Toxoplazmózis-konteók
Az összeesküvés-elméletek jelentős hányadának hátterében komoly szerepet kapnak azok a félelmek (találgatások, előrejelzések), melyek szerint az úgynevezett Új Világrend képviselői azon ügyeskednek, hogy az emberi gondolkodást és viselkedést oly mértékben módosítsák, hogy az nekik, vagyis a NWO-nak mindenféle (politikai, társadalmi és gazdasági) szempontból kedvezőbb legyen a jelenlegi helyzetnél. Ez a mesterkedés (állítják a sokéves átlagnál is borúlátóbb kollégák) igen sokrétű: a chemtrail alkalmazásától a mesterségesen létrehozott betegségeken keresztül a fluoridizácón át a génmanipulált állatokból és növényekből készült élelmiszerekig számos olyan területet érint, amelyről részletesen lehet olvasni a neten, vagy egy találomra fellapozott konteós kiadványban. Az emberi agy, tudat és viselkedés külső, észrevétlen manipulálásának, befolyásolásának (mondjuk ki: kényszerítésének) lehetősége olyan hátborzongató forgatókönyv, amire gondolkodó ember már vagy ötven éve nem legyinthet elnéző mosollyal, bármit is mondanak az önmagukat tévedhetetlennek beállító szkeptikus barátaink.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem ha valaki belepiszkál a gondolataimba és akár csak a legcsekélyebb mértékben is megváltoztatja az ízlésem, véleményem vagy habitusom, az akkor is felháborító és elutasítandó, ha ezt (állítólag) csak és kizárólag az én érdekemben teszi. Mondok egy személyes példát, remélem, senki nem fog visszaélni vele. Eléggé el nem ítélhető módon szeretem a zsíros, nehéz, egészségtelennek mondott ételeket: a sült oldalast, a toros káposztát, a velőspacalt, sőt, hogy tovább rontsam 
a rólam kialakult képet, szívesen megiszok előtte egy pálinkát, közben sört vagy száraz vörösbort kortyolgatok és az is valószínű, hogy az egész gasztronómiai orgia után nem fogok visszautasítani egy pohárka, emésztést elősegítő unicumot, majd egy-két cigarettát sem. Tudom, hogy mindez nem a hosszú élet záloga, de ha valaki a megkérdezésem nélkül olyan machinációba kezdene az agyamban, minek következtében holnaptól kizárólag a friss salátalevél vagy a rizibizi tudna vad vágyakat ébreszteni bennem, hát nagyon hangosan roppant csúnyákat mondanék, és nem csak hirtelen felindulásból.
Na, jó hosszúra nyúlt ez a bevezető, úgyhogy vágjunk bele az érdemi részbe.
Olyasmivel kezdtem ugye, hogy a konteós félelmek közül is kiemelkedik az, amely arról szól, hogy egyszercsak valakik nekidurálják magukat és valamilyen fortélyos módon elkezdik módosítani a tudatunkat. És mi van, ha azt mondom, hogy egyesek szerint az előkészítő lépések már rég megtörténtek, s a Föld emberi populációjának minimum 30%-a (vannak, akik szerint már a fele, egyes országokban a lakosság 70-80%-a) alanyként már érintett is ebben a nagyszabású tervben?
És akkor most tessék elzavarni a macskát a képernyő mellől, mert nagyon nem fog tetszeni neki, ami következik.
1.) A Toxoplasma gondii
Ezt a rokonszenvesnek egyáltalán nem nevezhető egysejtű véglényt 1908-ban fedezték fel Tunéziában dolgozó francia tudósok, akik egy – arrafelé ínyencségnek minősülő – cuki kis rágcsáló, a fésűsujjú patkány (a gundi) boncolását követő szövettani vizsgálat közben bukkantak rá. Harminc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy emberben is azonosítsák. Eleinte azt hitték, hogy csak fertőzött hús fogyasztásával kerülhet a szervezetünkbe, de amikor 1959-ben Indiában olyan vegetariánusokban is kimutatták, akik egész életükben csak olyan élelmiszert vettek magukhoz, amelyik nem tud elszaladni, kiderült, hogy a levegőben lebegő spórák útján is terjed.
Anélkül, hogy részletesen belefolynék a mikrobiológiai finomságokba (nektek persze nem tilos elmélyedni a témában, akár a kommentek között is!), azt el kell még mondanom, hogy a T. gondii több szempontból is fura szerzet. 
Először is bármilyen emlősben vagy madárban jól elvan, de szaporodni kizárólag a macskafélékben (házi- és vadmacska, oroszlán, tigris, hiúz, puma, stb.) szaporodik. Mivel az átlagos európai a szürke hétköznapok taposómalmában nagyságrendekkel több macskával, mint tigrissel vagy leopárddal találkozik (az állatkerti gondozók kicsiny, de lelkes csoportjától eltekintve), az egyszerűség kedvéért mondjuk ki: a T. gondii csak macskában szaporodik, s a macska székletével kerül ki a szabadba, majd onnan akár a gazdi szervezetébe. A macska pedig úgy fertőződik, hogy lelkesen, a genetikai kódjának megfelelő módon megfog és elfogyaszt egy-egy úgynevezett köztigazdát: egy bamba egeret, óvatlan rigót, a kalitkából kiröppenő, elkényeztetett zebrapintyet vagy az átlagnál is pofátlanabb verebet. Aztán a körforgás folytatódik persze: a fertőzött macsakürüléktől újabb madarak vagy emlősök kapják el a gondiit, ami ezekben fejlődik, jön egy újabb macska, amelyik levadássza, a gondii szaporodik, stb. Olyan ez, mint a víz körforgása a természetben, csak sokkal büdösebb.
Jogosan vetődik fel a kérdés: miért pont a macskák? Aki nézett már hosszan és mélyen egy macska szemébe, talán érzi a választ.
A másik érdekesség az, ami biztosan megmagyarázható a legalkalmazkodóbb fajok diadalmenetéről szóló darwini tételekkel, de ettől függetlenül megérdemel egy bekezdést. Szóval képzeljük magunkat egy icike-picike T. gondii helyébe. Oké, tudom, nem egyszerű, de próbáljuk meg. Ott lapulunk az egér szervezetében, növekedünk szépen, nincs is különösebb bajunk, de hát egyszer csak megszólal bennünk a minden élő szervezet figyelmeztető csengője, amelyik azt jelzi, hogy bizony szaporodni kéne… Node mi erre csak egy macska testében vagyunk képesek. Mi az érdekünk? Hát hogy a szerencsétlen köztigazdánkat (Jerryt) minél hamarabb elkapja egy macska, nem? És mivel próbálkozunk? Nem, nem azzal, hogy rábeszéljük az egeret, hogy kössön vádalkut Tommal, hanem oly módon befolyásoljuk a szerencsétlen agyműködését, hogy óvatlanabb, figyelmetlenebb és ostobább lesz.
Ugye milyen durva? Márpedig ezt csinálja a gondii az egérrel, de a többi potenciális gazdatesttel, a verébbel, a cickánnyal, a balkáni gerlével is: védtelenebbé, butábbá teszi őket, kikapcsolja az önfenntartási ösztön egy részét, s így ezek az állatok könnyebben zsákmánnyá válnak, mint azok, amelyek nem hordozzák magukban ezt a kis köcsögöt. A gondii az csinálja, mint a kereskedelmi reklámok: manipulálja a gazdatestet irányító agyat, hogy ez a neki tetsző döntéseket hozza.
