Tíz nappal ezelőtt a Tilos Rádióban eltöltött két óra alatt sok mindenről szó esett (ha még nem tetted meg, itt meghallgathatod az adást). Többek között megemlítettük azt a furcsa építményt (emlékművet? műemléket? szobrot?) is, amit angolul Georgia Guidestones-ként emlegetnek a konteósok. Ezt talán georgiai irányköveknek lehetne magyarítani, de elég hülyén hangzik, úgyhogy a továbbiakban simán GG-ként fogok hivatkozni rájuk.
A műsor után végeztem egy kis maszek közvélemény-kutatást, s meglepődve tapasztaltam, hogy közvetlen környezetemben is akadnak olyanok, akik még nem hallottak róluk. Ezen közvetlen hozzátartozóim személyazonosságát tapintatból most nem hozom nyilvánosságra (az ember ne égesse publikusan a feleségét), viszont megragadom az alkalmat, hogy erre a sajnálatos tényre hivatkozva egy egész posztot szenteljek a témának.
Bevallom, blogunk tizennyolcadik szavazóposztjának végeredménye nem lepett meg túlságosan: 4661 leadott voksot követően a denveri repülőtér közel 10%-ot vert rá a második helyezett neandervölgyiekre, s a szegény bronzérmes Bruce Lee alig harminc szavazattal előzte meg az utolsó helyen búslakodó konyhasót. Ahogy az egyik (minden bizonnyal NaCl-fan) kommentelő szomorkásan meg is jegyezte: úgy látszik, jobban érdekel bennünket egy kilencezer kilométerre tőlünk elterülő épületegyüttes, mint az, amit nap mint nap megeszünk…
De félre bánat, félre bú: a nagyközönség döntött, a Konteóblog Ingatlanesztétikai és Jelképtudományi Szakcsoportjának hathatós háttértámogatásával (lehetőleg minél több szögből) most rávilágítunk a földkerekség egyik legrejtélyesebb(nek tűnő) épületcsoportjára, amely tényleg nem itt van a szomszédban, de hát az X bolygós posztot is szerettétek, s az se itt van Kőbánya Alsón.
A konteósokról igazán nem lehet azt állítani, hogy földhözragadt elmék lennének. Persze az összeesküvés-elméletek zöme az anyabolygón bonyolódik, de nem meglepő, hogy olykor szűknek érezzük a földi korlátokat. Mi is foglalkoztunk már a tágabb univerzummal és a világűrrel kapcsolatos témákkal: a náci és a nemnáci ufókkal, a Phobosszal, a Gagarin-összeesküvéssel és a holdraszállás-konteókkal.
Mai posztunk az eddigi talán legtávolibb konteóhelyszínt veszi górcső alá, mégpedig olvasói megrendelésre: biztosan emlékeztek rá, hogy három héttel ezelőtt (a Konteóblog Nagy Ezüstversenyén) az X bolygó 211 voks előnnyel megalázó vereséget mért a frigyládára, ami nem csak nekem volt meglepetés.
A múltkori, tizenkettedik témaszavazás végén talán a Konteóblog eddigi fennállásának legnagyobb meglepetésének lehettünk szemtanúi: több, mint négyezer leadott voks után egy – mifelénk viszonylag kevesek által ismert – amerikai társaság 2 (két!) szavazattal megelőzte a nagy vitákat kiváltó chemtrail-jelenséget, s hetvenhéttel vert rá a (sokak által tuti befutónak tekintett) körmendi gyermekgyilkosság történetére. A bloggazda ilyenkor maximum csodálkozhat, de a szabály az szabály: mai posztunkban a rejtélyes Bohemian Grove-ról olvashattok.
A kánikula jó lelassította az agyműködésem, ezért az általatok a múltkor megszavazott témát elég lassan tudtam csak kidolgozni. Igen, tudom: a késésért a felelősség egyedül az enyém, amiért gyorsan elnézést is kérek. Csak remélni tudom, hogy az elmúlt – sajnálatosan konteóposzt-mentes – heteket azért sikerült úgy átvészelnetek, hogy az elvonási tünetek nem okoztak maradandó károsodást az összeesküvés-elméletekért felelős szerveitek rendeltetésszerű működésében.
