Ophélie Bretnacher halála
Összeesküvés-elméletes körökben ősidők óta köztudott tény, hogy minden konteósban egy sztárnyomozó veszett el – reményeink szerint nem véglegesen. Olvasóink rendőrvénájára apellálunk most is, amikor egy olyan ügyet tálalunk műértő közönségünknek, amely több, mint öt éve nyomasztja a budapesti zsarukat, az áldozat családját és barátait, továbbá mindenkit, akit az átlagosnál jobban zavarnak a megoldatlan bűnügyek. Ünnepélyesen felhívom hát blogunk alkalmi és törzsolvasóit, hogy teljes mell- és agyszélességgel tegyék oda magukat: kíséreljük meg közösen felderíteni a Budapesten eltűnt francia diáklány, Ophélie Aurélie Bretnacher esetét.
Villámkonteó 24.0 – A budapesti bankrobbantás
Annyian kértétek, hogy írjak villámposztot a ma hajnali bankrobbantásról, hogy noha megpróbáltam ellenállni, nem bírom tovább a konteósok részéről megnyilvánuló nyomást. A Facebook-oldalunkra ma délelőtt kiraktam ugyan egy erről szóló frissítést, de úgy tűnik, a hardcore olvasók egy része inkább a jól bevált BlogRepublik-nick biztonságát választja Zuckerberg kolléga fóruma helyett.
Lássuk, mi is történt és azt, hogy az események óta eltelt 12 óra alatt milyen elméletek születtek.
A körmendi gyerekgyilkosság (részletek)
Sokan kértétek, hogy a Konteókönyvben megjelent, de az online-választékból hiányzó témát is meg lehessen beszélni. Kicsit tétováztam ugyan, de végül beláttam, hogy az elmúlt évtizedek egyik legfelkavaróbb magyar bűnügye nem maradhat említés nélkül itt, a Konteóblogon sem. Már csak azért sem hallgathatunk róla, mert a nyomozás első perceitől az elkövetőként végül elítélt személy szabadulásáig az eset köré font teóriaháló sűrűsége és kuszasága kiválóan igazolja az összeesküvés-elméletek keletkezésének egyik ökölszabályát: minél nagyobb a homály, annál több a konteó. Az alábbiakban pár bekezdést olvashattok a könyv Tánczos-konteójából, majd ezt követően a kommentek között mindenki elmondhatja véleményét, ahogyan azt a többi témánál már megszokhattuk.
FAQ: Konteókönyv-kiskáté
Az elmúlt egy-két hétben örvendetes mértékben gyarapodott a Konteóblog, illetve a Facebook-oldalunk olvasóinak száma, amit – többek között – a könyv boltokba kerülésének is köszönhetünk. A bloggazda postaládájában is egyre több olyan levél és magánüzenet landol, amelyben a frissen csatlakozott, reménybeli olvasók tesznek fel kérdéseket a Konteó 1-gyel kapcsolatban, ezért úgy gondoltam, hogy a blogon eddig több posztban szétszórt információkat egy helyre gyűjtöm, megkönnyítve mindazok dolgát, akik még nem döntötték el, hogy érdemes-e azt a hét-nyolc BKV-jegynyi, vagy három-négy doboz cigarettányi összeget a könyvre áldozni. Figyelem, GYIK-poszt következik, nem titkoltan egy kis önreklám-fílinggel!
A Konteókönyv rendelhető!
Mint minden szakmának, a bloggerkedésnek is van tízparancsolata, vagy ha nincs, majd megírom egyszer. Még nem tudom, hányadik lesz a következő tiltás: Soha ne élesíts posztot munkaszüneti napon!, de hogy ott lesz az első háromban, az tutkó. Ha ráadásul ez a nap olyan verőfényesnek ígérkezik, mint a mai, hát tényleg orbitális lúzerség azt várni az olvasóktól, hogy kirándulás, avargereblyézés vagy birsalmasajt-főzés helyett a monitor előtt görnyedjenek és a bloggazda legújabb posztját böngésszék.
