A Kurszk orosz tengeralattjáró pusztulását 2000-ben az okozta, hogy összeütközött egy NATO-tengeralattjáróval – állította egy nyugalmazott orosz tengernagy egy hétfőn nyilvánosságra hozott interjúban.

Vjacseszlav Popov nyugalmazott admirális, aki az orosz Északi Flotta parancsnoka volt a haditengerészeti gyakorlat során bekövetkezett katasztrófa idején, a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek elmondta: a NATO tengeralattjárója véletlenül ütközött neki a Kurszknak, miközben közelről követte. Popov szerint a nyugati tengeralattjáró is megrongálódott a robbanás során, és vészjelzést adott le a térségben. A volt tengernagy nem nevezte meg a NATO-tengeralattjárót, és elismerte, hogy nem tudja bizonyítékokkal alátámasztani állításait.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő nem kommentálta az értesülést, és emlékeztetett: a hivatalos nyomozás eredménye szerint a katasztrófa oka egy elöregedett torpedó volt. Popov – akit akkoriban sokan bíráltak arra hivatkozva, hogy lassan és szakszerűtlenül reagált a szerencsétlenségre -, már korábban is beszélt az ütközésről, azonban nem ilyen nyíltan és részletesen. Orosz médiaértesülések szerint két amerikai és egy brit tengeralattjáró is a térségben tartózkodott a szerencsétlenség időpontjában.

Az orosz Északi Flotta Kurszk tengeralattjáró cirkálója 2000. augusztus 12-én, a Barents-tengeren süllyedt el két erős robbanást követően. A hivatalos vizsgálat eredményei szerint a katasztrófa oka egy elöregedett torpedó volt, amelyen repedések keletkeztek, és ez robbanásokhoz vezetett. A 949A Antej (a NATO-kód szerint Oscar-II) típusú jármű ezt követően 108 méter mélyre süllyedt.

A tengeralattjáró fedélzetén 118-an tartózkodtak: a legénységen felül vezérkari tisztek és a kaszpijszki Dagdizel torpedógyár civil szakértői. Többségük azonnal életét vesztette, de 23-an egy fülkében túlélték a katasztrófát, és sikerült őket kimenteni, minthogy a tenger ott viszonylag sekély volt.

Az orosz haditengerészet mentőakcióját többen kifogásolták annak lassúsága miatt. Ugyancsak bírálatokra adott okot, hogy Moszkva sokáig makacsul elutasította a nyugati segítséget, amelyet sikertelen mentési kísérleteket követően egy hét múlva mégis kénytelen volt igénybe venni. A Kurszk roncsát 2001 októberében emelték ki a vízből.

(MTI)

Forrás: https://kuruc.info/r/4/236449/

Viszockij: Mentsétek Meg A Lelkünket / Magyar felirat /
A felvétel ’74-es, de az oroszok a Kurszkra gondolnak. Ja, és nálunk készült, ahogy az elején jelzi a felirat.
http://www.youtube.com/watch?v=pQbLYYd5Zpw

163. @tiboru:
Ne keverjük össze a zászlót a lobogóval, ha lehet kérni!
A zászló gerince rúd, a lobogóé kötél.
A zászlót kitűzik és leveszik.
A lobogót felhúzzák és bevonják.
Ezen felül a lobogót nehéz lengetni, szemben a zászlóval.

158. @gacsat:

Csak féli-meddig van igazad.
Egyébként a méter is természetesnek tekinthető, és köze nincs a 100 fok – 100 perchez.

A méter képzése abból az elvből indult ki, hogy a föld egy délkörének (azaz az a vonal, ahol azonos időpontban van dél) a negyede/(10000*1000).
A gondot a szokásos probléma okozta, hogy nem tök pontos, a föld egy kissé belapult, ráadásul nem egyenletesen és az az alap-ellipszoid, amit akkor Párizson keresztül megállapítottak, nem volt alkalmas az ideáli földalak (azaz elméleti tengerszint) leképzésére.
Ma is több geodidot alkalmaznak a földmérésben, van is belőle bőven hiba, főleg, hogy más és más tengerszinteket vesz alapul, így történt meg úgy 10 évvel ezelőtt, hogy a Svájc és Franciaország (vagy olaszország) közös vasúti pályát épített, csak az egyiket innen szintezték, a másikat onnan, aztán befigyelt a hibás előjel képzés miatt 72 cm magassági eltérés.

Röviden:
A méter eredendően a föld méretéből származtatott történet.

De a tengeri mérföld képzése sem nagy vasziszdasz elvben, mivel az meg az egyenlítőn mért szögmásodperc lenne,
Csak a gond az az, hogy a Csendes Óceán közepén a Csened Óceán felszíne valami 50 méterrel (ha jól emlékszem) van a tengerszint felett.
Ez meg ezt jelenti, hogy az egyenlítői tengerszint enyhén babapiskóta jellegű.
Szóval ott se kerek a világ.

yahaha.pp.ua

A Kurszk elsüllyedése « Konteó

Nyáron volt szerencsém lemenni egy orosz tengeralattjáró gyomrába. Nem vagyok egy klausztrofóbiás típus, de jó érzés volt feljönni a fényre (pedig ez még csak le sem merült)
A legmegdöbbentőbb, hogy a priccsek a torpedók (kék!)fölé voltak felfüggesztve.( biztos jókat lehet álmodni, ha egy ilyen nagy dög van alattad)(ha megtalálom a fotókat, felteszem)
Kb. 50-en szolgáltak rajta (én 20-ra tippeltem volna a méret alapján), az 50-es években merült. Beszélgettünk egy csókával, aki a legénységhez tartozott, azt mondta élete legkeményebb évei voltak, sokat rettegett…

a Kurszk tragédiájának napján teljesen véletlenül hallgattam hajnalban a rádiót (ez még az első erről szóló hírek egyike lehetett, az adás a Kossuth rádión volt -mindegy) a lényeg azonban az, hogy a riporter akkor ott hajnalban egy félmondattal megjegyezte, hogy: „helyszíntől nem messze találtak egy idegen tengeralattjárótól származó vészjelző bóját”
ez a kijelentés, se tényeket, se részleteket nem ismerve megütötte a fülem -gondolkoztam is rajta, hogy mi lehetett, de ami még érdekesebb, hogy se utána se soha többé sehol nem olvastam hallottam erről egy szót sem

ez nyílván megint egy sor új konteora adhat okot vagy elsősorban a 2es 3as verziókat erősítheti

(egyébként hallott valaha valaki erről? rajtam kívül? vagy csak olyan dolgokat hallok amiket más nem? 🙂

@Salamancai űrhajós:

A „Crazy Ivan” olyasvalami volt, hogy hirtelen 180 fokos fordulatot vesz, hogy benézzen maga mögé a szonárral a holt-térbe. Ha jól tudom, az „Angels and Dangles” az nem pont ez, hanem inkább az, amit a kolléga írt.

@Droidfigyelő: „A szovjeteknek volt egy “angles and dangles” nevű manővere is, nem tudom az orosz nevét. Ez a sokáig tartó, teljesen követhetetlen fel-le, balra-jobba-hátra-előre manőversorozat, ez is a minden irányban fülelést szolgálta.”

Az orosz nevét én sem tudom, de a Vadászat a Vörös Októberre c. filmben nem ezt a manővet nevezték úgy, hogy „Trükkös Iván”? 🙂

Helló!
Technikai kérdések a műveltségemen tátongó rések betömésére:
A zászló a hajó adatai mellett minek a zászlaja?
Miért van, h víz alatt gyorsabb a cucc, mint a felszínen, ahol elméletileg kisebb az ellenállás?
Miért tesznek még mindíg tornyot a tengeralattjárók tetejére, amikor már rég nem szokás kint dohányozni?
Mi a rákot csinál 115 ember egy hajón, ha nem ők faragják a torpedókat is?