2.) A gondii és az ember
Ha a gondii emberi szervezetbe kerül, a toxoplazmózisnak nevezett betegséget okozza. Maga a megfertőződés az esetek többségében gyakorlatilag tünetmentesen zajlik: talán egy kis megfázásos tünetek, orrfolyás, köhécselés, de a legtöbbször még ennyi sem utal arra, hogy az ellenség a falakon belülre került. Amíg a szervezetünk immunhelyzete okés, addig nem is lesz gond, de ha valami miatt legyengülünk (akár egy influenza is elég), na akkor már jöhetnek a gondok, amelyek akár a cisztaképződésig is elmehetnek. Terhes nőknél a gondok sokasodnak, hiszen a fertőzést az anya átadhatja a gyereknek, s az ilyen esetek 10-12%-ában súlyos, maradandó magzati károsodás alakul ki.
Az egysejtű parazita azonban a látszólag tünetmentes embereknél is fura dolgokat produkál. Említettem, hogy mit művel az egér agyával. Nos, úgy tűnik, hogy az ő szemszögéből nem nagyon van különbség egér és ember között. Ez a kis geci ráadásul roppant szexista is, mert – érdekes módon – más és más hatással van a férfi, illetve a női köztigazdákra.
Azok a férfiak, akiknek szervezetében kimutatták a gondiit, bizalmatlanabbak és gyanakvóbbak voltak, mint a kontrollcsoport. Hajlamosabbak voltak megszegni a különböző, írott és íratlan társadalmi normákat és szabályokat és (hogy úgy mondjam) magasabbról szartak az embertársaik véleményére. Önzőbbek voltak és kevésbé vették figyelembe a közösség érdekeit. Ami a nőket illeti, a kísérletek mást mutattak, esetenként pont a férfiaknál tapasztaltak ellenkezőjét. A gondiival fertőződött nők hiszékenyebbé váltak, szabálykövetőbbekké és nyitottabbakká minden új iránt. És bizony még szexuálisan is rugalmasabbak lettek, ami alatt most nem azt értem, hogy új akrobatikus kunsztokat produkáltak szeretkezés közben, hanem azt, hogy könnyebben mutattak hajlandóságot elfogadni egy idegen közeledését (remélem, elég körültekintően és tapintatosan fogalmaztam), mint azon kontrollcsoport tagjai, akiknek szervezetében az egysejtű nem volt kimutatható.
Mindkét nemi csoportra egyaránt érvényes volt, hogy a fertőzöttek szellemi és fizikai reakcióideje valamelyest [rövidült] hosszabbodott, ami abban is megmutatkozott, hogy (ugyancsak kutatások szerint) a közúti közlekedési balesetek okozói között kétszer-háromszor annyian voltak (relatív számarányukhoz képest), mint a gondiimentesek. Ugyancsak mindkét nemre igaznak bizonyult, hogy a fertőzöttek gyorsabban vállaltak nagyobb kockázatokat, s önveszélyességi mutatójuk a kétszerese volt a kontrollcsoporténak. Arról már nem is beszélve, hogy a toxoplazmózisban szenvedők esetében a különböző pszichiátriai betegségek (kényszerbetegség, mániás depresszió, szkizofrénia) előfordulási gyakorisága megháromszorozódik.
3.) A gondii és a jövő (?)
Az előzőekből már látszik, hogy talán az a legaggasztóbb az egészben, hogy a gondii a fertőzöttek személyiségében is változást idézhet elő, nem csak ezek viselkedésében. És hát ne áltassuk magunkat: a mindenkori hatalom mindig is arról ábrándozott, hogy befolyásolni tudja a tömegeket.
A Stanford Egyetem neurobiológusai (a híres és méltán népszerű Robert Sapolsky professzor vezetésével, itt felül ez a dzsesszes arc) már úgy tíz évvel ezelőtt elkezdtek egy projektet, aminek többek között a gondii működési mechanizmusának megismerése volt a célja. És sokakban meghűlt a vér, amikor néhány éve bejelentették, hogy sikerült létrehozniuk több, genetikailag módosított gondii-törzset, amelyek képesek egy-egy, már eddig is ismert hatást még erősebben kifejteni, vagyis mintegy fókuszálni a gazdaszervezetre kifejtett hatásokat… Hát mit mondjak erre? Oké, biztosan jó kezekben vannak azok a petri-csészék, de a fene se tudja, mi fog akkor történni, ha mondjuk az amerikai hadsereg biológiai hadviselési kutatóintézete kölcsönkér tőlük néhány lombikot (ha ugyan ez már nem történt meg).
4.) A konteók
Mivel ez az írás mégiscsak a Konteóblogon jelenik meg, nem mehetünk el szó nélkül azon találgatások és vélemények mellett, melyek szerint a T. gondii már évtizedek óta a nagyhatalmak zsoldjában álló titkosszolgálatok és hadseregek tudományos érdeklődésének homlokterében áll. A hatvanas-hetvenes évek óta emberkísérletekről is szól a fáma, amit csak egyetértő hümmögéssel tudunk kommentálni.
A gondiit mintha az Úr is tudtabefolyásolásra hozta volna létre – már ha elfogadjuk, hogy tényleg már százakárhány évvel ezelőtt azonosították. A huszadik század elején a tudomány még nem volt képes ilyen kórokozók mesterséges előállítására, legalábbis a mainstream közvélekedés szerint. De mi van, ha az egysejtű természetes úton jött létre, csak utólag (mondjuk valamikor az elmúlt század második felében) mesterségesen felturbózták, mert rájöttek, hogy harcászati szempontból micsoda egy kincsesbánya? Gondoljuk csak el, micsoda fegyver lehet egy olyan baktériumból, amelyik az ellenség katonáiból kiöli az önfenntartási ösztönt (de legalábbis csökkenti azt), úgy módosítja azok viselkedését, hogy fittyet hánynak a szabályoknak és az utasításoknak, és még arra is legyintenek, hogy aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére? Emlékszünk még a tökéletes katonára?
És még azzal sem kell vesződni, hogy repülőgépekkel az ellenséges terület fölé irányítva lepermetezzük őket valami gyanús gázzal, hogy mérget keverünk az ivóvizükbe, hanem simán csak szabadjára engedünk néhány száz vagy ezer házimacskát, aztán a lövészárkokban vagy a barátságosnak nem mondható katonai bázisokon sínylődő katonák közismert szeretetéhségére apellálva megvárjuk, amíg ezek megfertőzik őket egy olyan kórokozóval, amelyik a minimálisra csökkenti bennük a közösségi érzéseket, a bajtársiasságot és 
a többi katonai erényt. A biológiai hadviselés kilátásai végtelenek: egy kis génmutáció előidézésével (ami napjainkban már sima ujjgyakorlatnak számít) olyan egysejtű-törzsek állíthatók elő, amelyek célzottan csak egy-egy emberi tulajdonságot módosítanak, esetleg létrehoznak egy új viselkedésmintát. Azt sem tartom megvalósíthatatlannak, hogy ez a módosulás csak ideiglenesen következik be, vagyis – teszem azt – a parazita élettartama csak egy hét vagy 24 óra, aztán ahogy mondani szokás, reset to factory settings. És senki nem vesz észere semmit… Persze gondoskodnunk kell arról, hogy a sajátjaink előzetesen védőoltást kapjanak, de hát ez a minimálisan elvárható szint egy olyan járvány esetében, amit mi magunk idézünk elő.
