2011-02-06–19:00

A Kurszk elsüllyedése

A különféle közlekedési eszközöket ért katasztrófák és tragédiák az összeesküvéselméletek bajnokainak kedvencei közé tartoznak. Minél rendkívülibb maga a szerencsétlenség által érintett jármű, annál nagyobb elánnal lehet nekiállni és szétcincálni a hivatalos magyarázatokat. Ha ez a jármű ráadásul katonai is (sőt, a nem kifejezetten az átláthatóságáról és nyitottságáról híres szovjet orosz fegyveres erők tulajdona), a konteó-lendület mindent elsöprő energiával gyűjti össze a keményebbnél keményebb verziókat.

Ma a Kurszk nukleáris meghajtású tengeralattjáró tragédiájáról mesélünk nektek.


Szokásunkhoz híven röviden bemutatjuk a főhőst, illetve a történelmi előzményeket, hogy aztán együtt elemezzük a katasztrófa lehetséges magyarázatait.

A K-141 lajstromszámú, Antyej (a NATO szerint Oscar-II) osztályú tengeralattjárót – az építésére szánt két és fél év után – 1995 Vízkeresztjének napján állították hadrendbe, miután egy héttel korábban (biztos, ami biztos alapon, vízrebocsátása előtt) görögkeleti rituálé szerint az orosz ortodox egyház tábori püspöke meg is szentelte.

Hossz: 154 méter
Legnagyobb szélesség: 18 méter

Magasság: 9 méter
Vízkiszorítás vízfelszínen: 14 ezer tonna

Vízkiszorítás teljes merülés esetén: 17
ezer tonna
Legnagyobb sebesség víz alatt: 30 csomó (kábé 52 km/h)
Legnagyobb sebesség felszíni haladás esetén: 15 csomó (kábé 26 km/h)
Átlagos merülési mélység: 400-500 méter
Legénység: 70 sorállományú, 45 hivatásos (tiszt és tiszthelyettes)
Hajtómű: két, vízhűtéses atomreaktor + két gőzturbina
Fegyverzet:
24 darab, 450 kilométeres hatótávolságú robot-torpedórepülőgép (avagy manőverező szárnyasbomba), valamint 36 hagyományos torpedó

A tények

2000. augusztus 12-én a Kurszk egy barents-tengeri hadgyakorlaton vett részt, Szeveromorszktól mintegy 100 kilométerre észak-keletre; ellenséges tengeralattjárót kellett játszania, s feladata az volt, hogy két (természetesen hatástalanított) torpedóval „támadja meg” a Nagy Péter cárról elnevezett csatacirkálót, az Északi Flotta zászlóshajóját.

Helyi idő szerint déli fél tizenkettőkor a parancsnok (Gennagyij Petrovics Ljacsin elsőosztályú kapitány, itt balra lent) kiadja az utasítást a két torpedó kilövésére, majd az ezt követő három percen belül két robbanás rázza meg a hajótestet (az első körülbelül 220-250 kilónyi TNT-egyenértékű volt, míg a második ennek hússzorosa). A speciális, duplafalú hajótörzs-borítása miatt gyakorlatilag elsüllyeszthetetlennek hitt (vagy legalábbis ilyennek beállított) Kurszk mintegy 110 méter mélyen, a tengerfenéken állapodik meg.

Mivel a poszt nem kifejezetten a tragédiáról szól, hanem az ezzel kapcsolatos összeesküvéselméletekről, nem időzünk tovább a műszaki részleteknél (amelyeknek az érdeklődő sok helyen utána tud nézni a neten). A 118 fős legénységet nem sikerül megmenteni, noha norvég és brit mentőalakulatok már az első percben felajánlották segítségüket, amit az orosz hadvezetés először elutasított; nagy valószínűség szerint azok, akik túlélték a robbanásokat, megfulladtak. A hajótestet (az orr kivételével) és a holttesteket végül 2001-ben egy holland konzorcium emelte ki a tengerből. A nukleáris hajtóművek nem károsodtak; minden jel arra utal, hogy sugárszennyezés nem következett be.

És akkor lássuk, milyen hírek-híresztelések röppentek fel az okokról.

1.) A hibás torpedó – hivatalos verzió

2002-ben (miután az oroszok az addig hiányzó orr-részt is felhozzák a mélyből), a haditengerészet szakértőiből és külső (de ugyancsak orosz) tanácsadókból álló vizsgálóbizottság – egy közel kétezer oldalas jelentésben – megállapítja, hogy az első robbanást hajtóanyag-szivárgás, majd egy meghibásodott saját torpedó okozta, míg a másodikat (amely már a tengerfenéken heverő Kurszkon következett be) további 5-7 torpedófej sorozat-explóziója. Felelős megnevezésére nem kerül sor, a legénység valamennyi tagját (posztumusz) kitüntetik, előléptetik, satöbbi; Ljacsin kapitány az Orosz Föderáció Hőseként kapja meg a katonai végtisztességet.

2.) Az ütközés verziója

Azt a verziót, mely szerint a Kurszk egy idegen (ismeretlen), nagy méretű testtel ütközött volna, maga az orosz védelmi miniszter, Igor Szergejev marsall is belengette, alig 24 órával a történtek után tartott sajtótájékoztatóján. Az egyenruhás moszkvai politikus olyasmit mond, hogy „…hajlok arra, hogy egy hatalmas, a Kurszk méreteivel összehasonlítható méretekkel rendelkező tárggyal történt ütközés; a legnagyobb valószínűsége egy idegen tengeralattjárónak van…

Magukat megnevezni nem kívánó, orosz katonai források szerint a baleset színhelyétől alig fél mérföldnyi távolságban két olyan anyagmaradványt találnak, amelyek összetétele és alakja ezt az ütközéses forgatókönyvet látszanak erősíteni, de a tárgyi bizonyítékot azóta sem tárták a nagyközönség elé.

2.1.) A „gyáva nyúl”

Az amerikai haditengerészet vadul tagadta, hogy bármelyik (felszíni vagy tenger alatti) hajója érintett lett volna a dologban, noha mindenki tudja, hogy a világtengereken a szovjet/orosz, illetve amerikai tengeralattjárók elég gyakran vesznek részt „gyáva nyúl” típusú, egymással lebonyolított vetélkedőkben (amit a US Navynél „őrült orosz” játéknak neveznek). Ennek az a lényege, hogy a két hajó egymással szemben feláll, majd elindulnak egymás felé, és az veszít, amelyik hamarabb kitér a frontálisnak tűnő ütközés elől…

2.2.) A megfigyelés

Egy másik alkonteó szerint a közelben tartózkodott egy nyugati (amerikai, brit?) tengeralattjáró, amelynek az volt a feladata, hogy kísérje figyelemmel a hadgyakorlatot, s a Kurszk (miután megpróbálta „elijeszteni”) ezzel ütközött volna.

A britektől a HMS Trafalgar neve merült fel első körben, de aztán mindenki rácuppant a jenkikre…

Augusztus 14-én hajnalban (vagyis két nappal a tragédia után) két amerikai tengeralattjáró (a USS Toledo és a USS Memphis) egy izlandi (más források szerint norvég) hadikikötőben köt ki, s a Toledóhoz (amely itt alant látható) azonnal karbantartókat rendelnek – méghozzá nem helyieket, s még csak nem is helyi amerikaiakat, hanem egyenesen az USA-ból, különgépen. A szokásokkal ellentétben a legénységből senki nem kap kimenőt – na nem mintha sok látnivaló lett volna a környéken…

És hogy miért nem jöttek elő az oroszok a bizonyítékokkal? Hát, ki tudja, milyen mocskos alku ment a háttérben és mit kapott azért cserébe Moszkva, hogy ne tárja ország-világ elé az amerikaiak felelősségét? Talán Washington szabadon enged pár elfogott orosz hírszerzőt, vagy besegít neki a nemzetközi politikai-gazdasági porondon? Ne feledjük, hogy Putyin a KGB-nél szocializálódott és nem áll távol tőle a pragmatikus, de piszkos üzlet koncepciója.

Mindenesetre az USA 2000 októberében elengedett egy komoly (közel egymilliárd dolláros) tartozást Oroszországnak, s az elkövetkezendő időszakban a Világbank és más, informális amerikai befolyás alatt álló nemzetközi pénzintézetek is engedékenyebbek voltak (egy ideig legalábbis) Moszkvával, amikor hitelfelvételi tárgykörben alkudoztak.

3.) A második világháborús akna

Mai kommunikációs kedvencünk, Igor Szergejev orosz honvédelmi miniszter augusztus 19-én hirtelen megváltoztatja első számú elméletét (lásd 2.0 verzió), és már nem ellenséges (vagy legalábbis idegen) tengeralattjárót lát ólálkodni a Barents-tenger sötét vizében, hanem egy második világháborús vízi aknát, amellyel a Kurszk (állítólag) ütközött. Az első robbanás magyarázata tehát ez; a másodiké pedig a hajóba betörő víz által okozott rövidzárlat, satöbbi.

4.) Az idegen torpedó

Az orosz tengeralattjáróra egy, a közelben tartózkodó nyugati hajó (vagy tengeralattjáró) lőtt ki egy torpedót. Ez a (vélelmezhetően amerikai), mindeddig (legalábbis hivatalosan) nem azonosított hadihajó ellene indított támadásnak véli a gyakorló torpedók kilövését, és a kicsit ideges kapitánya „viszonozza” a tüzet. Állítólag az erre utaló (Moszkva és Washington között lezajlott) diplomáciai „levélváltás” üzeneteit rádióamatőrök fogták is, s egy kódtörő (tán norvég vagy svéd nemzetiségű) zseni tán még meg is fejtette egy részüket.

5.) A dezertálás

Ljucsin kapitány annak idején nagy kedvteléssel olvasta a „Vadászat a Vörös Októberre” című örökbecsű Tom Clancy-munkát, és le akarta koppintani Marko Ramiusz ötletét: egy az egyben át akarta vinni a hajót (legénységestől, mindenestől) a másik partra. Tervei szerint a hadgyakorlatot követően indultak volna Nyugat felé, de a GRU/KGB az utolsó pillanatban kapcsolt és simán kilövik a fejében huncut gondolatokat dédelgető Ljucsin hajóját.

Alkonteó: a fedélzeti elhárítótiszt (Andrej Miljutyin főhadnagy) robbantja fel a Kurszkot, amikor látja, hogy más módszerrel már nem tudja megakadályozni a szökést.

6.) A partizán-effektus

Volt a fedélzeten pár, elvakultan orosz nacionalista tiszt, akik elhatározták, hogy a fedélzeten található torpedókkal „megleckéztetik” azokat a nyugati hajókat, amelyek ott nyüzsgtek az orosz felségvizek mentén. Nekik még az is belefért volna, hogy a támadás következtében kitör a harmadik világháború. Az utolsó percben felfedezik a mesterkedéseiket, de mivel ezek már majdnem elbarikádozták magukat a torpedóvető-térben, lövöldözés tör ki a fedélzeten, minek következtében a robbanás elkerülhetetlenné válik.

7.) A legénység lázadása

A sorállomány nyolc-tíz, az átlagnál is elégedetlenebb tagja a hadgyakorlatot találta a legmegfelelőbbnek arra, hogy először kvázi sztrájkot kezdeményezzen, majd (miután követeléseikre a kapitány azonnali megtorlást és hadbíróságot helyez kilátásba) zendülést szítson. Az így kialakult helyzet fegyveres összecsapásba torkollik, s a zendülők (nekik már minden mindegy alapon) felrobbantják a hajót.

8.) A terrorcselekmény

A fedélzeten szolgáló sorállományúak között volt mintegy tucatnyi katona a keleti és a déli végekről (közöttük két csecsen származású is: Rasid Zubajludin és Mahmed Gadzsiev). Ezek a srácok (Abdulkadir Ildarov műszaki zászlós támogató közreműködésével) pont megfelelő mennyiségű robbanóanyagot csempésznek a fedélzetre ahhoz, hogy egy öngyilkos merénylethez elegendő legyen. Abban reménykedtek, hogy nukleáris robbanás (vagy legalábbis szennyeződés) is be fog következni, de nincsenek tisztába a műszaki óvintézkedésekkel, ezért „csak” a Kurszkot süllyesztik el, atomkatasztrófa nem következik be.

Természetesen a frankó sztorit nem hozzák nyilvánosságra, hiszen ez olyan ideológiai és szellemi muníciót adna a csecsenek (és más terroristák) kezébe, ami nehezen lenne ellenpontozható; arról nem is beszélve, hogy milyen (idegenellenes) reakciót indított volna el az orosz hadsereg (és a teljes lakosság) soraiban.

Alverzió: a fedélzeten igenis voltak nukleáris fegyverek, s a csecsenek ezeket akarták megkaparintani, illetve kilőni. A kapitány ezt akadályozta meg az önelsüllyesztéssel, mert tudta, hogy nincs más lehetőség…

Kiegészítő kérdés

Vajon ki volt az a három személy, akik a hivatalos legénységi állománytábla fölötti létszámot jelentették? (115 fő volt ugyanis a személyzet, de 118 holttestet emeltek ki). És érdekes módon pont három holttestet (illetve maradványt) nem sikerült teljes mértékben azonosítani.

Bármi és bárhogyan is történt közel kilenc évvel ezelőtt, 118 haditengerész vesztette életét abban az acéltestben. Nyugodjanak békében.

Ti pedig kommenteljetek, mert lehet, hogy a tuti megoldás birtokában vagytok, csak még nem tudtok róla.

Ápdét: a Kurszk-konteók 62%-kal kibővített verzióját elolvashatod a 2014. május 24-én a könyvesboltokba kerülő Konteó2-ben, további 29 válogatott összeesküvés-elmélettel együtt.

 

Kategória: EgyébCímkék: , ,

177 hozzászólás

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

 177. déjvid — 2021-11-22 22:09 

Érdekes új info, hogy 23 embert kimentettek…
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%E2%80%93141_Kurszk
A wiki-cikk szerint voltak túlélői a robbanásnak, de nem tudták kimenteni őket.
(A wiki-cikket a kurucon az egyik kommentelő hivatkozta be, miszerint voltak túlélők…)

A három plusz fő pedig ezek szerint a kaszpijszki Dagdizel torpedógyár civil szakértője volt. 🙂

 176. déjvid — 2021-11-22 21:59 

A Kurszk orosz tengeralattjáró pusztulását 2000-ben az okozta, hogy összeütközött egy NATO-tengeralattjáróval – állította egy nyugalmazott orosz tengernagy egy hétfőn nyilvánosságra hozott interjúban.

Vjacseszlav Popov nyugalmazott admirális, aki az orosz Északi Flotta parancsnoka volt a haditengerészeti gyakorlat során bekövetkezett katasztrófa idején, a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek elmondta: a NATO tengeralattjárója véletlenül ütközött neki a Kurszknak, miközben közelről követte. Popov szerint a nyugati tengeralattjáró is megrongálódott a robbanás során, és vészjelzést adott le a térségben. A volt tengernagy nem nevezte meg a NATO-tengeralattjárót, és elismerte, hogy nem tudja bizonyítékokkal alátámasztani állításait.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő nem kommentálta az értesülést, és emlékeztetett: a hivatalos nyomozás eredménye szerint a katasztrófa oka egy elöregedett torpedó volt. Popov – akit akkoriban sokan bíráltak arra hivatkozva, hogy lassan és szakszerűtlenül reagált a szerencsétlenségre -, már korábban is beszélt az ütközésről, azonban nem ilyen nyíltan és részletesen. Orosz médiaértesülések szerint két amerikai és egy brit tengeralattjáró is a térségben tartózkodott a szerencsétlenség időpontjában.

Az orosz Északi Flotta Kurszk tengeralattjáró cirkálója 2000. augusztus 12-én, a Barents-tengeren süllyedt el két erős robbanást követően. A hivatalos vizsgálat eredményei szerint a katasztrófa oka egy elöregedett torpedó volt, amelyen repedések keletkeztek, és ez robbanásokhoz vezetett. A 949A Antej (a NATO-kód szerint Oscar-II) típusú jármű ezt követően 108 méter mélyre süllyedt.

A tengeralattjáró fedélzetén 118-an tartózkodtak: a legénységen felül vezérkari tisztek és a kaszpijszki Dagdizel torpedógyár civil szakértői. Többségük azonnal életét vesztette, de 23-an egy fülkében túlélték a katasztrófát, és sikerült őket kimenteni, minthogy a tenger ott viszonylag sekély volt.

Az orosz haditengerészet mentőakcióját többen kifogásolták annak lassúsága miatt. Ugyancsak bírálatokra adott okot, hogy Moszkva sokáig makacsul elutasította a nyugati segítséget, amelyet sikertelen mentési kísérleteket követően egy hét múlva mégis kénytelen volt igénybe venni. A Kurszk roncsát 2001 októberében emelték ki a vízből.

(MTI)

Forrás: https://kuruc.info/r/4/236449/

 175. gigabursch — 2020-09-25 15:11 

Szívből ajánlom mindenkinek a hazai netes szakirodalom idevágó egyik legjobb szakblogjának a vonatkozó írását.

https://modernwartech.blog.hu/2020/09/25/a_projekt_949_osztalyu_szovjet_ssgn_es_valtozatai_4_resz

 174. pobeda — 2018-02-13 17:43 

Viszockij: Mentsétek Meg A Lelkünket / Magyar felirat /
A felvétel ’74-es, de az oroszok a Kurszkra gondolnak. Ja, és nálunk készült, ahogy az elején jelzi a felirat.
http://www.youtube.com/watch?v=pQbLYYd5Zpw

 173. tiboru — 2015-11-02 18:48 

@gigabursch:

Jogos, bocsánat!

