Miként biztosan sokan emlékeztek, a két héttel ezelőtt lezárult témaszavazáson a több, mint másfélezer szavazó közel fele egy középkori ír szerzetesre adta a voksát, aki lazán maga mögé utasított két, huszadik századi amerikai próféta (vagy jós?) kollégát. A múltkor a jövőbelátás általános kérdéseit boncolgattuk közösen, s számos, érdekesebbnél érdekesebb komment egészítette ki a vitaindítónak (is) szánt alapposztot.
Ma a címszereplőről beszélgetünk egy kicsit, kiemelt prioritásként kezelve azokat az elhíresült próféciáit, amelyek olvastán/hallatán a keresztény világ jóslatokra fogékony hányadának bizony joggal borsódzik a háta.
Az ősi Morgair (más források szerint Mongair) családból származó Malakiás 1095-ben született az Ulsterhez (vagyis a négy történelmi ír tartomány közül az északihoz) tartozó Armaghban. Ma úgy mondanánk, hogy értelmiségi sarj volt, hiszen édesapja (Mughron Ua Morgair) a helyi (természetesen egyházi) iskola tanítójaként dolgozott. Az eredeti (mármint ír) nevén Máel Máedóc-nak keresztelt kis srác alig töltötte be a hetedik életévét, amikor már folyékonyan beszélt és olvasott latinul, s nyolc éves volt, amikor először apját, majd (alig egy évvel később) anyját is elvesztette. Először egy környékbeli remete karolta fel a roppant éleselméjű gyerkőcöt, majd a hivatásos papság is felfigyelt a sokat ígérő tehetségre, s (mivel az egyház mindig is jó volt belső PR-ben és utánpótlás-nevelésben) gyakorlatilag kézről kézre adták a nagyszerű képességekkel megáldott ifjoncot.
1119-ben pappá szentelik, s ezzel párhuzamosan egy saját kolostort is kap, ahová összegyűjti azokat a környébeli szerzeteseket, akik tenni is akartak valamit a nyájért, s nem kizárólag a rózsafűzér egyhangú morzsolgatásában látták földi küldetésük egyetlen célját. Ma úgy mondanánk, hogy Malakiás (aki ekkor már nevének általunk is ismert, latinosított verzióját viselte) nagyszerű agrármenedzser volt: vezetése alatt létrehoznak egy mintagazdaságot, ahol egyfelől megtermelik a saját fogyasztásra (és ezen túlmutatóan a cserekereskedelemre) szánt zöldséget és gyümölcsöt, továbbá állatokat is tartanak, másfelől pedig a vidék parasztjainak továbbképzéseket tartanak az olyan (részben új) technológiákról, mint a vetésforgó, a helyes trágyázási módszerek, valamint a növényi és állati fajnemesítés apró fogásai.
Még egy idevágó érdekesség: ő vezeti be azt a rendszert, amit talán a mai „franchise”-hoz lehetne a leginkább hasonlítani, vagyis azonos alapelvekre, módszerekre és (talán) technológiákra épülő kolostorhálózatot hoz létre, ahol a hitélet és a vallásgyakorlás mellett a melléküzemágak is abszolút azonos (és hatékony) modellek alapján működtek.
Az ír sziget lakói akkoriban (is) meglehetősen vérzivataros időket éltek: az ideiglenesen (több, mint kétszáz éven át) a szigeten állomásozó, s ezt többször végigdúló vikingek képe még élénken élt az emberek kollektív emlékezetében, s az országot polgárháborús állapotok jellemzik. A XII. században – a mai Magyarországnál valamivel kisebb területen – 9-10 király marakodott folyamatosan egymással (a tökösebb földesurakról, megalomániás törzsfőnökökről és az autonómia után ácsingózó nagyobb városokról most nem is beszélünk), a szomszédos Angliából és Wales-ből még a normannok is be-beszóltak nekik, szóval a Malakiáshoz hasonló fazonokra olyan szükség volt, mint egy falat kenyérre. Egyre komolyabb tekintélyre tesz szert (egyházi és világi berkekben egyaránt), úgyhogy 1132-ben rábeszélik, hogy fogadja el szülővárosa püspöki székét.
Bármennyire is sajnáljuk, de nem vagyunk hagiográfiai közlöny, ezért nem részletezzük az egyázi pályafutását, csak megemlítjük, hogy 1139-ben Rómában is jár, ahol természetesen meglátogatja az aktuális pápát (II. Incét), aki többször is magánkihallgatáson, négyszemközt is fogadja őt, teljes támogatásáról biztosítva a lelkes ír püspököt, aki hazája egyházának jelentős megreformálásáról beszél az egyházfőnek. Hazatér, majd élénk levelezésbe fog új barátjával és későbbi csodálójával, a ciszterci rendhez tartozó francia Clairvaux-i Bernáttal, akit ma már simán csak Szent Bernátként emlegetünk (itt jobbra).
Bizonyos találgatások szerint Malakiás látomásai azután kezdődtek, hogy Bernátot többször meglátogatta Észak-Franciaországban. Látogatási során hosszasan beszélgettek például a templomos lovagrendről, a Szent Grálról és más hasonló témákról, amelyekhez Bernát nagyszerűen értett, hiszen nagybátyja, André de Montbard a templomos lovagrend egyik alapítója (s három évig nagymestere) volt. Ugyanerre az időszakra mondják, hogy Malakiás gyógyítani is kezdett, sőt, eredményesen kacérkodott a levitációval is.
Az 1148-as Inishpatrick-i zsinaton (ahol számos reformintézkedését jóváhagyja az ír klérus) még elnököl. Röviddel ezután ismét Rómába indul, hogy próféciáit megossza az aktuális pápával, III. Jenővel, aki (Bernát tanítványaként) már egy csomó pozitív dolgot hallott felőle és nagy várakozásokkal tekint a találkozó elé. Útközben megszáll Clairvaux-ban Bernát cisztercijei között, ahol azonban hirtelen megbetegszik, s november másodikán meghal. Munkássága elismeréseként 1190-ben szentté avatják; az ilyenkor kötelező módon számbavett (és ellenőrzött) csodák között szerepelnek egyes beteljesedett jóslatai is.
Mielőtt rátérnénk azokra a jövendöléseire, amelyek miatt Szent Malakiás kivívta magának a Konteóblogban való szereplés jogát, el kell mondanunk, hogy minden jel szerint egy józan mentalitású, az élet minden területén racionálisan megnyilvánuló papról beszélünk, aki a természettudományoktól sem tartotta távol magát. Még szerzeteskorában sem tartozott tehát a korra amúgy eléggé jellemző, egydimenziós gondolkodású, elvakult és beszűkült agyú egyházfik közé, akiknek minden kérdésre az volt a standard válaszuk, hogy „mert az Úr így akarja”.
Noha a leghíresebb Malakiás-jóslások természetesen az úgynevezett Pápai Próféciák, mielőtt ezekre sort kerítenénk, emlékezzünk meg az ezeken kívüli fontosabbakról is:
– Hét évvel korábban megjósolta a saját halálának napját és helyszínét (ahogyan ő mondta, az ecclesia patiens ünnepnapján fog elhunyni, ráadásul hazájától távol, francia földön);
– Megjövendölte, hogy a nagy keleti szomszéd (Anglia) hamarosan réteszi a kezét az ír szigetre és hét és fél évszázadig onnan nem is távozik (az első angol uralkodó 1171-ben lépett ír földre, az Ír Szabadállamot pedig 1922-ben kiáltották ki);
– Írt arról, hogy hét évszázad múlva a „föld gyümölcsei megrohadnak”, minek következtében „a sziget majdnem kipusztul” (a burgonyavész miatti Nagy Éhezés következményeként 1845 és 1850 között egymillió ír halt éhen, további egymillió kivándorolt). A dolog érdekessége, hogy Malakiás még magát a krumplit sem ismerhette, hiszen a növény európai megjelenéséig még 400 évet várni kellett.
Lássuk akkor a Malakiás-életmű gyöngyszemeit, amelyek keletkezésével és utóéletével kapcsolatban két fő elmélet létezik.
Az egyikről már tettem említést: eszerint a Clairvaux-i ciszterci apátságban tett látogatások, s a Szent Bernáttal folytatott beszélgetések folyománya volt a jövendölési kényszer. A második (egy kicsit részletesebb) verzió arról szól, hogy Rómában, közvetlenül a pápával lebonyolított beszélgetések után eltűnt a vatikáni kertekben, s amikor pár óra múlva (kicsit kábán) rátaláltak, arról számolt be, hogy támadt egy látomása, amiről nem akar beszélni, amíg erre engedélyt nem kap Őszentségétől. II. Ince ismét fogadja, majd – az audienciáról történt távozása után – azt mondja a titkárának, hogy hallgatási fogadalmat tett a pápának, viszont írásos formában rögzítette a rögzítendőket, s a dokumentumot átadta az egyházfőnek.
Nem tudjuk, pontosan hogyan is történt, mindenesetre a próféciákról 450 évig senki sem beszélt, mígnem egy északfrancia származású (de egy lombard kolostorban élő) bencés szerzetes (bizonyos Arnold de Wyon) nem kezd el kutakodni a vatikáni könyv- és levéltárban (a Biblotheca Apostolica Vaticana akkor még egységes volt, a szupertitkos dokumentumokat külön tároló Archivum Secretum Vaticanum csak 1612-ben vált le róla). Nos, Arnold barátunk egy szekrény mélyén bukkan a kéziratra, amelyet lelkiismeretes levéltárosok precízen ledátumoztak, s amelyről már régesrégen letört a zárópecsét (legalábbis Arnold utólag ezzel magyarázta, hogy el tudta olvasni a latinul íródott szöveget, márpedig egy bencés soha nem hazudik!)
A szerencsés szerzetes annyira meghökken a dokumentum tartalmán, hogy khm, zavarában a csuhája alá rejtette és olyan sietősen távozott, hogy tán még az olvasójegyét is elfelejtette lebélyegeztetni a kijáratnál.
Az emberi természet a XVI. század végén sem különbözött a maitól; a közlési kényszer és a súlyos titok megosztására irányuló késztetés Arnoldot sem kerülte el. Először egyházi berkeken belül indult el a pletyka, majd a világi hatalmasságok fülébe is eljutottak a hírek egy olyan jövendölés-sorozatról, amely az elmúlt ( s ami még izgalmasabb: az elkövetkezendő) idők pápáira tesz utalásokat. 1590-ben (más források szerint öt évvel később) már sokszorosítják Szent Malakiás leghíresebb művét, méghozzá Arnold de Wyon egyik tudományos munkájának (a II. Fülöp spanyol királynak dedikált Lignum vitae) utóirataként.
Most, hogy annyit beszéltünk a próféciákról, lássuk, mik is ezek valójában.
Hát ne számítsatok valami szaftos sztorikra. A Pápai Próféciák gyakorlatilag 112 tételből (sorból) áll. Mindegyik sor egy-egy jelzős szerkezetet vagy tőmondatot tartalmaz latinul, amelyek (az előszóból, illetve a záró megjegyzésből következtetve) egy-egy pápára utalnak. A felsorolásban az első az a II. Celesztin, aki sorszámát tekintve a 165. római püspök, s akit 1143 őszén (vagyis négy évvel a próféciák megírása után) választott meg a bíborosi konklávé. Ő volt tehát II. Ince közvetlen utódja.
Csak hogy értsük a próféciák módszertanát, álljon itt három példa:
– II. Celesztinre (165., 1143-1144) úgy hivatkozik, mint „Ex castro Tiberis”, vagyis „A Tiberis melletti kastélyból származó”-ra. Celesztin valóban a Tiberis partján található Cittá di Castello kisváros szülötte, s eredeti neve is „Guido di Castellano” volt.
– IV. Celesztin (179., 1241) a „Leo Sabinus” (Szabin oroszlán) jelzőt kapja. Megválasztása előtt a középolasz Sabina régió püspöke volt, s címerében egy oroszlán látható.
– VI. Sándor (214., 1492-1503) mint „Bos Albanus in portu” (Albanus ökre a kikötőben) jelenik meg. Mindenki kedvenc Borgiája eredetileg Albano és Porto városainak püspöke volt (porto = portu = kikötő), s ha ez nem lenne elég, címerében még egy ökör is ott figyel.
S ez így meg tovább, egészen napjainkig.
Ugye óhatatlanul felmerül a lehetőség (elvégre konteósok lennénk, vagy mi a szösz), hogy esetleg utólag hamisították a jóslatokat, mindenféle politikai (vagy más) okokból. Hát ezt az opciót az 1590/1595 előtti pápák esetében valóban nem lehet kizárni, de mi a helyzet az ezt követően trónra kerültekkel? Emlékeztetnék ugyanis mindenkit, hogy a Pápai Próféciák több, mint 400 éve olvashatók változatlan formában. Feltéve tehát (de meg nem engedve), hogy valójában nem 1139-ben, hanem 1590-ben íródtak, az ezután következő pápákra vonatkozó jövendölésekkel mi a helyzet? Oké, akkor nem Malakiás látott a jövőbe, hanem Arnold de Wyon..?
Annak érzékeltetéséül, hogy milyen próféciák születtek az 1590-es évek utáni pápákra, ismét következzék néhány példa:
– XII. Ince (242., 1691-1700): „Rastrum in porta” (Gereblye az ajtóban). Ince eredeti teljes neve Antonio Pignatelli del Rastrello volt, az olasz „rastrello” szó ugyanazt jelenti, mint a latin „rastrum”, vagyis „gereblye”. Ez a pápa többek között arról volt nevezetes, hogy a bíborosait gyakran az ajtóban állva fogadta, s a megbeszélések egy részét is állva folytatta (nem mintha nem lettek volna székek a pápai rezidencián, csak állítólag komoly aranyér-problémái voltak szegénynek).
– VI. Pál (262., 1963-1978), „Flos florum” (Virágok virága). Címerében liliom (és mindjárt három) látható. Ezt a növényt különböző teológiai szövegekben virágok virágának nevezik.
– I. János Pál (263., 1978), „De medietate lunæ” (A félholdtól származó). A rejtélyes körülmények között, alig egy hónapnyi uralkodás után elhunyt pápa felszentelésekor is félhold volt, s halálakor is. Eredeti teljes neve Albino Luciani volt, ami (nagyjából) fehér fényt jelent, amit a merészebb jóslatfejtők a (fél)hold fényéhez hasonlítanak. És ez még nem minden: a Mosolygós Pápa az északolasz Belluno megyében született (belluno = szép hold).
Lássuk akkor az utolsó (akarom mondani: a legutóbbi) két pápát, hiszen ők tényleg karnyújtásnyira vannak napjainktól.
– II. János Pál (264., 1978-2005), Malakiás listáján a 110. Ő a „De labore solis” mondatot kapta, ami nagyjából annyit tesz, hogy „A nap munkájából eredő”. Születése napján (1920. május 18-án) részleges napfogyatkozás volt, akárcsak a temetése napján (2005. április 8-án). És mivel ő volt a legtöbbet utazó pápa is, magyarázók egy csoportja ezt úgy (is) értelmezi, hogy fáradhatatlanul járta körbe a Földet, akárcsak a Nap.
– XVI. Benedek (265., 2005-napjaink). Az utolsó előtti a listán, s a szerző úgy hivatkozik rá, mint „Gloria olivæ”, vagyis „Az olajfa dicsősége”. A mondat klasszikus megfejtése az, hogy Ratzinger bíboros pápai nevét Szent Benedek inspirálta, márpedig a kereszténység első szerzetesrendjének (a bencéseknek) a megalapítója annak idején (a hatodik században) az olajágat választotta szimbólumaként. Mellesleg a bencéseknek létezik egy olyan ága, amelyet a Jeruzsálem melletti Olajfák hegyéről neveztek el, ők az Olajfák-hegyi Miasszonyunk Rendje (informálisan: az olivetánok), akik állítólag a jelenlegi pápa szíve csücskét jelentik.
A lista 112. tétele egy kicsit bőbeszédűbb, mint az ezt megelőzőek, ugyanis egy (vagy több) összetett mondatot is tartalmaz:
In persecutione extrema Sacrae Romanae Ecclesiae sedebit Petrus Romanus qui pascet oves in multis tribulationibus quibus transactis civitas septicollis diruetur et Iudex tremadus iudicabit populum suum. Finis.
Hevenyészett fordításban ez kábé ezt jelenti:
A Szent Római Egyház szélsőséges [utolsó?] üldöztetése során Péter, A Római ül [a trónon], aki számos megpróbáltatás közepette legelteti nyáját. Amikor mindezek [az idők] elmúlnak, a hét dombra épült város meg fog semmisülni, s a félelmetes bíró el fogja ítélni népét. Vége.
A legelterjedtebb megfejtés (vagy következtetés?) nagyjából azt tartalmazza, hogy XVI. Benedek után jön az utolsó pápa (aki olasz, sőt római származású, s aki a Péter nevet fogja felvenni vagy viselni), akinek uralkodása alatt a katolikus anyaszentegyház komoly megpróbáltatásokkal szembesül, s végül (a Vatikánnal, illetve hát Rómával együtt) megsemmisül, apokaliptikus körülmények közepette, ami után már csak a végítélet következik, s a vég.
