Wałęsa-konteók
Nem tudom, felmérték-e mostanában, hogy ki a világ legismertebb lengyele, de a kedvenc alufóliasapkámba mernék fogadni, hogy 25-30 évvel ezelőtt senki nem veszélyeztethette ennek a köpcös, harcsabajszú villanyszerelőnek a második helyét (az első – vita nélkül – az azóta szentté avatott II. János Pál pápa). Hosszú évekig volt a lengyel, majd a kelet-európai kommunistaellenesség legmarkánsabb jelképe, aki joggal aspirálhat a huszadik század utolsó negyedének egyik legkarizmatikusabb európai politikusa címre. A hozzá hasonló pályaívet felmutatni tudók azonban úgy vonzzák az összeesküvés-elméleteket, mint zsúfolt villamos a zsebmetszőket, ne csodálkozzunk tehát, hogy Lech Wałęsa sem úszta meg a konteókat.
Posztajánló: Porton Down
Írtam egy posztot a Lemilblogra, ami lazán beleférne a „Konteónak indult…” kategóriába. Ha érdekel, hogy hogyan tévesztette meg, verte át és veszélyeztette a brit hadsereg a brit lakosságot mintegy ötven éven keresztül, kattints ide és szörnyűlködj. És ne feledd a tanulságot: nem mindig a CIA/Moszad és az amerikai/izraeli kormány a legnagyobb g*ci 🙂
Kommentelni a Lemilblogon és itt is lehet.
Reagan és a gellert kapott golyó
Jól tudjuk, hogy egy foci-EB dübörgése közepette elég nehéz felkelteni az olvasó érdeklődését olyan történettel, melyben se labda, se könnygázas tömegoszlatás, se szétvert francia belváros nem kap szerepet. Ettől függetlenül megpróbáljuk, méghozzá egy olyan összeesküvés-elmélettel, amely érdekes módon se annak idején, se azóta nem kapott túl nagy publicitást, pedig – ha intenzitása nem is érte el a Kennedy-gyilkosság konteóinak szintjét – mégiscsak egy amerikai elnököt és egy ellene megkísérelt gyilkosságot érint.
Eyjafjallajökull-konteó
2010. április 14-e úgy került be az évkönyvekbe, mint az emberi repüléstörténet egyik legsötétebb napja. A március huszadiki első próbálkozás után ekkor tört ki ugyanis teljes erővel az izlandi Eyjafjallajökull jégmező alatti vulkán, napokra gyakorlatilag megbénítva a teljes európai polgári légiközlekedést. Nem csak az öreg kontinens szívott: az esemény a többi földrészt légiforgalmára is jelentős hatással volt, hiszen az Európába irányuló amerikai vagy ázsiai járatok döntő hányadát is törölni kellett. A törlések hivatalos magyarázatát (a kitörés következtében a levegőbe jutott vulkáni hamu megrongálhatja a repülőgépek hajtóművét, előidézve ezek lezuhanását) mindenki zokszó nélkül elfogadta, hiszen nap mint nap érzékelhetjük, hogy a „biztonság” hívószóval tálalva mindent megeszünk, amit az asztalunkra raknak.
Szolgálati közlemény: 1540 nap után
Kedves olvasó,
mai szolgálati közlemény egyfajta visszatekintés az elmúlt 51 hónapra (emlékeztetőül: 2012 februárjában indultunk itt, a BlogRepublikon), de leginkább egy, az aktuális helyzetet rögzítő pillanatkép, melynek keretein belül – mindenféle titkolózást és mellébeszélést nélkülözve – a lehető legteljesebb képet szeretnénk adni a Konteóblogot (és az ennek csatolt részét képező Facebook-oldalt) látogató közönségről. Ha majd egyszer egy szociológia- vagy szociálpszichológia-szakos hallgató ebből akar szakdolgozatot írni, biztos vagyok abban, hogy figyelemreméltó, talán továbbgondolásra is érdemes adatokat talál ebben a posztban, egyúttal – mint mindig – arra bátorítok mindenkit, hogy a hozzászólásoknál fejtse ki a véleményét bármelyik, itt olvasható adat- vagy információsorral kapcsolatban.