 172. gigabursch — 2015-11-02 07:44 

163. @tiboru:
Ne keverjük össze a zászlót a lobogóval, ha lehet kérni!
A zászló gerince rúd, a lobogóé kötél.
A zászlót kitűzik és leveszik.
A lobogót felhúzzák és bevonják.
Ezen felül a lobogót nehéz lengetni, szemben a zászlóval.

158. @gacsat:

Csak féli-meddig van igazad.
Egyébként a méter is természetesnek tekinthető, és köze nincs a 100 fok – 100 perchez.

A méter képzése abból az elvből indult ki, hogy a föld egy délkörének (azaz az a vonal, ahol azonos időpontban van dél) a negyede/(10000*1000).
A gondot a szokásos probléma okozta, hogy nem tök pontos, a föld egy kissé belapult, ráadásul nem egyenletesen és az az alap-ellipszoid, amit akkor Párizson keresztül megállapítottak, nem volt alkalmas az ideáli földalak (azaz elméleti tengerszint) leképzésére.
Ma is több geodidot alkalmaznak a földmérésben, van is belőle bőven hiba, főleg, hogy más és más tengerszinteket vesz alapul, így történt meg úgy 10 évvel ezelőtt, hogy a Svájc és Franciaország (vagy olaszország) közös vasúti pályát épített, csak az egyiket innen szintezték, a másikat onnan, aztán befigyelt a hibás előjel képzés miatt 72 cm magassági eltérés.

Röviden:
A méter eredendően a föld méretéből származtatott történet.

De a tengeri mérföld képzése sem nagy vasziszdasz elvben, mivel az meg az egyenlítőn mért szögmásodperc lenne,
Csak a gond az az, hogy a Csendes Óceán közepén a Csened Óceán felszíne valami 50 méterrel (ha jól emlékszem) van a tengerszint felett.
Ez meg ezt jelenti, hogy az egyenlítői tengerszint enyhén babapiskóta jellegű.
Szóval ott se kerek a világ.

 171. albu — 2015-11-01 19:42 

Kolesznyikov másodkapitány noteszlapra lejegyzett megrendítő utolsó üzenete. Kolesznyikov többedmagával túlélte a robbanást, és a roncs fogságában rekedt + fényképek (!) a sérült hajótestről: http://www.origo.hu/tudomany/felfedezo/20151026-kurszk-atom-tengeralattjaro-orosz-eszaki-flotta-barents-tenger-uss-memphis-osszeeskuves-elmelet.html

 Visszakövetés170. yahaha.pp.ua — 2015-01-17 12:52 

yahaha.pp.ua

A Kurszk elsüllyedése « Konteó

 169. abigel — 2013-11-16 12:49 

@abigel: nem kék, zöld
C-189

 168. abigel — 2013-11-16 12:40 

Nyáron volt szerencsém lemenni egy orosz tengeralattjáró gyomrába. Nem vagyok egy klausztrofóbiás típus, de jó érzés volt feljönni a fényre (pedig ez még csak le sem merült)
A legmegdöbbentőbb, hogy a priccsek a torpedók (kék!)fölé voltak felfüggesztve.( biztos jókat lehet álmodni, ha egy ilyen nagy dög van alattad)(ha megtalálom a fotókat, felteszem)
Kb. 50-en szolgáltak rajta (én 20-ra tippeltem volna a méret alapján), az 50-es években merült. Beszélgettünk egy csókával, aki a legénységhez tartozott, azt mondta élete legkeményebb évei voltak, sokat rettegett…

 167. woland — 2013-11-13 15:43 

Szerintem ha két ekkora otromba nagy tengeralattjáró ütközik és az egyik elsüllyed, akkor a másiknak is komoly károkat kell szenvednie vagy elsüllyednie. Emiatt én úgy gondolom, hogy bizony idegen torpedó okozta a tragédiát. Nyilván látták, hogy a Kurszk tüzet nyitott és benézték, nem kicsit, nagyon… Bár az is lehet, hogy teljesen tudatos volt…

 166. bdkptny — 2013-08-12 21:18 

a Kurszk tragédiájának napján teljesen véletlenül hallgattam hajnalban a rádiót (ez még az első erről szóló hírek egyike lehetett, az adás a Kossuth rádión volt -mindegy) a lényeg azonban az, hogy a riporter akkor ott hajnalban egy félmondattal megjegyezte, hogy: „helyszíntől nem messze találtak egy idegen tengeralattjárótól származó vészjelző bóját”
ez a kijelentés, se tényeket, se részleteket nem ismerve megütötte a fülem -gondolkoztam is rajta, hogy mi lehetett, de ami még érdekesebb, hogy se utána se soha többé sehol nem olvastam hallottam erről egy szót sem

ez nyílván megint egy sor új konteora adhat okot vagy elsősorban a 2es 3as verziókat erősítheti

(egyébként hallott valaha valaki erről? rajtam kívül? vagy csak olyan dolgokat hallok amiket más nem? 🙂

 165. sztalker — 2013-08-12 15:01 

160. utolsomegallo
163. tiboru

A tengeralattjárók magas tornyához:

http://hu.wikipedia.org/wiki/941-es_tervsz%C3%A1m%C3%BA_tengeralattj%C3%A1r%C3%B3

„Az új tengeralattjárónak a Jeges-tenger néha 2,5 méteres vastagságot meghaladó jégrétegeit is áttörve kellett rakétaindítási pozícióba kerülnie, víz alól és vízfelszínről is kellett rakétát indítania, valamint kiemelkedő érzékenységű hidro-akusztikus rendszerrel kellett rendelkeznie.”

Bizony még játékilmben (igazi akciófilmes moziban!) is bemutattak egyszer egy ilyen látványos jeges áttörést a sarki jég alól, a torony megerősítése/megmagasítása tehát konkrétan ezért is indokolt bizonyos osztályoknál (hadászati nukleáris rakétahordozók). Mivel a jég alatt könnyebb elérni az ellenséges célterületet az Északi-Sarkon, minél mélyebben hatol be a tengeralattjáró, annál nagyobb lesz a rakéták hatótávolsága az ellenség területébe (célvárosok, -gyárak, -silók)), így a harcértékük is nőhet — ellentétben pl. a fix telepítésű földi silókban lévő atomrakétákkal (amiknek a helyét ráadásul mindenki ismeri) . Mindkét fél kihasználta ezt a rugalmas lehetőséget a hidegháborúban. E téren ma sincs hatékonyabb nukleáris hadászati fegyvernem, talán majd az űrhadviselés beindulásával fog ezeknek egyszer leáldozni.

Csak érdekesség: az oroszoknak egykor volt (tán még most is van valahol talonban?) vasútra telepített mozgó indító rendszerük interkontinentális rakétákkal, az amerikaiak pedig repülőgépekre szerelt hasonló rendszert preferáltak. De egyik sem olyan hatékony, mint a tengeralattjárós telepítés.

 164. tiboru — 2013-08-12 12:03 

@Salamancai űrhajós:

A „Crazy Ivan” olyasvalami volt, hogy hirtelen 180 fokos fordulatot vesz, hogy benézzen maga mögé a szonárral a holt-térbe. Ha jól tudom, az „Angels and Dangles” az nem pont ez, hanem inkább az, amit a kolléga írt.

 163. tiboru — 2013-08-12 11:58 

@utolsomegallo:

1.) A zászló az orosz haditengerészet hivatalos lobogója.

2.) Azt hiszem azért gyorsabb víz alatt, mert az áramvonalas testet kifejezetten a vízellenállás leküzdésére (csökkentésére) tervezték, márpedig ha akár csak egy része is kiemelkedik, a közegellenállás nő.

3.) A torony (többek között) azért van, hogy ne kelljen a teljes testnek kiemelkednie, ha úgy hozza a helyzet.

4.) Gondolom egy hadihajón azért rengeteg tennivaló van. Ha három műszakot nézünk (napi nyolc-kilenc óránál többet azért nem hinném, hogy szoliban vannak), akkor a 115 fő máris lecsökken 40 körülire.

 162. Salamancai űrhajós — 2013-08-12 09:53 

@Droidfigyelő: „A szovjeteknek volt egy “angles and dangles” nevű manővere is, nem tudom az orosz nevét. Ez a sokáig tartó, teljesen követhetetlen fel-le, balra-jobba-hátra-előre manőversorozat, ez is a minden irányban fülelést szolgálta.”

Az orosz nevét én sem tudom, de a Vadászat a Vörös Októberre c. filmben nem ezt a manővet nevezték úgy, hogy „Trükkös Iván”? 🙂

 161. Salamancai űrhajós — 2013-08-12 09:51 

„115 fő volt ugyanis a személyzet, de 118 holttestet emeltek ki. És érdekes módon pont három holttestet (illetve maradványt) nem sikerült teljes mértékben azonosítani.”

Eeeez a legbüdösebb az egészben!

Nagyon imádom az ilyen „létszámon felüli” holttesteket és „mit keresett ott” embereket, pl. a Djatlov-incidens egyik helyszíni beszámolója (ápolónő), vagy Glausius Gábor az MA-240-esen…

 160. utolsomegallo — 2012-11-10 01:20 

Helló!
Technikai kérdések a műveltségemen tátongó rések betömésére:
A zászló a hajó adatai mellett minek a zászlaja?
Miért van, h víz alatt gyorsabb a cucc, mint a felszínen, ahol elméletileg kisebb az ellenállás?
Miért tesznek még mindíg tornyot a tengeralattjárók tetejére, amikor már rég nem szokás kint dohányozni?
Mi a rákot csinál 115 ember egy hajón, ha nem ők faragják a torpedókat is?

 159. gacsat — 2012-09-11 20:18 

@amc: Az öl a tengeri mérföld ezred része, így az is természetes mértékegység. Szemben a méterrel.

 158. gacsat — 2012-09-11 20:12 

@Lófasz Hadnagy: Mert a kilóméter egy semmire sem használható mértékegység. A francia forradalom alatt a forradalmi hevületben valami okos kitalálta: a deréxög ezután legyen 100 fo, és egy fok legyen száz perc. Így számítva a Föld felszinén 1 szögperc lenne egy kilóméter.
Ezzel szemben a deréxög maradt 90 fok, a perc meg 1/60 fok. Így viszont 1 szögperc = 1 tengeri mérföld. Így a földrajzi koordinátákon végzett számításokból egyből tengeri mérföldben kapott távolságot lehet kapni. Egy csomó pedig tengeri mérföld/óra. Ez is természetes mértékegység, ellenben a kilóméterrel, ami teljesen használhatatlan.

 155. gacsat — 2012-09-11 07:01 

@mercenario: Tanulmáűnyozd a „HTKA Kurszk” keresőszavakra kijött linkeket. Ott részletesen megbeszéltük.
Ez a luk dolog elég furcsa lenne: bement a torpedó a lukon, aztán előrement vagy 5 rekeszen át, és felrobbantotta a tengeralattjáró elejét?

 154. mercenario — 2012-09-10 11:26 

A Kurszk kiemelésénél látható felvételeken a parancsnoki kabin mögötti szabályos kerek bemeneti nyílás egyértelműen azonosította az amerikai, urániumfejes torpedó típusát (az adott típus szoftvere ezt a behatolási területet keresi), a felvételek elég meggyőzőek. A konteó most arra szűkül, hogy automatikus visszalövés volt vagy szándékos, meg aztán a sztori Putyin és az amerikaiak közti tárgyalások tétjéről, okáról? Látta valaki még aképeket, aki jobban ért hozzá? Mondjatok valamit!

 153. 178996 — 2011-08-13 08:27 

A tegnap volt 11 éve, hogy a Kurszk elsüllyedt…

Nyugodjanak békében!

 152. Milky-chan — 2011-02-16 15:20 

Ha már hajós konteó, a Mary Celeste lesz valamikor? Remek megoldatlan rejtély, bárki lehet a tettes az ufóktól a kapitányon át Cthulhuig. (Cthulhu a legvalószínűbb szerintem.)

 151. PestiF — 2011-02-08 01:57 

’72 méter’ (2004) orosz film angol felirattal online – a Kurszk utolsó bevetése
imdb: http://href.hu/x/bxkl veoh: http://href.hu/x/bxkm

 150. teddybear01 — 2010-03-30 11:36 

@Albu: „Az a vicc, hogy a nyelvészek sem tudják, hogy az ágyú miért süket. 🙂 ”

A mondás eredetileg úgy szólt: Süket, mint az ágyús.

Mivel minden tüzér előbb-utóbb megsüketült.

 149. Albu — 2010-03-30 10:08 

@molnibalage:

„A romboló nem harminc csomóval megy harchelyzetben normál esetben, mert akkor süket, mint az ágyú. 4-5 csomóval halad. Támadás esetén viszont ő is begyorsít…”

Úgy érted, hogy lassabban megy, hogy halljon is valamit, vagy úgy, hogy azért megy lassan, hogy ne őt hallják meg?

Az a vicc, hogy a nyelvészek sem tudják, hogy az ágyú miért süket. 🙂

 148. Rammjaeger83 — 2009-05-23 08:12 

@grigorij:

„Robotrepülőgép=sugárhajtóművel repül”

Nem feltétlenül, tudtommal a Predator első verziói sem ilyenek.

 147. tiboru — 2009-05-16 07:08 

@Droidfigyelő:

Köszi, ez szerintem mindenki számára érthető volt!

Onnan indulok ki, hogy én is felfogtam 🙂

 146. molnibalage — 2009-05-15 20:29 

@Droidfigyelő: Mi az, hogy követhetetlen?

„A fejlődés tényezőjét néha iktasd be a gondolkodásodba.”

Olyanról felesleges beszélni ami perpillanat nincs. Ha majd lesz, akkor igen.

 145. Droidfigyelő — 2009-05-15 16:35 

@molnibalage:

Ööö, rosszul tudod, de mindegy, nem ragozom, mert nem egy valódi vitában mozgunk. Tehát te győztél, ügyes vagy. A fejlődés tényezőjét néha iktasd be a gondolkodásodba. Üdv!

 144. Droidfigyelő — 2009-05-15 16:29 

@Zig Zag:

@tiboru:

Hadd pontosítsak az egyébként majdnem tökéletes Crazy Ivan leíráshoz. A hivatkozott forrás ellenére a Crazy Ivan valójában egyetlen manővert takar, mégpedig a hirtelen fordulatot. A hidegháborús szovjet technológia elég szar szonárokra volt képes, nem volt vontatott szonárjuk pl. sokáig (ma már van, nem csak felszíni hajóknak, egyébként nem csak a Kuznyecovnak volt/van, hanem az ASW típusú hajóik egy részének már a 70-es évek óta volt), ezért a szovjet tengeralattjárók kénytelenek voltak nagyjából irányba állni, hogy minden irányban, így hátrafelé is jól halljanak. Ez nem megy másképp, mint valamekkora „gépmenetben”, ezt nem tudod sodródva kivitelezni. Amikor a végére értél a 180 fokos fordulónak, akkor már ésszerű leállni, de addig kell a meghajtás.

A váratlan átmenet a „gépmenetből” tehát a sodródásba nem a Crazy Ivan. A sodródásos technikát egyébként ma is használják minden haditengerészetnél. A NATO-ban „sprint and drift” annak a neve, amikor egy sub rongyol egy darabig, aztán mindent leállít, sodródik és fülel.

A szovjeteknek volt egy „angles and dangles” nevű manővere is, nem tudom az orosz nevét. Ez a sokáig tartó, teljesen követhetetlen fel-le, balra-jobba-hátra-előre manőversorozat, ez is a minden irányban fülelést szolgálta. Biztos ma is megvan.

 143. tiboru — 2009-05-15 15:44 

@James T. Kirk:

Köszönöm, jólesett!

A vontatott szonárral kapcsolatban meg annyit, hogy a Kuznyecov admirálisról elnevezett orosz hordozónak van, de nem tudom, a tengókon használták/használják-e…

 142. James T. Kirk — 2009-05-15 14:35 

tiboru gratula jók a cikkeid, és alaposak!

annyit olvastam már de még nem dícsértelek, ezt most bepótolom 🙂

trükkös iván ügyben ha jól látom senki nem írta a vontatott szonárt, amivel azért látnak hátrafelé. bár nem tudom az oroszok használtak-e ilyet.

 141. tiboru — 2009-05-14 14:57 

@Zig Zag:

Köszönöm!

 140. Zig Zag — 2009-05-13 19:13 

Ja, és gratula tiborunak az ismét kitűnő posztért, meg a lelkes kommentelő seregnek is köszönet a színvonalas kommentekért!

 139. Zig Zag — 2009-05-13 19:12 

@Collingwood: ezek az idők már véget értek arra. különösen, miután kiderült az áramszolgáltató cég vezetőjéről, hogy egy malomtulajdonos kulák szeretője volt.

 138. Zig Zag — 2009-05-13 19:08 

konteo 4. nem értem, hogy miért rádión érintkezik Washington DC és Moszkva, amikor a hidegháborúban pontosan ilyen vészhelyzetekre hozták létre a csak „Forró drót”-nak emlegetett összeköttetési rendszert. Az pedig komplett sületlenség, hogy rádióamatőrök feltörnek egy rádión alkalmazott kódot (ha egyáltalán létezik ilyen) két nagyhatalom hivatalos érintkezésében.

