A KAL-007-es járat lelövése
Amikor 1983. szeptember elsején, helyi idő szerint hajnali háromkor (GMT szerint még csak augusztus 31-én, 13:00-kor) a dél-koreai légitársaság KAL-007-es járata tankolás után felszállt az alaszkai Anchorage repteréről, minden jel arra utalt, hogy egy eseménytelen (semleges, illetve baráti légtéren keresztül vezető) hétezer kilométeres út előtt áll végcéljáig, Szöulig. A 246 utas és a 23 fős személyzet egy sima, nyolc órás rutinrepülésre készült.
A szovjet légierő azonban másképp gondolta. Nagyon másképp. Lássuk, mi minden lehetett a háttérben.
A HL-7442-es lajstromszámú Boeing 747-230-as – menetrend szerinti járatként – New Yorkból indult a 
dél-koreai fővárosba, s a nagyjából félúton levő alaszkai reptéren kerozin-, valamint postai küldemény-felvétel céljából állt meg pár órára. Kapitánya egyike volt a KAL legrutinosabb pilótáinak: Csun Bjung-in (itt balra) valamivel több, mint tízezer órányi repidőt tudhatott a magáénak, aminek 65 százalékát Boeing 747-eseken szedte össze. Másodpilótája (Szon Dong-huj) és fedélzeti mérnöke (Kim Ej-dong) és egyáltalán: az egész legénység profi volt a maga területén.
A gép tehát hajnali háromkor felszáll az Anchorage-i repülőtérről és egyenesen nyugat felé veszi az irányt. Még bőven az alaszkai szárazföld felett repülnek, amikor a repülés 15. percében finoman letérnek az előzetesen megállapított (és Csun kapitány által is többször berepült) útvonalról és enyhén észak fel indulnak. Az eredetileg csak egy-két fokos eltérést aztán végig tartják; a repülés harmincadik percében már 10 kilométerre voltak attól a pozíciótól, ahol akkor lenniük kellett volna, a második óra végén ez a távolság elérte a 100, a harmadik óra végén pedig a 200 kilométert (katt a térképre itt lent egy nagyobb verzióért).
GMT szerint körülbelül 15:50-kor (és innen kezdve minden időpontot GMT-ben adunk meg) a gép berepül a Kamcsatka-félsziget fölé, amely nemcsak, hogy szovjet felségterület, de ráadásul telistele van támaszpontokkal (ami az USA és Japán relatív közelségére tekintettel abszolút nem meglepő). Négy darab MiG-23 haladéktalanul fel is száll az egyik katonai reptérről, de – állítólag üzemanyag-problémák miatt – még a behatoló azonosítása előtt feladja az üldözést és visszatért a bázisra; a KAL-007 háborítatlanul folytatja útját dél-nyugat felé, elvileg Szöul irányába.
Nem kell térképésznek lenni ahhoz, hogy lássuk: ha nem változtat a repülési irányon, a 
kamcsatkai szovjet terület után következő nemzetközi vizek (az Ohotszki-tenger) elhagyását követően ismét szovjet felségterület, ráadásul a katonailag még Kamcsatkánál is neuralgikusabb Szahalin-sziget déli csücske fölött fog elrepülni.
Mivel a katonai akadémián sem a szovjet légvédelem, sem a szovjet légierő szakemberei nem kellett pótvizsgázzanak annak idején kartográfiából, na meg kockás papír és ceruza a legínségesebb időkben is akadt, kiszámolják, hogy a Boeing felbukkanása mikor és hol a legvalószínűbb.
18:15 körül a koreai gép ismét belép a szovjet légtérbe, ahol két SzU-15 és egy MiG-23-as várja. Miután sikertelenül próbálnak meg vele rádiókapcsolatot létesíteni, olyan közel repülnek hozzá, hogy vizuálisan is észlelhetőkké válnak, de semmi reakció a polgári gép részéről: csak halad tovább rendületlenül. Az egyik Szuhoj figyelmeztető lövéseket is megereszt – az utólagos visszaemlékezések szerint négy sorozatot (körülbelül 200 lövedéket) a fedélzeti géppuskából, amivel formális körbelövi a Boeing körüli levegőt, de semmi eredmény. Újabb próbálkozás a rádiókapcsolattal – a KAL a füle botját sem mozgatja.
Azt is hihetnénk, hogy a fedélzeti kommunikációs központ hibásodott meg, de nem; 18:20 körül Tokióval, pontosabban az ottani légiirányítással felveszik a kapcsolatot és engedélyt 
kérnek a repülési magasság megváltoztatására. A manőver irány- és sebesség-változtatással jár, ami az utolsó cseppnek bizonyult a szovjetek türelem-poharába: 18:26-kor (körülbelül 40 másodperccel, vagyis úgy 10 kilométerrel azelőtt, hogy a gép másodszor is elhagyta volna a szovjet légteret) a 805-ös hívószámú Gennagyij Oszipovics őrnagy (itt balra) által vezetett egyik vadászgép két, R-98-as típusú légiharc-rakétát lő ki a Boeingre.
Lehetne most aprólékosan és másodpercre lebontva szétcincálni a zuhanás körülményeit, de (figyelemmel a blog alap-irányultságára) ezen most végivágtatunk. A 11,5 kilométeres magasságban tartózkodó gép zuhanni kezd; utólagos szakértői vizsgálatok szerint a rakéták becsapódásától egészen a tengerszint eléréséig több, mint 10 percnek kellett eltelnie; a nemzetközi szabályok szerint előírt, közvetlen és részletes vészjelzést nem adtak le, noha hosszú perceken keresztül a gép gyakorlatilag siklásban veszített magasságot, tehát a légnyomásváltozás nem volt olyan mértékű, hogy a pilótafülkében mindenki azonnal elveszítse eszméletét. Erről majd kicsit később részletesebben.
A KAL-007 18:37-kor csapódik vízbe. Utólag megdöbbentően kevés nyomot találnak; holttestet vagy akár csak emberi maradványokat a becsapódás helyszínén egyet sem (ami enyhén szólva is szokatlan egy olyan gép esetében, amely nyugodt, mérsékelt égövi 
vizet ér, s amelyen a 269 emberen kívül több, mint ezer magánpoggyász és tízezres nagyságrendű postai küldemény is utazott.) Szeptember 9-án az észak-japán Hokkaido partjainál kerül szárazföldre az a nagyon kevés maradvány, amivel egyáltalán a kutatók kezdhettek valamit: hat testmaradvány, pár ülés-darabka, újságok, műanyagpoharak, névjegykártya, egy-két személyi okmány az utasoktól…
A szovjetek egy hét elteltével beismerték a gép lelövését, de azt állították, hogy vadászpilótáiknak nem volt tudomásuk arról, hogy polgári gépről van szó. „A szovjet légtér sérthetetlen, és mi azt láttuk, hogy egy gép mégis megsérti, figyelmeztetésünkre nem reagál, kapcsolatfelvételi próbálkozásainkat figyelmen kívül hagyja és folytatja repülését szovjet katonai terület felett…” – szólt a magyarázat.
És még mielőtt nekiállnánk a vonatkozó konteókat felsorolni, gyorsan említsük meg, hogy a gépen utazott egy amerikai politikus is, Lawrence Patton McDonald georgiai demokrata kongresszusi képviselő (amúgy Patton tábornok oldalági rokona), aki így egy igen szép és hosszú címet tudhat a magáénak: ő Az Egyetlen Amerikai Törvényhozási Tag, Akit Bizonyíthatóan A Szovjetek Tettek El Láb Alól A Hidegháború 45 Éve Alatt.
Már ha tényleg meghalt.
A kém-verzió
A KAL-007-es csak külsőleg volt polgári gép, valójában közvetlenül az amerikai (és közvetetten a dél-koreai) hírszerzésnek dolgozott; természetesen szándékosan tért le a nemzetközi légifolyosóról, hiszen pont a szovjetek reakcióit akarták tesztelni vele. Csun kapitány és egész teamje valójában a dél-koreai titkosszolgálat (a KCIA) alkalmazásában állt, a légikísérők pedig a dél-koreai hadsereg 707-es egységének tagjai voltak (akikről lesz poszt a Tiborublogon). Ezt a trükköt (fegyvertelen, 
polgárinak álcázott gépet küldök az ellenséges terület fölé, hiszen nem merik majd lelőni, mi viszont talán okosabbak leszünk pár ezer fotóval) évtizedek óta alkalmazzák a felek, s a Szöul-Anchorage útvonalat mintha az isten is erre teremtette volna, hiszen több ezer kilométeren keresztül a szovjet partokkal párhuzamosan lehet repülni.
Ebben az esetben az alkalmazott taktika csak azért furcsa, mert a koreaiak egyszer már megszívták a szovjetekkel, amikor 1978 tavaszán Murmanszk mellett egy másik járatukat (a KAL-902-t) a szovjetek lelövik (ugyancsak SzU-15-ösökkel), amikor „súlyos navigációs hiba folytán” (Grönland felett nem Alaszka, hanem a Szovjetunió felé fordul, ami… khm, tényleg súlyos navigációs hiba…) berepül a vörös légtérbe. Ott csak két halott lesz, mert a pilótának sikerül letennie a gépet egy befagyott tóra.
Szóval a komcsik most sem szaroztak: lelövik a gépet, majd a nemzetközi vizekben fekvő roncsot napokon belül úgy kitakarítják, hogy mire a nyugatiak rábukkannak, olyan üres, mint egy romániai húsbolt 1985-ben.
Számos kutató szinte méteres pontossággal rajzolta újra a koreai gép útvonalát és megállapították, hogy szovjet terület felett számos katonai érdeklődésre számot tartó objektum felett repült el (számos, kizárólag kézi manőverezéssel végrehajtható apró kitéréssel és kanyarral fűszerezve), ideértve tengeralattjáró-állomásokat, rakétakilövőket, radarokat, lelövésének pillanatában pedig teljesen nyilvánvaló volt, hogy a vlagyivosztoki különleges katonai körzet felé veszi az irányt.
