2011-02-22–17:00

Robbanás Port Chicagóban


Port Chicago neve nem túl ismerős erre mifelénk. Erről a hajdani, San Franciscótól alig 50 kilométerre északra elterülő kaliforniai kisvárosról elsősorban (esetleg) katonai büntetőjogászok hallhattak vagy olvashattak, tudniillik ehhez a településhez kötődik az amerikai hadtörténelem – zendülés miatt elrendelt – legnagyobb (mármint a legtöbb terheltet érintő) büntetőeljárása.

De nem ezért vettük fel a konteók listájára, hanem mert egyesek szerint nem Hirosimában robbant élesben a világtörténelem első atombombája, hanem Port Chicagóban.

Lássuk, hogyan.

Port Chicago (a továbbiakban: PC) hadikikötőjét 1941 késő nyarán kezdték el tervezni, abból a célból, hogy ha neadjisten az USA belekeveredne a világháborúba és – ugyancsak neadjisten! – a csendes-óceáni hadszíntéren lenne tennivalója a japánokkal szemben, akkor álljon rendelkezésre egy (kifejezetten lőszer- és haditechnika-átrakodásra szánt) olyan kikötő, ahol az amerikai szárazföld felől érkező vonatok rakományát zökkenőmentesen át lehet pakolni a nyugat felé induló hajókra. Elképesztő mennyiségű hadianyag fordult meg nap mint nap a kikötőben, s az átrakodási feladatokat a haditengerészethez besorozott katonák látták el.

Ne menjünk el szótlanul egy részlet mellett: a PC-i hadikikötőben dolgozó tengerész sorállomány 95 százaléka fekete volt. Afro-amerikai, néger, értitek. Nem tudom, hogy ezen megnevezések közül most éppen melyik és miért nem korrekt politikailag, de speciel nem is érdekel; egyik jelzőt sem használom bántó éllel és remélem, a nagyon hülyék sem fognak ebbe belekötni.

Szóval a sorállomány fekete volt, a tiszthelyettesek és a tisztek fehérek. A US Navy akkori – hogy úgy mondjam – humánpolitikai irányelvei szerint nem küldtek harcolni néger tengerészt. Kivételek persze voltak, de ez volt a szabály. Megkapták ugyan a kötelező alapokat (szigorúan szegregált kiképzőtáborokban), de aztán maradt nekik a hórukk-meló és az esti sör, ahelyett, hogy dicsőségesen megdöglöttek volna a népek szabadságáért, valahol a világháború egyik robbanós-élvemegégős-vízbefulladós helyszínén. Kérdés, kivel is volt itt kiszúrva…

No mindegy, haladjunk.

1944 nyarának közepét írjuk, egészen pontosan július 17-e van. PC-ben a business as usual: mindenki sürög-forog, három műszakban folyik a ki- és berakodás, vonatok és hajók jönnek, majd mennek; az Egyesült Államok a Fülöp-szigeteken és az indonéz szigetvilágban harcol a japán csapatokkal, és a lőszer fogy, mint a veszett fene.
Lassan a nap is lemegy, s a kikötőben már csak két (elvileg kereskedelmi) szállítóhajó tartózkodik: a Liberty-osztályú S.S. EA Bryan, illetve a Victory-osztályú S.S. Quinault. A két hajó ugyanazon rakodómóló két oldalára „parkol”.

A Bryan gyomrában már csendesen ott kotyog 5.300 hordó üzemanyag (ez 850 ezer liter naftát jelent), valamint 4 ezer tonna robbanóanyag. A berakodást végző mintegy száz főnyi éjszakás tengerész éppen az utolsó ládákat pakolja, amelyekben 450 kilós sima, továbbá 290 kilós gyújtóbombák vannak.

A Quinault nemrégiben érkezett; ennek a berakodását a tervek szerint 23:30-kor fogják megkezdeni; ide sem tulipánrózsákat vagy mackósajtot terveztek becuccolni, hanem lőszert, torpedókat és további üzemanyagot (amiből háborúban sosincs elég). Az ide beosztott katonák (szintén kábé egy századnyi) már ott álldogálnak a móló szélén, beszélgetnek, nevetgélnek. Közelükben még katonai rendészek, a révkapitányság emberei, valamint egy harminc fős lelépő őrszakasz, akiket éppen most váltottak le és igyekeznek a laktanya felé (22 óra 16 perc van).
Egy perccel később, vagyis 22:17-kor egy elképesztő, addig sosem látott és sosem hallott robbanás rázza meg az egész kikötőt; és amikor azt írom, hogy addig sosem látott és sosem hallott, akkor pontosan azt is akarom mondani, amit ezek a szavak jelentenek…

A 15 ezer tonna vízkiszorítású és kábé 9 ezer tonna saját tömegű Bryan (a már berakodott, mintegy 4500 tonna rakományával és 50 fős legénységével együtt), továbbá az a vonatszerelvény, amely a rakodómólón állt, nem beszélve a közvetlen környezetében tartózkodó mintegy 200 tengerészről és magáról a kőmólóról, nos, tehát mindezek a szó szoros értelmében elpárologtak, illetve icipici darabokra hullottak – még ha ezt az igét elég nehéz is az imént felsorolt emberekhez és tárgyakhoz csatolni. Az emberek gyakorlatilag tényleg elpárologtak (a maradványok a későbbi temetésnél összesen nem tettek ki egy kisebb ládányit), a hajóból később összesen mintegy 1.200 kilónyi acél szedtek össze, egyes darabkákat öt kilométer távolságban.

A Bryan-nel nagyjából egyforma paraméterekkel rendelkező Quinault „csak” darabjaira robbant: felemelkedett a levegőbe, majd egy második robbanás (amely az elsőt úgy 10 másodperces eltolódással követte) ezt is darabjaira szaggatta. Később megállapították, hogy folyékony (!) fémcseppek egészen 4 ezer méter magasságig felrepültek. 12 millió (akkori) dollárra becsülték fel az anyagi károkat. Ezt úgy 2200-zal szorozd meg és megkapod mai forintban.

Érdekes módon olyan lokalizáltnak tűnt a robbanás, hogy – noha elképesztő intenzitású volt – csak a mólón, illetve annak közvetlen szomszédságában tartózkodók haltak meg: szám szerint 324 ember (közülük 206-an feketék). További 388-an sebesültek meg (231 néger).

A nagy durrt távoli szeizmológiai állomások is észlelték, amelyek szerint a PC-nél történt valami egy – a Richter skálán – 3,5-ös vagy 3,6-os földrengésnek felelt meg.

Elég sok szemtanú tudott utólag megszólalni, hiszen (ahogy mondtam) a robbanás epicentrumától 500 méterre már gyakorlatilag csak sérültek voltak, akiket a szanaszét repkedő, majd a magasból aláhulló fém- és egyéb tárgyak sebesítettek meg.

Részletek a szemtanúk beszámolóiból

Sokan egy „Nap erősségű tűzgolyóról” beszéltek, amely egy „gomba alakú felhőből tört elő” a Bryan fölött. Pár nappal később – az eset kivizsgálására alakult rendkívüli bizottság előtti vallomásában – egy pilóta (aki utólag megmagyarázhatatlan harci feladatként PC körül kellett repkedjen aznap este és a biztonságos, 2 ezer méteres magasságból élőben nézte végig a történteket) elmondta, hogy egy fehér villanást látott, majd egy tűzgömböt, amely becslése szerint 4 ezer méteres magasságig emelkedett a móló fölé.

Egy másik szemtanú a robbanást követően egy nagyon töménynek látszó párafüggönyről számolt be, amely belepte az egész kikötőt. Ismét egy tanú vallomása szerint a móló maradékain világosan látszottak az ott tartózkodó emberek testének lenyomatai – mint egy rosszul sikerült festmény vagy árnyjáték.

Érdekes módon pár héttel később előkerült egy filmrészlet is, amelyet a US Navy kelletlenül a vizsgálatot végzők rendelkezésére bocsájtott; a pár perces felvétel a robbanást ábrázolta. Nem is ez az érdekes, hanem az, hogy miért tartotta fontosnak a haditengerészet egy kamera felszerelését, egy olyan kameráét, amely egy teljesen hétköznapi, esti rakodást filmezett tisztes távolból, egy olyat, amilyenhez hasonló három éven keresztül, nap mint nap megtörtént PC-ben…

A vizsgálóbizottság megállapítása

A Különleges Haditengerészeti Vizsgálóbizottság (Naval Court of Inquiry) 40 napig szaglászott a történtek körül, mindenkit ki-, illetve meghallgattak, akinek tudomása lehetett az eseményekről, szakértőket vetettek be, egyszóval – látszólag legalábbis – a fejükön átbucskázva megkíséreltek tiszta vizet önteni a pohárba.

Az egyik első következtetésük az volt, hogy – legalábbis az életben maradt tisztek közül – senkit nem terhel semmiféle felelősség. A szabotázs lehetőségét is kizárták, amjd megállapodtak abban, hogy „nagy valószínűséggel a robbanóanyagok berakodása során valamelyik sorállományú tengerész követhetett el olyan hibát, amely az egyik ’túlérzékeny’ (supersensitive) robbanóanyagot vagy robbanóeszközt működésbe hozta”.  Nem zárták ki gyári hibás lőszer és/vagy robbanóanyag meglétét sem, azt mindenesetre egyöntetűen kijelentették, hogy a feketebőrű rakodószemélyzet „gyenge minőségű emberanyagot” jelentett (poor human quality, poor material).

Kérdések

Vajon milyen hadianyag tudta a mindaddig példa nélküli robbanást előidézni? Elképzelhető-e, hogy a tesztelési fázisban levő amerikai nukleáris bomba legelső fellépését láthatták a környékbeliek? Vagy egy véletlenül felrobbant nukleáris töltet lett volna, amelyet éppen ki-, vagy be akartak hajózni?

Képesnek tartjuk-e az USA akkori kormányát, hogy élesben, saját területén, saját polgárain és katonáin próbálja ki a születőfélben lévő atombombát? Vagy egy másfajta kísérlet alanyai voltak a PC-beliek, ami „kissé” rosszul sült el? Mi a szerepe mindebben Nikola Teslának (akiről hamarosan olvashattok itt, a Konteón), illetve találmányainak?

Volt-e faji mozgatórugója a történteknek?

Atombomba volt

Ez az elmélet egy Peter Vogel nevű egykori katonai hírszerző, későbbi újságíró nevéhez fűződik (persze később mások is elkezdtek kutatni a témában), aki 1980-ban Új-Mexikóban gyűjtött anyagot valami botránykönyvhöz. Azt állítja, hogy egy (Los Alamosból származó) dokumentum-köteg birtokába került, amely bizonyíthatóan 1944 szeptemberéből származik. A dokumentum-csomag részei fotók, illetve rajzok és feljegyzések voltak. Az egyik ilyenen egy stilizált bomba rajza látható, rajta egy A betű, mellette az írás: „…és egy olyan, 18 ezer lábnyi magasságba feltörő tűzgömb és gomba alakú felhő, mint Port Chicagóban volt látható…

Vogel (még mielőtt a zsurnalizmusnak szentelte volna életét) műszaki területre szakosodott hírszerző volt, és annó magánál Teller Edénél (itt balra) tanulta az idevágó fizikai alapokat. Erre hivatkozva valamikor a nyolcvanas évek végén magát Tellert is meginterjúvolta (volna) a dokumentumokkal (és PC-vel) kapcsolatban, de az öreg fizikus nagyon ridegen-hidegen elzárkózott mindenféle kommentártól és elhajtotta Vogelt a francba.

Amikor 1988-ban (az információszabadságról szóló törvényekre hivatkozva) ki akarta kérni az általunk is említett tengerészeti filmfelvételt a US Navytől, a hivatal sajnálattal közölte, hogy a nitrát alapú film sajnos olyan károsodásokat szenvedett az elmúlt 44 évben, hogy gyakorlatilag megsemmisült. Vogel nem volt rest és utánanézett: nitrát alapú nyersanyagokat csak 1949-től kezdve használtak filmek elkészítésénél – a Navy azonban hajthatatlan maradt: a film megsemmisült.

Az atom-teóriát – közvetetten bár, de – alátámasztja pár apróság.

1.) Ott van például William Sterling Parsons százados (aki később az Enola Gay nevű B-29-es fegyverzeti tisztje volt, majd ellentengernagyságig vitte és a Bikini szigetek melletti kísérleti atomrobbantások egyik felelőse volt, na meg az USA Atomenergiaügyi Bizottságának állandó tagja), szóval Parsons százados bizonyos forrrások szerint négyszer is járt PC-ben 1944-ben: háromszor a robbanás előtt, majd egyszer a robbanás után. Az egyik (1944 szeptemberi) jelentéséből kiolvasható az igazi hazafiúi aggodalma, mely szerint „félő, hogy a háborúnak még azelőtt vége lesz, mielőtt kipróbálhatnánk a bombát, ezúttal igazi ellenséggel szemben”.

