Konteókönyv-felmérés
Két és fél hónappal ezelőtt arra kértelek benneteket, hogy áldozzatok pár percet egy kérdőív kitöltésére, melynek segítségével a Göncöl Kiadó Közvéleménykutatási, Kipuhatolási És Befolyásolási Igazgatósága (a Konteóblog Olvasói Elégedettséget Feltérképező És Azt Előmozdító Főosztályával karöltve) annak próbált utánajárni, hogyan viszonyul a konteós közösség az eddig megjelent két konteókönyvhöz. Az elképesztő számítástechnikai, szociológiai és tömeglélektani ismereteket igénybe vevő projekt mára beteljesedett, s a ránk oly jellemző interaktivitás és nyitottság jegyében most megosztjuk veletek az eredményeket. Ha érdekel, hogy mi az összesített vélemény, ezt a posztot feltétlenül el kell olvasnod! Ha magas ívben teszel az egészre és helyette inkább nyirkos avart gereblyézel a szemerkélő ónos esőben, a te bajod. Mi szóltunk, a következményekkel neked kell farkasszemet nézned.
Bloggerkörökben így év vége felé az a szokás, hogy – a téli szünet előtt – statisztikákkal és számadatokkal untatjuk a nagyérdeműt. Nem szeretnénk kilógni a sorból, ezért időzítettük december legelejére a mostani szolgálati közleményt. Előrebocsájtom, hogy a kérdőívvel kapcsolatban 1289 választ kaptunk és dolgoztunk fel, ami (teszem hozzá halkan) elég kevés ahhoz képest, hogy a Konteóblognak 7843 regisztrált olvasója van, s a Facebook-oldalunk nemrégiben rúgta el a 13 ezres lájkolói számot. De ez van; nem kritika volt és nem panasz, csak ténymegállapítás. És azt is világos, hogy ez nem egy reprezentatív minta, de játéknál azért valamivel több.
Na, lássunk neki.
Az első kérdés az volt, hogy „Rendelkezel-e Konteó1 című könyvvel?”. A válaszok megoszlása így nézett ki. 
Érdekes, hogy a válaszolók 54%-a még nem birtokolja a Konteósok Kék Könyvét. Reméljük, hogy ez az arány azóta javult valamelyest, különös tekintettel a közelgő Mikulásra és karácsonyra (igen, célzás volt).
Második kérdés: Hogyan jutottál a Konteó1 birtokába? Értelemszerűen erre csak az az 589 válaszadó felelt, akinek már megvan a könyv. Kiemelendő, hogy milyen magas arányt jelent az „ajándékba kaptam” opció (20%). A tíz darab 
„más módon jutottam hozzá” remélhetőleg nem azt jelenti, hogy a kedves kolléga kölcsönvette valamelyik könyvesboltból. Amint az látható, hatan megnyerték, vagyis részt vettek valamelyik konteós játékon (ezeket általában a Facebook-oldalunkon szoktuk meghirdetni), amire továbbra is biztatok mindenkit, mert lesznek még ilyenek. A Facebook nem ördögtől való, ha az ember ésszel él vele; ilyen szempontból olyan, mint a jó bor (napi bölcsességünket olvashattátok, Coelho mesternek innen is jó egészséget és hosszú életet kívánunk!).
Harmadik kérdés: Meg szeretnéd-e vásárolni a Konteó1-et? Erre az a 700 kolléga válaszolt, akiknek még nincs meg (lásd első kérdés). 
Az eredmény itt is biztató: csak 19% zárkózott el kategorikusan attól, hogy megvegye, 38% egyértelműen ott szeretné látni a könyvespolcán, s 43% még hezitál. Remélem, ez utóbbiak végül helyesen fognak dönteni!
Negyedik kérdés: Hol vásároltad meg a Konteó1-et? Noha ez leginkább a könyvterjesztők és –kereskedők számára érdekes, azért rögzítsük, hogy a 455 olvasó közül, akik megvásárolták és úgy jutottak hozzá, 29% az Alexandrában (25% a könyvesboltban, 4% a honlapjukon), ugyancsak 29% a Libriben (22% a boltban, 7% a honlapról),
s 11% a Bookline webshopjában vette meg. Következtetés? Még mindig főként az offline, papír- és nyomdaszagú könyvesboltokba járunk könyvet venni, noha az örvendetes, hogy például a Göncöl Kiadó honlapján 11% rendelte meg. Én annak is örülök, hogy antikváriumból csak egy ember jutott hozzá. Remélem ez utóbbi információ azt jelenti, amit kiolvasni vélek belőle: hogy nincsenek sokan, akik elolvassák, majd megszabadulnak tőle.
Ötödik kérdés: Hol fogod megvásárolni a Konteó1-et? Erre azok válaszoltak, akiknek egyrészt még nincs meg, másrészt viszont meg akarják szerezni (262 fő). Nagy meglepetés itt sem látható, az Alexandra, a Libri 
és a Bookline itt is vezet. Van tíz optimista kolléga, aki azt tervezi, hogy antikváriumból. Van egy rossz hírem a polc.hu és a molybolt.hu tulajdonosainak: a fasorban sincsenek, el lehet kezdeni a kardbadőlést. Lehet, rá kéne erősíteni valami marketing-dumával így, az ünnepek előtt, mert ez nagyon nem frankó.
Hatodik kérdés: Beszerezted-e már a Konteó2 könyvet? Az 1289 válaszoló közül 29% már ott gyönyörködhet az utolérhetetlen zöld borítóban,
53%-nak még nincs, de tervezi a beszerzését, s mindössze 18% válaszolt úgy, hogy köszöni, de nem kell neki. Ami engem illet, remélem, hogy ez utóbbi kategória még meggondolja magát. Nem tudják, mit hagynak ki.
