Az elmúlt években számos posztban rávilágítottunk arra a konteóügyi alapvetésre, mely szerint a világ konteóirodalmának pillérei között két, évezredes hagyományokra visszatekintő, egymás szerves kiegészítőjeként definiálható tartóoszlop található. Az egyik szerint a Föld nemzeteinek biztonsága szempontjából a zsidók globális összeesküvése jelenti a legnagyobb kihívást. A másik teória pont ennek az ellenkezőjét bizonygatja, mégpedig azt, hogy ezt a kis népcsoportot (esetleg vallási közösséget – nem tudom, per pillanat melyik a politikailag korrekt meghatározás) az emberi civilizáció során a többiek mindig is meg akarták semmisíteni, mert a többség (magyarul: a nemzsidók, közismert héber szóval: a gójok) féltékenyek voltak sikereikre, életrevalóságukra, összetartásukra és a Biblia szerinti „kiválasztott nép” státuszukra.
A Dreyfus-ügy a hosszú 19. század talán legismertebb és legmediatizáltabb összeesküvés-elmélete, s mint ilyen, egyike a legjobban dokumentáltaknak is. Mai posztunkban összefoglaljuk a történetet, s (mivel mindenki jól viselkedett az ünnepek alatt, nem vitte túlzásba se az evést, se az ivást) hozzácsapjuk a kevésbé ismert kiegészítését, a Zola-konspirációt is. Dőljetek hátra: 2 in 1 poszt következik!
úgy tűnik, az év vége egy kicsit sűrűbb lett, mint amire számítottam, úgyhogy új poszt már csak jövőre lesz. Addig is köszönöm nektek az eddigieket, a rengeteg kommentet, a kitartást és a sok jókívánságot. Boldog ünnepeket és minimum elviselhető 2015-ös esztendőt kívánok mindannyiunknak!
Januárban találkozunk.
tiboru
sokan és régóta kértétek/javasoltátok, hogy a konteókönyvek ebook formában is hozzáférhetővé váljanak. Többen jeleztétek, hogy papírkönyvet (különféle okokból és megfontolásokból) nem vesztek, viszont ha lenne elektronikus verzió, amit mobiltelefonon, laptopon, tableten, Kindle-en és más digitális hordozón olvasni lehet, akkor nagyon örülnétek neki. Nos, 24 órával a Mikulás megérkezése előtt elkészült a Konteó1 villanyváltozata, amit epub és mobi formátumban is le lehet innen tölteni (vagy akár innen, ha valaki a Lírát szeretné helyzetbe hozni, esetleg innen, ha a Magyar Telekomot), a papírkönyv árának feléért. A hardcopy továbbra is elérhető a régi helyszíneken.
Kellemes szórakozást, jó időtöltést kíván:
a Göncöl Kiadó és tiboru
Két és fél hónappal ezelőtt arra kértelek benneteket, hogy áldozzatok pár percet egy kérdőív kitöltésére, melynek segítségével a Göncöl Kiadó Közvéleménykutatási, Kipuhatolási És Befolyásolási Igazgatósága (a Konteóblog Olvasói Elégedettséget Feltérképező És Azt Előmozdító Főosztályával karöltve) annak próbált utánajárni, hogyan viszonyul a konteós közösség az eddig megjelent két konteókönyvhöz. Az elképesztő számítástechnikai, szociológiai és tömeglélektani ismereteket igénybe vevő projekt mára beteljesedett, s a ránk oly jellemző interaktivitás és nyitottság jegyében most megosztjuk veletek az eredményeket. Ha érdekel, hogy mi az összesített vélemény, ezt a posztot feltétlenül el kell olvasnod! Ha magas ívben teszel az egészre és helyette inkább nyirkos avart gereblyézel a szemerkélő ónos esőben, a te bajod. Mi szóltunk, a következményekkel neked kell farkasszemet nézned.
A törzsolvasók talán emlékeznek arra, hogy a Konteóblog Alaptörvényének Első Kiegészítése kimondja: vendégposzt közlésére naptári évente maximum egyszer, különös méltánylást érdemlő esetekben kerülhet sor, s csak olyan témák vonatkozásában, amelyek minőségi kidolgozása a bloggazdától nem várható.
