onteóblog

Mai posztunkban (amit a lassan háziszerzővé avanzsáló Rókakígyó kolléga követett el) egy remek hazai történelmi konteót tárgyalunk ki, ami vitán felül megérdemli a „klasszikus” jelzőt. Eredetileg én akartam megírni, neki is láttam vagy kétszer, de aztán úgy alakultak a dolgok, hogy félretettem. Néhány hete bejelentkezett Rókakígyó és megkérdezte, hogy ityeg a figyeg (vagy valami hasonlót). Mondtam, hogy sajnos nincs időm konteóposztokra, a Facebook-oldalra még kiteszek releváns híreket és érdekességeket, de a blog most határozatlan időre szabadságra vonult, úgyhogy ha gondolja, lásson neki, hogy az évfordulóra meglegyen. És akkor innen átadom a szót a szerzőnek (ugyanis ma van az évforduló).