Sokan és többször kérdeztétek, hogy hol és mikor lesz alkalom személyes találkozásra, esetleg dedikálásra, beszélgetésre. Többen (teljesen jogosan, teszem hozzá) finoman azt is a szememre vetették, hogy ilyen rendezvényekre eddig csak a fővárosban került sor, a vidéki olvasókat mintha elhanyagolnám. Nos, úgy tűnik, hamarosan köszörülök egyet a csorbán. Kaptam ugyanis egy roppant megtisztelő meghívást a székesfehérvári Szent István Király Múzeum és a Fehérvár Médiacentrum közös rendezvénysorozatának következő eseményére.
Írtam egy posztot a Lemilblogra, ami lazán beleférne a „Konteónak indult…” kategóriába. Ha érdekel, hogy hogyan tévesztette meg, verte át és veszélyeztette a brit hadsereg a brit lakosságot mintegy ötven éven keresztül, kattints ide és szörnyűlködj. És ne feledd a tanulságot: nem mindig a CIA/Moszad és az amerikai/izraeli kormány a legnagyobb g*ci 🙂
Kommentelni a Lemilblogon és itt is lehet.
Nikola Tesla, ez a zsenibe oltott látnok (vagy fordítva) sokunk nagy kedvence. Ilyen szempontból nem jelent kivétel a bloggazda sem, aki egy kétrészes poszt erejéig (az első rész itt, a második pedig itt olvasható) már évekkel ezelőtt letette a garast a Mester mellett. Most egy olyan programot ajánlok olvasóink figyelmébe, amely egyfelől róla szól, másfelől pedig egy olyan helyszínhez kapcsolódik, amit (szerintem igazságtalanul) még a műszaki és kultúrtörténeti érdeklődésű budapestiek is hajlamosak figyelmen kívül hagyni.
A közkeletű vélekedés ellenére a kánikulai napokat nem mindenki tölti egy túlzsúfolt, idegenektől ismeretlenektől hemzsegő vízparton, ahol egy életmentő lángos + sör + sör kombó annyiba kerül, mint egy konteókönyv. Vannak, akik bevackolják magukat a behúzott függönyű nappaliba, előkészítik a közértben előrelátóan megvásárolt és behűtött italokat, hátradőlnek, majd távkapcsolóval a kezükben nekiállnak, hogy ledarálják az év során a torrentkönyvtárból kikölcsönzött azon filmeket és sorozatokat, amelyekre év közben nem nagyon jutott idő.
Tudjátok, hogy nem szoktam orrba-szájba olvasnivalót ajánlani, már úgy értem, hogy a konteókönyveken kívül.
Most azonban kivételt teszek, s főként (de nem kizárólag!) azon kollégákra gondolva, akik az elmúlt ötszáz év egyik legtöbbet emlegetett, agyonelemzett, és ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) a legtöbb vitát kiváltó gyilkossági ügyével szeretnek bibelődni. Igen, Kennedy elnök haláláról beszélek, amiről annó mi is írtunk egy dupla posztot. Nos, aki úgy gondolná, hogy minden lehetséges verzió felmerült már, az is meg fog lepődni, mert Lamar Waldron (amerikai történész és író) tud újat mondani még ezzel a többezerszer lerágott konteócsonttal kapcsolatban is.
Látom ám a látogatottsági statisztikán, hogy sokan a netmentes nyaralást választottátok (amiben – teszem hozzá gyorsan – abszolút igazatok van!), úgyhogy most egy ideig nem is zavarlak benneteket.
Aki izgalmakra és felháborodásra vágyik, olvassa el a Tiborublog mai botrányposztját, illetve kukkantson be régi barátaim és blogger-harcostársaim, a katpolos srácok szuper blogjába, ami nem csak azért kiváló, mert ma egy velem készült interjút közöltek, hanem úgy általában is! És persze a régi posztokat továbbra is szabadon lehet kommentelni, no és nézzetek be a BlogRepublik többi blogjába is, mert mindenhol találtok érdekes olvasnivalót.
