2014-09-29–01:02

Estonia-konteók

nyitTörténelmi és geopolitikai okokból kifolyólag nem vagyunk az a kifejezett hajós nemzet (a balatoni regattákat és a dunai flottillát most elnéző mosollyal tegyük félre, s nagyvonalúan a „lovas tengerész” jelzős szerkezetről is feledkezzünk meg), de a tengeri katasztrófák bizony bennünket is megérintenek. A klasszikus összeesküvéses történetek között szép számmal bukkanhatunk olyan sztorikra, amelyek középpontjában a végtelennek tűnő vizeken (vagy azok felszíne alatt) haladó vízi alkalmatosságok vannak: az őskonteónak számító Mary Celeste-től a nemkülönben alapnak tekinthető Titanicon keresztül a Kurszk katasztrófájáig se szeri, se száma azoknak az eseményeknek, ahol a különféle hajók elsüllyedésének körülményei jelentik a feladványt. Ma (már csak az évforduló miatt is) egy kereken húsz évvel ezelőtti történetről ejtünk pár szót. Olvassátok hát az Estonia komphajó tragédiáját.

Tudom, azzal kellene kezdenünk, hogy alaposan körüljárjuk az Estonia múltját, történetét és tulajdonosi körét, de ez sokkal nehezebb és összetettebb feladat, mint az első blikkre tűnhet.

1. A hajó

Az még viszonylag követhetőnek tűnik, hogy az eredeti megrendelő egy norvég cégwerft volt, amely egy német hajógyártótól, a papenburgi Meyer Werft-től rendelte meg a tengerjárót még a hetvenes években, de az azt követő tulajdonosi és üzemeltetői információk még azok számára is átláthatatlanok, akik egy-egy magyar offshore-cég hátterének feltérképezésével is percek alatt végeznek. Norvég, svéd és finn érdekeltségű óriáscégek, ciprusi vállalatok és észt befektetők váltották egymást a tizenöt év alatt négyszer is nevet, majd háromszor anyakikötőt cserélő komphajó környezetében, úgyhogy elnézéseteket kérem, de csak a legvégét emelem ki: 1994-ben, vagyis történetünk idején a tulajdonos és az üzemeltető egy svéd-észt vegyesvállalat, makettaz azóta csődbe ment EstLine volt, amelyben az észt kormány rendelkezett többségi tulajdonnal. Az Estonia rendszeres ingajáratot teljesített Tallinn és Stockholm között.

A számok szerelmeseire gondolva tessék, néhány száraz adat a kétezer személy és 450 gépkocsi szállítására alkalmas, kilenc fedélzeti szinttel rendelkező hajóról.

Teljes hossz: 157 méter
Legnagyobb szélesség a vízvonalnál: 25 méter
Merülés: 5,5 méter
Legnagyobb sebesség: 21 csomó (39 km/h)
Átlagos utazási sebesség: 18 csomó (33 km/h)
Teljes belső térfogat: 15500 bruttó regisztertonna
Szállítható hasznos tömeg: 2800 tonna
Meghajtás: négy dízelmotor, összesen 25000 lóerő (18500 kW) teljesítménnyel
Üzemanyagtank: 940 + 230 köbméter

2.) A katasztrófa

1994. szeptember 27., kedd, egy borongós, igazi észak-európai őszi nap. Az Estonia az órarendnek megfelelően pontosan 19.00 órakor hajózik ki a tallinni kikötőből, fedélzetén a 186 tagú legénységgel és 803 utassal, akiknek zöme az akkor még HPalacsonynak mondható észtországi árak (és főként a szabad alkoholvásárlás) által odavonzott svéd turista volt (amúgy összesen 17 ország állampolgárai voltak a fedélzeten). A Stockholmig tartó út általában 14-15 órába telik, úgyhogy az utasok úgy voltak vele, hogy másnap reggel kilencig még lazán meg lehet próbálkozni a fedélzeti italboltok készletének felélésével.

Nem bántásból mondom, de aki ivott már külföldön tartózkodó skandinávokkal (én többször megtettem, ezért merek így általánosítani), az tudja, hogy nem viccelnek. És kegyeleti megfontolásokból maradjunk ennyiben.

avoSzóval a csukott fedélzeteken elég magasra hág a jókedv, amit a 4-5 méteres hullámokat generáló 60-70 km/órás szél sem tud negatívan befolyásolni, elvégre az Estonia egyike a kor és a régió legbiztonságosabb személyszállító hajóinak (legalábbis a reklámok szerint, márpedig a hazug reklám olyan ritka, mint a korrupt politikus). Úgy tűnik, a kereken negyven éves Avo Piht kapitány (itt balra) sem illetődik meg az időjárástól, mert 15 csomós sebességgel szeli a Balti-tengert, nyílegyenesen nyugati irányba.

Kevéssel éjfél után az ügyeletes tiszt kap egy jelentést a gépészektől, akik egy fémesen kongó-bongó hangra [jajjdejólhangzik: kongóbongóhang…] lesznek figyelmesek, ami egy, az addigiaknál is erőteljesebb hullámmal való találkozást kísért. A felületes ellenőrzés (gyk. rápillantanak a műszerfalra) semmiféle aggodalomra okot adó jelenséget nem tár fel, a hajó továbbhalad. A kongó hangok azonban megismétlődnek, s hajnali egy óra körül már a még viszonylag józan utasok közül is többen jelzik, hogy valami nincs rendben, mert a hajó mintha oldalra billent volna. Ekkor már a kapitány is a hídon tartózkodik, de nincs mit tenni, csak megállapítani a bajt, elrendelni a teljes riadókészültséget és kiadni a „Mindenki a mentőcsónakokhoz!” parancsot: az Estonia süllyedni kezd.útvonal1

01.22-kor rádión leadják az első mayday-vészjelzést, de a legénység nincs valami nagy formában: nem ismerik a hajó pozícióját, az erre rákérdező, a közeli Silja Europa és a Mariella kompok rádiósai percekig nem kapnak értékelhető választ a minden bizonnyal pánikba esett Andres Tammestől. Végül 01.27-kor sikerül pontosan beazonosítani a helyszínt, de már késő: a két testvérhajó hiába változtat azonnal irányt és indul a tragédia felé, huszonkét perc múlva, 01.49-kor az Estonia (nagyjából félúton Tallinn és Stockholm között, nemzetközi vizeken) eltűnik a két, segítségére siető hajó, valamint a finn hatóságok scgradarképernyőjéről, s a körülbelül 80 méter mély vízbe süllyed.

3.) A mentés és a veszteségek

A Balti-tenger a világ egyik legzsúfoltabb beltengere, egyidőben mintegy kétezer úszó alkalmatosság járja a vizeit. Ennek köszönhetően a segítség is viszonylag gyorsan megérkezett: afcg Mariella volt az első hajó, amelyik 02.12-kor a helyszínre ért, de a svéd és a finn parti őrség helikopterei is hamarosan ott köröztek a levegőben. Nem részletezem az akciót, inkább a végeredményt mondom: a 989 személyből összesen 137-et sikerült élve kimenteniük a tízfokos vízből. A 852 eltűnt közül csak 94 ember holttestét találták meg.

4.) A hivatalos ok

Több érintett állam hatóságai közös erővel kezdték meg a katasztrófa körülményeinek vizsgálatát, melyhez egy, tengeri mentésre szakosodott norvég cég műszaki segítségét kérték. A nyomozás hónapokig tartott (megspékelve olykor furcsának tűnő momentumokkal, amelyekről a későbbiekben még szólunk), majd a hivatalos magyarázat is megszületett. Nem mennék bele technikai részletekbe, ezért zanzásítva mondom el: a vihar által keltett hullámok ereje összeadódott a helytelenül megválasztott utazási sebességgel, minek következtében eltört a járművek felhajtására szolgáló orrkapu zárszerkezete, a felhajtórámpa elmozdult, majd orrkapuaz így keletkezett hatalmas nyíláson a víz szabadon beáramlott a hajótestbe, rekordidő alatt elsüllyesztve azt. Mindehhez hozzáadódott két konstrukciós hiba is: egyfelől az orrkapu mögött az Estonia nem rendelkezett vízválasztófallal (úgynevezett zsilipekkel), amelyek megállíthatták (de legalábbis lassíthatták) volna a vízbetörést, másfelől az orrkapu a hídról nem látszott, tehát vizuálisan onnan egyáltalán nem volt észlelhető a rendellenesség és a törött állapot. Ez (mármint a közvetlen rálátás) azért lett volna fontos, mert az orrkapu érzékelői az első percekben nem károsodtak, tehát a parancsnoki hídon a jelzőfények zölden világítottak (tehát a „minden rendben” jelzést adták) még akkor is, amikor a rongálódás már bekövetkezett.múzeum2

A végső jelentés kiemeli: az Estoniát eredetileg partmenti sétahajózásra tervezték, nem pedig nyílttengeri felhasználásra, s még kevésbé arra, hogy viharos tengeren többszáz kilométeres utakat tegyen meg ennyi emberrel és gépkocsival a fedélzetén.

Summa summárum: a hivatalos következtetés szerint emberi hibák és mulasztások láncsorozata okozta a huszadik század egyik legnagyobb, békeidőben bekövetkezett hajókatasztrófáját.

5.) A furcsaságok

Említettem az imént, hogy a nyomozás során, illetve a katasztrófát követő időszakban volt néhány olyan érdekesség, amiket nem lehet említés nélkül hagyni még egy olyan, az objektivitásáról és a spekulációktól való távolságtartásáról közismert fórumon sem, mint a Konteóblog. Nézzünk hát körül az Estonia-ügy közvetlen környezetében.

5.1.) A svéd modell

Svédország, illetve az azt irányító mindenkori kormány igazán regswenem nevezhető kiszámíthatatlan, vaktában cselekvő, hebehurgya társaságnak. A stockholmi politikai elit (a sajnálatos Palme-ügytől eltekintve) nem nagyon keveredett olyan ügyekbe, amelyek azt a benyomást tennék a külső szemlélőre, hogy a titkolózás és a sötét machinációk napirenden lennének arrafelé. Nos, ehhez képest mit tapasztalhattunk az Estoniával kapcsolatban? Hát azt, hogy a svéd kormány már a legelső percektől kezdve elég furcsán viselkedett. Mindent megpróbált, hogy a roncstól a lehető legtávolabb tartsa az érdeklődőket, lett légyen azok hozzátartozók, kutatók vagy újságírók. Következetesen visszautasítottak minden ajánlatot, amely arra irányult volna, hogy a roncsot kiemeljék vagy részletesen szemügyre vegyék.

Emlékeztetem a tisztelt olvasót, hogy az Estonia 75-80 méter mélységben fekszik, ami bagatell például a Titanic feletti 4000 méteres víztömeghez képest. Érzékeltetésül: ha a komphajót az orrára állítanák, a hajótest fele a vízszint fölé emelkedne.

A hivatalos svéd visszautasítás mindent tartalmaz, ami emberi ésszel elképzelhető: említik a kegyeleti megfontolásokat („a roncs gyakorlatilag egy tömegsír, nem illendő piszkálgatni”), a gazdasági-pénzügyi oldalát a dolognak (vagyis hogy milyen sokba kerülne), s ha mindez még nem lenne elég, még azt is meghúzták, hogy a roncsban maradt több ezer liternyi üzemanyag megbolygatása visszafordíthatatlan környezeti károkat okozna a Balti-tenger élővilágának. Na és szerintetek mit tesz egy ilyen zöld gondolkodású, a környezetvédelem mellett ennyire elkötelezett kormány a hajóronccsal?smit

Nem, nem fogjátok kitalálni: először rászór tízezer tonnányi sódert és kavicsot, majd beleönteti egy betonszarkofágba, méghozzá egy olyan céget felkérve kivitelezőnek, amely többek között nukleáris hulladékok víz alatti semlegesítésével foglalkozik (Smit Tak BV, Hollandia). Smitéknek amúgy kiváló kapcsolataik vannak a különféle színű és ideológiájú kormányokkal, az oroszokkal például, akiknek felkérésére a Kurszk roncsain is ügyködtek egy kicsit pár évvel később.

A betonozási munkálatok (amelyek nem sikerültek valami fényesen, mert nem fedik be a teljes roncsot) becslések szerint 350 millió dollárjába fájtak a svéd adófizetőknek 1995-ben.

5.2.) Az Estonia Megállapodás

1995-ben nyolc ország megköti az Estonia Megállapodásnak (Estonia Agreement) nevezett nemzetközi szerződést, amelyben kölcsönösen biztosítják egymást arról, hogy (röviden mondom) a jövőben a roncshoz senkit nem engednek közel, s az ezt megkísérelőket jól fenéken rugdossák. Az az apróság, hogy a roncs nemzetközi vizekben nyugszik, úgy látszik, senkit nem érdekelt. Ja, még egy finomság: az aláírók között főleg a balti-tengeri kijárattal rendelkező államok vannak, de vajon mivel magyarázható az Egyesült Királyság részvétele? Vagy jobban kellett volna figyelnem földrajzórán?emlékmű1

Az elmúlt 19 évben a roncs helyszínét a finn parti őrség folyamatosan figyeli radarral és járőröző helikopterekkel, s a hozzá akárcsak közelítő hajókat is morcosan elhessegeti, a svéd haditengerészet pedig időről időre odaküldi szimatolni tengeralattjáróinak egyikét-másikát, nehogy a víz alatt próbálkozzon valaki körülnézni.

5.3.) Az eltűnt észt tengerészek

A túlélők neveit tartalmazó eredeti (szeptember 29-én délben összeállított) lista 146 tételt tartalmazott, köztük Avo Piht kapitányét és Lembit Leiger elsőtisztét. A ZDF német televízióban még egy rövid filmtudósítást is bemutattak, amelyen a kapitány látható, amint a turkui Egyetemi Kórházba érkezik kivizsgálásra. Érdekes, hogy két nappal később a listán már csak 137 név látható, s ezek között a két említett tengerész mellett további hét észt sem szerepel. Hiányzik többek között a hajóorvos, dr. Viktor Bogdanov, továbbá a fedélzetmester, Kalev Vatras is.sim

Talán ide tartozik, hogy a stockholmi Arlanda repülőtérről szeptember 29-én két olyan magángép száll fel, melynek fedélzetén 5 + 4 = 9 ismeretlen, soha be nem azonosított, diplomata-státuszú személy is utazik a regisztráltakon kívül. Egy kajmán-szigeteki bejegyzésű Boeing 727-200-asról (lajstromszáma VP-CLM), illetve egy kaliforniai Gulfstream 4-esről (lajstromszáma N-971-L) szól a fáma. Hírek szerint mindkettő a stockholmi amerikai nagykövetség megrendelésére jött egy nappal korábban, mindkettő Amszterdamból. A Boeing Hollandiába repült vissza, a Gulfstream pedig az USA-ba távozott – legalábbis a hivatalos adatok szerint. Hogy a kilenc ismeretlen azonos volt-e a kilenc eltűnt tengerésszel, nem tudni, miként azt sem, hogy ha ők voltak, jószántukból mentek-e tovább, vagy kényszer hatása alatt.