Hetedik kérdés: Hol, kitől értesültél először a konteókönyv(ek) megjelenéséről? Na, itt azért van egy-két érdekesség. Először is megmutatkozik a Konteóblog primátusa, hiszen a válaszolók 79%-a innen tudta meg, hogy a bloggal párhuzamosan könyvek is léteznek.
A Facebook-oldalunkról további 11% tudta meg a jó hírt, 3% baráttól, ismerőstől hallotta, s az összes többi csatorna a „futottak még” kategóriába került. Ez azért is furcsa, mert az elmúlt egy évben kábé húsz interjú készült velem (tévében, rádióban, nyomtatott és onlájn újságban, folyóiratban egyaránt), voltam beszélgetős műsorokban, megjelentem interaktív rendezvényeken, s több (jobbára pozitív hangvételű) kritika is foglalkozott a könyvekkel. Na és milyen folyománya volt mindennek? Megmondom: a válaszadó olvasók mintegy 1,5%-a (másfél százalék!) tudta meg ezekből, hogy vannak konteókönyvek… Hát kérdezlek én benneteket (de most komolyan): szerintetek van-e értelme – marketing-szempontból kérdem, nem másért – elmenni bármelyik szerkesztőségbe, vagy válaszolni bármelyik médium kérdéseire? Ha van reklámszakember az olvasók között, megköszönném a profi véleményét a jelenségről, de amatőr szociálpszichológusok is nyilatkozhatnak! És az is elgondolkoztató, hogy könyvesboltban először hét olvasó szembesült azzal, hogy vannak ilyen kiadványok. Hét fő az 1289-ből, ez alig több, mint fél százalék. Pedig nem dugdossák a könyvesek, legalábbis remélem, hogy nem.
Nyolcadik kérdés: A Konteó1-ből mi a négy kedvenc témád? Itt (értelemszerűen) minden válaszoló maximum négy cikket, illetve témát jelölhetett meg, de volt, aki kevesebbel is beérte. Összesen 4435 szavazatot adtak le a válaszadók. 
A dobogósok a következők lettek: Nikola Tesla és a Gyatlov-incidens holtversenyben az első (42%-kal), a második a körmendi gyermekgyilkosság ügye (17%), míg a bronzérmesek (szintén holtversenyben) az illuminátusok és a Tunguzka-esemény (15%). A legkevésbé népszerű témák a a TWA-800 rejtélye (2%), s alig 4%-ra volt jó Marilyn Monroe, John Lennon, vagy a romániai forradalom. Azt hiszem, ezen is el lehet kezdeni agyalni, hogy vajon miért ez a helyzet? Bevallom, egy-két eredmény eléggé meglepett. A móri mészárlás 9%-kal? Az örökmozgó vagy a Malév 240-es járatának tragédiája alig 5%-kal? Na ezeket tessék nekem megmagyarázni!
Kilencedik kérdés: A Konteó2-ből mi a négy kedvenc témád? Hát itt is voltak érdekes dolgok, noha ez már kiegyenlítettebbnek tűnik, mint az első kötet eredményei. 
Itt 4046 válasz született. Az első a Philadelphia-kísérlet (27%), a második a Seuso-rejtély (24%), a harmadik helyen szavazategyenlőséggel a szabadkőművesek és a 9/11-es események (22%). A sor legvégén Robert Maxwell kullog (1%), s alig előzi meg a két 3%-os cikk, a globális felmelegedésről és Elvis Presley-ről. Magyarázatot itt is szívesen fogadok (Elvis helyezése például totál megdöbbenés volt nekem, azóta is csak pihegni tudok). Cigánygyilkosságok konteója 5%? Magyarázatként még csak annyit, hogy azok is megjelölhettek kedvenc témát, akiknek még nincs meg az egyik vagy a másik könyv, hiszen a tartalomjegyzékek nyilvánosak.
Tizedik és tizenegyedik kérdés: itt a két konteókönyvet kellett 1-től 10-ig 
terjedő érdemjegyekkel osztályozni. Mindenféle súlyozott átlagokkal és számtani középarányosokkal bíbelődve a matekosoknak az jött ki, hogy az első (kék színű) kötet átlagosztályzata 
8,60, a másodiké (a zöld színű borítósé) 8,52. Ami azért nem rossz, szerintem, már csak azért sem, mert az egyes (úgy értem: az elégtelen) osztályzatokat az első napon kaptuk, mintegy tíz perc leforgása alatt. Valaki nagyon haragudhatott rám :-).
Tizenkettedik (és egyben utolsó) kérdés: Ha megjelenne a Konteó3, megvennéd-e? Nagyon biztató, hogy a válaszoló konteósok 36%-a 
egészen biztosan megvenné a majdani harmadik kötetet, s további 29% azt nyilatkozta, hogy valószínűleg igen. Csak reménykedni tudok, hogy a 8%-nyi „nem valószínű” és a 3%-nyi „egészen biztosan nem” majd meggondolja magát. Ennél a kérdésnél 21-en szöveges választ adtak, kihasználva az „egyéb” opció lehetőségét. Közülük 17-en az ebook iránt érdeklődtek, mondván: ők papírkönyvet régóta nem vesznek, elektronikus formába viszont érdekelné őket. Nos, ezt továbbítottuk az illetékesek felé, meglátjuk, mi lesz a reakció.