Al-verzió: azért nem találtak holttesteket meg csomagokat, mert az csak duma, hogy 269 civil ült a gépen. Dehogyis; összesen kábé két tucatnyi ELINT-SIGINT szakértő volt a fedélzeten, 
akik a spéci berendezéseket kezelték, s akiket (vagy akiknek holttestét) a szovjetek a lezuhanás utáni percekben eltávolították, a technikai cuccal együtt.
A téves azonosítás-verzió
Hat hónappal vagyunk a Reagan-féle SDI hivatalos bejelentése után; a szovjetek még kapkodják a fejüket, a KGB első Főigazgatósága lázasan keresi a megfelelő (zsarolható, megvásárolható, stb.)
humán forrásokat. A Csendes-óceán térségében számos amerikai kémhajó és spiongép nyüzsög föl s alá, s akkoriban zajlott le a „Cobra Ball” hírszerzési-harcászati gyakorlat is, melynek keretein belül négy darab RC-135-ös kémrepülőgépet is bevetettek a kamcsatkai szovjet rakétakísérletek megfigyelésére, s amelyek rendszeresen pár száz méterre megközelítették a szovjet légteret, pattanásig feszítve a vörös légvédelem idegeit. Márpedig ezek a gépek ugyancsak Boeingek voltak. Nos, ez a konteó azt állítja, hogy egyszerű tévedés történt: a kicsit (?) elkószált KAL-007-et egy különösen pofátlan RC-135-nek vélték és ezért lőtték le, mintegy kombinált (megelőzési és pedagógiai) célzattal.
Az elhallgattatott tanú – verzió
Aznap éjjel – így a legkreatívabb konteósok – a már említett „Cobra Ball” művelet keretein belül jó pár amerikai vadászgép végzetesen megközelítette a szovjet légteret, és légiharcba keveredett a rögtön ott termő, ugyancsak macsók által irányított vöröscsillagos gépekkel. Még mielőtt a megfontoltabb (moszkvai és washingtoni) főparancsnokságok értesülhettek volna a csetepatéról, a félórás összecsapásban mindkét oldalnak volt jó pár gépvesztesége.
A koreai utasszállító ennek a csatának volt a vétlen szemtanúja, s hiába pucolt egy a helyszínről, egy utána iramodó szovjet (vagy amerikai) gép lelőtte, nehogy a személyzet vagy az utasok beszámolói miatt az amúgy is feszült nemzetközi biztonsági helyzet a harmadik világháborúba torkolljon. És arról se feledkezzünk meg, hogy akkoriban folytak a genfi rakétafegyverzet-csökkentési tárgyalások – nem használt volna egyik félnek sem, ha kiderül: pár forróvérű vadászpilóta mindkét oldalon tönkreteheti a nagy pofával meghirdetett békülési szándékot.
Ezen forgatókönyv alátámasztására szokták felhozni azt a rejtélyes 8 másodpercet, amit a tokiói légiirányítás (sok más egyéb mellett) rögzített a KAL-007 pilótafülkéje és az irányítótorony közötti beszélgetések során, amikor egy hang a háttérből ezt mondja: Uram, látja ezt? Úristen, ebből valóságos vérfürdő lesz, jó lenne minél gyorsabban továbbállni innen!
Persze az interferenciák miatt még az sem biztos, hogy az a valaki valóban a KAL-gép fedélzetén volt; állítólag az sem zárható ki, hogy egy közeli hajó vagy másik gép rádiója „hallatszott át”. A közelben tartózkodó egyik japán poliphalász-hajó legénysége mindenesetre erős kerozinszagot érzett és több robbanást vélt azonosítani – valamivel hat óra előtt, vagyis jó harminc perccel a két végzetes levegő-levegő rakéta kilövését megelőzően.
A levadászott képviselő – verzió
Ahogyan azt említettük, a gépen utazott Lawrence McDonald, a meglehetősen véresszájúan antikommunista amerikai képviselő, aki ráadásul akkoriban a John Birch Társaság elnöki pozícióját is betöltötte.
A John Birch Társaság egy 50 éve létező, meglehetősen, khm, ultrakonzervatív, radikálisan jobboldali eszmeiségű amerikai egyesület, amelyik önmagában is megérne itt egy posztot, de majd meglátjuk…
A felszállást megelőző órákig úgy tűnt, McDonald további három politikus társaságában fog Koreába utazni, de Caroll Hubbard képviselő és Jesse Helms, valamint Steve Symms szenátorok az utolsó napon változtatták meg szándékukat és mégsem ültek fel a KAL-007-re.
McDonald – otthoni munkásságával – mindenesetre bőven gondosodott arról, hogy számos ellenségre tegyen szert, s nem kizárólag a komancsok között: ha jó formában volt, levörösözött és lebolsizott ő mindenkit, aki szembe jött vele a Capitolium lépcsőin, főbírótól kezdve az ötcsillagos tábornokon keresztül az FBI igazgatójáig bárkit. 
Ezen kívül nem nagyon szerette a Rockefellereket sem: komoly részt vállalt egy őket leleplező könyv megjelentetésében. És a CIA-t is gyűlölte, ott tört borsot a Cég orra alá, ahol érte: ő szponzorizált például egy, a CIA közép-amerikai ügyködéseit leleplező botránykönyvet, a Nicaragua Betrayed (Az elárult Nicaragua) címűt, amelyben elég kínos információkat osztott meg a nagyérdeművel, úgyhogy Langleyben is utálták, mint bíboros az óvszerautomatát.
Tehát az oroszok McDonald miatt lőtték le a gépet (egy kicsit eltúlzott ár egy nyomorult képviselőért, valljuk be…), és még az is lehet, hogy az infót, mely szerint ott lesz a gépen, a CIA dobta át a KGB-s kollégáknak, egy korábbi (vagy későbbi) viszontszívességért cserébe (esetleg reményében).
A „nem is volt lezuhanás” – verzió
Nem véletlenül nem találtak holttesteket, csomagokat (a pár kamu, szánalmasan átlátszó hokkaidói apróságtól eltekintve), hiszen a gép nem zuhant le. Találatot kapott ugyan, de Csun kapitánynak sikerült a gépet Szahalin fölé kormányoznia, ahol viszonylag simán leszállt egy reptéren (arrafelé van egy pár; igaz, nem Boeingekre méretezve). A Nemzetközi Polgári Repülés Szervezete, az ICAO többször lemodellezte a történéseket, felhasználva a japán és szovjet radarok adatait, és megállapították, hogy a Boeing valóban siklórepülésben ért le a 11 ezer méteres magasságból (ahol a találatot kapta) a légzés szempontjából már biztonságosnak tekinthető 5 ezer méterre; a rakéták robbanása és az utastéri légnyomásesést jelző vészcsengők megszólalása között 
12 másodperc telt el, ami egy (vagy két) igen kicsi lyukat feltételez a gép törzsén, amivel ragyogóan lehet tovább siklani.
Szóval a gép földetért, de mi lett az utasokkal?
Nos, a szovjetek a 105 dél-koreait habozás nélkül átadták észak-koreai elvtársaiknak, de így járt a 28 japán, a 23 tajvani és a 12 hong-kongi is. Tudvalevő, hogy Kim Ir-szenék arra használják ezeket a szerencsétleneket (és általában a kezük közé került nyugatiakat), hogy a külföldön bevetni szándékozott hírszerzőik tőlük tanulják meg a japán, dél-koreai vagy tajvani hétköznapokra vonatkozó tudnivalókat, szófordulatokat, akcentust, viselkedési normákat.
A 62 amerikait, 8 kanadait, két ausztrált és ugyancsak két britet a szovjetek használták hasonló célokra a KGB-egyetemen és a „mini-USA”, „mini-Kanada” vagy „mini-UK” elnevezésű speciális táboraikban, ahol hírszerzőik sajátították el a nyugati legendához szükséges hátteret.
A többi utas közül még a 16 fülöp-szigeteki érdemel említést – de közülük csak öten voltak igazi fülöp-szigetekiek, a többiek USA-letelepedésivel rendelkeztek, tehát mehettek az amerikaiakkal oktatni.
Ennek a teóriának az alváltozatát erősítik azok a hírek, melyek szerint egyik-másik eltűnt utast felismerni vélték külföldi turisták, oroszországi utazásaik során. Például McDonald képviselőt többen is látni vélték 1990 és 2000 között, felváltva Moszkvában, Szentpéterváron, illetve Kijevben (!), továbbá egy Noelle Ann Grenfell nevű, ausztrál állampolgárságú kislányt (aki ’83-ban 5 éves volt) tíz évvel később egy habarovszki egészségügyi szakközépiskola növendékei között véltek felismerni.
Konteó ide vagy oda: az esemény utáni első órákban a CBS is azt közölte, hogy a gép földet ért Szahalinon, valamint a KAL egyik szóvivője azzal nyugtatta a családtagokat a szöuli 
reptéren tartott sajtótéjékoztatóján, hogy megkezdődtek a tárgyalások az utasok szabadonengedéséről…
Hogy valójában mi történt (és mi MIÉRT történt), talán örökre talány marad. Az bizonyosnak tűnik, hogy sem az oroszokban, sem az amerikaiakban nem szabad megbízni: 1995-ben megjelent egy köny (Warriors of Disinformation, A dezinformáció harcosai), amit az az Alvin Snyder jegyez, aki a KAL-007 ügyét az ENSZ előtt képviselte, az USA nevében. Nos, Alvin barátunk azt állítja, hogy a NSA (National Security Agency, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség), a CIA, a washingtoni Külügyminisztérium és a Fehér Ház közösen görcsöltek azon, hogy 5 percnyi beszélgetést végleg letöröljenek arról a szalagról, amit annó Jelcintől kaptak, s amely az orosz földi irányítóközpont és az orosz vadászgép pilótája közötti beszélgetést (is) tartalmazta. Fáradozásukat siker koronázta; hogy ez az öt perc mit tartalmazott – nem tudni.
