A Mary Celeste – rejtély
A világtengeren történő hajózás mindig is nagyszerű táptalaja volt a konteóknak, főként a vitorlás korszakban: a végtelen(nek tűnő) víz közepén egy törékeny és védtelen hajó a magány és a kiszolgáltatottság szimbóluma. Az óceánon bármi megtörténhet, s a legközelebbi szemtanú talán többszáz (vagy többezer) mérföldnyire található…
A legutóbbi szavazáson a legtöbb voksot a hajóskonteók egyik legismertebbje, a kísértethajók archetípusa, a Mary Celeste kapta. Olvassátok hát a történetét.
Mai posztunk névadója és főszereplője egy 32 méter hosszú, kábé 280 tonna vízkiszorítású, kétárbocos brigantin vagy brigg 
(egészen pontosan félbrigg, de a történet szempontjából ennek a finomságnak nincs jelentősége, úgyhogy nem is rugózunk rajta tovább).
1.) A hajó
A Mary Celeste-et Kanada Új-Skócia nevű szigetén építették 1860-ban, s eredetileg az Amazon nevet kapta. Hat évig szorgalmasan járta az északi Atlanti-óceán, míg egy kisebb hajótörés véget nem
vetett pályafutása első fejezetének. Bizonyos baljós előjelek már ekkor mutatkoznak: az első hat évben két kapitánya is a fedélzeten, balesetben veszti életét; a harmadikat a tulajdonosok fegyelmi vétség miatt kirúgják, emiatt inni kezd, majd pár hónap elteltével öngyilkos lesz.
1867-ben a hajót helyrehozzák, kicsit korszerűsítik, majd (a tengeri szerencsétlenségek után akkoriban szinte kötelező névváltoztatást követően) egy – amerikaiakból álló – üzleti vállalkozás vásárolja meg, immáron Mary Celeste néven. A jenkik tovább csinosítgatják, s 1872 nyarán (tisztes haszonnal) továbbadják egy másik amerikai cégnek, akik Európa és az USA közötti kereskedelmi 
hajójáratokat üzemeltetnek. Egy harmadik körös módosítás után (az addig egyfedélzetes hajóból kétfedélzetes lesz, pár utas elszállásolására is alkalmas kajütökkel) a hajó kapitányává a négyfős tulajdonosi csoport második legnagyobb befektetőjét, Benjamin Spooner Briggs-et nevezik ki, aki a részvények egyharmadával rendelkezett.
A MC (rövidítve így fogom írni a továbbiakban) minden szempontból kiváló állapotban volt: Briggsék több, mint tízezer dolláros költséggel (nagyon nagy pénz volt ez akkoriban; a hajó összértéke 15 ezer dollár körül mozgott!) újrapalánkozzák, vadiúj vitorlákat húznak fel, elsőosztályú kötélzetet szereznek be, s még arra is gondot fordítanak, hogy a legénység szálláshelyén kényelmesebb fekhelyeket alakítsanak ki.
2.) Az utolsó út
Az újjászületett, kivikszolt, csillogó-villlogó MC 1872 októberének második felében hajózik be a new yorki kikötőbe, ahol nagyon gyorsan sikerül is oda-vissza fuvart szerezniük: 
New Yorkból az olaszországi Genovába 1700 hordó (kábé 200 ezer liter) tiszta szeszt fognak szállítani, s a visszaúton pedig nagyjából ugyanennyi, amerikai exportra szánt itáliai bort és olívaolajat.
November negyedikén délelőtt Briggs kapitány aláírja a szerződést, majd a szabályzatnak megfelelően leadja a legénység
névsorát a tengerhajózási felügyelőségen. Körültekintő ember lévén még aznap délután megköti a biztosításokat (külön a rakományra, s külön a hajóra; információim szerint baleset- vagy életbiztosítást sem ő, sem a legénység többi tagja nem kötött, noha az intézmény már létezett).
November ötödikén reggel elhagyják a 44-es mólót, kihajóznak a kikötőből, de alig három mérföld megtétele után olyan totális szélcsend áll be, hogy kénytelenek lehorgonyozni. A kedvező széljárásra 52 órán keresztül kell várni, mígnem hetedikén délben az addig petyhüdt vitorlák életre kelnek, s a MC kifut a nyílt vízre, végre elindulva egyenesen kelet, azaz Európa felé.
3.) A legénység
Mielőtt a további fejleményekre rátérnénk, a legénységre is szánunk egy teljes alfejezetet, mert a hajó tragédiájával kapcsolatos későbbi találgatások egyike-másika az ő személyükkel függ össze.
3.1.) Benjamin Briggs
Legelőször lássuk tehát, ki is volt a fedélzeti góré, a katasztrófa idején alig 37 éves Benjamin Spooner Briggs kapitány.
A massachusettsi Briggs család tipikus tengerészdinasztia volt; férfitagjai generációkra visszatekintve a tengeren szolgáltak. Benjamin öt testvére közül négyen 
ugyancsak tengerészkapitányok lettek, apjuk (ifj. Nathan Briggs) és nagyapjuk (id. Nathan Briggs) példáját követve.
Azt, hogy a tengerészélet nem összeegyeztethetetlen a spirituális életmóddal, a meggyőződésesen antialkoholista Benjamin Briggs példáján keresztül lehet igazán érzékeltetni: mélyen hívő emberként szigorúan tartotta magát a bibliai tanításokhoz, naponta felolvasott belőle feleségének, Sarah Cobbnak (aki máskülönben unokahúga is volt), akivel gyakran együtt énekeltek zsoltárokat. Széles látókörű, a világ dolgai iránt élénken érdeklődő, rengeteget utazó, sokat tapasztalt emberként Gibraltáron is megfordul, ahol már 1863-ban (nem mellékesen: a nászútján) csatlakozik az egyik angol szabadkőműves-páholyhoz.
3.2.) Albert G. Richardson
A 28 éves amerikai elsőtiszt a kapitány régi barátja és tengerésztársa volt; jelleméről csak annyit, hogy ha Briggs többedszer is őt választotta helyetteséül, nem lehetett egy Hasfelmetsző Jack-típus.
3.3.) Andrew Gilling
A 26 éves, dán származású new yorki tengerésznek ez volt az első komoly megbízása (másodtisztként alkalmazták a MC-en), de tapasztalatlannak nem mondhatnánk, hiszen 17 éves kora óta gyakorlatilag hajón élt; matrózként, majd fedélzetmesterként szolgált a tengereken.
3.4.) A személyzet
Az amerikai, 24 éves Edward Head volt a hajószakács és pincér. A matrózok négyen voltak (Gottlieb Goodschaad, Adrian Martens, valamint a Lorensen-fivérek: Boz és Volker), s valamennyien a Németországhoz tartozó (amúgy frízek és dánok által lakott) északi-tengeri Foehr-szigetről érkeztek. Mind a négyen profi tengerészek voltak, akiket Briggs tucatnyi jelentkező közül személyesen válogatott ki az útra. A legidősebb 34, a legfiatalabb 23 éves volt, mindannyian kiváló 
erőben. Valamennyien jól beszéltek angolul, noha a matrózok egymás közt a saját (dán-német-holland keveréknek tűnő) tájnyelvüket használták.
4.) Az utasok
Briggs kapitányt erre az útjára elkísérte 31 éves felesége (Sarah) és kétéves 
kislányuk (Sophia) is. Ez önmagában nem volt szokatlan, hiszen Mrs. Briggs sokszor volt utas férje kereskedelmi útjai során. Ráadásul most mégiscsak Európába, méghozzá Olaszországba indultak, s Sarah világéletében szerelmese volt Itáliának. Hétéves fiukat odahaza hagyták a nagyszülőkkel és családi barátokkal, mert nem akarták, hogy az elsős Arthur több hetet hiányozzon az iskolából.
5.) A távirat
1872. december 14-én a MC tulajdonosai szűkszavú, de annál szívszorítóbb táviratot kapnak Gibraltárról, David Reed Morehouse-tól, a kanadai zászló alatt hajózó Dei Gratia szállítóhajó kapitányától (nem mellesleg Briggs kapitány régi jó barátjától):
„December negyedikén megtaláltuk a Mary Celeste-et a nyílt tengeren. A hajó teljesen elhagyatott, de sértetlen, úszóképes. Az Admiralitás hivatalból megteszi a szükséges intézkedéseket.”
6.) A felbukkanás
A későbbi hivatalos nyomozás jegyzőkönyvei viszonylag pontosan rögzítik, hogy a Dei Gratia (amely megközelítően ugyanazon az útvonalon haladt New York és Gibraltár között, mint amelyik a MC tervei között szerepelt, csak hét napnyi lemaradással) milyen körülmények között bukkant a mintegy 140 éve kísértethajóként aposztrofált briggre. Minden részletet nem áll módunkban itt reprodukálni (a jegyzőkönyvek és a nyomozati iratok több, mint száz oldalt tesznek ki), csak az érdekesebb momentumokat emeljük ki, ti azonban a kommentek között (mint mindig) most is szabadon kibontakozhattok és hozzátehettek a történethez mindenféle részletet.
Szóval lássuk az első benyomásokat:
1872. december negyedikén, körülbelül ebédidő tájékán a Dei Gratia ügyeletes matróza egy, tőlük körülbelül 4-5 kilométerre látható,
szabadon sodródó vitorlást vett észre a távcsövével. A hajó pozíciója a következő volt: északi szélesség 38˚20’, nyugati hosszúság 17˚15’; a legközelebbi komolyabb szárazföld (Portugália) körülbelül 650 km-re keletre terült el, Madeira meg nagyjából ugyanekkora távolságra, csak délre.
Az akkor még ismeretlen hajó vitorlázata nagyrészt sértetlennek tűnt, noha az elővitorla szemmel láthatóan le volt szakadva, a
többi nagyvitorla viszont szabályosan le volt vonva. A hajótest mindkét oldalán, a hajó teljes hosszában egy-egy (fél-egy centi mély, frissnek tűnő) vágást találtak, a vízvonal fölött nagyjából két lábnyi magasságban (vagyis úgy hatvan centire a víztől).
A Dei Gratia közelebb manőverezik a másik hajóhoz; átkiabálnak, elsütnek pár puskát is, de semmi életjelet nem tapasztalnak. Morehouse kapitány csónakba ülteti első- és másodtisztjét, akik – egy matróz társaságában – áteveznek a MC-hez (melynek nevét ilyen távolságból már le tudják olvasni a hajó oldaláról), majd fel is másznak annak fedélzetére.
A MC teljesen elhagyatott volt; sem élőlényt, sem holttestet, sem küzdelemre vagy más, erőszakos momentumra utaló nyomot nem találtak. A kapitányi hídról hiányzott a szextáns, 
a hajónapló, továbbá a kronométer is; hajó központi iránytűje a földön hevert, üvegborítása eltörve, a mágnesnyíl megsérülve. A kormánykerék rögzítetlenül mozgott, sérülés nem látszott rajta.
A tizenkét személy befogadására alkalmas mentőcsónak nem volt a fedélzeten, viszont a csónakdaru, amivel ezt a vízbe bocsájthatták volna, le volt kötözve az egyik vitorlarúdhoz, vagyis ezt nem használták, viszont a fedélzeti korlát egy pár méteres szakaszon ki volt emelve.
A hajóorrban, a fából készült mellvéden frissnek tűnő vágásnyomokat találtak, mintha valaki egy hosszú pengéjű késsel vagy karddal csapkodott volna, a famellvédet alátámasztási felületként (kvázi vágódeszkaként) használva. A fedélzeten, az egyik ágy alatt máskülönben 
megtalálták Briggs kapitány egyik katonai relikviáját, egy berozsdásodott pengéjű, az amerikai polgárháborúból származó lovassági kard formájában. A rozsda állapotából arra lehetett következtetni, hogy a kapitány valószínűleg 10-12 napig nem tisztította kedvencét, amely a sós-párás tengeri levegőn nem bírta a gyűrődést és csendesen elkezdettt oxidálódni.
A kabinszinten minden rendben lévőnek látszott, eltekintve attól, hogy a berendezés elég nedvesnek tűnt. A világítóablak kivételével minden más nyílászáró csukott állapotban volt, lefüggönyözve és részben bedeszkázva. Az ágyak bevetetlenek voltak, mintha az abban fekvő embereknek gyorsan kellett volna távozniuk. A hajóműhelyben semmi különöset nem láttak, 
a kapitány kabinjában a ruhák nyirkosak, az ágynemű nedves volt. A családi szalon falán lévő óra mutatói hiányoztak, a konyhaszekrényben az evőeszközök viszont katonás rendben sorakoztak; a kamrákban és a konyhán bőven volt szárított hús, liszt, savanyított káposzta, aszalt gyümölcsök, krumpli és rengeteg kétszersült.
Az első tiszt (bezárt ajtajú) kabinjában egy navigációs palatáblán az utolsó bejegyzés november 25-ét mutatta, s azt, hogy aznap reggel nyolckor 
a MC rendben, menetrend szerint délről elhaladt az Azori-szigetek mellett. A kapitányi hídról hiányzó hajónapló itt volt az asztalon, mellette részletes térkép, rajta november 24-ig bejelölve a MC útvonala.
Ennek a részletnek azért van különös jelentősége, mert ha elfogadjuk, hogy november 25-én volt utoljára ember a MC-en, akkor a vitorlás (!) emberi beavatkozás nélkül, szabadon forgó kormánykerékkel nyolc napon keresztül tartotta az eredeti irányt, s ezalatt közel 700 kilométert tett meg…
A legénységi szállás felé vezető folyosón arasznyi víz állt. A matrózok négyágyas kabinjában minden a legnagyobb rendben lévőnek látszott: ruháik és személyes tárgyaik (csizmáik, késeik, pipáik, kártyacsomagjaik, mobiltelefonjaik) a polcokon, illetve a hajóládákban. A jelek arra utaltak, hogy mindenki sietve, de korántsem pánikszerűen távozott. Mrs. Briggs szobájában a polcon egy gyűszű, több fiola varrógépolaj és egy spulni cérna is látható volt, mindenféle rögzítés nélkül.
A raktérben ugyancsak találtak körülbelül 80 centinyi vizet, de korántsem annyit, ami komoly aggodalomra adhatott volna okot. A Dei Gratia elsőtisztjének becslése szerint a MC-hez hasonló nagyságú és felszereltségű hajó szivattyúi minden különösebb megerőltetés nélkül egy-másfél óra alatt el tudták volna távolítani ezt a raktérből, 
ahol máskülönben az 1700 hordó alkohol a legnagyobb rendben volt fellelhető (később megállapították, hogy kilencből hiányzott a folyadék, de hogy mikor és milyen módon tűnt el, nem lehetett egyértelműen kideríteni). Ugyancsak szakemberek szerint ennyi víz körülbelül egy hét – tíz nap alatt szivárog be egy faácsolatú hajóba, már ha közben egyáltalán nem szivattyúznak…
Egy verzió szerint a későbbi, igen részletes vizsgálat során (már Gibraltáron) egy hordóval többet találtak, mint amennyit berakodtak New Yorkban.
Összességében a hajón legalább háromhavi 
tartós élelmiszer és ivóvíz volt, minden teljesen fogyasztható állapotban. Tűznek semmi nyomát nem találták, viszont a Dei Gratiáról átevezett matróz későbbi nyilatkozatai szerint Briggs kapitány asztalon hagyott zsebórája még ketyegett, amikor rábukkantak. Ugyancsak ő mesélte később, hogy a konyhán egy lábasnyi – még langyos – pörköltet is találtak.
Számos további – többé-kevésbé hátborzongató, de meg nem erősített – részletről is szólnak a hírek: Briggs kapitány lágytojásáról, amelynek már levágták a tetejét és még gőzölgött; Sarah asszony harmóniumáról, amelynek hangjait a Dei Gratia-legénység még hallotta a fedélzetrelépés előtt, de mire odaértek, már nem volt ott senki; vércseppekről, amelyek a főárbocon felfelé vezettek és a felénél hirtelen abbamaradtak; egy alvó macskáról, amelyre a hídon bukkantak, s amely 30 perc múlva már nem volt ott és később sem találták meg, satöbbi…
Morehouse kapitány – rövid hezitálás után – végül úgy dönt, hogy négy emberét átviteti a MC-re
és (mivel a hajó teljesen üzemképes volt) azok benavigálják a körülbelül ezer kilométerre fekvő Gibraltárra, közelről követve az ugyancsak oda tartó Dei Gloriát Gratiát.
A két hajó végül (pár órás eltéréssel) december 13-án reggel éri el a gibraltári kikötőt. Ott aztán egy hosszadalmas bírósági és biztosítási procedúra vár mindenkire, aki akár csak érintőlegesen is kapcsolatba került a MC-tel – de ez már nem a mai posztunk témája.
