Ahogy néztem a képeket meg pár kommentelő által mellékelt videót ezekről az üregekről, az jutott eszembe hogy a Tiboru álltal kiírt elméletekben mindig egy üreg külön funkcióját nézzünk (egyenként nézzük az üregeket), de mi van ha nem külön kell nézni, hanem egybe az egészet?! csak mert annyira szabályosan vannak egymás mellett/mögött az üregek és egy elég szabályos sávot alkotnak, hogy mi van ha egyben kell nézni az egészet. igaz így sincs ötletem hogy mi lehet, csak ez jutott eszembe

@dracodom: -1 a

@zizzi: Örülök ha segíthettem.

Ötletedre, hogy mennyi szó szerinti konteó van a történelemben, van egy ötletem. Nem ásatag, hanem lejegyzett – írott dolgok (a kitalált középkor óta úgy tudjuk ami írva van – volt, azért az nem százas, mai példa: „kinyílott a pitypang? Megírom!”.()

Népvándorlás kori (meg előtti meg utáni harcos) népek eltűnése – csak a magyar meg még pár – nem tűnt el (ez is korábbi és nem teljes gyűjtés).

Szittya népek:
A kurgán-kultúra (halomsíros)
kimmerek
királyi szkíták (a „királyi” jelző nélküliek voltak az adózó köznép, akiknek még a nevüket sem jegyezték le)
szarmaták, vagy jazigok vagy alánok
hunok
türkök (de pl. Bulgáriában már 1200 éve szlávul beszélnek)

Germán népek:
visigótok
osztrogótok
vandálok
frankok (Frankia, akarom mondani Franciaország van, de már flansziául beszélnek)
gepidák
longobardok (Lombardia van, de már taljánul beszélnek)
angolok (az angolt hagyjuk, mert fele latin másik fele meg részben „részeg holland”, részben német?)
jütök
szászok (na ők tényleg megmaradtak németnek – germánnak)
alemannok
markomannok
kvádokok
burgundok (ők is flansziák lettek, nem keverendő Lettország lakóival akik nem tudni mikortól lettek lettek :-))
hermundurok
naristák
szvébek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pannonok
pannonok – Pannonia kapcsán mindenféle említett – lejegyzett népek:

dalmaták
illirek
azalok, azaliak
cydnusok
eraviszkuszok (pannon)
ózok (ozoni)
osiak (pannon)
breukok (pannon)
andizetek (pannon)
hercuniates (pannon)
amantinok (kelta)
szkordiszkuszok (kelta)
boiok (kelta)
latovikok (kelta)
tauriszkuszok
dákok

kelták (ezt nem részleteztem, igen sok nép, mára csak nép – nyelv töredékek maradtak belőlük)

vikingek (na, ők is megmaradtak, mondjuk az is igaz, hogy „törzsterületeikről” a mai migránsok is menekülnek, nem tutyi-mutyi embereknek való vidéken élnek).

avarok
magyarok
besenyők
úzok
kunok
tatárok (mongol lesz az és ők is megmaradtak)

Szóval ezek az írott történelemben jegyzett népek nagyobbrészt mára eltűntek. Nem mind, de a zömük.

Egyszerű kérdésem, miből gondoljuk hogy pont Árpád magyarjainak sikerült fennmaradniuk (ők ugyan azt mondták, hogy visszajöttek, nem pedig hont foglaltak és így már érthetőbb a nézetletérés nélküli és nyelvi problémákat nem említő „beilleszkedésük)?

Miért a „szittya – magyar – szítja” „szentháromságban” – vallásosoktól elnézést kérek – keressük a múltunkat?

@rdos:

Koszonom szepen :).

Kunhalmok: ra kellene venni tiborut,ez is van olyan izgalmas, mint nehany „kulfoldi” „luk”meg „domb” meg „karc” 😉

@zizzi: Nem nyíló link. Pl. rögtön az első. Okát nem értem, gyanítom akik döntöttek erről (file áthelyezéséről) nincsenek tisztában az url és a keresők fogalmával (aki tudja csinálja, aki nem az irányítja :-(). Ha nem szándékos eltüntetésről van szó, segít az alábbi recept (ha igen, akkor a „időgép” egy darabig őrzi). Google keresés a file nevére.

„toth_imre__magyar_ostortenet.pdf”

Első talált linken más file néven, de már meg is van.

http://www.leventevezer.extra.hu/Magyarostortenet.pdf

9.sorszámú körárok – 3.linkem szintén változott, új elérése ráadásul „cégen belül”:

http://www.regeszet.org.hu/images/regeszet2000/h_005.pdf

Nem vagyok régész (mondjuk annak készültem, de az már régen volt) és nagyon megtisztelsz, de ez nem tanulmány csak összegyűjtöttem a publikusan elérhető infókat egy-egy körárokról (és a néha fantommá váló linkekről). 🙁

Kunhalom? Másik gépemen valami rémlik. Keresem.

@gigabursch: Rákerestem, Várhely Soproni hegység-re. Kelta földvárnak gondolják ma a régészek. A körárkok jóval korábbiak, és ma úgy tudjuk – véljük hogy nem védelmi célból készültek. Szóval most már azt mondanám talán inkább nem mint igen. 🙁

@rdos:

Várhely nem lehet a soproni Várhely?
Fent a Soproni-hegység egyik legmagasabb pontja, többgyűrűs földvárral és vagy 100 halomsírral (ha nem többel)

@zizzi: Azok a sarmati, szarmaták (jazigok oszétek, jászok) lesznek oroszul többesszámban. 🙁

Ha már megalitok és a Stonehenge utóda, akkor nézzük a Stonehenge elődeit. Egész Eu-ban de főleg a Kárpát-medencében fellelhetők, ekkor még csak földből készültek. A talán leghíresebb a polgári, de van még félszáz.

Zalai-Gaál István, az MTA Régészeti Intézetének munkatársa, a történet tudomány (régészet) doktora az Archaeológiai Értesítő-ben (1990, 117: 3-24) megírja, hogy „A közép-európai vonaldíszes kerámia elterjedési területein szinte mindenhol nagyobb számban találtak árokrendszereket, körárkok légifotózással, illetve az ahhoz kapcsolódó magnetométeres mérésekkel.”

Továbbá: „Kevesen tudják,hogy Magyarországon sok őskori kőkör található. Angolszász világban élünk: Stonehenge a favorit… A magyarországiakról tudtommal mindössze egy könyv jelent meg, az is németül, a szerző (Makkay János) kiadásában. Ebből írtam ki a következő földkör-helyszíneket (forrásom http://tarsadalmivirtus.lapunk.hu/tarhely/tarsadalmivirtus/dokumentumok/toth_imre___magyar_ostortenet.pdf 28.oldala, kiegészítéseimmel):

1. Kovadomb (Kárpát-Ukrajna, de a település nevet a google.maps nem ismeri!);

2. Iklód (Temes, körárkot nem találtam);

3. Balatonmagyaród; = 15. ?

4. Hódmezővásárhely-Gorzsa;
http://epa.oszk.hu/01600/01639/00005/pdf/elsoszazad_2008_2_361-428.pdf

5. Tiszapolgár-Csőszhalom (1994);

6. Parác (Temes);

7. Szászváros (Hunyad);

8. Felsőlupkó (Krassó-Szörény);

9. Füzesabony-Pusztaszikszó; (késő neolitikum korai rézkor)
http://regeszet.org.hu/old/images/regeszet2000/h_005.pdf

10. Endrőd (ma már Gyomaendrőd);

11. Szolnok-Zagyvapart; (rézkor)
http://www.akademiai.com/doi/abs/10.1556/ArchErt.135.2010.8

12. Tiszanána;

13. Kisvárad (Nitriánsky Hrádok, ma Nagysurány része, Felvidék);

14. Szarvas;

15. Balatonmagyaród-Hidvégpuszta; =/= 3. Balatonmagyaróddal? (késő neolitikum korai rézkor)
http://regeszet.org.hu/old/images/regeszet2000/h_005.pdf
http://www.ace.hu/am/2015_2/AM-2015-2-PBJ.pdf

16. Felsővárca (Máramaros);

17. Bututcheni (Moldva, de a település nevet a google.maps nem ismeri!);

18. Bogit-Berg (Ukrajna, de a település nevet a google.maps nem ismeri!);

19. Bégaszuszány – Susani (Temes),

20. Rákos (Csíkrákos vagy Felsőrákos? Csíkrákos mellett van Pogányvár és Rákos-hegy is),

21. Várhely – Sarmizegetusa közelében két kő kört is találtak (Hunyad).

22. Kisompoly, (Fehér), Gyulafehérvártól nem messze, amely ezer évvel megelőzi Stonehenge-t, és nagyobb is nála.”

23. Szólád–Kisaszó, Neolit körárok útba eső részének feltárása Szólád határában (2004-2006) = köv.forr. Szólád–Kisaszó (29.oldal)
http://ns.archeo.mta.hu/hun/munkatars/osztasanett/

24. Belvárdgyula – Szarka hegy (régen ismert)
http://sirasok.blog.hu/2010/07/07/ujkokori_korarkok_es_korularkolt_teruletek_kutatasa_baranyaban
http://www.ace.hu/am/2008_3/AM-08-03-KA.pdf
http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=45.984461&lon=18.417367&z=17&m=b (orto 2000-en jól látszik)

25. Szemely Hegyes I., II. (mindkettő igen-igen nagy!)
http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=46.017015&lon=18.338338&z=17&m=b (orto 2000-en jól látszik)
https://www.google.hu/search?q=szemely+hegyes&biw=1280&bih=729&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=-xdmU8eNC8mI7AaNm4DgCg&ved=0CEoQsAQ#facrc=_&imgdii=_&imgrc=or7bmAR5p7Pb7M%253A%3BSVgdzXu7wS3vAM%3Bhttp%253A%252F%252Fm.blog.hu%252Fsi%252Fsirasok%252Fimage%252FK%2525C3%2525B6r%2525C3%2525A1rkok%252FSzemely-Hegyes_El%2525C5%252591t%2525C3%2525A9rben%252520a%252520nagy%252520k%2525C3%2525B6r%2525C3%2525A1rok%252C%252520m%2525C3%2525B6g%2525C3%2525B6tte%252520a%252520kisebb_2005.jpg%3Bhttp%253A%252F%252Fsirasok.blog.hu%252F2010%252F07%252F07%252Fujkokori_korarkok_es_korularkolt_teruletek_kutatasa_baranyaban%3B480%3B720

