Mindaddig, amíg az általatok (kényelmes többséggel) megszavazott EU-összeesküvés anyaga összegyűlik és klasszikus poszt kerekedik belőle (sajnos egy kis csúszással, mert hirtelen akadt egy-két tennivalóm), fogadjátok empátiával a mai villámkonteónkat, melynek főszereplője az átlagos magyar konyhák jelentős hányadában megtalálható.
Igen, mai rövid témánk a mikrohullám, illetve egy csipetnyi mikrochip.
Az emberi viselkedésre bizonyos hatást gyakorló rezgésekkel (hullámokkal) már foglalkoztunk, amikor a híres/hírhedt HAARP működését bocsájtottuk vitára. Most azon elektromágneses tartománnyal foglalkozunk egy kicsit, ahol a hullámhossz nagyságrendje kábé a 10 centitől az egy milliméterig terjedő tartományban mozog (a frekvenciáé pedig a fél-egy gigahertztől a 250-350 GHz-ig). Hogy mi is az a „hullámhossz”? Hát ennél az ábránál jobban nemigen lehet elmagyarázni; a lényeg, hogy a hullámhossz az a távolság, amely után a hullám megismétlődik. A frekvencia pedig az időegység alatt bekövetkezett rezgések száma.
Na, ezzel megvolnánk.
A konteósok már a mikrohullámok (a továbbiakban: mh) első alkalmazása (vagyis úgy a huszadik század harmincas évei) óta ismételgetik, hogy a mh tökéletesen alkalmas az emberi agy különféle tevékenységének befolyásolására. Talán nem véletlen, hogy első körben a hadsereg és az egyéb állami erőszakszervezetek csaptak le az új lehetőségre, hiszen (többek között) a radarok működési elve (amit itt felül sematikusan láthattok) is a mh terjedési/visszaverődési törvényszerűségein alapul.
Azt már elég régóta tudjuk, hogy az agynak vannak saját (ugyancsak elektromágneses) hullámai, amelyek eme szervünk természetes működésének velejárói. Azzal is sokan tisztában vannak, hogy a négy típusú agyhullám (alfa, béta, delta és téta) az ébrenlét, illetve az alvás más-más fázisaira jellemző. Ezeknek az „agyhullámoknak” a frekvenciája nagyjából a 2-20 herz nagyságrend körüli, tehát a mikrohullámok (fentebb tárgyalt) frekvenciájának az egymilliomod része. Ha a két hullám interferálódik, ott bizony érdekes dolgok történ(het)nek.
Hú, a természettudományos részt lassan lezárjuk, kéretik nem ásítozni ott a hátsó sorokban. Köszönöm.
Ott tartottunk, hogy a vérbeli konteós irtózik a mikrohullámtól, de – hacsak nem akarja megfosztani magát a modern kor műszaki vívmányainak jelentős részétől – kénytelen együtt élni vele. Talán nem túl meglepő módon mh-alapú a mikrohullámú sütő, egyes műsorszóró szolgáltatások (tévé- és rádióműsorok vétele, Internet, stb.), a mobiltelefonok GSM-hálózata, a Bluetooth, a WiFi, de „mikrohullám van” a húsz éve mindenfelé tekergőző koaxiális kábelekben is.
A legelső, elektromágneses hullámokkal végzett agykontroll-próbálkozásokra az MK-Ultra fedőnevű titkos kísérletsorozat keretein belül került sor (lásd még A tökéletes katona című posztunkat); hosszas próbálkozások (és számos „járulékos veszteség”) után az amerikai hadsereg kutatói érdekes eredményre jutottak: meghatározták az emberi elmét leginkább befolyásolni képes frekvenciatartományokat. Tudjátok, melyek ezek?
Nos, a 400-450 megahertz környéke és ennek többszörösei, főleg a kétszerese (800-900 MHz), a négyszerese (1600-1800 MHz) és az ötszöröse (2000-2250 MHz).
