Opus Dei
A titkos társaságok (a továbbiakban: tt.) históriája és tevékenysége iránt érdeklődő konteósok tudják, hogy ezek sokszínűsége meghaladja a szivárványos zászlóét: van köztük tényleges évezredes múltra visszatekintő (templomosok), van olyan, amelyik többezer éves hagyományokra hivatkozik, de valójában „csak” négyszáz éves (szabadkőművesek), de akadnak – történelmi léptékkel mérve – kifejezetten ifjoncok is (gondolok itt a Bilderberg csoportra vagy a CFR-re), amelyek alig néhány évtizede alakultak.
A tt-ok csoportosíthatók továbbá ideológia/világnézet szerint is: vannak úgymond világiak (Bohemian Grove, Skull & Bones), vannak olyanok, amelyek mintha kacérkodnának egyfajta vallással, de kifejezetten egyház-ellenesek (illuminátusok), s olyanokkal is találkozhatunk, amelyek nettó új vallásként működnek, a régiek legnagyobb bosszúságára (mormonok, szcientológia).
Mai társaságunk tovább színesíti a választékot: alig 78 éves, alapítója a legnépesebb világvallás (kereszténység) legnagyobb ága, a katolicizmus papja (ma már szentje), s ezer, de inkább egymillió szállal kötődik a Vatikánhoz. Vizsgáljuk meg tehát az Opus Dei körüli tényeket, híreszteléseket, konteókat.
Dan Brown misztikus kalandregénye előtt (melynek történelmi hitelességéről, plágiumszagúságáról és irodalmi értékeiről hónapokon keresztül élénk viták folytak) a konteósokon és a vallástudományok művelőin kívül nem foglalkoztak túl sokan ezzel a szervezettel. Aztán 2003-ban kitört a parasztgyalázás, hirtelen milliónyi Opus Dei-szakértő bukkant fel, s rövid időn belül több bőrt nyúztak le a témáról, mint a mondásbeli rókáról. Mivel mégiscsak egy klasszikus konteóról van szó, úgy gondoltam, hogy a Konteóblog is le kell tegye a maga voksát, s 12 év elteltével fórumot kell biztosítania ennek a népszerű topiknak.
Lássuk tehát, hogyan kezdődött.
1.) Az alapítás
1928 októberét írjuk. A madridi Szent Izabella Alapítvány aragóniai születésű fiatal, alig 26 éves papja, a helyi Complutense Egyetem elsőéves joghallgatójának, bizonyos Josemaría Escrivá de Balaguernek 
látomása (politikailag korrekt módon: isteni sugallata) támad, minek következtében megalapítja a később világhírűvé (bizonyos körökben: hírhedté) vált lelkiségi mozgalmat, az Opus Deit, amit Isten művének szokás fordítani.
Mielőtt továbbmennénk, a katolikus dolgokban hozzám hasonlóan kissé járatlan olvasók kedvéért határozzuk meg, mi is az a lelkiségi mozgalom. Nos, olyan, vallási alapokon nyugvó szerveződésről, közösségekről beszélünk, amelyek egy-egy társadalmi réteg, osztály specifikus státuszának megfelelően a katolikus hit tanításait átülteti ezek érdeklődési körének megfelelő formába, egyfajta alternatív, specifikusabb, konkrétabb hitélményt nyújtva. Ilyen lelkiségi mozgalom a hazai Bulányi-féle Bokor bázisközösség, az ugyancsak magyar Regnum Marianum Közösség, vagy a nemzetközileg is jegyzett Kolping Mozgalom, a Katolikus Cserkészek Világszervezete vagy az Actio Catholica. A hivatalos egyház nem mindig rajongott a hasonló társaságokért: Bulányi páter tanításait például egy Ratzinger nevű német bíboros (igen, az a Ratzinger) veszedelmesnek, félrevezetőnek és tévesnek aposztrofálta, de ezt majd odaát, az egyházi tisztviselőknek fenntartott elkülönítőben leszkanderezik egymással; én (elméletileg reformátusként, gyakorlatilag ateistaként) nem tudok és nem is akarok ebben állást foglalni.
Josemaría atya létrehozza tehát az Opus Dei nevű mozgalmat (eredetileg kizárólag férfiak számára), melynek küldetése „a katolikus szellemiség 
erősítése a tagok egyéni életében és társadalmi szerepvállalásaiban egyaránt”, a legfőbb cél pedig „az Istennel, Krisztussal való találkozás a hétköznapokban”.
2.) Az első évek
Az Opus Dei (a továbbiakban: OD) első két éve elég eseménytelenül telt, hacsak Josemaría barátunk újabb, 1930-as 
látomását nem számoljuk. Ekkor ugyanis, egy februári madridi szentmisén az Úr ismét megjelent előtte és (a korszellemet messze meghaladó mértékben) rosszallását fejezte ki a még gyermekcipőben járó OD genderelfogultsága miatt, magyarán: felszólította az alapítót, hogy szakítson a macsósággal és a szervezet kapuit nyissa meg a nők előtt is. Az atya fegyelmezett hispán katolikus, márpedig ez a kategória soha nem kérdez vissza, ha a Főnök egyértelmű utasítást ad: azóta nők is beléphetnek az OD-be, igaz, teljesen elkülönült szervezeti egységekben tevékenykednek, tehát a szó szoros értelmében vett koedukációra még várnunk kell. 1934-ben publikálja a Camino (Út) című könyvét, amelyben 999 bölcsességet (ha tiszteletlen akarnék lenni, aranyköpést írnék) gyűjt össze arról, hogy milyen módon lehet Krisztust beépíteni a világi életünkbe, de általános életvezetési tanácsokat is ad.
Egy érdekes mondat a Caminóból, amikor Escrivá az OD politikai ars poeticájáról ír:
„A tekintélyuralmi rendszerért harcolunk, a hierarchiáért, olyan fegyelemért, amelyben a tömegek teljes mértékben alávetik magukat a felsőségnek és felkészültek arra, hogy rendelkezzenek velük.”
1936-ban kitör a spanyol polgárháború, s talán nem meglepő, ha az OD (és vezetője) lelép 
a köztársaságpárti Madridból, s Burgosban, a francóisták által irányított kasztíliai nagyvárosban rendezkedik be, ahonnan 1939-ben, a nacionalista fél győzelme után tér csak vissza a fővárosba.
3.) A negyvenes évek
Az OD szépen erősödik Spanyolországban (1941-ben a madridi püspök, Leopoldo Eijo y Garay hivatalosan is elismeri őket), s külföldön is terjeszkedni kezdett. Volt azonban egy probléma, 
amivel a szervezet egyre intenzívebben szembesült: püspöki elismerés ide vagy oda, a katolikus egyház következetesen 
megtagadta az OD saját kiképzésű papjainak felszentelését, tehát hivatalosan csak az lehetett náluk pap, aki a klasszikus papi iskolákat elvégezte. Josemaría sokat törte a fejét, hogy hogyan lehetne ezt a – számukra áldatlan – állapotot megszüntetni, mígnem 1943 februárjában, egy szentmisén (amin nem csodálkozunk) az Úr egy zseniális megoldással hozakodik elő. Azt tanácsolja kedvencének, hogy az OD-n belül (vagy azzal párhuzamosan) alapítson egy egyházi társaságot, ami egyfajta zsilipként szolgál az OD és a katolikus anyaszentegyház adminisztrációja között. Az ötlet testet ölt: 1943 tavaszán létrejön a Szent Kereszt Papi Társaság (Praelatura Sanctae Crucis), s egy évvel később, 1944 nyarán Madridban már pappá is szentelik az OD három tagját.
A második világháború után Josemaría a Vatikánba költözik, ahonnan (valódi stratégaként) elkezdi az OD nemzetközi színtéren történő offenzíváját. 1947-ben ideiglenes jóváhagyást kapnak a pápától, majd 1950-ben Őszentsége (akkor éppen XII. Piusz) végleg rábólint. Ettől a perctől kezdve házasok is csatlakozhatnak a szervezethez, 
természetesen csak világi tagként. 1948-ban Rómában megalapítja az OD oktatási-továbbképzési központját, a Collegium Romanum Sanctae Crucist (A Szent Kereszt Római Kollégiumát) férfiaknak, majd három év múlva ennek a női megfelelőjét, a Collegium Romanum Sanctae Mariae-t (Szent Szűz Mária Római Kollégiuma). Escrivá két, addigi világi egyetemet is megnyer az OD-nek, egyet Spanyolországban (Pamplonában), a másikat Dél-Amerikában (Peruban).
4.) A dolgos hétköznapok
Az ötvenes-hatvanas évek csendes aknamunkával telnek: az OD egyre jobban rátelepül a katolikus egyház neuralgikus pontjaira, s mindenhová elhelyezi saját tagjait. Bizonyos számítások szerint az ötvenes évek végére a spanyol egyetemi oktatók húsz százaléka tartozott a szervezethez, s terjeszkedésük legfontosabb bázisát a felsőoktatás jelentette. 
Elérik azt is, hogy a különböző egyházmegyékhez tartozó papok is csatlakozhassanak (ez az első 25 évben tilos volt), majd még nagyobb függetlenséget akar: Escrivá egy rendkívüli kongresszust szervez, melynek az az elsődleges célja, hogy kitalálják, hogyan lehetne az OD-ből különálló egyházmegyét alakítani. 
Ennek jogi lehetőségét a II. Vatikáni Zsinat teremtette meg a hatvanas evek első felében, amikor létrehozta az úgynevezett „személyi prelatúra” intézményét.
Az egyházjogban járatlanabb olvasóknak mondom: a személyi prelatúra egy különleges egyházkormányzati egység, kábé azt jelenti, hogy a hívek egy csoportja lakhelyétől függetlenül csatlakozhat egy virtuális szervezeti egységhez (püspökséghez). Olyan ez tehát, mint egy terület nélküli állam, amely a földrajzilag jól körülhatárolható kereteken kívül rendelkezik az államiság majdnem valamennyi tulajdonságával (lásd a Szuverén Máltai Lovagrendet, amely élvezi a független nemzetközi jogalanyiság minden előnyét, konkrét terület nélkül).
A személyi prelatúra (kicsit leegyszerűsítve) tehát egy olyan püspökség, amely nem területi alapon szerveződik, hanem a tagok önkéntes csatlakozásán alapul. Élén értelemszerűen a prelátus áll, akit a pápa nevez ki, s közvetlenül a vatikáni Püspöki Kongregáció alá van rendelve.
5.) A kiteljesedés
1975-ben az alapító visszaadja halhatatlan lelkét a teremtőjének (remélem, ez a megfogalmazás így teljesen elfogadható még egy konzervatív 
megyéspüspöknek is), de az általa elvetett magok szárba szökellnek. És nem csak hogy szárba szökellnek, de rügyeket, majd bimbót is hoznak, virágot is bontanak, majd ízletes gyümölcsöt is teremnek (csak hogy a megfelelő hangulatot fenntartsam). 1982-ben II. János Pál meghozza a döntést és az OD-t személyi prelatúrává teszi. A szervezet közben még mélyebben beépül az egyházba, de nem csak oda, hanem (világi tagjain keresztül) a különböző országok társadalmi életébe is. A lengyel pápa 1992-ben Josemaría Escrivát boldoggá, majd 2002-ben (hogy úgy mondjam: malacvágtában) szentté avatja, aminél egyértelműbb főhajtást és elismerést a katolikus egyház nem ismer.
Az OD napjainkban mintegy 90 országban van jelen, s becslések szerint 95 ezer tagja van (ezek közül mintegy ötezer egyházi személy, a többiek világiak).
6.) A tagság
Mielőtt nekiállnánk a konteós csemegéknek, gyorsan tekintsük át, milyen összetételű az OD tagsága.
a.) Szupernumeráriusok (nők esetében: szupernumeráriák)
A legnépesebb csoport, a tagság mintegy 70%-a. Általában családos, házas civilek, aki a normál, világi életvitelük, szakmai tevékenységük mellett szánnak bizonyos időt az OD-re. Főként adományokkal segítik a szervezetet (már ha anyagi körülményeik ezt lehetővé teszik). A házasságban élő szupernumeráriák általában nem folytatnak kereső tevékenységet, elvárják tőlük, hogy minden idejüket a családnak szenteljék. Hivatalosan: „családi kötelességeik megszentelése a legfontosabb része keresztény életüknek”.
b) Numeráriusok (numeráriák)
A tagság mintegy 20%-a. Ők az OD „szerzetesei”: nem családban, hanem egyfajta „kolostorokban” élnek, vagyis a szervezet által fenntartott, elkülönített, zárt, külön női és férfi lakóközösségekben (majdnem kommunát írtam, de ezt gyorsan revideáltam, nehogy félreérthető legyen, hiszen a cölibátust vallják és gyakorolják). Ha van szakmájuk, vállalhatnak külső kereső tevékenységet, de teljes jövedelmüket az OD-nek adják. Ők végzik az oktatással, kiképzéssel kapcsolatos feladatokat is.
c.) Segédnumeráriák (vagy asszisztens-numeráriák)
Olyan férjezetlen nők, akik OD-központokban élnek, nem vállalhatnak más kereső foglalkozást, minden idejükkel az OD rendelkezik. Ők a „kolostorok” mindennapi életét szervezik, mosnak, főznek, takarítanak, egészségügyi ellátást biztosítanak.
d.) Agregátusok
Cölibátusban élő tagok, akik vagy a családjukkal laknak, vagy ott, ahová az OD elhelyezi őket a stratégiai céljainak megfelelően. Kereső foglalkozásuk van, szaktudásukkal és pénzügyi hozzájárulásaikkal támogatják a szervezetet.
e.) Az OD prelatúrájának papsága
A szervezet belső, felszentelt papsága, akik egyházi teendőiket az OD-n belül végzik. Elöjárójuk az OD prelátusa (1994 óta a most 84 éves spanyol püspök, Javier Echevarría Rodríguez Excellenciás Úr, aki 
nagyon megbízható arc, hiszen az alapító, Szent Josemaría személyi titkáraként kezdte a pályát valamikor az ötvenes évek elején). Ők pappá válásuk előtt általában numeráriusok vagy agregátusok voltak, akiket utólag szenteltek fel. Számuk 2200-2500 körül mozog.
f.) A Szent Kereszt Papi Társaság külső tagjai (lásd 3. pont)
Ide azok az OD-n kívüli papok tartoznak, akik nem csatlakoztak ugyan a szervezethez, de egyfajta szerződéses viszonyban vannak vele. Fő szabályként olyan papokról van szó, akik elsősorban (területileg) egy-egy püspökséghez tartoznak (ők az úgynevezett egyházmegyei papok), de ott segítenek az OD-nek, ahol tudnak. Azt is mondhatnánk, hogy kettős alárendeltségben működnek: egyrészt a saját püspökük a főnökük
(a hétköznapi hitéleti és pasztoriális dolgokban, na meg ő a munkáltatójuk), másrészt az OD prelátusára is elöljáróként tekintenek (spirituális területen). Kábé olyan lehet a helyzetük, mint mondjuk egy tábori püspöknek, aki ugye katona (tehát részben vonatkoznak rá a katonai szabályok és a vezérkari főnök az elöljárója), de ugyanakkor papok is, vagyis a saját egyházi hierarchiájukat is figyelembe kell vegyék). Ez a csoport jelenleg nagyjából 2000 tagból áll.
g.) Az OD együttműködői („munkatársai”)
Ők nem tagjai az OD-nek, de külső együttműködőként, segítőként bármikor lehet rájuk számítani. Ha nem sértek meg vele senkit, 
azt mondanám, hogy úgy viszonyulnak az OD-hez, mint a szajjánok a Moszadhoz (akinek nem ugrana be, hogy ők kicsodák, az ennek a posztnak a 7.4-es pontjában utánanézhet). Az OD nagyon nagyvonalú velük kapcsolatban: még azt sem várja tőlük, hogy keresztények legyenek, csak azt, hogy azonosuljanak a szervezet szellemiségével. Becslések szerint napjainkban az együttműködők száma megközelíti a 180 ezer főt.
Ehhez a ponthoz még csak annyit, hogy az OD tagjainak 65%-a Európában, 30%-a az amerikai kontinensen él, a maradék 5%-on osztozik a többi földrész. Magyarországon 1993 óta tevékenykedik, s jelenleg két budapesti objektumuk van: az egyik az Orbánhegyi Kollégium, a másik a Fenyvesliget Kulturális és Képzési Központ.
7.) Néhány érdekesség
Az angolszász (és az ezen kívüli) protestáns világban, ahol a katolikusok aránya alulmarad a többi vallás, illetve felekezet tagjainak számához képest, az OD-t régóta gyanakvással figyelik, s nem csak a konteósok. Az alábbiakban röviden néhány olyan esetről és személyről beszélünk, amely/aki magán viseli az OD keze nyomát, még ha olykor csak találgatás szintjén is.
7.1.) Az amerikai szál
Ahogyan azt már említettem, a protestánsok megkülönböztetett figyelemmel kísérik az OD tevékenységét. Az USA-ban például sokat beszélnek John McCloskey atyáról, az OD papjáról, akit meglehetősen szokatlan módon a pénzvilágból szerveztek be: 
mielőtt 1981-ben pappá szentelték volna, a Wall Streeten dolgozott pénzügyi elemzőként olyan cégeknek, mint a Merryll Lynch és a Citibank. Nos, McCloskey hagyományosan kiváló kapcsolatokat ápol a washingtoni törvényhozás számos (főleg republikánus) tagjával, s bizonyos információk szerint sokuknak (úgy értem: a katolikusoknak) ő a gyóntatója is. Márpedig (szerintem) egy amerikai képviselő vagy szenátor elég sokat tud gyónni, ha olyanja van… Persze-persze még mi, refik is tudjuk, hogy a gyónási titok az szent és sérthetetlen, nem is akarjuk ezzel azt mondani, hogy izé, csak hát na.
Jelenleg az amerikai törvényhozás 31%-a (168 fő) katolikus, ami jóval meghaladja az amerikai katolikusok arányát (22%), de a Moszad-fixációs kollégák se búslakodjanak, mert a legfelülreprezentáltabb vallás az amerikai Kongresszusban bizony a zsidó: a képviselők 5,5%-a (29 fő) tartozik a mózeshitűekhez, miközben az amerikai lakosságnak mindössze 1,9%-a zsidó.
Aztán ott van Antonin Scalia, az USA Legfelsőbb Bíróságának korelnöke, aki római katolikusként a kilenc gyermekével biztosan 
a nagycsaládos modell sikerességének élő példája. Róla sokan és sokszor állították, hogy az OD szupernumeráriusa és legfőbb bírói állásfoglalásaiban gyakran visszaköszön ennek szellemisége.
A jenki rendvédelmi szervek csúcsvezetői sem úszták meg az OD-bélyeget: a hatgyerekes, ugyancsak buzgó katolikus Louis Freeh, az FBI 
1993-2001 közötti igazgatója is belekerült a szórásba. Louis persze tagadott ezerrel, de azt nem bírta cáfolni, hogy a hat fiából kettő olyan iskolába járt, amelyet az OD tartott fenn.
Egy szubjektív megjegyzés: valamikor a kilencvenes évek végén Louis itt járt Budapesten, s egy diplomaosztó fogadáson személyesen volt alkalmam találkozni vele az FBI által fenntartott nemzetközi rendészeti akadémián (ILEA). Persze semmi különös: kézfogás, koccintás, háuárjútudéj, de azért mégiscsak az FBI igazgatója volt, én meg egy kis porbafingó pesti zsaru… Valahol még megvan az oklevelem is, amit ő írt alá és ő is adott át.
