Frigyláda-konteók

2015-10-22–16:59

Frigyláda-konteók

Amint azt olvasóink már egy hete tudják (de legalábbis sejtik), a Konteóblog huszadik témaszavazásán meggyőző fölénnyel nyert a frigyláda, kenterbe verve a többi négy lehetőséget. Bevallom, egy kicsit (de tényleg csak egy kicsit) csodálkoztam is, hiszen titokban azt reméltem, hogy Shakespeare kolléga története képes lesz legalább megszorongatni a legendás bibliai berendezési tárgyat. No de mindegy, mit hisz a bloggazda: az olvasók döntöttek, s fegyelmezett adminként, a júzerek igényeinek alázatos kiszolgálójaként nincs más teendőm, mint a képernyő elé ülni és a billentyűzetre rácuppanva (konteós szemszögből) elkezdeni a sokak által már biztosan ismert történetet, ami (ha jól számolunk) komoly esélyekkel indulhat „az emberiség legrégebbi összeesküvés-elmélete” verseny döntőjében.

A frigyládáról blogposztot írni kábé olyan embertpróbáló (és zanzásítási képességeket igénybe vevő) feladat, mint a második világháborúról novellát rittyenteni, de az adott szó kötelez: belevágok. Mivel precizitás és alapos háttérismeretek nélkül konteózni ugyanúgy rizikós, mint aknát szedni vagy gombapörköltet főzni, ne elégedjünk meg a kísérleti régész Jones professzor interpretációjával (amit én speciel legalább tízszer láttam), hanem lássuk először is, mi a szösz az a frigyláda, amit az egyik legmenőbb régészeti építész (vagy építész-régész), a holland Leen Ritmeyer egyszer úgy jellemzett, hogy a legismertebb bútordarab, ami valaha is létezett.

1.) Előzmények

Nem tudom, hány Ószövetség-szakértő van az olvasóim között, mindenesetre tőlük elöljáróban elnézést kérek, ha számukra evidenciának tűnő alapokkal kezdek, de gondoljunk azokra is, akik más, nemzetgazdaságilag ugyanilyen értékes tevékenységgel múlatják az idejüket.

Körülbelül az időszámításunk (oké, legyünk stílszerűek: a Krisztus) előtti 14.-15. században vagyunk, s Mózes (a közismert galibák közepette) már kivezette a zsidókat Egyiptomból, túl vannak a Vörös-tengeren történő átkelésen, s a különösen festői Sinai-hegy lábánál táboroznak. Itt Mózes ingajáratban közvetít az Úr és a nép között: biztosan emlékeztek, hogy szegénynek többször is meg kellett másznia a hegyet, mert az Úr nem volt hajlandó lemenni, azt viszont keményen megtiltotta, hogy a többiek (Áron és a vének kivételével) oda felmenjenek. Szóval az Úr megragadja az alkalmat és bőven ellátja a zsidókat mindenféle törvénnyel és más magatartási szabállyal, amelyek közül a legismertebb a Tízparancsolatnak nevezett alapnorma-gyűjtemény. Az Úr nem bíz semmit a véletlenre, s Mózesnek (az egyik ominózus, negyven napig tartó hegyi túra alatt) nagyon részletesen azt is lediktálja, hogy annak érdekében, hogy ő (mármint az Úr) a kiválasztott nép körében lakozzon akkor is, amikor azok vándorolnak, milyen fizikai paraméterekkel rendelkező hajlékot (konkrétan egy ládát – az Úr nem volt túlságosan nagyigényű) kell készíttetnie. A technikai részletekért olvassátok el Mózes II. könyvének 25. fejezetét, de az ezt követő passzusok is érdekesek.

Csak hogy el tudjuk helyezni magunkban a szóbanforgó történelmi időszakot: ez a késő bronzkor, nagyjából ekkor hódítja meg Egyiptom Núbiát, megalakul a hettita birodalom és az olmék államiság (egymástól úgy 12 ezer kilométerre), Krétát elfoglalják a mükénéiek, Kínában a Sang-Jin-dinasztia uralkodik, s Róma alapításáig van még vagy 700 év. Ami bennünket, magyarokat illet, a tudományosan talán legelterjedtebb teória szerint ekkor őseink még valahol az ugor őshazában legeltettek, a mai Kazahsztán középső részén (vagy éppen elindultunk a Szíriuszról, de ezt ne most vitassuk meg, ha kérhetem).

2.) A láda maga

Na, ez a bizonyos láda (doboz, tárolószekrény) lesz az Úr és a zsidók közötti különleges szövetség (a frigy) szimbóluma, amit egy Bésaléel nevű mester készít el (a Júda nemzetségből való Uri fia), az első kultikus gyertyatartóval, a menórával, valamint a szentéllyel, az oltárral és a füstölővel együtt. Az aprómunkát Aholiáb végezte (ő a Dán nemzetségből való Akhiszamák fia volt, már ha ez a részlet bárkinek érdekes lehet a Rabbiképző növendékein kívül).

