@petiba:
Csak az elírásokat javítottam ki.

@petiba:

Ne vedd kötekedésnek, de:
Pankrátor => PanTOkrátor

Kákossy => KákoSy

Egyébként ez utóbbi, Ré fiai c. mű az egyiptológiában.

@meggymag:

Javulással-e? Mihez képest? XD

Kicsit visszaolvastam egy-két dolgot pálosékról – csak innen netről, könyvkeresgetésbe most nem mentem bele, de egyik oldal hozta a másikat.

Pl. Bunyevácz Zsuzsa:

” Egy „külföldi tudósító”, Kapisztrán János, miután végiglátogatta a pálos kolostorokat, a következőt írta: „Ezek egytől egyik szent emberek, és ha valaki élő szentet akar látni, menjen… Pilisszentkeresztre, mert itt a régi atyák – szinte az összes – romlatlan testtel várja a feltámadást.” Tudni kell azonban, hogy nem egyetlen romlatlan testről van szó, hanem kolostoronként több százról.

A pálos liturgiában azonban egyetlen nem romló holttest játszotta a vallásos tisztelet központját és szerepét, amelyet a Pilisben őriztek és nagyobb ünnepeken a körmenetek szereplője volt, sőt olykor Magyarország legtávolabbi részeiből is ennek a holttestnek a látására érkeztek az emberek. Több kutató jutott azonban arra a következtetésre, hogy a holttest nem biztos, hogy a névadóé, a IV. században Egyiptomban, Théba környékén remetéskedő, később szentté avatott Pálé.

Azt azonban tudjuk, hogy az Anjouk idején már Thébai Szent Pál rendjének nevezik a pálosokat. Ekkortól mintha egy különös történet kezdődne, mindenki Szent Pál testét akarja megszerezni. Ismert, hogy a bizánci császár a romlatlan tetemet 1169-ben Konstantinápolyba szállíttatta, majd a testet Velencében őrizték, a fejet, pedig Rómába vitték, ahonnan IV. Károly császár Prágába menekíttette, majd Karlatein várába került.”

http://www.magtudin.org/A%20palosok%203.htm

Vagy:

(a Pálos templom padjain a jeruzsálemi kereszt – szent sír őrzőinek jelképe – mellett a holló és a pálmaág – egyesek szerint istenfa – is ott volt)

” Ezek a korai keresztények, akiket általában koptoknak neveznek, valójában anakoréták voltak. Vezetőjük állítólag Thébai Remete Szent Pál, aki az egyiptomi barlanglakó, üldözött keresztények „fehér” rendjét megalapította. S most jön az, ami számunkra különösen érdekes! Aligha lehet véletlen az a tény, hogy erről a Remete Szent Pálról nevezte el Boldog Özséb azt a bizonyos pilisi pálos rendet. Ezek a bizonyos thébai anakoréták az Apa-Anya-Fiú háromszentségét hirdették és tagadták a római kereszténység erősen ószövetségi paulinikus tanait. Kereszténynek mondott hitelveikben az ősi napistenhit és a korai kereszténység eklektikus, a korábbi vallásokkal határozottan toleráns és fúziós világképe lüktetett. A katolikus egyház V. századi stabilizálódása után Európa- és Ázsia-szerte üldözte ezeket az eretneknek kikiáltott – mondjuk úgy – kisegyházakat. Ezért azok a városokból kimenekültek a sivatagba, a kő- rengetegekbe és a magas hegyek barlangjainak gyomrába. Ezért gyakori ragadványnevük a barlangi remeték volt. Meglepő párhuzam, hiszen ugyanígy hívták egykor a Pilisben a magyar földre „született” pálosokat.
Nem elhanyagolható tény, hogy ebben az időben semmisítették meg a régről megmaradt, ősi könyvtárakat. Ekkor vesztek el a nem latin betűs korai keresztény iratok. Ez az oka annak, hogy a Krisztussal kapcsolatos egyiptomi és arámi nyelven írt dokumentumok feltűnően kevés száma maradt így rá a múltról oly keveset tudó hálátlan utókorra. De térjünk vissza ehhez a bizonyos megtalált Pantokrátor-ábrázoláshoz. Ez az uralkodó Krisztus ábrázolás sajátos jelképrendszere a pártus-avar keleti ornamentikának, de nyomai megtalálhatók a korai Árpád-kor templomi díszítőművészetében is. Miért is botránykő ez a thébai Pantokrátor- ábrázolás? Vajon miért?! Azért, mert első ránézésre is hasonlatos a magyar Szent Korona felső, uralkodó részén, közvetlenül a dőlt kereszt alatt lévő pantokrátor-ábrázoláshoz.”

http://tudatosebredes.blogspot.hu/2011/12/palosok-nyomaban.html

És akkor egy távoli rokonomról, aki kiásta Thébában a pankrátor Krisztust.

Vörös Győző
A HÉT c. műsor 2001. november 25-i adása

„Egy fiatal magyar, aki egyébként nem régész, hanem egyiptológus, Vörös Győző névre hallgat – Kákossy-tanítvány – engedélyt kapott az egyiptomi kormánytól, hogy a Királyok Völgyében feltáró munkát végezzen az úgynevezett Thot-hegyen. Ezt a munkát 1995 őszétől 1997 tavaszáig el is végezték. Montuhotep fáraó 4000 éves téglatemplomát tárták fel, természetesen csapatmunkában, ahol a régész Pudleiner Rezső és a csapat többi tagja is jelentős szerepet kapott. A kutatás vezetője az elvégzett munkáról 1997 őszén az Egyptien Archeology című londoni szaklapban számolt be.

Az elmúlt év januárjában azonban valami rendkívüli történt Thébában. Vörös Győző kiváló szakmai érzékkel észrevette, hogy a Thot-hegy tulajdonképpen egy természetes piramis és kikövetkeztette, hogy abban (az eddigi gyakorlat szerint) fáraósírnak is kellene lennie. Hamarosan meg is találta a bejáratot egy 35 méter magas sziklafalon. Amikor oda feljutottak láthatták, tapasztalták, hogy hatalmas föld alatti termek vannak belül, egy hatalmas, teljesen kifosztott szarkofággal. A rablók a sziklasírt már régen kisöpörték, így értékes objektumokat és szokásos egyiptológiai leleteket ott nem találtak. Tekintettel azonban arra, hogy Vörös Győző engedélye nem erre a területre szólt, szervezett és feltáró kutatást itt nem végezhetett, kénytelen volt azzal megelégedni, hogy bejárták és lefényképezték a termeket. Az egyik helyiségben nagy örömükre egy Kopt-szentélyt fedeztek fel, a falon egy ember nagyságú Pantokrátor-képpel, melyet a fiatal tudós időközben megjelent Templom Théba koronáján című könyvében színes képpel be is mutatott.

A fiatal magyar a fenti címen írt könyvében beszámolt a kinti munkáról, Montuhotep Szenhkáré templomáról és a sziklasírról, melyről feltételezhető, hogy a templomtulajdonos fáraó sírja lehetett. Ugyanakkor beszámolt a Pantokrátor-képről, mellyel kapcsolatban – igen helyesen – összefüggést látott Boldog Özséb fehércsuhás pilisi pálosaival.”
…
„Az egyiptomi fehér szerzetesrend is pálos rend volt, csak hát ott őket Bálosnak (Pálosnak), vagy Pilisi-nek (Philistin-nek) nevezték. És ne feledjük, hogy Árpád fővárosa a Pilisben volt, valamint azt sem, hogy Árpád papsága és szolgálattevő udvari törzse a Pilisiek (a Pálos-Bálosok) voltak. Ezt bizonyítja az a történelmi tény, hogy a kicsinyke Pilis megye volt az ország első megyéje, míg csak a keresztény vallás fel nem oszlatta, és a fővárost el nem vitték erről a tájról.

Az egyiptomi anakorétákat másként manicheusoknak nevezték. Ők ugyanis a Mani-kus vallásnak, az egyistenhitnek a képviselői voltak, akik az Apa-Anya-Fiú háromszentségét hirdették. Tagadták viszont a római zsidó-keresztény egyház paulinus tanait és az ősi napisteni erkölcsöket vallották. Éppen ezért eretneknek minősültek, akiket a katolikus egyház V. századi győzelme után Ázsia- és Európa-szerte üldöztek és gyilkoltak. Ez volt az oka annak, hogy Egyiptomban is a föld alá kényszerültek. (Ne feledjük, hogy ez idő tájt égettek fel az ősi könyvtárakat, így az alexandriait is, hogy megsemmisítsék az ősi napisteni vallási iratokat, és a Krisztus tevékenységével kapcsolatos egyiptomi és arameus okmányokat.)

Tulajdonképpen itt jutottunk el a lényeghez. A feltételezhető királysír egyik termében volt ezeknek az első Krisztus-hitűeknek az egyik temploma. Ebben a templomban szerepel egy rendkívül fontos jelkép, a Pantokrátor-kép, ami tulajdonképpen Krisztus-Istent jeleníti meg, nevezetesen a partus-avar keleti ornamentikával. Ennek a thébai Pantokátornak azonban van egy nagy baja: azonos a magyar korona felső Isten-Pantokrátorával. Mindketten egy díszes trónuson ülnek, egyazon kultikus pózban. Jobb kezüket parthus módra üdvözlésre emelik, bal kezükkel a Könyvet (a Törvénytáblát) tartják. Fejük körül glória látható, melynek egyaránt három belső sugárnyalábja van.

Az istenalaktól jobbra és balra a Napnak és a Holdnak az ábrája van, ami az Őstérnek, a Csillagrendszernek az uralmát jelenti. (A magyar korona Krisztus-Pantokrátorának a glóriájában csak két sugárnyaláb van, és más a feliratos ábra. Mindezek szinte kísérteties pontossággal egyeznek meg egy állítólag 600 éves intervallum ellenére.) A thébai Pantokrátort ugyanakkor egy körlánc veszi körbe és a főalak alatt két egyenlő karú kereszt látható.

Ez az egyiptomi Pantokrátor óriási felfedezés. Ennek léte nemcsak azt jelenti, hogy a kereszténység első 400 éve másként alakult, mint azt ma tanítják, hanem az úgynevezett proto-keresztény vallások szerepének átértékelése is szükségessé válik. A thébai Pantokrátor semmiképpen sem „keresztény” Pantokrátor. Sokkal inkább „körösteni”, vagyis Kör-isteni Atya, a Nap és Hold főistene a neve. (A keresztény szó akkor nem létezett, illetve nem is létezhetett, mert a kereszténység nem a kereszttől kapta a nevét, hiszen ez csak a 400-as években jelent meg mint jelkép. A Kriszt-nek vagy Christ-nek nevezett Krisztus Kör-istent jelent, akárcsak a Christien-nek, Kristian-nak írt nevek, melyek az ősi magyar nyelven Kör-istent jelentenek.)”

http://www.magtudin.org/Voros%20vihar.htm

Vagy:

http://www.pilisszantozarandokhely.hu/pilisszanto_paloskolostor.html

Asszem egy villámposzt kerete kevés is lenne mindahhoz, amit a pálosokról össze lehetne-kellene konteózni 🙂

Húsvét alkalmából előfordultam családilag egy pálosok által fenntartott lelkiismeretjavítóban. A padok dísze – több más szimbólummal együtt – a jeruzsálemi kereszt volt. Mindjárt eszembe jutott az utolsó igazi „nyomozós” posztunk, és vissza is olvasgattam, mert emlékeztem, hogy a végére megoldódott a nagy rejtély. Agathon kolléga felfejtette a kérdések szövetét és megoldotta a csomót. Egy dologra nem találtam hirtelen magyarázatot – pont a jeruzsálemi keresztre – hogy akkor most Naseby hol jön kapcsolatba a kereszttel. Lehet, hogy már ez is megfejtődött, csak nem emlékszem rá.

Mivel a jeruzsálemi kereszt Jézus öt sebét jelképezi, ezáltal a szent sír őrzőinek is a jelképe, talán a pálosok a szent sír őrzőinek (utódainak) tartják magukat? Amúgy a pálosokról olvasottak alapján róluk is össze lehetne kerekíteni egy jó kis (minimum villám) posztot….

@agathon:

Gratulálok!!!

Cserébe mondok egy lehetséges megoldást ay „ISTEN KÜKI”-re:
A neten keresve az látszik, hogy a ‘Küki’ egy nagyon ritka, de létező becenév. Elég csak a Milstory blogot olvasni: „Így például nálunk volt egy kancsal srác, akit eleinte Küklopsz néven emlegettek, később Küki lett a becézett formája.”

Innentől a felirat jelentése: „Isten vagy, Küki”

@agathon:

🙂

Köszönjük!

@Rumcájsz von Jicsin:

Természetesen, mit is vihetne végbe egy rekedt/rekedéses
macska. Erröl pedig elöre gondoskodni kell, szóval nincs éppen ingyen a célbaérés.
És még egyéb logisztikai feladatokat is meg kell oldani, nem beszélve a stratégia/taktika ikrekröl.(sohse tudom, melyik másik, azért az ikrek. De nagyon gyanús, hogy igazából az egyik nagyobb mint a másik).

@meggymag:
„…egy vagy több macskát fognak a hön szeretett és kifogástalanul gondozott pázsitjára ráereszteni!”

Alapkövetelmény a macskáknál, hogy IBSZ-esek(irritábilis bél szindróma) legyenek!!

@petiba: Na ezzel én is így vagyok 😀 csak gondoltam megosztom veletek 🙂

@gery0321:

Nasebi, naszebi, van minden, csak neszbí az nincsen XD

Nemtom, nekem valahogy nagyon ciki ez a videó…

Figyelemre méltó meggondolás,különösen egy konteós blogon. (De a mindennapi tapasztalat sem mond ennek ellen.)

Régebbi hszk.-böl tudom, hogy tiboru Mestert csak egy dologgal lehet, ill. próbálták a kollegák megzsarolni: azt ígérték Neki, hogy ellenállása esetén egy vagy több macskát fognak a hön szeretett és kifogástalanul gondozott pázsitjára ráereszteni!
Általában müködött is. Nem várta meg a macskákat.

Most meg úgye, többször hiányolták a Mestert, hát ezért is gondoltam a „macska-horrorra”.
Különben pedig arra emlékszem /ha nem tévedek/,hogy tiboru maga mondta egyszer,hogy legalábbis Májusban nagyon elfoglalt egyébbel,
nem nagyon fog jelentkezni. Ez talán még tovább tart.

@meggymag:

Itt a video linkje, amit ijedtemben kifelejtettem:

http://index.hu/mindekozben/poszt/2015/05/31/videos_bizonyitekunk_van_arra_hogy_a_macskak_titokban_vilaguralmi_terveket_szovogetnek/

560. @padi:

Lehet, hogy darázsfészekbe nyúltunk? 🙂

Tibor mester, élsz még? Hiányod égető ennyi idő után.

@mistery:
Sajnos konkrét infót nem adott,és nem kényszeríthettük 🙂

Én már Tringer László ismerőseit is átnéztem a facebookon 😀

A másik kontaktra még várunk,nincs elfelejtve.

@falseflag: Az itteni konteók felét kapásból ki lehet zárni, egyáltalán nem konteó. Aztán vannak rétegeket kielégítők, ezek sem túl népszerűek. A Seuso kincs viszont sokakat érdekel már csak az aktualitása miatt is, a Djatlov meg teljesen érthetetlen valami, erre szerintem nincs értelmes magyarázat. Nem emlékszem pontosan, de a Djatlovnál szerintem kevesebb mint 1 hónap alatt jött össze 2.5k hozzászólás, természetesen minden írás a megjelenésekor pörög a legjobban. A konteó könyvek szavazásában lehet lemérni lemérni mi érdekli az ittenieket igazán, van róla cikk keress rá.

Jól értelmezem, hogy a kezdeti nagy felbuzdulás után mindenkinél oda a lelkesedés? 🙂

A gúgli szerint 1645. június 14. reggelén volt a csata. Ha ez a sír ennek a csatának állít emléket, feltételezem, hogy az évfordulóján (ami idén a 370.) valamiféle megemlékezést tart majd a gazdája. Akár csak egy mécsest meggyújt.
Talán érdemes lenne figyelnie annak, akinek lehetősége van rá.

A képeken ugyan nem látok ilyesmit, de azért megkérdezem: nincs a síron valamilyen matrica vagy egyéb jelzés a sír készítőjéről? Amikor mi állíttattunk sírkövet, a cég rakott rá matricát elérhetőséggel. Ha volna ilyesmi, talán ő is tudna némi felvilágosítást adni.

A kereszt pontatlanságáról: szintén a saját példámat tudom felhozni. A sírköves cégnél előre rajzolt mintákból tudtunk válogatni, hogy mi kerüljön rá. A megrendelő talán csak rábökött az egyikre, ami leginkább hasonlított az elképzeléseihez.

A csupa kisbetűről: néhány országban (pl. török) nem használnak nagybetűket.

Ez a cikk is érdekes:
http://mult-kor.hu/20130814_megfejtettek_a_csonthalmokkal_teli_kozepkori_kripta_titkat
Az amerikai bűnügyi sorozatokból kiindulva azon sem csodálkoznék, ha valaki összedobott volna egy sufni-zarándokhelyet pár elkapart csonttal.

