A Mikroelektronikai Vállalat – konteó
A kívülállók számára a mérnöki tudományoknál, a számok és képletek világában élők munkájánál szárazabb tevékenységet elképzelni is nehéz. A kék (esetleg fehér) köpenyben a próbapadok fölé hajló, majd gondterhelt arccal jegyzetelő férfiak és nők látványa mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy a külső szemlélőben izgalmat váltson ki – gondolnánk, ha nem konteós aggyal vizsgáljuk a dolgokat.
Napra (továbbá órára és percre) pontosan 25 évvel ezelőtt az újpesti tűzoltóság ügyeletén megszólalt a riadó: a Fóti út egyik ipari telephelyéről tüzet jelentettek. A magyar műszakiak egyik büszkesége, a tudományos kutatással és fejlesztéssel foglalkozó, nemzetközi színvonalú Mikroelektronikai Vállalat 2400 négyzetméteres, speciális „T” csarnoka lángokban állt.
Olvasóink jelentős hányadának technikai előképzettsége kimerül abban, hogy reggelente biztonságosan bekapcsolja a kávéfőzőt és áramütés veszélye nélkül izzót tud cserélni a nappali mennyezetén lógó csillárban, viszont a gyermekkorú hozzátartozó kérdésére („Mi az, hogy mikroprocesszor?”) a legtöbbünk már a fejét vakarva keres valami hihető kibúvót, s gondolatban elátkozza azt a percet, amikor a középiskolai fizika-fakultáció helyett a második emeleti folyosó ablakából a 
csajok tornaóráját stírölte.
Bocsánat a személyes részleteket is tartalmazó szálért; csak azt akartam finoman felvezetni, hogy a poszt érdemi részének megértéséhez egy kis műszaki-történelmi-politikai háttérmegvilágítás elengedhetetlen.
1.) Előzmények
A második világégést követően (nem utolsósorban ennek tulajdoníthatóan) a műszaki kutatás-fejlesztés kiemelt figyelmet vívott ki magának a (gazdaság- és katona)politikai vezetők részéről. Az első világháború után a szövetségeseknek Adolfékat is anyagháborúval sikerült legyőzniük (roppant leegyszerűsítve: minél több és minél jobb minőségű hadianyagod van, annál nagyobb az esélyed arra, hogy az ellenség fogja előbb feldobni a talpát), tehát Moszkvától Budapesten át Washingtonig a leghülyébb pártfőtitkár, elnök és tábornok is tudta, hogy alkalomadtán a technikai tudományokba fektetett minden kopejka, fillér és cent 
emberéleteket menthet meg (a saját oldalon), illetve emberéleteket vehet el (remélhetően a másik oldal táborából).
A negyvenes évek végétől kezdve a komancsok idehaza is bevezették a szovjet típusú (államosított, majd vaskézzel centralizált és szoros katonai, illetve titkosszolgálati ellenőrzés mellett működő) ipari fejlesztési hálózatot. Beszervezték a háborút túlélt (és túlságosan nem kompromittálódott) 
műszaki értelmiséget, majd – a jó öreg méz vs. korbács módszerrel történt komplex ösztönzéssel – az ipar különféle szegmenseinek megfelelő kutatóintézetekbe terelték őket. Ezekben az volt a roppant egyszerű feladat, hogy tudásuk legjavát adva tegyenek meg mindent a győzedelmes proletár internacionalizmus (magyarul: a Szovjetunió) katonai-műszaki elsőbbségének biztosítása érdekében.
A fentiek szellemében 1949 és 1958 között egymás után jönnek létre az olyan intézmények, mint a Műszeripari Kutató Intézet, a Méréstechnikai Kutató Labor, a Vegyipari Kutató Intézet, no és a már 1949-ben megalapított – és történetünk szempontjából releváns – Távközlési Kutató Intézet (TKI).
Láthatjuk, hogy az elvtársak nem költöttek túl sokat kreatívokra; az elnevezésekkel ugyanúgy nem szaroztak, mint a rendszer vélt (vagy valós) ellenségeivel.
Amúgy a civil hangulatú intézménynevek senkit ne tévesszenek meg; mindegyikük fő csapásiránya a katonai célokra (is) felhasználható újítások, találmányok és korszerűsítések papírra vetése, majd a nullszéria legyártása volt.
1953-ban (konspirációs és egyéb megfontolásokból) a TKI-ból leválasztják azokat a tevékenységeket, amelyekről nem ordít mérföldekre, hogy katonai fejlesztés. Létrejön a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet (HIKI), ahová – többek között – a még gyerekcipőben járó hazai elektronikai iparral összefüggő fejlesztések kerültek (akkor még inkább rádiótechnológiának hívták). A fejlett országokban akkoriban kezdtek combosodni a félvezetőkkel kapcsolatos kutatások, s ebből a tortából a HIKI is szeretett volna hasítani magának egy szeletet.
A hatvanas évektől már bízvást beszélhetünk mikroelektronikáról: megjelennek az integrált áramkörök, tökéletesednek a tranzisztorok, majd 1971-ben az Intel nyilvánosságra hozza az első, egyetlen szilíciumlapkára integrált mikroprocesszor kifejlesztésének tényét.
A keleti titkosszolgálatok ipari 
hírszerzéssel foglalkozó szakemberei nem tétlenkedtek: 1973-ra egész csinos dokumentációt sikerül minderről beszerezniük, no és arról se feledkezzünk meg, hogy a mérnöki visszafejtés tudományában (akkoriban még nem reverse engineering-nek nevezték) a magyarok elég szépen teljesítettek. 1975-ben a HIKI-sek (Keresztes Péter és Simon Zoltán vezetésével) „feltörték” az Intel 8080-as jelű mikroprocesszorát.
Reverse engineering – körülbelül az a mérnöki tevékenység, amikor egy szerkezet (gép, berendezés, vegyület, stb.) működési és elkészítési elvét, hatásmechanizmusát úgy fejtik meg, hogy magát a kész szerkezetet tanulmányozzák és reprodukálják, az eredeti tervrajzok, számítások, kísérletek és kutatási dokumentáció nélkül.
A nyolcvanas évek első fele a digitális integrált áramkörök és a 32, majd a 64 bites processzorok korszaka. 
A legmagasabb gazdaságpolitikai szinteken (emlékszik még valaki az Állami Tervbizottságra?) ekkor születik meg a döntés: létre kell hozni a „nagyipari” magyar digitális integrált áramkör-gyártást, s az ezzel összefüggő kutatások és fejlesztések laboratóriumát. Minderre első körben kétmilliárd (!) forintot biztosítottak.
Gyorsan hozzáteszem, hogy ez a forint nem a mai forint ám; vásárlóerőben nyugodtan számolhatjuk a mostani harminc-, vagy inkább negyvenszeresét.
A HIKI és a hajdani Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. humán és műszaki bázisán 1983-ban (a Mikroelektronikai Kormányprogram értelmében, kormányhatározattal) létrejön mai főszereplőnk, a Mikroelektronikai Vállalat. Az új intézmény ötletgazdája és legnagyobb pártfogója Sándory Mihály, a Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet egykori tudományos igazgatója volt.
2.) A COCOM
Mielőtt továbbmennénk, pár gondolat erről a betűszóról, ami talán ismerős lehet azon olvasóinknak, akik már 1990 előtt is odafigyeltek a gazdaságpolitikai hírekre.
A nyugati szövetségesek a világháború után hozzák létre a COordinating COMmittee for Multilateral Export Controls nevű bizottságot (Többoldalú Exportellenőrzést Koordináló Bizottság), melynek az volt a célja, hogy meggátolja mindazon nyugati termékeknek (eljárásoknak, 
technológiáknak, egyszóval tudásnak) a kommunista uralom alatti országokba (főleg a Varsói Szerződés tagállamaiba) történő exportálását, amelyek katonai-stratégiai célra is felhasználhatók. Ezek közé tartozott (a teljesen nyilvánvaló fegyvereken és haditechnikán túl) minden komolyabb műszaki fejlesztés és csúcstechnológiai termék, a kompjúterek vezérelte szerszámgépektől a személyi számítógépeken át a digitális telefonközpontokig.
A COCOM-lista kijátszására a keleti titkosszolgálatok egész apparátust tartottak fenn, amelyek közül a leghíresebb a KGB Nyolcadik Főigazgatóságán belül működő, úgynevezett X-osztály, valamint a keletnémet Stasi WT (Wissenschaft und Technik, vagyis Tudomány és Technika) részlege. Ami a magyar Állambiztonsági Szolgálatot illeti, ott a III/I-es Csoportfőnökség 5-ös osztálya foglalkozott a tudományos és műszaki hírszerzéssel.
A listát (a 
tudományos haladás függvényében) folyamatosan frissítették; Magyarországgal szemben 1992-ben szüntették meg a megszorításokat, maga a COCOM 1994-ben szűnt meg, illetve alakult át – de ez már nem tartozik posztunk fókuszába.
A Mikroelektronikai Vállalat nem élt meg túlságosan hosszú életet, noha minden nagyon szépen indult. Az illetékes szakértők büszkén mondogatták, hogy ha minden szépen alakul, ha nem lesz semmi probléma, akkor 1988-ra a magyar integrált áramkör- és PLD-gyártási kapacitás (Programmable Logic Device, vagyis programozható integrált áramkör) világszínvonalú termékek előállítására lesz alkalmas. Az elképzelések szerint Magyarország 1990-re valóságos mikroelektronikai nagyhatalommá – ugye, milyen mulatságosan hangzik..? – válhatna.
Nos, probléma, az lett. Nem kicsi; nagy.
3.) A tűz
Ahogyan azt a bevezetőben már mondtuk, 1986. május 26-án reggel 6 óra 4 perckor a Budapesti IV.-XV. kerületi Tűzoltóparancsnokság kapja a riasztást, hogy a Fóti út 56. szám alatt „ég a Mikroeletronika”. Első körben
három kocsival és 12 tűzoltóval indulnak a helyszínre, de hamarosan kiderül, hogy a helyzet sokkal komolyabb: a riasztási számot (laikusoknak: a tűzeset súlyosságát jelző kódot) 14 perc alatt – lépésenként – a kezdeti 1-esről 5-ösre emelik.
Fél hétkor már négy, tíz perccel később pedig már hat tűzoltócsoport (összesen 140 fővel) van a helyszínen, akik három vízágyúval és kéttucatnyi különleges fecskendővel próbálják menteni a még menthetőt. Az oltást nehezítette, hogy a tűz hatására (a T-csarnokban található vegyszerek miatt) mérgező gázok is képződtek, 
valamint több robbanás is bekövetkezik. Több tűzoltó és MeV-alkalmazott is rosszul lesz, illetve megsérül; őket kórházba szállítják.
Végül 10 óra 10 perckor a helyszíniek parancsnoka azt jelenti a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Központi Ügyeletének, hogy a tüzet eloltották, jöhetnek a tűzvizsgálók (ők azok, akik – sok más egyéb mellett – a tűzesetek okát, terjedését, fészkeit, satöbbit veszik górcső alá). Persze megjelennek a rendőrök és az állambiztonságiak is, mindenki a saját eszközeivel és módszereivel. Egyes visszaemlékezések szerint nemcsak magyar, hanem orosz szó is hallatszott – de erről kicsit részletesebben a konteók kifejtésénél…
És még csak annyit, hogy – megbízható forrásaink szerint – a tűzoltók között nem volt egyetlen olyan sem, akit nyugdíjból rendeltek volna vissza…
4.) A hivatalos verzió
A tűz okaként a jegyzőkönyvekbe végül a „műszaki berendezés rendellenes működése miatt keletkezett rövidzárlat” semmitmondó kifejezés kerül; forrásaim egyike sem tudja, hogy emberi mulasztást megállapítottak-e, illetve
nevesített személyi felelősségről sem hallottak.
A konkrét, azonnali anyagi kárértékkel kapcsolatban elég sok számadat röpköd: az egymilliárdtól a négymilliárdig mindenről beszéltek, ami az elmarad haszonnal és az erkölcsi kárral együtt megközelítheti az öt-hét milliárdot is. Mindenesetre nagyjából egy év elteltével a brit Lloyd’s-tól a magyar állam 50 millió dollárt inkasszál (a létesítmény ennyire és ott volt biztosítva).
1987-ben az 50 millió dollár (figyelemmel az akkori átváltási arányokra) nagyjából 2,5 milliárd forintot ért, vagyis a MeV kábé annyira volt biztosítva, mint amennyibe – hivatalosan – négy évvel korábban az egész projekt került.
Akárhogyan is volt, tény: a MeV megsemmisülése után semmiféle próbálkozás nem volt a hazai mikroelektronikai ipar (és kutatás-fejlesztés) újjáélesztésére.
Az esetről nagyon kevés (és nagyon szűkszavú) hír látott napvilágot, s túl nagy érdeklődés sem volt tapasztalható az emberek részéről. Mindez talán azzal is magyarázható, hogy akkoriban (emlékeztetőül: 1986 májusát írjuk) mindenki a csernobili nukleáris katasztrófáról, ennek várható (vélt vagy valós) következményeiről susogott; ezzel összehasonlítva egy újpesti gyáregység leégése érthetően nem ütötte meg az általános ingerküszöböt.
5.) A konteók
És (jójó, tudom, „és”-sel nem kezdünk mondatot…) akkor lássuk, hogy a pesti konteósok mit bírtak kikövetkeztetni a fenti eseménysorból.
5.1.) Biztosítási csalás volt
A jó öreg magyar kreativitás 25 évvel ezelőtt is tökéletesen működött. A tűzeset előtt a MeV teljes mikrocsip-gyártó kapacitását – természetesen a 
legnagyobb titokban, megbízható emberek és az Állambiztonsági Szolgálat munkatársai segítségével – kipakolták a „T”-csarnokból, s az ultramodern gyártósort valami gagyi cuccal helyettesítették. Persze odafigyeltek arra is, hogy azért maradjanak olyan alkatrészek, amelyek később bizonyítékként szolgálhatnak ahhoz, hogy tényleg a sokszázmilliós gépek és laboratóriumi eszközök semmisültek meg.
A tüzet alapos tervezőmunka előzte meg: mindent előre kiszámítottak, sőt (a szocialista humanizmus jegyében) még arról is gondoskodtak, hogy emberéletben ne essen kár – ezért időzítették az egészet hétfő hajnalra. A hétfői nap kiválasztása azért is történt, mert az ezt megelőző hétvégén (május 24/25) mindent szépen elő lehetett készíteni. 
