2013-11-03–17:45

Google-konteók

Frankón mondom: a mai napig nem értem, hogy az internetes keresők alfája és omegája, a jóformán minden nyelvben köznévvé és igévé átlényegült Google hogy maradhatott ki a Konteóblog eddigi kínálatából. Naponta akár többször is használjuk, gyakorlatilag fenntartások nélkül hiszünk neki, noha mindenféle csúnyaságot hallottunk már vele (kitalálóival, fejlesztőivel és működtetőivel) kapcsolatban. A cég nem is olyan régen ünnepelte 15. születésnapját (1998 szeptemberében jegyezték be túl az óceán), úgyhogy a mai posztot tessenek egyfajta, kicsit megkésett szülinapi köszöntőnek is felfogni.

Mielőtt nekiállnál elolvasni a posztot, kérlek gondold át, az elmúlt 24 órában hányszor használtad a következő netes szolgáltatások bármelyikét: Gmail, YouTube, Picasa, AdWords, AdSense, Google-kereső, Google Maps, blogger.com, Chrome böngésző…

Megvagyunk? Köszönöm. És most mondj egy számot! 5? 10? 15?

Lássuk először is a kereső (vagy inkább a cég) rövidre fogott történetét.

1.) Kezdeti lépések

1996 elején járunk. A Stanford University számítástechnikai szakának két diákja (az akkor 23 éves Larry Page, valamint a nála öt hónappal fiatalabb Sergey Brin) annyira elégedetlen az akkoriban használatos internetes keresőkkel, hogy elhatározzák: valami nagyon újat és sokkal hatékonyabbat fognak kidolgozni. A számtech-részletekbe nem mennék bele (már csak azért sem, mert nagyon nem értek hozzá), elégedjünk meg annyival, hogy elképzeléseik szerint a különféle honlapok fontosságát (vagyis a keresés találat-eredményeinek sorrendjét) az határozza meg, hogy hány külső link mutat rájuk, s ezek milyen jelentőségű (olvasottságú, ismertségű) oldalról irányítják át az olvasó figyelmét az adott, általunk keresett weboldalra.    

Remélem, mostanra már azokat is sikerült egy kicsit összezavarnom, akik azt hitték, hogy értik a gugli működésének alapelvét.

Az elhatározást tettek követték: előszedték egy (náluk kemény 4 évvel idősebb) kínai szakember, bizonyos Robin Li hasonló fejlesztését, továbbgondolták, majd egy évvel később levédették a Google nevet, s – még a Stanford Egyetem honlapjáról – elindították a keresőt. További egy év elteltével pedig hivatalosan is bejegyezték az egymillió dolláros alaptőkéjű Google Inc.-et.  

A google a googol főnév elírásából származik (úgy látszik, sem Sergeynek, sem Larrynak nem volt az erőssége a szaknyelvi helyesírás). És hogy mi az a googol? Hát egy matematikai előtétszó (prefixum), ami azt jelöli, hogy az utána következő mértékegységet tíz a századikonszor kell érteni.

kilo-: ezerszeres, vagyis tíz a harmadikonszoros szorzó (1 kilogramm az ezer gramm ugye)
mega-: milliószoros, vagyis tíz a hatodikonszoros szorzó (1 megabájt az egymillió bájt)

Na most képzeljünk el egy googol-bármit… Ne erőlködjetek, nem fog sikerülni. A googol állítólag jóval nagyobb, mint az általunk per pillanat ismert világegyetem valamennyi elemi részecskéjének a száma. A srácok ezzel a névvel azt akarták érzékeltetni, hogy az általuk indexált weboldalak közötti kapcsolatok száma gyakorlatilag végtelen (vagy valami hasonlót).

2.) A siker

A roppant felhasználóbarát keresési rendszer nagyon gyorsan számos elégedett júzert eredményezett, s a Google sikert sikerre (s ami Amerikában ezzel együtt jár: dollárt dollárra) kezdett halmozni. Amikor a kulcsszó alapú hirdetések rendszerét, az AdWords-öt bevezették (2000 őszén), a cég gyakorlatilag átváltott pénzjegynyomda-üzemmódba. Nem akarom én senkiben felébreszteni a mindannyiunkban ott szunnyadó sárga irigységet, de azt azért elmondom, hogy a 2012-es számok szerint a teljes bevételük 50 milliárd dollár volt, amiből a tiszta, adózás utáni nyereség meghaladta a 10,5 milliárdot (ugyancsak dollárban). Ha figyelembe vesszük, hogy a cégnek kábé 45 ezren dolgoznak, akkor ez egy főre vetítve 233.333.- dollár, vagyis egy átlagos Google-alkalmazott 51 millió forint tiszta hasznot termelt a vállalatnak, egyetlen év leforgása alatt.

Na, hogy hangzik?    

3.) A Google-birodalom

Akinek a gugli csak a képkeresőt jelenti, ahová rendszeresen beírjuk, hogy [moderálva], az most jól kapaszkodjon meg. A cégnév alatt a következő szolgáltatások és leányvállalatok találhatók (a jelentősebbek közül válogatva, mert az összest sem időm, sem energiám nincs felsorolni):

Google Analytics: minden korábbit messze leköröző ingyenes statisztikai rendszer, amely egy adott webhely forgalmát térképezi fel, elképesztő alapossággal és részletességgel;

Google Calendar: ingyenes online naptárszolgáltatás;

Gmail: az egyik legnépszerűbb webes email-szolgáltató;

Google+: közösségi oldal, illetve ismeretségi hálózat, jelenleg több, mint 500 millió regisztrált taggal;

YouTube: a videómegosztó oldal;

Android: operációs rendszer;

Google Maps: térképszolgáltatás;

Blogger: blogszolgáltatás;

Chrome: netes böngésző;

Google Earth: háromdimenziós, nagyítható Föld-modell;

Google Translator: soknyelvű fordítóprogram, ami sok derűs percet szerez nekünk, magyaroknak, de egy géphez képest meglepően jól teljesít pl. angol-francia vagy spanyol-angol odavisszákban;

Picasa: fényképkezelő és –megosztó szoftver, ingyenes tárhellyel.

Talk: üzenetküldő, csevegő és (videó)telefonáló program;

AdSense és AdWords: a két hirdetési módszer, illetve lehetőség.

4.) Az Általános Szerződési Feltételek

2013. november 11-től új ÁSZF lépnek életbe, amit az emberek ugyanúgy nem fognak elolvasni, ahogyan az eddigiekkel sem tették, pedig nem hosszú: magyarul alig 1900 szó. Ezek az általános feltételek, tehát minden Google-szolgáltatásra vonatkoznak, a levelezőrendszertől a képmegosztón át a közösségi felületekig. Ennek fényében csak a következő bekezdést ajánlom szíves figyelmetekbe ebből a műből:

„Amikor feltölt vagy valamilyen más módon elküld tartalmakat a Szolgáltatásainkba, világszerte érvényes engedélyt ad a Google-nak (és a Google-lal együttműködőknek) az ilyen tartalmak felhasználására, hosztolására, tárolására, reprodukálására, módosítására, származékos művek létrehozására […], megosztására, közzétételére, nyilvános előadására, nyilvános megjelenítésére és terjesztésére.”

Nem akarom túldramatizálni ezt a bővített mondatot, csak arra kérlek benneteket, nézzétek vissza a Google Inc. szolgáltatásait: levelezőrendszer, közösségi hálózat, képtárolás, böngésző, telefonos és videós kommunikáció, blogírás, satöbbi. Ha ez megtörtént, ismét olvassátok el azt a fenti idézetet.

Köszi, akkor ezzel is megvolnánk.

5.) Mit tudnak rólunk?

2010-es statisztikák szerint a teljes internetforgalom 60-65%-a érinti a Google valamelyik ágát: vagy a levelezőrendszert, vagy a videószolgáltatót, vagy a közösségi hálóját, vagy a többi kéttucatnyi leány valamelyikét. Gugliznak a rendőrök és a titkosszolgák nyomozás és felderítés közben; a háziasszonyok, miközben recept után néznek; pattanásos kiskamaszok és kéjenc öregurak pornókutatás során; tudományos kutatók és újságírók források fellelése érdekében. Guglival ellenőrzik a leadott szakdolgozatok eredetiségét az egyetemi oktatók, képeket, idézeteket, videókat és könyveket keresünk, levelezünk, csetelünk, telefonálunk és fórumokra, valamint blogokra kommentelünk. Megkeressük a hozzánk legközelebbi kínai éttermet, a legolcsóbb benzinkutat, így választunk iskolát és (nemsokára államosított) egyentankönyvet a gyerekeinknek, feltöltünk önéletrajzokat egy jobb munkahely reményében, megnézzük, hová menjünk nyaralni, s azt, hogy hol lehet kapni a Konteósok Kék Könyvét. És mindezt természetesen lefordítjuk angolra.

A Google (bármit is állít) soha semmit nem töröl. Minden, általunk eddig leírt mondat a levelezésünkből, minden feltöltött kép és videó, minden óvatlanul kiejtett VoIP-mondat ott lapul a cég félmillió óriásszerverének valamelyikén, s arra vár, hogy egyszer valakinek valamihez szüksége lesz rá.

És az a valaki nem mi magunk leszünk.    

6.) Kinek jó ez?

Ennek az egyszerű kérdésnek a megválaszolásához nem kell különösebb kombinációs készség, elég visszanyúlni az Általános Szerződési Feltételekhez: a Google-nak és a Google-lal együttműködőknek. S hogy kik ezek az együttműködők? Hagyatkozzunk mondjuk Edward Snowdenre, aki szerint a Google és más amerikai csúcs-IT cégek dollármilliókat kaptak azért, hogy a PRISM megfigyelési rendszerének elvárásai szerint tegyék a dolgukat. Vagy hallgassuk meg Julian Assange-ot, akinek bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy a Google Inc. elnöke (Eric Schmidt) egy vele folytatott bizalmas beszélgetés minden részletéről haladéktalanul tájékoztatta az USA külügyminisztériumát. Vagy idézzük a híres Stratfor (a világ egyik vezető biztonságpolitikai elemző-értékelő cége) hírszerzési igazgatójának, Fred Burtonnak 2010-ben egy belső levelezésben leírt szavait, aki szerint: „A Google megszerezte a Fehér Ház és a Külügy teljes támogatását. A valóságban ez úgy néz ki, hogy ők [a Google. tiboru] olyan dolgokat visznek véghez, amiket a CIA és a kormány nem tud, nem mer, vagy nem akar megtenni.

Azt hiszem, további részletezésre nincs szükség.

7.) Jared Cohen

Nem fejezhetjük be a főszereplők ismertetését anélkül, hogy ne ejtenénk pár keresetlen szót a Google Ideas vezetőjéről, Jared Cohenről.

Google Ideas: a Google egyik legfontosabb háttérintézménye, egy olyan agytröszt, melynek deklarált célja „a Google globális befolyásának növelése kulturális, politikai és társadalmi kérdésekben”.

Jared Cohen 2010 óta irányítja az Ideast, ezt megelőzően az USA Külügyminisztériumának Politikai Tervező Testületében (Policy Planning Staff) dolgozott, Condoleezza Rice és Hillary Clinton tanácsadójaként. Jared nem az az aktakukac-típus: a külügyi hírszerzés fedett ügynökeként többször fellépett a Közel-Keleten és Afganisztánban is. És hogy érzékeltessük, mennyire szoros a kapcsolata egykori munkaadóival: már több, mint egy éve a Google egyik csúcsvezetője volt, amikor (2011-ben) állami felkérésre a legnagyobb titokban Azerbajdzsánban járt, hogy ott feltérképezze azokat az esetleges Irán-ellenes erőket, akik az USA segítségére lehetnek, ha az amerikai-perzsa ellenségeskedés netán háborúba torkollna.

8.) És ami nem annyira ismert

A 3.) pontban felsoroltunk pár olyan (többé-kevésbé közismert) területet, ahol a Google otthon mozog. Vannak azonban olyan tevékenységek, amelyekkel kedvenc keresőnk anyacége nem igazán szokott büszkélkedni.

8.1.) Nick Douglas tech-újságíró és blogger például már évekkel ezelőtt kinyomozta, hogy a Google olyan módszereket dolgozott ki (és védetett le), amelyekkel az online kaszinókat látogató (és önmagukat hamis biztonságérzetbe ringató) játékosokról lehet minél több és minél konkrétabb információt begyűjteni. Mint mindent, ezt is a „minél célzottabb hirdetések eljuttatása a felhasználóhoz” dumával próbálták megmagyarázni.  

8.2.) Amikor 2007-ben elindultak a Google Street View fényképezős autói, a cég megpróbálta meggyőzni az amerikai illetékeseket, hogy hozzáférhessen az összes (!) hatósági CCTV-kamera felvételéhez. Hivatalosan akkor lepattintották a srácokat, de bizonyos jelek arra utalnak, hogy amikor 2011-ben visszatértek a dologra, már nem volt akkora ellenállás… Hogy most hol tartanak a tárgyalások, nem tudom, de bevallom: nem vagyok túl optimista.

8.3.) A már említett Eric Schmidt 2008-ban, a cég felső vezetői előtt elmondott zártkörű beszédében kijelentette: „Sajnos, még nem tudunk eleget a felhasználóinkról, ezért az elkövetkezendő öt évben a Google legfontosabb prioritása a júzerekkel kapcsolatos személyes információk minél nagyobb tömegének a beszerzése lesz, kerül, amibe kerül.”

Nos, azóta pont öt év telt el. Vajon Eric ma már elégedett?

8.4.) Az elmúlt hetekben nyilvánosságra került az az információ, hogy az NSA (az amerikai elektronikus hírszerzési ügynökség) csont nélküli online hozzáféréssel rendelkezik a Google Maps, a Google Street Viewer és a Google Earth valamennyi, mindenféle kikockázás és torzítás nélküli felvételéhez. Még azokhoz is, amelyeket a cég (civil adatvédelmi megfontolásokból és EU-s aggályok miatt) nem hozott nyilvánosságra.

9.) A félelmek

Mitől tartanak hát a konteósok a Google-lal kapcsolatban? Hát ha rövid akarnék lenni [sose akartam – és sose tudtam – rövid lenni. tiboru], akkor azt mondanám: attól, hogy a Google a jövő Echelonja. És ezzel frappánsan, spontán szellemességgel válaszoltam is a saját nagyszerű kérdésemre.

Persze ez azért tovább bontható.

9.1) Az amerikai kormány és a Google összefonódása

Ahogy kinéz, Washington és a Mountain View-i srácok egyre jobban összemelegednek. A szövetségi kormány egyre több engedményt ad Page és Brin cégének, a Google pedig mindezt egyre több szívességgel viszonozza. Az óriáscég elképesztően sok hírszerzési pénzt megtakarít az NSA-nek és a CIA-nek azzal, hogy rábírja a felhasználókat, hogy egyre több információt adjanak át önként és dalolva önmagukról, az amerikai gumitalpúak pedig megteremtik a hazai és nemzetközi jogszabályi környezetet a Google további térnyerésének. Azt hiszem, ezt nevezi a játékelméleti szakirodalom win-win szituációnak – már ha csak ezzel a két szereplővel számolunk, s nagyvonalúan megfeledkezünk a hétmilliárd statisztáról.

9.2.) Az önállósodó gép

Scifiírók kedvenc témája az önálló öntudatra ébredő, saját akarattal rendelkező, önmagát fejlesztő és folyamatosan tökéletesítő számítógép. Persze ezen ma még talán kuncogunk, miközben egy pohár bor vagy egy forró tea mellett kényelmesen elfilozofálgatunk azon, hogy mi is az a szabad akarat és mit nevezünk öntudatnak. Ehhez a témához sem értek túlságosan, azt azonban meggyőződéssel állítom, hogy ha van komplex rendszer, amely esélyes ezen forgatókönyv megvalósítására, az a Google Inc., amely eddig a legtovább merészkedett azon az ingoványos területen, amit a valódi AI (Artificial Intelligence, vagyis a mesterséges intelligencia) fémjelez. És nem is feltétlenül kell itt gonoszságra asszociálnunk, hiszen – ha minden jól megy – a robotika alaptörvényei itt is érvényesülnek majd: az önálló Google az emberiség globális érdekeit tartja majd szem előtt. Már ahogyan azt ő értelmezi.

Apropó: szerintetek az Android emblémája pontosan mit is ábrázol és mire utal?

9.3.) A párhuzamos világháló

Egy amerikai tech-újságíró (Mark Stephens, bloggernevén Robert X. Cringley) röppentette fel pár évvel ezelőtt a hír, mely szerint a Google egy olyan alternatív internet kiépítésén fáradozik, ahol minden (mondom: minden) kontent csak az általuk engedélyezett, esetleg maga a cég által kidolgozott verzióban jelenhet meg, s csak ez elérhető a felhasználók számára. A Ginternet (nevezzük így, hátha elterjed) lassan, alattomosan és észrevétlenül veszi át a valódi világháló helyét és szerepét, akárcsak a rákos sejtek egy beteg élőlény szervezetében. Még pár év (így Cringley), s a kereső csak olyan találatokat dob majd ki, amelyek tartalmával a Google is egyetért. Lássuk be, ennek már vannak bizonyos előjelei, hiszen Kínában például a rendszerellenes honlapok egyszerűen nem kerülnek bele a találati listába, s számos országban a szexualitás vagy a vallásellenesség számít tiltott gyümölcsnek.

Mindaddig, amíg mondjuk a gyerekpornó vagy az atombomba receptje van tiltólistán, nekem nincs is ezzel különösebb bajom, de miért ne nézegethetne egy szaúdi kolléga női melleket és/vagy egyéb testrészeket, vagy egy kubai miért ne olvasgathatná monitorján a The New York Times-t?

Láthatjuk, hogy a Google (amelynek – az államokhoz hasonlóan – nincsenek értékei, csak érdekei) szemrebbenés nélkül kiszolgálja a kormányokat és ideológiákat, függetlenül azok színétől vagy politikai irányultságától.

9.4.) A New Google Order

És mi van – kérdezik sokan –, ha a Google nem bútorozik össze egyetlen létező kormánnyal, titkosszolgálattal vagy gazdasági csúcsszereplővel sem? Mi van, ha egyedül akarja ellenőrzése alá vonni az egész netező bolygót? Ha esze ágában sincs sem a szabadkőművesek, sem a reptiliánok, sem az illuminátusok szekerét tolni? Ha az Új Világrendet nem a Bilderberg-csoport és nem is a CFR neve fémjelzi, hanem Larry Page, Sergey Brin és Jared Cohen.

9.5.) A zsidó vonal

A minden bokorban moszados összeesküvést szimatolóknak feltűnt (naná, mert majd kihagyják ezt a magas labdát), hogy a két ötletgazda fiatalember genetikai állományának 75%-a köztudottan és önbevallásos módon bizony Mózes népéhez kapcsolódik: Sergey Brin Moszkvában született egy zsidó családban, s hat éves volt, amikor szülei kivándoroltak az USA-ba. Ami Larry Page-t illeti, neki az édesanyja zsidó, tehát halachikus (vagyis vallási) értelemben ő is az. Jared Cohen családneve pedig önmagáért beszél.

Ezen verzió hangoztatói felteszik a nyilvánvaló (s szerintük költői) kérdést: tényleg két, alig pelyhedző állú fiatalember dolgozta ki a Google-t, vagy a Moszad manipulálta őket, egyfajta szajjánként az előtérbe tolva őket? S vajon a cégük (és részvényeseik) érdekeit képviselik, vagy mindenben úgy táncolnak, ahogy a jeruzsálemi nagybetűs Cég fütyül? A haszbara-posztra emlékeztek még..?

Kíváncsian várjuk a véleményeket: te hogy látod a Google (és az internetezés) jelenét és jövőjét? Meddig tart, meddig tarthat az amerikai cég lassan monopóliumba hajló túlsúlya? Létezhetünk-e a világhálón a Google szolgáltatásai nélkül? Mi válthatja ki (és fel) ezeket?  Konteo3_bori.indd

A fenti poszt megírása során a szerző 21-szer használta a Google-keresőt. Ennek ellenére a Konteóblogot nem a Google Inc. szponzorálja, magunk sem tudjuk, miért…

Három szavazatod van az alábbiak közül.

Ápdét: jelen poszt kibővített verzióját elolvashatod a 2016. december 2-án a könyvesboltokba kerülő Konteó 3-ban, további 29 válogatott összeesküvés-elmélettel és egy elméleti összefoglalóval együtt.

Kategória: EgyébCímkék: , , , , ,

266 hozzászólás

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

 266. gigabursch — 2017-09-22 13:58 

Az öreg Kaszperszkíj jól beszél…

https://kuruc.info/r/6/177410/

 265. Rumcájsz von Jicsin — 2016-02-11 10:14 

@gigabursch:
“Sajnálnám, ha az opera is valamelyik nagy testvér része lenne”

Mostantól kezdve, teljesen mindegy, hogy mivel böngészel! Az op rendszer majd eldönti, hogy mit jelent rólad a Big Brothernek!

“Sokaknak nem fog tetszeni: mostantól akkor is letöltődik a Windows 10, ha nem akarja”

“A Windows 7-et és 8-at használók eddig maguk dönthették el, hogy letöltik-e a 10-es Windowst. Ennek vége, mostantól mindenkinél elindul a telepítés. Apró, de fontos változást eszközölt a Microsoft a napokban, ami sok felhasználót érint, és sejtésünk szerint sokaknak nem fog tetszeni a dolog. A The Verge beszámolója szerint mindenki, aki alapbeállítással használja a gépét, megkapja a Windows 10-et: az új oprendszer nemcsak, hogy automatikusan letöltődik a gépre, de a telepítés is el fog indulni.”

http://hvg.hu/tudomany/20160210_microsoft_windows_10_kotelezo_frissites

 264. gigabursch — 2016-02-10 17:21 

Sajnálnám, ha az opera is valamelyik nagy testvér része lenne:

http://index.hu/tech/2016/02/10/kinai_kezbe_kerulhet_az_opera/

 263. gigabursch — 2015-02-27 18:15 

@Rumcájsz von Jicsin:
Segítek, pár hónapja még a forrásnál is úgy volt, és még az index is cikkezett róla…
(miután pár blogon belinkelték a Hidfő, a Jövőnk ill. a Kuruc cikkeit, amin térképi bejegyzés is volt)

 262. Rumcájsz von Jicsin — 2015-02-27 14:14 

@gigabursch:

Akkor tyupa ölöm é bódottá!

Annyira a barátunk, hogy viszont a Duna Budapestnél és végig a magyar szakasz az inkább Dunărea!!!!!!

https://www.google.hu/maps/@47.5267297,19.0495881,16z?hl=hu

 261. gigabursch — 2015-02-27 11:14 

Ezek után mondja bármelyik magyar ember, hogy kugli nem a barátod.

Egyébként itt látszik az, hogy az üzelt a kicsinyes politikai játszámakat mennyire képes felülírni.

Alighanem a Szentföld egészén is mindez látható, csak én úgy nem értek.

 260. chilis — 2014-11-03 17:07 

 259. valerianna — 2014-11-03 09:44 

G.Orwell:1984 újbeszél…és
(…) A nyelv szándékos manipulációjáról van szó, amit elkendőznek: ahelyett, hogy megkönnyítenék a fogalmi tartalmak általános érthetőségét, zavart keltenek, mellyel elérik azokat a meghatározott célokat, amelyeknek napjainkban elsősorban politikai természete van.
E ravasz számítás, mellyel mesterségesen alkotott fogalmakat erőltetnek és hoznak forgalomba, sikeresnek mutatkozik, mert az emberek – tájékozatlanságuk miatt – ezeket a fogalmakat naivan elfogadják, s miután a kétértelműség félrevezette ôket, már egyáltalán nem képesek felismerni a hazugságot. Az új szavak kiagyalói úgy próbálják alakítani a közvéleményt, hogy a valóság és az igazság nyugtalanító vagy sokkoló jellegét elkendőzik. Mivel ezek az erőltetett fogalmak egyáltalán nem ártalmatlanok, alkotóik tovább folytatják játszmájukat, s hogy végső céljukat elérjék, végül megváltoztatják a szavak jelentését.(…)
http://www.magyarkurir.hu/hirek/fogalmak-szandekos-manipulaciojanak-vagyunk-tanui

 258. becsuszoszereles1k — 2014-09-14 10:22 

@realcorpus: Erteni velem, de lehet, hogy a bohemiai erdei mano leirasat a krumplis knedlirol konnyebben felfognam. 😀

 257. realcorpus — 2014-09-14 07:20 

@becsuszoszereles1k:
Á! [legyint] Szerződtem az utódjával.

A másikhoz: Résnek rés, de mint kiderül a cikkből, nem személyes adathoz lehetett hozzáférni, csak címekhez. Az meg ‘nem olyan nagy’ probléma. Leírhatsz fejből, vagy programmal 10 millió nevet, aminek egy része nem él, így démon-postás válaszol, de a többi betalál. Ennél a hibánál kikerülted a visszadobást. Szóval nem az az igazi biztonsági rés kategória.

 256. becsuszoszereles1k — 2014-09-13 22:38 

@realcorpus:

Ide csatlakozhatnek velemenyileg?!Csak nem szetverted? 😛
253.@gigabursch junius 16-i (amugy szuletesnap miatt nem jartam erre) hsz-e kapcsan
nocsak-nocsak…
Hat, ez meghato a Googletol, hogy befoltozta a hibat, ugy latszik tobb ilyen szamitogep virtuoz is volt, ha egyrol sem esik szo (meg kibirt fizetni 500 (azaz otosszaz usa dollar) dolcsit is a hiba kideritojenek – biztos valami ecceru kibucnyik volt ez az ize’).

 255. realcorpus — 2014-09-13 18:51 

Kicsit ki
Béke poraidra Gmail Manager…
Grrrrrrr!!!
Kicsit be

 254. igazitrebics — 2014-06-16 15:18 

Eeez már nagyon okos telefon!!

“Kémprogramot találtak az okostelefonon”

“Két SIM kártyás okostelefon, 12 megapixeles kamerával és négymagos processzorral mindössze 40 ezer forintért? Ráadásul pontosan úgy néz ki, mint a nála 100 ezer forinttal drágább Samsung Galaxy S4. Igen, ez a kínai Star N9500, amely a G Data vírusirtó cég mai felhívása szerint gyárilag telepített kémprogrammal került forgalomba szerte a világon.”

“Az N9500 gyártója a Google Play áruház helyett egy kémprogramot telepített a készülékre, így a mobiltelefon minden vásárlásról adatokat küld egy kínai szerverre. A modellt Németországban és Franciaországban értékesítették a legnagyobb számban, de kapható az Amazonon és népszerű a magyar fórumozók körében is.”

http://nol.hu/gazdasag/kemprogramot-talaltak-az-okostelefonon-1468423

 252. igazitrebics — 2014-05-20 12:54 

Hihihi! Nem gugli, de jó! Ez az NSA nem fér a bürkéjébe! Hányszor buknak még meg?

“Dühös levél Obamának – folytatódik a kémbotrány”

“John Chambers, az Egyesült Államok legjelentősebb, hálózati eszközöket gyártó cégének vezérigazgatója felháborodott hangú levelet küldött az amerikai elnöknek, követelve, hogy hagyják abba a vállalat készülékeinek meghackelését.”

“A Cisco vezére azután fordult nyílt levélben Barack Obamához, hogy nyilvánosságra került néhány fényképfelvétel arról, hogyan törik fel és poloskázzák be a cég routereit és más, hálózati eszközeit az NSA emberei. ”

“Az amerikai nemzetbiztonsági hivatal elleni újabb tiltakozáshullámot Glenn Greenwald, a Guardian volt újságírója váltotta ki ‘Nincs hová bújni: Edward Snowden, az NSA és a megfigyelő állam’ című frissen megjelent könyvével, amelyben először publikálták a fotókat az állítólagos poloskázásról. A Cisco routereit, modemeit és más, az internethez és számítógépes hálózatokhoz használt eszközeit eszerint a nemzetbiztonsági szolgálat meghackeli, feltelepíti rájuk a kémkedéshez szükséges szoftvert, majd lezárja őket még azelőtt, hogy azok a végfelhasználókhoz jutnának. Az újságíró Edward Snowdennel együttműködésben publikálta a könyvet, amelynek célja az amerikai és a brit kormány által használt PRISM kémrendszer felfedése.”

http://www.vg.hu/vallalatok/infokommunikacio/duhos-level-obamanak-folytatodik-a-kembotrany-427657

 251. realcorpus — 2014-05-12 18:56 

@gigabursch:
A gugli ‘segít’ a keresésben, figyelembe veszi, mi iránt érdeklődtél. Én időnként, de böngészőzáráskor állandóan törlöm a sütiket. Jobb szeretem, ha nincs befolyásolva a keresésben.

Láttam, de azért idetettem a linket feljebb, hogyha valamit keresel, ami törölt oldalon van, el tudj indulni esetleg. Web-oldal múlt-keresésén kívül rengeteg archív anyagot is tartanak (zene, film, szöveg, stb.), amit a főoldalon kereshetsz.

 249. gigabursch — 2014-05-12 18:02 

@gigabursch:
tk meglett.
Segített a yahoo és a bing.
hmmm…

Odaát beírtam.

 247. gigabursch — 2014-05-12 17:51 

@realcorpus:
Először ott írtam le, de azóta még néhány másik helyen is. Egyiket sem tudja a kugli összefogni.
Elég sokféleképp próbálkoztam.

Úgy tánik még a kugli sem minden6óóóóó

 246. realcorpus — 2014-05-12 17:25 

@gigabursch:
Ha a kitalaltkozepkor(pont)hu-n írtad a fórumban, akkor esélytelennek tűnik. Az, ugye regisztrált tagoknak volt elérhető belépéssel. Ha így van, akkor nem lesz találat arról a keresőkben. (Az archive időgépe is csak az üzenőfalról tud mutatni mentéseket, a fórumról 0.)

 245. gigabursch — 2014-05-12 16:49 

@realcorpus:
Egy (ami inkább 3-4) hozzászólásomat amiben az a két szó releváns és ott egy hosszú kifejtés van arról közérthetően, hogy a dendrokronológiát miért tartom már az alapjainál hibásnak.
Ezt akartam belinkelni a Kitalált Középkoros topicba.

 244. realcorpus — 2014-05-12 15:40 

@gigabursch:
Mit keresel? Mert ad 3 találatot, de azt nem írja oda, hogy te mit szeretnél/mire gondolsz. =)

 243. gigabursch — 2014-05-12 15:28 

Nem találom még a kuglival sem egy (ami legalább 4-szer megtörtént 2001 óta)
gigabursch + dendrokronológia a két fő szó.

 242. dugong — 2014-05-08 20:43 

@realcorpus: Oh, tehat ez az en erdekemet szolgalja. (elvben legalabbis)
Mint amikor a credit kartya company letiltja a vasarlast ha gyanusnak talalja.

 241. realcorpus — 2014-05-08 09:26 

@dugong:
Ha be vagy lépve a fiókodba, akkor természetesen. Nem ott lépsz be, ahol eddig szoktál, túl sokat kattintgatsz/töltesz be oldalakat, eddig nem töltöttél a ‘drive’ra, de most hirtelen több száz megát. Tehát minden olyan tevékenység esetén, ami a korábbi felhasználásodtól nagyban eltér. De akkor is szól, ha eddig pl. Budapestről jelentkeztél be állandóan és most vagy te, vagy valaki más, de pl. Londonban szeretne erre a fiókra bejelentkezni.

Ha úgy böngészel a világhálón, hogy nem vagy belépve sehova semmilyen azonosítóval, akkor nem fognak vizslatni. (Persze valaki akkor is, csak azok nem így figyelmeztetnek. =) )

 240. dugong — 2014-05-08 03:51 

Most olvasom az Indexen (piramis epites temaban):
“Vannak olyan rejtélyek is, amelyek már nem a tudósok fantáziáját, hanem a misztikumokban hívőket izgatják. Ezek száma végtelen, csak a legérdekesebbeket emelnénk ki közülük. Azokat is óvatosan – nem kicsit lepődtünk meg, amikor a Google “szokatlan tevékenységet” észlelve kérte, azonosítsuk magunkat, amikor ezekre a rejtélyekre kerestünk az interneten.”
Errol mit tudtok? Vizsgalja a Google a “szokatlan tevékenységet” ???

 239. realcorpus — 2014-04-25 12:00 

4.) Az Általános Szerződési Feltételek
2014. április 30.-tól új ÁSZF.
https://www.google.hu/intl/hu/policies/terms/regional.html
Az idézett rész marad. Hogy mi változik, azt nem tudom kiszúrni. Ekkora szöveget meg nem fogok hasonlítgatni. =)
Nincs erre valami program? (Bár eddig sem olvastam és csak szűkösen használom…)

 238. gigabursch — 2014-04-25 09:29 

Na készül ez ellen-kugli.

http://www.hidfo.net/2014/04/24/oroszorszag-uj-keresomotort-fejleszt

Ebből lesz csak a (kiber)-VH.

 237. petiba — 2014-02-20 16:26 

Hú, mennyi új szuper komment tavaly november óta! És most látom csak! Jaj, tiboru, lécci,lécci,lécci,lécci – (mondaná a lányom) – találjatok ki valami okosságot ezekkel a kommentekkel. Olyan jó lenne látni dátummal, vagy nem tudom, hogyan a legutolsó (mondjuk egy hét, vagy tudom is én) kommentjeit.
Na, megyek is olvasni.

 236. rdos — 2014-02-20 14:56 

@SLC: Kössz a segítséget. Legalább egy konteóval kevesebb. 🙂

Mire kitanulom a használatát, újra változtatanak.

http://hvg.hu/tudomany/20140220_mindenkinel_megujul_a_google_maps

Viszont a norc eltűnt, a böngészőm ezt írja:

“nem találja a kiszolgálót a(z) http://www.norc.hu helyen.”

Gyakori kérdéseknél van egy érdekes komment.

http://www.gyakorikerdesek.hu/szamitastechnika__internet__5034575-mi-van-a-norchu-val

“A Safari nem képes az oldal megnyitására, mert a szerver nem reagál többé.” Lehet, hogy tud valamit, hogy azt írja ki, hogy “többé”?

 234. rebel — 2014-01-24 17:35 

@sztalker: Érdekes a vasút analógiád. Nekem közben eszembe jutott egy másik. A BANK.
A bit felel meg a pénznek eme analógiában.
A bankok mit is csinálnak. Kvázi elveszik – azaz rávesznek, meggyőznek hogy önként odaadjuk, a pénzünket és nem nálunk van, hanem náluk. Kb ilyesmi a felhő illetve a google jelenség… nemde?

 233. dugong — 2014-01-22 05:04 

A wi-fi hotspotkent szolgalo es bekapcsolva (es magara) hagyott telefonom ejjel fel ketto es ketto kozott rendszeresen 20-40 MB-os adatforgalmat general. Mindig ugyanakkor. Ti tapasztaltatok ilyesmit?

 232. igazitrebics — 2013-12-31 10:46 

Igaz ugyan, hogy nem gugli, de a hajam az égnek áll!!

“Az NSA konkrétan 100 százalékos sikerrátával büszkélkedik, ha arról van szó, hogy egy Iphone adataihoz férjenek hozzá.”

“A Spiegelben bemutatott NSA-s katalógus egyik kedves darabja egy Éjjeliszekrénynek (Nightstand) nevezett kütyü, amivel akár 13 kilométerről be lehet hatolni bárki számítógépébe, már ha azon éppen be van kapcsolva a wifi.”

“Appelbaum a hackerkonferencián azt mondta, így akár drónokról is behatolhatnak bárki számítógépébe – bár szerinte is valószínűbb, hogy egy kevésbé feltűnő furgont használnak álcázásnak.”

http://444.hu/2013/12/30/az-nsa-minden-adathoz-hozzafer-az-iphone-okon/

 231. SLC — 2013-12-29 21:13 

@tiboru: nálam a bombát nem dobta fel, csak a repülőt és autót.

 230. SLC — 2013-12-29 21:11 

@rdos: felmész a Google Maps-re, bal oldalon a nagyító csúszka felett ott van az emberke ikon. Ha azt a térképre húzod, akkor kéken kijelöli azt a területet, amit a Google autó lefényképezett. Ahová odahúzod az emberkét, abba a nézetbe lépsz bele.

@imee: nekem első dolgom volt törölni a G+ -ból magam. Ha nagyon akarok feltölteni, csinálok egy kamu G fiókot, és azt használom, de a személyes adatot nem adok meg többet nekik.

 229. imee — 2013-12-29 20:49 

A Google engem békává változtatott… de már elmúlt.

Még valamikor 2007-ben feltöltöttem egy videót a YouTube-ra, amin egy béka ugrál. 2012 vége felé a Gmail-ben azt vettem észre, ha a nekem küldött levelekben rámegyek a címzettek közt arra, hogy “saját magam”, akkor a “névjegy”-emen ennek a videónak az első képkockája jelenik meg képként. Nem értem, hogy miből gondolta a Google, hogy ha egyszer feltöltöttem egy videót a YouTube-ra, akkor azon én vagyok, vagy azt akarom alapértelmezett képként beállítani, de gondoltam semmi gond, beállítok egy normális profilképet, és el van intézve. De aztán
feltűnt, hogy hiába állítottam át a Gmail-ben a profilképemet, a
címzettek közt a “saját magam”-ra állva még mindig békaként jelentem meg. Átállítottam a YouTube profilképemet is, de ennek se volt hatása az alapértelmezett Google képemre. Végül letöröltem azt a bizonyos videót a YouTube-ról (bár azt sem volt könnyű megtalálni, hogy hogy lehet törölni egy videót a YouTube-ról), de még mindig béka maradtam a Google szemében.
Kipróbáltam azt, hogy a jobb felső sarokban levő e-mailcímemre
kattintva a “Fiók”-ra kattintok, és akkor is a békás kép jelent meg, és nincs semmi szerkesztési lehetőség a képnél.
Végül a bal felső sarokban a +Te-re kattintva a Google+-on
regisztrálva sikerült csak átállítanom az alapértelmezett Google
képem. De ez sem ment egyszerűen, mert először azért nem engedett regisztrálni, mert nem pipáltam ki, hogy megértettem, ez milyen változásokat jelent a Picasa Webalbumokra nézve (és ha nem értem meg, akkor örökre béka maradok?), aztán meg azért nem engedett tovább, mert nem adtam meg a nememet (nem elég, hogy a nevemet és a születési dátumomat tudja a Google, még arra is kíváncsi, hogy az Imre férfi-e vagy nő?), végül az utolsó akadály az volt, hogy csak legalább 250*250 pixeles képet fogad el, úgyhogy keresnem kellett egy ilyet is.

Azért azt nem gondoltam volna, hogy ennyire visszaél a hatalmával a Google, hogy aki nem fogadja el az új szabályokat, és nem regisztrál a google+-on, azt békává változtatja.

 228. rdos — 2013-12-25 07:38 

Egy újabb adalék gúgliról, elismerve, meglehet a hiba az én készülékemben van.

Volt a weben egy praktikus link, ami pár hónapja még nem volt ilyen csicsás, ismeretterjesztő píár szagú, hanem “csak informatív” volt.

http://maps.google.hu/intl/hu/maps/about/behind-the-scenes/streetview/

Régebben a weblap csak annyit tudott, hogy hol található a streetvieew, azaz milyen nyomvonalon járt a gúgli autó az egy szemével, akarom mondani a nagy látószögű obejktívjével. Ja, utca szintig rá lehetett nagyítani, szép magyar szóval zummolni.