@warr:

Egyet értek!

546. @tiboru:

Köszönjük a helyzetjelentést!

A többi néma csend?
Vagy Na-seby néma csend?

🙁

@gtibor:542.

Pedig már egy pár búcsuzó szót is kigondoltam. Nem Tiboru helyett!! Még jó, hogy vártam vele. HeHe.

„…ez a síri csend..”: lehetséges, hogy nem az, nem ott és nem Ö, vagy határozottan tiltakozik akár egy nyilvánosságra hozandó szó ellen is. Bár ha így volna, akkor azt olvashattuk volna már.

@yulila&co meg keményen dolgozik.(sajnálom,de konkréten nem tudnék besegíteni)

Nem szeretnem az elmult napok hsz-eıt vegıgolvasnı, de nehanyan mıert vagytok bıztosak abban, hogy annak a csatanak akartak emlekmüvet allıtanı?

Szerıntem ez egyszerüen csak eğy elöre megvaltott sırhely, aztan majd ha eljön az ıdeje, akkor majd magat a granıttömböt ış kıcserelık.

Ebben en – legnagyobb banatomra – nem latok semmı rejtelyeset.

A Djatlov incidens iránti rengeteg komment nagyon meglepett, messze nem a legérdekesebb vagy fajsúlyosabb téma., pláne nem magyar szempontból.

@falseflag: Messze nem rekord, a Seuso kincsek és a Djatlov incidens is bőven 3k felett jár, szerintem az a 2 legnépszerűbb cikk, de nem néztem utána.

Hahó!
Most akkor nem tudjuk kik állították, vagy a „tudjukkik” állították a síremléket?

@becsuszoszereles1k:

Nagy meglepetésemben a remény kerekedett felül, hogy az ÖK mind ott lennt, bennt vannak. Még a kétségre sem maradt idöm, hogy hogyan fértek mind oda be…

@becsuszoszereles1k:528.

Az „Agyesz bugyesz!”-t azt most visszaküldöm.

Hogy addig se unatkozzanak, akik maradnak, itt lehet tobzodni misztikus-titokzatos szervezetekben (profik valaszolnak, igy irja):

https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=9&cad=rja&uact=8&ved=0CEMQFjAI&url=http%3A%2F%2Fszentgral.lap.hu%2F&ei=3HNQVZzqCMmxUanegagD&usg=AFQjCNHawSVvieC5DbRFuKSdeiM9QmgxSg&sig2=zGS7Gx23YREm_TsPcLMkPg&bvm=bv.92885102,d.ZGU

@meggymag:

Bécsukhattyuka bótot.

@bio: Csucs vagy… Es mar 2 orahosszaja senki nem jut szohoz…
Gondold vegig ujra!

522. @komojtalan:

Igen, engem is elkapott kezdetben a lendület, aztán komolyan elgondolkodtam róla, hogy nem kegyeletsértő-e, amit csinálunk, mert ugye nem véletlenül ilyen rejtélyes, névtelen ez a sírkő. Kicsit megnyugodtam, mikor kiderült, hogy nem fekszik benne senki.

@porcica:
Értem én 🙂
Csak nem lenne jó,ha gondja adódna belőle.
Pedig még a „nevet” is tudja,csak nem árulja el.
Szóval tovább kell kutakodnunk…
És reméljük,a végén minden kiderül 🙂

Na de pont az erdekelne (gondolom masokat is 🙂 ), hogy mifele forras. 😀 Vagy legyunk tovabbra is turelemmel es a vegen mindenki derul?

Bocsanat, lehet hogy lemaradtam valahol a komment-olvasasban, de az hogyan derult ki vegul teljes bizonyossaggal, hogy az emlitett rend egyik tagja a szerencses nyertes akit keresunk?

Én nem vagyok türelmes…. de várok. És nem alszom 1 hete..

511. @djatlov:

Én is várom a megfejtést, de hiába. 🙂

Lehet, ez a vihar előtti csend.

Szabad érdeklőni, hogy most mi van?
Már senkit nem érdekel ez a dolog, vagy csak rajtam kívül mindenki tudja a megoldást?
Bloggazda Úr?

@warr:

A CEU eldugaszolta a zinternetet és a konteóblogot.
Na most mi lesz…

@petiba:
Soros szimpátiája Izrael iránt olyan nyilvánvaló, hogy szükségtelen a moszadba történő formális beszervezése, sőt a műveletek hatékonyságát csökkentené.
Azt pedig biztosan tudom, hogy a két Ceunak semmi köze nem volt egymáshoz.

@tiboru:
CEU? Csak megérkeztünk a moszadhoz 🙂
Voltak/vannak Magyarországon kapcsolt vállalkozások, amiknek a nevében előfordult a CEU rövidítés (ami nem is biztos, hogy közép-európát jelenti, bár valószínű), egyiküknek sincsen köze a Soros-féle Közép-Európai Egyetemhez, ellenben moszados hátterük volt. Ezek a cégek ma is léteznek ugyan (már nem sokáig, mert jelenleg számolódnak fel), és a moszados háttér évekkel ezelőtt kivonult belőlük, úgyhogy dekonspirálhatom őket 🙂 Meg a tevékenységük nem magyarországi hírszerző tevékenységre irányult, tudomásom szerint csak valamilyen transzfer tevékenységre használták, de nem vagyok hírszerző.

@yulila:

Igen, épp mondani akartam, hogy új esélyes bukkant fel a láthatáron, ennek lecsekkolása még néhány nap…

CEU? Naballe! Majd pont ebből maradnak ki…

„A CEU a társadalom- és bölcsészettudomány, a jog, az üzleti élet, a kormányzat és közpolitika területén kínál posztgraduális képzést a JÖVŐ VEZETŐINEK”

ÉS ENNEK TÜKRÉBEN:

„2007. október 14-ig Soros György volt az egyetem kuratóriumának elnöke. Utóda Leon Botstein (a New York állambeli Bard College elnöke), aki két éves időtartamra való megválasztásáig a kuratórium alelnöki posztját töltötte be. Soros György örökös CEU-kurátor és a kuratórium tiszteletbeli elnöke. 2009. augusztus 1-jén az emberi jogi szakjogász és jogtudós, John Shattuck váltotta Yehuda Elkanát az igazgatói székben.”

(WIKI)

Akkor a gyíkok, és a Zufók kilőve…

@tiboru: Affene. Miért nem gondoltam rá?

Lassan szerintem azért a részleteket elmondhatod, nagy vonalakban már úgyis tudjuk miről van szó. Legfeljebb a nevet nem osztod meg nyilvánosan 🙂

Sajna csak most kerültem elő, pedig részt szerettem volna venni a megfejtésben.

Akkor nem jártam messze, már csak a részletek érdekelnek.

Jól látja meggymag kolléga,nem ajándék a sírkő,és egy természetes ún. sziklasír.
Rátalálhatna a blogra egy diák,akinek ismerős a na-seby becenév 🙂

Esetleg ez? 🙂
https://www.youtube.com/watch?v=wol_HyBeo5s

@mdmselle: rá tippelnék, de még bármi kiderülhet 😀 titokzatosak ezek a kulcsok.

@dr. Lópici Gáspár: nem bizarr egy kicsit, ha valakinek sírkövet állítanak ajándékba? meg aztán szokatlanul nagyvonalú ajándék lenne, jó sok százezer forinttal drágább, mint egy rendszám 🙂

Nagyon izgalmas a nyomozás, most már fúrja az oldalamat a kíváncsiság.
Remélem, az öttemetős, pentagrammos, templomosos elásott kincses lesz a megoldás!

De valami hasonlóra tippelek, mint amikor anno szegeden a híres/hírhedt polgár profot (későbbi dékán) a 60. születésnapjára megajándékozták a PTK-339-es rendszámmal.

Hallgatók és kollégák tiszteletből és szeretetből állították a követ, emlékműnek.

@tiboru:

A Naseby csatában pedig elöfordul a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend keresztje, pl. az említett Anthony Byerly (Byerly Bulldog) zászlaján (az angliai kereszt mellett).

http://walladvantage2.blogspot.de/2012/06/colonel-anthony-byerlys-regiment-of.html

@stipi:

Az elírás szinte kizárt.

Emellett: a jeruzsálemi kereszt (mint a többi is) meglelenhetett
nemcsak a kimondottan rendi lovagoknál, hanem mások címerén is, ún. heraldikus kombinációkban egyéb jelekkel együtt. (gondolom a szimpátia végett, vagy egyenesen támogatás is fennállhatott).

Lásd a Beyerley csatazászlaját, ahol a bal felsö sarokban ott van az
angol kereszt is:
http://walladvantage2.blogspot.de/2012/06/colonel-anthony-byerlys-regiment-of.html

vagy a Máltai Hospitálisok 8 alcsoportjának, a Provence-nek a saját „kiszászlóját“ egy bélyeg sorozat elsö helyén:

http://www.orderofmalta.int/geschichte/58481/die-alten-zungen-der-ritter-des-hl-johannes/?lang=de
 

@szomjazoteve: én is :-DD már órák óta böngészem az adatlapjaikat, a tanulmányaikat, a szakterületüket, hátha valamelyiküket sikerül összekapcsolni :-)) már az utcán is felismerném az egész tanári kart :-DD

@szomjazoteve:

Na jó, ezt is elárulom: magyar és férfiember 🙂

Még várom az érintett(nek vélt) tanárember levelét, a beleegyezése nélkül a nevét nem akarom nyilvánosságra hozni. Azt az egyik HUMINT-forrásunk mondta, hogy (állítólag) a tanítványai adták neki a „Naseby” becenevet, mert roppant lelkesen beszélt az 1645-ös csatáról.

Ma végigolvastam az összes hozzászólást, kérném a megfejtést, ne csigázzuk tovább az embereket. 🙂

@meggymag:

Siettem; azokra a nagybetükre gondolok, amiket @tiboru adott meg.

@tiboru:

Na jó, legyen JB.

@mdmselle:

Tanáremberről van szó.

@tiboru: hmmm… rá lehet jönni a megoldásra, ha elkezdem átolvasni a tanszék honlapját, vagy ne pocsékoljam rá az időt?

Ha belegondolok, simán eszünkbe juthatott volna nekik is írni levelelet, nem csak az angoloknak :-)))

@warr:

Is, de inkább a második 🙂

Második kulcs: CEU DMS

Az elejétől fogva figyelemmel követem a rejtély megfejtésének kibontakozását, amihez facebookon próbáltam is segítséget nyújtani.

Az elejétől fogva a következőt gyanítom: az emlékművet (merthogy ez egyértelműen az – számomra) egy olyan egyén, vagy társaság állíttatta, aki(k)nek egy általa(általuk) tisztelt személy részt vett a Na’seby-i csatában, vagy ahhoz igen szorosan kapcsolódott.

Például egy hősi halált halt százados, akinek a leszármazottai itt telepedtek meg, de déd-déd-déd-stb apjuk emléke nem felejtődött el.

A kereszt nem feltétlenül kapcsolódik a megfejtéshez, lehet hogy csak egyszerűen megtetszett a rendelőnek. Ha meg kapcsolódik, hát miért ne lehetett volna a Szent Sír tagja egykori hősünk?

Az egyetlen fura dolog az egészben a kisbetűs írásmód és a kötőjel. A kötőjel lehet elírás a készítő részéről, aki felsővonás helyett ezt véste rá. (szegény megboldogult nagyapám nevét sem tudták helyesen rávésni a nyamvadt kőre, pedig ott írásba is volt adva)
A kisbetű valami trükk lesz, mert bár a Na’seby-i csata rég volt, már akkor is nagy iniciáléval kezdték a tulajdonneveket.

Ha eltaláltam, kapok életem végéig ingyen sört?
(remek a blog, gratula hozzá, mostantól állandó olvasód vagyok)

Annyi biztos: nem akarták az ember orrára kötni, hogy kiről/miről van szó, de nem is rejtegetik magát a jelet.
A szándék lehet: csak bennfentesek értsék, de különösebben nem szükséges titkolózni. Mi hát a megfejtés? 🙂

No, egyre közelebb kerülünk a valószínű megfejtéshez, miamai és yulila kollégák (kolleginák) segítségével, akiknek konteós közösségünk hatalmas köszönettel tartozik.

Futok még egy-két kört, s igyekszem még a hosszú hétvége beköszönte előtt megírni, amit kiderítettek.

Sziasztok!

kicsi01 felvetése érdekes volt. Picit „erős vicc” lenne, ha köze lenne a bibliához, bár érdekes egybeesés.

Ezékiel próféta könyve 16:45: „Anyád lánya vagy te, aki megunta a férjét és a fiait. Ugyanolyan vagy, mint a nővéreid, akik megunták férjüket és fiaikat. Anyátok hettita volt, apátok pedig emóri.”

Hettita ékírás. A tábla anyaga érdekes…
http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://images.slideplayer.hu/8/2092149/slides/slide_15.jpg&imgrefurl=http://slideplayer.hu/slide/2092149/&h=720&w=960&tbnid=VobAWc6t8h-rbM:&zoom=1&docid=xWJ0bmlixLAd3M&ei=Td5BVfnFOoPZU63lgMAM&tbm=isch&ved=0CCwQMygNMA0

Emóri sírra a következő találat volt, bár nem tudom miért (a sírok alakja az érdekes):
http://www.granitsirko.com/

Ezékiel próféta könyve 16:31: „Na svim raskrsnicama humak sebi podiže, posvuda sagradi sebi uzvišice. Ali ne kao druge bludnice, jer si prezirala plaću bludničku,”
azaz: „amikor dombot emeltél minden keresztúton, és magaslatot készítettél minden téren! Csak abban nem voltál olyan, mint a parázna, hogy nem törődtél a bérrel.”
Ki tudja, egyes nyelvjárásokban, tájszólásban mit hogy írnak, ejtenek. Bár a na és sebi szavak elég távol vannak egymástól a mindatban – óma, bó’t, kő'(ll) –

Szerintem hagyjuk ezt a vonalat, mert súrolja a kegyeletsértés határát, még ha üres is a sír. Ha én rendeltem volna a sírt és elolvasnám a fenti 454 hozzászólást, akkor vagy hatalmasat nevetnék vagy komoly önvizsgálatot tartanék 🙂

Szóval arra szavaznék, hogy ez nem a jó irány.

lehet amúgy a „na siebie” jelentése „magamnak, magának, hozzám”, de a kötőjel nem értelmezhető.

nekem erről a „mienk volt” ugrott be egyik szláv nyelvet ismerve. (csak mert páran hiányolták a szláv vonulatot :D)

@nudniq: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/img/2-525c.jpg

@meggymag:
444. nudniq

De legalább egy jó nagyot kacagtam.

@nudniq:

Nem is tudod, hogy milyen rettenetes nagy igazad van.

Jó, hogy mondod, az igazán semmi probléma manapság egy állatot házilag levágni, megnyúzni. Mi az nekem, akár egy egész birka?

Csakhogy az összeeskü-vövéses recipe ürüt ír elö, nem birkát!
(Még akkor sem, ha az ürü egyúttal is birka volna).

Amiatt meg ki kéne mennem a juhászhoz. És ha rámsózza a kiöregedett puli kutyáját? mer van már neki másik? Annak is van esze, nem hiába gondolkodik egész naphosszat (a juhász).

Bár ha az sikerülne neki, akkor azt meg is érdemeltem.

@meggymag:
Ugyanerre gondoltam, amit írsz, hogy tudhatnak olyat, pletykát, legendát, amit a hivatalos történészek nem tartanak számon. Meg hát ugye a nagy számok törvénye alapján is akár: egy többezres közösségben ki tudja, talán akadhat valaki, akinek van információja.

Az angol tudásom minimális, de segítséget fogok kérni barátoktól, és elküldök egy-két e-mailt. Ez ugye nem számít Tiboru és Wise Lady háta mögötti „intézkedésnek”? 🙂

@tiboru:423.

El is határoztam rögtön, hogy megsütöm.

De: honnan az ürücomb, mivelhogy az áruházakban a 6kg.-ós darabokon is az áll, hogy bárányhús. A legtöbb mészáros szemrebbenés nélkül ad el akármit annak megfelelöen, hogy mit kér a vásárló. A legbiztosabban beszerezhetö hozzávaló a kemény körte.

Aztán: hajmeresztönek találtam, hogy nem volt legalább 100 hsz.
egymást túllicitálván a nem banális dícsérettel, mi több, a posztnak ballada szerü megéneklésével. Hogy az hogy van megszerkesztve, a képek utolérhetetlen szépsége és logikus elhelyezése, a kedvcsináló leírás, az mi szakácsunk fözöcskélö élvezetéröl árulkodik. Az idözítések gourmet-profi bejegyzése, hiszen a mezei szakács egy ilyen mü elkészítésekor sem veszi elöre, csak a végén észre, hogy az egyik fogás kihült, egy másik még meleg, de mire a fö fogás is kész lesz, a többi már nem csak hideg, hanem egyikük egy cseppet rágós is lett, talán a szósz is széthuppant már…

Sehol semmi olyan kritika, ami a hsz. írójának hozzáértéséröl tanúskodna, ami egyúttal rejtett elismerés is…
Csak @padi mondta meg most, hogy a keresztes recept hátán viseli a keresztet, merthogy csakis és kimondottan történelmi okokból valahogy nem jönnek össze a hozzávalók.
[megjegyzem, tiboru nem is hívta meg a lovagokat, ök ottmaradtak a falvédön. Két teríték van az asztalon. Vagy a maradékot mégis kiadta nekik? De nem, ezen étek után nem lehetett maradékkal számolni].
Hogy soha e büd@s életben senki nem merte volna a szószt nyers liszttel tálalni, de az mint itt történt mégis lehetséges, ha van szaktürelme ahhoz, hogy a lisztet teljesen beverje, még csomócskákat sem türvén meg…

Vagy recept formájában titkosírott összeesküvés?