2.) Egy másik érdekesség: a Nemzetvédelmi Kutatási Bizottság elnöke, a Manhattan Projekt egyik irányítója, James Bryant Conant (itt balra) 1944 augusztusában arra kéri munkatársait, hogy egy általa megadott forgatókönyv és műszaki paraméterek szerinti, egy hónappal korábban végrehajtott kísérleti atomrobbanás következményeit elemezzék. A szcenárió és az összes többi kísértetiesen megegyezik a PC-ben tapasztalt körülményekkel – de 1944 júliusából egyetlen feljegyzés sem maradt, amely kísérleti robbantásról szólna.

3.) Az USA kormányának illetékesei többek között azzal szokták cáfolni ezt a konteót, hogy 1944 nyarán nem is állt rendelkezésre annyi urán, amennyi egy bombához kellett volna. Fizikusok és újságírók utánanéztek és megállapították, hogy egyfelől 1944 júliusában Los Alamosban már 93 kiló hasadóanyag állt készenlétben, másfelől pedig egy kisméretű atombombához 16 kiló urán elegendő.

4.) Vogel utánanézett és azt állítja: a teljesen megsemmisült Bryan fedélzetén volt két kisméretű láda, amely Tinianból (Mariana-szigetek, ahonnan mellesleg az Enola Gay is felszáll majd egy évvel később…) érkezett és a Los Alamos Laboratories volt a címzett. Ennek az összes dokumentációja megsemmisül egy banális irodai tűzben Los Alamosban…

5.) Az egész PC-t (a városkát is, nemcsak a kikötőt!) 1968-ban tokkal-vonóval megvásárolja az amerikai kormány, majd mindent lebont és egy katonai bázist épít a helyére. Ez a Seal Beach-hez tartozó Concord Naval Weapons Station. A támaszpont a kaliforniai Contra Costa megyében van – nos, az Egyesült Államokban ebben a megyében (a mintegy ezer-ezerkétszázból) a legmagasabb a százezer lakosra eső rákbetegek száma. A Geiger-Müller számlálók a bázis környékén egy kicsit szaporábban kattognak, amit az illetékesek azzal magyaráznak, hogy rengeteg olyan hajó van, amelyik a Csendes-óceán azon vidékein is járt, ahol annó kísérleti atomrobbantásokat hajtottak végre. És ide hozták a megfigyelőhajókat sugármentesítésre is…

A zendülés

Csak érintőlegesen említem meg, mert nem konteó, de ha már a bevezetőben szó volt róla… Szóval a PC-beli robbanás után 250 fekete tengerész megtagadta a rakodási munkákat. Őrizetbe vették őket, majd a gyengébb idegzetűek közül 200 beadja a derekát és egy-egy fegyelmivel a dicsfeny-lapjukon ismét elkezdenek melózni, de 50 tökös néger srác továbbra sem alkuszik: ők nem dolgoznak tovább ilyen körülmények között, meg ez az egész amúgy is az ő fekete bőrükre megy ki – mondják, amivel elég komoly pofonosládákat feszegetnek…

Az ügyész zendüléssel megküldi őket, majd gyorsított eljárást követően egy haditörvényszék október 24-én el is ítélte őket: 8 és 15 év közötti katonai fegyházat kaptak, egyénre szabottan. 1946-ban végül mindegyiküket kiengedik – de ez egy másik történet.

Azt tudjuk, hogy a jenkik eddig 15 atombombát vesztettek el szanaszét a nagyvilágban, de úgy tűnik, nemcsak olyan van, amelyik hiányzik, hanem olyan is, amelyik megvolt ugyan, de utólag senki sem keresi, mert hiányzik a fenének…

Nos, ennyi. Hagyok nektek is megtárgyalnivalót: szándékosan nem térek ki ismét Teslára és az ő érdekes játékszereire (róla egy kétrészes poszt is született itt, a Konteóblogon), nem említek földönkívülieket, most nem keverem bele sem a szovjeteket, sem a zsidókat, sem az időutazást… Ez egy egyforgatókönyves elmélet, s mint ilyen, kicsit rendhagyó. Ettől függetlenül kommentelj – hátha nálad a megfejtés…

Kategória: EgyébCímkék: , , ,

158 hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

 1. novi — 2009-03-01 11:24 

valóban nem túl ismerős a sztori, konkrétan szájtátva olvastam, hogy ilyen megtörténhet. sőt, megtörtént :)

király poszt, gratula!

 2. Tehéntőgy — 2009-03-01 12:25 

Izgi, izgi, de azert egy atomrobbantasnak ennel hosszabb tavu hatasai is kellett volna, hogy legyenek, nem? Kaposi-szarkoma, meg egyeb nyalanksagok :-(

 3. tiboru — 2009-03-01 12:39 

@Tehéntőgy:

A Kaposi-szarkóma nem inkább az AIDS egyik következménye? Túl azon persze, hogy egy érdaganatról van szó, amit természetesen sugárzás is kiválthat.

Nem tudom, de mintha ilyesmi rémlene…

 4. tommika — 2009-03-01 13:12 

megint jó poszt, várjuk a jövő hetet… :)

 5. gothmog — 2009-03-01 13:29 

Hát, a világtörténelem első atombombája akkor sem Hirosimában robbant volna, ha ez itt történetesen nem az. merthogy:

en.wikipedia.org/wiki/Trinity_test

Persze attól még lehetett ez az első “életszerű” teszt.

Azért említsük meg, nem feltétlenül szükséges ekkora robbanáshoz atombomba:

http://www.youtube.com/watch?v=j9xCgNdZPKk

bár az ilyenhez se kevés “véletlen” kellett volna. De mégis, robbanóanyagokat, és üzemanyagot cuccoltak.

lásd még:

http://www.youtube.com/watch?v=HJVOUgCm5Jk

 6. Empty — 2009-03-01 13:29 

Ez itt az elsô konteó, amirôl még életemben nem hallottam.

Tiboru, belenyúltál nagyon valamibe…

,,http://www.portchicago.org/

Port Chicago’s web site is no longer available.”

A Kaposi betegségrôl én is úgy tudom, hogy elsôsorban HIV fertôzöttekre jellemzô.

 7. Empty — 2009-03-01 13:40 

A Quinault teljesen új volt. Ez lett volna az elsô útja. Akár teszthajónak is épülhetett.

 8. tiboru — 2009-03-01 13:45 

A Manhattan Projekt naptárában ez olvasható ’44 júliusából:

July 17, 1944: The plutonium gun bomb (code named Thin Man) is abandoned.

July 1944: A major reorganization to maximize implosion research occurs at Los Alamos.

Vagyis pont július 17-én feladják a plutónium-bombára irányuló kutatásokat, és a hónap során jelentős átszervezésekre kerül sor az implóziós (“befelé robbanós”, tehát nem explóziós, azaz “kifelé robbanós”) területen…

Hm…..

 9. gothmog — 2009-03-01 13:52 

A kritikus tömeg megadásánál érzek némi pontatlanságot. Bár most én is a wikire hagyatkozok:

en.wikipedia.org/wiki/Critical_mass#Critical_mass_of_a_bare_sphere

Nem igazán világos, hogy az ujságírók szerint miből volt hány kiló.

Amellett, ugye ez is lehet kevesebb, ha sikerül implóziós bombát építeni. De az az egyik legbonyolultabb része a bombaépítésnek. Feltéve hogy a fegyver-minőségű hasadóanyag már zsebben van.

 10. gothmog — 2009-03-01 13:55 

@tiboru: aztán végül csak megépült az is. Nagasakinak jutott a megtiszteltetés.

 11. tiboru — 2009-03-01 13:57 

@gothmog:

Az nem a Fat Man volt?

 13. Empty — 2009-03-01 14:00 

,,A korszerű bombákban a kritikus tömegnél kevesebb hasadóanyag van (már a Nagaszakira dobott bomba is ilyen volt). A robbanás kiváltásához itt a hasadóanyagot fókuszált robbantással (implózióval) összesűrítik. A kritikus tömeg a sűrűség négyzetével arányos, ezért ilyen módon a kritikus állapotot sokkal nagyobb mértékben túl lehet haladni, így a hasadóanyagot sokkal jobban lehet hasznosítani.”

 14. gothmog — 2009-03-01 14:03 

@tiboru: De a Fat man. Viszont az plutónium is, és implóziós is. Megint csak wiki:

en.wikipedia.org/wiki/Fat_Man#Technology

Hogy a Thin Man miben különbözött volna ettől, arról tényleg fogalmam sincs.

 16. gothmog — 2009-03-01 14:40 

@Empty: Na, meglátszik, régen eljöttem már Los Alamosból, meg a memóriám se a régi. :)

Viccet félretéve, itt egy jó leírás, mert én is össze dolgokat a keverem:

ion.elte.hu/~pappboti/radioaktivitas/cimlap/tematika/radioakt/atombomba/szerkezet.htm#Az%20atombomba%20m%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9si%20elve

Ami a lényeg: a túl magas spontán hasadási ráta miatt a plutónium nem alkalmas “gun type” azaz talán -mittomén- lövedék típusú bombák építésére. Nem elég két darabra szedni a kritikus tömegnyi hasadóanyagot (hogy aztán összelőjük -”gun”), mert elbomlik a raktárban, még az üzemszerű felhasználás előtt. Az meg hogy néz már ki, hogy ledobják az atombombát, az meg ilyet szól hogy:(őőő… elnézést… pukk?)

Vékony gömbhéjban tárolva viszont a plutónium sokkal tovább eláll, csak akkor -ugye- pontosan kell összerobbantani. Mégis megéri kínlódni vele, mert ahogy az a táblázatból látszik, plutóniumból sokkal kevesebb is elég.

 17. Humanic (törölt) — 2009-03-01 15:26 

A wikipédiáról is megérne egy konteós posztot összehozni…

 18. Thaddeus Griffin — 2009-03-01 16:39 

Megint csak megdöbbentem. Bevallom, az életben nem hallottam erről az esetről.

 19. Ahmet — 2009-03-01 17:03 

Ááá, szerintem ez hülyeség. Ha az ember meg akar szabadulni a négereitől, akkor berakodja őket egy nagy hajóba, és beveti valamelyik kellemes szigeten a japánok ellen. Szava nem lehet senkinek. Csak úgy felrobbantani őket értelmetlen. Ugyanez vonatkozik a bomba tesztelésére. Jó-jó, hogy a hatások felmérése ellenséges területen nem olyan tuti, meg van kockázat, hogy előbb lövik le a gépet, minthogy a célhoz érne, de akkor se egy saját kikötőt robbantok fel, hanem valaki másét.

 20. tiboru — 2009-03-01 17:06 

@Ahmet:

Hát igen, ellenérvek is vannak bőven.

És mit szólsz a vétlen/véletlen robbanáshoz?

 21. Fedor — 2009-03-01 17:21 

Én is csak azok sorát tudom szaporítani, akiknek teljesen új a sztori. Meglépő…

 22. Fedor — 2009-03-01 17:23 

@Fedor: Mármint meglepő. Írok itt hülyeségeket…

 23. Empty — 2009-03-01 18:00 

@tiboru:

A véletlen robbanás azt feltételezi, hogy valahova szállítani tervezték. Ez esetben Japán ellen kívánták egy évvel Hirosima elôtt bevetni. A csendes-óceáni hadszíntér eseményeit nem nagyon ismerem, de azért jónéhány csatát megspóroltak volna (Fülöp-szigetek, Okinava, angoloknak Burma). Valamint nyilván a bomba bevetése befolyásolta volna az európai hadszínteret is.

 24. Empty — 2009-03-01 18:01 

@Empty:

Kevesebb volna elég lett volna.

 26. Empty — 2009-03-01 18:19 

Nézegettem az áldozatok listáját, s felfedeztem az orosz hírszerzés beépített emberét, aki a szabotázsakciót okozhatta:

ANDRASCHKO, Elmer A. 2nd Cook

 27. tiboru — 2009-03-01 18:46 

@Empty:

Hát tényleg nem valószínű, hogy Elmer (Andráskó Elemér?) néger lett volna…

Másodszakács volt? Istenem, micsoda borscs- és vodkareceptjei lehettek…

 28. Empty — 2009-03-01 19:03 

@tiboru:

Most, hogy mondod: lehet csak a vodkáját nem bírták a bombát cipelô amerikai-afrikaiak, s történt egy botlás…

Rádásul sch-val írja… még gyanúsabb.