Az mindenesetre már annó szemet szúrt, hogy az amerikai külügyminisztérium szemmel láthatóan belezavarodott a dologba: amikor újságírók először felkapják a sztorit (1873 tavaszán) és kérdéseikkel megtalálják a State Department vezetőit (figyelemmel a gibraltári amerikai konzul élénk szerepvállalására az ügyben), a washingtoniak lányos zavarukban még nyilvánvaló dolgokat is letagadnak: szerintük például a MC kapitányát nem Briggsnek, hanem Hutchinsonnak, az elsőtisztet meg nem Richardsonnak, hanem Bilsonnak hívták, a hajó nem is Genovába, hanem Nápolyba indult, satöbbi… Aztán pár nap elteltével semmisnek nyilvánították ezeket a kijelentéseiket, adminisztratív tévedésre (?) hivatkozva. Hogy a félrebeszélésnek mi volt az igazi oka, azóta sem lehet tudni.
A konteók számbavétele előtt még emlékezzünk meg Sir Arthur Conan Doyle-ról, aki mindenkinél többet tett a Mary Celeste esetének népszerűsítéséért. 1883-ban – név nélkül – megjelentet ugyanis egy novellát (J. Habakuk Jephson’s Statement), melynek alaptémája a kísértethajó (az ő verziójában franciásan: Marie Céleste) története. A huszadik század első három évtizedében pedig nem volt olyan, magára valamit is adó (amerikai és európai) folyóirat, amelyik ne közölt volna „abszolút megbízható forrásból” származó tuti megfejtést, rejtélyes szem- és fültanúk élménybeszámolóját, vallomásokat, palackpostával továbbított levélkivonatokat, homokfövenyen megtalált csontvázakkal kapcsolatos találgatásokat, satöbbit… 
A száz évvel ezelőtti bulvárzsurnaliszták (és késői követőik) minden bőrt hússzor lehúztak a sztoriról, sőt: kicsontozták és alaposan fel is szeletelték azt, az igényes olvasók legnagyobb örömére. A történetből születtek filmek (itt és most csak régi kedvencünk, Lugosi Béla nevével fémjelzettre utalunk ezzel a poszterrel), regények, novellák, tanulmányok, újságcikkek, videójátékok, rádiós drámák, s tán még kisdoktorikat is írtak belőlük szemfüles közéleti szereplők.
7.) A konteók
Lássuk akkor, milyen izgalmas magyarázatokkal szolgáltak az emberek az elmúlt 140 évben a MC-ügyről. Csak a főbb vonulatokat említjük, mert minden alkonteó kifejtése azt jelentené, hogy meg sem állunk kétszázezer karakterig. Így is látni fogjátok, hogy a verziók száma talán minden eddigi konteóposzt lehetséges magyarázatainak számát meghaladja.
7.1.) Vízalatti földrengés
Ezt a verziót egy tapasztalt tengerészkapitány, bizonyos David Williams dolgozta ki a nyolcvanas években, állítása szerint harminc év (!) megfeszített kutatásainak eredményeként. Szerinte egy nyílttengeri földrengés által keltett hirtelen hullámhegy megdobta a hajót, 
minek következtében a szállítmány több hordójából elkezdett ömleni az alkohol, átitatva a kötélzet egy részét. Ezzel párhuzamosan a konyhai tűzhely parazsa is kieshetett és az alkoholgőz talán be is lobbant. A legénység pánikba esett, s a mentőcsónakkal gyorsan távoztak is a helyszínről, a hajót magára hagyva.
Ezzel a magyarázattal az lehet az apró probléma, hogy a környéken (például a nem is olyan messzi Azori-szigeteken, vagy a meglehetősen forgalmas hajózási útvonalon szép számmal közlekedő hajók egyikén sem) akkoriban nem észleltek semmiféle földrengést, legalábbis írásos dokumentum nem maradt fent az eseményről.
7.2.) Kalózok
Több forrás eljátszott a gondolattal, hogy nem zárható ki tengeri rablók rajtaütése sem. A kalózok lemészárolták a legénységet és a Briggs-családot, esetleg elvitték őket rabszolgának. Igaz ugyan, hogy Afrika északnyugati partjai közelében a XIX. század végére már 
meglehetősen pacifikált volt a helyzet (legalábbis kalózmentes, főként a Royal Navynek és a spanyol haditengerészetnek köszönhetően), de hát napjainkban is tudjuk, hogy a kalózkodás olyan, mint a minőségi farmernadrág: soha nem megy ki a divatból.
7.3.) Zendülés
A négy északnémet (déldán, nyugatfríz, mittudomén…) 
matróz valami miatt felkapta a vizet (esetleg csapra ütöttek egy alkoholos hordót), gyorsan leszámolt a Briggs-családdal, valamint a két tiszttel és a szakáccsal, majd (a bódultság és/vagy a düh elmúltával) ráébredtek arra, hogy tettükért bizony gyorsított eljárás és nyolcvan centi kötél jár. Pár apróságot bepakoltak a mentőcsónakba, a holttesteket bedobálták a tengerbe, a fedélzetről eltüntettek minden olyan nyomot, amely erőszakos cselekményekre utalhatna, majd tengerre szálltak abban a reményben, hogy elérik az Azori-szigeteket.
Hogy ez sikerült-e nekik (pár alkonteó biztos benne), vagy a tengerbe vesztek, az – posztunk szempontjából – másodlagos.
7.4.) A robbanásveszély
1967-ben egy brit biztosítási szakértő (bizonyos William Crocker) dolgozta ki ezt a konteót. Nem kell vegyészszakértőnek lennünk ahhoz, hogy tisztában legyünk az alkoholgőz és a levegő keverékének
robbanásveszélyes tulajdonságairól. Ezen verzió szerint a raktérben pár hordóból elkezdett párologni a 90 százalékos alkohol. A MC pont egy viharzónán keresztül halad, ezért valamennyi nyílászáró (beleértve a szellőzőablakokat is) zárt állapotban volt, esetenként be is deszkázták őket. Briggs kapitány tisztában volt azzal, hogy ha a raktárszint légterében a levegő alkoholgőzös telítettsége eléri a négy százalékot, az egész hajó egy potenciális bombává válik, ami bármelyik pillanatban a levegőbe repülhet. Úgy döntött hát, hogy kinyitja az egyik szellőzőnyílást, majd a teljes legénységet és családját a hajóhoz kötött mentőcsónakba parancsolja, s ott fogják kivárni a kiszellőzést – vagy a robbanást.
A mentőcsónakot a hajóhoz rögzítő kötél valami miatt leoldódott, s mindenki a vízbe veszett. A MC közben kiszellőzött, és tessék, a rejtély megoldva.
Alkonteó: az is lehet, hogy egy kisebb robbanás is bekövetkezett, ami a kapitányt csak megerősítette abbéli meggyőződésében, hogy menekülniük kell. Az alkohol-levegő elegy színtelen lánggal lobban be és ég el tizedmásodpercek alatt, koromnyomokat ezért nem találtak a helyszínen. Ez a verzió megmagyarázza azokat a friss repedéseket is, amelyeket a nyomozás során fedeztek fel a raktár belső falán.
7.5.) Gyilkosság – csoportos öngyilkosság
Egy – közelebbről meg nem határozott – okból kifolyólag (a kiszabaduló alkoholgőzök, netán valamelyik, nem megfelelően tartósított élelmiszer mérgező hatása, esetleg a tengerből kifogott, ugyancsak mérgező hal elfogyasztása, stb.) a legénység egy (vagy több) tagja ámokfutásba kezdett. A mélyen hívő, az alkoholhoz egyáltalán nem szokott Briggs talán nettó vallási tébolyulttá változott, aki mindenkit kiirtott, majd öngyilkos lett. De az is lehet, hogy a matrózok kezdtek ámokfutásba.
Alkonteó: az öngyilkosságok másik magyarázata egy hirtelen kitört járvány, amely nemcsak a testet, hanem az ítélőképességet is befolyásolhatta.
7.6.) Vízi szörnyek
Igaz ugyan, hogy az Azori-szigetek környéke már nem tartozik a Bermuda-háromszöghöz, de egyesek szerint elképzelhető, hogy az ottani vízi szörnyek egyike (mondjuk a tengeri történetek visszatérő, rokonszenves szereplője, az óriási polip) vadászta le egyenként az utasokat a hajó fedélzetéről.
7.7.) Ufók, alienek
A földönkívüliek pont a környéken jártak, s emberkísérleteik legújabb szereplőit vélték felfedezni a MC tíz utasában. Vonósugárral szépen, egyenként leemelték őket a fedélzetről, majd űrhajójukkal diszkréten távoztak.
7.8.) Atlantisz
A Brit Asztrológiai Társaság sem maradhatott ki a találgatási buliból: 1926-ban az egyik havi értesítőjükben (British Journal of Astrology) egy Adam Bushey nevű szakember kifejtette azon véleményét, melynek értelmében a MC fedélzetén tartózkodó emberek abban a pillanatban dematerializálódtak, amikor a hajó az egykori, most már elsüllyedt Atlantisz fővárosa felett haladt át, s az ottani kisugárzások (esetleg valami időörvény vagy dimenzióközi átjáró) tüntették el az utasokat.
7.9.) Biztosítási csalás kísérlete
Briggs kapitány távolról sem volt olyan erkölcsös arc, mint amilyennek a hozzátartozók (és az utókor) megpróbálta beállítani. Meggyőzte a MC legénységét, hogy hajószerencsétlenséget mímeljenek, majd a 35 ezer dollár értékű rakományt saját zsebre értékesítsék. 
A forgatókönyv szerint a Briggs-család az elsőtiszttel és két matrózzal a mentőcsónakban elmenekül az úgymond süllyedő hajóról, a többiek pedig az elemekkel folytatott hősies harcban életüket vesztik. A kivitelezés azonban csődöt mondott, a mentőcsónak még látótávolságon belül elsüllyedt, a hajón maradók megpróbálták kimenteni a fuldoklókat, de ők is vízbe vesztek.
Alkonteó: Morehouse és Briggs (emlékezzünk csak: ők már régóta ismerték egymást és jó cimborák voltak!) már előre megállapodtak a „mentés” valamennyi részletében, s abban is, hogy a biztosítótársaságot átverik: eredetileg a MC rakományát a Dei Gratiának kellett volna átvennie, majd a MC-et el kellett volna süllyeszteniük, annak teljes legénységét és utasait pedig nekik kellett volna átvenniük. Aztán közbejött valami (például az itt következő verzió…).
7.10.) A Dei Gratia legénysége
Az eredetileg mentési szándékkal érkezett Morehouse-legénység még legalább egy túlélőt talált a MC-en, aki a szerencsétlenség teljesen logikus magyarázatával is szolgált (bármi is legyen az). Ők azonban tudták, hogy a tenger szabályai szerinti jutalom (a rakomány 
és a hajó értékének 20-25%-a) csont nélkül csak abban az esetben jár, ha zavaró tényező nem kavar be a történetükbe. Úgy döntöttek tehát, hogy a túlélő(k)nek menniük kell. A tengerbe dobták tehát a szemtanú(ka)t, s a helyszínt úgy módosították, hogy a lehető leghomályosabb és legkétértelműbb legyen.
7.11.) Az úszóverseny
Sportrajongóknak ajánlom a következő konteót:
A MC legénysége úszóversenyt rendezett, hogy egy kicsit feldobják a hajózás szürke hétköznapjait. Páran beneveztek, a többieknek pedig egy emelvényt ácsoltak a hajótestre, hogy onnan kényelmesen lehessen szurkolni a versenyzőknek. 
Egy hirtelen jött szélroham azonban akkora hullámverést okozott, ami a már vízben lévőket messze elsodorta a hajótól, ráadásul a hamarjában összetákolt emelvény is leszakadt, s a rajta tartózkodók is belezuhantak az óceánba.
Folytathatnánk, de úgy érzem, a leglényegesebb kapaszkodók az olvasók rendelkezésére állnak ahhoz, hogy – az eddigi gyakorlatunknak megfelelő intenzitású – érdekes, változatos és pergő ritmusú beszélgetés alakuljon ki a kommentek segítségével. Ne fogjátok vissza magatokat; a klasszikus brainstorming szabályainak megfelelően kijelenthetjük, hogy nincs buta ötlet, csak rugalmatlan moderátor! Jöhetnek új konteók és alverziók, találgatások és következtetések. Túrjátok fel az internetet és tárjátok elénk azokat a forrásokat, amelyekről mi még nem is hallottunk!
És köszönöm BA kollégának a forráskutatásban nyújtott segítségét!
Konteókra fel tehát!
Ápdét: Sajnálom, de úgy látszik, ezekkel a k*rva szavazógépekkel egyedül nem boldogulok; nem tudom beilleszteni őket a posztba úgy, hogy látszódjanak is. Amíg a fejlesztő kolléga nem veszi kézbe a dolgokat (még úgy két hét), elégedjetek meg ezzel a rusnya linkkel, ami a szavazóoldalra visz… Bónuszként két opcióra lehet szavazni, ha nem tudnál dönteni mondjuk az ufók és az óriási polip között.
Köszönöm a megértést!
Ápdét: Mary Celeste rejtélyének 10%-kal kibővített verziója is elolvasható a Konteó 1 című könyvben, amelyet 20%-os engedménnyel ide kattintva rendelhetsz meg, vagy 2013. november elsejétől megvásárolhatsz az Alexandra és a Libri nagyobb boltjaiban.
Ars poetica
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!
Legutolsó hozzászólások
- Vitaposzt: választás-konteók (360)
- { Konteó a láthatáron: https://kuruc.info/r/2/280704/ Komment... }
- A főtitkár halála (103)
- { […] körülmények között. Az összes... }
- A Djatlov-incidens (3407)
- { […] poszt újraközlése részünkről kicsit... }
- Szolgálati közlemény - vegyesfelvágott (2281)
- { Itt is van az első... }
- Kommentposzt: Kiss László (137)
- { Idézzük újra: Melyik konkurens ország(ok)... }
154 hozzászólás
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Visszajelzés154. 10 rejtélyes horror sztori - tízdolog — 2022-03-20 15:32
[…] és csoportos öngyilkosságon át a tengeri szörnyekig minden teória felmerült már. Ezeket itt olvashatod […]
153. rebel — 2014-12-06 01:46
@ujfiu:
Na de figyelj már, a sziklás verzió még valószínűtlenebb, mint hogy két kalózhajó közrefogta (holott ugye ez sem túl életszerű és reális), hiszen az még mondjuk talán lehet, hogy SZABÁLYOS egyenes csíkot vág egy szikla… node …come on… mindkét oldalon pont ugyanúgy??? Erre mennyi esély van szerinted? Akkor már két hasonló típusú fregatt ha közre fogta, az oldalukon levő akármi (szigony, horgony, csáklya, kalóz kapitány kampós keze, vagy szeges végű falába), bármi… inkább reális, hogy két oldalt végig hasonló viszonylag szabályos vályút mar bele a hajótestbe… nemde? 😉
Ezeknél valóban lényegesen reálisabb, hogy egy nem ilyen méretű hajóra dizájnolt kikötőbe szorultak be… bár ott meg az a gond, hogy azok – ilyen kisebb (pláne zug) kikötők – akkoriban fából ácsolt-tákolt mólókkal bírtak, amik bár lehettek jobbról-balról egy magasak és egy vastag deszkákból, amik bemarták volna jobbról balról a Celeste testét, csakhogy NEM FÉM, ezért NEM MAR.. a fa ugyanis nem mar.. csiszol sotol,. törik forgácsolódik, akár meg is gyullad, szóval sok mindent csinál, de mély marást nem igazán végez.. az fém vagy kő lehet… Esetleg valami szabályosan megmunkált kő mólókból készült régi kikötő lehetett?
152. zbaka — 2014-12-05 21:43
A csónakos kötélelszakadós dologgal az a baj, hogy tapasztalt matrózok csak meg tudnak kötni egy kötelet rendesen, végül is ez a dolguk nem? A cikk szerint a kötélzete is rendben volt a hajónak…
151. alga — 2014-11-15 08:11
Üdv mindenkinek!
A megoldást én a szállítmányban látom. Fontos lenne tudni, hogy milyen „szesz” volt valójában!
Ha etanol volt, akkor a robbanás(ok), miatt keletkezhettek a repedések és a „pánik”, majd a hajó elhagyása.
Pl: Viharos idő miatt bezárt hajóterek + párolgó etanol (9hordóból eltűnt a cucc! az kb 1000lityó tisztaszesz) + gyertyaláng… robbanás (repedések a hajótesten), a hajót elhagyják.
De mi van, ha a szállítmány metanol volt (akkoriban faszesz). Nagyjából ugyanaz a forgatókönyv csak mondjuk nem robbanás keletkezik, hanem a kényszeresen összezárva a hajón a veszélyes és párolgó metanol és az utasok „kölcsönhatásba lépnek”. A metanol nagyon jól elegyedik vízzel, vízpárával. Sejt és idegmérget termel a szervezet a lebontásakor. Egyre rosszabbul vannak, esetleg valamelyikük megvakul vagy rosszab. Pár gramm elég hozzá. Nagy koncentrációjú levegő+vízpára+metanolból simán felvehető a mennyiség. Sőt bőrön át is. Tarthatatlan az állapot el kell hagyni a hajót.