 137. Zig Zag — 2009-05-13 19:04 

konteo 2.2 szvsz nem teljesen frankó, mert ha egy ütközés olyasféle sérüléseket okozott, mint azt a Kurszk orrán láthattuk (nem a másodlagos robbanás következményeire gondolok), akkor a másik hajónak is szükségszerűen nagyon súlyosan kellett sérülnie. nem is beszélve arról, hogy a másik tengeralattjáró biztosan csak kisebb lehetett a Kurszknál. Így a másik hajó sérülése biztosan nem javítható a nyílt vizen, ahogy a konteó írja.

 136. Zig Zag — 2009-05-13 17:49 

@g.i.: Igazad van, a Crazy Ivan valóban egy szovjet/orosz tengeralattjárós manőver. És nem szembeni ütközéssel kecsegtet, hanem „ráfutásos balesettel”, ha a másik „követő” tengeralattjáró nem érzékeli a Crazy Ivan manőver kezdetét. Akkor ugyanis az orosz tengeralattjáró hirtelen „elveszi a meghajtást”, illetve éles fordulóba kezd. A mögötte lopakodó tengeralattjár a nagy tehetetlensége miatt sokszor nem tudott megállni, és nekiütközött Ivánnak. Ez egyébként a manőver megjelenik a Vadászat a Vörös Októberre c. regényben/filmben is. Lásd még: S. Sontag, C. Drew: Blind Man’s Bluff. illetve itt: en.wikipedia.org/wiki/Crazy_Ivan

 135. Zig Zag — 2009-05-13 17:29 

@hátramozdító: erről lenne szó:- VA-111 Shkval, lásd bővebben itt: hu.wikipedia.org/wiki/VA%E2%80%93111_Skval

 134. molnibalage — 2009-05-13 16:25 

„És egyidejűleg elég hosszú idő, amikor épp háború van, és támadás alatt állsz. 2 perc alatt rengeteg dolog történik, főleg ha 200 csomóval rongyol feléd egy barátságtalan tárgy, ami nem az ütközés erejével kíván a tenger fenekére küldeni.”

Igen. Pl, hogy a szonár meghallja alsó hangon 8-10 km-ről. A szonár jelenti ls kb. 15 másodperc után gázt ad a hajó és fordul. Nem több idő.

„Ok, akkor teszek bele egy olyan kurva nagy atombombát, hogy nyugodtan arrébb mehet néhány kilométerrel.”

Ez mind szép és jó. És egyből atomháború a vége. Talán nem ezzel kellene számolni. Ez esetben a jenki is atomhoz nyúl és nem kell finomkodnia. Valamiért mindenki megfeledkezik arról, hogy ők is atomhatalom…

Abszolút elfogadom a szakértelmed, no problem. Fura módon az Alfák szolgálatba állítása eleinte mégis nagy ijedelmet okozott az amerikai haditengerészetnél, mert – ellentétben az akkori, sőt, a mai sztenderd katonai merülési mélységgel is – ezeknek 900 méter volt az üzemszerű maximális merülésük. Ezt a mélységet egyetlen NATO vagy egyéb SSN vagy SS nem tudta megközelíteni, mert a szovjeteken kívül az amerikaiak fő fejfájásának oka, hogy ha időben reagáltak, egyszerűen túlmerülték és túlfutották az akkori amerikai és NATO-tengerészetek

„Alfák sem csodafegyverek, de azért évekig nagy volt a para tőlük.”

Egy ideig. Aztán új torpedó kellett. Az Alfa hiába volt gyors, ha zajos volt…

„Elegánsan kikerülöd a salvo tüzelés lehetőségét (az U-bootok is hányszor lőttek ki legyező alakban max. mennyiségű, vagyis 4 torpedót az első csövekből, hogy „lesz, ami lesz” valaki majd csak beleszalad, vagy legalábbis kénytelen reagálni, és hátha épp a támadónak kedvez, ahogy fordul stb.)”

Nem feledkezem el, csak 10 km az 10km. A német U-boatok meg 400-800 méterről lődöztek… Azt is írtam, hogy 10 km-ről nem pontcélként érzékeled az ellen. Nem tudom megcélozni pontosan.

„És továbbra is kikerülöd azt a tényt, hogy aki max gázon robog a vízben vagy a vízen, az nem hall semmit, és könnyű vagy könnyebb célpontja lehet a régebbi, de irányítható fegyvereknek.”

De nem kell max. gázon. Ezt is írtam. Észleli a szupekav dolgot és 5-ről felgyorsul 15-re és elfordul. Irányítatlan torpedónak over…

„Ki gondolta volna, hogy egyszer lehet majd víz alatt puskával lőni?”

Ööö, tudtommal nagyon nagyon régóta lehet, nem kell hozzá speckó fegyver… A kalával is simán megy tudtommal.

 133. Droidfigyelő — 2009-05-13 14:33 

@molnibalage:

„Ahogy írtam, iszonyatosan gyorsan. 1-2 perc alatt csúcssebességgre gyorsul. A modern gázturibnák nagyon tudnak ám és a hajók formája is elég jól optimalizált.”

Teljesen igazad van. Ez nagyon gyors hajók esetében. És egyidejűleg elég hosszú idő, amikor épp háború van, és támadás alatt állsz. 2 perc alatt rengeteg dolog történik, főleg ha 200 csomóval rongyol feléd egy barátságtalan tárgy, ami nem az ütközés erejével kíván a tenger fenekére küldeni. Az oroszok sosem arról voltak ismertek, hogy alultervezték volna a cuccaikat. Nincs hajszálpontosan célba érő ballisztikus rakétám? Ok, akkor teszek bele egy olyan kurva nagy atombombát, hogy nyugodtan arrébb mehet néhány kilométerrel.

„Na ebben erősen kételkedem. A legegyszerűbb sziltan képlettel (kazánformula) vizsgáltd meg, hogy egy topredónak mennyivel kisebb falvastagság kell, hogy elviselje a nagyobb nyomást. Erőlködés néklül lehet olyan torpedót csinálni ami simán kibírja a nagyobb mélységet. Az Alfák 30 évesek. Szerinted 30 évig ült a jenki zsebredugott kézzel? Az F-22 példája mást mutatat.”

Abszolút elfogadom a szakértelmed, no problem. Fura módon az Alfák szolgálatba állítása eleinte mégis nagy ijedelmet okozott az amerikai haditengerészetnél, mert – ellentétben az akkori, sőt, a mai sztenderd katonai merülési mélységgel is – ezeknek 900 méter volt az üzemszerű maximális merülésük. Ezt a mélységet egyetlen NATO vagy egyéb SSN vagy SS nem tudta megközelíteni, mert a szovjeteken kívül senki nem tudta úgy megmunkálni a titánt, hogy tengeralattjáró legyen belőle, ráadásul ők akkor még leszarták, ez milyen horror pénzbe került. És ez máig rekord a nagyméretű osztályoknál. //A különleges kutató-mentő vagy egyéb, titkos felhasználású tengeralattjárók között persze vannak, amelyek meghaladják. (Lásd Picard professzor.)// És az Alfáknál bónusz volt, hogy nagyon gyorsak voltak, és bizony az volt az amerikaiak fő fejfájásának oka, hogy ha időben reagáltak, egyszerűen túlmerülték és túlfutották az akkori amerikai és NATO-tengerészetek torpedóit. Később kiderült, hogy az Alfák sem csodafegyverek, de azért évekig nagy volt a para tőlük.

„800 km/h hajócsavar hajtással nem érhet el a torp. Ez 99,99999%. Áramlástechikusént nem látom, hogy ez fizikailag hogyan lehetséges.” „Viszont, ha rakéta van a seggében akkor mi a jó isten hajta a topedót mikor a kavitációt megszűntetik?”

Megint teljesen igazad van. Ezért nem hajócsavar, hanem rakétahajtómű hajtja a szakirodalom szerint.

Egyet elfelejtesz a célzás-cél mozgása problematikánál. Hogy egy darab eszköz (csúzli, parittya, kavitációs torpedó) nem fegyverrendszer. Elegánsan kikerülöd a salvo tüzelés lehetőségét (az U-bootok is hányszor lőttek ki legyező alakban max. mennyiségű, vagyis 4 torpedót az első csövekből, hogy „lesz, ami lesz” valaki majd csak beleszalad, vagy legalábbis kénytelen reagálni, és hátha épp a támadónak kedvez, ahogy fordul stb.) És továbbra is kikerülöd azt a tényt, hogy aki max gázon robog a vízben vagy a vízen, az nem hall semmit, és könnyű vagy könnyebb célpontja lehet a régebbi, de irányítható fegyvereknek.

Az érvelésed fő gyengéje pedig az, hogy nincs benne a fejlődés tényezője. Ki gondolta volna, hogy egyszer lehet majd víz alatt puskával lőni? Ma már mégis lehet, épp a kavitáció kihasználása miatt. (bizonyos H&K fegyverek, orosz víz alatt Kalasnyikov stb, ahogy az angol szöveg és sok más szakirodalom írja.) De mondok egyszerűbbet. Az milyen, hogy odanyúlsz a falhoz, megnyomsz egy műanyag lapot, és hoppla, fény van a lakásodban? Hány tízezer évig volt ez elképzelhetetlen az emberiség történetében, nekünk meg magától értetődő cucc.

Szóval, csak óvatosan a lehetetlen hangoztatásával:) Mindenesetre örülök, hogy egy reál és egy humán csávó jót vitázik, és nem arról szól a dolog, hogy csakazértis a kurvaanyját a másiknak, és monnyon le.

Üdv!

 132. molnibalage — 2009-05-13 12:41 

@rognork: „Egy dolgot még kötekednék: az atombombában kritikus tömeg FELETTI urán van, különben csak ballaszt lenne…”

1. Nem urán. Uránbomba gyakorlatilag az első óta nem készült, mert a tisztitás 90% körülire drága és lassú. Plutónium a nyerő hasadóanyag. Lehet, hogy mást is használtak, de tudtommal 99%-ban ezt használtak. Kis felezési ideje van, rekatorokba betett hasadóanyagban hamar felszaporodik a Pu aránya.

2. De, kritikus tömeg alatti. Az implózió miatti sűrűségnövekedés miatt a kritikus tömeg megváltozik. A sűrűség négyzetével és fordítottan arányos a kritikus tömeg. Magyarán ebből az következik, hogy csak a jól és precízen végrehajtott összerobbantással lehetéses előidézni az elmáködéshez szükséges állapotot. Ezért nem robbant magától fel még egy sem.

„A torpedókban lehet, hogy nagyon reaktív anyagok vannak, de azok sem indulnak be maguktól. Egyszerű példa a nitroglicerin. Gyufával meggyújtod, és elég. Ráversz kalapácscal, robban.”

Nézz utána, hogy milyen iszonyatosan reaktív és méregező anyagokat használnak és használtak.

 131. rognork — 2009-05-13 12:19 

@xstranger: annyiban releváns, hogy a világ jelentős része baszik leszokni róla…

 130. xstranger — 2009-05-13 11:47 

Igen, mind a nemet/francia/angol nyelvben kelta eredetu szamolas van de azert ez nem tul relevans a 21dik szazadban.

A 12-24-60-nal valos szamolasnak akkor van ertelme ha viszonylag egyszeru osztasokat akarunk egyszeruen elvegezni. Ezek felezhetoek harmadolhatoak a 60 otodolheto is.

Atombombaban benne van a kritikus tomeg feletti hasadoanyag, azonban csak a lancreakciot nehez beinditani, ha a burkolat megserul sugarozni azert sugaroz rendesen, a sracok a tengoban meg vilagitani fognak a sotetben.

 129. rognork — 2009-05-13 11:08 

Még annyit tennék hozzá mérföld/tizes számrendszer/OFF témához, hogy az angolszászok nem tizes számrendszerben gondolkodtak (tudom, a franciák se). ezt elég jól mutatja a nyelvekben fennmaradó régi-régi emlék: pl angolban/németben van külön szó a 11,12-re, a franciában 16-ig van egyszavas szám, ha jól emlékszem. Belegondolva, a tizes számrendszer csak mai szemmel tűnik olyan magától értetődőnek, bár kisiskolás koromban a kettes is olyannak tűnt.

Ráadásul még nyolcadokban is számolnak, na ez már a pofátlanság teteje: ha van egy hosszod, akkor geometriában mi a legegyszerűbb? Megfelezni. Innen megint érthetőbb a dolog. Szóval ezek a mértékegységek mindig valami emberközeli dolgogból jöttek, pl a hüvelyk, könyök, tehát könnyű volt előállítani, ill értelmezni.

Egy dolgot még kötekednék: az atombombában kritikus tömeg FELETTI urán van, különben csak ballaszt lenne…A torpedókban lehet, hogy nagyon reaktív anyagok vannak, de azok sem indulnak be maguktól. Egyszerű példa a nitroglicerin. Gyufával meggyújtod, és elég. Ráversz kalapácscal, robban. Az igazán brizáns anyagokat nem használják robbanóanyagnak, merthogy nem lehet tervezetten elpukkantani. A peroxidos szivarokban sem lett volna gond, de úgy emlékszem, hogy ezek elég öreg szarok voltak. A hidrogén peroxid bomlását pedig a rozsda (ill bármilyen fém, vagy aktív felület) csodálatosan katalizálja. Onnantól meg csókolom…

üdv

 128. xstranger — 2009-05-13 09:31 

Attol mert a franciak talaltak ki azert meg ne szoljuk le a metert.

Eredetileg a Parizson atmeno delkor Eszaki-sark-Egyenlito hosszanak egy tizmilliomod resze. Mivel a Fold kozel gombolyu ezert ez kb ekvivalens azzal hogy az Egyenlito 40ezer km.

Persze a jelentosege nem ennek van hanem hogy 10-es alapu a rendszer ezert konnyu atszamolni es leirni nagy precizitasu tavolsagokat.

 127. molnibalage — 2009-05-13 06:29 

@Pistabá: Igen, a rombolók és fregattok is ilyenek vagy durvábbak. Elég megnézi a gépek teljesítményét / hajó tömegét.

 126. Pistabá — 2009-05-13 05:53 

A hajók gyorsulásához: pár éve Athénban a kikötőben láttam a görög szigetekre járó kompokat elhúzni hihetetlen gyorsulással. Pedig azok nem hadihajók voltak hanem nagy dromedár három-négy szintes civil gépek, zsúfolásig tele autókkal és rengeteg emberrel. Egyszer közvetlenül mellőlem indult az egyik, látványos volt. Feldübörögnek a hajtóművek, hármas erejű földrengés a mólón, hátul ötméteres hullámok majd fél perc múlva a távolban zsugorodó kis pontocska látszik belőle. A fedélzeten állók kapaszkodtak az indulásnál mint a metrón vagy villamoson.

Tudom hogy egy ilyen kompnak semmi köze a hadihajókhoz, de a mostani nagy teljesítményű hajók mozgékonyságát nehezen tudja elképzelni aki nem látta.

 125. molnibalage — 2009-05-12 19:19 

„Viszont ha már, akkor érdekes kérdés ebből a szempontból, hogy a lassan ladikázó és hallgatózó felszíni hajó mennyi idő alatt tud olyan sebességre gyorsítani, ahol a kitérés számottevő eredménnyel jár.”

Ahogy írtam, iszonyatosan gyorsan. 1-2 perc alatt csúcssebességgre gyorsul. A modern gázturibnák nagyon tudnak ám és a hajók formája is elég jól optimalizált.

„rendszerben álló torpedókat, vagyis annyira mélyre menekülnek, hogy a torpedó nem tudja őket követni (az Alfa ugye ezt még tudta.)”

Na ebben erősen kételkedem. A legegyszerűbb sziltan képlettel (kazánformula) vizsgáltd meg, hogy egy topredónak mennyivel kisebb falvastagság kell, hogy elviselje a nagyobb nyomást. Erőlködés néklül lehet olyan torpedót csinálni ami simán kibírja a nagyobb mélységet. Az Alfák 30 évesek. Szerinted 30 évig ült a jenki zsebredugott kézzel? Az F-22 példája mást mutatat.

„Amennyire értem, épp ez a légüres tér a lényeg.”

Valóban. De akkor mi tartja fent a torpedót attól, hogy leessen abba a térrészbe ahol már nincs légüres tér? Mert aerodinmaikai felhajtóerő akkor nincs. A torpedó „repülhet” állásszöggel, hogy bármi ami tolóerőt ad az egyben emelje is, de olyan precíz irányítást egyszerűen el sem tudok képzelni ami egy ilyen instabil rendszert fenntartana, mert az áramlási jelenségek alapvetően csak kvázi állandóak. A véletlenszerűség és kis mértékű ingadozások az örvények és súrlódás miatt nem szütethetőek meg.

Az angol szöveget nagyjából átfutottam, de a leglényegesebb dolog hiányzik.

800 km/h hajócsavar hajtással nem érhet el a torp. Ez 99,99999%. Áramlástechikusént nem látom, hogy ez fizikailag hogyan lehetséges. (Nézd meg, ahhoz hogy 30 csomóval haladjon egy hajó, mekkora kerületi sebességet kell elérni a hajócsavaroknak…) Viszont, ha rakéta van a seggében akkor mi a jó isten hajta a topedót mikor a kavitációt megszűntetik? Mert meg kell! Irányítatlan módban még 800 km/h mellett sem biztos a találat, mert pusztán a tengó orrával nem lehet olyan pontosan 8-10 km-ről célozni. Az zajforrások nem pontszerűek. Nem egy pontot célzol be mikor hagyományos torpot indítasz. Azért van rajta saját aktív szonár. Ha közel ér a célhoz, akkor pontosít.

