Egyébként készült róluk film is: https://www.imdb.com/title/tt4669296/

Még nem láttam 🙂

@miazhogynagyonis: Szívesen 🙂
Bár ahogy elnézem, a link eléggé szétesett az eredeti hozzászólásomban.

@SLC:

Innen és pont egy éve találtam rá a Babymetelra.
Azóta csak őket és SG-t hallgatok.
thx

Mayhemre (gondoltam megnézem, milyen zenét is játszanak) a Spotify feldobta a Behemoth-ot. Köszi, már vagy egy órája ezt hallgatom. Érdekes.

@SzJoe: A nyolcvanas években egy osztálytársam öngyilkos akart lenni, és összevagdalta a karját. Emlékszem, már akkor kitárgyaltuk, hogy ha IGAZÁN meg akart volna halni, akkor hosszában vág, nem keresztben, vagyis több mint 25 éve is közismert volt a fiatalok körében a módszer. Arról persze nincsenek adataim, hogy a sikeres falcolásoknál milyen arányban használták a különböző vágásmódokat.

Hm, én annyit tennék a metál témához:

– Metált bírod?
– NEM!

Igazából érdekes sztori, de hiányérzetem van

nos, ha már név szerint említve lettem, pár dolgot ismét hozzáfűznék, jelesül a fegyverhez…

1. a rossz minőségű képen látható fegyver nagyon rövid csövű, konkrétan éppen csak elér a cső az előagy végéig, de mivel az előagy vége világosabb és egyenes, szerintem levágták…
2. természetesen nem csak leghosszabb csővel léteznek „vadászpuskák”, a legtöbb gyártónál legalább 4 gyári csőhosszból választhaszt, és akkor még a skeet, és egyéb sport puskákról nem is beszéltünk…
3. egyik kéz a csövön, másik az elsütőn, nagyjából minden szokványos méretű fegyverrel végrehajtható, egy tényleges öngyilkos pedig nem keresztbe vágja fel az ereit(és az inakat), babra meló, ha meg nem túl mély akkor túl lassú, és megmenthető, hanem az ereit hosszában…

most hirtelen nem jut más a fejembe… 🙂

Üdv!

Tiboru! Először is bocs a sok vér miatt 😀 (bocs, de hosszú leszek. 🙂 )
Láttam, sokan kijavítottak, hogy a Mayhem nem death, hanem black metal, és ez igaz is, és tudom, hogy elfogadtad, csak ma, mikor írtam, még mindig death metal volt írva. 🙂
Egyébként Wiki bácsi szerint a következő a különbség:

Death:
„A death metal szembetűnő stíluselemei a mélyebben hangolt gitárokon játszott, erősen torzított, disszonáns gitárriffek[6] és a mélyhangú hörgés használata a hagyományos énekhang helyett. Utóbbi a zene erőszakos vagy éppen ominózus hatását hivatott erősíteni.[7] A dobmunka általában gyors, intenzív és technikás, gyakori a „d-beat” és „blast beat” alapritmusok folyamatos használata. A death metal zenészek elvetik a hagyományos verzére és refrénre épülő dalszerkezetet, a dalok sokszor fokozatosan bontakoznak ki egy-egy témából, de jellemzőek a hirtelen tempóváltások, és bonyolult ritmusképletek”

Black:
„A black metal zenét szinte kizárólag károgva, vagy ahhoz hasonlóan üvöltve, hörögve adják elő, de a meglehetősen ritka, tisztán kiénekelt dalokra is a félelmetes, bizarr, groteszk megszólalás jellemző.
A basszusgitár általában alig hallhatóan, a háttérbe keverve a gitár dallamát követi. A dob jellemzően egyszerű, gyors és monoton blast beat.
A zenék tipikusan nyers, éles és fenyegető gitárhangzását intenzíven betorzított gitárokkal és sokszor a felső tartományokban játszott disszonáns hangzatokkal hozzák létre. A riffeket a death metalhoz hasonlóan sokszor tremolo pengetéssel játsszák, de a témák és a dalszerkezet jellegzetesen egyszerűbb és monotonabb.
A norvég zenekarok (köztük is a Burzum) hatására a black metal a hangszerhasználattal szemben a kisugárzást, az atmoszférát helyezi előtérbe, ezzel a műfajt az ambient filozófiája felé mozdítva. Kevés zenekar ad elő gitárszólókat. A nyugtalanító légkör létrehozásában több zenekarnál szerepet kap a szintetizátor, melyet a gitárhoz hasonlóan „minimalista felfogással” használnak, de ez nem vonatkozik a műfajhoz csak külsőségekben tartozó szimfonikus black metal zenekarok gazdagon díszített megszólalására.
A black metal szövegvilága az előadók szélsőséges eszmerendszerét tükrözi. Általános az embergyűlölet és a keresztény világ megvetése, de a különböző zenekarok filozófiája vérre menő ellentétben áll egymással. Az előadók egy része ateista vagy antiteista nézeteket vall, míg mások az ősi pogány vallásokhoz vagy a sátánizmushoz fordulnak. A szövegek hangulata gyakran depressziós vagy nihilista. Klasszikus black metal elemek még a természeti motívumok, az évszakok (elsősorban a tél), a mitológia, folklór és a fantasy.”

Na, nem kioktatásként, csak, hogy ha érdekel, ez azért elég röviden, de jellemzi a kettő műfajt.
Viszont szolgálnék némi adalékkal is Varg Vikernes és Euronymus közti kisebb összezördülés témájában.
Nem én írtam ugyan, hanem egy Garael nevű srác, de elég részletes, úgyhogy kielégítő képet kaphatunk a dologról:

„A Burzum story más szemmel

I.

A nyolcvanas évek elején-közepén virágzó metálzene már korántsem volt annyira homogén, mint akár 10 évvel korábban. Az egységesnek tartott heavy metal már nem tudta azt a keménységet és agressziót nyújtani, amit a kialakulófélben lévő szubkultúrák tagjai elvártak: a tempó és a súlyos riffek fokozásával, az énekhang extrém irányba eltolásával olyan, addig sosem tapasztalt kemény stílusok jöttek létre, mint a thrash, és a többé-kevésbé abból kinövő death metal. Mivel ezeknek a stílusoknak nem volt annyira behatárolható „eszmei iránya”, ezért jött kapóra a már a hetvenes években a Black Sabbath nevezetű angol metal banda által „feltalált” okkultista, a fekete mágiához vonzódó szövegvilág, mely a társadadalmi averzió folytán remekül illett az önmaguk kirekesztettségét értékként hirdető fiatalok zenei elképzelésekhez. Az ehhez társított stílus azonban már némiképp eltért mind a thrash-től, mind a death-től, a Venom nevezetű együttes által világra károgott, a sátánista image-t nyíltan felvállaló, ám azt legtöbbször csak színpadi kellékként „felhasználó” új stílus black metal néven vonult be a rocktörténelembe.

Sajnos a stílus teatralitása valódi újraértelmezőkre akadt egy északi országban, ahol a nemzeti mitológia, és az emberek természetközeli énje – a régi legendákat ráhúzva a keresztényellenesség attitűdjére- egy másfajta, a személyiségbe is beépülő ideológiai-zenei világot produkált, mely főleg a tizenévesek változásra hajlamos pszichéjét és a szélsőséges hangulati elemekre való érzékenységét kihasználva tudott a fantázia és képzelet világából a valóság tömény horrorává válni. Megszülethetett tehát a mai metál színtért is jelentősen befolyásoló norvég black metal, és az a a két együttes, mely aztán évtizedekre meghatározta a blackerek ideológiai, zenei és képi világát.

1984-ben két tizenéves fiatal, Oystein Aarseth gitáros és Necrobutcher basszusgitáros létrehozta a kultikus Mayhem zenekart. Aarseth Euronymus néven lemezboltot is nyitott, mely egyfajta, a vérét az óceánba folyató kreaturaként vonzotta oda a lázadó és unatkozó tinédzser-cápákat, modern fonóként lehetőséget adva a ’black társadalmi életre.” Az együttes másik két tagja, a dobos Hellhammer, és az énekes, a beszédes nevű Dead szintén meghatározó alakjai a black színtérnek. Hellhammer, ki egyedüli blackerként az egész metal birodalomban el tudta hitetni, hogy itt zenéről is szó van,- lévén azóta is a stílusoktól függetlenül az öt legjobb metal dobos között van-, Dead pedig maga volt a gótikus regényekből előlépő nekrofil hullaőr, ki valószínűleg pszichés torzulásából adódóan depreszív hangulatváltozásait a halott dolgokhoz való beteges vonzódásban élte ki. A legenda szerint kedvenc háziállatai rendszerint döglött hörcsögök voltak, a hullaszag elérésének érdekében pedig ruháit viselés elõtt hetekre képes volt a föld alá ásni.