Hát akkor bárány húsból vagy júhhúból, vagy ami kapható abból, de meglesz.
Aminek okán az étkek fogyasztása közben nézzük majda kinyomtatott poszt képeit.
Hogy el ne maradjon a legfontosabb konyhai szerszám, természetesen a kihúzott méröszalag is ott lesz, ezúttal mint asztaldísz.

@kriszti:

437. kriszti:

Elvileg lehetséges.
Gyakorlatilag, ebben az esetben, a sírkő kinézete és a gyártástechhnológia alapján kizárt.

Sziasztok 🙂
Nagyon rég olvasom a blogot, de ez a poszt sarkallt kommentelésre 😀
Napok óta figyelem a történéseket és végül feltettem a kérdést az ismerőseimnek is, hátha tudnak valamit. Ezt a választ (is) kaptam, szerintem lehet benne igazság.

(változtatás nélkül közlöm)

„Ha tényleg előre váltott sírhely, és nincs benne senki, akkor van egy ötletem. Bár kissé fura lehet. Szóval a sírhelyeket csak megváltani szokták, magát a síremléket nem állítják fel, kivéve azokat az eseteket, ahol közös sírhely van, és előre bevésik a házastárs nevét is, de természetesen lehagyják az elhalálozás dátumát, mivel ennyire pontosan még senki nem jósol. Viszont, ha valaki „szerez” egy sírkövet, mert esetleg hozzájut jutányos áron, vagy talál egyet pl. a földjén dolgozva, és nem szeretné a leletet beszolgáltatni sehová, akkor felismerhetetlenné teszi (levési az eredeti feliratot, ami megmagyarázná az elég amatőrnek látszó „pattintásnyomokat”), mondjuk a kereszt maradhat, mert kinek árt, a betűk jelzések, hogy majd oda kerüljön a név, a számok meg hogy oda kerüljön az évszám. A betűl lehetnek abból, hogy volt egy szó, aminek a vége volt a na, és nem az eleje. És nem kell, hogy magyarul legyen, ha a szám évszámot jelöl, lehet, hogy latin felirat volt. Emléktábla, vagy ilyesmi.”

@tiboru:
És mindeközben hogy izzadhat az a szerencsétlen sírkőfaragó tanonc, aki próba képpen ad hoc elkövette a sírkövet…. 😀

432.@404notfound: 😀
Peldaul en majd nicknevet iratok ra, persze nem a sajatomat… 😀

Volt egy oriasi rejtveny (pontosabban pszichologiai kiserlet/ igazi):

‘Azt ismeri, hogy harom Jezus beszelget?’
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0CB8QFjAA&url=http%3A%2F%2Findex.hu%2Ftudomany%2Ftil%2F2015%2F03%2F28%2Fazt_ismeri_hogy_harom_jezus_beszelget%2F&ei=Rmk_VaSIHNX7aoacgaAC&usg=AFQjCNGSxP9BmvwW0hvKhDOc7gveVRkM4A&sig2=OH5h3ra5oDF9j0B4wjB52Q

@padi:

Na és hol található meg a recept a neten?
Hát PERSZE, hogy egy IZRAELI oldalon!!!
http://www.gemsinisrael.com/muttonrecipe.html
Valaki hiányolta a Moszadot, hát most megkapta, jól!
🙂

@tiboru:

Kétségtelenül finom lehet, de valami összeesküvés lehet a recept hátterében is!!!

– A kukoricaszirupnak mindössze 200 éves története van.
– Maga a kukorica Amerika felfedezése után került be Európába.
– A zöldab szintén Amerikából származik.
– A keresztes hadjáratok Kolumbusz előtt véget értek.

Gyanús, nagyon gyanús!

@meggymag: 422
köszi meggymag, átsiklottam felette a rengeteg hozzászólást olvasva.

@tiboru: Úgy érzem, a nemzetközi helyzet egyre fokozódik! 🙂

@meggymag:

🙂

Igen, nagyon finom!

http://gasztroutazasok.blogrepublik.eu/2011/02/24/urucomb-keresztes-modra/

Tiboru,
vannak ezek a fickók, akik régi híres csatákat játszanak újra, nem tudom mi a pontos szakkifejezés erre a hobbira.

Aztán van itt egy naseby csata emlékére állított sírkő, amit a „Sealed Knot Society” állíttatott 2012-ben.
https://ecwbattles.files.wordpress.com/2009/07/naseby-walk-2012-07.jpg
Tehát ők szoktak ilyen emlékhelyeket építtetni. Igaz, a farkasréti nem hasonlít rá, de lehet, hogy van hozzá közük.

A Sealed Knot Societyre egy nagy halom Google találat van, úgy tűnik hogy több ezren tagjai a társaságnak, és már erősen szervezkednek a júniusi csata emlékére, ami ugye kb. másfél hónap múlva lesz.
http://www.thesealedknot.org.uk/node/5

Nem lehetne nekik írni, hogy adják ki megoldandó feladatnak a résztvevőknek a mi rejtélyünket? Sokan vannak, van Facebook oldaluk is, szerintem elég nagy nyilvánosságot kaphatna így ez a konteó.

Lehet, hogy egy ilyen csatarajongó valakié a sírkő?

(Ja, nagyon rég óta olvasom a blogot, idáig még nem kommenteltem, de most izgatott lettem, muszáj volt írnom, nagyon várom a megoldást!)
🙂

@yulila:
@yulila:
Hallom, értem, itt vagyok! 🙂 🙂

@quisquid:
Rózsakeresztesek:
„Olvassa el gondosan az online tagfelvételi kérelem pontjait, válaszoljon a kérdésekre, és a kitöltött űrlapot legalább egy negyedéves tagdíjbefizetéssel egyidejűleg továbbítsa!”

„Tagsági díjak:
Egyéni tagság:
1/4 év: 9900 Ft
1/2 év: 18900 Ft
1 év: 36800 Ft”

:DDD

@nudniq:

a rózsakeresztes tipp nem is olyan távoli…
1) léteznek ma is:
http://amorc.shp.hu/hpc/web.php?a=amorc
2) Cromwell teljesen beleillik a mondakörbe:
https://www.youtube.com/watch?v=XI4B4x16YlQ
3) ha tippelni kellene akkor mégis inkább kőműves munka – a rózsakeresztesek túl kicsik ehhez – bár a sírhely megváltás + a síremlék – végül is nem a világvége egy kisebb társaságnak sem…

@jukeey: Na végre valahára, ez egy igen szép koncepció. Bármit is mondjanak az ufóhívők, kizárt, hogy ezt az elméletet felülmúlják 🙂

Bocsánat,bocsánat,nem áll szándékomban 🙂
Annyit mondanék,hogy azon már nem kell agyalni,ki készítette a sírkövet..
Bár még nem csekkoltuk az infó hitelességét. És sajnos nincs garancia arra,hogy választ kapunk.
Lehet,hogy Sopánkánét alias miamait újra be kellene vetni 😉

@padi:

Konkrétan Cromwell nemcsak egyszerűen seftelni kezdett pár zsidó mágnással, hanem egy 4 évszázados, királyi törvénybe foglalt zsidóüldözésnek vetett véget Angliában:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kitoloncol%C3%A1si_rendelet

Egyértelmű tehát, hogy a naseby csata a moszad nagyobb szabású akciósorozatának legjelentősebb eleme volt. Íme a gyönyörű példa Sid Hurwich továbbfejlesztett találmányának felhasználására :).

@padi:

😀 ‘Valtoznak az idok, valtoznak az emberek…’

397.@miamai:

Lehet, hogy hiaba van kozerdeklodes, ha a felallas alapja maganjogi termeszetu, fokeppen, hogy nem kozerdeku” a problema (meg a tulaj sem kozszereplo, tobb, mint valoszinu). Jogaszok a fedelzeten? 🙂

401.@padi: 😀 Hogy mindig a moriczkanal lyukadunk ki…

Amugy az irek…
meg az indianok is
ja
Hogy Morickanal maradjak: a zsidok es az indianok a legerosebbek szekszben, igy maradt fenn peldaul egy ilyen jellegzetes nev, hogy Kohn Winnetou. OFF/ON

@jukeey:

Méghogy Cromwell!?
Hiszen az angolok valójában Izrael egyik elveszett törzse!

(Zárójelben jegyzem meg, hogy a szkíták is ilyen elveszett törzs, a szkítákkal a hunok rokonságban állnak, a hunok viszont a mi rokonaink – tehát, mi magyarok is zsidók vagyunk.)

Legalább a Krisztinában ezt beszélték…

A Mossad hol marad az opciók közül? Már ez a brigád sem a régi…

@satanov:
Esetleg még utoljára, mielőtt már tényleg besokall a BTIRT, annyit meg lehet-e kérni, hogy ők jelezzék a sírhellyel rendelkező felé, hogy közérdekű érdeklődés van iránta, és hozzájárul-e ahhoz, hogy az elérhetőségét kiadják, vag esetleg ő maga jelentkezne be egy adott emilcímen vagy telefonszámon.

@satanov:

„Ebből adódóan nem áll módunkban közölni a sírhely rendelkezőjének, a síremlék állítójának nevét, elérhetőségét az ő kifejezett, erre irányuló írásbeli engedélye nélkül.”

Itt a kiváló alkalom, hogy **tiboru** (úgy is, mint közéleti személyiség, író, miegymás) írjon egy szép levelet a BTI-nek, pontosabban a BTI közvetítésével a sírhely tulajdonosának, amiben tisztelettel megkéri, hogy adja meg az elérhetőségét, mert jópárakat nagyon kíváncsivá tett ez a síremlék.

Szerintem legalább 40-50% esély van arra, hogy kapunk választ.

@yulila:

Máris nézem!

Sziasztok!

Ma expedíciót szerveztünk a sírhoz 🙂
Készítettünk képeket,sajnos semmiféle betű ill. jel nincs a sír tetején,amit az előző fotókon látni véltünk.
Viszont nagyon nagy szerencsénk volt,hasznos nyomra bukkantunk,amin el lehet indulni.
Remélem valós az információ,megírtam Tiborunak.
Majd ő eldönti,hogyan tovább..

@tiboru:

Olyan 15. és 17.-ke körül azonban azt válaszolták, úgy-e, hogy nem tudnak semmit egy feltételezhetö Magyaro.-i/budapesti konnekcsönröl? De mégis és elég gyorsan kitették a képeket.

Akkor ennek most lehet valami jelentösége? Rossz kérdés, mert lehetni szinte minden lehet; inkább így: van-e? Sugallat értékü,
vagy csak reklámozzák Naseby-t ahogy esik?

(vagy csak egyszerüen összetartanak a hazafi szomszédok. Seuso itt, ami nektek nem tetszik,és most még a sírral kapcsolatban is kíváncsiskodtok? Angol uraság ilyet soha nem mondana ki a sportszerüség/-tlenség miatt de gondolni, azt rögtön, egyúttal
egyet is érteni a másik érintettel. Hát ez zárójelben van.)
Egyszer felemlítette a Seuso-t @zizzi is, hogy ne csak magamról
beszéljek; és ha nem bánta meg.

@meggymag:

Küldtem egy levelet, csatoltam hozzá a képet.

@becsuszoszereles1k:

Köszi. Így van, érdekesek, meg Anglia története is az, föleg a szépirodalom szintjén. Merthogy szánom és bánom
de még a saját történelmünkkel sem vagyok dicsekedhetö
ismeretségben.

Írtál 339.@weirax:nak, erröl a részes témáról most annyi mindennek olvastam utánna,hogy csak azt írom ide ami szvsz. többé kevésbé ide tartozik. (Még nincs kész)

A borostyánlevelek a na-seby sír mögötti sírról származnak. Jól láthatóan borostyánnal van befuttatva és jutott levél nem csak ide, de más sírok mellé is. Feltehetőleg megmetszették és nem sikerült rendesen feltakarítani, az ottmaradt leveleket (zöld levelek) meg széthordta a szél. A toboz ránézésre luc/ezüstfenyő. Szerintem a gally is az a toboz mellett. Valószínűleg csak lepotyogott.
A sír közepén a földes rész alakja szerintem véletlenszerűen alakult, mikor kirakták a kövek egyenes/derékszögű oldalaival a téglalap alakú sírt.
A kereszt és a kihagyott téglalap oldalainak méretével, szögével nem nagyon érdemes foglalkozni a fotók alapján, mert a fotó nem merőlegesen készült, és valószínűleg nem torzításmentes az objektív sem.
Ránézésre az üres rész a na-sebyvel pontosan középre van igazítva. Ugyanaz a betűméret férne bele, de se alsó, se felső huroknak nincs hely. Amúgy kihagyott helyre a halálozás dátuma szokott kerülni, mert hogy ki a feleség/férj, aki még jön, az azért előre tudható. 🙂 Itt viszont nincs semmilyen kapcsolat az 1645 és a kihagyott hely között, inkább a na-seby szöveg elhelyezésével szimmetrikus.
A szám lehet valami olyasmi, ami na-sebyt összeköti a második, még fel nem vésett szóval. Nem feltétlenül évszám.
Nem hinném, hogy a csatához bármi köze lenne ennek itt. Ha már ennyire egyértelmű, hogy az évszám is ott van, akkor miért írnák el ennyire? (kisbetűvel, kötőjellel)
Az eltemetett testrész nem túl valószínű, nem lehet elkérni az amputált lábat a kórházban. Történelmi ereklye lehetne, de nekem valószínűtlennek tűnik.

@meggymag:
Felnagyítottam a képet a képernyön és akkor a fentebbiek kiegészültek még egy bekarcolt szívvel is.
De betüszerüséget nem láttam most sem.

(Ott kerestem fennt, a hátsó sírkö keresztje „alatt”.

339.@weirax:

Nem szo szerint gondoltam en sem! Minden rendben! 🙂

Akkor ez a jel, mint rangjelzes kb. azt jelenti, hogy ‘kimagaslo parancsnok’?
De kik jogosultak ezt a jelet akar ha rangjelzeskeppen is hasznalni?
Szvsz. a „szentsirosok” valahogy megiscsak inkabb jogot formalhatnak ra’, mint a „cromwellesek”. :-O (Marmint arra gondolok, hogy a Szent Sir templom epittetoje romai volt, az ujjaepitoje francia, egyuttal romai es kereszteny(-tyen)… semmi angilus.)

@amartamar:

Talán a 221. Wise Lady és a 120. barbarossa kommentek vonalán kellene keresgélni tovább.
Amit barbarossa mutatott a kepfeltoltes.hu-n, ott a Byerly-csapat zászlajában benne van ez a kereszt, de nem önmagában. Lehet, hogy valóban valaki az ősét véli felfedezni a Byerly-ekben, ahogy már írtátok korábban. Azonban ezen a vonalon sem világos, hogy Nasebynek mi a jelentősége.
A kereszt utalhat egy esetleges, Naseby-nél harcoló templomos/szentsír-kötődésű csoportra.

@Leeanne:
ezer bocs

@nattydawg:
Valahol feljebb én is felvetettem ugyanezt. 🙂

@tiboru: Akkor az angol az SA tagja volt korábban majd német egyenruhában halt meg de lett külön sírja ilyen utalásokkal. Az eltemettető csak annyit tudhatott hogy a „német” valójában angol, az angol meg fanyar humorral úgy vélhette hogy Budapest ostrománál meghalnia olyan Naseby-csata hangulatú dolog.

Én a minap, amikor kintjártam, alaposan megnéztem a követ, de nem tűnt fel ez a monogram. A közeljövőben még tervezek egy túrát a többi sírkőfaragóhoz, és akkor lecsekkolom ezt is. Azonban nem tartom valószínűnek, hogy akár kőfaragó monogramot, akár más „titkos” jelzést ilyen szembeötlő helyre faragna bárki is.
Egyébként e konteónk értelmi szerzője, Balázs is agyal itt velünk, vagy csak bedobta a gumicsontot? 🙂

@tiboru:

SA… már csak a nácik hiányoztak egy komplex konteóhoz:-)

weirax kolléga három kommentjét manuálisan beengedtem, a spamszűrő várólistára tette őket, bocs.

@kazsu:

Szia!

Keresem a két betűt, de nem találom… Egy kicsit közelebbről meghatároznád, hogy hol nézzük?

Sziasztok!
Régóta olvasgatom Tiboru remek blogját, és ez a poszt is napok óta foglalkoztat. Már az első alkalommal feltűnt, hogy a sírkő felső részén van két betű, egy S és egy A. Olyan mintha valaki egy monogramot firkantott volna oda.

@numspa:

Húha, ez egyre izgalmasabb! A Fiumei útiban is lenne egy ilyen..?