Szóval a weblap kiegészült, sok hasznos ismerettel, hogyan készült, merre járnak most a gúgli utca-látkép fürkészek, látványos bemutatók, …

Azonban a lényeg, az utca szintig nagyíthatóság megszűnt (vagy csak nekem nem sikerült rájönni az új módira, bár az elgondolkodtató, hogy a plusz minúsz jeles “nagyító csúszka” erről a térképről hiányzik). Azért szerettem ezt a weblapot, mert nem kellett a gúgliörszöt elindítani, simán a webről láttam érdemes-e elindítani egy újabb alkalmazást.

Ja, és a norc.hu, norc.ro (felteszem a csúcsidőszaki keresés miatt – most kerestem – időtúllépés vagy mi a szösz miatt) nekem elérhetetlenné vált.

 226. tiboru — 2013-12-12 20:01 

Azoknak, akik szerint “ha becsületes életet élek, felőlem bármit nyilvántarthatnak rólam, nem eshet bajom”:

http://index.hu/tech/2013/12/12/a_google_tonkretette_az_eletet/

 225. sztalker — 2013-12-12 16:44 

@becsuszoszereles1k:

:)))

Én sem mennék most bele ennyire mélységi filozofálgatásokba, „kvintesszenciákba” (szerintem nincs, de ez magánvélemény), ezt meghagynám a szakembereknek, de azt biztosra veszem, hogy van egyfajta emberi nagyságrendű „látókörünk” a gondolkodásmódunkban, egyfajta emberi horizont, ameddig szeretünk és tudunk belelátni a SAJÁT, mindennapi életünkbe, jövőnk tervezésébe.
Ez pedig nem évtizedekben, inkább úgy kb. 5-6 években mérhető, ennél nagyobb intervallumokban nem szeretünk gondolkodni és tervezni. (Ismétlem, most nem a közösségben élő embercsoportok tervezési szokásairól beszélek, az inkább több évtizedes érték szokott lenni.) Viszont mivel személyiségünk, egyediségünk ennyire meghatározó a világunk feltárásában (melyik nagy feltaláló, tudós, látnok, próféta ne lett volna teljesen eredeti személyiség, ugye?!), valahol meg kell majd békülnünk egyfajta örökös világértelmezési vitával, ahány ember mond majd véleményt az életről s annak értelméről, tulajdonképpen elfogadható (tehát valamilyen szinten igaz!) magyarázattal is szolgál róla. (Magyarán: régóta nem vagyunk már termeszek egy termeszvárban, ha érted, hova akarok ezzel kilyukadni…)

„az ember/emberiseg a termeszet resze, de vajon “kinovese”-e?”

Inkább próbálkozásnak nevezném, kísérletez(get)ésnek.

Mi, emberek is ezt csináljuk tképpen, amire kíváncsiak vagyunk, azzal elkezdünk foglalkozni, először mindenféle gyakorlati cél nélkül, aztán majd csak találunk hozzá funkciót is.
(Utólag meg azt mondjuk, hogy ez volt a célom, mint a legtöbb feltaláló v. tőzsdeguru szokta volt állítani a tévében, de a valóság sokkal prózaibb: segéd sejtelmük sincs, hogy mi lesz majd sikeres, de azért belevágnak, mert van hozzá kedvük v. pénzük. Ez az igazság.)

Minimális evolúciós dolgokat már most is tud produkálni a technológiánk pl. az géntechnológiában az őssejtek esetében, a specializált sejteket lehet szervekké növeszteni, a jövőben már valódi szívet is terveznek kiprintelni 3D-ben nyomtatóval, az alaprétegre futtatott szövettenyészet már megvan hozzá például. De ha úgy vesszük, egy gépjármű próbapadja is egyfajta evolúciós teszt, csak egy ilyen rázópadon 1 hónap alatt akár 30-40 év igénybevételét is szimulálhatják, ha akarják. Ez is egy ilyen „gyorsítás”.

Az igaz, hogy a visszacsatolások elképesztő száma miatt a természet előnyben van még velünk szemben, de azért mi gyűjtögetjük szépen-lassan az infókat ezekről.

Ha akarod, később még írok erről is, pl. az utódnemzés, nemi identitás felülírása, a született gyerekek nemének aránya háborúk után mind-mind olyan fizikai visszacsatolásokon keresztül valósulnak meg, amikben nekünk is és a természetnek IS (tehát mindkettőnkek!)van beleszólásunk, de az utóbbi azért „jobban csinálja”, több infót ismerve fog dönteni a természet majd, és ez bizony nem a mi boldogulásunk „horizontjába” eső 5-6 éves tartomány, hanem sokkal távolabbi minden esetben.

 224. becsuszoszereles1k — 2013-12-11 22:04 

@becsuszoszereles1k:

“…a „természetes evolúciós fejlődést helyettesítő gyorsított mesterséges fejlesztést” pont az utóbbi esetében tekinteném járhatóbb útnak, egyszerűen abból kiindulva, hogy a természet evolúciója kénytelen volt mindig is az „arany középszer” elvét vallani…”

Errol a kitetelrol hirtelen tobb dolog is eszembejut:
– a termeszetet nem hiszem, hogy helyettesitheti, “egyelore” me’g a termeszet a mervado;
– de amelyet a gyorsitott, mesterseges fejlesztes=mestersegesen gyorsitott fejlodes szatelitkent kiser;
– funkcioja pedig inkabb modellezes lehet, kiserleti es korrekcios jelleggel; sot, egyaltalan nem vagyok benne biztos, hogy – mint ahogy kinalna magat – kritikus, eles helyzetben, krizis eseten megengedett volna az alkalmazasa [leven, hogy a termeszet pontosan ismeri az egyensulyt (homeosztazis];
– a termeszet evolucioja, mondhatnank, vegtelen
a) lehet vegtelen evolucio, amin belul az idoben, veges “projekt” vagy a projektben az ido veges
b) az ember/emberiseg a termeszet resze, de vajon “kinovese”-e? Mint a fa a foldbol, bar van ilyen a szentszovegekben, vagy ilyen, hogy ‘az ember a mezo faja’ – milyen ertelemben, milyen ertelmezes szerint, es milyen mezo egyaltalan? Ha az ember es mukodese azonos, a termeszet es mukodese is az; ebben az esetben a termeszet es az ember egy es ugyanaz [” nem feltételezek egy lényegesen különböző „kvintesszenciát”, csak ránk, emberekre jellemző kiváltságot az állatvilágban, egyszerűen ilyen szinten vagyunk bonyolultak és érzékenyek”(sic.)] – fosszilia-taplaleklanc-‘jarulekos veszteseg’? Illetve, elvileg, egy pillanatban az emberiseg (aktualisan jelenlevo resze) megiscsak reszesulni fog a ‘szep uj vilagban’ (eleri es megeri), egy resze pedig, amely az idok folyaman mar elmult – ok nem?
Valami nem stimmel, es ezen tobb nagy tudos elgondolkodott, a kvantumosok kulonoskepp – Joseph Bohmig Einsteintol es meg sokan. Einstein kijelentette: “A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.” De egyaltalan nem all szandekomban a vallasrol beszelgetni! Isten orizz!:))
– es ezzel meg mindig csak az eszkozos megoldasokbol az eszkozoknel tartunk, illetve meg ott sem teljesen;

 223. becsuszoszereles1k — 2013-12-11 16:16 

@sztalker:
“Vannak olyan emberek, csoportok (most nem csak az állatvédőkről beszélek!) már ma is, akik szerint egy főemlős (pl. csimpánz, gorilla) megölése jogilag akár gyilkosságnak is számíthatna.”

Magatol ertetodo – ha esetleg nem voltam egyertelmu.
Es barmilyen agresszio, rombolas…tehat minden merlegeles, illetve vedelem ala esik; szerintem ez a dolgok sarok kove, amibol ab ovo ki kell indulni.

 222. sztalker — 2013-12-11 14:39 

@becsuszoszereles1k:

„A macskam/kutyam/intelligens robotom, ez azonos megiteles ala esik?”

Vannak olyan emberek, csoportok (most nem csak az állatvédőkről beszélek!) már ma is, akik szerint egy főemlős (pl. csimpánz, gorilla) megölése jogilag akár gyilkosságnak is számíthatna.
Ahogy tágul a látóhatárunk, egyre jobban átértékelhetjük ezeket a most még csak „száraz jogi” fogalmakat és kategóriákat. (Gondolj a rabszolga-kereskedelemre v. a királyok isten kegyelméből származtatott uralkodói jogaira, ezek is változtak idővel.)

Mivel a mesterséges intelligencia még nem létezik, hát megpróbáljuk elképzelni, hogy milyen is lehet(ne). (Igazság szerint még természetes, de nem-emberi, azaz pl. idegen — „alien” — intelligenciát sem ismerünk hivatalosan — csak az ufókutatók esetleg, őket kell hát erről kérdezni — , így még ez az összehasonlítási alapunk sincs, hogy most segítségül hívjuk.)

„Mielott a rendszer belassulna, illetve ha belassult, mielott holtpontra jutna? ”

Az általam elképzelt két megközelítési módszer:

1, Vagy lemásolunk egy általunk ismeretlen működésű szerkezetet — mint pl. egy órát — úgy, hogy minden alkatrészét szolgai módon elkészítjük (esetleg egy másik anyagból) és ugyanúgy összerakjuk, anélkül, hogy érdekelne minket az alkatrészei közti pontos összefüggés, esetleg képtelen lennénk rájönni magára a működésére, de bízunk abban, hogy mégis el fog majd indulni, előbb-utóbb „járni fog” a ketyerénk.

2, Vagy rájövünk az óra (helyesebben: egy óra, mint egyfajta időmérő szerkezet a sokféle közül), vagyis most már ugye órák ÁLTALÁNOS működési elvére és ennek tudatában már eleve egy sokkal hatékonyabb szerkezetet (hasonló szerkezeteket!) állíthatunk elő, mert szabadon használhatunk hozzá olyan anyagokat, amikből szintén hasonló időmérőt — akár jobbat is, nekünk hatékonyabbat! — csinálhatunk.

Az általam és általad is megemlített kifejezést, a „természetes evolúciós fejlődést helyettesítő gyorsított mesterséges fejlesztést” pont az utóbbi esetében tekinteném járhatóbb útnak, egyszerűen abból kiindulva, hogy a természet evolúciója kénytelen volt mindig is az „arany középszer” elvét vallani, vagyis a nagyon kiugró (a környezetéhez képest túl jó), és a nagyon deviáns (gyenge adottságú, életképtelen) egyedeket szelektálta ki elsőként, mivel ezek tudtak a legkevésbé együttműködni a mindig többségben lévő átlaggal. (De ezt akár a mindennapi életünkben is tapasztalhatjuk pl. a meg nem értett zsenik, vagy éppen a kitaszított fogyatékosok példáján.) Ezért vannak csak kisebb ugrások és újítások, de nagyon-nagyon lassan, évmilliók alatt az evolúcióban. Ahogy nehéz gyorsan mozgó autón menet közben kereket cserélni, úgy itt is vmi hasonlóval van dolgunk. Meg nem állhat az autó, de ha eléggé lassan megy, mindig lesz rá mód, hogy új kereket próbálgasson fel rá természet.

De laborkörülmények közt (mesterséges evolúció esetén, azaz amikor nem „élesben megy” a kísérlet) már nem kell mindent annyira szigorúan vennünk, vagy félnünk a következményeitől. Lehetséges lerövidíteni pl. egy mesterséges agy mesterséges szürkeállományának létrejöttét, akármilyen következményei is lesznek. Az „elszabadult” entitás nem fogja az egész populációt kiirtani, mert van több prototipus a szerelőasztalunkon és végig kontrolláljuk a kísérletet. (A természetben viszont gyakran előfordulhat az ún. „palacknyak-hatás”, amikor egy populáció létszáma hirtelen lecsökken — külső természeti katasztrófa v. belső beltenyészet miatt stb. — ekkor kritikus helyzetbe kerülhet egy faj. Nekünk, embereknek is volt ilyen korszakunk. A túl nagy ugrások mindig kétesélyesek lehetnek a természetes evolúcióban, ezért sem olyan gyakoriak.)

 221. becsuszoszereles1k — 2013-12-11 04:08 

@becsuszoszereles1k:

@sztalker, 219. hsz:
“de talán vhogy „felgyorsíthatunk” bizonyos szakaszokat mi is egy fejlesztésben.” – Ez egy kulcsfontossagu mozzanat.
Mielott a rendszer belassulna, illetve ha belassult, mielott holtpontra jutna? (Entropia)

 220. becsuszoszereles1k — 2013-12-10 19:24 

@sztalker:
“…részben úgy, hogy megpróbáljuk egyszerűen lemásolni a miénket (visszafejtéssel, ha egyáltalán eljutunk odáig, hogy teljesen fel tudjuk térképezni magunkat), vagy akár jobbat is, ha vmiféle elvre rájövünk, ami szerint ennek az intelligenciának a váza felépül.”

“Visszafejtes uzemmodban” nagyon el tudom kepzelni, hogy eljutunk az ember (mivolt) eredeti vagy legtokeletesebb valtozatahoz: HEUREKA! Es a mellettunk letezo es munkalkodo mesterseges intelligencia vilagit majd ezen a szellemi uton.
Kotodes? Ez mindig nagy kisertes es veszely. Itt meg erosen el kell gondolkodni olyan momentumokon, mint fetisizmus, fuggetlenseg, szabadsag…Ugyanakkor pillanatnyilag sehogy nem latom elo es elettelen/mesterseges letezo azonossagat, igy jogilag is nehezen megalapozottnak latom. Amit emlitesz, az inkabb az emberrel es “tulajdonaval” van kapcsolatban, es ezek a jogok letezo jogok. A macskam/kutyam/intelligens robotom, ez azonos megiteles ala esik? Ragaszkodom a haziallataimhoz is, meg esetleg az orokolt kanapemhoz is, nade megis egeszen mas.
Igaz, akar egy (kulonosen) ertekes targyat (leletet, mutargyat, ekszert/dragakovet) is jog ved, peldaul biztositas formajaban – ugyanigy egy (hires) szineszt mint szineszt, vagy egy a munka/biznisz eszkozet/targyat(?) jelento emberi testreszt: reklam la’b…:))

“Ember és működése szerintem egy[…]”
Amennyiben az elet tavozasa is a mukodes resze, akkor ketsegtelenul. Arra gondolok, hogy a vegso tisztelet megadasa (es minden mozzanat ezzel kapcsolatban) az embernek szol, sot tovabbra is, az emlekezesben is, tehat mindvegig. Es itt harap onmaga farkaba a kigyo: elo es elettelen letezes – az ember vilagaban. Absztrahalodnak a dolgok egy ponton, es mint diszkripcio atkerulnek a jog(torveny) territoriumaba…

 219. sztalker — 2013-12-10 15:07 

@becsuszoszereles1k:

A minket segítő gépnek (ami lehet a mesterséges intelligencia) mindenképp legalább annyira intelligensnek kell lennie, mint nekünk, ha képesek vagyunk elhinni azt, hogy nem egy géppel kommunikálunk. Tulajdonképpen ez a híres Turing-teszt, ezt a Szent Grált hajszolják most az informatikusok. (Persze nem mindegy, hogy pl. három tesztkérdésre tud jól felelni gépünk, vagy akár három millióra is. Egy ilyen letesztelést láthatunk a Szárnyas fejvadász c. filmben Sean Young és Harrison Ford között. :)))

Az, hogy ez a bizonyos „gép” miképp működik majd, az már lehet vita tárgya, személy szerint nem vagyok meggyőződve pl. arról, hogy ez digitális alapú és elektronikus (pontosabban abban az értelemben, ahogy ezt a kifejezést ma használjuk) elven működő lesz majd, de tartalmazhat ilyen alkotórészeket is. (Ahogy te is pacemakert!)

Azt nem állítom, hogy át kell engednünk majd nekik a világ problémáinak megoldását és létkérdésekben a kutatást saját magunk helyett, de abban biztos vagyok, hogy egészen másféle kapcsolatban leszünk majd velük, ha létrejönnek, sokkal interaktívabb viszonyban. Érzelmi viszonyban, mint akár kedvenceinkkel, hisz kutyáink, macskáink is igazi egyéniségek, nemde?

Valószínűleg meg fog változni az általad is említett súlypont ember–gép közt, ezt majd meglátjuk, ha meglesz, de akár jogi tekintetben is elismerhetjük már őket, mint egyfajta „mesterséges alapú entitásokat”, ha másképp nem lehet szabályozni a felmerülő problémákat. Csak egy magyarázó példát említek, hogy lásd, mire gondolok: egy roppant módon személyre szabott, téged mindenben segítő, pótolhatatlan egyéniséggel bíró gép elpusztítása teljességgel megváltoztathatja a te későbbi életedet, életlehetőségeidet, ha érzelmileg is ennyire kötődtél hozzá. Már nem vagyoni kártérítéssel is élhetsz a bíróságon az „őt” tönkretevő (megölő?) emberrel szemben, mintha egy családtagodat vesztetted volna el. Valószínűleg jobban rászorulhatsz életedben egy ilyen segítő gépre, mint ma egy világtalan ember a vakvezető kutyájára.

Ember és működése szerintem egy, és ugyanaz, nem véletlenül működünk így (ezt így is írtam le az előző kommentemben), ahogyan működünk (pontosabban gondolkozunk), én nem feltételezek egy lényegesen különböző „kvintesszenciát”, csak ránk, emberekre jellemző kiváltságot az állatvilágban, egyszerűen ilyen szinten vagyunk bonyolultak és érzékenyek.
Nem gondolom, hogy ez valamiféle külső beavatkozás eredménye, azt sem hogy követendő irány v. egyáltalán fejlődési útvonal, cél minden élőlény számára, egyszerűen nekünk most ez (az intelligenciánk) a „sikeres” megoldásunk a túlélésre. És ha ez ránk igaz, akkor más módon hasonló intelligenciát is teremthetünk, részben úgy, hogy megpróbáljuk egyszerűen lemásolni a miénket (visszafejtéssel, ha egyáltalán eljutunk odáig, hogy teljesen fel tudjuk térképezni magunkat), vagy akár jobbat is, ha vmiféle elvre rájövünk, ami szerint ennek az intelligenciának a váza felépül. Itt a több milliárd éves evolúciónak a szerepét nehéz lesz kihagyni a dologból, ugye, de talán vhogy „felgyorsíthatunk” bizonyos szakaszokat mi is egy fejlesztésben.

Az általad is említett kémiai anyagok terjedésbeli lassúsága (a molekulák mégsem tudnak olyan gyorsan haladni, mint az elektromos ingerület) éppen azt bizonyítja, hogy az élő szervezet így „lassacskán, döcögősen és öregesen” is, de mégiscsak valami másban jobb, mint a mostani célszámítógépek. (Amik persze lesznek a jövőben is, meg kellenek is majd minden munkához, a háztartásban, közlekedésben, irodában stb.) Az emberi „érzelmi számítógépünk” összességében viszont sokkal rugalmasabb, azaz univerzálisabb.

A „demokratikus” meg „aszimmetrikus” hálózatokra utalásommal (én persze laikus vagyok, ne kérd számon rajtam a pontos definíciókat) Erdős Pál matematikusnak és munkatársának (Rényi Alfréd) kutatására céloztam, ők régebben még azt feltételezték, hogy minden hálózat egyfajta logikus és praktikus elágazási ággal rendelkezik a csomópontjaiból, véletlenszerűen alakulnak ezek ki, homogén rendszert alkotva.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C5%91s%E2%80%93R%C3%A9nyi_modell

Ezt nem is nagyon vitatták, amíg az idegsejtek kutatásában meg az internetes hálózatokban teljesen más struktúrát nem fedeztek fel, akkor kezdték csak el alaposabban vizsgálni ezeket a szerkezeteket.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Barab%C3%A1si%E2%80%93Albert-modell

A növények nem csak kémiai anyagokkal, gombahálózatokon keresztül, de akár hanggal(!) is képesek üzengetni (szólongatni?) egymásnak.

http://hvg.hu/vilag/20130509_Hangjelzesekkel_is_beszelgetnek_a_novenye

http://zoldujsag.hu/erzo-novenyek/

http://www.unicafe.hu/lapozo/gombahalozaton-beszelgetnek-a-novenyek/

 218. becsuszoszereles1k — 2013-12-10 00:10 

@sztalker:
1.) “De vajon így nem maradunk-e le éppen az eredeti célunkról, hogy pontosabb képet kapjunk a világról? Esetleg új dolgokat fedezzünk fel?”

Egyreszt, de.

Masreszt, az eredeti celunk az az, ami miatt egyre pontosabb kepet akarunk kapni a vilagrol, ami annak igy tovabbi felfedezeset kivanja. Na es mi az? Mit keresunk? Mert onceluan (spontan), a folyamat inkabb egy szuntelen es vegtelen vedleshez hasonlit (az ember/mesterseges intelligencia levedli aktualis nemtudasat azaz tulhaladott tudasat)…

Harmadreszt, miert kellene eredeti celunk kereseset atengedni az intelligens robotoknak – vagyis hogyan akarunk kvazi “nagy gondolkodokat” faragni beloluk, amilyenek mi nem vagyunk, ergo nem is lehetunk?
Talan megis maradnak a megoly komplex, de celszamitogepek, mint megoldas.

Negyedreszt, megallapithato (lesz)-e a folyamat sulypontja, es atbukunk-e rajta: atveszi-e majd a vezetoszerepet a mesterseges intelligencia (mint klasszikus kerdes)?

2.) “…mert így magát az elvet fedezzük fel, AHOGYAN működünk.” – Szerintem ez ket “elv”: 1. ember, 2. az ember mukodese.

3.) “Hálózatok, hálózatkutatás:
Most nagy divat ezzel foglalkozni (főleg az internet és a Facebook elterjedtsége miatt), de önmagában egy hálózat még nem tekinthető élő rendszernek szerintem, de az igaz, hogy a struktúrája a csomópontjaival az élő szervezetekben is kimutatható, hatékony információáramlást biztosít. Amíg nem ismerték ennyire alaposan ezeket a rendszereket, addig sokkal „demokratikusabban” szerveződő hálót képzeltek el a természetben a tudósok.” – Mesterseges rendszerrol visszakovetkeztetni termeszetes rendszerre, ez mar inkabb biztato eredmeny (es nyilvan oda-vissza ervenyes), bar epp az elet hijan, nem teljesen adekvat. Hasonloan peldaul az autopsziai megfigyelesekhez az elo szervezetre vonatkoztatva.

a) “…sokkal „demokratikusabban” szerveződő hálót képzeltek el a természetben a tudósok.” – Itt pedig (ha mar) erdemes lenne tanulmanyozni, hogy mi a kulonbseg a termeszet altal, illetve az ember (a termeszetet ily modon “kritizalo” tudosok) altal elkepzelt demokratikussag kriteriuma kozott!:)

b) “Az idegsejt kémiai anyagokkal egészen távoli helyekre is tud így üzenni a testben, nem szorul rá csak a szinaptikus résekben lévő közvetítő molekulákra.”
Fentiekbol kiindulva, bar gyenge utopiakent, “intelligens robot” fak letrehozasara inspiralodhatnank akar, hiszen a fak is uzennek egymasnak kemiai uton – a maguk “testen”, a populacion belul (pl. veszely eseten; sajnos nem jegyeztem meg az uzenet terjedesi sebesseget; es nem is talalom sehol, pedig nagyon izgalmas adat!)

 217. sztalker — 2013-12-09 18:50 

A számítástechnika fejlődéséhez és a mesterséges intelligencia kutatásához

Hullámszámítógép, analóg számítógép (CNN-típusú gép):
A logikai kapuk használatával még nem biztos, hogy révbe értünk, szintúgy a bináris (0 és 1) alapú számítógépeink elterjesztésével. Ez utóbbi preferálása egyszerűen abból fakad, hogy nagyon gyorsan tudunk ebben a számrendszerben dolgozva műveleteket végezni, a jelátalakítás erre a kódolásra tehát szükséges, hogy a feldolgozási sebességen hozzuk be az átalakításból adódó veszteséget.

Vannak persze már most is más megközelítési módok ettől, Roska Tamás ún. nemlineáris hullámegyenlet elvén működő analóg-celluláris rendszere (CNN) leginkább a vizuális adatok feldolgozásában tudja lekörözni a tisztán digitális elven működő komputereket. Gyorsabban képes azonosítani képeket, alakzatokat, mint egy letapogatásos, pixelenkénti adatfeldolgozásra optimalizált gép.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Roska_Tam%C3%A1s

http://www.termeszetvilaga.hu/tv2002/tv0204/roska.html

Szenzorok az élővilágban:
Azt is vegyük figyelembe, hogy az élőlények telis-tele vannak (leginkább a felületükön)különböző típusú érzékelő receptorokkal, így a világról begyűjtött információjuk nagyon sokrétű lehet.Ezek a szenzorok pedig oda-vissza hatással lehetnek egymásra is, amikor az agy (vagy ahhoz hasonló központi idegdúc ill. adatfeldolgozó központ) mérlegel közülük.

Hálózatok, hálózatkutatás:
Most nagy divat ezzel foglalkozni (főleg az internet és a Facebook elterjedtsége miatt), de önmagában egy hálózat még nem tekinthető élő rendszernek szerintem, de az igaz, hogy a struktúrája a csomópontjaival az élő szervezetekben is kimutatható, hatékony információáramlást biztosít. Amíg nem ismerték ennyire alaposan ezeket a rendszereket, addig sokkal „demokratikusabban” szerveződő hálót képzeltek el a természetben a tudósok. Mostanra bebizonyosodott, hogy az internet nagy gócpontjaihoz hasonlóan az idegsejtek is hasonlóképp kell, hogy szerveződjenek, ha biztonságosan akarnak hosszú távon működni, mert amíg a nagy elosztóközpontok rengeteg kisebb csomóponttal állnak kapcsolatban, addig nem fog összeomlani a hálózat, bármennyi kis csomópont semmisül is meg, viszont ha kevés az ilyen nagy elosztóközpont (hub), akkor annak megsemmisítésével a többi kicsi már képtelen összetartani a hálót. Tehát itt egy meglehetősen aszimmetrikus felépítésről van szó, leginkább egy olyan hadsereggel lehetne ezt leírni, amelyet Napoleon irányít, tehát nélküle biztosan elvesztené hatékonyságát a sereg. de ha több ilyen „Napoleonunk” is van, melyek átvehetik a másik szerepét baj esetén, már ütőképes maradhat a rendszer, mert képes átvállalni a másik feladatát. A teljesen mellérendelt hálózatok nem lesznek sikeresek, mert sérülékenyebbek.

Ezek azok az ún. skálafüggetlen hálózatok, amit mostanában fedeztek fel (Barabási Albert-László fizikus, Csermely Péter biokémikus magyar kutatók munkásságának is köszönhetően), de ha csak arra az egyszerű tapasztalatra gondolunk, hogy sokszor az agysérült emberek képesek az épen maradt agyszövetük révén is folytatni eddigi életüket, mert átstrukturálódhat sok feladat az idegrendszerükben, akkor ez is egy szemléletes példa lehet erre.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Barab%C3%A1si_Albert-L%C3%A1szl%C3%B3

http://maszadotnet.files.wordpress.com/2012/03/mz-hc3a1lc3b3zatok-infekt.pdf

A visszacsatolások az idegrendszerben, az ingerületátvivő anyagok szerepe:
Ezek a visszacsatolások ugyanazt a szerepet látják el az idegrendszer találkozási pontjainál (szinapszisok), mint a logikai kapuk egy számítógépben. Viszont sokkal több van belőlük és rengetegféle kémiai anyag lehet rájuk még hatással, amiket nem ismerünk.
Valahogy úgy működik ez, mint a révész, aki hajlandó átvinni az utasokat (ingerületet) azon a folyón, ami kettévágja az utat (híd nincs), de érteni kell a révész nyelvét ahhoz, hogy át is vigyen minket a csónakjával (ezek a neurotranszmitterek — ingerületátvivő anyagok.) Vannak olyan „révészek”, amelyek eleve kedvelnek minket, utazókat és azonnal elindulnak velünk a túloldalra (ők a serkentő), mások inkább lebeszélnek az átkelésről vagy éppen meg is tagadják azt (ők pedig a gátló ingerületközvetítők).

Ez tehát már egy olyan momentum, ami eleve bonyolulttá teszi az élő rendszerek működését, mert nincs teljesen feltérképezve minden ilyen „kapcsoló” működése. A főbb parancsokat a hormonrendszer, azaz a véráramban szabadon áramló, mindenhová eljutó vegyi „parancsnoki gépkocsi”, rendőrség biztosítja, de ők is egy fő diszpécserközpontból kapják az utasításokat (hipotalamusz), ami inkább számít egyfajta parancsnoki hídnak, mint maga az agy a benne lévő billiónyi idegsejttel.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hipotalamusz

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hormon

A baj csak az, hogy még koránt sincs vége ezzel az ingerület-átvitelnek, egészen a nyolcvanas évekig abban a boldog tudatban élhettünk, hogy elég lenne csak ezt a működést vhogy feltérképezni. Sajnos azonban még egy újabb dimenziót is felfedeztek az idegsejtek kommunikációjában, köszönhetően Vizi E. Szilveszter kutatásainak, aki az ún. nemszinaptikus kapcsolatokat derítette fel, azaz egyéb módon, nem csak a mi „révészünk” által is van lehetőség, hogy átjussunk (vagy épp ne jussunk át!) azon a bizonyos folyón, úti célunk felé. Az idegsejt kémiai anyagokkal egészen távoli helyekre is tud így üzenni a testben, nem szorul rá csak a szinaptikus résekben lévő közvetítő molekulákra.
(Hogy ez a felfedezés akkor mennyire „kiverte a biztosítékot” a szakmában, arra nem más, mint a híres agykutató, Szentágothai János a jó példa, aki egyszer ezt mondta tanítványáról, Vizi E. Szilveszterről:
„– Rendes gyerek ez a Lexi (így becézték Szilvesztert az egyetemen), csak ezt a marhaságot, ezt a nemszinaptikus kapcsolat-elméletet verné már ki a fejéből egyszer!”)
:-)))

Ezeket most csak azért írtam le ilyen részletesen a mesterséges intelligencia kapcsán (és persze közvetve a Google kapcsán is), hogy lássuk be, nem lesz ez olyan könnyű dió, mert még az élőlényekben megbúvó hálózatok működését sem ismerjük teljesen tisztán, talán csak 1-2 dimenzióját fedeztük fel eddig ezeknek, és lehet, hogy jóval több még hátravan.

Létezik egy állandó interaktivitás az élő rendszer és annak környezete közt (élő és élettelen), de még magán az élő rendszeren belül is. Nehéz lenne most kijelenteni, hogy vki csak úgy, hipp-hopp ír majd egy programot egy gyors komputerre, és onnantól már jöhet is a kánaán. Persze nem kell egy számítógépnek tükröznie mindenben egy mostani élő rendszert, de biztosan nem véletlen, hogy ilyen bonyolultan működünk, ennyi minden képes hatni ránk.

A mostani keresők (pl. a Google) megkönnyítik az információk elérését, de ezek is statisztikai elemzések végeredményei, végül is arra vannak programozva, hogy feltételezzék, a leginkább látogatott honlapok olvasói elégedettek az ott olvasottakkal, hisz ezért mutat annyi hivatkozás arra a bizonyos site-ra. Mintha a vendéglők szolgáltatását (minőségét) csak úgy tudnám rangsorolni, hogy megnézem az utcáról, hányan ülnek bent, melyek azok, ahol alig van vendég, hol van telt ház. De vajon így nem maradunk-e le éppen az eredeti célunkról, hogy pontosabb képet kapjunk a világról? Esetleg új dolgokat fedezzünk fel? Egy mesterséges intelligenciától éppen ilyen feladatokat várnánk el (pl. ötletelést, saját ízlésünkhöz igazodást), vagy egyfajta kreativitást, asszociatív memóriát, ami az igazán nagy gondolkodóknak is sajátja.

 216. sztalker — 2013-12-09 14:50 

@becsuszoszereles1k:

Bizony, a „sötét fal” panelje azóta már sztenderd, de volt más olyan gondolkodásbeli, felfogásbeli eltérés, amit szintén átvehetne az informatika, ha máshol nem is, de pl. az ergonómia területén a repülésből. (A „sötét fal” tehát lecsökkentette a személyzet számát az eddigi 4-5 főről 2-3 pilótára, a fedélzeti mérnök munkaköre pedig végleg megszűnt mostanra, így most 2 főnél tartunk. Ne feledjük, a hatvanas évek végéig legalább 3-4 embernek kellett folyamatosan pásztázni a műszerek kijelzését, ezzel egy állandó stresszállapotot is fenntartva, de amúgy sincs sok hely egy szűk pilótafülkében ennyi embernek, nehezíti a csapatmunkát, sok az összezördülés, meg kell szervezni a szolgálatvezénylést és pihenési időket előre..)

Volt azonban más újítás is nemrégiben, méghozzá a Boeing-tól, akik újra felfedezték a spanyolviaszt, ha mondhatom így.
Ahogy egyre inkább elhatalmasodott az elektronikai rásegítés a kijelzések, ellenőrzések terén, annyira kevésbé fordítottak figyelmet az ember természetes adatbefogadási, adatfeldolgozási képességeire. Az 1989-es Kegworth- katasztrófa után, melyben a személyzetet (pilótákat) marasztalták el a rossz helyzetfelmérésük miatt (az elromlott hajtómű helyett véletlenül a jót kapcsolták le, mert a műszerek kijelzéseit olyan áttekinthetetlen módon tervezték meg, hogy azokat nem lehetett gyorsan kiértékelni az aszimmetrikusan elhelyezett mutatóik miatt), újra előtérbe került az emberközpontú ergonómiai kialakítás, továbbá bevezették (most figyeljetek, mert ilyet ritkán fogtok tapasztalni pl. a számítástechnikában!), hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben, mikor is a legkiválóbb pilótákat hívják meg tesztelésre a legújabb fejlesztésekhez, mostantól éppen hogy a LEGROSSZABB, LEGGYENGÉBB képességű pilóták képességeihez fogják kialakítani a gép műszerrendszereit.

Ez az elv azóta is afféle alap ideológia a Boeingnál, nem véletlen a nagyobb népszerűsége a pilóták körében ennek a cégnek. Ezzel csak utaltam arra, hogy néha nagyon elszaladhat a ló a tervezés terén, érdemesebb néha visszavenni az elképzeléseinkből és magára az emberi működési mechanizmusra alapozni a rendszereinket.

(Történelmi példa volt az is, bár mostanra kissé feledésbe merült, mikor a Boeing pilótái 1982-ben visszaküldték a gyártónak a legújabb fejlesztésű modellt, a 767-est a gyárnak, mert a számítógépes tervezőcsapat olyan digitális jelzőrendszert adott hozzá — mivel egyikük sem vezetett még repülőt, csak programokat írtak — amely a kritikus megközelítési-leszállási fázisban egyszerűen eltüntette a létfontosságú sebességi adatokat, vagy egyre kisebb méretben írta csak ki azokat a képernyőn. A korrekciók után már szívesen repültek ezzel a típussal, de ha akkor nem állnak ki az igazukért, azzal a saját munkájukat és életüket veszélyeztetik. Az Airbusnál kevésbé létezik ez a mentalitás, ők ezzel szögesen ellentétes felfogásúak, nos erről is lehetne beszélni, de ez már inkább kereskedelempolitika. Még a saját berepülőpilóta és vezető kiképző-oktató gárdájuk is úgy belegabalyodott egyszer ebbe a túlbonyolított műszerhálózatba, hogy életükkel fizettek ezért egy tesztrepülésnél. Mit várhatunk akkor a „szürke” átlagtól? Nem lehet mindenki ász.)

 215. puffogo — 2013-12-09 13:09 

Az IT-Kommando cikke kicsit más szemszögből veszi a jelenséget górcső alá http://www.itkommando.hu/site/hogyan-bannak-a-szolgaltatok-az-adatainkkal/

 214. becsuszoszereles1k — 2013-12-09 12:19 

Ha mar fantazia es jovo, nezzuk meg magunkat inkabb egy foldonkivuli szemevel!:)) Lazitsunk!:)):

* Hogyan tudok veluk kommunikalni?
** Tessek, ‘Osszes europai nyelv” szoftver. Akit megszolitasz, automatikusan elkezd mukodni.

*** Egy kis “behatasra” a foldi focistak a Kek Duna keringore fociznak, majd a labdat hordagyon leviszik a palyarol…*

http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=n2HE0bx8acY#t=0

Bajgliszagu szep feher unnepi elokeszuleteket kivanok!

 213. becsuszoszereles1k — 2013-12-08 17:20 

@sztalker: Oszinten szolva, itt hajlottam ra eloszor, hogy talan megiscsak lehet ennek (valami) ertelme, amikor ezt irod:
“„deselect” panelt a pilóták addigi ezer műszeres „karácsonyfa” villogós-kijelzős katyvasza helyett,…”
Es tovabb:
“De ez feltételez egy valóban megbízható kontrollrendszert is.)”

“Még az is lehet, hogy a pokolba fogjuk kívánni, hogy megcsináltuk, mert legalább annyi kára lesz, mint haszna, de ez mindig, minden új találmányra elmondható természetesen.”
Ember-bol mar most is van olyan valtozat, akik kepesek kopesagokat elkovetni – az ikrek-re gondolok!:))

Na igen, a fenti link tenyleg nem a robotikarol szol…

 212. sztalker — 2013-12-08 12:56 

@becsuszoszereles1k
:

Én nem vennék a vállamra ekkora terheket, mint az előadó fiatalember, hogy vmiféle spirituális és szakrális igényeket, elvárásokat is ki kelljen elégítenie a robotika–mesterséges intelligencia kutatóinak.

Maradnék az élővilágban fellelhető inger és ingerválasz elmélyültebb megértésénél, félretéve egyelőre az információtárolás és átörökítés problémáját (az is egy szép kutatási területe egyébként a robotikának, az önmaguktól „szaporodó” robotok, önmagukat újjáépítő gépek már ma is realitások lehetnek), de mindenképp az idegsejt alaposabb tanulmányozásánál.

Létezik egy milliárd éves „termék” — az élő szervezet –, csúcsán talán velünk, tehát érdemesebb lenne ezt a működést visszafejteni, mert így magát az elvet fedezzük fel, AHOGYAN működünk, és nem pedig gyors célszámítógépeket tervezünk majd külön-külön feladatokra, mint most. Ez utóbbi ugyanis folyamatos programbevitelt feltételez (a programozótól, azaz magától az embertől), de lényegi társkapcsolat így nem fog születni ember és gép között szerintem.

Még csak annyi személyes megjegyzést az ilyen mindenre jó megoldásokra, amit itt próbált felvezetni, magyarázni az előadó: egy hasonlattal élve az a gyógyszer, melynek semmiféle mellékhatása nincs (vagyis minden elméletet meg fog magyarázni végleg és örökre ebben az esetben), annak valszeg hatása sincsen. Komoly, új problémákkal kell majd szembenéznünk, ha egyszer valóban megjelenik a mesterséges intelligencia, de addig is el kell még jutnunk persze… Még az is lehet, hogy a pokolba fogjuk kívánni, hogy megcsináltuk, mert legalább annyi kára lesz, mint haszna, de ez mindig, minden új találmányra elmondható természetesen.

 211. becsuszoszereles1k — 2013-12-07 18:02 

Valami ilyesmi?

Tudatos szamitogep…
Eheto szamitogep…

Csak teljesen maskepp…
http://goldeneye.ws/2013/12/02/robotizalt-nemzedek-online-eloadas/

 210. sztalker — 2013-12-05 15:45 

A robotikához, mesterséges intelligenciához:

Szerintem a robotika tényleges elterjedéséhez először is az érzelmi komputert (most nem kopirájtolok, bocs, mert ez kifejezés már „foglalt” az agykutatás terén, sajnos) kell(ene) létrehozni, mert fémkutyák és -macskák (vagy akár az a szerencsétlen marsjáró is) nem több, mint egy jól programozott távirányított manipulátor.