@Lófasz Hadnagy: Mert a kilóméter egy semmire sem használható mértékegység. A francia forradalom alatt a forradalmi hevületben valami okos kitalálta: a deréxög ezután legyen 100 fo, és egy fok legyen száz perc. Így számítva a Föld felszinén 1 szögperc lenne egy kilóméter.
Ezzel szemben a deréxög maradt 90 fok, a perc meg 1/60 fok. Így viszont 1 szögperc = 1 tengeri mérföld. Így a földrajzi koordinátákon végzett számításokból egyből tengeri mérföldben kapott távolságot lehet kapni. Egy csomó pedig tengeri mérföld/óra. Ez is természetes mértékegység, ellenben a kilóméterrel, ami teljesen használhatatlan.

@mercenario: http://1.bp.blogspot.com/-yP5V6HCxcbs/T8sT00TfbLI/AAAAAAAABps/cwdGt9jLoQM/s1600/kursk.jpg
Ez a vezérlőterem előtt van.

A Kurszk kiemelésénél látható felvételeken a parancsnoki kabin mögötti szabályos kerek bemeneti nyílás egyértelműen azonosította az amerikai, urániumfejes torpedó típusát (az adott típus szoftvere ezt a behatolási területet keresi), a felvételek elég meggyőzőek. A konteó most arra szűkül, hogy automatikus visszalövés volt vagy szándékos, meg aztán a sztori Putyin és az amerikaiak közti tárgyalások tétjéről, okáról? Látta valaki még aképeket, aki jobban ért hozzá? Mondjatok valamit!

Ha már hajós konteó, a Mary Celeste lesz valamikor? Remek megoldatlan rejtély, bárki lehet a tettes az ufóktól a kapitányon át Cthulhuig. (Cthulhu a legvalószínűbb szerintem.)

@Albu: „Az a vicc, hogy a nyelvészek sem tudják, hogy az ágyú miért süket. 🙂 ”

A mondás eredetileg úgy szólt: Süket, mint az ágyús.

Mivel minden tüzér előbb-utóbb megsüketült.

@grigorij:

„Robotrepülőgép=sugárhajtóművel repül”

Nem feltétlenül, tudtommal a Predator első verziói sem ilyenek.

@Droidfigyelő: Mi az, hogy követhetetlen?

„A fejlődés tényezőjét néha iktasd be a gondolkodásodba.”

Olyanról felesleges beszélni ami perpillanat nincs. Ha majd lesz, akkor igen.

@Zig Zag:

@tiboru:

Hadd pontosítsak az egyébként majdnem tökéletes Crazy Ivan leíráshoz. A hivatkozott forrás ellenére a Crazy Ivan valójában egyetlen manővert takar, mégpedig a hirtelen fordulatot. A hidegháborús szovjet technológia elég szar szonárokra volt képes, nem volt vontatott szonárjuk pl. sokáig (ma már van, nem csak felszíni hajóknak, egyébként nem csak a Kuznyecovnak volt/van, hanem az ASW típusú hajóik egy részének már a 70-es évek óta volt), ezért a szovjet tengeralattjárók kénytelenek voltak nagyjából irányba állni, hogy minden irányban, így hátrafelé is jól halljanak. Ez nem megy másképp, mint valamekkora „gépmenetben”, ezt nem tudod sodródva kivitelezni. Amikor a végére értél a 180 fokos fordulónak, akkor már ésszerű leállni, de addig kell a meghajtás.

A váratlan átmenet a „gépmenetből” tehát a sodródásba nem a Crazy Ivan. A sodródásos technikát egyébként ma is használják minden haditengerészetnél. A NATO-ban „sprint and drift” annak a neve, amikor egy sub rongyol egy darabig, aztán mindent leállít, sodródik és fülel.

A szovjeteknek volt egy „angles and dangles” nevű manővere is, nem tudom az orosz nevét. Ez a sokáig tartó, teljesen követhetetlen fel-le, balra-jobba-hátra-előre manőversorozat, ez is a minden irányban fülelést szolgálta. Biztos ma is megvan.

tiboru gratula jók a cikkeid, és alaposak!

annyit olvastam már de még nem dícsértelek, ezt most bepótolom 🙂

trükkös iván ügyben ha jól látom senki nem írta a vontatott szonárt, amivel azért látnak hátrafelé. bár nem tudom az oroszok használtak-e ilyet.

Ja, és gratula tiborunak az ismét kitűnő posztért, meg a lelkes kommentelő seregnek is köszönet a színvonalas kommentekért!

konteo 4. nem értem, hogy miért rádión érintkezik Washington DC és Moszkva, amikor a hidegháborúban pontosan ilyen vészhelyzetekre hozták létre a csak „Forró drót”-nak emlegetett összeköttetési rendszert. Az pedig komplett sületlenség, hogy rádióamatőrök feltörnek egy rádión alkalmazott kódot (ha egyáltalán létezik ilyen) két nagyhatalom hivatalos érintkezésében.

@g.i.: Igazad van, a Crazy Ivan valóban egy szovjet/orosz tengeralattjárós manőver. És nem szembeni ütközéssel kecsegtet, hanem „ráfutásos balesettel”, ha a másik „követő” tengeralattjáró nem érzékeli a Crazy Ivan manőver kezdetét. Akkor ugyanis az orosz tengeralattjáró hirtelen „elveszi a meghajtást”, illetve éles fordulóba kezd. A mögötte lopakodó tengeralattjár a nagy tehetetlensége miatt sokszor nem tudott megállni, és nekiütközött Ivánnak. Ez egyébként a manőver megjelenik a Vadászat a Vörös Októberre c. regényben/filmben is. Lásd még: S. Sontag, C. Drew: Blind Man’s Bluff. illetve itt: en.wikipedia.org/wiki/Crazy_Ivan

„És egyidejűleg elég hosszú idő, amikor épp háború van, és támadás alatt állsz. 2 perc alatt rengeteg dolog történik, főleg ha 200 csomóval rongyol feléd egy barátságtalan tárgy, ami nem az ütközés erejével kíván a tenger fenekére küldeni.”

Igen. Pl, hogy a szonár meghallja alsó hangon 8-10 km-ről. A szonár jelenti ls kb. 15 másodperc után gázt ad a hajó és fordul. Nem több idő.

„Ok, akkor teszek bele egy olyan kurva nagy atombombát, hogy nyugodtan arrébb mehet néhány kilométerrel.”

Ez mind szép és jó. És egyből atomháború a vége. Talán nem ezzel kellene számolni. Ez esetben a jenki is atomhoz nyúl és nem kell finomkodnia. Valamiért mindenki megfeledkezik arról, hogy ők is atomhatalom…

Abszolút elfogadom a szakértelmed, no problem. Fura módon az Alfák szolgálatba állítása eleinte mégis nagy ijedelmet okozott az amerikai haditengerészetnél, mert – ellentétben az akkori, sőt, a mai sztenderd katonai merülési mélységgel is – ezeknek 900 méter volt az üzemszerű maximális merülésük. Ezt a mélységet egyetlen NATO vagy egyéb SSN vagy SS nem tudta megközelíteni, mert a szovjeteken kívül az amerikaiak fő fejfájásának oka, hogy ha időben reagáltak, egyszerűen túlmerülték és túlfutották az akkori amerikai és NATO-tengerészetek

„Alfák sem csodafegyverek, de azért évekig nagy volt a para tőlük.”

Egy ideig. Aztán új torpedó kellett. Az Alfa hiába volt gyors, ha zajos volt…

„Elegánsan kikerülöd a salvo tüzelés lehetőségét (az U-bootok is hányszor lőttek ki legyező alakban max. mennyiségű, vagyis 4 torpedót az első csövekből, hogy „lesz, ami lesz” valaki majd csak beleszalad, vagy legalábbis kénytelen reagálni, és hátha épp a támadónak kedvez, ahogy fordul stb.)”