26. Vokány – Faluvégi-rész (1980-as évek óta ismert)
http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=45.905180&lon=18.346825&z=16&m=b (talán itt)

27. Villánykövesd – Jakabfalusi út-mente (1980-as évek óta ismert)
http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=45.894698&lon=18.421133&z=16&m=b (talán itt)

28. Mórágy (1980-as évek óta ismert) kugliban alig, „Mórágy körárok” csak tűzköves
tűzköves: téka alapján 2014/08/01
http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=46.241335&lon=18.622298&z=17&m=b

29. Sé-Malomi dűlő (Vas megye) (1976)
http://www.vasiertektar.hu/hu/s/3326/kiemelten-vedett-regeszeti-lelohely-se-kozseg-malomi-dulojen
http://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_VASM_Savaria_34_1/?pg=124&layout=l
https://www.facebook.com/regeszetsavaria/posts/1123206694360212
http://zaol.hu/tudomany/eleink-tudasa-a-kutatasok-szerint-tudatosan-tajoltak-az-epitmenyeket-1723838

30. Becsehely-Gesztenyési-földek (Zala) (régen ismert)
http://www.ace.hu/am/2015_2/AM-2015-2-PBJ.pdf

31. Kaposújlak–Várdomb-dűlő (2007)

32. Sormás–Török-földek (Zala) (2007)
http://www.ace.hu/am/2015_2/AM-2015-2-PBJ.pdf

33. Nagykanizsa–Palin-Anyagnyerőhely (Zala) (2007)
http://www.ace.hu/am/2015_2/AM-2015-2-PBJ.pdf

34. Zengővárkony

35. Feked – Lapos

36. Geresdlak – Hosszú-hát II.

37. Geresdlak – Hosszú-hát I.

38. Nagykozár – Zámájur-dűlő

39. Magyarsarlós – Kerekes-dúlő

40. Kökény – Temetői-dúlő

41. Palkonya – Gréci-dúlő

42. Harkány – Szilágy

43. Solt
http://magyarostortenet.gportal.hu/picview.php?prt=490415&gid=2078631&index=9

44. Dunatetétlen

45. Jánoshida (-Portelek?)

46. Gétye-Gyomgyáló-lejtős (Zala)
http://www.balatonimuzeum.hu/de/forschungen/forschungsprojekte/item/616-keso-neolitikus-korarok-felmerese-getyen/616-keso-neolitikus-korarok-felmerese-getyen
http://www.ace.hu/am/2015_2/AM-2015-2-PBJ.pdf
http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=46.751366&lon=17.067894&z=17&m=b

47. Sormás – Mántai-dűlő
http://epa.oszk.hu/01600/01613/00013/pdf/zm_13_2004_29-54.pdf

48. Vámoslucska, Fogas, Hajná települések között
http://www.hirek.sk/mozaik/20120407115423/Stonehenge-megfelelojere-bukkantak-Szlovakiaban.html

49. Szurdokpüspöki
„Szilágyi Márton az MTI kérdésére elmondta: véletlen, hogy a gyapjas mamutok maradványai éppen egy rézkori, 5200-5300 éves telep területén kerültek elő. Utóbbi szintén szenzációs lelőhelynek számít: egy 250-300 méter átmérőjű, kör alakú sáncgyűrűt mutat a feltárás, két cölöpszerkezetű építménnyel együtt. Utóbbiak funkciója még nem tisztázott, de talán az erődítés kapui lehettek. Egy ilyen megépítése jelentős társadalmi szervezettség meglétét sejteti.
A feltárást vezető régész hozzátette: különlegesség, hogy a telep legsűrűbben lakott részei a sáncgyűrűn kívül estek, tehát nem csak védelmi céllal épülhetett az erődítés”
hir3.hu/magazin/7/122092/jegkorszaki_mamutmaradvanyok_es_bronzkori_telep_egy_lelohelyen

50. Rohonc
http://juharizsuzsanna.blog.hu/2014/07/21/stonehenge-t_talaltak_rohoncon

51. Bezeréd-Teleki-dűlő II
http://www.ace.hu/am/2015_2/AM-2015-2-PBJ.pdf

https://docs.google.com/file/d/0B2Lni7vEXTpeQVpZSHJSZVFjdzg/edit?pli=1
Szerint a mai Szlovákia területén 56 neolitikus körárok van. A cikk az angol, bajor, osztrák neolitikus körárkokról említést tesz, a mai Magyarország területén lévőket nem említi.

Az ezévi, európai gabonakörök listája:

<http://www.fgk.org/?cat=338

Azon a szezon szó használatos, érthetö, a gabonaéréskor keletkeznek ezek a körök.

„A konteósoknál talán csak a régészek tudják jobban, hogy bolygónk telistele van az emberi civilizáció és kultúra olyan szokatlan, múltbéli megnyilvánulásaival, amelyek egy részét megnyugtató és egyértelmű módon a mai napig sem sikerült megmagyarázni. Ebben a társaságban szerintem mindenki hallott már a Nazca-fennsík furcsa ábráiró …..

Nos, léteznek – ha nem is egyszerübben megmagyarázható- ebbe a megjelenési kategóriába besorolt, mai, a napjainkban képzödö alakzatok is.

Gabonaköröknek nevezik öket magyarul, az alábbi link mutat is egy ilyet.

<https://www.youtube.com/watch?v=kkR7otwyvWs

A németnyelvü IT-ben is ráakadtam egyre amely az idei Július hónapban jött létre.
Kornkreis nevü képzödményekröl adnak hírt, képeket, interjúkat. Ugyanis a Németo.-i Bajorországban elég gyakori jelenség amint arról további linkek alatt is hírt adnak.
Az idei, a Fürstenfeldbruck nevü nagyobb helységhez tartozó Mammendorfban jött létre. A „képzödmény“ átméröje 180 m, gyönyörü mintázatú. Nyitva állt az érdeklödö közönség számára is, addig amíg aztán a földmüves learatta. Nagyszámú látogatója volt.
Kissé csodálkozom, hogy learatta, hiszen a látogatók önként adományoztak, anyagi kára tehát nem lehetett. (a konteós learattatásra is gondolhat a mai krízises helyzetben; ha nem egyébért, akkor az ott elöállt nagy közfelhajtás miatt: örök, rendörök, parkolóhelyek, adománybeszedö, filléres elszámolás, adó, számtalan riporter, stb.)

Jó pár évvel ezelött, Angliában, a Stonehendge szomszédságában észlelték az elsö gabonakört. Azóta is Angliában a leggyakoribbak és nem képzödnek akárhol. Úgy mint Németo.-ban sem és máshol sem a világban.

Egyes hozzáértök kb. egy kategóriába sorolják a Stonehendge és tsai-t amelyek köböl vannak, a füköröket, a gabonaköröket és a Cajamarquillai üregeket is mint „földköröket“.

Ha megint nem jelenik meg a link, -Kornkreis in Mammendorf- a keresöszó a google.de alatt. Ez a legelsö, de még számos videó, cikk is van.

@petiba:

„Max, ha reagálni akarok rá, akkor úgyis a válasz gombra kattintok.”

Lehet olyan hsz. is amit megint csak elolvasni szeretnék, vagy olyan, amire válaszolni is, de már nem a legelsö. Azokat úgy keresem, hogy már a keresés közben is változtathatják a helyüket.
Ennek értelmében idézem @gigabursch pillanatnyilag 4sz.
hsz.-t.
Mi van, ha mire az én hsz.-m olvasod, az már nem a 4.sz alatt fut. A 4. szám alattival meg nincs mit kezdened?

Ez már csak olyan utó”hörgés”, a változtató késztetés az
benne van a zembörben, annak fölösleges ellenállani, mondaná a …

@Rumcájsz von Jicsin:

Akkor nem tetszett még azzal a hajnövesztő problematikával összeütközésbe kerülni, hogy az oldal alján szembetalálkozik egy „összes komment” fülecskével?
Ez mondjuk még önmagában csak egy plusz kattintás lenne, hacsak nem jön elő az a – valszeg foxis – probléma, hogy az „összes komment”-re kattintva kidob a felületről, azaz újra bejelentkezést kér. A bejelentkezés után pedig megint nem jut a lúzer júzer a kommentek „végére”, csak ismét az összes komment fülecskéhez, amire kattintva újra a jelentkezz be, majom! üzenet jön szembe.
És x frissítés után frissül végre, és hosszú szórakoztatás után jut el a zember a kívánt pontra. És emlékszem, ez másnál is előfordult, nem csak nálam. De ezt leszámítva is ez a legkényelmesebb, főleg ahol 100+-os hsz szám van.
A számozás biztos jobb lenne, ha maradt volna az eredeti, már annak, akinek ez számít. Nekem pl. tökmindegy az, hogy egy komment hányas szám alatt fut. Max, ha reagálni akarok rá, akkor úgyis a válasz gombra kattintok.
(szavaztál?):)

@petiba:
Most már mineden világos (mint néger feneke az alagútban).
🙂

@becsuszoszereles1k:

Na, ájjjjon má meg a közel-keleti karavánmenet, micsoda cselszövő ármánykodás folyik itten, hőőő?!(vagyis gyááá)

Kit karolok én átal, meg vissza?
Még a végén meg tetszenek gyanúsítani, hogy csókos cimbi vagyok? Miután most fenyegettem meg sűrű rosszallással egy nyugdíjazott ejtőernyőst? Hacsakazérnem XD

Végül is felállíthatunk három verziót.Csak a kedvetekért.

Á.) Kesztyűt dobtam a főejtőernyős elé, és halálosan megfenyegettem, hogy morcos vagyok, és ő erre úgy megijedt, hogy gyorsan megtette, ami után (azér többedmagammal ám!) vagy egy éve siránkozom. Bizonyára egyébként így történt, de hajlok rá, hogy nem.

Bé.)Főejtőernyős asszonykája a hosszú házasság során sem lépett az elsárkányosodás útjára, így az exdenevér nincs szokva a véget nem érő csesztetéshez, és véletlen pont most lett elege a folyamatos morgásból, zsörtölődésből. Nem hiszem, hogy így történt, de hajlok rá, hogy esetleg.