@rpd4: A britek/amerikaiak 44. augusztusában álltak le és engedték át a terepet a szovjeteknek, akik viszont csak taktikai bevetéseket alkalmaztak. Persze máshonnan is idevetődhetett egy brit pilóta (varsói felkelést ellátni igyekvők, köztük sok lengyel is volt, akik Nagy-Britanniában repültek), de lényegesen kevesebb volt rá az esély. A kém is egy jó vonal lehet, de akkor a kereszt terelés? Vagy nosztalgia?

Üdv mindenkinek,

mint újonc (pótgyakornokhelyettessegéd) egyrészt köszönet a remek konteókért, és mindenért.
Másrészt csak nekem furcsa az „s” betű a „seby”-ben? a többi betű alsó és felső vonala szépen egy vonalban van (biztos van erre megfelelő szakszó hogy mi, de talán érthető)? Az s meg kicsit nagyobb-más… ha nagyon koszos szemüvegen keresztül nézem, akár még egy hajlott nagy ‘I’ vagy ‘J’ betűnek is olvasható, vagy ha a szláv vonalat folytatjuk, akkor írott kicsi „z”.

@untermensch4:

Lentebb köv. még 2 történet.
Az viszont egészen biztos, hogy az, ami kivésett, annak pontosan olyannak kell lennie, amilyen.Igaz, hogy ennek nem is mondasz ellen.

Azkit érdekel egy manapság (2008.-ban)megrendezett lejátszása(?)a hajdani Naseby-i csatának,itt utánna olvashat és -nézhet, sok kép van:

http://www.regiment-mackay.de/index.php?option=content&task=view&id=127

Egy angol középkori-harcos hobby csoport meghívott egy hasonló hobbis német csop.-t (a”bloody English”-ek a „fucking Germans”-at).
Az angliai történelmi harcok mezején, ahol lefolyt a csata, ezúttal nem voltak hospitálisok is jelen, most csak sört és koktélt árúsìtó bódék voltak nyitva.
A meghívottak a parlamentáriusok seregeként harcoltak, csak mint gyalogos dzsidás ezred, egyéb szúró/vágó fegyver most nem engedélyeztetett. Az angolok a király pártján harcoltak, közöttük sok 60-70 éves veterán és nagyapa volt, akik meglepö átütöerövel és taktikával „verték” sokszor halomra a fiatalabb parlamentáris csoportot a csatában.
Lengyelek nem voltak ott, de egy másik szláv nyelvet beszélö csoport: csehek(Böhmer?).
Lehet-e valamit kezdeni velük meg a különálló -na -val?

http://de.wikipedia.org/wiki/Naseby_%281655%29
Itt meg egy vitorlás hadihajóról van szó amelyet 1665-ben engedtek elöször vízre,a Naseby nevet kapta a csata emlékére. 80 ágyúval és 600 fönyi legénységgel „rendelkezett“.
A hajó karrierje Németalföldön végzödött egy már használhatatlan hajók árverésén 1673-ban, miután a hollandok 1667-ben a hajót Themse/Midway-nél megtámadták, elfogták majd elvontatták Németalföldre.
A fából készült hajóorr egy darabját amely a királyi címert és a zászlót viseli, azt az amszterdami Rijksmuseumban állították ki. „Az angol nemzeti büszkeség“ léte második felében a Royal Charles nevet érdemelte ki, úgyhogy ott most e név alatt szerepel a hajó maradványa.

A hajó egy késöbb készült modellje azonban a Naseby név alatt vonult be a „Sjöhistoriska museet“-be Stokholmba.
(Valószínü, hogy egy angol hajóépítö készítette vagy csak úgy és aztán elvitte ajándékba, vagy egyenesen ajándéknak készítette, amikor átköltözött Svédországba.)

Hol nincs nyoma ennek a na-seby alias Naseby-nek?
Éppen ideje, hogy Budapesten is látogatását tegye.

@becsuszoszereles1k: Azóta konzíliumot tartottam és felvetődött hogy a kötőjel egy hiányzó betű helye is lehet. Sajnos a fantáziám mellé a szorgalom hiánya is társul, így csak feldobom az ötletet… 🙂
Ez a „hiányzó betű” ugyan kissé kilóg az elméletemből de ha az „angol beteg” és „vicceskedő sírfelirat” koncepciót kombináljuk akkor a néhainak azért lehetett a zsebkendőjén az évszám is akár mert a neve nagyon hasonlít a csata helyszínére, ez valami fentebb említett szűk körben ismert angol humor lehetett. Aki viszont a temetéshez próbált valami adatot lelni a sírkőre, az évszámhoz megtalálta a csatát, egy (akár hiányzó, sérült) betűnyi eltérésen meg nagyvonalúan túllépett mert mást nem nagyon tudott tenni.
Tovább bonyolítva egy angliából bedesszantolt lengyel katona is lehetett, így két nyelv felől is összeállhat a betűsor, ez esetben a mellé írt évszám a plusz poén amit kevesen ismertek, az eltemettető pont nem.

@padi:343.

Ez a Svejk-i idézet nagyon jó volt.Különben érvényes az egész Svejk ma is, úgy gondolom. Csak nem utánnunk van az eset,hanem elöttünk.
„…az jutott eszembe, hogy a..”: ha több v. más jut eszedbe, mint amit mondanak, de mégis azzal kapcsolatban, akkor jön a büntetés. Hát valahol itt és emiatt is indul el a konteózás.

@untermensch4:

Bar lenne ekkora fantaziam! Tenyleg tokeletes teoria! 🙂

Amugy csak a videki sirkoves eljarassal talalkoztam eddig…(vallas, papir)

Egy sírköves szerint a sírkő „dombor-feliratozása” horror drága és emiatt abszolút nem jellemző. Bármilyen változtatás esetén az egész sírkövet „hámozni” kell.( kivéve, ha nem elvárás a sík felszín).
Se javítani, se módosítani máshogy nem lehet. Már eleve az első lecsiszolás a jelenlegi domború felirattal, számmal, ábrával jó sokba kerülhetett, és nyilván ezért vár még egy csiszolatlan natúr felület a megmunkálásra.De ha lecsiszolják a még hiányzó szöveg (vagy szám) környezetét, a kő befejezett lesz.
Hogy a miamai által említett összeg tényleg annyi-e, azt nem tudom, temetőnként nagyon változnak az árak, de valószínűleg nem járhat messze a valóságtól. Ha van szándék rá, hogy ott valaha is temetni fognak, akkor a befektetés veszíteni fog értékéből, mert ez a fajta kő mállékony, azaz – a csiszolt, domborúra kiemelt szövegrészeket kivéve – potyoghatnak belőle darabok, beszürkül, bemohosodik, szóval romlik az állaga. Egy majdani temetésre alapozva évekkel előtte elkészíteni egy ilyen állagromlékony követ, nem túl jó befektetés. Amikor meg lehet venni a sírhelyet úgy is, hogy nem készítik el előre a követ. Vagy másfajta, tartósabb, keményebb anyagszerkezetű fényesre csiszolt követ állítanak.(bár rendben tartási kötelezettség nyilván akkor is keletkezik, ha semmilyen követ nem állítanak a kifizetett sírhelyre, de az biztos, hogy nem érdemes előre megfaragtatni – ráadásul ilyen drágán – egy sírkövet, hosszú évekre előre.)
Óvatos következtetéseket levonva én ebből arra gondolnék, hogy vagy nem terveznek temetni a sírhelyen, vagy esetleg már nagyon idős, vagy beteg az a személy, aki hamarosan odakerül.

@mdmselle:
Igen. ebben a lakó nélküli sírban már eddig is ca 1 millió nyugszik.

Feladom, sehogy nem jelenik meg a két linkes hozzászólásom – felettébb gyanús!

@becsuszoszereles1k: érthetőbben fogalmazok. Nyilván nem arra gondoltam, hogy kiment a sírkőfaragó és ott kalapálta ilyenre.
Arra gondoltam, hogy előre megváltotta magának a helyet, de nem azért hogy lerakhassa a kövét, hanem a követ rakta oda azért, hogy jelölje a területet – éppen ez az olcsó gyakorlókő jött kapóra. Mindegy, „foscsi” elmélet volt, elismerem 🙂
Nem az volt a gondolatom, hogy ott dolgozott a temetőben. Megismétlem az okot, amiért egyáltalán felmerült: az egyik képen a mécsestartóban egy piros mécses is volt, amit eléggé értelmetlennek látok egy halott nélküli sírban (annak több értelmét látom, hogy kipróbálja, stimmel-e a méret, amit tervezett) – persze emlékmű is lehet, amit egyetlen, vagy alig pár ember látogat csak és gondoz.

Más: ezt a jeruzsálemi keresztet ahogy látom, rendfokozatként is használják: „the knight crusader of the cross”
http://www.travelingtemplar.com/2014/08/the-knight-crusader-of-cross.html
http://www.yorkrite.com/degrees/#4 (oldal közepe felé)

@becsuszoszereles1k: Amikor mi legutóbb temettünk, a sírkövest egyáltalán nem érdekelte az elhunyt vallása, a feliratozást próbálta félreérthetetlenül megtudakolni. Mondjuk semmi extrém nem volt és a temető neve is felekezeti úgyhogy amit most írtam, pont nem releváns. 🙂
Az „angol beteggel” kicsit megszaladt a fantáziám. Akár katona, akár civil angol fordult elő akkoriban budán, valószínű hogy kerülte a feltűnést. Ha kémkedett/partizánkodott és közben meghalt, vki meg el akarta temettetni, ostrom után közvetlenül nem lehetett túl sok lehetőség erre. Ha a „na-seby” fedőnév volt és (bocs, de ehhez a morbid momentumhoz ragaszkodok) haldoklás közben még az évszámot hozzá tudta tenni az angol fickó, az logikus lehet: sejtette hogy ez a név-évszám kombináció csak egy angolnak szúr szemet (ugye az nem volt túl merész feltételezés hogy a temetőben ahol nyugszik majd, vagy németek vagy oroszok fognak nézelődni, egy „ismeretlen angol katona” sír nyugalma nem garantált), így előbb-utóbb legalább megtudják otthon hogy hol nyugszik (merthogy az hogy Budapestre jött akciózni, kb sok évre titkosítva lesz), és be is vált a számítása, a naseby+évszám kombó esélyt ad hogy a tiboruék által megkeresett ángilusok ne a lomtárba iktassák az e-mail-eket. Az meg hogy a saját „csatájában” vesztett és meghalt a királynőért, igazán stílusossá teszi a sírfeliratát. Gondolj csak bele, ha jövő héten belfastban haldokolsz egy titkos művelet eredményeként, okmányok nélkül és várhatóan diszkrét körülmények közepette temetnek el, nem egy „pákozd1848” karcolatú kődarab lenne a legesélyesebb hogy ha más nem is, pár konteós majdan érdeklődni kezd és megmozgatja az eseményeket hogy végül haza temethessenek téged?

Cafoljon mar meg valaki, hogy a temeto nem hivatalos (mondhatnam: hatosagi) hely! Azert nem kivansaghangverseny am minden, hogy csak ugy a helyszinen „eloben” gyakoroljuk a sirko keszitest (kofaragast), es hasonlok. 🙂 [Ez egy kicsit ‘ateistasnak’ tuno” allaspont… 😀 ]
Ugyanigy, a szimbolumok valasztasa sem hasrautes szeru, vagy izles dolga, hanem normalis sirkoves – gondolom – elobb erdeklodik, van-e vallasi vonatkozasa az ugyletnek, magyaran milyen vallasu az elhunyt vagy a nem elhunyt (gondolom a megfelelo iratokat is be kell mutatni, leven nem szupermarketrol van szo), es aszerint tajekoztatja a megrendelot a megfelelo jelkepekrol (sirko fajtakrol), aztan azon belul biztosan van valasztek.
Szerintem kajlibol nem lehet ilyen szimbolumokat hasznalni, mint peldaul a Szent Sir kereszt (persze loditani lehet, hogy lehet)…

@bodjo: 1945. jan. 6. ? Akkortájt még zajlott Budapest ostroma ugyebár. Mi van akkor ha valaki egy ismeretlen (angol) katonát temettetett itt el akkoriban aki nem dúskált az azonosítására alkalmas dolgokban? Lehetett egy szakadt, csupa nagybetűs NASEBY felirat és az évszám mondjuk a kedvenc zsebkendőjén meg egy gyűrűje a kereszttel a kezén amiben a zsebkendőt szorongatta haldoklás közben. Amikor haldoklás közben német szöveget hallott beszűrődni lenyelte a dögcéduláját hogy ne zaklassák a hullája miatt a vendéglátóját. Egy derék pesti polgár meg, kommandó-parancs ide vagy oda, megadta a végtisztességet az ismeretlen angolnak. A korábbi sírhelyét (ami álnéven is működhetett ha ’45 körül nem volt olyan rigorózus a temetői adatkezelés)az eredeti eltemettetőjének a leszármazottja meg- és felújíttatta mert az apja/anyja/nagyapja/nagyanyja ráhagyta a rejtélyes halott sírjának gondozását és telik is rá…
Az eredeti temetés óta eltelt egy-két generációnyi idő annyi adatvesztést okozott hogy a NASEBY kisbetűs lett, az exhumálásos azonosítás kettős kegyeleti okból (az elhunyt és a ma már néhai eltemettetője) fel sem merült.

@ipartelep: +1 szavazat arra, hogy ez egy hóbortos ember műve. Mindjárt meg is magyarázom.

padi a 150. hozzászólásban leírtakkal engem teljesen meggyőzött. Összhangban a 3. pontban foglaltakkal, feltételezhető, hogy itt egy privát jelképrendszerről van szó. Minden más esetben egy ilyen rutinos konteós csapat már rég az ügy végére ért volna. Nem igaz?
(Na jó, ne zárjuk ki, hogy a harcoló zászlóalj – kapitány fia – lóverseny háromszög hegyesebbik csúcsa már a megoldást kaparja. Ez esetben én kétséget kizáróan az „Ő” emberük vagyok, és dezinformációs hadműveletet folytatok.)

Kezdjük a kereszttel, azzal gyorsan végzünk. Vidéki gyerekként a helyi temető mellett nőttem fel, láttam már ezt-azt. Állítom, hogy a sírkövek megrendelőinek 90%-a nem tudja, hogy milyen keresztet, vagy más szimbólumot választ, hanem csak megtetszik valamelyik valamilyen okból. Szakmabeliek talán tudnak pontosabb statisztikákat mondani.

Nézzük a nevet. Sokan használnak becenevet internetes hozzászólásokhoz, vagy akár azon túlmenően is. Van például aki nem is Vivien, de bibien néven mutatkozik be (bocs magas labda volt). Sőt olyanról is van tudomásom, aki pl. [tiboru] néven ad ki könyvet (ez még inkább). Az ilyen emberről én simán el tudom képzelni, hogy a leendő sírkövén is szívesen látná ezt a feliratot. Nem gondoljátok? (Persze Isten ments’, nem akarom az ördögöt a falra festeni.)
Az internetes térben pedig vannak hasonló néven futók, elég bio 247. hozzászólását megnézni, vagy találtam még egyet:
https://plus.google.com/105386592282432827292/about

Kicsit bajosabb a dolog az évszámmal. Ehhez már igen hóbortosnak kell lenni, de erre is van a hétköznapi életből merített példám. Emlékszem, középiskolás koromban a baráti társaságban egyik osztálytársunkat éveken keresztül „öregembernek” neveztük, és egyöntetűen vallottuk, hogy 1587-ben született. Én el tudom hinni, hogy valaki egy hasonló játékot tovább visz, és nem akarja a rokonokra bízni a későbbi ügyintézést például attól tartva, hogy ők a teljes nevét, és az anyakönyv szerinti születési dátumát tüntetnék fel.

Persze könnyen lehet, sőt valószínű, hogy az illetőnek épp a csatával kapcsolatos bogara van, és akkor nem kell ilyen szabadon engedni a fantáziát.

Lehet, hogy csak nekem túl élénk a képzelőerőm, vagy a vidéki gyerekkor tett engem különösen együttérzővé a különcökkel, de számomra ez még mindig jóval valószínűbbnek tűnik, mintha idekevernénk a moszadot és az ufókat. Ettől függetlenül nagyon érdekelne az, hogy milyen életút állhat amögött, aki ilyen sírkövet rendel magának. Előre.

@agathon: Felénk ezt úgy szokás, hogy a sírkőre felvésik az illető nevét és születési idejét, a halál évét pedig értelemszerűen temetéskor – előtte-utána – teszik rá a sírra.

Valahogy így:
Asdfg Qwert
1914-

Szóval nem sok értelmét látom kivésni egy követ kereszttel, felirattal, évszámmal, ha az egészet újra kell csiszolni a rendeltetésszerű használathoz. Ráadásul ezen a kövön van egy vésésre előkészített felület is, vagyis oda még fog kerülni valami szöveg, pont úgy, mint fentebb a hiányzó évszám.