Ha már FBI: a Cég egyik legnagyobb pofáraesését (pont az imént említett Freeh igazgatósága alatt) az a Robert Philip Hanssen okozta, aki (FBI-ügynökként) 22 
évig kémkedett a szovjeteknek/oroszoknak. Nos, Robert barátunk neofita katolikus volt (luteránusból tért át, állítólag bigott katolikus felesége hatására), majd az OD együttműködője (más források szerint szupernumeráriusa) lett. Értesülések szerint árulása 22 évéből 15 alatt rendszeresen meggyónta tetteit papjának, aki mindezt az OD-nek jelentette ugyan (ennyit a gyónási titokról), de az amerikai hatóságoknak nem. És ugye soha nem bizonyosodott be ezer százalékra, hogy a Hanssen által Moszkvának jó pénzért eladott amerikai államtitkok egy másolati példányát esetleg máshová is lepasszolta volna (Freeh igazgató valami miatt ennek a felderítését nem is nagyon forszírozta), de hát azért vagyunk konteósok, hogy kombináljunk. Hanssen kolléga 2002-ben 15 (tizenöt) életfogytot kapott, per pillanat még csak az elsőt tölti egy szuperbiztonságos fegyházban valahol Colorado államban, ráadásul napi 23 órát egy magánzárkában, úgyhogy egy ideig senki ne tervezzen sörözést vele.
7.2.) Angliai jelenlét
Az Egyesült Királyság biztosan nem tartozik az OD legerősebb hídfőállásai közé (legalábbis VIII. Henrik óta), de a szervezet stratégái nem feledkeztek meg a szigetországról sem. Senki ne szégyenkezzen, ha nem hallott a Kelly-féle botrányról, erre mifelénk nem volt szalagcímes nagy hír. Röviden arról volt szó, hogy a (munkáspárti!) Brown-, majd Blair-kormányok több miniszteri tárcát is magáénak tudó egykori főtisztviselője, az északír származású Ruth Maria Kelly 2010-ben azért volt kénytelen lemondani és teljesen visszavonulni a nagypolitikától, mert vallásos nézetei mélyen rányomták bélyegüket politikai és köztisztviselői tevékenységére: fundamentalista keresztényként
nem titkoltan pozitív diszkriminációban részesítette az egyházakat (és ezen belül főleg a katolikusokat), amikor oktatási és családügyi, valamint nő- és egyenlőségügyi miniszterként az örökbefogadások törvényi hátterét akarta módosítani (természetesen az egyházak javára), mereven ellenállt a homoszexuálisok jogai bővítésének. Többször nyíltan hangoztatta, hogy a meleg pároknak soha nem szabad hasonló jogokat adni, mint a heteróknak, továbbá keményen akadályozta az őssejtkutatások elterjedését, mert ezt „Isten elleni mesterkedésnek” tartotta és hevesen ellenezte a fogamzásgátlást is.
Szemfüles újságírók aztán egy kicsit nyomozgattak és nem is okozott túl nagy meglepetést, amikor Ruthról kiderült, hogy rendszeresen látogatja az OD rendezvényeit, továbbá bátyja szupernumerárius. Amikor mindezekkel szembesítették, eleinte csak azt válaszolta, hogy a vallása magánügy, de a növekvő társadalmi (és kormányzati) nyomásra végül elismerte, hogy igen, OD-tag. Végül amikor az is kiderült, hogy egy kicsit kreatívabban értelmezte a közpénz fogalmát, mint a törvények (saját házának rendbetételére fordított mintegy 30 ezer olyan fontsterlinget a közösből, amit nem kifejezetten ilyen célból bocsájtottak a rendelkezésére), a baloldali kormánynak elege lett belőle és lemondásra kényszerítette.
Az angliai politikai elitből azonban nem csak egy mezei minisztert hoztak szóba az OD-vel, hanem magát Tony Blairt is, akinek felesége, Cherie Blair köztudottan (és hogy úgy mondjam: hevesen) katolikus. Londoni felső politikai körökben azt is pletykálták, 
hogy Cherie OD-együttműködő (sőt, egyesek szerint szupernumerária), és nem véletlenül járt mind a négy gyereke katolikus iskolába. Ha mindez még nem lenne elég, egyesek azt is pusmogták, hogy maga a miniszterelnök, Tony is a hálójukba került és komolyan fontolgatja áttérését a katolikus hitre. Ezen sokan csak röhögtek és konteós hülyeségnek tartották, mígnem Blair 2007. június 27-én le nem mondott, s azonnal Rómába nem utazott. Később (ugyanazon év decemberében) hivatalosan is kiderült, hogy lemondása előtt négy 
nappal (!) levélben tájékoztatta XVI. Benedek pápát áttérési szándékáról. A szót tett követte, Tony 2007 őszén anglikánból katolikussá vált, Isten (és talán az OD) nagyobb dicsőségére.
7.3.) Itália
Az OD olaszországi tevékenységéről köteteket lehetne írni (asszem írtak is), itt és most csak annyit mondok, hogy összefüggésbe hozták őket I. János Pál pápa 1978-as hirtelen halálával, továbbá a Banco Ambrosiano 1982-es csődjével és Roberto Calvi halálával is, azt pedig, hogy a P2-es szabadkőműves páhollyal kiváló kapcsolatokat ápoltak, a Vatikánban mindenki tudta, aki számított valamennyit a Szentszékben (-en?). A P2-ről ennek a posztnak a B2-es pontjában olvashattok egy kicsit bővebben.
7.4.) Ibériai-félsziget
Nem meglepő, hogy abban az országban, ahol az OD-t megalapították, ahol az alapító született és élete első 45 évét töltötte, a szervezet gyökerei nagyon mélyre nyúlnak és roppant szerteágazóak. A francóista tekintélyuralmi rendszerrel történő összeborulásról már írtam, a hatvanas-hetvenes években például a spanyol állam gazdaságpolitikáját egyértelműen olyan politikusok és közgazdászok alakították, akik szupernumeráriusok és OD-együttműködők voltak. A hatalom közelében történő serteperte azonban nem tűnt el a Caudillóval: a kilencvenes évek második felében a spanyol miniszterelnök, José Maria Aznar feleségéről, Ana Maria Botella Serranóról (2011 és 2015 között Madrid főpolgármestere) suttogták, hogy lelkes OD-tag, amit Ana tagadott ugyan, de nem túl meggyőzően.
Portugália pedig túl közel van Spanyolországhoz ahhoz, hogy OD-szűz maradhatott volna: a Salazar-féle, számos vonásában meglehetősen fasisztoid vonásokat felmutató Új Állam (az Estado Novo) számos magasrangú tisztviselője tudhatta maga mögött az OD-t (vagy fordítva).
7.5.) Peru
Hogy ne csak az északi féltekéről hozzunk fel példákat, lássuk most Inkaországot, ahol az 1990 és 2000 között köztársasági elnöki pozícióban levő (mellesleg nem kicsit korrupt) Alberto Fujimorit gyakorlatilag az OD segítségével buktatták meg. Az előzmények egy kicsit kaotikusak, de hát mégiscsak Latin-Amerikában vagyunk. Figyelem, csupa három-négy tagból álló nevek következnek, nem lesz egyszerű felvenni a fonalat, hát még gombolyítani.
Fujimori titkosszolgálatának, a Servicio de Inteligencia Nacionalnak a főnöke, Vladimiro Ilich Montesinos Torres 2000. szeptember 4-én egy szívgyógyszer túladagolásával meggyilkoltatja Lima érsekét, Augusto Vargas Alzamora bíborost (aki nem mellesleg egy liberális jezsuita volt, már ha ez a kombó egyáltalán elképzelhető). 
Alzamora ugyanis sokszor és sokat bírálta Fujimorit mindenféle emberi jogi és demokráciahiányos kormányzási okokból. A mérgezést (így a helyi konteósok) egy másik perui katolikus főpap, Juan Luis Cipriani Thorne püspök sugallatára ütik nyélbe, mert Cipriani egyrészt a keményvonalas, konzervatív katolicizmust képviselte és őt nem annyira zavarták Fujimori sötét ügyletei, másrészt nagyon szeretett volna Lima érseke lenni, harmadrészt pedig Alzamora bíboros nem nagyon szerette az OD-t, márpedig Cipriani ehhez a szervezethez tartozott.
Miután Montesinos elintézte, hogy Alzamora meghaljon, Cipriani jó megfúrja a titkosrendőrt: alig 10 nappal Alzamora halála után titokzatos ismeretlenek egy videófelvételt jutattnak el a perui közszolgálati televízióhoz, amelyen a titkosszolgálat vezetője látható, amint megveszteget egy parlamenti képviselőt azért, hogy az
ellenzéki padsorokból átüljön a Fujimori-féle kormánypárthoz. A videó két hónap alatt nem csak Montesinos, hanem Fujimori bukását is előidézi. Elemzők szerint az egész cirkuszból vegytisztán csak az OD jött ki igazán jól: Cipriani három hónap múlva bíboros lesz (a mai napig az), ezzel ő lesz az első OD-bíboros az egyház történetében (jelenleg ketten vannak, a másik a spanyol Julián Herranz Casado), a Fujimorit ideiglenes elnökként követő Valentín Paniagua Corazao pedig sokkal, de sokkal barátságosabb volt az OD-vel, mint japán származású elődje.
8.) Friss hír
Hogy ne csak évekkel, évtizedekkel ezelőtti infókkal és botrányokkal lássalak el benneteket, gyorsan megemlítem az egyik friss cuccot: Lucio Ángel Vallejo Balda spanyol preszbitert (áldozópapot), a Vatikán gazdasági és financiális ügyeiért felelős prefektúra 
titkárát 2015 novemberében őrizetbe vették szolgálati és államtitkokkal történt visszaélés miatt. Balda atya az OD-vel szerves egységet alkotó Szent Kereszt Papi Társaság tagja, és azt, hogy pontosan milyen vatikáni titkokat és kinek adott át, azt nem tudni (vagy nekem nem sikerült ilyen hírre rátalálnom).
9.) A vélemények
Elég az előzményekből, a példákból és pláne elég ezekből a spanyol névkígyókból, lássuk inkább a két nagy, OD-t érintő véleménycsoportot, egészen pontosan a két végletet.
9.1.) Opus Dei – pro
Az OD alapítása óta a szervezet egyedüli feladata a katolikus egyház evangelizációs küldetésében történő aktív közreműködés. Küldetésének tekinti, hogy minden kereszténynek (függetlenül attól a társadalmi rétegtől, amelyhez tartozik) segítsen hitével teljes összhangban élni és dolgozni. A szervezet meghirdetett célja a tagjai, követői részére a keresztény szellemiség, a katolicizmus erősítése
saját hivatásbeli munkával, a családi és a társadalmi életben végzett szerepvállalással. Ennyi. Aki ebben világösszeesküvést lát, annak tényleg valami baj van a lelkével (és talán a fejével is). Az OD világi tagságának jelentős hányada nagycsaládos, szép számú gyerekkel. Ugye senki nem gondolja, hogy gyerekeket bevonnának bármiféle összeesküvésbe, pláne olyanba, ami ellentétes a társadalmilag általánosan elfogadott normákkal, szabályokkal.
Tény, hogy Szent Josemaría egy kicsit megmozgatta a kétezer éves egyház eresztékeit, hiszen szakított néhány merev, régi szokással. Ha szabad azt mondani: új, aktív hitéleti modellt kínált a vallásos emberek százezreinek anélkül, hogy az alaptéziseket megtagadta volna. Felbukkanásáig nem nagyon illett kimondani, hogy a Krisztussal 
történő találkozások a hétköznapokban azzal is előidézhetők, hogy az ember egyszerűen jól végzi a dolgát. Jól végzi a dolgát odahaza a családja körében, a munkahelyén, a szűkebb-tágabb közösségében. Nem kell feltétlenül naponta tíz órán át imádkozni; Krisztus legalább annyira örül egy hétköznapi jótettnek, egy nagyszerűen megsütött kenyérnek, vagy egy jól megírt számítógépes programnak, mint hat-nyolc órán át a templomban térden állva folytatott ájtatoskodásnak.
Az OD simán a keresztényi értékeket terjeszti és népszerűsíti: a szeretetet, az alázatosságot, a türelmet, az igazságosságot, a szorgalmat és a többit. Nemhogy világhatalomra nem törekszik, de semmiféle hatalomra nem áhítozik, egyszerűen csak Isten szavát fordítja le a hétköznapok nyelvére: ha a munkánkat (bármi is legyen az) a lehető legjobban és kellő szakmai felkészültséggel végezzük, akkor máris alkalmunk nyílik a Krisztussal történő találkozásra. Az OD tagjai 
tiszteletben tartják mások szabadságát és véleményét, ugyanakkor – ha megkérdezik őket – nem félnek vállalni a saját álláspontjukat bármiről: társadalomról, közéleti kérdésekről, akár politikáról vagy labdarúgásról legyen szó, ugyanakkor erősen dolgozik bennük a vágy, hogy megoldásokat találjanak társadalmunk spirituális vagy anyagi problémáira.
Az OD senkinek sem árt, viszont mindenkin igyekszik segíteni. Sem tevékenységében, sem szervezeti felépítésében, sem belső viszonyaiban nincs semmiféle titkosság, az ellene intézett, javarészt nemtelen támadásokat pedig úgy tekinti, mint annak igazolását, hogy jó úton járnak. Mondjuk ki: az Opus Dei a jel, amelynek ellenszegülnek, akárcsak Krisztusnak, vagy az anyaszentegyház többi mártírjának annak idején. És erre büszkének kell lenniük.
És a végső érv: mindenki élje meg úgy a vallásosságát, ahogy akarja, ha azzal nem zavar másokat. Kedves olvasó, tedd a szívedre a kezed és válaszolj: mi zavarna jobban az utcádban, egy OD-központ vagy egy mecset?
9.2.) Opus Dei – kontra
Az OD-t nem véletlenül nevezik a „szent maffiának”. Megalakulása óta obskurus kapcsolatokat tart fenn kétes politikai és gazdasági körökkel, s módszerei is leginkább a szervezett bűnözésre, illetve a titkosszolgálati szervezetekre jellemzőek. Ha fellapozzuk a szcientológiai egyház történetét, rábukkanunk a Snow White (Hófehérke) fedőnevű műveletsorozatra (ebben a posztban a 6. pontnál), 
aminek az volt a célja, hogy a szcientológusok kezdjék meg a beépülést az amerikai állami szervezetekbe annak érdekében, hogy egyházuk érdekeit érvényesítsék. Nos, az OD ugyanezt csinálja, azzal a helyzeti előnnyel, hogy nem vadiúj szereplőként bukkant fel, hanem a két évezredes (jó na: az 1500 éves) katolikus egyház egyik oldalhajtásaként, szemrebbenés nélkül kihasználva azokat a pozíciókat, kapcsolatrendszereket és logisztikai, anyagi lehetőségeket, amelyekre a katolikusok az elmúlt évszázadokban már szert tettek.
A belső normái, még a katolikusok esetében is szokatlanul szigorú hierarchia, a felvételi
procedúra, a belterjes, elitista hangulat, a nagyon komolyan ellenőrzött nyilvános megmutatkozások, a hihetetlenül erős médiahátszél (Robert Hutchinson valláskritikus szerint az OD médiabirodalma megközelíti a Rupert Murdochét; egy másik kimutatás szerint a kétezres évek elején az OD tagjai és támogatói 604 sajtóterméknél, továbbá 52 rádió- és televízióadónál voltak jelen belsős munkatársként), a titkosszolgálati munkára jellemző adatgyűjtési és -értékelési technikák és módszerek, amiket egyes tagjai használnak, az önsanyargatás és a vezeklés már-már embertelen formái, amit eufemisztikusan „az önfegyelem aszkétikus formái”-nak hívnak OD-n belül (Dan Brown csak egy kicsit túlzott, amikor a Da Vinci kódban az önostorozásról és a ciliciumról, a fémkarmokkal ellátott vezeklőövről ír), nos, mindezek nem kifejezetten arrafelé mutatnak, hogy itt egy transzparens, hétköznapi csoportról lenne szó, akik főállásban jótékonykodva és szorgalmasan dolgozva Krisztust keresik.
Ha már a ciliciumot említettük, még egy idézet a Caminóból:
„Áldott a fájdalom, szeretett a fájdalom, szent a fájdalom, felmagasztalt legyen a fájdalom.”
Az OD ugyanazt csinálja, mint a szcientológusok vagy a szabadkőművesek: saját embereket próbál elhelyezni a társadalmi élet mind több kulcspozíciójában, azzal a különbséggel, hogy – elvileg – válogathatnak az 1,2 milliárd katolikus között. A vallási elkötelezettség, a politikai-közéleti-gazdasági befolyás és a nagyon szigorú belső hierarchia aztán olyan elegyet hoz létre, ami roppant hatékony tud ám lenni. 
És ne feledjük: minden a hatalomról, a befolyásról szól. Ők persze azt hangsúlyozzák, hogy tagjaik a hétköznapi életben képesek szétválasztani a szakmai döntéseiket a személyes világnézeti meggyőződésüktől és vallási hovatartozásuktól. Ez így rendjén is lenne, elvégre egy építész, villanyszerelő vagy sebész munkáját nem szabadna befolyásolja az, hogy az adott építész, villanyszerelő vagy sebész katolikus-e, netán zsidó, muszlim vagy buddhista, esetleg ateista. Nos, ez így nagyon klasszul hangzik, de gyorsan idézzük be az alapító szavait:
„Elgondolták-e valaha, milyen abszurd dolog azt várni bárkitől, hogy egy egyetemre, egy szakmai közösségbe vagy akár egy tudományos konferenciára, esetleg a Parlamentbe történő belépésekor egyszerűen vegye le a katolicizmusát és hagyja a bejáratnál, akárcsak egy kalapot?”
Az OD egy fegyelmezett, hatékony és (nem utolsó szempont!) önfenntartó hadsereg, egy vallási szekta, vagy inkább egyház az egyházon belül, amely kizárólag prelátusa utasításait hajtja végre. Ezernyi, tízezernyi szeme és füle van közel száz országban, s ezek jelentései egyetlen íróasztalra kerülnek, az OD főhadiszállásán (ami – érdekes és elgondolkoztató módon – nem a Vatikánban van, hanem a Tevere másik oldalán, légvonalban 
úgy két kilométerre a Szent Péter Bazilikától, a Viale Bruno Buozzi 73 alatt). Céljuk a katolikus tanok és tanítások kizárólagossá tétele, a katolikus egyház befolyásának növelése a más vallásúak (pláne a vallástalanok) felett. Tagjaitól feltétlen engedelmességet követel meg, s azt is előírja számukra, hogy milyen könyveket szabad és milyeneket tilos olvasniuk (igen, létezik egy „tiltott könyek” lista, amit folyamatosan ápdétolnak). Az 
OD egyszerűen képtelen elfogadni, hogy a huszadik, huszonegyedik századi civilizált államok egy szekularizált, világi társadalmat akarnak és ezt nagyrészt meg is valósítják, ahol a vallás igenis magánügy (vagy annak kellene lennie). Annak pedig, hogy egy egyház (szekta meg pláne) politizál, egyetlen normális ember se örülhet, legyen az vallásos vagy sem.
Amúgy nagyon érdekes, hogy az egyházon belül az OD legnagyobb ellenségei a jezsuiták, akiknek szintén nem kell a szomszédba menniük egy kis összeesküvésért. Na persze tudjuk, mi a helyzet: ugyanarra a tortaszeletre fáj a foguk, úgyhogy riválisoknak tekintik egymást.
