hiába akartam még egy posztot decemberre, mindenféle (objektív és szubjektív) okból kifolyólag úgy alakult, hogy a téli szünetet az eredetileg tervezettnél egy héttel hamarabb, már mostantól megkezdjük. Köszönöm mindenkinek a 2013-as aktivitást, kiemelten azoknak, akik a Konteókönyv megvásárlásával is támogatják a blog további fennmaradását. Most mindenki szusszanjon egyet, majd összpontosítson a karácsonyi és szilveszteri hangulatra (kommentelni természetesen továbbra is lehet).
Akinek még nem sikerült dedikált példányt beszereznie a könyvből, s feltétlenül szeretne egyet, az kísérje figyelemmel Facebook-oldalunkat, ahol az idei utolsó dedikálás pontos helyszínéről és időpontjáról hamarosan megjelennek a részletek.
Ha valami sürgős, a 3K-hoz kapcsolódó közlendőm lenne, a könyv honlapján fogom közhírré tenni, oda is érdemes tehát olykor be-benéznetek. Érdemes ott alul balra a „legfrissebb” dobozt figyelni. Jó pihenést, kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánok mindannyiótoknak, s bízom abban, hogy január közepén mindenki kipihenten ott folytatja, ahol most abbahagyjuk.
tiboru
Az elmúlt egy-két hétben örvendetes mértékben gyarapodott a Konteóblog, illetve a Facebook-oldalunk olvasóinak száma, amit – többek között – a könyv boltokba kerülésének is köszönhetünk. A bloggazda postaládájában is egyre több olyan levél és magánüzenet landol, amelyben a frissen csatlakozott, reménybeli olvasók tesznek fel kérdéseket a Konteó 1-gyel kapcsolatban, ezért úgy gondoltam, hogy a blogon eddig több posztban szétszórt információkat egy helyre gyűjtöm, megkönnyítve mindazok dolgát, akik még nem döntötték el, hogy érdemes-e azt a hét-nyolc BKV-jegynyi, vagy három-négy doboz cigarettányi összeget a könyvre áldozni. Figyelem, GYIK-poszt következik, nem titkoltan egy kis önreklám-fílinggel!
Egy vallomással kezdjük a posztot: azt hittem, hogy a Göncöl Kiadó FB-oldalán részletekben megjelent tartalomjegyzék egy kicsit nagyobb port fog kavarni. Magyarán: azt feltételeztem, hogy miután nyilvánvalóvá válik, hogy a könyv alcíme (Harminc válogatott összeesküvés-elmélet) és a megjelent tartalomjegyzék posztjainak száma (29) nem stimmel, a reménybeli offline-olvasók elkezdenek találgatni, hogy mi is lehet a hiányzó harmincadik téma… Nos, tévedtem.
Szinte napra pontosan négy hónappal ezelőtt egy szolgálati közleményben feltettem nektek három kérdést, amelyek arra a hipotézisre épültek, hogy talán lesz egy (hardcopy) Konteókönyv. Nos, van egy (remélem, nem csak engem feldobó) hírem: biztosan lesz.
Az elkövetkezendő hetekben több szolgálati közleményt olvashattok majd a könyvről itt, a Konteóblogon. Lesz játék, lesznek meglepetések (naná!), s reményeim szerint jól fogunk szórakozni. Mai posztomban máris szolgálhatok pár konkrétummal. Nem akarom túlságosan bő lére ereszteni, ezért szabadjára engedem a bennem szégyenkezve lapuló reálértelmiségit, s a könnyebb áttekinthetőség kedvéért pontokba szedem mondandómat.