@meggymag: én nem a máltai zászlóra gondoltam, hanem a Byerley bulldogokra, föntebb valaki linkelte a csapazászlókat:
http://th00.deviantart.net/fs70/PRE/f/2012/035/a/0/flags_of_the_2nd_english_civil_war_by_edthomasten-d4lxsf6.jpg

„lefedett” rész alatt azt a sima szürke téglalapot értem a sírkövön az évszám alatt. Nem jó szó, hogy lefedett, de nem tudom mi a hivatalos neve. Faragatlan rész, vagy mi 🙂

@mdmselle: „Bár a budapesti árakat a BTI – több vidéki temetővel ellentétben – nem veri nagydobra, kis utánajárással könnyen kideríthető, hogy amíg például a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. által üzemeltetett veszprémi temetőben egy koporsós sírhely 25 évre szóló megváltása bruttó 20 320 forint, addig a főváros Budafoki úti temetőjében 145 830 forintot, míg a patinás, Fiumei úti sírkertjében az ugyanilyen kondíciókkal rendelkező parcelláért bruttó 269 395 forintot kérnek, sőt Farkasréten akár 629 ezer forintot is fizethetünk az egyszemélyes sírhelyért.”
hvg.hu

@mdmselle:

3 perc különbséggel szinte ugyanazt írtuk le, a linken ott a világos kép.

Az szerintem, csak pont a megrendelön múlt, hogy hogyan írják (szerintem a kisbetü itt grafikusan sokkal szebb, mint a nagy), de az is lehet, hogy nem akarta egyértelmüen megnevezni a helységet és valószínü azért ilyen új a sírkö, mert csak nemsokára fog az a bizonyos valaki ide örök nyugalomra térni.

De hogy érted a „lefedett részt”? Melyik az?

Még egy egészen hülye ötlet is felvetődött bennem.
Mi van, ha a sírhely bérlője maga sírkőkészítő?
Ha egy családi vállalkozásról van szó, ahol mondjuk a következő generáció tanul bele a szakmába, ezért van a csata és a na-seby összefüggés – lehet, hogy a tanonc pont erről olvasott utoljára, egyszerűen megragadt benne.
Ez magyarázná a kisbetűt és a kötőjelet (tét nélküli gyakorlás), az olcsó követ, a mécsestartót, a mécsest (belepróbálni, jó lett-e a méret), a köveket előtte – hiszen egy koporsó nélküli sír esetében mindezekre – szerintem – nem lenne szükség.
Persze ez is bugyuta megközelítés, hiszen hogy jön ide a jeruzsálemi kereszt, mikor bármilyen keresztet kipróbálhatott volna?
Ellenben akár az is lehet, hogy a nagyobb keresztet egyszerűen ki akarta egészíteni apróbbakkal, hogy gyakorolja a finomabb munkát is, csak nem tudta, hogy esetleg az egy létező jelkép, amit egy vallási csoport a mai napig használ (vagy esetleg nemrég volt hasonló munkája).

@petiba:

„Az évszám, és a helyszín annyira egyértelműen összetartozik, hogy nincs mit kavarni körülötte. Ami számomra még mindig nem egyértelmű, az a kereszt és a naseby-i csata közti összefüggés. ”

Szerintem meg annyira egyértelmű, hogy nem is lehet más. Az 1645-ös naseby-i csatában volt egy zászlóalj, aminek pontosan ez a kereszt volt a jele, sőt pontosan ez, nem csak hasonló(!), és a zászlóalj kapitányának a fia révén Magyarországhoz is volt köze.
Össze van kötve a csata, az évszám, a kereszt, és a két ország.
Persze ettől még sok a rejtély, miért kötőjel és kisbetű, miért ilyen új ez a sírkő, mi kerül majd a lefedett részre stb, de pontosan egybeillenek a felirat darabkái.

Occam borotvája szerint ez a legvalószínűbb összefüggés, nem az anagrammák, vagy egy pentagramm Budapest térképén.

@petiba:

Na nézz oda, a rusztikus sírkövek! Nagyszerü felfedezés.
Most lesz min rágódnom, hogy miben hasonlítanak és miben térnek el a”mienktöl”. Bár @numspa állítja, amit állít és abban van valami, amit inkább sejtek, mint tudok, de ez egy konteós rágicsa.
Nem rágicsa,amint mondod,azévszám irányítószámmá alakít alakítása, és a felelet a kérdésedre.Azt láttam, hogy jól értesz a sokféle „rendekhez”, de jelen esetben nem gyanítasz éppen semmit?

Köszönet a másik linkkért is,vagyis a haza térképe ily módon is megörökíthetö. Meg az ötlet nem is egyedülálló.

@meggymag:

Szerintem semmi jelentősége a köveknek.
Egyszerűen rusztikus, faragott kövek, amelyek úgy vannak kirakva, hogy nagyjából kiadjanak egy „keret” formát. Nem ideiglenes, egyszerűen rusztikus stílusú sírkő. Ha gugli barátunkat kifaggatod rusztikus sírkő keresőszavakkal, kapsz jópár képtalálatot. Pl. ezt is.

https://www.flickr.com/photos/rest_sirko/

Azonban anagrammák gyártásának semmi értelme szerintem. Az évszám, és a helyszín annyira egyértelműen összetartozik, hogy nincs mit kavarni körülötte. Ami számomra még mindig nem egyértelmű, az a kereszt és a naseby-i csata közti összefüggés.

Tetszett, egészen új, és szuper felfedezés az évszám irányítószámmá való átalakítása, lehet, hogy ez a megoldás, hogy az évszám (mint irányítószám) összefügg a kereszttel. De akkor hogy kapcsolódik a máltai irányítószámhoz, és lovagkereszthez a naseby-i helyszín. (bocs, már nem emlékszem, hogy így kell-e, hogy y-i)

@Leon Cor Leoni:

Csak azt nem értem, hogy ez mennyivel lenne hihetőbb vagy valószínűbb magyarázat, mint a csatára utaló?

Ha már anagrammákat gártunk, lehet akár NY. BASE – tehát New yorki bázis is – ennek sincs különöebb értelme itt Budapesten… Vagy BY SEAN – egy ismeretlen Sean által állíttatott síremlék…

Esetleg YES, BAN!- egy kormányhű szavazópoolgár, aki még holtában is támogatta a vasárnapi nyitvatartás betiltását?

Megannyi lehetőség 😉

@meggymag:

Akárhogy is forgatom a fejemben a eddig szerzett információkat és persze, az olvtársak tippjeit is, legyen a felirat megoldása majd még oly egyszerü is, vsz. mégiscsak egy titokról van szó, amely nem éppen kis jelentöségü.Egy jeladásról, amely kevés embernek szól.
Szokásosan és naggytöbbségben mindenki számára érthetö feliratok kerülnek a fejkövekre.A határkövek milyensége és azok elhelyezése sem a szokásos,enyhén szólva túl eredeti.

@Leon Cor Leoni: Én is azon gondolkodtam, hogy születési évszám megfordítva, ugyanakkor nem látom nagyon értelmét. Amúgy a 1645 máltai irányítószám, ez a jeruzsálemi kereszt miatt érdekes lehet. A kereszt ábrázolása biztosan jelentőséggel bír, nyilván a hovatartozását jelöli az illetőnek. Magyarországon nagyjából 70 tagja van a Szent Sír Lovagrendnek. De a rend olyan kevés taggal büszkélkedhet, ráadásul egyházi tisztséget viselnek, így haláluk esetén a felekezetük gondoskodik a temetésről. Egy pap általában az általa vezetett templom kriptájába kerül elhelyezésre.

Én azt tippelném, mint legvalószínűbb eshetőséget (mondjuk adok rá 5-10%-ot), hogy egy olyan hóbortos foglalt itt magának (vagy esetleg csak emlékműnek) előre helyet, aki valamiért azt hiszi, hogy neki valamilyen köze van a Naseby-i csatához. Akár úgy van köze hozzá, hogy valamelyik szereplő reinkarnációjának hiszi magát, akár egyszerűen csak úgy, hogy „belesesett” a csatába, rajongója lett annak (az emberek mindenféle hülyeségeket tudnak imádni).
Hogy tényleg a Naseby-i csatáról van szó, azt a(z amúgy is ritka) név, és a hozzá passzoló évszám együtt kétségtelenné teszi. Hogy miért íratta kötőjellel, és kisbetűvel, arra megint csak a „bolondság” lehet a magyarázat, vagy esetleg az ő nevének becézése hasonlít a „sebi”-re, és így jó poénnak gondolja („na sebi(kém), hát a végén csak rábasztál te is”, stb.). Sok minden lehet, az emberek gondolkodása inkább „kusza”, mint racionális, és ahol nincs rend, ott az utólagos magyarázat sem fog találni rendet.

@eltakaritono:

Jól gyanítod a rendeletet:

65/2000. (XII. 19.) Főv. Kgy. rendelet
a kegyeleti közszolgáltatás díjairól

http://www.google.be/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&frm=1&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0CCAQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.btirt.hu%2Fwp-content%2Fuploads%2F65-2000-fov-kgy-rendelet.doc&ei=H103VePwM9Tnat3egPgB&usg=AFQjCNF_TQs7PQ6PS_1fXZhdTN4_MbEjVw&sig2=_idhIH-QOrfGKNl4TFduhg&bvm=bv.91071109,d.d2s

@SLC:

Köszönöm válaszod, a szakanyagot ésa „sírhely típusokat”
Ezekre egyáltalán nem gondoltam és igy adódott a kétely,
mert én csak a koporsósra gondoltam és arra is úgy, hogy hogyha megvan már a lejárati idö is , hogyan nincs ott mégsem elhunyt.
De @numspa is mondta és a @padi levelezésében is megtaláltam, hogy az a nyughely elöre megvásárolt elhunyt nélküli sírhely. (Tehát van ilyen is)

Egy kis szakanyag:
http://hvg.hu/plazs/20140606_sirhelykorkep

@meggymag:
Azt egyértelműen közölte az illető, hogy bérelt üres nyughely, azt pedig sugalmazta, hogy 2013-ban bérelték.

@numspa:

A datolyapálmáké, valóban.

294.@miamai:

„Magyarországon a Főnix Debrecen címerében szerepel, mivel a tűz jelképeként a többször leégett cívisváros újjáéledését szimbolizálja.”

A fonix titka

https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&cad=rja&uact=8&ved=0CCcQFjAC&url=http%3A%2F%2Fesemenyhorizont.uw.hu%2F2007%2Fezoter%2Ffonix.html&ei=8WY2VYSNM8SQsAGgzID4DA&usg=AFQjCNHV2yy7-vyMtwZ1G9RszsEysh4cQw&sig2=UgjV2MefV5tPgSxclNhCoQ&bvm=bv.91071109,d.bGg

188.@tiboru:

‘ Szerintem alighanem azota is a ‘kilincs melle nyulkalnak’ (a mondas szerint), akik leveleket kaptak tolunk a ‘magyar naseb’y ugyeben… 😀
Europa, mar ebredezik „Csipke Rozsika-almabol”, a vilagsajto is megallt a mozdulattal kobzanak szogre akasztasa kozben a nyari uborkaszezon elott…ugyhogy vigyazzunk, mert itt kezdodik egy uj korszak: a haztaji konteozas atha’g onmaga kolbaszbol font keritesen, es a vilaghirt jelento deszkak globalizaciojara lep (mit deszkak!)… ‘ – mondta az eger, mikozben duborogtek tovabb az elefanttal. 😀

272.@meggymag:

Tenyleg koszonet Sopankane’ alias Miamainak!
Leginkabb arra a velemenyre hajlok en is, hogy egy meg nem valtott sirhely kerult uj tulajdonba, am: az a hely (elso sor, hiressegek sirja a szomszedsagban, mint Marx Gyorgy fizikuse) nincs-e fenntartva prominens szemelyek szamara? Vagy az altalunk kutatott sir es tulajdonosa is jogosult volt/lesz majd ilyen helyen pihenni… Szoval, nem bztos, hogy kozepszeru, lehet, hogy csupan szereny, netan nem gazdag…
**
Itt kapcsolodhatunk is 289/290@weirax meglatasahoz:
„Ha létezik olyan, hogy valaki előre megveszi a sírhelyet, akkor azt valószínűleg a pozíció miatt teszi (én nem hinném, hogy ilyent ne engednének, miért ne? ha pl. egy házaspár egyik tagja előbb távozik, a másik szeretne mellé kerülni általában – ugyanez igaz lehet a családtagokra is).
Szóval a körülötte álló sírköveknek utánajárnék.”

Tovabbi adalekok:

@piszkosfredakapitany 1945/hadszinteres eszrevetelehez:

„A temető 1944-45 telén hadszíntérré vált. Karácsony másnapján a temető felső végénél megjelent a szovjet hadsereg, és a sírkert február 7-ig hadműveletek helyszíne lett. Farkasrétre a 8. SS lovas hadosztály települt, és a szovjet túlerővel szemben sokáig tartani is tudta a temetőt. A tűzharcban a kriptákat és sírköveket fedezékként, lőállásként használták, számos közülük meg is semmisült. Az ostrom martalékává vált a temetőkápolna is.” [Mult-kor]
*

Ez a siremlek a temeto melyik reszen (melyik hatarolo utcahoz kozel, vagy melyik egtaj felol) talalhato, mert abbol tobbmindent meg lehet hatarozni:

„1963-ban a Denevér út – Hóvirág út közti újabb részen helyezték el a Németvölgyi temetőből áthozott művészi síremlékeket, és itt vannak a szerzetesrendek parcellái is.” [Mult-kor]
Forras: Budapest három legnagyobb temetője – Műhely – Múlt-kor .

Az én elméletem jóval kevésbé fantáziadús.
Ha létezik olyan, hogy valaki előre megveszi a sírhelyet, akkor azt valószínűleg a pozíció miatt teszi (én nem hinném, hogy ilyent ne engednének, miért ne? ha pl. egy házaspár egyik tagja előbb távozik, a másik szeretne mellé kerülni általában – ugyanez igaz lehet a családtagokra is).
Szóval a körülötte álló sírköveknek utánajárnék.
A feliratról és évszámról: sokan végeznek családfakutatást és büszkék a családjuk régmúltjára. Én azt tartom elképzelhetőnek, hogy az adott sírhely megvásárlója saját célra vette és netán a felmenői között akad olyan, aki az említett eseményen vagy részt vett, vagy annak során halt meg, vagy a csata kimenetele befolyásolta az adott család sorsát – ami az utódokra is hatással lehetett.
Tudom, nem nagy etwas az elmélet, de én ehhez hasonló történetre látok esélyt.

@padi:
Igen, úgy tűnik, akkor vették.
Az atomtitkokat nem őrzik így.:)

@padi:

Az Ostyaellátó mellett, szintén az egykori temető területén van a Páli Szent Vincéről elnevezett templom. Páli Szent Vince többek között a lovak és a karitatív szervezetek védőszentje…

Még mindig azt mondom, hogy véletlen, de azért érdekes.

@miamai:

Sebő.:D

Az ivópohár, szerintem egy ikeás mécstartó.

Igazából az lenne a tuti, ha a helymegváltott síroknál a véset alapján lehetne érdeklődni, de gondolom, ez reménytelen.
Tehát, ha jól emlékszem, és 12 évvel ezelőtti Fiumei na-seby sírkő valóban ott állt, ahol én gondolom, de már mondjuk nem áll ott, akkor erről soha nem fogunk infót kinyerni a rendszerből, hiszen a bérlő neve, nem pedig a véset alapján tartanak nyilván. Úgy, hogy nincs elhunyt.

@meggymag:

Helyesbítek: bibien képeinek nagyrésze is szemböl készült, de más megvilágításnál és nem olyan közelröl, mint az elsök.Én látom egy pár képen a poharat.

@meggymag:
Na nézz oda! Nem emlékszem, hogy láttam volna. Furcsa. Lehet, hogy ott volt, de az is lehet, hogy nem…

Egészen biztos, hogy a sírt tél után tisztították meg, és az is sejthető, hogy a piros mécsestartó is egy télről megmaradt relikvia valamelyik másik, távolabbi sírról. De most az átlátszó mécsestartón agyalok. Ha ott van, biztosan észreveszem. Na majd megnézem legközelebb… Bár, ha ezt az eszmecserét olvassák a Tuggyukkik, akkor gyorsan visszateszik 🙂

@meggymag: Igaz! A szegélykövek látszatra csak úgy „véletlenszerűen” vannak letéve, legalábbis így látszanak. Biztosan alulról rögzítve vannak, de ez nem látható. A fejrész pedig nagyon stabil.
A szegélykövekre visszatérve: valamennyire mindegyik meg van faragva, formázva. Néhánynál a külső oldaluk tűnik olyannak, mint ami érintetlen, természetes, morzsalékol, pereg stb. a hosszanti oldal két alsó sarokköve pedig majdnem pontosan derékszögűre van kialakítva, tehát nem esetleges a forma, csak olyan, mintha.

@numspa:273.

Erröl egyrészt a „A furcsa történetek” jutnak eszembe.

„A cikkben szereplő sírkő határkövei pedig halálbiztosan nem véletlenül azt a formát adják ki, amit.:)”
Hát ezt csak fotelnyomozói minöségben igazán nem vitathatom.
Akkor viszont a számomra még feltünöbb, hogy milyen szaki gonddal készült a fejkö egysége, és milyen „elnagyoltan“ állanak ott a határkövek. Esetleg csak egyelöre.