A Lloyd’s hiába küldött már május 27-én két biztosítási nyomozót, egy teljes rendszer ellen nem nagyon volt mit tenniük; elkérték ugyan a jegyzőkönyveket, meghallgattak szemtanúkat, aprólékosan átnézték a szakértői jelentéseket, s még a helyszínre is kimentek – kénytelenek voltak lenyelni a békát és végül kicsengetni a biztosítási pénzt… A magyar állam valódi, a tűzesettel kapcsolatos veszteségei a Lloyd’s által kifizetett lóvé kábé 8-10%-át tették ki (nagyjából 200 millió forintot), ami igazán nem rossz üzlet…
5.2.) Az amerikaiak voltak
A jenkiknek teleszaladt a zsákjuk azzal, hogy a szocialista tábor ipari-műszaki hírszerzése rendszeresen kijátsza a 
COCOM-lista legkényesebb (katonai célra is felhasználható) tételeire kimondott tiltásokat, s a magyar ipar olyan minőségi mikroelektronikai cuccok fejlesztésébe és gyártásába fogott, amelyek (többek között) a szovjet rakétatechnológia szívét-lelkét jelentik.
Eleinte még diplomáciai csatornákon próbálták jobb belátásra bírni Moszkvát és Budapestet, de a szovjet és magyar politikai vezetés egyaránt megjátszotta a hülyét: nem is értjük, mi a problémája Washingtonnak… A tudományos kutatás nálunk is gőzerővel folyik, és hol írja azt, hogy magyar vagy szovjet fejlesztők nem dolgozhattak ki (amerikai kollégáiktól teljesen függetlenül) mikrocsip-technológiát?!
Na, az amerikaiak bepöccentek (ne feledjük, a keményvonalas Reagan-éra kellős közepén járunk) és – nem először – különleges műveletet kezdeményeztek Európa szívében.
5.3.) A szovjetek voltak
A nyolcvanas évek közepére a magyar különutas politika kezdte nagyon piszkálni a szovjetek csőrét. Abba is nehezen nyugodtak bele, hogy nálunk van GMK, vállalkozási lehetőség 
(gondoljunk a lángossütőkre és hamburgeresekre, a maszek zöldségesekre, butikosokra, fodrászokra és társaikra), nem szerették a liberális magyar útlevélkibocsájtási gyakorlatot sem, de a moszkvai biztosítékok akkor égtek le igazán, amikor a kágébés-géerus fiúk rájöttek, hogy a MeV stikában elkezdett saját szakállára is ügyködni.
Hogy ezalatt mit kell érteni? Nos, például azt, hogy a fejlesztések legújabb eredményeiről Budapest néha „elfelejtette” tájékoztatni Moszkvát. Vagy azt, hogy a 
két mikrocsip-gyártósor közül csak az egyik dolgozott a dicsőséges Szovjet Hadsereg „védekező radarjainak” (ez volt az interkontinentális ballisztikus rakéták eufemisztikus neve), a másik bizony tényleg a magyar (civil) ipar szükségleteit volt hivatott kielégíteni.
Innen kezdve a forgatókönyv szinte betűre megegyezik az előző USA-verzióval: a szovjet Specnaz különleges egysége (a KGB által már korábban beszervezett magyar ügynökökkel karöltve) büntető jellegű szabotázst hajtanak végre Újpesten, s a végén még gúnyosan céloznak is arra, hogy legközelebb talán teljesíteni kéne a nemzetközi vállalásokat..
5.4.) A Moszad volt
Azt már említettük, hogy a MeV-ben legyártott mikroelektronikai kütyük jelentős része szovjet rakétákban (és más haditechnikai eszközökben) landolt. Ezek közül jó pár viszont a hagyományosan szovjetbarát közel-keleti államok (elsősorban Szíria) hadseregeihez került, aminek – érthető módon – Izrael nem nagyon örült.
A MeV-nél nem csak a szovjetek, hanem a zsidó állam is rendelkezett úgynevezett „operatív pozíciókkal”, ezért biztosra mentek. A tűzeset előtt még ők is megpróbáltak üzenni a magyar illetékeseknek, de ennek nem volt foganatja.
Csak tájékoztatásul: Magyarország 1967-ben (a hatnapos háborút követően, szovjet utasításra) szakította meg diplomáciai kapcsolatait Izraellel, amelyeket teljes körűen csak 1989-ben állítottak vissza.
Amikor Tel-Aviv látja, hogy Budapest a füle botját sem mozgatja, s a kiváló minőségű magyar mikrocsipek továbbra az
Izraelre irányuló szír rakéták agyát irányítják, megszületik a döntés, s egy Moszad-kommandó (magyarországi segítők, úgynevezett szajjánok közreműködésével) végrehajtja a pedagógiai célzatúnak szánt gyújtogatást.
A konteó-változatok (és a poszt) végén még egy rövid történet:
Az egyik forrásom felhívta a figyelmem néhai dr. Valkó Ágnes esetére, aki a MeV egyik kutató-fejlesztő mérnöke volt, s aki a komplex feladatok ellátására kifejlesztett metál-oxidos áramkörök specialistájakét szerzett nevet magának. A kutató 1987-ben (negyvenedik életévében) tisztázatlan körülmények között hunyt el, s – legalábbis forrásom szerint – egyike volt azoknak, akiket a Lloyd’s nyomozói ismételten meg szerettek volna hallgatni a baleset után, ezúttal Londonban. A kiutazásra (a haláleset miatt) már nem kerülhetett sor…
Mielőtt felhívnám az olvasókat a megszokott szavazásra, szeretnék köszönetet 
mondani azoknak a forrásaimnak, akik információkkal segítettek a poszt megírásában, s akik arra kértek, hogy még a nickjüket se hozzam nyilvánosságra – ők tudják, miért…
Kik állnak a MeV leégése mögött?survey software
Ápdét: a MeV-konteók 20%-kal kibővített verzióját elolvashatod a 2014. május 24-én a könyvesboltokba kerülő Konteó2-ben, további 29 válogatott összeesküvés-elmélettel együtt.
Ars poetica
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!
Legutolsó hozzászólások
- Apró-cseprő konteóink (1206)
- { hesteg Fico Vajon melyik hárombetűs... }
- Vitaposzt: választás-konteók (358)
- { @qdiace: Megnéztem az eseménynaptárat, három... }
- A Fenyő-gyilkosság (403)
- { @walking: Hát nem kapta meg... }
- A Djatlov-incidens (3406)
- { […] A Djatlov-incidens « Konteó... }
- Szolgálati közlemény: konteóelméleti kutatás (4)
- { @déjvid: Köszi, átadom! }
158 hozzászólás
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
158. albu — 2023-01-18 23:34
Egy informatív videó a Youtube-ról az NDK félvezetőgyártásából, amibe szerinte gazdaságilag belebukott az állam. Mindenesetre segít felidézni a légkört.
Az volt közben a benyomásom, hogy ennél a magyar ipar lehetett jobb a szektorban (legalábbis a II. vh. előtt élvonal volt a hazai elektrotechnika és híradásipar, lásd Az elíziumi kém című filmet, vagy bármilyen objektív írást, még gimis töriből is ezt tanultam), aztán passz, iparban a németek is erősek voltak a totális pusztulás előtt.
Az is átjön a videóból, hogy hiába tudtak iparikémkedni, nem tudtak felnőni a feladathoz. https://www.youtube.com/watch?v=cxrkC-pMH_s
157. albu — 2022-06-07 01:29
Ha nem 1986-ban történt volna, hanem pár évvel később, mikor már megegyeztek a hidegháború felfüggesztésében, akkor még arra is tippelhetnék, hogy így sikerült egy leendő konkurenst kinyírni, és a szellemi állományát nyugati munkavállalásra bátorítani.
Visszajelzés156. A szovjetek az amerikai a zsidók voltak? A Mikroelektronikai Vállalat leégése - Északhírnök — 2021-10-08 06:50
[…] A Mikroelektronikai Vállalat – konteó […]
Visszajelzés155. MeV, a füstbe ment terv – frescho.hu — 2018-02-20 14:29
[…] Konteó is született arról, hogy kinek állhatott érdekében ez a tűz. 2009-ben a Múlt-kor is foglalkozott a tűzesettel. Nem tudni, hogy mi volt az igazság és szerintem már soha nem derül ki. Az biztos, hogy ambiciózus volt a terv. Ha jobban a program mögé nézünk, akkor kicsit talán irreális is, mint a legtöbb tervgazdálkodásban megálmodott fejlesztés. Az éppen gyártásba vitt 8080 ’74-ben jelent meg. Állítólag a 8088-at is visszafejtették, ha ez igaz, akkor már csak 8 éves lemaradásban lett volna a vállalat. Másként nézve már piacon volt az Intel 386-os processzora és a csiszolásos visszafejtés valahol a 486-os CPU-k idején vált volna lehetetlenné. Persze a keleti blokkban még így is kiemelt lehetett volna, bár Z80 másolatát gyártották az NDK-ban és a Csehszlovák Tesla is készített 8080-as processzort. Sajnos a tűzzel együtt a hazai gyártási kultúra is füstbe ment, nem épült újra a gyár. […]
154. Tökös Ákos — 2017-06-22 20:22
Még csak 31 év telt el és már megint leégett valami:
http://index.hu/belfold/2017/06/22/tizenharom_eve_nem_volt_ekkora_tuz_zalaban/
A cikk szerint a raktárban villanykörték voltak. Hogy is áll most az izzó kontra LED meccs?
153. FilcTroll — 2017-05-29 20:43
http://index.hu/tudomany/tortenelem/2017/05/29/csernobillal_fuggott_ossze_hogy_porig_egett_a_mikroelektronikai_vallalat/
Itt a megoldás (?), a cikk hivatkozza ia a Konteóblogot.
152. tiboru — 2017-05-29 13:38
@Salamancai űrhajós:
Amikor ezt írtam, folyt a polémia a szolgálati nyugdíj eltörléséről és arról, hogy nem igazságos 55 évesen elmenni nyugdíjba se a rendőröknek, se a tűzoltóknak. Szó volt arról is, hogy visszarendelik őket nyugdíjból…
151. whitebeard — 2017-05-29 13:13
http://index.hu/tudomany/tortenelem/2017/05/29/csernobillal_fuggott_ossze_hogy_porig_egett_a_mikroelektronikai_vallalat/
150. blackcat666 — 2016-06-14 12:04
@garynomy:
„folyékony nitrogént párologtattak…. a Reviczky utca sarkán volt a hidrogén előállító épület, abban … volt egy kisebb robbanás, pukkanás.”
Itt van egy kis zavar: a nitrogén nem éghető, nem robban, nyilván hidrogénről van szó.
149. Salamancai űrhajós — 2016-06-13 19:06
„És még csak annyit, hogy – megbízható forrásaink szerint – a tűzoltók között nem volt egyetlen olyan sem, akit nyugdíjból rendeltek volna vissza…”
Tiboru, ezt a sejtelmes mondatot sajnos nem értem. Miért érdekes, hogy fiatalok oltották a tüzet, vagy öreg rókák?
148. sztalker — 2015-10-03 14:03
@garynomy:
A pár hónappal ezelőtt (talán június v. júliusi?) a magyar nyelvű Forbes Magazin részletesen beszámolt nem csak az egykori tűzeset részleteiről, hanem az egész magyar elektronikai ipar akkori hátteréről egy eléggé tisztességes cikkben — szerintem. Aki meg tudja még szerezni a remittendát (én akkor nem vettem meg az újságo, csak a boltban olvastam el ezt a cikket belőle), az esetleg másoknak is kiteheti, vagy kivonatolva a lényegét a Konteóblogosok részére itt összefoglalhatja, biztosan sokan kíváncsiak lennének rá!
Így utólag visszaemlékezve erre a cikkre, én is csak kb. olyasmiket tudok belőle felídézni, amiket te, és az előtted kommentelők is írogattak, vagyis tényleg kifogyott a tartályokból az a speciális oltóanyag, amit a tűzoltórendszer feltöltéséhez használtak, valamilyen angol cégtől importálták volna ezt, de mindig elhúzták a beszerzését, továbbá az egész öszzefoglalóból sugárzik az, hogy az akkori államapparátus, no meg a MEV biindítását a „nyakukba kapó” akkori kinevezett elvtársak nagyon nem akaróztak ezzel az egész elektronikai kihívással foglalkozni, mert egyrészt már akkor is baromi nagy lemaradásban voltunk a fejlett nyugati félvezető-technológia terén mind a hardverben, mind a szoftverben, másrészt meg amolyan jó magyar „kiszorítósdi–betartok én neked azért is!” stílusú versengés is zajlott a színfalak mögött, mikor a 2 eltérő funkciójú gyártórészleg vezetői elkezdték a másikat besározni, és ahelyett, hogy optimálisan együttműködött volna a két fő részleg, egymás rovására próbáltak telephelyeket foglalni a másik elől, megnehezítve már eleve a termelést. Tök fölösleges köröket leírva így akkor, mikor a világban az elektronoikai fejlesztések már akkor is szinte hónapról-hónapra döntöttek rekordokat, és az egyik legversenyorientált műszaki ágazattá vált. Mi meg itt közben a másik részleg tevékenységét próbáltuk — ismétlem: egy cégen belül! — akadályozni. Talán még annyit, hogy — ismétlem, a cikkben megszólaló egykori vezető véleménye szerint — legkevésbé az oroszoknak csípte ez a MEV a szemét, ők örültek minden felhasználható technónak, amit csak beszerezhettek, inkább a magyar vezetés volt az amelyik nem nagyon tudott mit kezdeni egy ilyesféle üzemmel… Asszem itt olvastam azt az édes kis sztorit is, hogy miként bundáztak meg pl. egy COCOM-listás rakományt, ami nagyon kellet a gyárnak, amit egyszerűen egy aktatáskányi dollárral kifizettek a kamion sofőrjének, a legfelsőbb miniszteri jóváhagyással.
Tényleg izgalmas egy összefoglaló, olvassátok el, ha a kezetekbe kerül valahol a magyar Forbes régebbi száma.