De ne csak a nyílt hadviselésre gondoljunk, hanem a gazdasági-kereskedelmi multikra is. Szerintetek mennyit ér(ne) egy olyan parazita, amely nagyon finoman úgy befolyásolja a fogyasztó ízlését, gondolkodását és viselkedését, hogy ez (ne legyünk telhetetlenek, mondjuk csak 10-15%-kal) 
rokonszenvesebbnek találja az egyik cukros barna szénsavas folyadék logójának színvilágát, mint a másikét? Vagy egy másik, amelyik egy bizonyos pártot tesz elfogadhatóbbá a szavazó szemében, s a választások napjára időzítik a hatást? Lehet kuncogni és legyinteni, de ha ezek még nincsenek is készen, meggyőződésem, hogy a tudomány legkésőbb egy-két évtized múlva már képes lesz ilyeneket előállítani.
A paleoasztronautika hívei megfontolandónak tartják azt a lehetőséget, hogy a gondii (és a minden bizonnyal még tucatjával, ha nem százával létező hasonszőrű egysejtű) nem véletlenül fejlődött ki ilyenre. Szerintük ezek a véglények az idegenek kreációi, egyfajta meghosszabbított karjai (vagy csápjai?), végigkísérték az emberiség teljes fejlődését, újabb és újabb verzióik mindig abba az irányba lökték a civilizációnk szekerét, amely irányt egy távoli tervezőintézetben határozták meg.
Igazságtalan lenne megfeledkezni azokról az érvekről, amelyek szerint pozitív irányba is meg lehet változtatni az emberi viselkedést és gondolkodást, tehát nem szabad csuklóból elvetni az ilyen lehetőségeket. Nos, mi konteósok köztudottan toleráns és kompromisszumkész népség vagyunk, mindig készen a civilizált vitára, ezért halkan csak azt kérdezem: ki fogja megmondani, hogy mi a pozitív irány? Hangsúlyozom: itt most nem betegségek gyógyításáról beszélünk, hanem az emberi (még pontosabban: az egyéni) habitus és attitűdök mesterséges megváltoztatásáról…
Igen, látom, hogy egy kicsit messze kerültünk a macskáktól, de nem is baj, hiszen eszem ágában sem volt bántani őket (vagy a macskásokat). A toxoplazmózisról magyarul is rengeteg olvasnivaló van a neten, ajánlom az erről szóló cikkek átböngészését, különösen a várandós nőknek és családjaiknak. Persze nem kell pánikolni, de tessék odafigyelni a macskaalom cseréjénél!
És talán mondanom sem kell, hogy nem csak a macskatulajdonosok hozzászólásait várom!
Ars poetica
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!
Legutolsó hozzászólások
- Vitaposzt: választás-konteók (360)
- { Konteó a láthatáron: https://kuruc.info/r/2/280704/ Komment... }
- A főtitkár halála (103)
- { […] körülmények között. Az összes... }
- A Djatlov-incidens (3407)
- { […] poszt újraközlése részünkről kicsit... }
- Szolgálati közlemény - vegyesfelvágott (2281)
- { Itt is van az első... }
- Kommentposzt: Kiss László (137)
- { Idézzük újra: Melyik konkurens ország(ok)... }
46 hozzászólás
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
46. dracodom — 2017-05-15 21:59
Még vannak pótolnivalóim az olvasásban, de egy kérdés már kezdettől motoszkál bennem: a fertőzött ember vonzódni kezd a nagymacskákhoz? Pl. szafarira akar utazni, állatgondozó akar lenni?
45. wzsolt84 — 2017-02-23 17:09
@generalwert:
A Zállatorvos videók nagyon ebbe a témába vágnak, én inkább a „Toxoplasma és az eltérített elme” videót ajánlanám
https://www.youtube.com/watch?v=XbJ2ywoOQJQ
„Az viszont megérne nem egy posztot, hogy a gyógyszergyárak (mondom ezt gyógyszerészként), mennyire profit központúan fejlesztenek, sokkal több például a krónikus daganatok kezelésére szolgáló gyógyszer, mint pl a korai fázisokban ható. Miért?”
Én gyógyszerészként azt tudom erre válaszolni, hogy klinikai szempontból sokkal könnyebb előrehaladott daganatos betegeket vizsgálni (rövidebb idő alatt lehet értékelhető eredményeket kapni), mint olyanokat akiknél a betegség a korai fázisban van jelen. Ez utóbbi esetben egy vizsgálat baromi hosszú ideig tartana (>5 év), nagyon nehézkes lenne a betegeket megfelelően utánkövetni, és nem utolsó sorban rengeteg pénzt emésztene fel. Egy piaci alapon működő gyártól egyszerűen nem lenne gazdaságilag racionális döntés belefogni egy ilyen fejlesztésbe. Mondjuk ezen lehetne ilyen-olyan támogatásokkal segíteni, vagy non-profit szervezeteken keresztül bonyolítani (ezt az USA-ban meg Nyugat-Európában hellyel-közzel csinálják is).
Úgy általában a „rákgyógyszer” konteóról: a piacon baromi nagy a verseny, a kutatás iszonyú pénzeket emészt fel. Ebben a helyzetben egy cég akkor ér el a legnagyobb profitot, ha piacra dob egy hatásos(abb) szert. Abba gondoljatok bele, hogy mekkora üzlet lenne kijönni egy olyan molekulával, ami a mostaniakhoz képest sokkal hatásosabb (értsd: „gyógyítja a rákot”). Rengeteg $$$. Én biztos nem a lezárt asztalfiókban tartanám.
A „A gondii és az ember” bekezdéshez:
Az ilyen összefüggések vizsgálata (azaz hogy a toxoplasma pozitivitás milyen viselkedésbeli változásokat okozhat) meglehetősen problémás. Az ilyen jellegű study-k jellemzően az akadémiai szférából jönnek, így a tervezésük és kivitelezésük enyhén szólva is sok hibalehetőséget rejt magában. A statisztika, mint tudjuk csodákra képes, és az adatokkal való megfelelő bűvészkedés után bármilyen tetszőleges konkluzió levonható. Szóval én ezeket a kutatási eredményeket erőteljes fenntartással kezelném.
Uff.
44. gacsat — 2017-02-22 10:37
A felnőttkorra az emberek 30-50%-a átesik az első toxoplasma fertőzésen, ami alatt egy életre szóló védettség alakul ki.
43. meggymag — 2017-02-21 11:24
@szerpentin:
Ez a kezdödö influenzás állapot sehogyan sem jó közérzet, ez a nemtudommivanvelem, ez is okozhatja az odabújást a szeretö karokba.
„Évekre visszamenőleg mindig azt mondják,hogy jó a téli hideg mert megöli a baktériumokat,kártevőket. Gátolja a kórokozók terjedését. „
Kis pontosítás: A jó téli hideg tényleg megölheti a kártevöket. Azzal a jelentös különbséggel, hogy a kártevök alatt csak a hasznos és a dísznövényeknél dúlókat értjük.
Az embernél (az állatoknál) meg a kórokozókat.
Az orvosi szakirodalom csak kórokozókról „beszél”. Bocs, de igazán, nem csak üres fontoskodás különbséget tenni, elég sokan összekeverik a két megjelölést.
Márcsak azért sem mindegy mert az egyiket megölheti az elég nagy hideg a másikat meg nem.
A kórokozók a gazdától függenek.