Kiugrott OD-tagok beszámolói szerint a tagságot (különösen a bentlakó numeráriusokat) olyan módszerekkel ellenőrzik, amelyek bármelyik emberjogi szervezetnél kivernék a biztosítékot: elolvassák a 
leveleiket, rendszeresen beszámoltatják őket egymásról, felügyelik a külső látogatókkal folytatott beszélgetéseiket, távollétükben átkutatják a szekrényeiket és a csomagjaikat, igyekeznek lebeszélni őket, hogy olyan családtagokkal és egykori barátokkal tartsák a kapcsolatot, akik nem örültek az OD-hez való csatlakozásuknak, stb. Számos beszámoló született arról is, hogy milyen nehezen lehet otthagyni őket, ha valaki meggondolta magát.
Mondjuk ki: az Opus Dei egy kártékony szekta, amely elszabadult hajóágyúként viselkedik a katolikus egyházon belül. Ha az illetékesek idejében nem lépnek, egy olyan precedenst jelenthet, amely alapjaiban rengetheti meg a Föld legnagyobb egyházát, ami (figyelemmel a hívek létszámára) óhatatlanul hatással lesz a többi vallásra, illetve a vallástalanok százmillióira is.
10.) Exemplifikatív névsor
Mintegy levezetésként álljon itt néhány, többé-kevésbé közismert név (a posztban már feltüntetetteken kívül). Az a közös bennük, hogy róluk már szinte egészen biztosan lehet tudni, hogy minimum OD-szimpatizánsok, de a többségük szupernumerárius:
Adolfo Suárez González (1976-1981 között spanyol miniszterelnök);
John Anthony Henry professzor (az Egyesült Királyság legelismertebb toxikológusa);
Giovanni Trapattoni (világhírű olasz futballedző);
Isidre Fainé Casas (a legnagyobb spanyol bank, a La Caixa csoport elnöke, a spanyolországi központú multinacionális Telefónica SA telekommunikációs gigavállalat alelnöke);
Neil Dean (1981-1997 között a második legnagyobb írországi bank, a 99,8%-ban állami tulajdonban levő AIB pénzügyi befektetési vezérigazgató-helyettese);
Joaquín Navarro-Valls (spanyol újságíró, 1984-2006 között a Vatikáni Hírügynökség (La Stampa della Santa Sede) főigazgatója);
Lech Wałęsa (lengyel polgárjogi harcos, egykori lengyel államfő);
Jorge Rossi Chavarría (1970-1974 között Costa Rica alelnöke);
Rory O’Hanlon (1981-1995 között az Ír Legfelsőbb Bíróság tagja, egykori államminiszter, egyetemi professzor);
Raymond Barre (1976-1981 között Franciaország miniszterelnöke).
Mindehhez még tegyük hozzá, hogy a kábé 200 fős bíborosi testületben jelenleg csak két OD-tag van ugyan, de 2012-es vatikáni pletykák szerint az OD-vel erősen rokonszenvező 
kardinálisok száma meghaladja a 25-öt, azoké pedig, akik nem ellenszenveznek a szervezettel, további 22-ben állapítható meg. Akárhogy is nézzük, ez a bíborosok 23 százaléka.
Nagyjából ennyit szerettem volna vitaindítónak elmondani az Opus Deiről. Régebbi olvasóim talán emlékeznek arra, hogy a mormonokról szóló poszt megjelenését követően egy mormon hitű kolléga billentyűzetet ragadott és egy hosszú nyílt levelet írt nekem, amit természetesen leközöltem, majd egy élénk (és szerintem nagyon kulturált) vita bontakozott ki a témáról a kommentek között.
Most ugyanazt mondom, mint a mormon-konteóknál:
Nagyon tudnám értékelni, ha a bennfentesek (vagyis az Opus Dei tagjai) közül is nyilatkozna valaki, és szembesítene bennünket a fenti találgatásoknál is megdöbbentőbb valósággal.
Szavazzatok tehát, majd essetek neki a klaviatúrának és egészítsétek ki a posztot saját információkkal! Egymást ne sértegessük, tartsuk tiszteletben a másik világnézeti meggyőződését, vitatkozni azonban most is ér!
Ars poetica
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!
Legutolsó hozzászólások
- Vitaposzt: választás-konteók (360)
- { Konteó a láthatáron: https://kuruc.info/r/2/280704/ Komment... }
- A főtitkár halála (103)
- { […] körülmények között. Az összes... }
- A Djatlov-incidens (3407)
- { […] poszt újraközlése részünkről kicsit... }
- Szolgálati közlemény - vegyesfelvágott (2281)
- { Itt is van az első... }
- Kommentposzt: Kiss László (137)
- { Idézzük újra: Melyik konkurens ország(ok)... }
82 hozzászólás
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
82. 000retrovintage — 2016-10-03 18:50
Allitolag az angol kiralyno Tony Blair-el egyutt lett katolikus 2007-ben, de ezt nagy titokkent kezelik. Az OD mint a Vatikan is a legutolso csucs-technologiaval van felszerelve, allitolag a Papa a NATO fonoke. A youtube csatornamon van egy olyan ‘playlist’ hogy ‘Conspiracy Subjects’ azok kozott megtalalhato mindketto referencia.
https://www.youtube.com/channel/UCc6k6gbkVWxLSFkrFq0reTw
81. petiba — 2016-05-12 17:50
@francesco dott:
„Az biztos, hogy Ferenc pápa a malterosok nyílt ellensége, a kiátkozást gyakorlatilag megerősítette.”
Dehogy biztos, sőt, az a biztos, hogy mióta a vakolók bekerültek a Vatikánba, azóta pápa nem lesz senki, aki nem tartozik közéjük. Vagy ha valami fatális véletlen folytán mégis, nem lesz nagyon hosszú életű.
80. francesco dott — 2016-02-18 00:02
A http://raerunk.blogrepublik.eu/2016/02/16/antonin-scalia-halalara/ kifejezetten pozitív képet fest a néhai főbíráról, ha jól értem? A konteó pdig hemzseg a különös dolgoktól. Az biztos, hogy Ferenc pápa a malterosok nyílt ellensége, a kiátkozást gyakorlatilag megerősítette. Ha az OD a malterosok karmaiba került volna valami fondorlattal, a Vatikán ma biztos nem tűrné el. Eleinte nekem szimpatikus volt az OD, de nem léptem be, mert túlzottnak tartottam több dolgot, idejét múlt ultrakonzervatívnak. De ha bent lennék és kiderülne, hogy a főnökség lepaktált a malterosokkal, biztos magától töltene csőre a farzsebemben a stukker, de a tagság 99%-ának is biztos, már ha tényleg katolikus és volt, van dolga előremutató és tényleg igazi lelkiségi csoportokkal. És ha malteros lett a főnökség, vagy a főnökség menne, vagy a tagság, mert a kettő egy zsákba garantáltan nem férne. Nem tudom mit mondjak, nem ismerem őket. Én hívő vagyok és híve is (credente e fedele, magyarul szerencsétlenül mosódik össze a két szó) a római katolikus Egyháznak, ezt itt illik megmondani, ha az ember hozzászól, de nem szokás állandóan mindenütt előhozni. Chiara Lubich lelkiségéhez állok közel, ha bárki megismerné azt mondaná, jót tevő emberek. Az OD stílusa valahogy nekem nem jön be. Ha már itt tartunk, aki tudja mi az, Szent Fausztina „Napló” című írása, amelyet az Egyház elismer és ajánl, íróját pedig szentté avatták, inkább számít a modern, progresszív, „Ferenc pápás” befogadó szeretetet hirdető megújult katolicizmus irányadó modern könyvének. Aki tanulmányozta csak alapszinten is a teológiát (református, katolikus) és ha nem is találta meg de nem is veti el, hanem legalább keresi Istent, annak feltűnik a „Napló” írásaiból áradó hihetetlen mértékű szeretet és a benne lévő tanítás pozitívan hátborzongató „passzolása” az általunk Istenek tulajdonított korábbi tanítással. De abban semmi de semmi kaszárnyoid, katonás ötletnek még csak a nyoma sem lelhető fel. Az abban leírt tennivalókhoz jószívvel bír bárki csatlakozni. Az OD nem ez a stílus, amennyit én látok belőle.
79. tiboru — 2016-02-14 22:05
@magnificat:
Nagyon érdekes (és értékes) kiegészítés volt, köszönöm szépen!
78. magnificat — 2016-02-14 21:58
Nos, Antonin Scalia halálának apropóján nem tudom magam visszafogni. Tiboru, gratulálok, remekül összefoglaltad a legfőbb tudnivalókat, és a pro-kontra dilemma lényegét is. A hozzászólások alapján úgy tűnik, én vagyok az első, aki egy kicsit belülről (alulnézetből) is ismeri az OD-t.
Egyetemista koromtól kezdve kb. öt-hat éven át heti rendszerességgel tartottam a budapesti női szakasszal a kapcsolatot, nagyon szimpatikus volt az elkötelezett hitgyakorlatuk, ugyanakkor a világias megjelenésük, a numeráriák intellektusa, képzettsége is. Egy fiatal lány számára, aki nem érez szerzetesi hivatást, de a heti misén-hittanórán kívül szervezettebb keretek között szeretne tenni valamit az egyházáért, kiváló terepnek tűnik az Opus Dei. A budapesti központ (egykor Fenyvesliget Kulturális Központ, Budán a Varázs utcában az egykori Biszku-villát vették meg és alakították át kollégiummá illetve a numeráriák lakóhelyévé, majd eladták , most Újbudán székelnek egy lényegesen nagyobb épületben) egyetemista lányok kollégiumi elhelyezésével és 12-18 éves lányok képzésével foglalkozik. A képzés röviden keresztény nőkké, családanyákká képzést jelent, a háztartásvezetés trükkjeitől kezdve nyelvoktatáson, táboroztatáson át az OD szellemiségében oktatott, tehát Escrivá tanítása szerinti hittanig. Alapvetően jó csapat.
A titokzatosságát, furcsaságát és az ebből következő városi legendákat a következők adhatják:
1. Tényleg nagyon konzervatívak, ettől a kívülálló számára tűnhetnek valami okkult szektának. A női házakban a kápolnába misézni érkező papot kizárólag két nő fogadhatja, mert egy férfi egy szem nővel inkább egy percig se legyen magában. A numeráriák is csak a gyóntatószékben beszélhetnek a pappal. A férfi és női numeráriák gyakorlatilag nem ismerik egymást, soha nem találkozhatnak, ez túltesz a legtöbb szerzetesrenden (és ők ugye nem vallják magukat rendnek). A férfiház konyháján/ ebédlőjében dolgozó nők nem üvegpult, hanem egy sűrű rosta alatt adják ki az ételt stb. stb. Azt mondják, jobb a békesség, még a bűnre vezető alkalmat is kerüljük, ezen a ponton mindig hivatkoznak Escrivá realitásérzékére, miszerint nem tekinti az OD tagokat szentnek, hanem esendő lénynek, aki jobb, ha kerüli a kényes helyzeteket.
2/a. Társadalmilag rejtőzködőek. Ezzel nincs semmi baj, nem kell mások orrára kötni a hitünket, inkább a tetteinkről ismerjék fel stb., ők maguk is azt mondják, hogy az Opus Dei csak a szívekben és nem épületekben létezik. Tehát a Fenyvesliget Kult. Kp. (OD-házak világszerte valamilyen kulturális központok, az Opus Dei még véletlenül sincs soha kiírva) tulajdonképpen egy vállalkozás, amelyet néhány nő – akik amúgy mellékesen OD-tagok – hozott létre, akiknek van rendes világi állásuk, és szabadidejükben foglalkoznak a fenti tevékenységekkel. Ilyen értelemben rejtőzködőek, ám amint kollégista lesz valaki, vagy bármilyen szándékkal felveszi velük a kapcsolatot, azt bizony rendesen megkörnyékezik és kitartóan megpróbálják „beszervezni”. Több lányt ismertem, akikkel még együtt hökkentünk meg/mulattunk/bosszankodtunk néhány furcsaságon, aztán pár év múlva lelkes numeráriák lettek, egyikük 18 évesen.
2/b. Gazdaságilag rejtőzködnek. Ez okozza a legtöbb problémát. Hiába tettem fel kérdéseket OD-tagoknak a finanszírozási hátterükről (a Biszku-villa és a jelenlegi ház vétele, felújítása horribilis összeg volt), rendszerint hitelekről és alapítványi segítségekről beszéltek. Nagyhét-húsvét hetében van egy évenkénti világtalálkozójuk Rómában (UNIV), amelynek során meglátogatják (férfiak-nők külön időrendben)az alapító sírját, a római központot, pápai audiencia stb., ennek a költsége a résztvevők számára filléres, mai áron mintha 40 000 Ft-ból mennénk el 8 napra Rómába teljes ellátással, útiköltséggel, nos erről sem nyilatkoztak, hogy ezt ki finanszírozza. Ez persze megint nem feltétlenül bűnös, de mindenképp zavaróan homályos.
3. Feketemunka. Sok központban, ahol nagyobb kollégiumot üzemeltetnek, feketén alkalmaznak lányokat, akiknek ez többnyire kellemes lehetőség (kivétel itt http://www.origo.hu/nagyvilag/20110922-opus-deitagokat-vadolnak-illegalis-foglalkoztatassal-vadolnak.html ), rendszerint európai nagyvárosokról van szó, ahol napi 6-8 óra főzés-takarításért cserébe teljes ellátást, közl. bérletet és némi zsebpénzt kapnak, ha van kis szabadidejük, akkor pedig várost néznek , esetleg nyelvet tanulnak.
4. Beszüremkedésük az értelmiségi/politikai/vatikáni elitbe. A magyarországi terjeszkedésük kezdetén is ezzel operáltak, külön pikáns, hogy ennek a konzervatív társaságnak épp Lotz Károly SZDSZ-es képviselő (később a Horn- kormány közlekedési minisztere) volt az egyik fő kontaktszemélyük. Ezt ők a missziós tevékenység praktikus oldalával magyarázzák, miszerint hasznosabb, ha a térítő tevékenységüket pl. egy kórházban nem a nővéreknél kezdik, hanem a kórházigazgatóval, akire a tekintélyénél fogva többen hallgatnak, ill. akinek a szava többekhez eljut. Ez kétségtelenül jó szöveg, igaz, Jézus épp ellenkezőleg tette.
Szóval ki-ki döntse el , mit gondol , számomra kedves emberekből álló, a szervezet tényleges működéséről vagy tudatlan, vagy a külsősök felé szándékosan ködösítő társaságnak, de minden feltáró próbálkozásom ellenére teljességgel átláthatatlannak tűnt az Opus Dei, így formális kapcsolatba nem léptem velük.
77. tiboru — 2016-02-14 21:22
Friss hír: a tegnap holtan találták az ebben a posztban is szereplő Antonin Scalia amerikai főbírót.
http://www.theguardian.com/law/2016/feb/13/supreme-court-justice-antonin-scalia-dead-at-79
Remélem, a posztnak semmi köze nincs a halálához…
76. meggymag — 2016-01-31 03:26
@meggymag:
Azt meg most veszem észre, hogy az általam humorosnak tartott linket az OP nem tartja annak. Azt hittem, hogy a 74.-böl kifelejtettem, de nem, mert a 75. alá bemásolva szintén kimaradt!!
75. meggymag — 2016-01-31 03:17
@meggymag:
Ez,sajnos kimaradt a 74.hsz-em utolsó mondatából
„Az humorérzékröl is tanúskodik”, hogy ilyen is van
Ezt meg most vettem észre, máshelyt, szintén a Google.hu listáján:
„Opus Dei – Wikipédia
Opus Dei. Ez a lap egy ellenőrzött változata részletek megjelenítése/elrejtése … „
74. meggymag — 2016-01-30 21:42
@heizer:54.
Kikerestem a /privát gépemen/ Google.hu-n az említett hosszúnevö intézményt és rákattintottam a fliget.hu-ra még mielött észrevettem volna, hogy a címe alatt: „Fenyvesliget: Kezdölap“, nálam is az áll, hogy ez az oldal károsíthatja a kompúteremet. A megnyílása után szintén az állt ott, hogy károsíthatja a gépemet, egyéb nem.
A guglin megjelent többi címet azonban fel lehetett keresni. Egyikük sem volt hosszú, de volt egy ami képek segítségével bemutatta ezt a Bp.-i létesítményt. Körülbelöl azt lehetett kivenni, hogy ez egy a háború elötti,ún.„jóházból való urilányoknak való nevelöintézetnek“ fogja fel magát, korlátolt benntlakó számmal. Egész jó dolgokat lehet ott megtanulni, a mai mindennapok rendszeresen zökkenömentesebb levezénylését, stb. Azok a lányok, akik elkötelezettebbnek bizonyulnak, azok intézeti tevékenységekre is vállalkozhatnak. Valószínü, hogy ez azután „ az így továbbal“ folytatódhat, mindinkább elkötelezettebb feladatok, pozíciók betöltésével, amik már túlmutatnak az egyéni háztartáson.
Úgy néz ki, hogy az OP egyik feladata mindenképpen nevelö, a társ.-t is érintö, jellegü.
Az humorérzékröl is tanúskodik (he he), de az is ott áll, hogy nem hobbikeresztényeknek való, meg a Prelaturdiktatúra megnevezés is elöfordul.
73. koxi — 2016-01-29 12:33
Sosem volt még olyan az egész BlogRepuklikon, hogy egy bejegyzést -tehát az egész blogon- ne olvastam volna végig.
Ez a téma annyira dög unalom volt nekem, hogy kevesebb mint a felénél hagytam a francba. Kár, pedig jó hosszú és általában az a problémám, h sokkal többet olvasnék még az adott témáról.
72. padi — 2016-01-29 08:09
@logiszton:
„Újra olvasva sem tudom ezek nélkül, hogy akkor ez most jófiúcsapat vagy rossz.”
Általánosságban:
Amennyi rálátásom van a dologra, leegyszerűsítve az elsődleges cél bizonyos beállítottságú emberek spirituális igényeinek kielégítése. Másrészt pedig szeretik, ha néhány fontosabb pozíciót a saját embereik töltenek be, legyenek ezek egyházon belüli vagy világi pozíciók. Ennek elérése az egyházon belül hasonlóan működik, mint a katonaságnál a fegyvernemek köti versengés, világi vonalon pedig a politika szokásos eszköztárát használják.
Én (gyakorló katolikusként) nem látom azt, hogy ez rossz lenne, sőt ellenkezőleg, bár a mozgalom lelkisége engem nem fog meg. Más szervezetek is szeretik, ha fontos posztokon az ő embereik vannak, ők miért ne csinálnák? Az, hogy a világot az viszi jobban előre (anyagilag, lelkileg, környezetvédelmileg stb.), ha a pápa, a dalai láma vagy a tudjukkik emberei szereznek meg egy halom fontos pozíciót, egy másik kérdés.
Konkrétan:
“…ott, ahová az OD elhelyezi őket a stratégiai céljainak megfelelően.”
Bevett gyakorlat, hogy az egyházi vezetők egy papot, szerzetest a mindenkori stratégiai (vagy praktikus) céloknak megfelelően ide vagy oda helyeznek. Cölibátusban élnek, el is fogadják a hierarchia döntéseit, tehát nekik ez így jó, a szervezet érdekeinek is megfelel, nincs vele gond.
“…a titkosszolgálati munkára jellemző adatgyűjtési és értékelési technikák és módszerek,…”
Passz. Jó lenne valami konkrétum. Amúgy jól hangzik, a felületes olvasó könnyen megjegyzi, pláne ha vannak ellenérzései az egyházzal szemben, szóval ellenpropagandának ideális.
71. witchp — 2016-01-28 23:55
@theodorus:
A hosszászólásom valójában nem neked szólt, így sajnálom, hogy magadra vetted, ráadásul úgy, hogy még sértőnek is érzed. Ez egyáltalán nem állt szándékomban. Hibáztam, amikor nem jelöltem meg, hogy mire akarok reagálni.
