@koxi: „Van egy mondat a dokuban, amikor azt írják, hogy az O gyűrű tervezési hibája ismert volt, de “vállalható repülési kockázatként” tudomásul vették. Hát ja. Csak hány gyerek nőtt fel apa vagy anya nélkül emiatt a kockázatvállalás miatt?”

Konteós érv szokott lenni, hogy ha ötven éve ember ment a Holdra, akkor ma miért nem? Talán elveszett a technológia? Hát nem. Csak ma már nehezebb beadni nyolc-tíz „hősi halottat” a közvéleménynek meg a Kongresszusnak. Vagy ha úgy tetszik, nehezebb „hősi” gyanánt előadni a halált, amit egy rosszul meghúzott anyacsavar vagy egy gépelés közben rossz helyre ütött tizedesvessző okoz… 🙂

@kvantum:

Lehet, félreérthető voltam: nem becsapódási g-re gondoltam, hanem gyorsulásira. Az első két Mercury esetében a kilövéskor 6,3 g volt a gyorsulás, majd visszatéréskor -11 g volt a lassulás.

Háttérinfó:

http://www.airspacemag.com/history-of-flight/the-g-machine-16799374/?no-ist

„In August 1958 Navy Reserve officer Carter C. Collins rode the wheel to more than 20 Gs for a record 54 seconds.”

Azt hiszem ez a link mindenképp idevágó:
http://aplanetruth.info/2015/04/23/breaking-news-theyre-alive-challenger-space-shuttle-crew-safe-and-employed/

nagyon bizarr… :-O Sima névegyezés vagy tényleg élnek a Challenger-utasai? Illetve nem is csak névegyezés, mert a nevük mellett a testalkatuk, a típusuk, a színeik is egyeznek, ami különös véletlen…

Üdv mindenkinek, újreg vagyok 🙂

Évekkel ezelőtt, heteken át olvastam mindenfélét a témáról, sok hülyeségtől kezdve a hümmögésre okot adó dolgokig.
Ami ennél az esetnél bizonytalanságra ad okot, az a nagyon jó videókkal dokumentált indítás és katasztrófa. Sokan felvetették, hogy mi a Challenger katasztrófában a konteó, mikor csak sima baleset. Nos tényleg kicsit kilóg a sorból, mert ebben az esetben a hivatalos magyarázat legalább részben fedi a valóságot.
Nincs részletezve a nyomozás eredménye sem a posztban, sem a hozzászólásokban, ezért veszem a bátorságot és leírom én.
A mérnökök egyértelműen az indítás ellen voksoltak, de a nyomás hatására muszály volt indítani a sorozatos halasztások után. (itt nem egy szál mérnökre kell gondolni, hogy vétózta a startot, hanem a komplett indításért felelős csoport szavazott ellene) A gumigyűrűt hozták ki felelősnek a balesetért, ami a következőképpen zajlott le…(szerintük)
A két hordozórakéta 2-2 ponton van rögzítve a folyékony üzemanyagtartályhoz. „Egyszerű” bilincsekkel kapcsolódik a tartályhoz pontonként (kb mint az ereszcsatorna lefolyó része a házak oldalán). A hibás tömítés pontosan az alsó rögzítési pontnál helyezkedett el, szerencsétlenségre itt volt a több szegmensből álló alsó és középső modul illeszkedési pontja a hordozórakétán. A tömítetlenség miatt hatalmas nyomással itt kifújó, égő gázok átégették a rözítés bilincsét, így a rakéta alja elszabadult a tartálytól. Ennek következtében a függőleges tengelye kifordult, az orra beszakította az üza tartály falát, előidézve ezzel a robbanást.
Ennek ugye simán látszódni kellene a videókon, de ebből csak annyi látható, hogy volt gebasz a tömítéssel, világosan látszanak az indítás pillanatában megjelenő füstpamacsok, majd az emelkedés során többször kicsapódó láng. De a hordozórakéta semmilyen kilengése nem látható a videókon. Az viszont egyértelműen beazonosítható, hogy a siklót elpusztító robbanás a shuttle hasa alól indul, a géptörzs és a tartály közötti részen. Tehát nem a hordozórakéta és tartály körüli helyekről. Pontosabban először egy villanás, majd a mindent beborító láng. A robbanás után irányítatlanul röppenő hordozókat pár másodperccel később távirányítással megsemmisítették, mielőtt elrepülnének a susnyásba.
Ennyi amit egy átlagember is simán észrevehet a videókról, képekről.
Innen indulnak a különböző elméletek. A közelben tartózkodó kisgépről indított rakétától kezdve, (mivel zavarbaejtő füstcsíkok láthatóak a képeken és a civil gépeket az eset után tiltották ki véglegesen az indítási zónából), a sikló tervszerű megsemmisítéséig. „Hozzáértők” szerint ugyanis pontosan a robbanás indulásának helyén van az önmegsemmisítő berendezés. Amit durranthattak távirányítással is.
Az biztos, hogy az igazságot csak kevesen ismerik. Én személy szerint nem voksolok egyik verzióra sem, átlagemberként csak annyi a véleményem, hogy a robbanás oka nincs bizonyítva a felvételeken. Innentől mindenki saját vérmérséklete szerint alakíthatja a történetet 🙂

Még annyit hozzátennék, hogy a hozzátartozók sem veszik be a hivatalos magyarázatot, a mai napig aktívan nyomoznak, zargatják a NASA-t a részletekért. Pl. a robbánás utáni hangfelvétel a kabinból a családtagok nyomásának engedve lett nyilvánosságra hozva ha jól emlékszem, a 2000es évek elején valamikor.

@molnibalage:

Aki már háromszor kattintott, arra igen felnézek, nem semmi emberek! Azért ugyanakkor megkülönböztetendő a katapultok korai szakaszából és a modern korából történő katapultálás. A koraiaknál még nem volt akkora erő-igénybevétel, vagy éppen hatalmas volt mint később, tehát tulajdonképpen a klasszikus rakétás katapultokra értendő a dolog. A legtöbbször egyébként a csigolyák kompressziós törése szokott bekövetkezni. A legrosszabb egyébként az, amikor műszaki hiba miatt lövi ki az embert a gép, történt ilyen már földön álló géppel is, (lehetett nem kis meglepetés a pilótának!) és volt már olyanra is példa, hogy Svédországban a kétüléses oktató Grippenből menet közben „elreppentette” az oktatót a fedélzeti elektronika. Ott hirtelen élesbe fordult a tanuló gyakorlati képzése! 🙂 Ilyenkor, mikor az ember nem számít rá, nem tudja megfeszíteni az izomzatát, hiába rántja be az ülés megfelelő pozícióba, az sem mindig 100 százalékosan sikerül.
Visszaevezve az általad leírtakra, kérdés melyik kor katapultjáról beszélünk. Régen, a Holdra lépése előtt még Neil Armstrong is kénytelen volt katapultálni a világháborúban, de az még nem olyan katapult volt. Valószínűleg egy erőteljesebb szerkezettel való kilövés után ő sem lehetett volna űrhajós, ott aztán még keményebb szűrési feltételek vannak, mint a vadászoknak.

@gaz58ella:

Sajnos annyi időm sincs, hogy egy villámposztot összedobjak róla 🙁 A Facebook-oldalunkon lehet beszélgetni a témáról, most tettem fel egy linket és egy rövid felvezetőt hozzá.