(Ebben a verzióban a hajótest karcolásai, repedései máshol és máshogy keletkeztek)
Esetleg kalózok. Amikor kiderül, hogy a szállítmány nem kell nekik, nem iható szesz pl: denaturált, otthagyják, túl macerás lenne bajlódni vele, kinek adják el, stb. akkor mentőcsónakban sorsukra hagyják a MC utasait, ne legyen tanu, hogy kik ők.
De nem zárkózom el kevésbé realista megoldásoktól sem! 🙂 szeretem olvasgatni az ufo-s, időkapus, szörnyeteges verziókat is!
150. ujfiu — 2014-10-08 15:15
@rdos:
A leírtak alapján olyan, mintha nagyjából egyenes lenne a bevágás, ebből akár arra is lehet következtetni, hogy nekimentek mondjuk egy sziklának, ami végigkarcolta. Ez egyébként megmagyarázhatná, hogy miért pl. miért esett le és tört el az iránytű.
149. rebel — 2014-08-27 00:12
Ja amúgy meg hát nyilvánvaló, hogy akár mentőcsónak akár kalózhajó, akár kikötői móló húzta a csíkokat a hajótestre, mind MOZGÁS miatt történt, tehát ahogy ELHALADT mellette, egy kiálló hegyes tárgy (és ugyebár sem mólón, sem mentőcsónakon nincs olyan, azonban kalózhajón már annyira nem lenne fura… nemde?).
De ne legyen kalóz, csak egy másik NAGY hajó (mert ilyen bemetszést nagy tömegű tárgy okozhat, ez is elenyészi a mentőcsónakos ötletet) Tehát mondjuk gyorsan közeledett a valamilyen (talán kalóz) hajó, mert nagyon akart valamit, és épphogy a Celeste mellett, szint ütközve, mellé szorulva, fordult, a kiálló akármi, meg végighúzta a hajót, majd ezt megcsinálta a túloldalról is. Tehát nem kell feltétlen két kalózhajó, de az sem kizárt, mert a kalózok nem ritkán ugyebár konvolyokban közlekedtek és csoportosan támadtak…
148. rebel — 2014-08-26 18:28
@rebel:
Kartács írta:
„A hajó oldalán a sérüléseket meg akkor szerezték, amikor az útitervtől eltérően kikötöttek az Azori Szigetek egyikén egy kis csempész áruért(gyep?), és szűk volt a hely két dokk között”
Ez még talán lehet.
A mentőscsónakos verzió teljesen bugyuta, hiszen az nem vág, hanem ütöget, legfeljebb ha valami éles-hegyes van a szélén, akkor karcolgat… tehát ha mentőscsónak(ok) a vágás oka, nem egy hosszanti homogén vágás lenne teljes hosszig mindkét oldalon, hanem ha már vág (node nem vág, mert mi vágna egy mentőcsónak szélén mégis?), akkor egyenletlen mélységű szabálytalan, változó magasságú (hiszen hullámzik a víz), karcolások lennének és nem egy szignifikáns, homogén vágás…
147. rebel — 2014-08-26 17:39
Hú. Elnézést tévedtem… Tényleg és valóban, ez teljesen tökéletesen kizárt.. Bocsánat bocsánat…
Hiszen nyilván egy földönkívüli űrhajó volt, ami fel is szippantotta a Mary Celeste-t és egy ideig a magasban volt az UFO fedélzetén; a kétoldali vágás pedig, nyilván ahol befogták a tartó mechanikák, mint egy satuba, a hajótestet…
Igen, ez pl sokkal reálisabb, mint hogy akár két kalózhajó vagy akár egy de mindkét oldalról szorosan mellé állt….
Nem tudom mit kell okostojáskodni, mikor nyilván teóriákról, azaz leginkább fantazmagóriákról van szó…
Van valakinek amúgy bármi reális teóriája ezekre a vágásokra?
146. becsuszoszereles1k — 2014-08-26 03:51
147. @miazhogynagyonis:
Mi az hogy ketto? Csak egy vagta, vagy karcolta, de ketfelol…
145. miazhogynagyonis — 2014-08-26 03:10
@rebel: ” A hajótest mindkét oldalán, a hajó teljes hosszában egy-egy (fél-egy centi mély, frissnek tűnő) vágást találtak”
Aha két kalózhajó…
144. rebel — 2014-08-26 02:23
Kalózok voltak nyilván valóan. A karcolás a hajójuk nyoma, ami szorosan az MC mellé állt és végighúzta. Mivel a kalózok látták hogy szeszt szállítanak eléggé bepöccentek, mert azt nem igazán könnyű gyorsba eladni (pláne feltűnés nélkül), ezért csak pár hordót vittek el, vagy azt sem, hanem csak beledobták a vízbe, ami hiányzott, a pár üres hordó meg azmiatt volt, hogy amikor belenéztek mi van benne, kiborították. Egyéb nagy zsákmány nem volt a hajón, ezért nem is nagyon fosztogattak, hanem az embereket hurcolták el eladni rabszolgának Afrikába; és mindezt igen kapkodva (ezért sem fosztogattak), mert közeledett egy nagyobb másik hajó… És így nem is konteó, hanem szimpla kalóztámadás.
Konteó akkor lenne, ha biztosítási csalás lenne vagy a megtaláló hajó csinált volna disznóságot. Azonban mindkét esetben nem így lett volna a hajó megtalálva, hanem nyilvánvalóan elsüllyedt volna, vagy eltűnik. Aki kitervelten bűnöz, az nem szeret nyomot hagyni támadási felületet, – lehetőséget arra, hogy ha valami elkerülte a figyelmét, amiatt bukjon. Márpedig egy ekkora hajó millió nyomot rejt… A kalózok viszont tojnak erre. Az, hogy irányban maradt és ennyit ment, puszta véletlen… a meleg pörkölt, macska stb, a megtaláló hajó babonás legénységének lódítása…
143. tiboru — 2014-04-16 19:17
@calipso:
Szia!
Isten hozott minálunk, érezd jól magad! És köszönjük a kommentet is!
142. calipso — 2014-04-16 18:59
Üdv Mindenkinek, új vagyok! 🙂
Őszinte lendülettel igyekeztem végigolvasni az összes kommentet, de aztán feladtam, úgyhogy nem tudom, van-e aki megosztotta a nagyérdeművel a most következő komteó verziót, ha igen, akkor elnézést az ismétlésért.
Van egy könyvem, a címe „Amire nincs magyarázat” (igény esetén közlöm a bibliográfiai adatokat), abban olvastam az MC-sztoriról egy elég hosszú cikket. Van benne egy rendkívül hitelesnek tűnő (legalábbis számomra) és teljesen logikus magyarázat a történtekre, beidézem. (Itt szokták feltüntetni, hogy SPOILER ALERT, szóval, aki szeretne a továbbiakban is inkább izgalmas találgatásokba bocsátkozni és nehezen viseli ha leleplezik a bűvészt, az inkább talán ne olvasson tovább. 🙂 )
„A legelfogadhatóbb elképzeléssel Oliver Deveau állt elő a megmentés körülményeiről folytatott tárgyaláson. Véleménye szerint a legénység attól eshetett pánikba, hogy azt hitte süllyed a hajó. Ez a magyarázat némi értelmezést igényel.
Dr. James H. Kimble, az Amerikai Egyesült Államok New York-i Meteorológia Intézetének főnöke, valamint Gershom Bradford író azt állította, hogy az MC tornádóba kerülhetett vagy víztölcsérrel ütközött a nyílt tengeren. Az örvényló víz- és légoszlop minden előjel nélkül megjelenhet, akár egy órán keresztül is tart, s aztán ugyanolyan gyorsan eltűnik, ahogy felbukkant.
Kimble és Bradford véleménye szerint viszonylag kicsi, lényegében ártalmatlan víztölcsére csapódott a hajónak, s nem is okozott benne nagyobb kért. a víztölcsér belsejében a légnyomás rendkívül alacsony, s amikor a tölcsér keresztülcsap a hajón, a belső és a külső nyomás között jelentősen megnő a különbség. Emiatt akár a fedélzeti nyílást lefedő deszkák is széttörhetnek.
Ilyen körülmények között rendkívül fontos lehet, milyen módszerrel ellenőrizték az MC-n a hajó belterében lévő víz magasságát. Jó mélyre leeresztettek egy botot a szivattyún: úgy ellenőrizték a vízmagasságot a raktárhelyiségben, ahogy az autóban szokás az olajszintet. A légnyomás esése miatt az aljvíz a szokásosnál sokkal erősebben jött fel a pumpán, a szelep pedig meggátolta, hogy rögtön vissza is folyjon. Valószínűleg a legénység nem gondolt erre.
Elképzelhető, hogy amikor a víztölcsér rájuk zúdult, a legénység tagjai a megrázkódtatástól nem tudtak hideg fejjel gondolkodni [saját megjegyzés: hivatkozhatunk ugyan olyasmire, hogy de hát tapasztalt tengeri rókákról van szó, de elég csak pl a Titanic utasmentési zűrzavarára, szervezetlenségére és a kapitány, illetve az első tiszt ellentmondásos parancsaira, pánikreakcióira gondolnunk, hogy tudjuk, nem mindenki bírja az életveszély okozta pszichés nyomást, és egy ilyen helyzetben könnyen lehet, hogy a tapasztalatai ellenére sem képes higgadtan gondolkodni vagy dönteni.] Valaki elment ellenőrizni a vízállást, hogy lássa keletkezett-e kár a hajó vízalatti részében. Rémülten vette észre, hogy a víz magassága egyetlen perc alatt több, mint fél métert emelkedett.
Ezt állapíthatta meg a tengerész, mikor megvizsgálta az ellenőrzőpálcát. Abban a hitben, hogy az MC gyorsan süllyed, Briggs kapitány kiadta a parancsot a hajó elhagyására. […] Sosem fogjuk megtudni mi történt valójában. Annyi mindenesetre tény, hogy a tornádó-elmélet felel meg leginkább az adatoknak és magyarázza azok meghökkentő sajátosságait.”
Eddig az idézet. Kezdjetek vele ami jól esik, remélem volt némi új információ ebben (nagyon) hosszú kommentárban és bocsi! 🙂
Egyébként örülök, hogy idetaláltam, jó hely!
141. warr — 2014-01-03 11:30
Újra elolvasva a kommenteket…
Morehouse-ék szerepét azért vetném el, mert egyrészt az feltételezné, hogy legalább egy embert még életben találtak a MC-en, mikor rábukkantak, viszont ugye meg lett állapítva, hogy ha lett volna rajta ember, akkor a két hajó nem is keresztezte volna egymás útvonalát, másrészt pedig mert a „jutalomként” megkapott összeg elég kicsi volt, ráadásul tíz felé még el is kellett volna osztani a legénységnek, plusz relatíve sok időbe is telt, mire végül megkapták. Akkor már sokkal jobban jártak volna, ha átpakolják a rakományt (vagy egy részét), és eladják feketén, a MC-et meg hagyják elsüllyedni (esetleg rásegítenek egy kicsit).
Talán az alkoholgőzős berobbanástól félős szál lehetne a legvalószínűbb, de akkor meg a bedeszkázott ablakok, amik miatt felhalmozódott az alkoholgőz, vihart sejtetnének, aminek ellentmond a polcokon szép rendezetten sorakozó csecsebecse. Arról nem is beszélve, hogy ha már mind a mentőcsónakba ugrálnak, legalább a kormányt ki kellett volna kötniük. Annak is lenne nyoma, hogy valahogy a hajó mögé kötötték a csónakot… annyira csak nem voltak bénák, hogy egy csomót ne tudtak volna rendesen megkötni. Ha meg csak leengedték a csónakot és eveztek a hajó után, akkor nettó hülyék voltak.
140. crayder66 — 2013-12-09 01:45
Sziasztok!
Nagyon jó az oldal! Gyakori látogatója leszek! 🙂
Bár tetszik az oldal, azt előre leszögezném, hogy gyakorlati emberke vagyok. Úgy a legkönnyebb megítélni valamit, ha megtapasztaljuk a „működését”.
Szerintem ez a normális hozzáállás ehhez a témához is.
Más, egyáltalán nem rejtélyes esetek is lehetnek az akkori időkből, amik segíthetnek megérteni ezt a történetet. Gondolok itt főként az ilyen mennyiségű, és töménységű alkohol szállítására. Mert gondolom nem ez az egyetlen hajó a világtörténelemben, amelyik ilyen jellemzőkkel szállított rakományt. Továbbá lehetnek más, a hajózásban elterjedt íratlan szabályok pl. az alkoholra szállítására vonatkozóan amik mára már feledésbe merültek. Viszont 1-2 megmagyarázhatatlan tényre választ adhatnának.
Végül pedig a híressé vált tv műsor, az Állítólag…(Mythbusters: Jamie Hyneman, Adam Savage) komolyságával is hozzá lehetne állni a témához. Pl. a hajó oldalán keletkezett sérülést ilyen módon meg lehetne próbálni bizonyítani azzal, hogy azt a mentő csónak okozta. stb. stb.
Bár nem pont ehhez a témához illik, de azt hiszem részben itt is megállja a helyét a következő idézet:
„Ezen kívül pedig a mai napig érvényes Napóleon azon állítása, miszerint a „történelmet mindig a győztesek írják”. Ez azt jelenti, hogy a történelemírásnak a legtöbb esetben célja van. Ezen célok közül pedig az egyik legfontosabb a propaganda.”
139. giduci — 2013-12-05 18:09
@landauer:
Talán tényleg ez a legvalószínűbb.
Nem tudom, hogy volt-e megfelelő kötél, csákány, akármi a csónakban a visszamászáshoz.
Ha pedig valakit hagytak a hajón a legénységből, nem számítottak rá, hogy ilyesmire szükség lehet, viszont ő simán levághatta őket.
Aztán szépen tovább éldegélt még a hajón, majd a végén elbújt egy hordóban és ezért volt eggyel több. Hiába, a hordóktól nem tudok elszakadni! 🙂
Persze a hordók száma lehet véletlen is, ráadásul ha esetleg valamilyen erőszakos cselekmény történt volna (a hajón,nem a csónakban), jóval egyszerűbb a testeket vízbe dobni, mint hordókban csempészgetni őket. Ezért tartom fent a lehetőségét annak is, hogy esetleg rejtekhelynek használták – maguk másztak bele.
138. landauer — 2013-12-05 06:24
Nekem az a kép állt össze hihető verzióként, hogy
– a robbanásveszély miatt (aminek a hirtelenségét magyarázhatja a meteorraj, ha valóban volt akkor ilyen) mindannyian a mentőcsónakba ültek
– a szikrázásveszély vagy a sietség miatt nem a csörlőt használták
– az első tiszt a távozáskor kívülről valamiért bezárta a kabinját
– a körben a hajótesten látott bevágódás a visszatért mentőcsónak odaütődéseitől lehetett, ahogyan megpróbáltak kapaszkodót keresni a visszamászáshoz
– valamiért eloldódott vagy elszakadt a kötelük, amivel a csónakot a hajóhoz rögzítették (esetleg eleve sem volt a sietségben elkövetett fatális hiba miatt – erre utalhat az, hogy nem találták nyomát ilyen kötélnek)
– a 700 km-es táv (3km/óra) jó irányban abszolválását magyarázza az áramlat és a csendes idő, amit a tárgyak helyén maradása valószínűsít)
Ha így van, akkor is marad két kérdés:
1. Ha a Dei Gratia legénysége minden további nélkül fel tudott mászni a hajóra, miért nem tudták ugyanezt megtenni az eredeti utasok is? (A Dei Gratianak persze lehetett olyan pluszfelszerelése (létra, kötél, csáklya), ami nekik nem.)
2. Ha volt kötél, amivel a csónakot a hajó után kötötték, miért nem volt nyoma? Ha volt, miért nem egyértelmű, hogy a hajó után volt kötve a csónak?
137. holgazan — 2013-12-04 21:30
@giduci:
Valóban nem sok mindent lehet kideríteni Arthur Briggsről, de itt van ez a link: http://www.findagrave.com/cgi-bin/fg.cgi?page=gr&GRid=98515400
1931-ben halt meg Massachusettsben, az életútja alapján nem került át Európába.
136. tiboru — 2013-12-04 20:02
@giduci:
Üdv!
A másik gyerekről nem találtam további infót, de hátha valaki az olvtársak közül…
135. giduci — 2013-12-04 17:04
Sziasztok! Még új vagyok itt, csak most olvastam a cikket.
Szóval, nekem az tűnt fel, hogy kilenc felnőtt utazott a hajón, plusz egy kétéves és valahogy pont 9 hordóból párolgott el az alkohol. A 10.hordó akár elszámolás islehet. Nekem olyan, mintha előre levajazták volna Morehouse kapitánnyal az egészet. Eljátsszák, hogy baleset történt, sodródnak, persze pont arra, de közben vígan élnek tovább a hajón. (főzés, harmónium, varrókészlet)Jön a másik hajó, elbújnak, a kikötőben pedig Morehouse kiszabadítja őket. A többi csak a körítés. Vagy túl sok filmet nézek?
Arra van adat, hogy a másik gyereket később áthozták-e Európába? Mondjuk a nagyszülők, hogy itt legyenek, amíg a vizsgálat tart. Valami ilyesmi még talán ma is működne, nemhogy 140 éve.
