menete.

 341. gigabursch — 2013-02-15 11:42 

akárhányszor nézem, miért érzem mindig azt a jan. 30-i képről, ahol mindenki boldog, hogy ez retusált?

 340. Eugenie Danglars — 2013-02-15 11:17 

@rebel: „majd elővett egy jó öreg leningrádi, nehézipari konszomol-kolhozi kohóban edzett acél machetét és nekilátott a böllérmunkának…”

Sírok! XDDDDDDDD

 339. warr — 2013-02-15 10:36 

@sztalker: el kell ismerni, egész meggyőzően adod elő ezt a szelet verziót 🙂
Az érdekelne még, hogy a távolabbi négyes (Zolotarjov & Co.) által épített menedék a vízmosásban hogy jön a képbe? Ha tényleg megreptette őket a leáramló szél, és az erdő szélén vagy magában az erdőben pottyantak le, akkor hogy maradt annyi energiájuk hogy egy ilyen „bunkert” építsenek?

 338. gombob — 2013-02-15 10:21 

A könyv témához:

A film csak reklámot csinál egy későbbi könyvhöz, nézzük pozitívan!

A könyvhöz bőven elegendő anyag állna rendelkezésre, hiszen maguknak az ismert eseményeknek, elérhető dokumentumoknak, fotóknak a bemutatása már kitenné az egyharmadát.

Nálam egy esetleges váz így állna össze:

Bevezetés – a történet rövid, hatásos leírása.

I. rész –

A résztvevők útja a síléces túra megkezdéséig, az akkori SZU bemutatása röviden – illusztrációnak bőven van anyag

II. rész –

a, A csoport tagjainak részletes bemutatása
b, A sítúra első napjainak legvalószínűbb leírása a táborverésig
c, Az általuk készített fotók bemutatása

III. rész –

a, A keresés(ek) részletes leírása, története
b, A megtalált holttestek, sérülések részletei
c, A tárgyak, felszerelések elemzése (megtaláltak-eltűntek)
d, A keresők és vizsgálók által készített fotók bemutatása
e, Kiegészítés: modern eljárások, módszerek egy nyomozásban, azok leírása az olvasóknak

IV. rész –

A feltételezett, és legvalószínűbb elméletek viszonylag rövid felsorolása és elemzése

a, Az 1. konteó leírása, érvekkel és ellenérvekkel
b, Az 2. konteó leírása, érvekkel és ellenérvekkel
c, ésígytovább ésígytovább, amíg van bemutatásra érdemes és kidolgozott konteó

V. rész –

A megfejtés! Itt kerülne bemutatásra a könyv készítői által legvalószínűbbnek tartott verzió bemutatása. Ezt a hatás kedvéért természetesen az előző fejezetben meg sem említenénk ugye…

Utószó-lezárás: itt esetleg fel lehetne sorolni a forrásokon túl az általunk ismert könyveket, honlapokat, stb. a témában.

A könyvhöz kivehető mellékletként beraknék reprint stílusú, magyarra lefordított aktákat, pár fotóval mondjuk a holttestekről. Ezeket az olvasó a történet megismerése közben külön rakhatja, és agyalhat rajtuk, vagy épp beleélheti magát a vizsgáló szerepébe.

Ha esetleg a történetből készült film gyártója-forgalmazója eladhatóbbnak érezné a filmjét egy könyvhöz csapva, nosza, lehet akár CD melléklettel is árulni! (Lásd még árukapcsolás címszó alatt, bár ezen logika szerint találhatunk utazási iroda szponzort is..)

A borító hátlapján természetesen Tiboru szerepelne Rodin féle gondolkodó ember pózban, egy halom régi aktán ülve…
🙂

 337. morat — 2013-02-15 09:55 

@gigabursch:

Én komolyan azt gondolom, hogy ennek lenne értelme. Ráadásul most talán lekéstünk egy apropót, de ki tudja mikor jön újabb.
Én nem nagyon értek ehhez, de úgy tűnik az lenne a legjobb ha valaki létrehozna egy wiki-szerű online felületet, ahol amúgy webkettesen lehetne együtt dolgozni / szerkeszteni (merthogy nyilván lennének viták).
Minden hozzájáruló előre elfogadná, hogyha bármiféle hasznon lesz ebből az dirketbe megy a konteoblogba.
Valamiféle tartalomban is meg lehetne egyezni. Kick off javaslat:

1) Originál poszt
2) Más jelentősebb források összefoglalói
3) Forgatókönyvek
a) Paranormál (UFO, szellem, yeti stb.)
b) Természeti események (pl. Lavina, légáramlás)
c) Állattámadás
d) Emberi támadás
e) Egyéb emberi (fegyverkísérlet, csoporton belüli para …)

zs) Vegyes egyéb: medveló, robotkutya stb.

 336. gigabursch — 2013-02-15 09:09 

@rebel:
Még nyersben elkészülhet.

Tisztára, mint egykor a számízzad könyvek – csak ennek még van értelme is.

 335. rebel — 2013-02-15 04:00 

@SLC: Ha az előző blog-ba írt kommenteket, a posztot és némi addícionális anyagyűjtést végeznénk, bőven elég lenne, képekkel és idézetekkel illusztrálva… vastag könyv lehetne szerintem… (tán még maga Putyin is belelapozna…) 😉

 334. SLC — 2013-02-14 23:28 

@rebel: én is ezen gondolkoztam. De ehhez egy évvel ezelőtt el kellett volna kezdeni a szerkeztést. És nem hiszem, hohy az anyag elég lenne egy könyvre…

 333. rebel — 2013-02-14 21:45 

@tiboru: Lekéstünk egy nagy apropót ezzel… ha valóban megszerkesztve lenne már és lenne kiadó stb, most milyen jól lehetett volna a filmhez időzíteni… lehet besteller lenne… 😉

 332. SLC — 2013-02-14 19:55 

@sztalker: én excelben gyűjtöttem ki 🙂
Ahogy elnézem, kb. ugyanannyi munkát fektettünk bele, és homlokegyenest más eredményre jutottunk 😀
Na majd holnap folytatjuk, ha ŐK hagyják 🙂

 331. sztalker — 2013-02-14 18:59 

Egyéb, közvetett bizonyítékok, amik a balesetet támasztják alá.

A sérülések – de most kicsit más szemmel nézve:

Azt ajánlanám, hogy most a konteós okfejtés helyett (ami persze egészséges!), próbáljunk a szokásosnál szenvtelenebbül (de tán picit logikusabban) gondolkodni a sebek jellegéről.
Ti mindig test-test elleni küzdelmek teóriáit állítjátok fel, de szerintem a valóság ennél sokkal-sokkal kiábrándítóbb (viszont nem kevésbé fájdalmas és hát bizony kegyetlen) lehetett.

Talán úgy tenném fel a kérdést a sérült holttestek adatainak tanulmányozása után, hogy vajon, hogy lehet rávenni 9, felnőtt, egészséges, jó erőben lévő, sportos alkatú fiatal embert, hogy ILYESFÉLE sérüléseket SZENVEDJEN el, mert itt a lényeg az, hogy ezek a sebek nem mutatnak ÖNVÉDELEMRE utaló jeleket (aktivitást), azaz érts úgy, mintha a halott (v. majdnem halott) oroszlán oldalába rugdosnál (ami nem valami hősies, de legfőképp értelmetlen dolog egy párharcban). Bosszúálláshoz meg kevés a „csonkítások” száma.) Nincsenek komoly vérnyomok, kézitusa sérülések végtagokon, bevitt ütések (bármitől: idegen kéz, eszköz, lövedék, tűzvegyver roncsolási bemenet stb). Nincsenek LÉTFONTOSSÁGÚ szerveket érő halálos behatások.

Erre a válaszok ezek lehetnek:
— Úgy, hogy képtelenek a védekezésre (lebénultak, vagy túl gyors behatás éri őket, reakcióidejük nincs már stb)
— Képesek ugyan a védekezésre, de a rájuk törö ERŐ ELSÖPRŐ MÉRTÉKBEN meghaladja az övékét
— (Már) nincsenek életben, vagy ugyan élnek még, de nincsenek tudatuknál, hogy a legfontosabb önvédelmi reflexeiket használják (pl az arcom elé kapom a kezem, védem a fejem, fontos szerveimet stb)

Egy a lényeg: mikor ezeket a sebeket szerezték, akkor legtöbbjük már nem volt öntudatánál. Talán páran „védekeztek” még közülük, ahogy tudtak (FIGYELEM: FIÚK ELŐNYBEN! Mivel ők többet verekszenek a lányoknál, talán jobban is használták itt most ezeket a fogásokat, ezt is ki lehet olvasni a boncolási papírokból, nézzétek meg Ljudmilla fejsebeit), de alapjában véve nem voltak képesek az elemi koordinációra sem, ezt a véleményemet fenntartom.

Tegnapelőtt este a következőt csináltam (a HÉV-en, mer’ ott jó ám ilyet csinálni, higgyétek el! J):
Egy papirlapot két részre osztottam, a bal oldalára leírtam az ÖLTÖZÉKEIKET , vagyis újra „felöltöztettem” őket,
A jobb oldalra pedig a SÉRÜLÉSEIKET írtam le, de lehet rajzolni is, az még jobb és szemléletesebb!

Ha a két oldalt „összetoljátok” gondolatban, vagy akár valóságos papíron, akkor rögtön szembeötlik, hogy ezek a sebek bizony KIEGÉSZÍTIK egymást, létezik egy FORDÍTOTT arányosság az öltözöttség és a sebesülések közt, vagyis ami az egyik alaknál a felsőtest gazdagon beburkolt ruhával, addig ugyanennek a halottnak az alsóteste tele lesz sérülésjelölésekkel. Ebből én azt az egyszerű következtetést vontam le, hogy nem lehettek TÁMADÁS áldozatai, mert akkor a támadó nem aszerint fog pl fejre csapást mérni, hogy mennyire fedett, védett ez a testrész, hanem, hogy harcképtelenné tegyen, és ilyenkor a ruházatnak nincs releváns szerepe, kivéve persze, ha valami katonai védőpáncélozásról van szó. (De itt nem, csak síruhák voltak).

Nem untatva benneteket (próbáljátok ki ti is!), néhány áldozat sérüléseit most felsorolnám az én teóriám tükrében:

— DOROSENKO:
Ruha: végtagok fedetlenek —- Boncolás: végtagon súlyos sérulések
Ruha: fejet nem védte semmi—-Boncolás: súlyos sebek

— KRIVONISCSENKO:
Ruha: nincs sapka —- Boncolás: súlyos fejsebek

— ZINA
Ruha: NAGYON JÓL FELÖLTÖZÖTT— Boncolás: SZINTE SEMMI sérülés, csak deréktájon bőrleválás (?)
Ruha: fején 2 sapka is volt — Boncolás: Nincs seb
(Megjegyzés: hiába, a nők mindig gondosan és alaposan tudnak öltözni, példát lehetne róluk venni.)

— DJATLOV:
Ruha: jól bebugyolált FELSŐTEST — Boncolás: ÉP FELSŐTEST
Ruha: cipő nincs — Boncolás: lábsérülések
Ruha: sapka nincs — Boncolás: horzsolások, foltok, bevérzések (?) az arcon

— SZLOBOGYIN:
Ruha: jól felöltözött (felsőtest) — Boncolás: Sérülései inkább a végtagjain, nem fedett kezén, öklén vannak

— LUDMILLA:
Ruha:jobban felöltözve, és a sérülései is súlyosak, különösen az arcon (ami jórészt szétroncsolódott), de szerintem ő azonnal elájult, és nem tudott védekezni az erők ellen talán úgy, mint egy izmosabb férfi.
Ide tartozik tehát, hogy NŐ volt, és ez azért lehet fontos, mert az ő ruházata volt az egyik hivatalosan is radioaktínak feltüntetett anyag a jegyzőlönyvek szerint. Lehet, hogy nemrég elcserélte a ruháját egy ismerősével (aki tudtán kívül persze, ilyen szennyezett holmit viselt) csak azért, mert mondjuk az jól állt neki, csinosabb volt benne v. puhább, kényelmesebb kabát volt.? Én akár ezt is el tudom képzelni.

–THIBAULT-BRIGNOLLE:
Ruha: nagyon-nagyon kibélelt, jól védett, több rétegű ruházat alul, felül egyaránt — Boncolás: Jobb felkarján volt csak zúzódás
Ruha: fejen kötött sapka — Boncolás: koponyaalapi törés – valószínüleg egy sapka — nem sapka, legalábbis egy faággal való találkozás, vagy egy FEJJEL LEFELÉ történő leérkezés esetében.

Nem tértem ki mindenkire, és persze lehet (sőt, mindig kell is!) más következtetéseket is levonni az adatokból. Ugyanakkor azt is megmondom őszintén, hogy szívesebben alapozom az elméletemet elemezhető tényekre, mint a személyes múltjukban (???) esetleg fellelhető bizonytalanságokra. S ez utóbbihoz itt most külön megjegyzésem lenne: most őszintén, vajon miféle MÚLTJA (akár titkosszolga, besúgó, luxusprosti, számitógép-mérnök zseni, csempészismeretsége, de egyébként is, mint emberismerete, hosszú élettepasztalata, megbízható elvtársi mosolya) lehet egy tucatnyi HUSZONÉVES EGYETEMISTÁNAK, he??? Ráadásul nem Kaliforniában vagyunk, hanem a SZU-ban.
Ha plutóniumot v. atomtitkot akarok csempésztetni, v titkosfegyvert kipróbálni, vagy beépülni a Központi Bizottság 83 éves vezetői közé, mint leendő szuperkém, hogy jön ide ez a csapatnyi ifjonc? Át az Északi-Urálon, tán csak nem Norvégia felé mennének disszidálni, de akkor meg miért nem Murmanszkba vesznek jegyet?

Ha magasról leesnek (leejtik, lelökik őket pl. egy helikopterről), rengeteg alsó végtag-törés, medencecsont, gerinc-, és bordatörésük, agyrázkódásuk lesz, súlyos nyílt csonttörés is, ahol a véráramba kerülő velő is trombózist (majd halált) okozhat. A testek esésének „kipárnázásáért” tehát elsősorban a levegő áramlatai a felelősek, amelyek pörögve, forgva hánykodták őket a magasban, de sok ember úgy MEGCSAVARTAK még a levegőben, hogy agyrázkódást és sokkot is kapott. A becsapódás (ami ezeket a furcsa felszíni sebeket, és könnyebb, NEM életveszélyes sérüléseket okozta) után sokan kábán (mint amikor nagyon-nagyon részeg vagy egy buliban, de próbálsz józannak mutatkozni) kezdtek el maguk körül vegetálni, ki hogy tudott, hullákról téptek le ruhát kötésnek, szörnyű szomjúság gyötörte őket, a kihülés miatt hallucináltak még hosszú órákig, tüzet gyújtottak (?), amig másnap estére mindannyian meghaltak és a hó lassan kezdte betemetni a maradványaikat. A hiányzó holttestek messzebb estek le, tehát nem a sátor körüli koncentrikus, vagy a fő tetem-csoport közelében zuhantak le, hanem túl, vhol az erdő fái közé akadva, majd lassan leesve, ahol később az állatok elhordták azokat. Mivel emberi nyomok nem voltak, a helyszínelők nem is érezték fontosságát, hogy mélyen, be az erdőség belsejébe is indítsanak kutatást. Sajnálatos, hogy akkor még nem volt divat a rikító színű ruházat v mentőmellény, mert ezek élénk színe segíthette volna a helikopteres keresőket, ha néhány darab még a fák tetején marad. Valószínűleg vízmosásokban összegyülhetett annyi maradvány, amit észrevettek volna, ha nem tél van, és mindig újabb és újabb rétegekben behavazza a vidéket.
Akik nem voltak maguknál a leérkezéskor, azoknál a talaj, vagy a fagyos faágak ütései gyakran a lágy részeiket érte (szem, orr, ajkak, lényegében a fej részei),és azoknál „hiányoznak” is ezek. A férfiak általánosabban erősebbek voltak, nagyobb erővel tudtak talán ellentartani („szkanderozni”) ezekkel a forgásokkal, az arcukat is ösztönösebben (ökölvívó) hatékonyabban védhettek tán. Ljudmilla arcsebei önmagukért beszélnek, a lány (én ezt remélem) azonnal elkábult ás már sohasem tért magához.

Félreértés ne essék, én csípem a skalárfegyvereket, infrahangokat, kis szürkéket (azokat különösen), kémkedést, zsebreaktort (a zsebpénz még jobban), meg a jó konteózást (máskülönben nem lennék itt nálatok :), de nem hiszem, hogy mindezek akkor és ott AZOKON a lejtőkön zajlottak.

De azt higgyétek el, hogy akárhány kém is volt mondjuk köztük, az szörnyű halált halt, mert a természetnél nem lehet könyörögni az életedért (ezt kágébésnél pl. meg lehet próbálni), vagy alkudozni manysi vademberekkel az utolsó kivánságodról.

A természet nem hallgat meg, csak egyszerűen elveszi azt, ami az övé, és kész. És mindig akkor, amikor neki kell.

Őszinte tisztelettel mindenki felé:

sztalker

 330. sztalker — 2013-02-14 18:56 

@SLC:
Én meg egy váratlan hegyi szerencsétlenségat, ami nagyon profi sielőkkel és félprofi túrázókkal, és amatőr magas hegyi hegymászókkal történt, a körülmények szerencsétlen összejátszása miatt.

De nincs harag…. 😀

 329. SLC — 2013-02-14 18:20 

@sztalker: Én atomkémkedést és rivalizáló titkosszolgálatokat látok. De lehet, hogy az én készülékemmel van a baj 😀

 328. SLC — 2013-02-14 18:18 

@tiboru: Én benne vagyok, segítek amit tudok. Ha komoly a szándék, akkor a többit szo-szo-szo-szóban 😀

 327. sztalker — 2013-02-14 16:58 

@Rogal Dorn:
Sose add fel!

(Ez csak fizika, te.. te kis konteós… 🙂

Csak vicceltem, bocsi, mindenkitől.

(Közben lemaradok a Pápázásról, mert itt mellettem tiboruék nyomatják, én meg itt csak írom ezt a sok-sok függvényt, pedig lehet, hogy már van magyar papa, meg pápa, meg sok összeesküvés, mert a Djatlovban én sose láttam ilyet — sajnos.)

 326. sztalker — 2013-02-14 16:51 

@igazitrebics:
Mert nem tudták, hogy mi „van”. Igen, fura dolgokat észleltek a sátorban, pl elkezdtek főzni (teát), de valami érthetelen okból, az a hülye víz RÖGTÖN FELFORRT (nem kábé 90–95 fokon, lassacskán, ahogy megszokták a hegyekben eddig), és mindenkit megégetett és az egyik srác emiatt felborította a tűzhelyt is , ami viszont azonnal belobbant és MÉG HÜLYÉBBEN kezdett el lángolni, majd rögtön ellobbant (kialudt).

Hogy miért?

Mert már a nyakukon volt az EXTRA ALACSONY NYOMÁSÚ FRONT (leáramlás), ami EXTRA LÉGRITKA teret okozott, vagyis nem volt meg a természetes, ehhez a magassághoz tartozó nyomás, hanem kezdett „kilyukadni” az hatalmas a képzeletbeli repülőgép, amin ők utaztak. Ez pedig nem más, mint az EGÉSZ VÖLGY, ÚGY, AHOGY VAN! Ennek a teteje nyílt meg most és kezdte rángatni a sátrat. Ilyen erős hatásokat sem ők sem senki az eddigi hegyi barátaik közül még nem láttak, hallottak eddigi életükben. Ez nem hasonlított lavínára,lavínaszélre, se földrengésre, se szuperszonikus repülőre, se tüzérségi robbanásra stb. Semmihez se tudták kötni.
(Olyan ez a nyomáskülönbség, mintha befizetnél a Magas-Tátrába, de a Himalájába vinnének helyette. Mintha 1500-2000 méterrel magasabb hegyre kerültek volna fel, de nem ők mentek le, hanem a légkör „jött le” hozzájuk mostan. Nem kérek az ilyen a megtiszteltetésből, kösz!)

A tea meg azért forrt fel seperc alatt, mert 4000 méterre „kerültek” hirtelen e szívóhatás jóvoltából.
Légritka (pontosabban: ritkább) levegőbe, kicsi környezeti nyomásba. A füleik is kezdtek csöngeni, bedugulni, de nem volt vihar, nagyon fura volt.
A kigyulladt sátor pedig pont a kissé oxigénhiányos légkör miatt lobbant el váratlanul, pedig elsőre nagyon megijedtek a feltörő lángoktol. Szokatlan dolgok voltak

A repcsik sem akkor robbannak fel a dekompresziótól, mikor felszállnak, hanem, ha elég magasra (4000-4500 m) jutnak, hogy a különbsége a nyomásnak szétszakítsa őket, lásd 1974-ben a török légitársaság katasztrófáját Párizsnál, több száz halottal = dekompresszió.

Azt viszont sejthették — mert a szél azért kezdett erősödni, és igen furán meg-megemelni köröttük dolgokat (Értsd: Gizi nénink KIPRÓBÁJA a porszívó erejét alacsony fokozaton, de még nem kezd hozzá azonnal)– hogy ennek nem lesz valami jó vége, és biztonságosabb lenne lemenni a fák felé. Ha tényleg lesz lavína, akkor ÚGYIS le kell menni, jobb most indulni, Ha nem lesz, hát majd ÚTKÖZBEN úgyis látják, és visszafordulnak a meleg sátorhoz. Ezért nem siettek hát, hanem kicsit bizonytalankodtak, viccelődtek, hogy egy-két(könnyebb) csajt hogy meg-megpördít ez a fura szél, pedig gyönyörű csillagos ég van, igazi tiszta égbolt.

Aztán valaki talán elkezdett légszomjat érezni és ettől kezdve már nem nagyon virgonckodtak tovább, sietősre fogták.

De akkor már késő volt.

A többi infó a rajzon, meg a boncolási jegyzőkönyvekben…

sztalker

 325. Rogal Dorn — 2013-02-14 16:34 

@sztalker:

Jóvan…meggyőztél… :DDDD Inkább feladom, mert látom elvakultan hiszel az elméletedben. 🙂

 324. sztalker — 2013-02-14 16:15 

@Rogal Dorn:
Mint a rajz(om)ból is kitűnik, ahol elég nagy a távolság (lásd „A” betű) a légáram és a föld v. sátor közt, ott ez a szívóhatás még nem elég erős ahhoz, hogy elsöpörjön. Ahogy csökken ez (lásd milyen rövid ez a „B”-betűnél!), ott viszont már MINDENT elsodor. Ezért itt most a sátor biztonságos hely lett volna… Ahogu megint emelkedik a légáram felfelé, kezd a talajtól eltávolodni, nő ez a távolság — „C”-betű –, és mivel gyengül a szívóerő, bizony kezdenek „lepotyogni” a testek. Előbb a nagyok, súlyosabbak, aztán később a kicsik is (ruhák)stb.
A dombot (dombocskát) nem véletlenül rajzoltam oda, mert a lejtő SZŰKÜLETÉT (a légáram keresztmetszetét) ez is fokozza (sajnos!) és ez a magyarázat arra, hogy miért tűnnek el utána a lábnyomok. Ugyanaz, mint az életben, ha az ereid összeszűkölnak, felmegy a vérnyomásod. Ha kitágulnak, akkor meg le…

Csak itt kábé félmillió tonnányi erő(!)hajtja ezt a légáramot. (Vicceltem, megint ALULBECSÜLTEM, az tuti!!!! Bocs.). És minden kicsi felszíni akadály (lejtő), de még a dombocska is befolyásolhatja annak erejét. Nagyon ossz helyen voltak, rossz pillanatban (400 méterre a biztonságosabb sátortól). Úgy néz ki, a sátor (eléggé) jó helyen volt, hogy megússza.

 323. igazitrebics — 2013-02-14 16:13 

És még egy kérdés:
Mi a bánatnak inaltak el a sátortól vagy 900 méterre, hogy ott aztán fel kapja őket a fuvallat?

 322. Rogal Dorn — 2013-02-14 15:18 

@sztalker:

De akkor az a kérdés, hogy a sátor hogyan maradhatott ott, és egyben?

 321. sztalker — 2013-02-14 14:59 

@gigabursch:

Köszi… 🙂

Egy hasonló szitu, akit érdekel, Colorado hegyei alatt (tehát a hajósok által „LEE” oldali, azaz szél alatti oldal) naponta előforduló áramlásokról. (Talán így érzékletesebb lehet, mert térben ábrázolják az áramlásokat.)

http://kepfeltoltes.hu/130214/___3-70_Djatlov_–_Colorado_Springs_and_area_CROPPED_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

(Úgy illik, hogy ideírjam a forrást is:
Air Disaster, Vol. 3. ,Macarthur Job, Artwork: Matthew Tesch)

Az erőkről meg annyit, ahogy az amerikai viccben áll:

„A vonat a vasúti kereszteződésen 30 másodperc alatt halad át. Ha a sínen állsz — akkor is…”

Szal nincs esélyed.

323. Rogal Dorn
Amikor először láttam életemben Ferrarit kiskoromban (asszem Siófokon???), én bizony odamentem, és közelről megnéztem,hogy miből van… Ahogy minden vicc új egy újszülöttnek, a leáramlások is ilyenek,pl. a helyi manysi vadászok sem voltak amatőrök, csak éppen senki nem maradt életben közülük, aki elmondhatta volna otthon a gyerekeknek, hogy ez hogy szokott kezdődni, ezért nem is került be a veszélyes előjelek tananyagukba.
Őket is vmi ilyen ragadhatta el korábban,és biztos, hogy volt szerepe ennek a leáramlásnak a helyi, de későbbi repülőbalesetben is (igaz, ezt csak feltételezem), ott is 9-en meghaltak, ha jól tudom.

 320. tiboru — 2013-02-14 14:44 

@gigabursch:

TÁMOGATOM!!!

 319. Rogal Dorn — 2013-02-14 14:24 

@sztalker:

Nagyon jó a kép…meggyőző is, de nekem a gondom továbbra is az, hogy ilyen körülmények között, senki nem hagyja el a sátrat, illetve, ha meg is teszi valaki, nem mindannyian. Életszerűtlen, hogy a biztonságot adó sátrat a felszereléssel együtt elhagyják. A Harkályok nem kezdő hétvégi túristapisták voltak, hanem olyanok, akik láttak már egy s mást. A gruppenszex meg egyenesen elképzelhetetlen ilyen körülmények között, ahol az életben maradás záloga, az energia takarékosság.

 318. gigabursch — 2013-02-14 14:21 

@rebel:
Add ki tiboru hozzájárulásával és a konteoblog fináncérozásának hátsó szándékával.

 317. gigabursch — 2013-02-14 14:20 

@sztalker:
Ismerve pár jelenséget a természetből, és azzal foglalkozó emberként mérnök aggyal azt mondom parádés okfejtés.

Amúgy a bukószélnek van egy érdekes hatása pl. az erdők esetében és nem is kell messzire menni.
Magas-Tátra:
Az egy dolog, hogy erdészeti szempontból tájidegen magasságba ültettek lucosokat, amelyek ráadásul tarvágásos módon voltak kezelve, s mint ilyen kevéssé voltak állékonyak.

De!

A kifordult fák mellett voltak kiszakadtak is bőven, amelyek nem két métert „repültek” arrébb. Persze van rajtuk „vitorla”, de azért mégis…
A másik érdekesség, hogy a legpusztítóbb rész nem a lucfenyves-törpefenyves határán volt, hanem tengerszintileg jó háromszáz méterrel lejjebb, ahol már a szél rendesen begyorsult.
A lebukó szél, mint egy óriási mosógépdob ment el a táj felett és fordított ki mindent.

Amúgy a kősivatagokban vándorló ritkás dűnék lábánál lehet látni természetfilmekben, hogy hogy kapja fel a szél a környezetében lévő apróbb dolgokat, mert a megtorlasztásnál felgyorsul, és felgyorsulással légnyomást veszít hirtelen.

 315. rebel — 2013-02-13 21:42 

Néhányan ti itt lassan nemhogy posztot, de könyvnyi észrevételt, elméletet, és elemzést produkáltatok itt. Lassan el kéne gondolkodni hogy szépen szerkesztve kiadni egy komoly oknyomozó ezer oldalas könyvként… őrület… 😀

 314. sztalker — 2013-02-13 17:02 

316. warr:
„…és akkor még mindig ott vannak valahol a bakancsok egy fa tetején azóta is?”

Pontosan, csak picinykét messzebb, mondjuk kábé úgy egy-másfél kilométerecskére…

De lehet, hogy ezt távolságot alulbecsültem, sőt inkább alul, mint felül, majd meglátod…!

Ha megnézel egy ilyen hegyi leáramlás-ábrát, láthatod, hogy a hullámvasutazás FOLYTATÓDIK ám, és nem ér véget a völgy felett, sőt a csúcspontja lehet akár olyan magasan is, mint az a hegycsúcs, amelynek oldalán legördült (!). Nem véletlen, hogy KÖZVETVE ezt a dolgot úgy lehet kimutatni, meglátni – tehát drága radar/doppler/lidar műszerek NÉLKÜL, csak puszta szemmel, ahogy talán a dörzsölt hegylakó őslakosok, indiánok stb eltanulták a szüleiktől–, hogy háttal a hegynek magad előtt felnézel az égre, ahol látsz MAGASAN egy felhőt, na, az a felhő ennek „léghullámvasútnak” a TETEJE. Mivel abban a magasságban csapódik le a benne levő nedvesség egy felhőt képezve. Azt nem mondom, hogy a felkapott tárgyakat, testeket mindig felviszi ilyen magasra és ilyen messzire, DE KÉPES LEHET RÁ, HA OLYANOK A LÉGKÖRI FELTÉTELEK (NYOMÁSKÜLÖNBSÉG). Követni kellene azt a feltételezett leáramlás-vektort még tovább, egy nagyon hosszú egyenes mentén.
(De sajnos nem csak egyenesen áramlanak, el is fordulhatnak,gondolom a domborzat függvényében, igazán senki sem tudja, hogy milyen lesz egy ilyen hullám… Pont ezért hívják lee – szélmentes oldali áramlásnak, mert egy akadály – hegy — mögött alakul ki.)

Egy kis visszaemlékezés (ha megbíztok a már eléggé vén és hülye fejem memóriájában, de utánanézhettek, olvashattok a NatGeo adatbázisában is, meg könyvekben is) egy ilyenről:
A Colorado Springs-i légikatasztrófa (a rotorszél elpusztít egy utasgépet) egyik közvetett szemtanúja egy helyi farmer volt, aki kisteherautójával ment az úton (DE NEM LEJTŐN!!!), de meg kellett állnia, mert olyan váratlan és nagyerejű lökés érte a kocsiját, hogy nem érezte biztonságosnak a vezetést. A jármű kezdett dülöngélni, veszettül rázkódni fel-le, és mozogni (pedig van pár tonna), nem mert kiszállni belőle míg ez a szélroham el nem múlt. (A rotorszél ekkor érte el a földet – a repülőt pár másodperccel korábban fent már megsemmisítette — és a széláram most a talaj mentén is végigsöpört.) Az idő mindvégig csodálatos, szikrázóan gyönyörű és általánosságban SZÉLMENTES volt a környéken. Én ehhez mást nem tudok hozzátenni és nem is akarok.
Akkor egy ilyesmit átírnék Dlatjovékra, még hozzátéve ezeket:
— lejtő,
— nem kikötött emberek (nincs kötélbiztosításuk, se csákány náluk, amit beverhetnének, mint a profi hegymászóknál)
— állnak – tehát a súlypontjuk is magasabban van, mint pl. egy autónál, vagy akár ha feküdnének a földön. Könnyebben ledöntheti őket egy áramlás v. nagyobb felületbe tud belekapni (egész felsőtest, mellkas, széles vastag ruházat kabátok stb) egy örvény.

Nem akarom eröltetni a dolgot, ezért aki unja v. hülyeségnek tartja amit eddig írtam, az ne is olvassa tovább, mert nem lesz jobb, sajnos.

Tehát továbbra is szigorúan ragaszkodva egy környezetükben hírtelen fellépő vmilyen eredetű (természetes v. mesterségesen előidézett) FELHAJTÓERŐ jelenlétéhez:

— Elképzelhető, hogy egy éppen felettük áthúzó nagy harci gép (bombázó) okoz ilyen légörvényt? Szerintem hangsebesség alatt lehet ilyen szívóhatás, de ez biztos, hogy kisebb, mint a természet energiát maga mögött tudható hegyi széláram. Ami erős romboló hatás lenne egy ilyen repülőgéptől, az már a hangsebesség feletti áthúzás esete (de hegyvidéken ez nagyon kétséges, hacsak nem vészhelyzetben van, irányíthatatlan), de ez meg éppenhogy ellentétes hatású lökéshullámot idézne elő, a földbe paszírozza őket a hangrobbanás hulláma végigsöpörve nyomokat hagyva a felszínen, abban a sávban, ami fölött a gép átrepült. (Itt is fontos a méret, minél nagyobb a test, annál nagyobb lesz a rombolóhatás, ezt tényleg felhasználták a szuperszonikus bombázók – B-1 Lancer, TU-160 Blakjack tervezésekor, tehát pl. kis vadászgép nem lesz nyerő itt).

— Egy vákuumbomba (azaz aeroszol-bomba) is felmerült valakinél korábban, és hát az is tud ilyen dekompressziót okozni (pont ezért találták ki!), de ezzel meg azért van bajom, mert a burkolólemezek (itt nincs repesz) darabkái biztos hogy szétrepülnek, mindet nem lehet eltüntetni. De legfőképp, egy ilyen robbanásnál maradna egy epicentrum, ami körül koncentrikusan lehetne látni a pusztulási nyomokat, hiszen egy pontból kifelé indul a robbanás.
(A hegyiszél-teória viszont éppenhogy nem egy centrális, hanem egy sávos, hosszan elnyúló áramlást feltételez, benne vertikálisan ható örvénymozgásokkal – amik pontos fizikáját ma még azért senki nem tudja pontosan, nézzétek csak meg az egyik rajzon a kérdőjeleket a rotor-örvényekbe rajzolva… Hogy azokon BELUL pontosan mi van, az már tényleg a kőkemény áramlástan…)

A dekompresszió élettani hatása: Eszméletlen (de még élő) emberek magatehetetlenül csapódnak tárgyakba, (pl. gallyak), egymáshoz, vagy egy „közegbe”(ez itt egy légáram, amely „játszik” velük, mint egy falevéllel), de hiányoznak a súlyos baleseti törések, csontrepedések, mély bevérzések. Például, ha helikopterről dobnák le őket, azért biztos lesznek nyílt csont- és gerinctorések is, mert a gravitáció az gravitáció marad, de ha a szél pl. ad egy perdületet a testnek, mikor az nagy sebességgel a talajhoz ütődik – itt a légörvény „felugrik” — , a becsapódás ereje részben mozgási energiává alakul és így gyengül, lásd néhány szerencsés ejtőernyős esetét, akik késve nyitottak, de nem függőlegesen fogtak talajt, és az összes kaszkadőrt, akik ismerik ezt a trükköt.

A fák. Ha van annyi erőd még, hogy megpróbálod a fára mászást, az azt jelenti, hogy küzdesz az életedért, vannak stressz-reakcióid, vagy ha félsz vkitől, vmitől, biztos, hogy van ürítési reflex, vizelet, széklet is a megtalált holttestek körül. De ők másnap reggelre (hajnalra) már nem voltak ilyen állapotban, hanem inkább a kihülés utolsó fázisában, szinte félőrülten próbáltak gondolkodni, esetleg verekedni egymással, vagy a halottak ruháiból kötést csinálni az éjjel teljesen elgémberedett kezeikkel.

Ismétlem: a szél és örvénylés úgy játszhatott velük, mint ősszel a lehullott falevelekkel.
Az utolsó pillanat pedig, mikor még életükben TELJESEN tudatuknál voltak, BESZÁMÍTHATÓAN kommunikáltak egymással és egyáltalán bármiféle felelős döntést tudtak hozni, az pedig nem volt más, mint az utolsó lábnyomok keletkezésének pillanata. Utána már csak a maradék életösztön dolgozhatott bennük, úgy-ahogy.

Szerintem az orvosok megállapítása helyes: egy baleset végzett velük, de annak pontos kiváltó okát akkor még nem találták meg. Ettől függetlenül a végkövetkeztetés helyes maradhat. Egy bűnügyben sem kell a boncolóorvosnak pontosan megmondani, hogy milyen gyártmányú és színű hamutartóval ütötték le az áldozatot. Egy „kemény, tompa lapos tárgy” meghatározása teljesen megfelel ahhoz, hogy meghatározhassák a halál okát (hamutál helyett lehet akár egy keményborítójú lexikon is ez a tárgy). Szerintem ebből kell itt is kiindulnunk, mert az, hogy mi történt a sátorban a fiatalok közt, azt már sosem lehet egzakt módon feltérképezni, de személy szerint nem tartom életszerűnek, hogy pont egy ilyen lejtőn fognak leszámolni egymással, vagy valaki másvelük ennyire hihetetlenül bonyolult indokokkal, amiket olvastam. (De nagyon kreatívak, az igaz!)
A halál közvetlen okai: baleset, kihülés, és én ebben is maradnék, az orvosok korrekt módon végezték a munkájukat.

Amit viszont szeretnék (hogy végre el tudjam vetni ezt a teóriámat, ha sehogy sem bizonyítható) az a következő lenne:
— Terepmodell a térségről (részletes, digitális 3D v. amit akarsz v. egyáltalán lehetséges…)
— Az eset előtti és utáni 2-3 nap (ennyi elég lehet???) meteorológiai (szél, légnyom., hőmérs., csapadék, frontok, egyszóval MINDEN, a térség légkörzéséhez tartozó anyag összegyűjtése és kiértékelése SZAKÉRTŐK bevonásával.
— Egy légköri „cella” (10 x 10 km-es v. inkább nagyobb?) térség feletti modellezésének elkészítése (programozás SZAKÉRTŐKKEL)

A légköri leáramlások vizsgálatáról: Sajnos egészen az 1980-as évek közepéig ezzel a tudósok nem foglalkoztak alaposan, a meteorológusok is inkább a ciklonok és frontok szerkezetét vizsgálták szívesebben. Minden évben voltak persze áldozatai ezeknek a jelenségeknek, de csak „elfogadható” arányban (átlagban tán 20-30 eset, hegymászók, kisebb repesemények), ezért a média sosem foglalkozott ezzel a fő híreiben. 1985-től viszont minden megváltozott, száznál is többen haltak meg egy repülőbalesetben, Dallasban, ami már felvetette a felelősség kérdését is az ügyben. (Ki fizessen kinek, és kiknek a hibájából történt, vagy megelőzhető lett volna? Több százmillió dollárokat kell ilyenkor kifizetni az áldozatok rokonainak, nem babra megy ajáték..) A legátfogóbb szakértője a területnek akkor Theodore Fujita (1920 – 1998) professzor volt (Chicago-i Egyetem), az ő diagramjait másoltam ide korábban. Végül is az ő munkássága alapozta meg ezt a szakterületet a ’90-es évek végére, de az 1950-es évekbén még senki nem tudott volna számításokat végezni ilyesmiről (se a SZU-ban, se az USÁ-ban, sehol sem), ha akart volna se, mert túl kevés ismeretük volt erről a jelenségről. Ezért gondoltam, hátha érdemes lenne az esetet ilyen szempontból is megvizsgálni

Köszi a türelmet!

sztalker

 313. gallicus — 2013-02-13 11:48 

2009. február 17-én a Bükk lábánál úgy este 9 felé éktelen fütyülést hallottunk. Más nem történt. A házunk mellé van építve egy fa gépkocsibeálló, melynek területe 70 nm. Reggel felébredtünk és nagyon világos volt. Kiderült, hogy a polikarbonát tetőt, ami végig le volt szegelve a szerkezet tetőléceihez és Ecobit 15 cm-es szalaggal volt összeragasztva, teljesen letépte a szél, csak 3 db tábla maradt a helyén a többi kb. 30 darab 110×200 cm-es táblát egy kb. 5 méter sugarú körben, a közvetlen szomszéd telkére tette le egy helyre, de úgy, hogy az Ecobit szalagokat is nagyrészt szétszedte. Nekünk ez kézzel nagyon nehezen sikerült. Vihette volna bármerre, mert nagy szabad térség van a telkünk mellett. A biztosító sem vitatta a viharkárt, azonnal fizetett kb. félmillió forintot.

Mindettől függetlenül szerintem a sátorban tartózkodók között kellett valaminek történnie, hogy megindultak onnan kifelé. Ez lehetett – az öltözetük alapján – eszkimó mintére csoportszex, de nagyon gyanús, hogy az egyik nőnek kivágták a nyelvét. Ezt az árulóknak szokták. Lehet, hogy valamelyikük felhevült pillanatában elkottyintott valamit, ami beindította a folyamatot. Azért 900 méter nem olyan rövid táv -20 fokban, hálóruhában!Lehet, hogy a GRU-s a hölgy volt! Ajánlom figyelmébe az orosz nyelven beszélőknek, hogy akár internetes módon is elérhető a Sovershenno sekretno című orosz nyelvű tv program!

 312. warr — 2013-02-13 08:55 

@sztalker: és akkor még mindig ott vannak valahol a bakancsok egy fa tetején azóta is? 🙂

Amúgy a fára mászásnak több oka is lehetett, ahogy az már korábban ki lett vesézve: tüzifa gyűjtés, tájékozódás, menekülés…

 311. gigabursch — 2013-02-13 08:38 

Az biztos, hogy az áramlástan nem egy egyszerű történet.
Tanult, mára már gépészmérnökké avanzsált cimborám ezt így fejtette ki:
„…és akkor hatalma csúcsán a Sátán megteremté legördögibb tudományát, az Áramlástant.”