Megértéseteket kérem, még pár napig nem fogok kilátszani a munkából.

Ápdét: egy villámvillámposztot feldobtam, lehet kommentelni.

@seul:

A film címét meg tudnád mondani?

Ezen témában azért születtek-születnek összeesküvés elméletek, mert számomra is felfoghatatlan, hogy miért kellett meghalniuk? És a rokonaik-barátaik ezt a kérdést sokkal fontosabbnak tartják bárki másnál és keresik kutatják az igazságot. És minden ami kicsit is gyanús vagy titkolózás van körülötte, az már okot adhat a konteó meglétére.
Pont múlt héten az ATV-n (remélem nem minősül reklámnak) a kora délutáni órákban volt egy amerikai dokumentum film a Fort Knox-i aranyról. A Hivatalos verzió szerint Roosevelt elnök lezárta a létesítményt, aranyat nem vittek ki onnan és aranyon kívül más értékes kincseket is őriztek-őriznek (például a Magyar Szent Koronát) és egyszer egy bizottságnak és a sajtónak megmutatták az egyik cellát ahol az arany egy részét őrizték. De ezzel sem csitultak el a kedélyek, mert a hely alaprajza-területe kapcsán osztottak-szoroztak és kiderült hogy elvileg fizikai képtelenség annyi aranyat ott tartani. De azt is valószínűsítik, hogy az arany egy részét eladták más országoknak, csak ott tartják, vagyis fizikailag ott van az arany, de mégsem az amerikai népé.
Még ez is megérne egy konteót 😀

@petiba:

Attól tartok, hogy az általam felsoroltak mindegyike keveri itt a szart. (Talán a lengyelek nem)

@peterb1:

Példa Atlantis. Wikipédia oldalon alul küldetések listája.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Atlantis_%C5%B1rrep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p

Kiválasztod valmelyiket. Ráklikkelsz, mondjuk:

http://hu.wikipedia.org/wiki/STS%E2%80%9351%E2%80%93J

És láss csodát:

,,A küldetés során a legénység útnak indított két katonai kommunikációs műholdat.

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez.”
…
,,Hasznos teher

Development Flight Instrumentation (DFI) – az űrsikló rendszereinek folyamatos ellenőrzésére (felszállás, orbitális mozgás, leszállás),
Aerodynamic Coefficient Identification Package (ACIP) – az űrsikló aerodinamikai tulajdonságait mérte a repülés ideje alatt,
Orbiter Experiment Program (OEX) – az űrsikló aerodinamikai együtthatójának meghatározása,

Műholdak

Katonai távközlési műholdak (felderítő, kommunikáció). Építette a Lockheed Martin Telecommunications, működtette az Air Force Space, a Missile Systems Center (SMC) (Los Angeles), a Department of Defense (DoD) (Washington) és a Nemzeti Hírszerző Szolgálat. Biztosították, hogy az Egyesült Államok elnöke, az amerikai nukleáris erők vezérkara és a Honvédelmi Tanács bármely pillanatban kapcsolatba léphessen egymással, illetve a hadsereg (szárazföldi, légi- és vízi, illetve űregységet irányító) egységeivel. Aktív szolgálati idejüket túllépve teljesítettek szolgálatot.”

@Panther V:
1. az oroszok
2. a ruszkik
3. a muszkák

A lecke megtanulása után következik a gyakorlat…
:(((((((
Valamint: tényleg itt vannak a kertek alatt! :((((
És lehet, hogy mi még ajtót is nyitunk nekik, nehogy betörjék.

(a többit majd a kommentekben…)

@peterb1:

Konkrétan újra építették a Hold túlsó oldalát mert azt még a `70-es években egy technikai malőr miatt részben megsemmisítették. Be voltak szarva, hogy erre előbb-utóbb rájön valaki.

@agathon: Támogatom a kérést, habár nagyon napi politika!
Mindenfélét összeolvastam róla, de egyenlőre tök homály. Kiváncsi lennék Tiboru olvasatában, de különösen a kommentekre.

@komojtalan:

Csatlakozom.

@agathon:

1. Az oroszok
2. USA
3. EU
4. Izrael
5. Lengyelország
6. Ukránok akik hatalmat akarnak
7. Ukránok akik balhézni akarnak
A többi ezek tetszőleges kombinációja.

@gigabursch: nem nem. 🙂 Azért vitte fel, hogy ő beszéljen rá. Aztán később megtalálták, de hogy mit mondott a szalagra, azt kegyeleti okokbol állítolag nem hozták nyilvánosságra…

@SLC:
Tudod erről mindig eszembe jut egykori növénytan tanárom roppant szórakoztató gondolata, mely szerint:

„…egyes növénytan tudósok, úgy vélik, hogy minél nagyobb és pirosabb a virága egy növények, az annál fejlettebb. Tehát értelemszerűen a világ legjobb gépjárműve a Tűzoltó. Az a legnagyobb és a legpirosabb…”

na de most már ON.

Személy szerint itt csak és kizárólag az emberi balfácánság, pech, akaratosság tragikus kombinációját látom.
Ohne konteo.

@gigabursch: régen én is foglalkoztam számmisztikával, de nem ilyennel. Ott sokkal bonyolultabb megfeleltetések voltak, és egy mátrixba kellett beírni az egészet, aztán ott is számolgatni, és különböző sorok, oszlopok, átlók alapján lehetett értelmezni az egészet. Sok gyakorlás és tapasztalás után arra a következtetésre jutottam, amire Te fentebb az előbb 😀

A 8.4-es verzióhoz:
http://alfahir.hu/lezeragyuval_es_elektromagneses_fegyverrel_szerelnek_fel_hadihajokat

Sziasztok!

Engem az érdekelne, hogy vajon mi lehetett a magnón, ami a tanárnőnél volt. Vajon miért nem hozták nyilvánosságra? Régebben olvastam valahol, hogy a legénységi kabin kiemeléséről bemutattak egy videót. De sehogy sem találom. Több helyen írták, -többek között az aranylaci blogon is- hogy a NASA súlyos hibát követett el, hogy nem kereste a legénységi kabint. Szóval nem látok tiszta képet, hogy a legénység teste teljesen összeroncsolódott, vagy nem… Egyik helyen ezt olvasni, a másikon meg azt… 🙂

Sziasztok!

engem az érdekelne borzasztóan, hogy mi lehetett a magnón, ami a tanárnőnél volt. Valahol régebben olvastam, hogy a legénységi kabin kiemeléséről mutattak be egy videofelvételt. Azt nem lehet valahogy megtalálni? Több helyen írták, hogy a NASA hibát követett el, hogy nem kereste rögtön a legénységi kabint. Az, hogy gyakorlatilag összeroncsolódtak a testek, honnan származó info? Egyik helyen ezt lehet olvasni, a másikon meg azt… nem látok tiszta képet… 🙂

Én is másikra szavaztam, de azért ezt is szívesen olvastam el. 🙂

Tinédzserkorom derekán jártam a katasztrófa idején, nem mondhatom, hogy túlzottan érdekeltek a világban zajló események, de teljesen az eszembe vésődtek az akkori híradóban mutatott képsorok, és hogy mennyire sajnáltam a „civil” utast, a tanárnőt. Visszagondolva, az első, ami arról az időszakról eszembe jut, az a SZU és az USA közötti kiélezett verseny, ezért simán szavaztam egyet az orosz lézerre…:))
A másik szavazatom az elnöki nyomásgyakorlásra ment, ezt is teljesen elképzelhetőnek tartom, bár hihetetlen egy ekkora kockázatvállalás.
A kommentek kapcsán Roswell és más helyen olvasott példák jutottak eszembe, melyek szerint vannak földönkívüliek, akik segítették/segítik a technikai fejlődést. Valamiért ebből az űrkutatás/űrutazás kimaradt. Talán nem véletlenül.