Az Úr utasításának megfelelően (Mózes V., 10-2) a tíz alapparancsolatot tartalmazó két kőtáblát először egy (Mózes által sk. készített) faládában kellett tartani, majd (számos szakember szerint) a frigyládába kerültek. Az az igazság, hogy most tényleg jól jönne egy Biblia-szakértő: én jó egy órát böngésztem a Szentírást, de olyan passzust, amely egyértelműen kimondta volna, hogy a Tízparancsolat kőtáblái a frigyládába kerültek volna Mózes barkácsdobozából, nem találtam.

Összefoglalva: szerintem a Szentírás minimum két különböző ládáról beszél (a Mózes által a hegy lábánál készítettről, amit felvisz a Sinaira, beleteszi a cuccot, majd lehozza az onnan), és a Bésaléel-Aholiáb duó által készítettről, ami az Úr lakhelyéül szolgált). Hogy ez a két láda egy és ugyanaz lenne, sok helyen olvastam, de bibliai bizonyítékot nem találtam rá, miként arra sem, hogy a kőtáblák az elsőből átkerültek volna a másodikba. De tényleg csak felületesen néztem át a forrást, ha tudtok megnyugtató választ, azt megköszönöm, de mivel posztunk szempontjából ez a részlet másodlagos, nem nyomoztam tovább.

Amint azt a fenti egyik linkre kattintva most már mindenki tudja, a frigyláda méretei, anyagi összetétele, de még a díszítések, a csecsebecsék és azok színei is nagyon aprólékosan rögzítve vannak, akárcsak a vele történő bánásmód. Komolyan azt mondom: ISO-9001 és Nemzetközi Szabványügyi Szervezet legyen a talpán, amelyik ezt überelni tudja, még így 3500 év után is! Bevallom, én még technikát is tanítottam egykoron általánosban (na ez igazi kamingáut volt, SOHA ne éljetek vissza ezzel a bizalmas információval!), obamafrigy de ilyen részletes útmutatót annó még az ötödikesek tankönyvében sem láttam, amikor azt a rohadt sorompót kellett a lelkes tizenegy évesekkel elkészíttetni.

A bloggazdáról tudvalevő, hogy amúgy imád elveszni a lényegtelen részletekben, de most megálljt parancsol az ösztöneinek, s a Károli-fordítást nehézkesnek tartók kedvéért csak a láda legfontosabb ismérveit pontosítja, mai mértékegységekkel (felfele kerekítve és a legelfogadottabb konverziós számokat használva):

hossza: 132 centi
szélessége: 80 centi
magassága: 80 centi

A ládát kívül és belül arannyal kellett borítani és ráillesztett gyűrűkkel (illetve az ezekbe dugott, szintén aranyozott rudakkal) szállíthatóvá kellett tenni. A láda tetején két, egymással farkasszemet néző kerub-szobor volt (naná, hogy aranyból, mert majd trombitarézből). Noha ezt Köves Slomó biztosan korrektebbül és szakszerűbben tudná elmagyarázni, megpróbálom: a kerubok szárnyas, angyalszerű lények, akik Isten közvetlen környezetében teljesítenek 7/24-es szolgálatot és az Úr jelenlétét jelzik. A ládát az úgynevezett frigysátorban (más néven a sátorszentélyben, tabernákulumban, vagy simán és kicsit profánul: a hordozható templomban)) kellett tartani, ahová csak igen szigorú szabályok betartásával volt szabad belépni, s csak a kiválasztottaknak.

3.) A láda célja

Noha az Úr már a Sinai-hegyen világosan elmagyarázta, hogy a frigyláda az ő tartózkodási helye a zsidók között, az elkövetkezendő évtizedekben számos további funkciót is betölt. Ott van például az eredeti tízparancsolatot magukon viselő kőtáblák tárolása (amiről már beszéltünk), ezen kívül egyfajta adóvevőként is működött, hiszen ennek segítségével kérték ki a zsidók az Úr tanácsait és konzultáltak vele különböző kínzó kérdésekben (mert az ugye nem is akarjuk elképzelni, hogy az Úr ott kuporgott volna a fél köbméteres ládában, mint valami jógi). Jerikó falainak leomlásakor a frigyládát hurcolják a papok a harci kürtösök előtt, alapos a gyanú tehát, hogy értő kezekben fegyverként is felhasználható volt.

Persze nagyon kellett vigyázni vele, mert több olyan sztori is olvasható az Ószövetségben, amelyekben emberek esnek össze holtan (vagy mindenféle csúnya betegség végez velük) csak azért, mert véletlenül megérintették a kegytárgyat. Az Úr nagyon nem szerette a protekciót, mert még Mózes két unokaöccse (Abihu és Nabab) is hasonlóképpen járt, amikor elővigyázatlanok voltak, de olyan történet is van, hogy hetven, ereje teljében levő szántóvetőt éri hirtelen halál pusztán amiatt, mert a le nem takart frigyládát szállítás közben megpillantották. Aztán van egy olyan elmélet is (nem kisebb névhez kapcsolódik, mint Däniken mesteréhez), mely szerint egyfajta ételautomata volt – de erről részletesebben majd az elméleteknél.