 29. balukaaaa teh master — 2009-03-01 19:07 

szerintem itt nem feltétlenül kell konteókat keresni. nem kizárt, hogy balaeset törtöént. nem rasszizmusból mondom, de nem lehetetlen.

de a szállított áru sz már kérdéses. az nem az én “szakterületem” :D

 30. tiboru — 2009-03-01 19:08 

@Empty:

Igazi monarchiabéli családnév; nem lepne meg, ha Bécsben látnám egy étterem bejáratánál, mint császári és királyi udvari szállító :-)

 31. andrew (törölt) — 2009-03-01 19:38 

Jó írás, erről még soha sem hallottam. Ha már ennél a témánál vagy, akkor egyszer írhatnál egy hasonlóan színvonalas posztot arról is, hogy bizonyos információk szerint a németek is robbantottak atombombát, kétszer is, egyszer egy Balti-tengeri szigeten, egyszer pedig Németország területén, szintén ’44 környékén. Mindkét bomba kisebb volt hatásában a CP-vel kapcsolatban leírt bombánál, de kísérleti atombombák voltak. De a németek már nem tudták “élesben” bevetni.

 32. Határozott Szándék (törölt) — 2009-03-01 19:47 

@Ahmet: de itt nem a négerektől való megszabadulás lehetett a cél, hanem a bomba tesztelése éles, de mégis kontrollált körülmények között.

Egyébként én sem hallottam még erről.

 33. flimo13 — 2009-03-01 19:48 

“De nem ezért vettük fel a konteók listájára, hanem mert egyesek szerint nem Hirosimában robbant a világtörténelem első atombombája, hanem Port Chicagóban.”

Szerintem meg Los Alamosban.

 34. Empty — 2009-03-01 19:51 

@flimo13:

Los Alamosban pont egy évvel késôbb robbant az elsô, ha jól rémlik.

 35. belekotty — 2009-03-01 19:51 

@gothmog: “Vékony gömbhéjban tárolva viszont a plutónium sokkal tovább eláll, csak akkor -ugye- pontosan kell összerobbantani.”

Na te sem vagy egy atomfizikus, az biztos. :-))

Csak oda kellene menni egy neutron szkennerrel és simán kimutatnák a transzurán maradványokat. Bár a hajók mosása jó duma, azok magyarázatára.

Ekkora robbanás lehet produkálni. Az oroszoknak szállt el egy kilövésre előkészített űrhajója szerelés közben. 90 valahány ember veszett oda, a szerelő állványból csak olvadék cseppek maradtak. Szóval a robbanóanyaggal megrakott cuccos ahogy én saccolom, úgy kb 8 kilotonna TNT-nek felelt meg, ami a hirosimai petárda fele. Vagyis nem kell ahhoz a tüzijátékhoz atombombát feltételezni.

 36. OftF — 2009-03-01 19:58 

inkább nekem ott büdös, hogy kis területen pusztított

hagyományos robbanószer lesz az…

 37. tapangász — 2009-03-01 19:58 

Azt írod, hogy 4000 tonna robbanóanyag volt ott. Az 4 kilotnna, atombombául.

A hiroshimai 20Kt-s volt.

4 kt csont nélkül csinál ekkora rombolást és mivel a hajótest még viszonylag “össze is tartotta, felfelé irányíthatta a lökéshullámot, a gombafelhő kialakulása sem kizárt.

Az, hogy 500 méteren túl már “csak” szilánkok, törmelék hullott, szintén ezt támasztja alá.

Emlékeztek talán, hogy 56-ban Bp. felett is volt gombafelhő, mikor szovjet barátainknak sikerült felrobbantani egy föld alatti lőszerraktárat… (Kádár Béla (? ha jól emlékszem a nevére) az akkor bp-i parancsok emlékirataiban szerepel az eset.

De ettől még a téma érdekes, gratulálok a felvetéséhez, de – szerintem – nincs alapja a feltételezésnek.

 38. kackac621 — 2009-03-01 19:58 

Sziasztok,

A műegyetemen nekünk volt egy Nukláris leszerelés című tárgyunk, baromi érdekes volt, ezekből a tanulmányaimból a 2. vh nukleáris fegyvereivel kapcsolatban pár gondolat:

Az amerikaiak 3 darab atombombát robbantottak fel a 2. vh alatt, egyet Hirsimára dobtak, egyet Nagaszakira és egyet az USÁ-ban a nevadai sivatagban az un. Trinity site-on robbantottak. Hogy miért? A hirosimai és nagaszaki bombák alapvetően mások voltak. A hirosimai bomba üzemanyaga uránium 235-ös volt, aminél valóban fennál az, hogy a kritikus tömeget összerakod, adsz bele szabad neutront és beindul a láncreakció. Ez egy nagyon egyszerű bomba, nehézsége, hogy a Földön lévő urán 99%-a urán 238, csak nagyon kevés 235 van benne, ezért kell dúsítani az uránt. Hosszú, macerás, sok technika kell hozzá. Az amiknak a háború végéig egy bombára elegendő üzemanyagot sikerült összeszedni.

A nagaszaki bomba üzemanyaga plutónium volt, amit könnyebb előállítani, viszont nagyon nehéz felrobbantani. Előállításához az amerikaiak építettek is atomerőművet, ami semmi mást nem csinált, mint plutóniumot termelt. Ez természetesen folyamat a mai atomerőművekben is, ezért is figyeli a NAÜ annyira a működő erőműveket.

Szóval előállították a plutóniumot, viszont meg kellett építeni a bombát. Egy olyan gyújtószerkezetet kellett építeni, ami a gömbfelületet a megfelelő időpontban és intenzitással robbantja össze. Mellesleg ezt a gyújtószerkezet Neumann János tervezte. Szóval a Trinity site-nál felrobbantott bomba a nagaszaki bomba tesztje volt, ki akarták próbálni, hogy jó-e a konstrukció.

Az, hogy PC-nál atombomba robbant volna, azért elég érdekes infó, tekintve, hogy akkor a párszáz méterre lévő szemtanúk egy-két napon belül sugárbetegségben meghaltak volna. Lásd Csernobil, ott az erőmű körül dolgozók, tarózkodók jelentős százaléka egy-két napon belül meghalt a sugárzás okozta sugárbetegség miatt.

Amúgy klassz a blog, megyek is vissza olvasni :)

 39. Empty — 2009-03-01 20:02 

@tiboru:

Teljesen igazad van.

Cseh (morva?) eredetû név, az egyikük Berlinben készíti a kávét osztrák, s olasz hagyományok alapján:

www3.andraschkokaffee.de

 40. flimo13 — 2009-03-01 20:09 

@Empty: jó ha a mondai bombákat nézzük akkor meg indiában 4000 bc..

 41. Uninvited — 2009-03-01 20:12 

Nem akarok okoskodni (a post szerintem jó), ellenben nem olvastam az atomrobbanásra jellemző következményekről.

Egy kisérleti atombomba után is min 1 km-es körben minden letarolódott volna. Ha jobban megnézed akkoriban 15-30 kilotonnás tölteteket csináltak (hiroshima 15kt, nagasaki 21kt, ill. a manhattan project keretén belül egy 19kt-s tölteted durrantottak el), szerinted maradt volna ott élet egy 15 kt-s robbanás után? Az 500 méterre nézelődőket csak a lökéshullám megölte volna, nem beszélve a repülőről. Légibombázásnál bőven 10e méter felett dobják ki és a mai cuccok ráadásul fékezőernyővel esnek 1km-es magasságig, ahol robbannak. Pont azért gondolom, hogy legyen idő elmenekülni a hordozó repülőnek. Szal nekem sánta ez a rész nagyon.

Inkább tippelek én is arra amire a haditengerészet jutott, hogy valami érzékeny anyag leesett és berobbant, az pont elég ha van mellette másik 5000 tonna robbanóanyag + üzemanyag.

 42. kyanzes — 2009-03-01 20:12 

Amennyiben valóban nukleáris fegyvert robbantottak fel, akkor a sugárzás a mai napig kimutatható. Valszeg egy Geiger-számlálóval már nem sokat lehetne kimérni – talán semmit – de elemzéssel mindenképpen kimutatható. Valószínűtlen, hogy ilyesmit titokban lehetne tartani. Kételkedem benne, hogy ezt még senkinek sem jutott eszébe ellenőrizni.

 43. 4tuna — 2009-03-01 20:12 

nekem is a sugarbetegseg hianyzik, hogy kerek legyen a sztori, de ettol fuggetlenul erdekes.

 44. Uninvited — 2009-03-01 20:13 

@kackac621: áh, pont megelőztél :D

 45. flimo13 — 2009-03-01 20:14 

@DonC: amelett, hogy nem hiszek benne, hogy atombomba lett volna, megválaszoltad a saját kérdésed is, nevezetesen miért volt lokalizált a hatás: az atombombákat a felszín felett robbantják, itt meg a felszínen történt a robbantás.

 46. tiboru — 2009-03-01 20:15 

@belekotty:

Tán utólag 20-30 kilotonnára becsülték a robbanóerőt.

 47. Empty — 2009-03-01 20:16 

@flimo13:

Azt hiszem félreértettél, nyilvánrosszul fogalmaztam. Én nem állítom, hogy itt atombomba robbant, csak jelezni akartam, hogy a Los Alamosi robbantás majdnem napra pontosan egy évvel ezen eset után történt.

 48. flimo13 — 2009-03-01 20:17 

@Empty: de a cikk idézett része szerint ha nem ez akkor hiroshima lett volna az első, az meg semmiképp.

 49. Uninvited — 2009-03-01 20:18 

@flimo13: Ennyire nem lokalizálja le a földfelszini robbantás sem. Egy mai nukleáris töltetet ami finoman szabályozható (hatóerőre) elképzelhető, de az akkoriakat kizárt. A fényhatást, lökéshullámot így sem úgy sem lehet leszabályozni ilyen kis távolságokon mint amiről a post szól.

 50. ¿Qué tapas hay? — 2009-03-01 20:19 

off

William Sterling Parsons rendfokozata a hirosimai bevetéskor sorhajókapitány volt, nem százados (lévén haditengerész volt). Ugyan angolul mindkét rendfokozat megnevezése captain, de a sorhajókapitányi rendfokozat lényegesen (három illetménykategóriával) magasabb, mint a századosi, a szárazföldi haderőnemek ezredesi rendfokozatával egyenértékű.

 51. JulWCZar — 2009-03-01 20:19 

Azelőtt nem akartak atomfegyvert bevetni, hogy megoldották volna a tömeggyártást. Azzal csak azt érték volna el hogy a ruszkik is rájönnek érdemes a témával foglalkozni. Minnél nagyobb technológiai rést akartak, azt akarták hogy mire a SZU ráküldi az összes tudósát a saját atomfegyverének kifejlesztésére, azaz az Japánra dobott bomba híre utáni másodpercre :D már legyen akkora készletük hogy Európában kártyázhassanak vele a tárgyalóasztaloknál.

A Trinity teszt is azért volt hogy megtudják működik-e a bonyolult implózós PLUTÓNIUM bomba, mert plutónium van dögivel a tenyésztőreaktorokból, míg a kőegyszerű URÁNIUM-235 alapú “ágyú” típusú fegyverhez nincs elég U-235, és azt is inkább a tenyészreaktorba való, feldúsítva jól, a fenti okoból.

Ki sem próbálták az U-235 alapú bombát, egyszerűen ledobták Hiroshimára, biztosak voltak benne hogy működni fog, de abban is hogy arra nem lehet atomarzenált építeni.

Az ágyús plutóniummal az volt a gond hogy túl hamar hasadni kezd, mikor már közel van a lövedék (azért a lövedék sebessége nagyságrendekkel kisebb mint ahogy a plutónium hasad, meg persze a neutronok sebességénél is), és ezért szétveti a bombát, még mielőtt elegendő maghasadás lezajlana.

Ha jól tudom az implóziós uránium bombát már azelőtt elkezdték fejleszteni hogy a fenti problémára rájöttek volna, mert ha működött is volna az ágyús plutónium módszer, akkor is a következő ésszerű lépés a fegyverek kicsinyítése lett volna. (És ez is folyt az hidegháború feléig, az amcsiknak a hatvanas évek végére volt 100 akárhány kilós hidrogénbombájuk, ami 150 Kt TNT-vel volt egyenértékű, az kb. 10 Hiroshima.)

Ezzel az egész éles teszt teóriával egy csomó gond van. Ha ez volt az első teszt, akkor a hatóerejét max tippelték ( felső becslést tudtak rá adni, és persze az nem a légkör felégetős urban legend volt, hanem tényleg az elméleti max ha minden klappol), nem lehettek biztosak benne mi történik.