Én spec a legkevésbé a mechanikus kialakításukat tartom gyengének (ez meg fog idővel oldódni, a bionika révén simán „lekoppintjuk” majd az állatok mozgását, ha kell, pl. a roppant hatékony és gyors svábbogárét is, nem kell ragaszkodnunk a kerekes v. bipedálos emberszabású módihoz), de magának az adatfeldolgozásnak és gondolkodásnak, a folyamatos tanulásnak — ami nem függ egy betáplált tanulóprogramtól, hanem nagyon is személyes, azaz perszonális érzelmi indittatások révén „ízleli” világunkat — a megtervezését tartom nehéz diónak. Egyszerűen olyan „szivacs” módon gondolkodó gépeket kell majd terveznünk, melyek kissé hasonlóképp gyűjtik be az infókat a világról, mint pl. mi gyerekkorunkban. Ha ugyanis valódi társként szeretnénk őket látni (persze emberi jogok nélkül és egymást helyettesíthető feladatokban, feláldozható gépekként), akkor kénytelenek vagyunk a saját
magunk gondolkodásmódjára formálni őket.

És éppen itt van most a legnagyobb baj, mert azok a digitális alapú szupergyors kalkulátorok, amiket most gyártunk, fejlesztünk teljesen nélkülözik ezt a fajta megközelítési módot. Az emberi agy tényleg más. Hogy is mondta Kaszparov (sakkvilágbajnok): „Én csak egy lépést látok előre, de mindig a legjobbat!” A hiper-szuperkomputer egyszerűen egy döntésfa (így nevezik az összes lehetséges lépések végigjátszásának a listáját) gyors kiszámolása révén írja ki az optimális eredményt. Mi meg vhogy „belülről” ráérzünk egy megoldásra, anélkül, hogy következetesen végig kellene számolnunk az összeset. Ez a végigfuttató taktika egy sakkverseny esetében még simán bejöhet egy komputernél, ugye, de vajon fel tudnánk tenni egy bonyolultabb kérdést egy ilyen gépnek mondjuk egy munkahely változtatással kapcsolatban? De akkor hogyan dönthet majd egy marsi robot egy ismeretlen tárgy/lény felismerésekor emberi segítség nélkül? Várja a parancsot? Nem lehet mindent előre beprogramozni, valamilyen szinten hasonló intuíciót, kreativitást és empátiát is el kell várnunk majd ezektől a gépektől, hogy megbízhassunk bennük.

Tehát nem az adatok mennyisége és azok pontossága, a feldolgozás sebessége (ma szinte csak erről van szó) lehet itt a kulcs majd, hanem a fennálló információk elemzése vmilyen egyéb szempont alapján, amit még eddig nem tudtak számítógépeknél szimulálni. Az érzelmi kötődés, egyfajta személyiség megléte szerintem már a legelején nagyon fontos, hogy kialakuljon a jövő valódi mesterséges intelligenciájának létrehozásakor.

Végeztek kísérleteket (asszem az angolok) „tanított” számítógépekkel, amikor is egyszerűen — mint valami kisgyereket — elkezdték a világ ismeretanyagát szépen betáplálni a gép memóriájába, mintha csak az oviba iratnád be a csemetédet és remélnéd, hogy egyre okosabb és önállóbb lesz majd.

De szerintem nem itt lesz a kutya elásva, hanem vhol az érzelmi viszonyulásunk terén (egymáshoz és magunkhoz is, külső ingerekre, spontán reakcióinkra miként reagál környezetünk, megtanulunk-e arcról „olvasni” pl.), mert akkor a dolog megállna egy okos kutyus szintjén, de ha már a kutyánál tartunk (néhány rendkívül értelmes eb akár egy 4-5 éves gyerek szintjének is felfogható ismeretanyaggal, kommunikációs képességgel rendelkezik), de áttörés innen nem várható.

Talán nem véletlen, hogy ma sincs igazán jó fordítóprogram a nyelvek között, mert hiányzik egy személyes szimuláció (mintegy „beleképzelés” egy tőlünk független és absztrakt, azaz elvont eseménybe, amit az emberi beszéd jeleníthet meg a legtökéletesebben a civilizációnkban), amihez nélkülözhetetlen egyfajta érzelmi hozzáállás is.

Talán az is baj lehet a megközelítésben, hogy viszonylag kevés biológus és élettannal foglalkozó kutató van a robotikában, inkább a műszaki (informatikus mérnök, fizikus) vonzalmúak hemzsegnek errefelé. Sokkal többet kéne tudnunk az idegsejtek működéséről és az agyműködésről, arról a rengeteg visszacsatolásról, ami az agyunkban zajlik le az ingerületek áramlása során (gátló és erősítő folyamatok).

Ha megpróbálnánk egy olyan nézőpontból modellezni egy adatot begyűjtő berendezést (bocs, de kicsit mi is azok vagyunk), hogy számára ez kellemes v. éppen kellemetlen ingert vált-e ki (vhogy egy sejt, mikroba is így „úszkálhat” a környezetében), akkor talán egy mesterséges evolúciós programot is írhatnánk, nem pedig csak adatbevitelt vinnénk végbe. (Picit több kellene ehhez, mint azokhoz a programozott robotokhoz, amiket megtanítottak „félni” azzal, hogy ha a közelükbe kerül 2 másik, akkor gyorsan elkerüljék v. elmeneküljenek.)

A folyamatos pozitív megerősítés arra készteti a rendszert, hogy aktívabban foglalkozzék az őt ért inger tanulmányozásával, a negatív meg éppen fordított hatást érhet el. Ettől kezdve már folyamatosan keresné az új ingereket és e 2 fő szempont alapján kezdené meg a környezete felfedezését és tanulmányozását, esetleg a fontos infók tárolását. Például: nagyon jó és nagyon rossz ingerek biztosan elmentésre (tárolásra kerülnek), a semlegesek nem, vagy csak kevésbé gyorsan elérhető tárolókba, azaz egyfajta fontossági sorrendet már maga a gép is felállíthat magának, anélkül, hogy mi ezt előírnánk neki. (Tény, hogy a végén lehet egy olyan robotunk, amelyik majd kerek perec megmondja, hogy utálja Mozartot, de odavan Beethovenért. Persze attól még szívesen lejátssza majd neked a dalt tőlük, ha kéred. De ennek akkor is ez a „visszapofázás” lehet az ára!)

Anélkül, hogy nagyon belemennék az elképzelésembe, kicsit gondolkodjatok el az élővilág evolúcióján, nézzétek meg, hogy mennyi minden fontos dolog kötődik a kellemes–kellemetlen (mindkettő érzés!) párosához a mi emberi létfontosságú rendszereinkben is (kiválasztás, táplálkozás, fajfenntartás, hőérzet, ízek, fájdalom küszöbök beállítása), de még a félelmet is a gyomrunkban érezzük először, ugye?

Még külön a fájdalomérzethez annyit: tipikusan „deselect” művelet, ugye, mint a számítógépeinken is, azaz csak akkor jelez, ha vmi nem stimmel, az összes többi létező milliárd és milliárd sejt és ideghálózat NORMÁLISAN működő infója már nem jut be a fájdalomközpontodba, hanem fordítva teszi, csak a FÁJÓ, ROSSZUL MŰKÖDŐ SZERV adatait „jelzi” ki testünk. Ez így praktikusabb és gyorsabban lehet feldolgozni. (Úgy tudom: a Thomson CSF használt először ilyen ún. „sötét fal” elvével működő „deselect” panelt a pilóták addigi ezer műszeres „karácsonyfa” villogós-kijelzős katyvasza helyett, ez ekkor már csak a hibákat, fontos változásokat mutatta, megkönnyítve ezzel a kapcsolók, kijelzők áttekintését. Egyfajta önellenőrző rendszer lett beépítve a végső kontroll alá. Mára ez általános. De ez feltételez egy valóban megbízható kontrollrendszert is.)

Most nem akarom a jelenlegi kutatási irányt lebecsülni, de én egy ilyen megközelítési módot is támogatnék, hátha sikeresebb robotok születnek majd belőle.

 208. citizen — 2013-12-04 23:24 

 207. FilcTroll — 2013-12-03 14:59 

És akkor kössük össze az alábbi robotjárőrt a google és a facebook adatbázisával kibővített karhatalmi adatbázissal, és kész is a piacvezető “killer application”:

http://index.hu/tech/2013/12/03/akcioban_az_igazi_robotzsaru/

 206. alexia — 2013-11-18 22:49 

Nekem gmailes címem van, és amikor írtam a szakdogáimat, s erről folyt természetesen mindenkivel a levelezés (témavezetők, egyéb tanárok, hasonszőrű évfolyamtársak stb.), természetesen ezzel kapcsolatosak voltak a hirdetések is az oldalsó sávban: diplomakötés/szakdolgozatkötés csak nálunk, csak önnek, csak ennyiért, de csak most. Ám amikor egyszer csak észrevettem, hogy egyetlen kivételként ott figyel köztük a következő is: Hamvasztás kedvezményesen, urnával most csak ennyiért! — hát, az azért az adott helyzetben több volt, mint szórakoztató…:-)

 205. p?np — 2013-11-16 17:14 

@dugong: A számítógépes világban ez nem igazán így megy. A vírusok általában konkrét sebezhetőségeket használnak ki (pl. bizonyos paraméterezésű kérés esetén a programban egy tömb túlindexelődik), ilyeneket véletlenül nem lehet találni. Valmint a számítógépes világban véletlen mutáció sem igazán történik. Továbbá, hogy egy konkrét kód elkezdjen futni, nagyon sok mindennek az együttállása szükséges, ami véletlenül nem alakul ki.

 204. p?np — 2013-11-16 17:11 

@komojtalan: “Azt már azért kétlem, hogy ezt 5 évre visszamenőleg tudná. Az IP címből, hogy lesz név, cím, személyi szám?”

De, pont abban van a poén, hogy bármeddig eltárolja. Mivel exponenciálisan nő a forgalom, ezért ha el tud tárolni jelenleg 1 évnyi adatot, akkor ugyanennyi kapacitás elég az összes eddigi adat eltárolásához is. Mivel a tárolási kapacitás is exponenciálisan nő, ezért meg tudják csinálni. (Nyilván ez ennél kicsit bonyolultabb, de a lényege ez.) Valamint az adatforgalom nagy részét a videó- és hang jelenti, azt meg értelemszerűen felesleges tárolni.

Mint írtam feljebb, nem feltétlenül a nevedre kíváncsiak (bár általában az is megvan), hanem a netezési szokásaidra. És személyként azonosítanak, nem IP-címként. Ha tudják, hogy évekre visszamenőleg mikor és mit néztél, akár különböző eszközökről, különböző címekről, akkor lényeges-e, hogy Kovács Józsinak vagy Kiss Pistinek hívnak?

 203. gigabursch — 2013-11-15 06:54 

@szerelemvakond:
A nagyon buta telefon a barátod.
Azt szoftveresen csípőből nem lehet lehallgatni, szemben az okostelefonokkal.
Persze ha a “vonal” másik végén már okostelefon van, bukta.

 202. dugong — 2013-11-15 03:59 

Az onallosodo gep temakorhoz kapcsolodoan, azon toprengtetek mar hogy mikor jut el az internet komplexitasa arra a fokra hogy mar spontan keletkeznek virusok? Mondjuk “levalnak” valahonnan, mint ahogy a valodi virusok is nyilvan igy keletkeztek, nem keszitette oket senki (az intelligent design hiveitol itt most elnezest kerek), vagyis a genomnak egy kis darabkaja mintegy onallo eletre kelt. Ez elobb-utobb megtortenhet a virtualis terben is.

 201. szerelemvakond — 2013-11-14 14:07 

Mezei felhasználóként ez úgy is érint, hogy pl. milyen gyártótól vegyek nyugodt lelkiismerettel tabletet (Apple ipad, Google Nexus, netán vmi Samsung cucc), vagy milyen mobilt vegyek, mert minden gyártóról hallani csúnyákat. Még távoli finn nyelvrokonainkat se nagyon tudjuk támogatni, a Nokiát is felvásárolták az amcsik, ha jól tudom. Vki jártas emberke tud erről okosat mondani?

 200. SLC — 2013-11-13 18:24 

@FilcTroll: Nagyon off, de mindegy: én ezt a Rejtett Kéz dolgot elég zavarosnak tartom, amire viszont hivatkozik, a Ré szöveg, az szerintem közelebb áll a valósághoz, bár abban is van valamennyi amerikai álom. A spirituális nézőpontról remélem dumálunk még, de az most tényleg nem ehhez a poszthoz tartozik.

Az meg, hogy ezek a srácok Mózes népe vagy sem, szerintem sokad rangú. Kitaláltak valamit, amiből minden érintett igyekszik hasznot húzni. Ennyi.

 199. FilcTroll — 2013-11-13 08:04 

@kvantum: Szerintem a gugli nem korrekt, hanem észnél van. Ha levennék a videót, a kiscsaj péppé perelhetné őket a művészi- és szólásszabadságra hivatkozva: kedvenc vívmányuk, az alkotmány Első kiegészítése ennél sokkal meredekebb véleményeket is megvéd. Ráadásul az 1M néző elsősorban a guglinak jó: a kislány tök ingyen csinált nekik nézővonzó, bevételtermelő, cégérték-növelő kontentot. Amíg a rabszolgák építik a saját börtönüket, addig egy kis bazmegelés belefér. 🙂

 198. kvantum — 2013-11-13 02:13 

@SLC:

Ne is mond, elég jó a csaj!
Azért hozzátenném, korrekt a Gugli hogy még mindig elérhető a videó, és már majdnem 1 milliónál jár a nézettség.

 197. FilcTroll — 2013-11-12 19:08 

cink.hu/miert-elkepeszto-hogy-eltoroltek-az-elozetes-letartozt-1462789191/@szilylaszlo

Ez is milyen már… Ha terrorizmus vagy bármi ilyen súlyú politikai ügy a vád, bármeddig böriben rohadhatsz. Lukasenkó fején találta szöget, amikor dicsért bennünket. 🙂

 196. FilcTroll — 2013-11-12 18:02 

Mielőtt kitör a kazározás, esetleg idézzük fel, mit mond erről Rejtett Kéz az elhíresült iratban? Lucifer, az “edzőpartner”dolga, hogy képviselje a negativitást — a miénk meg, hogy igyekezzünk pozitívnak lenni. Az övé általános feladat, a miénk egyéni.

Mindebből nem következik sem a gugliközpont lerohanása, sem politikusok felakasztása, sem pedig származási alapú ítéletalkotás szükségessége. Aki szabad akaratából Luciferrel tart, az eleve vesztes, mert annyira úgysem tud “rossz” lenni, mint a gazdája, miközben a maga dolgát szem elől téveszti. Ilyen szempontból pláne mindegy, hogy az illető kazár-e vagy bazár.

Tudom, hogy nem divat túltekinteni a materializmuson, de nagyon feltűnőek azok a jelek, amik szerint egy spirituálisabb nézőpontból jobban érthető a világ.

 195. gacsat — 2013-11-12 17:32 

@SLC:
Tiboru írta Mózes népét. 30% kazár, de a többi sem zsidó. Merthogy igazi zsidók arrafele nem laktak (sokan).
Különben ez a zsidós konteó nem áll valami erős alapokon. Ha lenne is ilyen befolyás, eléggé kontraproduktív. Eddig ugye azt tudtad, amit kiadtak könyvben, vagy halivúdban megfilmesítettek a tudodkik. Most meg pont a gugli segítségével az egész holo ügyről kiderül, hogy legalábbis erősen el van túlozva. Izrael léte meg ugye a holokamun alapszik.

 194. SLC — 2013-11-12 15:30 

@kvantum: asszem szerelmes lettem 😀

 193. SLC — 2013-11-12 15:23 

@gacsat: amennyire emlékszem a genetikai eredményekre, az askenáziak közül úgy 30%-ról mondták azt, hogy valószínűleg kazár ősökkel rendelkeznek, szóval nehéz ezt így biztosan kijelenteni.
Egyébként a magyar honfoglalók között is voltak zsidó vallásúak – nyilván kazár hatásra -, a régészeti leletek legalábbis ezt mutatják. De most hogy is jött ez ide? 😀

 192. gacsat — 2013-11-12 15:04 

Te Tiboru! Ezeknek az embereknek nem sok közük van Mózes népéhez. Legfeljebb a vallásához. Ezek ugyanis kazárok.

 191. scaevola — 2013-11-12 14:58 

@rebel:

Ez mindent visz. 🙂

 190. sztalker — 2013-11-12 14:57 

@petiba:

A háttérhatalom más-más eszközöket használhat országonként, de a cél az közös. Mindig az adott kulturális adottságokhoz igazítják majd azt a módszert, ami a leghatékonyabb a számukra. Azért említettem pl. az amerikai autóipart, mert ez ott egyfajta mutatója a gazdaság állapotának. Attól senkinek sem kell félnie, hogy olyan folyamatok lesznek náluk, mint Észak-Koreában, de az ő hatalmuk is azon áll v. bukik, hogy mennyi pénzt tudnak előállítani, hogy fenntartsák vele a saját híveik életszínvonalát és az általános elégedettséget, ami alapján a legtöbb nyugati állam polgára megítéli egy ország vezetését. Ha mi, magyarok, nem ezek közé tartozunk, az sajnos a mi bajunk, ha a mi többségünk szívesebben él majd növényevőként egy konténerlágerben töltve hátralévő napjait, akkor „tetszettünk volna” inkább hamarabb kikövetelni a polgári erények betartatását a társadalom vezetőitől (ellenőrzés, adófizetés, közteherviselés, szolidaritás, példamutatás, hogy csak a legfontosabbakat soroljam, aki látott ilyet az utóbbi időben Magyarországon bármely rétegtől, csoporttól, az kérem, hogy jelezze nekem, ajándékot fogok kisorsolni közöttük), és kevésbé a szervilis feudális hozzáállásunkat erőltetni, ami oda vezetett, ahol most vagyunk és még messze nincs ám vége.

Az általad felvetett polgárháborús szituáció nagyon is reális forgatókönyv, amit se a magyar „dzsentri értelmiség”, se a meglehetősen apolitikus és szuperkonform hozzáállású fiatalság még nem tud elképzelni, még nem lát el addig. (Mert nem érdekli más csak a nyalizás a zsozsóért, no meg buli és az X-faktor.) A polgári elégedetlenségi mozgalmak (PEM) és az általános politikai sztrájk (ÁPSZ) – kopirájt Marx papa – sajnálatosan ismeretlenek manapság errefelé, mint a tömegek egyetlen lehetséges BÉKÉS kikényszerítési módjai egy sokkal igazságosabb és élhetőbb társadalomért, ha már annak vezetői képtelenek ellátni politikusi feladatukat, vagyis egységes nemzetben gondolkodni és mindenki számára magasabb életkörülményeket biztosítani, hisz ezért fizetjük őket, úgy tudom. (Nyugaton tudják, és ott nem is lopnak annyit a néptől, tehát éppenséggel lenne azért követendő minta.)

Nem jó az, ha egy futballcsapatnak kétféle öltözője van, egy a csatárnak, minden luxussal felszerelve, a többiek meg az utcán, a kukák mellett készülhetnek a mérkőzésre. De hát itt úgy látszik ezt szeretik a népek.A szakszervezeti mozgalmakat meg már meg sem említem, egyszerűen képtelen vagyok leírni, mert nem ér annyit az egész.

E mozgalmak hiányában azonban én magam is azt kell, hogy mondjam, megpecsételődött a sorsunk, mert csakis így lehetne külső segítség nélkül elérni valamiféle demokratikusabb rendszert, ami majd nem vezet mondjuk Lukasenko (Fehéroroszország) rendőrállamához, vagy egy totálisan balkáni hagymázas tébolyhoz, amit pl. Enver Hodzsa művelt az önerőre támaszkodó Albániájában. De egy viruló banánköztársaság is kisülhet még akár ebből, ahol minden vállalat 5 család kezében van, mint Nicaraguában, Hondurasban,vagy ahol az emberek legfőbb megélhetési forrása a csempészeten kívül az emberrablás lett, aminek koordinátora a belügyminiszter, de minden bébiszitter is kap jutalékot, ha tippadóként részt kíván venni benne. Minden jó állást a rendszer alvállalkozói tölthetnek csak be.

A nálunk most kavargó politikai ellenzéknek pedig a legnagyobb érdeke éppen hogy nem ennek a rezsimnek a leváltása (ezt jóval kevesebb emberrel is megtehették volna már, ha akarják, és jóval hamarabb is), hanem saját táboruk bejuttatása a Parlamentbe, hiszen így biztos másodikok, harmadikok lehetnek majd jó fizetésért, a választópolgár céljai innentől már nem fontosak nekik. Sőt, ha valami csoda folytán mégis nyerne egy ilyen formáció (de nem fog), pont ők lennének a legjobban meglepődve ezen, hiszen semmiféle hosszú távú tervük nincsen a mára már teljesen balkanizálódott magyar gazdaság beindítására és egy igazságosabb állam felépítésére. Erre nem elég a régi gárda leváltása, újra kell építeni mindent.

A megfélemlítésről:
Nyilván másként kell egy oroszt és egy svájcit megfenyegetni, az előbbi esetben talán elég az is, ha a lakosság egyharmadát egyszerűen csak lesittelik (akár az ábécé betűi alapján, mindjuk az a-tól az f-betűig bezárólag), már működhet a dolog, mert a vörös proletár márt azt is igen nagy haladásnak érzékelte, mikor Lenin elvtárs csak ötven ember lövetett agyon a tömegből, míg cár atyuska meg vagy százat kicsivel előtte, tehát igenis van fejlődés, a vak is láthatja.

A modern elnyomás a modern eszközöket is fel fogja használni, ez nem kétséges. Ahogy írtam, a fogyasztás jóval többet hoz a „konyhára” nekik, mint pl. egy elégedetlenségi hullám vezetőjének az eltüntetése, v. lekenyerezése. Semmilyen illegális csoport nem szereti, ha nagyon a fényre kerül és ebben nagyon hasonlítanak a köztörvényes maffiás csoportokhoz, a csendes, nyugodt észrevétlenségben jó igazán működni nekik is.

Azt nem tudom, hogy mennyi lenne egy számukra ideális lakossági létszám, én úgy gondolom, hogy inkább a fogyasztás, pontosabban a fogyasztói rétegek étvágyának növelése az, ami a legtöbb hasznot hajtja nekik, maga a Facebook is elsősorban a konzumálást, a termékek kínálását-tukmálását hivatott szolgálni ebben a rendszerben, de nincs egyedül ezzel, a modern ember már élettársat is legszívesebben katalógusból választana, rendelne meg, ha tehetné, mert azonnali sikerre és birtoklásra (kielégülésre) vágyik, de nem csak önmaga miatt, jóval fontosabb a dicsekvés és a mások lenézésének lehetősége is ebben az attitűdben (lásd a klubok igazi célját: nem azért tartozunk oda, mert valami dolgunk lenne egymással, hanem azért, hogy a többiek kirekesztettségérzetét kiváltsuk, ami sokaknak kellemes érzés), ezzel lehet kompenzálni a teljes céltalanságát ennek az életformának. A divatnak semmiféle igényt, funkcionális célt, minőséget nem kell betöltenie, se esztétikai, se anyagi minőséget (persze lehet benne ilyen, de nem muszáj), pont ezért találták ki, elég, ha csupán követed, ezzel már teljesítetted is a legfontosabb céljukat. (Azt, hogy mi a divat, azt is ők mondják meg természetesen.)

Ahogy az internet a „kertek alatt” hatolt be a mindennapi életünkbe, kicsit valóban elbambulva merengtek rá sokan a háttérhatalomból, de biztosan ki fogják a legtöbbet hozni ebből is, az biztos. Kevésbé kifizetődő a nyárspolgár kukkolása, mint inkább elbűvölése az elérhető luxustermékekkel. Nekik spec kevesebb hasznuk lenne abból, hogy létrehozzanak egy százezer fős spionhálózatot, akik a többi millió kisember e-mailjeit csócsálja, mint pl. hogy hoznak egy törvényt, pontosabban felkérnek egy „nevesincs” képviselőt (vagy szenátort), hogy álljon már fel, és terjessze elő szavazásra a kongresszusban, hogy holnaptól nem csak szexi képeket meg ufókat lehessen nézegetni az internetes honlapokon, hanem például vásárolhass is ott, ha akarsz. Másnap reggel pedig megalapítják az Ebayt, vesznek tízezer részvényt (1 centért darabját), öt év múlva meg eladják ugyanezt egymilliárd dollárért, és még csak meg sem izzadtak nagyon a fiúk.

 189. FilcTroll — 2013-11-12 14:57 

@sztalker: És az arisztokráciák eladósításával és kifingatásával eltűnt az uralkodási és alattvalási hagyomány is Eurázsiából. Bugris urak vannak azóta mifelénk is.

 188. innercircle — 2013-11-12 14:00 

OFF, csak nem tudom máshova írni: nekem újdonság volt, mert kábé félévente nézek rá az UPC videótárra, szóval lehet, hogy mindenki tudja már réges-régen, node a lényeg, hogy bekerült a “Halálhegy / Djatlov-rejtély”, asszem 975 forintért tekinthető meg. A Drágán add az életed! 5-nél drágábban, pedig szerintem kevesebből készült! 🙂

 187. Vanek B. Eduard — 2013-11-12 13:20 

Kedves Tiboru, számíthatuk-e egy villámkonteóra a H. András kontra NAV (és/vagy maffia és/vagy magyar állam és/vagy ŐK… (nem kívánt rész törlendő :)) tanulságosnak induló összecsapásról? Mindenesetre a Dubicsány-Barcelona focimeccsen hamarabb mernék a gyengébbikre fogadni…

 186. sztalker — 2013-11-12 12:58 

@petiba:
A királyéknak akkor kezdtek beszólogatni, amikor a király már rászorult az adófizető polgár pénzére, de ő meg (és nemesei plusz egyház) juszt sem akart részt kívánni a közteherviselésből, de a megtermelt javakat viszont annál szívesebben fogyasztotta, fogyasztották jó étvággyal. (Azt most tegyük félre, hogy e polgárság most ugyanúgy kettévált amolyan elit-polgársággá és a régi kisnemesek mintájára meg afféle dzsentri osztályra, azaz most kábé ugyanott vagyunk, csak most a melós-proletárt nem jobbágynak, hanem munkásnak nevezzük, de ő magát persze polgárnak tartja, igaz? 🙂

Beugratós kérdés: a kiskosztümös bankban dolgozó banki alkalmazott vajon micsoda? Talált, melós, csak nem tudja szegény…

Lassú folyamat volt ez és másként zajlott le Nyugaton és Keleten, de mindenhol érezhetővé vált a globális világgazdaság új szele, ez még jóval a mostani „globalizmus” divatja előtt megindult Amerika felfedezésével (akkor húzott el végképp a Nyugat a közép-európai monarchikus rendi államok — és gyarmat nélküli, ez fontos! — régióktól végképp, a gazdaság az Atlanti-óceán nyugati kikötőiben dübörgött tovább, a Földközi-tenger, Adria térsége végképp leértékelődött, a Kínába vezető szárazföldi utakkal egyetemben. (Hogy ebben a zónában a Török Birodalom regnált, az már egy másik probléma, de bizonyosan nem vált a térség gazdasági, kulturális előrehaladásának előnyére.)

Csak hogy érzékeltessem, mekkora lealázás egy ilyen „polgárosítás”, Viktória királynő „térden állva” kunyerált kölcsön egy kis lóvét attól a lenézett könyökvédős kis mitugrász Cecil Rhodes-tól (róla nevezték el később pl. Rhodésiát, a mai Zimbabwét), aki pár évvel ezelőtt még köznevetség tárgya lett volna, ha megjelenik a felség előtt. Csak hát készpénze nem volt annyi senki másnak, mint neki (hiába voltak gazdag főnemes birtokosok, az ő vagyonuk nem volt likvid, azaz készpénzként azonnal felhasználható és a kincstár sem rendelkezett annyi arannyal, mint Rhodes, az afrikai aranybánya-tulajdonos), hogy Nagy-Britannia ki tudja vásárolni a franciáktól a Szuezi-csatorna részvényeit, mert ha ezt a csatornát nem a britek irányítják (hanem megmarad a francia többség, hiszen ők ásták ki ezt a kanálist), akkor nem képesek biztosítani a szabad utat India felé, hónapokig kerülgethetik egész Afrikát, ahogy az régen is volt.

A polgárság „nimbusza”, a polgári „erények” tehát nem csak amolyan magasabb nívójú életforma v. gondolkodásmód divatját hozta magával a tőlünk nyugatabbra lévő társadalmakban, hanem nagyon is ajánlatos volt már akkoriban a tisztelet és az addig lenézett „dolgozó és adófizető” kereskedő megbecsülése, mert nélkülük az egész állam (a teljes uralkodó és lakáj pereputtyal együtt) „mehetett volna vissza a balettba táncolni”, hogy így mondjam. Nem volt más választás.

 185. FilcTroll — 2013-11-12 10:49 

A scam-történet 10000 pontos :))

@petiba: Midezzel pedig mélyen egyetértek. A szolgaság legviccesebb módja az, ha fizetni is kell érte. Sokan nem értik ezt a fajta humort. A másik tréfa a politika művészete, ahogy a piramis egyes szintjei ki vannak játszva egymás ellen. Carlin egyik monológjában azt mondja, hogy a szegények arra kellenek, hogy az ún. középosztály kellően be legyen szaratva és dolgozzék.

 184. kvantum — 2013-11-11 20:48 

Nagyon aktuális és épp a témába vág:

http://www.youtube.com/watch?v=LTq8TrA3hb4

 183. petiba — 2013-11-11 20:01 

@sztalker:

Amikor a befektetőkről és államokról beszélünk, és mondjuk – itt legalábbis – alapvetően feltételezzük azt, hogy ők mind azok a bizonyos ŐK (vakolók, illumináltak 🙂 stb) akkor beszélhetünk ugye egyrészt a dolgok fizikai, és elektronikai oldaláról, de mi van akkor ha más aspektusból próbáljuk vizslatni ŐKet és mondjuk döntéseiket?
Egyik oldalról úgy látszik, a fejlődés, a “praktikum”, a gazdaságosság, a “reális-optimális-gazdaságos döntések” köthetőek HOZZÁJUK. A másik (mondjuk a sötét) oldalról tekintve viszont minél mélyebben próbálom szemlélni a dolgokat, annál inkább a parazita lét figyel a háttérből. A szürke hivatalnokok, valamint az általuk irányított (irányíttatott) tömegek fogyasztásából élnek ŐK. Ha ezt a mittudjuk mi, hányszázezer “Ő” egyedet egységként kezeljük, akkor a parazita figyelmét ezen a magas szinten sem köti le az, hogy a gazdatest teljes vérmennyiségének elszívása a parazita életfeltételeit is megszünteti. Bénító mérget “fecskendez” a gazdatestbe, hogy az ne tudjon elszaladni, csakhogy a mi kis parazitánk esetében ez a méreg a félelem. A félelem fenntartásához pedig elég csak néhány “lázadót, ellenállót” eltüntetni.Nem kell az egész melós sereget eltüntetni az amcsi autógyárból, pont elég, ha egy-két igazi “szakszervezetissel” történik valami. Nem kell itt milliókat eltenni láb alól…A megfélemlítés működik. Amúgy is leszoktak a “népek” arról, hogy kiálljanak magukért, a tulajdonukért, az igazukért.(azt már meg se említsem, hogy a hazájukért)

Néha elgondolkodom, hogy ha itt történne valami polgárháborúféleség (kicsit tartok tőle, az lesz a vége ennek az “idiokráciának”) akkor hogy menekülnének az emberek tömött sorba, felpakolva öt méter magasra a tetőcsomagtartókat. Vajon kik maradnának itt megvédeni az otthonokat? Hiszen folyamatosan szoktatnak le minket az önvédelemről, javaink, igazságunk védelméről – lásd most a borosgazda ügyét, akit még a végén szándékos emberölésért fognak rabosítani, mert az idióta cigány visszajárt bort lopni, és megitta a fagyállót a hordóból.
Félelemre, és önfeladásra vagyunk trenírozva. Ma már az amcsi autóipari melós is félti a munkahelyét, mert jön majd a mexikói,vagy a második generációs kínai, és akkor kispofáját befogja.

A királyéknak meg akkor kezdhettek be-beszólogatni, amikor többet költöttek, mint ami jövedelmük volt. Amíg volt elég jószág, addig volt elég lojális zsoldos, akik beverték bárki pofáját, ha megpróbált beszólogatni. Aztán valahogy elúszott a sok birtok sok jövedelme, és jött a kunyerálás, a koronabirtokok zaciba csapása, és akkor lassan lehetett be-beszólogatni is. “Amikor a Hochfinanz hivatott arra, hogy a császárok és királyok helyett kézbe vegye a kormányok gyeplőit” (Rathenau)

Perelheted az államot persze, meg még nyerhetsz is, de ha adófizető állampolgár vagy, akkor – ha kis százalékban is – a perelt összeget te is fizetni fogod.Magadnak. Meg én is, akit nem pereltél, és aki nem tett ellened, és kárt se okozott neked. Ahogy a másik X millió adófizető állampolgár sem.

Az “árnyékkormányok” egyik deklarált célja a lakosságcsökkentés. Mit is mond a Georgia Guidestones köveire vésett „új tízparancsolat” első pontja?
„Tartsd az emberiség létszámát 500.000.000 alatt, örök egyensúlyban a természettel.”
Akkor mekkora működő gazdaság kell nekik? Az általuk elbirtokolt javak mérete világszerte már olyan mérhetetlenül nagy, hogy az egész “működő gazdaság” inkább már csak áltatás. Vagy a rendszerben maradt energia viszi még tovább. Az is csak vetítés, hogy hagynak nyerni. Nem hagynak. Annak csak a látszatát őrzik neked. És pont azért akarnak MINDENT látni és ellenőrizni körülötted, hogy megelőzzék a kritikus tömeg összerendeződését. Az internettel kicsit el is bambultak, és most ezt próbálják visszafogni.Mert a szabad információáramlás az elbutított, elkényelmesedett,tunya agyú “fotelforradalmárság” ellenére is veszélyes (lehet) rájuk nézve.
És az emberi gyengeségekre alapozva lett gugli, lett felhő, meg Fb, meg anyámkinnya, hogy a sok hájas seggű konzumidióta magától spurizzon vissza a nyitva felejtett karámajtón.
És ilyenkor mindig magamra haragítom a sok FBukkert. 🙂

 182. rebel — 2013-11-11 19:50 

@scaevola: Ez a scam dolog bár itt kicsit off, de én is tudok róla mesélni.. Előszöris tehát NEM SPAM, hanem SCAM, a spam ugye bármilyen kéretlen reklámlevél, a scam, pedig direkte csalás átverés, csőbehúzás. Ennek a magyar csúcsbalekje valami 10 millát bukott, annyit csaltak-szipkáztak ki tőle nigériai csalók…

Nos én úgy kerültem a még a 90-es évek végefelé kapcsolatba hogy a barátnőmhöz egyszerűen bedobtak egy levelet a postaládába. Ő csak annyit mondott hogy fordítsam már le mi az, valami afrikai hivatalos levél.
A trükk itt kicsit más volt és ravaszabb. Azt írta, ő egy nigériai olajtársaság ex-főkönyvelője, aki egy komoly felsővezetőség-váltás során elsikkasztott valami 10 millió dollárt, namost az parkol egy számlán, amit nem tud hová továbbutalni, erre keres európai céget, aminek a számlájára áttolná, 10%-át rajtahagyná sikerdíjként és a maradékot pedig megadott angliai számlára kéne továbbutalni. A fedősztori egy világbanki hitel lesz, olajvezeték építésre. Nagyon jól hangzott. Először el is hittem és elkezdtem levelezni, egymillió dollár leszakítása reményében… Volt is rá cégem. Meg is adtam az adatokat. (nem nagyon volt vesztenivaló, kis, vagyon nélkül bt volt nem volt mit félteni).

Akkor jöttem rá hogy lehúzás, amikor jött egy levél a palitól, hogy kirabolták és sajnos 200 dollár kéne még a költségekre. Erre válaszoltam neki, hogy akkor zárjuk is le a történetet, mert ez már kamu-szagú így, én soha senkinek nem fizetek előre, ez alapelvem. Oldja meg valahogy vagy felejtsük el egymást. Erre felhívott és személyesen kért elnézést és igérgetett, hogy folytatjuk semmi gond, megoldja. Itt persze már megrendült a bizalmam, de azért folytattam, hiszen visszakozott és levelezgettünk, de hamarosan átpasszolt egy másik csókának és ő kiszállt a buliból. Egy magát ügyvédnek kiadó hapsi lett onnan kezdve a kontakt. Mind elég jól beszéltek amúgy angolul. Na ez az “ügyvéd” vitt be úgy az erdőbe hogy az már filmbeillő. Elkezdett úgy kavarni hogy döbbenet. Először is miniszteri leveleket küldözgetett, faxolgatott, emilezgetett. Minisztériumi pecsétek, hivatalos nagy logós levelek kezdte ömleni felém, rajta a cégem neve is. Gondolom egy fokkal feljebb kapcsoltak, mert látták hogy nem vagyok eléggé madár..
A játékba belementem, de végig szem előtt tartva, hogy szinte biztos hogy csalók. EGY ÉVIG LEVELEZGETTEM VELÜK!!! Felbukkant ez alatt még vagy 4-5 új figura. Állítólagos ügyvédek, államtitkárok. Dőltek a cizellált, logós-pecsétes levelek, jöttek a telefonok, érthetetlen akcentusos néger angollal hadarva… Egy alkalommal kihívtak Nigériába, hogy az utat fizetik, de sajnos személyesen kell letárgyalni és aláírni a céges hitelt. Aztán pár nappal később, a politikai helyzetre hivatkozva le is fújták. Aztán egyszer csak Londonból hívtak egy bankból (valóban londoni számról, de afrikai akcentussal), hogy átkerült az ügy egy londoni pénzügyi céghez mivel a hitel utalása brit bankon keresztül lesz; majd megkértek hogy szerződés aláírásra utazzak ki Londonba! Na itt hűlt el bennem a vér. Most ezek ennyire profi- és egyúttal őrült csalók vagy esetleg tényleg frankó a sztori? Pénzt nem kértek előre! Lefoglaltam hát egy fapados repjegyet; mondom ha más nem, legalább megnézem Londont; de aztán másnap le is fújták, hogy mégse menjek, mert csúszik a szerződés aláírás sajnos; viszont sajnos közbejött valami magasabb az ügyvédi díj, mint gondolták, ezért hogy ne akadjon meg az ügy, át kéne utaljak 250 fontot valahová. Szóval így próbáltak főzni… és gondolták hátha így bekábulva le tudnak rántani. Emlékeztettem őket az ökölszabályomra: előre soha nem fizetek senkinek semmit semmire. Ha megkaptam a részem, abból osztozok és enniy, ha ez nem tetszik: viszlát…

Egy ideig csönd volt. Aztán pár hónappal később. Ismét minisztériumi levél jött. Majd telefonhívás. Állítólag az ügyemet átvette a nigériai pénzügyminisztérium, személyesen a pénzügyminiszter vizsgálja és jó lenne ha ez az olajvezeték építési hitel konstrukció végre tető alá kerülne.