Nos, az utolsó vendégposztot kereken egy évvel ezelőtt jelentettük meg, s amikor úgy két héttel ezelőtt Csubakka kolléga bejelentkezett és elküldte a mai poszt anyagát, úgy véltük, hogy semmi alkotmányos akadálya nincs a leközlésnek. Olvassátok hát az ufós hátterű emberrablások (aka: Taken-elméletek) összefoglaló konteóját.
Az időutazás lehetőségei, a párhuzamos univerzumok kérdésköre, illetve a jövőbelátás (jóslás) képessége mindig is élénken foglalkoztatta a konteósokat; mi is beszélgettünk már például Szent Malakiásról és a jövőbelátásról úgy általában. Mai posztunk egy olyan, viszonylag rövid ideig tartó eseménysorozatot ismertet, amely 14 évvel ezelőtt lázban tartotta az amerikai internetezők jelentős részét, s évekig tartó, jobbára kellemes fejtörési lehetőséget adott nem csak az összeesküvéselméletekkel foglalkozóknak, de a szociálpszichológusoknak, a futurológusoknak és a scifi-kedvelőknek is. Hölgyeim, uraim: a John Titor-sztori!
Tudjátok, hogy nem szoktam orrba-szájba olvasnivalót ajánlani, már úgy értem, hogy a konteókönyveken kívül.
Most azonban kivételt teszek, s főként (de nem kizárólag!) azon kollégákra gondolva, akik az elmúlt ötszáz év egyik legtöbbet emlegetett, agyonelemzett, és ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) a legtöbb vitát kiváltó gyilkossági ügyével szeretnek bibelődni. Igen, Kennedy elnök haláláról beszélek, amiről annó mi is írtunk egy dupla posztot. Nos, aki úgy gondolná, hogy minden lehetséges verzió felmerült már, az is meg fog lepődni, mert Lamar Waldron (amerikai történész és író) tud újat mondani még ezzel a többezerszer lerágott konteócsonttal kapcsolatban is.
A gazdasági-pénzügyi konteók között kiemelkedő helyet foglalnak el azok az elméletek és találgatások, amelyek a készpénzzel, az államok, illetve jegybankok monetáris politikájával, s ezzel összefüggésben az Új Világrend eljövetelének gazdasági aspektusaival foglalkoznak. A Konteóblog tudja, hol a helye, s nem tör doktor Drábik mester babérjaira: nem fogunk olyan szavakkal dobálózni, mint a kamatkapitalizmus, a pénzkartell vagy a pénzközpontú világgazdaság. Nem bizony, már csak azért sem, mert – hogy őszinték legyünk – fogalmunk sincs, mit jelentenek ezek a fenyegető kifejezések. Mi csak feltesszük a suttyó, tendenciózus kérdést: mi lenne, kedveskéim, ha kiderülne, hogy a Fort Knox üres, mint a templom egere (hehe).
Sokan kértétek, hogy napjaink egyik legfélelmetesebb(nek tűnő) járványáról nyissunk valamiféle fórumot, ahol a kollégák elmondhatják véleményüket a kórról, annak keletkezéséről, okairól, terjedéséről, gyógyítási nehézségeiről, satöbbi.
Mivel ennél többre nincs most időm, ezért tényleg a tiétek a terep a kommentek között. Lehet régi és új híreket megosztani, nyomon követni a legfrissebb fejleményeket, egyszóval mindent, amit amúgy is írni szoktatok. A különbség most mindössze annyi, hogy felvezető, ismertető szöveg sincs – de a téma annyira közismert, hogy szerintem nincs is igazán szükség rá.
ha most szombaton (2014. október 18-án) Budapesten tartózkodnál és még nem lenne programod aznapra, megtisztelő figyelmedbe ajánlom az Olvasás éjszakája című rendezvénysorozatot, amiről ide kattintva olvashatsz egy kicsit bővebben. Ha pedig valami konteós tartalomra is vágysz, erre is van megoldás: 20.00 és 20.45 óra között alulírott tart egy kis előadást könyvekkel és ezek szerzőivel kapcsolatos néhány összeesküvés-elméletről, majd – ha van kedvetek – beszélgethetünk is egy kicsit, körüljárva a témát.