Nyilván ha a bomba csak széthasad, és a négerek súlyos sugárfertőzést kapnak, akkor mégsem küldhetik be a Ku Klux Klánt hogy géppuskázza le őket nehogy kiderüljön a szörnyű terv :D.

Márpedig besült atomfegyverre késöbbi tesztek során is volt példa, sőt olyanra is ami sokkal nagyobbat szólt mint tervezték.

De tényleg érdemes az atomfegyvereknek utána olvasni, fas.org, wikipedia.org, meg a wiki lapok alján a források nagyon érdekesek.

Amennyit én tudok a témáról abból az jön le hogy ez csak legenda, teljesen fölösleges dolog, max néhány militáns néger kölyök behülyítésére jó sztori.

 52. Benbe — 2009-03-01 20:20 

Atombomba témában egy kicsit korrigálnék.

Helyes megállapítás volt gothmogtól, hogy plutóniumból ágyúgolyó-elvű bomba nem építhető. Uránból nagyon könnyen, olyannyira, hogy az első bomba tervrajzát az USA nem tette közzé, ami számos konspirációnak adott alapot, később azonban egy kamionsofőr unalmában előállt egy tervrajzzal. Amikor azt újságírók a Pentagon orra alá dugták, hogy mi a reakció, az nagyjából annyi volt, hogy tényleg olyan volt – közzé pedig azért nem teszik a titkot, mert nincs. Még egy kamionsofőr is képes megépíteni.

Igen ám, de egy ágyúgolyó-elvű uránbombához 90% fölötti U-235 izotóptartalmú fém kell – a természetes uránban ez 0.7204%. Ezért építették még Oak Ridge-ben az óriási urándúsító gyárat, ami nevével ellentétben nem az uránt dúsította, hanem az uránon belül a 235-öst. A melléktermékként kikerült rengeteg U-238-ból pedig páncéltörő lőszer lett, hiszen igen nehéz anyag.

Az ágyúgolyó-bomba működési elve szerint két, szub-kritikus tömböt egy vastag cső belsejében egymásbalőnek kémiai robbanóanyaggal. A középen elhelyezett berillium-forrásból kilépő neutronok pedig begyújtják a láncreakciót. Ehhez azonban viszonylag sok és nagyon tiszta U-235 kell, ami 1944-ben még nem állt az USA rendelkezésére. Sőt, Little Boy az összes rendelkezésre álló uránt fölhasználta, nem is volt lehetőségük tesztre. Emiatt Little Boy csak kb. 15%-os robbanást produkált ahhoz képest, mint amekkorát azonos mennyiségű, ám mai tudásunkkal tervezetten felrobbantott uránnal el lehetne érni.

Azt érdemes megjegyezni, hogy ez a fajta bomba viszonylag könnyen fölrobbantható szakértők nélkül is. A szubkritikus tömböket rögzítő biztosítószeg eltávolítása után a kémiai robbanószer felrobbantása előidézi a nukleáris robbanást. Ez a tulajdonság egyetlen más atombombát nem jellemez: a precíz tervezést igénylő plutóniumbombákat lehetetlen véletlenül vagy képzetlenül fölrobbantani.

A plutóniumbomba előnye, hogy a benne fölhasznált hasadóanyag igen könnyen hozzáférhető. A hanfordi reaktorokban olyan uránt használtak, amiben a hasadóképes U-235 szintje csak a paksihoz hasonló pár százalékos volt, így egy lassú reakciót tudtak fönntartani viszonylag sok neutron jelenlétében. A neutronokat az uránbombában fölösleges U-238 izotópok befogják és több lépésben plutóniummá alakulnak. Ez később – mivel másik elem – kémiailag az urántól elválasztható. Egy bombához szükséges mennyiségű plutóniumot ma bármely atomerőművel rendelkező ország játszi könnyedséggel kivesz a pihentetőmedencékből.

Amikor a szubkritikus tömegek közelednek egymáshoz, de még nem érnek össze, akkor is kialakul a láncreakció, ám egy idő után elakad, nem lesz önfenntartó. Az ilyenkor termelt energia azonban eltaszítja egymástól a szubkritikus testeket, és sosem tud fölrobbanni a bomba. Ez a probléma uránnál kevésbé áll fönt, ezért alkalmazható az ágyúgolyó-megoldás. A plutónium azonban spontán is hasad, erősebb ez az effektus, így az ágyúcsőként megépített plutóniumbomba nem tud fölrobbanni, csak “pukkan” egyet. Ezét hagyták a “Thin Man” projektet a fenébe. Bele azért kezdtek, mert korábban ezt nem tudták. A Manhattan Terv keretében sikerült csak megismerkedni az urán és a plutónium tulajdonságaival. A projekt nagyobbrészt alapkutatás és csak kis részt tényleges bombatervezés és -gyártás volt.

A német bombával kapcsolatban úgy gondolom, hogy lehetetlen, hogy lett volna nekik bombájuk. A Manhattan Tervben kutatók ezrei, emberek tízezrei, lehet, hogy akár százezren is részt vettek. Ez nem csak a három fő munkahelyet (Los Alamos, Oak Ridge, Hanford) jelenti, hanem az összes bedolgozó egyetemet, labort, gyárat. Rengetegen dolgoztak nagyon szervezett irányítás alatt, személyesen az Elnök utasítására. Mindent megkaptak és nem féltek kérni.

Ezzel szemben Heisenbergék ezerszeresen túlbecsülték az egy bomba legyártásához szükséges hasadóanyag mennyiségét, nem volt működő önfenntartó reaktoruk. Jellemző a kétbalkezességükre, hogy nem sikerült megfelelő moderálóanyagot találniuk. Az amerikaiak olcsó grafitot használtak, Heisenberg is megpróbálta, de neki nem működött. Később kiderült, hogy azért, mert ceruzába való grafitjuk volt, amiben szennyezésként található egy kevés bór – épp annyi, ami minden láncreakciót megfojt és leállít. Ezt a vegyész Wigner kb. három perc alatt megoldotta az USÁ-ban, a németeknek három év alatt nem sikerült.

A németek emiatt nem tudták tanulmányozni a lehetséges hasadóanyagokat. Nem ismerték az urán láncreakciójában keletkező neutronok számát (úgy gondolták, minden 1 neutron által okozott hasadás csak kicsit több, mint 1 neutront képez, pedig a valóságban 1 neutronból ~2,7 új neutron lesz). Fogalmuk nem volt semmiről, aminek köze volt az atommagokhoz. Összesen néhány tucat ember dolgozott a bombán egy borospincében.

A német projektet ráadásul nem támogatta a politika: Speer gyakran fél éves, vagy annál is rövidebb “beérésű” projekteket követelt, annál hosszabb távú tervekhez nem biztosítottak különösebben komoly forrásokat. A Führert kizárólag a háború gyors lezárása érdekelte, így Heisenberg atombombája helyett (aminek elkészültére semmiképp nem hazudhatott volna fél évnél kevesebbet) Werher von Braun rakétatechnikáját helyezték az előtérbe. Látványos, hatékony, gyors és olcsó volt.

 53. yenoee — 2009-03-01 20:21 

Nagyon tetszik ez a poszt! És jók a kommentek is!

Ha azt feltételezzük, hogy nem atomrobbanás (baleset) volt, mi oka lehet a haditengerészetnek eltitkolni a történteket?

 54. Empty — 2009-03-01 20:21 

@flimo13:

Jogos.

 55. Uninvited — 2009-03-01 20:25 

@Benbe: végre valaki akitől lehet tanulni

 56. Mrs. Jackman — 2009-03-01 20:31 

Sziasztok!

A kaposi szarkóma, az AIDS-től legyengült szervezet egyik gyakori betegsége, de nem csak ehhez kapcsolódik. Ez tulajdonképpen a bőrrák egyik nagyon agresszív fajtája, mely a bőr ereiből indul ki.

 57. Empty — 2009-03-01 20:37 

Lehet, hogy gyújtóbombáknak köszönhetô a heves robbanás, talán napalmot csak 45-ben használtak elôször, de ilyet

http://www.freeweb.hu/hmika/Kemia/Html/KlorTrif.htm

már alkalmaztak.

,,Klór-trifluorid

A legtöbb éghető anyag spontán meggyullad ezzel az anyaggal érintkezve.

Hevesen reagál oxidálható anyagokkal, fémekkel, fémoxidokkal.

Szerves anyagokkal érintkezve robban.”

Külön érdekessége:

,,Az atomreaktorok urán, plutónium, jód és lantanidák izotópjait tartalmazó elhasznált fűtőelemeit klór-trifluoriddal reagáltatják 50-80°C-on .

A reakciókban illékony UF6 (urán-hexafluorid) keletkezik:

U + 3 ClF3 = UF6 + 3 ClF

A keletkező PuF4 és a lantanidák fluoridjai nem illékonyak, ezért könnyen elválaszthatók az urán-hexafluoridtól. Így az urán újrahasznosítható, a szennyezések nagy része pedig hátramarad. “

 58. krajc — 2009-03-01 20:38 

“Képesnek tartjuk-e az USA akkori kormányát, hogy élesben, saját területén, saját polgárain és katonáin próbálja ki a születőfélben lévő atombombát?”

Igen! A hidegháború alatt tesztelt bombáknál, sorállományú katonákat vezényeltek nemsokkal a robbanás után a területre…

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=21566

 59. tiboru — 2009-03-01 20:39 

@¿Qué tapas hay?:

Köszi a pontosítást.

 60. tiboru — 2009-03-01 20:41 

@Benbe:

Neked is köszönöm a nagyon alapos kommentet!

 61. JulWCZar — 2009-03-01 20:43 

Egyébként az első ruszki teszt is a bonyolultabb plutónium bombáé volt, nyilván ők is érdekeltek voltak abban hogy legyenek minél előrébb mire az amcsik megtudják hogy vége az exkluzív atomhatalmi szerepüknek. Na meg persze azt is belekalkulálták, hogy a szovjet atomprogram meglepően gyors eredményessége az Amerikában lévő kémeik egészségi állapotának sem lesz jó. :D

Ha jól tudom a szovjetek annyival előrébb mentek, hogy a tesztben eleve bevethető fegyvert használtak, nem pedig egy toronyra felszerelt “Bigyót” mint az amik Új-Mexikóban.

 62. ¿Qué tapas hay? — 2009-03-01 20:44 

@Benbe: Ez szép volt!

Pár kiegészítés csak:

1)A Thin Man-projekt elvetéséhez jórészt hozzájárult, hogy a Hanfordi plutónium nem tiszta Pu-239 volt (mint ahogy előre tervezték), hanem viszonylag nagy mennyiségben előfordult Pu-240 benne, spontán hasadásra hajlamosabb.

2) A szennyezett grafit problémáját emlékezetem szerint Szilárd Leó oldotta meg, persze erre mérget nem vennék.

3) A németeknél a bombakutatás semmilyen prioritást nem élvezett. Több kis laboratórium dolgozott klnf. nukleáris feladatokon, leginkább egy levegőt nem igénylő tengeralattjáró-erőforrásban gondolkodtak. A grafitos kudarc után a németek a nehézvizes moderációt választották, ehhez épült is egy pici reaktor Haigerlochban, de az sose lett kritikus.

 63. PTibor (törölt) — 2009-03-01 20:47 

arról nincs szó, hogy a hajó, ami robbant miből volt? vagy az esélytelen, hogy némi ólom volt a szerkezetében, ami csökkentette az erősségét?

amúgy meg simán kinézem belőlük, hogy felrobbantottak egy négerek által üzemeltetett kikötőt.

nagy létszámú, nem elismert harci- és munkaerejű társaság, akit ugyanúgy etetni pénzelni stb kell. ráadásul sokkal könnyebb kontrolálni a dolgokat. szóval még akár igaz is lehet.

meg mondjuk túl sok olyan infó van, amiből ezt lehet összerakni, aztán ki tudja mennyire a véletlen műve.. :)

 64. Empty — 2009-03-01 20:48 

@¿Qué tapas hay?:

Nyugodtan vegyél rá. Jól emlékszel.

,,Ő (Szilárd Leó) volt az, aki Fermivel együtt javasolta, hogy grafitot használjanak a Hanford plutónium előállító reaktor moderálására. Szilárd jött rá arra, hogy a kereskedelmi minőségű grafit erős neutron-abszorbert, bórt tartalmaz. Szilárd, Fermi és H. Anderson kereste fel 1940-ben a National Carbon Company társaságot tiszta grafit előállítása ügyében. Szerencsére a National Carbont H.G. MacPherson képviselte, egy fizikus, aki kidolgozta, hogyan távolítható el a bór a grafitból. (Ez volt a Hanford sikerének kulcsa: a Német Atomenergia Csoport elvetette a grafitot, mivel a német grafit, erős szennyezettsége miatt, túl sok neutront nyelt el. A németek kísérleteikhez nehézvizet választottak moderátorként. Programjuk azonban sohasem gyűjtött össze a kritikus szint eléréséhez elegendő nehézvizet, noha uránrúdjaikat megfelelően rendezték el a nehézvíz fürdőben.) “

 65. Empty — 2009-03-01 20:57 

@yenoee:

Nem igazán titkolta.

