Frigyláda-konteók
Amint azt olvasóink már egy hete tudják (de legalábbis sejtik), a Konteóblog huszadik témaszavazásán meggyőző fölénnyel nyert a frigyláda, kenterbe verve a többi négy lehetőséget. Bevallom, egy kicsit (de tényleg csak egy kicsit) csodálkoztam is, hiszen titokban azt reméltem, hogy Shakespeare kolléga története képes lesz legalább megszorongatni a legendás bibliai berendezési tárgyat. No de mindegy, mit hisz a bloggazda: az olvasók döntöttek, s fegyelmezett adminként, a júzerek igényeinek alázatos kiszolgálójaként nincs más teendőm, mint a képernyő elé ülni és a billentyűzetre rácuppanva (konteós szemszögből) elkezdeni a sokak által már biztosan ismert történetet, ami (ha jól számolunk) komoly esélyekkel indulhat „az emberiség legrégebbi összeesküvés-elmélete” verseny döntőjében.
Menekült-konteók
Az idei nyár kétségkívül legnagyobb visszhangot kiváltott, bel- és külpolitikai vonatkozásokkal bőven rendelkező eseménysorozata a „harmadik világból” Európába induló (és érkező) menekültek (más megfogalmazásban: illegális bevándorlók) története. Nem kellett sok idő, hogy kiderüljön: hazánk nem csak a tízmillió labdarúgásszakértő, halászlé-expert és közgazdász országa, hanem az idegenrendészeké és terrorelhárítási szakembereké is. A körülbelül 15 évvel ezelőtti „szőrtelenített vagy szőrös” dichotómia, illetve a 2002-es parlamenti választások óta nem volt olyan téma, amely ennyire megosztotta volna az ország közvéleményét (felkészül: a 2024-es olimpia).
Mint minden hasonló esetben, a konteósok most is mozgósították szellemi energiáikat, s jól képzett virtuális szörferekként meglovagolva a sokszázezer fős menekülthullámot (micsoda költői kép, milyen nagyszerű metafora!) számos nagyszerű teóriát röpítettek világgá, a sokéves átlagnál is jobb időt futó politikusok, valamint ezek tanácsadóinak hathatós támogatásával.
Sid Hurwich időgépe
A konteóirodalom előszeretettel foglalkozik azokkal a különleges emberekkel, akik – korukat jócskán megelőzve -, mindenféle előzetes várakozást messze túlhaladva egyszercsak olyan találmányokkal és újításokkal rukkoltak elő, amelyek a tudományos és technológiai fősodortól eltérő, kiemelkedő eredményekkel örvendeztették meg a világot. Ezen vívmányok egy része (a szinte kötelező, első körös katonai és/vagy titkosszolgálati felhasználást követően) belekerül a civil élet hétköznapjaiba, könnyebbé és kényelmesebbé téve ezt. Az ilyen találmányok másik kategóriájába tartoznak azok a cuccok, amelyekről hallani hallunk ugyan, de – bizonyítékok híján – nem igazán tudjuk eldönteni, hogy valóban megvalósultak-e, vagy csak a konteósok, a pihentebb biztonságpolitikai szakértők és a tudományos-fantasztikus irodalom művelőinek kreatív fantáziáiban léteznek. A harmadik csoportot pedig azok a – minden bizonnyal létező – találmányok alkotják, amelyekről még csak nem is hallottunk.
A Dreyfus-Zola konteók
Az elmúlt években számos posztban rávilágítottunk arra a konteóügyi alapvetésre, mely szerint a világ konteóirodalmának pillérei között két, évezredes hagyományokra visszatekintő, egymás szerves kiegészítőjeként definiálható tartóoszlop található. Az egyik szerint a Föld nemzeteinek biztonsága szempontjából a zsidók globális összeesküvése jelenti a legnagyobb kihívást. A másik teória pont ennek az ellenkezőjét bizonygatja, mégpedig azt, hogy ezt a kis népcsoportot (esetleg vallási közösséget – nem tudom, per pillanat melyik a politikailag korrekt meghatározás) az emberi civilizáció során a többiek mindig is meg akarták semmisíteni, mert a többség (magyarul: a nemzsidók, közismert héber szóval: a gójok) féltékenyek voltak sikereikre, életrevalóságukra, összetartásukra és a Biblia szerinti „kiválasztott nép” státuszukra.