134. satol — 2013-09-21 21:44
A hsz-ek vége felé haladva már azt hittem, hogy senki nem számolt utána, de végül kiderült, hogy azért nem én vagyok az egyetlen. 8 nap alatt 700 km az valóban kb. 3 km/h, ráadásul a Golf-áramlat szélén van a helyszín, ami ott kb. 1 km/h sebességgel halad, nagyjából abba az irányba, amerre a hajó sodródott. A dokumentumok alapján a hajó NEM a tervezett irányba haladt, miután magára hagyták. A Mary Celeste az Azori-szigetektől délre haladt el, míg a Dei Gratia azoktól északra. Utóbbi jóval Gibraltár előtt talált az elhagyott hajóra, tehát az északi irányba eltért a tervezett útvonaltól, ami pont a környékre jellemző szélirányba haladást jelent. Az, hogy a hajó több napja néptelen volt, elég nyilvánvaló, ahogy az is, hogy a Dei Gratia legénysége miért színezte picit a történetet (zeneszó, eltűnő macska, stb.):
Elég gyakran lehet találkozni különböző korlátozott mértékben hihető, különleges hajós históriákkal. A hajósok körében menőnek számított ilyeneket átélni (minél különlegesebb, annál inkább), ezért aztán gyártották is tucatjával az elképesztőbbnél elképesztőbb sztorikat. Ha már egyszer akkora szerencséjük volt, hogy tényleg átéltek valami nem mindennapit, hát soha jobb alkalom, hogy életük legjobb (és leghitelesebb) történetét megalkossák. Ahhoz, hogy igazán ütős legyen addig kellett díszíteni, ameddig csak lehetett.
Valaki kérdezte, hogy jellemző gyakorlat volt-e veszély esetén ideiglenesen a mentőcsónakba költözni, viszont választ nem láttam, úgyhogy íme: Ez ismert gyakorlat volt, viszont egy embert mindenképp a hajón hagytak, hogy szükség esetén kormányozható legyen. És természetesen az ilyesmi normál esetben bekerül a hajónaplóba.
Az igazi kérdés, hogy miért hagyták el a hajót. Mivel a – még működőképes – navigációs eszközöket minden bizonnyal magukkal vitték, feltehetőleg nem szándékoztak visszatérni a hajóra, ugyanakkor a hajónapló a hajón maradt, tehát nem tartották valószínűnek a hajó elsüllyedését. Kérdés tehát, hogy mi lehet az, ami ha a hajón maradnak, akkor a legénységre nagyobb veszélyt jelent, mint mentőcsónakkal nekivágni egy valamivel több mint 100 km-es útnak, de a hajó épségét különösebben nem veszélyezteti, és olyan sürgős volt a hajó elhagyása miatta, hogy a hajónaplóba nem volt idő azt beírni. Akárhogy is nézem, ilyen helyzet nem igazán létezhet, így két számbavehető lehetőség maradt. Az egyik, hogy a legénység a hajó elhagyásakor valamiért nem volt józan ítélőképességének birtokában, vagy valami miatt meghaltak a hajón, és a Dei Gratia legénysége legendagyártás céljából készített különös nyomokat a hajóra. (Az a feltételezés viszont kizárható, hogy a Dei Gratia okozta a Mary Celeste legénységének vesztét, hiszen ha utóbbi irányítás alatt lett volna, akkor a két hajó nem is találkozott volna.)
133. nyeviga — 2013-08-24 18:20
Az otthon maradt gyereknek azért jó nagy mákja volt, pedig biztosan mondta, hogy ez nem igazság, hogy ő a hülye suli miatt nem mehet, de utána már biztosan nem így gondolta.
132. boni58 — 2013-08-21 20:32
Üdv mindenkinek!
A hozzászólásokból összeállt a fejemben egy újabb lehetőség.
Néhány hordóból elszivárog/folyik a szesz. Heveny robbanásveszély, kapitány felismeri. Mindenki mentőcsónakba azonnal. A darut a sietség és a szikra-veszély miatt nem használják. Később, mikor kiszellőzött a hajó, vissza akarnak mászni. Azért biztos ami biztos, a legfontosabb műszereket a csónakba viszi. A sietségben az iránytűt elejti, és eltörik.
Kis idő múlva az odakészített kötélen vissza akarnak mászni, ám a kötél nincs sehol. (Gyakorlott hegymászók is dobtak már le ereszkedéshez szánt kötelet, hogy előtte elfelejtették átfűzni a karabíneren. Pedig ők nem is szívtak előtte alkoholgőzt.) Sokszor megkerülik a hajót, valami rés, kiálló csap, másik kötél után kutatva, közben a mentőcsónak pereme végigkarcolja a hajótestet. Sokáig próbálkoznak, mert ez élet-halál kérdés, de nem találnak megoldást.
A hajónapló lehetett a tiszt kabinjában, ha éppen ő volt szolgálatban, és miért vitte volna magával, ha vissza akartak térni? Egy kopott zárban (vajon a felújításkor azt is cserélték?)pedig egy apró hiba elég ahhoz, hogy ha az ajtót bevágja a szél vagy a hullámverés, kulcs ráfordítása nélkül is bezáródjon.
A pörköltnek eléggé sötét a színe, ha a napon hagyják, eléggé meleg tud lenni.
131. csibe994 — 2013-05-31 00:07
Ahogy azt egy 1965-ös Doctor Who epizódban is láthatjuk, a legénység vesztét egy pár dalek okozta, akik az első Doktort és társait üldözték. A Doki nyomait követve materializálódtak a Mary Celeste-n, a legénység pedig annyira megijedt a furcsa, hatalmas borsszóróra emlékeztető „lényektől”, hogy kivétel nélkül azon nyomban vízbe vetették magukat.
130. homospeculatius — 2013-04-04 20:18
@tiboru:
Nem a filmre gondolok, hanem a hajósra. Pl. Wagner oerájának szereplője, vagy Cornelius van der Straaten, eseteleg Hendryk van der Decken, ki hogy ismeri. A hozzá kötődő későbbi hajós szellemtörténetek érdekesek – annak, aki az ilyet szereti, bár ezeket összegyűjteni nem kis munka.
129. tiboru — 2013-04-04 19:44
@homospeculatius:
Bolygó Hollandi? Hm, abban, amit én tudok róla, nem sok konteó van, de felírom a „tennivalók” listámra 🙂
128. homospeculatius — 2013-04-04 19:38
Bocs, de nem olvastam az összes erőlködést, bár biztos mind jók.
Egy régi könyvben részletesen olvashattok az összes konteoról, sőt találtok még benne ennél lényegesen jobb hajós sztorikat is. A címe, ha jól emlékszem: „Nyomtalanul – hajókatasztrófák”, egy Harris nevű fazon írta, aki nem akárki, hivatásos tengerészként szolgált és vele is megesett egy-két dolog. Kivonat a tartalomból: U.S.S.Cyclops, Waratah, Teighmouth Electron, stb. Mindegyik köré szőttek konteokat, mind híres történet, különösen az utóbbi érdekes szerintem. A Föld egyszemélyes körülhajózására 1969-ben kiírt versenyben történt balesetekről és a végkifejletről szól, de nem lőném le a poént.
Apropó Tiboru, nem akarod a Bolygó Hollandit feldolgozni? Ő maga a konteo a köbön!
127. gacsat — 2012-07-31 20:55
@vito: Napjainkban is évi 4-5 hajó tűnik el nyomtalanul.
126. gacsat — 2012-07-31 20:49
Tényleg: És a Marlborough? Az 3 évig hajózgatott a világtengereken (hol a tenger alatt) legénység nélkül.
125. gacsat — 2012-07-31 20:43
@bedivere: Nem volt a hurrikán övezetben, és novemberben (ott) nincs hurrikán.
124. gacsat — 2012-07-31 20:34
@cabel: 10 nap – 700km. Ez 400 tengeri mérföld. Naponta 40. 40/24=1.7csomó. Ez igen mérsékelt sebesség. Simán megy ennyit a hajó 2 kis vitorlával.
123. gacsat — 2012-07-31 20:29
@reneew: Hasonló eset tényleg megesett. Filmet is csináltak belőle. Mindenki a tengerbe ugrott fürdeni. A pincér is megelégelte, hogy csk ő izzad, eldobta a tálcát, és utánuk ugrott. Utána vették észre, hogy elfelejtették leengedni a fürdőlétrát. MC2.
122. gacsat — 2012-07-31 20:23
@njoy: Nem tudom, kaptál-e választ a kérdéseidre, de én felelek:
Az alkoholgőz-levegő nagyon is életszerű. Az alkohol pont a nagyon széles > robbanási határértékről < híres. Ebből a szempontból veszélyesebb a benzinnél. A hajó megtalálása után azért nem szivárgott tovább, mert a rossz hordók tartalmát már elmosta a víz. Ez 1 kibaszott veszélyes szállítmány volt, én dupla zsoldért sem vállaltam volna.
A hajó oldalán a vágások keletkezhettek a kikötőben a tolóhajóktól.
A kapitány nem az ecserin vette a diplomáját. Ha az orrvitorla van csak fönn, a hajó lassan egyenesen előre halad. Pont alkalmas csónak vontatásra.
Ha egy lejárt órát kézbeveszel ketyegni kezd, és megy pár másodpercig. Így működik. 25 fok körüli hőmérsékleten mitől lett volna hideg a pörkölt?
121. gacsat — 2012-07-31 20:07
A hszek elolvasása előtt:
Nos, mint vegyész szaki és kocatengerész, a biztosítási szakember véleményét osztom.
A baj ott kezdődött, hogy nő volt a hajón. Ez behatárolta a kapitány mozgásterét. Robbanásveszély esetén a családját az egyetlen biztos helyre, a tengerre tette. Csakhogy nem hagyhatta őket magukra a mentőcsónakban, az ő kötelessége volt velük lenni. Másrészt ha a hajón ott hagyja az embereket kapitány nélkül, az kurva ciki. Neki örökre vége. Ezt az elméletet erősíti, hogy nem használták a csónakdarut. Tudniilik a szikrázás veszélye miatt.
120. bramcohen — 2012-06-24 19:33
Asszem megoldottam 🙂 :
Az alkoholgőz odavonzotta a Kráken-t a tenger mélyéről, aki levadászta a szintén alkoholgőz szagú (a ruháikba beivódott ugyanis) utasokat egyenként a fedélzetről, méghozzá úgy, hogy közben a hajó oldalába kapaszkodott (csápjaival, karmaival, fogaival stb. kinek, mi tetszik), ez okozta a sérüléseket a hajótesten.
119. tiboru — 2012-06-21 18:17
Az egyik kedves barátom szokta az ilyesmire mondani, hogy nem az a felháborító, hogy nyúlnak, hanem hogy ők ezért fizetést kapnak 🙂
Amúgy meg egészségére Takács Nórának; remélem, megdícsérte a főszerkesztője, milyen ügyes anyagot szedett össze. Ő legalább egy kicsit átírta a mondatokat. És ő is csak azt teszi, amit az átlag magyar „‘újságíró” (elnézést az igazi újságíróktól, ezért is tettem idézőjelbe).
118. bibo65 — 2012-06-21 12:35
Tiboru, ez lehet, hogy ismerős lesz:
http://www.life.hu/szepulj/20120620-az-elatkozott-mary-celeste-a-kisertethajo-hatborzongato-tortenete.html
„Cikkünk szerzője Takács Nóra, a Hogyan legyek jó nő? sorozat háziasszonya”
Nekem volt deja vu-m, mikor olvasgattam…
117. tiboru — 2012-05-11 13:57
@neyssa:
Jó pénzért el kéne adnod az ötletet valami tökös forgatókönyvírónak 🙂
116. neyssa — 2012-05-11 13:19
Áh én sokkal egyszerűbb megoldást tudok: egy vámpír akart így átutazni Amerikából Európába.
Bizonyítékok:
– A legénység volt az élelmiszer amit szépen beosztott út közben, nappal pedig a plusz hordóban húzta meg magát.
– A macska a vámpírunk volt, átváltozva.
– minden nyílászáró csukva, lefüggönyözve és részben bedeszkázva, persze, nehogy napfény érje
– „A hajóorrban, a fából készült mellvéden frissnek tűnő vágásnyomokat találtak, mintha valaki egy hosszú pengéjű késsel vagy karddal csapkodott volna” – karddal kell vámpírt ölni nem?
– A mentőcsónak nem volt a fedélzeten – vámpírunk elúsztatta, hogy nappal amíg halott ne tudjanak elmenekülni.
– A hajónaplót is megsemmisítette, mert a vallásos kapitány leírta hogy az ördög utazik velük.
– Briggs kapitány lágytojásáról, amelynek már levágták a tetejét és még gőzölgött – szegény vámpírunk etette az utolsó áldozatát, de meglátta hogy közelít egy hajó és végzett vele
– megmaradt egy csomó élelmiszer: hát igen, a vámpírok nem fogják megenni a kétszersültet
– Sarah asszony harmóniumáról, amelynek hangjait a Dei Gratia-legénység még hallotta a fedélzetrelépés előtt, de mire odaértek, már nem volt ott senki – zenés kedvű egy vámpír volt, előfordul nem?
– Vércseppekről, amelyek a főárbocon felfelé vezettek és a felénél hirtelen abbamaradtak – na ennél kell jobb bizonyíték?
Teljesen reális. Menjünk tovább ha már konteo: az Interjú a vámpírral-t tényleg Lestat írta és minden szava igaz. Leírása szerint 1791-ben teszi vámpírrá Louist. Egy idő után megteremti Claudiát, aki 60 év után jut el odáig, hogy megpróbálja megölni Lestat-t, és elmeneküljön Louis-val Párizsba. Nagyjából kijön, hogy éppen a Mary Celeste-el menekültek, tehát Claudia és Louis irtották ki a Mary Celeste legénységét. Tetszik?
115. norbi — 2012-04-14 13:47
Egyet értek,én pusztán arra céloztam,hogy mi van,ha csak szándékos manipulációról van szó,és nem nyom eltüntetésről.
114. gothmog — 2012-04-09 15:27
@norbi: Nyomok eltűntetése: Azért a kor nyomozóhatósága még nem az NCIS vagy CSI, a vizsgálati eredmények nagy valószínűséggel a megtaláló legénysésg elmondására támaszkodtak.
113. norbi — 2012-04-08 23:06
Tiszteletem mindenkinek. Kétszer olvastam el a posztot,kedves Tiboru 🙂 De a végén azon is elgondolkodtam,hogy elolvastam-e egyáltalán.. Igazából talán azzal kezdeném,hogy szerintem melyik konteó miért nem biztos,hogy megállja a helyét,persze csak az általam kiragadott példákkal,de nem az összessel. Kalózok: Szinte az összes érték a hajón volt sértetlenül,sőt még egy plussz hordót is vittek fel? Meg miután mindenkit el tüntettek,rendet raktak? Minek,elég ha felgyújtják a hajót.. Földrengés: A legtöbb apró kacat is a helyén volt,a hajó megtalálásakor,ráadásul nagyobb károk sem estek a hajótestben?Ha meg gyorsan távoztak,(de minek,nem volt szerkezeti baja a kecskének,és ezt ők is láthatták?)miért volt kikötve a daru,és miért nem a kormánykerék. Zendülés: ok… talán..De az ő agyukban is át villanhatott,hogy nem sokkal van több esélyük túl élni(messze a száraz föld)egy mentő csónakban kevés enni-inni valóval,mintha a hajón maradnak,és elkapják őket,arról nem is beszélve,hogy azért személyes relikviát akkor is vittek volna.Nem mindent,de a pipájukat,késüket,ruhát biztos. Meg minek kötnék ki a darut,ha sitve pucolnak,egy szál bugyiba..stb ennél a verziónál is a hajó felgyújtása lett volna a legegyszerűbb,mert nincs bizonyíték(megvárom biztos távolságból,amíg elpukkan) Robbanás veszély: Jó sietni kell,mert elszállhatunk,mint a győzelmi zászló,de nem mászok vissza kikötni a darut,és főleg nem hagyom a kormányt kikötetlenül,ha már mögé kötöm a mentő ladikot.. Gyilkosság-csoportos öngyilok. Ha begajdulok,nem rakok rendet magam után, főleg ha magamat is likvidálom eme csodás világból..(még akkor sem,ha valami kór megtámad) Arról nem is beszélve,hogy akik megtalálták a hajót,esetleg ők raktak rendet,félig? Biztosítási csalás:Ha sumákolni akarok,nem viszem a családom nyílt vízre,mert „hibalehetőség” És ekkor még nem létezett a győzike só,amiben a család is sumákol.(szigorúan kis betűvel,mint szegény Nemecseknek 🙂 A Dei Gratia legénysége: Miért? Mondhatták volna azt is,hogy a hajót üresen találták(ők át pakolhatták volna valahol az árut,a hajón lévőket meg bevágják a vízbe) Így a hajó megtalálásából megvan a 20-25% a rakomány meg 100%-ban. Arról nem is beszélve,hogy kizártnak tartanám,hogy profin „takarítanak”-el maguk után. Az én véleményem szerint is nagyobb sumákság van a dologban,mint „egyszerű,és naív” konteók. Nekem úgy tűnik,hogy a fejétől bűzlik a hal,itt is,és szándékosan lettek össze-vissza kavarva a dolgok. Ennyire profin,hibátlanul, szerintem nem lehet nyomot eltüntetni,csak állami szinten.(ezt arra értem,hogy 140 év alatt csak találgatások léteznek.) Egy szónak is száz a vége,szerintem szándékosan lettek össze kavarva az infromációk. direkt. Talán arra gondolnék,hogy nagyobb disznóságot hidaltak át ezzel. Én talán figyelem elterelésre gondolnék,mert túl sok az ellent mondás.. Azért írom a végére,hogy nagyon jó volt a poszt Tiboru,hogy te is végig olvasd az enyémet,bár neked elég egyszer 🙂 Tényleg nagyon jó volt köszi,és bocsesz a hosszú sorokért..