A Mayhem – bár underground körökben ismert lett- kultikus státuszát a hozzá fűződő borzalmas emberi események révén vívta ki. Háromévnyi koncertezés után a valószínűleg bipoláris kedélybetegségben szenvedő Dead egyik hullámvölgye közben puskájával fejbe lőtte magát. Nos, és itt kezdődik az, ami a legrosszabb horrorokat idézi: a holttestet felfedező zenésztársak ahelyett, hogy mentőt és rendőrt hívtak volna, marketing lehetőségként felfogva a tragédiát, lefényképezték a halott társukat, majd némi kóstolót véve a kibuggyant agyvelőből a koponydarabokat öszegyűjtötték, hogy láncot fűzzenek belőlük. Hogy ebből mi igaz, és mi nem, nehéz lenne eldönteni, mindenesetre a szörnyű fotókból egy felbukkant egy későbbi Mayhem kalózlemez borítójaként .

A sztori első felvonása ezzel zárult, hogy a leereszkedő föggönyt egy másik tizenéves, az Oslo-ba érkező Vark Vikernes, vagy ismertebb nevén Count Grishnackh húzza ismét fel. Vikernes, ez a magába húzódó, a valóság elől gyakran a saját maga által kreált mítosz világba menekülő, zavart ideológiai univerzumot felépítő tinédzser,- ki egyébként akaratos, zsarnokoskodó személyisége által nem tudott olyan „krétakört” teremteni, mint Euronymus- alapította meg egyszemélyes formációját, a szintén kultikussá váló Burzumot. A fojtogatónak érzett szűk környezetét elhagyó Varg-ot Euronymus vette a védőszárnyai alá, és mivel a rendőrségi zaklatások miatt a basszgitáros is kiszállt a bandából, Varg lett a következő Mayhem album basszgitár részeiért a felelős. A sztorinak itt aztán magyar vonatkozása is akad, a végül is csak 1994-ben megjelenő album énekese ugyanis hazánk talán egyetlen világ – de legalábbis európai hírnevet szerző metál énekese, Csihar Attila (Bár furcsa leírnom annak az underground stílusnak az esetében a világhírű jelzőt, mely zsigerből elutasít mindent, ami mainstream, vagy túllép a stílus maga által kreált szűkreszabott keretein).

A két élénk fantáziájú, és a keresztényellenesség szerepében tetszelgő fiatal kihasználva a stílus ideológiájában rejlő lehetőségeket, egy új mozgalmat elindítva került be a norvég kriminalisztika esettanulmányai közé. Közel egy év alatt harminc templom felgyújtásában segédkeztek, hol ideológiai síkon, hol saját kézzel. A nyomok végül is elvezettek hozzájuk, melynek folyamodványként Vikernest letartóztatták, majd hathétnyi fogvatartás után szabadon engedték.

S jöjjön a harmadik felvonás: a szabaduló Vikernes, és Euronymous közötti viszony annyira megromlott – ne feledjük, két tizenévesről volt szó, kik a saját magukra kényszerített szereptől megrémülve, és az elszabaduló eseményekkel szembesülve talán akkor döbbentek rá, miszerint ebben a világban nem lehet-létezhet barátság- , hogy mindkettőjük fejében érlelődni kezdett az egykori barátság romjaiból építkező gyilkosság gondolata. 1993 augusztus 10-én éjjel Vikernes és barátja, Snorre Ruch felkereste Euronymoust, hogy tisztázzák viszonyukat. A pánikba esett gitáros nekitámadt Vikernesre, aki készülve erre, a magánál hordott késsel, 29 szúrással végzett a már menekülő ex-társsal. Mindkettejüket letartóztatták, jóllehet Vikernes önvédelemre hivatkozott, mondván hogy ha nem õ lép elõször, akkor Euronymus öli meg õt, a bíróság 21 éves börtönbüntetésre ítélte .

A per természetesen a média által kellő cirkuszi kísérettel tálalva zajlott a nézők százezreinek szeme előtt. Vikernes alakja egybefonódott a black metallal , lemezei addig sosem tapasztalt példányszámban fogytak. A börtönben Vikernes szabad kezet kapott zenei tevékenységének folytatásához , jóllehet gitárt nem vehetett a kezébe-, melynek eredményeként két lemezt is készített. Személyisége a börtönben tovább „bomlott”, érdeklődése a náci eszmék, a tiszta árja faj dicsőítése, és a judeo-kersztény világ megsemmisítésének igénye felé fordult. Zavaros eszméi egy, a viking mondákon alapuló „tiszta, természeti„ hazát vázolnak, melyben a szőke kékszemű norvégok szabadon elmélkedhetnek az új világ szépségén. (De hogy dolgozni ki fog, arról nincsen szó:D).

Euronymus alakja halála után még inkább felmagasztosult: követői a szokásos pszichológiai reakcióknak megfelelően elbukott messiást látnak benne, kinek haláláért, és a black metal uralma kiterjesztésének megakadályozásáért az áruló Vikernest okolják. A módszerek és a gondolkodásmód persze idomult Vikernes személyiségéhez, a bosszú jellege egyet jelenthet a halállal.
Lehet tehát, hogy lesz újabb felvonás, és a norvég black metal horror sztori folytatódik? Ki tudja.

II.

A média által nagy port felvert eset ismét hozzájárult a metálzenével kapcsolatos társadalmi attitűdök felerősödéséhez, a zene, sátánizmus és társadalmi devianciák kapcsolatának egyoldalú vizsgálódásához. Egyesek társadalmi mételyről, mások elszigetelt, de veszélyes jelenségről számoltak be, kiemelve a zene mögötti ideológia társadalomra is veszélyes voltát. De vajon mik lehettek azok a körülmények, motivációk és és ingerek melyek ehhez a gyilkossághoz, és a templomgyújtogatásokhoz vezettek? Vajon pusztán a zenéből áradó „gonosz üzenet” felelős a tettekért? Vagy a black metál ideológiai üzenete hatott az elkövetőkre, esetleg pusztán egy-két fiatal a konformizmus és a legendák utáni fogékonyságot kihasználva tudott a többiekre oly mértékben hatni, ami végül is ezeket a cselekedeteket indukálta? Vagy talán ennél mélyebb, kulturális-történelmi gyökerei vannak a megtörtént magatartásformának?

1. Történelmi- kulturális háttér

Az európai nemzetállamok kialakult „társadalmi énképében” mindig nagy szerepet játszott a történelem, illetve az abból származó eredet-tudat, melynek irodalmi kifejeződése a nemzeti eposzokban, regékben és mondákban nyilvánult meg. Ez a kép mivel absztraktált formában egyfajta magzati állapothoz történő vágyódás igényét fejezi ki ,általában egy olyan – idealizált, és mély kulturális kötődésű- világot jelenít meg, melynek értékrendszerében jó és rossz tisztán elkülönül egymástól, s olyan hősöket teremt, melyek túl az azóta megváltozott értékeken a nemzeti lét atyjaivá – ezáltal „romantikus hőseivé, és mitologizált alakjaivá válnak”. Az ő életterük egy olyan ,azóta letűnt világot jelenít meg, amiben ismeretlenek a jelen társadalmának összetett problémái, az indivídum pedig maximálisan kiélheti szabadságigényét. Fokozottan igaz ez az északi népeknél, ahol a markáns viking mitológia részletesen kidolgozott világa egy letűnt kor történelmileg is igazolt dicsőségével párosul, s melyben megtestesült az északi népek természettel való kapcsolatának szintén idealizált jellege (Idealizált, hiszen míg a keleti népek a természettel való komplex harmóniára, addig az európai népek a természet emberi akarat alá gyűrésére törekedtek. Természetesen a zord északi körülmények között az emberi csoportok sokkal jobban függtek a természettől, mint délebbi társaik, ezáltal természetes környezetüket jobban is ismerték. Ebből fakadt az északi népek panteisztikus, természetközeli életfelfogása). Olyan, nosztalgikus érzéseket keltő világ ez, melyben a panteizmus együtt él a természeti istenek imádatával, s ahol a kereszténység térhódítása egy teljes társadalmi paradigmaváltással, a múlt értékeinek abszolút negációjával párosul.(Nagyon szemléletesen elevenedik meg a keresztény értékek elterjedésének hatása az Excalibur mondakörében, ahol Merlin testesíti meg az ősi druida világot, melynek azonban Arthur keresztény világában már nincsen igazán helye.)