Egyes vélemények szerint az első fordulat („In persecutione extrema Sacrae Romanae Ecclesiae sedebit”) még az előző pápára (vagyis XVI. Benedekre) vonatkozik, s olyanok is vannak, aki szerint a Péterre utaló mondatrész csak Arnold de Wyon kreálmánya, de ezt (az eredeti kézirat megszemlélése nélkül) bizony soha nem fogjuk megtudni.
Az eddigi pápák közül senki sem vette fel az egyes számú római püspök nevét, de ez csak egy hallgatólagos tabu, semmi sem tiltja. Persze az is lehetséges, hogy az utolsó pápa nem II. Péter lesz, hanem (Malakiás metaforikus stílusából kiindulva) talán a címerében lesz mondjuk egy kő vagy szikla (petra = kő, latinul), netán a kereszteléskor kapott nevére utal, ami (ha elfogadjuk, hogy olasz lesz), lehet akár Pietro is.
Van még egy bónusz érdekesség, amit csak egy helyen olvastam, de mivel – mint minden kényszeres – én is megszállottja vagyok a szimmetriának, veletek is megosztom.
Arról van szó, hogy az egyik értelmezés szerint az V. Szixtuszra vonatkozó jósmondat (Axis in medietate signi, azaz a jel középpontján áthaladó tengely, esetleg fejsze) azt jelent(het)i, hogy ő (azaz az ő uralkodása) jelenti a középpontját a próféciában szereplő valamennyi pápai ciklusnak, mármint az időtengelyen. Egy Jean-Paul Kleber nevű nyelvész szerint a „signum” (jel) szót a középkorban „jövendölés” értelemben is használták, vagyis a latin mondat jelentése: a jövendölés középpontján áthaladó tengely (fejsze?). Ergo végezzük el a következő számításokat:
a.) A próféciában felbukkanó legelső pápa (II. Celesztin) trónralépését (1143. szeptember 26-át) vegyük kezdőpontként.
b.) Számítsuk ki a „felezőként” megnevezett V. Szixtusz trónralépése (1585. április 24.) és halála (1590. augusztus 27.) között eltelt időt (1948 nap).
c.) Ezt felezzük (974 nap), majd nézzük meg, hogy ez milyen napra esik. Megkapjuk így V. Szixtusz (és a próféciák pápai vonalának) felezőpontját, vagyis 1587. december 25-ét.
d.) Számoljuk ki, hogy a prófécia első napjától (II. Celesztin pápává történő felszentelésétől, vagyis 1143. szeptember 26-tól) kezdve a felezőpontig (1587. december 25-ig) hány nap telt el. Ez 162251 nap.
e.) A felezőnaphoz adjunk hozzá ugyanennyit, vagyis nézzük meg, hogy mikor kettyen le 1587. december 25-től számítva további 162251 nap.
f.) Meglátjuk, hogy a következő dátum jön ki: 2032. március 18.A fenti logika alapján ez lesz az utolsó pápa uralkodásának utolsó napja.
Nem lennénk korrektek, ha elhallgatnánk, hogy voltak (legalábbis eddig) be nem teljesedett jövendölései is. Például az, mely szerint (háromszáz év vallási függetlenség után) Anglia visszatér Róma püspökének fennhatósága alá, s az angoloknak az igazhithez történő visszaterelésében az íreknek oroszlánrészük lesz. Nos, figyelemmel a statisztikai adatokra (a 60 milliós brit lakosság nem egészen 9%-a vallja magát katolikusnak), a beteljesedésig azért még várni kell, noha lengyel barátaink térnyerése kétségkívül ezirányba mutat. És persze ismerjük el: már az is szép teljesítmény a XII. századi Malakiás részéről, hogy előrelátta a négyszáz évvel későbbi VIII. Henrik ténykedését és Anglia szakítását a katolicizmussal.
Nem akarom szükségtelenül szaporítani a szót, ezért csak röviden felvázolom azokat a verziókat, amelyek szóbajöhetnek Malakiás barátunk jövendöléseivel kapcsolatban.
1139-ben Malakiásnak valóban megadatott, hogy belepillanthasson az elkövetkezendő közel kilenc évszázad pápasággal kapcsolatos információiba (a „hogyan” tekintetében tessenek visszaolvasni a jövendölésekről szóló előző posztban kifejtett opciókat). Valamilyen okból kifolyólag (talán Ince kérésére, talán azok utasítására, akik a jövőbelátást lehetővé tették, esetleg saját elhatározásból) úgy döntött, hogy az utókort nem kényezteti el konkrét adatokkal, hanem ad egy kis fejtörnivalót.
Azon meg lehet filózni, hogy a világvégét szó szerint értette-e (lásd még a maja naptárral összefüggő találgatásokat), vagy csak az egyház rohamos térvesztésének veszélyére hívta fel a figyelmet. Ami bennünket illet, természetesen jó egészséget kívánunk XVI. Benedeknek; ezerszer inkább őt kívánjuk az emberiségnek, mint mondjuk egy Ahmed Jasszin sejk típusú vallási vezetőt.
S azt se feledjük, hogy az eredeti (bibliai) Malakiás próféta nevének jelentése: Az Úr hírnöke…
A jövendölések nem állják ki egyetlen, legalább részben objektív kritika próbáját sem. Az elkövető természetesen Arnold de Wyon, aki valószínűleg megrendelésre hamisította az egészet, ezzel próbálván befolyásolni az elkövetkezendő pápaválasztások eredményét. Visszamenőlegesen (1595 előtti egyházfők esetében) persze vannak szép találatok, de az ezután következők már csak találgatások és utólagos (gyakran erőltetett) belemagyarázások. Fantázia és kreativitás kérdése az egész; egy megfelelő képzelőerővel, műveltséggel, tájékozottsággal (és szabadidővel) rendelkező értelmes embernek nem okozhat problémát logikai kapcsolatok megteremtése a két-három szavas „próféciák” és a célszemély között.
Javaslom is a latinul vagy angolul értő olvasóknak, hogy találomra válasszanak egy Malakiás-féle próféciát mondjuk innen, azt kapcsolják össze egy (ugyancsak véletlenszerűen kiválasztott) pápával, s ide a rozsdás bökőt, hogy maximum fél óra alatt találnak valamiféle, logikusnak tűnő kapcsolatot a kettő között (én kipróbáltam, ötből négy esetben sikerrel is jártam). Agytornának is jó.
A mai poszt a már megszokott szavazással zárul, ami után szabad a pálya a kommentek között: fejtsd ki a véleményed egyrészt a próféciákról, másrészt pedig roppant szórakoztató lenne olvasni az utolsó bekezdésben általam javasolt elmegyakorlat eredményeit a (majdnem) szabad asszociációkról. És egyáltalán: bármi másról, ami a témával kapcsolatosan eszedbe jut.
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!
180 hozzászólás
Szólj hozzá
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
180. lilith18 — 2015-12-07 19:36
http://www.independent.com.mt/articles/2015-12-01/world-news/You-ll-be-the-last-pope-police-detain-four-Kosovars-in-terror-plot-6736149389
Derék muszlim barátaink is olvasták Malakiás próféciáját, úgy tűnik.
„Authorities said the suspects had posted on their Facebook pages images of themselves with weapons and „in circumstances characteristic of Islamic State fighters.” All four often visited a jihadist Facebook group whose members are known to be in Syria, where a few hundred Kosovo-born volunteers have joined the Islamic State group.
Police said the men’s posts also included threats against the pope and a former U.S. ambassador to Kosovo, as well as celebrating the Paris attacks, saying „this is only the beginning.”
Chief prosecutor Tommaso Buonanno said the most alarming messages were aimed at the pope, stating, „Remember there won’t be any pope after this one. This is the last. Don’t forget what I am telling you.”
179. meggymag — 2015-11-06 12:18
@theodorus:
Hogy a pápák egyszemélyben államfök is, tehát politikusok is. Hogy azt teszik amit gondolnak; de nem azt mondják amit gondolnak.
A keresztényüldözés már szinte divat, évek óta felerösödött, de még soha senki sem tiltakozott hallható hangosan ellene. Anyagi és egyéb segítségekröl hallottam. Azért lehet hogy valakik tiltakoznak is de semmi esetre sem feltünöen.
178. meggymag — 2015-11-06 11:59
@taschek:
Minden eddigi értesülésemböl az derült ki, hogy a jezsuitáknál a lelkigyakorlat tényleg teadélután azokhoz a gyakorlatokhoz képest amiket ök másokkal végeztetnek. Csak mint kiegészítés, anélkül hogy teljes lenne a kép.
177. theodorus — 2015-11-06 09:17
@FilcTroll: Szerintem még az is tisztázásra szorulna, hogy kit nevezünk barátnak (jónak) és kit ellenségnek (rossznak)… 🙂 Ez még inkább szubjektív, mint az igazság.
Azzal teljesen egyetértek, hogy ezt a gyíkemberes maszlagot, nem véletlenül erőltetik. Részint lejáratásnak, részint figyelemelterelésnek gondolom hozzád hasonlóan.
176. FilcTroll — 2015-11-06 08:55
@falseflag: Ez elég sommás kijelentés, egyben simán hihető is. A szokásos vatikáni titkolózás megfejelve a gyíkemberek dezinformációs rutinjával tényleg fura koktél. Mindazonáltal egy jó rálátással lehet rakosgatni a mozaikot.
Ami pl. nem világos, hogy kik a jó-, és kik a rosszfiúk a játékban. A Vatikán ellenségei a barátaink, az ellenségeink, vagy csak az ellenségünk ellenségei, akik nem a barátaink?
175. falseflag — 2015-11-05 19:23
A Vatikánról és a vatikáni belső dolgokról kár beszélgetnünk, mert MINDEN info a Vatikán ellenségeitől származik…….
174. theodorus — 2015-11-05 16:17
@FilcTroll: Köszönöm az elismerő szavakat. 🙂 A mostani pápa azt hiszem többször is beszélt a menekültekkel kapcsolatban. Hiába emeli fel sok püspök a szavát, hogy a kereszt(y)ény üldözések sosem látott mértékben elszaporodtak, és a legüldözöttebbvallás a világon. A pápa nem régi pozitív szavait is azzal magyarázzák, hogy nem akarja fokozni a keresztény üldözést, jah kérem, akkor minek szólalt meg? Miért nem veti be, az egyház minden megamaradt hatalmát a háborúk gyorsabb befejezése, a pénzcsapok elzárása érdekében (már amire hatással van/lehet), vagy éppen segíti meg a keresztény menekülteket, akár még Szíriában/Irakban vagy a környező államokban?
Túl sok a kérdőjel számomra.
Tetszett a könnyű zenei konteós cikked!
175. taschek — 2015-11-04 18:17
Nem tudok sokat erről az Opus Dei-ről csak ami a honlapjukon, a wikin, meg 1-2 apróbb forrásban van. A katolikus egyháznak a XIX. század végétől erősen csökkent a befolyása, az ilyen új keletű konteóknak a katolikus egyházzal kapcsolatban én nem nagyon tudok alapot adni (mármint, hogy egy adott rend irányítaná az egész egyház szervezet főbb mozzanatait vagy akár minden lépését). Persze egy oknteónak elmegy. : D
Például a belső megosztottságuk az már más tészta, hogyha az egész egyházat nézzük, ott bőven megy az összeesküvés. : ))
173. taschek — 2015-11-04 18:17
Érdekes, hogy a Jezsuitákon rugóztok, pedig a jelenben az Opus Dei, ami viszi a pálmát. Igazából maga az Egyház sem tud vele mit kezdeni, amolyan szervezet a szervezeten belül. Alapítójukat II. János Pál szenté vagy boldoggá avatta, de még így sem történt meg a nagy összeborulás. Kis hazánkban még szerintem ma is kötél jár érte, ha egy papról kiderül, hogy tagja a szervezetnek. Persze az is lehet, hogy kamu az egész, de hogy még egy bencés is kézzel lábbal tiltakozzon azért mert megvádolták a mozgalmi tagsággal, pedig a bencések nagyívben kakálnak mindenre hazánkban, az már több, mint furcsa.
Személy szerint a Jezsuita rendben én a Templomos eszme továbbélését vélem felfedezni. A loyolai maga is katona lévén, közel állhatott hozzá az eszme. Azonban itt is sok a mítosz, egy jezsuita lelkigyakorlat kedélyes teadélután egy verbitához képest, annak a végén még Marx is zokogva áldaná Istent, még szerencse, hogy nem került a kezük közé, olyan unalmas lenne az élet nélküle. (vicc vót, mielőtt valaki a lelkére veszi)
172. FilcTroll — 2015-11-04 01:50
@theodorus: Nagy öröm, hogy akad olyan olvtárs, aki vatikáni ügyekben érdeklődő és pláne tájékozott. Elolvastam a linkelt maffiás cikkeket, és azt olvasom ki belőlük, hogy ez a csoport kurucosan szólva a „vatikáni buzilobbi” maga, aminek létére eddig talán nem volt ilyen egyértelmű bizonyíték. Nagyon kíváncsi lennék, hogy milyen álláspontot képviselnek menekültügyben.
171. theodorus — 2015-11-03 20:11
@falseflag: Áhh, semmi nem történt. 🙂
Az igazság majdmindig szubjektív. : D Ám teljesen egyetértek.
Engem érdekelnek a vallások, s ebből fakadóan olvasgattam más vallásokról is. Ezen mondatodból „Sokszor teljesen ellentmondó dolgokat lát-hall-olvas az ember.” eszembe jutott valami, amit érdekességképpen írnék le. Lin-Csi buddhista apátnak tulajdonítják: „Ami a tudás határait illeti, egyfelől végtelenül tágak, másfelől végtelenül szűkek, ám épp ott tágasak, ahol szűkebbek lehetnének, és ott szűkek, ahol a végtelenben kellene lenniük.” Su-La-Ce szerzetes leírásában. 🙂
170. falseflag — 2015-11-03 19:34
@theodorus:
Semmi gond. Nyilván olyasmiről beszélgetünk, amire egyikünknek sincs rálátása, előbbi hsz-emben semmilyen módon nem akartam észt osztani, csak valami felvillant előttem, és pláne nem volt sértő szándékom, ha még is úgy érzed, bocsánat!
Sokszor teljesen ellentmondó dolgokat lát-hall-olvas az ember. A téma nagyon érdekes, de az is nyilvánvaló, hogy az igazság talán sosem derül ki.
169. theodorus — 2015-11-03 19:03
@falseflag: Én nem írnám ezt a fekete pápás dolgot. Először van jezsuita pápa (a fenti jóslat szerint egyben utoljára : )). Tény, hogy Jézus Társaságát, Isten Hadseregének is hívták. Mivel sikeres Ellenreformációt folytattak, ezért sokszor túlzásokba estek vádlóik. Tény, hogy frissen kikeresztelkedett zsidókat és muszlimokat nem vettek fel soraikba, de ezt nagy nyilvánosság előtt is kivették a belső rendelkezéseik közül 1946-ban. Egyébként ezt az elnevezést, a számos nekik tulajdonított cselekménnyel érdemelték ki, amelyek közül nagyon kevésnek van létjogosultsága (új keletűek: I.-II. vh kirobbantása 2001/09/11…). Tény, hogy az inkvizícióban való szerepvállalásukat túlértékelik, amellett, hogy valóban nem kis szerepet vállaltak benne.
Ezt a dolgot X. Leó, a medici pápa, rontotta el, és nem csak a búcsúcédulák, hanem megválasztásának körülményei miatt is (nem mintha a magyar pápajelölt, Bakócz Tamás, nem élt volna hasonló eszközökkel, félreértés ne essék) . Egyébiránt törekvései nem voltak rosszak (példaként álljon itt kettő: új kereszteshadjárat a törökök ellen, a magyarok támogatása anyagilag – kétszer is; igaz az első következménye volt a Dózsa György székely lófőnemes vezette felkelés, és a ’14es Hármaskönyv).
A banktőkéről csak annyit, hogy… a Templomos Lovagrend felszámolása, szerény véleményem szerint őrültség volt.
Engedd meg, hogy kicsit személyes legyen ez a bekezdésem, remélem nem gond. Énmagam református vagyok. A reformáció sok jó dolgot hozott, de sok olyat is elhagyott, amit nem lett volna szabad. Hiába az Ellenreformáció reformjai, továbbá a II. Vatikáni Zsinat, így is számos maradvány található még a katolikus egyházban, ami miatt nem tervezem áttérésemet.
168. falseflag — 2015-11-03 13:53
@theodorus:
Én úgy tudom, hogy „konteos” berkekben a „Fekete Pápa” a jezsuita rend mindenkori rendfőnöke. Van, aki azt mondja, ő az igazi vezetője a katolikus egyháznak, van aki azt mondja, hogy ez nem igaz, de nagy a befolyása. Ily módon mindig két vezető van….
Nekem is volt egy nagyon okos barátom, aki olvasottsága révén vívta ki tiszteletemet, ő többször emlegette, hogy a reformáció és más egyház elleni támadások mindig a pénzről szóltak, vagyis ne Rómába kerüljenek az egyházi adók…. Ez elég valószínűnek tűnik, és a mai világból is tudjuk, a pénzért való küzdelemben miféle eszközöket vetnek be….