Az is biztos, hogy szerepel valami egy hivatalos jelentésben és jó konteós módjára – megkérdőjelezem illetve szűröm.

 310. SLC — 2013-02-12 20:10 

@sztalker: nekem ezzel ott vannak gondjaim, hogy amikor lepotyogtak a fáról, Dorosenkonak a haja égett meg, Krivoniscsenkonak a bal lába – mivel beleestek egy korábban rakott, még lobogó tűzbe. A testeket elhúzták onnan, szépen egymás mellé fektették. Később az égett nadrágot Ludmilla holttestén találják meg, ráadásul a lány az egyik holttestről egy késsel levágott ruhadarabot tekert a lábára. A két holttesten egyértelműen látszottak a késnyomok, ahogy levágták róluk a ruhát.

Mint írtam fentebb, a sátrat egyértelműen belülről vágták ki, nem szakadt, nem kívülről vágták.

Gyatlov és Szlobogyin haláluk előtt verekedtek, a sérüléseik elég egyértelműek.

A hullafoltokkal is gondok vannak, egyértelműen látszik, hogy valaki néhány holtestet elmozgatott.

Kolevatov jóformán alig sérült, de Zolotarjov és Ludmilla közelében találták meg, akiknek tropára törtek a bordáik… most csak ennyi fejből, mert rohanok épp. Szóval történtek ott egyéb dolgok is, nem csak repültek egyet és lepotyogtak…
Majd holnap folytatjuk 🙂

 309. sztalker — 2013-02-12 17:50 

300. Rogal Dorn:
„Ráadásul az szerintem a felsőbb légrétegek fantomja”

Én sem vagyok szaki, elismerem (csak arról írok, amiről olvasni szoktam itt-ott és érdekel), de annyit azért elmondanék erről a jelenségről (és az erejéről), hogy gyakoribb és nagyobb, mint azt elsőre gondolnánk.

Éppenséggel azokon a reptereken, amelyek pl. magas hegyek ELŐTT fekszenek (Denver, Colorado), gyakran előfordul a szélnyírás. Természetesen nagy viharok idején is elérheti egy ilyen a földet, akkor még hegy sem kell (pl a New Orleans-i-esetnél).

Tehát LÉTEZNEK ilyen légáramlatok, több fajtájuk is van, szabad szemmel láthatatlanok és eltérő erősségűek, függően a bennük felhalmozott energiától (nyomásviszonyoktól).

Ez egy majdnem függőleges leáramlás, ami „jól odavágja” a gépeket. (No meg emeli is őket, de azt meg ugye a „másik oldalán teszi a leáramlásnak, tisztára egy hullámvasúton érzed magad. Csak az a baj, hogy nem nagyon lehet ellene tenni semmit ilyenkor, ha túl alacsonyan vagy és éppen lefelé nyom, letol és lezuhansz, ha meg emelkedsz, hátszelet kapsz, akkor meg attól vesztesz sebességet és „áteshetsz” (ez dettó lezuhanás, csak így jobban hangzik.). Szal a pilcsik nem nagyon szeretik őkelmét.

Idemásolok néhány diagramot, rajzot, hogy ezeknek a (láthatatlan) erőknek a nagyságát érzékeljétek:

http://kepfeltoltes.hu/130212/_2-116_Djatlov_–_EAL_727_JFK_1982_microburst_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/130212/_2-118_Djatlov_–_PAA_727_New_Orleans_windshear_area_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

És pl. a BOAC ominózus esete 1966-ból. 4 legyet (akarom mondani motort!) egy csapásra, plusz géptörzset. Meg mindent vitt…

http://kepfeltoltes.hu/130212/_1-48_Djatlov_–_BOAC_707_near_Fuji_1966_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

288. rigojancsi:
…és az esetleges plusz két (eltűnt) holttestet…?

Ugyanúgy, mint a 312-esnél.

 308. sztalker — 2013-02-12 16:22 

@warr:
Már úgy érted, hogy a szomszédos hegyeket is, mert ha tényleg egy nagyon erős széláram volt ez, egyszerűen magával repítette és jó messzi kilométerekre vitte, majd fák csúcsaira hajigálhatta ezeket. A közvetlen környéket persze felderítették.
Meg az is zavart, hogy MINDENKI a fára felmászás esetével jött, de senki sem tudta ezt igazán megindokolni.
Szerintem meg éppen fordítva történt, a fákról jöttek LE (estek le, zuhantak le) ezek a szerencsétlenek.

 307. SLC — 2013-02-12 16:10 

@igazitrebics: Köszönöm 🙂

 306. SLC — 2013-02-12 16:08 

@gigabursch: különböző források szerint a sátor ponyvája belülről össze volt kaszabolva, és csak az erősebb vágások tudták átbökni a vásznat. Az ugyanis nem volt rendesen kifeszítve, és így nehezen lehetett a kést belebökni. Az egyik forrás szerint úgy nézett ki, mintha félig vakon hadonászva vágták volna fel belülről.

 305. warr — 2013-02-12 15:57 

@sztalker: akkor megtalálták volna a „leszakadt” ruhadarabokat, nem? Elég nagy területet átfésültek a keresők.

Ha én túráznék ilyesmi tájékon, tuti vinnék magammal barométert, nem tudom náluk volt-e.

 304. sztalker — 2013-02-12 15:51 

@warr:
Az, hogy mezitlábas volt sok holttest, az adódhatott abból is, hogy leszkadt róluk a ruházat, miközben ide-oda ütődtek, eszméletlenül. Az első léglökés után lehetett egy kis szünet? Nem tudom. Nekem a boncolási leírásokból leginkább egy embertömeg tehetetlen sodródása (lavína nélkül) jelenik meg a szemeim előtt, akik valahogy próbálnak védekezni (arcuk elé kapják a kezüket), de nagy erők pörgetik őket. Ilyenkor a végtagok mindig erősen sérülnek. De pl a „Kétoldalú,koponyasérülés kiváltotta vérzés az agyban” zsargon is olyan, ahogy egy autóbalesetes ember fejének tehetetlen mozgását leírnánk.
Mintha egy szakadékba zuhant vasúti kocsiban utaztak volna. Vagy nagy GYORSULÁSNAK lettek volna kitéve, amitől sok minden leszakad róluk. Nagy G erők után lehet látni meztelen emberi testeket a repülőgéproncsokban. Az, hogy kevesebb a törés, azt a fák, meg a hó fékezőközege okozhatta, ez zavarhatta meg a kivizsgálókat és gondoltak inkább bűnügyre (idegenkezűség), és nem a baleseti kivizsgálók kerekedtek itt felül. Pedig mégis valami ilyen, tömeges és gyors hatás lehetett a végzetük.
Ezért ugrott be nekem ez áramlás-teória, mert korábbról ismeretem az erejét és váratlanságát (és a kedvenc szlogenemet: láthatatlanságát!)egy másik területről.

Apropó, ha lett volna náluk egy barométer (légnyomásmérő), amin az értékek piszkosul gyorsan kezdenek zuhanni, esetleg rájöhetnek egy ilyen közeledő frontra? Egy tengerész rögtön kapcsolna, hogy a szép idő ellenére, itt valami készül.

 303. igazitrebics — 2013-02-12 15:40 

@SLC:
Ha nem is írtam, az egyértelmű, hogy emelem a kalapomat! 🙂

Az, hogy a titkosszolgák rendesen belekavartak az biztos. Így aztán semmi nem biztos! 🙂

 302. SLC — 2013-02-12 15:38 

@SLC: az a nyavalyás freeblog link helyesen:
http://konteo.freeblog.hu/files/Lost_In_Space/a-djatlov-incidens.html
Itt az 1497. kommenttől valami hasonló hosszúságban fejti szom g a véleményét.

 301. SLC — 2013-02-12 15:36 

@igazitrebics: Nem szomorkodok, nekem meggyőződésem, hogy valami hasonló történt. És most, hogy leírtam, már nem kell folyamatosan ezen járatni az agyam… és nem álmodok Zina halálával újra 🙁

Egyébként nekem meggyőződésem (szom g kollégával együtt, láds itt: http://konteo.freeblog.hu/archives/2011/10/25/A_Djatlov-incidens/ az 1497-es kommenttől), hogy valami hasonló titkosszolgálati kavarás történt. Ha utánanézel a különböző titkosszolgálatok történetének, látni fogod, hogy ennél ezerszer bonyolultabb akciókat kiviteleztek már.

Az is igaz, hogy dolgoztam rajta, de legalább élveztem a kihívást 🙂

 300. warr — 2013-02-12 15:22 

@sztalker: Ha egy ilyesmi szél vagy bármi egyéb szívóhatás miatt ciki van a sátornál, akkor biztos hogy nem sétálni fognak nyugodt, egyenletes tempóban. Vagy ott maradnak és kapaszkodnak a sátorba, vagy hanyatt-homlok menekülnek. Illogikus, hogy több száz métert sétáljanak mezítláb, félig felöltözve egy ilyen ijesztő behatás után.

 299. igazitrebics — 2013-02-12 15:04 

Nekem csak az az egy kérdésem lenne: ez a nyomorult sátor, ami barokkos túlzással sem nevezhető hitech sátornak, hogy az anyjába lett hermetikusan záródó? Ha nem volt az, akkó meg hogy keletkezhetett a tésztaszűrő külső és belső fele közt akkora nyomáskülönbség, ami fel akarta fújni ezt a nyomorultat, oszt szegény eldurrant mint a véres hurka?

 298. tiboru — 2013-02-12 14:55 

@gigabursch:

Hát – mint mondtam – az áramlástanhoz és a mérnöki tudományokhoz nem értek, de kriminalisztika előadásokon annó eléggé figyeltem és tudom, hogy abszolút bizonyossággal meg lehet állapítani, hogy pl. egy vásznat felvágnak egy éles tárggyal, vagy az más mechanikai hatásra elszakad 🙂

Lehet, hogy laikus szemmel nincs nagy különbség, de hidd el, egy közepes nagyító üvege alatt már teljesen másként néz ki a textúrája.

 297. Rogal Dorn — 2013-02-12 14:44 

Háháhááromszáááázadik!!!!! :DDDDDDDDDDDDD

 296. Rogal Dorn — 2013-02-12 14:44 

@gigabursch:

Értem én… 😀 De akármi is történik este, éjszaka, hajnalban, egy tapasztalt túrázó nem hagyja el ész nélkül a sátrat, hiszen ott van minden olyan eszköze, felszerelése amivel a túlélését biztosíthatja…Főleg a szél ilyen, mert azok között a téli körülmények között, a szél ami a leginkább elősegíti a kihűlést. Bármilyen módon ilyenkor szélvédett, lehetőleg fűthető menedéket kell találni. Djatlovéknak volt „kályhájuk” a sátorban. A sátorral együtt ennyi embert nem tud a szél felkapni, egyesével esetleg…Semmilyen érv nem szól amellett, hogy :”gyere, gyere ki a hegyoldalba!”. Sőt. A lukon meg nem tud kiszippantani a sátorból senkit még egy CAT sem… 😀 Ráadásul az szerintem a felsőbb légrétegek fantomja.

 295. gigabursch — 2013-02-12 14:34 

@Rogal Dorn:

Félreértés ne essék, nem vitatkozni akarok Veled, sem a papírra tetettekkel.

Csak az a kérdés mereng bennem @sztalker felvetése óta, hogy, láttam én már szétcsattant vitorlát (vászon!). Ha nem tudnám, hogy ez a szél volt, azt mondanám, valaki szétvágta. Belülről.

 294. sztalker — 2013-02-12 14:22 

S a „tettes” családfája itt:

http://kepfeltoltes.hu/130212/273946809_3-74_Djatlov_–_Mountain_winds_types_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

tiboru:
A sátorhoz:
Szerintem a sátor felett MÉG NEM alakult ki annyi légritka tér, hogy ez bekövetkezzen. Pont az volt a pechük, hogy NEM kellett volna lemenniük 400 métert az erdő felé. (Ha ott maradnak, talán megússzák…) Mert a lejtőn már semmibe sem tudnak kapaszkodni. A sérülések végül is (ahogy a boncolóorvosok helyesen megállapították)igazi „baleseti” sérülések, mert sokukat befújt a szél az erdőbe, ahol a jeges ágak okozta ütódésektől összezúzódtak. (lágy rész — szemek, orr — kinyomódtak.)
De sokan tényleg repülhettek és eszméletüket vesztve estek le.
Egyéb súlyosbító tényező:
Ha ez estefelé (lásd az ÜTŐDÉSTÓL megállt órák idejét: 8:15, 8:45) történt (és nem hajnalban), akkor sajnos egy TELJES ÉJSZAKÁT kellett a túlélőknek kibírniuk a hidegben és reggelre már csak azok maradhattak életben — pl. ZINA — aki jól volt öltözve. Ő talán még megpróbált felmenni a sátorhoz (a biztonsághoz, lásd kötszer, meleg ruhák, de leginkább rádió kellett volna!) és ezért találták meg az ő holttestét a legközelebb ettől. Persze másnapra mindenki belehalt a sérüléseibe.

Az égési sebekhez:
Talán este éppen teát főztek, sütöttek. Szép idő volt, veszélytelen állapot. Az első széllökéseknél — felemelkedésnél irtelen rájuk ömlött a forró ital, de az életük fontosabb volt, minthogy azonnal ellássák a sebeikat, hát kirohantak.

De lehet, hogy még ekkor is lett volna esélyük!
Ha nem SÉTÁLNAK, HANEM FUTNAK lefelé, elérhették volna az erdőt és nem a lejtő közepén szippantja fel őket a szél. De ők kicsit megnyugodhattak, hogy látták, hogy nincs lavínaveszély, sőt még viccelődhettek is, hogy milyen majom volt, aki ettől berezelt. Talán Djatlov mondta, hogy biztos, ami biztos, menjenek azért le az erdőbe, mert ez a szél nem csitul. Mások talán a felszerelést féltették volna egyedül hagyni (hátha MÉGIS lesz lavina, és betakarja cuccokat), ott maradnak egyedül a hóban.

Közben meg erősödött a szél, a többit már tudjuk.

Vagy legalábbis szeretném ezt hinni.

PS:
Ezt a cuccost azért hívják a pilóták úgy, hogy CAT (nem macska, azaz Clear Air Turbulence, mert TISZTA (clear) időben zajlik, ezért halálosan veszélyes. Hirtelen kerülsz bele és véged.
(A viharban haladó tornádót bárki észreveszi, ne keverjétek össze ezeket, másról van szó.)

Köszi a türelmeteket.

sztalker

 293. Rogal Dorn — 2013-02-12 14:08 

@tiboru:

Emlékeim szerint, „éles tárggyal belülről felhasították” volt a tényállás. 🙂

 292. gigabursch — 2013-02-12 14:07 

@tiboru:

Mekkora a különbség abban, ha valamit belülről felvágnak, vagy a légköri nyomások különbsége révén belülről felszakad?
Érzésem szerint nem sok

Meg kéne kérdezni a MythBusters legénységét (a Discovery c. áltudományos csatornán), hogy a következő évre egy-két ilyen kérdést tárgyaljanak ki.
Úgyis szeretnek robbantgatni, meg szúró-vágó eszközökkel hadonászni.

 291. tiboru — 2013-02-12 14:02 

@gigabursch:

Ha jól emlékszem, a helyszínelés megállapította, hogy a sátrat belülről „felvágták”. Tehát valamiféle eszközzel hasították, nem pedig „hasadt” vagy „szakadt”. Persze elképzelhető, hogy a szóhasználatra nem figyeltek.

Profi oroszos kolléga kéne, aki ennek utánanéz: vajon milyen szót használnak a sátron látható szakadásra?

 290. gigabursch — 2013-02-12 13:56 

@tiboru:
A varrt és ragasztott felületek hirtelen nyomásváltozásra sosem az illesztésnél, hanem annak közelében „indulnak meg”. (ez nem igaz a heggesztésre és a szegecselésre)

Gyatlovék sátrai sem a varrások mentén repedtek/szakadtak/hasadtak (nem tudom melyik a helyes/valós kifejezés) szét. Már ahogy a fotókat elnéztem.

Van egy éppen felfújt sátrad (benne három emberrel). Lerántod róla a levegőt, gyorsabban mint ahogy az a saját résein ki tudna egyenlíteni, akkor a sátor szinte felrobban.

Még szép, hogy mindenki felkel, aztán fut amerre lát, közben ébredés, hideg, oxigénhiány, plusz egy forgószél vagy vákumbomba utószelei.
Könnyen lehet nagyot repülni.

Január végét írunk, kezdődik a szibériai anticiklon. Ha ebbe valaki belekavar egy jó nagyot (Jóisten, vagy a katonaság), ott sokminden lefordul a helyéről.
És a hó csak hull…

 289. tiboru — 2013-02-12 13:46 

@sztalker:

Nem vagyok áramlástani szakember (sem), de a helyszínről/helyszínen készült fotókat elnézve azért nem volt az olyan szűk hágó… No és a nyomás szétszakította a sátor oldalát, de magát a sátrat egyhelyben hagyta? Ne feledjük, nem volt ám odahegesztve, csak a fagyos hóba vert cövekek tartották!

A rajz ettől függetlenül tetszetős és szemléletes, köszönjük 🙂

 288. gigabursch — 2013-02-12 13:35 

@sztalker:
Vigyázz, az egy-két elgépelést javítsd ki a rajzon.

Kérdések 1. (főleg orvoslásban-biológiában jártas egyénekhez):
– A normál légköri nyomáshoz képest mekkora az a légköri nyomás, amikor elkezd egy szervezet sejtcsoportja (pl. agy, érfal, stb.) úgy szétrepedezni, hogy az egyén belehal
– Utána még a vérlemezkék képesek-e elfedni egy sebet
(ha igen a válasz, akkor megvan a legújabb népírtási elképzelésem… 🙂 – bekapcsolom az óriás vákumot, mint az Űrgolyhókban, és hurrá…)

Kérdések 2. (főleg áramlásban jártas egyénekhez)
A fenti kérdésre adott válasz szerinti nyomásesést tudja-e a Földön ismert bármilyen vihar produkálni.

Kérdések 3.
Katonai kísérleti terepen – merő félreértések közepette (és itt jön vissza a KGB,GRU,NKVD,CSEKA, …) – ledobhattak-e (kísérleti) vákumbombát, ami lavinától kezdve sokmindenen át csinálhatott jópár érdekes dolgot, köztük konteónk főszereplőinek haláláig.

(Egy erős vákum hatására még egy sátor is képes szétcsattanni.)

 287. sztalker — 2013-02-12 13:18 

A Djatlov-incidens lehetséges magyarázata.
(Kopirájt én, de nem sajátítom ki, ígérem…)

http://kepfeltoltes.hu/130212/Djatlov_draw_SMALL_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

 286. sztalker — 2013-02-12 13:11 

@gigabursch:
Te vagy az én emberem…
🙂

Apropó, kedves „Djatlovosok”, most e témánál maradva, azért azon is gondolkodjatok el picit, hogy vaj’h miért kap minden vízmérnök automatikusan főmérnöki jogkört, he?
(Ahogy minden sikeresen államvizsgázott orvos és jogász doktori címet.)
Az ember legjobb barátja és LEGNAGYOBB ELLENSÉGE lehet a folyadék (és a gáz), ha kapcsolatba kerül vele. De mi ezt leginkább csak árvizek, cunamik esetén érezzük. Egy rossz gát nem csak egy várost, de akár egy egész országot is eláraszthat. (Hollandia, Bangladesh.)
A hétköznapi ember nem is gondolja, hogy a testére ható légnyomást is ELLENTARTJA valami, a mi belső nyomásunk a sejtjeinkben, ami milliárd évek óta alakult ki, nekünk fel sem tűnik. Ahogyan nem a repülőn felrobbanó bomba légnyomásától, hanem a légritka térbe KISZÖKÖ TÚLNYOMÁSTÓL (dekompresszió) halsz meg tulajdomképpen.

 285. gigabursch — 2013-02-12 12:39 

@sztalker:
Ez a hülye Bernoulli pl. a folyami teherhajósokat folyamatosan szívatja. Nem véletlenül hallgatták a gázlók mélységét folyamatosan (míg volt a Petőfin), mert 2-3 deci mindenképp kell, különben megfeneklik a hajó, ráadásul a leülés pillanatában a terhelt bárkákra meg felcsap a feltorlasztott Duna.
S ugyanaz a műsor egy 11,4 méter széles zsilipben, ahová 11,0 méter széles bárkákkal nyomul be egy tolóhajó. Először túrja be a vizet, majd az elkezd egyre gyorsulóbb iramban kiáramlani a hajó alatt, és egyszercsak „beesik” a hajó a zsilipkamrába.

Szóval Bernoulli, vagy épp egy CO2 (és más gáz) kitörés úgy tud rejtőzködni, hogy észre sem vesszük és már túl is estünk rajta.

 284. rigojancsi — 2013-02-12 12:37 

@sztalker: 282.

Ezt tök jól leírtad, de akkor mi magyarázza a kágébé erőteljes jelenlétét, a hiányzó aktákat, az égési sérüléseket, és az esetleges plusz két(eltűnt) holttestet,…?

 283. rebel — 2013-02-12 03:27 

@sztalker: Konteós helyen, azért olyan nagyon ne számíts arra, hogy sokan fognak bólogatni a sima, konteómentes baleset teóriádra, független attól, hogy netán esetleg reálisabb… ;-D

 282. igazitrebics — 2013-02-11 17:31 

@SLC:
Azért ne szomorkodj! Van benne munka rendesen!

 281. sztalker — 2013-02-11 17:31 

Egy kép többet ér ezer szónál…

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/58/Vol_d%27onde.svg

(De azért élveztem a sztorikat is! :))

 280. SLC — 2013-02-11 17:14 

@Rogal Dorn: ettől tartok én is 😀

 279. Rogal Dorn — 2013-02-11 15:10 

@SLC:

Hólivúúúúd vár reád… 🙂 Remélem nem te írtad a most vetítésre kerülő Djatlov moveeeet! :DDDD

A realitásoktól kicsit elrugaszkodtál. A leírtak a SZU-ban nem tudtak volna megesni. Ott nem kellett volna ilyen nyakatekert megoldásokkal előhozakodni, jelzem, hogy sehol a világon nem kellene. James Bond Fleming találmánya, a valóság szerintem ennél sokkal középszerűbb. 🙂

 278. sztalker — 2013-02-11 14:47 

Én azért maradnék továbbra is a jó öreg fizikánál:

A közeli fényjelenségekről – de most ufók nélkül.
Ilyenek gyakran előfordulnak földrengéseknél is, de itt most nem tektonikus mozgásokkal hoznám őket összefüggésbe, hanem éppenhogy egy közeledő alacsony nyomású front hatásával.

A hegyek közelében előforduló rejtélyes fényjelek, világító gömbök stb, eléggé ismertek, és nagyon is hihető magyarázat van rájuk. Arról van szó, hogy elképesztő nagyságú kőtömeg nyomódik itt egymásra (Pl. csak a jéréteg elolvadásával már magasabbak lennének a hegyek, csak magának a jégnek ekkora súlya van a csúcsokon, ami nyomja le őket, akkor képzeljétek el az egész hegy tömegét.)Természetes, hogy ez deformációt okoz az alsóbb kőzetrétegekben, amik között lehetnek olyan sávok, ahol pl. kvarc, v. egyéb, nyomás hatására elektromosan vezetö réteg alakul ki (piezoelektromosság, lényegében mindenki ismeri a kvarcórát, amiben egy ilyen kristály ritmikus rezgése biztosítja a pontos időciklust.)

De a hegységek kőzetei, repedései közt vannak gázok is, amelyek (ha kis mennyiségben, emberre nem veszélyes mértékről van szó) időnként előszivárognak. A földrengések előtt , a kőzetfeszültség nyomán ezeknek a lángralobbanása gyakoribb lehet, ezért is szoktak előjelként tekinteni rájuk. (Pl. a radon-szint megemelkedése is lehet egyfajta előjele egy közelgő földmozgásnak, ez bizonyított.) A Djatlov-esetben persze nem voltak ilyen rengések. De gázok mindig is voltak (vannak és lesznek is) ezekben a kőzetekben és egy nagyobb erő (itt egy szívóerő, alacsony nyomású v. extra gyorsan változó nyomáskülönbség) hatására elképzelhető, hogy a szokásos mértéknél több ilyen felszínre kerülő ízzó plazma (gáz) buborék hagyja el a kőzetet,
Valami kiszívja ezeket, mint pl. te a velőt egy velőscsontból, vagy a kólát a szívószálon keresztül. Itt tehát nem a belső repedések tágulnak, mint a tektonikus mozgásoknál. Általában – normál körülmények esetén – ezek a kis buborékok olyan picik, hogy szabad szemmel észrevehetetlenek, hamar elillannak, ha már feltörtek. (A Marfa-i fények – Texasban – esetében pl videón, lassításban, kimerevítéssel ki lehetett mutatni a jelenséget).

Egy közelgő, a szokásosnál erősebb alacsony légtömeg megjelenése a környéken („érik a vihar”) sokkal nagyobb és erősebb fényjelenséget produkálhatott, ezek nagyobb „gömbök” voltak, magasabbra emelkedtek (ezért is láthatták meg őket messziről), de legfőképp sokkal tovább maradtak egyben, vagyis annyi ideig, hogy észrevegyék, megemlítsék, szemmel még követhessék őket. Nekem ez a válasz speciel szimpatikusabb, mint egy kísérleti fegyver, esetleg ufóészlelés.

A szívóerőről és az áramló folyadék (gáz) sebességének fontosságáról.
Nemcsak nagy légtömegekről (több tízezer-százezer tonna lenne, ha lemérnénk!), de egyben nagy sebességű áramlásokról is beszélhetünk. A Cascade-hegység szelei a leggyorsabbak a világon (már amikor meg tudták mérni őket, és ahol egyáltalán voltak ilyen detektorok), meghaladhatják a 400 km/órát is. Pedig nem itt vannak a legmagasabb csúcsok a Földön (inkább a Himalájában keresd őket), de a felszín topográfiája és a velük találkozó légtömegek képesek ilyet „csinálni”. De nem kell ilyen gyors széllel számolnunk, a kisebb sebesség is lehet nagyon romboló ennél a hatásnál, folyadékok esetében (amelyek összenyomhatatlanok), pedig még elképesztőbb erőt demonstrálnak.
Ezért itt most egy vizes példával jövök: Nem is olyan rég történt, hogy a britek büszkesége, a Queen Mary megfeneklett egy sekély tengerparti zátonyon, pedig a hajó merülése nem volt nagyobb, mint a pontos térképeken feltüntetett vízmélység (a szám tényleg korrekt volt, ellenőrízték!), sőt, bőven lett volna még hely a tengeraljzat és a hajófenék között. Csak éppen a kapitány sietett a kikötéssel (várta a babája v. késésben volt?), és felülbírálta az ilyen vízmélységre előírt haladási sebességet. Igaz nem nagyon, csak úgy 5-8 csomóval (ez gombócból se túl sok azért, lássuk be), ám pechjére mégis zátonyra futott az öbölben. (Nem voltak sérültek, csak anyagi kár és a cégnek erkölcsi blamázs, de az nagyon, kábé úgy, mint most a Concordiánál.) Azért azt is hozzá kell tenni, hogy a kivizsgálók se nagyon tolongtak a megoldásokkal egymás szavába vágva az elején a jobbnál jobb ötletekkel, sőt inkább vakargatták a fejüket, meg egyebet is, gondolom… Aztán valaki mégiscsak előjött a farbával, nevezetesen, ha egy szűk áramló csatornában – jelen esetben ez nem más, mint a tengerfenék és a hajógerinc közti pár méteres „szűkület” — növeled a sebességet (itt magát a hajóét), már ez is képes (éppen a folyadékok összenyomhatatlanságából adódóan) szívóhatást előidézni, azaz hajónk egyszerűen az ajzathoz SZÍVTA SAJÁT MAGÁT (itt egy csekély 150 000 tonnás kis „csólnakról” lenne egyébként szó) önmagában csak attól, hogy kicsit nagyobb tempóban haladt. Ennyi elég volt ahhoz, hogy fennakadjon a zátonyon, de ha teszem azt a kapitány igazi „schumackeres” kangulatban lett volna, lehet, hogy simán tovább meríti a hajót (plusz még 1 méterrel), hogy az ne fennragadjon, hanem nekiütközzön (és léket kapjon, oldalára forduljon, lásd Concordia stb) a zátonynak.
Ennyit azokról az erőkről (folyadék és gázok áramlása, szűkülete), amik körülvesznek minket, csak nem mindig tiszteljük őket eléggé. (Ha lemész a Duna-partra a Gellért-hegynél, láthatod, hogy gyorsabb a folyó, mint feljebb a megyeri révnél. Mit gondolsz, miért?)

Szóval akárhogy is nézegetem, forgatgatom és rázom, nekem leginkább mégis a baleset jön be.

 277. SLC — 2013-02-11 13:17 

5. rész

Töredelmesen be kell vallanom, nem tudom mi történt ezután. Találgatni is csak nehezen tudok, mert a források nagyon ellentmondásosak, nem tudom, melyiknek lehet hinni. Valószínűleg nem találták meg a szajrét, ezért voltak kénytelenek a többiek után eredni. Az is lehet, hogy rájöttek, Zolotarovék elég nagy eséllyel túlélhetik a támadást, és ezt mindenáron meg akarták akadályozni.
Azt sem tudom például, hogyan kerülhetett Zolotarjovra Ludmilla kabátja, ahogy az egyik forrás írja, amit aztán más források nem említenek. A sérülések sem egyértelműen vannak leírva. Az egyik szerint Kolevatov alig sérült, a másik szerint betört az orra, deformálódott a nyaka, másutt a pajzsporc sérüléséről írnak. Thibeaux sérülését okozhatta ütés, feltéve, ha nekinyomják valaminek, és téli kesztyűben ütnek a fejére, így nem marad külsérelmi nyom, és a teljes rombolóerő a csontra fejti ki a hatását. Valószínűleg némi dulakodás után lenyomták őket, aztán az éppen kapóra jött vízmosásba dobták a testüket, így a természet elvégezhette rajtuk a maga romboló munkáját. Az elkövetőknek pont ez volt a céljuk ezzel, mivel ők négyen nem kihűlésben haltak meg.
Arról viszont meg vagyok győződve, hogy Zolotarjov és Ludmilla magas helyről estek le. Ludmilla arccal lefelé érkezett, a keményre fagyott hóba csapódva összetörtek a csontjai, de külsérelmi nyom nem maradt utána – kivéve a laposra tört orra. Zolotarjov féloldalasan érkezett, deformálódott az egész mellkasa, talán még élt, amikor belökték a vízmosásba. Egyetlen lehetséges megoldásként a helikopter bevonását látom, kettejüket abból dobták ki. És hogy miért pont ketten kerültek oda? Mert mindketten a KGB-nek dolgoztak, a GRU ügynök pedig kihasználta az alkalmat, hogy egy kis információhoz jusson a rivális titkosszolgálattól. Esetleg annyira nem találták a keresett anyagot, hogy kénytelenek voltak kifaggatni a két KGB-st.
Ha át is rendezték a terepet, akkor pont a hivatalos szervek megtévesztése volt a cél, de a kivitelezés precizitása mindenképpen jól szervezett ügynöki munkára utal.
Amikor megtalálták őket, a GRU ügynök minden erejét latba vethette, hogy elvegye a KGB-től az ügyet, aztán titkosította, lezáratta, lehetetlenné tette a nyomozást, dezinformált, és amit akartok.
A KGB viszont mindent megtett, hogy megtalálja két ügynökét, kiderítse ki lehetett a kém a Cseljabinszk–40-ben, és hogy a történteknek van-e közük egyáltalán a kémkedéshez. A többit a betegesen paranoid környezet, a bürokrácia, és a hatalomtól való félelem elrendezte. („Rendszerváltás” után pl. az egyik bíró elmondta, hogy nem is akartak kutatni nagyon, mert féltek, hogy valami államtitokba botlanak, az pedig nagy baj lett volna rájuk nézve.)
Valószínűnek tartom, hogy a teljes igazságot soha nem fogjuk megtudni.

Itt a vége.

 276. SLC — 2013-02-11 13:13 

4. rész

Mivel idegen nyomokat nem találtak, valószínűnek tartom, hogy jött egy helikopter, és a két katona abba kapaszkodva tette meg az utat a fáig.
Hogy Dorosenko és Krivoniscsenko miért másztak fel a fára, az számomra rejtély. Talán így próbáltak meg elbújni, remélve, hogy a katonák azt hiszik, a többiek után szaladtak. Mindenesetre felmásztak, de a hideg végzett velük: egymás után le is estek onnan (vagy az egyik katona lerugdosta őket, így érthető lenne miért vágták le maguk alatt az ágakat), egyiküknek a feje, másikuknak a lába került a tűzbe.
A többiek közben hókunyhót építettek, amiben ha benne maradnak, talán megússzák az egészet. Többen visszamentek azonban megnézni mi lehet a fánál maradt őrökkel, de már csak a holttestüket találták meg. Ludmilla felveszi az egyikük megégett nadrágját, a másikból kapcát teker a lábára. Zina látva Dorosenko (volt barátja) holttestét kiakad, és úgy dönt, elindul vissza a sátorhoz, mert itt meg fognak fagyni mind. Szlobogyin utána megy, hogy lebeszélje erről, huzakodni kezdenek (Zina ruhája megtépve, horzsolások a testén), erre Gyatlov is elindul utánuk.
Gyatlov a túrát a Kommunista Párt XXI. kongresszusa tiszteletére szervezte, valószínűleg megbízható kommunista volt. Számára csak ekkor derül ki, hogy Szlobogyin kémkedett, és ami valószínű, Zina segített neki (egyik forrás szerint mindkettejük kezén egyforma égési sérülések voltak). Gyatlov fáradtságtól szédelegve és félig megfagyva összeverekszik Szlobogyinnal (mindkettejük testén vannak erre utaló nyomok), végül lenyomja. Valószínűleg földre esnek és Szlobogyin kerül alulra, Gyatlov vagy ráesik, vagy dühében rá is tesz egy lapáttal, így szerzi Szlobogyin a koponyasérülését. Gyatlov nem foglalkozik vele tovább, csak egy kémről van szó, nem érdekli mi lesz vele. Nem megy Zina után sem, visszaindul a többiekhez. Aztán az egyik katona elé toppan, és lefejeli. Gyatlov a földön marad.
Zina vagy simán kihűl, vagy a másik katona utána megy (szigorúan a lány lábnyomain haladva), földre löki, és a fejét belenyomja a hóba. Esetleg rárepül a helikopter, Zina elesik, és már nem tud felkelni a földről, elég nagy a lehetőségek száma.

folyt köv.

 275. SLC — 2013-02-11 13:11 

3. rész

A kivitelezést a következőképpen képzelem:
Két katona a csoport nyomain halad, vagy eleve egy helikopter rakja le őket a tábortól távolabb, és becserkészik a sátrat. A helikoptert az Ügynök nyúlta le valamelyik közelebbi bázisról titkos katonai akcióra hivatkozva. Egy magas rangú katonai titkosszolgának nem hiszem, hogy nehezére esett volna ezt kivitelezni. Azt többen mondták már, hogy éjjel helikopterrel valószínűtlennek tartják a repülést. Szerintem a Specnaznak voltak erre képzett emberei, és a térképeket elnézve nem hegyvidéki terepen kellett lavírozni, hanem erősebb dombok között. A keresést is legalább három helikopterrel intézték, ebből kettő valószínűleg a hadsereg – vagy a KGB – gépe volt, tehát a környező támaszpontokról be tudták repülni azt a területet.
A két katona odaér a sátorhoz, de nem tudják, hogy két ember kint van: Zolotarjov és Thibeaux. Mivel a szél elállt, felhők pedig nincsenek (előző nap Gyatlov is erről ír a naplóban: az ég világos, valószínűleg csak a lehullott havat hordja a szél), elég jók a látási viszonyok – a csillagok világítanak csak, a Hold hajnali négy körül kel fel –, kimentek fát gyűjteni, vagy csak felderíteni a terepet, hogy hol is lehetnek egyáltalán.
Az egyik katona könnygázt nyom a sátorba, és elkezdenek ordítani, esetleg pár rövid sorozatot elengednek vaktölténnyel. Bent kitör a pánik, de mivel a bejáratot a két katona szándékosan eltorlaszolja, kivágják és letépik a sátor oldalát (többszöri nekifutásra, összevissza kaszabolva, mintha vakon vagdalkozna az illető).
Azt nehezen tudom elképzelni, hogy szervezetten meneteltek volna lefelé a domboldalon zokniban, hiányos öltözetben. Aki jobban észnél van, felkap valamit ami pont kéznél van, ruhát, lámpát, kést és csak utána rohan ki a sátorból. Balták, kések, cipők mind ott maradnak bent, mivel egyrészt nem látnak a gáztól, másrészt idejük sincs ezzel foglalkozni. Aki nem akar megfulladni, az fut. Mivel nem látnak jóformán semmit a könnygáztól, ráadásul éjszaka van, botladozva szaladnak lefelé, miközben a két kint lévő irányítja őket.
Zolotarjov mint tapasztalt frontharcos és hegyi vezető nyilván nem esett pánikba, uralni tudta a helyzetet. Néhányan félvakon beszaladtak a fák közé, innen a szakadt ruhák és horzsolások. Végül összejöttek a cédrus vagy fenyő alatt.
Közben a katonák feldúlják a sátrat és eltűntetik a nyomokat. A csoportnak meg kell fagynia anélkül, hogy bármilyen nyom titkosszolgálati akcióra utalna. Zolotarjovval azonban úgy tűnik nem számoltak, valamit azzal sem, hogy nem találják meg, amit keresnek.
A fánál némi tanácskozás után, mivel nem követik őket és nem lőnek rájuk, úgy döntenek, hogy ketten ott maradnak figyelni, a többiek felderítik a terepet, és kitalálják, hogy élhetnék túl az egészet.
Mivel rohadt hideg van, a fánál idővel kénytelenek tüzet gyújtani, hogy meg ne fagyjanak. A katonák fent látják a tüzet, és rájönnek, hogy nem a tervek szerint alakulnak a dolgok.

folyt. köv.

 274. SLC — 2013-02-11 13:10 

2. rész

A kiindulási pontom az, hogy ez nem egy hivatalos titkosszolgálati akció volt. Az elkövetők mindent megtettek, hogy ne nagyon maradjon nyomuk, mivel tudták, hogy a KGB fog nyomozni utánuk. Ide jól képzett, fegyelmezett, precíz emberek kellettek. Katonák a végletekig. Specnaz kiképzés. A Specnaz pedig a GRU alárendeltségébe tartozott.

Szerintem a következő történt:
Kína megfordított egy magas rangú GRU tisztet, aki a nukleáris kutatásokkal foglalkozott. Nyilván közvetítő útján, de neki dolgozott Krivoniscsenko és/vagy Szlobogyin. Hogy őt/őket mivel vették rá a kémkedésre, nem lehet tudni, de az ügynököknek megvannak a maguk eszközeik. Lehet, a kémek azt sem tudták, hogy igazából Kínának dolgoznak.
Szóval a fiatal tudósok szállították az anyagot, de titkosszolgálati körökben terjedni kezdett a hír, hogy a Cseljabinszk–40 szivárog, no nem radioaktivitás, hanem információ szintjén. A GRU ügynök – a továbbiakban Ügynök – úgy gondolta, hogy itt az ideje elvarrni a szálakat, mielőtt fölfeslik az egész, és ő a KGB ölelő karjaiba hullik. Azt tudni kell, hogy akkoriban elég volt a gyanú árnyéka ahhoz, hogy valakit évekre elhurcoljanak, és örülhetett, ha megúszta élve. És teljesen mindegy kiről volt szó, egy tábornokot is simán tarkón lőttek, vagy lágerbe zártak.
A túra pont kapóra jött, bár kissé zavaró lehetett, amikor az Ügynök megtudta, hogy Zolotarjovot a KGB a csoport nyakára ültette. Valószínűleg az ő dolga volt a két gyanús fiatal megfigyelése, és alkalomadtán leleplezése. Mivel a KGB erősen figyelt minden tudóst, a kémek nem tudták átadni az anyagot a szokott módokon, de erre kiváló megoldást kínáltak a túrák. Most viszont Zolotarjov valószínűleg ebbe is bekavart, tehát az Ügynök számára adott volt a feladat: megszerezni a szajrét, a két kémet és a tanúkat eltenni láb alól, de úgy, hogy nyom ne maradjon utána.

folyt. köv.

 273. SLC — 2013-02-11 13:09 

@Rogal Dorn: akkor még nem olvastad az enyémet 😀
Íme!