Normál hajócsavar hajtás mellett is van értelme egyébként a kavitácóis buboréknak, mert a homlokellenállást gyakorlatilag kinyírja. Víz esetén ez nagyon durva. A gond az, hogy a buborék mögött viszont nagyon ótvar áramlás van, a test azon részén nagyobb lesz az áramlási ellenállás az alaphelyzetnél. Tehát a kérdés az, hogy kavitációt létrehoozó rendszert be tutod e rakni egy acélszivarba úgy, hogy a helyigény növekedés miatt jobb paramétereket kapjál, mint az original cucc. Többet nyerjél, mint a befektetés.

 124. Droidfigyelő — 2009-05-12 15:05 

@molnibalage:

„A romboló nem harminc csomóval megy harchelyzetben normál esetben, mert akkor süket, mint az ágyú. 4-5 csomóval halad. Támadás esetén viszont ő is begyorsít, ha kell és tényleg kurva gyorsan ma már.”

Így van, amikor menekül, kitérni akar, vagy ha tengeralattjáróról van szó, sprint and drift technikát alkalmaz stb. Erről beszéltem magam is. Viszont ha már, akkor érdekes kérdés ebből a szempontból, hogy a lassan ladikázó és hallgatózó felszíni hajó mennyi idő alatt tud olyan sebességre gyorsítani, ahol a kitérés számottevő eredménnyel jár.

„Továbbá egy apró tényt figyelmen kívűl hagysz. Ha két lassú tárgy egymáshoz képesti iránya kis mértékben változik a számított találkozási pont alig helyeződik át. Namármost, ha a célhajó csak egy nagyon kicsit iránytvált és gyorsít és csak 3-4 másodperc időeltérést összekapar a számított találkozási ponthoz képest (ezt nagyon pongyolán fogalamazom meg) akkor a torpedó régen túlmegy rajta, mertaz ezalatt már cirka 300 méterrel odébb van. És ez még csak a sebesség hatása, irányváltásról szó sem volt! Hadihajó elleni alkalmazása MA olyan koráltozottan alaklmas atomrobbanófej nélkül a torp, hogy az ehaj. Gyakorlatilag 0. Pont.”

Értem a logikát. De ez még nem mond ellent annak, hogy egy ilyen fegyver kiválóan alkalmas a reakció kiváltására. Egy nagyon kis sebességgel haladó, vagy adott esetben csak sodródó, alapjáraton vagy kikapcsolt gépekkel lögybölődő célnak

1. idő kell, amíg megmozdul

2. a mozdulás (támadás gyanúja esetén a hajógép azonnali flank speedre állítása) hatalmas zajt generál, vagyis felfedi a rejtőzködő célt, legyen az hajó, tengeralattjáró vagy sárkányrepülő:)

3. És aki hallatszik, az látszik is. Ezt te jobban tudod, mint én.

És ha sprint and drift-ben utazó tengeralattjáróról vagy hajóról van szó, ami nem csak békeidős technika, akkor simán pofán lehet lőni egy lőelemző számítógép segítségével sok-sok kilométerről. Mert persze hogy nem a Lusitania elsüllyesztéséről beszélünk. Sőt, ma már attól is messze vagyunk, hogy az oroszok olyan mélyre merülő tengeralattjárókat építenek, amelyek egyszerűen túlmerülik a rendszerben álló torpedókat, vagyis annyira mélyre menekülnek, hogy a torpedó nem tudja őket követni (az Alfa ugye ezt még tudta.)

„Lehetetlen. Ehhez gyakorlatilag légüres tér kéne. Még a 20 km feletti magasságokban is csak az AIM-54 és R-33 gyorsult ilyen sebességekre rakétahajtással. Mi a túró gyorsítana fel egy torpedót még egy nagyon erősen kétfázisú közegben is? Mert szperkavitációnál is kétfáziő, még ha 99%-ban is vízgőz dominál. Fantáziádra bízom, hogy 5000 km/h sebességnél mit művel a víz bármilyen felülettel.”

Amennyire értem, épp ez a légüres tér a lényeg. De én tényleg bölcsészként végeztem, tehát semmilyen reálcuccban nem tudok semmit magamtól. Ezért olvasgatok:) Bekopizok egy leírást, kicsit hosszú, de érdekes.

From cavitation to supercavitation

Cavitation happens when water pressure is lowered below its vapor pressure or vapor pressure is increased to water pressure. This often happens at extremely high speed although it can happen at any speed and even when still. Cavitation occurs inside a pump or around an obstacle, such as a rapidly spinning propeller or in a body of liquid (such as a kettle) due to temperature and/or pressure change. The pressure of the fluid can drop due to its high speed (Bernoulli’s principle) and when the pressure drops below the vapor pressure of the water or the temperature increases thus vapor pressure increases reaching water pressure, it vaporizes — typically forming small bubbles of water vapour (water in its gas phase). In ordinary hydrodynamics, cavitation is a mostly unintended and undesirable phenomenon: the bubbles are typically not sustained but implode as they and the water around them suddenly slows down again, with a resulting sudden rise in ambient pressure. These small implosions can even lead to physical damage, for instance spalling damage to badly designed rotating propellers, pumps, and piping.

A supercavitating object uses this phenomenon in a much larger (and sustained) manner (hence the name supercavitation). A supercavitating object’s main features are a specially shaped nose, typically flat with sharp edges, and a streamlined, hydrodynamic and aerodynamic shape. When the object is traveling through water at speeds of above roughly one hundred miles per hour (44.7 m/s), the nose deflects the water outward so fast that it flies free of the surface. Water pressure takes time to collapse the wall of the resulting cavity, hence the nose opens an extended bubble of water vapor. Given sufficient speed, or by the injection of gas into a partially-developed bubble, the cavity can extend to envelop the entire body of the object. A supercavitating object quite literally ‘flies’ through the surrounding gas.[citation needed]

Various underwater methods of propulsion have been proposed to reach the necessary speed, with a possible concept being a rocket engine burning aluminium with water. As an example, a conventional rocket engine is used to propel the Russian Shkval supercavitating torpedo.

[edit] Current applications

The supercavitation principle is being used for very high performance propellers and also for control surfaces such as rudders.

In 1940, Herbert A. Wagner – Head of the Development Department for Guided Missiles at Henschel Flugzeugwerke (HFW), Berlin – started the development of two Guided Air-to-Sea Missiles: the Henschel Hs 293 and the larger Henschel Hs 294. Both missiles were supposed to be guided to a point in front of the water line of a ship. At water entry, the warhead would separate from fuselage and wings. Using its remaining kinetic energy, the (unguided) warhead-projectile would then follow an underwater path towards the ship target. The projectile body had a slender conical shape with an ogive nose. The underwater path could be curved slightly upward by means of a small ridge on the upper side of the ogive. The projectile had to be curved upward in order to achieve a nearly horizontal path at the point of impact. In order to stabilize the projectile under water within its supercavity bubble, a somewhat larger cone angle was used at the tail of the body. Tests with prototypes of the Hs 294 achieved water entry velocities of approximately 150 to 180 m/s, corresponding to underwater paths of the warhead of about 60 to 80 meters.

After World War II and until 2004, Russian VA-111 Shkval (squall) torpedoes were the only publicly known application of supercavitation technology applied to an entire underwater vehicle. The gas bubble these torpedoes fly in is formed partly due to the shape of the torpedo body, partly by rocket exhaust diverted to a nozzle on the front of the torpedo.[citation needed]

In 2004, German weapons manufacturer Diehl BGT Defence announced their own supercavitating torpedo, Barracuda. (English translation) According to press reports, it reaches 800 km/h[1].

Beginning in 1994, the US Navy began developing a sea mine clearance system invented by C Tech Defense Corporation, known as RAMICS (Rapid Airborne MIne Clearance System), based on a supercavitating projectile stable in both air and water. These have been produced in .50 in (12.7 mm), 20 mm (.79″), and 30 mm (1.19″) calibers. [1] The terminal ballistic design of the projectile allowed it to cause explosive destruction of sea mines as deep as 45 m (140 feet) underwater with a single round. (C Tech) In 2000, these projectiles were used to successfully destroy a range of live underwater mines when fired from a hovering Sea Cobra gunship at the Aberdeen Proving Grounds in Maryland. RAMICS is currently undergoing further development under a contract to Northrop Grumman for introduction into the fleet.

The darts of German (Heckler & Koch P11) and Russian underwater firearms [2], and other similar weapons are also supercavitating.

In 1999 the supercavitation technology was adopted to hunting projectiles. These „SuperPenetrator” bullets feature a very stable straight line penetration in aqueous media.[3]

To date, the main emphasis of research into supercavitation has been into the development of torpedoes, due to the fact supercavitating types can give an overwhelming advantage to a navy possessing them in quantity (assuming the opposing navy does not possess them).

In 2005, DARPA announced the ‘Underwater Express program’, a research and evaluation bid to establish the potential of supercavitation. The program’s ultimate goal is a new class of underwater craft for littoral missions that can transport small groups of Navy personnel or specialized military cargo at speeds up to 100 knots. The contracts were awarded to Northrop Grumman and General Dynamics Electric Boat in late 2006.

Iran has claimed to have successfully tested its first supercavitation torpedo on 2 April and 3 April 2006. Some sources have speculated it is based on the Russian VA-111 Shkval supercavitation torpedo, which travels at the same speed [4] [5] [6]. Russian Foreign Minister Sergei Lavrov denied supplying Iran with the technology [7]. Iran called this weapon the Hoot (Whale).

Üdv!

 123. Kham — 2009-05-12 14:50 

@Lófasz Hadnagy: Azért mérnek csomóban mert a tengeren a távolságot a térkép fokai szerint mérik, ami természetesen egész számokat fog kihozni a csomó mértékegységű sebességnél, a km/h óra helyett. Sokkal logikusabb az egész, mivel a fok nagyságát, az egyenlítőhöz mérten számoltak ki, (pontosabban adja magát) a métert pedig úgy hogy leült egy francia a forradalom idején, aztán megtette alapegységnek az a nagyságot amekkora farkat szeretett volna magának, de különösebben nem jelent semmit, csak egy táv ami bármekkora lehetne.

 122. molnibalage — 2009-05-12 13:43 

@Droidfigyelő: „Én bölcsész vagyok, ezért te biztosan jobban ki tudod számolni, hogy ha tíz kilométerről megküldenek egy 200 csomó/ó sebességű cuccal, ez idő alatt mekkora távolságot tud megtenni egy full gázon haladó hajó. Legyen pl. 30 csomó, már ha rombolóról beszélünk.”

A romboló nem harminc csomóval megy harchelyzetben normál esetben, mert akkor süket, mint az ágyú. 4-5 csomóval halad. Támadás esetén viszont ő is begyorsít, ha kell és tényleg kurva gyorsan ma már.

Továbbá egy apró tényt figyelmen kívűl hagysz. Ha két lassú tárgy egymáshoz képesti iránya kis mértékben változik a számított találkozási pont alig helyeződik át. Namármost, ha a célhajó csak egy nagyon kicsit iránytvált és gyorsít és csak 3-4 másodperc időeltérést összekapar a számított találkozási ponthoz képest (ezt nagyon pongyolán fogalamazom meg) akkor a torpedó régen túlmegy rajta, mertaz ezalatt már cirka 300 méterrel odébb van. És ez még csak a sebesség hatása, irányváltásról szó sem volt! Hadihajó elleni alkalmazása MA olyan koráltozottan alaklmas atomrobbanófej nélkül a torp, hogy az ehaj. Gyakorlatilag 0. Pont.

Az I. és II.Vh alatt is csak azt a hajót lehetett megtorpedózni ami gyakorlatilag egyenes vonalban egyenletesen haladt és nem tudott a tengó jelenlétéről. A konvojok hajóira ez ileett és a nagy hajókra többé kevésbé. Rendszertelen cikkcakkozás ellen tehetetlenek voltak. Kilőttek 4 torpedót egy tűzvezetési megoldásra aztán reménykedtek, hogy az egyik csak talál…

„Ha szupertankerről, akkor egy kicsit kevesebb, ugye. Célpont az is.”

Arra sem ilyennel lövöldöznének…

„Szóval csak óvatosan azzal az elmélettel, hogy milyen egyszerű lerázni egy 200 csomóval feléd döngölő torpedót.”

Márpedig nem egy nagy kunszt ma egy olyan ellenfélnek aki ellen tervezték 40 éve totál más körülményekre.

„Egyetértek, nem igazán jó hasonlítani, mert fejlődött a világ. Ha nem 6-7 kilométernél közelebb egymáshoz két hajó, kérlek, magyarázd meg azt, hogyan ütközhetett össze több amerikai és szovjet tengeralattjáró és hajó, és hogyan készülhetett számtalan víz alatti fotók(!) akkor, amikor vki követett egy másikat.”

Ácsi. Háborús időket nem keverd már össze a békebeli hallgatózással mikor a lehető legközelebb mentek, hogy megfelelő hangmintát lehessen gyűjteni az tengó hangminta könyvtárának felállításához. Háborúban szó nem lenne ilyesmiről.

„pedig szuper- de akár hiperszonikus sebességeket írnak. 4-5000 km/h.”

Lehetetlen. Ehhez gyakorlatilag légüres tér kéne. Még a 20 km feletti magasságokban is csak az AIM-54 és R-33 gyorsult ilyen sebességekre rakétahajtással. Mi a túró gyorsítana fel egy torpedót még egy nagyon erősen kétfázisú közegben is? Mert szperkavitációnál is kétfáziő, még ha 99%-ban is vízgőz dominál. Fantáziádra bízom, hogy 5000 km/h sebességnél mit művel a víz bármilyen felülettel.

„Viszont mégse teljesen rossz, mert egy torpedónak/gránátnak/aknának/bombának nem szabad élesítetlen helyzetben felrobbannia.”

Az elv szép, a gyakorlat mást mutat az elmúlt 100 év alapján.

 121. Droidfigyelő — 2009-05-12 12:14 

@molnibalage:

„”Már az első világháborúban is bevált a nem irányított torpedó felszíni célokra.”

Csak éppen azok süket célok voltak és lassúak a mai célhajókhoz képest. Ma tucat kilóméterekről meghallanak egy ilyen vackot. Van idő ellentevékenységre.””

Én bölcsész vagyok, ezért te biztosan jobban ki tudod számolni, hogy ha tíz kilométerről megküldenek egy 200 csomó/ó sebességű cuccal, ez idő alatt mekkora távolságot tud megtenni egy full gázon haladó hajó. Legyen pl. 30 csomó, már ha rombolóról beszélünk. Ha szupertankerről, akkor egy kicsit kevesebb, ugye. Célpont az is. Szóval csak óvatosan azzal az elmélettel, hogy milyen egyszerű lerázni egy 200 csomóval feléd döngölő torpedót.

„”200 csomónál nincs esélye egy lassú felszíni hajónak, de nehéz helyzetbe kerülhetnek a három dimenzióban mozgó tengeralattjáró ellenfelek is, mert közelről esélyük nekik is kampec, nincs idejük pozíciót változtatni.”

Olyan közel soha a büdös életbe nem kerülhet. Ma, ha egy ellenfél 6-7 km-en belül van az már régen rossz. I Vh. alatt 300-400 méterről is indították néha az acélszivart. Egyszerűen nem lehet összehasonlítani a két korszakot.””

Egyetértek, nem igazán jó hasonlítani, mert fejlődött a világ. Ha nem 6-7 kilométernél közelebb egymáshoz két hajó, kérlek, magyarázd meg azt, hogyan ütközhetett össze több amerikai és szovjet tengeralattjáró és hajó, és hogyan készülhetett számtalan víz alatti fotók(!) akkor, amikor vki követett egy másikat.

„”De akár egy kombinált támadásban is beválhat: passzív módban kilős egy hagyományos torpedót….

A módszerrelle az a baj, hogy a két fajta torpedó hatótávolsága eltér. Az időzítés és problémás és már az első torpedó kilövést és magát a torpedót is észlelni lehet. Nem ilyen egyszerű az élet. És akkor a zajterjedési poblémákról még szó sem esett…””

Hát igen, vannak itt problémák, de nem is te vagy én vagyunk ezeknek a megoldói. Ha csak a témánál maradunk, azt a problémát is sikerült kiküszöbölni, hogy a vízben az ember megfullad, most meg, nézd meg, van itt egy csomó olyan bádogbödön, amivel le tudsz menni a víz alá, sőt, lövöldözni is tudsz mások bödönjeire. És jó esetben nem fulladsz meg, rossz esetben meg mégis.

„”Hab a tortán, hogy kísérleteznek a szuperkavitációs torpedóval. Itt már szuperszonikus sebességről beszélünk.”

Ööö, a szipla kavitációs torpedó is már az tudtommal. Szuperkavitáció nélkül esélye nem lenne ekkora sebességre.””

Simán lehet. A szakirodalomban mégis van ilyen kifejezés. És mégis megkülönböztetnek sebességeket. Az általam olvasott szám a 200 csomó a kavitációs torpedónál, a szuperkavitációsnál pedig szuper- de akár hiperszonikus sebességeket írnak. 4-5000 km/h. Hogy ez megvalósulhat-e, nem tudom. Nagyon soknak tűnik, de probléma-megoldásban elég jó az emberiség. Lásd mint fenn.