Nem feledkezem el, csak 10 km az 10km. A német U-boatok meg 400-800 méterről lődöztek… Azt is írtam, hogy 10 km-ről nem pontcélként érzékeled az ellen. Nem tudom megcélozni pontosan.

„És továbbra is kikerülöd azt a tényt, hogy aki max gázon robog a vízben vagy a vízen, az nem hall semmit, és könnyű vagy könnyebb célpontja lehet a régebbi, de irányítható fegyvereknek.”

De nem kell max. gázon. Ezt is írtam. Észleli a szupekav dolgot és 5-ről felgyorsul 15-re és elfordul. Irányítatlan torpedónak over…

„Ki gondolta volna, hogy egyszer lehet majd víz alatt puskával lőni?”

Ööö, tudtommal nagyon nagyon régóta lehet, nem kell hozzá speckó fegyver… A kalával is simán megy tudtommal.

@rognork: „Egy dolgot még kötekednék: az atombombában kritikus tömeg FELETTI urán van, különben csak ballaszt lenne…”

1. Nem urán. Uránbomba gyakorlatilag az első óta nem készült, mert a tisztitás 90% körülire drága és lassú. Plutónium a nyerő hasadóanyag. Lehet, hogy mást is használtak, de tudtommal 99%-ban ezt használtak. Kis felezési ideje van, rekatorokba betett hasadóanyagban hamar felszaporodik a Pu aránya.

2. De, kritikus tömeg alatti. Az implózió miatti sűrűségnövekedés miatt a kritikus tömeg megváltozik. A sűrűség négyzetével és fordítottan arányos a kritikus tömeg. Magyarán ebből az következik, hogy csak a jól és precízen végrehajtott összerobbantással lehetéses előidézni az elmáködéshez szükséges állapotot. Ezért nem robbant magától fel még egy sem.

„A torpedókban lehet, hogy nagyon reaktív anyagok vannak, de azok sem indulnak be maguktól. Egyszerű példa a nitroglicerin. Gyufával meggyújtod, és elég. Ráversz kalapácscal, robban.”

Nézz utána, hogy milyen iszonyatosan reaktív és méregező anyagokat használnak és használtak.

Igen, mind a nemet/francia/angol nyelvben kelta eredetu szamolas van de azert ez nem tul relevans a 21dik szazadban.

A 12-24-60-nal valos szamolasnak akkor van ertelme ha viszonylag egyszeru osztasokat akarunk egyszeruen elvegezni. Ezek felezhetoek harmadolhatoak a 60 otodolheto is.

Atombombaban benne van a kritikus tomeg feletti hasadoanyag, azonban csak a lancreakciot nehez beinditani, ha a burkolat megserul sugarozni azert sugaroz rendesen, a sracok a tengoban meg vilagitani fognak a sotetben.

Attol mert a franciak talaltak ki azert meg ne szoljuk le a metert.

Eredetileg a Parizson atmeno delkor Eszaki-sark-Egyenlito hosszanak egy tizmilliomod resze. Mivel a Fold kozel gombolyu ezert ez kb ekvivalens azzal hogy az Egyenlito 40ezer km.

Persze a jelentosege nem ennek van hanem hogy 10-es alapu a rendszer ezert konnyu atszamolni es leirni nagy precizitasu tavolsagokat.

A hajók gyorsulásához: pár éve Athénban a kikötőben láttam a görög szigetekre járó kompokat elhúzni hihetetlen gyorsulással. Pedig azok nem hadihajók voltak hanem nagy dromedár három-négy szintes civil gépek, zsúfolásig tele autókkal és rengeteg emberrel. Egyszer közvetlenül mellőlem indult az egyik, látványos volt. Feldübörögnek a hajtóművek, hármas erejű földrengés a mólón, hátul ötméteres hullámok majd fél perc múlva a távolban zsugorodó kis pontocska látszik belőle. A fedélzeten állók kapaszkodtak az indulásnál mint a metrón vagy villamoson.

Tudom hogy egy ilyen kompnak semmi köze a hadihajókhoz, de a mostani nagy teljesítményű hajók mozgékonyságát nehezen tudja elképzelni aki nem látta.

@molnibalage:

„A romboló nem harminc csomóval megy harchelyzetben normál esetben, mert akkor süket, mint az ágyú. 4-5 csomóval halad. Támadás esetén viszont ő is begyorsít, ha kell és tényleg kurva gyorsan ma már.”

Így van, amikor menekül, kitérni akar, vagy ha tengeralattjáróról van szó, sprint and drift technikát alkalmaz stb. Erről beszéltem magam is. Viszont ha már, akkor érdekes kérdés ebből a szempontból, hogy a lassan ladikázó és hallgatózó felszíni hajó mennyi idő alatt tud olyan sebességre gyorsítani, ahol a kitérés számottevő eredménnyel jár.

„Továbbá egy apró tényt figyelmen kívűl hagysz. Ha két lassú tárgy egymáshoz képesti iránya kis mértékben változik a számított találkozási pont alig helyeződik át. Namármost, ha a célhajó csak egy nagyon kicsit iránytvált és gyorsít és csak 3-4 másodperc időeltérést összekapar a számított találkozási ponthoz képest (ezt nagyon pongyolán fogalamazom meg) akkor a torpedó régen túlmegy rajta, mertaz ezalatt már cirka 300 méterrel odébb van. És ez még csak a sebesség hatása, irányváltásról szó sem volt! Hadihajó elleni alkalmazása MA olyan koráltozottan alaklmas atomrobbanófej nélkül a torp, hogy az ehaj. Gyakorlatilag 0. Pont.”

Értem a logikát. De ez még nem mond ellent annak, hogy egy ilyen fegyver kiválóan alkalmas a reakció kiváltására. Egy nagyon kis sebességgel haladó, vagy adott esetben csak sodródó, alapjáraton vagy kikapcsolt gépekkel lögybölődő célnak

1. idő kell, amíg megmozdul

2. a mozdulás (támadás gyanúja esetén a hajógép azonnali flank speedre állítása) hatalmas zajt generál, vagyis felfedi a rejtőzködő célt, legyen az hajó, tengeralattjáró vagy sárkányrepülő:)

3. És aki hallatszik, az látszik is. Ezt te jobban tudod, mint én.

És ha sprint and drift-ben utazó tengeralattjáróról vagy hajóról van szó, ami nem csak békeidős technika, akkor simán pofán lehet lőni egy lőelemző számítógép segítségével sok-sok kilométerről. Mert persze hogy nem a Lusitania elsüllyesztéséről beszélünk. Sőt, ma már attól is messze vagyunk, hogy az oroszok olyan mélyre merülő tengeralattjárókat építenek, amelyek egyszerűen túlmerülik a rendszerben álló torpedókat, vagyis annyira mélyre menekülnek, hogy a torpedó nem tudja őket követni (az Alfa ugye ezt még tudta.)

„Lehetetlen. Ehhez gyakorlatilag légüres tér kéne. Még a 20 km feletti magasságokban is csak az AIM-54 és R-33 gyorsult ilyen sebességekre rakétahajtással. Mi a túró gyorsítana fel egy torpedót még egy nagyon erősen kétfázisú közegben is? Mert szperkavitációnál is kétfáziő, még ha 99%-ban is vízgőz dominál. Fantáziádra bízom, hogy 5000 km/h sebességnél mit művel a víz bármilyen felülettel.”

Amennyire értem, épp ez a légüres tér a lényeg. De én tényleg bölcsészként végeztem, tehát semmilyen reálcuccban nem tudok semmit magamtól. Ezért olvasgatok:) Bekopizok egy leírást, kicsit hosszú, de érdekes.