1. rész
No, összeállt az én verzióm. Öveket bekötni, hosszú lesz.
Adott a kor: Sztálin halála után nagyon lassú átrendeződés kezdődött, évek teltek el, mire a napi terrortól megfélemlített emberek egyáltalán levegőt mertek venni. Aztán Hruscsov kimondja Sztálin bűneit, megkezdődik a „desztalinizáció”. Az ország lassan de biztosan forrongani kezd, egyre bátrabbak a polgárjogi megszólalások, és ezek természetesen a diákság körében erősek igazán. Illegális diákkörök adnak munkát a KGB-nek, kéziratos lapok készülnek – mint az Evening Otorten, amit a sátorban találnak meg –, még az sem rettenti el a diákságot, hogy ilyenért évekre lágerbe lehet kerülni. Erősödik a vallásosság, ennek megakadályozására a Párt külön intézkedéseket kellett foganatosítson. Közben Hruscsov próbál engedékenyebb lenni a Nyugattal, ami legnagyobb szövetségesében erős ellenérzéseket vált ki. Igen, Kínáról van szó.
Kínával Szálin elég jóban volt, az Amerikából ellopott atomtitkot is elkezdte megosztani velük, persze mindkét fél tudta, hogy az atombomba készítését nem fogják az oroszok elárulni senkinek. Mégis közös kutatóállomásokat hoztak létre – 1959-re Kínában építettek egy 5000 kW-os erőművet is –, a határmenti uránlelőhelyeket is együtt kezdték kitermelni. Aztán idővel ezek a területek szovjet megszállási zónák lettek, kínaiak is csak engedéllyel léphettek be. Persze őket sem kell félteni, ott akadályozták az oroszok munkáját, ahol tudták.
Sztálin halálával csak erősödött a feszültség, és mivel nyilvánvalóvá vált, hogy ebből nem lesz bombakészítés, Kína úgy döntött, követi az orosz példát: ellopja az atomtitkot. Hruscsov tényleg szakított a Kína-barát politikával, 1959 nyarán beszüntette Kína atomprojektjének támogatását, de ez csak a pont volt az évek óta húzódó elbocsájtó szép üzenet végén. A kínaiak magukra voltak utalva, és persze a kémeikre. A világon bárhol folytak nukleáris kísérletek, ott nyüzsögtek a kémek, akik elsősorban SZU-nak és Kínának dolgoztak. És természetesen SZU-ban és Kínában is nyüzsögtek a másik félnek dolgozó kémek.
1958-ban Ivan Szerovot leváltották a KGB éléről, utódja Alekszandr Szelepin lett, Szerov pedig megkapta a GRU vezetői posztot. Ez azért pikáns, mert a GRU – a katonai titkosszolgálat – és a KGB – a „civil” titkosszolgálat – gyűlölték egymást. A KGB mindenáron saját irányítása alatt akarta tudni a GRU-t, de egy diktatúra soha nem engedheti meg magának, hogy csak egy titkosszolgálata legyen. Több, egymással párhuzamos szolgálatnak kell léteznie, hogy egymást felügyelve megakadályozzák a másik túlzott megerősödését, és hogy egymás ellen is kijátszhassák őket. Szerov is hiába a KGB-től ment át, vezetésével a GRU rögtön tisztogatást végzett a KGB soraiban.

Ennyi volt a történelmi lecke, ami innen jön, az a fantáziám terméke. Nagyon sok részlet nem világos, de arról meg vagyok győződve, hogy nagy vonalakban így történhetett az egész.

folyt. köv.

 272. Rogal Dorn — 2013-02-11 12:02 

Harkályok reloaded… 😀 Egyre eszementebb megoldások születnek itten…

 271. sztalker — 2013-02-11 11:31 

@gombob:
A szél (pontosabban: a szívóhatás, tehát a saját, környezetükben lévő levegő „felugrása” gyorsan, vagy ha így jobban szeretnéd: a vákuum) előbb azokat emelte fel (értelemszerűen), akik kisebb súlyúak (pl. a lányok — Ludmilla stb),vagy még nem teljesen felöltözöttek voltak.

Vagyis egyfajta súlycsoport szerinte holttest-halmazt is megállapíthatunk, ahogy egymás után földhöz csapódtak, majd szétgurultak a szerencsétlenek.

Ismétlem, itt nem egy folytonos szélfolyamról, hanem egy ÖRVÉNYRŐL van szó, mely a fejük FELETT kavarog. Mikor ez az örvény lefelé megy, éppenséggel lavínaszélnek is érezhető. Maj elkezd csinálni egy „bukfencet” felfelé — looping — (mint egy műrepülő, aki felhúzza gépét) és ekkor aki ott áll, azt már ez a szívóhatás magával ragadja. A sátortól már eléggé messze (vagy 900 méterre) jártak és mivel látták hogy hólavina nincs, kezdtek kicsit megnyugodni (ezért sem futottak, de nem érezték túl nagy biztonságban sem magukat a lejtőn), de aztán az elől haladókat (kicsiket, lányokat?) elérte a leáramlés húzóereje.
Utána meg mindenkit.
Ha csak egyetlen egy ember benn marad a sátorban, vagy legalább ki van kötve a derekán egy kötéllel v. bevágja jégcsákányt valamibe, talán az az ember később tudott volna segíteni a súlyos sérülteken, és nem hal meg mindenki lassú kihülésban, agonizálva a roncsolódásoktól. Vagy elfut segítségért, és a mentés sikeresebb lehet. De még annyi ideje és maradék ereje sem volt senkinek, hogy legalább üzenetet firkantson az utókor számára, hogy mi lett velünk.

A fejed felett van egy Niagara-erejű óriási örvény. Nem vízből, hanem levegőből. Vagy értsd így: bemész kerékpárral egy olyan körforgalomba, amelyben csupa óriáskamionok köröznek nagy sebességgel. Csak éppen ezek LÁTHATATLANOK számodra. Amikor elkap a szelük, már tehetetlen vagy.
Ha most megnéznénk a környező fák tetejét, esetleg még találnánk rajtuk ruhafoszlányokat, óra-, nyakláncdarabokat és… és egykori emberi maradványokat is, igen.

Hát ez van, srácok…

PS: Lehet, hogy akik látták az előttük szerencsétlenül jártakat, még megpróbáltak kapaszkodni, amibe csak tudtak — pl. egymásba, ugye –, de hát ez most kevés, mert nem tutak fix ponthoz kötődni. Tán még a levegőben is együtt repülhettek (tiszta Harry Potter, mi? — bocs!) hárman-négyen, míg a forgástól el nem vesztették az egyensúlyukat, sokan az eszméletüket is, és „lepörögtek”, legurultak a hóba, de nem nagyon messze egymástól.

 270. rebel — 2013-02-10 23:48 

Na jó de az, hogy a KGB, meg a besúgó(k) ott volt(ak) mindenütt és itt is, pontosan még érthetetlenebbé teszi, hogy a nyomozás ill helyszínlelés során nagy erőkkel vonult ki a hadsereg és a titkosszolgálat… ha csak egy átlagos, szokásos, napi rutinos, normális besúgói ill titkosügynöki jelenlét volt, miért nem voltak elegek a zsaruk, tűzoltók és mentők..?
Nem arra utal a kiemelt figyelem, hogy valami más titkolt dolog, kiemelt személy is volt vagy a csapatban, vagy amivel/akivel a csapat pechére fatálisan összeakadt, az volt ilyen extrémen kritikus… nemde?

 269. gombob — 2013-02-10 18:39 

@sztalker: Szerintem is nagy szerepe lehetett a szélnek, szélviszonyoknak a történtekre. Azonban, az az alattomos szél, amely lazán felkapja az embereket, miért nem szórja szét a sátorban lévő használati tárgyakat a környező terepen? Ha esetleg a szél hangjától, hatásától (mondjuk kiszakítja a sátrat) ijedtek meg, és futottak, akkor lehetséges, hogy az erő csak később emelte fel némelyiküket? Vagy el lehetne képzelni egyféle mini-forgószelet, ami ott cikázik a sátor környékén?

 268. SLC — 2013-02-10 17:39 

@sztalker: a hétvégén kicsit utánaolvastam a témának. Akkoriban a KGB és a GRU minden felsőoktatási intézményben képviselte magát, figyelték a tehetséges fiatalokat, igyekeztek közülük toborozni is, de akit nem szerveztek be ügynöknek, annak is muszáj volt súgnia. Ez akkoriban nyílt titok volt, így működött a rendszer.
Ha valaki a környezetedben a kormányt szidta, még csak nem is bólinthattál, mert az illető nagy valószínűséggel KGB provokátor volt, és aki az egyetértésnek legkisebb jelét adta, azt jó eséllyel még az éjjel elvitte egy fekete autó. Ha meg nem a KGB-nek dolgozott, akkor őt vitte el az a bizonyos autó, mert a környezetében valaki 100%, hogy besúgó volt.
Szóval az biztos, hogy a fiatalok tudták mi folyik körülöttük, nem voltak annyira naivak. Ami engem érdekelne, hogy közülük ki dolgozott már eleve a KGB-nek, és tudták-e, mire megy ki a játék, vagy csak Zolotarjov volt beavatott egyedül. Abban viszont biztos vagyok, hogy még őt is meglepte a dolgok ilyetén alakulása.

 267. sztalker — 2013-02-10 13:56 

A hadsereg „buzgó” munkálkodásához a környéken:
A fene tudja, lehet, hogy mégis volt a csoport tagjai közt néhány olyan beépített ifjonc, akinek a halálával el kellett számolni „fönt”, a fejesek felé…

Belső ember?
De itt azt is el kell mondanom, hogy pl. a csoporton belüli leszámolást v. kivégzést, ahogyan sokan képzelik, azt én nehezen tudom megemészteni. Ugyanígy a „szívzűrt” (szerelmi három-, négyszög stb) sem. Még a túra elején jártak, ilyenkor még mindenki bizakodik, függetlenül, hogy milyen tervei vannak. Aki le akar számolni ellenségével v aki a csajt akarja el-, visszahódítani, még várja a megfelelő időpontot. Mennyivel jobb lenne a csúcsról lehajítani a kiszemelt áldozatot és könnyebb is lenne balesetnek feltüntetni, nem? Akár mindenkit, ha nem szeretem őket. Az „alfahímet” lealázni és leváltatni egy jó kis veszélyes szituban és akkor végre én lehetek a király! De pont egy ilyen semmilyen lejtőn, ahol könnyebben megtalálják majd a hullát, maradvánzokat? (Még a manysik sem így csinálták volna, legalább elégetik a testeket…)
Ha pedig be akarok vágódni egy csajnál, várom a „hőstettre” alkalmas, drámai, szimpadias lehetősége(ket) majd hegymászás, lesiklás közben. Én a lelki problémákból elkövetett leszámolást inkább a túra VÉGÉRE (mikor visszafelé betérnek az első faluba melegedni, iszogatni, vagy már akár a buszon döcögnek hazafelé) tenném, ilyenkor szokott az ember egy „replay-mozit” lejátszani a fejében, hogy mit cseszett el, mi a mérlege a kalandnak, bejött-e a számítása stb. A profi és félprofi hegymászók (de még pl. az artisták sem) viszik fel magukkal a magánéletüket teljesen. Az alaptáborban viszont már mindent szabad, akár tettlegesség is simán előfordulhat. Egyszerűen ilyen az emberi természet, Később jönnek elő a lelki bajok, lásd poszttraumás stressz stb. Szigorúan az éllettani fontosság sorrendjében.
Pont az volt a becsapós, hogy nagyon is nyugis idő volt, nem éreztek veszélyt. Ha rossz az idő, tuti, hogy nem mennek feljebb, ha a hó nagyobb a lejtőn, nem kockáztatnak ott egy éjszakázást. Ha meg már magasabban lettek volna (már túl a lejtőn, a csúcsok közelében), AUtOMAtIKUSAN ÉBEREBBEK és óvatosabbak lettek volna MINDEN tekintetben.

Itt lenne még egy észrevételem, ami sokáig zavart: Ez nem egy síparadicsom, amolyan „Zermatt facilities”, mint az Alpokban, hogy minden ki van találva, működik a mentés és évtizedes tapasztalatú szakemberek kísérik a vendégeket egész évben. Ilyen helyekre mindig hegyi vezetővel illik menni (már nem úgy értem, hogy kágébésre :)), de az legyen környékbeli, aki ismeri a terepet, és nem csak a domborzatát, hanem azokat az időjárási v. egyéb (pl. hó, szél) viszonyokat is, amit egy lelkes, bátor, de a környéket először bejáró csapat térképről, meg útikönyvből nem tud meghatározni. A magashegyi expedíciók nem csak azért használnak pl. serpákat, mert azok olcsón cipelnek nagy terheket, hanem mert bizony ők ismerik a legjobban a környéket és a helyi „csapdákat” Ha lett volna velük pl. egy helyi manysi (aki beszél oroszul), lehet, hogy figyelmezteti őket, hogy ez a lejtő veszélyes éjszakázásra, sőt maga az egész hegyoldal amolyan „átokföldje” az ő regéikben, mítoszaikban, mert mindig tüntek el itt vadászaik, úgyhogy vagy menjenek a másik oldal felől a csúcshoz, vagy nagyon-nagyon gyorsan keljenek át ezen a szakaszon, mert veszélyes hely. Ő nem tudja megindokolnia, hogy miért, de egyszerűen ez a törzs ÉVSZÁZADOS tapasztalata, és ő bizony ehhez tartja magát és slussz. Vagy nem megy velük. És szerintem a Djatlov-gyerekek bizony elgondolkoztak volna ezen. (Mer’ azé’ nem voltak ám hülyék, csak kicsit fiatalok még és jó bulit akartak, mint ahogy ha te is egész évben vársz pl. egy jó mozifilmet, amit végre bemutatnak, alig várod, hogy elkezdődjön, valóságos ünnep az a nap, mert klassz jeleneteket látsz majd, jó kaland lesz, mégha az eleje unalmasan indul is), Mindannyian fel voltak „spannolva” nem foglalkoztak annyit a biztonsággal és nem készítették elő annyira ezt a túrát, mint kellett vola.

A KGB-s beépített kisérőkhöz. Akkor mindenhez járt ilyen, ezt mindenki lenyelte, le kellett nyelni. De ember és ember (no meg KGB-s) között is van különbség. Ahogy ma is tudja mindenki a környezetében, hogy ki kinek a liblingje, „embere” a munkahelyen, kivel érintkezik többet, akkor is tudták. Sőt, lehet, hogy épp ők (a csoporttagok) választhatták ki azt, akivel szívesen mennek együtt a túrára (ha már besúgó nélkül nem lehet, ugye?), mert az illetőnek pl. jó humara volt, többet tudott fent elintézni, jobb an sielt, egyszerűen szimpatikusabb volt, mint mások, akiket mondjuk rájuk akartak sózni. Ugyanis az emberekben jóval nagyobb a kompromisszumkésség, együttműködés, még ekkor is.

Ha én lettem volna a vezető, inkább mentem volna két vagány „faszagyerek” kágébéssel egy ilyen kalandtúrára, mint akár egyetlen amatőrrel v. balfácánnal, akinek a hülyesége miatt a hágónál esetleg vki meghal, v végleg nyomorék lesz, engem pedig egy életre megbélyegeznek, mert rossz vezető (rossz elvtárs, párttag!) voltam és ugrott a karrierem. Bekerül a dosszémba lemoshatatlanul. A szerelmi viszonyokra dettó ez áll, nem ér meg annyit, hogy ilyesmiért más emberek hagyják ott a fogukat.
Szerintem ezek a fiatolok nagyon is tisztában lehettek ezekkel a dolgokkal, nem ebben keresném az okokat.

 266. SLC — 2013-02-10 02:24 

@rebel: azért nem nagyon van külsérelmi nyom, mert a vastag hóra pottyantak le, nem a csupasz földre. De szerintem nem a szél vitte fel őket oda.

 265. rebel — 2013-02-10 01:43 

@sztalker:

Ez a megoldás (is) eléggé elfogadható, azonban két dolog számomra nem passzol – és végre itt egy kis konteó is – miért buzgólkodott a hadsereg, ha pusztán egy súlytalan egyetemista csoport egy „ártatlan”, elementáris természeti baleset áldozata volt? Bőven elég lett volna ha zsaruk és mentők mászkálnak arra nem? Ehhez képest ha jól tudom gyanusan és aggasztóan nagy volt ott a KGB és egyéb hadsereg jellegű jelenlét nemde?
Továbbá miért nincs külsérelmi nyom? A zuhanás az ok hogy belül tör-zúz, de KÍVÜL IS!! Egy magasból pottyanásnak kívülről is kellene legyen nyoma, zúzódás, kék folt, aláfutás, gyülem, púp stb, de nem volt rajtuk; ráadásul nem is mind voltak belül sérülve, csak egyen-ketten, ha jól emlékszem (bocs most nem olvasom újra a posztot)

 264. sztalker — 2013-02-09 12:30 

Én így képzelem el:
Hajnalban a sátor egyszerre csak kezd FELEMELKEDNI. Ők felkészült túrázók voltak, tehát számítottak arra, hogy:
— Alulról jöhet: pl. medve
— Oldalról hansi-manysi vadász v. KGB-s (tetszés szerint)
— Felülről meg a legveszélyesebb: a lavína
— Ha meg a föld rázkódik alattuk: földrengés van…

De: Az, hogy valamilyen erő FELFELÉ húzza a sátrat (és benne őket is!), az teljesen váratlan és rémisztő lehetett számukra, és azzal, hogy valaki felkiáltott: — Lavína, fussunk! — azzal sajnos pont a legrosszabb dolog történt. Mert itt nem egy SZÉLRŐL van szó, ami végigsöpör, mint egy sebes folyam a völgyön, nem így kel elképzelni, hanem az őket körülvevő légréteg gyors expanziójáról — kiterjedéséről– van szó, amit viszont a jóval felettük (akár több száz méterrel!) lévő légrétegben végigsöprő óriásrotor energiája idézett elő. Vagyis egy hatalmas porszívóba kerültek bele rövid időre. és mivel a lehető legkedvezőtlenebb helyen voltak ehhez (miután elhagyták a sátrat nem volt mibe kapaszkodniuk, de még erdős, fás rész sem volt ott, hogy „beleakadjanak”, sem sziklafal, aminek a kiálló részeibe csimpaszkodhatnának v. valamilyen repedés rajta), egyszerűen MINDEN, ami nem volt rögzítve, kezdett FELSZÍVÓDNI, kábé olyan hülyén érezhették magukat, mint a kis csaj az Ördögőzőben, mikor ággyal együtt emelkedik… Ismétlem, a rotorszél (ez az „energiacunami”) felettük haladt el, ők már csak annak természetes következményét, a KIEGYENLÍTÉST — azaz a légréteg elfoglalja a MEGÜRESEDETT új teret (mintha egy rugót markolásznál a kezedben, de aztán elunnád és elengednéd…) — szenvedték el.

(Lásd még: Gizi néni — a takarítónő — kiporszívózza a lakást, és ha a kullancs a szőnyeghez erősen kapaszkodik, hát éppenséggel megúszhatja. De ennek a kullancsnak nincs esélye a parkettán v. kőpadlón, az tuti.)

Amikor egy teherautó gyorsan végighajt az utcán, akkor a mögötte kialakult légritka tér SZÍVÓHATÁSA fogja a sok szemetet, kisebb tárgyakat magával rántani.

 Visszajelzés263. Halálhegy – A Dyatlov-rejtély | www.veszpremihirek.hu — 2013-02-09 07:54 

[…] A megtörtént eseményről bővebb összefoglaló itt található: Konspirációs Teóriák: A Dyatlov-incidens […]

 262. sztalker — 2013-02-08 12:15 

@SLC:
Igen, a jenkik is mérték a felszíni atomrobbanás hatásait kivezényelt (önkéntes?) katonákon, hogy ki tudják majd kalkulálni a harcértéküket sugárbetegség esetén. De hát akkor ilyen idők jártak. Aki nem fejlesztett bombát, kiesett az atomklubból és így az ENSZ BT-jéből és annyi.

 261. sztalker — 2013-02-08 11:54 

Itt lényegében a Bernoulli-hatás (fizikai áramlástörvény) érvényesül(ne), vagyis egyfajta szívóhatás, mint pl. a repülőgépszárnyakon, csak hát azt ugye az ember magának megtervezi egy otimális értékre, itt pedig maguk a domborzati elemek okozzák ezt, és jóval nagyobb méretekben, ráadásul váratlanul. Egy szűkületben (lásd pl. egy hágó, keskeny völgy) a sebesen áramló „folyadék” (itt: levegő) vákuum (helyesebben: alacsony nyomású, légritka légáram) alakul ki, ami alatt a sűrűbb levegő felfelé tör. Ahogy tehát nő a sebesség, úgy csökken a nyomás. (Egyébként pl. LIDAR-ral — lézeres radar–, jobbféle „időjárási” Doppler-radarokkal asszem ez is látható ma már a repülésben, de ma leginkább csak reptereken működik ilyen, akkor olyan még nem volt és pl.hegyisportokhoz ez túl drága lenne még ma is.)
Ne feledjük, az igaz, hogy az Urál alacsony „lepusztult röghegység” geológiai értelemben, ahogy azt az isiben megtanultuk nagyon helyesen, de a szóban forgó terület meteorológiai szempontból tulajdonképp már inkább a magashegységi viszonyoknak felel meg.
Még valamit erről. Szendrő Szabolcs mondta (sőt irta is hegymászós könyvében), hogy az sem mindegy ám, hogy MIKOR mászol meg egy csúcsot. Onnan idéznék (most csak fejből, bocsi!):
„Pl. az Elbrusz (a Kaukázusban) fixen 5642 m magas a térkép szerint. De ha TÉLEN mászod meg, akkor az már inkább a 6500-7000 méteres (Pl. Andok, Tien-san) hegymászó nehézségi fokozatnak számít (a pontos számítást ne kérjétek számon tőlem, elég, ha ők ismerik, mint a golfban a hendikeppes izéket…). Csak hát éppen a profi „hájkerek” ezeket a viszonyokat előre be is számolják szépen az útiterveikbe. Szerintem egy kicsit alulbecsülhették a hegyi körülményeket ennél a kiruccanásnál.

A törvény itt :
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bernoulli_t%C3%B6rv%C3%A9nye

A (rotor)szélről, hegyvidéki széláramokról és a szélről általában:
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:FgEPwvor8p0J:www.answers.com/topic/wind+strong+mountain+wind+rotors+can+lift+a+man&cd=7&hl=en&ct=clnk&gl=hu

Innen külön kiemelve a magashegyi leáramlásokat:
„If there is a pass in the mountain range, winds will rush through the pass with considerable speed because of the Bernoulli principle that describes an inverse relationship between speed and pressure. The airflow can remain turbulent and erratic for some distance downwind into the flatter countryside. These conditions are dangerous to ascending and descending airplanes.[48] Cool winds accelerating through mountain gaps have been given regional names. In Central America, examples include the Papagayo wind, the Panama wind, and the Tehuano wind. In Europe, similar winds are known as the Bora, Tramontane, and Mistral. When these winds blow over open waters, they increase mixing of the upper layers of the ocean that elevates cool, nutrient rich waters to the surface, which leads to increased marine life.[49]”

Diagrammok, és pár kép egy ilyen a pusztításról a földön:
https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:2F7RyrYlhdEJ:www.caem.wmo.int/_pdf/turbulence/OrographicTurbulence.pdf+mountain+rotor+winds&hl=en&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESj7A1Yk7t8UFrZTLCIJ9e6oRRHQSizj68ZK33rbLhw_Z1dk3ugmOnCPJ1i-NPDeEpd9yMi3OR2c02UTiN4xr0zMvwFqRxTeGwaGVzEIYziJfm9GpiAoj1rqU_ZhNsAlF1uuh0W9&sig=AHIEtbR8Ih0EQom-k7GW4uc4bgs1PNmBeQ

Kifejezetten csak repülősöknek ajánlott:
http://www.pilotfriend.com/safe/safety/mountain_wave.htm

 260. warr — 2013-02-08 09:04 

@tiboru: szerintem ha kilenc (legalább 70-80 kilós) embert felkap a szél, akkor a sátrat is elvitte volna, hiába van lepányvázva.
ÉS a szél még mindig nem magyarázza, hogy miért menekültek ki a sátorból, arról nem is beszélve, ami utána történt (fa körül összegyűlés, sátorhoz visszatérni próbálás). Egy ilyen széllökés vagy hegyről leáramló széltömeg nem tart órákig.

 259. tommi — 2013-02-08 08:59 

@tiboru: És mi van akkor, ha megfagyott a lábnyomuk? Ilyen esetben maximum betemetni tudja a szél. De ha jön egy másik irányú széllökés, az simán kifújhatja a porhavat belőlük.

 258. tiboru — 2013-02-07 22:28 

@sztalker:

Egy csomó érdekes és tényleg megfontolandó dolgot írsz, úgyhogy csak eggyel vitatkoznék:

Elég nehezen tudok elképzelni egy olyan szélvihart, amely felkap egy felnőtt embert 10 méter magasra, UGYANAKKOR érintetlenül hagyja ezek lábnyomait a hóban.

 257. SLC — 2013-02-07 20:37 

@rebel: Ettől féltem én is. Kicsit már herótom van a kézikamerás műfilmektől.

 256. SLC — 2013-02-07 20:36 

@sztalker: állítólag 1954 szeptember 4-én a SZU-ban kivezényeltek pár ezer katonát, és próbából atombombát dobtak rájuk (mármint a SZU vezetése a saját katonáira). A területről a civileket sem telepítették ki, hogy tanulmányozni tudják az atombomba hatásait.

1964-ben Kína eljátszotta ugyanezt az első atombombájával, csak ők kényszermunkára ítélteket vittek a kísérleti telepre.

Az emberi aljasság és kegyetlenség vermei végtelen mélységekbe vezetnek.

 255. sztalker — 2013-02-07 15:28 

A lábnyomokhoz és a hegyvidéki időjáráshoz, no meg az Észak-Urálhoz:
Mivel ez egy meglehetősen lakatlan hegyvidék, kevésbé foglalkoztathatta a környéken élőket a hegyekből leáramló hegyi légáramlat. Az ún. rotorok, szélnyírások, le-, és feláramló sebes légtömegek, erős örvények, amik – ellentétben a lavínával – teljesen láthatatlanok és azonnal eltűnnek. Nem szükséges hozzá rossz időjárás, vihar. Ez a jelenség régen ismert, de leginkább a hegységek felett repülő pilótáknak okoz(ott) gondot, rengeteg rejtélyes (és kevésbé rejtélyes, mint pl. a BOAC B707-ének pusztulása a Fujinál, ahol a gép mind a négy hajtóművét egyszerre szakította le a szárnyról egy leáramlás, nem szólva az United és UsAir B737-eseinek tragédiájáról sem, amiket szintén ez váltott ki) baleset van ennek a számláján, igazi láthatatlan gyilkos. Nem csak váratlan, de az ereje sem kicsi, egy lejtőn meg különösen rémisztő lehet:

„In California, downsloped winds are funneled through mountain passes, which intensify their effect, and examples into Santa
Ana and sundowner winds. Wind speeds during downslope wind effect can exceed 160 kilometers per hour (99 mph).[52]”
http://www.answers.com/topic/wind#ixzz2KDS4KI1v

A század elején egy komplett brit expedíció tűnt el az Észak-Urálban, nyom nélkül, lehet, hogy hasonló okból?
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:gsfDDGHE7YQJ:www.worldofdormia.com/journey/ural-mountains+da
ngerous+mountain+wind+rotors%2Bural+mountain&cd=1&hl=en&ct=clnk&gl=hu

Egy nagyon gyorsan rájuk törő szélroham könnyedén felkaphatta őket, amint szaladtak a biztonságot nyújtó erdős rész felé, majd egyszerűen leejtette őket mondjuk úgy 10-15 méteres magasságból. Itt ér véget a lábnyom. A visszazuhanás a hóba szétzúzta a belső szerveiket. A sátrak le voltak nyűgözve, azokat nem sodorta el a légáram. Először talán lavínaszélre gondolhattak, azért kezdtek el fejvesztve menekülni.

A radioaktivitáshoz:
Jó lenne tudni pontos adatokat a mértékéről. Az Urál is kísérleti terep volt még a hidegháború alatt, ahol aztán vagy szóltak előtte a lakosságnak, vagy nem… Ez nem vicc, dobtak le nukleáris bombát olyan helyre, ami nem volt teljesen kiürítve előtte. Az pedig, hogy mennyi radioaktív por lehet a környéken, amit a szél elfúj akár százkilométerekre is (!), az nemigen zavart akkoriban senkit sem. A Kistim-i (Majak) tragédia pár évvel korábbról azért sok mindent elárul erről a korszakról és környékről.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Majak#A_Kistim-trag.C3.A9dia

Szerintem akkoriban ott volt sugárzás, ahol bekapcsolták a sugárzásmérőt… Csak ezt éppen nem kötötték az emberek orrára, legalábbis arrafelé biztosan nem.

 254. rebel — 2013-02-06 22:36 

@gombob:
Nem tűnt ez az írás túl komolynak… :-s

 253. rebel — 2013-02-06 22:35 

@tiboru: Huhh.. ez kicsit a Blair Witch Project-re hajaz ha jóltévedek…brrrr… 8-o

 252. gombob — 2013-02-06 22:07 

A nyomozásba kénytelen voltam bevonni korunk minden legújabb technikai vívmányát! Így analizáltam a http://rejtolexikon.hu/ oldal segítségével az áldozatok neveit! Természetesen eredeti, cirill betűs változatban írtam be a generátorba a neveket. S lám, lám, mik nem jöttek ki?

Igor Alekszejevics Gyatlov – Игорь Дятлов

Rubljov Napóleon
vadász és diplomata

Jurij Dorosenko – Юрий Дорошенко

Csornij Tihamér
elveszett ikertestvér és szélhámos

Georgij (Jurij) Krivonyicsenko – Георгий (Юрий) Кривонищенко

Indián Vidor
cipzárjavító és hobbilevéltáros

Zinaida Kolmogorova – Зинаида Колмогорова

Tehénszemű Kelemen
tanársegéd és hobbilevéltáros

Rusztem Szlobogyin – Рустем Слободин

Wolf Zoárd
helytartó és Nobel-díj várományos

Dubinyina Ljudmila Alekszandrovna – Дубинина Людмила Александровна

Rokefeller Vidor
előkóstoló és kiváltságos szállóvendég

Szemjon Zolotarjov – Семён Золотарёв

Rubljov Vladiszláv
házibarát és közrossz

Kolevatov Alekszandr Szergejevics – Колеватов Александр Сергеевич

Tacitus Ezópusz
méretre szabott vőlegény és hivatásos túsz

Tibo-Brünol Nyikolaj Vlagyimirovics – Тибо-Бриньоль Николай Владимирович

Betli Andor
vérvád és Nobel-díj várományos

Háááát, azt hiszem most SOKKAL előrébb vagyunk! 🙂

De hátha foglalkozik valaki a nevek jelentésével (komolyan).

 251. gombob — 2013-02-06 21:20 

Annyi kiderül az előzetesből, hogy valami rejtett bunkerre akadnak?

Egyes, nem régi szervezett túrákon orosz fiatalok már áttúrták a helyszínt, fémkeresővel, találtak is pár rozsdás dolgot, ahogy láttam egy videomegosztón.

A semmiben kezdődő és véget érő lábnyomok pedig szerintem félreértésen alapulhatnak – ebből a szempontból nem voltak alaposak, bár tudom, nem dokumentum film. A keresőcsapatok láncba állva a hullakereső szurkálóikkal átfésülték a terep egy részét, mire a nyomokat vizsgáló illetékes leállította őket. Ezért tudták csak egy darabig értelmezni a részben fennmaradó lábnyomokat.

Rettegek, nehogy valami szar amerikai gagyi kerekedjen ki a filmből! 🙂

 250. becsuszoszereles1k — 2013-02-06 16:14 

Hurra-esetleg-hajra!

Ez mar 1:15-ben is izgalmas!

 248. SLC — 2013-02-05 17:06 

@morat: Sátor: ha jól emlékszem, azt állapították meg, hogy belülről van a ponyva összekaristolva. Nem volt feszesre kihúzva az anyag, és nem sikerült csak úgy kivágni elsőre, maradtak nyomai a próbálkozásoknak is.

Én találtam magyarázatot a dologra, teljesen ésszerű, reális és érthető magyarázatot. És úgy tűnik jó úton vagyok, mert közbeszóltak ŐK 😛 és a héten már nem fogok ráérni ezzel foglalkozni. És amíg nem nyomoztam le mindent, nem akarok butaságokat beszélni. Remélem szombat délelőtt szabaddá tudom tenni magam, akkor vasárnapra talán többet tudok mondani.

@gombob Szép gyűjtemény, amint lesz egy kis időm átnézem.
Én is abból indultam ki, hogy a KGB rájuk robbantotta volna a hegyet, és azt mondja: lavinában eltűntek, kezit csókolom. Ettől függetlenül azt mondom, emberek követték el az egészet.

@rebel: Én is a 08-as években kezdtem 🙂

 247. rebel — 2013-02-05 05:11 

@SLC: Ne aggódj, én is Szmenáztam anno, csak én nem apáméval, hanem én magam vettem meg kb 10 éves koromban, saját legalább egy évig gyűjtött dugi zsebpénzemből VADI ÚJONNAN, a Smena 8M-emet a 80-as években és olyan boldog voltam vele, hogy szerintem egész Magyarország összes okostelefonos kölkének ma együttvéve sem okoz olyan örömöt az agygyilkos 8M (csak itt már ugyebár a digi kamera megapixeljéről van szó) kacatja… 😉

 246. gombob — 2013-02-05 00:02 

@morat: Abból szeretnék kiindulni, hogy minden a kilenc ember között zajlott le, és a tetteikből fakadt, leszámítva a körülöttük lévő zord természetet, aminek az erői a legnagyobbak. Ha erre építem fel a történtek legvalószínűbb verzióját, kapok egyféle választ. Ha ez megállja a helyét, a legtöbb téren, elfogadom, ha sok sebből vérzik, elvetem, és teret adok más, külső, harmadik erőnek is.

A KGB-s, egyéb fegyveres eltüntetésnek jóval egyszerűbb és hihetőbb módja lett volna útjuk során az elhagyott utolsó település is. Illetve, szerintem nem volt akkora jelentősége a személyüknek, hogy zavartatta volna bárhol is magát a KGB.

 245. morat — 2013-02-04 22:25 

@gombob:

Kb. 1 hete azt gondolom, hogy a sátor kivágása abszolút tévút. Eddig azt gondoltuk, hogy az, hogy a sátrat belülről vágták ki egyértelmű bizonyítéka annak, hogy rettegtek valamiért és oldalt menekültek ki.
Mert ugye, ha valaki más vágta volna össze az csak úgy történhet, hogy 500m-ről vágtázva, kívülről lendületből összekaszabolja hangosan „VROÁ-VROÁ” kiáltások kíséretében.

…VAGY…

Csendben odamegy a sátorhoz, diszkréten bekopog az AK47-es csövével, és udvariasan, de határozottan megkéri a bentieket, hogy azon nyomban, ahogy vannak jöjjenek ki. Majd beküldi egy munkatársát, aki BELÜLRŐL (sokkal kényelmesebben) szétszaggatja a sátrat, hogy ne legyen hova visszatérni.

Ld. 205. hozzászólásom (reklám). Jelenleg erre teszem fel a legnagyobb tétem, fegyverkísérlet szorosan második.

 244. gombob — 2013-02-04 21:20 

Az eddigiekben ezeket az oldalakat ajánlottátok itt, illetve párat szörfözve ezekről találtam:

„http://infodjatlov.narod.ru/fg4/index.htm

http://kinizsiszazas.blogspot.hu/2011/10/dyatlov-tura-tragediaja.html

http://skeptoid.com/episodes/4108

http://ujramegujra.blog.hu/2010/05/09/a_dyatlov_atkeles_es_az_incidens

http://www.nyest.hu/renhirek/idegleles-nyelvrokonainknal

http://www.tainoe.ru/anomalia/zoni/ano-zoni-Ru-gora_mertvetcov.htm

http://www.aquiziam.com/dyatlov_pass_1.html

http://www.youtube.com/watch?v=m5KmbuSrqEk

http://www.planet-x.net.ua/img/d2.jpg

http://www.youtube.com/watch?v=xzmQMXdECDc&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=EbpGmZ-8kn0&feature=related

http://www.tutiempo.net/en/Climate/IVDEL/02-1959/239210.htm

http://www.aquiziam.com/dyatlov_pass_answers.html

http://www.sptimes.ru/story/25093

http://www.infodjatlov.narod.ru/

http://www.environmentalgraffiti.com/news-dyatlov-pass?image=10

http://oroszvilag.hu/?t1=szines_hirek_sport&hid=3174

http://parakovacs.postr.hu/cimke/Dyatlov+Pass+incident

http://www.ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/Kholat%20Syakhl.htm

http://nita.spox.ru/ru/blog/3062.tayni_pereva.html

http://ufo-komi.narod.ru/rgorad.htm

infodjatlov,narod,ru/Versija_tragedii_Doc-tor.rar

pereval1959,narod,ru/article03.htm

http://www.flickr.com/photos/mryurigagarin/4503777610/in/photostream/lightbox/

http://yourdread.blogspot.hu/2011/03/blog-post_8876.html

http://rt.com/art-and-culture/news/rodnyansky-harlin-dyatlov-mountain-773/

http://www.youtube.com/watch?v=x318oTNhCkw

http://www.youtube.com/watch?v=QwinFxyWc7w — xxi párkongresszus”

 243. SLC — 2013-02-04 21:17 

OFF
@igazitrebics: én még apám ezer éves – na jó, lehet, hogy öregebb – Szmenáján kezdtem fényképezni, ünnep volt, amikor sikerült szerezni hozzá egy-egy tekercs színes filmet, onnan ismerem ezeket a szabványokat 🙂

Öreg vagyok mint a főőőd 🙁
😀
OFF vége

 242. rigojancsi — 2013-02-04 20:22 

@SLC:
Jó ez az oldal is( le kellene fordítani az egészet, lehet nekiállok) de azt nem értem, hogy itt azt írják, hogy tele voltak horzsolásokkal.
Az égések és a szakadt ruhák is nagyon furcsák. Jó, persze minden az.
Valami csúnya dologba üthették bele az orrukat szegények!

 241. igazitrebics — 2013-02-04 20:01 

@gombob:
Hááát bármelyik lehet!
Nem minősülhetett pazarlásnak, mert a nagy SzU-ban bagóért lehetett kapni!

Az alapvető kérdés az, hogy a vizsgálatban résztvevői, hogy manipulálták vagy zavarták össze a bizonyítékokat.

 240. gombob — 2013-02-04 19:38 

@igazitrebics: Kíváncsi lennék, hogy a két önálló tekercs filmen miért csak 17 ill. 12 kép volt?

– Ha jól sejtem vagy 24 v. 36 kockás filmjeik lehettek
– Esetleg azok a tekercsek is végig voltak fotózva, de ennyi volt belőlük használható?
– Ha nem, akkor csak simán visszatekerték a filmet a gépben, és kivették úgy belőle? Nem lenne jellemző ez a fajta „pazarlás”, gondolom.

 239. tiboru — 2013-02-04 19:38 

Szolgálati közlemény!

Kérek mindenkit, aki valaha is adakozott a BlogRepublik javára, hogy (ha még nem tette volna meg) ellenőrizze azt a PayPal-es email-fiókját, amiről utalt, illetve (banki átutalás esetén) azt az email-címet, amiről velem levelezett.

Kérem továbbá a Konteóblog (és kiemelten a Djatlov-poszt) törzskommentelőit, hogy ők is nézzenek bele abba a fiókba, amelyet a BlogRepublikra történő regisztráció során használtak.

A Flattr-esek pedig vegyék fel velem a kapcsolatot magánlevélben (elérhetőségem a BR nyitóoldalán legalul, a “Kapcsolat” linken).

Ha már mindezen túlvagytok, akkor bocs, nem szóltam semmit 🙂

Köszönöm!

 238. gombob — 2013-02-04 19:31 

@SLC: Kösz, ezt láttam, de azt hittem, hogy csak kivonatos. Sajnos más naplót én sem találtam, bár az egyik filmben lapozgatnak egy füzetet, de az túl jó állapotban van, szerintem csak díszletnek van berakva.

A fényképek tisztázása azért is fontos lehetne, mivel fotózni szerintem főleg pihenők alkalmával tudtak, menet közben nem nagyon, vagy max. ha előre megbeszélték hogy beállított kép lesz. Szóval, ebből lehetne következtetni a szokásaikra, mikor mentek, mikor pihentek, stb. Az is jelent valamit, ha ettől eltértek. Talán a jellemrajzukhoz is adna valamit. És a felszerelésükből is ki lehetne sakkozni, milyen volt, mi maradt meg, mi hiányzik, stb… Bármi véletlen dolog is adhat támpontot.

 237. igazitrebics — 2013-02-04 19:18 

@almoragh:
“65 Goszt/21 Din/100 ASA”

Ajjajajaj!!!!
Meglátszik, hogy Ti a digitális kor gyermekei vagytok és egy csomó komoly dologról csak viccelődni tudtok, mert lövésetek sincs arról, hogy mit jelentenek!

1. Goszt(szovjet), Din (német), ASA (USA), ISO (na milyen?)szabvány.
2. Tudjátok, valamikor a film az nyersanyag volt, amit befűztek a fényképező gépbe és úgy fényképeztek! Ezeknek a nyers filmeknek különböző tulajdonságai voltak, úgy mint lehetett monocrom vagy színes. A fényérzékenységük is változó volt, ezt az értéket ezek a fránya szabványok írták elő és ezek így feleltek meg egymásnak hogy: 65 Goszt = 21 Din = 100 ASA

 236. SLC — 2013-02-04 19:09 

@almoragh: Occam borotvája is csak annyira egyszerű megoldást tud adni, amennyire egyszerű maga az eset. Ez pedig rendkívül bonyolult. Én is kénytelen voltam bevinni egy külső tényezőt, most annak létjogosultságát próbálom lenyomozni.