Először fordult elő, hogy egyetlen csillagot adtam a cikkre.
Nemcsak azért sajnálom hogy nem az Estonia győzött, mert arra szavaztam, hanem azért is, mert ebben tényleg semmi konteó nincs. Ráadásul ezt előre látni is lehetett. Nem is értettem, hogy miért érkezett rá ennyi szavazat… 🙁
Na mindegy, majd legközelebb! 😉

A Kármán-vonalról (a világűr határa):

http://en.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rm%C3%A1n_line

Itt lehetne még megemlíteni a német II. világháborús V–2 (Aggregat-4) rakétát, mely előszőr szelte át a Kármán-vonalat, jutott ki a világűrbe, noha természetesen földi becsapódású rakétának tervezték. (Nem tudunk arról, hogy valaha is embert ültettek volna bele a nácik — ehhez létfenntartó rendszerek is kellenek — , noha ismeretesek voltak önfeláldozó öngyilkos küldetések a világháborúból, akkor ő lett volna az első ember, aki a világűrbe kijutott. De ettől függetlenül még kiderülhet akár ilyesmi is egyszer…)

Aki szeretne jobban elmélyedni az űrrekordok témájában, annak ajánlom a Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI) űrhajózási szekcióját
(ICARE), itt elég sok alkategória is van, mindkét panelt érdemes végigpörgetni. Ez a legautentikusabb oldal ebben a témában, mert a rekordokat nekik kell hitelesíteni.

http://www.fai.org/icare-records

Nagyjából összefoglalva az űrrekordok a wikin is:

http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_spaceflight_records

137. norniron

Ahogy előttem már helyesen megírták, egy 747-esre telepített ballisztikus rakéták elleni működőképes lézer éppenséggel már volt (YAL-1), de ez csak mostanra készült el. (Állítólag egy KC-135-ösön tesztüzemmódban már a nyolcvanas években is megvolt egy ilyen lézer. Az NKC-135 a B–707-es katonai légiutántöltő verziójából született, jóval kisebb gép a 747-esnél. Ettől függetlenül én sem hiszem, hogy ilyen közrejátszhatott a Challengernél.)

http://en.wikipedia.org/wiki/Boeing_NC-135

142. norniron

A latin vitorlás hajókon túlmenően az is kellett a nagy földrajzi felfedezések megindulásához, hogy a törökök lezárják a Selyemutat, így a szárazföldi út Kínába nagyon nehézkessé vált. Nagyon jellemző a korra, hogy az akkori tengeri szuperhatalmak (portugálok és spanyolok) meg sem várva a valós felfedezéseket, már ELŐRE felosztották egymást közt a még fel sem fedezett világokat, szal nem voltak túl szégyenlősek a gyerekek… Ezért beszélnek ma Brazíliában portugálul — egyedül az amerikai kontinensen — mert beleesett ebbe az önkényes felosztási határba. (Tordesillasi szerződés.)

@norniron:
Na onnan vitték el Háry Jánost is szolgálatra.

Kedves Felmenődet, ükanyádat véletlen nem Örzsének hívták?

:-)))

A legvalószínűbb az egyszerű baleset verzió, amihez hozzájárult az a kis sürgetés fentről.
De ha nem..
Lehet, hogy Onizuka azért dobta be az ufós sztorit, hogy fedezze a társai merényletét. Az ufók mindig érdekesebbek voltak, mint a kommunista japánok. Részleteket pedig ígérhetett későbbre a szerencsétlen újságíróknak, előre tudta, hogy ő már halott lesz…

@seul:
Azért nem egészen, szondákat küldözgetünk mindenfelé, csak az emberes űrutazások száma esett vissza, ami, pont a Challenger és a Columbia esetét nézve nem is akkor baj. Nem igaz, hogy nem hagyják el viszonylag nagy számban űreszközök a Földet, szállt le szonda üstökösre, a Marson mindenféle kedves kisautók gurulásznak, a Cassini a Szaturnusz körül kering, ott van a Hubble és a Kepler teleszkóp stb-stb. Teljesen fölösleges és veszélyes bravúr lenne emberes küldetéseket csinálni, amíg nem áll megfelelő technológia rendelkezésre. Ráadásul jelenleg ott tartunk, hogy a Marson túl elméletileg sem lehetne emberes küldetést csinálni, mert ha minden jól megy, akkor is túl sokáig tart, egyszerűen nem lehet embereket évtizedekig egy konzervdobozba zárni. A XV.-XVI. század fordulóján történt nagy földrajzi felfedezéseket is egy technológiai áttörés tette lehetővé: a portugálok feltalálták a karavellát, ami lehetővé tette a nagytávolságú tengeri utazásokat, és szél ellenében is tudott hajózni. Jelenleg az emberiség nagy erőfeszítéseket tesz a nagytávolságú űrutazások problémájának megoldására, féregjáratokkal, vagy bármi más módon, erre szolgálnak a szerte a világon nagy költséggel megépült hatalmas méretű részecskegyorsítók. Csak ezeket nem az űrben kell kifejleszteni, hanem itt a földön, ha ez sikerül, az emberiség történetének valaha volt legnagyobb áttörése lesz, újra kezdődik egy szédítő perspektívájú felfedezések kora. Összefoglalva: szerintem elsősorban azért nincsen annyi látványos emberes űrrepülés, mert már nincsen rá szükség, egyszerűen a problémát egészen máshol kell megfogni.

Az hogyhogy nem merül fel senkiben, hogy az egészet K1 csinálta, csak ezúttal Bud Spencer és Terrence Hill nem tudta megakadályozni?

@Panther V:
Igaz. Nekem az üknagyanyám egyszer tette ki a lábát a falujából, amikor elment az abonyi búcsúba, ellenben én sosem jártam Abonyban, a visszafejlődés tagadhatatlan 😀

@Dale Cooper:
Igen, a NASA direkt állította össze ilyen polkorrekt módon az űrrepülők legénységét, hiszen az egész egyfajta showműsor is egyben. Ugyanezt megcsinálták a ruszkik is, igaz ott más volt a szempont, de a mi Farkas Bertalanunk űrutazásának a _tudományos_jelentősége_ nulla volt.
Mindenesetre a polkorrektség mellett az is látszik, hogy a japcsi, a néger és a zsidó kiemelkedő szakemberek lehettek.
Ha már gyanús valaki az űrhajósok közül, akkor a falfehér, szőke hajú, skót/ír nevű Sharon Christa McAuliffe, aki tombolán nyerte az űrutazást. Vajon egy titkosszolgálatnak mennyibe kerülhet megbundázni egy ilyen versenyt? Szerintem nem sokba… Pelikán elvtárs is megmondta: ami nem gyanús, a gyanús 🙂

@mhvaek:

igen, a hozzászólásomban én is hivatkoztam Arany Lacira

@seul: Totálisan téves infóid vannak… 2009-ben pl. az összes Apollol leszállás helyét végifotózta egy hold körül keringő műhold…

A témát Aranyi László szakszerűen és mindenre kiterjedő részleteséggel összefoglalta már:

http://aranylaci.freeweb.hu/challeng/challeng.htm

@peter:

igen, most ott tartunk mint anno az 1400-as évek végén. Akkor a Földközi-tengert teljesen felfedezték-feltérképezték és az aranyéhség miatt indultak Nyugatra, nyitottak az új világok felé. Lehet, hogy most is hasonló dolog kellene?