Namost akkor gondoltam egyet, hogy lecsekkolom a dolgot. Először is leellenőriztem ki a nigériai pénzügyminiszter és hát bizony nem az volt, aki aláírta a hivatalos papírokat, hanem teljesen más nevű ember. A tudakozóból kikértem a nigériai pénzügyminisztérium számait is, is itt jött az újabb hidegzuhany: A TELEFONSZÁM AMIRŐL HÍVTAK VISZONT VALÓBAN A NIGÉRIAI PÉNZÜGYMINISZTÉRIUMBÓL VOLT!!! Á, mondom korrupt ország, nyilván valaki, aki ott dolgozik, titokban próbál kis pénzt keresni…
Visszaírtam a kamu miniszternek, hogy sajnálom, de átverés lesz ez, mivel ő nem a miniszter, erre válaszolt hogy persze hogy nem, hiszen ő a titkára, máris kapcsolja a minisztert!!!! Na ekkor megint hideg zuhany A NIGÉRIAI PÉNZÜGYMINISZTERREL BESZÉLEK???? Hadart rizsázott, alig értettem valamit, küldött egy faxot, amin már frankó név szerepelt és annak tűnő aláírás-bélyegző. APPROVED, tehát a teljes ügylet minisztériumi jóváhagyással megy, a pénzt a londoni bankon keresztül utalnák a számlámra, hogy offshore cégemmel megkezdhessem az olajvezeték építést Nigériában 😀
Ok mondom pénzt előre nem kértek, mi bajom lehet, hát tőlem aztán utalják. De azért mondom lecsekkolom, felhívtam a tudakozós számon a nigériai pénzügyminiszter. Először próbáltak lerázni, de mondtam hogy az imént beszéltem már a miniszter úrral, kiemelt nemzetközi ügyről van szó. Mégegyszer bekérték nevet, cégnevet, ügyszámot, várattak várattak… majd “rendben kapcsolom a pénzügyminiszter urat” – ismét meghűlő vér… beleszól egy hang DE NEM AZ, akivel beszéltem korábban, egy másik pali volt. Na mondom most egyszer s mindenkorra megbizonyosodtam hogy átverés az egész, ami ügyes, csak nem értem hogyhogy nem dobták még be hogy kéne pénz? Mikor akarják, amikor már miniszternek magát kiadó emberekkel beszélgetek..? Na mindegy felkérdeztem a nigériai pénzügyminisztert – jól beszélt angolul szerencsére – hogy tehát akkor a x y cég olajvezeték építési kölcsöne személyes jóváhagyása megtörtént és várhatom az összeget a számlára..? Kért egy kis türelmet. Aztán azt mondta, igen ismeri az ügyet, de ez egy csalás, ami ügyében éppen nyomoznak és belső vizsgálat van, köszöni a segítségemet…

Ok akkor ennyi volt, de érdekes volt… gondoltam – végre vége.
De nem…
Másnap megint hívás. A miniszter titkára hívott, hogy mégiscsak meg tudják oldani hogy a pénz átkerüljön a számlámra. Mondom, nekem már mindegy ha jön jön, ha nem nem, de a miniszter személyesen megmondta hogy kamu. Nem baj nem baj, ő is tud róla, és benne van, csak hát a telefonba csak nem mondhatja be személyesen azt hogy megy a fekete pénz, magát kompromittálná. És tényleg az a titkár volt, azon a számon, akivel előzőleg beszéltem és tényleg a miniszter titkára volt, nagy valószínűséggel. Mondom jó de erről szeretnék a minisztertől egy megerősítést – mire ő – a miniszter ilyet sosem fog telefonba bemondani, legfeljebb írásos megerősítést küld, levélben ill faxon. Ok mondom küldjek. Jött megint egy nagy logós pecsétes aláírt papír.
Jó hát pénzt nem kértek előre, akkor nekem mindegy és marhultam velük tovább.. Itt már egy év eltelt a kezdet óta.

Pár nap szünet után USA-ból kerestek!!!! Mondván a nigériai pénzügyminisztérium megbízásából xy amerikai bank vette át az ügyet és onnan fog érkezni a 10 millió dolláros utalás a cégem számlájára… már csak röhögtem… meg sírtam is néha… 😀
Mondom persze persze oké jöhet…. csak tessék..
Jó de kéne egy tranzakciós díj, csak 500 dollár…. Nah akkor kapjátok be! Elküldtem őket az anyjukba…
Pár hét szünet. Levél USA-ból.. a nigériai és amerikai titkos gazdasági nyomozóhivatal együttműködésével lelepleztek egy nemzetközi, politikai szálakkal rendelkező csaló bűnszövetkezetet, mely velem is kapcsolatban állt. Mondom igen. Akkor várják az együttműködésem, az összes levelet és papírt ami a kommunikáció során csak létrejött küldjem el! Ok, no problem, elküldtem, már vagy 100 oldalnyi papírom volt… (kicsit be is tojtam hátha tényleg zsaruk)

Kis idő eltelt, majd az állítólagos nyomozóhatóság egyik állítólagos embere megkeresett, hogy lezárták a nyomozást, köszönik az együttműködést; leleplezték a csalókat, belebukott a miniszter is. VISZONT A PÉNZ MÉG MINDIG OTT PARKOL EGY SZÁMLÁN és meg tudnák oldani hogy átutalják nekem… 20% maradhatna nálam, 80%-ot el kellene utalnom valahová… benne vagyok-e? Mondom nyöszörögve, szédelegve, persze persze csinálják, csak előre ne kérjenek semmit, és semmi trükk mert úgysem tudnak lehúzni; csa utólag, ha már zsebemben a lé, akkor boldogan risztelem akár a 80%-át is bárkivel, csak előre ne, mert nem fizetek senkinek előre, soha semmit, mert nem vagyok balek.. igen persze persze tudják jól, jött a válasz, látták az ügyben, hogy nagyon nem vagyok balek, hogy komoly, korrekt üzletember vagyok stbstb rizsa rizsa…Akkor majd hamarosan, egy londoni bankból fognak keresni.
És valóban. Londoni számról fax. A szokásos kérdőív (ki tudja hány tucat jött már ilyen) töltsem ki a cégadatokkal számlaszámmal és küldjem vissza. Ok. Pár nap múlva újabb fax. Minden approved, minden rendben indul az utalás.
Pár nap múlva hívás. Indulna az utalás, de sajnos az emberük aki Londonban intézi az ügyet, kevés pénzt vitt és nem tudja kifizetni az ügyvédi díjat, hiányzik hozzá még 200 font, és nehogymár ezen bukjon el 10 millió dollár utalása, gyorsan utaljam már ki nekik egy számlára Londonba. Láthatom nem átverés, londoni telszám, londoni bankszámlaszám stb

Itt bevallom, egy kicsit tényleg elbizonytalanodtam… talán mert már belefáradtam.. Tehát nyilven ügyes profi csalók voltak, akik kitűnően fárasztottak… Mondom magamban, mi van ha tényleg valahogy úgy csűrődött -csavarodott az ügy, hisz még miniszterrel is beszéltem, egy igazival is, meg kamu miniszterrel is. Kapcsoaltban voltam USA-ból emberekkel, britekkel, nigériaiakkal, másfél éve megy ez a káosz… mivan ha mégis? Mi van ha tényleg ebben az őrült keszekusza szövevényben valahogy úgy fordult a sorskerék, hogy tényleg utalnának, bár csalók nyilván, de esetleg mégis ehhez a pénzhez férő, elit-csalók; ezen a 200 fonton múlik az hogy legyen 2 millió dollárom..?
Na ez ebben az okosság. A kapzsiság, extra haszonvágy, hogyan írja felül a józan eszet. Komolyan mondom, ha éppen lett volna fölös pénzem, meglehet hogy kiutaltam volna nekik, oda jutottam, úgy voltam vele ha elbukom, akkor legyen az övék, annyira jól meg csűrték csavarták, hogy mondjuk hogy megszolgálták.. 😀

De szerencsére nem volt pénzem rá, és annyira azért nem voltam még bepalizva hogy erre kölcsönt kérjek valakitől. Szóval hagytam az egészet. Kicsit még hívogattak, írogattak, én mindig azt válaszoltam hogy örömmel segítenék, de sajnos most nincs pénzem, aztán feladták és eltűntek. Vajon elbuktam 2 millió dollárt? Vagy megspóroltam 200 fontot? Ki-ki a maga szájíze szerint értékelheti… 😉

Az ezután következő éveken még évente kb egyszer-kétszer bepróbálkoztak, vagy emilen vagy telefonon vagy faxon, egy-egy hasonló levéllel (mindig más más neveken), de már nem reagáltam, csak ritkán, és általában nagy betűkkel a levél elejére írtam (nyilván angolul) SEMMIFÉLE PÉNZT SOHA SENKINEK ELŐRE SEM SEGÍTSÉGKÉPPEN, SEM SEMMI KÖRÜLMÉNYEK KÖZT, SOHA NEM KÜLDÖK NEM UTALOK NEM ADOK… ha atomháború tör ki vagy rám szakad az ég akkor sem utalok, nem küldök pénzt előre soha senkinek! Ez általában megtette a hatását, mert ezután az az illető már nem nagyon reagált.

Nos hát “dióhéjban” ennyit a scam üzenetekről… ;-D

 181. sztalker — 2013-11-11 17:04 

@petiba:
Én meg inkább azt az elvet vallom, hogy előbb-utóbb ennek a teljesen elektronikus világnak is ki fog majd alakulni a maga „kultúrája”, ahogy már eddig is vannak elfogadott szokások, akár rítusok(?),szimbólumrendszerek benne.

Mit gondolsz, hogy miből, kikből áll az állam, vagy ha úgy tetszik: „ŐK”, akiket mi itt csak így szoktunk hívni?

Nem csak teszem azt abból a mittomén hányszázezer befolyásos szabadkőművesből és illuminátusból (és ezek szimpatizánsaiból)– ami mondjuk eléggé hervasztó hír lehet már önmagában is persze — , de bizony milliónyi kis „szürke” hivatalnokból, akinek az értelmi képességeit ugyanúgy nem szabad túlbecsülni, mint életcéljait sem.

De ugyanúgy minden állam stabil gazdasági alapokon kell, hogy nyugodjék elsősorban, még ha annyira nagyon is szeretne mindent kikukucskálni. Ahogy a vasúti nyomtáv hasonlatnál is utaltam rá, a befektetők (a részvényesek, bankárok)egyszerűen rákényszerültek egy reálisan optimális döntés meghozatalára. Akkor ez volt az egyik húzóágazat, a vasút. De a gyorsan megtérülő iparágak pl. a textilipar is kiváltott ám „kényszerű” csodákat még korábban, pl. pont a számítástechnikusok a megmondhatói annak, hogy honnan ered a lyukkártya… Bizony, a textiliparból, a francia Jacquard mester hozta be ezt az újítást, amit szinte rögtön használtak még statisztikusok is akkoriban népszámláláshoz is akár, nem csak a ruhaszövő gépek használói.
(Az első programozható „számítógép” tehát egy szövőszék volt, némi túlzással élve, de a technikatörténet már csak ilyen… De azér’ Babbage mester is kap pontot, elismerem!)

Azt kell látni, hogy egy technológiai váltás közben vagyunk, ami azzal is jár, hogy mindenki próbál jobb pozíciókat elfoglalni a terepen. Gondold végig, hogy előbb-utóbb minden ilyen „titkos” meg csodadolog hétköznapi szintű alkalmazásba fog kerülni, csak nem képzeled, hogy egy teljesen átlagos amerikai vállalat majd hagyja, hogy pl. egy szintén átlagos francia cég bármiféle versenyelőnyre tegyen szert azzal, hogy meg tud szerezni egy dekódoló rendszert pl. a saját hekkerei révén és kiüti őt egy nemzetközi tenderből?
Akkor viszont minden saját cég számára egyetemes biztonsági követelményeket és/vagy elhárítási lehetőségeket kell biztosítani, mert azt is elmondom, hogy attól még lehet, hogy nem bukik meg egy kormány, hogy hirtelen letartóztatnak, eltüntetnek több ezer nem kívánatos állampolgárt, de ha becsődöl pár hónap alatt a teljes amcsi autóipar az összes beszállítójával együtt egy ilyesmi ok miatt, akkor viszont tuti, hogy bekövetkezhet ilyen.

Ez a példa azért fontos, mert így gyarapszik direktben a leghatékonyabban az állam, még ma is. És benne azok vezetői is, akik között ott vannak a mi kedvenc topikjaink főszereplői is persze. Az igaz, amikről mi itt beszélünk, ezen a blogon, hogy az államnak, érdekcsoportoknak a nemkívánatos személyek eltávolítása is fontos lehet, de ennek semmi értelme, ha az annál jövedelmezőbb és fontosabb cél közben nem valósulhat meg. Az ipari kémkedés, a gazdasági verseny ki fogja kényszeríteni, hogy egy magasabb szintű biztonsági rendszerben tudjunk majd élni. Ez biztos. Minden eggyel magasabb szintre lép majd, de az arányok nem változnak lényegesen.

Napi gazdasági szinten pedig inkább ilyen „játszmákat” próbálj elképzelni, mert ebből van több, itt lesz majd szükség egyfajta új KRESZ kialakítására, ha tetszik, ha nem. Önmagában nincs értelme kiirtani minden ellenállót, akik most nem a hatalom kövét fújják, sem minden energiával csak az ő megfigyelésükre koncentrálni. (Egyébként ők az internet nélkül is tudják, hogy kik azok a környezetükben, akik olyan pozícióban vannak, hogy veszélyesek lehetnek rájuk. Azok ugyanis általában egy légtérben szoktak tartózkodni velük. Épp ezért veszélyesek 🙂

A technó nem áll meg az országhatároknál, nem lehet kisajátítani, még akkor sem, ha valaki azt hiszi, hogy ez lehetséges. Erre is igaz az a mondás, mint a földre, hogy azé, aki megműveli, vagyis foglakozik vele.
(Sőt, még a találmányok és nagy felfedezések, újítások is egy amolyan közös horizontú csoport „termékei”, nem csak egyetlen agyvelőben felgyúlt isteni szikra, nagyon sok dolgot egymástól függetlenül is felfedeztek szinte azonos időben, mert hasonló minőségű információk álltak a felfedezők rendelkezésére, így a következtetéseik is hasonlóak lehettek.)

Az információs biznisz háborúja tehát nem csak az egyén–állam, de ennél nagyságrendekkel(!) nagyobb mértékben zajlik gazdasági érdekcsoportok, államok, cégek és szövetségeseik között is. Mi tényleg csak kishalak vagyunk.

Az állam beperléséről.
De. Igen, be lehet, ha most is beperelheted mondjuk azzal, hogy be tudod bizonyítani, hogy egy böntetőeljárás során olyan hibákat követett el, ami számodra hátrányos volt.
Mit gondolsz, a jogrend az hogy fejlődött?
A király kihirdette, hogy mit akar és kész?
Eleinte igen, de aztán egyre többen kezdtek be-beszólogatni neki, meg a sleppjének, amíg azért lett egy kis változás.
Nem vagyok naív, de biztos, hogy saját maga alatt vágná a fát minden kormány, árnyékkormány stb (gyíkembertől Bilderberg-klubtagig), ha ilyen hülyén állna ehhez a dologhoz, hogy ennyire direkt módon vigyen be ütést. Pont arról van szó, hogy nagyon is ravasz taktikával dolgoznak, érdekük a működő gazdaság, amihez fogyasztás és elégedett (de buta) állampolgár kell, ez generálja a pénz(üke)t. Lassan, de biztosan, mint a hamiskártyásnak, aki kicsit azért mindig hagy téged nyerni is, hogy ne keseredj el rögtön a kudarctól, és életed végéig higgy a játék tisztaságában.

 180. petiba — 2013-11-11 15:35 

@sztalker:

Ez a sínhasonlat nekem is tetszett, de rögtön eszembe jutott Freud (nem, nem mindenről ő 🙂 ) és a szükségletek késleltetése. Ha az egyén képessé tud válni a haszonmaximalizálás miatt késleltetni a szükségleteit (nem veszek azonnal autót, hitelre, inkább gyűjtök még, és kp-re olcsóbban, jobb autóhoz jutok hozzá, vagy a szélesebb nyomtávú sínhálózatot építem meg, mert hosszú távon jobban járok) akkor erre a társadalomnak, illetve a nyereségérdekelt cégeknek is rá kellene (kellett volna) állniuk.

Filc kollegával kell inkább megint egyet értenem, erős kétségeim vannak az állam, mint büntethető jogi személy(iség ?) kérdésében. Egyrészt én még telefonbetyárról sem hallottam, aki kapott volna három év letöltendőt, az állam, mint olyan meg aztán pláne nem kap letöltendőt (a következményeknélküli országnak pedig a politikusai sem nagyon) de ha pénzbeli büntit kellene az államnak fizetnie, mert majd jól megítéli neki az állam(kormány)független (?) bíróság, akkor már bocsesz, de azt is mi fogjuk ledellázni, te, meg én meg ők. (na ŐK nem) Merthogy az államnak nincsen különbejáratú pénze, csak amit tőlünk beharácsol.
Azt meg úgysem tudod ellenőrizni.
Annak az idióta vöröscsillagos Fratanolónak is mi, mindannyian fizetjük a tízezer eurós “jóvátételt”.

Ami a biztonságot illeti, szintén Filc kollega véleményét osztom…ugyan amire muszáj (kocsi) és amire fontos (kecó) arra kell a biztosítás, de az csak kárenyhítés. Nem kárelkerülés. A kárelkerülés kulcsszava a megelőzés. Abban pedig mindenki saját maga legjobb barátja. Minél nagyobb janigyerek vagy, annál jobb a megelőzéses kárelkerülésed.
Józan paraszti janiság (gyakorlati intelligencia)- kerítés, riasztó, kuvasz, nem vezetsz piásan, van egy jól rögzített és rejtett, duplafalú mackód pénznek, biztonságimentéses vinyónak, kódoknak, stb.
Szakmai janiság – ismered a számítógépes kütyüket, szoftvereket, macerákat, amivel véded a PC-t, a telót, a banki adatokat,
-vagy a ismered a fegyvereket, lézerdetektorokat, kamerákat, amivel körbeveszed a kecód,
Vagy pénzügyi janiság – amikor tele vagy lével, és a fentiekre mind van megfelelő embered, szoftverguru, őrző-védő szolgálat fegyveres őre, stb.

A guglinak, a MS-nak, a Samunak nem hiszek el semmit, bármekkora becsszóra ígéri is.
A bizalom szép dolog, meg a hit is, de a naivitás már közelít a butaság halmaza felé. Persze ne vedd magadra, most csak általánosítok.

 179. sztalker — 2013-11-11 15:35 

Nincsen csodafegyver, mindennek volt, van, lesz elhárító fegyvere, rendszere, mert egyetlen embernél, cégnél, kormánynál sem sűrűsödhet minden tudás örökké, minél többen foglalkoznak egy dologgal, annál valószínűbb, hogy találnak rá megoldást, hogy vhogy (akár részlegesen is) de blokkolják, vagy legalábbis nehezítsék az infók megszerzésének módját.

Néha a legprimitívebb dolgok is jók lehetnek (pl. egy hardverkulcs egy számítógépen), de a technikatörténet, a fegyverrendszerek története is hemzseg trükkös „ócsó” módszerek alkalmazásától, néha újra felfedezik a „retrót”, mert a hiper-szuper ellenség már annyira k*rva fejletté vált, hogy közben meg elfelejtette pl. az elemi fizikát, lásd a lopakodó repülőgépek leghatékonyabb ellenszerét, a vicik-vacak ősprimitív hosszúhullámon dolgozó radarokat, amiket már régen a szemétbe dobott a fejlett NATO, de a córesz keletiek még használták, mert nem volt pénz a rövidebb hullámhosszú lokátorra), és aztán jött a meglepetés, ugye… (A cseh TESLA gyár ebből csinált nagy bizniszt, úgy tudom, hogy újra elkezdte árusítani a fenyegetett országoknak ezt az öregecske rendszert.) De ember meg nem mondta volna ezt még akkor, hogy pont ez az egyszerű módszer ilyen sikeres lehet egy ilyen high-tech ellen, igaz?. Ezt nem lehet mindig előre kiszámolni. (Egymilliárd dollár vs. kétszázezer dollár, nem rossz arány azért…)

A csillagháborús lézermissziók miatt sem fájt ám sokáig Andropovék feje a Kremlben, valaki kitalálta, hogy kezdjék el szépen lassan forgatni a rakéta robbanófejét a hossztengelye mentén, ezzel rögtön ugrott a lézer egy pontra koncentrálható teljesítménye, vagyis a Los Alamos-i fiúk megint kezdhetnek túlórázni, ha annyira háborúzni akarnak, mert ezzel helyből a felére csökkent a fegyver harcértéke. Majd még valaki beszólt, hogy duplázzák meg az üres („csali”) fejek számát is, ezzel feltéve az í-re a pontot. Ezek is olcsó módszerek, mindenféle drága kutatás projekt nélkül.

A fejlett technikának sokszor éppen maga a technika lehet a legfőbb ellensége.
Ahogy a pénzhamisítást sem tudták visszaszorítani önmagában csak a biztonságtechnikai elemek beépítésével (inkább ezek sűrű változtatásával csak, ami szintén elég drága játék az államnak) a hamisítóktól, ugyanúgy itt is hasonló lehet majd a képlet. A maffia ugyanattól a tajvani cégtől vette meg ugyanazt az elektronikusan vezérelt pénzjegynyomógépet, amikkel a bankókat nyomtatták. Alapítottak 3-4 kamu céget, és alkatrészenként megrendelték, majd összerakták maguk, utána már csak a papír meg festék kell, tehát majdnem ugyanott vagyunk, mint a rézmetszés korában, csak akkor magát a mestert rabolták el a csibészek…:) Fénymásolós csalások, okiratok dettó. Nem hiszem, hogy pl. a szervezett bűnözés nem fog előbb-utóbb e téren is kitalálni vmit (ahogy a lehallgatások ellen is volt „poloskairtás” stb), hát majd ők is átcsábítanak egy-két geeket, meg NSA-téglát magukhoz, és kezdődhet a buli!

Egyébként, ha meg majd mindenki megfigyel majd mindenkit, akkor ki a fene fog itt dolgozni? Nem lehet, hogy ettől omlott össze a szocializmus, he? 🙂

 178. becsuszoszereles1k — 2013-11-11 15:27 

172.@sztalker: 🙂 Vasut, posta mindig lesz, amig ember lesz a foldon…

De mint 173.@Filc Troll is felveti: “Szerintem a személyes adatbiztonságunkat nem tudjuk kikövetelni a Rendszertől — vagy ha mégis, akkor nem tudjuk majd ellenőrizni.”

Az emberi vilagban az ember az etalon (vo. hangszerek), nem passzol ossze egy barmily praktikus/kenyelmes, am “robotizalt” kornyezettel.
Ugyanezert az sem jelent semmit, ha karteritest kerek, kovetelhetek, kapok, miutan az adataink mar masok kezeben vannak – hasonloan a hanyagul a kukaba kidobott bizalmas iratokhoz, amit szabadon hord a szel…

 177. komojtalan — 2013-11-11 15:19 

Azt hiszem félreérthető voltam, szóval: Azt nem kétlem hogy a Google tudja tegnap melyik pornóoldalon jártam, stb … Illetve a 164.52.43.160 (kamu szám) IP címről valaki mit csinált. Azt már azért kétlem, hogy ezt 5 évre visszamenőleg tudná. Az IP címből, hogy lesz név, cím, személyi szám? De még ez sem lehetetlen ha olyan dolgokat csinálok, akkor viszonylag egyszerűen ki lehet deríteni, de tömegesen, robotkeresőkkel? Arra azért már kellene kapacitás, amely egy magán cégnek nem biztos hogy megtérülne, sőt. Rengeteg teljesen haszontalan adathoz jutnának eszméletlen pénzért, amelyek töredéke ér esetleg valamit. Ezzel szemben ezen adatokat összegyűjtik mindenkiről és egy “állami cég” meg adja hozzá az IP címeket. De ehhez pl. a titkosszolgálatnak már konkrét gyanúja kell legyen. Ez mondjuk lehet a Külügyminisztérium IP címe, vagy egy konkrét személyé is. Az USA figyeli az email és telefon (Skype) forgalmat is robotokkal, de ezek csak pár szóra vannak beállítva, mert ha minden egyes levelet el kellene olvasni, arra a világ számolási kapacitásának többszöröse is kevés lenne. Ha nem írom le Obama, terror, bomba, stb … szavakat, akkor simán átcsúszik a levél a szűrőn mint haszontalan szemét.

 176. sztalker — 2013-11-11 14:32 

@FilcTroll:

De attól még riasztót tehetsz az utódba, nem? (És a lakásba, garázsba stb. is.) Ne gondold, hogy ennek nem fog kialakulni a piaca, az egymással versenyző cégek tömkelege, a polgári „elhárítás”, mint szolgáltatás, ha látnak rá igényt, akkor nagyon is reálissá válhat ez is. A biztosító is megnézi ám, hogy miféle szinten áll a te vagyontárgyaidnak a védelme, mielőtt aláírsz előttük, nem? (Pl. nem elég egy Tuto-lakat az ajtóra, meg a „Harapós kutya-tábla”…:))
Ma sem kötelez senki, hogy legyen mondjuk AntiVirus v. Eset, Kasperski stb. védelmed, de ha hivatalosan megkövetelnék, akkor már másként állnál hozzá, igaz?
Itt tényleg nem a hozzánk hasonló „kishalakról” van szó, a célszemélyek pedig — nyugodt lehetsz! — nagyon is tudatában vannak annak, hogy ők „célszemélyek”, nekik majd többet kell erre áldozniuk. (Ha meg nem teszik, akkor meg ne menjenek el teszem azt ellenzéki politikusnak, kémnek, terroristának, pedofilnak, bankelnöknek, lézer-, atomtudósnak stb, legyenek csak pékek és kocsimosók, az ő levelezésüket legfeljebb az élettársuk fogja feltöretni, hogy megcsalja-e őket egy szeretővel vagy sem.)
Ma sem jár dicséret azért, ha pl. egy katonai kutatóintézet vezetője, főmérnöke, vagy egy külügyminiszter a taxiban hagyja az aktatáskáját, mert feledékeny és másutt jár az esze a munkahelyén kívüli életében. De te sem véseted bele a lakáskulcsodba a lakcímedet és tartod a PIN-kódot a kártyád mellett, gondolom (vagy remélem). A két dolog nincsen azért olyan nagyon távol egymástól, csak még hozzá kell szoknunk mindnyájunknak…

Az otthoni biztonságról annyit: ez is teljesen a bizalmi dolgok közé tartozik, bárki könnyen lenyúlhatja a családtagod kulcsait egy tüdőszűrő-vizsgálat alatt is, ha akarja, anélkül, hogy az tudna róla.
Ha meg már képbe kerültél, mint megfigyelt elem, innentől már csak a fantázia szab határt annak, hogy mit csinálhatnak veled, csak magadra számíthatsz, ne várd azt, hogy lesz vmiféle „segélyszolgálat” v. panaszvonal. De ez mindig így volt, mindig így lesz ezen a világon. A Keletnémet Stazi egyszer csinált egy megtévesztő rádióadást egy otthon kuksoló ellenzéki személynek, kizárólag az ő megtévesztésére gyártottak le rádióbemondókkal és műsorvezetőkkel egyetlen egy hírt, amit csak ő hallhatott egyedül a széles világon, hogy ezzel rákényszerítsék egy lépésre. Minden csak idő és pénz — és fantázia! — kérdése, ha Ők egyszer úgy akarják. 🙂
(Plusz privát sztori: írnokként a légvédelmi hadtesten azon röhögtünk annó, hogy az összes takarítónéni fejből tudta az irodák nyomógombos kódjait, mert idáig már vhogy nem ért el a biztonsági hálója az elhárításnak, de mint látjuk, megúsztuk az „atyomvillanyástot”, hogy egyik kiképzőmet idézzem.)

 175. scaevola — 2013-11-11 14:21 

@scaevola:

Még annyit, hogy kipróbáltam ezt a pakkot rá pár évre, mikor tervezetten formázni akartam a vinyómat.

Duplaklikk után azonnal elpukkant az MSN Messenger, majd rá egy percre elkezdett visszaszámolni a windóz egy kis ablakban, majd restart után már nem volt windózom, ill. nem bootolt be…gondolom a MBR-t kurta szét. 🙂

 174. scaevola — 2013-11-11 14:12 

@153. p?np:
“…Az emberek rákattintanak a spam-re is, elhiszik, hogy egy nigériai herceg vagyonát kell kimenteni…”

Kb. 10 éve kaptam egyszer egy levelet, egy e-mailt.
Az volt a fura benne, hogy a valós nevemen szólítottak meg… egy nigériai ügyvéd a teljes nevemet írta levelébe.
Hátborzongató volt, a mai napig nem tudom, ezt honnan szedték. Ez kb. 10 éve volt, tehát a neten történt vásárlást, cookie-kat és hasonló dolgokat kizárhatjuk.
A szöveg a szokásos bullshit volt, 20-30e eurót örököltem meghaltnak hitt rokonomtól.
A vicces az volt, hogy elméletileg tényleg lehetett volna rokonom. (anyai ágon a családom elég kiterjedt, miközben a nevünk abszolút ritka… s ha a világon nem is, de az EU-ban mindenki a rokonom, akit e névvel anyakönyveztek.)

Egy szó, mint száz, kb. 12 másodperc kellett, hogy biztosra tudjam, át akarnak verni. Nem vagyok tévedhetetlen, de naív sem.
Azonnal lámpa gyúlt és tudtam, hogy ezt az embert meg fogom szopatni. Akkoriban éjjel-nappal flight simulatoroztam, volt pár „hozzáértő” srác, tőlük kértem tanácsot.
Egyiküktől kaptam egy olyan víruspakkot, ami valami önkicsomagoló fájlban volt, mindezt még win98 vagy XP alatt, erre már nem emlékszem biztosan.
Írtam választ a feladónak, valami kamu szöveggel, hogy juj, de jó, és hogy mennyire örülök a rég elveszett rokonnak, és a sok-sok pénzének, és hogy mit kell tennem.
Jött is a válasz, hogy ő még jobban örül nekem és csak ezer párszáz eurót kéne átutalnom, hogy intézni tudja a papírokat.
Ezt követően írtam neki, hogy küldök pár fotót a rokonságról becsomagolva, megtenné, hogy megnézi, hogy nehogy félreértés legyen?
Ez volt a víruspakk… azóta nem írt. 🙂

 173. FilcTroll — 2013-11-11 13:52 

@sztalker: Csodálatos a síntörténet! 🙂 Nagyon sok dologban egyetértek, de:

Szerintem a személyes adatbiztonságunkat nem tudjuk kikövetelni a Rendszertől — vagy ha mégis, akkor nem tudjuk majd ellenőrizni. Erre számítani illúzió. Nem lehet annyira “elfoglalni” a guglit (meg a Facebookot, meg az Apple-t, meg a MS-t — soroljam?), hogy bármilyen fogyasztóvédelem vagy jóhekker tartósan belásson a kártyáikba. És ha hirtelen a gugli mindent megígérne, feltárna és örökre nyílttá tenne, akkor elhinnéd? Én nem.

Azokkal értek egyet, akik inkább otthon őrizgetik az adataikat, a tűzálló Faraday-kalitka is jó ötlet. Még jobb lenne egy könyvtár, papírból. A régi családi fotók százéveket éltek mindenféle dobozokban — az újak ki tudja, mennyit fognak.

A nagyobb kutyák pedig markos legényekkel védetik mindenüket — és azok ritkán biztosítási ügynökök. 🙂

 172. sztalker — 2013-11-11 12:43 

@rebel:
Ha úgy vesszük, akkor „felhő” pl. a vasúti sín egységes nyomtávja is, aki nem csatlakozott hozzá, az szándékosan akart kiválni a rendszerből, hogy pl. megnehezítse az ország katonai szárazföldi megszállását. (Lásd. a cári Oroszországot, meg néhány ázsia államot pl. India.) De el is szigetelődött ám bizonyos mértékben!

Én most azt mondanám, hogy ebben az esetben vonatkoztassunk el kicsit az elektronikától, tehát ne a biteken legyen a hangsúly, hanem nagyon is azon a technikai igényen, kívánalmon, hogy PRAKTIKUSSÁG. Mert praktikus dolog, hogy nem a saját kütyümön kell tárolnom adatokat, ami vagy elvész vagy nem, ugye, hanem egy majdnem annyira nagy kapacitású külső tárolón, sőt én még azt is megkockáztatom (mert lusta ember vagyok és nem pedig számítógépes geek, akárcsak az emberek többsége is), hogy szívesebben venném, ha az alkalmazási programok (pl. Word, Photoshop, Corel stb) is így futnának, hogy ne nekem kelljen bizergálnom meg ápdételnem meg extension load-olnam otthon mindig idegbajt kapva ezt az egész kuplerájt, hanem a világ bármely pontján és bármikor egy mindig tökéletes állapotban lévő szoftverrel dolgozhassam, ha kell. Sőt, még hajlandó lennék ezért fizetni (pontosabban bérelni) szolgáltatást, mint ahogy nem fogok alkalmazni egy fodrászt egész évre csak azért, hogy háromhavonta egyszer levágja a hajamat. Ha kell, akkor veszem csak igénybe őt, és azt az alkalmat fogom csak kifizetni, igaz? (Pl. a taxi esete is dettó.)

Csak érdekesség a praktikusság és technikai tökéletesség örök harcából: a fent említett vasúti nyomtáv azért alakult ki, mert Stephenson barátunk vagy nyolcszor(!) több sínt rakott már le Nagy-Britanniában az ő meglehetősen „fapados” utazást biztosító klasszikus nyomtávú keskeny vasútjához (aminek alapja a lovas bányavasúti sztenderd, illetve az örök emberi haszonállatok: ló, bivaly által húzott kocsik és a római kori utak nyomtáva volt). De Brunelnek (Isambard Kingdom Brunel, brit mérnök), a zseni mérnöknek a szupervasútja (ez 2 méteres nyomtávú volt, tehát jóval szélesebb, mint Stephensoné) hiába volt jobb és biztonságosabb, mert meg tudott volna már az 1840-as években akár 200 km/órás vonatokat is támogatni, plusz baromi kényelmes és széles utaskocsikat biztosítani a felhasználóknak, vagyis nem nyomorognánk úgy a folyosón, mint manapság) csak kb. 70 kilométeres távon épült még meg, tehát mégis annak volt logikája és hosszú távú értelme, hogy minél hamarabb, minél több várost hálózzanak be, hogy mindenki számára azonnal használható és praktikus rendszer legyen, mert ha elkezdenek itt egyénieskedni meg tökéletesítgetni (pl minden országnak saját-saját nyomtávja, minden falunak saját sínhálózata lenne csak a szomszédos faluhoz), akkor az egész mit se érne.
Brunel széles vasútját visszaszedték és Stephensonét rakták le a helyére. Ez is egy logikus nézőpont. (Hasonló a VHS versus Beta képmagnók esete is, csak jóval később.) Sajnos a technikatörténetből nem lehet csak úgy kivenni a gazdaságosságot és kereskedelmi indokokat sem, mert e nélkül profitja sem lesz senkinek, sajnos. Ha tehát nagyon felülről nézzük ezeket a dolgokat, egészen más motivációkat, igényeket is láthatunk ebben az esetben, nem csak a biztonságban esett problémák lehetnek itt fontosak.

A biztonság, titkosítás kérdése természetesen sokáig téma lesz, de ugyanúgy kialakulhatnak civil „fogyasztóvédelmi” érdekvédelmek és jogi garanciák e téren is , ha az emberek együttesen akarják és kikövetelik majd (mert azért mégiscsak mi vagyunk többen, a felhasználók, nem a hekkerek és állami titkosszolgák), ahogy ez történt a kereskedelem más területén is, vagy ahogy a telefonbetyárt és mentőket „beugrasztókat” is simán sittre vágják 3 év letöltendővel, mert ez nagyon is jár nekik. Ha engem kár ér, mert ellopták az adataimat v. megvádoltak vmivel hamis adatok alapján, akkor legyen jogom 100 millió dolláros kártérítési igényt benyújtani (akár az állam ellen is, miért is ne?), ha ez indokolt, oszt majd kifizeti az elkövető (állam), vagy leüli az ezer évet. Ezt csak kérni kell, ha a polgároknak ez fontos lesz, így fognak majd lépni ebben az ügyben is. (Betörő mindig lesz, csak nem mindegy, hogy mennyi, és hogy elkapják-e őket.) Szerintem a kutya itt van elásva, hogy nem tudatosult még elég sok embernél a kézenfekvő megoldás. Az ilyen hekker—ellenhekker stb. felállás v. hiper-szuper adatvédelmi csodatűzfal meg akárhánybites titkosítás, ill. egyéni számítástechnikai tanfolyamokra kötelezés inkább csak elviszi a probléma lényegét, egyszerűen szükségünk van nagy kapacitású és gyors, gyorsan elérhető tárolókra, ez ma már létkérdés mindenkinek egy modern gazdaságban, az összes többi probléma csak utána jöhet. De még a biztosítási piacot is el tudom képzelni, hogy bekapcsolódhat ebbe! (Az autónkat, lakásunkat sem úgy védjük meg pl. lopástól, hogy 2-3 markos legény őrzi, vagy befújjuk méreggel, aknákat telepítünk mindenhová, hanem van lopás, rongálás és balesetbiztosításunk.)

 171. gigabursch — 2013-11-11 12:19 

@rebel:
Ehhez kapcsolódóan pár észrevétel.

Az, aki nem törekszik arra, hogy a saját lakásában, házában, kertjében valamilyen fokú önellátást biztosítson (Könyörgöm: egy család éves paprika-paradicsom tenyészete megoldható egy panel erkélyen, némi csapadékvíz gyűjtéssel együtt!!!) az életképtelen. Sokan vannak így. Túl sokan.
Ahogy sokan azért állnak rá a felhőre – mert jóval OLCSÓBB, mint saját szervert venni, vagy helyi szervert bérelni. Még…

Olyan ez, mint a Monsanto. Egy darabig az is olcsóbb meg kényelmesebb, s a vége mi lesz?
Teljesen mindegy, hogy Wass Albert régi művet olvassuk el a zsidóról, aki az összes helyi gazdától néhány évig mindent vett, majd egyszercsak nem vett semmit, vagy épp a cukorgyárakat tönkretevő megoldással a földjeiket bérleményben ugaroltatókat nézzük. Utána meg mindenkit kiforgattak a vagyonukból.

Mindig és mindig kijön az egyenlet vége:
Nem lehet mindig a könnyebb utat választani.
Aki nem ismeri a történetet, járjon utána. Tanulságos.

Visszatérve:
Értelmes ember gondoskodik legalább egy archiválási saját rendszerről, ha már szervert nem tud fenntartani.
Ismerek olyan szervet, ahol hetente nyomják ki a bérelt szerver tartalmát mágnesszalagra, azaz archiválják.
S ez egy hivatal. S jelenleg tényleg olcsóbb volt bérelni az elmúlt 10 évben a szervert, mint 10 éve megvenni.

Magánemberek közül ismerek nem egyet, aki a 1-4 TB méretű háttértárolóit egy réz-vas-alumínium dobozkában tartja. Egyiküknek van még egy háborús katonai ólmozott ládikója is. Ha már van, ártani nem használ jeligére.
Mindentől nem véd meg, de a légköri elektromosság (esetleg irányított) megzavarása ellen ez így már egy egész jó ki Faraday-kalicka kombináció. S mivel több különböző fémről van szó, így a hullámtörések, visszaverődések nagyban fokozódnak.
Ő jó eséllyel alig veszíthet adatot egy ilyen “esemény” sorában.
Nem betegesen kezelik, de ésszel meghatározott időnként felülírják a vinyókat, és egyszerre csak egyet.