És a történelem utóbbi 4-500 éve a katolikus egyház elleni küzdelemről szól. Azóta, amióta a banktőke túlzottan megerősödött, és minden hatalmat magának követel. Erről szólnak napjaink történései is. És a konteok is.
167. theodorus — 2015-11-03 13:11
Elnézést, hogy harmadízben új hozzászólást írok, de szeretném tisztázni, hogy egyik oldal pártfogója sem vagyok. Túl sok a kérdőjel ebben a történetben, nem csak az eltelt 447 év, hanem az sem bizonyos, hogy valóban Szent Malakiás írta ezt a listát.
Amellett, van egy videó, ami nagyon jól bemutatja a világvége várókat, sztm sokan láthattátok már. DumaRagu 2012 világvége 😀
https://www.youtube.com/watch?v=xwBqxbia7S4
166. theodorus — 2015-11-03 12:26
Más.
Megjegyezném, hogy a jelenlegi pápa 22 éves korában költözött ki Olaszországból Argentinába.
Volt, egy már eltávozott rendkívül okos, idős barátja a családunknak (ezt attól függetlenül írom, hogy alapot adott egy ilyen jövendölésnek – egyébiránt ez nem mérvadó), aki azt mondta kb két évvel ezelőtt (mikor „lövésem sem volt” még Szent Malakiásról), hogy egy régi jövendölés szerint a katolikus egyház akkor fog összeomlani, mikor két pápa lesz majd, és az egyikük lesz Fekete Péter. További részletekre nem emlékszem, szóval forrást se kérjetek, de érdekes, hogy Assziszi szent Ferenc keresztségben kapott egyik neve Péter, mintahogy azt többen is jelezték már, az meg még inkább, hogy a pápa jezsuita és semmi köze sincs a ferencesekhez. Továbbá az is érdekes, hogy a liberális klerikális elit, a „maffia” (saját magukat hívják/hívták így) támogatásával lett pápa.
Pár cikk, az utolsó mondattal kapcsolatosan:
http://valasz.hu/vilag/kitalal-a-biboros-liberalis-puccsal-kerult-szekebe-ferenc-papa-115415
http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150928_tagja_volt_a_papaellenes_mafia_klubnak_a_liberalis_belga_biboros
165. theodorus — 2015-11-03 12:21
Tisztelt Tiboru!
Először is köszönöm szépen ezt a cikket, nem mai, de csak most olvastam el. 🙂
Úgy gondolom pont rossz példát emeltél ki, kérlek javíts ki, ha tévednék. Idézet a cikkből:
„2.3.) A mellélövések
Nem lennénk korrektek, ha elhallgatnánk, hogy voltak (legalábbis eddig) be nem teljesedett jövendölései is. Például az, mely szerint (háromszáz év vallási függetlenség után) Anglia visszatér Róma püspökének fennhatósága alá, s az angoloknak az igazhithez történő visszaterelésében az íreknek oroszlánrészük lesz.”
Te a kezdőidőpontot 1531re tetted, mikor VIII. Henrik létrehozza az anglikán egyházat. 1831ben IV. VIlmos uralkodik, jó király, semmi több.
Csak az a baj, hogy a kezdőidőpont 1254.
„1254-ben Henrik szövetkezett IV. Ince pápával. Vállalta, hogy elfoglalja a szaracén kézen lévő Szicíliát, és annak trónjára második fiát, Edmundot akarta ültetni. A hadjárat fedezésére, pápai jóváhagyással, hatalmas adókat vetett ki. A főurak és az egyháziak nem fizettek.” Polgárháború tör ki és a tényleges hatalmat Simon de Monfort gyakorolja.
1554-ben I. Mária uralkodik angol és ír királynő, aki kőkemény katolikus, üldözi a protestánsokat. Ebben az évben göngyölődik fel a Thomas Wyatt vezette összeesküvés, ennek leleplezése és a következő kivégzések után…
„A parlament mindeddig ellenezte, hogy ismét Róma fennhatósága alá kerüljön az anglikán egyház, s helyreállítsa az egyház kényszerítő hatalmát az eretnekekkel szemben. Az új parlament első dolga volt, hogy eltöröljék azt az ítéletet, miszerint Reginald Pole bíboros felségáruló. A bíboros egyben követ és pápai legátus volt, s célja az volt, hogy megbékítse Rómát Angliával. Kifejtette küldetését a parlament mindkét házában, s nem sokkal ez után mindkét ház elfogadott egy elvi határozatot arról, hogy visszatérnek Rómához.”
Anglikán egyház nem létezik, anglikán közösségek vannak. Mai napig: „Az Anglikán Közösség az Egy, Szent, Katolikus és Apostoli Egyház részének tekinti magát, egyszerre katolikusnak és reformáltnak.”
Az 1254-1554 közötti 300 évben több ízben sem álltak a pápa közvetlen irányítása alatt. Ideírhatnám akár azt is példaként, hogy a Templomosok felszámolását sem hajtják végre.
Milyen jövendöléseiről van tudomásod, amelyek nem teljesültek be, s azokat Ő fogalmazta meg?
164. finki99 — 2014-12-20 19:55
Ferenc pápa Assisi Szent Ferenc tiszteletére vette fel a Ferenc nevet. Assisi Szent Ferenc eredeti neve: Giovanni di Pietro di Bernardone mibe a Pietro=Péter. És Apja olasz származású szóval jogosan „római”
163. finki99 — 2014-12-20 19:54
Ferenc pápa Assisi Szent Ferenc tiszteletére vette fel a Ferenc nevet. Assisi Szent Ferenc eredeti neve: Giovanni di Pietro di Bernardone
162. amadeus7 — 2014-10-18 14:47
@generalwert: A mai Toszkána földje megfelel az egykori Etruszk Királyság területének. A királyságot a rómaiak igázták le, akik a földet lakóiról, az ún. Tuszikról vagy etruszkokról Tusciának hívtak.
Üdv
Amadeus
161. gigabursch — 2014-09-24 08:57
@captain:
Spanyol nyelvterületen nem ritka a 10-20 keresztnév sem, szóval egy Péter simán befigyelhet.
Ezenfelül a péterségben benne foglaltatik a kősziklaság is.
Lásd azt a jó kis lepukkant Rönyó autóját.
Meg van pár elve, ami elég kősziklás jellegű.
160. captain — 2014-09-23 18:52
A poszt óta eltelt egy kis idő és azóta változott a helyzet, új Pápa került a katolikus egyház élére. Malakiás próféciája szerint tehát I. Ferenc az utolsó római pápa. Ami azt illeti nem Péternek hívják és nem is római származású, de kíváncsi lennék, hogy lehet-e valamiféle átvitt értelmű magyarázatot találni a prófécia és Ferenc pápa személye között. Szerintem izgalmas lenne fölelevenítei a témát.
159. warr — 2014-08-19 18:17
http://index.hu/kulfold/2014/08/19/ferenc_papa_2-3_ev_mulva_meghal_vagy_lemond/
No, Malakiás, now what? 🙂
158. miazhogynagyonis — 2014-08-19 03:32
2013-
Papa FRANCISCUS
Jorge Mario Bergoglio
hehe ennyit a jóslatokról
157. cseko46 — 2014-07-06 18:31
@csubakka:
ARIÁNUSZ azt álitotta hogy Krisztus nem Isten.
Csak egy bölcs próféta.
Az ugy nevevezet hitvalások több zsinaton keresztul igyekeztek rendezni ezt a kérdést.
Ma is jelen van az Ariánizmus a keresztényi felekezetek közöt.
ILYEN FELEKEZET A JEHOVA TAUNINAK NEVEZET IS.
Mohamed aki Allah prófétályaként hivattatik.
Nem ál hasonlatos kifelyezéssel távol ennél.
De azt tudni kel hogy ez a vallás az Alaeszandriai keresztény egyházban nevezhet gyökeret magának.
A katolicizta élet szentség elentmondó gyakorlata miat kulönult ell. (Mohamed futása)
156. cseko46 — 2014-07-06 17:47
NEKEM VAN ITT VALAMI FURCSA.
EZ A PAP AMINT VÉGZET A KÉPZÉSEN MÁR TEMPLOMOT IS KAPOT.
Aztán kapcsolatba kerül a templomosok egyik épuletes tagjának rokonával.
Majd a pápával érterkezik.
Majd bódultan elő ténferegve a vatikán kertjéből. A jövő dolgairól készit feljegyzést.
Mint ha ez az arc befutna egy élet helyzetbe. Amit talán akik azt egyengették láthatták abban. Talán a jövőjében.
Mi lehet abban a vatikáni kertben.
No ez ropant kérdéses és érdekes számomra.
Kellene egy konteó rajzal helytörténettel. Arról hogy mi is az a vatikáni épület együttes.
VALAMI HITELES KOMENTÁRRAL KI ÉPITET MIT MI CÉLT SZOLGÁLT ÉS SZOLGÁL.
KIK JÁRTAK OTT, ÉS MI OKBÓL, MIKOR.
HONNAN JÖTEK ODA, KIKEL TALÁLKOZTAK,
MI TÖRTÉNT A TALÁLKOZÁS APROPÓJÁBÓL.
AKKOR AZZONNAL ÉS KÉSŐBB.
Emberek feljegyzései A LEHETSÉGES MIÉRT EKRŐL (pl) Leonárdó Dávincsinek.
NO EZEK A KORABELI JEGYZETEK JÓL JÖNNÉNEK.
155. ujfiu — 2014-02-20 16:07
@peterb:
” 156. rant — 2013-10-27 01:00
Bergoglio a Ferenc nevet Assisi Szent Ferenc tiszteletére vette fel, akinek az eredeti neve: Giovanni di Pietro di Bernardone. :)”
Ráadásul attól függetlenül, hogy ő Argentin az apja Olasz volt, tehát végső soron olasz származású.
Ha meg azt vesszük, hogy 1936-ban született, akkor az ominózus 2032. március 18-i napon már majdnem 100 éves lenne. Nem azt mondom, megélheti, de nem biztos.
És egy érdekes észrevétel a végére:)
a kiszámolt dátum 2032.03.18.
Ferenc pápa beiktatása: 2013.03.19.
A két dátum között szinte napra pontosan 19 év van.
154. rant — 2013-10-27 01:00
Bergoglio a Ferenc nevet Assisi Szent Ferenc tiszteletére vette fel, akinek az eredeti neve: Giovanni di Pietro di Bernardone. 🙂
153. leonitre — 2013-08-19 15:55
„Ferenc az első jezsuita egyházfő,az első az amerikai kontinensről és egyben a déli félgömbről, valamint az első nem európai pápa III. Gergely óta.” Wikipedia
Hűha lehet hogy Malakiás Róma végéről beszél? És Ferenc attól áz indítatástól vezérelve, hogy a legtöbb hívő Dél-Amerikában él a Vatikánt át teszi egy másik kontinensre ? Végül is mint tudjuk Európa hanyatlik Brazília pedig a fejlődő BRICS-ben van. Az I. II. világháború alatt Európa lett szétzúzva a legjobban. A jégkorszakban is az Északi félteke lett oda. Argentína vagy Brazília biztonságosabb lehet. 32-ig pedig még van idő átcuccolni. A Dakar is pikpak megvolt 😀
152. cocola — 2013-06-30 16:51
Erdő Péter is esélyes volt,a próféciák miatt aggódtam,hogy őt választják,de hál’Istennek nem./Más téma,hogy miért örülök ennek/.
151. jukeey — 2013-03-24 15:37
Csak várjunk egy kicsit, meg lesz magyarázva. Lehet valaki a fejére csap hogy jé, de könnyen lehet hogy pár érdekelt kutatásokat folytat ráhúzható infók után márió körül.
150. peterb — 2013-03-14 20:13
A Péter, a római nem jött be….
149. gigabursch — 2013-03-04 16:52
Akárhogy is nézem a történetet, szerintem nem a Világnak és nem is a Kereszténységnek lesz vége, hanem csak ennek a teljesen elfordult, belső ellentmondásokkal küzdő, önmagát a helyes útra visszaterelni nem tudó judeo-kereszténységnek lesz vége (a református egyházakkal, meg mindenféle szektával együtt)
148. siegmund — 2013-02-19 08:55
@generalwert:
Ebben az esetben érdekes megfigyelni, hogy Pannónia nem elsősorban Magyarországot jelöli (bár átvitt értelemben szokták, természetesen, mint például Janus Pannonius esetében), de egy tartománynév volt, melyet a pannon törzsről neveztek el. Ezek pedig vagy kelta, vagy illír eredetűek voltak, esetleg ezek „keveréke”. Érdemes lenne szerintem ilyen szempontból is megvizsgálni.
147. peti — 2013-02-16 15:09
„A jövendölés középpontján áthaladó tengelyre” épített számolgatások meg első látásra nekem elég erőltetettnek tűntek, de aztán abba is belegondoltam, hogy — bár a prófécia alapján sem tekinthető biztosnak, hogy V. Szixtusz uralkodásának pontosan a fele a jövendölés középpontja, hiszen ő csak „áthalad” a jövendölés középpontján, így az akár uralkodásának 1. évére is eshet — itt is van egy érdekes egybeesés: a Szent Malakiás jóslatában megjelenő 112 pápa összuralkodásának ideje közel sem határozható meg: pl. I. János Pál csupán 30 napig volt pápa, míg mások között találunk olyanokat, akik jó pár évtizedig. Így ha V. Szixtuszt pápasága alá esik a középpont, elég érdekes, hogy a szakasz 2. végpontja nem 1995-re vagy mondjuk 2203-ra esik, hanem épp 2032-re, ami nem mond ellent a realitásnak, akár be is következhet…
146. peti — 2013-02-16 14:51
Tetszik az írás, részletes és nagyon érdekes!
Mivel foglalkoztatnak Szent Malakiás próféciái, már sok helyen olvastam utána, hogy több szemszögből szerezzek információkat. Eléggé racionális felfogásúnak tartom magam, úgyhogy nem mondhatnám, hogy feltétlenül elhiszem, hogy be fognak következni. Azért is olvastam végig a hozzászólásokat, hogy hátha találok valami olyasmit, olyan felvetést, ötletet, amelyre eddig nem is gondoltam, és — ha részben is –, valamilyen szinten magyarázatot ad arra, hogyan lehetségesek ezek a szerintem több mint érdekes egybeesések.
De nekem úgy tűnik, hogy a szkeptikusok néhány esetben sokkal fanatikusabbak, mint azok, akik fanatikusan hisznek a próféciának. Tényleg nem vagyok/lehetek biztos abban, hogy van alapja a dolognak, azonban én személy szerint olyan érvekre hivatkozva, mint néhány hozzászóló, nem merném alaptalannak sem nevezni az egészet — nem hiszem, hogy az ellenérvek megállnák a helyüket, és bizonyítják az állítottak ellenkezőjét.
A Nagy Éhezéssel kapcsolatosan: azért elég durva, hogy pont eltalálta, hogy hétszáz év múlva gond lesz… Az meg, hogy nem is biztos, hogy a krumplira gondolt? Nem mindegy, hogy mit értett a „föld gyümölcsei” alatt? Nem elég konkrét az, hogy előre megmondta, hogy megrohad a termény, és ennek komoly következményei lesznek? Akkor már azon is fennakadhatnánk, hogy nem határozta meg, hogy a Phytophthora infestans lesz a kár okozója…
Ami pedig a pápai próféciákat illeti: hogy nem elég konkrétak? Így is felmerült, hogy eddig is azért következhettek be a dolgok, mert a bíborosok testületének egyes tagjai a jövendölések alapján szavaztak a leendő pápára. Mi lenne akkor, ha minden esetben megmondhatta volna a pápák polgári nevét, vagy minden esetben csakis a címerük tartalmára utalt volna, hogy konkrét és félreérthetetlen legyen? Az sem lenne kielégítő, mert akkor meg az lenne a probléma, hogy biztos ahhoz igazítva alakították volna a dolgok menetét. Hogy nem elég konkrétak? Szerintem meg eléggé annak tűnnek — nem is kicsit! Persze jöhetünk azzal, hogy a liliomokra meg a rózsákra történő utalás semmit sem ér, hiszen „minden második címerben van ez a két virág” (ezt én személy szerint első blikkre egy gyengébb jövendölésnek nevezném, nem pedig cáfolatnak, amely megállja a helyét…), de mi van a többivel? IV. Celesztin mint „Szabin oroszlán”, VI. Sándor mint „Albanus ökre a kikötőben”, XIII. Leó mint „Fény az égben”, XXIII. János mint „Pásztor és tengerész” és nem utolsó sorban XVI. Benedek pápa mint „Az olajfa dicsősége”? Hát nem tudom… De tényleg! Újból kihangsúlyozom, nem hiszem el feltétlenül, de az már több, mint véletlen egybeesés, legalábbis annak tűnik — legalábbis szerintem. És nekem a párhuzamok sem tűnnek erőltetettnek. (Jó, amikor II. János Pál pápa utazásait hasonlítják a Nap utazásához, szerintem is messzire mennek, de az már a magyarázó belemagyarázása.) Azt a lehetőséget sem utasítom el, hogy válasszon az ember öt pápát, öt jelmondatot, aztán fél órán belül lesz is kapcsolat a kettő között. Ha valaki megpróbálja, és ilyen szintű párhuzamokat von, arra én is kíváncsi lennék! (Ezt most nem szarkasztikusan értem: komolyan, legyen már szíves az, akinek sikerül nem „belemagyarázott” párhuzamokat találni, elküldeni a találatát!)