@tutajos:

„ennyi erővel az is konteo, hogy miért van más íze a Milka csokinak, mint régen, de attól még tiboru nem fog posztot írni róla.”

Azért én megszavaztatnám a népet erről a témáról 🙂
Hátha vannak erről is jó kis elméletek…
Mondjuk népbutító fluoridot kevernek a csokiba a tudjukkik UFO javaslatra.

Nekem is túlságosan gyanús, hogy a holdraszállás után csak a MIR és a Nemzetközi Űrállomás volt igazán mérföldkő az űrkutatás területén. Vajon miért álltak le? Vagy továbbhaladtak, csak titkolják a felfedezéseket? A Holdról is túl kevés adatot hoznak nyilvánosságra. Utoljára 1994-ben a Clementina katonai műhold készített róla felvételeket, mely képmennyiség negyedét hozták csak nyilvánosságra és azok is retusáltak. Ráadásul a hold nem is szürke hanem színes felszínű. És ezt eleddig el is lehet hinni, amíg saját érzékszerveinkkel meg nem győződünk ezekről. Ott tartunk mint anno Platón a barlanghasonlatnál.

@Panther V: ennyi erővel az is konteo, hogy miért van más íze a Milka csokinak, mint régen, de attól még tiboru nem fog posztot írni róla.

@Dale Cooper: És mindkettő január végén történt. Valószínűleg semmi jelentősége, de az ördög nem alszik.

@peter: Visszalépés…? Mihez képest…?

Kár, hogy az Amanda Knox sztori nem konteo téma, azt is ki lehetne tárgyalni..

@somitomi:

Emlékszem még amikor kaptam a fejemre – kb. pont húsz éve – mikor életemben először tömegközlekedési eszközön (trolin) csengett a mobilom és felvettem.

@barackmag: Ez a 400 000 km érdekes összehasonlításokra ad okot. Földi mértékkel mérve marha sok (a Föld egyenlítői kerülete tízszer), csillagászati skálán meg tücsökköpés.
Abban igazad van, hogy ha az USA cirka 30 év alatt eljutott nullából a holdraszállásig, akkor már a Marson is illene lobognia egy zászlónak (és abba senki se köthetne bele, mert ott légkör is van).

@tiboru:

Én sose hallottam korábban konteókat ezzel kapcsolatban (akkoriban a Kossuth klubban is ez volt a téma) és kíváncsi voltam.

@barackmag:

A világ visszafejlődött. Több mint 500 éve, hogy egy kis hajón egy fickó elment Amerikába, én meg két éve nem voltam 500 kilométernél messzebb.

@seul:

Kitűnő forrásra leltél!

Azt is olvastam, hogy az előző kilövéseknél a tengeri-óceáni mentőegységek kihajóztak, ha bármi baj történne azonnal a túlélők segítségére siessenek. Ennél a kilövésnél furcsa mód nem.

http://www.aranylaci.freeweb.hu-n olvastam a Columbia-ról is.

„Az űrrepülőgép az Indiai-óceán felett annak rendje és módja szerint megkezdte a leszállást. Amikor magassága körülbelül 100 km-re csökkent erős elektromos(?) csapás érte a gép hátulsó részét. (Vagy pedig bekapcsolódott az iraki háború miatt bevezetett „narancssárga riadó”, minek következtében a Kaliforniai Livermore Laboratórium gigászi lézere tüzelt a „betolakodóra”.) Ennek következtében a bal szárny hátsó részén megsérültek az érzékelők, s minden bizonnyal kinyílt a bal oldali futómű kamrájának ajtaja. A közelítés során a csapást szenvedett bal oldali rész a szokottnál gyorsabban melegedett. Mindössze percenként 5-10 fokos melegedési többletről van szól. A nyitott kamraajtók miatt a bal oldali futómű mindkét kereke kidurrant (túlnyomás keletkezett). Az űrrepülőgép ennek következtében nem tudott volna betonra leszállni! Azonban a pilóták igen képzett emberek voltak, a számítógépek is érzékelték a melegedést, ezért az űrrepülőgép kezdett kicsit oldalazni, hogy az adott térség hőterhelését csökkentse. Mindeközben nyilvánvalóvá vált, hogy kidurrant kerekekkel csak vízre lehet leszállni. Tény, a korábbi 112 repülés alkalmával az űrrepülőgép soha nem ereszkedett még vízre, azonban erre képes, s a pilóták is ki vannak képezve vízreszállásra.

Mivel a lézerfegyver (a HAARP, illetve a HPM) csapása „nem volt elég hatékony”, bekapcsolódott a másodlagos űrvédelmi rendszer. Texas állam területéről két rakétát indítottak az űrrepülőgép felé (Pl. az ASAT – műholdelhárító rakéta – akár 400 km magasságban és 2000 km-es távolságra és képes műholdakat megsemmisíteni, mindamellett néhányszáz kg mindössze a tömege.), valószínűleg két különböző helyszínről, de nagyjából azonos időben. Az első rakéta becsapódott az űrrepülőgépbe, míg a második nem érte el, viszont az első becsapódása után még hosszú másodpercekig lehet látni a felvételeken amint továbbra is követi a már darabjaira szakadozó űrhajót.

A NASA verziója a start során leszakadó habkönnyű szigetelés által megsértett szárny belépőélre vonatkozóan egyszerűen nem igaz. Nem igaz, hogy egy habkönnyű anyag a hihetetlen mértékben megerősített és kemény szárnyban a legkevesebb kárt is okozta volna. Nem igaz, hogy az űrben a katonai radarképeken látható, az „űrrepülőgépről leváló tárgy” bármelyi merevítő-egység lett volna, hiszen az űrben, a szárnyprofilról készített képek semmiféle(!) károsodást nem mutattak. Egész egyszerűen a hulladékot ürítették ki, mint sok esetben máskor is.

Hogy kinek állt érdekében elpusztítani a hét űrhajóst, a 2 milliárd dolláros űrrepülőgépet a rakterében elhelyezett 1 milliárdos laboratóriummal? Azoknak, akiknek az az érdeke, hogy az űrhajózás titkos fejezetei továbbra is homályban maradjanak. Vagy pedig egyszerűen valaki „elfelejtette” közölni az automatikus üzemmódra állított (hétvége volt!) űrvédelmi rendszerrel a Columbia paramétereit, mindek következtében a rendszer azt „ellenségesként” jelölte meg…”

Én a „magányos nem elismert tudós” változatot is elképzelhetőnek tartom.

@petiba:

Jéé, hát ez konteós, de nagyon!

Találtam egy betűátszámolós oldalt:

http://www.astronet.hu/tenyek-talanyok/szammisztika/nevek-es-rezgesszamok-29467

C+O+L+U+M+B+I+A=3+6+3+3+4+2+9+1=31=>4

Ez is 4 !

Azt a picike mindenit!

@ishadesu: Nem látta élőben senki, számtalan automata kamera vette a startot, azok felvételeinek utólagos, kockáról-kockára történt elemzése során állapították meg, hogy volt füstpamacs.

