Lionel Crabb rejtélyes esete
A Konteóblog és a Tiborublog olvasói már többször tapasztalhatták, hogy a bloggazda érdeklődési területei közül négy (az összeesküvés-elméletek, a biztonságpolitika, a kémek és a hadtörténelem) elég gyakran találkozik. Ma posztunk ismét csak olyan téma feldolgozását tűzte ki célul, amely az imént említett négy halmaz közös eleme. Biztos vagyok abban, hogy kevesen hallottatok Lionel Crabb történetéről, s noha nem egy mai sztori (egy hónap múlva lesz hatvan éves), remélem, hogy utólag sem fogjátok sajnálni azt a húsz percet, amit időtökből az elolvasására szántok. Külön ajánlom a történetet tűzszerész barátaimnak azzal, hogy srácok, tényleg vigyázzatok magatokra!
Glenn Miller eltűnése
Azt hiszem, abban mindenki egyetért, hogy a swing (mint zenei stílus, nem mint szervezett és társas körülmények közötti spontán és ideiglenes partnercsere) nem kifejezetten napjaink jellemzője, sőt. Ha egy átlagos, mondjuk 30-32 éves konteóblog-olvasót veszünk, akkor neki talán a nagyszülei táncoltak kultúrotthonok, szakszervezeti kezelésben levő művelődési házak vagy főiskolák, egyetemek hétvégi rendezvényein olyan (szigorúan élő!) zenére, ahol a zenekar ehhez az irányzathoz tartozó számokat nyomatott. Ettől függetlenül Glenn Miller neve talán a fiatalabb korosztályoknak is mond valamit. Vagy ha eddig nem mondott, majd ezentúl fog.
Kedves olvasótábor, a nyuszival, a sonkás keménytojásokkal és az ünnepre oly jellemző kötelező alkoholfogyasztással folytatott egyenlőtlen küzdelem végéhez érve fogadjátok szeretettel a huszadik század derekának egyik legnagyobb zenészkonteóját.
Alan Turing
A múlt héten megnéztem a 2014-es év egyik legjelentősebb filmjét, a The Imitation Game-et, amit idehaza Kódjátszma címen vetítenek. Sajnos egyik hazai filmforgalmazó sem látta meg a témában, illetve a Konteóblogban rejlő marketinglehetőségeket, ettől függetlenül nagyvonalú leszek és minden olvasómnak melegen (hehe) ajánlom a Sherlock Holmes Benedict Cumberbatch főszereplésével készült 114 percet. Én különösebben nem szeretem az életrajzokat, de ebben az esetben egy percet sem unatkoztam, pedig nyolc Oscar-ra is jelölték (ami szerintem nem mindig jó ajánlólevél).
De nem is a filmről, hanem arról az emberről szeretnék most mesélni egy kicsit, aki a középpontjában áll. Alan Mathison Turing angol matematikusról, a számítógépek egyik atyjáról, a mesterséges intelligencia úttörőjéről, aki a Tiborublog törzsközönségének figyelmét is megérdemli, hiszen ő volt az, aki a negyvenes évek elején a német haditengerészet Enigma-rejtjelrendszerének megfejtésével egyes becslések szerint legalább két évvel megrövidítette a második világháborút.
Rudolf Hess története
Régi ismerősök vagyunk, úgyhogy a bloggazda vonzalma a hadtörténelem és a biztonságpolitikai konteók iránt nem hiszem, hogy ebben a körben sokaknak meglepetést okozna.
Ennek fényében talán nem is lesz különösebben megdöbbentő, hogy blogunk legújabb összeesküvés-elméletének főszereplője a második világháború egyik legrejtélyesebb alakja, akinek történetéről az elmúlt 73 évnek sem sikerült eloszlatnia minden kérdőjelet és ködösítést. Hitler egykori helyettesének pályafutása, sokféleképpen magyarázott (s talán pont ezért megmagyarázhatatlan) 1941-es repülőútja, közel fél évszázados fogvatartása rengeteg olyan konteós csemegét tartalmaz, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül.
Villámvillámkonteó: lesz-e háború Ukrajnában?
Az elmúlt napokban rettenetesen okos(nak tűnő) emberek tucatjai nyilatkoztak a kijevi helyzettel kapcsolatban. Ha jól számolom, úgy 90%-uk kizártnak tartotta, hogy Oroszország (az emberi jogok és a demokrácia közismert bajnoka, ahogyan azt az egyik hazai politikai hetilap főszerkesztőjétől megtudhattuk) fegyveres erővel avatkozzon be Ukrajnába.
Ehhez képest pár órával ezelőtt Putyin Gazda a moszkvai törvényhozás felsőházának jóváhagyását kérte „a Krímben nemzetközi szerződések alapján állomásozó orosz katonák és civilek védelme érdekében” történő katonai beavatkozáshoz. Sokkoló dolog történt: a felsőház rendkívüli ülésén szemrebbenés nélkül megszavazták, hogy a dicsőséges Vörös Hadsereg utódai mostantól fogva bármikor átlépjék az orosz-ukrán határt. Ha jól értem, nem csak a Krímben, hanem bárhol a 2300 kilométeres szakaszon.
Az eltűnt zászlóalj
Amint azt minden konteós tudja, az összeesküvés-elméletek egyik csoportja kifejezetten azokkal az esetekkel foglalkozik, amikor egy-egy ember fogja magát, s hosszabb-rövidebb időre, netán örökre (többé-kevésbé megmagyarázhatatlan körülmények közepette) egyszerűen eltűnik környezetének érzékszervei elől. Nem is olyan régen foglalkoztunk a Mary Celeste rejtélyével, ahol tíz embernek veszett nyoma az óceán közepén.
Mai rövidposztunkban (új kategória: azért rövid, mert nem hosszú, és azért nem villám, mert nem aktualitás) egy olyan eseményt tálalunk fel képernyőitekre, amely közel száz évvel ezelőtt, az első világháború alatt történt a törökörszági Gallipoli-félszigeten, s melynek során nem egy, nem tíz, még csak nem is száz ember tűnt el társai figyelő szeme elől…
Ars poetica
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!
Legutolsó hozzászólások
- Vitaposzt: választás-konteók (360)
- { Konteó a láthatáron: https://kuruc.info/r/2/280704/ Komment... }
- A főtitkár halála (103)
- { […] körülmények között. Az összes... }
- A Djatlov-incidens (3407)
- { […] poszt újraközlése részünkről kicsit... }
- Szolgálati közlemény - vegyesfelvágott (2281)
- { Itt is van az első... }
- Kommentposzt: Kiss László (137)
- { Idézzük újra: Melyik konkurens ország(ok)... }