Megmaradok a vírusoknál hiszen azok okozzák a grippét, influenzát és azok nem is igazi élölények. Az újabb, a Norovírusok -a rémes, rettenetes hashajtók- általános türését -20°C és +60°C között mérték. Már nem tudnak beépülni sem szaporodni, de tartósítva vannak. Ezeken a határokon túl pedig szétesnek.
Vagy, azért semmisülnek meg a normális hömérsékleten is, mert nem kerültek be még idejében egy gazdába.
Ha igen, akkor visszanyerik a képességeiket.
(ezért nem is ajánlott a -20°C nál melegebb, vagyis: -19°C, -17°C, stb., müködö háztartási fagyasztóban tárolt ételnél az esetleges maradékot a kihülése után megint felmelegíteni.)
Olvasom, hogy minél hidegebb a környezet, annál valószínübb a grippés, az influenzás megbetegedés. Mint mindenhol itt is ámérikai kutatásokra hivatkoznak; egy 2015-ben megjelent, a közönség számára írt, Rhinovírusról szóló beszámolóban ez áll:
A Rhinovírusról már rég megállapították, hogy a 33°C hömérsékletü orrban vígan szaporodik, míg a 37°C -os tüdöben nem vagy alig. A Rhinovírusok a hideget szeretik, ott szaporodnak a leginkább, mutatták meg a kísérletek is.
És mikor van hideg, késö ösztöl koratavaszig. Tehát az orrban van nekik a legjobb helyük, de annál még fontosabb, hogy az egyén védekezö képessége kevésbé teljesít a hideg környezetben. A tél a gyengeség, a megbetegedések, a különbözö nyavalyák szavatolt idöszaka volt mindig is.
A grippe, az influenza elleni védöoltás ügye még csak gyerekcipöben jár, hiszen annyi félék és annyira változékonyak, hogy egyik szer hatását sem lehetett eddig garantálni.
A leghatásosabb ellenszer tehát az lehet, hogyha az egyén azzal a rendörség meg hadsereggel ellátott belügyminisztériumával, amit másként immunrendszernek is neveznek, jól bánik. Táplálja, gyakorlatoztatja, kúrálja, neveli és csörtéket rendez neki, hogy megismerhesse az ellenfelet és emlékezhessen rá.
A különbözö vírusok változó ideig maradnak meg beépülö képesnek és szaporodó képesnek a gazda testén kívül, de a különbözö matériájú felületeken is.
Változó a megbetegedést kiváltó minimális vírusmennyiség is.
A Rhinovírussal foglalkozók további következtetése az volt, hogy télen a mindenképpen ajánlott meleg öltözet mellett különösen jó hatású volna az orrot is melegebben tartani! Annak a hogyanjára azonban még nem született „egészségügyi“ ötlet. Hiszen eddig is a legvattázottabb vagy prémes (a homlokot is) fejfedö is szinte csak a szemeket és az orrot hagyja szabadon.
_ez itt fakultatív _
[Tehát a leg híres-neves-nevezetesebb divattervezökön lenne a sor a közönséget valamilyen kivitelezésü orrot fedö takaróval ellátni, ami azután divattá lesz. Elöször persze hogy a sztároknak kellene az ilyesmit viselniük, minek utánna hol az a mezei aki ennek a darabnak ellent tudna állni? A nyáron használt orra ragasztott falevelet, ugyebár, télire el lehet felejteni.
Hiszen az ájfonok és tsai ott lógnak már akárki fülében. Akkor igazán semmiség lenne, vagy egyenesen vidító színfolt, még egy, az orrnyereg takaróját tartó madzagot is odatekerni a füle köré vagy a szemüveg tartóján át, az ember füle mögé]
42. FilcTroll — 2017-02-19 19:40
A szokásos remek cikk, köszönjük! Mindazonáltal a viselkedésbefolyásolásnak vannak sokkal egyszerűbb, és tartósabb hatású módjai is, például a propaganda.
41. szerpentin — 2017-02-19 13:19
Érdekes a téma. Amit megfigyeltem és lentebb is írták,hogy az influenza vírus is tud hasonlót. A gyerek most volt influenzás. Előtte ölelkezés és satöbbi. Pedig pont olyan korszaka van,hogy nem igényli az ilyet. De már évekre visszamenőleg feltűnt ez a dolog. Lehet az influenza is manipulál bennünket?
Ami még érdekes,hogy most voltak ezek a nagy hidegek. Évekre visszamenőleg mindig azt mondják,hogy jó a téli hideg mert megöli a baktériumokat,kártevőket. Gátolja a kórokozók terjedését. A két -három hetes mínusz 17 fokokban volt a legnagyobb az influenza járvány. Illetve az influenza év közben hol tenyészik? Mert mindig ebben a karácsony utáni „uborka” szezonban jelenik meg. Csak nem a gyógyszergyártók ötlete ez is? Jó téma.
40. Rogal Dorn — 2017-02-03 09:50
@bonyolito:
Igazad lehet, akkor otthon ráfogom az influvírusra, azt vörös bögyös ápolóhölgyet. 😀
-A vírus belepiszkált a zagyamba! A muszály vóóót, nem is én….
39. becsuszoszereles1k — 2017-02-02 06:36
@anna4:
Csak egyszerű kiegészités. A megnevezés eredetére vonatkozóan.
38. anna4 — 2017-02-02 02:10
@becsuszoszereles1k:
Ezzel most mit szerettél volna mondani? Igen, tudom, hogy a gondii a gundiból képzett birtokos jelző. De ez most hogy ad magyarázatot vagy kiegészítést a helytelen szóhasználatra?
37. bonyolito — 2017-02-01 22:11
@hutogep: Valaki linkelte itt korábban a 444-es cikket. Lehet abban volt (de előfordulhat hogy máshol láttam) egy olyan felvetés, hogy az influenza is belepiszkálhat az ember viselkedésébe: növeli a társaság iránti igényt, ezáltal elősegítve hogy a beteg minél több emberrel érintkezzen.
Igaz lehet? Vagy ez már túlzás? 🙂
36. untermensch4 — 2017-02-01 10:30
@becsuszoszereles1k: A pájonírek nyilván azok lesznek akik felnőtt korukban fertőződnek és enyhén. A magzatkori meghibásodottak meg sztem a korábbi magas csecsemő-halandósági rátában bőven elfértek. Az ehhez hasonló betegségek viszont egy bizonyos fejlettségi szint felett jól motiválhat(ná)nak arra hogy ne omlasszuk össze a civilizációnkat. Illetve ha a fejlődést gátló valláskárosultak szépen elkülönülnek a többiektől akkor dolgozhasson az evolúció…
„A “földönkivülieket” meg teológiai faktoroknak tartom.”
Mert túl kevés Dänikent olvastál… 🙂 😀 XD
De ez a „teológiai faktor” nagyon találó. Főleg hogy pont a teológia áltudományának művelői foglalkoznak a bibliával amiben eléggé sok érdekes leírás van.
35. becsuszoszereles1k — 2017-01-31 12:18
34.@untermensch4:
Tétlezzük fel (mindig) a jóindulatot! 😀 Olyan lehet ez, mint az alkoholfogyasztás: kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben orvosság.
