Vendégposzt – A kassai bombázás
Mai posztunkban (amit a lassan háziszerzővé avanzsáló Rókakígyó kolléga követett el) egy remek hazai történelmi konteót tárgyalunk ki, ami vitán felül megérdemli a „klasszikus” jelzőt. Eredetileg én akartam megírni, neki is láttam vagy kétszer, de aztán úgy alakultak a dolgok, hogy félretettem. Néhány hete bejelentkezett Rókakígyó és megkérdezte, hogy ityeg a figyeg (vagy valami hasonlót). Mondtam, hogy sajnos nincs időm konteóposztokra, a Facebook-oldalra még kiteszek releváns híreket és érdekességeket, de a blog most határozatlan időre szabadságra vonult, úgyhogy ha gondolja, lásson neki, hogy az évfordulóra meglegyen. És akkor innen átadom a szót a szerzőnek (ugyanis ma van az évforduló).
Remélem tanultatok róla, hogy a II. világháborúba Magyarország Kassa város bombázása miatt lépett be (legalábbis ez volt a hivatalos casus belli). Ez 1941. június 26-án történt, egy szép, napsütéses csütörtöki napon. A támadás során három, felségjelzés nélküli gép berepül Kassa fölé és a városra 30 bombát vet néhány perc alatt, majd elhagyja a légteret. A támadás sok halottat, rengeteg sebesültet és jelentős anyagi kárt eredményezett. A gépeket senki nem ismeri fel és mire a légvédelem és légierő feleszmél, a támadóknak már nyoma sincs. A szocializmusban azt tanították erről, hogy a támadást németek hajtották végre, hogy berántsák a magyarokat a háborúba. Ez olyannyira sikeres volt, hogy minden formális procedúrát kerülve másnap a kormány bejelenti, hogy hadat üzenünk a Szovjetuniónak.
Nem akarnék napjaink politikai húzásaiból válogatni, de a 9/11-et követő eseményeket érdemes megnézni, ha ilyen típusú következetes döntéseket akarunk találni. Nem sokkal a new yorki támadást követően Bush elnök bejelenti, hogy megtámadják Irakot Afganisztánt. Tiszta, prekoncepciók nélküli döntés 🙂 Félreértés ne essék, nem akarom az USA-hoz hasonlítani hazánkat, mert míg az USA csinálja a történelmet, mi csak sodródni szoktunk vele. Ezzel azt akarom mondani, hogy a II. világháborúba való belépés a németek oldalán biztosan elkerülhetetlen lett volna akkor is, ha nincs kassai bombázás. A téma remekül leírva és kielemezve számos helyen megtalálható. Ez komoly eseménynek számított a maga idejében és tényleg nagyon sok forrás áll a rendelkezésre a feldolgozáshoz. Emiatt egy kicsit új szemszögből írnék róla ezt-azt, lehetőleg az időrendben legutóbbi elképzeléseket is belefonva a sztoriba. A konteó azért tartja magát nagyon makacsul, mert a berepülő gépek típusát mindmáig nem sikerült 100%-osan azonosítani. Ebben a kérdésben óriási különbségek vannak az egyes források közt. Mielőtt konteóznánk kicsit, elevenítsük fel a történéseket.
Kulcsmomentumok
Június 26-a (csütörtök) délben a rahói gyorsot (Tiszaborkútnál, a Körösmező-Budapest viszonylaton) szovjet felségjelű (!) gépek meggépuskázták, 2-3 halott és 6 sebesült áldozattal. Több forrás elolvasása után úgy vélem, ennek a támadásnak nincs jelentősége, valószínűleg azt akarták vele érzékeltetni, hogy a szovjetek összehangolt támadást intéztek az ország ellen. Az ilyen felderítő akciók rendszeresek voltak, de mivel kishazánk nem volt hadviselő fél, az akciók magyar szempontból nem tűntek szándékosnak. Gondoljunk csak a barcsi incidensre a délszláv háborúban. A szovjetekről több helyen feljegyezték, hogy a háború kezdetén nemhogy pontatlan térképekkel rendelkeztek, de leginkább semmilyen térképük nem volt, ami már akkor is erősen akadályozta a hadműveleteket. A rahói akciót különben a szovjetek elismerték. 
Nem sokkal dél után, az igazán kellemes nyári melegben repülőgépek jelennek meg Kassa városa felett. A városban komoly katonai reptér üzemel ebben az időben, aktív harcoló alakulatokkal. A gépek felbukkanása annyira hirtelen történt, hogy a vadászokat nem sikerült időben riasztani. A repülőgépek a város központja felé fordulnak és nagy összevisszaságban 30 bombát dobnak le, főleg a belvárosra. A posta új épülete és számos más ház találatot kap, sok a halott és a sebesült. 
- A repülőgépek ahogy jöttek, úgy el is tűnnek; sem befogni, sem beazonosítani nem sikerült őket.
- A károkat azonnal elkezdik felmérni és megkezdik a mentési munkálatokat, emellett pedig egy nagyon gyors vizsgálatba kezdenek, ami szokás szerint eredménytelen és felületes. Találnak ezt-azt, de hogy alaposan feltárták volna az eseményeket, az nehezen mondható el.
- A bombázásban részt vevő gépek felségjelzés nélküliek voltak. A tudatos terrorbombázás verzióját ezzel a ténnyel szokták alátámasztani. Egy esetben lehet más a helyzet: ha a szovjet gépeket feltételezzük támadóknak, ahol nem feltétlen használtak felségjelzést.
- A támadóknál nem találtak feljegyzést az akcióról. Ha terrortámadás volt, akkor ez majdhogynem érthető is. De például ha a németek lettek voltak, akkor meggyőződésem, hogy valami nyoma maradt volna.
- A ledobott bombák szovjet gyártmányúak voltak. Ez is megérne egy misét. Mivel az akció után nem tettek közzé bizonyítékokat, ezért ezt nem lehet 100%-ra biztosnak venni. Szokás szerint alapos vizsgálat, nyomozás nem történt.
- A bombamaradványokról készült képeket csak jóval az akció után közlik. A fel nem robbant bombáról például egyáltalán nincs kép.
Mindenhol hozzáteszik azt is, hogy:
a.) A szovjet bombák nem szovjet gépből történő ledobásához komoly átalakításra volt szükség
b.) Franco a spanyol polgárháború után, 1939-ben a megmaradt szovjet készleteket eladta, így több állam hadserege rendelkezett ilyen bombákkal. 
Mint hozzá nem értő ember kérdezném, hogy minek vettek volna ilyen bombákat, ha nem tudták őket használni? Ha a vásárlás 1939-ben történt, akkor bőven volt idő átalakítani a gépeket, hogy le tudjanak ilyen bombákat dobni. Nem találtam utalást arra, hogy mire használhatták ezeket a szerkezeteket azon kívül, hogy ledobálták. Az az emlék, hogy nagymamám udvarában volt egy betonnal kiöntött “használt” bomba, ami a telekhatárt jelölte, nem mérvadó 🙂 A “nem volt idő átalakítani a repülőket” verzió csak akkor áll meg, ha olyan országot feltételezünk a támadás mögött, ahol nem voltak ilyen eszközök (például a németek).