Kommentposzt: Kiss László
Az elmúlt 72 óra legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó haza botránya megsuhintotta a Konteóblogot is, nem véletlenül tartottuk a ma hajnali szerkesztőségi értekezletet egy uszodában. Az előzményekről mindenki hallott/olvasott (aki nem, az vagy füllent, vagy kedd óta be van falazva egy ablak nélküli Faraday-kalitkába), úgyhogy nem vesződünk ezek ismertetésével, csak beteszünk egy linket. Blogunk irányultságának megfelelően az úszóedzős ügy összeesküvés-elméletes vetületeit vizsgáljuk, de ez nem jelenti azt, hogy az olvasói reakciók nem térhetnek ki az eset erkölcsi tanulságaira, az élsport vagy a gyermeksport árnyékos oldalaira, az olimpiai és világbajnoki aranyak hátterében meghúzódó mérhetetlen munkára és szenvedésre, egyszóval azokra a témákra, amelyek vizsgálata nélkül elég nehéz tiszta képet kapni mindarról, amiről ma az egész ország beszél.
Lionel Crabb rejtélyes esete
A Konteóblog és a Tiborublog olvasói már többször tapasztalhatták, hogy a bloggazda érdeklődési területei közül négy (az összeesküvés-elméletek, a biztonságpolitika, a kémek és a hadtörténelem) elég gyakran találkozik. Ma posztunk ismét csak olyan téma feldolgozását tűzte ki célul, amely az imént említett négy halmaz közös eleme. Biztos vagyok abban, hogy kevesen hallottatok Lionel Crabb történetéről, s noha nem egy mai sztori (egy hónap múlva lesz hatvan éves), remélem, hogy utólag sem fogjátok sajnálni azt a húsz percet, amit időtökből az elolvasására szántok. Külön ajánlom a történetet tűzszerész barátaimnak azzal, hogy srácok, tényleg vigyázzatok magatokra!
Hindenburg-konteók
Minden, repüléstörténettel foglalkozó dokumentumfilm és/vagy összefoglaló cikk azzal a bombasztikus megállapítással kezdődik, hogy az ember ősi vágya, hogy a madarakhoz, a denevérekhez és az azonosítatlan repülő tárgyakhoz hasonlóan a levegőbe emelkedve nézhessen körül szűkebb vagy tágabb környezetében. Mivel mi közmondásosan utáljuk a közhelyeket, ezt az előző kijelentést vegyétek semmisnek, az viszont tény, hogy a konteósok mindig is érdeklődve szemlélték azokat az eseteket, amikor egy, repülésre kitalált szerkezet (a gravitációnak és egyéb fizikai törvényeknek engedelmeskedve) egyszer csak beint a konstruktőrnek és ahelyett, hogy folytatná az útját, fogja magát és lezuhan.
Ma posztunkban a 79 évvel ezelőtti Hindenburg-katasztrófán elmélkedünk egy verset.
Bruce Lee halála
A Lumière fivérek 1895-ös bemutatóját követően (számomra megmagyarázhatatlan és általam felfoghatatlan módon) a világ filmművészete hosszú-hosszú évtizedeket várt azzal, hogy a küzdősportos műfajt felvegye a választékba. Ha az elveszett, a világ leghosszabb filmjének, illetve legelső filmsorozatának kikiáltott 1928-as kínai művet, A Vörös Lótusz kolostorának leégése című némafilmet nem számítjuk, egészen 1941-ig 1943-ig és Kuroszaváig kellett várnunk arra, hogy az ázsiai küzdősportok – fő látványelemként – megjelenjenek a filmvásznon. Azóta (de főként a nyolcvanas évek óta) a bőség zavarával küzdünk, hiszen olyan nevek fémjelzik a műfajt, mint Chuck Norris, Jean-Claude Van Damme (tudtátok, hogy az egyik neve Kamilla?!), hogy az utolérhetetlen mimikájával is népszerűségi csúcsokat döntő Steven Seagalról ne is beszéljek.