Ha a te szomszédságodban is laknak KAL-007-es túlélők, vagy Oszipovics nyugállományú ezredessel összejártok vodkázni, esetleg teljesen új, de legalább ennyire hihető elméleted van arról, hogy mi (és főleg: miért?) is történt valójában, ez az a fórum, ahol elmondhatod…
Ápdét: jelen poszt kibővített verzióját elolvashatod a 2016. december 2-án a könyvesboltokba kerülő Konteó3-ban, további 29 válogatott összeesküvés-elmélettel és egy elméleti összefoglalóval együtt.
Ars poetica
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!
Legutolsó hozzászólások
- Apró-cseprő konteóink (1206)
- { hesteg Fico Vajon melyik hárombetűs... }
- Vitaposzt: választás-konteók (358)
- { @qdiace: Megnéztem az eseménynaptárat, három... }
- A Fenyő-gyilkosság (403)
- { @walking: Hát nem kapta meg... }
- A Djatlov-incidens (3406)
- { […] A Djatlov-incidens « Konteó... }
- Szolgálati közlemény: konteóelméleti kutatás (4)
- { @déjvid: Köszi, átadom! }
130 hozzászólás
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
130. déjvid — 2020-06-27 19:27
@Deak Tamas: 2015-ben egy Brüsszel-Budapest járaton utaztam (hátul), Orbán Viktorral az első osztályon – egy légteres repülő volt, lehetett látni. Volt, aki oda is ment szelfizni vele, akkor látszott hogy van vele 2-3 kísérő. Annyi volt, hogy legeslegelsőként szálltak le Ferihegyen, jóval azelőtt, hogy bárki felállhatott volna.
🙂
129. Deak Tamas — 2020-06-26 12:49
@zsolthy: az ezredforduló környékén én Brüsszelbe utaztam szimpla utasszállítón egy fedélzeten, egy üléssorban politikusokkal (Orbán, Deutsch Tamás, Navracsics, Schmidt Pál) Mádl Ferenc pedig (még nem elnökként) mellettem ült a gépen.
128. zsolthy — 2017-12-04 11:09
Nekem az a furcsa (ha McDonald szálát nézzük) hogy híres neves politikusként miért egy átlagos utasszállító géppel utazott miért nem magángéppel. Az oké hogy nekem nagyon szinpatikusnak tűnik ez McDonald részéről hogy (ha azért utazott szimpla utasok között átlagos utasszállító géppel) nem tartja magát többre az átlag embereknél csak mert ő híres neves politimus, de úgy tudom (és nyugodtan javítson ki bárki ha tévedek) hogy van valami ilyen protokol hogy (a biztonsága érdekében) ha akar sem utazhat közemberek között sima utasszállítón hanem magán géppel kell utaznia a testőreivel!!!!
127. gacsat — 2017-09-03 12:16
@realcorpus: Akkoriban szállított a Toshiba titokban az oroszoknak olyan szerszámgépeket, amiket tengeralattjárók hajócsavarjának hangtalanra gyártására használtak. Bőven cocom listás gép volt. A Toshibát vagy egy évtizedre a sarokba is állították miatta.
Mindazonáltal ezt az alkonteót hülyeségnek tartom.
126. gacsat — 2017-09-03 12:07
@Walter Melone: Ja. Fél órán át repültek Kamcsatka felett, és nem vették észre, hogy nem a tenger van alattuk. Höhö.
125. gacsat — 2017-09-03 12:05
@tiboru: A polgári repülésben csak jó húsz évvel később került alkalmazásba.
124. gacsat — 2017-09-03 11:54
@Crouch: A Szovjet TVben volt vele dokumentumfilm. Egy sokkal későbbi orosz mozifilm néhány jelenetében is ez megy a háttérben a TVben, és reagálnak is rá.
123. gacsat — 2017-09-03 11:50
@proletair: Sose repültek vele orosz légtérben. Nem véletlenül.
122. satol — 2014-08-20 10:21
Az persze jó kérdés, hogy mennyire kozmetikázottak a nyilvánosságra hozott rádióbeszélgetések, de ez alapján se figyelmeztető lövés nem volt, se vizuális kapcsolatfelvételi kísérlet (a szovjetek meg nyilván beletettek volna ilyesmit, ha már valamit módosítanak):
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Korean_Air_007-es_j%C3%A1rat%C3%A1nak_lel%C3%B6v%C3%A9se
A egyetlen kapcsolatfelvételi kísérletre utaló jel a pilóta részéről elhangzó „A cél nem válaszol a felhívásra.” kijelentés. Ez nyilván a rádiós próbálkozás tekintve, hogy ennek elhangzásáig 10 km-en belül nem közelítette meg a jumbot. Szóval szegény Csun kapitány azért nem reagált, mert nem volt mire reagáálnia, nem azért mert valami titkos küldetése volt.
Az mondjuk meglep, hogy csak 10 km-nél közelebbről vette észre Oszipovics, hogy a navigációs fények villognak. Sötétben ezt több 10 km-ről könnyedén ki lehet szúrni. Vagy csak ekkor jutott eszébe szólni? Végülis a nagy fejesek csak egymás között beszéltek arról, hogy pontosan azonosítani kéne a gépet, a vadászpilótát nem tájékoztatták erről (vagy ez az, amit töröltek a kozmetikázás során). Ő meg nem volt valami kommunikatív, csak teljesítette a parancsokat. Legalábbis az alábbi információk alapján:
„Azt viszont a gépet lelövő pilóta világosan elmondta, hogy ő látta: ez egy Boeing, mert két sor ablaka világított, viszont ez egyáltalán nem okozott kétségeket benne, hogy lelőheti-e, egyrészt mert úgy gondolta, hogy civil gép is kémkedhet, másrészt mert a földről nem kérdezték, milyen gépet lát, úgyhogy ő nem is tájékoztatta részletesen a harcálláspontot erről, viszont határozott parancsot kapott a betolakodó elpusztítására, ezt egy alulról pozícionált befogással és levegő-levegő rakéta indításával meg is tette, és a későbbiekben is törvényesnek gondolta, és saját maga nyilvánította hazugságnak, hogy lett volna rádiókapcsolata a 747-essel a 121,5 megahertzes vészfrekvencián.”
( http://iho.hu/hir/halalos-tiz-foknyi-tevedes-a-kal-007-pusztulasa-130901 )
121. realcorpus — 2014-07-23 13:40
@tiboru:
Tényleg érdekes. Ha tényleg így történt. =)
Ha több óra munkája ment a lecsóba, akkor miért nem vették fel a piros telefont és egyeztettek úgy?
Miért nem indíthatott újra a titkárnő? Csak megoldható ez egy gépen távirányítás nélkül egy gombbal. Mert, ha tényleg lefagyott, akkor a bejövő utasítást se feltétlen tudja feldolgozni a gép, hogy restartoljon. Persze ez nem biztos…
És miért nem Enter-rel ad ki utasítást, ha már ki van jelölve valami?
Meg, ha emlékeim nem csalnak, akkoriban nem volt ajánlatos ki-be kapcsolni a gépet rövid időn belül, mert könnyen elszállhatott benne valami. Talán akkor még reset-gomb se volt épp emiatt…
Erről a cikkről esetleg meg is kérdezheted majd a ráncfelvarrót, mi a véleménye számtechileg. =)
120. tiboru — 2014-07-23 13:06
@realcorpus:
Ó, erre nem is emlékeztem, köszi.
119. tiboru — 2014-07-23 13:04
Érdekes adalék az ügyhöz:
http://cink.hu/szamolj-el-tizig-ha-lezuhan-egy-repulogep-1609456446
118. realcorpus — 2014-07-23 08:48
@tiboru:
Valamit valamiért alapon?
Már nem emlékszem, milyen volt az aktuális viszony USA-Japán és SZU-Japán viszonylatban, de lehet, hogy ezzel Japánt védték esetleges USA szankciók ellen, amiért kaptak pl. technikai fejlesztéseket, ami többet ért, mint az amúgy is feszült helyzetben levő nagyhatalmi játékban egy ilyen tragédia a +/- táblázatukon.
De, ahogy nézem, csak itt újabb al-konteó. 5 éves cikk. =)
De most kicsit le is lombozlak. =( Felgörgettem a dátum közeli hozzászólásokhoz, mégsem új:
https://konteo.blogrepublik.eu/2011/04/06/a-kal-007-es-jarat-lelovese/comment-page-6/#comment-link-1878
117. tiboru — 2014-07-23 06:32
Újabb alkonteó egy francia szerzőtől: a japánok voltak.
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=26123
Csak akkor azt nem értem, a szovjetek miért ismerték be..?
116. Deak Tamas — 2014-07-22 07:55
Na ezt honnan vették :
http://index.hu/kulfold/2014/07/17/volt_mar_celpont_civil_gep/
A radarfelvételekre hivatkozva a szovjet fél kimutatta, hogy a gép egy ideig együtt haladt egy amerikai kémrepülővel. Egy ideig a radaron egy pontnak látszott a két gép, ezután különváltak: az amerikai kémrepülő a civil gépnek kézenfekvő útvonalon haladt tovább, míg a polgári gép Kamcsatka fölé repült.
115. bloodmn — 2013-12-03 22:02
@proletair: Igen, ez „állítólag” mindkét félnél bevett gyakorlat volt. :/ A Malév gép is valszeg ezért „veszett oda”.
114. Deak Tamas — 2013-11-04 16:30
http://index.hu/kulfold/2013/11/04/30_eve_majdnem_eljott_a_vilagvege/
Borisz Jelcin szerint a robotpilóta volt rosszul beállítva. De ez ettől még nem magyaráz meg sok dolgot…
113. mxplanet — 2012-11-16 18:44
itt megszolal a pilota is:
http://www.youtube.com/watch?v=_hJcnefqhBo&feature=g-hist
112. mumtaz — 2012-05-03 12:51
@<a href=: Az igaz, de azért legyünk objektívak és, ha már annyi lehetőség adott, akkor ne hagyjuk ki az összes lehetőséget. 🙂
111. tiboru — 2012-05-01 18:42
A hivatalos verziót – gondolom – főként valami repülős szakblogban tárgyalják, nem itt, a Konteón 🙂
110. mumtaz — 2012-04-30 22:04
És a hivatalos verzióval mi a helyzet? Mármint a hivatalos verzió azon részével, hogy valóban navigációs hiba történt.