Ha ezek a számok esetleg valakinek ismerősek lennének, nem téved nagyot: a mobiltelefonok leggyakoribb adatátviteli frekvenciái az időtengelyen így néztek/néznek ki: 400-450 MHz (kilencvenes évek eleje-közepe), 850-900 MHz (a kilencvenes évek végétől), majd 1800-1900 MHz (nagyjából 2004 óta). A 3G rendszer a legtöbb európai országban a 2100 MHz-es frekvencián működik…
A brit konteósok fennen hangoztatják, hogy az MI5 (vagyis országuk elhárítása) a nyolcvanas évek óta rendelkezik speciális mobil mikrohullám-sugárzókkal, amelyeket célzottan és pontszerűen vetnek be olyan személyek lakásának és/vagy munkahelyének közvetlen közelében, akiknek tevékenysége valamilyen okból kifolyólag kényelmetlenséget okoz nekik (és Őfelsége kormányának): IRA-szimpatizánsok, kémek, máskéntgondolkodók. A mh ilyetén történő alkalmazása egyrészt a célszemélyek megbetegedését okozhatja (rák, mentális zavarok, sztrók, szívroham, öngyilkosság), másfelől pedig a befolyásolhatóságukat növeli azáltal, hogy fogékonyabbak lesznek különféle (érzékküszöb alatti) üzenetekre – lásd még a szubliminális befolyásolás meghatározását a fluoridos posztunkban.
Vannak, akik szerint Diana hercegnő sofőrje is mikrohullámos befolyásolás alatt karambolozott, de egyesek esküsznek arra is, hogy Clinton elnök azért nem tudott ellenállni Monica, khm, orális technikájának, mert tudatküszöb alatt erre utasították azok, akik abban reménykedtek, hogy a Lewinsky-affér maga alá temeti a sikeres államfőt. Nos, tévedtek, de ez már nem igazán Billen múlt…
A nyolcvanas években az USA-ban megépítették a Ground Wave Emergency Network (GWEN) nevű, ma már mintegy hetven adóból álló mikrohullámú rendszert, hivatalosan a hadsereg telekommunikációs képességeinek erősítése miatt. Jerry Smith szakértő azonban biztos abban, hogy a GWEN elsődleges célja a polgári lakosság viselkedésének befolyásolása.
Ha az ember testébe speciális mikrochipeket ültetnek, a mikrohullámok élettani és pszichés hatása fokozható. Ezt először állítólag a vietnámi háborúban alkalmazták, amikor egyes amerikai katonák megkapták a bőrük alá a később sokatmondóan „Rambo-chip”-nek nevezett elektronikus morzsákat; a mh-sugárzás hatására ezek a srácok úgy harcoltak, mint a vadállatok… Hasonló hírek kaptak szárnyra az Öböl-háborúkban is, és Timothy McVeight (aki 1995-ben végrehajtotta az Oklahoma City-béli robbantásos merényletet) ugyancsak azt állította, hogy a beléültetett chipen keresztül kapta az utasításokat a terrorcselekmény elkövetésére.
A testbe ültetett, távolról akár vezérelni is lehetséges elektronikus izéket amúgy egyre több helyen alkalmazzák: az állatok tízmilliói után emberek tízezrei viselnek már hasonló szerkezetet a bőrük alatt, amely orvosi, társadalombiztosítási és pénzügyi információkat hordoz (esetenként az alany tudomása és jóváhagyása nélkül). A terület egyik legmenőbb cége az amerikai Digital Angel (korábbi nevén Applied Digital Solutions), amely a bioszenzoros technológiát immáron a web-alapú információtovábbítással ötvözi, s melynek legnagyobb megrendelője az USA kormánya és ennek (katonai és titkosszolgálati) hivatalai… És gondoljunk a már nem is annyira új, mindannyiunkat érintő apróságra, az úgynevezett biometrikus útlevelekre, amelyekben máris ott a chip, de mi sohasem tudhatjuk biztosan, milyen információt is tartalmaz…
A témáról rengeteget lehetne még beszélni, de végül is ez egy villámkonteó, úgyhogy a továbbgondolás nyűgjét (és sikerélményét) rátok, olvasókra hagyjuk. Olvassátok el, majd kapcsoljátok ki a mikrohullám-forrásokat és veselkedjetek neki a kommenteknek…
Ide kattintva olvashatjátok (sajnos már nem, mert a freeblog totálisan összeomlott) a mikrohullámos villámkonteó eredeti verzióját a kommentekkel együtt, amelyet a freeblog.hu 2011 augusztusában minden magyarázat nélkül „elvesztett” (további öt konteóposzttal együtt) és a kisujját sem mozgatta annak érdekében, hogy visszaállítsa. Köszönet mdmselle-nek, aki ezt a lementett verziót a rendelkezésemre bocsájtotta!