Villámkonteó 22.0 – A bajai videó
Hiába próbáljuk magunkat görcsösen távoltartani a hazai aktuálpolitikától, van olyan helyzet, hogy be kell vallani a kudarcot. A múlt hét második felének videós botránya olyan magas labdát adott a hazai konteósoknak, amit bűn lenne kihagyni; ha ezt megtennénk, a Konteóblog szerkesztőségét joggal sújthatná a dolgozó nép a választópolgárok megvetése. Blogunk olvasói (a magyar társadalom szerves és roppant aktív részeként) abszolút érthetően követelik a véleménynyilvánítás jogának gyakorlását. Nagyon röviden beszámolunk hát a történtekről, s természetesen szavazásra bocsátjuk a történtek valódi hátteréről szóló találgatásokat.
Villámkonteó 20.0 – Az e-cigaretta
Mai villámkonteónk témáját ismét a hazai politika dolgos hétköznapjai szolgáltatják, amiért nem tudunk elég hálásak lenni demokratikusan megválasztott döntéshozóinknak. Az e-cigaretta ellehetetlenítése (hogy azt ne mondjam: betiltása) olyan lépés, amely mögött nem túl nehéz felfedezni a konspiráció sejtelmes árnyékát, s ehhez nem is kell konteósnak lenni. Elég, ha az ember – a posztíróhoz hasonlóan – nikotinfüggő, s a leszokás rögös útján történő elinduláshoz az elektronikus cigaretta segítségére is számított. Ahogy kinéz: hiába.
Villámkonteó 19.0 – Az Őszödi Konteó
A napokban a magyar belpolitikai konteók egy olyan daliás példánya szökkent szárba, amely mellett akkor sem tudnék szó nélkül elmenni, ha szemem-fülem-orrom-szám légmentesen el lenne zárva a külvilágtól. Noha tudjátok, hogy – ha lehet – nem foglalkozom aktuálpolitikával, ezt a magas labdát nem bírtam kihagyni. Hogy senkit ne befolyásoljak, igyekszem olyan szárazan és röviden fogalmazni, amennyire csak tudok, s mai villámposztunkat tényleg csak vitaindítónak szánom, a téma kivesézését – mint már annyiszor – rátok bízom.
A történet dióhéjban például itt olvasható, a cuccot kiteregető személyéről pedig itt szerezhettek néminemű háttérinformációt.
Villámkonteó 17.0 – A Nagy Gazdasági Fellendülés
Hiába terveztem úgy, hogy februárban már nem lesz poszt (három régebbi is szépen pörög, ha a kommenteket nézzük), Széles Gábor azonban nem engedte.
A kilencedik leggazdagabb magyar (2012-es adat, Napi Gazdaság Top 100-as listája) folyó év február 18-án 09.45-kor (gondolom, már a reggeli kávé után, tehát a koffein jótékony hatása alatt) egy sokat sejtető kijelentéssel kezdte a dolgos hetet. Egy olyan kijelentéssel, amely mellett magára valamit is adó konteós nem mehet el szó nélkül akkor sem, ha közben állítólag recsegnek-ropognak a Vatikán eresztékei, a Péter utónevű bíborosoknak egyre nagyobbak az esélyei a pápaságra, s D.B. Cooper titkához is olyan közel járunk, amilyen közel ember még nem járt.
Eltűntek
Az idei első írás hátterének eddig már kétszer is elkezdtem utánanézni, már forrásokat is (fel)kerestem, aztán valahogy úgy alakult, hogy más téma került terítékre. Most azonban (nem utolsósorban a január elsején hajnalban Budapesten eltűnt brit orvostanhallgató, Daniel Gliksten esetét olvasgatva) úgy döntöttem, hogy nem halasztgatom tovább, s egy poszt erejéig még akkor is feldolgozom ezt a roppant összetett topikot, ha egy kérlelhetetlen és szigorú olvasótól ismét megkapom az utolérhetetlenül alliteráló „félreinformált felületes fércmű” bélyeget.
Hölgyeim, uraim: a kattintás után a Konteóblog eltűnési dossziéját olvashatjátok.
Elbert János halála
Bevallom, nem lepődtem meg túlságosan, amikor a Konteóblog 13. szavazóposztjának győztese (kényelmes, közel hat százalékos, vagyis 237 voks előnnyel) egy újabb hazai történet lett, megelőzve a konspirációk olyan történelmi nagyágyúját, mint a frigyláda, hogy a génmanipulációs elméletekről és a Lockerbie-merényletről ne is beszéljünk. Az Elbert János rejtélyes halála óta eltelt közel harminc év nem volt elég ahhoz, hogy a magyar érdeklődők megnyugtató választ kapjanak a miértekre. Mai posztunk sem tűzi ki maga elé megoldhatatlannak tűnő célokat, mindössze – hagyományainkhoz híven – kövér kérdőjeleket rajzolunk, s lehetséges magyarázatokat adunk, amelyekből olvasóink kedvükre szemezgethetnek, saját véleményüket kialakítandó.