Az eltűnt tengerészek azóta is a hivatalos veszteséglistán vannak, az eltűntek között. Azt, hogy a 29-i túlélőnévsorban miért szerepeltek, a finn és a svéd hatóságok adminisztrációs hibának tudják be. A ZDF által bemutatott rövidfilmet a német elhárítás állítólag szeptember 30-án elkobozta, nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozással.tull

 5.4.) A csempész-vonal

Újságírók által kezdeményezett svéd és észt hivatalos eljárások után megállapították, hogy szeptember 14-én és 20-án az Estonia olyan orosz eredetű, katonai felhasználású technológiát szállított Svédországba, amit Észtországban foglaltak (vagy nyúltak) le az észt hatóságok. A stockholmi kikötő akkori vámparancsnoka, bizonyos Lennart Henrikson a svéd közszolgálati tévének megerősítette, hogy azon a két napon (vagyis 14-én és 20-án) felsőbb utasításra el kellett tekintenie az Estonián Svédországba érkező bizonyos „kényes szállítmányok” vámkezelésétől.

Észtország 1991 augusztusában vált ugyan függetlenné, de orosz csapatok még további három évig az országban tartózkodtak. A legutolsó orosz katona 1994. augusztus 31-én délben hagyta el az addigra már lecsupaszított utolsó észtországi orosz laktanyát.

Hogy szeptember 27-én is voltak-e ilyen cuccok a kompon, hivatalosan nem lehet tudni, viszont túlélők visszaemlékezéseiből azswvam derül ki, hogy 27-én késő délután két, svéd rendszámú kamion hajtott fel Tallinnban az Estoniára, amelyek szemmel láthatón kikerülték a kikötőben felszerelt vámkapukat (ahol akkor már voltak olyan berendezések, amelyek például radioaktív sugárzást is mértek).

5.5.) Robbantásnyomok

Független szakértők által végzett laborvizsgálatok kimutatták, hogy az Estonia felhajtórámpáján robbanószer-maradványok találhatók. Még a svéd hatóságok általi lezárás előtt készültek olyan felvételek, amelyek láttán tűzszerészek egyértelműen kimondták: a rámpa fémszerkezetének deformációja egyértelműen robbanásra enged következtetni.táska

5.6.) A titokzatos bőrönd

A mentésben résztvevő svéd és finn katonai búvárok közül többen is elmesélték, hogy a merülések előtt olyan eligazítást kaptak, mely szerint ha esetleg olyan túlélőbe vagy akár holttestre bukkannak, akinek egy fekete, közepes méretű, keményfalú bőrönd van a csuklójára bilincselve (állítólag képet is mutattak róla), onnan kezdve az jelenti az abszolút prioritást, azt kell kihozni bármilyen áron, minden más várhat. Hogy végül bárki talált-e ilyen bőröndöt, vagy hogy mi lehetett benne – ezt senki sem tudja.

6.) Összefoglalás

Akárhogy is nézzük, az Estonia elsüllyedése körül valami nagyon nem frankó és nem kell russzofóboknak lennünk ahhoz, hogy (az orosz katonai technológia gyakorlatilag bizonyított jelenléte miatt) a titkosszolgálatok keze nyomát véljük felfedezni az események mögött.

Mert ugye mi történhetett? Figyelem, konteók (?) következnek!

6.1.) Az orosz szál

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az észtek üzletelgettek egy kicsit a Nyugattal (az vesse rájuk az első követ, aki a helyükben nem ezt tette volna akkoriban), s adok-kapok alapon mindenkinek megérte mindaddig, amíg az oroszok feje be nem durrant az idegességtől. Mert ugye elég bajuk volt nekik a régióban: egymás után feladták a három balti köztársaságot, haza kellett vinniük azt a kurvasok katonát, akikkel valamit csak-csak kezdeni kell (pláne a hivatásos állománnyal, akiket nem lehet simán hazaküldeni anyuhoz, mint a sorozottakat). katseiSzóval minderre (mintegy epehabként a fekáliatortára) még rájön az, hogy kiderül: a frissiben meg-, azaz inkább újjáalakult észt titkosszolgálat, a jópofa nevű KaPo, vagyis a Kaitsepolitseiamet rendszeresen fosztogatja a katonai készleteket, informátorokat és szállítókat toboroz a totálisan demotivált orosz katonák közül, az így megszerzett technológiát pedig (tíz-, húsz-, vagy inkább százszoros pénzen) továbbadja az érdeklődő USA-nak, Egyesült Királyságnak vagy éppen a semlegességére oly büszke Svédországnak.

Szóval teleszaladt az oroszoksvr zsákja, na. Előtte talán figyelmeztették az észteket, hogy gyerekek, ez így nagyon nem lesz jó, mert az egy dolog, hogy ti kiszálltatok a Szovjetunió nevű ringlispílből, de orosz katonai csúcstechnológiát lenyúlni, majd azt továbbértékesíteni az ősellenség Nyugatnak – na ez übercsúnya!

Az orosz hírszerzést sem kell ám félteni. Hamar rájönnek, hogy az Estoniát használják fel a szállításra, pláne ha terjedelmesebb a szajré. Végignézik, hogy 14-én és 20-án hogy működnek a dolgok, majd szeptember 27-én legalább három orosz ügynök is felszáll a kompra, csomagjukban apró robbanótöltetekkel, időzítő szerkezetekkel és mindenféle más hasznos csemegével. Kirobbantják a helyéről az orrkaput (csak apró, de célzott durranásokra volt szükség, tényleg a viharos tenger végezte a munka oroszlánrészét), majd jól helyezkedve és világosan látva, hogy mi fog történni, a később megmentettek között vannak.

Vagy ha nem, hát istenem, ilyen ez a szakma. Mentek volna levéltárosnak. A Nyugat meg egy időre megtanulta, hogy nem szabad a medve bajszát cibálgatni még akkor sem, amikor a mackó nagyon betegnek és tehetetlennek tűnik.

6.2.) A svédek

Az egykori mintademokrácia, az északi jóléti társadalom hajdani iskolapéldája bizony jól levizsgázott: nukleáris technológiát vásároltak svarcban holmi kiugrott orosz sekatomtudósoktól és tábornokoktól, majd amikor ezek keveselték a zsozsót és azzal fenyegetőztek, hogy értesítik a svéd közvéleményt az Estonia legfrissebb rakományának mibenlétéről, a stockholmi kormány bepánikolt, eltette láb alól a zsarolókat, s egyszerűen elsüllyesztette a kompot. Aztán persze rájöttek, hogy ha a konténerek szivárogni kezdenek, akkor nagy gáz lesz, méghozzá alig 150 kilométerre a svéd partoktól. Jöjjön hát a Csernobil típusú betonkoporsó, a többit meg majd megoldja az idő. Az észtek meg kaptak valami aprópénzt és befektetési ígéreteket, márpedig 1994-ben tényleg minden őrének örülni tudtak.

Azért a technológia mellett a szövetségesi kapcsolatok is fontos szerepet kaptak, ezért a legénység kilenc túlélő tagját szépen átpasszolták az amerikaiaknak (esetleg a briteknek), akik csak ők tudják, hogy mire használták fel őket, wppmielőtt vadonásúj személyazonossággal útjára nem bocsájtották a csapatot a tanúvédelmisek. Vagy mielőtt egy golyót kaptak a tarkójukba, mert bizony a gumitalpú pakliban ez is benne van.

6.3.) A jenkikwh

Ezen alkonteó szerint gyakorlatilag az amerikaiak állnak az egész disznóság mögött, ők vásároltak űrtechnológiát és mindenféle más érdekességet az oroszoktól, csak a szerencsétlen svédeket és észteket használták fel paravánnak. Aztán amikor a ruszkik rájöttek, hogy nem a semleges Svédországgal, hanem az elsőszámú vetélytárssal üzleteltek, bepöccentek és egy csúnya meglepetést készítettek az éppen aktuális szállítmányba. A jenkik idejében kapcsoltak, majd úgy döntöttek, hogy az Estonia nem köthet ki Stockholmban, s erről meggyőzték skandináviai szövetségeseiket is. Amerika nagyon-nagyon meggyőző tud lenni, ha akar. harang

Mielőtt szavazásra bocsájtanám a mai kérdést, felhívom a figyelmeteket a Balti vihar című filmre. Maga az alkotás elég unalmas, ha az ember nem ismeri a sztorit, de a téma iránt érdeklődőknek már csak azért is ajánlom, mert a forgatókönyvet az a Jutta Rabe írta, aki annak idején forgatott a roncs körül, s emiatt Svédországban letartóztatási parancsot adtak ki ellene. A csapata által készített videófelvételeken olyan deformációk láthatók a hajótesten, amelyeket elég nehéz másként értelmezni, mint robbanásnyomnak.

Ennyi volt az Estonia-konteó. Konteo3_bori.inddHa vannak további ötleteid és/vagy kiegészítenivalóid, vagy ha szerinted fontos részleteket kihagytam volna, légy a vendégünk néhány ízletes kommentre.

Itt a szavazógép. Három lehetőséget is bejelölhetsz, ha úgy tartja kedved, egészen 2014. október 5-ig.

Ápdét: jelen poszt kibővített verzióját elolvashatod a 2016. december 2-án a könyvesboltokba kerülő Konteó3-ban, további 29 válogatott összeesküvés-elmélettel és egy elméleti összefoglalóval együtt.

Kategória: EgyébCímkék: , , , , , , ,

104 hozzászólás

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

 104. nygniko — 2020-10-12 17:48 

Sziasztok !

Ez a betonszarkofág biztos hogy van?

Simán lemerültek (illegálisan) a roncshoz.
Sehol nem látok betont.
Nem csak arról van szól, hogy alábetonoztak egy kicsit, hogy be boruljon fel jobban?
Vagy ilyesmi?

https://www.youtube.com/watch?v=1aA_WGrU-as

A videóban azt a léket mutatják be, amit találtak a mostani 2020-as merüléskor és ami alapján azt valószínűsítik, hogy tengeralattjáróval ütközött és ezért süllyed el.

 103. yankeeninja — 2017-04-27 23:00 

Annó már a poszt megjelenésekor olvastam a cikket, akkor úgy gondoltam, hogy egy egyszerű random baleset történt, ami a hajó hiányosságainak, a viharnak és a nemtörődömségnek volt köszönhető, de viszont volt a hajón valami, amit valakiknek érdekük a mai napig ott tartani és mindenki elől elrejteni.
Most újraolvasva felmerült bennem még egy lehetséges verzió. E szerint a baleset ugyanúgy egy random esemény volt és pont. Viszont nem az Estonian kell keresni a válaszokat, hanem a Balti-tenger fenekén. Tudjuk, hogy rengeteg hajóroncs meg mindenféle rejtélyes cucc van a tengerfenéken arrafele. Mi van, ha a hajó egy olyan helyen „koppant” a tengerfenékre, ahol „nem kellett volna”, gondolok én arra, hogy volt már ott valami korábban, talán nukleáris hulladék vagy valami radioaktiv cucc, vagy esetleg valami teljesen mást találhatott el, amit megsérthetett, felkavarhatott és ennek a dolognak szól a titkolózás, a szarkofág, meg a több tonna kavics, nem az Estonianak.

 102. becsuszoszereles1k — 2015-11-01 14:44 

101.@rebel:

Koszonet, hogy belinkelted! 🙂 Nagyon erdekes volt!

Az izgalmas es igazan alapos – az olvasot elegedette’ tevo” – cikkert es joizu olvasasert pedig mindenkepp a szerzonek, Elter Tamasnak [Origo]!

 100. gacsat — 2015-03-21 19:59 

@logiszton:
Ne legyél hasra esve a svédektől. Nemrég égették halálra egy hajójuk fele utasát.Semmilyen szabálynak nem felet meg.

 99. gacsat — 2015-03-21 19:37 

Hát, a film sokkal jobb az IMDBs 3,8 pontnál.

 97. gacsat — 2015-03-21 02:11 

„A ZDF által bemutatott rövidfilmet a német elhárítás állítólag szeptember 30-án elkobozta”
A jútúbon fenn van.

https://www.youtube.com/watch?v=atjKbaohJds

 96. logiszton — 2015-03-08 00:59 

Csak nekem tűnt fel, hogy kétezer szállítható személyhez kicsit kevés mentőcsónak van a hajón az ismeretlen számú és a képeken nem látható esetleges mentőtutajok mellett.

Egyébként hogy kaphatott bármiféle működési bizonyítványt ez a hajó? Eleve nem rendelkezett a már a régi kinai dzsunkákon is alkalmazott hajótér-válszfalakkal, de legalább a legkritikusabb orrkapunál sem. Vagy nem kompnak készült eredetileg és a komppá alakításkor vették ki ezeket tervezési gondatlanságból?
Kizárólag elektronikus kapuállapotjelző volt, holott az elektronika a legkönnyebben hibásodó rendszer és a kapitány nem állított legalább viharos időben őrszemet hozzá.
Szóval eleve nem kaphatott volna működési engedélyt. És a svédek különösen mindent túlszabályozók és ennyi mindenre csak legyintettek?

A betonszarkofág/kísérlet/ – Csernobilra tekintettel – szinte biztosan sugárzó anyagra utal: ha már úgyis őrzik a helyet, minek kellett volna különben betemetni.
A pánik is erre utal. A svédek annyira nukleáris ellenesek, hogy anno megszavazták az atomerőműveik bezárását, de persze a villany is jó, ha van, így azok azóta is működnek. És bár jól fényezik magukat a népbarát jóléti semlegességükkel, akkora az Amerika imádatuk, hogy simán kinézhető belőlük résztvétel egy „atom”csempészésben a „nem semlegesek” felé.