Úgyhogy én nem vagyok a próféciák megcáfolása ellen sem, mint ahogy nem állítható biztosra, hogy megállják a helyüket, de szerintem azért koránt sem lehet olyan „cáfolatokkal” elintézni a dolgot, mint sok a fentiek közül, mert ha valaki azok alapján nyugodtan azt tudja mondani, hogy meg van fejtve a dolog, szerintem elvakultabb, mint azok, akik fanatikusan képesek hinni benne.
145. untermensch4 — 2013-02-12 02:06
a mellélövésekről, és Homérról jut eszembe ez a bizonytalan számolgatás, amikor elszámolja Homér hogy 12 helyett 13 résztvevő volt az utolsó vacsorán, de egyik számítás sem jött be neki
így azért napra pontosan nem túl bölcs dolog találgatni (már csak Jézus szavait figyelembe véve sem miszerint sem a napot sem az órát tudja csak az Atya a világ végére vonatkozóan, bár ebből meg kijöhet az hogy na jó, de az évet és a hónapot talán igen )
144. tiboru — 2013-02-11 13:10
Itt a villámposzt:
https://konteo.blogrepublik.eu/2013/02/11/a-papa-lemondasa/
143. sagara86 — 2013-02-11 13:04
Hoppá…. mikor meghallottam a hírt egyből ez a sztori ugrott be..és az eredmény ismét libabőr 😀
Ha jól emlékszem a Camerlengo úr már elég öreg, így azért nem tűnt valószínűnek az uralma.. és tessék, a pápa lemond a halála előtt!
Akkor végülis bejött amiz gtibor mondott nem, most ő a rangidős? Gratulálok! 🙂
142. konvolucio — 2013-02-11 12:43
Hu de gyorsak voltatok, amig regeltem ket komment is szuletett.
Malakias prof sztorijat most elesben tesztelhetjuk.
141. tiboru — 2013-02-11 12:34
@qwertzuiop1:
Erre gondolsz?
http://www.origo.hu/nagyvilag/20130211-lemond-xvi-benedek-papa.html
Hát elég érdekes. A modern korban nem is emlékszem olyanra, hogy egy pápa lemondott volna…
140. qwertzuiop1 — 2013-02-11 12:28
Itt várjuk a pápaválasztást, vagy lesz saját poszt?
139. lilith18 — 2013-01-04 02:11
Van a jó öreg Nostredamusnak egy jóslata az utolsó előtti prófétáról. Egy az egyben ráillik Mahatma Gandhira.
The penultimate of the surname of the Prophet
Will take Diana for his day and rest:
He will wander far because of a frantic head,
And delivering a great people from subjection.
Az utolsó előtti a próféta nevével,
Diána napját teszi meg napjává és pihenőjéül:
Messzire fog vándorolni fanatikus feje miatt,
Felszabadítva egy nagy népet az elnyomásból.
A próféta neve ugye Mohamed, ez eléggé hasonlít a Mahatma névre. Diana/Artemisz holdistennő volt, a hold napja a hétfő, ez a görög és francia naptárban is így van elnevezve (francia: lundi, spanyol: lunes, olasz: lunedi). Mahatma Gandhi hétfőnként tartotta a pihenőnapját, ilyenkor nem dolgozott, nem menetelt, nem szőtt, nem tartott beszédeket, hanem visszavonult meditálni. Valóban bejárta egész Indiát, az emberek pedig követték. És végül elérte hogy az angol gyarmatosítók eltakarodjanak, és India felszabadult.
Ez elég jó találat sztm.
138. lacc78 — 2012-12-16 12:51
Bocsi, a második esetben a két deszka egyforma, csak ugyanaz a nem ismétlődő mintázat van rajtuk. A többi stimmel…
137. lacc78 — 2012-12-16 12:49
@manstein: Ha a Wikipédia nem is, a józan paraszti ész talán segíteni fog. Vegyél kettő darab, 1m hosszúságú, egyszínű fehérre festett deszkát. Vágj ki mindkettőből 30cm-t, de ne ugyanarról a helyről. Ragaszd össze a magmaradt darabokat. Két ugyanolyan deszkát kaptál? Igen!
Most vegyél két olyan deszkát, ami nem egyforma (mondjuk egy nem ismétlődő mintázat van rajtuk). Ezekből is vágj ki 30-30 cm-t, és ragaszd össze a maradék darabokat. Ugyanolyan deszkákat fogsz kapni? Nem!
Gondolkodni, gondolkodni, gondolkodni!
136. biziclop — 2012-12-10 21:39
Vajon ő lenne Malakiás 21. századi információforrása? 🙂
http://i.ytimg.com/vi/w0XAhXS0ihA/0.jpg
135. manstein — 2012-12-09 20:20
Ja, tényleg, mi van, ha Malakiás maga volt a háttérhatalom egyik prominense a 12. században, aztán az lett, amit ő mondott, de semmi jóslás? (mondjuk konteó annál inkább)
Vagy: a 16. századi háttérhatalom megírta, kik lesznek később a pápák, akiket majd ők ültetnek a helyükre (persze az olyan eseményeket, mint a burgonyavész, betervezték szintén), kis megerősítés gyanánt meg visszamenőleg is megírták a pápákat talányosan, és kitalálták az egész szerzőjének a nagyszerű Malakiást, aki nem is létezett természetesen. Nem rossz ötlet.
134. tamas689 — 2012-12-09 18:42
3.3
Mi van, ha se nem kitaláció; se nem igazi?
Hanem:
Megírta szépen, és úgy válogatták a pápákat, hogy ‘beteljesüljön’.
??
133. manstein — 2012-12-09 14:10
@lacc78: Továbbra is annyit mondanék, hogy tájékozódni kell. Illig nem írt a Távol-Keletről ebben a könyvében. De mások persze foglalkoztak ezzel is, pont azért, mert gyanús volt nekik, hogy Nyugat-Európa valóban ennyire a középpontban volt, mégse lehet igazolni semmivel. És éppen Weissgerber a „Magyarok a kitalált középkorban” bevezetőjében megy végig valamennyire azon, mi mindennel is foglalkoztak már ezek a kutatók (2003-ig!). Hivatkozik is sok cikkre meg könyvre. És ott írja, hogy már Kínában is megtalálták a 300 éves lyukat, csak nem 600-900 között, hanem jóval korábban, és azt állítják, hogy egymás mellé zsonglőrködték a különböző időszámításokat a hamisítók.
A Wikipédia nem nagyon fog segíteni ebben a témakörben sajnos.
132. lacc78 — 2012-12-09 11:03
A kitalált középkor elméletéről talán ennyit:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tang-dinasztia
Annak idején böcsülettel végigolvastam Illig könyvét, de egy büdös szót nem találtam benne a VII.-X. század kínai történelméről. Nehéz lehet egy németnek megemészteni, hogy nem mindig Nyugat-Európa volt a világ közepe.
131. csubakka — 2012-12-08 21:30
@csubakka:
Bár egy teljes körű földönkívüli invázió… de akkor nem csak a katolikus egyház bukna, hanem az kb. a világvége lenne.
130. csubakka — 2012-12-08 21:27
@Eugenie Danglars:
Az UFO-k ezen a téren nem jelenthet olyan váltást, mint ahogy az a köztudatban benne van, mert a katolikus egyház néhány éve elfogadta a földön kívüli élet lehetőségét.(Bár a hírt nem verték nagy dobra.)
129. kszabo — 2012-12-08 19:42
Van egy Jókai nevű jós is 🙂 Itt pont az üstökösről ír – http://mek.oszk.hu/00800/00846/html/jokai58.htm Üdv
128. Eugenie Danglars — 2012-12-08 12:05
@qsza: nem is arról van szó szerintem, hogy ez a világvallás megszűnik létezni. Mi lesz, ha olyasvalami történik, ami alapjaiban rengeti meg a vallás által táplált hitet? Ufók, tudományos felfedezés, akármi…
127. Eugenie Danglars — 2012-12-08 11:41
@gtibor: akármennyire is szeretem Ewan McGregort, a filmben sokkal kisebb jelentőségű a figura, amit megformált. A könyvben igazán szofisztikált mastervillian volt a camerlengo. 🙂
126. kvantum — 2012-12-07 21:21
@lilith18:
Ne izgulj, ez per pillanat biztos nem történhet meg! 🙂
125. qsza — 2012-12-07 20:56
Nekem úgy tűnik, hogy XVI. Benedeknél lenerült az időgép aksija. Az utolsó mondat úgy hangzik, mint egy korabeli zárómondat: a római péter = pápa őrzi nyáját a hét dombra épült városban az utolsó itéletig, ámen – vagyis boldogan éltek, míg meg nem haltak – és üresen forog a mozigép.
Elképzelhetetlen, hogy egy egymilliárd hívőt számláló, évezredes, elképzelhetetlen vagyonnal és befolyással bíró egyház legrégebbi fizikai intézménye egyik pillanatról a másikra megszűnjön. Még ha Ahmedinezsád atombombát is dobna Rómára (a jóslatban bizonyára nem Debrecenre gondolt a szent férfiú), a pápaság szépen áttenné székhelyét Avignonba, vagy Chicagoba, vagy Adidjanba. Az emberi és az anyagi erőforrásai határtalanok… A kopt, a szíriai, az iraki stb. kereszténység is fennmaradt a saját egyházi szervezetével együtt. A katolicizmus ráadáasul Ázsiában úgy terjeszkedik, mint annó a római birodalomban.
A jövőbelátás minden felszerelés nélkül is működik, nekem is bejött az új munkám helységneve (nem Budapest, annál kisebb valószínűségű helység), de azon kívül semmi más részlet. Negyven év egyházi munka után lehet folytatni tudnám Malakiás listáját? Tehát a felsorolás hiteles, de szükségszerűen pontatlan és nem teljes. Vagy napjainkból érkezett vissza az időgép és csak a múltat tudja…
124. lilith18 — 2012-12-07 20:33
124@csubakka: Anyukám egyszer azt álmodta, hogy egy repülő zuhan a szomszéd házra. Közel lakunk a Ferihegyhez. Az álom után sokáig aggódott.
Reméljük, egyik sem történik meg. 🙂
123. lilith18 — 2012-12-07 20:29
123 @oberon: Biztos rosszul fogalmaztam, nem azt akartam mondani, hogy a jóslatoknak szükségszerűen homályosnak KELL lennie, csak azt, hogy a (valódi) jósok valószínűleg nem szándékosan ködösítenek, csupán nem képesek pontos időt és helyet megadni. És persze biztos, hogy egy valódi jósra jut ezer csaló, aki csak pénzt akar keresni a szándékosan homályos jóslataival.
Hogy mi értelme a jövőbelátásnak? Szerintem semmi, ez csak egy hiba a mátrixban. De legalább jól szórakozunk rajta. 😉
122. csubakka — 2012-12-07 18:08
@lilith18:
Huh, nekem tavaly volt egy szörnyű álmom egy metrótűzről. Az álomban kívülről láttam, mintha egy híradást néztem volna, és tudtam, hogy vagy én, vagy a szeretteim közül valaki meghalt ott. Az utasok a metróalagúton keresztül próbáltak menekülni az égő metróból, de megfulladtak a füstben. brrrr…..
Azóta eltelt már majdnem egy év, de szerencsére semmi ilyen nem történt. (Mindenesetre ha bárkivel ilyen történne… egy ismeretterjesztő filmben láttam a kapruni gleccservasút tüzéről, hogy ilyen esetben az alagútban lefelé kell menekülni, amerre lejt, mert a meleg levegő felfelé száll, így kéményhatás alakul ki. )
121. oberon — 2012-12-07 10:49
@lilith18: Szeretném előrebocsátani, hogy egy előző posztnál már leírtam, hogy megtörtént már velem az, hogy napokkal előre megálmodtam valamit, ami a véletlenek közrejátszása miatt pontosan!! úgy történt meg, ahogyan azt álmomban láttam. .Ez csak az eset megtörténte után vált nyilvánvalóvá, tehát azzal nem vitatkozom, hogy előre megmondani valamit pontosan, időben és térben elhelyezve nem egy egyszerű feladat, valamint azt is elfogadom, hogy valamiféle jövőbelátás létezik, de biztosan nem abban a formában, ahogyan azt sokan elképzelik.
Szerintem látomás és látomás között nagyon nagy különbségek lehetnek.
Erről az automatikus írásról már én is hallottam, amit transzba esve élnek át. Hasonló létezik pl. a festészetben is. Ennek ellenére a beszámolókban nem találtam (azok között amiket olvastam) olyan részletet, ami utalást tett volna erre, kivéve amit tiboru is említett, hogy „kábán” találtak rá. (ez persze nem zárja ki).
Abban viszont nem tudtál meggyőzni, hogy a jövőbelátásnak egyértelműen olyannak kell lennie, hogy azt soha ne lehessen előre belőni vagy térben vagy időben hozzávetőleges pontossággal.
Azért vagyok szkeptikus, mert kizártnak tartom, hogy legalább 1 ne lett volna a világtörténelem során, amit centire pontosan be tudtak volna tájolni, vagy percre pontosan időzíteni.
Egyébként pedig az ismert próféciák száma kíváncsi lennék hogyan aránylik a be nem következett vagy tévesekhez képest, mivel amolyan 5-ös lottó „feeling”-je van számomra, aminek ugye valóban van reális matematikai esélye, (elég kevés embernek sikerült legalább 2x megnyerni a főnyereményt, bár a kisebb nyereményeket beszámítva magasabb ez a szám) a végén mégis a szerencse dönt róla (vagy bejön, vagy nem), így viszont bárkinek lehet „szerencséje”.
Ui: Olvastam a korábbi hozzászólásaidat, amikből számomra egy intelligens ember képe rajzolódott ki. Jelen írásommal tehát nem veled kívánok vitatkozni, csak magával a jelenséget körülölelő fikciókkal, mindezt megrögzött konteósként, aki soha nem hiszi el azt ami hall és
lát, csak azt, ami megingathatatlan bizonyítást nyer számára/számomra.
Azt viszont akkor szeretném megkérdezni, hogy mi értelme van a jövőbelátásnak, ha csak az esemény megtörténte után válik nyilvánvalóvá, hogy mit is jósoltak? Ez paradoxon számomra, mivel a célja/értelme pontosan az lenne, hogy előre fel tudjunk készülni valamire, vagy el tudjuk kerülni stb.
Off: (Tiboru, ha majd nem lesz téma, bár ezt kétlem, egy lottó konteót is szívesen olvasnék)
120. gtibor — 2012-12-07 08:56
117. @benetnash:
Ezt korábban már belinkeltem:
http://www.magyarkurir.hu/node/36880
119. benetnash — 2012-12-07 00:50
@tiboru: Hm… akkor ezt én egy árulkodó jelnek tekintem arra nézve, hogy későbbi keletkezésű lehet a szöveg. A többi ilyen, lenyomozható adatot is ellenőrizni kellene… no, talán majd ha ráérek egyszer. 🙂
118. tiboru — 2012-12-06 23:28
@lilith18:
Szövegablak-ügyben megnézem, mit tehetünk.
117. lilith18 — 2012-12-06 23:12
106 @oberon:
A kettes és hármas megjegyzésedre szeretnék reagálni.
2. Létezik az automatikus írás jelensége, amikor a médium vagy jós transzban írja a szöveget. Ebben az esetben semmit nem kellett megjegyeznie, csak leírta ami bevillant neki.
3. Valószínűleg azért nem adnak pontos időt a jövendölésekhez, mert ők sem tudják mikor és hol fog történni. Pl álmodban látod, ahogy egy piros sapkás kislány a kutyáját sétáltatja az utcán, majd egy BKV busz elrohan mellette, és a járdán várakozók közé rohan. Talán még a környezetet is meg tudod figyelni, mondjuk látsz ott három fát, az egyiken egy madáretetővel. Feldúlt állapotban felébredsz, és úgy érzed, ez nem csak egy sima álom volt, hanem egy közelgő katasztrófára figyelmeztet.
Esélyes, hogy megpróbálnád közölni a neten az ismerőseiddel, meg mindenkivel akivel lehet, hogy vigyázzon, – de annál pontosabb helyet és időt, mint hogy ott ahol három fa és madáretető van buszmegálló közelében, legyenek óvatosak amikor egy piros sapis kislány kutyát sétáltat – nem tudnál megadni.
Nyilván senki nem hinne neked, mert annyira homályos a jóslat, pedig te pontos látomást kaptál, de nem ismerhetsz minden helyet hogy be tudd azonosítani.
Mint ahogy Baba Vanga Kurszkról szóló jóslata is bejött, csak nem úgy és nem akkor.
———-
Off: Tiboru, nem lehetne valahogy méretezhetővé tenni ezt a szövegablakot? Annyira kényelmetlen ilyen hosszabb szöveget ilyen kicsi helyre beírni.
116. tiboru — 2012-12-06 22:09
@benetnash:
Az olivetánokat Malakiás halála után 165 évvel alapította Bernardo Tolomei Toszkánában.