4.) A Kebra Nagast

A frigyládát megemlítő, klasszikus Ószövetségen és a számos, a keresztények által nem kanonizált zsidó feljegyzésen kívül meg kell még említenünk ezt a (117 fejezetből álló) etiópiai szent könyvet, amely Mózes után úgy hatszáz évvel született. A Kebra Nagast (királyok dicsősége) elsősorban az etióp uralkodók nagyszerűségét énekli meg a korabeli szokásokkal együtt, ami biztosan nagyon klassz és lélekemelő dolog, de bennünket leginkább az a része érdekel, amelyik a frigyládával foglalkozik. A történet fordulatos és izgalmas, de mi itt és most csak a lényeget említjük: a szent könyv szerint Salamon király és Makeda (akit leginkább a foglalkozása alapján ismerünk: ő volt Sába királynője) szerelembe estek, s az együtthálás következtében közös gyermekük is született, akit Meneliknek (eredeti nyelven Bayna Lehkem-nek) hívtak.

Menelik máskülönben annak a vérvonalnak (családnak) az első ismert tagja, amely egy 130 éves megszakítástól eltekintve 2900 (kétezer kilencszáz!) éven keresztül uralkodott Etiópiában, egészen Hailé Szelasszié császár (Júda oroszlánja, satöbbi) 1974-es trónfosztásáig. Ami engem illet, tényleg nem szoktam hasraesni az arisztokrácia előtt, de egy közel három évezredes dinasztia hallatán nem tudok mást tenni, mint félretenni a republikánus hetykeséget és gondolatban megemelni előttük az alufóliasapkámat.

Ez a Menelik felnőtt korában Jeruzsálembe látogat egy gyermeki vizitre, s amikor visszatér Etiópiába, kísérete ügyes csellel ellopja a frigyládát Salamon templomából, másolattal helyettesítve azt. Ezt követően a frigyláda számos csatában segíti őt, majd Etiópia egyik legrégebbi településére, Akszúmba szállíttatja, ahol (egyes vélemények szerint) ma is rejtegetik. Talán többen hallottatok (és olvastatok) már Graham Hancockról, aki 1992-ben egy 600 oldalas könyvet írt (Jel és pecsét címmel) arról, hogy hogyan nem találta meg a frigyládát sem Etiópiában, sem Egyiptomba, sem Franciaországban, de még Izraelben sem.

Visszaolvasva ezt az utolsó mondatot csak most érzékelem, hogy elég rosszindulatúnak hangzik, pedig frankón nem ez volt a fő szándékom. Hancock kolléga rengeteget kutatott (nem csak frigyláda-ügyben), a konteósok egy része már-már egyenrangúnak tekinti őt Jim Mars-szal vagy David Icke-kal. Nekem sincs különösebb bajom vele, mindössze talán annyi, hogy amit kétszáz oldalban össze lehetne foglalni, arról Graham minimum hétszázat fog írni. Mintha terjedelemre fizetnék. És egy laza kérdés: miért őriznék az etiópiai zsidók a frigyládát egy keresztény templomban, ahogyan azt Hancock állítja? Persze megtévesztés is van a világon, s ebben a zsidók mindig büfék voltak (gondoljunk csak Eli Kohenre).

5.) A frigyláda eltűnése

Ha az akciófilmeken felnőtt generációk képviselői valami látványos kommandós rajtaütést, fondorlatos betöréses lopást vagy valami hasonlót várnak, csalódniuk kell. Az előző pontban említett Menelik-féle jogtalan eltulajdonítási verzión kívül úgy tűnik, hogy a frigyládáról egyszerűen megfeledkeznek a szövegek. A Mózestől (akarom mondani: az Úrtól) eredő utasításokat követően megépítik, a negyven évnyi pusztai kóborlás alatt végig ott van a zsidókkal, majd beviszik az Ígéret Földjére. Itt a papi kaszt tagjai őrizték pár száz éven keresztül, egyszer még a filiszteusok is lenyúlják tőlük, de mivel mindenféle kórság támadja meg őket (például gyorsan növő daganatok), úgyhogy végül csalódottan visszaadják a zsidóknak. Körülbelül i.e. 1000 körül Dávid király úgy érzi, hogy a legjobb helye mégiscsak Jeruzsálemben lenne, el is megy érte valahová vidékre és felviszi a fővárosba. Ő még nem tud megfelelő épületet biztosítani neki, de fia (a már említett Salamon) felépíti az Első Templomot, s a frigyláda oda kerül, ahová szánták: a zsidóság spirituális, kulturális és politikai életének középpontjába, ahol háromszázvalahány éven keresztül viszonylag nyugiban van.