Ha valaki jártas a SZU titkosszolgálataiban a kérdéses időpontban, az kérem jelezze, úgy talán gyorsabban tudnánk haladni.

 235. almoragh — 2013-02-04 18:45 

@gombob:
„65 Goszt/21 Din/100 ASA”

Hát 65 szellemet, 25 dinoszauruszt és 100… izé, egyebet fényképeztek! 🙂

Jogos, lehetséges, hogy üldöztek valakit… Talán a két korábban távozó figura összedolgozott, Zolo a rejtett gépet akarta átadni valakinek (vagy azzal fotózni valamilyen célból – talán épp valamilyen fegyverkísérletet, aminek esetleg véletlen áldozataivá vált az egész csapat? Korábban már volt szó a fényekről, amit távolról láttak, meg írtam én is, hogy elvileg valami rakétát tesztelgettek a környéken – bizonyára nem csak azt). Érdekes lehetne például – megvallom, nem néztem most utána -, hogy mi a különbség Z. rejtett és nyilvánosan hordott gépe között.

Persze lehet, hogy csak félt, hogy tönkremegy az egyik, ezért vitt kettőt – mivel nem ment tönkre, nem gyakran vette elő, akkor meg épp kedve támadt hozzá.

De az egész incidens olyan különös mindennel együtt, hogy több véletlenből kellene összeadódnia, amelyek közül egyik sem túl valószínű (pl.: medve+lavina+szerelemféltés; földrengés+farkasok+rendszerellenes kijelentések és az azokat követő felháborodás, majd dulakodás).

Occam borotvája valami egyszerű megoldásért kiált, de ilyen egy se jut eszembe:)

 233. SLC — 2013-02-04 18:05 

@gombob: Adtál ám feladatokat 🙂
Az összes neten keringő kép begyűjtése nem lenne egyszerű, és kellene egy online tárhely, ahová fel lehet tölteni őket (ebben talán tudnék is segíteni, ha komoly a szándék). A rendszerezéssel lennének problémáink, mivel a fene tudja ki mikor kinek a gépével kattingatott, és a végeredményt tekintve szerintem majdnem mindegy is.

Úgy néz ki, Zolo nyakában volt egy gép, amit Judin soha nem látott, míg amivel fényképezett, az a sátorban maradt. Kérdés, hogy éjjel minek vitte magával a rejtett gépet Zolo.

És nem tudom feltűnt-e valakinek, hogy Zolo és Thibeaux mennyire hasonlítottak egymásra. És az, hogy Thibeaux egyébként egy vagány gyereknek tűnt, míg ha Zoloval egy képen volt, akkor inkább zavart gyerekként viselkedett. Nem biztos, hogy igazam van, és nem biztos, hogy ez jelent valamit, csak a megérzéseim vezetnek.

Ja, és úgy néz ki, hogy Zolo és Thibeaux voltak kint, amikor az esemény bekövetkezett. Hogy mi volt az, arra eléggé elfogadható tippem van, de még kénytelen vagyok némi információt gyűjteni hozzá (úgymint Szovjetunió története, NKVD, KGB, GRU, stb története), szóval lesz a héten egy kis munkám még ezzel.

Úgy emlékszem – sőt, fényképeken is látszik -, hogy Ludmila is folyamatosan írogatott, de sehol nem találtam a naplóját még oroszul sem. Ha valakinek megvan valahol (mármint link formájában :)), örömmel venném, mert úgy tűnik a lány tudott valamit, ami nem töltötte el örömmel.

 232. gombob — 2013-02-04 14:37 

Fotók:

Ellentmondást találtam a források között a tekintetben, hány fényképezőgép volt összesen náluk. 4 vagy 5.

Gyatlov
Krivoniscsenko
Szlobonyin
1-1 db
Zolotarjov
1 v. 2 db

Valaki ezt írta még:

K(rivoniscsenko) 34
Sz(lobogyin) 27
Z(olotarjov) 36 képet készített

és találtak még két tekercs filmet 17 ill. 12 képpel.
A filmekre vonatkozóan ezt írta valaki: 65 Goszt/21 Din/100 ASA, bármit jelentsen is ez.. 🙂

Fentiekről állítólag Jugyin nyilatkozott a tárgyak azonosításakor. (?) Zolotarjov holttesténél volt az ötödik fényképezőgép, amiről nem tudott. Kérdés, hogy az egyáltalán az övé volt-e?

Ezeken kívül a kutató csapatok is fotóztak.

Valahogy össze kéne szedni a neten fellelhető összes fotót, időrendi sorrendbe rakni, ill. lehetőleg kilogikázni, melyek készültek egy géppel. Feltételezem, hogy mindenki a sajátjával fotózott, tehát a képeken szereplőkből ki lehet sakkozni ki készítette nagy valószínűséggel. Továbbá volt szó a képeken látható karcolásokról, elszíneződésekről, melyek szintén támpontok lehetnek. Fontos lenne a kutatás során készült fotókat külön rakni, hiszen sokan keverték őket itt is, és számos cikkben a neten. A túra alatt készült fotókból és a naplóbejegyzésekből egy egész jól valószínűsíthető eseménysort lehetne összerakni a túra kezdetétől egészen február 1.-nek délutánjáig. Végül is akkor most hiányzik 1 komplett gép is? (hármat a sátorban, egyet Z.-on találtak)

A naplókról annyit, hogy szerintem volt egy közös csapatnapló, amibe többen is írtak, és voltak saját, személyes naplók is. Az egyik lánynak, Kolmogorovának és Gyatlovnak biztosan volt. Ezeket szűrtem le a magyar forrásokból és a kommentekből. A fotókhoz tehát jó lenne magyarul az említett és fennmaradt naplók teljes szövege is.

 231. gombob — 2013-02-04 14:08 

@almoragh: A hiányos öltözék természetesen csak akkor érthető, ha feltételezünk olyan eseményt, ami azonnali mozgásra késztette őket. Ez a menekülés helyett üldözés teóriánál lehetne pl. az, hogy egyikük életveszélyesen fenyegetve van a másik által, s ezt megakadályozandó a többi utánuk megy. Feltételezem, hogy senki más nem volt ott, így hát a kilenc ember között lehetett valami. Ma már viszonylag jelentéktelennek tűnő dolgok akkoriban lehetséges, hogy valakinek szó szerint élet-halál kérdése voltak.

Gyatlov expedíciós álmai törhetnek össze egy rendszert kritizáló kijelentése miatt, ha emiatt valamelyik felnyomja a szerveknél

A francia kommunista apát anno a párt félreállította és kivégezte – a fia végig bosszút akar állni, vagy anno a környéken dugott el valamit, és azt keresi

Szerelemféltésről, féltékenységről már volt szó…

Zolotarjov lefényképezett valamit, amit nem kellett volna, s amiért egyenes következmény a siralomház, ha hazaérnek. Ráadásul el akar szökni, nyakában a fényképezőgéppel, benne a filmmel, amit később a víz tönkretett.

Azt elismerem, hogy részemről ez csak egy gondolat volt, kellő alátámasztás nélkül. Szerintem is sok sebből vérzik. Esetleg más, később előkerülő adattal összevetve mégis értelmet nyerhet, ki tudja… 🙂

 230. almoragh — 2013-02-04 13:07 

@gombob:
Miért üldözték volna őket hiányos öltözékben, miért vágták ki a sátrat (oké, ezt csinálhatták azok is, akik megléptek, de pl a „kimegyek fát gyűjteni”-ürügy egyszerűbb és hatékonyabb lett volna), és az üldözők miért nem tértek vissza a sátorhoz, amikor érezték, hogy kezdenek kihűlni? Ha a sátor meg a hótól szakadt el, az nem úgy nézne ki, mint egy vagy több vágás, látszott volna, hogy ott engedett el, ahol összeöltötték.

Illetve mi törte össze a csontjaikat?
És mi lett volna az a létfontosságú dolog? Ha a KGBs vonalon vagyunk, el tudok képzelni ilyesmit (ha ez az egész mondjuk egy küldetés volt, és esetleg mindegyikük beszervezett ügynök volt, akár ugyanazon az oldalon, akár többfelől), de mondjuk azt nehezen, hogy valaki meglépne pl. az összes élelemmel. Pláne, hogy ha jól emlékszem, épp a vacsorát hagyhatták félbe, mikor nekiálltak szaladozni.

 229. gombob — 2013-02-04 09:05 

@rebel: Mindenki alapból arról beszél, hogy halálra rémült emberek fejvesztetten menekültek. De mi van, ha üldöztek! Valaki úgy gondolta, egyedül több az esélye életben maradni, és valami létfontosságú dologgal együtt meg akar lépni az éjjel. Ezt észreveszik, és – bárhogy is vannak felöltözve – utána rohannak, mert ha nem, nekik végük! Eszerint csak a két legjobban felöltözött férfi, Zolotarjov vagy Thibeaux-Brignoll jöhet szóba, mint aki le akar lécelni. Előbbi tapasztalt vezetőként joggal gondolhatja, hogy egyedül is életben bír maradni, utóbbi önállóan nem biztos, de esetleg ketten is összeszövetkezhettek. Persze az egészet nem tartom valószínűnek, csak ötletelek.

 228. gombob — 2013-02-04 08:52 

A sátor kivágáshoz:

A sátor az általam eddig összeszedettek alapján Gyatlov saját „építésű”, mondhatni egyedi tákolmánya volt, két sátorból összeépítve. Az adott helyen, miután az alaptáborban hátrahagyták a felszerelésük egy részét az időjárás miatt kényszerültek tábort verni. Ezt mély hóban, a nagy sátrat beásva tették, talán nem olyan alaposan, mint eddig. A szintén egyedi kályhát nem üzemelték be, egyrészt mert mintha azt írták volna a naplójukban, hogy elfogyott v. kevés a tüzelőjük, másrészt, mert később összepakolt állapotban találták meg az őket keresők. A kivezető füstcsövek összepakolva voltak a kályha belsejében. A kályha mintha használat közben a sátor közepén, felül lett volna rögzítve – nekem furcsa módon, de gondolom le lehetne modellezni, működne-e. Korábbi fotókon látszik, hogy a sátor hogy van kimerevítve és hogyan használták. Ezt nem ragoznám tovább, lényeg, hogy a kályha, a fűtés (vagy annak elmaradása)szerintem kulcskérdés azon a napon.

A korábban készült fotókon az is látszik, hogy több helyen foltozott, javított – varrt a sátor! A naplókban (szerintem közös csapatnaplót és esetleg egyéni naplókat is vezettek) említi egyikük, hogy gyakran javítják is, aznap is kéne varrni. Na most, ha nem is lavina, de a hócsúszás a (kényszerből) rosszul kiválasztott helyen lévő sátort megrongálja, esetleg olyan formán deformálja, hogy az a varrás mentén elszakad, akkor máris nehéz helyzetben vannak. Mindez sötétben, hidegben, mondjuk üvöltően hangos és jeges szélben, eléggé rémisztő lehet a kifáradt, felriadt túrázóknak.

Kérdés, ha akkor – lefekvés előtt – nem üzemelték be a kályhát, de mégis nyugovóra tértek, ezt miért tették? Így nem fagytak volna meg? Vagy csak a vihar elültére vártak, hogy utána menjenek tüzelőért?

 227. rebel — 2013-02-04 03:37 

A pszichopata gyilkost már megint kihagytátok.
Pedig… minden összeáll.
Kivarrt, beszervezett, bolsi háborús veterán, akinek az agya már rég elment valahol egy bevetésen szervez egy kis hepajt, ami már eleve kissé szuicid szagú, szovjet szívóssággal együtt is azért mínusz negyvenekbe mászkálni túrázgatni, hát nem tudom… 8-o
Hamar megvan közel egy tucat félőrült áldozat… hiszen még egy ilyen embert próbáló túra is jobb, mint a szovjet szürke kolhozi hétköznapok…
Eldönti hogy le-kéjgyilkolja a kis vidám konszomolnyik csipetcsapatot egy szálig (milyen irritálók is a kis elit ficsúrkák, akik sosem kóstoltak az életbe, mennyire rájukfér egy kis kínhalál ugyebár)… Aztán majd meglátja, hogy a végén magát is kivégzi vagy sem… hangulat dolga… pszichóknál ez így szokás…

Pszájkó barátunk élvezte a teljes bizalmat ugyebár… talán az egyik csajszi kegyeit is… könnyedén valamit a kajákba csempészett, amitől az egész brigád kissé beszédült… majd elővett egy jó öreg leningrádi, nehézipari konszomol-kolhozi kohóban edzett acél machetét és nekilátott a böllérmunkának…

Ám a szer nem hatott eléggé, mert a csapat nem nézte kábán tétlenül, míg koncolják őket és idejekorán szétrebbentek, ám a nagy kaszabolásban a sátrakat is sikerült kimetszeni… a fára mászva azt lesték, hol van éppen urali JASON-JÜK… aztán mind megfagytak szépen… folytatja valaki…? ;-D

 226. almoragh — 2013-02-04 02:38 

@gombob:
Na, duplázom, de nem hagy nyugodni:

– Lavina, hócsúszás

Azt írják, hogy nem volt lavinaveszélyes a terep, legalább egy komoly tapasztalattal bíró túrázó volt köztük, de a többi sem volt amatőr, lavina nyomait nem találták a holttestek fellelésekor sem.

– Földrengés

Ez is nyomokat hagyott volna, nem is túl kicsiket, plusz ha mástól nem, hát ettől valami lavina csak megindult volna.

– Őslakosok, manysi vadászok, sámánok és kapcsolt részeik

Nem valószínű: nem volt rajtuk – egy-két kivételtől eltekintve – külsérelmi nyom, a manysik meg csak nem ölnek légnyomással vagy ilyesmivel.

– Szellemek, élő halottak, egyéb látomások

Talán elfeledett manysi istenek? Ezt sem tudnám több érvvel kizárni, mint az UFOkat – ha léteznek sem tudunk róluk semmit, ez is lehetett az ok.

– UFO, gömbvillám,

Mint az imént, bár az a fránya sátorból menekülés nem hagy nyugodni itt sem.

– Medve

9 embert megöl, nem eszik egyikből sem, és nem sebesíti meg egyiket sem? Lefogta őket a hóban, hogy hűljenek ki? Eleve tél volt. Nem, ez sem valószínű, bár a sátrat magyarázhatja (akár az esemény után is, ha akadt bent valami ennivaló).

– Farkasember, Jeti, Ál-Jeti (Kollie, helyesebben Robot-Jeti)

Még ez is lehet, mert ezekről sem tudunk semmit, de azért kevésbé tűnik járhatónak, mint az UFO meg a fegyverkísérlet.

– Szökött fegyencek v. az azokat üldöző (rövidlátó) üldözők (akiket lehet, szintén üldöznek)

Miért maradt meg minden cucc, és miért nem vágták el a torkukat vagy valami ilyesmi? Miért másztak volna fára előlük?

– Gyógyszerkísérlet, Kábítószerek-drogok, Alkohol(ok), Gombák (véletlen v. szándékos)

Lehetséges, de mikor és hogy került hozzájuk a cucc? Télen nemigen találsz sámángombát sem, egy tapasztalt túrázó társaság meg nem épp a pék f.szán gondol egyet, hogy na most -30ban kipróbáljuk a gombát.

– Mérgezés, szándékos, naná

Ki, ha mind meghaltak? Ha idegennel találkoztak volna, feljegyezhették volna, ha meg hirtelen jön egy idegen, hogy és mivel mérgezi meg őket – és miért -, amitől szétszaladnak a környéken?

– Műhold, űrszonda, űrhajó, repülőgép és helikopter, ill. mindezek lepottyanása

Eddig talán ez a nyerő, bár a körülményekre ez sem ad magyarázatot, bár azokat elrendezhették később is a „mentőcsapatok”. Ez magyarázná a katonai részvételt is.

– Fegyverkísérlet, sima vagy hangágyú

Detto.

– Babfőzelék és hatásai zárt, kis térben

Nyertél, ha nyolcan finganának az orrom alá egy sátorban, tutira kinyírnám őket, de az okozott károk velem is végeznének. Ez egyúttal megmagyarázza a kihasított sátrat is, franc csomózgat, ha agyonnyomja a pú:)

– Hordozható reaktor, termoelektromos generátor, radioaktív sugárzás, lokális atombaleset

Nem volt robbanás, tűz, ilyesmi, legalábbis a sátorban nem. Meg nem hiszem, hogy Djatlovot elengedték volna egy atomreaktorral sétálni.

– Tömeghisztéria, pánik, hipnózis, telepátia

Ez is lehetséges, a tömeghisztéria szinte biztos a nyomok alapján – ha azok nem hamisak.

– Féltékenység, belső konfliktus (hetero v. homo fight)

Mind belehalnak abba, hogy ki mit rakott hova? És mitől törnek el a bordáik meg ilyenek? Durva gruppen lehetett…:)

– KGB, Specnaz, felderítő kém túra

Minek nyomoztak utánuk akkor? El lehetett volna kenni az egészet. A túravezető meg ráadásul klubtag volt.

– Egyetemi beavatási szertartás

Baszki, örülök, hogy kihagytam a gólyatábort:)

– Politikai motiváció, félelemkeltés

Nem tisztázták az okokat, egy nagy kérdőjel, ha legalább valami suttogó propaganda elindult volna, annak lett volna nyoma azóta

– Időutazás

Ugyanaz, mint az UFOknál stb

– Ural mágneses jelenségei

Mik azok? Ezt komolyan kérdem:)

– Ismeretlen egyéb hang vagy fényjelenségek (Zámbó Jimmy is talán idefér)

Ha Jimmy materializálódna a sátramban, én is kivágnám a vásznat és rohannék, mint az őrült. Ha elkezd énekelni, talán a bordáim is eltörnek, még nem mertem komolyabban belehallgatni a műveibe, pár másodperc után már jelentkezett valami szorító érzés is. 🙂

Ezeket gyűjtöttem, kiegészítve a saját véleményemmel:

– Gyatra és elhasználódott felszerelés kontra rosszul kiválasztott táborhely

Megintcsak fasza túrázókról volt szó, no meg akkor minek szaladoztak szanaszét megintcsak?

Nekem csak a fegyverkísérlet vagy valami paranormális cucc tűnik reálisnak, de inkább az előbbi. Ebben az esetben pedig (mondjuk a másikban is) valószínűleg sosem tudunk meg többet a dologról, akár titkosították az aktákat, akár nem, mert valószínűleg ilyesmikről akkor sem dumálnának, ha már elvileg feloldódott a titkosítás.

Basszus, megint miattatok nem alszom, mondjuk eddig javarészt csak olvasóként nem aludtam a konteók miatt:)

 225. almoragh — 2013-02-04 01:55 

Sajnos csak az itteni kommenteket rágtam végig, a blog.hu-s maradék ezerötszázat már nem, de nagyon érdekes a történet.

Nekem a legfurcsább a sátor kivágása. Hol említik és mi alapján, hogy belülről vágták ki? Ezt biztosra lehet venni? Bocs, ha már rávilágítottatok valahol.

Az ember nem vág lyukat a sátrába -30 fokban csak azért, hogy kinézzen rajta, pláne nem akkor, ha tapasztalt túrázó. Ha valamiért mégis ezt teszi, akkor vagy
1. Baromi gyorsan ki akar menni a sátorból, mert bent van az, amitől menekülne (de kilencen néhány lyukon? Vagy a sátorban rájuk támadt a KGBs vagy valamelyik társuk – de miért pont akkor és ott? Lebukott volna, és ezért mondjuk előszedett egy pisztolyt, hogy akkor most majd ezt lerendezzük? De akkor miért nem lőtt meg senkit, mielőtt szétspricceltek volna a vidéken a sátor felvágása után?).
2. A sátor bejárata előtt állt valami, illetve arra nem lehetett kijutni – de nem olyan baromi nagy a sátor, hogy ha az oldalán mész ki, akkor az opció lehessen ilyen esetben. A lavina nem valószínű, meg milyen lavina lenne már az, ami elölről eltorlaszolja a sátrat, aztán eltűnik, aztán szanaszét kolbászolnak előle hiányos öltözékben a – megintcsak mondom – többé-kevésbé tapasztalt hegyi túrázók?

A sátor szétvágása azért is különös, mert abban volt valami kályha, tehát attól várhattak meleget, az ember az egyetlen sátrát (ha az egyetlen volt) csak úgy nem kezdi el felmetélni éjszaka a kemény fagyban. Esetleg elképzelhető, hogy állatok tépték meg a sátrat, mert valami étel maradt benne? Ez nem hangzik lehetetlennek, de akkor ha az emberek az ajtón át távoztak és visszakötözték, miért nem mentek vissza a sátorba, és mitől haltak meg eleve?

A teóriák közül számomra vagy az UFO-s verzió tűnik „valószínűnek” (miután semmit nem tudunk az UFOkról, azt se, hogy vannak-e, simán ráillhet bármire magyarázatként), illetve a fegyverkísérlet.

Lehetséges, hogy valamilyen kombinált megoldással kísérleteztek, ami robbant is, meg valami hallucinogén anyagot is szétszórt. A robbanás talán megmagyarázhatná a belső sérüléseket, az anyag pedig a pánikszerű menekülést – mindenki megkattant, és futott, amerre látott. Lehet, hogy előbb a hallucinogén anyagot dobták le, és csak utána jött mintegy második hullámként a robbanás az összezavarodott népek elpusztítására.

Ekkor viszont tudniuk kellett, hogy van ott valaki és direkt célozták meg őket (lehet, hogy az ex-KGBs(ek)től már szabadulni akartak valamiért? De akkor miért kellett ennyi külsőst is elpusztítani?), vagy ha nem tudták, magának a gáznak vagy miegyébnek a szétszórása is teljesen fölösleges volt. Vagy talán cask azt tesztelték, hogy működik-e ez a kétlépcsős megoldás, azt nem, hogy maga a gáz hat-e?
A Wikipedia szerint arrafelé a fényjelenségek az R-7 Semyorka rakéta tesztelésének voltak köszönhetők, ez vagy igaz, vagy nem, annak meg nem néztem utána, hogy ez pontosan mi és hogyan működik – mindenesetre ha ilyesmit teszteltek arrafelé (esetleg mély titokban), miért engedtek oda egy csomó túrázót (nem csak Djatlovékat, hanem a 40-50 kilométerre mászkáló másik társaságot is?)

Vagy ez a másik társaság tette el láb alól Djatlovékat, és utána ezzel biztosítottak maguknak valami alibit, hogy ők félszáz kilométerre nézték a nemtudjákmit? Ez nem hangzik valami valószínűnek.

Ráadásul a túrázók a nagy ijedtségben – ha jól értem – alig vittek magukkal kést, illetve mindhárom baltájukat a sátorban hagyták. Ha valami basztatja a sátrat, nem hagyom ott a fegyvereimet, vagy ha kivágom a vásznat, a másik kezemben csak ott a fejsze, mert mondjuk medvére vagy yetilóra gondolok, amit talán kupán kéne csapni. Vagy valami. Éjszaka, erdőben, sátorban hirtelen felriadva én is a kés után kaptam még félálomban, pedig nem találkoztam még yetivel. Igaz, nem is szoktam meg az erdei alvást annyira, mint vélhetően ezek a népek – de ha valami ártalmatlan riasztotta fel őket, minek menekültek el mindenfelé a túlélést jelentő kályhától?

Bocs, hosszú lett, ráadásul nem is válaszokat tartalmaz, csak újabb kérdéseket…:)

 224. SLC — 2013-02-03 18:11 

@gombob: Akkor egy cipőben járunk, bár én keresgéltem már angol és orosz területen is. Lassan nekem is összeáll egy kép, és szokás szerint elég összetett (tehát nem ez vagy az, hanem ebből is kicsi és abból is kicsi), és egy csomó elem még hiányzik belőle, de tartok tőle, azokra már soha nem fog fény derülni. A héten remélem lesz időm írott formában is összehozni a dolgot.
Ha ŐK hagyják…
🙂

 223. gombob — 2013-02-03 09:55 

@rebel: kíváncsi voltam, figyeltek -e! Illetve, tudat alatt azt a belső konfliktusok közé soroltam. Bár pszichopata esetén duplán belső. Szóval, jogos az észrevétel! 🙂

Az is igaz, hogy akár egyszerre több ok is jelen lehetett, sok nem zárja ki egymást, vagy egyik következhet a másikból is. Hátrány még, hogy eddig csak a magyar nyelvű forrásokat volt időm átolvasni, igaz azok közül mindet. Következőnek jöhetne egy leszűrt változat az előzményekről az eddig összeszedettek alapján.

(Nekem még csak pár napos az egész ügy, s próbálkozom hangosan gondolkodva összerakni az alapokat.)

 222. rebel — 2013-02-03 05:51 

@gombob: Mester kihagytad a kis felsorolásodból, a saját legutóbbi teóriád, ha jól láttam. Ami mellesleg nem is annyira képtelenség ugyebár:

– pszichopata tömeggyilkos ámokfutása…

 221. freca — 2013-02-03 05:03 

összevesztek

 220. gombob — 2013-02-03 03:07 

A cikkekben és hozzászólásokban felmerült konteók kivonata címszavakban:
(avagy, felmerült ötletek felsorolása a tragédia okaira, okozóira)

– Lavina, hócsúszás

– Földrengés

– Őslakosok, manysi vadászok, sámánok és kapcsolt részeik

– Szellemek, élő halottak, egyéb látomások

– UFO, gömbvillám,

– Medve

– Farkasember, Jeti, Ál-Jeti (Kollie, helyesebben Robot-Jeti)

– Szökött fegyencek v. az azokat üldöző (rövidlátó) üldözők (akiket lehet, szintén üldöznek)

– Gyógyszerkísérlet, Kábítószerek-drogok, Alkohol(ok), Gombák (véletlen v. szándékos)

– Mérgezés, szándékos, naná

– Műhold, űrszonda, űrhajó, repülőgép és helikopter, ill. mindezek lepottyanása

– Fegyverkísérlet, sima vagy hangágyú

– Babfőzelék és hatásai zárt, kis térben

– Hordozható reaktor, termoelektromos generátor, radioaktív sugárzás, lokális atombaleset

– Tömeghisztéria, pánik, hipnózis, telepátia

– Féltékenység, belső konfliktus (hetero v. homo fight)

– KGB, Specnaz, felderítő kém túra

– Egyetemi beavatási szertartás

– Politikai motiváció, félelemkeltés

– Időutazás

– Ural mágneses jelenségei

– Ismeretlen egyéb hang vagy fényjelenségek (Zámbó Jimmy is talán idefér)

Ezeket gyűjtöttem, kiegészítve a saját véleményemmel:

– Gyatra és elhasználódott felszerelés kontra rosszul kiválasztott táborhely

(folyt. köv. ?)

 219. lorgerm — 2013-02-02 15:24 

bocs: 12 perc körül kezdődik az a rész, ami ezzel foglalkozik

 217. SLC — 2013-01-31 23:37 

@gombob: huhh, csak az asszony volt. 😀
Szerintem dolgozzunk össze! 🙂

Ez az adatbázis ilyen esetekben jó lenne, amikor annyi az információ, hogy nem lehet fejben tartani mind, ráadásul ahány forrás, mind hozzátesz valamit. Vagy elvesz.

No, én még eszelek a sztorin, aztán ha a helyi isten is úgy akarja, összeszedem a véleményem. Ami meglepő módon ennél az ügynél nem túl sok. Ez egy tökéletes rejtély. Legalább van min gondolkodni 🙂

 216. gombob — 2013-01-31 22:49 

@SLC: Asszem ez csak holnap 21:00 után lesz aktuális… 🙂 🙂

Amúgy kéne a blogra egy poszthoz tartozó – szerkeszthető – adatbázis, amit az adott témánál fel lehetne tölteni adatokkal, időrendi vagy egyéb közös megegyezéssel meghatározott sorrendben, hogy segítse a téma átláthatóságát. Bárki beleírhatna, de törölni nem tudna, az info hasznosságának függvényében kerülhetne értékelésre, stb…

Most már egy excelben irogatom magamnak a történetet, de lehet a végén könyv lesz belőle? 🙂

 215. SLC — 2013-01-31 22:33 

@gombob: viszont pár óra múlva február 1. És mi itt pont erről beszélgetünk. Pill, nyílik az ajt

 214. gombob — 2013-01-31 22:28 

@SLC: És másnap lett volna a szülinapja is…hmm. Kösz, ez elkerülte a figyelmemet!

 213. SLC — 2013-01-31 21:33 

@gombob:
Valami ilyesmi:
„These tattoos included his birth year „1921”, a military slogan as well as letter Г+С+П=Д. The last was common among Soviet soldiers who served together for a long time. Russian letter „Д” stands for „дружба” or „friendship”. Three letters were first letters of the three soldiers. „С” stood for „Семен” or „Semen” in Russian.”

http://goo.gl/mcDAC

 212. SLC — 2013-01-31 18:15 

@nz65: Szia NZ! Ha olvasod ezt: hasonló tapasztalatoknak én sem vagyok híján, esetleg folytathatunk egy érdekes eszmecserét, ha gondolod. Engem mondjuk nem annyira zavar, ha hülyének néznek… 🙂

 211. SLC — 2013-01-31 16:47 

@Salamancai űrhajós: Ugye? Nekem is ez a film ugrott be elsőnek. Aztán meg az Álomcsapda, ahol befogadnak egy fickót, akit az idegenek fertőztek meg. És ez lesz a végzetük… (a háttérben gonosz kacaj)

Ha végigolvastam a kommenteket, talán érdemben én is reagálok a témára.

 210. koxi — 2013-01-31 11:48 

@nz65:
Szia NZ,

én szeretném hallani a saját tapasztalatodat is, elég hülye vagyok ahhoz, h téged se nézzelek hülyének. Ha nem akarod itt közzétenni, adok privát email címet.

 209. gombob — 2013-01-31 01:41 

Üdv mindenkinek!

A tegnapi éjszakám a történettel és a kapcsolódó kommentekkel telt, illetve az ajánlott más linkekkel. A történet alapjában is rendkívül érdekes és fantázia megmozgató! Talán sohasem lehet megfejteni ennyi idő távlatából az egész ügyet, de közelíteni lehetne a legvalószínűbb történések felé. Vajon lelkes amatőrök kiegészülve profi módszerekkel célt érnének? Elsőként ez járt a fejemben.

Ahogy láttam, az utóbbi években felkapott történet lett, és voltak, akik a valóságban is vállalkoztak túrára a helyszínre. Rekonstrukciós vagy bizonyítási kísérlet is lehetett, ki tudja? Egy biztos – a helyszínen, télen átélni egy hasonló éjszakát – komoly pszichés kérdésekre is válaszokat adhatott a résztvevőknek!
(külön privát para, hogy jan.30-jan. 31. van most is, de ez csak véletlen..)

Tehát, érdemes amolyan amatőr-tudományos módon közelíteni annak, akit megfogott a dolog, és infókat gyűjteni, rendszerezni, mérlegelni, elvetni-megtartani, ötletelni, összerakni mindent akár percről percre, az elejétől. Ami alatt a túra felmerült ötletének időpontját értem alsó hangon. Huh, ez hónapokra, de akár évekre adhatna elfoglaltságot, akár bele is lehetne őrülni!

Apropó! Őrület… A sok olvasás közben gondoltam arra (tudom, készül egy film már), hogy milyen – pusztán fantázia szülte – okra vezetném vissza és eredeztetném az egészet:

A dolgok nyitja az ember! Minden más ott, a távoli hólepte vadonban pusztán a természet kietlen, zord jelenléte, semmi több. Igaz, ez önmagában is halálos lehet, de azok az emberek önszántukból mentek lágy ölére. S a túravezető, ki belecsöppent látszólag az egészbe, a kulcsfigura! Háborús veterán, ki borzalmakat látott a háború alatt, s talán maga is vitt véghez ilyeneket! S lágy ölből neki kevés jutott, annál inkább a véres, kegyetlen világból, ami az akkor húszas éveiben járó fiatalemberben végzetes szellemi deformációkhoz vezetett…

Summa summarum: Az egész testét betöltő tetoválások továris túravezetőnek vajon mit ábrázoltak? 🙂

 208. fearfactory — 2013-01-23 17:15 

hűha!!!
kiváló!!!
lehet voltmár:egyetemisták+halucinogén drogok,amit beépített kgb-s ügynök is használt(aki szerintem haver volt ).
betéptek ,ráparáztak(gyakorlatilag az LSD-től lehet csoportos vizió) azt kitört a mélypánik,és ez bizony -20ban öngyilok.a hölgy meg pánikjában merevgörcsrohamban lezuzta magát belülröl.
a fennálló rendszer meg még nem tudta kezelni az effajta drogos party baleseteket(föleg nem 1 megbecsült KGB-s ügynökkel+jónevű tudosokkal)ezért elkezdtek hebegni habogni és a végére kerekedett egy nagy konteó.
na ezt azt hiszem megfejtettem.
a hejjessirásért nem kérek bocsánatot:)

 207. frohike — 2013-01-21 21:42 

Ez a kedvencem az oldalról! Köszönet érte Tiboru!

 206. Eugenie Danglars — 2013-01-03 06:40 

@rebel: még régen, amikor a poszt a korábbi tárhelyén megjelent, én is rögtön az UFÓ-verziót tartottam a legvalószínűbbnek (lásd akkori kommentem).

A külsérelmi nyom vs. súlyos belső sérülések tézisre (akármennyire nem akarom elterelni a vonalat az idegenekről 🙂 van egyébként földi megoldás: a Távol-keleten (de biztos Európában is) alkalmaztak olyat, hogy takarókba, párnákba csavartak embereket, akiket mindenáron meg akartak fenyíteni, de később szükség volt még rájuk, és így nem akarták nyílt sebekkel ellátni őket, és így, mint valami élő hotdogot elkezdték ütni-vágni mindenféle husánggal. A takarók megvédték a testet a vérző sebektől, de az ember belsejében az ilyesmi súlyos károkat tudott okozni.

 205. morat — 2012-12-29 01:36 

12365. verzió, most ugrott be.
Szó volt arról, hogy menet közben (nem sokkal a végzetes helyszín előtt) elhaladtak egy manysi (raktár) kunyhó mellett, sőt némi felszerelést le is tettek azzal, hogy visszafelé felveszik.
Mi van, ha nem csak ők használták a kunyhót?
Tegyük fel, hogy volt egy kisebb agresszív csoport. Hogy kik? Tudomisén, helyi KGB „járőrök”, bűnözők és/vagy emberkereskedők (gulágról szöktetők), akár szabotőrök, ellenállók, kémek, Bear Grylls nemtudom. Szóval az erőszakik használták a kunyhót és leraktak benne fontos cuccokat pl. fegyvereket, hamis iratokat, pénzt stb. mondván, hogy télen a kutya nem megy arra. Esetleg kifejezetten ott cseréltek árut. Lehettek csempészek is.
Mindegy, mentek arra manysi vadászok, meglátták. Mivel az ő kunyhójukban volt, nem láttak semmi rosszat abban, hogy kipakolták.
Mikor Gyatlovék odaértek már üres volt. Ők ekkor hagytak ott pár cuccot.
Az erőszakik közben (viszonylag hamar) visszatérnek: fegyver, irat stb. eltűnt, helyette pár tartalék síléc, meg sítúrás nyomok a friss hóban. A helyzet egyértelmű. Azonnal mennek utánuk, saját biztonságuk (nem lesz éjszakai táborhelyük) sem olyan fontos,mint a cuccok visszaszerzése. A terv egyszerű, mint a faék: mivel (feltételezik, hogy) a túrázók fel vannak fegyverezve, ezért a sötétség leszállta után ütnek rajtuk, megfélemlítik őket, elveszik ami az övék, megrongálják a felszerelést, hogy ne tudjanak utánuk jönni, oszt szevasz.
A terv jól kezdődik, de hiába vallatják őket a fagyban, csak nem árulnak el semmit. A dolgok kicsit rondábbra fordulnak (ld. betört fejek), közben a idő is hűl. A támadóknak sincs ‘B’ terve. A pánik mindkét oldalon kitör. Végül megállapítják, hogy nem tudnak ezek semmit sem. A cuccaikból direkt nem visznek el semmit, nehogy tárgyi bizonyíték legyen. Rögtönöznek, kapkodnak, eszükbe sem jut a nyomaik eltűntetésével foglalkozni.
Már egy ideje elindultak, amikor rájönnek, hogy mégse lesz az jó, hogy a fele meghalt a társaságnak a másik fele meg szemtanú. Mert persze valószínűleg megfagynak, de mi van, ha mégsem? Néhányan visszafordulnak és megtalálják és elintézik a vízmosásban az alig élő Zolotarjevéket.

Várom, hogy hol nem stimmel.

 204. nz65 — 2012-12-28 21:12 

Üdv mindenkinek ,

A Youtube-on „http://www.youtube.com/watch?v=-D3h66oyKVQ” találtam a videót, 1080 ban is fent van, a helyszínt is mutatják sajnos csak rövid ideig.
Ennyi idő után nagyon nehéz, ha nem lehetetlen kideríteni,mi történhetett. A túra eszerint a KGB tudtával és részvételével zajlott,ismerték az útvonalat is.Lehetséges, hogy menet közben is figyelték öket.Ha olyan terület felé haladtak volna,amelyen nemkívánatos személyeknek minősülnek, akkor még előtte eltérítik őket valahogyan.
Tehát vagy hagyták őket odamenni, vagy valamelyikőjük (a beépített)vitte a kísérleti nyulakat(utána „véletlenül” ő is áldozatul esett).
’59 ben a hordozható kisméretű hőelemes reaktort nem tartom valószínűnek (bár fene tudja, az a robot-kutya droid ha valami is igaz belőle, azért hajmeresztő,a droid mozgatásához sok energia kell -hidraulika,szervomotorok + a vezérlés -akkuk ezt nem sokáig bírják és teljesítményükhöz mérten nehezek is).
Egyvalamiben majdnem biztos vagyok, nem lehetett elektromágneses hullám , az nem tud élő szervezetben törést,mechanikai elváltozást létrehozni, nagy teljesítménynél és megfelelő frekvencián is csak melegít.Radioaktivitást sem okoz. Vakságot viszont előidézhet(megfő a szemgolyó), a bőrt is megégetheti.
Közvetlen áramütés okozhat olyan izomgörcsöt amely eltöri a csontokat, de a nyelvet ez sem szedi ki.
Infrahang- fegyver csinálhat belsőszerv leszakadást és az egyén számára megmagyarázhatatlan hirtelen félelem(pánik) rohamot,dekoncentráltságot,de az infrahangot nehéz fókuszálni,és a gerjesztéshez szükséges üregrezonátor nem éppen kézifegyver méretű.
Gömbvillám tud mechanikai és elektromos sérülést is létrehozni.
Vagy pedig(ezért lehet hogy sokan megköveznek) olyan paranormális jellegű esemény okozhatta, amely a sátorban történt, és ettől pánikoltak be, részben sérüléseiket/ halálukat is eredményezhette. Csak addig szkeptikus valaki, amíg nem tapasztal saját maga is ilyesmit, bár van aki a saját szemének fülének stbnek sem hisz( erről inkább nem beszélnék,mert hülyének néznek, de van saját tapasztalat is).A hivatalos marxista materialista álláspont minden ilyesmi létét tagadta, persze ettől még valószínűleg kutatták ezeket a területeket is.
Viszont furcsa, hogy ez az egész ügy egyáltalán nyilvánosságra került, hiszen simán eltüntethették volna őket a tárgyi bizonyítékokkal? és minden nyommal együtt.

Üdv:NZ

 203. istwi — 2012-12-18 22:54 

Esetleg egy ilyen?

„A fegyverként bevethető longitudinális (vagy skalár) EM hullámokról beszélt Nikita Hruscsov 1960. januárjában.

„1957-58-ban a szovjetek hatalmas energiájú Skalár EM hullámokkal kísérleteztek. Ennek következménye az Urálban, egy atomtemető közelében bekövetkezett baleset. A teljes terület elpusztult. Ugyanabban az időben további szuperfegyvereket is fejlesztettek, ezekre hivatkozott Hruscsov 1960-as, a Szovjet Elnökséget tájékoztató referendumábam. Megjegyezte, ezek a támadóeszközök oly mértékben hatékonyak, hogy akár a teljes életet képesek kipusztítani a Földről, ha korlátozás nélkül alkalmaznák őket.” – (Tom Bearden)

Természetesen az elmúlt időszakban sem álltak le a fejlesztések.”

Forrás: http://aranylaci.fw.hu/skalar/skalar.htm

 202. rebel — 2012-12-13 02:32 

Az ufós teóriáknak egy gyenge pontjuk van. NEM TUDJUK hogy vannak-e földön kívüliek. Jele nyoma bizonyítéka nincs egyelőre, csakis kétes dolgok… Azonban maradva a konteóknál és elmenve X-Akták fíling felé! Mi van ha olyan titkos társaság(ok).. tökmindegy mik Szabadkőművesek vagy mások, akár a KGB, vagy CIA, valami ködös céllal azt akarják tényleg elhinteni, mosni a tömeg erre fogékony részének agyában, hogy VANNAK, s csupán eme ügy is csak egy a sok „eltérítés” illetve „találkozás” vagy legalábbis gyanus eset közül, mely ezt a bizonyos „nagy” célt szolgálja…? 😉

 201. rothar — 2012-12-04 14:56 

Ja és cáfoljatok, mert így sajnos lezártnak tekintem a sztorit, pedig szeretnék még rágódni rajta és tovább ötletelni 🙂

 200. rothar — 2012-12-04 14:51 

Üdv Mindenkinek!