Cé.) Hiú nyugdíjasként, és egyébként maximalista pasasként (azért ne feledjük azt a kék szeméhez passzentos konteókék inget a kékborítójú könybemutatós fotón) törekszik kedvenc terméke minőségbiztosítási követelményeinek maximalizálására, és közönségbarát felépítésére.Mivel a számítástechnikai képzettsége nem egyenesen arányos a konspirációs műveltségével, ehhez szükséges egy segéderő, aki sajnos nem tartozik neki egy szívességgel, ezért inkább megvárta az új könyvbemutatót a következő plasztikai műtéthez. Fogadást talán erre a pontra kötnék.

Na de karolás, az aztán nincsen.(max egy piripötty, meg egy kémkönyvXD) Ahhoz, hogy egy gépnaris KH-t ölelgessek, annyit kellene innom, amennyit nem tudok.Meg aztán ki tudja, egy nyugdíjas ejtőernyős életének ki a párája, mi van, ha egy Nyikita? Vagy Ursula von Brünhilda?

XD

Tessék örülni, hogy nem kell keresgetni az alját a tetejének.
Hogy a sorszámok mérisnem maradtak, na azt a Balázstól tessenek megkérdezni. (asszem ő az, aki sajnos nem tartozik az ejtőernyősnek egy szívességgel)

@becsuszoszereles1k:
Kit akar Petibá átkarolni?
Mit szól ehhez kedves élete értelme?
🙂

@gigabursch:

A kommentek sorrendje megváltozott, mostantól a legfrissebb van legfelül. A tiéd (ha jól látom) most a tizedik.

@zizzi:
Pont ezt ecseteltem feljebb, cáfolandó az elképzelést.
Míg a Kanári-szigeteken ott ahol ezek a gödrök vannak, van kinyerhető/lecsapható pára, itt nemigen.
Vö. dömborzati elhelyezkedés. Kanári szigeteken az egész gödörsor a lapályokon van, míg az üregsor gerincen fut végig. Onnan lefut, lefolyik a pára, tehát nincs mit kicsap(at)nod.

@gigabursch:146.

Ez is érdekesség akar lenni, rengeteg kép:
repülö csészealjakról,3 ujjú szürkéröl, kukorica emberekröl,a Pap Gábor Nazca-i elöadásához találó mintákkal, ürhajósokkal kezeslábasban.
UFO -reptér Teotihuacan-ban, és igy tovább.

„Ősi földönkívüliek Mexikóban”

http://tudomany-es-elet.hupont.hu/7/osi-foldonkivuliek-mexikoban

@gigabursch:146

végre megnéztem,nagyon érdekes.

145. rdos: ezt is

147. @meggymag:
Arról volt szó szintén @rdos 88. hsz-ban.

Nem kapcsolódik szorosan a poszthoz, de – innen nézve – közel van hozzá és legyünk őszinték legalább annyira nem tudunk rá hivatalos és elfogadható válaszokat.

Érdekességképp csatolom, félig off, tanulságos szempontok lehetnek benne.
(https://www.youtube.com/watch?v=yXazELkq3BE, https://www.youtube.com/watch?v=0eWjYjfMLFE)

126. rdos — megoldása tűnik számomra a legvalószínübbnek-így végigfutva a kommenteket 🙂 DDD

@untermensch4:
Én írtam róla és a jelen eseményeit vizsgálva és hivatkozva egy úgy 3 évtizede látott Delta-epizódra.

most így újra nem olvasom végig a kommenteket, ha vki írta már, elnézést. holmi ismeretterjesztő filmben inkákkal kapcsolatban volt hogy miért tudtak mezőgazdászkodni qrva száraz hegyekben. hajnali pára, a köveken nem csapódik ki, szöveten igen. tán azóta hogy egy koránkelő kutató kapcsolt hogy nem izzadhatta át akkor és ott a sátorban még száraz poncsóját, keret+műszálas fonál kombóval. több szál pókhálót/hajókötelet parodizáló összefonásával értékelhető mennyiségű vizet is lehet szerezni. nem tudom hogy ennek a helyszínnek a klímája is hasonló-e?

@gigabursch:
Az eleje olyan, mintha völgyvidékről indulna.
Hát kicsit eltévedtek az amuri partizánok… =)

Nem lehet valamiféle gátrendszernek az alapozása? Olyan, mintha egy egykori folyómedret követne.

Persze ez alapján lehetne valami vízvezeték-rendszer része is.

Mondjuk egy akvadukt alapozása.

Olvaszto tegelyek pl.?
Az megmagyarazna a belso kialakitast. Mint regen a harangontesnel, a foldbe vajt uregekbe vezettek a femet.
Lehet ezeket is hasonlo celra hasznaltak.

Sajna a mezőgazdasághoz nem értek. Amennyire tudom a sivatag is termőre fordítható, csak legyen öntözésre édesvíz. Pl.

http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=28.416768&lon=30.465088&z=13

A gödört alkotó kövek, kavicsok, homok közötti térrész = hézagtérfogat a kicsapódó víz tárolására nagyon is alkalmas (ha mulcs – fólia borítást is alkalmazna, a párolgási veszteséget is tudná csökkenteni, mert ami éjjel – hajnalban kicsapódik, az nap közben a felszín alól is! párolog).

A képek szerint a szőlő meg köszöni szépen jól érzi magát a gödör alján. Lassan mi is jó ha megszokjuk ezt a „gödör alján ‘jó’ életérzést”. 🙁

@freca: „Még nem volt kapacitásom minden hozzászólást rendesen elolvasni.”

Nem állítom hogy megvan a megoldás, de ha a 126. sorszámú linkemet megnézed, hasonló üregekben Lanzarote szigetén ma is így termesztenek szőlőt.

Korábban élénk vita is kialakult erről a lehetőségről, kb. 80-tól.

Még nem volt kapacitásom minden hozzászólást rendesen elolvasni.
Felvetődött már, hogy lakások? Képzeljünk mindegyik fölé egy sátrat, máris aránylag – a többi elképzeléshez képest – reális.
És a védettség miatt költözhettek ilyen hülye helyre.
Talán esetleg…

http://www.erdekesvilag.hu/lanzarote-a-szaz-vulkan-szigete/

Elnézést, ha volt már, de most ugrott be egy ötlet:

Büntetésvégrehajtás

Nem volt börtön, mindenkit nem lehetett kivégezni, szóval aki lop/csal stb: irány a hegyre gödröt ásni. Kisebb vétség egy gödör, nagyobb vétség 3 (10-, 20-, 100) gödör stb., stb. A minőséget természetesen a kőkemény ellenőrök ellenőrzik, aki elrontja kezdheti elölről. Lehet fokozni, hogy egyszerrre, vagy határidőre, kap közben ellátást vagy nem, esetleg önmagának kell gondoskodnia stb.
Gondoljatok bele: kőkemény büntetés az ilyen értelmetlen munka, de a társadalomnak még mindig jobb így, mint bezárni és eltartani.

Néhány eltévedt kínai melós elkezdte felhúzni a Nagy Fal újabb szakaszát, mikor szóltak nekik, hogy tán nem itt kéne

http://www.notechmagazine.com/2013/11/lost-crops-of-the-incas.html

@tiboru: Irod hogy: „úgy néz ki, mintha a sziklafalak egy óriási, hajdanvolt robbanás égésnyomait viselnék magukon.” Ezt gondolom konnyu lenne ellenorizni hogy az a fekete folt tenyleg korom (szen) e. Errol tudsz valamit?

Peruban ősrégi megoldás volt a burgonya nagyobb magasságban történő szárítása. Bizonyos időszakra kitették a krumplit, majd a nap és a szél jótékony munkájának eredményeképpen könnyen porítani tudták a cuccot. Egyszóval krumplipüréport készítettek. Mivel Peruban közel 160 fajta burgonyát ismernek, így elképzelhető, hogy mindegyik család más-más üregbe helyezte a különböző féléket.

Ez lenne egy logikus magyarázat. A másik, ami eszembe jut, hogy téves képzetnek tartom azt gondolni, hogy elődeink mindent tudatosan, valamiféle célra készítettek. Az ember sok haszontalan dologra tudja elfecsérelni az energiáit, aztán legfeljebb kitalál hozzá valami mesét (pl. meg nem értett művészet, vallási áhítat stb.), hogy ne tűnjön teljesen hiábavalónak. Az üregek például lehettek az elhunytak lelkeinek „tárolói”, ahova az akkori halottak napján felmentek tiszteletadásból.

OFF

2613.12.4.
Tiboru köbük unokája megírja következő postját:

A titokzatos elipsziseket tártak fel közép-európában.

A régészeti ásatások által előkerült építmények elipszis alakúak cca.100m nagytengellyel 50-60 m kistengellyel. Különösen sokat 1526-ot (a feltárások még tartanak, lehet több is) találtak a valaha közép-Európának (régies szóhasználattal) nevezett térségben. A tudósok vitatkoznak rajta, mi is lehetett ezen építmények rendeltetése.
1. Síremlék?
2. Híradástechnikai eszköz?
3. Energia gyűjtő centrumok?
…

@sasdi4a:

Üdv köreinkben!

Sziasztok!
Most regisztráltam, ez az első kommentem 🙂
Szerintem vallási oka lehetett, pl minden ember/család kapott egy gödröt amiket egy minta szerint ástak. A kibélelt gödrök előkelőké lehettek. A környék többi hasonltó helye lehet későbbi utánzat. A katonai bázis szerintem ettől független.
Azt nem tudom, mire volt jó a gödör, de hirtelen ez jutott eszembe

Szerintem:
Védmű volt, a hirtelen jött csapadék elleni záportározó. Megóvja a lefolyó víztől a megművelt földeket.

Alkonteók:
– Nem volt elég hatékony a kitett tábla: KERÉKPÁROZNI TILOS!
– Egyszerű szívatás. Ma rossz voltál, na eriggyél csak fel és áss egy gödröt.
– Hadgyakorlat, aknamentesítők terepgyakorlaton.
– Keresték El Dorado kincsét.

200 év?? Kitartóak voltak.

– Mint a Folytassa cowboyban. Az indiánnak piálhatnéka volt, bement az ivóba és elkiáltotta magát: „Aranyér a Medvecsapáson”. Mindenki elszaladt keresni a kincset.

Pár ötlet, a megoldás legkisebb reménye nélkül…

— Óriás hangszer rituális célokra:
Ha a térségben van vmilyen rendszeres szélmozgás, a hatalmas lyukmezőre feszíthetnek esetleg egy réteget, a lyukba erősíthetnek vmit, ami talán hangot ad és ezt a közösség tagjai élvezhetik is. Afféle természetes orgonálás lehet a népeknek.