112. jani222 — 2012-03-25 16:47
Japán szellemhajó sodródik a kanadai partoknál
http://www.origo.hu/nagyvilag/20120324-japan-szellemhajo-sodrodik-a-kanadai-partoknal.html
Van itt baj bőven.
111. tiboru — 2012-03-13 13:18
No, még egy érdekes adalék, köszi!
110. skeptoid — 2012-03-13 03:01
Az volt mar, hogy a kilenc ures hordo voros tolgybol keszult? Feher tolgyet hasznalnak borhoz es mas folyadekhoz. A feher tolgy vizallo, meg a vorostolgyet szarazanyag tarolasara hasznaljak. A voros tolgy hordok ataztak es elkezdett az alkohol parologni. A szagot ereztek, de fingjuk nem volt melyik hordobol jon a goz, mikor millio hordojuk volt. ki akartak szelloztetni az alkoholgozt, ezert eltavolitottak a fedelzeti nyilasokat. Az alkoholgoz viszont nehezebb a levegonel. Fenaalt a robbanasveszely, ezert gyorsan beultek a mentocsonakokba a legszuksegesebb navigacios muszerekkel. A vitorlakat lehet szandekosan szabdaltak meg mielott a csonakba szalltak, hogy a hajo a kiszellozes utan ne tudjon elhuzni eloluk. A meg allo vitorla eleg volt, hogy a csonak(ok) ne birjanak lepest tartani a hajoval. Aztan a kapitany es a csonakazo legenyseg lemaradt a hajorol a kozeli szigetek fele vettek az iranyt es az oceanba vesztek.
109. naplopo — 2012-03-10 23:14
Szerintem, ha a csónakba vittek magukkal navigációs eszközt, és a hajót nem horgonyozták le, hagyták magába siklani, akkor nem tűnik úgy nekem, hogy vissza akartak volna térni rá.
De a DG elég valószínű. Kitaláltak még egy csomó mesét, a macskáról, tojásról, vérről, hogy természetfeletti legyen és így csak hisznek nekik.
Vagy tényleg természet feletti erők voltak, szörnyeteg, Philadelphia-kísérlet, ilyesmi.
108. altalena — 2012-03-09 17:09
Ez a hajóhoz kötött mentőcsónak nem fér a fejembe: ha több száz kilométeres körzetben nincs elérhető szárazföld, akkor valójában milyen menekülési esélyeik vannak egy mentőcsónakkal? Tegyük fel, robbanásveszély állt fenn (7.4. konteó), akkor nem sokkal érdemesebb a legutolsó pillanatig a hajón maradni (vagy még azon túl is), az összes ablakot kinyitni, letépni a deszkákat stb., mint beszállni egy csónakba, aztán ott lassú kínhalállal éhen-szomjan veszni?
Vagy arra számítottak, hogy ha ennyi alkohol berobban, az nem fogja elsüllyeszteni a hajót, és még vissza tudnak rá menni,
107. ireneadler — 2012-03-08 21:16
A Nautilus fel sem merült? 🙂 Pedig akkoriban már hajózott Némó kapitány, ütköztek, majd hogy elrejtse a helyet, továbbvitték a hajót még 9 napig….
106. tiboru — 2012-03-09 00:23
Köszönöm, és örülök, hgy itt is látlak!
105. mxplanet — 2012-03-08 20:54
zsenialis poszt ismet. respekt es gratula az uj oldalhoz tiboru!
104. tiboru — 2012-03-08 10:28
@miamai,
A KP túl puccos; mi ennél plebejusabbak vagyunk 🙂
103. miamai — 2012-03-08 09:47
Az „úgynevezett gyengébbik nem” (még szerencse, hogy úgynevezettnek írtad!) nevében köszönjük a megemlékezést!
Amúgy egy konteós találkozó helyszínéül (és apropójául) felmerült már az Otorten hegy is… De talán mégiscsak kellemesebb lenne egy barátságos korcsma is (vagy a Kensington Palace?)
102. tiboru — 2012-03-08 10:27
@Attus Germanicus,
Jaja, én is erre céloztam; nem mintha a méret önmagában életbiztosítás lenne a tengeren ( lásd Titanic, hogy messzebb ne menjünk), de emlékezzünk csak a MC paramétereire… Egy 32 méter hosszúságú, 6-7 méter szélességű, 3-4 méter merülési mélységű dobozkáról van szó azon az Atlanti-óceánon, ahol nagyságrenddel nagyobb hajókat is próbára tesznek a hullámok.
101. Attus Germanicus — 2012-03-08 09:39
Az, hogy a polcon minden rendben volt, nem biztos, hogy csak arra utal, hogy nem volt hatalmas vihar. Én nem értek a tengerhajózáshoz, de elképzelhető-e, hogy személyzet nélkül napokon keresztül az óceán közepén hánykolódik egy hajó anélkül, hogy akár csak egyetlen hullám annyira megborítaná, hogy leborulnak a polcról az apróságok?
100. tiboru — 2012-03-08 08:51
@vaxelbaum,
A konteós találkozó nekem is eszembe jutott már. Meglátjuk, hogy alakulnak a dolgaink; az ötletet nem vetjük el.
99. vaxelbaum — 2012-03-08 08:32
A Mary Celeste amúgy az egyik leghíresebb -és legrégibb- hajó, amit a Bermuda-háromszög számlájára írnak.David Lawrence-Kusche talán ezzel a hajóval is kezdi az ezzel foglalkozó könyvét, de hogy milyen Bermuda-mentes okot talált rá, arra már nem emlékszem, a könyv meg a szüleimnél parkol, sajnos nem vagyok egy parafenomén hogy távolról elolvassam 😀
off:
Konteós találkozóra nem lenne igény? -Csak hogy egyszerre megfigyelhessünk mindenkit… 🙂
98. gyurcsanyahibas — 2012-03-07 16:24
épp hasmenésem van, úgyhogy két kulázás közben leírom, mi történhetett. valamelyik matrózt ugyanazok a mikroorganizmusok támadtak meg, mint most engem, és ömlött a picsájából az ürülék, de nem tudta ellátni a szolgálati kötelességeit. „A faszba!” – mondta, miközben újabb fingharsonák szólaltak meg mögötte. szólt egy másik matróznak, és megbeszélték, hogy jön a kaksi, faszán. ekkor úgy döntöttek, hogy átveszik a hajó irányítását, és belevezetik az előttük tornyosuló foscúnamiba. a kapitány nem volt a széklet feltétlen híve, úgyhogy nem kamázta az ötletet, de a két trágya boy meggyőzte őt. aztán mindenki vidáman szart!
97. tiboru — 2012-03-12 09:25
A hajótest két oldalán hosszában látható karcolást/vágást a később Gibraltáron lebonyolított biztosítási vizsgálat nyomrögzítési anyaga tartalmazza.
96. Salamancai űrhajós — 2012-03-11 23:43
@tiboru, „A hajótest mindkét oldalán, a hajó teljes hosszában egy-egy (fél-egy centi mély, frissnek tűnő) vágást találtak, a vízvonal fölött nagyjából két lábnyi magasságban (vagyis úgy hatvan centire a víztől)”
Ezt is említi a feldolgozott források többsége? Mert szerintem ez lehet a kulcs, valamint a polcon maradt apróságok. Ha ennyire egyenletesen, a hajó teljes hosszában nyírta végig valami a testet, akkor a sziklaperem/jéghegy/óriáspolip csattogó agyara verziókat kizárnám. Valahogy nekem erről a „rögzítés” szó ugrik be, mintha valami kábellel vagy fogószerkezettel fixálták volna a hajót, hogy arrébb tudják húzni, vagy hogy ne borítsa fel a vihar.
Persze ez megint egy olyan magyarázat, ami csak újabb kérdéseket vet fel. 🙂
95. tiboru — 2012-03-07 22:07
@Salamancai űrhajós,
Na tessék, végre feltűnt valakinek az a cérnaspulnis-gyűszűs-varrógépolajos polc… Én is rengeteget agyaltam azon, hogy miért szerepel ez a részlet szinte minden forrásnál, s hogy mit jelenthet.
Hát első megközelítésben azt, hogy a MC-esek távozása, illetve a DG-sok érkezése között nem volt akkora szél/hullámzás, ami a jelzett tárgyak elmozdulását eredményezhette volna. Ha ezt elfogadjuk, a hatalmas vihar lehetősége kizárt.
94. Salamancai űrhajós — 2012-03-07 14:30
Azt sem értem, hogy miért álltak a polcon szép rendben a cérnák, pipák, kabalamatchboxok, ha vihar volt, vagy víztölcsér, tornádó vagy akármi. Ha a természet jobbra-balra dobálja a hajót, nem marad minden apró kacat a polcon.
Ebből az is következik, hogy az iránytű vagy dulakodás következtében tört el, vagy elejtették. A hajónapló az első tiszt szobájában: lehet, hogy bezárkózott, mert valami nem normális dolog volt odakinn? De akkor miért nem írt egy sort sem? Normális dolognak számított a korban, hogy a hajónapló nem a hídon van, hanem az első tiszt kabinjában?
Furcsa ez a hajótest két oldalán lévő vágás is. Mi van, ha valami vontatás nyoma? Vagy beleakadt valami kábelbe?
A korlát hiánya arra utalhat, hogy a mentőcsónakot villámgyorsan kellett vízre helyezni, nem volt idő a csörlővel szórakozni.
93. Salamancai űrhajós — 2012-03-07 14:11
A első tiszt ajtaja be volt zárva. Odabenn volt a hajónapló, a híd helyett. Ez kapásból 2 db „miért?”…
92. tiboru — 2012-03-12 09:37
A fő tulajdonos egy James Winchester nevű vállalkozó volt, aki a részvények 50%-át tulajdonolta. A vizsgálat után ő kapta vissza a hajót, majd (ha jól emlékszem, egy éven belül) elég komoly veszteséggel túl is ad rajta.
91. iksz — 2012-03-12 09:05
@tiboru,
Háááát most hogy visszaolvasom nem is voltam teljesen egyértelmű, mert a két gondolatból közben 3 lett 🙂 Bár az is lehet hogy van összefüggés a kettő között…
Úgy értem, hogy mondjuk a teljes Briggs család helett vmi hasonmások szálltak a hajóra, mert Briggsék esetleg mégis kötöttek hajó/életbiztosítást.Említetted h „a második legnagyobb befektető” ő volt, jó lenne tudni ki volt az első :-))) Mert ha az amerikai állam akkor már mindent értek és semmin nem lepődök meg 🙂 Kérdés csak az
hogy hogy csinálták ki a hajót, de lejjebb már feltűnt vkinek egy kommentben, hogy szép rendben áélltak ugye a dolgok a polcon, tehát a természeti kaatsztrófát ezzel kizárhatjuk….előre megtervezhetett dologra gyanakszom.
90. tiboru — 2012-03-06 17:24
Jó meglátások 🙂 a másik hajó esete nekem is beugrott, de sajnos nem sikerült konkrétumra bukkannom…
Bevallom, az alteregós dolgot nem értem kristálytisztán. Úgy érted, hogy a Briggs-család helyett utaztak alteregók, vagy a teljes legénység helyett? És hogyan is függne (függött volna) össze ez biztosítási csalással?
89. iksz — 2012-03-05 16:48
De nem ám….
Nekem vhogy két dolog nem fér a fejembe:
– az egyik az a karcolás a hajó oldalán, ki vagy mi okozhatta?
Tengerészésben járatosak még fejtsék ezt ki nekem !:-)
– a másik pedig a Tiboru által említett „terelés” az amcsi külügyminisztérium részéről. Kellett hogy legyen sztem egy másik hajó amiről sumákolni akartak, az első érdeklődésnél azt hitték hogy az dekonspirálódott (ha élhetek én is ezzel a szép kifejezéssel :D) emiatt kezdtek el mellébeszélni, majd rájöttek h nem is arról van szó…. de kik lehettek ezek a nevek és hogy jöttek a képbe náluk?
Vagy mi van ha tényleg biztosítási csalás és nem is Briggsék utaztak a hajón, csak az alteregóik?
88. stoppos — 2012-03-05 15:26
Na látom, nem csak nekem ez az érzésem. 🙂
87. Salamancai űrhajós — 2012-03-07 14:15
@stoppos, Én is csak a fejemet vakargatom, mióta elolvastam. Valahogy se füle, se farka a történetnek. Cél, ok vagy érdek nélküli rejtély, ami mindenképp gyanús. 😀 Cél, ok vagy érdek – ez az, amit nem találok.
86. stoppos — 2012-03-05 15:25
Valamiért az az érzésem, hogy valami hiányzik ebből a konteóból. Csak nem tudom, hogy mi.
85. rogaldorn — 2012-03-05 12:03
@Attus Germanicus,
Jó-jó, de a Gyatlovnál a közösség felhomályosító ereje sokat számított, hirtelen mindenki belevetette magát a különféle orosz oldalak Google fordítóval való elemzésébe. Ez már önmagában is gyanús…Tiboru valójában a kiindulási összefoglalót adja nekünk, és mi, ha eléggé érdekes a téma rávetjük magunkat…
84. tiboru — 2012-03-05 12:54
Jogos, amit írsz. A fejlesztő kolléga március közepén ismét hadrendbe áll, s akkor ezt is megpróbáljuk megváltoztatni (pár egyéb apróság mellett).
83. Attus Germanicus — 2012-03-05 11:37
Tiboru, a hozzászólásoknál a válaszok kezelését én megváltoztatnám, ha a fejlesztőd ezt meg tudja csinálni (nem tűnik túl nehéz feladatnak).
Ha valaki válaszol most az 5. hozzászólásra, azt kétféle módon vehetem észre: vagy van RSS-em (én ezt választottam), vagy naponta többször végignyalom az összes hozzászólást, hogy valamelyikre nem érkezett-e egy válasz, amit még nem láttam. Pedig ezekben a válaszokban nagyon érdekes dolgok szerepelhetnek.
A Blog.hu-n például ez a része jól kezelhető volt, hiszen a válaszok is legalulra, a kommentek végére kerültek.
(Bocs, hogy most írom, de ez az első cikked itt, a Blogrepublik oldalon, ahol a kommenteket is figyelem).
82. jaydamasta — 2012-03-05 09:05
@tiboru: elfoglalt hetem volt, még a fbookon is elmulasztottam…
amúgy valóban nagyon hasonlít a Gyatlovhoz, én a kísérőhajót gyanusítom
81. stroessner — 2012-03-04 19:20
A hajó oldalán lévő vágásnyomokat a felújítás nem megfelelő elvégzésére fogja az egyik honlap. Állítólag, ha a tömítőanyagból sokat tesznek a deszkák közé, akkor a különböző nyomóhatások olyannyira megnövelhetik a deszkák feszültségét, hogy a sarkuk letörik.
Ezért jó lenne, ha egy békebeli hajóács is tiszteletét tenné itt az oldalon, hogy elmagyarázza nekem ezt a folyamatot. Nem ismertek egyet? 🙂
80. bilateraldamage1 — 2012-03-04 18:28
@tiboru, Értem!:D
Már azt hittem, hogy agresszív moderáció folyik…
Főleg azért volt furcsa, mert a szci postnál futottam bele először ami több volt mint gyanús, de örülök hogy az ok ennyire prózai.:D
Eddig nem kommenteltem nagyon, de régóta olvasom a blogodat/blogjaidat. Btw a másik felhasználónevemre (bilateraldamage) nem tudok jelszóemlékeztőt kérni, pedig gmailes a cím. Azt írogatja hogy nem adhatom meg ugyanazt a jelszót ami régebben is volt, pedig mást adok meg.
Kicsit még köhög a rendszer, de ezt leszámítva frankó!
Ja és mobilról sincs különösebb baj vele, nálam szépen olvasható minden.
79. tiboru — 2012-03-04 18:08
Ez a rendszer csak a fő hozzászólásokat számozza; ha válaszolsz valakinek a kommentjére, az nem kap külön sorszámot, de legfelül nyilvántartják 🙂
Ez a mostani kommentem pl. bele fog számítani a felső számlálóba, de továbbra is a te hsz-ed lesz az utolsó – amíg valaki nem kommentel függetlenül egyet 🙂
78. bilateraldamage1 — 2012-03-04 18:02
Király post!