Mivel ezek az attitűdök áthatották a népi mitológiát és a meséket, az arra fogékony gyermekek világképébe mélyen rögzült ennek az idealisztikus, ilyenfajta ábrázolásában sosem létezett világnak a normarendszere és burkolt keresztényellenessége. A gyermeki tudat az első pár évben nem igazán tudja elválasztani a mesét a valótól, a regékben történteket valóságként éli meg, mely a későbbi személyiségfejlődésére is kihathat. Emellett a mitológia idealizált hősei remek példakép lehetőséget teremtenek azoknak a kamaszoknak, akik a felnőtté válás közepette nem találják meg saját szüleikben, esetleg környezetükben a követendő mintát, és örömmel nyúlnak a mitológia által nyújtott idealizált normarendszerhez. Vikernes és társai – valószínűleg természet adta személyiségjegyeiknél fogva az átlagnál nagyobb képzelőerővel, fantáziával, illetve érzékenységgel bírtak – fogékonyakká válhattak a mitológia által közvetített értékekre, melyben a valóság frusztrációi nem érvényesültek, melyben megtalálhatták azt az idealizált hősképet, amire alakuló személyiségüknek szüksége volt. Ennek pedig hangsúlyos szerepe volt a kötöttségeket megtestesítő, az indivídumot háttérbe szorító kereszténység értékeinek tagadásában, egy konkrét, a kereszténységet támadó és elutasító szubkultura létrejöttében s a kereszténység intézményében téglaként funkcionáló templomok felgyújtásában.

2. A black metal szubkultura

A szubkultúra nem más, mint az értékek és normák rendszere, melyet egy bizonyos társadalmi csoport általánosan elismer és amely részben eltér a hivatalos kultúrától. Az eltérés fogalmában azonban meghatározó szerepe van a konfliktus elemnek, vagyis a szubkultúrák nemcsak eltérnek a hivatalos kultúrától, de látens vagy manifeszt módon konfliktusban is állnak vele. Ilyen módon lehet valamilyen deviáns csoport, de avantgatgade vagy underground művészeti csoport is. A konfliktus adódhat a hivatalos kultúra által közvetített értékek teljességének, vagy részének megkérdőjelezéséből, bírálatából, illetve elutasításából, egy egyéni értékrendszer középpontba állításából, és ennek kifejezéséből, valamint kölünböző, ezen alapuló cselekvési fajtákból.

Ezen meghatározás alapján a black metal- ez a metalon belül is markánsan elkülönülő, konkrét ideológiai jelleggel bíró stílus – olyan szubkultura, melynél a konfliktus forrása a globalizálódó és keresztényi értékeket társadalomszervező erővé előléptető világgal való szembefordulás, az „ősi” – az előző részben említett idealizált értékek előtérbe helyezése, ezzel együtt a Ti és Mi kategorizálásából adódó kirekesztettség tudatának felvállalása, ahol a kirekesztettség a szubkultura egyik kohéziós erejévé, és értékformáló elemévé lépett elő. Nem véletlen, hogy ez az eszmerendszer főleg a fiatalokat érintette meg: egyrészt a konvenciókkal való szembenállás eszményével könnyebben tudnak azonosulni, mint a társadalmi szocializációban már beérett idősebb nemzedék, másrészt a dacos szembenállásból ők próbáltak az extremitás fokozásával új értéket létrehozni. Maga az extremitás aztán egy sor olyan attitűdöt is létrehozott, mely behatárolta a szubkultura nagyságát és elterjedtségét. Olyasfajta belterjes közösséget hozott létre, mely eleve gyanakvással nézte a szubkultura növekedését, ezáltal olyan ellenségképet is konstruál, melybe önnönmaga is beletartozik. Mivel az uralkodó értékrendszer ellenesség a szubkultúra egyik szervezési eleme, ezért az underground státusz fenntartása olyan szándék, mely egyben be is határolja a szubkultúra létét, és paradox módon a sikerességet csak a szubkultúrán belül képes elismerni. Ez a reakció egyfajta ösztönös védekezés a szubkultura fenntartása érdekében: hiszen ha egy szubkultúra bizonyos szelektált stílusbeli újításait (pl. ruházat, zene, argó) a népesség egyes szegmensei magukévá tehetik,- illetve vállalkozók kereskedelmi forgalomba bocsáthatják, hogy a domináns társadalom szélesebb köreiben is elterjedjen,- akkor ezen folyamat során veszíthetnek megkülönböztető és extrém jellegükből- ami a blackmetal esetében a csoportkohézió legfőbb eszköze.
A black metal bizonyos szinten megmaradt az önkifejezési forma egyéni és extrém – ám még művészi keretek közé szorítható formájában, ám Vikernesnél és társainál ez az attitűd tartós személyiségi vonássá rögzült, olyan tokká, mely magába zárta az egyént: minden megnyilvánulása egyetlen meghatározó szerep követelményeihez igazodott s csakis annak összefüggésében nyerhetett értelmet.”A szerep elfogyasztotta viselőjét”.

3. Vikernes és a szubkultura

Sokan mondják, Vikernes pusztán manipulálta a tömeget, és maga sem vette komolyan a black metal zenében és szóban hirdetett eszmeiségét, azonban ez nem igaz. Egyrészt tinédzserként nehezen hihető, hogy egyfajta váteszként, és a szubkulturán is felülálló konspirátorként ilyen fejlett ember- és szervezési ismerettel rendelkezett volna, másrészt – jóllehet gyilkossága puszta önvédelem volt (naplója szerint),- ám maga a tett egy olyan értékrend elfogadásán alapszik, melyben a problémák, ’az eszme fenntartásának’ módja erőszakos úton megoldhatók. (Hiszen azért ment el Euronymous lakására, hogy tisztázza azt a feltevést, miszerint meg akarják ölni, és ösztönös reakciója Euronymous reflexcselekvéseire azt mutatják: szemernyit sem kételkedett áldozata gyilkossági szándékaiban, és szemernyit sem habozott kést használni ennek elkerülése végett.). Maguk az események tehát egy olyan személyiséget mutatnak, mely azonosult a szubkultura által megkövetelt szereppel. Az persze elképzelhető, hogy ha nem is játékként, de nem is személyiségformáló erőként indult az egész „mozgalom”. A blackmetal közösségi szocializációjában azonban az egyén kiléphetett saját, társadalmilag elvárt szerepköréből és kvázi autonimitást élvezve felelősség nélkül cselekedhetett. A társadalmi viselkedés-ellenőrzés megszokott, szüntelen önkontrollt és önreflexiót igénylő keretei közül való kilépés igényét a zaklatott lelkiállapot – melyet a zene és a látvány elsőrangúan támogat- felerősítette. Ha azonban a tömeget megtestesítő szubkultura tartósan foglyul ejti az egyént, és az egyéniség vesztés tartós lesz, akkor létrejönnek az ún. fanatizálódás jegyei, ami Vikernes-nél és társainál megfigyelhető volt. (Erre utal az az urban legenda is, hogy ettek halott társuk agyvelejéből.) Vikernes tehát lassan sodródott bele abba a folyamatba, melynek vége a gyyilkosság lett. Ebben a folyamatban persze a kívülálló tömeg – a haivatalos kultúra- válaszreakciói is belejátszottak, melyek negatív visszacsatolásuknál fogva méginkább erősebbé tették a szubkultúra kohézióját, s mintegy elvárásként szuggerálták bele a fiatalokba a „rosszfiú image”- ből fakadó bűncselekményeket, amelyek a vallásellenesség köntösében a templomgyújtogatásban nyilvánultak meg.