Talán csak én értem félre de Dubinina-nál a következőt írják:
Although it is mentioned that the stomach contained about 100 g of coagulated blood. It is used by some as an indication that the heart was beating and the blood was flowing when tongue was removed from a mouth.

Röviden: életben volt mikor a nyelvét eltüntették, (Ludmillánál több helyen is hiányzott szövetdarab). Ez pedig fontos!

Nem tudom de nekem folyamatosan a harmadik típusú találkozások epizódjai ugranak be, mikor bemutatták hogy marhákat raboltak el a földekről az idegenek.

Ott is, szem, nyelv és a száj körüli szövetek hiányoztak, majd simán visszadobálták őket a mezőre. Földet éréskor a szarvuk is letört. Sőt amikor embert raboltak, akkor levetkőztették, majd furcsán ugyan de visszaöltöztették.

Nekem meggyőződésem hogy UFO-volt. Narancssárga fények az égen, pánik, hatóságok meglepettsége, stb., igazából szerintem ez mindent megmagyaráz, míg a többi „opció” mind csak még több kérdést szül, míg ez, (már amennyiben elfogadjuk az UFO-k létezését) a legkézenfekvőbb.

Úgy gondolom az a tény hogy (valószínűleg) volt egy KGB-s a csapatban, sokszor tévútra viszi a gondolatmenetet. Attól hogy ott volt még nem biztos, fegyverkísérlet vagy hidegháborús kém akció zajlott le. Ahhoz szerintem túlságosan túl lett volna bonyolítva az egész.
Kémes sztori esetén szerintem legegyszerűbb lett volna simán rájuk gyújtani a sátrat (valamilyen kábítás után), és balesetnek álcázni, vagy amit korábban már írtatok a folyóba lövöldözni őket, a sátrat pedig lelapátolni hóval.

Na mindegy sok minden volt még a fejemben de most ennyi.

Egyébként örülök hogy még mindig aktív a poszt, és a nyomozás. Egy év után kénytelen voltam regisztrálni :D. Tiborunak és a Fórumozóknak pedig gratuláció jár a sok munkáért!

 199. rebel — 2012-11-17 01:38 

@Salamancai űrhajós:
Akkor nincs mese, marad az UFO-s verzió mégis csak… ;-D

 198. Salamancai űrhajós — 2012-11-16 15:07 

@deniro: „Várjál, felmászok, megvan-e még a tábor.”

Ezzel a fára mászással már az elejétől fogva van egy nagy problémám: Minek mászik fel egy fára az ember a VÖLGYBEN, hogy jobban lássa a hegy TETEJÉT?
Teljesen logikátlan. S nyáron megnéztük a dolgot: az égvilágon semmi értelme.
Ráadásul mínusz húszban, félmeztelenül, 5 méter magasra felmászni az éjszaka kellős közepén… baromi nehéz lehetett, biztos, hogy jó okuk volt rá. De nem hiszem, hogy a kilátás miatt tették.

Lehet, hogy az erdő fái fölött akartak átnézni, hátha van valahol nomád kunyhó vagy táborhely, ahonnan segítséget lehet kérni?

Ljudmilla nem tudott volna a sátortól lefutni a völgybe, sőt a vízmosásig, mivel minden bordája eltört. Vagyis lélegezni sem tudott, nemhogy menni.

Szlobogyin a tábor és a fa között feküdt, koponyaalapi töréssel. Az orvos szerint azonnal elájult, tehát nem okozhatta robbanás.

Sajnos a robbanás-magyarázattal is az a baj, mint az összes eddigi próbálkozással: csak a nyomok egy részét magyarázza, a többi nyomot vagy figyelmen kívül hagyja, vagy homlokegyenest ellenkezik velük.

Ahogy közeleg a tél, úgy jut egyre gyakrabban eszembe ez az ügy. Azt hiszem, idén télen is komolyan rá fogok kattanni. 😀

 197. exgumitalp — 2012-11-16 03:13 

Időutazás?
Emberek, drága Magyar hazánk kompletten tűnt el az időben a teljes lakossággal és a függelékekkel, egyesek szerint 50, szerintem vagy ezer évre. Csak 15év? Pfff. 🙂

 196. macskasarkany — 2012-11-15 23:14 

Sajnos nem tudok többet, pedig rengeteg emberrel beszéltem, de úgy tűnik pont azokkal, akik még annyit se tudnak amennyit én. Én meg nem vagyok 1 Hercule Poirot. :)Igérem, ha többet fogok tudni jelzem. Én is nagyon kíváncsi vagyok az egészre.

 195. rebel — 2012-11-15 23:11 

@tiboru:
Hogyhogy lett volna??? Csodálatos konteó lesz ebből előbb -utóbb… csak meg kell várni míg beérik… nemde? 😉

 194. tiboru — 2012-11-15 22:45 

@macskasarkany:

Mindenesetre köszi a visszajelzést. Érdekes lett volna egy felvidéki esetet is megtárgyalni…

 193. macskasarkany — 2012-11-15 22:29 

Több eltűnést emlegetnek, de semmi konkrét adatot nem tudok. Egy (már megszűnt) helyi lap foglalkozott ezzel, de nekem nincs meg és a cikkről is csak hallomásból tudok. Kisgyerek koromban történt ez eset a 2 sráccal és tinédzser lehettem, amikor megtalálták őket. Viszont az ő nevüket sem tudom. A családom ismerte az egyik érintett családot és olvastam a cikket a megtalálásukról. Mert persze foglalkoztatott a dolog volt benne valami hátborzongató. A nagyimat nyaggattam a nevükkel, de nem emlékszik.
A falu magyar neve Sztracenahuta. Az infókat a falu honlapjáról szedtem, ami szerint a 18.században keletkezett és a neve a közelben eltűnő folyóra utal. A hely bányavidék barlangokkal, tárnákkal, mifenével.

 192. tiboru — 2012-11-15 20:38 

@macskasarkany:

És tényleg volt több eltűnés is a környéken?

A falu neve is érdekes, gondolom, nem most nevezték el így.

 191. macskasarkany — 2012-11-15 19:50 

Sziasztok, hát ezt jól elmafláskodtam (az olvasást). Engem ez nagyon emlékeztet egy esetre a környékünkről (radioaktivitás nélkül). A sztori egyszerű. Van a környékünkön egy falu Stratenának (Elveszett) hívják, olyan városi legenda nálunk, hogy a környékén rendszeresen tűnnek el az emberek az erdőben. A 70. évek végén egy baráti társaság találkozik egy vikendházban az erdőben. Ketten később érkeznek (a faluban látják őket elindulni a ház felé). Soha nem érkeznek meg. Lett kivizsgálás, óriási kutatás (a 2 srác amatőr barlangász volt) és semmi. 15 évvel később megtalálják a csontjaikat egy barlangszerű lyukban (a csontok állapotáról nem tudok semmit), de jó pár km-rel arréb. Nekem ez teljesen logikátlan mit kerestek másütt. Vártak rájuk. Munkából jövet szerintem az ember örül, hogy a haverokkal lehet és nem téblábol az erdőben valamerre. Teljesen érthetetlen akkoriban miért nem találták meg őket. A cselkvés logikátlansága emlékeztett erre. Biztosan van logikus magyarázata, de a tények ismeretének hiányában nem klappol.

 190. rebel — 2012-11-11 17:40 

Nem ide…

 189. rebel — 2012-11-11 17:40 

Van itt egy kis bibi:
Idézem:

„Bencét a végzetes napon, délután négykor, Sándor ismerőse autón vitte be Kaposvárra, az illető még látta, hogy a fiú beül Erika autójába. Ez az utolsó autentikus információ Bencéről. Sándor este hiába hívta fiát és Erikát többször is, a telefont egyikük se vette fel.
A férfi hívta a mentőket és a kórházakat, hátha baleset történt velük. Erika nulla óra tizenkettőkor visszahívta őt, hogy Bence eltűnt. Mivel nem tudta értelmesen elmondani a történetet, Sándor egy pillanatig sem hitt neki.
– Megölte, kegyetlenül megölte – morogta a férfi magába roskadtan, amikor elbúcsúztam tőle, pedig akkor még sokan biztatták, hogy van remény.
Másnap a nyomozók megtalálták Bence holttestét, és meggyanúsították a 47 éves P. Erikát. ”

HOPPÁ!!!
Másnap???
MAJD EGY HÉTIG KERESTÉK nem????
Most ez csak elgépelés, vagy most derül ki hogy a hatóságok és a média pofátlanul hazudozik folyamatosan mint a vízfolyás..??

 188. rebel — 2012-11-04 00:59 

Még az is a képbe illik talán hogy a lány nyelve hiányzott… ő állt a legközelebb a robbanáshoz és ennek következménye lehetett… az biztos, hogy sem a lány, sem a bordatört pali, aligha futottak a többiekkel, legfeljebb vitték őket vagy pedig az már csak a hatóságok utólagos meséje, hogy mind elszaladatak, legalábbis ha eme „kályhás” mini-atomrobbanás-os verziót vesszük igaznak..

 187. rebel — 2012-11-04 00:54 

@deniro:

„Szerintem a következő történt. Djatlov összerakott valami ketyerét, ami jó lesz majd a nagy hidegben, gyorsan felmelegíti a kályhát. Este lefekvéskor bedurrantott, oszt nagyot szólt, s közben rémülten megszólalt: fiúk-lányok, radioaktív sugárzás, futás. Mit raktál össze pajtás? kérdezték tőle futás közben, ki ruhában, ki ruha nélkül. Elfutnak a fákig. Mi legyen most? Várjál, felmászok, megvan-e még a tábor. Lányok paráznak, itt fagyunk meg éjjel. Aztán ki így, ki úgy dönt, aki visszaindul megfagy, aki elbújik, az is. A katonaság megtalálja őket, szörnyen kínos az egész, egy csomó fiatal értelmetlen halála, zárjuk le az ügyet, de nagyon gyorsan, mindenkinek kuss, ilyen nem történhet a kommunizmusban. Fél az egyetem, miért engedték el őket, fél a hatóság, miért nem akadályozta meg, félnek a helyiek, miért nem vigyáztak rájuk. Feltámasztani nem lehet őket, védje mindenki a fenekét. Szóval egy végzetes baleset, amikor minden rossz összejön…”

Ez majdnem jó, de akkor miért a sérülések?

Esetleg az lehet, hogy az odaérkező titkosszolgák, konstatálták, hogy a srác a gyárból kihozott valamit a ketyeréhez, ami szupertitkos kísérleti cucc, (vagy magát a cuccot komplette).. S e felrobbant prototípus maradványait, nyomait gyorsan zacskózták az ügynökök, majd elhelyeztek még néhány összezavaró, pl ufo-ra, medvére, jetire, mansikra, lavinára utaló elterelő nyomot, (ez megmagyarázná az eltűnt majd később megkerült hullákat is) Az is lehet hogy eleve ők pakolták szanaszét a testeket a sátrak és az erdő közt is… Illetve az lehet még a sérülés, hogy a csaj volt a legközelebb ill az ő teste fogta fel közvetlenül a – valamilyen magfizikai (vagy ki tudja milyen spéci) – robbanást… a másik bordatört pali meg a következő volt a sorban (talán pont ezért rakták a KGB-sek el a vízmosásba őket)… a mögöttük ill távolabb levők már megúszták egy kis sugárzással, sárgulással.. az is lehet hogy magát a sátrat nem is késsel vágták ki hanem a robbanás szakította ki, ami felfelé vertikálisan hatott főleg (ezért is látszódhattak távolról is fényhatások)
Az említett KGB-s pedig febr. 4-én már azért indult akciózni, mert addigra már kiderült hogy a gyárból elvitte engedély nélkül (esetleg kilopta) a ketyerét vagy annak egy részét a srác…
A titkolózás érthető hiszen valamilyen nem feltétlen fegyver, de valamilyen ipari titkos motyó volt náluk illegálisan…

Hát igen ez egy elég jó megoldás amit írtál végül is..

Egy majdnem biztos szerintem, ami a jegyzőkönyvekben van, amik a fura nyomok, akár a vér, akár a holtestek elhelyezkedése stb stb, mind lehet az ügynökök utólagos pakolászásának teljes vagy részleges eredménye… ergo egyáltalán nem biztos hogy mindent pont úgy találtak, ahogy és amin mi itt (meg mások máshol a rejtélyen) agyalgatunk…
A pucérságra lehet az magyarázat, hogy valaki pl szexeltek, hiszen kora este volt… A sátor kivágás lehetett az, hogy üvöltött a csávó, hogy „menekülés most azonnal – sugárzás!”… s mivel nyilván mindenki a brigádból tudott a csoda-kütyüről ill annak esetleges veszélyeiről, máris végre is hajtották a parancsot… a fénygömbök, amit távolról láttak pedig maga a detonáció villanása illetve az okozta a jelenséget… Ez így mondjuk tényleg reálisabb (sajnos) mint az UFO-s verzió (akkor ez most megoldva?), pedig már kezdtem örülni hogy végre valami jó X-aktás… :-s

 186. rebel — 2012-11-03 05:37 

Az orosz kísérleti fegyverek aligha voltak ilyen hatékonyak 50 éve… Nincs külsérelmi nyom és mégis belső sérülések?! Ugyan már! Milyen akkori szovjet kisérleti fegyver lenne az, ami erre képes? Hol tudtak volna már ilyen paranormális, hitech fegyvert előállítani a szovjetek..? Továbbá, ha valami ilyesmi fegyvert bárhol a világban teszteltek volna valaha is, vagy azóta kifejlesztik, arról lenn hír, legalább konteós, paratudományos szinten.. Hallott bárki bárhol hasonló hatású titokzatos fegyverről? Még ha pszichedelikus fegyver/méreg is lett volna – akkor tegyük fel, egymást mondjuk széttépik, megölik – HOGY KELETKEZTEK külsérelmi nyom nélkül ilyen extrém belső sérülések? (a vegyi fegyver varázserőt is adott ?????)
A jetik sem tudnak varázsolni tudtommal (már ha léteznének), azok is csak ütni vágni marni „szoktak” nemde?

A kulcspontok a következők:
1. nincs külsérelmi nyom mégis extrém belső sérülések vannak a lányon
2. radiokativitás a testeken – a kézenfekvőnek tűnő atomrombbanás triviálisan kizárva, mert akkor azonnal meghalnak és nem futkosnak (széttört csontokkal elmozdult belső szervekkel aligha rohangált volna a leány akármilyen szép fiatal és stramm… nemde?) oda-vissza, továbbá annak sok egyéb nyoma lett volna, viszont az eltérítéseknél, UFO jelenségeknél alap dolog az enyhe radioaktivitás, ami vélhetőleg a hajtómű miatt keletkezik (gondoljunk csak a gabonakörökre)

3. ugyebár egy jóval korábbi helyi mansi legenda PONTOSAN ugyanezt a balesetet írja le… tehát erősen vélelmezhető, hogy azon a környéken az a valami, ami ezt a balesetet előidézte régóta jelen van

Következtetés.
A közeli hegyen egy alien bázis ill leszállóhely van. Amiről az orosz kormány tud. Hiszen Fox Mulder a megmondhatója, nem csak az USA kormány, hanem a ruszkik is, ad egy: TUDJÁK hogy évezredek óta látogatnak minket az alienek, továbbá régesrég felvették velük a kapcsolatot titokban és együttműködnek velük. Melynek minden jele bizonyítéka, olyan szintű kiemelt titkosszolgálati államtitok hogy vígan gyilkolnak érte…
A fiatalok pechjükre éppen egy UFO landolás időszakában jártak arra, vagy pedig a mindig jelenlevő alien bázist közelítették meg túlzottan. Vagy csak egyszerűen úgy voltak vele ha alienek, hogy ha már idejöttek hozzánk ilyen közel, akkor kicsit megnézzük őket… Vagy mind a találkozásba haltak bele (és ott valóban ismeretlen, ember által felfoghatatlan hiperfegyvert használtak likvidálásukra az alienek), vagy legalábbis a lány, akinek a legerősebbek a fura megmagyarázhatatlan deformációi, az eltérítés „mellékhatásaitól” sérült/halt emg
Pl a sátorba behatolt egy lény, a lány eltérítését megkezdték, magabiztos fölényükben rá sem hederítve a társaira. A többiek felriadtak a sátorból és azt kivágva érthető pánikban szétfutottak. A lányt emelték be az UFO-ba, lebegett x méter magasságban, majd meggondolták magukat az idegenek, vagy baleset – hiba történt és leejtették a hóba – pontosan megfelelnek a sérülései ennek az esetnek (hiszen a mély puha hó miatt nem lehetett feltétlenül extrém külsérelem viszont ha mondjuk 50-100 métert zuhant, az kb ilyen)… a szemtanúkat vagy maguk az alienek, vagy a közelben levő elit alakulatok likvidálták (pl az erdőben elbújva azt látták hogy a másik irányból fehér overallos kommandósok jönnek és nem túl barátságos szándékkal, pl egyiküket már el is kapták, hát megindultak az ellenkező irányba), hogy nehogy fecsegjenek eleve arról hogy léteznek alienek, továbbá a még féltve őrzöttebb UFO-szovjet kapcsolatokról (melyből a hidegháború mindkét „versenyzője” komoly hadi előnyt remélt) ill jelenlétről.. ezért a titkolózás, dokumentumok bizonyítékok eltüntetést… Abszolút összeáll az egész… Nagyon jó kis X-Akták részt lehetne belőle csinálni… persze szigorúan csak konteó ez az egész ne feledjük… 😉

 185. rebel — 2012-11-03 05:06 

@deniro: Ez szép és jó, de miért volt a lány csontozata összetörve belső szervei elmozdulva, úgy hogy külsérelmi nyom nem volt.. s hasonlatkén egy orvos azt mondta, mintha 100 km/h-val repült volna, aztán nekicsapódott volna valami sűrített levegővel töltött valamelyes szilárd falnak.. ??? Ez hogy illik bele a teóriádba.. vagy ez lenne a legenda-rész??? 😉

 184. rebel — 2012-11-03 05:04 

1543 komment volt… döbbenet… amúgy szerintem nyilvánvaló hogy UFO-k voltak… !!!! 😉

 183. csubakka — 2012-10-28 23:01 

@exgumitalp:

„Namostan, ha én tervezek egy szupertitkos fegyverkísérletet, akkor nem engedem, hogy fiatal kommenisták túrázzanak a területen”

Na ez az! Sőt, még üzbég katonák se kellettek volna, ott vannak szegény helyi manysi rokonaink.

Szóval ez nekem nagyon fura. Nem tüntetik el a nyomokat, a rendőrségre sem szólnak rá hogy ezt most ne nyomozza, és engedik hogy a sajtó zavartan találgasson. Összességében, mintha őket is meglepetésként, felkészületlenül érte volna az eset.

 182. exgumitalp — 2012-10-28 14:07 

@csubakka (180):
Elbert esetében, azt hiszem, hogy az a fő probléma, hogy sokan azt hiszik, hogy a „hivatalos” rendőrségi nyomozásnak bármi köze is lehet a valósághoz. Nem, akarnék itt offolni, de ha egy gumitalpú szervezet egyszer beleüti az orrát valamibe, akkor ott a „publikus” ORFK/BRFK bármelyFK hatóságoknak semmi közük az ügyhöz, sőt, ha túl mélyre ásna véletlen valamelyik egyenruhás, akkor gyorsan közlekedési lámpa formájában fog reinkarnálódni.

 181. exgumitalp — 2012-10-28 14:03 

@csubakka:
Jogos.
Viszont pont emiatt a szervezettség miatt zárnám ki a véletlen fegyverbaleset verziót is, let-légyen az bár; nukleáris, hang, EMP, időjárásbefolyásoló vagy bármilyen.
Mert: sokan, ráadásul erősen ellenőrzött helyen tudtak róla, hogy a srácok/lányok kirándulni indulnak. Nem uráli pulykapásztorokról(sic!) beszélünk, hanem egy katonai területen képzett, fiatal kommunistákról. Besúgók, ügynökök és „hangulat-jelentések” okán, szerintem még azt is tudták, hogy ki-kivel, mikor létesített szeszkuális kapcsolatot.

Namostan, ha én tervezek egy szupertitkos fegyverkísérletet, akkor nem engedem, hogy fiatal kommenisták túrázzanak a területen, még akkor sem, ha szeretném kipróbálni a hatásfokot. Ne feledjük, hogy Csújkov nem is sokkal régebben százezreket áldozott fel a Nagy-Szovjet-Haza védelmében. Simán találtak volna (mint ahogy találtak is a hidrogén bomba és egyéb gusztustalan kisérelet esetében) „önkéntes” Üzbég (semmi bajom velük) sorkatonákat, hogy letáborozzanak a ledobási zónában, aztán feltakarították volna a maradványaikat.(MIA)
Nem gondolnám, hogy ehhez egy csoport kölyök kellett volna nekik. Főleg nem ennyi furcsa nyommal megtámogatva.
Még tippem sincs, hogy valójában mi történhetett. Inkább arra van, hogy mi nem. 🙂

 180. csubakka — 2012-10-28 12:36 

Jó összehasonlítási alap az Elbert-konteó. A holttestet a vízben találják meg, onnantól pedig minden hivatalos szereplő, a rendőrség, a halottkém, a sajtó együntetűen a baleset verziót mondja.

Ehhez képest itt a hivatalos szereplők is csak zavartan találgatnak. Követtek volna el ilyen bénázást a szovjet hatóságok, hogy nem hangolják össze a tenni- és mondanivalókat ha valóban ők voltak?

 179. csubakka — 2012-10-28 12:29 

@exgumitalp:

Számomra a történettel kacsplatban egy bizonyos dolog tűnik a gumitalpú szálat kizáró dolognak:

A Szovjetunió ugyebár elég jólszervezett volt ilyen téren. Na most ha titkosszolgálati munka volt, akkor miért nem tüntették el a nyomokat, miért hagyták, hogy egyátalán hír és rejtély legyen a dologból.

Amennyire laikusként a szovjet rendszert ismerem, arra tippeltem volna, hogy ilyen esetben

1. Eltüntetik a nyomokat, visszaviszik a holttesteket a sátorba, és lapátolnak rá egy kis havat, hogy lavinának tűnjön.

2. Amikor a keresés megindul, úgy intézik, hogy a keresők között a saját beépített embereik érjenek oda elsőnek, és mire a be nem avatott civil keresők megérkeznek, már ők fogadják őket a helyszínen. „Megtaláltuk szegény kirándulókat, lavina volt.”

3. Utána a boncolást „saját” ember végezze, aki mindent a legnagyobb rendben talál.

4. A sajtónak még időben jelezzék, hogy lavina-balesetről kel írni.

Vagyis a szovjetekről simán azt gondolnám, hogy ha ez gumitalpú munka volt, akkor már simán az elejétől fogva elintézték volna, hogy ne is legyen rejtély. Abból, hogy ezt nem tették, nekem úgy tűnik, hogy őket is meglepte a dolog, tehát nem ők voltak.

Mit gondolsz?

 178. warr — 2012-10-28 10:51 

@baci: Lett volna nyoma. Mármint a holttesteken 🙂

 177. baci — 2012-10-25 21:27 

Éppen a hanglökés nem biztos,hogy azonnal öl! Akár az ebből keletkező belsővérzés,vagy bármely belső sérülés is lehet a helyzet kiváltó oka.

 176. exgumitalp — 2012-10-24 21:57 

Tudjuk jól, hogy egy robbanásnál a gyorsan táguló levegő fal (ismertebb nevén légnyomás, sújtólég) miatt halnak meg a legtöbben, a hő és a repeszhatás, adott esetben elhanyagolható az összepréselt levegő rombolásához képest.

Viszont ebben a konteóban egy kicsit túl sok a furcsaság: mászkálás, új táborhely, nagy területen elszóródott hullák, „betegen” visszaforduló KGB tiszt (akarom mondani kirándulni vágyó fiatal). Nem hiszem, hogy egy robbanás, vagy hangfegyver (az is a levegőt nyomja össze ugyebár, pl. az örvényágyú) ilyen káoszt hagyott volna hátra. Még ha egy kupacban hevertek volna, teszemazt a sátor körül, de hát nem így volt(nem ez a hivatalos).

 175. baci — 2012-10-24 21:21 

Elgondolkodtató ami velem kb 8-9 éves koromban történt egy barátommal együtt.Gyermekként sokat játszottunk egy bizonyos szőlőhegyem,tettük az azért mert a kb 30-40 km.re lévő orosz légitámaszpont gépei gyakorlatoztak felette sokszor olyan alacsonyan,hogy a lajstrom számuk kivehető volt szabad szemmel is.Történt egyszer,hogy párban egymást követve légiharcot gyakorolhattak és nagyon alacsonyra kerülve dupla hangrobbanást hallutunk ami olyan erejű volt,hogy mindkettőnknek eleredt az orra vére és olyan szinten ütött mellkason,hogy órákig köhögtünk.Ha jól emlégszem MIG-23 asok voltak.Nem lehetséges-e egy jóval nagyobb teljesítményű gép által okozott ilyesfajta behatás?

 174. deniro — 2012-10-20 20:58 

Ezt már régen meg akartam említeni.

Szerintem a következő történt. Djatlov összerakott valami ketyerét, ami jó lesz majd a nagy hidegben, gyorsan felmelegíti a kályhát. Este lefekvéskor bedurrantott, oszt nagyot szólt, s közben rémülten megszólalt: fiúk-lányok, radioaktív sugárzás, futás. Mit raktál össze pajtás? kérdezték tőle futás közben, ki ruhában, ki ruha nélkül. Elfutnak a fákig. Mi legyen most? Várjál, felmászok, megvan-e még a tábor. Lányok paráznak, itt fagyunk meg éjjel. Aztán ki így, ki úgy dönt, aki visszaindul megfagy, aki elbújik, az is. A katonaság megtalálja őket, szörnyen kínos az egész, egy csomó fiatal értelmetlen halála, zárjuk le az ügyet, de nagyon gyorsan, mindenkinek kuss, ilyen nem történhet a kommunizmusban. Fél az egyetem, miért engedték el őket, fél a hatóság, miért nem akadályozta meg, félnek a helyiek, miért nem vigyáztak rájuk. Feltámasztani nem lehet őket, védje mindenki a fenekét. Szóval egy végzetes baleset, amikor minden rossz összejön…

A többi csak legenda, de ilyen jót még sehol sem olvastam, a blog legjobb posztja, pedig erős a mezőny. 🙂

 173. morat — 2012-10-18 16:40 

@hazankfia:

Na jó én a magam részéről új infóig (valaki odamegy, helyszínel, új fényképek, az elköveti jeti bevallja, stb.,stb.) lezárnám az ügyet valószínűség szerint csökkenő sorrendben:
1a) Fegyverkísérlet
1b) Fegyverkísérlet + terepszemle, túlélők eltakarítása
2) Infrahangos (vagy egyéb) pszichológiai kísérlet és/vagy mérgezés -> egymásra támadás, klikkesedés, megapara
3) Külső fegyveres támadás
4) Vegyes egyéb paranormális

 172. hazankfia — 2012-10-17 14:34 

Oké, tudom, hogy már elmúlt a „Harkályláz”, de én például csak most olvastam ezt a tényleg kitűnő konteót és magam is azokkal értek egyet, akik szerint:

– medve, medveló, darázs, gyilkos óriásrovarok, sőt még a jeti is kizárva (tél közepe miatt rovarok egyáltalán nem, medvék korlátozottan aktívak, lettek volna külsérelmi nyomok)
– lavina, hócsuszamlás kizárva (nem lavinaveszélyes környék, valamelyikük naplójában ráadásul megemlíti, hogy szokatlanul kevés a hó, a sátort csak hulló hó takarta, rögzítésre használt sílécek álltak, sérülések, nyomok mások és kiterjedtebbek lettek volna)
– sima, rövidtávú ijedtség repülő járműtől, gömbvillámtól stb. kizárva (59-ben még nem repültek rutinszerűen éjjel, télen és ilyen távol légibázisoktól, de amúgy sem mentek volna olyan távolra a sátortól és hamarabb visszafordultak volna, különösen, hogy a nyomok alapján nem is annyira sietősen, inkább rendezett sorokban vonultak lefelé)

Mindezek miatt – és persze minduntalan feltételezve, hogy legalább a hátramaradt tények egy részét elfogadhatjuk valósnak – én is úgy tekintek az esetre, hogy kellett legyen valami, ami (vagy aki(k)) tartósan kikényszerítette őket a sátorból és a hypotermia beállta előtt már nem mehettek vissza.

Ha ezeket elfogadjuk, akkor kizárólag belső vagy méginkább külső, de emberi oka lehetett a sátorelhagyásnak, szerintem kényszerről volt szó, ráadásul nagy valószínűséggel a fegyveres fajtából.

 171. hazankfia — 2012-10-17 14:05 

@Rogal Dorn:
Jó ötlet, de sokakkal együtt azt mondom, jól jönne egy összefoglaló mielőtt végső elméleteket kérünk (pl. okl.bálnavadász kolléga ígérte még az övét)

 170. kszabo — 2012-09-01 21:28 

Az újratöltés leporolva:)
valahogy ide jutottam a neten:)
http://nita.spox.ru/ru/blog/3062.tayni_pereva.html
Ügyesen vándorolva több órányi film
http://youtu.be/EbpGmZ-8kn0
http://youtu.be/6HQaz9wmLXM

 169. warr — 2012-08-31 21:07 

@morat: Az a radardarab akár egy műhold része is lehetett ennyi erővel.Az meg bárhova lepottyanhat 🙂

 168. morat — 2012-08-29 13:18 

@Rogal Dorn:
@warr:

Szerintem jó az az összefoglaló, de persze kritikusan kell nézni. Úgy meg mindenre magunktól is rájüttünk a blogon. Egyébként már warr kolléga rátette az ésszerűségi szűrőt, mert a „Zolotarjev csak pontokat akart gyűjteni a túranaplójába” és a „sérüléseket okozhatta, hogy elestek” pontokat kicenzúrázta 🙂
Szerintem necces, csúsztatós még:

1) „Hivatalosan nem zárták le soha a kérdéses területet” – erre nem is volt szükség, hiszen a SZU-ban, ha jól emlékszem, még a ’80-as években is belföldi útvonalengedély kellett a hosszabb utakhoz. Így a mansikon kívül elvileg senki nem lehetett ott ok nélkül.
2) „Soha nem titkosították az eset aktáit.” – csak nem adták ki senkinek 1990-ig. Ez ugye a SZU.
3) „A rakétadaraboknak hitt fémtörmeléket ábrázoló fotókról kiderült, hogy régi radar darabjai.” – ez a kedvencem. Ahh, szóval nem rakéta csak radardarab. Így már teljesen világos, hogy mit keresett szibéria közepén egy rejtélyes haláleset helyszínén. Ez cáfolhatatlan bizonyíték a fegyverkísérletek ellen. Vagy várjunk, nem fordítva?

Most azokat, hogy a hivatalosan sose volt fegyverkísérlet, berepülés, nem zuhant le UFO (!), talán hagyjuk is a vagy igaz vagy nem kategóriában.

 167. warr — 2012-08-29 09:18 

@Rogal Dorn: hol mondtam én ilyet? 😀
Csak leírtam a fentebbi link megállapításai közül az érdekesebbeket.
Amúgy a fene se tudja, mi történt ott, de személy szerint ém a természetfeletti magyarázatokban nem hiszek. Általában, ha valami rejtélyes, megmagyarázhatatlan szopi van, ott ember(ek) áll(nak) a háttérben.

 166. Rogal Dorn — 2012-08-28 15:21 

@warr:

Vagyis, akkor a szimpla emberi hülyeségre szavazol? 😀

Szerintem meg pont ez az az eshetőség, amelyik a legkevésbé valószínű.

 165. warr — 2012-08-21 10:18 

@morat: kösz a linket, egész jó összefoglaló, kiderül belőle pár dolog.

– Dubinyina nyelvét nem tépték ki, természetes okok (baktériumok, vízmosás) miatt hiányzott.
– a mért sugárzás nem volt összefüggésbe hozható a tárgyalt eseményekkel.
– Hivatalosan nem zárták le soha a kérdéses területet, kivéve a Djatlovékhoz hasonló amatőr túrázók elől (azt is csak 1962-ig), hogy nehogy megismétlődhessen a sajnáloatos eset (plusz a rengeteg pénzt felemésztő kutatás).
– Soha nem titkosították az eset aktáit.
– Semmi nyoma, hogy 1959 táján bármilyen kísérleti repülőgépet teszteltek volna a környéken.
– Nincs rá bizonyíték, hogy akkoriban (vagy bármikor azóta) bármilyen fegyvert teszteltek volna arrafelé. Ez persze nem zárja ki a titkos fegyverkísérleteket.
– A rakétadaraboknak hitt fémtörmeléket ábrázoló fotókról kiderült, hogy régi radar darabjai.
– A titokzatos, eltűntnek hitt boríték mindössze hivatali levelezést tartalmazott az üggyel kapcsolatban.
– Fényképes bizonyítékok alapján a testek narancssárgás elszíneződése teljesen normálisnak volt tekinthető (a körülményeket figyelembe véve).
– Nem került elő megalapozott bizonyíték sem lezuhant ufóról, sem „sokkoló” fegyverekről (Concussion weapons), sem őrült manysikról, sem pedig szovjet halálosztagokról.
– Minden fizikai bizonyíték, analízisek és tesztelés alapján kijelenthető, hogy nem volt lavina.

 164. Rogal Dorn — 2012-08-19 21:16 

@morat:

Mondjuk az álnév az annyira nem lényeges szerintem, mert a keresztnevét változtatta meg, ugyanakkor a „Harkályok” nem tudott volna utánanézni, hogy ki is Zolotarjev. Azokban az időkben meg simán csak szóltak a csapatnak, hogy veletek megy még valaki, és kész. Nem volt lehetőség a fellebbezésre, meg a KGB sosem volt vevő az érzelgősségre-érzékenységre és az emberi jogokra való hivatkozásra. Másrészről meg egy KGB-s taggal szinte mindenhol menlevelet kaptak, hisz megbízható ellenőrzés alatt álltak. Vagyis jól is jártak Zolotarjevvel, mert nem egy aktakukacot, hanem egy tapasztalt veteránt kaptak a személyében. A kéregetéskor ez meg is hálálta magát, szimpla hétköznapi embert, nem engedtek volna másnap szabadon, azok után, hogy hangoskodik a pályaudvaron. 😀

 163. morat — 2012-08-18 17:21 

@Rogal Dorn:

Ahogy mondod. Képtelen vagyok azt gondolni, hogy egy ilyen Chuck Norrisba oltott James Bond orosz kiadásban nem küldetést teljesített.
Mivel a csapatnak más néven mutatkozott be adódik, hogy ők nem voltak bevonva. Agyaltam a karosszékben, hogy miféle lehetett a küldetése és ezekre a verziókra jutottam:
1) El akart egyedül jutni valahova feltűnés nélkül egyedül csinálni valamit – kb. stopposként használta a csapatot. Ez a feladat viszont lehetett (volna) pl. egy fegyverkísérlet eredményének megfigyelése.
2) Pontosan a sárga gömböket akarta megvizsgálni (ha jól emlékszem már indulásuk előtt is voltak ilyen jelzések a körzetből)
3) El akarta téríteni a csapatot valami bizalmas műszaki mentő-expedíció érdekében (saját repülő, ellenséges repülő, urambocsá UFO), kihasználva a szaktudásukat.
4) Pszichológiai fegyverkísérletet (pl. infrahang, EMF)
akart rajtuk mélyen a vadonban, mindenkitől elzárva végezni.

 162. Rogal Dorn — 2012-08-18 12:48 

@morat:

Zolotarjev nem csak mint frontharcos volt furcsa, ráadásul kozák felmenőkkel rendelkezett, ami nem számított bónuszpontokért esélyes előéletnek, és 6 hónapig volt kiképzésen mielőtt bevetették volna, akkoriban a 3 hónapos már komoly volt. És ugye beutazta „cross the USSR”, ami annak idején nem volt megszokott mutatvány, mint szellemi szabadfoglalkozású. 😀 (túravezető) Teletetoválva, nőtlen stb. Elég gyanús alak.

 161. morat — 2012-08-18 01:41 

Másrészt, ha van még valaki aki gondolkodik, akkor ennyi befektetett meló után szerintem a nehéz kérdéseket háromra lehet redukálni:

1) Miért menekült MINDENKI hanyatt homlok a sátorból?
Értsd: a csapatnak biztosan voltak olyan tagjai (pl. Zolotarjev) akik láttak már egyet s mást és nem esnek pánikba, ha valami szokatlant hallanak/látnak, hanem hideg fejjel cselekszenek. Jön egy UFO? OK, 23 év alatt mindeki kirohan, de a többiek felöltöznek, megvárják, míg elmegy az UFO, aztán elmennek felkutatni a kiszaladtakat.
De nem: itt mindenki egyszerre, hiányos ruhában, cipő nélkül vállalta a 99,5% esélyű halált és még a sátrat is tönkretették. Vagy valami nagyon azonnali és nagyon konkrét fenyegetés volt, vagy fegyveresek kényszerítették őket.

2) Miért mentek 900m-re és miért várakoztak hosszú ideig a fenyő alatt?
Értsd: nem egyszerű ijedtség, tartós veszély/akadály állt fenn vagy legalábbis úgy gondolták. A fenyőtől valószínűleg nem is látták éjjel, rossz időben a sátrat. Mégsem próbáltak visszamenni nagyon sokáig, amikor meg igen, akkor valószínűleg már nem kellett volna. Miért?

3) Mi okozta a vízmosásbeliek borda- és fejsérüléseit?

Kieg: szerintem a beestek a gödörbe és összetörték magukat vonal gyermeteg több okból.
Egyrészt Zolo és Ludmilla bordáin oldalanként két törésvonal is megfigyelhető, a sérülések elég hasonlóak (Zolonál csak egy oldalon). Ha az eséstől lett akkor ugyanúgy kellett esniük, de Ludmillának kétszer.
A manysikat azzal mentették fel, hogy ember ilyen erőt nem tud kifejteni (több helyen idézik az orvost, aki szerin mintha autó ütötte volna őket el).
Ráadásul elég balek halál lett volna, ha építenek egy menedéket faágakkal, száraz ruhákkal majd négyből hárman hirtelen beleesnek.

 160. morat — 2012-08-18 01:09 

A jegyzőkönyv és egy esetleg később megszületendő, eddigi infókat integráló poszthoz/kommenthez alapanyagul: az ermaktravel (http://www.ermaktravel.com/Europe/Russia/Cholat-%20Syachil/Kholat%20Syakhl.htm) új infói. Vigyázat: nem olvastam újra az összes posztot, lehet benne voltmár:

1)Zolo a fiúknak álnéven mutatkozott be. Zolo katonai múltja nagyon durva, 41-45 az első vonalban, négy kitüntetés kozák létére. Szinte biztos KGB-s volt.
2)Sokaknak két pár cipője volt: egy kinti, meg egy benti. Elvileg a benti cipőnek rajtuk kellett volna lenni (legalább néhányukon, véletlenszerűen), hiszen a sátorban nem gyújtottak tüzet. Az, hogy gyakorlatilag senkin sem volt cipő kényszerre utalhat (levetették).
3)Gyatlov és Slobo ökle alapján kézi tusát vívtak (nem feltétlenül egymással, persze). Slobo ráadásul eléggé úgy tűnik, hogy vesztett is (duzzadt ajak, duzzadt szemhély, megszáradt vér a szájon és az orron – fej betöréséről nem is beszélve).
4)Slobo volt a februárban megtaláltak közül az egyetlen, akinek a teste meleg volt, amikor a hóba zuhant (megolvadt hó a feje alatt), hivatalosan mégis hipotermiába halt bele (kétoldali koponyasérülés ellenére).
5)Zolo által épített „verem” szovjet frontharcos „szokás” alapján készült. Tehát a maradék 4 fő vezetője egyértelműen Zolo volt és nem csak úgy ráakadtak egy vízmosásra, hanem megépítették a rejtekhelyet.
6)A maradék 4 holttestet mégsem a veremben, hanem onnan pár méterre találták.
7)Az oldal tovább lovagol a „Ludmilla nyelve” ügyön, de az itt leadott (nekem új) fénykép alapján Ludmilla félig térden borul rá egy domb-szerűségre, amin a pataknak egy kis vízesése is van. A feje „alja” úgy tűnik a vízbe ér. Innentől az oszló holttest alsó állkapcsát akár a patak sodrása is elvihette (pláne olvadáskor), még dögevő se kellett.
8)A hatóságok szokatlan erővel keresték a túrázókat (min 1 civil és két katonai helikopter)
9)Thibo nem volt nagy partiarc: alig írt a naplóba, a többiek sokkal személyesebbek voltak. Mellesleg az apját sztálin kivégeztette, a kis Tibo koncentrációs táborban született.
10)Volt egy (plusz?) késsel elvágott (megvágott?) síbot a sátornál.
11)2008-ban a Gyatlov alapítvány konferenciát tartott, amin az egykori mentőcsapat tagjainak egy része is részt vett. Akkor a fegyverkísérlet + tanúk eltűntetése vonalat hozták ki.

 159. morat — 2012-08-18 01:03 

@warr:

http://www.aquiziam.com/dyatlov_pass_answers.html

ezen a helyen azt írják, soha nem is volt titkosítva. 1989-90-ben egyébként annak az írónak adták ki az anyagot. Állítólag a boríték is meglett, de csak hivatali levelezés volt benne.

 158. warr — 2012-08-17 15:36 

Amúgy az eredeti bejegyzésben tiboru azt írta, hogy a titkosított akták egy részét 1990 körül feloldották (más kérdés, hogy kissé hiányosak voltak). A maradék, még titkosított anyag feloldása mikorra várható, nem tudja valaki?