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!
21 hozzászólás
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
21. 000retrovintage — 2016-10-03 19:29
Kaptam az utobbi napokban legalabb egy kb 1cm-es implatumot a jobb kezfejembe, de szerintem nehany hete a felkaromba is egy masik fajtat. Nem a gyogyitasra szakosodtak, az biztos…
20. 000retrovintage — 2016-10-03 19:11
Mikrohullamot hasznaltak a nagyhatalmak mar az 50-es evekben illetve teszteltek a fegyvereketv a 70-es evekben, europai lakossagon is, rakot okozva. Egyik formaja peldaul ‘hipnozis’ alatt..Erdemes megnezni nehany videojat Dr.Barrie Trower-nek (British physicist who was a microwave weapons expert) aki pontosan elmondja a felhasznalasi teruleteket!A TETRA rendszerre is kiter, amit az angolok sok orszagnak eladtak, feltehetoen a magyaroknak is. Ami engem illett, tobbszor meg lettem tamadva microhullamu vegyverekkel, mind Hollandiaban – ahol szo szerint leegettek a jobb mellem es megsebesitettek a bal mellem + jobb karomat is amibe nehany napja meg egy implatumot is kaptam a kezfejembe kinzas celjabol, illetve Magyarorszagon is tobbszorv toltottem a furoszoba padlojan ejszakaimat, mert megsugarkeeltek, borzalmasan eget ugy lehet felismerni. Egy masik applikacio, amikor az internet provideren keresztul felturbozzak a wifit a szomszed lakasokban stb. Ugy okoznak rakot, hogy egy mezei kamerat ugy fognak az illetore, mintha filmre vennek mikozben egy mikrohullamu fegyver ami rakot okoz!En egyszer lattam is az illetot es azt az infot kaptam 2014 szept. korul tortent, hogy ‘egy szep angol peldany’ volt a ferfiu, aki ugy vonult el a holland hazunk elott, hogy vegig ram tartotta a kamerat. Masnapra berobbant a jobb arcom es a fogaim, ami a kamera oldalan volt, nehany nappal kesobb ertesitest kaptam, hogy menjek mellrak szuresre! Szepen koordinalnak a holland es angol katonai titkosszolgalatok. Miutan ex ev Februarjaban leegettek a jobb mellemet 2 het alatt, elmenekultem onnan, szinte a nyakamtol a hasam kozepeig be is volt verezve…mondhatom, hogy majdnem meghaltam, de valaki titkon segitett.
19. meggymag — 2016-06-05 22:33
@francesco dott:
Beleegyezem, lehet az politikus föveg is. Modern idökben élünk.
Különben (a különbség így van jól, n-el) az nem csörgössipka. Hiába volna így logikus, de nem így írják, hanem csörgösipkának. Igaz, sokkal természetesebben hangzik.
„Ne velünk történjenek az események, hanem az események történjenek miattunk, mert a külö n/m bség olykor elég jelentős lehetne.“ Egyetértek, többnyire ez a jobbik változat.
Köszi, hogy tetszett a Mátyás királyos történet. Ha így megtiszteled, hogy kopipasztában is részesül, akkor leírom mégegyszer
Mi lenne ha, gyere, nézzünk be Mátyás kerálhoz.
Mátyás a reggelije végeztével még beleharapott egy darab nagyon édes törökmézbe. Minek utánna szavát vesztette, hogy annál hangosabban nyögjön fel, majd királyhoz méltatlan módon, de a kényszer diktálta ordétson, söt ordétozzon, annyira megfájult a szuvas hátsó foga (a régmúlt idökben vagyunk).
Berohan az udvari orvos, a felcser, hiába vizsgálgatják, nincs ellenszer. De nem talál erre szert továbbá még az udvari csodás sem, a talján filozófus de az udvari csillagnézö sem.
És mi történik eközben a vár alsó udvarában? Hát az, hogy a szerencsétlen udvari bohóc, még a csörgösipkáját is otthon feledvén, markolássza a baloldali képes felét, urához hasonlóan kétségbeesetten ordikál és alig tudja kinyögni a várnép kérdéseire, hogy márpedig neki a foga fáj. Semmi az, mondja a szakácsné, csak hideget kell rá tenni. Meleget, mondja a kukta. Á dehogy, véli a frájj, ilyen meg ilyen gyökérfélét kell rágicsálni. Mire a várbeli füvészmester sem hagyhatta ebbeli tudományát túlszárnyalni s már sorolja is: mirha, borsmenta, gyömbérolaj vagy kurkuma, az az igazi, akárki meglássa. A patkókovács pedig rögtön kihúzná a fogát, erre azonban a bohóc mégsem vállalkozik. De hall még százféle írröl és gyógymódról, amiket mind észben is tart.