147. garynomy — 2015-10-01 23:12
Én pont ma beszéltem egy bácsival aki ott dolgozott a MeV-nél, pontosabban az előállító laborban, abban az épületben, ami a Reviczky utcával párhuzamosan van. Itt úgy emlékszem azt taglalta egyrészt folyékony nitrogént párologtattak, mivel gázként volt rá igény. Na mármost a Baross és a Reviczky utca sarkán volt a hidrogén előállító épület, abban előző héten csütörtökön volt egy kisebb robbanás, pukkanás. Az oltórendszer beindult ami ha jól emlékszem valamilyen halongázzal működött,de azt már nem töltötték vissza. A gyárban rengeteg veszélyes vegyi anyagot használtak, köztük rendkívül mérgezőeket is (hármat nevezett meg), mint arzént. A bácsi véleménye szerint ha azok megsérülnek, Újpestre ráül és hiába keveredik, halálos dózist is kaphattak volna pl. Megyeren, a környező részeken.
Visszatérve a tűz úgy keletkezhetett véleménye szerint, hogy az villamos vezetékeket nem éppen szabványosan készítették el, össze voltak kötegelve, nem volt légrés a kábelek közt, így fel tudtak melegedni hamar, a szigetelés se volt talán megfelelő vastagságú. Hétfőn reggel a segédek bementek az épületbe, és bekapcsolták a gépeket, hogy készen várja a munkásokat. Ezek egyszerre nagy áramot vettek fel, melegedett, és megolvadhatott a szigetelés és már kész is a baj. Egyik kollégája akkoron mindenféle védőruha nélkül mentette ki a vegyi anyaggal teli palackokat, később meg is halt. Ő ott lakott nem messze a gyártól (még most is), rálátott az épületre majd rohant be a munkahelyre, majd a másik bejáratnál tolongó munkásokat hazaküldte.
Arról is volt szó, hogy a cég nem kapott kártérítést, mivel embargós rendszerű vállalkozás volt, azoknak pedig nem jár.
Az egész projekt akkori áron 8 milliárdba került talán.
146. gigabursch — 2015-08-06 07:21
145. @maki11:
Köszönöm a linket.
Nagyon klassz, hiánypótló
145. maki11 — 2015-08-05 22:58
@yen-ci: Kedves Jenci!
Legalább a Magyar elektronikai iparnak emléket állító gyártörténeti kis oldalam kedvéért meséld el nekünk az igazságot.
http://lazarbibi.blog.hu/tags/Magyar
üdv
144. becsuszoszereles1k — 2015-02-13 00:29
Olvastam egy 6 oraval ezelotti erdekes hozzaszolast:
„Kati Runge · Laboráns, Microelectronika
NEM VAK RIASZTÁS VOLT,HANEM MIKÖZBEN BENN DOLGOZTUNK EGY HIDROGÉNNEL MŰKÖDŐ BERENDEZÉS BEROBBANT.!!!!!!!!!!!!MEGRENGETT AZ ÉPÜLET ,A TŰZOLTÓK KIJÖTTEK SZEMLE UTÁN KÖZÖLTÉK HOGY SEMMI GOND!!!!!!!HÉTFŐN LEHET DOLGOZNI.VALÓSZÍNŰLEG MEGSÉRÜLTEK A NYOMÁSTÓL AZ ELEKTROMOS VEZETÉKEK ETTŐL VALÓBAN LEHETETT ZÁRLAT. HÁT HÉTFŐN ELINDULT ÉS MEG SE ÁLLT”
[Retro’ Legendak blog]
143. rebel — 2014-03-09 18:06
„A nyolcvanas évek első fele a digitális integrált áramkörök és a 32, majd a 64 bites processzorok korszaka.”
Nein nein nein…. Egy tízest tévedtél. A nyolcvanas éveke eleje, a 8 és 16 bites processzorok korszaka. A 90-es évek eleje a 32 és 64 bites cpu-k korszaka…
142. tiboru — 2013-12-04 22:07
@panPeter:
Nagyon érdekes információk voltak, köszönjük!
141. panPeter — 2013-12-04 21:06
Hát én eléggé a közepén voltam ezeknek… Valkó Ágnes évfolyamtársam volt, édesapja, Valkó Iván Péter azt hiszem, az „elektroncsövek és félvezetők” tárgyat tanította nekünk. Emellett a TKI-ban dolgoztam több, mint másfél évtizedet, a „mikroelektronikai kormányprogram” TKI-s résztvevője kb. én, ill. az osztályom volt. Az általam vezetett osztály digitalizálta a HIKI-s szakemberek által visszafejtett és raszterpapírra átrajzolt 8088-as mikroprocesszor teljes layoutját. (A nagyságrend érzékeltetésére: a teljes layout 8×8, vagyis 64 db. kb. 1 m2-es, 2 mm-es osztatú raszterpapírra volt rajzolva — ebből kellett a komplett layoutot összerakni, és rétegenként előállítani a pattern-genrátort vezérlő szalagot.)
Bizomyos fokig meglep, hogy itt mindenki úgy tudja, hogy micsoda potenciális sikert tört ketté a tűzeset. Én másként emlékszem. A mikroporocesszor elkészült, le is gyártották, működött is, de a kihozatal 20 % alatt volt, ami senkit nem lepett meg. Egyrészt — tudomásom szerint nem voltak meg azok a nagytisztaságú, többzsilipes laborok, amilyenek az IC-gyártáshoz elengedhetetlenek. (Drezdában volt szerencsém látni ilyent: a dolgozó bemegy az első zsilipajtón, pucérra vetkőzik, átmegy a következő helyiségbe, ott jól lezuhanyozik, innét átmegy a következő zsilipajtón, felveszi az odakészített munkaruháját, és innét az utolsó zsilipajtón megy be a munkahelyre, ahol dolgozik.)
Szóval, a kihozatal… A chipgyártás úgy megy, hogy van egy kerek sziliciumlapka, arra annyiszor „ráfényképezik” az áramkör rajzolatát, ahányszor ráfér — és ez a lapka megy végig a gyártási folyamaton. A folyamat végén mindegyik áramkört bemérik, hogy jó-e. A rosszakat kidobják. Ha jól emlékszem, a versenyképességhez legalább 70-80 %-os kihozatal kell. Nomármost… Azt mindenki el tudja képzelni, hogy azok az áramkörök, amelyek a lapka szélére kerültek, azok eleve rosszak. Továbbá azt is, hogy minél nagyobb a chip mérete a lapkához viszonyítva, relatíve annál több az „eleve rossz” áramkör. Márpedig a mikroporcesszor-chip elég nagy.
Másrészről: egy IC-gyártósor alap-paramétere, hogy „hány inches”, magyarul hány inch ármérőjű a szilíciumlapka, amelyre az áramkörök kerülnek. Emlékeim szerint a MEV 2 inches technológiával rendelkezett, miközben máshol már 3-4 inches technológiák voltak. Egy ilyen gyártósor viszont a többnyire vasárnap érkező „táskás emberek” táskájába már nem fér el 🙂 2 inches technológiával pedig mikroprocesszort megfelelő kihozatallal nem lehet gyártani.
Azzal együtt, hogy ennyire „benne voltam” ebben, nem emlékszem akkori „összeesküvés-elméletekre”. Inkább az volt a levegőben, hogy Sándor Micu által menedzselt Mikroelektronikai Kormányprogramnak nem egy látványos bukás, hanem egy szerencsétlen (vagy szerencsés ?!) tűzeset vetett véget…
A COCOM lista meg: igazából bármit be lehetett szerezni, csak mondjuk dupla áron — abban a dollárinséges időben. Vagyis szerintem a COCOM-lista inkább „dollárszivattyúként” működött, szerintem a nyugatiak tudtával és jóváhagyásával.
Más: a Nyugat ezirányú politikáját én mai szemmel úgy látom, hogy megvárták, míg a Kelet iszonyatos erőforrások lekötésével kifejleszt, elér valamit, és ha már sikerült, akkor leveszik a COCOM listáról. Így a fejlesztések mehetnek a kukába.
140. wazelin — 2013-06-18 20:32
@tiboru: Nem meglepőek a kommentek, de most megnéztem, és forrásként meg vagy jelölve 🙂
139. tiboru — 2013-06-18 19:43
@wazelin:
Hehe, jók a kommentek a Cinken:
http://cink.hu/-513992409
138. wazelin — 2013-06-18 15:13
Máshol is megírták: http://retrolegends.blog.hu/2013/06/16/mikroelektronikai-vallalat-rejtelye
Meg a Cink.hu-n is linkelték.
137. gacsat — 2012-06-28 22:47
@waszabi: Híradástechnika?
136. tiboru — 2012-05-06 20:33
Érdekes adalék, köszönjük!
135. waszabi — 2012-05-06 09:51
Néhány érdekes apróság jutott eszembe a posztot olvasva.
A szilicium alapú technológa nem alkalmas rádioakítv környezetben való használatra, ezért ilyet a szovjet hadiipar sem alkalmazott. Helyette germánium alapú félvezetőket alkalmaztak, amelyek működését nem befolyásolja a rádioaktivitás. Ezért nem valószínű, hogy pont rakétatechnológiákban alkalmazták volna a MEV-nél gyártott I8088-asokat. Sem rakétában, sem a földi vezérlő egységekben.
Ami a COCOM listát illeti, kicsit felfújt ügy, mondanám, James Bond kategóriájú sztorik. Bár a COCOM lista létezett a 80-as években, azt sem a nyugati gyártók, sem a vasfüggönyön innen létező vállalatok nem voltak érdekeltek annak betartásában, ahol lehetett, kijátszották. Mindenki az üzletben volt érdekelt. Nekik olcsó előállítás kellett, nekünk meg keményvaluta.
Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a magyar hadiipar már a 70-es évek végétől beszállítója volt többek között nyugat-német, svéd hadiipari vállalatoknak. Játék határok nélkül, így nevezhetnénk. Konkrétan a 80-as évek közepén a legmodernebb Tigris harckocsikhoz gyártottunk alkatrészeket (cégnevet nem írok). Az üzleteket a közel-keleten évenként megrendezett 1-2 hetes „börzéken” kötötték a cégek képviselői a világ minden tájáról. Magyar részről természetesen a titkosszolgálatok tevőleges védelme és segítsége mellett folyhatott mindez.
134. tejbetök — 2011-11-20 17:59
hol az arany, ami a chipgyártáshoz kell?
Ez itt a kérdés!
133. Gedeon — 2011-08-16 07:09
A ’80-as években rengeteg MEV katalógus IC-t használtunk fel, TTL, műv.erősitők, stabic-k, a volt cégemnél, és minőségileg jobbnak tüntek az Texas, Motorola, Farchild, stb eredeti gyártóknál is. Sávszélesség, hődrift, sebesség, nem volt velük gond, ellentétben a nyugatról behozott nagynevű cégekétől, ahol egy UA747 op.amp képes volt a tápfeszig való kivezérlés után zárlatba menni. Zsákszámra cseréltük őket.
Kár volt a MEV-ért, hatalmas import tételeket válthatott ki.
Az NDK félvezetőivel sem volt rosz a tapasztalatunk. Egy Philips, állandóan zárlatosodó tranyót helyettesítettünk egy NDK tipussal, megszüntek a reklamációk. Csak a ronda, középen sorja csíkkal ellátott ledjeiket tudnám feledni:-) Nem volt egy esztétikus látvány.
Akkoriban az a hír járta, hogy Gyöngyösön van a világ egyik legnagyobb dióda gyára. Azokat a típusokat manapság is milliárdos tételekben építik be mindenbe, (1N4148, 1N007,stb.)
Vajon mi lett az ottani gyárral, azt is szétverték rendszerváltáskor, mint a munkahelyemet?
Ahogy elnézem, a mostani cuccokat, a kínaiakon kívül már nincs semmi…
132. 178996 — 2011-07-31 18:27
[tiboru](#11537487):
Mármint az összesen fizetett 2500 forint volt a kétheti bérem, nem a 49 🙂
131. 178996 — 2011-07-31 18:26
[aser](#11484118):
Köszönöm az infót, tisztában voltam vele, de a Moszad főhadiszállása akkor is Tel Avivban van 🙂
130. 178996 — 2011-07-31 18:19
[gacsat](#11472431):
Bocs, de tévedsz. Én határozottan emlékszem, hogy amikor 1988-ban kiváltottam az első nyugati utamhoz járó 50 dollárnyi valutát, egy dollárért nem egészen ötven forintot (49 valamennyit) fizettem, vagyis kétheti akkori bérem 🙂
129. Laaz Molinari — 2011-07-31 17:23
Talan egy fontos reszlet kimaradt; akkor tajt Amerikaban eltem es ott az jott le a hirekben, hogy ez a MeV (ami elegett) dolog egy Intellel kozos dolog volt…
128. Minor.Dragon — 2011-07-24 01:36
Off
@ugh: „… most meg a maezogazdasag van soron…”
Igazad lehet, ld. GMO-s kukorica.
127. aser — 2011-07-07 11:08
Izrael fővárosa Jeruzsálem,nem Tel_Aviv.
126. Jocó — 2011-07-05 01:35
Én három MEV-es embertől hallottam az 1986-os tűzesetről. Az egyik
dr. Keresztes Péter aki a vezetője volt a MEV-nek. A másik két ember dr. Sziray József, és dr. Borbély Gábor. Azóta mindegyik tanár lett Győrben. Az ő elmondásuk szerint nem véletlen baleset volt az eset, hanem szabotázs. Tényleg Gorbacsovot várták a gyár átadási ünnepségre. Valóban voltak halonrendszerű oltóberendezések, amiből kifogyott a halon. Pontosabban a biztonsági őrök zseblámpájára bekapcsoltak az érzékelők, ezért nagyon hamar elfogyott a halon, ezért kikapcsolták a halonos oltást.
De nemcsak ezzel volt baj, hanem a közeli tűzcsapokban nem volt víz, valakik elzárták őket. Ez komoly időveszteséget okozott. Ráadásul a tűz nem magától keletkezett, profik gyújthatták fel a MEV-et. Ennyi véletlen nincs. Ez csak valamelyik titkosszolgálat lehetett, helyi kollaboránsokkal. Az anyagi kár mai áron több-száz millió dollár volt.
Az hogy az amcsik voltak, elég valószínű. Lopott technológiát gyártott a MEV, ráadásul Drezda mellett itt Budapesten akarták gyártani az SS-20-as rakétákba az irányító csipet. Ez egy 3x150kt-ás atomtöltetű közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta. 1987-ben Gorbi és Régen betiltották ezt a rakéta típust. Csernobil se volt véletlen, Challanger se véletlenül robbant fel.