From cavitation to supercavitation

Cavitation happens when water pressure is lowered below its vapor pressure or vapor pressure is increased to water pressure. This often happens at extremely high speed although it can happen at any speed and even when still. Cavitation occurs inside a pump or around an obstacle, such as a rapidly spinning propeller or in a body of liquid (such as a kettle) due to temperature and/or pressure change. The pressure of the fluid can drop due to its high speed (Bernoulli’s principle) and when the pressure drops below the vapor pressure of the water or the temperature increases thus vapor pressure increases reaching water pressure, it vaporizes — typically forming small bubbles of water vapour (water in its gas phase). In ordinary hydrodynamics, cavitation is a mostly unintended and undesirable phenomenon: the bubbles are typically not sustained but implode as they and the water around them suddenly slows down again, with a resulting sudden rise in ambient pressure. These small implosions can even lead to physical damage, for instance spalling damage to badly designed rotating propellers, pumps, and piping.

A supercavitating object uses this phenomenon in a much larger (and sustained) manner (hence the name supercavitation). A supercavitating object’s main features are a specially shaped nose, typically flat with sharp edges, and a streamlined, hydrodynamic and aerodynamic shape. When the object is traveling through water at speeds of above roughly one hundred miles per hour (44.7 m/s), the nose deflects the water outward so fast that it flies free of the surface. Water pressure takes time to collapse the wall of the resulting cavity, hence the nose opens an extended bubble of water vapor. Given sufficient speed, or by the injection of gas into a partially-developed bubble, the cavity can extend to envelop the entire body of the object. A supercavitating object quite literally ‘flies’ through the surrounding gas.[citation needed]

Various underwater methods of propulsion have been proposed to reach the necessary speed, with a possible concept being a rocket engine burning aluminium with water. As an example, a conventional rocket engine is used to propel the Russian Shkval supercavitating torpedo.

[edit] Current applications

The supercavitation principle is being used for very high performance propellers and also for control surfaces such as rudders.

In 1940, Herbert A. Wagner – Head of the Development Department for Guided Missiles at Henschel Flugzeugwerke (HFW), Berlin – started the development of two Guided Air-to-Sea Missiles: the Henschel Hs 293 and the larger Henschel Hs 294. Both missiles were supposed to be guided to a point in front of the water line of a ship. At water entry, the warhead would separate from fuselage and wings. Using its remaining kinetic energy, the (unguided) warhead-projectile would then follow an underwater path towards the ship target. The projectile body had a slender conical shape with an ogive nose. The underwater path could be curved slightly upward by means of a small ridge on the upper side of the ogive. The projectile had to be curved upward in order to achieve a nearly horizontal path at the point of impact. In order to stabilize the projectile under water within its supercavity bubble, a somewhat larger cone angle was used at the tail of the body. Tests with prototypes of the Hs 294 achieved water entry velocities of approximately 150 to 180 m/s, corresponding to underwater paths of the warhead of about 60 to 80 meters.

After World War II and until 2004, Russian VA-111 Shkval (squall) torpedoes were the only publicly known application of supercavitation technology applied to an entire underwater vehicle. The gas bubble these torpedoes fly in is formed partly due to the shape of the torpedo body, partly by rocket exhaust diverted to a nozzle on the front of the torpedo.[citation needed]

In 2004, German weapons manufacturer Diehl BGT Defence announced their own supercavitating torpedo, Barracuda. (English translation) According to press reports, it reaches 800 km/h[1].

Beginning in 1994, the US Navy began developing a sea mine clearance system invented by C Tech Defense Corporation, known as RAMICS (Rapid Airborne MIne Clearance System), based on a supercavitating projectile stable in both air and water. These have been produced in .50 in (12.7 mm), 20 mm (.79″), and 30 mm (1.19″) calibers. [1] The terminal ballistic design of the projectile allowed it to cause explosive destruction of sea mines as deep as 45 m (140 feet) underwater with a single round. (C Tech) In 2000, these projectiles were used to successfully destroy a range of live underwater mines when fired from a hovering Sea Cobra gunship at the Aberdeen Proving Grounds in Maryland. RAMICS is currently undergoing further development under a contract to Northrop Grumman for introduction into the fleet.

The darts of German (Heckler & Koch P11) and Russian underwater firearms [2], and other similar weapons are also supercavitating.

In 1999 the supercavitation technology was adopted to hunting projectiles. These „SuperPenetrator” bullets feature a very stable straight line penetration in aqueous media.[3]

To date, the main emphasis of research into supercavitation has been into the development of torpedoes, due to the fact supercavitating types can give an overwhelming advantage to a navy possessing them in quantity (assuming the opposing navy does not possess them).

In 2005, DARPA announced the ‘Underwater Express program’, a research and evaluation bid to establish the potential of supercavitation. The program’s ultimate goal is a new class of underwater craft for littoral missions that can transport small groups of Navy personnel or specialized military cargo at speeds up to 100 knots. The contracts were awarded to Northrop Grumman and General Dynamics Electric Boat in late 2006.

Iran has claimed to have successfully tested its first supercavitation torpedo on 2 April and 3 April 2006. Some sources have speculated it is based on the Russian VA-111 Shkval supercavitation torpedo, which travels at the same speed [4] [5] [6]. Russian Foreign Minister Sergei Lavrov denied supplying Iran with the technology [7]. Iran called this weapon the Hoot (Whale).

Üdv!

@Droidfigyelő: „Én bölcsész vagyok, ezért te biztosan jobban ki tudod számolni, hogy ha tíz kilométerről megküldenek egy 200 csomó/ó sebességű cuccal, ez idő alatt mekkora távolságot tud megtenni egy full gázon haladó hajó. Legyen pl. 30 csomó, már ha rombolóról beszélünk.”

A romboló nem harminc csomóval megy harchelyzetben normál esetben, mert akkor süket, mint az ágyú. 4-5 csomóval halad. Támadás esetén viszont ő is begyorsít, ha kell és tényleg kurva gyorsan ma már.

Továbbá egy apró tényt figyelmen kívűl hagysz. Ha két lassú tárgy egymáshoz képesti iránya kis mértékben változik a számított találkozási pont alig helyeződik át. Namármost, ha a célhajó csak egy nagyon kicsit iránytvált és gyorsít és csak 3-4 másodperc időeltérést összekapar a számított találkozási ponthoz képest (ezt nagyon pongyolán fogalamazom meg) akkor a torpedó régen túlmegy rajta, mertaz ezalatt már cirka 300 méterrel odébb van. És ez még csak a sebesség hatása, irányváltásról szó sem volt! Hadihajó elleni alkalmazása MA olyan koráltozottan alaklmas atomrobbanófej nélkül a torp, hogy az ehaj. Gyakorlatilag 0. Pont.

Az I. és II.Vh alatt is csak azt a hajót lehetett megtorpedózni ami gyakorlatilag egyenes vonalban egyenletesen haladt és nem tudott a tengó jelenlétéről. A konvojok hajóira ez ileett és a nagy hajókra többé kevésbé. Rendszertelen cikkcakkozás ellen tehetetlenek voltak. Kilőttek 4 torpedót egy tűzvezetési megoldásra aztán reménykedtek, hogy az egyik csak talál…

„Ha szupertankerről, akkor egy kicsit kevesebb, ugye. Célpont az is.”

Arra sem ilyennel lövöldöznének…

„Szóval csak óvatosan azzal az elmélettel, hogy milyen egyszerű lerázni egy 200 csomóval feléd döngölő torpedót.”

Márpedig nem egy nagy kunszt ma egy olyan ellenfélnek aki ellen tervezték 40 éve totál más körülményekre.

„Egyetértek, nem igazán jó hasonlítani, mert fejlődött a világ. Ha nem 6-7 kilométernél közelebb egymáshoz két hajó, kérlek, magyarázd meg azt, hogyan ütközhetett össze több amerikai és szovjet tengeralattjáró és hajó, és hogyan készülhetett számtalan víz alatti fotók(!) akkor, amikor vki követett egy másikat.”