115. benetnash — 2012-12-06 20:20
Szerintem érdemes a „jóslatokat” úgy is megvizsgálni, hogy a korabeli ember – ha valóban látott valamit a jövőből, hogyan tudta a látottakat szavakba önteni? Voltak már mások is, akik fölvetették ezt (a legékesebb példa azt hiszem Illés próféta „tűzszekéren” való elragadtatása – bár nem jóslat, de sokak fantáziáját beindította). Ha azt vesszük, hogy igaz az, hogy Malakiás „flash”-eket látott a jövőből, ugye milyen hatalmas mennyiségű információ volt ez… még többszöri tapasztalásra is csak úgy tud az ember memorizálni ennyi adatot, ha megpróbálja kötni valamihez (ez magyarázhatja azt, hogy az egyik pápáról ezt- a másikról azt tartotta érdemesnek megjegyezni).
Most pedig az agytorna: XVI. Benedek „olajágas” definiálása – ismerhette-e Malakiás a saját korában ezt a vallási irányzatot? Vagy másvalaki, más korban és helyen (aki feltételezhetően írója volt a jóslatoknak)? Mely korban voltak (lettek) meghatározóak, vagy legalábbis említésre érdemesek, hogy valakinek a múltból, pont ők jussanak az eszébe erről a pápáról – és nem mondjuk a német származása?
114. tiboru — 2012-12-06 17:46
@kham:
1920. május 18-án is volt, igaz, csak részleges:
http://eclipse.gsfc.nasa.gov/SEplot/SEplot1901/SE1920May18P.GIF
113. bedivere — 2012-12-06 15:37
@oberon:
Szent Malakiás talán látomások sorozatát élte át, és csak ezután írta le a jóslatokat. Hogy ennek ellenére miért nem részletesebbek a próféciái? Nos, aki közölni akarta őket a látnokkal, így látta jónak. Épp ez ami érdekessé teszi őket, mert sok magyarázatuk lehetséges. De más példák is alátámasztják, hogy ritka a „konkrét jövendölés”. Nem kell egy jóslatot vagy látomást szó szerint érteni – elég, ha a fáraó, a pohárnoka és a királyi sütő álmaira gondolunk, Mózes I. könyvéből. Józsefen kívül senki nem képes ezeket megfejteni.
112. kham — 2012-12-06 15:13
Úgy nézem II. JánosPál temetésekor tényleg részleges napfogyatkozás volt:
http://eclipse.gsfc.nasa.gov/SEgoogle/SEgoogle2001.html
Viszont Malakiás benézte a születésnapot pár évvel, mint Polanski a hátsó kerti medencében. (1919. may.29 és az is teljes):
http://eclipse.gsfc.nasa.gov/SEgoogle/SEgoogle1901.html
111. manstein — 2012-12-06 13:13
@csubakka: Szerintem meg egyáltalán nem gyengék az érvei, de itt tényleg nem érdemes ezekről értelmetlen vitákat folytatni. Ez a német csoport – egyébként más nemzetiségűek is csatlakoztak hozzájuk – sok ország történetén végig ment, és már soknál megtalálni véltek 300 év körüli lyukakat a történelemben (pl. Grúziánál vagy Kínánál), igaz, nem mindegyiknél 600-900 között, így tovább fejlesztve a teóriát, már még durvábban összetákolt globális időszámításról beszélnek.
Mohamed és a hasonlóan ismert alakok csak kis részét jelentik az elméletnek. Én magam meg nem értek kicsit se olyan helyekhez, mint Grúzia, de Kínához se, így baromira nem vállalkoznék, hogy lehülyeségezzem pl. Weissgerber kutatásait, mint ahogy elfogadni se merném őket (pl. mert a magyarokkal kapcsolatban hatalmas csúsztatásokat ír ugyanezzel a kitalált középkorral kapcsolatban).
110. Rókakígyó — 2012-12-06 13:01
@deniro: HAMISÍTÁS…. ami bekövetkezhetett a 17. században is…
A c14 vizsgálat sem feltétlen bizonyító. Most direkt olvastam az Illig elmélet cáfolatáról, de nem nagyon volt meggyőző, ilyen szempontból Mohamed próféta lehet irányadó. Ami a mi szempontunkból a legkomolyabb esemény volt abban az időben.
109. Rókakígyó — 2012-12-06 12:39
@gtibor: a bloggazdának ettől több esze van
108. gigabursch — 2012-12-06 11:57
@tiboru:
Szeplőtlen fogantatás mégiscsak jobban hangzik, mint Sándor-József-Benedek
107. gigabursch — 2012-12-06 11:53
@generalwert:
Nem vagyok büfé taljánföld topográfiájából, de lehet, hogy itt a tuti:
http://maghreb.blog.hu/2012/11/26/umbriatol_ungriaig
106. gigabursch — 2012-12-06 11:51
Basszus!
2032. márc. 19-cel jár le a lakáshitelem. (ez komoly!)
E’b@-tam…
🙁
Azt hittem hamarabb omlik össze menthetetlenül a bankrendszer…
Na majd, szólok a világkormánynak, hogy húzzanak bele.
105. csubakka — 2012-12-06 11:17
@Rókakígyó:
„Lehet, hogy érdemes a kitalált középkorral foglalkozni, mint konteóval. Egy kérdés van itt, hogy Európán kívül remek társadalmak voltak világszerte ezidőtájt, azoknál hogy jelenik meg a kieső idő.”
Na én is pont ezen akadtam fenn Illig elméletével kapcsolatban. Alapvetően nagyon szeretem az alternatív történelmi felvetéseket, tényleg nagyon érdekel az ilyesmi, de Illig elmélete ezen nagyon elcsúszik.
Ugyebár ő az elméletét Nagy Ottóra, és a katolikus Európára alapozta. Csakhogy a katolikus Európának voltak kapcsolatai Bizánccal (ami felett viszont már nincs hatalma) és az iszlám világgal, Bizáncnak és az iszlám világnak egymással, az iszlám világnak Kínával és Indiával, Kínának és Indiának egymással, Kínának Japánnal.
Tehát ha mondjuk van két olyan csata az európaiak és az arabok közt, amik közt az európai történetírás szerint 308 év van, az arab történetírás szerint meg 8 év, akkor rögtön kilógna a lólába. Tehát kapcsolódási pontok az egyes civilizációk közt a háborúk, csaták, de a fontosabb követjárások és dinasztikus házasságkötések is. Könnyű belátni, hogy ha az egyik civilizáció betold 300 évet, a másik meg nem, akkor ezek a kapcsolódási pontok el fognak csúszni egymáshoz képest a két fél feljegyzéseiben.
Meg ott vannak még olyan apróságok, hogy 600 körül (a feltételezett 300 év elején) még nem létezett sem az iszlám, sem az arab birodalom. Erre Illignek elég gyenge magyarázatai vannak, hogy ha nem volt az a 300 év (benne Mohamed sem) akkor hogy terjedt el mindössze néhány év alatt az egész Földközi-tenger medencéjében a semmiből egy olyan vallás, aminek a szent szövegeit arabul írják és Mekka felé imádkoznak.
Hiszen ha nem volt 300 év az iszlám lassú elterjedésére, és nem létezett maga Mohamed sem, akkor ennek szinte pillanatok alatt kellett végbemennie.
Illig ezt azzal magyarázza, hogy az iszlám valójában az ariánus kereszténység lenne. De egyszerűen nem foglalkozik olyan problémás mozzanatokkal, hogy az ariánus keresztényég honnan vett volna megának arab nyelvű szent könyvet, vagy miért imádkozna pont Mekka felé, hogyan terjedt volna el a Közel-Keleten.
Az iszlám előtti időkben az arab nyelv még nem volt jelen sem Spanyolországban, sem Észak-Afrikában. Az egyiptomiak ekkor még koptul beszéltek, a mai Algéria és Marokkó Berberül, Spanyolország és Tunézia pedig újlatin nyelveket, így fura, hogy ha nincs Mohamed, akkor mitől éreznek késztetést arra, hogy arab nyelvű liturgiára álljanak rá?
Ez akkor lehetne, ha az ariánus kereszténység is az Arab félszigetről indulna ki, csakhogy az alapvetően a nyugat-európai germán népek eretneksége volt. Így már az is fura, hogy mint iszlám, hogy terjedne el a közel-keleten. De ha meg mégis elterjed nyugat felől, akkor hogyhogy az arab nyelv terjedése ezzel pont ellentétes irányú? Ez olyan, mintha a Közép-Amerika gyarmatosítása közepette Madridban aztékul kezdenének el beszélni a spanyolok.
104. oberon — 2012-12-06 09:45
Viszonylag későn olvastam az „új” bejegyzést…
Megpróbáltam racionálisan, 2 oldalról min. megvizsgálni a dolgot. Erre jutottam:
1.: (igaz) Rengeteg dolog történt a történelem során, mind bizonyított, mind bizonyítatlan eset, ami miatt szerintem felelőtlenség lenne kijelenteni kategórikusan Malakiás jövendöléseinek szavahihetetlenségét, főleg így, hogy vannak dolgok amik „valóban” bekövetkeztek. A pakliban benne van az utólagos módosítás, a belemagyarázás stb, de azzal is számolni kell, hogy Malakiás lehet, hogy valóban megtette azt, amit az utókor neki tulajdonít, ezért minimum tiszteletből is tanúsítani kell egy minimális szkepticizmust az igazságot cáfoló dolgok felé is.
2.: (hamis) Számomra egy látomás, jelenés, vízió hasonlóképpen jelenik meg a szemeim előtt, mint sok filmben az emlékek ábrázolása, vagy mint pl. a halál előtti „lepereg életem filmje” verzió. Ezért számomra elképzelhetetlen az, hogy Malakiás látomása valós időben, valós sebességgel peregne le előtte, ezért felvetődik egy kérdés: Hogyan tudott visszaemlékezni majdnem 200 névre, ráadásul jellemzőkkel megfűszerezve, időrendben stb.?
Egyetlen esetben tudom ezt elhinni, ha esetleg többször látta ezen képeket, és így fel tudta őket idézni, de csupán 1 alkalomból szerintem 1 zseninek is necces lenne ezt reprodukálnia…
Ha viszont többször látta, akkor felmerül a kérdés, hogy miért nem pontosabb, tényszerűbb vagy részletesebb, esetleg miért nem követ egy mintát?
Ui: A jövőbelátás és jövendölés konteók nagy rákfenéi mindig az utólagos belemagyarázás és a soha nem tényszerű közlés, amiket soha nem kapunk (pl: holnap december 7-én 13 óra 23 perckor megered a hó Simagöröngyösön, majd 4 cm lehullása után eláll.) Amíg a jövendőlések csak célozgatások, utalgatások és homályos feltevések formájában jelennek meg, addig elérik a céljukat, mert soha nem lehet őket megcáfolni pontosan azért, mert határtalan lehetőségeket hagynak a megmagyarázásra. (Jó taktika…lsd Delphoi, Ókori Hellász)
Ezúton szeretnék megkérni mindenkit, ha tud KONKRÉT jövendőlést, ami a közeljövőre vonatkozik, és világos maga a történés, esetleg a dátum, kérem linkeljen vagy tudassa velem, szeretnék hinni! (Maya világvégét leszámítva..)
103. gtibor — 2012-12-06 09:18
Könyörgöm, hagyjuk már Illiget! Egyrészt mert nem a poszt témáját érinti, másrészt ha ennyit vitatkozunk rajta, csak táplálja a hitet a bloggazdában, hogy érdemes róla vitaindító írást közölni, pedig szerintem nem méltó rá. Hangsúlyozom: szerintem.
102. karmazsin — 2012-12-06 08:12
@tiboru: A furcsa egyébként az, hogy ma a világban a keresztényeket üldözik a leginkább, pedig régen mennyire más volt ez. Dél-Amerikában is terhes már az egyház a diktátoroknak, noha korábban jól együttműködtek.
Amúgy ajánlanék egy novellát Malakiásról, ha szabad, eszerint egy beigazolódott tipmix volt 🙂
http://interarmaenim.blogspot.hu/2012/11/papi-joslatok-korokrol.html
101. Rókakígyó — 2012-12-06 07:09
@deniro: ráadásul a Halley nem mindig látványos. 1986-ban nem volt az…. El is voltam szontyolodva, hogy nem fogok már fényes üstököst látni az életben, de azóta mintha lett volna már 2 nagyon szép, nem celeb üstökös.
100. deniro — 2012-12-06 06:52
@manstein:
OFF
Itt a „művelt” Illig összehord hetet-havat. Giotto festményéről van szó, ahol valóban szerepel a Halley-üstökös, amit látott az itáliai festő. Ez az üstökös semmiképpen nem jelenhetett meg Jézus születésekor. A szaktudomány inkább konjukcióról vagy szupernóváról beszél kb. 400 éve.
99. deniro — 2012-12-06 06:48
@manstein:
OFF
Azt, hogy a barbárságból éppen kilábaló Európa csak 1066-ban dokumentálta volna először a Halley-üstökös megjelenését e vita szempontjából mellékes, mert ott vannak a pontos kínai feljegyzések 1066 előttről. De még ez sem igaz, mert német források leírták pl. a 837-es visszatérést. Mivel ez a „300 évet elloptak” thread hitkérdés, nem zavarják a hívőket a tények. Mondom, józan parasztész: 75,3 nem osztható maradék nélkül sem 300-zal, sem 297-tel, sem 210-zel. Ha kiveszed az „ellopott időt”, akkor pl. a Halleynek máskor kellett volna megjelennie. De nem. S ez nemcsak a Halleyre igaz, de ez a legismertebb, legkönnyebben befogadható példa. Ezeket a verziókat hallottam az „évlopás” ügyében. De ha van jobb ötleted: hallgatom.
ON
A bloggazdától elnézést.
98. manstein — 2012-12-05 23:42
Most, hogy mondod, nyilván elírás, ctrl-c/v-vel csináltam. Viszont a lényegen nem változtat a mondanivalóval kapcsolatban: ha ez igaz, akkor nem valami sok ezer éves megfigyelésről van szó, hanem viszonylag frissről. Illig épp – mint látható is két szó erejéig – Jézus születésével kapcsolatban veti föl ezt a témát.
97. tiboru — 2012-12-05 22:39
@manstein:
Az az 1660 nem lehet, hogy 1066? No nem mintha a VII-IX századokra vonatkozó kérdőjelek szempontjából nem lenne mindegy, hogy 1660 vagy 1066…
96. manstein — 2012-12-05 22:14
@deniro:
Illig: Kitalált középkor. Allprint Kiadó 2002. 281. o.
„Mindig akadtak újabb és újabb próbálkozások, hogy a Halley-üstököst – a „műfaj” koronázatlan királyát – a betlehemi istálló fölött ragyogtassák. Ám az első megjelenését a nyugati világ csak 1660-ban dokumentálta: mint a normannok szerencsecsillaga, továbbá katasztrófacsillag az angolok számára. Nem véletlenül található meg a bayeux-i szőnyeg nevű, nagy becsben tartott, hetven méter hosszú textílián, hiszen a győzelem emlékére hímezték rá.”
Ha ez igaz, akkor minden okoskodás ezzel kapcsolatban utólagos visszaszámolás, ami nyilván az Illig által hamisnak tartott időszámítással operált, így aztán az erre való hivatkozás nem bizonyít semmit. Már az ő szempontjából.
Megjegyzem, elég nevetséges volna, hogy ha ezt a már általános iskolában tanított üstököst ne vette volna figyelembe a nem 2 perc alatt összeállított elmélete és könyve megírásakor. Azért ennyire nem kell magaslóról szövegelni szerintem.
95. deniro — 2012-12-05 21:28
@Rókakígyó:
Illig 300 éve akkor áll, ha osztható maradék nélkül pl. a Halley keringési idejével. De nem.
1P/−239 K1, −239 (25 May 240 BCE)
1P/−163 U1, −163 (12 November 164 BCE)
1P/−86 Q1, −86 (6 August 87 BCE)
1P/−11 Q1, −11 (10 October 12 BCE)
1P/66 B1, 66 (25 January 66 CE)
1P/141 F1, 141 (22 March 141)
1P/218 H1, 218 (17 May 218)
1P/295 J1, 295 (20 April 295)
1P/374 E1, 374 (16 February 374)
1P/451 L1, 451 (28 June 451)
1P/530 Q1, 530 (27 September 530)
1P/607 H1, 607 (15 March 607)
1P/684 R1, 684 (2 October 684)
1P/760 K1, 760 (20 May 760)
1P/837 F1, 837 (28 February 837)
1P/912 J1, 912 (18 July 912)
1P/989 N1, 989 (5 September 989)
1P/1066 G1, 1066 (20 March 1066)
1P/1145 G1, 1145 (18 April 1145)
1P/1222 R1, 1222 (28 September 1222)
1P/1301 R1, 1301 (25 October 1301)
1P/1378 S1, 1378 (10 November 1378)
1P/1456 K1, 1456 (9 June 1456)
1P/1531 P1, 1531 (26 August 1531)
1P/1607 S1, 1607 (27 October 1607)
1P/1682 Q1, 1682 (15 September 1682)
1P/1758 Y1, 1759 I (13 March 1759)
1P/1835 P1, 1835 III (16 November 1835)
1P/1909 R1, 1910 II, 1909c (20 April 1910)
1P/1982 U1, 1986 III, 1982i (9 February 1986)
Next perihelion predicted 28 July 2061
94. rognork — 2012-12-05 20:06
@deniro: baszod ez a poén nagyon ült…
93. Rókakígyó — 2012-12-05 19:58
@deniro: Arra azért nem mernék nagy összegben fogadni, hogy a Halley visszatéréseket a 7-10. században pontosan jegyezték, illetve itt beszélnek egy hamisítási dologról is…
A Da vinci kód télleg hülyeség.