@meggymag:
Én biztosan nem ezt a sírkövet láttam, csak a feliratot.
A cikkben szereplő sírkő határkövei pedig halálbiztosan nem véletlenül azt a formát adják ki, amit.:)

@miamai:268.

Köszönettel várjuk a további sopánkodást!

@miamai:
Ja, még valami. Alaposan megnéztem a nagy táblát, és semmi jelzést nem láttam ami a készítőre, kőfaragóra utalna… Azt hiszem, ilyen jelzést inkább a szobrokra tesznek.

265.@meggymag: A sirko” a szeleinel vilagosabb, epp ugy, mint a felirat, illetve a teruletet korbefogo kovek, bentebb pedig sotetebb voros szinu. Tenyleg szemmellathato, es ugy tunik, a valosagban is igy van, nem a fenykep valamilyen torzitasa okozza.
Itt van a magyarazat, es pont a „piszkei marvany”-ra, amilyen ez a ko” is:

„A kiválasztásnál sok esetben játszik szerepet egy kõzet színe, tarkasága, illetõleg fényezhetõsége. A kõzetek színe és fénye (fényessége) összefüggõ sajátságok: legteljesebb a szín tökéletesen fényes felület esetén. Bizonyítható, hogy a fény csökkenésével (az érdesedéssel) a szín telítettsége fokozatosan csökken. Jól látható ez a gerecsei (piszkei) vörös tömött mészkövön (az építészettörténet „magyar vörös márványán”). A kõzet mélyvörös színe friss, fényes felületén igen jól látszik (13. fénykép). A kõzet oldhatósága és agyagtartalma viszonylag gyors (éveken belüli) érdesedéshez vezet az idõjárás hatásának kitéve. Jól látható ez a székesfehérvári Országalma-emlékmûvön (14. fénykép). Az érdesedés utáni csiszolódás szín-visszaállító hatását megfigyelhetjük Ferrarában (15. fénykép), ahol az érdessé vált (felületén kissé mállott) mészkõ visszanyerte eredeti színét ott, ahol a rajta igen gyakran (jutalomból) lovagló gyerekek lecsiszolták. A kõzet-szín valamilyen felületi kezeléssel is helyreállítható. A 13. fénykép kútkávája a fényképezés elõtt épen olyan elszínezõdött volt, mint az országalma, de közvetlenül a fényképezés elõtt (az 1960-as években) disznózsírral kenték át.”

Link: https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0CBwQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.chemonet.hu%2Fhun%2Folvaso%2Fgeokem%2Fko.html&ei=SzU1VfCvF4jfaPSxgegC&usg=AFQjCNENrGqEktmvPiM7WIod3nSQq4Eo2Q&sig2=FLR5zeOZ9pRe_z990yW50Q

Ez a sirko” ezek szerint tenyleg nem reg lett ujra kezelve (fenyezve/felujitva), megpedig csak a feliratos resze – bar nem vilagos hany ev alatt fakulhat ki.

@numspa:256.
(azt hittem a Germanwings után, hogy rövid szabadságot veszek, de a rózsaszínü sírkö halasztást diktál)

Eddig egyet is értünk mindenben(„csak… ööö.. fogalmazás kérdése“ -attól függöen, hogy kivel állunk szemben), ami pedig a hely múltját illeti, engem a petiba leírása gyöz meg.

Mit mond az emlékezeted, milyen volt ott az a hely?, vagy pont úgy emlékszel rá, mint
ahogyan most is kinéz?

Akkor Nálad van az egyik kulcs a kulcscsomóból !!!

Amiért mégis folytatom, az az, hogy egészen biztosan kétféle árnyalatú az ugyanazon fajta kö színe. Ezt jól látom. Amiben nem lehetek biztos az az, hogy a fényképezés miatt van így, vagy a valóságban is.
Írhatta már más is, de a kétféle színárnyalat miatt és a kövek feltünöen kétféle kidolgozása miatt két különbözö egységre osztanám az „emlékmü“ történetét:
1) megszületett az emlékmü felállításának az ötlete és ezt követte a fejfa, annak a talapzata és a mécses tartójának megtervezése, valamint azok kivitele.
A megbízott firma lehetett akár a Vénusz is, mert azok már Bp.-en voltak.
Ha az emlékmü nem a nyilvánosságnak is készült, akkor ellentmondásos a helyválasztás. Ha viszont csak kevés, kései érdeklödövel számoltak, akkor nem az, mert így könnyebb megtalálni.
2) Valamire, valakire várva 2013-ban véglegesen eldöntötték a sírhely helyét és azt biztosítandó, odatette a firma a maradékos, durva köveket amelyeket, nincs kizárva, hogy amikor annak eljön az ideje, vagy már tudják is, hogy mikor,egy stabil, esetleg más anyagból készült kerettel fogják helyettesíteni. Fedölappal, vagy anélkül, attól is függöen, hogy lesz-e aki a helyet gondozza? Akkor már nem is túlságosan feltünö, de egyszerüen elérhetö.

@rpd4: de lehet, valahol a rákoskeresztúri köztemető 3xx-es parcellájában van.

@rpd4:

A közvetlen közelében nincsenek angolok, lásd 172.:

„…Ami látszik: Katona, Szendehelyi, Reischl, Vitéz, Simon, Hegyi, Unger, Cserny, Benedek, Pintér.”

@numspa:

2003 környékéről?! És ugyanott láttad, ahol most is van? Ez különösen izgalmas lehet, hiszen (ha jól emlékszem) eddig úgy tudtuk, hogy 2013-ban állították fel ott, ahol most látható! Vagyis valahonnan elhozták?

250.@piszkosfredakapitany:

Waa! Pont ott! 🙂 Az oroszok maszkirovkaznak mar megint? Eleg meresz kirakni egy ilyen hires szimbolumot persze! Na de, annal inkabb… Van is ott mogottuk egy ‘Ljubocska’… Voros a ko” (jo, csak rozsaszin), voros a mecses? Ez ugye itt mar a konteo resz, mondanom sem kell! Lehet tanulmanyozni a kornyezo nacionalekat is…

Viszont az evszamot megforditva 1945. junius 1-nek olvastam (a te olvasatod az amerikai datumozasnak felel meg?). :-O

@scsaba:

De azt tudjuk is, hogy ez egy új sírkő, nem régi – pláne nem középkori.

Nagyon jó konteó, még csak a hozzászólásokat olvastam.

A sír közelében vannak-e angol nevűek eltemetve?
Egyébként szerintem is emlékmű lesz

@piszkosfredakapitany:
És még egy egybeesés: Magyaro. akkori vezetője, Szálasi Ferenc jan. 6-án született, 100%-ban ma sem lehet tudni, hova temették el kár, hogy nasebyhez nincs köze

Nekem egy dolog furcsa a kisbetűkkel, ha volt már, akkor bocs, a kisbetűs irásmód egy viszonylag modernkori divat, már amennyire nem történészként tudom, és a középkorból fennmaradt műemlékeken én mindig nagybetűket látok. Csak menjetek el a Budai Várba vagy a Bazilikába és a megmaradt feliratokat nézzétek meg. Szóval, ha a kötőjel meg is van fejtve, akkor is furcsálom a kisbetűs írásmódot, ha cask nem egy modernkori divat, de akkor meg mindek a kötőjel?

@numspa:246
Hasonlóra gondoltam én is, hogy ha ténylegesen egy privátibb, intimjellegü emlékhelyröl van szó, akkor az egyúttal külföldi vonatkozású is, különben fellehetett volna állítani Bp.-en is akárhol. És nem ezzel a titokzatos kiképzéssel.
Az szvsz. is érdemesebb volna egy nyilvánosabb intézménynél érdeklödni és talán nincs sok szükség arra, hogy a tapasztalataimat emlegessem, melyek szerint ha a brit nagykövetségnél, akár egy közösségnél (vagy máshol is) direktbe érdeklödnék egy sírról,
az elsö válaszkérdés rögtön az, hogy ön kicsoda és miért érdeklödik?(vagyis erre jól fel kéne készülni). Vagy egy másik utat-módot keresni, amit tiboru valahol kb. úgy írt le, hogy a barátom öccsének a sógorasszonya, aki a trénerétöl hallotta, mert annak az unokaöccse barátnöje ott és ott…

Igen, és mi történt 1645 áprilisában, és hol történt az, ami történt?
Wise Lady jól választotta meg a nikkjét.
Hacsak nem valami egészen sötét ügyröl van szó, nemcsak a Crommwell bukásáról?. Bár ilyen kései „diszkrét” megemlékezéshez nincs föltétlenül nagy sötétségre is szükség. A diszkréttel sem túloztak, mert a sétány melleti elsö sorban van a , akárki láthatja.
De mégsem szól akárkihez, csak azokhoz, akik a feliratot megértik.

Sam Na seby a fácsén:

https://www.facebook.com/pages/Sam-na-seby/160810587301499

Ez meg valami polák csóka az ask.fm-en, nem tudom, itt mit jelent:

http://ask.fm/Mieeelony/answer/106280793427

(egyébként gyanúsan sok lengyel, ileltve más, szláv nyelvű (pl. orosz, szlovák) találatot ad a gugli erre a kifejezésre.)

Kicsit homályos, de a gugli talált nekem egy „rabota-na-seby.ru” oldalt, amin ez a kifejezés Работа на себя alakban szerepel, ami a gugli szerint önfoglalkoztatást jelent, ebből a на себя azt, hogy „(ön)maguk”.

Vissza kell vonnom az előző kommentemből azt, hogy az angol városnevet nem írná így senki – ugyanis találtam rá példát:

„the victory at Dunbar was due very much to Lambert, to whom Cromwell gave the command of the army that morning; but, much or little, it was more due to Lambert than the victory at Na-seby was to Ireton.”

(A History of the Commonwealth of England from the Death of Charles I. to the Expulsion of the Long Parliament by Cromwell Volume 2 című könyvből: http://www.bookdepository.com/History-Commonwealth-England-from-Death-Charles-I-Expulsion-Long-Parliament-by-Cromwell-2-United-States-Congress-Senate/9781234190996 )

Elnézést, ha ezekről már volt szó, nem olvastam végig 200+ kommentet.

Naseby van báró is:

http://en.wikipedia.org/wiki/Michael_Morris,_Baron_Naseby

De nekem ez az írásmód nem kicsit gyanússá teszi, hogy itt nem a Naseby névről van szó, akár a helyről, akár a személyről. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ezt bármilyen racionális indokkal így, ilyen formában (kisbetűvel, kötőjellel) írná le.

Persze, az 1645-ös év tényleg érdekes, de szerintem simán lehet véletlen az egybeesés.

Az ötletem, – hogy Naseby azért íródott így a kőre, mert old english írásmóddal van,- talán alátámasztja amit itt találtam:
http://www.british-history.ac.uk/rchme/northants/vol3/pp143-146
„The close correlation between the earthworks and the details of a map of 1630 (Ipswich Record Office, copy in NRO; Fig. 112) is of considerable interest. The village is first recorded in 1086 but must be of earlier origin as Naseby is apparently a partly Scandinavianized place-name, which in its Old English form was Hnaefes-Burgh, i.e. ‘the fortified place of one Hnaef’ (PN Northants., 73).”
Kötőjel a névben!

@tiboru:

Elnezesedet kerem, Tiboru! Figyelmetlen voltam, nem ellenoriztem, amit mondtam, ugyanis ugy emlekeztem, hogy az uj, a padi-fele kepek a poszt vegen vannak, a sirhely adatai pedig valamelyik kesobbi padi-posztban. 🙂 Koszonom szepen! 🙂

@becsuszoszereles1k:

Az első ápdétben benne van:

„Ápdét! Egyik olvasónk (padi) kiderítette, hogy a szóbanforgó sírhely pontos elhelyezkedése a következő: Farkasréti temető, (30-2) parcella, 0 szakasz, 1 sor 14 sírhely.”

@FilcTroll:

a) Hat jo, naa…. 😀

b) Megdobnak kenyerrel, dobd vissza sirkovel? – Szerintem ilyen trefa nem lehetseges egy temetoben, ami vegsosoron az elok sorabol valo kikerules „corpus delicti archivuma”. [Meg egy elrontott kovet minek tenne el felre, maganak a kofarago? Es hany ilyen kove lehetne elete folyaman? Imprinting… 😀 ]

Így frissen ébredve: ebben a sírban nyugszik Glenn Miller:) Egy szabadkőműves, aki megszervezte a saját eltűnését.
https://youtu.be/vFu3mWaJEIM
Üdv

Néhány link a játékhoz:

A síron látható kereszt tetoválás formájában:
http://www.rankmytattoos.com/tattoo-designs/religious-tattoo-118238393013521.html

Kaliforniai püspöki templom logójában:
http://www.stmargarets.org/contact/

Franciscan Monastery in Washington falán:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a1/Franciscan_Monastery_in_Brookland_DC.JPG

A Tonus Peregrinus blog minden oldalának alján:
http://tonusperegrinus.blogspot.hu/

Floridában alapítottak 1969-ben egy lovagrendet Crusader of the Cross néven, nekik is ez a kereszt a favoritjuk.

De hogy a szláv népek se maradjanak ki, az Illinoisban lévő Willow Springs lengyel ciszterci rend atyáinak is tetszik:
http://www.cystersichicago.net/Zakon.html

😉

@maxbacsi:
A Nagy-Magyarország alak nekem is eszembe jutott. De olyan szép szimbólum lehetne 🙂
Kétféleképpen is olvastam a nevet, de igazad van, a Byerley lehet helyes, így írom ezentúl.
Pl.:”His name is recorded in the General Stud Book as the Byerly Turk, however, the correct spelling is Byerley Turk”
Azért van értelme colonel Anthony Byerleytől származtatni a családfát szerintem, mert az ő szüleiről, már nem találtam anyagot, igaz mindössze 1 órát kutakodtam, és nem vagyok történész. Továbbá az ő nevéhez olyan jeles esemény fűződik, amelyet sokan ismernek, történelmileg híres. A fia élete lehet, hogy kalandosabb volt, de „csak” egy híres ló kötődik hozzá. Cromwell győzelmét én még a gimiben is tanultam, a lóról csak most hallottam először.
Te melyikre lennél büszkébb?
Mondjuk, ha én Petőfi balról fogant unokájának leszármazottja lennék, apámra lennék-e büszkébb, vagy a nagyapámra? Kiírnám-e a síromra utalásként, hogy Pilvax 1848?

Robert itt volt Budán hosszú időn át, fiatal, nőtlen ember volt, van esélye hogy itt hagyhatta a vérvonalát. Idősen nősült, szintén lótenyésztő család lányát vette el. 5 gyerekével kihalt a vonal? Akkor még nagyobb durranás lenne, ha magyar leszármazottai lennének. Ez persze csak egy teória a részemről, viszont valódi kapcsolat Naseby és Buda között az ő személye.

Üdv mindenkinek!

@Wise Lady:
Valószínűleg eltaláltad a helyes kutatási irányt. Néhány dolog azért felmerült bennem:

Egyrészt a szóban forgó nevet az angol Wikipédia következetesen ByerlEy-nek írja (természetesen nem nagy E-vel, de nem tudom másképp kiemelni). Csak elírtad őket, vagy a te forrásod a másik változatot tartalmazta? Egyébiránt: honnan merítettél?

A Byerley-kről szóló történetben kissé gyenge pontnak érzem a Naseby-i csatára való utalást. Anthony Byerley lényegében vereséget szenved a csatában, ezután végigharcolja ugyan a polgárháborút, de közvetlenül utána (ha jól értem) letelepszik, és kész. Robert Byerley sokkal érdekesebb figura lehetett. Eleve kalandor hajlamokra vall, hogy képes volt Budáig eljönni – az ostromban résztvevő angolok alighanem önkéntes zsoldosok lehettek inkább, nem a polgárháborúból éledező, messzi Anglia „hivatalos” segédcsapatai. Ezután még komoly katonai pályát fut be, harcol Írországban is, előléptetik, gazdagon nősül, tagja a parlamentnek, megalapít egy híres versenyló-tenyészvonatalt – egy szó mint száz, érdekes és sikeres egyéniség. S mivel vele kihal a családnév (minden gyermeke meghal), élete vélhetően a család dicsőségének fénypontja.
Egyszóval nem egészen érthető, hogy miért választotta volna a távolba szakadt leszármazott a Magyarországgal látszólag semmilyen kapcsolatban nem álló, „szürke” nagyapa vereségének időpontját saját családfája kezdőpontjának.

Hogy ne csak kötekedjek, felvetnék pár lehetséges megoldást is. Induljunk ki abból, hogy a kereszt és a csata egyértelműen a Byerley-családra vagy ezredre utal. Robertről tudjuk, hogy járt Magyarországon, de ettől még nem biztos, hogy más, hozzá kötődő személy nem tett így. Ez lehetett másik családtag (egy felnőtt testvére biztosan volt, ld. http://www.historyofparliamentonline.org/volume/1660-1690/member/byerley-robert-1660-1714). De lehetett valamilyen távolabbi rokon is, aki szintén szolgálhatott annak idején az ezredben, vagy akár Cromwell oldalán is (ha jól értettem, a címer eredetileg a családé, nem csak az ezredé), ami megmagyarázná, miért került el Angliából. Elképzelhető olyan személy is, aki csak az ezredben katonáskodott – ha Naseby-nél még ifjonc volt, akár harcolhatott is Robert oldalán Buda alatt.

