Régi olvasónk, déjvid egy rövid vitaposztot küldött, s a Konteóblog haladó hagyományainak megfelelő beszélgetésre invitálja a törzskommentelőket. Amint azt talán tudjátok, az új tagok regisztrációját már jó ideje felfüggesztettem, mert se időm, se energiám, se kedvem nincs a sajnos egyre szaporodó és ide nem illő, szélsőségesen agresszív hozzászólások moderálására. Őszintén hiszem, hogy erre most sem lesz szükség. És még valami: a WP új, blokkokra épülő szerkesztőfelületét egyszerűen nem tudom megszokni, ezért tekintsetek el az illusztrációktól. Bocs.
És akkor átadom a szót déjvidnek.
A Konteóblog törzstagjai tudják, hogy a több, mint nyolc éves fennállásunk során igyekeztem vegyesen tálalni az olvasnivalót. Mivel mélyen hiszek a varietas delectat (a változatosság gyönyörködtet) mondás igazában, a témákat úgy válogattam, hogy egyaránt kapjanak teret a klasszikus, sokak által ismert elméletek és azok, amelyekről talán ezeken az oldalakon hallotok először. Mai posztomról azt feltételezem, hogy az első kategóriába tartozik, vagyis a Lindbergh-gyermekrablás kereken 85 éves sztorijára nem most fogtok először rácsodálkozni, ettől függetlenül bízom abban, hogy mindenkinek tudok valami újat mondani.
Tudjátok, hogy nem szoktam orrba-szájba olvasnivalót ajánlani, már úgy értem, hogy a konteókönyveken kívül.
Most azonban kivételt teszek, s főként (de nem kizárólag!) azon kollégákra gondolva, akik az elmúlt ötszáz év egyik legtöbbet emlegetett, agyonelemzett, és ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) a legtöbb vitát kiváltó gyilkossági ügyével szeretnek bibelődni. Igen, Kennedy elnök haláláról beszélek, amiről annó mi is írtunk egy dupla posztot. Nos, aki úgy gondolná, hogy minden lehetséges verzió felmerült már, az is meg fog lepődni, mert Lamar Waldron (amerikai történész és író) tud újat mondani még ezzel a többezerszer lerágott konteócsonttal kapcsolatban is.
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!