92. deniro — 2012-12-05 18:16
@etrusco:
Milyen szép ívet adott Kádár élete. Fiume-Fiume. 🙂
91. deniro — 2012-12-05 18:13
@Rókakígyó:
Nincs itt semmiféle kieső idő, ugyanolyan marhaság, mint a Da Vinci-kód. A Halley-üstökös pályája elég jól dokumentált az időben, ha kiesik néhány év, már akkor is gond van a periodicitásával. 300 nem osztható maradék nélkül 75,3-mal… 🙂
Kádár koponyája ügyében eddig a következő verziókat hallottam: ereklyegyűjtő, kommunista bolond, rászedett zsaroló. Esetleg ezeknek a kombinációja. 🙂
90. Rókakígyó — 2012-12-05 16:41
Lehet, hogy érdemes a kitalált középkorral foglalkozni, mint konteóval. Egy kérdés van itt, hogy Európán kívül remek társadalmak voltak világszerte ezidőtájt, azoknál hogy jelenik meg a kieső idő.
A Kádár ügyben pedig nagy konteó nem kell, mert a jobbikos black ops-ban pontosan lehet tudni a sírfeldúlás történetét és azt is kik csinálták. Sőt a koponya is megvan.
89. etrusco03 — 2012-12-05 16:07
@tiboru: Köszönöm a bizalmat,szerintem ez nagyon hálás téma lehet…ez az igazi konteo,ilyen a legjobb tudásom szerint NEM TÖRTÉNT SEHOL A VILÁGON…olyan már volt hogy feltúrtak különböző(jó és rossz fiúk sírját) a történelemben,de azt hogy éjnek évadján félrehengeríteni többmázsás sírtáblát,majd több köbméter földet kiásni,kivágni egy fém?fa?koporsó fedelet,majd ez az unicum ,(pardon lehet hogy ebben a contactban nem a legszerencsésebb megnevezés) benyúlni és kézzel kotorászni a néhai porhüvelye között,majd magához venni az illető koponyáját(vajh miért azt???)egy esetet ismerek,még mielőtt a mai Padánia olasz lakóinak felmenői.a longobárdok talpa alatt nem lett meleg a nagy magyar Alföld,összecsaptak a keletről jött nagyon agilis gepida válogatottal aminek az lett a vége hogy a longobárd király koponyájából ivókupát készítettet a gepida király(jha azok voltak ám veszélyes idők,nem nagyon interpelláltak…
88. robina — 2012-12-05 15:58
a poszt élvezetes, a kommentek hülyeség-faktora pedig elképesztően magas.
87. tiboru — 2012-12-05 14:53
@etrusco:
Üdv, érezd jól magad ebben a kiváló társaságban! A Kádársír-konteónak pedig ezennel részemről zöld utat adok 🙂
86. etrusco — 2012-12-05 11:14
Kedves Tiboru,először is mint -új beszálló- szeretnék gratulálni a minket körülvevő nem csekély mesterséges köd?tömjén? oszlatásához.Mondhatni hogy hiánypótló a tevékenységed!Naa,ennyit a smúzról,remélem kellően letettem a névjegyemet..haha.Szóval,úgy érzem többszörösen is érintett vagyok mint valamikori HÖR,és KŐR -egyszer még mesélek az utolsó NAGYOK 1987-ES csúcstalálkozójáról(tudod,leó,nicu,eric,tódi,stb.. bácsi-ról beszélek) de nem is ez a lényeg,de ezzel kapcsolatos! KONTEO-téma: nektek nem tűnt fel(ha igen,gratulálok,üdv a klubban)hogy egy valamit feltűnően,mondhatni lábujjhegyen kerülnek a média megmondó emberei és az „illetékes elvtársak”?A kulcsszó -KÁDÁR JÁNOS BP. FIUMEI köztemető-.Na,dereng valami?Válaszokat várok,sőt elvárok(hogy a nagy klasszikust idézzem)Elsősorban ez neked szól Tiboru,szerintem tartsunk szemináriumot (ez a fiatal elvtársakra fokozottan legyen érvényes!!)Ezzel zárom soraimat.tisztelettel.
85. deniro — 2012-12-05 07:01
Valahol azt olvastam, hogy az egész hamisítás Girolamo Simoncelli bíboros támogatására íródott, hogy pápa legyen.
84. deniro — 2012-12-05 06:46
@tiboru:
Ebben neked tökéletesen igazad van. 🙂 De hasonló játék eljátszható bárkivel. Mondjuk tiboru születésekor „csillag szállt le az égről”, tulajdonképpen mindegy, hogy melyik év, biztosan találunk rá verifikált üstököst. Vagy ha nem egy fireballt… 🙂
83. zizzi — 2012-12-05 01:00
@logiszton:
30.
nocsak, meg mindig kering a neten Szentmihalyi? 😉
82. tiboru — 2012-12-04 22:37
@deniro:
A katolikus anyaszentegyház globális, akarom mondani univerzális, tehát nem korlátozódik Rómára. Dél-Amerikában több a katolikus, mint Európában 🙂
81. deniro — 2012-12-04 21:23
De labore solis, és a napfogyatkozás, ez Dél-Amerikában és a Csendes-óceánon volt észlelhető. Akkor meg mi köze Rómához?
80. deniro — 2012-12-04 21:14
VIII. Orbán, liliom és rózsa, hát nem néztem utána, de a középkori és kora újkori heraldikában minden második címerben van ez a két virág. Ha három méhecske lenne kék mezőben, arra már felkapnám a fejemet, mert az valóban a Barberini-család ritka címere. Elsőre elég ennyi.
79. deniro — 2012-12-04 21:11
Már V. Pál alatt kitört a 30 éves háború (cseh szakasz), s nem XV. Gergely idején, in tribulatione pacis, az meg folyamatosan van…
78. deniro — 2012-12-04 21:08
V. Pál, gens perversa, na basszus, a pápaság története felfűzhető a nepotizmus és a korrupció történetére. S ezt nemcsak mint protestáns mondom.
77. deniro — 2012-12-04 21:05
Ezt a 16. században konstruálták. Malakiásnak nagyjából annyi köze van, hogy kellett egy név jó távolról (időben és térben), akihez hozzá lehetett kapcsolni és hitelesíteni. A többi szokásos homályos prófécia, ilyet bármelyik edzett konteós összehoz legális tudatmódosító szerekkel is egy laza péntek este. A mottóknak sem tulajdonítanék sok jelentőséget, megnéztem csak a 16. századi pápákat, nincs közöttük olyan ami elütne az átlagos női magazinos horoszkópoktól. Piccolomini és a kis ember, talán a szinglik elcsábulnak egy Coelho-kötet és egy gyümölcstea mellett… 🙂
Szerintem sokkal érdekesebb és misztikusabb – csak kevésbé ismert – a Vitéz János-féle jövendölés és ennek utóélete.
Illigre meg nem érdemes olyan sokat pazarolni, egyfelől egy ügyes német mérnök, mert megél az emberi butaságból, de olvastam vele egy interjút, miszerint el is hiszi ezt a 300 évet. Így meg körülbelül olyan hülye mint Dan Brown. Vagyis nagyon.
76. lbalberti — 2012-12-04 20:37
Ha már Dan Brown előkerült, ne feledjük, hogy a „szentlélek” által megszállt választó bíborosok közös felkiáltására, akárkiből lehet pápa, (akár egy 15 éves gyerekből is) ha az ő nevét kiáltják.
Feltéve, ha tényleg van ilyen szabály, és nem csak az író kitalációja.
75. tiboru — 2012-12-04 19:59
@fanfanics:
A burgonyavészes részletet egy idegenvezetőtől hallottam, mint érdekességet, amikor Belfastban jártam és meglátogattam a róla (Malakiásról, nem az idegenvezetőről 🙂 elnevezett templomot.
Nem tudom, hogy ennek (vagy akár a többi, pápai próféciákon kívüli jóslatának) hol lehetne komoly forrásban utánanézni. Én nem találtam online levéltári anyagot vagy tudományos munkát ezekről, csak másod- és harmadkézből származó infókat. Pedig valahonnan biztosan származnak. Persze nem zárom ki én sem, hogy utólagos okoskodások. A levitációs próbálkozásairól is csak ezoterikus oldalakon számoltak be.
Jó lenne a Vatikáni Könyvtárban körülnézni, csuda dolgok vannak ott 🙂
74. fanfanics — 2012-12-04 19:32
Valljuk be, hogy a II. János Pálról írt három szó igen gyenge jellemzés, pedig éppen őróla aztán lehetett volna frappánsat írni.
Tiboru, a 20. számú kommentben feltett kérdésre van esetleg válaszod? Lehet tudni, hogy milyen forrásból származik a burgonyavészről szóló jóslat? Vissza lehet követni a középkorig, akárcsak a pápalistát?
Csak azért kérdem, mert az interneten keringő, modern, napjainkbeli, látszólag bevált jóslatokról egy kis keresgéléssel mindig kiderül, hogy először a „megjósolt” esemény után tűnt fel a neten. Yotengrit, és a többi…
Amelyek pedig valóban régiek (csak egy példa: Vanga mama), azok igen nagy hibaszázalékkal dolgoznak.
73. gtibor — 2012-12-04 19:30
72. @manstein:
Meg kell tanulni önállóan tájékozódni a szakirodalomban és a források között.
Én nem egyszer találkoztam olyan esettel, hogy egy-egy prof. nem fogadta el egy másik, szakmabeli szerző könyvét hivatkozási alapnak, így az, hogy mi hol van megírva, valóban nem jelent semmit. 🙂
Tehát az utolsó két bekezdéseddel egyetértek, de szerintem velem együtt kb. mindenki.
Ja, és az említett folyóirat szóban forgó számában publikált csillagász is. 🙂 Ha jól emlékszem, Hetesi Zsolt.
72. tutajos — 2012-12-04 19:07
Szent Bernát a templomosoknak a Krisztussal való fokozatos misztikus egyesülést tanította, ami nem a világtól való elfordulás, hanem éppen a világ jelentősebb megélése, minden apró cselekedet intenzívebbé válása. A jelük az egy lovon lovagló két lovas volt, amely azt jelentette, hogy az embert mindig kíséri (kísérti) rosszabbik, önző fele. Ennek az egyesülésnek egy bizonyos fokán az ember láthatja a jövő (nagy körvonalakban) már eldöntött eseményeit.
71. frikazojd — 2012-12-04 16:09
@skeptoid: Az a latin szo vajudast is jelent, a Nap vajudasa pedig jobban illik a napfogyatkozasra, szerintem.
70. manstein — 2012-12-04 15:22
@manstein: Még annyival kiegészíteném, hogy az egyetemen kezdettől nyomatják, hogy ez a folyóirat meg az a folyóirat (pl. Századok, História, Rubicon, stb.) híres és jó a történettudományiak közül, tessék azt olvasgatni a tájékozódás érdekében. Ezért amit ott olvas utána az egyetemista vagy történész, az alapból igazsággá válik neki, amit meg ezzel ellentéteset lát (ha lát egyáltalán), azt meg alapból hülyeségnek tartja.
Akármit is állítsanak arról, hogy ők tudósként képesek a bizonyítékok előtt meghajlani: jelentem, nem igaz. Vagy legalábbis én ilyennel nem találkoztam. Mindegyik tanár a 30-40 évvel ezelőtt általa megtanultakat nyomatta akár előadásokon, akár a cikkeiben, akár az általa feladott olvasmányokon keresztül (de egészen elképesztő témákban).
Szóval nekem az, hogy „már a Rubicon is megírta”, önmagában még semmit nem jelent. Az meg, hogy Illiget a történész-társadalom látszólag egységesen, hangosan ekézi, az szintén nem.
Ha most előállnál Szent Malakiással egy középkorosnak, kiröhögne, hogy „na hát, ugye te sem hiszed, hogy”, vagy „tele vagyunk ilyen mesékkel, persze” vagy hasonló. Ettől függetlenül nem lehet lesöpörni az asztalról, mert érdekes lehet, vagy megerősíthet más forrásokat esetleg, vagy bármi ilyesmi előfordulhat. Mint ahogy tényként sem lehet kezelni. De tudomást kell venni ezekről a dolgokról is.
69. manstein — 2012-12-04 15:12
@gtibor: Illig szerint (aki csillagász) meg van kiesés csillagászatilag is. A Rubiconba nem tudom, mióta írnak csillagászok, de ha csillagász is írt volna bele, akkor is két csillagász szakmai érvei ütköznek, amihez elvégezhetek akárhány töriszakot, akár MTA doktor is lehetek középkorászatból (vagy akármiből), akkor se fogok tudni hozzászólni.
Itt azon dől el a vita, hogy kinek hiszel. Te a Rubiconnak, én meg tudomásul veszem, hogy akkora gáz van a sötét középkorral, hogy akár 300 éves betoldást is elképzelhetőnek tart valaki, más meg nem, vagyis a kérdés nagyon vitatott.
Tehát ha a későbbiekben Nagy Károly vagy avar téma, vagy akármi más kb. 600 és 900 közötti esemény kerül elém, akkor óriási kritikával fogom kezelni, Illig ismeretében még a korábbiaknál is nagyobbal. Ennyi a véleményem kb.
68. gtibor — 2012-12-04 15:04
Pardon, következetesen elcsúsztak a sorszámok a válaszadásnál.
67. gtibor — 2012-12-04 15:00
66. @stockton:
Köszönöm a tippet, felírtam a listára, ha sorra kerül, elolvasom. 🙂
66. gtibor — 2012-12-04 14:54
65. @manstein:
Ha Illig valóban csillagász, akkor tudnia kell, hogy a több ezer éves csillagmegfigyelések, csillagállás feljegyzések, üstökös észlelések és a mai égbolt képének összevetése semmilyen 300 (297) éves kiesést nem mutat.
Ez a pár sor megdönti Illig összes könyvében leírt kitalált középkoros elméletét, anélkül, hogy belemennénk történelmi fejtegetésekbe. A Rubiconnak elég lett volna ennyit írnia egy széljegyzetben. De egy egész számot szenteltek neki, mert valóban rengeteg hamisítás történt az idők során, ezért is fontos szempont, amit Te magad is mondtál (nagyon helyesen), hogy mindent több oldalról kell megvizsgálni, több helyről alátámasztani. Egyszerűen: Egy forrás nem forrás.
A módszertani vitatkozásból én most elegánsan kihátrálok. 🙂
65. stockton — 2012-12-04 14:46
@gtibor:
Olvasd el a könyvet, egy kissé más történetet is fogsz kapni… kissé? Teljesen más történetet kapsz más végkifejlettel és karakterekkel!
64. manstein — 2012-12-04 13:12
@gtibor: Szerintem ez baromság. A történettudomány lényege a források felhasználása, amikből aztán ki ezt, ki azt szűr le. Semmiféle speciális megvilágosodást nem adnak az egyetemen, max. azt magyarázzák, hogy mindent több oldalról kell megnézni. Már amit lehet persze. És azt is csak annyi oldalról, amennyi létezik. Néha csak 1 létezik. Ezért hangsúlyozzák még a történeti segédtudományok fontosságát, amiknek a köre mára kb. végtelen. Beletartozik a csillagászat és a matematika is, ha épp arra van szükség. A sima történész meg csak nézhet nagy szemekkel, hogy miről szövegel a matekos ilyen esetben.
Ha a matekos elolvassa a történeti forrásokat, akkor az adott témánál szerintem igen nehéz vele vitatkozni hasonló ismeretek nélkül. (Ha csak nem vét ordító hibát.) Ilyenkor előáll az a társadalomtudományoknál gyakori helyzet, hogy két szembenálló álláspont közül az egyik nem tudja megcáfolni a másikat. De ezt nem szeretik tudomásul venni, és személyeskedő őrjöngésbe csap át a vita, általában a hivatalos oldalról.
Elég sokat foglalkoztam ezekkel az elmúlt kb. másfél évben, sok példát tudnék mondani, de tényleg nem ide tartozik.
63. kvantum — 2012-12-04 10:22
@ahmet:
Nem volt hülye, bár tanár sem. Egyházi jogász, pap volt, csak bejött helyettesíteni hittanra.
Nincs olyan hogy rossz kérdés!
Ez olyan egyházi hozzáállás, ha feloldhatatlan problémával találkoznak, akkor arra mindig van kéznél egy -egy latin szavuk, hogy ezt valójában így kell értelmezni. Isteni sugalmazás és mert csak!
Azt látni kell, hogy az egyház nem vitatkozik. Ezt az inkvizíció korából hozták magukkal. Újabban ez odáig finomodott, hogy a pápa nyilvánosan is elismer régóta köztudott tudományos tényeket, mintha azok ettől fogva lennének csak elfogadhatóak. Eljárt az idő felettük már.