Ma tehát közösen számbavesszük, hogy a klasszikus Bermuda-háromszög mellett melyek azok a földi régiók és területek, amelyek környékén a megmagyarázhatatlan jelenségek ugyanúgy tenyésznek, mint a köznévként is használatos közép-atlanti őspéldányban.
Akárhogyan is forgatjuk/ferdítjük, bármennyire is szomorú ezt elismerni, az emberek jelentős része (legalábbis a hírek vonatkozásában) a halállal, az elmúlással kapcsolatos információkra bukik. A konteósok egy csoportja (szerves részét képezvén a Nagy Egésznek és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének) hasonlóképpen vélekedik: az az igazi összeesküvés-elmélet, ahol – lehetőleg minél rejtélyesebb körülmények között – emberek földi pályafutása végére kerül egy véres pont, azaz inkább kérdőjel.
Amint azt látni/olvasni fogjátok, mai írásunk nem szűkölködik sem halálban, sem titokzatos, megmagyarázhatatlan eseményekben. Most is arra biztatunk mindenkit, hogy tartson velünk; garantáltan nem fogunk unatkozni.
A legutóbbi témaszavazáson (bevallom: legnagyobb meglepetésemre…) olvasóink meggyőző többséggel úgy döntöttek, hogy (a Mary Celeste rejtélyét, Shakespeare-t és a Skull & Bones társaságot bőven megelőzve) Atlantiszról szeretnének olvasni. Ahogyan azt tudjátok, a Konteóblog egyik vezérlő elve az olvasócentrikusság; lássuk tehát az elsüllyedt kontinens archetípusának történetét.
Ha az ember felüti a számos konteós alapkönyv bármelyikét, óhatatlanul rábukkan azokra az elméletekre, amelyek olyan titokzatos bázisok létére hívják fel a széles közvélemény figyelmét, ahol rejtélyes erők gyülekeznek és fondorlatos terveikkel azon ügyködnek, hogy az emberiség számára valóban lényeges dolgokat jó mélyen eldugják előlünk.
Mai posztunkban (melynek témáját ti választottátok ki a múltkori szavazáson) kísérletet teszünk arra, hogy a titkos bázisok és rejtélyes helyek örökzöld témakörét körüljárva a fátyol egy részét félrelebbentsük róluk. Ma nyolcat veszünk górcső alá a legismertebbek közül úgy, hogy alkalomadtán emlékeztetni fogunk benneteket már megjelent posztokra, ahol annó részletesen kiveséztük egyik-másik szereplőt.
Valljuk be, hogy a földrajzot – mint tantárgyat – nem mindenki szerette az iskolában. Az a rengeteg elnevezés ugye: minden rohadt legelőnek, szemétdombnak és pocsolyának külön neve van (a gombamód burjánzó országokról és ezek városairól nem is beszélve), ráadásul ezek kiterjedése és egyéb, sajnálatos módon számszerűsíthető (és bemagolandó) paramétere is csupa-csupa olyan adat, amit az átlagos ember (pláne tizenéves) nem szívesen sajátít el.
Van azonban egy olyan konteóföldrajzi fogalom, amelyről mindannyian hallottunk, függetlenül geográfiai előképzettségünkről: ma – közkívánatra – a Bermuda-háromszögről beszélgetünk egy kicsit.
A konteótudomány (művészet?) külön fejezetét képezik azok a rejtélyes földrajzi helyek, ahol a gonosz összeesküvők meghúzzák magukat, s fondorlataikat ezeken az eldugott, általában néptelen vidékeken szövögetik, mindannyiunk legnagyobb megelégedésére rémületére.
Mai posztunk azzal a geográfiai területtel foglalkozik, amellyel a konteósok (többféle megközelítésben, de változatlan vehemenciával) talán a legtöbbet foglalkoztak az elmúlt évtizedekben, tárgyi és spirituális bizonyítékok garmadáját felkutatva az elméletek igazolására.
Készítsetek hát magatok elé valami meleg italt, mert elég hideg lesz, kérjetek még egy gyapjútakarót, a kinti farkasordító hidegből engedjétek be a macskát és dőljetek hátra: az Antarktisz következik!
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!