 170. FilcTroll — 2013-11-11 09:58 

@rebel: Hááát… Nagyon irigylem az optimizmusodat. 🙂 Az IT-ipar a hadseregekkel felérő világhatalmi eszköz, de hogy a Jó Fiúk kezében lenne, azt nehezen hiszem. Egyrészt rabbá tesz, kiszolgáltat, másrészt még jobban elaltat, ahelyett, hogy felébresztene.

 169. tommi — 2013-11-11 05:10 

@tommi: Amúgy meg amióta nincs iGoogle, azóta gyorsabb csak nálam a Chrome a Firefox-nál.

 168. rebel — 2013-11-11 04:35 

Eme konteo valóban legnagyobb megválaszolatlan és tán egyszeri halandó számára megválaszolhatatlan kérdése, hogy valójában pontosan KI AZ, KIK AZOK konkrétan, akik emögött állnak, ha áll valaki egyáltalán?
Az USA kormány vagy a zsidók illetve együtt összefogva egy jó nagyot konteózva? Ugyan kérem, bár nem kizárt, de túl kézenfekvő, triviális és primitív… Persze Occam bátyó megengedi, de akkor is, kicsit legyünk szofisztikáltabbak és ne azonnal a legtriviálisabb verzióban kezdjünk el hinni, ha nem muszáj!

Mi van, ha egy új kiber-titkos-társaság, azaz nem is annyira nagyon titkos társaság generációjának debütálását, berobbanását láthatjuk az utóbbi tíz évben a guglival, melynek fő ellenzéke tán az Anonymus csoport, melyről immár nyilvánvaló, hogy nem csak hekkerek csoportja (már, hiszen eleinte nyilván az volt), hanem planetáris forradalmár mozgalommá vált, összefogva más hasonlóan gondolkodó csoportokkal, pl ugyebár az Occupy mozgalommal a minap tartottak közös tüntetést.

A guglisok persze nyilván (egyelőre?) az elitista világrend mellett ténykednek buzgón, nekik a globalizáció, a multi-szemlélet fekszik, amiben a köznép 90+ %-a ugyebár rabszolga és kb 9% gazdag, 1% pedig mesésen extrémen gazdag… Eme évezredek óta így vagy úgy, de lényegileg fennálló világrend, az igazságtalan, elnyomó, kizsigerelő, elitista elosztás új zászlóshajója és egyben végrehajtó hivatala is lassan a gugli A CÉG, legalábbis most még nyilván így tűnik. De mi van ha ez csak a látszat? Mi van ha egyelőre kollaborál az elitista hatalmasokkal, mert ha nem ezt tenné, nem tudna így terjeszkedni, hiszen ellene dolgozna a globálelit… Sokkal okosabb akár az ellenséggel is szövetkezni – becsapva azt – egy ideig, amíg szükséges az érdekeik mentén ténykedni, aztán leválni róluk, s ha eljött a megfelelő pillanat, szembeszállni velük? Vajon ez kizárt szcenárió? Azaz az, hogy a guglis srácok titkon jót akarnak?

Akárhogyis, valóban látványosan, rohamléptekkel kebeleznek be mindent szépen gugliék. Az még csak egy dolog, hogy nemhogy új Echelon, hanem az Echelon-al együttműködő, egybeolvadó rendszer, tehát inkább tán úgy mondanám: új generációs Echelon. Echelon reloaded, vagy echelon 2.0… 😉

Azonban van itt egy még egy aspektus, amire szerintem nem figyeltél fel Tiboru. A FELHŐ! (vagy van már felhő-konteo, vagy készül? Most nem keresném vissza… ha van, akkor tekintsd tárgytalannak jelen intelmem!)
Mondanám, azaz pardon írnám, hogy szépen lassan fokozatosan, DE NEM; elképesztő sebességgel, mondhatni gőzerővel áll át, főleg az info-civilizáció húzó-szférája A FELHŐRE. És ez is eléggé aggasztó.

Önmagában a felhő technológia, illetve technológiai megoldás, mint olyan, is felvet aggályokat és kérdéseket. De az őrült iramú átállás a felhőre, meg aztán pláne; pláne ha összekombináljuk, a guglival kapcsolatos, a posztban szépen összefoglalt aggodalmakat (lehetne még sorolni amúgy, pl az önkényes google-cenzúra már nem csak a keresőben tapasztalható, hanem számos látszólag google-től független, magán honlap is “be van drótozva”, ha nézzük az átirányításokat egy-egy kérelemnél, szépen látható, hogy különféle gugli szirszarok vannak belekavarva és nem csak az analitycs!)

A felhő megoldás persze olcsóbb, gyorsabb (számos esetben, de nem mindig) egyszerűbb (legalábbis felületesen szemlélve) valóban; csak van egy “apró” bibi. A TELJES KISZOLGÁLTATOTTSÁG, FÜGGŐSÉG! A cégek és minden más magán-felhő használó, már most és rohamléptekben egyre inkább, A FELHŐRE HAGYATKOZIK, felhő függő; ki lesz; ki van szolgáltatva annak.
Pl ha valami miatt – pl nagyobb üzemzavarok esetleg katasztrófák (pl nagy napvihar közeleg mostanában ugyebár) – nem lesz, NINCS VONAL: AKKOR SEMMI SINCS!!! Még egy telefon sem fog működni, nemhogy számítógép vagy vállalati rendszer, hiszen már mind felhőt használ, (fog használni hamarosan), arra van teljesen utalva.
Egy hagyományos oldschool, IT rendszernél még bármitől függetleníthető volt a hálózat; saját lokális belső megoldások, saját szerver(ek), saját nagyteljesítményű ipari szünetmentes árramforrások stb voltak egy komolyabb vállalatnál, MINDEN HELYBEN, melyek lehetővé tették, hogy akár ha vonal vagy áram sincs; és leállt minden “odakint”, AKKOR IS MENT TOVÁBB ZAVARTALANUL A SAJÁT VÁLLALATI BELSŐ RENDSZER!!! Sőt jobb helyeken még redundancia is volt, letükrözve az egész, tehát ha leégett az irodaház, percek alatt egy B épületben B irodákkal (nyilván ugyanilyen, mindentől független saját IT rendszerrel), folytatható volt zavartalanul a munka, legfeljebb órás léptékű kieséssel, legrosszabb esetben.
A felhő csodálatos dolog, de LEHETETLEN MEGVALÓSÍTANI vele ezt a fajta – számos cég számára elengedhetetlen – biztonsági szintet.
Nem az adatbiztonság a fő probléma, bár ott is kissé más a valóság és más az önreklámszöveg (mivel egy profi hekkernek csodálatos ajándék ha valami valahonnan “kijön” (itt ugyebár bitekre gondolok), mindegy hogy van kódolva… s ami kijött adatsor (még ha kódolt zagyvalék is), az már elfogható és törhető (vagy legalábbis törése próbálgatható kényelmesen) – ez a hekkerség örök szabálya és igazsága; hanem az, hogy A FELHŐ NEM SAJÁT, HANEM VALAKI MÁSÉ. A felhő szolgáltatást, mindig csak bérelni lehet….

Sok szempontból tehát, fatálisan biztonságosabb, ha egészen egyszerűen, abszolút (legalábbis igény szerint, tehát ha éppen akarják) elszeparált belső rendszer van, ahonnan semmilyen adatfolyam, egyetlen bit sem “jön ki”..
Namost egy pillanatra tessék csak fi gyelni! A FELHŐ MEGOLDÁSNÁL UGYEBÁR: MINDEN KIJÖN…!!! Hiszen nincs ott, nincs nálunk, valahol máshol van. Nem a miénk!

Hol is lesznek a fontos, nem ritkán titkos, nagy pénzt, sorsokat, életeket, gyakorlatilag MINDENT jelentő, mindent érintő, befolyásoló, mondhatjuk élet-halál kérdés szintű adataink, adattömegünk???? A FELHŐBEN. VALAHOL MÁSHOL! VALAKI MÁSNÁL! Sokszor, illetve legtöbbször nem is tudjuk pontosan hol is van épp az a szerver-gépterem, ahol éppen a mi adataink vannak.
Na és tessék csak mondani, ki is a legnagyobb ilyen felhő-gépterem kapacitás szolgáltató a bolygónkon?
Bingó!
A GOOGLE!!!!
Hoppá!
És itt ne a felhő alapú felhasználó szolgáltatásra, azaz a szoftverre, gondoljunk, mint mondjuk a Google Drive. Hanem ami mögötte van! MAGA A VAS. A hardver. A Microsoft is a Google-től bérli többnyire a saját felhő-gépterem-üzemeit!

Kijelenthetjük tehát, hogy gyakorlatilag a Goolge cég többé kevésbé szinte majd egymaga biztosítja az emberiség számára, nem csak a keresőzést, de A FELHŐT IS!!!!
És éppen állunk át gőzerővel a felhőre! Cserélgetjük le a gépeinket, rendszereinket, legalábbis vállalati szinten, mindenképp a felhőre épülő, felhőt használó új verziókra.
Új rendszerek már szinte csak felhő technológiával dolgoznak és nem csak a számítógépek, hanem telefonrendszerek és egyéb telekommunikáció. Mind-mind felhőben dolgozik már.

Jó jó, de ez inkább “csak” az elit, vállalati, ipari szféra – mondhatnánk – és a magánember egyelőre ezt megússza.
A-a!
Pillantsunk csak az asztalra/zsebünkre! mi is figyel ott? Bezonyám! OKOSTELEFON, lapgép, tablet, Ipod (Net-szemüveg, Net-óra, amik szintén felhőt használnak) stb stb stb akármi, apró kütyü, mind számítógépek, MELYEK MIND KIZÁRÓLAG A FELHŐT HASZNÁLJÁK MÁR!!! Nem csak az Androiddal van tehát jelen a gugli, sőt kisebbrészt azzal, hanem: A FELHŐVEL. A felhő összefonódott már tökéletesen a mobilszolgáltatókkal, MIND AZ ELSŐSORBAN GOOGLE ÁLTAL MŰKÖDTETETT FELHŐT HASZNÁLJA!!!! Tehát a gugli sokkal jobban átsző mindent és jelen van mindenben, mint gondolnánk, de nagyon sokkal inkább.
Jelen van BÁRMILYEN RENDSZER, mobilhívásaiban is, bármilyen platformú IT adatáramlásban, ami ugyebár “kijön”. És lassan MINDEN KIJÖN, hiszen a felhő-megoldással, az arra való átállással RÁ VAN KÉNYSZERÍTVE, az IT illetve a teljes telekommunikációs ipar, hogy KIADJA MINDEN ADATÁT, AZ UTOLSÓ BITIG, hiszen átállás van felhőre ugyebár…!!!
A felhővel tehát megvalósul az, hogy MINDEN LÉTEZŐ ADAT ÉS INFORMÁCIÓ NE NÁLUNK LEGYEN, az adat és infó tulajdonosánál, hanem NÁLUK! A felhőszolgáltatóknál, mely gyakorlatilag lényegében a Google vállalat…

Az emberiség tehát hamarosan 100%-ban kiszolgáltatottá válik A FELHŐNEK! Felhő nélkül semmi sem fog működni és már most is nagyon sok minden nem működik, pl az okostelefonok.
A felhőhasználók, tehát lassan mindenki, a felhőszolgáltatóknak lesznek teljesen, tökéletesen kiszolgáltatva, illetve a külső, váratlan problémáknak, pl áramszünetek, vonal leállások, stb stb… Ezt semmilyen felhőszolgáltató sem képes áthidalni, merthogy lehetetlen.
Ha pl egy nagy napvihar vagy akár egy nemzetközi szervezett nagypályás hacker-terrortámadás, leblokkolja a vonalakat vagy csak használhatatlanná zavarja, akkor mi is van tessék mondani??? És ha nincs áram a városban???? Ergo okos és pénzes cégek bár FELHŐT IS használnak, meghagynak redundáns rendszereket vész esetére, melyekkel minimum szinten áram- vonal- és ugyebár felhő-szolgáltatók NÉLKÜL IS KELL HOGY A RENDSZERÜK MŰKÖDJÖN!!!

A felhőszolgáltató(k) kezében összpontosuló “hatalom”, mert a felhőhasználók, tehát hamarosan minden abszolút függenek tőlük, hiszen EGYETLEN GOMBNYOMÁSSAL lekapcsolható gyakorlatilag akár egy vagy több komplett vállalat. Ha felhő nem lesz, semmi sem lesz. Pár év csak és a Google olyan hatalommal fog bírni, hogy én nem is csak az Echelonnal hoznám analógiába, mert azzal már nyilvánvaló hogy szinte összeolvad(t), hanem inkább a TEMPLOMOS LOVAGRENDDEL. Szerintem nagyon hasonló a folyamat, ahogy a Templomosok is átvették a fejlett civilizáció felett a teljhatalmat, egy “kis” okosságból kiindulva ugyebár; úgy veszi át a Google is a hatalmat, a fejlett-, informatikára, elektronikára, telekommunikációra épülő civilizáció felett.

Egyben reménykedhetünk csak, vagy akár aki akar imádkozhat is érte, hogy eme – én nem is összeesküvésnek nevezném, hiszen jelentős része nyíltan zajlik a folyamatnak az orrunk előtt – globális hatalomátvételnek, amit a Google folytat, hátha a mögöttes illetve mély célja JÓ. Hogy ezek a “srácok” ezt a globális teljhatalmat nem az emberiség leigázására és még további nyomorítására kívánják használni, hiszen eleve már hova tovább?? Így is rabszolga az emberiség legalább 90%-a, hanem inkább a civilizációnk fellendítésére. A totális kontroll nem biztos hogy baj, ha a célja csak annyi, hogy a valódi rosszat, bűnt, ártó szándékot (pl terrorizmus ugyebár) lefülelje, megelőzze, megszüntesse. Hinni akarok, hinni kell (nem tudunk mást csinálni), hogy a Google bár most még aggasztó módon veszi át a világuralmat és nagyon gyanús, de háta valójában idővel üdvös célokra fogja használni, az emberiség érdekében és egyik fő felvirágoztatója lesz hamarosan a civilizációnknak. Vajon ez kizárt volna?
(na ez egy anti-konteo vagy pozitív-konteo ;))

 167. becsuszoszereles1k — 2013-11-10 22:11 

@FilcTroll:
🙂
Ez az, az ‘okosvaros’ – emiatt lehet szukseg napjainkban erre a persze csak atmeneti agyzsugorito kozpontra, mert tobbszaz fenyevnyi u”rutazas elott allunk – Okosvaros uticellal.
Szoval ez most nem egyeb, mint egy egyszeru technologiai lepes a rendszerben; nem kell megijedni, vegul minden a legnagyobb rendben lesz: kiszallasnal mindenki visszakapja onmagat egy staniszliban, mint molekulahalmaz – mar Huxley is megpenditette ezt a hurt: A Szép új világ (eredeti angol címén Brave New World) egy regény, melyet Aldous Huxley írt 1931-ben.
🙂

 166. FilcTroll — 2013-11-10 20:26 

Az egész problémakör kapcsán végig ott motoszkál bennem az, hogy minden egyes guglizással, gmailezéssel stb. egyre jobban benyel minket a Rendszer. Az elrejtőzési kísérletekkel meg pláne, mert ott még riaszt is a központ, hogy “itt egy gyanús user, aki valamit titkol”. Költözzünk jurtába az erdőszélre? Az is csak egyéni megoldás, és semmit sem ér, ha a bolygólakók nagy része direkt élvezi és várja az újabb és újabb csapdahelyzeteket, pl. az önmagát vezető autót, google glasst, okosvárost és hasonló vívmányokat. Szegény Orwell, hiába szólt jó előre.

 165. SLC — 2013-11-10 14:18 

@gigabursch: Nem is olyan régen nézegettem egy pdf-et, melyben a Magyar Állam valamelyik minisztériuma adatszolgáltatási kötelezettségének tett eleget. Egyrészt az olvasható területeken agyforraló árak voltak feltüntetve, a nem olvasható területek meg úgy néztek ki, mintha a kedves miniszter úr barna öltönyének mintázatát fényképezték volna be öt centiről. Szóval egyelőre ezt a módszert ellenünk használják és nem értünk :/

És egy érdekes cikk:
http://www.urbanlegends.hu/2013/11/mit-tudhat-meg-rolad-egy-hacker/

 164. gigabursch — 2013-11-10 14:03 

@samucli:
“…Ha jól tudom végül apró betűkkel kinyomtatva küldte el…”

Azért az vicces, ha 0,3-as betűmérettel, fehér alapon halvány szürkével, és mondjuk betűnként más betűtípussal küldik meg a rendszert.

Ez megvalósítható, és a visszaolvasása alsó hangon agybaj.

Mindezt egy ezer éves tűmétrix nyomtatóval nyomják ki, akkor rendesen adtak a szarnak egy pofont.

🙂

 163. kszabo — 2013-11-10 12:41 

 162. petiba — 2013-11-10 08:40 

“Számon tarthatják, mit telefonoztam
s mikor, miért kinek.
Aktákba irják, miről álmodoztam
s azt is, ki érti meg.
És nem sejthetem, mikor lesz elég ok
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg.”

József Attila

 161. leroi — 2013-11-09 22:54 

Érdekes vita bontakozott itt ki, bár nem sok újat lehet hozzátenni, én megpróbálom.

A reklámok: Én spec. jobban szeretem azt, ha a reklámok (éppúgy mint a zenék és a filmek) megfelelnek az én ízlésemnek, érdeklődésemnek. Ezért hallgatok streamelt zenét és nem rádiót, illetve szívesen előfizetnék egy pay-per-view Tv-re. Ez persze azzal jár, hogy a fogyasztói szokásaimat kielemzik, nagyon helyes, vigyék el a sok xart és adjanak valami nekem valót.
Ráadásul így az is megeshet, hogy a reklám nem csak valami böngészőlassító idegesítés lesz, hanem esetleg valami hasznos dolog. Valamint ez a reklámozó szempontjából is jobb, hiszen nem kell csilliárdokat elvernie értelmetlen módon, elég felmérni azokat, akik Gipsz Jakabot hallgatnak streamen és nekik megreklámozni a Gipsz Jakab koncertet. Kevesebb tájcsúfító óriásplakát, levélszekrénybe gyömöszölt Szuperinfó, tízperces reklámblokk, kevesebb marketingköltés, (elvben) jobb termékek. Szerintem mindenki jól jár ezzel.

Megfigyelés: Azzal nagyjából egyet lehet érteni, hogy egy normális társadalomban Átlag Levente nemigen követ el olyasmit, amivel a hatóságok látókörébe kerülhet. Talán az illegális/jogvédett tartalmak letöltése lehet ilyen, illetve január 1-től az internetes szerencsejáték. Akárhogy is nézzük, ezek törvénytelen tevékenységek és (elvben) a társadalomra károsak. Persze értjük, hogy a károsság kimerül néhány befolyásos ember profitjának csökkentésében. De ugyanakkor ha a Hatóság azt mondja, hogy OK, hagyjuk a warezes, meg a pókeres kereséseket (úgysincs annyi emberünk) és álljunk rá a molesztálókra és a bombásokra és ezzel esetleg sikerül akció előtt lekapcsolni egy molesztálót, vagy bombagyártó hülyegyereket (most volt a békásmegyeri panelrobbantás 20. “évfordulója”)akkor tényleg életet lehet menteni.
Sajnos itt nem működik az, hogy “tessék más módszerekkel megfogni őket” mert Mádi Lajosról a terapeutája se tudta, hogy ipari mennyiségű TNT-t tárol a nappaliban. Viszont, ha esetleg a böngésző története és a vásárlásai alapján képbe kerül és mondjuk valaki átnézi a beérkezett számos bejelentést, amit a lakók tettek, akkor talán…
Igazi profi terroristát persze nem így lehet megfogni, de ha Mádi II Lajost lekapcsolják, akkor már nem éltek hiába.

Az aggályos rész itt a mindenkori Hatalom. Vajon ellen lehet-e állni a kísértésnek és nem leszólni a Belügyből, hogy nézzetek már utána kicsit Pusztafalvi Ciceró ellenzéki vezérszónoknak, mert kezdenek idegesíteni a napirend előtti szájhabzásai? Nemigen. Szóval szerintem nem paranoiába hajló titkolózással kell az ilyesmi ellen védekezni, hanem a hatalom pórázának erőteljes megszorításával, a nyilvánosság, a civil kontroll és a felelősségrevonhatóság segítségével. Innentől ez már vegytiszta naivitás, szóval itt akár meg is állhatok a gondolatmenetben.

Azonban van némi remény:
– a világban már mindenkiről kiderült szinte minden, különösebb következmény nélkül. Igazán csak jogerős ítéletek szoktak valami hatással bírni, de azok se mindig. Szóval ha holnap én lennék az eltaposandó, lejáratandó hatalomellensége, nem hiszem, hogy ami kipattanna rólam, az valóban sárba döngölne.
– maga a kipattintás is lehet kontraproduktív, ha anno a GM nem állít rá hekusokat Ralph Naderre, talán senki se tudná ma hogy a világon van (volt) és hogy a Corvair nem biztonságos

 160. rognork — 2013-11-09 22:13 

annyi előnye van ennek, hogy ha véletlenül szüksége lesz rám az amerikai kormánynak, előre tudni fogják, hogy az underage maláj pöcsöslányokkal lehet engem lekenyerezni. vagy a fiamat. vagy a feleségemet.

 159. atmann — 2013-11-09 18:13 

@tiboru:

ha jól tudom az decimális prefixeket kilo, mega, stb. kezdték el használni a számítástechnikában is, ami félrevezető, mert ott
8 bit – byte
1024 byte – kilobyte
1024 kilobyte – megabyte, stb.

megpróbálták új bináris prefixumokat kitalálni hozzá (kibi, mebi, stb.) de nem terjedt el.

ráadásul azóta sokszor nem az 1024-es szorzót használják, pl. a merevlemezeknél az 500 GB az
500 x 1 000 000 000 byte-ot jelent, ezért lesz belőle formázás után (ami megint az 1024-es szorzókat használ) négyazázvalahány GB

de tényleg nem érinti a poszt lényegét 🙂

http://hu.wikipedia.org/wiki/Bin%C3%A1ris_prefixum#A_hat.C3.A1lyos_el.C5.91.C3.ADr.C3.A1s

 158. atmann — 2013-11-09 17:44 

sokan félreértelmezik, hogy mire jók és miért kellenek az adatok. nem gipsz jakab levelezésében megbúvó sötét titkokra kíváncsiak, hanem statisztikai elemzés, tendenciák megismerése a cél. száz átlagpolgár levelezése érdektelen. százmillióé kincsesbánya.

 157. apfelsaft — 2013-11-09 16:19 

Én a Google Drive-tól, illetve egyéb Cloud-szolgáltatásoktól is fosok(bár ne legyenek kétségeink, a Google-féle lesz a legnépszerűbb). Egyre népszerűbbek lesznek, a Google pedig a gépünkbe is teljesen is belelát majd. A végén már nem is lesz merevlemeze senkinek.

 156. seul — 2013-11-09 14:00 

Nekem eszembe jut a már egy évvel bemutatott “jövő háza” technológia. Biztos láttátok. A hűtő kiírta, hogy milyen kaják vannak benne, milyen idő lesz, mikor jön a busz értünk stb. Ehhez a technikához jó féle szoftverekre van szükség, és szerintem sokan a “csak ne microsoft szoftver üzemeltesse” termékeket részítik-fogják előnyben részesíteni. A mobiltelefonoknál is a Symbian-os készülékek a béka feneke alatt vannak, mindenki panaszkodik rájuk, az Androidosakat viszont nagyon kedvelik. A másik, hogy ezeknek a hardvereknek az üzemeltetéséhez sok, nagyon sok energia kell, akármennyire is miniatürizáljuk ezeket. És egy áramszünet során, meg az egész megbénul. Úgy gondolom, hogy a gugli biztos gyűjt így adatokat a felhasználókról, mert eleve minden felhasználó amint belép egy honlapra, a honlap információt kap, nevezetesen a felhasználó IP számát. Igaz ezt egy szoftverrel ki lehet cselezni, de a lényeg, hogy a gazdagabb-fejlettebb-több lehetőségbeli fogyasztókat fogják inkább megcélozni ( USA-Kanada-EU-Japán-Ausztrália-Gazdag arab országok-Izrael-Szingapúr) mert egy analfabéta afrikai éhező nem is biztos, hogy hallott magáról az Internetről.

 155. sztalker — 2013-11-09 13:01 

@SLC:
Meg az a legendás idézet is megemlíthető itt, hogy nem csak az fontos, amit mondanak, hanem az is, hogy ki az, aki mondja.

 154. generalwert — 2013-11-09 12:10 

Sokan írják, hogy nem használják a gmail-t. Megkérdezhetem esetleg, hogy milyen levelezőre váltottak? Nekem eddig mindennel bajom volt, nem kaptam meg a többiek által küldött csatolmányokat, de az enyémeket megkapták, nem lehet elég nagy csatolmányt küldeni, stb.

 153. p?np — 2013-11-09 00:38 

@tiboru: én sem adnám oda, sőt, nem is kérném el senkitől. Kifejezetten ideges szoktam lenni, ha egy felhasználó a jelszavának bármilyen paraméteréről próbál beszélni.

Az emberek rákattintanak a spam-re is, elhiszik, hogy egy nigériai herceg vagyonát kell kimenteni, stb. Tapasztalatom szerint képzettségtől függetlenül nagyon sokan vannak ilyenek. (Ismerek olyan, egyébként informatikához közel álló ismert és elismert akadémikusokat, akiktől el tudnám kérni a jelszavukat.)

A nagyobb rendszerek másféleképpen is működhetnek. Egy konkrét terület rendszergazdája az adott területen korlátlan joggal rendelkezhet (sőt, még ez sem biztos), de bármely másik területhez lehet, hogy semmilyen jogosultsága nincs. A legegyszerűbb eset, hogy mondjuk több szerver van, az egyiket adminisztrálja egy rendszergazda. Ő ott mindent lát, de más szerverhez nincs semmi joga. A felhasználóknak meg minden szerverhez lehet valamennyi joguk.

Természetesen ennél több szint is elképzelhető, és sokkal bonyolultabb jogosultsági viszonyok. (Vicces tud lenni, amikor egy nagyobb cégnél meg kell várni, amíg egy kérés végigmegy a szerveradminisztrátorokon, az adatbázisadminisztrátorokon, meg a hálózati adminisztrátorokon. Akik természetesen nagyon kooperatívak egymással. Ilyenkor jön az, hogy az ember kikerüli a korlátozásokat, különben nem tud dolgozni.)

 152. p?np — 2013-11-09 00:22 

Ja igen, még egy dolog, ami problémás lehet: utazás repülőn, főleg USA és UK. Ugyanis vannak listáik, hogy kiket kell megállítaniuk és kikérdezniük. Ha esetleg valamiért rákerülsz a listára (mert valamikor kidobta a neved valamelyik alkalmazásuk) akkor gyakorlatilag bármit megtehetnek veled. Mindenféle ellenkezés azonnali őrizetbe vételt jelent, nem lehet ügyvéded (nem is vagy meggyanúsítva semmivel), ha kérik, el kell árulnod a jelszavaidat, stb.

9/11 óta vannak ezek – Amerikában pl titkos bíróságok is vannak, titkos ítéletekkel. Ítélhetnek olyat is, hogy valamiben együtt kell működnöd velük (mondjuk egy felhasználód adatait megadni), de még a megkeresésed tényéről sem beszélhetsz _senkinek_.

 151. hans — 2013-11-09 00:21 

Ez a konteo nekem most betalált!
Ha van cég, ami rohadt gyorsan lenullázta minden tekintélyét, akkor az a Google. Az elmúlt egy évben a Google, a Chrome, Gúgli Maps, a Gúgli Sárgolyó nettó szitokszó! A Gmail és a Picasa meg rég kiesett a pixisből nálam. De, az egész nyamvadt Skynet birodalom az Android nevű sz@rkoupaccal tetőzött nálam (és ebben a Samsung nevű, aljas, undorító, gusztustalan szemétgyár részes persze).
Az egész Skynet (ízé Gúgli) elmehet a susnyásba.
Ritka ellenszenves cég.

 150. tiboru — 2013-11-09 00:18 

@p?np:

“…ha egy rendszergazda, aki ráadásul a közvetlen kollégájuk, elkéri tőlük a jelszavukat, meg fogják neki adni.”

Mondjuk ez az a része a hasonló történeteknek, amit sose értettem. Egy rendszergazdának mi szüksége lehet egy mezei felhasználó jelszavára? Legalábbis azokon a helyeken, ahol én dolgoztam, a saját jelszó csupa olyan jogosultságot takart, amihez a rendszergazda amúgy (a saját jelszavával) hozzáfér – kivéve a speckó dokumentumokat, amikhez viszont neki semmi köze és nincs is dolga velük.

Én soha nem adtam se rendszergazdának, se főnöknek saját jelszót, mert azzal csak visszaélni lehet. Mondjuk soha nem is kértek tőlem ilyet.

 149. p?np — 2013-11-09 00:10 

@outatime: “a Snowden ugy kamu.

En nem hiszem el hogy egy ezt o meg tudta csinalni. Egy 30 eves supertitkos adatokkal foglalkozo emberke csak ugy lepattan 3 laptoppal… ha igy kezdodne egy hollywoodi film azt elkapcsolnam.”

Pont ezért nem igazán rajongok a hollywoodi filmekért 🙂 Ha bármilyen számítástechnikai téma szerepel bennük, 5 percenként kitépem az összes hajam.

Szerintem inkább az a furcsa, hogy eddig nem tette ezt meg senki. Több _százezer_ embernek van köze az NSA-hoz (vagy közvetlenül, vagy alvállalkozóként – “contractor”, a magyar viszonyok között is eléggé ismert fogalom). Ennyi ember között már akad nagyon sok féle, mindenféle motivációval. És mindegyik át van világítva, és tökéletesen megbízhatóként vannak nyilvántartva.

Az alkalmazottak nagy része nem ért feltétlenül az informatikához, pl tolmácsok, adatanalizálók, stb. Ugyanolyan az informatikához hozzáállásuk, mint bárkinek a titkosszolgálati világon kívül – ha egy rendszergazda, aki ráadásul a közvetlen kollégájuk, elkéri tőlük a jelszavukat, meg fogják neki adni.

Másrészt a sérthetetlenség érzete nagyon erős. Tudják, hogy náluk dolgoznak a legnagyobb tudású szakemberek, így kívülről védve vannak. Belülről nem is számítanak támadásra, hiszen csak olyan kerülhet be, aki megbízható. A rendelkezésre álló információk alapján ezért nem voltak technikailag kikényszerített korlátozások mindenre, helyettük csak szabályzat alapú. (Azaz a felhasználóknak több dologhoz volt hozzáférésük, mint amire feltétlenül szükségük volt.)

Az is kiderült (már nem emlékszem honnan, de megbízható forrásból), hogy teljesen standard belső rendszereik vannak, hasonló az infrastruktúrájuk, mint egy nagyobb cégé. (Azaz rendszerek, titkosítások, stb.)

Persze lehet, hogy mindez az információ ugyanúgy a dezinformáció része 🙂 Ettől függetlenül mind az események, mind a tartalom tökéletesen életszerű.

(Még egy tipikus dolog: kaptam már a munkám során bizalmas céges adatokat/dokumentumokat emailben nem egyszer – informatikusoktól is. Nyilván a munkámhoz ezek szükségesek voltak, de gondolom mindenki érzi, hogy hiába sulykolja egy cég a biztonságot, az ilyenfajta kommunikáció teljesen rutinszerű. Ugyanezek az emberek egy titkosszolgálatban dolgozva is ugyanígy viselkednének.)

 148. p?np — 2013-11-08 23:39 

@petiba: “Ha el tudjuk kerülni bizonyos kulcsszavak használatát, akkor talán megússzuk. Vagy ebben is tévedek?”

Attól függ, hogy mit nevezünk megúszásnak. Eltárolni szinte mindent el tudnak. A kérdés az, hogy számítasz-e arra a jövőben, hogy minden úgy lesz, ahogy ma. Ha teszem azt 15 év múlva a kék szín szeretete bűnnek fog számítani, akkor elő tudják majd keresni, hogy ezt valaha leírtad – anélkül, hogy most fennakadnál bármilyen szűrőn. Egyébként elképzelhető, hogy van olyan ismerősöd, akinek van olyan ismerőse (elég a virtuális netes kapcsolatban állás is) aki célponjta lehet megfigyelésnek? Ha igen, akkor hozzá vagy kapcsolva, ugyanis két lépés távolságig elemzik a kapcsolati hálókat. (Hogy ne térjünk el annyira az eredeti témától: a google és facebook megteszi a szolgálatoknak azt a szívességet – persze önös érdekből, hogy soha, semmit nem törölnek.)

Még egy nagyon tanulságos példa, hogy mi a probléma ezzel az egésszel:
egy titkosítás témájú angol nyelvű oldalon szó volt a Bostoni Maratonon történt robbantásról, annak tanulságairól, stb. Valaki megemlítette, hogy emlékszik egy esetre, ami az IRA-hoz kötődik, és valahogy kapcsolódik a témához. Részletekre nem emlékezett, és írta, hogy nem tudna olyan kulcsszavakkal rákeresni a részletekre (újságcikkekről beszélünk!), ami ne keltené fel a szűrők figyelmét, így nem tud pontosan hivatkozni. Sajnos ez egy valós probléma…

 147. FilcTroll — 2013-11-08 23:39 

No és az intelligens városok, amikről mostanában sokat hallani? Minden kukában, parkolóhelyen, padon és anyámkínjában szenzor lesz, amikkel Luci szeme mindent lát. Ijesztő az is, miközben persze tök király lesz. És jön még a beltéri navigáció minden középületben, üzletközpontban és hülyébb állampolgárok házaiban. Mások életét nézni már most is remek mulatság a nyitva hagyott biztonsági kamerák miatt.

 146. SLC — 2013-11-08 21:41 

@p?np: és @outatime: erről Goebbels egyik mondása jut eszembe (legalábbis úgy emlékszem ő követte el, de lehet, hogy Himmler volt): “Azt, hogy ki a zsidó, én döntöm el”. No, azt, hogy ki a terrorista, vagy kinek van vaj a füle mögött, ŐK döntik el. Tudjukkik… 😀
A Bitmessage érdekes dolog, már csak azt kellene elérni, hogy mindenki hagyja ott a Googlit érte 😀

 145. tiboru — 2013-11-08 21:15 

@petiba:

Nem tudom, cél-e, de vallom: kételkedni jó. És főként hasznos.

 144. petiba — 2013-11-08 21:00 

@tiboru:

Tiboru, a baj az, hogy még az is igaz lehet, hogy a Snowden ügy kamu. De az is, hogy kőkemény sztori. A legnagyobb baj, (talán a cél?) hogy már mindenről azt gondoljuk, hogy “tudja-a-fene-hogy-mi-az-igazság”. Minden viszonylagos lesz, minden megkérdőjeleződik, semmit nem hihetünk el százszázalékosan, de az ellenkezőjét sem. Az örök kételyt ültették el bennünk. Bármit látunk a neten, a tévében (na jó, már aki még néz tévét) vagy hallgatunk rádióban, olvasunk újságban, már semmit nem fogadunk el “orákulumnak”. Mindent el tudunk képzelni valóságnak, de mindennek az ellenkezőjét is. De legfőképpen mindenben kételkedünk. Persze lehet, hogy ez tényleg cél…

 143. tiboru — 2013-11-08 20:36 

@outatime:

Azért Gyuri bácsit kábé olyan fenntartásokkal kéretik hallgatni, mint Földi Pál hadtörténeti munkáit olvasni 🙂

 142. petiba — 2013-11-08 20:32 

re p?np, samucli, SLC

Annyira sajnálom, hogy a hozzászólásaitokból kb. annyit értek, hogy de, és, bezzeg, titkosítás…
Rossz szakmát is választottam, meg öreg is vagyok már ezekhez a hárombetűs szt. izékhez 🙁
Én nagyjából úgy állok ezekkel a kémséges kémekkel szemben, hogy rajzolok egy keresztet a pocakomra, hogy ide lőjetek.
Ha megkérdezi AVG, hogy frissítse-e magát, akkor meg tudom nyomni a gombot, hogy igen.
Amúgy valahogy hasonlóképpen lapulok, mint a tizenkétezerhétszázhetvennegyedik halacska a halraj közepén. És bízom a mennyiségi tehetetlenségben. Azaz abban, hogy minden másodpercben olyan mennyiségű élő adat keletkezik neten, mobilokon, hogy emberi erővel valszeg fizikai képtelenség megfigyelni és adatot gyűjteni mindenkiről. Ami robottal működő keresés, az meg gondolom csak kulcsszavakkal megy. Ha el tudjuk kerülni bizonyos kulcsszavak használatát, akkor talán megússzuk. Vagy ebben is tévedek?

 141. outatime — 2013-11-08 20:22 

apropo:

a Snowden ugy kamu.

En nem hiszem el hogy egy ezt o meg tudta csinalni. Egy 30 eves supertitkos adatokkal foglalkozo emberke csak ugy lepattan 3 laptoppal… ha igy kezdodne egy hollywoodi film azt elkapcsolnam.

Szerintem igenis tudatos ez, igy legalabb mindenki megtudja a vilagban “mire szamithat”, meg ne felejtsuk el kb ket honapja meroben ( kb 180fokkal ) mashogy ulnek az asztalhoz az usa harombetusdok.

ajanlom Nogradi ur podcastjat meghallgatni e temaban az inforadio rol lehet letolteni az iTunesban. Felettebb erdekes, AngelaMerkel-Putyin relacioja a dolognak a tezisemet tamasztja ala.

 140. outatime — 2013-11-08 20:17 

hm, azert annyit tegyunk hozza:

senkinek nem kotelezo hasznalni szamitogepet.

Lehallgatnak? Megfigyelnek? haaat figyeljenek meg engem, max megtudjak honnan rendelek pizzat.

felni annak kell akinek vaj van a fule mogott.

amugy biztos vagyok benne hogy PL ezt a kommentet is megorzi valahol valaki, de hat tegye. Ha nekik meger ennyit aldasom ra, legfeljebb 100ev mulva megtudjak mit kommenteltem itt.

 139. p?np — 2013-11-08 19:28 

Ja igen, még a kedvencem az, ahogy mindnre azt mondják, “mert a terroristák, jajaj”. Például az egyik Snowden-üggyel foglalkozó újságíró (Greenwald) partnerét a következő indokkal állították meg tizenvalahány órára a Heathrow-n átszálláskor:

titkos dokumentumok vannak nála elektronikusan -> ezeket újságírónak viszi, aki publikálni akar belőlük -> a publikációval politikai célt akar elérni -> ez már belefér a terrorizmus definíciójába (hivatalos rendőrségi irat: “the disclosure, or threat of disclosure, is designed to influence a government, and is made for the purpose of promoting a political or ideological cause. This therefore falls within the definition of terrorism”)

Hasonló történt egy drón-ellenes civil szervezet jemeni tagjával is. Jemenből jön, ellenzi a drónokat, a rosszfiúk is ellenzik a drónokat, tehát terroristagyanús. (A duplán “vicces” nekem ebben az, hogy az bezzeg nem terrorizmus, amikor egy drónról küldenek egy kis demokráciát mondjuk egy esküvői menetre vagy hasonlóan veszélyes eseményre.)

 138. p?np — 2013-11-08 19:15 

@samucli:

A TOR valóban az NRL-ben lett kifejlesztve, de pontosan a saját dolgaik védelmére. (Ugyanis a különböző szolgálatoknak ez az irány is fontos, pl utólag kiderült, hogy a DES-be úgy nyúlt bele az NSA, hogy egy akkor még csak általuk ismert támadástípusnak is ellenálljon.)

