Réztekercs-konspiráció
A konteósok (a Voynich-kézirattal foglalkozó poszt kommentjeinek tanúsága szerint) igencsak kedvelik a régi kéziratok megfejtésével összefüggő feladatokat. Mai kínálatunk egy hasonlót mutat be, noha ebben az esetben nem is az írás tartalma a kérdés (ezt már nagyjából lefordították és a java hozzáférhető a neten), hanem az alkotók szándéka.
Találgassunk tehát együtt a mai, kicsit rendhagyó poszt kommentjei között: miért is készülhetett a híres Kumráni Réztekercs és kik voltak a szerzői?
Kezdjük a legelején.
1947 kora tavaszán járunk, az akkor még brit protektorátus mandátum alatt álló Palesztinában, a Jerikótól mintegy 12-15 kilométerre délre elterülő kies hegyvidéken, a Holt-tenger mellett. Egy Muhamad el-Hamed ed-Dib nevű, kiskorú beduin kecskepásztor észreveszi, hogy állatai közül az egyik elkóborolt, s mivel apja legendás pofonjaitól jobban fél, mint a 
környék barlangjaiban állítólag az idők kezdete óta tanyázó szellemektől, a gida után ered. Muhamad barátunk egyre sötétebben látja a jövőt, a kecske ugyanis nincs meg. A valószínűsíthető atyai megtorlásra gondol, ezért erőt vesz magán és olyan helyekre is bemerészkedik, ahová normál esetben nem lépne be: a környék üregeibe, barlangjaiba.
A sziklák közötti egyik nagyobb résből mintha mekegést hallana, ezért vesz egy mély lélegzetet és először kavicsokat dobál be. 
Az egyik kavics mintha valami törékenyhez ütközne, mert csörömpölés hallatszik. Muhamad nem geológus, de azt azért tudja, hogy a kő kőhöz csapódása nem ad ki ilyen hangot, annál inkább egy cserépedény, amelyből eddigi pályafutása alatt volt alkalma többet is eltörni.
Lemászik az üregbe – és innen már történelem: rábukkan a később Holt-tengerinek (avagy Kumráninak) nevezett papirusz- és pergamen-tekercseket rejtő agyagedények első darabjaira. Az elkövetkezendő években (elég kalandos, olykor hányatott körülmények közepette) a helyszínre érkező különféle expedíciók, kutatók és más tudományos érdeklődők tucatjai további barlangokat, azokban pedig további tekercseket fedeznek fel.
A rajtuk olvasható (valamiféle óhéber vagy arámi) írás megfejtését követően kiderült, hogy a nagyjából az időszámításunk előtti 
első századból származó iratkötegek szinte a teljes Ótestamentumot tartalmazzák, valamint további olyan részeket (apokrif szövegeket), amelyek – valamilyen okból – nem kerültek bele a mai, hivatalosan is elfogadott Biblia-verzióba.
Mivel mostani posztunk nem általában foglalkozik a kumráni tekercsekkel, nem kezdünk el azon agyalni, hogy miért és minek alapján döntöttek úgy annó a kereszténység spirituális vezetői, hogy bizonyos szövegek maradhatnak, mások nem (hogy mást ne említsek, nézzük csak meg Énókh könyvét…), pontosabban a posztíró most nem szán erre időt; ti persze megtehetitek a kommentekben.
Megpróbálunk arra a meghökkentő leletre összpontosítani, amelyet 1952 márciusában találtak a később hármas számú barlangnak elnevezett üregben, alig két kilométerre Kumrántól.
Itt, a már lassan megszokottá vált papiruszgöngyölegeken kívül, egy agyagkorsóba zárva és földdel betapasztva rábukkannak két, 
99 százalékos rézből készült, eredeti (tehát kiterített) állapotában körülbelül 240 centi hosszú és 30 centi széles tekercsre, amelyekről később kiderült, hogy egyetlen dokumentum két részét képezik. Azt is megállapítják, hogy egy furcsa, óhéber-ógörög keverék írásjelekkel készült szöveg áll rajtuk, amelyet vélelmezhetően egy stílussal (vagyis íróvesszővel) karcoltak a lágy anyagba. A későbbi egyértelmű azonosítást megkönnyítő 3-Q-15-ös kódszámmal ellátott leletet a régészek
megvizsgálták és máris szembesültek az első problémával: az erősen oxidálódott tekercseket túl kockázatos lett volna kibontani (visszatekerni), mert félő volt, hogy apró darabokra töredeznek.
Négy évig tököltek rajta, mígnem arra az elhatározásra jutottak, hogy függőlegesen felvágják, nagyjából téglalapokat képezve belőlük, amelyeket majd 
összeillesztenek, letakarítják az oxidált réteget és végre elolvassák a nagyjából az időszámításunk utáni első századra datált dokumentumot. Erre 1955 őszén a Manchester College of Science and Technology laboratóriumában sor is került, John Marco Allegro és H. Wright Baker brit tudósok irányításával. Itt 23 részre vágják a két tekercset, egy 0,006 milliméter vastag fűrészlappal.
A fűrészmunka után a nyelvészek álltak neki a munkának, ami nem volt egyszerű meló: egyrészt akárhogyan is vigyáztak, bizonyos szavak olvashatatlanokká váltak a tisztítási folyamat során, másrészt a nyelv, amelyen íródott, egy nagyon archaikus változata a hébernek, harmadsorban pedig a 
szövegben, bizonyos sorok végén görög betűkombinációk láthatók (kettes, illetve hármas csoportokban). Ez utóbbiak jelentését, szerepét mellesleg a mai napig nem sikerült megfejteni – talán majd ti, a hozzászólások között!
1956 közepére kiderült, hogy a réztekercs a kincskeresők legvadabb vágyálmaiba illő tartalmat rejtegetett kétezer éven keresztül: 
gyakorlatilag nem más, mint egy 63 tételt (körülbelül 1500 szót) tartalmazó leltári kimutatás egy óriási (vagy legalábbis annak tűnő), aranyból, ezüstből és más értékekből álló kincsről, a feltalálási helyszínek pontos (néha rögeszmésen akkurátus) leírásával. A 64. tételszámnál egy kiegészítés olvasható, amelyben az áll, hogy ennek a listának valahol létezik egy ikerpéldánya, illetve részletes magyarázata is. Ez utóbbi másodlat hollétéről senkinek nincs még csak elképzelése sem.
Most joggal kaphatjátok fel a fejeteket 
és olvashattok vissza: a réztekercs a kincsek pontos lelőhelyét is tartalmazza?! De hát akkor mi a probléma, mi az izgalom tárgya, hol itt a konteó?!
Amikor azt mondtam, hogy a feltalálási helyet is megjelöli, nem hazudtam, csak nem bontottam ki a teljes igazságot – hogy klasszikusokat idézzek.
Minden elméleti magyarázatnál ezerszer jobb és szemléletesebb egy gyakorlati példa, ahogyan azt a pornófilmek kedvelői is megerősíthetik. Álljon itt akkor (hevenyészett és minden bizonnyal javítható, angolból elkövetett fordításomban) egy rész a tekercsről, hogy világos legyen, miről is beszélünk:
„… A sóveremben található lépcsők alatt 42 tálentom hever HN A régi mosószobában látható üregben, a harmadik szinten 65 aranytömb van ΘE A Máté udvarán lévő víztartályban, az ottani faedényekben 70 tálentom ezüst van. A keleti kapuval szemben, 15 ölnyi távolságra található tartály vízelvezető árkában van 10 tálentom ΔI …”
Itt pirossal jelöltem az eredeti szövegben felbukkanó görög betűket. 
És ez így folytatódik a rézlapokon keresztül, egészen a rejtélyes (és biztató) utolsó mondatig:
„Ezen leltár másolata, ennek magyarázata, továbbá minden elrejtett tárgy méretére és részletére vonatkozó kiegészítés a Kohlittól északra fekvő lágy szikla föld alatti üregében található, melynek nyílása észak felé néz, és sziklák vannak a bejáratánál.”
A bökkenő csak az, hogy ezt a Kohlitot ugyanúgy nem sikerült belőni, mint a többi helységet, amely a réztekercseken megemlítődik: nem tudni, hol van (vagy hol volt) például Hórebba, 
Ahzor vagy Milhám, s ugyancsak ismeretlenek Salamon medencéjének és csatornájának pontos koordinátái is, pedig ezek környékén (a lista szerint legalábbis) további óriási ezüst- és aranyhalmok heverhetnek.
Mivel tudom, hogy ennél a pontnál már azon morfondíroztok, mennyi lehetett az a rohadt tálentom, és összesen mekkora kincsről is beszél a Réztekercs, segítek, noha kristálytisztán egyértelmű választ nem tudok adni (a szakértők is vitatkozgatnak a témán, de nekünk annyi időnk nincs).
Szóval egy tálentom (forrástól függően) 30-50 mai kilónak felel meg, ezért szerintem vegyük 40-nek. Az ókori keleten az aranyat a maiakhoz hasonló tömbökben is tárolták, egy-egy ilyen téglatest 12-20 kilót nyomhatott. Hogy a közelebbről meg nem nevezett mértékegységek („hat láda, tele ezüsttel”, vagy az „arany- és ezüstedények”) milyen tömegű és értékű nemesfémet jelenthetnek, megsaccolni sem tudjuk.
Nos, szóval a listán szereplő tételek összesen és körülbelül mintegy 30 tonna aranyat és 70 tonna ezüstöt tartalmaznak (az edényeken és a már említett, beazonosíthatatlan mennyiségű „ömlesztett” cuccon kívül). Ha 
osztunk-szorzunk egy kicsit, akkor úgy 2 milliárd eurónyi összegnél csak több lehet a mai (pénzben kifejezett) értéke, hogy a régészeti, spirituális meg egyéb vetületekről most ne is beszéljünk.
Persze, mindez csak a töredéke az általunk is feldolgozott náci arany értékének, de ha figyelembe vesszük, hogy például a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi aranytartaléka 3 (három!) tonna, azért nem jönne olyan rosszul.
A fordítást követően egy bizottság ült össze, amely első körben úgy döntött: nem hozzák nyilvánosságra a tekercs tartalmát, mert az egy olyan kincskeresési lázat indítana el, ami senkinek nem hiányzik. A fősodorral egyedül csak a már említett John Allegro ment szembe, aki 1960-ban publikálta a The Treasure of the Copper Scroll (A réztekercs kincse) című munkájában a fordítást.
Lássunk még egy-két érdekességet.
Egyes paleográfusok szerint a „kézírásból” megállapítható, hogy a szerző egyszerűen és szolgaian lemásolta a szöveget, s azt sem tartják kizártnak, hogy írástudatlan volt, tehát fogalma sem volt arról, hogy milyen 
tartalmú szöveget másol. A magyarázat roppant egyszerű: az információvédelem akkoriban is létező prioritása volt a hasonló műveleteknek, s egy analfabéta adatrögzítőnél biztonságosabb titokbirtokost el sem lehet képzelni.
Két évezreddel ezelőtt a réz (főleg a 99 százalékos tisztaságú) nem volt ám olyan elterjedt, mint manapság idehaza, a lopott és leégetett kábelek világában, noha a későbbi Szentföldön számos rézbánya működött már akkoriban is. 
A réz drága volt; ne feledjük, pénzt is vertek belőle. A mintegy hét kilónyi tiszta réz beszerzése nem lehetett egyszerű feladat, az egy milliméteres lemez kikalapálása pedig komoly szakértelmet igényelt.
Fussunk akkor neki a különböző magyarázat-verzióknak.
1.) Semmi konteó
A réztekercs létezik, tényleg kétezer évvel ezelőtt készült és készítője/készíttetője valóban egy jelentős nemesfém-kontingens rejtekhelyét pontosítja. A legvalószínűbb, hogy az egykori jeruzsálemi templomból származik, s a behatoló, Judeát elfoglaló rómaiak elől helyezték biztonságba a korabeli zsidó papok.
1.1.) A kincs még rejtve van valahol
Noha az elmúlt
63 évben már számos szerencsevadász-társaság eredt a nyomába, a kincset még nem sikerült megtalálni. Izrael állam több saját (többé-kevésbé tudományos) expedíciót is szervezett, de beszálltak nyugati és keleti magángyűjtők, kalandorok, egykori katonák is a buliba. A környék (izraeli és jordániai) beduinjai között már fél évszázada külön szakmának számít a réztekercses idegenvezetés, és ha népszavazást szerveznének közöttük, biztosan elsöprő többségük arra voksolna, hogy ne is találják meg még vagy száz évig. És hogy hol kell keresni – nos, ötletük van még vagy ezer.
És nem csak a beduinok élnek meg ebből a hisztériából, hanem számos szélhámos és más szakember is, akik szépen meglovagolják az időről időre felerősödő aranylázat, mindenféle (logisztikai, információs és kutatási) hátteret biztosítva az új optimistáknak.
1.2.) A kincset már megtalálták
Hogy mikor és ki, erről számos alkonteó született: a beduinok, a Moszad, a régészek, az izraeli hadsereg, privát kutatók… A lényeg: a cucc már biztos helyen van (talán egy barlang mélyén, vastag föld- és sziklaréteg alatt, esetleg 
az Izraeli Nemzeti Bank széfjeiben, netán külföldi gyűjtőnél vagy valamelyik svájci trezorban), s a megfelelő momentumra vár, hogy kiléptessék a napfényre és a nyilvánosság elé.
Egy izmos, fantáziadús (és nem is túl elképzelhetetlen) verzió arról szól, hogy a zsidó állam megalakulásakor, hatvan évvel ezelőtt, amikor minden centre és minden gramm aranyra szükségük volt a túlélés érdekében, hatalmas vitákat követően a tel avivi kormány úgy döntött, hogy (megfelelő maszkirovka és dezinformációs módszerek alkalmazásával) a haganisták által valójában már ’49 elején megtalált kincset értékesíti a nemzetközi műkincspiacon, s a befolyó pénzt hadseregének fejlesztésére fordítja.
Ezt természetesen soha nem fogják nyilvánosságra hozni, elvégre a hazai, szélsőségesen vallásos zsidók, továbbá a nemzetközi (nem csak zsidó) közvélemény elemei erejű felháborodásával kellene farkasszemet nézniük: 
a nemzeti és vallási kulturális örökség legbecsesebb darabjait (Salamon kincsét!) eladni és az árából fegyvereket vásárolni..?! Ez magának a zsidó államnak az alapjait is képes lenne megrengetni, s ezt épeszű izraeli politikus még évtizedekkel az események után sem kockáztathatja.
2.) Ókori átverés
Manipulálni és kortársakat (valamint utókort) becsapni már kétezer évvel ezelőtt is ragyogóan tudtak, pláne a Szentföldön… A tekercs valódi, legalábbis olyan értelemben, hogy tényleg kétezer éves.
2.1.) Zsidó dezinformáció
A salamoni templom kincseinek őrzői készítették a réztekercset, kifejezetten dezinformációs céllal, mégpedig a római légiók átverése érdekében. A nagyszakállú zsidó főpapok kiváló
konspirációs érzékkel rendelkeztek, s nagyon jól tudták, hogy Tituszék semmit nem hinnének el nekik, amit egyenesen az arcukba mondanak, ezért megcsinálták ezt a tekercset, majd (ma már ismeretlen módszerrel) átjátszották a rómaiaknak az információt. A centuriák lázasan átkutatták a fél Közel-Keletet a réztekercs információi alapján (Maszadára is eközben bukkantak), de (természetesen) semmit nem találtak; a valódi kincseket ezalatt a zsidók jól elrejtették, illetve joggal mutogathattak a tekercsre: tessék, ott az útmutatás, ennél többet mi sem tudunk…
Hogy ezek után hogy került a tekercs a kumráni barlangba? Hát valamilyen szervezési hiba folytán. Talán a kincseket a templomból kimenekítők között voltak be nem avatottak is, akik valahogy lenyúlták a rómaiaktól, mondván: az tényleg alkalmas a frankó hely beazonosítására, ezért elrejtették a Holt-tenger mellett.