Aztán időszámításunk előtt 595 körül jönnek a gaz babiloniaiak (Nabukodonozor neve biztosan sokaknak ismerős), lerombolják a templomot és ha már úgyis ott vannak, lenyúlják a frigyládát is. Az utolsó említése ebből a korból származik, innen kezdve egy szó nem sok, ennyi sem ejtetik róla az egész Szentírásban. Akkor sincs még csak egy utalás se rá, amikor az Első Templom megsemmisítése után hatvan évvel felépül a Második Templom, s a zsidók visszakapják a babiloniaktól az elrabolt kincseket.

Ez szerintem nagyon furcsa, hiszen mégiscsak a zsidók legszentebb ereklyéjéről van szó, az Úrral történő közvetlen kapcsolattartás legfontosabb eszközéről, a zsidó monoteizmus egyik alappilléréről, a Teremtő által kiválasztott nép legfőbb (ön)legitimáló eszközéről. Nos, ehhez képest egyszerűen mintha megfeledkeznének róla, sőt: mintha ettől a momentumtól kezdve szándékosan törölték volna a történelmükből és többé nem vennének tudomást róla. Lehet, hülyeséget mondok, de ez engem azokra a harmincas-negyvenes évekbeli szovjet fotókra emlékeztet, amelyekről Sztálin parancsára lassan mindenkit eltüntettek, akik a Generalisszimusszal bajszot akasztottak (és akik nem voltak kevesen).

6.) A gyanúsítottak

Az elmúlt háromezer évben több verzió is felröppent arról, hogy ki tette rá a kezét a frigyládára. A Közel-Keleten nem csak a huszadik-huszonegyedik században volt folyamatos a córesz, az ott élő népeknek sosem kellett a szomszédba menniük balhékért és háborúkért. A babiloniakat és a gézengúz Nabukodonozort már említettük, de a potenciális frigyláda-lopók között szerepel Antiokhosz Epiphanész szeleukida uralkodó, aki i.e. 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet és feldúlta a Második Templomot. De ne feledkezzünk meg Titusról (későbbi római császárról) sem, aki Krisztus után 70-ben leveri az épp aktuális zsidó felkelést és a földdel teszi egyenlővé Jeruzsálem jó részét, illetve a Második Templomot. A rómaiak (természetesen) gyakorlatilag kiürítik a várost, egy csomó kegytárgyat hazavisznek (a híres menóra látható is a római Titus-féle diadalíven), de a frigyládáról se zsidó, se római források nem tesznek említést.

Egy izgalmas alteória ebből a verzióból szökkent szárba: eszerint a frigyládát Titus légiói titokban vitték Rómába, onnan a vizigótok i.sz. 410-ben (amikor Alarik vezetésével megtámadják és feldúlják a várost) elviszik, közvetítésükkel Konstantinápolyba kerül, s amikor 1204-ben a keresztesek az úgynevezett latin háborúban beveszik a várost, a templomosok kezébe kerül a cuccos.

Jeremiás próféta se úszta meg a hírbehozást: egyes bibliamagyarázók szerint ő még a babiloni támadás előtt elrejtette a frigyládát, méghozzá a Nébó-hegyen, ott, ahol állítólag Mózest eltemették. Aztán ott van Jósiás zsidó király, akiről sokan azt tartják, hogy még a babiloni balhé előtt a Templom-hegy egyik barlangjába vitte le a frigyládát, ami aztán ott vészelte át az elmúlt 2500 évet és azóta se találta meg senki (hacsak a templomosok nem bukkantak rá, amikor 1118-ban befészkelték magukat a számukra ezen a helyen kijelölt bázisra).

Persze vannak, akik megesküdnének rá, hogy a frigyláda a Vatikán titkos irattárának egyik termében (esetleg az ottani katakombák valamelyikében) pihen, s az elmúlt 1500 évben (amióta a Szentszék, mint állam létezik) minden megválasztott pápa első útja oda vezet…

Amatőr és profi kincsvadászok fontosnak tartják megemlíteni a kumráni réztekercseket is, mint a frigyláda esetleges rejtekhelyének beazonosítását segítő dokumentumokat, de ezt a verziót most csak megemlítem, hiszen egy teljes poszt született róla pár évvel ezelőtt.

Roderick Grierson, a frigyládáról szóló számos könyv egyikének társzszerzője azt állítja, hogy a frigyládára az egyik ősi arab törzs, a Banu Jurhum tette rá a kezét, s ők Mekkába vitték, ahol jelenleg is a Kába-szentélyben található fekete kő alatt rejtegetik. Roderick óvatosan azt is hozzáteszi, hogy nem zárható ki a frigyláda másolatainak létezése sem, ezért terjedhettek el az írországi, egyiptomi, franciaországi, zimbabwei, de még az amerikai Utah állambeli helyszínekről szóló mendemondák a kegytárgy rejtekhelyével kapcsolatban.