De legyünk bármennyire is elvakult Chuck Norris-hívők, azt nem vitathatjuk, hogy az igazi nagy úttörő, a megkérdőjelezhetetlen Mester, a műfaj vonatkoztatási rendszerének origója az az ember, akiről mai posztunk szól. Lássuk tehát a Bruce Lee-konteókat.
Szolgálati közlemény: programajánló
Nikola Tesla, ez a zsenibe oltott látnok (vagy fordítva) sokunk nagy kedvence. Ilyen szempontból nem jelent kivétel a bloggazda sem, aki egy kétrészes poszt erejéig (az első rész itt, a második pedig itt olvasható) már évekkel ezelőtt letette a garast a Mester mellett. Most egy olyan programot ajánlok olvasóink figyelmébe, amely egyfelől róla szól, másfelől pedig egy olyan helyszínhez kapcsolódik, amit (szerintem igazságtalanul) még a műszaki és kultúrtörténeti érdeklődésű budapestiek is hajlamosak figyelmen kívül hagyni.
Opus Dei
A titkos társaságok (a továbbiakban: tt.) históriája és tevékenysége iránt érdeklődő konteósok tudják, hogy ezek sokszínűsége meghaladja a szivárványos zászlóét: van köztük tényleges évezredes múltra visszatekintő (templomosok), van olyan, amelyik többezer éves hagyományokra hivatkozik, de valójában „csak” négyszáz éves (szabadkőművesek), de akadnak – történelmi léptékkel mérve – kifejezetten ifjoncok is (gondolok itt a Bilderberg csoportra vagy a CFR-re), amelyek alig néhány évtizede alakultak.
A tt-ok csoportosíthatók továbbá ideológia/világnézet szerint is: vannak úgymond világiak (Bohemian Grove, Skull & Bones), vannak olyanok, amelyek mintha kacérkodnának egyfajta vallással, de kifejezetten egyház-ellenesek (illuminátusok), s olyanokkal is találkozhatunk, amelyek nettó új vallásként működnek, a régiek legnagyobb bosszúságára (mormonok, szcientológia).
Mai társaságunk tovább színesíti a választékot: alig 78 éves, alapítója a legnépesebb világvallás (kereszténység) legnagyobb ága, a katolicizmus papja (ma már szentje), s ezer, de inkább egymillió szállal kötődik a Vatikánhoz. Vizsgáljuk meg tehát az Opus Dei körüli tényeket, híreszteléseket, konteókat.
Alapítvány-konteók
Nem, még mielőtt a scifi-rajongók belelkesülnének: nem az Asimov-féle cuccról lesz szó, sajnálom…
Aranyvasárnap közeledtével, a karácsonyi hangulat egyre intenzívebbé válásával a való világban (és itt, a neten egyaránt) naponta többször találkozhatunk olyan felhívásokkal, amelyek a különféle, nemesebbnél nemesebb célokra történő adakozást propagálják. Számtalan szervezet, alapítvány, állandó vagy ideiglenes csoportosulás próbálkozik azzal, hogy (a nélkülöző családoktól a hajléktalanok ügyén keresztül a beteg gyermekekig terjedő szomorú skála minden egyes pontját érintve) pénzt vagy egyéb hozzájárulást kérjen tőlünk, hiszen mindenki tudja, hogy ilyenkor mindenki fogékonyabb a karitatív témákra.
Azt pedig mindenki hallotta, hogy három héttel ezelőtt Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója lemondott a családja FB-részvényeinek 99 százalékáról, s ezeket egy olyan alapítványnak adta át (illetve fogja átadni), melynek céljai között nem kisebb dolgok szerepelnek, mint az esélyegyenlőség támogatása, az orvostudomány fejlesztése, illetve az információszabadság kiteljesítése.
Konteóblog születésnap!
Kedves barátaim,
december tizedike számos érdekességgel írta be magát az emberiség történelmébe. Az ilyesmire szakosodott oldalakat böngészve láthatjuk, hogy ez az emberi jogok világnapja, ezen a napon hunyt el Alfred Nobel, s ugyancsak december tizedikén (1961-ben) szakította meg egymással a diplomáciai kapcsolatokat Albánia és a Szovjetunió (számos nagyszerű témát szolgáltatva a kor politikai elemzőinek és humoristáinak).