109. Rogal Dorn — 2012-03-13 13:45
@tiboru, 😀
108. tiboru — 2012-03-13 13:16
Spam volt, de már nincs…
107. Rogal Dorn — 2012-03-13 12:27
Nahát, ez itt felettem micsoda?
106. gacsat — 2011-07-15 17:50
Volt a gépen rádiómagasságmérő? Használnak ilyet ilyen magasan? Annak csak csipognia kellett volna Kamcsatka fölött.
105. gacsat — 2011-07-15 17:13
[NagyTeve](#11116504): Tevécske!
Volt 1 megállapodás az USA és az ororszok között, hogy az amik sosem végeznek kémrepülést a SzU fölött. Ezt végig be is tartották. Az zavarhatott meg téged, hogy az SR71es soxáz kmre belátott a SzUba, elekktronikus hallgatózásban még tovább is. Azt, hogy szovjet célpontokat fedett le, nem jelenti, hogy be is repült. A SzU nyugati határát többször végigrepülte. Trieszttől a Balti – tengerig.
104. 178996 — 2011-04-06 13:00
[Appaloosa](#11274788):
Ezen kívül?
http://konteo.freeblog.hu/archives/2011/03/04/a_ciganygyilkossagok/
103. Appaloosa — 2011-04-06 07:58
Kedves Tiboru!
Nem lehetne írni egy posztot a romagyilkosságokról?
102. Walmer — 2009-10-01 07:42
@tiboru: igazából az ’50-es éveket azért írtam, mert fogalmam sincs Los Alamos később (’80-as évek) mennyire volt jelentős.
Utolsó mondatod amúgy sajna nagyon igaz.
101. tiboru — 2009-09-30 15:40
@Walmer:
Mondjuk az utolsó mondatod igaz is lehet, de a KAL-t ’83-ban lőtték le; az Aeroflot szerintem akkor megúszta volna (?).
Napjainkban meg már biztos, hogy ismét lelőnék.
100. Walmer — 2009-09-30 12:38
Interjú Oszipoviccsal:
users.rcn.com/lana.interport/link/colonel.html
Ami engem illet: A kis hidegháború kellős közepén ne repüljön be az ember dél-koreai géppel a Szovjetunió távol-keleti titkos katonai létesítményei fölé, mert könnyen belelőhetnek a seggébe.
Ha egy Aeroflot az ’50-es években Los Alamos felé kanyarodik, hasonlóan jár.
99. Aladar — 2009-09-28 10:25
Ez a konteo nagyjából megoldódott, a kém verzió nyert. A google videok között megtalálható az „1983: The brink of apocalypse” című film, amelyben meginterjúvolják Oszipovics ezredest. Elmondja, hogy a gép nem reagált a figyelmeztető lámpavillantásokra, és nem reagált a figyelmeztető lövésekre sem. Ekkor megkapta a főnökétől parancsot, hogy lője le, és megtette.
Annyi csavar van a dologban, amit szintén Oszipovics mesél el, hogy utólag a szovjet PR érdekében meghamisították a rádióbeszélgetést, hogy úgy tűnjön, mintha nem tudták volna, hogy polgári gépről van szó.
Szvsz az utasok igazi gyilkosa nem a vadászgép volt, hanem aki kitalálta a kémrepüléses provokációt.
98. spamdog — 2009-09-02 16:14
Új infók!!!!!
repulnijo.hu/2009/09/02/incidens-szahalin-felett/
97. kasu — 2009-05-13 13:58
Már beszéltünk róla, valami azért „titkos” mondjuk szolgálat vagy cselekmény, hogy soha ne tudjuk meg az igazi okokat. Ehhez jön a politika… Hitler halála évtizedekig titok volt, pedig a ruszkik megtaláltál a maradványokat, azonosították és őrizték is. De jobb volt riogatni: életben van. Meg ott a Kennedy gyilkosság, amit feltevésem szerint tudnak, csak éppen nem hozzák nyilvánosságra, mese, hogy nem nyomozták le. De az isteni Monroe esetében is tuti a bizonyosság, kúpban kapta az isteni hátsójába vagy más ok volt, érdekük volt az amiknak, ne derüljön ki. Aztán egy a sok közül a mi koreai repülőnk, amelyik nem véletlen repült ott és akkor, és nem véletlen lőtték le, takarították el. Valaki elszámolta magát és a ruszkik mégiscsak lelőtték. Hogy kik és hányan voltak a gépen az sohase fog kiderülni… nem hiszem érdekében állna valakinek is bármelyik oldalról, hogy elmondja a valóságot. És ha mégis… vigyázat, lehet dezinformáció… ez is profi dolog…
96. koholmány — 2009-04-06 12:23
Szóval én is hallottam anno erről asztoriról. De van még egy dolog ami érdekes lehet. Nem sokkal az esett előtt hatalmas tájfun volt a térségben. A japánoknál is komoly károkat okozott. Az igazi oka a kémkedésnek az volt, hogy mennyi katonai potenciálja maradt a szovjeteknek ez után a természeti katasztrófa után.
Ja és volt egy vicc is azokban az időkben:
– Mivel szolgálják fel a korei gépen a kávét?
– Szahalinnal.
95. NagyTeve — 2009-03-28 14:17
érdekes ezt is összevetni:
en.wikipedia.org/wiki/Operation_Northwoods
media.nara.gov/media/images/36/15/36-1471a.jpg
media.nara.gov/media/images/36/15/36-1472a.jpg
media.nara.gov/media/images/36/15/36-1473a.jpg
ezek szerint már évekkel előtte felmerült egy incidens kreálása, távirányított repülőgép felhasználásával …
94. Eastbay1 — 2009-03-09 14:37
Jó gyorsan reagálok a posztra:)
Szóval ha valaki szándékosan (vagy nem, kit érdekel, legközelebb figyeljen oda) berepül egy nem éppen baráti ország légterébe, akkor ne nagyon csodálkozzon ha lelövik. Tökmindegy hogy bázisokat akart megfigyelni vagy a kamcsatkai gejzíreket. Feltételezem a szovjet légtérben a szovjet törvények irányadóak, szóval IJ.
Ui: és igen, én is egy pont olyan bunkó bolsevik paraszt vagyok, mint a szovjet vezetők anno. Szóval pihenj:)
93. smartdrive — 2009-03-07 22:37
ja, sorry
92. smartdrive — 2009-03-07 22:36
nem mig-23 az
91. Empty — 2009-02-18 00:24
@molnibalage:
Utolsó mondatodra: Nem csodálom.
A National British Agency adatai szerint az összeesküvés-elméletek hívôi átlagosan 5 évvel tovább pisilnek be, 4,6 évvel hamarabb kezdenek dohányozni, 6,45! évvel korábban rúgnak e elôszór, s 46,9 %-al nagyobb eséllyel lesznek drogfogyasztók mint a kontroll csoport. Az átlagos életkoruk közel 10! évvel kevesebb mint a normális embereké.
http://www.youtube.com/watch?v=pbIbKUHnW30&feature=related
90. molnibalage — 2009-02-16 07:52
RF-101 Vodoo akkor már régen nem repült. A Tiger felderítő verzijóának hatótávolsága vicc ehhez. RF-4-nek is tanker kell ehhez és egy szóló gép nem lett volna nehéz feladat a SZU légvédelemnek. RB-57 akkor már cirka 20 éve nem repült, mint felderítő tudtommal.
Klasszikus felderítő bevetés most is van, de konténerrel oldják meg a gépek a feladatot, nincs erre modifikált verziója egy gépnek sem. Ennyire már senki nem gazdag. Annyi a difin, hogy most már a realtime felderítés a fontosabb az estek többségében. A mai konténerekben már elfér az filmes és realtime rendszer is.
Egyébként az a vicces, hogy aerodinamikai szempontól egy ősrégi RF-4 Phantom a mostani felderítő Tornado-t agyonveri, mert aerodnimaikailag tiszta gép volt. 0 külső függesztménnyel repült. Viszont elektronikai védelem kell a gépnek. Ma ott ahol komoly légvédelem van ilyesfajta bevetés öngyilkosság.
Összességében kijelenthető, hogy semmi értelme egy B-747-et bármilyen formában kémkedésre használni. Alkalmatlan rá. Pont. Főleg éjszaka. Mellesleg hogyan veszel rá egy pilótát, hogy berepüljön a SZU fölé önként? A ’80-as években pilótahiány volt. A fenyegetik megvonja a vállát azt lelép. Lett volna hol dolgoznia. Ja, és gondoljátok, hogy nem köp senkinek?
Eszem megáll a sok összeesküvés elmélet hívőn…
89. proletair — 2009-02-15 14:37
Ma már klasszikus felderítő nincs. Ez tény.
De akkor elég sokféle volt rendszerben, és nem csak hadászati, hanem harcászati is. Ezeket korlátozottan, de be lehetett vetni ilyen feladatokra. (be is vetették őket RA-5, RF-4, RF-5, RF-101, B-57F, csak néhány…) De egy vérbeli konteós nyilván logikus magyarázatot keres a látszólag logikátlan dolgokra. Amik ettől még lehetnek logikátlanok. Szóval csak agyalunk itt, nem osztjuk az észt… Főleg ha nekünk sincs sok:)
88. molnibalage — 2009-02-15 14:11
@proletair: ??? Az SR-71-et kivonták. Klasszikus fotofelderítő nincs. Legalábbis nyilvánosan nincs. Egy Global Hawk képességei messze elmaradnak egy SR-71-től. Viszont realtime. Ellenben egy első komoly légvédelemmel rendelkező ellenfél simán leradírozná az égről…
87. proletair — 2009-02-15 13:33
@molnibalage:
„Ehhez meg minek repcsi? A műholdak felbontása pont elég volt…”
Pont nem. A mai napig nem elég. Ha elég sokat töprengsz ezen, akkor rájöhetsz hogy miért repkednek mai napig felderítő repülők még a jenkik légierejében.