Villámkonteó 15.0 – A Safarov-összeesküvés
Az utóbbi négy napban számtalan (többé-kevésbé sikerült) elemzés, blogposzt és találgatás látott napvilágot az azeri gyilkos kiadásának körülményeiről, vélt előzményeiről, lehetséges következményeiről. Megnyilatkoztak újságírók, biztonságpolitikai szakértők, politikusok, továbbá amatőr és profi váteszek, főállású próféták és műkedvelő háziasszonyok, pékek, kőművesek és úriszabók. A Konteóblog nem engedheti meg magának, hogy kimaradjon ebből az össznépi társasjátékból, ahol – a látszat szerint legalábbis – mindenki, aki ebben a lángoktól öleltben él, minimum okleveles Kaukázus-szakértő és alsó hangon is van neki három örmény, továbbá két azeri jóbarátja.
Nincs is ezzel semmi baj, az ilyen talaj- és légköri viszonyok ideálisak a konteók szaporodásához. Ezt a lehetőséget lovagoljuk meg most, s megbeszéljük a baltás gyilkos esetével kapcsolatos összeesküvés-elméleteket.
A Zelnik-ügy – reloaded!
Hatalmas megtiszteltetés egy magamfajta kis blogger számára, ha szerény írása olyan profik szeme elé kerül, akik más, sokkal emelkedettebb perspektívából látják az éppen kitárgyalt témát, mint a szerző. Annó nagyon örültem például a mormonokról szóló cikkem visszhangjának, s most hasonló eset történt a csütörtökön megjelent Zelnik-Seuso – konteó kapcsán.
Na nem lord Northampton jelzett vissza (pedig nagyon bírtam volna értékelni), s nem is a hajdani titkosszolgálati szálról került a birtokomba új információ (de talán ami késik, nem múlik!). Hajdú Éva, a HVG újságírója, a Seuso-ügy egykori kormánybiztosa lepett meg egy levéllel. Ezt sajnos nem olvashatjátok, mert ettől határozottan elzárkózott, de magánközlésként bárkinek elküldöm, aki igényli (ezt senki nem tilthatja meg, még Hajdú Éva sem), az általa jegyzett cikket, illetve a válaszomat viszont olvashatjátok az oldaltörés után. Ha a válaszlevelem egyik-másik kitétele nem érthető, kérdezzetek és válaszolok a kommentekben, de a „letiltott” levélből természetesen nem fogok szó szerint idézni 🙂
Villámkonteó 14.0 – A Zelnik-Seuso – konteó
A nyári uborkaszezon, valamint a harmadik londoni olimpia kellős közepén egy kétkezi, hétköznapi magyar milliárdos méretes kavicsot dobott nemcsak a hírpocsolyába, hanem a hazai konteósok egyik kedvenc témájának, a Seuso-ügynek a kellős közepébe is.
Noha ezekben a napokban a bloggazda fő elfoglaltsága (olvasóink többségéhez hasonlóan) az árnyékban fogyasztott hűsítő italok mértékletes élvezete, nem mehetünk el szó nélkül a téma mellett: mai (hőségriadó által keretezett) villámkonteónk dr. Zelnik István ajánlatával foglalkozik.
A Zsanett-ügy (18+)
Gondolom, sokan egyet fogtok velem érteni abban, hogy a 2007 májusa óta Magyarországon született leánygyermekek közül sokkal kevesebben kapták a Zsanett nevet, mint azelőtt. Ezt a fegyvertényt, mármint egy eredetileg elég közkedvelt női név népszerűségének zuhanását (2007-ben az 57., 2011-ben a 91. a női utónév-gyakorisági listán) egy 23 éves lánynak (?) sikerült elérnie, ami szép teljesítmény ugyan, de valami miatt biztosak lehetünk abban, hogy a szóbanforgó illető most már eltekintene a kétes dicsőségtől.
Igen, jól látjátok: mai (évadzáró) villámposztunkban az úgynevezett Zsanett-üggyel foglalkozunk.