4. Vikernes a börtönben, a black metal zene szerepe a történtekben.

Vikernes személyisége a börtönévek alatt, illetve a médiacirkusz hatása miatt méginkább eltorzult.A külvilág által sugárzott vezéri szerep – mely ugye abból fakadt, miszerint a média úgy gondolta, a gyilkosság során két potenciális vezéralk küzdött meg a hatalomért- lassan egy – a világot kívülállóként figyelő- minden probléma felett álló prófétai szereppé alakult, melynek táptalaját már nem igazán a viking kultúra természetszeretete, hanem a judeokeresztényi világ tagadása, és elpusztításának igénye váltotta fel. Személyiségénél fogva ösztönösen vonzódott a mitológiához, ám a börtönévek realitása rádöbbentette, hogy az egy végleg lezárult világ, így figyelme a náci-faji eszmék és a germán élettér elméletek felé fordult, melyek torz és inhumán módon, de szintén egyfajta tiszta világot ígértek. Zavaros fejtegetései az elméletéről, illetve magának a blackmetal szubkultúrának elítélése arra vall, hogy identitáskeresése még mindig nem zárult le, valószínűleg tartom gondolkodásának az egyre radikálisabb elméleti irányokba történő elmozdulását az évek során.

S hogy magának a zenének mi a szerepe az egészben? Szerintem pusztán eszköze az emberek bizonyos csoportjainak ahhoz, hogy közös értékrendszert alakítsanak ki. Ez azonban nem csak a black metal folytán valósulhat meg, ilyen alapon a katonai indulókat, vagy a egyes népdalokat is be lehetne tiltani..(S ilyen alapon minden blackmetált szerető fiatal hajlamos lenne a bűncselekményekre) A blackmetál riasztó vizuális megnyilvánulásai olyannyira teátrálisak,illetve túlzók, hogy „vérgőzüknél” fogva elszakadnak a valóságtól, és gyakran önmaguk paródiájába fulladnak ( a Burzum zenéje rám például abszolute semmi hatást nem tett, némi puszta unalmat kivéve, és nem hiszem, hogy a közvetített gondolatoktól egy egészséges fiatlanak vérgőzös és bigottan vallásellenes gondolatai támadnak)..A Norvég black metal hullámban nem is ez volt a társadalomra veszélyes, hiszen a zenét, akárcsak az ámokfutó házikedvencet -nem lehet bűnösnek kikiáltani- ott bizony a „gazdi” felelősségét kell vizsgálni. A nevelés hiányaiból és genetikai örökségből adódó torz ideológia kicsírázásáért csak bizonyos mértékig lehet ezeket az embereket elítélni (természetesen el kell, Vikernest én sem engedném ki soha többet a börtönből): a felelősség nagy mértékben az adott társadalmat, a „hivatalos kultúrát”, és a szerepkényszerítő médiát terheli.

ÍRTA: GARAEL”

@kaffer:

kezdem erteni miert nem fordult – kozel mindenre kiterjedo erdeklodesem – ezen zenei mufajok fele.

Kulonosen nagy elvezet lehet hallgatni egy „horgo” enekest – aki tulajdonkeppen nem ^enekes^ hanem ^horgo^. Azon tunodom hogyan kezdodhet a kottazasa egy ilyen dalnak? A fortissimo gondolom keves, talan a „bene placito / piacere” ( tetszes szerint ) 😀

@necrofaust:
Valaki, könyörgöm, mondja meg, mi a különbség a black metal és a death metal között. Nekem szerkezettelen hangszernyúzásnak és hörgésnek hangzik mindkettő.

@maestro:
Köszönöm, amatőr konyhakerubként ezt imádtam. 😀 Vajon a tofu helyettesíthető fetával? Mert rímképletben kijön, de félek, hogy stílusidegen…

Azt hiszem ennél aktuálisabb poszt soha nem fog születni ehhez a videóhoz:
https://www.youtube.com/watch?v=CeZlih4DDNg

@stoilt: Engem jobban zavar a lila agynemu, meg a lila tapeta. Biztos, hogy ez a sajat agya? Szepen elvagolag vannak a poszterek is…

Rákerestem eme jobb sorsra érdemes ifjúra a google képkeresőjében.
Az első találat ez:
https://c1.staticflickr.com/7/6119/6208598714_a4bb91a84e.jpg

Ha a szemem nem csal, akkor Per mögött a falakon több Metallica poszter és albumborító is látható (közülük több Cliff Burton-t, a Metallica akkor már valószínűleg elhunyt basszusgitárosát ábrázolja – Burton 1986-ban halt meg, éppenséggel pont Svédországban egy turné úton, buszbalesetben). Helyesebben az ágytámla fölött csak Metallica témájú képek vannak (a bal fölső sarokban lévővel kapcsolatban nem vagyok 100%-ig biztos, de többi tuti). Na most ezt nem azért mondom, mert a Metallica a kedvenc zenekarom a mai napig, de ők azért messze vannak a black metáltól, a sátánizmustól, a hullajelmezektől, rothadó állattetemektől meg az egész őrülettől úgy általában. Messze voltak tőle akkoriban is.
Valahogy nem érzem Perhez valónak.

Persze magyarázat lehetne, hogy abban az időben (80-as éveg vége, 90-es évek eleje) a Metallica volt a világ talán leghíresebb metál zenekara, de azért akadtak akkor már bőséggel az ő izléséhez jóval közelebb álló bandák is.

Ez csak számomra furcsa?

@eltiron:

Hát most biztos szabadkozásnak tűnik, de én magyar wikipédiát évente kétszer-háromszor olvasok (ha kacarászni akarok a magyar celebek saját magukról írt szösszenetein), és erről a szócikkről speciel fogalmam se volt 🙂

Konteosként nem hiszek a véletlenekben, márpedig a korai norvég black metál nemrég volt főoldalas kiemelt téma a magyar wikipédián, aztán meg most hirtelen Tiboru is ír róla – ráadásul abban a szócikkben kvázi tökugyanezek vannak leírva, úgyhogy most a konteóblog kiérdemli tőlem első 2/5-ös értékelését.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Korai_norv%C3%A9g_black_metal_mozgalom

Több hsz-re is válaszolva:

Én a hétvégén egy kiváló Emperor délutánt tartottam (I Am The Black Wizards!), onnan is lehetne csemegézni szépen a szebbnél-szebb történeteket. Zeneileg viszont kifogástalan, amit főleg az első két albumon letettek!

Volt itt szó arról, hogy mennyire benne vannak egyesek a témában.
A magam nevében elmondhatom, hogy számomra rendkívül érdekes ez az egész black metal történelem, kiemelten a skandináv mondakört.
Kinek a világháborúk, kinek a szovjetek – engem ez érdekel valamiért. 🙂

Érdekes sztori, hogy fiatalok egy zenei szubkultúrán keresztül hogyan voltak képesek „lángba borítani” ott északot.
Noha nem értek egyet Vikernes szélsőséges eszméivel, de mint a korszak túlélője és ikonikus alakja mégis sok érdekességet megosztott a közönséggel.

A black metal egyébként kb. olyannyira sátánista, mint a többi metal műfaj: ennek is megvannak a képviselői (Dark Funeral, Dissection, stb.), ám talán a pogány / viking hagyományokra alapszik jobban.
Vikernes sem azért ment templomokat gyújtogatni, mert hithű sátánista, hanem mert a kereszténységben látta az országa történelmének megrontóját, elpusztítóját. Ami eltörli a dicső viking múltat, emlékeket és ráerőszakolja magát az átlag polgárra – akár szeretné, akár nem.

Természetesen itt is voltak / vannak bőven, akiknek „szent” meggyőződésük, hogy a sátánizmus az egyetlen járható út. Például Jon Nödtveidt, aki homofóbiából elkövetett gyilkosság miatt ült (azok után, hogy zenekara, a Dissection ekkor már bőven sikeresnek volt mondható), majd szabadulása után kiadott egy újabb lemezt, turnézott egy picit, végül 31 évesen az fegyverrel elkövetett exitus mellett döntött, mert ő már „elvégezte ezen a világon amit kellett – a csúcson kell kiszállni”.

Szóval ahogyan valaki írta, messze nem fekete-fehér a kép.
Mint minden zenei irányzatnak, ennek is megvannak a politikai / vallási tagolódásai, ki komolyabban veszi – ki kevésbé.
Van, amikor egy zenekar már átfordul önmaga paródiájába, ez is előfordul más stílusoknál is.

Emberek terén ugyanez a szórás, én eddig „pályafutásom” során inkább találkoztam kedves, segítőkész és jófej metalosokkal, mint nem. 🙂

@hitman:
Kimaradt a speed metal (vö: Helloween és társai).