Nem emlékszem a részletekre, és a Shuttle-rendszert annyira nem is ismerem (óriási visszalépésnek tartom, utólag már sok szakértő is), de van az a pillanat, amikor a start már nem leállítható, mert beindulnak a (le nem állítható) rakéták, márpedig addig nem volt füstpamacs, amíg azok nem dolgoztak.

@peter: Pontosítok. MOST hatszoros veterán, akkor 4 küldetés volt mögötte.

Továbbá, a két napos utat az űrsikló első utjára értettem természetesen, nem a „három-napot-a-Holdon-kempingeztünk” túrára? utóbbi összesen kb. 11 napig tartott.

Amikor a másolat jobb, mint az eredeti?
(szintén az űrvilág.hu-ról)

A Burán végül 1988. november 15-én, viharos hóesésben startolt Bajkonurból egy részben átalakított Enyergija rakéta hátára erősítve. A módosítás oka, a szintén tárgyalt, Poljusz katonai műhold meghibásodásából adódott. Az űrhajósok nélkül, magányosan repülő űrsiklón nem volt életfenntartó rendszer és a CRT kijelzőkhöz nem telepítettek szoftvert. A Burán első és egyben utolsó küldetése során kétszer kerülte meg a Földet, majd automatikus leszállást végrehajtva, landolt a bajkonuri zárt repülőtéren. A „földön” eközben rendkívül rossz időjárási körülmények uralkodtak. A 64 km/h-s oldalszélben, 340 km/h-s landolási sebesség mellett a rendben kiengedett futóművek súrolták a 84 méter széles, 4,5 km hosszú leszállópályát. (Csak megjegyzésként: hasonló időjárási körülmények mellett az amerikaiak sem a startot, sem a leszállást nem engedélyezték saját űrsiklóiknak!) A három kinyíló fékezőernyő tovább lassította az űrsiklót. 9 óra 25 perckor, alig másfél méterre a pálya középvonalától, és összesen csupán 1 másodperccel elvétve a jó előre tervezett leszállás idejét, a Burán űrrepülőgép csendben, de pilóták és személyzet nélkül megállt.

@molnibalage: Persze, ez oké, csak azért furcsa, hogy egy ennyire erőforrás-szűkében lévő területen nem vonták össze jobban a feladatokat… Nem mindegy hogy hét embernek kell life support, vagy csak háromnak, esetleg négynek. Az ISS-szerelő robotkart meg ugyanúgy kezelheti a pilóta is, mint egy villamosmérnök vagy lézerfizikus 🙂

@Panther V:
Végső soron a Buran sem úszta meg. Leszállása után jó pár évvel 2002-ben rászakadt a tároló hangár plafonja, maga alá temetve 8 munkást. Ezen felül egy ember a pusztulást látva szívinfarktusban meghalt.

Az űrvilág.hu összegyűjtötte a szovjet és az amerikai űrsiklók közötti főbb különbségeket:

A Burán alkalmas volt automata és ember irányította repülésre egyaránt, míg az amerikai rivális eleinte nem volt képes automatikus repülésre, később is csak biztonsági tartalékként szolgáló leszállító automatikát építettek be, amelyet éles repülésre sosem alkalmaztak.
A hővédelem a legkritikusabb területen, az orrkúpon és a szárny belépőélén különbözött, a Buránnak nem voltak RCC elemei.
A Buránt két sugárhajtóművel is felszerelték, míg a Space Shuttle kizárólag vitorlázva tudott repülni.
A Burán 30 tonna, az STS-rendszer a korai időszakban csak 25 tonna pályára állítására volt képes (később a korszerűsítések hatására az amerikai űrsiklók saját tömege csökkent, amivel párhuzamosan nőtt a feljuttatható hasznos teher is). A visszahozható tömeg a Burán esetében 20 tonna, szemben az amerikai űrrepülőgép 15 tonnájával.
A Burán kormányhajtóművei más hajtóanyaggal, oxigén/kerozin hajtással működtek, amely biztonságosabb és kevésbé mérgező, mint a Space Shuttle monometil-hidrazin/nitrogén-tetroxid fúvókái.
A Burán siklószáma 6,5 volt, a Space Shuttle 5,5-es értékével szemben, azaz a szovjet gép jobb repülési tulajdonságokkal rendelkezett. A Burán nem volt integráns része a hordozórakétának (az STS-rendszer főhajtóműveit az űrrepülőgép hordozza), inkább csak a hasznos terhet képviselte az Enyergija oldalán.
Az Enyergija nem csak egyetlen rakétának készült, inkább egy rendszernek, és nem csak a Burán hordozására szánták. Modulos felépítése révén 80 tonnától egészen 200 tonnáig alkalmas volt terhek feljuttatására, ám később erre már nem került sor.
Az Enyergija alkalmas lett volna a Holdhoz is űrhajót juttatni, míg az STS csak az alacsony Föld körüli pályára volt alkalmas.
Az Enyergija tisztán folyékony hajtóanyaggal működő rakéta, míg az STS gyorsítófokozata szilárd hajtóanyag.

@macskafaraok: Szerintem az is benne van, hogy ez a 10°C-os határ valami kompromisszum eredménye. Lehet, hogy a 0°C-ig jó tömítőgyűrű anyagnak nem elég nagy a tűrése (azért ezek elég nagy igénybevételnek kitett alkatrészek).
Az űrsiklót hozzáértő emberek használják, és belefér (technikailag),hogy halasztani kell. Nem olyan, mint az autó, amit majdnem akárki használhat, és mindenki csak a rádióról (meg esetleg az izzócseréről) szóló fejezetet olvassa el a handbuchjában.

Ha jól tudom, akkor megvizsgálták a mentőrendszer beépítésének lehetőségét az űrsiklónál a tervezésnél és talán a Challenger katasztrófa után is. A fő probléma az volt vele hogy túl bonyolult lett volna és több tonnával csökentette volna a hasznos terhet, ami asszem amúgy sem egy túl combos szám az űrsiklóknál.

@molnibalage: Ok, de még mindig ott tartunk, hogy kijelenthetjük a felső légkör csak „űrrepüléssel” járható, amit én eddig sem vitattam.

Lehet, hogy a probléma inkább filozófiai jellegű már, de kérdés, hogy a közlekedés technológiája önmagában jellemzi-e az egész közeget. Hogy ellentétes irányú példával éljek, az óceán csak azért, mert egy tengeralattjáró (nem a James Cameroné 🙂 kb. 400 méter mélyre tud lemerülni, 400 méteren véget ér? Ami ez alatt a szint alatt van, az már nem óceán? Vagy JC már űrutazó? 🙂

Persze nyilván bravúr 400m alá merülni, vagy 100km fölé repülni, nem is ez a kérdés.

@warr: Az STS missziók jellege. Egy hajón sem csak a kapitány és a kormányos van jelen, hanem az egyéb feladatokat végzők, de még a teherszállító repülőgépeken is külön loadmaster van. Az űrben ennél meg picit komplexebb dolgokat vizsgálgatnak. Az STS tudományos kísérleteket végzett odafent, ahogy teszik most az ISS-en.

Nem néztem át részletesen az STS-listát, de a hétfős legénységeket mi indokolta, amikor az STS-1 két emberrel repült?