„”Rossz analógiával egy atombomba se fog felrobbanni, csak mert leejtetted az asztalról.

Nono. A torpedókban hagyományos robbanóanyag és sok esetben igencsak reaktív vegyi anyagok vannak. Az atofegyverekben meg kritikus tömegnél kevesebb hasadóanyag. Ég és föld a kettő között a difi.””

Mondtam is, hogy rossz analógia. Viszont mégse teljesen rossz, mert egy torpedónak/gránátnak/aknának/bombának nem szabad élesítetlen helyzetben felrobbannia. Ezért nem is történt olyan, hogy az ütközésekkor (amik ugye előfordultak, lásd még milyen közel juthat egymásnak két tengeralattjáró vagy egy hajó és egy sub) felrobbantak torpedók.

üdv!

 120. molnibalage — 2009-05-12 05:48 

@BigaC: Csak éppen az EORSAT azóta halott nem? Kb. 1994-ben vált működésképtelenné az utolsó műholdja és azóta nincs zsé felküldeni újabbat.

 118. TetraB — 2009-05-11 21:48 

@molnibalage:

A NATO hírszerzés annyit tudott kideríteni, hogy az Oscarok tudtak kommunikálni az EORSAT Legenda műholdakkal egy Punch Bowl hosszúhullámú vevővel. Így akár 500-600km-ről is támadhattak volna egy CVBG-t. 1-3 Oscar és két Tu-22M bombázó alkotott volna egy támadócsoportot, a Tu-22-esek lefogták volna a légvédelmet, az Oscarokról kilőtt salvók pedig a nagy hajókat, főképp a hordozót célozták volna. 3-5 találatot már végzetesnek számoltak, ennyi talán átjutott volna a NATO légvédelmén. (persze azóta a NATO is válaszolt erre a kihívásra az ESSM és a RAM légvédelmi rakétarendszerekkel).

Jól látod, jelenleg Tu-95 gépektől kaphat útvonalkorrekciókat, vagy kisebb távon belül helikopterről, vagy használhatja saját radarját. Egyébként a rendszer elég bonyolult, nem tudom, hogy mennyire működhetett volna a Granit élesben. A Kirovokon és a Kuznyecovon is Granitok vannak, de mintha már valamelyik felújított Kirovon lecserélték volna a Yakhont rakétákra.

 116. molnibalage — 2009-05-11 21:22 

@BigaC: „Oscarok ezért jelentősen vesztettek harcértékükből, repülőknek vagy helikoptereknek kell elvégezni a célmegjelölést.”

Bizots? Ha kb. ismert a cél helyzete akkor szerintem mehetnek, mert a saját radar is képes korlátozottan célt keresni. Persze így egy részüks valszeg kárbavész.

A heli mint célkijelölő eszköz kiesik. A CV group 200 km-es körzetébe esélye nincs kerülni, hacsak nem a part mellett hajózik. Az meg nem éppen tipikus. A rapcsi szintén. Tu-95 spec verziója jöhet talán szóba, mert a Tu-160 és Tu-22M3 tudtommal nem képes ilyesmire. Az elsőbő amúgy is 0 mennyiség van a másik gépek állapota erősen kérdéses. A variaszárnyú gépek nem hosszú üzemidejükről híresek (F-111 ausziknál iszonyatos erőfeszítéseket igényel) és a szovjet gépek amúgy is nagyon kevés repült órára voltak méretezve…

 115. tiboru — 2009-05-11 20:44 

@1szerű mozdonyfütty:

Akkor neked a

lemil.blog.hu

törzsolvasói között a helyed!

 114. 1szerű mozdonyfütty — 2009-05-11 20:39 

Én tévedésből két hétig szonárelméletet tanultam egy nyugati katonai műntézetben, és még eccer tengeralájáróval is mentem. Ott, emberek, senki nem tud sz@art se arról, mi történik 20-30 m-el előtted (a torpedókamrában). De arról se, hogy mögötted 20-30 m-re (a reaktorhelységben) mi van…De legalább jó kávét főztek és bagózni is lehetett. Szal, ez a szerencsétlen Kurszk nekimehetett akár a partnak is, amennyire eze a skacok ki voltak képezve. Béke poraikra.

 113. TetraB — 2009-05-11 20:05 

oldgeorge:

Egyébként az Oscaroknak nem terveznek utódot. A viszonylag új Borej boomer, a Lada pedig kisméretű dízel. Az Oscar és az Oscar II-t azért gyártották, mert gyakorlatilag nem volt mit szembeállítani a NATO felszíni flottával. Ezt próbálta egyensúlyozni az orosz SSGN-ek nagy száma.

 112. TetraB — 2009-05-11 20:01 

Igen, a Virginia és Seawolf sokkal újabbak, de persze nem szabad őket összehasonlítani. A Seawolf és a Virginia bár már többfeladatú eszközök, mégis a legjobbak a vadászatban. Gyakorlatilag támadó tengeralattjárók, az Oscarok pedig kifejezetten robotrepülőgéphordozók és fő célpontjuk a NATO felszíni csoportok, lehetőleg hordozók. Ha összehasonlítani akarunk, akkor az Oscar NATO vetélytársa az átalakított Ohio SSGN.

 111. TetraB — 2009-05-11 19:58 

A Shkvalt a 60 éves végén fejlesztették ki, gyakorlatilag semmi titok nem maradt körülötte. Én nem hiszem, hogy csak erről lett volna szó, bár rebesgették, hogy az új változat, amit a 90-es évek végén csináltak, már képes célkövetésre. Az eredeti Shkval ugyanis egy megtorlófegyver, gyakorlatilag bosszúból kilőtték volna a támadás vektorába.

Az nem igaz, hogy az amerikaiaknak nincs ehhez fogható, az Ohio boomerek egy részét fogták és a nukleáris rakéták helyett teletömték robotrepülőkkel. Az Oscar feladata ugyanis az volt, hogy a 24db Granit (SS-N-19) robotrepülőt ráküldje egy amerikai CVBG-re. A SZU fénykorában ez jól begyakorolt dolog volt, mert a Kozmosz haditengerészeti műholdak céladatai alapján indították igen nagy távolságból a rakétákat, de a SZU után ez a műholdhálózat már nem működőképes. A Granitok, így az őket hordozó Oscarok ezért jelentősen vesztettek harcértékükből, repülőknek vagy helikoptereknek kell elvégezni a célmegjelölést.

A Shkval egyébként félelmetesnek tűnő, de annyira nem vészes fegyver, legalábbis amíg az irányítását meg nem oldják véglegesen. A németek is kísérleteznek hasonlóval, ez a Barracuda. Egyelőre sokkalta veszélyesebb egy dróton vezérelt torpedó.

 110. molnibalage — 2009-05-11 19:57 

@molnibalage: Főleg annak fényében, hogy 1995-ben állították hadrenbe. Tehát a ’80-as évek szovjet techikájának a csúcsa. Hogy a jó istenbe veted ez össze Virginiával ami 2004 óta szolgál. „Picit” újabb vas. A Seawolf osztály a ’90-es évek eleje / közepe óta szolgál.

Az Oscar-II is a ’80-as évek közepe óta épül, szóval az alapjai a Los Angeles osztállyal egyidősek…

 109. molnibalage — 2009-05-11 19:50 

@oldgeorg: Hát az, hogy ne tudnának vele szembeállítani az elég meredek kijelentés. A Los Angeles osztály folyamatosan up to date állapotú és van Sea Wolf és Virginai is. Én nem 1-2 db…

 108. oldgeorg — 2009-05-11 19:47 

Még egy apróság! A KURSZK olyan kiváló mérnöki munka volt, hogy maguk az amerikaiak is elismerték, hogy nincs a KURSZK-al szembe állítható tengeralattjárójuk. A KURSZK elvesztése után az orosz haditengerészet megrendelésére egy valamivel kisebb, úgy 12000 tonnás atomtengeralattjáró építésbe kezdtek, ami még a KURSZK-ot is felülmúlta, és kijavították azokat nyilvánvaló hiányosságokat, amikre épp ez a katasztrófa hívta fel a figyelmet. Nevezetesen a rosszul megtervezett menekülő/zsilipelő nyílásokat tervezték újra. 🙂 oldgeorg

 107. zanzibear — 2009-05-11 19:40 

Persze a lényegről nincs szó:

Dmitrij Kolesznyikov kapitányról:

Cikk:

http://www.guardian.co.uk/world/2000/oct/27/kursk.russia

http://www.youtube.com/watch?v=LUfqhN4uXn0

(Klip: http://www.youtube.com/watch?v=sJdA0v8cbgY&NR=1 )

(Dalszöveg fordítása:

blogs.myspace.com/index.cfm?fuseaction=blog.view&friendID=33168585&blogID=467819644)

Részlet a levélből:

„”All personnel from sections six, seven and eight have moved to section nine,” the note states. „There are 23 of us here. We have made this decision because none of us can escape.” Kolesnikov’s writing then becomes illegible, apart from the figures 13 and 5, followed by the words – in an apparent reference to the darkness – „I am writing blind”.”

Igen. Ha valami hátborzongató, akkor ez az.

Tisztelet az elesett hősöknek!

 106. 1953 — 2009-05-11 19:39 

@hátramozdító: Parancsolj kavitáció egy fizikai jelenség, mely akkor következik be, ha egy anyag folyadék fázisból hirtelen gáz fázisba megy át a nyomás esése következtében. Ha a folyadék sebessége hirtelen megnő, akkor az energiamegmaradás törvénye értelmében (Bernoulli törvénye) a nyomása leesik. A keletkező gőzbuborék, ha az áramlás mentén olyan helyre ér, ahol a nyomás nagyobb az ottani hőmérséklethez tartozó telítettgőz nyomásnál, a buborék hirtelen összeroskad, az egymásnak csattanó folyadékfelületek erős akusztikus lökéshullámot keltenek, ami egyrészt erős zajjal, rezgéssel, másrészt a környező szilárd testek eróziójával jár. Ilyen eset fordul elő például nem teljesen elzárt vízcsap szűk áramlási keresztmetszetében, szivattyúknál vagy hajócsavaroknál. Szivattyúknál, ha a jelenség kiterjed az egész áramlási keresztmetszetre, a vizoszlop el is szakadhat, és a szivattyú nem képes folyadékot szállítani.

A kavitáció általában káros jelenség, áramlástani gépek, csővezetékek, hajók tervezésekor nagy figyelmet fordítanak az elkerülésére. Vannak azonban esetek, amikor a jelenséget hasznos célokra is be lehet fogni: emulziók képzéséhez, felületek tisztításához, kavitációs szivattyúhoz.

A szuperkavitáció jelensége akkor lép fel, ha a kaviáció nem csak néhány gőzbuborékra terjed ki, hanem a folyadékban nagy sebességgel haladó testet teljes egészében gőzköpeny veszi körül. Ezt a jelenséget használják ki újabban szuperkavitációs torpedóknál. Az első szuperkavitációs torpedó, az orosz Skval rakétahajtású eszköz, igen nagy sebességet ér el a víz alatt. Hátránya, hogy az erős zaj és a rakétából kiáramló gázok miatt könnyen felismerhető és lokalizálható.

 105. oldgeorg — 2009-05-11 19:36 

@tiboru: Amúgy tényleg érdekes a könyvet elolvasni. A katasztrófán kívül bepillantást enged olyan szomorú és száraz tényekbe, hogy ezek az igen kemény kiképzést kapott, és tényleg nagyon tanult tengerész tisztek olyan megdöbbentő körülmények között éltek, és szolgáltak, hogy egy magyarországi roma família talán be sem költözne olyan házakba, amilyenekbe ezek a nagyon magasan képzett tisztek és családjuk lakott. Az USA-ban egy ilyen kvalitású tisztnek minimum 12 szobás háza, birtoka, öt autója, nyaralója, meg yahtja, vagy magánrepülője van. :)) oldgeorg

 104. molnibalage — 2009-05-11 19:25 

@tiboru: Engem nem fog. 🙂

Képetelen vagyok repülőgépnek tekinteni valamit ami egyszer használatos. Az angolt sem értem. 1944-ben még tudta, hogy mi a V-1 (Flying bomb), de negyven évvel később nem ismeri fel, hogy amit csinált ugyanaz, csak intelliegenseb? Érti a fene. A szárnyas rakétától is kiráz a hideg, mert minden rakétán van aerondinamikai felület. Van ami ténylegesen kormányoz, van ami csak forgásstabilizált. Szóval hülyeség a szárnyas rakéta is, mert minden rakétának van (vagy 99,9%-nak, mert esetleg lehet valami ami elkerülte a figyelememet). Mintha azt mondanád, hogy kerekes autó vagy szárnyas repülőgép. Naná, hogy van nekik…

 103. molnibalage — 2009-05-11 19:19 

@Collingwood: Milyen titkos infó? Szerinted mennyit ért meg a tengó működéséből egy esetleg még nagyon is iskolázatlan valaki? Kapcsolókat meg karokat máködtet, kijelzőket olvas le és tiszt irányítása alatt karabantartói gépész feladatokat látnak el. Ez olyan, mintha te körbejárnád az F-22-öt (minden zárva, csak futóműakna nyitva) és egyszer benézhetnél a kabinba. Hát, ha te ebből sokat leszűrsz. Ismét csak vedd hozzá azt, hogy egy 19-20 éves mit tud…

 102. molnibalage — 2009-05-11 19:12 

@tiboru: Gyakorlatilag alapfeladatokat látnak el, azokat amiket drága lenne automatizálni vagy nem képesek rá. Nem kell oda sok ész.

 101. molnibalage — 2009-05-11 19:08 

@Droidfigyelő: „Már az első világháborúban is bevált a nem irányított torpedó felszíni célokra.”

Csak éppen azok süket célok voltak és lassúak a mai célhajókhoz képest. Ma tucat kilóméterekről meghallanak egy ilyen vackot. Van idő ellentevékenységre.

„200 csomónál nincs esélye egy lassú felszíni hajónak, de nehéz helyzetbe kerülhetnek a három dimenzióban mozgó tengeralattjáró ellenfelek is, mert közelről esélyük nekik is kampec, nincs idejük pozíciót változtatni.”

Olyan közel soha a büdös életbe nem kerülhet. Ma, ha egy ellenfél 6-7 km-en belül van az már régen rossz. I Vh. alatt 300-400 méterről is indították néha az acélszivart. Egyszerűen nem lehet összehasonlítani a két korszakot.

„De akár egy kombinált támadásban is beválhat: passzív módban kilős egy hagyományos torpedót….”

A módszerrelle az a baj, hogy a két fajta torpedó hatótávolsága eltér. Az időzítés és problémás és már az első torpedó kilövést és magát a torpedót is észlelni lehet. Nem ilyen egyszerű az élet. És akkor a zajterjedési poblémákról még szó sem esett…

„Hab a tortán, hogy kísérleteznek a szuperkavitációs torpedóval. Itt már szuperszonikus sebességről beszélünk.”

Ööö, a szipla kavitációs torpedó is már az tudtommal. Szuperkavitáció nélkül esélye nem lenne ekkora sebességre.

„Rossz analógiával egy atombomba se fog felrobbanni, csak mert leejtetted az asztalról.”

Nono. A torpedókban hagyományos robbanóanyag és sok esetben igencsak reaktív vegyi anyagok vannak. Az atofegyverekben meg kritikus tömegnél kevesebb hasadóanyag. Ég és föld a kettő között a difi.

 100. nav — 2009-05-11 18:18 

Amatőrök.

Teljesen nyilvánvaló, hogy FÖLDÖNKÍVÜLI_TÁMADÁS áldozata volt a Kurszk.

 99. tiboru — 2009-05-11 17:53 

@oldgeorg:

Köszönjük a kiegészítést!

 98. min — 2009-05-11 17:44 

@grigorij: A száryas rakéta kifejezés egy téves fordítás eredménye. Ilyen harceszköz nincs sem cirkálórakéta…

Robotrepülőgépaz van és a meghajtását tekintve kétáramú gázturbinával repül.