Közel fél éve nem kérdeztünk meg benneteket, hogy egy adott válogatásból melyik témáról olvasnátok a legszívesebben, noha sokan kértétek ezt a lehetőséget. Az objektív (és szubjektív) okok miatt kicsit elhúzódó nyárvégi szünetet követően úgy gondoltuk, hogy így őszelőn felelevenítjük a Konteóblog demokratikus hagyományait, s újfent négy olyan (eddig nálunk még nem szerepeltetett) lehetőséget ajánlunk fel, amelyek közül ismét ti választhatjátok ki a következő nagyposztot.
most kiderül ám, ki az, aki a szombat estét is a Konteóblogon tölti. Máris meg kell szakítanom az alig egy hete meghirdetett nyári szünetet, mert pár perccel ezelőtt felkerült a YouTube-ra a négy hónappal ezelőtti Djatlov-vetítést követő IRL-találkozónk (majdnem) teljes anyaga, amiért régi barátomat illeti a köszönet. Ő most a cige kas nicken fut, de ez legyen az ő problémája 🙂
Ő kezelte a kamerát, ő készítette a rövid interjúkat, ő a narrátor, s természetesen neki fogom a söröket is fizetni.
Ide kattintva nézzétek meg és kommenteljétek itt, vagy a videó alatt. Remélem, azoknak is érdekes lesz, akik ott voltak, s azok sem fogják unni, akik a távolból szurkoltak nekünk. Egy kicsit várni kellett rá, de biztosan megértitek: először Nekik kellett bemutatnunk, s a rábólintásukat követően kerülhetett csak nyilvánosságra.
Jó szórakozást kíván mindenkinek
cige kas és tiboru
Látom ám a látogatottsági statisztikán, hogy sokan a netmentes nyaralást választottátok (amiben – teszem hozzá gyorsan – abszolút igazatok van!), úgyhogy most egy ideig nem is zavarlak benneteket.
Aki izgalmakra és felháborodásra vágyik, olvassa el a Tiborublog mai botrányposztját, illetve kukkantson be régi barátaim és blogger-harcostársaim, a katpolos srácok szuper blogjába, ami nem csak azért kiváló, mert ma egy velem készült interjút közöltek, hanem úgy általában is! És persze a régi posztokat továbbra is szabadon lehet kommentelni, no és nézzetek be a BlogRepublik többi blogjába is, mert mindenhol találtok érdekes olvasnivalót.
Mindenkinek kellemes nyaralást kívánok!
tiboru
Az elmúlt időszakban örvendetesen sok helyen olvasni a „konteó” szó használatáról, abban az összefüggésben, amelyben mi is tesszük: összeesküvés-elméletezni, agyalni azon, hogy bizonyos történések hátterében milyen erők és érdekek húzódnak meg. Felbukkannak Facebook-csoportok, blogok és más írományok, amelyek ezt a szót használják címekben, műfaj-megjelölésben és egyáltalán: mindenféle kontextusban. Nos, mivel a szó tényleg elfoglalta méltó helyét a magyar köznyelvben, nem ártana egy kicsit az eredetét is megvizsgálni.
Tudom, hogy valami elképesztő lúzer dolog háromnapos ünnepkor az olvasók figyelmét kérni, de annyiszor átléptünk már a szokás hatalmán, hogy szerintem ez is belefér.
A segítségeteket szeretném kérni több (komoly és eldöntendő) kérdésben.
Első kérdés: ha (és a feltételes mód most tényleg feltételes) úgy adódna, hogy sikerülne egy könyvet (úgy értem: igazi papírkönyvet) kiadni, amely egyfajta válogatást tartalmazna a Konteóblog eddigi posztjaiból, szerinted melyik lenne az az öt, amelyik nem hiányozhatna belőle?
Kedves Konteóblog-olvasók és kommentelők!
A bloggazda bokros teendői miatt (sajnos a bloggerkedésből továbbra sem lehet megélni, pedig Isten a tanúm, hogy megpróbáltam…) a szokásos nyári szünet első részét kénytelenek vagyunk előrehozni májusra.
Az elkövetkezendő négy hetet tehát azzal tölthetitek (sok más egyéb mellett), hogy egyrészt visszaolvassátok a régi posztokat, másrészt pedig gyűjtitek az erőt (és a szellemi muníciót) a júniusi újrakezdéshez.