2.2.) Római dezinformáció
A római katonák csontra kirámolták a jeruzsálemi raktárakat, de 
amikor jobban átgondolták a dolgot, kiszámolták, hogy sokkal nagyobb buli Róma elől elhallgatni, hogy valójában milyen óriási értékek birtokába is kerültek (a Központnak akkoriban is le kellett ám adni a sarc jelentős részét, ez nem a modern idők találmánya). 
Tehát valami dörzsölt katonai vezető kifundálta: kiszúrja a császári udvar szemét ezzel a réztekerccsel, s ez megmagyarázza majd, hogy az előzetes várakozásokhoz képest miért is volt olyan kevés a zsákmány: tessék, ezek a rohadtak eldugták a hiányzó részt, de nyugodj meg, isteni Caesar, rajta vagyunk az ügyön!
Aztán valami lelkes zsidó szabadságharcosok lenyúlták a tekercset és jól eldugták, mert ők sem tudták, hogy készítői átverésnek szánták.
3.) Huszadik századi átverés
A tekercsek a negyvenes-ötvenes évek fordulójakor készültek, s azok a szakvélemények, amelyek a kétezer éves múltját hangoztatják, kivétel nélkül hazudnak (vagy – legyünk jóhiszeműek – tévednek).
3.1.) Régészeti hoax
A réztekercset azok a jószándékú régészek készítették, akik (a „klasszikus” holt-tengeri tekercsek megtalálása után) döbbenten tapasztalták, hogy a kormányokat és a világ gazdagjait elég nehéz adományokra bírni, ha 
„csak” papirusz- és pergamen-alapú, kizárólag eszmei és irodalmi, valamint vallási jelentőséggel bíró leletek kutatásáról és feldolgozásáról van szó.
Mindig is mondtam, hogy a régészekkel jó lesz vigyázni…
Értelmes emberek voltak, ezért hamarosan jött az ötlet: mi lenne, ha egy óriási kincset lengetnének be a világ közvéleményének orra elé? Ha azzal keltenék fel az állami és magánbefektetők, gyűjtők és/vagy mecénások figyelmét, hogy kérem szépen, itten nem csak holmi szakadozott, ócska vallási szövegeket tartalmazó cuccok vannak, hanem igazi KINCS is előbukkanhat, ha…
… ha elég pénzt kapunk ahhoz, hogy a kutatásokat folytassuk, a leleteket biztonságba helyezzük, konzerváljuk, megfejtsük, feldolgozzuk, satöbbi. Egyfajta árukapcsolás ugyan, de higgyétek el: megéri!
Az ötlet bejött, a pergamen- és papirusztekercseket sikerült átmenteni és megfejteni, mert az elmúlt hat évtizedben mindig akadt olyan befektető, aki hajlandó volt a klasszikus régészeti kutatások egy részét 
finanszírozni csak azért, mert reménykedett a régészek ígéretében, amely úgy szólt: ha kutatás közben további információk birtokába kerülünk a kincs lelőhelye vonatkozásában, te leszel az első, aki erről tudomást szerez!
És hogy miért rézre írták a szöveget? Nos, elsősorban figyelemfelhívási szándékkal, elvégre mennyivel nagyobbat szól a médiában egy réztekercs, mint egy ikszedik pergamen! Ráadásul könnyebb is hamisítani (a korabeli technológiákkal ki lehetne jobban tisztában, mint a szakosodott régészek?), arról nem is beszélve, hogy hét kiló rezet sokkal könnyebb beszerezni, mint kétezer évesnek tűnő pergament vagy papiruszt. Végül is a manchesteri laborban az elvárt szakvélemény született (igen, persze, kétezer éves a tekercs!), hiszen John Allegro és Wright Baker egyaránt a nemes összeesküvés részesei voltak.
3.2.) Titkosszolgálati művelet
Az egész réztekercses cirkuszt az 1949-ben megalapított híres izraeli titkosszolgálat emberi dolgozták ki és ők is kivitelezték. Ez volt máskülönben az 1951 tavaszán újjászervezett, és ekkor közvetlenül a miniszterelnöki hivatalba betagozódott Moszad első komolyabb, nem közvetlenül katonai célú művelete.
Joggal tevődik fel a kérdés: miért? Miért vágott bele a Hírszerzési és Különleges Műveleti Intézet (ez a Moszad teljes, hivatalos neve) ebbe a játszmába?
Nos, többes célja is volt a tekerccsel.
a.) Elsősorban így akarta előcsalogatni a félhomályból azokat az (általa kétesnek tartott) kincsvadászokat, akik hosszú ideje fenték a fogukat a Templom elveszettnek tartott kegytárgyaira. A magukat régészeknek álcázó szerencselovagok (akik között nem kevés, a fiatal zsidó állammal nem kifejezetten baráti viszonyt ápoló külföldi titkosszolgálat embere is nyüzsgött) komoly károkat okoztak Izraelnek: jóformán ellenőrizetlenül vittek ki mindent, amit értek, főként persze régészeti leleteket. Ezzel a húzással mintegy fókuszálták az érdeklődést, hiszen mindannyian ismerjük a (máskülönben roppant sportszerűtlen) vadászati beetetés jelenségét: könnyebb elejteni a vaddisznót, ha előzetesen az egész kondát odaszoktatom az etető köré.
De hát melyik intelligens szervíz szótárában szerepel szerintetek a „sportszerűség”, mint kifejezés..?
Persze nem lemészárolni akarták a kincskeresőket, csak egyszerűen ellenőrzés alatt tartani, főleg azon 
beépített embereik segítségével, akiket jó érzékkel a kutatások különböző fázisainak kulcspozícióiba helyeztek: tanácsadók, idegenvezetők, tolmácsok, helyi szakértők.
b.) Másodsorban ideológiai, spirituális céljuk is volt: a születő új államnak égetően szüksége volt olyan virtuális, eszmei kötőanyagokra, amelyek a nemzeti közös emlékezet, az összetartozás és a szolidaritás jelképei. A főként vallási alapon szerveződő Izrael esetében mi is lehetne szimbolikusabb kovász, mint a kétezer éve lerombolt legendás Templom, illetve ennek kincsei? Egy magára valamit is adó titkosszolgálatnak nem csak katonai, biztonsági meg gazdasági területen kell nyomulnia, hanem illik foglalkoznia annak a nemzetnek a lelki dolgaival is, amelyet oltalmazni hivatott.
A kincseket (amelyek vagy voltak, vagy nem, de ez ebből a szempontból teljesen lényegtelen) persze nem tudták prezentálni, ellentétben ezzel a finom utalással; aztán keresse, aki akarja.
c.) Harmadsorban (habár ez már csak olyan hab a tortán típusú járulékos dolog) az izraeli idegenforgalomnak sem árt a réztekercs; az utóbbi időben már lankadt a kutatási kedv, de a hatvanas-hetvenes években profi és amatőr csoportok százai kértek (egészen pontosan vásároltak) kutatási és ásatási engedélyeket az illetékes izraeli minisztériumoktól, amelyekből Tel Avivnak komoly haszna származott. És nem kizárólag az így befolyt összegekre gondolunk, hanem arra is, hogy a feltárások során olyan régészeti leletek is előbukkantak, amelyek másként még mindig ott lapulnának, valahol a Negev-sivatag sziklái között, vagy a Judeai Hátság völgyeiben.
Ez volt tehát a Réztekercs-konteó. Ha vannak további elképzeléseid, esetleg az itt felsorakoztatott verziókhoz szeretnél hozzáfűzni valamit, netalán megvan Indiana Jones közvetlen mobilszáma – ne tartsd vissza magad. És ha rábukkannál a kincsek lelőhelyére, ne feledd: a konteóblog számlaszámát kérésre INGYEN a rendelkezésedre bocsájtjuk!
Ápdét: jelen poszt kibővített verzióját elolvashatod a 2016. december 2-án a könyvesboltokba kerülő Konteó 3-ban, további 29 válogatott összeesküvés-elmélettel és egy elméleti összefoglalóval együtt.
Ars poetica
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!
Legutolsó hozzászólások
- Vitaposzt: választás-konteók (360)
- { Konteó a láthatáron: https://kuruc.info/r/2/280704/ Komment... }
- A főtitkár halála (103)
- { […] körülmények között. Az összes... }
- A Djatlov-incidens (3407)
- { […] poszt újraközlése részünkről kicsit... }
- Szolgálati közlemény - vegyesfelvágott (2281)
- { Itt is van az első... }
- Kommentposzt: Kiss László (137)
- { Idézzük újra: Melyik konkurens ország(ok)... }
213 hozzászólás
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
213. gigabursch — 2016-12-30 19:34
Olvason a Konteo3-at és azt benne, hogy a nemesfémnek nincs DNS-e.
Dehogynem.
Úgy hívják: szennyezők.
A szennyezők körében különböző természetes módon beolvadt félfémek, földpátok, stb. anyagokat értünk, amelyek egyébként minden egyes lelőhelyen mások és mások.
Ennek egyik legérdekesebb példája a Tutenkámon (most tekintsünk el a többféle írásmódtól) lelet, amelynek teljesen egyedi mennyiségben van tellur tartalma.
Az már egy másik kérdés, hogy pontosan ezzel a tellúr tartalommal egyetlen arany lelőhelyet ismernek: Nagybörzsönyt.
Hasonló tellúr tartalommal meg a felvidéki és erdélyi aranybányákat.
Éééérdekes….
212. cseko46 — 2014-07-03 22:06
No
Kérem a templomban ezüst sékelen kellet meg váltani minden család első szülöt fiu gyermekét.
Ezt a pézt kérem nem viheték ki az intézményből.
A PÉNZ OTT TORNYOSODOT SZÜLETÉSEKKOR NÖVEKEDVE.nemzedékről -nemzedékre.
Ezen kivül kérem az izraeliták ha hiszik ha nem gabonát is termeltek.
Minden évben az aratás után,Felvásárlók felvásárolták a termelők szükséglet fölöti készleteit.
Most jön az érdekes rész.
Nem fizették ki.
Hanem azt csinálták elmentek a főpap ur hoz aki kérem a templon pénzével garanciát válalt az áru értékéért.
Az eladók a tetemes alapra nézvést. A garanciát ROGVEST ELFOGADTÁK.
A FŐPAP pedig legot kirendelte a temlon fegyvereseit hogy a bebisztositot kereskedelmi terméket elkisérjék rendeltetési helyére Egyiptomba. AMIT AZOK HÜSÉGEL VÉGHEZ IS VITTEK.
AZ ÁRUT ARANYÉRT ADTÁK ELL. Egyiptomnak.
Visza térvén az invesztált garanciát visza vonták. És a bisztositási TEVÉKENYSÉG FELÁRÁVAL NÖVELVE TETEMES HASZONNAL ZÁRTÁK ZÁRTÁK. A kereskedelmi misziót a részt vevők.
Tehát lehetet ott kérem rengeteg érme és miegymás.
211. ngcs — 2013-04-16 10:31
Ha nem szóltok most hozzá, soha nem olvasom ezt el magyarul, köszönöm 😀
(A kincset meg azelőtt elharácsolták azok, akik eldugták és a hozzátartozóik, mielőtt a tekercsen egy mikronnyi por leülepedett volna…)
210. igazitrebics — 2013-04-16 08:04
@tiboru:
Ez a 171.000 to szép nagy számnak tűnik.
De, ha számolgatok egy kicsit, akkor kiderül, hogy egy 20-21 méteres kockában elfér a világon, valaha előállított összes arany!!
209. tiboru — 2013-04-16 07:49
@belakoma:
Az Arany Világtanács becslése szerint az emberiség történelmében eddig mintegy 171.000 (százhetvenegyezer) tonna aranyat bányásztak ki.
http://www.gold.org/investment/why_how_and_where/faqs/#q021
Csak Németországnak több, mint 3000 tonna aranytartaléka van.
208. belakoma — 2013-04-16 00:27
„Nos, szóval a listán szereplő tételek összesen és körülbelül mintegy 30 tonna aranyat és 70 tonna ezüstöt tartalmaznak”
Hát, addigra talán és összesen (a mai Latin-Amerikát is beleértve) esetleg kibányástak a világon ennyi nemesfémet. De biztosra nem venném…
207. azabaj2 — 2012-09-15 20:06
„ugyancsak ismeretlenek Salamon medencéjének és csatornájának pontos koordinátái is, pedig ezek környékén (a lista szerint legalábbis) további óriási ezüst- és aranyhalmok heverhetnek.”
Már nem: Salamon korabeli lelet Jeruzsálemben
http://index.hu/tudomany/tortenelem/2012/09/15/salamon_korabeli_lelet_jeruzsalemben/
206. rogaldorn — 2012-02-17 12:48
@maltesefalcon,
Jó kis előadás köszi a linket…sok ilyet kell nézni!
205. maltesefalcon — 2012-02-16 19:19
http://www.youtube.com/watch?v=nzYkbe-PsO0
204. Minor.Dragon — 2011-07-28 01:52
[Pásztor Tibor](#11123814): A 2. ponthoz egy jó írás: http://matula.hu/index.php?section=article&rel=29&id=348
203. zmrzlina — 2011-05-16 08:28
Ja, az más. De akkor a fotón miért vannak színes részek? Mintha megjelölgette volna valaki. Gyanús…
202. 178996 — 2011-05-11 22:21
[zmrzlina](#11331962):
Nem a fotóra értettem, hanem a saját szövegre, a függőleges kék vonal mellett, az észrevételezett fotó felett 🙂
201. zmrzlina — 2011-05-11 09:04
Amúgy ez a blog is egy nagy összeesküvés:
„Itt pirossal jelöltem az eredeti szövegben felbukkanó görög betűket.”
Hát a szöveg fotóján csak egy lila meg néhány kék jelölés volt…
200. znrzlina — 2011-05-11 09:00
Szerintem a zöld ufók írták a tekercseket, ez nyilvánvaló.
199. teddybear01 — 2011-04-19 21:39
[ezustvereb](#11285897): Lemezt hengerelni csak a XII.-XIII. századtól kezdtek. Először az ötvösök a lágyabb nemesfémeket, majd a rézművesek is.
Előtte kalapáccsal vékonyították el az anyagot, sok fáradsággal.
198. 178996 — 2011-04-12 21:00
[ezustvereb](#11285897):
Nem, erre vonatkozó infót sajnos nem találtam…
197. ezustvereb — 2011-04-12 20:24
Köszönöm – ismét sikerült egy napon keresztül, részletekben jól szórakozni 🙂
Már felvetetted feljebb, de nem olvastam rá reakciót. A görög betűk számomra furák. Nem találtál forrást, ami ezeket sorolja fel/fejtegeti?
Megjegyzem, szerintem a hengerelt lemezgyártást már akkor is ismer(het)ték, és sejtették, hogy hatékonyabb, mint a kalapálás.
196. e(x) — 2011-04-12 19:26
@tiboru:
http://dezso.klebercz.hu/kult_bacher.htm
Egy remek recept kecskére.
195. Rogal Dorn — 2011-04-12 11:32
Máté Zakariással szemben lakott? Vagy Ézsauék mellett? Emlékeznem kell….Asszem mégis inkább felhívom Mordehájt, ő biztos jobban emlé…
Ki az?!!!
194. tiboru — 2010-03-14 11:18
@Unter Bahn:
Neked is koszonom az elismerest – maradj tovabbra is olvaso/kommentelo!