Azt lehet tudni, hogy felül miért 71 hozzászólást mutat a számláló, alul viszont csak 46 komment olvasható?
77. tiboru — 2012-03-04 18:10
Köszönjük a kiegészítést!
76. ladylorelei — 2012-03-04 18:01
Azért az rendkívül furcsa, hogy a legénységgel együtt eltűnt valamennyi navigációhoz szükséges eszköz, de ott maradt a „fekete doboz”, azaz a hajónapló, ami egyetlen bejegyzést sem tartalmaz a legénység távozásáról. Ha valaki önszántából hagyja el a hajóját, akkor a hajónaplót is viszi, ha pedig nem, akkor a műszereket sem. Ez leginkább a Dei Gratia féle sztorit erősíti, azaz a „helyszínt úgy módosították, hogy a lehető leghomályosabb és legkétértelműbb legyen”.
Ellenben hiányolok a konteók közül egyet, mely meglehetősen nagy súllyal esik latba:
Dr. James H Kimble, a New York-i meteorológiai intézet vezetője és Greshom Bradford író álláspontja szerint a MC víztölcsérbe (vagy tornádóba) kerülhetett a nyílt óceánon. A víztölcsér egészen váratlanul alakulhat ki, illetve tűnhet el. Ezt a lehetőség első látásra nem túl valószínű, hiszen a trópusokon kívül ritkán alakul ki ilyen jelenség, de ennek ellenére egyáltalán nem is zárható ki, példának okáért 1920 decemberében a British Marquis legénysége legalább 20 víztölcsért figyelt meg
a Csatornában.
A Kimble-Bradford páros szerint tehát egy kis méretű, ártalmatlan víztölcsérrel ütközött a MC, mely nem is okozott benne jelentős kárt, nem jelentősebbet, mint egy átlagos vihar. Tudni kell, hogy a víztölcsérek belsejében rendkívül alacsony a (lég)nyomás, és amikor egy ilyen jelenség söpör végig egy hajón, a nyomáskülönbség miatt a fedélzeti nyílásokat lefedő deszkázat is eltörhet, leszakadhat. Ez teljesen egybevág azzal az állapottal, ahogyan a Dei Gratia először pillantotta meg a MC-t.
Ilyen körülmények mellett rendkívül nagy a jelentősége annak, milyen módszerrel ellenőrizte abban az időben a legénység a hajó belsejében lévő víz magasságát. Ez pedig úgy történt, ahogyan a mai autókban az olajszintet ellenőrzik, azaz egy rudat eresztettek le a szivattyún. A légnyomás megváltozása miatt a szokásosnál erősebb ütemben nyomul fel a víz, a szivattyú szelepe pedig megakadályozza, hogy az azonnal vissza is folyhasson. Valószínűsíthető azonban, hogy a legénység erre a hibára nem gondolt. Így tehát miután a víztölcsér keresztülsöpört a hajón, és a keletkezett károk felmérése során minden bizonnyal ellenőrizték a hajófenékben lévő vízszintet is, az ellenőrzést végző tengerész azt állapította meg, hogy a vízszint kevesebb mint egy perc alatt 2 lábbal (kb fél méterrel) emelkedett meg. Ebből azt a következtetést kellett levonniuk, hogy a MC gyors ütemben süllyed, ezért logikus lépés lehetett, hogy Briggs a hajó azonnali elhagyására utasította a legénységet, és természetesen a mentőcsónakban magához vette a navigációs eszközeit is (de a hajónaplót vajon miért felejtette ott??).
(forrás: http://www.carter-stephenson.co.uk/celeste.htm)
Egyébként úgy tudom, a MC további sorsa is eléggé baljós: A tulajdonos, James H Winchester végül túladott a hajón (nagy ráfizetéssel), amely a következő 12 évben még 17-szer cserélt gazdát, és gyanús rendszerességgel veszítette el rakományát, feneklett meg, fogott tüzet.
75. tiboru — 2012-03-04 16:44
@otto,
Ezt a magyarázatot nőnapra kellett volna tartogatnod 🙂
74. otto — 2012-03-04 16:12
A kulcs a NŐ… Mindig a NŐ !!:) 8 férfiember mellett a fedélzeten… A napló szerint 20 nap már eltelt indulás óta. Huszonéves korban az már nagy idő ”anélkül”. Egy vagy több csíkosinges nem bírt már magával. Elborultak az agyak, aztán előkerültek a kések is…. Az öt dánféle legény (a csicskák és az újonc másodtiszt) persze könnyedén lenyomta az amcsikat.
_Itt megjegyezném, hogy kifejezetten perverz egy népség az a dán,…_
Hullák be a tengerbe, matrózok körbeülnek, hogy namostakkor milesz. Egyik kitalálja a tuti megoldást. ”Igyunk meg fejenként egy hordó piát!” …így is történik, útközben majd kitalálják mit mondanak. Jöttek az emberrablók, whatever..
Egy-egy tisztább pillanatban kormányozgatnak kicsit, éppenhogy csak tartani tudják az irányt. Ahhoz túl hülyék, hogy keressenek máshol kikötőt, ezért a szökés nem merül fel.
Egyszercsak jön egy ismerős hajó. Morehouse nézi távcsövén. ”Hisz ez a jóöreg Benji Briggs!” Közel kormányoz, legalább integetni egyet, de felettéb gyanús kezd neki lenni a helyzet, pár fiatal fetreng csak a fedélzeten (vagy azok se, mert mentek a kövi hordóért), vitorla is gázos..Átnézünk fiuk -mondja Morehouse.
Átmennek. Kiderül a story. Morehousenak könny szökik a szemébe barátja halála miatt… ”Hogyazanyátokuristenit !” felkiálltással legyilkolja a legénységet az övéi segítségével.
Megint cápaetetés következik… Aztán jön a brainstorming. Levágják a mentőcsónakot, karcolgatnak összevissza, ennyi elég is lesz, valamit még hazudunk a vízről, hogy szivattyúzni kellett. Induljunk haza.
Nekem ez a story futott át az agyamon 😀 ….
ps.: jó lett ez a poszt:)
73. ace22 — 2012-03-04 13:41
Én is befutottam…
Konteo plussz: két unatkozó és kőgazdag angol arisztokrata fogadott, hogy végre tudja-e hajtani egyikük a tökéletes bűncselekmény, amire sohasem jönnek rá…. 🙂
72. tiboru — 2012-03-04 15:02
@jaydamasta,
Látod-látod, ha nem nézel be naponta 🙁
71. jaydamasta — 2012-03-04 13:35
Már 3 napja kint ez a szenzációs sztori, s én meg nem vettem észre 🙁 :O
70. kicsikepacimondjanyihaha — 2012-03-04 14:36
@rogaldorn, Én is mindig ezt mondom!
69. rogaldorn — 2012-03-04 12:43
Én még mindig azt mondom, épeszű tengerész iszik mint a gödény és nem visz asszonyt a hajóra.
68. amx13 — 2012-03-04 00:06
Én az alkoholgőz kipárolgás és a vallási téboly/zendülés verziót tudom elfogadni első olvasatra. Jobban belegondolva azért a biztosítási csalás opcio sem kizárható. De kitudja……
A végén még kiderül hogy az Ufok csupán party-izni akartak Atlantiszban….és az a MC pont arra járt..:D
67. tiboru — 2012-03-03 22:06
Kedves miamai,
benned egy biztosítási nyomozó veszett el 🙂
66. miamai — 2012-03-03 16:32
Alaposabban átolvasva a kísértethajó történetét, több gyanús elemre és ezáltal további konteó-lehetőségekre bukkanhatunk:
1) Nomen est omen
1.a.) A MC egy „kétárbocos brigantin vagy brigg” – ez jelzésértékű mind a hajó rendeltetésére, mind a tulajdonosok foglalkozására nézve
1.b. )„A hajó kapitányává a négyfős tulajdonosi csoport második legnagyobb befektetőjét, Benjamin Spooner Briggs-et nevezik ki, aki a részvények egyharmadával rendelkezett”. – Nos, Mr. Spooner (alias Kanalas (Kalános??)) Briggs, ez a név is beszédes: erősen hajaz a hajó típusára… Bennem már itt kétségek merültek fel, hogy vajon nem népmesei hős-e a Kapitány, akinek további történeteit a pesti folklór nagymestere kissé módosított név alatt, Bricsesz kapitányként jegyzett fel az utókor számára.
2) Gazdaságossági számítások
„több, mint tízezer dolláros költséggel újrapalánkozzák, vadiúj vitorlákat húznak fel, elsőosztályú kötélzetet szereznek be, s még arra is gondot fordítanak, hogy a legénység szálláshelyén kényelmesebb fekhelyeket alakítsanak ki” – ez a bekezdés az előre megfontolt biztosítási csalásra enged következtetni… Vagy esetleg jövőbeni feketefuvarok lehetőségeinek előkészítésére… Különben mi a fenének kell egy teherhajót közel a bekerülési értékén felújítani, szépítgetni? Ki tudja, lehet, hogy nem is újították fel, vagy nem ennyiért…
3) Időutazás
1872. „November ötödikén reggel elhagyják a 44-es mólót,…… A kedvező széljárásra 52 órán keresztül kell várni, mígnem hetedikén …………..a MC kifut a nyílt vízre” – Csak a nagyon feledékenyek nem ismerik fel, hogy itt az időutazás kérdése is felmerülhet. Éppen 45 évvel később egy másik hajó, más vizeken szintén érdekes (???) történet főszereplője lett…
4) Emberismeret
4. a) „később megállapították, hogy kilenc hordóból hiányzott a folyadék, de hogy mikor és milyen módon tűnt el, nem lehetett egyértelműen kideríteni” – nahát ezt a tengerésztársadalom kikérné magának! Egyszerűen megitták!!!! A fahordókból való elszivárgás marhaság, minden rendes pálinkafőző tudja, (vagy ha nem, akkor megnézi az interneten), hogy a párolgási veszteség átlagosan 2-8% ÉVENTE. Tehát egy cca 115 literes hordóból 25 nap alatt legfeljebb pár deci szivároghat el. Ja, és az is egyenletesen az összes hordóból, nem csupán kilencből! Itt kérem a véletlen abroncsszéthullás vagy szándékos hordómegcsapolás esete foroghatott fenn!
4. b) Kalózok: ez a verzió akár lehetséges is lehetett volna, és megmagyarázná a teljes legénység eltűnését, de nem magyarázza meg azt, hogy miért maradt meg akkor a rakomány? (nem beszélve a zsebóráról és a pörköltről…) Tisztességes disznóságban megőszült kalózok ilyet nem tesznek még totális alzheimerben sem!
Summa summárum, fenntartom, hogy igazából a Zöld Pofa (esetleg Bricsesz kapitány aki esetleg … ld. 1.b)) keze van a dologban, legfeljebb annyi engedménnyel, hogy az egész kísértethajó sztorit, mint elterelő kommunikációs akciót a a gibraltári konzul és a Dei Gratia és/vagy a MC kapitánya együttesen bírták kitalálni és a médiaplaccra dobni, miközben ők maguk vidáman poharazgattak a megmaradt hordókból…
65. regressziv — 2012-03-03 09:34
Ha spirituális magyarázat kell, lapozgasd az Akasha Krónikákat, vagy ha úgy tetszik, látogass el az Akasha Könyvtárba 🙂
64. jani222 — 2012-03-02 21:11
Tiboru, köszönöm, hogy bejelendkedhessek.
A SETI (Földönkívüli Intelligens Élet Kutatás) program már kiderítette, hogy a hím és a női nem közötti kapcsolat összefüggései nem teljesen tisztázottak (most kinek és kivel is kellene felvennie a kapcsolatot), így azt MC-nél is jelenezhettek a problémák.
Az MC-n jelen volt tengerészeti jártassággal is rendelkező Feleség, amely tudatában ott van a távollevő Fia és a kéznél levő hisztis Kislánya is. (Minek mentek velük? Mert kaja, szállás van, nem kell fizetni otthon, legfeljebb hányunk a hullámzás miatt. Kis hiszti belefér a buliba cím alatt.)
Nekem nem kell elmondani a dolgokat, mivel Feleségem, Lányom és Fiam is van.
Szerintem szélsőséges dolgok is kialakulhatnak egy szeszes hajón.
A hordók mondták: szussssz. A Kislány beájult, az Anyuka bepánikot, az Apa imát rebegve azonnali csónakot rendel.
Ez csak úgy mehetett, hogy kézifék behúz, azaz a fővitorlákat bevonták. Viszont a szélirány szerinti vitorlázat maradt, amely később leamortizálódott. Szerintem azért mentek akkor, mert a fuvallat abba az irányba ment, így a magányos MC el sem tévedhetett el.
Ja, közben a csónakban ülők nem élvezhették a kötél elszakadása után a pörkölt illatát. Béke poraikra.
A szomszéd baráti kapitány meg vétlen, mert tanúsítja a történet, mely szerint ott találták meg a MC, ahol (ezek bármit megtalálnak akárhol).
Tehát NŐI összeesküvésről van szó, ahol a férfiak vesztettek.
Az UFO-s orgia, és a MOSAT/moszat verzió vesztett.
Most, hogy van e karcolás a hajótesten, vagy a macska mit tett teljesen elterelő. Ez a legendák földje. Bár, ha a macska jó cs@j, lehet, hogy másképpen látok. Mert a szemtanú, az szemtanú…
63. barackmag — 2012-03-02 19:27
1870-71 a Német és az Olasz állam megalakulásának ideje. Az alkohol szállítmány lehetett valami más veszélyes cucc, mondjuk lőszer és fegyver. Ezt kiválóan lehet álcázni valami legális, de problémás árúval. A szállítmány az olaszoknak ment, mondjuk olasz ellenállóknak, akiknek nem tetszett az új állam. Viszont a déldán (SDA) ellenállás megorrontotta, hogy mi a valós tartalma a hordóknak, és lenyúlták a német ellenállásnak… A többi járulékos veszteség, és dezinformáció.
62. kszabo — 2012-03-02 18:28
Piszkos Fred időutazó a megoldás – http://hu.wikipedia.org/wiki/Piszkos_Fred
61. rogaldorn — 2012-03-02 17:37
Mary (ki)Cselezte Jörgöt…:(
Nekem két furcsaság tűnt föl, amit nem említett eddig senki meg (ezzel együtt akkor már 3).
1. Én olyan tengerészről még sosem hallottam, amelyik ne ivott volna. A kapitány ilyen csudabogár lett volna? Mondhatni szivárvány színű holló? (ami ugyi köztudomású, hogy nincs)
2. Ha mégis lehetséges lenne az első pontban megemlített lehetőség, amit kötve hiszek, akkor is ugye az nyilvánvaló, hogy épeszű ember nem viszi magával a feleségét, ha szórakozni megy.
Ez olyan alapvető dolog, hogy az óvodások is tudják.
60. lencse — 2012-03-02 17:36
A hejzet asz, hogy én voltam abban a plusz hordóban, majd amikor elaludtak, kiugrottam és AliBaba és és … na szóval kardélre hánytam a hullámzás miatt és .. és a szesz-szag miatt vót. Na.De el ne mondjátok !!!
59. tiboru — 2012-03-02 15:51
@koxi,
Na végre 🙂 És tessék hálából kommentelni ezerrel 🙂
58. koxi — 2012-03-02 15:49
Benn vagyok!!! Hihetetlen! 😉 Yess, yess. Köszi Tiboru. És a posztot is. Én amúgy arra voksolok, hogy a cimbi, vagyis a Dei Gratia kapitánya lehet a dolog tudója. Szerintem valamit bizniszeltek.
57. miamai — 2012-03-02 14:32
Nos, töredelmesen bevallom, hogy nagyon örülök, hogy Jörg hátrasorolódott. Nagyon jó kis konteó ez a Mary Celeste – bár az az igazság, hogy a hajó rejtélyét egy neves magyar már megoldotta:
„Itt csak két eset lehetséges: Vagy bennszülöttek éjszaka megtámadták a hajókat egy szigetnél, ahol kikötöttek, vagy pedig, ez a valószínűbb feltevés, a Zöld Pofa csontkeze van a dologban. Mert a Cape Blounton túl, egészen a Déli-sarkig, a Zöld Pofa végtelen birodalma következik.” (Rejtő Jenő: A megkerült cirkáló)
56. tiboru — 2012-03-02 15:22
Az az igazság, hogy az eredeti forrás „stew„-t említ, ezt bátorkodtam (jobb ötlet híján) lepörköltözni, noha egy kicsit vacilláltam közte és a „ragu” között 🙂
55. gtibor — 2012-03-02 14:26
Pörkölt?