 66. Empty — 2009-03-01 21:17 

Nincs információértéke csak érdekesség:

64th Anniversary of the Port Chicago Explosion

http://www.youtube.com/watch?v=ozmNyzIEkCM

 67. Empty — 2009-03-01 21:21 

Tiboru, egy újabb konteó neked: nukeáris fegyverek márpedig nincsenek.

NUKE LIES

http://www.youtube.com/watch?v=q7RQJyt-BzM&feature=related

 68. tiboru — 2009-03-01 21:32 

@Empty:

Ez jópofa volt :-)

 69. belekotty — 2009-03-01 21:49 

A békés célú, NAÜ által ellenőrzött reaktorokból kivett rudakból kivont Pu-t nagyon nehéz bombának felhasználni. A NAÜ lepecsételi a reaktor és csak egy idő elteltével nyitják ki. Annyi üzemidőnek kell eltelnie, hogy már sok Pu240 legyen benne. A Pu240 egyetlen grammja másodpercenként 500 spontán hasadást produkál. Vagyis nem tudják rendesen emiatt összerobbantani a kritikus tömeget. Olyan technológia kell hozzá, amely még az atomnagyhatalmaknak is probléma.

 70. MuellR — 2009-03-01 22:04 

Hmmm. Hát ha azt nézzük, hogy 45-után az amerikaiak előszeretettel szimuláltak otthon atomháborút, valódi, csak kisebb erejű töltettel, valódi katonákkal + mindenféle harcjárművel (Spektrumon ment anno erről 1 film atomkatonák címen ha jólemléxem), akkor végül is belefér. Főleg ha azt a részét is hozzátesszük, hogy nagyon meg akartak szabadulni a fekáktól. Amúgy javítsatok ki, de a nagyobb robbanások felhője/füstje kicsit hasonlít a híres neves nukleáris gombafelhőhöz. És a sugárfertőzött matrózok kalandjaira valóban nem derül fény. De érdekes. Majd gondolkodom rajta.

 71. Ludas Matyi Online — 2009-03-01 22:07 

Fél órát kerestem ezt nektek.

S.S. JOHN BURKE

http://www.metacafe.com/watch/293228/ww2_ammunition_ship_explodes/

http://www.ussbush.com/slotow.htm

Tud ez nagyot robbanni nuke nélkül is.

 72. Ludas Matyi Online — 2009-03-01 22:08 

ez egy jobb videó róla:

http://www.ussbush.com/slotow.htm

 73. Empty — 2009-03-01 22:10 

Gombafelhô robbanás nélkül:

http://www.youtube.com/watch?v=1gvHpO26Xv4

 75. prometheus_X — 2009-03-01 22:13 

Az a határozott álláspontom, hogy nemtudom :D

Robbanhatott fel véletlen is atom, de felteszem, az már kevésbbé véletlen, hogy olyan helyen rakodták ezeket a cuccokat, ahol az akkori felfogás szerint egy komoly robbanás esetén se éri a hadsereget komoly stratégiai vagy emberalapanyagbeli kár. Szerintem bele volt kalkulálva, hogy berobbanhat, és pont ezért esett PC-re a választás. Igen, ez se szép.

Másrészt nekem ezek a Teller és társai féle, általunk nagyra becsült magyar tudósbrigád többnyire csak úgy jut eszembe, mint egy népirtás résztvevői. Bizonyára nem megfelelően vagyok hazafi, de szarom le, nem vagyok büszke ezekre az emberekre. Ez nem olyan bűn a számora, amit el lehet intézni egy “ezt leszámítva”-val. Ezen nincs mit leszámítani. Fingom sincs, hogy tudtak-e a valódi jelentőségéről annak amin dolgoznak, de egyrészt nyilván, hiszen tudósok voltak, koruk legjobb koponyái, nem holmi hülyegyerekek, másrészt a győztes írja a történelmet: ennek az elismerése senkinek se lett volna jó PR (és még: gondolt már arra valaki, hogy az USA-t miért nem vonták még eddig felelősségre népirtásért?).

 76. Empty — 2009-03-01 22:17 

@prometheus_X:

Utolsó mondatodra: igen sokszor gondoltam már rá, s szerintem ezzel nem vagyok egyedül.

 77. tokcsi007 — 2009-03-01 22:21 

Én még anno domini a II. VH-ra készített, 2 db atombombáról hallottam egy érdekes sztorit. A két bombát amit Nagasakira meg Hirosimára szántak úgy hívták, hogy Big Baby One és Big Baby Two.(nemtom melyikre melyiket, nem feltétlen sorredbe:)

Amikor is elkészült mind2 bomba a rádiósok csak úgy zengették a kódot, úgy, hogy a japcsik, meg bárki aki akarta, hallhatta: “The boys are ready!”

 78. Empty — 2009-03-01 22:25 

@tokcsi007:

Ezt így még nem hallottam. Little Boy és Fat Boy volt a nevük.

 79. tiboru — 2009-03-01 22:30 

@Empty:

Little Boy – Fat Man.

 80. Starlark — 2009-03-01 22:32 

Rák ok, de nem lett senki sugár beteg, nem születtek torz csecsemők?

Azért mind kettő elég feltűnő velejárója lett volna egy atom robbanásnak nem?!

 81. flimo13 — 2009-03-01 22:34 

@prometheus_X: valójában emberek millióit mentették meg, de ez egy hippinek bonyolult lenne felfogni, meg se kísérlem elmagyarázni.

 82. sikisiki — 2009-03-01 22:44 

Azért a német bomba kapcsán megjegyezném, hogy Teller leírta, nem tudja elképzelni, hogy Heisenberg iyen kevésre lett volna csak képes. Ahogy írtátok is, olyan megoldásokon dolgoztak, amelyek mindegyike zsákutca volt, és nem nagyon kerestek megoldásokat, Teller szerint nem véletlenül. Az atombombán dolgozó tudósok nem Amerikában szerezték a tudásukat, hanem Németországban, Rómában, Dániában…

 83. müszi — 2009-03-01 22:46 

tudok jó helyet,és tudok kisérleti emberanyagot kb 900 000 főt, akin itthon is ki lehetne próbálni egy kisebb atombombát,kb 100 m-ről meg figyelhetné a hatást 386 jó házból való szakértő adómentes belépődij nélkül

 84. Empty — 2009-03-01 22:59 

@tiboru:

Köszönöm, persze. A Fat Boy a kísérleti elsô bomba volt.

 85. Empty — 2009-03-01 23:01 

@flimo13:

ez a dolog egyik fele, de ez itt nagyon OFF ezért nem megyek bele.

 86. Gera — 2009-03-01 23:10 

Szerintem kizárt, hogy atomrobbanás történt. Ekkora szállítási baleset ilyen fontos kutatásnál elképzelhetetlen, egy kísérleti fegyvert nem bíznak pár béna culágerre. Szóval marad a szándékosság, de akkor meg irány a sivatag, ahogy a Trinity tesztnél is. Nem fognak egy ilyen tesztet nyilvános helyen végezni. Az ilyesmit meg szokták figyelni, telepakolják az egész környéket pár száz tonna műszerrel, emberekkel megtömött megfigyelőállásokkal, stb. Ha hajót is akarnak, akkor visznek azt is a sivatagba, ez nem gond. Ha meg embereken tesztelnének, visznek pár hadifoglyot :) Az is kizárt, hogy szétkúrnak egy fél haditengerészeti kikötőt holmi niggerek miatt. Minek? Akinek nem tetszik a pofája, az mehet egy katonai büntetőtáborba valahova az isten háta mögé.

Ráadásul nem is nagyon igényli semmi ezt az elméletet. Hogy a fenébe ne robbanna ekkorát pár ezer tonna robbanóanyag?

 87. JulWCZar — 2009-03-01 23:26 

Ez a bombákról moralizálás érdekes dolog, a kelet-ázsiai hadszíntér több mint 30 millió áldozatot követelt, ebben nincsenek benne a szovjetek és az amerikaiak(!), és ha 1937-től 1945-ig vesszük akkor az évi több mint 3,75 millió áldozat, a vége felé ahol sok amcsi volt és azt hozzá vesszük az már hetente 80 ezer körül van. (persze az intenzitás ez alatt a 8 év alatt változott).

Ezt nyugodtan a japánok számlájára lehet írni, senki nem akart arrafelé emberkedni csak ők, Kína elvolt a maga bajaival, a ruszkiknak is a háta közepére hiányzott egy (nekik relative) keleti front, gyorsan tűzszünetet is kötöttek az elején egy kis csatározás után.

 88. sapuh — 2009-03-01 23:26 

apróság, de mutatja az elmélet kútfője, Peter Vogel szavahihetőségét: nem egyszerűen csak nem igaz, hogy 1949 előtt nem gyártottak nitrát alapú filmeket, hanem a valóságban éppen az ellenkezője történt, azaz akkor hagyták ezt abba.

fotomult.c3.hu/negativok/nitrat-film/index.html

A magyar filmgyártásban is ilyen alapanyagra készült szinte minden háború előtti klasszikus, pl. a most digitálisan felújított Hyppolit, a lakáj

 89. sapuh — 2009-03-01 23:30 

“Vogel utánanézett és azt állítja: a teljesen megsemmisült Bryan fedélzetén volt két kisméretű láda, amely Tinianból (Mariana-szigetek, ahonnan mellesleg az Enola Gay is felszáll majd egy évvel később…) érkezett”

Számomra ez a mondat éppen csak valószínűtlenebbé teszi az elméletet. Miért vinnének el a Mariana-szigetekre egy atombombát, amit aztán hazahoznak onnan. Ráadásul mindezt oda-vissza hajóval? Ennyire ráérős volt a program?

 90. Gera — 2009-03-01 23:30 

Nagy robbanásokról van a wikipedián egy egész jó gyűjtés:

en.wikipedia.org/wiki/List_of_the_largest_artificial_non-nuclear_explosions

 91. Empty — 2009-03-01 23:39 

@JulWCZar:

Az amerikaiak puszta emberségbôl nem tudták tétlenül nézni, hogy a japánok legyilkolják a többi ázsiait?

 92. teddybear01 — 2009-03-02 00:07 

A leírás szerint egy kettős robbanás lehetett. Először berobbant a normál robbanóanyag, ami szétvágta azt a pár ezer tonna üzemanyagot, ami keveredett a levegővel, majd ez a keverék is berobbant. Ez volt a tűzgömb, amit megemlítettek külön is a szemtanúk. Az, hogy az egyik hajóból nem maradt meg szinte semmi, arra vezethető vissza, hogy a raktáraiban explodált a robbanóanyag.

A szövegből nem derül ki, hogy mennyi robbanóanyag és üzemanyag volt a közelben, de a Liberty-osztály teherbírása kb. tízezer tonna körüli volt. És itt kettőt raktak meg éppen.

A titkosítás pedig alap dolog a háború idején. Ami pedig a hiányos kivizsgálást illeti, nem nagyon maradt mit vizsgálni.

Ami a gombafelhőt illeti, ha normál robbanóanyagot teszel egy benzinnel töltött műanyag zacskó alá és felrobbantod, pont azt kapsz!

 93. Empty — 2009-03-02 00:25 

@teddybear01:

A szövegbôl kiderül:

,,A Bryan gyomrában már csendesen ott kotyog 5.300 hordó üzemanyag (ez 850 ezer liter naftát jelent), valamint 4 ezer tonna robbanóanyag. A berakodást végző mintegy száz főnyi éjszakás tengerész éppen az utolsó ládákat pakolja, amelyekben 450 kilós sima, továbbá 290 kilós gyújtóbombák vannak.”

Néhány száz kiló a mólón is volt. A másik hajó üres volt.

 94. ügyfélszolgálatos — 2009-03-02 01:43 

Baromság.

 95. Empty — 2009-03-02 03:17 

@ügyfélszolgálatos:

A poszt, az elôzô hozzászólások valamelyike avagy az Élet?

 96. zsotti — 2009-03-02 03:47 

Atombombát ne keverjétek már az atomerőművekkel. Kicsit más.

Egy atomerőműben sok száz kiló hasadóanyag van. Az kisérleti atomrobbanások messze nem okoztak akkora szennyezést, mint Csernobil…

 97. Empty — 2009-03-02 03:55 

@zsotti:

Valóban több a hasadóanyag, de nincs robbanás, lökéshullám stb.