86. molnibalage — 2009-02-15 12:15
@Walter Melone: Az Északi-tenger elhagyása után x ezer kilóméteren keresztül semmiféle légirányítás nem áll rendelkezésre…
85. molnibalage — 2009-02-15 12:08
@Mézes B. Ödön: Ahogy az északi-sark környéke sem. Google Earth –> Párzs Anchorage vonal nézd merre megy. Közel és távol semmi nincs az útvonalon…
84. molnibalage — 2009-02-15 12:07
@proletair: És a hozzá való optikát, hogy ne csak a szép éjszakát fotózza? Ehhez meg minek repcsi? A műholdak felbontása pont elég volt…
83. Walter Melone — 2009-02-15 09:16
@Mézes B. Ödön:
Az első gép ami önálló navigációval repült az a Concord volt.
Ma már persze egész más a helyzet mint a 80’as években. Sokkal „önállóbbak” a repülők navigáció terén…
82. Walter Melone — 2009-02-15 09:10
@Mézes B. Ödön:
Lásd:
2009.02.13. 15:45:26
Egyébként azt tudni illik, hogy a tehetetlenségi navigációs rendszer nagyon pontatlan. Rendszeres időközönként (értsd repülés közben) ellenőrizni, kalibrálni kell.
„Afrika szegény, elmaradott országai valszeg nincsenek túlzsúfolva VOR/DME adókkal… ”
Ezért van a légi irányírás. Ezek a gépek nagyrészt úgy repülnek ilyenkor, hogy kapnak egy irányvektort, és azon repülnek megadott ideig. Ilyenkor, vagy elérnek egy VOR adót, vagy egyszerűen az irányítás vektorálja tovább, az ulticéljának megfelelően.
81. Krétázok... — 2009-02-14 14:13
@molnibalage:
Igazad van!
1962. október 27-én történt az eset.
Most azon töröm a fejem, hogy mi zavarhatott meg. Biztos valami kevésbé tényszerű „történelmi” regény.
80. Empty — 2009-02-13 15:44
,,Az ügy csak tíz évvel később zárulhatott le, miután az Oroszországból kiengedett bizonyítékok segítségével az akkor bekövetkezett események nagyrészt tisztázódtak. A bizonyítékok között van a gép fekete doboza, valamint mindkét fél repülésirányító állomásainak hanganyaga. Francia kutatócsoport igazolta ezen anyagok valódiságát.
A vizsgálat eredményét egy különjelentésben foglalták össze. A jelentés szerint a gépet az alábbi véletlen események sorozata térítette le útvonaláról, amely aztán a későbbi végzetes katasztrófához vezetett:
A kapitány és a személyzet már akkor nagyon fáradt volt, amikor Anchorageból elindultak, mivel a megengedett mennyiségnél többet repültek. A hangszalagon állandóan ásítás hallatszik, egyikük panaszkodik is, hogy alig tudja a szemét nyitva tartani. Ezen kívül nem működött a gép hipermodern navigációs rendszere, az INS (Inerciális Navigációs Szisztéma), mely a gépet helyes úton könnyedén irányította volna Korea felé. E rendszer segítségével el lehet kerülni a szubjektív navigációs hibákat. Az automata indítórendszer javítás alatt állt, ezért a kapitány a régebbi, kevésbé automatikus „robotpilótával” startolt. Máskor is előfordul, hogy a pilóták technikai okokból másik rendszerrel indulnak el és csak később kapcsolnak rá az INS-re, csakhogy a koreai gép kapitánya – a fáradtság miatt – megfeledkezett arról, hogy az INS-re váltson. Észre kellett volna azonban vennie az indítópanelen világító két kis fényt, mely narancssárgán világított zöld helyett, jelezve, hogy az INS-t nem kapcsolták be a felszállás után. Fáradt állapotban a kapitány valószínűleg nem fordított elég figyelmet a szokatlan szituációra, így kerülhetett sor a gép halálos kimenetelű útjára.
A szerencsétlenséghez hozzájárult az is, hogy a földi irányítókkal rossz volt a kapcsolat, ennek következtében a figyelmeztetések vagy nem jutottak el a géphez, vagy azokat nem értették meg rendesen.
Számos szokatlan esemény történt szovjet vonalon is. A beteg és öregedő Andropov, hogy a belső egységet erősítse, szigorú éberséget követelt meg a határsértő repülőgépekkel szemben. A dél-koreai gép esetében az oroszok abból indultak ki, hogy egy utasszállító gép nem kerülhetett ilyen messze kijelölt útvonalától, ezért az csak kémrepülő lehet. A szovjet irányítók figyelmeztették a gépet és felszólították a leszállásra. Ezt a dél-koreai gépen nyilvánvalóan nem hallották, a gép álmos pilótájának fogalma sem volt arról, hogy gépe szovjet terület felett tartózkodik.
Amikor az orosz vadászgép pilótájának szájából elhangzott, hogy „a tárgyat megsemmisítem”, az előre nem látható események hosszú láncolatára tett pontot. A katasztrófa nem alapult valamilyen összeesküvésen, hanem éppen ellenkezőleg: sok apró véletlen esemény sorozatán, melyek önmagukban jelentéktelenek voltak, együtt viszont végzetessé váltak. „
79. Mézes B. Ödön — 2009-02-13 14:49
@Walter Melone: A hsz-edből ítélve értesz a témához, na de hogy a 747-esen nincs tehetetlenségi navigációs rendszer, ezt nehezemre esik elképzelni. Akkor hogy repülnek pl. Frankfurtból Fokvárosba? Afrika szegény, elmaradott országai valszeg nincsenek túlzsúfolva VOR/DME adókkal…
78. Walter Melone — 2009-02-13 14:45
@Walter Melone:
Helyesbítek, kivéve az interkontinentális járatokat.
Itt azonban nem erről van szó.
77. Walter Melone — 2009-02-13 14:42
@molnibalage:
Bocsi, de ahogy én tudom, tehetetlenségi navigációs rendszer nincs a 747-en.
Simán vor irányszögön repültek. Ennek a rendszernek a meghibásodása okozhat eltérést az útvonaltól.
Ha feltételezed a giroszkópos navigációt, akkor pedig az okozhat ilyen hibát, ha loxodrom térképen navigálnak ortodrom navigációval, vagy fordítva.
De ez polgári repülésben nem jellemző.
Üdv
76. mark renton — 2009-02-13 13:09
Szerintem Csun Bjung-in kapitány a KGB embere volt.
75. proletair — 2009-02-13 11:12
@molnibalage:
lapítva teszem fel a kérdést: mi van ha nem elektronikai felderítés volt? Egy infra tartományban működő fotóapparátot már nem olyan nagy kunszt „eldugni” egy akkora gépen. Meg néhány kisebb érzékelő is elfér úgy hogy senkinek se szúrjon szemet.
74. molnibalage — 2009-02-13 10:58
@Mézes B. Ödön: Nem volt bevett szokás.
A második részét is írtam. Mégha magát az elektronikát elrejted a gépen akkor hova rakod az antennákat? Az RC-135 és egyéb gépeken milyen szép dudorok vannak? Nagy atenna –> Nagy érzékenység.
Semmi értelme nem lett volna így kémkedni. Tipikus szovjet paranoia. Mielőtt kesztyűt húznak megnézik nincs -e benne az ellenfél keze…
73. Mézes B. Ödön — 2009-02-13 10:14
A Su-15-öst a beépített gépágyú hiánya miatt GS-23-as gépágyúkonténerekkel szerelték fel (lásd itt: http://www.airliners.net/photo/Russia%20-%20Air%20Force/Sukhoi%20Su-15TM/0367340/L/&width=1000&height=652&sok=keyword_%28%27+%22su-15%22%27_IN_BOOLEAN_MODE%29%29_&sort=_order_by_photo_id_DESC_&photo_nr=29&prev_id=0416801&next_id=0318307)
akárcsak az amik az F-4-eket Vietnámban. A készültségi gépek felszereléséről nem tudok semmit, de azért nem zárnám ki hogy azokra is felszerelték a konténert, hiszen alapvető fegyver.
Méreténél és repülési profiljánál fogva a Boeing 747 ideális elektronikai kémkedésre (vö. RC-135: http://www.militarypictures.info/airplanes/RC-135.jpg.html),
más kérdés, hogy a polgári gépre hova rejtenék a szükséges berendezéseket.
72. nabazzmeg — 2009-02-12 20:45
minden tiszteletem a tiétek, a lemilék mellet ti vagytok a másik kedvenc, laposfarkú barátaim:-)(aki tudja, az tudja, aki nem, már mindegy:-)
1-et azért vitatnék: miért állt volna ruszkik érdekében szegény patton pereputtyát lelövetni? volt elég véres szájú anti-kommer elég….hisz ő az ő malmukra hajtotta a vizet….
életszerűbb, hogy kettő ugyanolyan típusú gép emelkedett fel 1 időben, aztán ami tele volt agentekkel, az leesett…
így nem volt nehéz utómunkázni, mivel nem voltak csomagok és sok hulla a „landolás” után
érdekes, hogy az áldozatok után senki nem perelt meg satöbbi?
és a malévgép lelövés a közel-keleten ?
az nem érne meg agy konteót?
üdv nektek
71. molnibalage — 2009-02-12 20:29
Szerintem és a források szernt meg nem. Google és rájössz. A gép roncsai talán mind mai napig megtekinthetőek Kubában.
Áruld már el, hogyan kémkedesz egy B-747-tel aminek nincs semmiféle kamerrendszere, elrejteni nem lehet és rádásul éjszaka van…
Elektronikus kémkedésre szintén alkalmatlan.