Petiba azon fejtegetésére reagáltam, hogy a tekintélyuralom valójában pozitív fogalom, hiszen azt jelenti, hogy a vezető kiérdemelte a tiszteletet, tekintélye van, és azáltal jutott a hatalomhoz. Bár a példám, a dohányzóasztal nyelvtanilag valóban nem perfekt, de azt kívántam vele megvilágítani, hogy ha összeillesztünk két szót, az szóösszetételként jelentésmódosuláson mehet át, így a dohányzóasztal nem egy asztal, ami dohányzik, a tekintélyuralom pedig nem a tekintély általi uralkodást jelenti.
A fogalom, amit Petiba keresett, a szimbolikus hatalom, amit idéztem: ez nekem is teljesen új, mert soha nem tanultam politológiát, és nem is áll közel hozzám a téma. Nem is igazán kellett volna beleszólnom a mélységekbe menő beszélgetésbe, de a tekintélyuralom ilyetén magyarázatát, amit Petiba írt, nagyon távolinak éreztem a szó hétköznapi értelmétől, ezért rákerestem, és le ís írtam, amit találtam.
Még egyszer elnézést kérek tőled is, és bárki mástól is, aki sértőnek találta a hozzászólásomat: mint mondtam, egyáltalán nem állt szándékomban sem kioktatni, sem megbántani vagy felbosszantani senkit.
70. logiszton — 2016-01-28 23:10
Az általános cél világosan le van írva a konteoban(9.1 Opus Dei-pro eleje), de ennek elérésére milyen stratégiai/al/célok vannak:
6.d) „…ott, ahová az OD elhelyezi őket a stratégiai céljainak
megfelelően.”
Merthogy az ördög mindig a részletekben rejtözik.
És a 9.2 Opus Dei-kontrában:
„…a titkosszolgálati munkára jellemző adatgyűjtési és értékelési technikák és módszerek,…”
Szóval ez így kicsit túl általánosnak tűnik. Konkrétan milyen adatokat gyűjthetnek így a katolikus hit terjesztése céljából? Kinek hány rózsafüzére van, vagy a polgármester családjáról núdista fényképeket?
Újra olvasva sem tudom ezek nélkül, hogy akkor ez most jófiúcsapat vagy rossz.
69. logiszton — 2016-01-28 22:41
@tiboru:
60.tiboru
Akkor ez az igazi központjuk, a római meg afféle kültéri- egység.
Azért érdekes lenne tudni, hogy konkrétan mit csinálnak benne, mármint a „CÉL” érdekében konkrétan a köznapi tevékenységen meg az imaórákon kívül.
/Igazából az sem volt soha világos, hogy a szocializmusban pld.egy megyei pártközpontban mit csinálhattak./Kivéve a bentileg is dögtemetőnek hívott Politikai Osztályt, ahol: semmit./
68. logiszton — 2016-01-28 22:26
rumcájsz von Jicsin
petiba
Jóvanna, megymá’!
Egyébként köszi! (azért aktívban maradok a réginél)
67. theodorus — 2016-01-28 18:59
@witchp: Nem olyan, mint a dohányzóasztal és a fejőszék. Az általad említett két példa egyértelmű, mivel a tárgy rendeltetését írja le.
A tekintély szó jelentése/definíciója:
„Korunkban alkotott szó, a latin auctoritas kifejezésére. Jelent bizonyos erkölcsi előnyt, mely mások szemeit mintegy magára vonja, mely némi tiszteletet, hódulatot igényel, mely hitelt, bizalmat gerjeszt maga iránt. Tekintélyt szerezni, tekintélyre emelkedni, tekintélyben lenni, tekintélyét elveszteni. Elüljárói, atyai, tanitói, papi tekintély. Jeles irók tekintélyére épített állítás. Vak, előitéletes tekintély, midőn valakinek minden vizsgálat nélkül hiszünk, mert csalódhatlannak tartjuk. Átv. jelent oly embert, nevezetesen férfiut, ki bizonyos ügyekben, ismeretekben, képességben jeles nevet szerzett magának. Irodalmi tekintély. Valamely kérdés megoldására a szaktudományi tekintélyeket fölszólitani. „A törvényhozás körében soha tekintélyek ne nézessenek.” Bőthy Ödön az 1843-iki országgyülésen julius 9-ikén.”
Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]
Mivel hozzászólásod egészét magamra vettem, így a második részére is reagálok, pedig nem engem érint.
Köszönöm szépen, hogy leírtad a tekintélyuralmi rendszer fogalmát, két módozatban is. Magam is tanultam politológiát, így a fogalom jelentésével tisztában voltam és vagyok. Nem ezt kifogásoltam, hanem azon a véleményen (!) vagyok, hogy ez a kreált szó sajnos nem éppen megfelelő, mivel fogalomzavart idézhet elő az emberekben. Lehet én látom rosszul, de én így gondolom… Én kérek elnézést, ha nem vagyunk azonos véleményen.
Ami szerintem kicsit megkavarhatott:
„32. petiba — 2016-01-25 16:27
Akkor a te szövegkörnyezetedben fasisztoid = tekintélyuralmi? Hááát…”
A fasiszta-rendszerek tekintélyuralmi rendszerek, de nem minden tekintélyuralmi rendszer fasiszta.
66. witchp — 2016-01-28 10:30
Na most ezt nem bírom ki szó nélkül…
szóval ez a tekintélyuralom kicsit olyan, mint a dohányzóasztal meg a fejőszék, hogy a két szó együtt nem egészen ugyanazt jelenti a magyar nyelvben, mint külön-külön. Két idézet a netről:
Def 1: sajátos átmeneti rendszer a parlamentarizmus és a diktatúra között. A sajtószabadság és az alapvető emberi jogok korlátozottan érvényesülnek. A hatalom egyetlen vezető kezében összpontosul illetve a hatalmat e vezető tekintélyére hivatkozva gyakorolják. Általában több párt működhet, azonban a kormányzó párt hegemón (túlsúlyos) helyzetben van és a pártok „váltógazdálkodása” szinte kizárt.
Def 2: Linz először a következő jellemzőkkel mutatta be a tekintélyuralmi rendszert: 1. korlátozott pluralizmus: a demokráciával ellentétben nem alakul ki korlátlan pluralizmus, ugyanakkor a totalitarizmussal ellentétben nem valósul meg a pluralizmus teljes hiánya sem; 2. a meghatározott ideológián alapuló totalitarizmussal ellentétben a rendszer eszmei bázisa intellektuálisan kidolgozatlan, inkább emocionális, mint racionális gondolkodás- és viselkedésmódon alapul; 3. az aktív támogatásra kényszerítő totalitárius mozgósítással ellentétben inkább a rendszer passzív elfogadását, a rendszer iránti közömbös magatartást részesíti előnyben; 4. egy vezér vagy esetleg egy kis csoport hatalomgyakorlása hivatalosan nem definiált, valójában azonban kiszámítható korlátok között zajlik.
Ezzel szemben:
Szimbolikus hatalom: Az autoritáson alapul, vagyis a másik szellemi tekintélyének önkéntes tiszteletén. Nem azt jelenti, hogy a hatalom jelképes, hanem a jelek közvetítik. A megszerzett presztis hatalmi eszköz nélkül is követésre, igazodásra késztet.
65. meggymag — 2016-01-28 01:33
@theodorus:34.
„A tekintély-uralommal kapcsolatosan, ……. amennyiben a névleges, kinevezett vezető nem rendelkezik kellő tekintéllyel azt “bábnak” szokták nevezni. „
Így is van de úgy is a tekintély-uralommal, hogy a nagyobb tekintélye a hivatalnak, a rangnak van, és „csak“ azáltal a betöltöjének is. Amihez ugyan hozzátartozna a hivatalnok tudása, megfelelö képzettsége, az ügyekbeni bizonyítottan elfogulatlan eljárása és így tovább. De ha mindez nincs meg, akkor is védi vagy fedi a rangja, nem kritizálhatóak
a kifogásolható hivatalviselö kifogásolható tettei, utasításai.
„ …amennyiben a névleges, kinevezett vezető nem rendelkezik kellő tekintéllyel azt “bábnak” szokták nevezni.“
De szándékos manipulációra is ki lehet használni ezt a helyzetet! A szándékos „bábbal“.
Vagy: olyan tekintéllyel=hatalommal láttak el egy v. több hivatalt, rangot, állást, ami ellen semmiképpen nincs apelláta (nyilván szándékosan).
A szóösszetétel szvsz. is rossz, de szerintem ilyen értelemben használatos.
Nem a józan többséget jelzi, hanem az uralkodó kissebbséget. (Nyel-víg-urú=vígan nyelö mta.)
64. somitomi — 2016-01-28 00:18
@petiba: Szerintem van a kettő közt egy árnyalatnyi különbség. Az egyik a hit/meggyőződés hiányát jelenti (nem hiszel Istenben) a másik meg azt a meggyőződést, hogy nincs Isten (abban hiszel hogy nincs Isten). Tágabb értelemben mindkettő ateizmus, de az első talán közelebb áll az agnoszticizmushoz (bár ez sem passzol teljesen).
Nehéz értelmes hasonlatot találni, úgyhogy beérem egy teljesen értelmetlennel is: szóval a hívő nyomja a gázpedált (hisz Istenben), az ateista a fékpedált nyomja (abban hisz, hogy nincs Isten), a harmadik meg egyiket se (nem hisz Istenben).
63. tiboru — 2016-01-27 23:29
@petiba:
„Az évfolyamdolit választhattad, vagy kaptad a témakört kidolgozásra?”
Kifejezetten választottam! Amúgy Salazar jónéhány intézkedésével teljesen egyetértettem, persze csak így a tisztes távolból és utólag; ha én is ott szívtam volna Portugáliában, nem tudom, mi lett volna a véleményem 🙂
62. petiba — 2016-01-27 21:37
@logiszton:
Ugye?
@logiszton:
Ugyehogyugye?!
Mondjuk nem csak a szoci rendszerre passzentos sok minden, de ha alaposan belegondolunk, a jelenlegibe is. Simán.
@tiboru:
Nekem egyáltalán nincs összes komment doboz, de menet közben egyszercsak hipp-hopp, előkerült az összes hsz.
@logiszton:
Az egyetértésnek örülök, a macska rúgja meg, tessék odabökni egyet a kék névre a szövegben, oszt mindjárt meglesz, hogy mire ment a válasz.
Na, látom, jicsini kolléga már segítőjobbot (jobbat 🙂 )
nyújtott a tisztelt olvtársaknak!
61. petiba — 2016-01-27 21:28
A 32. számú hozzászólás előttieket nem látom, frissítés után sem.
@komojtalan:
„Nem hiszel Istenben, akkor abban hiszel hogy nincs Isten. Nevetséges.”
Nevetni lehet, de ez a kérdés is olyan, mint a szűzlány. Vagy-vagy. Bár azt legalább még bizonyítani is lehet. 🙂
Isten létében, vagy nemlétében csak HINNI lehet.
Hogy somitomit idézzem:
„mert bizonyítani egy univerzumon felül álló akármi létezését (vagy nemlétezését) praktikusan lehetetlen”
Tehát Isten létezését tagadni is csak HIT kérdése. Vagy hiszed Isten létét, vagy nem. De azt, hogy az ateizmus is vallás, nem én találtam ki, hanem nálam sokkal gógyisabb figurák, akik a nap X óráján át lételméleti kérdéseken rágódnak 🙂
@padi:
Nyilván nem. A tekintélyuralmi kifejezés számomra – ahogy le is vezettem – pozitív töltetű.
A fasisztoid – az iskolában tanultak miatt – nyilván negatív, bár, lehet, hogy ideje lenne utánanéznem egyszer – szégyen, de még nem tettem meg – az eredeti, olasz fasizmusnak. Persze nem a győztesektől származó irományokra gondolva,mert azt kipipálhatja minden érettségizett ember, hanem mondjuk az egyensúly kedvéért valami autentikus forrásból. Aztán majd utána még újragondolhatom a dolgot, vagy nem.
@tiboru:
Aprócska zárójelben említeném meg, hogy jómagam csak érdeklődtem, kifogásról szó sem volt. Az olasz fasizmusról is csak gyenge mainsteam ismereteim vannak, de a portugálról meg aztán semmilyenek.
Az évfolyamdolit választhattad, vagy kaptad a témakört kidolgozásra ? 🙂
De most, hogy leírtad, legalább tudjuk, mire gondoltál, és legalább mindenki helyre tudja tenni a portugál fasizmust.
Meg nem nyugtattál, mert úgy tűnik, részben már most teljesítjük a fasizmus egyes kritériumait.
Egypártrendszer (az új választási tv.-el) – pipa
Parlamenti szavazógép – pipa
Fullos elnöki hatalom és befolyás – pipa
Független szakszervezetek ? muhahaha
Antilib-antikom – na végre egy(két) pozitív jelző, de ez meg hiányjeles
Politikai rendőrség – (pl. TEV és holokauszt-tagadók viszonya?)
Sajtócenzúra? – naná, durván.
Francoisták segítése? Nos, tekintetbe véve azt, hogy Franco volt az egyetlen, aki katonákat akart küldeni 56-ban az oroszok ellen, a magyarok segítségére, tekintetbe véve azt, hogy Franco a nemzete érdekeit tekintette és nem idegenekét, vagy az anarchista, libsi, komcsi felforgatókét. (Na jó, a baszkokat és katalánokat talán nem kellett volna a felforgatókkal együtt csesztetni. )
És milyen okosan lavírozott Hitler és Mussolini között, csak sikerült a semlegesség talaján elcsúszkálnia, nacionalista politikája ellenére.
Szal ez a Franco májsztó sem az a sötét patás ördög, aminek hinni illene.
A karlendítés az fasiszta? Tyű XD
https://www.youtube.com/watch?v=JQMUFyP5nnA
Túl magas labda volt, nem hagyhattam ki, bocsesz XD
Á, dehogy tévedtél, Mesterünk, és tanítónk, ilyet még gondolni sem mernénk! Legfeljebb tudatlan, megátalkodott máskéntgondolkodók, hűtlen tanítványok vagyunk. De csak néha ám!
Ja, és nem beszélek többes számban, csak a magaméban, hátha itt is LES A TEV XD
60. tiboru — 2016-01-27 18:13
@logiszton:
A New York-i vöröstéglás épületet ők építtették 48-60 millió dollárból (eltérő becsléseket olvastam), kizárólag ők vannak benne: irodák, konferencia- és oktatási központ, száz lakószoba, könyvtárak, ebédlők, konyha, társalgók, kápolnák, egyéb közösségi helyiségek, uszoda, szauna, de még tetőteraszok és függőkertek is vannak.
2000-ben költöztek be. Az USA-ban becslések szerint 3500-3800 OD-tag van.
59. tiboru — 2016-01-27 18:05
@heizer:
Ezeket a pro érveket nagyrészt különböző OD-oldalakról és OD-tagok nyilatkozataiból vettem, hogy ne kövessek el hibát 🙂
58. meggymag — 2016-01-27 16:41
@Rumcájsz von Jicsin:53.
Jó tanács! Köszi szépen.
Élvezettel próbálgatom. Csak most nem ment lejjebb mint a 27.hsz. Majd megúnja, már volt ilyen.
Már meg is únta. Erre végigugráltam @petiba28 mind´a hat
válaszát és müködött is a recept
57. meggymag — 2016-01-27 16:23
@logiszton:5o.
Most meg nálam van ugyanaz, csakhogy a 28. hsz.-el kezdödöen. És „összes komment” doboz sincs.
Még várok, lehet, hogy meggpondolja magát a gép.
56. szekertabor — 2016-01-27 16:08
A poszt a szokásos alaposságával járja körül a témát, és az azt övező konteókat. Mindamellett, bár rendkívül sok információval gazdagít az OD-t illetően, tehát ismeretterjesztő missziójának teljes mértékben eleget tesz, a közölt információk nem alapozzák meg az összeesküvés gyanúját.
Hogy a poszt mégis indokolt, azt nem a közölt érdekes és részletes adatok igazolják, hanem Brown mester világsikerré vált fikciója és az annak nyomán sarjadt feltételezések. Így azonban csak azt köszönhetjük Tiborunak, hogy egy ponyvairodalom nyomán sarjadt mítoszt lerombolt.
55. heizer — 2016-01-27 15:36
” Felbukkanásáig nem nagyon illett kimondani, hogy a Krisztussal történő találkozások a hétköznapokban azzal is előidézhetők, hogy az ember egyszerűen jól végzi a dolgát. Jól végzi a dolgát odahaza a családja körében, a munkahelyén, a szűkebb-tágabb közösségében. Nem kell feltétlenül naponta tíz órán át imádkozni; Krisztus legalább annyira örül egy hétköznapi jótettnek, egy nagyszerűen megsütött kenyérnek, vagy egy jól megírt számítógépes programnak, mint hat-nyolc órán át a templomban térden állva folytatott ájtatoskodásnak.”
Ugyan ez a pro érvek mellett jelenik meg, de azért ez meglehetősen nagy tévedés. Elég csak a bencések jelmondatára gondolni (Imádkozzál és dolgozzál), vagy arra, hogy gyakorlatilag a munka keresztényi fontosságát ők ismertették meg a kereszténnyé váló Európával. És ez éppenséggel nem 100 éve volt.
54. heizer — 2016-01-27 15:26
Alapvetően én sem érzem azt, hogy az OD valami rettentő félelmetes mozgalom volna, a katolikus egyházban tucatjával vannak ilyen mozgalmak.
A gyónási titok olyan nagyon ki van hangsúlyozva a posztban, pedig jelzem ez alapján az egész katolikus egyház egy hatalmas titkos szervezet. Számos katolikus befolyásos embernek van katolikus pap gyóntatója, amelyek ráadásul mind egy idegen állam fennhatósága alá tartoznak!
Érdekesség: kattintott valaki Fenyvesliget Kulturális és Képzési Központ honlapjára?
Nekem azt dobta, hogy bejelentett támadó weboldal! Ez miatt a munkahelyi szűrő (upsz!) nem is enged oda belépni!
53. Rumcájsz von Jicsin — 2016-01-27 10:11
@logiszton:
„…hozzászólásaiban nem írja ki, hogy melyik sorszámú tartalmára megy a válasza.”
Ha olvasol egy kommentet és rákattintasz a kék színű linkre, akkor odaugrik adott hozzászólásra!
Aztán, ha elolvastad és nyomsz egy vissza gombot, akkor pedig visszaugrik az eredeti kommentre.
Ilyen egyszerű ez sorszámozás nélkül! 🙂
52. logiszton — 2016-01-26 22:16
A Jew-York-i mostre épület teljes egészében az övék vagy csak benne vannak mások mellett, mert ha az övék, akkor a római központjuk meglepően szerény méretűnek tűnik.
Amúgy összességében petiba meglátásaival tudok egyetérteni, bár a sánta macska rúgja meg ezt az embert, de nagyon(meg az összes többit is), hogy a kilométer hosszúságú /több/személyes hozzászólásaiban nem írja ki, hogy melyik sorszámú tartalmára megy a válasza. Mit gondol, időmilliomosok vannak itt, hogy összeillesztési elemzéseket végezzenek így utólag végigolvasva mindet. Olyan nagy megerőltetés lenne ez?
Mindez mellett nekem is hiányérzrtem támadt:
Nem világos, hogy végül is milyen Új Világrendet akar és kinek?