Kedves barátaim, a Konteóblog transzparenciájának jegyében a legféltettebb üzleti titkainkat olvashattátok. Gondoljátok csak el, egy Coca Cola, egy Apple vagy a Századvég milyen erőfeszítést tenne, hogy a hasonló felméréseik 
eredményét titokban tartsa! Igaz, ezek a cégek sok-sok milliárdos tételekben gondolkoznak, mi pedig szerényen csak azt szeretnénk, ha minél többen megvennétek az átlagosan három doboz cigaretta árába kerülő konteókönyvek valamelyikét, közvetve ezzel is támogatva a Konteóblog fennmaradását. Mert ne feledjük, akármennyire is kellemetlen, de (már ha hinni lehet a visszaemlékezéseknek) Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. Miért hostolnák, ápdétolnák és tartanák karban a Konteóblogot puszira..?
Maradj onlájn, az év még nem fejeződött be, pár nap múlva például itt a Mikulás (igen, ez is célzás volt). És ha bármit szeretnél üzenni akár a blognak, akár a könyveket kiadó Göncölnek, akár nekem személyesen, itt az alkalom, ne tartsd vissza magad. Tippeket, ötleteket ugyanúgy várunk, mint reflexiókat és magyarázatokat a felmérés eredményeivel kapcsolatban.
Ars poetica
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!
Legutolsó hozzászólások
- Vitaposzt: választás-konteók (360)
- { Konteó a láthatáron: https://kuruc.info/r/2/280704/ Komment... }
- A főtitkár halála (103)
- { […] körülmények között. Az összes... }
- A Djatlov-incidens (3407)
- { […] poszt újraközlése részünkről kicsit... }
- Szolgálati közlemény - vegyesfelvágott (2281)
- { Itt is van az első... }
- Kommentposzt: Kiss László (137)
- { Idézzük újra: Melyik konkurens ország(ok)... }
32 hozzászólás
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
32. becsuszoszereles1k — 2015-04-22 15:22
@ipartelep:
Igazad van. Parhuzamos egyenesek.
31. ipartelep — 2015-04-22 08:09
@becsuszoszereles1k: Mi értelme van annak, hogy hamisan interpretálsz valamit? Akkor is, és most is leírtam a véleményemet a Gyatlov-ügyről. Most világosan leírtam, hogy nem értek egyet ezzel a te interpretációddal, és azt is leírtam újfent, hogy mit gondolok. Én nem használok ilyen mondatokat, hogy „mai ésszel felfoghatatlan”. Azért nem, mert nem ismerem a „mai eszünk” határait, nem tudom pontosan, hogy mi az, ami már neki felfoghatatlan. Továbbá azért sem, mert a Gyatlov ügy sem „felfoghatatlan”, hanem legfeljebb ismeretlen, és rejtélyes. Egyáltalán nem gondolom, hogy ott valami „felfoghatatlan” történt (bár azt nyilván gondolom, hogy az értelmünk, a felfogóképességünk nem végtelen, ezért vannak olyan dolgok a világban, amiket nem értünk meg, amik számunkra felfoghatatlanok), hanem azt gondolom, hogy nagyon is felfogható történt, csak éppen nem tudjuk, hogy mi.
30. becsuszoszereles1k — 2015-04-21 22:52
@ipartelep:
Egyszer (turelmedet kernem) visszakeresem a Djatlov-kommenteket. [A tovabbi Gyatlovos vagy epp Voynich keziratos gondolatainkat itt ne fejtsuk ki!]
Pontositanom kellene sajat mondatomat: „mai ésszel felfoghatatlan, tapasztalaton- és tudáson kívüli”?
Akkor igy: *Mai esszel felfoghatatlan, mai tapasztalatunkon es mai tudasunkon kivuleso [jelenseg].*
Remelem, igy mar nem „transzcendens”, es megfelel a te mondanivalod ertelmenek is!
Koszonom a valaszt.
29. ipartelep — 2015-04-21 19:49
@becsuszoszereles1k: Nem, a Djatlov esetről én nem mondtam ilyeneket, amiket itt nekem tulajdonítasz („mai ésszel felfoghatatlan, tapasztalaton- és tudáson kívüli”). Ezek a tulajdonságok hasonlítanak a „transzcendens”-re, ami pedig nagyon távol áll tőlem, én materialista, realista, racionalista vagyok. A Djatlov esetről az a véleményem, hogy a mostani információk alapján, és ha mindenáron tippelni kell valamire, akkor azt egy ide látogató, idegen, mesterséges intelligenciával rendelkező automata szonda „okozta” (amúgy nem vagyok UFO hívő). Hogy miért tett ilyet, azt nem tudom, de ha tippelni kellene, akkor azt mondanám, hogy valami hiba csúszott a „gépezetbe”. És még azt is gondolom az ügyről (nagyon sok hasonló eset tanulságait levonva), hogy részlegesek, hiányosak az információink, és az is lehet, hogy egy részük hamis, vagy torz. De ezt már nem lehet megítélni, vagy felderíteni.
A Voynich kézirat természetesen nem magyarázható jól idegen beavatkozással. Az ügyben nincs határozott véleményem, leginkább valamilyen elcseszett titkosírással írt füvészkönyvre, vagy korabeli átverésre, halandzsára gyanakszom .
„Az egyik, amikor osszeeskuves elmeletek szuletnek egy eltitkolt, titkolt, vagy titkositott, osszeeskuves mentes esemeny miatt.”
Ez természetesen nekem is eszembe jutott, de ugye ez azt jelentené, hogy egy nem összeesküvéses eseményt magyaráznak összeesküvéselmélettel. Ez pedig értelmetlen lenne. Persze erre a blogra részben pont ez a jellemző, vagyis az, hogy ott is összeesküvést látnak a magyarázók, ahol annak semmi nyoma .mint írtam, a legtöbb eset ilyen.