A TOR teljesen nyílt forráskódú, a mögötte lévő matek teljesen nyilvános, ahogy a különböző tudományos elemzések is. Egyébként az NSA anyagokból is az derült ki, hogy nem tudnak vele mit kezdeni (“TOR stinks”), és kizárólag egyedi támadásokat tudnak végrehajtani, azt is csak más úton megszerzett információk alapján (de még így sem mindig megy). /Itt most feltettem, hogy az egész Snowden-ügyet nem az NSA robbantotta ki saját maga dezinformációs/egyéb célokból, mert van ilyen konteó is :)/

Pontosan ezért van, ahogy te is írtad, hogy a böngészők sebezhetőségeit használják ki, és nem direktben a TOR-t támadják. Például a FreedomHosting-ot úgy tudták felfedni, hogy egy weboldal-sebezhetőséget kihasználva malware-t tettek ki oldalakra, ami aztán egy böngésző-sebezhetőséget kihasználva annyit csinált, hogy küldött egy requestet a TOR-on kívül.

A böngésző-sebezhetőség problémáját úgy lehet hatékonyan csökkenteni, hogy nem a normál rendszeredet használod, hanem vagy virtuális gépben futtatod, aminek minden kapcsolata kívülről van a TOR-ra irányítva, vagy egy másik, mindent TOR-ra irányító gateway mögött (ez pl lehet akár Raspberry Pi) is. Köztes megoldás pl TAILS használata (én ezt használom néha).

A titkosítást “hivatalos” oldalról valóban pedofília és terrorizmus ürüggyel utálják. Itt a TOR oldalon írtakkal tökéletesen egyetértek: a “rosszfiúk” úgyis el tudnak bújni, és úgyis eleve számítanak arra, hogy megfigyelik őket. A hétköznapi emberek viszont sokkal kiszolgáltatottabbak bármelyik hatalom megfigyelésének. Tehát a terroristákat és pedofilokat tessék “hagyományos” módszerekkel üldözni.

A Lavabit ügy dokumentumait végigolvastam mikor feloldották róluk a titkosítást (pontosabban a “gag order”-t, nem tudok rá magyar szót). Nagyon tanulságos. Ez az új kezdeményezés első olvasatra nekem egy TOR-hoz hasonló architektúrának tűnik, azaz rendszeren belül minden titkosítva és visszakövethetetlenül megy, a külvilággal való érintkezésnek pedig csak az egyik oldala látható. Nyilván valamekkora szintű biztonságot fel kell áldozni a hagyományos email-el való kompatibilitás miatt.

 137. p?np — 2013-11-08 18:48 

@SLC: “Viszont a hatóságok eléggé rászálltak mostanában pedofil és egyéb botrányok miatt.”

Szerencsére úgy tűnik, nem a TOR részét támadták meg, hanem hétköznapi, célzott támadásokat végeztek. A megtalált oldalak üzemeltetői nagyon primitív hibákat vétettek. Az egész biztonsági kérdésben az a legproblémásabb, hogy az egyik irányban tökéletes biztonság kell minden szinten, míg a másik irányban elég a legkisebb hiba is, és az egész borítható.

Érdemes elolvasni, hogy Bruce Schneier miket javasol pl air gap témakörben (értelemszerűen ez a különösen kényes dokumentumok kezeléséhez kell, amikor célzott támadásokra is kell számítani).

/PS a pedofil oldalak üzemeltetőinek természetesen kívánom, hogy az összes titkosszolgálat rajtuk tesztelje a vallatási technikák egész tárházát/

 136. samucli — 2013-11-08 17:41 

@p?np: A TOR-t az U.S Naval Research Laboratory fejleszti https://www.nrl.navy.mil/ – itt a .mil végződés némi figyelmet érdemel. Az anonimitás kedvelőinek jó része valószínűleg nem sejti, hogy esetleg mézesbödönbe repült és pont azoknak szállít információt akik elől el akar bújni. A sznóvden által használt Dark Mail most újraindult miután kénytelen volt leállítani a szolgáltatást mert nem akart információkat szolgáltatni a felhasznált titkosító kulcsokról. Ha jól tudom végül apró betűkkel kinyomtatva küldte el. A böngészőkről még annyit, hogy a motorház alatt azért nem duruzsol olyan sokféle motor: Gecko, Webkit, Blink,Trident.A titkkosított kommunikáció ellehetetlenítésére jó indok a terrorizmus és a gyermekpornográfia elleni küzdelem, azonban az ezekre való hajlamot a média gyermekkortól erősíti. Nem azt mondom, hogy emiatt létezik hanem, hogy a szex és az erőszak felülreprezentált a médiában.

 135. SLC — 2013-11-08 15:59 

@p?np: köszi a választ! Egy pár ilyen nálam is fent van, pl. a Ghostery, vagy a HTTPS Everywhere. Requestpolicy FF-et nem ismerem, de ránézek, talán kiigazodok rajta 🙂

A TOR-t viszonylag jól ismerem, csak azért emlegettem, mert IP elrejtésére jó, tudom, hogy nem VPN. 🙂 Nem is FB vagy Gmail használatára való. Viszont a hatóságok eléggé rászálltak mostanában pedofil és egyéb botrányok miatt.
E-mail kapcsán sajnos igazad van, ott marad az ima, mint isteni védelem 😀 Jobb híján be kell érnünk azzal, amit a szolgáltatók leírtak az Adatvédelmi Irányelvekben. Aztán vagy betartják vagy nem. A VPN szolgáltatókkal ugyanez a helyzet, lásd a HideMyAss botrányát két éve.
De mint mondtam, egyszerű netező átlagemberként aligha kerülsz olyan helyzetbe, hogy a hatóság ennyire rád szálljon.
Én is csupán azért foglalkozok ezzel, mert rühellem, amikor a reklámokat a képembe tolják, vagy a levelezésemben kotorásznak.

 134. p?np — 2013-11-08 14:41 

@SLC: a nem gonosz követők ellen megoldás (session-ök között), a gonoszak ellen nem.

Ha pl nyitsz egy ablakot, belépsz google-be, és közben másik tab-okon böngészel, akkor amíg nem zárod be a böngészőt és törlöd a cookiekat megmarad az összekapcsolás.

A legcélravezetőbb megoldás eleve nem is hagyni a kommunikációt. Bizonyos helyeket lehet akár durván tiltani (pl google analytics), de általánosan ez nem elég. Én a disconnect.me és requestpolicy FF pluginokat használom ilyen célra, ez utóbbi viszont egyszerű felhasználói ismeretekkel kicsit bonyolult lehet (whitelisteléses alapon megy, és az oldalak működéséhez tudni kell, hogy mi engedélyezhető és mi nem; különben használhatatlan lesz a legtöbb weboldal).

A Debian alapú Mint szerintem egy kifejezetten jó választás.

 133. p?np — 2013-11-08 14:34 

@SLC: A TOR sokkal többet tud annál, mint az IP cím elrejtése, és igazából más kategória, mint egy VPN-szolgáltató.

Sajnos nagyon könnyű hamis biztonságérzetet kapni akár a legjobb megoldások használatával is, ugyanis elég egy apró beállítási probléma, vagy pl TOR-ról bejelentkezés FB-re, google-szolgáltatásra, stb, és máris szinte semmit nem ér.

Az email-ben egyáltalán nem szabad megbízni, semmilyen szolgáltatónál. Technikailag az email olyan, hogy teljesen nyíltan utazik a hálózaton, a feladó és a címzett is teljesen nyilvános még titkosítás esetén is (csak a tartalom titkosítható).

Ez azt jelenti, hogy ha igazán biztonságot akarsz, akkor egy bármilyen szolgáltatót kell használni TOR alól, nem valódi névvel, PGP/GPG titkosítással (a titkosítás a saját gépeden kell, hogy történjen – tehát pop3/imap kell, nem webmail). Ezen felül csak olyanokkal szabad emailt váltani, akik szintén betartják ezeket a szabályokat. Sajnos ezt szinte lehetetlen megcsinálni, ráadásul mélyebb hozzáértés nélkül nehéz helyesen használni ezeket az eszközöket.

A VPN egyébként csak lokális ellenfelek ellen véd, globális szolgálatok és úgy általában a hatóságok ellen nem nagyon (még ha azt is mondják, hogy nem naplóznak). Nagy cégek (google, FB) ellen is csak okos használattal.

 132. SLC — 2013-11-08 14:31 

@p?np: az megoldás, ha a coockiekat minden kilépéskor törlöm?

A Linux Mint Debian Editiont próbáltam, nekem kifejezetten tetszik, tényleg jó alternatíva.

 131. SLC — 2013-11-08 14:22 

@tiboru: hehe, semmi meglepő. Ezek szerint jogosan vagyok paranoid :-/

@Salamancai űrhajós: örülök, hogy segíthettem. 🙂
A Dragon gyakorlatilag egy Chrome böngésző, megtoldva pár privát szférát védő kiegészítéssel, valamint integrálták a Comodo szervereihez való hozzáférést is belé, így ha telepíted a funkciót, akkor azok előszűrik az adatforgalmad, és blokkolják a bejelentett ártalmas oldalakat és kódokat. A programból értelemszerűen kiszedték a G által beleírt nyomkövető kódokat, legalábbis a Comodo ezt állítja (kinek lehet itt hinni manapság?).

Még néhány tipp:
– ha regisztrálsz valahová, de nem akarsz aktív levelezést folytatni az adott oldallal, akkor használj eldobható e-mail címet. Hazai szolgáltató pl. a nincsmail.hu, külföldiek pl. yopmail.com, mailexpire.com, mailinator.com. Ezekhez nem kell regisztrálni, csak egy felhasználónevet kell megadni, oda kérni a visszaigazoló levelet, a linkre kattintás után pedig hagyni a fenébe a címet. Az odaérkező leveleket a rendszer pár nap után törli.
– ha nem akarsz adatvesztéssel szembenézni – elromolhat a merevlemez, ellophatják a géped -, akkor ott a mimedia.com vagy az idrive.com, ezt a kettőt próbáltam, nagyon jól beváltak. Telepíted a programot, megadod a menteni kívánt mappákat vagy fájlokat, és utána a kliens automatikusan – vagy a megadott gyakorisággal – menti a mappákat és azok teljes tartalmát egy tárhelyre. Innen aztán akár böngészőben is le tudod tölteni a lementett anyagot később. A felhasználónévre, jelszavakra, titkosító kulcsokra meg nagyon vigyázz, mert nem tudnak másikat adni, itt tényleg titkosítva van minden.

 130. p?np — 2013-11-08 14:20 

@komojtalan: “Tehát az hasznos lehet, hogy merre járok, mit nézek, de ezt elvileg nem tudják személyhez kötni, mert ők csak egy IP címet látnak. Az meg hogy egyenként kiválogassák ki lehet egy IP cím mögött, már erősen rendőrségi/titkosszolgálati dolog.”

Nem is hinnéd, hogy milyen egyszerűen meg tudják tenni, minden titkosszolgálati mizéria nélkül.

Ha nem vagy bejelentkezve, akkor is látják, hogy milyen oldalkon jársz. Ugyanis bárhol, ahol van valamilyen google kód (pl google analytics, g+ gomb, bármi), a böngésződ a google szerveréhez fordul, és elküldi neki a hozzá tartozó cookiekat. Innentől kezdve azonosítva vagy, és értelemszerűen az is látszik, hogy honnan jöttél. Ugyanez FB-vel is megy, minden oldalról, ahol van egy like gomb, küldöd az információt magadról bejelentkezés és kattintás nélkül is.

Ezek a lehetőségek a web működésének technikai alapjaiból következnek. (Nem mondom, hogy nem lehetne jobbat csinálni, sőt, de ez terjedt el. Ugyanazokat a szabványokat használjuk még mindig – többszörösen megerőszakolva, amik arra lettek kitalálva, hogy statikus, egy kis formázást tartalmazó oldalakat lehessen készíteni képekkel és linkekkel.)

Fentiek azt jelentik, hogy nem csak egy IP címet látnak, hanem egyedileg tudnak követni eszközök között is (pl számítógép, mobiltelefon, stb). Ha valamelyik szolgátatáshoz (pl Android) egyszer megadtad a neved, akkor névvel is.

A nagy része a követésnek kivédhető, de hozzáértés nélkül nehéz. Egy jó kiindulási pont: https://prism-break.org/

 129. p?np — 2013-11-08 14:05 

@scaevola: bár nem olvastam, de ez egy teljesen korrekt könyvnek tűnik. Szerintem valamit félreérthettél akkor a szerző megjegyzéséből, mert a titkosítóalgoritmusok közül szinte semelyik nem úgy működik, hogy lehetne hozzá valamilyen “master” kulcsot csinálni.

Esetleges gyengeségek természetesen lehetnek, de ezeket pl úgy kell elképzelni, hogy megfelelő matematikai számításokkal a kulcsok egy bizonyos részét ki lehet zárni, így mondjuk 128 bites titkosítás esetén nem 2^128 lehetséges kulcsot kell végigpróbálni, hanem csak pl 2^50-t. (Természetesen nagyon sokféle törési módszer van, de csak a nagyon “buta” titkosítások azok, amikhez lehet master kulcsot csinálni.)

 127. Salamancai űrhajós — 2013-11-08 13:09 

@SLC: Jaj, de nagyon köszönöm! 😀

Ennyi jó tippre nem is számítottam. Próbáltam én már másik e-mail szolgáltatót keresni, de nem találtam semmi értelmeset. A Comodo D-vel a hétvégén elkezdek barátkozni, és a javasolt felhőket is meglesem.

Még egyszer köszönöm! 🙂

 126. SLC — 2013-11-08 12:38 

@Salamancai űrhajós: Ja, még a föntiekhez: a Chrome kiváltható a Comodo Dragonnal, vannak nagyon jó felhőtárhelyek is a Drive helyett, olyanon, mint a copy.com, a box.com, vagy a hubic.com, és ezek nagyobb tárhelyet is adnak, mint a Drive.

Az Andriod sajnos csak telefoncserével váltható ki, de az egy annyira jó oprendszer, hogy lehet, nem fogom leváltani másra, inkább csinálok hozzá egy kamu G fiókot, ehhez lehet kapcsolni a YouTube-ot. Ennél jobb ötletem sajnos nincs.

 125. SLC — 2013-11-08 12:27 

@Salamancai űrhajós: Nem vagy kénytelen semmit használni, mindnek van alternatívája, csak nem így egyben, úgyhogy kicsit kényelmetlenebb.
Anonim keresőkből annyi van, hogy lassan folyót lehet velük rekeszteni, elég ha beírod egy keresőbe, hogy anonymous search. Én keresésre a zeekly.com-ot vagy a duckduckgo.com-ot használom, onnan aztán ami neked rokonszenves. A Zeekly még új a piacon, ezt lehet tudni róla: http://www.tampabay.com/news/business/new-zeekly-search-engine-offers-privacy-when-using-the-web/2142944

Ha továbbra is a G-t szeretnéd használni keresőnek, akkor az IP címedet kell elrejteni. Ehhez való a TOR – ami sajnos elég lassú – vagy egy jó VPN szolgáltató. Ingyenes verzió pl. a VPNium, de jó kritikákat olvastam pl. a Private Internet Access-ről. Több VPN szolgáltató állítja, hogy nem naplóz, vagy csak 1-2 napig tartja meg a naplókat. Nem tudom, de nem is izgat, ha csak sima átlagemberként használod a netet, akkor nem fognak nyomozni utánad. A warez meg torrent más lapra tartozik, bár itthon elég faramuci a törvényi szabályozás ebben a kérdésben.

E-mail szolgáltató is van pár, ami vállalja, hogy nem vizslatja a leveleid kulcsszavak után kutatva, és nem adja ki az adataid harmadik félnek, itthon ilyen pl. az anonymail.hu vagy a message.hu, bár ez utóbbi fizetős. Az a gond a hazai szolgáltatókkal, hogy elég egy morcos hangú rendőrtiszt egy bírói végzéssel, és az adataid máris kiadják. Külföldi szolgáltatókkal ez nem ilyen egyszerű, úgyhogy ott van pl. a gmx.com, a hushmail.com, vagy a s-mail.com, bár némi keresgéléssel többet is találsz. Mostanában lendül fel a bitmessage.ch, ami p2p alapú, központi szerver nélküli üzenetküldő, igaz, hogy embertelenül hosszú címeket adott meg eddig, de most már be lehet állítani hozzá aliast is. És ha biztonságos e-mail címet akarsz, akkor értelmetlen karaktersort adj meg, azt nem találják ki a spamrobotok, valamint ne kattints kéretlen levélre.

A legjobb persze egy megbízható VPN szolgáltató, egy anonim kereső és egy biztonságos e-mail szolgáltató. Így mindenki csak a VPN IP címét fogja látni, az meg ha nem naplóz, akkor kereshetnek. És a VPN szolgáltatóknál már lehet fizetni Bitcoinnal, vagyis ott sem marad személyes adatod, amit le tudnának nyomozni.

Mindez persze kényelmetlenséggel és némi pluszkiadással jár, de ha a digitális privát szférádat szeretnéd biztonságban tudni, ennyit sajnos meg kell tenni.

Ha valakinek vannak tapasztalatai a fentiekkel kapcsolatban, vagy valahol tévedtem, szívesen veszem a kiigazításokat, én sajnos nem vagyok szakember, csak egy érdeklődő.

 124. Salamancai űrhajós — 2013-11-08 09:57 

@komojtalan: Bocs, de kicsit bonyolultabb szerintem a helyzet annál, hogy eléd raknak egy kérdőívet, amin név-cím-mellbőség.

Nem az az érték, amit direktbe elmondasz, hanem amit használat közben.

Ha tudják, hogy mik érdekelnek, hol dolgozol, kikkel tartod a kapcsolatot, hogy nézel ki, a barátaid és családtagjaid hogy néznek ki, mik a nézeteid, akkor miért érdekelne bárkit a bankkártyaszámod vagy anyád leánykori neve?

Zsarolás, manipuláció, irányított reklámok, ellehetetlenítés, provokáció… ezek közül mindre alkalmasak a fenti információk.

 123. Salamancai űrhajós — 2013-11-08 09:50 

Néhány éve volt egy ugyamnilyen ÁSZF-módosításuk, akkor még a Chome böngészőben. Azt akarták, hogy amit a Chrome-on keresztül megosztasz, bepötyögsz stb., az mind stipistopi.

Rohadt nagy felháborodás lett a dologból, s végül sűrű bocsánatkérések közepette visszavonultak.

Egyébként én hetek óta írogatok nekik, hogy ugyan mi a retekért tukmálják rám ennyire a Google+ nevezetű vackukat. Pl. a YouTube esetében mostanra sajnos megkerülhetetlen lett, a Koordinátákat is integrálták, s szép lassan egyetlen felületté fog olvadni.

A szlogenjük ugye az, hogy “Don’t be evil!” – nos, ettől mostanra olyan messzire kerültek, hogy lassan a Microsoft szimpatikusabb.

A baj csak az, hogy túl sok cuccukat vagyok kénytelen használni: Gmail, Drive, Android, YouTube, Chrome…

 122. komojtalan — 2013-11-08 08:25 

Még valami a Google “védelmében”: Honnan tudja ki vagyok, hacsak nem én magam adok meg adatokat? Ez egy titkosszolgálatnál (NSA) nem kérdés, de egy magánvállalatnál azért már érdekes. Tehát az hasznos lehet, hogy merre járok, mit nézek, de ezt elvileg nem tudják személyhez kötni, mert ők csak egy IP címet látnak. Az meg hogy egyenként kiválogassák ki lehet egy IP cím mögött, már erősen rendőrségi/titkosszolgálati dolog. Ezért is működnek együtt velük az illetékesek: Ők megmondják milyen IP cím, a Google meg azt hogy mit csinál. Én továbbra is azt mondom a Google a tömegeket, trendeket ismeri, nem pedig egyéneket. A FB már egy más kategória, szerintem sokkal veszélyesebb mint a Google.

 121. tiboru — 2013-11-07 22:17 

A Google a közlekedési dugókat is mutatja, valós időben. Természetesen a mobiltelefonok cellainformációiból:

http://www.theconnectivist.com/2013/07/how-google-tracks-traffic/

 120. SLC — 2013-11-07 17:15 

@darklight: engem a facebook folyamatosan zaklat, hogy nem adtam meg lakcímet, telefonszámot, munkahelyet, stb… 😀
És találgat a dög, hogy akkor hol is lakhatok, mert itt ennyi ismerősöm van, ott meg annyi.

 119. darklight — 2013-11-07 09:23 

Ja, még valami, ma belépve jutubra ez fogadott “Changes to YouTube comments”. A változás többek között annyi, hogy ha google+ tag vagy, “választhatóan” ott is megjelenik a commented.

 118. darklight — 2013-11-07 08:11 

Nem google, facebook, de ez ma szemet szúrt. A facebook fejlécen ez olvasható “!Add meg a telefonszámodat, hogy segíts megvédeni a fiókodat és további funkciók is elérhetővé válnak.” Így felkiáltójellel a mondat előtt. Nekem kell segítenem nekik ezzel, megvédeni a saját fiókomat? WTF? Persze lehet túllihegem.

 117. SLC — 2013-11-06 16:01 

@scaevola: ez érdekes, mert nálam a második helyen hozza a G a magyar Wiki norc szócikkét. Nekem a Bing nem adott magyar találatot. Mondjuk lehet, magyarországi IP-ről más eredmény lenne.

 116. samucli — 2013-11-06 13:05 

@p?np:
Igazad van de én tendenciáról írtam: egy nehézsúlyú piaci szereplő kezdte el olyan irányba tolni a szekeret, amit mi nem ismerünk – azaz minimum duplafenekű, vagyis hivatalosan a te kényelmedet IS szolgálja. Tehát bizonyos dolgokat könnyűvé tesz (pl. adataid megszerzését), másokat megnehezít (pl. adatgyűjtés megakadályozása, ellenőrzése, kiépés). Lassú víz partot mos.

Más:
2010-ben az FBI elismerte, hogy hátsó ajtaja volt a BSD titkosító (IPSec) stackjéhez. Egyébként ha jól tudom az SSH is érintett, sőt a Linux közösség is az átvett kódrészek miatt. Kevésbé hozzáértőknek annyit – a rendszeradminisztrátorok ezen keresztül férnek hozzá a kiszolgálókhoz. Lépjünk csak hátrább, 2010-es cikkbeszél 10 éves hátsóajtóról, akkor ugye 2000-et írtunk…

A rendszerek feltörése persze nem a rendszer tervezőinek elvárása szerint szokott történni.

A magasztalt WPA2 Wifi titkosítást is fel lehet törni a gyenge jelszavak miatt.
Vagy a WiFi beállítás könnyebbé tétele érdekében létezik WPS Push Button eljárás, ahol a router egy gombjának megnyomásával lehet engedélyezni pl. egy notebook csatlakozását.
Mari néni látja, hogy elkezd villogni a gomb a routeren és persze megnyomja, erre az elalszik, Mari néni megnyugszik, és már bent is vagy.
Az UPnP is a kényelmedet szolgálja (Ez a protokoll képes kapukat nyitogatni/továbbítani a routeren), persze pár hete kiderült erről is, hogy szinte minden elterjedtebb routerben “hibás” a szoftver ezért finoman szólva kompromittálhatók (D-Link, TP-Link, had ne soroljam).
Lefordítva: ez olyan, mintha valakik kulccsal a zsebükben sétálgatnának a hálószobánkban. Apropó: kinek NINCS a lakásában set top box? Biztos vagy benne, hogy nincs benne mikrofon? 🙂
A 30$-os GSM lehalgató módszer már csak hab a tortán.
És itt felhívnám a figyelmet egy vakfoltra: a beágyazott szoftverekre. Ezek sok esetben a szoftverfejlesztők előtt is fekete dobozok. Ide sorolnám a fordítókat és az integrált fejlesztőeszközöket. Ismert, hogy az iráni atomprogram centrifugáinak tönkretételéhez használt stux vírus a vezérlő szoftver (PLC programozással kapcsolatos) fejlesztő rendszerét fertőzte meg. A stux
után jött a duqu (magyar szakemberek tárták fel a létezését a Műszaki Egyetemen). És itt bejön a Windows szál – mármint, hogy az MS-nél a feltárt biztonsági hibákat először titkosjóskáéknak súgják meg. Mindkét svájcibicska kihasznált ilyet…

Belegondoltatok már abba, hogy valójában a titkolózás a táplálja az egészet?
De ha valakit nem érdekel, hogy róla valakik mindent tudnak akkor kötelessége elvárni a kölcsönösséget!
Akkor senki se titkolózzon! Jogegyenlőség van ugyebár, ezért még országokat is le szokás rohanni…

 115. scaevola — 2013-11-06 12:13 

@71. p?np:

http://www.libri.hu/konyv/titkositas-es-adatrejtes.html

@74. apfelsaft:

Én a fordítottját tapasztaltam ma reggel.
Rákerestem a norc szóra google-ban és a bingben is.
A bing első helyén a norc.hu áll, a google-ban az első oldalon nincs magyar találat.

Ja, és nekem sincs gmail-em. 🙂
Nem olyan nehéz élni a google nélkül.
Tervem, hogy az android-os telefonomat vmi butatelefonra cserélem a jövő nyáron.

@78. somitomi:

Ezért tehetik meg. 🙂

@107. 404notfound:

Ez a haltápos hasonlat rendesen odaver. :))

 114. p?np — 2013-11-06 11:06 

@samucli: “Észrevétlenül átálltak https-re (a biztonságod érdekében…), tehát ha úgy tetszik a saját hálózati forgalmadat sem ellenőrizheted (értsd: nehezen tudod megállapítani mi történik a böngésződ és a g szervere között)”

A https-re átállás kifejezetten hasznos. Aki a saját forgalmát titkosítás nélkül tudja ellenőrizni és értelmezni(!), annak nem okozhat gondot újrafordítani a böngészőt és titkosítás előtt ellenőrizni (logolni), hogy mit küld.

A titkosítás feltörése még mindig nagyon drága (erőforrásigényes) szórakozás, már amikor egyáltalán lehetséges. Így minél több a titkosított adat, annál inkább kivitelezhetetlenebb az általános megfigyelés.

Egyébként a https önmagában még semmit nem jelent, takarhat az elég gyengétől a nagyon erősig bármilyen titkosítást. Az, hogy pontosan melyik lesz használva, a szerver és a böngésző beállításitól függ.

A google kifejezetten erős titkosításra állt át, ráadásul PFS-t használ (Perfect Forward Secrecy), azaz az eltárolt kommunikáció utólag, a kulcsok esetleges megszerzésével nem kompromittálódik. (A session key Diffie-Hellman kulccserével generálódik, vagyis a használt kulcs sose megy át a hálózaton.) A dolog szépséghibája az, hogy EC (Elliptic Curve) alapú titkosításokat használnak, ami egyrészt nagyon erősnek tűnik (jelenlegi ismereteink alapján), másrészt viszont vannak olyan sejtések, hogy az NSA-nak ezekkel kapcsolatban lehetnek olyan matematikai eredményei, ami az akadémiai közösségben nem ismert.

 113. p?np — 2013-11-06 10:53 

@komojtalan: “teljesen felesleges és lehetetlen mindenkiről mindent nyilvántartani”

Pont az derült ki a Snowden-dokumentumokból, hogy de, mindenkiről mindent nyilvántartanak, vagy legalábbis ez a cél. Kapacitásproblémák miatt nem örökké, de igyekeznek a tárolási időt minél inkább kitolni, és a bármilyen szempontból “érdekesebb” adatokat így is megtartják.

Igazából az a durva ebben, hogy a valóság messze felülmúlja a konteókat, amik a témáról voltak. Pontosabban nem technikailag múlja felül (a konteók ilyen téren meglehetősen, hm, “vegyes” színvonalúak), hanem valóban hihetetlenül hangzott az, hogy ennyi energiát belefektetnének amúgy teljesen érdektelen személyek általános lehallgatásába/megfigyelésébe.

 112. szotyi — 2013-11-06 08:49 

@komojtalan:
Pont az ilyenekre gondoltam az meg, hogy az ismerőseim Fradi drukkerek attól én is az leszek akkor köszönöm de nem is kérek belőlük 😛 Most meg én voltam naiv érzem de sajnos hacsak nem költözök egy barlangba azt nem dönthetem el az ismerőseim mit raknak ki
Az biztos, hogy a régi nagykabátos, fekete furgonos fickók forognak a sírjukban, hogy a mai utódok csak felmennek a zinternetre és mindenki magáról/magától kiad minden információt hol-mit-mikor eszik kategóriától a fényképekig MINDENT.

 111. komojtalan — 2013-11-06 08:48 

@untermensch4: Persze visszafelé könnyű, csak 1.000 embert kell naplózni. De melyik ezret? Dollár milliárdosok, politikusok, vezető értelmiségeik és rokonaik rendben. Eddig tartunk mondjuk 100.000 -nél, még talán ez sem lehetetlen. Tovább hogy bővítenéd? Az én böngészős adataimat nem tartják nyilván sehol, ebben biztos vagyok, mert ha az enyémet nyilvántartják, akkor gyakorlatilag mindenkiét kellene. Nem szükséges előre betárazni, vannak olyan buták az emberek hogy önként szolgáltassanak municiót, amelyet egy X szint fölött elég megszerezni.

Elég ha tudod, hogy nagyban megy a korrupció a doktori disszertációknál? Nézzük már meg, hogy milyent írt X. Nem jött be, nézzünk meg mást. Elég ha tudják milyen lehetséges fogodzó körül forgolódott és akkor ellenőrzik amikor szükség lesz rá, teljesen felesleges és lehetetlen mindenkiről mindent nyilvántartani. Aztán ha pozicióba/közelébe kerül valaki akkor már jobban kell vigyázni, de egy átlag emberről nem fognak külön eltárolni adatokat.

 110. komojtalan — 2013-11-06 08:28 

@szotyi: Honnan tudod mi a rossz pont a munkahelyeden/leendő munkahelyeden? Mondok egy példát: Te a Fradinak drukkolsz, ebben nincs semmi rossz, ki is posztolod simán. Jelentkezel X helyre, megnézik: Fradi drukker? Mikor az Újpest a világ legjobb csapata? Akkora mínusszal indulsz, amit igen nehéz ledolgozni. De ugyanúgy megnézik, hogy az ismerőseid nagy része MSZP -s? Ha te nem is raktál ki egyetlen MSZP -t éltető cikket sem, beskatulyáznak. Ezért nem szabad semmit kiadni magadról.

 109. tiboru — 2013-11-05 23:24 

@szotyi:

De, spamnek értékelte a benne lévő link miatt, de élesítettem.

És boldog szülinapot!

 108. szotyi — 2013-11-05 22:53 

@tiboru:
Mester nem ette meg a rendszer egy kommentem véletlenül?

 107. 404notfound — 2013-11-05 22:38 

És akkor most kérjük szépen ugyanezt facebookra hangszerelve. Merthogy Orwell is pezsgőt bontana, ha ezt látná, mindenki teljesen önként válik a hatalom számára átláthatóvá, befolyásolhatóvá, zsarolhatóvá, minden ott van a neten. Ott is lesz, mindenkiről, ha akarja, ha nem: ŐK megtalálják, ha úgy döntenek. Csak azt nem értem, hogy mi a francra kell nekik pár milliárd mankurt? Nem lenne egyszerűbb ledarálni a népet haltápnak?

 106. szotyi — 2013-11-05 22:34 

Én úgy vagyok az adataimmal, hogy a “rossz emberek” (NSA,Moszad,KGB,NWO,UFO-k) úgyis megszerzik rejtegetnivalóm pedig nincs DE pl. facebookra (vagy ha már Google akkor G+ra) nem posztolgatok olyat amiből esetleg nem jól jönnék ki munkahelyen/suliban/barátok előtt/akárhol
+Ma van a szülinapom és a google boldog szülinapot kívánt személyesen Nekem a főoldalon(ahol a vicces kis animációk szoktak lenni torták vannak)… kicsit hátborzongató
[url=http://kepfeltoltes.hu/view/131105/deeeeeeeeeeeejoooooooooooo_www.kepfeltoltes.hu_.png][img]http://kepfeltoltes.hu/thumb/131105/deeeeeeeeeeeejoooooooooooo_www.kepfeltoltes.hu_.png[/img][/url]
A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. [url=http://www.kepfeltoltes.hu]http://www.kepfeltoltes.hu[/url]
képen nm látszik e ha ráviszem az egeret a képre kiírja, hogy “boldog szülinapot >nevem<"

 105. tiboru — 2013-11-05 22:22 

NSA-Google témában egy viszonylag friss cikk a Washington Postból:

http://www.washingtonpost.com/world/national-security/nsa-infiltrates-links-to-yahoo-google-data-centers-worldwide-snowden-documents-say/2013/10/30/e51d661e-4166-11e3-8b74-d89d714ca4dd_story.html

Röviden: az NSA titokban feltörte a Yahoo és a Google belső kommunikációját ás adatforgalmát biztosító csatornákat, amelyek a két cég világszerte elhelyezett adatbázisait kötik össze.

Itt a két IT-cég kvázi áldozatként van beállítva, mint akiknek fogalmuk sem volt erről a zsiványságról, de mi tudjuk, amit tudunk 🙂

 104. untermensch4 — 2013-11-05 21:06 

@robina: mint ahogy 95. Vanek B. Eduard írja, nem kell 10m embert sakkban tartani, elég a döntéshozókat. ez magyarisztánban is max1000 emberből megvan (gzdaság+politika) ha konkrét személy kerül “célkeresztbe” és a 15+ évre visszamenőlegesen meglévő adatokból nem lehet kitalálni semmit amivel “motiválható” akkor pedig elég a közelében keresni egy “magányos merénylőt” aki igen. már most bizonyos szint fölött a munkaadók utánanéznek a vazallusaiknak az arckönyvben. nem kell hogy 100% legyen a hatékonyság, túlnépesedés van, a járulékos veszteség belefér. még jobban mint a zongoratanár anno…

 103. gigabursch — 2013-11-05 18:43 

@sztalker:
Még régen W95-W98 alatt a parancs azzal kezdődött, hogy
format c: /u /s

ebből a /u volt az a kapcsoló amely a felületet 0-ra állította

 102. SLC — 2013-11-05 18:26 

@igazitrebics: lehet, hogy kaptak egy “visszautasíthatatlan ajánlatot”, de szerintem az a fizetésükre vonatkozott 🙂
Emlékezz a jelmondatra: Don’t be EVIL!

 101. igazitrebics — 2013-11-05 18:14 

Ezt, most, így, hogy?

Hahahahaha!

“A The Independenthez eljuttatott NSA-akták – köztük légi felvételek – tanúsága szerint a brit lehallgatóközpont a német parlament épületétől és Angela Merkel kancellár irodájától ‘kőhajításnyira’, a brit nagykövetség tetején, egy fehér, henger alakú, sátorszerű építményben működik.”
“A lap szerint a GCHQ által jelenleg Berlinben használt figyelőberendezések alkalmasak lehetnek mobiltelefonos hívások, wifi-hálózatokon továbbított adatok és a német főváros kormányzati intézményeiben zajló egyéb kommunikáció figyelésére.”

“A The Independent megkeresésére a GCHQ nagy-britanniai illetékesei csak annyit közöltek, hogy ‘folyamatban lévő biztonsági ügyekhez’ nem fűznek kommentárt.”

Eftársak fő a bizalom!! Szövetségesek vagyunk vagy mi?

http://hvg.hu/vilag/20131105_Lapertesules_a_berlini_brit_nagykovetsege#rss

 100. igazitrebics — 2013-11-05 17:36 

@SLC:
Hasonló a véleményem! Csak egy kérdés: nem gondolod, hogy kaptak egy “visszautasíthatatlan ajánlatot”? Mert azért az egészség mindennél fontosabb !! 🙂

 99. SLC — 2013-11-05 17:29 

Egyébként a mesterséges intelligencia témát dolgozza fel Antal József iDeal című regénye, érdemes elolvasni.
Ingyenesen letölthető innen: http://mek.oszk.hu/10800/10834/

 98. sztalker — 2013-11-05 17:24 

@SLC:

Bűncselekmény esetében, vagy egy tömegszerencsétlenség felderítéshez az igazságügyi szakértők természetesen elvégzik, amit tudnak, persze a pénz ilyenkor másodlagos.

 97. SLC — 2013-11-05 17:17 

@igazitrebics: én használtam, teszteltem is, aztán egyszer csak eltűntek a srácok. Annyit tudtam meg utólag, hogy dolgoznak keresőkön, de nem ilyen jellegű internetes keresőn, amin eddig. Pedig ígéretesnek találtam a projektet, felpakoltam pár honlapra keresőnek is, aztán azt vettem észre, hogy a keresők meghaltak. Legalább nekünk szólhattak volna, hogy feladják az egészet.

 96. SLC — 2013-11-05 17:14 

@sztalker: erre vannak biztonságos törlést végző programok, mert ha egyszer felülírsz egy adatot, akkor azt nem lehet visszaállítani. A program minden ilyen felülírható helyre véletlenszerű karaktereket ír, utána senki nem tudja megállapítani, mi volt rajta előtte.

Amiről írsz – elektronmikroszkópos kiolvasásra tisztakamrában -, az lehet, hogy megvalósítható, a kérdés az, hogy mennyiért – nagyon-nagyon drágán -, és hogy az összeg megéri-e az információt, amit kinyernek vele. Ha nem, akkor neki sem állnak. Ilyen téren az eccerű átlagember biztonságban van, ellene ilyen technológiát aligha vetnek be.

De pl ez nem semmi:
http://index.hu/tech/2013/11/05/sorban_allok_arcat_szkennelik_a_tescoban/

NEM TUDSZ ELBÚJNI! Ez a Szép új világ és az 1984 egyben.

 95. Vanek B. Eduard — 2013-11-05 16:34 

@robina: Azért nem kevés veszély van ezekben a terabájt-hegyekben, és az nem a statisztikakészítés. Pl. egy mai huszonéves nem tudhatja, nem lesz-e híres, befolyásos ember egy évtized múlva. Nem kell mind a 10 millió embert sakkban tartani, elég azt a pár döntéshozót.
Egyik német miniszter pl. erősen verte a nyálát (illetve az asztalt) Snowden úr felbukkanása után. Meghívták Washingtonba egy baráti szóra, utána mitad isten, mindent rendben lévőnek látott. De ugyan ezt pár hónapon belül másodszor is eljátszák a németek: most, hogy a főnökasszony lehallgatása is kiderült, ismét méltatlankodni kezdtek, és ismét gyorsan lecsihadtak. Elmagyarázták nekik a világ működését, vagy mi…

 94. robina — 2013-11-05 15:17 

nekem is ambivalens gondolataim vannak.
írta valaki felül, hogy álnaivság rácsodálkozni, szerintem is az.
de pusztán a tény, hogy technikailag lehetséges megfigyelni akár minden egyes állampolgárt egy országban, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az ilyesmi hatékonyan működhet.
ugyanilyen érzésem volt, mikor olvastam az 1984-et. hogy jó, jó, de tök irreális.minden ember alkotta rendszerben automatikusan beleépül a hiba is, hiszen az emberek maguk sem tökéletesek. és 10 millió ember megfigyeléséhez hány kéne?
szóval értem én, hogy mire lehetne ez mind jó, de azon kívül hogy ilyen giga-statisztikákat csinálnak hogy hány férfi meg nő milyen oldalakat keresgél… hát nemtom, hogy ezt hogy lehetne felhasználni személy szerint bárki ellen, csak úgy a fiókból előrántva.