,,A második világháború befejezéshez közeledve 1945. augusztus 6-án dobtak le atombombát Hirosimára az amerikaiak. A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé. Az áldozatok számát illetően csak becslések léteznek: a hirosimai emlékművön 61.443 név szerepel, a sugárfertőzés azonban a mai napig szedi áldozatait. A második amerikai atombomba Nagaszakira hullott, 1945. augusztus 9-én. Japán augusztus 15-én kapitulált, ezzel véget ért a II. világháború. Augusztus 6-a a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja.

(Múlt-kor/MTI)”

 98. Empty — 2009-03-02 04:04 

@zsotti:

Ja, bocs. Kísérleti:

en.wikipedia.org/wiki/Castle_Bravo

,,Castle Bravo

Az első bevethető méretű amerikai hidrogénbomba tesztje 1954. február 28-án történt a Bikini Atollon (Marshall-szigetek). A fúziós fokozat lítium-deuteridből készült (l. Teller-Ulam terv). A 15 megatonnás hatóerő két és félszerese volt a számított értéknek. Ennek súlyos következményei voltak. A hasadványtermékek (az elsődleges fokozatból illetve a bomba urán köpenyéből) a vártnál jóval nagyobb területen szóródtak szét. A teszt résztvevői jelentős sugárdózist kaptak. A Szerencsés Sárkány nevű japán halászhajó legénysége a rájuk hulló sugárzó finom hamutól súlyos sugárbetegséget kaptak, egyikük nem sokkal később meg is halt.”

Csernobil környéke sûrûn lakott terület. A kíséreti robbantások sivatagban vagy az óceán közepén lévô szigeteken/atollokon történtek többnyire.

 99. kalapocska — 2009-03-02 04:16 

Teller Ede kifejezetten ellenezte hogy az atombombat emberek ellen bevessek. Ezt a nagaszaki atombomba muzemuban olvastam. A nincs- atombomba filmet meg megnezve pedg ugyanolyan rosszul lettem mint a hiroshimai atombomba muzeumban. az amerikaiiakrol nem sok jo vagy rosszhiszemuseget feltetelezek, ebben az idoszakban kiserleteztek, es nem tudtak mi egy atombomba igazi hatasa. Bikininel rengeteg feher matroz nezte vegig a robbantasokat meg Neuman is amugy. Rengetegen meg is betegedtek/ meg is haltak sugarfertozesben. Errol vannak dokumenumfilmek. Furcsa hogy ez esetben nem ez tortent/ nem jart utana senki. Szoval nem hiszem hogy az amerikai hadvezetes jo fiu lenne de azt se hogy igazan rasszista- minden szinu ember megtette hadi aldozatnak fole hogy nem tudtak mi pontosan a kovetkezmeny.

 100. scsaba1 — 2009-03-02 07:03 

Egy Nemere-könyvben olvastam (tehát nem éppen a legmegbízhatóbb forrás :D), hogy hasonló dolgot a szovjetek is elkövetek a II. vh. után.

Konkrétan egy hadgyakorlatot tartottak úgy, hogy Szibériában ledobtak egy atombombát, majd a robbanás után közvetlenül rohamra indítottak egy hadosztályt…

 101. Ludas Matyi Online — 2009-03-02 07:14 

Látom nem fogtatok szikrát :)

Na még egyszer :)

http://www.liveleak.com/view?i=6d3_1227844573

 102. mr nemo — 2009-03-02 07:42 

Erről még soha nem hallottam! Már volt értelme a napnak.

Elég meredek konteo, de a témához tartozik, hogy a későbbi nukleáris tesztek során az USA ténylegesen a saját katonáin nézte meg a hosszútávú hatásokat. Asszem Nuclear Soldiers néven készült erről dokumentumfilm.

 103. Before — 2009-03-02 07:53 

Nem olvastam végig az összes kommentet, de a legtöbb bennem felmerülő gondolatról már esett szó.

Először is, nekem is új a sztori, még sose hallottam róla. Magam is az atomrobbanást kétlők közé tartozok, minden szempontból hülyeségnek érzem. Eleve logikailag, mert mi a francért robbantaná fel az usa a saját hadikikötőjét, amikor még javában dúl a világháború? Meg egyáltalán, miért robbantaná fel a saját embereit (ha most azt vesszük, hogy a négerek nem voltak emberek a számukra, akkor azt is látni kell, hogy az áldozatok majdnem fele fehér volt!).

A robbanás ugyan nagy volt, de egyáltalán nem kizárólag atomrobbanás okozhat ekkora explóziót. Ha lehetséges is relatíve kevés hasadóanyaggal atombombát robbantani, biztos, hogy nem az akkori kor műszaki lehetőségeivel, az csupán egy elméleti minimum. A sugárfertőzésről már nem is beszélek, 1-2 km-es körzetben nem sokan érték volna meg a karácsonyt arrafelé…

Ja, még egy, mi a franc robbant másodszorra? Lehet, hogy rosszul gondolom, de nem hinném, hogy egy közvetlen közelben történő atomrobbanást bármilyen egyéb robbanószer kibírna 10 másodpercig, hogy aztán utána robbanjon még egyet.

 104. Before — 2009-03-02 07:55 

@Empty: a hirosimai bomba a levegőben robbant, ez a földfelszínen. Óriási a különbség.

 105. Benbe — 2009-03-02 08:57 

@Before: maga Heisenberg, amikor már szövetséges hadifogságban volt, még a hiroshimai robbanást sem volt hajlandó elhinni. Pár napig tökéletesen meg volt győződve róla a képek és filmek megtekintése után is, hogy a jenkik egy bazinagy kémiai bombát vittek oda, hogy ezzel tévesszék meg őt, és kicsalják belőle az atombomba titkát (aminek egyébként nem is volt a birtokában, bár a rokonai a mai napig bizonygatják, hogy szándékosan nem építette meg).

 106. teddybear01 — 2009-03-02 09:47 

@Empty: Az Ok. hogy a Bryan meg volt rakva, ezért nem maradt belőle sok. De a mólón még ott volt a másik hajó rakományának egy rész, és ez az amelyről nem írják hogy mennyi volt.

Amúgy az üzemanyag-robbanás ekkora méretben ritka, mert nem szokták keverni a robbanóanyagot a benzinnel. A szénhidrogének nem robbannak általában, mert ahhoz előbb keveredniük kell a levegővel. Ez a permetbombák alapelve, és ezért tudnak a súlyukhoz képest sokkal nagyobbat robbanni, mint a hagyományos bomba.

 107. dissou — 2009-03-02 09:54 

Ajanlom a tisztelt kommentelok figyelmeba a Trinity and beyond c. dokufilmet, amit nemreg kititkositott atomrobbantas felvetelekbol raktak ossze. A film kezdeskent bemutatja, hogy az atomrobbantas elott a sivatagban teszt gyanant felrobbantottak 10000 T. TNT-t, azaz hagyomanyos robbanoanyagot. A mellekelt filmfelvetel szerint a robbanas tok ugy nezett ki, mint egy atomdurr. Gombafelho, meg ami kell.

 108. ügyfélszolgálatos — 2009-03-02 10:32 

@Empty: Mindhárom, de főleg a poszt.

 109. nick rivers — 2009-03-02 10:51 

Nem lehetett kísérlet, mert a hagyományos robbanóanyag és üzemanyag jelenléte miatt nem lehetett volna következtetéseket levonni az erejére vonatkozóan.

Kísérlet az lett volna, ha egy hajót megpakolok tulipánrózsákkal vagy mackósajttal +atom és azt mondom rá, hogy hadianyag van benne. Tenger közepén, pl. Bikini szigeteknél felrobbantani és lehet filmezni, élvezkedni, megelőzni a franciákat.

 110. Ahmet — 2009-03-02 11:32 

@nick rivers: Ott a pont a meres pontossagat direkt elbaszni hulyeseg.

A veletlen robbanas meg mindig lehetne (tfh volt mar atombomba), de egy ilyen hatoereju/erteku/fontossagu kiserleti bombat nem hiszem, hogy rabiznak ket kulira, hogy gyerekek, ezt meg basszatok oda a 4500 tonna robbanoanyag tetejere, aztan mehet a hajo.

 111. ekkerjoz — 2009-03-02 11:38 

Emlékszem, mikor Szolnokon felrobbant a ruszkik lőszerraktára, ott persze nagyságrendekkel kevesebb lőszer és üzemanyag égett.

De.

Legalább félórán át sorra működtek el a nehézlőszerek, az üzemanyagtartályok sem egyszerre szálltak, nem volt “gombafelhő”.

Szóval, nem zárnám ki a nukleáris fegyver baleset teóriát, ha rám lenne bízva.

A poszt ismét király.

 112. Ahmet — 2009-03-02 12:36 

@ekkerjoz: De a loszerraktarakban nem egy “tombben” van 4500 tonna robbanoanyag nehany ezer tonna uzemanyag felett. Legalabbis amiket en lattam, ott foldsancokkal elhatarolt kisebb raktarak voltak.

 113. Empty — 2009-03-02 14:18 

@teddybear01:

Néhány száz kiló volt a mólón. A Quinaut tök üres volt, s ez lett volna az elsô útja.

,,On the evening of July 17, 1944, the Liberty ship SS E. A. Bryan was docked at the inboard, landward side of the port’s single 1,500 feet (460 m) pier. The ship held 5,292 barrels (841,360 liters) of bunker C heavy fuel oil and about 4,600 tons (4,173 metric tons)[26] of explosives that had been loaded over the past four days, beginning at 8 a.m. on July 14. Division Three’s 98 men were loading it with 1,000-pound (450 kg) bombs into No. 3 hold, 40 mm shells into No. 5 hold and fragmentation cluster bombs into No. 4 hold.[27] Incendiary bombs were being loaded as well; these bombs were 650 pounds (290 kg) each and were ‘live’—they had their fuzes installed and were carefully being loaded one at a time into No. 1 hold—the hold with a winch brake that might still have been inoperable.[27]

A boxcar delivery containing a new airborne anti-submarine depth charge bomb design, the Mark 47 armed with 252 pounds (110 kg) of torpex instead of TNT, was being loaded into No. 2 hold—the torpex charge was more sensitive to external shock and container dents.[28] On the pier, resting on three parallel rail spurs were sixteen rail cars holding about 430 tons (390 metric tons) of explosives.[26] In all, the munitions on the pier and in the ship contained the equivalent of approximately 2,000 tons of TNT.[26]“

 114. ekkerjoz — 2009-03-02 14:21 

@Ahmet: Nyilván nem ugyanaz a két esemény, de gondolom, Port Chicagoban sem ömlesztve tartották a lőszert és a benzint.

A nehézfegyverek (hajólöveg, vagy tábori löveg) lőszereinél külön ládában van a lövedék, és külön a töltet. A lövedék nem könnyen működik el, ha nincsen élesítve, a töltet pedig csak elfüstöl szúróláng nélkül.

A benzin megint másként ég, könnyen belobban, és hosszan ég, de ennyi hordó nem tud egyszerre felrobbanni, gyújtószerkezet nélkül.

Mindenképpen furcsállnám, ha ezek egy időben robbantak volna, és nem marad utánuk repesz, csak olvadt rakpart.

 115. sapuh — 2009-03-02 16:53 

@ekkerjoz:

nézd meg ludasmatyi videóját:

Ludas Matyi Online · ludas-matyi.com 2009.03.01. 23:07:39

 116. ekkerjoz — 2009-03-02 17:42 

@sapuh: Király poszt, a Ludas Matyi kedvenc lapom volt. Kösz!

 117. Ahmet — 2009-03-02 19:06 

@ekkerjoz: Hát, nekem a Mythbusters egyik epizódja ugrik be, mikor a bekötött beton eltávolítását próbálták a legenda szerinti dinamitrúddal. Persze elmentek az extrémig, mert miért ne. Kiöntöttek egy mixerkocsit betonnal 2/3-ig, aztán megrakták robbanóanyaggal. Szerintem olyan 2-300 kg bányászati robbanóanyagot raktak bele, de nem emlékszem pontosan. A lényeg, a mixerkocsiból egy hátsóhidat találtak csak meg. A pár tonna beton a kocsival együtt eltűnt, csak egy diszkrét kráter maradt a helyén.

 119. ekkerjoz — 2009-03-02 20:02 

@Ahmet: Nem is tudom, de nem valószínű, hogy bányászati (mondjuk Danubit féle) szerrel rakodták volna meg a hajót. De ha mégis, csak gyújtószerkezettel lehet elindítani, szúróláng kell, vagy 5-6 km/sec égési sebességű gyújtózsinór, gyutacs.