Igen, tudom, hogy már mindenki az X-bolygót várja… Megnyugtatásként mondom, hogy a nyersanyag megvan, el is kezdtem a posztot, de aztán át kellett vizsgáltatnom az űrhajóm lengéscsillapítóit és lecseréltem a nyári gumikat, úgyhogy néminemű csúszással számolnunk kell. De hogy addig se maradjatok friss olvasni- és izgulnivaló nélkül, mai szolgálati közleményünkben egy kulturális-szórakoztató szabadidős programot ajánlunk a figyelmetekbe, amivel egy újabb lépést tehetünk a konteósok összekovácsolása felé.
Elérkeztünk hát egy olyan poszthoz, amelyet már sokan és sokszor kértetek, javasoltatok, követeltetek. Miről is van szó? Nos, biztosan emlékeztek rá: a Konteóblog szavazásainak történelmében többször is előfordult, hogy a győztes tényleg csak paraszthajszállal került az élre, s olyan is volt, hogy egy-egy téma kétszer is megmérettetett s mindkétszer alig-alig, de végül mégiscsak elvesztette a versenyt.
Úgyhogy a Nemzeti Konteóblog Nemzeti Szavazásügyi és Vokspolitikai Főszerkesztőségének Nemzeti Centrális Erőtere fejet hajt a tömegek akarata előtt, s most olyan témákat futtatunk meg, amelyek (a bevezető illusztráció szövegével ellentétben) büszkén viselik az ezüstérmeket, elvégre hiszünk abban, hogy tényleg mindenki megérdemel még egy esélyt.
A szimbólumok és a rejtett összefüggések iránt az átlagnál is fogékonyabb konteósoknak talán feltűnik majd, hogy a budapesti Lurdy ház mozijának 1-es számú (legnagyobb) termében szinte percre pontosan akkor kezdődött a Djatlov-hágó történéseit (is) feldolgozó Halálhegy – A Dyatlov-rejtély című film premier előtti vetítése, amikor a Vatikánban felszállt a fehér füst, mely azt jelezte, hogy megválasztották a kereszténység történelmének 266-ik (amúgy első jezsuita) pápáját.
Ahogy a rockszakmából (Pink Floyd és Queen) a hétköznapokba átszivárgott mondás is tartja: The Show Must Go On. Igaz ugyan, hogy – ha minden jól megy – a jövő héten elkezdődik a vatikáni pápaválasztás, igaz, hogy új elnöke van a Magyar Nemzeti Banknak, igaz, hogy jövő szerdán közösen megnézzük a Djatlov-filmet, de az élet nem áll meg (legalábbis nagyon reméljük): a Konteóblog igazgatótanácsa (egyhangú szavazással, tartózkodás nélkül) újabb témaszavazás felől határozott.
Nagy összegben le merném fogadni, hogy olvasóink döntő hányada emlékszik a Konteóblog mindeddig legnépszerűbb és legkommenteltebb posztjára, amely eredetileg 2011. október 25-én jelent meg, majd (a költözést követően) elnyerte végső helyét itt, a BlogRepublikon. A téma népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint hogy eddig összesen valamivel több, mint 2000 kommentet kapott, s konteósok tucatjait késztette (és készteti a mai napig) arra, hogy (sokszor éjszakákba nyúlóan) a netet böngésszék, tornáztassák az agyukat, véleményeket és hipotéziseket ütköztessenek, s megpróbáljanak valamiféle ésszerű magyarázatot találni arra, hogy mi is történt valójában szinte napra pontosan 54 évvel ezelőtt.
A – sajnos csak átmeneti – január végi tavasszal együtt (az akolmeleg Kárpát-medencénkről beszélek; ausztráliai, szibériai, kanadai és brazíliai olvasóink lakhelyére nem vonatkozik) elérkeztünk a Konteóblog idei első szavazós posztjához. Ahogyan azt látni fogjátok az oldaltörés után, mai menüpontjaink közé olyan témákat választottam, amelyek igyekeznek a konteótípusok minél több válfaját érinteni. Őszintén remélem, hogy ezzel okozok nektek egy kis fejtörést, ha majd választani kell. Az mindenesetre tény, hogy (amennyire emlékszem) eddig egyik sem szerepelt voksposztban.