Aztán fogta magát, visszament a bohóc a várba, feltette a csörgösipkáját, meggyözödött arról, hogy a két lábán kétszínü a nadrág, meg hogy a papucsán nem túl hangosan zörögnek a csörgök. Bejelentkezett Mátyásnál audienciára és a körötte tanácstalankodók ellenére is elérte valahogy hogy szóhoz juthasson. Ismerte ö ám az udvari rangok és azok szakmai kiváltságait, amiért is sürgös egyszuszra darálta le mind a százféle gyógymódot, hogy az urak ne tudják öt félbeszakítani.
Arról már nem szól a krónika, hogy minek általa múlt el, de végül is elmúlt nagy királyunknak az ö foga fájása.
18. francesco dott — 2016-06-04 12:37
@meggymag: Elolvasnám én is a százféle gyógymódot a PubMed oldalairól, de nincs. És annyira nem is zavar, csak eszembe jutott a fóliasisak miatt. De a Mátyás királyos történet remek, kopipaszta és használni fogom, khmm, kissé aggódó pácienseim esetén 🙂
17. francesco dott — 2016-06-04 12:32
@meggymag: Gyarló az ember! Éjjel aludtam 10 órát és reggel már alig cseng a fülem. Külömben (különben? mondja már meg valaki 🙂 ) nem igazán zavar, nem is foglalkozok vele, szakirodalmat is csak mások fülzúgása miatt néztem. Lehet, hogy képzelt fülcsengés, de kisgyerek korom óta? Amúgy papírom van arról, hogy egészségügyileg „alkalmas” 🙂 vagyok, de azért állítom, hogy ha nem is teljesen, de bizonyos „módszerekkel” nagyon, és bizony eléggé hatékonyan egészen alacsony szintre lehet szorítani a félelmet és elég magasra emelni a stressztűrőképességet, főleg, ha elég szorgalmas az őrmester 😀 Komolyra fordítva a szót, való igaz, hogy a félelem, stressz, fájdalomérzet, stb. részei a szervezet biológiai, pszichológiai, élettani működésének. Tudomásul kell venni létezésüket, kellő „bölcsességgel”, ami nem korfüggő. De mégiscsak azért, hogy uralkodjunk rajtuk. Ne velünk történjenek az események, hanem az események történjenek miattunk, mert a külö n/m bség olykor elég jelentős lehetne.
16. francesco dott — 2016-06-04 12:09
@meggymag: Nem inkább „politikus föveg” ? 😀
15. meggymag — 2016-06-02 22:49
Irgalom és kegyelem, a csörgökkel ellátott sipka az csörgössipka és nem csörgösipka!
14. meggymag — 2016-06-02 07:33
@francesco dott:
Nagyon szívesen, a tölem telhetöt.
@Zizzinél megvolt már a bevezetö. Sajnálom, hogy kifelejtettem onnan az írott szmájlikat.
Két lábon két színü nagrágban, tovább próbálkozom. Vagy segít vagy nem. Ha meg túl nagy a szamárság (nem akarom a szamarakat oktalanul megsérteni) az alkalmatlansága annak amit mondok, annak is meglehet a haszna, ha azt valamelyik kollega már nem tudja elviselni és valami jobbat szállít.
Felfigyeltem a habüst védelmére, mert akkor talán egy jó, hangFIZIKÁS fülész végig tudná vizsgálni, ragozni a különféle változatait annak, hogy mikor véd a habüst és mikor nem, vagy a már sipító hangot elhallgattatja-e, az adott fül anatómiájának a tekintetbe vételével.
Az nem csoda, ha az aszpyrin úgy hat ahogyan, merthogy vérhígító, meg serkentö hatásu is, ezeket meg bele lehetne venni egyúttal a vizsgáló ragozásba.
Ha pedig a hang nem „fizikai“ módon jön létre, akkor talán egy agyászhoz sem lenne fölösleges hozzáfordulni, mert akkor a hang a hallhatósága ellenére is, de képzelt.