A torpedók, aknák, egyéb javadalmazások úgy vannak csomagolva, hogy élesítés nélkül ne tudjanak elműködni.

2-300 kg Paxit lebontja a Badacsonyt, nemhogy egy mixert.

 120. MTi — 2009-03-03 20:48 

@nick rivers: szerencse, hogy nem Bikinifenéken robbantottak! :) Szegény Spongya Bobnak lőttek volna… :)

 121. VulpesVulpes — 2009-03-03 21:15 

hát ez nem igaz… legalább 4768. alkalommal: ami angolul uranium, az magyarul URÁN baszod…

amúgy remek poszt, gratula hozzá. mackósajton nagyot nevettem =)

 122. tiboru — 2009-03-03 21:33 

@VulpesVulpes:

Szia Rókakoma,

oké-oké, csak egy bekezdésen belül nem akartam kétszer ugyanúgy írni :-)

(És a plutónium meg PLUTÓN?)

:-)

 123. sapuh — 2009-03-06 09:24 

@ekkerjoz:

látom, lusta vagy visszamenni a kommentek között. Itt a link:

http://www.ussbush.com/slotow.htm

Nagyon úgy tűnik, hogy itt a hajó által szállított lövedékek egyidőben robbantak…

 124. sapuh — 2009-03-06 09:25 

@VulpesVulpes:

És Urániával mi van? :)

 125. Rókakígyó — 2009-03-07 15:40 

Anno én is rakodtam lőszert fiatalkoromban. Aggódtam is miatta. A helyszín és a körülmények szigorúan titkosak.:)

De ha többezer tonna hagyományos lőszer berobban tud tűzijátékot csinálni, ha jól emlékszem ilyesmi történt nemrég Ukrajnában és Észak Koreában is. Az észak koreai google earth-ös felvételeket láttam és ott a teljes vasútpályaudvar eltűnt sinestől. Úgyhogy simán lehetett szerintem baleset ez is.

 126. molnibalage — 2009-03-08 11:44 

“És mit szólsz a vétlen/véletlen robbanáshoz? ”

Az atomfegyverekkel pont az a baj, hogy olyan bonyolultak, hogy sokszor akkor sem sikerül működésre bírni, ha akarod. A hidegháborúban azért is volt annyi kísérleti robbantás, mert a gyártási pontatlanság a tömegtermeléssel nőtt. Az első bombák gyakorlatilag labor körülmények között készültek. Na de mikor legyártasz több ezret?

A bolmó pultónium meg annyi hőt termelt, hogy x év után a precizíós szerkezetet csak annyire tette tönkre, hogy ne működjön. X év után bizonyos típusokat elővettek és csökkentett hasadóanyaggal megnzéték, hogy ferobbanak -e. Máshogy nem ment akkor. Nem a hatóerő tesztelése volt a cél. A felrobbantott szerkezetek átalgos hatóereje pár kt-s vagy 0 kt-s nagyságrendben volt. A meghidrogén bombák tesztjeiből alig pár volt.

A jenki szemlélet szerint egy atomháborúban az indított robbanófejek kb. 20%-a nem működött volna el. Ezzal kalkulálták a szükséges tűzerőt.

Vicc ez az egész feltételezés meg azok a tények is amivel igazolni próbálták. Ha már 44 közepén volt fegyver, akkor miért nem vetették be? Akkor mire kellett a 45 júliusi robbantás?

Mellesleg 4 ezer tonna lőszer az miért is ne tuda ekkorát szólni? Az 4kt! Mekkora is volt az első A bomba? 10-12 kt! Ahhoz képest nagyon kevés áldozat volt.

 127. molnibalage — 2009-03-08 11:46 

“a gombafelhő kialakulása sem kizárt. ”

Naná, hogy nem. Mindne bomba / robbanófej robbanása gombafelhőt csinál, ha van elég porszerű anyag. Nézettek meg lőtéri videókat. A méret az a hatóerőtől függ…

 128. molnibalage — 2009-03-08 11:47 

“A műegyetemen nekünk volt egy Nukláris leszerelés című tárgyunk”

Én még 2002-ben halgattam meg. Tényleg jópofa volt, bár nekem túl sok újat nem mondott. :)

 129. molnibalage — 2009-03-08 11:54 

@Benbe: “Werher von Braun rakétatechnikáját helyezték az előtérbe. Látványos, hatékony, gyors és olcsó volt. ”

Az olcsó nem igaz. Iszonyatos pénzt vitt el. A rá pazolrt erőforrásokból kb. 15-20 ezer egymotors vadászgépet lehetett volna építeni. Annak lett volna hatása a háborúra. A V-2-nel a hafműveletekre gyakorolt hatása szinte 0 volt. A légi hadmáveletek kis % irányult a semlegesítésére. A szárazföldi harcokat egyáltalán nem befolyásolta.

Egyébként kicsit meglepődtem, nagyon sok olyan ember szólt hozzá aki valóban tudja, hogy miről beszél és tényleg korrekten írták le a bombák működési elvét és fizikai hátterét.

Az viszont nevetséges, hogy ilyen nyilvánvaló hülyeség köré is egyesek konteót állítanak. Nagy az Isten állatkertje.

 130. molnibalage — 2009-03-08 12:00 

@flimo13: “valójában emberek millióit mentették meg, de ez egy hippinek bonyolult lenne felfogni, meg se kísérlem elmagyarázni. ”

Egyetértek. Tényleg jó lett volna, ha paraszállnak és meghal sok katona mindkét oldalon? Ja és milliók halnak meg közben éhezésben japánban és öngyilkos rohamokban?

Így kevesebb ember halt meg. Lehet filozfálgatni, de 300’000 kevesebb, 3 vagy 30 millió.

 131. zapkorte (törölt) — 2009-03-21 16:37 

Annyit szeretnék hozzáfűzni a filmes részhez, hogy egy filmkamerát típustól függően 3-10 perc nyersamyaggal lehet betölteni. A rugómotoros kamerák ebből 30-40mp-t tudnak egy felhúzással lepergetni, de ha elektromotoros volt is, mennyi a valószínűsége, hogy pont akkor, pont ott forgott?

A nitrátos részt nem teljesen értem, a filmek kétfajta hordozóra készültek: a fokozottan tűzveszélyes és csakugyan nem túl időtálló nitrocellulózra (a némafilmkorszaktól egészen az ötvenes évekig), vagy acetilcellulózra (a huszas évektől napjainkig.) Szakszerűtlen tárolás mellett mindkettő tönkre tud menni (pl. a Lúdas Matyi c. magyar film negatívjáról a hatvanas években már csak ff msolatot tudtak másolni és a szereplőket utószinkronizálni kellett, mert a hang teljesen tönkre ment). Úgyhogy ez a része akár igaz is lehet.

Amúgy nem hiszem, hogy szándékos lett volna, inkább valami baleset lehett ez… vitték volna a japóknak a szeretetcsomagot, de véletlenül felrobbant út közben.

 132. postabelyeg — 2009-03-27 14:40 

Tudom, nem kívánságműsor, de lehetne a Vela-incidensről is írás. Arról is kevesen hallottak.

 133. Dimangoo — 2009-03-28 16:01 

Bár filmes megközelítésben, de érdekes az első hidrogénbombáról szóló, a hadsereg által forgatott film:

marsforgatni.blog.hu/2008/08/06/operation_ivy

Innen több méretben is leszedhető:

http://www.archive.org/details/OperationIVY1952

 134. gaul — 2009-03-31 11:43 

Szép, nagyon tetszettek a kommentek, fizika tárgykörből. Ám: Rosszul érintett Benbe kiváló hozzászólásában egy fél mondat, amikor Heisenbergéket kétbalkezesnek nevezi.

 135. TGV — 2009-04-06 08:11 

Teller Ede egy eloadasaban elmondta, hogy a haboru utan o hallgatta ki Heisenberget. Es kifeejtette, hogy Heisenberg nagyon okos ember volt es gyakorlatilag lehetetlennek tartotta, hogy ne jott volna ra, hogy tisztitani kell a grafitot.

Heisenberg tehat elszabotalta a nemet atomprogramot Teller szerint.

 136. ddrum77 — 2009-04-06 20:08 

Kb. 4 éve Törökbálinton felrobbant egy lőszerraktár. Én is tbálinton lakom, ennek ellenére sose hallottam arról helyrő azelőtt, ami légvonalban olyan 4-5 km-re volt tőlünk. Aznap otthon voltam, mi egy völgyben lakunk a raktárhoz képest. Épp szúnyókáltam délután, amikor egy hatalmas (értsd: elképzelhetetlen) dörrenést hallottam. Minden ajtó/ablak csukva volt, de a légnyomás mégis kinyitotta a szobaajtómat! Ezek után kimentem a teraszra, és mit láttam? Egy gombafelhőt… Tudtam h nagy gond nem lehet, mert ha atom, akkor nem lett volna időm kigyalogolni nézelődni. Szóval attól hogy gombafelhőt lát valaki, még nem biztos hogy atomrobbanást is lát.

 137. azIstenostora — 2009-04-08 17:51 

Egy hasonló robbanás történt 1917-ben

Kanadában,Halifaxban,ahol felrobbant egy lőszerszállitó hajó az öbölben.Az egész várost elsöpörte a detonáció.

ourworld.compuserve.com/homepages/kylet1/halifax.htm

Ha PC-ban atomrobbanás lett volna,akkor kilóméteres körzetben elsöpört volna mindent.

 138. Metal_Storm — 2009-05-11 13:23 

Sajnos csak most olvastam el ;(

Nagy valószínűséggel nem nukleáris robbanás történt, mert:

- Az EMI lepiszkálta volna a közelben a repülőt

- Aki olyan közelről nézi az “előadást”, többet nem néz semmit, mert kiég a retinája.

- Túl lokális a pusztítás, nincs ökokatasztrófa. (tengerben nem illik ilyeneket robbantgatni, mert az el nem égett hajtóanyag beépül a táplálék láncba)

- a közelben (néhány száz méter) lévő fémnek is kupacokban kéne a földön heverni. kb 2 millió fokos a napocska robbanás közben.

De ha mégis az lett volna? :)

- Akkor újabb elméleteket gyárthatunk, hogy ha ilyen kicsiben meg tudták oldani a műszert, akkor miért lett kétpólusú világrend utána 40 évig?

 139. Herbert_West — 2009-06-17 19:35 

Elnézést a thread necromancyért, de:

úgy nagyjából kizárt, hogy atombomba legyen, a már fent említett dolgok miatt is. (Legfőképpen kibaszottul logikátlan a saját fő ellátóvonalaidat baszogatnod háborúban).

Hovatovább, ha atom robbant volna, annak azért a mai napig olyan kulcsnuklidjai maradnak meg, amelyeket ha egy léggammával nem is, de mondjuk egy földi söprögető doziméter és egy gamma-spektrométer segítségével ki lehet szúrni. Bonyolult, költséges, meg minden, de bőven a telep felváráslása előtt megvolt a technika.

Meg aztán ott van Halifax esete, ehhez igen hasonló kimenetellel, aztán mégse kiált senki se atomot (oké, akkor nem is volt még, de értitek).

Dózisteljesítmény-növekedés meg minden kutyafülétől lehet, nemes egyszerűséggel akár csak attól, hogy mindenféle nehéz fémet (egybe és külön) halmoznak fel egy katonai bázis építése alatt.

A megoldás egyébként roppant egyszerű: kell fogni 10-20 dozimetrikust, feltérképezni a még civil területet (ha ott kimérhető a dózisnövekmény, akkor valahol ott van a közelben az oka is), mintavételezni, laborozni egy fél évig, és egyértelműen ki lehet mondani, hogy atomrobbantás volt-e, vagy sem. Igen, még ma is.

Egy nukleáris esemény maradványait iszonytatóan nehéz eltüntetni. Mondhatni lehetetlen.

 140. füredi (törölt) — 2009-07-06 12:02 

@ddrum77:

Pont ezt akartam írni: Törökbálintnál sem maradt sok az emberekből.

Ez biztos kamu, miért kellene így kipróbálni. Rá lehet kúrni egy japán városra próba nélkül is, nem?

 141. Iustizmord — 2009-08-31 20:55 

“félő, hogy a háborúnak még azelőtt vége lesz, mielőtt kipróbálhatnánk a bombát, ezúttal igazi ellenséggel szemben”.

próbálom jól “visszafordítani”:

“i am affraid that the war will end before we could test the bomb, this time against the real enemy”

ami azt is jelent(het)i, hogy “ezúttal” nem egyszerű labor / terepen végzett teszt hanem éles bevetésen való használat lesz.