 95. logiszton — 2015-03-08 00:01 

@molnibalage:
39. molnibalage
Dehogynem! Hogy tudják, hogy az oroszok hol tartanak az akármiben akkor is, ha mögöttük vannak. Ez természetes felderítési igény a meglepetések ellen.

 94. logiszton — 2015-03-07 23:54 

@MiaMai:
33.MiaMai
Akkor annak repülő tengeralattjárónak kellett lennie, mert az orrkapu a vízszint felett van. Viharban pedig az épeszű tengeralattjáróparancsnok lemerülve halad, lévén a tengeralattjárók nemigen bírják az erős hullámzást.Végül is nem felszíni hajózásra tervezték őket.

 93. logiszton — 2015-03-07 23:39 

@gigabursch:
27.gigabursch
Ez így egészen biztosan nem igaz.
Bármely hajóhídról előre láthatsz, hátrafelé csak néhány esetben: vontatóhajónál pld.
A rági vitorlásokon nem véletlenül volt a kapitányi híd hátul, és magasabban, hogy az egész fedélzetet lehessen látni, a kötélzet ezt csak zavarta, de nem tette lehetetlenné. Ezt segítette elől vagy az árbocon mindig őrszem.A kormányos milyen hajón áll háttal a menetiránynak? Mert nem az a fontos, hogy egyenesen megy-e egy hajó, hanem hogy arra amerre kell neki. Ezt háttal nem látná.

A kormánykerék vagy a csuklós kormányrúd előtt volt a nagyobb hajókon csak, hogy a kormányos nem látott előre, amikor a zárt kormányfedélzeten a kapitányi hídról kapott utasításokkal kormányzott./Már a csukós kormányrúd is felvitte a kormányost a parancsnoki hídra./

 92. logiszton — 2015-03-07 23:20 

@hazitroll:
26.hazitroll
Nekem meg az az érthetetlen, hogy milyen alapon tartanak távol bárkit is a roncstól/mármint a „lelőlek, ha nem mész el”-en kívül/.
Mert ugye a roncs nemzetközi vizeken van és hiába írtak alá akárhányan akármit, nemzetközi vizeken az csak a számukra nézve kötelező, nem aláíróra ez nem kötelelezettség, így a betartása sem követelhető tőle.
Na, most akkor milyen alapon megy az izmozás?

 91. logiszton — 2015-03-07 22:56 

@komojtalan:
5.komojtalan
Lusitania.

 90. logiszton — 2015-03-07 22:52 

@hazitroll:
3.hazitroll
Úgy tudom, hogy utaslistát azért kell leadni minden gépnek, hogy baleset esetén tudják hány embert kell megtalálni/élve vagy holtan/.
És ezért van az is, hogy azon számú helyen kell ülnie mindenkinek amelyre a jegye szól a beazonosíthatóság miatt. Nem vettem eddig észre, hogy ezt azért szigorúan vennék.

 89. mulder — 2015-02-09 16:02 

Talaltam egy olyan feltevest is miszerint tengeralattjaroval utkozott.A betonozasi munka hanyagsagat pedig az magyarazza, hogy nem is a hajot betonoztak hanem valami mast a kozeleben.
Abban az esetben ha akar felszin kozeli utkozes ment vegbe lehetseges, hogy nehanyan a tengeralattjarorol is tuleletek a balesetet ez megmagyarazna a kezdeti es az utolagos tulelok szamanak valtoztatasat. Hiszen ok ott sem voltak.

 88. becsuszoszereles1k — 2014-11-11 14:08 

Centrifugalis konteo: a ‘kongo hang’ valahogy nem hagy beken!:D

1994 nyaratol epp egy oriasi es veres politikai es haborus konfliktus zajlik a vilagban!
‘Micsoda piac!’ jegyezhetnenk meg cinikusan. A ‘zavaros’ meg akkora volt, mint ide Makao…

Csak hogy minimalisan kepben legyunk! A kuzdo erok es szervezeteik:
http://translate.googleusercontent.com/translate_c?depth=1&hl=hu&prev=search&rurl=translate.google.co.il&sl=en&u=http://www.bbc.co.uk/news/world-africa-15722799&usg=ALkJrhge4dTpgu_X07PsT-UEUGbmAOZTuA

Ha ‘kongo’ es 1994, akkor Kongo/Ruanda es a kisebbsegi tuszi uralkodo reteg(katonai rezsim), valamint a lazado hutuk kozott kirobbant haboru – hivatalosan 2012-ig – vagy ahogy foglamaznak: ‘Afrika vilaghaboruja’, mintegy 5 millio halalos aldozattal (es szornyu szenvedesekkel)…- A viszaly a ’30-as evektol tartott; a hutuk mar 1959 ota fel-felkeltek… A ’60-as evektol a támogato a Szovjetunió a régi királyság ellen népi uralom és a függetlenség mellett…

BBC-News: „és azt állítja, hogy a lázadók által támogatott nemzetközi bűnszövetkezet nyúlik át Afrikából Nyugat-Európa és Észak-Amerikába.”
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=12&cad=rja&uact=8&ved=0CGgQFjAL&url=http%3A%2F%2Fwww.bbc.co.uk%2Fnews%2Fworld-africa-11108589&ei=KfJhVIHZHOWt7AaB_IG4Dw&usg=AFQjCNEzswsqi3LRgJbEbVxXhyyvsm5h3w&sig2=A3YX1Jbpo2Xmk2YQ9Xg8lg

A neten a temaban csupa nemet nyelvu szo’cikk – bar, ha visszatekintunk a tortenelemben, akkor ertheto is: „1884/85 Auf der Berliner Kongo-Konferenz wird das Königreich Ruanda dem … Kongo und andere zentralafrikanische Länder seit 1994 bis.” +Posztkoloniális politika.

Aki ezen kiigazodik, az harmat kivanhat…
‘quatre rébellions, une histoire …’
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&uact=8&ved=0CCUQFjAB&url=http%3A%2F%2Fstorify.com%2FJeuneAfrique%2Frdc-afdl-rcd-cndp-m23-les-faits-saillants&ei=v_NhVKeDEeqR7AbWl4DgBQ&usg=AFQjCNGQyNtMQlN_EYEfpFpnGX6vMK3W1g&sig2=s2q7IaTheZadokW8BKxzSA

Konteo lenyege: Esetleg elkelt ott is a segitseg.:/

 87. lezlidzsi — 2014-11-11 09:18 

Az Estonia segélykérő hívásai többek között itt hallgathatóak meg eredetiben:
https://www.youtube.com/watch?v=_7cZTEQJ2VQ
Ezzel kapcsolatban néhány kiegészítés: a kapitány nem Avo Piht volt, hanem Arvo Andresson, igaz a váltótársa, Piht is a fedélzeten volt, a legénység egy tagjának vizsgáztatása miatt. A felvételen legtöbbet beszélő (finnül megszólaló) harmadik tiszt, Andres Tammes valóban jól hallhatóan pánikban van, de éppen ő az, aki szabályosan kezd el kommunikálni, és a többieknek is érthetően mondja el, mi a probléma – végül a háttérben hallható társa segítségével megadja a koordinátákat. Aki előtte beszél, folyamatosan keveri a hajók neveit és csak a mayday-t ismételgeti, fokozva a zavart.

A vizsgálatnak voltak érdekes megállapításai a személyzettel kapcsolatban: javarészük szovjet kiképzést kapott, így a váratlan helyzeteket gyakran mereven, „tankönyvből olvasva” kezelték. A kapitány, Andresson tipikus kapcsolataiból élő szovjet káder volt, akinek rendszeresen gondjai voltak a hajó kormányzásával, utolsó manőverével (a hajó oldalra fordításával) is csak tetézte a bajt, mivel ehhez a manőverhez túl nagy volt a sebességük az adott helyzetben. A segélyhívásnál tapasztalható kezdeti káosz is a személyzet teljes lefagyását jelzi, végül az – egyébként Finnországban kiképzett – fiatal harmadik tiszt (Tammes) lépett közbe.
Szóval „humánerőforrás” terén is komoly gondok voltak.

 85. valerianna — 2014-10-23 17:45 

Pardon bocsánat, becsuszoszerelés1k csak egy lájkot akartam eszközölni! 😉

 84. valerianna — 2014-10-23 17:43 

 83. mirage253 — 2014-10-21 15:16 

Üdv mindenkinek a fedélzeten!

Mai hír!
http://www.origo.hu/nagyvilag/20141020-titokzatos-orosz-jarmuvet-uldoznek-a-svedek.html?utm_source=origo-nyito&utm_medium=sec-top&utm_campaign=sec

Lehetséges volna, hogy valakik a környéken szaglásznak, s attól ilyen idegesek a svédek???
Vélemények??

 82. numspa — 2014-10-16 23:10 

@tiboru:
puszipuszipuszi:D

 81. tiboru — 2014-10-16 21:28 

@numspa:

Hát maximum egy vitaposztot tudok mostanra összedobni az eboláról, többre sajnos nincs se időm, se energiám…

 80. numspa — 2014-10-16 14:26 

@komojtalan:
Én sehová sem szeretnék ebolát kívánni, a magyar politikai vezetők közé pláne nem, mert az azt jelentené, hogy a pórnép között már dúl a járvány.

Afrika-laboratóriumról, 30-40 éves halálos járványokról pedig minden konteósnak megvan a maga véleménye… gondolom.

Én voltam már nagyon beteg összesen 3 nővért engedtek a közelembe, semmiképpen sem 70-et. Nem hinném ezt dilettantizmusnak.

Én elsősorban azt gondolom, hogy ezúttal (még) nem a szelekció, hanem a figyelemelterelés, ill. a narancs jelzés berregtetése a cél.

 79. komojtalan — 2014-10-16 11:21 

@numspa: Lehet pont oda kellene pár ebolás, jobb lenne mindenkinek. Szerintem a dilettantizmus világ méretű, nem sok konteót látok benne. Annyira elszoktunk a járványoktól, hogy el kell telnie egy kis időnek amire komolyan veszik az illetékesek. Afrikán nem lehet csodálkozni amilyen elmaradott, de a világ fejlett részein egy laikusnak is feltűnő hibákat vétenek. Fogalmam sincs mikor volt az utolsó világ méretű járvány ha az AIDS -t nem tekintjük annak, de az elég speciális úton terjed. Természetes hogy kijöttünk a gyakorlatból. Sokan azt hiszik, hogy csak úgy le lehet venni a polcról egy vakcinát, de ha nem volt eddig kifejlesztve – miért is lett volna -, akkor több év is lehet.

 78. numspa — 2014-10-16 09:43 

@tiboru:
OFF

Tiborucska!
Nem foglalkoznál egy picit a mostani ebola-járvánnyal?
Egyre furcsább körülmények állnak elő.
70(!) tagú dallasi ápolószemélyzet, amiből ketten el is kapják (?!) a cseppfertőzéssel terjedő betegséget.
Az amerikai egészségügyi főmufti szerint a több esetben gyógyulást hozó szérum, nem alakalmas a tömeggyártásra (?!) és elfogyott (???).
Meg ugye az egész betegség története is érdekes.
A magyar politikai életben pedig immár napi szinten NWO-t emlegetnek vezetőink.

Jó lenne erről beszélgetni.

Köszi
ON

 77. komojtalan — 2014-10-10 21:27 

@warr:
Semmi gond, köszönöm már le is töltöttem. A szinkronja igen furcsa, nekem nem ezzel a szinkronnal van meg, de amennyire belenéztem a szöveg ugyanaz, csak a narrátor más. Nagyon jó ez a tárhely, simán jött 5.6 megával, a 4 rész lent volt 10 perc alatt :-).

 76. warr — 2014-10-10 20:19 

@komojtalan: Bocsánat, csúsztam egy napot…

Itt van mind a négy rész (kettesével tölthető):

http://we.tl/479jQtk3e7

http://we.tl/ssCntmwFcJ

 75. komojtalan — 2014-10-09 17:57 

@warr: Bármilyen értelmes tárhely megfelel nekem, innen pl. 1 perc alatt lejött, tehát tökéletes. Előre is köszönöm.

 74. Aborepi Majom — 2014-10-09 13:46 

@hedgy: Jó, de az csak a szándék, meg esetleg a check-in-t elvégző utasok száma, nem? A nagyobb reptereken mindig szinte folyamatosan mondják be, hogy éppen ki szíveskedjék futni melyik beszállókapuhoz, mert már szedik ki a csomagját a gépből. Vagyis sokan nincsenek a fedélzeten, miközben a repülési tervhez kapcsolt utaslistán szerepeltek. Mintha a lelőtt maláj gépnél is lett volna egy ilyen pár.

 73. hedgy — 2014-10-09 13:19 

A repülős-utaslistás részhez: Tudomásom szerint valamennyi IFR szabályok (műszeres repülés, gyakorlatilag a teljes közforgalmi repülés így zajlik) szerint repülő gépnek kötelező repülési tervet leadni. Ez tartalmazza többek között a szállított személyek számát, a nevét viszont nem. Hát innen lehet tudni, hogy hányan voltak.

 72. warr — 2014-10-08 13:02 

@komojtalan: erre ahol most volt ott jó?
Akkor holnap délután megcsinálom őket.

 71. komojtalan — 2014-10-08 11:07 

@warr: Köszönöm most letöltöttem. Én is úgy emlékeztem, hogy Mayday a címe, de nem találom. Esetleg nem e lehetne e feltölteni mind a 4 részt kompletten :-)? Felőlem nCorera is mehet ha van accod oda, vagy bármilyen tárhelyre.

 70. agathon — 2014-10-07 12:22 

Angol ajkúaknak, fülűeknek, szeműeknek:

http://www.youtube.com/watch?v=eFDGL_ehpkI

(Zero Hour – The Sinking of The Estonia – Discovery Channel)

 69. warr — 2014-10-07 09:06 

@komojtalan: Elvileg ugyanúgy Mayday a címe, mint a repülősnek. Vaqlóban csak négy rész, az Estonia az első részben volt (annak is a második fele), az epizód címe Lost at sea.