193. tiboru — 2010-03-14 11:17
@Pásztor Tibor:
Koszi a kiegeszitest! A Frigylada meg tenyleg megerne egy kulon posztot – lehet, elobb-utobb be is vallalom…
192. Unter Bahn (törölt) — 2010-03-14 00:02
Üdv! Először írásban a blogodban, de régóta nyomon követve…drakulálok ehhez és a korábbi témáidhoz is!!!
Visszatérve a konkrét cupper-tekercsekhez:
– először is, nem feltétlen lehettek tudatában az akkori kor ‘tudósítói’, hogy a réz nem örök, így két verziót állítottam fel (törekedve arra, hogy egyszerű, logikusan hangzó, de némi rejtélyt magába foglaló legyen a történet:
1. A tekercs egy előre látható rablás előtti leltár-ív a kimenekített adományokról, arról hogy ki, hol, mit és milyen értékben járulta a templom ‘vagyonához’ és az hol, melyik ‘széfben’ lett elhelyezve. A görög betűk szvsz nem osztály-idegenek bármely vallástól, részben a görög kultúra előrehaladottabb volta (írástudók?), részben a ma is bőven fellelhető görög szimbólumok miatt (alfától omegáig). Tehát a betűk jelenthették az adományozó nevét (nem volt ritka akkoriban a többnyelvű névhasználat – itt jelezném, hogy a Mózes név egy valamikori olvasatom szerint görög, nem pedig egyiptomi, de sajnos forrást nem tudok…) Később persze a korabeliek (rómaiak vagy bárkik, akár belső erők) könnyedén megtalálhatták, ha elég eszesek voltak, bár ÉN a cuccal együtt a létezését tanúsító írásos anyagot is eltüntettem volna, de hát nem ‘bűnözünk’ egyformán:-xD
2. A tekercs megírásának célja ua. mint 1. pont, de biztonsági okok miatt nem egyetlen rovó-író készítette a tekercset, hanem több, így ha el is tűnt volna egy tétel, a görög monogramok alapján szűkülhetett volna a kör, hogy ki tudott még róla.
2.1 A barlangok tkp. levéltárként funkcionáltak (száraz, hűvös, napfénytől védett – mint a gyógyszereknek – és a réz- és papirusztekercsek keveredése egyszerű szakmai okból keletkezett káosz (ugye, aki eddig lenézte a könyvtár-szakot???), azaz 1-2-300 éven át használták a barlangokat ilyesféle célra, amíg rá nem jöttek, hogy sok lett az olvasójegy nélküli kölcsönző…
191. Stuntman_Mike — 2010-03-08 15:45
@Licus: Igen-igen, Frigyláda-konteót javaslok a népnek, mert igény az vóna rá! 🙂
A poszt jó!
190. Pásztor Tibor — 2010-03-07 18:06
Két apró megjegyzés:
1) a héber nyelv jelenidejű ragozását Eliezer Ben Yehuda találta ki. Logikailag is erősen kilóg a múltidő és a jövőidő ragozásai közül. Valószínleg ez a réztekercs sem jelenidőben íródott, csak a többszöri fordítás után érkezett így a konteóblogra.
2) A frigyláda megvan. Legalábbis az etióp zsidók, a falassák (akik szintén megérnének egy postot) meg tudják mutatni azt a hegyet, amelyiknek a tetején megtalálható. Ők mindenesetre nem mennek föl, és igyekszenek is lebeszélni erről mindenkit.
189. Licus — 2010-03-07 13:42
@Charles Augustus Milverton: Most h mondod… a rendszerváltás környékén a budaörsi reptér rendszeresen észlelt fura jelenségeket, mintha „mások is” repülgettek volna ott! Emlékszik vki ezekre a hírekre? Rádióban óvatosan mondták többször is (a repülésirányítókat kérdezgették). Megfigyelők egyes forró pontokon? Ja és h ne legyünk naon offok: a réztekercsbeli kincset is ők vitték el!
188. tiboru — 2010-03-07 12:38
@sapuh:
Erről sajnos nem beszélhetek 🙂
187. Charles Augustus Milverton — 2010-03-06 19:26
@obscuriloquium:
egyenlőre be kell érned egy korabeli újságcikk beszkennelt változatával:
hirhatter.com/ufo_hun1.jpg
hirhatter.com/ufo_hun2.jpg
hirhatter.com/ufo_hun3.jpg
186. Charles Augustus Milverton — 2010-03-06 19:00
@sapuh: Várj, igazad van, de én azokról a „legendákról” beszélek amik azóta keringenek, már a 234. film húzza le az utolsó bőrt is róluk már a tizmilliomodik tanulmány készül ujabb és ujabb elfeledett elveszett egyiptomi kincsekről, és persze mindegyikről van egy korabeli, hitelesített feljegyzés. Én ezekre gondoltam. Rohadt sok aranyuk volt, de azért valljuk be az emberek pár ezer évvel ezelőtt is biztos szerettek gizdázni, és sokkal nagyobb horderejűnek leírni saját magukat mint amilyenek voltak. Hiszen akkor hol volt még az APEH? 🙂
185. Eugenie Danglars — 2010-03-06 12:00
@obscuriloquium: gyerekkoromban nálunk is volt egy ufós eset, azóta félek az éjszakai fényjelenségektől (és ezért ijedtem meg most is ennyire).
Panelproli vagyok, és a tizediken laktunk akkoriban. Egyik éjjel édesanyám rohant be a gyerekszobába hozzánk, mert a ház mögül, a parkból valami olyan éles fény szűrődött be az ablakon, hogy még ő is megrémült a szomszéd szobában. Ott kucorogtunk a földön a radiátor mellett, és alig mertünk kinézni, mert hosszú percekig ilyen sárgás, erős fény töltötte be az egész környéket, amitől alig lehetett másnak kivenni a körvonalait (fák, utca odalenn). Aztán egyszer csak nagy villanás, és újra minden sötét volt. Másnap a lépcsőház „mindenese” (lakatos-szerelő-ügyeletes naplopó) persze azt mondta, hogy csak a trafóház romlott el, de érdekes módon az áram nem ment el éjszaka, és másnap se jött senki, hogy bármit is szereljen a trafónál…
184. obscuriloquium — 2010-03-05 20:39
Charles Augustus Milverton, mi volt ez a hazai nyolcvanas évek végebeli ufós eset? Nagyon örülnék, ha le tudnád írni itt röviden. 🙂
183. sapuh — 2010-03-05 20:01
@tiboru: csak nem ŐK tiltották meg? :)))
182. Licus — 2010-03-05 17:25
@sapuh: Hoppá, ez egy jó példa! Tegyük fel, h volt (némi) izraelita kincs. Ha ezt részenként megtalálgatták (ami elképzelhető), akkor az ugyanúgy eltűnhetett, mint a sok-sok (Tutankhamonnál nagyságrendekkel nagyobb, fontosabb, gazdagabb) fáraó sírjában lévő kincs. Elviszik, elrabolják (néha épp az ellenséges utódok…), beolvasztják, aranyművesek feldolgozzák a kor divatja szerint, és valahol másutt újabb kincsként jelenik meg. Aztán kezdődik az egész előről…
A történelem során az arany nem vész el, csak átalakul. Ha az Oscar-díj szobrán lévő aranyozás atomjai elmesélnék, hol mindenütt fordultak meg, mióta kibányászták őket (ami nem okvetlen tegnap volt), biztos ámulnánk!
181. tiboru — 2010-03-05 16:59
@Charles Augustus Milverton:
Köszönöm a jókívánságokat.
A kérdésedre: tippeket, ötleteket, témajavaslatokat szívesen fogadok (szoktam is kapni), de már a blog indításának legelején elhatároztam, hogy (roppant önző módon) a konteó egyszemélyes blog lesz, ezért vendégposztokat nem szoktam közölni. Mindenki megértését kérem.
180. sapuh — 2010-03-05 15:51
Szarajevó, ufómeteor, réztekercs… én már nem is bírom követni :)))
@Charles Augustus Milverton: „az egyiptomi piramisokban elrejtett kincsek nagy része is kamu” – mint a piramissal sem rendelkező, saját korában jelentéktelen Tutankhamon sírja, ugye?
179. Charles Augustus Milverton — 2010-03-05 04:33
@tiboru: Erről az ufós dologról csak annyit hogy láttam neten a fókusz riportját. Nem akarok senkinek beletiproni a lelkébe, hiszen az ország 80%-a vidéken él, de.. A nyilatkozó helyi csávó eléggé parasztos volt (robotolgató munkásember, szabadidejében alkoholfogyasztással, játékgépezéssel, evéssel, szexszel és alvással tölti evilági idejét). És akkor bemond ilyen szavakat a kamerába miközben mélyen belenéz a riporter szemébe: „szájenszfiksön” meg „fényjelenség”. Tán csak nem Nemere-rajongó az öreg? Vagy esetleg a szájába adták a szöveget? Inkább az utóbbi, egyértelmű hogy meteor volt. Erre utal a kék,piros , sárga fényjáték is. Hiszen ezek a láng színei. Gyujtsatok meg egy öngyujtót pl. A tűz beleseje kéken ég, a külseje (vagy hogy mondjam, na) sárga, és ahol falja az anyagot ott vöröslik. Ez egy atmoszférában éppenhogy elégett kődarab volt, nem volt itt semmilyen ufó 😀 De magyar UFÓS posztot én is „követelek”, többek között például a 80as évek végén volt egy világszerte igencsak keményen dokumentált hazai eset.
További sok ihletet és szabadidőt kiívánok neked, hogy ezeket megírhasd nekünk:D Vagy mi is írhatunk neked, és ha eléggé izgi megjeleníted?
178. Charles Augustus Milverton — 2010-03-05 04:18
@franta: Szerintem is ez az igazság. Mármint az hogy honnan a fenéből lett volna ennyi aranyuk? Csak három módon lehetett volna: 1.) hódításokkal (amik nem voltak, vagy ha voltak is de ennyi bizos nem); 2.) Bányászattal (nem tudom Izrael területén hol van/volt/lesz 30 tonna tiszta arany kibányászására lehetőség, meg ugy alapjáraton egyetlen feljegyzésre sem emlékszem korabeli zsidó aranybányá(szok)ról); 3.) kereskedelemmel / a.) valóban volt lehetségük arra hogy ennyi aranyat összebizniszeljenek.. akkor viszont az elég sok forrásból származhatott, tehát jó sokan eleve tudták hogy van ez a kincs, így kutatták volna évezredek óta kézirat nélkül is; b.) egyáltalán nem volt ennyi arany megszerzésére lehetőségük, hiszen kitől kaptak volna ennyit és miért cserébe?
Az én konteóm, az hogy megragadta őket az egyiptomi kultúrában az az átverés, hogy hú a fáraóknak milyen mesés gazdagságú kincsük van, és ezzel egy adott kultúrát többszörösen (teljesen megérdeelten teszem hozzá) túl (mu)misztifikáltak. Sztem az egyiptomi piramisokban elrejtett kincsek nagy része is kamu, csak azért írták bele, hogy ezzel egyfajta varázst, egyfajta magasabb szintű milliőt adjanak a szent helynek. A zsidók ezt levágták, és megcsinálták kicsiben.. hiszen akkor még csak ilyen kicsiben tudták. ?eg azért nem jött rosszul hogy a rómaiak (vagy bárki) a kincseket keresik a semmi közepén és nem a zsidó lakosság terrorizálásával vannak elfoglalva.
Kiegészítés: Mondjuk én megnéznék egy olyat, ahogy Izrael kijelenti hogy valaki(k) megtalálta(‘k) a szent kincseket, és ellopta(‘k), és akkor most ők kártéreítést követelnek. Úgy 30 tonna aranyat:D
177. indiscriminating power — 2010-03-05 01:16
Richard és Rachael Heller A 13. apostol (The 13th Apostle) c. könyve is a réztekercs(ek) körüli machinációról szól, ott a világ megmentésének receptjét rejti(k).
176. Licus — 2010-03-04 18:20
@Attus Germanicus: Osszuk el 10-zel, 50-nel, akko is marad valami… Ha csak a Templom borítására felhasznált aranyat számolod (a méretek elég szerények és reálisak)!
És EHHEZ KÉPEST a későbbi korok (Makkabeusok önálló állama, hellenisztikus kor kereskedői, Heródes és kortársai) MÉG TÖBB kincs felett csücsülhettek – egyszerűen azért, mert a római korban volt már egy olyan világ, amelyben pezseghetett a „világkereskedelem”. Nőtt a lakosság, jó volt az útrendszer, közös volt a pénz és a törvények. Viszonylag jó volt a közbiztonság, és a babiloni fogság óta a zsidó kereskedők egyre jobban szétszóródtak a birodalomban – és kereskedve/szállítva hálózatban termelték a profitot.
Úgyhogy sztem lett volna mit elrejteni…
175. Attus Germanicus — 2010-03-04 16:10
@Licus: Azért ezeket a részeket nem kell teljesen komolyan venni 🙂
174. Licus — 2010-03-04 15:30
Meteor megtalálva, vissza a kincsekhez (vagy elrekvirálták a leesett UFÓ-t és a kő csak kamu???) Jóval korábban többen írták, csóró pásztornépnek mi kincse lehetett? Jó, biztos van túlzás benne, de akkor is:
SALAMON ÜZLETI VÁLLALKOZÁSAI
Salamon hajói
Hajóhadat is épített Salamon király Ecjon-Geberben, amely a Sás-tenger mentén, Elat közelében fekszik, Edom földjén. Hirám is elküldte a hajókra Salamon embereivel a maga embereit, ezek tengerészek voltak, ismerték a tengert. Ofirba hajóztak, aranyat hoztak onnan, 420 talentumot, és átadták Salamon királynak stb. stb. (megj.: 3 évente visszamentek újabb adagért!) No meg ami a templomba be volt építve, meg a templomi adó, a kereskedők meg mások „a templomi széfbe” betettek.
http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=1&abbook=1Kir&numch=9
Igaz, sokszor elvittek mindent a hódítók, de valahogy mindig újratermelődött. Úgyhogy mindig volt mit elrejteni!
173. Attus Germanicus — 2010-03-04 13:09
@Bloodmagexxx: 13 éves korban minden zsidó fiúgyereknek tudni kellett olvasni.
172. David Bowman — 2010-03-04 12:35
@Bloodmagexxx: Akkoriban sokkal kevésbé volt elterjedt az analfabétizmus, mint a középkorban.
171. Cascabel — 2010-03-04 01:53
@Gildor Inglorion:
„kit hoztak vissza az ufók? :D”
Kit hoztak volna? Termeszetesen Csaba
kiralyfit, a Csillagosvenyen Nibirurol.
De mennek is vissza, csak az elrejtett
aranykincsert jottek. 🙂
Peace! Cascabel
170. Bloodmagexxx — 2010-03-03 20:01
Nem tudom mennyire érdemes titkosírást feltételezni egy olyan korban, amikor maga az olvasás tudománya is ritka volt. Viszont ha el akartak rejteni valamit, nyilvánvaló, hogy a könnyen olvasható héber szöveg a csali és a görög betűk rejtik a valódi üzenetet, ezzel úgysem foglakozik a reménybeli kincsvadász, amikor megpróbálja megkeresni a sohasem létezett kincseket, amiket a tekercs említ.
169. Gildor Inglorion — 2010-03-03 15:39
annyira bejönne, ha elébevágnánk a dolgoknak, és k-európai meteorhelyzettel is foglalkoznánk 🙂
kit hoztak vissza az ufók? 😀
168. tiboru — 2010-03-03 08:11
@David Bowman:
Lám-lám, pedig Karadzsics és a boszniai szerbek nem is szerepeltek a konteók között 🙂
167. David Bowman — 2010-03-03 06:09
Ez viszont lehet igaz. A piacra szinte biztos, hogy nema szerbek lőttek be.