Abból, amit eddig hallottam, tényleg az ún. stressz és a gyakori, huzamos kimerültség vitték a pálmát mint okozók. De felállítható szabály nélkül: nem mindig a stresszes állapottal egyidöben léphet fel, gyakrabban jóval azután, merthogy a valamire való fokozottan irányított koncentráció elnyomhatja a hang tudomásul vételét, vagy annak akár a létrejöttét is, ha az a „képzelt“ változat.
A lelkizésnél:
már olyat is hallottam, hogy a legjobb barát nem mindig a legjobb orvosa is a jóbarátjának, mert közremüködhetnek elfogultsági elemek is. Vagy pedig túl egyformák az ismereteik, túl egyfomán gondolkodhatnak ahhoz, hogy „valami hihetetlen extra“ esetleg jótékonyan beüthessen.
Vagy: ha régi az ügy, akkor jobb az eddigi módszerröl lemondani. Szüntet tartani s olyan meditációs medtációval meditálva meditálni (he he) ami leválasztja a pacienst a sajátmagán segíteni akaró orvostól. Ami nem egyszerü, hogy valaki orvos létére csak olyanformán foglalkozzon sajátmagával ahogyan az az idegen pacienssel a szokásos, pláne nem a sürgösségivel. De lehet, hogy valamilyen eredménnyel jár. Pl. a szakirodalmat csak havonta üti fel, bizonyos napon és bizonyos órában. Aközben pedig az nem téma a számára, még akkor sem ha adódna. Vagyis mint hobbi volna/lenne minden, de a legkevésbbé sem ajánlott!! Merem azt személyesen is állítani.
Vagy aszondod, hogy na fiam, te itt zúgsz és sipítozol a fülembe, ami nekem nem tetszik, de ha már nem tudlak elüzni, akkor csinálj amit akarsz, megleszek én veled is.
Erre lehetséges, hogy idövel mint mellözött tényezö „megúnja“ a fellépést és odébbáll.
(Persze, hogy az elviselhetöségétöl is függöen, mert néha fizikai fájdalmat, hányingert is okozhat, v. egyenesen szüntelen, ami miatt semmi egyébbel nem lehet már foglalkozni)
Ha megtudom, hogy a messze lakó rokonok kaptak-e, s ha igen, milyen orvosságot, akkor szólok.
„..a “stressz” meg a “félelem” fogalmakat tűzzel-vassal, trotillal és nemalvással verték ki belőlem,..“
Amit engedelemmel legyen mondva -eléggé barbár volt- és a tévedés fenntartásával is, de nem hiszek el. A zember egy élölény a fenti képességek pedig az életbenmaradását szolgálják. Lehet itt szó azoknak kicsinyítéséröl, szabályozásáról, azoknak valamilyen másfajta „érzeménnyé“ történö átalakításáról, a használt kifejezések vagy az interpretációk megváltoztatásáról, stb. De nem azok teljes kiiktatásáról, legalábbis nem a normális embernél.
Azt írod: „Néha hajtok, sűrgősségin, mert nagyon szeretem, tudok is segíteni. Írtó jó…“
Amellett, hogy nagyon dícséretes és még olvasni is jól esik, nincs-e már itt is, spec. a néha hajtok-ban jelen a félelemnek egy icipici kis része? Nem a saját életbenmaradás miatt, hanem a másik életbenmaradása miatt? Akkor is, ha annak ezúttal a lelkiismeretesség, a felelösségtudat a természete.
Szerintem (!) nem rossz félni másképp sem, a stresszt és egyéb megeröltetéseket pedig mint olyanokat elismerni és tudomásul venni. Akkor, szvsz., még mindig nem lehet öket elkerülni, de jobban lehet bánni velük.
Most fel a csörgösipkával és El… Itt marad egy halom szmájli.
13. meggymag — 2016-06-02 00:53
@zizzi:
No lám, erre rájöhettem volna.
Mi lenne ha, gyere, nézzünk be most Mátyás kerálhoz. Mátyás a reggelije végeztével még beleharap egy darab nagyon édes törökmézbe. Minek utánna szavát veszti, hogy annál hangosabban nyögjön fel, majd királyhoz méltatlan módon, de a kényszer diktálta ordétson, söt ordétozzon, annyira megfájult a szuvas hátsó foga (a régmúlt idökben vagyunk).