„A masik, amikor osszeeskuvessel hajtanak vegre valamit – az ellentmondo intezkedes pedig (hivatalos nyilatkozat/titkositas) gyanakvast kelt es osszeeskuves elmeleteket hoz letre az osszeeskuvesrol.”
Ige, csak ez az igazi összeesküvés, és akkor jó a magyarázata, ha megmutatja, hogy miben állt az összeesküvés. De mint írtam, az ilyen esetek ritkák.
Ugyanakkor azt is írtam, hogy nem baj, hogy kevés itt az igazi összeesküvéselméletes eset (megjegyzem, pl. a Kennedy-gyilkosság nyilvánvalóan az volt), mert az érdekesség nem ettől függ. És én az érdekességre utazom, a konteók nem érdekelnek annyira.
28. becsuszoszereles1k — 2015-04-21 16:06
25.@gabyy:
„A jó kérdés itt az lenne: Hogy találtál rá a blogra?”
Tenyleg ez a jo kerdes, es ezt mar 2011 decembereben olvastam a bloggazda bevezetojeben – tobben meg is valaszoltuk a kerdest, amikor regisztraltunk es bemutatkoztunk (vagy kesobb).
______________________
26.@ipartelep:
A Djatlovot, tudjuk, hogy olyan erok rejtelyenek tartod (es nem konspiracionak), amit mai esszel nem tudunk felfogni, kivulesik a tapasztalatainkon es a tudasunkon. Amint kommentelted a Djatlov posztnal kozel masfel evvel ezelott. Persze attol meg megvilagithatnad!
Viszont most egy kalap alatt emlited a Voynich kezirattal. Arra utalsz netan, hogy a Voynich kezirat eppugy es ugyanolyan alapon magyarazhato, mint a Djatlov ugy?
*
Amugy lehet, hogy ketfele jellegu osszeeskuves elmelet letezik?
Az egyik, amikor osszeeskuves elmeletek szuletnek egy eltitkolt, titkolt, vagy titkositott, osszeeskuves mentes esemeny miatt.
A masik, amikor osszeeskuvessel hajtanak vegre valamit – az ellentmondo intezkedes pedig (hivatalos nyilatkozat/titkositas) gyanakvast kelt es osszeeskuves elmeleteket hoz letre az osszeeskuvesrol.
Igy minden tisztazatlan ugy tulajdonkeppen konspiracios elmelet (targya).
27. meggymag — 2015-04-21 15:16
@ipartelep:26.
Öszintén szólva részemröl lemondanék a vájtabb fülüségröl.
Akkkor már túl mélyre hatolna be a fülem a fejembe és ez nem egyezne meg a szabályos anatómiával. (Esetleg csatorna képzödne a két fül közé, aminek az lenne az eredménye, hogy a hallottak/olvasottak „az egyiken be, a másikon ki“… -népieschen kifejezve.)
Mint régebbi konteós olvtárs -ebben a minöségben szólok itt hozzá- néha bukdácsolok, van amikor hasra is esem, de vsz. szó sem lehet az „a közönség erre jobban bukik“ kimondottan kommersz meggondolásról.
Fentebb valahol olvasható, hogy hogyan született meg a konteó müfaja (konteó hosszú ó, és egy új müfaj).
Az érdekes esetek a „Furcsa történetek“ alatt sorakoznak, a többi összeesküvési posztnak nem kell mindenáron érdekesnek lennie, mivelhogy az érdekes az ízlés dolga is.
Akkor a „Hinterkaifeck-ügy“ pl. egy egészen nagy bibi volna?
26. ipartelep — 2015-04-21 12:44
Ha szabad egy rövid reakcióval élnem a kérdésben, úgy is mint kívülállónak, és nem rajongónak. Nekem nincsenek meg ezek a konteó könyvek, nem is lesznek meg. Azért nem, mert ez a téma egyszerűen nem ér ennyit. A következő a probléma a témával: valójában a világon igen kevés tényleges, igazi összeesküvés történik. Amik tényleg történnek, vagy történtek, azok persze érdekesek, de természetüknél fogva inkább rejtettek maradnak, nem sokat lehet tudni róluk. Azon történetek túlnyomó része, amelyek itt a „konteo” címszó alatt olvashatóak, egyszerűen nem konteók, vagyis szemernyi összeesküvés sincs bennük. Na most ugye, ettől még lehetnek ezek a történetek nagyon érdekesek (egy történetet, vagy rejtélyt nem az összeesküvés tesz érdekessé), és valójában is ez van: szerintem a legérdekesebb „esetek”, a Djatlov ügy, vagy a Voynich kézirat, nem összeesküvések. Ugyanakkor nagyon megértem, hogy ennek a blognak éppen ez a címe, és nem mondjuk a valóságot sokkal jobban kifejező „érdekes esetek”, hiszen a közönség erre jobban bukik.
1 szó mint 100, mindenképpen dicséretes a belefektetett munka, de az ilyen kis (akár címadási, akár koncepciózus) bibik egy parányit csökkentik a vájtabb fülűek műélvezetét. Azt sejtetik, hogy ha már a szerző se tudja, hogy mi a fenéről is van itt szó igazából, akkor talán/esetleg más gikszerek is lehetnek a palacsintában (kis képzavarral).
De azért persze, ha érdekes történetet találok, mindig örömmel olvasom.
Mindjárt egy javaslat: összefoglalhatnád a Hinterkaifeck-ügyet. Rendkívül érdekes, rejtélyes, régi, és megoldatlan gyilkossági ügy. Egyik esetleges szála (a Freikorps-os), még talán összeesküvés-gyanús is.