 97. oldgeorg — 2009-05-11 17:12 

Tudom, hogy a internet, és a virtuális világban már snassz amit írok, de el kell olvasni PETER TURSCOTT: KURSZK című könyvét. Abban az egyébkén brit származású és szakember világosan leírta mi is okozta a tragédiát, és fellebbentette a fátylat az orosz fél sumákolásának okáról. Nos röviden. A KURSZK magával vitt olyan torpedókat gyakorlatozási céllal, amiket egyébként már rég ők is kivontak a forgalomból, de sok megmaradt belőle, és úgy gondolták, hogy kiképzési célra még jók lesznek. Amúgy ezek folyékony hidrogén-peroxid hajtóanyagúak, ami roppant instabil állapotú vegyület. Az ilyen hajtóanyagú torpedókat a NATO már az ötvenes években kivonta a hadrendből a brit SIDON fedélzetén történt robbanás után. Szóval először egy, majd még egy ilyen robbant fel, közvetlenül a vetőcsőbe töltés előtt, még a torpedó térben. Ezt a robbanást azonban a KURSZK, ha súlyos sérülésekkel is, de elviselte volna. A tragédia közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a szolgálati előírásokat súlyosan megszegve ( lásd Csernobil ) a kilövés előtt nem zárták be a torpedótér záróajtajait, hanem azok mind nyitva maradtak. A robbanást iszonyú tűz követte, ami azonnal elérte a tengeralattjáró vezénylő központját, és ott is megölte ( megégette ) a személyzetet. Igen rövid ideig maradtak csak életben azok a tengerészek és tisztek, akiknek a szolgálati helye a reaktorkamra és környéke volt. Az ugyanis hermetikusan mindig le volt zárva. Az ő sorsukat a tengeralattjáró segédüzemeinek ( fűtés, oxigénellátás, világítás ) az elpusztulása okozta. Minden híreszteléssel ellentétben a robbanás után néhány órával már mindenki megfulladt. És mi volt a nagy orosz ködösítés, és nagy amerikai nyomulás oka? Az, hogy a KURSZK fedélzetén egy új fejlesztésű, ha jól emlékszem a mai torpedók haladási sebességénél tizenkétszer gyorsabban haladni képes torpedó volt, és azt akarták tesztelni, azért voltak a fedélzeten az egyik orosz hadiüzem mérnökei is. Az amik, meg a britek, na meg az egész NATO ezt akarta lenyúlni, baráti segítség nyújtásnak álcázva. Az sem véletlen, hogy az oroszok csak akkor kérték fel a holland-brit-norvég egységeket a kiemelésre, amikor már ők is nagy sebesen kifejlesztettek egy olyan eljárást, hogy gyakorlatilag folyamatosan tudták nyomon követni a kiemelés fázisait. Ezért vártak vele annyi ideig. Hát ennyi röviden. Akit érdekel, olvassa el a könyvet, sok egyéb érdekes adat és megdöbbentő tény is van benne. üdv, és jó olvasást! oldgeorg

 96. tiboru — 2009-05-11 16:22 

@grigorij:

Oké, engem meggyőztél. Már csak molnibalage kollégát kell 🙂

@Herlock Sholmes:

Nemnem; izraeli hírszerző sosem járt a 60. szélességi körtől északra. Max. amikor Lillehammerben tévedésből agyonlőtték azt a kebabost…

 95. Herlock Sholmes — 2009-05-11 16:14 

Buták vagytok.

A Kurszkot Eli Cohen süllyesztette el.

 94. grigorij (törölt) — 2009-05-11 16:11 

A szárnyasrakéta, meg a bomba meg a repülő között alapvető eltérés a hajtás…

A szárnyasrakéta – rakétahajtóművű és űltalában nagyméretű. Bombázókra telepíthetik és sok száz kiló robbanóanyagot visz sokszáz kilométerre…

Robotrepülőgép=sugárhajtóművel repül és mint egy robotrepülőgép megy akár ezer kilométer távolságra…

A bomba szabadon esik! Legfeljebb az új változatok apró pályamódosításokra képes…

A tengeralattjárókon általában:

RAKÉTA

és

ROBOTREPÜLŐGÉPEK

vannak…

 93. Collingwood — 2009-05-11 16:10 

Ennek fenyeben meginkabb ertheto a katasztrofat koveto felhaborodas…

Csak egy valamit nem ertek: behivnak egy sorkotelest, leszolgalja a maga 2 evet egy nuklearis tengeralattjaron (nemtudom pontosan mennyi a szolgalati ido, csak tippeltem) aztan szerencses esetben visszater a polgari eletbe szigoruan titkos informaciok bitrtokaban…

Bar az Orosz Flottarol nem ez az elso furcsasag. Egy regi Top Gunban (az Aranysas elodje) olvastam, hogy az eszaki flotta egyik tamaszpontjan az aramszolgaltato lekapcsolta az aramot, mivel a flotta nem fizetett. A kikotoben allo tengeralattjarok reaktorainak huteset viszont parti arramforrasrol mukodtettek, igy a reaktorok kezdtek tulmelegedni. Allitolag tengereszgyalogosok foglaltak el az aramszolgaltato kozpontjat es kapcsoltak vissza az aramot…:)

 92. tiboru — 2009-05-11 16:00 

@Collingwood:

És kapaszkodj: a hetven sorállományúból voltak vagy hatvanan, akik nem töltötték be a 21. életévüket sem…

Amerikában sört sem vehettek volna, itt (ott) meg felteszik őket egy atomtengeralattjáróra katonáskodni…

 91. portás nyűvész — 2009-05-11 15:59 

Nagyon jó poszt!

Respect!

 90. Collingwood — 2009-05-11 15:56 

Sziasztok!

Elég valoszínunek tartom a hivatalos verziot a hibas tortpedokrol. Azonban a legenyseg osszetetelen kiakadtam: 70 sorallomanyu egy nuklearis tengeralattjaron???? Ok kezeltek a hajo rendszereit, vagy csak korletet takaritottak?

Az orosz tengeralattjarokon meg mindig szolgalnak sorallomanyuak?

Udv`

Collingwood

 89. tiboru — 2009-05-11 15:48 

@matrozinas:

Az a bácsi a második linken, na ő nagyon ott van…

 87. tiboru — 2009-05-11 15:40 

@Alhazred:

Én is gondolkoztam ezen, de pont a napokban volt egy szakmai vita egy szomszédblogon, ahol az általad is javasolt „robotrepülőgép” ellen emelte fel a szavát pár kolléga, a „manőverező szárnyasbomba” kifejezést ajánlva.

Ez viszont nagyon komplikált egy konteóba :-), úgyhogy a torpedó mellett döntöttem – elvégre mégiscsak hajóról indítják 🙂

 86. Alhazred — 2009-05-11 15:29 

a robot-torpedót azért én inkább robotrepülőgépnek nevezném. 😀

 85. tiboru — 2009-05-11 15:29 

@MTi:

Na, ez is érdekes verzió…

 84. grigorij (törölt) — 2009-05-11 15:20 

„kíváncsiságból felnyitotta egy karbantartás alatt álló atomtengeralattjáró reaktorának fedelét”

„nem az előírt 1000 méteres mélységben hajtott végre próbamerülést”

Ezek nagggyon jóóók!

 83. tiboru — 2009-05-11 15:18 

@eldiablomismo:

Jé, ezt benéztem 🙂

 82. MTi — 2009-05-11 15:11 

Az nem maradt ki, hogy „baráti tűz” süllyesztett el? Ti. hogy a Nagy Péter visszalőtt, csak „véletlenül” éles torpedóval…

 81. tiboru — 2009-05-11 15:10 

@blackdogone:

Jó na, elismertem 🙂

 80. eldiablomismo — 2009-05-11 15:07 

Micsoda konteók! Egyik-másik már a hálivudi filmek szintjét is eléri! 😀

Jól láttam, hogy egy zsidós sincs köztük? Ejjnye 😛

 79. Droidfigyelő — 2009-05-11 14:40 

Ja, és még egy. Az oroszok egészen elképesztő dolgokra képesek. Volt már olyan, hogy egy munkás ebédidőben, amikor a többiek a kantinban voltak, kíváncsiságból felnyitotta egy karbantartás alatt álló atomtengeralattjáró reaktorának fedelét. Olyan is volt, hogy 12 év gulágot kapott egy kapitány, amiért nem az előírt 1000 méteres mélységben hajtott végre próbamerülést, hanem a part mellett. Mondanom sem kell, a tengeralattjáró elsüllyedt, mert vki nyitva felejtett egy szelepet. A legénység a torpedóvetőcsöveken keresztül menekült, és döbbenetes szerencsével majdnem mindannyian túlélték.

 78. blackdogone — 2009-05-11 14:33 

@Lófasz Hadnagy: No sejtettem, hogy lesz egy-két keresetlen szavad a „sugárfertőzés” témakörben. Ha Te nem tetted volna szóvá, én biztosan. 🙂

 77. kasu — 2009-05-11 14:28 

Csak a Dicovery filmet láttam, vagyis a torpedó robbanásos magyarázatot ismerem. Persze nem tudjuk mi történt valójában. Az biztos, hogy egy halom ember azonnal, mások napok múlva a legmocskosabb elképzelhető halállal haltak meg. Az ázsia reflex, ahogy írta valaki, működött, az emberélet nem számít, ez a mi (ő) titkunk, senki nem tudhat meg a hajóról semmit és majd mi (mármint ők) megoldjuk. A fejlett haditechnika és a rengeteg pénz (amibe került) alapján érthető is meg nem is. Persze nem volt elég a tudás és eszköztár kiemelni, megmenteni. Szerintem sok százan még megkapták a a magukét, akiket lefokoztak, becsuktak, kitelepítettek mivel közük volt a hajóhoz, a rakétához vagy csak a közelben voltak. A plusz 3 emberért is kapott valaki: mi az hogy kiderült? Különben meg senki ne higgye, hogy akiknek tudni kellett, azok nem tudták kik voltak a hajón! Aztán meg: nincs pia, meg lázadás ez a legprofibb felkészítéssel és kontrollal üzemelő ágazat, nem létezik potyautas:-))

 76. Droidfigyelő — 2009-05-11 14:22 

Továbbra is jó a blog, köszönjük.

1. Az elsüllyedés oka a saját torpedó vagy cirkáló rakéta okozta robbanás, majd az ezt követő robbanássorozat. (Volt már ilyen, minden valószínűség szerint a USS Scorpion is a saját torpedó miatt süllyedt el. Dokumentált visszaemlékezések szerint a 60-70-es években állandó probléma volt az amerikai torpedókkal is, ugyanis hajlamosak voltak beindulni a „polcon”, a torpedótérben.)

2. A kavitációs torpedó nem lehet annyira egyszerű, mert egyelőre csak orosz, amerikai és angol példányok léteznek. (Maga az elv valóban nem túl bonyolult.) Az, hogy egyenesen megy és nem irányítható úgy, mint a hagyományos vezetékes torpedók, nem igazi probléma. Már az első világháborúban is bevált a nem irányított torpedó felszíni célokra. 200 csomónál nincs esélye egy lassú felszíni hajónak, de nehéz helyzetbe kerülhetnek a három dimenzióban mozgó tengeralattjáró ellenfelek is, mert közelről esélyük nekik is kampec, nincs idejük pozíciót változtatni. De akár egy kombinált támadásban is beválhat: passzív módban kilősz egy hagyományos torpedót. Megvárod, amíg szépen, passzívan a célpont nagyjábóli közelébe ér. Semmi pingetés. Aztán nagyjából a cél feltételezett helyére, csak úgy vaktában odaküldesz egy kavitációs torpedót. Aki a környéken osonkodik, üvöltve menekülőre fogja, max gázt ad. Vagyis hallható lesz. Vagyis kiugrasztottad a nyulat bokorból, és már nem tud lopakodni. Ekkor aktív üzemmódba áll az addigra odaérő hagyományos torpedód, és közvetlen közelről seggbe durrantja a célt.

3. Hab a tortán, hogy kísérleteznek a szuperkavitációs torpedóval. Itt már szuperszonikus sebességről beszélünk.

4. A Crazy Ivan manőver nem az, ahogy Tiboru írja.

5. Sok tengeralattjáró ütközött már össze, főleg a hidegháború idején, de olyan még nem volt, hogy egy karamboltól felrobbanjon egy torpedó. Rossz analógiával egy atombomba se fog felrobbanni, csak mert leejtetted az asztalról.

7. A Kurszk kilövésének teóriája elég értelmetlen. A hidegháború legrosszabb pillanataiban sem lőttek egymásra szovjet és amerikai tengeralattjárók. Ráadásul a Kurszk duplafalú teste irgalmatlan erős volt. Amerikai becslések szerint a könnyű légitorpedók pl. teljesen hatástalanok lettek volna az Oscarok ellen egy háborúban. Nem véletlen, hogy egy robbanás nem végezte ki a hajót, hanem kellett hozzá a belső láncreakció.

 75. Empty — 2009-05-11 14:21 

Én meg ezt a tengeralattjárót szeretném.

U 32 German Submarine

http://www.youtube.com/watch?v=YV5VDyBfIbA

 74. hátramozdító — 2009-05-11 14:15 

Én most már nagyon szeretnék egy teljesen saját kavitációs torpedót, ha már így beleéltem magam. Meg egy postot a Warratah történetéről és egy jó kávét, mert az éberség fontos.

 73. grigorij (törölt) — 2009-05-11 14:12 

„A nem atomfejjel, de uránium bevonatú orral ellátott torpedó becsapódott, és fölrobbant, ez okozta az orosz hajó pusztulását. ”

Erről, ha lehet, valami pontosabbat, de ne a Blikk stílusában…

 72. szépmező — 2009-05-11 14:09 

@hátramozdító:

igen én is erre a kavitációs torpedóra emlékszem, és a nyomorult ruszkik elbénázták az ügyet.

 71. tiboru — 2009-05-11 14:04 

Az egyik haverom mesélte, hogy a dicsőségesa Britanniában még vannak olyanok, akik egy kocsi fogyasztását úgy számolják, hogy hány mérföldet tud menni egy gallon üzemanyaggal 🙂

Párbeszéd:

– Mennyi a kocsid fogyasztása?

– 40!

– Hú, az egész jó!

(Ez kábé 6 liter/100 km-en)

 70. vjalle76 — 2009-05-11 13:56 

@Lófasz Hadnagy:

Hehe… szerintem inkabb m/s legyen mindenhol, az a szabvanyos 🙂 Amit meg ki kene irtani, a PSI meg az AWG. (Pounds per square inch es american wire gauge)

 69. selfish — 2009-05-11 13:54 

hátramozdító@

biztos összeesküdtek ellenünk, pedig ők is tudják, hogy ez a tuti 🙂

 68. gacsat — 2009-05-11 13:43 

Kedves Barátaim.Elmondom a tutit. Na nem a Kurszkról,hanem a csomóról. hogyaszongya: Volt 1x a franc forradalom,amikor is a múltat végképp el akarták törölni. (Nem előx,és nem utoljára.)Valami lánglelkű forradalmár kitalálta,hogy ezentúl a derékszög nem 90,hanem 100 fok lesz,amit 100 szögpercre osztunk. Ha így számolunk,a Földön mért 1 szögperc lesz az 1 km.

Valahogy a deréxög mégis 90 fok maradt,a fok meg 60 percre van osztva,így 1 szögperc 1 tengeri mérföld (TMF,NM) Ez a Föld nem tuti gömb alakja miatt 1852-1853m,de ez nem zavar senkit.

Most jön a csomó (KT) Ez 1 TMF/óra,így rém 1xű sebességből távolságot számítani.

Ezért van,hogy a kilóméter hosszabb utazásnál,eléggé alkalmatlan, semmire át nem számolható mérték1ség. Gondolj csak a mindenféle koszinuszokra,és szinuszokra,ha rémlik valami az iskolából.

 67. tiboru — 2009-05-11 13:35 

@hátramozdító:

Érdekes volt, köszi!

 66. hátramozdító — 2009-05-11 13:19 

Itt egy franciás opció:

A Kurszk rejtélye

2005-04-28 12:00:00

Egy félig-meddig elfelejtett tengeri katasztrófa a Kurszk orosz tengeralattjáró tragédiája. Új verzió a történtekről, amely teljesen más megvilágításba helyezi például az orosz vezetés viselkedését, magatartását.

Az orosz tengerészek minden évben áprilisban emlékeznek a tengeralattjáró-katasztrófákban életüket vesztett bajtársaikról, annak emlékére, hogy 1989. áprilisában a Norvég-tengeren a fedélzeten támadt tűzvész következtében elsüllyedt a K278 jelzésű tengeralattjáró negyvenkét emberrel a fedélzetén. Azóta több hasonló szerencsétlenség is történt, ezek közül mind Oroszországban, mind külföldön a legnagyobb visszhangot a víz alatti atomrakéta-cirkálónak nevezett Kurszk öt esztendővel ezelőtti pusztulása váltotta ki, nemcsak azért, mert a Barents-tengeren akkor 118 orosz tiszt, tiszthelyettes és matróz halt meg, hanem azért is, mert a katasztrófa körülményei nagyon különösek voltak.

Az akkor frissen megválasztott orosz elnök, Vlagyimir Putyin 2000. augusztus 12-én fekete-tengeri nyaralójában értesült a történtekről, a jelek szerint azonban nem sokat tett a Kurszkon az elsüllyedt hajótestben akkor még élő tengerészek megmentéséért. Nemcsak hogy nem utazott a helyszínre, hogy a munkálatokat irányítsa, de visszautasította a hajótest gyors kiemelésére irányuló brit és norvég ajánlatokat is, amelyeknek sikerében a szeretteik életéért joggal aggódó családtagok és velük együtt oroszok és nem oroszok milliói szerte a világon reménykedtek. A közvélemény ezt akkor a csernobili katasztrófa során is tanúsított orosz fejetlenséggel, ha ugyan nem közömbösséggel magyarázta.

Tényfeltáró francia dokumentumfilmesek nemrégiben bemutatott alkotásukban a Kurszk pusztulásának új verziójával álltak elő, ha igaz, amit állítanak, és ebben persze lehet kételkedni, bár viszonylag sok a bizonyítékuk, egyszóval ha valóban az történt, amit igyekeznek bemutatni, akkor az orosz vezetők magatartása új megvilágításba kerül. A hivatalos verzió szerint egy, a Kurszkról indított torpedó bent maradt a vetőcsőben, és a következő torpedó indításakor fölrobbant, ez juttatta a hatalmas tengeralattjárót a fenékre. Később, amikor a hajótestet kiemelték – ez tény -, a sérült szekciót levágták róla, és titkosan kezelték. Pár nappal a történtek után a robbanás egy egészen másfajta leírása jelent meg egy moszkvai napilap online változatán, ám onnan néhány óra múlva törölték. Ez volt a francia dokumentumfilmesek kiindulópontja.