Derült már ki szentről, hogy a csoda, ami miatt szentté avatták, valójában nagyon is megmagyarázható e világi dolgokkal, de hát a vallás egy speciális dolog…
62. gtibor — 2012-12-04 10:14
62. @Eugenie Danglars:
Én csak moziban láttam az említett művet, nem tett rám mély benyomást. Amíg tiboru fel nem hozta, eszembe sem jutott, hogy ott tényleg kulcsfigura a camerlengo. 🙂
61. Eugenie Danglars — 2012-12-04 10:09
@gtibor: hű, nocsak. Meglepő „véletlen” ez a camerlengós dolog. Magát a pozíciót Dan Brown-nál nagyon jól meg lehetett ismerni, a figura, aki a könyvben szerepelt, a kedvencem is volt. 🙂
60. kvantum — 2012-12-04 09:59
@ahmet:
Nem tanár volt, hanem egyházi jogász és pap, csak helyettesíteni jött be. Szerintem nincs olyan hogy rossz kérdés. Ez nagyon egyházi hozzáállás így, amit mondtál. 🙂
Amúgy amit megtanultam hittanon, hogy ha feloldhatatlan kérdéssel találkozik az egyház, akkor arra mindig van egy latin szavuk hogy ők ezt így nevezik. Ez magyarázatként szolgál (leginkább nekik), és körülbelül annyit jelent hogy Isteni sugalmazásra és mert csak! Nagyon fontos megjegyezni, hogy az egyház soha nem vitázik! Ezt még az inkvizícióból hozták magukkal. Manapság ez odáig finomodott, hogy néha a pápa nyilvánosan is elismer nagyon régóta köztudott tudományos tényeket, mintha az csak akkor és onnantól fogva lenne jóváhagyva a világon. Persze derült már ki szentről, hogy nem is csoda volt az a csoda ami alapján szentté avatták, de hát a vallás egy speciális dolog…
59. gtibor — 2012-12-04 09:20
39. @manstein:
Minden tudománynak megvannak a maga szakmódszertani eszközei, de nem megyek bele ilyen vitákba, annak nem itt van a helye. És egy-egy publikációnak nem a terjedelme a fokmérője. Fején találtad a szöget azzal, hogy Illig egy matematikus. Nekem is van véleményem dolgokról, amikhez nem értek, sőt… 🙂 Ha nekiállnék megműteni egy vakbélgyulladást, még az is lehet, hogy sikerülne, de attól még ezt inkább az orvosokra bíznám. A cipész maradjon a kaptafánál.
A történettudomány nemcsak képes, de kötelessége is felülbírálni önmagát. Semmi sincs kőbe vésve.
Ha beigazolódik a jelenlegi camerlengo köré szőtt prófécia-magyarázatunk, akkor nagyon durván meg fogok ijedni. 😀 Vagy azt fogom gondolni, hogy de Wyon korának hamisítványa az egész mű, és azóta mindig a lista alapján választanak pápát, és azóta mindent úgy szerveznek, hogy igazak legyenek a jóslatok. :-))
Például:
http://www.magyarkurir.hu/node/36880
58. untermensch4 — 2012-12-04 08:46
@ahmet: sztem jó a kérdés csak nagyobb léptékben kell gondolkodni (feltételezve hogy a „vallás” és tartozékai egy hiányos tudományos elmélet részei pl.még a cáfolhatóság-bizonyíthatóság hiányos…) mégpedig így: Isten magából teremtette az univerzumot (néhol elnagyoltan egyszerűsítek) tehát a fizikai létezés peremfeltételeit is sőt magának az információnak mint filozófiailag megfogalmazott dolognak is a teremtője, tehát simán tud olyan állapotot-információt teremteni ahol 1) a mindenséget kővé változtatja és külső fix pont híján nincs mihez képest emelni 2)olyan információs állapotúvá alakítja a világot ahol a válasz logikailag cáfolhatatlanul igen
57. ahmet — 2012-12-04 07:42
@kvantum: A tanár hülye volt, de véletlenül igaza lett. Tényleg rossz a kérdés, mert ha végiggondolod, az a kérdés, hogy Isten Istenebb-e istennél? Azaz mindenhatóbb-e önmagánál. Vicces kérdés, az tény, de kb. olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy ha megeszem önmagam, akkor kétszer akkora leszek, vagy teljesen eltűnök?
Mindazonáltal a vallás és a tudomány két párhuzamos univerzum. Mivel a tudomány rendszerén zárt logikai rendszerén kívül esőnek tekintik a csodákat, tehát a tudománnyal nem magyarázhatóak, nem cáfolhatóak.
Ennek ellenére a saját hitük cáfolatát csak akkor fogadnák el, ha azt tudományosan bizonyítanánk, mely bizonyítás eleve lehetetlen, hiszen amit bizonyítanunk kéne, arra nem vonatkozik a tudomány.
56. rognork — 2012-12-04 07:02
@sirdavegd: hehe ezt már nagyon vártam!
meg a roma származást is, relatíve elég sok komment után jött csak elő.
remélem megérem a dátumot, hogy hihessek agnes nutter szép és pontos próféciáiban.
55. FilcTroll — 2012-12-04 06:58
Kitűnő poszt, köszi, tiboru!
Ha NWO-szemüveggel nézzük, akkor sztem két dolog szembeötlő. A pápa az ő emberük, azaz a pápaság vége vagy az NWO kiteljesedését, vagy az arra való törekvés végét jelzi.
Másrészt, ha szent Bernát, aki szintén NWO-s arc a maga idejében, valamilyen beavatásban részresítette Malakiást, amitől „megjött” a jóstehetsége? Vagy egyszerűen megmutatta neki a Tervet, amin azóta is dolgoznak és ma is érvényes?
54. ace22 — 2012-12-04 06:02
Elgondolkodtató a találati pontossága, Nostradamust simán veri (különösen hogy N nem rendelt időpontot v. időbeli sorrendet a verseihez). Az utólagos belemagyarázás viszont csodára képes. Pl. Peter – petra – kő v. szikla – vesekő panaszok…
53. manstein — 2012-12-04 02:18
Ja, meg azt nem is említettük, hogy a 2032 számainak az összege 7-et ad ki, ami mágikus jelentőségű szám. Gondoljunk csak a népmeséinkre ugye. Vagy a hétbolygó-rendszerre. De ha a március 18-at is hozzáadjuk, az ugye 03.18., annak a számainak az összege 12, ami szintén nagyon komoly szám, kiadja a zodiákus jegyeinek a számát. Vagyis van egy hétbolygó-rendszer meg egy zodiákus, ami az asztrológia alapja, több mint furcsa.
Éééééés: március 18-án ölték meg Jacques de Molay templomos nagymestert 1314-ben. Túl sok furcsa összefüggés, hogy véletlen legyen.
:-))))))))
52. sirdavegd — 2012-12-04 02:10
@sirdavegd:
ááááá
„Romani ite Domum”!!!!
51. sirdavegd — 2012-12-04 02:09
@tiboru:
„Romanes eunt domus”?
vagy
„Romanite eunt Domum”?
😀 😀 😀 :
50. kvantum — 2012-12-04 01:58
„..márpedig egy bencés soha nem hazudik!
A szerencsés szerzetes annyira meghökken a dokumentum tartalmán, hogy khm, zavarában a csuhája alá rejtette és olyan sietősen távozott,…”
Jaj de szép, én sem mondhattam volna szebben. 🙂
Egyházi iskolába jártam, és egyik hittanon arról kérdeztem egy egyházi főméltóságot, hogy ha Isten tökéletes és mindenre képes, akkor tud-e olyan nehéz követ teremteni, amit ő sem tud felemelni.
Mi volt üvöltve a válasz a pap részéről??? „ROSSZ A KÉRDÉS!!!”
Egyházi stílus, de erről tudnék mesélni többet is… 🙂
49. sirdavegd — 2012-12-04 01:44
@tiboru: Budapest?!
48. sirdavegd — 2012-12-04 01:42
Ahogyan azt már az előző posztnál is említettem a jövőbelátás legegyszerűbben csakis úgy lehetséges, ha mindez egyszer már megtörtént és az általunk érzékelt univerzum egy korábbi állapot ismételt leképezése/szimulációja. Malakias pedig csak az Easter Egg a programban. Vagy csak egy referencia, ami számot ad arról, hogy a szimulációnak ezen ága mely irányba mutat. Így mondjuk könnyebb elkülöníteni egymástól az egyes alternatív univerzumokat, mert elég csak megnézni, mi állt Malakiás próféciáiban.
A 2032-es végdátumon ez esetben kár rugózni, mert amennyiben az általunk észlelt univerzum szimulációja leáll, akkor abból mi nem érzékelünk semmit. Továbbá miután ez egyszer már bekövetkezett a múltban, biztos dicső jövő áll előttünk, ha az utódaink hobbiból képesek egy teljes gráfnyi zseb-univerzumot legenerálni poénból. A dicső jövő persze kevésbé fényes, ha az onokák arra kíváncsiak, hol siklottak félre a dolgok, vagy ha a futtatást az Alfa Centauri C-ről ide látogató Csigalények végzik, és a szombat esti tv műsorban vagyunk látványosságok, miszerint „ezek se húzták sokáig”.
De persze lehet a dolog szimpla kitaláció is, mert miért ne.
47. skeptoid — 2012-12-04 01:42
II. Janos Pal a Nap munkajabol eredo. Ezt ha barkire ramondjak meg lehet magyarazni miert. Hiszen a foldi elet nelkulozhetetlen kelleke a Nap, mindannyian a Nap munkajabol eredunk:). Valakinek napocska a jele az oviban, valakinek keletre nez az ablaka, valaki meg utazik. II. Janos Pal utazott szerintem Nyugatrol-Keletre is a Nap Foldrol lathato palyajanak ellentetesen. Biztos volt reszleges Napfogyatkozas a szuletese es a halala napjan? Meglehet, hogy valahol a vilagon igen (vagy nem), de lehet foldrajzilag tobb ezer kilometerre a szuletese, ill. a halala helyetol. Ugyanugy erzek Malakiassal is, mint Nostradamussal egy poszttal arrebb kommenteltem. Lehet mondot valamit, ami bejott kesobb. Aztan korekrealtak egy „ezt is megmondta” legendakort, majd vegul mindent homalyt belemagyaraznak a jelenbe es a jovobe.
46. logiszton — 2012-12-04 01:10
Ha ennyi megoldás lehetséges, akkor ez mitől jóslás és nem egyszerű találgatás?
Ilyen jóslásra én nem fizetnék semmit!/Vajon ezt előre látná a Jós?/
45. tiboru — 2012-12-04 00:57
@manstein:
Hát még ha roma…
44. manstein — 2012-12-04 00:57
Hát akkor lehet amerikai lesz az a Péter…
43. tiboru — 2012-12-04 00:55
@tiboru:
Na tessék, nem gondoltam volna, hogy a hét dombra való építkezés ilyen népszerű volt:
http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_cities_claimed_to_be_built_on_seven_hills
42. manstein — 2012-12-04 00:54
Húha, akkor ez már megint egy remek lehetőség alkonteók gyártására. Esetleg lehetne még „román” is az a Péter, és akkor tovább kutatnivaló adódik.
41. tiboru — 2012-12-04 00:47
@manstein:
Ott a jelenlegi camerlengo, akiről gtibor kolléga ásott elő figyelemfelkeltő részleteket.
A „Romanus” meg ugyancsak többfélét jelenthet szerintem. Utalhat a születési helyére, a címeréből egy adalékra, gúnynévre, de akár simán csak arra is, hogy tényleg Rómáról van szó, s nem egy másik olyan városról, amelyik ugyancsak hét dombra épült (több ilyen van, nekem most Jeruzsálem és Lisszabon ugrik be, hogy Kaposvárról és Veszprémről ne is beszéljünk 🙂
40. manstein — 2012-12-04 00:41
@tiboru: Jogos, ez esetben viszont nem római illetőségűt kellene keresni?
39. tiboru — 2012-12-04 00:37
@manstein:
Azt se mondta senki, hogy a „Péter” biztosan választott név lesz. Lehet, hogy saját, vagy (ahogy írtam is) valami áttételes célzás.
38. manstein — 2012-12-04 00:27
@tiboru: Felhívnám a figyelmet arra, hogy a pápák nem szokták a saját nevüket választani pápai névnek. Ilyen alapon igazán felesleges keresgélni a mostani Péter nevű bíborosok között. Olyan nevet választanak, amellyel valamely olyan történelmi előzmény pápára utalnak, akit valamilyen módon követni akarnak.
16. Benedek (Joseph Ratzinger) pl. elmagyarázta, hogy az első világháború alatt a békéért fellépő 15. Benedek követőjeként akar fellépni a mai forrongó világban. II. János Pál (Karol Wojtyla) I. János Pál (Albino Luciani) tiszteletére lett János Pál. Ettől függetlenül lehet, hogy van olyan, aki esetleg a saját nevének megfelelő nevű pápa lett, de szerintem ritka az ilyen, és akkor se azért, hogy ne kelljen új személyit csináltatnia.
37. manstein — 2012-12-04 00:23
@gtibor: Te magad vagy a bizonyítéka annak, amivel másokat vádolsz, hogy ti. mindent elhisznek, amit olvasnak. Azért mert az újságot Rubiconnak hívják, a hivatalos történettudomány lapja, és szépen megszerkesztett és széles körben ismert, még nem lesz igaz, amit ír. Sajna kevés szó van a történelemhamisításokról ezen a blogon, de óriási problémák vannak vele, különösen a mi szempontunkból. Furcsa, hogy ezt egy „konteós” blogon magyarázni kell (már hogy ami nagy, akadémikusan is támogatott folyóiratokban szerepel, azt finoman szólva is óriási fenntartásokkal kell kezelni.)
Ez nem jelenti azt, hogy a 300 (Illig szerint egyébként 297) vagy akármennyi év történelembe való betoldásának elmélete igaz lenne, de nevetséges érv, hogy „sok sok oldal cáfolat” van a lapban. Illig könyve több száz oldalas, a fickó csillagász meg matematikus, durván mondva „nem szarral gurigázik”, ahogy a Rubiconba írók sem. Csak ezt a hivatalos történettudomány nem tudja elfogadni, gúnyosan röhögnek a velük szemben állókon. Mellesleg Illig nem egy könyvet írt, azóta is, ami válaszol az ellene felhozott érvekre, úgyhogy vicces egy db cikket felhozni ellene.
Szóval röviden: több szkepticizmust.
36. manstein — 2012-12-04 00:12
Mint már többször írtam korábban, alapból nem utasítom el a jóslás képességét és lehetőségét bizonyos esetekben. Tudomásul vettem, hogy lehetnek emberek, akik adományként kapják ezt a képességet (ha esetleg ők nem is így élik éppen meg). De tőlem akár még a csillagokból is jósolhattak valóságosan bizonyos tudósok a történelem folyamán, alapból ezt sem utasítom el, nem ismerem az asztrológiát részleteiben.
De ilyen 900 éves forrásoknál minden esetben nagyon-nagyon kétséges a tartalom szavahihetősége. Hát ezer helyen voltak az iratok, ki tudja, ki nyúlt hozzájuk, mit írt és mit nem írt bele, egyáltalán volt-e valami, amit meg lehetett hamisítani. Ezért is szavaztam valamelyik 20. századi amcsi figurára a múltkor, akkor már az érdekesebb lett volna.
Nem mintha ez a cikk ne lett volna érdekes, csak hát, most komolyan: 900 évvel ezelőtti pápalistáról beszélgetünk? Nemár. Még ha végig lepecsételt páncélszekrényben őrizték volna, akkor is kételkednék benne. Ami meg szerepel a pápákról, az a pár szó, az nem minimum kevés az azonosításhoz, ahogy szerepel is a cikk végén. Az időponttal való zsonglőrködés vicces.
Én arra nyomta, hogy lehet valami a jóslataiban, de jobban örültem volna egy olyan köztes szavazati lehetőségnek, hogy „talán nem mese az egész”.
35. tiboru — 2012-12-03 23:22
@gtibor:
Huhh, ez… ez már több, mint érdekes, köszi!
34. tiboru — 2012-12-03 23:19
@gtibor:
Hm, ez érdekes: Pietro barátunk, a camerlengo… A beosztásról meg Dan Brown (Angyalok és démonok) óta tudjuk, hogy milyen bajok okozója lehet.
33. gtibor — 2012-12-03 23:17
Ohh, még egy adalékot találtam.
Születési hely: Romano Canavese
32. gtibor — 2012-12-03 23:11
Camerlengo: „…bibornok kamarás, az apostoli kamara feje, a római egyetemnek, a Sapienzának prefektusa; az apostoli szent szék üresedése idején ő vezeti három más bibornokkal, a változó három u. n. capita ordinummal az egyház folyó, s azon ügyeit amelyeket a szükség parancsol s meghatározott nyomatékos esetekben fölmerülnek.” „…ezenkivül nagy terjedelmü polgári és büntető biráskodási jogkörrel rendelkezett s a pápai szék üresedése esetén az időközi igazgatás élén állott.” /www.kislexikon.hu/
A helyesírási hibákat is pontosan idéztem.
Tehát ez a camerlengo akár lehet XVI. Benedek utódja, ez azt is megmagyarázná, hogy miért nincs sorszáma a pápai állam utolsó vezetőjének, hiszen ténylegesen nem pápa.