Ugyanaz mint a Heavy metál, csak qrv@ gyorsan…

@kabuki: Köszönöm a szakvéleményt! Abban biztos voltam, hogy nem raktak össze minden darabot, sem a helyszínen, sem később, és azt sem tudjuk, hogy mennyit vitt el Euronymus, csak belegondoltam, hogy azért feltűnne a hiány egy bizonyos mennyiség után. Persze az is lehet, hogy az általa osztogatottak egy része nem eredeti…

Amúgy meg ha jól sejtem, ha az egyik csuklón sikerül a durva vágás, az kizárhatja, hogy a másikon sikerüljön.

Aki metálos arcot ismerek, a már megénekelten kívül, általában iszonyatosan békés emberek, persze ijesztő külsővel, igaz, ők nem a leghardabb figurák, bár néha tökéletesen hajtottak végre tömegoszlatást bárminemű fizikai kontaktus nélkül 🙂

@FilcTroll: semennyire. Vikernes többször is picsog hogy ő aztán nem sátánista, kikéri magának! Ilyet nem mondott! Mi az hogy a tetű hatásvadász újságíró elferdíti a szavait. Ő pusztán azért gyújtotta fel a templomokat mert a vikingek földjén teljes mértékben idegenek.

Szvsz ahhoz, hogy valaki sátánista legyen, előbb hinni kell a keresztény istenben. Na ez a lépés tutira hiányzik. Az emberek jelentős többsége lófaszban sem hisz, max. a reggeli kávé jótékony hatásában. Ezek a zenék annyiban különböznek a magyar gengszter rap-től, hogy a black metalt 16-on túl szokás kajálni, de addigra már megvolt a metallica – slayer alapszak, míg a rap -nek nincs előfeltétele, káromkodós alsósok is űzhetik. Meg mondjuk a metál zenék általában elég sok tanulást és gyakorlás igényelnek. Kedvencem yt videóm ahol Shargath (Dimmu Borgir) bébi seggtörlővel mosdik egy hosszabb buszozás után. Na ez volt az igazi trve és kvlt mozdulat.

Annyi különbség azért van ezekben a borult fiúkban, hogy egy lemezborítóért tényleg képesek voltak khm némi szokványostól eltérő viselkedésre. Ez nekünk itt teljesen idegen, de ha olvastok / néztek skandináv könyvet, krimit, filmet, fel fog tűnni, hogy ha ott valaki nem normális, akkor kurvára kibaszottul nem normális. Nincs holmi laza alkoholizmus, asszonyverés piha. Ha valaki ki akar lógni a fosunalmas jóléti társadalomból, akkor minimum skizzo, kínzás a kedvence, a család többszörösen szadista gyilkos. Tiboru megírta a Children of Bodom sztorit (bár azok finnek), vagy csak gondoljatok Breivikre.
Ezek mellett az arcefestés és a black metal max langyos szombat esti rejszolásnak tűnik.

@SLC: Köszi, kb ilyesmit gondoltam én is. Maguk a rajongók kevésbé érdekesek, bár nyilván a lelkileg labilisabbak közül sokakat meg tudnak „téríteni” a valódi sátánisták. Ami igazán izgalmas számomra, hogy az előadók közül kik a pozőrök, és kik az igaziak. Nyilván nem könnyű elválasztani a szart a májtól ez esetben sem.

@FilcTroll: Mint fentebb jeleztem, ebben a miliőben nőttem fel, és én úgy tapasztaltam, hogy metál hallgatása nem vezet automatikusan galádsághoz. Én nem láttam olyat, hogy valaki sátánista vagy gazember lett volna a zenei orientációjából kifolyólag, viszont a sátánizmushoz való vonzódás magával hozza a metál, főleg a black metál… hát hallgatását, rajongást iránta (azt nem írnám, hogy szeretetét). Vagyis vannak akik komolyan veszik a sátánista allűröket ebben a szubkultúrában, de azok nem a metál miatt teszik, anélkül is ilyenek lennének. (Végtére én is – viszonylag – normális felnőtt lettem, azzal együtt, hogy kedvenceim között megtalálhatók ilyen zenék is.) 😛

Nagyon sok esetben viszont ez tényleg csak megjátszott keménység, felvett szerep, ilyen pl. szerintem Marylin Manson is.

Szóval a kép szokás szerint árnyalt, kevés benne a fekete és a fehér.

Azon viszont most elgondolkoztam, hogy az elektromos gitár előtti időkben a sátánisták milyen zenék felé vonzódtak vajon. Arra tippelnék, hogy jó hangos volt, kaotikus, sok síppal és dobbal (nádi hegedűre nem tenném rá a nyakam).

@FilcTroll:

kb annyira komolyak lehetnek mint a KDNPben a vallasi meg gyozodes.

Akkor hat aggyunk a szocialpszichologianak! 😀
FB-rol kolcsonoztem, de alairta a szerzo… 🙂

Faradjanak at a menekultugyi szekcioba!

@outatime: 😀

Nemet Sarkany Lovag:

Az elore megbeszelt idoben pontossan megerkezik, eroszakos nemi kozosules urugyen a kiralykisasszonyhoz viteti magat de kozben leuti az oroket es a var pillanatnyi vedtelenseg kihasznalva Mercedes gyarat alapit. Kesobb mindenkit karpotol.

Gorog Sarkany Lovag:

Megerkezik, leszall a lorol ( amit el is visznek azon nyomban a hitelezoi ) eljar egy szirtakit majd sziesztat tart. Utanna kolcsonker egy arra jaro nemet lovagtol es bemegy a varba eroszakos kozosules celjabol de senkinek nem tetszik meg igy dolgavegezetlenul – adossagot hatrahagyva – siet haza szavazni.

Szir Sarkany Lovag:

Megerkezik a kerites alatt atbujva, ujlenyomatot nem akar adni. Azonnal ennivalot kovetel es kiveri a balhet hogy mindent szetver ha nem viszik a kiralyno ele kozosules celjabol es utanna Nemetorszagba. Eroszakteves utan mindenkit lerasszistazik mert a kiralyno nem tert at az egyetlen igaz hitre majd egy nagy rakas szemetet maga utan hagyva beint es sertodotten tavozik.

Cigany Sarkany Lovag:

Gyalog erkezik, mindenkitol cigit ker es eltunik par csecsebecse egybol a varban. Delutan tenyerbol josol es addig nem hajlando megeroszakolni a kiralynot amig meg nem jon a segely. A varbol nem tudjak kitenni honapok mulva sem, mikor megszuletik a szaztizenhatodik unokaja csak akkor hajlando elmenni de addigra a varat romosra lakta le a csaladjaval.

@kabuki:

Egyetértek. Átolvasva és mérlegelve a posztot és a hozzászólásokat két változat tűnik nekem hihetőnek:

1.
Az urak játszottak/fenyegetőztek a sörétessel, és véletlenül meggyalázták a még élő Holtat. Pánik, aztán Euronymous próbálta öngyilkosságnak álcázni az esetet. Ezért van a kés a puskáRA dobva. De ez nekem így nem elég drámai… Tehát:

2.
2 művész sörért el. Dead felvágja az ereit, aztán befut Euronymous. Ugyan microsoft operációs rendszert futtat, de azért videokártyából neki is hardcore jutott, meglátja hát a lehetőséget. Jó művészként igyekszik tökéletes harctéri beállítást összehozni, berendezi a tetemet, szétlövi a fejét a sörétessel, elkészíti a TÖKÉLETES fotót a lemezborítóhoz. Mi meg földhözragadt bugrisok nem értünk semmit, mert nem is szagoljuk a MAGAS MŰVÉSZETET…

51.@Aborepi Majom: 🙂

„@hitman:

A kedvenc stílusom még nem szerepelt.

Gothic metal lovag:

A sárkányvár előtt leszáll megtermett harci kancájáról, felhördül, majd morgolódva nekiáll vérrel és agyarakkal a minimális elfogadható szintre hozni a kecót. A kanca berúgtat a kapun, és csengő hangon lenyeríti a sárkány pikkelyeit. A lovag eljut a kiránylány börtönéig, de a királylány inkább a sárkányt választja, és vele menekül csendesebb vidékre.”