— Távkozlési rendszer:
Olyan sürven vannak egy sávban a lyukak, hogy az már egyfajta pixelhálózatot, rácshálózatot alkot (raszter), tehát sűrű szabályos struktúrájú rácsszerkezetről beszélhetünk, amit már csak használni — kitölteni — kell vmivel…
Talán nagy méretű, de kis súlyú és könnyen mozgatható (szférikus, gömbszerű) tárgyakkal (bőrből készült óriási labdacsokkal?) tűzdelhették tele a sokezernyi lyukat, ezzel roppant praktikusan üzengethettek az éppen aktuális isteneiknek is, hiszen az ide-ida tologatást, (gurítgatást) a lyukakban gyorsan meg lehetett oldani, akár kódjelzést is köthettek hozzá (színekkel?), akkor a távolabbi településekről is jól olvasható volt a hír, ha rossz úthálózat, gyenge hírvivő (futár) szolgálatuk volt (ezt nem tudom, az inkáknak spec volt ilyen hálózatuk), akkor talán megérte kiásni. Lehet benne tüzet gyújtani hasonló okból, vagy nagyon füstölő anyagot is elégetni, ez is alkalmas lehet hírközlési célokra. (Pl. Napoleonnak is volt ilyen optikai hírközlő rendszere, csak azok kis karocskákból álltak, láthatártól láthatárig hálózták be az országot, így biztosítva a friss hírek eljutását a császárhoz.)

Ide kívánkozóan pár szót még a környék monumentális alakzataihoz. Ma már a legtöbb tudós egyetért abban, hogy pl. a Nazca-vonalak az isteneknek készített jelzések voltak, amolyan nagy tömegek által felajánlott áldozat az esőért, hogy meg tudják művelni a földjeiket, mert már a nyakukon volt egy klímaváltozás sajnos… De vannak tudósok, akik ezen túlmenően azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a térség kultúrája nem véletlenül „bukik” ennyire az ilyen monumentális rajzolatokra, vagyis talán nem csak az istenek gyönyörködhettek ott fent ezekben az alkotásokban, talán néha-néha maguk az emberek (alkotóik, tervezőik) is megnézhették a levegőből ezeket a rajzokat, sőt, eleve így tervezhették meg aztán olyan klasszul őket. Ez azt feltételezi, hogy talán ismerhették a repülés vmilyen lehetőségét, egyszerű változatát pl. a siklórepülést, esetleg a kínaiakhoz hasonlóan a papírsárkány-eregetést is. Az biztos, hogy Kínában sikerült először embert magasba emelni még időszámításunk előtt ilyen óriás sárkányokkal, leginkább katonai (megfigyelő) céllal. Később ez már rendszeressé vált a VIII-IX. századra. Esetleg itt is ilyesmiről lehet szó, talán elég volt így felülről „leolvasni” a szomszéd város üzenetét?

http://hu.wikipedia.org/wiki/Pap%C3%ADrs%C3%A1rk%C3%A1ny

Csak nagyon gyenge és halovány mellékinformációként hozom fel ehhez az inka kiput (zsinórírás), amiről már tudjuk, hogy elég komoly kódolási ismereteket követelt meg felhasználóitól (egyes tudósok szerint ezt lehetett már számítógépnek is nevezni akár, egy hétbites kódolási elvet alapul véve), tehát nem lehetet teljesen idegen e népektől az, hogy bonyolult ábrákat, mintázatokat alkossanak mag információs célra.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kipu

— Ókori stadion egy labdajátékhoz:
(Nem tagadom, ez a kedvencem! :))) Mivel kissé lejtős terepen van, és látok egy kanyarulat-félét is, akár 2 térfeles csapatjátékot is el tudnék ott képzelni, amiben az emberek egy görgethető óriási bőr v. rongylabdát próbálnak fel-le hajtani, miközben a lyukakban ülők meg éppenséggel ki szeretnék szorítani őket a térfelükről…
Ez válhatott az idők múlásával egy leegyszerűsített rituálévá is (addigra már mindenki unhatta a banánt, akarom mondani ezt az NB III-s színvonalat, mint mondjuk nálunk), és csak pár pap, meg „sportmenedzser” majomkodhatott ott fent, de aztán lassan ők is elunhatták, és az egész végleg feledésbe merült. (Pontosabban csak a golyó, a lyukak persze megmaradtak, akkor jöttek megint az ingatlanosok és vhogy így találhatták fel a golfot, de leginkább a golfklubot és -tagságot, mer’ hát abban van a zsozsó, igaz? . :)))

— Rituális elosztóhely, adószedő központ:
Évente egyszer, vagy nagy hadjárat(ok) után ide vitték fel a zabrált/beszedett kincseket, javakat, és a törzsfők, főnökök meg sleppjük és érdekszféráik (lásd NAV :-)) szerint szertartásosan szétosztották a zsákmányt, köztük akár embereket (rabszolgákat?) is. Azért van ilyen távoli és nehezen megközelíthető helyen, hogy ezzel is növeljék a legyőzöttekre mért pszichikai nyomást, ill. a kiváncsiskodókat kizárják ebből, esetleg aki nem volt túl segítőkész ebben a testvéries és igazságos áfakulccsal történő önadózásban, hát azt meg egyszerűen lehajították a hegyoldalról — vagy egyszerűen rájuk hajtották szegény Horváth Andrist, neki meg már úgyis mindegy, nem?… (Így legalább több maradt nekik.) :))

@gigabursch: Megsülés témában meglehet igazad van, de persze nem bírom ki, hogy ne árnyaljam a helyi klíma témát. A térítők között, trópusi területen vagyunk, de magasan. Miért érdekes ez? A mi égövünkön 100 méterenként felfelé 0,6-0,7 fokot csökken a hőmérséklet. A trópusokon is hasonló lehet a helyzet. 400 méter tengerszint feletti magasságtól tartanak a gödrök sacc kétszáz méterrel magasabb szintig. Ez sacc 3-4 fokkal hidegebb átlag hőmérsékletet jelent, mint a trópusi. Persze ettől még meglehetősen melegnek és száraznak tűnik.

Abban is igazad van, hogy a „köd lecsapatása” szempontjából nem optimális a gödörsor elhelyezése (hegygerinc lenne szerintem a legjobb), már persze, ha ezért készült a gödörsor. Ha ködfogónak készültek a lyukak, akkor azért azokat művelni és karbantartani is kellett, akkor meg a síkhoz közelebbi felszín előnyösebb lehet, de persze ez is csak egy tipp.

Még egy ötlet.

A fenyő, amely megcsapolja a felhőket

http://www.rd.hu/A_feny%C5%91_amely_megcsapolja_a_felh%C5%91ket

Már most ha a gödrök fölött nagy felületű fonadék erdő volt, az részben árnyékolhatott, hajnalban meg vizet gyűjthetett a ködből. Ezek a karóra feszített, mesterséges „ágas bogas fák” felteszem könnyen bomló rostból készültek, ezért nem maradt nyomuk sem.

Elismerve, egyszerűbb lenne kultikus helynek titulálni a g0d0rsort, ha jól tudom a régészek hajlanak is erre a magyarázatra, ha „kínjukban vakarják a fejüket”. 🙂

@untermensch4:
+ 88. @rdos
+ 97. @Grifter
+ 100. @rdos

Nem lehet, értsétek meg, ezekben a gödrökben nem lehet növényt termeszteni.
Mindegyik olyan, mint egy parabolatükör.
Olyan növény nincs, ami a gyújtópontja fölé tudna emelkedni, mert megsül!

Nem véletlen, hogy a (pl. gyümölcs)fák körül tányér is ~ sík aljú.
Ha nem az, akkor módszeresen lehet elővarázsolni a héjaszást (a kéreg „lesülését”), még akkor is , ha erről Bálint gazda sohase beszélt.

Amúgy meg nézzétek meg egy nagyjából kör alakú gödör benövényesedését a környéketeken.
Mindaddig, amíg a futónővények be nem borították a felszínét (szigorúan fentről lefelé), addig semmi nem tud benne fölfele nőni. Sőt később is csak akkor, ha már szélről be lett árnyalva, de nem teljesen.
A Természet ismeri a fizikát – csak nehezen árulja el.

Ebbe értelemszerűen vizet sem lehet lecsapatni, legfeljebb kipárologtatni.
A páralecsapódáshoz az a célszerű, ha felületek vannak a párás légáram útjában (látványos pl. télen a dér, ha van egy kis légmozgás, mert akkor oldalra építkezik) és ezek a felületek túlhűlnek a környezethez képest.

Nem jártam még ott, de van egy sejtésem, hogy a térség java az a leszálló áramlatok területén van, márpedig ott nem sok csapadék van még kicsapható pára formájában sem.
Egyébként ezzel kapcsolatban, még kiskoromban láttam a Deltában egy arról szóló kisfilmet, hogy itt az Andok NY-i oldalánál, ahol a sarkvidéki áramlás megy É-nak még Magellánék idején sokhelyütt voltak köderdők, de ugye a civilizált ember keze betette a lábát, és volt nincs, és mit is lehetne csinálni.
Kitalálták, hogy K-NY-i irányban krumpliszsák-hálót feszítenek ki olyan 30 méteres szélességekben, mert az óceáni hideg áramlat hozza a párát, de nincs felület, ahol az lecsapódjon.
Magára a számokra már nem emlékszem, de valami meglepően sok párát tudtak kinyerni.
A zsákok felének aljánál vízgyűjtő volt (hordó), a másik felénél meg facsemete, olyan, ami párszáz km-vel arrébb még megvolt az ún. köderdőkben és persze a siker az hatalmas volt.
(ezek szerint mégse…)

.
A fentiek okán:
Épp ezért gondolkodtam azon, hogy a rácselméletnek esetleg lehetne valami értelme a dologban, de nincs hozzá tippem.
Olyasmi, mint egy sok(pixel)pontos lebegő délibáb sík, de ez eléggé abszurdnak hat.
Vagy mint egy tükröstávcső, csak nem értem a megoldást.

Több mint vsz. ezt elég messziről kell nézni, de lehet, hogy nem fentről, hanem laposan, csak az irány és az időpont nem mindegy.
Fentről csak látni lehet, de hogy mit láttathat, az a nagy kérdés.