@macskafaraok: Az SDI koncepció leglényegtelenebb eleme az STS rendszer volt. Olyan mennyiségű eszközt kellett volna felvinni a legszerényebb elképzelés szerint is, hogy százával kellett volna indítani a rakétákat.

Ezen felül az első pár hangzatos bejelentés után nyilvánvaló volt, hogy az SDI totálisan életképtelen, mert az űrben levő eszköz élettartama csekély lett volna, ezen felül egy tömges támadás esetén ezeket iktatták ki volna először és aztán a többi meg áttör.

A kontinentális talapzat közeléből indított lapos pályán érkező SLBM-mel szemben meg tehetetlen lett volna.

Az SDI egy nagy blöff volt, a tudmányos kutatásokan részt vevők nagy többsége szerint eleve megvalósíthatatlan volt, de ők azon dolgoztak, amit a kormány finanszírozott és egy ideig adtak zsét az elképzelésre…

Az meg csak szintét UL, hogy emiatt dőlt össze a SZU. Az SDI-ból gyakorlatilag a korai előrejelző rendszer épült ki és ennyi. Semmiféle kutatás és ellentevékenységre nem volt szüskéges, hogy akár még évtizedes távlatban is bármiféle hatása legyen a MAD-re a SDI-nak.

@barackmag: Egy tipikus X-15 profil.

http://www.sierrafoot.org/x-15/mission_large.html

Az ’Szovjet’ vonalat sokan ’értelmetlennek’ találják.
Pedig ha valakiknek, nekik érdekükben állt mindent (!) megtenni az amerikai űrprogram akadályozása érdekében.

Valami ’Hidegháború’ vagy mi, ugye. SDI project (Strategic Defense Initiative). Ronald Reagan.

Akkoriban már elkészült (átalakították) a hadsereg kilövési helyét, a Vandenberg –et a Shuttle indítására és fogadására.
Vandenberg ’Lanch pad’ átadás: 1985 Október 15. Első tervezett küldetés: 1986 Július 15 (STS-62-A) Figyelem az időpontok terén!
És onnan zavartalanul, nagy mennyiségben tudták volna a mindenféle katonai kütyüt pályára állítani. Különösen a kém és hasonló katonai műholdak esetén célszerű poláris pályát tekintve (A Kennedy center-ből 30%–al kevesebb lehet a hasznos teher az elhelyezkedése által polar orbit tekintetében)

Az SDI –al praktikusan a szovjet stratégia rakétákat kb. a kőparittya technikai szintjére vetették volna vissza (vagy nem, de ezt akkor még nem nagyon lehetett tudni).
A program sok részből állt, egy különösen ígéretes része az X-Ray laser volt, ami kb. a kilőtt rakétákat semmisítette volna meg. Olyan alig ismert személy dolgozott ezen a projecten, mint Teller Ede… Némi eredményt is felmutattak. És a tervezett X-Ray laser műholdakat mi vitte volna fel? Naaaaa?
„… are so small that a single payload bay on the space shuttle could carry to orbit a number sufficient to stop a Soviet nuclear weapons attack”. Szovjet vezetők meg csak rágondoltak, hogy egy ilyen Shuttle véet vet az uralmuknak…

+ a Shuttle-k már korábban is megkezdték az SDI –ban a részvételüket (STS-51-G – Laser tracking, 1985 Június 21)
+ olyan apróságokról nem is beszélve, hogy az SDI projectet az a kedves Lt. General James Alan Abrahamson vezette, aki előtte a NASA Space Shuttle programot feje volt. Biztos nem szánt fontos szerepet a Shuttle-nak a programban…
+ Az SDI program ekkor úgy tűnt, ’gőzerővel’ haladt előre

Szóval ez az egész nem nagyon tetszett a szovjeteknek, és keresték a pontot, hogy tudnák visszavetni a ’programot’. Visszavetni, minél jobban, minél több időre. A Livermore laboratóriumot és hasonló helyek szabotálni nyilván nem tűnt egyszerűnek. A résztvevők tudósokat eltenni az útból, szintén.
Akárhogy is, komplex műveleteket, jól védett/őrzött objektumok ellen végrehajtani az USA területén nem tűnt egyszerűnek.

De egy relatíve sérülékeny ’űrsikló’. Nagy nyilvánosság előtt. Kecsegtető célpont. És sok évre visszavetheti az egész űr/SDI programot.

Ami végülis így is történt. Vandenberg-et nem használták soha Shuttle programban kilövésre. Az egész Shuttle program is évekig vesztegelt.

Az esetleges lebukás nyilvánosságra kerülésének esélye minimális volt a szovjetek szempontjából.
Pl. lézerrel történő ’lelövés’. Olyannyira hihetetlen, hogy senki nem hiszi el.
De akár valami egyéb szabotázs (a szovjetek nagyvonalú támogatói voltak változatos terrorista csoportoknak) lenne, hogy az USA azt végigvigye és nyilvánosságra hozza a hidegháború közepén, hogy ’a szovjetek által pénzelt távol keleti terrorista csoport robbantotta fel a Challanger-t’, az sem tűnt túl fenyegető lehetőségnek.

+ A Shuttle terén közismert volt, hogy a pálya elején elég sérülékeny. És ha ott történik valami, akkor nincs sok esély arra, hogy a fedélzeten levők közül bárki is be tud majd számolni arról. Ha meg a hangfelvétel valahogy megmaradna, ami rögzítette volna pl. a következő beszélgetéseket pl.:
’Te mi az a nagy fényesség ott Kuba irányából?’, esetleg: ’te Onizuka, miért kötöd a fejedre azt a kamikaze szalagot?’. Na, ezeket soha nem hozzák nyilvánosságra.

+ a szovjetek igencsak aktívak voltak lézer fegyverek terén a 70-80 években.
Raktak lézert hajókra, tankra, mindenre.
De talán ’legismertebb’ a műhold elleni (Anti-satellite (ASAT)) dolgaik, amikkel az amerikai kémholdakat ’vakították’ meg (Terra-3, Sary Shagan).
Bár ezek valószínűleg messze álltak a szükséges lézer energiától, célkövetéstől (bár a shuttle elég nagy célpont, és az elején relatíve elég lassan mozog), de lehet nem is a ’lelövés’ volt a cél, hanem csak pl. ’elvakítás’ (gondoljunk a mostani repterek környékén lézerezőkre).
Aztán valami más is összejött…

@barackmag: Sokkal nagyobb. A légkör tömegének (így fejből) 98%-a a 30 km-es magasság alatt van.

A baj az, hogy te összemosod a földrajzot az aerodinamikával. A repülés az bizony aerodinamika otthona. Ott, ahol aerodinamikai elven már nem megvalósítható a repülés, mert akkora sebesség jön ki a szükséges felhajtóerőhöz, ami már a kozmikus sebesség, az űrrepülés, mert mert nem aerodinamikai felhajerő miatt van az eszköz orbitális pályán…

@petiba:

Hm, én látom…

@kvantum: Így fejből. Asszem volt olyan peches Crusader pilóta, aki hármszor kattintott a típusból, ami azért valljuk be nem semmi. Még három eltérő típussal is elég egyedi lehet ez Tehát igen ritkán, de lehet olyan, aki még két gépelhagyás után is repülhet.

Ha már így szóba került nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon van -e olyan pilóta, akkor háromnál többször kattintott.