A többi társulatnál ez szinte világos: egy viszonylag szűk csoport uralmát nem önfegyelmi, hanem alávetettségi többséggel kizárólag az uralgó csoport számára-előnyére berendezni a világ egészét. Ez még a mormonoknál, scientológusoknál illiminátusoknál, stb. így jön ki. De itt… a katolikus elvek alapul vételével, de semmi szigorú alá-fölérendeltség.(A tekintélyuralmat petibá kielemezte.)
Szóval azt nem tom, hogy itt mire megy ki az „összeesküvés”?
51. logiszton — 2016-01-26 21:50
@tiboru:
48.tiboru
A „kőkemény kommunista és szocialista ellenesség” csupán pártpőlitikai intézkedés volt miközben ezek gyakorlatát másolta(mivel a szocializmus volt előbb). Ha volt hozzá valamilyen „köznépi” szociálpolitikai gyakorlat is, mint pld. a fasizmusban vagy a nácizmusban, akkor lehet.
50. logiszton — 2016-01-26 21:39
@tiboru:
47.tiboru
Nekem itt most olyan nincs. Elrejtés meg Előhozás-t mutató volt, de nem csinált semmit.
Most nem csináltam semmit, de feladta az összeset. A Mester megjelenése kellett hozzá. (A víz borrá változtatását nem kérem. Nem kedvelem a bort.)
Kösz!!
49. logiszton — 2016-01-26 21:30
@meggymag:
43.meggymag
Hát ez az utolsó bekezdés tökéletes.
Sajnos ez nemcsak a sajtóra vonatkozik, hanem sajnos a teljes közéletre a legalsó szintig. Pld.: amikor azt hápogja, hogy azt nem lehet mondani, hogy cigány! Mért, mi tiltja? Jaa, azt nem tudom…
48. tiboru — 2016-01-26 21:05
@logiszton:
Régi bölcsesség, hogy a szélsőségek összeérnek. Salazar rendszerét a kőkemény kommunista- és szocialista-ellenességével elég nehéz lett volna szocialistoidnak becézni 🙂
47. tiboru — 2016-01-26 21:03
@logiszton:
Nyomtál az „Összes komment” dobozra?
46. logiszton — 2016-01-26 20:51
@tiboru:
42.tiboru
Tiboru mester, az tűnt fel, hogy az itt felvázolt ismérvek az utolsó kettő kivételével tökéletesen illenek a szocialista rendszerekre! Mondjuk a karlendítés nem, bár a Május 1-i kölcsönös integetés a tribün elött felvonulók és az ott lévők között majdnem megfelel ennek. Az utolsó kettő meg a liberális gyarmattartó mélydemokráciákra is jellemző volt.
Szóval szerintem ezen felsorolás alapján akár szocialistoidnak is nevezhető a salazaroid-rendszer.
Ízé, ez nem tűnt fel senkinek?
45. logiszton — 2016-01-26 20:33
A hozzászólások nekem csak a 16.-tól felfele jelennek meg az előzőek meg sehogy sem! Másnál is így van?
44. padi — 2016-01-26 15:42
Apró érdekesség:
Egyik kollégám tizenöt éven keresztül főállásban vezette az Opus Dei brüsszeli közösségét, ma teljesen világi munkát végez. Persze azóta is nőtlen, és az OD szállásán lakik. Időnként szoktunk együtt rózsafüzért imádkozni, de „beszervezni” sohasem próbált. A családjával is tartja a kapcsolatot.
43. meggymag — 2016-01-26 10:35
@kuklopsz:24.
Az nem volt titok a számomra, hogy cenzúra mindig is volt vagy lenne.
Az háborított fel, hogy miután törvényben áll, hogy nincs cenzúra, egyidöben szintén törvény van arra, hogy legyen cenzúra az önkontroll megnevezés alatt. Egyúttal azt sem felejti el a törvény, hogy pontosan megnevezze, mire kell ezen önkontrollnak kiterjednie. És arról sem feledkezik meg, hogy a szabadságot sugalló „ön”- mellé odarendeljen egy testületet is. A sajtótanácsnak nevezett testület pedig hitesse el a polgárral, hogy mint „tanácsadó” nem kötelezö.
Ez a demagógia Csimborasszója, helyesebben annál több, mert a Csimborasszó még megmászható. Nem úgy a Sajtótanács, vagy akár a rendörségeknek kiadott parancs, hogy a kik által elkövetett büntetteknek nem nyilvánosságra hozható a kiléte.
Mindez arra akövetkeztetésre is vezet, hogy miután a sajtószabadságot különösen hírdetö és terjeszteni akaró
atlanti Nyugat hiába bombázta le e célból is a közelkeletet, azért vándoroltatja most Európába a közelkeletet be, hogy helyben taníthassa meg nekik hogyan kellaz igazi sajtószabadságot megvalósítani. Nem úgy, ahogy az náluk v. a komcsiknál szokásos, egyenes tiltással v. börtönnel. Kissé finomabban és nem höst csinálván belölük, hanem lehetetlenné tett, bepánikolt, lefizetett, megtévesztett senkiket.
42. tiboru — 2016-01-26 10:18
Többeknek, akik ezt a mondatot kifogásolták a posztból:
„…számos vonásában meglehetősen fasisztoid vonásokat felmutató Új Állam…”
Nos, nem akarom politológiai elemzésbe fullasztani a kommentfolyamot (és azzal se akarok érvelni, hogy politikatörténetből az egyik évfolyamdolgozatomat Salazar rendszeréből írtam), de a fószer 35 éves uralmát többek között (mondom ismét: többek között) ilyesmik is jellemezték:
– egypártrendszer
– a törvényhozási választások gyakran ellenzék nélküli lebonyolítása
– a parlament szavazógéppé silányítása
– a vezető (jelen esetben a miniszterelnök) totális hatalma és befolyása a társadalmi élet minden területén
– független szakszervezetek helyett kamarák
– nagyon erős antiliberalizmus és antikommunizmus
– mindenütt jelen lévő, eszközökben nem igazán válogató politikai rendőrség
– az uralkodó párton belüli karlendítéses köszönés éveken keresztül
– sajtó kemény ellenőrzése, cenzúratörvény
– a spanyol polgárháború idején az onnan menekülő köztársaságpártiak be nem fogadása, a francóisták segítése („önkéntesekkel” és logisztikai-anyagi támogatással)
– gyarmatok felszabadítási mozgalmainak következetes vérbe fojtása és a hadsereg jelentős részének átvezénylése Afrikába
Ha mindezek nem alapozzák meg a „számos vonásában meglehetősen fasisztoid vonásokat felmutató” jelzős szerkezetet, akkor biztosan én tévedtem egy óriásit és ünnepélyesen elnézést kérek.
41. warr — 2016-01-26 09:32
Nem igazán látom, hogy ebben a szervezetben mi lenne a nagy összeesküvés 🙂
Nem titkosak, nem látom hogy világuralomra törnének…
Az meg, hogy van egy-egy befolyásos, nagy hatalmú támogatójuk, hát istenem… ahogy lentebb írták, a horgászszövetségnek is lehet, attól még nem lesz gonosz, világuralomra törő szervezet 😀
Maximum a RK egyházon belül helyezkednek, maximum…
Amúgy meg részemről még mindig inkább egy ilyen, mint a turbánosok, vagy a kiválasztott nép… :-/
40. padi — 2016-01-26 08:26
@theodorus:
„One common definition of the term focuses on three concepts: the fascist negations of anti-liberalism, anti-communism and anti-conservatism. […] Miért lenne anti-liberális? […] Miért volt anti-konzervatív?”
Na, ezt a mondatot kb. úgy másoltam be a Wikipédiáról, mint Tiboru a portugál fasizmusra vonatkozó mondatot: meggondolatlanul. 🙂
Az anti-liberálist nagyjából meg tudom magyarázni: a liberalizmus eszméjét ellenezték, nem a liberalizmushoz (vagy ahhoz is) köthető vívmányokat. Az anti-konzervatívot már kevésbé; talán úgy fogható meg a dolog, hogy a konzervativizmus ellenzi a forradalmat, míg a fasizmus egyfajta forradalom is volt, továbbá a konzervativizmus vallás- és egyházpárti, míg a fasizmus inkább a világi vezető fontosságát hangsúlyozza, ugyanakkor megtartva konzervatív értékeket is.
39. padi — 2016-01-26 08:04
@petiba:
A tekintélyuralmi és a fasisztoid nem ugyanaz.
A különbség nagy vonalakban könnyen leírható halmazokkal:
Van először is a tekintélyuralmi rendszerek nagy halmaza. Ennek egy részhalmazát képezik a fasisztoid rendszerek; a fasiszta rendszerek pedig az utóbbinak egy részhalmaza.
A részletek már kevésbé tiszták, mivel hogy pontosan mik is a tekintélyuralmi, a fasisztoid és a fasiszta rendszerek jellemzői, abban a téma szakértői sem egységesek. (Lásd a tegnapi idézetek egy részét vagy theodorus 33. és 34. hozzászólását.) Ami nem is csoda, mert pl. az első számú mintának tekinthető olasz fasizmus is sokat változott az évek során.
Ami biztosnak vehető, hogy Salazar rendszere jóval enyhébb volt Mussoliniénél („lack of expansionism, lack of a fanatical leader, lack of dogmatic party structure, and more moderate use of state force”).
38. somitomi — 2016-01-25 22:32
@petiba:
Szerintem az ateizmus nem vallás, mert a vallások nem csak hittéttelekből állnak, hanem egy csomó másból is. Midnen valláshoz tartoznak erkölcsi (meg másféle) szabályok, ünnepek, próféták meg mindenféle egyéb szokások. Az ateizmushoz nem tartoik egy meghatározható világnézet, az áltlad felsorolt felfogásokkal nem ért egyet minden ateista úgy, ahogy a katolikusok egyetértenek a „Jézus a megváltó” hittétellel.
Mondjuk vallásról vitatkozni szerintem is „vizet hordani a Dunába” kategória, mert bizonyítani egy univerzumon felül álló akármi létezését (vagy nemlétezését) praktikusan lehetetlen.
37. tiboru — 2016-01-25 22:28
@somitomi:
Biztosan igazad van ebben a lényeges részletkérdésben, köszönöm, de most már nem fogom lecserélni a képet 🙂
36. somitomi — 2016-01-25 22:08
Apróság, de ismereteim szerint az angol nyelvben nem használnak pontot a sorszámokhoz, mindig a sorszámnév utolsó két betűjét használják (pl 1st, 2nd, 637th stb). Tulajdonképpen elég hülye egy elgondolás, dehát a nyelvek vagy logikus felépítésűek vagy beszélik őket 🙂
Szóval 34th Street vagy 34. utca
35. komojtalan — 2016-01-25 20:46
@petiba: A felvetést nem értem:
“Ami rossz történt a Földön abban az egyház keze benne volt”
Melyik egyházra gondolsz? Mondandódban keveredik isten, vallás és egyház fogalma.
Nem egy egyház, hanem AZ egyház(ak). Írtam az ókori papok sem voltak jobbak, ahogy most a muzulmán, zsidó, keresztény, stb … papok is a világhatalmat akarják. Tulajdonképp a mostani migránsok is „keresztes hadjáratot” folytatnak, még ha képzavar is ez a kifejezés rájuk. Lehet ezt azzal magyarázni hogy a saját Istenüket akarják hatalomra juttatni, de ki is a földi helytartója? A Pápa, az Imám, stb … Az a lényeg, hogy a vallási vezetők.
Én – a saját fogalmaim szerint – nem ateista vagyok, hanem egész egyszerűen úgy gondolom az egész vallási humbug csak a hatalomról, a munka nélküli pénzről szól és egyenesen elutasítom hogy ezt vallási alapon tenném, mert mint írtam olyan hogy Isten nincs is, a hívők meg állítólag őt imádják. Ez egy belemagyarázás a józan észbe: Nem hiszel Istenben, akkor abban hiszel hogy nincs Isten. Nevetséges.
34. theodorus — 2016-01-25 19:44
A tekintély-uralommal kapcsolatosan, engedjétek meg, hogy közhelyes legyek, de minden hatalom a tekintélyen alapszik, amennyiben a névleges, kinevezett vezető nem rendelkezik kellő tekintéllyel azt „bábnak” szokták nevezni. Nincs olyan józan többség egyetlen egy országban sem, aki ilyen embert szeretne vezetőjének. Sajnos ez egy meglehetősen rossz szóösszetétel, nem tudom melyik óriási nyelvigurunk rendelte ezen szó mögé, ezt a jelentéstartalmat (erős gyanúval élek, hogy a szálak az mta-hoz vezethetnek: D).
33. theodorus — 2016-01-25 19:23
Érdekes lett a cikk. Én még várom a további hozzászólásokat. :)) Én maradnék semleges az OD-val kapcsolatban, de mindenképpen itt a helye az oldalon, ugyanis minden olyan kritériumnak megfelel szerintem, ami ide emelheti. Kellően nagy, kellően befolyásos a világ legnagyobb egyházán belül, nem lehet rálátni a mindennapi működésére, számos olyan titok tudója a gyónás által, mely titkok rossz kezekbe kerülvén komoly hatással lehetnek akár egy vagy több országra is (jó kezekben is, csak éppen a végkimenetel változik akár 180 fokban).
@ender: A hasonlat nem volt rossz, de két szempontot teljesen figyelmen kívül hagysz általa, ami miatt majdnem minden szervezet/társaság védelmében fellehetne azt hozni. Ezért eltekintenék mind az OD-tól, mind pedig a MOHOSZ-tól az alábbiakban.
1. Milyen célokért jött létre egy szerveződés, továbbá milyen célok azok, amelyeket valójában el akar érni?
Ugye létrejöhet mondjuk egy alapítvány is olyan hangzatos célokra hivatkozva, mint a világbéke elérése, a szegénység elleni küzdelem, míg a valóságban könnyen megeshet, hogy feketekereskedelmet folytat vagy éppen a befolyásával él vissza azon országokban, ahol a tevékenységét kifejti.
2. Milyen eszközöket hajlandó használni, hogy burkolt és burkolatlan céljait elérje?
Maradva a befolyásolásnál, mondjuk mikor multik kartellekbe tömörülnek, hogy azáltal osszák fel a piacot vagy éppen közös erővel lépnek fel egy rendelet vagy egy törvény ellen, nem mindig a legalitás útján maradva.
Egy ideológia mentén létrejövő csoportosulás, a legtöbb esetben akkor jelent valós veszélyt, mikor a saját érdekkörén túlterjeszkedik (na meg ugye ezt az érdekkört is lehet szűken és tágan is értelmezni). Ellentétben a gazdasági érdekszövetségekkel, melyeknél a cél világos (profit), egyedül az eszköztár tartalma vethet fel kérdéseket.
Bár az tény, s attól eltekinteni nem lehet, hogy nincs olyan terület a világon (legyen szó akár a világbékéről, akár a szegénység elleni küzdelemről), ahol ne lenne nyílt vagy burkolt érdekellentét, ebből fakadóan folyamatos harc dúl az ellenérdekeltek között (jön a propaganda balról, jobbról, szemből és hátulról: )).
@padi: Nem akarom védeni a fasiszta rezsimeket (a Horthy-rendszer nem volt fasiszta! nehogy félreértésre adjak okot), de azt írja a mindent tudó wiki, hogy:
„One common definition of the term focuses on three concepts: the fascist negations of anti-liberalism, anti-communism and anti-conservatism.”
Miért lenne anti-liberális? Elvették a nőktől a szavazati jogot vagy nem járhattak egyetemekre ezen kormányok alatt? Nem volt esetleg nyugdíj? Nem törődtek a hadirokkantakkal, a szegényekkel? Vagy a liberalizmus egyenlő a több párt rendszerrel? Vagy azért mert pártokat, újságokat tiltottak be? Hiszen Magyarországon se lehet kommunista, meg náci párt (hál Istennek), a kuruc.infót meg itt is megpróbálták betiltani (egyébként én a sajtószabadság híveként örülök is neki, hogy nem sikerült – egyébként szépen szemlézi a demokratikus értékeket, hogy csak a képmutató tasz ajánlott fel jogi segítséget, hol maradt mondjuk a menekültekre éhező heller ágnes hősies kiserkenése a Kossuth térről?).
Miért volt anti-konzervatív? Olaszországban a fasizmus alatt királyság volt, nem történt trónfosztás.
Továbbá a wiki más helyütt, amit idéztél, tévesen és szándékosan mossa össze a nácizmus és a fasizmus fogalmát:
“With fascist organizations being popular and widely supported across many countries (like Italian Fascism and Nazism)…”
32. petiba — 2016-01-25 16:27
@padi:
Akkor a te szövegkörnyezetedben fasisztoid = tekintélyuralmi? Hááát…
Tessék megbocsátani prosztó fejemnek, de nem vagyok elég jó ahhoz angolból, hogy ilyen témakörben a tévedést, vagy félreértést kizárva fordítsak magamnak. De ha nagyon akarnám, nyilván gugli barátom segítségét kérhetném, de bíztam benne, hogy mesterünk megkönyörül a magamfajtán, de nem…
Csak dolgozzak meg érte, ha tudni szeretném mik a fasisztoid portugál vonások. Hát jóvan…
31. padi — 2016-01-25 16:13
@petiba:
Igen, a „Horthy-fasizmus” a szocialista idők terméke volt.
A Salazar-rendszer pedig az én értelmezésemben egy volt a tekintélyuralmi rendszerek közül, amely mellesleg Mussolini rendszeréhez is hasonlított, illetve vett belőle át elemeket. Ismét Wikipédia-idézetek:
„Historians, political scientists, and other scholars have long debated the exact nature of fascism. Each interpretation of fascism is distinct, leaving many definitions too wide or narrow.
One common definition of the term focuses on three concepts: the fascist negations of anti-liberalism, anti-communism and anti-conservatism.”
„Roughly during the same period, neighbouring country Portugal was under control of the Estado Novo, a dictatorship led by António de Oliveira Salazar that was ***in many aspects inspired by Francisco Franco’s regime and Mussolini’s fascism***.”
„The Estado Novo was an authoritarian regime with an integralist orientation, which ***differed greatly from other fascist regimes*** by its ***lack of expansionism, lack of a fanatical leader, lack of dogmatic party structure, and more moderate use of state force***.”
„Those perceived to be genuine fascists were jailed or exiled.”
30. anarchoid — 2016-01-25 16:01
10.1 a szerzo is Szupernumerárius…
hiszen egy scientologus is a sajat „rendjet” tekinti veszelytelennek, es megkerdojelezhetetlenul jogosnak
29. petiba — 2016-01-25 15:50
@padi:
Bocs, de ezzel még mindig nem tudom, mit kell értenem fasisztoid vonások alatt. Konkrétan mit. És konkrétan Portugáliában.
Számomra a Horty-fasizmus egy fából vaskarikaként puffogtatott frázis, tehát ezzel a hasonlattal sem megyek sokra.
28. petiba — 2016-01-25 15:42
@kuklopsz:
Ez durva. Erről még konkrétan nem hallottam-olvastam. Valójában tényleg megdöbbentő. A jezsuitákról mindig negatív képem volt. De ennyire azért nem…
Hát, a katolikus anyaszentegyház (nem is tudom,a nagy cölibátusban miért nem apaszentegyház) kitermelte a saját rákos daganatait. Nagyjából olyan módon, mint Európa a sajátját, éppen mostanság.
@kuklopsz:
Én ezzel az 1963-as évvel vitába szállnék, és jóval korábbra datálnám az „elsátánosodást”.
De ha esetleg 1963 júniusában tényleg megtörténhetett az, amit írtál, – a maga fizikai és/vagy misztikus módján -, sok mindent megmagyaráz. Utólag.