Persze nem vagyunk hülyék: mindannyian tudjuk, hogy a valódi frigyláda egy amerikai kormányzati raktárban pihen, ahogyan azt a közismert dokumentumfilm záró képsorai is bizonyítják.

raktár Végezetül említsük meg Jehuda Getz-et (tényleg így hívták szegényt!), aki 27 éven át volt a jeruzsálemi Siratófal ortodox főrabbija, s ebbéli minőségében 1981 nyarán egy ásatást indított a Templom-hegy alatt azzal a céllal, hogy megtalálja a frigyládát, vagy ha ezt nem is, akkor azt a szentélyt, ahol azt tárolták. Ő azt állította, hogy rátalált a teremre, de az izraeli hatóságok ekkor leállították a munkálatokat és betiltották a feltárást: a szóbanforgó területen muszlim adminisztráció van, s közvetlenül a Szikla-mecset alatt található. Egyes közel-kelet-szakértők egy világháborút sem tartanak kizártnak abban az esetben, ha a zsidók folytatnák az ásatást a muzulmánok beleegyezése nélkül (ne feledjük, hogy a Szikla-mecset az iszlám egyik kiemelkedő fontosságú helyszíne, itt látható az a szikla, amelyről Mohamed – áldassék az Ő neve! – lova elrugaszkodott, amikor Allahhoz vitte a prófétát az első eligazításra).

7.) A konteók

Az ismertetett előzmények és körülmények alapján igazán nem lehet csodálkozni azon, hogy a frigyláda megmozgatta a kreatív fantáziákat. Vegyük sorra, melyek azok a legelterjedtebb elméletek, amelyek arra a triviális kérdésre próbálnak választ találni: mi is lehet(ett) ez valójában?

7.1.) A frigy ládája

Nincs itt semmi konspiráció, a materialisták és ateisták aknamunkája az egész konteózás. Az Úr úgy kommunikál a népével, ahogy kedve szottyan. 3500 évvel ezelőtt az embereknek még szükségük volt egy kis hókuszpókuszra, s hihetőbbnek tartottak egy ládában lakozó istent, mint egy 100%-ban spirituális megnyilvánulást, ezért volt szükség egy kézzel fogható, szemmel látható közvetítő eszközre. Az Úr ezt pontosan tudta, ezért döntött a frigyláda mellett, s ezért választotta a kőtáblákat is az alaptörvények bemutatására. Amikor már nem volt szükség rá, a ládát eltüntette, hiszen a célját elérte. Ennyi.

7.2.) A paleoasztronauta-elmélet

Még egy felületes szemlélő számára is teljesen nyilvánvaló, hogy a frigyláda egy (valószínűleg rádióhullámokkal működő) adóvevő volt, amelyen keresztül a három és fél évezreddel ezelőtt a Földre látogató idegenek kapcsolatot tartottak azokkal az általuk kiválasztott emberekkel, akiket vezetőnek szemeltek és képeztek ki (Mózesről és az Áron leszármazottaiból kialakuló későbbi főpapi kasztról beszélek). A nagy titkot (mármint a más bolygóról érkező űrutazók létét) az akkori emberek gyomra (és agya) képtelen lett volna befogadni, ezért ezt tényleg csak a beavatottak legszűkebb köre ismerte (vagy lehet, hogy ők se). Az adóvevő biztonságát magasfeszültség garantálta, ezért aki nem tartotta be az érintésvédelmi előírásokat, az bizony könnyen pórul járt, akárcsak egy részeges villanyszerelő.

Az is elképzelhető, hogy a szerkezet zavartalan, hosszú időn át tartó működését nukleáris üzemanyag biztosította (sajnos nem lehetett hetente bedugni a konnektorba vagy leszaladni csereelemért a teszkóba), s ennek esetleges meghibásodása, illetve a cellák szivárgása okozhatta azokat a megbetegedéseket, amelyekről az Ószövetség több helyen is említést tesz: hajhullás, hányás, fogak kilazulása, daganatok gyors keletkezése és növekedése, fekélyek és más nyílt sebek megjelenése azok testén, akik a megfelelő védőfelszerelés nélkül túl közel kerültek hozzá. Márpedig (sajnos ma már tudjuk) ezek egytől egyig a sugárbetegség tünetei.

Na és – mint azt olvashattuk – fegyverként is alkalmazták. Hogy Jerikó bevételekor ultrahangot vagy más rezgéseket bocsájtott-e ki, részletkérdés, mindenesetre elég valószínű, hogy nem az állatszarvból készült fúvós hangszerek okozták a legendás várfal leomlását.