25. gabyy — 2014-12-10 21:40
Szerintem a médiaszereplés hatékonyságát a 7. kérdés alapján nem lehet eldönteni. A jó kérdés itt az lenne: Hogy találtál rá a blogra?
Illetve egy-egy médiaszereplés után 1 hétig figyelni a látogatottsági statisztikát.
Ha még nincs fenn javaslom a wordpresshez a statpress bővítményt nagyon részletes statisztikát kapsz mindenről.
24. wazelin — 2014-12-09 17:03
Szerintem roppant egyszerű, hogy miért volt szinte teljes többségben a blog és a Facebook a hetes kérdésnél: akik kitöltötték a kérdőívet, azok főleg a blog olvasói vagy követőd Facebookon, és ezzel a kör be is zárul.
Talán érdemes lenne összevetni az eladott példányszámokat és a kérdőívben szereplő adatokat.
23. gigabursch — 2014-12-09 09:36
@n0mad:
Folytatva a sort:
Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy minden olvasás gyengéje a szabványosítás.
Lásd Voynich-kézirat.
Szóval betű-1010…-gépikód-1010…-betű akárhogy is veszem többszörös átalakítás.
(szerintem épp ezért nem tudják megoldani, mert kettős vagy többszörös kódolású)
22. n0mad — 2014-12-09 04:05
@komojtalan: el ne kövesd azt a hibát, hogy összekevered a hardveres beolvasás problémáját a csak szoftvert igénylővel! Ha nincs hardver-nincs beolvasás. Fájlformátum nem gond, konverter mindig lesz, ha valami egzotikus kell bármikor telepítek neked egy virtualizált régi oprendszert akár…
És itt csak a szabvány html olvasásáról beszélünk ami ugye egy nyílt karakteres formátum… Gyanítom hamarabb vész el/ változik inkompatibilissé egy nyelv minthogy fájlgondok legyenek. Az egész jelenlegi internet elfér majd a jövőbeli pistike adatkártyájának csücskében 🙂
Viszont halhatatlanság: Tiboru: a saját szerver nem halhatatlan (halható)! Amit egy nagy szolgáltató felhőjébe teszel az megmarad, remélhetőleg elérhető lesz. A szervered hol lesz 200 év múlva? (Nem írtam +100-at azt még megéled remélem)
Értem én, hogy van mentésed, a te ükunokáid egyenesben vannak, na de a mieink? Google archívum mint mentsvár (ments már) böngészése a XX századi magyar nyelv szakos tolmácsrobotoknak? Esetleg aláhúzással jelölhetnéd a humort, hátha a mesterséges intelligenciák másfajta kenőolajojtól sikamlós tréfákra lesznek kihegyezve… Nagy felelősség a halhatatlanság…
Mennyi minden elveszhetett a piramisépítők humorából is:
„Nézd női ruhás hieroglifával faragtam meg Ramszeszt! Minden régész langyinak nézi majd. Ráment egy hetem de könnyesre röhögtem magam! És nagyobb közt hagytam, hogy ram szesz! Alulfizetett gyors és képírótol mit vár… És a feleségének is vacogós krokodilfejet rajzoltam!”
De az is lehet, hogy simára csiszollt kőfelületek voltak ott és csak a korabeli grafitis gyerekek szabadultak be a piramisba… Erről konteo?:)
21. komojtalan — 2014-12-07 14:30
@tiboru: Ezt miből gondolod? Hallottam már pl. 1400 -as évekből származó könyvekről? Vagy az egyiptomi kőtáblákról, kínai papirusztekercsekről, stb …? És be tudsz olvasni ma egy 40 éves lyukkártyát? Egy 8″ -os floppyt? Igen nehezen, de mondjuk még van akik el tudják olvasni, de mi lesz 100 év múlva? Ezt mondjuk én sem tudom :-).
20. gigabursch — 2014-12-04 13:50
@tiboru:
feltétlen érdemes.
Lenne időm, még szívesen neki is ugranék, de még a saját konteómat se tudtam összerakni, így örülök, hogy beelőztek.
19. tiboru — 2014-12-04 13:41
@gigabursch:
Pedig van, aki szerint pont fordítva van: a papírkönyv múlandó, a netes jelenlét örök 🙂
Akárhogy is, köszönöm!
Ami a kommented utolsó mondatát illeti, ilyen statisztikával nem rendelkezem, de engem is érdekelne a válasz… Meg ugye nagy kérdés (többekkel beszélgettem már erről), hogy érdemes lenne-e lefordítani néhány posztot, mintegy letesztelve, hogy más nyelven hogy hangzik.
18. gigabursch — 2014-12-04 12:25
Tudod Tiboru, én egy dolog miatt rendkívül örültem a könyv célbaérésének, azaz megjelenésének (ma már könyvek).
Ez pedig a halhatatlanság.
Van az a mondás, hogy építs egy házat, nemz egy fiút és írj egy könyvet – halhatatlan leszel.
Félre ne érts, semmi sértési/bántási szándékot ne olvass ki a szavaimból. Ez csak olyan szokásos nyers…
Bárkit utolérhet a vég bármikor, s ha ez Veled még a könyv kiadása előtt történt volna meg, akkor előbb-utóbb a digitális elveszett fájlok országába süllyedt volna az egész, e téren alkotott munkád.
Így nem.
Ezt statisztikával és kérdőívvel nem lehet kifejezni.