Kérem a magyar vonatkozásokat! 🙂
54. Attus Germanicus — 2012-03-02 14:10
Ha jól értelmezem, akkor, a Dei Gratia legénységének vallomásán kívül semmi nem támasztja alá, hogy a hajót ott és akkor találták meg, ahol és amikor a hivatalos iratok szerint ez történt. Ugyanakkor az admiralitás vizsgálata olyan hosszas és alapos volt, hogy, ha ténylegesen nem ezek lettek volna a megtalálás fő körülményei, az valószínűleg kiderült volna. A matrózok közül egy-két ember csak elszólta volna magát. Nyilván a valószínűleg írni-olvasni sem tudó tengerészek nem adhattak precíz válaszokat, de ha mondjuk nem tíz, hanem tizenöt nap alatt értek volna be Gibraltárra (ergo nem 4-én, hanem például 29-én találják meg a hajót, ebből következőleg négynapnyi hajóútra nyugatra a bevallott megtalálási pozíciótól), az nem hiszem, hogy titokban maradt volna. Hacsak nem a Dei Gratia összes tengerésze a Moszad jól kiképzett ügynöke volt – csakhogy ez esetben felmerül a kérdés, hogy mi érdekük is lett volna egy ilyen komoly fedősztori előadására. Látszólag semmi (persze pont itt jöhet be a konteó-szál).
53. tiboru — 2012-03-02 15:30
Hm, a koordináták alapján a közelben legalább 600 km-es sugarú körön belül nincs semmiféle szárazföld, amit akár a legfickósabb kalózok is el bírnának érni mentőcsónakkal.
Ha jól számolom, egy mentőcsónak hat-nyolc markos evezőssel a legjobb esetben is (tükörsima tenger, kizárólag kedvező irányú áramlat, ideális tájékozódási körülmények) maximum napi 80-100 km-t tesz meg, és hát decemberben az északi Atlanti-óceán nem az a kifejezett Kék Lagúna 🙂
52. Attus Germanicus — 2012-03-02 14:21
@ggabor, Tekintve, hogy olyan iszonyatosan sok lehetséges kikötő az útvonal mentén nincs, teljesen kizártnak tartom, hogy bárhol útközben kikötöttek volna, úgy, hogy ennek nyoma ne maradjon sehol.
Ezen kívül, aki egy ekkora hajót 9 napon át el tud irányítani a tengeren, többé-kevésbé irányban tartva, az biztosan tisztában van azzal is, hogy ilyen távolságra egy mentőcsónakkal képtelenség eljutni. A túlélésre még akkor is több esélyük lett volna, ha bevárják a Dei Gratiát, és kitalálnak valami mesét, hogy pl. ők a Mary Celeste matrózai igazából.
Továbbá a Mary Celeste rakománya nem tűnik olyan veszettül értékesnek, ami miatt bárki, aki amúgy járatos a transzatlanti hajózásban, különös figyelmet szentelhetett volna a hajónak, és mindenáron pont ezt a hajót akarta volna elrabolni, és behajózni Genovába valahonnét az óceán közepéről.
51. ggabor — 2012-03-02 13:51
Szerintem:
1. a.) Volt egy nem hivatalos állomás, ahol az előzetes tervek szerint leraktak, vagy felvettek valamit, esetleg valakit.
1. b.) Volt egy nem hivatalos állomás, mert történt valami (pl. baleset, betegség, stb.) ami miatt muszály volt a legközelebbi szigeten kikötni.
2. Ez az állomás értelemszerűen nem került be a hajónaplóba.
3. A kikötés során sérült a hajó, mivel túl nagy volt a helyi kis kikötőhöz.
4. Mielőtt újra útnak indultak, a helyiek közül néhányan felfedezték az értékes rakományt és elhatározták, hogy megszerzik maguknak.
5. Mivel azonban az alkohol csak akkor ér valamit ha el tudják adni, ezért arra jutottak, hogy ők maguk fogják behajózni a célállomásra és így ők fogják felmarkolni a rengeteg pénzt.
6. Ezért aztán a hajó teljes személyzetét elfogták, megöltés és elásták.
7. Ezután útnak indultak, hogy a célállomásra szállítsák a rakományt.
8. A nyílt tengeren kényelmesen hajóztak, ettek-ittak, egy kicsit megdézsmálták a rakományt is.
9. Néhány nap után egyszer csak észre vették a közeledő másik hajót a távolban. A lebukástól, a megtorlástól annyira megijedtek, hogy mentőcsónakba pattantak és visszaeveztek a saját kis szigetükre.
10. Mivel nem tudták, hogy a mentőcsónak emelőjét hogyan kell használni, a nagy sietségben úgy döntöttek simán kivágják a korlátot és lehajítják a csónakot.
50. Egy Alternatív Valóság — 2012-03-02 13:41
Szerintem a Krokópolip volt, ami félig krokodil és félig polip és a Megalodon fő ellensége, valamint távoli rokona a Loch Nessi szörnynek… 😛
Valószínűnek tartom, hogy az emberi kapzsiság okozta MC utasainak a vesztét. Két matróz fellázad és a többieket beülteti a csónakba – lévén a kapitány jámbor lélek, nem ellenkezik, hanem bízva Isten jó szándékában és a menekülésben beszállnak. Aztán ők eltűnnek. Kedves matrózaink kormányozzák a hajót tova, és azért nem írnak a hajónaplóba, mert nem tudnak írni.
Innentől kezdve több dolgot is el tudok képzelni:
1, Aztán a két matróz is összeveszik amely ökölharcba torkollik, verekedés közben a vízbe esnek, ahol felfalja őket egy cápa. Vagy kettő.
2, Megérkezik a DG, a nagy nyeremény/jutalom reményében kinyírják a matrózokat/rejtegetik őket és előadják a sztorit a kísértethajóról (maguk készítik a karcolásokat a hajóra, meg ilyenek). Akkoriban még sem Horatio sem a CSI nem létezett, hogy a csúcsszuper technikával minden egyes nyom hitelességét leellenőrízzék.
3, Megérkezik a DG, az üres hajót találják meg (lásd első pont), de ez nem ad magyarázatot a nyomokra, hacsak nem a matrózok előzetes műve az egész.
Magyarán: kapzsiság, ember a neved…
Még el tudom képzelni a vallási fanatizmus következtében történő eseményeket, de azt most nem fejtem ki, mert már így is bő lére engedtem szavaim. 🙂
49. regressziv — 2012-03-02 11:53
Nos, ha zendülés volt és annak nincs nyoma, egyetlen dologgal magyarázható. A kapitány mélyen vallásos volt, tehát ha megdobták kővel, kenyérrel dobta vissza. Aki otthon van a katonásdiban, tudhatja, hogy ez így nem lehetett egy véres ütközet.
A vágások a hajó oldalán Freddy Krügertől származnak (mielőtt bárki rákérdezne, csak a mutatóujjával karcolt, ezért volt egy vonal), aki álmában ölte meg és tüntette el a legénységet.
De hogy ne csak száraz, komoly dolgokról essen szó… Bármilyen rejtélyes és izgalmas és misztikus, akármennyire is imádom a (látszólag) megmagyarázhatatlan dolgokat… Az ember az egyetlen élőlény (a tudomány mai állása szerint), ami képes a konspirálásra, éppen ezért konspirál is. Ezért tartom legvalószínűbbnek a 7.9-et vagy a 7.10-et. Üzletben pedig nincs barátság, még Briggs és Morehouse között sem.
48. komojtalan — 2012-03-05 15:39
@julius, Ha szavaztam volna én is erre szavazok, de ez ismét egy (nekem) semmit mondó írás. Régen olvastam közel ennyit Dékány András könyveiből, sok újat nem tudott mondani. Persze ott nem írták az alkoholt, meg ilyesmiket, ifjúsági könyvek voltak. Ezért nem szeretem ezt a voksolós témaválasztást, mert van egy látszólag izgalmas téma, amiről íráskor derül ki, hogy nem is annyira érdekes, illetve nincs is miről írni tulajdonképp. De persze már meg van szavazva, nem lehet átvágni az olvasókat.
47. vito — 2012-03-02 11:36
Én az anticiklonban és a mentőcsónakos tengerbe veszésben hiszek. A meteoros kiegészítés is fasza, a hajónapló bejegyzéseinek hiányára is magyarázat lehet egy váratlan meteorzápor.
@julius, Talán tucattörténet is, hány és hány hasonló eset történhetett még a média kora előtt, hány olyan hajó, amit nem találtak meg… Szerintem a Mary Celeste olyan sztori, aminek itt mindenképpen szerepelnie kell, az a csoda, hogy Tiboru még csak most írta meg 😉 A modern kor egyik egyik ŐSkonteója. És a többi téma is jönni fog, ebben én erősen bizakodom:)
46. julius — 2012-03-02 09:38
Ismét egy jól megírt poszt, de valahogy nehéz elhinni, hogy jobban érdekelte az embereket, mint Jörg Haider halála, vagy a Shakespeare-konteók, de még az Estonia is érdekesebbnek tűnt…
Szvsz ha a korabeli médiahack nem lett volna, akkor ez egy tucattörténet is lehetne.
45. Eugenie Danglars — 2012-03-02 00:58
Meh. 🙂
Szerintem sok rejtély nem áll a történtek mögött. Vihar, a kapitány által érzékelt vészhelyzet a szivárgás miatt, mérgezés mind leparancsolhatta a fedélzetről az utasokat úgy, hogy soha ne kerüljenek oda vissza. Az igazi titok, hogyan ment tovább a megfelelő úton a hajó. De ha belegondolunk, hogy a Dei Gratia legénysége az egyetlen, aki első kézből szerzett infókat a megtalálás körülményeiről, teljesen elképzelhető, hogy nem úgy, ott, és akkor találták meg a hajót, hanem csak jó helyre irányították, a legendát pedig már hozzászőtte a történelem.
44. caliban — 2012-03-01 23:53
mikor az ufók észrevették, hogy pont atlantisz felett vannak, szuvenírt akartak maguknak vonósugarazni, de véletlenül felszippantották a Mary Celeste utasait. Aztán ünnepeltek az alkohollal, de mivel sokkal fejlettebbek, mint mi, uborkalézerrel visszahegesztették a hordók tetejét. A hajó oldalán a rések pedig… hát, azt gondolom, mindenki el tud képzelni egy vadabb bulit. Jó, hogy nem lett tele a fedélköz ember-ufó hibridekkel.
43. tiboru — 2012-03-09 23:59
Eggs!
42. limbekcs — 2012-03-09 22:51
@tiboru,
na most erre iszunk egy kicsikét
41. tiboru — 2012-03-01 23:41
@gyepmester,
Tengeri moszad, mi?
🙂
40. gyepmester — 2012-03-01 23:29
A Moszad volt!
( Nem ér azt mondani hogy akkor még nem volt Moszad. Titokban megalakultak hamarabb, és úgy volt a Moszad!)
39. tiboru — 2012-03-01 23:41
@face,
A hajónaplóknak tudomásom szerint már akkoriban is számozot oldalai voltak, tehát nyom nélkül kitépni lapot nem nagyon lehetett, mert rögtön feltűnt volna a hiány.
És köszi a jókívánságot!
38. face — 2012-03-01 22:27
Nagyon tetszett, köszi!
Jó ez az új oldal, sok sikert hozzá!
Ez és a Djatlov-incidens is nagyon bejött mint konteó. Esetleg mondanátok még hasonlókat a blogon, mert az átlagkonteók annyira nem tetszenek, de a Djatlov posztot 650 hozzászólásig olvastam 🙂
Az bevett szokás volt robbanékony szállítmánynál, hogy a hajó után kötik a mentőcsónakot és abban utazna ha valami baj lehet?
Ha a Dei Gratia legénysége a ludas akkor hajónaplót is kellett volna hamisítani, minimum pár lapot kitépni. Ez a tengeren megoldható volt? Én a hajónaplót valami börkötéses könyvnek képzelem, amiből nem könnyű lapokat eltüntetni.
37. tiboru — 2012-03-01 23:42
@bibo65,
Kábé két hét múlva lesz hadrafogható a fejlesztő kolléga, megemlítem neki.
36. bibo65 — 2012-03-01 22:22
@tiboru, Megjelenik, csak a sidebar elveszi a képernyő ~2/3 -át, így a lényeges tartalmi résznek nem marad túl sok hely. Ergo nagyon kicsik a betűk, a végtelenségig kell nagyítani, hogy látható legyen.
35. tiboru — 2012-03-01 22:10
@bibo65,
ha jól értettem, elvileg mobilbarátak vagyunk, de még rákérdezek; lehet, hogy rosszul értettem. Én csak pécén és laptopon nyomom, nem csekkoltam 🙂
34. bibo65 — 2012-03-01 21:48
OFF
Tiboru! Tervezel mobil barát verziót is készíteni? Javasolnám, mert sokkal kellemesebb lett volna a BKV-s utam hazafele, ha ezt a sztorit tudtam volna olvasni és nem kellett volna a nem túl tiszta ablakon át bámulni.
ON
33. tiboru — 2012-03-02 08:14
Nem vagyok tengerész 🙂 , de szerintem a mentőcsónakba történő (akár csak részleges) átköltözés van akkora esemény, hogy egy-két sorban megemlítik a hajónaplóban…
32. maybe — 2012-03-02 01:14
@bibo65,
Ez sem hangzik hülyeségnek, sőt. Bár nem biztos, hogy a kapitány volt itt a főgonosz, más is mentőcsónakba parancsolhatta őket, aztán elvágta a kötelet. Mondjuk valaki, aki nem kalóz, de ez áll érdekében, akár a legénység egyik tagja is.
A vágásokat okozhatta a mentőcsónak, ahogy hánykolódott a hajó körül, és neki-neki csapódott, de okozhatta a csónakban ülő legénység is.
Ez megmagyarázná, hogy miért nem vezették a hajónaplót, és mégis volt további életre utaló jel a hajón…
Az elővitorla mennyire fontos egy ilyen hajó közlekedésében? Simán halad nélküle, vagy csak döcögve? Ugyebár az le volt szakadva… Namost ha ez az egy (több?) személy, akik ott maradtak, úgy érezték, hogy innen már sperrdifivel sem tudnak tovább menni, akkor elhagyhatták a hajót. Mondjuk kezdő kalózok, akiknek nincs saját hajójuk, amire átrámolnának, csónakkal érkeztek, a MC-t meg kompletten le akarták adni valahol.
De lehet, hogy az ő csónakjuk okozta a vágásokat, vagyis egyik oldalon a személyzeté volt kikötve, a másik oldalon az övé(k).
Na nem bonyolítom.
31. bibo65 — 2012-03-01 21:44
A hajó oldalán a vágások mennyire voltak frissek? Annyira, hogy a kikötőben még nem voltak ott, mire megtalálták a hajót addigra meg igen, vagy olyan frissek voltak, hogy a fa még el sem színeződött? Lehetett kilenc napos a sérülés, vagy esetleg látszott rajta, hogy nagyon tényleg friss? A korláton a vágás utalhat arra, hogy pl. egy arra feszülő kötelet vágtak el. Tehát: Kapitány vallási fanatizmusa előjött (tudatmódosító szer, nem feltétlenül alkohol, akár fű is). Legénység, család, utasok mindenki be a csónakba, mert megszállta őket az ördög, még a gyereket is. A csónakot vontatta egy darabig, de az ördög csak bennük volt (értsd: kiabáltak, meg óbégattak fennhangon), így elvágta a kötelet. Másnap rájött, hogy nem volt egy okos dolog ezt tenni, és a tengerbe vetette magát.
A hajó oldalán a sérüléseket meg akkor szerezték, amikor az útitervtől eltérően kikötöttek az Azori Szigetek egyikén egy kis csempész áruért(gyep?), és szűk volt a hely két dokk között.
30. tiboru — 2012-03-01 21:12
@13. bedivere — 2012-03-0120:15
A szóbanforgó szesz nem ipari, hanem kifejezetten élelmiszer-felhasználású volt; arra szolgált, hogy az olasz borok szeszfokát emeljék vele. Vagyis frankó etanol volt – a korabeli feljegyzések szerint is 🙂
29. tiboru — 2012-03-01 22:14
@efraim,
ezt a meteoros verziót nem ismertem, köszi!
28. efraim — 2012-03-01 21:12
Valamikor gyerekkoromban olvastam egy olyan változatot, ami még nem szerepelt a blogon.
1872 novemberének végén a korábban már ismert Biela nevű üstökösnek kellett volna feltűnnie az égen. Az üstökös viszont nem jelent meg. November 27.-én, amikor a föld az üstökös pályáját keresztezte, meteoresőt figyeltek meg az Atlanti-óceán és Európa felett – feltehetőleg az üstökös maradványai léptek be légkörbe. Egyes feljegyzések szerint 3000 meteor hullott óránként.
A konteó szerint pár meteor már korábban elérte az Atlanti-óceánt. A kapitány – értelmes ember lévén – tudta, hogy ha egy meteor eltalálja a alkohol-szállítmányt, az egész hajó a levegőbe repül, ezért a mentőcsónakba parancsolta a legénységet. És innentől folytatódik a már ismert tengerbeveszős, kötélelszakadós történet.
27. tiboru — 2012-03-01 22:13
@titan89,
csak annyit, hogy 8/24-ed része volt a buliból. Ez azonban (mm hogy egy hajóskapitány résztulajdonosa legyen a hajójának) akkoriban nem számított rendkívülinek.