A Dreyfus-ügy a hosszú 19. század talán legismertebb és legmediatizáltabb összeesküvés-elmélete, s mint ilyen, egyike a legjobban dokumentáltaknak is. Mai posztunkban összefoglaljuk a történetet, s (mivel mindenki jól viselkedett az ünnepek alatt, nem vitte túlzásba se az evést, se az ivást) hozzácsapjuk a kevésbé ismert kiegészítését, a Zola-konspirációt is. Dőljetek hátra: 2 in 1 poszt következik!
Google-konteók
Frankón mondom: a mai napig nem értem, hogy az internetes keresők alfája és omegája, a jóformán minden nyelvben köznévvé és igévé átlényegült Google hogy maradhatott ki a Konteóblog eddigi kínálatából. Naponta akár többször is használjuk, gyakorlatilag fenntartások nélkül hiszünk neki, noha mindenféle csúnyaságot hallottunk már vele (kitalálóival, fejlesztőivel és működtetőivel) kapcsolatban. A cég nem is olyan régen ünnepelte 15. születésnapját (1998 szeptemberében jegyezték be túl az óceán), úgyhogy a mai posztot tessenek egyfajta, kicsit megkésett szülinapi köszöntőnek is felfogni.
Haszbara-konteók
Biztos vagyok abban, hogy ha egyszer majd elkészül a KONÉSZ (Konteósok Nagy Értelmező Szótára), számos olyan szócikket fog tartalmazni, amelyekben a héber nyelvből származó kifejezések magyarázata lesz olvasható. Blogunk szorgalmas látogatóinak nem igazán kell magyaráznunk, hogy mi az a „Moszad”, a kiváló memóriával rendelkezők már azt is tudják, hogy kik azok a „szajjánok”, vagy mi az a „Lohamah Pszichlogit” (a feledékenyebbek lapozzanak vissza a Fenyő-konteók 7.4-es pontjához), de azzal, hogy mi a szösz az a „haszbara” (angolos átírásban: hasbara), nos, ezzel szerintem elég kevesen vannak tisztában. Mai rövidposztunk azzal a céllal íródott, hogy elolvasása után egyetlen konteós se kényszerüljön arra, hogy tudatlanságát elismerve a Google segítségét kelljen kérnie, ha vitapartnere (egy kézlegyintés kíséretében) esetleg ezzel az egy szóval söpri le az asztalról gondosan felépített érvrendszerét.
Villámkonteó 18.0 – A bostoni robbantások
Mindannyian tudjuk, hogy a villámposztok egyik jellegzetessége a tervezhetetlenség. Amennyire a bloggazda időbeosztása és pillanatnyi leterheltsége engedi, igyekszünk reagálni az olyan napi eseményekre, amelyek megmozgatják a konteósok fantáziáját, s a tegnap esti bostoni terrorcselekmény tipikusan ilyen. Ma délelőttre eredetileg egészen más program szerepelt a naptáramban, de elismerem, hogy (a postafiókomba és a blogkommentek közé érkezett számos olvasói jelzésnek megfelelően) a tegnapi történések mellett nem mehetünk el szó nélkül.
D. B. Cooper története
Bő egy héttel ezelőtt minden idők második legszorosabb eredménye született a Konteóblog 15. voksposztjában: a hajrában mai főszereplőnk 14 ponttal (ami az 5396 leadott szavazatot figyelembe véve 0,26%-ot jelent) megelőzte az ezüstérmes Nazca-vonalakat.
Igen, tudom, az utolsó percekben történt előretörése sokakban kérdőjeleket ébresztett (öt perccel korábban például még holtverseny volt), de most nem keserítjük senki szája ízét, hanem – fegyelmezett konteóshoz méltóan – elfogadjuk, hogy a huszadik század legeredményesebb (és legkevésbé erőszakos) gépeltérítőjének sztorija egy csecsemőhajszálnyival többeket érdekelt jobban, mint a perui tereprajzok.
Elbert János halála
Bevallom, nem lepődtem meg túlságosan, amikor a Konteóblog 13. szavazóposztjának győztese (kényelmes, közel hat százalékos, vagyis 237 voks előnnyel) egy újabb hazai történet lett, megelőzve a konspirációk olyan történelmi nagyágyúját, mint a frigyláda, hogy a génmanipulációs elméletekről és a Lockerbie-merényletről ne is beszéljünk. Az Elbert János rejtélyes halála óta eltelt közel harminc év nem volt elég ahhoz, hogy a magyar érdeklődők megnyugtató választ kapjanak a miértekre. Mai posztunk sem tűzi ki maga elé megoldhatatlannak tűnő célokat, mindössze – hagyományainkhoz híven – kövér kérdőjeleket rajzolunk, s lehetséges magyarázatokat adunk, amelyekből olvasóink kedvükre szemezgethetnek, saját véleményüket kialakítandó.