Nos, a meg nem erősített variáns szerint a Kurszk a magyarul Szélvihar elnevezésű olyan új szupergyors torpedó kilövésére készült, amilyenről még az amerikaiak is csak álmodnak. Az orosz kísérőhajón magas rangú kínai tengerésztisztek utaztak, a házigazdák nekik kívánták bemutatni azt a torpedót, amelyet el akartak adni Kínának. Az új fegyverre azonban az amerikaiak is kíváncsiak voltak, és két tengeralattjárójukat küldték a térségbe felderítő céllal, eközben a Kurszk túlságosan közel került a Memphis amerikai atom-tengeralattjáróhoz, amely ekkor szándékosan vagy automatikus védekezésképpen egy MK48 mintájú torpedót indított a Kurszk irányában. A nem atomfejjel, de uránium bevonatú orral ellátott torpedó becsapódott, és fölrobbant, ez okozta az orosz hajó pusztulását. A nagy fölfordulásban a Memphis még össze is ütközött a másik amerikai atom-tengeralattjáróval, a Toledóval, ennek során mindkettő megsérült. A Memphist egy közeli norvég hajógyárban, a Toledót otthon, az Egyesült Államokban javították ki. Erről annak idején a New York Times is beszámolt, csak éppen az összeütközés okait nem részletezte.

A francia filmesek megszerezték azokat a felvételeket is, amelyek a Kurszkról, illetve a hajótest később titkosított szekciójáról készültek a kiemelés után, ezeken nem a hajótesten belül végbement robbanás, hanem kívülről történt behatolás, a torpedó ütötte lyuk nyomai láthatók. Nos, a történt ek után Bill Clinton elnök állítólag azonnal, majd később még többször is fölvette a kapcsolatot forródróton orosz kollégájával, hogy magyarázatot adjon neki az egyébként agresszióként, akár egy új háború első csapásaként is értelmezhető eseményre, és nyilván azért is, hogy bocsánatát kérje, illetve talán, hogy föl is ajánljon valamit – mondjuk így – kártérítésként. A katasztrófa első óráiban, napjaiban tehát a két elnök ennek az azóta is szigorúan titkosított ügynek a megtárgyalásával volt elfoglalva. Föltéve persze, ha ez az egész teória igaz.

Forrás: Magyar Rádió

 65. Botfülű Suzan Boyle hasonmás — 2009-05-11 13:18 

@tiboru:

Szerintem is max arról lehet szó, hogy „maguk mögé néznek”. Azért ezek olykor több száz-, ha a komplett fejlesztést és a teljes háttért is számítjuk, akár több milliárd dolláros vasak, akiknek a katonai akadémiát gondolom nem hármas alattal, bukdácsolva végzet kapitányai azért nem valami Forest Gump agykapacitású hülyegyerekek, akik mint a Footlose-ban ilyen bugyuta játékokkal szórakoznának.

 64. hátramozdító — 2009-05-11 13:17 

Komolyan senki más nem híve a kavitációs torpedó elméletnek csak @selfish és én? Komoly, szerintem utánajárok egyszercsak…

 63. .com — 2009-05-11 13:15 

Elnezest >> SI rendszer

…auditra keszulok :o) …

 62. proletair — 2009-05-11 13:15 

Lehet ám hogy nem az orosz cirkálóra akarták kilőni azt a gyakorló torpedót, hanem a közelben éppen „véletlenül” bóklászó jenki búvárhajóra akarták kilőni, amolyan rosszízű tréfa gyanánt.(had fossanak, úccse robban) Aztán valakik jól benéztek valamit, és lett nagy bumm. Utána meg beindultak a jó régi oroszos reflexek, és ment a nagy ködösítés, meg a duma. Egy kis Csernobil fílingje volt a dolognak…

 61. neménvagyok — 2009-05-11 13:12 

@tiboru: Már miért buzis? Nekem is van négyszög alakú kettő is, sose gondoltam volna hogy buzis. :o)

(Mondjuk a tábornoki egyenruhához nem megy, az tény…)

 60. .com — 2009-05-11 13:11 

@Lófasz Hadnagy: A hajozas mertekegysegei angolszasz kornyezetbol erednek

Az ISO atvetelet nem tartotta fontosnak a tengerjog (mert ott van leirva). Hozzateszem, nehezen is ertelmezheto a merfoldre kallibralt terkeprendszereken, attallas koltseg stb stb

Mellesleg a repules is labban meg csomoban gondolkodik

Csak Europa meg szarazfold szorakozik meterrel, oraval

 59. tiboru — 2009-05-11 13:10 

@tiboru:

Izé, ezzel nem akartam ám megbántani az esetleges meleg olvasóinkat!

 58. budaid — 2009-05-11 13:10 

@molnibalage: Ha te mondod!

 57. tiboru — 2009-05-11 13:09 

off

Csak most látom, milyen buzis karórája van Szergejev marsallnak 🙂

Lehet, a papa hozta apró szuvenyírként a világháborúból?

 56. Macskanátha — 2009-05-11 13:09 

Teljesen egyértelmű, hogy itt valóban a saját torpedó üzemanyagának szivárgása, és felrobbanása okozta a katasztrófát! Erre a legfontosabb és abszolút űberelhetetlen bizonyíték az, hogy a vizsgálat lezárása után AZONNAL kivonták a Flotta összes tengeralattjárójáról ezeket a torpedó típusokat. Ebben az a pláne, hogy még egy Oroszországhoz mérhető nagyhatalom sem tud napokon belül más típusú torpedókkal ellátni több tucat tengeralattjárót! Tehát azzal, hogy azonnali hatállyal összeszedték az összes ilyen önveszélyes torpedót, bizony komoly nemzetbiztonsági kockázatot vállaltak, hiszen a pótlásuk idejére lefegyverezték az egész tengeralattjáró fegyvernemet. Ezt nyilván nem tették volna meg, ha nem lett volna rá nagyon alapos okuk…

 55. min — 2009-05-11 13:07 

Jó öreg CIA trükk:-) Éltesd tovább az emberekben az elméleteiket sőt fokozzad tovább mindenféle médián keresztűl és a valóság ott lehet a szemük előtt, mégsem látják. Ld.: 51-es körzet:-)

 54. min — 2009-05-11 13:02 

Az biztos, hogy féltett haditechnikai titkok miatt nem engedték oda a nemzetközi mentőegységeket akik között bizonyára lett volna egy-két Nato szakember is. Végülis ha jóltudom az egyik legmodrnebb egységük volt. Szerintetek ha az USA egyik Wolf-osztályú hajója elsülledne odaengednének bárkit is? Ők is ugyanezt tennék ha nem tudnák házon belül megoldani a problémát.

 53. haveavoice — 2009-05-11 13:02 

@g.i.:

nem gondoltam ám komolyan:) csak ha már az összeesküvéselméletekről beszélünk, akkor ennek is benne kell lennie. az idegenek mindenhol ott vannak/ott kell, hogy legyenek. és anno olvastam én is a híreket, de hallottam a már említett sztorit is.

de amúgymeg, ha élienek voltak, és tényleg nem volt egy árva holttest sem a tengeralattjáróban, és ha már egyszer világméretű konspirációról beszélünk, akkor a hírhamisítás az lófasz:) szóval nem az idézett szöveg fog meggyőzni:)

 52. min — 2009-05-11 12:57 

@g.i.: tudom, hogy létezik ezeregyféle,azért használják a nemzetközit. Abból egyféle van:-)

 51. neménvagyok — 2009-05-11 12:57 

@Grisha:

Ebben a formában ez sem igaz. :o)

„1852 m – Nemzetközi tengeri mérföld,* 1852,3 m – (eine Meridianminute)

A tengeri mérföld a hosszúsági kör hosszával arányos, hagyományosan 1852 m volt, 1 tengeri mérföld, de a különböző országok geodéziai rendszerében elfogadott Föld-forma (geoid) alakja miatt a számított meridián hosszok valamelyest különbözhetnek.

1853,181 m – tengeri mérföld Törökország

1853,184 m – tengeri mérföld Egyesült Királyság (1970)

1853,248 m – tengeri mérföld Egyesült Államok (1954) ”

de ez nem fontos.

 50. Bilux67 — 2009-05-11 12:57 

A nemhivatalos megemlékezés:

http://www.youtube.com/watch?v=luOBPfrvYvY

 49. tiboru — 2009-05-11 12:56 

@molnibalage:

Erről a konteósokat kéne megkérdezni, nem a krónikást 🙂

Mellesleg egyszer NatGeón vagy Discoveryn láttam egy filmet a hidegháborús tengeralattjáró-szembenállásról és ott mesélt erről egy amerikai nyugdíjas tengeralattjárós péká.

Nem naponta fordult elő, de (ha jól emlékszem) az ő pályafutása alatt négyszer csinált ilyet. Persze mindig kisebbfajta balhé volt belőle, ha kiderült. Egyszer tán fel is függesztették hat hónapra.

Rég volt, több részletre sajnos nem emlékszem.

 48. molnibalage — 2009-05-11 12:53 

@selfish: Na ez erős túlzás.

1. Maga a torp ősrégi. Aki akarna az összetudna rakni ilyet. A németek asszem meg is tették. Semmiféle húdenagy titok nincs egy ilye torpedó összerakásában má igazán.

2. Az alapmodell csak nukleáris robbanófejjel ér valamit, mert irányítás nélküli a cucc. A kavitációs buborék miatt a torp szonarja használhatatlan és ekkora sebességgel nem húz maga után huzalt szerintem. Szóval csak a kezdeti szakaszon ilyen gyors, de aztán visszavedlik hagyományos üzemre.

 47. Grisha — 2009-05-11 12:52 

@g.i.: De a tengeri mérföld az mindenhol (még nálunk is) 1853 méter hosszú.

 46. RIO — 2009-05-11 12:50 

kieg.:

kommenteljetek, mert bár lehet, hogy a tuti megoldás birtokában vagytok, de ez úgysem fog kiderülni soha.

a poszt király, mint mindig.

 45. molnibalage — 2009-05-11 12:50 

A tengeri mérföld azért van még most is használva, mert van jelentéstartalma talán. Asszem az Egyenlítő kerület esetén 1 szögpercnyi ív hossza.

 44. selfish — 2009-05-11 12:49 

kavitációs torpedók (Skval)miatt nem engedték az oroszok, hogy mások is segítsenek a mentésben. Ezek a torpedok és a technologiájuk féltett titka a putyini hadvezetésenk. Inkább pár halott meg média hercehurca mint a torpedók bárki más kezén legyenek mentés, segítség címén. Érthető is ez ezek a torpedók kb 400 km/h sebességgel mennek a víz alatt igy bármilyen vizijárművet ki lehet veluk lőni bárhonnan

 43. Fat Abbot — 2009-05-11 12:48 

A zsidók voltak. Egyértelmű.

 42. amc — 2009-05-11 12:46 

Mi a gond a csomóval? Váltsd át.

Az eladó telket meg négyszögölben adják meg azt sem sokan értik.

 41. neménvagyok — 2009-05-11 12:44 

@min: Ezt én is tudtam. :o))

De azért – ha érdekel – nézd meg hány féle mérföld létezik…

hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9rf%C3%B6ld

 40. neménvagyok — 2009-05-11 12:42 

@tiboru: Igazad van. Nem dán, norvég.

” Az orosz fél a Mammoet Smit konzorciumot bízta meg a Kurszk kiemelésével, az pedig a víz alatti munkákat az oslói székhelyû DSND Subsee cégre bízta. Ennek Mayo nevû búvárhajója 450 méteres mélységig tud merülni”

 39. min — 2009-05-11 12:36 

@g.i.: Nem mert nemzetközi tengeri mérföldet használnak.

„Egy nemzetközi csomó alatt egy tengeri mérföld óránkénti sebességet értünk. Ez pontosan 1,852 km/h, tehát az SI-vel összeegyeztethető. Rövidítése: kt[forrás?] vagy kn[2] (knot).

 37. tiboru — 2009-05-11 12:35 

@g.i.:

Nekem valami holland cég rémlik, a Mammoet (?) nevű.

Vagy a kiemelő szerkentyűt hívták így..?

 36. grigorij (törölt) — 2009-05-11 12:35 

Lófasz Hadnagy 2009.05.11. 14:17:18:

Szerintem:

A hajózás – és később ennek légi megfelelője a repülés – gyakorlatilag az angolszász mértékegységekre épül.

Az SI lényegesen később lett szabvány, amit ugye számos angolszász országban a mai napig nem vezettek be.

Szóval a mai polgári légi közlekedés is angolszász, a régi rendszerben a Malév pilótáknak is ezt kellett használniuk.

Ma a NATO miatt mindent át kell írni…

A hajózásban is ez marad meg, valszeg az egységes kommunikáció és a navigáció miatt…

 35. Lófasz Hadnagy — 2009-05-11 12:35 

min:

Ez rendben van, de nem elavult egy picit?

Mindegy, az OFF-olást befejeztem. 🙂

 34. misterx — 2009-05-11 12:34 

@g.i.:

A filma magyar szinkronja szerint „trükkös Iván” volt a manőver neve.

 33. neménvagyok — 2009-05-11 12:33 

@min: A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ahály ország, annyi mérföld létezik. :o))

 32. tiboru — 2009-05-11 12:32 

@proletair:

Nekem is ez tűnik a legvalószínűbbnek. Olyan… olyan arisztokratikus.

 31. neménvagyok — 2009-05-11 12:32 

@huncut_kata: „És miért nem hozták fel azokat a szerencsétleneket? Ha jól emlékszem, még napokig hallották a kopogásaikat.

Nem volt az olyan egyszerű. Később egy külön konzorciumot hoztak létre (azt hiszem dán-angol, de nem biztos), amely képes volt erre a célra megfelelő daruszerkezetet összefabrikálni.

 30. Lófasz Hadnagy — 2009-05-11 12:32 

Proletair:

Én sem találtam más magyarázatot. Ez esteben jó nagy hülyék, a hagyományőrzés szép dolog, de itt, így totálisan marhaság (már ha valóban ez az ok).

 29. min — 2009-05-11 12:31 

@Lófasz Hadnagy:

Mert a tengeri mérföld nevű hoszmértéken alapszik…

hu.wikipedia.org/wiki/A_sebess%C3%A9g_m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9gei

 28. molnibalage — 2009-05-11 12:31 

@proletair: Részben. Katonai repülésben is van ahol a metrikust szertik van ahol az angolszász métékegység rendszert. A polgári légiközlekedésben angolszász használat van. A NASA asszem viszont már metrikus!

 27. neménvagyok — 2009-05-11 12:29 

@haveavoice:

2001 dec. 15.

„Az elsűllyedt Kurszk tengeralattjáró maradványainak átvizsgálása során a harmadik szektorban újabb két holttestre bukkantak – írta az Interfax orosz hírügynökség. Ezzel 68-ra emelkedett az idén megtalált holttestek száma. 12 holttestet még tavaly tavasszal megtaláltak.

A Kurszk tavaly augusztus 12-én süllyedt el az Északi Flotta hadgyakorlata közben a Barents-tengeren. A balesetben a legénység 118 tagja életét vesztette. A holttestek közül eddig 69-et azonosítottak.”

 26. molnibalage — 2009-05-11 12:29 

„noha mindenki tudja, hogy a világtengereken a szovjet/orosz, illetve amerikai tengeralattjárók elég gyakran vesznek részt „gyáva nyúl” típusú, egymással lebonyolított vetélkedőkben”

És ki az a mindenki? Olvastam már ezt-azt, de erről még soha nem halottam volna és erősen kétlem, hogy lenne ilyen hülye aki ezt „játszaná”, tekintve hogy az egész tengó hadviselés a lopakodásról szól…

 25. proletair — 2009-05-11 12:28 

@Lófasz Hadnagy:

szerintem hagyománytiszteletből, és/vagy dacból mérnek még csomóban. meg tengeri mérföldben.

 24. molnibalage — 2009-05-11 12:28 

@hátramozdító: Mi a nehezen értelmezhető benne?

 23. huncut_kata — 2009-05-11 12:28 

És miért nem hozták fel azokat a szerencsétleneket? Ha jól emlékszem, még napokig hallották a kopogásaikat.

 22. neménvagyok — 2009-05-11 12:26 

@haveavoice:

Úgy emlékszem a holttestek meglettek, még azt is lehet tudni melyik szektorban hányan voltak.

 21. haveavoice — 2009-05-11 12:25 

@tvonline:

pont ezt akartam írni. kimaradtak az idegenek, pedig ilyen elméletet is hallottam. sőt. volt valami ilyen hír anno, hogy bár „kiemelték a holtesteket”, mégse látott egyet senki sem, senkit nem láttak koporsóban. eltűntek mind egy szálig, üres volt a tengeralattjáró igazából. na-na? én ebben a verzióban hiszek:)

 20. Metal_Storm — 2009-05-11 12:19 

mindenütt értelmesebb lenne a Km/h használni 🙂

 19. Rocko- — 2009-05-11 12:18 

@hátramozdító: Kimaradt a legizgalmasabb verzió, ami francia újságírók teóriája: a híres Kursz egy orosz, ötcsillagos kikötôben horgonyzott (Ztir), azonban amikor az amerikai hada megfigyelôk megjelentek a színen, akkor menekülôre fogták. több kisebb hajó és pár nagyobb is követte ôket.

hirtelen elértek egy szoroshoz, ahol egy fehér színû olasz típusú hajó nekiütközött, erre a Kurszk pörögve ment a szoros falainak. az arab utas és úgy mindenki hylben meghalt.

az olasz hajó elmenekült.

de lehet keverem egy másik konteoval.