125. gacsat — 2011-07-04 10:35
Nem fogom agyilag, mi érdekük lett volna a ruszkiknak az ő részükre gyártó üzemet felgyújtani.
Ha a zsidók keze lett volna a dologban, ők nem gyújtogattak volna, hanem vitték volna a rajzokat – jól jön az még a következő háborúban. Már ha tényleg az orosz légvédelmi rakétákba kerültek volna a csipek. Vagy ha beljebb lettek volna, tettek volna a termékbe kiskaput maguknak.
Az amikat mit zavarta volna a kereskedelmi csipek másolása? Mire visszafejted, és beindul a gyártás, ők már a 2. utánalevő generációt dobják piacra. Ők viszont gyújtogathattak volna ICBM okból.
Úgy tudom, a tűz napján lett volna valami új egység átadási ceremóniája.
124. gacsat — 2011-07-04 10:00
Az akkori forintot olyan 120 és 160 között kell szorozni. Számolj gombóc fagyiban, könnyebb lessz.
123. fjZYgU — 2011-07-01 13:16
Ez sajnos még a MEV-nél is szomorúbb történet: Ki ölte meg a magyar szuperszámítógépet?
http://hampage.hu/tpa/xp1.html
http://videotorium.hu/hu/recordings/details/2263,Lyukszalagtol_az_informatikaig_TPA_tortenet_1968-1990_
122. Kovacs Krisztian — 2011-06-30 16:30
nehany honappal a tuz elott, meg ott meloztam. emlekszem, valami Bakonyi doktor volt ott az egyik fonok – de ez nem is erdekes…
azzal foglalatoskodtam, hogy szennyezetlen szilicium lapokat pakolasztam egy kvarc-szekerre (hosszukas bigyot kepzeljetek el, valami olyasmit, mint egy regi hanglemez tarto) mikor tele volt a kocsi, az egeszet betoltam egy kemencebe, ahol kulonbozo gazokkal szennyezodtek. nahhh, mikor en ott voltam, folyamatosan meg nem is uzemelt a cucc, a mernokok meg csak hangolgattak a rendszert. emlekszem, egyszer vartam, hogy vegigmenjen a processz, epp egy konyvet olvasgattam unalmamban, mikor a szomszed teremben (csak egy uvegfal es uvegajto valasztott el tole) beindult a halon. akkoriban meg gyongyosre vittek tokozni a procikat, mi csak beleraktuk oket egy uvegampullaba, amit autogennel forrasztottak le a sracok. a svedek – mert sved tuzolto rendszer volt, ha jol emlekszem – meg szorvanyosan molyolgattak a kulonbozo szektorok elesitesevel, es a sracoknak nem szoltak, hogy ott, mar ne hasznaljak a langot, mert a szenzorcsoport mar eles. mindenesetre, en baromira betojtam, mikor valami hangos sziszego-surrogo hangot hallottam, es az uvegajto alatt, valami feheres gaz kezdett atomleni. nehany nappal elotte kaptunk munkavedelmi oktatast, hogy lehetoleg tartsuk be a szabalyokat, mert ha nem, melot adhatunk a terkepeszeknek….. ezutan mar nem voltam ott sokaig, bar mintha valaki azt mondta volna az ex kollegak kozul, hogy nem toltottek ujra a rendszert halonnal. hat, en nem tudom, az biztos.
121. 185293 — 2011-06-20 09:57
Csatlakozom az előttem szólóhoz. Simán hihető számomra a töketlenkedés.
Viszont nagyon köszönöm a könyv linkjét, nagyon jólesett olvasni, újra gyerek lehettem picit, képzeletben végigjártam az útvonalakat, az ismert helyeket. Ha picit megerőltetem magam, tudom, melyik ház a Bagolyvár, honnan látom úgy a panorámát, ahogyan le van írva. Fantasztikus volt!
120. circuit — 2011-06-18 14:25
[Béla](#11412584): Tanulságos volt az „Emésztő lángok” fejezet. Ha valóban így történt bizonyítja, hogy töketlenkedéssel itt mindent el lehet rontani, de akkor még szomorúbb vagyok.
119. circuit — 2011-06-18 13:30
[rezgaras](#11413158): Pont ezt írtam. Amikor a tűz volt, akkor még az Algotronix és főleg a Xilinx nem volt sehol. Legkorábban 1991-ben jöttek ki az áramkörükkel, vagyis 5 évvel a tűz után, és mint tudjuk 5 év az informatikában igen nagy idő. Gondolj csak a jelenlegi netbook-okra, vagy a tabletekre. Tudom a mi lett volna HA nem értékelhető – a semmi miatt. Voltak itt elképzelések. pl. a 80-as években a gépekben betügenerátor volt. Kivéve a PRIMO-t, ahol bitenként volt cimezve a képernyő, és nem volt külön szöveges és grafikus üzemmód. Később ugyanezt a módszert alkalmazták a kölönböző „windows” rendszerek. Úgy jön ide, hogy (csempészett és egyéb) C64-ekkel (jó lenne ismerni a hátteret) kinyírták. Voltak egyesek rövidtávú érdekei.
118. rezgaras — 2011-06-17 13:17
A BOÁK nem volt FPGA, még csak nem is akart az lenni. 1986-ban az FPGA, de még csak az elôdjei sem léteztek. PAL-ok voltak (nálunk is hozzá lehetett jutni), még a GAL-okat sem gyártották. Aztán azokból lettek a PLD-k és évekkel késôbb az FPGA-k.
117. Béla — 2011-06-17 08:13
Erről a témáról is szól ez a könyv:
http://www.mek.oszk.hu/09400/09442/index.phtml
Igaz, a történetben kb. 15 évvel korábbra teszi. Mivel a szerző mikroelektronikai kutatásokban is részt vett, lehet hogy így történt… Vagy hasonlóan.
116. circuit — 2011-06-16 10:06
[fjZYgU](#11409997): Érdekességek: „Edinburgh project”, „FPGA Forth”, „C-ONE FPGA”, „C64DTV”
115. circuit — 2011-06-16 09:56
@fjZYgU: A „lámpagyár” elnevezés csalóka. Én magam egy általam készitett célprogramot a Tungsram-nál égettem „eprom”-ba, mert nekik voltak berendezéseik. Szerintem sem keleten sem nyugaton nem nézték volna jó szemmel, hogy egy kis ország IC vonatkozásban csúcstechnológiát gyárt. Márpedig az FPGA az. Azonkívül a már emlitett angol cégek és az „Edinburgh project” is elgondolkodtató. (kis fogyasztású alkalmazkodó áramkörökkel szuperszámítógép gyártás) Egy kicsi azért lecsöppent nekünk is. Az amerikai Jeri Ellsworth által tervezett FPGA C-ONE alaplap, és e nyomán a joystick-be zanzásított komplett FPGA alapú Commodore64, amit 3 ezer Ft körül nálunk is lehetett kapni pl. az Elektro_world-nél. Nekem is volt. Volt benne 36 játék és C64 Basic is. Mindez egy joystickben. No ilyesmikről maradtunk le.
114. fjZYgU — 2011-06-15 16:18
Ebben a történetben lényegtelen, hogy mi történt. A lényeg az, hogy ma Magyarországon nincs félvezetőipar, de még rendes tisztaszobás labor se. Maradjunk annyiban, hogy tényleg „mikroelektronikai nagyhatalommá” váltunk volna. Amerikai testvéreink áldásos tevékenysége a lámpagyár leépítésén szintén kézzelfogható. Azt azért tudni kell, hogy az említett KFKI kb. 89-es szinten van megrekedve. Az egész pedig azt jelenti, hogy ebben a digitális világban csak csicskák lehetünk. Egyébként tudja valaki, hogy hol vannak a hw és processzortervező mérnökök, mert én csak gyalázatosan alulképzett szoftvertechnikusokat látok és ez a műegyetem. Ez a hajó örökre elment mint annyi más is ld. pl. magyar metró http://www.youtube.com/watch?v=mcYOWvAvx5U
És, hogy mi történt valójában: http://www.youtube.com/watch?v=z5rRZdiu1UE
113. eMM2 — 2011-06-15 08:43
@circuit:
Azt gondolom hogy igazad van.
De.
Ott volt hardvernek az iskolaszámítógép program a HT 1080 Z később a 2080Z vel is.
Tudom azon tanultam programozni.
(aztán sokra mentem vele de mind1)
KB a ZX 81-el volt 1 kategóriában.
Aztán jött a VIC-20 meg a nagy testvér a C_64 már aki meg tudta fizetni.
Ja ez a robotellenőr meg banális.de legalább nem törli a hsz-t ez is valami.
És különben volt ám Homelab program is építs magadnak számítógépet……….
Ha ezt a MEV megtámogatja lehet nem itt tartanánk.
Ezzel együtt a szándékos tűz elméletet elvetem ez is ilyen szocialista hanyagság,balfaszság volt meg a nagy titkolózás.
Persze agy.Tudod az igazán okos szofveresek se itthon hasítnak.Tudom mert legalább egyet ismerek.
Így vagy úgy ezért vagy azért ez is el lett baltázva rendesen.
Mit lehet erre mondani?
Azt hogy nekünk csak már múltunk van és történelmünk amit majd elvesznek a gyerekeimtől?
Nem folytatom mert azért ezt a tendenciát tán megállítjuk(tán de nem biztos csaigatévé alföldi ügy satöbbi)
Ember küzd és bízva bízzál.
És szebb Jövőt!
Ja meg hajrá Kovács néni már aki ismeri a viccet.
Meg
Értem én a viccet de nem szeretem.:)
Meg Pató Pál úr ej ráérünk arra még.
És ezzel befejeztem és bocs hogy hosszú voltam de ez kijött mert ki akart jönni.
112. circuit — 2011-06-14 12:45
[eMM2](#11405922): Pont erről beszélek. A 80-as évek második felében meglehetősen nagy disznóságok folytak a számitástechnikában (is) Haveri alapon alkatrész és gép csempészet, hazai fejlesztések hazavágása pl. iskolaszámitógép pályázat körüli érdekességek, állami pénzeken játék C64-ek a főnökök csemetéinek stb. Mit lehet tudni a MEV-nél nem vettek e meg valaki(ke)t. Ekkor indult sok zavaros GMK és KFT is. Ott se volt teljesen tiszta minden. Szerintem az IC gyártásra a nagy országok rátették a kezüket. Meg volt egy olyan tendencia is, hogy nálunk inkább software legyen. Ahhoz agy kell meg ceruza.
111. eMM2 — 2011-06-13 18:49
[circuit](#11405845):
Oké de ez még nem bizonyíték a szabotázsra/merényletre/direkt tűzre.
Különben meg semmi gond ha nem ég le a MEV úgyis tönkrevágják államilag máshogy(nem kell ahhoz tűz elég ha nem kap elég támogatást vagy nem osztják vissza a nyereséget stb) gombokért elprivatizálják valami benfentes elvtásnak aztán az meg továbbadja némi haszonért egy másik(külföldi de nem feltétlen) cégnek aki meg piacot vett nem gyárat és jól bezárja mert hogy hogy nem, nem lett nyereséges.A dógozó meg mehet munkanélküli segélyért amíg kap.Annyit amennyit.
Hány ilyen volt már?
Meg sem tudjuk számolni.
És ez sajnos nem konteo bárcsak az lenne.
110. circuit — 2011-06-13 18:07
[eMM2](#11405505): „A világ első, kereskedelemben kapható újrakonfigurálható számítógépe, az Algotronix CHS2X4, 1991-ben készült el. Nem volt éppen egy kereskedelmi siker, de elég ígéretes volt ahhoz, hogy a Xilinx Inc (az FPGA, Field-Programmable Gate Array (FPGA) feltalálója) megvásárolja a technológiát és vele együtt alkalmazza az Algotronix stábját”
Vagyis 5 évvel a tűz után… Az Algotronix chipjéről láttam logikai rajzot. Nagyon ismerősnek tünt.
109. eMM2 — 2011-06-13 14:29
[circuit](#11405384):
Érdemes megnézni a linkelt múltkor-os összeállítást.
A meglevő de be nem élesített tűzoltórendszer a tűzoltók nem is tudják a nagy titkolózás miatt hogy olyan sok mérgező gáz kijőhet hogy kihal fél újpest…….. stb.
Ezt az akkori kormányzat se nem vállalta volna fel, a CIA meg nem akciózott ilyen volumenben a VSZ-en belül(ez nem kémkedés hanem szabotázs lett volna) az oroszoknak meg direkt jó volt hogy vehetnek tőlünk IC-ket (úgyis beszámítósdi volt az általuk meghatározott olajáron).
Ez véleményem szerint tipikus szociálista vircsaftos hanyagság.Láttunk erre elég példát már énis éltem akkor és nem kétéves voltam.
Új gyárat meg azért nem építettek a temérdek valutából mert akkor az már másra kellet államadóság fedezés/guruló dollárok.
108. circuit — 2011-06-13 13:19
„a MEV „atyja” meghirdette a BOÁK programot (Berendezés-orientált áramkör.)”
—
Én is ilyesmire emlékszem, 38 éves voltam a tűz idején. Azt mondták, ez fekszik nekünk, mert kevés a nyersanyag és sok a „szürkeállomány”. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a XilinX és egyéb cégek mekkora karriert futottak be FPGA áramkörökkel. Ha akkor ez nekünk sikerül, megelőztük volna korunkat. Én nem hiszek a véletlen tűzben.
107. circuit — 2011-06-13 12:22
Én úgy tudom, nem hagyományos, hanem menet közben változni képes (programozható) áramkörű IC-ket készültek gyártani. Nyugaton is alakultak ilyen cégek pl. Algotronix és a XilinX amelyik ma dollár milliárdokat kaszál hasonló elvű FPGA áramkörökből.
106. eMM2 — 2011-06-11 14:12
[miamai](#11373810):
Rosszul emléxel a Skála sem volt kivétel.
Akkoriban adták át a Skála Metró áruházat a Nyugatinál arról zengedezett a Népszabadság hogy de jó lesz mert hiper szuper korszerű vonalkódleolvasó rendszer lesz a pénztárakban.Aztán jött a pofáraesés mert pont a COCOM lista miatt nem kaptuk meg.