 93. samucli — 2013-11-05 15:04 

Könnyed illusztráció a téma egyik lehetséges végletéről Terry Gilliam Brazil c. filmje
Az adatkezelési irányelveket ha kell holnap megváltoztatják, mókás arra hivatkozni, hogy most még nem nézhetnek a hátsódba. Majd holnap…
Néhány apróságra azért felhívnám a figyelmet:
Rólad/magadról nem csak te publikálsz, természetesen ezt sem lehet kivakarni.
Már a beíráskor az összes leütésed (dinamikával, tévesztéssel) naplózott (keylogger). Hasonló ez az online fogadáshoz: gondolkodtatok már azon, hogy húzáskor a lottótársaság már ismert az összes szelvényt?
Észrevétlenül átálltak https-re (a biztonságod érdekében…), tehát ha úgy tetszik a saját hálózati forgalmadat sem ellenőrizheted (értsd: nehezen tudod megállapítani mi történik a böngésződ és a g szervere között)
A Mozilla postacíme is hasonlít a gugliéra – ha esetlag azt gondolod majd másik böngészőt választasz.
Az androidos progikból száműzték a Quit menüpontot, Mozillába letöltheted külön kiegészítőként, de egy sajnálatos “hiba” folytán minduntalan eltűnik a menüből. Beragadsz tehát az online létbe.
A legújabb androidos Firefoxból próbáld meg kivakarni az előzményeket…valahogy mindig felkínálja ahol eddig jártál.
Az egyik g által hosztolt alternatív hírportál helyén a hétvégén a g authentikációs oldala jelent meg. Ugyanazon a portálon a többi oldal elérhető volt, sőt másoknak ez is, véletlen.
Nyílt forráskód mellett is lehet mozaikszerűen konstruált vitatható szándékú de egyedileg nem kérdőjelezhető szoftvereket írni.
Az, hogy neked vagy bármelyik piaci szereplőnek megengednek valamit az nem jelenti azt, hogy nem a legerősebb diktál. Elég a tőzsde vagy aranypiac c. nevetséges virtuális hazárdjátékokat említenem.Az informatikában sincs ez másképpen.
Az információbuborékba kerülés valós veszélye az, hogy egyedileg válnak észrevétlenül manipulálhatóvá a tömegek. Tulajdonképpen a valóságodat piszkálják.
Átlátszó kifogás azt mondani, hogy “miért éppen rám lennének kíváncsiak?”. Ez hárítás, történik valami, ami egyelőre az ilyen kijelentések miatt zajhatár alatt marad.
Gőzöd sincs arról, hogy milyen adatokat és kik gyűjtenek rólad. Ha megtudnád érdekelne, hidd el…
Egyedileg válsz kiszolgáltatottá amivel vagy él valaki vagy nem. Ez olyan, mintha kilógna egy ötezres a zsebedből de nem érdekelne: vagy szól valaki neked, hogy ki fog esni a pénz, vagy ellopják tőled, vagy leszarják ÉS HAGYJÁK, hogy más lopja el tőled. Na neee…
Személy szerint minimum azt tartanám etikusnak, ha
1. Mindenki minden összegyűjtött adatát megismerhetné
2. Publikus lenne, hogy pontosan milyen jellegű adatok gyűjtése történik és milyen célból kik használják fel (ja bocs ezt tudjuk :-).

@tiboru köszönet az oldalért!

 92. sztalker — 2013-11-05 12:39 

@gigabursch:

De még a fizikai törlés sem olyan tiszta ügy, úgy tudom.
Vhogy úgy, hogy a delete gomb megnyomása is csak azt jelenti, hogy mostantól lehet erre a helyre „parkolni” kocsival (azaz fájllal), mostantól ez nem fenntartott hely, nincs lezárva. Ha éppen ír rá ott a lemezre a gép, akkor megvalósul a felülírás, de ha nem, attól még sokáig a helyén maradhat a régi állomány. De még a ‘format’ parancs sem a „teljes megsemmisülés” (inkább az X-format ad mélységi formázást), de ha nagyon akarják és van pénz és idő esetleg egy elektronmikroszkópos kiolvasásra tisztakamrában meg minden, ahol a mikroszkopikus mágnesezettséget rétegekben is látják a szakik műszerekkel, akkor még azt is vissza tudják nagyjából olvasgatni, ha akarják. Bukott már le így zsaroló levelet író gyilkos, fejtettek már vissza fekete doboz (pl. fedélzeti adatrögzítő) adatokat is bitenként (!) nagyítóval egyenként kisilabizálva. A teljesen tuti az olvasztókemence, mint a Terminátor 2-ben :), vagy ha elviszed magaddal, eldugod a vinyót, mint a csepeli kettős gyilkosságnál történt. Sok cég vállal már biztonsági törlést vállalatoknak, mert ők már csak tudják, hogy milyen veszélyes lehet, ha maradnak még elérhető adatok lemezen.

 91. hakosh — 2013-11-05 11:38 

Mai update a témához: A Google vezetője vérlázítónak tartja az NSA kémkedését

http://itcafe.hu/hir/google_eric_schmidt_nsa_snowden.html

 90. Attus Germanicus — 2013-11-05 08:41 

@dugong:

“Valami pofa kiszamolta a gugli altal ingyen falajanlott ossz tarteruletet es allitolag a fold teljes szamitogepes memoria kapacitasanak a tobbszorose jott ki.”
Ez nem jelent semmit. A Google is tudja, hogy valójában nem fogja minden user kihasználni 100%-ig a lehetőségeket. Ez olyan, mint ahogy sokszor a repülőn is több jegyet adnak el, mint ahány hely van, mert tudják, hogy lesz egy-két utas, aki visszamondja, nem jön el a járat indulására, stb.
A Flickr is 1 terabyte-ot kínál. Ha most mind egyszerre megpróbálnánk ezt kihasználni, nyilván összedőlne az egész informatikai rendszerük.

 89. igazitrebics — 2013-11-05 08:03 

Van valakinek információja arról, hogy a BLUU.HU miért került külső C vágányra? Egyáltalán használta valamelyikőtök? Egyáltalán hallottatok róla?

 88. gigabursch — 2013-11-05 07:18 

@gigabursch:
…inden webes tartalom TÖRLÉSE csak logikai törlést…

 87. gigabursch — 2013-11-05 07:16 

@sztalker:
Egyszer – több éve – részes voltam egy beszélgetésnek, ahol arról ment IT-s srácok közt a szöveg, hogy a háttértároló kapacitás mindig gyorsabban nő, mint a felhasznált terület, így gyakorlatilag minden webes tartalom csak logikai törlést eredményez és nem fizikait.

Alighanem az ilyen régi honlapok megőrzése is ilyen elven működik.

 86. gigabursch — 2013-11-05 07:02 

@somitomi:
Érdekes, hogy a yotta az 10^24-en, holott a magyar ember évszázadok óta tisztában van, hogy mennyi az, ami “egy jottányit” sem ér…
🙂
Ráadásul azt írja, hogy 1991 óta létezik.
Ennél én már korábban voltam kisgyerek, és már akkor is tudtam a szót és a használatát – a magyar nyelv értelmezési szintjén.

 85. gigabursch — 2013-11-05 06:52 

@apfelsaft:
Nekem konkrétan a tárhely és küldhető fájlméret nagyságrendi különbsége volt a freemail/hotmail/stb és egyéb rendszerekhez képest.

 84. almoragh — 2013-11-05 03:00 

@dugong: Akármit csinálsz, megfigyelhetnek. Megfigyelhetnek a fürdőszobában,a wc-n vagy akárhol. A neten ez fokozottan igaz, akár a google-t választod, akár mást, én személy szerint teljesen biztos vagyok benne, hogy azt azért valaki szemmel tartja. Még abban sem vagyok biztos, hogy a kisebb oldalak privát üzenetei is privát üzenetek maradhatnak. Summázva: az internetes életed mindenképpen nyitott könyv lesz, de – ha nem úgy alakítod – nem mindenki számára, hanem csak azok számára, akik direkt ezzel foglalkoznak. Ezzel szerintem nem lehet túl sok mindent tenni, vagy valami hacker-módba mész át (amihez én pl. egyáltalán nem értek), vagy egy az egyben hanyagolod a netet.

A másik, amit írsz, számomra hülyeségnek tűnik. Sejtésem szerint – és talán a google tájékoztatása szerint is – a tárhely dinamikusan változik, azaz nyilván bedőlne, ha mindenki kihasználná az X GB-ot, de sokan alig használnak belőle, és szerintem alig van, aki ki is használná az egészet (nem tudom, most hol tartanak). Ahogy mondod, ez olyan, mint a bank: nem tudnánk mindannyian kivenni az összes pénzünket, mert nincs annyi, de lehet annyi, ha elég sokan használják, és az átlaghasználóhoz szabják (vagy mi).

És mi az, hogy a Föld teljes számítógépes memóriakapacitása? Ez nem olyan, mint mondjuk az olaj vagy valami ilyesmi, ez bőven bővíthető, gondolj csak a nagyfloppyra, a kisfloppyra, majd a manapság létező terabyteos winchesterekre. Én még találkoztam winchester nélküli gépekkel, akkor a (nagy)floppyn volt az, amivel foglalkoztál, a kisfloppy már fejlettebb volt, több fért rá, a harminc megás winchester meg már maga volt a dőzsölés. Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy a nem létező vagy 30 mb-os (ok, kerekítek, mielőtt valaki belekötne) winchesterhez képest mondjuk egy 16 GB-os pendrive hihetetlen, ez jóval több memória egy körömnyi területen (fizikailag), mint amennyiről akár álmodtak volna húsz éve kb. Úgyhogy szerintem nincs az a memóriakapacitás (eleve), amit ne lehetne elképzelni a földön. A példára – pedig már túl sokat pofáztam – visszatérve: több földnyi tér kellett volna annak elképzeléséhez, ami mondjuk a kilencvenes években ment akkor, amikor még a lyukkártyás érában jártunk és teremnyi gépekkel dolgoztak.

Hozzátenném, hogy nem vagyok számítógépes szakember, és ezt csak úgy érzésből írtam, együtt nőttem föl a PCvel, szóval ez nem szakmai, na – viszont sajna hosszú lett, bocs:)

 83. dugong — 2013-11-05 02:35 

@somitomi: “Egyébként én is úgy vagyok vele, hogy tudom, hogy mindent elmentenek, de annyira nem zavar, mert nem sokra mennek vele.”
Ez mindig ujbol es ujbol elojon. Erre szoktak mondani hogy nem feltetlenul azert van fuggony az ablakodon mert valami torvenytelent vagy elitelendot akarsz elkovetni bennt. Nem beszelve a WC ajtorol. Tenyleg nagyon irigyellek ha Teged nem zavar hogy nyitott konyv az (internetes) eleted masok szamara.
Mas. Az a verzio kimaradt hogy a Google extraterrestrial. Ezt nem hallottatok? Valami pofa kiszamolta a gugli altal ingyen falajanlott ossz tarteruletet es allitolag a fold teljes szamitogepes memoria kapacitasanak a tobbszorose jott ki. Vagyis az egyetlen megoldas hogy foldonkivuliek es kiserleteznek rajtunk.
(mondjuk nem tarom kizartnak, amennyiben igaz a szamitas, hogy inkabb arrol van szo hogy a felajanlott es a tenylegesen felhasznalt tarkapacitas nem ugyanaz, ahogyan a bankban sincsen tizedannyi penz sem mint a betetek ossz erteke.)
Megint mas. Tiboru, e-book-kent nem akarod hozzaferhetove tenni a konteo konyvet? Nekem itt a vilag masik felen sokkal kenyelmesebb lenne.

 82. dugong — 2013-11-05 02:24 

@tiboru:
“Ja, akkor persze. Csak ha senkinek sem hiszünk el semmit, akkor nem biztonságban, hanem paranoiásak vagyunk. ;)”
“Ha pedig mindent elhiszünk mindenkinek, akkor naivak :-)”
Azt hiszem ketten egyutt jol megfogalmaztatok. Tenyleg ez lenne a feladat. Valahogy azon a keskeny osvenyen maradni a ketto kozott…

 81. almoragh — 2013-11-05 02:11 

@apfelsaft: A Gmail kínálta annak idején a lehető legjobb kondíciókat. Viszonylag okos a spamszűrője, és míg anno a citromail és társai mondjuk 20 mega tárhelyet adtak (volt ilyen is, ha jól emlékszem), a gmail talán egyből 2 gigával indított. Egyszerű, átlátható, stb. A Gtalk is az előnyei közé tartozhat, ha valaki használja (az ICQt ezer éve lemosta a színről az MSN, most meg már az is alig létezik, ha jól tudom, én már nem nagyon használok semmi ilyesmit, nem is lenne elég időm rá).

No meg ügyesen rájátszottak arra, hogy az elején csak meghívóval lehetett bekerülni, ezért érdekesebb is volt.

Azt viszont nehezen hinném, hogy ha az ember elszakadna a Google cuccaitól, akkor kevésbé lehetne követni: valószínűleg minden keresőbe, adatbázisba stb. bele tud nézni bárki, aki nagyon akar, és van rá elég pénze.

Más:
Én sem hiszem, hogy az én tyúkszaros kis életem lenne a legfontosabb a google számára, ha meg valami olyasmiről van szó, ami nem “telefontéma” (magánügyek, egymás anyázása, stb., nem valami ravasz tervre gondolok, amivel elérhetném, hogy én legyek a világ ura).

A google reklámjai mondjuk nálam eddig rendre mellényúltak, egyszer, amikor egy büdös vasam sem volt, folyton floridai ingatlanokat akartak eladni nekem, máskor meg valamilyen érthetetlen okból kifolyólag (eh) hasmenés elleni gyógyszereket kínálgattak.

Mondjuk ha akkor fostam volna, pszeudo-konteósként (lehet fokozni) be is szartam volna…:)

 80. bibo65 — 2013-11-05 00:22 

…és amire a civilek is képesek (aztán gondold el, mit tudhatnak az államilag támogatott barátok):
http://pandodaily.com/2013/10/26/i-challenged-hackers-to-investigate-me-and-what-they-found-out-is-chilling/

 79. bibo65 — 2013-11-04 23:40 

A reklám helye, ismét: http://moly.hu/konyvek/barabasi-albert-laszlo-behalozva

A doki nagyon nagy koponya szerintem, érdemes a kutatásait követni, van bennük valami…
…valami nem e világi.

 78. somitomi — 2013-11-04 22:17 

Egyébként én is úgy vagyok vele, hogy tudom, hogy mindent elmentenek, de annyira nem zavar, mert nem sokra mennek vele.

 77. somitomi — 2013-11-04 22:16 

Apróság, de a Googol nem előtétszó (prefixum) pont azért, mert akkora büdösnagy szám, hogy nincs értelme használni. Egyszerűen egy matematikus elnevezte, ha jól tudom arra “használják”, hogy érzékeltessék a különbséget egy elképzelhetetlenül nagy szám és a végtelen között.
http://en.wikipedia.org/wiki/Googol
http://en.wikipedia.org/wiki/Metric_prefix
Baszki, megint használtam kétszer.

 76. tommi — 2013-11-04 21:15 

Én nem tudom, mit terveznek, de az biztos, hogy nem véletlenül szűntették meg az “iGoogle” kezdőlap-szolgáltatást. Tök praktikus dolog volt, mert egy ablakon belül több érdekes honlapot beállíthattam magamnak és láthattam, ha valami új dolog van rajtuk, plusz a gmail-t is láthattam, hogy jött-e levelem. Most meg mindig külön be kell lépnem a gmail-be, ha látni akarom. Több kattintás kell nekik. 😉

 75. loki — 2013-11-04 21:09 

Mindenkinek ajánlom szíves figyelmébe ezt a 2005(!)-ös írást!
http://www.hwsw.hu/hirek/28972/google–sotet-ero-szulethet.html

A cikk megjelenése óta több, mint 8 év telt el. Néhol jövőbelátó, máshol idejétmúlt, de összességében szerintem még most is van mondanivalója.

Arra azért ugye jól emlékszem, hogy a “Don’t be EVIL” szlogent a Google dobta be (és futtatta fel) anno a Microsoft ellen, mármint akkor, amikor még a Google volt a kis hal?!?

 74. apfelsaft — 2013-11-04 19:27 

Én soha nem álltam be a Google-fanok sorába. Például mindig furcsának tartottam, hogy pár évvel ezelőtt valamiért mindenki átváltott Gmail-re. Ha valaki elárulná, hogy ez miért történt, azt megköszönném. Észre sem vettem, és hónapok leforgása alatt mindenki Gmail-es lett, miközben én homokba dugott fejjel használtam a freemail-t és a citromail-t.

Egyébként áprilisban megpróbáltam elszakadni a Google-től. Letiltottam mindenki trackert, illetve megpróbáltam átállni a Bing-re. Sajnos csak próbáltam, mert legtöbbször teljesen irreleváns találatokat hozott ki. A Google legnagyobb fegyvere, hogy igazából még senki nem csinált kielégítő alternatívát.

 73. kalodabenya — 2013-11-04 16:04 

@qwertzuiop1: Teljesen egyetértek, és annyival kiegészíteném, hogy a “gyűjtsenek rólam adatot, érdekel is engem”, “úgyis jelentéktelen porszem vagyok” és hasonlókat hangoztatók tulajdonképpen rendkívül arrogáns álláspontot képviselnek.

Gyakorlatilag azt állítják mostani – nagyrészt vélhetően – huszon-harmincévesként, hogy ők életük hátralévő, jó esetben akár 50-60 évét teljes biztonsággal előrelátják.

Tehát fél évszázadra előre biztosan tudják, hogy:

– soha semmilyen módon nem fognak aktuális hatalommal akár jóhiszeműen vagy akaratlanul, akár tudatosan, elvi alapon összeütközésbe kerülni

– soha semmilyen területen nem lesznek annyira sikeresek, és nem fognak semmilyen érdeket sérteni, hogy gátlásokkal nem, kiváló kapcsolatokkal viszont rendelkező ellenségeik legyenek

– soha semmilyen (akár ma még nem is létrehozott) családtagjuk nem lesz valahogy “megfogható” rajtuk keresztül, illetve annak révén, amit tudatlan közönyükből fakadóan fiatalabb korukban szertehintettek magukról

Tehát mindaz az irtózatos mennyiségű információ, ami felhalmozódik róluk (és ami még egyetlen korábban élt generációról sem halmozódhatott fel) különböző, semmilyen módon nem elszámoltatható, de cserében legalább roppantul cinikus adatgazdáknál, tutira soha semmi hátrányba nem sodorhatja őket az életben.

Így hát nem kell törődniük olyan macerás és felesleges dolgokkal, mint a magánszférájuk védelme, józan információkezelés, nagyvállalati/állami igéretekkel szembeni egészséges szkepticizmus – hiszen ki bántaná pont őket bármikor is?

Valaki nekik egész hátralévő életükre garantálta önnön totális jelentéktelenségüket, érdekütközésektől mentes létüket.

 72. bodjo — 2013-11-04 16:03 

Sok kommentelőhöz hasonlóan én is elég rugalmasan kezelem ezt a google-témát – nincs közöm olyan dologhoz, amiről más ne tudhatna… és nem hiszem, hogy egy felvidéki kis faluban elő huszonéves IP-címe ott lenne minden NSA-s számítógépe felett, mint elsőszámú megfigyelendő célpont… Mint Cartman az új SP részekben – azt hiszi, lehallgatják, és közben le se x@rják őt… Egyébként meg ügyelek arra, hogy csak akkor kövessek el vállalhatatlan dolgokat, amikor nincs telefon vagy fényképezőgép élesítve a közelben… 🙂 de ezt sem a “megfigyelők” miatt, csak hát nem akarom magam “úgy” viszontlátni… 🙂

 71. p?np — 2013-11-04 15:44 

@scaevola:

“tőle tudom, hogy tény, hogy nincs ma olyan titkosítási eljárás, amihez az eneszéj-nek ne lenne kulcsa”

Azért a titkosítás nem teljesen így megy. Vannak olyan titkosítások (nagyon leegyszerűsítve), amik egyszerűen törhetők, vannak olyanok, amik elképzelhető, hogy NSA által törhetők, és vannak olyanok, amik senki által nem törhetők. A probléma ezzel az, hogy csak valószínűsíteni lehet, melyik titkosítás melyik kategóriába esik.

Ezekről a dolgokról elég nehéz beszélgetni felsőbb matematikai ismeretek nélkül, ugyanis a titkosítás témakör szinte kizárólag matek. (Nem tudom, hogy milyen képzettsége van az ismerősödnek, de ilyen témájú PhD nélkül nem valószínű, hogy valaki érdemben átlássa ezeket.)

A Snowden-dokumentumokból elég jól kiderült, hogy miket csinálnak az NSA-nál ilyen témakörben (sajnos részletek nélkül), a Bullrun kódnév alatt fut ez a téma. Az is látszik, hogy az erős titkosítással nem tudnak mit kezdeni (pl. TOR által használt, PGP/GPG, AES, stb), ezért azt nem is próbálják támadni, hanem a végpontokon, még titkosítás előtt szerzik meg, amit akarnak (“endpoint security” probléma).

 70. Attus Germanicus — 2013-11-04 15:12 

@becsuszoszereles1k: Nem tudom, megközelítőleg sem értek ilyen szinten hozzá. Csak azt tudom, hogy a mi weboldalunk, aminek a történelemben összesen nem lesz annyi látogatója, mint amennyi a Google-nak ebben a pillanatban van, lassabb 🙂

 69. tiboru — 2013-11-04 15:03 

Észak-koreai tablet:

http://index.hu/tech/2013/11/04/eszak-korea_tabletet_gyartott/

És talán nem meglepő, hgy az Android fut rajta 🙂

 68. zandertenoki — 2013-11-04 14:51 

@chph:
Most már végképp nem tudom, mire gondolsz. Kifejtenéd bővebben? Mert írtam én sok mindenről, az egyikről közben ki is derült, hogy sikeresen összekavartam mindent.

@qwertzuiop1:
Amennyire én látom az adatgyűjtés “csak” a szabályok alól való kibújást nehezíti, illetve a büntetés elkerülését. Az általad vázolt esetben a hiba nem a hatósági adagyűjtés gyakorlatában van, hanem a rossz, gonosz, ördögtöl való törvényekben. A valódi probléma az adatgyűjtéssel az estleges ártó szándékú felhasználás, ami meg nem csak és kizárólag a hivatalos intézmények sajátja.

 67. scaevola — 2013-11-04 14:15 

@62. komojtalan:
“De ha van benne egy kis kapu amihez az “illetékeseknek” van kulcsa?”

Ismerek egy embert, aki írt egy könyvet a titkosításról… tőle tudom, hogy tény, hogy nincs ma olyan titkosítási eljárás, amihez az eneszéj-nek ne lenne kulcsa.
Lehet – írhatsz te is, én is egy olyan scriptet, amit soha senki nem reccsent meg – de hogy az nem kerül ki a piacra, az biztos.

 66. tiboru — 2013-11-04 13:26 

@stoppos:

Lásd a “The Americans” sorozatot 🙂

 65. becsuszoszereles1k — 2013-11-04 13:19 

57.@Attus Germanicus: Emogott nem a holografikus elv all (hardver)?

Valahogy igy:
48.@kvantum: “Maga az internet struktúrája sokkal konteósabb mint a Gugli, azaz a hardver végső soron fontosabb stratégiai pont mint a szoftver.”

 64. becsuszoszereles1k — 2013-11-04 13:06 

Amint 42.@zandertenoki, vagy epp 45.@Filc Troll irja:

“Abban pedig szerintem egyetértünk, hogy a probléma nem a megfigyelés, hanem a széleskörű és alapos tájékozodás ellehetetlenülése.”

“…mint ha az Orákulum szólna a gépükből. Az egész azon a hiten alapul, hogy a gugli tudja a “jó” választ. A kritikai gondolkodást nagyon öli az ilyesmi.”

Itt lehetne visszakanyarodni az altalanos muveltseg, az oktatas, a konyvolvasas kerdesehez.:) Vagy gugli egy vilag var rank.

Erdeklodessel pislogtam, amikor peldaul a YouTube az altalam mar megtekintett (keresett) tartalmak alapjan jol megjavasolja gyakorlatilag ugyanazokat a tartalmakat (a vesembe lat, es tudja rolam, hogy mi mindent nem tudhatok en meg akar ugyanabban a temakorben – ez oly gepiesen rideg, hogy keptelen vagyok segitsegkent felfogni, pedig jobb lenne, ha megemberelnem vegre magam! Nahat!)
Vagy mas alkalommal, kisse mellenyultam a temanak (meg Freddie Mercury es parszi hagyomanyok ugyben), aztan egy ideig ontotta ram a morbid videokat…
Vagy mondjuk egy kriminologus feltett kezekkel megy be a rendszerbe, ha a gugli vagy a tecso segitsegevel keresgel valamit: “Hivatalos ugyben vagyok! Csak dolgozom!”; vagy felmerul a gyanu, hogy valami felresiklott szemelyiseg tartozkodik a pokhaloban? (Es forditva.) Ezen a ponton szepen lehet vegzalni az onerzetet, integritast, leginkabb az elbizonytalanitas iranyaba>esetleg “osztokelni” az ugynevezett tarsadalmi normakra valo torekvesre: ‘Vigyazat, kontroll van!’ (Bar az FB-kozosseg erre immunis.)

Debil-kategoriaban szvsz ez a kiiras a csucs (gmail oldal):
Az elsődleges lap üres.
Itt nincs semmi látnivaló.

 63. sztalker — 2013-11-04 12:43 

Lehet, hogy erről már volt szó, de akkor is eléggé félelmetes:

http://archive.org/web/

(Gépeld be a kívánt honlap címét és endzsoj…)

Nekem többször is segített, ha olyan cégek után kerestem, amelyek azóta szerettek volna köddé válni (a menedzsmentjükkel együtt persze), de sok ismerősömnek is ajánlottam már, és meg is köszönték…

Egyébként régi mániám, hogy MINDEN adatforgalmat lementenek, tömörítenek, azt tovább tömörítik, majd ezt tárolják, és ha szükséges, akkor kibontják és kikódolják. Tehát nem is kódfejtő gépek kellenek elsősorban, hanem tárolókapacitás. Mint az okos helyszínelő: mindent elraktároz, idővel majd megszületik az a technológia, hogy gyorsan vissza tudják fejteni, ha kell nekik. Hasonlóan a gyilkosok által a helyszínen hagyott nyomokkal, utólag is megtalálhatnak és azonosíthatnak elkövetőket az egyre kifinomultabb DNS-elemzés révén.

Szal a jövő megint a postagalmboké lehet. Én szóltam…

 62. komojtalan — 2013-11-04 10:56 

Ismét egy elég izgalmas téma és milyen meglepő erről sem volt szavazás :-). Azt hiszem a cikk rossz helyre íródott, illetve az itteni olvasók már bizonyos fokig tisztában voltak ezzel, nem véletlen olvassák a konteó blogot :-). Természetesen nekik is hasznos, mert mégiscsak más összefoglalva olvasni milyen veszélyek vannak, meg más mondjuk józan paraszti ésszel sejteni.

Szerintem a Google egyszerű üzleti vállalkozásnak indult, de az egyik legrosszabb lett belőle, talán még a felvázoltaknál is rosszabb. Ma az információ pénz/hatalom és a Google óriási információ tömeg birtokában van. Azért nem akkorában mint Tiboru sejteti, de jó nagy. Még 1-2 évnyi Internetes adatforgalom sem férne el a világ összes gépén sem, nem hogy több évre visszamenőleg. Itt nem is a konkrét adatok a fontosak, hanem a trendek. Egy bizonyos (magas) határ alatt senkit nem érdekel, hogy te épp a szado-mazo filmeket szereted, vagy épp az iskoláslányokat. Elég ha tudjuk, hogy a felhasználók X százaléka néz ezt, Y meg azt, ezt az információ már pénzt ér. Rengeteg pénzt és ebből él a Google fehér(?) oldala.

Az agymosásról már más is írt, 100% -ban egyet értek vele. Ki az az ember aki a találatok 4., 5. oldalát is megnézi? Legfeljebb ha az első oldalakon nem kapott választ. És mi a helyes válasz? Majd a Google megmondja.

Ezek az adatok nyilvánvalóan nem csak az üzleti életben hasznosíthatóak, de politikailag is értékesek. Ha egy Google szintű adatbázist kellene összerakni, az dollár 100 milliárdokba kerülne, ha egyáltalán lehetséges lenne. Ezért semmilyen ár nem sok arra, hogy az ilyen cégeket támogassák. Minden fontos telefonnak, és minden programnak meg van a backdoorja. Ezt a hátsóbejáratot megkövetelik amerikában, enélkül nem is lehet kiadni programot. Szerintem még a 128 bites titkosított adatforgalomnak is, ami teljesen feltörhetetlen (lenne), csak több év, sok ezer számítógép felhasználásával. De ha van benne egy kis kapu amihez az “illetékeseknek” van kulcsa?

Az az ember aki a neten minden hülyeséget megad magáról, megosztja a FB -n teljesen felelőtlen. Figyelmeztetni kellene az embereket, mint a régi időkben a katonákat kimenő előtt: Az ellenség nem alszik, nem fecsegünk a kocsmában elvtársak :-). Csak persze ez senkinek nem érdeke. Biztos vagyok benne, hogy a Google nem csak az USA -nak, hanem sok kormánynak biztosít adatokat. Nem elad, a pénz megvan a normál üzleteikből, hanem ingyenesen. Cserébe nem firtatják a dolgokat az adott országban.

Mégis miért használja mindenki? Mert kényelmes és jó. Sokat romlott a Google kereső színvonala, ezért próbáltam újat keresni. A többi messze rosszabb. A Gmail kiváltható, nincs is fiókom ott. A maps is, meg tulajdonképp az összes Google termék, csak az emberek lusták újat keresni és megtanulni. A Windowssal is így vagyunk, mégis kezd csökkenni a felhasználása.

Az Indexen volt egy próbálkozás: 1 hét Google nélkül. Eleinte kényelmetlenségek voltak és a végén a szerző is elismerte, hogy a Google annyival jobb, hogy tulajdonképp megbukott a dolog. Persze ha a cégek elkezdenének jobb programokat írni, akkor lehetne csökkenteni a befolyását, de amíg ők írják a legjobb programokat, vagy felvásárolják aki jobbat írna, addig nincs ellenszer. Azért úgy még sem lehet élni, hogy mindenben rémeket lássak, meg az is igaz, hogy figyeljen meg engem, egy teljesen átlag embert lát. Persze arra vigyázni kell, hogy minél kevesebb információt adjak ki magamról – pl. nincs FB fiókom sem -, de azért a paranoiának is van határa. Ha egyenleget kellene húznom egyáltalán nem biztos, hogy negatív lenne.

 61. qwertzuiop1 — 2013-11-04 10:51 

Mindenkinek, akinek nincsenek problémái az adatgyűjtéssel:
Gondoljatok bele, hogy minden amit most csináltok teljesen legális, és az egész online jelenléteteket könnyedén vállaljátok.
Mi lesz akkor, ha valami változik a környezetben. Mondjuk egyes országok hoznak egy olyan törvényt, hogy bizonyos munkakörök betöltéséhez (vagy bármilyen tevékenység végzéséhez) “tiszta” múlttal kell rendelkezni. Még ez is egész elfogadható, hiszen már most is vannak ilyen szabályok, amivel a jogkövető embereknek nincs gondjuk.
De mi van akkor, ha a szabályok két oldala (a korlátozott tevékenységek köre, és a betartandó törvények) elkezd változni? Például azt mondják, hogy mostantól csak az lehet programozó állami projektben, aki az elmúlt tíz évben nem keresett rá olyan dologra (nem volt olyan online tevékenysége) ami a cyber-terrorizmussal összefüggésbe hozható. És ebbe beleesni elég egy kis konteós érdeklődés.
Vagy mondjuk azt mondják, hogy nyilvános futóversenyre csak azok mehetnek nézőnek, akik nem látogattak a Bostoni merénylettel kapcsolatos konteós oldalakat.
Nehéz kivitelezni? Nem. Meg tudod kerülni? Visszamenőleg nem. Márpedig a fentiek alapján az adatgyűjtés már folyamatban van.

Azok, akik mindezt el tudják képzelni és olvasták az 1984-et, könnyen meglátják a párhuzamot. Egy folyamatosan megfigyelt társadalomból könnyű “kiemelni” a megbízható embereket, főleg úgy, hogy a szabályokat a “rendszer” kénye-kedve szerint változtathatja. A megfelelő privilégiumok megadásával pedig ki lehet alakítani a hűséges kasztot – akár direkt megfélemlítés nélkül is.

 60. chph — 2013-11-04 10:33 

@zandertenoki:
Nem, marhaságot semmiképpen sem, de kell pár év tapasztalat, pláne olyan cégeknél, ahol iszonyat tömegű adatokkal dolgoznak.

 59. chph — 2013-11-04 10:32 

@nemtomki2:
és @41witchp:

Részben nyílt forráskódú.
A főzött ROM-ok sem rosszak, sőt onnan kiderülnek turpisságok, de:
1. ehhez érteni kell hozzá hogy cseréld le
2. derültek ki ilyen ROM-okról, hogy trójaik voltak bennük

 58. FilcTroll — 2013-11-04 10:28 

@gigabursch: “Azt hiszem ez meg az opportunizmus.”

Igen. Magam is használom, mert ahogy kvantum is írja: kényelmes, gyakorlatias. Furcsa mód nem csak nekem, hanem nekik is. Amikor az NSA a Boeing javára üzleti kémkedett az Airbusnál, akkor még konkrét excel file-okat kellett ellopni akár fizikai adathordozókon is. Ezért csak jelentős ügyekben érte meg célzott megfigyeléseket végezni, nem volt széles a látókörük az üzleti életben. Amióta van gugli docs, azóta rengeteg tech-fejlesztő startup tárolja-mozgatja ezen az anyagait, így a megfigyelést akár okos robotok is végezhetik. Az üzleti adatbányászat nagyon fejlett tudomány, és messze nem csak a hirdetések pozicionálására alkalmas. Ugyanez érvényes minden felhő-alapú dokumentum- és fájlszolgáltatásra is. Meg az összes ingyenes netes szolgáltatásra.

Ebből az aspektusból igazán érdekes és aggályos a Google jogmegszerzési gyakorlata: amint felteszed az Évszázad Ötletét a Google docsra, az azonnal és apelláta nélkül az övék.

Legyen szó üzletről, tudományról, művészetről: amit ott publikálsz (szerinted zárt körben), azt elvesztetted. Ez az egyik fő ára az ingyenességnek.

Nagyon gáz; ahogy az is, hogy ezt nem kezeljük eléggé tudatosan.

Enyhítendő a feszültséget, hadd idézzek fel egy alkotást, ami mély szimbolikájával jelentősen segít a probléma átélésében. 🙂 Az a South Park epizód, amiben Kyle nem olvassa el az iTunes frissítésekor elfogadott szerződési feltételeket, ezért az abban foglaltaknak megfelelően száját egy másik ember végbeléhez, végbelét egy harmadik ember szájához műti az Apple, és így élnek. Gyomorfordítóan erős leírása a közösségi infoszemét-gyártás folyamatának. Közben Cartmenéknek nem fussa iPadre. Undorítoan igaz és vicces.

Jó mulatást: http://bit.ly/1ceUr70

 57. Attus Germanicus — 2013-11-04 10:21 

Ami engem a legjobban izgat az egészben, az az egészen elképesztő informatikai, szakmai tudás, ami a Google mögött áll (a Facebook hasonló, de a Google még durvább).
Most gondolj bele, beírsz valami teljesen idióta dolgot a keresőbe, és kb. 0,2 másodperc alatt kapsz egy csomó releváns találatot.

 56. stoppos — 2013-11-04 10:14 

Szergej az oroszoknak dolgozik. A szülei ügynökök voltak, ő második generációs kém.

Mindent tudnak a nyugatról, a nyugati polgárokról és az összes politikusról-katonai vezetőről, akik valamilyen oknál fogva a google alkalmazásait használják. Az egész egy hatalmas FSB átverés.

 55. Attus Germanicus — 2013-11-04 10:12 

Nekem személy szerint nincsenek adatvédelmi aggályaim. Nem mintha nem gondolnám azt, hogy a Google mindent tud rólam, csak konkrétan nem érdekel 🙂
De mondjuk Németországban, ahol a “Datenschutz” (“adatvédelem”) az öt legfontosabb kulcsszó egyike, gyakran előjönnek ezek a témák. Nálunk (egy média-vállalkozásnál dolgozom) már alapfeltétel, hogy egy weboldal semmilyen kapcsolatot nem létesíthet a Google semelyik szolgáltatása felé, csak akkor, ha a felhasználó ehhez kifejezetten hozzájárul. Pl. van egy videó, a user rákattint, hogy megnézné, akkor figyelmeztetjük, hogy a videó a Youtube-on van, ha ennek ellenére meg akarja nézni, akkor kattintson ide.
De “Like” gombot is tilos kirakni egy weboldalra (az ugyan nem Google, de hasonló problémkör).

Nem említetted a Google Navigation és a Waze navigációs szolgáltatásokat. Ezeket az USÁ-ban vagy Magyarországon sokan használják (pláne a Waze nagyon praktikus), Németországban, mondanom sem kell, szinte senki.

Ami a “cenzúrát” illeti. Itt szerintem egy picit mellélőttél. A hivatkozott országokban az Internet eléggé központi vezérlésű. Tulajdonképpen, technikai okokból, ma már szinte mindenütt az, annak ellenére, hogy a hatvanas években éppen a decentralizált adatforgalom miatt találták ki az egészet, de ez jócskán túlmutat a Google-n, ezt nyilvánvalóan nem ők találták ki 🙂 Szóval, ha a Google nem adja meg magát, és nem korlátozza mondjuk az ellenzéki találatokat Kínában, akkor a kínai kormány az egész Google-t letiltja a fenébe, és a kínai dolgozó ugyanúgy nem jut ellenzéki anyagokhoz, csak még ráadásul a Google se jut bevételhez. Nem ők az egyetlen vállalkozás a világon, amely az üzleti érdekei mentén ilyen engedményeket tesz. (Persze, különféle illegális csatornákon elérhető maradna a Google akkor is a felhasználók egy töredéke számára, műholdas net, ilyesmi, de ebben azért a Google számára túl sok ráció nem volna).

 54. gigabursch — 2013-11-04 10:07 

@generalwert:
“Legalább a saját piacterén korlátoznák az alternatívákat, de nem teszik.”

Az a Micrpspft buokott IE pere óta tilos. Ismereteim szerint.

 53. p?np — 2013-11-04 09:52 

@generalwert:

“A biztonság technikai cégek lennének a gonosz multik ellenlábasai, akik megvédenek a furmányos technológiáiktól? A Kaspersky, AVG, Avast stb. zászlói alatt egyesül majd minden ember? Vagy ők is benne vannak a nagy NSA buliba, csak róluk még nem szivárogtattak?”

Azok sem védenek meg, leginkább az open source világban lehet bízni. Az a probléma, hogy mély szakmai tudás kell ahhoz, hogy valaki képes legyen letiltani a google-féle (továbbá FB és társaik) követést. Egyáltalán nem lehetetlen, mert semmi hihetetlen technológiát nem használnak, viszont érteni kell a web működését.

Például én megfelelő open source kiegészítőkkel biztosítom azt, hogy a különböző oldalak ne tudják a netezésemet követni, vicces nézni, hogy csak teljesen irreleváns hirdetéseket kapok.

Egy jó kiindulópont:

https://prism-break.org/

Sajnos megfelelő szakmai háttér nélkül nem lehet még közepesen biztonságosan sem netezni, így a “hétköznapi” felhasználók nem sokra mennek ezekkel.

(egy másik hsz-hez: egyébként az optikai kábeleken rajta ülnek a titkosszolgálatok, lásd Snowden-ügy vonatkozó dokumentumai.)

 52. gigabursch — 2013-11-04 09:48 

AZ mindig egy izgalmas kérdés, ha valami ingyenes, akkor annak mi is az ára?