Szarajevó 44 hónapon át tartó, vagy tízezer civil halálával járó ostromáról kijelentette, a muszlimok saját embereiket lőtték, hogy előidézzék a nyugati fegyveres beavatkozást, mindenekelőtt azt, hogy a NATO hadba lépjen az ő oldalukon.
166. eMM2 — 2010-03-02 23:53
A réz most is grága. A kifújt cirkóm réz hőseréljőéért (najó vörös figyeltek biztos a vörösök!) 3 kiónyi értékért 3000 rossz magyar forintot mértek ki.Tudjátok mit nekem az említett tonnák már abban is sokat érnékek de kérdezzétek csak Kabay elvtársat.
Amúgy én még 7 gramm aranynak is örülnék akkor tán részt vehetnék a köv. találkozoón,mert így csak a vakond bácsik számát szaporítom bár érdekes őket nem nagyon látni a munkanélküli hivatalban de a cigányokat sem nagyon.
Az adományokat a freemilemre küldhetitek de kb annyi az esély az elovasásra (bár szoktam) mint munkára manapság.És lassan már nem is válogatok.Mert nincs is mit.
Szebb jövőt!
165. Eugenie Danglars — 2010-03-02 21:31
A beszámolókból kiderül, hogy hangja is volt, a robbanása után meg szaga is. Jóval nagyobb ügy ez sztem, mint amilyennek beállítják.
Egyébként volt már ennél világszinten is nagyobb, UFO-észlelés-gyanús esemény Rosswellen kívül? Elvégre, három országban bizonyára százezrek látták, nem csak egy-két szenzációhajhász tökfej.
164. tiboru — 2010-03-02 21:25
@Eugenie Danglars:
Én arra vagyok kíváncsi, mikor derül ki, hogy zuhanás közben többször irányt is változtatott.
163. Eugenie Danglars — 2010-03-02 18:07
Érdekesek ezek a hírek. Tegnap még 10 centis vagy max fél méter átmérőjű meteorról beszéltek, ma már egy méter átmérőjűről. A jövő hétre mekkorára fog nőni a meteor?
162. Kismy — 2010-03-02 17:36
minden meteoros-tűzgolyós olvasónak ajánlom a Galaktika 239. számában Regényi Huba: Az Egyetértés kora c. novelláját. egy Magyarországon becsapódó meteorról szól, amiről tudnak az amcsik, de mi csak vitatkozunk satöbbi…
:))
161. clfo — 2010-03-02 17:19
Tűzgolyó konteo posztot most azonnal!!! A szlovákok megszerezték roswell után a következő űrhajót!!!! :DD
160. Licus — 2010-03-02 12:46
@David Bowman: Pont egy konteón edzett agy mondja ki határozottan bárkire/bármire, h NINCS??? Hiszen ez az egész blog arról szól, h mi minden LEHET… mi döntjük el, mit hiszünk:)
159. sapuh — 2010-03-02 11:55
@vészmerülés: a szlovákok már a meteorunkat is ellopják :)))))
158. David Bowman — 2010-03-02 11:47
Azért ne szakadjunk el teljesen a valóságtól. Nincs isten, és nincs frigyláda. Ha van is valami, azt Mózes (még a neve is egyiptomi) kerítette valahonnan, a köveket meg ő faragta. Volt rá 2 napja. Ez az igazi konteó. Az arany legalább lehetséges.
157. Licus — 2010-03-02 10:32
@David Bowman: Évente 1x bement a Frigyládához a főpap áldozatot bemutatni – és egyébként télleg néma csend. A legfontosabb objektumaik körül! Ugyanakkor vadul elburjánzott ezernyi aprólékos előírás, ami minden cselekedetet milliméterre megkötött, agyontárgyalt. Maga ez a kontraszt is furcsa…
Lehet, h tényleg NEM AKARJÁK megtalálni egyesek a kincseket? Nem vok nagy kedvelője a HitGyülinek, és ezt onnan való (szak)ember írta, de hát ez is egy magyarázat:
http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/200601/az_elveszett_frigylada_nyomaban
156. kötözködő — 2010-03-02 09:56
@tron.: ha itt vagy még, elérulnád, hogy ezt: „végképp megszŰnt a Teremtő Isten a zsoltárok 83 rész 19 verse szerinti kiválasztott népe lenni” hogyan olvastad ki a 83. zsoltárból?
http://www.unitarius.net/karoli_biblia/o/zsolt/chap083.html
155. David Bowman — 2010-03-02 09:53
@Licus: Most akkor már a kőtáblákról ne is beszéljünk. Mert azokról már az ótestamentumban se sok szó esik.
154. vészmerülés — 2010-03-02 09:07
@vészmerülés: ujszo.com/online/regio/2010/03/01/mi-lehetett-a-rejtelyes-ejszakai-robbanas
153. vészmerülés — 2010-03-02 08:48
@Eugenie Danglars: Megkezdődött az invázió… 🙂
hvg.hu/vilag/20100302_meteor_szlovakia
152. Eugenie Danglars — 2010-03-02 07:50
Ha Ózdon is még csak fényt lehetett látni, akkor a határon kívül zuhant le, bármi is volt, nem? Itt valamit nagyon elhallgatnak… az ember azt hinné, hogy ez a vezető hír az esti híradóban, erre csak egy kis szösz említést tesznek róla, mint egy üstökös égen látható, távoli csóvájáról? Bűzlik.
151. feriboy — 2010-03-01 23:51
@csurtus: pont arról van szó.
olyan fura hogy semmit se tudni, az egész ország nappali fényben úszott most meg teljes a csönd, meg a hivatalos szervek nem észleltek semmit!
150. csurtus — 2010-03-01 23:48
@feriboy:
Mindent dokumentálni! Nehogy már úgy járjunk, mint a Hungarotunguzkával a múlt éjjel!
149. tiboru — 2010-03-01 23:39
Tessenek rezet vásárolni:
http://www.vg.hu/penzugy/arupiacok/a-chilei-foldrenges-miatt-emelkedhet-a-rez-ara-307651
148. The Question (törölt) — 2010-03-01 23:17
@r7zw48:
Te tiszta állapotban hoztad össze a kommentedet, vagy ennyire durva anyagban utazol?
Írd meg azt is, hol látogathatunk!?
147. feriboy — 2010-03-01 23:02
@tiboru: Haveréknál kint van a katonaság ilyesmikkel: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/archive/5/51/20090403124750!Sisu_XA-180-IFOR.jpg meg a rendőrség is nivákkal!!!
A szemünk előtt előtt történik a konspiráció!
146. tiboru — 2010-03-01 22:58
@Skulo:
Jó lett, grat 🙂
145. Skulo — 2010-03-01 22:26
Összedobtam egy konteót az éjféli meteorról (vagymiről), ha már így szóba került:
politoxi.blog.hu/2010/03/01/hungarotunguska
144. Eugenie Danglars — 2010-03-01 22:00
Visszatértem. 🙂
Nagyon tetszik a téma, és mindenképpen arra szavazok, hogy ez nem hoax. Azoknak, akik abban kételkednek, hogy a jeruzsálemi környék nem lehetett gazdag vidék, illetve hogy honnan is lehetett volna ennyi kincse: HAHÓ! Földrajzilag egy kiváló helyen elhelyezkedő vidékről volt szó, melyen átfutottak/átfuthattak Ázsia, Európa és Afrika karavánútjai. A pórnépnek biztos nem csurrant annyi, mint a kereskedőknek és az egyébként is vagyonosabbaknak, de nem tartanám földönfutó szőröstalpúaknak őket.
Emellett olyan vidékről beszélünk, melyre előzőleg évszázadokon át dúsgazdag birodalmak fennhatósága terjedt ki. A perzsákat Nagy Sándor követte a „trónon”, őt pedig saját hadvezérei, akikkel a hadjáratok során szerintem több kincset összelopkodtak, mint amennyit el tudnák képzelni.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/40/MacedonEmpire.jpg
A széthullott makedón birodalmat egymással kakaskodó kiskirályok vonták irányításuk alá, és az egyik leggazdagabb „utódállam” pont az egyiptomi-gázai övezet volt a Ptolemaioszok alatt. Biztos vagyok benne, hogy mindenki kivette a részét a babiloni aranyból és az évek alatt felhalmozott bőségből, és mindenkinek volt mit megvédeni, illetve az állandó háborúskodás miatt szisztematikusan elrejteni. Hogy ez 3-4 generációval később hogyan került zsidó kézre (vagy zsidó leltáros kezébe), igazából már részletkérdés. Én úgy gondolom, hogy rettentő mennyiségű kincs lapul még a Közel-Keleten, magányos kecskemekegéstől hangos barlangokban. Nemcsak kézzel fogható kincs, hanem szellemi is. Mondták előttem, hogy Salamon rejtélyes kincsei főként szellemi értéket képviselnek. Alexandria? Könyvtár? Ha az ókorban valahol eszmei értékű tudást és bölcsességet halmoztak fel, akkor Salamon bölcsességei és szellemi kincsei is bizony ott lehettek. A kérdés már csak az, hogy onnan hova került, ami megmaradt, és ki vitte el.
143. Skulo — 2010-03-01 20:55
@r7zw48: Hűű, apám te aztán beteg vagy! Az itteni paranoiás társaág, kezdő vasárnapi iskolás hozzád képest! 😉
142. fran7 — 2010-03-01 19:48
@Licus: A zsidók érdekesen álltak hozzá a tárgyakhoz. Például a rézkígyót, Ezékiás korában összetörték, mert az emberek imádták. Másrészt a zsidó vallási szokások és törvények szerint egy hithű zsidónak nem lehetett arany és ezüst ékszere, emlékezve a vándorlásra és az aranyborjúra. Bár lehet ezért tartották a pénzt rézbe, mert az nem volt tilos. Másrészt ha jól emlékszem akkoriban 600 talentum arany volt az egész Római Birodalom adóbevétele. Épp ezért az említett mennyiségű kincset erősen túlzásnak érzem.
141. Sztag — 2010-03-01 19:21
„nemzetközi (nem csak zsidó) közvélemény”
lol
jó, amúgy értem, de kicsit továbbgondolva szellemes szófordulat ;P
140. tiboru — 2010-03-01 16:38
@Eugenie Danglars:
Nekem ŐK előre szóltak, úgyhogy én nem ijedtem meg.
Amúgy meg isten hozott ismét körünkben!
139. Eugenie Danglars — 2010-03-01 16:21
OFF
rohanok vacsorát csinálni, aztán jövök vissza olvasni bejegyzést meg kommenteket (vallás! régészet! konteók! nekem való téma! *___*), de ezt muszáj:
index.hu/tudomany/2010/03/01/valami_atszaguldott_magyarorszag_felett/
UGYE TI IS LÁTTÁTOK?! o.O Fennvoltam éjjel, és bevillant az ablakon keresztül, hát bizony majdnem elbújtam, úgy megijedtem, hogy itt vannak az ufók! :S
ON
138. tiboru — 2010-03-01 16:10
@Licus:
Érdekes link, nem ismertem, köszi.
Nos tehát: ha a kumráni barlangok egyfajta könyv- vagy irattárként (is) üzemeltek, logikus a réztekercs elrejtőjének döntése. Hol tudsz feltűnés nélkül eldugni egy bármit? Hát egy bármi-raktárban.
A kor és a hely divatja szerint a tekercseket agyagkorsókban tárolták, márpedig az nem átlátszó; a réztekercs kiváló helyre került.
137. Licus — 2010-03-01 15:53
Bocsánat, le voltam maradva… Kumrán=esszénusok teória már a múltté: izraelregeszete.5mp.eu/web.php?a=izraelregeszete&o=k6Hnan7lQS
Sokféle (Jeruzsálemből jövő) menekült sokféle anyagot hagyott a barlangokban állítólag.
136. tiboru — 2010-03-01 15:44
@Licus:
Jeruzsálem-Kumrán úgy 20-22 kilométer, ráadásul szinte teljesen néptelen vidéken keresztül visz az út (legalábbis manapság, de feltételezem, hogy kétezer évvel ezelőtt sem volt az a kifejezetten túlzsúfolt régió).
Persze belátom, hogy több (becsléseim szerint minimum száz) tonnányi nemesfémet nem lehet rárakni egy öszvérre és elsunnyogni vele a sziklák között.
135. Licus — 2010-03-01 15:37
Igaz, de ha volt kincs a Templomban, azt nehéz lett volna háborús időkben messzebb elvinni. Máésrészt ha időben kapcsoltak a főpapok, akkor éppen akárhová, akár Rómába is eljuttathatták az aranyukat…
134. tiboru — 2010-03-01 15:29
@Licus:
Az is csak találgatás, hogy a helyszínek Jeruzsálemhez köthetők, minden települést meg csak nem romboltak földig a rómaiak.
133. Licus — 2010-03-01 15:21
A jeruzsálemi zsidók több nagy ostromot, elhurcoltatást átéltek már addigra. „Bízhattak” abban, h egy lerombolt, leégett város romjai alatt a kincs átvészel néhány generációt – és remélték, h utódaik majd visszatérnek ugyanoda.
Azt viszont nem értem, h akarták azonosítani a totál átépített, elplanírozott majd új séma szerint utcásított városban lévő nevüket/tulajdonosukat vesztett kincs-pontokat. Ez valahogy meg sem fordult a fejükben… nem voltak igazi régészek:)
(Képzeld el, kapsz egy hasonló leírást egy kincsről, amit Buda bevétele előtt a törökök elől rejtett el valaki a ciszternájában/szomszédja kútjában/a tímárok árkában stb. Régész legyen a talpán, aki MA ezeket a helyeket beazonosítja!)
132. tiboru — 2010-03-01 15:18
@sapuh:
Hát egy gyors verzió arra, hogy miért fontos, mi hol volt:
Lehet, valakik felé el kell(ett) számolnia a megtalálónak (jegyzőkönyvezőnek), ezért nem mindegy például, hogy mittudomén, mondjuk Uri istállójának jászola alatt két tálentom ezüst vagy hat tálentom arany volt-e…
A rómaiak azért nem irtották ki az egész lakosságot, legkevésbé a papi kasztot; ez utóbbi ugye elég szép kollaboránsi hozzáállásról tett tanúbizonyságot már Tituszék előtt úgy 35-40 évvel korábban is…
PS: tudom, hogy bizonyos íratlan szabályok szerint a bloggazdának nem illik résztvennie a kommentelésben, de én egy kicsit fittyet hánynék erre az elvárásra 🙂
131. Licus — 2010-03-01 15:13
@sapuh: Köszi, ezt nem ismertem!
130. Licus — 2010-03-01 15:09
@tiboru: Befogjuk most a szánkat, csak írd meg AZT a posztot is…
129. MantaMann — 2010-03-01 15:06
@Licus: Etiópia!
@Mademoiselle: Nem biztos, hogy a tekercs Krisztus előtt került a rejtekhelyre.
128. sapuh — 2010-03-01 15:01
@nál: @tiboru: akkor ki más vett volna fel leltárt az elhurcolt tárgyakról? A valószínűleg jelentős részben legyilkolt áldozatok?
Ez még mindig nem magyarázza, hogy miért fontos, a lerombolt városok zugaiban melyik kincs mitől hány lépésnyire VOLT. Meg mi lett volna az egésszel a cél?
127. tiboru — 2010-03-01 14:59
@Licus:
Mellesleg a frigyládáról majdnem írtam egy konteóposztot 🙂
Majd egyszer talán.