Feltöltöttem újra:

http://we.tl/JO4Vxg2sNw

 68. komojtalan — 2014-10-06 20:18 

@Rumcájsz von Jicsin: Azt írtam én hogy bárki is tudta hogy a CIA -val üzletel? Azt írtam terroristáknak adták ki magukat. Az Oroszoknak azért volt érdekük az eltussolás, mert ők követték el, az USA meg kiprovokálta. Persze ez is csak egy ötlet, egyáltalán nem állítom, hogy ez történt. Azért Oroszországból szerintem bármit meg lehet venni még most is, nem a 90 -es évek közepén.

@warr: Erről lemaradtam, mert 0 byte. Közben a Port.hu -n megtaláltam, kicsit rosszul emlékeztem csak 4 részes volt a sorozat. De se angol cím, se semmilyen segítség: http://www.port.hu/hajokatasztrofak/pls/w/films.film_page?i_film_id=8288

 67. h1jcsaba — 2014-10-06 20:18 

@protko:
Üdv Kösz a linket- Ez is érdekes:
https://www.youtube.com/watch?v=FGJmxh6o8O8

 66. protko — 2014-10-06 17:44 

https://www.youtube.com/watch?v=WMK_4mbJgDM

itt nem úgy néz ki minta amit sok beton fed…

 65. warr — 2014-10-05 09:24 

@komojtalan: Feltöltöttem azt a dokumentumfilmet 🙂

http://www.knf.hu/f=80d55f82081218a72da6cd7be7b58529fe98d0d0

Elvileg 48 óráig elérhető.

 64. Rumcájsz von Jicsin — 2014-10-04 07:27 

@komojtalan:

Csak úgy kérdezem: szerinted az akkori Szovjetunióban, majd Oroszországban, a főtisztek csak úgy üzletelgettek a CIA-el? A KGB, az pedig Szocsiban nyaralt? Ezeken a helyeken a verebek is csak útlevéllel repkedhettek!

 63. komojtalan — 2014-10-03 19:47 

Közben olyasmi is eszembe jutott, hogy akkoriban még hittek a piszkos bombákban. A CIA -tól nem idegen a beugratás és akkoriban még az oroszoknál sem volt nagy fegyelem, mondjuk az lehet most sincs. Mi van ha a CIA csak azért vette meg a korrupt orosz tábornokoktól az atomot, hogy ne kerüljön illetéktelen kezekbe? Ezt megtudta a KGB, mármint hogy atomot csempésznek a terroristáknak, azt azért ők sem akarták, hogy orosz atommal robbantgassanak és így akadályozták meg? Amikor kitört a botrány mindenki megpróbálta eltussolni a dolgot. A hajó iszonyú gyorsan süllyedt el, lehet nem számítottak rá, gondolták hogy lesz esetleg pár áldozat, de a nagy forgalmú tengeren majdnem mindenkit kimentenek. Ennek egy picit ellentmond, hogy ezt hivatalosan is megtehették volna, csak esetleg nem tudták milyen messzire érnek a szálak. Nem volt akkoriban pár nyugdíjazás, áthelyezés a KGB -ben, hadseregben, netán a CIA -nál?

 62. vittore — 2014-10-03 16:29 

@h1jcsaba: Sajnos nekem is van hasonló sztorim. Nem is konteo inkább bűnügyi blogba való lenne, egy tényfeltáró cikk a temetkezési vállalatokról és szolgáltatóikról. Lehet, hogy ennyiből (350.000.000 USD) itthon ki sem hoztak volna egy ekkora marhanagy bebetonozást. Bár a tender befutójára simán fogadni mernék… 🙂

 61. h1jcsaba — 2014-10-03 16:02 

@vittore:
Üdvez Kedves Vittore!
„Így legalább az esetleges kutakodókat lehet csúnyacsúnya kegyeletsértéssel vádolni. Ezek szerint a svéd kormány kb 700.000 dollárt költött áldozatonként a nyughely biztosítására.”
Csak érdemes összehasonlítani: A szüleim sírját most kell újra megyváltanom Farkasréten megint 25 évre, hogy ne hantolják ki, és közel félmillióba kerül-igaz csak Ft-ban:(

 60. vittore — 2014-10-03 12:01 

@tiboru: Köszönöm. Jó magyarázat, jobb mint amire számítottam. Így legalább az esetleges kutakodókat lehet csúnyacsúnya kegyeletsértéssel vádolni. Ezek szerint a svéd kormány kb 700.000 dollárt költött áldozatonként a nyughely biztosítására.

 59. tiboru — 2014-10-03 10:13 

@vittore:

Ha jól emlékszem, a betonozás hivatalos magyarázata olyasmi volt, hogy „az Estonia 500 svéd állampolgár végső nyughelye, s mint ilyen, nemzeti kegyeleti hely, melynek nyugalmát és háborítatlanságát a svéd kormánynak biztosítania kell.”

 58. vittore — 2014-10-03 09:40 

Elnézést, lehet, hogy átsiklottam felette, de valaki megkérdezte az érintettektől, hogy mi a hivatalos magyarázat a hajó bebetonozására? Ha igen mi volt a válasz? Hadd nevessek egy kicsit…

 57. untermensch4 — 2014-10-03 09:26 

baleset és két szállítmány volt a hajón. az egyik a (talán sugárzó) cucc a kamionokban, útban az usa/gbr felé (utóbbinak mindenképp olcsóbb orosz cuccot venni mint amerikait vagy netán önállóan fejleszteni). a másik a (talán biológiai) az aktatáskás embernél, útban ki tudja hova. a két szállítmány összesen annyi gumitalpút vonzott oda hogy az már kritikus tömeg, de ettől függetlenül baleset történt. a kritikus tömeg miatt gyorsan megszületett a megegyezés hogy ne legyen felhajtás mert az mindenkinek rossz, a svédeket meg könnyű volt pánikba ejteni: „van vmi kellemetlen azon a hajón, svéd kamionokban. van egy még kellemetlenebb is de a svéd kamionok miatt azt is mindenki a ti számlátokra fogja írni. meg azt is hogy elsüllyesztettetek egy hajót 500 svéd civillel hogy elkerüljétek a lebukást. sztem temessétek be…”
ilane hsz-e alapján esetleg az egyik csoport az eltűnt legénységből a moszadé volt és az aktatáskára hajtottak (keserű fügék…) de a baleset miatt inkább eltüntették őket és az aktatáska hajóval együtt bebetonoztatása lett az új terv. ez a „kamionosok”-nak is megfelelt meg a hajó tulajdonosának is

 56. realcorpus — 2014-10-02 09:33 

5.4.)-hez wikitől: Észtország„A legnevezetesebb zárt katonai terület Paldiski város volt, amelyet teljesen elzártak a nyilvánosság elől. A város a szovjet Balti Flotta tengeralattjáróinak támaszpontja volt számos egyéb katonai létesítménnyel. Itt volt az atomtengeralattjárók kiképző központja, egy nukleáris tengeralattjáró teljes méretű, működő modelljével, működő atomreaktorral. Ez a reaktor 1994-ben került észt ellenőrzés alá, amikor az utolsó szovjet csapatok elhagyták az országot.”
Paldiski (Tallintól ~50 km-re.) – „A hidegháború évtizedeiben zárt város volt az ott található atom-tengeralattjárók üzemanyag-feltöltő támaszpontja és személyzetük kiképzőközpontja miatt. Két atomreaktorát 1994-ben, a szovjet csapatok kivonulásakor szerelték le.”

Ha akkoriban még nem ment annyira jól, hogy fenn tudják tartani az ott maradt rendszert, akár el is adhatták nyugatabbra szürkén. Hivatalosan (fehéren) azért nem, mert arra azért biztos morgott volna egy kicsit a medve.
Persze, ha az oroszok feldobálták Ural-platókra az ott levő készleteket kivonuláskor, akkor ez nem játszhatott.

 55. h1jcsaba — 2014-10-01 23:24 

@ilane:
köszönöm a linket:
Aranyos 🙂 The second plane, a Gulfstream 4, registered N971L, belongs to International Lease Finance Corp. (ILFC) of Los Angeles, California. ILFC, an aircraft leasing company, was founded by Leslie Gonda, born Lazlo Goldschmied in Hungary. Today, Maurice R. Greenberg’s American International Group (AIG) owns ILFC and Greenberg sits on the board of directors with Gonda. The ILFC Gulfstream arrived at about 11 p.m. on the 28th without passengers from Amsterdam and left at 5:13 on the 29th with 5 unregistered passengers bound for Bangor, Maine.

 54. becsuszoszereles1k — 2014-10-01 23:15 

@Aborepi Majom:

valamint:
34. seul

35. 404notfound

36. bundy

37. snug

52. ilane

Ha kozos erovel osszegyurnatok, amire gondoltok, ki lehetne hozni belole valami misztikusat, marmint egy konteot? A G-man jo inditas mint ideologia. 😀

 53. Aborepi Majom — 2014-10-01 22:23 

Jó estét mindenkinek! Az én tippem az volna, hogy „természetes” hajókatasztrófa történt, amit kivételes titkosszolgálati pánikroham követett. A hatóságok igazat mondtak, de nem mondtak el mindent.

Valami szinte biztosan volt a háttérben, mert egyébként a viszonylag sekély vízből minden bizonnyal kiemelik a szinte sértetlen hajót. Alapos takarítás, javítás és átnevezés után akár újra forgalomba is állíthatták volna, de még ócskavasként is sokat ért. Az egésznek leginkább akkor van értelme, ha valami nagyon kicsi, de nagyon-nagyon halálos dolgot sejtettek a hajón, amit nem sikerült megtalálni. Pl. egy táska-atombombát, vagy mondjuk fekete himlő tenyészetet, vagy hasonló kaliberű holmit, aminek semmi esetre sem szabadott rossz kezekbe kerülnie. A baleset utáni merülések során nem találták meg, a kiemelés, vontatás és felújítás/elbontás közben viszont a címzettek, vagy naiv civilek megtalálhatták volna. A sekély vízben a roncs bárki számára elérhető jobb könnyűbúvár felszereléssel, így gyakorlatilag bárki bármeddig túrhatta volna a roncsot, ha nem zavarja a közvetlen életveszély. Ezért inkább lezárták az egészet sóderral és betonnal. Mert:

– A betonszarkofág a leírás szerint elég hevenyészett, arra nem alkalmas, hogy évszázadokig bent tartson valami durvább szennyezést. Tényleg inkább csak arra jó, hogy ne lehessen bejutni a roncsba.

– Ha valami masszívabb atomtechnika, vagy bármi nagyméretű csempészáru lett volna a rakományban, azt kiemelés közben könnyű lett volna szemmel tartani. Akkor is, ha a csomagolás megsérült és szivárgott volna. De utóbbi esetben a környező vizet is szennyezte volna, amit nagy távolságban is észleltek volna, lehetne tudni róla. A sajtó úgyis csak kívülről figyelheti a kiemelést, a többi meg nem érdekli, tehát egy alkalmas pillanatban, vontatás közben simán és feltűnés nélkül ki lehetett volna venni a raktérből. Persze a hírszerzők megtudták volna, de valószínűleg úgyis megtudták, amit meg lehetett tudni. Ha az oroszok tudták meg jóidőben, és ők léptek közbe, akkor felléphettek volna sokkal nyíltabban, és tömeggyilkosság nélkül is. Ki panaszkodott volna a világ előtt, hogy a csúnya medve a kezére lépett atombombalopás közben?!

– Egyáltalán nem biztos, hogy az USA vagy egy NATO ország volt a célállomás. Ha Stockholmba eljut az áru, akkor bárhova eljuthat, onnan sok helyre, köztük édes fügét és keserű indulatokat bőven termő országokba is indulnak hajók. Akkoriban a ma ismert játékosokon kívül a pályán volt még pl. Szaddam, Kadafi, és a tálibok is. Ahogy most is, akkor is sokan vettek volna szívesen valami apró csúnyaságot az orosz készletekből. Az éjszakai komp pedig, ahol az utasok fele alszik, a másik fele (kétharmada?) filmszakadásig piál, ideális egy feltűnést kerülő futár számára.

– Elképzelhető, hogy a kapitányt is anyagilag érdekeltté tették a csatlakozó járat elérésében, de a nagy sebesség simán lehetett akár rutin is. Késni a hajóval drága, sokszor megtehette már az utat ebben a tempóban, addig sose volt belőle baj.

Tegyük fel tehát, hogy volt egy (néhány) futár a fedélzeten, akikről valamely tekintélyes szakszolgálat értesült. A szállítmány kicsi, és csak a legvadabb terroristáknak tud nagy örömet okozni. Könnyen lehet, hogy az egészre csak a baleset után figyeltek fel, amikor az utaslistát átböngészték. Keresték a roncsban, de igazából esélyük se volt, bárhol lehetett, bárhova elrejthették. Még ha kicsit sugároz is, a válaszfalak labirintusában nem lehet elég közel jutni hozzá. Idővel azonban a címzett feltúrhatja érte a roncsot. Ezért megindult a körtelefon, minden környező kormányra ráhozzák a hírrel a frászt, és hamar megegyeztek a betonozásban. A köznépnek indokul bedobták a tömegsír szöveget, és hát a köznép nem is szeretné tudni, mekkora szörnyűség fenyegette. Azóta is figyelik azért roncsot, márcsak azért is, hogy lássák ki szeretné kiásni a cuccot.

Sok oka lehet, hogy nem találták meg a futárt és a küldeményt. Lehet, hogy valami félreeső zugban húzta meg magát a hajón, és a váratlanul gyors süllyedés miatt ott is fulladt meg. Lehet, hogy öntevékenyen mentette magát a süllyedéskor, de a hideg viharos tenger volt az erősebb. Lehet, hogy öntevékenyen mentette magát a süllyedéskor, valaki ki is halászta, de a saját halottjának tekintette. És persze lehet, hogy sose létezett, a szolgálatok árnyékra vetődtek, de pár köbméter sódert megért a nyugodt alvás. Ha engem megkérdeznek, talán én is adakoztam volna egy-két vödörnyit…

 52. ilane — 2014-10-01 17:10 

Az egyik gyanús repülőgép szept. 28-án a második pedig 29-én szállt föl. Említésre méltó érdekesség, hogy a második gépet üzemeltető cég tulajdonosa Lazlo Gonda, született Goldschmied László…
Bővebben még itt: http://dsm.nu/captain_avo_piht.html

 51. specnaz86 — 2014-10-01 16:39 

@molnibalage:

Ja, vagy esetleg azért mert amit 1 szer eladtak azt 50 évig nem kellet lecserélni mert nem romlott el s ha mégis akkor belerúgtál 1 nagyot vagy rámentél kalapácsal, csavarhúzóval stb. és meg tíz évet ment. Szerintem többek közt azért is buktak mert magasról tettek a tervezett elavulásra.