Ácsi. Háborús időket nem keverd már össze a békebeli hallgatózással mikor a lehető legközelebb mentek, hogy megfelelő hangmintát lehessen gyűjteni az tengó hangminta könyvtárának felállításához. Háborúban szó nem lenne ilyesmiről.

„pedig szuper- de akár hiperszonikus sebességeket írnak. 4-5000 km/h.”

Lehetetlen. Ehhez gyakorlatilag légüres tér kéne. Még a 20 km feletti magasságokban is csak az AIM-54 és R-33 gyorsult ilyen sebességekre rakétahajtással. Mi a túró gyorsítana fel egy torpedót még egy nagyon erősen kétfázisú közegben is? Mert szperkavitációnál is kétfáziő, még ha 99%-ban is vízgőz dominál. Fantáziádra bízom, hogy 5000 km/h sebességnél mit művel a víz bármilyen felülettel.

„Viszont mégse teljesen rossz, mert egy torpedónak/gránátnak/aknának/bombának nem szabad élesítetlen helyzetben felrobbannia.”

Az elv szép, a gyakorlat mást mutat az elmúlt 100 év alapján.

@BigaC: Csak éppen az EORSAT azóta halott nem? Kb. 1994-ben vált működésképtelenné az utolsó műholdja és azóta nincs zsé felküldeni újabbat.

@molnibalage:

A NATO hírszerzés annyit tudott kideríteni, hogy az Oscarok tudtak kommunikálni az EORSAT Legenda műholdakkal egy Punch Bowl hosszúhullámú vevővel. Így akár 500-600km-ről is támadhattak volna egy CVBG-t. 1-3 Oscar és két Tu-22M bombázó alkotott volna egy támadócsoportot, a Tu-22-esek lefogták volna a légvédelmet, az Oscarokról kilőtt salvók pedig a nagy hajókat, főképp a hordozót célozták volna. 3-5 találatot már végzetesnek számoltak, ennyi talán átjutott volna a NATO légvédelmén. (persze azóta a NATO is válaszolt erre a kihívásra az ESSM és a RAM légvédelmi rakétarendszerekkel).

Jól látod, jelenleg Tu-95 gépektől kaphat útvonalkorrekciókat, vagy kisebb távon belül helikopterről, vagy használhatja saját radarját. Egyébként a rendszer elég bonyolult, nem tudom, hogy mennyire működhetett volna a Granit élesben. A Kirovokon és a Kuznyecovon is Granitok vannak, de mintha már valamelyik felújított Kirovon lecserélték volna a Yakhont rakétákra.

@BigaC: „Oscarok ezért jelentősen vesztettek harcértékükből, repülőknek vagy helikoptereknek kell elvégezni a célmegjelölést.”

Bizots? Ha kb. ismert a cél helyzete akkor szerintem mehetnek, mert a saját radar is képes korlátozottan célt keresni. Persze így egy részüks valszeg kárbavész.

A heli mint célkijelölő eszköz kiesik. A CV group 200 km-es körzetébe esélye nincs kerülni, hacsak nem a part mellett hajózik. Az meg nem éppen tipikus. A rapcsi szintén. Tu-95 spec verziója jöhet talán szóba, mert a Tu-160 és Tu-22M3 tudtommal nem képes ilyesmire. Az elsőbő amúgy is 0 mennyiség van a másik gépek állapota erősen kérdéses. A variaszárnyú gépek nem hosszú üzemidejükről híresek (F-111 ausziknál iszonyatos erőfeszítéseket igényel) és a szovjet gépek amúgy is nagyon kevés repült órára voltak méretezve…

Én tévedésből két hétig szonárelméletet tanultam egy nyugati katonai műntézetben, és még eccer tengeralájáróval is mentem. Ott, emberek, senki nem tud sz@art se arról, mi történik 20-30 m-el előtted (a torpedókamrában). De arról se, hogy mögötted 20-30 m-re (a reaktorhelységben) mi van…De legalább jó kávét főztek és bagózni is lehetett. Szal, ez a szerencsétlen Kurszk nekimehetett akár a partnak is, amennyire eze a skacok ki voltak képezve. Béke poraikra.

Igen, a Virginia és Seawolf sokkal újabbak, de persze nem szabad őket összehasonlítani. A Seawolf és a Virginia bár már többfeladatú eszközök, mégis a legjobbak a vadászatban. Gyakorlatilag támadó tengeralattjárók, az Oscarok pedig kifejezetten robotrepülőgéphordozók és fő célpontjuk a NATO felszíni csoportok, lehetőleg hordozók. Ha összehasonlítani akarunk, akkor az Oscar NATO vetélytársa az átalakított Ohio SSGN.

@molnibalage: Főleg annak fényében, hogy 1995-ben állították hadrenbe. Tehát a ’80-as évek szovjet techikájának a csúcsa. Hogy a jó istenbe veted ez össze Virginiával ami 2004 óta szolgál. „Picit” újabb vas. A Seawolf osztály a ’90-es évek eleje / közepe óta szolgál.

Az Oscar-II is a ’80-as évek közepe óta épül, szóval az alapjai a Los Angeles osztállyal egyidősek…

Még egy apróság! A KURSZK olyan kiváló mérnöki munka volt, hogy maguk az amerikaiak is elismerték, hogy nincs a KURSZK-al szembe állítható tengeralattjárójuk. A KURSZK elvesztése után az orosz haditengerészet megrendelésére egy valamivel kisebb, úgy 12000 tonnás atomtengeralattjáró építésbe kezdtek, ami még a KURSZK-ot is felülmúlta, és kijavították azokat nyilvánvaló hiányosságokat, amikre épp ez a katasztrófa hívta fel a figyelmet. Nevezetesen a rosszul megtervezett menekülő/zsilipelő nyílásokat tervezték újra. 🙂 oldgeorg

@hátramozdító: Parancsolj kavitáció egy fizikai jelenség, mely akkor következik be, ha egy anyag folyadék fázisból hirtelen gáz fázisba megy át a nyomás esése következtében. Ha a folyadék sebessége hirtelen megnő, akkor az energiamegmaradás törvénye értelmében (Bernoulli törvénye) a nyomása leesik. A keletkező gőzbuborék, ha az áramlás mentén olyan helyre ér, ahol a nyomás nagyobb az ottani hőmérséklethez tartozó telítettgőz nyomásnál, a buborék hirtelen összeroskad, az egymásnak csattanó folyadékfelületek erős akusztikus lökéshullámot keltenek, ami egyrészt erős zajjal, rezgéssel, másrészt a környező szilárd testek eróziójával jár. Ilyen eset fordul elő például nem teljesen elzárt vízcsap szűk áramlási keresztmetszetében, szivattyúknál vagy hajócsavaroknál. Szivattyúknál, ha a jelenség kiterjed az egész áramlási keresztmetszetre, a vizoszlop el is szakadhat, és a szivattyú nem képes folyadékot szállítani.

A kavitáció általában káros jelenség, áramlástani gépek, csővezetékek, hajók tervezésekor nagy figyelmet fordítanak az elkerülésére. Vannak azonban esetek, amikor a jelenséget hasznos célokra is be lehet fogni: emulziók képzéséhez, felületek tisztításához, kavitációs szivattyúhoz.

A szuperkavitáció jelensége akkor lép fel, ha a kaviáció nem csak néhány gőzbuborékra terjed ki, hanem a folyadékban nagy sebességgel haladó testet teljes egészében gőzköpeny veszi körül. Ezt a jelenséget használják ki újabban szuperkavitációs torpedóknál. Az első szuperkavitációs torpedó, az orosz Skval rakétahajtású eszköz, igen nagy sebességet ér el a víz alatt. Hátránya, hogy az erős zaj és a rakétából kiáramló gázok miatt könnyen felismerhető és lokalizálható.