Ennél jobban itt nem folynék bele az eseményekbe. Érdemes elolvasni a neten megtalálható leírásokat. És akkor lássuk a konteókat. 
A különböző (netes!) források ismét érdekes eltérésekkel dolgoznak onnan kezdve, hogy a Kassát bombázók lőtték volna a rahói vonatot, egyáltalán hány gép volt (volt, aki szerint négy, többnyire három). Hány bombáról beszélünk egyáltalán? A leggyakoribb a 30, de voltak más számok is, illetve az sem egyértelmű, hogy hány nem robbant, stb, stb. Azt is érdekes lenne megnézni egy-egy forrásnál, hogy miért vannak eltérések az infókban. Sőt, ilyen alapon lehetne külön konteós sztorit kerekíteni a konteók kialakulásáról. Hol csúsznak el az információk és miért? Zseniális a munkácsi bombázás említése (eszerint ugyanazon a napon Munkácsot is bombázták ismeretlen repülőgépek. Nem véletlen, hogy ha külön keresünk rá a Munkács bombázására akkor 0 találatot kapunk, ugyanis Munkácson aznap nem volt semiféle bombázás.
Németek
A németekről szóló verziót tanultuk a szocializmus oktatási rendszerében. A komancs teória szerint az álcázott német gépek bevetése azért történt, hogy Magyarországot berántsák a háborúba. Mi szól emellett az elmélet mellett? A németek a háború tájékán elég sok szívességet tettek a magyaroknak, elsősorban a revizionista törekvések támogatásával. Kaptunk mindenfelé területeket, amit – sokak szerint – a Szovjetunió ellen indult háborúban azzal is meg kellett volna hálálni, hogy rögtön hadba lépünk. Ez már csak azért is egyfajta elvárás lehetett, mert ekkorra minden szomszédos, szövetséges ország valóban hadba lépett (Szlovákia, Románia). A németek tehát joggal várhatták volna, hogy mielőbb hadat üzenjünk. A döntés mielőbbi meghozatala érdekében megszórják tehát Kassát. 
Ezen a ponton érdemes ismét a magyar belpolitikai helyzetet megvizsgálni. Az ország vezetésének nagyobbik része egyértelműen németbarát és folyamatosan a németek melletti szorosabb elkötelezettség híve. Az ország kisebbik része angolszász irányban elkötelezett, nekik más elképzeléseik vannak a szerepvállalással kapcsolatban. Ez a második társaság jelentősen kisebb és jelentéktelenebb, de pl. Horthyék – állítólag – inkább ezt az irányt képviselik. Emiatt a németek eléggé bizalmatlanok az országgal szemben, ami azzal együtt, hogy a magyar hadsereg nem volt különösebben jól felszerelt, abba az irányban mutat, hogy a németek hivatalosan nem kérik az ország hadbalépését, sőt néhányszor határozottan elhangzik, hogy nem kéne belépnünk, csak akkor harcoljunk, ha a saját területünkön tehetjük ezt.
A Barbarossa-terv megindítása után alig öt nappal a németek semmiképp nem voltak annyira szorult helyzetben, hogy kérni kelljen a belépést. A románok hadba lépése érthető volt a szárnyak védelme miatt, de a mi helyzetünkben ez nem volt feltétlen szükséges. Tehát a németek akciója sem volt feltétlen indokolt, még akkor sem, ha egy ilyen akció kivitelezése talán nekik lett volna a legegyszerűbb, legalábbis az oroszok után.
Valami miatt úgy érzem, hogy az egyik legfontosabb ellenérv, amit felhoznak (miszerint egy orosz típusú bombakioldó rendszert más, nem orosz gépen hosszú ideig tartott volna kialakítani) nem áll meg. De a tízmillió katonai repülés-szakértő országában ezt majd a hozzászólásokban kifejtitek. Valószínűleg akár úgy is megoldható lett volna, hogy zsákmányolt gépekkel, németekhez hű személyzettel reptették volna a gépeket. Azt tudni lehet, hogy (főleg az ukrán területeken) a német csapatokat felszabadítónak tekintették, tehát személyzetet nem lehetett nehéz toborozni. 
A nagy rejtély és egy fontos konteós pont a felségjelzések hiánya. Ennek két oka lehetett:
a.) A gépekre eleve nem festettek felségjelzést.
b.) El akarták rejteni a valós jelzéseket.
Kicsit ellentmond a német teóriának az, hogy a németeknél semmiféle rögzített infó nem áll rendelkezésre az akcióról. Az egész akció egyik sötét pontja, hogy sehol nincs dokumentálva, márpedig a Vaterlandról ezer dolgot el lehetett mondani, de hogy ne rögzítettek volna mindent írásban, ami rögzíthető, azt nem. Még a leghorrorisztikusabb dolgokat (lásd koncentrációs táborok, hadifoglyok és polgári lakosság kivégzése, stb.) is dokumentálták, legalább nagyvonalakban.
Szovjetek
A Barbarossa-terv indulása után, bár óriási veszteségeket szenvedett, a szovjet légierő elég aktív volt; naponta többször is hajtottak végre bevetéseket a szlovákok és a románok ellen és többször berepültek a magyar légtérbe is. Ez történt június 26-a reggelén, amikor három gép meggéppuskázta a rahói gyorsvonatot. Azokon a gépeken látható volt a vörös csillag és az akció után elhagyták a magyar légteret. 
Ez egy fontos momentumként minden leírásban feltűnik, némelyikben azzal folytatva, hogy ezek a gépek indultak tovább Kassa bombázására. Ez eléggé megkérdőjelezhető, miután bombázó géppel vonatot géppuskázni nem tűnik életszerűnek, főleg ha a bombák be vannak tárazva. Ráadásul a kassai gépeken egyértelműen nem voltak jelzések. A szovjet teóriát erősíti, hogy Kassán cirillbetűs bombadarabokat, sőt: fel nem robbant bombát találnak és hogy három gép bombázott. A hármas alakzatot csak a szovjeteknél alkalmazták, a többi ország kettes párban küldte a gépeket. Ezzel szokták szembeállítani, hogy a szovjet bombák fele kétharmada nem robbant fel, itt meg 1-2 kivételével mindegyik. Másfelől pedig a bombadarabokat csak jóval a támadás után mutatták be, ami egy angol őrnagy szerint legalábbis kérdésessé teszi a kormány szavahihetőséget. Az egyértelmű, hogy az adott szituációban nem volt nehéz ilyen bombákhoz jutni, főleg, hogy a szovjet hadiipar komoly mennyiségű bombát exportált.