@kuklopsz:
„1864-ben Lucifer nagyszámú ördöggel kiszabadul; azon lesznek minden áron, hogy lassanként kiirtsák a hitet, még azokban az emberekben is, akik Istennek vannak szentelve. Oly módon fogják őket megvakítani, hogy ezek az emberek, hacsak nem kapnak különleges kegyelmet, átveszik e gonosz angyalok szellemét.
Most akkor 1864-ben, és 1963-ban is pottyantak ide rosszfiúk odalentről? (vagy fentről, vagy a fenéből?)
Tényleg érdekes lenne összelapátolni a két év eseményeit.
@kuklopsz:
Ja, meg a „minden parókia fogadjon be egy menekület” marhaság…
De persze Erdő Péteren sincs mit csodálkozni…
Lékai, Paskai, Erdő, Várszegi. Mégis mi a bánatosan letefjelezett kiscica bajuszkáját várhatjuk tőlük?
Tudomásul kell venni és le kell vonni a megfelelő következtetést: a katolikus egyházban is zsidó származással lehet előre jutni. Ez van.
Most mér? Hányan fejezték ki csodálkozásukat, hogy a Pázmány KATOLIKUS egyetemen egy ideig a rektori tisztséget a volt főrabbi unokahúga, Fröhlich Ida töltötte be? Talán egyedül Lovas István fejezte ki értetlenségét, de lepergett.
Próbálom vizualizálni, ahogy a Jeruzsálemi Héber Egyetemet mondjuk egy kereszténységet kutató gój nő vezetné. Á, nem megy, hiába próbálom.
De Waldmeisterünknek azért majdnem sikerült pápává válnia is…hiába no, aki kiválasztott…
@komojtalan:
Annak tükrében pláne homoklapátolás a vita, hogy az ateizmus is egy vallás.
Van hitvallása, amelyben hinni kell, mert nem lehet bizonyítani. (az univerzumban nincs Isten, és ebből következően bármilyen vallás, amely egy/több istenhez/prófétához köti a vallásos embereket, az csak butaság lehet)
Van evangéluma az emberiség üdvözítésére – a történelmi szükségszerűség, az emberi individuum szabadsága – az istenfélés, mint egyfajta felsőbb hatalomhoz való gyerekes ragaszkodás és/vagy félelem alól való felszabadulás
Mindig megvannak a megfelelő közvetítők is: hol a liberósok, hol a marxisták, kommunisták,a párt diktatúra, hol a mammon észrevétlen szolgálatában álló nihilisták, hol a véletlenek mindenhatóságába vetett hitükkel szerénytelenkedők 🙂
Volt-van Ígéret Földje, Paradicsom, Éden is: a kommunizmus végső eljövetele, amikor örökre megszűnik minden elnyomás, harc, elidegenedés és állam;
Megszűnnek a nemzetek, egy nagy testvéri alom lesz az egész világ, stb.
Voltak-vannak misszionáriusai, és inkvizítorai, akik annak szentelték az életüket, hogy világszerte terjesszék pl. a marxista „evangéliumot”. Üldözték, bebörtönözték és/vagy kivégezték az „eretnekeket”, a másként gondolkodókat, a vallásos embereket, papokat, apácákat. Az ateista vallás nevében.
„Ami rossz történt a Földön abban az egyház keze benne volt”
Melyik egyházra gondolsz? Mondandódban keveredik isten, vallás és egyház fogalma.
Az általad felsorolt pár példát hadd egészítsem ki kicsit:
Szegények elnyomása – mondjuk a papi tizeddel? Meg a földesúri tizeddel? Milyen kurvajó is lenne,ha ma is csak két tizedet vonnának el tőlünk a nagyon is világi, antiklerikális hatalmak. Amúgy jelenleg a szegényeket leginkább az egyházak támogatják.
Szegények butítása – mondjuk az egyházi iskolákkal, az egyházi pénzből kitaníttatott szegény gyerekekre gondolva? Vagy az egyház, mint évszázadok egyetlen kultúraközvetítő intézménye? Vagy a tudós papok névsora? Keress rá gugli barátodnál, erre a szókapcsolatra, hogy tudós papok, és gondold újra ezt az egészet.
Vallási háborúk. Hát, vallási címkét szinte minden háborúra rá lehet ragasztani, de azért a vallásháborúk is főleg területszerzésről és pénzről szóltak, csak másodlagosan, vagy sokadlagosan a különböző vallásról.
A török se azért jött ide, hogy minden gyaurt igaz hitre térítsen. Kellett a harádzs, a terület a tökmindegymilyenvallású adófizetővel. Amúgy még egész normálisan hagyta a török a szabad vallásgyakorlást, ha jött időben és megfelelő mennyiségben a zseton.
Világhatalomra meg úgy tűnik mindig törnek valakik. Hol a tyrannosaurus rexek, hol a rómaiak, hol a próféta hívei, hol a kis szürkék XD
Ez már csak így van. Maximum a vágyainkat fogalmazhatjuk meg, azt is inkább magunknak, hogy kiket utálunk a legkevésbé a törekvők közül.
@kuklopsz:
A valláskárosult szerintem nem sértő. A szó legszorosabb értelmében az ateista a leginkább valláskárosult 🙂 Annak tükrében pláne, amit komojtalan kollegának írtam, miszerint az ateizmus is kimeríti a vallás fogalmát, bármennyire is vakaróznak ettől ateista barátaink XD
Én magam is teljesen valláskárosult lennék a megörökölt katolikusságommal, amitől eltávolodva vallástalanná váltam. De nem ateista vallásúvá.
27. padi — 2016-01-25 15:27
@petiba:
„Mik azok a fasisztoid vonások, esetleg meg lehetne tudni pontosan?”
Rövid válasz:
„With fascist organizations being popular and widely supported across many countries (like Italian Fascism and Nazism) as an antagonist of communist ideologies, António de Oliveira Salazar developed the Estado Novo which can be described as a right leaning corporatist regime of para-fascist inspiration.”
Forrás:
https://en.wikipedia.org/wiki/Estado_Novo_(Portugal)
Hosszabb válasz:
„Um regime fascista
O Estado Novo apresenta aspetos semelhantes aos regimes autoritários instituídos por Benito Mussolini na Itália, Francisco Franco na Espanha, Engelbert Dollfuss na Áustria, **Miklós Horthy** na Hungria, Ioannis Metaxas na Grécia, Juan Perón na Argentina e Getúlio Vargas no Brasil.” Azaz hasonló jellemzőket mutat, mint a fenti személyek TEKINTÉLYURALMI rendszerei.
Forrás:
https://pt.wikipedia.org/wiki/Estado_Novo_(Portugal)
Szóval nevezik fasiszta, fasisztaszerű, meg parafasiszta rendszernek is; hasonlítják többek, pl. Horthy rendszeréhez is. A „Horthy-fasizmus” kifejezés közben 1989 óta szinte eltűnt.
Amennyit korában olvastam a Salazar-rendszerről, nekem az jött le, hogy erősen tekintélyuralmi rendszer volt az elején, ami aztán lazulgatott, amúgy a gulyáskommunizmus kialakulásához hasonlóan.
26. ender — 2016-01-25 15:25
Egy ténybeli tévedéssel kezdeném, bár ez nem változtat azon, hogy a bejegyzés a már megszokott módon szórakoztató.
Azt írod, hogy „Joaquín Navarro-Valls (spanyol újságíró, 1984-2006 között a Vatikáni Hírügynökség (La Stampa della Santa Sede) főigazgatója”.
A pontos név Sala Stampa della Santa Sede és nem hírügynökség, hanem a Vatikán sajtóirodája. Hozzájuk tartozik a honlap, a Radio Vaticana, a Centro Televisivo Vaticano is, de ők foglalkoznak például a világ minden tájáról érkező újságírókkal, náluk lehet akkreditációt kérni, interjúkérelmet leadni stb.
Az írás viszont nem győzött meg arról, hogy itt egy Istentől elrugaszkodott társaságról lenne szó. Igaz, információk és az OD-t érintő tudás nélkül azt sem tartom kizártnak, hogy minden feltételezése igaz.
Ahhoz, hogy nem vagyok meggyőzve nyilván hozzájárul, hogy egyszer átszenvedtem magam a Dan Vinci kódon. Nem azzal volt bajom, amivel az egyháznak, hanem azzal, hogy egy rendkívül buta regénynek tartottam. Valaki azt írta róla, hogy ilyet írna Eco, ha negyed annyira lenne művelt és négyszer annyit akarna keresni.
Vissza a szervezetre magára: az, hogy megpróbálják terjeszteni a katolicizmust? Hát a kereszténység a kezdetek óta térítő vallás, szeretni nem kell, de ez van.
A sztorik sem győztek meg és nem csak azért, mert nagy részük nincs tényekkel alátámasztva, inkább csak a „valaki úgy tudja” kategória. Inkább az a bajom, hogy nem látom az ok okozati összefüggést, vagyis nem derül ki, hogy azért tették volna, amit tettek (ha egyáltalán megtették), mert OD tagok. Inkább az látszik, hogy talán tettek valamit ÉS emellett kiderült róluk, hogy OD tagok.
Párhuzamként: a leírtak alapján a külsős tagokkal együtt cakumpakk vannak mondjuk 275 ezren. A Magyar Horgász Szövetségnek van kb: 300 ezer tagja, ami nagyságrendileg megegyező. Ebbe beletartozik Áder János köztársasági elnök és Gipsz Jakab többszörösen büntetett munkanélküli műanyagfröccsöntő is. Mégis, amikor egy hobbihorgász vezérigazgató elsikkaszt egy gyárat, nem ezt emelik ki a hírekben, hogy MOHOSZ tag. Ja és a horgászok is – bármely más szervezethez hasonlóan – lobbiznak ezerrel a saját érdekeikért, ami a vízkezelői jogok idei újraosztásakor valamint a halászok kicsinálásakor igenis erősen forintosítható volt.
Bármely ekkora közösségen belül, akiket csak egy, a külvilág számára érthetetlen közös szál köt össze, de egyébként lefednek gyakorlatilag minden társadalmi réteget nyilvánvalóan mindig lehet találni embereket, akiknek vaj van a fején.
Még egy példa: az Arsenal (focicsapat) celeb szurkolói között minden listán, mindig feltüntetik II. Erzsébet királynőt és Oszama bin Ladent is.
Tudjuk, a katolikusnak egyháznak vannak olyan tagjai, akik elmennek iskolát építeni és betegeket gyógyítani a harmadik világba valamelyik pokolbugyrába és vannak olyan állatok is, akik a mnistránsfiúkat abuzálják az oltár mögött.
A Ruth Maria Kelly féle vallási szélsőségesektől meg mentsen meg az Isten mindenkit. Ennek a típusnak aztán tök mindegy, hogy milyen vallású, ha muszlim lenne, gondolom burkában robbantgatna és bombamellényt venne a kisfiának szülinapjára, hogy egy sztereotípiával éljek.
Hosszú lett, de még egy ide kívánkozik. Te, mint egykori gyakorló rendőr reálisnak tartod, hogy az FBI igazgatója el tudna kenni egy ilyen ügyet. Fogadjuk el feltételezésként, hogy hajlandó lenne rá. Aztán a nemkatolikus elnök, a nemkatolikus nemzetbiztonsági tanácsadói, az FBI valaminta többi rendvédelmi és titkosszolgálati szerv nemkatolikus többi vezetője engedi, hogy sérüljön a nemzetbiztonság?
25. petiba — 2016-01-25 11:38
Hú, ez érdekes holmi,remek poszt!
Ambivalens gondolatok röpködnek jobbra-balra, mind a kommentekben, mind a fejemben.
Ha a poszt olvasása utáni első „mérleget” megvonom, akkor – valószínűleg az erős többséggel szemben – én a jó oldalra teszem őket. Olvastam Dan Brown könyveket, a kódot meg is néztem, de a könyv olvasása közben egyetlen pillanatra sem hagyta Brown, hogy elfedhessem, hogy szabadkőműves írta a könyvet és ennek megfelelő a gonoszkép és a pozitív oldal szembeállítása. Szóval számomra – a meglehetősen ellenszenves, szinte albinó OD-s filmszereplő ellenére – az, aki a szabadkőműves oldal ellenében játszott, az helyből megkapta a „jófiú” szerepkört.
A poszt alapvetően semleges próbált maradni, bár engem előítéletessé tett mesterünk kámingáutttya, miszerint őkelme gyakorló ateista.
Ezzel az előítélettel olvasva – a valószínű szándék ellenére – OD ellenes túlsúlyt kapott a poszt. (számomra)
Mondom ezt úgy, hogy nem tartom magam vallásosnak, csak hívőnek.
A poszt elején beidézett szabadkőművesek, Bilderbergesek, CFR, Bohemian Grove, illuminátusok stb. stb. számomra mind negatív szervezetek, akár „sátáni” kötődéssel, szertartásokkal, Baphomet imádattal, „földalatti” disznóságokkal.
Mindig volt bennem egy olyan, hogy „basszus, nem igaz, hogy nincs egy normális csapat, ezek ELLENÉBEN!”
Amúgy szerintetek van? Ha igen, akkor kik?
Egyszer egy nagyon érdekes társaság jött össze, ott mondta valaki, (szerintem maga is valamilyen titkos társaság tagja) hogy „igenis vannak jó szabadkőművesek”…Hát, nem tudom.
Ha vannak is, valószínűleg nagyon jól rejtőznek, sokkal jobban, mint a gonosz oldalán (vagy oldalon) állók.
Sajnos a „gonosz” (jobb híján nevezzük most így) pontosan tudja, hogy úgy tud győzni, ha beférkőzik a jók közé.
Szerintem (azaz mások, nálam okosabbak, képzettebbek, a témában jóval tanultabbak, hozzáértőbbek stb. szerint) a „gonosz” (Sátán, Lucifer, Negat, stb) nem az OD szerinti időpontban férkőzött be a katolikus egyházba, hanem sokkal-sokkal korábban, egyesek szerint már a 451-es Khalkédóni zsinat idején, mások szerint az első betért pápával.
Tehát simán belefér, hogy mondjuk a pozitív oldalon elhelyezett (elkötelezett) OD bárminemű és minőségű,beosztású tagsági körébe már a kezdeteknél beférkőztek az OD-vel teljesen ellentétes érdeket képviselők.
Zsenge (de hosszú) kísérletet teszek rá, hogy pár témarészre reagáljak.
” Bulányi páter tanításait például egy Ratzinger nevű német bíboros (igen, az a Ratzinger) veszedelmesnek, félrevezetőnek és tévesnek aposztrofálta”
Na ja, azt el is hiszem.
Bulányi atya volt az a sokak által képviselt, de kevesek által felvállalt vélemény megfogalmazója, kijelentője, miszerint az Ószövetség (Tóra) nem az általunk, keresztények által elismert Teremtő Atyaisten igéje. Ezzel kb. azt mondta, ami egyébként a zsidók számára mindig is ezerszázalékosan nyilvánvaló volt:
nincs olyan, hogy zsidó-keresztény kultúrkör, – hagyomány, bla-bla-bla. Van zsidó, meg van keresztény.Van Tóra, meg van Újszövetség. Pont. Nincs közünk egymáshoz, sőt.
Ez a témakör – a szintén zenész – Ratzingernek naná, hogy baromira csípte a … szemét.
Hitlerjugend ide, vagy oda:
„” Több izraeli vallási vezető és az izraeli média egyaránt üdvözölte XVI. Benedek pápa megválasztását, hangsúlyozva a zsidósághoz fűződő kapcsolatait és állásfoglalásait az antiszemitizmussal szemben.
„A zsidó nép barátjaként ismert, imádkozom azért, hogy II. János Pál nyomdokain járjon” – jelentette ki az izraeli katonai rádiónak Jiszraél Lau Tel Aviv-i rabbi, volt izraeli főrabbi. Lau elmondta, hogy legutóbb New York-ban találkozott Ratzinger bíborossal, és akkor igen erőteljesen szót emelt az antiszemitizmus ellen.
„Az új pápának folytatnia kell a közeledést Izraelhez és a zsidókhoz” – ezzel a főcímmel jelent meg a Haárec, amely emlékeztetett arra, hogy XVI. Benedek többször is járt Izraelben, például a Szentszék és a zsidó állam közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének ügyében.
Ugyancsak a Háárecnek nyilatkozott Israel Singer, a Zsidó Világkongresszus elnöke. Singer úgy vélekedett, hogy az új pápa „vetette meg egy új teológiai alapjait, amelynek révén 20 év alatt sikerült átalakítani a zsidók és keresztények közti kétezer éves kapcsolatot.” ” (és akkor most ne foglalkozzunk a (Dél-amerikai) Ratzinger-ellenes vérvádakkal)
————————
„felszólította az alapítót, hogy szakítson a macsósággal és a szervezet kapuit nyissa meg a nők előtt is.”
Ide nyomok egy lájkot.
————————
„A tekintélyuralmi rendszerért harcolunk, a hierarchiáért, olyan fegyelemért, amelyben a tömegek teljes mértékben alávetik magukat a felsőségnek és felkészültek arra, hogy rendelkezzenek velük.”
Ez olyan kis NWO-s mondat elsőre, de ha jobban végiggondolod…
A tekintély, a hierarchia, a fegyelem ma negatív töltetű szavakká váltak. Pedig nem azok.
Tekintélyuralom – mit is jelent eredetileg? Olyan valaki uralmát, akinek tekintélye van. Tekintélyt hogy szerzel? Valamiben jobb, több, ügyesebb, okosabb, felkészültebb stb. vagy másoknál. (igaz, ma már gátlástalansággal, gonoszsággal, megfélemlítéssel is szerezhetsz „tekintélyt”, de azért az nagyon nem ugyanaz)
Semmi kifogásom nem lenne, ha a hazámat, földrészemet, vagy akár szülőbolygómat olyan tekintélyek irányítanák,akikre felnézhetek. Tőlem király, császár, fejedelem, vagy akár méhkast viselő fáraó is vezethetné az országomat, városomat, munkahelyemet, bármit, ha az JÓL csinálja. Ha jobban, mint én, akkor alávetem magam az irányításának. Simán. Ez lenne a valódi „TEKINTÉLYURALMI rendszer”. És fegyelemmel párosítva kurvajól működne. Hierarchia nélkül nem működik sem állam, sem hadsereg, de még egy kórház, vagy iskola sem. Soha a büdös életben nem lesz sem egyenrangú sem egyenjogú egy betegtologató a nyitott szívműtéteket végző intézményigazgató professzorral. Max öt percig érezheti magát „egyformának”, amíg kap egy lapot, bemehet a paraván mögé, és ugyanúgy húzhat pár X-et egy papírlapra. Oszt annyi. De ez is mekkora hiba, hogy a közel analfabéta, bűnöző életmódra berendezkedett megélhetési gyerekgyártó rejtett erőforrás ugyanúgy szavazhat, mint egy több nyelven beszélő, orvosokat tanító, szív- vagy agysebész professzor. Súlyozás nélkül, ugyanannyit ér a szavazata. Na, de ez már off.
———————————-
„A szervezet közben még mélyebben beépül az egyházba, de nem csak oda, hanem (világi tagjain keresztül) a különböző országok társadalmi életébe is.”
Hát, fene tudja, valahogy inkább ők, mint a sci-k, vagy hitesek, netán a sátánisták, vagy a kecskebarátok.
