Eilean Mór rejtélye

2014-08-18–08:00

Eilean Mór rejtélye

Arra gondoltam, hogy miközben Bálint a blog informatikai felújításával foglalkozik (aminek első jeleit már biztosan észrevettétek, de még nincs vége!), bedobok egy új témát, amiről cseveghetünk egy kicsit. A skóciai Eilean Mór sziget világítótornya őreinek esetéről elég kevés jelent meg magyarul (én legalábbis alig találtam róla szóló cikket), ezért úgy vélem, sokakat érdekelhet a sztori, még akkor is, ha 114 évvel ezelőtt történt, ráadásul jó messze tőlünk.

A nyom nélkül eltűnt emberek története olyan konteós alaptéma, amelyet már mi is többször beszélgetések tárgyává tettünk itt, a Konteóblogon. Több, mint tízezren olvastátok az „Eltűntek” című összefoglalót, s a klasszikus Mary Celeste rejtélyről szóló poszt is nagyon népszerűnek bizonyult. Nos, mai írásunk egy olyan eseményről szól, amely a konteókra és megmagyarázhatatlan eseményekre különösen fogékony angolszászok körében ugyanolyan ismert, mint a híres kísértethajó története.

1.) A helyszín

Skóciában járunk, a Külső-Hebridáknak nevezett szigetcsoport legnyugatibb csücskében, amely a Flannan Isles (skót-kelta nyelven a Na h-Eileanan Flannach) nevet viseli. Az itteni legnagyobb sziget a kábé 18 hektáros Eilean Mór (igen, a gaelicben is van ékezetes betű), amelyet talán helyesebb lenne kopár sziklának nevezni, de ki akarná ezzel megsérteni skót barátainkat..? A sziget élővilágát főként madarak képezik, az emlősök képviselőjeként pedig néhány kedélybeteg, az emberek által úgy kétszáz éve véletlenül betelepített patkánycsalád rágcsálja rezignáltan a trópusinak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető növényzetet és fosztogatja a madárfészkeket. A környék egyetlen komolyabb építménye egy 88 méter magas szirten álló, 1899-ben átadott, 23 méter magas világítótorony, melynek konstruktőre egy David Alan Stevenson nevű skót (naná, majd angol) építész volt.

Anyaggyűjtés közben jöttem rá, hogy David Alan barátunk nem akármilyen családból származott: már az apja és a nagyapja is világítótornyok tervezésével és építésével foglalkozott, akárcsak az öccse, nagybátyja és vagy három kuzinja. A Stevenson-család (ha jól számoltam) kábé százhúsz ilyen építményt hagyott az utókorra szerte Skóciában. Ha arrafelé jártok és olyan, a XIX. század közepéről-végéről vagy a XX. század első feléből származó világítótornyot láttok, amit nem ennek a családnak valamelyik tagja tervezett, máris valami gonosz összeesküvésre gyanakodhattok. Az már csak irodalmi hab a mérnöktortán, hogy a sokak által szeretett Robert Louis Stevenson (tudjátok: A kincses sziget, Dr. Jekyll és Mr. Hyde, A fekete nyíl, satöbbi) is az unokatesója volt.

Ahogyan azt említettem, 1899 decemberében gyújtották fel először a fényt, s ugyanezzel a lendülettel oda is telepítettek egy háromfős teamet, bizonyos William Ross (34), James Ducat (43) és Thomas Marshall (28) személyében. NLB Ez a három legény (azaz egy legény és két családapa) az üzemeltető (az állami Northern Lighthouse Board, vagyis az Északi Világítótorony Testület) alkalmazottaiként szép pénzért vállalták, hogy az elkövetkezendő három évet ezen a külvilágtól elzárt helyen, egymás kizárólagos társaságában töltik, s a tornyot rendeltetésszerűen működtetik. A három férfi előzetesen ismerte egymást, s egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy nem látják akadályát az együttműködésnek. Volt még egy negyedik alak is (Joe Moore), egyfajta állandó helyettesi beosztásban, akinek az volt a feladata, hogy rendkívüli esemény, illetve szabadságolás esetén beugorjon valamelyikük helyett.

Más források szerint Moore az állandó őrök közé tartozott és Marshall volt a helyettes, de szerintem ez részletkérdés, nem is rugózok rajta.