@Grifter: Értem, de ezt nem kell locsolni. Ez, a mélyedés a benne található kavics ággyal AZ öntöző szerkezet. A reggeli légköri pára lecsapatását végzi a lyuk, a nedvesség középre a legmélyére csorog. Ez képes pl. 1 szőlő vesszőt „öntözni”.

Sivatagi só, bogárka a hajnali ködből iszik jelenet megvan?

http://sg.hu/cikkek/18619/allati_segitseg_a_sivatagi_nemzeteknek

@rdos: A reptér konteóban ami köröntözésnek látszik, azok titkos kódok rendszere az ufók számára:) http://goo.gl/maps/M44wc

Lehet, hogy elkerulte a figyelmemet, de milyen magas ez a hegy(vonulat)?
Ha gyakori muvelesrol, rendszeres munkarol van szo, erdemes-e egyaltalan felmaszni odaig?

„…olykor 20-40 fokos dőlésszögű hegyvonulaton, mintegy másfél kilométer hosszan…” – olvastam, hogy van az 2 kilometer is.:)
Mondjuk vegyuk a 2000 meter uthosszat, akkor mintegy 500 metert emelkedunk mire felerunk az uregek vegeig (mert x tav = x/4 emelkedes). [A 20-40 fokos lejto/emelkedo kb. 10+-%.]
Szoval, nem ve’szes.

Maga ez a „kigyo” – a barnaval szinezett nyomvonalon szepen kiveheto – ugy tunik, szakaszosan ismetlodo mintazat. Mintha „zarovonallal” csatlakoznanak egymashoz a reszek. Mint mikor egy szogletes belyegzot folyamatosan egymas utan nyomunk ra egy papirra. Ha ennek van jelentosege…
Viszont megszamoltam, hogy a sav szelessegeben is 8-9 godor van, es egy-egy szakasz hosszaban is 8-9 godor van(a sav szelenel szamolva a godroket).

Azt tudjak-e a kutatok, hogy a huarik kovettek-e el ezt a muvet, cca. 1500 evvel ezelott, vagy a kesobbi inkak, akik az akkori vilagban oriasi, tizmillios (wiki szerint, minimum ket millios) lakossag mellett valoban ra lehettek kenyszerulve, hogy a semmit is megmuveljek, barmilyen magassagban, barmi aron. Bar negy franciaorszagnyi teruleten csak akadt volna akar ennyi ember ellatasara elegendo termofold kisebb magassagban is…

Ugyanakkor, ha ezek a godrok is a Nazca-vonalak rendszerehez tartozik, akkor kb. 2000 eves, ami korulbelul a Wari Birodalommal esik egybe.

Hogy milyen lehetett akkor a terep, a novenyzet, az eghajlat, a gazdalkodas – az idoben ezutan kovetkezo Inka Birodalomnal azt irjak, hogy maganak a teruletnek kedvezotlen felszini adottsagai vannak, teraszos muvelessel foglalkoztak, teherhordo allataik nem voltak, valamint ezustbanyaszattal foglalkoztak meg (keramia, szoves).
Az ország viszont három vízgyűjtő területen fekszik: a Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és a Titicaca-tó vízgyűjtőjén. A Csendes-óceánba rövid, nagy esésű időszakos folyók ömlenek. Gondolom, ez nemigen valtozott az idok folyaman.

Akkoriban, kb. i. sz. 600-1000 kozott (un. Kozepso horizont), „a 6. szazad közepétől az addig virágzó kicsiny „főnökségek” kénytelenek voltak alávetni magukat két nagy, egységesítésre törekvő hatalomnak. A két hatalmi központ Huari (Wari) és Tiahuanaco (Tiwanaku) volt.[…] Az 1000–1400 közötti jelentősebb kultúrák elterjedése Peruban
A Tiwanaku Birodalom a Titicaca-tó bolíviai oldalán az 1. századtól benépesülő, majd a 700-as évekig városias településsé növekedett. Kulturális és vallási hatása volt jelentős. Hatalmának a harcos ajmara vagy kolja csoportok vetettek véget.
A Wari Birodalom központja Tiwanakutól mintegy 700 km-re északnyugatra helyezkedett el. Katonai erejéről volt híres. A birodalom túlzott növekedési üteme azt váltotta ki, hogy időszámításunk szerint 1000 táján a városokat elhagyták lakóik.
A korszak legfontosabb újítása az igazi városok kialakítása volt.” (wiki) Amugy a warik egy hanyada a hegyekre koltozott fel, ott elt.

A boliviai Tiahuanaco leirasanal ezt mondja a Wari Birodalommal kapcsolatban:
„A városnak szoros kereskedelmi kapcsolatai voltak már a legkorábbi, prekeramikus időkben a Közép-Andok kulturális hagyomány vidékeivel, a későbbi rivális Wari Birodalom területeivel, sőt a Felső-Amazonas vidékével is. Kereskedelmi útvonalaik mind a hegygerinceken, mind a tengerparton megtalálhatók, több köztes település feltárásával egyre valószínűbb a korai nagyarányú távolsági kereskedelem létezése.”(wiki)

[2013. julius 1-ei hir: Nagy regeszeti lelet kerult felszinre, az alig ismert Wari Birodalom kincsei:
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=3&cad=rja&ved=0CEUQFjAC&url=http%3A%2F%2Fkapos.hu%2Fhirek%2Fkultura%2F2013-07-01%2Fmegtalaltak_az_osi_amerikai_birodalom_kincseit.html&ei=7o6aUvv-As2M7Aa3zYHIDg&usg=AFQjCNEw_Ii9LKQ_sBvhXjexcwlGZBPyIQ&sig2=roD_fr7Nk7U4uav-7o8gLg%5D

Tehat a hegyek gerincen at is vezettek kereskedelmi utvonalak!

Viszont a caramarquillai uregekkel kapcsolatban inkabb ugy latom, hogy ez egy konkret helyre vezeto utvonal volt, ahhoz a sziklahasadekhoz, ahol veget is er a kigyozo vonal. Igy vagy jelzeskent szolgalt a hasadek holletehez. Vagy ha ut volt, akkor elmondhato rola, hogy a hegy labanal kezdodik, a hasadekig tart, kitolti annak a hegygerincnek a teljes jarhato szelesseget, tehat mellette nem lehet elferni. Most vagy volt egy, a godrokben elhelyezett colopokre erositett, peldaul fabol acsolt(?) jarhato, sima ut a hasadekhoz (de mi lehet a hegy gyomraban?). Vagy jelzesnek es egyben a hasadekhoz jutast lehetetlenne tevo akadalynak epult suru es mely godrokkel, hogy tobbe ne lehessen megkozeliteni azt a helyet. Ebben az esetben a hegygerincet elfoglalo, mely uregekkel kitoltott sav kialakitasat fontrol kellett elkezdeni, kulonben a munkat vegzok sem tudtak volna lejonni.

A sziklas talajba vajt es egy hasadeknal megszuno ketkilometeres nyom kulonlegesseget fokozza, hogy a terkepen, kozvetlenul a hegy aljan, ahol egyebkent meg egy kulon kis teruleten is lathatok uregek, talaltam egy jelolest arrol, hogy ott egy antik oltarmaradvany (rom) all: Detalle del antiguo altar!
Itt lathato, nagyon szep fotokon (de semmilyen leirast nem talaltam rola):
https://www.google.co.il/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&ved=0CDMQFjAB&url=http%3A%2F%2Fwww.alltravels.com%2Fperu%2Fica%2Fhuamai%2Fphotos%2Fcurrent-photo-25186930&ei=EXaaUpL-HPOV7AantYCoDg&usg=AFQjCNHtGK2ybkmqflyWlbJ4M-5jxEnPAA&sig2=NqPlfrQeqm9e1xoD_dqsDg

@untermensch4: Igazad lehet, azonban a hegyoldalt elnézegetve, itt nem gyomok lesznek, hanem kipusztul minden növény. Persze ez klíma függő is. A lényeg, szerintem, hogy a korai „primitív” társadalmak olyan területeket is agrotechnikába – növénytermesztésbe fogtak, amik nem a völgyi allúviomon (üledékeken és talajon), voltak, hanem a terméketlen, humumusz nélküli hegyoldalban. Ezért és a termésért érdemes lehetett felmászni a hegyre.

Ez (a semmin növényt termeszteni) egyébként nem lehetetlen, bármennyire kevés a humusz, ha vized van, a sivatag is termőre fordítható.

http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=27.293689&lon=48.493652&z=14&m=b

Azért a víz az úr.

De nem állítottam, hogy tudom a megoldást. Csak egy ötlet volt részemről. És persze lehet, hogy „jégbe fagyasztott ufó gördítő pálya” a megoldás, ja és bocsi, de a szokványos moszadot most kihagytam. 🙂

A Huari nép valószínűleg ugyanolyan harcos nép lehetett, mint a leszármazottjaik az inkák.
Nagy számok törvénye szerint, náluk is kellett hogy szolgáljon egy eszement őrmester ( lásd. 20.század Magyarország, Budaörs ) aki kivezényelte a katonáit lövészárkot ásni sziklába. Eddig sikerült leásni, akárcsak nekünk. Aki esetleg kételkedik az elméletem valódiságában az megtekintheti a budaörsi repülőtér fölötti dombokon ugyanilyen lyukak találhatóak. 🙂

Én is valami talajmegtartási kísérletre szavaznék. Diamond említ az ökokatasztrófás könyvében olyan korai civilizációkat, amik mind azon hullottak el, hogy kivágták az erdőket a fa meg a mezgazd terület végett, aztán hamar egy kopár hegyoldalon találták magukat éhenhalva. Lehet, hogy itt is ilyesmi zajlott le és a gödröket az erózió megállítására ásták, amikor már látszott a baj, de még volt valamennyi talaj. A gödrökbe lehetett a maradék termőföldet koncentrálni, talán valami fa- vagy cserjesorban hittek, ami megfogja a szelet. De sztem abból érdemes kiindulni, hogy a gödrök építésekor arrafelé nem pusztaság, hanem élő környezet lehetett.

3. barackmag 1-es megfejtésére (légköri víz = pára fogó – „lecsapató és felfogó készülék”) tippelnék én is. Azt hiszem a Kanári szigeteken hasonló kő mélyedésekben termesztenek szőlőt.

Ahogy Tiboru közeli képeit nézem (1.2. kép a posztban), az a benyomásom, hogy a gödrök félig süllyesztettek, azaz a gödörből kitermelt követ a gödör peremén felhalmozták, ez egyben magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért egymás mellett vannak szorosan, sokszor 6 szöges mintázattal telepítették azokat (elismerve, ahogy sok szemfüles kommentelő is észrevette, hogy távolabb vannak magányos gödrök is).