126. sapuh — 2010-03-01 14:57
@Licus: azért ez nem olyan rejtélyes. Miközben a babilóniak lerombolták Jeruzsálemet és a Templomot, igen nagy valószínűséggel csúnyán elbántak a frigyládával is, vagy legalábbis messzire elhurcolták, ahonnan többé nem került elő. Márpedig a szövetség ládáját, ha megsemmisült/eltűnt, többé nem lehetett pótolni, ami nem kis szégyen volt a zsidó népre.
De: a Makkabeusok II. könyve szerint Jeremiás bizony elrejtette a szövetség ládáját egy barlangba (2Mak 2.5). Logikus az író szándéka, hogy vigasztalja a zsidóságot: a frigyláda nem veszett el, csak el van rejtve egy titkos barlangba. (Megintcsak egy titkos barlang…)
Hogy a szövetség ládája később is fontos volt, azt bizonyítja a Jel 11.19, mely szerint a Mennyi Jeruzsálem Templomában újra látható lesz.
125. Mademoiselle — 2010-03-01 14:52
Bocs, az előző komment @Dr.Lindenthal -nak szólt
124. Mademoiselle — 2010-03-01 14:50
„Logikailag nem értem miért lehetett egy helyen az apokrif iratokkal, ki volt az aki a Jézusról szóló könyvek mellé egy arany lelőhelyekről szóló táblát tett, amikor Jézus egész tanítása ellene megy az anyagi javak halmozásának.”
Én meg azt nem értem logikailag, hogy miért ne lehett volna egy kincslistát tenni Ószövetségi könyvek és Ószövetségi(!) apokrifek mellé, Jézus születése előtt 70-150 évvel?
Ugyan hogy is lettek volna ott Jézusról szóló könyvek, csak kérdezem? Mert érzésem szerint egy kis időzavarba kerültél 🙂
123. tiboru — 2010-03-01 14:49
@Licus:
Köszönöm 🙂
És mivel már többen kérdezték, be kell vallanom, hogy a kecske utóéletéről nincsenek információim.
Remélem, megették a kis dögöt.
122. tiboru — 2010-03-01 14:48
@sapuh:
Nem vagyok történész, de azt nem tartom túl valószínűnek, hogy a rómaiak héber betűkkel és héber nyelven vettek volna fel bármiféle jegyzőkönyvet, még Judeában sem.
121. nál — 2010-03-01 14:41
@sapuh:
Ki beszél rómaiakról?
120. sapuh — 2010-03-01 14:40
@nál: aha, egy mindkét oldalról több tízezres/százezres veszteségekkel járó, végül a zsidó önállóság nyomait is eltörlő háborúban a győztes rómaiak aprólékosan feljegyzik, hogy melyik faedényben hány talentum ezüstöt találtak, és ez hány lépésnyire van a lépcsőtől.
Tud valaki hasonlóra példát a világtörténelemből?
119. Licus — 2010-03-01 14:38
Továbbá javaslom a Rejtő Jenő Díj második medálját (az első természetesen Tiborué) az első kommentelőnek adni az „Uram, a késemért jöttem – Hol hagyta – Valami matrózban” indítást megközelítő nyitányáért:
Adaptive-Biocinetic-Reactive-Ablative-QuantumArmor 2010.02.28. 14:41:35
A kecske végül meglett?
118. sapuh — 2010-03-01 14:35
@Dr.Lindenthal: a qumráni tekercsekben egy szó sincs Jézusról.
117. tiboru — 2010-03-01 14:34
@r7zw48:
Ezt jól megmondtad, de asszem egy kicsit fáradt vagyok és nem értem kristálytisztán.
És pesze köszönöm a kommentet.
116. Licus — 2010-03-01 14:32
Továbbra is amondó vok, h a FRIGYLÁDA eltűnése volt e kincstörténet legfontosabb, legfurább része.
Van egy vallás, amelynek a népét a történelem szétszórja, megtépázza. Hitük tartja őket össze. A hitük magva: az Istennel kötött szövetség (szövetség régiesen ‘frigy’). A Frigyláda kapocs Istenhez, irányít. dönt, vezet és védelmez, a csatában győzelmet ad. Ha illetéktelen nyúl hozzá, akkor gyilkol. Mellesleg benne van a Tízparancsolat eredetije, némi manna stb. A Szentek Szentje! Spéci sátorban tartják, majd az ország fénykorában Salamon király templomot épít neki. Értékéhez képest ez a rézlemezes lista aprópénz csak.
Aztán egy viharos korszakban (a népet kitelepítgetik) eltűnik. A Templom később újjáépül (többször is). A zsidók szellemi középpontjának, a Templomnak (ami ugye a Frigyláda miatt jutott ilyen nagy rangra) a lerombolása a legnagyobb gyász oka azóta is, ld. Siratófal Jeruzsálemben.
Közben nem tünt fel senkinek, h a Templom csak burok, köret volt az igazán lényegeshez: a Frigyládához? AZT mér nem keresték, hiányolták, gyászolják (pl. az Ótestamentum későbbi írásaiban).
Ha véletlenül egy tudós rabbi olvassa ezt, szóljon valamit…
115. tiboru — 2010-03-01 14:29
@scargot:
Köszi, a protektorátust javítom, ezt benéztem.
114. nál — 2010-03-01 14:28
@sapuh:
Szerintem a jelenidő használata az angol és magyar fordításban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a héber is „úgy” gondolta.
A részletesség meg lehet, hogy fontos volt valamilyen szempontból – tudni akarták a tulajdonosokat, vagy statisztikát készítettek a rejtekhelyekről…
113. vészmerülés — 2010-03-01 14:24
@Licus: Meg nyilvánosan ufózni is 🙂
112. Licus — 2010-03-01 14:19
(Nahát, egy ollan konteó, ahol szabad zsidózni…)
111. Licus — 2010-03-01 14:18
Ha valamit NEM az esszénusok/Kumrán környékén kerestek volna a kortársak, az a jeruzsálemi Templom kincse lett volna! Mai hasonlattal: Mmintha a neonáci fegyveres szabadidősportklubok vagyonkájukat a Tel Aviv-i kormány megőrzésére bíznák! Vagy fordítva:)
110. David Bowman — 2010-03-01 14:11
A keresztesek is elég gyanusak. Hirtelen naggyon meggazdagodtak.
109. r7zw48 — 2010-03-01 13:17
n+1. elmélet: van ez a cikk, amit itt Mo.-on megír(a)t(ott) valaki, hogy aztán itt mi elolvassuk. Miért is? Hát ez egyrészt kurva érdekes (olyan davincsikódososfosos-kitudnákihagyniezta”szellemi”izgalmat jellegű), meg főképpen ez annyira közelről érint minket, hogy garantált a nagy „nézettség” (hogy ne mondjam szájtáti bámultság), ami mihez kell? Na mihez?
Asszem beletrafáltam.
De hiszen magyarok vónánk, vagy mi’a fene. Nálunk mindenben ló van. Ami régiesen ugyibár: ló vé.
Na! Ha mindenki jól megtömte a bendőjét, akkor táguljunk, haladjunk tovább, nincs itt semmi látni(legelni)való.
Odébb legelejenek tisztelt lovak(/marhák/birkák/…/”emberek”/…).
Na ezt ne tegyétek indexre cenzorok!
108. Prewitt — 2010-03-01 13:02
Nagyon jó post szokás szerint. Csak egy dolgot hiányolok…meglett a kecske?
107. sapuh — 2010-03-01 13:00
@nál: érdekes ötlet, de nem túl életszerű, hogy a fosztogatók ilyen leltárt vegyenek fel, ráadásul jelen időben: a lépcső alatt ez és ez VAN.
Háborúk után legfeljebb olyan listák készültek, amikben összeírták, hány talentum ezüstöt, hány aranyedényt, mennyi páncélt, hadihajót, stb. zsákmányoltak.
106. sapuh — 2010-03-01 12:53
„nem kezdünk el azon agyalni, hogy miért és minek alapján döntöttek úgy annó a kereszténység spirituális vezetői, hogy bizonyos szövegek maradhatnak, mások nem (hogy mást ne említsek, nézzük csak meg Énókh könyvét…)”
– úgy tűnik, mintha azt gondolnád: létezett a Bibliából egy „vágatlan verzió”, amiből a gonoszok eltűntettek bizonyos részeket.
Pedig pont fordítva: hihetetlen mennyiségű vallásos tárgyú iromány született sok száz év alatt az ókori Palesztinában, ezek közül kellett összeválogatni, hogy mi kerüljön be a szent könyvek közé. Hosszú folyamat volt ez a válogatás a zsidóknál, majd a keresztényeknél is, de szükséges: gondold el, mi lett volna, ha „cenzúrázás” nélkül minden bekerült volna a Bibliába? Ember nem bírná végigolvasni azt az ötszázezer oldalt…
105. MantaMann — 2010-03-01 12:49
@tiboru:
@Attus Germanicus:
Korántsem biztos, hogy csak a rómaiak elől rejtették el. Elég zavaros idők voltak. Az esszénusok vagy a zelóták elől is érdemes lehetett elrejteni, amíg nem rendeződik az élet.
Sok forrás vizét vezették be Jeruzsálembe. Nem csodálkoznék azon sem, ha olyan sajtszerű lenne a Templom hegy, mint Buda vára alatt.
Az meg, hogy nem-e fellelési leltár: túl értékes rézre írták, ez számomra azt sugallja, hogy nem voltak biztosak benne meddig is kell rejtve maradnia az adatoknak. Nyilvánvaló, hogy ha biztos akarok lenni abban, hogy megmarad a leltár, akkor az elérhető legbiztosabb adathordozót használom.
104. scargot — 2010-03-01 12:35
Tudom, hogy mellékes, de Tiboru posztjai általában pontosak, ezért gondoltam, jelzek egy pontatlanságot:
Palesztina 1947-ben nem brit protektorátus alatt állt (amely lényegében egy szerződés egy területi egység és egy másik állam között, melyben az előbbi fenntartja jogalanyiságát, de önnálló államként nem létezik), hanem ún. mandátum terület A nemzetközi jogban sui generis területi egység) volt a Népszövetség 1922-es határozata alapján.
Amúgy amit nem értek a kommentekben:
– miért Salamon kincsére kéne vonatkoznia a tekercsnek? Ha jól tudom, a holt-tengeri tekercsek az időszámítás kezdete körüli első-második századból (BC és CE), azaz a második templom korából származnak, a salamoni templomnak/kincseknek nem sok nyoma maradhatott a babilóni pusztítást követően. A kincs -ha létezett egyáltalán- a második templom kora alatt (majd’ 600 év) felhalmozott cucc lehetett inkább (már amit a viszonylag gyakran arra járó különböző hódítók meghagyhattak belőle). Amúgy a pénzforgalom elég jelentős lehetett a Templom körül (lásd pl. pénzváltók).
Még valami: szerintem azért réz volt bőven arrafelé, aki járt Izraelben biztos hallott a Timna-völgyről (Izrael déli részén, Eilattól vagy 30 km-re)amely az újkőkortól a középkorig gazdag réz-lelőhely volt.
103. tiboru — 2010-03-01 12:28
@Attus Germanicus:
Teljesen rendben van a kommented és a terjedelmével sincs semmi baj, köszönöm!
102. tiboru — 2010-03-01 12:24
@nál:
Ez érdekes, új megközelítés.
101. Attus Germanicus — 2010-03-01 12:06
@is: Valószerűtlen, hogy görög nevűek lettek volna az illetők, de olyannyira, hogy nincs is a nevüknek héber/arám változata. A hellenista zsidóságnak kétnevű volt akkortájt, pl. ismert példa a görögül Paulosz nevet viselő (magyarul Pálként közismert) hittérítő, aki Izraelben a Saul nevet használta.
100. Attus Germanicus — 2010-03-01 12:04
@Attus Germanicus: Hú, de rohadt sokat írtam, bocs 🙂
99. Attus Germanicus — 2010-03-01 12:03
A korabeli zsidók gazdagságáról, meg Salamon kincséről:
Salamonnak minden valószínűség szerint tényleg nem volt semmiféle kincse. Uralkodott pártízezer kecskepásztor felett (ideértve a leigázott szomszédos törzseket is), akiknek a királyai mindenfél kalyibákban laktak, és lehet, hogy volt egy aranyláncuk meg pár aranyhegyű nyílvessző, de ezekből összesen nem jön össze annyi arany, mint ami manapság összeszedhető egyetlen jól irányzott betöréssel valahol a II. kerületben. Salamon temploma fából volt ám, és nem is volt túl nagy, ne keverjük az évezreddel fiatalabb heródesi templommal.
És ami esetleg össze is jött nála, meg a következő kb. 300 évben, azt mind elvitték a babiloniak.
Ellenben a Júda Makkabi-felkelés utáni korszakban nagyjából béke honolt a környéken, és virágzott a kereskedelem. És bár a hellenikus zsidóság azért nem rajongott annyira a Templomért, a palesztinainak meg nem ment annyira jól, ha mesés kincs nem is, de egy kisebb gyűjtemény azért összejöhetett Jeruzsálembem a római hódítás idejéig. Ez egyébként meg is felel a réztekercs leírásának, miszerint nem egy nagy halomról, hanem mindenféle kisebb-nagyobb adagokról van szó; véleményem szerint ezeket nem a könnyebb tárolás miatt rámolták szét, hanem eleve így érkeztek be.
Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy Titus lerombolta Jeruzsálemet, és benne a templomot, és szép számmal szedett ott össze mindenféle kincseket. Nem hangzik túl hihetően, hogy a Templom kincséből elvittek ezüstöt, ilyesmit, de pl. otthagyták a vallási kegytárgyakat. Meg egyébként is: hogy a frászba vittek volna ki Jeruzsálemből ilyen mennyiségű értéket az ostrom idején? A történelmi leírások szerint az ostrom alatt elég sok zsidó zsúfolódott be a városba, és még ha be is látjuk, hogy Josephus számai túlzóak, akkor is olyan tömeg lehetett ott, hogy nemhogy a városból ki, de még a Templomból Máté udvarába se lehetett volna észrevétlenül elvinni egy láda aranyat.
Ha ez valóban a Templom kincse (ha jól értem, erre nincs utalás, de sejthető), akkor egy dolog képzelhető el: néhány kevésbé szentéletű pap, amikor hallották, hogy jönnek a csehszlová … izé, rómaiak, akkor kirámolták a kincstárat, a cuccot elrejtették itt-ott-amott, aztán, nehogy elfelejtsék, szépen fel is jegyezték maguknak a leltárt.
Ügyesen konspiráltak, nem vették észre őket, aztán mire valakinek igazán feltűnt volna a dolog, addigra a főpapoknak más dolguk is akadt, megpróbáltak pl. életben maradni – mérsékelt sikerrel.
Elképzelhető, hogy egy éles eszű pap úr az esszénusok közé menekült, remélve, hogy ott az életben nem fogja keresni senki sem őt, sem a kincset. De arra nem számított, hogy Jeruzsálem porrá válik, és Titus katonái zsidókat a közelbe sem engednek többet – arról nem is beszélve, hogy Máté udvarát az erősen megváltozott környezetben azért nem is lett volna egyszerű megtalálni.
98. nál — 2010-03-01 11:38
Bár kissé megkésve, de lenne még egy javaslatom a megfejtésre:
Szerintem ez leltár, viszont nem az elrejtő, hanem a megtaláló által készített. Nekem úgy tűnik, mintha egy kifosztott várost módszeresen végigjárva felírták volna, milyen elrejtett kincseket hol találtak meg.
97. MantaMann — 2010-03-01 11:19
@Styxx: egyiptomi gabonabiznisz: József története? De az aszály mindenképpen befolyásoló tényező a termésátlagban.
96. Styxx — 2010-03-01 11:07
Néhány Tiboru gyöngyszem:
„egy analfabéta adatrögzítőnél biztonságosabb titokbirtokost el sem lehet képzelni.