***

+ihletodtem:

[…]Uzi Hitman
Adon Olam [Vilag Ura]:
https://www.youtube.com/watch?v=d29qSLUstxw&index=1&list=RDd29qSLUstxw

Gothic metal lovag

A ka’nya-sa’ros nyaralohoz erve felhagy neje szapulasaval, kiengedi a faradtgozt, majd meg-meg mordulva nekiall a multhet vegen felbehagyott hazi tevekenysegnek, vegul gondosan kiterpentinezi a pemzlit. Am a kanca vegigrugtat a gangon egy Babettan, mellyel csengo hangon lenyeriti a parkany pikkelyeit. Mig a lovag eljut a kiralylany irhajaig, a lany kiraly inkabb a pikkelymentes parkanyt valasztja, es csendesen kikonyokol…

****

+Boldog Oszi Unnepeket – Rosh HaShanah 5776 (szeptember 14 – 15, 2015.)!

Szerintem legegeszsegesebb, ha sikerul beszerezni egy ilyen HEAVY METÁL tipust, + egy POWER METALT, es ugyesen otvozni.

Amit pedig Tiboru emlit a posztban, nevezetesen, a Cotard-szindróma valoszinusitheto jelenlete – mint utananeztem, serules (a jobb halanteklebenynel) okozza, aminek kovetkezteben az ember elvesziti entudatat…”Dead”-nek volt tobb serulese, igen sulyos is. Ha’t, nekik is van zenejuk, iranyzatuk, +sorsuk… :-/

Francia black metal:

A lovag és néhány zenész haverja megjelennek a kastély előtt, és követelik a sárkánytól, hogy adja ki nekik a királylányt, mert az információkat fecsegett ki a bandáról. A sárkány ezt visszautasítja, mire a lovag kihívja párbajra. Miután a sárkány legyőzte és megette a lovagot, annak haverjai legyintenek és hazamennek, mondván a lovag egyébként sem volt elég kvlt.

Hogy a témához is hozzászóljak, nekem sem áll össze a kép arról, hogyan került a kés a puskára.

@outatime:

„a posztnal sokkal jobban ijesztobb hogy mennyien milyen melysegig benne vannak ebben a temaban!”

Talán nem véletlen, hogy az első 36 órában ezt a posztot húszezernél is többen olvasták 🙂

@hitman:

A kedvenc stílusom még nem szerepelt.

Gothic metal lovag:

A sárkányvár előtt leszáll megtermett harci kancájáról, felhördül, majd morgolódva nekiáll vérrel és agyarakkal a minimális elfogadható szintre hozni a kecót. A kanca berúgtat a kapun, és csengő hangon lenyeríti a sárkány pikkelyeit. A lovag eljut a kiránylány börtönéig, de a királylány inkább a sárkányt választja, és vele menekül csendesebb vidékre.

Akkor írok én a kerekasztal lovagjairól, kiemelve a Symphonyc lovagot: A királylány elrablása után azonnal varázsló haverjához siet, aki kristálygömbjén felkutatja a sárkányt. A lovagra aggatja az összes kéznél levő hasznos holmiját, majd minden tudását bevetve a helyszínre teleportálja. Érkezéskor a kastély összes ablaka beszakad, a sárkány tombolva ront a lovagra, ám lángja szétoszlik annak védőauráján, a kastély kigyullad. A lovag megküzd a sárkánnyal, megmenti a királylányt (a pikáns részleteket itt terjedelem hiányában nem ecsetelem). Egy héttel késve nagyjából egyszerre érnek a helyszínre a doom, black, death, grind lovagok. Összevesznek, majd rituálisan feláldozzák a black lovagot. A doom és death lovag hazamennek. A grind lovag talál egy boroshordót, berúg, molesztálja az üszkös romok között kapirgáló tyúkokat, végül szeppukut követ el.

@specnaz86: Ha olyan mélyen falcolsz, hogy átvágtad a csuklóartériát, akkor óhatatlanul is átvágásra kerülnek a kézfejet tartó és mozgató, valamint az ujjak mozgatásához elengedhetetlen ínszalagok, izmok is. Magyarán lemerevedik és elveszti finommotoros mozgatását a kézfej, nem képes sem megtartani, sem elsütni egy vadászfegyvert. Akkor még nem beszéltünk az agy vérellátásának hiányáról, aminek következtében már nem képes az ember gyermeke megfelelően kontrollálni a mozgását. A képen látható is a jellegzetes kéztartás.
@Aborepi Majom: Nem, és nem is nyilatkozhatom ilyenről. Mindenesetre, ha lábbal lövöd magad, akkor praktikus okokból áll alá támasztod a fegyvert, ami sörétes lévén felkeni a plafonra és a falra a fejed igen jelentős hányadát. A második lábujj használata kilőve, mivel útban van a többi lábujj. A fellelhető képeken látható, hogy szemből, kb 20-23°-al felfelé irányuló lövést kapott a homlokközépre, ami a homlokcsontot, valamint a teljes koponyatetőt elvitte. Szerintem simán idegenkezűségre utal a lövés.

@SzJoe:

HSzT? Ezek szerint benned hivatásos tunkolót tisztelhetünk? Te kellettél volna nekünk tavaly ilyentájt Kurt Kobain halottszemléjéhez! (Szintén zenész, szintén sörétes.) Akkor ott és akkor meg kellett elégednünk realcorpus, numpspa kis(?)asszony(?)ság és főleg alien576 szerencsére nem önfeláldozó kísérleteivel. De ha most itt vagy most nekünk:

Az nem megy, hogy letámasztja a földre a tust, és úgy lépi el az elsütőbillentyűt? Már nem a nagylábujjal, mert arra írtad, hogy nem fér a sátorvas alá, hanem a mondjuk a 2. lábujjal? (Beh, hogy mondjuk magyarul helyesen a lábmutatóujjat??) Ha én ceruzát akarok felvenni a földről, akkor az jobb 2. és 3. lábujjamat vetem be, az 1. csak figyel és osztja az észt.

Hu, csupa végtelenül szimpatikus fiatalemberrel teli ez a poszt.

Nem nagyon ismerem ezt a szubkulturát, egyik unokatestvérem halgatott efélléket. Sepultura boritokra határozottan emlékszem, azt viszont nem tudom ők, hogy oldanák meg a sárkány, királylány problémát.

@padi: Nem hinném. HSzT miatt sajnos már nem árulhatom el, hova szoktam túrázni minden nap, ahol ilyent (is) láthattam. Más túrákra viszont sajna nincs időm…

@rognork: Na pont ezeket nem szeretem 😀
Én egy Destruction-Exodus-Sodom-Slayer emléknapot tartottam, furcsán is néznek rám itthon. És csak most jön a Korpiklaani… Hát ezek nem táncoltatnák meg a sárkányt, hanem baltával vernék agyon 😛 (Bár az is igaz, hogy ők folk/thrash metal stílusban alkotnak.)

@hitman: Lemaradt pár érdekesség, pl:
Speed metal: A lovag beviharzik a kastélyba, megerőszakolja a sárkányt és megöli a királylányt – vagy fordítva, a fene sem tudja követni ebben a kapkodásban -, és már rohan is tovább, mindezt úgy, hogy a sárkány és a királylány semmit nem vesz észre az egészből.

Sludge metal: A lovag ásni kezd, hogy kiszabadítsa a királylányt. A föld alatt szörnyű látomások és álmok támadják meg, ezért ordítozik. De csak ás tovább… és ás… és ás…

Nu metal: A lovag skizofrén, és nem tudja eldönteni, hogy akkor most melyik lovag skizofrén, de még azon is összeveszik magával, hogy metál-e. A sárkány ezt megunja, és megeszi a királylányt.

<a href:"https://www.youtube.com/watch?v=WIKqgE4BwAY"Babymetal: A lovag helyett három japán lány érkezik, és zenélni kezd. A sárkány fejbelövi saját magát. A királylány agykárosodást szenved a sokktól.

A Symphonic metalra nem tudok mit írni, mert elaludtam a hallgatása közben…

@padi:

Tudod, hogy minden búcsúlevél eredetiségével kapcsolatban merülnek fel kételyek 🙂

A sérülésekről meg nem találtam megbízható forrást, csak találgatásokat.

A Wikipédián fent van a búcsúlevél teljes szövege, ebből idézek: „Excuse the blood, but I have slit my wrists and neck. […] If I don’t succeed dying to the knife I will blow all the shit out of my skull”.

Kérdések:
1. Merültek-e fel kétségek a levél eredetiségével kapcsolatban?
2. Lehet-e tudni, mennyire vágta át a nyaki ütőeret?