Miért? Azért mert így kevesebb szikla kitermelésével tudnak több mélyedést kialakítani. A magányos gödör peremén a „kitermelmény” mindkét (gödör felőli és átellenes) lejtője a kitermelt kőzet anyag természetes rézsüszögével (sacc 30 fok) áll meg. Ha a szomszédos meddőhányók összeérnek, akkor adott méretű gödör köré magasabb lehet a „fél meddőhányó”. Ha a tippem helyes, akkor a magányos gödrök lehetnek a régebbiek (bétaverzió), a hatalmas gödör sor pedig az 1.0-ás, stabil, kiforrott verzió.

Az csak a gyanús, hogy egyikben sem látok növényt (ha csak elhagyják az ültetvényt a növények generációk hosszú során át tovább is élhetnének, de ez már gigabursch konteós társ szakterülete).

@tiboru: hát ez elég kiábrándító, jobban örültem volna ET sakktáblájának, de sebaj, talán majd legközelebb… 🙂

Egyébként hogyan sikerült ehhez a modern nazca négyzetrácshoz céget, sőt weboldalt találnod?

És ha már úgyis a környék műholdfelvételeit nézegetjük, akkor valaki mondja meg nekem, ezmiez?
https://maps.google.hu/maps?q=-13.689814,-75.95464&ll=-13.53288,-76.022596&spn=0.002287,0.004128&hnear=0x91103f811f1672b5:0x234820c215e9692c,-13.689814,-75.95464&gl=hu&t=h&z=19

(Vagy a fent említett szelőztetés problematikája, csak ezt elfelejtettem belefogalmazni 🙂 )

@tiboru:

Akkor visszautalnék rá, hogy szvsz (persze ezt google maps alapján megítélni enyhén blőd és szakszerűtlen) azon település környékén sok hasonló mélyedés fedezhető fel, amik bár nem ilyen rendezetten, de hasonlóan ‘magasabb részeken’ helyezkednek el.

Persze azt, hogy ők csinálták, vagy ők már a meglévőre települtek rá, netán utánuk jött vki… :]

@igazitrebics: Hehe 🙂 Igen, a légkör is tudja a fizikát 🙂 Négyzetcentinként 1 kg… Azaz négyzetméterenként (100×100 = 10000)10 tonna nyomás… Aztán pislognak…
Mint az a szippantós kezelője, aki szintén nemtörődöm módon akarta a trutyit kiengedni, aztán a tartály szintén taposott sörösdoboz-formát vett fel 😀 Egy képen láttam, neten terjedt.

@tiboru:
A kör alakú „izé” tetején látható 10 db pont, ebből egy középen a maradék 9 pedig közel egyforma távolságban, szabályos kör alakban a középső kör körül van. Azok mik lehetnek?

@Grifter:

Aláírom, hogy nem ez a képződmény a paleoasztonautika aduásza, de soha ne mond, hogy soha.. ; )

Mondok 2 ’’maybe right’’-ot: :- )

1.Katonai vagy spirituális építményhez vezethetett, ahonnan jól belátható volt a völgy. Tudták, hogy a hegyoldal mozoghat, ezért átmeneti, könnyen pótolható facölöpökön álló lépcsősor vezetett fel a helyre.

2.Temetkezési helyként szolgált, ahová a hamvasztott holttesteket tették. Ez azért történt, hogy ne vegyenek el helyet az értékes termőföldből.

Itt meg mi a tök lehetett? -13.717324,-75.881255
Mintha itt is lennének lukak, jóval meredekebb falúak.

Ez annyira triviális. PIAC volt. Minden gödör egy-egy kofa árusító helye. 😉 😀

@gigabursch:
66. gigabursch — 2013-11-28 22:09

ez sem semmi!!!
Kerestem a cim utan, es ez is igaz tortenet

http://ingyenvisz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=61353:az-ember-aki-fakat-ueltetett&catid=2121:kosztolanyi-az-alvilagban&Itemid=2341

@gigabursch:

OFF(?):
Még annyit, ha valaki utánakeres (itt még a kugli is kevés, mert ehhez könyvtár és fényképtár kell) a dalmáciai kopárfásítás (Velebitek) úgy egy évszázada úgy nézett ki, hogy felment az erdész, mögötte a férfiak sora, akik úgy egy másfél méteres sávból a köveket padkásra rakták (olyan ~síkra fésülték), majd jöttek asszonyok hátukon puttonyban, abban vagy föld, vagy csemete.
Egy csemetéhez úgy két marék földet tettek (virágos kőris, mezei juhar, molyhos tölgy és társaik), majd ezt kúposan, nem szorosan betakarták két-három-négy laposabb kővel (mert az egyrészt elveri a nap erejét, másrészt nem engedi, hogy a szél lefújja az odavitt talajt, vagy az eső – ha esik, mert akkor igen intenzív – elmossa.
Az eredmény sikeres.
Ha valaki a Fiume-Zengg-Tengerfehérvár szakaszt megnézi, ott már komoly látvány fogadja. Záródott karsztbokor erdő (na jó, van amit tényleg lehetetlen), de messziről (pl tengerről) jól látszódnak a rétegvonal szerinti sorok.
Ez Split-Raguza-Kotor térségében mostanában még látványosabb, lévén ott a kopárfásítás az 1980-as években történt, részben ma is zajlik.
Ha valaki pl. Trauból felkapaszkodik a Zárai-platóra (mert fel akar menni az autópályára) és az ott lévő szerpentinen megy, akkor a szerpentin mentén testközelből láthatja a padkákat.
Maga a Zárai-plató már más technológiával készült, de ott egy teljesen zárt 3-8 méter magas olyan 15-30 év közötti többezer hektáros – egyébként dögunalmas látványt nyújtó – kopárfásítást lát úgy 35 km-en keresztül.
De aki megáll pisilni, az esetleg nyitottabb szemmel láthatja, hogyan kell, lehet a halott kősivatagot élővé tenni. Ha már az ember (Róma, Velence) totál tönkretette.

Természetesen a technológiát, hogy-hogynem a magyar erdészeti felsőoktatás jeles erdőmérnökei dolgozták ki

Aki egy ilyen folyamat eredményére kíváncsi, az meg keressen meg egy igaz történetet, hogy egy ember mire képes:
Az ember aki, fákat ültetett.
(Fent van a TeCsőn is, nagyon jó homokanimációs film, és külön érdemes megfigyelni, hogyan színesedik.)

ON

Jo kis konteo… 🙂
Hat meg a kommentek 😉

Soha nem hallottam errol…

Nekem az ilyen megmagyarazhatatlan osi epitmenyek (piramisok, tenger alatti epitmenyek, Pumapumku, stb) es fonnmaradt technikai csodak (dodekaeder, stb) azt a korabban is meglevo hitemet erositik, hogy VOLT a foldon egy (vagy tobb) civilizacio, nem feltetlenul a mai embereknek megfelelo elolenyekkel, akik kepesek voltak ezeket a megmagyarazhatatlan dolgokat letrehozni. Hogy az O szarmazasuk mennyire „egi”, azaz mas bolygorol valo, es mennyiben voltak a MI osszuleink, nem tudom a magam szamara sem eldonteni. Annyi scifi es egyeb tudomanyos/talan elmelet letezik ez ugyben…. :).

Szoval OK birtokaban voltak valami olyan energianyeresi rendszernek, amivel letre tudtak hozni a csuda epitmenyeiket, es valamilyen modon ehhez kellettek ezek az ureg-sorok…
Az is lehet, hogy ALATTUK ott lapolnak a hibernalt osok, akik igy konnyebben ki tudnak kecmeregni a kozetbol….

Megneztem a nagyon keves fenykepet a google mapon errol a kornyekrol, az egyik kommentjeben irjak, hogy ezustbanya maradvanyai..no de konyorgom, ahhoz az egeszet kellene folturni, nem ilyen uregeket csinalni…

@szekertabor:

Én is nagyon hasonlót tippeltem, a te elképzeléseddel szvsz csak az nem stimmel, hogy miért egy vonalban, a víztől távolodva csinálták?
A folyóval párhuzamosan, vagy legalábbis a folyóhoz lehetőleg közel csoportosítva lenne értelme, már ha a cél pusztán a termesztés és smemi egyéb – szvsz.

@tiboru:

Én az üzemanyag priorítását nem vitatom el, egyébként is inkább csak belemenni nem akartam a fejtegetésbe, mert ezzel durván távolódunk az eredeti témától. (Beszóltam a bloggazdának, hogy ne legyen offtopic ;D )

Elsőre én is azt mondtam, hogy ez bizony egy remek kis harckocsizó laktanya, de jobban megnézve szinte biztosan nem. Vizsgáld meg a sorba rendezett kis ‘bunkereket’:
– Némelyik hiányzik a sorból [bal alsó sarok második, egyik középső sor közepe], mintha csak elfújta volna a szél, vagy összeesett volna. Az mondanom sem kell, hogy beton bunker így nem tűnik el.
Szóval inkább tűnnek minimális anyag hozzáadásával készült raktáraknak, amikre rendszeresen visszahordanak egy kis földet, amit lefúj a szél. (Szinte mindegyik ‘hátához’ csapások vezetnek, mellettük meg jól kivehető ‘foltok’ vannak, vagyis mintha rendszeresen pakolnák rá a földet vissza, egyből mellőle.)
– Szinte biztos vagyok benne, hogy azok rakodó rámpák előtte (hogy előről és oldalról is lehessen rakodni egy teherautót, amikor beáll)
A felső részen ‘háromszögben’ elrendezettek szintén ezt támasztják alá, ahol a rámpától 1-2 méter széles csapás vezet az épületekhez, vagyis biztosan nem járművel állnak be.

Und simán lehet, hogy ott van mondjuk San Clemente/Pisco vagy akár a környező mezőgazdasági földek víztározója, amit ők stratégia ügyként kezelnek és ezért katonai területen van. (Ami mondjuk egy sivatagban nem éppen scifi)

Szóval szvsz az a katonai bázis nem érdekes a számunkra.