Szlovákok
A szlovákok is lehettek a bombázás kivitelezői, mivel a bécsi döntések során területeket veszítettek a magyarok javára, ráadásul a Szovjetunió megtámadása után önként, saját kezdeményezésre is hajlandóak lettek volna a magyarokat a háborúba behúzni. Ez azzal együtt így van, hogy a Szovjetunió a támadás megindítása után rendszeresen támadta a szlovákiai városokat. Az ide tartozó konteó szerint önkéntes szlovák pilóták a Szovjetunióból kapott repülőgépekkel végrehajtják a támadást, majd nyomtalanul eltűnnek. A gyors eltűnést azzal lehet magyarázni, hogy nagyon gyorsan elérték az országhatárt. Az ismeretlen repülőgép-típus pedig akár a szlovákok által nem rendszeresített, de különben orosz gyártású gépe lehetett.
Románok
A román verzió erőssége, hogy a románoknak – hasonlóan a szlovákokhoz – megvolt az indítékuk a támadásra, valamint lehetőségük is volt feltűnés nélkül, a Kárpátokat megkerülve Kassa felé repülni. Nekik ráadásul rendelkezésre állt az a repülőgéptípus is, amely egyes feltételezések szerint részt vett a támadásban. Az, hogy nem ismerték fel ezt a gépet, annak volt köszönhető, hogy a magyar felderítők ritkán találkoztak román gépekkel. A románoknak is megvolt minden okuk a támadásra: Magyarország sok területet kap vissza a Bécsi döntések alkalmával, s a román politikai vezetés ezt érthető módon elég rossz néven vette. Nagyon fontos célkitűzésük volt ezeknek a területeknek mielőbbi visszaszerzése, illetve az, hogy Magyarország ne maradjon ki a Szovjetunió elleni támadásból. Bizonyítékként egy román tiszt nyilatkozatát szokták felhozni, de ez csak a világháború után került napvilágra.
Magyarok
Mivel az országban elég komoly ellentét volt a német és angolszász irányvonal közt, ezért egy ilyen “önbombázással” akarták jobb belátásra kényszeríteni Horthyékat. Bevonták a kassai reptér katonáit is, hogy ne lőjenek a gépekre és ne próbálják megakadályozni a berepülést.
A konteók közti döntést nagyon megkönnyítené, ha kiderülne, hogy melyik géptípus volt az “elkövető”. 6 féle gép jöhet szóba, legalábbis a támadás utáni jelentések alapján:
Ezek közül a két német típus kiesik, mivel ezek ismert típusok voltak. Az IAR és az SB-79 gyakorlatilag egy típusnak tekinthető és Romániában gyártották, illetve az olaszoktól vásárolták őket. Az Ant SB-2 és a PZL.37 marad még. Így végül 3 típus marad, ami nem könnyíti meg a dolgunkat. Annyi segítség marad még, hogy a kassai felderítők a gépre a „mélyszárnyú, kétmotoros, egyfarkú” leírást adják, amivel a PZL is kizárhatóvá válik.
He-111
Ju-88
IAR
ANT
PZL
Sb
A Savoyák lehetőségét először Krúdy Ádám százados, a repülőtér parancsnoka veti fel, igaz mondjuk, hogy előtte Junkers-nek mondja a géptípust, ráadásul mindkét gépet három motorosnak. A Savoyából is létezett három motoros. Az állítás további gyenge pontja, hogy mind Savoya, mind Junkers szolgált a magyar hadseregben is, igaz, nem a kétmotoros típus. A visszatérő gépeket a bustyaházi repülőtérről felszálló Balogh őrmester (is) üldözőbe vette, de nem tudta őket elfogni. A gépek viszont nem a Szovjetunió felé fordultak, hanem Románia irányába. Ekkor Suceaván komoly repülőtér működött, Bustyaháza pedig kb. félúton van Kassa felé. Gyengéje ennek az elméletnek, hogy csak a világháború után álltak vele elő, kivéve Krúdy kijelentését, amit viszont a fegyverbarátságra való tekintettel nem nagyon lehetett hangoztatni, sem a háború alatt, sem a Varsói Szerződés idejében.
Ennyit a kassai bombázás konteóiról. Most már rajtatok a sor, várjuk a véleményeket és az esetleges exkluzív forrásokat, amiket a szerzőnek nem volt alkalma tanulmányozni. És persze nem csak a szikár hadtörténészi megközelítés lehet érdekes, hanem a kicsit rugalmasabb, fantáziadúsabb konteós is! Előtte szavazzatok, maximum három opció jelölhető be.
És még egy fontos infó: a poszt megírásához a szerző felhasználta az Arcanum Digitális Tudománytár illusztrációit.
Ars poetica
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!
Legutolsó hozzászólások
- Vitaposzt: választás-konteók (360)
- { Konteó a láthatáron: https://kuruc.info/r/2/280704/ Komment... }
- A főtitkár halála (103)
- { […] körülmények között. Az összes... }
- A Djatlov-incidens (3407)
- { […] poszt újraközlése részünkről kicsit... }
- Szolgálati közlemény - vegyesfelvágott (2281)
- { Itt is van az első... }
- Kommentposzt: Kiss László (137)
- { Idézzük újra: Melyik konkurens ország(ok)... }
43 hozzászólás
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
43. albu — 2021-05-26 20:32
@albu: Az előadás videója maga kimaradt, bocs: https://www.youtube.com/watch?v=t-Ys07wOD38
42. albu — 2021-05-26 20:21
Ez megoldódni látszik, idézem a Youtube-ról:
SOMORJA
A magyar casus belli a második világháborúban: Kassa bombázása 1941. június 26-án
247 views•22 May 2021
18 0 Share Save
Csaba B. Stenge
1.37K subscribers
Dr. B. Stenge Csaba: A magyar casus belli a második világháborúban – Kassa bombázása 1941. június 26-án című előadása.
Az előadás Somorján, a Fórum Intézet által szervezett A második világháború és a szlovákiai magyarok című konferencián hangzott el 2013. október 17-én. A felvételt a Magyar Interaktív Televízió, Haraszti Gyula készítette. A felvétel a készítő engedélyével került feltöltésre.
Az előadásban szó esik a kassai bombázás rejtélyét övező mítoszokra, megalapozatlan provokációs elméletekre, illetve a konkrét és közvetett bizonyítékok által levonható, megalapozott következtetésekre az elkövetőkkel kapcsolatban.