De nehezen látom a bátor és vakmerő pájonirek felbukkanását egy valóban szép, új világ égboltozatán, ha már magzatként meghibásodunk, hiszen először szinte mindnyájan magzatok vagyunk -; hacsak nem keveredünk a földönkivüliekkel, ami megújitaná a populációt a végül már szinte csak toxoplazmózisos utódoktól létrejött utódlástól. Az igaz, hogy ‘sose’ lehet tudni milyen kataklizma kell a fejlődéshez. 😛 Ez itt már nagyon ingoványos terület… :-O
Szerintem nincsenek is ilyen „technikai” ufók. A „földönkivülieket” meg teológiai faktoroknak tartom.
34. untermensch4 — 2017-01-31 10:59
Az hogy itt a nyugati világban ez egy könnyen leküzdhető betegség, nem jelenti azt hogy mindenhol az. Pl afrikában kiválóan kombinálható a HIV-vel ha vkiknek fontos hogy korlátok között tartsa az ottani populáció szaporodását. Kellemes mellékhatásként a mentális hatások miatt lesznek egyedek akik rombolják a (poszt-gyarmati alapokon éppen csak formálódó) társadalmi kohéziót…
Ha pedig jóindulatot feltételezünk, a szabálylesz@rás+kockázatvállalás az innováció „kiprovokált” forrása is lehet.
Ez a jóindulat a földönkívülis szál kapcsán is lehetséges. Ha igaz hogy egy vészterhes időszakban az (akkori, még messze nem sapiens) „emberiség” összlétszáma 5ezer fő körülire csökkent, ott némi toxoplazmósis segíthette a fellendülést.
33. becsuszoszereles1k — 2017-01-30 02:35
31.@francesco dott:
Kétségtelenül, amennyiben egy patikamúzeum finomságú megközelitésből nézzük, akár még egy-két macskakakival is a fűszer ágyások között. Ám, egy egészséges vegyi bomba esetén mi lenne a helyzet…amikor aztán nem a kimutatása, depláne nem a gyógyitás a cél? Konteón ezt érteném. :-O
32. francesco dott — 2017-01-29 23:36
Mivel a szerzo igyekezett rendesen koruljarni a temat es osszeszedte az informaciot minden oldalrol, a tajekozodni szandekozo olvasonak akit esetleg erdekel itt a toxoplazma kezelesenek legutobbi iranyelve:
Harrison’s™ PRINCIPLES OF INTERNAL MEDICINE
Eighteenth Edition
Treatment: Toxoplasmosis
CONGENITAL INFECTION
Congenitally infected neonates are treated with daily oral pyrimethamine (1 mg/kg) and sulfadiazine (100
mg/kg) with folinic acid for 1 year. Depending on the signs and symptoms, prednisone (1 mg/kg per day)
may be used for congenital infection. Some U.S. states and some countries routinely screen pregnant women
(France, Austria) and/or newborns (Denmark, Massachusetts). Management and treatment regimens vary
with the country and the treatment center. Most experts use spiramycin to treat pregnant women who have
acute toxoplasmosis early in pregnancy and use pyrimethamine/sulfadiazine/folinic acid to treat women who
seroconvert after 18 weeks of pregnancy or in cases of documented fetal infection. This treatment is
somewhat controversial: clinical studies, which have included few untreated women, have not proven the
efficacy of such therapy in preventing congenital toxoplasmosis. However, studies do suggest that treatment
during pregnancy decreases the severity of infection. Many women who are infected in the first trimester
elect termination of pregnancy. Those who do not terminate pregnancy are offered prenatal antibiotic
therapy to reduce the frequency and severity of Toxoplasma infection in the infant.
INFECTION IN IMMUNOCOMPETENT PATIENTS
Immunologically competent adults and older children who have only lymphadenopathy do not require
specific therapy unless they have persistent, severe symptoms. Patients with ocular toxoplasmosis are
usually treated for 1 month with pyrimethamine plus either sulfadiazine or clindamycin and sometimes with
prednisone. Treatment should be supervised by an ophthalmologist familiar with Toxoplasma disease. Ocular
disease can be self-limited without treatment, but therapy is typically considered for lesions that are severe
or close to the fovea or optic disc.
INFECTION IN IMMUNOCOMPROMISED PATIENTS
Primary Prophylaxis
Patients with AIDS should be treated for acute toxoplasmosis; in immunocompromised patients,
toxoplasmosis is rapidly fatal if untreated. Before the introduction of ART, the median survival time was >1
year for patients who could tolerate treatment for TE. Despite their toxicity, the drugs used to treat TE were
required for survival prior to ART. The incidence of TE has declined as the survival of patients with HIV
infection has increased through the use of ART.
In Africa, many patients are diagnosed with HIV infection only after developing opportunistic infections such
as TE. Hence, the optimal management of these opportunistic infections is important if the benefits of
subsequent ART are to be realized. AIDS patients who are seropositive for T. gondii and who have a CD4+ T
lymphocyte count of <100/ L should receive prophylaxis against TE.
Of the currently available agents, trimethoprim-sulfamethoxazole (TMP-SMX) appears to be an effective
alternative for treatment of TE in resource-poor settings where the preferred combination of pyrimethamine
plus sulfadiazine is not available. The daily dose of TMP-SMX recommended as the preferred regimen for PcP
prophylaxis (one double-strength tablet) is effective against TE. If patients cannot tolerate TMP-SMX, the
recommended alternative is dapsone-pyrimethamine, which is also effective against PcP. Atovaquone with or
without pyrimethamine also can be considered. Prophylactic monotherapy with dapsone, pyrimethamine,
azithromycin, clarithromycin, or aerosolized pentamidine is probably insufficient. AIDS patients who are
seronegative for Toxoplasma and are not receiving prophylaxis for PcP should be retested for IgG antibody to
Toxoplasma if their CD4+ T cell count drops to 200/ L for 3 months. Although patients with CD4+ T
lymphocyte counts of 200/ L. Discontinuation of therapy reduces the pill burden;
the potential for drug toxicity, drug interaction, or selection of drug-resistant pathogens; and cost.
Prophylaxis should be recommenced if the CD4+ T lymphocyte count again decreases to 200/ L, occurs as a consequence of ART. Combination therapy
with pyrimethamine plus sulfadiazine plus leucovorin is effective for this purpose. An alternative to
sulfadiazine in this regimen is clindamycin.
Discontinuing Secondary Prophylaxis (Long-Term Maintenance Therapy)
Patients receiving secondary prophylaxis for TE are at low risk for recurrence when they have completed
initial therapy for TE, remain asymptomatic, and have a CD4+ T lymphocyte count of >200/ L for at least 6
months after ART. This recommendation is based on recent observations in a large cohort (381 patients) and
is consistent with more extensive data indicating the safety of discontinuing secondary prophylaxis for other
opportunistic infections during advanced HIV disease. Discontinuation of long-term maintenance therapy
among these patients appears reasonable. A repeat MRI brain scan is recommended. Secondary prophylaxis
should be reintroduced if the CD4+ T lymphocyte count decreases to <200/ L.
Prevention
All HIV-infected persons, including those who lack IgG antibody to Toxoplasma, should be counseled
regarding sources of Toxoplasma infection. The chances of primary infection with Toxoplasma can be reduced
by not eating undercooked meat and by avoiding oocyst-contaminated material (i.e., a cat's litter box).
Specifically, lamb, beef, and pork should be cooked to an internal temperature of 165°–170°F; from a more
practical perspective, meat cooked until it is no longer pink inside usually satisfies this requirement. Hands
should be washed thoroughly after work in the garden, and all fruits and vegetables should be washed.