Végül még azt jegyezném meg, hogy a földes rész alakjából én nem nagyon kalkulálnék – túl esetleges a kövek miatt, és változékony. Mellesleg a ma „nagy Magyarország”-ként ismert térképet rávetíteni nem igazán van értelme, a 17-18. sz-ban másképp nézett ki az ország. (Példának okáért a temesi vidéket csupán a Rákóczi-szabadságharc után(!), 1718-ban foglalják vissza a törököktől.)

@Wise Lady:
Bravo, kiváló összefoglalás és végkövetkeztetés az eddig összeagyalt morzsák alapján! A ló jelentősége nekem is szöget ütött a fejembe, de az egy generációnyi különbséggel nem tudtam mit kezdeni. Pedig milyen egyértelmű! 🙂 🙂
http://www.tbheritage.com/Portraits/ByerleyTurk.html

Egyébként a téma kiváló ismerője és kutatója Bárány Attila Pál.
http://www.magyarmenedek.com/products/7205/Angol-Magyar_kapcsolatok_a_kozepkorban_-_Barany_Attila_Laszlovszky_Jozsef_Papp_Zsuzsanna.htm

http://mta.hu/lendulet/barany-attila-pal-134443

http://mta.hu/mta_hirei/a-lendulet-elnyerese-megerositett-elhatarozasomban-hogy-hazaterek-134451/

Még egy gondolat a lóhoz: A híres angol lovas/lóverseny kultúra egyik alapköve a Magyarországról zsákmányolt harci paripa (igaz, török eredettel), majd a hazai lóversenykultúrát megalapító Széchenyi István Angliából hoz ide versenylovakat tenyésztésre. De ez már egy másik történet.

@gtibor:
Igen, köszönöm a helyesbítést!

220. @Wise Lady:

Ez nem Jeruzsálemi Templomos kereszt, hanem a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend keresztje, de egyébként tényleg nagyon frappáns gondolatfüzér.

Előre bocs a hosszú kommentért.
Úgy vélem a megfejtéshez vezető infók nagyrészt leíródtak itt a kommentekben.
Én ebből a kommentből indultam ki: 120. barbarossa

Anthony Byerly ezredesnek az angol polgárháborúban volt egy gyalogsági egysége, amelynek a jelvénye pontosan az az ötös kereszt volt, amit a sírkövön láthatunk. A jelet az egyenruhájukon is viselték, illetve a csapatzászlón is látható. Az egységet Byerly Bulldogoknak is nevezték. Az ezredes a királypárti oldalon harcolt, akiket Nasebynél Cromwell irtózatosan elpáholt. Gyakorlatilag ez alapozta meg a parlamentaristák végső győzelmét. A polgárháború végeztével az ezred feloszlott, az ezredes viszonylag idősen megnősült, birtokára vonult vissza.
Robert Byerly az ő fia volt, 1660-ban született, és ő is katonai pályára lépett. 1686-ban Buda ostrománál „Európa szinte minden népe képviseltette magát, többek közt holland, cseh, olasz, dán, burgundi, ANGOL, spanyol, svéd, francia, és katalán katonák is harcoltak, századokba vagy ezredekbe szervezve.”
Robert Byerly ITT VOLT BUDÁN, és harcolt a törökök ellen. Itt zsákmányolta a később „Byerly Turk”-nek nevezett híres lovat, amelyet harci lónak használt, és később neves lótenyésztőként ezzel a lóval indított el egy telivér vonalat.

A naseby-i csata ezredesének fia Buda ostrománál HÓNAPOKIG ITT TARTÓZKODOTT (3 hónap alatt foglalták vissza a töröktől), biztosan volt barátnője, lehetséges, hogy LESZÁRMAZOTTAT is hagyott nálunk.
Elképzelhető, hogy az az illető, aki magának vásárolta a sírhelyet, nagyon büszke a származására, és a naseby-i csatától számítja a családfáját, és ezt a sírhelyén is meg akarja jeleníteni. A csata maga is híres, fontos történelmi esemény, amelyet az angolok is számon tartanak.

Az írásmódról:
Két feltevésem van ezzel kapcsolatban.
Egyik, hogy a helység nevét régen nem így írták, mint ma. Az „old english” vagy „middle english” írásmód teljesen más lehetett, mint a mai.
Lehet, hogy a na-seby írásmód az 1645-ös írásmódhoz hű!
Rákerestem a Google-ban „naseby old spellings” keresőkifejezéssel, és a következő régies írásmódot találtam:
NaSEBY in Northamptonshire
egy 1877-es régi könyvben pedig így írták: Nafeby, de az f-nek nincs vízszintes áthúzása, csak a szára van, de itt másképp nem tudom ezt a karaktert átadni. Ezt használták s helyett.
Na most manapság nem ritka, hogy valaki nem használ nagy kezdőbetűket, (pl. én még tablót is láttam csupa nemecsek ernő típusú névfelirattal), akkor utalni kell arra, hogy régen Naseby nevét így írták: NaSEBY, vagyis két tagból áll a név. Lehetséges, hogy a kötőjel tagolja szét a nevet két részre a nagybetűk helyett.
A másik lehetséges ok, hogy az illető Nasebytől, vagyis Byerlytől eredezteti a családfáját, és még mondjuk a neve is véletlenül hasonlít, így egy szójáték keretében utal mindkettőre (pl. Ilona Sebestyén).

A katonai ezred jel, és a Jeruzsálemi templomosok jele közti egyezésről:
A Templomos Lovagrendet 1118-ban alapították, kb. 100 év múlva Angliában is elterjedt.
Európa szerte nagy befolyást szereztek. Szoros függés alakult ki az uralkodók és a lovagrend között pénzügyileg és katonailag is. 1300 körül azonban egy hírhedt per folyományaként (az első koncepciós per) betiltották őket. A rend nagyrészt más rendekbe eloszlott, illetve illegalitásban folytatta a tevékenységét. Míg azonban máshol ténylegesen üldözték, kínozták, bebörtönözték őket, több forrás szerint Angliában ez nem volt súlyos mértékű. A megmaradt templomosok majdnem zavartalanul találkozhattak, tevékenykedhettek. Lehetséges, hogy Anthony Byerly templomos volt, amelyet ezrede jelképében is megjelenített.
Egy ilyen képet is találtam:
http://tortenelemklub.com/images/tartalom_okor/kozepkor/pancelos_lovag.bmp
Konkrétan a Jeruzsálemi Templomos Lovagrend viszont csak 1945-ben alakult, tehát ők vették át a jelet a középkori lovagoktól.

Vagyis szerintem a sírnak nem a templomosokhoz van szoros köze, hanem Robert Byerlyhez, aki összeköti Nasebyt és Budapestet.
Az is szimbolikus értelmű lehet, hogy egyik oldalról nézve a sírt Naseby térképe, másikról nézve Magyaro. térképe a földes rész, ez is a kapcsolódásra utal.
Utólag is bocs a hosszú kommentért, nagyon izgalmas a feladvány, köszi!

210.@404notfound:

Mindkettotokkel egyetertek; valamint inkabb mar a ’70-es evekben tamadt a termesko’ termeszetes allapotaban siremlek es a minimalis informacio (sirfelirat) otlete…[‘mezitelenul szuletunk, mezitelenul megyunk el’; ‘semmit nem vihetunk magunkkal’; ‘foldi cimek, rangok, hivsagok nelkul…’ – kb. ezekbol a meggondolasokbol kiindulva]

Én továbbvinném Filctroll ötletét, miszerint ez egy elrontott sirkő lenne és hozzátenném azt, hogy oroszul a на себя (magamra) így íródik latin betúkkel: na sebya. Tehát lehet hogy valaki magának készítette, pl. egy kőfaragó.

@satanov: Ez tízpontos találat! (csak az a kérdés, hogy mennyi a maximum pontszám…)

@gtibor:

Az észrevétel jogos lehet, az alábbiak kevertek meg:

„Létezik azonban egy másik, folytatólagosan működő, a katolikus egyházhoz mindvégig hű templomos csoport, amely Portugáliában tudott fennmaradni évszázadokon át. A Portóban székelő, portugál nagymester vezetésével működő JERUZSÁLEMI Templomos Lovagrend (OMSTH) tekintettel arra, hogy XVI. Benedek korabeli okiratok alapján elismerte, hogy a templomosok pere koncepciós volt, szintén felvette a kapcsolatot a Vatikánnal, hivatalos elismertetés végett.”

„A portói székhelyű JERUZSÁLEMI Templomos Lovagrend (OMSTH) szintén jelen van Magyarországon, méghozzá az 1990-es évek eleje óta. E rend magyarországi főpriorja Nagy Károly várpalotai plébános. a rend két tartományra (nyugati és keleti) oszlik, melyek élén szintén prior áll. A jeruzsálemi templomosok több felvonuláson, így a Szent Jobb Körmeneten is rendszeresen felvonulnak. A lovagrend rendezvényei általában Várpalotán, Tihanyban és más dunántúli helyszíneken kerülnek megrendezésre, az ünnepélyes lovagavatásra májusban kerül sor. A rendnek nincsenek szerzetes tagjai, de a főprior mellett más felszentelt papok is tagjai a rendnek, a rend jelen van a Délvidéken (Nagybecskerek és Beodra) is. A lovagavatást egyéves jelöltség előzi meg. A rend jelvénye fehér paláston vörös kettős kereszt, védőszentje Szent György. A másik rendhez hasonlóan e rend is bírja a katolikus egyház elismerését, a lovagok számos misén megjelennek.”

http://hu.wikipedia.org/wiki/Templomosok

@petiba: Megerősítem, ti. én a közelmúltban geológus ismerőstől kapott mázsás szikladarabot vittem kőfaragóhoz, aki megmunkálta, kiegészítette, majd felállította a síremléket. Igen komoly papírmunka is volt, azaz: a temetőben teljesen biztosan tudják, ki (cég, vállalkozó), mikor… Más kérdés, hogy ő max. a reklámot köszöni meg, mert ha van egy csepp esze, nem árulja el, ki volt a megbízója. Abban is teljesen tutik lehetünk, hogy egy garázsműhelyben ez nehezen hozható össze, azaz, profi kőfaragó keze és gépe munkáját tanulmányozzuk napok óta.

Más: én a kevésbé daliás ’80-as években már láttam nem egy rusztikus/nyers/megmunkálatlan követ, tehát ezt nem tekinteném nóvumnak. Ha pedig nemrég hosszabbították meg a sírt, valószínűleg a temetőgondnokság értesítette a tulajdonost, aki befizette a megváltást (cca. 80-100 ezer) és ezzel a svunggal eltávolította a borostyánt. Azaz, 10-20-X éves képekre is szükség lenne. Valaki?

200.@SLC:

Haat, nem akartam morbid lenni, de nekem is atfutott az agyamon egy ilyen ‘spontan’ blogtalalkozo… 🙂

202. @petiba:

Bocsánat, de ebben tévedsz:

„A nagykereszt a négy kiskereszttel a Jeruzsálemi Templomos Lovagrend (OMSTH)”logója”, és ez a lovagrend jelen van hazánkban 1990 óta. A rend főpriorja Nagy Károly várpalotai plébános.”

Ez valójában a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend keresztje, ahogy miamai kollegina nagyon helyesen meglátta.

http://www.oessh.katolikus.hu/

Írtam a magyarországi helytartónak (Prof. Tringer László) egy udvarias levelet, de még nem válaszolt.

https://www.youtube.com/watch?v=caNW2FDZs0Y

Orosz területen keresve ezt találtam:
„Работа на себя, домашний бизнес, работа на дому” vagyis „Önálló vállalkozó (vagy önfoglalkoztatás), otthon alapú üzlet, otthoni munka”
на себя = na seby

Ezzel sem vagyunk közelebb.

Szerintem nem kell mást keresni, anagramma, átiratok, más időszámítás, felesleges körök. (ismétlem, szerintem)
A kereszt, az évszám és a Naseby túlságosan egyértelmű.Egyedül a kisbetűs településnév gyanús, de azt egyelőre félretenném.

Nem árt újra, és újra átismételni, mi az, amit tudunk.
A helyszín a Farkasréti temető, ahogy látom, kb. kétsávosnyi, autóval járható út melletti sír. Azaz szem előtt van. Ha valamit ki-be akarnának rakosgatni, előnyösebb lenne rejtettebb, belsőbb helyszínt keresni.

A nagykereszt a négy kiskereszttel a Jeruzsálemi Templomos Lovagrend (OMSTH)”logója”, és ez a lovagrend jelen van hazánkban 1990 óta. A rend főpriorja Nagy Károly várpalotai plébános.

http://veol.hu/veszprem/nagy-karoly-atya-kuldetese-1601694

Ő az. Azonban 2013-tól (már ismerős évszám!!!) a Szent Mihály Bazilika főszékesegyház apátkanonok plébánosa, valamint a veszprémi esperesi kerület főesperese. (fú, ezt még így leírni is sok volt)
A Bazilikában Gizella ereklyéinek őrzője. A Portóban székelő lovagrend (ahova a magyar lovagrend is tartozik) folytatólagosan működő rend, az eredeti templomosokhoz köthető csoport, tehát a magyar OMSTH autentikus. Lovagavatás májusban.

Arra még nem sikerült semmit találni, hogy a templomos rendnek mi lehet a kapcsolata a naseby-i csatával?

Ami furcsa, hogy miért került az első – Balázs által készített – képek után egy ronda piros mécses a sírra. Mivel – tudomásunk szerint – halott nincs benne, három oka lehet a mécsesnek.
Tévedésből.
Szivatásból (akkor nekünk szól)
Van valami jelentősége, csak (még) nem tudjuk mit jelenthet. Komoly üzenet nem lehet, mert egy mécsest még egy erősebb szél is elfújhat három sírral arrébb, nem is beszélve a ragadós kezű, vagy csak „tréééfás” kedvű temetőlátogatókról. (sztem nekünk szól 😀 )

Amúgy – az előzményekből – már tudjuk, hogy templomosék látogatják a blogot, sőt, billentyűzetet ragadni sem restellnek, tehát ne legyenek kétségeink, most is olvasnak bennünket. Ez tuti.

Amúgy a sír környezetéből kiderül, hogy régi parcella, nem újonnan használatba vett. Ez azt jelenti, hogy ahol most ez a sír van, ott igen nagy valószínűséggel előtte volt elhunyt. Vagy a jelenlegi sírtulajdonoshoz tartozó valaki(k)(túl sokan nem lehettek, mert „sima” sír, nem sírbolt) Vagy volt ott valaki(k), aki(k)nek semmi köze a jelenlegi tulajdonoshoz. Csak lejárt a sírhelyük, és már nem volt rokon, aki azt további 25 évre megváltsa.Ilyenkor általában a halottakat – illetve a maradványokat mélyebbre teszik, és rátemetik azt, aki újraváltotta a sírt.
Az elszáradt borostyánlevelek továbbra is azt a képzetet keltik bennem, hogy ez egy régebbi sír (mondjuk 5-6 év tökéletesen elég arra, hogy befussa a borostyán) amiről nemrégiben szaggatták le a borostyánt. Ez azt támaszt(aná)ja alá, hogy volt itt valami régi, befutott sír, aminek 2010-13 körül járt le az előző sírhely megváltása, tehát utoljára valamikor 1985 tájékán temettek bele. Vagy régebben, csak nem volt vevője – újramegváltója – a sírhelynek. Nem tudom, Farkasréten ez hogy megy, de általában az út melletti helyek hamar elkelnek.

A sírkő. Ez egy stílus. Ahogy van márvány, gránit, műkő, van kopjafa is, és vannak ezek a rusztikus, kezeletlen(ebb) kőből készült sírok, ezek mostanában divatosak. Nem hiszem, hogy csak egy kőfaragó jellemzően kidolgozott köve lenne. Készítik ezt a stílust fehér mészkőből, láttam már adriai sziklához hasonló kőből is. A zúzott kőszórás is mindenféle sírnál előfordul.
Szóval maga a kő, illetve a fix műkő, vagy gránitkeret helyett kirakott rusztikus kődarabok semmi pontos infót nem fognak adni nekünk.

Az írásmód, illetve kidolgozás mindenesetre nem ad nagy variálásra lehetőséget, ezzel, hogy csak a maradék felületből lehet új szöveget kivésni. Jelen állapotban csak a hosszú keskeny simán hagyott felületre jöhet még szöveg, mert ha annál többet, hosszabban akarnak írni, a teljes felületet újra kell csiszolni-vésni. Egy „szintet”, egy vésetnyi felületet el kell tüntetni az egész felületről, kivéve a szöveget. Szóval ott az a kis téglalap, az még vár valamire. Oda kerül még valami szöveg.

A toboznak ugyanúgy semmi jelentősége. Szintén túl esetleges. Szél elfújja, gyerek felkapja, bármi. Azzal nem lehet fontos üziket közvetíteni. Egyszerűen felette van egy fenyő. (ha valaki ott jár, és mégsincs fenyő – valamilyen hosszútüskés talán – na az viszont már gyanús.