Villámkonteó 15.0 – A Safarov-összeesküvés
Az utóbbi négy napban számtalan (többé-kevésbé sikerült) elemzés, blogposzt és találgatás látott napvilágot az azeri gyilkos kiadásának körülményeiről, vélt előzményeiről, lehetséges következményeiről. Megnyilatkoztak újságírók, biztonságpolitikai szakértők, politikusok, továbbá amatőr és profi váteszek, főállású próféták és műkedvelő háziasszonyok, pékek, kőművesek és úriszabók. A Konteóblog nem engedheti meg magának, hogy kimaradjon ebből az össznépi társasjátékból, ahol – a látszat szerint legalábbis – mindenki, aki ebben a lángoktól öleltben él, minimum okleveles Kaukázus-szakértő és alsó hangon is van neki három örmény, továbbá két azeri jóbarátja.
Nincs is ezzel semmi baj, az ilyen talaj- és légköri viszonyok ideálisak a konteók szaporodásához. Ezt a lehetőséget lovagoljuk meg most, s megbeszéljük a baltás gyilkos esetével kapcsolatos összeesküvés-elméleteket.
Robert Maxwell élete és halála
Kereken száz napja foglalkoztunk utoljára titokzatos, összeesküvés-elméletektől csicsegő halálesettel itt, a Konteóblogon (a boldogult emlékezetű Palme miniszterelnök kapcsán), s nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem már hiányérzetem van. Szegény Sümegh Jóska esetét már többször is körberágtuk, s itt az idő, hogy valami friss témát tálaljunk elétek a nyári punnyadás után.
Ma a huszadik század utolsó negyedének egyik legtitokzatosabb médiacézárjáról, Robert Maxwellről, életéről és (főként) haláláról beszélgetünk.
A Zsanett-ügy (18+)
Gondolom, sokan egyet fogtok velem érteni abban, hogy a 2007 májusa óta Magyarországon született leánygyermekek közül sokkal kevesebben kapták a Zsanett nevet, mint azelőtt. Ezt a fegyvertényt, mármint egy eredetileg elég közkedvelt női név népszerűségének zuhanását (2007-ben az 57., 2011-ben a 91. a női utónév-gyakorisági listán) egy 23 éves lánynak (?) sikerült elérnie, ami szép teljesítmény ugyan, de valami miatt biztosak lehetünk abban, hogy a szóbanforgó illető most már eltekintene a kétes dicsőségtől.
Igen, jól látjátok: mai (évadzáró) villámposztunkban az úgynevezett Zsanett-üggyel foglalkozunk.
Olof Palme halála
Szűk körben be kell vallanom: kevés dologban voltam biztosabb annál, mint abban, hogy a Konteóblog tizedik témaszavazásánál a legtöbb szavazatot a Che-gyilkosság fogja begyűjteni. Már szinte nekiálltam a poszt megírásának, amikor döbbenten felfigyeltem a jelenségre: az egykori svéd miniszterelnök lassan, de biztosan már a második nap estéjén az élre tör, s kezdeti egy százalékos előnyét a szavazási periódus végére egy kényelmes, öt százalékos (akár fölényesnek is mondható) győzelemre konvertálja (most az Aldo Moróra 24 óra alatt csalással leadott félezer voksot nem veszem figyelembe). Döntöttetek tehát, s nekem csak az marad, hogy (egy jóslási továbbképzésre történő beiratkozást követően) a megrendelt posztot leszállítsam.
Jörg Haider halála
Bármennyire is ellenkezik elveinkkel, vannak pillanatok, amikor (szívfájdalom ide vagy oda) a közjó érdekében fel kell függeszteni a demokratikus elkötelezettségünk által diktált szabályokat…
Nem, nem kell megrémülni, nem aktuálpolitizálunk; mindössze arra akarom felkészíteni a tisztelt konteós olvasótábort, hogy mai posztunk főszereplője nem nyert egyetlen voksversenyt sem (igaz, legalább háromszor volt második), viszont a bloggazdához beérkezett visszajelzések egyértelműsítették, hogy nagyon-nagyon szeretnétek végre olvasni róla.
Nincs több kecmec, tökölés, vita, nincs se teke, se tória, se mellébeszélés; nem keresünk további kibúvókat, hanem belevágunk Jörg Haider életének (de főleg halálának) igaz történetébe.