Két évezreddel ezelőtt a réz (főleg a 99 százalékos tisztaságú) nem volt ám olyan elterjedt, mint manapság idehaza, a lopott és leégetett kábelek világában”
🙂
Valaki írta poénból, az egyiptomi gabona bizniszt, miszerint azért ishalmozódott fel komoly zsidó kereskedői vagoyn mert a Nílus legendásan kiszámíthatlan áradása miatt a gabonakészeletek tárolásával/mozgatásával gazdagodtak. Erről az jutott eszembe, hogy egy látványos/szép konteo kedvéért miyxlen könnyen feláldozzuk a makacs tényeket. Mert ugye anno történelem órákon még az ált isiben megtanultuk, hogy Egyiptom gazdagságát pontosan a Nilus legendásan pontos áradása alapozta meg.
A kontaót sajnos megfejeteni nem tudom, de ha a kis beduin kecskepásztor adna egy kis kecsketejet a kávéhoz, akkor lenne egy szaki aki segíteni is tudna:-)
95. Kopi3.14 — 2010-03-01 10:58
Valaki nem járatos korabeli fölrajzban? Mert nekem ezek az elnevezések kissé sántítanak, s simán jelölhetnek egy-egy hegyet, sziklafalat, akármi mást is, csak a környék kevéssé ismert helyi neveivel. Akkor már egyből más a mutatvány.
94. MantaMann — 2010-03-01 10:55
Szép ötlet!
93. MantaMann — 2010-03-01 10:54
@boomcheecavaauvaa: Én meg úgy, hogy max. 2-3 ember tudhatott egy napnál tovább a dologról.. 🙂
92. is — 2010-03-01 10:38
ha tényleg a Templom volt a bank is, akkor a tételek mögött az a tulajnak a monogramja. és így meg is magyarázza, hogy miért pont így van felosztva. ez kérem széf, mindenkinek a sajátja.
91. Saffranek — 2010-03-01 10:35
Má’ megint a zsidók…!
Szerintem a kecske is benne volt.
90. boomcheecavaauvaa — 2010-03-01 10:30
@dukeekud: 10 pont 🙂
89. boomcheecavaauvaa — 2010-03-01 10:28
@MantaMann: Persze kísérettel együtt gondoltam:)
88. Shopping — 2010-03-01 10:25
És a Moszad meg azért gyilkolász össze-vissza idegen országokban, mert az áldozatok már tudták a pontos lelőhelyet..
87. dukeekud — 2010-03-01 10:08
mar megint ezek a zsidok
azt hittem valami elektronikai temaju cikk
86. MantaMann — 2010-03-01 09:57
Valószínűleg ugye, hogy ez az időszak:
hu.wikipedia.org/wiki/Zsid%C3%B3_h%C3%A1bor%C3%BA
Tudom wikit idézek, sikeres ember nem lehetek.
85. Titus Pullo Urbino — 2010-03-01 09:56
A cikk teccett, köszönjük Tiboru. Szvsz a réztekercs eredeti, mint ahogy az apokrif iratok is azok. Semmi átverés, semmi trükközés, semmi dezinfó, a papok biztonságban akarták tudni a hódító „lómaiak” elől a kincset. Az apokrif iratokat egyébként a vatikáni tudóscsoport azóta folyamatosan vizsgálja, egy-egy töredéket nyilvánosságra is hoznak, bár elég lassan működik a dolog. A kincset persze azóta már régen megtalálták, ha a keresztesháborúk során nem fedezték fel (kizártnak tartom, akkoriban nagyban ment a rablás), és még az angol megszállást is átvészelte (az angolok is nagy gyűjtögetők, lásd British Múzély)akkor is a 20. századi technika már régen felfedte a lelőhelyet.
84. MantaMann — 2010-03-01 09:51
@boomcheecavaauvaa: Épp ez az: nem egy helyen pihen(t) és a legszentebb kincs volt az elrejtői számára. Szerintem a 10 fővel is nagyon sokat mondasz. 2-3 főpap maximum, meg a kíséret. De őket meg simán likvidálni lehet, hogy ne maradjon hírmondó sem…
83. boomcheecavaauvaa — 2010-03-01 09:44
@nadivereb: Nem erre gondoltam ,csak azt mondom ,hogy már meg lett a kincs. Nehéz elhinni ,hogy ennyi ideig pihen egy helyen amiről ,ha csak 10 akkori bennfentes tudott már nem lehetett sokáig titokban (halálos ágy jelenet, titok megosztva pl).
82. Zzoorroo — 2010-03-01 08:10
@Licus: az már biztos, hogy az eszénusoké volt a réztekercs? Az rendben, hogy akkoriban arrafelé eszénusok éltek, meg a többi, nem-réz-tekercs erre enged következtetni, de az nem lehet, hogy csak ott dugták el, teszem azt az eszénusok tudta nélkül azokban a korsókban? És úgy tudták, hogy abban a korsóban is pergamentekercs van, hiszen nem nyitotta ki senki kétezer évig.
81. Licus — 2010-03-01 08:00
@David Bowman: Még több ok is van arra, h náluk aztán végképp NEM lehetett a pííííííz: a hivatalos vallás papjai (=jeruzsálemi Templom) és a kumráni sivatagi remete-életet élő esszénusok finoman szólva is rühellték egymást…
Mégis náluk, az esszénusoknál volt Kumránban a (jeruzsálemi templomi?) kincsre vonatkozó tekercs!
(Van még egy teória: aki beállt esszénusnak, annak a vagyona a közösségé lett, esetleg ezt az eldugott „közöst” részletei a réztekercs. Így viszon aligha jöhetett össze EKKORA kincs, hiszen az esszénusok viszonylag apró, nem túl hosszú ideig létező közösség volt – ennyi zsozsót ennyi tag ennyi idő alatt sehogy se adhatott volna össze. No meg az esszénusok annyira megvetették a világ hívságait, h ők aztán aranyat leginkább a szemétbe dobták volna.)
80. MantaMann — 2010-03-01 07:57
@Licus: még azt sem tudni pontosan, hogy mikor tűnt el tőlük. Lehettek másolatok is belőle.
Ugye azt meg mondani sem kell, hogy más egy túsz-szabadító akció, mint egy állami műkincsrablás. Ha eddig nem tűnt el onnan, akkor még ráér egy kicsit ott lenni. Etiópia még egy picit nyugisabb hely mint a mai Izrael. Nemde? Különben meg nem biztos, hogy lenne garancia arra, hogy nem árnyékra ugranak. Utána meg jönne a Vatikán kincstára? 🙂 Na az lenne botrány. Majd szépen hozzájutnak valahogy.
Különben meg ugye az etióp zsidókat sem kedvelik túlságosan Izraelben. Ki tudja, nem-e az van mögötte, hogy nehogymár legitimáljuk az etióp zsidóságot…
79. David Bowman — 2010-03-01 07:52
@Licus: Hát ez az? Akkor mit keresne náluk a lóvé?
78. Licus — 2010-03-01 07:42
@David Bowman: Szimatolj bele, feljebb a kommentek közt több (sztrem ésszerű) tipp is volt arra, h a zsidók az ókorban sem voltak koldusok…
A réztekercs is kumráni, de kissé kakukktojásnak tűnik:
1) ez van egyedül rézből
2) a kumráni szekta VADUL (magán)tulajdon- és pénzmegvető társulat volt, anyagi javak egyáltalán NEM érdekelték őket
3) ez szól egyedül evilági/anyagi dolgokról, az összes többi tekercs ótestamentumi/vallási szöveg
77. Licus — 2010-03-01 07:36
@MantaMann: Igen, erről lehet hallani – de számomra MÉG ÉRDEKESEBB, h egy nép a legszentebb tárgyát nem emlegeti, nem keresi, nem siratja (a Biblia későbbi részeiben pl.) – és nem rohan oda Etiópiába egy kommandóval (a lá Entebbe?) megnézni, h abban a kis templomban valóban az ő frigyládájukat őrzik-e. Mert a kincs jöhet százezer helyről, a frigyláda viszont télleg az övék.
Bár lehet, h az illetékeseik látták az Indiana Jones idevágó részét, és az USA katonai raktáraiban szaglásznak inkább:)
76. David Bowman — 2010-03-01 07:28
@MantaMann: 30t nagyon sok. Főleg, ha ami volt, azt is elépítkezték.
75. Poy — 2010-03-01 07:24
Görög betűk? Egyértelmű:
kumranireztekercs.com/cupages.html#alfabetagamma
vagy
A CRC check-hez kellettek…
🙂
74. vén betyár — 2010-03-01 07:13
Megkérdezem a „megvilágosodott” Zoltán atyát, ha vki, hát ő tudja!
73. molnibalage — 2010-03-01 07:09
@tiboru: Én tudom mik, de nem mondom el. 🙂
72. MantaMann — 2010-03-01 06:47
@David Bowman: Olvass, nézz utána! Heródes is gyufavárat épített igaz?
71. MantaMann — 2010-03-01 06:46
@Licus: ->Elefántsziget(?)->Etiópia
70. David Bowman — 2010-03-01 06:24
Honnan lett volna ezeknek 30t aranya? He?
Kilógott a seggük a gatyából. A kumráni tekercseket különben is 1 félreeső szekta készítette, nem a zsidó állam kincstára.
69. Licus — 2010-03-01 06:07
Görög betűk: sztem utalás a másik tekercsre, ahol mondjuk az „alfabétakappa” jel után után az elrejtett tárgy(ak) még részletesebb leírása következett (na ja, fényképet akkor még nem csatolhattak).
Vagyonleltárhoz manapság egy Excel táblázatban adnák meg a részletes tételleírást, akkor ehhez 10 kila réz kellett meg egy véső…
68. Licus — 2010-03-01 05:59
Hohó, még egy szál! A frigyláda! Mert az is eltűnt!!!!
Méghozzá furcsán. Az Ótestamentumban kulcsfontosságú szerepe volt – aztán (asszem) a babiloni fogság után egyszerűen NINCS TÖBBÉ róla szó. Nem csak az a furcsa, h eltűnik – hanem h NEM keresik, NEM emlegetik, NEM siratják.
Ez kb. olyan, mintha valamely marslakó azt tapasztalná a földi eseményeket vizsgálva, h volt 2 toronyépület valaha New Yorkban, aztán a 20. század vége után többé SZÓ NEM ESIK róluk, épp csak nincsenek a helyükön. Senki se keresi, emleget, siratja őket…
67. chehs — 2010-03-01 04:07
A blog kitűnő, gratulálok hozzá!
A január-februárom ráment, mire a lemilt, csurtust és a konteót végigolvastam, de ebből egy perc sem volt elvesztegetett idő.
Izraeli vagyonoknál – ha az időszámítás környékét vizslatjuk – három kiemelkedő gyarapodási lehetőség egészen biztos, hogy volt.
1) Egyiptom hadserege nagyrészt zsidó zsoldosokból állt, s számuk Mithridatész (nem a nagy, hanem a pergamoni) megjelenése után csak gyarapodott.
Az alexandriai háború (Caesar vs. XII. Ptolemaiosz) után pedig Kleopátra kincsekkel megrakottan küldte haza őket.
2) Antipater Idumea, Nagy Heródes majd Heródes Agrippa bámulatosan ügyes és ravasz kiszolgálói voltak a térségben a Pompeius vezetésével magukat újrapozicionáló római birodalomnak, ezért számos tisztséget, területet és tetemes javadalmakat is húztak. Ők maguk illetve környezetük is.
3)A nagy gabona bíznisz.
Egyiptomban a Nílus kiszámíthatatlan áradása, Szíriában az aszály, a parthus birodalomban a folyamatos viszályok, Rómában a plebs élelmezése (főleg a P. Clodius féle Lex Clodia de frumentaria után) kiemelkedő fontosságúvá tette a gabona üzletet. Na ennek menedzselését zsidó (és persze kisebb számban föníciai, római, és szír) nagykereskedők intézték, akiknél egyáltalán nem volt ritka a több száz talentumnyi érték.
Per fő.
Szóval voltak ott vagyonok bőven, amiket ellehetett rejteni 🙂
66. Skulo — 2010-03-01 01:55
A Görög betűk lehetnek:
a: a tekercseket összemásoló (a rézlapba kopipésztelő) görög rabszolgák, szolgák, irnokok kézjegyei is, amivel azonosították magukat, mint ahogy a kőfaragók, hogy mennyi melót végeztek. Főleg, ha ezek a jelek konzekvensen ismétlődnek is.
b: azon több papírtekercsből álló „gyűjtemény” azonosító kódjai, amiket összemásoltak egy/két rézlapra, hogy tovább megmaradjanak/hitelesebbnek tűnjenek/etc(a további konspirációk szerint)
c: a lelőhelyek azonosítói, görög betűkkel jelezve, hogy még nehezebb legyen megtalálni/túlmisztifikált legyen
d: semmi extra, puszta megtévesztés, ahogy maga a réztekercs is
e: katalógusszám, az ETO ókori megfelelője (értsd: tekercsazonosító)
f: Ékzár kódok, görögül, azon Goauld és más bolygók koordinátáinak ékzárkódjai, ahol a tekercsen említett helyszíneket keresni kell, már persze egy csillagkapuval, ki mondta, hogy azok a városok a földön találhatóak? Ki mondta, hogy a kincseket a föld bolygón relytették el? 😛
65. paranoid T.R. marcipan — 2010-02-28 23:50
kivételesen azt hiszem, nem a zsidók voltak. nekik nagyobb üzlet lett volna előállni egy papírral, ami szerint már 2000 éve is ott voltak…
a görög betűk szótagszámot jelölnek. vagy az anális szex tökéletes művelésének receptjét. vagy homérosz egy eddig meg nem talált művének koordinátáit.(csak mert kérted té:) )
és senki ne aggódjon, a cuccot biztonságba helyeztem.
64. Storyteller — 2010-02-28 23:44
Nem értitek ti ezt. Az van, hogy Máté udvara tele volt kővel, de Máténé (figyelem, az előző szóban okosan szóviccet rejtettem el) paradicsomot kívánt vetni. Mit csinált tehát Máté? úgy van, réztekercset, amibe beleírta, hogy az ő udvarában hat láda ezüst, majd odaadta a hatóságoknak.
Következmény?
Máté utódainak azóta sem kell felásni sose az udvart, évente mindig jön valaki.
hát így működnek ezek a zsidók, így aszittya vérünket szíjják ezek itt, e’!
Erről van szó, nem másról. Nem a moszat esküdött össze.
63. Könyvelő Mo — 2010-02-28 23:32
Ismét egy jó poszt, jó stílusérzékkel (és egy kis rejtői beütéssel) megírva. Köszönjük.