105. taltos — 2011-06-08 13:36
A lényeg,hogy közelről a kommentelők legnagyobb többsége nem látta.Én ott dolgoztam.Láttam a rohangálást azon a héten,és azt hogy miért nem lett katasztrófa Újpesten és Észak-Budapesten.Azt még nem említette senki viszont ,hogy Gorbacsov „elvtárs” tett volna látogatást ott,azon a hét végén.
És bár hihetetlen,de igen egyszerű oka volt a tűznek és továbbterjedésének!
104. borsod — 2011-06-06 13:41
http://www.langlovagok.hu/regi_esetek/11_milliardos-kar-a-mikroelektronikai-vallalatnal
Egy régi cikk a témában
103. ugh — 2011-06-06 07:36
OFF
Tiboru:
Most aktualissa valt egy ubi-konspiracios conteo is ..
Ugye a 90es evekben megboritottak az europai ipart(90ig a nemet iparkozpontu gazdasag volt a pelda azota megvaltozott a dolog es most mar a bank kozpontu „mugazdasag” a modell-az eredmenyet latjuk ). Aztan a bankrendszert most meg a maezogazdasag van soron……
Magyarorszagon a 90 evekben volt egy sertes „pestis” jarvany amit egyebbknet szandekosan indukaltak(az allatorvos biohazard ruciban oltotta a disznokat pestissel pl-ez komoly).
Tuti van osszefugges a dsk-s es az eu mezogazdasag ellen inditott panikkeltes kozt.
Az amcsik nem tudjak eladni a genkezelt szemetet +
ugye Merkel-nek is van imf jeloltje az amcsik meg a sajatjukat szeretnek ott latni …..
(A vegaknak uzenem, hogy nem art tudni, hogy a brazil oserdoket a szoja foldek miatt irtjak aminek a nagyreszet az amcsikba tomik ettol olyan szep egeszseges sovany mindenki)
Ez is megerbne egy „miset” szerintem
102. James — 2011-06-04 13:49
[Iksz](#11371152):
Valkó Ágnes MEV-es kollégája Seres Mihály volt, ő nem halt meg az eset után, de a felesége és a gyermeke(i) igen, ebbe beletörődni nem tudott, és inni kezdett. Elveszítette mindenét, végül matek-fizikatanárként próbált megélni, mielőtt teljesen lecsúszott volna.
Mi pedig 15-16 évesen az iskolapadban csak nevettünk a hajléktalankinézetű ittas/másnapos emberen, aki mikroelektronikai fejlesztésekről beszélt, valamint arról, milyen autói voltak a 80-as években, milyen országokban járt (pl. Japán), és hány kutató tartozott alá.
101. Shokaku — 2011-06-03 09:31
OFF
Kedves kollégák, csak bejelentkezek – üdv a Posta Kísérleti Intézetből 🙂 ahol a 80-as évek elején Köteles Joe bácsi megtette, hogy a nagyantennáról leszedett Ö3 műsorát a RhodeSchwartz mérőadóval kisugározta „mert a polgárnak joga van rossz terjedés esetén is műsort hallgatni” és hasonló nyalánkságok. 🙂
ON
100. Noname Watanabe — 2011-06-02 16:52
Ha biztosítási csalás, utána újraindíthatták volna a gyártást, mondván, a biztosítási pénzből vettük az új cuccost meg gyártósort…
Valószínűbb, hogy a jenkik vagy a moszat áll az ügy mögött, mert az elektronikai beruházások a SZU széteste után sem indultak be…
99. 178996 — 2011-06-02 08:20
[yen-ci](#11380901):
Itt a ragyogó alkalom, hogy eloszlasd a homályt!
(Apropó: ugye tudod, hogy mit jelent az összeesküvés-elmélet és miben különbözik a pletykától..?)
98. rognork — 2011-06-02 05:18
[yen-ci](#11380901): én szívesen elolvasnám a véleményedet, tapasztalataidat erről a témáról.
97. yen-ci — 2011-06-01 19:37
Elborzadva (sokszor csak a hülyeségeken mosolyogva) olvastam végig a művet is, meg a kommenteket is. Tettem ezt úgy, hogy a magyar félvezető kutatás és ipar történetét (söt kissé utóéletét is) 1958 óta személyesen ismerem. Alkalmazott voltam a tűz idején, részt vettem az oltásban is, majd az utóéletben.
Midenesetre elborzasztó, milyen végletes pletykákat lehet kitalálni.
96. 178996 — 2011-06-01 17:02
[intrate](#11377575):
Lehet, túlságosan leegyszerűsítettem a Lloyd’s által képviselt különleges biztosítási forgatókönyvet, piacot és módszert (lásd a 23 ezer biztosítási résztvevőt a Lloyd’s portóliójában), de nekünk, hétköznapi halandóknak a szóbanforgó brit cég továbbra is „biztosító” 🙂
„Lloyd’s is the world’s leading insurance market…” – a honlapjukról.
http://www.lloyds.com/Lloyds/About-Lloyds/What-is-Lloyds/Insurance
95. intrate — 2011-05-31 14:21
Nagyon érdekes anyag, érdekes, hogy akkoriban alig lehetett erről hallani.
Pici pontosítás, hogy a Lloyd’s nem egy biztosító, közvetlenül nem lehet velük szerződést kötni, nem lehet díjat fizetni és ők sem fognak kártlérítést fizetni.
94. 178996 — 2011-05-30 17:02
[stalker](#11375779):
Elbert János halálával már elkezdtem foglalkozni, de aztán abbahagytam… A listán továbbra is szerepel, de sokat kell csiszolnom rajta…
93. 184955 — 2011-05-30 13:51
Boldogult Apósom, aki egy informatikai ősguru volt a nyolcvanas kilencvenes években, mindig azt mondta, hogy ez totál elavult volt már mikor elkészült, és hogy a hozzáértők közül mindenki őrült, amikor leégett. Ez „KétlábúAlföldön” állítását támasztja alá.
Illetve a biztosítási csalás verziót erősíti
92. leonov — 2011-05-30 12:20
ugh.- a fentiek tényszerűen igazak,ám ha valaki látott a messzén kívül harmincassal szerelt (nem fényképen vagy brossúrában)Amigát, akkor én mélyen meghajolok előtte. A CPU kártyák viszont valódi eszközök voltak, még akkor is, ha csak thirdparty gyártóktól voltak elérhetőek.
Mivel én egyetlen ilyen kártyát(68020) használtam, sok plusz emlékem nincs róluk. Annyi azonban tuti , hogy működésre bírni korrektül csakis drótvázon lehetett.
A legtutibb a Falcon és a IIx-IIci volt.A IIx itthoni áráért egy kisebb lakást lehetett venni.
Az azért hihetetlen, hogy a távol keleti gyártói dömpinggel és a DOS-sal, ezeket a Motorola alapú grafikus os-rendszereket a kompatibilis PC-k megették. Sokat köszönhetnek Peter Nortonnak és társainak.Ez is megérne egy filmet.
91. stalker — 2011-05-30 11:44
Nem kifejezetten a MEV-vel kapcsolatban, de az előbbi hozzászolásokban már említett rejtélyes halálesetek okán nagyon szívesen olvasnék Tiborutól két hazai „klasszikusnak” is nevezhető konteóról ebben a kategóriában:
1. Vályi Péter halála. Az egykori miniszterelnök-helyettes ízzó kokillák közé csúszott (lökték?) egy üzemlátogatáson, még a hetvenes évek elején.
2. Elbert János esete. Az a bizonyos „halál sekély vízben” sztori megspékelve a rosszkedvű nyolcvanas évek hangulatával és a rothadó pártállammal.
Noha mindkettőhöz van jó háttéranyag a neten és újságokban, könyvekben is (Moldova, Ungvári), szerintem egy jó kis magyar konteós blogból sem hiányozhatnak ezek a közismert hazai termések.
90. rezgaras — 2011-05-30 09:29
25 évvel ezelôtt HÉV-vel jöttem be dolgozni, és Békásmegyer környékén tünt fel a hosszú, ÉNy-DK irányú vastag fekete füstcsík. Mivel az ÉNy irányú szél hazánkban gyakoribb, először valami Dorog környéki eseményre gondoltam, csak késôbb tudtam meg, hogy a MEV égett le. Nem vagyok egy konteós, de akkor bizony az jutott az eszembe, hogy ez nem lehetett véletlen.
A MEV létesítését sok polémia előzte meg. Az tény, hogy volt COCOM, de Magyarország számára a korlátozások nem voltak igazán áthághatatlanok. Gyakorlatilag a katonai felhasználásra szánt termékeken kívül mindent be lehetett szerezni, de ha kellett, még katonai minőségü alkatrészeket is. Az erős magyar részvétellel készült szovjet VEGA ürszondában, ami az 1986-ban közelbe érkezett Halley üstököst látogatta meg, a magyar készülékek szinte kizárólag amerikai – többségében katonai minőségü – alkatrészből készültek.
A MEV nem is ebbe az irányba indult. Magyarország nagy mennyiségben exportált a Szovjetúnióba olyan mikroelektronikán alapuló készülékeket – számítógépeket, távközlési berendezéseket – amelyekben amerikai alkatrészek voltak. Ezeket Magyarország dollárért vásárolta, a készterméket viszont rúbelért adta el. Igaz, többségében olyan jó átváltással, hogy megérte (a gyártóknak mindenképpen, de hogy az országban is???). Az ún. „dollár hányad” kiváltása volt az egyik oka a MEV megalapításának.
Mire azonban a gyár megépült, a szokásos „kommerciális” mikroelektronikai termekek gyártása értelmetlenné vált. A mikorprocesszorokat a szovjetek és az NDK is lekoppantotta és nagy mennyiségben, kielégítő minőségben gyártotta. Igaz, nem a legkorszerübb típusokat, de azokra amúgy is kicsi lett volna a piac. Emiatt Sándori „Micu”, a MEV „atyja” meghirdette a BOÁK programot (Berendezés-orientált áramkör.) A cél az lett volna, hogy a magyar elektronikai vállalatok számára gyártottak volna kifejezetten az ő szükségleteik kielégítésére tervezett és készített csipeket. Hasonló gyár létesült Ausztriában is (Austrian Micro Devices – Graz). Persze ez a termelési irányzat gyorsaságot és nagyfokú rugalmasságot igényelt volna. Olyan üzleti kultúrát, aminek még ma sincs gyakorlata és hagyománya az országban. Mivel a dolog nem igazán ment, a magyar gyártók nem nagyon keresék fel igényeikkel a MEV-et, ha mégis, akkor leginkább politikai nyomásra. Magyarul az üzlet nem nagyon ment.
Ráadásul a gyártási technológia is gyorsan elavult. Mire a gyár megindult, már nyíltan beszéltek arról, hogy sürgősen át kellene állítani egy még kisebb rajzolatra – ehhez persze a gépek nagy részét ki kellett volna cserélni újabb milliárdokért. Pedig még alig gyártottak valamit. Nem volt erre pénz…
Szóval az a leégés úgy hiányzott, mint egy falat kenyér. Pláne, hogy külföldi biztosító fizette ki. Kíváncsi lennék, mit kapott, hogy ne kutasson túlságosan az okok után…
89. molnibalage — 2011-05-29 07:31
Szerintem elég naív gondolat, hogy bárki felégette volna szándékosan azt, amivel talán még húzhatta volna még egy ideig a keleti blokk.
A KGST pont amiatt omlott össze és vele együtt a keleti blokk, mert lószart sem fizettek termékeikért a nemzetközi picaon. A COCOM lista kinyírta a keleti blokkot. Attól, mert néha sikerült kijátszani szó sem volt arról, hogy ipari mennyiségben sikerült volna bármi komolyat beszerezeni.
http://www.youtube.com/watch?v=nLnD4fOQ6YM
Itt szó van erről is.
88. john_malkovich — 2011-05-28 22:30
Ez a sztori olyan, mint egy Mág Bertalan könyv
87. miamai — 2011-05-28 20:32
Erről a témáról nekem a tűz idején már csíráiban meglévő és a rendszerváltás könyékén felvirágzó cégek és tulajdonosaik jutnak eszembe: Műszertechnika, Miscrosoft, Kontrax, Albacomp…
Ja, és még az az emlék, hogy bár állítólag a cocom listán többek között szerepelt a vonalkódos leolvasó rendszer is, de ez alól a Skála kivétel volt…
86. kabar — 2011-05-28 16:38
[KetlabuAfoldon](#11373211): hol írja, hogy Valkó Iván Péter hirtelen halt meg? Valamelyik kommentben emliti valaki, hogy 75 éves volt 1987-ben amikor meghalt, de máshol nem találtam a nevét sem a blogban, sem a hsz-ek között.
85. KetlabuAfoldon — 2011-05-28 14:44
Tisztelve mindenki jogát fantáziálni – néhány tény:
1.Az igen nagytudású, és főleg az elektroncső fejlesztésekben maradandót alkotott Valkó Iván Péter lehet hogy hirtelen halt meg, de már az 1965-70-es években amikor engem tanított a budapesti műegyetemen már elég öreg volt.
2.Nincs utalás a blogban, hogy a MEV már az amerikai Fairchild cég, náluk már elavult integrált áramköreinek a licencét megvásárolta. Az akkori fejlesztőket a szívbaj kerülgette, hogy milyen sza.okat akar majd gyártani.
3.1986-ban a legmodernebb eszközöket kivéve, olyan integrált áramköröket használtunk, és terveztünk be a készülékeinkbe, amilyeneket csak akartunk. Intel és Zilogra ez saját tapasztalatom.(Mechlabor,Videoton, Miki)
Összefoglalásként – az elektronikai tervező szakma őszintén megkönnyebbült, hogy a gyár leégett. Igy elhárult az amitől féltünk, hogy a Mev által gyártott korszerűtlen alkatrészek használatára kötelezzenek.
Így ha tényleg igaz, hogy a bitosításból még különösebb veszteség sem volt – akkor utólag gratulálok a gyújtogatást kitalálóknak. Fát ültetnék a nevükkel.
84. 179598 — 2011-05-28 12:10
Nagyon jo kis poszt, bekerult a kedvencek koze! Grat!