Persze most nem azt mondom, hogy gyorsan szaladj el közjegyzőhöz, mert jó lenne, ha rendelkeznél a blog további jogosultjáról (hallott már valaki ilyenről?), de a könyv az örök.
más,s mégis ide:
Nem tudom van-e arra bármilyen informatikai lekérdezés, hogy hány írásodat küldték meg legalább a kugli fordítójával, de ha van ilyen kíváncsi vagyok rá
17. tiboru — 2014-12-04 12:16
@rebel:
Hát enyhén szólva is nem tőlem 🙂
16. rebel — 2014-12-04 02:33
@rebel:
Azaz hogy nem Tiboru-tól van…
15. rebel — 2014-12-04 02:26
@komojtalan:
Hát ha nem is torrent, de pl van a Scribd (ahová szoktak könyveket felpakolni)… rá is kerestem és hopsz mit találtam… valami konteó, de ez szerintem nem tőled van… mindenesetre érdekes… 😉
http://hu.scribd.com/doc/147976960/konteo
14. tiboru — 2014-12-03 19:12
@zweitakt:
Szia!
Írod, hogy „a Konteokönyv néha mintha szűkszavúbb lenne a netes változatnál, de ez csak érzés.”
Hát az a helyzet, hogy a könyvekben a cikkek minimum 10, átlagosan 20-25 százalékkal (de olyan is van, hogy 100 százalékkal) hosszabbak, mint a blogposztok. Való igaz, a kommentek kimaradtak, akárcsak az illusztrációk, aminek részben anyagi, részben szerzői jogi akadályai voltak.
Köszönöm a kedves szavakat, a blogot és a könyveket is nagyon szívesen csinálom. Való igaz, az utóbbi időben kevesebb időm maradt a blogra, aminek részben családi, részben (rezsicsökkentés ide vagy oda) egzisztenciális okai is voltak. Remélem, előbb-utóbb rendeződik minden, aminek rendeződnie kell (és ami rendeződni tud).
13. zweitakt — 2014-12-03 14:30
Én nagyon szeretem a papír alapú irodalmat. Azt bárhol lehet olvasni, nem kell hozzá, max egy gyertya…
A Konteokönyv néha mintha szűkszavúbb lenne a netes változatnál, de ez csak érzés.
Néhány kép, ábra, ilyesmi esetleg elférne benne, ha nagyon megdrágítja, esetleg a könyv hátuljába kötve mellékletként….
A témák közül talán a kevésbé ismert, kevésbé „Túlmédiázott” az, ami inkább érdekes. Elvis konteo annyiszor ismételt, hogy nem is nagyon kellett kifejtened. Ellenben a Beatles-es konteok… nyami!
Az is közrejátszott nálam, hogy a 4 téma kevés volt… Nehéz dönteni pl a KAL007 és Gyatlov között…
És nagyon köszi a blogot, könyvet egyaránt.
PS.: Sok a dolgod, ez érződik mostanában, lehet, inkább ritkább cikkek, de bővebben kifejtve, esetleg….??
Erőt, egészséget…;-)
12. komojtalan — 2014-12-02 13:22
@tiboru: Az nem kevés pénz egy hobbiért, már csak ezért is köszönetet érdemelsz.
@siridar: Valami ilyesmire gondoltam én is, 20 éve volt belátásom az újság terjesztésre. A legnagyobb költség azért a terjesztésen van, még ha nem is látszik: üzlethelyiség bére, alkalmazott, stb …
@rebel: Direkt ezért felmentem a nCorere, ami ott nincs fent az nem is létezik :-). Egyik konteó könyv sincs fent, még ellopni sem érdemes ezek szerint :-), :-(.
11. numspa — 2014-12-02 12:19
@tiboru:
Kedvesdrága tiboru!
A tök kezdetektől olvaslak, nagyon csíplek, de én nem veszem meg a könyvedet, hiszen itt van minden a blogon, nem is szólva arról, hogy a kommentek mindig a legizgibb részei az egésznek:). A vérbeli konteósok ráadásul számtalan nemzetközi blogot csekkolnak naponta ebben a témakörben, tehát egy-egy elméletről nagyjából minden megtudható a neten…
Nagyon jók a blogjaid, irtó magas a látogatottság, nem lehetne EZT pénzre váltani?
Mittomén, hírdestési felületet, bannert eladni azoknak cégeknek, akiknek az itteni kommentelő, olvasó réteg (saccolásom szerint 25-40 éves, nagyvárosi, felsőfokú végzettséggel rendelkezők vannak többségben) a célcsoportjuk? Például: Natgeo,Discovery (specifikus műsorok) Libri, Alexandra, Intercom, színházak, rádiók és minden olyan cég, amelyik összetenné a két kezét egy ilyen szűrt elérésért.
10. ahmet — 2014-12-02 06:39
Évek óta nem vettem papír könyvet. Egy hátizsáknyi cucc van nálam összesen… 🙂 Pedig megvenném.
9. tiboru — 2014-12-01 23:37
@rebel:
🙂
Valamit rosszul kommunikáltam ezek szerint, nem vagyok én megsértődve semmin se (ha úgy tűnt volna, bocsesz), sőt, hálás vagyok a társaságnak, hogy itt vagytok és olvastok és kommenteltek, szóval mégegyszer elnézést, ha félreérthető voltam!