A nagy rendőrkorrupció-konteó
A magyar közélet ismét maga alá temette elképzeléseimet az új szavazóposztról. Eredetileg azt terveztem, hogy újabb nemzetközi csemegéket kínálok fel választási lehetőségként a Nagyérdeműnek, hogy alapos megfontolás után kiválassza a neki leginkább tetsző témát, amit a bloggazda – a nyári politikai uborkaszezon és a foci EB árnyékában – majd komótosan kifejt.
Ehhez képest az történt, amit a napokban mindannyian olvashattunk: az írott és az elektronikus médiumok „minden idők legnagyobb magyar rendőri korrupciós ügyéről” számolnak be, s a cikkekben hajmaresztőbbnél hajmeresztőbb állítások váltogatják egymást a rendőrségen uralkodó vesztegetési állapotokról. A Konteóblog – nem utolsósorban a számos olvasó által kifejezett kérésnek megfelelően – ismét rugalmasan reagál a hírkeresletre, s villámposzt formájában tisztelettel elétek tárja a Nagy Magyar Rendőrkorrupció-Konteót.
Villámkonteó 12.0. – A Gyurcsány-konteó
Aki az elmúlt hosszú (és a hosszánál is forróbb) hétvégén akár csak egyetlen egyszer is rámozdult a belpolitikai hírekre, velem együtt örülhetett annak, hogy a magyar közéleti hétköznapok szorgalmasan szállítják a villámkonteós ötleteket.
Noha nekünk nem főnökünk Szalai Annamária (ettől függetlenül nem szeretnénk vele álmodni), a kiegyensúlyozott témaválasztás a mi etikai kódexünkben is kiemelt helyet foglal el; a múltkori Schmitt Pál – féle poszt ellenpólusát olvashatjátok, ugyancsak villámkonteó formájában.
Villámkonteó 11.0 – A Schmitt-konteó
Bármennyire is megpróbáltunk kimaradni a napi belpolitikai aktualitások orrfacsaró kigőzölgéseiből, az események maguk alá temették a Konteóblog arisztokratikusnak szánt távolságtartását.
A Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának ma délelőtti döntése (melynek értelmében – rövid vita után – 16:2 arányban javasolják az elnök doktori címének visszavonását) áttörte zsigeri ellenkezésünket, s mivel már többen kértétek a téma felbukkanását, ismételten kénytelenek voltunk fejet hajtani a tömegek nyomása előtt.
Népszámlálás-konteók
Bevallom, nem nagyon akartam a népszámlálási kérdéskörrel foglalkozni, de egyrészt sokan kértétek/javasoltátok, másrészt pedig az elmúlt 48 órában annyi érdekességre ráfutottam ezzel kapcsolatban, hogy végül úgy döntöttem: egy villámposztot megér.
A dolog természetéből adódóan itt és most csak pár kérdést tennék fel; a lehetséges válaszokat (és a további kérdéseket) tőletek várom. Várnám én az illetékesektől is, de ilyen fokon ne legyünk álmodozók…
A Mikroelektronikai Vállalat – konteó
A kívülállók számára a mérnöki tudományoknál, a számok és képletek világában élők munkájánál szárazabb tevékenységet elképzelni is nehéz. A kék (esetleg fehér) köpenyben a próbapadok fölé hajló, majd gondterhelt arccal jegyzetelő férfiak és nők látványa mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy a külső szemlélőben izgalmat váltson ki – gondolnánk, ha nem konteós aggyal vizsgáljuk a dolgokat.
Napra (továbbá órára és percre) pontosan 25 évvel ezelőtt az újpesti tűzoltóság ügyeletén megszólalt a riadó: a Fóti út egyik ipari telephelyéről tüzet jelentettek. A magyar műszakiak egyik büszkesége, a tudományos kutatással és fejlesztéssel foglalkozó, nemzetközi színvonalú Mikroelektronikai Vállalat 2400 négyzetméteres, speciális „T” csarnoka lángokban állt.
Ars poetica
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!
Legutolsó hozzászólások
- Vitaposzt: választás-konteók (362)
- { Valahogy túl simán ment ez... }
- Vendégposzt: Tanja Gräff ügye (12)
- { . }
- Szolgálati közlemény - vegyesfelvágott (2289)
- { Isten legyen veled az égi... }
- Apró-cseprő konteóink (1209)
- { Tények: 1. Készül a békecsúcs... }
- A Seuso-ügy (1840)
- { Seuso-kincs hiányzó darabjairól Dr.Nagy Mihály... }