83. Sasa — 2011-05-28 08:44
Apró adalékok:
http://www.radiohistoria.hu/Oldradio/mainhu.nsf/wmanuid/0000135
http://www.radiomuseum.org/dsp_hersteller_detail.cfm?company_id=10502
82. hendrick — 2011-05-28 05:01
rognork:
A vonatkozó MÚLT-kor adás: http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/03/23/09/Mult_kor_2009_marcius_22_.aspx
NYÁK/CHIP art gallery: http://smithsonianchips.si.edu/chipfun/graff.htm
Silicon ZOO: http://micro.magnet.fsu.edu/creatures/index.html
Tehát a pálmafa és a hello is bőven belefér a fentiek alapján, viszont ha az a régi ismerős még elérhető, akkor esetleg adhatna egy listát, hogy melyik chipen mit és hol is keressenek, és akkor talán bővülhetne a galéria 🙂
COCOM:
Nem azért hogy védjem a katona elődödet, de attól, hogy valami elavult és számodra haszontalannak tűnik, az ő szemében katonai szempontból még hasznosítható lehetett (ki tudja milyen régi alkatrészekkel vannak még cuccok üzemben az ex keleti blokk területén…), arról nem is beszélve, hogy ha tényleg értéktelen volt számotokra akkor az ilyesmit az ember nem kidobni szokta hanem a pl a HUP-ra ingyen elvihető kategóriába feltenni, nem is beszélve arról, hogy itt is biztos sokat befogadtak volna: http://www.infmuz.hu/ (bocsi, valóban a konkrét rendszerek, eszközök és körülmények ismerete nélkül írok, de abban a formában elég vérforralóan hangzott)
81. 183895 — 2011-05-28 01:38
Ha ekkora figyelem irányult a vállalatra: ennyi elvárás, ennyi remény, ennyi eredmény, akkor aligha engedték volna, hogy egy fapados üzembiztonsági rendszerük legyen, meg pár lógós biztonsági ember. Eléggé szakszerű tűznek tűnik.
A látványos, pénznyelő vállalkozások (mint autópályaépítés, metróépítés, űrkutatás, katasztrófamentés stb.) kiváló lehetőségeket nyújtanak arra, hogy felderíthetetlen pénzalapokat hozzanak létre, politikai manőverekhez, rejtett akciókhoz. Egy autópályaépítésre elherdált száz- és ezermilliárdokból pár százalék, pár milliárdocska sorsa eléggé érdekes lehet. Ezt tenném hozzá a biztosítási csalás-felvetéshez.
Számomra ez a legelgondolkodtatóbb része a posztnak: „Akárhogyan is volt, tény: a MeV megsemmisülése után semmiféle próbálkozás nem volt a hazai mikroelektronikai ipar (és kutatás-fejlesztés) újjáélesztésére.”
80. 182991 — 2011-05-27 20:26
[Rogal Dorn](#11371575): én benne lennék, csak adminisztrálnom, meg szerveznem ne kelljen semmit… 🙂
79. Rogal Dorn — 2011-05-27 11:45
Jó, hogy ennyien értetek a számítástechnikához, itt az ideje, hogy újraépítsük a magyar iparát. Nálam van a DB aranya, mikor kezdünk?
78. ugh — 2011-05-27 11:30
Es volt 030assal szerelt amiga gyarilag :http://en.wikipedia.org/wiki/Amiga_models_and_variants
Persze kesobb..
77. ugh — 2011-05-27 11:21
[leonov](#11369928):
Off
The 68000 grew out of the MACSS (Motorola Advanced Computer System on Silicon) project, begun in 1976 to develop an entirely new architecture without backward compatibility. It would be a higher-power sibling complementing the existing 8-bit 6800 line rather than a compatible successor. In the end, the 68000 did retain a bus protocol compatibility mode for existing 6800 peripheral devices, and a version with an 8-bit data bus was produced. However, the designers mainly focused on the future, or forward compatibility, which gave the M68K platform a head start against later 32-bit instruction set architectures. For instance, the CPU registers are 32 bits wide, though few self-contained structures in the processor itself operate on 32 bits at a time. The MACSS team drew heavily on the influence of minicomputer processor design, such as the PDP-11 and VAX systems, which were similarly microcoded.
76. ugh — 2011-05-27 11:08
[Vanek B. Eduárd](#11369914): Azt hogy egy proci hany bites nem(csak) a mamoria cimzes hatarozza meg.
75. ugh — 2011-05-27 11:03
[leonov](#11369928): http://en.wikipedia.org/wiki/Motorola_68000
Bocs a datumra viszont nem jol emlekeztem 1979es.
Bar mintah egy lsi-s konyveben azt olvastam volna.
Volt amigahoz cpu kartya 030assal (sot 040essel es 060assal is).
74. Ugh — 2011-05-27 10:59
[andrej_](#11369284): Tudom mi a multitasking. Azt is ,hogy mukodik.
73. ugh — 2011-05-27 10:57
[andrej_](#11369284):
Off
1. Az amiga 2000 bol volt pl unix is .
2. most ugymond a hazi hasznalatu gepekrol beszeltem (bocs nem irtam oda).
Nem fel szobanyi szupergepekrol.
72. 178996 — 2011-05-27 10:40
Szolgálati közlemény:
Kedves stalker nickű olvasónak üzenem, hogy a legutóbbi kommentje 17 példányban érkezett meg, amiből 16-ot töröltem. Ha lehet, a „Köszi a cikket, Tiboru…” kezdetű hozzászólását már ne küldje el 🙂
71. szobatars — 2011-05-27 10:36
A saját (magyar) titkosszolgálat is tehette. A változások szelét érezve kinyírták a hazai gyártást, hogy a csempészet során kiépített csatornák tovább működhessenek és ellenőrízzék a piacot. Jut eszembe, Szeva bácsi mintha videokazetta gyártó cég (talán Maxwell) égisze alatt működött.
70. 179778 — 2011-05-27 10:23
Az USA volt, az Edison brigád 🙂
Teslának is ők tettek be, a mezőgazdasági osztályuk pedig ránk szabadította a krumplibogarat az 1950-es évek végén ( Előtte négyszáz évig hordtuk a krumplit hajókon 🙂
A pénzügyi brigádjuk meg létrehozta az EU nevében azt a kölcsönszerződést, amiről már akkor tudták, hogy cukorban lesz visszafizetve.
A kamiongyártók szövetsége meg lebombáztatta Jugóban a Duna hidakat, hogy léket kapjon a Duna-Rajna teherhajózás. UFF
69. vlacko — 2011-05-27 09:07
[andrej_](#11369284): Ejj, ha te nekem hardver támogatás nélkül mutatsz használható időosztásos multitaskingot, akkor valamit nagyon tudsz 🙂 iszonyú sok adatmozgatással jár a rengeteg kontextusváltás taskok között.
68. 178996 — 2011-05-27 09:05
[Iksz](#11371152):
Ha jók az értesüléseim, Valkó Ágnes édesapja volt a HIKI-s Valkó Péter…
67. 178996 — 2011-05-27 09:04
[Iksz](#11371103):
Amennyire én tudom, egy olyan, hipergyors lefolyású betegség áldozata lett, amire az orvosok nem igazán találtak magyarázatot. Hogy ez daganatos vagy esetleg mérgezéses betegség lett volna, nem tudom (az egyik forrásom az egyiket, a másik a másikat hallotta, míg a harmadik úgy emlékezett, hogy öngyilkos lett – ez is mutatja a homályt, ami ezt az egész ügyet körüllengi).
66. Iksz — 2011-05-27 08:05
Próbáltam rákeresni dr. Valkó Ágnes halálának körülményeire, persze semmi érdemlegeset nem találtam….kivéve, hogy a HIKI-nél dolgozott egy dr. Valkó Iván Péter nevű tudósemberke aki furcsa mód szintén a tűzesetet követő évben halt meg ’87-ben…bár tény, hogy ő akkor már 75 éves volt…..Valaki mondjon valamit, összefüggéseket akarok találni:-))))
65. Iksz — 2011-05-27 07:35
Az utolsó bekezdésben említett hölgy esetében meg lehet kérdezni, hogy pontosan mit jelent hogy „tisztázatlan körülmények” ?
64. Iksz — 2011-05-27 07:12
Nem tudom volt-e már…..de kétségbeesetten keresem az összefüggést ez a történet és a már Tiboru által egyszer megénekelt MA-240-es járat sztorija között…
http://konteo.freeblog.hu/archives/2011/02/07/a_ma_240_es_jarat_tragediaja/
Tudom hogy a kettő közt több mint 10 év telt el, de vki már említette a Videotont az előbb…hogy esetleg oda mentették át a fejlesztéseket…a lezuhant gépen pedig állítólag Videoton feliratú dobozok voltak….
A másik pedig ami ott is felbukkant aza Lloyd’s.
Lehet hogy csak én gonodlom úgy hogy hazánk elég kicsi ahhoz hogy ennyi konteó legyen benne és ezért keresek mindenáron összefüggést, de szerintetek nem lehet benne valami?Lehet hogy a kettőnek köze van egymáshoz?
63. teddybear01 — 2011-05-27 05:07
@teddybear01: Elfelejtettem leírni, hogy a HUNOR-ok első változatai még intel 8080-as, illetve intel 8085-ös processzorokkal épült fel, és a vezető programozó, valami Szabó, olyan firmware-t írt bele, ami egyformán értett a metrikus és az angol mértékrendszerben. Ez még most is ritkaság, hát még akkor!
62. teddybear01 — 2011-05-27 04:57
@Papírzsepi: A 8080-t nem másoltuk, azt az oroszok és az ndk-ások tették. másolták még a z-80-at is a németek, használtam is, de nem szerettem.
Nekünk eladták az eredetit az amik és a japánok is.
Sőt. Az EMG-ben tervezett és gyártott HUNOR PNC 700-as sorozatú CNC-vezérléseket ezres szériában exportáltuk, részben a KGST-n belül, de PROFITER márkanév alatt az USA-ba is, amíg az orosz államcsőd miatt az EMG be nem csődölt.
61. teddybear01 — 2011-05-27 04:50
@ Vanek B. Eduárd A nyolc bites processzorok nem nyolc bites címzéssel, hanem 16-tal működtek, azaz 64k címezhető memóriával rendelkeztek. Ehhez jött még az Intel processzoroknál 256 bitnyi, úgynevezett I/O cím, amit a perifériachipek használtak.
A 8086, majd 8088 processzoroknál lépett be a max 1 mega ram terület, amiből aztán az IBM PC junior max 640k területet tudott megcímezni, de ennek általában a felét sem használták.
Ha már pontosak akarunk lenni, akkor meg kell említeni, hogy a KGST-n belül pont csak mi nem gyártottunk procit. Ugyanis gyártottak az oroszok, meg az NDK is, de mi megvettük a japán utángyártottat, ami volt olyan, mint az eredeti.
Az NDK és az orosz procikat meg utáltam, mert a lábuk nem egytizedes rasztertávolságra voltak egymástól, hanem csak 2,5 mm-re. Egy negyvenlábú toknál ez már sűrű káromkodással kísért lábhajtogatást jelentett, hogy a nyugati szabványú foglalatba beletuszkoljam.
60. Papírzsepi — 2011-05-27 04:41
Elektronikai fejlesztőmérnökként sokat találkoztam a témával, és meg kell mondjam: nagyon jó konteo.
Ám:
1. Gyakorlatból tudom, hogy reverse engeneeringnek is megvannak a korlátai.
– Attól, mert lemásoltad, még nem lesz meg a know-how. Tehát nem nagyon fogsz tudni tovább jutni (fordítva viszont megy: a know-howból könnyen tovább lehet lépni, lásd: Z80)
– Lassú és drága módszer
– Már így is csúnyán beszóltak nekünk a 8080 másolásáért, meg fenyegetőztek. Mi lett volna, ha ezt üzemszerűvé tesszük?
2. Ugyan maga az üzem korszerű volt (dicséret az építőinek), ezt a korszerűséget fenn is kellett volna tartani. Ami az elektronika gyors fejlődése miatt évről évre újabb 1-2 milliárd beinvesztálását igényelte volna.
3. A megtermelt mikroprocikat nyugatra nem lehetett volna értékesíteni, maradt volna piacnak a KGST. Az meg már akkor sem fizetett túl jól. Tehát a befektetés az életben nem térült volna meg, nemhogy évente újra is újra a továbblépéshez.
Tehát az egész egy utópia volt csupán, egy pénznyelő. Gondoljunk csak a keleti autógyártás remekeire: egy Fiat és egy Lada 1990-re már igencsak eltérő színvonalon álltak, pedig annó a Ladát eredeti Fiat gépsorokon gyártották. Ez lett volna a processzorokkal is.
Tehát akár véletlenül égett le, akár szándékosan (szerintem ez utóbbi, hogy keményvalutában szállhassunk ki még idejében a buliból), az nem volt véletlen, hogy nem próbálták meg újra.
off: lehet, hogy nem voltak nyugdíjból visszahívott tűzoltók az oltásnál, a meggyújtásnál annál inkább el tudom képzelni….
59. Lajoska67 — 2011-05-26 22:52
Mi voltunk tuti. A politikai élet már akkor is ilyen kis(?)pályás, önös/önző, gusztustalan és rövidlátó volt, mint most. Nem fogta fel, hogy ha komoly teljesítményt gyakorol egyszer, akkor később abból sokkal több haszonra tehet még szert később, mint ha mindig lenyúlna ahhoz képest kis pénzeket. Lényegében most is ez zajlik.
58. 182991 — 2011-05-26 20:53
[rognork](#11369532): „kidobtam egy bontatlan raklapot nyákokkal”
Itt kapaszkodtam bele a székembe úgy, hogy azóta is csak félkézzel sikerült elengedni… 🙂
[Vanek B. Eduárd](#11369914): off, így csak pontosításként: az emlegetett bitszám a szóhosszra utal, nem az adat- vagy címvonalak számára. Egy 8 bites prociban az ALU (aritmetikai-logikai egység, vagy akkumulátor) mérete 8 bit, annál nagyobb számmal közvetlenül nem tud dolgozni. Közvetetten, programban „trükközve” már igen, ha a programozó gondoskodik a részletekről, de az már más tészta.
57. 178996 — 2011-05-26 20:06
[RolloJuve](#11370524):
[Rókakígyó](#11370377):
Mladicról majd a katonás blogon…
56. RolloJuve — 2011-05-26 20:03
Jaja, egy Mladic villámkonteó belefér?