Itt elérhtő egy részletes tanulmányom a kassai bombázással kapcsolatban, mely a Katonaújság 2011/4. számában jelent meg, a 16-25. oldalakon: http://web.archive.org/web/20210526181544/https://www.academia.edu/33654222/A_magyar_casus_belli_Kassa_1941_j%C3%BAnius_26_Katona%C3%BAjs%C3%A1g_2011_4_pp_16_25_
„A feltételezések szerint Románia azért hajthatta végre a provokációs támadást hogy az egész intakt magyar haderő ne támadja hátba Romániát. Azonban a románok azért léptek be ’41 nyarán a háborúba a németek oldalán – gyakorlatilag a teljes haderejükkel -, mert biztosak voltak benne, hogy a németek legyőzik a Szovjetuniót, és arról is meg voltak győződve, hogy így ők visszakapják Bukovinát és Besszarábiát, és a magyarokkal szemben előnyökhöz jutnak a németeknél” – fejtette ki B. Stenge Csaba. Erre való tekintettel a román verzióra adott szavazatomat visszavonom.
https://www.google.com/search?q=B.+Stenge+Csaba+kassai+bombázás
Kiegészítés: http://web.archive.org/web/20210119020857/https://ntf.hu/index.php/2017/05/12/a-wehrmacht-mar-1940-ben-megszallta-volna-magyarorszagot-ha-magyarorszag-nem-all-be-a-sorba-protektoratusi-statuszt-fog-kapni-berlin-1940-majus-26/
41. rdos — 2020-10-01 15:44
Az alább linkelt cikk alapján a románokra tippelek, azzal hogy úgy tűnik senki nem fogja olvasni. 🙁 Ha az átkosban is és ma is ennyit foglalkoztak – foglalkoznak velünk a románok mi lehetett a 2.vh-t megelőző Bécsi béke és a furcsa háború időszakában a hozzáállásuk?
https://www.valaszonline.hu/2020/09/30/demeter-ervin-nemzetbiztonsag-interju/
40. albu — 2018-04-26 12:52
@petiba: Én azt mondom, a világháló egy olyan lángoló könyvtár, ahol sosem tutod, melyik könyv melyik lapja ég éppen.
Ma olvastam egy másikat: Amit ma lementhetsz, ne halaszd holnapra. ; )
39. petiba — 2018-02-20 17:51
@albu:
Sosem voltam facen egy pillanatig sem, így az ottani események (ill. azok hiánya) engem hidegen hagynak.
A blog „elhalódása” viszont érdekes…Vannak elméleteim, több is, (pont egy konteósnak ne lennének 😛 ) nyilván alapkonteó, hogy nem munkábaállásból eredő időhiány az oka a bloghalálnak.
Én megvettem mindegyik könyvet, (több példányban is) mert én úgy éreztem, hogy ez a minimum, amivel tartozunk a sok szórakozásért, és információért, amit a Mester felhajtott nekünk. (meg magának)
Mondjuk a világ konteóinak száma is véges, a legtöbb itt van. Amíg hozzáférünk, addig jó. Lehet, lementem az olvasnivalót :I
38. albu — 2018-02-19 13:39
@befigyelo: Laposföldezni egy Fb-csoportban lehet, én is most láttam először úgy, hogy maga a Konteó Fb-oldalra sem lehet már posztolni.
https://www.facebook.com/groups/152807178683849/
Az egyik poszt a csoportban 58 hozzászólást szedett ösze laposföldezés témában: https://www.facebook.com/groups/152807178683849/permalink/160136007950966/
De akad még: https://www.facebook.com/groups/152807178683849/search/?query=lapos
A Fb-ozásról már jórészt leszoktam. Én is sajnálom, hogy elhalt az oldal. De a harmadik Konteókönyvet már én sem vettem meg (mondjuk annak a szerző világnézeti kiszólásai álltak a hátterében).
37. petiba — 2018-01-07 22:37
@befigyelo:
Szerencsére nem szűnt meg a blog, mert akkor most nem tudnánk a felületen beszélgetni, megvitatni az érdekességeket, elhozni, ha találunk valami érdekeset, stb. Kicsit úgy tűnik, hogy átvettük a blog életben tartását mesterünktől, de szerintem mindannyian bízunk benne, hogy egyszer még a mester meggondolja magát, vagy történik valami akkora konteó, hogy mesterünk nem tud ellenállni a kísértésnek 🙂
Másrészről meg, van egy elméletem erről a blogról is, meg tiboruról is, és nagy királyság lenne, ha valaki megírná a NAGY TIBORU KONTEÓT, VAGY A KONTEÓBLOG KONTEÓK-AT XD
Az olvasó közönség meg ha már egyszer „ide lett szoktatva”, nem egykönnyen mond le a érdekes olvasmányokról, új információkról, teóriákról, érdekes hírekről, és persze a konteós közösségről sem. Valamint több szem többet lát 🙂
36. befigyelo — 2018-01-07 22:24
Kedves tiboru, igazán kár, hogy gyakorlatilag megszűnt a blog, és még az ünnepélyes búcsúztatás is elmaradt. Látom, mind a mai napig keletkeznek szép számmal hozzászólások az egyes cikkekhez, ami azt mutatja, hogy igen jó kis közössége volt/van az oldalnak, ha még mindig kitart.
Kellene legalább egy olyan friss bejegyzés legfelülre, ahol általános beszélgetést lehet folytatni. Csak mert most látom, hogy a 24.hu egész konteóssá nőtte ki magát, és egészen elismerésre méltó módon a főoldal fő híreiként is simán hoz ilyen híreket. Ma este például ez a kettő van a főoldal tetején:
https://24.hu/kultura/2018/01/07/tenyleg-szerepelt-elvis-a-reszkessetek-betorok-ben/
https://24.hu/belfold/2018/01/07/hatalmas-dobasra-keszulnek-a-magyar-laposfoldesek/
Mellesleg a laposföldes dolog nagyon nagy pótolnivaló lenne ezen az oldalon…
35. h1n1 — 2017-09-29 21:53
3 hónap…
34. theodorus — 2017-09-11 00:46
Üdvözlet!
Régen írtam már.
Ez a téma engem is sokat foglalkoztatott, s lehetőségeimhez mérten mindig elolvastam az ezzel kapcsolatos cikkeket.
Ma kerestem egy pár videót, s közben megnéztem pár régen vagy egyáltalán nem látottat is. Sokatok számára ismerős lehet Szaniszló Ferenc neve, ki egyesek számára komikus és eszement, mások számára az örök igazság egyfajta zászlóvivője vagy iránytűje.
Meglátásom szerint, főleg történelmi kérdésekben (és itt egyáltalán nem a magyarság eredetével kapcsolatos sok és szerteágazó elméleteket felvonultató műsoraira gondolok) számos esetben érdekes, visszakereshető adalékokat mondott el műsoraiban. Ezeket is szemléztem, s néhány több részen átívelőt el is mentek magamnak (Kikelet Székelyországban, Múltunk tanulságairól stb).