70. Krétázok... — 2009-02-12 20:00
@molnibalage: Szerintem Anderson őrnagy F-101 Voodoo-val repült, amikor lelőtték. Az egész olyan jellegű fejtegetésnek meg, hogy mit kellett volna bevetni, ha kémkedni akarnak, nem sok értelme van. Takarékosság és állandó, állandó kémkedés, ez a lényeg. Persze, menjen a Blackbird, ha nagyon fontosat szeretnénk irtó gyorsan megnézni, de ha egy állandó, olcsó információforrás kell, nagyon jó lesz a polgári repülés kihasználása is. Vannak James Bondok látványos akciókkal és robbanásokkal, meg vannak vakond Pista bácsik is. Az utóbbiak többet érnek…
69. molnibalage — 2009-02-11 21:24
@Walter Melone: A rádiófrekvenciás iránymérő és a tehetetlenségi navigációs rendszer hibás össszehangolása okozhat ilyet (mintha ez írták volna valahol). A referencia pontok bevitelénél kis szöghiba még kis távolságon nem jelent gondot. Viszont Alaszka és Japán között nem volt más amire rá lehetett volna állni. A kis hibából nagy lett. Európa felett elég hamar kiütközött volna, mert belerepülnek más légifolyosóba, stb. Itt viszont tökegyedül repültek egy iszonyatosan gyér forgalmú helyen.
68. tiboru — 2009-02-11 15:40
Csak most olvastam vissza az elmúlt napok kommentjeit.
molnibalage, kérlek, törzskommentelőként ne süllyedj le az alkalmi hozzászólóink olykor agresszív, barátságtalan kommunikációs színvonalára. Szerintem kevésbé karcos módon is meg tudod mondani a véleményed ilyen vagy olyan témáról.
Köszönöm.
67. Empty — 2009-02-11 13:30
@molnibalage:
Igazad van az eltévedéssel kapcsolatban. Pontosítok: az iráni gép nem tért le az útvonaláról.
66. molnibalage — 2009-02-11 07:06
@Before: Hogyan kommnikált volna? Azt sem tudta, hogy ott vannak a vadászok…
Azok meg, ha meg nem váltottak a megfelelő frekvenciára rádiózáskor akkor hogyan lettek volna képesek beszélni a KAL géppel? Sehogy. Mellesleg milyen nyelven? Nehogy azt képzeld már, hogy a szovjet pilóták tudtak angolul… Még az Aeroflot pilótáknál is sokszor gond volt a tisztességes angol tudás hiánya, akik nemzetközi járatokon repültek…
A vadászok miért nem repültek a pilótaülke mellé? Aztán ott utánégetővel elzúgni mellettük. Garatáltan észrevették volna, este 10 km-ről is látni a méteres lángcsóvát… Meg sem próbálták a jelek szerint. Követték az ostoba és barom parancsokat, de ez akkor természetes volt… Az kell hogy mondjam, a helyzet tökéletes képet festett az akkori szovjet mentalitásról…
@Empty: Ki beszél itt eltévedésről? Navigációs hiba van. Addig az ember nem mondja az, hogy eltévedt amíg tudatában nincs ennek. Akkor jöttek volna rá, mikor x repülési idő után nem Japán hanem a kínai partok közelébe érnek…
65. szs. — 2009-02-10 21:50
Dale Brown Vaskeselyű c. regényében volt szó ilyen mini-USÁról. Nem rossz könyv a műfajában. 🙂 Az előzményében (A Bombázó – angolul talán The Flight of the Old Dog) meg pont Kamcsatka fölött rambózik egy B-52-es.
Viszont a SZU-15-ös gépágyús felszereltsége elfogó feladatkörben még konteónak is meredek. Ha a szovjetektől származik, hogy azzal adtak le figyelmeztető lövéseket, az kb. olyan valóságtartalmú, mint Lajka kutya kegyes halála. Jól hangzik, ezzel mindent el is mondtunk róla. 🙂
64. Empty — 2009-02-10 21:47
Erre emlékeztek még? Ezt mi magyarázza? Nemcsak az oroszok hülyék? A NatGeo-n is volt, ez a gép nem tévedt el.
en.wikipedia.org/wiki/Iran_Air_Flight_655
63. Before — 2009-02-10 21:30
Az a probléma, hogy a kémkedésen kívüli egyik elmélet sem ad magyarázatot arra, hogy miért tért le a gép és miért nem kommunikált a vadászokkal…
62. NagyTeve — 2009-02-10 14:47
@molnibalage: ez még mindig nem menti a káromkodást. Ott se, itt se. Ami pedig a szakértelmet illeti … hmm … esetleg kérdezd meg a bloggazdát, mi a véleménye a szakértelmemről … lehet, meglepődsz.
61. molnibalage — 2009-02-10 14:36
@NagyTeve: Akkor olvass vissza a Moohoax topikban és akkor tudod, hogy ki szobadtudósozott le… Természettudományos szintje egy általános iskolás szintjén alig van, de ehhez képes olyan témákban szólt be ahol én dolgozom. pl. Gázellátás.
60. NagyTeve — 2009-02-10 14:30
@molnibalage: nem tudom ki az az okkult és őszintén nem is érdekel. A te beszólásod és az azért kapott figylemeztetés annál inkább. Ha pedig azért kezdtél el káromkodni mert ő leszobatudósozott … nos, akkor némi önkontroll problémát vélek felfedezni …
59. Walter Melone — 2009-02-10 14:27
@molnibalage:
Szerinted milyen műszert kellett beállítani?
Úgy értem, van fogalmad róla, hogy mi a neve, hogyan működik, és mi lehet a hiba alkalmazás közben?
Hogyan állíthatták be „figyelmetlenül” úgy, hogy elvigye őket több száz kilométerre a kijelölt útvonaltól?
58. molnibalage — 2009-02-10 14:22
Aha. Akkor olvass vissza, hogy ki miatt és miért volt.
Vegy esetleg te lennél okkult más néven?
57. NagyTeve — 2009-02-10 13:43
@molnibalage: további kellemes monologizálást, de kérlek, fogd vissza a hangnemet. Ha lehiggadtál, szívesen vitázom veled, feltéve, hogy el is olvasod amit írok.
u.i. egyébként az általad ajánlott fórumon figyelmeztettek téged: http://www.sg.hu/forumuserinfo.php?uuserid=1114721718
56. molnibalage — 2009-02-10 13:40
Hol? Mellesleg kit érdekel?
Szövegértést? Kérlek akkor mutass rá azokra a sorokra amit a KONKRÉT alkalmazás mikéntjéről írnak.
Amíg ezt nem teszed meg és hülyeségeket és irreleváns dogokat hajtogatsz újra meg újra addig marad olyan a kedvem amilyen és vele a modorom is.
55. NagyTeve — 2009-02-10 12:32
@molnibalage: látom, nem volt elég, hogy a másik blogon is figyelmeztettek a hangnemre … nade, mit várjon el az ember egy mérnöktől? Szövegértést se, jó modort se …
54. molnibalage — 2009-02-10 12:03
Nem akarlak megsértei a de vita szemontjából teljesen irreleváns dolgokat írsz le.
Hogyan érinti ez SR-71 bevetési profilját? Sehogy. Azt, hogy mi volt akkor a szovjeteknek azt már tisztáztuk. Azért tervezték meg alaposan a bevetést, hogy a létező fenyegetések lehetőleg még a kinematikai hatótávolság határát se érjék el.
Ne fárasszál már. Angolul meg tudok annyira amennyire kell. Nem kell nagyra lenni a lószar tudásoddal. Mert angolul lehet, hogy tudsz de mást nem…
Felforr az egyvizem a hozzád hasonló hülyéktől. Azt hiszik, hogy beszélnek nyelveket akkor istenek.
53. NagyTeve — 2009-02-10 11:38
@molnibalage: hogy magamat idézzem, miután nem vagy képes Te elolvasni a hsz-t:
„L.: http://www.gwu.edu/~nsarchiv/NSAEBB/NSAEBB74/U2-45.pdf – 145. o., 156. o.”
és csak hogy megkíméljelek a nehéz angol szöveg szótárazásától, íme egy nyersfordítás:
145. o.: „1976 óta, az SR-71 repült műveleti bevetéseket Angliából felszállva, de 1979 márciusa előtt csak csak szovjet és VSZ katonai objektumokat fedett le”.
Egyébként pedig nem azért nem tudták leszedni, mert nem repült be a SZU felé – ha elolvasod a dokumentumot, rájöhetsz magadtól is, hogy egész K Európa felett repkedett – hanem azért, mert a szovjetek NEM RENDELKEZTEK megfelelő fegyverrel. Csak a ’90-es évek derekára volt várható ilyen fegyver megjelenése (l.: http://www.gwu.edu/~nsarchiv/NSAEBB/NSAEBB74/U2-47.pdf).
Ha esetleg nem tudsz angolul, csak szólj, s amint ráérek, még fordítok néhány bekezdést …
52. molnibalage — 2009-02-10 11:20
Az ölölrázáson kívülre gondolsz? Nehéz a felfogásod, hogy azért nem tudták leszedni, mert olyan pályán repültek ami lehetővé tett ezt. Ha nyílegyesen bemegy a SZU fölé akkor sokkal komolyabb esély lett volna a sikerre. A behatolási mélység meg csekély lett volna, mert kb. óránként tankolni kellett a gépet. Ez még 3000 km-es átlagsebességgel is kb. 1000-es mélységet jelent, mert meg is kell fordulni… És még így is a SZU-hoz közel kell légtankolni. Nem vagyok róla meggyőződve, hogy ez esetben a barom szovjetek nem durrantják el le őket…
51. NagyTeve — 2009-02-10 10:34
akkor olvasd el még egyszer az eredeti hsz-emet, leírtam …
50. molnibalage — 2009-02-10 10:33
Mit kéne benne látonm ami téged igazol. Csak nagyon gyorsan átfutottam, de semmi sem szúrta ki a szememet.
49. NagyTeve — 2009-02-10 10:03
@molnibalage: elolvastad azt a HIVATALOS, MINŐSITETT DOKUMENTUMOT, amit belinkeltem? Csak kérdem …
És ki beszélt arról, hogy stealth jellegű lett volna?