@csubakka: Nehézkes a leválasztás és a tömege ennek a modulnak elég nagy. Volt olyan repülőgép, ahol az egész kabint választják le, pl. az F-111 és a B-1A gépek közül három. A rendszerbe állított B-1B-n már inkább hagyományos katapultüléseket használtak. A B-58-nak volt még asszem spéci rendszere, de így fejből nem tudpm felidézni.

@barackmag: Szép hosszú komment, csak totál téves, a világűr határát nem így definiálják… Javaslom a Kármán-vonal megnézését és akkor rájössz, hogy miért téves az, amit ide leírtál.

Számmisztika kedvelőinek egy újabb konteó 😀 a propeller.hu-ról:

Mit rejt a Challenger neve? Kilövési dátuma?

A dátumban a 4-es és a 8-as szám bukkan fel többször ismétlődve. Ezen számok egymás teljes ellentétei, s mindig, ha együtt jelennek meg, valamilyen rossz eseményt jósolnak előre.

– A dátum 1986.01.28., mely a 8-as számot eredményezi
– A Challenger szó a 13-as, vagyis a 4-es számot hordozza magában (13/4)
– A NASA 8-as számmal bír
– A Space – világűr – szintén 8-as számot jegyez
– 11:38-kor történt a zuhanás, mely 13, vagyis 4-re redukálódik. (13/4)

A 13/4 a halál és az újjászületés száma. A halál nem egy félelmetes dolog, hanem teljesen normális körforgás eredménye. A múltból való felemelkedés növekedést eredményez. A 13-as „karmikus tartozás” szám és a numerológiában azt jelenti, hogyha egy tartozás szám jelenik meg, az súlyt tesz ránk (illetve az adott ügyre) a múltból, azért, hogy tanuljunk a leckékből, melyeket az előzőekben (akár előző életünkben) követtünk el. A 13-as a frusztráció és haszontalanság száma is. Ez a szám szerepel a felemelkedés dátumában és a Challenger nevében is. A 13-as szám redukálva a 4-es számot adja ki eredményül, mely a Föld száma, hisz a Föld is a 4. napon jött létre.

Egy idézet a Bibliából:

„Porból lettünk, porrá leszünk, a biztos hitben a feltámadásért és az örök életért.

A 8-as szám az örökkévalóságot és a folyamatos mozgást jelképezi, ugyanakkor azt is, ha valami önmagába fordul vissza, vagy valami más kifejlődik, ha egy dolog egy másik szintre kerül.

A 4-es és a 8-as kapcsolata rosszat sejtető: 1986. január 28-án – halál és újjászületés, Föld és 7 lélek, mely feladta életét a fejlődés és az örök élet számára.

Nem értek a témához, így nem tudom, hogy pl. a Columbia neve és kilövési dátuma akkor vajon mit rejthet magában? 🙂

2003.01.16. Ez pl. (ha jól adom össze) 2+3+0+1+1+6=13=>4
Jé, a 4 itt is megvan. De hogy a Columbiát hogy kell „átszámolni”, azt nem tudom.

Az orosz vonalnak semmi értelme nincs. Ekkor már javában tesztelték a Burant, ami sokkal jobb konstrukció volt. Igaz 88-ban leálltak pénzhiány miatt, mert nagyon drága volt.

Valszeg egyszerűen nem lett volna érdekük felrobbantani az amiknak, sőt a szovjeteknek sem, főleg nem Kubából.

@barackmag:

Igen.

Nekem talán itt van először olyan érzésem, hogy nincs semmi komolyabb konteo. Esetleg valami felelősség mismásolás.

Az talán érdekes lehet, hogy nem sokkal később Csernobilban, és mint írjátok itt is felülbírálták a számítógépeket…

Több helyen is olvastam, hogy már jóval a kilövés előtt, az űrsiklót megfigyelő kamerák által készített felvételeken is látszik, hogy füst tör fel a jobb oldali gyorsítórakéta tövéből (http://media2.s-nbcnews.com/j/MSNBC/Components/Slideshows/_production/ss-110120-challenger-lookback/ss-110120-challenger-lookback-09.grid-5×2.jpg >> jobb alsó sarok), kérdés, hogy
– látta-e ezt valaki még a kilövés előtt? (gondolom, volt erre emberük)
– ennek ellenére miért engedték felszállni? (laikus vagyok ugyan, de egy füstölgő űrsikló szerintem nem olyan, amire csak legyint az ember)

Egy volt tanárom a következőt mondta:
Nem a gyürüvel magával volt a baj, hanem a beépítéssel.
A sikló repülési irányából (jelen esetben felülről) védtelen volt a tömítés, konstrukciós hibát sikerült a rendszerbe vinni.
Helyesen úgy kellet volna beépíten, hogy a mozgás irányából védett legyen a tömítés.
A nappali felmelegedések hatására folyadék került a tömités alá, ami éjjel szépen megfagyott, és „alakította” a tömítést.
Érthetőbben: hasonló beépítést kellett volna alkalmazni mint a tokos műanyag szennyviz csatornák esetében.

Akitől a fentieket hallottam rendszeres látogatója/előadója (vagy már nem) a Nemzetközi Repülési és Űrkutatási Konferanciának.(vagy valami hasonló)
Ha kell a nevét (elérhetőségét) is megadom (ha belegyezik).

@shiri:

Nem cáfolni, alátámasztani akartalak.

@barackmag:

Figyi, ezt feljebb megbeszéltük. A levegő hűlt, de a tömítés hőmérséklete már nem.

Igen, a hőmérsékletnek nem szabadott volna hogy gondot jelentsen a tömítésnél, hiszen ahogy haladnak fölfelé, fokozatosan amúgy is hűlt volna a levegő. Szóval ez nem lett volna újdonság.

@shiri:

http://www.youtube.com/watch?v=vd7dxmBLg48

@csubakka:

Hőpajzs van. Ernyő van. Fékező, leszállásnál. Ilyen esetre nem voltak – szerintem nem is lehettek – felkészülve.

@petiba: Már volt szó erről (remélem sikerül a link-kísérlet)
@somitomi:

most egy kicsit csalódott vagyok.
én is a challengerre szavaztam, de ez biz elég vérszegényre sikeredett. igaz, erről nem tiboru tehet, az anyagban egyszerűen nincs több.
amikor szavaztam, titokban valami szenzációs, de legalábbis eddig nem ismert körülmény, vagy esemény felbukkanását reméltem.
az ufó és szabotázs szálat élből kilőve, marad a csupasz és izgalommentes megfejtés: a nasa túl nagy kockázatot vállalt be és vesztettek.
bár, annak azért adok egy nagyon halvány esélyt, hogy van olyan méregzöld agyhalott, aki képes lenne ilyen rettentő merénylet elkövetésére, hogy két mocsári pampagonya megmaradjon…
a konteok közül pedig az elnöki pressziót ki is venném- nem azért, mert elképzelhetetlen, sőt szinte biztos, hogy volt ilyen nyomás a nasa- n, de ezt nem tartom igazán konteonak, ez a politika természetéből következik.

@somitomi:

Elvileg abban a magasságban még van oxigén a légkörben mert vadászgépek is felmennek. Tehát ja. Senki. Illetve én biztos nem.