Mindezeken túl, egy konteós számára néhány rész igazán tetszetős… : D
Elnézést a viszonylag hosszú közbeiktatásért, de egy részének a hallgatása közben, pont a kassai bombázásról esett szó:
https://youtu.be/C1L8Cjc9UbE?t=603
Egy olvasói levél érkezett egy 94 éves ember részéről, ki élete végéig (mivel utolsó levelének a részletét csak a halálhírét követően olvasta be a műsorvezető) megőrizte elméjének tisztaságát. Számomra ez a mondatszerkezetekből, s a szépen ívelt írásból történt következtetés. Az úr neve vitéz Hábel György volt.
http://felvidek.ma/2016/05/elhunyt-habel-gyorgy/
A videóból 6 perc a levél ismertetése. Több témát is érint. Röviden az idevágó részben arról van szó, hogy a bombázást német gyártmányú repülők követték el (két opció marad: nácik vagy a románok). A pilóták kilétére nem derült fény. A levélíró szerint Hitlernek érdekében nem állhatott, neki az volt a lényeges, hogy biztosított legyen a román olajszállítás. Ez a lépés túl kockázatos lett volna és egyébiránt diplomáciai úton is kényszeríthette volna az országot a belépésre. Megjegyzem, hogy a ’41es offenzívában Magyarországnak nem is volt semmi szerepe, utólag kaptunk másodlagos feladatokat, a már meghódított területeken. Itt mindenképpen le kell szögeznem, hogy a románok voltak hitler nagy barátai, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a legtöbb! tanácskozást a románok első emberével (antonescu) folytatta hitler a II. VH alatt, nem pedig mussolinival, bármilyen meglepő is lehet ez sokak számára. Nem hiába, azért a románok hihetetlen simulékonyságáról tesz ismételt tanúbizonyságot, hogy azért a nácik első rangú csicskásának, minket tartanak sokan még a mai napig is nyugaton, pedig ez messze áll a valóságtól.
Ezt az információt, pedig Kéri Kálmán vezérezredes mondta el számára.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kéri_Kálmán
Nem írom le szóról szóra tessék megnézni.
A levél hiteles, számomra a benne foglalt információk is.
Ezen levelet figyelmen kívül hagyva, továbbá ezen levél ismerete előtt is, az volt a meggyőződésem, hogy a támadást a románok követték el.
Legerősebb érvem, a már a cikkben és a hozzászólásokban is ismertetetteken túl, bármilyen meglepő is, de az, hogy a románok már a háború kitörését megelőzően is nagyon tartottak a Magyarországtól. Régiós viszonylatban már ’39-re egy erős hadsereget tudhattunk magunkénak, amihez a Győri program nagyban hozzájárult.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Győri_program
Erre egy nagyon erős bizonyíték Ciano gróf (Olasz külügyminiszter a II. vh alatt, mussolini veje) naplójából származik.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Galeazzo_Ciano
1939. Május. 18.-ai bejegyzés:
„Irabóval találkozom, aki Ruténföldről (Kárpátalja) fényképalbumot hoz nekem. Érdeklődésemre megerősíti, hogy Magyarország állítólag már most olyan helyzetben van, hogy képes Romániát megverni. Csupán nehéztüzérségre van szüksége.”
A románok Észak-Erdély visszatérése után, illetőleg annak fényében, hogy legjobb csapataik és erőik nagyja a szovjetek ellen harcol nagyon tartott attól, hogy egy esetleges elhúzódó, vereséggel végződő vagy kiegyezéses háború esetén könnyűszerrel visszaszerezhetnénk Dél-Erdélyt, érintetlen hadseregünkkel.
Nem kívánom szaporítani a szót, számomra egyértelmű, hogy a románok voltak.
33. maugli — 2017-08-24 16:00
A szokásos első kérdés, hogy kinek állt érdekében.
Szovjeteknek? Erősen vesztésre álltak, úgy kellett nekik még egy ellenség, mint üveges tótnak a hanyattesés.
Szovjetek segítséget ígértek a háború utáni területi rendezésre, ha Magyarország kimarad a háborúból.
Szerintem románok és szlovákok se tűnnek logikusnak ebben a helyzetben, miért rángatták volna bele a magyarokat egy nyerésre álló háborúba?
Szerintem az előbbiekben említettek legfeljebb tévedésből bombázhattak, amit viszont a felségnélküliség cáfol.
32. razzarindo — 2017-07-06 17:10
Érdekes (nekem úgy tűnik legalábbis), hogy épp a két szuperagresszív nagyhatalomnak fűződött a legkevesebb érdeke, hogy kiprovokálja a magyar hadüzenetet a szovjetek felé.
Ha jól emlékszem, a német vezetés csak a diplomáciai kapcsolatok megszakításához ragaszkodott, de a mérsékeltebb magyar vezetők ezt sem tartották feltétlenül szükségesnek (forrás hiányzik, nincs lehetőségem per pillanat rákeresni).
Szóval a leggyanúsabb Werth és „rajongásig némepárti” körei. Ők, a román és a szlovák „kollégákkal” együtt ugyanazt a hazárdjátékot játszották. Nagy különbség(nek érzem én), hogy igazán veszteni és félnivalója épp a magyaroknak lehetett. És ez az a pont, ahol megbicsaklik a logika és marad a német felsőbbrendűségbe, csodafegyverekbe, legyőzhetetlenségbe vetett hit. (Amiről, nem mellékesen, még mndig nem tudom elhinni, hogy felelős vezetők agyát ilyen szinten el tudja borítani. Akkor sem ha látom, hogy pedig mennyire igen.)
31. outatime — 2017-07-02 18:33
Jobb konteokat varunk. Ezek a cikkek csak homok a nep szemebe.
30. piszkosfredakapitany — 2017-07-02 10:46
Üdv! Ismét egy jó írás, köszi! Azt hiszem Kassa ügye az, amit jelen állás szerint soha nem fogunk tudni tisztázni, persze új források bármikor felbukkanhatnak még. Ahogy írták előttem is, az SB-2-esek nem tudták volna elvinni a városra dobott mennyiséget, ugyanakkor a kis számban gyártott Jermolajev Jer-2-esek és az Arhangelszkij AR-2-esek igen. Kérdés, hogy volt-e ebből ebben a térségben.
A háborúba való belépést szerintem sem lehetett volna elkerülni, főleg, hogy Werth Henrik több memorandumában kb. követelte a hadbalépést (hogy ezt azért tette, mert zakkant volt, vagy nem akarta, hogy a románok még kedvezőbb helyzetbe kerüljenek, újabb konteó-téma:)). Az oké, hogy a németek nem kérték (ekkor még) a részvételünket, de nyilván önkéntes felajánlásra nem mondtak volna nemet, ha más nem abból a megfontolásból, hogy ha Hans helyett Józsi (Juon, Jan, Jean, akárki) esik el az ő céljaikért, az nekik már önmagában „segítség”. És a németekkel szinte egy időben megindult szlovák kontingens is inkább jelképes értékű volt, a papíron független Szlovákia hadereje még a valóban komoly gondokkal küszködő honvédség mellett is eltörpült.