55. Rókakígyó — 2011-05-26 18:49
Ratko Mladic jöhet:)
54. Alte — 2011-05-26 17:55
[hpysta](#11368929): Dolgoztam pár évet a kilencvenes évek végén a MeV jogutódjánál. A régi dolgozók nekem úgy mesélték, hogy az automata tűzoltórendszer még nem volt üzembe helyezve. A berendezések már megvoltak, már csak élesíteni kellet volna. Ezt svájci mérnökök csinálták volna, és már a repülőgépen ültek Magyarország felé, amikor a tűz keletkezett. Persze lehet, hogy csak vállalati legenda, de több idősebb kolléga is mesélte.
53. tundrazuzmó — 2011-05-26 16:47
[Vanek B. Eduárd](#11369914): „Mit értesz 8 biten, kedves tundra? ”
Ne fárasszuk egymást, kedves Eduárd! Amire tiboru gondolt, amikor leírta a 32 és 64 bites processzorokat, annak semmi köze a memóriacímzéshez.
Sem annak, ami miatt 8 bites a C64.
Ha már a memóriacímzésnél tartunk, akkor ajánlom figyelmedbe a következő cikkeket.
http://en.wikipedia.org/wiki/8086
http://en.wikipedia.org/wiki/Conventional_memory
Ugyanitt találasz utalást MMU, EMS, XMS, HMA és UMA témakörben…:)
A „hány bites a processzor?” témában pedig az alábbit:
http://hu.wikipedia.org/wiki/CPU
És akkor még egyszer:
A 8086-os 16 bites, a Motorola 68000 alapú Amiga 16 bites, végül pedig a MOS 6510 alapú C64 8 bites.
52. ztemp123 — 2011-05-26 16:22
http://www.langlovagok.hu/tuzvonal/220_jambrik-rudolf-tuzolto-otven-ev-tavlataban
Hátborzongató emlékeim vannak 1986-ból az újpesti Mikroelektronikai Vállalat égéséről, ahol több olyan palack volt, melyből 3 milligramm/légköbméter halálos adag. A mikroelektronika tüze olyan borotvaélen táncolós határeset volt, hogy ha az akkori vállalatvezetése nem a legkorrektebb tűzbiztos, robbanásbiztos helyen tárolja a palackokat, akkor szörnyű tragédia lehetett volna.
51. ztemp123 — 2011-05-26 16:20
[Vanek B. Eduárd](#11369914): a bus szelessege 8 bit de tud 16 vagy 32 bites adatokkal is dolgozni csak tovabb tart a betoltese.
Z80/C64/8086 mind 8 bites busszal van.
50. 178996 — 2011-05-26 16:14
[rognork](#11370035):
Kábé ennyi az, amit – többszöri átgondolást követően – a Konteóblog kibír…
Ez a probléma a viszonylag friss, magyar vonatkozású konteókkal: ha az ember nem akar kegyeletsértésnek vagy rágalmazásnak tűnő dolgot elkövetni, öncenzúrát kell gyakorolnia 🙁
49. rognork — 2011-05-26 15:47
[tiboru](#11369987): és lehet még mást is megtudni ezekről a levelezgetésekről? baromira érdekel a sztori.
Ha valami teljesen fogalmatlan vendég jön a cégünkhöz, a bemutatáskor mindig elmesélem, hogy azokban a rakétákban, amitől annyira rettegtek régen, MEV elektronika volt.
48. 179327 — 2011-05-26 15:37
[tiboru](#11369987): Köszi.
47. 178996 — 2011-05-26 15:24
[Attus_Germanicus](#11369948):
Az egyiküket felkutattam [egy ismerős ismerőse; az ismerősöm tartozott nekem egy szívességgel :-)], de tőle teljesen függetlenül két másiktól kaptam magánlevelet az elmúlt hónapokban [Konteóblog-olvasók :-)], s mindketten javasolták témaként a MeV-et.
Aztán leveleztünk egy kicsit.
46. 179327 — 2011-05-26 15:06
[tiboru](#11369079): Ha nem titok: te elkezdtél MEV-dolgozókat keresni, vagy amúgy is rád találtak ezek a kapcsolatok?
45. 179327 — 2011-05-26 15:02
[Mikkamakka](#11368832): 1986-ban magánúton hoztunk be C64-et, és semmi probléma nem volt vele. A nyugatnémet vámos simán lepecsételte a Mehrwertsteuer (ÁFA) visszaigénylésünket, és nem akart elkobozni semmit 🙂
44. leonov — 2011-05-26 15:01
A68030 volt az első 32bites (kívülbelül) motorola. A commodore nem is szerelt ezzel gépet, csak az atari meg az apple meg a next+(SG).
A 68000-as 16bites volt kívül belül
43. 179327 — 2011-05-26 15:01
[ztemp123](#11368829): Ebben az az igazán érdekes, hogy én ’92-ben érettségiztem, és akkor még a 286 számított itthon alapgépnek, de kb. ’89-90-ig még XT-t (8086-ost) is lehetett kapni a számítástechnikai üzletekben.
Az mondjuk még széppé teszi az egészet (és talán érdekes háttéradat is), hogy akkortájt egy új számítógép ára forintban kb. ugyanott feküdt, mint manapság, holott amúgy az általános árszínvonalba azért bekerült egy elég kemény (30-40-50-szeres?) szorzó.
42. Vanek B. Eduárd — 2011-05-26 14:57
@tundrazuzmó: „leírom lassabban is: 8 bit!” Mit értesz 8 biten, kedves tundra? Ezt a bitszámot a memóriacímzés szélességével szokták definiálni: 8 biten 256 (!) memóriarekeszt címezhetsz meg, az meg a 80-as években sem volt elég semmire. 16 biten 2^16= 65.536 memóriahelyet (másképpen 64k). Ez sem volt túl sok már a 80-asokban sem. 32 biten meg 4 milliárd valamennyit – az kommersz célokra – bőven elég volt a közelmúltig…
41. stalker — 2011-05-26 14:46
Köszi a cikket, Tiboru, most már nyugodtabban halok meg. A MEV esete mindig is birizgálta a fantáziámat.
Két kis színes a magyar floppy sztorijához (tudom, hogy már flopinak kell írni, de én is így szoktam meg), itt olvashatók:
http://webcache.googleusercontent.com/search?hl=hu&q=cache:03IoVeb4NkQJ:http://brg.8bit.hu/html/mcd1/bevezeto.html+buborekmemoria%2Bmagyar&ct=clnk
http://webcache.googleusercontent.com/search?hl=hu&q=cache:vLxshHZ9RSAJ:http://informatikatortenet.network.hu/blog/informatika_tortenet_klub_hirei/janosi-
marcell-a-floppy-atyja+a+floppy+magyar+talalmany&ct=clnk
rognork-nak:
Te, ez a pálmafás, hellós, ez hatalmas történet! Ha igaz, akkor jobb, mint amit a franciák csináltak a Concorde fejlesztésénél, mikor kamu alkatrészeket,alapanyagokat hagytak „véletlenül” szabadon a reptéren a GRU-s Ivánéknak, hogy kicsit lassítsák a konkurens fejlesztését és persze hülyére röhögjék magukat otthon.
A Reverse engineering-hez:
Lehet, hogy ehhez is Sztálin Jóska kellett volna a nyolcvanas évek Szovjetuniójában? Mikor három B-29-es kényszerleszállt Szibériában még 1943-ban,Tupoljevék szépen el is kezdték ezt a bizonyos koppintást (TU-4), egészséges, mintegy 3-4 éves menetidővel számolva (inch-ről méterre átdolgozni mindent önmagában is rémálom), amig a generalisszimusz meg nem jelent teljes életnagyságban náluk és csak ennyit szólt: 2 év! Igenis, Sztalin elvtárs!
Később Kurcsatovék már értettek a szóból…
40. tundrazuzmó — 2011-05-26 14:29
[Vanek B. Eduárd](#11369769): „Még egy helyesbítés (nyelvtannáci jeligére :)): A nyolcvanas évek első felében nem 32-ről 64 bites processzorokra álltak át, hanem 16->32 fejlődés volt (talán emléxünk a jó Commodorokra, ZX Stpectrumokra, amelyek 16 bites gépek voltak).”
Már hogy a 8 bites C64-ről és a 16 bites Amigáról beszélünk, ugye?
Még egyszer leírom lassabban is: 8 bit! (Tényeket csak pontosan, szépen…)
Köszi a pontosságot!
🙂
39. Vanek B. Eduárd — 2011-05-26 14:29
@st: „25 éve a vidi már csinált számítógépet” Eltérő pályán fociztak: a Vidi KÉSZ integrált áramköröket (IC) forrasztott bele nyomtatott lapokba, a MEV meg magát az IC-t gyártotta volna.
38. Vanek B. Eduárd — 2011-05-26 14:19
Jó írás ismét; külön örülök neki, mivel a sztori idején a BME Villanykarán tanultam a mikroelektronikát Valkó Ágnes könyvéből, azaz némileg „tűzközelben” voltam.
Olyan hírek is felmerültek (a magyar biztosítási csalás szálat erősítve), hogy nem volt ám ez olyan korszerű gyár, mint a post alapján gondolhatnók. A távolkeleti konkurrencia mind minőség, mind sorozatnagyságok (azaz egy darabra jutó ár) terén messze verte a magyar ipar büszkeségét, így – gazdasági szempontból – veszteséges lett volna (állítólag).
Még egy helyesbítés (nyelvtannáci jeligére :)): A nyolcvanas évek első felében nem 32-ről 64 bites processzorokra álltak át, hanem 16->32 fejlődés volt (talán emléxünk a jó Commodorokra, ZX Stpectrumokra, amelyek 16 bites gépek voltak).
37. Joszipovics — 2011-05-26 13:16
Látom senki nemreagált az ötletemre.. 🙁
Amúgy eszembejutott egy másik. Állítólag Teller Ede jóban volt Reagen-el, és hát magyar testvérnek biztos van a hazai fizikai iparok világában ismerőse,(legyen most pisti) akitől hallhatott ilyenekről. Ede továbbadta az infókat hogy milyen dolgok készülnek Közép Európában, mire Reagen azonnal intett a gumitalpúaknak hogy cselekedni kell. A használható cuccokat lenyúlták, a többit meg felégették. A biztosításról meg annyit hogy, „pisti” szólt a főnök elvtársnak, hogy lehetséges hogy „véletlenül” kár keletkezhet. Ilyen véletlen meg nem először keletkezne a történelembe.
36. rognork — 2011-05-26 13:05
Én a MEV egyik utódában dolgozok, több olyan dolgozóval volt kapcsolatom, akik itt dolgoztak az események alatt, valamint egy teljesen más forrásból is hallottam az ügyről még korábban.
Szeretnék több dolgot is leírni.
1. volt egy távoli ismerősöm, aki főtiszt volt a seregben, és ezzel a területtel foglalkozott. Amikor beszélgettünk, még nem is hallottam a MEV-ről. Ő elmesélte, hogy ez a cég, amely mellesleg világviszonylatban is jó termékeket fejlesztett és gyártott, elkészült a processzor koppintásával, és az x86 kompatibilis személyi számítógéppel. Plafonig volt az épület katonákkal, nem véletlenül. Egyszer csak véletlenül leégett, és az egész bandát úgy szétzavarták, hogy közük ne lehessen egymáshoz. Hangsúlyozom, éppen elkészültek a melóval. Erősen SZU gyanús volt a dolog, mert a ruszkik számtalan olyan dolgot vettek, amire hiába tették rá az extra adókat, még úgy is elvetemült módon nyereségesek voltak. Erről ez esetről amúgy az akkori vezető gárda is mesél az MTV archívumában. A linket nem találom, Múlt-kor, 2009.03.22.
2. Az első munkahelyemen egy villamosmérnök kollegám mesélte, hogy az amerikai tervezők olyan szinten tisztában voltak a másolással, hogy a csipeken a nem használt területekre mindenféle ökörséget rajzoltak. A csip koppintás úgy nézett ki, hogy megvettek egy IC-t, kiszedték a magot a tokból, és elkezdték a rétegeket finoman lecsiszolgatni. Ekkor előtűntek a litografált félvezető rétegek, és a szabad helyeken „Hello” feliratok, pálmafa, egyebek. Sokat röhögtek ezen.
3. Cocom lista:
A mai munkahelyem az egyik jogutód. Mivel ezek a cégek annak ellenére, hogy milyen hatalmas tudással rendelkeztek, olyan link embereket is tartottak, mint a magyar honvédség (elnézést a kivételektől, de csak ott láttam ilyen magas fokú trógerséget). Ezek a link emberek természetesen lusták voltak voltak a régi, használhatatlan gépeket selejtezni és kidobni, ezért az én feladatom lett ez 2006-ban, sok vegyszerrel, alkatrésszel együtt. Számtalan olyan gépet dobtam ki, amelyek mind egy szálig cocom listásak voltak, mégis ide telepítették a gyári mérnökök. Egy 3X3X8 méteres fényképezőt (csip litográfiához)nem lehetett a helyi szakikra bízni. Tele voltak dupont és egyéb nyugati brutál drága alapanyaggal, nyugatnémet alkatrészekkel (kidobtam egy bontatlan raklapot nyákokkal, eredeti 40.000 nyugatnémet márkás számlávala 80-as évekből), bármi ami szem szájnak ingere. Nyugati vastagréteg kemencék, szitanyomtatók a hibrid gyártáshoz, a legjobb japó és amcsi elektronikai mérőeszközök, SMD beültetők. Tehát a cocom listát el lehet felejteni, tudott róla mindenki, és szépen félre is nézett.
4. Az okok: mint már említettem, elkészült e PC, szállítottak a szovjet rakétákhoz, meg ezer mindenhez, és nagyon nagyon prosperált a cég, folyamatosan mentek a fejlesztések. És ez bizony csípte az SZKP szemét. Ugyanúgy lenyomták a gyárat, mint ahogy központi utasításra a motorkerékpár gyártást is. Csak ide azért kicsit több ügyesség kellett. Emellett persze biztos nyitottak pár pezsgőt Japánban és Amerikában is.
35. tundrazuzmó — 2011-05-26 13:02
Mindenki tudja, hogy nem is volt Mikroelektronikai Vállalat Magyarországon, csak úgy tettek, mintha lenne. A koreaiak gyártják az elektronikát már nagyon régen, a kivehető ajtajú NDK turmixgépbe is ők szerelték be a mikroprofesszort.