Lehet, hogy marhaság, de esetleg nem lehetett valami kezdetleges hűtőszekrény-féle? A megtermelt és fel nem használt zöldségeket, romlandó élelmiszereket tartották a lukakban, esetleg a kitermelt kövekkel be is takargatták, hogy az arra járó állatok ne hurcolják el. Végül is fent biztos hűvösebb volt, mint lent a völgyben, és ez akár magyarázhatná a bélelést is (védelem a víz ellen). Ez a magasság már jó volt a kellemes hűvöshöz, de még épp kényelmes volt ahhoz, hogy az asszonyok felmásszanak rá párszor egy héten. És mondjuk családonként járt 2-3-4-x lyuk, azért volt belőle ennyi.

@szekertabor: nekem is a teraszos növénytermesztés ugrott be

Mit gondoltok arról, hogy egyfajta kezdetleges vízmegtartó teraszos kertkultúra lehetett? Ez a sivatagos hegyvidék bizonyára alkalmatlan volt arra, hogy akár a vizet, akár a termőtalajt megtartsa. Lehet, hogy valami olyan növényhez kellett, ami a folyó árterületén nem jól terem, de ilyen természetes kőedényekben jól érzi magát. Mittomén, nem vagyok agrárszakértő, kukorica vagy kokacserje, vagy akármi. Aztán a terület a hódítások során elnéptelenedett, a földet meg szépen apránként kifújta a szél.

@jukeey:

10 perce röhögök, köszönöm.

@Grifter:

Izé, az előbbi helikopteres részt húzzuk ki, túl nagy ez ahhoz. [Most néztem meg jobban.]
Sőt, kifejezetten tetszik a raktáros elképzelés. (Fura, ahogy néhol hiányzik 1-1, meg hogy láthatóan nem bejáratuk van, hanem egy L alakú rakodó rámpa van mindegyik előtt.)

„A Zóna Militár az valami hadianyag és étel biztonsági raktár, ezért van viszonylag közel nagyvároshoz, szép és jó széles út csinálva hozzá, a bunkerek (tényleg elég sok van) biztos dugig vannak fegyverrel és kajával, a kör pedig egy víztárazó.”

+1

@ngcs:

Ha az víztározó, akkor nem gyenge a térfogata: ha szabályos hengeres testnek vesszük és csak három méter magas, akkor is úgy 23,5 millió liter a befogadóképessége.

Akkor inkább üzemanyagra tippelnék.

Vagy vmi olyasmi történt, mint a Legényanya c. filmben, ha emlékeztek :
„ — A dolog pofon egyszerű. Ki kell merni a tóból a vizet, oszt ott marad a béka. — Baj van Béláim baj van, hová merjük ezt a rengeteg vizet? — Ássunk egy másik gödröt. — De annak a földjét meg hová vigyük? — Hát ássunk annak is egy gödröt….”

(Nem szó szerint idéztem.)
:))))

http://www.youtube.com/watch?v=QwIRwmiau38
2:03-tól indul, de érdemes teljesen végignézni, mert k*rva jó amúgy az egész jelenet és a film is, aki esetleg még nem látta.

Komolyra fordítva:
Ha ilyesmi talányok vannak, akkor a régészek mindig 2 dolgot szoktak rögtön ráhúzni (mert ez mindenre jó, és így baromi okosnak tűnhetnek):
1, vmilyen katonai védmű
2, kultikus tárgy v. hely (ez bármi lehet, mert nincs gyakorlati funkciója)

Én személy szerint abból indulnék ki, hogy a környék kultúrájában már régóta dívik az emberáldozat, gyakori, hogy csak úgy „kitesznek” meghalni, feláldozni egy embert, de sokszor gyereket is!, hogy az ísteneknek kedvezzenek ezzel. (Előbb elaltatják, elkábítják vmi szerrel, majd megölik és szertartásokat is bemutatnak ott.)
Lehet, hogy vki kitalálhatta, hogy minden család áldozzon fel egy embert, vagy halottaikat előbb úgy mumifikálják, hogy kiteszik egy gödörbe, míg csak össze nem aszik a teste teljesen, majd a maradványokat már egy másik helyen helyezik végső nyugalomra. Jó lenne többet tudni a környék népeinek akkori temetkezési szokásairól, hogy „beleférhet-e” egy ilyen répacsel, mint ahogy a mi kora keresztény kultúránkban is voltak osszáriumok (csonttartó dobozkák), amiket már praktikusan lehetett elrakni, a holttest előkészítését meg korábban mások (itt most spec a természet) végezték.

Lehet, hogy éppen ezektől a népektől vették át a későbbi Inkák, meg a Nazca-kultúra ezt a kultuszt? (Csak akkor már ott is hagyták a halottakat, szépen feldíszítve.)
Az, hogy nincsenek emberi maradványok, még nem jelenti azt, hogy nem is voltak, gondolom egyszerre úgyis csak pár ember hal meg egy közösségben, minden családtag közösen venne részt egy ilyen gödörásási ceremóniában, aztán pár hónap után a maradványokért mennek és elhozzák onnan. (Gazdagabbak ki is bélelhetik téglával.)

Egy régi temető, fejfák és holttestek nélkül.

A nép „szivatását” már akkor elkezdhették a papok ilyesmivel (hadd dolgozzanak, legalább addig sem kérdezgetnek), a Nazca-vonalak talán már egy fejlettebb változata volt ennek.

@tiboru: Meg itt: -13.689814,-75.95464 van egy érdekes kör, a bázison belül…

Itt is vannak gödrök: -13.684638,-75.804892

-13.712766,-75.866798 Itt meg egy szögletes építmény, körülötte teraszos kialakítás sejlik. De a katonai bázis felé is sok ilyen forma látható. Régebben sűrűbben lakott környéknek tűnik…

Azt nem tudom, észrevettétek-e, de az üregsorozattól nyugatra úgy 10 kilométernyire van egy elég combosnak kinéző, minimum 20-25 hektáros kiterjedésű katonai bázis. Mintha földbe ásott bunkerek lennének szép számmal arrafelé (mert repülőgéphangárnak elég durva lenne a hegyek közt). A térkép-nézetben könnyebb rábukkanni: szürkével jelölik és Zona Militar a feliratozása.

A bázis északkeleti csücskében van egy furcsa, kör alakú, mesterségesnek tűnő, 100-120 méteres átmérővel rendelkező izé. Az mi lehet?

@szotyi: Egészségedre, én is vidultam, mikor eszembe jutott 🙂 Gondoltam, ne csak egyedül rötyörésszek 🙂

Arra szavaznék, hogy cölöpöknek készült alapzat. A cölöpöket pedig nem védműhöz rakták oda, hanem csatornának. Így el tudták vezetni a vizet a völgybe a hegyekből. A cölöpökre pedig azért volt szükség, hogy egyenletesre készíthessék el a lejtőt. Ugyanúgy, mint a lómaiak.

@carera:
Mikor a robbanásos részhez értem a szövegben meg képeket nézve nekem is beugrott egy korrekten méretezett géppuska sorozatlövése
Vagy https://konteo.blogrepublik.eu/2013/04/03/az-okori-dodekaederek/ fogtak egy bazinagy ilyet és végig gurították mint Ace Ventura a kolostorlépcsőn azt a rugós vackot

@csbig:
a gödörgyártó üzemen percek óta röhögök (mikor nem jut eszembe, hogy simán tudok olyan országot ahol adnának rá pénzt)

Hm, böszme nagy macskavécé? 🙂

Talán valami volt ott, amit ki akartak termelni, csak az a fura hogy miért nem egyenletes talajleszedéssel csinálták…
Mintavételhez, meg mi a töknek bélelik ki?
Ha aranyat kerestek, akkor érthető a luk (bár elég sekélyek, hogy mélyebben tájékozódjanak), de ehhez minek bélelni, nem olyan mélyek…

Az a fura, hogy hegyen-völgyön egyenesen, azaz a tereptől függetlenül tart a vonal. És az északi vég sem ott ér véget, ahol tiboru berajzolta, hanem még feljebb tart és a keleti oldalon is van kisebb különálló lukmező. A völgy felső része sem „égett” legalábbis a mostani képen, ami a guglin van, egyenletesebb a megvilágítás. Tehát a mellékelt képen inkább a fényviszonyok miatt sötétebb a „katlan”.

A vonaltól keletre olyan 600 méterre teraszos művelés nyomai láthatók a hegyoldalban, tehát valamikor nem csak a völgy aljára korlátozódhatott a művelés, mint a mostani térkép szerint.

Az ősök érthetetlen (és gyakran céltalannak tűnő) technikai bravúrjai mentén gondolkodva:
szerintem gödörgyártó üzemet hoztak létre az őslakók, hogy a völgyben végzett faültetéseikhez mélyedéseket készítsenek, csak már nem vitték oda őket a rendeltetési helyükre 😀 (Időközben rájöhettek, hogy a helyszínen is elkészíthetők a likak és felesleges logisztikailag erőlködni – pedig abban aztán nagy spílerek voltak. Hiába, no, fejlődtek – vagy lustultak :-D)
A vonalas kialakítás a sorozatgyártást segítő futószalag kezdetleges formája 😀 Bíztak benne, hogy a gravitáció segít és az alján csak fel kell szedni az odatoluló lukakat, az utánpótlás mozgatásáról a felsőbb lukak gravitációs nyomására alapoztak… 😀 De mint mondám, fejlődtek és más, hatékonyabb (meg célszerűbb) módozatot találtak a fásítás támogatására…

Sokáig elég szkeptikusan néztem a paleoasztronautikára, de minél többször botlok bele, annál jobban kezdek hinni benne. Bátorkodom megjegyezni, hogy az oopart tárgyak is ezt tűnnek alátámasztani..
Végigolvastam a kommenteket is, de csak ugyan azzal a tanácstalansággal találkozom, mint eddig a témával kapcsolatban. Ezért bátorkodom felhozni az ő verziójukat, amit lassan a legvalószínűbbnek tartok én is, hogy egy az ókorban a földre érkezett, ha úgy tetszik bányászhajó, aminek az egyik kőzetminta gyűjtő helyét láthatjuk, ásta ki ezeket a képződményeket.
Ezt alátámasztaná a terület látképe is a google-ből, mivel látható, hogy egy ponton elkezdődik és halad A-ból B-be, miközben a munkaeszköz fúrja a lyukakat, majd miután végzett, tovább áll, ami megmagyarázná, hogy miért szakad egyszer csak vége.

Ha az emberekbe nem lenne belerögzülve, hogy abban a korban nem lehettek gépek, (akár földi, akár földönkivüli), akkor első ránézésre sokan egy munkagép nyomára gondolnának.