26. titan89 — 2012-03-01 21:03
Csak számora furcsa, hogy a kapitány jelentős befektető volt? Elég sokan érdekeltek lehettek, hogy eltűnjön…
Tiboru ezzel kapcsolatban olvastál valamit?
25. tiboru — 2012-03-01 22:12
@chevyfan,
próbáltam utánanézni, de semmit nem találtam a szikár tényen kívül (mm hogy ’63-ban belépett)…
De szabad a pálya, ki lehet dolgozni a verziót 🙂
24. chevyfan — 2012-03-01 20:59
Üdv!
A szabadkőművesek csak meg lettek említve, de semmi konteó?
23. bedivere — 2012-03-01 20:15
Üdv, tiboru! Új vagyok itt, szeretnék gratulálni az oldalhoz, szerintem nagyon jó lett!
Tényleg érdekes, hogy mennyi a kérdőjel ennél, a rejtélynél, pedig már 140 éve történt…
Olvastam egy-két éve az esetről egy könyvben, és több reálisnak is nevezhető adatot is írtak. Például a rakomány, amit a jegyzőkönyvekben „alkoholnak” neveztek, szerintem nem feltétlenül sztenderd alkohol lehetett. A „tiszta szesz”, vagyis a 96%-os etanol (képlete: C2H5OH) nem lehetett a hajón. Az ipari célra használt etanolt denaturálják: olyan anyagokat kevernek hozzá (piridin, benzin), amelyek emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik, de a felhasználására nincsenek hatással. Vagyis ha a legénység ivott volna belőle, akkor minimum megvakultak volna, de simán bele is lehet halni. Ráadásul már az íze sem hasonlít egy jó groghoz az adalékanyagok miatt.
A hajó térképe szerint, és az utolsó bejegyzés illetve a Mary Celeste megtalálása között elvben igen sokat sodródhatott kormányos nélkül, de erre is lehet magyarázat. Egyrészt a koordináták szerint (északi szélesség 38˚20’) az MC-t a nyugatias szelek területén (é. sz. 30° és 60° között) találták meg. Itt, mint a nevük is mutatja, az áramlatok nyugat-keleti irányúak (ezek segítettek a vitorlásoknak visszatérni Európába Amerikából). Vagyis ha a hajó vitorlái nem voltak mind bevonva, elképzelhető hogy körülbelül egyazon irányba sodródott, hosszabb ideig is. Továbbá a hajót az Azori-szigeteknél találták meg. Ez egy jellegzetesen alacsony nyomású terület, ahol nagyon gyakran alakulnak ki anticiklonok. Az anticiklonok általában nagy kiterjedésű, több hétig fennmaradó képződmények. Ami fontos: derült időjárást, szélcsendet okoznak (bonanza). Emiatt feltehetőleg a hajó nem vált kísértetté: hosszú ideig lehetett elhagyatott, és ez az a benyomást keltette, hogy önmagát kormányozta oda.
A legénység eltűnése sem lehet olyan kísérteties: elképzelhető például, hogy a hajó viharba keveredett- hiszen az említett öv a hurrikánok területe is. Az is lehet, hogy az erősen mérgező denaturált szesz (vagy abból készült oldószer) párolgott, és a vihar elmúltával a legénység egy időre átszállt a csónakokba, hogy miután kiszellőzött a hajó, visszatérjenek. Ekkor is Leoldódhatott a csónak…
22. gothmog — 2012-03-11 19:57
@tiboru, Az oké, hogy Morehouse kedvelte Briggset, de mi van, ha addigra ő meg a családja már halottak voltak?
Mondjuk az utolsó tanút, aki a hajót vitte, épp ő maga öli meg hirtelen felindulásból, mert pl. rájön, hogy annak köze van a régi kedves barát és annak családja kinyírásához. (pl. meggárgyult az illető és végzett a többiekkel). Aztán Morehouse rájön, hogy ez így már nem frankó, mert a tettessel együtt az utolsó tanút nyírta ki, tehát semmi nem akadályozná a hatóságokat, hogy őt meg a legénységét kezdje gyanúsítani, szóval kitalálják a kísértetsztorit, törik az iránytűt meg az órát, a szextánst meg bedobják a tengerbe. Talán még a hajó oldalát is végigkarmolják, hadd vakarja a fejét az utókor.
Ez ott bukik, hogy Morehousenak is volt legénysége, akik igazolhatták volna az alibijét, szóval semmi értelme nem volt konspirálni.
Kivéve azt az esetet, ha a meggárgyult ámokfutó, akit végül Morehouse vagy az embere elintéz, az maga Briggs volt. Ezesetben az egész mese a jó Briggs emlékének megóvására szolgált. Végülis mégiscsak egy kedves barátja volt, ráadásul jóravaló, hívő ember. Senkinek nem lenne haszna abból, ha kiderülne, hogy egyszercsak agyára ment a túl sok vallás és lemészárolta a legénységét és a családját. Szóval Morehouse megesketi a legénységét, hogy Briggs őrületének emlékét magukkal viszik a sírba.
Az már csak hab a tortán, hogy némelyik matróz kicsit túlvállalja magát és gőzölgő ebédet meg ketyegő órát szó a mesébe a kihallgatásokon.
21. tiboru — 2012-03-01 19:46
@tiboru,
Lehet, hogy „cui prodest” olvasandó a „qui prodest” helyett 🙂
20. tiboru — 2012-03-01 19:44
Ott van egy logikai törés, hogy *a hajónapló szerint* november 25-e óta, vagyis 9 napig hánykolódott irányítás nélkül addig, amíg december 4-én rátaláltak. Ugyanakkor a raktérben talált víz ezt a részletet megerősíti.
A vízről meg ugye csak a helyszínen megjelent Dei Gratia-emberek számoltak be, akik aztán (a jegyzőkönyvek szerint) kiszivattyúzták a vizet, hogy tovább tudjanak menni.
Vagyis ha kiiktatjuk ezt a paramétert (nem volt víz), máris logikusabb a sztori: a hajó nem kilenc napig sodródott irányítás nélkül, hanem mondjuk csak pár óráig, esetleg addig sem. Vagyis volt valaki (legalább egy személy), aki irányította a hajót.
És innen a Dei Gratia sara válik egyre nyilvánvalóbbá: hazudtak a kihallgatásoknál. Miért? Kinek milyen haszna volt a buliból? A kriminalisztika első számú kérdése: qui prodest, vagyis kinek használt a hazugság?
De mit jelent a friss karcolásnyom a hajótest két oldalán? Mesterségesen, szándékosan hozták létre, hogy megzavarják a nyomozást? Vagy az frankó? Ha igen, mit jelent(het)?
A Dei Gratia legénysége végül (ha jól emlékszem) összesen 1700.- dollárt kapott a mentésért, s azt is csak egy év elteltével. Ha összeesküvés volt, ezt legalább tízfelé kellett elosztani (asszem ennyien voltak a DG-n).
Megérte tíz emberélet (többek között egy nő és egy kétéves gyerek), meg a hónapokon át tartó stressz? Morehouse kapitány nem volt hülye, ráadásul kifejezetten kedvelte Briggset.
19. cabel — 2012-03-01 19:15
@cabel, Javítás: leírás szerint
18. cabel — 2012-03-01 19:15
Én leginkább azt nem értem, hogy lehúzott fővitorlákkal ez a hajó hogy volt képes 700 km-t haladni, ráadásul irányba. Ha ténynek vesszük a hajó állapotáról írt dolgokat, akkor sok megoldás azonnal kiesik.
Szerintem a Dei Gratia kapitánya tudja az igazságot! Esetleg tudhattak valami rejtett értékes rakományról, hiszen a leírás szerintem régi cimborák voltak ezzel a Briggs-szel, és itt lehet a kutya elásva.
17. tucano — 2012-03-01 18:09
kalóztámadásra szavazok. Aztán megjelent egy angol vagy portugál, esetleg francia, talán spanyol hadihajó vitorlája a távolban, a martalócok meg gyorsan télakot vettek. Ez ma is elég gyakran megtörténik, hát még akkor.
16. geza2 — 2012-03-01 17:59
Egy jó kis film a hajóról:
http://www.archive.org/details/phantom_ship
Lugosi Bélával +1 fekete macskával a szereplők között 🙂
15. gothmog — 2012-03-11 19:33
@reneew, ezzel fő gond az, hogyha a kapitány beugrik a vízbe a haladó hajóról, akkor legjobb esetben is a hajó mellett de inkább mögötte fog haladni. Valahogy nem életszerű, hogy ilyenkor a legénység az orrba fut kétwinszletezni. Persze, ha egyidejűleg be voltak baxva az alkoholgőztől plusz hallucináltak az ételmérgezéstől, akkor elképzelhető, hogy úgy reagáltak.
14. tiboru — 2012-03-01 18:08
@reneew,
Hehe, ezt én is olvastam, de utánanéztem egy kicsit és mindenhol azt olvastam, hogy ez a Fosdyk nevű ember még az átlagos MC-túlélőknél is kevésbé hiteles, úgyhogy a sztorit kihagytam a konteók közül 🙂
Ettől függetlenül köszi, tényleg színesíti a palettát 😀
13. reneew — 2012-03-01 17:22
köszönöm az újabb posztot!
http://misztikus.hupont.hu/10/mary-celeste-rejtelye
„Fosdyk leirta, hogy be nem jegyzett, potya- utasa volt Briggs Kapitány hajójának. Egyszer a kapitány úgy találta, kislánya veszélyben van, mikor önfeledten a hajóorrban játszik,
Ekkor kiadta a hajóácsnak, hogy egy felforditott asztalból csináljon neki egy biztonságos emelvényt. Hogy rögzitse, a hajóács néhány sérülést ejtett a fedélzet és a palánk deszkáin. -Megmagyarázhatatlan bemetszéseket tényleg találtak a hatóságok a hajóorrban, mikor Gibraltárban átvizsgálták. Egy nyugodt napon a kapitánynak vitája támadt az elsőtiszttel, hogy lehet -e ruhában is úszni, Az eléggé labilis lelkialkatú parancsnok, hogy bizonyitsa igazát, átugrott a palánkon, majd mindenki a hajóról egy emberként szaladt fel erre a rozoga tákolmányra, hogy jobban lássanak,és az velük együtt hullott a tengerbe.”
ez elég kemény 🙂
12. Attus Germanicus — 2012-03-01 16:52
@titan89, Ha a sajátod a hajó, nem kis arányban, akkor sok érdeked nincs, hogy veszni hagyd a nyílt tengeren, legalábbis én így gondolnám.
11. titan89 — 2012-03-01 16:40
A kalóz konteó kicsit ott sántít, hogy akkor miért nem vitték el a drága szeszt?
A robbanásveszélyes alrészt látom eddig a legvalószínűbbnek,de mindegyik konteo ezer sebből vérzik. (bizonyítás terén)
Nekem az elején szemet ütött a kapitány befektetői mivolta. Elég nagy részvénycsomag volt a nevén….
10. ufozsido1 — 2012-03-01 16:39
Schmitt Pál for president!
9. tiboru — 2012-03-01 16:38
Az utolsó bejegyzés november 25-ről szól; azt nem tartom valószínűnek, hogy ha tengerészember ezután is a fedélzeten van, napokon keresztül ne tett volna legalább egy mondat bejegyzést a hajónaplóba.
A tengerészek szinte vallásos áhítattal viseltetnek a hajónapló iránt, s 140 évvel ezelőtt ez méginkább így volt, hiszen (egyéb kommunikációs lehetőségek híján) ez volt az egyetlen módja annak, hogy – ha bármi történik – utólag hírt adjanak magukról. Ilyen értelemben a hajónapló volt a fekete doboz őse.
8. njoy — 2012-03-01 16:33
Ismét nagyszerű poszt tiboru!
Gondolkodtam ezen a dolgon. Legésszerűbb valóban egy zendülés, vagy ehhez hasonló erőszakos cselekmény lenne az ésszerű. De akkor ennek miért nincsenek nyomai. Azt nem kell magyarázni, hogy a kalózokat nagyon nem érdekelte, hogy miket hagynak maguk mögött, így ők tuti nem raktak rendet. A hajón belüli zendüléskor pedig az elkövetőknek értelmetlen lett volna rendet rakni, hiszen azzal ezt idézték (volna) elő. Nem hiszem, hogy hiányzott volna nekik, hogy évszázadokon átnyúlva keresik a magyarázatot a rejtélyre, ezzel a legnagyobb esélyt adva annak, hogy a sok kutatás őket hozza ki „győztesként”. Nem mellesleg, nem vittek volna el egy hordót sem, a köztudottan alkohol szerető derék tengerészek?
Az alkoholgőz, levegő elegy, is elég ésszerű, ha nem nézzük meg mélyebben. Tegyük föl az iszonyat tapasztalt kapitányt és legénység nem ellenőrizné folyamatosan, hogy a közismerten robbanásveszélyes rakomány nem szivárog-e? Nem vagyok jó fizikából, de erősen kétlem, hogy egy hordóból kipárolgó gőz, egy akkora raktérben olyan koncentrációban tud felgyülemleni, hogy az közveszélyes legyen. Máskülönben, hogyan mérték az elegy koncentrációját? Amennyiben valóban erről volt szó, akkor a hajó megtalálása után miért nem szivárgott tovább? Nem mellesleg tiboru írása szerint plusz egy hordó volt a rakományban, ami elszámolási hiba lehet, viszont ami fontosabb, akkor nem párolgott semmi.
Ez valamilyen szinten hasonlít a Djatlovi eseményekhez, végülis vannak ésszerű magyarázatok, de mégis pár fontos részletre, ezek nem adnak magyarázatot. A legfontosabb, igazán nagy kérdés, a két hasadás, vágás, karcolás – ki, hogy hívja – a hajó oldalán. Azért ilyenek nem teremnek csak úgy. A másik, sok jel arra utalt, hogy kb. 10 napig nem volt a hajón senki, akkor hogy ment pont jó fele a hajó a nyílt óceánon. És akkor még nem vettük számításba a hátborzongató, ám kevésbé megbízható részleteket (macska, zene, lágytojás, stb).
Kemény dió ez a rejtély, ha valaki tud ésszerű magyarázatot adni, szívesen veszem. Ahogy Djatlovnál is, itt is valami olyanra gondolok, amit mi szerencsére el sem tudunk képzelni…
ui: Bocs, a hosszért!
7. tiboru — 2012-03-01 16:33
@titan89,
Javítva 🙂
6. titan89 — 2012-03-01 16:24
Nagyon jó lett! Engem igazán az zavar, hogy nem lehet megállapítani, hogy mikor hagyták el a hajót.
„Az első tiszt (bezárt ajtajú) kabinjában egy nacigációs”
Szerintem navigációst akartál írni;)
5. tiboru — 2012-03-01 15:50
@Attus Germanicus,
Hopp, igazad van, máris javítom; a Soli Deo Gloria zavarhatott meg 🙂
4. Attus Germanicus — 2012-03-01 15:48
Hát, akkor megejteném első hozzászólásom ezeken a lapokon, miután sikerrel vettem a regisztráció folyamán felmerülő nehézségeket 🙂
Előszöris örülök, hogy itt folytatódni tud ez a nagyszerű blog 🙂
Egyelőre egy észrevétel: egy helyen a megtaláló hajó nevét Dei Gloriának írod, ami nyilvánvalóan tévedés (bár latinul éppoly értelmes volna, mint a valós név).
3. rdos — 2012-03-02 09:58
@Attus Germanicus, Igazad lehet.
Hacsak nem úgy történt, hogy az egyik oldalon kiszántotta a viziizé az 1 cm mély árkot. Majd tette egy nagy kört a viziizé, és másik oldalon kezdett el hajót koptatni.
Ekkor az első „karcolás” oldalán elmenekülni a hajóból nem biztos hogy rossz ötlet volt, a még el nem süllyedt hajó takarásában, „kapitány vízisízik” tempóban, elfelé evezve.
2. Attus Germanicus — 2012-03-01 16:53
@rdos, Ha megjelenik a hajó oldalán bármi, ami ilyen karcolást (nevezzük így) okoz, szerinted természetes reakció leengedni a mentőcsónakot, pont oda, ahol az az izé van?
1. rdos — 2012-03-01 15:36
„A hajótest mindkét oldalán, a hajó teljes hosszában egy-egy (fél-egy centi mély, frissnek tűnő) vágást találtak, a vízvonal fölött nagyjából két lábnyi magasságban (vagyis úgy hatvan centire a víztől).”
Arra lennék kíváncsi, ezt mi okozhatta?
Szerintem ekkora „karcolás” keletkezésének nagy hangja van. Szextáns, kronométer, mentőcsónak, legénység hiányzik. A jelekből ítélve gyorsan, kapkodva távozhattak (törött fő iránytű, mentőcsónak vízre-eresztésének nemszokványos módja). Aki? ami? mindkét oldalon (netán azonos időben?) karcolt, elég ijesztő lehetett.
De persze lehet hogy csak egy balsikerű úszóverseny volt (7.11.) :-).
RSS feed for comments on this post. TrackBack URL