Regisztrálni nem kell, de ha van Facebook-profilod, a Göncöl Kiadó oldalán jelezheted részvételi szándékod, s így legalább előzetesen lesz valami fogalmunk arról, hogy hányan leszünk.
Nem szeretnék felkészületlenül elétek állni (hiszek azon mondásban, amely szerint a sikeres improvizáció kulcsa az alapos felkészülés), ezért a napokban az előadásra készülök, vagyis a következő blogposztra még egy kicsit várni kell.
Mindenkit szívesen lát:
Az Alexandra Pódium, a Göncöl Kiadó és tiboru (hogy a többiekről most ne is beszéljek)
Történelmi és geopolitikai okokból kifolyólag nem vagyunk az a kifejezett hajós nemzet (a balatoni regattákat és a dunai flottillát most elnéző mosollyal tegyük félre, s nagyvonalúan a „lovas tengerész” jelzős szerkezetről is feledkezzünk meg), de a tengeri katasztrófák bizony bennünket is megérintenek. A klasszikus összeesküvéses történetek között szép számmal bukkanhatunk olyan sztorikra, amelyek középpontjában a végtelennek tűnő vizeken (vagy azok felszíne alatt) haladó vízi alkalmatosságok vannak: az őskonteónak számító Mary Celeste-től a nemkülönben alapnak tekinthető Titanicon keresztül a Kurszk katasztrófájáig se szeri, se száma azoknak az eseményeknek, ahol a különféle hajók elsüllyedésének körülményei jelentik a feladványt. Ma (már csak az évforduló miatt is) egy kereken húsz évvel ezelőtti történetről ejtünk pár szót. Olvassátok hát az Estonia komphajó tragédiáját.
Régi ismerősök vagyunk, úgyhogy a bloggazda vonzalma a hadtörténelem és a biztonságpolitikai konteók iránt nem hiszem, hogy ebben a körben sokaknak meglepetést okozna.
Ennek fényében talán nem is lesz különösebben megdöbbentő, hogy blogunk legújabb összeesküvés-elméletének főszereplője a második világháború egyik legrejtélyesebb alakja, akinek történetéről az elmúlt 73 évnek sem sikerült eloszlatnia minden kérdőjelet és ködösítést. Hitler egykori helyettesének pályafutása, sokféleképpen magyarázott (s talán pont ezért megmagyarázhatatlan) 1941-es repülőútja, közel fél évszázados fogvatartása rengeteg olyan konteós csemegét tartalmaz, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül.
Háromszázhuszonöt napja jelent meg a Konteó1, száztizenkét napja a Konteó2, s itt, a Konteóblog túlzsúfolt szerkesztőségében úgy gondoltuk, eljött az ideje annak, hogy egy rövid online kérdéssor segítségével felmérjük az olvasók viszonyulását eme két korszakalkotó műhöz.
Arra kérünk tehát mindenkit, hogy (miután letörölte a port vízcseppeket a számítógépéről és az ablakon kinézve szomorúan konstatálta, hogy ebben a zuhogó esőben nem érdemes kilépni a lakásból) áldozzon mintegy 3 percet a kérdőív kitöltésére. Talán mondanom sem kell, hogy az egész anonim, semmiféle regisztrációhoz nem kötött, s legfeljebb az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség tudja majd, ki mit válaszolt.
A kérdőívet ide kattintva lehet behívni. A legvégén ne felejts el a „Küldés” gombra nyomni egy nagyot!
Köszönöm.
tiboru
Mai főszereplőnk jó húsz éve koncertezett utoljára, hajdani tinédzserkorú rajongói már meglett családapák és -anyák, de Kurt Cobaint és a nevével szétválaszthatatlanul összefort Nirvana együttest a mai napig az alternatív rock egyik alapkövének és legnagyobb sztárjának tartják. A bloggazda bevallottan és felvállaltan botfülű, tehát távol áll tőle bármiféle zene- vagy ízléskritika megfogalmazása, azt viszont még ő is látja, hogy a Seattle-i srácot munkássága, majd az 1994-es halála a megkonteózandó (van ilyen szó?) személyiségek soraiba emeli. Lássuk akkor a Cobain-konteókat.