De számomra/számunkra mégiscsak attól válik fontossá, hogy hét évvel ezelőtt, 2008. december 10-én (ha jól emlékszem, valamikor kora délután) jelent meg egy messzi-messzi galaxisban a blog.hu-n frissen létrehozott blogomon az Üdvözlet az olvasónak, s kezdetét vette az, amit ma Konteóblognak nevezünk.
Megjelent az e-Konteó2!
Biztosan emlékeztek rá, hogy az egy hónappal ezelőtt megjelent szolgálati közleményben kilátásba helyeztem: bizonyos feltételek teljesülése esetén Mikulásra megjelenik a második konteókönyv elektronikus verziója. A feltételek csont nélkül teljesültek (köszönet érte mindenkinek, aki letöltötte az első kötetet), ezért a könyveimet gondozó Göncöl Kiadó transzcendens, virtuális és ezoterikus kontaktokért felelős főreferense soron kívül felvette a kapcsolatot a Nemzetközi Mikuláshivatal Kívánságteljesítési Főigazgatóságának Könyvkiadási Bizottságával, s intézkedett az ügyben.
Az első kötethez képest a második nagyjából úgy 50 oldallal terjedelmesebb, azaz kábé 70 ezerrel több betűt tartalmaz. Mindenféle közgazdasági törvényszerűség ellenére úgy döntöttünk, hogy ugyanazon az áron tesszük elérhetővé, mint a kereken egy évvel ezelőtt megjelent első kötetet, vagyis nagyjából öt BKV-jegy, esetleg másfél doboz cigaretta, neadjisten nyolc kisdobozos Staropramen áráért. Ennek két (egyformán nyomós) oka van:
Furcsa történetek 2.0
Úgy nyolc hónappal ezelőtt posztoltam ki tizenkét olyan rövid, egy kis jóindulattal akár konteós hangulatúnak is nevezhető történetet, amelyekben a véletlen (?) egybeesések játszották a főszerepet. A Konteóblog olvasottsági statisztikáit böngészve úgy láttam, hogy az olvasók elég nagy érdeklődéssel fogadták a sztorikat, ezért úgy gondoltam, hogy így év vége felé, amikor olyan embertpróbáló feladatokkal szembesülünk, mint a mikulásos és karácsonyi ajándékok beszerzése, a szilveszteri buli előkészítése, továbbá az európai bevándorlási kvótarendszer melletti (vagy elleni) aláírásgyűjtések összegyűjtése, egy újabb csokor furcsa történet pont megfelelő lesz a pattanásig feszült idegrendszerünk lecsillapításához.
Shakespeare-konteók
Noha mai főszereplőnk négyszer is szerepelt belső szavazáson, a konteósok mindegyik alkalommal úgy döntöttek, hogy más téma jobban érdekli őket. Mindeddig a Konteóblog vezetősége fejet hajtott a többség előtt és hanyagolta az Avoni Hattyút (tényleg, tudja valaki, honnan ered ez a fura becenév? Az Avont értem, de a hattyú..?), az utóbbi napokban azonban a bölcsészek által kifejtett nyomás olyan intenzívvé vált, hogy egy kibővített szerkesztőségi villámértekezleten (148:32 arányban, tizenkét tartózkodással, hat igazolt és egy igazolatlan hiányzás mellett) az a döntés született, hogy kerül, amibe kerül, novemberi főszereplőnk az általunk per pillanat ismert világegyetem drámairodalmának talán legnépszerűbb, legtöbbet idézett és legtitokzatosabb alakja lesz.
Szolgálati közlemény: Konteó2 e-book!
Kedves konteós barátaim,
amíg az új poszt elkészül, egy érdekes, házon belüli kísérletre hívlak (fel) benneteket. Amint azt biztosan sokan tudják, a tavaly december elején (úgy Mikulás környékén), sokak kérésére a Konteó1 megjelent e-könyv alakban is, amihez ezen a linken lehet hozzájutni. Az ekönyv.hu bestseller-oldalán látható, hogy a kötet (az örök-ranglistán) per pillanat a hatodik, az évesen pedig a második, ami szép eredmény ugyan, de szerintem lehetne szebb is.