Persze ettől még használom én is. Azt hiszem ez meg az opportunizmus.

 51. kszabo — 2013-11-04 08:56 

És egy utolsó kérdés( Minta székely a medvéhez a málnásban): Mit ér dollárban a kugli autó útjának koordinátája a térképkiadás, GPS és DGPS piacon?
A wifi modemem koordinátái alapján, amit a a google autó rögzített, jobb ha nyitom az ablakot a drón előtt:) Ha radiátoromon lévő mérőt így olvassák le, ez sem Mézga Géza, hanem valóság.
Na megyek, mert mert a söröm a konyharadiátor mellett van a hűtőben, ugyan a koordinátáit annak is tudjátok, de még talán lesz időm meginni:)

 50. kszabo — 2013-11-04 08:16 

@FilcTroll: A valóság mostantól létezik, mert én ettől gazdagodok! Az internet lényege ennyi:)

 49. kszabo — 2013-11-04 08:14 

@amon A teljes vicc megtalálható a google kereső segítségével:)
– Királyfi,hány éves vagy te valójában?
A királyfi felel:
– 32 vagyok!
Erre a banya:
– És te még hiszel a mesékben?
Ennyi!!!!

 48. kvantum — 2013-11-04 03:02 

Szándéktól függetlenül meg kell hagyni, hogy néhány idegesítő (de tudatosan erőltetett) hülyeségen kívül nagyon jók a Google szolgáltatásai. Ízléseken kívül, szerintem kényelmes, gyors és mindenekelőtt ami az egyik legnagyobb titkuk a riválisokkal szemben, hogy rendkívül átlátható, egyszerű és letisztult (lásd: facebook design). Bár hozzátenném ez régebben sokkal helytállóbb volt mint napjainkban.

Nagyon jó a poszt megint, de szerintem sokkal egyszerűbben elérhetné a “hatalom” a célját, ha az internet fizikai kiépítését használja fel. Maga az internet struktúrája sokkal konteósabb mint a Gugli, azaz a hardver végső soron fontosabb stratégiai pont mint a szoftver. Nem véletlenül akar a Google teljesen ingyenes alternatív világhálót kiépíteni, amit természetesen teljes kontroll alatt tartana. Jelenleg egyébként az internet vezetéken Magyarországra 3 fő ponton lép be érintetlenül, tehát leágazás nélkül: Budapest, Debrecen és Szeged. Nem 100%, de valahogy így. Ezeket a helyeket neuralgikus pontként kezeli az állambiztonság, a kormányok meg mindig azt teszik, amikre kérik őket… Az óceánban futó hatalmas internetkábelt pedig végig az amerikaiak felügyelik, nem egy nemzetközi felügyelet.

 47. hakosh — 2013-11-04 00:04 

“Láthatjuk, hogy a Google (amelynek – az államokhoz hasonlóan – nincsenek értékei, csak érdekei) szemrebbenés nélkül kiszolgálja a kormányokat és ideológiákat, függetlenül azok színétől vagy politikai irányultságától.”

Hát ez azért nem egészen igaz. A G és Kína viszonya kifejezetten rossz, leginkább a cenzúra miatt. http://www.nytimes.com/2010/03/23/technology/23google.html?_r=0 (ezt most nem olvastam végig, de úgy tűnik, ebben jól össze van szedve)

 46. zandertenoki — 2013-11-03 23:33 

@tiboru:
Naszóval, most megnézetem (google-lal :)) és teljes hülyeséget írtam. A kilo, mega, giga,… a tizes hatvány 10^3, 10^6, 10^9, stb, az új jelölések, akibi, a mebi, a gig és a többiek a kettes hatványok. És neked van igazad úgy mennek, hogy 2^10, 2^20, 2^30, és így tovább. Mentségemre legyen mondva, egy első féléves előadáson magyarázott róla valamit az előadó, én meg valószínűleg nem figyeltem kellőképpen. (Wath a shame.)

forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Byte

 45. FilcTroll — 2013-11-03 23:07 

@witchp: Dehogy haragszom, beszélgetünk. 🙂 Akár a kollégáim, akár a gyerekeim példáját is tudom hozni, akik szinte minden kérdésükre a guglitól kapják a választ. Ha néha belekötök a válaszokba, rendszeresen az a felelet jön, hogy “de hát ezt dobta ki” a kereső. Akik csak a gét használják, azok számára a többi lehetséges válasz nincs is, és úgy hivatkoznak rá, mint ha az Orákulum szólna a gépükből. Az egész azon a hiten alapul, hogy a gugli tudja a “jó” választ. A kritikai gondolkodást nagyon öli az ilyesmi.

Másfelől: tudok olyan, régi olasz (?) gitármárkáról, amit saját kezemben fogtam, a Google szerint viszont nem létezik. Egy csomó 50-60 év körüli, vagy régebbi tárgy- vagy témacsoport lehet a valóságban, amik egyszerűen nem szerepelnek semmilyen weboldalon, így a találatok között sem. Ahogy haladunk visszafelé az időben, úgy ritkulnak a találatok: az első “delikátesz” Budapesten, a Fischer-féle húsbolt sem létezik, pedig ott ismerkedtek össze a nagyszüleim. 🙂

 44. generalwert — 2013-11-03 23:03 

Kiváló poszt, szerintem is Konteó 2-ben a helye.

Nekem ezzel az egész Google-összeesküvéssel az a bajom, hogy öm… túl békés. Azért vannak komoly konkurensei a Googlenek, elég csak a böngészőpiacon a Firefoxot vagy az Operát említeni. Ha ők tényleg valami nagyon gonoszra törekednének, akkor tűzzel-vassal (és persze rejtve) szabotálnák a konkurenciát. Teszem azt feltörik a rendszereket, ellopják a programkódokat, belebarmolnak a kódokba, a partnerekre nyomást gyakorolva nem engedik az ellenlábasok térnyerését (Firefox OS), stb.
Viszont én mindebből semmit se látok. Sőt, próbálkozik a konkurencia a terjedéssel. Én se használom az Androidos telefonomon az alapböngészőt és a Chromeot, hanem leszedtem a Play áruházból egy másikat. Legalább a saját piacterén korlátoznák az alternatívákat, de nem tesziik.
Ugyanígy az Avast böngészőbe beépülő modulja vígan újságolja nekem, hogy blokkolta a nyomkövetést és a webanalitikát. Tényleg így van? A biztonság technikai cégek lennének a gonosz multik ellenlábasai, akik megvédenek a furmányos technológiáiktól? A Kaspersky, AVG, Avast stb. zászlói alatt egyesül majd minden ember? Vagy ők is benne vannak a nagy NSA buliba, csak róluk még nem szivárogtattak?
Nekem ez a fő kérdés. Miért van még mindig kiút a Google Mátrixából?

 43. tiboru — 2013-11-03 22:46 

@zandertenoki:

“Naszóval, az informatikában/számítástechnikában/a számítógépek világában a kilo, mega, giga, stb. előszavak nem tíz hanem kettő hatványokat jelölnek. Úgy, hogy kilo-2^10, mega-2^100, giga-2^1000 és így tovább.”

Vagyis azt mondod, hogy a számítógépek világában a mega az kettő a századik hatványon, a giga pedig kettő az ezrediken?! Mert szerintem ez nem igaz. A mega az pl. 1.048.576-szerest jelent, vagyis kettő a huszadik hatványon, s nem a századikon.

Vagy félreértek valamit?

Tudomásom szerint a számítástechnikában a “kilo” valóban nem ezret, hanem 1024-et jelent (mint előtag), de ez egy laikusnak tökmindegy, nagyságrendben ugyanott vagyunk. Egy gigabájt az 1024 megabájt, egy megabájt az 1024 kilobájt, egy kilobájt az 1024 bájt. A váltószám tehát 1024, és nem 1000, mint az IT-n kívüli világban. De ez – továbbra is állítom – nem releváns…

 42. zandertenoki — 2013-11-03 22:32 

@chph:
Mihez? Mert a szavaidból úgy veszem ki, hogy valami eszméletlen nagy marhaságot írtam.

Abban pedig szerintem egyetértünk, hogy a probléma nem a megfigyelés, hanem a széleskörű és alapos tájékozodás ellehetetlenülése.

 41. witchp — 2013-11-03 22:20 

@chph:

“de azt meg a “konkurencia” “fertőzi meg” és így ők gyűjtenek adatokat rólad :)”
Itt most nem értem, hogy mire gondolsz. Vagy arra, hogy az összes többi cég tökugyanazt csinálja, mint a google, csak kisebben?
Akkor meg nem nwo, csak sima üzlet…hacsaknem mind az Ő tulajdonukban van;-)

@Filctroll 37. Úgy látszik, ilyen hangulatom van, de belédkötnék, remélem, nem haragszol:-)
“Ráadásul súlyánál fogva a gugli már rég nem kereső, hanem hivatkozási alap: ha a gé nem talál valamit, akkor az nincs is.”
Hozz példákat, légyszi.

 40. nemtomki2 — 2013-11-03 22:20 

@chph:
az android – emlékeim szerint – nyílt forráskódú, csak az egyes gyártók változtatásai nem nyíltak. tehát a nexus eszközökön és a cyanogenmod/aosp/(??) rom-ot futtató androidos készülékeken ellenőrizhető, hogy mit csinál a rendszer.

 39. nemtomki2 — 2013-11-03 22:14 

szerintem a google a kgb válasza a microsoftra… 🙂

 38. chph — 2013-11-03 22:01 

@witchp:
Persze, a példák nagy része szándékosan volt sarkos, egyetlen ponton nem. Itt van az andoroid a google okostelefon operációs rendszere, ugye ezután nem kell részletezni ott nem választgatsz. Ja de, ott van a iOS, ami szintén gyűjti rólad az adatokat, méginkább szemellenzős az appstore-ja. Aztán ott van az MS WindowsPhone-ja és a BlackBerry rendszerei, szintén érintettek.
Futnak még: régebbi rendszerek, nálunk nem annyira ismertek (pl.: Bada), saját rendszert fejlesztettek (mint a franciák), Firefox OS majd kiderül, akad még ubuntu linux alapú rendszere, és télen jön a Sailfish 🙂

Nos talán a kevésbé ismertek, vagy a teljesen nyílt rendszerek lehetnek a jók, de azt meg a “konkurencia” “fertőzi meg” és így ők gyűjtenek adatokat rólad 🙂

De ugye ez egy ilyen blog, magam is használom a gugli szolgáltatásait, akármennyire sem szeretem.

 37. FilcTroll — 2013-11-03 21:59 

Nagyon fontos téma, grat tiboru!

Sztem a gugli a háttérhatalom eszköze. Annyira gyors a sikere és annyira kizárólag a megfigyeléssel és a mémtenyésztéssel foglalkozik, hogy az mindenképp gyanút ébreszt.

A megfigyelést itt nem kell kifejteni.

A mémtenyésztés a kereső működésének a logikájából adódik. Ez a leghatékonyabb eszköz arra, hogy kialakuljon egy egyféle “tudás”, amit közvetíteni szeretnének. Nagyon vázlatosan úgy működik, hogy felteszel egy kérdést, amire A, B, C, kb. egyformán releváns válaszok találhatók. Ha a gugli első két találati oldalán csak az “A” és annak variánsai jelennek meg, akkor a júzerek egyre nagyobb része szerint szerint lesz az “A” az Egyetlen Helyes Válasz — és ők a továbbiakban ennek megfelelően linkelnek és hivatkoznak majd, ami az “A” válasz relevanciáját tovább növeli, visszaszorítva a többit.

Másképp fogalmazva: a gugli nem az információ valóságtartalmát, hanem hálózatszerű, körbehivatkozott elterjedtségét “díjazza”: egymilliárd darwinista nem tévedhet, úgyhogy a majomtól származunk és kuss.

Ráadásul súlyánál fogva a gugli már rég nem kereső, hanem hivatkozási alap: ha a gé nem talál valamit, akkor az nincs is.

 36. SLC — 2013-11-03 21:26 

@seul: hát az én IP-címem bátran menthetik xD

 35. witchp — 2013-11-03 21:25 

@chph: 16.

Nem tudok, nem is akarok ezzel vitatkozni, mert pontosan értem ezt az álláspontot is: ezért írtam, hogy ellentmondásos érzelmeim vannak ezzel a témával kapcsolatban.
Ennek ellenére azt gondolom, hogy a példák, amit hozol sarkítottak (egyelőre legalábbis).
Kereshetsz máshol, mint a google-on (ha már net), és lehetnek más információforrásaid mint az internet:-).
Én (lehet, hogy ezen a ponton vagyok naív, de talán ez a lényeg, amit mondani akartam) nem érzem a fenyegetettséget, hogy eltűnjenek a választási lehetőségek.
Mindig lesz olyan, aki elhiszi, amit a teleshopban lát, meg olyan is van, aki nem nézi meg:-).

Amúgy az illegális cigivel kapcsolatos hírre nekem is ez volt az első reakcióm: nocsak, hiányzik a bevétel?:-)

 34. chph — 2013-11-03 21:23 

@zandertenoki: Én mint gyakorlott programozó, de inkább db üzemeltető nem szólnék ehhez hozzá semmit.

Leírtam korábban is, nem attól kell félni, hogy rosszat teszel…

 33. chph — 2013-11-03 21:19 

@bibo65: Oké, droidra lehetne építeni. De én személy szerint javasolnám, hogy szerezd meg a Meego-t a Jollától. Köszi 😀

 32. bibo65 — 2013-11-03 21:18 

@SLC:
A 29-es verzió egyelőre stabil, bár kicsit akad néha. Egyelőre marad, aztán meglátom, mi legyen. Egyébként meg már úgy teleszemeteltem a netet, hogy minden mindegy, el vagyok veszve, egy teljes NSA különítmény van rám állítva, meg egyébként is 🙂

 31. zandertenoki — 2013-11-03 21:16 

Oké. Először is egy kis szőrszál hasogató kötözködés. Elnézést, ha ez valakit zavar, de mint reménybeli programozó (és még reménybelibb Google vezető fejlesztő, muhahaha) nem tudom megállni.
Naszóval, az informatikában/számítástechnikában/a számítógépek világában a kilo, mega, giga, stb. előszavak nem tíz hanem kettő hatványokat jelölnek. Úgy, hogy kilo-2^10, mega-2^100, giga-2^1000 és így tovább. De mivel ez sokakat összezavar bevezettek a tizes hatványokra egy másik jelölést, amiről a szakmán kívül gyakorlatilag senki sem hallott, nekik meg nincs rá szükségük.

Na, hogy ez is letudtuk, következhet a hozzászólás érdemi része.
A kérdésekre válaszolva:
5) Mindent.
6) Nekik.
Ezt eddig is tudtam/erősen gyanítottam. Amit nem tudtam, hogy Ennyi mindent és, hogy az ők az valóban Ők. Na de a viccet félretéve a titkosszolgálati kapcsolatok számomra tényleg újak voltak. De mondjuk engem már a bevalott felhasználástól (személyre szabott hirdetés, nohiszen) is a sikítófrász kerülget. Éppen ezért eddig is igyekeztem minimalizálni a világhálóra kijutó személyes információim mennyiségét. (Haj de körbe fogalmaztam.)
Google atyánktól csak a keresőt és a TeCsövet használom. mondjuk az uróbbira regisztráltam is, de teljesen fals adatokat addtam meg (de pisszt ez titok). Valamint nem vagyok tagja egyetlen közösségi hálónak sem.

Ugyanakkor én sem hiszem, hogy az egyszeri átlagjani komoly veszélyben lenne. A titkoszsolgálatok csak akkor kezdik vegzálni az emert, ha komolyan elkezd pattogni. (Disclaimer: nem tudom biztosan, de így tűnik logikusnak) A különbötő titkos társaságok pedig valószínüleg amúgy sem aprózák el a dolgot, világuralom vagy semmi. Az átlag emberre nézve legnagyobb veszélynek én is az elégtelen tájékoztatást látom.

 30. bibo65 — 2013-11-03 21:12 

@seul:
Engem ebben csak az zavar, hogy ha a booking.com -on kedvelek egy szállást, akkor a facebook reklámsávja azt dobja be. Ha ebay-en rákeresek bármire, a googli reklámsávjában releváns hirdetések jelennek meg.

Olyan ez, mint a kereskedelmi TV. Én pl szívesen fizetnék azért(valamennyit, nem sokat), hogy ne legyen reklám, de a kért tartalom / szolgáltatás bárhol, bármikor a rendelkezésemre álljon. Értem én, hogy az ingyenességnek vannak feltételei, amiket tudatosan, vagy nem, de az ember vállal, ha igénybe veszi a szolgáltatást, de szerintem azért meg kellene találni az egyensúlyt a magánszféra tiszteletben tartása, és a célzott reklámok elhelyezése között.

 29. SLC — 2013-11-03 21:12 

@bibo65: Hát ez a böngésző nálam nem működött, kínlódtam vele egy darabig, aztán leszedtem. A keresőt megnézem, bár a DuckDuckGo-t szoktam használni mostanában 🙂
A Chrome-ot már csak elvből sem használom, de egy kissé átírt – értsd: kiszedték belőle a nyomkövető kódokat, legalábbis ezt állítják, de ki tudja – verzióját igen. Firefoxot sem használok, de annak kicsit átírt, jobban optimalizált verzióját igen. És mint föntebb mondtam: kezdem kerülni a Google-t…

 28. gloriamundi — 2013-11-03 21:02 

Hát, egyelőre az antiklerikális írásaimat kidobja a kereső, úgyhogy nincs még minden veszve 🙂
Köszi a posztot, sztem reménytelen, h megszabaduljak a guglitól, főleg, ha úgyis mindent megőriznek, amit valaha leírtam, feltöltöttem. Remélem, élvezik, ha megnézik 😛

 27. seul — 2013-11-03 20:57 

Nem olvastam végig a hozzászólásokat, annyit tudok, hogy a google minden egyes keresésnél elmenti magának, hogy melyik IP-ről mikor és mit kerestek. Ez bődületes adat, szerencsére jobbára az Észak-amerikai fogyasztókat szemlélik, a Pannon Tigrist még nem vizslatják 😀

 26. bibo65 — 2013-11-03 20:56 

@chph:

Uccu, ugorjunk neki, írjunk egyet. Ha jól emléxem, az oroszoknak is van saját, nekünk is legyen nemzeti mobil OS -ünk!

 25. pigsy — 2013-11-03 20:56 

Érdemes még megemlíteni a Google X labs-et, a titokzatos kutatóközpontot, ahol olyan apróságokkal foglalkoznak, mint az űrlift, vagy az emberi gondolkodás számítógép általi szimulálása.

Ebben a műhelyben született meg az önjáró autó és a google glass is.

 24. chph — 2013-11-03 20:37 

És adjátok hozzá ezt a cikket: http://index.hu/tech/2013/11/03/okosvarosoke_a_jovo/

 23. SLC — 2013-11-03 20:25 

@tiboru: Szuper poszt, ezt vártam már mióta. 🙂

Nyilván nem véletlen, hogy egy ideje elkezdtem leépíteni a Google szolgáltatásait az életemből. Persze használom most is, de a lényeges és érzékeny információkat igyekszem a Goggle hatókörén kívül tartani. Persze ezzel jól elkéstem, de jobb későn…

Ja, és ez a poszt nem maradhat ki a Konteó 2-ből…

 22. Rene96 — 2013-11-03 20:22 

Hűűűű 😀 Jó kis poszt.Nekem is az az érzésem,hogy a kis személyes életem sokban nem befolyásolja,hogy ők tudják-e azon dolgaim amit a világhálón is megosztok.Az, véleményem szerint, már csak az ember józan eszén múlik,hogy mérlegelje mit tesz itt és mit tart meg magának,ezt nem tudják befolyásolni(legalábbis még remélem…).
Viszont az elhallgatott információ illetve az ellenőrzött információ kérdéskörét nem hiszem,hogy a jövő történései közé kell sorolni.Szerintem mindenki találkozott már olyannal,például a YouTube-on,hogy “Sajnáljuk,de a videó elérhetőségét a te országodban nem tették lehetővé.”(vagy valami ilyesmi). Az ilyenek mindig jócskán felviszik bennem a pumpát.Vajon ez mégis hogy működhet? A “te országod” kéri,hogy ne legyen elérhető vagy a feltöltő válogathatja ki (esetleg jó adag előítélet vagy más megfontolás alapján),hogy “hahaha,ezt ti nem látjátok” vagy a Google dolgozói döntenek az ilyesmiről? Esetleg valaki harmadik külső Big Brother?Mégis ki és miért?
A másik amit hozzátennék:szerintem nem csak nekem tűnt fel,hogy az egész rendszer évek óta törekszik a jó szoros összekapcsolódásra illetve állandóan a valós neved akarják mindenhol kirakni,a “könnyebb használatért”. Az nem fordult meg a fejükben,hogy ezt már a jelentkezésnél megtettem volna ha én úgy akarom?Persze-persze lehet mondani,hogy csak megadják a lehetőséget,hogy ha esetleg 10 évesen választottál felhasználó nevet teszem azt csillagpóni11-et és meggondoltad magad változtathass.De miért nem bármire amire szeretném?Miért csak és kizárólag a valódi neved?
Még jó,hogy egyenlőre rákérdezgetnek.Bár,tapasztaltam már,hogy egy darabig kérdezgetnek majd kötelező lesz(pl.: Youtube és Gmail felhasználók összekapcsolása…..)
Szóval miután átgondoltam az összes eddig felmerült kételyt és mérget amit a Google okozott nekem egyre inkább úgy gondolom,hogy ez nem a szeretet és béke vállalata akik angyalszárnyakon és teljes őszinteséggel szállítják az infót mindenkinek.

 21. chph — 2013-11-03 20:19 

@bibo65: várom is az újabb mobil oprendszereket…

 20. tiboru — 2013-11-03 20:13 

@bibo65:

Ha már TED, akkor álljon itt egy rövid bemutató, 2010-ből… Ilyenkor gondolkozik el az ember, hogy vajon mire képes most a Microsoft (és a Google).

http://www.ted.com/talks/blaise_aguera.html

 19. bibo65 — 2013-11-03 20:12 

Ja, és alternatívák azért vannak:
http://epicbrowser.com/
https://epicsearch.in/

Mobil tekintetében pl a franciák saját OP rendszert írtak, a közigazgatásban többnyire azt használják (nem, nem Thales.
…és persze még van kismillió (ha nem is googol) lehetőség a bujkálásra, csak hát ugye nem kényelmes. És mit ér az egész, ha valaki tök biztonságos böngészőn keresztül posztolja a lájkos oldalra, hogy éppen hol, kivel, miért, hogyan van.

Nem a cég a gonosz (egyik sem, sem a keresős, sem a lájlos, sem az almás vagy az ablakos), az emberek buták. Ezt is tanulni kell, ahogy eddig minden mást meg kellett tanulnia az emberiségnek. …vagy elsöpörni… …vagy végképp eltörölni :-)…

 18. chph — 2013-11-03 20:12 

@tiboru: És akkor kvázi örüljünk ha NSA-nek megy csak az info, de ha vmi agymosásos NWO-s kőrnek, vagy ők az új erő, akkor kész.

És ugye ha nem is gmailezel, meg keresel a gugliban, de droidos telefonokból táblagépekből bővenbőven sok van 🙁

 17. bibo65 — 2013-11-03 20:04 

Egy releváns TED előadás:
http://www.ted.com/talks/eli_pariser_beware_online_filter_bubbles.html

“Az, hogy az internetes cégek igyekeznek szolgáltatásaikat — beleértve a híreket és a keresési eredményeket is — személyes ígényeinkhez szabni, akaratlanul is magában rejti annak a veszélyét, hogy a szűrőburkok csapdájában ragadunk, és nem jutunk hozzá azokhoz információkhoz, amelyek megingatnák világképünket vagy kitágítanák érdeklődésünket. Eli Pariser meggyőző érvekkel támasztja alá, hogy ez nekünk is rossz, és a demokráciára nézve káros.”

Amit érdemes figyelni, az a dátum: 2011 május.

 16. chph — 2013-11-03 20:00 

@witchp:
Látszik, hogy hatásos a dolog.

Miért rossz, ha mindent tudnak rólad? Egyrészt nem rossz, hisz segítenek, ha keresel valamit eléd tolja, ha utálod a kínait és szereted az olasz kaját, akkor nem fog kínai éttermet ajánlani amerre jársz olaszt annál inkább.

De gondolj bele, amiről nem tudsz, mert a gugli úgy gondolja nem is kell neked megmutassa, az nem is létezik, mi következik ebből? Buta maradsz (bocs, a erős, de fordítsd át mondjuk arra a kínaira, aki nem olvashat ellenzéki témát), és így könnyen befolyásolható leszel többek közt. Például sehol sem olvashatsz a fekete teáról, nem tudod hogy létezik, mindenki azt mondja a kávé a király. Aztán véletlenül olvasod, hogy lecsaptak egy illegális teaárusra és ott leírják a tea pozitív hatásait a kávé ellenében. Aztán a propaganda azt kezdni el nyomni, hogy a teában milyen mérgek vannak, de nem tudod ellenőrizni, mert csak az az egy cikk lesz 🙂

(Ápropopó a mostanság lefoglalt illegális cigiknél is mintha ilyenekről írnának 😀 )

 15. gergoo — 2013-11-03 19:35 

és az önvezető autóikról szó sem volt még, ha elég figyelmesen olvastam.
http://en.wikipedia.org/wiki/Google_driverless_car

 14. tiboru — 2013-11-03 19:27 

@amon:

Ha pedig mindent elhiszünk mindenkinek, akkor naivak 🙂

 13. amon — 2013-11-03 19:18 

@tiboru:

Ja, akkor persze. Csak ha senkinek sem hiszünk el semmit, akkor nem biztonságban, hanem paranoiásak vagyunk. 😉

 12. petiba — 2013-11-03 18:57 

Na, egy floridai gumitalpú már dolgozik az ügyön…

A visitor from Boynton Beach, Florida viewed “A Google-konteók « Konteó” 1 secs ago

Talán ezért lett hirtelen 220-213 látogató egyszerre az oldalon 🙂
Vagy csak a tökéletes konteókönyv tökéletes rekláma?

 11. tiboru — 2013-11-03 18:48 

@amon:

Nem vagy ünneprontó 🙂

Én elolvastam és abszolút nem nyugtatott meg. Biztos forrásból tudom, hogy az NSA-nek is vannak adatvédelmi előírásai 😀

 10. tiboru — 2013-11-03 18:45 

@danescu:

Köszi!

Ot a Moszad a 9.5.-ben 🙂

 9. tiboru — 2013-11-03 18:44 

@abigel:

Olyan alkalom is lesz, ha nem is dedikálás 🙂

 8. amon — 2013-11-03 18:38 

Nem akarok nagyon ünneprontó lenni, de valaki a szerkesztők, szerzők közül elolvashatta volna a G* adatvédelmi szabályzatát, úgy lehet, hogy _némi_ alapja is lenne egy ilyen cikknek. 🙂
http://www.google.com/intl/hu/policies/privacy/

 7. magyardani — 2013-11-03 18:38 

Azért az is érdekes, hogy ekezdték a fiber szolgáltatásukat is, ami persze mennyire jó, hiszen ingyen net, másik oldalról viszont életed nem marad, amiről ne tudnának – és az egyéb ebben lévő potenciálról ne is beszéljünk.

 6. witchp — 2013-11-03 18:29 

Ellentmondásos gondolataim vannak ezzel az egésszel kapcsolatban.
Értem én, hogy ez az egész szörnyűséges, meg orwelli, meg felháborító, de mégis nagyon szkeptikus vagyok abban, hogy ez befolyásolhatja-e az én kis életemet.
Egyébként az átlagnál valószínűleg jóval kevesebb ilyen eszközt használok. (A keresőt, térképet persze gyakran, a google translate által okozott hosszas röhögőgörcsök pedig tényleg feledhetetlenek.)
Akármennyire is erőltetem az agyam, nem tudom elképzelni, hogy “ők” mit tudnának kezdeni az e-mailjeimmel, telefonbeszélgetéseimmel, nethasználati szokásaimmal.
Valamiért nekem ebben a mostanában zajló botránysorozatban az a meglepő, hogy mindenki úgy tesz, mintha csodálkozna. Holott szerintem hosszú évek óta egyértelmű, hogy amit levelezel, telefonálsz, netezel azt bizony más is hallhatja-láthatja (gyerekkoromban sokszor hallottam, hogy “ez nem telefontéma”, gondolom, ezzel más is így van).
Lehet, hogy sokakat felháborít, de én valahogy legalább ugyanannyi ál-naivitást érzek ebben az egészben (már nem a posztban, hanem a jelenségben), mint amennyire megdöbbentő.
Ó, és ha már robotika, ha jól emlékszem, amikor először vették át a számítógépek az uralmat, az emberiség aranykora következett be. Tovább meg nem nagyon bírtam olvasni, mert sose szerettem a sci-fiket, de hát a klasszikusok megérdemelnek egy próbát…Persze lehet, hogy rosszul emlékszem, mert ráadásul régen is volt.

 5. danescu — 2013-11-03 18:24 

Nagyon szinvonalas, gratulálok! Őszintén szólva nem nagyon lepett meg. Azért már hellyel-közzel beleéltem magam, hogy ez egy ilyen Való Világ, Nagy Testvér, stb. De a részletek lenyűgözőek! Csak a Moszadra való hivatkozás hiányzik egy kicsit!…

 4. abigel — 2013-11-03 18:24 

@tiboru: rozét vigyünk? 😉

 3. tiboru — 2013-11-03 18:20 

@noematska:

🙂 Ja, már készen volt és ilyenkor nehezemre esik pihentetni a posztot…

Dedikálási időpont még mindig nincs, de szerintem november első felében meglesz az első (budapesti). Amint tudok, mondok konkrétumot is.

 2. abigel — 2013-11-03 18:18 

Nekem néha úgy tűnik,már most is saját kénye-kedve szerint adja a találatokat.

 1. noematska — 2013-11-03 18:15 

Megint egy remek posztot kaptunk.Köszönet érte.

Kedves Tiboru, megszegted a saját szabályodat, hogy hétvégén nem célszerű posztot élesíteni?

Más: Mikor lesz Konteo1 dedikálás?
olvasom, élvezem, de beosztással, hogy tovább tartson.

RSS feed for comments on this post.

Ars poetica

Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!

  • Legutolsó hozzászólások

    Tartalom

    CímDátum
    Vendégposzt – A kassai bombázás2017-06-26
    Michael Jackson-konteók2017-05-20
    Átirányítás: 100 év Fátima2017-05-13
    Szolgálati közlemény: Aranykönyv-szavazás, döntő!!!2017-05-11
    Kínos Clinton-konteók (részletek)2017-03-31
    Lindbergh-konteók2017-02-26
    Toxoplazmózis-konteók2017-01-25
    Vendégposzt – Horthy István halála2017-01-06
    A BCCI-sztori2016-11-04
    Villámkonteó: a 200 ezer SIM-kártya esete2016-10-07
    Villámkonteó: robbantás a Nagykörúton!2016-09-25
    Wałęsa-konteók2016-08-21
    Posztajánló: Porton Down2016-08-15
    Reagan és a gellert kapott golyó2016-06-17
    Eyjafjallajökull-konteó2016-05-17
    Kommentposzt: Kiss László2016-04-08
    Lionel Crabb rejtélyes esete2016-03-21
    Hindenburg-konteók2016-02-26
    Bruce Lee halála2016-02-14
    Opus Dei2016-01-23
    Alapítvány-konteók2015-12-19
    Megjelent az e-Konteó2!2015-12-06
    Furcsa történetek 2.02015-11-29
    Shakespeare-konteók2015-11-12
    Frigyláda-konteók2015-10-22
    Per “Dead” Ohlin halála – 18+!!!2015-09-10
    Gary Webb, a CIA és a crack-konteó2015-08-23
    Menekült-konteók2015-07-14
    Ajánló – sorozatok és filmek2015-07-07
    Miss Liberty-konteók2015-06-22
    Na-seby (Villámkonteó)2015-04-14
    Glenn Miller eltűnése2015-04-08
    Kommentposzt: Germanwings-konteók2015-03-30
    Furcsa történetek 1.02015-03-23
    Bob Marley halála2015-03-14
    New Coke – konteók2015-03-02
    Sid Hurwich időgépe2015-02-22
    Alan Turing2015-02-10
    Kommentposzt: rejtélyes betörések2015-01-31
    Halál Chappaquiddickben2015-01-26
    Kommentposzt: Charlie Hebdo2015-01-08
    A Dreyfus-Zola konteók2015-01-05
    Megjelent az e-Konteó1!2014-12-05
    Konteókönyv-felmérés2014-12-01
    Vendégposzt: az ufó-emberrablások2014-11-28
    John Titor története2014-11-19
    Ajánló – A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története2014-10-29
    Fort Knox2014-10-23
    Estonia-konteók2014-09-29
    Rudolf Hess története2014-09-22
    Kurt Cobain halála2014-09-09
    Eilean Mór rejtélye2014-08-18
    Balla Irma halála (részletek)2014-07-27
    Gyíkember-konteók2014-06-12
    A Kovács Béla – ügy2014-05-23
    Kitalált középkor (rövidposzt)2014-05-12
    Georgia Guidestones2014-05-03
    Elisa Lam halála2014-04-15
    Kommentposzt: Welsz Tamás halála2014-03-20
    Kommentposzt: az MH370-es járat2014-03-15
    Magic Johnson – konteó2014-03-12
    Challenger-konteók2014-02-13
    Ophélie Bretnacher halála2014-01-20
    Cicada 33012014-01-06
    Cajamarquillai üregek2013-11-27
    A körmendi gyerekgyilkosság (részletek)2013-11-21
    Vendégposzt: A Nagy Könnyűzenei Sátánista Konteó2013-11-14
    Google-konteók2013-11-03
    A Konteókönyv rendelhető!2013-10-23
    Katrina-konteók2013-10-11
    A denveri repülőtér2013-09-27
    Haszbara-konteók2013-08-25
    Génmódosítás-konteók2013-07-08
    Oopart, avagy tárgyak rosszkor, rossz helyen?2013-06-14
    Konteónak indult…2013-06-09
    Az X bolygó2013-04-27
    Ókori dodekaéderek (rövidposzt)2013-04-03
    Náci repülő csészealjak2013-03-22
    D. B. Cooper története2013-02-19
    Egy pápa lemondása2013-02-11
    A Sunstein-Vermeule – algoritmus2013-01-23
    Eltűntek2013-01-18
    Könyvajánló – Szoftverfrissítés 1.02012-12-13
    Anjikuni-rejtély2012-12-11
    Szent Malakiás próféciái2012-12-03
    Jövőbelátás-konteók2012-11-21
    Chomsky-tízparancsolat2012-11-06
    Mátrix-konteók2012-10-28
    Elbert János halála2012-10-19
    Bohemian Grove2012-09-26
    Robert Maxwell élete és halála2012-08-28
    A Zelnik-ügy – reloaded!2012-08-05
    Kazbegi dinók (rövidposzt)2012-07-20
    A Zsanett-ügy (18+)2012-07-10
    Alternatív Bermuda-háromszögek2012-07-06
    Olof Palme halála2012-05-16
    A torontói jegyzőkönyvek2012-04-21
    Phobosz-összeesküvés (rövidposzt)2012-03-22
    Jörg Haider halála2012-03-14
    Az eltűnt zászlóalj2012-03-09
    A Mary Celeste – rejtély2012-03-01
    Szcientológia-konteók2012-02-07
    Mikrohullám-konteó (rövidposzt)2011-11-12
    Népszámlálás-konteók2011-11-12
    EU-konspiráció2011-11-12
    A Djatlov-incidens2011-11-12
    Fluorid-összeesküvés2011-08-19
    Breivik-merénylet2011-07-25
    A Mikroelektronikai Vállalat – konteó2011-05-26
    Patton tábornok halála2011-05-12
    Skull & Bones2011-04-19
    Réztekercs-konspiráció2011-04-12
    AIDS-konspiráció2011-04-11
    Ajánló – kódfejtők előnyben!2011-04-09
    Moszkva és a csecsenek2011-04-08
    Gandzsa-összeesküvés2011-04-07
    A KAL-007-es járat lelövése2011-04-06
    Globális felmelegedés2011-04-05
    A móri nyolcas gyilkosság2011-04-04
    Kilenc/tizenegy2011-03-30
    A közösségi oldalak – összeesküvés2011-03-29
    Kelly doktor halála2011-03-28
    Roberto Calvi, Isten bankára2011-03-25
    Az arab világ forradalmai2011-03-23
    Martin Luther King halála2011-03-22
    Hajsza az örökmozgó és egy másféle energia után2011-03-21
    Castro és a CIA (átirányítás)2011-03-18
    A USS Liberty megtámadása2011-03-17
    Jézus-összeesküvés2011-03-16
    Ajánló – linkek2011-03-15
    HAARP-összeesküvés2011-03-14
    Chico halála2011-03-11
    JFK – 2.02011-03-10
    JFK – 1.02011-03-10
    Nőellenes világösszeesküvés2011-03-08
    Atomkonspiráció (átirányítás)2011-03-07
    Hasfelmetsző Jack – dosszié2011-03-07
    Gagarin-konteók2011-03-04
    Cigánygyilkosságok2011-03-04
    Robert F. Kennedy meggyilkolása2011-03-03
    Vérvád-konspiráció2011-03-03
    A Council on Foreign Relations2011-03-02
    A szmolenszki katasztrófa2011-03-02
    Atlantisz-konteók2011-03-01
    Nagy német adókonteó2011-02-28
    Illuminátusok2011-02-28
    Ajánló – filmek2011-02-26
    Az Elvis-legenda2011-02-25
    Tunguzka-rejtély2011-02-24
    Nikola Tesla 2.02011-02-23
    Nikola Tesla 1.02011-02-23
    Robbanás Port Chicagóban2011-02-22
    A Fenyő-gyilkosság2011-02-22
    Rákgyógyszer-konteók2011-02-21
    A főtitkár halála2011-02-21
    Nácik aranya2011-02-19
    ODESSA2011-02-18
    A romániai “forradalom”2011-02-18
    Templomosok2011-02-17
    A TWA-800 járat lezuhanása2011-02-16
    WikiLeaks-konteók2011-02-15
    A Voynich-kézirat2011-02-15
    Mormon-összeesküvés – újratöltve!2011-02-14
    Mormon-összeesküvés2011-02-14
    Szabadkőművesek 2.02011-02-13
    Szabadkőművesek 1.02011-02-13
    Bilderberg-konteók2011-02-13
    Men in Black2011-02-12
    UFO-konspiráció2011-02-11
    Jim Morrison halála2011-02-11
    Rejtélyes helyek, titkos bázisok2011-02-10
    Roswell és az M-122011-02-09
    Bermuda-háromszög2011-02-09
    Antarktisz-összeesküvés2011-02-09
    Pearl Harbor – dosszié2011-02-08
    Népek Temploma2011-02-08
    Egy pápa halála2011-02-08
    A MA-240-es járat tragédiája2011-02-07
    A “tökéletes katona”-projekt2011-02-07
    A Kurszk elsüllyedése2011-02-06
    A Litvinyenko-gyilkosság2011-02-06
    Beatles-konteók2011-02-05
    John Lennon halála2011-02-05
    Philadelphia-kísérlet2011-02-04
    Diana hercegnő halála 2.02011-02-03
    Diana hercegnő halála 1.02011-02-03
    A Seuso, a Habsburgok és egy lord – kiegészítő konteó2011-02-02
    A Seuso-ügy2011-02-02
    Titanic-sztori2011-02-01
    Holdraszállás-konteók2011-01-31
    Marilyn Monroe halála2011-01-30

    Innen jöttök