Vége a nyárnak, elkezdődött a suli, olvasóink is lassan hazaszállingóznak a szabadságról, úgyhogy itt az ideje egy olyan szolgálati közleménynek, melyben röviden összefoglaljuk az aktuális új tudnivalókat a Konteóblog (és csatolt részei) tájékáról. Itt fogok azokra a kérdésekre – legalábbis egy részükre – válaszolni, amelyeket egyfelől a különböző posztok kommentjei között, másfelől magánüzenetekben és levelekben tettetek fel nekem, s amelyekre mindeddig nem reagáltam.
Egy hónappal ezelőtt történt, de a szélesebb közvélemény csak a tegnapi napon értesült a magyar rendvédelem legújabb botrányáról: ittas vezetés miatt lemondott magas beosztásáról a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgató-helyettese, Zsombok György tábornok. Gyorsreagálású médium lévén, a Konteóblog Facebook-oldalán már 8 órával ezelőtt lecsaptunk a hírre, de többen javasoltátok, hogy villámposzt is legyen belőle. Mivel ritkán tudtok olyat kérni, amit ne teljesítenénk, íme.
Arra gondoltam, hogy miközben Bálint a blog informatikai felújításával foglalkozik (aminek első jeleit már biztosan észrevettétek, de még nincs vége!), bedobok egy új témát, amiről cseveghetünk egy kicsit. A skóciai Eilean Mór sziget világítótornya őreinek esetéről elég kevés jelent meg magyarul (én legalábbis alig találtam róla szóló cikket), ezért úgy vélem, sokakat érdekelhet a sztori, még akkor is, ha 114 évvel ezelőtt történt, ráadásul jó messze tőlünk.
Kedves barátaim, perceken belül történelmi pillanat szemtanúi (és konteóhistóriai esemény részesei) lesztek. Csak figyeljetek erősen, mert azt nem tudom garantálni, hogy könnyen emészthető szellemi táplálékot kaptok, arról viszont minden további nélkül biztosíthatlak benneteket, hogy ilyen testközelben kevesen voltak egy konteósorozat születéséhez és kibontakozásához.
Na, hogy hangzik? Ugye izgalmasan? Akkor vágjunk bele.
A két hónapja a könyvesboltokba került Konteó 2-ben is olvasható olyan cikk, amely itt a blogon nem jelent meg. A körmendi Tánczos-afférhez hasonlóan (ami az első kötet exkluzív tartalmát jelenti) most is egy hazai, mindeddig megoldatlan emberölési ügyet dolgoztam fel: a debreceni Balla Irma sérelmére elkövetett gyilkosságot.
Ez a kóstolóposzt alkalmat ad arra, hogy kommenteljétek a történteket, illetve az esethez kapcsolódó konteókat. Aki még nem olvasta volna, a Konteósok Zöld Könyvét kézbevéve bármikor megteheti, s bekapcsolódhat az itteni eszmecserébe. Debreceni illetőségű kollégák megjegyzéseinek és kiegészítéseinek külön örülnénk!
A belengetett blográncfelvarrás küszöbén állunk, de az élet (és a konteógyártás) nem vesz tudomást a lokális problémáinkról. Minden bizonnyal olvasóink 99%-a értesült a tegnapi tragikus hírről: Kelet-Ukrajnában lezuhant a maláj légitársaság egyik, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállító gépe, nagy valószínűség szerint egy föld-levegő rakétával lőtték le. Jelenleg az ukrajnai konfliktus három főszereplője (az ukrán hadsereg, az oroszbarát szakadárok, illetve Oroszország) egymásra mutogat, s mindannyian határozottan tagadnak.
Mert összeesküdni is jó, de összeesküvés-elméletet gyártani, terjeszteni és erősíteni még jobb. Conteo, ergo sum!