Gondolom, sokan egyetértően bólogatnak, ha azt mondom, hogy az elmúlt hétvége konteó-együtthatója bőven meghaladta az egészségügyi határértéket. Az IMF vezérigazgatójának általunk is megemlített (állítólagos) pikáns afférja a szállodai takarítónővel azonban nem homályosította el a magyar összeesküvéselméletesek ítélőképességét, akik most szombaton egy életre megtanulták, hogy a magyarellenes világösszeesküvés nem fejeződött be Trianonnal vagy az ’56-os forradalom pácban hagyásával.
Hazafiak lévén, az első villámkonteónk természetesen magyar, s egy olyan eseménysorozattal kapcsolatos, amelynek sem történelmi előzményeit, sem legújabb fejleményeit – szerintem – nem igazán kell részleteznem, hiszen napok óta minden médiumban ez a vezető hír…
Az utókorra is gondolva azért egy-két bővített mondatban összefoglalom a perceken belül kifejtésre kerülő konteó közvetlen előzményeit:
Mai összeesküvéselméletünk (vagy inkább: ~eink) segítségével ismét hazai vizekre evezünk. Az újkori magyar kriminalisztika történetének legvéresebb bűncselekménye kilenc éve ad kifogyhatatlannak tűnő hajtó- és kenőanyagot nemzetünk legjobb konteósainak, akik – amint azt látni fogjuk alant – büszkén veszik fel a versenyt a műveltnek mondott Nyugat legpihentebb elméivel.
Posztunk célja nem a – meglehetősen rosszízű kritikák céltáblájaként elhíresült – nyomozás, nem is a szekérderéknyi rendőri, ügyészi és bírói hiba feltérképezése (noha a posztírónak ezekről is markáns véleménye van), ezért az előzményt (mármint az összeesküvéselméletek előzményét, magát a nyolcas emberölés körülményeit) csak röviden villantjuk fel, a legszükségesebbnek ítélt részletekkel.
Az elmúlt év konteógyanús hírei között kiemelkedő helyet foglaltak el a néhai Rózsa-Flores Eduardo (filmbeli alakítása után sokaknak: Chico) pályafutásával, illetőleg halálával kapcsolatos beszámolók. Úgy érezzük, nem mehettünk el szó nélkül a téma mellett, na meg olvasóink is kérték.
Életét csak nagyon-nagyon röviden tárgyaljuk (az érdeklődők dúskálhatnak az erről szóló, nyomtatott és elektronikus sajtóban napvilágot látott cikkek között), igyekszünk viszont összefoglalni azokat az összeesküvéselméleteket, amelyek a halálával, ennek okaival, illetve a (vélt vagy valós) felelősökkel foglalkoznak. El fogjuk kerülni a politikai állásfoglalást (noha véleményünk természetesen van a dologról) és ítéletet sem áll szándékunkban kihirdetni. Számtalan vélemény megfogalmazódott, számos értékelés született mai főszereplőnkről, de mi itt csak annyit mondunk: ¡Adiós, Chico, descanse en paz!
Bármennyire is szerettük volna azt hinni, hogy a Konteóblog független a napi aktualitásoktól, az utcán járva, emberekkel beszélgetve rá kellett döbbennünk, hogy nem tudjuk kivonni magunkat a közvélemény nyomása alól.
Megszakítjuk tehát a konteóblog tervezett pihenését, s mai friss posztunkban (haladó hagyományaink szellemében) megkíséreljük felvázolni az elmúlt egy év hazai cigánygyilkosságainak lehetséges hátterét, magyarázatát, indítékait. Előrebocsájtjuk, hogy sem a melegvizet, sem a kanálban a mélyedést nem fogjuk ismét feltalálni, mindössze rendszerezni szeretnénk az emberölés-sorozattal kapcsolatos elméleteket. Persze a Molotov-koktélos és más jellegű erőszakos, megfélemlítő esetek is ebbe a körbe tartoznak, még ha külön nem is emeljük ki ezeket.
A Konteóblog (hasonlóan a magára valamit is adó versenytársaihoz) az ismeretterjesztés és az egészséges paranoia kialakításának nemes célkitűzésein túl a közfeladatok ellátásának nehéz terheit is részben magára vállalja.
Mai (kicsit rendhagyó, rövid és soron kívüli) posztunk reakció egy aktuális külgazdasági (külpolitikai?) hírre, amivel az elmúlt két hétben a hírportálok oldalain többször is találkozhattunk. A témával összefüggő reflexióitokra – mint mindig – most is kíváncsiak vagyunk.