December hetedikén becuccoltak, lepakolták a készleteket, az avatásra érkezett szolid tömeg (cirka tíz fő) nyolcadikán elhagyta a szigetet, s a három úriember nekilátott a dolgos hétköznapoknak. Teltek-múltak a hetek és hónapok, a világítótorony és ennek személyzete tette a dolgát, ahogy a munkaköri leírásokban az minden bizonnyal szerepelt. Valamikor az ősz folyamán Ross megbetegedett, s helyette Donald McArthur (40) ugrott be, aki aztán decemberig ott is maradt.

2.) A rendellenesség

Egy éven keresztül minden a legnagyobb rendben folyt, mígnem 1900. december 15-én este egy Philadelphiából Skóciába tartó gőzös (a Holman kapitány által irányított Archer, más források szerint Archor) ügyeletes matróza azt jelentette a fedélzetmesternek, hogy az Eilean Mór-i világítótorony bizony nem üzemel. Szerencsére a tenger viszonylag nyugodt volt, a kormányos is elég jól ismerte az ottani vizeket, úgyhogy nem történt semmi rendkívüli, az Archer továbbhaladt, noha biztosan anyáztak egy jót, sűrűn felemlegetve a szárazföldi patkányok fel- és lemenőit. Amikor másnap beérkeztek az obani kikötőbe, azért (biztos, ami biztos) jelentették az anomáliát a révkapitányságon, ahonnan az információt rögtön továbbították is az üzemeltető felé. A Northern Lighthouse Board (a továbbiakban: NLB) illetékese jegyzőkönyvezte az eseményt, majd megnézte az előjegyzési naptárat, ahol az állt, hogy a szokásos utánpótlást, a karácsonyi ajándékokat és a csereembert szállító hajó legközelebb négy nap múlva, december huszadikán fogja felkeresni a szigetet. Úgy volt vele, hogy egy ilyen apróság miatt most nem küld soron kívüli ellenőrzést, majd huszadikán megkérdezik a srácokat, hogy mi volt a probléma.

A legendásan hajósbarát skót időjárás azonban közbeszólt. A szárazföld és a sziget között ingajáratban közlekedő Hesperus csak karácsony másnapján, december 26-án tudott kihajózni, fedélzetén az erősen másnapos legénységgel, a hídon pedig a szokottnál is morcosabb kapitánnyal, James Harvie-vel (más források szerint Harvey). Amikor dél körül kikötöttek a sziget két mólójának egyike mellett, meglepődve konstatálták, hogy (a szokásokkal ellentétben) a három őr közül egyik sem üdvözli őket. További furcsaságokat is észrevettek: a zászlórúdon nem lobogott a Union Jack, a stégen nem voltak kikészítve az elszállítandó ládák és a világítótorony konyhájának kéményén sem gomolygott füst.

Harvie kapitány bosszúsan megfújatta a hajókürtöt, melynek hangjára a legrészegebb toronyőr is azonnal felébredt volna, de a világítótorony továbbra is néma maradt, csak a méltatlankodva a levegőbe emelkedő sirályok, lundák és viharmadarak ezreinek rikácsolása vegyült a sziklákon megtörő hullámok zajába (hogy költői képpel is szolgáljak a kedves olvasóknak). Joseph Moore (remélem emlékeztek, ő volt a negyedik, készenlétis őr) csónakba ugrott és kicsit szorongva kievezett a partra. Ő sem volt kifejezetten absztinens, de elképzelhetetlennek tartotta, hogy a három kollégája úgy beivott volna Krisztus Urunk születésnapját ünnepelve, hogy ilyen mértékben fittyet hányjanak a szabályzatnak, ostoba módon kockára téve állásukat és családjaik egyedüli bevételi forrását (a három őrnek összesen hét gyereke, két felesége és egy gyűrűs menyasszonya volt).

3.) Az üres sziget

A világítótoronyhoz érve megállapította, hogy minden ajtó és ablak csukva van (zárat ezekre nem szereltek, elvégre a besurranó tolvajok felbukkanásának valószínűsége egy lakatlan szigeten elég kicsi). A lakórészbe belépve látta, hogy senki nincs ott. Kisietett a szikla tetejére, ahonnan tökéletesen beláthatta a teljes szigetet, de egy lelket sem látott. Lévén, hogy a felszíni adottságok és a komolyabb növényzet szinte teljes hiánya miatt egy közepes kutya sem maradhatott észrevétlen, rosszat sejtett és visszaszaladt a partra. Itt heveny integetéssel és kiabálással jelzéseket adott a hajónak, ahonnan perceken belül további két tengerész érkezett, majd hármasban vágtak neki a világítótorony átfésülésének.

Hogy mit találtak? Hát ez az, hogy szinte semmit, amiből következtetni lehetett volna arra, hogy hová tűnt a három ember.