Ingestion of raw shellfish is a risk factor for toxoplasmosis, given that the filter-feeding mechanism of clams
and mussels concentrates oocysts.
If the patient owns a cat, the litter box should be cleaned or changed daily, preferably by an HIV-negative,
nonpregnant person; alternatively, patients should wash their hands thoroughly after changing the litter
box. Litter boxes should be changed daily if possible, as freshly excreted oocysts will not have sporulated and
will not be infectious. Patients should be encouraged to keep their cats inside and not to adopt or handle
stray cats. Cats should be fed only canned or dried commercial food or well-cooked table food, not raw or
undercooked meats. Patients need not be advised to part with their cats or to have their cats tested for
toxoplasmosis. Blood intended for transfusion into Toxoplasma-seronegative immunocompromised individuals
should be screened for antibody to T. gondii. Although such serologic screening is not routinely performed,
seronegative women should be screened for evidence of infection several times during pregnancy if they are
exposed to environmental conditions that put them at risk for infection with T. gondii. HIV-positive
individuals should adhere closely to these preventive measures.
FURTHER READINGS
Dedicoat M: Management of toxoplasmic encephalitis in HIV-infected adults (with an emphasis on resource-poor settings). Cochrane Database
Syst Rev 3:CD005420, 2006
Jones JL et al: Toxoplasma gondii infection in the United States, 1999–2004, decline from the prior decade. Am J Trop Med Hyg 77:405,
2007[PMID: 17827351]
——— et al: Risk factors for Toxoplasma gondii infection in the United States. Clin Infect Dis 49:878, 2009
Kaplan JE et al: Guidelines for prevention and treatment of opportunistic infections in HIV-infected adults and adolescents. Recommendations from
CDC, the National Institutes of Health, and the HIV Medicine Association of the Infectious Diseases Society of America. MMWR Recomm Rep 58:1–
207, 2009[PMID: 19834454]
Lehmann T et al: Globaliz ation and the population structure of Toxoplasma gondii. Proc Natl Acad Sci USA 103:11423, 2006[PMID: 16849431]
Mcleod R et al: Outcome of treatment for congenital toxoplasmosis, 1981–2004: The National Collaborative Chicago-Based, Congenital
Toxoplasmosis Study. Clin Infect Dis 42:1383, 2006[PMID: 16619149]
Meers S et al: Myeloablative conditioning predisposes patients for Toxoplasma gondii reactivation after allogeneic stem cell transplantation. Clin
Infect Dis 50:1127, 2010[PMID: 20218875]
Montoya JG, Remington JS: Management of Toxoplasma gondii infection during pregnancy. Clin Infect Dis 47:554, 2008[PMID: 18624630]
Vagyis, komolyra forditva a szot, nem tunik a legidealisabb fegyvernek a kis dog.
31. francesco dott — 2017-01-29 22:46
Van egy kis problema ezzel az egysejtu teuvel, Olvtarsak 🙂 Gondoljatok at a konteot annak tukreben, hogy ez a kis dog roppant konnyen kimutathato, es meg konnyebben totalisan es tetszoleges alkalommal siman kiirthato. A mult nyaron, ize, kisse valoszinutlenul hangzik de mondjam ugy, hogy vezeto beosztassal kinaltak meg egy nagyobb helyen es persze elotte a notorius svejki hulyeseg kivetelevel mindent kivizsgaltak. Boven 300 felett (nem Ft,- ) volt csak a labor, amibol a tudobaj speci tesztje egymagaban 130 felett kostalt, mellette a toxoplazma teszt (muto, szuloszoba miatt) a maga 14 euroba kerulo araval meg 3 korso sor kocsmai arat sem utotte meg (negativ lett pedig leigazolt tettleges anarchista lennek). Arrol nem beszelve, hogy amikor a kozeli Dolomitokban jol megfaztam a kozepesen jol honoralt feladat ot nem akarvan tapos napokra cserelni, megettem napi fel gramm azitromicint (Sumamed pl., ) 3 egesz napig, ami nemcsak a pruszkolest uzte messzire, hanem az esetleg a surgossegi osztaly kover foltos macskajanak a vakargatasa kozben esetleg belem maszott tozoplazmakat is. Nem akarok az „Ok” fejebe otleteket juttatni (olmot esetleg, hihi ), de ha ezzel a kis egysejtetuvel akarnak minket jobb belatasra birni, akkor szerintem rossz lora, pontosabban rossz bacillusra tettek.
30. atmann — 2017-01-29 19:03
lazán kapcsolódik, hogy a rovaroknak is van ilyen viselkedés módosító parazitájuk, de az gomba:
https://youtu.be/XuKjBIBBAL8
29. becsuszoszereles1k — 2017-01-28 23:23
27.@anna4:
Gundi – ctenodactylus Gundi
„az észak-afrikai rágcsáló, a Gundi által Nicolle és Manceaux (1908) és egy nyulat Brazíliában Splendore (1908). Bevonásával ezek a szerzők már szerepelt a bevezetés a centenáriumi találkozón. A név Toxoplasma gondii javasolta Nicolle és Manceaux (1909) alapján az alak a fertőző stádiumban (mod. L toxon: arc és orr, plazma: az élet; gondii okozhatta egy elírás az eredeti gazda, a Gundi – ctenodactylus Gundi) ( 1A. ).” [Wikipedia]
„Binomial name
Toxoplasma gondii
(Nicolle & Manceaux, 1908) Nicolle & Manceaux, 1909[1][2]”[Wikipedia]
https://youtu.be/DGtpTEskboI?t=49
28. meggymag — 2017-01-28 06:38
@anna4:
Gyanítom, hogy a gondii megnevezés csak úgy magában szóvicc számba ment/megy, meg a borzalom kicsinyítésével is próbálkozik.
Benne van a közönséges gond, a két i betü miatt azonban mégis eléggé idegenes és tudományos, azonkívül pedig így használva lehet még a blogon belüli cinkosság, a „tudjuk miröl van szó“ jele is.
Én is így emlegettem volna -pedig jól ismerem a Linné féle binominális nomenklatúrát: a génusz meg a spéciesz és a többi…
Hogy az a meggondolatlan gonosz gondii milyen gondokat képes mindnyájunknak okozni.
27. anna4 — 2017-01-28 02:44
Sziasztok!
Csak most regisztráltam, de már régóta követem a blogot, gratulálok hozzá!
Nagyon érdekes kérdésfelvetés, ha még nem is létező probléma jelenleg, biztos, hogy a biológiai hadviselésnek a különböző, a célszemélyek viselkedését befolyásoló infekciók kirobbantása fontos szegmense lehet a jövőben.
Egy stilisztikai megjegyzéssel élnék, ami valószínűleg szőrszálhasogatás, főleg hogy nem egy tudmányos fórumon vagyunk, de én az olvasásban folyamatosan megzökkentem miatta.
A Toxoplasma gondii az adott protozoon pontos megnevezése, Linné óta használjuk a kettős nevezéktant. Ebben a Toxoplasmának a gondii egy birtokos jelzője, tehát a gondii önálló használata helytelen és értelmetlen (nem véletlen, hogy a Toxoplasma nagy betű, a gondii kicsi, mivel az csak egy jelző, valamint a betegség is toxoplasmosis és nem gondiiosis ).
A Toxoplasma gondii és a T. gondii is teljesen elfogadható megnevezés, ha kicsit szabadabban szeretnénk beszélni, akkor viszont a toxoplasma használatos, a gondii semmilyen relációban nem helyes.