És köszönöm az elismerő szavakat, kicsit meg is hatódtam, frankón…
8. rebel — 2014-12-01 20:10
Hát Tiboru kedves engedd meg régi renitens trollodnak hogy röviden reflektáljon erre, csak neked csak itt csak most…
Először is a tesztek és felmérések lélektanáról általában. Az ember, mégha szereti-érdekli a is a téma, saccomperkábé 60%-ban, meglát egy ilyen felmérő ívet, kitöltendő tesztet stb, és kattint hisztérikusan és reflex-szerűen az x-gombra, a cancel-re, bármire, csak azonnal szabaduljon ki a kéretlen ráugró ízétől, ami perceket rabol el kedvenc időtöltéseitől.. Tetszik nem tetszik ez az igazság, utáljuk az ilyet, és neked is csak azért töltöttük ki néhány százan, mert TÉGED SZERETÜNK, meg a blogod, az írásaid, és a könyved, csakis miattad és neked töltöttük ki, de azért azt is úgy, hogy jaj most már legyen vége, még hány perc ez a szar… 😀
Ezt vedd figyelembe, és akkor már nem is lesz olyan kevés az az 1200 körüli válaszadó..! 😉
A könyvről mint olyanról általában. Mi a netes társadalom, ugyebár ma már inkább neten szeretünk olvasgatni csakis, cikkeket blogokat, és igencsak kevésbé papír formátumot, kevés kivétellel…
Tehát ne lepjen meg, hogy egy netes blog és fórum-komment brigád, kevésbé érzékeny, nyitott és fogékony a papír formátumra…
Szerintem ha e-book formátumban is megjelenne, nyilván kicsit olcsóbban (letölthető lenne egy online e-book shop-ból), váratlanul tízezres nagyságrenddel ugrana meg a könyv eladása… (halkan súgtam ;)) Vagy már letölthető így netán?
(amúgy ha akartam volna már, és rákeresek, meglehet megtalálom és letöltöm warez-ben, mert nyilván valaki már valahová felrakta.. de nem akarom, hiszen nyilván semmi értelme, már csak azért sem, mivel itt vannak a blogon ugyanazok az írások… 🙂 )
Imádlak, rajongód vagyok, de belátom nem vettem meg a könyved, pedig akartam esküszöm, mert, egyszerűen én is és sok más itteni egyszeri halandó konteós, azaz egyszeri magyar átlagember, fillérre ki van számolva, számos dolgot nélkülözni kell így is, épphogy valahogy elvan. Ez a kis magyar „szép” valóság… csórók vagyunk cseszd meg… 😀 és hiába nem drága, sajnos sokunknak nem fér bele több ezer forint plusz kiadás a büdzsébe (hiszen permanens mínuszban vagyunk inkább általában); esetleg ha pár napi sörről, vagy egyéb hasonló kis napi szokásos, életbe beépült, élvezetéről lemondunk (node hát arról meg ki tud lemondani… ? :D… sajnos a Konteó könyv bár nagyon rezeg a léc, nagyon határeset, de még sokunknál nem érte el ezt a küszöböt, hogy lemondjunk érte; de vedd figyelembe ehhez, hogy más könyvek megvásárlása meg eszünk legeslegkisebb ágában, még álmunkban SINCS benne! Szóval ehhez képest a Konteó könyv sok százszoros szorzóval vezet!!!) Ergo ami rossznak tűnik, valójában nagyon is jó… 😉
De amúgy most már eltökéltem (mert valójában régi konteó olvasóként szégyellem is hogy volt pofám legalább az egyiket nem megvenni még mindig… hiszen ez a leges leges legkevesebb amit megérdemelsz…!!!! Nem a blog fennmaradása elsősorban, bár az is fontos, hanem te magad Tiboru mester! És ez nem seggnyalás, ez tényszerű objektív igazság..!) hogy karácsonyra fogom kérni idén mindkét könyvet! Valamelyik szerettemtől (legalább megkönnyítem a szokásos karácsonyi ajándék paráját…) Nem vicc, halálkomolyan ezt találtam ki…
Ajándékba, az biztos hogy nagyon-nagyon nagy örömmel fogadom el és valós lesz a vigyor a pofámon, míg a szokásos kesztyűk, sálak, arcszeszek és középszerű könyvek kicsomagolásakor ugyebár erőltetett művigyorral örül az ember..!!!
Gondold végig ez is mekkora for a Konteó könyvnek..!!! ;-D
Valójában tehát amit te negatívként élsz meg ebben, az mind pozitív dolognak is felfogható, ha végiggondolunk több aspektust… (Node hát ez a jelenség általában ugyebár az élet minden terén és kérdésében fel-fel bukkan időnként…)
7. siridar — 2014-12-01 19:29
@komojtalan: hogy tiborunak mennyi marad meg egy-egy konyv 3000 forintos arabol azt nem tudom, de a multkor totawe arpad panaszkodott valamelyik radioban hogy mekkora geciseg az a gyakorlat, hogy a szerzok a papirkonyvekre ranyomtatott ar 8-12 szazalekat kapjak, a konyvesboltok meg a 45-50 szazalekat, a maradek 35-45 szazalekon meg osztozik a kiado es a nyomda.
ha ez igaz, es ha tiboru nem kotott valami hihetetlenul elonyos uzletet, akkor egy konyv utan atlagosan 300 forint koruli osszeg uti a markat.
6. tiboru — 2014-12-01 17:39
@koxi:
Szia!
Ha már transzparenciáról beszélek, miért ne próbálnék erre a kérdésre is válaszolni 🙂
Három éve működünk csak, úgyhogy átlagokat nem igazán tudok mondani, azt viszont igen, hogy eddig (a létrehozástól kezdve az idei, augusztusi ráncfelvarrásig bezárólag) kábé 550 ezer forintomba került, s adományokból 2011 óta ennek kábé a 25-30%-a jött be. Az indulás környékén volt egy adományozási hullám, amikor (ha jól emlékszem) kábé kilencvenen utaltak (főként PayPal-en), átlagosan 800 forintokat (volt ennél kevesebb és több is természetesen). Akkor írtam meg többeknek, hogy száz forintot inkább ne utaljanak, mert abból 7-et (hetet) kapok meg, a többit elviszi a tranzakció költsége, ettől függetlenül továbba is kaptam még néhányszor. De minden fillérnek örültem, úgyhogy aztán már nem említettem, nehogy hálátlannak tűnjek 🙂
A BR nyitóoldalán legalul továbbra is van PayPal és Flattr-gomb, de az is megoldás, ha konteókönyvet ajándékozol valakinek, miután neked már biztosan van 🙂
Hát röviden ennyi.