Az ágyak szépen be voltak vetve, előírásos tisztaság, a torony órája megállt, a tűzhely hamuja hideg volt. A bútorok a helyükön, fentről egy kivétellel: az egyik konyhai szék felborulva hevert az asztal mellett, amelyen kiszáradt kenyérszeletek voltak és egy darab, szemre kicsit romlottnak tűnő sült hús. A jelzésre használt tükrök és lámpaburák előírásszerűen meg voltak tisztítva és kifényesítve, a 140 ezer kandelás lámpa olajtárolója csurig volt üzemanyaggal. A három vízhatlan, viaszosvászonból készült tengerész-kezeslábas közül az egyik (a McArthuré) a szekrényben volt, kettő hiányzott, ami arra engedett következtetni, hogy az egyik őr enélkül hagyta el az épületet. Megtalálták a toronynaplót is, amelyet a főnök (James Ducat) lelkiismeretesen vezetett. Az utolsó bejegyzés 1900. december 15-én délelőtt 09.00 órai volt, s mindössze annyit tartalmazott, hogy minden rendben, az idő szép, a viharnak vége, a tenger nyugodt. És ezen kívül még egy kicsit elmaszatolódott pár szót is lát, de akkor nem tulajdonít neki túl nagy jelentőséget, amúgy is a torkában dobogott a szíve az izgalomról.

Nem vagyunk valami nagy tengeri nemzet, de kalózos-tengerészes könyveket mindannyian olvastunk már és tudjuk, hogy a hajósok az átlagnál is fogékonyabbak a kísértethistóriákra, s betegesen irtóznak minden megmagyarázhatatlan eseménytől. Nos, a Hesperus legénysége sem jelentett kivételt az ökölszabály alól: miután mégegyszer eredménytelenül végigkutatták a nem egészen 0,2 négyzetkilométeres szigetet, fogják magukat és gyorsan visszahajóznak a szárazföldre, ahol beszámolnak a tapasztalatokról. A tengerészek tiltakozása ellenére Harvie kapitány öt embert hátrahagy, akik szó szerint tűvé teszik a szigetet olyan nyomok után kutatva, amelyek segíthetnek megérteni, mi történhetett a fárosz őreivel.

Tudom, hogy nem mindenki érzi/érti ezt a 18 hektárt vagy a 0,2 négyzetkilométert, ezért elmondom, hogy ez nagyjából 22 focipályányi terület, ilyet már mindenki látott. Ha kertes családi házban laksz, akkor inkább úgy magyaráznám, hogy kábé 50 ezer négyszögöl, azaz mondjuk 400 átlagos magyar építési telek. Ha pedig gazdálkodó vagy és holdakban könnyebben el tudod képzelni: a 18 hektár az 31 kataszteri hold.

Szóval nem egy Kelet-európai-síkság, na.

4.) A nyomozás

Miután a Hesperus visszatért embereit alaposan kihallgatták, az NLB vizsgálóbizottságot küld a szigetre, melyet maga Robert Muirhead, a cég területi igazgatója NLB2 és főfelügyelője vezet, aki mindhárom eltűntet ismerte, s aki annó személyesen folytatta le velük a felvételi interjút (mert ez sem új személyzetis találmány ám).

Robert lelkiismeretesen ismét végigjárja a sziget minden zegzugát, mindent kézbe vesz és mindent újból átnéz. Egy kivétellel nem tud hozzátenni semmit ahhoz, amit Moore és kollégái már megállapítottak. Ez az egy kivétel a toronynapló, melynek utolsó oldalán (emlékszünk ugye?) Moore valami homályos, nehezen olvasható félmondatot is lát, amivel nem nagyon foglalkozott. Nos, Muirhead már jobban ráér, ezért nekiveselkedik és a „tenger nyugodt, a vihar elmúlt” szavak után ezt olvassa a papíron (ugyancsak Ducat kézírásával), hogy „God is over all”, vagyis „Isten minden fölött [áll]”, vagy valami hasonló. Mivel (mint említettem) személyesen ismerte Ducatot is, kicsit meghökken. Részben, mert bármennyire is vallásos legyen valaki, egy ilyen jellegű megnyilatkozás egy toronynaplóban minimum meglepő, másrészt pedig – emlékei szerint – az őrség vezetőjéről minden elmondható volt, de az, hogy fanatikus templombajáró, fokozottan istenfélő ember lett volna, az nehezen. Ez még kíváncsibbá teszi, ezért vissza is lapoz egy kicsit az ezt megelőző napok bejegyzéseihez és elég furcsa mondatokat lát, legalábbis azokhoz a megszokott, száraz, tényközlő szövegekhez képest, amelyeket az ilyen naplókba be szoktak írni a toronyőrök.