@tiboru: Engem nem fog. 🙂

Képetelen vagyok repülőgépnek tekinteni valamit ami egyszer használatos. Az angolt sem értem. 1944-ben még tudta, hogy mi a V-1 (Flying bomb), de negyven évvel később nem ismeri fel, hogy amit csinált ugyanaz, csak intelliegenseb? Érti a fene. A szárnyas rakétától is kiráz a hideg, mert minden rakétán van aerondinamikai felület. Van ami ténylegesen kormányoz, van ami csak forgásstabilizált. Szóval hülyeség a szárnyas rakéta is, mert minden rakétának van (vagy 99,9%-nak, mert esetleg lehet valami ami elkerülte a figyelememet). Mintha azt mondanád, hogy kerekes autó vagy szárnyas repülőgép. Naná, hogy van nekik…

@tiboru: Gyakorlatilag alapfeladatokat látnak el, azokat amiket drága lenne automatizálni vagy nem képesek rá. Nem kell oda sok ész.

Amatőrök.

Teljesen nyilvánvaló, hogy FÖLDÖNKÍVÜLI_TÁMADÁS áldozata volt a Kurszk.

@grigorij: A száryas rakéta kifejezés egy téves fordítás eredménye. Ilyen harceszköz nincs sem cirkálórakéta…

Robotrepülőgépaz van és a meghajtását tekintve kétáramú gázturbinával repül.

@grigorij:

Oké, engem meggyőztél. Már csak molnibalage kollégát kell 🙂

@Herlock Sholmes:

Nemnem; izraeli hírszerző sosem járt a 60. szélességi körtől északra. Max. amikor Lillehammerben tévedésből agyonlőtték azt a kebabost…

A szárnyasrakéta, meg a bomba meg a repülő között alapvető eltérés a hajtás…

A szárnyasrakéta – rakétahajtóművű és űltalában nagyméretű. Bombázókra telepíthetik és sok száz kiló robbanóanyagot visz sokszáz kilométerre…

Robotrepülőgép=sugárhajtóművel repül és mint egy robotrepülőgép megy akár ezer kilométer távolságra…

A bomba szabadon esik! Legfeljebb az új változatok apró pályamódosításokra képes…

A tengeralattjárókon általában:

RAKÉTA

és

ROBOTREPÜLŐGÉPEK

vannak…

@Collingwood:

És kapaszkodj: a hetven sorállományúból voltak vagy hatvanan, akik nem töltötték be a 21. életévüket sem…

Amerikában sört sem vehettek volna, itt (ott) meg felteszik őket egy atomtengeralattjáróra katonáskodni…

Sziasztok!

Elég valoszínunek tartom a hivatalos verziot a hibas tortpedokrol. Azonban a legenyseg osszetetelen kiakadtam: 70 sorallomanyu egy nuklearis tengeralattjaron???? Ok kezeltek a hajo rendszereit, vagy csak korletet takaritottak?

Az orosz tengeralattjarokon meg mindig szolgalnak sorallomanyuak?

Udv`

Collingwood

Képek a kiemelt Kurszkról:

hvg.hu/vilag/20070419_kurszk_tengeralattjaro_foto.aspx

Ő „Az Igazság Letéteményese”?:

:-))

hvg.hu/image.aspx?id=6fddb0f3-c147-42b4-9352-c638b87a4f18&view=27315920-08f2-479a-bc05-0514a7db57d5

a robot-torpedót azért én inkább robotrepülőgépnek nevezném. 😀

„kíváncsiságból felnyitotta egy karbantartás alatt álló atomtengeralattjáró reaktorának fedelét”

„nem az előírt 1000 méteres mélységben hajtott végre próbamerülést”

Ezek nagggyon jóóók!

Az nem maradt ki, hogy „baráti tűz” süllyesztett el? Ti. hogy a Nagy Péter visszalőtt, csak „véletlenül” éles torpedóval…

Micsoda konteók! Egyik-másik már a hálivudi filmek szintjét is eléri! 😀

Jól láttam, hogy egy zsidós sincs köztük? Ejjnye 😛

@Lófasz Hadnagy: No sejtettem, hogy lesz egy-két keresetlen szavad a „sugárfertőzés” témakörben. Ha Te nem tetted volna szóvá, én biztosan. 🙂

Továbbra is jó a blog, köszönjük.

1. Az elsüllyedés oka a saját torpedó vagy cirkáló rakéta okozta robbanás, majd az ezt követő robbanássorozat. (Volt már ilyen, minden valószínűség szerint a USS Scorpion is a saját torpedó miatt süllyedt el. Dokumentált visszaemlékezések szerint a 60-70-es években állandó probléma volt az amerikai torpedókkal is, ugyanis hajlamosak voltak beindulni a „polcon”, a torpedótérben.)

2. A kavitációs torpedó nem lehet annyira egyszerű, mert egyelőre csak orosz, amerikai és angol példányok léteznek. (Maga az elv valóban nem túl bonyolult.) Az, hogy egyenesen megy és nem irányítható úgy, mint a hagyományos vezetékes torpedók, nem igazi probléma. Már az első világháborúban is bevált a nem irányított torpedó felszíni célokra. 200 csomónál nincs esélye egy lassú felszíni hajónak, de nehéz helyzetbe kerülhetnek a három dimenzióban mozgó tengeralattjáró ellenfelek is, mert közelről esélyük nekik is kampec, nincs idejük pozíciót változtatni. De akár egy kombinált támadásban is beválhat: passzív módban kilősz egy hagyományos torpedót. Megvárod, amíg szépen, passzívan a célpont nagyjábóli közelébe ér. Semmi pingetés. Aztán nagyjából a cél feltételezett helyére, csak úgy vaktában odaküldesz egy kavitációs torpedót. Aki a környéken osonkodik, üvöltve menekülőre fogja, max gázt ad. Vagyis hallható lesz. Vagyis kiugrasztottad a nyulat bokorból, és már nem tud lopakodni. Ekkor aktív üzemmódba áll az addigra odaérő hagyományos torpedód, és közvetlen közelről seggbe durrantja a célt.

3. Hab a tortán, hogy kísérleteznek a szuperkavitációs torpedóval. Itt már szuperszonikus sebességről beszélünk.

4. A Crazy Ivan manőver nem az, ahogy Tiboru írja.

5. Sok tengeralattjáró ütközött már össze, főleg a hidegháború idején, de olyan még nem volt, hogy egy karamboltól felrobbanjon egy torpedó. Rossz analógiával egy atombomba se fog felrobbanni, csak mert leejtetted az asztalról.

7. A Kurszk kilövésének teóriája elég értelmetlen. A hidegháború legrosszabb pillanataiban sem lőttek egymásra szovjet és amerikai tengeralattjárók. Ráadásul a Kurszk duplafalú teste irgalmatlan erős volt. Amerikai becslések szerint a könnyű légitorpedók pl. teljesen hatástalanok lettek volna az Oscarok ellen egy háborúban. Nem véletlen, hogy egy robbanás nem végezte ki a hajót, hanem kellett hozzá a belső láncreakció.

Én most már nagyon szeretnék egy teljesen saját kavitációs torpedót, ha már így beleéltem magam. Meg egy postot a Warratah történetéről és egy jó kávét, mert az éberség fontos.

@hátramozdító:

igen én is erre a kavitációs torpedóra emlékszem, és a nyomorult ruszkik elbénázták az ügyet.

@Lófasz Hadnagy:

Hehe… szerintem inkabb m/s legyen mindenhol, az a szabvanyos 🙂 Amit meg ki kene irtani, a PSI meg az AWG. (Pounds per square inch es american wire gauge)

Kedves Barátaim.Elmondom a tutit. Na nem a Kurszkról,hanem a csomóról. hogyaszongya: Volt 1x a franc forradalom,amikor is a múltat végképp el akarták törölni. (Nem előx,és nem utoljára.)Valami lánglelkű forradalmár kitalálta,hogy ezentúl a derékszög nem 90,hanem 100 fok lesz,amit 100 szögpercre osztunk. Ha így számolunk,a Földön mért 1 szögperc lesz az 1 km.