48. molnibalage — 2009-02-10 09:52
Egy egy alapvető tévedés. Az esetek nagy többségében nem repült be. Pont.
Akkor már lett volna esélye a modernebb rendszereknek elviekben. Az is tévhit, hogy első stealth jellegű gép volt.
Azért kellett a nagy sebesség, hogy tartani tudja a 2x (30 feletti?) km-es repülési magasságot és így belátott mélyen az ellenséges terület fölé. Az Sz-300 rendszer elviekben képes lehet sikeresen leküzdeni, hogy az SR-71 lett volna olyan buta, hogy berepül a SZU belsejébe. Mondjuk ebből kevés volt és nagyrészt Moszkva környékén voltak. A régebbi rendszer közül az Sz-200 kinematikailag elég combos volt a feladathoz elvileg.
Ha nekem nem hiszel akkor kérdezd me itt.
http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1074537255
47. NagyTeve — 2009-02-10 09:44
@molnibalage: „Az SR-71 vette át feladatkörét, de az sem sértette meg a szovjet légteret szándékosan. Ennek elleréne rakétát indítottak rá redszeresen.” … khm … szóval, de igen. Sőt, kifejezetten erre a célra gyártottak. Az egyetlen olyan repgép, amelyik elég gyorsan és elég magasan tudott haladni ahhoz, hogy a Honi Légvédelem ökölrázáson kívül mást ne tudjon tenni ellene.
L.: http://www.gwu.edu/~nsarchiv/NSAEBB/NSAEBB74/U2-45.pdf – 145. o., 156. o.
Alapvető adatai – USAF: http://www.af.mil/history/aircraft_print.asp?storyID=123006569
46. molnibalage — 2009-02-10 09:25
„hogy Kamcsatkán átrepülve azért egy jó 40-50 percen keresztül szárazföld felett járnak, noha az útiterv szerint Japánig max. kisebb szigeteket érinthettek volna.”
Közel sem repültel annyit szárazföld felett. 12 km magasn éjszakai szerinted mennyit látni lefele egy B-747 kabinjából szerinted? Milyen is volt az időjárás aznap?
„de hogy több ezer kilométeren át ne vegyék észre, hogy nem jó helyen járnak… ez meredek.”
Az. Csak be kellett volna kapcsolni az időjárás radart és egyből kiderül a porbléma, mert az a szárazdföldet is kijelezte volna. Nem tették.
„Arról ne is beszélve, hogy a tokiói irányítás is érzékelte az eltérést.”
Csak nem tudta, hogy az a gép, az a gép. Mert nem a tokiói irányítás volt, hanem katonai felderítő radar. Azon meg szerintem nem volt civil IFF transzponder azonosításához cucc.
„mit reagál a kapitány, ha meghallja a japánoktól, hogy úgy 800 km-re északra van attól a ponttól, ahol lennie kéne (a támadáskor).”
Vészfrekvencián folyamatos duma, hogy bazz ne lőj, elkúrtuk és fénysebességgel irány a óceán közepe.
45. molnibalage — 2009-02-10 09:22
@Walter Melone: Nem. Figyelmetlenségre. Valószínűleg rosszul állították be a műszert.
44. molnibalage — 2009-02-10 09:06
@Bányapeat: Ez a „mini usa/japán/uk/korea” viszont megdöbbentett. Eddig nem hallottam ilyenről… Ez tényleg valós volt
Egy B kategóriás Dan (Dale?) Brwon könyben volt ilyen leírtva. Aztán a legenda szárnyra kelt…
43. molnibalage — 2009-02-10 09:02
@Walter Melone: Abban az időben? Az U-2 1960-tól kezdve nem repült be a SZU fölé…
Kuba fölött is leszedtek egyet. A pilóta Rudolph Anderson őrnagy életét vesztette.
Tajvani pilóták repültek be kína fölé, de ott is lelőttek többet.
Az SR-71 vette át feladatkörét, de az sem sértette meg a szovjet légteret szándékosan. Ennek elleréne rakétát indítottak rá redszeresen.
A SZU Tu-95 gépei napi rendszerességgel sértették meg a Japán, Norvég, és Anglia légterét. Kíváncsi vagyok mi lett volna a reakció, ha szó nélkül lerdurrantják őket. Mert meg lehetett vonla tenni. Ahogy írtam. Bunkó, asztalverő parasztok voltak. Egy könnycseppeet sem hullajtok azért a tetű rendszerért és bunkó vezetőiért.
42. molnibalage — 2009-02-10 08:56
No, mik a problémák?
Nem géppuska, hanem gépágyú. Az viszont a gépen nem volt, csak konténer formájában hordozhatta, de ez készültségi gépeknél finoman szólva nem volt tipikus.
Nincs itt semmi összeesküvés. Elkúrták mindkét oldalon. A Korai pilóták a navigációt a szojvet légvédelem meg trehány muknát végzett, bár a szovjetektől az ember nem várna más hozzállást. Bunkó parasztok voltak a vezetőik.
41. Empty — 2009-02-09 20:13
Ez szomorú. Talán az eddigi legérdekesebb poszt – nyilván mert az életemben történt -, s ilyen kevés hozzászólás…
40. otvospeter — 2009-02-09 19:14
Nagyon izgalmas poszt lett ez!
39. 4tuna — 2009-02-09 14:53
Újabb jó poszt. Virág és csoki az öltözőben 🙂
38. Walter Melone — 2009-02-08 21:04
@tiboru:
Ezt mondom én is.
Mondjuk nem nagyon néznek ki ezekből a gépekből repülés közben, és a hajnali 3:00 indulás is azt feltételezi, hogy az út nagyobb részét sötétben tették meg.
Tehát, ha a műszereik szerint jó helyen voltak, akkor nem volt okuk gyanakodni.
—>műszerhiba.
Ha szándékosan repültek arra, akkor az Orosz elfogóvadászok megjelenésekor azonnal engedelmeskedtek volna nekik, vagy távoztak volna a Szovjetunió légteréből.
Számos ilyen provokációt csináltak mindkét oldalról, és túl lehetett élni…
Sztem ők azt hitték, jó helyen vannak.
37. sertésmájkrém — 2009-02-08 17:20
üdv
Ha javasolhatok az oldalnak egy mottót:
„Csak a kis titkokat kell rejtegetni.
A nagyok titokban maradásának biztosítéka a köznép hitetlensége”
Marschall McLuhan
🙂
36. tiboru — 2009-02-08 15:18
@tiboru:
felsős = felhős; bocs…
35. tiboru — 2009-02-08 15:17
@Walter Melone:
Nem vagyok repülési szakember, azt azért szinte kizártnak tartom, hogy sem a pilótáknak, sem a személyzet egyetlen tagjának ne tűnjön fel például, hogy Kamcsatkán átrepülve azért egy jó 40-50 percen keresztül szárazföld felett járnak, noha az útiterv szerint Japánig max. kisebb szigeteket érinthettek volna.
Elfogadom, hogy a szovjet távol-kelet a nyolcvanas évek elején sem volt az a Champs-Élysées kivilágítás szempontjából, meg hogy felsős is lehetett az idő, de hogy több ezer kilométeren át ne vegyék észre, hogy nem jó helyen járnak… ez meredek.
Arról ne is beszélve, hogy a tokiói irányítás is érzékelte az eltérést. Érdekes, hogy erre utaló rádióforgalmazásról nem olvastam a háttéranyagokban, pedig érdekes lett volna tudni, mit reagál a kapitány, ha meghallja a japánoktól, hogy úgy 800 km-re északra van attól a ponttól, ahol lennie kéne (a támadáskor).
34. Walter Melone — 2009-02-08 13:57
@tiboru:
Az utas szállító gépek navigációja nem úgy történt akkor sem, és most sem, hogy térképet nézegetve majd az ablakon kinézve figyelték, hogy merre járnak.
Egyrészt a légi irányítás vektorálja ezeket a gépeket, másrészt un. VOR/DME rádióadók segítségével, ezektől mért irány és távolság megmérésével tudják meghatározni a pillanatnyi helyzetüket.
Ezek tükrében egy ilyen mértékű eltévedés mindenképpen a műszerek hibájára vagy szándékosságra utal.
33. tiboru — 2009-02-08 13:27
Ja és azt tudtátok, hogy a KAL-007 katasztrófája után (a gép állítólagos eltévedésére hivatkozva) rendelte el az amerikai elnök (R. Reagan), hogy a hadseregnek a GPS-technológiát hozzáférhetővé kell tennie a polgári felhasználás számára is?
32. tiboru — 2009-02-08 12:01
@pwpw:
Hm, mondasz valamit… Mondjuk a környéken volt rendesen érzékeny objektum; Vlagyivosztok vonzáskörzetében pedig, amerre az utat folytatta volna (ha jól tudom) nukleáris csapásmérő cuccok is akadtak, ha az ember tudta, hol kell őket keresni…
31. tiboru — 2009-02-08 11:57
@tiboru:
És még eszembe jutott valami: ha a Kreml vagy a Fehér Ház fölött vezet a legrövidebb út, akkor arra kanyarodott volna?
🙂
Óvatosan ezekkel a takarékossági megszállottakkal…
30. tiboru — 2009-02-08 11:54
@Bányapeat:
Üzemanyagot spórolni?!
Ugyanekkora erővel azt is megtehette volna, hogy kidob pár utast meg az összes csomagot, esetleg a négy hajtóműből lekapcsol kettőt, hogy kevesebb nafta fogyjon…
Amúgy volt közvetlen érdeke a megtakarított üzemanyag-mennyiség növelésében, vagy csak ilyen vállalati lelkesedés hajtotta volna?
Ami jó a KAL-nak, az jó Csun kapitánynak?