Ha csupán emberi kéz által ásott gödrökben kellene gondolkodnom, talán még az építőanyag kinyerése okán keletkezett lyukakra gondolnék, miszerint a közeli települések, amik közül néhánynak még mindig látszik a nyoma, ezekből a kiásott vermekből nyerték ki a követ, kőtörmeléket.

OFF/
Próbáltam már feldobni pár témát, ismét próba szerencse alapon szeretném @tiborunak megemlíteni a Pénz Gödör nevű ’’építményt’’ ezen gödrök okán, (angolban Oak Island) ami szerintem szintén megérdemelne egy kis konteózást. Ha jól láttam, még nem szerepelt a blogon.

Megnéztem a googli mapszon és nem csak a sávoknál láthatók az üregek, hanem elszórtan van néhány önálló kissé nyugatabbra. Szerintem a magyarázat elég egyszerű. Amit látunk, az egy emlékmű. Az emberi inkompetencia emlékműve. A készítője elásott valamit, de aztán elfelejtette hová. Mivel mindenképpen meg akarta találni a fontos dolgot (pl. kincset), szépen felásta itt is, ott is. Lehet, hogy volt segítője, aki időnként azt mondta: Jóska, inkább kicsit erre… Na mit szóltok? Megfejtettem?

Rájötteeeeeem!
Ez az első buckasí pálya! Csak elfelejtették, hogy mire való, mert arrafelé már nem esik hó! 🙂

Ez csakis a 400 méter hosszú, kihalt Bütyköstalpú Őscsiga (Geniculatus Gigantoides) megkövült nyomvonala lehet. Ez a faj – puhatestűként és házatlan csiga lévén – fosszíliákból sem ismert, de újabban neki tulajdonítják a Perm korszak nagy kihalási eseményét, az akkori növényzet mértéktelen legelése által. A nyom a variszkuszi hegységképződés idején keletkezett normál talajon, az akkori vulkánkitörések során kidobódutt hamu lerakódása indíthatta be a kövesedési folyamatot. Később az Andok kiemelkedésekor került újra felszínre, az erózió azóta sokat rongált állapotán. Az V. század körül a huari törzsek sámánjai esők után feljártak a hegyre rituális ülőfürdőt venni, ezért néhány mélyedést kicsempéztettek a hívőkkel. Újabban Dr. Hoppe Bruno Jr, a British Musemum professzora kérvényekkel bombázza a perui kormányt a terület védelem alá helyezése érdekében, a múzeum pedig gipszminta vételére készül a teljes nyomvonalról, hogy a neves tudós saját laborjában tanulmányozhassa a páratlan leletet.

Víz gyűjtők. Mert „régen” azért nem volt olyan nagy probléma lesétálni egy-két kilométert a vízért.

Ez a cölöp vár-alap dolog érdekes, de az nem a domb oldalban szokás felépíteni főleg, ha egy formás hegyvonulat áll a rendelkezésre egy köpésre onnan.

btw, soha nem hallottam a témáról és ha ez a villám post, akkor remegve várom a nem villámot! 🙂

1. ufóék csinálták kb ismeretlen okból
2. vallási téboly. a virágzó civilizáció belefordult vmi kultuszba ami szerint kell ilyen és ennyi gödör. amíg ilyen (és talán hasonlóan munkaerő-igényes de enyészőbb)hülyeségekkel foglalkoztak, a civilizációjuk összeomlott. a túlélő népesség racionalizált és inkább „elfelejtették” a kínos történelmi epizódot. a ma ott élők így nem hagyományozhatták a gödrök legendáját.
3.földművelés. ehhez mondjuk ismerni kellene az akkori időjárást és a talajadatokat. meg érteni a földműveléshez…
4. útalap. szintén az akkori időjárás/éghajlat ismeretében lehet logika a nyomvonalban. esetleg félbehagyták miközben hanyatlottak. vagy elkezdtek inkább völgyhidat és alagutat építeni vmi kellemesebb síkságon 🙂
ha valami nagy dolgot akartak mozgatni és csigás módszerrel trükköztek akkor a stabil horgonyzáshoz használták az üregeket. meg görgőfészeknek hogy az a nagy dolog ne a földön súrlódjék.
5. szélerőmű alapja. sok kisebb függőleges tengelyű szélkerék és az egészet hálózatként összekötő rudazat(ok)/kötélzet(ek). indokolja a hegygerincen való elhelyezést és ha a felépítmény célszerűen könnyűszerkezetes volt akkor a további leletek hiányát is.

A vízgyűjtés azért bukik, mert bár való igaz, hogy az emelkedő légtest lehül, ezáltal csapadék válik ki belőle, de mindez nem a hegy tetején, hanem egyik oldalán következik be. Csapadékgyűjtőket egy rendes indián a hegy szél felöli oldalára, kb. 2/3 magasságba helyez. Lásd még: főnhatás.

A másik ötletem az, hogy intenzív erdőtelepítésbe kezdtek az őslakosok, minden gödörbe egy termetesebb facsemete került volna, csak a romulán átvándorlás alatt a lovak mellett a fiatal fák is ellopódtak :-$

Fura ez a dolog, én már mindent kizártam 🙂

Csak csapongani fogok…

– „A pirossal jelzett üregsorozat északi vége” nevű kép szerintem hibás, a google earth -el (de talán a blogban postolt képen is) tisztán kivehető, hogy az üregsorozat még tovább megy a megnyíló sötét rész bal oldalán legalább a hasadék 1/3-ig, de a jobb oldalon is van egy „mező”, ahol egy téglalap alakban némi kihagyás után megjelennek a mélyedések, és ez nem csak egy-kettő, hanem 50-150 méteres hosszú téglalap formájában.

– tiboru azt írta, hogy helyenként 20-40 fokos „lejtőn” vezetnek ezek a gödrök felfelé/lefelé a hegyoldalban, csak ilyen béna reklámvideót találtam, de belőttem középre – 30 fokra, ami kb. ilyen: http://www.youtube.com/watch?v=tEEgINoP2-o (a 90 fokos „lejtő” már függőleges sziklafalat jelent)

– A falépítés nekem is benne volt az első 2-3 gondolatomban, de a térkép megnézése után a kérdés, hogy minek?!? A völgyben végig lehet sétálni/menetelni ahelyett, hogy a meredek hegyoldalba felmásszak 200-500-1500 métert és a völgyel párhuzamosan sétáljak a hegyoldalban… a szél a völgybe megtalálja a helyét, a víz még inkább, ha be akar folyni, a déli sokkal laposabb hegyoldalban pedig nincsenek gödrök, mi más ellen építene még falat az ember/”idegen”?

– Az tisztán látszik, hogy a gödrök kanyargósan ugyan, de összefüggően tartanak valahonnan valahová, a magaslatokat kikerülve, de céltudatosan A pontból, B pont felé rendeződnek. Nincsenek 300-500-1000 méterenként oldalra „kifutó” gödörcsoportok, a sötét rész (hasadék) kezdetéig teljesen összefüggő vonalat alkotnak.

– Vízgyűjtő / sólepárló gödrök szimpatikusak (by barackmag) – viszont ez nem magyarázza azt, hogy a gödrök nyomvonala kijelöl egy szinte szabályos utat a hegynek felfele. A völgy déli oldalán nincs ilyen nyomvonal, illetve az adott hegygerinc mellett keletre is és nyugatra is van két ugyanolyan hegygerinc és ezek távolsága egyik irányba sem haladja meg a 300-600 métert a másiktól, de csak a középen lévő gerincen mennek felfelé a gödrök. (a sötét hasadékig 🙂 )

Szerintem a gödrök funkciója annyi volt, hogy vagy lehoztak valami nagy és nehéz dolgot a sötét hasadékból (nem akarták, hogy gyorsulva végigguruljon a hegygerincen és szétzúzzon lent mindent, meg persze atomjaira essen a lejtő végén), és a egyik gödörből görgették a másikba felfelé, vagy valamit fel akartak görgetni a hegyen, aminél jól jött, hogy nem gurul vissza, ha minden görgető ember összeesik a kimerültségtől. Természetesen nem egy darab valamiről beszélek, ilyen infrastruktúrát akkor építenek ki, ha naponta tucatjával kell felvinni/lehozni a nagy és nehéz dolgokat.

1, keréknyom:
Alien űrhajó leszállt, tettek egy kört valami marha nehéz (nem földi gravitációhoz méretezett), mondjuk járművel kőzetmintákat gyűjtögettek, megállapították, hogy ezen a bolygón nincs, soha nem is volt és nem is lehetséges értelmes élet, majd mentek tovább a Marsra.

2, hamvasztásos temetkezési hely:
gödör kiás, feltöltik valami magas hőfokon égő erőssen gyúlékony anyaggal, hullát bele, és megyújtják

Én is nézegettem a térképet, és ettől egy kicsit jobbra négyzet alakú rajzolatok vannak. Mintha házak alapjai lennének.
A Pöttyök alsó végétől jobbra is vannak nagyobb gödrök. Még jobbra meg olyan a hegyoldal, mintha teraszos lenne, ott is vannak négyzetes alaprajzok.
Nekem még az is érdekes, hogy ennyire éles a határvonal a termőföld és a kő borította hegyek közt. Semmi átmenet.

Juhlábhenger.
De ekkora…

A szemet telepen a kompaktor hasonlo nyomot hagy csak arányosan kisevbbet

1. Biokomposztálós krumpliföld. Reggelente felfutottak törzsi beosztás szerint komposztálni, az érettebb gödrökbe már ültették a krumplit, amit a hajnali harmat öntözött.
2. Labdadobálós hadijáték pálya, a magyar ugróiskola rokona. A szabályokon most gondolkodom:)

Én elmennék az extrémebb elméletek felé….Mi van akkor ha egy rég letünt civilizáció vagy az „idegenek” hajtottak végre valami fegyver tesztet ? Mert hát eltudok képzelni egy olyan fegyver rendszert ami így végig szántja a területet. Pl mint az A–10 Thunderbolt csak jóval nagyobb kivitelbe. 🙂

@ngcs:
Ilyen HAARP féle izéket csak a 2000-es évektől telepítenek? Mert érdekes elhelyezéssel ilyesminek is lehetne az alapja a cucc.

Bármi is legyen én azt gondolom, hogy a lyukakba valamilyen cölöpöt akartak tenni, legyen az fal-alap, rádióantenna-oszlop, kihegyezett dárda.