Ha ezt el tudjátok olvasni, akkor minden rendben van: a negyedik világ – nagyobb problémák nélkül – mégiscsak átcsúszott az ötödikbe. Sokak számára ez a mai az utolsó idei munkanap (aki tehette, tartalékolt holmi szabadnapokat Karácsony és Újév közöttre), úgyhogy megragadom az alkalmat és ma kívánok minden olvasónknak (világnézet, meggyőződés és vallás függvényében) nagyon kellemes téli ünnepeket, s boldog 2013-as esztendőt. Köszönöm mindenkinek a jelenlétet és a kattintásokat. Kiemelt köszönet illeti azokat, akik hozzászólásaikkal járultak hozzá a Konteóblog interaktív jellegéhez, s biztatom őket, hogy ezt a jó tulajdonságukat jövőre is őrizzék meg.
A Konteó most pihenni megy. Téli szünetünk nagyjából január közepéig fog tartani. Természetesen a BlogRepublik nem zár be teljesen, kommentelni és régebbi posztokat olvasgatni ezalatt is lehet. A pihenést arra is fel fogom használni, hogy a talán egy kicsit elhanyagolt többi blogot ápdétoljam, tehát érdemes lesz rendszeresen bekukkantanotok.
Mégegyszer boldog ünnepeket kívánok, s mindenkinek köszönöm az eddigi (és az ezutáni) jókívánságokat!
tiboru
Egy magára valamit is adó bloggazda időről időre számvetést csinál, s melyik időszak lenne erre alkalmasabb, mint az év vége? Az olvasók egyre inkább az ünnepek felé fordulnak, pánikszerűen szaladgálnak ajándékok után, beszerzik a töltött káposztához és a bejglihez való alapanyagokat, forralt borhoz való fűszereket kóstolgatnak, előszedik a karácsonyfadíszeket… egyszóval készülődnek a világvégére Szentestére és a Szilveszterre.
A Konteóblog idei utolsó posztja egy kis statisztikával szolgál azon olvasók számára, akik pár perc erejéig szeretnének bekukkantani a kulisszák mögé. Azoktól, akik nem szeretik a számokat, előre is elnézést kérek.
Kedves barátaim, olvasók, kommentelők!
Örömteli hírrel szolgálhatok: a mai nappal a BlogRepublik blogjai új fejléccel jelennek meg. Noha a Konteót a változás nem érinti, arra kérlek benneteket, hogy vessetek rájuk egy pillantást, s a kommentek között osszátok meg velem/velünk a véleményeteket az új bőrről. Az egyes blogokban szolgálati közlemények olvashatók a fejlesztésről, de azért itt is megköszönöm az arculattervezőnek, Slezák Ilonának a kiváló munkát.
Egyúttal azt is megkérdezem tőletek, hogy a jövőben változtassunk-e a Konteóblog arculatán is. Hogy tetszik a mostani, illetve ha módosítanátok, ezt miként tennétek? Gondolok itt egyaránt a külcsínre és a belbecsre is. Készítsünk-e új fejlécet (ezáltal illeszkedjen-e a Konteó is a BlogRepublik egységes arculatába), vagy maradjon a jelenlegi imázs?
Ordas nagy közhely, de bárki igazolhatja: amióta ember az ember, a történészek és archeológusok által alkotott (törpe) szakmai minoritás kivételével a múltnál sokkal jobban érdekelt bennünket a jövő. Belelátni az elkövetkezendő órák, napok, hetek (sőt: évek és évszázadok ) történéseibe, felkészülni az (állítólagosan lineáris) időmúlás által elhozandó meglepetésekre – óriási élmény és hatalmas előny lehet azokkal szemben, akiknek nem adatik meg ez a lehetőség. Hogy triviális példával kezdjek: ki ne dörzsölné a markát, ha valaki a jövő heti nyertes lottószámokat, esetleg a Brent kőolaj 2013-as ármozgásait súgná a fülébe, vagy ki ne tudna profitálni abból, ha megtudja, hogy az elkövetkezendő években hogy alakul a BUX-index, vagy ki nyeri a foci-VB-t?
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!