 142. 179778 — 2011-02-22 20:14 

Ha nem az atom volt, akkor más olyan anyag, japánoknak szánt méreg, amiről jobb volt hallgatni.Arról már egy vegyész mesélhetne, hogy némely jobb sorsra érdemes vegyületnek mekkora a tűzereje.
Egy dokumentum film szerint 60 ezer néger katonájukon próbáltak ki egy fertőző betegséget a 2. VH alatt. A kaposi szarkóma pedig egy ősi betegség – http://www.femina.hu/egeszseg/kaposi_szarkoma
A leszerelt katonákról pedig sohasem készül felmérés, miben halnak meg. A folyékony rakéta hajtóanyagok is köhögéscsillapítók(végleg)
Amerika a nagy lehetőségek hazája, a 22-es csapdája filmben is lebombázták a saját állásaikat a németek helyett.
Nincs az a rémhír, amely nem lehetne igaz:)

 144. 179318 — 2011-02-24 13:23 

Azért a ’44-es dollár nem romlott 2200-ad részére!! 220-szal szorozni esetleg…

 145. 179318 — 2011-02-24 14:38 

[tiboru](#11195163): Megvagyunk…

 146. 178996 — 2011-02-24 14:43 

[Jockey11](#11195019):

A ’44-es dollárt mai forintban fejeztem ki, amikor a 2200-at írtam. A dollár vásárlóereje kábé az egytizedére-egytizenegyedére romlott, egy dollár ma 200-220 forint; így jött ki a 2200 :-)

 147. 178996 — 2011-02-24 14:45 

[Jockey11](#11195190):

Hopp, valamit elírtam az előző kommentemben, úgyhogy a 2200 magyarázata itt olvasható felül :-)

 148. HAL — 2012-01-05 17:40 

Az atombombák túl drágák és titkosak hogy csak úgy felrobbanjanak, ráadásul egy feketék lakta rakodóbázison. Egyszerűen feláldozhatónak lettek nyilvánítva. Valahol csak ki kellett próbálni…

 149. gacsat — 2012-06-28 21:21 

Még nem olvastam el a kommenteket, de lenne 3 megjegyzésem. Nitrofilm ügyben biztos tévedsz. Talán 49-IG használta a haditengerészet.
http://www.filmintezet.hu/magyar/filmint/filmspir/25/nitro.htm
A helyes fordítás talán Már nem használták. Mindenesetre sokkal régebbi, mint az acetofilm, amit talán máig használnak.
16 kiló uránból csak 100% hatásfok feltételezésével lehetne csinálni. Hadgyakorlatokon pont benzin, magnézium, és robbanószer keverékével imitálják az atomrobbantást, csak az itt megforduló mennyiség ezred részével.

 150. gacsat — 2012-06-28 21:27 

@molnibalage: Sajnos a több pénz nem volt egyenlő több repülővel. Főleg nem egyenes arányban. Nem is beszélve a + 15000 pilótáról.

 151. vaki — 2012-11-03 09:05 

Végre több ezer év után ismét megtaláltam a jelszavamat. Mondta már valaki hogy mekkora vacak ez a blogrepublik, hogy nem lehet jelszót változtatani? Vagy csak szimplán ügynököknek való, akik képesek 12 karaktert fejben tartani :) Mindegy, hátha most ismét enyém lesz valami kerek számú hozzászólás…

Szóval arra gondolt már valaki a PC incidenssel kapcsolatban, hogy mi van ha csináltan az amik egy gun típusú Pu bombát és az pukkant el rakodás közben? Gyakorlatilag ugye ez egy piszkos bombának felelne meg, mivel az eddigi infók alapján láncreakció vagy nem lenne, vagy nagyon hamar leállna. Viszont a robbanóerő szvsz elég lenne ahhoz hogy a lőszer és a benya együtt detonáljon. Lehet tudni hogy az incidens után dolgoztak még ott egyáltalán? Sugárfertőzés esetlegesen?
Illetve ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy ekkor vetették el a Thin Man desing-t, talán nem véletlenül… Ugyanakkor ha jól emlékszem Hiroshimánál a bombázótiszt a levegőben élesítette a bombát a bombakamrában (amúgy ez a 2. vh-s bombázásoknál megszokott volt) szintén talán nem véletlenül…

 152. gacsat — 2013-05-03 21:26 

@vaki: Úgy tudom, most is így csinálják.

 153. realcorpus — 2014-05-07 21:59 

@tiboru:
Nekem ez volt az első gondolat olvasás közben.

Tervezték bevetni, első is lehetett volna, így nem csoda, hogy a berakodást is felvették egy későbbi promó-filmhez.

 154. realcorpus — 2014-05-07 22:02 

@tiboru:
… és a Nagy Levin álmában csettintett a nyelvével egy kicsinyt. =)

 155. realcorpus — 2014-05-07 22:58 

@vaki:
Aki feledékeny, annak legyen notesze!
Nekem kettő is van… =)

 156. realcorpus — 2014-05-07 23:10 

Na, végére értem.

Láttam említve föld feletti és felszíni robbantás. De ez talán nem volt egyik sem. Ugye egy hajóról van szó. Egyrészt a raktere víz alatt van, másrészt az oldala kellően páncélozott (Vagy csak én várom el ezt egy hadihajótól.). Így aztán a véletlen robbanás nem olyan hatású volt, mint kontrollált esetekben.

És nem feltétlen egy Nagaszaki, vagy Hirosima erejű fegyver volt a raktérben, lehetett egy korai, könnyített változata is.
(Persze ehhez sincs lövésem, csak annyi infóm van atomenergetikailag, amit egy kérdés formájában kaptam a paksival kapcsolatban, amikor azt kérdeztem, hogy a (most már) pár évvel ezelőtti meghibásodás tényleg káros lehetett-e a környezetre. A visszakérdezés ennyi volt: Látod a kéményeket az erőműn? Mit gondolsz, miért vannak ott? Stoppal mentem a nagyvárosba, így semmi több információt nem adok a beszélgetőpartnerről! =) )

 157. macskasarkany — 2014-07-17 18:48 

Szintén soha nem hallottam erről, de a South Park Operation Human Shield jutott mindjárt eszembe https://www.youtube.com/watch?v=AQnEBSwdAXw

 Visszakövetés158. navigate to these guys — 2014-09-24 05:59 

navigate to these guys

Robbanás Port Chicagóban « Konteó

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. TrackBack URL

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Ars poetica

Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!

  • Legutolsó hozzászólások

    Tartalom

    CímDátum
    Estonia-konteók2014-09-29
    Rudolf Hess története2014-09-22
    Kurt Cobain halála2014-09-09
    Eilean Mór rejtélye2014-08-18
    Balla Irma halála (részletek)2014-07-27
    Gyíkember-konteók2014-06-12
    A Kovács Béla – ügy2014-05-23
    Georgia Guidestones2014-05-03
    Elisa Lam halála2014-04-15
    Kommentposzt: Welsz Tamás halála2014-03-20
    Kommentposzt: az MH370-es járat2014-03-15
    Magic Johnson – konteó2014-03-12
    Challenger-konteók2014-02-13
    Ophélie Bretnacher halála2014-01-20
    A körmendi gyerekgyilkosság (részletek)2013-11-21
    Vendégposzt: A Nagy Könnyűzenei Sátánista Konteó2013-11-14
    Google-konteók2013-11-03
    A Konteókönyv rendelhető!2013-10-23
    Katrina-konteók2013-10-11
    A denveri repülőtér2013-09-27
    Génmódosítás-konteók2013-07-08
    Oopart, avagy tárgyak rosszkor, rossz helyen?2013-06-14
    Konteónak indult…2013-06-09
    Az X bolygó2013-04-27
    Náci repülő csészealjak2013-03-22
    D. B. Cooper története2013-02-19
    A Sunstein-Vermeule – algoritmus2013-01-23
    Eltűntek2013-01-18
    Könyvajánló – Szoftverfrissítés 1.02012-12-13
    Szent Malakiás próféciái2012-12-03
    Jövőbelátás-konteók2012-11-21
    Mátrix-konteók2012-10-28
    Elbert János halála2012-10-19
    Bohemian Grove2012-09-26
    Robert Maxwell élete és halála2012-08-28
    A Zelnik-ügy – reloaded!2012-08-05
    Alternatív Bermuda-háromszögek2012-07-06
    Linkajánló – Deconspirator2012-05-31
    Olof Palme halála2012-05-16
    A torontói jegyzőkönyvek2012-04-21
    Jörg Haider halála2012-03-14
    A Mary Celeste – rejtély2012-03-01
    Szcientológia-konteók2012-02-07
    Olvasói konteó – a pénzszállító autó ügye2011-12-12
    Népszámlálás-konteók2011-11-12
    EU-konspiráció2011-11-12
    A Djatlov-incidens2011-11-12
    Fluorid-összeesküvés2011-08-19
    A Mikroelektronikai Vállalat – konteó2011-05-26
    Patton tábornok halála2011-05-12
    Skull & Bones2011-04-19
    Réztekercs-konspiráció2011-04-12
    AIDS-konspiráció2011-04-11
    Ajánló – kódfejtők előnyben!2011-04-09
    Moszkva és a csecsenek2011-04-08
    Gandzsa-összeesküvés2011-04-07
    A KAL-007-es járat lelövése2011-04-06
    Globális felmelegedés2011-04-05
    A móri nyolcas gyilkosság2011-04-04
    Ajánló – Összeesküvések könyve2011-03-31
    Kilenc/tizenegy2011-03-30
    A közösségi oldalak – összeesküvés2011-03-29
    Kelly doktor halála2011-03-28
    Roberto Calvi, Isten bankára2011-03-25
    Az arab világ forradalmai2011-03-23
    Martin Luther King halála2011-03-22
    Hajsza az örökmozgó és egy másféle energia után2011-03-21
    Castro és a CIA (átirányítás)2011-03-18
    A USS Liberty megtámadása2011-03-17
    Jézus-összeesküvés2011-03-16
    Ajánló – linkek2011-03-15
    HAARP-összeesküvés2011-03-14
    Chico halála2011-03-11
    JFK – 2.02011-03-10
    JFK – 1.02011-03-10
    Nőellenes világösszeesküvés2011-03-08
    Atomkonspiráció (átirányítás)2011-03-07
    Hasfelmetsző Jack – dosszié2011-03-07
    Gagarin-konteók2011-03-04
    Cigánygyilkosságok2011-03-04
    Robert F. Kennedy meggyilkolása2011-03-03
    Vérvád-konspiráció2011-03-03
    A Council on Foreign Relations2011-03-02
    A szmolenszki katasztrófa2011-03-02
    Atlantisz-konteók2011-03-01
    Nagy német adókonteó2011-02-28
    Illuminátusok2011-02-28
    Ajánló – filmek2011-02-26
    Az Elvis-legenda2011-02-25
    Tunguzka-rejtély2011-02-24
    Nikola Tesla 2.02011-02-23
    Nikola Tesla 1.02011-02-23
    Robbanás Port Chicagóban2011-02-22
    A Fenyő-gyilkosság2011-02-22
    Rákgyógyszer-konteók2011-02-21
    A főtitkár halála2011-02-21
    Nácik aranya2011-02-19
    ODESSA2011-02-18
    A romániai “forradalom”2011-02-18
    Templomosok2011-02-17
    A TWA-800 járat lezuhanása2011-02-16
    WikiLeaks-konteók2011-02-15
    A Voynich-kézirat2011-02-15
    Mormon-összeesküvés – újratöltve!2011-02-14
    Mormon-összeesküvés2011-02-14
    Szabadkőművesek 2.02011-02-13
    Szabadkőművesek 1.02011-02-13
    Bilderberg-konteók2011-02-13
    Men in Black2011-02-12
    UFO-konspiráció2011-02-11
    Jim Morrison halála2011-02-11
    Rejtélyes helyek, titkos bázisok2011-02-10
    Roswell és az M-122011-02-09
    Bermuda-háromszög2011-02-09
    Antarktisz-összeesküvés2011-02-09
    Pearl Harbor – dosszié2011-02-08
    Népek Temploma2011-02-08
    Egy pápa halála2011-02-08
    A MA-240-es járat tragédiája2011-02-07
    A “tökéletes katona”-projekt2011-02-07
    A Kurszk elsüllyedése2011-02-06
    A Litvinyenko-gyilkosság2011-02-06
    Beatles-konteók2011-02-05
    John Lennon halála2011-02-05
    Philadelphia-kísérlet2011-02-04
    Diana hercegnő halála 2.02011-02-03
    Diana hercegnő halála 1.02011-02-03
    A Seuso, a Habsburgok és egy lord – kiegészítő konteó2011-02-02
    A Seuso-ügy2011-02-02
    Titanic-sztori2011-02-01
    Holdraszállás-konteók2011-01-31
    Marilyn Monroe halála2011-01-30

    Innen jöttök