(tetszik: „egy analfabéta adatrögzítőnél biztonságosabb titokbirtokost el sem lehet képzelni”)
Egyébként a kettes ponton és is filózok már egy ideje, úgy általában. Hajlamosak vagyunk azt hinni h a huncutkodás, az átverés tipikus XX. századi, de legalábbis újszerű magatartás- és létforma. Pedig a történelem hajnalán élőknek sem forgott lassabban a fogaskerék a fejükben. Tény h az élet akkoriban lényegesen egyszerűbb volt és a nagy többségnek a lét/nemlét közötti egyensúlyozás felemésztette minden energiáját, de akkor is volt a kiváltságosok egy szűk rétege, akik meg mertek pörgetni a fejükben egy ilyen átverést (és csak annyi változott, h ma már nem kell kiváltságosnak lenni ehhez 🙂
Ezért fogadom kétkedve a mai magyarázatokat a kétezer évvel ezelőtt történtekről. A kevés megmarad tárgyi bizonyíték alapján gyártunk elméleteket, állítunk dolgokat és abba már nem is érdemes belegondolni, h ezeket a leheletnyi tárgyi fogódzókat is megbuherálhatta valaki, előre kitervelt szándékkal (vagy csak szórakozásból)…
(De nem kell ennyire visszamenni az időben: a holdraszállás teljes képanyaga mellett azon megy a vita h megtörtént-e)
62. A szerelő — 2010-02-28 22:54
én a rézen gondolkoztam. annak idején, na meg most is drága dolog lehetett. vajon miért pont réz? ismerték a tulajdonságait, tudhatták, hogy nem tart örökké és mivel volt bőven aranyuk, miért nem „tartósították” aranyfüsttel? ráadásul nehezebben kezelhető, mint a papírusz. akkor már agyagtábla is lehetett volna, az még tartósabb anyag. aztán megnézte-e valaki az anyag szerkezetét. abból kiderülne hogy hengerelték vagy kalapálták, hogy megkapják a kellő vastagságot. a 99% tisztaság se semmi abban az időben. ma viszont nem nagyon jutsz hozzá csak ennyire tisztához, szennyezetthez pedig nem. aztán miért kellett 2 példány, egyiken a felsorolás, a másikon a magyarázat. nem értek a könyveléshez, de ez mennyire volt elterjedve akkoriban? a rézre talán azért esett a váalsztás, mert annak a legnehezebb a kormeghatározása.
a római jelek szerintem a másik példány hivatkozásai lehetnek, mint ahogy egy szövegben meg van „csillagozva” egy helyen és alul található a lábjegyzetben a magyarázat.
szóval szerintem múlt századi eredetű, viszont a célja valóban elgondolkoztató.
a cserépedény megvan még, amiben tárolták? az sem egy kis darab lehetett, főleg azért, hogy elbírja ezt a súlyt. sima folyadék tárolására szolgáló edény nem bír ekkora terhet. sokkal vastagabb anyagból kellett készülnie, annak pedig a kiégetése szintén problémás.
61. radiris — 2010-02-28 22:43
@Dr.Lindenthal: Ez az „együtt” úgy értelmezendő, hogy egy kábé két-három négyzetkilométernyi területen voltak a barlangok, amelyekben a különböző papirusztekercseket megtalálták, na meg a réztekercset is, tehát nem ugyanabban a barlangban (ha jól tudom).
A réztekercs számánál (3Q15) a 3-as szám a harmadik barlangot jelöli, volt ott vagy tíz-tizenegy barlang, egymástól pár száz méternyire. Qumrán környékén több száz barlang van, ideális helyszín ilyen dolgok elrejtésére.
És összesen közel ezer tekercsdarabot találtak.
Azt tudja valaki, miért a Jordániai Régészeti Múzeumban van kiállítva? Hogy került hozzájuk?
60. tron. — 2010-02-28 22:40
segítek..jó…,
a mostani izrael egészen biztosan nem találhatta meg a kincset,mert ez Isten szándéka ellen lenne.
Ugyanis ez jelenlegi Izrael nem azonos az ószövetségi izraellel..hiszen jézus halálakor elvetette a zsidó nemzetet és végképp megszŰnt a Teremtő Isten a zsoltárok 83 rész 19 verse szerinti kiválasztott népe lenni.
valószínűleg ugyanezen logika alapján valószínűleg a frigyláda is ott lehet és ugyanúgy annak is megvoltak az őrizői a Melkishédek rendjének feladata volt ez és minden bizonnyal egy helyen őriztek minden a Szent Templomból származó anyagot és erre lehetőséget is adott az id sz.68 ban ideiglenes visszavonuló római csapatok ,akik visszajöttek id sz.72 ben és teljesen el is pusztították a zsidó államot.
59. MantaMann — 2010-02-28 22:35
@Dr.Lindenthal: tudod milyen felfordulás volt akkoriban Judeában? Egy közös ellenség volt: Róma. De még a kissebb zsidó szekták is rúgták egymásra a port.Nem biztos, hogy tudta az aki elrejtette, hogy mit rejt el. Meg lehet az is, hogy már foglalt helyre vitték az egyik másik tekercset és nem volt idejük tájékozódni, hogy mi van még ott.
58. MantaMann — 2010-02-28 22:31
@Dr.Lindenthal: Jajj! Kincskeresni már akkor is tilos volt… Valamit mondani kellett..
Ki ír le ilyeneket? Az aki tudja, hogy csak az illetékesnek jelent majd valamit a faedény Máté udvarában.
Akik azt kérdőjelezik meg, hogy honnan lett volna annyi kincse az ókori Izraelnek: Olvassátok el a Ben-Hurt egy helyen Lew Wallace nagyon szépen zanzásítja az ókori zsidó tőke leírását.
Vagy nézzétek meg a Falat. Az csak a maradványa a ‘TEMPLOM’-nak. Egy csóró kis király fel tudta volna építeni?
57. Dr.Lindenthal — 2010-02-28 22:22
@MantaMann: na de ki gondolta azt, hogy ennek a tekercsnek és az apokrif iratoknak együtt kell rejtőzködniük, de tényleg…
56. bioLarzen — 2010-02-28 22:18
@tiboru: Nyilván a tekercs serialja, szétbontva.
bio
55. MantaMann — 2010-02-28 22:18
Bocs, de a nemesfém a gyógyszerem 🙂
A Templom kincse igenis létezik/létezett.
A zsidók valóban nagyon nagy mennyiségű nemesfémet halmoztak fel a templomban. Otthon nehézkes lett volna az őrzése/rejtése. Másrészt hol máshol tudhatták volna biztonságosabb helyen mint ‘A TEMPLOM’?!
Ha megnézitek a jeruzsálemi templomról készült rekonstrukciós rajzokat, vázlatokat, magatok is beláthatjátok, hogy eléggé erődszerű épület volt. Saját zsidó őrséggel.
A kincs egy részét elvitték a rómaiak, ebből építették a Colosseumot. PL: http://www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/20010701akifosztott.html
Másrészt ne gondoljuk, hogy olyan buták lettek volna a főpapok Jeruzsálemben, hogy nem rejtik el legalább egy részét a kincsnek. (A talmudban mintha lenne is vonatkozó rész ‘kincsrejtés szabályából’.)
Jeruzsálem teles-tele volt titkos alagutakkal, vízvezetékekkel ahol könnyedén mozgathatták értékeiket az érdekeltek. 🙂
Természetes maradhatott a kincsekből a kereszteseknek, Templomosoknak is. Valószínű, hogy egy részét már nem is a közel-keleten, hanem a Vatikánban kell keresni.
Egész biztos, hogy maradt még belőle a Szentföldön is. (Érdekes, hogy szent olajat, tán mirhát és egyéb templomi kelléket is említ tudtommal a tekercs.)
Nem hinném, hogy Izrael bármit is megtalált volna belőle. Mert különben már rég bemutatták volna a nagyközönségnek. Ne feledjük elég sokan kérdőjelezik meg a térségben Izrael államot. (Micsoda muníció lenne ez már csak a saját ortodoxaik felé is!)
A helymegjelöléshez annyit tudok hozzáfűzni, hogy egy igen szűk kőr számára készült a tekercs. Nekik elég sokat mondhatott már csak egy személy neve is.
Esetleg még azt tudom elképzelni, hogy a Templom pusztulása után apránként összeszedték elvitték ezekről a rejtekhelyekről az értékeiket, hogy a diaszpóra idején legyen miből megalapozniuk az üzleteiket.
De biztos vagyok benne, hogy van ott még mit megtalálni!
(Elnézést ha kicsit kusza lenne, de elég későn vettem észre a posztot! 😀 )
54. bioLarzen — 2010-02-28 22:17
@Füredi 2.0:
Figyu, egyáltalán nem értek a témához, míg te, nagyon úgy tűnik, igen (komolyan mondom, nem irónia), úgyhogy isten ments, hogy kritzáljak, de nekem az a fura, hogy eddig senki sem jött elő ezzel a gyanúval a tekercsek dekódolása óta, hogy hé, Izráel akkor egy csóró kis ország volt, honnan lennének mesés kincsei, csak neked jutott eszedbe? Vagy ez a gyanú jelen van a réztekercs-témában? Érted, nyilván rengeteg olyan történész tanulmányozta behatóan a dolgot, akiknek minden ott a fejükben, amit az akkori zsidó „birodalomról” tudni lehet – gondolom, azonnal bejeleztek volna…
Vagy megtették?
53. Dr.Lindenthal — 2010-02-28 22:14
Azt nem értem, amikor a pásztor fiú bemászott egy állat miatt a barlangba, a többi mit csinált addig? Feszülten vártak? Ezt tényleg sosem értettem.
Megnem tudnám mondani mit jelenthet ez, de azt nem hinném, hogy a rómaiak a vezetőségnek kamuztak volna ezzel, mert erről legendák szólnak, hogy kipakolták Jeruzsálemet, Titus diadalívén még látható is, hogy viszik a sok cuccot, menorát és hasonlókat, ezt nem tartom lehetségesnek. Mindenféle képpen azt gondolom, hogy nem szószerint kell értelmezni a réztábla szavait, mert ki lenne az az ostoba, aki leírja, hova rejtett el egy csomó aranyat és mindezt olyan anyagra amely eléggé ritka volt és nem semmisíthető meg könnyen gáz esetén. Logikailag nem értem miért lehetett egy helyen az apokrif iratokkal, ki volt az aki a Jézusról szóló könyvek mellé egy arany lelőhelyekről szóló táblát tett, amikor Jézus egész tanítása ellene megy az anyagi javak halmozásának. Az nem kizárt, hogy a zsidó állam létrehozásának igazolására ez is az szükségeltetett, ma már sok történész, köztük Jeruzsálemi történészek is vallják, hogy akkoriban sok történelem hamisítás történt azért, hogy egy egységes zsidóság képét alakítsák ki, amikor a zsidóság régen se volt egységes és aki ismeri a zsidóságot és az irányzatait az tudja, hogy ma se az, se a világba se Jeruzsálembe. Én abból indulnék ki a tábla megfejtésében, hogy semmiképpen se szószerint kell venni, rejtjeles szöveg, azt se zárnám ki, hogy alkimiával kapcsolatos. Mind tudjuk, hogy valamit találtak a templomosok a nagy templom alatt, ahová a járatokba ma se mehet le sok ember, csak pár vallási vezető. Valamiért állandóan harcot vívtak jeruzsálemért és én annál józanabb vagyok, hogy ezt mind a hitnek tudjam be.
52. rattenfanger — 2010-02-28 22:09
Nos, Mátéval tegnap találkoztam, semmilyen faedényekről nem tud az udvarán. Nekem továbbra is gyanús, holnap kimegyek egy fémdetektorral és kicsit úgymond körülszimatolok.
51. Minek — 2010-02-28 22:06
Feltételezve, hogy létezik a kincs és még nem találták meg, akkor – az elmúlt 2000 év alatt – simán kerülhetett rá 40-50 méter magas homokréteg. Csak összehasonlításképpen, egy 10 emeletes panelház 33 méter magas. Azért ez eléggé lecsökkenti a véletlen megtalálás esélyét.
50. ZöPö (inda) — 2010-02-28 22:02
„1.) Semmi konteó”
Én ezt „0.)”-nak számoztam volna. 🙂
49. teddybear01 — 2010-02-28 21:44
Hogy volt-e vagyona a zsidó nép gazdagjainak?
Hajjaj! A Bibliában is leírták, hogy az Aranyborjút a nők fülönfüggőiből öntötték!
Ráadásul egy Egyiptomból menekülő, félrabszolga nép adta össze! Mennyit szedhettek össze szorgalmas kereskedéssel, esetenként egyéb kapcsolt ügyletekkel? Az egyiptomiaknak meg bőven volt aranyuk, becslések szerint évi 400-500 kilót termeltek a núbiai sivatagban lévő aranybányák évente!
48. NY124 — 2010-02-28 21:42
És poszt is van róla a blogon. A félreértések elkerülése végett így értettem.
47. NY124 — 2010-02-28 21:41
@Moso: már van konteó a Bibliáról 🙂
46. wan2bee — 2010-02-28 21:38
Nem csak Okor meg 1947 letezik am! Foleg ha keszult masolat is, a keresztes hadjaratok evtizedei alatt is konnyen laba kelhetett ott barminek
45. blerocs — 2010-02-28 21:25
Galilea, a Jordán völgye most is termékeny vidékek, a római erdőpusztítások előtt még inkább azok lehettek, volt Palesztinában minden, gyümölcsök, búza, a tengerben hal, nem olyan kopár, terméketlen vidék. A gazdag réteg vagyona származhatott mezőgazdaságból is, és a kereskedelemből.
44. tiboru — 2010-02-28 21:22
A szövegben fellelhető görög betűkre még egyetlen találgatás sem született…
43. tiboru — 2010-02-28 21:01
@Licus:
🙂
A szakszervezet még mindig nagy úr ám…
42. ave — 2010-02-28 20:22
Aztadurva mennyisegu szoveg, meg copyzni se lenne kedvem, nemhogy irni. 🙂
41. limbekcs — 2010-02-28 20:21
a kecske tekintete, közvetlenül az atyai pofonok mellől, mindent visz… 🙂
40. Licus — 2010-02-28 20:20
Off: Az új konteókat azért rakja fel Tibori vasárnap du. hétfő reggel helyett, mert a MaMuSz (Magyar Munkaadók Szövetsége), több szakszervezet (a mozdonyvezetőké is…) meg a Munkahelyi Biztonsági Főfőfőfelügylet stb. erélyesen megfenyegette – ugyanis hétfőnként munkaórák ezrei estek ki a termelésből, amíg a melósok a friss posztot olvasták. Egy gyorsvonat masinisztája pl. úgy belemerül, h Pécs helyett Zágrábig szaladt a járgányával, mire az utolsó poszt utolsó kommentjét is elolvasta…
39. Licus — 2010-02-28 20:13
6) Igaz, Tiború, a kereskedelem is hozzáadhatott valamit! Gazdag (kereskedő) zsidők a babiloni fogság után már mindenütt akadtak (leszakadozva itt-ott elmaradoztak, hálózatban működve még tovább gazdagodtak).
7) A Templom volt sok évszázadon át a zsidók világának központja (mert a világi hatalom ugye igencsak szétesegetett, gyüttek a hódítók stb.) Ott volt minden kincsük!
7) Még egy al-konteó: beteg elme (öreg pap…) álmodozik és fantáziál a régi dicsőségről; leírja, oszt sokan (már abban a korban is) elhiszik és fontos infóként megőrzik. Valahogy úgy, mintha kihalna Európa meg a fél világ, és 5 ezer év múlva annyit tudnának csak a magyarokról „történelmi igazságként”, ami Jókai Jövő század regénye c. (véletlenül egy könyvtár romjai közt fennmaradt) lázálmában le van írva.
38. Moso — 2010-02-28 20:11
mikor lesz poszt a biblia konteoról?
hogy hogy illesztették össze és cenzúrázták stb?
illetve még több ufós nácis konteót a népnek!