December 12-én például Marshall azt jegyezte fel, hogy olyan erősségű szél tombolt, amilyet húsz éve nem tapasztaltak. Muirhead utánanézett és úgy találta, hogy aznap a sziget környékén nemhogy sosemlátott szél nem volt, de a decemberhez képest merőben szokatlan napsütéses, szinte szélmentes időjárást regisztráltak. Ugyanaznap a meteorológiai bejegyzést Marshall kiegészítette még azzal, hogy Ducat „szokatlanul csendes és nyugodt volt”, ezzel szemben a harmadik őr (McArthur) sírógörcsöt kapott. Ez a két információ ugyancsak alkalmas volt arra, hogy a mindkét embert szintén ismerő Muirhead felvonja busa szemöldökét: Ducat a szószátyárságáról, örökké viccelődő, harsány természetéről volt közismert, míg azt, hogy a tengerészcsaládból származó, egész életét az Észak-Atlanti-óceánon hánykolódó hajókon töltő McArthur sírva fakadjon egy vihar miatt, annyira nehéz volt elképzelni, mint azt, hogy egy edinburghi kikötői prosti visszautasítson egy kuncsaftot csak azért, mert annak enyhe alkoholszaga van. Ugyancsak 12-én még volt két furcsa tőmondat a naplóban: „Minden hajóalakú” (Everything shipshape), illetve „Látszanak a kabinablakok fényei” (Could see lights of cabins). A hajózási nyilvántartások szerint aznap semmiféle hajó nem haladt el a sziget mellett.

Ápdét: több olvasó jelezte, hogy az „Everything shipshape” angol szlengben azt jelenti, hogy minden rendben. Köszönöm, ezt nem tudtam! Akkor ez nem is furcsa.

Rá egy napra ugyancsak Marshall azt találta rögzítésre méltónak, hogy a vihar immáron olyan intenzitásúvá vált, hogy mindhárman hosszasan imádkoztak, s azt is megjegyezte, hogy délben minden szürkébe váltott („Noon, grey daylight„). Túl azon, hogy (mint említettem) más források a jó időt említették a sziget környékén (az első komolyabb széllökések csak később, december 17-én érték el a térséget), miért állt volna neki három met tapasztalt tengeri medve imádkozni bármilyen erősségű vihar láttán, amikor nem egy himbálózó hajón tartózkodtak, hanem a kor legújabb technológiájával felépített, vadiúj világítótoronyban egy szigeten, száz méterrel a tengerszint felett, teljes biztonságban.

A brit meteorológiai szolgálat (a Meteorological Office), melynek adatait Muirhead annó lekérte, egyike a világ legmegbízhatóbb és legprecízebb időjárás-előrejelző szervezeteinek. 1854-ben, a Birodalom fénykorában alapították. A britek számára létfontosságú tengerhajózás, s az ezzel szervesen összekapcsolódó kereskedelem egyik legbiztosabb, legjobban működő háttérintézménye volt. Az, hogy a Met Office megfigyelőrendszere ne regisztrált volna a skót szárazföldtől alig 40 kilométerre egy olyan erős vihart, ami miatt három tapasztalt tengerész pánikba esik egy világítótoronyban, nem csak elméletileg, de gyakorlatilag is kizárt.

A nyomozás további, ugyancsak megválaszolatlanul maradt kérdéseket is felvetett.

a.) Miért hagyta el McArthur a világítótornyot a vízhatlan kezeslábas nélkül? A sziget azon része, ahol a világítótorony áll, gyakorlatilag mindig vízpermetben úszik, még akkor is, ha nincs vihar.

b.) Mi késztethette a három őrt arra, hogy mindannyian távozzanak? Az NLB világítótornyokra vonatkozó szabályzata egyértelműen úgy fogalmaz, hogy valakinek mindig az épületben kell tartózkodnia.

c.) Mit kerestek szanaszét szakított kötélmaradványok a torony aljában található sziklákon? Milyen erő volt képes arra, hogy a több tonna szakítószilárdságú, férfikar vastagságú tengerészköteleket úgy szaggassa szét, mint a varrócérnát?

d.) Miért nem találtak egyetlen holttestet sem? A sziget körüli áramlatok tanulmányozása azt mutatta, hogy egy esetleg vízbe esett test pár nap múlva fennakadt volna a sziget sziklái által alkotott számos kis öböl valamelyikében, márpedig ezeket olyan aprólékosan átnézték, hogy egy eldobott zsebkendőt is felfedeztek volna, nemhogy három, egyenként 80-90 kilós tetemet.