 156. Rogal Dorn — 2012-08-16 20:55 

@warr:

Szerintem teljesen idegen lesz az orosz hangulattól, amely áthatja az eredeti történetet.

 155. warr — 2012-08-16 19:05 

@Rogal Dorn: Uhh, remélem nem valami kézikamerás szar horror lesz belőle 😀

 154. morat — 2012-08-16 17:29 

@Rogal Dorn:

A hollywoodi interpretációtól előre félek. Már a plakátterv is durva.

Belenéztem az oldalakba amit linkeltél. Az oroszvilag.hu-s nekem úgy tűnt, mintha tiboru posztját és a kommenteket gyúrták volna egybe. Az ermaktravel-es után már a külföldieknél sem láttam új infót. Igaz az ermak nagyon OK volt, 2x is elolvastam.

Bevallom egy végső kérdés- és ötletrohamra készülök, majd otthon, éjjel (ha nem alszom be).

 153. Rogal Dorn — 2012-08-16 17:19 

No és parakovács parát kovácsol 🙂

http://parakovacs.postr.hu/cimke/Dyatlov+Pass+incident

 152. Rogal Dorn — 2012-08-16 17:12 

Igen, a medveló megoldódott. 🙂 Kicsit sajnálom is. 😀

De itt az amerikai megoldás:

http://www.aldamisa.com/Details.aspx?pid=e58fd549-00c5-4c47-70f0-d43be849ce08

 151. warr — 2012-08-16 16:21 

De legalább a „medveló-kép” rejtélye megoldódott: valamelyik fentebbi linken volt egy előtte-utána fotó, arról kiderült, hogy Djatlov hóval betemetett holtteste volt. 🙂

 150. Rogal Dorn — 2012-08-16 14:28 

 149. Rogal Dorn — 2012-08-16 14:18 

http://www.environmentalgraffiti.com/news-dyatlov-pass?image=4

Ezen meg jól látszik, hogy a Djatlov-féle kályha, hogy volt felfüggesztve a sátorban. Viszont, mivel kötelekkel volt rögzítve valószínűleg nem volt lába, így a hómezőn nem használhatták. Vissza kellett volna menniük a fás területre.

http://www.environmentalgraffiti.com/news-dyatlov-pass?image=8
Egy jó térkép.

http://www.environmentalgraffiti.com/news-dyatlov-pass?image=10
Ezt a képet sem láttam még.

http://www.environmentalgraffiti.com/news-dyatlov-pass?image=15
Ez is új számomra.

 148. Rogal Dorn — 2012-08-16 14:09 

http://www.environmentalgraffiti.com/news-dyatlov-pass?image=2

Ezt a képet még nem láttam, állítólag róluk készült.

 147. Deak Tamas — 2012-08-15 15:33 

@Rogal Dorn: pont az a vicc, hogy hóviharkor a gömbvillámok durvábban jelennek meg. Télleg nézd meg ezt az Egely könyvet, érdemes a mi ügykörünk szempontjából is 😉
A wikis szerzőt meg ismerjük meg, mert aki megfejti a gömbvillám keletkezését, annak minimum 1 fizikai Nobel jön. De eddig még szvsz ez senkinek sem sikerült…

 146. Rogal Dorn — 2012-08-15 15:11 

@Deak Tamas:

Hmmm, talán pont a hóvihar az, ami teljesen ellentmond a gömbvillám szokványos megjelenési körülményeinek. Inkább a villámlás ami mint kísérőjelenség előfordul, de Djatlovékat egy sima nyári zápor és mennykő legalább annyira sokkolta volna azon a környéken, mint egy gömbvillám. 😀 Ha hiszünk Teslának, 😉 akkor: „…a gömbvillám jelenséget a levegőn vagy valamilyen gázon áthaladó erős elektromos kisülés hozza létre…” (wiki, a szegény ember lexikona)a hóesést nem említette. 😀

 145. Deak Tamas — 2012-08-15 14:50 

@Rogal Dorn: A murder.ru-s oldalon is vannak képek, ott van pont egy, ahol valami torz gömböket ábrázol, elég nagyokat, szerintem az bevilágíthatta a sátrat éppen eléggé.
Szerintem a szerencsétlenek a szó szoros értelmében annyira megijedtek, hogy minden életösztönt védő reflexük megszűnt, azért vágták ki a sátor oldalát is.
Nem vagyok sem fizikus, sem gömbvillámász, szóval nem ezért forszírozom a dolgot, de az Egely idézett könyve pont azért érdekes, mert sok olyan epizód szerepel különböző esetekkel, ami itt egyben megtörtént.
A gömbvillámok mellett szólna még az előző esti hóvihar is.

 144. Deak Tamas — 2012-08-15 14:44 

@warr: Egy miatt nem, de öttől már lehet… pláne az éjszaka közepén, úgy ha nem is számítasz rá. Az se biztos, hogy tudták azt, hogy létezik a „matató ménkű” … amúgy a gömbvillám az esetek többségében búgó, zúgó hanggal jön, és ha ez éjjel történik, nem tudhatod hogy reagálod le.
Az említett Egely-könyv nagyon érdekes, mert elég sok tanulatlan ember küldött be leírást, akik éppen a tanulatlanságuk miatt nem ijedtek meg a jelenségtől. Az egyik parasztember például valamiért a kutyájának nézte a jelenséget álmából felébredve, és jól szájon akarta rúgni. Az eredménye hasonló égési sérülés lett, mint Dubnyinánál.

 143. Deak Tamas — 2012-08-15 14:40 

@morat: Szerintem de, ugyanis a hivatkozott forrásban vannak halálesetekkel járt történetek is, és ott is előfordultak külső sérülés nélküli, hasonló fizikai károsodássál járó esetek (értelemszerűen ez hivatkozás most, nem állítás).
A szovjet eltussolási kísérletek szerintem a korabeli mentalitást ismerve logikusak, hiszen nem találták meg a pontos indítóokot. Senki nem akart a nyakába valami fentről érkező felesleges revíziót.

 142. Rogal Dorn — 2012-08-15 13:58 

Ráadásul a gömbvillámnak a sátorban kellett volna lennie, a szemtanúk meg az Otorten-hegy fölött láttak fényjelenségeket. És az a gyanúm, hogy valami miatt a sátor „gyári” bejárata/kijárata felé nem tartották lehetségesnek a távozást. Ha csak szimplán kigyullad valami, akkor nem menekülnek ilyen messzire. A lavina pedig kizárható, mert az „Ermaktravel” oldalon van két kép, az egyiken a Djatlovék egyik utolsó képe, amikor a sátornak készítik elő a terepet, a másik, meg a sátrat megtaláló expedícióé. mindkettőn megtalálható ugyan az a tárgy, ugyan annyira áll ki a hóból.

 141. warr — 2012-08-15 10:23 

Egy gömbvillám miatt szerintem nem szalad kilenc tapasztalt túrázó egy-másfél kilométert -20 fokban cipő nélkül. Max 200 méter után rájöttek volna hogy mi történt, és spuri vissza a sátorba.

Szerintem az nem jelent semmit, hogy ki mennyit írt a naplóba. Én se írnék egy betűt se, de attól még lehetnék lelkes 🙂
Nem vagyunk egyformák.

 140. morat — 2012-08-14 17:22 

@Deak Tamas:

A gömbvillámos sztori is érdekes lehet, de nagyon sok részletkérdésre nem ad választ, mint pl. a vízmosásbeli négy test sérülései, a szovjet eltussolási/titkosítási kísérletek.

 139. morat — 2012-08-14 17:19 

Elég sok új info van, ha lesz időm rendszerezem. Életrajzi infok, idegen tárgyak, sérülésekről plusz infók. Lényegesnek tűnik, hogy a maradék négy túlélő nem gödörbe, hanem épített verembe ment.

Az ottani kommentek sem (mind) érdektelenek, az infrahangos sztoriban pl. látok fantáziát.

Még a napló is érdekes, mert látszik, ki milyen mértékig volt lelkes csapattag. Pl. Thibo nem írt egy épkézláb bejegyzést sem, Zolo-t nyilván fel sem kérték. Ja igen és, hogy Thibo lábergen született…

 138. Rogal Dorn — 2012-08-14 16:41 

@Deak Tamas:

Egely György és találmányi is egy konteo. 😀

Bocsánat kedves Deak Tamas, de nem hagyhattam ki. 🙂

 137. Deak Tamas — 2012-08-14 16:31 

Én 99,9%-ban gömbvillámra tippelek. Egely György A kulcs a negyedik dimenzióban? című könyvében egy pontosan ugyanilyen magyarországi esetet ír le mint a Gyatlov-ügy. 1951-ben egy asszony biciklizett és egy kb. ház nagyságú gömbvillámban találta magát amely pár perc múlva szétfoszlott, és a néni is narancssárgán világított jó darabig. Az esetnek elég sok szemtanúja volt a mezőn dolgozó parasztok között.(Maga a néni küldte be az esetet Egelynek.)
Az nyilvánvaló, hogy a szerencsétlen Gyatlov-csoport azért szaladt a mínusz harmincegynehányfokban tízen tízfelé, mert akkora sokk érte őket, hogy félőrültek voltak a félelemtől. Erre pedig az a pár darab háznagyságú gömbvillám pontosan alkamas, amit a tanúk is írnak.

 136. Rogal Dorn — 2012-08-14 15:52 

Viszont a részletes életrajz, illetve Zolotarev körüli további bonyodalmak szerintem lényeges kiegészítések.

 135. warr — 2012-08-14 12:59 

@Rogal Dorn: nem rossz oldal, bár ezekből a naplóbejegyzésekből nem sok új dolog derült ki.

 134. warr — 2012-08-14 11:23 

@Rogal Dorn: a fotók tényleg érdekesek a holttestekről, de az egész nagyon az ufókra van kihegyezve, abban a szálban pedig nem hiszek…

 133. Eugenie Danglars — 2012-08-14 10:31 

@Rogal Dorn: tényleg nagyon jó összefoglaló oldal. Különösen tetszett, hogy szépen rendbe van szedve a sok naplóbejegyzés.

 132. morat — 2012-08-14 10:20 

@Rogal Dorn:

De jó, hogy feltetted! Mintha megint lennének új infok, különösen Zolo körül. Ismét csillió órám megy majd el erre.

Oh, mégse jó, hogy feltetted 🙂

 131. Rogal Dorn — 2012-08-13 21:43 

 130. Rogal Dorn — 2012-08-13 20:42 

 129. Rogal Dorn — 2012-08-13 20:22 

http://www.youtube.com/watch?v=A8ZtkPOBhPE

Zenés angol nyelvű összefoglaló. 😀 Hangulatos képekkel.

 128. Rogal Dorn — 2012-08-13 14:48 

😀 Ez a Djatlov sztori hasonló állapotot idézett elő nálam, mint amikor a Zónáról olvastam először. (Arkagyij Sztrugackij, Borisz Sztrugackij:Piknik az árokparton – Stalker)Nem is lepődtem meg annak idején, amikor kijelölték „A Zónát” Csernobil körül…

 127. tiboru — 2012-08-13 13:43 

@medve:

A bloggazdának nem lenne szabad ilyet mondania, de nekem is az egyik nagy kedvencem 🙂

 126. medve — 2012-08-12 21:02 

Udv Mindenkinek!

Percekkel ezelot regisztraltam, bar kisebb kihagyasokkal kb 2 eve lelkes olvasoja vagyok a blognak. Ez a poszt eddig elkerulte a figyelmem, de belekezdtem es vegig is olvastam:) Talan izles kerdese, de nekem eddig ez a top iras! Amiota elkezdtem, egy dallam jar a fejemben: http://www.youtube.com/watch?v=pjO3l2P1xwk
Zsenialis es hatborzongato, ahogy a tortenet is. Egyelore emesztem…

 125. Rogal Dorn — 2012-07-20 15:54 

@Eugenie Danglars:

A két szituáció köszönő viszonyban sincs egymással. A Harkályok edzett túrázók voltak, a Blair Witch Project esete meg berezelt városlakókkal történt.

 124. Eugenie Danglars — 2012-07-17 01:03 

@Salamancai űrhajós: igazad van, tényleg brutálisan hasonlít a két esemény. 🙂

 123. Rogal Dorn — 2012-07-16 21:29 

@amanwithascythe:
Szerintem sima hátizsákosként csövezve olcsóbban megúszható a túra. De érdemes utána nézni. Ha kell beszállok a rendezgetésbe. 😉

 122. amanwithascythe — 2012-07-16 17:11 

@Rogal Dorn:

Nincs kizárva, hogy valamikor még a nyáron írok egy összegzést, rendszerezem az infókat.

Egyébként utánanéztem annak, hogy milyen lehetőségei vannak, annak aki el szeretne látogatni a helyszínre és, hogy körülbelül mennyibe fájna ez.

welcome-ural-ru/tours/129/357/832/ Ezt az oldalt találtam. (vesszőt kicserélni pontra és bejön)

Ahogy számolgatom a túra ára kb. 1000 euró, az ugye olyan 280-290 ezer forint körül mozog. A fentebbi oldalon egyedül az a rész nem világos, amit az ár nem tartalmaz. Ha jól értelmezem, akkor a vonat plusz költsége még 8000 rubel kb. ami most megközelítőleg 60 ezer forint. És akkor ugye valahogy még el kell jutni Jekatyerinburgba meg onnan haza, ami szintén nem olcsó. (Pontos árat nem tudok mondani de szerintem olyan 150-200 ezer között valahol. Szerintem.) És ugye még nem is ettünk semmit, továbbá a túra kezdetéig könnyen lehet, hogy meg kell szállnunk Jekatyerinburgban, ami szintén tovább növeli a költségeket.

 121. Rogal Dorn — 2012-07-15 21:12 

@amanwithascythe:

Hehe. Judin? Valami dokumentumfilmben szerepelt a begyűjtött információk szerint.

Nem ártana egy összegzőposzt a „bestconteopostever” kiegészítéseként. Rendszerezni, összegezni, nem is látjuk már át az infókat, és verziókat.

 120. amanwithascythe — 2012-07-15 20:07 

@Rogal Dorn:

Ezt a kérdés még én tettem fel anno. 😀 Amúgy valami nem hagy nyugodni. Mi a fene van Judinnal? Hogyhogy nem találni róla jóformán semmit?

 119. Salamancai űrhajós — 2012-07-12 15:52 

Múlt héten újranéztem a Blair Witch Projectet (10 pontos film!), és szöget ütött a fejembe.

Ott az a jelenet, amikor az éjszaka közepén kirontanak a sátorból, és zihálva-visítva rohannak több száz métert bele az éjszakai erdőbe. Méghozzá azért, mert az a fura zaj, amit éjjelente a sátor körül hallanak, váratlanul elkezdte bökdösni a sátor oldalát, s ettől bepánikoltak.

A film közben tesómmal egyszerre mondtuk, hogy Djatlov-sztori! 😀

Szóval a sátor kivágása, a 900 méter lefutása, a nemvisszamenés-inkábbtűzgyújtás, a fejsze/bakancs/akármi nem-felkapása talán visszavezethető ilyesmi okra.

Valami zajt hallottak, amitől megrémültek, majd az a valami a sátrat kezdte baszkurálni, amitől pánikba estek, és felvágták a sátor oldalát, s lefutottak. Vajon aki a sátrat kivágta, az a kést hová tette? Miért nem vitte magával? Hiszen a kezében volt! Vajon a kést megtalálták a sátor közelében?

 117. Rogal Dorn — 2012-06-13 13:55 

El kéne menni oda de tényleg…A konteoblog megkoronázása lenne egy ilyen kirándulás a Otorten-hegyhez. 😀

 116. tiboru — 2012-06-10 21:11 

A link miatt várólistára tette a spamszűrő, s csak most vettem észre. A picasawebet valami miatt nem szereti az Akismet…

 115. miamai — 2012-06-10 19:57 

@miamai: miért nem jelenik meg ez a komment????

 114. miamai — 2012-06-10 18:40 

@Rogal Dorn:
De igen, a medveló igenis létezik!!! https://picasaweb.google.com/112015471578780689936/DjatlovMedvelo?authuser=0&authkey=Gv1sRgCMuvvaqGkt-_Kg&feat=directlink

@maza:

Akkoriban sok szó esett arról, hogy melyik fotó kinek a gépében volt, és mikor készülhetett. Ennél a képnél (amiről végülis kiderítettük, hogy Djatlov hóval félig beborított holttestét ábrázolja felülről fotózva), néhány szintén barnás-sárgás színárnyalatú kép témája alapján arra következtettünk, hogy ezek egy tekercsben lehettek, és minden valószínűség szerint az első kutató expedíció készíthette még februárban.

 113. Rogal Dorn — 2012-06-10 15:13 

Egy világ omlott bennem össze…akkor a medveló nem is létezik? 😀

Ha Gyatlov(Djatlov) van a képen és a csapatból fotózta le valaki, akkor az már csak másnap reggel lehetett, az események nagy része pedig éjjel történt. Nem hiszem, hogy valaki arra vesztegette volna az idejét, hogy japán turistát játsszon, azokban a pillanatokban. Mi szükség lett volna a fotóra? Mit bizonyított volna? És ha a mentőbrigád fotózta? Akkor miért nem a saját gépére? Vagy a gyilkosok? Akkor meg miért hagyták ott a gépet? Hmm…

 112. maza — 2012-06-09 12:19 

Emberek, elolvastam a kommenteket, mindet.
Először is ahol hibáztok a találgatásokban. A lófej az nem lófej hanem Gyaltov hullája. Nézzétek meg a murderers oldalon. Az alatt a kép alatt van ugyanaz (majdnem ugyanaz a 2 kép, az egyik kb. 1 m-el elorebbrol) Amit ló fejének hisztek az Gyaltov bal karja, még a másik kézfej is látszik, halványan. A két képen ugyanazok a bozót gallyak vannak. A két kép egymás alatt, hasonlitsátok össze.
Na most abban biztos vagyok hogy a lófej az Gyatlov karja, na de akkor ki találta ki hogy az a fotó az utolsó kép nem tudom melykőjük gépén? Ez hamis. Nem lehet az. Ennyi idő után már annyira összekuszálódott minden hogy megfejthetetlen.
Induljunk ki abból hogy az a lófejnek hitt kép, ami a Gyaltov hullája (valaki mondta már korábban ezt előttem is) az utolsó kép a csoport egyik tagjának a gépén. Ez azt jelenti hogy az az illető fotózta le Gyaltovot, méghozzá úgy hogy a szél akkorára egy csomó havat ráhordott Gyaltov tetemére. Vagyis valaki/k még éltek közülük Gyaltov halála után is pár órával esetleg nappal később. Ez elgondolkodtató.

 111. szekertabor — 2012-06-06 15:29 

@amanwithascythe:

Nos, elméletem szerint senki nem akarta megölni őket, baleset történt. Bekeveredtek egy szigorúan titkos fegyverkísérlet helyszínére (vagy a tesztelendő ideggáz szóródott ki rossz helyszínen). Az eredményt mindenesetre gyorsan megpróbálták eltüntetni.

 110. miamai — 2012-05-08 10:00 

Még ezzel voltam hasonlóképp:
https://konteo.blogrepublik.eu/2011/02/02/a-seuso-ugy/

Itt főleg egyes kommentelők emlékei tették még konteósabbá a posztot.

 109. Eugenie Danglars — 2012-05-08 09:53 

Nekem is. Nosztalgia fog el, amikor visszagondolok azokra az izgalmas napokra, mikor éjszakába nyúlóan konteóztunk itt, meg hátborzongató halottkémes jegyzőkönyveket fordítottunk a google segítségével. :))

 108. tiboru — 2012-05-07 20:31 

@miamai:

Nekem is ez az egyik nagy kedvencem.

 107. miamai — 2012-05-07 17:55 

A bloggazda kérésének megfelelően elkezdtem visszamnőleg csillagozni a posztokat. Ehhez minimum 3 x 5 csillagot szeretnék tenni – már csak azért is, mert ez a blog háromszor éledt fel haló poraiból…, és eddig a konteóblog-történet legtö9bb és legalaposabb kommentáradatát hozta.
Szóval 15 csillag (fölé)

 106. Rogal Dorn — 2012-04-18 13:56 

@<a href=:

Túl sok pénz van rajta, hogy megérje ilyen kis aprópénzzel vesződnie… 😉

 105. tiboru — 2012-04-18 00:01 

Ó, én már mindenfélén gondolkodtam, de aztán megnéztem a bankszámlámat 🙂

 104. miamai — 2012-04-17 20:36 

Őrületes ez a Djatlov story, ahányszor belenézek, annyiszor merülök el benne, időt és teret vesztve. Tiboru, légyszíves gondolkodj el egy könyvön vagy egy füzet-sorozaton…

 103. miamai — 2012-04-17 20:08 

@Rogal Dorn: ez természetesen nem is lehet kérdés!!!!!!!!!
Vakinak is megszavazhatjuk a Nagy Medveló kitüntetés ezüstfokozatát, amelyet a Djatlov átjáróban vehet majd át! Éljen!!!

 102. Rogal Dorn — 2012-04-17 14:09 

@vaki:

Pedig megérdemelnéd… 😀

Miért pont a Harkályoké a 20.000. komment? 🙂

 101. vaki — 2012-04-17 13:10 

Köszönöm a megtiszteltetést 🙂
Remélem nem jár érte valami nagy sötített üvegű autó… esetleg egy kalandnyaralás a naprendszertől pár fényévnyi távolságban.

 100. tiboru — 2012-04-17 11:03 

Szia!

Most nem érdemben reagálok, hanem azért, hogy elmondjam: ez a kommented lett a Konteóblog húszezredik hozzászólása! Gratula és köszi!

 99. vaki — 2012-04-17 08:57 

Remélem még akadnak itt hozzászólók, korábban rendszeres olvasója voltam a blognak, de a sok költözködés miatt lemaradtam kicsit. Ez az eset viszont felettébb érdekes – tegnap elég nehezen aludtam 🙂 Hozzászólásokban 600-ig jutottam, szóval ha szar a teória, vagy láma kérdések vannk akkor az emiatt van.

Kérdések:
1. A belinkelt orosz vázlatrajzon mi az a távolabbi 9 hulla?
2. És a tűzgömb a hegy felett?

Feltételezésem szerint valami kívül történhetett, méghozzá akkor amikor a csapat egy része már aludni tért (ők voltak lenge öltözékben), a másik része pedig még kint volt.
Szerintem repülő dolog lehetett, talán kísérleti sugárhajtású gép, vagy légkörbe visszatérő műhold/rakéta. Nem kizárt, hogy a nagy dübörgő zajra figyeltek fel és lavinára asszociáltak. Ilyenkor bizony nem nagyon vesződnék a csomók bogozásával – gyorsan kivágták és százfelé futottak. A kint levők is menekültek, sötét lévén nem nagyon látod, hogy jön-e lavina, vagy nem.
A duplán bordatörött csaj a kabátját még gyorsan felkapta, de lábbelire már nem volt ideje. Az erdőig eljutva konstatálták hogy lavina nincs, viszont ekkor felfigyelhettek a fényekre. Egy légkörbe visszatérő darabokra eső, elégő tárgy, tárgyak szerintem elég félelmetes lehet ahhoz, hogy ne induljanak rögtön vissza. Arról nem beszélve, ha töksötét van, vajon honnan tudod hogy hol is van pontosan a sátor – főleg hogy majd egy kilométert futottál. Ott kint aztán szépen kihűltek, megfagytak. Szerintem a közelebb talált 3 ember el se jutott a fákig, hanem már menet közben összeestek. A távolabb talált 4es azt gondolván hogy elpusztult a sátor elindultak a másik irányba valami lakott helyett keresni, netán a korábbi depót fellelni. Ekkor történt a sötétben a vízmosásban egymásra esés, ahogyan ezt már korábban írta valaki. A koponyatöröttre és a nyelvre sajnos nincsen magyarázatom…

Tényleg, a jegyzőkönyvekben nincs szó világítóalkalmatosságokról?? Fura lenne, hogyha sötétben a fa alatti feltételezett tábotűztől bármerre is elindulnának világítás (pl fáklya?) nélkül.

Közben eszembe jutott egy másik magyarázat. Mi van, ha tényleg volt lavina is, és ezért van meg a lábnyomoknak csak a fele, és a 2 bordatöröttet ez a lavina kapta el és csapta az árokba, ahol hó lévén külsérelmi nyom nélkül kapták a törést?

 98. amanwithascythe — 2012-04-08 08:52 

Megnéztem az Ancient Aliens ide vonatkozó részét, és bizony elég sok baromságot mondtak benne, rengeteg volt benne a túlzás. Az már a műsor címéből is sejthető volt, hogy legelőször az UFO-kat fogják gyanúsítani, de arra még én sem számítottam, hogy semmilyen más magyarázatot fel sem vetettek. Továbbá bevágtak egy képet, ami szerintem nem is erről az expedícióról készült.

 97. amanwithascythe — 2012-04-04 18:45 

@szekertabor:

Hmm, ez egy érdekes magyarázat, de akárki is akarta őket eltenni láb alól, miért használt egy ilyen körülményes megoldást, mint a gáz? Egyszerűbb lett volna lelőni őket és eltemetni, aztán lehet ártatlanul pislogni utána, hiszen hegymászóéknál azért benne van a pakliban, hogy senki sem tér vissza a túráról.

 96. Rogal Dorn — 2012-04-04 14:34 

@szekertabor:

Vagy annyira vacogtak, hogy közben össze-vissza ütötték magukat….

 95. szekertabor — 2012-04-02 16:03 

Nem vagyok szakértő, de a Szikla (The Rock) c. filmben egy ideggázról azt állítja a főszereplő, hogy olyan erős izomgörcsöket okoz, ami képes a gerincoszlopot eltörni. Ha létezik ilyen hatású vegyület, az a sérülések többségét megmagyarázza (átharapott nyelv, átrendeződött belső szervek, ütközéshez hasonló sérülések, stb.), hiszen ezekhez fele akkora izomrángások is elegendőek, mint egy gerincoszlop eltöréséhez, és a gáz egy idő után elillan, vagyis nem hagy maga után nyomokat.

 94. tiboru — 2012-03-12 13:15 

Azért mutat a freeblogra, mert egy ottani archívfájl tartalmazza az egészet, áthozni pedig nem sikerült, de majd még futok pár kört, ha a fejlesztő kolléga ismét hadra fogható lesz…

 93. Salamancai űrhajós — 2012-03-12 13:02 

A link még mindig a Freeblogra mutat. Tiboru, a Djatlov-posztot (és esetleg a kommentek hadát) nem akarod áthozni az új oldalra?

 92. rogaldorn — 2012-03-01 14:08 

„1. proba jenő — 2011-11-1208:04

csak próbálkozom”

[Erre válaszolok]

Vajon ki lehetett ez? Valami öreg KGB-GRUs csóka?

Mi van azzal a túrával az Otortenhez? Szerveződik már?

 91. tiboru — 2012-02-14 07:02 

Óvatos az ottani bloggazda, mert bevezette az előzetes moderációt 🙂

 90. rogaldorn — 2012-02-13 16:04 

Hmmm, a forrás végül is szerepel…de Tiborut meg kellett volna említeni, legalábbis illet volna…

Kommenteljek? 😀

 89. tiboru — 2012-02-14 07:01 

Egy szerény hivatkozás van ott a végén 🙂

 88. Salamancai űrhajós — 2012-02-13 14:16 

Ééééés ezt is sikerült ellopni! Gratulálok! Taps! :-/

http://global-mystery.blogspot.com/2012/01/djatlov-incidens-dyatlov-pass.html

Tiboru, ezekre rá szoktál szólni, hogy Hammurapi törvénykönyve óta ilyen nem igazán illik csinálni?

 87. rogaldorn — 2012-02-12 22:24 

miamai:

De jó ötlet…A medveló szerepeljen a meghívó borítóján… 😀

Harkályok előre 😀

 86. miamai — 2012-02-12 21:03 

@salamancaiurhajos, nem tűntek el, csak szimultán megnyitva kell olvasni a 3 oldalt

 85. salamancaiurhajos — 2012-02-12 19:06 

Kár, hogy eltűntek a régi kommentek. 🙁 Pedig milyen messzire jutottunk! Az összes megoldást sikerült kizárni. :DDD

 84. tiboru — 2012-02-14 07:01 

Köszönöm 🙂

 83. miamai — 2012-02-10 19:05 

Miért, nem jó ötlet?
————-
Kicsit OFF: Az átköltözésnek köszönhetően meglett a régóta hiányolt Goldenblogos poszt is, benne a freeblog összeomlást követő összes kommenttel. Úgy megörültem neki, mert a bejegyzésekből árad a konteóbrigád összetartása és szolidaritása. Jó volt visszaolvasni.
https://konteo.blogrepublik.eu/2011/08/23/szolgalati-kozlemeny-gb-ertekelo-1-0/#comments
És, ugyan már volt, de most Tiboru tiszteletére újra: http://www.youtube.com/watch?v=skvqxD_YPKM

 82. rogaldorn — 2012-02-10 15:51 

Mert? Ott szerveznél egy Djatlov (Gyatlov) összejövetelt?

 81. miamai — 2012-02-10 14:22 

Azért ez már igazán gyanús! Születésétől fogva többedszer próbálják ŐK eltüntetni, megcsonkítani ezt a Djatlov posztot – eddig még nem sikerült nekik. A biztonság kedvéért ideteszem a linket, ahol olvashatók az innen hiányzó kommentek: http://konteo.freeblog.hu/archives/2011/11/12/A_Djatlov-incidens_-_ujratoltve/#11906315

és az eredeti poszt sokatmondó linkcíme: (a több mint 1500 kommenttel együtt)
http://konteo.freeblog.hu/files/Lost_In_Space/a-djatlov-incidens.html
—-
MÁS: tud valaki egy Harkály nevű kávézót, kocsmát, pizzeriát, ilyesmit Budapesten? Vagy egy bármilyen nevű vendéglátóipari intézményt egy Harkály utcában? 🙂

 80. rogaldorn — 2012-02-10 13:04 

Eltűntek? Elvitte a medveló! Biztos a róla szóló kis versike miatt… 🙁

Harkályok, harkályok…

 79. miamai — 2012-02-08 17:55 

Hahó!!
Hová lettek a 76-tól 108-ig terjedő kommentek?

Új fejlemény: ellopták a túraötletet!
http://rt.com/art-and-culture/news/rodnyansky-harlin-dyatlov-mountain-773/

Mi lenne, ha a konteósok ifjabb tagjai jelentkeznének statisztának, én meg vállalnám a gyezsurnaja tisztet….

 78. Z — 2011-12-29 09:52 

” Ronin (Válasz erre)
2011. 10. 25. 8:41

Az Ancient Aliens című dokumentum sorozat pont ezt a témát járta körül néhány hete.”

Szia Ronin,

Melyik részben volt erről szó, nem tudod véletlenül?

Üdv,
Z

 77. miamai — 2011-12-22 08:36 

A medvelóval együtt mondom:
https://picasaweb.google.com/lh/photo/tlv48r7HNCn1c2ut5EMHpouTMDbW_xSYLeH1TmOjL-s?feat=directlink

N.B. még mindig nincs veszve semmi!

 76. Rogal Dorn — 2011-12-18 13:42 

http://barikad.hu/orosz_exped%C3%ADci%C3%B3_k2-re-20111218

Az oroszok a tajgán már nem érzik jól magukat, a hideg nem elég, a szél sem a régi, ezért a K2-re mennek telelni… Az orosz lélek túl forró…:DDDD

 75. Rogal Dorn — 2011-12-09 09:32 

[duggongg](#11812843): [At.](#11812082):

Azt nem oldjuk meg, mert a „Harkályoknak” nem volt hálózsákja… :DDD

Nos, a ruhás esetben, a ruhát fűtöd, nem a hálózsákot, ami viszont a külső hőmérsékletet (hideget) fogja átvenni és konzerválni. Vagyis olyan lesz, mintha egy hűtőtáskában lennél felöltözve.

 74. duggongg — 2011-12-09 01:22 

[Rogal Dorn](#11810254): Ahogy At. mondja. Persze, a ruha kevesbe szigetel, de ami ho” atmegy rajta, az is megreked a halozsakban. Vagyis a ruhan kivul sem lesz mar annyira hideg (kisebb lesz a gradiens a ruha ket oldalan), vagyis hamarabb fel tud melegedni a levego a ruhan belul is. Miert nem igy van?
Van ket szobad. Mindketto kozepen van egy-egy futotest. Az egyik futotestre rateszel egy satrat. Melyik szobaban fog gyorsabban felmelegedni a levego a futotest kozvetlen kozeleben?
Bocs mindenkitol az off topic-ert de hatha igy oldjuk majd meg a lengen oltozott holttestek problemajat ;-)))

 73. At. — 2011-12-08 21:01 

[Rogal Dorn](#11810254): Ez oké, de azt mondod, hogy a ruha a test körül kevesebb levegőt zár be, ezért kevésbé szigetel.
Igenám, de a ruha körül ott van a hálózsák meg a több levegő, nem?

Tehát HZS(R(T)) < HZS(T) Vagyis ha a hálózsák és a test között van még egy szigetelőréteg, akkor kevésbé szigetel. Ez akkor se logikus sehogyse, persze azt tudom, hogy ettől még így van, de én se értem ezt. A ruha átteleportálja a hőenergiát a hálózsákon túlra, vagy mi? 🙂

 72. Rogal Dorn — 2011-12-08 10:32 

[duggongg](#11808858):

Ha felöltözve alszol, akkor a ruhádat fűtöd, ami nem szigetel olyan jól, mint a hálózsák, mivel kevés levegőt tartalmaz. A hálózsák töltőanyaga, most mát döntően műszálas üreges szálakból áll, pl. Holofil, Polarguard (http://www.polarguard.com/performance.htm), amikor kibontod a hálózsákot és felrázod, a töltőanyag megtelik levegővel. Meglepő módon rengeteg levegőt bír így magába szívni, és az fog majd szigetelni a hálózsákban. A ruha lényegesen kevesebb levegőt tud tárolni, ezért kevésbé szigetel, mint maga a hálózsák.

Ha választhatsz egy pikoló sör és egy korsó sör között, ösztönösen melyiket választanád? :DDDDD

 71. duggongg — 2011-12-07 22:44 

Off, de valaki elmagyarazza nekem, hogy miert melegebb a halozsakban puceran aludni? Tudom, hogy igy van, tapasztaltam, csak nem ertem. Az logikus hogy az alvo, mint ho”forras, hamarabb futi be a halozsakot ha nincsen ruhaval leszigetelve. Ez rendben van. Csak azt nem ertem, hogy a bo”ro”d koruli par millimeteres levego reteg ami a ho”erzes szempontjabol szamit (kit erdekel hogy messzebb to”led hany fok van) miert melegszik fel lassabban ha azon kivul van mondjuk egy pullover?

 70. emgergo — 2011-12-05 21:44 

@bioLarzen: Nekem is ez a nagy kérdés. Egyszerűen elképesztőnek tartom, hogy bármi olyan félelmet keltsen, ami ilyen pánikot okoz. Nem is biztos, hogy akarom tudni, ha van ilyen 🙂 (ha hinnék az UFO-kban, arra fognám, így inkább fegyverkísérlet tényleg, de valami nagyon rémisztő hatással)

@Morat: „Ha diverzánsok bármilyen – még mindig tisztázatlan – okból támadni akarnák a turistákat a legjobb menetrend a következő lenne: 1) vízmosásig elmenni; 2) foglyokat lelőni; 3) vízmosásba bedobni; 4) sátrat feldúlni; pénzt, hasznos felszereléseket elvinni (részben félrevezetés, részben minden eszköz jól jön egy bújkáló imperialista csapatnak); 5) sátrat hó alá beásni. Ennek mentén tavaszig garantáltam nem találnak semmit, és ha tavasszal előveszik újra az ügyet, akkor is sanszos, hogy a manysik lesznek a hunyók. ”

Így, így. Messze az lett volna a legegyszerűbb, ha rablótámadásnak álcázzák, bedobják a hullákat a vízmosásba, takarítanak kicsit, aztán olaj. A hatóság törje a fejét és fogja fegyencekre vagy a manysikra, őket már nem érinti. Szerintem egy stresszes szituban nem a lehető legbonyolultabb megoldás felé mozdul el valaki.

 69. emgergo — 2011-12-05 21:32 

A murders.ru-val kapcsolatban engem az zavart, hogy „mi vagyunk a legokosabbak és akkor is ráhúzzuk a sztorira az általunk kitalált megoldást, ha az erőltetett” elvet éreztem. Szerintem abban igazuk van, hogy volt(ak) beépített ember(ek) és könnyen lehet, hogy támadás áldozatai lettek a túrázók, de egy profi nyugati ügynökcsoport szerintem inkább lelépett volna hasonló szcenárióban, mint tömeggyilkol. Főleg ilyen bonyolultan. És a tervezési nehézséggel kapcsolatos komment is helytálló. Egy hasonló ruhadarabot szerintem ki lehetett volna juttatni városon keresztül is, ugyanakkora „etetési potenciál” lett volna benne, és nem kell halálf*szára szervezni a bulit.

@Morat: ez tetszik, csak túl sok nyomot kellett volna eltüntetni tüzérségi tűz után, feltűnt volna azért a kutatócsoportnak. Viszont a hangok -> kémlelőnyílás vágása -> személyes körülnézés -> a hangot adó cucctól megcsúszik a hó -> pánik eseménysor elég jól hangzik szerintem.

 68. Rogal Dorn — 2011-12-05 11:31 

-30-ban szerintem, főleg, ha eszméletlen 15-20 perc. Elég ha 27 fok alá sűlyed a testhőmérséklet…

 67. miamai — 2011-12-04 14:17 

Az adott viszonyok között kb. mennyi idő alatt hűlhetett ki egy sebesült annyira, hogy már ne ébredjen fel?

 66. Rogal Dorn — 2011-12-04 11:09 

[Morat](#11794610):

Kedves kolléga, jó az összefoglaló, de a gránátozás nyomait legfeljebb egy ratrak (lánctalpas sípályakezelő) tudta volna eltüntetni. A gránátrepeszek ott kellett volna legyenek a hóban. A legnagyobb hülyeség oda-vissza rohangálni tüzérségi tűzben. Ha egy repesz eltalál, azt még egy hottentotta is felismeri. Szovjetunióban a háború alatt, után az átlagpolgár számtalan ilyen sebesülést láthatott.

Abban viszont egyetértünk, hogy a diverzáns alakulat, az egy elképzelhetetlen verzió, mit beszélhettek meg akkoriban amikor pontos térkép sem volt? A cédrusnál a Halat-Szjal alatt, a törpenyírek között? Szinte lehetetlenség találkozót ilyen körülmények között, napra pontosan megbeszélni.

Az viszont világos, hogy a „szinte pucéran menekültek ki a sátorból” (szándékosan túlzok) megdőlni látszik. Szinte mindenkin volt rendes ruha, a cipők hiánya mondjuk tényleg nehezen magyarázható.

A fára mászással kapcsolatban csak annyi a megjegyzésem, hogy egy völgyben fára mászni azért, hogy körülnézhessek, nem érdemes. A földről ugyan-úgy láthatunk mindent.