Én is 5 évenként cserélek hűtőt, mosógépet, az én csili-vili tévémből is kijön a füst 2 nappal a garancia lejárta után, ha megveszem a reggel megjelent okos-telefont amire este hazaérek az üzletből mer el is avult s ha vagyok akkora kretén, hogy nem rohanok vissza a legújabb modellért akkor sincs gond, mert szarrá megy az aku pár hónap alatt, amit ugye újabban nem lehet cserélni mert a sok hiper-szuper fejlesztés mellet az akkumulátor csere megoldására már nem maradt keret.

Eközben nagyanyámnál lassan 40-éve duruzsol az Ndk-ban gyártott hűtő, a szintén 30 egynéhány éve működő orosz mosógépnek pedig csak annyi hibája van, hogy amikor lejárt ki kel venni belőle a ruhát és át tenni a vele 1 korú centrifugába.

De persze tudom, hogy az én generációmé a helyes út! Kérdem én, nélkülünk hogyan düböröghetne a gazdaság? Nélkülünk ki tartaná fent ezt a lassacskán minden erkölcsöt, hagyományokat, kultúrát… nélkülöző rendszert? Nélkülünk hogyan változhatna ez a bolygó egy gőzölgő szeméttelepé?

Eredetileg a svéd vámos hölgyekről szerettem volna írni. Azon belül is a 2 baloldali szőkeséggel a poszt második felének olvasása közben, gondolatban eltöltött pásztoróráimról! MELLesleg ilyen tüdőkapacitással első blikkre mélytengeri búvároknak, esetleg gyöngyhalászoknak tippeltem volna őket. 😀
Az biztos, hogy a jobb-szélen álló igen masszív viking hölgyeménynek rögtön megadnám magam. 😀

 50. molnibalage — 2014-10-01 16:07 

@tiboru: Meg egyszerűbb is ez a fajta, hiszen a „hogyan kérdésre” nem is kell szinte a válasz.

A ’90-es években fillérekért ennél sokkal egyszerűbb módon is kihozhattak volna onnan bárkit vagy bármit, ha igazán kell. Az oroszok pl. nem tehettek semmit, ahogy a jenkik egy VSz vagy más országokból szimplán megvették elemzésre a szovjet haditechnikát. Még a Hidegháború alatt is szimplán megvették a „legvidámabb blokkot” elhagyó országoktól a haditecnikát vagy adtak cserébe mást. MiG-23, MiG-21 és más cuccot is így szereztek Egyiptomból és mástól is.

Eltünteni is nyomait ilyennek szükséges ilyen látványosan. Abban is biztos vagyok, hogy épeszű ember nem is így csinálni, mert az csak a hollywoodi és zskat filmek sajátossága, hogy szarnak a civilekre a gonosz gumitalpúak és más is. Igen, voltak emberkísérletek sajnos a XX. század második felében, de számtalan olyan helyzet volt, ahol civilek halomra mészárlásával megoldható lett volna a probléma és mégsem tették. Ilyen pitiáner ügyet több száz ember megölésével és komplikáltan csinálni felesleges.

Kicsit olyan, mint amit anno lemiles vitaposztben kérdeztem a bűnözés vs bűnöldözésről, hogy miért nem ölik szimplán halomra a bűnözők a rendvédelmiseket. Értelmetlen. Na a bizonyítékot is így eltüntetni eléggé vicces. A jó eltüntetés olyan, hogy annak sem marad nyoma. Tudod, mint a jó diplomata, aki úgy küld el a francba hogy alig várod, hogy indulhass. 🙂

 49. tiboru — 2014-10-01 12:25 

@molnibalage:

Oké, neked is igazad van. De ne feledjük azt sem, hogy az USA nem csak azért hajthatott az orosz technológiára, mert fel akarta használni, hanem azért is, mert egyszerűen csak tudni akarta, hol tartanak a moszkvai kollégák…

Üzleti hírszerzésben járatos ismerősöm szerint a versenytársak titkainak ilyen okok miatti kifürkészése (tehát nem feltétlenül felhasználni, hanem „csak” képbe kerülni, hogy mit tud a másik) sokkal gyakoribb, mint a sima, klasszikus ipari kémkedés.

 48. molnibalage — 2014-10-01 11:46 

@tiboru: Ez űrkutatás szempontjából talán lényegesek, de mint tényző az egész nemzetgazdaságot nézve alhanyagolhatóak. A szovjetek olyan alapvető dolgokat vettek nyugatról, hogy az elképesztő. Folyamatirányító szoftvereket pl. amivel a saját stratégiai kőolaj- és gázszállító távvezetékeik üzemeltek…

A jenkik tudnánk ilyet csinálni, csak olcsóbb az oroszoktól megvenni. Nézd meg, hogy kik voltak képesek az űrsiklón használt kriogén tüzelőanyaggal működő rakétahajtóművet összehozni. Na, ezt megcsinálták 40 éve… A Saturn V paramétereit elérő szovjet rakéta cirka 20 évvel később jött…

 47. molnibalage — 2014-10-01 11:42 

@komojtalan: Ez nem mondtam. Ellenben a KGST és a SZU azért dőlt össze, mert világpiacon eladhatatlan szarjai voltak, a COCOM lista sem viccből volt…

 46. komojtalan — 2014-10-01 10:41 

@becsuszoszereles1k: Igen, a link: Budapest, Kőbánya, 9. emelet :-). Mint írtam videón van meg, én is örülnék neki ha le tudnám tölteni számítógépre, de még csak a címét sem tudom a sorozatnak. 6 részes, magyar nyelven Hajókatasztrófák címen futott 2000 körül, valószínűleg a Spectrumon. Szerintem az angol címe Mayday volt, de ezen a címen csak a NatGeos repülőszerencsétlenségekről szóló sorozat van. Csak ezért nem vagyok hajlandó előbányászni a videót, másnak meg talán már nincs is videója az ismeretségi körömben. Minden lehetségest beírtam, emlékeztem pár másik hajónévre is, de egyszerűen nem találtam, sajnos ami az Internet tömeges elterjedése előtt volt, azt nehéz megtalálni. Persze volt már ilyen eset, a Born to car, helikopter, stb … sorozat címére is rosszul tippeltem és úgy nem találtam semmit, szerencsére egy autós fórumon megírták és még a nCoren is fent volt magyarul. Azért is írtam le, hátha emlékszik valaki a sorozatra. Ha egyszer hajlandó lennék rászánni magam van még pár olyan főleg dokumentumfilmem, ami beszerezhetetlen: Ózdi sorozat, Videoton, Robbie Coltrain műszaki sorozata, stb …

 45. becsuszoszereles1k — 2014-09-30 22:30 

@becsuszoszereles1k:

Koszonom, megneztem a videokat, amit a 29. hsz-ben belinkeltel.

43. hsz.: „itt az okokról vitatkozunk :-)”, mondod, en is epp ezt akartam mondani.

A 40. hsz-ban – amire reagaltal – csupan kiragadtam nehany erdekesebb reszletet abbol a dokumentum filmbol, amit @MiaMai a 33. kommentben ajanl, es nyersforditasban leirtam ide. 🙂

 44. becsuszoszereles1k — 2014-09-30 22:04 

43.@komojtalan: 🙂
Ez teljesen vilagos volt eddig is! Bar tenyleg nem muszaki vonalon dolgozom. Epp ezert – filologiailag – erdeklodtem, hasznal-e ilyenkor a kalapalas…

Kerhetnek egy linket, ahol „kalapaljak a hidraulikat” az Estonian!? Lattad, nem?

 43. komojtalan — 2014-09-30 20:44 

@becsuszoszereles1k: Lol, te sem műszaki vonalon dolgozol az biztos :-). Nyilván a kaput a hidraulika mozgatta, nagyjából a helyére is tette, de pont a súly meg az erőhatások miatt valami biztosítás kell neki. Nem az ajtót ütötték, hanem 4-8(?) kampó tartotta a helyén az ajtót, nem engedte elmozdulni felfelé, mert ugye alulról éri az erőhatás, a hullámok. Ha a hullámok megtudják emelgetni az ajtót, már csak a súlyánál fogva is szétcincálják a nem erre tervezett pántokat és leszakad az orr. Pont ez is történt, itt az okokról vitatkozunk :-). Ha nem illeszkedik az ajtó tökéletesen, akkor a kampók nem akadnak be, vagy épp menet közben kiakadhatnak ahogy a hírhedt DC 10 -es repülőn, 500+ ember halálát okozva 2 repülőszerencsétlenségben. A könnyebb rakodás miatt kifelé nyílott a raktérajtó, ráadásul alul méretezték a kampókat, a légnyomáskülönbség miatt kiszakadt a raktérajtó, tönkretette a robbanásos dekompresszió a gép vezérlését. 2 repülő lezuhant, egy harmadiknak szerencséje volt kényszerleszállást tudott végrehajtani. Ezeknek a kampóknak van egy holtjátéka, gondolom 1-2 centi, ezeket kalapálták helyre, de ezeknek automatikusan a helyére kellett volna kerülni. Mint írtam erről videó felvétel is van.

@molnibalage: Tudom az amerikaiak olyan okosak, hogy mindent ők találtak fel, az oroszok, kínaiak, stb … mindent tőlük lopnak. Ha mégsem ez a helyzet, akkor csak lehetett valami ami kellett az amerikaiaknak az oroszoktól.

 42. w126 — 2014-09-30 20:22 

Nyilván nem tudom, a nyugat mennyire ismerte ’94-ben a kurrens orosz haditechnikát, de ezzel együtt feltételezem, örömmel fizettek eszközökért, dokumentációkért, kiváltképp a rádióelektronikai hadviselés területén. Ha jól tudom, az S-300, a BUK még ma sem lejátszott meccs, húsz éve pláne nem volt az.

Kalapálás:
Komolytalan kollega a 29. hozzászólásban beidézett animációjában 1:08-tól látható az oldalsó helyzetzár. Ha jól értem, az ajtó bezárt helyzetében az arra erősített, kékkel jelölt alkatrészen lévő furat egy tengelyre kerül a hajótesthez rögzítetten kialakított, szürke színű kengyelsor által tartott furatokkal, s ekkor a kép bal oldaláról sréhen jobbra mutató sárga hidraulikus munkahenger áttolja a rögzítőcsapot a kék alkatrészen túlra, bele a szürke kengyelbe, s ezt az állapotot lehet reteszelni a szürke kengyelen lévő, a rögzítőcsapra merőleges, piros pöcökben végződő szerkezettel. Az alsó zár hasonló szerkezetnek tűnik.
A gyakorlatban az ilyen betolásra szánt csapok vége célszerűen csonkakúp, vagy valami erre hajazó íves felület, ezzel segítve elő a nem teljesen tengelyben lévő furatok tengelybe húzását és a zárt állapot megvalósítását.
Feltételezem, ezt a csapbetolási műveletet kellett megbíztatni a samuval.

Egyébiránt, ma a megvalósulási tervek birtokában szilárdtestmodellezési csuklógyakorlat volna az ajtó teherbírásának meghatározása. Feltételezem, ezt pár helyen már elvégezték.

Azoknak pedig, akiknek hivatásuk parancsra venni a felszerelést, és lemerülni akár nyolcszáz halott közé, azoknak hatalmas respekt, szolgáljanak bárhol is.

 41. tiboru — 2014-09-30 16:10 

@molnibalage:

Azért ez így elég sommás kijelentés, amivel nem igazán tudok egyetérteni. A nukleáris és rakétatechnológiák területén például a szovjetek/oroszok bizony tudtak újat mutatni az amerikaiaknak.

Ott volt pl. az RD-170, az a rakétahajtómű, amiért a jenkik a fél karjukat odaadták volna. Vagy (állítólag) azok a palládium- és ozmium-tartalmú ötvözetek, amiket az oroszok fejlesztettek ki és amik igen szélsőséges hőmérsékleteken is alkalmazhatóak voltak a hadiiparban. És hírek szólnak arról is, hogy a kilencvenes évek elején az oroszok komoly előrelépést tettek a mágneses mezők űrjárművek hajtóműveiben történő alkalmazása területén is.

Leonard H. Caveny, a Pentagon akkori, innovációs és technológiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese több látogatást is tett Moszkvában és komoly ajánlatokat tett bizonyos cuccokra, de az oroszok nem adták el a kiszemelt know-howt.