7.3.) A kondenzátor-verzió

Azt a lehetőséget, hogy a frigyláda valójában egy korai leideni palack (vagyis egy kondenzátor, amely alkalmas a sztatikus elektromosság tárolására), először nagy kedvencünk, Nikola Tesla dobta be a köztudatba 1915-ben. Szerinte a láda méretei alkalmassá tették, hogy a tárolt elektromos töltésektől egy hatalmas szikra (vagy akár egy elektromos sugárnyaláb) formájában szabaduljon meg, s ez a feszültség elegendő volt egy ember megöléséhez. A dielektromos abszorpció miatt az is elképzelhető, hogy a kisülés után még marad töltés benne, tehát akár többször egymás után is működni képes, pláne, ha az elektrolit folyékony halmazállapotú volt (mint ahogyan az alaposan feltehető). Hasonló szerkezetek a „bagdadi elem”-ként ismert, több mint kétezer éves iraki vázák, amelyekről számos kísérleti régész szerint bebizonyosodott, hogy óriási galvánelemekként (is) működ(het)tek.

7.4.) Mózesi átverés

A zseniális, pszichológusnak sem utolsó próféta és népvezér (akit a zsidók, a keresztények és a muszlimok egyaránt elismernek és tisztelnek) rájött, hogy a nép szemében akkor tudja stabilizálni vezetői pozícióját, ha legitimációját az Úr felhasználásával is erősíti. Hogy Mózes személy szerint hitt-e az Úrban vagy nem, azt most ne firtassuk (nem a mi dolgunk), mindenesetre kitalált egy nagyszerű fedőtörténetet a Sinai-hegyi rendszeres találkozókról, fabrikált egy dobozt, amihez látványos külsőségeket is társított, majd onnan kezdve bármit is mondott és bármilyen hajmeresztő, népszerűtlen ötlete is volt, nagyvonalúan rámutathatott a frigyládára és szúrós szemmel ránézhetett az esetleges akadékoskodóra: te kis pájeszes köcsög, te az Úrral akarsz vitatkozni?! Nooooormááális?!

Amúgy arról se feledkezzünk meg, hogy Mózes Egyiptomban töltötte élete jelentős részét, márpedig a frigyládához hasonló rajzokat egyiptomi hieroglifák között is fel lehet fedezni, ráadásul Tutankhamon sírjában is találtak olyan szekrénykét, ami (legalábbis külsőleg) emlékeztet erre, vagyis az öregnek volt honnan inspirálódnia.

Ez a verzió önmagában persze nem ad feltétlenül magyarázatot a Mózes halála utáni csodákra, de ezeket tudjuk be a próféta utódai és követői találékonyságának és rugalmasságának. Az intézményes vallások ugyanis ebben is hasonlítanak a klasszikus gasztronómiára: egy bevált recepten soha nem szabad lényeges változtatásokat eszközölni! Ez az alapszabály egy csomó mindenre érvényes amúgy (a nemi élet gyakorlásán kívül).

7.5.) A mannagép

Ahogyan azt már említettem, Erich von Däniken jött elő ezzel a magyarázattal, amiben persze a paleoasztronauták is benne vannak, tehát ha nagyon akarnám, ez a 7.2.)-es elmélet alverziója is lehetne (de nem akarom nagyon).

Ennek az alkonteónak megfelelően a földönkívüliek bocsájtották Mózes rendelkezésére a különleges, magas proteintartalmú élelmiszert előállító berendezést annak érdekében, hogy a kábé Magyarország nagyságú, zömében sziklás-sivatagos területen negyven évig bolyongó zsidók ne haljanak éhen és ne is menjen el a kedvük az egésztől akkor, amikor megtudják, hogy a Közel-Kelet egyetlen olyan pontját nézte ki nekik az Úr, ahol nincs kőolaj.

Körülbelül ennyit szerettem volna elmondani a frigyládáról, illetve az ezt övező kérdőjelekről. Tudhatjátok, hogy itt a Konteóblogon a posztok mindig csak a szórakozás (és talán az ismeretterjesztés) első fázisát jelentik, a másodikat (jelentős hozzáadott értékkel) a hozzászólások jelképezik. Vagyis most is várjuk a kiegészítéseiteket, esetleges helyreigazításaitokat, véleményeteket és találgatásaitokat mindenről, ami akár csak távoli kapcsolatban áll a frigyládával, ennek történetével és az ezt övező rejtélyekkel.

Szavazz (három opciód van), majd gyűrd fel az ingujjad és kommentelj!

Ápdét: jelen poszt kibővített verzióját elolvashatod a 2016. december 2-án a könyvesboltokba kerülő Konteó 3-ban, további 29 válogatott összeesküvés-elmélettel és egy elméleti összefoglalóval együtt.