Kevés név bukkan fel gyakrabban a Földet keresztül-kasul behálózó konteókban, mint mai hősünké. Aki olvasta blogunk eddig megjelent posztjait, emlékezhet arra, hogy Tesla neve felmerült a port chicagói események kapcsán, a Philadelphia-kísérletben, a HAARP-os írásunkban, de még a Tunguzka-meteorral foglalkozó találgatások között is. Számos olvasó kérte, hogy mutassuk be a Mestert, s jómagam is régóta készülök erre a mutatványra. Posztunk két részből fog állni, elvégre ha Diana hercegnő halála megért két folytatást, nehogy már a huszadik század egyik legnagyobb koponyájának élettörténetét belesűrítsük egybe…
Lássuk tehát, ki is volt ő, akiről a The New York Times 1943-as nekrológjában a következőt írta: egyetlen feltaláló sem hasonlított jobban a Verne-féle romantikus hősökre, mint Nikola Tesla.
Közel két hónappal ezelőtt a blog törzsközönsége meggyőző többséggel amellett döntött, hogy a következő összeesküvéselmélet, amelyről olvasni szeretnének, a Fenyő János élete (pontosabban halála) köré szőtt titokzatos eseménysorozat legyen.
Lássuk tehát a hazai rendszerváltozás hajnalán az egyik gazdasági sikertörténetnek kikiáltott Vico Rt. létrehozójának és tulajdonosának fordulatos életét és továbbra is rejtélyek által övezett halálát. Előre szólok, hogy a poszt nagyon hosszú lesz, tessenek felkészülni rá!
A közvetlen szomszédságunkban közel húsz évvel ezelőtt lezajlott (hol forradalomnak, máskor államcsínynek, esetleg népfelkelésnek vagy simán egy monstre titkosszolgálati műveletnek kikiáltott) események kapcsán a konteók széles köre áll a műértő közönség rendelkezésére. Mai posztunkban összefoglaljuk mindazt, amit az 1989-es romániai politikai fordulatról tudunk; pontosabban: amit tudni vélünk.
Igen, jól látjátok: bárhogyan is próbáltam, akármennyire is igyekeztem, ezt sem tudtam elkerülni. Úgy jártam, mint a JFK-gyilkossággal: a téma szerepeltetése nélkül folyamatos hiányérzetünk lenne, hiszen konteóblog szabadkőművesek nélkül olyan, mint disznóvágás pálinka, swingerklub dugás, vagy politikai elit korrupció nélkül: nem az igazi.
Lássuk akkor, miről is beszélünk.
Talán már említettük egyszer, s most csak megerősíteni tudjuk, hogy szép hazánk nemcsak termálvízben, vízilabda-aranyakban és gyengeelméjű politikusokban állja az erős nemzetközi verseny kihívásait, hanem összeesküvéselméletekben is. A sors úgy hozta, hogy repülés-konteóban sem kell szégyenkeznünk: 34 éve csak találgatni tudjuk, mi történt valójában a Malév 240-es bejrúti járatával…
Ahogyan az – nem túl meglepő módon – bekövetkezett, a múltkori Seuso-konteók megmozgatták az olvasók fantáziáját, s nem kevesen voltak azok is, akik nem voltak restek és egy csöppet utánanéztek a történet szereplőinek, kiegészítendő a róluk tudható közösségi információkat; rengeteg (érdekesebbnél érdekesebb) részletet vitattunk meg a félezer komment segítségével.
Hasonló (tényfeltáró) cipőben járt miamai kollegina is, aki – amint azt látni fogjátok – kedvét leli belekukkantani az európai arisztokrácia évszázados személyi összefonódásainak kevésbé nyilvános bugyraiba is.
Több, mint kétéves adósságot próbálok törleszteni az idei év első posztjával. Amikor 2008 decemberében megjelentek az első írások itt, a Konteóblogon, felhívott az egyik régi kollégám és azt javasolta, hogy a mindkettőnket sokáig élénken foglalkoztató Seuso-kincsről feltétlenül emlékezzem meg. Akkor megígértem neki (és önmagamnak), hogy hamarosan sort kerítek rá…
Azóta számos olvasó jelezte, hogy szeretne egy kicsit többet tudni az említett régészeti leletről, illetve a – vélelmezhetően – hozzá kapcsolható halálesetekről, s én mindenkinek azt válaszoltam, hogy: igen, a Seuso rajta van a listán.
Nos, itt az idő. Hölgyeim, uraim: itt alant a régóta várt Seuso-konteót olvashatjátok!
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!