Nem tudom, hogy milyen forrásokat használtál, ott a gondii elnevezést használták-e, ha igen, akkor elnézést és akkor az én tudásom nem elég up-to-date. 🙂
26. koxi — 2017-01-27 10:07
Hát basszus, ez mondjuk sokkoló volt. Szerintem bennem már van ilyen. A felsorolt felhasználási lehetőségek félelmetesek.
25. koxi — 2017-01-27 09:31
Hahaaaaa, végre új konteó!!!!!
Ha minden nap feljövök – nincs új, bezzeg ha két napot kihagyok rögtön. Lehetne már egy konteó ennek a Murphy-nek a működéséről is.
Na belevágok az olvasásba…..
24. meggymag — 2017-01-27 09:30
@zizzi:
Egyértelmü összegezés.
23. tiboru — 2017-01-26 18:18
@mrbaribal:
Úgy áprilisig úgyis tökmindegy, hány macska gyalázza meg 🙂
22. mrbaribal — 2017-01-26 18:05
Khm! Tiboru, nem azért igyekszel kedvesen beszélni a macskákról, mert félted a gyepedet?:)
21. tiboru — 2017-01-26 17:10
@generalwert:
„Az viszont megérne nem egy posztot, hogy a gyógyszergyárak (mondom ezt gyógyszerészként), mennyire profit központúan fejlesztenek, sokkal több például a krónikus daganatok kezelésére szolgáló gyógyszer, mint pl a korai fázisokban ható. Miért? Mert jobban megéri évekig kezelni x páciens y pénzért, mint valakinek lenyomni egy kemót egyszer és utána gyógyultan távozna.”
A rákgyószer-konteós poszt többek között erről szól 🙂 Benne van a linkje a posztban.
20. generalwert — 2017-01-26 11:10
Húúú, nem is tudom. Egy nagyon súlyos tárgyi tévedés van ebben a konteóban, ami kb. az egészet értelmetlenné teszi. Mégpedig az a tény, hogy a toxoplazmával fertőzött macska élete során CSAK KÉT HÉTIG ÜRÍT FERTŐZŐ TOXOPLAZMÁT vagy ha a macska immunrendszere legyengül!
Ha valakit érdekel a toxoplazma, ami nem baktérium, hanem eukarióta egysejtű, akkor az nézze meg a Zállatorvos nevű youtube csatorna ide vágó videóját:
https://www.youtube.com/watch?v=DGtpTEskboI
Én túlságosan esetlegesnek tartom azt, hogy egysejtűt annyira szétcincáljanak genetikailag, hogy módosítsák a:
1. Életmenetét, tehát, hogy a macskában nagyon sokáig szaporodjon, de ez kb. a macska halálával jár, ha túlságosan szaporodik, ha meg kevésbé, akkor meg a macska immunrendszere győzi le. Biológiai rendszert elég nehéz finom hangolni :/
2. Mind a mai napig csak az emberi agy működésének a felszínét kapirgáljuk, szerintem kizárt dolog, hogy valaki(k) specializáltan fejlesztettek toxoplazmát ami így-úgy módosítja az embert bizonyos irányba. Ha meg is tették, akkor ezt maximum úgy, hogy vaktában géneket lőttek ki/mutációt okoztak a toxoplazmában aztán nézték, hogy állatokon mi történik. Az állatokon megfigyelt eredmények pedig egyáltalán nem biztos, hogy korrelálnak a humán eredményekkel.
Szóval én ebben egyáltalán nem látok konteót, még csak a csíráját sem. Ha valami egyáltalán konteó gyanús lehet, az az, hogy az emberben lévő, nyugvó ciszták ellen nem fejlesztenek valamilyen szert, ami képes ezeket elpusztítani, így feltételezhetően megszüntetni a posztban leírt megfigyeléseket. Szóval ezt én egy elég félresikerült posztnak érzem, sajnálom, hogy ezt kell mondjam 🙁
Az viszont megérne nem egy posztot, hogy a gyógyszergyárak (mondom ezt gyógyszerészként), mennyire profit központúan fejlesztenek, sokkal több például a krónikus daganatok kezelésére szolgáló gyógyszer, mint pl a korai fázisokban ható. Miért? Mert jobban megéri évekig kezelni x páciens y pénzért, mint valakinek lenyomni egy kemót egyszer és utána gyógyultan távozna.
Vagy például az is egy jó kérdés, bár nem vagyok állatorvos, hogy miért kell veszettség ellen évente oltatni a kutyákat? Nem ismerem a kutyák immunrendszerét, de szerintem azért legalább 2 évet illene kibírnia oltás nélkül és talán van is olyan európai ország, ahol csak két évente van oltás. (Nota bene, tudok olyan emberről aki az egyetememen a Mikrobiológiai Intézetnél dolgozik és ott évente oltanak mindenkit minden ellen, mégis, a vérében lévő ellenanyag pl a hepatitis B ellen mindig lecseng kb. 2 hónap múlva, míg a többieknek konstans magas… szóval vannak kiugró esetek)
Sőt, ha már így belelendültem, én annak is utána járnék, hogy az anthrax elleni védőoltás miért ilyen kis hatásfokú és nem is elterjedt? 2001 környékén ugye mindenki a fehér poros borítékoktól rettegett, hogy jajj atyaég jön az anthrax!!! Még sincs manapság jó hatásfokú vakcina, vagy ez csak a köznépre vonatkozik, vezető politikusok számára van bekészítve 100%-os hatásfokú az elnöki hűtőben? Ugyanezt el tudnám mondani a pestissel kapcsolatban is, habár adjunk hálát az Égnek, hogy nincsenek manapság pestis járványok.
Itt van a kutya elásva, nem a toxoplazmánál, úgy gondolom.
UI: Ne marassátok meg magatokat viperával… ki lehet találni, hogy vajon miért 🙂
19. hutogep — 2017-01-26 09:01
Kimaradt, hogy a születendő utódok arányát el tudja tolni a fiúk javára. A rágcsálók fènykedvelők lesznek. Azèrt macskában tudnak szaporodni, mert az ő szövetein lèvő antigèn mintázathoz alkalmazkodott a szaporodni kèpes forma. A vegatív formának nincs ilyen gondja, mivel klonalisan szaporodik (sajat magat klonozza le).De sok haziallat busaban szinten megvan.
Az influenzanal azert egy kicsit tobb kell, de ami az immunrendszert tonkreteszi, gatolja az mar segitheti a tunetek kialakulast. Bar teny, hogy egy komolyabb influenza fertozes is sok mindenre kepes lehet.(Foleg azert mert tudoroncsolo hatasa miatt meg tud agyazni mas korokozonak)
A teljes terhesseg idejen nem tud fertozni, nagyon rovid ideig kepes atjutni a placentan es ehhez az is kell, hogy az anya soha se talalkozzon az egysejtuvel (a mikroba nem bakterium hanem sejtmagvas egysejtu u. n. Protozoon)
A terjedes feko-oralisan tortenik, szennyezet targyakat kell megerinteni es utana azzal a kezzel szajba nyulni.
Az immunrendszer fel tudja ismerni, normal esetben kordaban tartja.
Kimaradt, hogy az autobalesetet okozo ferfiaknal gyakrabban fordul elő. Pál Tibor Orvosi Mikrobiologia c.konyveben sok erdekes dolgot lehet olvasni meg.