5. koxi — 2014-12-01 14:20
Szia tiboru!
lehet azt tudni, h neked a blogrepublik fenntartása mennyibe kerül évente?
Azért kérdem, mert lehet jobban adakoznánk, ha tudnánk. Sajna én sem adakoztam már tavaly sem 🙁 Jó lenne hozzávetőlegesen tudni, mennyit számít az az összeg amit az ember neked szán. Sokat, keveset, semmit…
4. Panther V — 2014-12-01 14:01
@kre82:
Mindenhez zzzzzzzzzzzzzzzzzzzzz laikusként csatlakozom fenti véleményhez, nagyjából ezt írtam volna csak rövidebben. A zz betűm néha beragad ennek nyilván oka van, ezzért nem javítom.
3. kre82 — 2014-12-01 09:52
Nem amatőr szociálpszichológusként, hanem lepapírozott, tehát a magyar tudományos felfogás szerint professzionális szociológusként azt mondhatom, hogy a hetedik kérdéshez fűzött kérdésed megválaszolhatatlan a fenti adatok alapján.
Mint írtad is, nem reprezentatív a felmérés. A hetedik kérdés alapján csak annyit jelenthetünk ki elég nagy bizonyossággal és elég ködösen, hogy a könyv és a vele járó média megjelenés valószínű hozott pár új olvasót az online felületre.
A kérdésben az szerepel, hogy „először”, tehát a Konteóblog olvasói nagy valószínűséggel a Konteóblogon, vagy annak fészbúk oldalán találkoztak először a könyvvel. A fenti kérdőívet a blog olvasói töltötték ki, így nem meglepő, hogy a blog felülreprezentált a válaszokban.
Ami elgondolkodtató, hogy áttételesen le lehet vonni azt a félig légből kapott következtetést, hogy könyvet olvasó, de a blogot korábban nem ismerő emberek közül nagyon kevés lett rendszeres olvasó, vagy ha mégis lett sok új olvasó (ezt a blog látogatottsági és a könyv fogyási adataiból lehetne leszűrni), akkor az új olvasók interaktivitása igen alacsony, mivel nem töltötték ki a kérdőívet.
(Amatőr szociálpszichológusként olyan feltételezésekbe is bocsátkozhatunk, hogy a konteós közösség még önmagával szemben is bizalmatlan, vagy hogy erős benne a megfelelési vágy és ezért az újságból, TV-ből értesülő új olvasók is a Konteóblogot jelölték meg első találkozásként, hogy ezzel a kedvében járjanak a szerzőnek…)
A fenti „szociológiai” nagy megfejtések tudományosan indokoltak, a szociálpszichológiaiak súrolják a konspirációs teória fogalmát, de száz egyéb magyarázat is elképzelhető, ha már itt a Konteóblogon vagyunk… 😉
2. komojtalan — 2014-12-01 08:45
Én nem vettem meg és nem is fogom. Igaz a témát te hajtod fel igen jó érzékkel, te adsz neki irány(oka)t, de a tied is csak egy vélemény, a kommentek általában jobban érdekelnek. Ez egy könyvben ugye kivitelezhetetlen. Ha írsz egy számlaszámot szívesen támogatlak ha kell, de ebből a közel 3k -s árból nem sok maradhat neked, de szerintem nem is ezért csinálod.
A kedvenc témából ítélve több lehet a bölcsész, álmodozó, mint a műszaki ember :-). De nem baj, szerencsére nem vagyunk egyformák. Általában azok a témák szerepeltek le amik nekem sem tetszettek különösebben. Neked lehet bálvány volt Elvis, nekem egy énekes. Ebből kiindulva te látsz érdekességet a halálában én meg nem. 10% az átlag, ami e fölött van az jó. Sok az érdekes téma, ezért én csak az 5% alatti konteókat vizsgálnám meg, ezeket nevezném bukásnak. Sok bennük az aktuálpolitikai szál (Balla Irma, Cigány gyilkosságok), ezektől az embereknek csömörük van, pedig ezek nem erről szóltak és engem kifejezetten érdekelnek a magyar konteók.
1. realcorpus — 2014-12-01 08:05
Hetedik kérdésre:
Egy írás olvasása után két kattintás, ott egy másik. Rádióban szereplés után reklám, majd következik a másik téma. Ilyenkor a többség nem figyel arra, hogy van könyv is, vagy ha igen, azt gyorsan elfelejtheti, ha nem írja fel magának. (Fel kell hívni a figyelmet, hogy le kell jegyezni a könyv címét, ne feledje el senki!)
A másik meg, hogy ez reklám ugyan, de nem olyan hatékony, mint azok, amelyekre költenek rengeteget. Ugye, nem sok plakát készült, hogy az ember 500 méterenként találkozzon vele a városban. (Tudom, keret sincs rá.)
Viszont a Facebook-os játékok biztos javítottak ezen.
De ezt ne vedd készpénznek! Nem értek a reklámhoz, se a pszichomágiához (és még a Facebook-hoz se… =) ).
RSS feed for comments on this post.