 18. Lófasz Hadnagy — 2009-05-11 12:17 

Látom, zulu kollega beelőzött…

OFF:

Egy régi kérdés motoszkál bennem, talán itt feltehetem és érdemi választ is kapok egy szakértőtől: mi a répának mérik még mindig a hajók sebességét csomóban? Nem volna sokkal egyszerűbb és praktikusabb a tengeren is Km/h-t használni?

 17. Rocko- — 2009-05-11 12:13 

@paráznabillegető: atya a fiú és a szentlélek.

😀

 16. tiboru — 2009-05-11 12:09 

@g.i.:

Neked is köszönöm a pontosítást.

 15. ohrana — 2009-05-11 12:08 

Valahol azt olvastam, hogy a +3 az a gyártó emberei voltak (vagy a torpedóé, vagy a tengeralattjárógyárból).

o

 14. grigorij (törölt) — 2009-05-11 12:08 

Tényleg jó!

Főleg, hogy egy csomó alternatíva hihető, például a vezetők handabandázása stb.

Sajnos a műszaki dolgok a legvalószínűbbek, gyakorlatilag a kiemelés után ezek álltak meg.

A II. vháborús akna kissé bugyuta, hiszen ezek a hajók azért egészen más „terhelésre” vannak méretezve, ha egy ilyen így tönkretenné, mit tennének vele a korszerű mélységi bombák?

Gondolom a csecsen szál is kizárható, szerintem ezeket azért szépen ki tudták szűrni…

Az ütközés lehetne, de attól meg miért a robbanás?

 13. tiboru — 2009-05-11 12:07 

@zulu:

@Lófasz Hadnagy:

Oké, köszönöm és ígérem, hogy többé nem használom a „sugárfertőzött” szót!

_esküre emeli kezét_

 12. tiboru — 2009-05-11 12:04 

@hátramozdító:

A franciák egy kvázi dokumentumfilmet is készítettek valamikor 2003 tájékán (egy Carré nevű rendező követte el).

Ennek a végkicsengése az amerikai torpedótalálatot )a posztban is említett Toledo-Memphis verziót) valószínűsíti.

De állítólag Carré elég közel áll a DGSE-höz (francia hírszerzés), úgyhogy az ő verzióját is tekintsük konteónak 🙂

 11. Lófasz Hadnagy — 2009-05-11 12:04 

Kedves Tiboru, kérve kérlek, hogy felejtsd már el a totálisan hülye és téves „sugárfertőzés” kifejezést! Ilyen ugyanis nem létezik. A fertőzés élő organizmus elszaporodása, köze nincs ehhez, részecskék nem szaporodnak. Fertőzni vírus, baktérium, vagy gomba tud. Ha egy élő szervezetet ér sugárzás, akkor sugárterhelésről (amennyiben lényegesen károsítja, sugárbetegségről), ha élettelen tárgyat szennyeznek be sugárzó részecskék, sugárszennyezésről beszélhetünk. Sugárfertőzés NINCS.

 10. zulu — 2009-05-11 12:03 

Szerintem az 1. verzió teljesen OK. A natgeon, vagy a discoveryn volt film erről, teljesen meggyőző volt. Bár a hivatalos verziónak nyilván ez a célja. 🙂

Amúgy nem cseszegetésképpen, csak sok helyen látom így, és már nem bírom magamban tartani: A sugárfertőzés egy teljesen rossz kifejezés. Egy terület lehet sugárszennyezett (de helyesebb radioaktív szennyezettségről beszélni), egy élőlény pedig sugárbeteg lehet. De ez nem fertőzés, nem terjed.

 9. neménvagyok — 2009-05-11 12:02 

„mindenki tudja, hogy a világtengereken a szovjet/orosz, illetve amerikai tengeralattjárók elég gyakran vesznek részt „gyáva nyúl” típusú, egymással lebonyolított vetélkedőkben (amit a US Navynél „őrült orosz” játéknak neveznek). Ennek az a lényege, hogy a két hajó egymással szemben feláll, majd elindulnak egymás felé, és az veszít, amelyik hamarabb kitér a frontálisnak tűnő ütközés elől… ”

Elnézést ezt szeretném korrigálni. Az „Őrült Iván” nem egy ilyen gyerekes játék, hanem egy mnővernek az elnevezése. Ugyebár az köztudott, hogy a tengeralattjárók szonárral (hang visszaverődés útján) tájékozodnak, a rejtett követésük egyedüli módja, ha a másik gép a követni kívánt tengeralattjáró hajtóművének „árnyékában” bújik meg.

Ennek kivédésére az oroszok gyakran csinálnak hirtelen hátraarcot, hogy benézzenek (hallgassanak) maguk mögé.

Ilyesmiből állítólag volt már kisebb baleset, de hogy ezért miért csak Iván a hülye, azt nem tudom. Ehhez az is kell, hogy Joe mögé bújjon, ugyebár ….

 8. totyatotya — 2009-05-11 11:57 

szvsz a legtriviálisabb válasz a valós.

+3 ember – katonai/hírszerzési megfigyelők, akik a gyakorlat keretében voltak a hajón. Az azonosítás nyilván azért nem történt meg, mert a hozzátartozóknak mást mondtak, hogy csendben maradjanak.

a katasztrófát simán okozhatta a legendás orosz munkavégzés. akár egy hanyag hegesztés a hajón, akár a lőszer kezelése, akár egy csontrészeg illető melléfogása.

borzasztóan sok triviális lehetőség van, a postíró által említetteken kívűl is. na aztán pedig a nem triviálisak:

pl mi van ha a plusz 3 test éppen 3, a jövőből visszalátogató arcé, akik megpróbálták megakadályozni a katasztrófát, de nekik sem sikerült… Sőt, esetleg előidézni akarták éppen… izé.

 7. hátramozdító — 2009-05-11 11:56 

Kimaradt a legizgalmasabb verzió, ami francia újságírók teóriája: ami szerint a Kurszkon ún. kavitációs torpedó is volt, ennek működését kívánták demonstrálni egy kínai delegációnak, aki bevásárolni érkeztek. Valahol talán még megvan nekem ez a cikk, nagy a csend, pedig a kavitáció már önmagában nehezen értelmezhető jelenség, az erre bazírozó torpedó pedig méginkább. Ha sokan hisztiznek itt érte, megpróbálom megkeresni, ezért később még visszanézek.

 6. Nűnű — 2009-05-11 11:54 

Na, ez a plusz 3 ember ez érdekes, erről nem hallottam

 5. neménvagyok — 2009-05-11 11:54 

Tudtommal vannak bizonyítékok és szemtanúk arra, hogy a berakodásnál megsérült egy torpedó, később az robbant fel.

De jó a poszt, köszönjük.

 4. tvonline - ma este BL döntő - nézd online! — 2009-05-11 11:50 

USO mint megoldás?

(Undefined Swimming Object:)

 3. paráznabillegető — 2009-05-11 11:50 

+3: mulder, szkáli, szkinhed.

 2. Empty — 2009-05-11 11:47 

Szép munka. Még emésztem a listát. (Ebéd helyett.)

 1. Big-B — 2009-05-11 11:46 

Én szerintem meg a gyakorló torpedó hajtóanyag-szivárgása okozott tüzet, majd robbanást. Sokkal izgalmasabb téma a nemrég történt tengeralattjáró baleset, ahol a tűzoltóberendezés hibája okozott tragédiát.

RSS feed for comments on this post.

Ars poetica

Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!

  • Legutolsó hozzászólások

    Tartalom

    CímDátum
    Vitaposzt: háború Ukrajnában2022-02-27
    Vendégposzt: Tanja Gräff ügye2022-02-02
    Felejtős a Facebook, itt az új csoportunk!2021-02-27
    Rendőri brutalitás elleni megmozdulások2020-06-18
    Koronavírus megbeszélőposzt2020-03-17
    Vendégposzt: az NSU-komplexum, avagy a dönergyilkosság-rejtély2019-07-28
    Vitaposzt: választás-konteók2018-04-11
    Vendégposzt – A kassai bombázás2017-06-26
    Michael Jackson-konteók2017-05-20
    Szolgálati közlemény: Aranykönyv-szavazás, döntő!!!2017-05-11
    Kínos Clinton-konteók (részletek)2017-03-31
    Lindbergh-konteók2017-02-26
    Toxoplazmózis-konteók2017-01-25
    Vendégposzt – Horthy István halála2017-01-06
    A BCCI-sztori2016-11-04
    Villámkonteó: a 200 ezer SIM-kártya esete2016-10-07
    Villámkonteó: robbantás a Nagykörúton!2016-09-25
    Wałęsa-konteók2016-08-21
    Posztajánló: Porton Down2016-08-15
    Reagan és a gellert kapott golyó2016-06-17
    Eyjafjallajökull-konteó2016-05-17
    Kommentposzt: Kiss László2016-04-08
    Lionel Crabb rejtélyes esete2016-03-21
    Hindenburg-konteók2016-02-26
    Bruce Lee halála2016-02-14
    Opus Dei2016-01-23
    Alapítvány-konteók2015-12-19
    Megjelent az e-Konteó2!2015-12-06
    Furcsa történetek 2.02015-11-29
    Shakespeare-konteók2015-11-12
    Frigyláda-konteók2015-10-22
    Per „Dead” Ohlin halála – 18+!!!2015-09-10
    Gary Webb, a CIA és a crack-konteó2015-08-23
    Menekült-konteók2015-07-14
    Ajánló – sorozatok és filmek2015-07-07
    Miss Liberty-konteók2015-06-22
    Na-seby (Villámkonteó)2015-04-14
    Glenn Miller eltűnése2015-04-08
    Kommentposzt: Germanwings-konteók2015-03-30
    Furcsa történetek 1.02015-03-23
    Bob Marley halála2015-03-14
    New Coke – konteók2015-03-02
    Sid Hurwich időgépe2015-02-22
    Alan Turing2015-02-10
    Kommentposzt: rejtélyes betörések2015-01-31
    Halál Chappaquiddickben2015-01-26
    Kommentposzt: Charlie Hebdo2015-01-08
    A Dreyfus-Zola konteók2015-01-05
    Megjelent az e-Konteó1!2014-12-05
    Konteókönyv-felmérés2014-12-01
    Vendégposzt: az ufó-emberrablások2014-11-28
    John Titor története2014-11-19
    Ajánló – A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története2014-10-29
    Fort Knox2014-10-23
    Estonia-konteók2014-09-29
    Rudolf Hess története2014-09-22
    Kurt Cobain halála2014-09-09
    Eilean Mór rejtélye2014-08-18
    Balla Irma halála (részletek)2014-07-27
    Gyíkember-konteók2014-06-12
    A Kovács Béla – ügy2014-05-23
    Kitalált középkor (rövidposzt)2014-05-12
    Georgia Guidestones2014-05-03
    Elisa Lam halála2014-04-15
    Kommentposzt: Welsz Tamás halála2014-03-20
    Kommentposzt: az MH370-es járat2014-03-15
    Magic Johnson – konteó2014-03-12
    Challenger-konteók2014-02-13
    Ophélie Bretnacher halála2014-01-20
    Cicada 33012014-01-06
    Cajamarquillai üregek2013-11-27
    A körmendi gyerekgyilkosság (részletek)2013-11-21
    Vendégposzt: A Nagy Könnyűzenei Sátánista Konteó2013-11-14
    Google-konteók2013-11-03
    A Konteókönyv rendelhető!2013-10-23
    Katrina-konteók2013-10-11
    A denveri repülőtér2013-09-27
    Haszbara-konteók2013-08-25
    Génmódosítás-konteók2013-07-08
    Oopart, avagy tárgyak rosszkor, rossz helyen?2013-06-14
    Konteónak indult…2013-06-09
    Az X bolygó2013-04-27
    Ókori dodekaéderek (rövidposzt)2013-04-03
    Náci repülő csészealjak2013-03-22
    D. B. Cooper története2013-02-19
    Egy pápa lemondása2013-02-11
    A Sunstein-Vermeule – algoritmus2013-01-23
    Eltűntek2013-01-18
    Könyvajánló – Szoftverfrissítés 1.02012-12-13
    Anjikuni-rejtély2012-12-11
    Szent Malakiás próféciái2012-12-03
    Jövőbelátás-konteók2012-11-21
    Chomsky-tízparancsolat2012-11-06
    Mátrix-konteók2012-10-28
    Elbert János halála2012-10-19
    Bohemian Grove2012-09-26
    Robert Maxwell élete és halála2012-08-28
    A Zelnik-ügy – reloaded!2012-08-05
    Kazbegi dinók (rövidposzt)2012-07-20
    A Zsanett-ügy (18+)2012-07-10
    Alternatív Bermuda-háromszögek2012-07-06
    Olof Palme halála2012-05-16
    A torontói jegyzőkönyvek2012-04-21
    Phobosz-összeesküvés (rövidposzt)2012-03-22
    Jörg Haider halála2012-03-14
    Az eltűnt zászlóalj2012-03-09
    A Mary Celeste – rejtély2012-03-01
    Szcientológia-konteók2012-02-07
    Mikrohullám-konteó (rövidposzt)2011-11-12
    Népszámlálás-konteók2011-11-12
    EU-konspiráció2011-11-12
    A Djatlov-incidens2011-11-12
    Fluorid-összeesküvés2011-08-19
    Breivik-merénylet2011-07-25
    A Mikroelektronikai Vállalat – konteó2011-05-26
    Patton tábornok halála2011-05-12
    Skull & Bones2011-04-19
    Réztekercs-konspiráció2011-04-12
    AIDS-konspiráció2011-04-11
    Ajánló – kódfejtők előnyben!2011-04-09
    Moszkva és a csecsenek2011-04-08
    Gandzsa-összeesküvés2011-04-07
    A KAL-007-es járat lelövése2011-04-06
    Globális felmelegedés2011-04-05
    A móri nyolcas gyilkosság2011-04-04
    Kilenc/tizenegy2011-03-30
    A közösségi oldalak – összeesküvés2011-03-29
    Kelly doktor halála2011-03-28
    Roberto Calvi, Isten bankára2011-03-25
    Az arab világ forradalmai2011-03-23
    Martin Luther King halála2011-03-22
    Hajsza az örökmozgó és egy másféle energia után2011-03-21
    Castro és a CIA (átirányítás)2011-03-18
    A USS Liberty megtámadása2011-03-17
    Jézus-összeesküvés2011-03-16
    Ajánló – linkek2011-03-15
    HAARP-összeesküvés2011-03-14
    Chico halála2011-03-11
    JFK – 2.02011-03-10
    JFK – 1.02011-03-10
    Nőellenes világösszeesküvés2011-03-08
    Atomkonspiráció (átirányítás)2011-03-07
    Hasfelmetsző Jack – dosszié2011-03-07
    Gagarin-konteók2011-03-04
    Cigánygyilkosságok2011-03-04
    Robert F. Kennedy meggyilkolása2011-03-03
    Vérvád-konspiráció2011-03-03
    A Council on Foreign Relations2011-03-02
    A szmolenszki katasztrófa2011-03-02
    Atlantisz-konteók2011-03-01
    Nagy német adókonteó2011-02-28
    Illuminátusok2011-02-28
    Ajánló – filmek2011-02-26
    Az Elvis-legenda2011-02-25
    Tunguzka-rejtély2011-02-24
    Nikola Tesla 2.02011-02-23
    Nikola Tesla 1.02011-02-23
    Robbanás Port Chicagóban2011-02-22
    A Fenyő-gyilkosság2011-02-22
    Rákgyógyszer-konteók2011-02-21
    A főtitkár halála2011-02-21
    Nácik aranya2011-02-19
    ODESSA2011-02-18
    A romániai „forradalom”2011-02-18
    Templomosok2011-02-17
    A TWA-800 járat lezuhanása2011-02-16
    WikiLeaks-konteók2011-02-15
    A Voynich-kézirat2011-02-15
    Mormon-összeesküvés – újratöltve!2011-02-14
    Mormon-összeesküvés2011-02-14
    Szabadkőművesek 2.02011-02-13
    Szabadkőművesek 1.02011-02-13
    Bilderberg-konteók2011-02-13
    Men in Black2011-02-12
    UFO-konspiráció2011-02-11
    Jim Morrison halála2011-02-11
    Rejtélyes helyek, titkos bázisok2011-02-10
    Roswell és az M-122011-02-09
    Bermuda-háromszög2011-02-09
    Antarktisz-összeesküvés2011-02-09
    Pearl Harbor – dosszié2011-02-08
    Népek Temploma2011-02-08
    Egy pápa halála2011-02-08
    A MA-240-es járat tragédiája2011-02-07
    A „tökéletes katona”-projekt2011-02-07
    A Kurszk elsüllyedése2011-02-06
    A Litvinyenko-gyilkosság2011-02-06
    Beatles-konteók2011-02-05
    John Lennon halála2011-02-05
    Philadelphia-kísérlet2011-02-04
    Diana hercegnő halála 2.02011-02-03
    Diana hercegnő halála 1.02011-02-03
    A Seuso, a Habsburgok és egy lord – kiegészítő konteó2011-02-02
    A Seuso-ügy2011-02-02
    Titanic-sztori2011-02-01
    Holdraszállás-konteók2011-01-31
    Marilyn Monroe halála2011-01-30

    Innen jöttök