A próféciák (állítólagos) keletkezésének idején bírói jogkörrel is rendelkezett a camerlengo. „…s a félelmetes bíró el fogja ítélni népét.”
Hogy hívják az urat, aki jelenleg ezt a posztot betölti? Tarcisio Pietro Evasio Bertone
Hmm-hmm…
31. logiszton — 2012-12-03 23:09
@tiboru:
17. tiboru
Illiggel az a problámám, hogy ahhoz hogy igaza legyen minden írást, krónikát, szent könyvet át kellett volna írni mindenhol kivétel nélkül. Namost, ha jól emlékszem Illig szerint az átírás pápai ötlet volt, de már nem emlékszem milyen konkrét célra hivatkozott. Mivel már az egyházszakadás előtt is elég nagy volt a durca a két fél között, utána meg pláne, ezért eléggé elképzelhetetlen, hogy egy „isten háta mögötti” észak-orosz kolostor szerzetesei pld.átírták volna a szent könyveiket egy messzi idegenben pózoló nekik ördögfattya római pápa utasítására. Tehát kellett volna maradni át nem írt krónikának nem is egynek. De ilyenről ő/Illig/ sem ír. Meg aztán itt vagyunk mi a Honfoglalásunkkal. Szegénynek kellett miattunk írni egy teljesen másik könyvet is ugyanerről.
30. logiszton — 2012-12-03 22:41
„A föld gyümölcsei mind megrohadnak…”
Izé, lényegében minden növény a föld gyümölcse, nemcsak azok amelyek az ehető részeiket a földfelszín alatt növesztik, mert gyökere mindnek a földben van. Tehát nem biztos, hogy a burgonyára gondolt: lehet, hogy csak mi gondoljuk, hogy arra gondolhatott. A hétszáz év meg bejött.
Egyébként a napokban megküldték nekem Nostradamus Magyarországra /rendelésre(!)/mondott jóslatait.
Háát… az a bajon az összes jóslattal, hogy mind olyan meghatározatlan: szóval így is meg úgy is, de persze utólag.
Merugyebiztoserregondolt. Itt is a pápáknál nincs egységes rendszer, egyszer a címer-rész, máskor a születési hely vagy név, vagy éppen úgy értelmezzük a szöveget vagy éppen na az volt a kedvence stb. és ugye hogy bejött!!
Ha egyszer tudta, akkor mi a fenének kódolt ennyiféleképpen?
Egy szent életűtől nem szép, ha hülyíteni akarta az utókort.
Szóval egyelőre a logikus következtetésben hiszek.Egyszer mondhatna valaki valamit egy pontos jövendölésről! Akkor legalább lenne bizonyíték az időutazásra is.
A 2032-es év nagyon megnyugtatott: lesz időm befejezni a bunkert!
29. gtibor — 2012-12-03 22:15
Ha valóban a templomosokkal való közelebbi megismerkedés után találtak rá a látomások, akkor csak megmutatták neki a szent grált, ami egy időgép, és egyszerűen kipróbálta. 🙂
28. gtibor — 2012-12-03 22:07
Eszembe jutott még valami. Jól emlékszem-e, hogy kapott valami olajfát Netanjahutól Benedek?
27. gtibor — 2012-12-03 22:05
@lorgerm:
Elnézést, ha személyeskedésnek tűnt, nem annak szántam, rosszul fogalmaztam. Csak egyszerűen nem igaz, amit írtál, rosszul tudod. Részemről lezárva.
26. gtibor — 2012-12-03 22:02
A „Petrus Romanus” kifejezés szerintem egyértelműen római Péterre utal, itt már nem két-három szóval jellemez, hanem konkrét eseményeket ír le, nem sejtet, meglebegtet dolgokat, hanem szárazan közli a „tényeket”.
25. lorgerm — 2012-12-03 21:53
@gtibor: bocsáss meg, hol írtam azt, hogy mindent elhiszek, ami le van írva? Tiboru mestert meg kíméljük meg a privát és személyeskedő megjegyzésektől.
24. gtibor — 2012-12-03 21:45
14. @lorgerm:
Ez a fajta hozzászólás erősít meg abban a hitemben, hogy az emberek mindent elhisznek, ami le van írva. 🙂
http://www.rubicon.hu/megrendelheto/termek_megrendeles/kitalalt_kozepkor/6/2/1
Ha hozzájutsz még valahol, olvasd el! 🙂 Tényekkel alátámasztott sok-sok oldal cáfolattal fogsz találkozni.
Bocsánat az OFF-ért! Hogy azért a témához is szóljak, én akkor fogom elhinni az ilyen próféciákat, ha a jövőt illetően beteljesül valamelyik. A pápaságra vonatkozóan az az egy, utolsó. Persze lehet, hogy már az is le van játszva előre. Nekem ez is gyanús, hogy pont mostanában, egy emberöltőn belül van vége a próféciáknak. Mint a maja naptár és hasonló zöldségek.
20. fanfanics hozzászólására egyetértően bólogatok.
23. hajdu — 2012-12-03 21:15
A világvége jóslatokkal kapcsolatban jutott eszembe egy műsor amit nemrég láttam a spektrumon. Három embert mutattak be akik a világégésre készültek. Mindhárman amerikai állampolgárok. Az első egy kamionos volt, aki a kamionjában élt a feleségével, ő egy gazdasági csődre készült. Jobbára M16-val és álcahálóval, a többi ember ellen. A második egy családanya volt, aki egy világméretű járványra készült. ő fél óra alatt karantén alá tudta helyezni a családi házat. Pont valami születésnapot mutattak amit rögtönzött védelmi kiképzéssé alakított.( A család mosolya nem volt túl őszinte.) A harmadik egy családapa(szerintem a legdurvább) aki elmagyarázta, hogy 2012.12.21.-én nem csak pólusváltás lesz, hanem a föld elfordul úgy, hogy afrika lesz az északi-sark, de lesznek cunamik, földrengések, és minden mi szem-szájnak ingere. Ez a jóember azt találta ki, hogy felköltözteti valamelyik(már nem emlékszem) amerikai hegységbe az egész családot. Feleség, egy 13 éves lány( az ő mosolya se volt túl őszinte), meg egy kb. 11 éves fiu. És találjátok ki mire oktatta a fiát? hogy a többi túlélő ellen, hogy kell hatékonyan használni az M16-ost.
22. bedivere — 2012-12-03 21:10
Köszi Tiboru, tényleg jó poszt lett… 🙂
Malakiásról még nem hallottam, de a szavazás után utánaolvastam. A jóslataiban szerepel egy mottó, a „Lumen in Coelo”, amit így fordítanak: „fény az égben”. XIII.Leó pápa (1878-1903) címerében volt látható egy arany színű üstökös, égszínkék mezőben. Érdekes az is, hogy XV. Benedek pápa számára a „Religio Depopulata” mottót választotta Malakiás – ez „elnéptelenedett vallást” jelent. A pápa 1914 és 1922 között uralkodott – ekkor lépett színre a deklaráltan ateista bolsevizmus, és megkezdődött a kereszténység fokozatos térvesztése…
Az utolsó jóslattal kapcsolatban az jutott eszembe, hogy „a hét dombra épült város” akár Bizánc is lehet – 1054-ben véglegesen kettészakadt a nyugati és keleti egyház. Lehet hogy az ellenfél, a görögkeleti egyház megsemmisülése szerepel a próféciákban, és nem a Vatikáné?
21. hajdu — 2012-12-03 20:44
2032-ben ha eljön a világvége, remélem az utolsó pápa Erdő Péter lesz. Csak kishazánkban van európa szívcsakrája. 🙂
20. fanfanics — 2012-12-03 20:37
„Írt arról, hogy hét évszázad múlva a „föld gyümölcsei megrohadnak”, minek következtében „a sziget majdnem kipusztul” (a burgonyavész miatti Nagy Éhezés következményeként 1845 és 1850 között egymillió ír halt éhen, további egymillió kivándorolt).”
A jövendölések kapcsán szokásos kérdés merül fel: van arról adat, hogy ez a jövendölés létezett a burgonyavész előtt is? Nagyon szkeptikusnak tűnök, ha betippelem, hogy a jóslat első említése nem korábbi a XIX. század második felénél? 🙂
19. chph — 2012-12-03 20:22
@tiboru:
Ez azért meredek 😀
De nem is lennénk konteósok, ha nem…
Viszont ez a Malakiás dolog, olyan mint Nostredamus, utólag nem nehéz belemagyarázni dolgokat…
18. hajdu — 2012-12-03 20:21
Érdekes írás volt, bár én nem rá adtam a voksomat. Sajnos ezeket a világvége jövendöléseket nem tudom hova tenni, igaz 2032-ben érem el a nyugdíj korhatárt, majd kiderül.:) Úgy vagyok ezzel mint az átkokkal, hiszen aki minden hétfőn kilencet köp kelet felé, valamint van egy átkoktól óvó amulettje(amit egy vak vajákos adott, kéz büdös nagy pofon után) azt nem érheti baj. 🙂
17. tiboru — 2012-12-03 19:28
@lorgerm:
Hát (Illig szerint legalábbis) a VII., VIII. és IX. századokat találták ki.
http://tttweb.hu/gyujtemenyek/cikkek/regi/Hamis_kozepkor/Az%20eltunt%20300%20ev%20nyomaban.htm
16. lorgerm — 2012-12-03 19:15
@tiboru: ahha, nem tudtam (300 év mikori). Világvége meg, nohát, azt előbb még meg kell érjem.
15. tiboru — 2012-12-03 18:47
@lorgerm:
Hát lehet, hogy egy-két nap elcsúszott ide vagy oda, de most őszintén: ki lenne sokkal boldogabb, ha mondjuk 2032. március 18. helyett 2032. március 24-én lesz vége a világnak?
🙂
Az a 300 év még Malakiás előttről hiányzik (azaz van pluszban), úgyhogy az 1139-2032 közötti időszakot nem érinti 🙂
14. lorgerm — 2012-12-03 18:19
Tiboru, a naptárreformot beleszámítottad a dátumba? Tudod, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom is november 7-én van 🙂
Meg ugye kering a köztudatban kb 300 év, amivel nem tudnak elszámolni a történészek…
13. stockton — 2012-12-03 18:03
@tiboru:
A ghánai bíboros wiki oldalán találtam ezt az infót:
„In October 2011 Cardinal Turkson called for the establishment of a “global public authority” and a “central world bank” to rule over financial institutions that have become outdated and often ineffective in dealing fairly with crises.”
Hajajj.. lesz itt új világrend 🙂 Lehet ebbe fog belebukni az egyház? 🙂
12. tiboru — 2012-12-03 17:53
@Eugenie Danglars:
Most, hogy átnéztem a bíborosi listát, a következő Pétereket találtam, zárójelben állampolgárságukkal és születési évükkel:
Erdő Péter (HUN, 1952)
Ricard Jean-Pierre (FRA, 1944)
Rubiani Sáenz Pedro (COL, 1932)
Scherer Odilo Pedro (BRA, 1949)
Turkson Peter Kodwo Appiah (GHA, 1948)
A ghánai bíborosról jutott eszembe, hogy egyes vélemények szerint itt az ideje egy színesbőrű (de minimum dél-amerikai) pápa megválasztásának, mert a katolikusok döntő hányada már régen Európán kívül él.
11. stockton — 2012-12-03 17:31
@Eugenie Danglars:
Nem hiszem, hogy feltétlenül olasz lesz, Habár a prófécia Romanus-t ír, lehet olyasvalaki is akinek a családnevében van ez leírva, vagy éppen más módon köthető Rómához.
10. stockton — 2012-12-03 17:28
Király lett a poszt, mivel nem hallottam előtte Szent Malakiásról ezért meglepve olvastam mindent. Én úgy vagyok vele, ahogy a lottószámokkal. Eltalálhatóak a jövendölések 1-szer vagy 2-szer, de hogy 115-ször az már csak akkor lehet, ha valaki azt biztosan tudja:)
Jut eszembe, lottókonteó nem lesz?:) Abban sem hiszek, hogy ott aztán milliárdokról csak úgy a szerencse döntsön, meg hallottam érdekes történeteket:)
Szóval Malakiásra visszatérve, kb annyi esélye lehetett volna tippelve mint hogy lottóötöst nyerjen, tehát a logika azt diktálná, hogy tudta amit leírt. Persze, rá lehet húzni próféciákat más pápára is, de arra sem volt sok esélye, hogy mindenkiről a származása és a munkássága alapján egy olyan definíciót írjon le, ami klappol. Már pedig ebben az esetben sikeresnek tekinthető a dolog.
Ráadásul hogy onnan majd ezer év távlatából a definíciók száma egybeessen korunk „lehetőségeivel”, külön pikantériát ad.
Szóval legyen bármi is az igazság, több realitást látok benne mint lehetséges hantát.
9. stoppos — 2012-12-03 16:59
@Wendiii: Azért ne felejsük el Dél-Amerikát. Kicsit korainak érzem ezt a 2032-őt.
8. Eugenie Danglars — 2012-12-03 16:54
„f.) Meglátjuk, hogy a következő dátum jön ki: 2032. március 18.”
Hm. Ha feltételezzük, hogy az eszmefuttatás valódi és hiteles eredményt jelez, akkor vélhetően nem egy idős pápát választanak következőnek. Benedek ugyanis már nagyon nem fiatal, nem biztos, hogy benne van még 5-10 év. Ami azt jelenti, hogy a következő pápának 15+ évvel kellene kalkulálnia, hogy elérje a 2032-t.
A jelenlegi olasz bíborosok közül van listánk arról, kinek köthető a születési nevéhez a Péter/Pietro?
7. proletair — 2012-12-03 16:05
Én nem találomra kerestem pápát: most olvastam Druon Elátkozott királyok regényfolyamát, és eszembe jutott Deuzé bíboros, a későbbi XXII. János. Aztán ráböktem a próféciára, és az animal rurale lett párosítva hozzá. Nos, állítólag őszentsége rajongott az egzotikus állatokért, és szép nagy gyüjteménye volt mindenféle Európában nem honos madárból, meg emlősből. Most nem számoltam ki, de lehet hogy pont őróla szólt a prófécia?:)
6. Wendiii — 2012-12-03 16:00
tiboru, amit a végén írtál az egyház rohamos térvesztéséről, egy picit elgondolkodtatott. Lehet, hogy egy kicsit nyakatekert lesz, előre elnézést kérek, de akár lehet is benne igazság. Tehát.
Azt ugye beláthatjuk elég könnyen, hogy XVI. Benedek eléggé „halovány” pápa, pláne az előd fényében. Ráadásul elég rosszul is indított, volt egy-két komolyabb baklövése, amitől a világ néhány pontján sokan fejezték ki hangosan a nemtetszésüket (és akkor most finoman fogalmaztam). Azóta viszont szinte semmi. Ezen kívül különböző – mondjuk így – társadalmi meglátások, nézetek is nagyon sok embert elfordítanak az egyháztól.
Benedek ugyan biztosan nem fog addig élni (105 éves ember elég ritka Európában, pláne, ha ilyen magas hivatalt tölt be), ergo lehet, hogy az utána következő pápát már egy gyakorlatilag nem is létező (illetve csak egy-egy országban létező „társadalmi szervezet”) élére fogják választni.
Mondjátok el nyugodtan, ha nem jól látom, de én inkább – ezek alapján – csak az egyház végét látom ebben. Azért azt se felejtsük el, hogy abban az időben az egyház volt mindennek az alfája és az omegája.
5. naplopo — 2012-12-03 15:55
Én nem tartanám kizártnak, hogy az egyház, hogy bizonyítsa Malakiás csodáit, úgy választ pápát, hogy beleilljen a jóslatba. Mellesleg akár igaz is lehet. Kíváncsi leszek 2032 március 18-ra. Talán akkor jön el az Új Világrend?!?! 😀
4. marcoromano — 2012-12-03 15:21
Hát nem is tudom, engem ő sem győzött meg!
3. generalwert — 2012-12-03 15:19
@tiboru:
Szerintem itt inkább Viterbo Pannóniára valami hasonlóságát kellene megvizsgálni, a latin szóösszetétel erre utal.
Egyébként miért csak egy példát említettél amikor tévedett a püspök úr? Talán csak nem, ír nacionalista szervezetek befolyása alatt állsz, akik megtiltják, hogy kritizáld nemzeti hősüket? 😀
2. tiboru — 2012-12-03 14:47
@generalwert:
Lehet, hogy az ősei között volt magyar is (vagy csak járt Magyarországon), s innen kapta a „magyar” melléknevet.
Az angol wikiszócikk címe alatt a „redirected from János Struma” olvasható, tehát lehet, hogy eredetileg „János” volt, még mielőtt Giovanniként futott volna be szép karriert… Még az is lehet, hogy golyvás volt szegény (struma = a pajzsmirigy kóros megnagyobbodása).
1. generalwert — 2012-12-03 14:26
III. Callixtusz ellenpápa, „aki a Toszkán Pannóniából jön”. A székhelye a toszkánai Viterbo volt, eddig okés, de mi ebben a magyar? Címer nem, földrajzilag nem, akkor mi? Segítene valaki?
RSS feed for comments on this post.