 40. becsuszoszereles1k — 2014-09-30 14:41 

@molnibalage: Allitolag: so-so…

6.3.) szerint nem is, mert az amerikaiak „azt hittek”, hogy a svedektol vasarolnak (vagy puffer-konteo). 😉

– a dokumentumfilmek (?) szerint valami radar(ok), optikak voltak a vetel (szallitas) targya es targyai – mondjuk nem hiszem, hogy azt lohalalaba’ bebetonoztak volna oda :/

– ha meg minden sugarzott, akkor a Jutta Rabe fele nemet csapat (buvarok) hogy gondoltak, hogy lemennek, be is usztak a hajoba, amennyire csak tudtak (lebego halottakkal „korbeveve” +felveteleket keszitve – az nem kegyeletsertes?)…
– lattak viszont robbantashoz valo felszerelest a viz alatt…
– a szakertok pedig tobbekkozt azt furcsalottak, hogy muszaki szamitasaikhoz viszonyitva, az orrkapu kisse messzirol kerult elo a tengerbol (nem biztos, h. jol ertettem, de ugy 3 het mulva – a lenyeg, hogy joval a katasztrofa utan)
*Es meg nem mondtam, valoban: R.I.P.!*
– meg azt is megallapitottak (valaki a hozzaszolasokban karcolasokat emlitett), hogy a kaput (rampat) lehajto csuklos vas (fem szerkezet) be volt fureszelve-vagva (elozetesen), igy tudott tobol letorni a kapu

– egyebkent az orrkapu 55 tonnat nyomott, es hidraulikaval mukodott (elkepeszto, hogy mit akartak rajta kalapaccsal a helyere igazitani – biztosan urban legend…)

 39. molnibalage — 2014-09-30 13:55 

A 6.3-as pont hiteltelen, a jenkiknek nemigen volt szükségük semmire az oroszoktól…

 38. rebel — 2014-09-30 02:07 

Szerintem az orosz és svéd (és talán amicsi) verzió kombinációja a sztori… Hogy a szovjetek morcosak voltak az észtekre, hogy kiváltak a csodálatos Szovjetúnióból, legfeljebb minimális hatású katalizáló tényező volt a történetben. A svédek pedig semmilyen ügyért nem áldoztak volna fel vagy félezer polgárukat. Ergo ketten hozták össze némi szerencsétlenkedéssel fűszerezve a katasztrófát, akarva-akaratlan.
Igen, észt közreműködéssel a ruszkik a svédeknek eladtak valami hitech haditechnikát, igen sanszos hogy atombombát (erre utal erősen a svédek, tőlük igen szokatlan agresszív titkolózása és betonozása)… a kamionok felvitték a nehéz technikát, az odabilincselt táskában volt a finom rész, az indító, kódoló elektronika is. Nyilván nagy biznisz lehetett, olcsón adták a ruszkik és a svédek lecsaptak rá, az észtek meg asszisztáltak a bizniszhez, némi kis lecsorgó vajért…
Csakhogy, valakik még megszimatolták a boltot. Bár ha svédek a vevők a hidegháború után, már az euroatlanti hatalmaknak sok kifogásuk nem lehetett, ha meg is tudták a bulit a szolgálataik, normál esetben hagyhatták, hiszen a kötelékükbe került volna a motyó, csakhogy valami légy belekakilhatott a levesbe, talán maguk az orosz szolgálatok, hiszen SZU feloszlás ide vagy oda, még akkor is és most is akkora vízfej van ott, hogy nem tudja a jobb kéz mit csinál a bal. A kis atombizniszt az orosz hadi prominensek, nyilván arrafelé regionális exei kultiválták, hiszen hab jutott a zsebbe bőven belőle, azonban a moszkvaiak vagy épp szentpéterváriak (mindegy kik lényeg, hogy más régióbeli prominensek), talán annyira nem örültek a boltnak, ha másért nem, már csak azért sem mert nekik valaki esetleg elfelejtet a koncból dobni egy falatot; és „hazafias érzelemből”, hogy nehogymár nyugati kézre kerüljön a finom szovjet hitech, meg amúgy sem atomfegyver, hát szépen kitervelten szabotálták a sztorit egy balesetnek álcázva. Itt az orosz verzió él, tehát igen felszállt néhány ügyi és menet közben berobbantott – süllyesztett – lelépett… Nos ez mindhárom félnek igen kínos volt, hiszen meglehet ahogy ez a kis biznisz is ruszki magánakció volt, úgy a szabotálása is, azaz egyik sem a csúcsvezetőség tudtával, pláne beleegyezésével történt, viszont a giga katasztrófa után röviddel mindenki mindent megtudott szolgálatok szintjén; és ezután már karöltve, összefogva dolgoztak az ügy elsikálásán, így történhetett meg nonszensz 8-10 országos egyezmény (nyilván az érintetteken túl, akik szolgálatai megneszelték az ügyet) és a svédek részéről a roncs hisztérikus elásása, betonozása és őrzése.. Ez tehát bár vastagon konteó, eléggé áttekinthető szerintem.

 37. snug — 2014-09-29 23:31 

@w126: Én is úgy gondolom, hogy ezt a hajót nem akarta senki elsüllyeszteni, elsüllyedt magától.
De az a nagy felhajtás, ami az elsüllyedést követte, hát az több mint gyanús.
Valami volt (van) azon a hajón, amit valakik nagyon nem akartak a világ elé tárni.
Sajnos éppen az ilyen csuklóra bilincselt bőröndös aktatáskás sztorikról szokott kiderülni, hogy egy az átlagosnál élénkebb fantáziájú újságírótól (vagy tanútól) származik.

 36. bundy — 2014-09-29 20:46 

Szerintem a katasztrófa a rosszul megválasztott sebesség és a tervezési hiányosságok miatt következett be. A véletlen pedig úgy hozta, hogy mindez az évszázad egyik legnagyobb titkosszolgálati akciójának kellős közepén esett meg.

 35. 404notfound — 2014-09-29 20:36 

Én másképp tenném fel a legérdekesebb kérdést: Miért építtet Svédország betonszarkofágot az elsüllyedt komp fölé? A legegyszerűbb válasz az atom(fegyver) amit nem lehet kihozni, nem találják… De szerintem egy kufferbombát azért megtalálnának vagy legalábbis alaposabban és tovább keresnék.

De mi van, ha mégse? Ha nem a sugárzástól, hanem valami mástól rettegnek, ami a hajó rakományában volt. Elvi síkon felvetve: egy Alien-tojás például? Az oroszok képesek lennének lespájzolni azt is, hogy fegyvert csinálhassanak belőle… Azt én se merném piszkálni, hanem hamar ráborítanék több millió köbméter betont.

 34. seul — 2014-09-29 20:17 

A táskás mizériáról eszembe jut valami. szerintem G-man valamely alteregóját keresték http://hu.wikipedia.org/wiki/G-Man
Gondoljunk bele, ha tényleg létezik, akkor olyan világpusztítást végzett volna, hogy ezt meg kellett akadályozni ezzel a balesettel. A számítógépes játék meg „emlékeztetőül” készült, vagy azért hogy a baleset okozói ki tudják magukból játszani a mi lett volna ha nem sikerül dolgot.

 33. MiaMai — 2014-09-29 19:53 

Nagyon jó téma, nagyon jó időzítés! Tack så mycket!

Az 5.5 szerint: „laborvizsgálatok kimutatták, hogy az Estonia felhajtórámpáján robbanószer-maradványok találhatók.” – hogy vizsgálhatták meg? A tenger alatt?

Itt van egy érdekes felvetés (bár igaz, hogy a kommentelők lehurrogják, de akkor is…): azt mondja, hogy az Estonia összeütközött volna egy nagyon lassan, vagy egyáltalán nem mozgó tengeralattjáróval, az szakította volna fel az orrkaput, majd a tengeralattjáró végigkarcolta volna a komp oldalát, ami a tenger alatti felvételeken látszik is…
https://www.youtube.com/watch?v=2Tp58A7bg64

Emez pedig oroszul beszél, „Egyirányú jegy” címmel.
Kíváncsi lennék, mit mondanak benne… Ha esetleg egy oroszul értő megszakértené… (és persze a kommenteket is, ha lehet…)
https://www.youtube.com/watch?v=DCRhPm-orEY

 32. sosperec — 2014-09-29 19:43 

 31. becsuszoszereles1k — 2014-09-29 18:02 

Balti vihar

/ „a forgatókönyvet az a Jutta Rabe írta, aki annak idején forgatott a roncs körül, s emiatt Svédországban letartóztatási parancsot adtak ki ellene.”/

Az eltunt eszt tengereszekkel kapcsolatban (poszt 5.3.) Jutta Rabe egyenesen azt allitotta, hogy a fedelzetmestert, Kalev Vatrast(a korhazi tartozkodas utan) meg is oltek.
Tobb mindenfele ‘sima’ okrol rengeteg szo esik a vizsgalatok kapcsan, mint a tulajdonosok nem tul nagy elkotelezettsege a karbantartast illetoen, vagy epp egy elkepzelheto biztositasi ugylet, de a lenyeget igyekeztek minel messzebbrol elkerulni.

 30. w126 — 2014-09-29 15:39 

RIP.

A NatGeo dokumentumfilm:

http://www.youtube.com/watch?v=eFDGL_ehpkI

Üzemanyag és környezeti kár:

http://1939-1945.blog.hu/2014/09/20/1939_szeptember_20_szerda_hadrendbe_all_a_blucher_nehezcirkalo

„A Blücher roncsa a mai napig is..” bekezdés.

Fentiekből valószínűsíthetően az elsüllyedéskor már volt alkalmas kereskedelmi technológia a tüza kiemelésére. Nem találtam meg, mennyi maradhatott a tartályokban. A 940 + 230 = 1170 köbméter tartálytérfogat szorozva a gázolaj 0,83 tonna/köbméter sűrűségével 971,1 tonnára adódik.

Kérdés, tisztán gazdaságossági szempontból megérné-e.

Kérdés, a kegyeleti szempont többet nyom-e a latba, mint a környezeti veszély plusz a gazdasági haszon.

A Wiki cikk szerint:

„Ahogy az évnek ezen szakában előfordul, a tenger igen viharos volt, 20–25 m/s (70–90 km/h) erősségű széllel és 6-10 méteres hullámokkal. Némely jelentések szerint a szél akár a 30 m/s (108 km/h) erősséget is meghaladhatta, mintegy 15 méteres hullámokkal (ez a Beaufort-skálán 10-11-es szélerősségnek felel meg). A többi hajótól eltérően az Estonia teljes sebességgel haladt.”

Beaufort-skála:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Beaufort-sk%C3%A1la

Nem tudom, e mellé mennyire kellett még robbantani is egy elve nem nyílt tengerre tervezett, és már korábban is kalapácsos rögzítőkampó-zárási beavatkozást igénylő mértékben megsérült ajtót.

Nem tudom, ki bólintott rá egy fedett műveletre, ahol a SWOT mátrix Veszélyek kockájában az „Esetleg lesz pár száz, de max. kétezer halott” felirat volt.

 29. komojtalan — 2014-09-29 14:45 

Közben találtam a Yotuben egy új dokumentumfilmet: https://www.youtube.com/watch?v=GH1X5ymlyQ4
Ez meg egy animáció: https://www.youtube.com/watch?v=IyqlkWZL0ZI

 28. komojtalan — 2014-09-29 14:31 

@rdos: Most nem emlékszem hogy ennél vagy egy másik kompbalesetnél volt az, hogy nem látszott a hídról az orr. Szerintem ez volt az és ezért a baleset után beszereltek egy kamerát amelyik a hajó orrát mutatja a hídnak. Sajnos a videó kb. 6-7 éve a dobozában pihen, tehát akkor láttam utoljára a dokumentumfilmet. Esélyes még a Herald of Free Enterprise is, ott egész egyszerűen elfelejtették bezárni a hajó orrát úgy futottak ki! Mint írtam a hajó orr a nem rendeltetésszerű használattól – óriási hullámok, erőhatások – eldeformálódott, a saját bezáró mechanizmusa nem működött rendesen, a biztosító kampókat úgy kellett helyre kalapálni. Az animáción úgy volt, hogy eltört 2 csap, utána elkezdett lifegni az orr, majd egész egyszerűen elhagyták, tehát nem felcsapódott, hanem elhagyták. Azt hogy mitől tört el, túl nagy sebesség + vihar, vagy esetleg egy kis robbanóanyag nem lehetett tudni a kutatás tiltása miatt.

 27. gigabursch — 2014-09-29 13:29 

@rdos:
A kormányos többet néz hátra, mint előre.
Ugyanis így látja a csavarvízből, hogy szitál-e, vagy egyenesen megy-e. Tk. ez az egyik oka annak, hogy a komoly vitorlásokon a kormányos háttal állt a menetiránynak. a másik, hogy a kötél és árbócerdőtől, amúgy se lát semmit. Persze ezt a gépi navigáció azért felülírta sok szempontból, de mint érdekesség, jó tudni.

 26. hazitroll — 2014-09-29 13:27 

Én azt nem értem még, hogy – ha – egy valamilyen (orosz?) atomfegyvert szállított is a hajó, és azt valahogy el is süllyesztették, és utána már lezárt területté nyilvánították, akkor miért kell szarkofágot építeni fölé? Miért nem lehet(ett volna) kiemelni valamiképp?
Az így esélyesnek tűnik, hogy sugárzó anyag van/lehet a hajótestben. Nem közelítheti meg senki a területet. De ha mondjuk a svéd/észt haditengerészet közelíti meg, az nem is lenne túl feltűnő, hogy mégiscsak ténykednek a hajótest környékén, végülis hozzájuk tartozik. Nem értek tengeri mentéshez, kiemeléshez, de egy alapvetően rendszeresen hajózó népnek kell lenni eszköze ahhoz, hogy 80-100 méteres mélységből felhozzanak valamit, még akkor is ha az esetleg több mázsás. Abban a mélységben még búvárok is tudnak tevékenykedni viszonylag extrém felszerelés nélkül.
Vagy azért kell a szarkofág, hogy utólag is, még véletlenül se lehessen kideríteni semmit a roncsról? De akkor meg lehetne épp az orrából pár darabot kivágni, pont azokat, amiken mondjuk – robbantottak – hogy „megvizsgálják”. Szóval nekem ez így érthetetlen a kis fotelemből.

 25. gigabursch — 2014-09-29 13:07 

@becsuszoszereles1k:
Ez a hulladéktemetős dolog nagyon megindított fantáziaügyileg.
Jó tipp.

Az viszont, hogy az ajtóval gond volt és erről ilyen-olyan családi kézikamerás felvételek is kerültek elő – nos ezt többször is hallottam, és emlékeim szerint láttam is egy dokumentum filmben egy ilyenből egy bevágást.

 24. gigabursch — 2014-09-29 12:28 

Egyfelől kimaradt a biztosító társaságok teljes pénzügyi vizsgálata, ami alighanem meccsezhet a MEV-konteóval.

Másrészt azért ketté kéne bontani a történetet.

Szóval az elsüllyedés levezetése alighanem teljesen okés, ajtó nyitás, feltöltődés, elbillenés, stb…
Azt, hogy ezt miért váltották ki, illetve egyes személyeknek miért kellett baromi gyorsan eltűnniük, miért nem emelik ki a hajót, az már egy másik kérdéskör.

Ugyanakkor, az aki rájött arra, hogy egy hajó így elsüllyeszthető, az nagyon is büfé tengerhajózásból és hajóépítésből.

 23. rdos — 2014-09-29 12:19 

@munci66: 22. Meglehet igazad van. Ezt a képet nézegetve

https://konteo.blogrepublik.eu/files/2014/09/orrkapu.jpg?92c8ef

nem tudom a fedélzet főlé hajló lemezelés az orrkapu felhajtása után hol férhet el? Hacsak nem az orrkapun. 🙂

 22. munci66 — 2014-09-29 12:10 

@rdos:
Möszjő rdos!