Valahogy a deréxög mégis 90 fok maradt,a fok meg 60 percre van osztva,így 1 szögperc 1 tengeri mérföld (TMF,NM) Ez a Föld nem tuti gömb alakja miatt 1852-1853m,de ez nem zavar senkit.

Most jön a csomó (KT) Ez 1 TMF/óra,így rém 1xű sebességből távolságot számítani.

Ezért van,hogy a kilóméter hosszabb utazásnál,eléggé alkalmatlan, semmire át nem számolható mérték1ség. Gondolj csak a mindenféle koszinuszokra,és szinuszokra,ha rémlik valami az iskolából.

Itt egy franciás opció:

A Kurszk rejtélye

2005-04-28 12:00:00

Egy félig-meddig elfelejtett tengeri katasztrófa a Kurszk orosz tengeralattjáró tragédiája. Új verzió a történtekről, amely teljesen más megvilágításba helyezi például az orosz vezetés viselkedését, magatartását.

Az orosz tengerészek minden évben áprilisban emlékeznek a tengeralattjáró-katasztrófákban életüket vesztett bajtársaikról, annak emlékére, hogy 1989. áprilisában a Norvég-tengeren a fedélzeten támadt tűzvész következtében elsüllyedt a K278 jelzésű tengeralattjáró negyvenkét emberrel a fedélzetén. Azóta több hasonló szerencsétlenség is történt, ezek közül mind Oroszországban, mind külföldön a legnagyobb visszhangot a víz alatti atomrakéta-cirkálónak nevezett Kurszk öt esztendővel ezelőtti pusztulása váltotta ki, nemcsak azért, mert a Barents-tengeren akkor 118 orosz tiszt, tiszthelyettes és matróz halt meg, hanem azért is, mert a katasztrófa körülményei nagyon különösek voltak.

Az akkor frissen megválasztott orosz elnök, Vlagyimir Putyin 2000. augusztus 12-én fekete-tengeri nyaralójában értesült a történtekről, a jelek szerint azonban nem sokat tett a Kurszkon az elsüllyedt hajótestben akkor még élő tengerészek megmentéséért. Nemcsak hogy nem utazott a helyszínre, hogy a munkálatokat irányítsa, de visszautasította a hajótest gyors kiemelésére irányuló brit és norvég ajánlatokat is, amelyeknek sikerében a szeretteik életéért joggal aggódó családtagok és velük együtt oroszok és nem oroszok milliói szerte a világon reménykedtek. A közvélemény ezt akkor a csernobili katasztrófa során is tanúsított orosz fejetlenséggel, ha ugyan nem közömbösséggel magyarázta.

Tényfeltáró francia dokumentumfilmesek nemrégiben bemutatott alkotásukban a Kurszk pusztulásának új verziójával álltak elő, ha igaz, amit állítanak, és ebben persze lehet kételkedni, bár viszonylag sok a bizonyítékuk, egyszóval ha valóban az történt, amit igyekeznek bemutatni, akkor az orosz vezetők magatartása új megvilágításba kerül. A hivatalos verzió szerint egy, a Kurszkról indított torpedó bent maradt a vetőcsőben, és a következő torpedó indításakor fölrobbant, ez juttatta a hatalmas tengeralattjárót a fenékre. Később, amikor a hajótestet kiemelték – ez tény -, a sérült szekciót levágták róla, és titkosan kezelték. Pár nappal a történtek után a robbanás egy egészen másfajta leírása jelent meg egy moszkvai napilap online változatán, ám onnan néhány óra múlva törölték. Ez volt a francia dokumentumfilmesek kiindulópontja.

Nos, a meg nem erősített variáns szerint a Kurszk a magyarul Szélvihar elnevezésű olyan új szupergyors torpedó kilövésére készült, amilyenről még az amerikaiak is csak álmodnak. Az orosz kísérőhajón magas rangú kínai tengerésztisztek utaztak, a házigazdák nekik kívánták bemutatni azt a torpedót, amelyet el akartak adni Kínának. Az új fegyverre azonban az amerikaiak is kíváncsiak voltak, és két tengeralattjárójukat küldték a térségbe felderítő céllal, eközben a Kurszk túlságosan közel került a Memphis amerikai atom-tengeralattjáróhoz, amely ekkor szándékosan vagy automatikus védekezésképpen egy MK48 mintájú torpedót indított a Kurszk irányában. A nem atomfejjel, de uránium bevonatú orral ellátott torpedó becsapódott, és fölrobbant, ez okozta az orosz hajó pusztulását. A nagy fölfordulásban a Memphis még össze is ütközött a másik amerikai atom-tengeralattjáróval, a Toledóval, ennek során mindkettő megsérült. A Memphist egy közeli norvég hajógyárban, a Toledót otthon, az Egyesült Államokban javították ki. Erről annak idején a New York Times is beszámolt, csak éppen az összeütközés okait nem részletezte.

A francia filmesek megszerezték azokat a felvételeket is, amelyek a Kurszkról, illetve a hajótest később titkosított szekciójáról készültek a kiemelés után, ezeken nem a hajótesten belül végbement robbanás, hanem kívülről történt behatolás, a torpedó ütötte lyuk nyomai láthatók. Nos, a történt ek után Bill Clinton elnök állítólag azonnal, majd később még többször is fölvette a kapcsolatot forródróton orosz kollégájával, hogy magyarázatot adjon neki az egyébként agresszióként, akár egy új háború első csapásaként is értelmezhető eseményre, és nyilván azért is, hogy bocsánatát kérje, illetve talán, hogy föl is ajánljon valamit – mondjuk így – kártérítésként. A katasztrófa első óráiban, napjaiban tehát a két elnök ennek az azóta is szigorúan titkosított ügynek a megtárgyalásával volt elfoglalva. Föltéve persze, ha ez az egész teória igaz.

Forrás: Magyar Rádió

Komolyan senki más nem híve a kavitációs torpedó elméletnek csak @selfish és én? Komoly, szerintem utánajárok egyszercsak…

Lehet ám hogy nem az orosz cirkálóra akarták kilőni azt a gyakorló torpedót, hanem a közelben éppen „véletlenül” bóklászó jenki búvárhajóra akarták kilőni, amolyan rosszízű tréfa gyanánt.(had fossanak, úccse robban) Aztán valakik jól benéztek valamit, és lett nagy bumm. Utána meg beindultak a jó régi oroszos reflexek, és ment a nagy ködösítés, meg a duma. Egy kis Csernobil fílingje volt a dolognak…

@Lófasz Hadnagy: A hajozas mertekegysegei angolszasz kornyezetbol erednek

Az ISO atvetelet nem tartotta fontosnak a tengerjog (mert ott van leirva). Hozzateszem, nehezen is ertelmezheto a merfoldre kallibralt terkeprendszereken, attallas koltseg stb stb

Mellesleg a repules is labban meg csomoban gondolkodik

Csak Europa meg szarazfold szorakozik meterrel, oraval

@molnibalage: Ha te mondod!