Ami érdekes, hogy a rahói esetet elismerték a szovjetek, bár ez (is) lehetett eltévedés, vagy olyasféle „cowboy-pilóták” magánakciója, mint amikor a koreai háborúban pár amerikai vadász a tiltás ellenére átruccant Kína légterébe, és végigsorozott egy repteret. Nyilván nem dicsérték meg őket…
A felségjelzés hiányát is több dolog okozhatta; az is elhangzott, hogy ha a szovjeteket akarta valaki bemártani, akkor méteres vörös csillagokkal ellátott gépeket használ. Viszont ha a szovjetek támadnak, akkor ők is, főleg, hogy a magyar határon ekkor nyugalom volt, intakt csapatokkal, légvédelemmel, így azt kockáztatták volna, hogy ha a magyarok/németek nem is, de a sajátjaik reflexből lőni fognak rájuk. Ha viszont az volt a cél, hogy a „false flag” (vagy hát no flag) művelettel káoszt csináljanak, és addig bombázzanak, amíg a tüzérek azon makkoznak, hogy akkor most lőjünk vagy ne, az sikerült.
A bombákhoz: a 100 (105) kilós kategóriát németek nem használták, de elképzelhető, hogy a spanyol polgárháború után bevásároltak belőle, ha más nem tesztelésként, pl. megnézni, hogy érdemes-e ilyet rendszeresíteni. És mivel akkoriban puszipajtások voltak a szovjetekkel, az is lehet, hogy tőlük szerezték be egyből. Sajnos nem megerősített infó, egy jugoszláv repülős fórumon olvastam, hogy ők a német Do-17-eseikhez saját 105 kilós bombákat rendszeresítettek, az átalakítást pedig német szakemberekkel együtt végezték el. Ebből kiindulva papíron megvolt a szakértelem is ahhoz, hogy átkókányolják a bombaszekrényeket, de persze ez megint csak egy opció.
És a magyar reakciók: a sajtó cikkezett, de nem indult olyan lelkesítő kampány, mint mondjuk a „Megállj kutya Szerbia” időszakában, és a magyar háborús propaganda elég sokáig félgőzön üzemelt. De hogy mégis Kassa és nem Rahó lett a casus belli, az Guernica (tudom, újabb konteók) és Coventry, de akár Hamburg első bombázása után „adta magát”. Amúgy az első, 14.20-kor kelt hivatalos jelentésben az olvasható, hogy a repülőgépek keletről jöttek, 3 közülük nyugat felé tovább repült, egy pedig délre.”, tehát a darabszám sem biztos, ami még érdekesebb, hogy ez alá valaki odagépelte, hogy „utólag beérkezett jelentések szerint a támadó gépek sárgára festett orosz gépek voltak”, de ezt semmivel nem támasztotta alá…
Másnapi jelentésében Krúdy Ádám azt mondta, hogy „a támadó repülőgépek a saját Savoya typusú (sic! nálunk ekkor az SM-75-ösök voltak rendszerben) nehéz bombázókhoz hasonlítottak”, tiszttársa, Chirke Jenő főhadnagy szerint „a gépek 2-3 motorosak voltak, erősen visszahajló szárnyakkal és általában a Ju-52-höz hasonlítottak”, tehát az igencsak rutinos pilóták (Krúdy sokáig civil pilótaként járta Európát és a Savoya-gyárban is sok időt töltött) sem ismerték fel a bombázókat. Egy július 9-i vezérkarfőnökségi jelentésben az szerepel, hogy azért nem lőttek rájuk, mert hasonlítottak a saját Ju-86-osokhoz, felségjelzés hiányában pedig nem nyitottak tüzet egész a bombaoldásig. Ennek a jelentésnek a bónusza, hogy már egyértelműen szovjet gépekről ír…
Na jó, kilövöm magam, elnézést, ha hosszúra sikeredett 🙂
29. komojtalan — 2017-07-01 17:29
Azért nem hiszek az oroszokban, mert akkor mindent felhasználtak volna hogy bizonyítsák. Nekem új hogy ez ennyire nincs tisztázva, épp ezért egyik országot sem tartom elképzelhetőnek a fent említett okok miatt. Akkor ki lehetett? Maradt a magyar fanatikus katonai vezetés pár embere, akik úgy gondolták be kellene lépni a háborúba, mert ők háborúzni szeretnének. Magán embereknek, csoportoknak nem lehetett érdeke semelyik más országban sem. Ezt természetesen nem reklámozták, ha esetleg életben is maradt valaki a háború után akkor főleg nem.
28. rdos — 2017-07-01 15:33
@rammjaeger: A hivatalos verzió szerint igazad van, mert magányos elmeháborodott merénylő volt.
Csak az a pár különös körülmény ne volna. Az a szúrós tekintetű titokzatos Leó megszugerálta volna és így egyedül is képes volt beépíteni az első vizsgálatok alapján „több emberes” – nehéz bombát? Aztán a sógoréknál a németeknél is robbantott érdekes módon ott nem lett belőle ha jól tudom sérülés sem. Szóval nem mondom hogy nem ő volt, de hogy az igazság minden szelete még nincs feltárva az számomra ebből elég valószínű. Amúgy ez itt offtopik, illetve csak annyiban nem, hogy ha Kassa önmerénylet volt, akkor akár lehetett ez is egy „előzmény” példa. 🙁 De nem rugózom rajta, mert valóban sok a ha. 🙁
27. rammjaeger — 2017-07-01 12:21
@rdos: A biatorbágyi merénylet nem belső munka volt. Más kérdés, hogy azért kihasználták belpolitikai célra.
26. rammjaeger — 2017-07-01 12:20
@fgabi5:
Másrészt, ha tényleg a magyar v. német légierő false flag művelete volt, és 1945 után életben marad bárki az elkövetők közül, semmi oka nem lett volna neki tovább rejtegetni a titkot.
25. rammjaeger — 2017-07-01 12:17
@bloggerman77:
Az Avia B.71 maximális bombaterhelése 600 kg volt. 3 ilyen géppel nem lehetett volna ledobni azt a bombaterhet, ami Kassára hullott. Másrészt szlovák kézen csak egy ilyen gép maradt 1939 után, a többi német kézre került, ahogy te is írod, a németeknek meg semmilyen politikai indítéka nem lett volna egy ilyen false flag műveletre.
24. rdos — 2017-07-01 08:10
Annak fényében hogy nem sokkal a bombázás után hadat üzentek a szojveteknek nekem belső munkának tűnik. Nem is lett volna az első eset, Biatorbágy vasúti híd gyorsvonat Matuska Szilveszter. 🙁
Azt nem értem csak, hogy a 2.vh. elején a furcsa háború időszakában, amikor dolfi és sztálin nagy barátok lettek, akkor még azon agyalt a magyar kormány hogy 5 millió dolcsit félreraktak a menekült kormány számára New Yorkban. Annyira nem értették hogy mi történik, annyira nem érezték magukat biztonságban. Teljesen jó okkal féltek, ugyanis dolfi is 6 országot foglalt el, sztálin is 6-ot akart, csak a finnekbe beletörött a bicskája. 🙁 Szóval nagyhatalmak „háborús játékba” kár volt beleszállnia a magyari vezetésnek, a kutya nem hívott oda minket, a szojveteknek sem volt velünk bajuk.