Berohan az udvari orvos, a felcser, hiába vizsgálgatják, nincs ellenszer. De nem talál erre szert továbbá még az udvari csodás sem, a talján filozófus de az udvari csillagnézö sem.
Eközben mi történik a vár alsó udvarában? Hát az, hogy a szerencsétlen udvari bohóc, még a csörgösipkáját is otthon feledvén, markolássza a baloldali képes felét, urához hasonlóan kétségbeesetten ordikál és alig tudja kinyögni a várnép kérdéseire, hogy márpedig neki a foga fáj. Semmi az mondja a szakácsné, csak ilyen füböl készült zúzalékot kéne rátenni. A frájj szerint valami más gyökérfélét kell rágicsálni, a patkókovács pedig kihúzná a fogát, amire a bohóc mégsem vállalkozik. De hall még százféle írröl és gyógymódról, amiket aztán észben is tart.
Visszamegy a várba, felteszi a sipkáját, meggyözödik arról, hogy a két lábán kétszínü a nadrág, meg hogy a papucsán nem túl hangosan zörögnek a csörgök. Aztán audienciára jelentkezik Mátyásnál és a körötte tanácstalankodók ellenére eléri, hogy szóhoz jusson. Ismerve az udvari rangok és azok szakmai kiváltságait, egy szuszra darálja le a százféle segítséget, hogy ne tudják félbeszakítani. Arról már nem szól a krónika, hogy minek általa múlt el, de végül is elmúlt nagy királyunknak az ö foga fájása.
12. francesco dott — 2016-05-31 21:59
@meggymag: Mindenképpen köszönöm, minden megoldás érdekel 🙂 3 évesen vettem észre („Tati, kikapcsoltad a rádiót, a zöld nem világít, mégis sípol halkan”), hogy „fülzúgásom” van. A későbbi fülorrgégész professzorom műtött mandulával, orrpolipussal (nem orrmandula az, hanem jóindulatú daganat, =KIVELE! 🙂 – „Nem tudnál levizsgázni nálam, ha hypoxiás lett volna az agyad kiskorodban légzési akadály miatt”), de nem tudta az okát. Néha elhalkul a „fülzúgásom”, kiskoromban is így volt, pedig se DUGA (ld. „Orosz haarkály) de még HAARP (ld. a konteóblogon és rokonain 🙂 ) se volt 1965 előtt. Nem esik egybe a munkahelyi megterheléssel sem (a „stressz” meg a „félelem” fogalmakat tűzzel-vassal, trotillal és nemalvással verték ki belőlem, elég jól, a rosszhírű 01184/K kaszárnyában, akinek peche van tudni, mi is az 🙂 ). Nemzetközi szakirodalom? Alig van adat. Aszpyrin fokozza a belső fül ingerlékenységét: bejön, sípol. Nagyon jó lelkészem van. A legjobb. JÓra tetszett gondolni. Néha hajtok, sűrgősségin, mert nagyon szeretem, tudok is segíteni. Írtó jó. Vagyis: valami pofonegyszerű megoldása van a „fülzúgásnak”(habüst, acélsisak a fejen nem jön be, ónbánya mélyén is előjön), mostmár hobbim lett a keresése 🙂
11. zizzi — 2016-05-31 19:07
@meggymag:
jónak írod… a dottorénak 😉
10. meggymag — 2016-05-31 00:49
@francesco dott:8.
„Apropó, fülzúgásra tipp? „
Dokihoz kell menni.
Az nem nagyon egyszerü tapasztalt dokit találni, hacsak nem pont a fülben magában van a zúgás oka. Hallani, hogy erösen terjedöben van , aminek általánosabb magyarázata, hogy a napi élet stressze, a személy adott erejét felülmúló gondok, munka, megeröltetések halmozódása okozza.
Vagyis a fülész mellé lelkész is kéne meg az életmód megváltoztatása, meg marha szerencse, ami nem négylábú, hanem kétlábú és akinek jól gondolkodnak a saját fülei.
Volt a rokonságban is, a különösen nagyon hajtóknál, de nem mindeniküknél. Akinek meg volt az mind másféle volt, de nem nagyon beszélnek róla.
Nahát ez nem sok, de talán jönnek még hasznosabb kiegészítések.
9. francesco dott — 2016-05-30 19:11
@francesco dott: illetve bocs, az ábrák sorrendje fordítva van.