@somitomi:

Így már nem is konteó többé. 😉

@Panther V: Az agysejtjeim közt terjengett egy konteó erről 🙂

@Panther V: Tudom, de az oxigén oxigénnel sem tud robbanni. Igazából az alábbi mondat második fele zavar:

„többszázezer liter folyékony hidrogén, majd ezredmásodpercek múlva a nagyságrendileg hasonló mennyiségű folyékony oxigén berobban”

@tiboru: Az oxigén nem tud égni, tehát robbanni sem.
Gőzrobbanáshoz hasonló dolgot csinálhat, de az szerintem jelen esetben tárgytalan. Nem hiszem, hogy a mellette felrobbanó hidrogén ne vitte volna szét darabjaira az oxigéntartályt is.

Hogy a tömítőgyűrűt szándékosan kicserélték (bárkik, bármely okból), azt kizárom. Semmi nem garantálta, hogy ez a vacak pont a megfelelő pillanatban fog elengedni, és azt sem, hogy utána felrobban az egész.
Mondhatni viszonylag alacsony a valószínűsége, hogy a kívánt eredményt fogo elérni. És ehhez képest túl magas a kockázat.

Mivel a cucc láthatóan kívül robbant fel, és a posztban még külön el is olvashattuk, hogy a kabin egyben maradt, sőt, volt, aki túl is élte a robbanást, ezért az is kizárható, hogy az űrhajósok valamelyike csinált valami turpisságot. Egyszerűen erre semmi módjuk nem volt.

Ami viszont engem zavar: sem a CNN tudósítója, sem senki, akinek a hangját hallhatjuk (vagy hallhatnánk, ha nem volna csendben) nem sikít, nem káromkodik, nem mond semmit a robbanáskor. Én sem kiáltottam fel, miközben néztem (értsd: most, ma este), de hát én tudtam előre, hogy fel fog robbanni.

@Dale Cooper: Ezek közül igazán a zsidó-izraeli szálat kellene kibogozni.

Amúgy hatalmas szerencsével még akár a 200 G-t is túlélhették volna, volt már rá példa. Egyébként NASA-val kapcsolatos bármilyen konteó megállná a helyét.

@kaminer: Az űrsikló és a légkör hőmérséklete nem feltétlenül egyforma. Szerintem a felszállás után a légellenállás miatt maga az űrsikló eléggé felmelegszik, hiszen cirka két perc alatt 46 kilométer magasba emelkedik.
Mellesleg nincs túl sokáig fent, mert összesen cirka két percig üzemel, ennyi idő alatt meg akkor se hűl ki ennyi anyag (91 tonna rakéta 500 tonna üzemanyag), ha végig -52 fokon van.

@Dale Cooper:

Maga a cikk is azt sugallja, hogy Judith Arlene Resnik első útja, holott már 1984. augusztus 30-án a Discovery már szállította. (Az Aranysas régebbi száma szerint nem elképzelhetetlen, hogy az űrben férfival folytatott orvosbiológiai kísérleteket, majd földet érés után közvetlenül szakirányú orvosi kezelést kapott.)

Szerintem, a NASA-ra nehezedő politikai nyomás miatti, nem megfelelő körülmények közötti indítás áldozatai az űrhajósok. Béke poraikra.

@kszabo:
Távirányítással robbantották fel a két gyorsítórakétát (boosterek) a földről, mert azoknak a hajtóanyaga szilárd, tehát végig fog égni, ha már egyszer begyulladt.
(Nem kellett lelőni hajóról stb., bennük volt a robbanótöltet már eleve.)

Mivel addigra már irányíthatatlanok (elszabadultan repülhetnek sokáig), nem kockáztatják meg, hogy rázuhan egy lakott helyre, hát felrobbantják egy beépített töltettel.

Ez a szilárd hajtóanyag egyik hátránya, hogy szabályozhatatlan az égés, ezért is használják gyorsítórakétaként. (A folyékony nagyobb tolóerőt ad és jól is szabályozható, viszont életveszélyes tárolni, kezelni, mert nagyon agresszív anyag, ráadásul robbanásveszélyesebb is.)

Csak még annyit a merénylethez és szabotázshoz:
Ha fel akarok robbantani egy ilyen szerkezetet és csak egy pokolgépem van v. egy helyen idézhetek elő robbanást (azaz csak „egy dobásom van”), azt biztosan nem a szilárd hajtóanyagú rakéta (booster) szerkezetén helyezem el, hanem magán a nagy külső üzemanyagtartályon (folyékony hajtóanyag), mert az a tutira biztos halál (lásd fentebb). Nagyon kétséges, hogy nem azzal próbálkoztak volna-e előbb a gonosztevők, mint ezekkel a gyűrűkkel, ami vagy bejön, vagy sem…

@konci67:
13.
Konci komplex konteoja 😉

de jo!!

Szerintem is emberi mulasztásról lehetett szó, amit akár okozhatott Nixon elnök sürgetése is. Ha jól tudom, a korábbi halasztások jobbára időjárási körülmények miatt történtek. Azonban ha a tömítőgyűrű megfagyása miatt következett volna be a katasztrófa, tényleg elég nagy baklövés lenne, mivel a gyorsítórakéták az orbiterrel együtt hagyják el a troposzférát, amelynek a lagalacsonyabb hőmérséklete -52 celsius fok a tropopauzánál. Tehát a földi -2 foknak meg sem kéne kottyannia. Vagy ezt nevezik végzetes anyaghibának? Vagy meglazult volna?
Az alien-comingout-ot nem tartom valószínűnek, nem találtam rövid keresgélés után, de esetleg fellelhető az ominózus interjúról hanganyag vagy képanyag? Különben lehet, hogy az újságíró nem az interjút, hanem a lapszámot akarta feldobni egy kis színessel, már a katasztrófa után.
A terrorgyanú meg tk. minden hasonló horderejű eseménynél felvethető, nyilván a kizárás mellett nincsenek bizonyítékok, bár a beépített asztronauta vonala kicsit erős. (persze, kamikaze is lehetett Onizuka, csak épp nem a türelmes fajtából…:)

@zigzag: volt egyaltalan ennyi voros japo osszesen a bolygon? Ugy emlekszem a japaniai voros terroristak olyan „sokan” voltak hogy a pfsz-be olvadtak be. nem is lehet ugy kommunistaskodni hogy nincsenek elegen a frakciozashoz 🙂

Ha már a szóba került a Columbia is, érdemes összehasonlítani a két legénységet:
http://www.rawstory.com/rs/wp-content/uploads/2013/02/Shuttle-Columbia-crew-in-2003-via-Wikipedia-615×345.jpg

-mindkettőben két nő van
-van egy ázsiai származású (Challenger: távolkeleti, Columbia: indiai)
-van egy afroamerikai
-van egy zsidó/izraeli, aki valamiben az „első” lenne (első zsidó nő az űrben; első izraeli űrhajós)

Vajon a NASA mindig igyekszik ennyire polkorrekt lenni, hogy ilyen nagy gonddal válogatja össze a legénységet, vagy ez csak véletlen?

A szovjetek által mozgatott terrorista szervezetre gondolok – miért ne lehettek volna a vörös japók Moszkva zsoldjában, mint akkor éppen 100 másik terrorista szervezet?

a NASA-nál úgy látszik felvételi követelmény a szenvtelen hanghordozás, itt van még egy Kamenyec-Podolszk 00:23-nál („We have had an anomaly.”

http://www.youtube.com/watch?v=z_aHEit-SqA

Florida fővárosa a szép nevű Tallahasse (Zombieland c. filmből lehet ismerős), nem pedig Jacksonville. Bocsánat, olvasom tovább…