e.) A sziget egyik (nyugati) csücskében találtak olyan nyomokat, amelyeket akár egy szokatlanul erős vihar is hagyhatott: frissen leomlott szikladarabok, egy darabjaira tört hajóláda, melynek a fedelét rögzítő vasalatok meggörbültek (!) egy külső erő hatására, ugyanakkor a tőle mintegy 130 méterre fekvő keleti szegletben az ott lefektetett fapalló és annak fakorlátja érintetlen volt.

f.) Miért nem volt naplóbejegyzés 14-én, miközben előtte és utána igen?

Kérdések voltak gazdagon, válaszok nem, pedig még a skót rendőrség legkiválóbb nyomozóit is bevetették a rejtély felderítésére. Mindhiába, a 114 éve eltűnt három őr esete a mai napig tisztázatlan.

5.) A találgatások

Nem kell különösebben bizonygatnom, hogy egy ilyen sztori automatikusan beindította a skót (és más nemzetekbéli) konteósok fantáziáját. A korabeli brit sajtóban legalább annyit foglalkoztak a történettel, mint százakárhány évvel később idehaza Berki Krisztián herevasalási ügyével, ami azért – valljuk be – nem piskóta. keltakereszt

5.1) Skócia nem véletlenül a szellemek és a visszajáró lelkek hazája, az első helyi reflex nanáhogy természetfölötti erőknek tulajdonította a történteket. Ezen verzió hangoztatói felhívták a figyelmet, hogy az Eilean Mór évszázadok óta gonosz vidéknek minősül, ahol a világítótorony felépítéséig még a legedzettebb, legkeményebb tengerészek sem voltak hajlandók éjszakázni. A hetedik században állítólag egy (később szentté avatott) ír szerzetes, bizonyos Flannán mac Toirrdelbaig megpróbálta elűzni a Gonoszt. A projekt érdekében oda is költözött pár hónapra, de erőfeszítései hiábavalónak bizonyultak, s Flannán kolléga kénytelen volt hazatérni szeretett Írországába, ahol – fájdalomdíjul – Killaloe első püspöke lett. 1. alkonteó: a sziget egykoron viking támaszpont volt, s az északiak szelleme kószál a környéken, el-elrabolva olykor néhány tengerészt, hogy azok a túlvilágon szolgálják őket. 2. alkonteó: a szigeteken élő gonosz törpék vadmadarakká változtatták őket.

5.2.) Aztán következett a józanabb (mondjuk úgy: a köztörvényes) verzió. Eszerint a három összezárt ember konfliktusai olyan szintre kerültek, ahol már a tettlegesség is napirenden volt. Egyikük (talán álmukban) meggyilkolta társait, testüket feldarabolta és a tengerbe hajította, majd amikor kijózanodva rádöbbent arra, hogy mit tett valójában, lelkiismeretfurdalás és öngyilkosság következett. Igenám, de a nyomozás során megvizsgáltak minden kést, fejszét és más, ölésre alkalmas tárgyat, s egyrészt mindegyik megvolt, másrészt vérmaradványokat egyiken sem találtak.

5.3.) Nem maradtak ki az idegenek sem. A skót ufóhívők meggyőződése az, hogy a három őrt a kis zöld emberkék vitték magukkal, vagy kísérleti alanyoknak, vagy csak úgy. Ennek társverziója az általunk már jól ismert időkapu-jelenség: a naplóban rögzített vihar időörvény lehetett, amely beszippantotta a világítótorony személyzetét, s átkerültek vagy egy másik idősíkba, vagy valamely párhuzamos univerzumban szolgálnak, minden bizonnyal ott is egy világítótoronyban.

5.4.) Nessie országában a tengeri szörny is szóba jött, mint potenciális elkövető. Hogy ez egy óriási polip, 65 millió évvel ezelőttről visszamaradt tengeri dinoszaurusz vagy valami gigantikus, emberevő rozmár lehetett, nem egyértelmű, de kapott voksokat egy hatalmas ragadozómadár is.

5.5.) Ugyancsak a józanabb teóriák közé tartozik az a magyarázat, hogy két ember beleesett a tengerbe, a harmadik mentési szándékkal utánuk ugrott, de végül mindhárman odavesztek az öt-hat fokos vízben. Ez ellen talán az szól, hogy a sziget valamennyi mentőöve az eredeti helyén volt, márpedig ebből volt bőven nemcsak a toronyban, hanem az apró kikötőben is.