———————————
II. János Pál sec-perc és szentté avatja az alapító mestert.
Hááát, ez érdekes, de ha nagyítóval keresni próbálok a közelmúltból pápát, akit nem éreztem unszimpinek, akkor az pont a lengyel pápa. Szóval ha ő így gondolta, akkor oké, kapjon ez is egy vidám lájkot. (amúgy maga a szentté avatósdi folyamat, mint olyan, többnyire harsány mosolyt vált ki belőlem XD. Ki ne szeretne vigyorogni? + 1 like – XD)
———————————
„Az USA-ban például sokat beszélnek John McCloskey atyáról, az OD papjáról, akit meglehetősen szokatlan módon a pénzvilágból szerveztek be: mielőtt 1981-ben pappá szentelték volna, a Wall Streeten dolgozott pénzügyi elemzőként olyan cégeknek, mint a Merryll Lynch és a Citibank.”
Mi van??? Ez egy tégla, fiúk! XD
Diszlájk.
„Jelenleg az amerikai törvényhozás 31%-a (168 fő) katolikus, ami jóval meghaladja az amerikai katolikusok arányát (22%), de a Moszad-fixációs kollégák se búslakodjanak, mert a legfelülreprezentáltabb vallás az amerikai Kongresszusban bizony a zsidó: a képviselők 5,5%-a (29 fő) tartozik a mózeshitűekhez, miközben az amerikai lakosságnak mindössze 1,9%-a zsidó.”
Hátja. És a farok csóválja a kutyát, meg az AIPAC.
—————————-
„A jenki rendvédelmi szervek csúcsvezetői sem úszták meg az OD-bélyeget: a hatgyerekes, ugyancsak buzgó katolikus Louis Freeh, az FBI 1993-2001 közötti igazgatója is belekerült a szórásba. Louis persze tagadott ezerrel, de azt nem bírta cáfolni, hogy a hat fiából kettő olyan iskolába járt, amelyet az OD tartott fenn.”
És akkor szabad elgondolkozni azon, hogy miért is kell tagadni-titkolni az OD tagságot,katolikus iskolát, ellenben miért nem kell a zsidó lobbiszervezetekben, vagy esetleg magában a magasságos AIPAC-ban való jelenlétet. Vagy azt, hogy a valamely zsidó szervezet, és/vagy közösség fenntartásában működő iskolába jár a gyerek?Mert ŐNÁLUK JOBBAN, GYORSABBAN és HATÉKONYABBAN semmilyen titkos szervezet, vallás, szekta tagja sem épült be törvényhozásba, tömegmédiába, iparba, pénzügyekbe, stb.
——————————-
„az északír származású Ruth Maria Kelly 2010-ben azért volt kénytelen lemondani és teljesen visszavonulni a nagypolitikától, mert vallásos nézetei mélyen rányomták bélyegüket politikai és köztisztviselői tevékenységére: fundamentalista keresztényként nem titkoltan pozitív diszkriminációban részesítette az egyházakat (és ezen belül főleg a katolikusokat), amikor oktatási és családügyi, valamint nő- és egyenlőségügyi miniszterként az örökbefogadások törvényi hátterét akarta módosítani (természetesen az egyházak javára), mereven ellenállt a homoszexuálisok jogai bővítésének. Többször nyíltan hangoztatta, hogy a meleg pároknak soha nem szabad hasonló jogokat adni, mint a heteróknak, továbbá keményen akadályozta az őssejtkutatások elterjedését, mert ezt „Isten elleni mesterkedésnek” tartotta és hevesen ellenezte a fogamzásgátlást is.”
Hát, ha ez tényleg így volt, akkor most öt extra lájk az OD-nek.
Pozitív diszkrimináció egyház (vallás) és hittestvérek számára?
Nem is tudom, tényleg, kikre a legjellemzőbb XD. (Sajnos) nem a keresztényekre.
Konzervatív homokos politika? Meleg-házasság ellenesség? Csupa-csupa piripont vagyok kénytelen kiosztani az OD-nek, és rögtön körvonalazódnak is az OD legnagyobb ellenségei.
„Végül amikor az is kiderült, hogy egy kicsit kreatívabban értelmezte a közpénz fogalmát, mint a törvények (saját házának rendbetételére fordított mintegy 30 ezer olyan fontsterlinget a közösből, amit nem kifejezetten ilyen célból bocsájtottak a rendelkezésére), a baloldali kormánynak elege lett belőle és lemondásra kényszerítette.”
Hát ha ez igaz, akkor szégyent hozott a társaságára, de különben valószínűleg a kutya se foglalkozna vele, és nem ismernénk a nevét sem, mert a tudjukkik kezében levő média nem vette volna szájára, ha nem talál róla kompromittáló cuccot. Már amennyiben igaz, és nem csak lejáratásról van szó. Mert még az is előfordulhat.
Nem véletlen, hogy abból a sok ezer tagból, akik „súlyosan beépültek” a kormányzásba, hírszerzésbe, stb., mindössze alig pár ember szerepel itt a posztban – főleg azok, akikről sikerült valami OD-re terhelőt találni. A többiekért mesterünk valszeg hiába túrná fel a netet.
——————————
Hogy a Vatikánban mit műveltek OD-ék, na azt max a mende-mondák alapján próbálhatjuk kitalálni, mint ahogy BÁRMIT, ami az ún. Szentszék körül történik, bankostól, szabadkőművestől, gyorskezű méregkeverőkig bezárólag. Ott is megy az adok-kapok, egyik titkos szervezet tapossa a másik tyúkszemeit, és viszont. Egyszer töknagy buli lenne belátni a színfalak mögé…
——————————-
„számos vonásában meglehetősen fasisztoid vonásokat felmutató Új Állam (az Estado Novo) számos magasrangú tisztviselője tudhatta maga mögött az OD-t (vagy fordítva)”
Mik azok a fasisztoid vonások, esetleg meg lehetne tudni pontosan?
——————————-
Botella tényleg nem egy Tarlós, de ezt kicsit megkönnyeztem XD
——————————
A perui történetnek háromszor futottam neki, de végül feladtam.
Hétfő hajnali 9 óra tájban kicsit sok volt a kibogozni való, hogy mégis ki, kivel van?
——————————
A „Friss hír”-ből is az jött le, hogy az állítólag sok(soksok) hatalmi pozícióba beépült OD-s figurákból csak pont ezt a pár csökkent erkölcsi képességűt sikerült megtalálni?
ÍGy nehéz diszlájkokat osztogatni, még ha kell is.
——————————
„a Krisztussal történő találkozások a hétköznapokban azzal is előidézhetők, hogy az ember egyszerűen jól végzi a dolgát. Jól végzi a dolgát odahaza a családja körében, a munkahelyén, a szűkebb-tágabb közösségében. Nem kell feltétlenül naponta tíz órán át imádkozni; Krisztus legalább annyira örül egy hétköznapi jótettnek, egy nagyszerűen megsütött kenyérnek, vagy egy jól megírt számítógépes programnak, mint hat-nyolc órán át a templomban térden állva folytatott ájtatoskodásnak.”
Ez megalájk.
—————————–
„az ellene intézett, javarészt nemtelen támadásokat pedig úgy tekinti, mint annak igazolását, hogy jó úton járnak”
Ebben is lehet valami.
—————————–
„Snow White (Hófehérke) fedőnevű műveletsorozatra (ebben a posztban a 6. pontnál), az volt a célja, hogy a szcientológusok kezdjék meg a beépülést az amerikai állami szervezetekbe annak érdekében, hogy egyházuk érdekeit érvényesítsék. Nos, az OD ugyanezt csinálja, azzal a helyzeti előnnyel, hogy nem vadiúj szereplőként bukkant fel, hanem a két évezredes (jó na: az 1500 éves) katolikus egyház egyik oldalhajtásaként, szemrebbenés nélkül kihasználva azokat a pozíciókat, kapcsolatrendszereket és logisztikai, anyagi lehetőségeket, amelyekre a katolikusok az elmúlt évszázadokban már szert tettek.”
Részemről – ahogy már írtam is – sokkal inkább OD, mint sci, vagy minaret. Ha már…
Amúgy, amire a katolikusok az elmúlt évszázadokban már szert tettek, azok jó része már régen a liberális ateisták, vagy zsidók kezében vannak.
„hihetetlenül erős médiahátszél”
De hol? Mik ezek a médiatermékek, mert ha valaki megszámolta, akkor nyilván megnevezhetőek?!
Hát, ha mondjuk olyasmikről beszélünk, mint az Új Ember (vagy mi) akkor az „erős médiahátszél” tartalmaz némi csúsztatást. Vajon hány Új Ember (vagy Újember?) fogyasztó lehet, és hány Blikk, Story, HVG, retekklub, tevekettő?
De félre tréfa, engem tényleg érdekelne, mi van a kezükben és abban mégis mit lehet olvasni? Ez sokat nyomna a latban, ha véleményezni vágyunk az OD-t.
——————————
„Áldott a fájdalom, szeretett a fájdalom, szent a fájdalom, felmagasztalt legyen a fájdalom.”
Nincs nekem bajom a mazochizmus semmilyen formájával, amíg nem kötelező.
—————————-
„Az OD ugyanazt csinálja, mint a szcientológusok vagy a szabadkőművesek: saját embereket próbál elhelyezni a társadalmi élet mind több kulcspozíciójában”
Hú, akkor ezek szerint tényleg van valamiféle ellensúly? Hurrá, ez alapvetően jó hír! (is lehet akár…)
—————————-
Betiltott könyvek? Hatalmas diszlájk. A könyveket nem betiltani kell, hanem olvasni, és tanulni belőlük. Esetenként a betiltott könyvekből lehet a legtöbbet tanulni. (lásd Mein Kampf)
————————–
„OD legnagyobb ellenségei a jezsuiták”
Ezt persze nem tudjuk, hogy tényleg így van-e, de ha igen, részemről ismét egy pont az OD javára.
————————–
„Kiugrott OD-tagok beszámolói szerint a tagságot (különösen a bentlakó numeráriusokat) olyan módszerekkel ellenőrzik, amelyek bármelyik emberjogi szervezetnél kivernék a biztosítékot: elolvassák a webleveleiket, rendszeresen beszámoltatják őket egymásról, felügyelik a külső látogatókkal folytatott beszélgetéseiket, távollétükben átkutatják a szekrényeiket és a csomagjaikat, igyekeznek lebeszélni őket, hogy olyan családtagokkal és egykori barátokkal tartsák a kapcsolatot, akik nem örültek az OD-hez való csatlakozásuknak, stb. Számos beszámoló született arról is, hogy milyen nehezen lehet otthagyni őket, ha valaki meggondolta magát.”
Hát ja, úgy tűnik, ez minden titkos, vagy titkolt dolgokkal is operáló szervezetnél így van.
Ugyan aki oda belép, az elvileg tudja (tudnia kellene) hogy mit vállal, és ez mivel jár, és nyilván önvédelmi céljai vannak az eljárásnak a beszivárgó téglák ellen, de ha más szervezetnél is elítéljük ezt, akkor nekik is jár érte egy feketepont, vagy boszinyomda.
——————————-
Az illusztris listáról nekem, mezei konteósnak csak Lech Walesa volt ismerős, de ő ismét a lájkgombra teszi az ujjamat.
—————————-
Mindent összevéve – elsőre – nekem, mint exkatolikus, vallástalan hívőnek, inkább a lájkok jöttek össze a csapat oldalán.
24. kuklopsz — 2016-01-24 18:10
@untermensch4: Szia! vigyázóblogot nem olvasok egyébként, csak most akadtam rá, a hír tavalyi és emlékeztem rá, ehhez kerestem septiben egy linket. A „valláskárosult” kifejezés sértő.
meggymag-nak is: Cenzúra mindig is volt, van, lesz, csak a határok változnak, meg az abból folyó hatalmi jogosítványok.
23. untermensch4 — 2016-01-24 17:49
@kuklopsz: A valláskárosultaknak minden olyan szerveződése ami az „átlagosnál” nagyobb hatalom-hozzáférést eredményez, számomra gyanús. Ezt a szado-mazochista hitek követőire fokozottan fenntartom.
Arról jutott eszembe ez hogy pont a vigyázóblog az egyetlen hely a neten ahol ki lettem cenzúrázva, pedig pont kérdeztem. Már egy saját blog „cenzúrázása” is olyan hatalom aminél elgurulhat a gyógyszer ha megvannak a „megfelelő” lelki alapok.
22. meggymag — 2016-01-24 12:52
@meggymag:
http://www.kath.net/news/53670
itt a link, ami kimaradt az elözö hsz.-böl.
21. meggymag — 2016-01-24 12:46
@kuklopsz:
„De ha már fölhoztad a “menekülteket”, ott is egy követ fújtak a világiakkal, Erdő Péter pl.“
….egy követ az ideológiával!
Ha megnézel egy másik cikket , ezt itt, az elöbb megadott linken, mit ír ott az evangélikus
sajtószolgálat föszerkesztöje? Válasza a kölni szilveszteri események hosszantartó elhallgatása miatt feléledt sajtót érö bírálatokra:
Ha a sajtó valamit ellhalgat/nem közöl, az nem botrány, az elkerülhetetlen. Azújságíróknak meg kell szürniük a beérkezett híreket azért, hogya hírközlés a valóságnak megfelelö legyen. Ezt professzionális kritériumok garantálják. A szerkesztöségeknek a médiaetika és jogi szabályok által diktált határokat is be kell tartaniuk. Elsörangú a szerkesztöség felelössége, csak azután következik a nyilvánosság!!
Alapjog a sajtószabadság, alapjog a kissebbségek védelme, különösen nagy értékek, amik a náci idök tapasztalataiból vezethetök le: „ Cenzúra nem létezik“ !! Így a média maga ellenörzi sajátmagát. Ezt a Német Sajtótanács hajtja végre. !! (tehát tényleg nincs cenzúra csak a sajtótanács ellenörzése! És mi az, régi kifejezéssel, ha nem cenzúra??)
Sajtókodex 12. :“Senkit sem szabad vallása, neme,…miatt megkülönböztetni“ -idézi az uraság és kommentálja is: egy kissebbségi által elkövetett büntényt csak akkor szabad a nyilvánosságra hozni, hogyha a történtek megértéséhez, lényegéhez a kissebbségi odatartozás föltétlenül szükséges.
Na tessék, ez nem kétféle mérce? Ez nem megy a többség kárára? Ha egy hazai rabol vagy öl, akkor meghurcolhatjuk. Ha kissebbségi rabol vagy öl, akkor öt meg kell védeni!!
Hát nem titok mert tapasztalhattuk ezt elégszer, de azt most látom elöször nyomtatásban, hogy ez törvényerejü rendelet !!! És ezzel az evangélikus Sajtótanács vezetöje egyetért. A katolikus is, persze. Akkor hogyan ne értsen ezzel együtt az összes kissebbségi mufti is?
És azzal is, hogy a más helyeken történö keresztény üldözésekröl sem esik sehol szó! A Pápa sem tiltakozik.
20. komojtalan — 2016-01-24 11:14
Volt egy kérdés a cikkben: Mecset, vagy OD? Válaszom: EGYIK SEM! 2016 -ban el sem tudom képzelni hogy lehet vallásos valaki. Ráadásul nem buta emberek mert azok valamennyire érthetőek lennének, megvezették őket. Államfők, világcégek vezetői, stb … , tanult emberek. Teljesen más téma: Használ e valaki majd atombombát? Erre az volt a legtöbb válasz: Okosabb az ember annál hogy használjon. A Föld legalább fele vallásos és akkor ez az érv, hogy „okosabb”? Nevetséges. Ez most részemről egy „kinyilatkoztatás” volt, vallásról olyan vitatkozni mint homokot lapátolni a sivatagban. Én nem győzöm meg a vallásosokat, ők nem győznek meg engem. Nem a vallásosokkal van bajom, mindenkinek lehet mániája, hanem a papokkal, vagy inkább főpapokkal, hívják is bárhogy őket.
Az egyházat (az összeset!) a legkártékonyabb intézménynek tartom a Földön. Kezdve a fáraók papjaitól, az OD -ig bezárólag. Jót nem hoztak az embernek, minden a hatalomról szól. A politikusok jönnek-mennek, az országok változnak, az államformák változnak, egy valami változatlan: Az egyházak hatalma 5-10.000 éve. De visszamehetünk az ősember varázslóihoz, ami a kezdet volt. Ami rossz történt a Földön abban az egyház keze benne volt: Szegények elnyomása, butítása, vallási háborúk, stb … Ezért nem is lehetett más a válaszom: Veszélyes titkos társaság, fel kell lépni ellenük. Egyértelműen világhatalomra törnek, csak nagy a konkurencia …
19. kuklopsz — 2016-01-24 10:14
Friss hírek a Vatikánból:
„Bergoglio megváltoztatta a nagycsütörtöki lábmosás rítusát: a jövőben a világ összes templomában az Utolsó Vacsora szentmiséje alatt a szimbolikus lábmosást nőkön és lányokon is végre lehet hajtani.”
„A lábmosást a papságra vonatkoztatják, amiért is a pápák ezt eddig Jézus példáját követve 12 papon, többnyire bíboroson és püspökön, vagyis a 12 apostol utódain végezték el. Bergoglio újításával most az Egyház tradíciója szerinti férfiakra való korlátozás, ami a nagycsütörtöki liturgiának a papszentelés szentségének megalapításával való szoros összefüggésén alapul, megszűnt. A nemnek ezért van itt különösen fontos szerepe.” -> Apró’ lépésekkel a női papság felé.
http://www.katolikus-honlap.hu/1601/finn.htm
http://kath.net/news/40735
18. kuklopsz — 2016-01-24 09:45
Az USA meg egy külön kategória, teljesen aberrált állam lett, pl.
http://vigyazo.blog.hu/2015/07/29/satanista_partival_avattak_baphomet_szobrat_detroitban
17. kuklopsz — 2016-01-24 09:42
@meggymag: Hát igen, én sajnos keresztény körökben gyakran járva az itteni törzsközönségnél talán kicsit jobban belelátok, illetőleg tapasztalom ezeket a jelenségeket.
De ha már fölhoztad a „menekülteket”, ott is egy követ fújtak a világiakkal, Erdő Péter pl. olyanokat mondott, hogy ha kell, átcsempészik a „menekülteket”.
Kettős beszéd, össze-vissza nyilatkozat, majd besorolás a fő mögé.
http://nol.hu/belfold/kaotikus-katolikusok-1562251
16. meggymag — 2016-01-24 09:35
@kuklopsz:
Hát ez a jezsuita liberalizmus szinte hogy felér a menekültek-üggyel.
Van itt a konteó blogon poszt a jövöbelátásról, egy pápa lemondásáról, Malachiásról.
Ezek is fújták valamikor a passzátszeleket.
15. kuklopsz — 2016-01-24 09:16
@tiboru: Ok, nyilván az OD laikus szervezet inkább, a jezsuiták meg papok, így nyilván nem lesznek világi politikus tagjaik; egy világösszeesküvésben nyilván a szerepek is le vannak osztva. A jezsuiták annyiban jelentősebbek, hogy hitvédelem címén így, vagy úgy, de belülről ők irányítanak, ők voltak mindig is az ún. progresszivisták.
14. kuklopsz — 2016-01-24 09:09
@tiboru: Hát ha te mondod 🙂
13. tiboru — 2016-01-24 09:00
@kuklopsz:
Azok is dicsőítik a fájdalmat meg a tekintélyuralmi rendszereket és beszerveztek jónéhány magasrangú politikust, illetve dúsgazdag üzletembert? Mert ha igen, sanszos, hogy előbb-utóbb még jobban megismerik őket 🙂
12. kuklopsz — 2016-01-24 07:52
Az általam hivatkozott La Salette-i jelenésről bővebben:
„Isten népének fejei, vezetői elhanyagolták az imádságot és a bűnbánatot, és a démon elhomályosította az értelmüket. Ők lettek azok a tévelygő csillagok, amiket az ősellenség a farkával maga után von, hogy elpusztíthassa őket.” [lásd: Jel 12,4]
„1864-ben Lucifer nagyszámú ördöggel kiszabadul; azon lesznek minden áron, hogy lassanként kiirtsák a hitet, még azokban az emberekben is, akik Istennek vannak szentelve. Oly módon fogják őket megvakítani, hogy ezek az emberek, hacsak nem kapnak különleges kegyelmet, átveszik e gonosz angyalok szellemét. Sok szerzetesház tökéletesen elveszti a hitet és számos lelket fog magával rántani a kárhozatba.”