SzVSz az volt a fő probléma, hogy a hídról is látható „lemezelés” nem azonos az orrkapuval, nem vízzáró, fő szerepe -gondolom- áramlástanilag volt. A hajótest vízállóságát (integritását) biztosító orrkaput viszont jól eltakarta….

Tisztelettel, Münci

 21. rdos — 2014-09-29 11:55 

Elsőre nekem az volt a furcsa, hogy a kapitány – kormányos, aki a hídon van, vélelmezem, arra néz amerre mennek. Azaz a hajó orra felé. Ahol a baj keletkezett.

Hogy fogalmazott tiboru mester? „..Ez (mármint a közvetlen rálátás) azért lett volna fontos, mert az orrkapu érzékelői az első percekben nem károsodtak”

A 4. fejezet első képén jól látszik, ha az orrajtó teljesen nyitva van, akkor az a hídról nagyon is jól látszik.

http://photos1.blogger.com/blogger/2155/2137/1600/Estonia.jpg

Fenti linken a lehajtott állapotban a láthatóság – nemláthatóság határán lehet (ha az orrárbóctól eltekintek, mert az szerintem lehajtva is látható). Vagyis bármilyen kicsit emelkedik fel – le az orrajtó, azt az ügyeletes kormányosnak a hídon észre kellett volna vennie.

Ha hozzáveszem az eltűnt legénységet, felmerül a legénység legalább egy részének az érintettsége is. Ha figyelmetlenség, ha beavatottság volt is az ok.

Amúgy gondolom a hajósok, akik korábban szolgáltak az Estonián ezt (valamit csak látni kellett volna a hídról) meg tudják erősíteni, vagy cáfolni.

 20. becsuszoszereles1k — 2014-09-29 11:11 

@oberon:

Szerintem meg epp az a legfontosabb kerdes, hogy mi volt a szallitmany, amit kozel ezer elet aran kellett elsuvasztani! Ami azert folosleges szokas lett volna. Egyertelmu, hogy ennek a rakomanynak (ha volt, marpedig eleg szepen lebetonoztak a semmihez kepest) nem a radioaktiv hulladek temeto volt a vegcelja, hanem, elsore legalabb is, Svedorszag partja.

 19. becsuszoszereles1k — 2014-09-29 11:00 

@djatlov:

Errol van szo: „gépészektől, akik egy fémesen kongó-bongó hangra ” !
Femesen! Szerintem ez a felcsapodo fem hajo orr hangja volt (a hangtalan robbantas utan esetleg), ami kesobb is meg-megkondult, ahogy ott lengedezett le s fol a viharban.

 18. csbig — 2014-09-29 10:54 

Köszönjük a csámcsognivalót 🙂

A britek szereplése a szarkavarásban nem újdonság és mint máshol kifejtettem, náluk bármelyik háborús (vagy hasonló kaliberű, pl. civilek békeidős tömeges kinyírása, mint egy hajóelsüllyesztés) bűncselekményt elkövető békés révbe érhet, senki se piszkálhatja őket tovább. A britek már csak ilyenek, de mégis fenn hordják az orrukat…

Ezért a britek belepofátlankodása egyből megnyomja a vészjelzőt: itt bizony nem baleset történt, hanem célzott akció.

Hogy miért, az már kérdéses, de a lebetonozási kísérlet arra enged következtetni, hogy nem csak a megpillantás, hanem a spontán kijutás is kínos lenne, mint pl. radioaktív anyagok megjelenése a vízben.

Pár éve, mikor kompoztunk egyet Sassnitzből Trelleborgba (meg vissza), a haver megjegyezte, hogy egy monstre tömegsír fölött hajókázunk. Hiszen rengeteg hajó süllyedt el, de a Balti-tenger túl hideg, hogy a bomlási folyamatok erősek legyenek, így bizony majdhogynem hullahegyek lehetnek a víz alatt (legalábbis csontvázak, mert a husit kedvelik a rákok).

 17. djatlov — 2014-09-29 10:50 

Kongóbongóhang: nekem ez valahogy nem jön össze a robbanás hanggal. Vagy esetleg annak lehet kongóbongóhangja, ha valaki kívülről helyez valamilyen fém bombaszerűséget…

De ha meg mattrészek skandinávok nyilatkoztak kongóbaongóhangról,. akkor az meg ugye nem annyira érdemleges. 🙂

Lehet, hogy érdemes lenne megpiszkálni a sűrű tulaj- és helycserét, lehet, hogy van benne fontos infó.
Köszönet a bejegyzésért!

 16. lexigen — 2014-09-29 10:43 

@tiboru:
Kis utánna érdeklődéssel pontosítanám az infokat. A kamionsofőr volt magyar, Végh vezetéknevű nagykanizsai. A mitfahrere lett volna az említett buszsofőr aki az utolsó pillanatban lemondta az utat.

 15. becsuszoszereles1k — 2014-09-29 10:40 

Ha egy aktualis peldan megvizsgaljuk – hogy ne kelljen az egesz netet felturni -, mit dobolnak a tuloldalon:
„A Balti-tengeren így a NATO-gyakorlattal párhuzamosan orosz manőverekre is sor került. A napokban pedig a Szoobrazityelnij orosz korvett váratlanul a dán part közelében jelent meg és vízfelszíni célpontokra mérendő rakétacsapást gyakorolt be. Megfigyelők rámutatnak, hogy a Nyugat és Oroszország izmait fitogtatja és próbára teszi egymás hidegvérűségét.
Teljes szöveg: http://hungarian.ruvr.ru/2014_06_25/NATO-bov-tes-a-biztonsagtol-a-konfrontacioig-9453/” _ akkor azt latjuk, hogy mindenki ott van; husz evvel ezelott pedig meg inkabb.
Ha az oroszok berakodtak valamit, az esztek meg nem akartak lefujni a bulihajo indulasat, a svedek meg nem akarta’k volna fogadni, igy valahogyan ertesulve megkertek a kozelben tartozkodo Balti-tengeri Tanacs megfigyelok valamelyiket a kozremukodesre. Ez esetben kilenc jo uszo felpattanhatott egy idoben ugyanarra a kompra. Esetleg kozosen koccintottak egy-egy sakk-matt koktellal, majd kenytelen-kelletlen munkahoz lattak. 🙁

 14. lexigen — 2014-09-29 10:37 

még egy érdekesség…

Az Estonia wiki oldalán lévő linkeken meghalgatható a hajók kommunikációja. Elvileg.

1 kivételével az összes unavailable..

Ugyanígy nem igazán találom az utaslistát sem…

 13. oberon — 2014-09-29 10:33 

”márpedig a hazug reklám olyan ritka, mint a korrupt politikus” ezen szakadtam XD, ahogy a ”witness protection program” című képen is..

Hát igen, az Estonia egy ismételt példája annak, hogy a civilek mindenek feletti védelme addig tart, amíg valamely ”nagyobb” dolog érdekében fel nem kell áldozni néhányukat.. Ez am egy elég képmutató hozzáállás, főleg az USA részéről. Amolyan jól ismert kettős mérce.
Nem tudom, h hogyan működnek az érzékelők v a komp rakterének a lezárása, de furcsállom, h az elméletileg kirobbantott v kinyílt orr-részen beömlő víz nem tűnt fel senkinek, esetleg nem ellenőrizte senki. Hacsak nem ellenőrizhette persze.. Az pedig, hogy szarkofágot emeltet a svéd kormány egy elméletileg ”mindennapi” komp fölé, az mindent elárul..
Az, hogy mi lehetett a rakomány, az majdnem teljesen mindegy a következményeket tekintve, meg am sem tudjuk meg egyhamar. Lényegesebb kérdés sztem az, h mikor lesz legközelebb hasonló eset, amikor a nagyok machinációi miatt megint ártatlanokat kell beáldozni..
Ja, arra még kíváncsi lennék, hogy mi lett vna, ha a vendégek nem szólnak, hogy hé, dől a hajó oldalra.. mentek volna előre a víz alatt is?

 12. lexigen — 2014-09-29 10:31 

Kis utánna érdeklődéssel pontosítanám az infokat. A kamionsofőr volt magyar, Végh vezetéknevű nagykanizsai. A mitfahrere lett volna az említett buszsofőr aki az utolsó pillanatban lemondta az utat.

 11. tiboru — 2014-09-29 10:31 

@hazitroll:

Itt van egy egészen jó cikk a témáról:

http://htka.hu/2007/12/26/borondatombombak/

 10. hazitroll — 2014-09-29 10:13 

@johannes: Ez nekem is eszembe jutott, de ezek a táskabombák mennyire valósak? Teljesen hivatalosan ezek – tudtommal – nem léteztek, de mindkét oldal megpróbálta gyártani őket.

 9. tiboru — 2014-09-29 09:57 

@lexigen:

Nem tudtam, hogy voltak magyarok is, a hivatalos, általam tanulmányozott jegyzőkönyvekben ez nem szerepel, köszi!

 8. johannes — 2014-09-29 09:46 

A bőrönd kapcsán azt jut az ember eszébe, hogy az egyike a bőrönd bombáknak. Kb 15 kiló teljesen felszerelve, méretében kb stimmel. A gond vele, hogy nem tul sokaig pár évig uzemképes csak a benne lévő rövid felezési idjű hasadóanyag miatt. (Ha jól tudom americium) Ennek előállításában nagyok voltak az oroszok….

 7. lexigen — 2014-09-29 09:46 

Nem tudom esett e róla szó, de tudtommal volt 2 magyar áldozat is, az egyik egy nagykanizsai buszsofőr, aki egy kamionoshoz kéredzkedett be mitfahrernek, mert az itthoni, maszek teherautójához akart alkatrészt hozni. A másik, a szintén zalai kamionsofőr volt.

 6. becsuszoszereles1k — 2014-09-29 09:20 

Igy kezdodik, es igy vegzodik minden nyajas egyezmeny:

„A közös munka kiterjed a gazdasági és társadalmi kapcsolatok építésére, az emberi jogok védelmére, illetve a nukleáris erőművek közös ellenőrzésére.”

Es mindez az 1992-ben, Koppenhagaban letre hozott Balti-tengeri Tanacs programja. Allando irodaja: Stockholm.
Akkori teljes jogu tagok voltak (kozuluk harom is szerepel Tiboru szavazogepen!):
Dánia
Németország
Észtország
Finnország
Izland
Lettország
Litvánia
Norvégia
Lengyelország
Oroszország
Svédország
A szervezeteben teljes jogú tag az Európai Bizottság is.
Megfigyelő államok (ebbol a nevsorbol pedig ketto is megtalalhato szavazogepen):
Franciaország
Nagy-Britannia
Hollandia
Olaszország
Szlovákia
Ukrajna
USA

Az Estonia komphajo egy sved-eszt ceg tulajdonaban volt (olvassuk a posztban), es mindig ejszaka kozlekedett.

Aligha nem sved utasbol volt a legtobb, 552, akik közül 501 halt meg. Az elsokent a helyszinre erkezo orias komphajo, a Silja Europa eszt, a Mirella pedig finn hajo.

Ezt az osszefuggest nagyon erdekesnek talalom: ‘A Balti-tenger sótartalma mindössze 0,06-0,15% (az óceánoké 3,5%).’ – ‘Érdekesség, hogy a kutatások szerint a radioaktív anyag a tengeri só szennyezettségéhez vezet, mely beláthatatlan távolságokban képes szennyezni a vízi élővilágot.’ [wiki]

Merthogy a Balti-tenger mélyén allitolag több ezer elsüllyedt hajó szunnyad, a legbátrabb becslések szerint a százezret is elérheti a roncsok száma. Csak nem egy ismeretlensegeben ismert hajotemetore – es nuklearis hulladek anyag sullyesztore bukkantunk? De! De pontosan mit szallithattak az Estonian? Mert a radioaktiv hulladek Balti-tengeri „tarolasa” nem egy igazi titok, es erre meg apellalni is lehet a koztudatban…

2.@jukeey: a moszatrol mar megint a vikingkongbongok jutnak az eszembe, megiscsak kiderul, hogy a furokagylok meteresre is megnovo uszkalo telepek voltak. 😛

 5. komojtalan — 2014-09-29 09:02 

Éljen a diktatúra :-)! Emlékszem sokunk sajnálta, hogy a Challenger nyert egy paraszt hajszállal az Estonia előtt, de végre ez is eljött. A Balti vihart én is ajánlom, viszont a témában készült legalább egy dokumentumfilm is. Sajnos VHS -n van meg és nem tudom beazonosítani sehogy, még angol nyelven sem. Eredeti címe Mayday volt, a Spektrumon(?) Hajókatasztrófák címen futott talán 2000 körül, 6 részes volt, nem csak az Estoniáról szólt, az csak egy rész volt a hatból. Maydayre viszont a Google a NatGeos repülőszerencsétlenségeket dobja ki, persze az 100+ részes, 12 évados sorozat. Nem sokkal az eset után készülhetett, mert itt még nem volt konkrétan szó merényletről, inkább balesetről amiben persze a titkosszolgálatok is közreműködtek. Viszont ami itt nem szerepel: A hajó orrot már 2 héttel azelőtti felvételen is nehezen tudták becsukni, amatőr film is van róla hogy a kampót kalapáccsal ütik helyre. Itt is elhangzott, hogy a hajó teljesen alkalmatlan volt a tengeri átkelésre, parti hajónak tervezték. A gyártót perelték kártérítésért, ezért ő minden költséget fedezett volna, legalábbis ami a hajóorr felhozatalát illeti. Volt akinek rossz érzése volt, meg is kérdezte az út alatt mennyi időt lehet eltölteni a vízben amíg megmentik őket, erre a valamelyik tiszt visszakérdez: Miért a vízben? Szimuláció is készült, hogy ennyi idő alatt csak dilettáns vezetéssel és teljesen leszakadt orral süllyedhetett el a hajó. Nem mondták ki, de lehet valaki(k) kényszerítették a hajót ilyen sebességre. Ha 10 csomóval mennek, akár még Észtországba is visszaérhettek volna, mert hátulról kapják a hullámokat.

Az biztos, hogy valami olyant szállított amit az Oroszok nagyon nem szerettek volna, de az USA -nak is kellemetlen lett volna ha kiderül. Nem az első eset, hogy civil személyeket szállító hajót, repülőt használtak piszkos célra azzal az elgondolással, hogy úgy sem merik bántani. Akármi is volt a szállítmány, most merték. Nyilván elsődlegesen az Oroszok a felelősek, de semmivel sem kisebb az USA felelőssége, az összes többi ország meg asszisztáltak az eltusoláshoz, kinek hiányozna egyszerre összeveszni az USA -val és Oroszországgal is?