Kategória: EgyébCímkék: biblia, frigyláda, rejtély, ufo, vallas, zsido —

...Tovább

Cím	Dátum
Vitaposzt: háború Ukrajnában	2022-02-27
Vendégposzt: Tanja Gräff ügye	2022-02-02
Felejtős a Facebook, itt az új csoportunk!	2021-02-27
Rendőri brutalitás elleni megmozdulások	2020-06-18
Koronavírus megbeszélőposzt	2020-03-17
Vendégposzt: az NSU-komplexum, avagy a dönergyilkosság-rejtély	2019-07-28
Vitaposzt: választás-konteók	2018-04-11
Vendégposzt – A kassai bombázás	2017-06-26
Michael Jackson-konteók	2017-05-20
Szolgálati közlemény: Aranykönyv-szavazás, döntő!!!	2017-05-11
Kínos Clinton-konteók (részletek)	2017-03-31
Lindbergh-konteók	2017-02-26
Toxoplazmózis-konteók	2017-01-25
Vendégposzt – Horthy István halála	2017-01-06
A BCCI-sztori	2016-11-04
Villámkonteó: a 200 ezer SIM-kártya esete	2016-10-07
Villámkonteó: robbantás a Nagykörúton!	2016-09-25
Wałęsa-konteók	2016-08-21
Posztajánló: Porton Down	2016-08-15
Reagan és a gellert kapott golyó	2016-06-17
Eyjafjallajökull-konteó	2016-05-17
Kommentposzt: Kiss László	2016-04-08
Lionel Crabb rejtélyes esete	2016-03-21
Hindenburg-konteók	2016-02-26
Bruce Lee halála	2016-02-14
Opus Dei	2016-01-23
Alapítvány-konteók	2015-12-19
Megjelent az e-Konteó2!	2015-12-06
Furcsa történetek 2.0	2015-11-29
Shakespeare-konteók	2015-11-12
Frigyláda-konteók	2015-10-22
Per „Dead” Ohlin halála – 18+!!!	2015-09-10
Gary Webb, a CIA és a crack-konteó	2015-08-23
Menekült-konteók	2015-07-14
Ajánló – sorozatok és filmek	2015-07-07
Miss Liberty-konteók	2015-06-22
Na-seby (Villámkonteó)	2015-04-14
Glenn Miller eltűnése	2015-04-08
Kommentposzt: Germanwings-konteók	2015-03-30
Furcsa történetek 1.0	2015-03-23
Bob Marley halála	2015-03-14
New Coke – konteók	2015-03-02
Sid Hurwich időgépe	2015-02-22
Alan Turing	2015-02-10
Kommentposzt: rejtélyes betörések	2015-01-31
Halál Chappaquiddickben	2015-01-26
Kommentposzt: Charlie Hebdo	2015-01-08
A Dreyfus-Zola konteók	2015-01-05
Megjelent az e-Konteó1!	2014-12-05
Konteókönyv-felmérés	2014-12-01
Vendégposzt: az ufó-emberrablások	2014-11-28
John Titor története	2014-11-19
Ajánló – A Kennedy-gyilkosság elhallgatott története	2014-10-29
Fort Knox	2014-10-23
Estonia-konteók	2014-09-29
Rudolf Hess története	2014-09-22
Kurt Cobain halála	2014-09-09
Eilean Mór rejtélye	2014-08-18
Balla Irma halála (részletek)	2014-07-27
Gyíkember-konteók	2014-06-12
A Kovács Béla – ügy	2014-05-23
Kitalált középkor (rövidposzt)	2014-05-12
Georgia Guidestones	2014-05-03
Elisa Lam halála	2014-04-15
Kommentposzt: Welsz Tamás halála	2014-03-20
Kommentposzt: az MH370-es járat	2014-03-15
Magic Johnson – konteó	2014-03-12
Challenger-konteók	2014-02-13
Ophélie Bretnacher halála	2014-01-20
Cicada 3301	2014-01-06
Cajamarquillai üregek	2013-11-27
A körmendi gyerekgyilkosság (részletek)	2013-11-21
Vendégposzt: A Nagy Könnyűzenei Sátánista Konteó	2013-11-14
Google-konteók	2013-11-03
A Konteókönyv rendelhető!	2013-10-23
Katrina-konteók	2013-10-11
A denveri repülőtér	2013-09-27
Haszbara-konteók	2013-08-25
Génmódosítás-konteók	2013-07-08
Oopart, avagy tárgyak rosszkor, rossz helyen?	2013-06-14
Konteónak indult…	2013-06-09
Az X bolygó	2013-04-27
Ókori dodekaéderek (rövidposzt)	2013-04-03
Náci repülő csészealjak	2013-03-22
D. B. Cooper története	2013-02-19
Egy pápa lemondása	2013-02-11
A Sunstein-Vermeule – algoritmus	2013-01-23
Eltűntek	2013-01-18
Könyvajánló – Szoftverfrissítés 1.0	2012-12-13
Anjikuni-rejtély	2012-12-11
Szent Malakiás próféciái	2012-12-03
Jövőbelátás-konteók	2012-11-21