Az én verzióm:
Ha a levél Per kézírása, az kapásból rettentően gyengíti az összes gyilkosság-konteót. Ha emellett a nyaki ütőér nem kóservágás-stílusban lett átvágva hanem csak gyengén vérzett, akkor még lehetett ereje lőni is.
Ezt támasztja alá a halottkém véleménye is, a következő logika mentén: Mivel rendkívül valószínűtlenül hangzik a csukló-nyak-puska öngyilokkombó, ezért ezt épeszű halottkém csak akkor írja le, ha egyértelműen lehetségesnek látja.

@hellokitty1983:

Köszönöm, szakértők dicsérete mindig kiemelten jólesik 🙂

Rég szórakoztam ilyen jól egy cikken! 🙂 Grat az írónak!
A történet természetesen szomorú, de az írásmód zseniális!

Üdv

Egy bla..őőő death metal rajongó

@rognork:

Azért a ’90-es évek elején ott északon lángba borult kicsit a világ, mondhatni felrázta az unalmas hétköznapjait az embereknek.

Varg számláján persze a gyilkosság nélkül is volt már bőven, ez tény. Ha jól tudom a mai napig nem telepedhet le Norvégiában újból.

Az „Aske” meg olyan, amilyen… Viszont amit a „Hvis Lyset Tar Oss” után adott ki a kezei közül (főleg a Filosofem, vagy a börtön utáni albumok közül a Fallen) az teljesen rendben van, én szeretem. Mondjuk a „Hlidskjálf”-ot is, amiért blacker körökben sokan verést helyeznének kilátásba, de vállalom. 😀

Bájos adalék, hogy Vikernes felgyújtott egy meglehetősen régi fa templomot, lefényképezte, és ezt használta borítóként Aske (hamu) c. albumán. Mai szemmel ez az album a károgás (szakszó!) nélkül max. elalváshoz lenne jó. Maga a károgás része pedig elég gyenge.

https://en.wikipedia.org/wiki/Aske_(EP)

A black metal pedig szerintem nem rettegett a világban, a yt tele van viccesebbnél viccesebb videókkal. Sokszor kérdezgetik a norvég fiatalokat erről a műfajról, nézzetek meg párat, tényleg egy mindennapos dolognak tűnik.-

Először is üdv mindenkinek!
Hosszú évek óta olvasom a konteoblogot, most végre rászántam magam a regisztrációra és a kommentelésre is. 🙂

Relatíve sok időt töltöttem már a black metal szubkultúra „kutatásával”, kiemelten a ’90-es évek elejének történéseire.

Röviden az elméletem: Dead öngyilkos lett kés által, erre Euronymous „csak” rásegített a sörétes puskával utólag.

Dead életét (?) ismerve – ami a cikkben is részletezve van – nem állt tőle távol az, hogy rövidtávon kinyírja magát. A „De Mysteriis Dom Sathanas” című örökzöld Mayhem albumon található Dead által írt szövegekből is ömlik a pozitív életszemlélet: elég meghallgatni a „Freezing Moon”-t, vagy a „Life Eternal”-t.
Klasszikus fordulattal élve: nem az volt a kérdés, hogy öngyilkos lesz-e, hanem az, hogy mikor?

Euronymous: noha kultikus alakja volt a norvég black metal szcénának, több zenésztársa elmondása alapján is egy igazi szájhős és puhapöcs volt.
Varg Vikernes – aki szintén megfordult a Mayhem-ben basszusgitárosként – többször is becsmérlően nyilatkozott róla, akit csak az érdekel, hogy „kebabot zabáljon és Coca Colát igyon”, miközben nem foglalkozik sem a lemezboltjával, sem a zenei kiadójával.
Euronymous sokat beszélt azokról a dolgokról (templomgyújtogatások, gyilkosságok, egyéb velejáról), amelyeket mások később valóban el is követtek, ő maga azonban valahogy mindig távol maradt ezektől.

Hogy úgy mondjam egyik oldalról ott voltak a black metal „igazi” (TRVE) arcai, mint Vikernes, Faust, Blackthorn – hogy csak a híresebbeket említsem. Ők „tettek” is azért, hogy a black metal hírhedt és rettegett legyen szerte a világon.

Másik oldalról ott volt Euronymous, aki a fekete csillogást és dicsfényt akarta, mint egyfajta showbizniszként tekintve az egész irányzatra és vígan sütkérezett a szerepében.
Én úgy vélem, hogy magára a gyilkosságra képtelen lett volna, viszont ha már ott volt a hulla, akkor jól jött neki, hogy színpadiasíthatja az egészet. Erre utal például Necrobutcher elbeszélése arról, ahogy Euro előadta neki Dead halálhírét: „Dead nagyon király dolgot csinált, öngyilkos lett!”

Érdekes és szintén konteos olvasmány lehet Euronymous halála is.
Vikernes verziója szerint Euro azt tervezte, hogy megöli őt, és ő – kvázi önvédelemből – megelőzte ezt azzal, hogy elteszi láb alól.
Talán egyik esetben sem fog kiderülni soha az igazság, de bennem azért él a gyanú, hogy Eurot itt is a saját nagyszájú szövege tette a sírba.

Mindkét esetről rengeteget lehetne még írni…
Akit érdekel, csak úgy tobzódhat a különféle anyagokban (könyvek, cikkek, dokumentumfilmek), melyek a black metal botrányait, haláleseteit dolgozza fel például kortárs zenészek elmesélései alapján.

@hitman:

A hardcore metal pedig az, amikor megérkezik a lovag, megöli a királylányt, megerőszakolja a sárkányt, majd azt is megöli és újra megerőszakolja! 🙂

tiboru, Tupac haláláról nem terveztél csinálni egy konteot? 🙂 Szerintem lenne nála is miről írogatni, és sok embert érdekelne is. Bár, mint tudjuk itthon mindenki „2pac fan” és fel van tetoválva, hogy Olny God can judge me, csak azt sem tudja, hogy mit jelent… 😀

Erről jut eszembe: úgy egy éve adtam egy elég hosszú interjút egy „Metal Catacombs” című offline lapnak (ha jól emlékszem a címére), de azóta se tudom, lehozták-e, mert nem kaptam visszajelzést.

Ismeri valaki?

https://www.facebook.com/metalcatacombsfanzine

@SzJoe:

SzJoe, nem ismerjük mi egymást Stoci túráiról?

@tray:

Hú, teljesen kiment a fejemből! Köszi, hogy eszembe juttattad!

Hát, ez eléggé undi…
A sárkányos jó volt, bár érteni, vagy kapcsolni nem tudtam, hiába, metálilag fullműveletlen vagyok.
A magamfajta műfaj-tanulatlan tuskók számára roppant hatásos lenne, ha a sárkányos sztorik mellé odasimulna egy-egy segédeszköz, mármint úgy értem, link, hogy az adott sárkánymese mellé mellllik zene a tartozék.

Látom megelőztek, én is mondani akartam, hogy az bizony inkább black metal. Bár metál zenén nőttem fel, soha nem szerettem a black vonulatot, a fene tudja miért. Idegesített. Ma már a death metál is idegesít 😛

@hitman: Annyit finomítanék rajta, hogy a death metal esetén a lovag nem simán megöli a sárkányt, hanem dupla lábdobbal feltrancsírozza… de a többi tökéletes. 🙂

Na lássuk csak:

A Morbid svéd Death Metal-t játszott, és anno a Mayhem is DM-nek indult, tehát a cikk végül is nem hibázik.

A Kiss és King Diamond után Dead volt az első, aki színpadon corpsepaint-et (hullasminket) viselt, bár az előbbi kettőnél ez mást jelentett. A Mayhem/Dead honosítja meg a Black Metalban a hullasminket, utána szép lassan az egész norvég és svéd színtéren ténykedő zenekarok elkezdik használni (Dakthrone, Emperor, Marduk, stb.)

Az hogy a fotón a kés a puska tetején van enged csak arra következtetni, hogy idegenkezűség történt. De amúgy szerintem valóban öngyilkos lett a srác.

Dead szövegei valóban a halálról szóltak, elmúlás, lélekvándorlás, reinkarnáció, halálvágy, stb. Emellett a srác igen komoly Erdély imádatban szenvedett (érdemes meglesni az I Love Transilvania pólóját az agyvelő kirobbanós képen).