 4. tiboru — 2014-09-29 09:02 

@hazitroll:

1.) Az oknyomozó újságírás technikái és módszerei nem véletlenül hasonlítanak a nyomozókéra. Magángépen én sem utaztam még, de azt is ellenőrzik, ott is van poggyász, feltételezem, hogy kamerák is, amiket emberek kezelnek, szóval nem lehetetlen ilyen információk birtokába kerülni, csak tudni kell, kit kérdezz és mit adj cserébe 🙂

2.) Egy katonai gép vagy a diplomaták értelemszerűen az ellenfél érdeklődésének homlokterében vannak, míg egy civil jármű (pláne egy olyan, amelyen ezer ember és több száz autó utazik rendszeresen) könnyebben belesimul a szürkeségbe.

 3. hazitroll — 2014-09-29 08:57 

Nagyon jó írás, futólag már hallottam a hajóról, de csak azt, hogy elsüllyedt, és sokan rajtavesztettek.
Kettő kérdésem van: „Arlanda repülőtérről szeptember 29-én két olyan magángép száll fel, melynek fedélzetén 5 + 4 = 9 ismeretlen, soha be nem azonosított, diplomata-státuszú személy is utazik a regisztráltakon kívül.” Az ilyen információk hogy szivárognak ki? Hogy zajlik egy magángép fel- és leszállása egy polgári reptérről? Mert én azt gondolnám civilként, hogy a reptérnek aztán mindegy, hogy hányan szállnak fel, pláne a ’90-es években nem volt nagyon túllihegve az ellenőrzés.
A másik pedig arról szól, hogy ha van X katonai-csempészárum, ráadásul én vagyok a hadsereg/titkosszolgálat, akkor miért éri meg nekem egy civil kompon szállítani azt? Nem lenne egyszerűbb/könnyebb/célszerűbb a saját hadseregem/diplomatáim gépein szállítani? Akkor például nem is kellene utasítani mindenféle vámosokat, hogy mit ne nézzenek át.

 2. jukeey — 2014-09-29 06:43 

Eszméletlen, hogy van pofájuk a svéd illetékeseknek is ilyen idétlenül hazudni. Ez pont egy olyan ügy ami az első perctől kezdve egészen nyilvánvalóan bűzlik, és mégis kitartottak-kitartanak a „nincs itt semmi látnivaló” mellett. Korábban már vagy tíz atomtengeralattjáró süllyedt el közismeten, reaktorostul, személyzetestül, egy kisebb ország lerombolására is elég atomtöltettel együtt cakkpak; ruszkik-jenkik bevallották (még ha nem is sietve és alaposan), végigfutott a tévéhíradókon és címlapokon, és akkor mi van? Legfeljebb páran megcsóválták a fejüket hogy mik nem vannak, párszáz család kapott egy kis kárpótlást odaveszett hazafijuk fejében, osz’jóvan. Az első se zavart sok vizet (pontosabban szinte csak a vizet zavarta), azóta meg már teljesen megszokott dolog. Erre ezek előrukkolnak egy nevetséges kamuhamukával egy nyomorult kis elkalódott bombácska, pár kiló hasadóanyag, vagy valami ilyesmi aprósággal kapcsolatban. Röhej.

Az egyértelmű hogy nem a rakomány okozta a robbanást, a több országot érintő összeesküvés is nyilvánvaló, de hogy kik kongattak-bongattak, az már homályosabb. Lehet hogy a ruszkik a leggyanúsabbak, de lehetett bárki aki tudott a tranzakció(k)ról és szerette volna megakadályozni, vagy elejét venni a továbbiaknak, esetleg megkaparintani a maradékot. Akár az egyik érintett országból is, vagy ami eddig fel sem merült (moszad???).

 1. becsuszoszereles1k — 2014-09-29 02:47 

Eloszor is koszonet a szuper posztert!

Eleg nagy falat, kulonosen szarkofagbol! Egyelore kombinelok magamban. 🙂
Az allatvedok reklamfoto viszont fantasztikus! 😀 Asszem, ezzel erdemes ma alomra szenderedni!
A Balti vihar-t majd csak vilagosban nezem meg…:)

RSS feed for comments on this post.

Ars poetica

Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!

  • Legutolsó hozzászólások

    Tartalom

    CímDátum
    Vitaposzt: háború Ukrajnában2022-02-27
    Vendégposzt: Tanja Gräff ügye2022-02-02
    Felejtős a Facebook, itt az új csoportunk!2021-02-27
    Rendőri brutalitás elleni megmozdulások2020-06-18
    Koronavírus megbeszélőposzt2020-03-17
    Vendégposzt: az NSU-komplexum, avagy a dönergyilkosság-rejtély2019-07-28
    Vitaposzt: választás-konteók2018-04-11
    Vendégposzt – A kassai bombázás2017-06-26
    Michael Jackson-konteók2017-05-20
    Szolgálati közlemény: Aranykönyv-szavazás, döntő!!!2017-05-11
    Kínos Clinton-konteók (részletek)2017-03-31
    Lindbergh-konteók2017-02-26
    Toxoplazmózis-konteók2017-01-25
    Vendégposzt – Horthy István halála2017-01-06
    A BCCI-sztori2016-11-04
    Villámkonteó: a 200 ezer SIM-kártya esete2016-10-07
    Villámkonteó: robbantás a Nagykörúton!2016-09-25
    Wałęsa-konteók2016-08-21
    Posztajánló: Porton Down2016-08-15
    Reagan és a gellert kapott golyó2016-06-17
    Eyjafjallajökull-konteó2016-05-17
    Kommentposzt: Kiss László2016-04-08
    Lionel Crabb rejtélyes esete2016-03-21
    Hindenburg-konteók2016-02-26
    Bruce Lee halála2016-02-14
    Opus Dei2016-01-23
    Alapítvány-konteók2015-12-19
    Megjelent az e-Konteó2!2015-12-06
    Furcsa történetek 2.02015-11-29
    Shakespeare-konteók2015-11-12
    Frigyláda-konteók2015-10-22
    Per „Dead” Ohlin halála – 18+!!!2015-09-10
    Gary Webb, a CIA és a crack-konteó2015-08-23
    Menekült-konteók2015-07-14
    Ajánló – sorozatok és filmek2015-07-07
    Miss Liberty-konteók2015-06-22
    Na-seby (Villámkonteó)2015-04-14
    Glenn Miller eltűnése2015-04-08
    Kommentposzt: Germanwings-konteók2015-03-30
    Furcsa történetek 1.02015-03-23
    Bob Marley halála2015-03-14
    New Coke – konteók2015-03-02
    Sid Hurwich időgépe2015-02-22
    Alan Turing2015-02-10
    Kommentposzt: rejtélyes betörések2015-01-31
    Halál Chappaquiddickben2015-01-26
    Kommentposzt: Charlie Hebdo2015-01-08
    A Dreyfus-Zola konteók2015-01-05
    Megjelent az e-Konteó1!2014-12-05
    Konteókönyv-felmérés2014-12-01
    Vendégposzt: az ufó-emberrablások2014-11-28
    John Titor története2014-11-19
    Ajánló – A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története2014-10-29
    Fort Knox2014-10-23
    Estonia-konteók2014-09-29
    Rudolf Hess története2014-09-22
    Kurt Cobain halála2014-09-09
    Eilean Mór rejtélye2014-08-18
    Balla Irma halála (részletek)2014-07-27
    Gyíkember-konteók2014-06-12
    A Kovács Béla – ügy2014-05-23
    Kitalált középkor (rövidposzt)2014-05-12
    Georgia Guidestones2014-05-03
    Elisa Lam halála2014-04-15
    Kommentposzt: Welsz Tamás halála2014-03-20
    Kommentposzt: az MH370-es járat2014-03-15
    Magic Johnson – konteó2014-03-12
    Challenger-konteók2014-02-13
    Ophélie Bretnacher halála2014-01-20
    Cicada 33012014-01-06
    Cajamarquillai üregek2013-11-27
    A körmendi gyerekgyilkosság (részletek)2013-11-21
    Vendégposzt: A Nagy Könnyűzenei Sátánista Konteó2013-11-14
    Google-konteók2013-11-03
    A Konteókönyv rendelhető!2013-10-23
    Katrina-konteók2013-10-11
    A denveri repülőtér2013-09-27
    Haszbara-konteók2013-08-25
    Génmódosítás-konteók2013-07-08
    Oopart, avagy tárgyak rosszkor, rossz helyen?2013-06-14
    Konteónak indult…2013-06-09
    Az X bolygó2013-04-27
    Ókori dodekaéderek (rövidposzt)2013-04-03
    Náci repülő csészealjak2013-03-22
    D. B. Cooper története2013-02-19
    Egy pápa lemondása2013-02-11
    A Sunstein-Vermeule – algoritmus2013-01-23
    Eltűntek2013-01-18
    Könyvajánló – Szoftverfrissítés 1.02012-12-13
    Anjikuni-rejtély2012-12-11
    Szent Malakiás próféciái2012-12-03
    Jövőbelátás-konteók2012-11-21
    Chomsky-tízparancsolat2012-11-06
    Mátrix-konteók2012-10-28
    Elbert János halála2012-10-19
    Bohemian Grove2012-09-26
    Robert Maxwell élete és halála2012-08-28
    A Zelnik-ügy – reloaded!2012-08-05
    Kazbegi dinók (rövidposzt)2012-07-20
    A Zsanett-ügy (18+)2012-07-10
    Alternatív Bermuda-háromszögek2012-07-06
    Olof Palme halála2012-05-16
    A torontói jegyzőkönyvek2012-04-21
    Phobosz-összeesküvés (rövidposzt)2012-03-22
    Jörg Haider halála2012-03-14
    Az eltűnt zászlóalj2012-03-09
    A Mary Celeste – rejtély2012-03-01
    Szcientológia-konteók2012-02-07
    Mikrohullám-konteó (rövidposzt)2011-11-12
    Népszámlálás-konteók2011-11-12
    EU-konspiráció2011-11-12
    A Djatlov-incidens2011-11-12
    Fluorid-összeesküvés2011-08-19
    Breivik-merénylet2011-07-25
    A Mikroelektronikai Vállalat – konteó2011-05-26
    Patton tábornok halála2011-05-12
    Skull & Bones2011-04-19
    Réztekercs-konspiráció2011-04-12
    AIDS-konspiráció2011-04-11
    Ajánló – kódfejtők előnyben!2011-04-09
    Moszkva és a csecsenek2011-04-08
    Gandzsa-összeesküvés2011-04-07
    A KAL-007-es járat lelövése2011-04-06
    Globális felmelegedés2011-04-05
    A móri nyolcas gyilkosság2011-04-04
    Kilenc/tizenegy2011-03-30
    A közösségi oldalak – összeesküvés2011-03-29
    Kelly doktor halála2011-03-28
    Roberto Calvi, Isten bankára2011-03-25
    Az arab világ forradalmai2011-03-23
    Martin Luther King halála2011-03-22
    Hajsza az örökmozgó és egy másféle energia után2011-03-21
    Castro és a CIA (átirányítás)2011-03-18
    A USS Liberty megtámadása2011-03-17
    Jézus-összeesküvés2011-03-16
    Ajánló – linkek2011-03-15
    HAARP-összeesküvés2011-03-14
    Chico halála2011-03-11
    JFK – 2.02011-03-10
    JFK – 1.02011-03-10
    Nőellenes világösszeesküvés2011-03-08
    Atomkonspiráció (átirányítás)2011-03-07
    Hasfelmetsző Jack – dosszié2011-03-07
    Gagarin-konteók2011-03-04
    Cigánygyilkosságok2011-03-04
    Robert F. Kennedy meggyilkolása2011-03-03
    Vérvád-konspiráció2011-03-03
    A Council on Foreign Relations2011-03-02
    A szmolenszki katasztrófa2011-03-02
    Atlantisz-konteók2011-03-01
    Nagy német adókonteó2011-02-28
    Illuminátusok2011-02-28
    Ajánló – filmek2011-02-26
    Az Elvis-legenda2011-02-25
    Tunguzka-rejtély2011-02-24
    Nikola Tesla 2.02011-02-23
    Nikola Tesla 1.02011-02-23
    Robbanás Port Chicagóban2011-02-22
    A Fenyő-gyilkosság2011-02-22
    Rákgyógyszer-konteók2011-02-21
    A főtitkár halála2011-02-21
    Nácik aranya2011-02-19
    ODESSA2011-02-18
    A romániai „forradalom”2011-02-18
    Templomosok2011-02-17
    A TWA-800 járat lezuhanása2011-02-16
    WikiLeaks-konteók2011-02-15
    A Voynich-kézirat2011-02-15
    Mormon-összeesküvés – újratöltve!2011-02-14
    Mormon-összeesküvés2011-02-14
    Szabadkőművesek 2.02011-02-13
    Szabadkőművesek 1.02011-02-13
    Bilderberg-konteók2011-02-13
    Men in Black2011-02-12
    UFO-konspiráció2011-02-11
    Jim Morrison halála2011-02-11
    Rejtélyes helyek, titkos bázisok2011-02-10
    Roswell és az M-122011-02-09
    Bermuda-háromszög2011-02-09
    Antarktisz-összeesküvés2011-02-09
    Pearl Harbor – dosszié2011-02-08
    Népek Temploma2011-02-08
    Egy pápa halála2011-02-08
    A MA-240-es járat tragédiája2011-02-07
    A „tökéletes katona”-projekt2011-02-07
    A Kurszk elsüllyedése2011-02-06
    A Litvinyenko-gyilkosság2011-02-06
    Beatles-konteók2011-02-05
    John Lennon halála2011-02-05
    Philadelphia-kísérlet2011-02-04
    Diana hercegnő halála 2.02011-02-03
    Diana hercegnő halála 1.02011-02-03
    A Seuso, a Habsburgok és egy lord – kiegészítő konteó2011-02-02
    A Seuso-ügy2011-02-02
    Titanic-sztori2011-02-01
    Holdraszállás-konteók2011-01-31
    Marilyn Monroe halála2011-01-30

    Innen jöttök