5.6.) A lokális (talán egy kisebb víz alatti rengés miatt bekövetkezett) szökőár is felmerült, mint lehetséges ok: a három ember talán a vízparton sétált a szép időben, amikor hirtelen egy nagy hullám felkapta őket és besodorta a tengerbe. Jójó, de akkor ezt a szökőárt miért nem érzékelték a környező szigeteken?

5.7.) Romantikus vénával megáldott konteósok kalóztámadásról is beszéltek, de most őszintén: nagyon gyengeelméjű (vagy nagyon részeg) tengeri rablók kell legyenek azok, akik egy lakatlan szigeten ütnek rajta, s semmi mást nem visznek magukkal, csak három világítótorony-őrt. Amúgy meg: kalózok 1900-ban a skót partok mentén? Na ne…

5.8.) Többen gyanakodtak egy olyan ételmérgezésre, melynek következménye esetleg csoportos elmezavar, hallucinációk, majd öngyilkosság lehetett. Az ételmaradékokat toxikológiailag megvizsgálták, de semmi különöset nem találtak.

5.9.) A nyomozás alatt jelentkezett két környékbéli halász, akik azt állították, hogy liar december 15-ről 16-ra virradó éjszaka Eilean Mór mellett haladtak el halászhajójukkal, amikor arra lettek figyelmesek, hogy egy csónak, benne három, vadul evező emberrel tőlük úgy 120-150 méternyire siklik a vízen. Ők (mármint a halászok) kiabáltak és integettek, de a három illető csak folytatta az evezést és lassan eltűntek a halvány holdfényben, távolodva a szigettől. Az NLB emberei jól ismerték a környék valamennyi halászát, s mivel erről a kettőről az volt a vélemény, hogy nem igazán szabad komolyan venni azt, amit mondanak, a bejelentéssel nem nagyon foglalkoztak, amúgy meg a szigetről egyetlen csónak vagy evező sem hiányzott.

5.10.) Talán ezzel illett volna kezdenünk a teóriákat, mert eredetileg ez volt Muirhed felügyelő elmélete: a három embert az orkánerejű szélvihar felkapta és egyszerűen belesodorta a viharos tengerbe.

Az elmúlt bő évszázad alatt Eilean Mór rejtélye megihletett költőt, írót, filmrendezőt, zeneszerzőt és számos publicistát, akik – ízlésüknek és habitusuknak, valamint a kornak megfelelően – számtalan, jobbnál jobb ötlettel rukkoltak elő, de azt, hogy valójában mi is történt azokon a decemberi napokon a kis hebridai szigeten, nos, azt lehet, hogy sohasem fogjuk megtudni.

A szavazógép átmeneti betegeskedése miatt (oké, viszem a balhét, elfelejtettem egy jelszót, ami visszaélesítené…) most voksolásra nincs lehetőség, de a kommentelésnek semmi sem szabhat határt. Várom a helyesebbnél helyesebb megfejtéseket, melyek beküldői között bizonyisten egy Eilean Mór-i hosszú hétvégét sorsolnánk ki, ha lenne erre lehetőség.

Ápdét: jelen poszt kibővített verzióját elolvashatod a 2016. december 2-án a könyvesboltokba kerülő Konteó3-ban, további 29 válogatott összeesküvés-elmélettel és egy elméleti összefoglalóval együtt.