Az hogy a szakma v. a zenekar akarta volna eltenni láb alól, keresztülhúzza az a dolog, hogy a Mayhem Dead halála után (1991) nem igen koncertezik, egészen 1998-ig, a Live in Bischofswerda koncert VHS rögzítéséig. Ahol már egy teljesen más felállásban lépnek fel (ugye Euronymous 1993.Aug. 10-én meghal Vikernes keze/kése által) és csak Necrobutcher van ott az alapító tagok közül. Sőt, idő közben, ahogy a cikk írja, még Necrobutcher is hátat fordít a zenekarnak, mert Euronymous dolgai és az Inner Circle (norvég black metal „maffia”) által szervezett dolgok még őt is kiborították.

’91 és ’93 között Euronymous és még néhány más zenekarból ismert társa igen sok „terrorcselekményt” követ el Norvégia szerte. Templomokat gyújtanak fel (Norvégiában rengeteg fatemplom van) mert úgy vélik, a kereszténység nincs köszönőviszonyban a norvég gyökereikkel (alá vikingek) és társadalmilag is káros, mint szervezett egyház. Ezen kívül más, szerintük „divat” illetve igaztalan zenekart molesztálnak, turnébuszokat döntenek fel, bombariadót szerveznek a koncertjeiken, stb.

Euronymous egyébként egy lemezboltot üzemeltetett Oslóban, amelynek pincéjében üzemelt a Helvete (pokol) klub, ami egy kis rock-klub szerű dolog volt.

A Mayhem az egyik stílusteremtő alap zenekara a Black Metal műfajnak, Euronymous (és Dead) rengeteg más zenészre volt hatással, konkrétan a szintén norvég Darkthrone az első lemeze után váltott Death Metal-ról Black Metal-ra (igen, van különbség) és kezdtek el szintén arcfestést használni.

A ’90-es évek elején igen sok zenekarból sitteltek le zenészeket az Inner Circle kapcsán. Az egyik Fantoft templom felgyújtásához is köthető ilyen eset, mivel egy tűzoltó életét is vesztette az oltás közben.

Dead halála után a Mayhem nem talált énekest a nagylemezük felvételéhez, és mivel Dead kedvence a magyar Tormentor volt a ’80as évekből így Euronymous Csihar Attilát kérte meg hogy énekelje fel a készülőfélben lévő anyagot. Konkrétan neki is küldött egyet a levélben Dead koponyaszilánkjaiból. Vele a Mayhem nem koncertezett a ’90-es években, és Attila csak 2004-ben tért vissza a zenekarba, jó pár tagcsere után.

A zenekar mai napig aktív (egy alapítótaggal, Necrobutcher) és a 2000-es évek közepétől igen sikeresnek is mondható. Körbeturnézták a világot, nagyjából 1-2 évente Magyarországon is fellépnek.

Szakmai tapasztalatból írom: Olyan nincs, hogy egy nyaki ütőeret és csuklóartériát átvágott ember keres egy sörétes puskát, tűzkésszé teszi, majd ellövi a saját koponyatetőjét! A nyaki kivérzés olyan gyors hatású, hogy már megemelni sem tudná a lőfegyvert, nemhogy végigcsinálni a kellő lépéseket az elsütéséhez. Az ilyen ember pár másodperc alatt bealszik. Ezt saját szemeimmel láttam, persze nem ennél az ügynél. Egy ilyen öngyiloknál letenni a kést, felvenni a lőfegyvert, tűzkésszé tenni, célra emelni és lőni nem két másodpercbe és mozdulatba kerül. Ráadásul a sátorvas alá nem fér be a páciens lábujja a fotó alapján. Inkább elhiszem, hogy az emeletén zavart gitáros segített neki végigcsinálni a fent említett procedúrát, akár önös céljaitól indíttatván.

laikusok kedvéért megosztanám a heavy metalon belül található különböző műfajok definícióit:

Mi is az a metál? A legegyszerűbb módon úgy írhatjuk le a különböző stílusokat, ha vesszük a következő alaphelyzetet: Egy gonosz sárkány elrabolt egy gyönyörű királylányt, és egy hős lovag a megmentésére indul. Mi történik?

HEAVY METÁL: A lovag bedübörög Harley Davidsonján, levágja a sárkányt, bedob egy sört, magáévá teszi a királylányt.

GRIND METÁL: A lovag megjelenik, teljesen érhetetlenül sikoltozik kb. 2 percig, majd távozik.

POWER METÁL: A lovag hófehér unikornisa nyergében érkezik, kikerüli a sárkányt, megmenti a királylányt, majd az elvarázsolt erdő közepén szerelmeskednek.

TRASH METÁL: A lovag megjelenik, legyőzi a sárkányt, megmenti a királylányt, és ez utóbbit magáévá teszi.. gyorsan, és önzőn.

FOLK METÁL: A lovag néhány haverjával érkezik, akik hegedűn, sípon, dobon, lanton, és egyéb furcsa hangszereken játszanak. A sárkány a rengeteg tánc közben elszenderedik, a lovag a királylány nélkül távozik.

VIKING METÁL: A lovag sárkányfejes hajón érkezik, hatalmas csatabárdjával megöli a sárkányt, megfőzi, majd megeszi, halálra erőszakolja a királylányt, felprédálja a kastélyt, majd porig égeti, mielőtt elmenne.

DEATH METÁL: A lovag eljön, megöli a sárkányt, magáévá teszi a királylányt, őt is megöli, majd távozik

BLACK METÁL: A lovag éjfélkor érkezik, levágja a sárkányt, a tetemet karóba húzza a kastély előtt análisan magáévá teszi a királylányt, iszik a véréből, majd szertartásosan megöli. A meggyalázott királylányt a kastély előtt karóba húzza.

GORE METÁL: A lovag eljön, levágja a sárkányt, a beleit kiteregeti a kastély előtti mezőn, magáévá teszi a királylányt, megfojtja, magáévá teszi a holttestet, fölvágja a hasát és megeszi a belsőségeit, harmadjára is magáévá teszi, a holttestet felgyújtja, majd végezetül negyedjére is magáévá teszi.

DOOM METÁL: A lovag megérkezik, meglátja a sárkányt, rájön, hogy sosem tudná legyőzni, depressziós lesz, és öngyilkosságot követ el. A sárkány felfalja őt és a királylányt is.

PROGRESSZíV METÁL: A lovag gitárral érkezik, 26 percig szólózik a kastély előtt, a sárkány öngyilkos lesz az unalomtól. A lovag felmegy a királylány hálószobájába, újabb gitárszólót ad elő, amibe a konzervatóriumban végzősként tanult összes technikáját beleszövi. A királylány megszökik, és a HEAVY METÁL lovag keresésére indul.

GLAM METÁL: Az érkező lovagot meglátva a sárkány röhögőgörcsöt kap, és beengedi a kastélyba. Az bemegy, ellopja a királylány sminkkészletét, és megpróbálja gyönyörű rózsaszínre festeni a kastélyt.

INDUSTRIAL METÁL: A lovag zsíros, fekete bőrkabátban érezik, obszcén kézmozdulatokat tesz a sárkány felé, mire a mesebeli kidobóemberek kikísérik a meseerdőből.

KERESZTÉNY METÁL: A lovag a templomból hazafele jövet néz be, és egy balladát énekel a sárkánynak arról, hogy Jézus szereti, és felé kellene fordulnia. A sárkány azonnal megtér, és amikor a hercegnő „köszönetet akar mondani” a lovagnak, az így válaszol: „Sajnálom, nem hiszek a házasság előtti szexben.”

A Mayhem mindig black metalt játszott.

Köszönjük szépen a posztot, jóra sikeredett, tényleg mozgatja az állóvizet 🙂

Szerény véleményem szerint vagy a gityós Euronymous, vagy esetleg még „állami” kéz lehet mögött. Mégpedig azért gondolom ezt, mert mint tudjuk öngyilkosság nem lehetett, akkor nem lenne ez a poszt sem 😀
A gitáros adja magát, az esetleges titkosszolgálati beavatkozás pedig szintén, ha megnézzük hirtelen milyen sikerrel lépett színre ez az ember. Nagy tömegeket tudott megmozdítani és egy azóta is működő „biznisz” lett a munkásságából. Azt pedig tudjuk, hogy ha ha félnek egy zenésztől, simán lekapcsolják, még egy John Lennon-t is. Pedig ha valaki akkor azért ő egy világ szeme előtt „élt”.

Jah és hallgathatott emberünk Zámbó Jimmy-t ha nagyon „akart” volna 😀 Jimmy addigra már kiadott egy lemezt az USA-ban ha jól tudom és 91-ben már itthon is 😀 De ez mindegy is 😀