Szerintem június 14-én egymást fogjuk fényképezni a sír körül rejtett kamerával, és végül nem találunk senkit. De legalább meglesz a blogtalálkozó 🙂

@satanov: Üdv! Ez szép találat volt 🙂

@agathon: Most már kifúrja az oldalam a kíváncsiság…

Jó hír!

Sikerült fölvennem a kapcsolatot sírköves Karcsi barátommal!

Email ment, várom a válaszát. Amint megjött a válasz, közlöm az olvtársakkal.

Üdvözlök mindenkit!

Hónapok óta olvasom a blogot, viszont csak most szántam rá magam a kommentelésre.

A két sír között nagy a hasonlóság, ezek alapján azt feltételezem, hogy a mi rejtélyes sírunk is az alábbi cég munkája lehet(még tegnap írtam a cégnek, de mindmáig nem érkezett meg kérdésemre a válasz).

http://kepfeltoltes.hu/view/150416/fg_www.kepfeltoltes.hu_.png
http://venusztestverek.hu/rolunk

Szerintem itt fölösleges a kereszt arányainak mélyebb elemzésébe belemenni, valószínűnek tartom, hogy az alábbi betűtípusból egyszerűen kiválasztották, és gép véste fel a kőre:
http://www.fonts.com/font/gerald-gallo/cross/ornaments?SiteId=15
A betűk vektorgrafikával készülnek, vagyis akármekkora méretben megjeleníthetőek minőségromlás nélkül.

Nagyon jó téma, köszönet érte szemfüles olvtársunknak és a Bloggazdának!

Nem egészen témába vágó, de engem 15 éve foglalkoztat egy hasonló kérdés, amire azóta se találtam választ!

Tizenöt évvel ezelőtt, amikor Szegeden éltem, még látható volt, hogy az egyik szegedi Tisza hídra (talán az új hídra) valaki hatalmas betűkkel fölfestette az alábbi feliratot:

„Isten küki”.

Azóta se tudom, ki lehet az a „küki” esetleg „Küki”, viszont a kérdés nem hagy nyugodni!

Fényképem, sajnos, nincs a feliratról.

Valaki, esetleg? Gondolok itt a szegedi olvtársakra, elsősorban!

Észrevettem még valamit a sírkőn:
Korábban már írtam, hogy az üresen hagyott felület bal oldala nem 90 fokos szöget zár be a vízszintes oldalakkal. Van egy kis dőlése kifelé. Ha jó a szemmértékem, a kereszt függőleges szára is pont ugyanolyan szögben dől el kissé, és annak belső széle pedig egy egyenessel összeköthető az üres rész ferde, baloldalával. Ezt egy lap szélével a monitorra téve leellenőriztem. Próbáljátok ki! Érdekes, furcsa jelenség, még ha nincs is semmi értelme. Látszólag…

Ha valaki a csatával kapcsolatos részleteket szeretné aprólékosan megvizsgálni, ezt a honlapot ajánlom:

http://www.battlefieldstrust.com/resource-centre/civil-war/battleview.asp?BattleFieldId=51

És ezt:

http://naseby.com/

(Ez utóbbiaknak is írtam hírigényt)

1645, azaz 16.45 fok a keleti hosszúságon: Nyugat-Magyarországon megy át, pl Nagyrákoson.

A na-seby hexára váltva:
6E612D73656279
illetve, ha a kötőjel tényleg csak kötőjel:
6E61-73656279

na, ez fogalmam nincs, hogy mi a fene.

@becsuszoszereles1k:

Jogos, a középkorban szokás volt a levágott, amputált végtagok külön eltemetése. De a BTI szerint a sír üres – persze lehet, hogy csak nem kötötték az orrukra, hogy valami mégis van ott. (Kádár fejét is sikerült elvinni, tehát betenni sem lehetetlen valamit…)

@tiboru:

Jo, hogy mondod! Epp az este jutott eszembe hasonlo, annyi kulonbseggel, hogy mi van akkor, ha a szuletes es a halalozas eve azonos… meg az is lehet.

Vagy: ha mondjuk csak egy testresz, es az evszam igy csak a pusztulas (halal) idejet orokiti meg (pl.: Cromwell feje – csak peldakent mondom, nem gondolom, hogy az o’ feje elkerult volna a Farkasretre). Hasonlo logika szerint a test megmaradt resze csupan (sulyos roncsolodas, vagy fel nem lelt reszek eseten/baleset; bunugy)… Nem ismerem a – semmilyen hatosagi eljarast ilyen esetekben (rendeszeti, bunugyi, igazsagugyi, temetkezesi).

@balage1984:

Ez érdekes felvetés! És természetesen támogatom!

Bocsi, vmi miatt a vége lemaradt
Szóval, sajnos nem vagyok pesti és a farkasréti temetőt se ismerem, így nem vagyok tisztában a méretével se! Mi van akkor ha nem csak 1 sír van?? Több sír összekötve, egy képzeletbeli vonallal, esetleg az azokon levő feliratok sorbarendezese

Sziasztok! En is évek óta olvasom az oldalt, és az első hozzászólásom következik

@zizzi170
ez a kommentem nem jelent meg meg, gondolom a ‘sok” link miatt…. 🙂
de ezt kiemelem belole:

Seby – csaladnev idehaza, pl:

https://www.facebook.com/nikolett.seby

es meg egy:

nasby 1645 keresesre a keptalalatok:

https://www.google.hu/search?q=nasby+1645&biw=1024&bih=635&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=pLIvVcq7FYO7ygOL0YCYDA&ved=0CCwQsAQ

168. @becsuszoszereles1k:

Bár (ó)héber, arámi és hasonló, bibliai nyelvek ismeretében hiányt szenvedek, de nekem is ilyesmi hangzás ez a „na-seby”. Csak az a fránya 1645 kapcsolódik egyértelműen a csatához. Talán félrevezetés az egész.

29.@logiszton:

Pontosan ugyanigy nez ki, mint ezen a siron? Azt milyen keresztnek nevezik?

[Mert van egyforma sza’rvastagsagu +negy kiskereszt – az otkeresztes gruz zaszlo -, de az a kereszt meg nem talpas. Ha meg sima vallasi keresztre gondolunk (feszulet), az meg nem egyenlo hosszusagu sza’ru’ kereszt… ]

@Leeanne:

Üdv, érezd jól magad!

Nos, először is üdvözlöm az összes konteóst így az első hozzászólásban!

Odáig, hogy van egy üres sírhely egyetlen évszámmal, még semmi furát nem találtam. Felénk legalábbis nem ritka, hogy különösen idősödő emberek, akiknél a halál témája már napirenden van, előre megváltják végső nyughelyüket, sírkővel, mindennel.
Nos, nekem eszembe jutott valami, méghozzá az, hogy ez akár egy konteómániás leendő sírhelye is lehet (aki lehet, hogy ezt most olvassa és jókat röhögött a találgatásokon 😀 ). Ezért a kereszt. Mármint az, hogy kereszt van egy sírkövön, abban még semmi fura nincs, de hogy egy ilyen… Lehet, hogy sírfelirat helyett egy ilyen rá jellemző dolgot.
Ami pedig az évszámot illeti, adjuk csak hozzá azt az elhazudott 297 évet! 1942. Tehát az, aki abban az évben született, amikor Illig szerint 1645-öt kellett volna írni, az most 73 éves. Tehát, ha a keresztek iránti érdeklődése mellett a hamisított történelem elméletében is hisz (ezért az évszám), akkor simán életben lehet, viszont már abban a korban, amikor az ember igencsak sokat gondolkozik a halálon, akár annak adminisztratív vonzatain is. Az üres téglalap pedig arra vár, hogy kifaragjanak belőle egy halálozási dátumot.
A na-seby feliraton gondolkodtam a legtöbbet, de az, mint előttem írták, lehet egy utalás az évszám miatt a csatára, az illető nevére (ez esetben a csata véletlen egybeesés), vagy mindkettőre. A név pedig nagyon könnyen lehet a Sebestyén vagy a Sebastian. A ‘na’ pedig utalhat bármire, két betűs szekvenciát még a keresőprogramok sem mindig ismernek fel 😀 A Sebestyén egyébként vezetéknévként sem ritka, és a ‘na’ pedig ez esetben lehet AnNA, NAndor, NAdja etc.

Off: érzem én, hogy a névmagyarázat sántít, de még mindig ez a legjobb verzió, ami az eszembe jutott…

162. @morat:

A sír üres, csak bérlik a helyet, ezt padi kolléga megtudakolta.

@miamai:

Tudtommal 297 évet emlegetnek, amivel most többet mutat az évszámláló.

@404notfound:

Ötletnek jó, de könnyen cáfolható. Nézd meg a képeket és olvasd el a 38-as hozzászólást.

„…nem kivésték az eredeti síkból, hanem “meghagyták”. Az egész nagy kő van csiszolva, és pont, hogy a szöveg, kereszt és évszám az eredeti felület, és az eredeti felületből lett lecsiszolva annyi, hogy kialakuljon a szöveg, illetve a forma.”

A többi részt meg vésővel durvára faragták (azt hiszem, erre mondják, hogy „sprengelték”).

Ez esetleg?

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mank%C3%B3s_kereszt

Végre egy igazi konteós feladvány. Hirtelen a következő lehetőségek jutnak az eszembe:

1. A sírkőfaragók ezzel az egyezményes jellel és rövidítéssel jelölik a még gazdátlan sírköveket.

2. Az MI6 aktuális 007-es ügynöke ennek a sírnak a vázatartóját használta eddig „postaládának”. Most persze dekonspirálódott, úgyhogy mikrofilmet már hiába keresnétek az edény alatt. A jelzés azért egyedi, hogy a beszervezett kémek könnyen megtalálják a sok „Szabó Dezső élt 1925-1992” között. Viszont annyira nem feltűnő, hogy eddig bárkinek is szemet szúrt volna.

3. Időkapu. A templomosok üzemeltetik.

4. A naseby-i csatát eldöntő idegen invázióból ittmaradt idegen lény maradványait 150 évente költöztetik egyik temetőből a másikba. Most Budapest volt soron.

abszolút amatőr fotelkonteósként a következő megállapításra jutottam:

A Farkastéri-temető egy hegyen van. Templomos kereszt -> Templom hegy.

Ebből egyértelműen következik, hogy a Frigyláda van itt elásva.

@padi:

Isten ments, szó sincs arról, hogy bárkinek a személyiségi jogait megsértsük!

Csak jelzem, kedves kónteótársak, hogy még nem válaszolt a levelemre a lovagrend magyarországi helytartója.

@bibien: Bocs 🙂 Az agyam időnként automatikusan fordít. Vagy a kezem nyúl mellé. Vagy csak Freud bácsi tréfált meg, és egy Vivienen járt épp az eszem 🙂

@becsuszoszereles1k: Én is keresem, de nem találom.

@tiboru: Én úgy látom, a tobozok, gallyak, fűcsomók mindegyik képen ugyanúgy helyezkednek el. A Balázs képén látható átlátszó „pohár” rajta van Vivien képein is, de valaki közben rátette azt a piros mécsestartót, anélkül, hogy érdemben a sírhoz nyúlt volna. Érdekes.

Nem lehet,hogy úgy kell értelmezni mint a PEMUPEA szót?Lehet,hogy ez ugyanúgy idősödő nyelvtanárnők vicce. 🙂

@miamai:

Az a tobozos dolog, az tényleg nagyon furcsa. Nem tudom, Balázs pontosan mikor készítette a fotót (majd megkérdezem tőle), de legalább egy hete-tíz napja. És bibien képein ugyanott van…

@amorph: én sem tartom túl valószínűnek az ötletet. Viszont tartok tőle, hogy esetleg olyasmibe tenyerelünk véletlenül, amibe nem biztos, hogy kellene…

Enyhe OFF!

@padizoli: 2038? Én 2030-at tudtam a Szt. Koronára.

Mellesleg, 2038-ra inkább ez jut eszembe:

http://hu.wikipedia.org/wiki/2038-probl%C3%A9ma

sziasztok,
az az elmélet már felmerült, hogy tiboru állíttatta a sírkövet reklámcélból?
először csak viccből jutott eszembe, de komolyan is el tudnám képzelni, hogy mondjuk néhany százezer forintot rááldozzon az elkészíttetésére és felállíttatására, ennél nagyobb és stílszerűbb reklámot keresve se találna, bőven megtérül (amekkora hírverést fog ez még kelteni, reklámidőben a költségek többszöröse lenne) – ráadásul azokra a georgia-i kövekre is nagyon emlékeztet a sztori, talán tavaly volt szó már róluk itt a blogon :o)

124.@szomjazoteve:

Ide csatlakoznek akkor a keresztre rafekvessel en is (ha mast nem is, de legalabb a foszereplok sorsat – ha mar sir, akkor halalukban – megismerhetjuk kisse jobban). Nem egy finom vilag az a kodos Albion…

Keresem Naseby es a Szent Sir Lovagrend (keresztje) kozotti kapcsolatot…

Addig is egy kis piheno, kitero – hires csatak korabeli katonai felszerelesei, tobbekkozt a Naseby-ie’i is (kepek):
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved=0CBwQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.erdekesvilag.hu%2Fkatonak-felszerelesenek-evolucioja-az-elmult-1000-evben%2F&ei=mm8uVfjOJ5blauXbgbAO&usg=AFQjCNHxeJ-WfEBC0vv0CtGJtWStHya44g&sig2=fMfsaeVYYbuOEmWB73w9qA

*
Hopp, itt van valami furcsasag:
„A Stuartok visszatérése után Blake holttestét exhumálták, és a Szent Margit-templom udvarán a köztársaság több, ismert személyiségével:
Richard Deane-nel,
Cromwell anyjával és lányával,
John Pym-mel, a Hosszú Parlament elnökével és másokkal
jelöletlen, közös sírba temették. Ennek pontos helye azóta is ismeretlen.”

https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=6&cad=rja&uact=8&ved=0CD8QFjAF&url=http%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FRobert_Blake&ei=5nguVce3HIOzaY7NgNAH&usg=AFQjCNF8K9Oq7Ng6Hr0V3qYNB61gYq38uA&sig2=3SJgVsoeIVxSKgwRcO-zDg

Oliver Cromwellnek ilyen „vegtisztesseg” jutott…:
„Oliver Cromwellt a Westminster apátságban (Westminster Abbey) temették el, de a hatalomba 1660-ban visszatérő királypártiak árulónak minősítették, tetemét kiásták és láncokkal felakasztották, majd lefejezték. Fejét a Westminster-apátság előtti póznán tartották 1685-ig, ezután többször adták-vették, majd 1960-ban a cambridge-i Sidney Sussex College-ban temették el” [wikipedia]
Ha egeszen 1960-ig „adtak-vettek”, (a tobbieket is megbosszultak, kiastak-elastak, nevtelenul), akkor – kis koltoi tulzassal -barmit el tudok kepzelni tovabbi sorsukrol halalukban, akar a Farkasreti temetot is… :/

110.@FilcTroll:

Szobrasznal erdeklodtem (kettonel, de a masikat meg nem ertem utol): szerinte nem kezzel vesett (ha netan, akkor zsenialis kezugyessegu mesterrel van dolgunk), hanem pl. „water jet” (nagynyomasu vizsugar) modszerrel (geppel).

@nzse75: és ezért visz =/valaki/kik oda gyertyát, emlékezésül. Ezek szerint látogatják a sírt. Előző fotón más (üveg színű), a mostani későbbi fotón piros gyertyatartó van.

http://www.centralotagonz.com/naseby

Lehet, hogy 1645-ben fedezték fel a környéket. Persze ez még semmit nem magyaráz meg. 🙂

116. @padi:

Ezt akartam megúszni. 🙂

nem tudok elszakadni az orosz/szláv vonaltól:

feltételezve, hogy nincs profi orosz tudása a kőfaragónak, illetve, hogy a kezem sem olyan biztos, elképzelhető, hogy kissé elrontotta a faragást:

– a kért felirat ez lette volna: па-жву – orosz-cirill kurzív írással, melynek jelentése ugye: élni

számomra továbbra is elképzelhető, hogy a szám nem egy évre utal, hanem valami másra, illetve, mivel kiderül, hogy a sír (egyelőre) üres, így meggyőződésem, hogy ez egy low-budget emlékmű

@barbarossa:

Morbid lenne, továbbá nem is logikus: a csata 1645-ben volt, a ló kb. 1684-1706 között élt.

The Byerley Turk or Byerly Turk, (c. 1684 – 1706) was the earliest of three stallions that were the founders of the modern Thoroughbred horse racing bloodstock (the other two are the Godolphin Arabian and the Darley Arabian).[1][2] The stallion is believed to have been captured by Captain Robert Byerley at the Battle of Buda (1686)…

@tiboru: The quick brown fox jumps over the lazy dog.

? 🙂
Jah, tesztnek, gyakorlásnak a hat karakter semmi.

Itt vannak jó példák:
http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rv%C3%ADzt%C5%B1r%C5%91_t%C3%BCk%C3%B6rf%C3%BAr%C3%B3g%C3%A9p

🙂

@padi:
Igen, CSAK ezért hajlok Filctroll kolléga felé, mert annyira béna az egész, hogy csak próbának jó. De egy ilyen speciális kereszt próbának meg enyhén szólva is gyanús.
És ha próba, akkor azt meg minek takarítják?
Az egész nem stimmel.