Breivik-merénylet
Van valami perverz sorsszerűség és morbid egybeesés abban, hogy – miközben három nappal ezelőtt a Hargita megyei Tusnádfürdőn egy pocakos, őszülő blogger az összeesküvés-elméletek, a titkosszolgálatok és a terrorcselekmények közötti (vélt vagy valós) összefüggésekről beszélt érdeklődő hallgatóságának –, onnan 1800 kilométerre bekövetkezik Norvégia (és talán egész Skandinávia) elmúlt 65 évének legtöbb áldozatot követelő kettős terrorcselekménye.
Mai villámposztunkban a Breivik-merényletet járjuk egy kicsit körül.
A Mikroelektronikai Vállalat – konteó
A kívülállók számára a mérnöki tudományoknál, a számok és képletek világában élők munkájánál szárazabb tevékenységet elképzelni is nehéz. A kék (esetleg fehér) köpenyben a próbapadok fölé hajló, majd gondterhelt arccal jegyzetelő férfiak és nők látványa mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy a külső szemlélőben izgalmat váltson ki – gondolnánk, ha nem konteós aggyal vizsgáljuk a dolgokat.
Napra (továbbá órára és percre) pontosan 25 évvel ezelőtt az újpesti tűzoltóság ügyeletén megszólalt a riadó: a Fóti út egyik ipari telephelyéről tüzet jelentettek. A magyar műszakiak egyik büszkesége, a tudományos kutatással és fejlesztéssel foglalkozó, nemzetközi színvonalú Mikroelektronikai Vállalat 2400 négyzetméteres, speciális „T” csarnoka lángokban állt.
Villámkonteó 4.0 – Wolf Kati és az Eurovízió-konteó
Gondolom, sokan egyetértően bólogatnak, ha azt mondom, hogy az elmúlt hétvége konteó-együtthatója bőven meghaladta az egészségügyi határértéket. Az IMF vezérigazgatójának általunk is megemlített (állítólagos) pikáns afférja a szállodai takarítónővel azonban nem homályosította el a magyar összeesküvéselméletesek ítélőképességét, akik most szombaton egy életre megtanulták, hogy a magyarellenes világösszeesküvés nem fejeződött be Trianonnal vagy az ’56-os forradalom pácban hagyásával.
Villámkonteó 3.0 – Dominique Strauss-Kahn
Egy – legalább közepes önbecsüléssel bíró – konteós nem mehet el szó nélkül a nemzetközi pénzvilágot (és a nagypolitikát) is megrázó legújabb hír előtt, ami röviden arról szól, hogy a nagyhatalmú, per pillanat 187 tagországot számláló IMF (ájemef, Nemzetközi Valutaalap) vezérigazgatója, a francia állampolgárságú Dominique Strauss-Kahn jelenleg egy new yorki fogdában ül és szexuális erőszak, személyi szabadság megsértése és egyebek miatt áll büntetőeljárás alatt…
Patton tábornok halála
A legutóbbi témaszavazáson mai főhősünk nagyon szoros versenyben, a leadott szavazatok szűk két százalékával előzte meg a végül második helyezett Jörg Haidert, s ily módon kivívta a saját poszt jogát itt, a Konteóblogon. A tábornok halálának körülményeivel és feltételezett okaival kapcsolatos találgatások több, mint 65 éve adnak agymunkát azoknak, akik nem elégednek meg a vérszegény hivatalos magyarázattal; hozzájuk csatlakozunk most mi is.
Réztekercs-konspiráció
A konteósok (a Voynich-kézirattal foglalkozó poszt kommentjeinek tanúsága szerint) igencsak kedvelik a régi kéziratok megfejtésével összefüggő feladatokat. Mai kínálatunk egy hasonlót mutat be, noha ebben az esetben nem is az írás tartalma a kérdés (ezt már nagyjából lefordították és a java hozzáférhető a neten), hanem az alkotók szándéka.
Találgassunk tehát együtt a mai, kicsit rendhagyó poszt kommentjei között: miért is készülhetett a híres Kumráni Réztekercs és kik voltak a szerzői?
Ars poetica
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!
Legutolsó hozzászólások
- Vitaposzt: választás-konteók (360)
- { Konteó a láthatáron: https://kuruc.info/r/2/280704/ Komment... }
- A főtitkár halála (103)
- { […] körülmények között. Az összes... }
- A Djatlov-incidens (3407)
- { […] poszt újraközlése részünkről kicsit... }
- Szolgálati közlemény - vegyesfelvágott (2281)
- { Itt is van az első... }
- Kommentposzt: Kiss László (137)
- { Idézzük újra: Melyik konkurens ország(ok)... }