Chomsky-tízparancsolat	2012-11-06
Mátrix-konteók	2012-10-28
Elbert János halála	2012-10-19
Bohemian Grove	2012-09-26
Robert Maxwell élete és halála	2012-08-28
A Zelnik-ügy – reloaded!	2012-08-05
Kazbegi dinók (rövidposzt)	2012-07-20
A Zsanett-ügy (18+)	2012-07-10
Alternatív Bermuda-háromszögek	2012-07-06
Olof Palme halála	2012-05-16
A torontói jegyzőkönyvek	2012-04-21
Phobosz-összeesküvés (rövidposzt)	2012-03-22
Jörg Haider halála	2012-03-14
Az eltűnt zászlóalj	2012-03-09
A Mary Celeste – rejtély	2012-03-01
Szcientológia-konteók	2012-02-07
Mikrohullám-konteó (rövidposzt)	2011-11-12
Népszámlálás-konteók	2011-11-12
EU-konspiráció	2011-11-12
A Djatlov-incidens	2011-11-12
Fluorid-összeesküvés	2011-08-19
Breivik-merénylet	2011-07-25
A Mikroelektronikai Vállalat – konteó	2011-05-26
Patton tábornok halála	2011-05-12
Skull & Bones	2011-04-19
Réztekercs-konspiráció	2011-04-12
AIDS-konspiráció	2011-04-11
Ajánló – kódfejtők előnyben!	2011-04-09
Moszkva és a csecsenek	2011-04-08
Gandzsa-összeesküvés	2011-04-07
A KAL-007-es járat lelövése	2011-04-06
Globális felmelegedés	2011-04-05
A móri nyolcas gyilkosság	2011-04-04
Kilenc/tizenegy	2011-03-30
A közösségi oldalak – összeesküvés	2011-03-29
Kelly doktor halála	2011-03-28
Roberto Calvi, Isten bankára	2011-03-25
Az arab világ forradalmai	2011-03-23
Martin Luther King halála	2011-03-22
Hajsza az örökmozgó és egy másféle energia után	2011-03-21
Castro és a CIA (átirányítás)	2011-03-18
A USS Liberty megtámadása	2011-03-17
Jézus-összeesküvés	2011-03-16
Ajánló – linkek	2011-03-15
HAARP-összeesküvés	2011-03-14
Chico halála	2011-03-11
JFK – 2.0	2011-03-10
JFK – 1.0	2011-03-10
Nőellenes világösszeesküvés	2011-03-08
Atomkonspiráció (átirányítás)	2011-03-07
Hasfelmetsző Jack – dosszié	2011-03-07
Gagarin-konteók	2011-03-04
Cigánygyilkosságok	2011-03-04
Robert F. Kennedy meggyilkolása	2011-03-03
Vérvád-konspiráció	2011-03-03
A Council on Foreign Relations	2011-03-02
A szmolenszki katasztrófa	2011-03-02
Atlantisz-konteók	2011-03-01
Nagy német adókonteó	2011-02-28
Illuminátusok	2011-02-28
Ajánló – filmek	2011-02-26
Az Elvis-legenda	2011-02-25
Tunguzka-rejtély	2011-02-24
Nikola Tesla 2.0	2011-02-23
Nikola Tesla 1.0	2011-02-23
Robbanás Port Chicagóban	2011-02-22
A Fenyő-gyilkosság	2011-02-22
Rákgyógyszer-konteók	2011-02-21
A főtitkár halála	2011-02-21
Nácik aranya	2011-02-19
ODESSA	2011-02-18
A romániai „forradalom”	2011-02-18
Templomosok	2011-02-17
A TWA-800 járat lezuhanása	2011-02-16
WikiLeaks-konteók	2011-02-15
A Voynich-kézirat	2011-02-15
Mormon-összeesküvés – újratöltve!	2011-02-14
Mormon-összeesküvés	2011-02-14
Szabadkőművesek 2.0	2011-02-13
Szabadkőművesek 1.0	2011-02-13
Bilderberg-konteók	2011-02-13
Men in Black	2011-02-12
UFO-konspiráció	2011-02-11
Jim Morrison halála	2011-02-11
Rejtélyes helyek, titkos bázisok	2011-02-10
Roswell és az M-12	2011-02-09
Bermuda-háromszög	2011-02-09
Antarktisz-összeesküvés	2011-02-09
Pearl Harbor – dosszié	2011-02-08
Népek Temploma	2011-02-08
Egy pápa halála	2011-02-08
A MA-240-es járat tragédiája	2011-02-07
A „tökéletes katona”-projekt	2011-02-07
A Kurszk elsüllyedése	2011-02-06
A Litvinyenko-gyilkosság	2011-02-06
Beatles-konteók	2011-02-05
John Lennon halála	2011-02-05
Philadelphia-kísérlet	2011-02-04
Diana hercegnő halála 2.0	2011-02-03
Diana hercegnő halála 1.0	2011-02-03
A Seuso, a Habsburgok és egy lord – kiegészítő konteó	2011-02-02
A Seuso-ügy	2011-02-02
Titanic-sztori	2011-02-01
Holdraszállás-konteók	2011-01-31
Marilyn Monroe halála	2011-01-30

onteóblog