Persze lehet magasztos célokat találni pl. a komenyizmus elleni keresztes háború. Hogy nem volt sürgetőbb feladatuk nemes uraiméknak? Mondjuk pl. gatyába rázni a magyar gazdaságot, csak hogy ne halnának már éhen a szegényebb forma népek?
Röviden, mindegy is hogy ki bombázott Kassán. Ezért nem kellett volna belépni abba a cudar nagy húsdarálóba. 🙁
23. Rókakígyó — 2017-06-29 08:21
@fgabi5:
Az 1. pontra: ha nagyon akarták volna, akkor rahói támadás is elég lett volna oknak. Ilyen értelemben volt értelme a két támadást egy füst alatt emlegetnie a vezetésnek. De konkrétan a kassai bombázás volt a casus beli. Ott pedig nem volt elég bizonyíték. Ha párhuzamot kéne vonni, akkor az iraki háború vegyifegyveres kamionjai lehetne a példa. A koalíció nagyon nagy hangsúlyt fektetett a fegyverek megtalálására…. Mi ilyen apróságokkal, mármint a bizonyítékok begyűjtésére, nem szoktunk akkora hangsúlyt fektetni:)
2. A hadviselés valamennyit azért változott, de az oroszok mögöttes gondolkodása most is hasonló.
22. Rókakígyó — 2017-06-29 08:17
@nudniq: Jogos:) Persze Afganisztán volt először, de egy füst alatt letudták Irakot is:) Én még csak szembesülök vele, hogy ez a fajta írogatás mennyire nehéz műfaj.
21. nudniq — 2017-06-28 21:54
„Nem sokkal a new yorki támadást követően Bush elnök bejelenti, hogy megtámadják Irakot.”
Mármint Afganisztánt… 🙂
(Iraké az kissé rétestésztaszerűen nyúlósra sikeredett rejtegetett majd tüneményes módon köddé vált tömegpusztító fegyvereket tartalmazó kamionok fantáziarajzainak ENSZ-béli prezentációival.)
20. fgabi5 — 2017-06-28 20:41
Szerintem az oroszok.Erre két olyan érvet mondanék, ami a konteo-leírásban nem szerepel
1 Bárki aki abból a célból bombáz, hogy aztán – bármelyen okból – a szovjetekre kenje, nyilván jól felismerhető, vörös csillaggal kellőképp kidekorált géppel tette volna. A jelzés nélküli gépek alkalmazása értelmetlen.
2 Emlékeztetnék a közelmúltra, amikor a Krím félszigetet oroszul beszélő, orosz fegyverzetű, de mindenféle jelzést nélkülöző, tehát letagadható kötődésű, úgynevezett szabadcsapatokkal foglalták el. Talán nem ez volt az első ilyen eset a szovjet – orosz hadviselésben. (Félek, nem is az utolsó)
19. wintersturm — 2017-06-28 19:44
Ha akarattal volt a támadás direkt a a magyar Kassa ellen akkor csak 3 eset van:
1. Szlovákok
2. Románok
3. Magyarok
Az első 2 esetben az indok lehet, hogy ne álljon egy intakt magyar sereg a határon, miközben mi kivérzünk. Ellenérv, hogy ekkor mindenki gyors német győzelmet várt és nem biztos, hogy jó ha a magyarok is szereznek jó pontokat Hitlernél. Illetve itt még felmerül, hogy lehetett néhány pilóta privát akciója is bosszúból a bécsi döntésekért. Bár ez biztos elterjedt volna.
A 3. esetben szerintem valaki ezt (főleg a háború után) biztos elpofázta volna. Illetve 3 teljes gépszemélyzetet rávenni, hogy egy magyar várost bombázzanak azért elég meredek.
A németeknek szerintem nem volt szükségük ilyesmire, elég ha meglebegtetik a bécsi döntések felülvizsgálatát némi diplomáciai háttérbeszélgetésen.
Ha véletlen volt:
1. Németek, olaszok, szlovákok. A front ekkor már szerintem elég távol volt Kassától, hogy nagyon vakegérnek kelljen ehhez a verzióhoz lenni.
2. Oroszok:
Simán lehet, hogy benézték Eperjes helyett, illetve 37 előtti térképen Kassa még szlovák város. Illetve az átlag orosz katonában benne lehetett ekkor az hogy, nyugatra mindenki ellenség , repüljünk át a Kárpátok felett és bombázzuk meg az első nagyobb várost, oszt jól van.
Itt egy jó cikk a témában:
http://www.origo.hu/tudomany/20170626-a-kassai-incidens-miatt-lepett-be-a-szovjetunio-elleni-haboruba-magyarorszag.html
18. untermensch4 — 2017-06-28 19:26
Nem tudom minek akar egy olyan hadsereg háborúzni ami nyilván nincs ereje teljében (főleg a konkurenciával összehasonlítva), az is a terv hogy szépen meg kell erősödnie mire a többiek kivéreznek a háborúsdiban (mer’ egy intakt haderő azért nyomatékot ad a diplomaták szavainak), és még néhány repülőtől sem tudja a légteret megvédeni..?
A néhai miniszterelnöknek nem magát kellett volna lelőni hanem werth henriket. Akinek a ’41 szeptemberi felmentése és az utódja alapján Kassa bombázása német-magyar koprodukciónak tűnik.
17. teddybear01 — 2017-06-28 17:12
A történetben mindig zavart az, hogy a hatóságok csak egy hónap után tették közzé a cirill betűs jelzésű bombaszilánkok képét.
Ekkorra már bőven szerezhettek ilyen szilánkot a frontról is.
Mi van, ha egészen máshonnan származó bombákat dobtak Kassára?
16. borzas74 — 2017-06-28 17:02
Vagy az oroszok tévedésből (a pilóta biztos nem merte utána bevállalni) de inkább „okos” magyar katonatisztek. Még nem dőlt el biztosan a belépés, sok katona persze háborúzna, meg van győződve, hogy néhány hét alatt nyernek a németek. Csinálnak egy műbalhét a vezetésen lévő nyomást fokozandó.
15. individuale — 2017-06-28 15:04
@kaffer:
Pedig valószínűleg most mondtad ki az igazságot! Mindenki meghalt aki tudta mi történt.
Abban az óriási húsdarálóban, ami a II. világháború volt /ha csak a katonai veszteségeket nézzük, az is alsó hangon 28 millió!!! ember/ – könnyen elképzelhető, hogy SENKI nem maradt életben azok közül, akik benne voltak Kassa bombázásában.
Nem tartom valószínűnek, hogy valami „nagy állami összeesküvés” volt a háttérben, inkább a rendetlenség, a fejetlenség, a „harci szellem fokozása” vagy más triviális eset miatt történt.
A katonatisztnek az a háború, ami halnak a víz: a „gyors előmenetel”, a „dicsőség”, a „majd én megmutatom ezeknek” elborítja az agyát, és ki nem maradna egy „jó kis háborúból”, ami eleinte mindig rövidnek látszik.
Valaki/k/ felgyorsították a háborúba lépést, nehogy nekik ne teremjen babér. Aztán babér helyett tudjuk mi jött.