Az utóbbi időben ismét sokan kértétek, hogy a tavaly májusban hardcopyban megjelent Konteó2 ugyancsak hozzáférhető legyen e-book formában is. Nos, hosszas tárgyalásokat követően a könyveimet gondozó Göncöl Kiadóval egyetértésben elhatároztuk, hogy a kérésnek eleget teszünk, amennyiben egy jól mérhető, objektív és aprócska feltétel teljesül. Ez nem más, mint az, hogy a Konteó1 a jelenlegi hatodik helyről tornássza fel magát a negyedikre (az ekönyv.hu örök-ranglistáján, ott, ahol most a hatodik). Szerintünk Frei Tamás és Kondor Vilmos is magunk mögé utasítható, E. L. James legyőzéséről egyelőre még nem szövögetünk konkrét terveket.
Frigyláda-konteók
Amint azt olvasóink már egy hete tudják (de legalábbis sejtik), a Konteóblog huszadik témaszavazásán meggyőző fölénnyel nyert a frigyláda, kenterbe verve a többi négy lehetőséget. Bevallom, egy kicsit (de tényleg csak egy kicsit) csodálkoztam is, hiszen titokban azt reméltem, hogy Shakespeare kolléga története képes lesz legalább megszorongatni a legendás bibliai berendezési tárgyat. No de mindegy, mit hisz a bloggazda: az olvasók döntöttek, s fegyelmezett adminként, a júzerek igényeinek alázatos kiszolgálójaként nincs más teendőm, mint a képernyő elé ülni és a billentyűzetre rácuppanva (konteós szemszögből) elkezdeni a sokak által már biztosan ismert történetet, ami (ha jól számolunk) komoly esélyekkel indulhat „az emberiség legrégebbi összeesküvés-elmélete” verseny döntőjében.
Kommentposzt: 11B X 1371
A Facebook-oldalunkon már javában folyik a találgatás, Brigi kollegina viszont azt javasolta, hogy ide is tegyem ki. Azt hiszem, különösebb magyarázatra nincs szükség, a 24.hu cikke minden szükséges információval ellátja a rejtélykedvelőket.
Ha úgy gondolod, hogy vannak ötleteid, várjuk őket ide a kommentek közé. Most a frigyládaposzt megírásával vagyok elfoglalva, remélem, a megjelenéséig (hamarosan!) jól ellesztek ezzel a csemegével 🙂
Találgatásra fel hát, hadd dolgozzanak azok a kis szürke agysejtecskék!
Villámposzt: a Waffle Rock
Amíg a huszadik témaszavazás végeredménye nyilvánvalóvá nem válik (noha ahogy elnézem, a jelenlegi állást elég nehéz lesz megváltoztatni), arra gondoltam, hogy egy nyúlfarknyi poszt erejéig bemutatok egy természettudományos érdekességet, amin lehet egy kicsit agyalni, már ha ebben a szar időben van érkezésetek ilyesmire. A szóbanforgó kuriózum egy több tonnás szikladarab, ami az USA-beli Maryland és Nyugat-Virginia határán fekvő Jennings Randolph víztározó partján várja a látogatókat (pontosabb helyszínt nem sikerült belőnöm, hiánya néztem negyven percen keresztül a guglitérkép műholdas verzióját).
Ars poetica
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!
Legutolsó hozzászólások
- Vitaposzt: választás-konteók (360)
- { Konteó a láthatáron: https://kuruc.info/r/2/280704/ Komment... }
- A főtitkár halála (103)
- { […] körülmények között. Az összes... }
- A Djatlov-incidens (3407)
- { […] poszt újraközlése részünkről kicsit... }
- Szolgálati közlemény - vegyesfelvágott (2281)
- { Itt is van az első... }
- Kommentposzt: Kiss László (137)
- { Idézzük újra: Melyik konkurens ország(ok)... }