37. housemd — 2010-02-28 20:09
@tiboru: amennyire emlékszem, mert most nem tudok előrángatni geológiai térképeket, de a Közel-Kelet (also, Palesztina és tágabb környezete) nem túl gazdag bányakincsekben. nem hogy aranyban és ezüstben nem, hanem általában meglehetősen meddők azok a hegyek kívül is, belül is. annak a nemesfémkészletnek, ami az ókori keleten, tágabb értelemben pedig a mediterráneumban forgott, igen jelentős részét az egyiptomiak bányásszák ki, majd cserélik el, más számukra értékes cuccokra (pl. vasra, vagy a bronzhoz szükséges ónra, illetve fára, aminek éppen ritkasága is kölcsönöz értéket és szakrális szerepet). másik része persze halotti maszk meg ilyesmi lesz, de feltehetőleg ezeket időnként már ők is „újrafelhasznánálják”, egy-két dinasztiával később esetleg (különösen gyűlölt felmenők esetében tán sokkal hamarabb is). innen a nemesfém. De az a ma is látható összefüggés akkor is működhetett, hogy az igazi vagyonok nem a nyersanyagokban gazdag országokban, hanem a jelentős hozzáadott értékkel dolgozó kereskedőknél halmozódnak fel. ebből a szempontból a zsidók állama nincs rossz helyen, szóval csinos vagyonok halmozódhattak fel idővel – és ehhez még csak nem is kellett meghódítani senkit. a Templom valóban fontos gazdasági egység is (ez sem csak zsidó sajátosság ebben a térben és időben), pompáját, vagyonát azért jó eséllyel eltúlozzák. A római hódítások korában Júdea és Gallilea urai valószínűleg távolról sem lehettek a legtehetősebbek között a hasonló térségbeli fejedelmek sorában. ennek ellenére a szöveg akár igaz is lehet, mindenesetre, ha valóban elrejtettek egy ekkora kincset, vélhetően meglehetősen hamar elő is került.
36. Licus — 2010-02-28 20:04
Volt-e ennyi értékük a régi zsidóknak:
1) Akkoriban a PÉNZ arany v EZÜST érme volt, a réz aprópénz amolyan lyukas kétfilléres dolog volt csak.
2) Sok (keleti) országban a za a szokás, h az az assonyé (pl. ha a férje lapátra teszi), ami rajta van. Ezért hordtak olyan hatalmas láncokat, függőket még az egyszerűbb nők is – és ezek (arany/ezüst) PÉNZÉRMÉKBŐl készültek többnyire! de voltak ugye kar/láb/nyakpántok is bőven, tömör fémből. Ha a férj lapátra rakta a nejét, az a testén vitte el a vagyonát!
3) A Bibliában soxor szerepel, h valami fontos (templomi) célra odaadják az emberek az ékszereiket, és abból öntenek ilyen meg ollan díszt. De amilyenek az emberek, csak újra szereznek aztán némi cicomát… Pl. kecskéiket eladva:)
4) A jeruzsálemi Templom az bizony széf is volt – épp h sok szegény (özvegy, árva) kevéske vagyona is ott volt letétbe. Sok kicsi sokra megy. No meg templomi adók is voltak! És azt tényleg befizették, mert Istentől féltek az adófizetők.
5) Dávid/Salamon idejében pedig piszok nagy boom volt – meg volt ugye Sába királynőjének látogatása, némi ajándékkal, no meg kereskedelmi/kincsszerző hajóutak (tiruszi hajósokkal karöltve). Hátha hoztak tényleg némi szuvenírt ama mesés Ofirból (K-Afrika????)
35. nadivereb — 2010-02-28 19:58
Imádom, hogy az emberi elme azonnal világméretű összeesküvéseket kezd gyártani, ha valami erre halványan utaló megjelenik. Titkos társaságok meg uralkodók, meg katonai szervezetek.
A tények a következők: valaki az I. században rézbe karcolt egy szöveget, amiben leírta, hogy elrejtett egy csomó nemesfémet olyan helyeken, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy léteztek, és ha léteztek is, nem voltak túl jó rejtekhelyek.
Ha a pénz egyáltalán létezett (illetve ha nem korabeli hoax az egész), akkor is belebotolhatott Juszuf is, aki lement a sóverembe. Vagy Ali, aki a vízelvezetőt pucolta.
Mivel a kincsről azóta sincs semmi infó, még csak nem is említik sehol, elég valószínű, hogy kamu.
Az emberi természet nem változik, csak a történelem hajlamos felmagasztosítania dolgokat a fejünkben. De ti nyugodtan keressétek tovább salamon aranyát a történelem legnagyobb átjáróházában, ahol nincs nép, ami ne fordult volna meg az elmúlt 2000 évben. Sok sikert.
34. tiboru — 2010-02-28 19:45
A „volt-e aranya és ezüstje Izraelnek?” témához:
A Közel-Keleten nincsenek (nem voltak) nemesfém-lelőhelyek, bányák, ilyesmi?
Rézbányákról hallottam, de ezen túl (arany és/vagy ezüst vonatkozásában) nem ismerem a helyzetet.
Meg aztán a zsidók kereskedőnép voltak, innen is összejöhetett egy kis nemesfém.
33. tiboru — 2010-02-28 19:42
@böme:
Te kis telhetetlen 🙂
32. Megszívtuk-Waze — 2010-02-28 19:37
Summa summarum, béreljünk egy buszt és induljunk
31. Füredi 2.0 (törölt) — 2010-02-28 19:28
@Lucius Flavius Arrianus: Volt egy rövid hatalmi űr, amikor Izráel békésen fejlődhetett, de szó nincs arról, hogy a zsidó állam mondjuk komoly területeket hódított volna meg. Azután meg eltelt köbö 1000 év, egy csomó szívással. Szerintem semmiféle komoly érték nem volt a Templomban a római hódítás idején. Miből lett volna.
30. böme — 2010-02-28 19:15
Ez egy vasárnapi ajándék bónusz cikk, vagy a hétfői adag előre hozása? 🙂
Szerinted a cucc még valahol ott van, különben a tekercs sem pihent volna ott 2000 évig! Kivéve, ha véletlenül vki meg találta tekercs nélkül is.
29. Lucius Flavius Arrianus — 2010-02-28 19:11
@Füredi 2.0:
a zsidó állam egész vagyonát, és a magánvagyonok jelentős részét – nemesfémben – a Templomban tárolták. Nem csupán kegyhely, hanem pénzintézet, tőzsde és kereskedőház is volt.
A frigyláda holléte akkortájt már nyolcszáz éve titok.
28. nadivereb — 2010-02-28 19:09
@boomcheecavaauvaa: Tehét szerinted valakinek volt iksz tonnányi aranya, amit apró darabokban rejtett el egy település belterületén? Nekem ez elég idiótán hangzik.
27. Lucius Flavius Arrianus — 2010-02-28 19:08
@franta:
Dávid uralkodásának második felében és Salamon idején Izrael – bizony – regionális nagyhatalom volt. Egyiptom akkor épp nem, Babilon pedig még nem volt topon. Rövid időszak ugyan, de akkoriban Izraelnek voltak adófizetői, és a kereskedelem is egészen jól ment.
A poszt remek volt, mint mindig. Szerintem vagy a titusi, vagy a hadrianusi háborúban elrejtett cuccról van szó, de a Templom derék írástudóinak maszkirovkája is esélyes 🙂
26. boomcheecavaauvaa — 2010-02-28 19:00
Azt kizárnám ,hogy hamis lenne a tekercs. Száz ,hogy meg lett a fux ,csak az a kérdés ,hogy mikor és ki „találta” meg.
25. Füredi 2.0 (törölt) — 2010-02-28 18:53
@franta: Igen ez már nekem is eszembe jutott: honnan lettek volna mesés kincsek a Templomban: az hagyján, hogy helyben nem volt arany, rabolni nem tudtak, mert nem hódítottak meg senkit, de ráadásul legalább kétszer komolyan meg is hódították őket, és az asszírok mindent vittek. Én úgy gondolom a frigyláda, ami nyilván egy drága cucc volt, de mégiscak EGY tárgy, azért volt akkora becsben, mert nem nagyon volt ott más…
24. tiboru — 2010-02-28 18:51
@lutria:
Szerintem körfűrész lehetett; ennél meg szerintem a forgási sebesség a kulcs, nem is annyira a penge vastagsága.
Boldogult ifjúkoromban 0,01 millis vastagságú fűrésszel még mi is kísérleteztünk az anyagtechnológiai laborgyakorlatokon, úgyhogy a 0,006 nekem nem tűnik hihetetlennek.
23. Füredi 2.0 (törölt) — 2010-02-28 18:50
Szerintem a zsidók voltak.
22. KariKa — 2010-02-28 18:35
Már a tekercs megtalálása is gyanús nekem.
Én voltam Qmránban, láttam ezeket a barlangokat.
A csúcsformában levő kanos világbajnok kőszáli kecske se tudna oda menni a csajához, nemhogy valami alultáplált, nyiszlett beduin fajta.
Egyszerűen lehetetlen: függőleges sziklafal, a barlang szája a perem alatt 20-30 méterrel. Ismétlem, függőleges sziklafal.
Szóval a kis Mohamed is benne van nyakig.
21. lutria — 2010-02-28 18:34
Kiváncsi lennék arra a 0.006 mm vastag fűrészlapra,ami vékonyabb mint egy hajszál és vágja a rezet.
20. tiboru — 2010-02-28 18:33
@Karikásostor:
Nem. A centuria maga az alakulat (mondjuk század), a centurio meg ennek a góréja (a százados úr).
19. garizim — 2010-02-28 18:28
Csak annyit füznék hozzá, hogy nem valamiféle óhéber, vagy arámi nyelvű szövegek, hanem egyértelműen héber, és egy könyvet kivéve tényleg megtalálták a teljes héber nyelvű Ószövetséget.
18. Hadrian77 — 2010-02-28 18:27
Állítólag amikor a keresztesek alapítói megérkeztek Jeruzsálembe hosszú ideig áskálódtak a Templom hegyen és nem sokkal ez után anyagilag is megszaladt nekik. Én rájuk szavazok:)
Szerintem ekkora kincs évek hosszú sora alatt összejöhet, és logikusnak tűnik szétszórva elrejteni, könnyebben mobilizálható mint egyben.
17. BálnaUhr — 2010-02-28 18:26
Gratula, szep iras:)
16. Karikásostor — 2010-02-28 18:21
Hümm, ezt élvezetes volt olvasni így este!
Köszönjük a linket is, a régészekkel tényleg vigyázni kell! 🙂
” A centuriák lázasan átkutatták a fél Közel-Keletet..” Gondolom itt inkább centuriókat akartál írni?
15. csurtus — 2010-02-28 18:09
@Alex_King:
A keresztesek minden jóban benne voltak arrafelé (is), úgyhogy nem lepne meg, ha a Frigyládán kívül ezt a cuccot is megtalálták volna 🙂
14. Maestro — 2010-02-28 18:07
Nyilvánvaló, hogy _Valakik_ abban a korban összeszedték a lét, és elrejtették, mert _Valahonnan_ megtudták, hogy jönni fog(nak) majd sok-sok évvel később _Valaki(k)_, akiknek ez majd nagyon jól fog jönni.
13. otvospeter — 2010-02-28 18:04
Ha ez a kincs tényleg létezett, azt az utóbbi évezredek során már véletlenek folytán, apránként megtalálták és elköltötték szerencsés emberek réztekercseken lévő infók nélkül is. Kizárt, hogy mind meglenne még ma is, elrejtve.
12. Thaddeus Griffin — 2010-02-28 17:34
Hát,én Moszad dekonspirációra szavaztam, de MuellR elmélete meggyőzött!
11. franta — 2010-02-28 17:31
Kezdjük azzal, hogy „Salamon kincse” nem anyagi, hanem szellemi (és itt vonjátok össze a maszon ügyeket). Vagy ha nem szellemi, akkor alkimista dolog lehet. Mert ugyan honnan lett volna Salamonnak (Dávidnak, Saulnak stb.) kincse? Uraltak egy-két tízezer szarosan adózót, mert ott a kecskéken, meg pár százhold szíkes vagy sivatagos talajon kívül semmi nem volt. Ízrael soha nem volt nagyhatalom: nézzétek meg az akkori területet és az azóta birodalmaknak nevezett államalakulatok területeit. Magyarul senkit nem tudott legyőzni, senkit nem tudott meghódítani, alávetni, akiket kirabolhatott vagy adóra kényszeríthetett volna. (Most nem az Újkorról van szó…)
Ez a kincs egy nagy hanta,tehát a 2. vagy 3. konteo körül lenne érdemes gondolkodni.
10. Alex_King — 2010-02-28 17:01
A posztban nincs utalás rá, de a keresztes lovagok ténykedése a környéken kizárható? Esetleg rábukkantak a másik tekercsre, és begyűjtötték a kincset?
9. MuellR — 2010-02-28 16:36
Szerintem Spielberg is benne lehet a dologban, mert míg Indiana Jones hatására mindenki a Frigyládát a Szent Grált és esetleg más hatásokra Longinus dárdáját kereste, feltűnés nélkül kikaparták a kincset. A neves rendező természetesen kapott egy kisebb összeget a szíves közreműködésért.
8. Hammer — 2010-02-28 16:32
nekem egy szó lebegett a szemem előtt a poszt olvasása közben: vagyonbevallás.
és ha az ilyeneket 2000 éve is olyan trükkösen készítették, mint ma, akkor sokkal nagyobb kincset kell keresnünk
7. nadivereb — 2010-02-28 16:14
Én csak azt tudom elképzelni, hogy a szöveg – egy meglehetősen gagyi – átverés. nem hiszem, hogy 20. századi lenne, de átverésnek átverés.
Egyrészt normális ember nem rejt annyi nemesfémet, amennyiből még ma is meg lehet venni egy közepes méretű szigetcsoportot, a Máté udvarán lévő faedényekbe vagy a vízelvezető árokba.
Másrészt, ha mégis oda rejti el, akkor nem készít róla két példányban részletes leírást. (Esetleg el tudom képzelni, hogy valami kód van a szövegben, de erre utaló jel nincs a posztban.)
A római dolgot (2.2) hihetőnek találom, de nem „dörzsölt katonai vezető”, hanem közepesen buta légionárius részéről. A dörzsölt katonai vezetők valami hihetőbbet találtak volna ki (pl. hogy az egész egy nagy kupacban van eldugva valami rejtélyes, életveszélyes és megközelíthetetlen barlangban). Nem Máté udvarára írták volna. A teóriát erősíti, hogy a római katonák hozzájuthattak a rézhez, ráadásul akár egy helyi kovácsot is kényszeríthettek (lefizethettek?) a kikalapálásra.
Amit még elképzelhetőnek tartok, az egy helyi milliomos egyszerű hazugsága. Vagy a környékbeliekkel szórakozott, vagy a sarcoló-fosztogató szabadcsapatokat akarta leszerelni ezzel a kamuleltárral. A római katonák meg – miután nagy nehezen lefordíttatták a szöveget – nagy lelkesen nekikezdtek a keresésnek, mivel az egyszeri gyalogos akkor se lehetett valami túlképzett szürkeállomány-huszár.
Ja, a tekercsek pedig úgy kerülhettek a barlagba, hogy az, aki összegyűjtötte a pergameneket, rátalált, nem tudta elolvasni, de értékesnek gondolta, úgyhogy eldugta a többivel együtt. Csókolom.
6. nadivereb — 2010-02-28 15:53
Hát a lefordított részlet alapján olyan nagyon azért nem volt ez eldugva. Ha nem kamu, akkor ezt a kincset már a réztekercs elkészültekor ellopták:)
5. tiboru — 2010-02-28 15:45
@oramuves:
Alku (és politikai irányultság) kérdése, mint annyi minden más 🙂
4. tiboru — 2010-02-28 15:44
@Adaptive-Biocinetic-Reactive-Ablative-QuantumArmor:
Szerintem őt meg az ufók ragadták magukkal…
3. oramuves — 2010-02-28 15:31
ha megtalálnám a kincset, megtarthatnám, vagy be kéne szolgáltatni az izraeli államnak?
2. miezitt (törölt) — 2010-02-28 14:38
Jaj de jo kis vasarnapi elfoglaltsag ez.
1. Adaptive-Biocinetic-Reactive-Ablative-QuantumArmor — 2010-02-28 13:41
A kecske végül meglett?
RSS feed for comments on this post.