8. francesco dott — 2016-05-30 19:07
Azt, hogy hol ad le (sugároz az MW tartományban) egy mobiltelefon, merről jön a wifi, valójában merre és a mobillal összehasonlítva milyen erősen és meddig „süt” a mikrósütő, nagyon egyszerűen meg lehet állapítani. A
https://drive.google.com/file/d/0B5lI2vCFeAAebjMxQnc0OXl3MkU/view?usp=sharing
ábrán látható egy műholdvevőfej, egy bemérő műszerhez kötve. A
https://drive.google.com/file/d/0B5lI2vCFeAAebEtqTm5WM1hqTkE/view?usp=sharing
ábrán az egész tartóra van szerelve 🙂 és a gomb forgatásával meg a szék tologatásával meglepő dolgok mérhetők, áramot egy 12 voltos kis ólomakkumulátorból kap.
Minden hozzávaló magyar használtcikk piacról származik, filléres darab.
Jó méricskélést!
P. S.: az alufóliasisak jól mérhetően NEM állja utját az MW hullámoknak, ugyan fóliasisakom nincs és nem tervezek készíteni, de egy habüst mélyén is ugyanúgy vinnyog a kütyü 🙂
Apropó, fülzúgásra tipp?
7. h1jcsaba — 2016-05-30 12:42
Kedves Tiboru !
Nagyon jó téma -de Erről sokkal többet tudna mondani Dr B. Nagy Péter -volt egyetemi kollégám , akinek a doktori disszertációjához én készítettem egy lézeres optikai padot. Most az Oháoi Egyetemen professzor és a Nasa-nak dolgozik .1986 ban ment ki , és kint maradt családostól. A szabadalom lényege: Az orvosi ultrahangos diagnosztikai fejek sugárzásának láthatóvá tétele, és a teljesítményének mérése -optikai padon , ahol egy desztvizes üvegablakos tartály fölött , u.nevezett schlierin eljárással láthatóvá válik a sugárnyaláb-tágított lézerfénnyel megvilágított ablakán – a kádnak- mert a sugarak mikróelmozdulásait a vizben lehet látni.
Érdekesek a hozzászólások is – ez már nem is konteo- mert igaz .
6. fuckthenewworldorder — 2016-05-29 16:55
Jessie Ventura is foglalkozott a kérdéssel híres sorozatának egyik részében. Mark Phillips, egykori CIA ügynök elismerte, hogy elmemanipulációra használják a népességet megcélozva.
https://sites.google.com/site/penzhatalomvilaguralom/movies/hatterhatalom/toemegmanipulacio-mediahatalom/conspiracy-theory—mk-ultra-and-the-voice-of-god-weapon-magyar-felirat
5. becsuszoszereles1k — 2015-04-06 21:03
@lilith18:
Bizonyara.
Avagy ‘Koren sisak’ – a felfedezoje utan.
[Link: https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0CBwQFjAA&url=http%3A%2F%2Fen.wikipedia.org%2Fwiki%2FGod_helmet&ei=HdYiVb6pA4OjsgHFm4TgDg&usg=AFQjCNENeaHC9ze_6wVRdXNoc2ZOYwCcDg&sig2=8UCk5MT9blmVvXi71qfIeA&bvm=bv.89947451,d.bGg%5D
4. lilith18 — 2015-04-06 11:09
Ez a mikrohullámos dolog nagyon érdekes, valószínűleg Persinger God-helmetje is hasonló elven működik.
3. realcorpus — 2014-05-06 08:05
@gigabursch:
Miután a freeblog-nál az utolsó távozó lekapcsolta a villanyt (leállította, v. törölte, v. másra kezdte használni a szervert. Nem kívánt törlendő!), így az oda mutató linkek nem találnak célba.
De vannak olyan szervezetek (szervek?), akik időnként szkennelik a web-et. Így aztán, ha szerencséd van, akkor épp lementettek egy olyan oldalt, amit keresel.
Itt 106 hsz.-ig elolvashatod az ‘eredetit’:
https://web.archive.org/web/20111115033803/http://konteo.freeblog.hu/files/Lost_In_Space/villamkonteo_7.0_a_mikrohullam_jelenseg.html
2. gigabursch — 2014-05-06 07:22
Az „ide kattintva” már nem működik
1. outatime — 2013-08-20 09:10
az oboa mint illusztracio PRICELESS :)))
RSS feed for comments on this post. TrackBack URL