14. kaffer — 2017-06-28 14:35
Nekem ebben a sztoriban az a legfurcsább, hogy még ma sem tudjuk az igazságot. Annyi minden, ettől jóval durvább dolgok is napvilágra kerültek a háború után Ez meg mégsem egy Gyatlov rejtély, hogy mindenki meghal aki tudhatná az igazságot..
13. padi — 2017-06-28 08:50
@proletair:
Viki barátnőm 🙂 szerint csak júliusban érkeztek oda az olaszok, repülők nélkül:
https://en.wikipedia.org/wiki/Italian_participation_in_the_Eastern_Front
12. padi — 2017-06-28 08:45
@proletair:
Igen, láttam, csak nem gondoltam volna, hogy már ilyen hamar voltak ott olasz csapatok (sőt, egyáltalán nem olvastam még arról, hogy bármikor is lettek volna olaszok a keleti fronton).
Úgy értelmeztem, hogy az „expedíciós erők” *úgy általában* kerülnek külföldön bevetésre, legyen az Eritrea, Spanyolország, (Kassa) vagy bármi más.
11. proletair — 2017-06-27 23:50
@padi:
Én nem az Olaszországból induló gépekről beszéltem, hanem a keleti frontra vezényelt olasz expedíciós erők repülőiről.
10. Rókakígyó — 2017-06-27 22:19
@UnA: a konteok már csak ilyenek…
9. UnA — 2017-06-27 22:18
Nekem az tetszik, hogy a *románok* azok után, hogy harmadrangú konteóként kerültek bele a történetbe, a szavazáson mégis át tudták venni a vezetést… 🙂
8. Rókakígyó — 2017-06-27 21:46
@ren42: a gyakorlatlan, tartalékos személyzet térkép nélkül repülve eltéveszti a célt, de erről valszeg nincs tudomása, majd hazatér. Otthon persze biztos feltűnt, hogy egy magyar várost valaki megszórt, de mivel nem ismerték fel a gépeket lehetett tagadni… Sőt valszeg maga a személyzet is tagadott. Ez azért is egyszerű volt, mert több hullámban is támadtak, csak a 2. és 3. hullám gépeit elzavarják mielőtt bombáznának. Ők szerintem hazafelé kidobják a bombákat, mintha a küldetést teljesítettték volna.
Az hogy Eperjes nem lett megszórva már másodlagos dolog.
7. Rókakígyó — 2017-06-27 20:53
@bloggerman77: szimpatikus verzió… Nekem a hármas alakzat a gyanús, bár mint az ábrán látszódik a gépek majdnem összementek, annyira gyakorlatlan volt a személyzet. Azaz, ha mások akartak hármas alakzatban szórni, akkor sokat kellett volna gyakorolni, kivéve persze, ha erre nem volt lehetőségük:)
6. bloggerman77 — 2017-06-27 19:33
@ren42:
Ott is túlbonyolítják. Egyszerűen senki nem akarja figyelembe venni, azt a tényt, hogy a szovjetek SB-2-eseket szállítottak a cseheknek, szovjet fegyverzettel – és ez mind a németek kezére került 1938-ban. Tehát pont ők lehettek azok, akik szépen lemázolták a gépeken a keresztet, elindultak egy csehországi támaszpontról, megszórták Kassát és leszálltak a baráti Romániában.
5. ren42 — 2017-06-27 15:52
A Légi háború Magyarország felett c. könyvben elég sokat foglalkoznak a témával. Ott felvetnek egy alkonteót, miszerint a szovjetek voltak, de tévesen bombáztak. Valószínűleg Eperjest akarták megtámadni, ami nincs túl messze, hasonlít valamennyire Kassára és a már hadbalépett Szlovákiához tartozott.
4. padi — 2017-06-27 11:21
@proletair:
Az olasz verzió a legkevésbé valószínű: csak feltűnt volna, hogy a komplett magyar légtéren átrepülnek. Ausztrián és Szlovákián át pedig eléggé a hatósugaruk maximumánál van Kassa.
3. bloggerman77 — 2017-06-26 21:08
http://img.wp.scn.ru/camms/ar/44/pics/2_12.jpg
Avia B71-es. A szovjetek az SB-2-es bombázót szállitották Csehszlovákiának, majd ott licenszben is gyártották Avia B71 tipusként. 1938-39-ben szovjet és csehszlovák gyártmányú gépek kerültek német kézre. A Luftwaffe kiképzőgépként használta a típust.
2. proletair — 2017-06-26 20:57
Apropó! HA már konteózunk: olyan nem lehetett, hogy a németek finoman félrehívták az olasz expedíciós erők parancsnokát, hogy volna itt egy egészen apró bombáznivaló, még bombákat is tudunk adni. Ráadásul az olaszoknak akkor és ott kétmotoros Caproni Ca-311-esük volt, mint könnyűbombázó, valamint Savoia-Marchetti SM.81 hárommotoros szállítógép, amit lehetett bombázásra is használni, és amit avatatlan szemlélő akár Junkers Ju-52-esnek is azonosíthatott.
1. proletair — 2017-06-26 20:25
Ez nagyon jó volt!
Személyes észrevételeim: ha tényleg szovjet bombák voltak, akkor azért nem kell olyan nagy átalakítás, hogy nem szovjet gép is ledobhassa ezeket. Rendszerint két füllel voltak fellógatva a bombazárra, tehát a nagyobb meló a bombazárak átalakítása lett volna. Kisebb munkával jár, ha a bombákat alakítják át az adott gép (bombazár) szabványára. (Amúgy ha Franco bombákat ad el, akkor vélhetőleg bombazárra sincs szüksége, tehát azokat akár grátisz adhatta a bombák mellé)
A Magyar Királyi Honvéd Légierőben repült kétmotoros Junkers, méghozzá a 86-os, bár annak osztott függőleges vezérsíkja volt. Csakúgy, mint a hirhedten szutyok Caproni 135-nek. Hárommotoros gépünk akkoriban csak a Savoia Marchetti SM-75-ös volt, de azt nem tudom, hogy mint szállítógép mennyire volt bevethető alkalmi bombázónak. A Ju-88, He-111 és Do-215 mint alsószárnyas kétmotoros gép magyar részről nem játszik, mert akkoriban nekünk ezekből még nem volt.
Az önbombázás elméletéhez egy kis adalék: a magyar katonai és politikai vezetésben megvolt az a jogos félelem, hogy a románok egy sikeres hódító háborúval úgy megerősödnek, hogy nem lesznek hajlandók Erdély többi részét visszaszolgáltatni nekünk. Mivel Hitler nem hívott meg minket a Barbarossába, ki kellett találni valamit, amivel mi is részt vehetünk majd a nagy hadjáratban. Nosza meg is bombáztuk magunkat, amit eladtunk szovjet agressziónak. (Vagy tényleg mások bombáztak meg minket, de igy is jó)
RSS feed for comments on this post.