Egyebkena masik szepseg a Toxocara fereg, ez kutyaban is megvan, ami tenyleg le tudja hulyiteni az embert. Foleg gyerekekre es kerekesszekeskre veszelyes.
18. zizzi — 2017-01-26 00:31
Jó ideje meggyőződésem, hogy nem is mi vagyunk a világ urai, hanem a vírusok, baktériumok… 😉
mi, hideg- és melegvérűek csak az eltartásukra szolgálunk…
🙂
17. rdos — 2017-01-25 22:45
Ez az a konteó, ami nem is konteó. 🙂 Vagy sajnos. 🙁
Kicsit más, de hasonló téma. Egy felnőtt emberben kb 1 kg-nyi baktérium él, nagyobb részben az emésztő rendszerünkben. Velünk szimbiózisban. Mondjuk ha nem lennének ezek a bacik a szervezetünkben, nem tudnánk megemészteni a táplálékunkat (tömegre nem tűnik jelentősnek ez a bennünk élő – velünk együtt élő baktérium közösség, de darabszámra kicsit többen vannak, mint a testi sejtjeink – a bacik kisebbek a testi sejteknél). Nem is túl régen fedezték fel, hogy ezek a bacik, ha „kiszagolják” hogy a gazdi napjai meg vannak számlálva akkor el kezdik szó szerint megenni a gazdit. Harpagon bánatában meghalása nem mese, a bacik tudják ha a gazdi depis. 🙁
Cica toxo ide, baci horror oda, a lényeg a jó kedély már ha a hosszú életre törekszünk. 🙂 Ja és a légzésről se feledkezzünk meg. 🙂
16. becsuszoszereles1k — 2017-01-25 22:19
„az emberi (még pontosabban: az egyéni) habitus és attitűdök mesterséges megváltoztatásáról…”
Van remény, mert állitólag az emberiség semmit nem változik… 😀
Ha a vallást, a tudományt, az oktatást – már eleve a társadalmi struktúrát – vesszük, mindig van benne mesterségesség. Remélhetőleg az oktatás helyett nem a gandii bevetése jön! :-))
15. Rókakígyó — 2017-01-25 19:57
@Jumboo: ez mondjuk túlzás
14. Jumboo — 2017-01-25 17:56
@Rókakígyó:
Na meg itt van ez is:
http://444.hu/2016/11/21/a-velunk-elo-tomeggyilkos
13. meggymag — 2017-01-25 16:56
@Rogal Dorn:4.
Hát ez nagy mondás vala!
12. Rókakígyó — 2017-01-25 16:10
http://444.hu/2017/01/25/ne-hidd-azt-hogy-a-macskad-nem-emlekszik-semmire-csak-ugy-csinal-mintha
11. zizzi — 2017-01-25 15:19
A 70-es évek közepe-vége felé barátném hiába szeretett volna gyermeket, állandóan elvetélt :(. Hosszas vizsgálatok után elkerült Pestről a szegedi klinikára, ahol toxoplazmára is vizsgálták – pozitív volt. Kikezelték és utána „símán” két gyermeke is lett… Úgy tudom, az utóbbi cc. 20 évben már a bevett vizsgálatok közé tartozik ez is hasonló esetekben. Hozzáfűzöm, nekünk már akkor is volt macskánk, de két kisgyermekünk is :).
Kajszi macska szőnyeggyűrögetés közben érdeklődve rezzent kacagásaimra a tiboru által ajánlott videó nézésekor ;). Sok-sok egeret meg madarat fogott már és sokat hozott nekünk is „ajándékba” – ezért nincs is nálunk madár”beetető” télen 🙂 – valószínű egysejtűeket is kaptunk tőle… ezért is vagyok konteofüggő 😉
10. medusa — 2017-01-25 13:22
nem kell parazita
http://www.bbc.com/news/uk-38714404
majd brit tudósok megmondják, és mindenki elhiszi
nézd a mai médiát
9. iksz — 2017-01-25 13:01
Így már világos miért terjed a rengeteg cuki cicás videó a közösségi oldalakon! Ezzel ébresztenek szimpátiát, hogy beszerezz egyet és fertőződj!
Jómagam már rég áldozatul estem ennek. Ráadásul azt hittem a toxoplazmózissal riogatás a kutyások által terjesztett Nagy Macskaellenes Összeesküvés része csupán.
Naivitásom súlyos fertőzöttségre utal 🙂
8. Rogal Dorn — 2017-01-25 12:30
@Rókakígyó:
Akkor a kutyám is elkapta a toxoplazmózist, mert a mi macskánkat szereti, én viszont akkor ellenállok, mert én meg nem. 🙂
7. Rókakígyó — 2017-01-25 12:13
A macskáim nevében kikérem, hogy jobban befolyásolnának mint korábban: régen is azt csináltam, amit ők akartak, meg most is:)
Egy fontos dologról szerintem nem volt szó, bár nem olvastam nagyon alaposan. A toxoplazmózis a macskákkal szembeni ellenérzéseket is csökkenti. Lássuk be, hogy a cicák maguknak való köcsögök az esetek 80%-ban, régen az ördög földi megtestesülésének tekintették és sokszor irtották őket (nem csak az olaszok:)), már amennyire a rágcsálószaporulat engedte, azaz annyit hagytak belőlük, hogy az egerek/patkányok/pockok hada ne zabáljon fel minden gabonát. Jegyzem meg, hogy a kutyák is köcsögök, csak nem maguknak való köcsögök, hanem jófej köcsögök – megjegyzés vége. Tehát a toxoplazmózis mellékhatása, hogy az egyes emberekben meglévő macskák iránti ellenszenvet jelentősen csökkenti és állítólag emiatt van az, hogy a földön a látszat ellenére több macska él, mint kutya.
6. tiboru — 2017-01-25 12:06
Ezt is érdemes megnéznetek:
https://www.youtube.com/watch?v=XbJ2ywoOQJQ
5. Rogal Dorn — 2017-01-25 12:02
@Rogal Dorn:
+olvasom… 🙂
4. Rogal Dorn — 2017-01-25 12:01
@tiboru:
Nincs mit, végre örülök, hogy nem csak olcasom, hanem értem is… 😀
3. Rogal Dorn — 2017-01-25 11:59
Ez a gondii, egy igen ravasz kis élősködő. Szerintem Sapolsky prof. úr magán kísérletezett, és magán mérte azt, hogy melyik gondii populáció fejti ki a tudatra a legnagyobb hatást. Viszont én azt hiszem, hogy a média hatása sokkal nagyobb és befolyásolóbb, ráadásul gyorsabb is, a multik nem érnek rá, az NWO meg már késésben is van, hogy ilyen módon manipuláljon minket. Persze ki tudja…akkor most Pepsi?
2. tiboru — 2017-01-25 11:49
@Rogal Dorn:
Bakker, persze, hülye vagyok, máris javítom 🙂 Köszönöm!
1. Rogal Dorn — 2017-01-25 11:46
„Mindkét nemi csoportra egyaránt érvényes volt, hogy a fertőzöttek szellemi és fizikai reakcióideje valamelyest rövidült, ami abban is megmutatkozott, hogy (ugyancsak kutatások szerint) a közúti közlekedési balesetek okozói között kétszer-háromszor annyian voltak (relatív számarányukhoz képest), mint a gondiimentesek.”
Bocs, hogy ezzel zargatlak, de nem hosszabbodott a reakcióidejük?
RSS feed for comments on this post.