Arra gondoltatok már, hogy mi van akkor, ha a tüzet nem ők gyújtották, és a később megtalált rögtönzött menedéket nem ők készítették? (hanem az alabamai gyapotszedők kései leszármazottai, akik a kommunizmustól való zsigeri rettegésük okán, rohamot intéztek az Otorten-hegy lankái és jetii, medvelovai ellen:DDDD)

 65. 204375 — 2011-12-04 05:48 

Szóval mi volt? Fegyverkísérlet kapcsán bekövetkezett baleset és a véletlenek szerencsétlen összjátéka, mi más?
Szerencsétlen módon az orosz hadsereg azon az éjszakán és ott tesztelt egy új tüzérségi lövedéket/rakétát. Legjobban az illene a képbe, ha ez nem a földbe csapódva, hanem 50-100 m magasan robban (távolról tüzijátékra emlékeztető, narancssárga gömb), terveik szerint maximálva ezáltal a gyalogságra gyakorolt légnyomást. Valamikor 20-22 óra között a gyakorlat megkezdődik. Gyatlovékat senki nem akarja bántani, rossz időben vannak rossz helyen.
Kezdjük onnan, hogy lefeküdni készülődnek. Ekkor hallják először a robbanásokat, viszonylag távolról. Lukakat vágnak a sátron kikémlelni, de nem látnak semmit. Kémlelőlukakat ugyanis oldalirányba vágtak, de az első detonációk felettük a domboldalon vannak. Nincs különösebb pánik, csak izgalom és kiváncsiság. Mindenesetre az óvatosabbak elkezdenek visszaöltözni, tutti ami fix alapon. A „lazábbak” egyelőre cukkolják őket. Végül Kolevatov elvállalja, hogy kimegy megnézni mi van, úgyis vizelnie kell. Amint kilép látja, hogy ennek fele sem tréfa, felettük a domboldalt robbanások rázzák meg, remeg a talaj. Maga a robbanás még nem lenne olyan gáz, messze van, de az egyébként viszonylag biztonságos lejtőn így már elindulhat egy lavina. Azonnal riasztja a többieket, akik először elküldik a sunyiba, majd hisznek neki, de még mindig döntést kell hozni. Ha elhagyják a sátrat (és a domboldalt) talán sose találnak vissza és nagyon nehéz lesz odakint. Hogy vigyék magukkal a létfontosságú felszerelést, legalább reggelig?
Zajlik a vita és a készülődés. Erre azonban gyorsan pontot tesz, hogy egy kicsit, talán úgy 50 cm-et megcsúszik a hó a sátor felett és rájuk esik. (Egyes sérülések talán már itt keletkeznek a sátor végében lévőknél, bárkik is azok). Azonnal pánik, aki ahogy van fogja a kését és vágja a sátor falát. 10 mp múlva már mindenki kint van szétszóródva. (Megj.: a tűzgömbök miatt gyakorlatilag nappaliak a látási viszonyok.) Ekkor észreveszik, hogy a lavina ugyan nem indult el, de a bombázás és így a veszély folyamatos. Úgy döntenek tehát, hogy inkább elindulnak lefelé a dombon az erdő felé – közben sűrűn hátra-hátra nézve. Így legalább egyre távolodnak a lavinaveszélytől. Ha azonban a lavina megindul, beszaladnak a fák közé és ott jobb eséllyel élhetnek túl. Visszatéréshez iránypontnak otthagyják a kínai zseblámpát bekapcsolva a hóban.
A magas fenyőnél megállnak, tüzet raknak melegedni (szerencsére a jobban öltözötteknél van gyufa és gyújtós). Itt relatív biztonságban vannak, közel az erdő. Viszont a túlélést jelentő sátortól jobban egyelőre semmi okuk eltávolodni, felmérik a helyzetet.
Ekkorra világos, hogy ha eddig nem lett ebből lavina most már nem is lesz. Az viszont aggasztó, hogy a gránátok lassan, de biztosan közelednek feléjük. Tovább távolodni mégsem mernek, hiszen felszerelés nélkül az is a biztos halált jelentené. Hamar kiderül, hogy a tűz ellenére a csapat egy részének hiányos öltözéke miatt sürgősen szükség lenne meleg ruhákra. A bombázás még zajlik, ezért kivárnak amíg lehet. Tehetetlenül várakozva megteszik, amit csak tudnak: nedves fát raknak a tűzre, hogy füsttel jelezzék, hogy ott vannak, de persze semmi haszna egy magányos füstoszlopnak a bombázás közepén. Fára másznak, megpróbálják bemérni, hogy honnan jönnek a lövések ill. van-e valamerre menedék. Vagy sikerül vagy nem, sajnos nincs jelentősége. Zolotarjov lefotózza a bombázást, de nincs megfelelő felszerelése ahhoz, hogy jó képet csináljon.
Közben megszületik a terv: mivel a szétszabdalt sátor többé nem jelent biztonságot a csapat egy része Zolo vezetésével szél- és légnyomásvédett helyet keres az erdőben és felkészíti arra, hogy túléljék benne az éjszakát. Gyatlov önkénteseket toboroz egy sátorhoz való visszatérésre, amint a bombázás alábbhagy. Zina természetesen nem engedi el egyedül és jelentkezik Szlobogyin is, hogy imponáljon Ludmillának. Dorosenko és Krivoniscsenko marad őrizni a tüzet, ami változatlanul a találkozási pont.
Gyatlovék jól haladnak, a sátrat azonban már nem érik el a következő bombázás előtt. Már csak kb. 200m van hátra, amikor felrobban mellettük egy gránát. Zina repeszt kap a hátába és mozgásképtelen lesz. A fiúkat ledönti a lábáról a légnyomás és a nagy kezdősebesség miatt elkezdenek lefele gyorsulva csúszni a jégpáncéllá fagyott havon. Szlobot egy kiálló szikla állítja meg és összetöri a koponyáját. Gyatlovnak nagyobb szerencséje van, ügyesen fékezi a csúszását és sikerül megkapaszkodnia egy nyír cserjében. Felállni azonban – talán a sérülései, talán a csúszós jégpáncél miatt – már nem tud. Fél kézzel kapaszkodik, a másikkal ösztönösen védi a fejét a további robbanásoktól.
A fánál állókkal hasonló történik: egy közeli bomba légnyomása eloltja a tüzet és eszméletlenül hátralöki őket. Tűz nélkül hamar kihűlnek.
Eközben Zoloék sikerrel járnak, megtalálják a vízmosást és gyorsan fát is gyűjtenek egy padozatra. Visszatérnek a fenyőhöz, ott azonban látják, hogy minden elveszett. A tűz kihunyt, Dorosenkoék halottak, Gyatlovék a domboldalban fekszenek (nem tudják, hogy Gyatlov még él). A sátrat elfelejthetik, négyen maradtak. Gyorsan mentik a menthetőt, lehúzzák Dorosenkóék használható ruháit és visszaindulnak. A visszaúton, már az erdőben őket is eléri a balszerencse: egy közeli robbanás lenyírja a fák tetejét és ezer törmeléket szór rájuk. Ludmillát telibe, az őt támogató Zolo-t oldalba kapja egy farönk (itt veszítik el a Ludmilla lábán lévő fél nadrágot is). Tibót a fején találja el valami. Zolo még képes magát elvonszolni a vízmosásig, a sértetlen Kolev viszi a sebesülteket. Fő szempont a sietség: Kolev simán bedobja a társait a hóba, Zolo is éppenhogy be tud huppani.
Innentől már csak Koleven múlhat minden, de Kolev fáradt, éhes és általában rettenetes idegállapotban van. Öt barátja meghalt, három mellette haldoklik és gyakorlatilag tehetetlen. A haldoklók védelme egy személyben rá hárul. A tűzgyújtással kezdené, de kiderül, hogy gyufája, gyújtósa megázott. Az utolsó esélyük is elveszett, mindnyájan meg fognak halni, nem tehet semmit. Ettől furcsamód nagyon megkönnyebbül, mint diák az esélytelen vizsga előtt. A haldoklókat ellenőrzi, megigazítja, hóval fedi a további kihűlés ellen. Maga is hóba ássa magát – hátha reggelig kitart – de elalszik. Májusban látják legközelebb.

Másnap a hadsereg megállapítja, hogy 0%-os kárt tettek a célpontokban, de hogy mit találtak el arról fogalmuk sincs. Nem is nagyon kutatják. Amikor a civilek megtalálják a testeket a KGB is kiugrik a helyszínre és eltüntet, titkosít néhány kínos elemet (szilánkot, fegyver maradványt). A vizsgálatot lefolytatják, de sürgetik és sugallják az eredményt.
A többi sérülés (nyelv, szemek) poszt mortem, patakban ázás következménye.

 64. 204375 — 2011-12-04 05:46 

Sziasztok!

Eddig én is csak olvastam, de ez a poszt belőlem is kihozta az UFO-kutatót. Először is elismerés Tiboru mesternek nemcsak a postért, hanem a blogjáért is – az Ő nevükben is mondhatom néha idegesítően közel jár az igazsághoz. Azt viszont nem tudom láttátok-e de a sztori elindult az internetes mémmé válás útján (mily nagy szavak), a „djatlov” „gyatlov” keresőszavakra egy csomó magyar oldal jön ki, és mit gondoltok mikorról? Igen, mind okt 25 után.
Na de nem ezért reggeltem, hogy ezt elmondjam, hanem hogy az Ő belegyezésükkel fellebentsem a fátylat. De előbb, hogy mi nem volt: nem volt (emberi) támadás. Mondom ezt úgy, hogy valahol a 800. komment körül, amikor felbukkant a murders,ru és kiderült, hogy de igenis voltak sebek én is támadás párti lettem, de jobban belegondolva ez nagyon nem valószínű, mert:
1) Ha jól érzékelem konszenzus van abban, hogy a KGB nem lehetett, a manysik nem lehettek. Tehát vagy diverzánsok vagy szökött fegyencek. A fegyenc vonalat Gyatlovék érintetlen felszerelése, pénze, készletei miatt mindenképpen elvetném. Maradnak a kémek, belső ellenállók.
2) A kémekkel szemben is volt jó pár ellenérv, ezek közül egyet emelnék ki: ha valami cserét szeretnének lebonyolítani, hogyan tudnak épp a SZU kellős közepén felbukkanni (gyakorlatilag innen esik a legmesszebb minden határ, tengerpart)? Akkor már miért nem a Vörös Téren? További probléma: hogyan beszélsz meg egy titkos találkozót az Urál keleti lankáira, amikor még pontos térképet sem lehet szerezni? GPS az ugyebár nem nagyon van…Ill. kapcsolódó ellenérv:
3( Talán Gyatlovék rajtakapták őket, cselekedni kellett. Min kapták őket rajta? Mit lehet diverzálni a tajga közepén? Úgy értem, nyilván útban vannak a legszigorúbban őrzött katonai kutatólaborok felé, de a kabátjukra hátul nagy betűkkel rá van írva, hogy CIA? Vagy feketék, mint a viccben? Szerintem a „rajtakapást” is el lehet vetni, Gyatlovék nem jártak olyan helyen, ahol kémeket foghattak volna (ilyen helyre nem is kaphattak útvonalengedélyt).
4) A körülmények messze-messze-messze nem ideálisak egy tervezett támadáshoz. Miért?
4.1) Először is, bárki is akarta őket elkapni annak először is meg kellett őket találnia. Az eset után a kutató-mentő csapatok nemcsak éjjel, nappal is keresték őket és így is két hétig tartott. Igazából csak az bukkanhatott rájuk aki követte őket. Ez eddig rendben is van.
4.2) Ha az illető megtalálta őket, akkor el kellett intézni a munkát. Ez megint nem a legjobb -20 fokban éjjel, mert a fegyverek befagyhatnak, ill. ha valaki lelép azt onnantól elég nehéz lesz elkapni. Egyszóval óriási a kockázat, valószínűleg nem éri meg.
4.3.) A támadónak is szembe kell néznie azzal, hogyha túl is vannak egy jól sikerült hentelésen, akkor is kint vannak az uráli télben tábor nélkül (vagy: éjjel vissza kell találni a táborba) és valahogy túl kell élni.

Másrészt: a sérülések nem vallanak támadásra. Illogikus, hogy nem akarnak lőni, azért hogy elfedjék a bizonyítékokat. Mert pl. akkor minek verik őket agyba-főbe? (Nembeszélve a szemkitolós, nyelvkitépős – egyébként felesleges – elméletekről) Nem mindegy, hogy a verések utalnak idegenkezűségre, vagy a golyónyomok? Így is úgyis ugyanaz a következtetés – ha megtalálják őket.
Ha diverzánsok bármilyen – még mindig tisztázatlan – okból támadni akarnák a turistákat a legjobb menetrend a következő lenne: 1) vízmosásig elmenni; 2) foglyokat lelőni; 3) vízmosásba bedobni; 4) sátrat feldúlni; pénzt, hasznos felszereléseket elvinni (részben félrevezetés, részben minden eszköz jól jön egy bújkáló imperialista csapatnak); 5) sátrat hó alá beásni. Ennek mentén tavaszig garantáltam nem találnak semmit, és ha tavasszal előveszik újra az ügyet, akkor is sanszos, hogy a manysik lesznek a hunyók. De ez már mindegy, mert akkorra ügynökeink már kettővel ezutáni feladatukat végzik.
Egyszóval: talán meg lehet csinálni a támadást, de minek kockáztatni, minek túlbonyolítani? Ha ez lett volna a terv biztos van jobb alkalom. Szerintem más történt, ld alább:

 63. bioLarzen — 2011-12-03 18:40 

Egy kérdés/észrevétel – végigolvastam a +1500 kommentet, nem emlékszem, hogy előfordult volna, ha mégis, bocs: az egyik „mellékrejtély” az volt, hogy nem azon tagok kabátján mértek enyhe radioaktív sugárzást, akik olyan helyen dolgoztak, ami ezt indokolná. Namost, lehet azt tudni, hogy a kabátokat az eredeti gazdáikon találták-e meg? Pánikban történő, villámgyors „öltözést” feltételezve, ez sztem egyáltalán nem biztos… A fényképek alapján azonban eldönthető lehet…

bio

 62. bioLarzen — 2011-12-03 18:38 

Amúgy, kölönösn a murders.ru-n lévő anyagot ismrve, itt igazából egyetlen rejtély látszik: mi volt az, ami inden látszat szerint ilyen pánikban történő menekülésre késztette a tagokat. Ha már egyszer kint voltak és valamiért nem tudtak visszamenni a cuccaikért, a többit a hideg meg is indokolja.

De ez az egyetlen fennmaradó kérdés is elég ahhoz, hogy valóban király rejtélyt csináljon ebből az esetből.

bio

 61. bioLarzen — 2011-12-03 18:34 

[Agathon](#11589144): „Szerintetek milyen érvek szólnak a medvetámadás ellen?”

Szia,
röviden: szinte minden. Bővebben sztem a kommenttársak sztem kifejtették – elolvasom a kommenteket, sztem igazam lesz 🙂

bio

 60. miamai — 2011-12-02 21:30 

Először is hálás köszönet az összefoglalásért!
Érdekes feltevések, de konteóilag nem üti meg tiboru és a kommentelők színvpnaéűt. Egyetértek Rogal Dornnal, sok információ, de rossz következtetések.
1. mily érdekes: az ’ellenség’ azok amerikai ügynökök – és még véletlenül sem a hazai fiúk
2. a fényképezőgépeket filmmel együtt találták meg, tehát, ha az volt a cél, hogy ne maradjon nyom, akkor azt bizony nem teljesítették. Ott a hegyen nem tudhatták, hogy melyik gépben milyen felvételek rejtőznek. Bár most így belegondolva, bárkik is voltak a támadók, a filmeket meg kellett semmisíteniük, így komoly kételyeim támadtak a publikált fotókkal kapcsolatban – mármint azokkal, amelyeket a túrázóknak tulajdonítanak…
3. Ami a ruhákat illeti: a korábbi információk alapján a kilencből mindössze ketten voltak hiányosan öltözve (Krivoniscsenko és Dorosenko, mindkettőjük holttestét a fa alatt találták). Ezzel szemben találtak különböző ruhadarabokat (Dubinyinán + a „tartalékba helyezettek). Cipő bizonyítottan 4 embernek nem volt a lábán (Krivo, Dorosenko, Djatlov és Dubinyina); kettőnek biztosan volt (Zinajda és Thibaux-Brignolle), háromról pedig nem tudjuk, hogy volt-e rajtuk cipő (Szlobogyin, Kolevatov és Zolotarjov). Tehát azt nyugodtan tekinthetjük „hegyi urban legendnek”, hogy mindannyian, vagy többségük hiányos öltözetben kényszerült volna elhagyni a sátrat.
Abban egyetérthetünk a murders_ru-val, hogy
1. a túrázók nem véletlenül mentek pont a Halat Szjal-ra
2. volt közöttük legalább egy, de inkább több beépített ember (ha több, akkor azok nem feltétlenül tudták a másikról, hogy az is az…).
3. mindannyian emberi támadás áldozatai lettek (magyarul: a támadók a „saját” embereiket is halálra adták)

Talán egyszer azt a bizonyos videofelvételt is végighallgatja egy oroszul értő olvtárs, és megtudhatjuk, mit is mond az egyetlen túlélő, Judin, bár nem sok tényleges információt várnék tőle. Inkább újabb fejtörést adhat, hogy mi az amit elhallgat, vagy miben hazudik, esetleg hogy a delirium kredencia miatt milyen mértékű az emlékezetkiesése…

 59. Rogal Dorn — 2011-12-02 13:20 

Jó, de azt tudnunk kellene, hogy mikor ettek, ahhoz, hogy abból a halál időpontjára lehessen következtetni. Azon a szélességi vonalon, ráadásul télen, elég hamar besötétedik, ráadásul völgyben voltak…Vagyis nem hiszem, hogy este 20h-kor sötétedett…erről is olvastam valami fejtegetést, hogy talán 14h körül álltak meg. Meg ami valóban gyanús, hogy bevetették még ráadásul a katonaságot is a keresésükre. Az oroszokra ez azért nem jellemző, lássuk be. :DDDD

 58. tekulió — 2011-12-02 12:19 

[Rogal Dorn](#11788308):
Haláluk előtt 6-8 órával ettek. Ezt talán el lehet fogadni.
Mondjuk reggel 7-kor reggeliztek. Akkor kb. 14 órakor nem lehet, mert a sátrat még fel sem állították.
Ebéd kb. 12 óra, – 19-kor már lehetne.
Vacsora kb. 17-18 órakor. De kérdés, mit? általában meleget szoktak. De felkanyarodtak a hegyre, ahol nem volt tűzifa, hogy csináltak meleg kaját? Persze ehettek abból a nagy darab sonka?-darabból, amit a sátorban megtaláltak később.
Tehát kb éjfél után lehet a legvalószínűbb.
Az éjjelre csak az utal, hogy bekapcsolt zseblámpa volt a lejtőn, a tűzrakás a fánál lehetne nappal is.
És nem tüzifáért mentek, mert 3 fejszéjük is volt, de azok a sátorban maradtak.
Van még a pereval1959 oldal is, nagyon sok témával, hozzászólással.
De ott el lehet veszni a részletekben, annyi info van. És nem áll össze egésszé. Google fordítóval olvasva még izgibb, mert nem mindig nyilvánvaló, hogy 1-1 mondat mi akar lenni.
De annyi biztos, hogy a helyi erők nagyon kutattak, nem biztos hogy be voltak avatva, és nagyon sok hozzánemértés, felületesség volt a keresés során.
Azért foglalkoztatja annyira az elménket, mert vannak benne soha ki nem derülő részletek, a kirakós játék darabjaiból sokat nem láthatunk.

 57. Rogal Dorn — 2011-12-02 10:08 

[tekulió](#11786935):

Szerintem ez a murders.ru oldal inkább vakvágányra vezeti a gondolkodást, sok információ van benne, de a következtetései szerintem rosszak.

Az alapkérdés még mindig az, hogy miért hagyták el a sátrat, és mikor, melyik napszakban.

A „Harkályok” rejtélye továbbra is foglalkoztathatja az elménket….:DDD

 56. tekulió — 2011-12-01 18:49 

Igen, vannak gyenge pontjai a murders.ru-nak, pl. az, hogy miért hagyták ott 6 ember fényképezőgépét is a filmekkel. És miért tűnt el valamelyikük(Kolevatov?) naplója – Judin szerint neki is volt. A többinek meghagyták, ezt meg ott a fagyos hidegben olvasgatták?
De még mindig ez a verzió az ami a legtöbb kérdésre olyan választ ad, ami elképzelhető. Tényleg hiányoznak az érvek a támadókról. És azt se válaszolja meg, miért feküdtek egyenes vonal mentén Kolmogorova, Gyatlov és Szlobogyin. hacsak nem azért, mert egymás nyomában mentek.

 55. Rogal Dorn — 2011-12-01 10:05 

Nekem ez a murders.ru történet nem jön be…Sokkal egyszerűbben meg lehetett volna oldani a mintaszerzést… Ebbe a megoldásba szinte bele van építve a sikertelenség.

 54. emgergo — 2011-11-30 18:00 

1. felvonás, 15.30 körül: Az amerikai ügynökök akcióba lendülnek. Rajtaütés fegyverekkel, valami magyarázatot adnak erre (rablásnak álcázhatják). Magyarázatot várnak a kérdéseikre, addig is, mindenkit kihajtanak a sátorból. A KGB-seknek nyilván leesik, hogy valami nem stimmel, de az még nem, hogy a másik csapat mindenkit meg akar gyilkolni. Emelt hangú vita a fegyveres (de jóval kisebb létszámú) amerikai csoport és az oroszok között. Valaki beszól – a murders.ru itt a pszichológia területére kirándul, ők a meglehetősen makacs, konfrontatív és merész Ljudmila Dubinyinára tippelnek -, ez erőszakos reakciót vált ki. Ütések, pofonok csattannak. Zolotarjev látja, hogy ennek nem lesz jó vége (ráadásul ő ügynökként azért hamarabb felismeri a helyzetet), és kihasználva a kavarodást, meglép, Thibeaux-Brignolle-val együtt. Mindketten viszonylag jól fel vannak öltözve, de se nagykabát, se kesztyű. A közelből figyelnek.

Az amerikaiak nem akarnak fegyvert használni, így bíznak abban, hogy nagykabát és kesztyű nélkül nem lesz jó estéjük Zolotarjovéknak. Folytatják a munkát: levetetik a cipőt és a meleg ruhák nagy részét a csoport többi tagjával, ha kell, fenyegetnek, ha kell, ütnek egy-egy figyelmeztetőt.

A csoport megfogyatkozott két embere meglépésével, és menne a harmadik is, a remek atléta (és nagy rizikókedvelő) Rusztem Szlobogyin. Amikor megpróbálják levetetni a cipőjét, lehajol, majd rajtpozícióból támad, felkapva egy hóra dobott kést (pl. Kolevatováét). Itt védekezni kell: az amerikaiak kíméletlenül ütnek, fejre, ez okozza a koponya betörését, a vérzéseket, a homloksérüléseket és orcasérüléseket. Szlobogyin KO, de még
él, majd magához is tér. A kezén látható horzsolások harcra utal(hat)nak. A vetkőztetés ezután megtörténik, a turistacsoport tagjai „mehetnek szabadon”, csoportban. Az amerikaiak megtették, amit akartak, a sátornál maradnak. Az oroszok lefelé távolodnak, a közelben maradt, figyelő Zolotarjov és Thibeaux-Brignolles csatlakozik. Rendes ruha kettejükön van csak, a többiek igen „lengén”, fegyverzetük minimális (két kis kés talán), kilátásaik nem fényesek. A dráma első része lezárult.

2. felvonás, 17.00: Lefelé Szlobogyin elkészül, a fejsérülések miatt összeesik, már haldoklik. Őt úgy találták meg, hogy alatta megolvadt „hóágy” volt, tehát a teste meleg volt, ergo nem hipotermia okozta a halált. Hanem a fejsérülés.

Nyolc ember maradt. Elérik a szibériai fenyőt. Tűzgyújtás. Djatlov kap plusz ruhát a tűz mellett maradó Dorosenkótól, aki pedig a jól felöltözött Thibeaux-Brignolle-tól kap egy rétegnyit. A ruhák „vándorlása” megkezdődik. Djatlovnak így sincs sapkája, és csak egy cipő van rajta. A többieken nincs cipő. Ágakat vágnak és a lábuk alá teszik őket, így legalább lentről nem fagynak át. A csapattagok közül a harci tapasztalatokkal rendelkező, évtizedes rutint birtokló Zolotarjov – aki rájött, hogy őket nem kirabolni, hanem meggyilkolni akarják hideggel – nem akar tűzgyűjtást, hiszen az odaviszi a másik csoportot. A többiek elhiszik, hogy rablás volt, és nem várnak üldözést. Mindenesetre a tüzet úgy rakják meg, hogy a fenyő törzse
takarjon, így a sátor felől nézőknek nem olyan könnyű észrevenni.

Djatlov vállalja a kockázatot, és elindul fölfelé, hátha tiszta a terep. Eltűnik a sötétbe. Zinajda Kolmogorova vele tart. A maradék hat emberből Dorosenko és Krivoniscsenko a tüzet táplálja, Zolotarjovék (ő a tűzgyújtást eleve ellenezte) pedig kicsit beljebb húzódnak, megfigyelőállásba. Nyomaikat eltüntetik. Mélyre nem mennek az erdőbe, tudják, hogy magas hóban esélyük sincs az ellenséges, hótalpas csoport ellen. Zolotarjov tudja, úgy még megmenekülhetnek, ha túlélik az éjszakát, majd eljutnak a hátrahagyott készleteikhez. Ott voltak sítalpak, azzal (és helyismeretükkel) pedig gyorsabbak lettek volna a hótalpon közlekedő üldözőknél. Esélyük azért van (ha nem is sok): Zolotarjov és Thibeaux-Brignolle viszonylag jól fel van öltözve, Dubinyina és Kolevatov nem annyira… 17.15 lehet az idő.

3. felvonás: a sátornál közben az amerikai ügynökök elkezdik a tereprendezést: azt a látszatot keltik, mintha a turisták alulöltözötten menekültek volna. A ledobatott ruhákat a sátorba hajítják. Átnézik a felszerelést, de ehhez jobban ki kellett feszíteni a sátrat. Ehhez kellett az egyik síbot, ami túl nagy volt – így levágták cirka egyméteresre. Egyik turista sem vágta volna el a saját botját késsel – nem volt náluk tartalék cucc!

A keresés lezajlik, viszonylag óvatosan. Elsősorban azt a fényképezőgépet keresik, amellyel a másik csoport fotózta őket (Zolotarjovét). Nem lelik (hiszen Zolotarjov meglépett, és nála van). Elhatározzák, hogy elkapják a csoportot, de felkészülnek arra, hogy annak tagjai megpróbálnak visszajutni a sátorhoz, hiszen a túléléshez kellenek a cuccaik. Egyikük bemegy a sátorba, lámpát tesz be és vágásokat ejt a sátoron. Figyelnek lefelé. Számítanak arra, hogy visszajön valaki.

Djatlov és Kolmogorova pont ezt kísérli meg, de nem jutnak messze: a visszakapaszkodás már sok(k). Kihűlés, halál. Szlobogyin is már halott egy ideje, hatan maradtak életben. Ketten a fenyőnél, négyen kissé arrébb.

4. felvonás: A gyilkosok leereszkednek, meglátva a tüzet. Vagy ekkor találják meg és gyorsan nézik át Djatlovék hulláját – a kutatáshoz megfordítják őket, ezért nem kihűlésre jellemző pozícióban vannak -, vagy később, visszafelé, még mindenképpen a hullamerevség beállta előtt. Krivoniscsenko és Dorosenko a fánál van, előbbi konkrétan a fenyőn, utóbbi alatta. Elkapják Dorosenkót és megpróbálják kiszedni belőle, merre vannak a többiek. Terepen nincs idő kínpadot ácsolni, gyors és brutális a módszer: ketten felügyelnek, a vallató Dorosenko mellkasára ül, és kérdezget, néha meg (szemgolyónyomással, ilyesmivel) buzdít is egy kicsit. Tiszta munkát akar. Dorosenko fájdalmai pokoliak lehetnek, ha még mást nem is csinálnak vele, egy legalább mázsás súly nehezedik a mellkasára. A szerencsétlen nem beszél, viszont 5-7 perc kérdezősködés után véres hab jön ki a szájából. A kínvallató feláll, megfordítja, próbálja valahogy életben tartani és lélegeztetni, de nem sikerül. Dorosenko halott.

Krivoniscsenko fönt van a fenyőn, és ezt minden bizonnyal végignézi – nem lehetett jó idegállapotban… Az amerikaiak nem törődnek vele. Erőszakkal leszedni nem akarják (egy fenyőn bármilyen tusakodás veszélyes, lőni meg nem fognak), majd leesik. Dorosenko küzd, kínlódik, de egyszer csak megadja magát a hidegnek és a merevségnek, leesik. Az ügynökök felfogják a testet (nem hiányzik nekik, hogy durva sérülései legyenek), az egyik rádob egy még izzó ágat (a tűz közben lassan kialszik) a lábára, hogy megbizonyosodjon a halálról – innen az égési sérülései Krivoniscsenkónak. Nincs életjel. Négy turista van már csak életben a kilencből.

Kb. 18 óra van. A tűz leég (minek táplálnák az üldözők?). Négyen rejtőznek, hárman vadásznak rájuk.

5. felvonás: Zolotarjevék még megvannak, és túl is akarnak élni. Az amerikai ügynökök elkezdik őket keresni, de elsőre nyomot vesztenek. A csoport gyorsan reagál, legalább ketten (Zolotarjov és Thibeaux-Brignolle, hiszen az ő ruházatuk majdnem teljes) visszamennek összeszedni a használható ruhákat Dorosenko és Krivoniscsenko hullájáról. Sikerrel járnak, a használhatatlan dolgokat (pl. az elszenesedett fél alsóruhát) eldobják, a két lábbeli nélküli megkapja a hasznosakat. A lábukra csavarják a plusz ruhát. Két halott társukat egymás mellé fektetik. A ruhákkal megpróbálják „kiegyensúlyozni” optimálisra a ruhatárat, hogy növeljék a túlélési esélyüket.

Újabb tanácskozás. Az már tiszta, hogy a másik csoport nem rabolni akart, mindenkit meg akarnak gyilkolni. Elképzelhető – papírpénz és ceruza van náluk -, hogy feljegyzést is készítenek. Kb. 18.30 van.
A négyes csoport párokra oszlik (kérdés, miért, de gondolhatták, hogy így jobbak az esélyeik). Dubinyina és Thibeaux-Brignolle az egyik párban, Zolotarjov és Kolevatov (a két KGB-s!) a másikban.

Dubinyináéknak balszerencséjük van. Másodszor is próbálják menteni a holttestekről, amit lehet, de a visszatérő ügynökökbe futnak. A „franciánál” van egy kis kés, de kicsavarják a karját, lefegyverzik. Térddel kap egyet, elveszti az eszméletét, tíz percen belül kihűl és meghal.

Dubinyina menekül. Hiába. A lánytól meg akarják tudni, merre ment a másik pár. Szemgolyónyomással kérdezősködés. Dubinyina sikít, könyörög, esetleg visszaharap, az egyik ügynöknek pedig elönti az agyát a vér – kivágja a lány nyelvét. Az áldozat már „használhatatlan”, Dubinyina mellkasát térddel
bezúzzák. A lány a bordatörések következtében perceken belül meghal.
Maradtak ketten. Vagy sikerült Kolevatovot és Zolotarjovot is elkapni, vagy Dubinyina fájdalomsikolyait hallva megadják magukat (mondjuk nekem az utóbbi valószínűtlen). Kolevatov kap egyet fegyvertussal a füle mögé, eszméletlenül a vízmosásba teszik. Kihűlés, halál.

Zolotarjov készített képeket a másik csoportról, ezért őt kikérdezik. A kínzás során mindkét szemének annyi. Ugyanúgy ölik meg, mint Dubinyinát, térddel zúzzák be a mellkast.

A takarítás: a Djatlov-csoport minden tagja halott, viszont túl sok nyom maradt. Az amerikai ügynökök takarításba kezdenek. Négy testet a vízmosásba rejtenek. Egy céljuk van: őket ne találja meg hamar a várható kutatócsoport. Időt akarnak nyerni. Amikor kész vannak, visszamennek a sátrukba. A hullákat már átkutatták, Zolotarjov fényképezőgépét (kérdés, volt-e benne film, vagy az orosz elrejtette valahova) elviszik. A saját nyomaikat is eltüntetik, ahogy tudják, távoznak. Az akció véget ért.

Mindenki számára kudarc: a KGB nem tudta megvalósítani a kontrollált
ruhaátadást és elveszített három embert, az amerikaiak nem jutottak hozzá a ruhákhoz, viszont hagytak maguk után kilenc hullát. A nyomeltüntetés azért jól sikerült (az orosz oldalon meg a KGB is ködösíthetett), hisz nyilvánosan fel sem merült a gyilkosság vádja.

Google fordító alapján ennyi a sztori 🙂

Rettentő arrogánsan védi néha az igazát az író, de azért vannak gyenge pontjai (fadarabok a láb alá?, hol a bizonyíték, hogy volt másik csoport?). Viszont tetszetős.

 53. emgergo — 2011-11-30 17:50 

Adott tehát egy tízes (Jugyin visszaindulásával kilences) csoport, három ügynökkel, akik „ártatlan” találkozóra mennek. Nincs náluk lőfegyver vagy rádió, ami gyanút kelthetne a társaság többi tagjában, vagy az őket átvizsgáló másik csoportban. Krivoniscsenko Szerovban kvázi beviteti magát a rendőrörsre egy kis magánszámmal, ahol belső vonalon jelent, és meg is kapja az átadandó szennyezett kabátot, melyet eltesz.

A találkozót az amerikaiakkal 1959. február elsejére tűzték ki a Holat-Szjahlon. A csoport viszont túl gyors volt, az ügynökök nem készülhettek fel: még nem volt Krivoniscsenkón az átadandó ruha, illetve Zolotarjovnak a hátizsákban rejtőzött az érzékenyebb filmmel ellátott fényképezőgépe.

Kolevatov megsérült (vagy sérülést színlelt?), a csoport, mely már elkezdte mászni a Holat-Szjahl emelkedőjét, kicsit visszament az erdő irányába.

Napló: „Lassan, de biztosan emelkedtünk. Megritkultak a nyírek, a fenyők, ez már a felső erdőhatár. Kopár minden. Éjszakai szállás kell. Délnek megyünk, aztán vissza kicsit a völgybe. Kimerülten sátrat verünk. Kevés a tüzelő. Tüzet gyújtunk, vacsora.”

Január 31. van, az amerikai csoport már a közelben, de a találkozó másnapra van kitűzve. Az amerikai ügynökök figyelik a környéket, nézik, nem állítottak-e nekik csapdát. Megvizsgálják a terepet, felfedezik a csoportot, mely elkezd mászni felfelé, de aztán kicsit visszamennek az erdő felé.

Gyanút fognak: furcsa a mozgás, nem elsején érkeznek, ráadásul tíz helyett kilenc ember van (Jugyin ugye hazament, erről ők nem tudnak). A gyanú ellenére nem lépnek le, figyelnek tovább.

Február 1., a találkozó kitűzött napja. Éjszaka -20 fok, alacsony páratartalom (56%), enyhe szél, minimális csapadék. Nappal meglepően jó idő. Egy másik turistacsoport naplója arról számol be, hogy délutánra -5 fölé ment az hőmérséklet, a hópelyhek pedig olvadtak a kabátokon. Igazán hideg ismét csak február 3-ra lett. Ha tényleg ilyen meleg volt (NINCS hóvihar), akkor a hó besüppedhetett, a nyomok jobban látszódhattak. Djatlovék nem hóviharba kerültek, hanem az időnkénti heves széllökések kavarták fel a havat, ez látszik a fotóikon. A növényzet nélküli, kopár hegyen ez elképzelhető.

Djatlovék megreggeliznek, de egy kicsit elszámolják a világos időszak hosszát, későn indulnak. Az idővel nem állnak jól, sietősen pakolnak, hogy még a sötétség beállta előtt haladhassanak. Az utolsó fotók egyikén egy meglehetősen hanyagul összehajtogatott sátor látható. Az idő nem romlik, de sietnek. A nap lassan lebukik, és nem állnak jól a haladással – ez nem jó hír a KGB-seknek, akiknek fotókat kellett volna készíteniük. A KGB-sek célja: jó fényviszonyok között jó képeket készíteni (turisták egymást fotózzák – nem gyanús) az amerikai ügynökökről, beszélgetésbe elegyedni (hangazonosítás), majd a barátságos találka után lelépni.

Eljön a sátorverés ideje. Djatlov fura – nem veszélyes, de kényelmetlen – helyen ver tábort. A kutatók is csodálkoztak ezen, mondván, Djatlov rutinos turistaként itt nem akarhatott éjszakázni. És valóban: még sötétedés előtt jön egy másik csoport (ezek az ellenséges ügynökök), beszélgetésbe elegyednek. Mindjárt itt a sötétség, nem érdemes továbbmenni, kevesebb mint 2 km haladást követően inkább felverik a sátrat. A beszélgetés során a KGB-sek és az amerikaiak is használják az egyeztetett jelszavakat, de a ruhacsere nem történik meg, Krivoniscsenko későbbi találkozót („meglátogatják őket”) akar az átadáshoz.

A beszélgetés során viszont történhetett valami, ami gyanút keltett az oroszokban. Rossz vagy „idegen” szóhasználat, nem értettek valami belső szovjet tréfát. A csoport egyik (ártatlan, nem KGB-s) tagja gyanút fog és kérdezősködik.

Valószínűleg a három KGB-s valamelyike is gyanút kelt az amerikaiak ügynökeiben. Ők egyébként is – szó szerint meg átvitt értelemben – kint dolgoznak a hidegben, nem csoda, hogy beüt náluk a paranoia… A Szovjetunió közepén vannak, ellenséges területen.

Mindenesetre a találkozó békésen lezajlik (esetleg Zolotarjov fotózni is tud), de a gyanú már fészkelődik. A Djatlov-csoport sátrat ver, a napi tervezett 3, 3.5 km-ből 2-t teljesítettek csak, pedig nem voltak rosszak a körülmények. Nem idegeskednek, idő még van a csúcsmászásra. A két csoport lepihen estére.

A legfeljebb három fős amerikai ügynökcsoport tanácsot tart. Most, hogy gyanút fogtak, megérzik, hogy a ruhaátadás valójában KGB-akció – ezúttal bejön a mondás: attól, hogy paranoid vagy, még nem biztos, hogy nem akarnak tényleg elkapni… A rögtönzött kupaktanács eredménye: lehet, hogy ügynökök, lehet, hogy nem, de a csapda esélye már indokolja a kíméletlen eljárást – meg kell ölni a Djatlov-csapat minden tagját, de úgy, hogy természetesnek tűnjön a haláluk.

Hogy miért így? Tűzharc, kézifegyver nem játszik – ha megtalálják a turistákat és egyértelmű, hogy meggyilkolták őket, a KGB rászáll az esetre, még akkor is, ha nincsenek emberei a Djatlov-csoportban. Kilenc embert megmérgezni nehéz: meg kell szervezni a beadást, el kell tüntetni a hullákat (vagy megfelelő baleset-látszatot kelteni), és nem biztos, hogy mindenkinek simán be tudják adni.

A megoldás: a hideg. Ha arra kényszerítik Djatlovékat, hogy minimális ruhában, felszerelés nélkül elhagyják a szálláshelyüket, azok hipotermia következtében meghalnak. Nincs erőszakos halálra utaló nyom. A hideggel gyilkoltak a gulágon, a náci koncentrációs táborokban, használták kínzókamrákban – a technika ismert volt, az amerikai ügynököket fel is készítették arra pl., hogy ha elkapják őket, hideggel is vallathatnak. Az ügynökök meg akarják „fagyasztani” Djatlovékat, úgy, hogy azok erre az utolsó pillanatban jöjjenek rá – sem erőszakot, sem kézitusát nem akarnak.

A terv: a) lefegyverezni a Djatlov-csapatot, b) megszabadítani őket a meleg védőöltözéktől, c) elkergetni őket a felszerelést és menedéket nyújtó sátortól, d) átkutatni a felszerelést, megsemmisíteni filmeket (ha voltak), e) tönkretenni a sátrat, hogy ha valaki túlél, ne tudja használni, f) meggyőződni arról, hogy mindenki meghal. Az akció gyenge pontja? Kilenc embert nehéz kontrollálni, ellenállás és szökés veszélye is van.

Djatlovék a sátorral szöszmötölnek még, van, ki már lefekvéshez készülődik nekivetkőzve. Zolotarjov és Thibault-Brignolle és esetleg még valaki kint van.

 52. emgergo — 2011-11-30 17:45 

A terv: a KGB tisztában volt vele, hogy az amerikaiakat nagyon érdekli a Cseljabinszk-40-ben történt nukleáris baleset. Hasonló eset után már az amerikaiak próbáltak szennyezett ruhadarabot szerezni (sikerrel), és miután a KGB kiszúrta, hogy van beépített emberük Cseljabinszk-40-ben is, lekapcsolta és megtervezte a saját akcióját. A cél: átadatni saját emberével a szennyezett ruhákat egy amerikai beszivárgó csoportnak, a csere során pedig azonosítani (fotózni) annak tagjait. Később figyelik az útját, illetve dezinformációs műveletet akartak végrehajtani (a forrást már megbízhatónak gondolják az amerikaiak).

Krivoniscsenko volt az átadó, hisz az üzemben dolgozott, Zolotarjov és Kolevatov beépített „őrző” volt – Zolotarjov aktív műveleti tiszt, Kolevatov meg már beszervezett, de még „tanuló” ügynök. Az átadás olyan helyen kellett történjen, ami mindentől messze van (az amerikaiaknak ez volt az érdekében, ha illegális beszivárgók), tökéletes volt az álca (Krivoniscsenko és Kolevatov megszállott és rutinos túrázó, Zolotarjov túravezető). A ruhaátadás is természetesnek tűnhet a terv szerint: a szintén turistacsoportként érkező amerikaiak egyik tagjának szüksége van plusz ruhára (megégett a tábortűzben? kiszakadt? megsérült? vizes lett?), és Krivoniscsenko odaadja az övét – ez a szennyezett -, hisz van tartalékja. A szennyezett kabát a találkozó napjáig rejtve van Krivoniscsenko hátizsákjában, esetleg egy titkos zsebben. Csak az átadás idejére kell, hogy rajta legyen.

 51. emgergo — 2011-11-30 17:20 

Óriási hála és köszönet így utólag is tiborunak, illetve a kommentözönt zúdító kolóniának. Három napig hajnali kettőig olvastam (mindenféle belinkelt cuccot és a Murders az esetnek szentelt teljes anyagát), most már mindentől fosok. :))) Parádés poszt.

Jól látom, hogy a teljes (elmebeteg módon részletes és hosszú) orosz Murders teóriát még nem foglalták össze? Jegyzeteltem közben, beteszem alkonteónak 🙂

murders,ru konteó röviden: Djatlovék soraiban három KGB-vel kapcsolatban álló személy is volt, akik – vélhetően későbbi dezinformációs játszma, illetve azonosítás céljából – át akartak adni a Cseljabinszk-40-ből származó, sugárszennyezett ruhadarabokat egy két vagy háromfős, repülőről ledobott (esetleg szovjet állampolgár és máshonnan odautazó), amerikaiakat szolgáló ügynökcsapatnak.

A találkozó békésre volt tervezve (az amerikaiak azt hitték, saját emberük adja át a cuccot; a szovjetek meg az „átállt” ember megbízhatóságát akarták bizonyítani a szándékos kiszivárogtatással), de mészárlás lett a vége. A fegyveres ellenséges csoport kinyírta a Djatlov-társaság összes tagját, úgy, hogy nem használt fegyvert. A KGB lenyelte a veszteséget és nem akarta reklámozni az ügyet.