Kategória: EgyébCímkék: brit, eilean mór, eltűnés, rejtély, skót, tenger —

...Tovább

Cím	Dátum
Vitaposzt: háború Ukrajnában	2022-02-27
Vendégposzt: Tanja Gräff ügye	2022-02-02
Felejtős a Facebook, itt az új csoportunk!	2021-02-27
Rendőri brutalitás elleni megmozdulások	2020-06-18
Koronavírus megbeszélőposzt	2020-03-17
Vendégposzt: az NSU-komplexum, avagy a dönergyilkosság-rejtély	2019-07-28
Vitaposzt: választás-konteók	2018-04-11
Vendégposzt – A kassai bombázás	2017-06-26
Michael Jackson-konteók	2017-05-20
Szolgálati közlemény: Aranykönyv-szavazás, döntő!!!	2017-05-11
Kínos Clinton-konteók (részletek)	2017-03-31
Lindbergh-konteók	2017-02-26
Toxoplazmózis-konteók	2017-01-25
Vendégposzt – Horthy István halála	2017-01-06
A BCCI-sztori	2016-11-04
Villámkonteó: a 200 ezer SIM-kártya esete	2016-10-07
Villámkonteó: robbantás a Nagykörúton!	2016-09-25
Wałęsa-konteók	2016-08-21
Posztajánló: Porton Down	2016-08-15
Reagan és a gellert kapott golyó	2016-06-17
Eyjafjallajökull-konteó	2016-05-17
Kommentposzt: Kiss László	2016-04-08
Lionel Crabb rejtélyes esete	2016-03-21
Hindenburg-konteók	2016-02-26
Bruce Lee halála	2016-02-14
Opus Dei	2016-01-23
Alapítvány-konteók	2015-12-19
Megjelent az e-Konteó2!	2015-12-06
Furcsa történetek 2.0	2015-11-29
Shakespeare-konteók	2015-11-12
Frigyláda-konteók	2015-10-22
Per „Dead” Ohlin halála – 18+!!!	2015-09-10
Gary Webb, a CIA és a crack-konteó	2015-08-23
Menekült-konteók	2015-07-14
Ajánló – sorozatok és filmek	2015-07-07
Miss Liberty-konteók	2015-06-22
Na-seby (Villámkonteó)	2015-04-14
Glenn Miller eltűnése	2015-04-08
Kommentposzt: Germanwings-konteók	2015-03-30
Furcsa történetek 1.0	2015-03-23
Bob Marley halála	2015-03-14
New Coke – konteók	2015-03-02
Sid Hurwich időgépe	2015-02-22
Alan Turing	2015-02-10
Kommentposzt: rejtélyes betörések	2015-01-31
Halál Chappaquiddickben	2015-01-26
Kommentposzt: Charlie Hebdo	2015-01-08
A Dreyfus-Zola konteók	2015-01-05
Megjelent az e-Konteó1!	2014-12-05
Konteókönyv-felmérés	2014-12-01
Vendégposzt: az ufó-emberrablások	2014-11-28
John Titor története	2014-11-19
Ajánló – A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története	2014-10-29
Fort Knox	2014-10-23
Estonia-konteók	2014-09-29
Rudolf Hess története	2014-09-22
Kurt Cobain halála	2014-09-09
Eilean Mór rejtélye	2014-08-18
Balla Irma halála (részletek)	2014-07-27
Gyíkember-konteók	2014-06-12
A Kovács Béla – ügy	2014-05-23
Kitalált középkor (rövidposzt)	2014-05-12
Georgia Guidestones	2014-05-03
Elisa Lam halála	2014-04-15
Kommentposzt: Welsz Tamás halála	2014-03-20
Kommentposzt: az MH370-es járat	2014-03-15
Magic Johnson – konteó	2014-03-12
Challenger-konteók	2014-02-13
Ophélie Bretnacher halála	2014-01-20
Cicada 3301	2014-01-06
Cajamarquillai üregek	2013-11-27
A körmendi gyerekgyilkosság (részletek)	2013-11-21
Vendégposzt: A Nagy Könnyűzenei Sátánista Konteó	2013-11-14
Google-konteók	2013-11-03
A Konteókönyv rendelhető!	2013-10-23
Katrina-konteók	2013-10-11
A denveri repülőtér	2013-09-27
Haszbara-konteók	2013-08-25
Génmódosítás-konteók	2013-07-08
Oopart, avagy tárgyak rosszkor, rossz helyen?	2013-06-14
Konteónak indult…	2013-06-09
Az X bolygó	2013-04-27
Ókori dodekaéderek (rövidposzt)	2013-04-03
Náci repülő csészealjak	2013-03-22
D. B. Cooper története	2013-02-19
Egy pápa lemondása	2013-02-11
A Sunstein-Vermeule – algoritmus	2013-01-23
Eltűntek	2013-01-18
Könyvajánló – Szoftverfrissítés 1.0	2012-12-13
Anjikuni-rejtély	2012-12-11
Szent Malakiás próféciái	2012-12-03
Jövőbelátás-konteók	2012-11-21