Teljesen egyértelmű, hogy itt valóban a saját torpedó üzemanyagának szivárgása, és felrobbanása okozta a katasztrófát! Erre a legfontosabb és abszolút űberelhetetlen bizonyíték az, hogy a vizsgálat lezárása után AZONNAL kivonták a Flotta összes tengeralattjárójáról ezeket a torpedó típusokat. Ebben az a pláne, hogy még egy Oroszországhoz mérhető nagyhatalom sem tud napokon belül más típusú torpedókkal ellátni több tucat tengeralattjárót! Tehát azzal, hogy azonnali hatállyal összeszedték az összes ilyen önveszélyes torpedót, bizony komoly nemzetbiztonsági kockázatot vállaltak, hiszen a pótlásuk idejére lefegyverezték az egész tengeralattjáró fegyvernemet. Ezt nyilván nem tették volna meg, ha nem lett volna rá nagyon alapos okuk…

Az biztos, hogy féltett haditechnikai titkok miatt nem engedték oda a nemzetközi mentőegységeket akik között bizonyára lett volna egy-két Nato szakember is. Végülis ha jóltudom az egyik legmodrnebb egységük volt. Szerintetek ha az USA egyik Wolf-osztályú hajója elsülledne odaengednének bárkit is? Ők is ugyanezt tennék ha nem tudnák házon belül megoldani a problémát.

@g.i.: tudom, hogy létezik ezeregyféle,azért használják a nemzetközit. Abból egyféle van:-)

A nemhivatalos megemlékezés:

http://www.youtube.com/watch?v=luOBPfrvYvY

@selfish: Na ez erős túlzás.

1. Maga a torp ősrégi. Aki akarna az összetudna rakni ilyet. A németek asszem meg is tették. Semmiféle húdenagy titok nincs egy ilye torpedó összerakásában má igazán.

2. Az alapmodell csak nukleáris robbanófejjel ér valamit, mert irányítás nélküli a cucc. A kavitációs buborék miatt a torp szonarja használhatatlan és ekkora sebességgel nem húz maga után huzalt szerintem. Szóval csak a kezdeti szakaszon ilyen gyors, de aztán visszavedlik hagyományos üzemre.

kieg.:

kommenteljetek, mert bár lehet, hogy a tuti megoldás birtokában vagytok, de ez úgysem fog kiderülni soha.

a poszt király, mint mindig.

kavitációs torpedók (Skval)miatt nem engedték az oroszok, hogy mások is segítsenek a mentésben. Ezek a torpedok és a technologiájuk féltett titka a putyini hadvezetésenk. Inkább pár halott meg média hercehurca mint a torpedók bárki más kezén legyenek mentés, segítség címén. Érthető is ez ezek a torpedók kb 400 km/h sebességgel mennek a víz alatt igy bármilyen vizijárművet ki lehet veluk lőni bárhonnan

Mi a gond a csomóval? Váltsd át.

Az eladó telket meg négyszögölben adják meg azt sem sokan értik.

@tiboru: Igazad van. Nem dán, norvég.

” Az orosz fél a Mammoet Smit konzorciumot bízta meg a Kurszk kiemelésével, az pedig a víz alatti munkákat az oslói székhelyû DSND Subsee cégre bízta. Ennek Mayo nevû búvárhajója 450 méteres mélységig tud merülni”

@misterx: Az lehet, de:

en.wikipedia.org/wiki/Crazy_Ivan

Lófasz Hadnagy 2009.05.11. 14:17:18:

Szerintem:

A hajózás – és később ennek légi megfelelője a repülés – gyakorlatilag az angolszász mértékegységekre épül.

Az SI lényegesen később lett szabvány, amit ugye számos angolszász országban a mai napig nem vezettek be.

Szóval a mai polgári légi közlekedés is angolszász, a régi rendszerben a Malév pilótáknak is ezt kellett használniuk.

Ma a NATO miatt mindent át kell írni…

A hajózásban is ez marad meg, valszeg az egységes kommunikáció és a navigáció miatt…

@g.i.:

A filma magyar szinkronja szerint „trükkös Iván” volt a manőver neve.

@proletair:

Nekem is ez tűnik a legvalószínűbbnek. Olyan… olyan arisztokratikus.

Proletair:

Én sem találtam más magyarázatot. Ez esteben jó nagy hülyék, a hagyományőrzés szép dolog, de itt, így totálisan marhaság (már ha valóban ez az ok).

@proletair: Részben. Katonai repülésben is van ahol a metrikust szertik van ahol az angolszász métékegység rendszert. A polgári légiközlekedésben angolszász használat van. A NASA asszem viszont már metrikus!

„noha mindenki tudja, hogy a világtengereken a szovjet/orosz, illetve amerikai tengeralattjárók elég gyakran vesznek részt „gyáva nyúl” típusú, egymással lebonyolított vetélkedőkben”

És ki az a mindenki? Olvastam már ezt-azt, de erről még soha nem halottam volna és erősen kétlem, hogy lenne ilyen hülye aki ezt „játszaná”, tekintve hogy az egész tengó hadviselés a lopakodásról szól…

@hátramozdító: Mi a nehezen értelmezhető benne?

@haveavoice:

Úgy emlékszem a holttestek meglettek, még azt is lehet tudni melyik szektorban hányan voltak.

mindenütt értelmesebb lenne a Km/h használni 🙂

Látom, zulu kollega beelőzött…

OFF:

Egy régi kérdés motoszkál bennem, talán itt feltehetem és érdemi választ is kapok egy szakértőtől: mi a répának mérik még mindig a hajók sebességét csomóban? Nem volna sokkal egyszerűbb és praktikusabb a tengeren is Km/h-t használni?

@g.i.:

Neked is köszönöm a pontosítást.

Tényleg jó!

Főleg, hogy egy csomó alternatíva hihető, például a vezetők handabandázása stb.

Sajnos a műszaki dolgok a legvalószínűbbek, gyakorlatilag a kiemelés után ezek álltak meg.

A II. vháborús akna kissé bugyuta, hiszen ezek a hajók azért egészen más „terhelésre” vannak méretezve, ha egy ilyen így tönkretenné, mit tennének vele a korszerű mélységi bombák?

Gondolom a csecsen szál is kizárható, szerintem ezeket azért szépen ki tudták szűrni…

Az ütközés lehetne, de attól meg miért a robbanás?

@hátramozdító:

A franciák egy kvázi dokumentumfilmet is készítettek valamikor 2003 tájékán (egy Carré nevű rendező követte el).

Ennek a végkicsengése az amerikai torpedótalálatot )a posztban is említett Toledo-Memphis verziót) valószínűsíti.

De állítólag Carré elég közel áll a DGSE-höz (francia hírszerzés), úgyhogy az ő verzióját is tekintsük konteónak 🙂

Szerintem az 1. verzió teljesen OK. A natgeon, vagy a discoveryn volt film erről, teljesen meggyőző volt. Bár a hivatalos verziónak nyilván ez a célja. 🙂

Amúgy nem cseszegetésképpen, csak sok helyen látom így, és már nem bírom magamban tartani: A sugárfertőzés egy teljesen rossz kifejezés. Egy terület lehet sugárszennyezett (de helyesebb radioaktív szennyezettségről beszélni), egy élőlény pedig sugárbeteg lehet. De ez nem fertőzés, nem terjed.

szvsz a legtriviálisabb válasz a valós.

+3 ember – katonai/hírszerzési megfigyelők, akik a gyakorlat keretében voltak a hajón. Az azonosítás nyilván azért nem történt meg, mert a hozzátartozóknak mást mondtak, hogy csendben maradjanak.

a katasztrófát simán okozhatta a legendás orosz munkavégzés. akár egy hanyag hegesztés a hajón, akár a lőszer kezelése, akár egy csontrészeg illető melléfogása.

borzasztóan sok triviális lehetőség van, a postíró által említetteken kívűl is. na aztán pedig a nem triviálisak:

pl mi van ha a plusz 3 test éppen 3, a jövőből visszalátogató arcé, akik megpróbálták megakadályozni a katasztrófát, de nekik sem sikerült… Sőt, esetleg előidézni akarták éppen… izé.

Na, ez a plusz 3 ember ez érdekes, erről nem hallottam

USO mint megoldás?

(Undefined Swimming Object:)

Szép munka. Még emésztem a listát. (Ebéd helyett.)