Mindenkinek kellemes nyaralást kívánok!
tiboru
Konteósként sokszor kellett szembesülnöm olyan visszajelzésekkel, melyek lényege a következő: ugyan már, hagyd ezeket a légbőlkapott, beteges találgatásokat és eszement következtetéseket. Ha meg akarsz győzni, mondj inkább egy-két olyan esetet, amikor az eredetileg konteóként indult összeesküvés-elméletek utóbb valósnak bizonyultak!
Mivel feltételezem, hogy nem csak én kerültem már ilyen helyzetbe, mai posztunkban szeretnék olyan érveket és példákat olvasóink rendelkezésére bocsájtani, amiket villámgyorsan elő lehet rántani, ha szkeptikus barátaink mellünknek szegezik az előző bekezdésben megfogalmazott kérdést. A lista példálózó jellegű (számos hasonló ügyet ismer a történelem), s a kommentek között mindenki kedvére kiegészítheti.
Egyik régi kollégám írt egy könyvet, amely – már most biztos vagyok benne – meglehetősen ambivalens reakciók kiváltására lesz alkalmas az olvasók között. A szerző (alapképzettségét tekintve) igazán nem nevezhető habókos, felhőtologató elméleti embernek, hiszen (és remélem, ezzel nem árulok el különösebb titkot) mérnökemberként és pilótaként kezdte, majd az egyik rendvédelmi szervnél folytatta, s később a magánszektorban kamatoztatta elég sokrétű tapasztalatait.
A könyvet elsősorban azoknak ajánlom, akik fogékonyak az ezotéria, a filozófia és a természettudományok találkozási pontjaira, s akik – mondjuk úgy – kiemelt érdeklődéssel olvasták például a Konteóblogon megjelent Mátrix-fíling című posztot. Laci barátom a virtuális valóság, illetve a szimulációs hipotézis témakörét járja körül a fizika, a buddhizmus, a történelem, a filozófia, a transzcendencia és számos más szakterület aspektusain keresztül.
A könyv ingyenesen letölthető erről a linkről, ibook-formátumban pedig erről. Ha rövid ajánlóm elolvasását követően úgy érzed, hogy el szeretnéd olvasni, illetve ha ezt követően visszajelzést szeretnél küldeni a szerzőnek, itt a kommentek között (vagy a Konteóblog Facebook-oldalán) megteheted. És Lacit ismerve azt hiszem, hogy a vitának vagy az ellenvéleményeknek is örülne.
Jó olvasását és – ha úgy alakul – kellemes vitatkozást!
Február végén bátorkodtam olyan filmeket ajánlani a tisztelt olvasóknak, amelyek konteótartalma megközelíti az egészségügyi határértéket, itt pedig könyvajánlót olvashattok.
Mai posztunkban a kattintanivalók következnek, már csak azért is, mert számos kommentelő kifejezte neheztelését amiatt, hogy a különféle összeesküvéselméletek taglalása során rendszeresen elmulasztok hivatkozásokat elhelyezni a szövegben, márpedig – így a hozzászólók – a források feltüntetése a komoly elméleti munkásság (és a hitelesség) szükséges (de nem elégséges) összetevője.
Egy jogállamban az öszeesküvéselméletek iránt érdeklődő tömegeknek joguk van ahhoz, hogy szabadidejükben rögeszméikhez többé-kevésbé illő szórakozási lehetőségek közül válasszanak, a konteóblog pedig – ahogyan azt többször tapasztalhattátok – közszolgálati feladatokat is ellát.
Az itt olvasható könyvajánló, valamint a nagy sikerű linkajánló mellé mai posztunkban mozgókép-ajánlót kaptok tehát; olyan filmekre hívjuk fel a figyelmeteket, amelyek megtekintése több előnnyel is jár: egyfelől kulturált szórakozást nyújtanak (ha nem is olyan mértékűt, mint A darabolós gyilkos szexuális élete), másfelől szélesítik a látókört (és még az eddigieknél is profibb kommentekre fognak ösztönözni), harmadrészt pedig addig sem kell a konteókban nem hívő, unalmas családtagjaitokkal és/vagy barátaitokkal egy levegőt szívnotok.
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!