Chomsky-tízparancsolat	2012-11-06
Mátrix-konteók	2012-10-28
Elbert János halála	2012-10-19
Bohemian Grove	2012-09-26
Robert Maxwell élete és halála	2012-08-28
A Zelnik-ügy – reloaded!	2012-08-05
Kazbegi dinók (rövidposzt)	2012-07-20
A Zsanett-ügy (18+)	2012-07-10
Alternatív Bermuda-háromszögek	2012-07-06
Olof Palme halála	2012-05-16
A torontói jegyzőkönyvek	2012-04-21
Phobosz-összeesküvés (rövidposzt)	2012-03-22
Jörg Haider halála	2012-03-14
Az eltűnt zászlóalj	2012-03-09
A Mary Celeste – rejtély	2012-03-01
Szcientológia-konteók	2012-02-07
Mikrohullám-konteó (rövidposzt)	2011-11-12
Népszámlálás-konteók	2011-11-12
EU-konspiráció	2011-11-12
A Djatlov-incidens	2011-11-12
Fluorid-összeesküvés	2011-08-19
Breivik-merénylet	2011-07-25
A Mikroelektronikai Vállalat – konteó	2011-05-26
Patton tábornok halála	2011-05-12
Skull & Bones	2011-04-19
Réztekercs-konspiráció	2011-04-12
AIDS-konspiráció	2011-04-11
Ajánló – kódfejtők előnyben!	2011-04-09
Moszkva és a csecsenek	2011-04-08
Gandzsa-összeesküvés	2011-04-07
A KAL-007-es járat lelövése	2011-04-06
Globális felmelegedés	2011-04-05
A móri nyolcas gyilkosság	2011-04-04
Kilenc/tizenegy	2011-03-30
A közösségi oldalak – összeesküvés	2011-03-29
Kelly doktor halála	2011-03-28
Roberto Calvi, Isten bankára	2011-03-25
Az arab világ forradalmai	2011-03-23
Martin Luther King halála	2011-03-22
Hajsza az örökmozgó és egy másféle energia után	2011-03-21
Castro és a CIA (átirányítás)	2011-03-18
A USS Liberty megtámadása	2011-03-17
Jézus-összeesküvés	2011-03-16
Ajánló – linkek	2011-03-15
HAARP-összeesküvés	2011-03-14
Chico halála	2011-03-11
JFK – 2.0	2011-03-10
JFK – 1.0	2011-03-10
Nőellenes világösszeesküvés	2011-03-08
Atomkonspiráció (átirányítás)	2011-03-07
Hasfelmetsző Jack – dosszié	2011-03-07
Gagarin-konteók	2011-03-04
Cigánygyilkosságok	2011-03-04
Robert F. Kennedy meggyilkolása	2011-03-03
Vérvád-konspiráció	2011-03-03
A Council on Foreign Relations	2011-03-02
A szmolenszki katasztrófa	2011-03-02
Atlantisz-konteók	2011-03-01
Nagy német adókonteó	2011-02-28
Illuminátusok	2011-02-28
Ajánló – filmek	2011-02-26
Az Elvis-legenda	2011-02-25
Tunguzka-rejtély	2011-02-24
Nikola Tesla 2.0	2011-02-23
Nikola Tesla 1.0	2011-02-23
Robbanás Port Chicagóban	2011-02-22
A Fenyő-gyilkosság	2011-02-22
Rákgyógyszer-konteók	2011-02-21
A főtitkár halála	2011-02-21
Nácik aranya	2011-02-19
ODESSA	2011-02-18
A romániai „forradalom”	2011-02-18
Templomosok	2011-02-17
A TWA-800 járat lezuhanása	2011-02-16
WikiLeaks-konteók	2011-02-15
A Voynich-kézirat	2011-02-15
Mormon-összeesküvés – újratöltve!	2011-02-14
Mormon-összeesküvés	2011-02-14
Szabadkőművesek 2.0	2011-02-13
Szabadkőművesek 1.0	2011-02-13
Bilderberg-konteók	2011-02-13
Men in Black	2011-02-12
UFO-konspiráció	2011-02-11
Jim Morrison halála	2011-02-11
Rejtélyes helyek, titkos bázisok	2011-02-10
Roswell és az M-12	2011-02-09
Bermuda-háromszög	2011-02-09
Antarktisz-összeesküvés	2011-02-09
Pearl Harbor – dosszié	2011-02-08
Népek Temploma	2011-02-08
Egy pápa halála	2011-02-08
A MA-240-es járat tragédiája	2011-02-07
A „tökéletes katona”-projekt	2011-02-07
A Kurszk elsüllyedése	2011-02-06
A Litvinyenko-gyilkosság	2011-02-06
Beatles-konteók	2011-02-05
John Lennon halála	2011-02-05
Philadelphia-kísérlet	2011-02-04
Diana hercegnő halála 2.0	2011-02-03
Diana hercegnő halála 1.0	2011-02-03
A Seuso, a Habsburgok és egy lord – kiegészítő konteó	2011-02-02
A Seuso-ügy	2011-02-02
Titanic-sztori	2011-02-01
Holdraszállás-konteók	2011-01-31
Marilyn Monroe halála	2011-01-30

onteóblog