Szép retro cikk, megidézi az Ezermester magazin hangulatát.
34. Marczi — 2011-05-26 13:01
„A tudományos kutatás nálunk is gőzerővel folyik, és hol írja azt, hogy magyar vagy szovjet fejlesztők nem dolgozhattak ki (amerikai kollégáiktól teljesen függetlenül) mikrocsip-technológiát?!”
Teljesen hihető magyarázat, főleg, hogy az Intel egyik alapító mérnökét 1957-ig Andrew Grove helyett Gróf Andrásnak hívták!
33. 35591 — 2011-05-26 11:59
Szerintem egyszerűbb magyarázata van ennek. A mernöki pihenőben egy Videoton Color Star tévé volt, ami magától bekapcsolódott, majd az agrárhírek alatt a visszaeső tejfogyasztás felett érzett bánatában felrobbant. 🙂
32. andrej_ — 2011-05-26 11:32
[ezustvereb](#11369050): Szerintem olyan nagyon nem kellett csapni. Gondolom kaptak figyelmeztetést, hogy problémák lesznek, ha így megy tovább. Nem vették komolyan vagy nem a megfelelő helyen foglalkoztak ezzel. Amikor megtörtént a baj, akkor a helyére kerültek a kockák és azon se lepődnék meg, ha megért volna valakiknek 50M USD-t ez. Összehasonlításképpen jelenleg az Intel gyártástechnelógia fejlesztésre és a gyártás átállításra (mondjuk aktuálisan a 32nm -> 22nm) 5-8 milliárd USD körül kell költsön. A többiek jelenleg 28nm-ig jutottak processzor gyártásban, illetve az AMD most nyáron jön a 32nm-es procikkal, amihez képest év végén és jövő év elején jönnek a 22nm-es Intelek.
Abban szinte biztosak lehetünk, hogy a mikroelektronika felívelését jóelőre megérezték és itt egy állami vállalat nagyon csípte volna sokak szemét. Az más kérdés, hogy a sikerágazatainkat (Ganz, Ikarus stb.) elég hamar sikerült padlóra tenni 90 után.
31. andrej_ — 2011-05-26 11:20
A multitasking az UNIX kezdemény, mint minden érdemi. 🙂 Az Amiga és tsai munkaállomás jelleggel indultak.
„1973. október 15: Thompson „A UNIX időosztásos rendszer” címmel tart előadást a Symposium on Operating System Principles konferencián”
http://hup.hu/1941-1979
A multitasking időosztással működik a mai oprendszereken is, tehát magán a CPU-n (egy magon egy modern procin belül) _egy_ folyamat fut egy időben és a rendszermag ütemezi, hogy mikor melyik. Itt milliszekundumos időosztásra kell gondolni, ezért futnak érzésre egyszerre a programok.
30. 180982 — 2011-05-26 11:06
Érdemes lenne a KFKI-ban is kutakodni egy kicsit. Én igen közel laktam hozzá és ugye az hagyján, hogy a salátaföld üvöltötte a Kossuthot, meg a fogtömés a tv torony miatt, de fizikuséknál is voltak komoly problémák. Például ugye ott volt a kísérleti reaktor. Aztán történtek nagyon komoly sugárfertőzések. Az egyik szaki meg azt mesélte, hogy mi ne aggódjunk, mert a szélirány Pesterzsébetre fúj, ott kell rákstatisztikát csináltatni. Szóval, konteóra fel!
A Mikroelektronika ügyében, meg szerintem ez volt a startpisztoly a lopásra. 86 és 94 között a teljes magyar ipar eltűnt gyártósorostul, Moldova nem írhatta volna meg szebben, pedig megpróbálta:)
Van egy egyiptomi ismerősöm, mindig írt nekem, hogy szerezzek magyar gépet. Kérdeztem, hogy milyen gépet, mondta, hogy tökmindegy, csak magyar legyen, mert annak nagyon jó a neve, még a lelkes focistákra is azt mondják ott, hogy húz mint a magyar mozdony:)
29. LouiS — 2011-05-26 10:32
@ztemp123: miért, szerinted a MA240-es járatot ki biztosította 15 évvel korábban?
28. ztemp123 — 2011-05-26 10:20
http://www.langlovagok.hu/regi_esetek/11_milliardos-kar-a-mikroelektronikai-vallalatnal
27. ztemp123 — 2011-05-26 10:10
[tiboru](#11369003): Senkivel ofkoz, amugy kivancsi vagyok mik lehettek meg biztositva a kommer Magyarorszagon, hiszen a dijat itt dollarban kellett fizetni, a Lloyds tagjai pedig maganszemelyek. A legjobb modszer kemenyvalutat kisibolni az orszagbol.
Nehogy azt gondold hogy a rendszervaltozaskori adossagot egy az egyben megettuk megittuk, annak egy jelentos resze az orszagon kivul varta a rendszervaltozast hogy aztan majd mint mukodo toke erkezzen hazankba.
Valahol olvastam a napokban hogy az adossag fele 85 utan keletkezett…
De ez mar egy masik konteo.
26. 178996 — 2011-05-26 09:37
[ezustvereb](#11369050):
Én kettőjükkel leveleztem; egyikük az oroszok, a másik a biztosítási csalás mellett érvelt.
25. ezustvereb — 2011-05-26 09:25
Köszi, már nagyon vártam 🙂
Jó lenne tudni, hogy a valamikori alkalmazottak melyik konteóra voksolnának…
Másik kérdés, hogy vajon ki csapott akkorát az állam kezére, hogy soha többet nem nyúlt a mikroelektronikához.
24. 178996 — 2011-05-26 09:00
[ztemp123](#11368978):
Na és kinél biztosították volna? Az Albán Nemzeti Biztosítónál?
🙂
Amúgy érdekes, hogy a tűzeset után egy hónappal szűnik meg a hazai állami biztosítási monopólium: 1986. július elsején alakul meg a Hungária Biztosító (az addigi egyeduralkodó Állami Biztosító mellett).
23. 178996 — 2011-05-26 08:57
[ztemp123](#11368978):
A Lloyd’s nem politikai szervezet; mindig is azt biztosította, amit üzleti szempontból arra érdemesnek tartott.
Ők komolyan vették azt a mondás, hogy az üzletnek és a pénznek se színe, se szaga 🙂
22. ztemp123 — 2011-05-26 08:46
Amugy miota biztosit a Lloyds komcsi raktarakat a 80-as evekben?
Ha lattak hogy elhuzott mellettuk a vilag akkor vegulis egyszeruen lezartak az egesz bulit.
21. rdos — 2011-05-26 08:44
Érdekes történet. Jut is eszembe további eset. A kommentek között is felbukkanó Videotont az a Széles Gábor „vette” meg, akinek profilja mikroelektronikai volt. Joggal várhattuk, majd ő aztán tovább fejleszti Vidit. Nem pont ez történt :-(.
Másik történet az Albacomp. http://www.skyex.com/albatech/artvga.html
Hazai tőzsdére készült az Albacomp 1998-ban, mert ehhez a fejlesztéshez sok pénz kellett volna (tőkeemlés, nyilvános részvénykibocsival). Mi történt? Albacomp tulajdonosát a magyar(?) rendőrség elfogta, magyar(?) bíróság elítélte magyar börtönben büntit leülte. Holmi adó vagy vám stikli miatt.
20. ztemp123 — 2011-05-26 08:41
[ugh](#11368878): en is, ezert kellett megneznem a wikibol.
19. ugh — 2011-05-26 08:20
Az amiga tette le a multitasking mukodes(tobb alkalmazas futtathato egyszerre) alapjait.
Talan igy mar nem meglepo, hogy ugy kellet meg 88ban is becsempeszni.
18. 184768 — 2011-05-26 08:19
Hallottam pár dolgot az előzményről:
Itt ugye olyan vegyszerek vannak, amik egyrész erősen tűzveszélyesek, másrészt igencsak mérgezőek, ezért már akkoriban is ügyeltek arra, hogy nagyobb baj ne legyen: így volt automatikus CO2-s tűzoltórendszer a gyárban.
Igen ám, de _valamiért_ ez – még a tűzeset előtt – magától beindult. Persze pótolták a gázt, de ez már akkor sem két fillér volt. Majd az utántöltés után egy idővel megint kiengedte a gázt, ekkor már _valamiért_ nem töltötték újra. Na és ki lehet találni: ezután történt a tűz…
17. ugh — 2011-05-26 08:17
[Mikkamakka](#11368832): csak ha nem vagod tudd
Amiga 1000 (1984) 7,14 mhz-es M68000 mikroprocessor :32 bites registerek, 24 bites memoria cimzes.32 kb Cache a processzorban. 256 kb bovitheto ram (1985 amiga 500 512 mb ram konnyen bovitheto 1mb-ig). DMA.
12 bites Grafikai segedprocessor. 8 bites digitalis negycsatornas stereo! hangprocesszor.
Kicsit utos az akkor viszonyokhoz kepest.a pc-k kb 5-7 evvel voltak „csak” lemaradva..
A commodore egyebbkent egy nemet ceg volt, sajnos ok sem usztak meg a rencervaltasokkal jaro kupit meg az amerikai (foleg microsoft) befojast.
Ja es ez a 68000es sorozatu proci volt az akkori Mac-ek es Atari st-k agya is…
16. parm — 2011-05-26 08:07
A cocom-listás cuccok behozatalára egész iparág épült már a hetvenes években, jól is kerestünk vele,
15. ugh — 2011-05-26 08:00
[ztemp123](#11368829): kicsit korainak tartom a 386-ra az 1985-ot.
14. parm — 2011-05-26 07:58
Ha jól tudom, éppen megépült a CMOS mellé a bipoláris gyártósor is, és csak pár évvel (!) voltak lemaradva az amerikaiakhoz képest. (sokszor más nyugati gyártók is többéves lemaradásban voltak az bizonyos technológiák esetében, pl. EPROM)
Azért nem hiszem, hogy kimentették volna a cuccot, mert 2 nap alatt lehetetlennek tűnik kipakolni ilyesmit a berendezések mérete miatt is, másrészt a gyártás elég nagy része infrastruktúra (tiszta tér, szellőzés, stb.) amihez új épületet kell felhúzni. Ha kivittek előtte ezt-azt, akkor max a SZU-ba, ott viszont nem lett volna akkora szükség rá. Másrészt elég sokminden megvolt már addigra (visszafejtve), ami sokkal többet hozott volna, mint amit a biztosítási csalással nyertek.
Érdekes az is, hogy a biztosítási pénzt eszükbe sem jutott ilyesmire fordítani, azóta sincs számottevő gyártás itthon..
13. ugh — 2011-05-26 07:57
[Mikkamakka](#11368832): az amiga konkretan cocom listas volt. Mert legjobb tudomasom szerint a 68000es mikroprocit ami az elso amigakba volt 1973!!!!- korul fejlesztette ki a motorola (32 bites volt) es egy ballisztikus raketa agya volt…
A vicc az, hogy az intel, pckbe szant prociai kb 1988 ra ertek el ezt a szintet …
12. st — 2011-05-26 07:39
szilícumkárpátmedence lehettünk volna…ha nem jön a rendszerváltás :DDD
ez szerintem többet árthatott, mint a tűz
11. Mikkamakka — 2011-05-26 07:34
Olyan véleményem lehet, hogy tényleg baleset volt? ’86-ban azért már nem volt olyan durva a COCOM. Commodore gépek pl. már bőven jöhettek be, sőt konkrétan pl. a KFKI-ban simán C64-esekkel kutatták az okosságot (az Atomenergia KI-ben pl. biztosan), a nemzetközi helyzet éppen lanyhult, nem hiszem, hogy bárkit különösebben érdekelt volna az MV ténykedése.
10. 184765 — 2011-05-26 07:30
Emlekezetbol ki akartalak javitani a bitszamok miatt, de wikit nezve:8086 – 1979, 286 – 1982, 386 – 1985. Inteleknel belehuztak, Moore torveny dolgozott szepen, nem csoda, Moore maga is Intel alkalmazott volt.
9. JayDaMasta — 2011-05-26 07:29
Nagyon érdekes írás, nem is hallottam még az esetről. Egy biztos: a véletlen tüzet egy ilyen helyen kizárnám…
8. st — 2011-05-26 07:21
szerintem kipasszolták vidékre a videotonhoz a tudásanyagot, aztán felgyújtották a kócerájt…mindenki megnyugodhat, ha loptunk is megsemmisült a tűzben
25 éve a vidi már csinált számítógépet (már ha a vtc-t annak tekintjük), bár én még akkoriban a csattogós lepkét kergettem
7. Bisztő Gyalla — 2011-05-26 07:12
És szerintem jojóval se kezdünk mondatot legalábbis, ha eggy kicsit is morálissan nézzük.
6. st — 2011-05-26 07:08
nálunk mindenki műszaki, és mérnökként ez szíven ütött :DDD
nade térjünk vissza a tárgyra
5. 178996 — 2011-05-26 07:04
[st](#11368775):
Jelentem, annó műegyetemen kezdtem, majd fizikát (is) tanítottam pár évig; kétségtelen azonban, hogy a családban és a baráti körben a bölcsészek és egyéb humán arcok tényleg többségben vannak 🙂
4. st — 2011-05-26 06:55
„A kívülállók számára a mérnöki tudományoknál, a számok és képletek világában élők munkájánál szárazabb tevékenységet elképzelni is nehéz.”
eddig jutottam el…na ilyet is csak egy könyvelő vagy bölcsész bír kigondolni, akinek egy csavarhúzó is megfeküdte az agyi kapacitását :DDD
na, olvasok tovább, érdemi hozzászólás később 😉
3. Titus Pullo Urbino — 2011-05-26 06:47
Az amerikaiak voltak, megmutatták, hogyan kell EPROM-ot égetni.
2. 179330 — 2011-05-26 05:54
Nekem mindig azok a leijesztőbb konteók, amik a szomszédban történtek, mégsem tudtam róluk a világon semmit…
1. Joszipovics — 2011-05-26 05:03
5.1 és 5.2
A szovjet és a magyar politika kitervelt egy olcsó pénzszerzési módszert.
A balhé után a Szovjetúnió megkapta az eddigi fejlesztéseket (lehet már a magyar szakemberek nem tudtak mit kezdeni velük), Magyarország meg zsebre tehette a pénzt.
RSS feed for comments on this post. TrackBack URL