(1864. többek között I. Internacionálé, de ezt csak érdekességképp 🙂
http://mek.oszk.hu/03600/03635/03635.pdf
11. kuklopsz — 2016-01-24 07:18
Szerény véleményem szerint az OD mizéria csak Dan Brown-al futott fel, a felsorolt adatok ellenére nem túl jelentős szervezet, mert nem ők fújják a passzátszelet az egyházban; De pl. van az ún. Szent Egyed közösség rómában, sokkal befolyásosabbak a hitéletben, mégis kevésbé ismert.
10. meggymag — 2016-01-24 07:13
@befigyelo:
A cikknek tényleg nem olyan a hangvétele, mintha egy OD szimpatizánstól származna.
Néha szúrós, néha érdes, szerintem mégsem lépi át a felülröl lefelé szemtelenül vállonveregetö, „ki vagyok én“ indexes-444-es határt.
Egy annyi viccre viszont szükség van (különben, pl.én olvastam volna nehezen végig)
A szervezet kártékonyságát abban látom,remélhetöleg a Mesterrel egyhangban, hogy az anyagi jellegü szövödményei mellett kimondottan eröszakos jellege van. Az egyházi tagok mellett még több prominens v. nem, de laikus tagja is van, akiket alig lehet felismerni.
Már a cikk elején ott van egy idézet az OD alapítójától, ami mindent elárul. Szerintem más szerzötöl keményebb folytatást váltott volna ki mint a tiborué. Vagyis egyenesben alkalmazott felháborodás, tiltakozás helyett olvassuk a szúrkapiszkálást, nem akarván durván letámadni ezt a hol van hol nincs, de önzetlenül és mindenáron segíteni akaró gyülekezetet.
Nem csodálkozom, ha a régebbi témák esetében az elegáns humor érvényesül, azok kevéssé érintenek minket ma is. A „menekülök“ témája, a Ch. H., az OD sokkal hevesebben érint, tele vannak kétséggel és ingerültséggel mert ezeknek a velejáróival, a képviselöivel akármikor találkozhatunk. Ki garantálja, hogy holnap nem egy OD tag lesz a fönököm a szándékaival és a stílusával együtt? Vagy a gyerek iskolájába nem-e OD irányította szellem költözik be amit mire észreveszek…
A „menekültek“ kérdése is nagy ingerültséget, felháborodást, tanácstalanságot okoz, amiket a mesterségbeli poszt író nem nevezhet a nevén, azt másképpen kell felszolgálnia.
De nem játszom tovább a fogadatlan prókátor szerepét (és a fizetése sem köllene).
Annyi kiváló posztot olvastam már tiborutól, hogy biztos tudja mit csinál, ha néha hangnemet vált.
9. kuklopsz — 2016-01-24 07:04
Malachi Martin THE WINDSWEPT HOUSE, egy „Vatikán Novel,” alcímű kötetben, regény formájában irja le, felismerhető álneveket adva a főszereplőknek, hogy hogyan fogják „szabadon” lemondatni a pápát. Bár a párbeszédek és a kisebb események valószínűleg kitaláltak, a főbb eseményeknek és az általános vonal,- Malachi Martin szerint,- a tények 95 százléka igaz, és a felismerhető álnevek alatt említettek 85 százalékban igazi személyek.
http://www.worldcat.org/title/windswept-house-a-vatican-novel/oclc/755213084
https://archive.org/details/WindsweptHouseAVaticanNovel
A mű 1996-os! A szerző egyik magyarul megjelent másik műve:
http://www.ppek.hu/konyvek/Malachi_Martin_A_kiforgatott_katolicizmus_1.pdf
„Arról van szó, hogy mikor azt mondjuk, hogy a pápát rávesszük a lemondásra, a lemondatást rafináltan [subtle] kell értelmezni. Arról van szó, hogy a világon minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk. A leghatásosabb eszköz lesz a visszafordíthatatlan események nyomása és visszafordíthatatlan erővonalak teremtése. Olyan eseményeket és erővonalakat kell kidolgozni, amelyek lehetetlenné teszik, hogy [a pápa] bármit is csináljon. Lemondás lesz az egyedüli megoldás számára.” (angol kiadás, 131 oldal).
1972 június 29-én, Szent Pál ünnepén VI. Pál pápa,- ő volt az utolsó pápa egyébként, akit a pápai tiarával koronáztak meg,- az ember ősi ellenségéről beszélt, és drámai figyelmeztetést hallatott: „Az Egyház falainak repedésein keresztül behatolt a Sátán füstje” – hangzott a keserű, felrázó megállapítás, mely sokak számára, még a katolikus világban is, meglepő, sőt visszatetsző volt.
A mondat értelmét Martin fejti ki a könyv „Történelem mint előszó; a végső jelek” című bevezetőjében:
Eszerint 1963. június 29-én került sor a bukott arkangyal, Lucifer intronizációjára (trónra emelés) a Cappella Paulina-ban (Szent Pál kápolna), mely nagyon közel fekszik a pápa lakosztályához, és ahol a pápaválasztások alkalmával a bíborosok közös imákra gyűlnek össze.
A Vatikáni liturgiával párhuzamosan az USA-ban is volt egy szertartás, ahol azokat a részeket végezték el, mint pl. egy ártatlan kislány rituális megerőszakolása, ami a vatikáni kápolnában lehetetlen volt. A választás az egyik dél-karolinai „katolikus” sátánista püspök székesegyházára esett (John Russell 1897 –1993, Richmond püspöke, a könyvben „Leo”, de lehet, hogy ő „csak” a liturgiát vezette, ebben most nem vagyok biztos). A sátáni liturgián tett fogadalom szerinti első pápa Ferenc, és erre a liturgiára vonatkozott VI. Pál megjegyzése a sátán füstjéről.
Annak ellenére, hogy a VI. Pál utáni pápák is tudtak a Sátán befurakodásáról, nem tettek ellene semmi hatásosat, kivéve a szerencsétlen I. János Pál pápát… Így a Sátán és a szabadkőművesek szervezkedése egyre agresszívabban folyt, és számuk egyre gyarapodott a Vatikánban, és az egész Katolikus Egyházban.
Martin fő tézise, hogy a Vatikánt megszállta a Sátán, aki meg akar szabadulni Jézus törvényesen választott és uralkodó pápájától. Az elismert La Saletti jelenések üzenete, hogy „Róma elveszti a hitet és az Antikrisztus székhelye lesz”, beteljesedett.
apologetica-hitvedelem.blogspot.hu/2012/08/a-la-salette-jovendoles-1846.html
Azóta, és ezért terjeszt a hivatalos egyház a világi liberalizmusnak megfelelő tévtanokat, amely a gyakorlatban minden keresztény-katolikus érték fokozatos feladását jelenti.
„Bárkit is választanak eme belső kápolna segítségével a Péter-hivatal utolsó utódává, annak hivatali esküje szerint magát és mindazt, amit tesz, az Egy – aki az embereknek a földön és mindenütt az emberi kozmoszban otthont készít – szófogadó eszközévé és összeesküvőjévé kell szentelnie. A régi ellenségeskedést barátsággá, türelemmé és alkalmazkodássá kell változtatnia, mely a születés, a nevelés, a munka, a pénzügy, a kereskedelem, az ipar, az oktatás, a kultúra, az élet és az életnemzés, a halál és a halálhoz való kapcsolat számára mintaként szolgál. Így lesz az emberiség új korszaka kialakítva”.
Martin egyébként szintén jezsuita volt.
8. kuklopsz — 2016-01-24 05:51
Egy jezsuita tévtanai: az istenképnek ateistának kell lennie
http://www.kath.net/news/29261
Az előadásnak a kath.net internetes portálnál található kézirata szerint a jezsuita atya beszédét azzal a megállapítással kezdte, hogy a „modern tudományok” rávilágítottak, hogy a kozmosz autonóm, azaz saját törvényeit követi, nem pedig kívülről kormányzott. Ezután szó szerint ezt mondta: „Ha tehát keresztény hitünket a modern világban is meg akarjuk honosítani – inkulturálni akarjuk, ahogy ezt manapság kifejezik – ennek a hitnek ateistává, vallástalanná kell válnia.”
Ebből Leaners számára ez a követelés következik: „Inkább így akarom mondani: Tedd szabaddá a tekintetet a hívő modern, nem pedig a Biblia Isten-képe számára, mert a Biblia Isten-képe is masszív antropomorfizmusa miatt válik gyakran egy magasban-levő-Isten képévé.”
Az előadás további részében a jezsuita még egyszer beszélt arról, hogy a keresztény istenképnek „ateistának” kell lennie. „Csak amikor a felvilágosodás ezt a magasban-levő-Istent letaszította a trónjáról, vált a hely szabaddá egy másik és jobb istenkép számára. Hogyan néz ki ez a modern és egyben keresztény istenkép? Ateistának kell lennie, és ezért tartalmaznia kell minden olyannak az elvetését, aminek köze van a magasban-levő-Istenhez. És ez nem könnyű feladat, mivel a hitvallás és a Biblia és a liturgia és az egész erkölcs és az egész egyháztörténet tele van a magasban-levő-Istennel”, mondta a jezsuita lelkipásztor.
Ezután Lenaers a „modern istenképről” beszélt, és eközben Einsteinre hivatkozott, aki megmutatta, hogy még az ateista modernnek is volt erről valamilyen sejtése. Einstein ugyanis ezt mondta: „Érezni, hogy minden megtapasztalható mögött valami rejtőzik, melyet értelmünk nem tud felfogni, valami, melynek szépsége és magasztossága csak közvetve és mint gyenge visszfény jut hozzánk, ez a vallásosság. Ilyen értelemben vagyok én mélyen vallásos ateista.”
A jezsuitát ez a „valami” érdekli. Csak még ennek a valaminek keresztény perspektívában kell megjelennie.
Lenaers az imáról is elmélkedett, miközben egy olyan másik imáról beszélt, melynek többé nincs köze a kéréshez, melyből etimológiailag ered. Szó szerint ezt mondta: „Ezzel szemben a modern ima alapformája a bennünk működő isteni hatás igenelése, megfogalmazva vagy szavak nélkül. A modern ima odaadás, annak megengedése, hogy magunkat az Isten-a-mélyből bekebelezze, úgy hogy azok legyünk, ami ő bőségben: azaz szerető. A régi kérő ima, könyörgés gyógyulásért, a bajból való kimenekülésért, esőért vagy bármiért, természetesen már idejét múlta.”
Bocsánatért sem akar Lenaers könyörögni, mivel ez a kifejezés minden értelmét elvesztette: „Mert különben a megbántott mester újra megjelenik, akinek a haragjától meg szeretnénk szabadulni. De Isten, maga a kiáradó szeretet, soha nem megbántott és soha nem haragszik, ilyet csak az emberek tesznek.”
A Bibliával kapcsolatban is más hozzáállást kíván a jezsuita, aki számára a Biblia már nem „az élő Isten szava”. Ez a kifejezés számára a „legtisztább antropomorfizmusról árulkodik”. Mert Lenaers szerint Isten nem tud beszélni: „A beszéd hangszálakat és gégét és szájat és nyelvet feltételez. És a szavak mindig bizonyos nép nyelvéhez tartoznak, és ez is valami tisztán emberi, egy bizonyos emberi csoport sajátja. Ezen isteni szavaknak még egy másik világból a mienkébe kell még kerülniük. Ha a Biblia többé már nem Isten igéjének számít, akkor emberek szava és akkor többé már nem érinthetetlen, csalatkozhatatlan”, véli a jezsuita.
Lenaers szerint se a pap, se a püspökök nem nevezhetik magukat „Isten szószólóinak”. Az ő szavuk is csak „emberi szó, melyeknek nincs maguktól eredő kötelező érvénye”. Az ő tanítói hivataluk pusztán „illúzió”.
Az új istenképpel a jezsuita szerint az erkölcs is változik, mivel a „magasban trónoló törvényadóval” „parancsai és tilalmai” is eltűnnek, melyeket állítólag a Sínai hegyen Mózesnek kinyilatkoztatott. Lenaers új tartalmat is közvetíteni szeretne: „Mi új tartalmat szeretnénk közvetíteni és ehhez új szavakra van szükségünk. Ilyen kifejezések, mint bűn, vezeklés, megváltás, bűnbánat, üdv, kegyelem, Isten birodalma, tisztítótűz, átváltoztatás, szentáldozás többé már nem jelentenek semmit, ezek már csak puszta szavak.”
Előadása végén a jezsuita lelkipásztor még egyszer síkra szállt a „keresztény ateizmusáért” és egy „vallás nélküli egyházért”. Szó szerint ezt mondta: „Ez a keresztény ateizmus ugyanannak az ősszeretetnek a gyümölcse, mely a kezdetkor a vallásokat előhozta, fokozatosan megtisztította és elmélyítette, és a sokistenhitből az egyistenhitre vezette. Búcsúzóul most ettől a szintén csak ideiglenes istenképtől terel el bennünket, és ehhez az egyistenhit ölében megszületett modernt használja fel. A modern előtti istenkép csak valami ideiglenes lehetett, mert probléma nélkül együtt tudott létezni az emberiesség iszonyatos hiányával. Egy hívő ateizmusnak, egy vallás nélküli egyháznak kell ezt a hiányt megszüntetnie. Hiszen az ateizmus nem más, mint egy mindent uralni vágyó, sehol sem érzékelhető, antropomorf kigondolt kozmoszon kívüli hatalom alól való felszabadító búcsú, és egyáltalán nem a transzcendenstől való elválás.”
Ezért a jezsuita rend tagjának nem számít, hogy valaki „jámboran a magasban-levő-Istenben” hisz és őt tiszteli, vagy ateistának vallja magát.
Szóval semmi szüksége a katolikus egyháznak külső ellenségekre…
7. kuklopsz — 2016-01-24 05:48
„aki nem mellesleg egy liberális jezsuita volt, már ha ez a kombó egyáltalán elképzelhető”,- Igen, pl. Ferenc pápa;
A jezsuiták inkább megérnének egy „misét”, mint ez, azok ugyanis kökemény liberálisok minden ellenkező híreszteléssel ellentétben.
Az olasz szabadkőművesség hivatalosan is támogatja Ferenc pápát:
http://www.traditioninaction.org/ProgressivistDoc/A_162_Berg-GOI.html
Aki szerint:”A jezsuiták voltak, és még mindig ők a katolikus kovász”
(pápa-interjú a „La Repubblica”-ban
Vatikáni Rádió – 2013. október 1.)
A magyar ex-jezsuita, Nagy Töhötöm, aki aposztata lett, akit visszahelyeztek a laikus állapotba, és akit Buenos Airesben [!] vettek fel a szabadkőművesek közé, rendkívül érdekes (magyarul is megjelent) önéletrajzában „Jezsuiták és a szabadkőművesek” (‚JESUITAS Y MASONES‘, Buenos Aires, 1963) többek között ezeket írja:
„Nagy tisztelettel szeretnék a II. Vatikáni Zsinatra utalni, melynél a legkülönbözőbb konfessziók küldötteit megtaláljuk; és ez a »katolikus vallás tisztaságának« a legkisebb kárt nem okozza. Benedek pápa [XIV.] aligha adhatta volna ki a szabadkőművesek elleni bulláját, ha egy csoda folytán olvashatta volna XXIII. János Pacem is terris enciklikáját; sőt, ha csak a II. Vatikáni Zsinat dokumentumait láthatta volna, melyek minden katolikust arra szólítanak fel, hogy »jobban értekezzenek a protestánsokkal és minden alkalmas eszközt ragadjanak meg, hogy az akadályokat ledönthessék, mely a keresztények egységének útját elzárják«. Ezek a dokumentumok aláhúzzák, hogy a vallásszabadság egy Istentől adott jog, és hogy minden embernek meg kell adni a szabadságot, hogy a tudása és lelkiismerete szerinti vallást válassza és gyakorolja. Mérhetetlen különbség van XIV. Benedek és VI. Pál világa között. Az első éppen azért átkozta el a szabadkőműveseket, amire a második a világ katolikusait bátorítja.”
„A legtöbben [a páholyok tagjai] VI. Pálba vetett bizalmukat fejezték ki, és mindenki elismerte XXIII. Jánost, mint a legközelebbi múlt legelismertebb szándékú emberét.”
hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_T%C3%B6h%C3%B6t%C3%B6m
mek.oszk.hu/12400/12486/12486.pdf
6. befigyelo — 2016-01-24 02:16
Hát ez lett a menekültes cikk mellett rövid idő alatt a második olyan iszonyatosan tendenciózusan rosszindulatúan megírt cikk, ami abszolút nem méltó az oldalhoz, és kifejezetten nehéz volt végigolvasnom.
Az oké, hogy az Opus Dei talán kártékony szervezet, de ez abszolút semmilyen módon nem nyer igazolást a cikkből.
Marad viszont egy sima katolikusozás sok gúnyos megjegyzéssel és jelzővel.
Nyugodtan lehet bírálni az rk egyházat, vallást, OD-t, de így pl. a 444 és az Index szokott cikkezni, ha olyat akarok olvasni, akkor hatalmas a túljelentkezés, a Konteó pont nem kellene, hogy ilyenbe menjen át.
Ja, és a presbiter az valóban áldozópap, fent van a Wikipédián is, de mivel ez az „általános” papot jelenti, soha nem használnak rá semmilyen megnevezést a hétköznapokban. Főleg nem idegen szóval való megnevezést.
5. kvantum — 2016-01-24 00:16
@tiboru:
Én még akkor sem hallottam így katolikusoknál, de nem lesz köztünk hitvita, mert antiklerikális vagyok. 🙂
4. tiboru — 2016-01-24 00:08
@kvantum:
A „presbiter” inkább nálunk, refiknél használatos 🙂
3. kvantum — 2016-01-23 23:45
Preszbiter szót nem nagyon használják a hazai katolikusok, főleg nem egyházon belül, én eddig soha nem is hallottam, pedig nyolc évet lehúztam egy ilyen iskolában. Presbiter szerintem a helyesebb. Ettől függetlenül utánaolvastam, ez sem helytelen.
Természetesen jó a poszt, mint általában! 🙂
2. joep — 2016-01-23 22:36
„Nem igaz, hogy a jó nem győzedelmeskedhet a gonosz fölött. Csak az angyaloknak is úgy kellene szerveződniük, mint a maffiának.”
Kurt Vonnegut
1. collaunch — 2016-01-23 21:39
Igy elso olvasasra nagyon nagyon jo, de meg jobban bele kell ebbe merulnom, es szepen utana kattingatnom, minden esetre nagyon koszonom Tiboru!
Mivel Spanyolorszagban elek, igy pont hallottam is Lucio Ángel Vallejo Balda eseterol, ujsagiroknak szivarogtatott ki dokumentumokat, es egy hangfelvetelt a papaval folytatott beszelgeteserol. A cikk szerint a bosszu vezerelte, mert nem kapta meg azt a kinevezest amire ahitozott, illetve egy kozeli no-ismerose 3 honapos terhes (volt a cikk irasakor) es a papa emiatt tavolittatta el.
A cikk, ha valakit erdekel:
http://www.elmundo.es/cronica/2015/11/07/563d0f4422601dd8418b4698.html
RSS feed for comments on this post.