29. tiboru — 2009-02-08 11:17
@Bányapeat:
Ez bizony teljesen valós. A szovjeteknek volt (van?) egy olyan oktatási intézményük, aminek az a szép neve, hogy Amerikai Tanulmányok Intézete (ha jól emlékszem). Nos, ide a KGB I. Főigazgatósága (a hírszerzés) meg a katonai hírszerzés rendszeresen delegált hallgatókat, akik aztán egy teljesen amerikai (kanadai vagy brit) mintára felépített városkában csiszolták az ismereteiket. Itt még a kólaautomata is dollárral működött, friss bagelt vehettél a sarkon és olyan benzinkát volt, mint a tengeren túlon.
Persze mindez egy erősen ellenőrzött katonai támaszpont belsejében, lehetőleg olyan helyen, ahol 150-200 km-es sugarú körön belül nem volt semmi más.
Állítólag ilyen helyeken dolgoztak olyan amerikaiak, kanadaiak, britek, stb., akiket vagy kémkedésen értek vagy valami egetverő köztörvényes bűmcselekményt követtek el a SzU-ban és választhattak a kötél és az oktatói munka között.
Mondd, te mit választnál? 🙂
28. tiboru — 2009-02-08 11:10
@MTi:
Hát még én hogy örülök 🙂
27. tiboru — 2009-02-08 11:09
@Crouch:
Gennagyij és korosztálya még az az igazi katonageneráció lehet, akik egy ilyen ötlettel előjövő újságírónak maximum az arcába csapdosnak kettőt 🙂
26. pwpw — 2009-02-07 14:59
lehet, h vmi olckúl 911-nek indult az egész.
25. Thaddeus Griffin — 2009-02-07 14:26
Én olvastam egy olyan verziót is, a kapitány tudta, hogy letért a pályáról, mint ahogy nem egyszer megtette, mert így akart üzemanyagot spórolni.
A képviselő verzió engem nem győz meg. Ha elakartak tenni láb alól egy politikust, ráadásul CIA-KGB „összefogással” ezer más módját választhatták volna. Abban pedig biztos vagyok, hogy nem kockáztatják meg az akkor zajlódó konferencia sikerességét.
Ez a „mini usa/japán/uk/korea” viszont megdöbbentett. Eddig nem hallottam ilyenről… Ez tényleg valós volt?
24. Eugenie Danglars — 2009-02-07 13:31
Végre ismét jó cikk. Valahogy a katonai témájú konteók jobban összejönnek. És tényszerűbb is, mint a jézusos. 🙂
23. MuellR — 2009-02-07 13:27
Lehet, hogy valami szupertitkosat szállított a gép, aztán mint a Die Hard 2-ben, egy Vlagyivosztoki bázisról módosították a röppályát, aztán szépen lelőtték, hogy megkaparintsák az okosságot!
22. Crouch — 2009-02-07 11:13
Csak azt nem tudom hogy Oszipovics pajtást miért nem kérdezte meg valami unatkozó újságíróféle hogy ugyan öreg harcos mi volt azzal a 747-sel hogy írjon valami „leleplező” könyvet róla, amit elpasszolhat jó pár példányszámban.
21. proletair — 2009-02-07 09:32
@Walter Melone:
Értem én, ezért is lett volna logikus az SR-71.
Lusta vagyok kiszámolni, hogy ugyanezt az utat mennyi idő alatt tette volna meg a Blackbird. Ráadásul kétszer magasabban. Pedig ahogy írtad, biztos nem ez lett volna az első eset.
20. Walter Melone — 2009-02-07 08:52
@Walter Melone:
A fele lemaradt…
Tehát, az új taktika rövid benntartózkodás,és csupán egy két célpont fotózása volt. Mire bárki is támadhatta volna a gépet, már ki is repült az orosz légtérből.
19. MTi — 2009-02-07 08:49
Örülök T, hogy AZOKNAK nem sikerült féreállítaniuk téged – pedig biológiai fegyverrel támadtak rád… :-))
18. Walter Melone — 2009-02-07 08:49
@proletair:
Valóban volt az az incidens. De ettől még zajlott tovább a kémkedés ahogy mondod SR-71-el, és az U2-re is új taktikát dolgoztak ki.
Addig ugyanis előre meghatározott belépési és kilépési pontokat használtak, hogy a repülés során minél több rendszeresen megfigyelt terület felett elrepülhessenek. Ezeket az oroszok feltérképezték, és így már nem volt biztonságos.
17. proletair — 2009-02-07 08:25
@Walter Melone:
finomítanám megjegyzésed: az egy U-2-est 1960 május 1-én. a szovjetek lelőnek, azóta az amerikaiak csínján bánnak a katonai (CIA) bevetésekkel. Abban viszont igazad van, hogy van elég kémgépük. Az SR-71 bőven 3000 km/h felett repül és kétszer magasabban mint a KAL járat. Ezzel gyorsabban végezhettek volna.
16. Walter Melone — 2009-02-07 07:54
Azért a kémrepülőgép teória ellen szól, hogy ebben az időpontban az USA rendelkezik a legnagyobb, és leghatékonyabb kémrepülő állománnyal az U2-esekkel.
en.wikipedia.org/wiki/Lockheed_U-2
15. Thaddeus Griffin — 2009-02-06 23:39
No, kialszom mai sörözést, holnap első dolgom ez a poszt lesz. Vicces, a napokban olvastam ezzel kapcsolatban, akartam is kérdezni, lesz-e poszt belőle. Erre tessék… 🙂
14. Zzoorroo — 2009-02-06 21:05
Ha a térkép akár csak hozzávetőlegesen is jó arányokat mutat, a lelövés időpontjában a KALoo7 pozíciója már minimum 650-700 km-re volt az elvárható, útirány-útiterv szerinti helyzettől.
Ha a személyzet (és Csun captain) csak negyedannyira volt profi, mint a hírük, szerintem régóta tudták, hogy nem ott vannak, ahol lenniük kéne – az eltévedés verzió tehát zserintem kilőve – ha lehet ilyet mondani a morbiditás veszélye nélkül.
13. proletair — 2009-02-06 18:31
@tribunus:
nem tudom milyen mély arrafelé a tenger, de nem mindenhonnan lehet felhozni a roncsokat. (ez már csak kötekedés részemről, bocs:))
A lényeg, hogy az eset miatt elég sokat kellett a ruszkiknak magyarázkodni. A lelőtt-nem lelőtt amcsi gépek miatt is kellett volna. (hogyhogy képesek voltak az orosz légtérben garázdálkodni. Ekkor is 2:1 az amik javára)
12. tribunus — 2009-02-06 18:19
@proletair: 1983-ban szerintem már megvolt a technika,hogy akár a tenger fenekéről is előássák a bizonyitékokat/ha vanank/.
11. tribunus — 2009-02-06 18:13
@proletair: A koreai gép utasainak hiánya is egyfajta bizonyiték a hátsó szándékra,ha nem is feltétlenül az USA ellen.Legalább megprobálhatták volna elháritani a felelőséget….
10. proletair — 2009-02-06 18:07
@tribunus:
jogos.
de lelőtt amerikai gép(ek) hiányában a ruszkik azt mondtak volna amit akarnak, az amik mindent tagadtak volna. HA le is lőnek egy-két jenki gépet, az a tenger fenekén lenne ezer apró darabban, tehát megintcsak az amiknak áll a zászló. Az utasszállító meg nem amerikai volt, a ruszkikon lett volna a bizonyítás kényszere.
9. tribunus — 2009-02-06 18:00
@proletair: Mégis,egy „polgári”gép elpusztitása nem mindennapi dolog volt akkoriban sem viszont ha igazából katonai/hirszerzési művelet volt úgy erkölcsileg jobban megmagyarázható és a felelőség is az amerikaiakat terhelte volna.
8. proletair — 2009-02-06 17:52
ja, és állítólag (és ez már minden e téma beli konteo legfrappánsabbik megjegyzése) a járatnak nem véletlenül volt a száma a 007…
7. proletair — 2009-02-06 17:49
@tribunus:
mert nem túl fényes dolog beismerni hogy a szupererős vörös hadsereg légvédelmét (hírszerzését, stb) ilyen pofátlanul ki lehet játszani.
Meg szerintem a szovjetek is el-el tévedhettek alaszka felé párszor, így egálban voltak.
6. proletair — 2009-02-06 17:45
@radiris:
Utána néztem. Az orosz elfogó vadászgép a kor (téves) koncepciójának megfelelően csak rakétafegyvert vitt magával. Ez sok amerikai gépre is jellemző volt. Na ezt a tévedést úgy orvosolták, hogy külső függesztményként vihetett magával gépágyúkonténert. Csak akkor romlottak a repülési jellemzői. Szóval lehet hogy volt mivel eleresztenie azt a sorozatot.
5. tribunus — 2009-02-06 17:44
@proletair: Miért titkolta volna a Szovjetunio az USA érintettségét?
4. radiris — 2009-02-06 17:23
@proletair: nem vagyok katonai szagember, de mintha úgy olvastam volna én is, hogy figyelmeztető lövések is voltak szovjet részről.
És jó a poszt! Nem olyan szenzációhajhász, mint a jézusos volt (ezért nem is lesz cimlap), de korrekt és összeszedett!
3. proletair — 2009-02-06 17:14
Remek poszt volt, gratula!
Én olvastam olyan teoriát is, miszerint a KAL gép méretes radarképét kihasználva pár kisebb jenki felderítő gép bújt meg annak közelében. Aztán a ruszkik ezeket szerették volna leginkább levakarni az égről, hisz tudták mi a dörgés, csak hát a földi radarok nem látták az amcsi gépeket, csak a jumbót. Tehát a kifogástalan földi rávezetés érdekében egy elfogó vadásszal lelövették, és utána kezdődött a már említett vérfürdő.
A szuhojnak viszont nem volt beépített gépfegyvere, azzal nem tudott volna figyelmeztető lövéseket leadni
Még egyszer gratu a cikkért!
2. tribunus — 2009-02-06 16:31
Érthetetlen,egyik verzió sem logikus!Egyébként érdekes poszt,köszönjük.
1. Teljesítmény-Leadó Tengely (törölt) — 2009-02-06 15:29
első 🙂
Nagyon jó poszt!
RSS feed for comments on this post.