 49. Rogal Dorn — 2011-11-28 13:55 

[miamai](#11774495):
valami pontosabb link nincs? :DDDD

 48. miamai — 2011-11-28 09:35 

@Salamancai űrhajós
Ki tudja, talán innen kiderülhet valami az ifjak előéletéről:
Az eredeti poszthoz tartozó 1193. kommentben zizzi említ egy videót (http://www_youtube_com/watch?v=5YGfX1QRgNY&feature=related), amelyben „cc. 7:25-tol a „mai” Jurij Judin beszel”
Ha valaki értené, hogy mit mond, ossza meg velünk is plíííííz! (amúgy elég leamortizálódott figura benyomását kelti.

 47. 179283 — 2011-11-27 22:44 

[Badra](#11769867): (:OFF: A regisztrációk elvileg működnek. Próbálj meg „Nem tudok belépni” e-mailt küldetni magadnak a belépési mezők alatt.)

:ON:
Pontosan ugyanez a problémám nekem is! (Mármint nem a belépés, hanem a „lyukacsos” előtörténet :D).
Olyan, mintha ez a 9-10 ember előtte nem is létezett volna. Egyik eddigi forrás sem említett semmi személyeset róluk. Olyan, mintha szegényeket pusztán azért teremtette volna egy író, hogy meghaljanak a történet végén (egyébként először, mivel én nem ismertem a sztorit, gyanakodtam is Tiborura, hogy bedob nekünk egy bizarr fiktív történetet, letesztelendő, mennyire vagyunk hiszékenyek. :DD Aztán, mikor rákerestem a neten, és láttam, mekkora irodalma van az esetnek, kicsit meglepődtem). Számtalan ilyen-olyan életrajzot, esetleírást, oknyomozó tanulmányt és egyéb történetmesélős vicket-vackot olvastam már el életemben, és alapvető motívum: keresd az okot a múltban! Hegyi túrákkal kapcsolatban visszautalva a gyermekkorukra, szívósságukkal kapcsolatban vissza lehetne tekinteni: ki hány évesen, hol és milyen körülmények között élte át a II. világháborút, Nyikolaj miért félig francia (vagy tán egészen az), és hogyan került a Szovjetunióba. A rendszerváltás után az is érdekes (és többé-kevésbé publikus) lehet, hogy kit mennyire szerveztek be a szervek, mennyire volt párthű, volt-e aktája, esetleg gyanús ügye vagy felmenői. Vagy, hogy az eset szempontjából sokkal relevánsabb momentumon mutassam meg, mennyire üvölt a múlt hiánya a történetben: a fiatalok szerelmi viszonyai hogyan alakultak, ki kivel mennyi ideig járt a kirándulás előtt, és volt-e ebből súrlódás vagy probléma.
Hogy erről _annak idején_ nem kérdezték ki a csoporttársakat? Nos, azok a régi egyetemi csoporttársak jó eséllyel még 1991-ben is éltek (55 év körüliek lehettek akkor), és a tragédia után biztos, hogy az összes elhunyt minden mozdulata és szava beleégett az agyukba. Úgy értem: annak az egyetemi csoporttársadnak talán még a keresztnevére sem emlékszel, akivel anno együtt jártatok könyvtárazni vagy bagózni a büfé mellé, arról viszont, aki tragikus körülmények között elhunyt, sokkal több és élesebb emléket őrzöl még akkor is, ha életében nem áltatok túl közel egymáshoz.
Ennek egyrészt pszichológiai okai vannak (fontossá válnak bizonyos emléknyomok egy negatív élmény hatására), másrészt nagyon egyszerű: egy ilyen eset után mindenki ezerszer elmeséli, hogy ő az elhunytat mikor látta utoljára sajtos szendvicset enni, vagy hogyan beszélgettek semmiségekről az egyetemi sportnapon.
És ehhez képest: sehol semmi. Eddig. De felkutatom az életrajzokat, az biztos! 😀

 46. Badra — 2011-11-26 10:37 

Nem tudok belépni.. A regisztrációkkal is történt valami??

A témához:
Engem igazából az zavar, hogy csomó könyvet írtak már erről az esetről, de egyiknél se találtam jellemzést. Ki mit csinált, hol tanult, mi volt a hobbija (Djatlovról tudjuk csak, hogy hegymászó volt, suliegyesület stb), hordott-e általában két karórát, bal vagy jobb kezes volt, hány fényképezőgépe volt otthon stb.. Minden onnan kezdődik, hogy „fogták magukat és elmentek a hegyekbe”… köszi…
Pedig a nyomozások is innen indultak az életben és a filmekben is.. Az is érdekes lenne, hogy ki dohányzott és mennyit, ki lehetett stresszes amiatt a fogadalom miatt, hogy nem gyújtanak rá?
Sehol nem láttam listát arról, ki mit vitt magával induláskor, és mit kaptak vissza a családtagok? Abból a 2 fényképezőből (Zolotarjev) és a két órából mindegyiket a család kapta meg?
Fontos kérdések, mégsem állított össze egyik tanulmány vagy könyvíró ilyen listát? Szakdolgozatot is innen kezded, nemhogy egy tanulmányt vagy egy tényfeltáró könyvet nem??

 45. Rogal Dorn — 2011-11-25 09:18 

[miamai](#11766732):

Természetesen a megnyitással akadnak gondok…

Ezt már végigböngésztem…

 44. miamai — 2011-11-25 07:00 

@miamai: no nézd csak, a beillesztett linket nem hozta be… Mi ez már megint????

murders_ru/Dyatloff_group_5.html

 43. miamai — 2011-11-24 20:41 

[Rogal Dorn](#11766201):
Értelmezni, vagy megnyitni? A borosüveget sem értelmezni szoktuk… bocsánat…

„(mindenütt az első négy alsó vonás helyett pont)”
No most, ha az alsó vonásokat ponttal helyettesítjük (három az első számoknál, a negyedik a „ru” előtt) akkor előjönnek a képek. A régebbi oldalon spamnek nézte a blogmotor (vagy mi a csoda), ha egy linket ” normálisan” írtunk be.

Amúgy ez az eredeti ötödik oldal oroszul, ezt gugliztam át angolra, hogy értsem is.

Amúgy teljesen egyetértek azzal, hogy vegyük fel a fonalat és oldjuk meg a rejtélyt, hátha akkor egy kicsit olcsóbban kapjuk majd a gázt…

 42. Eugenie Danglars — 2012-03-18 12:08 

@picitigris,

Jaj, nem is. Ez tök édi. 🙂

 41. picitigris — 2011-11-24 19:16 

[miamai](#11765965): Csodálatos gyűjtemény!
A plüss medve-kentaur láttán kivert a víz.
És akkor itt az újabb szörny: a medvenyúl.http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/57/Wombat_3.jpg

 40. Rogal Dorn — 2011-11-24 14:27 

„1540. miamai (Válasz erre)
2011. 11. 10. 0:46
Ha már a faanyagnál tartunk: a murders.ru 5. oldaláról:
(mindenütt az első négy alsó vonás helyett pont)
Itt egy kép a fenyő aljáról: 1_1_1_3/bmi/murders_ru/Daytloffz_group_18.jpg
nem igazán nagy mennyiségű tüzifa…

Ám egy kevéssel arrébb, komoly felhalmozás: kb. 3m2-en nyírfaágakból „padozat”, rajta olyan ruhadarabok, amik arra vártak, hogy a túlélők még magukra vehessék
1_1_1_1/bmi/murders_ru/Dyatloff_group_62.jpg
1_1_1_3/bmi/murders_ru/Dyatloff_group_64.jpg
Itt egy rajz a fenyő, a ‘padozat’, és a holttestek feltalálási helyének elhelyezkedése és távolsága van feltüntetve.
1_1_1_3/bmi/murders_ru/Dyatloff_group_50.jpg
A jelmagyarázat szerint 1. a fenyő, 2. a vízmosás szélén megtalált szétvágott ruhadarabok, 3. itt találták meg a holttesteket a vízmosásban, 4. itt a ‘padozat’, azaz az összegyűjtött faágak. A kék vonallal határolt területen még további faanyagok, további összegyűjtésre várva

Egyébként a holttesteket mintegy 4 m mélységben, míg a ‘padozatot’ kb. 2,5 m mélységben találták meg.

No most kérdés: mikor és kik gyűjtöttek annyi faanyagot a ‘padozathoz’? És mellette még ruhadarabokat is? És ha ezt meg tudták tenni, miért nem mentek inkább vissza a sátorhoz?”

Ezeket a linkeket, sehogy sem tudom értelmezni, a google sem…Tudom, hogy velünk van a baj…

 39. Rogal Dorn — 2011-11-24 14:18 

Szerintem, feküdjünk neki a rejtélynek újra! Sokkal többet tudunk azóta az esetről. Talán nálunk csak a szovjet gumitalpúak tudhatnak. Tiborutól kéne valami ösztönzés… :DDD Mondjuk, ha jól dolgozunk a Gyatlov 2.0-ban összegezhetné az új információkat és kioszthatna némi buksisimogatást, no nem a freeblognak, hanem nekünk… :DDD

 37. picitigris — 2011-11-23 21:02 

Még konteót nekünk, még, Tiboru kérlek!
És abban is legyen medveló!

 36. miamai — 2011-11-23 14:39 

[mekkfláj](#11764015): kész….!!!!!
Ha a fenti vallomás hosszabb lenne, akkor sem tudnám elolvasni, mert csurognak a könnyeim!!!

 35. mekkfláj — 2011-11-23 13:36 

Mióta megjelent a poszt, azóta dolgoztam minden erőmmel a probléma megoldásán. Gyakorlati ember lévén más oldalról közelítettem meg a dolgot és nem találgatni próbáltam.
Összedobtam a sufniban egy időgépet, hogy megnézhessem mi is történt ott valójában. A szerkezetről csak annyit árulnék el, hogy minden porcikája szigorúan titkos.
Najó, gömb alakú, lassan, hangtalanul repül és narancssárga fényt bocsát ki magából.(kéket akartam, de a narancssárga led olcsóbb volt az alibabán)
Naszóval elutaztam a kérdéses helyre/időpontba személyesen megfigyelni mi történt.
Sajnos a nagy kapkodásban elkövettem néhány apró hibát: nem vittem magammal mobiltelefont, mert akkoriban ott még nem volt gsm ugyebár, höhö. Nade így fényképezni sem tudtam!:(
Az érkezésem időpontjánál fontos volt a pontosság, a legpontosabb atomórákkal szinkronizáltam az időgépet, csakhogy a szovjet elftársaknál akkoriban dezinformáció végett más időpontot mutattak az órák, ezért Novoszivibivirszki idő szerint időzítettem az érkezést (tudom hogy az nem arrafelé van, de tetszik a neve), nos ez nem jött be.
Túl hamar érkeztem, és ezért többen is láthatták a cirkáló módban lebegő járművemet, a hegy fölött körözve.
Várakozás közben lemerült a (szintén kínai) elemlámpám, ezért kidobtam a francba, emiatt alig találtam meg a sátrakat, de szerencsére az egyik sátorból átmentek a lakói a másikba egy kis mulatozásra, eközben láttam meg a kiszűrődő fényt.
Rögtön odanavigáltam, és hangtalanul lebegtem, várva hogy mi történik.
Bent a Happybirthday2u című orosz népdalt énekelgették harsányan, szegények nem tudhatták mi vár rájuk, mert az ottani aczélelvtárs miatt nem olvashatták a konteóblogot.
// Igazán nem akartam kitolni az itteni törzskommentelőkkel, de indulás előtt rámtört a jótétlelkem, és elhatároztam hogy viszek egy modern harci eszközt és megmentem őket (nameg be voltam tojva, mer mivan ha jön a medveló!) Sokat töprengtem hogy milyen fegyvert vigyek magammal, és a legpusztítóbb földönkívüli eszközt választottam: egy eredeti mahaszhologramos zámbójimmykazettát! //
Nemis vártam tovább, bevetettem a fegyvert, elriasztandó az esetleges gru-s manysi medveló marslakókat, ám ami történt azt nem láthattam előre. Vagyis de.
Amint felcsendült a tudatmódosító csodafegyver sírontúli hangja, a sztálinorgona vidám melódiáihoz szokott fiatalok a sátrat kihasítva egyszál pendelyben szaladtak a szerjózsa minden irányába.
Látván hibámat, azonnal megnyomtam a stop gombot a magnón!
Na ekkor jött a megvadult medveló.
Az egyik illető még halálraijedve is előrelátóbb volt mint én, magával vitte a fényképezőgépét, és koponyatörése előtt elkattintotta utolsó fotóját. Ami azért lett ilyen barnás árnyalatú mert az időgép erőtere narancssárgán világította be a környéket.
Ekkor lett tele az én gatyám is, úgyhogy hazajöttem, szétvertem az időgépet és leittam magam, ahogy szoktam.

 34. 179420 — 2011-11-23 08:43 

[Salamancai űrhajós](#11760365): aztakurva. És az csak az egyik cégük. Alapítottak idén vagy 4-et, összesen lehet, hogy megvan az 60-80 milliárd alaptőke… o.O

 33. 185293 — 2011-11-22 15:12 

Szép családfát lehet találni, szerte mindenfelé, de tevékenységet egyet sem. Én is érzem a szagot… Csak közelebb nem jutottam. Bár egy 2009-es alapítású energia- és kvótakereskedő céget igen.

 32. 179283 — 2011-11-21 21:32 

[Mutabor](#11760005): Na igen, ez az egyik legnyugtalanítóbb kérdés. De szerintem a legbizarrabb az, hogy a nyomok vizsgálata alapján nem is biztos, hogy menekültek. LOGIKUS lenne, hogy hanyatt-homlok rohanjanak le a hegyről, de a nyomok alapján azt mondták a helyszínt vizsgálók, hogy inkább sétáltak. Sötétben, mínusz 20-ban, félpucéran, miután úgy megrémültek valamitől, hogy felvágták a sátrat. Sehogy sem jön össze…

OFF
Érdekes hírt hozott le ma az Index: http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/11/17/egy_teljesen_ismeretlen_uj_magyar_gigaceg/
Beindult rögtön az agyam. 40M HUF nem pici pénz, főleg a válság legalján… már megint konteószagot érzek. :DDD

 31. Mutabor — 2011-11-21 18:48 

Szerintem a kulcskérdés,hogy miért a fenyőfáig menekültek.Üldöző élőlényeknek tetszés szerinti hatóköre van.Sem ufók,sem fegyveresek,sem állatok akciórádiusza nem 900 méterre van kalibrálva.Akkor mi marad?

 30. Eugenie Danglars — 2012-03-18 12:05 

@budaid,

Ez egy jó felvetés. És kellőképpen kegyetlen ahhoz, hogy az 50-60-as évek SZU-jában megtörténjék…

 29. budaid — 2011-11-21 08:07 

Mi van akkor, ha a tüzet azért gyújtották „valakik”, hogy a fára menekülteket kifüstöljék? Sikerült is, amikor leestek akkor keletkeztek a belső sérülések.

 28. miamai — 2011-11-20 10:21 

[tekulió](#11755645): „Kicsit leült a kommentelés a freeblog balféksége miatt”
Hát igen, kiestünk a lendületből, pedig még annyi nyitott kérdés van. Még egy ok lehet: talán néhányan megijedtek, hogy tényleg ŐK, a medvebőrbe bújt ufonauták, KGB fedőnév alatt ellenőrzik, hogy egyesek (többesek) 2011-ben mi mindenre jönnek rá egy 1959 óta elmaszatloni kívánt üggyel kapcsolatban. Ki tudja, talán máig kiható események mozgatták az akkori cselekményeket?!?!?!
Ceterum censeo: miért van az, hogy éppen a Djatlov story nincs meg a gugli-kesben?

 27. tekulió — 2011-11-19 19:14 

Kicsit leült a kommentelés a freeblog balféksége miatt. Pedig olyan jókat írtatok. Meg a belinkelt oldalak is jók, én is végigböngésztem őket a Google fordítóval. Az félelmetes volt, hogy (ha jól emlékszem Jurij Judintól volt az info) az aktát már feb. 6.-án megnyitották. Mikozben feb. 14.-ig nem is keresték őket.
Vagyis feb. 2. és feb 5. között már lehetett valami helyszínelés, esetleg a testek átrendezése.
Nektek nem furcsa a 2 faalatti holttest testtartása? Egymás mellett fekszenek hanyatt, karjuk a fejük mellett kinyújtva. Így nem fagyhattak meg, akkor nem így feküdnének.
Róluk vagy legalábbis Krivonisenkóról lettek levágva ruhadarabok, ami utána Dubinyina lábán volt. Ahogy fázva, kétségbeesetten nyiszálják a használható ruhát, utána még szépen hanyatt is fektették? Ez is nagyon furcsa. Inkább úgy néz ki a 2 test, mint akiket odadobtak mint a zsákokat

 26. miamai — 2011-11-19 18:06 

[tekulió](#11755435): Jó kérdés!!!!

 25. tekulió — 2011-11-19 17:58 

Ki lehet az az Alekszej Koskin? (akinek a képeit látjuk a fotki.yandeks.ru oldalon) Olvasott már valaki erről valamit?
Mind a 6 tekercs filmet feltette, és egyéb dokumentumokat. Honnan szerezhette?

 24. vdp — 2011-11-18 23:10 

Naira,senki, semmilyen szakember nem tudta megmondani, hogy mi történt velük és mi okozta a sérüléseiket..a sátor bizonyítottan belülről volt felvágva , illetve egyáltalán nem biztos, hogy álmukban törtek rájuk.

 23. 179420 — 2011-11-18 08:59 

[Salamancai űrhajós](#11750304): na ezzel most felkeltetted az érdeklődésemet. 🙂 Bár én a Madeleine McCann-esetet is nagyon szeretem, több filmet is hajlandó voltam megnézni róla, aminek a nyelvét nem is értem. :DD

 22. picitigris — 2011-11-17 21:49 

@Agathon: Medvetámadások valóban történnek a világban és néha (elég ritkán) halálos kimenetelüek. De mivel a medve nem tekinti tápláléknak az embert, ezek 99%-ban akkor következnek be, ha a az állat veszélyben érzi a bocsait, vagy ha előzőleg megsebesítették. Még ha kóborolt is volna arrafelé egy téli álmatlanságban szenvedő maci, bocsok akkor sem lettek volna, még messze a párzási időszak. Djatlovéknak meg nem volt olyan fegyverük, amivel komoly sebet ejthettek volna egy medvén.
Medveló kép: Jó pár éve a Van Gogh kiállításon láttam egy pont ilyen színvilágú, kontrasztú képet. Az nem medvelovat ábrázolt, hanem egy őszi gyümölcsöskertet, de olyan kifejező erővel áradt belőle az elmúlás, a végelenség érzetének földöntúli keveréke, hogy percekig néztem megkövülten, alig tudtak elvonszolni előle. Oda írták a kép alá, hogy milyen technikával készült, sajnos elfelejtettem, mintha valami szépia-tollrajz lett volna.
Ha fényképezőgépet nyomnak egy ovodás kezébe, automatikusan a kép közepére komponálja a témát, vagy az aranymetszésbe. Itt az egytlen információ a kép bal felső sarkában van. Középen cak a nay semmi, faágak, illetve mi az a félkör alakú objektum a kép felső szélén? Egy fákról csüngő valami nem lehet, az ágak kitakarják, tehát mögöttük van.A Hold lenne? Vagy a Nap ködös, párás időben? Akkor a fotót alacsony perspektívából kellett készíteni, a medveló is mintha a fotós fölé magasodna. Engem az egész egy poplemez hátsó borítójára emlékeztet, ahol a grafikus helyet hagyott a kép közepén a dalok címének. Szerintem valami tréfás kedvű, művészi képességel megáldott fickó hoaxáról van szó.

 21. 191891 — 2011-11-17 10:48 

 20. kibeallo — 2011-11-16 15:42 

[Ermioni](#11750036): itt az oldalon felül nyomj rá, és azonnal odakapcsol. Akkor is tudod olvasni, ha nem vagy regisztrálva vagy bejelentkezve. Erre csak akkor van szükség, ha írni akarsz.

 19. 179283 — 2011-11-16 15:35 

[Naira](#11750201): Hát, én azt javaslom, hogy akkor olvasd el a fennmaradó 1000 kommentet is. 🙂 Én is a fegyverkísérlettől indultam, majd több heti agyalás, eszmecsere, keresgélés és cirillbetű-bogarászás után eljutottam oda, hogy minden forgatókönyvet egymás után kizártam. 😀
Pillanatnyilag gőzöm sincs arról, hogy mi a fene történhetett, valahogy egyik megoldás sem fedi le az esetet.

[tiboru](#11744424): Bocs az offért, de a Lindbergh-bébi elrablásáról nem tervezel egyszer egy posztot? Még csak most kezdtem el utánaolvasni az ügynek, de elég érdekesnek tűnik. Konteószag leni körül. :DD
Itt egy rövid áttekintés:
http://hirek.oldal.info/h%C3%ADr/_/2010/02/24/3370454/A%20Lindbergh-b%C3%A9bi%20elrabl%C3%A1sa%20az%20els%20glob%C3%A1lis%20celebh%C3%ADr/y2010/m02/d24

 18. 191891 — 2011-11-16 14:32 

Sziasztok!

Kb a 600. kommentnél tartok, de szerintem – bár közhely – a legegyszerűbb megoldás az igazi. A szavazás opciói közül, számomra a fegyverkísérlet vagy inkább katonai kísérlet tűnik reálisnak. Tegyük fel, hogy az elkövetők olyan katonák, akik megőrültek. Mivel nem látok logikát az elkövetési folyamatban, ésszerűtlen lehetett az elkövető. Íme az én teóriám: a hegymászó csoport tagjai aludtak, amikor rájuk támadtak a háború után pszichésen széthullott vagy kísérleti alanyként ott lévő katonák. Abban az időben, a SZU-ban a legtöbb katonai létesítményt a hegyekre telepítették. Az egyetemisták, mivel eltértek az útvonaltól, közelebb kerültek az egyik ilyen létesítményhez. Miközben aludtak, az elkövetők kivágták a sátor oldalát (ugyanis nincs egyértelmű bizonyíték hogy belülről lett kivágva), megölték akiket tudtak (lásd koponyaalapi törés), akiknek sikerült elmenekülni, azokkal később végeztek. Az egyetemistákra álmukban rontottak rá, ezért volt hiányos az öltözékük, védekezni nem nagyon tudtak, próbáltak elfutni, de nem jutottak messzire. A holttesteket elhurcolták, némelyiket bedobták a vízfolyásba, némelyiket a sátor körül hagyták, az egyiknek kivágták a nyelvét. Az incidens kiderült, a kormánynak érdekében állt a titkosítás. Abban az időben az eset még kapóra is jött, így még nagyobb területet tudtak lezárni a létesítmény biztonsága illetve a kísérletek zavartalansága miatt.
De lehetett előre megfontolt emberölés is, kérdés, hogy kinek állt érdekében megölni őket. Valószínűleg kormányérdek lehetett. Nem olvastam végig az összes kommentet, lehet ezt már előttem mások is említették,s jobban ki is fejtették, bocsánat ha ismételek.
Marcoromano 603. hsz-a mekkora, az unokatesós sztori. 😀

OFF: Gratulálok Tiboru! Nagyon tetszik a blog! Egyébként én Szatmárnémetiben születtem, apukám Temesvárra járt egyetemre 🙂

 17. Ermioni — 2011-11-16 12:55 

OFF
Ne haragudjatok az offért de én olyan benga vagyok már hetek óta keresem ezt a blogot a facebookon(pofakönyvön)a twitteren de nem találom..Segítsen valaki hogy milyen néven vannak fent ezen a két helyen? (tiboru? konteo freeblog?xxxx?)
Köszönöm szépen: Ermioni

 16. 179420 — 2011-11-16 12:12 

[tiboru](#11744424): sose hallottam még ilyenről, de miért ne? Ennél kisebb gazságok is léteznek e huncut világban. 😀

Lehet, hogy a zengő cédrus kezdett el hangot/fényt/energit kibocsátani, és attól ijedtek meg? (már csak az a kérdés, miért csinálna ilyet egy cédrus…)

 15. Z1 — 2011-11-14 22:07 

Nem ismerem az akkori viszonyokat, de nem lehet, hogy mégis az olaj miatt történt? A manysik elrettentenek a szent helyeik miatt – de nem rabolhatnak ki, mint ahogy írta is valaki. Ez magyarázná a megmaradt dolgokat is -, vagy csak orosz ürügy, hogy a későbbi kutatók megfelelő számú katonai védelemmel érkezhessenek? Lehet, hogy nem is a csoport volt a célpont, csak éppen „ők voltak kéznél”. Egyáltalán az oroszoknak kellett volna komolyabb ürügy a manysik esetleges elzavarására?

Utóirat: A linket most hirtelen nem találom, de a belinkelt robot kutya csak egy pár évvel ezelőtti PhotoShop-betyárkodás, semmi több.
A hangelnyomós cuccnak meg valami hatvanas évekbeli magyar film az alapja, link ehhez sincs, urbanlegendsen nézelődjetek a kommenteknél 🙁

 14. papmarcsi — 2011-11-14 21:12 

lehet tudni pontosan hány komment volt mert itt 1543 van

 13. kaminer — 2011-11-14 09:05 

[Agathon](#11589144): a medve azért sem logikus, mert nem szokott predátor módjára vadászni az emberekre, inkább, ha szembe kerül vele vmi, vagy valaki, felpofozza (esetleg a fejénél fogva ráncigálja). másrészt a vízmosásnál lehetséges, hogy sorba állított három embert és sorjában adott nekik egy-egy taslit, vagy miután kinyírta őket, egymás mellé fektette őket egy gyászszertartás keretében?
sajnos nem ilyen egyszerű a képlet, valami csúnya köpet van a levesben…

 12. 178996 — 2011-11-14 08:09 

Tamás a Facebookra kommentelte a következőket, mert ide nem tudott belépni (egy kicsit megszerkesztettem a hozzászólást, de az érdemi mondanivaló változatlan):

Helló!

Érdekes a cikk, nem olvastam mind az 1600 kommentet, talan csak tízet. Egy dolog nagyon felkeltette a figyelmem: az előttem lévő kommentelő említ egy cédrust. Nos, egyes szibériai hagyományok/legendák szerint vannak cédrusfak, amik 550 évenkent energiát bocsátanak ki. „Zengő cédrusnak” is hívhatjuk őket; különös hangjuk van és enyhe fényt bocsátanak ki.

Ezeket a fákat a hozzá nem értők nem tördelhetik, nem vághatják ki, mert azonnal meghalnak – így a hagyomány. Ha olyan hozzáértő vágja ki, aki ismeri az energetikai (satöbbi) dolgokat, akkor gyógyhatású cuccok készíthetők belőle. Akik például rendszeresen hagyományos, hidegen sajtolt cédrusolajat isznak, azok egeszségesebbek, de ugyanez érvényes azokra is, akik cédrusmagokat esznek.

Pár híres ember (kiemelkedő sportolók, Raszputyin, stb.) rendszeresen fogyasztották a hidegen sajtolt cédrusolajat és a magokat, amelynek az ára az arannyéval vetekszik.

Ez egy nagyon érdekes téma szerintem, csak a kapzsiság jegyében nehogy levadásszák az összes céedrust a hozzá nem értők.

Ez is egy konteóverzió lehet, mit szóltok hozzá? Hallott valaki ezekről a csodacédrusokról?
kernek egy konteot a hidegen sajtolt cedrus olajrol,zengo cedrusrol.
akik rendszeresen cedrus olajat isznak azok egeszsegesebbek(hagyoma

 11. okl.balnatenyeszto — 2011-11-14 03:23 

De egy egész csomó komment hiányzik a végéről, nem? Az senkinek nincs meg sehol?:( És legalább a jó memóriájúak fel tudnák idézni, hogy milyen új ötletek, felfedezések voltak benne?
Köszi

 10. Ursa Minor — 2011-11-12 18:46 

[Agathon](#11589144): Leginkább azért, mert a medve ilyenkor nyugalmi állapotban van valami odúban vagy barlangban. Ha fel is ébredne, nem cammogna el messzire a fészkétől, pláne nem hóviharban (nem lenne rá ereje).
Továbbá: ŐK valószínűleg hamarabb elkergették volna a tányértalpút, mert csak bezavart volna.

 9. 178996 — 2011-11-12 16:04 

[LeonCL](#11589258):

Hát letöltöttem az archivált blogot, de azért remélem, hogy a belátható jövőben nem leszek kénytelen fel is használni a biztonsági mentést…

Ami a kérdésed illeti, per pillanat nem szeretnék ilyen letölthető lehetőséget bevezeteni; egyrészt fogalmam sincs hogyan csináljam :-), másrészt meg az ilyen megoldás pont a dolog blogjellegét csorbítaná.

 8. LeonCL — 2011-11-12 13:38 

Tiboru: gondolom ezután az összeomlás után lesz otthon biztonsági mentésed az oldalról… Nem lehetne a jelenlegi állapotot feltenni valahova letölthető formában (persze a kommentekkel együtt)?

 7. Agathon — 2011-11-12 13:17 

„1483. nevergone (Válasz erre)
2011. 11. 06. 0:16
Nekem a manysi vadász elmélettel gondom van.
Egyrészt az, hogy Gyatlovot úgy találták meg, hogy a kése a zsebében volt. Sőt, többeknél is volt kés. Ha a veszélyt vadászok vagy medve okozza, akkor biztos, hogy ösztönösen előveszem a késem és nem fűzfaágat szorongatok. Sőt, szerintem a legtöbb ember ilyen helyzetben elővesz bármilyen eszközt, ami akár minimális mértékben is növeli a túlélési esélyeket.

A másik pedig, hogy a kilenc áldozat közül csak egynél találtak olyan nyomokat, ami alapján felmerül, hogy közelharcban küzdött az áldozatával. Nem gondolom azt, hogy vadászok vagy fegyencek esetén olyan nagy lett volna az erőkülönbség, hogy a több nyolcból egy se tudjon pár ütést vagy rúgást bevinni, esetleg erőből karmolni – ami vért és szőrt hagy a körmök alatt.

Egyre inkább az a gyanúm, hogy a tragédiát olyan valami okozta, aminél még csapatmunkában sem merült fel reálisan a közelharc vagy a győzelem esélye.”

Medve tette!

Közel 1500 komment és az eredeti poszt elolvasása után az a véleményem, hogy az események láncolatát elindító esemény egy váratlan medvetámadás volt.

Szerintetek milyen érvek szólnak a medvetámadás ellen?

 6. 178996 — 2011-11-12 10:08 

[tiboru](#11588492):

Helyesbítek: a belinkelt és archivált poszt végére nem lehet kommentelni (bár első blikkre úgy tűnik), csak ide, de nem legyünk telhetetlenek 🙂

 5. 178996 — 2011-11-12 10:05 

[q.p.](#11588382):

Ápdétoltam; a link mögött már az illusztrált (és tárolt) verzió látszik és ha minden igaz, oda is lehet kommentelni!

Köszönet Biziclop bajtársnak!

 4. q.p. — 2011-11-12 09:28 

Nálam az RSS-ben illusztráiókkal együtt van meg még.

 3. Agathon — 2011-11-12 08:41 

Ide nyugodtan kommentelhetünk – amíg a Dolog hírét nem veszi… Akkor lészen sírás és fogaknak csikorgatása.

Én szóltam!

 2. miamai — 2011-11-12 08:11 

Itt is JUHÉÉÉÉÉ!!
Külön lapon megnyitva a megmentett poszt, ide pedig lehet folytatni a kommentelést…
Hiába, ez a technika!!!!

 1. proba jenő — 2011-11-12 08:04 

csak próbálkozom

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Ars poetica

Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!

  • Legutolsó hozzászólások

    Tartalom

    CímDátum
    Vitaposzt: háború Ukrajnában2022-02-27
    Vendégposzt: Tanja Gräff ügye2022-02-02
    Felejtős a Facebook, itt az új csoportunk!2021-02-27
    Rendőri brutalitás elleni megmozdulások2020-06-18
    Koronavírus megbeszélőposzt2020-03-17
    Vendégposzt: az NSU-komplexum, avagy a dönergyilkosság-rejtély2019-07-28
    Vitaposzt: választás-konteók2018-04-11
    Vendégposzt – A kassai bombázás2017-06-26
    Michael Jackson-konteók2017-05-20
    Szolgálati közlemény: Aranykönyv-szavazás, döntő!!!2017-05-11
    Kínos Clinton-konteók (részletek)2017-03-31
    Lindbergh-konteók2017-02-26
    Toxoplazmózis-konteók2017-01-25
    Vendégposzt – Horthy István halála2017-01-06
    A BCCI-sztori2016-11-04
    Villámkonteó: a 200 ezer SIM-kártya esete2016-10-07
    Villámkonteó: robbantás a Nagykörúton!2016-09-25
    Wałęsa-konteók2016-08-21
    Posztajánló: Porton Down2016-08-15
    Reagan és a gellert kapott golyó2016-06-17
    Eyjafjallajökull-konteó2016-05-17
    Kommentposzt: Kiss László2016-04-08
    Lionel Crabb rejtélyes esete2016-03-21
    Hindenburg-konteók2016-02-26
    Bruce Lee halála2016-02-14
    Opus Dei2016-01-23
    Alapítvány-konteók2015-12-19
    Megjelent az e-Konteó2!2015-12-06
    Furcsa történetek 2.02015-11-29
    Shakespeare-konteók2015-11-12
    Frigyláda-konteók2015-10-22
    Per „Dead” Ohlin halála – 18+!!!2015-09-10
    Gary Webb, a CIA és a crack-konteó2015-08-23
    Menekült-konteók2015-07-14
    Ajánló – sorozatok és filmek2015-07-07
    Miss Liberty-konteók2015-06-22
    Na-seby (Villámkonteó)2015-04-14
    Glenn Miller eltűnése2015-04-08
    Kommentposzt: Germanwings-konteók2015-03-30
    Furcsa történetek 1.02015-03-23
    Bob Marley halála2015-03-14
    New Coke – konteók2015-03-02
    Sid Hurwich időgépe2015-02-22
    Alan Turing2015-02-10
    Kommentposzt: rejtélyes betörések2015-01-31
    Halál Chappaquiddickben2015-01-26
    Kommentposzt: Charlie Hebdo2015-01-08
    A Dreyfus-Zola konteók2015-01-05
    Megjelent az e-Konteó1!2014-12-05
    Konteókönyv-felmérés2014-12-01
    Vendégposzt: az ufó-emberrablások2014-11-28
    John Titor története2014-11-19
    Ajánló – A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története2014-10-29
    Fort Knox2014-10-23
    Estonia-konteók2014-09-29
    Rudolf Hess története2014-09-22
    Kurt Cobain halála2014-09-09
    Eilean Mór rejtélye2014-08-18
    Balla Irma halála (részletek)2014-07-27
    Gyíkember-konteók2014-06-12
    A Kovács Béla – ügy2014-05-23
    Kitalált középkor (rövidposzt)2014-05-12
    Georgia Guidestones2014-05-03
    Elisa Lam halála2014-04-15
    Kommentposzt: Welsz Tamás halála2014-03-20
    Kommentposzt: az MH370-es járat2014-03-15
    Magic Johnson – konteó2014-03-12
    Challenger-konteók2014-02-13
    Ophélie Bretnacher halála2014-01-20
    Cicada 33012014-01-06
    Cajamarquillai üregek2013-11-27
    A körmendi gyerekgyilkosság (részletek)2013-11-21
    Vendégposzt: A Nagy Könnyűzenei Sátánista Konteó2013-11-14
    Google-konteók2013-11-03
    A Konteókönyv rendelhető!2013-10-23
    Katrina-konteók2013-10-11
    A denveri repülőtér2013-09-27
    Haszbara-konteók2013-08-25
    Génmódosítás-konteók2013-07-08
    Oopart, avagy tárgyak rosszkor, rossz helyen?2013-06-14
    Konteónak indult…2013-06-09
    Az X bolygó2013-04-27
    Ókori dodekaéderek (rövidposzt)2013-04-03
    Náci repülő csészealjak2013-03-22
    D. B. Cooper története2013-02-19
    Egy pápa lemondása2013-02-11
    A Sunstein-Vermeule – algoritmus2013-01-23
    Eltűntek2013-01-18
    Könyvajánló – Szoftverfrissítés 1.02012-12-13
    Anjikuni-rejtély2012-12-11
    Szent Malakiás próféciái2012-12-03
    Jövőbelátás-konteók2012-11-21
    Chomsky-tízparancsolat2012-11-06
    Mátrix-konteók2012-10-28
    Elbert János halála2012-10-19
    Bohemian Grove2012-09-26
    Robert Maxwell élete és halála2012-08-28
    A Zelnik-ügy – reloaded!2012-08-05
    Kazbegi dinók (rövidposzt)2012-07-20
    A Zsanett-ügy (18+)2012-07-10
    Alternatív Bermuda-háromszögek2012-07-06
    Olof Palme halála2012-05-16
    A torontói jegyzőkönyvek2012-04-21
    Phobosz-összeesküvés (rövidposzt)2012-03-22
    Jörg Haider halála2012-03-14
    Az eltűnt zászlóalj2012-03-09
    A Mary Celeste – rejtély2012-03-01
    Szcientológia-konteók2012-02-07
    Mikrohullám-konteó (rövidposzt)2011-11-12
    Népszámlálás-konteók2011-11-12
    EU-konspiráció2011-11-12
    A Djatlov-incidens2011-11-12
    Fluorid-összeesküvés2011-08-19
    Breivik-merénylet2011-07-25
    A Mikroelektronikai Vállalat – konteó2011-05-26
    Patton tábornok halála2011-05-12
    Skull & Bones2011-04-19
    Réztekercs-konspiráció2011-04-12
    AIDS-konspiráció2011-04-11
    Ajánló – kódfejtők előnyben!2011-04-09
    Moszkva és a csecsenek2011-04-08
    Gandzsa-összeesküvés2011-04-07
    A KAL-007-es járat lelövése2011-04-06
    Globális felmelegedés2011-04-05
    A móri nyolcas gyilkosság2011-04-04
    Kilenc/tizenegy2011-03-30
    A közösségi oldalak – összeesküvés2011-03-29
    Kelly doktor halála2011-03-28
    Roberto Calvi, Isten bankára2011-03-25
    Az arab világ forradalmai2011-03-23
    Martin Luther King halála2011-03-22
    Hajsza az örökmozgó és egy másféle energia után2011-03-21
    Castro és a CIA (átirányítás)2011-03-18
    A USS Liberty megtámadása2011-03-17
    Jézus-összeesküvés2011-03-16
    Ajánló – linkek2011-03-15
    HAARP-összeesküvés2011-03-14
    Chico halála2011-03-11
    JFK – 2.02011-03-10
    JFK – 1.02011-03-10
    Nőellenes világösszeesküvés2011-03-08
    Atomkonspiráció (átirányítás)2011-03-07
    Hasfelmetsző Jack – dosszié2011-03-07
    Gagarin-konteók2011-03-04
    Cigánygyilkosságok2011-03-04
    Robert F. Kennedy meggyilkolása2011-03-03
    Vérvád-konspiráció2011-03-03
    A Council on Foreign Relations2011-03-02
    A szmolenszki katasztrófa2011-03-02
    Atlantisz-konteók2011-03-01
    Nagy német adókonteó2011-02-28
    Illuminátusok2011-02-28
    Ajánló – filmek2011-02-26
    Az Elvis-legenda2011-02-25
    Tunguzka-rejtély2011-02-24
    Nikola Tesla 2.02011-02-23
    Nikola Tesla 1.02011-02-23
    Robbanás Port Chicagóban2011-02-22
    A Fenyő-gyilkosság2011-02-22
    Rákgyógyszer-konteók2011-02-21
    A főtitkár halála2011-02-21
    Nácik aranya2011-02-19
    ODESSA2011-02-18
    A romániai „forradalom”2011-02-18
    Templomosok2011-02-17
    A TWA-800 járat lezuhanása2011-02-16
    WikiLeaks-konteók2011-02-15
    A Voynich-kézirat2011-02-15
    Mormon-összeesküvés – újratöltve!2011-02-14
    Mormon-összeesküvés2011-02-14
    Szabadkőművesek 2.02011-02-13
    Szabadkőművesek 1.02011-02-13
    Bilderberg-konteók2011-02-13
    Men in Black2011-02-12
    UFO-konspiráció2011-02-11
    Jim Morrison halála2011-02-11
    Rejtélyes helyek, titkos bázisok2011-02-10
    Roswell és az M-122011-02-09
    Bermuda-háromszög2011-02-09
    Antarktisz-összeesküvés2011-02-09
    Pearl Harbor – dosszié2011-02-08
    Népek Temploma2011-02-08
    Egy pápa halála2011-02-08
    A MA-240-es járat tragédiája2011-02-07
    A „tökéletes katona”-projekt2011-02-07
    A Kurszk elsüllyedése2011-02-06
    A Litvinyenko-gyilkosság2011-02-06
    Beatles-konteók2011-02-05
    John Lennon halála2011-02-05
    Philadelphia-kísérlet2011-02-04
    Diana hercegnő halála 2.02011-02-03
    Diana hercegnő halála 1.02011-02-03
    A Seuso, a Habsburgok és egy lord – kiegészítő konteó2011-02-02
    A Seuso-ügy2011-02-02
    Titanic-sztori2011-02-01
    Holdraszállás-konteók2011-01-31
    Marilyn Monroe halála2011-01-30

    Innen jöttök